Polgári Jog 15.

záróvizsga kérdés
Faludi Gábor, 2020.03.30.

1. A szabadalmi jogviszony tartalma: a szabadalmas jogai s kötelezettségei

2. A szabadalmas jogai:
- kizárólagos hasznosítás joga (Szt. 19. §)
A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben
felléphet, aki engedélye nélkül
= a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba
hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e
terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
b) ) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról,
illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem
használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást
használatra ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra
ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a
találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
d) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet azzal
szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem
jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot
(eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány
megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján
nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve
arra szolgál. (közvetett bitorlás)
e) Nincs közvetett bitorlás, ha az átadott vagy felajánlott dolog a
kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru
átadója, illetve felajánlója szándékosan hasznosítási cselekmények
végzésére indítja az átvevőt.
f) Nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a kizárólagos
hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.
a hasznosítási magatartást meg kell különböztetni a szabadalombitorlásban való
közreműködéstől: eltiltási és abbahagyási igény érvényesíthető azzal szemben, aki
- kereskedelmi mértékben birtokolja a bitorlással érintett termékeket, és nem
minősül közvetett bitorlónak
- kereskedelmi mértékben veszi igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat;
- kereskedelmi mértékben nyújt szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez,
- a hasznosítási jog átengedése: licencia szerződés (Szt. 27-30. §)
- a szabadalom átruházása (Szt. 25. § (1) (használhatók a 10. tételben a szerződési
jogról írottak!)
3. A szabadalmas kötelezettségei:
- bejelentési, kutatási és fenntartási díj fizetése (Szt. 23. §, 57. § (4). A nem fizetés
következményei: ld. 14. tétel: megszűnés, de: újra érvénybe helyezés,
- hasznosítás: a hasznosítás elmulasztásának jogkövetkezménye: kényszerengedély
(Szt. 31., 33. §).
4. A szabadalmi jogviszony korlátjai
Az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg (Szt. 24. §)
a) kifejezett, szűk értelemben vett oltalmi korlátok:
- előhasználat (Szt. 21. § (1)-(3),
 - továbbhasználat (Szt. 21. § (4),
- tranziteszközök (Szt. 21. § (5),
- kényszerengedély
= hasznosítás elmulasztása miatt, ld. a 3. pontot,
= szabadalmak függősége miatt (Szt. 32., 33. §),
= közegészégügyi problémák kezelésére (gyógyszerek előállítása és
forgalmazása ilyen problémákkal küzdő államokba (Szt 33/A.§)
b) korlátozás tágabb értelemben (valójában nem része a kizárólagos
jognak):
- kivételek a kizárólagos jog hatálya alól (Szt. 19. § (6):
A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
- a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül
eső cselekményekre;
- b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a
találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással
előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges
kísérleteket és vizsgálatokat (un. Bolar kivétel);
- c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi
elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további
cselekményekre.
- a kizárólagos hasznosítási jog kimerülése (Szt. 20. §),
- korlátnak lehet tekinteni a szolgálati, és az alkalmazotti találmányra vonatkozó
szabadalmi/hasznosítási igényt is az eredeti jogosult (feltaláló) szempontjából.
- A legabsztraktabb értelemben az oltalmi idő (20 év +kiegészítő oltalmakra
irányadó oltalmi idő) is az oltalom korlátjaként tekinthető.

(A tétel vége)