Csobai Elena, Emilia Martin Vestigiile Bisericii Ortodoxe Romane Din Ungaria, Giula, 1999, Partea I

A MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ KINCSEI 1
CSOBAI ELENA–MARTIN EMILIA
VESTIGIILE BISERICII ORTODOXE ROMÂNE DIN UNGARIA

A MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ KINCSEI
2 VESTIGIILE BISERICII ORTODOXE ROMÂNE DIN UNGARIA
Csobai Elena – Martin Emilia
Vestigiile Bisericii Ortodoxe

Române din Ungaria
A Magyarországi Román
Ortodox Egyház kincsei
Giula, 1999.
Lectori:
Lektorok:
Dr. Ruzsa György
Borza Lucia
Traducerile de:
Fordítások:
Dr. Bucin Barna
Dr. Illyés Józsefné
Foto:
Nagy Imre
© Csobai Elena–Martin Emilia, 1999
ISBN: .................
Editat cu sprijinul Ministerului Culturii ºi Învãþãmîntului Public,

Vicariatului Ortodox Român din Ungaria,
Institutul de Cercetãri al Românilor din Ungaria,
Fundaþia „Pentru Minoritãþile Naþionale ºi Etnice din Ungaria”,
ºi Autoguvernarea pe Þarã a Românilor din Ungaria
Megjelent a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium,

Magyarországi Román Ortodox Vikáriátusság,
a Magyarországi Románok Kutatóintézete,
a „Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért” Közalapítvány,
és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata támogatásával
Cuprins Tartalom
CUVÎNT ÎNAINTE . . . . . . . . . . . 7 ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
ROMÂNII DIN UNGARIA . . . . . . . . 9 A MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK . . . . 9
COLECÞIA BISERICII ORTODOXE A MAGYARORSZÁGI ROMÁN

ROMÂNE DIN UNGARIA . . . . . . . 33 ORTODOX EGYHÁZ GYÛJTEMÉNYE 33
OBIECTE DE CULT BISERICESC . . . 35 SZAKRÁLIS TÁRGYAK . . . . . . . . . 35

Crucea . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A kereszt . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Potirul . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 A kehely . . . . . . . . . . . . . . . . 42
Cãdelniþa . . . . . . . . . . . . . . . 47 A tömjénezõ . . . . . . . . . . . . . . 47
Litierul . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 A litier . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Prescura ºi pistornicul . . . . . . . . 52 A misekenyér és misekenyér-jelzõ . . 52
ICOANE . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 IKONOK . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Icoane prãznicare . . . . . . . . . . . 54 Ünnepi ikonok . . . . . . . . . . . . 54
Icoanele Arhanghelii Mihail ºi Gavril 71 Mihály és Gábriel arkangyal . . . . . 71
Icoane pe sticlã . . . . . . . . . . . . 68 Üvegikonok . . . . . . . . . . . . . . 68
Încoronarea Maicii Domnului . . . . 80 Az Istenanya megkoronázása . . . . . 80
Sfîntul Nicolae . . . . . . . . . . . . 84 Szent Miklós . . . . . . . . . . . . . . 84
Învierea lui Lazãr . . . . . . . . . . . 87 Lázár feltámasztása . . . . . . . . . . 87
Epitaful ºi Antimisul . . . . . . . . . 89 Epitafiosz és Antimenzion . . . . . . 89
TEXTILE BISERICEªTI . . . . . . . . . 92 EGYHÁZI TEXTÍLIÁK . . . . . . . . . . 92

Veºmintele preoþeºti . . . . . . . . . 92 Miseruha . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Prapurul . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Templomi lobogó . . . . . . . . . . . 95
Acoperitoarea tetrapodului . . . . . 98 Tetrapod-terítõ . . . . . . . . . . . . 98
CÃRÞI VECHI BISERICEªTI ªI SZERTARTÁSKÖNYVEK

DOCUMENTE . . . . . . . . . . . . . . 100 ÉS DOKUMENTUMOK . . . . . . . . . 100
Cazania lui Varlaam . . . . . . . . . 100 Varlaam prédikációs könyve . . . . . 100
Mãrgãritare . . . . . . . . . . . . . . 103 Gyöngyszemek . . . . . . . . . . . . 103
Liturghier . . . . . . . . . . . . . . . 105 Szertartáskönyv . . . . . . . . . . . . 105
Molitvelnic . . . . . . . . . . . . . . 107 Imádságos könyv . . . . . . . . . . . 107
Octoih . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Énekeskönyv . . . . . . . . . . . . . 109
Documente istorice privitoare la A békéscsabai románok történetére
istoria românilor din Bichiºciaba . . 111 vonatkozó dokumentumok . . . . . 111
ORTHODOX TRESURES . . . . . . . . 115 ORTHODOX TRESURES . . . . . . . . 115

ORTHODOXE SCHÄTZE . . . . . . . . 118 ORTHODOXE SCHÄTZE . . . . . . . . 118
BIBLIOGRAFIE . . . . . . . . . . . . . 121 IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . 121

NOTE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 JEGYZET . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Cuvînt înainte Elõszó
Volumul de faþã cuprinde cîteva dintre cele A kötet a Magyarországi Román Ortodox
mai valoroase piese de artã ºi cãrþi vechi de Egyház Gyûjteménye legértékesebb szakrá-
cult, documente istorice din Colecþia Biseri- lis tárgyait, néhány szertartáskönyvét és do-
cii Ortodoxe Române din Ungaria. Lucrarea kumentumát mutatja be. A kötettel ennek a
urmãreºte sã facã cunoscutã aceastã bogatã gazdag gyûjteménynek a megismertetése a
colecþie, care cuprinde piese dintr-un dome- szándékunk, amely gyûjtemény egy alig is-
niu abia cercetat ºi cunoscut. mert és kutatott területet ölel fel.
În selecþionarea operelor am þinut seamã A tárgyak kiválasztásánál fõ szempontunk
de valoarea artisticã ºi importanþa documen- volt azok mûvészeti értéke és történeti jelen-
tar-istoricã a materialului. În prezentarea lor tõsége. A bemutatásuk során figyelembe vet-
am luat în consideraþie componenþa colecþi- tük a gyûjtemény összetételét, ezért a kötet
ei, incluzînd în volum chiar ºi unele piese de tartalmaz olyan kisebb értéket képviselõ tár-
valoare mai redusã, dar foarte preþioase din gyat is, amely a magyarországi románok tör-
punct de vedere al istoriei ºi culturii noas- ténete szempontjából nagy jelentõséggel bír.
tre. Figyelmünk középpontjában álltak a szak-
Atenþia noastrã s-a îndreptat mai întîi asu- rális tárgyak, a kegytárgyak, a fa-, üveg-, és
pra pieselor de cult împãrþite pe patru cate- vászonikonok, az egyházi textíliák és a szer-
gorii: obiecte de cult folosite în viaþa religioa- tartáskönyvek. Ezeken kívül a gyûjtemény
sã, icoane pe sticlã, lemn ºi pînzã, cãrþi vechi nagy mennyiségû történeti dokumentum-
de cult ºi textile. În afara acestora am aflat anyagából csupán egy dokumentum-együt-
de bine sã prezentãm doar un ansamblu de test mutattunk be.
documente din imensul material documen- Minden egyes tárgy leírása tartalmazza
tar-istoric al colecþiei. azokat a legfontosabb és legjellemzõbb ele-
Descrierea fiecãrui obiect cuprinde cele meket, amelyek a tárgy történeti, tartalmi és
mai importante elemente caracteristice pen- formai meghatározásához nélkülözhetetle-
tru determinarea conþinutului istoriografic ºi nek. A tárgyak leírását a következõ szempon-
a stilului operei. La descrierea pieselor am tok szerint végeztük: a tárgyak funkciója, a
þinut seamã de funcþia lor, atelierul unde au készítõmûhely, kora, származási helye, ké-
fost realizate, epoca ºi provenienþa, indicaþi- szítésmódja, méretei, esetleges feliratai, a
ile privitoare la tehnicã ºi dimensiuni, inscrip- mester és a mûhely védjegye.
þia, marca atelierului ºi a meºterului. Ne-am A kötetben szereplõ szakrális tárgyak be-
strãduit sã selecþionãm din acest material vast mutatására elõször 1994-ben került sor a „Ma-
cele mai reprezentative piese sub raport ar- gyarországi románok mûvészeti és történeti
tistic ºi istoric. értékei” címû idõszaki kiállítás keretében.
Obiectele de cult bisericesc din volumul A Magyarországi Román Ortodox Egyház
de faþã au fost prezentate pentru prima datã Gyûjteményének anyaga évrõl-évre gyarapo-
în expoziþia temporarã „Vestigii ortodoxe de dik az egyházi használatból kivont tárgyak-
artã ºi istorie ale românilor din Ungaria” la kal. Fõként azoktól az egyházközösségektõl
începutul anului 1994. kerülnek a gyûjteménybe újabb kegytárgyak,
Materialul Colecþiei Bisericii Ortodoxe Ro- ikonok, szertartáskönyvek és dokumentu-
mâne din Ungaria se îmbogãþeºte din an în mok, ahol a hívek száma folyamatosan csök-
an cu noi piese ieºite din uzul bisericesc. ken.
Acestea sînt obiectele de metal, icoanele, Szeretnénk a magyarországi románok szá-
cãrþile vechi de cult ºi documentele parohii- mára is közreadni egy olyan kötetet, amely
lor unde numãrul creºtinilor descreºte per- bemutatja a gyûjtemény történeti és mûvé-
manent. szeti értékeinek egy részét. Azt gondoljuk,
Volumul de faþã nu a fost întocmit doar hogy a kötet felkeltheti mind a szakemberek,
pentru specialiºtii acestui domeniu, ci ºi pen- mind pedig az olvasóközönség érdeklõdését
tru românii din Ungaria, ca sã aibã la a gyûjtemény iránt, amely része a hazánk-
îndemînã un volum care conþine o mare parte ban élõ románság kultúrájának, szellemisé-
a vestigiilor de istorie ºi de artã din colecþie. gének.
Credem cã volumul va atrage atît atenþia spe- A gyûjteményt alkotó történeti értékek
cialiºtilor, cît ºi a marelui public cititor asu- megóvása, amely egyben a kor sürgetõ szük-
pra acestui tezaur, care este o parte a culturii, ségszerûsége volt, a Magyarországi Román
spiritualitãþii româneºti de pe aceste melea- Ortodox Vikáriátusság hozzájárulásával és tá-
guri. mogatásával történt.
Salvarea vestigiilor preþioase, aparþinãtoa-
re colecþiei – care era o necesitate a timpului
– s-a realizat cu aprobarea ºi sprijinul Vicaria-
tului Ortodox Român.
Românii A magyarországi
din Ungaria* románok*
Prezenþa românilor în bazinul celor trei Románok jelenlétére a Körösök völgyében

Criºuri poate fi atestatã prin documente încã már a XIII. századtól kezdõdõen vannak tör-
din veacul al XIII-lea.1 În veacurile urmãtoare téneti adataink.1 A következõ évszázadokban
asistãm la o migrare a iobagilor spre cîmpie, a jobb megélhetési körülményeket biztosító
în cãutarea unor condiþii de trai mai bune. alföldi területek vonzották a román jobbágyo-
În continuare, în cursul celor 150 de ani în kat.
care zona a aparþinut Imperiului Otoman, o A 150 éves török uralom következtében a
mare parte a regiunii a devenit pustie, în urma terület egy része lakatlanná vált, elnéptele-
refugierii populaþiei, o parte din aºezãri nedett, a lakosság elmenekült. A XVII–XVI-
depopulîndu-se. Aceste regiuni au fost repo- II. század folyamán telepedtek ide magyarok
pulate abia în cursul secolelor XVII–XVIII, prin és különbözõ nemzetiségek.
aºezarea aici, alãturi de unguri ºi a altor naþi- A román anyanyelvû lakosság tekinteté-
onalitãþi. ben megkülönböztethetünk kétféle letelepe-
În privinþa populaþiei româneºti în aceste dési folyamatot: spontán letelepedést, illet-
secole putem deosebi douã tipuri de coloni- ve a királyi udvar által is támogatott magán-
zare: migraþiune spontanã sau colonizare or- földesúri telepítést. A románok idetelepíté-
ganizatã de moºieri, cu sprijinul curþii impe- sének két, egy elsõdleges és egy másodlagos
riale. De asemenea în privinþa stabilirii româ- szakaszáról beszélhetünk. Az elsõ szakaszban
nilor putem deosebi douã etape: una primor- a földbirtokosok által szervezett direkt tele-
dialã ºi alta, secundarã. În prima etapã, în pítés nyomán létrejöttek a vegyes lakosságú
urma colonizãri directe a moºierilor s-au for- falvak, melyekben a románok ma is nagy
mat aºezãrile cu populaþie mixtã, unde româ- számban élnek. A másodlagos szakaszban egy
nii trãiesc ºi azi într-un numãr mai mare. În a román vagy vegyes lakosságú településbõl,
doua etapã, dintr-o aºezare cu populaþie ro- annak közelében jön létre egy újabb telepü-
mânã sau mixtã, se formeazã în apropiere o lés.
nouã aºezare. A letelepedett román anyanyelvû népes-
Populaþia românã nou stabilitã în aceste ség kivétel nélkül ortodox vallású volt, eb-
aºezãri era fãrã excepþie de religie ortodoxã, ben is különbözött a már itt élô lakosságtól.
deosebindu-se prin aceasta de populaþia gãsi- Különbözôségük másik, egyben kultúrájuk
tã aici. Un alt semn de diferenþiere de ceilalþi legfontosabb alkotóeleme anyanyelvük volt.
era limba românã, cea mai importantã com- A mai magyarországi románok történetét
ponentã a culturii lor. elsôsorban az ortodox egyház levéltárában
Istoria românilor din Ungaria de azi o pu- ôrzött dokumentumok alapján követhetjük
tem urmãri în primul rînd pe baza documen- nyomon, annál is inkább mivel az ortodox
telor pãstrate în arhivele bisericilor ortodoxe vallású románok szinte letelepülésükkel egy
care au fost înfiinþate, þinînd seama de deose- idôben alapították meg egyházközségeiket.
birea de religie a românilor, imediat dupã sta- A XVIII. században Bihar vármegyében ti-
bilirea lor. zenegy románok által is lakott település szám-
În secolul al XVIII-lea în comitatul Bihor sînt lálható össze: Bedô, Darvas, Körösszakál,
* În volumul de faþã ne referim totdeauna doar la *A kötetben kizárólag a mai Magyarország terüle-
istoria românilor care locuiesc în localitãþile de pe teri- tén lévõ románok által is lakott települések történeté-
toriul de azi al Ungariei. re utalunk.
CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, ALETEA

ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA, ELEK
ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, ALETEA

A ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA IKONOSZTÁZA, ELEK
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, APATEU
A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, KÖRÖSSZEGAPÁTI
ICONOSTASUL BISERICII
ORTODOXE ROMÂNE,
APATEU
A ROMÁN ORTODOX
TEMPLOM
IKONOSZTÁZA,
KÖRÖSSZEGAPÁTI
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BÃTANIA
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, BATTONYA
ORTODOXE ROMÂNE,
BÃTANIA
A ROMÁN ORTODOX
TEMPLOM
IKONOSZTÁZA,
BATTONYA
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BICHIª
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, BÉKÉS
ORTODOXE ROMÂNE,
BICHIª
A ROMÁN ORTODOX
TEMPLOM
IKONOSZTÁZA,
BÉKÉS
atestate 11 aºezãri locuite de o populaþie mix- Körösszegapáti, Méhkerék, Mezôpeterd,

tã, printre care ºi de români. Acestea sînt: Nagyléta, Pocsaj, Sarkadkeresztúr, Vekerd és
Apateu, Bedeu, Crîstor, Darvaº, Jaca, Leta- Zsáka.2 A meglévõ adatok alapján a románok
Mare, Micherechi, Peterd, Pocei, Sãcal, letelepedése valamennyi településen – né-
Vecherd.2 Conform datelor existente, stabili- hány kivételtõl eltekintve – a XVII. század
rea românilor în aceste localitãþi – cu cîteva második felére, illetve a XVIII. századra te-
excepþii – are loc în a doua jumãtate a secolu- hetõ. Végleges letelepedésük után néhány
lui al XVII-lea ºi în secolul al XVIII-lea. Peste évtized elteltével a bedõi, nagylétai és pocsaji
cîteva decenii dupã stabilirea lor definitivã, románok áttértek a görög-katolikus hitre.3
românii din Leta Mare, Bedeu ºi de la Pocei A Békés vármegyében létrejött ortodox
au trecut la religia greco-catolicã.3 egyházközségek kronologikus sorrendje a kö-
Înfiinþarea cronologicã a parohiilor ortodo- vetkezõ: Gyula, Kétegyháza, Békés, Békéscsa-
xe din comitatul Bichiº este urmãtorea: Giula, ba és Csorvás.4 Valamennyi településen a
Chitighaz, Bichiº, Bichiºciaba ºi Ciorvaº.4 În román anyanyelvû lakosság megmaradt ere-
aceste aºezãri populaþia ºi-a pãstrat pînã as- deti görögkeleti vallásánál. A harmadik vár-
tãzi religia strãmoºeascã. Al treilea comitat megye amelyben a XVIII. században romá-
unde s-a stabilit populaþie româneascã în se- nok is megtelepedtek Csanád vármegye volt.
colul al XVIII-lea era Cenadul. În cele douã A két településen, Battonyán és Magyarcsa-
comune din acest comitat, Bãtania ºi Cenadul nádon a románok és szerbek együtt alapítot-
Unguresc, românii ºi-au înfiinþat parohiile ták meg görögkeleti egyházközösségeiket.
ortodoxe împreunã cu sîrbii. A már említett két településen kívül a
În secolul al XVIII-lea, la Buda, grecii ºi XVIII. században Budán a görögök és mace-
macedo-românii s-au alãturat sîrbilor existenþi dorománok csatlakoztak a már ott élõ szer-
deja acolo, ºi au întemeiat împreunã o comu- bek által alapított görögkeleti egyházközség-
nitate bisericeascã. Românii din comunitãþile hez. A battonyai, magyarcsanádi és budai
Bãtania, Cenadul Unguresc ºi Buda ºi-au înfi- románok, független egyházközségüket csu-
inþat parohii independente abia dupã cîºtiga- pán a Román Ortodox Egyház autonómiájá-
rea în anul 1864 a autonomiei Bisericii Orto- nak elnyerése után (1864) alapították meg.5
doxe Române.5 Printre aºezãrile locuite ºi de Az egykori történelmi Arad vármegyéhez tar-
populaþie româneascã aparþinînd comitatului tozó románok által is lakott települések közé
Arad se numãrã: Aletea (cu populaþie româ- sorolható Elek és Pusztaottlaka. Eleken 1744-
neascã din anii 1744)6 ºi Otlaca-Pustã (popu- tõl,6 Pusztaottlakán 1880-tól élnek románok.7
latã de români din anul 1880)7. A mai dél-kelet magyarországi részeken a
Populaþia românã care s-a stabilit în sud- XVIII. században megtelepedett románság
estul Ungariei de azi, în secolul al XVIII-lea még a román nemzeti öntudatra ébredés idõ-
era încã înainte de trezirea conºtiinþei sale de szaka elõtt állt. A letelepedésükkel szinte
identitate. Parohiile ortodoxe, înfiinþate aproa- egyidejûleg megalapított egyházközségek
pe concomitent cu stabilirea românilor pe 1792-ig a nagyváradi vikáriátussághoz, majd
aceste meleaguri au aparþinut pînã în 1792 az Arad megyei püspökséghez tartoztak.
vicariatului din Oradea, iar mai tîrziu episco- A Román Ortodox Egyház és az egyházi
piei din Arad. iskolák – melyek a román nemzeti kisebbség
De la bun început, Biserica Ortodoxã Ro- legfontosabb identitást megõrzõ kulturális
mânã ºi ºcolile confesionale au fost instituþii- intézményei voltak – a kezdetektõl legfonto-
le care au susþinut, au cîrmuit ºi au rãspîndit sabb feladatuknak az anyanyelvi kultúra
cultura românã. Ele au fost adevãrate focare, megõrzését, ápolását és terjesztését tekintet-
fãuritoare de culturã în limba maternã a mi- ték. A felekezeti iskolákban az oktatás nyel-
noritãþii române. În ºcolile confesionale lim- ve a román, vagy egyes esetekben többnyel-
ba de predare era româna, sau în unele ca- vû (román, szerb, magyar) volt, a lakosság
zuri, româna ºi alte limbi (limba sîrbã ºi ma- nemzetiségi összetételének megfelelõen.
ghiarã) conform componenþei populaþiei. Az egyházi autonómia és önkormányzat
Cîºtigarea autonomiei ºi independenþei, în – bizonyos határok között – az egyház szá-
anul 1864 a asigurat bisericii ortodoxe posi- mára lehetõséget teremtett a mûvelõdési élet
bilitate sã cuprindã toate domeniile vieþii cul- átfogó irányítására, az egyház egyszerre vált
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BICHIªCIABA

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, BÉKÉSCSABA
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, BICHIªCIABA

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, BÉKÉSCSABA
CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BUDAPESTA

ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA, BUDAPEST
ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, BUDAPESTA

A ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA IKONOSZTÁZA, BUDAPEST
turale, devenind, în felul acesta, cîrmuitoarea az egyházi és világi mûveltség hordozójává.

vieþii bisericeºti ºi în acelaºi timp ºi celei lai- A XIX. század második felétõl kezdõdõen az
ce. Mai ales din a doua jumãtate a secolului al egyháznak a mûvelõdés minden területén
XIX-lea, ea ºi-a extins activitatea în toate do- kisugárzó ereje volt, erõteljes sajtó- és könyv-
meniile vieþii spirituale, iniþiind o activitate de kiadást indított el, melyhez az anyagi támo-
editare a ziarelor, revistelor ºi cãrþilor, pentru gatást is biztosította.
care acorda ºi sprijin material. A nagyobb szellemi központokban tanult
Mulþi preoþi ortodocºi, dascãli, intelectuali görögkeleti lelkészek, tanítók, értelmiségiek
din localitãþile din sud-estul Ungariei ºi-au ter- legjobbjai részt vállaltak a térség román nyel-
minat studiile în marile centre spirituale din vû oktatásában, a mûvelõdésben és annak
România, dupã care au luat parte la populari- terjesztésében, az egyházi függetlenség és
zarea culturii româneºti, în lupta pentru in- önkormányzat kivívásában. Ezek sorában
dependenþa Bisericii Ortodoxe Române. Prin- említhetjük a gyulai születésû, 13 európai
tre aceºtia se numãrã ºi Moise Nicoarã (1785– nyelvet beszélõ, különösen nagy mûveltsé-
1861) nãscut în Giula. El a fost înzestrat cu un gû Moise Nicoarã-t (1785–1861), aki a békési
talent deosebit (vorbea 13 limbi europene), és bánáti románság egyházi függetlenségéért
fiind luptãtor pentru independenþa bisericeas- harcolt.8 A kor román lelkészeinek és tanító-
cã a românilor din Criºana ºi Banat.8 Alþi pre- inak történeti, irodalmi és publicisztikai mun-
oþi ºi dascãli români ai timpului de asemenea kái elõsegítették az anyanyelv és kulturális
au încercat sã-ºi pãstreze limba ºi tradiþiile hagyományok megõrzését. Jelesebbjeik önál-
culturale cu ajutorul activitãþii lor literare, is- ló folyóiratot indítottak olvasó-, dal- és szín-
torice ºi publicistice. Cei mai talentaþi au edi- játszóegyleteket alapítottak, a görögkeleti
tat reviste, au înfiinþat societãþi de lecturã ºi egyház vezetésével és annak támogatásával
de teatru, beneficiind de sprijinul material al egyházi, irodalmi, néprajzi és történeti mun-
bisericii. Au scris ºi au editat volume biseri- kákat írtak, illetve jelentettek meg.
ceºti, literare ºi istorice. A XIX. század második felétõl a legfonto-
Începînd cu a doua jumãtate a secolului al sabb egyházi újságok és folyóiratok (Biserica
XIX-lea, cele mai importante reviste ºi ziare ºi ºcoala, Telegraful Român, Luminãtorul,
bisericeºti, cum au fost Biserica ºi ªcoala, Te- Luceafãrul, stb.) teret biztosítottak ezeknek
legraful Român, Luminãtorul, Luceafãrul etc. az írásoknak. A román anyanyelvû városi és
dau spaþiu ºi posibilitate de publicare acestor falusi lakosság egyre inkább megrendelte és
scrieri. Românii încep sã le citeascã, sã le co- olvasta ezeket. A nagyváradi, temesvári,
mande nu numai la oraºe, ci ºi la sate. Ziarele budapesti, nagyszebeni nyomdákban nyom-
tipãrite în tipografiile din Oradea, Timiºoara, tatott újságok elterjedtek az Alföld román-
Budapesta, Sibiu sînt rãspîndite în satele lakta településein. Szinte minden dél-kelet
Cîmpiei Ungare. Aproape în fiecare localitate alföldi románlakta településre, mint pl. Gyu-
din sud-estul Cîmpiei Ungare, ca de exemplu lára, Méhkerékre, Battonyára, Békéscsabára,
la Giula, Micherechi, Bãtania, Bichiºciaba, Kétegyházára eljutott egy-egy a román kul-
Chitighaz a ajuns cîte-o revistã, un ziar, un túrát és anyanyelvet terjesztõ újság, folyóirat,
calendar, avînd menirea de a rãspîndi cultura kalendárium. Ezek nagy része napjainkig
în limba maternã. Aceste publicaþii s-au pãs- megõrzõdött, gazdagítva a Magyarországi
trat în mare numãr pînã în zilele noastre, îm- Román Ortodox Egyház Gyûjteményének
bogãþind azi Colecþia Bisericii Ortodoxe Ro- anyagát.
mâne din Ungaria. A Békéscsabán nyomtatott, Gyulán meg-
În anul 1895 apare la Bichiºciaba în tipo- jelenõ Lumina címû folyóiratot David Voniga
grafia lui Lepage prima revistã tipãritã în lim- (Gyula 1867 – Gyorok 1933) görögkeleti lel-
ba românã, intitulatã Lumina9 editatã de pre- kész, író, költõ és publicista adta ki 1895-ben.9
otul, poetul ºi publicistul David Voniga (1867– David Voniga több egyházi vonatkozású kö-
1933) din Giula. David Voniga scrie ºi editea- tetnek a szerzõje, több román nyelvû újság-
zã mai multe volume de cãrþi bisericeºti, re- nak, folyóiratnak szerkesztõje, illetve mun-
dacteazã ºi colaboreazã la mai multe reviste katársa volt. Legjelentõsebb mûve, a 8 köte-
ºi ziare. Opera sa monumentalã în opt volu- tes bibliai, egyházi és teológiai lexikonja ki-
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CENADUL UNGURESC
A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, MAGYARCSANÁD
ICONOSTASUL
BISERICII ORTODOXE
ROMÂNE,
CENADUL UNGURESC
A ROMÁN ORTODOX
TEMPLOM
IKONOSZTÁZA,
MAGYARCSANÁD
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ,

CHITIGHAZ
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM,

KÉTEGYHÁZA
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, CHITIGHAZ

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, KÉTEGYHÁZA
CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CRÎSTOR

ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA, SARKADKERESZTÚR
ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, CRÎSTOR

A ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA IKONOSZTÁZA, SARKADKERESZTÚR
CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CIORVAª

ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA, CSORVÁS
ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, CIORVAª

A ROMÁN ORTODOX KÁPOLNA IKONOSZTÁZA, CSORVÁS
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, DARVAª

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, DARVAS
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, DARVAª

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, DARVAS
me Lexiconul biblic bisericesc ºi teologic a rã- adatlan maradt. Megjelentetett egy verses
mas în manuscris. Pe lîngã aceasta scoate ºi kötetet is Dor ºi jale címmel.10
un volum de poezii cu titlul Dor ºi jale.10 Kiemelésre méltó a Kétegyházán született
Acestei generaþii îi aparþine ºi Iosif Ioan Ar- Iosif Ioan Ardelean (1849–1920) görögkeleti
delean (1849–1920), preotul din comuna lelkész munkássága, akit hivatása mellett
Chitighaz (în care de altfel s-a ºi nãscut), cãr- egész életében foglalkoztatott szülõfalujának
turar care în întreaga sa viaþã a fost preocupat múltja, története és néprajza. Több egyházi
de trecutul, istoria ºi etnografia comunei sale vonatkozású kötetet publikált, az Aradon és
natale. Conform obiceiului epocii scrie ºi edi- Temesváron megjelenõ Biserica ºi ºcoala és
teazã mai multe volume bisericeºti, colabo- Tribuna Poporului címû újságok rendszeresen
reazã la mai multe ziare ºi reviste din Arad ºi közölték írásait. 1893-ban az Arad megyei
Timiºoara (Biserica ºi ªcoala, Tribuna Poporu- egyházi nyomdában látott napvilágot a Két-
lui). În anul 1893, la Tipografia Diecezana din egyháza község monográfiája címû kötete.11
Arad, îi apare volumul Monographia comunii Iosif Ioan Ardelean volt az elsõ dél-kelet al-
Chitichaz.11 Iosif Ioan Ardelean a fost primul földi román, aki román nyelven írta meg egy
din sud-estul Cîmpiei Ungare, care a scris în település történetét. Kétegyháza monográfi-
limba românã istoria unei aºezãri. Monogra- ája mind a mai napig elsõdleges forrása a mai
fia reprezintã un izvor primordial privind is- magyarországi románok történetének és kul-
toria ºi cultura românã din Ungaria de azi. În túrájának. 1902-ben jelent meg Buchetul meu
anul 1902 i-a apãrut ºi un volum de poezii cu címû verseskötete.
titlul Buchetul meu. A románságnak elsõsorban a román nyelv-
Minoritatea românã din sud-estul Cîmpiei hez, a görögkeleti egyházhoz és iskoláihoz
Ungare, chiar de la începutul stabilirii sale való ragaszkodásában, másodsorban kulturá-
definitive pe aceste meleaguri, se autodefineº- lis egyesületei, olvasó-, dal-, és színjátszó kö-
te în primul rînd prin limba românã, prin ata- rei életében való részvételében nyilvánult
ºamentul ei faþã de Biserica Ortodoxã Româ- meg nemzetiségéhez való kötõdése.
nã, prin devotamentul faþã de ºcolile confesi- Jelentõsebb mûvelõdési egyesületei közé
onale, în al doilea rînd prin participarea ei la sorolható a Dél-Alföldön a XIX. század végén
viaþa diferitelor societãþi culturale de lecturã, megalakult hat egyesület, ebbõl négy Gyu-
de teatru ºi corale. lán, kettõ pedig Kétegyházán mûködött.
Pe la sfîrºitul secolului al XIX-lea s-au înfi- Összesen három dalegyletet alapítottak. A
inþat ºase din cele mai importante asociaþii Gyulai Görögkeleti Dalegylet alapszabályát
culturale, patru la Giula ºi douã la Chitighaz, 1890-ben fogadták el a magyar hatóságok. A
toate desfãºurînd o activitate remarcabilã. De Gyulai Kisrománvárosi Görögkeleti Dalegylet
asemenea s-au înfiinþat trei asociaþii corale: 1912-ben, a Kétegyházi Görögkeleti Dalegylet
Corul vocal greco-oriental din Giula cu statut pedig 1889-ben jött létre. Ugyanebben az idõ-
aprobat de autoritãþile maghiare în 1890, Co- szakban alapítottak három olvasókört: Gyu-
rul vocal român din Oraºul Mic Românesc din lai Nagyrománvárosi Olvasókör (1886), Gyu-
Giula, înfiinþat în anul 1912, ºi Corul greco-ori- lai Kisrománvárosi Olvasókör (1889) és Két-
ental din Chitighaz (1889). Tot în aceastã pe- egyházi Románok Vegyes Olvasóköre (1892).
rioadã s-au înfiinþat ºi trei asociaþii de lecturã A Nagyrománvárosi Görögkeleti Dalegylet
ca: Asociaþia de lecturã din Oraºul Mare Româ- a dél-alföldi románság legmarkánsabb egye-
nesc din Giula în anul 1886, Asociaþia de lectu- sülete volt, több mint egy fél évszázadon ke-
rã din Oraºul Mic Românesc din Giula în anul resztül meghatározó szerepet játszott a román
1889 ºi Societatea mixtã de lecturã a românilor kisebbség mûvelõdésében.12 A dalegylet, a
din Chitighaz înfiinþatã în anul 1892. tevékenységét a román ortodox egyház és a
Dintre toate asociaþiile româneºti, organi- Teodor Papp Alapítvány anyagi támogatásá-
zaþia de frunte a românilor de pe meleagurile val végezte. Mûködésének iratanyagát a Ma-
Ungariei de azi a fost Corul vocal greco-oriental gyarországi Román Ortodox Egyház Gyûjte-
din Giula, care a avut o activitate culturalã ménye, valamint a Békés megyei múzeum
aproape netulburatã timp de un jumãtate de és levéltár õrzi.
veac.12 În cazul acestei asociaþii, fondul finan- A kultúra terjesztésében, a mûvelõdés tá-
ciar era asigurat de biserica ortodoxã ºi de mogatásában az egyletek, a körök és az ál-
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, GIULA – ORAªUL MARE

ROMÂNESC
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, GYULA – MIKLÓSVÁROS
ORTODOXE ROMÂNE,
GIULA – ORAªUL MARE
ROMÂNESC
A ROMÁN ORTODOX
TEMPLOM IKONOSZTÁZA,
GYULA – MIKLÓSVÁROS

GIULA – ORAªUL MIC ROMÂNESC
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, GYULA – KRISZTINAVÁROS
ORTODOXE ROMÂNE,
GIULA –
ORAªUL MIC ROMÂNESC
A ROMÁN ORTODOX
GYULA –
KRISZTINAVÁROS
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, JACA

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, ZSÁKA
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, JACA

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, ZSÁKA

MICHERECHI
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, MÉHKERÉK
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, MICHERECHI

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, MÉHKERÉK
Fundaþia lui Teodor Papp. În Colecþia Biseri- lam mellett jelentõs szerepet vállalt a civil
cii Ortodoxe Române, în colecþia muzeului ºi mecenatúra.
a arhivei judeþene se pãstreazã toate documen- A XIX. század második felétõl kezdõdõen
tele referitoare la activitatea acestui cor. a különbözõ társaságok, mûvelõdési egyesü-
În sprijinirea ºi rãspîndirea culturii, pe lîngã letek összetartották a román kisebbséget.
diferitele asociaþii, societãþi de culturã ºi spri- Mûködésüket nemegyszer segítették a ma-
jinul statutului a jucat un rol important gánszemélyek által létrehozott alapítványok.
mecenatura civilã. A román kultúra egyik jelentõs mecénása a
Începînd cu a doua jumãtate a secolului al macedoromán Emanoil Gojdu (1802–1870)
XIX-lea, diferitele asociaþii culturale susþin volt, aki elismert jogászi tevékenysége mel-
minoritatea românã, ajutã activitatea lor cul- lett mint költõ és kiadó jelentõs támogatói
turalã, care este sprijinitã ºi de cîteva perso- szerepet vállalt. Az 1869-ben megírt végren-
nalitãþi ale culturii româneºti. Unul dintre cei deletében halála után létrehozandó alapít-
mai mari mecenaþi ai culturii româneºti a fost ványt tett. A Gojdu Alapítvány, az alapító
Emanoil Gojdu (1802–1870), care pe lîngã ca- végakarata szerint 1870-ben létrejött, s en-
riera sa de avocat, poet ºi editor – fiind de ori- nek köszönhetõen 1870-tõl 1900-ig 1941 gö-
gine român macedonian – a desfãºurat o acti- rögkeleti vallású román diák kapott ösztön-
vitate de mecenat al culturii româneºti. În anul díjat, folytathatta tanulmányait, szerezhetett
1869, în testamentul sãu pune bazele unei diplomát.13
fundaþii. Conform testamentului se înfiinþea- A magyarországi románok másik jelentõs
zã în anul 1870 Fundaþia Gojdu. Mulþumitã mecénása a gyulai születésû Teodor Papp
Fundaþiei Gojdu, începînd din anul 1870 ºi (1822–1892), aki vagyonából ösztöndíjakat
pînã în 1900, 1941 de studenþi români de re- biztosított újságírók számára, támogatta a
ligie ortodoxã, au primit burse ca sã-ºi conti- görögkeleti egyházat és iskolát. Végrendele-
nue studiile, obþinînd diferite diplome.13 tében meghatározta, hogy vagyonának jelen-
Un alt mecenat al românilor a fost Teodor tõs hányadát alapítványként kell felhasznál-
Papp, nãscut în Giula (1822–1892). Încã în tim- ni, a Teodor Papp Alapítványból ösztöndíja-
pul vieþii sale sprijinã biserica ortodoxã ºi ºcoa- kat kell biztosítani a gyulai román görögke-
la confesionalã, din averea sa dã burse pentru leti vallású szegény gyermekek taníttatásá-
tineret ºi ziariºti. Pe baza testamentului sãu, o ra.14
mare parte din averea lui trebuie sã se folo- A második világháború utáni években az
seascã sub forma unei fundaþii, cu numele egyház szerepe fokozatosan csökkenni kezd,
Fundaþia Teodor Papp, avînd scopul de a asi- kiszorul az oktatásból, a kultúra irányításá-
gura burse pentru copii români, sãraci, de re- ból. 1945 után elõször, már az év augusztu-
ligie ortodoxã, sã aibã posibilitate de a intra sában felmerült egy román kulturális egye-
în diferite ºcoli.14 sület megalakulásának igénye, amelyet még
Dupã al doilea rãzboi mondial rolul biseri- a gyulai görögkeleti egyház fogalmazott
cii ortodoxe se reduce în privinþa rãspîndirii meg.15 Ennek ellenére a magyarországi ro-
culturii, fiind eliminatã din învãþãmînt. Abia mán nemzeti kisebbség életében egy merõ-
în anul 1945 se iveºte din nou necesitatea în- ben új szakasz kezdõdött el.
fiinþãrii unei noi asociaþii culturale, care este
iniþiatã încã tot de Biserica Ortodoxã Românã
din Giula.15 Deºi iniþiativa porneºte din partea
bisericii, în viaþa minoritãþii române va înce-
pe o perioadã cu totul nouã.
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, OTLACA-PUSTÃ
ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, PUSZTAOTTLAKA
ORTODOXE ROMÂNE,
OTLACA-PUSTÃ
A ROMÁN ORTODOX
PUSZTAOTTLAKA
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, PETERD

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, MEZÕPETERD
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, PETERD

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, MEZÕPETERD
BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, SÃCAL

KÖRÖSSZAKÁL
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, SÃCAL

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, KÖRÖSSZAKÁL

VECHERD

VEKERD
ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, VECHERD

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM IKONOSZTÁZA, VEKERD
Colecþia Bisericii A Magyarországi

Ortodoxe Române Román Ortodox
din Ungaria Egyház Gyûjteménye
Lipsa condiþiilor de conservare ºi de depo- 1918 után a nem megfelelõ raktározási
zitare din biserici, dupã 1918 a avut drept re- mód illetve az anyagi támogatás hiánya az
zultat distrugerea pieselor valoroase. Vãzînd értékes egyházi relikviák folyamatos pusztu-
starea dezastruoasã a documentelor, cãrþilor lásához vezetett. A görögkeleti templomok-
ºi pieselor vechi de cult din bisericile ortodo- ban lévõ iratok, szertartáskönyvek és szak-
xe române, în 1989 a început adunarea mate- rális tárgyak rossz állapota miatt 1989-ben el-
rialelor care cuprind date referitoare la istori- kezdõdött ezeknek az anyagoknak az össze-
cul, etnografia ºi cultura românilor din þarã. gyûjtése, hiszen ezek a magyarországi román-
Preoþii, slujitorii ºi credincioºii bisericii au ság történetére, mûvelõdéstörténetére vonat-
cãzut de acord, cã salvarea vestigiilor preþioa- kozó adatokat tartalmazó legfontosabb forrá-
se este strict necesarã. În urma acestei decizii sok. Az egyház vezetõi, lelkészei és hívei
a început adunarea tezaurului bisericesc din egyetértettek abban, hogy ezeknek az érté-
cele 18 parohii la Vicariatul Ortodox Român keknek a megmentése feltétlenül szükséges.
din Giula, unde va fi depozitat ºi prelucrat, ma- A döntés meghozatala után elkezdõdött az
terialul rãmînînd ºi pe mai departe în posesia egyházi kincseknek a 18 parókiából való
comunitãþilor de la care provine. összegyûjtése a Román Ortodox Vikáriátusság
Timp de doi ani s-a adunat un material bo- gyulai székházába, ahol megfelelõ raktározási
gat ºi valoros aproape de la toate parohiile körülmények biztosíthatók. Mindezek az
ortodoxe române din þarã. Au rãmas la paro- anyagok hosszú távú letétként találhatók a
hii doar piesele de cult ºi protocoalele care Vikáriátusság épületében, de továbbra is az
sînt în folosinþã. De asemenea nu au fost pre- egyes egyházközösségek tulajdonát képezik.
luate nici unele mobile de valoare artisticã ºi Két év alatt gazdag és értékes muzeális
importanþã istoricã datoritã condiþiilor de de- anyag került a gyûjteménybe a magyarországi
pozitare limitate. román ortodox templomokból. A még hasz-
Întregul material depozitat în clãdirea Vi- nálatban lévõ szakrális tárgyak és anyaköny-
cariatului Ortodox Român formeazã Colecþia vek maradtak csak az egyes görögkeleti egy-
Bisericii Ortodoxe Române din Ungaria. Co- házközösségeknél. A szûkös tárolási lehetõ-
lecþia constã din piese de cult ºi documente. ségek miatt nem kerülhettek még a gyûjte-
Piesele de cult se împart în 4 categorii: ménybe a mûvészeti és történeti értéket kép-
viselõ bútordarabok.
Obiecte de cult folosite în viaþa religioasã A Magyarországi Román Ortodox Vikáriá-
– litiere, potire, candele, cruci, sfeºnice, epi- tusság épületében raktározott tárgyi- és do-
tafuri, cãdelniþe, pistornice, discuri, steluþe, kumentumanyag összessége alkotja a Ma-
cununi, talgere, tasuri, sigilii, anaforniþe etc. gyarországi Román Ortodox Egyház Gyûjte-
ményét. A gyûjtemény mûtárgyai a követ-
Icoane pe sticlã, lemn ºi pînzã kezõ csoportokba sorolhatók:
– icoane prãznicare, icoane din interiorul
bisericilor, din altar, pronaos ºi naos. Kegytárgyak
– litierek, kelyhek, mécsesek, keresztek,
Cãrþi vechi de cult gyertyatartók, epitafioszok, tömjénezõk, mi-
– evanghelii, penticostare, ceasloave, sekenyér-jelzõk, diszkoszok, csillagocskák,
minee, liturghiere, catavasiere, molitvelnice,
apostole, chiriacodromioane, cãrþi de rugãci- koszorúk, alamizsnás tálak, bélyegzõk,

uni etc. misekenyértartók stb.
Textile bisericeºti Üvegre, fára és vászonra festett ikonok

– odãjdii preoþeºti cu toate accesoriile, sti- – ünnepi ikonok, a templombelsõ ikonjai.
hare, prapuri, textile pentru acoperirea anu-
mitor obiecte bisericeºti. Szertartáskönyvek
– evangéliumos könyvek, pünkösdi ünnep-
La aceste obiecte se adaugã fondul arhivis- köri szertartáskönyvek, zsolozsmás könyvek,
tic reprezentat din materialul documentar-is- énekeskönyvek, imakönyvek, chiriacodro-
toric al celor 18 parohii (protocoalele boteza- mionok stb.
þilor, cununaþilor ºi rãposaþilor, anuarele ºco-
lare, cãrþile poºtale, protocoalele ºedinþelor Egyházi textíliák
eparhiale ºi arhivele fiecãrei parohii). – miseruhák tartozékokkal, ingek, terítõk.
Paralel cu prelucrarea, sistematizarea ºi A gyûjteményhez tartoznak még a szakrá-

identificarea pieselor s-a rezolvat, ca cele mai lis tárgyakon kívül a 18 egyházközösségtõl
periclitate cãrþi ºi icoane sã fie conservate ºi származó történeti iratok, anyakönyvek, egy-
restaurate în mod special în ateliere de resta- házi és iskolai évkönyvek, jegyzõkönyvek,
urare din Budapesta. Vestigiile adunate în irattári anyag.
aceastã colecþie reprezentînd valorile trecu-
tului nostru, meritã sã fie prelucrate ºi pre- A tárgyi anyag feldolgozásával, rendszere-
zentate. În volumul de faþã prezentãm doar zésével, nyilvántartásba vételével párhuza-
cîteva piese din tezaurul Colecþiei Bisericii Or- mosan elkezdõdött a legveszélyeztetettebb
todoxe Române din Ungaria. könyvek és ikonok tisztítása, konzerválása,
restaurálása budapesti restaurátor mûhelyek-
ben. A gyûjtemény kincsei történeti múltunk
szempontjából igen értékesek, ezért feldol-
gozásra, bemutatásra érdemesek. Kötetünk-
ben a Magyarországi Román Ortodox Egyház
Gyûjteménye kincseinek csupán egy részét
áll módunkban bemutatni.
Obiecte de cult Szakrális

bisericesc tárgyak
Crucea A kereszt
Crucea este cel mai important simbol al A kereszt a kereszténység legfontosabb
creºtinismului. Pe cruce a fost rãstignit Iisus jelképe. A kereszten feszíttetett meg Jézus
Hristos, Mîntuitorul, crucea devenind astfel Krisztus, a Megváltó, így vált a legjelentõsebb
cel mai însemnat obiect sfînt. De obicei creº- szent tárggyá. Kapcsolatot közvetít Isten és
tinul se închinã la privirea ei, fiindcã înfãþi- ember között. A keresztény ember rendsze-
ºeazã pe Domnul Hristos pãtimind pentru rint fejet hajt az emberiségért kereszthalált
omenire. Crucea este mijlocitoare cãtre Dum- szenvedett Krisztus jelképe elõtt.
nezeu. A templomok tornyain azok védelmét szol-
Pe turnurile bisericilor înseamnã scutul gálja, oltárra helyezve pedig Isten jelenlétét
acestora, iar pe altar închipuie prezenþa lui jelképezi. A templomi lobogókon Nagy Kons-
Dumnezeu. Pe prapuri simbolizeazã crucea tantin császár lobogójának keresztjét és a
de pe labarumul lui Constantin cel Mare, kereszténységnek e jelben kivívott gyõzelmét
semnul prin care a învins creºtinismul. Pe idézi. A fôpapok ruházatán, a püspöksüvege-
pieptul ºi pe mitra arhiereilor înseamnã bi- ken a pogányság legyõzésének szimbóluma,
ruinþa asupra pãgînismului, lîngã drumuri ºi utak mentén, a földeken védelmül és viga-
la þarinã este semn de ajutor ºi de ocrotire, szul szolgál az utazóknak, a temetõkben pe-
cãlãtorilor le serveºte de mîngîiere, iar la dig a feltámadás reményét jelenti.
morminte înseamnã nãdejdea învierii. A kereszt négy ága a négy erényt, a szere-
Cele patru braþe ale crucii închipuie cele tetet, türelmet, engedelmességet, alázatot
patru virtuþi: iubirea, rãbdarea, ascultarea ºi vagy a megváltás 4 áldását, az ég kitárulását,
umilinþa, precum ºi cele patru daruri ale a pokol legyõzését, a kegyelmet és bûnbo-
mîntuirii: deschiderea cerului, biruinþa asu- csánatot jelenti.
pra iadului, harul ºi iertarea pãcatelor. A Magyarországi Román Ortodox Egyház
În Colecþia Bisericii Ortodoxe Române se Gyûjteményének egyik XIX. sz. elejére da-
aflã o cruce provenitã de la Parohia Ortodo- tálható keresztje a gyulai román ortodox egy-
xã Românã din Giula, (fig. 1) care dateazã de ház tulajdona volt. (1. kép) Az istentisztele-
la începutul secolului al XIX-lea. De obicei ten a liturgia szerint meghatározott módon
ea era aºezatã în faþa chivotului ºi folositã de használt keresztet a szentségtartó elé helyez-
preot la sfînta slujbã. Este lucratã din argint ték. A latin kereszt aranyozott ezüstbõl, fá-
aurit, lemn ºi sticlã. Are forma crucii latine. ból és üvegbõl készült. A kereszt belsejében
În interiorul celor patru braþe ale crucii, sub az üveglap alatt Krisztus életébõl vett jelene-
sticlã, pe ambele pãrþi, sînt sculptate scene teket ábrázoló athoszi kisméretû fafaragvá-
din viaþa lui Hristos, în miniaturã, din lemn. nyok találhatók. Egyik oldalon Krisztus szü-
Pe o parte sînt sculptate scene legate de naº- letésével, a másikon pedig keresztre feszíté-
terea, iar pe cealaltã parte de rãstignirea lui sének történetével kapcsolatos jelenetek lát-
Hristos. Talpa crucii este ovalã, împrejur cu hatók. A kereszt ovális alakú talpa trébelt
decoraþie vegetalã în relief. Marginea tãlpii növényi ornamentikával díszített. Széle szõ-
este din tablã de metal decoratã cu frunze de lõlevél mintázatú fémlemezbõl készült.
viþã de vie. Aceeaºi decoraþie se repetã pe Ugyanez a díszítés ismétlõdik a kereszt két
cele douã pãrþi laterale ale crucii. Nodul cru- ága oldalsó részein. Nódusza henger alakú
cii este turnat în formã de cilindru cu deco- fémöntvény, körben cizellált, stilizált koszo-
raþie cizelatã. La mijloc, împrejur este cuprins rú díszítéssel. Középen körben stilizált sugár-
cu o cununã stilizatã. Între cele patru braþe koszorú fonja össze a kereszt ágait, mely a
ale crucii se aflã patru cununi de raze stiliza- klasszicista stílus hatásait viseli magán.
te. Crucea este un produs cu influenþe de stil A gyûjteményben még egy hasonló, ezüst-
clasic. bõl készült kereszt található, melyet ugyan-
În colecþie se mai aflã o asemenea cruce abban a mûhelyben készítettek, s amelyen a
din argint, executatã în acelaºi atelier cu készítõ ötvös, P. P. monogramja található. A
monograma orfeului P. P. Pe talpa crucii kereszt talpán az adományozó személyére
putem citi o inscripþie referitoare ºi la per- utaló felirat olvasható: Nicolae Rátz, 1816. A
soana donatorului, care a fost Nicolae Rátz, kereszt a békési román ortodox templomból
în 1816. Crucea provine de la Parohia Orto- került a gyûjteménybe. (2. kép)
doxã Românã din Bichiº (fig. 2). Az évszázadok során megõrzött szakrális
Biserica Ortodoxã Românã din Giula – Ora- tárgyak tekintetében a gyulai krisztinavárosi
ºul Mic Românesc, pare a fi cea mai bogatã román ortodox templom tûnik a leggazda-
în ceea ce priveºte argintãria de cult care s-a gabbnak. A templomot 1834-ben alapították,
pãstrat secole de-a rîndul. Aceastã bisericã védõszentje Cuvioasa Maica Paraschiva.16 A
ortodoxã a fost înfiinþatã în anul 1834 cu hra- gyûjteménybe még két jelentõs értéket kép-
mul Cuvioasa Maica Paraschiva.16 În colec- viselõ kereszt került a gyulai kisrománváro-
þie existã douã cruci, provenite din biserica si templomból. Ezek közül csupán a körtefá-
din Giula – Oraºul Mic Românesc, care re- ból faragott, aranyozott és lakkozott keresz-
prezintã o mare valoare de cult. Consemnãm tet említjük meg, amely hiányosan, talp nél-
doar crucea cioplitã din lemn de pãr auritã ºi kül maradt meg. (3. kép) Egyik oldalán a ke-
lãcuitã, care s-a pãstrat incompletã fiind lip- resztre feszített Jézust, valamint az IC XC NI
sitã de talpã (fig. 3). Pe o parte a crucii, la KA (Jézus Krisztus legyõzte a halált) feliratot, a
mijloc este cioplitã Rãstignirea, avînd la ca- másikon pedig a Szentlélek eljövetelének je-
pete literele „IC XC NI KA” (Iisus Hristos a lenetét és virágmotívumokat ábrázoló fara-
biruit moartea). Pe cealaltã parte este ciopli- gott díszítést láthatunk.
tã scena Pogorîrii Duhului Sfînt, capetele cru- A gyûjtemény legkorábbi darabja nagy va-
cii fiind lucrate cu decoraþie floralã. lószínûséggel a zsákai templomból – mely-
Cea mai timpurie cruce din întreaga co- nek védõszentjei Gábor és Mihály arkangyal
lecþie, pare a fi crucea lucratã din alamã pro- – származó sárgaréz kereszt. (4. kép) Az írott
venitã de la biserica cu hramul Sfînþii Arhan- források tanúsága szerint a zsákai egyházkö-
gheli Mihail ºi Gavril din Jaca (fig. 4). Comu- zösség megalapítása a XVII. század végére
nitatea bisericeascã din Jaca a fost înfiinþatã datálható.17 A latin kereszt mindkét oldalán
la sfîrºitul secolului al XVIII-lea dupã cum vésett díszítéssel a keresztrefeszítés jelenete
este atestat ºi în documentele istorice.17 Cru- látható. A kereszt négy ágát stilizált koszorú
cea, avînd forma crucii latine, prezintã pe fogja közre, nódusza díszítetlen, talpán kör-
ambele pãrþi, gravatã, Rãstignirea. Cele pa- ben trébelt stilizált ornamentika van.
tru braþe ale crucii sînt cuprinse cu o cunu- A templomban az Isten jelenlétét jelképe-
nã stilizatã, iar crucea se îmbinã cu talpa zõ, a misézõ pap által használt kereszt rend-
printr-un nod fãrã decoraþie. Talpa crucii este szerint az oltáron, a szentségtartó elõtt állt.
lucratã de jur-împrejur cu decoraþie în relief (5–6. kép)
stilizatã.
Crucea care închipuie prezenþa lui Dum-
nezeu în bisericã, era aºezatã de obicei pe
altar, în faþa chivotului, fiind folositã de pre-
ot la slujbele divine (fig. 5–6).
1. CRUCE (KERESZT)
Numãrul de inventar (Leltári szám): 91.8.1.

Datarea (Kor): sec. XIX. (sz.)
Locul de provenienþã (Származási hely)*: Giula – Oraºul Mic Românesc (Gyula – Krisztinaváros)
Dimensiuni (Méretek): 23x9 cm
*Parohia de la care a ajuns piesa în colecþie.
(Az egyházközösség ahonnan a tárgy a gyûjteménybe került.)
2. CRUCE (KERESZT)
Numãrul de inventar (Leltári szám): 91.7.1.1.

Locul de provenienþã (Származási hely): Bichiº (Békés)
Dimensiuni (Méretek): 24x8,5 cm
3. CRUCE (KERESZT)

Locul de provenienþã (Származási hely): Giula (Gyula)
4. CRUCE (KERESZT)

Datarea (Kor): sec. XVIII. (sz.)
Locul de provenienþã (Származási hely): Jaca (Zsáka)
Dimensiuni (Méretek): 26x9,3 cm
5. CRUCE (KERESZT)
Datarea (Kor): sec. XX. (sz.)
Locul de provenienþã (Származási hely): Giula – Oraºul Mic Românesc (Gyula – Krisztinaváros)
Dimensiuni (Méretek) 32,5x16,5 cm
6. CRUCE (KERESZT)
Locul de provenienþã (Származási hely): Ciorvaº (Csorvás)
Dimensiuni (Méretek): 44,4x26,5 cm
Potirul A kehely
În cadrul ritualului sfintei liturghii sînt A szent liturgia keretében használt tárgyak
folosite sfintele vase, dintre care potirul are a szent edények, melyek között különös je-
rol deosebit de important. Este un vas în for- lentõségû a kehely. A kupa formájú ivóedény-
ma unei cupe cu picior, în care se toarnã vi- be töltik a Proscomidie keretében bemuta-
nul ºi apa folosite la Proscomidie ºi sfinþite tott áldozás során Jézus szent vérét jelképe-
apoi ºi prefãcute în sfîntul sînge pentru îm- zõ szentelt bort és vizet.
pãrtãºirea clericilor ºi credincioºilor. A potirosz a Megváltó által az Utolsó va-
Potirul reprezintã paharul cu vin folosit de csorán használt boros poharat jelképezi,
Mîntuitorul la Cina cea de tainã, pahar al melynek áldott és szentelt tartalmát a tanít-
cãrui conþinut binecuvîntat ºi sfinþit de divi- ványainak adta. Más felfogás szerint a kehely
nul învãþãtor a fost dat ucenicilor sãi. Dupã a Szent János Evangélista által a Megváltó
o altã concepþie potirul simbolizeazã ºi vasul testébõl kifolyó vért összegyûjtõ edény szim-
în care Sfîntul Ioan Evanghelistul ar fi strîns bóluma. Ugyanakkor jelképe a Megváltó sír-
sîngele scurs din trupul Mîntuitorului. Toto- jának is.
datã poate simboliza ºi mormîntul Mîntuito- A Megváltó által kézbevett kehely megje-
rului. lölésére szolgáló görög potir, potiros kifeje-
Termenul grecesc potir, (potiros) folosit de zés minden ortodox egyház liturgiai szóhasz-
sfinþii evangheliºti spre a indica potirul folo- nálatában érvényesült. A kelyheket minden-
sit de Mîntuitorul la cinã, s-a impus cu ex- kor a legmagasztosabb jelzõkkel illették:
clusivitate în terminologia liturgicã a tuturor szent, királyi, misztikus, üdvözítõ. Kezdetben
popoarelor ortodoxe. Potirului întotdeauna i a kelyhek nem különböztek a mindennap
s-au alãturat atributele cele mai înalte ca: használatos poharaktól, különbözõ alakúak
sfîntul potir, potir duhovnicesc, potir împã- és méretûek voltak. A legtipikusabb kehely-
rãþesc, potir mistic, potir mîntuitor. La înce- forma az, amelynek ivócsészéjét és hosszabb-
put, potirele nu se deosebeau prin nimic de rövidebb szárát egy közepes nódusz köti
paharele folosite în uzul zilnic, de aceea ele össze. Az ivócsésze alakja általában hosszú-
aveau formã ºi dimensiuni variate. Forma cea kás, félgömb, henger vagy csaknem gömb
mai tipicã era aceea a unui pahar, sau a unei alakú volt, ritkábban fordultak elõ négyszög-
cupe avînd ca suport un picior mai lung, ori letes vagy nyolcszögletes kelyhek. A kelyhek
mai scurt, care se îmbinã cu cupa printr-un általában nemesfémbõl készültek.
nod mijlociu. Cupa era de obicei lungã, fie A gyûjtemény néhány darabja a XVIII. szá-
semisfericã, fie cilindricã, sau aproape sferi- zadból való, egyszerûen megmunkált, díszí-
cã, mai rar pãtratã, sau octogonalã. Potirele tetlen. (7. kép) A következõ századból szár-
erau lucrate din metale preþioase. mazó kelyhek már általában ötvösmûhelyek-
Dintre potirele aparþinãtoare colecþiei une- ben készültek sárgaréz, ezüst, arany alap-
le sînt chiar timpurii, din secolul al XVIII- anyagokból, némelyeken még a készítõ mes-
lea, foarte simplu lucrate, fãrã decoraþie (fig. terjegye is látható.
7). Cele din secolele urmãtoare, în general, A Magyarországi Román Ortodox Egyház
sînt deja lucrãri executate în diferite ateliere Gyûjteményének értékes darabja a magyar-
de fãurari. Aceste potire sînt lucrate din ala- csanádi templomból származó kehely. (8. kép)
mã, argint, aur, unele avînd chiar ºi marca A szépen megmunkált kelyhet aranyozott
meºterului. ezüstbõl készítette Ioan Aurarul ötvösmes-
În tezaurul bisericilor ortodoxe române din ter. A kehely egyik érdekessége, hogy a te-
Ungaria, potirul care provine din Cenadul mesvári román származású ötvösmester a
Unguresc prezintã o lucrãturã remarcabilã kehely talpára cirill betûkkel bevéste a kö-
(fig. 8). Este o piesã din argint aurit, la timpul vetkezõket: „Temesvár, 1742, Ioan Slato. Isten-
ei foarte bine lucratã, executatã de un orfevru nek Nicolaea Iancu Isten szolgájának emléké-
(aurar) numit Ioan Aurarul. Pare a fi o curio- re.” A felirat szerint tehát a kehely adomá-
zitate cã acest aurar cu numele Ion a fost un nyozása Nicolae Iancu és családja emlékére
român din Timiºoara, care ºi-a gravat nume- történt. A kehely stílusjegyei nem egészen
le cu chirilice împrejur pe talpa potirului cu határozottak. A kupa applikált díszítése négy
inscripþia: „Timiºoara 1742, Ioan Slato” (Ioan kerubot és stilizált akantuszlevél motívumo-
Aurarul) dupã care urmeazã dedicaþia pro- kat ábrázol. A kehely öntött nódusza hat rész-
priu-zisã: „Lui Dumnezeu pentru pomenirea re osztott virág ornamentikájú, 8 karéjos tal-
robilor Nicolaea Iancu”. Explicaþia dedicaþiei pát vésett, cizellált növényi motívumok dí-
este cã donarea s-a fãcut pentru pomenirea szítik. A kehely a kései barokk hatásait viseli
lui Nicolae Iancu ºi a familiei sale. Potirul magán.
este lucrat cu elemente decorative nu prea A gyûjteményhez tartozó másik kehely a
clare. Cupa este îmbrãcatã într-o lucrãturã békési templomból származik, s a XIX. sz.
în ajur, decoratã cu patru heruvimi ºi cu ele- elsõ felében készült. (9. kép) A harang alakú
mente de frunze de acant. Decorul antrela- ivócsésze részben aranyozott, alsó felén ezüst
curilor se încolãceºte cu elementele frunze- applikált díszítéssel. A nóduszt és a talpat a
lor de acant stilizate. Nodul mijlociu al poti- kupa alján lévô applikált díszítéshez hasonló
rului este turnat, împãrþit în ºase felii cu or- dekoráció köti össze. A nódusz és a kör alakú
namentaþie floralã. Talpa potirului este îm- talp trébelt aranyozott díszítésû.
pãrþitã în opt felii cu motive ornamentale A gyulai nagyrománvárosi templomból
vegetale cizelate. Potirul este un produs de származó kehely aranyozott ezüstbõl készült,
provincie (din Timiºoara), cu influenþe de különlegességét méretei és díszítésének gaz-
baroc mai domol, mai stins. dagsága adja. (10. kép) Részben aranyozott
Un alt potir din colecþie este potirul din ivócsészéje harang alakú, alsó részén akan-
Bichiº, executat în prima jumãtate a secolu- tuszlevél mintázatú ezüst applikált díszítés-
lui al XIX-lea (fig. 9). Cupa semisfericã este sel. Szára és talpa virág motívumokkal díszí-
resfrîntã, parþial auritã. Jumãtatea inferioa- tett.
rã a cupei este îmbrãcatã cu decoraþie apli-
catã din argint. Nodul cu talpa potirului se
îmbinã prin aplicaþie din argint, asemãnãtoa-
re celei de pe inferiorul cupei. Nodul ºi talpa
circularã are decoraþie în relief auritã.
Potirul din Giula – Oraºul Mare Românesc
– lucrat din argint parþial aurit este o piesã
deosebitã în ceea ce priveºte dimensiunile ºi
bogãþia ornamentalã (fig. 10). Cupa semisfe-
ricã, rãsfrîntã, este parþial auritã, pe jumãta-
tea inferioarã îmbrãcatã cu aplicaþie din ar-
gint, decoratã cu frunze de acant. Fusul ºi
talpa are decoraþie floralã.
7. POTIR (KEHELY)

Datarea (Kor): sec. XVIII. (sz.)
Locul de provenienþã (Származási hely):
Crîstor (Sarkadkeresztúr)
8. POTIR (KEHELY)

Datarea (Kor): 1742
Locul de provenienþã (Származási hely): Cenadul Unguresc (Magyarcsanád)
9. POTIR (KEHELY)

Locul de provenienþã (Származási hely): Bichiº (Békés)
10. POTIR (KEHELY)

Locul de provenienþã (Származási hely): Giula – Oraºul Mic Românesc (Gyula – Krisztinaváros)
Cãdelniþa A tömjénezõ
Cãdelniþa sau tãmîietorul este un vas de A tömjénezõ vagy füstölõ egy láncokon
metal artistic lucrat, care atîrnã de lãnþiºoa- függõ, mûvészien megmunkált fémtárgy,
re ºi în care se arde tãmîie în scop de împrãº- amelyben illatot árasztó tömjén ég. A tömjé-
tiere a fumului cu miros plãcut. Acest recipi- nezõ annak a tárgynak a szimbóluma, amely-
ent închipuie vistieria în care magii au adus ben a Három királyok ajándékokat vittek a
daruri pruncului Iisus, precum mai simboli- gyermek Jézusnak, de jelképezi a szentelt
zeazã ºi vasul în care mironosiþele au purtat olajat tartalmazó edényt is. Az emberi ter-
mirtul pentru a unge corpul Domnului Iisus mészet jelképe is, a tûz Jézus istenítésének,
la mormînt. Cãdelniþa înseamnã ºi firea ome- a füst pedig a Szentlélek kellemes illatának
neascã, focul simbolizeazã dumnezeirea lui megjelenítése. A felszálló füst a hívek imád-
Iisus, iar fumul închipuie mirosul cel bun al ságának Istenhez való felemelkedését jelen-
Duhului Sfînt. Fumul ce se înalþã din cãdel- ti.
niþã înseamnã ridicarea rugãciunii credin- Toronyszerû formája az ég birodalmát idé-
cioºilor cãtre Dumnezeu. zi. A tömjénezõn található díszítések rend-
Forma de turnuleþ a cãdelniþei ne amin- szerint levél, növény- vagy állatfigurákat áb-
teºte de frumuseþea casei de fericire din îm- rázolnak, egyrészt a természet egészének
pãrãþia cerului. Ornamentaþiile de pe cãdel- mennybemenetelét, másrészt az istenítõ
niþã, reprezentînd de obicei figuri de frunze, imádságok Istenhez való eljutását jelentik,
plante, animale, simbolizeazã înãlþarea între- továbbá azt, hogy a tiszta imádság kedvezõ
gii naturi la cer, odatã cu rugãciunile de ado- fogadtatásban részesül Isten elõtt.
rare cãtre cel Prea Înalt, ºi cã rugãciunea A fémtárgyat – amelynek négy lánca két
curatã este bine primitã de Dumnezeu. karikával egy fogantyúhoz kapcsolódik – a
Aceastã piesã de cult este legatã de patru szertartásokon használják az elõírás szerinti
lãnþiºoare care se unesc sus într-un mîner tömjénezések alkalmával.
de obicei cu douã belciuge, fiind folosite la A csorvási kápolna tulajdonából a gyûjte-
tãmîierile prevãzute în rînduielile sfintelor ménybe került tömjénezõ ismeretlen mû-
slujbe. helyben a XIX. sz. második felében sárgaréz
Cãdelniþa din Ciorvaº este executatã într- lemezbõl, trébelt díszítéssel készült. (11. kép)
un atelier necunoscut ºi dateazã din a doua Három részbõl áll. Felsõ része torony formá-
jumãtate a secolului al XIX-lea (fig. 11). Este jú, rajta görög kereszttel. Alsó része áttört,
lucratã în relief, din tablã de alamã ºi este trébelt és cizellált növényi- és virág ornamen-
compusã din trei pãrþi. Partea de sus, sub tikával díszített. A tömjénezõ harmadik da-
forma unui turnuleþ deasupra cãruia este rabját – a fogantyút, amelyen a felsõ részt
montatã crucea greacã ºi partea a doua, per- felemelõ négy lánc függ – szintén növényi
foratã ºi cizelatã în relief, împodobitã cu or- motívumok díszítik.
namentaþie vegetalã, floralã. A treia parte a Ebbõl az idõszakból származik és sárgaréz-
cãdelniþei – mînerul de care atîrnã patru lãn- bõl készült a mezõpeterdi tömjénezõ is. (12.
þiºoare cu ajutorul cãrora se ridicã partea de kép) Ennek áttört díszítésû, torony formájú
sus a cãdelniþei – are decoraþie vegetalã. felsõ részérõl hiányzik a kereszt. A harang
Din a doua jumãtate a secolului al XIX-lea alakú alsó rész három applikált kerubbal egy-
dateazã ºi cãdelniþa din Peterd (fig. 12). Par- szerûen díszített, talpa pedig díszítetlen. A
tea de sus, sub forma unui turnuleþ, cu deco- fogantyút a tûztérrel összekötõ láncok apró
raþie perforatã, este incompletã, fiind lipsitã rézgömbökbõl állnak.
de cruce. Focarul semisferic, resfrînt, este
decorat foarte simplu, doar cu trei heruvimi
aplicaþi, iar talpa este fãrã decoraþie. Cele
patru lãnþiºoare, de care cãdelniþa atîrnã de
mîner, sînt formate din globuleþe.
11. CÃDELNIÞÃ (TÖMJÉNEZÕ)

Locul de provenienþã (Származási hely): Ciorvaº (Csorvás)
12. CÃDELNIÞÃ (TÖMJÉNEZÕ)

Locul de provenienþã (Származási hely): Peterd (Mezõpeterd)
Dimensiuni (Méretek): 24,5x39 cm
Litierul A litier
Litierul este un vas de cult bisericesc folo- A litiert, más néven ötkenyértartót a na-
sit la slujba litiei, în cadrul vecerniei sãvîrºite gyobb ünnepeken a vecsernye szertartásában
la praznicele mai mari. În cadrul slujbei, a kenyérszenteléskor használják. Az istentisz-
litierul se aºazã în mijlocul bisericii pe o teleten a litiert a templom közepére helye-
mãsuþã. zett asztalra teszik.
De obicei, litierul este o tavã rotundã de A litier egylábú és talpon álló kör alakú
metal aºezatã pe un picior, deasupra tãvii se tálca, amelyen egy háromágú gyertyatartó és
aflã un tricher ºi trei cupe: una pentru vin, három kupa található a bor, a szentelt olaj és
alta pentru untdelemn ºi a treia pentru grîu. a búza számára. A tálca közepén található a
La mijlocul tãvii se aflã un disc pentru pîine. diszkosz, a misekenyér tartója. A litierre he-
Pe litier se pun cele cinci prescuri numite lyezik még az öt misekenyeret is, melyeket
litii, ce se sfinþesc la litia sãrbãtorilor. Litierul az ünnepi szertartások alkalmával szentelnek
simbolizeazã locul unde Iisus a sãturat lumea meg. A litier annak a pusztának a szimbólu-
în pustie. ma, ahol Jézus jóllakatta a tömeget.
În Colecþia Bisericii Ortodoxe Române se A különbözõ román ortodox parókiákról
aflã mai multe litiere din diferitele parohii több litier került be a Magyarországi Román
ortodoxe ale românilor din Ungaria. Bineîn- Ortodox Egyház Gyûjteményébe. Természe-
þeles ele diferã una de alta prin materialul tesen ezek anyagukban, díszítés- és készítés-
din care sînt lucrate, prin decoraþie, modul módjukban a készítõ mûhelyek különbözõ-
ºi felul cum sînt lucrate, în funcþie de atelie- ségébõl adódóan eltérnek egymástól.
rul unde au fost executate aceste piese. A gyûjteményben található ezüstözött litier
Litierul argintat provine de la Parohia Or- a pusztaottlakai román ortodox templomból
todoxã Românã din Otlaca-Pustã, aºezare în- származik. A települést a XIX. század végén
fiinþatã de români la sfîrºitul secolului al XIX- románok alapították és csak a XX. század elsõ
lea, ºi care de abia în prima jumãtate a seco- felében vált vegyes lakosságú községgé.18 (13.
lului al XX-lea va deveni comunã cu popula- kép)
þie mixtã18 (fig. 13). A XX. sz. elejére datálható tárgyat ezüstö-
Litierul dateazã de la începutul secolului zött rézbõl készítette egy ismeretlen ötvös-
al XX-lea. Este lucrat din aramã argintatã mester. A tálcán lévõ háromágú gyertyatar-
executat de un aurar necunoscut. Sfeºnicul tó a tricher talpán növényi ornamentika, a
de pe tava pentru trei lumînãri se numeºte discen pedig vésett virág motívumokból álló
tricher. Pe piciorul tricherului se aflã un de- díszítés látható. A három kupa szintén vésett,
cor realizat cu ornamentaþie vegetalã, iar pe kereszt és növényi motívumokat ábrázol. A
disc o decoraþie gravatã, floralã. Cupele îm- tálcát indával összefonódó négy liliom díszí-
prejur sînt gravate cu cruci ºi elemente ve- ti. A tárgy nódusza és tizenkét karéjú talpa
getale. Pe tavã motivul lujerului se îmbinã hasonló vésett, stilizált díszítésû.
cu patru crini. Nodul ºi talpa litierului este A gyulai nagyrománvárosi templomból
decorat la fel, cu ornamentaþie gravatã, stili- származó sárgaréz litier gyertyatartója egy-
zatã. Gravura împarte talpa în douãsprezece szerû, perforált motívumokkal díszített. (14.
felii. kép) A tálca közepén lévõ diszkosz és a há-
Litierul din Giula – Oraºul Mare Româ- rom kupa áttört stilizált virág ornamentiká-
nesc –, lucrat din alamã are un tricher cu jú. Szára trébelt, talpa pedig díszítetlen. A
decoraþie foarte simplã cu steluþe perforate litier kupáinak fedelérõl hiányoznak a kicsiny
(fig. 14). Discul din mijloc ºi cele trei cupe au keresztek.
decoraþie perforatã stilizatã, iar tava împre-
jur este ornamentatã cu decoraþie floralã per-
foratã. Fusul are decoraþie în relief, iar talpa
este fãrã decoraþie. Litierul este incomplet,
fiindcã lipsesc cruciuliþele de pe capacele
celor trei cupe.
13. LITIER

Locul de provenienþã (Származási hely): Otlaca-Pustã
(Pusztaottlaka)
Dimensiuni (Méretek): 39,5x27 cm
14. LITIER

Locul de provenienþã (Származási hely): Giula – Oraºul
Mare Românesc (Gyula – Miklósváros)
Prescura ºi pistornicul A misekenyér

és a misekenyér-jelzõ
Sacramentele, piesele bisericeºti sfinþite au A szakrális tárgyaknak, szentelt ételeknek,
avut ºi au ºi în zilele noastre un rol deosebit italoknak még napjainkban is jelentõs szere-
în viaþa comunitãþilor religioase. Dupã sfin- pük van az egyházi közösségek életében.
þirea lor, aceste obiecte au fost scoase din Megszentelésük után az emberek természet-
rîndul pieselor folosite zilnic, deoarece oa- feletti, mágikus erõt tulajdonítottak ezeknek,
menii le atribuiau putere supranaturalã, kivonva õket a mindennap használatos esz-
magicã. Aceste piese deseori apar în obice- közök sorából. Gyakran szerepelnek a nép-
iurile tradiþionale ºi în credinþa popularã. szokásokban és a népi hitvilágban.
Cele mai importante sacramente ale bise- A román ortodox egyház legfontosabb
ricii ortodoxe române sînt apa, hrana, iarba, szentelményei: a szenteltvíz, a szentelt étel,
mîþiºoarele, vinul ºi grîul sfinþit. Dintre hra- a szentelt fû, a szentelt barka, a szentelt bor
na sfinþitã are rol important pîinea, adicã és a szentelt búza. A szentelt ételek közül
prescura, împãrþitã la sfîrºitul liturghiilor. különös jelentõségû az ünnepi liturgiák vé-
Prescura se coace în formã de cruce greacã, gén kiosztott szentelt kenyér, amely egyen-
care are patru capete de aceeaºi mãrimi. Pen- lõ szárú görög kereszt formájú. A hívek a
tru prescurã credincioºii duceau fãinã la fe- misekenyér elkészítéséhez szükséges lisztet
meia numitã prescurãriþã, care se angaja sã a prescurãriþanak nevezett személyhez vit-
pregãteascã prescura. Dupã tradiþia de odi- ték el, aki a néphit szerint kizárólag hajadon
nioarã prescurãriþa trebuia sã fie fatã lány, illetve özvegyasszony, „tiszta asszony”
nemãritatã, sau femeie vãduvã. Pentru aceas- lehetett. Tevékenységéért az egyháztól ka-
tã activitate era plãtitã de bisericã. pott fizetséget.
Prescura era împãrþitã de preot, dupã A misézõ pap az ortodox egyházi szertar-
orînduiala bisericii ortodoxe, la cele mai ale- tásrendnek megfelelõen a szertartások végén
se sãrbãtori calendaristice, la sfîrºitul cere- osztja ki a híveknek a prescurat. Minden hívõ
monialului bisericesc. Fiecare creºtin lua cîte kap egy-egy darabkát a felszentelt prescurá-
o bucatã din prescura numitã nafurã, sau ból, melyet nafurának vagy anafurának ne-
anafurã. Nafura se consuma în bisericã, dar veznek. Általában a templomban fogyasztják
deseori se ducea ºi la cei de acasã, mai ales el, de gyakran visznek belõle az otthonma-
pentru copii ºi pentru bolnavi. Deci unii din- radtak, különösen a gyerekek és a beteg csa-
tre credincioºi luau mai multe bucãþi din ládtagok számára, ezért vannak akik több
anafurã. darabkát vesznek el a nafurából.
Prescura coaptã de femei în vîrstã se mai A fôként idõs asszony által sütött prescura
împarte ºi în zilele noastre în fiecare dumi- darabjai még napjainkban is kiosztásra kerül-
nicã. În unele localitãþi însã nu s-a pãstrat nek a legfontosabb ünnepek alkalmával. Né-
forma tradiþionalã a prescurei, ci este coaptã hány településen azonban a prescura süté-
în formã de pîine rotundã, sau cîteodatã sének hagyományos módja nem õrzõdött
pîinea este cumpãratã din magazin, este sfin- meg, itt kerek alakúra sütik vagy üzletben
þitã ºi împãrþitã credincioºilor. megvásárolt kenyeret szeletelnek fel, szen-
Prescura pregãtitã dupã vechea tradiþie de telnek és osztanak szét a hívek között.
prescurãriþã se deosebeºte de pîinea obiºnu- A misekenyér, a prescura tésztájában és
itã prin aluatul din care este copt ºi prin for- formájában különbözik a kenyértõl. A hagyo-
ma ei. Prescura care deci pãstreazã încã tra- mányos módon készített prescurát – mint
diþia veche – dupã cum amintisem – este már említettük – görög kereszt formájúra
coaptã în formã de cruce greacã. Pe lîngã for- sütötték. Formáján kívül jellemzõ jegye még
ma ei de cruce greacã o mai caracterizeazã a kenyér négy ágán látható jel. A prescurãriþa
semnul vizibil din cele patru colþuri ale pîinii. még a sütés elõtt megjelöli a kenyér négy ágát
Înainte de a aºeza în cuptor pîinea prescurã- a misekenyér-jelzõvel.
riþa pune pe cele patru capete semnul crucii A misekenyér-jelzô, pistornic egy fából fa-
cu pistornicul, numit în unele locuri pristol- ragott tárgy, melynek talpára négy mezõben
nic. a következõ betûket vésték: IC XC NI KA.
Pistornicul este un obiect cioplit din lemn. (15. kép)
Pe talpa pistornicului în patru pãtrate sînt A pistornic használatának megõrzése egy-
gravate literele IC XC NI KA, (fig. 15). egy településen attól függ, hogy a miseke-
Pãstrarea acestei tradiþii bisericeºti de a nyér készítõje vállalkozik-e a hagyományos
folosi pistornicul, de a pune semnul crucii tevékenységre.
pe pîine, în fiecare comunitate este subordo-
natã unei femei „curate”, care se angajeazã
la aceastã sarcinã.
15. PRESCURA ªI PISTORNICUL (MISEKENYÉR ÉS MISEKENYÉR-JELZÕ)

Datarea (Kor): sec. XVIII–XIX. (sz.)
Locul de provenienþã (Származási hely): Vecherd, Micherechi (Vekerd, Méhkerék)
Icoane Ikonok
Icoane prãznicare Ünnepi ikonok
În iconografia ortodoxã putem deosebi Az ortodox ikonmûvészetben kis- és nagy
icoane prãznicare mici ºi mari. Icoanele din ünnepi ikonokat különböztetünk meg. A bé-
Bichiº sînt aºa-numitele icoane prãznicare kési templomból származó ikonok úgyneve-
mici, care se aflã totdeauna aºezate în faþa zett kis ünnepi ikonok, amelyeket minden-
altarului, în naos pe un postament care se kor az oltár elõtti naosban egy Analoghionnak
numeºte Analoghion sau Tetrapod. Icoanele vagy Tetrapodnak nevezett posztamensen
sînt puse de obicei la înãlþimea de închinare helyeznek el. Általában olyan magasságban
a omului, pentru a putea fi sãrutate. Fiecare találhatók, hogy az ünnepek alkalmával a
sãrbãtoare din anul în curs este marcatã hívek fejet hajthassanak elõttük.
printr-o asemenea icoanã de cinstire a unui Az egyházi év minden ünnepét, illetve a
sfînt sau a unei sãrbãtori. szentek tiszteletét egy-egy ünnepi ikon jelzi.
Icoanele prãznicare mici sînt consacrate A békési templomból származó kis ünnepi
multor sãrbãtori ºi multor sfinþi. Cele din Bi- ikonokat egy XVIII. századi jeles festõnek, a
chiº sînt lucrãrile unui mare pictor din seco- macedoromán származású ªtefan Teneþchi-
lul al XVIII-lea de origine aromânã ªtefan nek tulajdoníthatjuk, aki 1746-tól 1795-ig
Teneþchi, care a trãit la Arad, între anii 1746– Aradon élt.19 Földrajzi értelemben széles te-
1795.19 A pictat pe o arie largã, ajungînd sã rületen fejtette ki tevékenységét. Festett a
picteze ºi pe teritoriul Ungariei de azi, inclu- mai Magyarország területén többek között a
siv ºi în biserica din oraºul Bichiº. Construc- békési templomban, melynek építése a gö-
þia acestei biserici a fost terminatã în anul
rög, bolgár és román idetelepülõk hozzájáru-
1791 cu contribuþia grecilor, bulgarilor ºi ro-
lásával 1791-ben fejezõdött be.20
mânilor stabiliþi aici.20
A gyûjteményben tizenkét darab békési,
În colecþie existã 12 icoane prãznicare mici
ªtefan Teneþchi által festett kis ünnepi ikon
din Bichiº, pictate de ªtefan Teneþchi (fig. 16–
található. (16–27. kép) ªtefan Teneþchi mûvé-
27). Specific artei lui ªtefan Teneþchi este
szetének jellemzõje a bizánci és nyugati
pendularea între elementele bizantine ºi cele
mûvészet elemeinek keveredése, vagyis a
de artã occidentalã, deci între viziunea bidi-
mensionalã bizantinã ºi cea tridimensionalã két-, illetve háromdimenziós ábrázolás egy-
occidentalã. În arta lui gãsim influenþe în idejû alkalmazása. Mûvészetében jellemzõ-
special de baroc, dar ºi influenþele epocii. ek a barokk stílusjegyek. Képein a jelenete-
Privind arhitectura pe care o introduce în ket klasszicista épületbelsõkben ábrázolja.
lucrãrile sale, scenele sînt prezentate într-un Festészetének egy másik jellemzõ eleme a
interior de arhitecturã neoclasicã. Un alt ele- tér érzékeltetése. A megszokott bizánci
ment specific al manierei lui Teneþchi este aranyszínû hátteret egy szinte érezhetõ, va-
încercarea de sugerare a spaþiului. Obiºnui- lóságos háttérrel helyettesíti. Mûvészetének
tul fundal de aur bizantin este înlocuit cu un egy másik új eleme, – a bizánci típusú mûvé-
spaþiu real în care circulã aer, pe care îl sim- szettel szemben – a drapéria természetes,
þim. Un alt element novator faþã de arta rãsã- lágyabb, könnyedebb esésének ábrázolása. A
riteanã de tip bizantin este modul de rezol- szentek megjelenítésében sajátos, egyedi
vare a drapajului, care cade mai uºor, mai ábrázolásmódot alkalmaz. Például az Angya-
liber. Cutele draperiei sînt oarecum fireºti. li üdvözlet címû ikonon Gábriel arkangyal arca
În sfîrºit, Teneþchi introduce la chipurile sfin- lágy, nõies. (17. kép) A figurák ilyen nõies
þilor o tipologie proprie. Astfel la icoana Buna ábrázolásmódja jellemzõ minden Teneþchi
vestire chipul Arhanghelului Gavril este un által festett arkangyalra és más szentre. Szûz
chip uºor androginic, un chip foarte feminin Mária alakját a bizánci hagyomány szerint
(fig. 17). Acest chip feciorelnic este caracte- ábrázolja, de bizonyos elemekkel az alak
ristic în arta lui Teneþchi pentru reprezenta- emberközelibb megjelenítésére törekszik. Ez

rea arhanghelilor ºi a altor sfinþi. Chipul Fe- a törekvés jelzi Teneþchi mûvészetében a
cioarei Maria pãstreazã unele date, ºi chiar nyugati barokk hatást. Példaként említhetjük
tipologia mare bizantinã, dar cu introduce- Mária arcának megformálását (piros ajkak,
rea unor elemente care duc la umanizarea nagy, kifejezõ szemek).
figurii. Aceastã umanizare ne îndreaptã spre A Jézus születése címû ünnepi ikonon még
arta occidentului, a barocului, din care s-a inkább felfedezhetõ a szereplõk életszerûbb
inspirat ªtefan Teneþchi. Un exemplu este ábrázolása. (18. kép) Az idõs József arcán pél-
anatomia gurii Mariei, o gurã senzualã, pe dául tisztán kifejezésre jutnak érzései, gon-
care nu o gãsim niciodatã în arta bizantinã. dolatai. Az arcán tükrözõdõ félelmet és nyug-
Ochii îi sînt mãriþi, expresia feþei este mai talanságot figyelemreméltó módon érzékel-
complex umanã, ceea ce nu este caracteris- teti a festõ. Az érzelmeknek hangsúlyozott
tic în arta bizantinã. ábrázolásával távolodik el Teneþchi a bizánci
Aceastã umanizare a personajelor, aceas- látásmódtól. Az alakok megformálásában al-
tã încercare de redare a unei psihologii mai kalmazott újszerû ecsetkezelés szabad és
adînci ºi mai complexe, este prezentã ºi mai
könnyed, eltér a bizáncitól. A festõ megkí-
evident în icoana închinatã Naºterii Domnu-
sérli a szereplõk könnyedebb ábrázolásmód-
lui Iisus Hristos (fig. 18). De exemplu chipul
bãtrînului Iosif este un portret, pe faþa cãru- ját, hangsúlyt helyezve Mária és József alak-
ia gîndurile sînt clar exprimate. Putem ob- jára.
serva o oarecare teamã, o anumitã neliniºte, Az ismertetett ikonciklus feltehetõleg 1773-
care sînt redate într-o tehnicã remarcabilã. ra datálható, ugyanis ezek egyikén, neveze-
Complexitatea de sentimente îl îndepãrtea- tesen az A három fõpap címû ikon jobb alsó
zã pe Teneþchi de viziunea bizantinã. În arta sarkán olvasható ez az évszám. (27. kép) Ezen
lui este foarte modernã tuºa pe care o folo- az ikonon találhatók ªtefan Teneþchi nevé-
seºte în redarea personajelor, care este o tuºã nek kezdõbetûi: C. T. Ezek alapján azonosít-
aproape liberã, evidentã, departe de tuºa în- hatjuk az ikonciklus alkotásának évét.
tinsã, platã folositã în arta bizantinã. Picto- A nagy ünnepi ikonok általában az ikonosz-
rul încearcã sã redea mai uºor volumul figu- táz második sorában találhatók. Számuk nem
rii ºi prin aceasta punînd accent mai ales pe meghatározott, az ikonosztáz méretétõl függ.
figura Mariei ºi a lui Iosif. Ezek kizárólagosan Jézus és Mária életéhez
Icoanele prãznicare în cauzã pot fi datate kapcsolódó ünnepekhez kötõdnek.
din anul 1773, deoarece una dintre ele, ºi A gyûjtemény legkorábbi darabjai (Isten-
anume icoana închinatã Sfinþilor Ierarhi anya a gyermek Jézussal és Deészisz) a bé-
Grigore, Vasile ºi Ioan, este datatã în partea kési templomból kerültek a gyûjteménybe és
dreaptã de jos cu negru, 1773 (fig. 27). Ace- a XVIII. században készülhettek. Az ikonok
eaºi icoanã este ºi semnatã cu iniþialele chi- korábbiak mint a békési ortodox egyházköz-
rilice ale lui ªtefan Teneþchi: C. T. Pe baza ség, amely 1781-ben jött létre. Származási
acesteia putem face datarea întregului lot de helyük és alkotójuk ismeretlen. Mindkettõ
icoane în discuþie. azonos méretû (69,5 x 55 cm), kréta alapra
Prãznicarele mari se aflã montate pe ico-
temperával festett.
nostas, de obicei în registrul al doilea. În ceea
A keresztény mûvészetben a keresztrefe-
ce priveºte numãrul acestora nu existã o re-
szítés mellett a leggyakoribb téma az Isten-
gulã fixã, iconostasul mai mare constã din
mai multe, iar unul mai mic din mai puþine anya a gyermek Jézussal. (28. kép) Mária alak-
icoane prãznicare mari. Acestea sînt consa- ját az ikonon sötétzöld és aranysárga színû,
crate numai sãrbãtorilor mari de peste an, egyszerû, dísztelen, redõk nélküli ruhákban
aºa-numitele praznice luminate, cele legate jeleníti meg az ismeretlen festõ. Bal karján a
exclusiv de viaþa lui Hristos ºi cea a Maicii kis Jézus, jobbjával a gyermekre mutat. Az
Domnului. ikon ábrázolásmódja hagyományos, bizánci
Icoanele reprezentînd Maica Domnului cu típusú, Mária arca ovális, szeme nagy, szem-
Pruncul ºi Deisis sînt cele mai timpurii piese öldöke ívelt, orra egyenes, dicsfénye hagyo-
de artã bisericeascã din colecþie. Provin de la mányos módon aranyozott. Jézus jobb kezé-
Parohia Ortodoxã Românã din Bichiº ºi sînt vel áldást oszt. Zöld tunikát és téglavörös
datate de la sfîrºitul secolului al XVIII-lea. köpenyt visel. Jézus arcvonásait a Máriáéhoz
Parohia Ortodoxã Românã din Bichiº a fost hasonlóan ábrázolja, aranyozott dicsfénnyel
înfiinþatã abia în anul 1781. Icoanele au fost övezett felnõtt ábrázattal rajzolja meg a fes-
pictate anterior, fiind procurate pentru bise- tõ.
rica din Bichiº dupã anul 1781. Locul de pro- A Deészisz ikon középpontjában Jézus
venienþã este necunoscut, iar zugravul ano- Krisztus alakja jelenik meg, téglavörös színû,
nim. Amîndouã sînt de aceleaºi dimensiuni sárga szegélyû ruhában és zöldeskék palást-
(69,5x55 cm) , pictate cu temperã pe lemn, ban, amely bal válláról hull le, mint egy ró-
pe fond de cretã. mai tóga. (29. kép) Bal kezében a nyitott Evan-
În arta creºtineascã, pe lîngã Rãstignire, géliumos könyvet tartja, jobbjával áldást oszt.
tema cea mai frecvent pictatã este Maica Arca ovális, barnásfehér, szeme kifejezõ,
Domnului cu Pruncul pe braþe (fig. 28). Maica szemöldöke ívelt, orra egyenes, szakálla és
Domnului este reprezentatã într-un hiton haja hosszú, dicsfénye aranyozott. A Jézus
verde-închis ºi maforion ocru-auriu, nedeco- köré csoportosuló jellemzõ alakok dicsfénye
rat, simplu, fãrã rãsfrîngeri. Maica Domnu- Jézuséhoz hasonló. Jobbján Szûz Mária, bal-
lui þine pe Iisus pe braþul stîng, iar cu mîna ján Keresztelõ Szent János, mögötte pedig a
dreaptã indicã Pruncul. Modeleul este în két arkangyal, Mihály és Gábriel alakja lát-
manierã tradiþionalã de tip bizantin. Chipul ható.
Mariei este oval, cu ochi mari migdalaþi,
Mindkét ikon zöldeskék háttere, stilizált
sprîncene trasate în curbe ºi nas drept. Nim-
kék és téglavörös színû leveles indás díszíté-
bul este tratat în mod tradiþional, auriu. Iisus
sû. Az alakok nevei olvasható fekete cirill
binecuvînteazã cu mîna dreaptã, iar cu stînga
betûkkel vannak feltüntetve. A gyûjtemény
indicã spre Maica Domnului. Poartã o tunicã
e két legértékesebb darabja az Istenanya a
verde ºi o mantie cãrãmizie. Trãsãturile chi-
gyermek Jézussal és a Deészisz teljes egé-
pului lui Iisus sînt trasate asemãnãtor cu ale
Mariei, pare a fi chipul unui matur, înconju- szében restaurált.
rat cu acelaºi nimb plat, auriu.
În centrul icoanei Deisis se aflã figura lui
Iisus Hristos pe un scaun în hiton cãrãmiziu
tivit la gît cu galon galben ºi mantie verde-
albãstruie, înfãºuratã peste mijloc, care cade
de pe umãrul stîng ca o togã romanã (fig. 29).
Cu mîna stîngã þine evanghelia deschisã, iar
cu dreapta binecuvînteazã. Chipul este oval
modelat în alb-maro, cu ochi mari, sprîncene
arcuite, nas drept, barbã ºi plete lungi. Nim-
bul lui Iisus este tratat în auriu.
Personajele tipice din jurul lui Iisus au
acelaºi nimb, în dreapta sa aflã Sfînta Maria,
la stînga Ioan Botezãtorul, iar în spate cei doi
arhangheli, Mihail ºi Gavril.
Fondul celor douã icoane prãznicare mari
este asemãnãtor, fiind pictat cu o nuanþã ver-
de-albastruie închisã, cu decoraþia vrejurilor
de frunze stilizate în albastru ºi cãrãmiziu.
Icoanele sînt nesemnate, nedatate. Denumi-
rea personajelor este executatã cu litere chi-
rilice în negru.
Icoanele cele mai vechi ºi preþioase din
colecþie, Maica Domnului cu Pruncul ºi
Deisis au fost în întregime restaurate,
salvîndu-se astfel din starea dezastruoasã ºi
pãstrîndu-se pentru viitor.

Csobai Elena, Emilia Martin Vestigiile Bisericii Ortodoxe Romane Din Ungaria, Giula, 1999, Partea I

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Csobai Elena, Emilia Martin Vestigiile Bisericii Ortodoxe Romane Din Ungaria, Giula, 1999, Partea I

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ KINCSEI 1

CSOBAI ELENA–MARTIN EMILIA

VESTIGIILE BISERICII ORTODOXE ROMÂNE DIN UNGARIA

Csobai Elena – Martin Emilia

Vestigiile Bisericii Ortodoxe

© Csobai Elena–Martin Emilia, 1999

Editat cu sprijinul Ministerului Culturii ºi Învãþãmîntului Public,

Megjelent a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium,

ROMÂNII DIN UNGARIA . . . . . . . . 9 A MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK . . . . 9

COLECÞIA BISERICII ORTODOXE A MAGYARORSZÁGI ROMÁN

OBIECTE DE CULT BISERICESC . . . 35 SZAKRÁLIS TÁRGYAK . . . . . . . . . 35

TEXTILE BISERICEªTI . . . . . . . . . 92 EGYHÁZI TEXTÍLIÁK . . . . . . . . . . 92

CÃRÞI VECHI BISERICEªTI ªI SZERTARTÁSKÖNYVEK

ORTHODOX TRESURES . . . . . . . . 115 ORTHODOX TRESURES . . . . . . . . 115

BIBLIOGRAFIE . . . . . . . . . . . . . 121 IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . 121

Cuvînt înainte Elõszó

Prezenþa românilor în bazinul celor trei Románok jelenlétére a Körösök völgyében

CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, ALETEA

ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, ALETEA

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, APATEU

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, KÖRÖSSZEGAPÁTI

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BÃTANIA

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, BATTONYA

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BICHIª

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, BÉKÉS

atestate 11 aºezãri locuite de o populaþie mix- Körösszegapáti, Méhkerék, Mezôpeterd,

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BICHIªCIABA

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, BICHIªCIABA

CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, BUDAPESTA

ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, BUDAPESTA

turale, devenind, în felul acesta, cîrmuitoarea az egyházi és világi mûveltség hordozójává.

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CENADUL UNGURESC

A ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, MAGYARCSANÁD

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ,

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM,

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, CHITIGHAZ

CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CRÎSTOR

ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, CRÎSTOR

CAPELA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, CIORVAª

ICONOSTASUL CAPELEI ORTODOXE ROMÂNE, CIORVAª

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, DARVAª

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, DARVAª

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, GIULA – ORAªUL MARE

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, GYULA – MIKLÓSVÁROS

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ,

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, GYULA – KRISZTINAVÁROS

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, JACA

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, JACA

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ,

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, MÉHKERÉK

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, MICHERECHI

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, OTLACA-PUSTÃ

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM, PUSZTAOTTLAKA

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, PETERD

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, PETERD

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ, SÃCAL

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM,

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, SÃCAL

BISERICA ORTODOXÃ ROMÂNÃ,

ROMÁN ORTODOX TEMPLOM,

ICONOSTASUL BISERICII ORTODOXE ROMÂNE, VECHERD

Colecþia Bisericii A Magyarországi

apostole, chiriacodromioane, cãrþi de rugãci- koszorúk, alamizsnás tálak, bélyegzõk,