Forrás: http://www.doksi.

hu

Szigorlati Vizsgakérdések
Mikroszámítógépek
1. A számítógép logikai elve, a működés szükséges feltételei, műveletek (a Neumann
elv lényege, működésének alapelve)

A számítógépek algoritmus alapján a programutasítások által vezérelve működnek. Primitív

eszközök, ugyanis csak azt hajtják végre, amire az ember által készített programok előírást
adnak számukra. A számítógép logikailag tehát egy olyan automata, amely bemenettel és ki-
menettel rendelkezik.

Működési feltételek:

− tárolóegység.
− vezérlő egység.
− aritmetikai logikai műveletvégző egység.

A Neumann elv lényege hogy az utasítások és az adatok ugyanabban a tárban találhatók.

Emiatt először az utasítást kell onnan kikeresni, majd ezt követően a szükséges adatokat.

Működés alapelve:

A gép memóriájához tartozik két regiszter. Az egyik a címregiszter (MAR = Memory Address
Register), amely a kiválasztandó tárolóhely címét fogadja be a kiválasztó dekóder vezérléséhez.
A másik regiszter az adatregiszter (MBR = Memory Buffer Register), amely a tároló bemenete /
kimenete gyanánt szolgál. Az adatok ezen keresztül kerülnek a tárolóba, illetve kiolvasáskor
ezen keresztül jutnak el a gép más részeibe.

2. A számítógépek csoportosítási lehetőségei (teljesítmény kezelt folyamatok

alapján): a kis és nagygépek közötti különbségek

Számítógép csoportok:
- Nagygépek (super computer, mainframe computer).
- Középgépek (mini computer).
- Kisgépek (small computer).

Különbségek:
- műveleti sebesség.
- tárolók és perifériák kapacitása.
- alkalmazási terület és formula.
- adatfeldolgozás mértéke.
- alkalmazott programok.

1
Forrás: http://www.doksi.hu

3. A hagyományos (Neumann elvű) számítógépek funkcionális felépítése, részei

(jellemzői, funkcionális egységei - központi egység, tárolók, perifériák - jellemző
tulajdonságok)

Felépítése:
- központi egység (CPU)
- vezérlő egység (CU).
- aritmetikai és logikai műveleteket végző egység (ALU).
- központi tár illetve memória.
- másodlagos vagy háttértárolók.
- perifériák (I/O).
- beviteli egységek (IU).
- kiviteli egységek (OU).
- ember gép kapcsolat eszközei.

Központi egység:
A számítógép lelke mely irányítja a tárolt program alapján a műveletek végrehajtását, az arit-
metikai egység munkáját és az I/O egységek közötti adatátvitelt (kivéve egyes perifériák saját
vezérlőit). A perifériák és a processzor közötti adatátvitelre a gép buszrendszere szolgál.

Tárolók:
A számítógépek legfontosabb erőforrása a processzor mellett a memória. Itt található a vég-
rehajtás alatt levő program, és a feldolgozásra használt adat is.

Típusai:
- RAM (Random Access Memory) tároló mely írható és olvasható, azaz általános tárolási célra
használható.
- DRAM (Dynamic Random Access Memory) tároló mely szintén írható és olvasható. Alacsony
teljesítményű és hamar elveszti a tartalmát (ezt ciklikus frissítéssel késleltetni lehet).
- SRAM (Static Random Access Memory) tároló mely írható és olvasható jelleggel bír. Nem
igényel állandó adatfelújítást, és magasabb működési sebességű, mint a dinamikus változata.
- ROM (Read Only Memory) tároló mely csak olvasható, azaz a felhasználó nem tudja köz-
vetlenül módosítani. Egyszer írható csak, mely általában a gyártás során zajlik le.
- PROM (Programmable Read Only Memory) tároló mely a felhasználó által egyszer tölthető
fel.
- EPROM (Erasable Programmable Read Only Memory) tároló mely a felhasználó által egy-
szer törölhető illetve tölthető fel.
- EEPROM (Electrical Erasable Programmable Read Only Memory) tároló, mely a felhasználó
által többször törölhető és tölthető fel.

2
Forrás: http://www.doksi.hu

Perifériák:
− mágnesszalag: Hasonló a hagyományos magnószalaghoz. Mindössze annyi különb-
séggel bír, hogy az adatokat digitális úton rögzítik rajta (ilyen periféria:
− a DAT (Digital Analog Tape) kazetta,
− a TAPE (Streamer) kazetta,
− a VIDEO TAPE (Kép Streamer) kazetta).
− a mágnesszalagot többféle kivitelben és kapacitásban gyártják.
− mágneslemez:Egy mágnesezett réteg helyezkedik el a lemez felületén. A lemez lehet
merev (Hard Disk) vagy cserélhető (Floppy Disk).Az adattárolás a lemezeken koncetrikus
körökön (sávokon) történik. A sávok szektorokra vannak felbontva, melyek egyenként 512
Byte hosszúságúak. Merevlemez esetén több lemez alkot egy csomagot, és az így egymás
alatt elhelyezkedő sávokat együttesen cilindereknek nevezzük.
− merevlemez: Állandó sebességgel forog, és az adatok kezelése a felülettől pármikrony-
nyira levő fejek segítségével történik. Így minden lemezfelülethez tartozik egy fej. A win-
chestereket zárt tokban, pormentesen használják mind a nagygépeken és mind a mikro-
számítógépeken. A merevlemezek kapacitása 20 Mega Byte és 10 Giga Byte között mozog.
− hajlékonylemez: Mágnesezhető réteggel ellátott vékony műanyag lemezek, melyek
műanyag védőtokkal vannak ellátva. A lemez adatainak a kezelésekor a fej hozzáér a le-
mezhez, és a meghajtó motorja addig forgatja a lemezt, amíg az írás illetve az olvasás tart.
Így a hajlékony lemez elérési ideje több mint a merev lemezé. Mérete 5, 25 illetve 3, 5 colos
lehet, még kapacitása 360 Kilo Byte és 1.44 Mega Byte (2.88 Mega Byte) között mozog (a
hajlékony lemezek segédprogramok segítségével le-, illetve felformázhatók).
− optikai lemez: Felülete egy vékony speciális ritkafémmel van ellátva, melyet mágne-
sezhető réteg borít. Ezt lézerrel helyileg felmelegítik, és egyúttal mágnesezik is. A fém lehűlte
után a rögzített adatsor bármikor visszaolvasható. Kapacitása 21 Mega Byte.
− CD (Compact Disk) lemez: Felületén az adatrögzítés a hanglemezekhez hasonló
módon spirális pálya mentén történik. Az adatok felvitele először a mesterlemezre kerül,
melyre lézersugárral kicsiny lyukakat égetnek. Erről a lemezről készül a nyomólemez, illetve
az adatlemez. A műanyag réteg felületére egy igen vékony fémréteg kerül, melyet egy újabb
áttetsző műanyag réteggel védenek a sérülésektől. Eme lemezek alapértelmezés szerint
egyszer írhatóak, de léteznek többször írható változatok is. Kapacitása 550-750 Mega Byte
között mozog.
− zip drive. Hasonlóan működik, mint a mágneslemez. Annyi különbséggel bír csak, hogy
külön program szükséges a kezeléséhez, melyben automatikusan használatra kerül minden
adatrögzítéskor a Zip nevű tömörítőprogram.
− képernyős kijelző: A szükséges adatok jeleníthetők meg rajta mind karakteres és mind
grafikus formában. Így tehát alkalmas a szöveg mellett ábrák megjelenítésére is. Különböző
felbontásban és színszámban gyártják.
− adatkivetítő: Írásvetítőre téve a monitor helyettesíthető vele. Segítségével az adott kép
többszörösére nagyítható.
− billentyűzet: Kisebb mennyiségű adat bevitelére, valamint a gép közvetlen vezérélésére
szolgál. Normál és mikrokapcsolós kivitelben gyártják különböző betűkészletekkel.
− nyomtató: Az adatok papíron történő megjelenítésére szolgál, mely szintén alkalmazható
normál és grafikus üzemmódban is. Különböző típusokban gyártják.
− rajzgép: Az adatok papíron történő megjelenítésére szolgál, mindössze annyi különb-
séggel hogy elsősorban rajzok készítésére hivatott. Szintén többféle kivitelben van forga-
lomban.

3
Forrás: http://www.doksi.hu

− szkenner: Segítségével kész képeket, fotókat vihetünk be a számítógépbe viszonylag

gyorsan és megbízhatóan. Kézi és asztali kivitelben gyártják, különböző felbontással.
− egér, hátegér. Mindkettőnek ugyanaz a funkciója. Segítségükkel a képernyőn levő hoz-
zájuk rendelt kurzort mozgathatjuk. Több féle kivitelben gyártják.
− fényceruza: Segítségével a képernyőre látszólag írhatunk, melyet a gép érzékel és fel-
dolgoz.
− modem: Telefonos csatlakozóegység, mellyel a számítógép telefonvonalon keresztül
csatlakozhat más gépekhez.
− hálózati csatlakozó: Segítségével helyi számítógép hálózatokhoz csatlakoztatható a
számítógép.
− egyéb kártyák: A számítógép rendszeregységében elhelyezkedő módosítható áramköri
lapok. Segítségével különböző perifériák kezelhetők.

4. A hagyományos rendszerű számítógépek jellemzői és korlátjai

Jellemzői:

- a gép tartalmaz egy közös tárolót, amely egyaránt tárolja a végrehajtandó program utasí-
tásait, valamint az utasítások által feldolgozandó adatokat is.
- a gép vezérlő egysége a tárolt program utasításait egyenként sorra véve oldja meg a kívánt
feladatot.
- a program utasításai által megkívánt aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére egy önálló
egység szolgál.
- az adatok és a program bevitelére illetve kihozatalára önálló egységek szolgálnak.

Korlátok:

A hagyományos felépítésű számítógép eredeti formájának hibája, hogy a rendelkezésre álló

erőforrásokat rosszul használja ki, és egyidejűleg csak egy program hajtható végre, így tehát az
erőforrások nem megoszthatók. Ezt küszöböli ki az operációs rendszer.

4
Forrás: http://www.doksi.hu

5. A központi egység feladatai, főbb részei, regiszterei

A központi egység feladata a tárolt program alapján a műveletek végrehajtása, az aritmetikai

egység és az I/O perifériák közötti kapcsolat.

Részei:
- vezérlő egység (CU = Control Unit) melynek feladata a program utasításai vagy külső ké-
relmek alapján a gép részeinek az irányítása. Ez az egység az aritmetikai egység művelete-
inek az irányítást, az egyes adatvonalak nyitását illetve zárását és a külső egységek vezér-
lését végzi.
- aritmetikai egység (ALU = Arithmetic Logical Unit) mely az utasításokban előírt aritmetikai
vagy logikai műveleteket hajtja végre. A bináris műveletek elvégzésére alkalmaz és a kettes
számrendszer alapján történő műveletvégzés mellett többnyire a decimális aritmetika szerint
is képes műveleteket végrehajtani. Amennyiben az elvégzendő aritmetikai műveletek száma
nagy, vagy lebegőpontos számokkal kell számolnunk úgy erre a célra a főprocesszor mellé
matematikai társprocesszort is elhelyezhetünk (az új Intel 80486-os processzorok ezt ma-
gukba foglalják).

Regiszterek:
- utasításszámláló regiszter (PC = Program Counter vagy IP = Instruction Pointer) amely
mindig a soron következő utasítás memóriabeli címét tartalmazza. A kezdő értékét az ope-
rációs rendszeren keresztül kapja a program indítása előtt.
- utasításregiszter (IR = Instruction Register) mely a vezérlő egység fontos része, és a tárból
kikeresett utasítást fogadja be arra az időre, amíg a vezérlő egység az utasítás műveleti jel-
része alapján meghatározza az elvégzendő műveletet, és ennek alapján elindítja a végre-
hajtást vezérlő mikroprogramot.
- állapotregiszter (SR = Status Register) és vezérlőregiszter (FR = Flag Register és CR =
Control Register) melyek egy vagy több regiszteren belül tárolnak vezérlő és ellenőrző jeleket.
A műveletek végrehajtásának eredménye alapján bekövetkező állapot jellemzőit tükrözi visz-
sza a regiszter egy-egy helyértéke.
- veremmutató regiszter (SP = Stack Pointer) mely a veremtároló legfelső elemét jelöli ki.
Adatokat csak a verem tetejére lehet tenni, és onnan is lehet kivenni (ez a LIFO = Last In First
Out módszer). A veremmutató mindig arra a tároló helyre mutat, ahová a következő adatot
elhelyezi (push művelet) vagy onnét leveszi (pop művelet).
- bázis regiszter (BR = Base Register) mely az operandusok címéhez használt regiszter. Nem
minden processzornál fordul elő, illetve egyes processzoroknál más néven fordul elő.
- indexregiszter (IR = Index Register) amely az operandusok címzését segíti elő. Nem fordul
elő az összes processzortípusnál.
- pufferregiszter (PR = Puffer Register) amely a processzor belső adat és címsínjét választja
el a külső sínrendszertől. Szintén csak bizonyos processzoroknál alkalmazható.

5
Forrás: http://www.doksi.hu

6. Numerikus adatok tárolási formái (fixpontos, lebegőpontos, pozitív, negatív

számok, IEEE 754 lebegőpontos szabvány)

Fixpontos:

A szám kettes számrendszerbeli együtthatóit kell elhelyezni a rendelkezésre álló véges hosz-
szúságú rekeszbe. A kettedes pontnak minden gépnél rögzített helye van, mégpedig a legér-
tékesebb bit előtt, vagy a legértéktelenebb után. Az első esetben a gép az értéket törtszámként,
még a második esetben egész számként értelmezi. A kezelhető számtartomány erősen korlá-
tozott és a tárolóhely hosszától függ. Felhasználható tárolóterülete 2-4 Byte.

Lebegőpontos:

A számok tárolása hatványkitevős formában többnyire nullára normalizált alakban történik.

Mivel a számrendszer alapszáma rögzített, ezért elegendő csak a mantissza és a karakterisz-
tika tárolása. Tehát ez az adattárolási forma mindig egy számpár, ami a mantissza (fixpontos
tört) és a karakterisztika (fixpontos egész) együttes tárolását és kezelését jelenti. Felhasznál-
ható tárterülete 4-6-8 Byte.

Pozitív / negatív számok:

Nyilvánvaló hogy ezeket a számokat is ábrázolni kell valahogy. Erre a célra (mármint az elő-
jelzésre) a tárolt jelsorozat legmagasabb helyértékű bitjét, az előjelbitet használjuk fel. Ha az
előjelbit értéke 0, akkor a szám pozitív. Ha pedig 1, akkor a szám negatív. A negatív számok
tárolására négyféle módszert használnak a számítógépeknél.

Ezek:
- előjeles abszolút értékes. Az előjelbiten ábrázolódik a szám pozitív vagy negatív volta, még
a többi helyi értéken a szám abszolút értéke áll.
- egyes komplemens kódú. Az n-1 számbiten az előjeltelen tárolandó számérték, még az
adott tároló hosszon ábrázolható legnagyobb számra a 2 n-1-1-re kiegészítő szám jelsoro-
zata törölődik.
- kettes komplemens kód. Az előjeltelen számadatot az adott tároló hosszon ábrázolható
legnagyobb számnál egyel nagyobb számra tároljuk.
- 2 n-1 többletes kódtárolás. A tárolandó számértékhez az adott tároló hosszon ábrázolható
számnál egyel nagyobb számnak megfelelő értéket adunk hozzá.

IEEE 754 lebegőpontos szabvány:

A nyolcvanas években az amerikai villamosmérnökök szervezete (IEEE = Institute of Electrical

and Electronics Engineers) dolgozta ki. A szabvány az adatformátumokat és a lebegőpontos
műveletek közét is definiálja. Három lebegőpontos formát definiál.

Ezek:
- egyszeres pontosságú, 32 Bit hosszúságú.
- dupla pontosságú, 64 Bit hosszúságú.
- kiterjesztett pontosságú, 80 Bit hosszúságú.

6
Forrás: http://www.doksi.hu

A lebegőpontos számokkal végzett műveletek problémája a túlcsordulás és az alulcsordulás

megfelelő kezelése. A szabvány ezek kezelésére további adatformátumokat határoz meg.

Ezek:
- normalizált adatformátum.
- denormalizált adatformátum.
- nulla számérték adatformátum.
- végtelen érték adatformátum.
- nem meghatározott számérték adatformátum.

7. Numerikus adatok tízes számrendszerbeli tárolása, nem numerikus adatok tárolási

formái, egyéb tárolási formák

Tízes számrendszer:

Ebben a kódrendszerben a tízes számrendszerbeli számok számjegyeit egyenként konvertáljuk

át az alkalmazott bináris kódba. Ábrázolásukhoz 4 Bit szükséges. Legáltalánosabban
használt kód a BCD (Binary Coded Decimal) kód.

Nem numerikus adatok:

Amikor a tárolt adatokkal nem kívánnak aritmetikai műveleteket végezni akkor alfanumerikus
adatokat használnak. Elterjedt ábrázolási formái az ASCII (American Standard Code for
Information Interchange) és az EBCDIC (Extended Binary Coded Decimal Interchange Code).

Egyéb tárolási formák:

- jelölt adattárolás: A tárolt adat kiegészül olyan információkkal, amelyek az adatfelhasználás

módját befolyásolják és meghatározzák.
- deszkriptoros adattárolás: Az egyszerűbb adatstruktúrák kezelését biztosítja kiegészítő in-
formációk hozzáadásával.
- összetett adattárolás: A szoftver szintű adatkezelést segíti.

8. Utasítások felépítése, utasítások szerkezete (több-, és egycímes utasítások, tipikus

processzorok utasításkészletei)

Utasítás felépítése:
− műveleti jelrész: Az elvégzendő feladat fajtáját adja meg a processzornak.
− címrész: A művelet végrehajtásához szükséges adatok memóriabeli helyének címeit tar-
talmazza.
− kiegészítő rész: A műveleti jel értelmezéséhez ad módosító leírást.

7
Forrás: http://www.doksi.hu

Utasításszerkezetek:

négycímes utasítás:
- műveleti jelrész.
- első operandus címe.
- második operandus címe.
- eredmény címe.
- következő utasítás címe.
háromcímes utasítás.
- műveleti jelrész.
- első operandus címe.
- második operandus címe.
- eredmény címe.
kétcímes utasítás.
- műveleti jelrész.
- első operandus címe.
- második operandus címe és az eredmény címe.
egycímes utasítás.
- műveleti jelrész.
- operandus címe.
nullacímes utasítás.
- műveleti jelrész.

Processzorok utasítás szerkezete:

− egyszerű utasításszerkezet: Az utasításszerkezet egyértelmű, az egyes részek feldolgozása
mindig ugyanúgy történik. Ilyen a DEC PDP-11-es processzor.
− kevésbé összetett utasításszerkezet: Az utasításszerkezet nem túl egyszerű, de még átte-
kinthető. Ilyen az Intel processzorcsalád.
− összetett utasításszerkezet: Az utasításszerkezet áttekinthetetlen és bonyolult szervezésű.
Ilyen a Motorola processzorcsalád.

9. Címzési eljárások (feladatuk, fajtái, tipikus processzorok jellemző címmódosítási el-

járásai)

Feladatuk:

A címzési eljárások feladata a pontos címek kiszámítása és meghatározása.

Fajtái:

- közvetlen: Az utasításban maga a tárolóhely cím található, mely vonatkozhat a memóriára

vagy a processzor regiszterére.
- Abszolút: Az utasítás a tényleges címet tartalmazza.
- Relatív: Ekkor valamilyen alapcímhez viszonyított címet tartalmaz az utasítás.
- Közvetett: Az utasításban megcímzett tárolóhelyen nem az operandus található, hanem an-
nak címe.
- Literális: Az utasításban található az operandus.
- Indexes: A megcímzett tárolási hely címértéke folyamatosan
- növelhető.

8
Forrás: http://www.doksi.hu

Processzorok címzése:
- Intel címzési módjait a MODE byte írja le. Az egyik operandus helyét a MODE byte MOD és
R/M mezői határozzák meg, még a másik operandus helyét mindig valamelyik regiszterben
található REG mező tartalma.
- Motorola címzési módjait az utasítások MODE és REG mezői határozzák meg. A kialakított
rendszer hasonlít a DEC PDP-11 típusú minigépek címzési módjaihoz, de attól bizonyos
mértékig elmarad.

10. Utasítástípusok, utasítások csoportosítása, utasításkészlet (CISC, RISC processzo-

rok utasításkészleteinek összehasonlítása)

Utasítástípusok:

- átviteli utasítások: A gép két része közötti adatátvitelre szolgálnak.

- műveleti utasítások: Aritmetikai és logikai műveletek végrehajtására szolgálnak.
- vezérlő utasítások: A program vagy a gép működését befolyásolják.

Utasításcsoportok:
- tároló utasítások: Az átvitel memória-regiszter, regiszter- memória vagy regiszter-regiszter
között történhet csak meg.
- veremkezelő utasítások: Átvitelt bonyolítanak le a verem teteje és egy meghatározott re-
giszter között.
- periféria utasítások: Az átviteli utasítások külön csoportja.
- programozott átvitel: Az átvitel karakterenként történik az adott periféria figyelésével.
- megszakításos átvitel: A periféria kezdeményezi az átvitelt, amikor készen áll annak foga-
dására.
- közvetlen memória elérés (DMA = Direct Memory Access): A leggyorsabb átvitel, főleg
karakterek átvitelekor.
- aritmetikai műveleti utasítások: A bináris egészek összeadására és kivonására szolgáló
utasítások.
- logikai műveleti utasítások: Néhány elem logikai műveletét teszi lehetővé.
- léptető utasítások. Az operandusok bitjeit jobbra vagy balra egy vagy több helyiértékkel el-
forgatják.
- bitműveleti utasítások. Az operandusok egyes bitjeit ellenőrizhetjük, vagy beállíthatjuk 0,
illetve 1 értékre.
- karakterlánc műveleti utasítások: Egy karakterláncban kereshetünk meg karaktereket, il-
letve hosszabb-rövidebb karakterláncot összehasonlíthatunk.
- feltétel nélküli ugró utasítás: Végrehajtása után a processzor a program egy másik pont-
járól folytatja az utasítások feldolgozását.
- feltételes ugró utasítás: A processzor az utasítás műveleti jelrésze által előírt feltétel telje-
sülését ellenőrzi.
- szubrutinhívó ugrás: A vezérlés joga átkerül az utasításban megadott címen kezdődő
szubrutin első utasítására, és az itt levő utasításokat mindaddig hajtja végre, amíg egy visz-
szaugró utasítást nem talál.
- visszaugró utasítás: Egy alprogramból visszaugrat a kiindulási helyet követő utasításra.
- ciklusutasítás: A programutasítások végrehajtását segíti elő, egy feltétel teljesüléséig

9
Forrás: http://www.doksi.hu

- megszakítást engedélyező és tiltó utasítás: A programból meglehet tiltani a perifériák által

kezdeményezett kérelmek elfogadását, illetve lehet engedélyezni azok újbóli elfogadását.
- leállító utasítás: Végrehajtása után a processzor megszűnteti a program további feldolgo-
zását.

10
Forrás: http://www.doksi.hu

Utasításkészlet:

Egy processzor utasításkészlete alatt azon elemi utasításokat értjük, amelyek végrehajtására
hardver szinten a processzor alkalmas.

CISC processzorok:
- az utasítások bonyolult műveletsor végrehajtását eredményezik.
- sokféle utasítás és címzési mód használatára van lehetőség.
- sokféle tárolót közvetlenül igénybevevő megcímző utasítás használatának lehetősége.
- mikroprogramvezérelt utasítás-végrehajtás.
- változó hosszúságú utasítások.

RISC processzorok:
- kevésbé bonyolult utasítások.
- kevés utasítás és címzési mód használata.
- memóriahasználatra csak két utasítás áll rendelkezésre.
- az utasítások végrehajtásához nincs mikroprogram.
- az utasítások rögzített hosszúságúak.

11. Műveletek végrehajtása I. (aritmetikai műveletek)

Műveletek fixpontos számokkal:

- összeadás: A feldolgozások legfontosabb művelete, mivel a többi elemi művelet is vissza-

vezethető erre. Ez a művelet helyértékenként történik. Túlcsordulás léphet fel ha az eredmény
nagyobb, mint az adott tárolóhelyen ábrázolható legnagyobb szám.
- kivonás: Visszavezethető az összeadásra, ha a negatív számok tárolására a kettes
komplemenskódot használják. Két operandus kivonásakor a negatív számot komplementálni
kell, majd egy másik operandus értékével össze kell adni. Az összeadást a tárolóhely teljes
hosszán kell végezni (beleértve az elő jelbitet is). A legfelső helyértéken keletkező átvitelt
(amely kicsordul) figyelmen kívül kell hagyni. Ha az eredményelőjele 1-es értékű lesz (azaz a
szám negatív) akkor azt kettes komplemens formában kapjuk meg (ezért vissza kell alakítani,
azaz vissza kell komplementálni).
- szorzás: Elvégzésekor az eredmény hosszúsága kétszerese az operandusok hosszának,
tehát az eredményt befogadó akkumulátornak is kétszeres hosszúsággal kell bírnia. Továbbá
szükséges még egy-egy regiszter a szorzónak és a szorzandónak.
- osztás: Algoritmusa bonyolultabb, mint a szorzásé, és felépítése erősen függ az adott tárolási
formától. Sorozatos kivonással azaz visszaállító algoritmussal történik. Tehát ha a kivonás
eredménye negatív, akkor vissza kell állítani az eredeti (kivonás előtti) értéket.

11
Forrás: http://www.doksi.hu

Műveletek lebegőpontos számokkal:

általánosított módjai (memória átlapolás, átlapolt címzés, perifériacímzés, adatmérettõl függõ

címzési módok)

Memória átlapolás :
A memóriát a címzés szempontjából blokkokra bontják, mindegyikhez külön hozzá férési
lehetõséggel. A felbontás 2,4,8 tömbre történhet.
Címzései :
- alacsony címû megosztás: A memória blokkokra bontása a címzés szempontjából.
- magas címû megosztás: Ez a modularizált, egymástól független memóriablokkok haszná-
latát teszi lehetõvé.
Átlapolt címzés :
A memória-elérés másik lehetõsége. Ez a technika a tárolóciklusnak a feléledési idõtartamát
használja fel arra, hogy egy újabb címzési folyamatot indítson el a processzor. Ez a címzés nem
vonatkozik ugyanarra a tárolótömbre, ezért a tárolót tömbökre kell osztani (általában két tömb
elegendõ).
Perifériacímzés :
A processzor úgy tud hozzáférni az egyes erõforrásokhoz, hogy meghatározza az eszközt és az
adatátvitel irányát.
Módszerek :
- közvetlen elérési mód: Alkalmazásakor a memória illetve a perifériák elérésére használt
utasítások mûveleti kódja közvetlenül meghatározza az írás/olvasás helyét az M/IO jel beál-
lításával. A választás után az egyes eszközök ugyanúgy címezhetõk.
- beágyazott elérési mód: Esetében a perifériák ugyanúgy címezhetõk mint a memória. A
perifériák mint a memóriaterület egyik részén elhelyezkedõ tárolóhelyek használhatók. Ekkor
bármelyik memóriára hivatkozó utasítás egyaránt elérheti a memóriát és a perifériát.
Adatmérettõl függõ címzés :
A memóriahasználat során a processzor által igényelt adatméret igen változó lehet. Ennek
gyorsítása csak úgy érhetõ el, ha az adatsínen mindig a lehetséges maximális adatméretnek
megfelelõ adatszó kerül átvitelre. Ez a mikroprocesszornak az adatsínje miatt 2 vagy 4 Byte
lehet.
A processzor két jelet használ a címkiválasztásra :
- adatméret jel. Értéke megszabja hogy a processzor hány byte-t olvasson ki egy 4 byte-os
szó területérõl.
- byte engedélyezõ jel. Értéke meghatározza hogy egy 4 byte-os memóriaterület mely byte-jai
legyenek kiolvashatók.
Az egyes processzortípusok a gyorsítás érdekében az adatok memóriabeli kezelését is sza-
bályozzák.
Fajtái:
1. rendezett adatelhelyezés: A memória címzése szempontjából a néggyel osztható cím a
kiinduló pont, és ezen belül lehet kiválasztani a kívánt adatterületet.
2. rendezetlen adatelhelyezés: A memória bármelyik byte-ja közvetlenül címezhetõ.

12
Forrás: http://www.doksi.hu

22. A buszrendszer lényege, feladata, részei (belsõ és külsõ buszrendszer, busz

használói, buszprotokoll fogalma)

Lényege:
A buszrendszer a gép különbözõ részit köti össze szabályozott, egységes módon. Az egyes
részek tehát ezen keresztül továbbíthatnak egymásnak adatokat, vezérlõ jeleket.

Feladata:
1. az adatátvitelben résztvevõ eszközök kijelölése.
2. az adatátvitel irányának maghatározása.
3. a kapcsolatban résztvevõ eszközök mûködésének összehangolása.

Belsõ buszrendszer:
Az elérni kívánt teljesítmény szabja meg. Nagyobb teljesítményû processzorok esetében az
átvitelek gyorsítása érdekében három sínes rendszert alakítottak ki (esetében a címsín
mellett külön adatsín áll az írás/olvasás fogadására, még a vezérlõsín nem szerepel a
sínrendszer részeként).Kisebb teljesítményû processzoroknál a kétsínes (adat és címsín)
rendszer az elterjedt.

Külsõ buszrendszer:
Az összekapcsolt területek alapján lehet helyi sín (a processzor hajtja meg), rendszersín (a
processzort köti össze a gép egyes részeivel) és memóriasín.

Részei:
4. címsín: Az eszközök címzését szolgálja.
5. adatsín: A processzor küldi/fogadja rajta az adatokat.
6. vezérlõsín: A processzor küldi/fogadja rajta a vezérlõjeleket.

Busz használói:
A buszt egy idõben csak egy eszközpár használhatja. A busz használatát valamely eszköz
kezdeményezi, melyet aktív eszköznek (master) neveznek. A fogadó vagy végrehajtó
eszközt passzív esz- köznek (slave) hívják. A busz használatát eredményezõ folyamatot
a passzív eszköz indítja azzal, hogy jelzést ad a processzornak valamilyen feladat elvég-
zésére.

Ez kétféle lehet:
7. vektoros buszfoglalás: A passzív eszköz saját megszakító logikával rendelkezik,
melynek jelzésére a processzor egy elfogadási jelzést küld ki, valamint az eszköz azo-
nosítóját. A második elfogadási jelre a passzív eszköz egy a megszakítás okának
megfelelõ vektort helyez az adatvonalra mely alapján a processzor lefoglalja a buszt.
8. nem vektoros buszfoglalás: Minden passzív eszköz önálló megszakítással rendelke-
zik, mely alapján a processzor azonnal el tudja dönteni hogy ki küldte a jelzést, és el tudja
indítani a busz lefoglalását.

13
Forrás: http://www.doksi.hu

Buszprotokoll:
A buszrendszer mûködésére vonatkozó szabályrendszert buszprotokollnak nevezik. Ez
megszabja a mûködési szabályokat, a mechanikus és elektromos jellemzõket és azt hogy
milyen eszközök kapcsolódhatnak a buszra.

23. A buszrendszer mûködése (vezérlés módja, szinkron és aszinkron buszvezérlés,

kézfogásos technika)

Vezérlés módjai:

1. szinkron ütemezésû buszok: Saját órajellel rendelkeznek, és ezek ütemei szabják meg
a buszon zajló mûveletek idõbeli lefolyását.
2. aszinkron ütemezésû buszok: Saját órajellel nem rendelkeznek, és folyamataik illetve
mûveleteik lefutását az egymást követõ elemi lépések befejezése szabályozza.

Szinkron vezérlés:
A buszra kapcsolt, és az átvitelben résztvevõ eszközök azonos ütemezéssel dolgoznak. Az
ütemezés történhet a vezérlõjel azonos
élével, de lehetséges a jelek ellenkezõ élével is vezérelni az egyes folyamatokat. Egyszerû
mûködést eredményez, de tervezése nagyon hosszadalmas, mivel az egyes fázisok
idõtartamát össze kell hangolni.

Aszinkron vezérlés:
A két összekapcsolt eszköz mûködtetése nem azonos ütemezéssel történik, de ugyanakkor
az összekapcsolt eszközök saját ütemezéssel rendelkezhetnek. A párhuzamos folyamatok
és mûveletek lefutását, összehangolását az egymást követõ elemi lépések befejezése
szabályozza.

Kézfogásos technika:
A kérés visszaigazolás az eszközök kapcsolatainak kezelésébenelterjedt megoldás.

24. A buszfoglalás módszerei, kapcsolatok gyorsítása

Buszfoglalás: A buszhasználat jogának eldöntésére szolgáló folyamat.

Módszerei:

1. soros kiszolgálás: Az eszközök sorba vannak kötve, és a lánc mentén az elhelyez-

kedésük szabja meg hogy mikor kaphatják meg a busz használatát. A vezérlõhöz leg-
közelebbi eszköz prioritása a legmagasabb. Ebben a rendszerben a processzor a leg-
alacsonyabb prioritású.
2. párhuzamos kiszolgálás: Minden eszköz önálló buszkérõ és buszengedélyezõ veze-
tékkel rendelkezik. A beérkezõ igényeket a vezérlõ logika sorolja, dekódolja és a leg-
magasabb prioritású eszköz számára engedélyezi a busz használatát.

14
Forrás: http://www.doksi.hu

Módszerek soros kiszolgálásnál:

1. soros buszhasználat engedélyezés: A buszkérelem beérkezése után az engedélyezõ
jel végighalad a láncon, majd az elsõ kérelmezõ letiltja a jelet és igénybe veszi a buszt.
2. soros buszkérelem engedélyezés: A buszkérést jelzõ jel halad végig a láncon, és az
az eszköz kapja meg a buszt melynél nincs magasabb prioritású eszköz.
3. soros engedélyezés: Egy buszkérõ és buszengedélyezõ jel halad végig a láncon, és az
az eszköz amely igénybe akarja venni a buszt, letiltja az alacsonyabb prioritású esz-
közöket.

Módszerek párhuzamos kiszolgálásnál:

1. egyszerû körbejáró: A buszengedélyezés után minden eszköz egyel alacsonyabb pri-
oritást kap.
2. elfogadástól függõ körbenjáró. A buszkérelem után minden eszköz egyel magasabb
prioritást kap.
3. véletlenszerû: A prioritási sorrend minden kiszolgálás után újra kiosztásra kerül.
4. egyenlõ. Több igény esetén a vezérlõ egyenlõ valószínûséggel szolgálja ki bármelyik
igényt.
5. legkevésbé használt eszköz: A buszt legrégebben nem használt eszköz kapja meg a
buszt elõször.

25. A megszakítási rendszer lényege, megszakítások kiszolgálása

Lényege:
A megszakítási rendszer lényege hogy a folyamatok közben keletkezõ eseményeket a
processzor valamilyen úton fel tudja dolgozni. Erre szolgál a számítógép megszakítási
rendszere, mely a
megszakítási kérelemkor jelet küld a processzornak.

Kiszolgálása :
1. az eszközváltó beállítja az interrupt vonalat, jelezve ezzel a megszakítást.
2. a processzor visszaigazolja a kérelem elfogadását.
3. az eszközvezérlõ az adatvonalra helyezi a megszakítási vektor sorszámát.
4. a processzor eltárolja a megszakítási vektor sorszámát.
5. a processzor elmenti az utasításszámláló és az állapotregiszter tartalmát a veremtáro-
lóba.
6. a vektortáblából a processzor a sorszám alapján kikeresi a kiszolgáló rutin kezdõcímét,
és betölti az utasításszámláló regiszterbe, majd elkezdi a kiszolgáló rutin végrehajtását.
7. a megszakított feldolgozás részeredményeinek elmentése a regiszterbõl a verembe.
8. a megszakítást kérõ eszköz azonosítása egy külön tárolóhely felhasználásával.
9. a kiszolgáláshoz szükséges paraméterek begyûjtése.
10.a megszakítást okozó esemény kezelése.
11.a megszakítás befejezõdésének jelzése.
12.a felfüggesztett feldolgozás adatainak a visszatöltése a regiszterekbe.
13.a kiszolgáló rutin befejezése és visszatérés a feldolgozó programhoz.
14.az elmentett utasításszámláló és állapotregiszter visszatöltése a feldolgozás folytatá-
sára.

15
Forrás: http://www.doksi.hu

26. Megszakítások sorolása, többszintû megszakítás-kiszolgálás

Sorolása:
A megszakítási kérelmeket a prioritási elv felhasználásával szolgálják ki. A kiszolgálás
meghatározása történhet szoftver úton, egy kiszolgáló program segítségével (amikor a
programbeli vizsgálati sorrend meghatározza a kiszolgálás sorrendjét és az eszközök prio-
ritását),vagy a megszakítást vezérlõvel azaz a szoftver és a hardver együttes alkalmazá-
sával. A megszakítási sorrend történhet centralizált (tehát megszakítás-vezérlõ alkalma-
zásával) vagy decentralizált (az egyes eszközök felhasználásával) módon.

Többszöri megszakításkezelés:
1. egyszintû megszakítási rendszer: Nincs lehetõség a kiszolgáló rutin felfüggesztésére
egy újabb megszakítási kérelem érdekében.
2. többszintû megszakítási rendszer: A megszakítást kiszolgáló rutin is megszakítható,
de csak bizonyos szabályok betartásával.

Ezek :
1. a kiszolgáló rutin a vele egyezõ vagy nála alacsonyabb prioritású megszakítási kérel-
meket letiltja.
2. a kiszolgáló rutin a folyamat kezdetekor ideiglenesen alacsonyabb prioritási szintre so-
rolja magát.
3. a kiszolgáló rutin ideiglenesen új prioritásokat rendel az egyes eszközökhöz.

27. I/O kapcsolatok kezelése, párhuzamos és soros átviteli módok

I/O kapcsolatok kezelése :

A perifériális eszközök kapcsolatát a processzorral az eszközvezérlõkben található re-
giszterek segítségével oldják meg. Minden adatforgalom, parancskiküldés illetve állapot-
lekérdezés ezeken keresztül valósul meg. A kapcsolatok kezelésére az I/O portok szol-
gálnak. Ezeket a parancsregiszter, az állapotregiszter és az I/O regiszter alkotja.

Párhuzamos átviteli mód :

1. programozott I/O: Esetében a perifériát nem kell címezni, ugyanis ez a cím vagy az I/O
port sorszáma vagy a memória tárolóhelyének a címe. A perifériautasítások a procesz-
szor egy regisztere és a periféria között valósítanak meg átvitelt. Az átvitel lehet feltétel
nélküli (melyet egyszerû esetekben alkalmaznak) illetve feltételes (melynél a periféria
állapotjelzõinek ellenõrzése alapján és után történik az átvitel).
2. megszakításos I/O: A processzor idejét célszerû felszabadítani az átviteli feladatok alól,
ezért erre a célra a megszakításos I/O-t alkalmazzák. Az átvitel kezdetén a processzor
jelzi az I/O eszköz számára az átvitelre vonatkozó indítási igényt. Az eszköz ezután az
átvitel kezdetére alkalmas idõpontot a processzor felé küldött megszakítási kérelmével
jelzi.
3. közvetlen tárolóhoz fordulás: A processzor által elindított DMA vezérlõ önállóan irá-
nyítja az adatátvitelt a tároló és a kijelölt I/O eszköz között a processzor kihagyásával.

16
Forrás: http://www.doksi.hu

Soros átviteli mód :

1. aszinkron átvitel: A karakterek ütemezés nélkül követik egymást. Minden karakter egy
startbitbõl, hét adatbitbõl, egy paritásbitbõl, és egy-két stopbitbõl tevõdik össze. A jel-
sorozat eléggé redundáns, azaz az információtartalom szempontjából felesleges jeleket
is tartalmaz. Használt sebességek a 110, 330,1.200,2.400,9.600,19.200 bit/s.
2. szinkron átvitel: Az egymást követõ jelek ütemezetten követik egymást. Az adatok át-
vitele blokkos formában történik, melyeket szinkronizáló bitek egészítenek ki. Alkal-
mazható formái a karakterorientált és a bitorientált protokoll. A redundancia alacso-
nyabb, de a kapcsolódó hardver bonyolultabb. Alkalmazható sebességei a 4.800,9.600
bit/s.

28. Az Intel 8088/8086-os,Intel 80286-os típusú processzorok általános felépítése,

regiszterei, legfontosabb jellemzõi

Intel 8088/8086 :
A két processzor felépítése egyforma. A különbség annyi, hogy az Intel 8088-as 8 bites
adatsínnel rendelkezik, még az Intel 8086-os változat pedig 16 bites melynek címsine 20
bites (így a címezhetõ tartomány 1 Mega Byte).A processzor négy funkcionális részbõl áll. A
buszvezérlõ egység feladata a processzor és a memória (vagy az I/O egység) közötti
kapcsolat kialakítása. Az utasítás-feldolgozó egység az elõkészített utasítást dekódolja a
végrehajtáshoz. A végrehajtó egység a dekódolt utasításokban elõírtakat hajtja végre a
mûveleti vezérlõ irányítása alatt. A címkiszámító egység állítja elõ és adja át a buszvezérlõ
egységnek az utasításban szereplõ operanduscímeket.

Regiszterei :
1. általános célúak: AX (akkumulátor),BX (bázis),CX (számláló), DX (adat).A 8 bites részi
önállóan is címezhetõk megõrizve a kompatibilitást az Intel 8086-os processzorral. To-
vábbi regiszterek az SI (forrás),DI (cél),BP (bázis),SP (stack) melyek a címkiosztásban
játszanak szerepet.
2. szegmens alapcímek: CS (kód),DS (adat),SS (stack),EX (extra). Védett üzemmódban
alkalmazásakor mindegyikhez tartozik egy a felhasználó által nem elérhetõ cache tár.
3. állapotjelzõ célúak: Ide tartozik a jelzõ és a vezérlõbiteket tartalmazó FLAG (az utasí-
tások végrehajtását tükrözõ) és az állapotbiteket tartalmazó MSW (a processzor álla-
potát tükrözõ) regiszter.

Intel 80286 :
A processzor az IBM PC/AT gépek processzora. Felépítését és regisztereit tekintve meg-
egyezik az Intel 80886/8088-asokkal. Mindössze egy apró dologgal egészítették ki a
kompatibilitás megõrzése végett.
Alapvetõen két üzemmódja ismeretes:
Az elsõ a valós (mely esetében úgy mûködik mint az Intel 8086/8088-as processzor, azaz a
címezhetõ tartomány 1 Mega Byte),még a második a védett (ekkor a címezhetõ fizikai tá-
rolóterület a 24 vezetékes címsín alatt 16 Megabyte, még a virtuális tárterület1 Giga Byte).

17
Forrás: http://www.doksi.hu

29. Az Intel 8088/8086-os, az Intel 80286-os processzorok utasításformái, címzési

lehetõségei

Utasításformák:
A processzorok által használt utasítások változó hosszúságú utasításokat eredményeznek,
melyek egy vagy kétcímes utasítások. Az utasítás mûveleti jelrészbyte-ja a mûveleti
elõíráson kívül
gyakran két biten az operandus helyét és a hosszát is jelzi. A MOD byte határozza meg az
operandus helyét, majd ezt követõen helyezkedik el a szegmensen belüli relatív cím és a
közvetlen adatkonstans.

Címzések:
1. indirekt címzés: A MODE byte tartalma vesz részt a cím meghatározásában. Egyik
része az utasításban elõírt mûveletekhez szükséges egyik operandus regiszterét, még a
másik két része pedig a másik operandus helyét határozza meg.
2. virtuális címzés: Ez a lehetõség az Intel 80286-os processzoroknál alkalmazható.
Révén a közvetlenül címezhetõ memóriatartomány mérete 1 Giga Byte nagyságú lehet.

30. Az Intel 80287-es társprocesszor felépítése, együttmûködése a processzorral (az

IEEE 754-es lebegõpontos adatformátumok, kivételek fogalma)

Az Intel 80286-os processzor csak egész számokkal tudott mûveleteket végezni. A

lebegõpontos számok kezelése különleges eszközöket igényelt. Ez rendszerint szubruti-
nokat jelent melyek ugyan megfelelõen végzik a lebegõpontos mûveleteket, de ez a gyor-
saság és a hatékonyság rovására megy. Ennek kiküszöbölésére jelent meg az Intel
80287-es matematikai társprocesszor, mely a négy alapmûvelet elvégzése mellett trigo-
nometriai számításokra is képes volt. Ez a processzor további, a lebegõpontos számítá-
soknál hasznos regiszterek biztosításával támogatja az Intel 80286-ost.Az utasítások
operandusai egyaránt lehetnek a memóriában vagy a nyolc numerikus regiszter valame-
lyikében. A numerikus regiszterek a számokat csak kibõvített formában tárolják.

Regiszterei :
1. control regiszter. Ez tartalmazza azokat az exception maszkbiteket melyek a társpro-
cesszor viselkedését szabályozzák. Tartalma csak akkor változik meg, hogy ha köz-
vetlenül töltik a programból.
Mezõi :
1. IM (Invaild Operation Mask).Érvénytelen mûvelet maszk.
2. DM (Denormalized Operand Mask).Denormált operandus maszk.
3. ZM (Zero Divide Mask).Nullával való osztás maszk.
4. OM (Overflow Mask).Túlcsordulás maszk.
5. UM (Underflow Mask).Alulcsordulás maszk.
6. PM (Precision Mask).Pontatlan eredmény maszk.
1. status regiszter. Az Intel 80287-es státuszát tartalmazó regiszter. Mezõi megegyeznek
a controll regiszter mezõivel.
2. tag regiszter. Egy toldalék regiszter ami 8 egyenként 2 bites mezõt tartalmaz.

18
Forrás: http://www.doksi.hu

IEEE 754 lebegõpontos szabvány :

A nyolcvanas években az amerikai villamosmérnökök szervezete (IEEE = Institute of
Electrical and Electronics Engineers) dolgozta ki. A szabvány az adatformátumokat és a
lebegõpontos mûveletek közét is definiálja. Három lebegõpontos formát definiál.

Ezek :

- egyszeres pontosságú,32 Bit hosszúságú.

- dupla pontosságú,64 Bit hosszúságú.
- kiterjesztett pontosságú,80 Bit hosszúságú.

A lebegõpontos számokkal végzett mûveletek problémája a túl-

csordulás és az alulcsordulás megfelelõ kezelése. A szabvány
ezek kezelésére további adatformátumokat határoz meg.

Ezek :

- normalizált adatformátum.
- denormalizált adatformátum.
- nulla számérték adatformátum.
- végtelen érték adatformátum.
- nem meghatározott számérték adatformátum.

31. Az Intel 386/486-os processzorok felépítése, különbségek, regiszterek.

Az EFLAG és CR regiszterek szerepe

Ezek a processzorok 32 bites eszközök és belsõ felépítésük azo-

nosnak mondható.A különbség mindössze annyi, hogy az Intel
80486-os processzor beépített koprocesszorral és egy 8 Kilo
Byte-os belsõ cache tárral rendelkezik.Az 32 bites címsínbõl
adódóan a címezhetõ tárolótartomány 4 Giga Byte nagyságú.A kom-
patibilitás megõrzése végett többféle üzemmódban képesek dol-
gozni.

Ezek :

- valós.Hatására úgy mûködik mint az Intel 8086-os processzor,

azaz a címezhtõ memóriatartomány 1 Mega Byte.

- védett.
- 16 bites üzemmód.A processzor úgy mûködik mint az Intel
80286-os,azaz csak 16 bites utasítások használhatók,és a
címezhetõ tárterület 16 Mega Byte.
- 16 bites virtuális Intel 8086-os üzemmód.A védett üzem-
módból eredõen az Intel 8086-oson futó program úgy kerül
végrehajtásra az Intel 80368/80486-os processzoron belül
mintha annak egy taszkja lenne.
- 32 bites üzemmód.A processzorok saját üzemmódja az összes
erõforrás igénybevételével és feldolgozási lehetõségei-

19
Forrás: http://www.doksi.hu

vel.

Felépítés :

- buszvezérlõ egység.Feladata a processzor és a memória vagy

az I/O eszközök közötti kapcsolat kialakítása.

- utasítás-feldolgozó egység.Az elõkészített utasítást dekódol-

ja a végrehajtáshoz.

- végrehajtó egység.A dekódolt utasításokban elõírtakat hajt-

ja végre a mûveleti vezérlõ irányítása alatt.

- címkiszámító egység.Az uatsításban levõ operanduscímeket

állítja eéõ és adja t a buszvezérlõ egységnek íráshoz/olva-
sáshoz.

Regiszterek :

- általános célúak.EAX (akkumlátor),EBX (bázis),ECX (számlá-

ló),EDX (adat),ESI (forrás),EDI (cél),EBP (bázis),ESP
(stack).

- szegmens célúak.CS (kód),DS (adat),SS (stack),ES (extra),

FS-GS (szegmens),EIP (szegmensleíró).

EFLAG :

A végrehajtó egyséhez kapcsolódik.Lényegében ez egy jelzõ és

vezérlõbiteket tartalmazó regiszter.

CR :

Állapotjelzõ és vezérlõbiteket tároló vezérlõregiszter.

Részei :

- CR 0.Általános vezérlõbiteket tartalmaz.

- CR 1.Nem használt.
- CR 2.Az utolsó lapváltást elõidézõ címet tárolja.
- CR 3.A lapkatalógus kezdõcímét tárolja.

20
Forrás: http://www.doksi.hu

32. A védelem általános formái.Az Intel 286/386/486-os proceszszorok

védelmi rendszere.Rendszerobjektumok,deszkriptorok, privilégiumok
szerepe a védelemben

Védelmi lehetõségek :

- memóriaterület védelme.A címzések helyességének ellenõrzését

jelenti,melyet az MMU (Memory Managment Unit) végez.Meg kell
akadályoznia a nem létezõ és hibásan megadott címek haszná-
latát.

- rendszerprogramok védelme.A felhasználói beavatkozás elleni

védelem fõ célja.

- a felhasználók egymástól való védelme.

- a tárolt adatokhoz történõ hozzáférési lehetõségek ellenõr-

zése.

Processzor védelme :

A processzorok védett üzemmódja különbözõ eszközök felhasználá-

sával többszintû és hatékony védelmet tud nyújtani a multitasz-
kos feldolgozáshoz.A védelem eszköze egyrészt az elérhetõ erõ-
forrásokhoz tartozó védelmi szintek használata,másrészt az erõ-
források csoportosítása.

Rendszerobjektumok szerepe :

- program és adatszegmensek.

21
Forrás: http://www.doksi.hu

- lapok.
- taszkok.
- táblázatok.
- kapuk.

Privilégiumok szerepe :

Az Intel286/386/486-os processzorok négyszintû védelmi rend-

szerrel rendelkeznek.A legmagasabb szintû az operációs rend-
szer,alacsonyabbak a különbözõ kiszolgáló rutinok,még a legala-
csonyabbak a felhasználói programok.A különbözõ privilégium-
szinteken levõ objektumok csak vele azonos,vagy nála alacso-
nyabb privilégium szinten levõ adatot használhat fel.Minden
feldolgozás alatt levõ feladthoz tartozik valamilyen privilégi-
um szint,amit aktuális privilégiumszintnek neveznek.Az aktuá-
lis privilégium szint és a szelektor privilégium szintje körül
mindig a kisebb privilégiumú adja a tényleges privilégium
szintjét.

Deszkriptorok szerepe :

- GDT (Global Descriptor Table).Minden feladat számára elérhe-

tõ táblázat mely bármilyen objektumhoz tartozó deszkriptort
tartalmazhat,kivéve a kiszolgáló rutinok deszkriptorait.

- LDT (Local Descriptor Table).Egy-egy feladathoz tartozó

deszkriptorokat tartalmaz.Az operációs rendszer minden fe-
ladathoz létrehoz egy ilyet.Igy azok a deszkriptorok melyek
egyik deszkriptortáblában sem találhtók meg,azokhoz a taszk
nem férhet hozzá.

- IDT (Interrupt Descriptor Table).Védett üzemmódban a megsza-

kítások kezelését biztosítja.Benne csak megszakítás kapu,
csapda kapu és taszk kepu deszkriptora lehet.

22
Forrás: http://www.doksi.hu

33. Az Intel processzorok multitaszkos feldolgozási módja,feltételei

(TSS szerepe,taszkváltás okai,lépései)

TSS szerepe :

A taszkváltást a szegmensek közötti ugrás vagy eljáráshívás

eredményezi,ha a TSS deszkriptorra vagy taszk kapura hivatko-
zik.

Tartalma :

- a hívó taszk szelektora.

- az aktuális veremszegmens szelektora és a veremmutató érté-
ke.
- a lapkatalógus tábla kezdõcíme.
- az általános regiszterek tartalma.
- az LDT szelektora.
- T jelzõbit.
- I/O bittérkép mutatója.
- I/O bittérkép.

Taszkváltás okai :

- szegmensek közötti CALL,JMP vagy INT utasítás,amely a TSS

deszkriptorra mutat.
- szegmensek közötti CALL,JMP vagy INT utasítás,amely a taszk
kapura mutat.
- visszatérés a taszkból.
- megszakítás vagy kivétel feldolgozása.

Taszkváltás lépései :

23
Forrás: http://www.doksi.hu

- a privilégium ellenõrzése.
- az aktuális feladathoz tartozó TSS jelenlétének ellenõrzése.
- új TSS jelenlétének ellenõrzése.
- az állapotjelzõk beállítása.
- a taszkváltás jelzése.
- az új CPL beállítása.
- az LDTR feltöltése.
- szegmens deszkriptorok betöltése.
- ha az új TSS (T) értéke 1 akkor kivétel generálása.
- új taszk indítása.

34. Az Intel 80386/80486-os processzorok utasításformái,címzési

módjai,virtuális címzési módja,egyes üzemmódjainak lényege

Utasításformák :

A processzorok által használt változó hosszúságú utasításszer-

kezetek hasonlóak az Intel 80286-oséhoz,továbbá egy vagy két
címesek.Az uatsítás mûveleti jelrészbyteja a mûveleti elõírá-
son kívül két biten az operandus helyét és hosszát is jelzi.A
MODE byte határozza meg az operandus helyét,majd ezek után
helyezkedik el a SIB byte,mely az indexelést szabályozza majd a
szegmensen belüli relaítáv cím és az adatkonstans.

Címzési módjai :

A cím meghatározásában a MODE és a SIB byte tartalma vesz

részt.A MOD byte egyik része az utasításban elõírt mûveletek
egyik regiszterét, még a másik két része a másik operandus he-
lyét határozza meg.Használt módok a közvetlen és indexelt cím-
zés.

Virtuális címzés :

Az Intel 80386/80486-os processzoroknál a közvetlenül címezhetõ

memóriatrtomány mérete 4 Giga Byte nagyságú,még a virtuális
címtartomány pedig 64 Tera Byte lehet.

Típusai :

- valós mûködési mód.Az processzor úgy viselkedik mint ha egy

valódi Intel 8086-os processzor lenne.Maximális fizikai tár-
mérete 1 Mega Byte lehet,még szegmensmérete maximum 64 Kilo
Byte-t foglalhat el.

24
Forrás: http://www.doksi.hu

- védett virtuális mûködési mód.Ez a mûködési forma csak az

Intel 80286-os processzortól volt használható.Az Intel
80386/80486-ossal elérhetõ virtuális tárméret 64 Tera Byte,
még a fizikailag kezelhetõ méret 4 Giga Byte nagyságú.

Üzemmódjainak lényege :

- valós.Hatására úgy mûködik mint az Intel 8086-os processzor,

azaz a címezhtõ memóriatartomány 1 Mega Byte.
- védett.
- 16 bites üzemmód.A processzor úgy mûködik mint az Intel
80286-os,azaz csak 16 bites utasítások használhatók,és a
címezhetõ tárterület 16 Mega Byte.
- 16 bites virtuális Intel 8086-os üzemmód.A védett üzem-
módból eredõen az Intel 8086-oson futó program úgy kerül
végrehajtásra az Intel 80368/80486-os processzoron belül
mintha annak egy taszkja lenne.
- 32 bites üzemmód.A processzorok saját üzemmódja az összes
erõforrás igénybevételével és feldolgozási lehetõségei-
vel.

25
Forrás: http://www.doksi.hu

35. A mikroszámítógépek rendszertechnikai felépítése,egységek

kapcsolata,különbözõ típusú alaplapok,busztípusok

Felépítése :

- processzor.
- memória.
- kiegészítõ vezérlõk.
- bõvítõ csatlakozók.

Egységek kapcsolata :

- buszrendszer.A gép funkcionális egységeit kapcsolja össze

egy szabványosított vezetékrendszerrel.

Elemei :

- adatbusz.Az adatokat továbbítja a processzor és a gép rész-

egységei között.Szélessége 16-32 bit.

- címbusz.A memória és az egyéb eszközök címeit továbbítja

rajta a processzor.Szélessége meghatározza a memória címez-
hetõ tartományát.

- vezérlõbusz.A vezérlõ jeleket küldi és fogadja a gép külön-

bözé egységei számára a processzor.

- lokálbusz.A processzor és a koprocesszor közvetlenül erre

csatakozik.Segítségével gyorsabb az adatátvitel mint a rend-
szerbuszon.

Alaplaptípusok :

- Intel 8086 (XT) = 6 MHz.

- Intel 8088 (XT) = 8 MHz.
- Intel 80286 (AT) = 12-20 MHz.
- Intel 80386 SX (AT) = 16-33 MHz.
- Intel 80386 DX (AT) = 40-66 MHz.

26
Forrás: http://www.doksi.hu

- Cyrix 80486 SLC (AT) = 33 MHz.

- Cyrix 80486 DLC (AT) = 40 MHz.
- Intel / Amd 80486 DX 2 (AT) = 66-80 MHz.
- Intel / Amd 80486 DX 4 (AT) = 80-120 MHz.
- Amd 5x86 (AT) = 90-130 MHz.

Busztípusok :

- ISA.16 Mega Byte memória megcímzése és 16 bites adatátvitel.

- EISA.16 Mega Byte memória megcímzése és 32 bites adatátvi-

tel.

- VESA LOCAL.16 Mega Byte memória megcímzése,32 bites adatát-

vitel (a processzor kivitelezését használja fel).

- PCI.16 Mega Byte memória címzése és 32 illetve 64 bites

adatátvitel.

- PCMCIA.A Lap Top és Note Book konfigurációk buszrendszere.

27
Forrás: http://www.doksi.hu

36. A PC-k memóriafelosztása (tárolófelosztás,ROM tárak szerepe,

használata).A PC-k megszakítási és DMA rendszereinek kiépítési formái

Tárolófelosztás :

- RAM (Random Access Memory).

- ROM (Read Only Memory).
- VRAM (Video Random Access Memory).
- BROM (Basic Read Only Memory).

ROM tárak szerepe :

A számítógép mûködéséhez szoftverre van szükség.A gép elindí-

tása és mûködtetése sokkal egyszerûbb ha a szoftver egy része
mindig a memóriában van.A ROM tár olyan memória,melynek tartal-
ma kitörölhetlenül rögzítve van a PC áramköreiben.Tartalmuk nem
károsodhat,nem törlõdhet és nem veszthet el.Ebben van eltárolva
a Pc indításához,mûködésben tartásához és a perifériális beren-
dezések mûködéséhez szükséges programok.

Ezek :

- indító programok.
- ROM BIOS (Read Only Memory Basic Input Output System).
- a mûködéshez szükséges kiszolgáló rutinok.
- ROM BASIC (Read Only Memory Beginnerûs All purpose Symbolic
Instrucion Code).

Az F000H szegmensbekezdésnél kezdõdõ legmagasabb szintû tároló-

blokk van fenntartva a ROM programok számára.A ROM mérete mel-
lesleg 64 Kilo Byte.

Használat :

Indító ROM :

Feladata a gép bekapcsolásának a felügyelete.A benne levõ szub-

rutinok lefuttatnak egy gyors megbízhatósági tesztet,iniciali-
zálják az IC-ket és a géphez kapcsolódó berendezéseket,kitöl-
tik a megszakítási vektorok táblázatát,ellenõrzik a géphez
csatlakoztatott berendezéseket és végül betöltik a lemezrõl az
operációs rendszert (már ha létezik).

28
Forrás: http://www.doksi.hu

ROM BIOS :

Ez a része a ROM tárnak a gép teljes bekapcsolási ideje alatt

aktívan mûködik.Biztosítja azokat az alapvetõ szolgáltatásokat,
melyek nélkülözhetetlenek a gép mûködéséhez.Igy vezérli a peri-
fériákat,értelmezi a parancsainkat és alapvetõ fontosságú in-
formációkat biztosít a számítógéprõl.A BIOS programok tehát a
hardver,és a mi programjaink között helyezkedik el.

Kiszolgáló rutinok :

A PC-ket nagyrészben megszakítások vezérlik,melyeket mind a

szoftver és mind a hardver elõállíthat.Ez alól a BIOS szubru-
tinjai sem kivételek.Mindegyikhez egy megszakítási sorszám tar-
tozik,melyeket indításkor aktivizálásra készre kell helyezni.

ROM BASIC :

Alapja a BASIC nyelvnek (tartalmazza a parancsait,és a BASIC

által használt alapvetõ dolgokat).A szoftveres BASIC csak ada-
lék hozzá,tehát lényegében eza BASIC programnyelv agya.

Megszakítás :

Mûködésüket a 8259-es megszakítás-vezérlõ végzi.A megszakítási

jelet a hardver (esetleg a szoftver) küldi a CPU-nak.A 8259-es
fogadja ezeket a jeleket,és meghatározza azok fontosságát a
korábban érzékelt jelekhez képest.A döntés alapján megszakítá-
si jelet küld a CPU-nak,majd a CPU érzékeli a megszakítási je-
let,és végrehajtj a megszakítást (azaz elindítja a megadott be-
rendezéshez tartozó programot).A megszakítás-vezérlõ egyszerre
nyolc megszakítást tud kezelni,de több 8259-es összekapcsolásá-
val ez növelhetõ.Az AT rendszerû gépekben ez már így van meg-
oldva,ahol is tizenöt megszakítás lekezelésére van egyidejûleg
lehetõség (ezt tehát két 8259-es végzi el).

29
Forrás: http://www.doksi.hu

DMA :

Mûködését a 8237A DMA vezérlõ végzi.Erre azért van szükség,mert

egyes esetekben (például lemezmeghajtó kezelésekor) nem célsze-
rû feleslegesen terhelni a CPU-t.Igy közvetlen memóriahozzáfé-
réssel (tehát a CPU megkerülésével) a gép hatásfoka növelhetõ.
A vezérlõben négy csatornán lehet az adatokat továbbítani,és
háromszáznegyvennégy bites saját memóriában lehet az áthaladó
adatokat tárolni.Ebbõl is több összekapcsolható (az AT rend-
szerben kettõ ilyen mûködik).

30
Forrás: http://www.doksi.hu

37. Háttértárolók (floppy,merevlemez) fõbb jellemzõi,a tárolás

fizikai szintû megvalósítása a különbözõ tárolóeszközöknél

Floppy (hajlékony lemez) :

A legszélesebb körben elterjedt adathordozók,melyeket többféle

típusban és kivitelben gyártanak.Az adatok tárolására a vékony
mûanyag hordozóra felvitt mágnesezhetõ réteg szolgál,melyet
lágy vagy merev tokban helyeznek el.Az adatok a lemez felületén
levõ koncetrikus körökön helyezkednek el.A meghajtóba helyezett
lemezt a berendezés 300-360 fordulat/perc fordulatszámmal for-
gatja,és a fej a lemez felületéhez hozzáérve írja/olvassa azt.
A lemez behlyezésének pillanatában a hardver érzékeli azt,és
egy-két fordulat segítségével felméri annak állapotát.A folya-
matos forgatás csak akkor jön létre,hogy ha a felhasználó az
adott meghajtót használni kívánja.Igy ez a lemezfajta eléggé
lassú,ugyanis csak a diszk tényleges kezelésekor mozgatja az
abban levõ mágneses korongot.A lemez felülírása fizikailag meg-
valósítható (sötét színû ragasztószalaggal,vagy az írásvédõ
kapcsoló átkapcsolásával).A hajlékony lemezeket többféle kivi-
telben gyártják.

Winchester (merev lemez) :

A mikroszámítógépek belsõ háttértárolóiként szolgálnak.A 6-15

mágnesezhetõ réteggel ellátott könnyûfém lemezt a hermetikusan
zárt védõburkolatában a meghajtó 3600 fordulat/perc sebesség-
gel forgatja.Az állandó forgás miatt a fejel nem érnek hozzá a
korongokhoz,hanem a keletkezõ légpárna miatt pár mikron távol-
ságra vannak attól (ezek a repülõ fejek).Akárcsak a hajlékony
lemezeket,ezt is többféle kivitelben gyártják.

Fizikai szintû megvalósítás :

31
Forrás: http://www.doksi.hu

A mágneses elvû adatrögzítés a leggyakrabban alkalmazott jel-

rögzítési forma.Célja,hogy az adatok rögzítése a lehetõ legtö-
mörebb legyen,továbbá a visszanyerés kellõ megbízhatósággal
bírjon.A jelrögzítés formája digitális megoldású ellentétben
más mágneses adatrögzítési eszközökkel.Ennél a formánál két
mágnesezettségi szintet használnak (párhuzamos és merõleges).
A két mágnesezettségi jelszint között átmenet akkor következik
be,ha a rögzítendõ jelsorozatban 1-es szerepel.Adattárolás
elõtt a lemezek felületét formázni kell,hogy kialakuljon a
szabványos jelrögzítési forma.A lemez felülete sávokra van
osztva,melyen belül szektorok kerülnek kialakításra.Ha több le-
mez áll rendelkezésre,akkor az egymás feletti szektorokat ci-
lindereknek nevezzük.Igen gyakran külön sávokat használnak az
indextáblázatok,és a meghibásodott ávok átmentéséhez.
A szinkronizáció mellett a sávok kezdetét is jelezni kell az
olvasó rendszer számára.Ennek végrehajtására kétféle módszer
használatos (szoft szektoros (minden szektort valamilyen egysé-
ges jelsorozat vezet be) és hard szektoros (a szektorok kezde-
tét valamilyen fizikai jel határozza meg)).A szektorok két
részbõl állnak (fejrész (melyben az azonosításhoz szükséges in-
formációk vannak) és adatrész (melyben maga a tárolandó adatsor
található)).

38. A tárolóeszközök BIOS és DOS szintû elérési jellemzõi

BIOS szintû :

32
Forrás: http://www.doksi.hu

Hajlékony lemez :

A sávok és szektorok azonosítása sorszámok segítségével törté-

nik.A sávok számozása 0-79-ig,még a szektoroké 1-15-ig zajlik.
A szektorok mérete 512 Byte.BIOS szinten a szektorok számozása
1-essel kezdõdik.A szektorok fizikai és BIOS szintû logikai
számozása megegyezik a hajlékony lemezek alacsony fordulatszáma
miatt.A sáv és a szektormûveletek a 13-as megszakítási vekto-
ron keresztül érhetõk el.

Merev lemez :

A sávok és szektorok sorszámozása hasonló a hajlékony lemezeké-

hez.A sávok intervalluma átlagosan 0-1023 között mozog,még a
szektoroké 1 és 64 közötti értékekkel bír.A szektorok sorszá-
mozás itt is 1-essel kezdõdik.A sáv és szektormûveletek a 13-
as megszakítási vektor felhasználásával végezhetõk el.Ha merev-
lemez is van a gépben,akkor a hajlékony lemez funkcióit a 40-
es megszakítási vektorra irányítja át a rendszer.

DOS szintû :

A lemeztartalom felhasználói programokból történõ kezelése egy-

séges formátumot kíván minden esetben.A DOS rendszer ennek biz-
tosítására a lemez felületén létrehoz olyan táblázatokat,nyíl-
vántartásokat,melyek a lemeztartalom autómatikus kezelését te-
szik lehetõvé.A DOS a szektorok sorszámozását 0-val kezdi.

A lemezek DOS által létrehozott részei :

- betöltõ szektor.
- partíciós tábla.
- állomány elhelyezési tábla.
- állomány elhelyezési tábla másolata.
- fõkönyvtár.
- további állományok.

Betöltõ szektor :

A rendszerlemezek 0-dik logikai sorszámú szektora,mely az ope-

rációs rendszer betöltését hajtja végre a gép indítása után.A
gép indításakor a ROM tárolóban elhelyezett,és autómatikusan
elinduló program a gép egységeinek ellenõrzése után a merev le-

33
Forrás: http://www.doksi.hu

mez (vagy ha az nincs (esetleg hiányzik róla a rendszer (vagy

annak állománya (állományai))) a hajlékonylemezes meghajtó) 0-
dik szektorát betölti a memóriába,és átugratja a végrehajtó
szektor elsõ bytejára (azaz az ott elhelyezett utasításra).A
szektorban tárolt program ezek után betölti az operációs rend-
szer szükséges részeit a memóriába.

Állományelhelyezési tábla :

Ez a táblázat szolgál arra,hogy az operációs rendszer nyilván

tartsa és nyomkövesse azt,hogy a lemez mely szektorai foglal-
tak vagy szabadok.Ez a nyílvántartás klaszterenként törté-
nik (egy-egy klaszter kettõ valamely hatványának megfelelõ da-
rabszámú szektort foglal magába).Az állományelhelyezési tábla
az egy-egy klaszterhez tartozó adatok 12 vagy 16 bit hosszúsá-
gú területeken tárolja a rendszer.

Fõkönyvtár :

Az állományelhelyezési tábla másolatok után helyezkedik el a

lemezen,és minden egyes állományhoz egy 32 byte-os bejegyzést
tartalmaz.

39. A monitorok feladata,legontosabb jellemzõi,a képinformáció

tárolásának alapelve,megoldási módjai.Karakteres és
grafikus megjelenítés lényege

A monitorok feladata a képi információ megjelenítése karakte-

res,illetve grafikus formában.Mûködése megegyezik a televízió
készülékek mûködésének elvével,azaz itt is egy elektronsugár

34
Forrás: http://www.doksi.hu

jeleníti meg a képet egy fénykibocsájtó réteggel bevont üveg-

lapon,a bal felsõ saroktól kezdõdõen jobbra és lefelé haladva
párhuzamos sávokra bontott részekben.Egy képernyõ kirajzolása
1/50 másodperc ideig tart.A képernyõ végigpásztázása lehet
folytonos (non interlacing),vagy váltott (interlacing).A moni-
tor egy-egy sorát rasztersornak nevezzük.

Jellemzõi :

- a kurzor alakja és tulajdonsága.

- a karakterek tulajdonságai és attribútmai.
- a szín megválasztása.
- a képernyõ görgetése és lapozása.
- a képernyõ megosztása.

A képernyõn megjelenõ karakterek formáját a karaktergeneráto-

rok szabják meg.Ez olyan vezérlõ,amely minden karaktert a rasz-
terpontonkénti leírását tartalmazó ROM tároló segítségével meg-
jeleníti.A karater ROM 1 és 0 sorozatával tárolja,hogy mely
pontot kell kivilágítani.A karakter ASCII (American Standard
Code for Information Interchange) kódja egy mutató a ROM táro-
ló azon helyére,ahol a karakterhez tartozó ont mátrix tárolása
kezdõdik.

Karakteres megjelenítés :

Lényege,hogy minden monitornál a felbontása egységesen 20x25,

40x25 vagy 80x25,még az alkalmazható színek száma 2,8,16 lehet.
Ennél az üzemmódnál minden karakterhez két bit tartozik (a ka-
rakter kódja és attribútuma (a karakter színe és a háttér-
szín)).

Grafikus megjelenítés :

Lényege,hogy minden monitornak más a felbontása.Ez lehet 320

200,640x350,720x640,800x600,1024x768,1240x1024 (a felbontások
programok segítségével manipulálhatók).Az alkalmazható színek
záma 2,4,16,32,64,256 vagy True Color lehet.Egy-egy megjelenít-
hetõ kép mérete függ a felbontástól,a színek számától és az
ahhoz tartozó bitmennyiségtõl.

35
Forrás: http://www.doksi.hu

40. A legfontosabb beviteli/kiviteli eszközök jellemzõ

tulajdonságai (billentyûzet,egér,nyomtató)

Billentyûzet :

A számítógép közvetlen irányítására,illetve kisebb mennyiségû

adat bevitelére alkalmas.Használható formái a 84 illetve a
101/102 gombos változat.

Részei :

36
Forrás: http://www.doksi.hu

- írógépbillentyûzet.
- numerikus billentyûzet.
- váltóbillentyûk.
- funkcióbillentyûk.

Egér :

Elsõsorban a grafikus képernyõk kezelõ rendszere.Segítségével

rámutathatunk az adott pozícióra,és a gombjaival aktivizálható
az adott pozícióhoz tartozó rutin.A egér rutinjait (ellentét-
ben a billentyûzettel,joystickal és fényceruzával) külön be-
tölthetõ meghajtó tartalmazza.A rezidens rutin által az egér
könnyen kezelhetõvé válik.

Típusai :

- mechanikus vezérlésû.
- optikai vezérlésû.
- opto mechanikai vezérlésû.

Nyomtató :

Olyan kimeneti egység,mely értelmezhetõ eredményt szolgáltat.Az

IBM PC-knél kisebb teljesítményû nyomtatókat alkalmaznak,me-
lyeknél elsõ számú követelmény a nyomtatási kép.

Típusai :

- karakternyomtatók.
- mátrixnyomtatók.
- tintasugaras nyomatók.
- lézernyomtatók

37