Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

A gyógynövények talán legfontosabb és elvitathatatlan pozitívuma, hogy

segítenek egészségünk megőrzésében és a betegségek megelőzésében. A
gyógynövény elnevezés a gyógyításra utal, ezért sokan a gyógyszerek
alternatívájaként tekintenek a gyógynövényekre, pedig ez sok szempontból nem
helytálló.

Mivel a patikában kapható gyógyszereket is akkor rendeli az orvos, ha betegek

vagyunk, és nem léteznek olyan gyógyszerek, melyek betegségmegelőzésre
alkalmasak lennének, így meg is érkeztünk a probléma forrásához.

Legtöbben pont akkor kezdenek gyógynövények után kapkodni, amikor már

kialakult valamilyen, akár súlyos betegségük, de nem szeretnének gyógyszereket
szedni.

Pedig azt a betegséget a legkönnyebb megelőzni, amelyik ki sem alakul. Tehát

elsődleges célunkká a megelőzést kellene tenni, ami egy sokösszetevős életmód
eredménye, viszont a gyógynövények nagy-nagy szerepet játszanak benne.

Sajnos, a már kialakult betegségek, főként, ha gyógyszerszedés is társul hozzájuk,

sokszor és néha igen erőteljesen behatárolják a fogyasztható gyógyteákat.

Bár ez a kis füzet főként a gyógyteákról szól, érdemes megemlíteni, hogy a gyógy-
és fűszernövények sok-sok formában fejtik ki pozitív élettani hatásaikat.

Van olyan ismerősöm, aki semmilyen teát nem képes meginni (még a
gyümölcsteát vagy a fekete teát sem), mégis rengeteg gyógynövényt fogyaszt.

Ugyanis adhatjuk őket ételeinkhez, belesüthetjük kenyérbe, süteménybe,

rászórhatjuk salátára, szendvicsre, desszertekre. A felhasználásnak csak
fantáziánk szabhat határokat. Készíthetünk belőlük élvezeti teát, „üdítőitalt”,
melyek általában nem a „hivatalos elkészítési mód” alapján készült, de mégiscsak
gyógyteák.

Az így felhasznált gyógynövények változatossá teszik táplálkozásunkat, új ízeket

csempésznek az asztalunkra, és még egészségünknek is jót tesznek.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Miből készül a gyógyteánk?

Filteres vagy kimért gyógynövényt használjunk?

A gyógynövények minősítése szabványokhoz kötött, melyeket a VIII. Magyar

Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.) tartalmaz. Az ebben nem szereplő gyógynövények
esetén a Magyar Szabvány (MSZ) szolgálhat hivatkozási alapul. Ezeken kívül
külföldi gyógyszerkönyvek, szabványok előírásai alapján is történhet minősítés.

A kereskedelmi forgalomba kerülő gyógynövényeket be kell vizsgáltatni, így

értelemszerűen a minőségük felől sem lehet kétségünk.

Persze, ha lehetőség van rá, a legjobb megoldás saját magunknak termeszteni

vagy gyűjteni, így tudjuk a leghatékonyabban ellenőrzésünk alatt tartani a
gyűjtés, feldolgozás, szárítás, tárolás körülményeit.

Rohanó világunkban nagyon divatos a filteres tea, ugyanis nem kell mérni, szűrni.
Belógatom, kiveszem, s már ihatom is.

Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy például az aromás gyógynövények
az aprítással nagyon sokat veszítenek illóolaj-tartalmukból, így értékükből is.
Ebből következik, hogy a saját gyűjtésből származó aprítatlanul tárolt
gyógynövény tartalmazza a legtöbb illóolajat, illetve a durvára aprított kimért
(zacskós) gyógynövény illóolaj-tartalma is elfogadható, főleg ha a csomagolási
időhöz képest viszonylag gyorsan felhasználjuk. S így már azt is el tudjuk képzelni,
hogy egy filteres teában, ami szinte csak növényi port tartalmaz, mennyi illóolaj
maradhat, mire a csészénkbe kerül.

A filteres teák fogyasztása legfeljebb élvezeti teaként, illetve folyadékpótlásra

javasolható. Ha valódi gyógyhatást szeretnénk elérni és ténylegesen gyógyító
italt szeretnénk készíteni, mindenképpen a kimért vagy saját gyűjtésből
származó gyógyfüveket érdemes választani. A kimért gyógynövények használata
ugyan némileg körülményesebb, a hatóanyag-tartalom tekintetében ugyanakkor
biztosabbak lehetünk a dolgunkban.

Az ár sem elhanyagolható tényező. A filteres kiszerelésű teák még a fenti

hátrányuk ellenére is jóval drágábbak kimért társaiknál.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Abban pedig végképp nem vagyok biztos, hogy a kis papírfilterek teljesen
ártalmatlanok számunkra, s hogy az ebből esetlegesen kioldódó anyagokat
tényleg szívesen látjuk az elvileg egészségünk megőrzését vagy helyreállítását
szolgáló teánkban.

Szárított vagy friss?

Sokan gondolják úgy, hogy a

gyógynövényeket csak szárítva lehet
fogyasztani.
Ez a tévhit talán onnan ered, hogy
kereskedelmi forgalomban friss
gyógynövényekkel nem találkozunk,
aminek több oka is van.

Egyrészt a gyógynövényeket gyűjtés

után a lehető leggyorsabban alá kell vetni a feldolgozási, illetve szárítási
folyamatnak. Így biztosítható ugyanis, hogy a megfelelően gyűjtött, már friss
állapotban is megfelelő minőségű növény ne veszítsen hatóanyag-tartalmából,
ne fülledjen be, ne fonnyadjon kínjában, hanem mielőbb jó minőségű szárítmány
készülhessen belőle. A bevizsgálást is szárítás után végzik, tehát abban az
állapotban, ahogy a boltok polcaira kerül majd.

A körültekintő gyűjtési, majd szárítási folyamat biztosítja, hogy a lehető legjobb

minőségű szárítmányok kerüljenek a teánkba, melyek méltán veszik fel a
versenyt a friss növények gyógyhatásával.

Másrészt a polcokon nem mutatnának túl jól a fonnyadásnak indult növények,

melyek óráról órára veszítenek beltartalmi értékükből, mígnem teljesen
értéktelenné válnak. Ráadásul ezen folyamat során az adagolás is egyre
bizonytalanabbá válna.

Harmadrészt, mivel a gyógynövények könnyen befüllednek, még a lédús, bogyós

gyümölcsöknél is nehezebb bánni velük. Tapasztalhatjuk, hogy a petrezselyem-
vagy kaporcsokrok is sok nyűgöt jelentenek a zöldségesek standjain, ráadásul
igen drágák ahhoz képest, hogy egy kiskertben az ember szinte nem is tud mit
kezdeni például a hihetetlen mennyiségű petrezselyemlevéllel.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Ezen okok miatt teljesen egyértelmű, hogy a szárított gyógynövényekkel

találkozunk a mindennapokban.

Hogyan juthatunk friss gyógynövényekhez?

Akinek van kiskertje vagy akár egy világos konyhaablaka, erkélye, balkonja,
mindenképpen érdemes legalább néhány cserép friss fűszernövényt nevelnie,
hiszen ezeket nemcsak ételkészítésnél használhatjuk, hanem kiváló teát is
készíthetünk belőlük.

Kirándulásaink alkalmával is érdemes legalább egy kevés gyógynövényre szert

tenni, amiből otthon kifejezetten kellemes ízvilágú herbateát készíthetünk,
amely a szárított növényekből készítettekkel – ízében - nem is említhető egy
napon.

Amennyiben gyógyító célzattal készítjük a friss teát, körülbelül kétszeres

mennyiséget kell használni a szárított növényhez képest. Mondjuk úgy, hogy egy
jó nagy csipet - amit az ujjaink közé tudunk fogni - felel meg egy teáskanálnyi
szárítmánynak.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

A gyógynövénygyűjtés szabályait mindig tartsuk be! Itt bővebben is írtam erről:

https://gyogyfuveskertem.hu/gyogynovenyek-gyujtese/

Hogyan készítsünk gyógyteát?

A fentiek után már tudjuk, hogy miből készül a teánk.

Az elkészítéshez használt eszközök

A gyógyteák készítésénél lehetőleg mellőzzük a fém eszközök használatát. A

főzéshez célszerű sérülésmentes, zománcozott lábost, az áztatáshoz és a
forrázáshoz pedig porcelánból vagy üvegből készült kancsót használni. (Vigyázat!
Az üveg a magas hőtől elrepedhet.) Szükségünk lesz továbbá műanyag vagy
rozsdamentes acél teaszűrőre, illetve műanyag vagy rozsdamentes acél
kanalakra is, de figyeljünk oda, hogy a műanyagok BPA (biszfenol-A)-mentes
műanyagok legyenek.

A rozsdamentes elnevezés megtévesztő, ezek is képesek a rozsdásodásra, csak

sokkal nehezebb ezt az állapotot elérni, illetve némiképp rozsdásodás nélkül is
oxidálják, amivel érintkeznek.

Se a műanyaggal, se a rozsdamentes fémmel ne hagyjuk túl sokáig érintkezni a

teát. Gyors szűrés és gyors keverés után tegyük félre ezeket.

A műanyagból káros anyagok oldódhatnak ki, a fémek pedig eloxidálhatják a

hatóanyagokat. Valójában a legjobb lenne porcelán, zománcozott és üveg
eszközökkel dolgozni. Sajnos, a porcelán gyógyteás bögréken általában túl
nagyok a lukak, így ezek szinte csak a saját gyűjtésű morzsolatlan, darabolatlan
gyógynövények szűrésére alkalmasak.

Gyógyteát három módon készíthetünk: forrázással, főzéssel, illetve áztatással

(vagy szép idegen szóval macerálással).

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Forrázás

Ezek közül a forrázás a leggyakoribb. A virágokat, leveleket, virágos-száras

növényi részeket általában ezzel a módszerrel készítjük el.

Ehhez először vizet forralunk. Amikor felforrt a víz, elzárjuk alatta a hőforrást,
majd beleszórjuk a kívánt növényi részt. Lefedve állni hagyjuk kb. 10 percig. Ezt
követően leszűrjük, majd langyosan fogyasztható az elkészült tea.

Főzés

Főzéssel a keményebb növényi részekből, így a kérgekből, bogyókból,

gyökerekből készítünk teát. Olyan növényeket, melyek egyébként ártalmas, de
főzéssel elbomló anyagot tartalmaznak (pl. zsurló és zsálya), szintén főzéssel
készítünk el.

Ehhez a vizet a kiválasztott növénnyel együtt tesszük fel főni, általában kb. 3-5
percig forraljuk, majd lefedve állni hagyjuk kb. 10 percig. Szűrés után langyosan
fogyasztható.

Áztatás

Áztatással készülnek azok a teák,

melyekben a növény könnyen lebomló
hatóanyagai dominálnak. Ide tartoznak a
hőre érzékeny vitamin-, illetve a
nyálkatartalmú növények (pl.
csipkebogyó, mályvafélék).

Ehhez szobahőmérsékletű vízbe szórjuk a szárítmányt, majd 6-8 órán vagy egy
éjszakán át állni hagyjuk. Az áztatási idő letelte után leszűrjük, langyosítva
fogyasztjuk.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Mennyire legyen forró a forró víz?

Természetesen mindenki tudja, hogy a víz 100 fokon forr, ugyanakkor a köznapi
nyelvben már a 60-70 fokos vizet is szoktuk forrónak mondani, hiszen érzetre
valóban az.

A gyógyteákat mindig forralt vízzel készítjük. Ha felforrt a víz, tehát 100 fokon
bugyog, elzárjuk alatta a hőforrást, levesszük a lábosról a fedőt, vagy a vízforralót
lekapcsoljuk, és áttöltjük a tartalmát az áztatáshoz használt edénybe, tehát mire
a növényi részek a vízbe kerülnek, a víz nagyjából 97-99 fokra visszahűl.

Az a lényeg, hogy a gyógyteák elkészítéséhez a vizet lehetőleg mindig forraljuk

fel (ez lágyítja a vizet, és jobb íze lesz a végeredménynek), de soha ne dobjuk a
lobogva forró vízbe a növényi részeket, illetve ne öntsünk a növényi részekre
lobogva forró vizet. (Az áztatással készülő gyógyteák esetében a vizet hűtsük
vissza szobahőmérsékletűre. A főzéssel készülők esetén a főzés 100 fokon
történő forralást jelent.)

Le kell fedni az edényt, amíg ázik a tea?

A gyógyteákat általában, de az illóolajakat tartalmazó teákat a forrázást követő

áztatás közben mindig le szoktuk fedni, hogy az illóolajok ne illanjanak el olyan
könnyen. Ám ennek csak akkor van tényleges értelme, ha a lefedéshez használt
tetőről a rácsapódott illóolajos nedvességet az áztatás végeztével visszajuttatjuk,
visszacsöpögtetjük a teába.

A csipkebogyótea különleges elkészítési módja

A csipkebogyó igen különleges a gyógynövények között, amit nemcsak magas C-

vitamin-tartalmának tudhatunk be, de annak a ténynek is, hogy a
gyümölcshúsban található C-vitaminon túl a magjában nagy mennyiségben
található E-vitamin, illetve vesekövet és epekövet oldó anyagok. Annak
érdekében, hogy az összes hasznos hatóanyagot kinyerjük és a csipkebogyóval is
takarékoskodjunk, az alábbi elkészítési mód javasolható.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Az összezúzott csipkebogyókból elsőként áztatással nyerjük ki a C-vitamint. Az

áztatási idő letelte után a teát leszűrjük. A visszamaradó ázott magos
csipkebogyóhúst egy lábasba tesszük, felöntjük vízzel, és rövid főzéssel nyerjük
ki a kemény magokból a kőoldó anyagokat, illetve az E-vitamint. Az E-vitamin hő
hatására gyorsan bomlik, ezért nem szabad túl hosszasan főzni.

Hogyan adagoljuk a gyógyteát?

A gyógyteák adagolására nincs általánosan alkalmazható szabály. A citromfűből

kell a legkevesebb, fél teáskanálnyi az egyszeri adag. A pásztortáskából kell a
legtöbb, 2 evőkanálnyi az egyszeri adag. Nagy általánosságban elmondható, hogy
egy adag tea 1 teáskanálnyi szárítmányból és 2 deciliternyi vízből készül. A napi
mennyiség általában 2-3-szor 2 deciliternyi tea, de erre sincs pontos szabály. Az
erős hatású gyógynövényekből általában naponta kétszer, a gyengébb
hatásúakból naponta háromszor fogyaszthatunk. Pontos adagolási útmutatók
találhatók a gyogyfuveskertem.hu weboldalon az egyes gyógynövények
leírásánál.

Az emésztésre ható teákat étkezés előtt, a nyugtató hatásúakat délután és este,

a vízhajtó hatásúakat reggel és a nap folyamán fogyasztjuk.

Amennyiben teakeverékeket alkalmazunk, ezekből megelőzés és kúra céljára is

általában egy evőkanálnyi az egyszeri mennyiség 2 deciliternyi vízhez számítva.
Megelőzésnél elegendő napi egyszer fogyasztani a teákat, míg kúránál általában
2-3-szor 2 deciliternyi a napi mennyiség, a keveréktől függően.

A gyógyteás kúra általában hat hétig tart. Keverékek és az enyhébb hatású

gyógynövények esetében számolhatunk ezzel a hat héttel, de erős hatású
gyógynövények esetében ez akár egy hétben is maximalizálódhat.
(Általánosságban elmondható, hogy az erős hajtó (pl. vízhajtó, hashajtó),
valamint az alkaloidokat tartalmazó gyógynövények tartoznak az erős hatású
gyógynövények csoportjába, de a hormonális hatású gyógynövényekkel is
óvatosan kell bánni.) A két kúra közötti szünet legalább annyi ideig tartson, mint
maga a kúra. A kúra szükség esetén ismételhető, ha a panaszok továbbra is
fennállnak.

Külsőlegesen általában dupla mennyiséget használunk, mint belsőleg. Ez azt

jelenti, hogy amennyiben belsőleges alkalmazáskor 1 teáskanálnyi mennyiséget

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

adunk egy gyógynövény-szárítmányból 2 deciliternyi vízhez, úgy külsőleges

alkalmazásnál 2 teáskanálnyi lesz a mennyiség ugyanennyi vízhez adva.
Kádfürdőhöz körülbelül egy jó nagy maréknyi gyógynövényt számítsunk.

Gyermekeknek erős hatású, illetve a hormonrendszerre ható gyógynövényeket

nem adunk, számukra a teát mindig hígítjuk, illetve a testsúlyuknak megfelelően
arányosan kevesebb gyógynövényből készítjük el.

Várandósság idején a legtöbb gyógynövény alkalmazásáról le kell mondani, ezek

között is kiemelten említendőek a hashajtó, vízhajtó, epehajtó,
hormonrendszerre ható és a simaizmok görcseit oldó növények.

Alkalmazás előtt mindig járjunk utána a pontos adagolásnak, esetleges

mellékhatásoknak vagy olyan állapotoknak, melyekben nem ajánlott az
alkalmazás, illetve kérjük szakember segítségét. (Növényenkénti pontos
adagolási útmutatók, mellékhatások a www.gyogyfuveskertem.hu honlapon a
gyógynövények leírásánál találhatóak.) Amennyiben nem enyhülnek a panaszok,
forduljunk szakemberhez.

Mit jelentenek pontosan az ellenjavallatok és a

mellékhatások a gyógyteák esetén?

Bizonyos életkorokban, bizonyos állapotok és bizonyos betegségek esetén egyes

gyógyteák fogyasztása nem ajánlott. Kisgyermekek és különösen csecsemők
esetén korlátozott a gyógynövények alkalmazhatósága, s vannak növények,
melyek idősebb életkorban nem ajánlottak. Várandósság és szoptatás idején
szintén megfontolandó a legtöbb növény alkalmazása (vagy inkább mellőzése).
Súlyos betegségek, mint például májkárosodás, veseelégtelenség vagy
szívelégtelenség esetén szintén korlátozások szükségesek.

Ugyanakkor egy tea, nem tea. Ez azt jelenti, hogy egy teától nem remélhetünk
gyógyulást, ám egy tea súlyos állapotromlást sem idéz elő.

Fontos még tudni, hogy a mellékhatások és ellenjavallatok elsősorban az

úgynevezett egyedi teákra vonatkoznak (tehát amikor egyféle növényből készül
a tea) és azoknak is leginkább hosszabb távon, kúraszerűen történő
alkalmazására. Hiszen kúraszerű alkalmazáskor, ha egyetlen gyógynövényből
készül a tea, annak minden egyes hatását elfogyasztjuk, a kedvezőeket és az

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

esetlegesen kedvezőtleneket egyaránt, ráadásul naponta többször, és akár több

héten át, így aztán bőségesen kifejthetik hatásukat.

Ha teakeveréket alkalmazunk, a különféle növények erősítik egymás azonos

hatásait, de a többi hatás (mivel csak kis részben van jelen a teában) gyakorlatilag
eltörpül. Ezért például ha egy köhögéscsillapító teakeveréknek csak egyetlen
olyan alkotóeleme van, mely hashajtó hatású, ez a hatás szinte elhanyagolható
mértékű lesz a keverékben. Ezzel szemben egy olyan egyedi tea esetén,
amelynek akár négy-öt vagy még több hatása is van, nyilván mindegyik hatással
számolni kell.

A gyógynövények ellenjavallatai legtöbbször abból fakadnak, hogy egy-egy

gyógynövény sokféle panaszra jelent gyógyírt, s aki a növény egyik hatását
szeretné élvezni, nem biztos, hogy a másik - egyébként sok más esetben éppen
pozitív - hatásából is részesülni szeretne.

Ezzel együtt például egyetlen tea is emelheti vagy csökkentheti annyira a

vérnyomást, ami egy egyébként is nagyon magas vérnyomással küzdő embernél
igen kellemetlen tüneteket okozhat. Vagy egyetlen tea is beindíthatja annyira a
bélműködést, hogy egy alapvetően gyors anyagcseréjű embert kellemetlen
helyzetbe hozhat, és folytathatnák tovább a sort.

Egészséges emberek számára a keverékekben az egyes növények olyan káros

mellékhatásai, mint a vese- vagy májkárosító hatás nem jelentenek veszélyt, ha
betartjuk a kúraszerű alkalmazást és a megfelelő adagolást. Ugyanakkor minden
életkorban, minden állapotban és minden betegség esetén olyan növényeket
célszerű összeválogatni a teakeverékekhez is, melyek ilyen esetekben is
biztonságosan alkalmazhatóak.

Nagyon komolyan kell venni és nem szabad kockáztatni, ha valaki súlyos

betegségben szenved, mint például vesekárosodás, májkárosodás, nagyon
magas és nehezen kezelhető vagy éppen túlságosan alacsony vérnyomás,
daganatképződésre való hajlam stb. Ilyen esetekben szigorúan kell venni, ha
bizonyos növények tiltólistán szerepelnek. Semmilyen kockázatot nem szabad
felvállalni, semmilyen kompromisszumot nem szabad kötni, és szükséges az
orvosi konzultáció is a különféle gyógynövények alkalmazása előtt.

Sok gyógynövény van, melyeket nem lehet együtt alkalmazni különféle

gyógyszerekkel, mert egymás hatását károsan, hátrányosan befolyásolják,
esetleg veszélyes mértékben felerősítik. Aki bármilyen gyógyszert szed (ide

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

tartozik a sokak által nem is gyógyszerként kezelt fogamzásgátló is!),

mindenképpen kérje ki szakember véleményét a gyógynövények alkalmazása
előtt!

Miért lehet az, hogy kellemetlenséget érzek egy

gyógynövény alkalmazásakor, vagy hogy nekem nem
használ az, ami másnak viszont igen?

Amennyiben bármilyen gyógynövény fogyasztása, alkalmazása esetén

kellemetlenséget érzünk, nagy eséllyel nem az lesz a megfelelő növény a
számunkra.

Van, aki kifejezetten kívánja a csípős ízeket, más ki nem állhatja. Van, aki imádja
a kamilla illatát, másnak forog tőle a gyomra. Nem vagyunk egyformák, éppen
ezért a növények is másképp hatnak ránk, és éppen ezért lehetséges, hogy míg
valaki „esküszik” egy gyógynövény hatásosságára, a másik embernél semmilyen
javulást nem hoz.

Mi a gyógyteák fogyasztásának legbiztonságosabb

módja?

A legbiztonságosabb mód, ha nem egyedi teákat (egyetlen növényből készült

teát) alkalmazunk, hanem teakeverékeket.

Nyilván a keverékbe is célszerű olyan teákat beválogatni, melyek egyenként sem

jelentenek semmilyen problémát esetlegesen fennálló betegségeink vagy
állapotunk tekintetében, de a keverékeknél szükség esetén egy-egy növény
erejéig kivételt is tehetünk ezen a téren, hiszen csak kis mértékben lesz jelen a
nem kívánt hatás. (A különféle súlyos állapotok és betegségek esetében
semmilyen kockázatot ne vállaljunk!)

A keverékeket is kúraszerűen fogyasztjuk, illetve célszerű (akár naponta vagy

hetente) váltogatni a keverékeket.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

A gyógyteák alapvetően biztonságosak, ha betartjuk az ellenjavallatokra, a

mennyiségekre és az alkalmazás időtartamára vonatkozó utasításokat.

Mi a helyzet, ha szeretjük egy olyan gyógytea ízét,

amelynek fogyasztása nem javasolt számunkra?

A gyógyteákat sokszor fogyasztjuk az ízük miatt. Ilyen esetekben nem a

gyógyhatáson van a hangsúly, tehát a szokásos adagolásnál kisebb mennyiségű
gyógynövényből is elkészíthetjük a teát, így a kellemes ízhatást elérhetjük, de a
növény egyéb hatásai kevésbé érvényesülnek.

Amennyiben például valakinek gyenge a szíve, nem tanácsos napi szinten

hársfateát fogyasztania, mert gyengíti a szívet. Ugyanakkor, ha nagyon kedveli a
hárstea ízét, fél teáskanálnyi hársvirágból akár fél liter kellemes ízű teát is
készíthet (kb. két bögrényi mennyiség), így már biztonságosabban fogyasztható,
persze nem naponta.

Hogyan készítsünk élvezeti teát?

Sokszor hallok és olvasok olyan hozzászólásokat például a közösségi médiában,

hogy márpedig a gyógyteákat csak így és így lehet elkészíteni, sehogy máshogy.

Már utaltam a bevezetőben is a „hivatalos elkészítési módra”, melyet az

elkészítési módok leírásánál alaposan „ki is tárgyaltam”.

Fontos azonban kiemelni, hogy gyógynövényből készült teát két célzattal

fogyaszthatunk, az egyik a gyógyhatás miatti fogyasztás, a másik az
egészségmegőrzési/élvezeti célból történő fogyasztás.

Ha valamilyen konkrét kialakult problémára gyógyteát készítünk, akkor valóban

célszerű a hivatalos elkészítési módot követni, hiszen így nyerhetjük ki
legoptimálisabban a hatóanyagokat.

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

Ha egészségmegőrzési vagy uram bocsá’ élvezeti célzattal, pusztán az íze miatt

fogyasztjuk, akkor lehetünk jóval lazábbak és kreatívabbak, hiszen így is bőven
részesülünk a jótékony hatásokból, ám mindezt úgy, hogy bónuszként még az
ízlelőbimbóinkat is kényeztethetjük.

Az ilyen élvezeti teákat készíthetjük akár egészen formabontó módon is. Ha

hideg vizes áztatással készítjük, sokkal lágyabb, simulékonyabb ízeket
nyerhetünk ki egy-egy növényből, hiszen ilyenkor a keserűanyagok szinte
egyáltalán nem oldódnak ki. Ugyanígy használhatunk akár mindössze 60-75
fokos vizet a forrázáshoz, ami sok esetben szintén sokkal kellemesebb ízélményt
eredményez.

A legtöbb aromás szárított gyógynövényből 1-2 teáskanálnyi mennyiség is bőven

elég akár másfél-két liter kellemes ízű tea vagy jeges tea, illetve „üdítőital”
elkészítéséhez. Ugyanennyi teát friss növények esetén két-három jó nagy
csipetnyi növényből is elkészíthetünk.

Ezeket az élvezeti teákat bátrabban édesíthetjük és ízesíthetjük akár különféle

gyümölcsök hozzáadásával is.

Mivel ízesítsük a gyógyteát?

Az emésztésre ható gyógyteákat mindig ízesítés nélkül és éhgyomorra

fogyasztjuk, de ettől eltekintve is jobb a gyógyteákat „üresen” vagy mézzel inni,
mert így semmi nem zavarja meg a hatóanyagaikat (ha úgy tetszik, nem
következnek be kémiai reakciók a csészénkben).

Meghűlés, influenza, köhögés esetén tegyünk a teába egy kevés mézet, és a tea
elfogyasztása után is szopogassunk el egy kanálnyit. (A mézhez ne használjunk
fém kanalat, mert eloxidálja az értékes hatóanyagokat.)

Citromot, édesítőszert, citrompótlót és egyéb teaízesítőket ne tegyünk a

gyógyteába, hiszen ezek mind-mind hatással lehetnek a teában lévő
hatóanyagokra, befolyásolhatják a gyógyhatást.

Az élvezeti teaként (az íze miatt) fogyasztott herbateákat bátrabban ízesíthetjük.

Egyedi mérlegelés kérdése, hogy mennyire vesszük figyelembe a fentieket,

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.

 Gyógyteák elkészítése – Miből? Hogyan?

hiszen ezeket a teákat elsősorban élvezeti értékük miatt fogyasztjuk, de ezen túl
egészségünk megóvását is szolgálják.

Teánk ízesítésére bátran használhatjuk magukat a gyógynövényeket is. A

kellemetlen ízű vagy éppen ízetlen teáknak kellemes ízt kölcsönöznek az aromás,
illóolajokat tartalmazó gyógynövények. Amennyiben az alap teához
gyógyhatásában illő ízesítő teát választunk, a gyógytea hatékonyságát is
megsokszorozhatjuk.

Jó egészséget kívánok!

Szeretettel,

Hilda

https://gyogyfuveskertem.hu © M. Szikora Hilda 2019.