Csapodi Csaba - Matematika Feladatgyujtemeny Kozepiskolasoknak Megoldasok

Matematika
feladatgyűjtemény
középiskolásoknak, közép- és
emelt szinten érettségizőknek
Éretten a világra
Csapodi Csaba
Matematika
feladatgyűjtemény
középiskolásoknak, közép- és
emelt szinten érettségizőknek
<í >
Bölcselet Egyesület
Budapest, 2006
A kötet szerzője:
Csapodi Csaba- középiskolai tanár
Lektorálta: Kovács Károly - középiskolai vezetőtanár
Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

Felelős kiadó a Bölcselet Egyesület elnöke
A kéziratot számítógépre vitte: Szilágyi Zsóka

Borítóterv: Tangram-Zim Kreatív Ügynökség
Nyomdai munkálatok: Novoprint Rt.
ISBN 963 87050 4 3
© Csapodi Csaba, 2006

© Bölcselet Egyesület, 2006
TARTALOM
TESZTMEGOLDÁSOK
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 9
1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam) 9
1.2. Eseményalgebra, logika (11. évfolyam) 9
1.3. Statisztika (9-12. évfolyam) 9
1.4. Halmazok, valószínűségszámítás (9-12. évfolyam) 9
1.5. Logika (12. évfolyam) 10
2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET
2.1. Algebra (9. évfolyam) 10
2.2. *Algebra (9. évfolyam) 10
2.3. Oszthatóság (9. évfolyam) 10
2.5. Szöveges feladatok(9. évfolyam) 11
2.7. ‘ Algebra (10. évfolyam) 11
2.8. Négyzetgyök (10. évfolyam) 11
2.10. Hatvány, logaritmus (11. évfolyam) 12
2.11. ‘ Hatvány, logaritmus (11. évfolyam) 12
2.12. ‘ Trigonometrikus egyenletek (11. évfolyam) 12
3. FÜGGVÉNYEK
3.1. Függvények (9. évfolyam) 13
3.2. ‘ Függvények (9. évfolyam) 13
3.4. Sorozat (12. évfolyam) 14
3.5. ‘ Sorozat (12. évfolyam) 14
5
4. GEOMETRIA
4.1. Transzformáció (9. évfolyam) 14
4.2. *Transzformáció (9. évfolyam) 14
4.3. Sokszögek (9. évfolyam) 15
4.4. *Sokszögek (9. évfolyam) 15
4.5. Geometria (9. évfolyam) 15
4.7. Hasonlóság (10. évfolyam) 15
4.8. Trigonometria (10. évfolyam) 16
4.9. *Trigonometria (10. évfolyam) 16
4.10. Pitagorasz tétele (10. évfolyam) 16
4.11. Koszinusztétel (11. évfolyam) 16
4.12. Koordinátageometria (11. évfolyam) 16
4.13. * Koordinátageometria (11. évfolyam) 17
4.14. Térgeometria (12. évfolyam) 17
4.15. *Térgeometria (12. évfolyam) 17
SZÖVEGES MEGOLDÁSOK
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK
1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam) 19
1.2. Eseményalgebra, logika (11. évfolyam) 21
1.3. Statisztika (9-12. évfolyam) 22
1.4. Halmazok, valószínűségszámítás (9-12. évfolyam) 24
1.5. Logika (12. évfolyam) 26
ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET
2.2. ‘Algebra (9. évfolyam) 30
2.4. ‘ Oszthatóság (9. évfolyam) 34
2.5. Szöveges feladatok(9. évfolyam) 35
2.8. Négyzetgyök (10. évfolyam) 40
2.10. Hatvány, logaritmus (11. évfolyam) 43
2.11. ‘ Hatvány, logaritmus (11. évfolyam) 46
2.12. ‘ Trigonometrikus egyenletek (11. évfolyam) 48
6
3. FÜGGVÉNYEK
3.2. ‘ Függvények (9. évfolyam) 57
3.4. Sorozat (12. évfolyam) 59
3.5. ‘ Sorozat (12. évfolyam) 61
4. GEOMETRIA
4.1. Transzformáció (9. évfolyam) 64
4.2. ‘Transzformáció (9. évfolyam) 65
4.3. Sokszögek (9. évfolyam) 66
4.4. ‘ Sokszögek (9. évfolyam) 67
4.7. Hasonlóság (10. évfolyam) 74
4.8. Trigonometria (10. évfolyam) 75
4.9. ‘Trigonometria (10. évfolyam) 77
4.10. Pitagorasz tétele (10. évfolyam) 78
4.11. Koszinusztétel (11. évfolyam) 79
4.12. Koordinátageometria (11. évfolyam) 82
4.13. ‘ Koordinátageometria (11. évfolyam) 84
4.14. Térgeometria (12. évfolyam) 87
4.15. ‘ Térgeometria (12. évfolyam) 89
5. VEGYES FELADATOK
5.1. Vegyes feladatok (9. évfolyam) 92
7
TESZTMEGOLDASOK
1. Gondolkodási módszerek
1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam)
1. D 6. C 11. D 16. B 21. A

2. C 7. D 12. C 17. D 22. A
3. D 8. D 13. B 18. A 23. C
4. A 9. D 14. B 19. D
5. D 10. C 15. C 20. D
1.2. Eseményalgebra, logika (11. évfolyam)
1. B 4. A 7. D 10. C 13. B
2. A 5. C 8. B 11. B
3. C 6. B 9. A 12. D
1.3. Statisztika (9-12. évfolyam)
1. B 7. A 13. D 19. C 25. D

2. D 8. B 14. A 20. D 26. B
3. A 9. C 15. C 21. B 27. C
4. C 10. C 16. D 22. A
5. B 11. C 17. A 23. A
6. B 12. A 18. C 24. C
1.4. Halmazok, valószínűségszámítás (9--12. évfolyam)
1. A 7. A 13. A 19. D 25. D

2. A 8. A 14. C 20. C
3. D 9. D 15. D 21. D
4. B 10. C 16. A 22. B
5. A 11. A 17. D 23. C
6. B 12. B 18. A 24. A
9
1.5. Logika (12. évfolyam)
1. B 3. B 5. C 7. B 9. A
2. A 4. D 6. C 8. A 10. D
2. Algebra és szám elm élet
2.1. Algebra (9. évfolyam)
1. D 10. C 19. B 28. C 37. B

2. C 11. D 20. D 29. A 38. A
3. B 12. B 21. B 30. B 39. C
4. A 13. B 22. C 31. D 40. B
5. B 14. C 23. D 32. A 41. C
6. D 15. C 24. C 33. B 42. A
7. C 16. D 25. D 34. B 43. A
8. B 17. B 26. C 35. D 44. A
9. A 18. A 27. D 36. B 45. C
2.2. *Algebra (9. évfolyam)
1. B 6. C 11.C 16. A 21. C

2. B 7. B 12. B 17. A 22. D
3. A 8. D 13. C 18. A
4. C 9. D 14. C 19. C
5. D 10. A 15. C 20. B
2.3. Oszthatóság (9.. évfolyam)
1. C 8. B 15. D 22. C 29. D

2. A 9. A 16. A 23. A 30. B
3. B 10. C 17. B 24. D 31. A
4. B 11. A 18. B 25. D 32. A
5. C 12. C 19. D 26. C
6. C 13. C 20. B 27. B
7. B 14. D 21. B 28. B
10
2.4. *Oszthatóság (9. évfolyam)
1. C 4. C 7. C 10. B 13. B
2. A 5. A 8. B 11. D 14. A
3. D 6. D 9. C 12. C 15. C
2.5. Szöveges feladatok (9. évfolyam)
1. B 5. D 9. C 13. D 17. B
2. B 6. C 10. B 14. C 18. D
3. C 7. A 11.B 15. A 19. A
4. B 8. A 12. A 16. B
1. c 7. B 13. B 19. B 25. C

2. B 8. A 14. C 20. C 26. D
3. D 9. D 15. B 21. D 27. C
4. C 10. B 16. B 22. C 28. A
5. D 11. A 17. C 23. D 29. A
6. C 12. C 18. B 24. A 30. C
1. c 5. A 9. B 13. A 17. C
2. B 6. C 10. C 14. C
3. C 7. A 11. B 15. B
4. A 8. D 12. A 16. D
2.8. Négyzetgyök (10. évfolyam)
1. B 6. B 11. D 16. C 21. C

2. C 7. C 12. D 17. A 22. C
3. D 8. C 13. C 18. B 23. D
4. A 9. B 14. D 19. D 24. A
5. D 10. C 15. C 20. B 25. D
11
1. C 3. B 5. C
2. B 4. D 6. B
2.10. Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)
1. B 8. C 15. B 22. D 29. C

2. C 9. D 16. D 23. C 30. A
3. D 10. C 17. C 24. B 31. B
4. D 11. B 18. B 25. A 32. D
5. C 12. A 19. A 26. C
6. A 13. C 20. D 27. B
7. C 14. B 21. C 28. C
2.11. *Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)
1. B 8. C 15. D 22. C 29. B

2. C 9. B 16. A 23. A 30. C
3. B 10. D 17. B 24. C 31. A
4. D 11.C 18. A 25. B 32. B
5. D 12. C 19. C 26. C 33. D
6. A 13. B 20. B 27. D
7. B 14. D 21. B 28. C
2.12. * Trigonometrikus egyenlet (11. évfolyam)
1. C 3. A 5. D 7. B
2. C 4. A 6. B

1. A 5. C 9. B 13. B 17. B
2. C 6. D 10. C 14. A 18. A
3. A 7. D 11. A 15. B 19. C
4. C 8. A 12. B 16. C 20. C
12
1. A 6. B 11. B 16. C 21. B

2. A 7. C 12. C 17. B 22. D
3. D 8. A 13. A 18. A 23. D
4. C 9. D 14. B 19. C 24. C
5. B 10. A 15. D 20. D
3. Függvények
3.1. Függvények (9. évfolyam)
1. C 7. D 13. B 19. A 25. B

2. A 8. C 14. A 20. D 26. D
3. C 9. D 15. D 21. A 27. C
4. C 10. A 16. B 22. C 28. A
5. C 11. A 17. C 23. D 29. B
6. A 12. D 18. B 24. C
3.2. ^Függvények (9. évfolyam)
1. B 4. D 7. C 10. C 13. A
2. C 5. B 8. B 11. B 14. B
3. A 6. D 9. B 12. C 15. D
1. A 5. B 9. D 13. B 17. D
2. C 6. C 10. A 14. A 18. A
3. D 7. B 11.C 15. B 19. B
4. D 8. B 12. D 16. B 20. D
13
3.4. Sorozat (12. évfolyam)
1. D 7. C 13. D 19. A 25. B

2. A 8. C 14. C 20. D 26. A
3. B 9. A 15. B 21. A 27. B
4. B 10. D 16. D 22. B
5. B 11.C 17. D 23. C
6. D 12. B 18. D 24. A
3.5. ^Sorozat (12. évfolyam)
1. A 6. D 11. C 16. B 21. D

2. D 7. C 12. C 17. A 22. D
3. B 8. B 13. D 18. C 23. C
4. D 9. B 14. C 19. B 24. D
5. C 10. A 15. D 20. B 25. D
4. Geometria
4.1. Transzformáció (9. évfolyam)
1. B 6. B 11. A 16. C 21. B

2. C 7. A 12. C 17. B 22. A
3. A 8. D 13. A 18. A 23. D
4. D 9. C 14. C 19. C 24. B
5. A 10. D 15. D 20. A
4.2. *Transzformáció (9. évfolyam)
1. C 3. B 5. D 7. C
2. A 4. A 6. B 8. A
14
4.3. Sokszögek (9. évfolyam)
1. D 4. A 7. A 10. D 13. A
2. C 5. C 8. B 11. D 14. D
3. B 6. A 9. A 12. D 15. A
4.4. ^Sokszögek (9. évfolyam)
1. A 5. B 9. D 13. B 17. C
2. D 6. A 10. D 14. A 18. B
3. A 7. B 11. A 15. D 19. B
4. D 8. C 12. B 16. A 20. C
4.5. Geometria (9. évfolyam)
1. A 7. C 13. A 19. D 25. A

2. C 8. B 14. D 20. D 26. C
3. B 9. A 15. A 21. A 27. B
4. C 10. C 16. D 22. B 28. D
5. B 11. D 17. C 23. A 29. A
6. A 12. D 18. A 24. A
1. c 7. B 13. A 19. D 25. A

2. A 8. D 14. B 20. C 26. A
3. B 9. C 15. A 21. D
4. D 10. A 16. D 22. B
5. C 11. B 17. C 23. B
6. B 12. D 18. A 24. C
4.7. Hasonlóság (10. évfolyam)
1. B 4. C 7. A 10. D
2. D 5. D 8. C 11. A
3. A 6. B 9. B 12. D
15
4.8. Trigonometria (10. évfolyam)
1. B 7. D 13. B 19. D 25. D

2. D 8. B 14. C 20. B 26. A
3. B 9. C 15. C 21. C 27. B
4. A 10. A 16. B 22. A 28. D
5. D 11. B 17. D 23. A 29. C
6. C 12. A 18. A 24. B
4.9. ^Trigonometria (10. évfolyam)
1. D 4. D 7. A 10. D
2. A 5. B 8. A 11. C
3. C 6. C 9. B 12. A
4.10. Pitagorasz tétele (10. évfolyam)
1. A 4. D 7. B 10. A 13. D
2. D 5. A 8. A 11.C 14. B
3. C 6. B 9. C 12. A
4.11. Koszinusztétel (11. évfolyam)
1. C 7. B 13. B 19. B 25. A

2. B 8. A 14. D 20. C 26. B
3. A 9. B 15. A 21. D 27. A
4. B 10. D 16. C 22. A 28. C
5. A 11. A 17. C 23. C 29. B
6. D 12. C 18. A 24. C 30. A
4.12. Koordinátageometria (11. évfolyam)
1. D 7. D 13. B 19. A 25. B

2. C 8. B 14. A 20. D 26. C
3. C 9. C 15. C 21. C 27. B
4. A 10. A 16. B 22. A 28. C
5. D 11. D 17. D 23. A 29. A
6. B 12. A 18. C 24. D 30. A
16
4.13. *Koordinátageometria (11. évfolyam)
1. D 7. D 13. c 19. B 25. C

2. C 8. A 14. D 20. B 26. B
3. B 9. A 15. C 21. B 27. D
4. C 10. B 16. C 22. C 28. C
5. A 11. B 17. D 23. B 29. A
6. B 12. C 18. C 24. A 30. A
4.14. Térgeometria (12. évfolyam)
1. D 6. C 11. D 16. C 21. B

2. B 7. A 12. A 17. A 22. D
3. A 8. B 13. D 18. D
4. C 9. A 14. B 19. C
5. D 10. B 15. A 20. C
4.15. *Térgeometria (12. évfolyam)
1. C 5. D 9. A 13. D 17. C
2. B 6. B 10. C 14. A 18. C
3. B 7. D 11. C 15. B 19. A
4. A 8. C 12. A 16. D 20. B
17
SZÖVEGES MEGOLDÁSOK
1. Gondolkodási módszerek
1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam)
1. 3! =) 6
2. Kilencféleképpen.
)
3. 33-32-31
) = 32736
4. A legkisebb
) létszám akkor áll fenn, ha a társaságból mindenki mindenkivel
n-(n-l) n(n-Í)
kezet fog. Ez egy n tagú társaságnál---- ----- kézfogas. Az ---- ----- > 56
egyenlőtlenség legkisebb pozitív egész megoldása: 12.
5. Olyan
) csúcsokat kell választani, amelyeket nem köt össze közös él.
6. Mivel
) a két lány egymás mellett ül, ezért tulajdonképpen 8 különböző
elem permutációinak a száma a kérdés. A két lány a sorban helyet is cse
rélhet, így a lehetőségek száma: 2*8!
7. A négy
) főhőst egy embernek tekintve 7! a lehetőségek száma. A testőrök
permutálhatók, így ők egymás mellett 4!-féleképpen ülhetnek. Az összes
lehetőség száma ezek szorzata.
8 .) Az első számjegy helyére egyet vagy kettőt írhatunk, a maradék három

számjegy helyére három különböző szám kerülhet, így a lehetőségek szá
ma: 2-3-3-3 = 54
9.) A kérdés másként megfogalmazva: a 7 megállóból hányféleképpen tudunk

íl\
kettőt kiválasztani. Ennek száma: = 21
v2y
19
í
10.) +1, mivel előfordulhat, hogy valaki ugyanabból a fagylaltból választ
v.2 ,
2 gombócot.
11.) A kérdés átfogalmazva: hány kétjegyű kilenccel osztható szám van?
12.) Legfeljebb 23 mezőn ülhet egy bogár.
13.) Egy háromjegyű számnál eggyel nagyobb szám jegyeinek összege csak
úgy lehet nyolccal kisebb, ha az eredeti szám kilencre végződött. Ekkor a
két első számjegy összegének tizenháromnak kell lennie. Ez egyjegyű szá
mok összegeként hatféleképpen állítható elő.
14. A 36
) különböző számból 4 osztható 9-cel. (36,45, 54, 63)
15. Huszonegyig
) 7 db hárommal osztható és ezek közül 2 db kilenccel osztha
tó szám található, így a 21! prímtényezős alakjában 39 szerepel.
16. Az )A, B, C, D, E pontok közül választva kettőt, F és G közül egy lehet a

harmadik csúcs. Ha F és G egyaránt csúcsa a háromszögnek, akkor ez to
"2"
vábbi 4 lehetőséget jelent. A megoldás: ( 5) +
v2y v ^ v2,
17. A legrosszabb
) esetben kihúzzuk a 30 zöld, majd a 20 fekete zoknit. Ezután
2 fehér zokni kihúzásával teljesül a feltétel.
18. Kata
) helye fix, a többiek lehetséges sorrendjeinek számát kell kiszámítani.
19. Ákos
) és Flóra a sor két szélén két-két-féleképpen helyezkedhet el, a többi
5 gyerek tetszőleges sorrendben ülhet le.
"3^
20 . ) Í 41 = 12
vív vív
21. ) 19-et nem tudunk mérni.
22. ) Az 5-tel osztható számok 0-ra vagy 5-re végződnek. 0-ra végződő szám
ból 4 •3 •2 •1 ,5 -re végződőbői 3*3*21 különbözőt állíthatunk össze.
20
23.) Ha mind a négy fajtából 9-et választunk, még nem teljesül a feladat felté
tele.
1.2. Eseményalgebra, logika (11. évfolyam)
1. ) Anna szerelmes, Bori szerelmes és Cili szerelmes.
2. ) Anna szerelmes és Cili nem szerelmes.
3. ) Anna szerelmes, Bori nem szerelmes és Cili nem szerelmes.
4. ) Anna szerelmes, és Bori vagy Cili szerelmes.
5. ) Anna vagy Bori vagy Cili szerelmes.
6. ) Anna és Cili szerelmes és Bori nem szerelmes.
7. ) Anna vagy Bori vagy Cili nem szerelmes.
8. ) Sem Anna, sem Bori, sem Cili nem szerelmes.
9. ) Vagy Anna, vagy Bori, vagy Cili nem szerelmes.
10. ) Ha az 5 fele 3 lenne, akkor az 5 harmada kettő lenne, így a 10 harmada

4 lenne.
11. ) Mivel - A a -nB = (A v B ) ,

ezért (—A a —£ a —iC a —iD) = —i( A v B v C v D ) ,
aminek a tagadása: A v B v C v D .
"100"
o
o
o
fu x r 100! 100!
a= — = c továbbá b = = > =
1.49 j V51 , lô j 501-50! 491-51! v 4 9 ,
13.) Az első és a harmadik állítás hamis.
21
1.3. Statisztika (9-12. évfolyam)
1 .) A középső adat: 5.
2.) A leggyakoribb dobás: 5.
3. Az )átlag: 4.
4. A válasz
) az ötödik prímszám.
5. Az )első hét prímszám terjedelme: 1 7 -2 = 15, mediánja: 7.
6. Az )x éppen a számsokaság átlaga.
....................... 4 180000 + 2 150000

V.) Az átlagos jövedelem: --------------------------- .
8.) Ha még n darab 5-öst szerez, akkor átlaga ^ +n les/. Ez akkor

n+ 6
nagyobb 4,5-nél, ha n > 4 .
9. A minta
) terjedelme: 12-1 = 11.
10. A minta
) módusza 3, mediánja 2,5.
11.) A második fordulóban 3 gólt szerzett, a 3. fordulóban még ötöt, így lett
góljainak a száma 4, majd 9.
12.) A kérdésre a választ a megadott számok átlaga adja.
13. A módusz:
) 5.
14. Az )átlag: 9.
15. A módusz
) a sokaság leggyakoribb tagja.
16. A legnagyobb
) és a legkisebb tag különbsége, a terjedelem, nem változik.
17.) A szórás a négyszeresére változik.
22
a+b
18.) 2-(a + 6) = 40=> = 10
2
19.) = S =$ y/a-b = 4
2
2\ + n
20. ) A 7. számot n-nel jelölve —- — = 10
21. ) Ha eddig n ember volt a teremben, akkor közöttük n -0,24 kék szemű
n •0 24 + 2
volt. Ebből -------------- = 0 ,2 4 -0 ,0 4 , azaz n = 15.
n + 25
22.) Ha 16 csapat körmérkőzést játszik, az összesen —- — = 120 meccs.
Ennek 75%-a 90. A gólok száma: 90 •1,5 = 135 .
23.) ----- 360°+------ 360° = 198°

100 100
24. ) A terjedelmen nem változtat, ha mindegyik elemet ugyanannyival növel

jük.
25. ) Ha B fajtájú fából b darab van a kertben, akkor az A fajtájúból 2b darab

van. Ezek együtt b-t + 2b-t = 3-b-t kg almát termettek múlt évben. Idén
3,5 b-t 1
b-\,5t + 2b -t = 3,5 -b-t kg a termés. Az átlagtermés: -------- = —t.
3b 6
26. ) A választ az adatok mediánja adja.
27. ) A választ az adatok átlaga adja.
23
1.4. Halmazok, valószínűségszámítás (9-12. évfolyam)
1. ) Öt tanulónak van jelese fizikából, hétnek matematikából. Ha legalább az

egyik tárgyból 10-en kaptak jelest, akkor 2 tanulónak van mindkét tárgyból
ötöse.
2.) A n 6 = {2,3,7}
3.) A = {l; 2; 3; 4; 6; 7}
"2004" "2004" "2004"

= <
v1001, ^1003, v1002y
5. ) Egy n elemű halmaz részhalmazainak száma: 2n. A feladat értelmében

48
2n+3 - 2" + 48 , vagyis 8 -2n = 2n +48 , azaz 7 •2" = 48 , amiből 2 " = y .
Mivel n-nek természetes számnak kell lennie, ezért a feladatnak nincs

megoldása.
6. ) A halmaz eredeti elemszámát n-nel, a bővítést A-val és a részhalmazok szá

mának változását m-mel jelölve: 2n+k = 2n + m , amiből 2k •2n - 2n = m ,
vagyis m = 2n -(2k - l}. így a részhalmazok száma csak olyan számmal
növekedhet, amely előáll egy kettő hatvány és egy kettő hatványnál eggyel
kisebb szám szorzataként. 24 = 3 •8 .
7. ) Az előző feladat megoldása alapján 31-gyei csak úgy növekedhet a rész

halmazok száma, ha 2n = 1, vagyis n - 0.
8. ) Az egyes nyelveket tanulók halmazát A-val, F-fel és A-nel jelölve, a logi

kai szita formula:
|A u F u A f| = |A| + |F| + |W |-(|A n F | + |AnAr| + |F niV | ) + |A n F n lV |.
Ebből 30 = 18 + 12 + 1 6 - + + 4 , ahol jc = |A n F | + |A n N | + |F n W |. Ebből
x = 20, amiből ki kell vonni a három nyelvet tanulók számának három
szorosát.
9. ) A helyes válasz {2} u [4,5; 7].
10. ) Csak egyet nem dobhatunk.
24
11. ) Két kedvező eset van [(l;2);(2; 1)], összesen 36 különböző lehetőségből.
12. ) Három kedvező eset van [(l;l;2 );(l;2 ;l);(2 ;l;l)], összesen 63 = 216 le
hetőségből.
14. ) 1- p
15. ) Mindegyik számötös kihúzásának ugyanakkora a valószínűsége.
16. ) Mindegyiknél azonos a nyerési esély.
17. ) Mindegyiknek ugyanolyan esélye van.
^20" ^20^| 20!

18.) A binomiális tétel alapján jc15 együtthatója
v15y v5 15!-5!
19.) A dobások eredményét számpárokban felírva 36 rendezett számpárt ka

punk, melyekben az első szám legyen a tört számlálója, a második pedig a
nevezője. Azok a kedvező számpárok, amelyek első tagja nagyobb vagy
egyenlő, mint a második. 1+ 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = 21 ilyen számpár van az
összes lehetséges 36-ból.
20.) Az n-edik megjelölt szám legyen an. Ekkor a feladat értelmében

a3 = ax+ a2, a4 = ax+ a2 + a3 = 2a3,a5=a]+a2+ a3+a4 - 2a4 = 4a3
90
így, ha a5 = 90 , akkor a3 < — .
21.) Annak valószínűsége, hogy a névsor elsőjét választjuk ki egy húzásnál:

1 ( 4) 31
— , így a kérdéses valószínűség P = í 11
U 2 J 32
22.) Tizenöt lúdtalpasból hármat kell kiválasztani, a maradék 185 katonából pe
dig kettőt.
25
23.) A 30°, 60° és 90° -os elforgatás eredményeképpen kapott vektorok koor
dinátái közül legalább az egyik racionális, a +45°-kai elforgatott vektornak
viszont mindkét koordinátája irracionális:

(yfl VT
24. ) A megadott téglalapot messük el az x = y egyenessel két részre. Azok a

pontok, melyeknek első koordinátája nagyobb a másodiknál, az egyenes
alatti félsíkban találhatóak. A két rész területének aránya megegyezik a
választási esélyük arányával.
25. ) A kedvező esetek: (l;2 ), (l;6), (2;4), (3;2), (3;6), (4;4), (5;2),
(5;6), (6;4) , összesen 9 darab.
1.5. Logika (12. évfolyam)
1. ) A B állítás igaz.
2. ) Egy egyszerű gráfban a fokszámösszeg mindig páros, a többi állítás igaz.
3. ) A B állítás nem minden esetben igaz.
4. ) A D állítás igaz.
5. ) A C állítás igaz.
6. ) A C állítás nem igaz n = 1 -re.
7. ) A paralelogramma átlói nem feltétlenül egyenlő hosszúak.
8. ) Az A állítás igaz.
9. ) Az A állítás igaz.
10. ) A 33 számjegyeinek összege osztható hattal, a szám maga viszont nem.
26
2. Algebra és számelmélet
1) 3
2 .) 8
3. 331
)
25
49 _
4. ) 4,9
10 "
abc b
5. —) - a —c
2 2
6. Ha )egy többtényezős szorzat negatív, akkor a negatív tényezők száma pá

ratlan.
7. Ha )egy többtényezős szorzat pozitív, akkor a negatív tényezők száma páros.
8. )
Reciprok.
9. Számnak
) és reciprokának szorzata 1.
10. Számnak
) és ellentetjének összege 0.
11.) Számnak és ellentetjének megegyezik az abszolút értéke.
12.) Ha két számnak megegyezik az abszolút értéke, akkor a két szám egyenlő,
vagy egymásnak ellentetjei.
13. Az )1 és a - 1.
14. A nulla.
)
15. Az )összes nemnegatív racionális szám ilyen.
16. A 20-nál
) nagyobb természetes számok mind megfelelnek a feltételeknek.
27
17. ) — < —< — => 10 > v > — , aholxegész szám.
10 jc 16 5
18. ) Minden negatív szám abszolútértéke nagyobb önmagánál, így a megfelelő

számoka { -6 ;-5 ;-4 ;-3 ;-2 ;-1 } halmaz elemei.
19. ) l 0 - x > x + 6 <=>x <2. A 2-nél nem nagyobb egész számok, melyek ab
szolút értéke kisebb, mint 4 : {—3; —2;—1; 0; 1; 2}.
20. ) A reciprokok összege lehet 0.
21. ) -1 + 1 = 0
10
22. ) — = l = 2°,16-22728*30 = 24 -230 = 2 34
23. ) - 2 ' + 2 " ' = - -

2
24. ) 210 + 210 + 2IÜ+ 210 = 4 •210 = 22 •210 = 212
25. ) (210 + 210f = (2 •210)2 = (2" )2 = 222
2‘° + 2 10 2-2'°
26.)
4 10 + 4 10 2 -4 10
27. ) x ——1
28. ) 3x2 +15
a2- b 2 2 a - 2 b (a + b) ( a - b ) 2 ( a - b ) 2
{a —b)2 3a + 3b (a —í>)2 3-{a + b) 3
30. ) (4a2- 5 a b ) 2
31. ) - ( x - 2 ) 2 +9 = 32- ( x - 2 ) 2 = ( 3 - x + 2) (3 + x ~ 2 ) - [ 5 - x ) - ( x + l)
28
32. ) (a + b f - 2 •(a2 - b 2) + ( a ~ b f = [(,a + b ) - ( a - b ) J = (5 - 3)2 = 4
33. ) Mivel a2 —1 = (a —l) (a + l), így a 2 = (a —l) (í/ + l) + l .
34. ) 9999999982 - 4 = (999999998-2) (999999998 + 2) = 999999996• 1000000000
35. ) A D válasz a helyes.
36. ) ^ = 78 és a = 27 =^> 6 = 12 =í> T = 324
37. ) jc= 4 , y = l.
38. ) 120°
40. ) A két szám: 19,5 és 4,5.
41. ) 75%.
42. ) a 0,2 < 10 => a < 50 és a-0,1 > 2 => a > 20
8 10
43. ) x: — = x — = x-l,25
10 8
44. ) x-1,3-0,7 = x-0,91
45. ) x •1,1 •1,1 •0,9 •0,9 = x •0,9801
29
1. ) 3 - l - 2 - 4 - 5 = -9
2. ) 4 -(2x + 3x + 5x) = 200 egyenletből x = 5, az élek hossza pedig 10 cm,

15 cm, illetve 25 cm.
a ac u a 2
3.) — = — , — = — . Ezek csak akkor egyenlők, ha c - 1
b b c be
4. ) 4 *5 = 2 -5 =4*10
5. ) A b szám vagy 4 darab 1-esből és egy 9-esből áll (4 darab ilyen szám van,
ami eltér a-tól), vagy 3 darab 1-esből és két 3-asból. Ez utóbbiból = 10

Vv
darab állítható elő.
I
6. ) A család létszámát rc-nel jelölve--------= 14 . Ebből n = 6.
n- 1
7. ) Jelöljük a l l óráig eltelt órák számát í-vel. Ekkor a megtett utat kétféle
képpen felírval5*í = 6-(í + 3), amiből t = 2, vagyis a kerékpáros 9-kor
indul és 30 km-t kerékpározik. így ha 12 órára szeretne célba érni, akkor
30 km-t 3 óra alatt kell megtennie.
8. ) Az egyenlőtlenség megoldása: - x > 2 vagyis x < - 2 . Ugyanakkor x2 < 16

vagyis -4 < x < 4 . Ennek a két feltételnek egyszerre 3 egész szám tesz
eleget: - 4 , -3 és - 2 .
b+1
9.) Ha Buckó mostani életkorát /?-ve1 jelöljük, akkor Ali most — ----1 éves,
Csoki pedig ~ ~ ~ + 7 . Ezek összege: b + ~ ~ -1 + ~~~ + 7 = 29 . Ennek
megoldása: b —11.
30
2 x x —4
10. ) —--< 2, minden valós x-re. —< x csak akkor, ha 0 < x . -------= -1, ha
x2+ l 2 4-x
x^ 4
___ 1
11. ) v - x > 2, ha x < -4 . —> x , ha x < -1 vagy 0 < x < 1. (x - 3) < 0 , ha
x
x —3
12. ) Ha a fiú most x éves, akkor apja 5x éves. 10 év múlva: (x + 10) • 3 = 5x + 10.
Ebből x = 10 , azaz a fiú most 10, apja 50 éves. 5 évvel ezelőtt a fiú 5, apja
45 éves volt.
13. ) Ha barátnőm x, akkor én 42- x éves vagyok. A feladat szerint

2 •(42 - x) = x + 9. Ebből x - 25,7 évvel ezelőtt így barátnőm 25 —7 = 18,
én pedig 42 - 25 - 7 = 10 éves voltam.
14. ) (x + 2y + 3z)2
15. ) H a x < y < 0 , akkor |x + y| = - x - y ,| x - y | = y - x .
lgyt±á+ki2LH W _1)=_2
x+y x-y
16. ) Ha -3 < x < 2 , akkor -4 < x -1 < 1 és 0 < (x - 1)2 <16
17. ) H a-1 < x < 2 , akkor 0 < |x| < 2 és 1 < |x| + 1 < 3
18. ) H a-2 < x < 2 , akkor 0 < |x| < 2 és —1 < |x| -1 < 1
19. ) Az egyenlet megoldásai: x, = 3, x2 = 0
20. ) 31 nem lehet az összpontszám.
21. ) (2©3) = 2 + 3 - l = 4 ; (4 ©5 ) = 4 + 5 - l = 8; 4*8 = 4- 8 + 1 = 33
31
22.) A lapokat jellemezzük azzal a számmal, ahányadik helyen állnak a sorban.
A forgatás végén csak azok a lapok lesznek színnel felfelé, amelyeket
páros számúszor fordítunk meg, vagyis azok, amelyek számainak páratlan
számú osztója van (az 1 nem számít, az elején nem fordítjuk meg az összes
lapot). Ezek a számok a négyzetszámok, így a következő lapok maradnak
színnel felfelé: 1,4, 9, 16, 25, 36 és 49.
2.3. Oszthatóság (9. évfolyam)
1. ) A 3 osztója a pénzösszegnek.
2. ) Az egyetlen ilyen számpár: (1;2).
3. ) Páros számok összege nem lehet páratlan.
4. ) Páros számú páratlannak, így páratlan számú párosnak kell lennie a szá
mok között.
5. ) v, = -1 , x2 = 0, x3 = 1
6. ) Öt egymást követő egész szám között biztosan van egy páros és egy öttel
osztható szám is, így a szorzat biztosan osztható 10-zel.
7. ) Öt egymást követő páratlan szám között biztosan van egy öttel osztható
szám, továbbá a szorzat biztosan nem páros.
8. ) Hat ilyen buszra van szükség.
9. ) A lehetséges 4-gyel osztható eredmények: (1;2); (1;6); (2;4); (3;2); (3;6);

(4;4); (5;2); (5;6); (6;4).
10. ) 45 = 5 • 32, 1010101015 nem osztható 3-mal.
11. ) 1030osztható 8-cal, 9-cel osztva pedig 1 maradékot ad, így 1030 + 8 oszt
ható 8-cal és 9-cel is, így 72-vel is.
12. ) A számjegyek összege osztható 9-cel.
32
13. ) A háromszög egyenlőtlenség miatt a háromszög harmadik oldala 4 cm
vagy 7 cm lehet.
14. ) 23 • 32 •5 •7
15. ) Mivel két 9-cel osztható kétjegyű négyzetszám van (a 36 és a 81), ezért két
8 18
ilyen törtet tudunk felírni: — és — .
28 63
16. ) 72 = 8 •9 , így y = 6 , azaz x - 5
17. ) y = 4 => x = \
18. ) A 30. szirom: igazán, 31: szeret, 32: nem szeret.
19. ) 11111114 kilenccel osztva 2, így a négyzete 4 maradékot ad. 123459 ki
lenccel osztva 6 maradékot ad. így a két szám szorzata: 6-4 = 24 = 2- 9 + 6,
azaz kilenccel osztva 6 maradékot ad.
20. ) 11112115 néggyel osztva 3, így a négyzete 1 maradékot ad. 123359 négy
gyei osztva 3 maradékot ad.
21. ) A lehetséges maradékok: 0, 1 és 4.
22. ) Az ismétlődő szakasz hossza 6 jegy, így a 96. számjegy 5.
23. ) Az a osztója c-nek.
24. ) A három szám egyenlő.
25. ) Például, ha a - b - c , akkor séma-/?, sem a + b , sem a - b nem osztója

c-nek.
26. ) A válasz: c2
27. ) Ha a és b osztója c-nek, akkor c-nek osztója a és b legkisebb közös több

szöröse.
28.) 1+1 +1 + 3 + 3 —1•1 •1- 3 •3 —9
33
29. ) A két szám legnagyobb közös osztója: 2 •32 •5 , ennek 2-3-2 = 12 osztója
van.
30. ) Tizenkét perc alatt szerez Balázs egy kör előnyt.
31. ) Mindkét számot érdemes prímtényezőkre bontani.
32. ) Itt is érdemes prímtényezős alakból számolni.
2.4. Ôszthatóság (9. évfolyam)
1. ) A szorzat osztható 10-zel.
2.) abab = IOOOö + 100b + 10a + b = 1010a + 101Z? = 101 •(10a + b ) . Mivel 101
prímszám, ezért 10a + b -nek is 101 többszörösének kéne lennie, ami a és
b egyjegyű szám lévén, lehetetlen.
3. ) Ahhoz, hogy egy szám osztható legyen 88-cal, szükséges, hogy a szám 8-
cal és 11-gyei osztható legyen. A 8-cal való oszthatóság feltétele, hogy a
szám 6-ra végződjön (936 osztható 8-cal), így az első számjegy 8
( 8 - l + 5 - 9 + 3 - 6 = 0 , ami osztható 11-gyel).
4. ) 12789 = 218 •39, így a pozitív osztók száma: 19 -10 = 190 .
5. ) (2k + l f - (2k f = 8& + 4 = 4 •(2k + 1) így az adott két szám különbségének

a negyede a kérdéses páratlan szám.
6. ) A számjegyek váltakozó előjellel képzett összege: 0, így a szám 11-gyei

osztható, x - 2 esetén a szám nem osztható 2-vel és 3-mal sem.
7. ) A 3779 prímszám, illetve két szám közös osztója a különbségüknek is osz

tója, és 9 nem osztója 3860-nak.
8. ) Lásd a 7. feladathoz fűzött megjegyzést.
9. ) Péter egy kör előnyt [20; 24] = 120 perc, azaz 2 óra alatt szerez.
34
10.) A szám: 102000564.
11. ) Mivel = 211•314 •76 •11, továbbá [b;c] = 27-39-76 11, így a két szám
szorzata 24 •35 -szerese a legkisebb közös többszörösnek, így
(4 + l)-(5 + l) = 30 olyan számot tudunk képezni, amivel [£>;c]-t meg
szorozva b •c egy osztóját kapjuk.
12. ) Négy olyan természetes számokból álló számhármas van, amelyben sze
replő számok szorzata 30, ezek közül egy olyat találhatunk, melyben a
számok összege néggyel osztható: (l; 5; 6).
13. ) A pozitív számok között csak a négyzetszámok rendelkeznek azzal a tu

lajdonsággal, hogy páratlan számú pozitív osztójuk van.
14. ) Az x csak négyzetszám lehet. A négyzetszámok - és így számjegyeik

összege is - hárommal osztva 0 vagy 1 maradékot adnak, így számje
gyeiknek összege nem lehet 17.
15. ) Az első 100 prímszám szorzata csak olyan számmal lehet osztható, amely
nek prímtényezős felbontásában minden tényező kitevője 1.
2.5. Szöveges feladatok (9. évfolyam)
1.) Ötvenhét kék szemű él a faluban.
1
2 .) Az egyes darabok hossza: — é s ------ = —. Mindegyikből két
3 12 2 3 6
darab keletkezik a vágás után.
3. ) Tizenöt fiú van az osztályban.
4. ) A dolgozók eredeti létszámát n-nel jelölve a bővítések és elbocsátások

után:w-1,1 1,05 0,95 0,9 = w- 0,987525 , vagyis a dolgozók száma kb.
1,25%-kai csökkent.
5.) Tíz év elteltével a kisvárosnak 10000 •1, l10 ~ 25937 ~ 26000 lakosa lesz.
35
6. ) Huszonnégy tanuló van legalább az osztályban.
7. ) Tizenkettő vagy nyolc kocsiból állhat a szerelvény.
8. ) A téglalapok területének aránya: 11.20:21.
9. ) Öt év múlva.
10. ) Négy évvel ezelőtt a család tagjai életkorának összege 80 év volt.
11. ) 95 méter az utca hossza.
12. ) A lehető legnagyobb szám: 77192329.
13. ) 4 db 2 Ft-os.
14. ) Három fiú és négy lány van a családban.
15. ) 160 forintba kerül két tégla.
16. ) Ha az öt pöttyös labdák száma x, a hét pöttyös labdák száma pedig y, ak
kor 5x + 7y = 70, vagyis 5x = 70- 7 y , (x,y g N+). Mivel a jobb oldalon
egy 7-tel osztható, de 70-nél kisebb szám áll, ezért csak x - 1 lehet az 5
pöttyös labdák száma, így 7 pöttyösből 5 darab volt az óvodában.
17. ) Huszonnyolc alma van a ládában.
18. ) Huszonhat éves volt.
x 2 4 -x
19.) Ha most x óra van, akkor —I--------- = x amiből x = 8 , azaz 8 óra van
2 4
most.
1. ) Ha egy racionális és egy irracionális szám összege racionális lenne, akkor

a két racionális szám különbsége irracionális eredményt adna.
2. ) Lehet racionális (pl. 0 •V2 = 0 ) és irracionális (pl. 2 •V2 = V8 ) is.
3. ) Legyen például x = V2 és y = V2 , ekkorxy = 2 . A többi állításra könnyű

ellenpéldát találni.
4. ) Ha (x+ 3)-(x + 5) = 0 , akkor x = -3 vagy x = -5 .
5. ) Ha (x2 - 4) •(y + 3) = 0 , akkor jc= —2 vagy x = 2 vagy y = -3 , de szorza

tuk (-2 y, 2y vagy -3x) többféle értéket is felvehet.
6.) x, = -1 , x2 = 1
7. ) x 4 - 6x3 + 9x2 = x2 •(x2 - 6x + 9) = x2 •(x - 3)2 . Ez a szorzat akkor 0, ha

x = 0 vagy x = 3.
8. ) Egy tört értéke pontosan akkor 0, ha számlálója 0, és nevezője nem 0.
-6
9. ) Mivel D = 49 > 0, ezért két valós gyök van, ezek szorzata: x1-x2 = — .
1
10.) A gyökök összege: x1+ x2 = -
2'
U.) I + - U Ü Í I l l =i
X, x 7 x. ■x 7 -3 6
12.) Egy számnak és reciprokának összege pontosan akkor 2, ha a szám az 1.
- = 1 x =y
y
37
13. ) 2 -(x -2 )* (x + 2) = (x -2 )-(x + 3) egyenlet egyik megoldása x = 2 (ekkor
mindkét oldal értéke 0), másik megoldása 2x + 4 = x+ 3 egyenletből
x ——1.
14.) yja2 - 2 ab + b2 +a = a - b f +a = \a-b\ + a . Ha a < 0 és&>0, akkor

a < b , így \a-b\ + a = b - a + a = b
15. ) Az előző feladat alapján \a-b\ + a - b = b - a + a - b = 0 .
16. ) Mostb < a , így |&-<2|- a - & = a -& -a --& = -2Z?.
17. ) Most is & < a,íg y \b-a\ + b = a - b + b = a.
18. ) A diszkrimináns: b2+4c
19. ) A diszkrimináns: 4(1 + A:2), ha k ^ O
20. ) A diszkrimináns: 4(a2 - a - \ )
21. ) x2 + 2ax + x —1 = x 2 + (2a + l)x —1
22. ) x 2 +ax + x - a = x 2 +(a + i ) x - a , D = (a + l f + 4a
23. ) A diszkrimináns: 1+ 4 a2 - 4a
24. ) A p paraméter értékétől függ a megoldások száma.
25. ) D = (/? + 4)2 -16/? = /?2 - 8/? +16 = (/? - 4)2 > 0 , minden valós p esetén.
26. ) D = (2a + l)2 + 4 > 0 , minden valós a esetén.
27. ) D = (p + 1)2 - 4 (p + \)2 = -3 (/? + l)2 <0 , minden valósp esetén.
28.) D = (p + l)2 + 4 p 2 > 0 , minden valós p esetén, mert 4p 2 és (/? + l)2 nem
lehet egyszerre 0.
38
29. ) Nincs valós megoldás, mivel az egyenlet bal oldalán egy nemnegatív kife
jezés és egy pozitív szám összege szerepel.
30. ) Az egyenlet csak a -1-nél nagyobb számokra van értelmezve, így x + 2 > 1,
vagyis \lx + 2 > 1
1. ) A megadott adatok alapján a téglalap két szomszédos oldalának hossza

megegyezik, minden oldal 3 cm hosszú. A négyzet átlója: 3 •V2 = y/í8 cm.
2. ) A szorzat második tényezőjének minden tagja kiegészíthető x 50-re, az első

tényező pontosan egy megfelelő tagjával.
3.) x = 4 , y - 3 , z - - 2
4.) xx - 3, x2 = -1 , x3 = 2
5. ) Az egyenlet átalakítható 1 -1 0 j + 25x2 = 0 alakra. Ennek megoldása:

1
x ——
5
6.) Az egyenletrendszerből: a2 - 2 ab + b2 = l=>\a-b\ = l, amiből ax = 3,

bx- 2 vagy a2 = -3 , Z?2 = -2
7. ) Az egyenletrendszerből: a2 +2ab + b2 = 25 =>|<z + fc| = 5 , így ^ = 3,

bx = 2 vagy a2 = -3 , = -2
8. ) Ha Janikának x forintja van, akkor most 5400 - x Ft hiányzik a labda árá

ból. így (5400 - x) •0,75 = 5 400-1,2x, amiből x = 3000.
9.) D = ( p - l ) 2+4 p = (p + l f
39
10. ) D = k2 —16. Az egyenletnek nincs valós gyöke, ha D < 0 , vagyis ha
k2 < 16.
11. ) A gyökök előjelének különbözősége miatt szorzatuk, vagyis a konstans tag

negatív.
12. ) Az egyenlet alaphalmazának legkisebb tagja a három, egyben az egyenlet

egyetlen megoldása.
13. ) Az egyenlet alaphalmazában szereplő egyetlen szám nem megoldása az

egyenletnek.
14. ) Legyen x e R . Ha x e Q * , akkor 2x eQ * és 2x - x = x . Ha x e Q ,

akkor x + \Í2 e Q* és x + V2 - V2 = x..
15. ) 31010
16. ) 2667
17. ) A négyzetszámok 7-tel osztva csak 0, 1,2 vagy 4 maradékot adhatnak.
2.8. Négyzetgyök (10. évfolyam)
1 .)
I _ L _ l16 + 9 I 25 - 5
9 + 16 ~ V 16-9 ~ V16-9 _ 12
2 .) 34 =81
3. 3 -)J | = V21, 3-V2 = V l8 , 6 - J | = Vl2
4. A kifejezés
) átalakítható (V3 + 2 - V3 + 2 j alakra.
5. ) => a < 0 , = b =>/?>() =$ a - b < 0 =>

-\a -b \-b -a
40
6.) V 2-(2- a )
1.) tfa-Z/a = t/a-v/öF = VöT = Vfl
8 .) l - ( n + 2 ) 2 > O k e ll leg y en , ami akkor teljesül, ha (n + 2 ) 2 értéke 0 vagy 1.

E hhez n leh etség es értékei: - 3 ; - 2 és - 1 .
5 5-Í6 + V35)
9 .) ------- = = — -y------------- = 30 + 5 ^ 3 5
6 -V 3 5 3 6 -3 5
16 _ 1 6 ( 4 - V l4 )
10.) = 3 2 - 8 - V l4
4 + J \4 1 6 -1 4
11.) = 3 -2 ^ 2
V 2+1 2- 1
V 6 - V 3 _ ( V 6 - V3 ) _ 9 - 2 V l 8
12.)
S +S ~ 6-3 “ 3
1 _ v/2 + V3
13.) = V2 + V l
V 2 -V 3 ^4^3
14.)
V 3 -1
/ 1----- 1---- \ 2
(V 1 7 + V 1 3 ) _ 30 + 2V 221 15 + V 2 2 I
1 7 -1 3 “ 4 _ 2
16 . ) G yök telen ítsü k a törtek n ev ező it, így a k övetk ező ö ssz e g e t kapjuk:
- 1 + V 3 - V 2 + V í - V 3 + ...■+ V 99 - V 98 + VÜK) - V 99 =
= V ÍŐ Ö — 1 = 9
17 . ) ( 2 3)8 = 2 24 = 4 12 = ( 4 4) 3
41
x-2 x-2 x-2
18.) , ami csak úgy lehet- 1 , ha x - 2 < 0
\lx2 - 4 x + 4 ^ (x -2 )2 lx A
Ez utóbbi egyenlőtlenség egyetlen pozitív egész megoldása x = 1
19.) (V7 + 2V6 - V 7 - 2 V 6 ) = 7 + 2Vó + 7 - 2 ^ 6 - 2 ^ 4 9 - 4 - 6 = 1 4 -2 -5 = 4
20. ) Egyedül a V x - 3 + ^ 3 - x = 0 egyenletnek van megoldása a valós számok

halmazán: x = 3
21. ) V 5 Ö -V Í8 = 5 V 2 -3 V 2 = 2^2 = 7 2 + 7 2 , -= L - = 7 2 + 1 ,
72 1—
2 2
22. ) Egyedül a V 2 -x •V x -2 = 0 egyenletnek van megoldása a valós számok

halmazán: x = 2
23. ) A három megoldás: 0, 1,2.
24. ) x3 < x2 < Vx < \[x
\ 2006 x
VÍ9 + 1 ■ M -i'T r i 9 - n ’“ _ 2006 _ Â 1003
25.)
V y y
1 , 1
1.) Ha x < 0 , akkor x + —< - 2 és x + - < - 2 , valamint a szorzat mindkét
x x
tényezőjének a -1 a maximum helye, így szorzatuk lehető legkisebb ér
téke 4.
42
2.) Ha x < 0 , akkor x + — <- 2 és x2 + — > 2 , továbbá a szorzat mindkét té-
x x
nyezőjének a -1 a szélsőérték helye, így szorzatuk legnagyobb értéke -4 .
3.) s in x c o sx + s in x - c o s x - l = (s in x -l)(c o s x + l). Ez a szorzat pontosan

akkor 0, ha sinx = 1 vagy cosx = -1 . Ez a megadott intervallumon akkor
lg 4 + lg 9 _ lg 36
= log6 36 = 2 ; lb = sinl357r = sin/r = 0 ;
lg 6 lg 6
c = sin213° + sin2 77° = sin213° + cos213° = 1.
5 .) lgx + lgy = 2 <=>lgxy = 2 <=>xy = 100, ah o lx ,y > 0 . A lehetséges szám

párok (1;100);(4;25);(25;4);(100;1).
6. ) Az egyetlen megoldás az egyenlet alaphalmazának legkisebb eleme: x = 17
2.10. Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)
1.) 2X•8* •16* = 2*+3x+4* = 2 8* , továbbá 44 = 2 8
3.) 36x = 4*-9 x = (2 '-3 * )2
4.) 4*+ 2-6*+9" = (2* +3* )2
5.) 2 •5X+2 + 3 •5*+l - 26 •5* = 2 •25 •5X+ 3 •5 •5* - 26 •5X= 5
g2x. gx~l
4* g jx + 3 0
43
7.) 32'°-925 *(V2) = 250 • 350 -250 = 1250
i /;6
16 -2512 _ /■2) 24 -5
r 24
_ 24
a17 ~?4 ^
9.) (4A+ 8't )- ( 2 ^ + l) = r(2A)2+(2x)3l- - j + l =(9 + 27) Í I + I] = 48

3 )
10.) 3v“x + (33x- 3 v)A= ^ + ( 3 ') '- 3 'J = | + ( S - 5)‘ = | + 2 = |
1 1.) 32004 + 32004 + 32004 = 3 • 32004 = 32005 = 243401, mivel 243 = 35
2l0 + 2n 2'° + 2 -2 10
12.) i g 3-2"
^ r - = ig 3-2
=igi = Q
13.) ^ =( S ) m = \ ( S ) = 351
14.) 7 ^ = 7 ^
15. ) Mivel x2 > 0 minden valós x-re, ezért vagy x -1 > 0 , vagy x = 0
16. ) Negatív számnak csak egész kitevőjű hatványait értelmezzük.
17. ) (-2)2 = 4
18. ) A kitevőnek egésznek kell lennie: x e {—4;—2;—1; 1;2;4}
f
19.) Nem értelmezzük -t és (sin 200°) -t, mivel sin 200° < 0
V 2)
20. ) f - = log35
lg 3
21.) lg 2 + lg 22 + lg (2 *3) + lg 23 = lg 2 H- 2 lg 2 + lg 2 + lg 3 + 3 lg 2 = 7 *lg 2 + lg 3
44
22.) lg (ab) •lg - = (lg a + Igb) •(lg a - \ g b )
b
23.) A második nem igaz, ugyanis 5log525 = 25
24.) log3V27 = log333 = —
log2 3 + log212 log2 36

25.) - log2 3 = - log2 3 = log2 6 - log2 3 = log2 2 = 1
3 log281
26.) lóg. = log2 3 - log2 4 - log2 3 = -2
4 4
27.) Mivel log3—= - 2 , ezért ennek csak egész kitevőjű hatványait értelmez
zük, ami sosem lehet 0.
28 ) 910834 = ^3log34j2 —tg • 3io§94 _ ^Jgl0§94 = 2
29.) 2log2* = x , így az egyenlet %2 - 17v + 72 = 0 alakba írható. Ennek megol

dásai: x, = 9, x2 = 8
! 10 ! 3
30.) g 3 8 10= _ !8 L = 0
’ , 10 , 3 , 1 0 0
lg----- lg — lg -----
3 10 9
31.) log2 6 - log2 3 = (log2 6 + log2 3) •(log2.6 - log2 3) = log218 •log22 = log218
32.) Mivel lg —= - lg x , így
(lg lO -lg x ) (1 —lg jc) 1 -lg x

_ 1 -lg x + l + lgx 2
1 -lg x 1 -lg x
45
2.11. *Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)
1. ) 4 8 + 49 = 4 •47 +16 •4 7 = 20 ■47
2. ) (350 + 349): (348 + 349) = (4 •349): (4 • 348) = 3
3. ) x = (25)'° = 32'°, y = (33)'° = 2710, z = (62)'° = 3610
4. ) Az egyetlen igaz állítás: (2 • 3)12 > 2 •312
- W Qx
5.) 54 •62x~] •9xl = ------— — - 324*
6*9
6. ) A két egyenlet megoldáshalmaza azonos. A 2X-re nézve másodfokú

egyenletnek két gyöke van, de csak az egyik pozitív, így mindkét egyenlet
nek 1 megoldása van.
22x+1 - 4 X _ 2a - a 2 _ a2 a
2X+1 +2X 2a + a 3a 3
8. ) vA/64-v/VÍ28 = 2^64-'o/i28 = 'o/8.io/i28 =' o/23-27 = 2 = 4 a
9. ) ^ / 3 2 - ^ 64 . 23 = V 2 -‘v/2^ = t/2 - V ? = 2
10. ) A gyökjelek alatti szorzatnak nemnegatívnak kell lennie.
11. ) A számlálóban a gyökjel alatt nemnegatív érték, a nevezőben a gyökjel

alatt pozitív érték állhat.
12. ) A b) egyenlet bal oldalán x helyére nem írhatunk pozitív számot, jobb
oldalán viszont igen. A c) egyenlet nem teljesül pl. x = 3 esetén.
13. ) Az összeg első tagjának kitevője csak egész szám lehet. A második tag
alapja 0, így ennek kitevője csak pozitív lehet.
14. ) Mivel sin 90° = 1, így lg sin 90° = 0 , vagyis a szorzat értéke 0.
46
i V2 , V2 1
lg sin 45° + lg cos 45° lg 2 +lg 2 _ 2
15.) = 1
lg sin 150° 1
lg
*4
16. ) lgx4 = 21gx2 x ^ O , x e R.
17. ) Ha 101+sin x >102 akkor l + sin2x > 2 , ami viszont semmilyen valós x-re
nem teljesül, mivel sin2 x < 1, minden valós x-re.
1 !
18.) a —log2 ———2, b - lógj 2 = - l , c - 84 >0
4 o
19.) 4a = 8 => 22a = 23 => a = - , 16" = 32 => 2Ah = 25 => b = -

2 4
3C= 6 => c > —, mert 32 = V27 < 6

2
Í1 l
20.) 6 •(log4 yÍ2 + log2 ^ 4 ) = 6 •í ‘°S!f + !og !V í] = 6- 3 2 = 6 —= 5
Jog24 J 2 3 6
v /
l°g327 | lóg 343 3 0,5

log3V3 log39 0^5 + 2 50
21.) A tört értéke:
log39 log3V3 2 0,25 31
log3V3 log39 0,5 2 8
Jj / v 2 ^ O 1
23. ) Az egyenletből következik: — = (AB) , amiből A = —
24. ) A logaritmus definíciója alapján: 10lglgx = lgx
47
2 5 ) 1 0 igigi6-ig2 = 1 0 lgg2 = M ^ = lg 4 = 2 ig 2
26.) Az egyenletből következik, hogy lg x - lg 2x = 0 , lgx ( l-lg x ) = 0 ,

lg x = 0 vagy lg x = 1.
log2 3 log2 3
27.) l°g4 3 =
log24 2
28. ) 2lg4 = 2I§22 = 22lg2 = 4'82 = a továbbá 4lgl6 = 4 ,g24 = 44lg2 = (4lg2f = a4 .
29. ) Állítás: x'81 = y 'gx. Bizonyítás: vegyük mindkét oldal 10-es alapú logaritmu-
sát és alkalmazzuk a logaritmus egyik azonosságát. így lg y •lg x = lg x *lg y
30. ) Az előző feladat alapján 2lg3 = 3lg2, így a tört értéke 2lg3. Ennek 10-es
alapú logaritmusa lg 2 *lg 3
31. ) lg a + lg b + lg c = lg r ó c , 2 lg 6 = lg 36 , így abc = 36. Mivel 36 = 2 •2 •3 •3 ,

ezért a három szám: 2, 3, 6.
32.) Ha lgx y > 0, akkor vagy I. 0 < * < 1 —» y < l vagy II. 1 < x —> y > 1. Mind
két esetben megegyezik log2x és log2y előjele, ugyanakkor egyik sem
lehet 0.
33.) Ha lgx y < 0, akkor vagy I. 0 < x < l —» y > l vagy II. 1 < x —> y < 1 Mind
két esetben különböző log03x és log03y előjele, így szorzatuk negatív.
48
2.12. ^Trigonometrikus egyenletek (11. évfolyam)
/ \ 7T
1.) sin(x + y) = l <=> x + y = — + &2/r,ahol k e Z
2.) sinx = 0 és cosy tetszőleges x - k n , ahol £ e Z és y tetszőleges va

lós szám. Ezek az y tengellyel párhuzamos egyenesek. cosy = 0és sinx
K
tetszőleges 4=> y = —+ I n , ahol l e Z és x tetszőleges valós szám. Ezek az
x tengellyel párhuzamos egyenesek.
3. ) Két négyzetszám összege csak akkor lehet 0, ha mindkét szám 0.

sin kx —0 <=> kx = ku , ahol k e Z x = k és
K 1
cos ny = 0 <=$ ny = — + lK , ahol / e Z <=> y = —+ /
Ezeknek a feltételeknek külön-külön, egymástól egységnyi távolságra

lévő, egymással párhuzamos illetve ezekre merőleges egyenesek pontjai
felelnek meg. Mindkét feltételt egyszerre az egyenesek metszéspontjai
elégítik ki.
3 tí 5w
4.) cos210x = — <=» coslOx = ± — <=> 10x = — + kn vagy 10x = — + ln , ahol
4 2 6 6
(n ^ r 5tt , ^
k J e ZJ , mivel 10x > 0. így x = lg — + kn vagy x = lg -----1- In , ahol
16 ) l 6 J
k j e Z q y2 - 2 = 0 <=> y = ± 4 l . így a két feltételnek egyszerre eleget tévő
pontok két olyan félegyenesen helyezkednek el, amelyek párhuzamosak az
f n
x tengellyel, az egyik félegyenes végpontja az A lg —;V2 a másik fél-
V 6
( K
egyenes végpontja a B lg —;- v 2 pont.
v 6 )
1 K n
5.) cos 10v = — <^=> cos 10v = ± — <=> 10x = —+ k- — , ahol k e ZJ, mivel
2 2 4 2 0
10x > 0. Ezen számok közül az alaphalmazban kettő van benne. Az egyik:
^n k ^
lg —, a másik: lg —+ — Ha k > 2 , akkor a számok kívül esnek a meg-
64 %4 2
adott alaphalmazon.
49
6.) sin2x < 0 <=> sin x = 0 , M = {-'in,- 2 n , - n , 0,n , 2n , i n ] ,
mivel i n < 10 < 4 n .
TtX KX 71
7.) tg— = l o — = —+ k n , ahol k e Z ^ <=^> * = 1+ 4/:, k e Z . A legna-
4 4 4
gyobb negatív 1+ 4 k ( k e Z ) alakú szám a -3 .
1. ) * 0 , 12 = y l , 25 , amiből y = 0,096*
2. ) a - A , b - 2 , c = 3, c/ = 5
3. ) A kérdéses halmazban 48 és 60 azon közös pozitív osztói szerepelnek,

amelyek nem osztói 40-nek. Ezek: 3,6, 12.
4. ) Az iskolába 225 fiú és 275 lány jár.
5. ) Az istállóban lévő lovak számának negyedrésze 5, így az istállóban 20 ló

van. 2 0 - 4 = 16
3
6. ) —része
7
7.) 1336 darab érmére van szükségünk.
8. ) Az osztályban 20 tanuló szőke vagy kék szemű, mivel 18 + 8 -2 0 = 6 ,

ezért összesen 6 olyan diák van, aki mindkét tulajdonsággal rendelkezik.
9. ) Egy deciliter szörp 72 Ft, így egy liter ára 720 Ft.
10. ) 11 000 forinttal indult el.
11. ) A negatív irracionális számok halmazában nincs legnagyobb elem.
12. ) Jancsi havi zsebpénzének 30%-a 300 Ft, így egy hónapban 1000 Ft-ot kap.
50
13. ) Mivel 51 = 3*17, így minden helyiségnek 3 ablaka van.
14. ) Egyedül az /?(x) kifejezésnek lesz minden értéke pozitív.
15. ) ax —4 , a3 = ax+a2, a4 =a2+a3 = 42 . Azaz 42 = a2 + ax+ a2 amiből

a2 - 19 így a3 = 23.
16. ) log2 log3log5 x = 0 , azaz log3log5x = 1, amiből log5x = 3, tehát x = 125
17. ) (4 3)4 - ( 2 7)3 = 224 - 221 = 2 21 (23- l ) = 7■ 221, amiből x<21 következik.
18. ) A kérdéses összegben páratlan számú páratlan tag szerepel.
19. ) x3 - 2x2 = x2 ( x - 2) > 0 , ha x = 0 vagy x > 2
1
20 .) X H— —x2 H— —+ 2 —12
V XJ
1.) Ha n diák jár a szakkörbe és átlagéletkoruk n év, akkor összesen n-n = n2

évesek. A tanárral együtt n +1 -en vannak, így a tanárral együtt összesen
(n + 1)2 évesek. Ekkor n2 + 29 = (n + 1)2, amiből n —14 .
( iV
2 .) X H----- - 2 = 14
V X)
3.) A következő feltételeknek kell egyszerre teljesülnie: x > 0 és x + 1 és

-2 < x < 3.
4.) Ha log2(x -3 )-(x + 5) = 3,akkor (x-3)-(x + 5) = 8 , vagyis x2+2x-15 = 8
2x+ 3 12 •(x + 1) +1 í ^ 1
5.)
x +1 ^+1 ~V + x + l
51
6) ^ log2(x + l) + log2(5 ^) = 1>akkor iog2(x + i)(5 - x ) = 2 , vagyis
-x2 + 4x + 5 = 4
7.) Az egyenlőtlenség értelmezési tartománya: x e -;i . Az egyenlőtlen
ség mindkét nemnegatív oldalát négyzetre emelve 1—x < 2x + 3, amiből

2
-2 < 3x, vagyis x > - —. Ennek a feltételnek az értelmezési tartománnyal
közös része adja a feladat megoldását.
1.) 2 /( x + l ) - / ( x + 3 ) - / ( x - l ) =
=2 -[a (x + l) + & ]-[a (x + 3) + & ] - [ a ( x - l ) + &] =
= 2ax + 2a + 2 b - a x - 3 a - b - a x + a - b = 0
9. ) Ha egy (x0;y0) számpár teljesíti az egyenletet, akkor a (-x 0;y0), a

(-x 0;-y 0) és az (x0;-y 0) számpárok is teljesítik, mivel x2 = ( - x ) 2 és
cosy = c o s(-y ). így a ponthalmaz szimmetrikus az x és az y tengelyre is.
Ha y = 0 , akkor x2 = n +1, amely egyenletet két különböző x érték elégíti
ki, így az x tengelyre két pont illeszkedik. Hax = 0, akkor cosy = - ; r ,
aminek nincs valós megoldása, így az y tengellyel nincs a ponthalmaznak
közös pontja.
10. ) Mivel |y| = |- y |, továbbá mivel sinx = -s in (-x ) és —= — —, ezért ha

x -x
egy (x0;y0) számpárra az egyenlet teljesül, akkor teljesül a a
(-x 0;y0) számpárra is. így a kérdéses pontok halmaza szimmetrikus az
y tengelyre és az origóra nézve is. Ha x = 2005;r, akkor sinx = 0 , így
nincs olyan y érték, amelyre teljesül az egyenlet. Ugyanakkor a pontok
között nincs olyan, amely az y tengelyen van, mert x nem lehet 0. Az
x tengelyen sincs pont, hiszen ha y = 0 , akkor az egyenlet bal oldala 0,
jobb oldala viszont V3 .
11. ) Az egyenlőtlenség értelmezési tartományába csak pozitív számokból álló

számpárok tartoznak, így a ponthalmaz nem lehet szimmetrikus az origóra.
52
12. ) Mivel x + y > 0 , így az egyenlet értelmezési tartományában lévő számpá
rok által meghatározott pontok egy az origón áthaladó egyenes egyik ol
dalán levő félsíkban találhatóak, így a ponthalmaz nem lehet szimmetrikus
az origóra. Ugyanezért az x + y = 0 egyenessel nincs az alakzatnak közös
pontja. Ugyanakkor az x + y = 2005" egyenes pontjai, ahol n egy megfele
lő nagyságú egész szám, kivétel nélkül elemei a ponthalmaznak.
13. ) Az egyenlet értelmezési tartományában olyan számpárok szerepelnek,

melyek tagjai azonos előjelűek, vagyis az I. és a IV. síknegyed belső
pontjai lehetnek csak elemei a kérdéses ponthalmaznak. Amennyiben egy
(x0;y0) számpár megoldása az egyenletnek, akkor a (-x 0;-y 0) számpár is
megoldása, így a ponthalmaz szimmetrikus az origóra, továbbá az (y0;x0)
és a (-y 0;- x 0) is megoldás így ekkor szimmetriatengelyek az y = x és
y = - x egyenesek is. Mivel a koordinátatengelyek pontjai nem részei az
értelmezési tartománynak, ezért nem létezik olyan teljes egyenes, amelyet
tartalmaz a ponthalmaz.
14. ) A kérdéses halmaz az x + y > -1 egyenlőtlenség megoldás halmazával

azonos.
x2+ x + l - 2 x ^ 2x ., , , ., ,
15.) P(x) -------------= 1 — --------- . Ha
---------- x pozitív egesz szamot jelöl,
X + X + 1 X + X + 1
akkor ez utóbbi tört nem egyszerűsíthető sem kettővel (a számláló és a
nevező paritása különböző) sem 3-mal (ha x osztható 3-mal, akkor a
számláló osztható, a nevező viszont nem osztható 3-mal).
16. ) Négyzetszám nem végződhet 2-re, 11-re és 15-re.
17. ) x2 - l = ( x - l ) ( x + l), ez utóbbi szorzat csak akkor prím, ha x - l = l,

azaz x = 2
18. ) Az egyenlet megoldása: x = 2005
19. ) A 15 és 18 literes hordókat vitte el Kati.
20. ) A rezgőmozgás amplitúdója a legmagasabb és legalacsonyabb helyzet

közötti különbség fele. Mivel —1< siní< 1, így - 3 < s i n í - 2 < - l , azaz
l < ( s n U - 2 ) 2 <9 . A h(t) maximális értéke: 2-38, h ( t) minimális értéke:
2 •3° = 2
53
21. ) I. Ha 0 < x < 1, akkor x — > x , vagyis — > 0 , ami ellentmondás.
x x
II. Ha 1 < x , akkor x - —< x , azaz < 0 , vagyis x > 0 kell teljesüljön.
x x
így M = ]l;oo[.
22. ) Mivel - l < s i n x < l , így - 4 < s i n x - 3 < - 2 , azaz 4 < ( s i n x - 3 ) 2 <16.
Vagyis 24 < 2(sinx~3)2 < 216.
a +b
23) 1 , l _ a + b _ 2 _ 2 ' 5 _ 10
a + b ~ a-b “ ( V ^ ) 2 “ 32 ' 9
24.) Ha feltételezzük, hogy minden csapatban volt legalább egy horgász, akkor
a maximális létszám a következőképpen néz ki: I. csapat: 1, II. csapat: 4,
III. csapat: 20 horgász.
54
3. Függvények
1. ) A kilencedik dobás után 3*(1 + 2 +3) = 18 kavics kerül a tóba, ehhez jön
nek még két dobás kavicsai.
2.) — = 5 teljes kör után még egy dobás történt.

6
3. ) 6
4. ) 6
5. ) -2
6. ) {0; 1; 2; 3;...; 9999; 10000} -+R ,xi-» 10000 - x
7.) {0; 1; 2; 3;...; 9999; 10000} -> R ,x b + 10000 - x
8.) /(x ) = 500 + x , ahol x e {0;1;2;...;499;500}
k k2
9.) A négyzet oldalát a-val jelölve, a = — , így a négyzet területe a2 = —
4 16
n{n - 3)
10.) {3; 4; 5;...}— ^
11. ) Mivel egy lónak négy lába van és a 60 osztható 4-gyel, így a csirkék száma
páros kell legyen. A csirkék számát x-szel jelölve a lovak száma:
60 —2x x
--------- = 15 — .A csirkék száma legfeljebb 28 lehet.
4 2
12. ) {-1,0,1,2,3,4}
13. ) /(x ) = 4(x + 1), ahol x pozitív valós szám.
14.) -2
55
15. ) A 2 nem eleme az értelmezési tartománynak.
16. ) A 2-nél.
17. ) {0;1;4;9;16;25}
18. ) -1
19. ) 5
20. ) ]-oo;5]
21. ) 4
22. ) Négyhez és kilenchez.
23. ) Egyik megadott számnak sincs 5 pozitív osztója.
24. ) {2; 3; 4}
25. ) Az adott függvény függvényértékei között annyi egész szám van, ahány
olyan szám van az értelmezési tartományban, amelynek négyszerese egész.
26. ) A függvényértékek minimuma 0, maximuma 9, továbbá a két érték között

tetszőleges egész számot felvesz a függvény.
27. ) A függvény minimuma: 0, maximuma: 6. így a kérdésre a [0,6] interval

lumban található egész számok száma a válasz.
28. ) 14
29. ) 11
56
3.2. ^Függvények (9. évfolyam)
1. ) Ha a bal zsebben eredetileg lévő 500 forintból az áttevés után x Ft marad,

akkor 500 - x Ft-ot vettem át a jobb zsebembe, ahol így 500 + 500 - x = 1000 - x
forint lesz.
2. ) A két kör akkor érinti egymást, ha középpontjaik távolsága megegyezik a

sugarak összegével, illetve különbségével.
3. ) Azok a 10-zel osztható számok jönnek számításba, amelyek a 2-n és az 5-

ön kívül más prímszámmal is oszthatók. Ezek: 2-5-3; 22 •5 •3 ; 2-5 -32;
2-5-7.
4. ) 22 • 3 •5 , 2 • 32 •5 számok mindegyikének 12 pozitív osztója van.
5. ) A 30-nak, a 40-nek és a 70-nek van 8 pozitív osztója.
6.) A függvény az x = 3 helyen veszi fel a legnagyobb értéket, itt / ( x ) = 2
7.) A függvény az x = 4 helyen veszi fel a legnagyobb értéket, itt f ( x ) = 4
8. ) /(1 0 ) = 4 , /(2 0 ) = /( 5 0 ) = 6 , /(3 0 ) = /(7 0 ) = /(4 0 ) = 8, / ( 8 0 ) = 1 0 ,

/(6 0 ) = /(9 0 ) = 12
9. ) A függvényértékek között annyi egész szám van, ahány ^ -nél nem kisebb
és -nél nem nagyobb egész van.
x x +1 —1 1
10.) ----- = ---------- = 1---------miatt / szigorúan növő ezen az intervallumon,
x+1 x+1 x+1
és értékkészlete: [—4; l[
11. ) 0 < x2 < 9
12. ) 0 < x2 < 9
13. ) H a-1 < x < 2 , akkor 0 < |x| < 2
57
14.) x e { -4 ;-3 ;- 2 ; -l}
15.) Ha -2 < x < 2 , akkor 0 < x + 2 < 4 , így ------ tetszőlegesen nagy lehet,
x +2
de biztosan nem kisebb, mint —.
4
7
1.) f ( x ) = - x 2+ 3 x - 4 = - \ x - -T
2, 4
2. ) A függvény két zérus helye: xx = -4 , x2 = 2 , így a legkisebb függvényér-

-4 + 2
téket az i = — - — = -1 helyen veszi fel, ahol f ( x ) = -9
3. ) A függvény a szélsőértékét az x = -4 helyen veszi fel.
4. ) Nincs legkisebb függvényértéke a megadott függvénynek.
5. ) A függvény az értelmezési tartományon szigorúan csökken, így legna

gyobb értékét az i = 4 helyen veszi fel.
3V 7
6.) f ( x ) = 2x2 - 3 x + 2 = 2- X---- + -
7. ) 3
8. ) 8
9. ) -1
10. ) A függvény maximum helye a 4, é s / ( 4 ) = 1, minimum hely a 0 és

/ ( 0 ) = - 1 5 . E két egész értéket és a közöttük lévő valamennyi egész érté
ket felveszi a függvény.
58
11.) 10
12. ) x2- 2 x ~ { x - \ f - 1 , így -1 < ( x - l ) 2- 1 < 8 , azaz 0 < ( x - l ) 2 <9, így

-3 < x - 1 < 3, vagyis -2 < x < 4 .
13. ) x2 - 4 x + 4 = ( x - 2)2, azaz 0 < ( x - 2)2 < 9 , vagyis -3 < x - 2 < 3, így
-l< x< 5 .
14. ) (-27) -nél nem nagyobb.
15. ) ( 3 - x) •(x + 2) > 0 , ha -2 < x < 3. Ezen az intervallumon az

/ ( * ) = ( x - 2) •(x - 6) függvény szigorúan csökkenő, így minimum helye a 3.
16. ) (5 + x ) ( x + 3 ) < ( 7 - x ) ( x + 3) <=> (x + 3)(5 + x - 7 + x ) < 0 <=>

2(x + 3 ) ( x - l ) < 0 . E szorzat pontosan akkor nempozitív, ha x - l < 0 és
0 < x + 3 <^> -3 < x <1
17. ) n = 99425
18. ) b2 - 4 a c < 0 és a <0
19. ) b2 - A a c - 0 és a <0
20. ) b2 - 4ac = 0 és a > 0
3.4. Sorozat (12. évfolyam)
1.) 0
2 .) 0°
3. 15 éves
) a legidősebb gyerek.
4. 300)
59
5. ) A kérdéses szám a sorozat tizenkettedik tagja.
6. ) A sorozat tizenötödik tagja.
7.) 2 a3 = a2+a4 =al +a5
8. ) A sorozat tizedik tagja.
9. ) A sorozat huszadik tagja: a2Q= 2 •2”19 = 2~18
10. ) -13
11. ) 2 •(n - 3) - 5 •(n + 1) = -3 n - 1 1 , így a sorozatban minden elem 3-mal ki

sebb az előző elemnél.
12. ) 1 ^ = (2" + 3 ) -( 2„ -3 ) = 2>— 3

2n + 3 2^ + 3
32" 9" i r3V

6"+l ~ 6 •6" ~ 6 u ,
9n2 + 12n + 4 (3n + 2)2 „ ^

14.) -----------------= --------- — = 3« + 2
3n + 2 3n + 2
15. ) an = 10“‘ -1016 = 1015
16. ) 20 = 2 + 9d , vagyis d = 2 . Ez azt jelenti, hogy a sorozat minden tagja

egész szám.
17. ) 1 = 210-g5, amiből q = 2~2. Ez azt jelenti, hogy a sorozat tagjai 2-nek
páros kitevőjű hatványai.
18. ) a2 = 4-a2q2, amiből q2 = —
19. ) 45-45 darab kétjegyű páros illetve páratlan szám van.
20. ) y2 = ( * 2-1) - ^ y ’ azaz
60
21.) 0 ,9 -1,25a = 1,125a
22. ) Az öt ismétlődő tag összege 15, a 200. elemig ezek 40-szer fordulnak elő.
23. ) a l0 = Sl0 - S9 = 29 - 28 = 28
24. ) A megadott feltétel mértani sorozat esetében csak akkor áll fenn, ha a
sorozat állandó, vagyis q = 1.
25. ) Mivel egy számtani sorozatban ax+a6 = a2 +a5 =a3+a4, így a két egyen
let megfelelő oldalait összeadva a kérdéses összeg ötszörösét kapjuk,
mindkét oldalon.
26. ) A megadott feltételnek csak olyan sorozat felel meg, amelyben a harmadik
és a negyedik tag egymásnak ellentettje.
27. ) A harmadik és a negyedik tag rendre q2-szerese az első és a második

tagnak. így q2 - 1 kell teljesüljön.
3.5. ^Sorozat (12. évfolyam)
1. ) A sorozat nyolcadik tagja 0. így csak az első hét tag pozitív.
2. ) Harmadik.
3. ) Harmadik.
4. ) a2 = 6 c/3 = 21 a4 = 58
5. ) 8.00: 4 ember tudja, 8.30: 32 ; 9.00 : 33; 9.30 : 34 = 81 új ember tudja meg a
hírt. Ez összesen 121 ember.
6. ) a6 = 0 ax+ a5 = ö2"+ a4 = 2 ö3 => 5 •a3 = 60 , vagyis a3 = 12
61
7. ) A számtani közép tulajdonságot felhasználva
2 •logx+3 x 4 = logx+3 y + logx+3 y3, amiből a logaritmus azonosságainak
segítségével v8 = y4 . Mivel y > 0 , így jc2 = y .
8.) 75 + 75 + <7+ 75 + 2<7 + 75 + 3<i = 360, amiből <7= 10, vagyis a legna
gyobb szög 75 + 30 = 105 fokos, vagy
360°
a x+ a A = a 2 + a 3 = —^—= 180° =>a4 =180° -75°
9. ) A lehetséges számhármasok [(l;3;5);(2;3;4);(3;3;3)] közül az elsőre

nem teljesül a háromszög egyenlőtlenség.
10. ) A lehetséges számhármasok [(l; 3;9);(3; 3; 3)] közül az elsőre nem teljesül
a háromszög egyenlőtlenség.
11. ) a{ = 360 ; a2 = 315 ; a3- 270 ; aA= 225 ; a5 = 180
12. ) 377 = ^ *13 egyenletből a, = 17
13. ) Az egyik él hossza 10 cm, így a másik kettő él mérőszámának szorzata 84,
összege 20.
14. ) ax = 300000 •1,075 , q = 1,075 , al0 = 300000 •1,07510
15. ) A sorozat néhány tagja:

a, = 2; a2 = 1; a3 = 4 ; ..... ; am = 200 ; a200 = 199 ; a20! = 202. Tehát a
kérdéses összeg az első 202 pozitív egész szám összegénél 201-gyei
kisebb.
16. ) A táblázat 50. oszlopában 51 darab 50-es szám áll, ezek összege: 51*50 .
A 100. sorban az első 100 pozitív egész szám található. Ezek összege:
101-50.
17. ) Az első 2000 pozitív egész szám összege: 2001 •1000 . Mivel 2001 = 3-23-29
és 1000 = 23 •53, így a szorzat nem lehet osztható sem 9-cel, sem 11 -gyei,
sem 26-tal, így csak az fordulhat elő, hogy a két dobozba azonos összeg
kerül.
62
18. ) Az első 2000 pozitív egész szám szorzata 2000!. Ez viszont nem lehet sem
egy négyzetszám, sem annak kétszerese, sem 2000-szerese (tekintsünk egy
1000 és 2000 közötti prímet!). 215viszont szerepelhet az egyik dobozban,
aminek 16 osztója van.
19. ) 6 - 1 + 2 + 3; 1 0 - 1 + 2 + 3 + 4; 9 8 - 2 3 + 24 + 25 + 26
20. ) A &-ik vagy a (k + 1) -ik lépcsőről léphetünk a (k + 2) -ikre.
21. ) A sorozatra megadott feltételekből következik, hogy a mértani sorozat

hányadosa 3, mivel a 3. tag így 9-szerese az elsőnek, a negyedik pedig
9-szerese a másodiknak. így viszont a sorozat 5., 6., 7. és 8. tagja rendre
81-szerese az 1., 2., 3. és 4. tagnak.
22. ) ax - 1 ; a2 = - 1; a3 = -1 ; a4 - 1 ; a5 - -1 ; a6 - -1 ; an+3 = , rc > 1. így a

sorozat 3&-adik eleméig k darab, a 2004. tagig tehát 668 pozitív tag szere
pel. Mivel a2005 - 1 , ezért a válasz 669.
23. ) A legnagyobb ilyen szám a 9199.
, 4m
24.) A háromszög magasságát m-mel jelölve m2 - 4 ----- , amiből m - 8 , a
2
háromszög területe pedig 16.
25.) Mivel a sorozat 5., 6., 7., 8. eleme rendre 4d-vel nagyobb a sorozat 1., 2.,
3., 4. eleménél így \6d - 48 , amiből á - 3
63
4. GEOMETRIA
4.1. Transzformáció (9. évfolyam)
1. ) A két egymásra merőleges, szögfelező egyenes adja a lehetséges tükrözé

sek tengelyét.
2. ) Az előző feladatból következik.
3. ) Ha a tengelyes tükrözés két fixpontja A és B, akkor a tengely az AB egye

nese.
4. ) Végtelen sok.
5. ) Végtelen sok.
6. ) Az egyik lehetséges tengely, a szakaszfelező merőleges egyenes, a másik

az az egyenes, amelyre a szakasz illeszkedik.
7. ) Három.
8. ) Négy.
9. ) Deltoid.
10. ) Deltoid.
11. ) Háromszöget vagy deltoidot.
12. ) Nincs szimmetriatengely, ha a három pont nincs egy egyenesen, és nem

egyenlő szárú háromszög csúcspontjai. Egy szimmetriatengely van, ha a
három pont egy egyenesen van, vagy egyenlő szárú, nem szabályos há
romszög csúcspontjai. Kettő van, ha az egyik pont a másik kettő által meg
határozott szakaszt felezi. Ha a három pont egy szabályos háromszög
három csúcspontja, akkor 3 szimmetriatengelye van.
13. ) Három szimmetriatengelye van a négy pontnak, ha egy szabályos három

szög csúcsaiban és a háromszög középpontjában helyezkednek el. A többi
esetre könnyű példát találni.
14. ) Egy.
64
15. ) Ha metszik egymást, akkor nincs ilyen pont, ha párhuzamosak vagy azo
nosak, akkor végtelen sok ilyen pont van.
16. ) A paralelogrammának.
17. ) Egy páratlan oldalszámú sokszög nem lehet középpontosan szimmetrikus.
18. ) Az egyenesnek és a térnek végtelen sok szimmetriacentruma van.
19. ) A (4;l)
20. ) Az A pontot az Al pontba az AA1(4 ;-l) vektor viszi.
21. ) a 2 = r2n , ahol a > 0 és r > 0 , így a = ryfn . Mivel 4 a = 8V /r , így r = 2
22. ) Egy egyenlő szárú derékszögű háromszöget az átfogójára tükrözve, az

eredeti és a tükörkép háromszög együtt egy négyzetet alkot.
23. ) Rombuszt
24. ) Deltoidot.
4.2. ^Transzformáció (9. évfolyam)
1. ) Középpontos tükrözés és eltolás esetén egyenes képe az egyenessel párhu

zamos vagy vele egybeeső egyenes.
2. ) Középpontos tükrözés és eltolás esetén egyenes képe az egyenessel párhu

zamos vagy vele egybeeső egyenes.
3. ) A merőleges vetítés.
4. ) Metsző egyenespár esetén az egyenesek által bezárt szög felezője és a rá

merőleges egyenes egyaránt lehet a tükrözés tengelye. Pont és képpontja
egyetlen pont is lehet, illetve a két kör sugarának hossza különböző is
lehet.
65
5. ) A sík tetszőleges két tengelyre való egymás utáni tükrözése helyettesíthető
helyben hagyással, vagy pont körüli forgatással, vagy eltolással.
6. ) A sík tetszőleges két pontra való egymás utáni tükrözése helyettesíthető

helyben hagyással vagy eltolással.
7. ) A tengelyes tükrözés megváltoztatja a körüljárási irányt, így nem helyet

tesíthet két orientációtartó transzformációt.
8. ) A tengelyes tükrözés megváltoztatja a körüljárási irányt, így nem helyet

tesíthet két orientációtartó transzformációt.
4.3. Sokszögek (9. évfolyam)
1 .) 60°
2. ) 24 cm
3. ) Öt.
4. ) Nincs ilyen sokszög.
5. ) A belső szögfelezők metszéspontja a beírt kör középpontja.
6. ) A szögfelező általában nem felezi az oldalt.
7. ) A magasságvonal általában nem felezi az oldalt.
8. ) A háromszög egyenlőtlenség miatt a harmadik oldal szóba jöhető oldal

hosszai: 5, 6 , 7, 8 , 9, 10,11, 12 és 13 egység.
9. ) Ha egy háromszögnek van szimmetriatengelye, akkor vannak egyenlő

szögei.
10. ) Ha egy háromszögnek van két szimmetriatengelye, akkor mindhárom ma

gassága egyenlő.
66
11. ) A feladatban szereplő szakaszok nem lehetnek egy háromszög középvona
lai, mivel nem alkotnak háromszöget.
12. ) Egy négyszögnek nem lehet 3 szimmetriatengelye.
13. ) A magasságvonalak metszhetik egymást a háromszögön kívül is.
14. ) Az oldalfelező merőlegesek metszhetik egymást a háromszögön kívül is.
15. ) Végtelen sok.
4.4. ^Sokszögek (9. évfolyam)
1. ) 13
2. ) Nincs ilyen sokszög.
3. ) 4
4. ) Egy n oldalú szabályos sokszög szomszédos szimmetriatengelyei által
bezárt szög: ------

2n

2n

i , 360°
2n
(rc-2)-180°
7.) Egy n oldalú szabályos sokszög egyik belső szöge: ------- --------, egyik
n
360°
külső szöge:
n
67
(n-2)-180°
8 .) Egy n oldalú szabályos sokszög egyik belső szöge: , egyik
n
360°
külső szöge:
n
(»-2)-180°
9.) Egy n oldalú szabályos sokszög egyik belső szöge: , egyik
n
360°
külső szöge:
n
(w-2)-180°
10.) Egy n oldalú szabályos sokszög egyik belső szöge: , egyik
n
360°
külső szöge:
n
11. ) A szabályos háromszög az egyetlen szabályos sokszög, amelynek belső

szögei kisebbek a külső szögeinél.
12. ) 12
13.) k 2
14. ) Két-két szöge egyenlő.
15. ) Legalább két szimmetriatengelye van.
16.) Az AB oldal hossza legyen a, a paralelogramma magassága ma, így a

paralelogramma területe: T = a-ma. A trapéz területe:
l,5a + 0,75a
T = ma = 1,125a = 1,125-T .
17.) A négyzet oldalát a-val jelölve, az egyes téglalapok oldalai a illetve
2a
hosszúságúak, így kerületük 2a + — = 24, amiből a —9 cm.
68
18. ) A két szögfelező metszéspontját jelölje D, az ACB szög legyen/, ABC
fí y
szög pedigfi . Ekkor DBC szög 90° szög pedig — nagyságú.
Mivel /3 + 7 = 100°, így ^ = 503, amiből CDZ? szög 40°.
19. ) Az alapon fekvő szögeket -val, a szárak szögét a -val jelölve
2P + a = 180° illetve 2 ~ + 3a = 180°, amiből (5 = 12° és a = 36°.
20.) Mivel a háromszög legnagyobb szöge 90° -os, így leghosszabb oldala (az
átfogója) egyben a kör átmérője.
1.) Az egységnyi sugarú kör kerülete 2n , így az adott ívhez tartozó közép-
3
ponti szög a 360 -nak —-a.
V3
2.) A kérdéses szöget 2a -val jelölve sin a = , így a = 60°, azaz 2a - 120°.
3/r
3.)
T
4.) A trapéz 6 cm hosszú szárát a rövidebbik alap másik végpontjába eltolva

egy olyan háromszöget kapunk, melynek egyik oldala 6 cm, másik oldala
1 0 -5 = 5 cm, harmadik oldala pedig a másik szár. A háromszög egyen
lőtlenség miatt a kérdéses szár a következő értékeket veheti fel:
{2,3,4,5,6,7,8,9,10}.
5.) Két átló akkor osztja négy részre a sokszöget, ha metszik egymást. Képez
zük a részsokszögek oldalszámainak összegét! Az átlók 2-2 szakaszának
mindegyike pontosan kétszer szerepel ebben az összegben, így a kérdéses
sokszög oldalainak száma: 3 + 4 + 6 + 7 - 8 = 12.
69
6. ) A súlyvonalak egy háromszöget hat egyenlő területű háromszögre oszta
nak fel.
7. ) 27 cm3
3k
8. ) A síkidom kerülete: K = 2-3n + 4 --= 12n
2
9. ) A síkidom kerülete: K = 6n + 3 •2n = \ 2n
10. ) 75°
11. ) Egyik sem következik a feltételből.
12. ) Egyik sem következik a feltételből.
13. ) Trapéz.
14. ) Húrtrapéz vagy deltoid.
15. ) Egynél több szimmetriatengelye van.
16. ) Szimmetriatengelyeinek száma páros.
17. ) Derékszögű háromszöget csak az átfogójára tükrözve kaphatunk téglala

pot, azt is csak akkor, ha a derékszögű háromszög egyenlő szárú. így
viszont a tükrözés után négyzetet kapunk.
18. ) A befogók négyzetének összege egyenlő az átfogó négyzetével.
19. ) Átlói nem feltétlenül felezik egymást.
20. ) Egy négyszögnek nem lehet pontosan három derékszöge.
21. ) A téglalapnak nincs derékszögnél kisebb szöge.
22. ) 30°
70
23.) Az átfogóhoz tartozó magasság két olyan derékszögű háromszögre bontja
az eredetit, melynek átfogói az eredetinek befogói, így a következő egyen
let írható fel a Pitagorasz-tétel háromszori alkalmazásával:
m2 + 4 2 + m2 + 9 2 = 132 , amiből m2 = 36, vagy: a magasság tétel szerint
m = V4 •9
24. ) A téglalap átlója a téglalap köré írható kör átmérője.
25. ) Tíz.
26. ) 5 cm
27.) Mivel a megadott oldalak a Pitagorasz-tétel megfordítása alapján egy de-

5 12
rékszögű háromszöget határoznak meg, ezért területe T = ------= 30 cm2.
28. ) Tizenhárom.
29. ) Az alapon fekvő szögeket 2/3 -val, a szárak szögét a-val jelölve egyrészt
2/3 + 2/3 + a = 180°, másrészt /3 + /3 + 3a = 180°. Ezekből /3 = 72°, a - 36°.
1.) Mivel a trapéz érintőnégyszög, ezért szemközti oldalainak összege egyenlő.
2.) Rombusz.
3. A derékszögű
) csúcs a befogókon lévő érintési ponttól r = 4 cm távolságra
van, továbbá az érintő szakaszok egyenlősége miatt a befogó 4 + 6 = 10 cm.
3-V3 r
4. A téglalap
) másik oldala 2 — - — = 3 •v 3 cm hosszú.
5. 120)°
71
6. ) A keletkező paralelogramma egy 6 és 8 cm oldalú téglalap.
7. ) A befogótétel alapján: 62 = 4c , ahol c a derékszögű háromszög átfogója.
8. ) A magasságtétel alapján az átfogóhoz tartozó magasság hossza 6 cm.
9. ) A Thalész-tétel értelmében a metszéspontok és az AB átmérő végpontjai

két derékszögű háromszöget határoznak meg.
10 . ) m = 4ab
a +b - c
11.) A helyes képlet: r =
2
12.) 7:6
36-3 2
13.) ------ = 9 •3 = 27 cm
4
14. ) 3/r
15. ) n
16.) 20°
17. ) 6 cm
18. ) A trapéz érintőnégyszög, így a szárak összege egyenlő az alapok össze

gével, azaz a szárak 5 cm hosszúak. így a trapéz magassága (egyben a beírt
kör átmérője) egy olyan derékszögű háromszög egyik befogója, melynek
6 -4
másik befogója------ = 1 cm, átfogója pedig 5 cm hosszú.
19.) r = l-2-l-
1 1 1 3 „ 1 V2 R 3
----------= - , vagy T = --------- v2 •—
3
2 2 2 8 2 2 4 8
20.) T = 1-2-1-
4 I I I — = 0,18, vagy T = -■ — - 4 Í — = 0,18
"i” 2 I " i” 2 50 2 5 10
21.) A négyszög biztosan konkáv.
72
22.) Az ACC, háromszög területe — területegység, mivel az ABC háromszög
BC oldalhoz tartozó magassága megegyezik az ACC{ háromszög CC{ ol-

CC, 1
dalhoz tartozó magasságával, továbbá Ugyanígy levezethető,
BC 3
1
hogy az AAlCl háromszög területe —-a az ACC, háromszög területének.
így az AA,C, háromszög területe területegység. Azaz az AjCC,
1 1 4
háromszög területe —+ —= — része az ABC háromszög területének.
Ugyanez elmondható A]BlA és ClBB] háromszögekről. így az A{BXCX

4 7
háromszög területe: T = 1+ 3 •—= —területegység.
23. ) A papír rövidebb oldalát egységnyinek véve a hosszabbik oldal v hosszú-

V 2
ságú. Ezt elfelezve —•v = 1, amiből v =2.
2
24. ) Az ABC háromszög C csúcsból húzott magassága mc = 12 cm. Legyen az

AB oldal felező pontja D, mc talppontja E . A háromszög AB oldalán fek-
BD 4
vő egyik szög tompaszög, legyen ez a CAB szög. E k k o r---- = — , amiből
BE 12
BE = 3 •B D . Ugyanakkor BD = AD így AE = AD . Mivel AB = 6 cm,
ezért a kérdéses ED szakasz hossza: ED = 6 cm.
25.) A feladatban szereplő befogó 60° -os szöget zár be az átfogóval, így a be-
(22\Í33 12
fogó hosszára ----- = 6 , amiből a = -j= = 4^Í3 egység. Az átfogó hossza
2 v3
ennek a befogónak a kétszerese.
26.) A háromszög derékszögű és egyenlőszárú.
73
4.7. Hasonlóság (10. évfolyam)
1.) A felhasználható egyenletek: —= — és —= ^ -

a c e a
2. ) A felhasználható egyenletek: —= — és —= Q
a c e a
3. ) A felhasználható egyenletek: —= — és —= a + ^
a c e a
4. ) 36
5. ) 4 vagy 2
6. ) 8°
7. ) A területek aránya a hasonlóság arányának négyzetével egyenlő.
8. ) A hosszabbik alap háromszorosa a rövidebb alapnak.
9. ) 0,32 m 2= 3200 cm 2, a kép területe 400-szorosa a dia területének, így a

3 mm hosszú szakasz képe: 3 •V400 = 60 mm = 6 cm.
10. ) Az adott körgyűrűt határoló nagyobb kör területe 2-szerese a kisebbik kör
területének.
11. ) 3
12. ) A körgyűrűt kívülről határoló kör sugara háromszorosa a belső határoló

r 1
kör sugarának, így a belső kör sugarát r-rel jelölve --------= - , amiből
r + 2k 3
r - K . így a körgyűrű kerülete: K - I n 2 + 2 •3n 2 - 8n 2.
74
4.8. Trigonometria (10. évfolyam)
1.) Tetszőleges lehet a háromszög egyik hegyesszöge.
2.) sin 15° = cos 75° => sin2 75°+ sin215° =sin 2 75° + cos2 75° = 1
3. 10 cm
)
4. 30°)és 150°.
5. A harmadik
) oldal 1.
6. Az )átfogó hossza 1.
7. 8-V3
)
120
8 .) - 284(m)
sin 25°
3 . 2 9 2 16 4
9.) sina = — => sin a - — => cos a = — => cosa = ± —
5 25 25 5
i i 7T
10. ) |sina| = l = > a = —+ k n , a h o \ k e Z .
11. ) {70° + k •360°, ahol f e Z } u {290° + n ■360°, ahol n e Z}
12 . ) 50 ctg35°m
13. ) 40 •ctg 8°
14. ) A megoldáshalmaz: M = {-60°,60°, 300°}
15.) A megoldáshalmaz: M = {-150°,-30°,210°,330°}
K
16.) Mert sin x értéke legfeljebb 1, és — nagyobb 1-nél.
17.) 12 cm
75
1 8 .) 4 - ( c t g 6 0 ° + ctg 4 0 ° )
19.) sin3 = sin3 — — < sin 150° = —< = sin45° = sin—< sinl
n 2 2 4
180° yj~3 180°
sin 1 = sin----- < sin 60° = — = sin 120°< sin 2 ------- = sin 2
n 2 k
n
Felhasználtuk, hogy a szinusz függvény szigorúan növekvő -n es
°;i
K
szigorúan csökkenő -\7l -n.
20 .) sin(-220°) = sin 140° = sin40° > sin20° >0>sin340°.
21 .) tgl > 0 > tg3 > tg2 , felhasználva, hogy a tangens függvény szigorúan nö
K K
vekvő 0 ; -n es -\K -n.
22. ) cos 3 < 0 < sin (-3 3 5 ° ) = sin 25° = cos 65° < cos 55°
23. ) a = - l + ( - l) = - 2 ; b = - - \ ~ - —', c = \
V ’ 2 2
24. ) c o s2 91° < cos 89° < cos 0,1° < 1 < — -—
sin 10°
25. ) b sin /3 + c sin y
26. ) sin2 a + co s2 [5 = 1 nem teljesül minden háromszögre.
27. ) b<c<a
28. ) M ivel - 1 < cosx< 1, így 0 < l - c o s x < 2 , így V 1 - c o s x minden valós
számra értelmezhető.
29. ) 1 0 0 ° -2 0 ° = 80°
76
4.9. ^Trigonometria (10. évfolyam)
1. ) A feladatban szereplő pont 10-V3 méterre van a háztól, a ház magassága

10- n/ 3-V3 = 30 méter, vagy: alkalmazzuk a 60°-os derékszögű három
szög 60°-os szögéből induló oldalakra a szögfelező tételt.
2. ) Az a szöggel szemközti befogót a-val, a szög melletti befogót b-vel je-

b 2 2
lölve —= — és b •a = 54 , amiből —a - 54, azaz a > 0 miatt a = 9 és
a 3 3
b = 6 cm.
cos a
^ c o s a - s i n a ^ sjn a ~ = c t g a - l = 1
cos a + sin a co sa ^ ^ ctga + 1 2
sin a
4.) sin2 a - c o s 2a = - l l - 2 c o s 2a = - l <=> cos2 a = 1 a - k -180°,

ahol k e Z .
5.) 0,6
1 . 1
6 .) cos x = —vagy sin v = — amiből x e {60°,210°, 300°, 330°}
2 2
7.) cos v = —, amiből x e (-60°, 60°, 300°

2 1
8 .) Ha x megoldása az egyenletnek, akkor cosx = —, amiből cos2x = —, azaz
sin2x = —, de ekkor a tört nevezője 0 lenne, tehát nincs megoldása az
egyenletnek.
. , s , i
9.) sin x = — es cos x ^ , amiből xe{l20°;240°}
1 2 2
10. ) -200° + 3 • 360° = 880°
11. ) Az egyenletnek 5 megoldása van a megadott intervallumon.
77
12. ) sin-- = sin — = sin —
3 3 3
13. ) A koszinusz illetve a szinusz függvény páros illetve páratlan voltát, vala
mint periodicitását is felhasználva: a(cos 80°; sin 80°);
b{- cos 100°; - sin 100°) => fe(cos(100° -180°); sin(100° -180°))
=> Z?(cos(-80°); sin(-80°)). így a és b hajlásszöge 80° + 80° = 160°.
4.10. Pitagorasz tétele (10. évfolyam)
1. ) 24 cm
2. ) A kérdéses távolság egy olyan derékszögű háromszög átfogójának hossza,

melynek befogói 3 illetve 4 km hosszúak.
3. ) jc < 13,5
4. ) Ha xaz átfogó hosszát jelöli, akkor x > 7 és x irracionális, ha pedig egy be
fogóét, akkor x 2 = 24 miatt x < 5 és x megint irracionális.
5. ) 6 < x < 7 v 9 < x
6. ) A másik befogó 8 cm hosszú, így az átfogó hossza 10 cm. A Thalész-tétel

miatt, hogy a háromszög köré írható kör sugara 5 cm.
4 a2+b2
7. ) A téglalap köré írt kör sugara------- , így a kör területe:
t (a2+b2)-n
4
8 .) Az előző feladat alapján T :TUir = — — ■- .

a +b n
2 db
—-----7 < 1 <^> 2 ab <a2 +b2 <=> 0 <a - 2 ab + b2 o O < ( a - b f .
a2+b2 V J
Az egyenlőség akkor teljesül, ha a = b , vagyis a téglalap egy négyzet.
78
9.) (x2 - y 2f + (2 xy)2 = x A- 2x2y2 + / + 4x2y2 = x4 + 2x 2y 2 +y4 = (x2 + / f
10. ) 24 egység
11.) A téglalap egyik oldalát a-val jelölve (a > 0 ) a -0,75a = 48, amiből
a = 8 . így a téglalap oldalai 8 és 6 cm hosszúak, átlója 10 cm, ez a kör
átmérője.
12 . ) (b + c + a)'(b + c - a) = b2 -he2 - a +2bc , mivel a2 = b 2 + c 2, így a szor

zat értéke 2 &c.
13. ) A macska távolsága a magasabb fa törzsétől legyen x (x > 0), ekkor x-re
fennáll: x 2 + 52 = (6 - x f + 42, amiből 12x = 27, így x = 2,25 méter.
14. ) P pont távolságát az AD, DC, BC, AB oldalaktól jelölje a, b, c, d. Ekkor

PD2 = a2 + b2 = 252 - d 2 + 602 - c2 = 252 + 602 - (d2+ c2) = 252 + 602- 392
így PD 2 = 2704 , amiből PD = 52.
4.11. Koszinusztétel (11. évfolyam)
1. ) Ha 0° < a < 1 8 0 °,é s c o s a < 0 , akkor 90° <a <180°
2.) A koszinusztételből —— —^- = cosy, ahol y a c oldallal szemközti

2 ab
szög.
3.) Ha a háromszög derékszögű, akkor cos a •cos /3 •cos y = 0 , ha hegyesszö

g ű ik k o r cosa cosjS cosy > 0 .
2-6 sin 120°

4.) A háromszög területe: T = -
5.) sin a : sin/?
79
6 .) N e m t e lj e s ü l a z o ld a la k r a a h á r o m s z ö g e g y e n l ő t l e n s é g .
7. ) Mivel 2 2 + 32 < 42, ezért a háromszög tompaszögű.
8. ) A legnagyobb szög ( 7 ) a legnagyobb oldallal szemközt található, így

22 + 32 - 4
cos y = -------------
2-2-3
9.) 90°
10.) Ha sinx = l, akkor jc,= —, x2 = — . Ha cosx = - l , akkor x3- - n ,
x4 = 71 , x5 =3 k .
11.) 0,5 vagy-0,5
13. ) AB ■CB = AB-(-B C ) = -A B ■AD = -3• 4 •cos60° = -6
14. ) A rombusz átlói merőlegesek egymásra, így az átlóvektorok skaláris szor

zata 0 .
15. ) Az egyenlet bal oldalán két nemnegatív szám összege szerepel, mely csak
úgy lehet 0, ha mindkét tag 0. így x - 2 és y ——1. Ebből a (3;4), azaz
|a| = V32 + 4 2 = 5 .
16.) a b = cos 130° -cos 220° + sin 130° sin 220° = cos(220° -130°) = cos 90° = 0,
vagy: az a és b vektorok merőlegesek egymásra.
17.) Az egyenlet egyetlen megoldása: x = 5 , y = - 3. így a{- 4;3) azaz
\a\ - a/(-4 ) + 3 2 - 5
80
18.) a-b = S ■
s •4 + 2- —. 4 . —= -6 + 2 = -4
V J 2 2
19.) A két vektor merőleges egymásra.
20. ) AB BC = 6*6 cos60° = 18
21. ) Mivel a háromszög hegyesszögű, ezért oldalaira a2 -vb2 >c2 teljesül. így
a2 >c2 - b 2 = 32, vagyis a > 4 •V2 , ugyanakkor a feladat feltételei miatt
a < l.
22. ) Mivel a háromszög tompaszögű, így oldalaira a 2 + &2 < c2. így
a2 < c2 - b2 = 24, vagyis a < 2 •Vó . Ahhoz, hogy az oldalakra teljesüljön
a háromszög egyenlőtlenség <2> 2 kell legyen.
23. ) A derékszöggel szemközti átló a-V 2 hosszú. Erre az átlóra felírva a ko
szinusztételt: 2a2 - b 2 -vb2 - 2b2 •cos 120°, amiből 2a2 = 3b2
24. ) A háromszög egyik oldalát a-val jelölve, a leghosszabb oldalra:

c2 - a2 + ( 3 a f - 2 a ' 3a cos 120°. Azaz c2 = 13a2
sm a ,
25.) Minden háromszögben igaz, hogy — ------. Így ebben az esetben
b sin (5
sin a
sin a cos a
, amiből cos a 1
sin/3 cos/? sin/?
cos/?
26.) Mivel c2 - a 2 -vb2 - 2 a b cosy (y a c oldallal szemközti szög), így

2 ab cos y cos 7
T= -. Ugyanakkor minden háromszögre igaz, hogy
4
ab sin 7
T= . így cos 7 = sin 7 , ami egy háromszög egyik szögéről lévén
szó 7 = 45° esetén teljesül.
81
22 + 4 2 - ( 2 - V7)2 1
27.) Az ABC háromszög legnagyobb szögére cos y -
2-2-4
amiből 7 = 120°. A DEF háromszög legkisebb szögére
(Vl2)2 + 4 2 - 2 2 ^ V3
cos a = , amiből a = 30°
2-V12-4 ~ 2
28.) S -szorosa.
29.) Azok az jc értékek, amelyek az adott intervallumba esnek és amelyekre
/W = I : « ± § ;±
30.) Azok az x értékek, amelyek az adott intervallumba esnek és amelyekre

r( x 1 f n , 5n In , 1 1 n 1 3 k , l l n \9n 2 3 n
f ( x ) = — : x e < ± — ;± — ;± — ;± ---- ;± ----- ;± ----- ;----- ;-----
Jy } 2 16 6 6 6 6 6 6 6
4.12. Koordinátageometria (11. évfolyam)
1.) n(3 ;-4 ), y(4;3), m - 0,75
2. ) A g egyenes.
3. ) A g egyenes.
4. ) Az AC oldal felezőpontja.
5. ) Egyiknek sem.
6. ) Az AC oldalegyenes egyenlete.
7. ) Az e és az/egyenes egyik normálvektora egyaránt (2;-3), a g egyenesé

pedig (3; 2 ).
82
2
8 .) m = —
3
9.) AB = b —a
10.) A kör egyenlete más alakban: (x - 3)2 + (y - 2 )2 = 25
11.) A kör egyenlete más alakban: (x - 3)2 + (y - 2 )2 = 25
12. ) AB = (-5 ;-4 ) AC = ( 8;—10) Ez a két vektor merőleges egymásra.
13. ) A derékszögű háromszög köré írható kör középpontja az átfogó felező

pontja.
14. ) A (2;0) pontban.
( n
15.) A pontban.
V° ; 2 )
16. ) A (0;1) pont.
17. ) Ennek a parabolának a tengelypontja az origó, paramétere p = 4
18. ) ( - l ; - 2 )
19. ) C A (-3 ;-l), CB(l;-3) vagy (-1;3). Ezeket hozzáadva a c vektorhoz

kapjuk a B csúcs lehetséges helyvektorait.
20 •) {a + b) - { a - b ) = \q\2 - \bf = 32 + 42 - [ ( ^ ) 2 + (-2 )2] = 5
, . (a + b)-(a-b) |ű f -|& |2 22 + 32 - [ ( - 4 ) 2 + 52] _28

- - V ^ \a + b\ \a + b\ 10
22.) e-k = 3 a - 4 b = l 2 , továbbá a merőlegesség miatt 3a- %b - 0, így

Ab = 12 , vagyis b - 3 és a = 8
83
23. ) A négyzet egyik oldalvektorát a -ral, átlóvektorát e -ral jelölve
V2
a-e = \a\-\e\-cos45° = 1 *V2--^- = l, vagy: a négyzet említett csúcsából
induló oldal vektorokat tekintve e(l;l) és a (i; 0 ).
24. ) A kör egyenletének másik alakja: (x - 3)2 + (y + 4 )2 = 25
25. ) xy = 0 x = 0 és y tetszőleges vagy y = 0 és x tetszőleges, ennek pedig a

két tengely pontjai tesznek eleget.
26. ) Ez azokra a pontokra igaz, melyek koordinátáira: x = y vagy x = - y ,

vagy: |x| ,|y| jelentése: rendre az y illetve az x tengelytől való távolság,
tehát a tengely egyenesek szögfelezőit alkotják.
27. ) x 2 - y2 ^=> x = y vagy x = - y
28. ) —= 0 «=>x = 0 é s y ^ 0
y
29. ) Mivel y 2 - 9 = (y + 3) •(y - 3), így a szorzat akkor 0, ha a három tényező

valamelyike 0 .
30. ) A szorzat második tényezője pontosan akkor 0, ha az (x;y) rajta van az

origó középpontú 3 sugarú körön, első tényezője pedig akkor, ha (x;y)
rajta van egy olyan egyenesen, melynek két közös pontja van a körrel.
4.13. *Koordinátageometria (11. évfolyam)
1. ) ( 2 x - y )2 = 4 <=> ( 2 x - y )2 - 4 = 0 <=> ( 2 x - y - 2 ) - ( 2 x - y + 2) = 0
2. ) x 2 + 6 x + 9 = 0 <£=> (x + 3)2 = 0 <=> x = -3
84
3.) (yjy) = ( x - 3 )2 o y = ( x - 3 ) 2 és y > 0
4.) y =x - 3 é s x>3
5.) 3 - x é s x < 3 és y > 0
6. ) A kör egyenlete más alakban: (x + 1)2 + (y - 2 )2 = 5 , középpontja K (-1; 2).
7. ) A két kör középpontjának ^ ( 3 ;2 ) illetve K2(0;l) távolsága (Vío) ki
sebb, mint a két kör sugarának összege {l + \Í5 ), így a két kör metszi
egymást. Ha (x;y) igazzá teszi az /(x ;y ) = 0 és a g(x;y) = 0 egyenletek
mindegyikét, akkor igazzá teszi az f ( x ; y ) - g ( x ; y ) = 0 egyenletet is.
8.) Az A ponton áthaladó e-re merőleges egyenes egyenlete: x + 2 y - - 2 .

(6 8 ^
Ennek és e-nek M metszéspontjába mutató helyvektor: m
5 5
14 7
AM . Ezt hozzáadva m -hez kapjuk, az A’ tükörkép helyvektorát:
^ T ’ 5.
8 1
9.) AD = 2• BF = 2• f - b ) ■D csúcs helyvektora: a + AD = a + 2 f - 2 b
10. ) Indítsuk közös pontból az irányított szakaszokat!
11. ) Az egyes csúcsokba illetve a súlypontba mutató vektorokat rendre a,b,c,s-

ral jelölve SA +SB +SC = a - s + b - s + c - s = a + b + c - 3 - s = 0 , ahol
r ^ , a +b + c
felhasználtuk, hogy s = ---- -----
12. ) a - b - a - d + c - b - c - d = (a + c) - ( b - d ) = 3a-2d = 6a-d. Mivel ez 6-tal

egyenlő, így a •d = 1 .
5
13.) (,a + b f - (a - b f = 4a •b Ha 4a •b = -5 , akkor a-b = -
4
85
öj •bx+ a2 •b2 -30 + 96
14.) COS X =
+a\ •1 +bl 13-10
15.) 4 -V 2 -V l8 + (-6 )-4 = 0 ,d e 52 + 132 ^ 1 5 2
16. ) Mivel a b = 0 ,íg y ( q- b) - ( 2 q + b) = 2-\a\2- \ b f = 2 - 4 = -2

Felhasználtuk, hogy |a| = 1 és |&| = 2.
17. ) (ö + ö )-(a -2 ^ ) = a 2 -2fe 2 -afr = |ö |2 - 2 |&|2 - | ö|-|&|-cos-^ = 1 - 2 - —= - —
18. ) {a + b)-{a + 2b) = a2 + 2 b2 + 3ab = |a |2 + 2 |í>|2 + 3-|a| -\b\ -cos— =
2 2
19. ) Az x tengellyel párhuzamos egyenes a (—1;—2) pont kivételével.
20 . ) ( 2 y - 3 ) 2 = 0 => 2 y - 3 = 0 => y = -^
21. ) Redukáljuk 0-ra az egyenletet és emeljünk ki! A (3;-2) középpontú, 3

sugarú kör és az y tengely pontjait határozza meg az egyenlet.
22. ) 4y2 - ( x + y - l )2 = ( 2 y - x - y + l)*(2y + x + y - l ) = ( y - x + l)-(3y + x--l)
23. ) \x\ = y j l - y 2 <=>x 2 = 1- y2 « x 2 + y2 = 1
24.) y = Vl —x 2 <=> y = V l - ^ 2 <=> y2 = 1- x 2és y > 0 . így ez az alakzat az

origó középpontú 1 egység sugarú körnek az I. és II. síknegyedbe eső fele.
25. ) Az x 2+ y2 < 4 egyenlőtlenséget kielégítő számpárokhoz tartozó pontok

egy nyílt körlapot határoznak meg.
26. ) \x\ •x = x 2, ha x > 0 és |x| •x = - x 2, ha x < 0
86
27. ) x|x| = xy <=^ x(|x| - y) = 0 . Vagy x = 0 (az y tengely pontjai), vagy |x| = y
(két félegyenes).
28. ) x = V8 - x 2 <=> x 2 = 8 - x2, ahol x e jÔ;>/8 J <=> x 2 = 4 ahol xe|^0;V 8j

<=> x = 2
29. ) Mivel cosx < 1, ezért -Jl - cosx > 0 , minden valós x-re. Az egyenlőtlen
ség teljesüléséhez x 3y < 0 kell legyen. Ez pontosan azokra a pontokra
igaz, melyek koordinátái különböző előjelűek.
30.) x5y - xy5 = 0 <=^>xy(x4 - y4) = 0 <=>xy(x + y)(x - y)(x2 + y2) = 0.

A megoldáshalmaz pontjai 4 egyenest alkotnak, melyek az origóban met
szik egymást.
4.14. Térgeometria (12. évfolyam)
1. ) A trapéznak 1, a háromszögnek 3, a tetraédernek 4 magassága van.
2. ) A háromszögnek van három magassága.
3. ) A mozgatás során nem változik a tetraéder egyik lapsíkjának és erre nem

illeszkedő csúcspontnak a távolsága.
4. ) Tekintsük a rögzített él egyik végpontja (A) és a mozgó él egyenese által

meghatározott síkot! E sík nem mozog, így a másik rögzített csúcs távol
sága (a tetraéder egyik magassága) állandó és állandó a mozgó él vég
pontjai és az A csúcs által meghatározott háromszög területe is, hiszen a
mozgó élhez mint alaphoz tartozó magasság (az A csúcs és a tartó egyenes
távolsága) is rögzített.
5. ) Az éleket merőlegesen felező síkok egyetlen közös pontja a tetraéder köré

írható gömb közzéppontja.
6. ) A szögfelező síkok egyetlen közös pontja a tetraéderbe írható gömb kö

zéppontja.
87
7.) 1,V2,V3
8. ) Az egy csúcsból kiinduló két lapátló a végpontjaik által meghatározott

harmadik lapátlóval kiegészítve, szabályos háromszöget alkot.
9. ) Az egyik lapátlót toljuk el a lappal szemközti lap lapátlójába.
10. ) V2
4 r3Jt r2n - l r 2 3
11.) V.félgömb
3 2 ’ kúp~ 3 ~ 3r K
6 2 -V3
12.) A vetület háromszög területe: T = •cos 30°
4
13.) A levágott gúla hasonló az eredeti gúlához, a hasonlóság aránya: A, = —.
,3 1
így a levágott gúla térfogata A = — -ed r^sze az erec*eti gúla térfogatának.
14.) A kérdéses tetraéder magassága egy olyan derékszögű háromszög egyik

befogója, melynek átfogója 1 egységnyi, másik befogója pedig egy egy-
2 2 S
ségnyi oldalú szabályos háromszög magasságának — része, azaz —
így a Pitagorasz-tételből m = J l - — , vagy a tetraédert tartalmazó kocka
testátlójának a —-a.
15. ) A négy megadott kifejezésből, három nem állja ki a „dimenzió-próbát”,

azaz nem jelölhet térfogatot.
16. ) A négy megadott kifejezésből, három nem állja ki a „dimenzió-próbát”,

azaz nem jelölhet térfogatot.
17. ) A „dimenzió-próbát” kiálló két kifejezés közül az egyikben a c > 0 miatt

d - Ve2 +d 2 < 0 , ami negatív térfogatot eredményezne.
88
18.) A négy megadott kifejezésből három nem állja ki a „ d im e n z ió -p r ó b á t” ,
azaz nem jelölhet területet.
19.) A „dimenzió-próbát” kiálló két kifejezés közül, az egyikben szereplő

c * s in a -3 c = c * (sin a -3 ) tényező minden a szög esetén negatív, így a
szorzat nem jelölhet távolságot.
r '(a + b + c) abc , x abc

20.) T = — —----------- - másfelől T = ---- ,így (a + fe + cVr
2 2 4R y 2R
21. ) 9
22. ) A palást egy körcikk. A körcikket részben határoló körív a forgáskúp alap
körének kerületével egyenlő.
4.15. *Térgeometria (12. évfolyam)
1. ) A nagy gömb térfogata 2 3 = 8 -szorosa, egy kis gömb térfogatának.
2. ) A nagy gömb felszíne 2 2 = 4 -szerese, a kis gömb felszínének.
3. ) A kérdéses távolság egy olyan derékszögű háromszög átfogójának hossza,

melynek egyik befogója a 4 2 , másik befogója —a hosszúságú.
4.) Az oldallap magassága, egy olyan egyenlőszárú derékszögű háromszög át

fogójával egyenlő, melynek befogói — hosszúak. így egy oldallap területe:
4 T
T = a1 ■ . A kérdéses arány: =J 2 .
alaplap
5.) A gömb átmérője egyenlő a kocka testátlójával, vagyis a gömb sugara:

S-yÍ3 3
r~ 2 _2 '
89
6. ) Az a oldalú kocka felszíne: Ah>cka = 6a2területegység. A kockába írható
1 a2 2
gömb sugara —a , felszíne: Agömb = 4 -— 7t = K-a területegység.
7. ) A kocka él-felező pontjain átmenő gömb átmérője a kocka egy lapátlójá-

, . , , „ , 3-V2 , „ 9-2
nak nosszaval egyenlő, így sugarar = —- — . Agömb = 4• — 7T= loTC terü
letegység.
8 .) Az r sugarú gömb köré írt henger palástjának területe: T = 2rn •2r = 4 r2/r ,
azaz éppen a gömb felszínével egyenlő.
9.) Az r sugarú gömb köré írt henger felszíne: A = 2 •r2n + 2rn •2r = 6r27i.
10.) A kérdéses gúla alaplapjának területe a2, magassága —.
4 r 7i-m
11. ) A félgömb térfogata Vf = —r3K , a kúp térfogata Vk = ------. A két térfo
6 3
gat egyenlőségéből m = 2 r .
12. )
13.) Az r sugarú gömb köré írt kocka térfogata: Vj = (2 r )3 = 8 r 3. Az r sugarú

gömbbe írt kocka testátlója a gömb átmérőjével egyenlő, így a kocka
2r 8r 3
oldalélé: a = —pr így a kocka térfogata V9 = ---- .
V3 3-v3
14.) A két gömb hasonló egymáshoz, a térfogatok arányából következik, hogy

a hasonlóság aránya 1 : 2 . így a kisebb gömb sugara 1 egység, a nagyobb
gömb sugara pedig 2 egység. Tekintsük a közös külső érintő és a gömbök
középpontjának síkját. Húzzunk az érintővel párhuzamosan egy egyenest a
kisebbik kör középpontján keresztül és rajzoljuk be a két egyenest érintő
kör sugarát az érintési pontokba. Az így keletkező derékszögű háromszög
átfogója 3 cm, egyik befogója pedig 2 - 1 = 1 cm. Másik befogója a kér
déses érintő-szakasz hossza.
90
15.) írjunk a tetraéder köré kockát úgy, hogy a tetraéder élei alkossák a kocka
lapátlóit. Ekkor a kérdéses távolság éppen a kocka élének hosszával egyen
lő. Ha a kocka oldallapjának átlója 1 egység hosszú, akkor a kocka éle
_L _
egység hosszú.
16.) A padlástér tekinthető egy lOmátfogójú egyenlőszárú derékszögű három

szög alapú 10 m magas hasábnak.
( ^ f-í/5 .1
17.) V = ( \ / 5)3+6 = 5+5 = 10cm3, vagy: a „csillag” származ
tatható úgy is, hogy a kocka középpontja és egy-egy oldallapja által meg
határozott gúlát tükrözzük az adott alaplap síkjára.
18.) A tetraéder oldallapjaiból akkor marad vissza szabályos hatszög, ha olyan,

az oldallapokkal párhuzamos síkokkal vágjuk le a csúcsokat, mely síkok a
tetraéder magasságát a csúcshoz közelebbi harmadoló pontban metszik. Az
így levágott, összesen 4 db kis tetraéder egyenként hasonló a nagy tetra
éderhez, térfogatuk egyenként — része a nagy tetraéder térfogatának.
19.) A maradék test felszínét 4 db egybevágó szabályos hatszög és 4 db egy

bevágó szabályos háromszög adja. Ha a tetraéder felszíne 1 m12, akkor egy
1 2 2
oldallap területe —m . A levágás után keletkező hatszög lap területe —
része az oldallap területének, a hatszög oldalával megegyező oldalhosszú

ságú szabályos háromszög területe pedig — része. így a felület:
2 1 + 4, -----------=
A = 4 ------ 2 1 1 —+ 2 -1= —
7 m 2.
34 3 4 6 3 9 9
20.) A kérdéses szakasz egy olyan derékszögű háromszög átfogója, melyben
az egyik hegyesszög a , az a -val szemközti befogó

V5 , az a melletti
1 Vó
befogó —, így az átfogó — hosszúságú. Ebből sin a = —j= .
V5
2 2 V6
91
5. VEGYES FELADATSOROK
5.1. Vegyes feladatok (9. évfolyam)
1. ) 30
2. ) Minden lámpának 2 különböző állapota lehet, ez összesen 2 10 lehetőség,

de nem engedjük meg, hogy minden lámpa le legyen kapcsolva, így ösz-
szesen 2 10 -1 = 1023 különböző lehetőség van.
2
3. ) Az AX szakasz hossza az XY szakasz hosszának —-ed része, a BX szakasz
9
3
hossza pedig a —-ad része. így az XY szakasz hosszát x-szel jelölve
8
3 2
—x — x = 22 , amiből x = 144 cm.
8 9
4. ) 4 kg szilvában 4-0,84 = 3,36 kg „szárazanyag” tartalom van, aminek a
tömege aszalás közben nem változik. Mivel az eredeti szilva — része „szá
razanyag”, ezért a szükséges szilvamennyiség: 3,36 •5 = 16,8 kg.
5. ) Az Eiffel-torony magassága: 300,5 méter, a Kheopsz-piramis magassága

pedig: 147 méter, így arányuk kerekítve: 2,0.
6. ) A lányok száma legyen x, ekkor a fiúk száma 3x. A fel nem lépőkre felír
ható egyenlet: 3x - 8 = 5 (x - 8), amiből x = 16 , azaz 48 fiú van az együt
tesben.
7. ) 1 000 Ft
8. ) A három fiú egy körben 17 golyót vesz ki. 998 = 58 *17 + 12 , így a válasz
a Feri által kihúzott golyók száma: 58*7 + 6 = 412'.
9. ) Ha az első számjegy 3, akkor az utolsó 2, 1 vagy 0 lehet, ez összesen 30

szám, ugyanígy 2-essel kezdődő számból 20 , l-essel kezdődőből pedig 10
van. Ez összesen 60 szám.
10. ) Az egyenlőtlenség megoldása: x < 13. A megfelelő egész számok -100-nál

nagyobbak, összesen 113 ilyen szám van.
92
11.) 1874-ben.
12. ) 5 oldalhoz egy-egy számjegy, 90 oldalhoz 2 - 2 , a fennmaradó 105 oldal

hoz 3-3 számjegy kell. Ez összesen 5 •1+ 90 •2 +105 •3 = 500 számjegy.
13. ) A legkisebb ilyen szám: 2 3 - 32 -5 -7 = 25 20
14. ) 6 + 7 + 8 + 9 = 30
15. ) A kifejezésnek akkor lesz a lehető legkevesebb osztója, ha a - 1. Ekkor a

szorzatnak 11-2-3 = 66 osztója van.
16. ) 9 2 +10 2 + 112 = 302
17. ) Minden vágással néggyel nő a csúcsok száma, a 100 vágás után 404 csúcs
lesz.
18. ) A lehetséges összegek: l + l + l + l + l, 1+ 1+ 1+ 2, 1+ 1+ 3, 1+ 2 + 2,

1+ 4 , 2 + 3 összesen 6 különböző lehetőség.
19. ) A lehetséges szorzatok: 2 •2 •2 •3 , 2 -2 -6 , 2 -3 -4 , 4 -6 , 3-8, 2*12, ösz-

szesen 6 különböző lehetőség.
20. ) Ha a férj most y éves és felesége most x éves, akkor y - x éve a felesége
x - (y - x) = 2x - y éves volt, vagyis 2 •(2x - y) = y . Ebből 4x = 3 y , így y
a 4-nek, x pedig 3-nak többszöröse. Mivel a házaspár mindkét tagjának
életkora osztható 11-gyei, így a férj életkora 44-nek, a feleségéé 33-nak
többszöröse és életkoruk összege nem nagyobb 99-nél, ezért x = 33 és
y = 44 , vagyis 44 éves most a férj.
21. ) A kapitány x éves, a hajó84- x . A hajó 8 4 - x - x = 8 4 -2 x évvel ez

előtt volt annyi idős, mint a kapitány most. 8 4 -2 x év e a kapitány
x - (84 - 2x) = 3x - 84 éves volt. így 2 •(3x - 84) = 84 - x , amiből x = 36,
azaz a kapitány 36 éves.
22. ) T = 225 cm2
23. ) 72,9%
24. ) 1802
93
7 52 -315 -2 3 -5
25.) 750.72 3b = 32 •2 3 •5 = 360
26. ) A tó szélessége (a kör átmérője) legyen x. Ekkor a Thalész- és a Pitago-

rasz-tétel következtében 1202 + 222 = x , amiből x = 122 méter.
27. ) x = 6, y = 4, z = 3 így x 2 + 2y2 + 3z2 = 95
12 180 + 3-200
28.) Az átlagos magasság: = 184 cm
15
1. ) A térképen 4 cm a valóságban 4 •25000 = 100000 [cm], ami 1000 m, így a

birtok területe 1000000 m2.
2.) 16 •75000 = 1200000 [cm], ez 12 km a valóságban.
3. ) A legkisebb területű háromszöget adó pitagoraszi számhármas a(3;4;5),

vagyis a kérdéses derékszögű háromszög oldalai 18, 24 és 30 cm hosszúak.
Ennek területe T = ^ ^ = 216 cm2.
2
4.) / ( x ) = —-— ------ = ------- h ---- , ennek a függvénynek ott van a legna-
x - 4 x + 7 ( x - 2 ) +3
gyobb értéke, ahol a nevező értéke a legkisebb. A nevező legkisebb értéke
3, így /( x ) legnagyobb értéke -1.
10 10 K /100
5.) 10 -V lÖ T-loV lÖ Ö . Minden törtet
T iö ö + V k u 100-101
hasonlóan gyöktelenítve, a megfelelő összevonásokat elvégezve az ősz-
szeg: 10 V M - 1 0 -VÜK) = 20 0 -10 0 = 100 .
94
6. ) Mivel sin a = c o s ( 9 0 ° - a ) , így a tört számlálója és nevezője egyenlő,
emiatt a tört értéke 1 .
7.) 22 + 16 + 1 = 39
8 .) 10 + 16 + 1 = 27
9.) 10 + 22 + 2 = 34
10. ) 10 + 22 + 16 = 48
11 . ) 22 + 1 = 23
12. ) 16 + 22 + 8 = 46
13. ) 22 + 16 + 8 = 46
14. ) 7 + 7 + 7 + 1 = 22
15. ) 1000 számnak (például 1-től 1000-ig a természetes számoknak) még lehet
különböző az 1001-gyei vett osztási maradéka. Az 1001. szám osztási ma
radéka már biztosan legalább egyszer előfordul, így ezek különbsége oszt
ható lesz 1001 -gyei.
16. ) 1003 egymást követő egész szám (például 0-tól 1002-ig az egész számok)
között még nem biztos, hogy van kettő olyan, amelynek az összege 2005
többszöröse.
17. ) 59
18. ) 0,5
19. ) 99999999952 - 52 = (9999999995 + 5)(9999999995 - 5) =

= 1010 -9999999990 = 10" -999999999 aminek tízes számrendszerbeli alak-
jában 11-szer szerepel a 0 számjegy.
20. ) 1+ 2 + 3 +... + 2004 + 2005 + 2006 = 1003 •2007 = 1003 •2006 +1003,
vagyis az összeg 2006-tal osztva 1003 maradékot ad.
21. ) 4 jc+ 5 jc+ 7 jc = 80 <=> 16x = 80 « x = 5 , azaz a háromszög leghosszabb

oldala 7 •5 = 35 m hosszú.
95
m l
22.) A templomtorony magasságát m-mel jelölve — = ---- , így m - 75 méter.
30 0 ,8
23.) A kis ötszögek területe f-T

v5,
= — -e a nagy ötszög területének, így a ma-
150
radék sokszög területe 150 - 5 - ^ - = 150- 30 = 120 egység.
24.) A kis háromszögek területe -a a nagy háromszög területének,

16
32
így a maradék hatszög területe T = 3 2 - 3 ---- = 26 egység.
16
25. ) Legyen az út felfelé s, a teljes út így 2s. A menetidő felfelé így — , lefelé
— , összesen: — + — , tehát az átlagsebesség:

40 10 40
2s 2
= ------- 7 = 7 ----- f = 16 [km/óra].
10 + 40 10 + 40
26. ) 92+ 8 -9 + 8 9 = 225 ilyen szám van.
27. ) V63 + V 28-V Í75 = 3-V7 + 2-V 7- 5 - 7 7 = 0
28. ) V Í2 -V 7 5 + V 2 7 = 2 -V 3 -5 -V 3 + 3- a/3 = 0
29. ) jc2 - 4bx + 5 = ( jc—2b)2 - Ab1 + 5 , amiből a függvény minimumhelye: 2b,

így b = 6 .
30. ) x 2 -4foc + 10 = ( x - 2 b f - A b 1 + 10 amiből a függvény minimum értéke

-Ab2 +10. Miután ez most: -2 6 , ezért b2 = 9 , azaz -3 a legkisebb b
érték, aminél a függvény minimális értéke: -26.
96
3 1 .) A k e c s k e á lta l l e l e g e l h e t ő r é s z e g y 1 0 m su g a r ú k ö r — -e , e g y 4 m su garú
kör —-e továbbá egy 2 m sugarú kör —-e. Ezek területének összege:
3 1 1 1
— 1027TH---- 42/th-----22/r = 807T , aminek —-szerese 80 m2.
4 4 4 k
1. ) 53 (1903.12.28. - 1957.02.08)
2. ) 1855
+ f7
*9l + f9)
v2 y v4 J
sinx = u vagy cos x =

V2 vagy cos x = — V2
— <=> x = ajtt , ke Z vagy
4.)
x = —+ /• —, l e Z . Mivel ---- -3 1 ,8 3 , ezért az első feltételnek a meg-

4 2 n
adott intervallumon 31 + 1+ 31 = 63, a másodiknak 64 + 64 = 128 érték
felel meg. így összesen 191 megoldás van.
K K K
5.) tg2x = 1 <=> 2 x - — + kft , k e Z <=>x = — + k- —. Ezek közül azok esnek
6 4 8 2
a megadott intervallumba, ahol 64 < £ < 1 2 3 , ez összesen 64 különböző
megoldást jelent.
6. ) A B állítás megfordítása nem igaz. Legyen például a - 3, b - 4 és c = l

egység hosszú, ekkor a, b és c nem alkothatnak háromszöget. A válasz: 2.
7. ) A nagy háromszög és a levágott két kis háromszög hasonlóak, a kisebbik

területe 0,32 =0,09 cm2, a nagyobbiké 0,72 =0,49 cm2. így a parale
logrammaterülete 1 - 0 ,0 9 -0 ,4 9 = 0,42 cm2.
97
8.) A másodikhoz 4 tonna, a harmadikhoz 4-32 = 3 6 1 festék kell, így össze
sen 41 tonna festékre van szükség.
10-9-8-7-6 ^10^
9.) , vagyis a halmaznak 10 eleme van, így összes rész
5 -4 -3 -2 V5 j
halmazainak száma 210 = 1024
10.) tga = ctgÍ90° - a ) így például tgl° = ctg89° = —-— , azaz tgl° •tg89° = 1,
tg 89°
általánosan tg a •tg (90° - a ) = 1. Ezért a szorzat értéke 1.
7-6-5 8-7-6-5 í s\
11.) , ami egy nyolcelemű halmaz négyelemű rész-
3 4 -3 -2 1 v4y
halmazainak a száma.
12. ) Mivel a háromszögbe írt kör sugara: r = — , ezért ebben az esetben r —2

K
a ' 4a
13. ) A telek rövidebb oldalát a-val jelölve —- — = 784 , amiből a - 28 m, így a
telek kerülete K = 2a + 8a = 280 m.
14. ) Az egyenlő térfogatú téglatestek között a kocka éleinek összege a legki

sebb, így a3 = 125 , azaz a = 5 cm egy él hossza, amiből az élek hosszá
nak összege 60 cm.
15. ) Azok között a téglatestek között, amelyek élhosszainak összege egyenlő, a

kocka a legnagyobb térfogatú. így a kocka egy éle 10 cm, amiből térfogata
V = 1000 cm3.
16. ) Mivel 1024 = 210, ezért |A u fi| = 10, vagyis a B halmaznak legfeljebb 1
olyan eleme lehet, ami A-nak nem eleme.
17. ) Mivel 2048 = 2n , ezért |A u S | = l l , így a B halmaznak legfeljebb 11

eleme van.
98
18.) x = xúnnx o x -xsin 7rx = 0 <=> x ( l - s i n ; r x ) = 0 <=> x = 0 vagy
7T
1- sin ;rx = 0 <=> x = 0 vagy 7rx = —+ k in , k e Z <=> x = 0 vagy
x —2k + —. Ez utóbbi gyökök akkor esnek a megadott intervallumba, ha
-5 0 < & < 4 9 . Mivel 2k + —^ 0 , így összesen 100 + 1 = 101 megoldása
van az egyenletnek a megadott intervallumon.
19. ) Az egyenlet megoldása hasonló az előzőhöz: x = 0vagyx = —+ 2k, ahol
k e Z és 0 < k < 9 vagy x = - + 2 £ , ahol í e Z és 0 < /: < 9 . E z össze
sen 21 különböző m egoldás.
20. ) A kedvező estek száma: 1+ 2 + 3 + 4 = 10, mert a tört számlálójának na

gyobbnak kell lennie a nevezőjénél. Az összes eset száma: 52 = 25. így a
kérdéses valószínűség: P = ^ - = 0,4 = 40%.
21. ) KfíÖ < 1,09 o 10 < 1,093 < + lg l0 < lg l,0 9 3" <=>l<3"lgl,09 <=>
^ < 3n, amely egyenlőtlenség legkisebb természetes megoldása n = 3
9-4 i------ 2-2

22.) 9*4 = ---------- = 6, 6 0 2 = 7 6 ^ 2 = 2 , 2*2 = -----------= 4
9 -4 + 1 2 -2 + 1
23. ) labcde •3 = abcdel, így az utolsó számjegy e - 1 , amiből d = 5, majd

c = 8 , Z?= 2 és a = 4 kiszámítható, így az ötjegyű szám: 42857. Vagy:
------- 299999
x = abcde jelöléssel (100000 + x) •3 = lOx + 1 <=>x = — - —
24. ) -4 < s in x - 3 < -2 , így 4 < (sin x - 3)2 < 16, azaz 0 < (sin x - 3)2 - 4 < 12
25. ) 2 < c o s 2 x + 3 < 4 ,íg y 4 < (cos2x + 3)2 < 16, azaz 6<(cos2x + 3)2+ 2<18
26. ) log2 log3log4 64 = log2 log3 3 = log21 = 0 , amiből 2° = 1
99
27.) sin2x + 4sinx + 4 = (sinx + 2)2, amely kifejezés minimális értéke 1, így
2s,n x+4sinx+4 minimális értéke 2.
28.) A két vektor hossza \a\ =: |Z?| = \Í3 egység, 60° -os szöget zárnak be egy-
3
mással, ígya - b - V3 *V3 •
2~2 ’
29.) A két vektor hossza |a| = |fc| = V2 egység, 60°-os szöget zárnak be egy
mással, így a b —%/2 •V2 • = 1.
30.) A két vektor hossza \a\ = \b\ = V3 egység és az általuk bezárt szög koszi
nusza (ez a két testátló fele és az AB él által meghatározott háromszög-
3 3 3
bői például koszinusztétellel számítható ki: 1 = —H----- 2 —cosa), így
F 4 4 4
a-b = S - S - - = \.
3
x 0,5
31.) Ha a labda távolsága a borsószemtől x cm, akkor
1,5-10" 6,4 106 ’
amiből x = 11718,75 cm ~ 117,2 m.
1.) 1•1,05" = 106, amiből, n = = 283,2 , így a 284. év végén haladná

lg 1,05
meg a betét az 1 millió forintot.
2 .) 1 •1, 1" = 107 , amiből n = ~ 169^\ ? fgy a 170 . év végén haladná meg
lg U
a betét a 10 millió forintot.
100
3.) 0,01-220 = 10485,76 cm vastag lenne aköteg.
4. ) 2005.
5. ) Jelölje an azok számát, akik az n-ik perc elteltével már ismerik a hírt. Ek
kor an+x = an + 2an = 3an. így ezek száma olyan mértani sorozatot alkot,
amelyre q = 3 és ax = 3. A kérdés tehát: an = 3 •3/z_1 > 107 n lg 3 > 7 <=>
7
n > ---- . Mivel n egész így n > 15 .
lg 3
6. ) Az előző feladathoz hasonlóan kell számolni, itt<2?+] =an + 4an = 5an. így
a =5 - 5 ” >107 o n > — .Ebből n> 11.

Ig5
7.) Mivel x 2 +x + l = x + — + —, így a nevező mindig pozitív, /(v ) előjele

4
így az v előjelével egyezik meg, tehát a maximum hely keresésénél elég a
pozitív valós számokra szorítkozni. f ( x) akkor maximális, h a ----- mini-
/(* )
6 X2 +1 + X 1 1 ^ t
mális. ------= ------------ = x + —+1. Ismert, hogy x + —> 2 , ha x > 0 , így
/(x ) x x x
6
minimuma 3, amiből /(x ) maximuma 2. A függvény maximuma
/(* )
deriválással is meghatározható
8. ) Kilenc különböző felezőpontot kapunk (4 élfelező pont, 4 lap középpont és

a téglatest középpontja, azaz testátlójának felezőpontja).
9. ) A test 12 élének 12 felezőpontja van, a lapátlók felezik egymást, így 6 lap

középpont is eleme a halmaznak, és a testátlók is felezik egymást, így
összesen 12 + 6 + 1 = 19 eleme van a halmaznak.
10.) 240 - = 40
6
1 4
11.) P(mindkét kimenetel megvalósul) = 2 •—•—= 0,32
101
12. ) A számok szorzatának oszthatónak kell lennie 100-zal. Mivel 7 egymást
követő egész szám között mindig van 4-gyel és 5-tel osztható, ezért a fenti
feltétel teljesüléséhez az kell, hogy legyen közöttük két 5-tel osztható
szám, vagy legyen egy 25-tel osztható. Minden szorzat értéke különböző,
így a megoldások száma 19.
13. ) a{ = 2, a2 - 1, a3 = 4 , aA —3 ... a2QQ5 = 2006, a2006 = 2005 . Az első 2006
tag összege az első 2006 pozitív egész szám összege: ^+ *2006, az első
2005 tag összege ennél 2005-tel kevesebb: ^+ 2006 2qq^ _ 2005 = 2011016
14. ) an+l =SH+l- S n = 5-(n + l)2-10{n + \ ) - 5 n + l 0 n = 10n-5 = l0(n +l ) - l 5 ,

így an+l - a n = 10(/t H-1) —15 -10/2 +15 = 10 a differencia.
15. ) Felhasználva, hogy a T területű síkidom vetületének területe T c o sa ,

ahol a az S sík és a K képsík hajlásszöge adódik, hogy 60°-os a szög.
16. ) cifi — n 2 — ti — > cl2qi — 2012 — 201 = 40200
17. ) A 100-adik sor 100. helyén az első 100 pozitív egész szám összege áll:
5050.
101112
egymásra, ekkor a térfogat: V = — — = 220 cm
,
18. ) A legnagyobb térfogatot akkor kapjuk, ha a megadott élek merőlegesek
3V
19. ) A tetraéderbe írt gömb sugarára: r = — , amiből A - 60 cm2
A
3V
20.) r = -------> ebben az esetben r - 3 hosszegység.
A
21.) Annak valószínűsége, hogy elsőre jön ki a 13-as: — . Annak valószínűsé-

36
( 35 Y J_
ge, hogy az első n gurítás nem 13-as, és az (n + 1) -edik 13-as:
V 36y 36 < 36 ‘
így várhatóan a leggyakrabban feljegyzett szám: 1.
102
22. ) Minden egyes betű leolvasása után (9 alkalom) választanunk kell, hogy
jobbra vagy lefelé folytatjuk, így: 29 = 512 -féleképpen olvashatjuk ki a
MATEMATIKA szót.
23. ) 5!-tól kezdve minden tag osztható 10-zel, így az összeg 10-zel vett osztási
maradékát az első négy tag határozza meg. Mivel 1+ 2 + 6 + 24 = 33, így
az összeg 3-ra végződik.
24. ) lgtg45° = lgl = 0 , és a többi tényező mind értelmezve van, így a szorzat
értéke 0.
25.) Az adott gömb köré írt legkisebb térfogatú háromszög alapú egyenes hasáb
a-yf?>
alaplapja szabályos háromszög, melynek a oldalára : 3 •V3 , amiből
62-V3
a - 6, így a hasáb térfogata: V - •2a/ 3 = 54 cm3
26.) A kérdéses különbség a legkisebb páros számnál 5-tel nagyobb, így a

legkisebb páros szám az 50, a legnagyobb pedig a 60.
27.) P = Ü 4 Ü = 0,36
28.) Mivel 1 < (sinx + 2)2 < 9 , ezért 21<2*smjI+2' < 2 9,így 29 —21= 510
29.) au _ ^ 2 1 . 52| = ? L ± 3 l . 21 = an ■21 = 105

2 2
30. ) A két vektor 90°-os szöget zár be egymással, így skaláris szorzatuk 0.
31. ) A két vektor hossza \Í3 , az általuk bezárt szög koszinusza , így skalá
ris szorzatuk - 1 , vagy: legyenek a kocka A csúcsából induló oldal vekto

rok egy bázisrendszer vektorai, ekkor AG(1;1;1), BF( 1; 1;—1), így
AG BF = !•(-!) + !•(-!) + =
103
3 2 .) A n n a k v a l ó s z í n ű s é g e , h o g y e ls ő r e 4 - e s t d o b u n k : — . A n n a k v a ló s z ín ű s é g e ,
1 1
hogy az első n dobás nem 4-es, az rc + l-edik viszont 4-es f - T
v6 J 6 6
így várhatóan a leggyakrabban feljegyzett szám: 1.

Csapodi Csaba - Matematika Feladatgyujtemeny Kozepiskolasoknak Megoldasok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Csapodi Csaba - Matematika Feladatgyujtemeny Kozepiskolasoknak Megoldasok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Matematika

Lektorálta: Kovács Károly - középiskolai vezetőtanár

Felelős szerkesztő: Péczely Dóra

A kéziratot számítógépre vitte: Szilágyi Zsóka

ISBN 963 87050 4 3

© Csapodi Csaba, 2006

1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam)

1. D 6. C 11. D 16. B 21. A

1.2. Eseményalgebra, logika (11. évfolyam)

1.3. Statisztika (9-12. évfolyam)

1. B 7. A 13. D 19. C 25. D

1.4. Halmazok, valószínűségszámítás (9--12. évfolyam)

1. A 7. A 13. A 19. D 25. D

2. Algebra és szám elm élet

2.1. Algebra (9. évfolyam)

1. D 10. C 19. B 28. C 37. B

2.2. *Algebra (9. évfolyam)

1. B 6. C 11.C 16. A 21. C

2.3. Oszthatóság (9.. évfolyam)

1. C 8. B 15. D 22. C 29. D

2.5. Szöveges feladatok (9. évfolyam)

2.6. Algebra (10. évfolyam)

1. c 7. B 13. B 19. B 25. C

2.7. *Algebra (10. évfolyam)

2.8. Négyzetgyök (10. évfolyam)

1. B 6. B 11. D 16. C 21. C

2.10. Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)

1. B 8. C 15. B 22. D 29. C

2.11. *Hatvány, logaritmus (11. évfolyam)

1. B 8. C 15. D 22. C 29. B

2.12. * Trigonometrikus egyenlet (11. évfolyam)

2.13. Algebra (12. évfolyam)

1. A 6. B 11. B 16. C 21. B

3.1. Függvények (9. évfolyam)

1. C 7. D 13. B 19. A 25. B

3.2. ^Függvények (9. évfolyam)

3.3. Függvények (10. évfolyam)

1. D 7. C 13. D 19. A 25. B

3.5. ^Sorozat (12. évfolyam)

1. A 6. D 11. C 16. B 21. D

4.1. Transzformáció (9. évfolyam)

1. B 6. B 11. A 16. C 21. B

4.2. *Transzformáció (9. évfolyam)

4.4. ^Sokszögek (9. évfolyam)

4.5. Geometria (9. évfolyam)

1. A 7. C 13. A 19. D 25. A

4.6. Geometria (10. évfolyam)

1. c 7. B 13. A 19. D 25. A

4.7. Hasonlóság (10. évfolyam)

1. B 7. D 13. B 19. D 25. D

4.9. ^Trigonometria (10. évfolyam)

4.10. Pitagorasz tétele (10. évfolyam)

4.11. Koszinusztétel (11. évfolyam)

1. C 7. B 13. B 19. B 25. A

4.12. Koordinátageometria (11. évfolyam)

1. D 7. D 13. B 19. A 25. B

1. D 7. D 13. c 19. B 25. C

4.14. Térgeometria (12. évfolyam)

1. D 6. C 11. D 16. C 21. B

4.15. *Térgeometria (12. évfolyam)

1.1. Kombinatorika (9-12. évfolyam)

egyenlőtlenség legkisebb pozitív egész megoldása: 12.

8 .) Az első számjegy helyére egyet vagy kettőt írhatunk, a maradék három

24. ) A terjedelmen nem változtat, ha mindegyik elemet ugyanannyival növel

6. ) A halmaz eredeti elemszámát n-nel, a bővítést A-val és a részhalmazok szá

7. ) Az előző feladat megoldása alapján 31-gyei csak úgy növekedhet a rész

8. ) Az egyes nyelveket tanulók halmazát A-val, F-fel és A-nel jelölve, a logi

19.) A dobások eredményét számpárokban felírva 36 rendezett számpárt ka

6. Ha )egy többtényezős szorzat negatív, akkor a negatív tényezők száma pá