Várkonyi Gábor

A fejedelmi család Regécen

Regéc vára, bár csak I. Rákóczi György 1644–1645-ös hadjáratának eredménye-

ként került a Rákóczi-család tulajdonába, mégis úgy ismert a magyar közvélemény
előtt, mint a Rákócziak egyik legfontosabb rezidenciája, családi vára. Mindez annak
köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc születésétől fogva kisgyermek koráig sok időt
töltött édesanyjával ebben a várban.
1677 decemberének első napjaiban Zrínyi Ilona az alig több mint féléves kisfiá-
val, Ferkóval és a négyéves lányával, Juliannával együtt elhagyta Munkács várát, hogy
a hónap közepére Regécre, a Rákóczi-család nehezen megközelíthető és jól védhető
sasfészkébe érkezzen. A téli időjárás, a bizonytalan közállapotok, a gyermekekkel
való utazás mind-mind erősen megkérdőjelezték a döntés észszerűségét. Az utókor
történetíróit is sokat foglalkoztatta a kérdés, mi késztette Zrínyi Ilonát arra, hogy a
biztonságosnak tartott Munkácsról télvíz idején keljen útra, és vállalva az utazással
járó veszedelmeket, egy sokkal kisebb, de eldugottabb várba költözzön?
Zrínyi Ilona férje, I. Rákóczi Ferenc halála után költözött Munkácsra, ahol
anyósa, Báthory Zsófia segíthette a már kétgyermekes anyukát. Munkács bevehetet-
len erődítménye jól szolgálta a család védelmét, de a fontos Rákóczi-birtokoktól távol
volt. Zrínyi Ilona itt, Munkácson várta meg az uralkodó, I. Lipót döntését gyermekei
gyámsága felől. Ügyvédje, Kazinczy Péter minden követ megmozgatott, hogy a gyer-
mekek gyámsága a családban maradhasson. A kancellár, Pálffy Tamás nyitrai püs-
pök, Szelepcsényi György esztergomi érsek, de még Báthory Zsófia jezsuita kapcso-
lataira is szükség volt, hogy az ügy a Rákóczi-család érdekei szerint végződjön.1 Végül
1676. augusztus 20-án jelentette: „Nagyságod az törvény és a természet szerént való
tútorsághoz tartván magát, Isten hírével nevelheti árváit.“2
Zrínyi Ilonát és Báthory Zsófiát ebben az időben szoros érdekszövetség köthette
össze. Mindketten nagy múltú, de akkor már hatalmukat vesztett családok leszárma-
zottai. A Rákóczi-család hatalmának és megmaradásának ügye volt az a közös ügy,
amely egymás mellé állította a két fejedelmi özvegyasszonyt.
Munkács bármennyire is biztonságosnak tűnő rezidencia volt, mégis ki volt téve
a magukat egyre inkább „kurucoknak“ nevező bujdosók támadásainak. A bujdosók
már 1676-ban veszélyeztették a Rákóczi-birtokokat, és Munkács alatt is többször
megjelentek. Báthory Zsófia Wesselényi Pálnak, a bujdosó hadak parancsnokának is
megüzente, hogy fegyverrel is megvédi magát és Munkácsot a bujdosókkal szemben.
Mindemellett a Rákóczi-birtokok gazdálkodását sem lehetett sokáig Munkácsról

1
Kazinczy Péternek ebben az ügyben írt levelét idézi: Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Po-
zsony, 1881. 8.
2
R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. „Európa legbátrabb asszonya”. Török–Magyar Baráti Társaság, Bp.
2008. 18.

 207 

konferencia.indd 207 2017.06.19. 19:24:30

 Várkonyi Gáboe

irányítani. Zrínyi Ilonának döntenie kellett, hogy marad Munkácson a viszonylagos

védettségben, vagy visszaköltözik a Rákóczi-birtokok központjába. Uralkodói dip-
loma biztosította számára gyermekei gyámságát és a Rákóczi-család öröklődő, Sáros
vármegyei főispáni hivatalát is. A királyság jogrendje szerint Zrínyi Ilona az özve-
gyeket megillető jogok mellett a Rákóczi-család öröklődő közigazgatási hivatalát is
elfoglalhatta, és gyakorolhatta a vele járó jogokat. Ám mindez kötelezettségeket is
jelentett, felügyelnie kellett a vármegyei ügyeket, tisztviselőket kellett kineveznie és
ellenőriznie. Mindezek együttesen azt jelentették, hogy a másféléves korba lépő fiával
együtt vissza kell költöznie a birtokok központjába. Anyósától 1677 végéig megkapta
mindazt a segítséget, amit kisgyermekes anya a családjától elvárhat, és a család érde-
keinek biztosításában is komoly támogatást kapott Báthory Zsófiától. 1677. decem-
ber elején, amikor Wesselényi Pál csapatai elvonultak Munkács alól, Zrínyi Ilona útra
kelt Sárospatak felé. Az indulás időpontját feltehetőleg biztonsági okokból titokban
tartották, ami olyan jól sikerült, hogy a mai napig is keresik a kutatók mind a Mun-
kácsról való elköltözés indokait, mind pedig az elindulás időpontjának magyarázatát.
A Thaly Kálmán által összegyűjtött levelek adatait ma sem tudjuk sokkal több infor-
mációval kiegészíteni.3 A levelek datálása alapján a következő kronológia bontakozik
ki: 1677. december 16-án Zrínyi Ilona már Borsiból keltezi a Szabolcs vármegyéhez
írt levelét, majd Sárospatakon is tölthetett néhány hetet, mert Kazinczy Péter „Borsi
vel Patak“ (Borsi vagy Patak) címzéssel küldte levelét Zrínyi Ilonához. Zrínyi Ilona
1678. január 24-én keltezte első levelét Regécről – „Datum in Arce nostra Regécz“.
Ettől az időponttól kezdve egészen 1678. április 28-ig kapta leveleit Regécbe.4
II. Rákóczi Ferenc minden bizonnyal a regéci várban töltötte be második életévét.
Zrínyi Ilona lépése nagy meglepetést okozhatott. Pozsonyban és Bécsben is híre kelt
Zrínyi Ilona költözésének, szóbeszédek is lábra kaptak, a kis Ferenc halálhírét kel-
tették. Kazinczy Péter 1678. március 13-i levelében ezt írta: „Két nagy úr kérdezte
kancellárius uram asztalánál tőlem: – Igaz-e – úgymond – , hogy a kis úr megholt
volna? – Kancellárius uram felelt: – A feje sem fájt, él! – Ott is az átkozott bölcső
forga fenn bő diskurzusban, de enodáltam [megmagyaráztam].”5 Amint Hidy György
jelentette, Pozsonyban is ugyanez a hír járta: „Kancellárius uram őnagysága is nagy-
ságodnak alázatos szolgálatát ajánlja, és úrfi őnagysága betegségét hozá őnagysága
elő, s mondá: Volt ott fenn az híre, hogy micsoda babonasággal környékezték, s böl-
csőjét is mint babonázták volt meg, s kicsodátul esett. Csak világosan beszéllették
és több nagy rendek tudakozták tüllem, s az embert is nevezték, kitül esett volna az
dolog. Ugyan kancellárius uram tudakozá tüllem, hogy nagyságod kit tartana az úrfi
őnagysága mellett, s ételére is legjobban ki viselne gondot.” Arra a válaszra, amely-
ben Hidy György Zrínyi Ilona fáradhatatlan gondoskodásáról beszélt, a kancellár
a következő sokat sejtető szavakat mondta: „Őnagysága gondosan vigyázzon gyer-
mekeire, mert most nincs kinek hinnünk országunkban.” Zrínyi Ilonának „igen is
magának legyen vigyázása kiválóképpen ételire s italára, s őnagysága igen megvi-
gyázza, kit fog közel hozzá tartani.”6 Megtörténhetett, hogy a másfél éves kisfiú a

3
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc… i. m. 11.
4
Uo. 11., 4. lábjegyzet.
5
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc… i. m. 11–12.; Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc.
Osiris Kiadó, Bp. 2004. 43.
6
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc… i. m. 12–13.

 208 

konferencia.indd 208 2017.06.19. 19:24:30

 A fejedelmi család Regécen

télidei költözködés közben megfázott és beteg lett. Ez a betegség azonban nem lehe-
tett súlyos. A regéci vár konyhai költségeiben nyoma sincs tartós betegségre utaló fel-
jegyzésnek. Pedig a gyerekek étkezésére Zrínyi Ilona nagy gondot viselt. „Kegyelmes
asszonyunk őnagysága parancsolatjából a böjti napok alatt vettem az úrfi és az kisas�-
szony őnagyságok számára fél bornyút” – rótta fel szorgalmasan a kiadásokat. – „Vet-
tem az úrficska és az kisasszony őnagyságok számára egy bárányt.” A kétéves kisfiú
erős, fejlett gyerek lehetett. Április végén átköltöztek Patakra, s Zaáry András sze-
rencsi tiszttartó már lovat is idomított neki. „Én most taníttatom az én uramnak egy
lovat, nem nagyobb kecskénél, grádicsokat is már jár – elküldöm.” 7
A regéci tél és a sárospataki tavasz után a nyár Zrínyi Ilonát és gyermekeit már
ismét Munkácson találja. A Thaly Kálmán által összegyűjtött iratok tanúsága sze-
rint június 19-től egészen december 26-ig tartózkodott a család Munkácson.8 Ez a
költözés is azt erősíti, hogy Zrínyi Ilona egyrészt igyekezett jó kapcsolatot tartani
anyósával, gyermekei nagymamájával, akik közül Ferenc kimondottan jó emléke-
ket őrzött Báthory Zsófiáról, másrészt Zrínyi Ilona életvitelében érvényesítette azt a
kora újkori gyakorlatot, hogy a család uradalmait az év jól meghatározott szakaszá-
ban kereste fel.9
Az 1678-as év Zrínyi Ilona számára ismeretlen, új események kezdetét is jelentette.
A jó stratégiai érzékkel megáldott Thököly pillanatok alatt Északkelet-Magyarország
ura lett. Egyik katonai akciójának köszönhetően elfogta a Sárospatakon vendéges-
kedő Zrínyi Jánost, és ezzel utat talált I. Rákóczi Ferenc özvegyéhez, Zrínyi Iloná-
hoz is. Thököly és Zrínyi Ilona több levelet is váltottak a fogoly császári tiszt érdeké-
ben. 1679-ben megindultak Thököly és a királyság tisztviselői között a tárgyalások.
E tárgyalások részeként Thököly engedélyt kért Zrínyi Ilona meglátogatására, aki
akkor Makovica várában élt. Ez a látogatás, amelyre 1680. február 19-én került sor,
fontos fordulópontot jelentett Zrínyi Ilona életében, talán már ekkor eldőlt, hogy
I. Rákóczi Ferenc özvegye újra férjhez megy, mégpedig az akkor politikai karrierjé-
nek csúcsán lévő Thököly Imréhez. A tervezett házasság azonban megrontotta anyó-
sával való kapcsolatát. Báthory Zsófia, pontosan nem tudjuk miért, de ellenezte ezt
a házasságot. Feltehetőleg a Rákóczi-család érdekeinek a sérelmét látta a feltörekvő
Thökölyvel tervezett házasságban. A korszakban nem volt ismeretlen az özvegyek
által vagyont és politikai tekintélyt jelentő házasságok megkötése. Thököly Imre
motivációja ebből a szempontból érthető. Esterházy Miklós nádor példája mindenki
előtt ismert volt, aki Thurzó Imre özvegyének, Nyáry Krisztinának a megszerzésé-
vel biztosította családja számára a Thurzó-vagyon jelentős részét. Báthory Zsófia szá-
mára Thököly evangélikus vallása sem lehetett szimpatikus. Ő saját sorsán keresz-
tül tapasztalta meg, hogy milyen lelki gyötrelmekkel járhat egy felekezeti szempont-
ból vegyes házasság.10 Felismerve a katolikus egyház és a katolikus politika megerő-

7
Uo. 14. Zaáry András szerencsi tiszttartó levele, Szerencs, 1678. május 19.
8
Uo. 12., 4. lábjegyzet.
9
Erre a gyakorlatra példa Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet, akik Sárvár, Keresztúr és Csejte között
ingázva töltötték az évet. Sárváron mindig nyáron, Csejtén, a hegyek között pedig mindig decembertől
márciusig laktak. Lásd: Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez, Irodalomtörténeti
Közlemények 103. (1999. 1–2. sz.) 181–204.
10
Báthory Zsófia házasságáról, valamint áttérítéséről lásd: Várkonyi Gábor: Dinasztikus politika Erdély-
ben. In II. Rákóczy György esküvője. Bałłaban György lengyel követ naplója. Forrásközlés. RMTF II.
kötet. Szerk. Horn Ildikó Bp. 1990.

 209 

konferencia.indd 209 2017.06.19. 19:24:30

 Várkonyi Gáboe

södését, feltehetőleg komolyan gondolta, hogy a Rákóczi-család jövőjét csak a katoli-

kus egyház melletti rendíthetetlen elkötelezettség mentheti meg. Menye, unokáinak
anyja pedig most ezzel a házassággal mindent kockára tesz egy pillanatnyilag sikere-
sen harcoló „politikai kalandor” kedvéért. Ellenérveit azonban már nem volt módja
kifejteni. Csak egy indulatos, Thököly makovicai látogatását elítélő levélre maradt
ideje, amelyben alaposan megbántotta Zrínyi Ilonát.11 Pedig Zrínyi Ilona még 1679
nyarát is anyósa környezetében, Munkácson töltötte.12
A Thököly makovicai látogatása okozta ellentétet mind Zrínyi Ilona, mind Báthory
Zsófia feldolgozta, erre következtethetünk abból a tényből, hogy 1680 márciusában
Zrínyi Ilona gyermekeivel együtt már ismét Munkácson tartózkodott, vagyis a „rezi-
denciaváltás“ éves ritmusa nem tört meg.
Báthory Zsófia 1680. június 14-én meghalt. Zrínyi Ilona – minden ismert forrást,
érvet és logikusnak látszó következtetést is figyelembe véve – a legfontosabb és leg-
erősebb támaszát veszítette el.
Báthory Zsófia halála hosszú évek óta fennálló stabil rendet borított fel. Ő maga
egy személyben volt a magyar politikai törekvések kontinuitásának a szimbóluma.
Családja a 16. század utolsó harmadában királyt adott Lengyelországnak. Báthory
István lengyel királlyal együtt négy erdélyi fejedelem a Báthory-család somlyói ágá-
nak tagjai közül került a trónra. Házassága II. Rákóczi Györggyel nemcsak birto-
kokat jelentettek a Rákóczi-család számára, hanem mindazt a történelmi és politi-
kai hagyományt is, amely az önálló Magyar Királyság időszakát összekötötte a 17.
századdal. Szimbolikus értelemben a 16. század végén felemelkedő Rákóczi-család
Báthory Zsófiával kapta meg mindazt a történelmi örökséget, amely a családot az
európai dinasztiák közé emelte. Sokan értelmezhették úgy Báthory Zsófia halálát,
hogy az egy korszak végét jelenti.
A Haditanács Munkácsot is egységes katonai igazgatás alá akarta helyezni, és
ebből a célból megbízta Aeneas Silvius Caprara felső-magyarországi főkapitányt,
hogy lássa el helyőrséggel a várat. A vár katonasága azonban már felesküdött Zrínyi
Ilona, illetve a Rákóczi-család örökösei, Ferenc és nővére, Julianna hűségére. Ezzel
a várat sikerült megtartani a Rákóczi-család fennhatósága alatt. Ennél sokkal súlyo-
sabb konfliktushelyzetet teremtett Kiss Imre jezsuita páter, aki a Rákóczi-gyerme-
kek gyámságát I. Lipót császárra és királyra szerette volna átruházni, valamint a
Rákóczi-birtokok jelentős részét, Munkácsot és Borsit a jezsuita rend számára akarta
biztosítani. Mindezt Báthory Zsófia végrendeletével vagy végrendeleteivel igyeke-

11
Báthory Zsófia Zrínyi Ilonához írt levele: „Már azt is felvetek vala: hová megyén Gróf Uram?
Makoviczára, mátkájához megyen! … a kis Juliánkát nyalták-falták. Ha szegény édes fiam élne, meg-
pökné ezt!” – Idézi Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc i. m. 21., valamint R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem
gyermekkora. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1989. 97–98; Zrínyi Ilona válasza: .„Édes Kegyelmes As�-
szonyom, én Ngod levelit alázatossan vettem, s Ngod ellenem való neheztelését szívem fájdalmával ér-
tettem, Juliánka állapotjára nézve, mely dolgot Ngodnak nem úgy mondták, a mint volt. Bizonyítok az
élö Istennel és páter Ordódy urammal és több becsületes emberekkel kik jelen voltak, hogy valamit az én
ártatlan gyermekemre fogtak, abban semmi sincsen. Miért tehát engem oly átkozott anyának tart Ngod,
hogy engedném szemem láttára az én ártatlan, nyolcz esztendős leánykámat ország gyalázatjára nyalni
és falni? … Az armistitium publicáltatván, Gróff Thököly Uram ideizent, hogy eljön; ki is feljövén a vár-
ban hétfőn, ebéden levén itt, ebéd után mindjárt lement. En nem mondhattam, hogy ne jöjjön; mint más
becsületes embert, úgy kellett Kglmét (kegyelmét) is látnom, az mint mások is azt cselekeszik, az merre
megyén.” Uo. 99. , valamint Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc… i. m. 21.
12
Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc… i. m. 19., 5. lábjegyzet.

 210 

konferencia.indd 210 2017.06.19. 19:24:30

 A fejedelmi család Regécen

zett bizonyítani, de ezekről a végrendeletekről a kutatás azt állapította meg, hogy

hamisítványok.13
Zrínyi Ilona rendkívül nehéz helyzetben volt. A Rákóczi-család örököse, Ferenc
még kiskorú, leghamarabb nyolc év múlva, tizenkétévesen lehetett őt nagykorúvá
nyilvánítani, amikor átvehette örökségét, illetve beiktathatták a család öröklött hiva-
talaiba. Ez a nyolc év rendkívül hosszú időnek számított. Ráadásul a Rákóczi-csa-
lád további sorsa szorosan összefonódott azzal a belpolitikai és kormányzati válság-
gal, ami 1670, a történeti irodalomban Wesselényi-szervezkedésként ismert politikai
mozgalom felszámolása óta jellemezte a Magyar Királyság belső helyzetét. I. Lipót
kormányzata a birodalmat abszolutista elvek alapján racionalizáló, a hatékonyságot és
az egységes bürokratikus igazgatást kiépíteni szándékozó kezdeményezései összeüt-
közésbe kerültek a magyar politikai rendszert meghatározó rendi politikai és érdek-
érvényesítési intézményrendszerrel. Ezt a belpolitikai válságot csak súlyosbították a
felekezeti ellentétek, a katolikus egyház egyre erőteljesebb fellépése a katolikus res-
taurációért, amelyet a kormányzat nemcsak politikai, hanem katonai eszközökkel is
támogatott. A magyarországi protestáns egyházak hívei, társadalmi státuszra való
tekintet nélkül méltán álltak ellen ennek a szándéknak, ráadásul felekezeti külön-
állásuk védelmét összekapcsolták a nemzeti értékek, „szabadságjogok” megóvásával.
Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságát csak ezeknek a szempontoknak a figye-
lembevételével elemezhetjük és értelmezhetjük. A máig tartó történelmi diskurzus-
ban a házasság létrejöttének okai között fontos szerepet kapott – már a kortárs for-
rások, illetve visszaemlékezések, valamint a modern történészi értékelésekben is – a
szerelem.14 Családi stratégiák, politikai szándékok bújtak meg a szerelem köpönyege
alatt. Jól előkészített, hosszas mérlegelés után létrehozott házasságokat lehetett meg-
magyarázni a szerelem erejével, ami ellen senki emberfia nem képes harcolni. A sze-
relmet kifejező irodalmi metaforák nagyon is valós és reális politikai célokat rejtet-
tek, és ezzel szorosan hozzátartoztak a kor retorikai stílusához: „Nagy lelkeken is erőt
vesz a szerelem hatalma“ – írta II. Rákóczi Ferenc a Vallomásaiban.15 Thököly Imre
és Zrínyi Ilona házassága egyértelműen politikai házasság volt. Nem ismerjük, hogy
kiben, mikor és hol fogant meg ennek a házasságnak az ötlete. Thököly Imrének erdé-
lyi menyasszonya volt, Teleki Mihály lánya, Teleki Anna, akivel már gyűrűt is váltot-
tak. Thököly házassági terveit jelentősen befolyásolhatta politikai helyzete. Amikor
1670-ben menekülnie kellett Árva várából, és hetek alatt elveszítette magyarországi
birtokait, kizárólag erdélyi vagyonára támaszkodhatott. Az erdélyi társadalomba való
beilleszkedés mindennél fontosabb volt. Az alig tizennégy éves fiatalember számára
Teleki Mihály leányának, Annának a keze az erdélyi családi kapcsolatok szorosabbra

13
Uo. 22–23.; R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem i. m. 102–106.; Uő: Zrínyi Ilona i. m. 120–124.
14
A kora újkor szerelemkultusza rendkívül sokféle elemet tartalmazó metaforarendszer, amely a magán-
élet és a közélet különböző szintjeit is összekapcsolja. A vitézség vagy az okos politika tudománya egy-
aránt megjelenhetett a szerelmi szimbolika eszközeivel. Balassi Bálint, Zrínyi Miklós vagy éppen Gyön-
gyösi István is használta ezt a szimbólumrendszert politikai értékek vagy célok kifejezésére is. A sze-
relem mint mozgatórúgó, mint változásra ösztönző erő a 17. századi Magyarországon ismert irodalmi
művekben vagy publicisztikai szövegekben is megjelent. Lásd: Várkonyi Gábor: Ünnepek és hétköznap-
ok. Művelődés és mentalitás a török kori Magyarországon. General Press Kiadó, Bp. 2009. 125–140.;
R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénus. Helikon Kiadó, Bp. 1997.
15
Idézi R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona i. m. 126.

 211 

konferencia.indd 211 2017.06.19. 19:24:30

 Várkonyi Gáboe

fűzését jelentette. Teleki Mihály támogatása nélkül 1670-ben Thököly reménytelen

helyzetben lett volna.16
Thököly politikai karrierje azonban viharos gyorsasággal bontakozott ki, az Erdé-
lyi Fejedelemség számára csak ideig-óráig volt megfelelő háttér. Magyarországi ambí-
ciói sokkal nagyobb távlatokkal kecsegtették, miként vagyonának legnagyobb része is
Észak-Magyarországhoz kötötte.17 Feltehetőleg mindennek nagy szerepe volt abban,
hogy a Teleki Annával kötendő házasság már nem felelt meg neki, sőt inkább kor-
látok közé szorította volna az Erdélyt kormányzó kancellárral való rokonság. Thö-
köly és Teleki kapcsolata a kezdeti atyai viszony után megromlott, amiben a korábbi
házassági megállapodás felmondásának is minden bizonnyal szerepe volt.18
Thököly számára a Zrínyi Ilonával való megállapodás sok szempontból is előnyös
volt. Nemcsak a Zrínyi család rokonsága, de a Rákóczi-család politikai örökségének
is a közelébe kerülhetett. A történeti kutatás bizonyosnak tartja, hogy Thököly első
célpontja Rákóczi Julianna lehetett.19 Ez ellen a terv ellen kelt ki magából Báthory
Zsófia, hiszen ezzel Thököly közvetlenül a Rákóczi-vagyon közelébe jutott volna,
a politikai és felekezeti orientáció okozta konfliktusokról nem is beszélve. A tervet
feltehetőleg Báthory Zsófia ellenállása, amely még halála után is kötelezte menyét, és
Rákóczi Julianna életkora, aki ekkor még nyolcéves volt, hiúsította meg.

16
Thököly Imre Teleki Mihálynak, 1670. december 13. „Mostani gyámoltalan állapatom miben légyen,
akarám Kegyelmednek, édes Urambátyám, értésére adnom. Az idegen nemzet miatt idvözült szerel-
mes édes atyám Árva várában erős obsidio alatt lévén, ez jelen való deczember havának harmadik nap-
ján ez világbúl boldogul kimulék. Látván azért én is minden állapatomnak veszedelmes voltát, nem gon-
dolván sem kevés világi javaimnak veszedelmivel, sem szerelmes atyámfiaitúl való távozásommal, sem-
mi nélkül, csak életemet és lelkemet tarthassam meg, harmad magammal szaladtam ide az mi kegyel-
mes urunk ő nagysága szárnyai alá. Bizván azért az ő nagysága fejedelmi kegyelmességében s várván az
ő nagysága kegyelmes parancsolatjátúl is, innét besietek magam is az ő nagysága udvarlására. Kegyelme-
det kérem, mint kedves uramot, bátyámot, ha miben kivántatik, mint ilyen gyámoltalan állapatomban is,
ne neheztelje hozzám jóakaratját mutatni, és engem igaz jóakaró szolgájának ismervén, parancsoljon, az
miben tudok szolgálok kegyelmednek...” In Teleki Mihály levelezése. Szerk.: Gergely Sámuel. Magyar
Történelmi Társulat, Bp. 1910. V. kötet (1670–1671) 410. Thököly és Teleki Mihály kapcsolatához lásd
még: Gergely Sámuel: Gróf Thököly Imre gyermek- és ifjúkori levelei Teleki Mihályhoz. Erdélyi Múze-
um, 9. (1914. 5. sz.) 259–278.
17
Thököly politikai célkitűzéseinek elemzése meghaladja ennek a tanulmánynak a kereteit, viszont min-
denképpen utalnunk kell rá, hiszen enélkül a Zrínyi Ilonával kötött házassága sem lenne értelmezhető.
18
Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, 1657–1705. Bp. 1888. Digitális kiadvány, Arcanum Kft.,
Thököly és Teleki Anna házasságának kritikai elemzését lásd: 364. lábjegyzet. http://mek.oszk.
hu/05600/05641/html/2kotet/01.htm, Cserei Mihály történeti munkájában a következőképpen írt Thö-
köly házassági terveiről: „… (Thököly) nagy jószággal bíró ember volna és naponkint nevelkednék Erdély-
ben becsületi, a fejedelem lánya felöl lévén már akkor szó, hogy Thökölynek adnák feleségül, de az nem-
sokára meghala, s Kolosvárott temették el. Teleki … elsőben azon practicálódik, hogy a leányát, kit Apa-
fi Miklósnak, azután Kemény Jánosnak adott vala feleségül, Thököly Imre venné el.“ Cserei Mihály: Er-
dély históriája (1661–1711). Sajtó alá rendezte: Bánkúti Imre, Európa Könyvkiadó, Bp. 1983. 156. Meg
kell jegyeznünk, hogy Cserei szubjektív, sok esetben a valóságot fiktív elemekkel keverő visszaemlékezé-
seit kritikával kell kezelni.
19
1680. február 7-én Báthory Zsófia a következő levélben inti menyét, hogy legyen óvatos Thököly házas-
sági terveivel kapcsolatban: „Hála Istennek, hogy az gyermekek egészségben vadnak elég törődéssel hal-
lom és olvasom az sok rendetlen hírt Julianka állapotja felől, az kegyelmed válasz tétele jó volna, de mások
más választételt beszélnek, ahhoz képest írtam az előtt egy níhány nappal kegyelmednek, hogy rút do-
log Juliankát árulni, úgy gondolom, az Isten lecsendesíti csakhamar az kurucokat, ezzel Istennek ajánlom
Kegyelmedet. Költ Munkácson 7. februarii. (1680). Kegyelmednek szíbül jót kiván Báthori Sofia.” idézi:
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem i. m. 98., valamint a házassági tervről: uo. 100.

 212 

konferencia.indd 212 2017.06.19. 19:24:31

 A fejedelmi család Regécen

Azonban Thököly politikai ambícióit is ki kellett elégíteni. Zrínyi Ilona minden

szempontból megfelelt Thököly elvárásainak, politikai kapcsolatrendszer, tekintélyes
családi hagyomány és vagyon kapcsolódott még mindig a Zrínyi névhez. Nem tudjuk
pontosan, mikor találkoztak először személyesen. 1679-ben már leveleztek Ilona test-
vérének, Zrínyi Jánosnak a raboskodása miatt. Egy feltehetőleg 1691-ben írt Zrínyi
Ilona-levél alapján a kutatás feltételezi, hogy Thököly és Zrínyi Ilona már 1677-ben
tervezhették a házasságot.20 Ezt azonban nagyon nehéz elfogadni, hiszen nem való-
színű, hogy Zrínyi Ilona alig egy éves özvegyként, egyéves kisgyermekkel és még ser-
dületlen kislánnyal a nála tizennégy évvel fiatalabb Thököly Imrével bármiféle kap-
csolatban lehetett. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy Thököly – éppen az 1670-es
évek végén – Teleki Annát jegyezte el. A házastársi hűséget erkölcsi kötelességként
megélő Zrínyi Ilona nem léphetett kapcsolatba egy eljegyzett fiatalemberrel.
Zrínyi Ilona még az 1681 őszén is arról ír Aeneas Caprara kassai generálisnak,
hogy Thököly üzenget (!) neki – pedig akkorra már túl voltak a személyes találkozá-
son –, hogy „ha meg nem hallgatom, Isten s Kegyelmes Urunk eő Fölsége és az egész
keresztény világ előtt én tartozom adni számot …“21 A fellelhető levelek, amelyek
alapján Zrínyi Ilona és Thököly Imre kapcsolatának alakulását nyomon követhetjük,
nem igazolják a feltehetőleg 1691-ben Kinskynek írt levél tartalmát sem, amelyben
Thököly öt évnyi várakozásáról van szó. Sőt, az 1681-es levél alapján arra lehet követ-
keztetni, hogy Thököly az igényeivel nyomás alatt tartotta Zrínyi Ilonát.
Az 1682-ben megkötött házasság azonnal európai szenzáció lett, híre Angliáig
is eljutott.22 Politika és magánérdekek, értelem és érzelem kibogozhatatlanul szövő-
dött össze ebben a házasságban. Zrínyi Ilona csak az uralkodó, I. Lipót engedélyével

20
„… Thököly Imrének öt évig kellett reám várnia, s mégsem estünk kétségbe. …“ Zrínyi Ilona leve-
le Franz Ulrich Kinskynek, keltezés nélkül közli: Takáts Sándor: Zrínyi Ilona Bécsben. In Régi ma-
gyar nagyasszonyok. Válogatta és sajtó alá rendezte: Réz Pál, Corvina Kiadó h. n., é. n. Takáts Sándor
e tanulmánya először 1922-ben jelent meg a Régi idők, régi emberek című tanulmánygyűjteményében.
Azóta többször is kiadták. Sajnálatos módon Takáts forrásait nem jegyzeteli, sokszor a dátumozást sem
tartja fontosnak, ezért nem is közli. Erre a levélre hivatkozva feltételezi R. Várkonyi Ágnes, hogy Thö-
köly és Zrínyi Ilona kapcsolatának kezdetei 1677-re nyúlnak vissza. R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. i. m.
126. Itt kell azt is megjegyeznünk, hogy Franz Ulrich Kinsky, akit Takáts az előbb említett tanulmá-
nyában Zrínyi Ilona támogatójának tart, valójában hivatalból, mint a császári és királyi titkoskonferencia
tagja, a külügyekkel és az erdélyi ügyekkel megbízott tanácsos tartotta a kapcsolatot Zrínyi Ilonával. Zrí-
nyi Ilona kizárólag latinul és csak Kinskyn keresztül érintkezhetett az udvarral, valójában erős felügye-
let alatt állt. Leveleit gyakorlatilag Kinsky ellenőrizte. Zrínyi Ilona ennek a felügyeletnek a tudatában fo-
galmazhatta leveleit. Minden szó, minden mondat egyszerre szólt az őt őrizet alatt tartó hatalomnak és
a valóságos címzettnek. Kinsky erdélyi vonatkozásairól is lásd: Jankovics József – Szörényi László: Beth-
len Miklós ismeretlen „nyílt levele“ Franz Ulrich Kinskyhez (1691). Irodalomtörténeti Közlemények 117.
(2013) 692–721.
21
Idézi: R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem i. m. 127.
22
The Amours of Count Teckeli, and the Lady Aurora Veronica de Serini. Containing his first inducements
to make war with the Emperour ... Translated out of French., London, 1686. Holdings Notes: General
Reference Collection 1080.b.25. [Another copy.] Shelfmark(s): General Reference Collection 12511.
de.24.(1.), General Reference Collection 1080.b.25. A kötet érdekessége, hogy Zrínyi Ilona nevét az is-
meretlen szerző felcserélte húga, Zrínyi Veronika nevével. Mindemellett pontos információkkal rendel-
kezett a magyarországi eseményekről. A történetet Wesselényi Ferenc nádor politikájától kezdi, aki az
1663-as vasvári békét ellenezve igyekezett annak megváltoztatására bírni a császári politikát. A könyv-
ben valós és fiktív elemek keverednek, például Wesselényi nádor saját fiának, Wesselényi Lászlónak igye-
kezett megszerezni Zrínyi Péter leányának kezét. A valós történelmi szereplők végig saját szerepüknek
megfelelően, de gyakran fiktív környezetben mozognak. A történetet fiktív levelek, majd szerelmeseknek
szóló szimbolikus tanácsok egészítik ki.

 213 

konferencia.indd 213 2017.06.19. 19:24:31

 Várkonyi Gáboe

volt hajlandó egybekelni Thökölyvel. A bécsi udvarban – ahol a házasságok magától

értetődő módon szolgálták a dinasztia politikai érdekeit – azt várhatták ettől a házas-
ságtól, hogy az egy évtizede forrongó magyarországi belpolitikai helyzetet stabilizál-
hatják. Thököly személyes ambíciói kielégítésre kerültek, az 1681-es országgyűléssel
együtt Magyarországon ismét helyreállhat a béke.
A magyarországi politikai közvélemény is a béke helyreállításának, a haza javára
tett lépésnek tartotta az esküvőt. Gyöngyösi István, Wesselényi Ferenc egykori tit-
kára szimbolikus költeményben ünnepelte Thököly Imrét és Zrínyi Ilonát.23

1. Azki régen fegyvert fogott hazájáért,

    Küszködik is annak megmaradásáért,
    Mint amaz nagy Hector régenten Trójáért,
    Avagy Horatius Róma váltságáért.

2. Monda Venus annak: Tedd le sisakodat,

    Töröld meg az harci porbúl homlokodat,
    Oldd le oldaladrúl felkötött kardodat,
    Kemény forgatása tágítsa markodat.

Gyöngyösi munkája allegorikus elbeszélő költemény. Az antik mitológia alakjai-

val beszél a szerelem hatalmáról, a háborút békévé változtató erejéről.
Háború vagy béke, ez a súlyos kérdés nehezedett Zrínyi Ilona vállára, hiszen min-
den forrás arra mutat, hogy az ő döntése valóban a magyarországi belpolitikai helyzet
stabilizálásának a kulcsa. Az Oszmán Birodalom háborús szándéka minden közép-
európai politikus számára egyértelmű volt. A fő kérdés az volt, hogy a támadás meg-
indulása előtt a közel másfél évtizedes háborús helyzetet fel lehet-e számolni Magyar-
országon.
Zrínyi Ilona meghajolt a politikai érvek előtt, de garanciákat akart és kapott is.
Az természetes, hogy a házasság előkészítése során végig ragaszkodott az uralkodói
engedélyhez, ami gyakorlatilag az uralkodó, I. Lipót egyértelmű akaratának a kifeje-
zése volt. A házasság így a király akaratának a teljesítése, Zrínyi Ilona alattvalói hűsé-
gének bizonyítéka. Azonban ezt valamilyen formában kiegészítette III. (Sobieski)
János lengyel király garanciája is, aki 1682 márciusában fogadta Zrínyi Ilonát. Az
utazásról csak a Zrínyi Ilonának kiállított útlevél, valamint egy titkosírással írt levél
tanúskodik. Az utazást a częstochowai pálos kolostorba tett zarándoklattal leplezték,
de a titkosított levél egyik részlete egyértelművé teszi a valós célt: „… a 29(k) 25(i)
41( r ) 10(á) 30(l) 33(n) 11(á) 30(l) kellett lenni.“24 Amíg további dokumentumok nem
kerülnek elő erről az utazásról és tárgyalásról, addig a történetmondásban itt meg kell
állnia minden historikusnak. Az azonban tény, hogy a lengyelországi út után felgyor-
sultak az események, és 1682. június 15-én Munkácson megtartották Thököly Imre
és Zrínyi Ilona esküvőjét.

23
Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága. Szerk. Jankovics József – Nyerges Judit, Ba-
lassi Kiadó, Digitális kiadvány: http://mek.oszk.hu/06000/06096/html/.
24
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem i. m. 128–130.

 214 

konferencia.indd 214 2017.06.19. 19:24:31

 A fejedelmi család Regécen

Thököly az ígéretével ellentétben nem a béke, hanem inkább a háború angyalává

vált Magyarországon. Alig csitultak el az esküvői vigalom zenészei, Thököly már
ismét hadsereget vezetett Magyarország ellen. Meghódoltatta Kassát, körülzárta és
könyörtelenül kiostromolta Füleket. Az ostrom után itt vette át a szultán athnáméját,
amelyben Magyarország királyának jelölték. Ahogy Bocskai, úgy Thököly is jelképe-
sen vette át a hatalmi jelvényeket, és csak Felső-Magyarország fejedelmének tekin-
tette magát.
Thököly, ahová csak tudta, magával vitte mostohafiát. 1682 végén már Kassán
tartózkodott a család. A következő évben Rákóczi Ferenc ott volt Thököly mellett
a kassai gyűlésben. Az 1683-as év legdrámaibb eseménye Kara Musztafa nagyve-
zír Bécs elleni hadjárata volt. A hétéves Ferenc ebben a hadjáratban szembesült a
háború minden kegyetlenségével. Átélte a katonai táborozás megpróbáltatásait, az
1683. szeptember 12-ről 13-ra virradó éjszaka borzalmait, amikor Bécs alól mene-
külő török–tatár csapatok fejvesztett menekülésük során átgázoltak Thököly cseklészi
táborán. A menekülésre se idő, sem mód nem volt. Valóságos infernó, amelyre fel-
nőttként mint egy „rémálomra” emlékezett vissza. Körössy Györgynek, Rákóczi oda-
adó nevelőjének lélekjelenlétén múlott, hogy Ferenc életben maradt, karjaiban vitte
ki a fiút az összeomló sátorból, és ki tudja hogyan, testével védve-óvta meg az életét
azon a szeptemberi éjszakán.
Thököly 1683-as katasztrofális bukását gyors visszavonulás követte. A Rákóczi-
birtokok várai adhattak utolsó védelmet a mind politikailag, mind katonailag is meg-
bukott Thököly számára. Így történhetett, hogy 1684 tavaszán még néhány rövid
hónapot Regécen tölthettek a Rákóczi-gyerekek. Regéc, ahogy korábban Rákóczi
Ferenc születése után, úgy most is a biztonságot, a védelmet szolgálta. Akkor a „buj-
dosókkal” szemben, most éppen a bujdosómozgalomból kinőtt Thököly hatalmá-
nak az egyik utolsó bástyája volt. A vár kapitánya, Szirmay Miklós a Rákóczi-család
hűséges támogatói közé tartozott. Mindent megtett, hogy biztosítsa a Rákóczi-gye-
rekek nyugalmát. Körössy György, Badinyi Miklós és talán még más tudós deákok
is ott lehettek Regécen a fiatalúr mellett, aki ekkor kezdte meg latin tanulmányait.
A latin mellett görögöt, geográfiát, számtant tanult. Később, a csehországi jezsu-
ita kollégiumban feljegyezték róla, hogy kedveli a fizikát, az építészetet és techni-
kai tudományokat.25
Regéc azonban nem sokáig lehetett a béke szigete. Thököly a várat saját politikai
céljainak megfelelően hadiraktárként akarta használni, így a császári csapatok cél-
pontjává vált. Thököly látszólag kompromisszumra hajlónak mutatkozott, Sobieski
János lengyel király támogatását is kereste, azonban visszautasított minden határo-
zott békekezdeményezést, pedig 1684-ben még birtokait is visszakapta volna. 26 Így
a birtokában levő Rákóczi-várak sorra estek el. Szirmay Miklósnak a komoly ost-
rommal szemben védhetetlen Regécet is fel kellett adnia. A vár védőinek kivonulása
után a császári katonák a várat felgyújtották, még a palota kiürítésével sem múlatták
az időt. Zrínyi Ilona és gyermekei újra Munkácson találták magukat, ahonnan 1677
telén éppen Regéc felé elindultak.

25
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem i. m. 169–170.
26
Angyal Dávid: Késmárki i. m.

 215 

konferencia.indd 215 2017.06.19. 19:24:31