Turizmus Gazdasagtana

Turizmus gazdaságtana
Tantárgyi útmutató
1. A tantárgy helye a szaki hálóban
Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv
Nagyításhoz kattintson a képre!
Szakmai törzsanyag Turizmus gazdaságtana
2. A tantárgyi program általános célja
Bemutassa a turizmus gazdasági aspektusait, illetve részletesen elemezze a turizmus

fejlődése és fejlesztése során felmerülő gazdasági, szocio-ökonómiai és gazdasági-fizikai
hatásokat. Az előadás során a hallgatók megismerik a nemzetközi és belföldi turizmus
legfontosabb gazdasági mutatóit, valamint a gazdasági jelenségek számbavételének
módszereit. A tantárgy oktatása során fejleszteni kívánt kompetenciák a következők: önálló
tanulási és munkavégzési képesség, hatékony információszervezés, kritikai gondolkodás és
értékelés, alkalmazott problémamegoldás.
A tantárgyrészletes tematikája az intrán található.
3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő
• Személyes konzultáció: 1,5 tanóra,

• Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra,
• Online konzultáció (aszinkron): a teljes szorgalmi időszakban,
• Egyéni tanulmányi idő: 85,5 tanóra
4. A tantárgy tartalma
A tantárgy a turizmus gazdaságtanának legfontosabb tantételeit és összefüggéseit ismerteti

meg a hallgatókkal. A kurzus témakörei alapvetően négy nagy kategóriába sorolhatóak: a
turizmus, mint iparág helye és jelentősége a világ, illetve Magyarország gazdaságában; a
turizmus jelenségének mérése a WTO által javasolt adatfelvételi elvek és módszerek alapján;
a turizmus és különböző gazdasági tényezők, mint például jövedelem, kiadás, árképzés vagy
Turizmus gazdaságtana 1 Kodolányi János Főiskola

foglalkoztatottság kölcsönhatása; a turizmus fejlődésének gazdasági alapjai.
5. A személyes konzultációk
A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló

hallgatói csoport igényei szerint kerülnek meghatározásra. A konzultációkra történő
felkészüléshez ajánlott az egyéni haladási ütemterv szerint haladni. A konzultációs alkalmak
pontos forgatókönyvét a tutorok készítik el és bocsátják hallgatóik rendelkezésére a
konzultációs alkalom előtt min. 1 héttel.
6. Kötelező irodalom
• Puczkó László - Rátz Tamara: A turizmus hatásai. 4. átdolgozott kiadás.

Aula,Budapest, 2005.
• Hinek Mátyás: A Fehérvár Rallye turisztikai hatásvizsgálata; In: Turizmus Bulletin
7(2):10-14. 2003.
• Michalkó Gábor: Országkép és kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős
vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével; In: Turizmus Bulletin 6(3):22-29,
2002.
• Előadáson és levelező konzultáción a félév során kijelölt aktuális fontosságú cikkek
7. Ajánlott irodalom
• Blake, A - M.T. Sinclair: Quantifying the Effects of Foot and Mouth Disease on Tourism
and UK Economy; Tourism Economics 9(4):449-465, 2003.
• Bull, A.: The Economics of Travel and Tourism, 2nd ed.; Longman, Harlow, UK 1995.
• Jandala, Csilla: A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei; KIT, Budapest 1992.
• Sinclair, M.T. - M. Stabler: Tourism Economics; Routledge, London, UK 1997.
Könyvtári kölcsönzés
A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A

könyvtár online katalógusa itt található.
A kívánt szakirodalom a következő adatlap kitöltésével előjegyeztethető és a konzultációs
központ fiókkönyvtárában átvehető.
Könyvtári kapcsolattartók
Turizmus- vendéglátás szakosoknak:

Könyvtáros: Kaltenecker Klára.
Tel.: 22/543-431
e-mail cím: ifotavokt@uranos.kodolanyi.hu
Szerző: Dr. Rátz Tamara PhD, Dr. Kovács Péter

Szakmai lektor: Kiss Kornélia

Turizmus gazdaságtana-lexikon
"fridzsiderszocializmus"
A szocialista társadalmak fejlődésének egyik szakasza, amelyben a nemzeti jövedelem
növekedése már lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának növelését, életminőségének
javítását. Ekkor indul be a háztartási gépek, olcsó népautók tömeggyártása. Mivel ez a
korszak a háztartási hűtőgépek tömeges elterjedésével kezdődött, a nyugati újságírás a
"fridzsiderszocializmus" gúnynevet akasztotta rá. Később a szakirodalom is átvette.
"zöldmezős beruházás"
Olyan beruházás, amelynek helyét teljesen közművesítetlen területen jelölik ki. A munkálatok
megkezdésének előfeltétele az alapvető infrastruktúra (út, víz, villanyáram, gáz, telefonkábel)
kiépítése.
aktív forgalom
beutazó forgalom
all inclusive
Csomagtúrák jelzőjeként használják a turizmusban. Olyan csomagtúra, amelyben a szokásos
alapszolgáltatások mellett (oda-vissza utazás, szállás, étkezés stb.) mellett minden egyéb
szolgáltatás (programok, belépőjegyek, eszközhasználat, ital, cigaretta stb.) benn foglaltatik a
csomag árában.
állandó költség
Olyan költség, amely nem változik a kibocsátás mértékétől függően - akár több, akár
kevesebb utas utazik például egy vonaton, a mozdonyvezető munkabére rövid távon állandó.
amortizáció
értékcsökkenés
árrugalmasság
A kereslet %-os változásának mértéke az ár 1%-os változása következtében. Az
árrugalmasság magas, ha 1%-os árváltozás következtében a kereslet több mint 1%-al
változik. Az árrugalmasság alacsony, ha 1%-os árváltozás következtében a kereslet kevesebb
mint 1%-al változik.
attrakció
lásd vonzerő
autentikus
Eredeti. Valamely művészet vagy népi hagyomány eredeti szabályainak, motívumkincsének,
forgatókönyvének megfelelő.
bruttó hazai termék

A magyar és külföldi tulajdonú vállalatok által belföldön megtermelt, végső felhasználásra
szánt javak összessége.
bruttó nemzeti termék

A magyar tulajdonú vállalatok által belföldön és külföldön megtermelt, végső felhasználásra
szánt javak összessége.
bruttó utazási hajlandóság

Adott idő alatt megtett összes turistaút száma egy ország lakosságának számához viszonyítva
(%-ban kifejezve).
dekonjunktúra
gazdasági visszaesés, recesszió
desztináció
Földrajzi célterület (település, régió vagy ország), amely rendelkezik mindazon turisztikai
szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek kielégítéséhez szükségesek.
deviáns
(latin) a társadalom írott és íratlan törvényeitől, normáitól, hagyományaitól eltérő (A latin
deviancia szóból ered, jelentése: eltérés, elhajlás.)
diszkrecionális jövedelem
A jövedelemnek az a része, amely a kötelezően kifizetendő kiadások (például alapélelmiszer,
rezsi) után megmarad, és amely szabadon, bármire elkölthető. Mivel a turizmusban való
részvétel nem létszükséglet, a turista diszkrecionális jövedelme határozza meg utazási
lehetőségeit.
diverzifikáló
lásd diverzifikált
diverzifikált
összetett, sokszínű, változatos
diverzitás
sokszínűség, változatosság, összetettség
duty free
vámmentes vagy alacsonyabb vám- és/vagy hozzáadottérték-adót tartalmazó árú termékeket
árusító üzlet
eklektikus
különböző korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazó; műfajok keveredésére alapuló
elsődleges turisztikai munkahelyek

Közvetlen kapcsolatban állnak a turizmussal, vagyis ahol a turizmus megjelenik, ott e
munkahelyek is megjelennek.
eutrofizáció
Tápanyag-feldúsulás élővizekben. Általában nagy mennyiségű szerves anyag pótlólagos
bevitele nyomán jelentkezik. Hatására a növényzet (beleértve az algákat is) óriási mértékű
szaporodásnak indul, elburjánzik. Gyakori kísérőjelensége a vízvirágzás (lásd ott). Az erősen
eutróf víz fürdésre, vízisportokra akár teljesen alkalmatlanná is válhat.
fenntartható fejlődés
Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a
jövő generáció lehetőségét saját szükségleteinek kielégítésére. A fenntartható fejlődésnek
három, egymással szorosan összefüggő pillére van. Ezek a társadalmi, gazdasági és
környezeti fenntarthatóság. A fogalom tartalmilag mindhárom pillér együttes, kölcsönhatásukra
kiterjedő értelmezését feltételezi.

fizetési mérleg
A fizetési mérleg tartalmazza az ország összes, külfölddel folytatott reál- és pénzügyi
tranzakcióit.
fluktuáció
Ingadozás
foglalkoztatási multiplikátor
Annak a mérőszáma, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hány új munkahelyet
generál. Általában 1000 egységnyi költésre adják meg, még így is eléggé kicsi törtszám.
fogyasztói szegmens
Azonos vagy nagyon hasonló jellemzőkkel, igényekkel rendelkező fogyasztók összessége.
GDP
lásd bruttó hazai termék
GNP
lásd bruttó nemzeti termék
Gross Domestic Product

lásd bruttó hazai termék
Gross National Product

lásd bruttó nemzeti termék
Gross Output
lásd teljes kibocsátás
heterogén
eltérő, különnemű, sokféle
heterogenitás
lásd heterogén
homogén
egynemű, egyforma
homogenitás
lásd homogén
IMF
International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap
incentív
Ösztönző - a turizmusban a szakmai teljesítményt jutalmazó, gyakran csapatépítő célú, magas
minőségű, gyakran egzotikus helyre irányuló vállalati jutalomutazás.
interdependencia
kölcsönös függőség

Janus-arc
A kettősség, kétarcúság jelképe. Janus a római mitológiában a kapuk istene, aki más arcot
mutat a kapun belépők, és mást a kapun kilépők számára.
jövedelemrugalmasság
A kereslet %-os változásának mértéke a turista jövedelmének 1%-os változása
következtében. A jövedelemrugalmasság magas, ha 1%-os jövedelemváltozás következtében
a kereslet több mint 1%-al változik. A jövedelemrugalmasság alacsony, ha 1%-os
jövedelemváltozás következtében a kereslet kevesebb mint 1%-al változik.
kerozin
Kőolajszármazék, a petróleumhoz hasonló, de annál kevésbé illékony szénhidrogén. A
sugárhajtóműves repülőgépek tipikus üzemanyaga.
komplex termék
A turista által igényelt szolgáltatások és a desztináció társadalmi-kulturális, természeti,
gazdasági, politikai adottságainak összessége.
kvalitatív
nem számszerűsíthető, minőségi
kvantitatív
számszerűsített, számokkal kifejezhető
másodlagos turisztikai munkahelyek

A turizmustól függetlenül is léteznek, de ha a turizmus megjelenik és fejlődik, ezen
munkahelyek száma nőni kezd.
MICE
Meetings, Incentive, Conference, Exhibition - találkozók, incentív, konferencia, kiállítás - a
hivatásturizmus főbb típusainak összefoglaló elnevezése.
motiváció
Belső hiányérzet, kielégítetlen szükséglet, amely cselekvésre ösztönzi az egyént. A turizmus
szektor célja, hogy meggyőzze a fogyasztót arról, hogy hiányérzetét leginkább utazással
képes megszüntetni. Az alapvető turisztikai motiváció a változatosságigény.
multiplikáció
(latin eredetű szó) Jelentése: megsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. A gazdaság egy adott
szektorában vagy alszektorában elköltött pénz továbbáramlik más szektorokba vagy
alszektorokba, és eközben - optimális esetben - újabb profitokat termel.
multiplikátor
Annak a mérőszáma, hogy a turizmusszektorban történő pótlólagos pénzköltés mekkora
mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.
nettó utazási hajlandóság

Egy terület lakosságának az a része %-ban kifejezve, akik adott időszakban legalább egy utat
tettek.
output
kibocsátás, termék

passzív forgalom
kiutazó forgalom
piaci szegmens
lásd fogyasztói szegmens
prémium árképzés
A legmagasabb ár alkalmazása, amelyet a fogyasztó még hajlandó megfizetni. Csak erős
monopolhelyzetben vagy nagymértékű, hirtelen keresletnövekedés esetén használják.
rezidens
egy adott ország vagy terület állandó lakosa
SARS
2002-2003-ban főként Ázsiában pusztító járvány (Severe Acute Respiratory Syndrome -
súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes).
szegmens
lásd fogyasztói szegmens
szezonalitás
A kereslet éves viszonylatban jelentkező időbeni ingadozása, amelyet egyrészt klimatikus
jellemzők, másrészt pedig társadalmi tényezők (például mikor adják ki egy országban az
iskolai szüneteket, milyen ünnepek és munkaszüneti napok léteznek, mikor "szokás"
szabadságra menni, stb.) magyaráznak.
szociokulturális hatások
A társadalom tradicionális kultúráját, értékrendjét, szokásrendszerét érintő hatások. Jöhetnek
egy külső kultúrából, de a társadalmon belüli változások is eredményezhetik. Hátterükben
gyakran gazdasági hatások is állhatnak.
szocioökonómiai hatások
Közvetlenül a gazdasági impulzusok által létrehozott társadalmi változások, amelyek az
emberek megélhetésén, anyagi kultúrájuk, hatalmi helyzetük változásain keresztül hatnak a
társadalomra.
sztenderdizálás
szabványosítás
szubszaharai
a Szaharától délre fekvő
teljes kibocsátás
Gross Output. Az adott gazdaságban egy év alatt létrehozott anyagi javak és szolgáltatások
értéke. Tartalmazza minden gazdálkodó szervezet évi összes kibocsátását, függetlenül attól,
hogy további feldolgozásra vagy végső felhasználásra szánt javakról van-e szó.
tercier szektor
Szolgáltatószféra, a gazdaság harmadik szektora. (A primer szektor a bányászat és a
mezőgazdaság, a szekunder pedig a feldolgozóipar.)
territoriális prekoncepció

egy adott területtel kapcsolatos előzetes elképzelések, várakozások
tranzakciós költségek
Valuták átváltásáért fizetendő, általában az átváltani kívánt összeg néhány %-át kitevő jutalék,
amely a bankot illeti. Már az ókori pénzváltók is alkalmazták. Ugyancsak tranzakciós költség a
devizák átutalásáért a banknak fizetendő díj.
turisztikai infrastruktúra
A helyi lakosság és a turisták által közösen használt létesítmények összessége, amelyek a
szabadidős és a hivatásturizmusban megjelenő tevékenységek végzését teszik lehetővé.
turisztikai jövedelmi multiplikátor

A multiplikáció mérőszáma, azt mutatja meg, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai költés a
gazdaságban mekkora összjövedelmet generál.
turisztikai szuprastruktúra
Az adott desztináció teljes szálláshely- és vendéglátóipari kínálata, valamint az ezen felül álló,
a turista által igénybe vett szolgáltatások összessége.
turizmus gazdasági hatásai

A küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a
turizmus fejlődése következtében végbemenő változások.
UL-repülőgép
Ultrakönnyű (ultra light) repülőgép, önsúlya 500kg alatt van. Önálló kategória a sportgépek
között, általában csak kétszemélyes.
urbanizáció
Az urbanizáció a városfejlődés összetevőit komplex módon értelmező fogalom. Egyrészt
mennyiségi változást jelöl, vagyis a városi rangú települések számának növekedését, illetve új
városrészek kialakulását jelzi. Ebben az értelemben városodásról beszélhetünk. Másrészt
minőségi változást jelent, vagyis a városi funkciók, normák, életmód terjedését feltételezi.
Ebben az értelemben városiasodásról beszélhetünk.
utazási hajlandóság
lásd bruttó és nettó utazási hajlandóság
üvegházhatás
A levegőben jelenlevő szén-dioxid gáz okozza. A CO2 fékezi a földfelszín hősugárzásának
kijutását a világűrbe, ezért a légkör felmelegszik. Ha a légkör CO2-tartalma növekszik, nő a
légkör felmelegedése is. Ez a világméretű klímaváltozás, az ún. globális felmelegedés egyik
valószínű oka.
változó költség
Olyan költség, amely a kibocsátás mértékétől függően változik - ha például kevesebb utas
utazik egy repülőgépen, kevesebb adag ételt kell felszolgálni, az ellátás költségei tehát a
kereslet függvényében változnak.
VFR
Visiting Friends and Relatives - rokonok és barátok meglátogatása
vízvirágzás

A túlszaporodott zöld-, kék-, vagy vörös algák hatására a víz színessé válik. A bőrre általában
nem ártalmas, de gusztustalan, ezért a fürdőzők otthagyják az ilyen természetes vizeket.
Gondozatlan fürdőmedencékben is előfordulhat, főleg a zöldalgák tömeges megjelenése.
volumen
mennyiség, mérték
vonzerő
Minden olyan természeti és ember alkotta erőforrás, amely a turistát arra ösztönzi, hogy egy
bizonyos desztinációba utazzon, és/vagy a felkeresett desztinációban hosszabb ideig
tartózkodjon.
WTO
World Tourism Organization - Turizmus Világszervezet
WTTC
World Travel and Tourism Council - Utazási és Turisztikai Világtanács
Bevezető
A fejezet célja a turizmus mint gazdasági tevékenység alapvető jellemzőinek összefoglalása,

valamint a turizmusszektor által a világ gazdasági fejlődésében játszott szerep bemutatása.
Mivel a turisztikai kínálat főként szolgáltatásokból áll, az 1. leckében először áttekintjük

mindazon általános tulajdonságokat, amelyek megkülönböztetik a szolgáltatásokat a
termékektől, majd pedig megvizsgáljuk a turisztikai szolgáltatások sajátos jellemzőit.
A 2. leckében sor kerül a nemzetközi turizmus legfontosabb gazdasági mutatóinak

elemzésére, az ágazat fejlődési trendjeinek összefoglalására, továbbá áttekintjük a
turizmusszektor fejlődését elősegítő főbb tényezőket.
A 3. és a 4. lecke összefoglalja a nemzetközi turisztikai áramlások főbb irányait, különös

tekintettel a világ fő küldő és fogadó területeire, mind a nemzetközi érkezések és kiutazások,
mind pedig a turisztikai bevételek és kiadások megoszlását vizsgálva. A fejezetet záró 5.
leckében pedig sor kerül a turizmus által Magyarország gazdaságában játszott szerep legfőbb
mutatóinak vizsgálatára, különös tekintettel a turisztikai kereslet alakulására.
1. lecke. A turizmus, mint gazdasági tevékenység főbb jellemzői
1. A turizmus, mint gazdasági tevékenység
A turizmus jelenlegi dimenzióiban viszonylag új jelenség. A modern turizmusnak a XVIII.

század végén az ipari forradalom teremtette meg az alapját, mivel az iparosodással és az azt
követő urbanizációval és polgárosodással egyre szélesebb kör számára váltak adottá az
utazáshoz szükséges alapvető feltételek: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a
motiváció.
A XX. században mind a technikai, mind pedig a társadalmi fejlődés hozzájárult a modern
turizmus kialakulásához, a turizmus kiváltságos jellegének eltűnéséhez. Az autó és a
repülőgép megjelenése és széles körű elterjedése az eddigieknél jóval nagyobb volumenű
turistaáramlást tett lehetővé, valamint addig megközelíthetetlennek vagy nehezen

megközelíthetőnek tekintett helyszínek is turisztikai desztinációvá válhattak.
Turisztikai desztinációnak olyan településeket, régiókat vagy országokat tekinthetünk, amelyek
rendelkeznek mindazon turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek
kielégítéséhez szükségesek.
A közlekedés fejlődése mellett döntő fontosságú volt a turizmus mint tömegjelenség
kialakulásában a fizetett szabadsághoz való jog törvényerőre emelése Európa legtöbb
országában a második világháborút követően.
1.1 A turizmus, mint szolgáltatás
Bár természetesen tapasztalhatóak átfedések, a gazdasági tevékenységek területén célszerű

megkülönböztetni a fizikai termékek és a szolgáltatások piacát. A turizmus elsősorban
szolgáltatási tevékenységnek tekinthető, ezért érdemes megvizsgálni először azt, hogy mit is
jelent tulajdonképpen a szolgáltatás fogalma, milyen tulajdonságok jellemzik a szolgáltatási
szektort, illetve a turizmusnak mint szolgáltatásnak milyen sajátos jellemzői különböztethetőek
meg.
Szolgáltatásnak olyan tevékenységek eredménye tekinthető, amelyek lehetővé teszik
valamely személy vagy tárgy állapotának fenntartását, fejlesztését, tárolását, helyreállítását,
továbbítását, továbbá kiegészítését, átalakítását anélkül, hogy annak alapvető jellege
megváltozna.
A szolgáltatási folyamat eredményeként anyagi, tárgyi testet öltő új termék nem keletkezik. A
szolgáltatások jelentős szerepet játszanak a társadalom tagjai igényeinek közvetlen
kielégítésében.
A szolgáltatások fő jellemzői a következők:

• megfoghatatlanság
• elválaszthatatlanság
• romlandóság
• heterogenitás
Bár a szolgáltatások többsége nem jöhetne létre fizikailag megfogható, tárgyiasult elemek
nélkül, a szolgáltatás alapvető lényege megfoghatatlan. A vásárló nem a szolgáltatáshoz
elengedhetetlenül kapcsolódó fizikai termékelemeket vásárolja meg, hanem azt a
teljesítményt, amit a szolgáltató nyújt, vagy azt az élményt, amit a szolgáltatás igénybe vétele
kínál. Egy szállodai szolgáltatás esetében például a kifizetett árért cserébe nem a szolgáltatás
létrejötte szempontjából egyébként nélkülözhetetlen ágyat vagy mosdókagylót kapja meg a
vendég, hanem a jogot arra, hogy kényelmesen, nyugalomban eltöltsön egy éjszakát.
Természetesen a legtöbb fizikai terméknek is van szolgáltatás-összetevője, és sok esetben a
termék megvásárlását a szolgáltatási elem iránti vágy motiválja. Ezt foglalja össze
szellemesen az a megjegyzés, miszerint egy fúrógyártó cég fúrókat árul, a fogyasztó viszont
lyukakat vesz.
A szolgáltatás megfoghatatlanságából az is adódik, hogy a fogyasztó nem képes a

szolgáltatást annak igénybe vétele előtt kipróbálni, letesztelni, értékelni. Gazdasági
szempontból ez a tulajdonság azt eredményezi, hogy bár a szolgáltatás fizikai megjelenése
költségigényes folyamat, a szolgáltatás minőségét és ebből adódóan a bevételek mértékét
döntően a nem tárgyiasult, megfoghatatlan elemek határozzák meg.
A szolgáltatás lényegének nem megfogható mivoltához kapcsolódik az a tulajdonság is,

miszerint a szolgáltatásnyújtás elválaszthatatlan annak elfogyasztásától, azaz a
szolgáltatás létrejöttéhez szükséges a vevő jelenléte (és sokszor aktív közreműködése a

szolgáltatási folyamatban). Ez a tényező a turizmusban különösen hangsúlyosan érvényesül.
A szolgáltatások többségét - például iskolát, kórházat, fodrászatot, bankot - ugyanis legalább
közel lehet telepíteni a várható kereslethez, és azok igénybevétele általában nem jár a vevő
állandó lakóhelyének elhagyásával. A turizmus lényegéből fakadóan azonban a turisztikai
szolgáltatások igénybe vételéhez a turistának mindenképpen el kell hagynia állandó lakó- és
munkahelyét, és fel kell keresnie egy olyan desztinációt, amely rendelkezik a motivációjához
illeszkedő attrakcióval.
Szintén a szolgáltatás megfoghatatlanságából következik az, hogy a szolgáltatások nem

raktározhatóak, a kialakított kapacitás kihasználásához tehát szükséges a fogyasztó
jelenléte.
Amennyiben egy szállodai szobát ma éjszaka nem adunk ki, vagy a mai Budapest Helsinki
Malév járaton a helyek fele üresen marad, az gazdasági szempontból egyértelműen
veszteséget jelent, hiszen holnap már csak a holnapi éjszakát és a holnapi járat helyeit tudjuk
értékesíteni. Ebből adódóan a turizmusban kulcskérdés az optimális kapacitás
meghatározása, amely azonban kettős kihívás elé állítja a szolgáltatókat, hiszen egyrészt elég
nagynak kellene lennie ahhoz, hogy csúcsidőszakban se kelljen vendégeket elutasítani,
másrészt viszont elég alacsonynak kellene lennie ahhoz, hogy holtszezonban se vezessen
jelentős veszteségekhez. A rendelkezésre álló kapacitás rugalmassága - egy légitársaságnál
a menetrend szezonális változtatásával vagy például egy étteremben a nyitott terasz
téliesítésével - jelentős szerepet játszhat egy vállalkozás sikerében.
Graz Schlossberg Cafe
A grazi Schlossberg tetején álló kávézó üvegfalai például kellemes időjárás esetén
lesüllyeszthetők a földbe, esőben vagy hidegben viszont visszaállíthatók, így - egy bizonyos
határon belül - rugalmasan szabályozható a kávéház "kinti" és "benti" kapacitása.
Végül, a szolgáltatások általános jellemzői közé tartozik a heterogenitás, tehát az a

tulajdonság, hogy gyakorlatilag minden egyes szolgáltatás különbözik egymástól, éppen
abból adódóan, hogy emberek nyújtanak szolgáltatást embereknek. A szolgáltatást nyújtó és
az azt igénybevevő aktuális lelkiállapota, hangulata, előzetes elvárásai, kommunikációs
képességei például mind-mind befolyásolják a létrejövő szolgáltatás milyenségét. Ebből
adódóan - a fizikai termékekkel ellentétben - a szolgáltatásokat szinte lehetetlen
szabványosítani, így pedig az sem megoldható, hogy minden, ugyanazt az árat fizető turista
pontosan ugyanabban az élményben részesüljön.

McDonalds Peking
Történtek ugyan kísérletek a szolgáltatások legalább részbeni sztenderdizálására, többek

között például a gyorséttermi piacon, de ezek az erőfeszítések nem mindig sikeresek. A
McDonald's gyorsétteremlánc például elérte azt, hogy - az alapanyagok és a termelési
folyamat szabványosításán keresztül - szinte ugyanolyan minőségű ételeket és italokat
kínáljon szerte a világon, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kiszolgálást végző
munkatársak modorát vagy sebességét csak korlátozottan képesek befolyásolni, főként az
egyes piacokon tapasztalható kulturális különbségek miatt.
1.2 A turisztikai szolgáltatások sajátos jellemzői
A fenti tulajdonságok általában jellemzik a szolgáltatásokat, tehát a turizmuson kívül igazak az

összes olyan gazdasági tevékenységre, amelyek elsősorban nem megfogható outputot
állítanak elő. Vannak azonban a turizmus szektornak olyan sajátos tulajdonságai, amelyek
kifejezetten az ágazatra vonatkoznak:
• a kereslet időbeni fluktuációja
• interdependencia
• környezeti meghatározottság
• magas állandó költségek
A kereslet időbeni ingadozása jelentkezhet szezonálisan, elsősorban időjárási és társadalmi
tényezők következményeképpen (lásd 12. lecke). Jellemző lehet azonban a napi fluktuáció is,
azaz a kereslet 24 órán belül egyenetlen eloszlása (különösen a közlekedés területén, ahol
tipikusak a reggeli és a délutáni/kora esti csúcsidőszakok). Megjelenhet továbbá a heti
ingadozás is: például azokban a városi szállodákban, amelyek elsősorban üzletembereket
céloznak meg, a péntek és a szombat esték általában kevésbé kihasználtak, mint a többi
hétköznap és a hétfői munkanapot megelőző vasárnap este.
A turisztikai kereslet időbeni fluktuációjára vezethető vissza a 2005 nyarán átadott Ferihegy 1
terminál eltérő megítélése a repülőtér menedzsmentje és az azt használó fapados
légitársaságok körében.
A légitársaságok szerint az egyik szűk keresztmetszeti pontot az indulási oldalon a biztonsági

átvilágítókapuk jelentik. Ezek kapacitását óránként 700 1000 főben jelölte meg a repülőtér,
amely átlagosan 105 120 utassal számol járatonként. Mivel óránként összesen 6 járat indulhat
az 1-esről, az áteresztő kapacitás elégnek mondható. Amennyiben azonban a gépek tele, 150
fővel, vagy a 180 fős Wizzair gépek esetében e fölötti utasszámmal indulnak, a reptér képtelen
lesz a csúcsidőszakokban bírni a terhelést.
A repülőtéri menedzsment további számításai alapján a terminál éves kapacitása 12 millió

feletti, hiszen ha a nap 24 órájában, óránként csak 700 induló és 700 érkező utassal

számolunk, az az év 365 napján meghaladja a 12 millió fős értéket. Az persze nyilvánvaló,
hogy a forgalom nem egyformán oszlik el az egyes napszakok között, de ha reggeltől estig
csak tíz órával kalkulálunk, az is 5 milliónál több utast jelent, holott a reptér vezetése a
jelenlegi egymilliós fapados forgalom alapján 2 2,5 millió utasra tervezte a reptér kapacitását.
A reptéri menedzsment szerint mindez jól mutatja, hogy amennyiben a társaságok kellően
rugalmasak a menetrendjeiket illetően, a kapacitás elegendő. A légitársaságok viszont
hangsúlyozzák, hogy ők nem a reptéri kapacitáshoz, hanem az utasok igényeihez szeretik
hangolni a menetrendeket, a legfontosabb, az utasoknak legkedvezőbb indulási és érkezési
időpontokban pedig már közvetlenül a terminál megnyitását követően sincs több gépnek hely.
Forrás
A turizmusban érvényesülő interdependencia - azaz kölcsönös függőség - arra utal, hogy

az egyes turisztikai szolgáltatások sikere függ egymástól. Egy desztináció sikerét ugyanis a
teljes kínálata határozza meg, a turista pedig általában komplex élményt és nem egyetlen
szolgáltatást keres. A turisztikai kínálat esetleges szűk keresztmetszetei kihatnak ezen túl
minden szolgáltató tevékenységére: hiába épül például egy 10000 főt befogadni képes
konferenciaközpont egy városban, ha a város teljes szálláshely-kapacitása nem képes
kényelmesen elszállásolni több mint 10000 vendéget.
A turizmusban rendkívül jelentős a szolgáltatások környezeti meghatározottsága. Sikeres

téli sportturizmust például csak megfelelő klimatikus - és részben domborzati - adottságokkal
rendelkező desztinációk képesek létrehozni. Örökségturizmus fejlesztéséhez például
szükséges olyan múltbeli érték - akár fizikailag létező, mint egy vár, akár megfoghatatlan, mint
egy legenda -, amelyre építeni lehet. Míg tehát például egy cipőgyárat szinte bárhol fel lehet
húzni, ahol rendelkezésre áll a szükséges terület és munkaerő, az elkészült cipőket pedig
bárhova a világon el lehet szállítani a vásárlókhoz, a turisztikai desztinációkat termékük
kialakításában jelentősen korlátozzák természeti és kulturális adottságaik.
Garmisch Alpok

Havana Catedral
Végül a turizmus sajátos tulajdonságai közé tartozik az állandó költségek viszonylag magas
szintje, különösen a közlekedési és a szálláshely szektorban. A turisztikai szolgáltatások
állandó költségei nem függenek a vendégek számától, így akkor is felmerülnek, ha a kereslet -
és ebből következően a költségek fedezését szolgáló bevétel - alacsony. Az állandó költségek
magas szintje a közlekedési és a szálláshely szektorban - a szolgáltatások
raktározhatatlanságával és a kereslet időbeni ingadozásával együtt - jelentős kapacitás-
tervezési kihívást jelent az ágazatnak.
Összefoglaló kérdések
Mi az alapvető különbség fizikai termék és szolgáltatás között?

Milyen általános tulajdonságok jellemzik általában a szolgáltatásokat?
Ezek a tulajdonságok gazdasági szempontból milyen kihívásokat jelentenek a
szolgáltatóknak?
Milyen sajátos tulajdonságok jellemzik a turisztikai szolgáltatásokat?
Ezek a tulajdonságok gazdasági szempontból milyen kihívásokat jelentenek a turisztikai
szolgáltatóknak?
1. lecke. Önellenőrző feladatok
1. feladat - többszörös választás

Jelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek jellemzőek
minden típusú szolgáltatásra?
Több helyes válasz is lehetséges:
[ ] szezonalitás
[ ] magas állandó költségek
[ ] megfoghatatlanság
[ ] raktározhatatlanság
Jelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek nem
jellemzőek minden típusú szolgáltatásra?
[ ] interdependencia
[ ] heterogenitás
[ ] környezeti meghatározottság

[ ] elválaszthatatlanság
3. feladat - feleletválasztás
Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis? Jelölje, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!
A turizmus szektor területén magasak az állandó költségek. (1).................

A turisztikai szolgáltatások sikere függ a desztináció teljes kínálatának minőségétől.
(2).................
A szolgáltatások teljes mértékben megfoghatatlanok. (3).................
A turizmus fejlesztési lehetőségeit meghatározza a desztináció természeti környezete.
(4).................
Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével:
- Desztinációnak
- Turisztikai desztinációnak
Írja be a helyes megoldást!
(1)................. olyan településeket, régiókat vagy országokat tekinthetünk, amelyek

rendelkeznek mindazon turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek
kielégítéséhez szükségesek.
- homogének
- heterogének
Írja be a helyes megoldást!
A szolgáltatásokra általában jellemző az, hogy (1)..................

Megoldókulcs
1. megfoghatatlanság
feladat: raktározhatatlanság
2. interdependencia
feladat: környezeti meghatározottság
(1) - hamis
3. (2) - igaz
feladat: (3) - hamis
(4) - igaz
4.
(1) - Turisztikai desztinációnak
feladat:
5.
(1) - heterogének
feladat:

2. lecke. A turizmus ágazat szerepe és gazdasági jelentősége a
világgazdaságban
1. A turizmus ágazat szerepe és gazdasági jelentősége a világgazdaságban
Mint azt már korábban is hangsúlyoztuk, a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb

ágazata. Az elmúlt évtizedek során növekedési üteme rendszerint meghaladta a
világgazdaság növekedésének ütemét. 2003-ban 1,5%-al csökkent, 2004-ben viszont 10%-al
nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. A turizmus elmúlt fél évszázadát vizsgálva
megállapítható, hogy 1950 és 2003 között hozzávetőlegesen évi 6,4%-al növekedett a turisták
létszáma (1. ábra). Ez a növekedési ütem azt jelentette, hogy 2005-ben összesen a WTO
előzetes adatai alapján 806 millió turista utazott külföldre.
1. ábra
Kattintson ide a nagyításhoz!
A növekedés nem egyenlően oszlott el a világban. Arányosan a legjelentősebb eredményeket

Ázsia és a csendes-óceáni térség, valamint és a Közel-Kelet érte el, Európa részesedése a
világforgalomból pedig tovább csökkent, követve az elmúlt évek során érvényesülő trendet (2.
ábra).
2/a. ábra Kattinson ide a nagyításhoz!

2/b. ábra
Az adatok további vizsgálata azonban azt is mutatja, hogy a fejlődő régiók látványos
növekedése elsősorban annak tudható be, hogy az 1980-as évek közepén turizmusuk
meglehetősen alacsony szintről kezdett fejlődni. Összességében ugyanis a csökkenő
piacrészesedésű Európában a turistaérkezések száma 2002-2005 között 39 millió fővel
emelkedett, míg például a növekvő részarányú Közel-Kelet látogatottsága csak 16 millió fővel
nőtt.
Az elmúlt évtizedek során a nemzetközi turisztikai bevételek - a turistaérkezések számához

hasonlóan - dinamikusan emelkedtek. Míg 1950-ben a világ nemzetközi turizmusból származó
bevétele alig haladta meg a 2 milliárd USD-t, addig 2005-ben ez az érték elérte a 680 milliárd
USD-t (azaz az 509 milliárd EUR-t) (3. ábra). Az egy turistaérkezésre jutó költés 2005-ben 840
USD (680 EUR) volt, azaz 2004-hez képest minden turista átlagosan 7,4%-al többet költött.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
Az elmúlt évtizedek során a nemzetközi turisztikai bevételek - a turistaérkezések számához

hasonlóan - dinamikusan emelkedtek. Míg 1950-ben a világ nemzetközi turizmusból származó
bevétele alig haladta meg a 2 milliárd USD-t, addig 2004-ben ez az érték elérte a 623 milliárd
USD-t (azaz az 501 milliárd EUR-t) (3. ábra). Az egy turistaérkezésre jutó költés 2004-ben 820
USD (660 EUR) volt, azaz 2003-hoz képest minden turista átlagosan 7,5%-al többet költött.
3. ábra Kattintson ide a nagyításhoz!
A nemzetközi turisztikai bevételek regionális megoszlásának időbeni változását vizsgálva

azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a turistaérkezések trendjéhez képest (4.ábra).

Bár a nemzetközi turisták számát tekintve Európa piaci részesedése az elmúlt több mint 50 év
alatt folyamatosan csökkent, a kontinens turisztikai bevételei ugyanekkor látványosan
emelkedtek, ami főként a fejlett infrastrukturális és szolgáltatáskínálattal, a termékek széles
választékával, illetve az árszínvonal viszonylag magas szintjével magyarázható.
4/a. ábra
4/b. ábra Kattintson ide a nagyításhoz!
A turizmus növekedését az elmúlt évtizedekben számos tényező segítette elő. A fejlett

országokban az alábbi tényezők járultak különösen hozzá a turisták számának és a turisztikai
bevételeknek a növekedéséhez:
• A szolgáltatási szektor általánosan megfigyelhető erősödése a hagyományos ágazatok
(az ipar és a mezőgazdaság) rovására.
• Az általános gazdasági fejlődés következtében a diszkrecionális jövedelmek
növekedése.
• A növekvő szabadidő és fizetett szabadság.
• A szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránti igény fokozódása.
A fejlődő országokban a turizmus fejlődését egyrészt elősegítette (bizonyos fokig
kikényszerítette) az a tény, hogy a nemzetközi turizmus jelentős mértékben képes hozzájárulni
ezen országok devizabevételeinek a növekedéséhez (ami különösen a más jelentős
erőforrásokkal nem rendelkező országok esetében játszik fontos szerepet). Ezért az 1970-es,
1980-as évektől kezdődően ezekben az országokban a turizmus fejlesztése jelentős prioritást
kapott más ágazatokkal szemben. Másrészt a hagyományos küldőterületeken - azaz
Európában, Észak-Amerikában, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon, illetve egyre inkább
Kelet- és Délkelet-Ázsiában - a turisztikai kereslet olyan módon rendeződött át az elmúlt
évtizedekben, hogy megnőtt a távolabbi, egzotikus úticélok iránti igény, a fejlődő országok
folyamatosan bővülő turisztikai kínálata tehát egyre versenyképesebbé, egyre vonzóbbá is

vált.
A turizmus gazdasági jelentőségének egyik legfontosabb összetevője a turisták költése a

meglátogatott területeken. Természetesen azonban a turizmusnak a gazdasági életben
játszott szerepe nem merül ki a turisták közvetlen költésében, hanem magába foglalja
mindazon tovagyűrűző hatásokat (például az áruk és szolgáltatások keresletének
növekedésén keresztül a gazdaság általános élénkítését, a munkahelyteremtést vagy a
befektetések ösztönzését), amelyek a turizmus fejlődésének következtében érvényesülnek a
turisztikai fogadóterületeken. A turizmus elhelyezkedését a világgazdaság rendszerében a 5.
ábra mutatja.
Amint az a 5. ábrán látható, a turizmus (mint bármely egyéb iparág) a fogyasztói kiadásokon,
a tőkebefektetéseken, a kormányzati kiadásokon és a külkereskedelmen keresztül járul hozzá
a bruttó hazai termék (GDP - Gross Domestic Product) növekedéséhez.
A WTTC modelljében szerepelnek azonban az említett négy tényezőn felül az üzleti

turizmushoz kapcsolódó kiadások is, ez utóbbi azonban nem a GDP-hez, hanem a teljes
kibocsátáshoz járul hozzá. A WTTC adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül mintegy
1542 milliárd USD-vel (3,8%-al) járult hozzá a világ teljes GDP-jéhez. A közvetlenül a
turizmusban foglalkoztatottak (lásd 19. lecke) száma nemzetközi szinten 73,7 millió fő volt,
ami azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatottnak 2,8%-a dolgozott a turizmusban.
A turizmus tovagyűrűző, multiplikátor hatásait (lásd 17. lecke) is figyelembe véve az ágazat
közvetett hozzájárulása a világ GDP-jéhez összesen 10,4%-ot tett ki, a turizmusban és a
turizmus szektort kiszolgáló ágazatokban foglalkoztatottak aránya pedig elérte az összes
foglalkoztatott 8,1%-át.
A turizmusra fordított kormányzati kiadások 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a

tőkebefektetéseknek pedig 9,4%-a, azaz mintegy 802 milliárd USD áramlott a turizmusba (6.
ábra).

Ajánlott olvasmány
Turizmus Magyarországon 2005

WTO Tourism Highlights 2005 Edition
Milyen tényezők magyarázzák a turizmus rendkívül dinamikus növekedését az elmúlt fél

évszázad során?
Hogyan rendeződött át a nemzetközi turistaérkezések térbeni megoszlása az elmúlt évtizedek
során?
Véleménye szerint milyen tényezők állnak a tapasztalható változások hátterében?
Milyen módokon járul hozzá a turizmus a világ teljes GDP-jéhez?
1. feladat - párosítás
A nemzetközi turistaérkezésekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő
sorrendbe a felsorolt régiókat!
Párosítsa össze a megfelelő elemeket:
Ázsia és a csendes-óceáni térség 2.
Közel-Kelet 5.
Európa 1.
Afrika 4.
Amerika 3.
A nemzetközi turisztikai bevételekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze
csökkenő sorrendbe a felsorolt régiókat!
Európa 3.
Afrika 2.
Közel-Kelet 5.
Amerika 4.
3. feladat - egyszeres választás

1950 és 2004 között a nemzetközi turistaérkezések vagy a nemzetközi turisztikai

bevételek növekedtek nagyobb mértékben?
Csak egy helyes válasz lehetséges:
( ) a nemzetközi turisztikai bevételek
( ) a nemzetközi turistaérkezések
Az elmúlt évek során mely tényezők járultak leginkább hozzá a nemzetközi turizmus
fejlődéséhez?
[ ] a világ népességének növekedése
[ ] a diszkrecionális jövedelmek növekedése
[ ] az urbanizáció előrehaladása
[ ] a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése
Megoldókulcs
2. - Közel-Kelet
3. - Amerika
1.
5. - Európa
feladat:
1. - Afrika
4. - Ázsia és a csendes-óceáni térség

1. - Európa
2.
5. - Afrika
feladat:
2. - Amerika
4. - Közel-Kelet
3.
a nemzetközi turisztikai bevételek
feladat:
4. a diszkrecionális jövedelmek növekedése

feladat: a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése
3. lecke. A világ fő küldő- és fogadóterületei - érkezések és kiutazások
1. A világ fő küldő- és fogadóterületei - érkezések és kiutazások
Amint azt a 2. leckében láthattuk, 2004-ben a WTO adatai alapján 763 millió turista utazott
külföldre, ami a turizmus története során az eddigi legmagasabb érték. Bár minden régióban
növekedés volt tapasztalható, legnagyobb mértékben az Ázsiában és a csendes-óceáni
térségben (+28%), illetve a Közel-Keleten (+18%) regisztrált turisták száma emelkedett.
Abszolút értékben nézve a világviszonylatban csaknem 11%-os növekedés az előző évhez

képest 73 millióval több turistaérkezést jelent, ami nagyjából megfelel a Franciaország - a
legnépszerűbb desztináció - által fogadott létszámnak. A plusz 73 millió turistából több mint 33
millió az Ázsia csendes-óceáni térségbe érkezett, mintegy 20 millió fő pedig a viszonylag
kismértékben növekedő, de a legnagyobb számú turistát fogadó Európába (7. ábra).

7. ábra
Bár a 2004-es rendkívüli növekedés részben annak tulajdonítható, hogy a 2003-as évet - az
iraki háború, a SARS-járvány és a világgazdaság viszonylag gyenge teljesítménye
következtében - visszaesés jellemezte, a turisták száma még a 2002-es előző rekordévhez
viszonyítva is 63 millió fővel (+9%) emelkedett.
2004-ben a turisták többsége szabadidős céllal kelt útra (395 millió fő, azaz a teljes létszám
52%-a). Hivatásturizmusnak volt tekinthető az utazások mintegy 16%-a (120 millió), a turisták
24%-át (185 millió fő) pedig egyéb okok motiválták (például VFR, vallási vagy egészséghez
kapcsolódó motiváció). Az érkezések fennmaradó 8%-a esetében az utazás motivációja nem
ismert.
1.1 A világ legnépszerűbb turisztikai desztinációi
2005-ben a 10 leglátogatottabb fogadóterület összesen a turistaérkezések csaknem felét (47

%-át) regisztrálta: a 10 legnépszerűbb országot 378 millió nemzetközi turista kereste fel.
A világ legjelentősebb fogadóországai a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2005

A lista élén - hagyományosan - Franciaország áll, amely 2005-ben 76 millió turistát fogadott,
és ezáltal 9,4%-al részesedett a világ teljes turistaforgalmából. Franciaországot - szintén az
elmúlt évek trendjeinek megfelelően - Spanyolország (55,6 millió turista) és az Egyesült
Államok (49,4 millió) követi. A 2001 2003-as időszak kedvezőtlen trendjein fordítva 2004-től az
USA jelentősen, 7,2%-al növelte turistaérkezései számát (1. táblázat). A leglátványosabb
fejlődést azonban Kína és a statisztikai rendszerben önállóan szereplő, de politikailag Kínához
tartozó Hong Kong könyvelhette el, ami azt sugallja, hogy a WTO előrejelzése, amely szerint
2020-ra Kína lesz a világ vezető turisztikai desztinációja, nagy valószínűséggel beteljesedik.
1. táblázat: A világ leglátogatottabb országai, 2003-2005 (millió fő)
Változás Változás
Piaci részesedés* (%)
Ország 2003 2004 2005 2004/2003 (%) 2004/2005 (%)

1. Franciaország 75,0 75,1 76,0 0,1 1,1 9,4
2. Spanyolország 51,8 53,6 55,6 3,4 3,7 6,8
3. USA 41,2 46,1 49,4 11,8 7,1 6,1
4. Kína 33,0 41,8 46,8 26,7 11,9 5,8
5. Olaszország 39,6 37,1 36,5 -6,4 -1,9 4,5
6. Egyesült Királyság 24,7 27,8 30,0 12,3 7,9 3,7
7. Hong Kong (Kína) 15,5 21,8 14,7 40,4 -32,6 1,8
8. Mexikó 18,7 20,6 21,9 10,5 6,3 2,7
9. Németország 18,4 20,1 21,5 9,5 6,9 2,6
10. Ausztria 19,1 19,4 20,0 1,5 3 2,5
Forrás: WTO (2005): Tourism Highlights 2006 Edition
A 1. táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy a 10 leglátogatottabb országból 6 az

európai kontinensen, tehát a világ legtöbb turistaérkezést regisztráló régiójában helyezkedik
el. Európa versenyelőnyét a nemzetközi turizmusban részben magyarázza az a tény, hogy a
kontinensen viszonylag kis földrajzi területen számos önálló állam található, így rövid idő alatt,
kis távolságot megtéve is könnyedén válhat az utazó nemzetközi turistává. Ráadásul az
európaiak jórészt Európán belül utaznak: az intraregionális turistaérkezések a teljes
turistaforgalomnak közel 90%-át jelentik.
A lista élén álló Franciaország kedvező pozícióját számos tényező kölcsönhatásának

köszönheti: központi földrajzi helyzetű, jól megközelíthető ország, amely fejlett gazdasággal,
ezen belül jól kiépített turisztikai infrastruktúrával és szuprastruktúrával rendelkezik. Az
országban gyakorlatilag minden olyan vonzerő megtalálható, amely képes a nemzetközi
turizmusban jelentős tömegek megmozgatására: rendelkezik tengerparttal (Földközi-tenger,
Atlanti-óceán), illetve magashegységgel (Alpok, Pireneusok), éghajlata és egyéb földrajzi
adottságai tehát mind a nyári, mind a téli tömegturizmusra alkalmassá teszik. Gazdag az
ország kulturális öröksége, fejlett a gazdasági-politikai kapcsolatrendszere, világhírű a
gasztronómiája, stb.; gyakorlatilag a végtelenségig lehetne sorolni mindazon attrakciókat,
amelyek a turistát Franciaország felkeresésére ösztönözhetik.
Tovább elemezve a listára felkerült országok összetételét láthatjuk, hogy valamennyien vagy
jelentős küldőországnak is számítanak a nemzetközi turizmusban (például az Egyesült
Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország), vagy könnyen megközelíthetőek a fő
küldőországokból (például Spanyolország vagy Mexikó). A gazdasági fejlettség és a földrajzi
elhelyezkedés tehát együttesen határozza meg egy ország esélyeit a nemzetközi turizmus
piacán.

1.2 A világ legjelentősebb küldőterületei
A WTO adatai alapján a nemzetközi turisták átlagosan mintegy 80%-a ugyanabban a régióban
található célországba utazik, mint ahol a saját országa is elhelyezkedik: a nemzetközi
turistaérkezések mintegy négyötöde tehát intraregionálisnak tekinthető. Hosszabb távon
azonban a trendek azt jelzik, hogy a régiók közötti, többnyire tengerentúli utazások száma
gyorsabban növekszik, mint az intraregionális utaké. Ez a tendencia 2004-ben is
beigazolódott: a régión belüli turistaérkezések száma 10%-al, míg a régiók közötti utazások
száma 13%-al növekedett.
Nemzetközi szinten a főbb küldőterületek közé Európa, Amerika, illetve Ázsia és a csendes-
óceáni térség gazdaságilag fejlett országai tartoznak (8. ábra). A diszkrecionális jövedelmek
elmúlt évek során tapasztalt emelkedése azonban azt eredményezte, hogy számos új
küldőterület mutatott jelentős növekedést, többek között Északkelet- és Délkelet-Ázsia, Közép-
és Kelet-Európa, a Közel-Kelet, valamint Dél-Afrika. 2004-ben az Ázsiából és a csendes-
óceáni térségből származó nemzetközi turisták száma 25%-al nőtt (+30 millió kiutazó), a
Közel-Kelet esetében pedig ugyanez a mutató elérte a 23%-ot.
8. ábra
Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy desztináció milyen mértékű turistaforgalmat
képes vonzani?
Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy küldőterület milyen mértékű turistaforgalmat
képes generálni?
Véleménye szerint milyen tényezőknek köszönhető az, hogy 2020-ra nagy valószínűséggel
Kína lesz a világ leglátogatottabb turisztikai desztinációja?
A nemzetközi turistaérkezésekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő
sorrendbe a felsorolt országokat!
Spanyolorszá
5.
g
Ausztria 1.

Franciaország 2.
Kína 3.
USA 4.
A nemzetközi turistaforgalomhoz való 2005-es hozzájárulásuk alapján rendezze
csökkenő sorrendbe a felsorolt küldőterületeket!
Közel-Kelet 4.
Európa 2.
Afrika 3.
Amerika 5.

Milyen tényezők magyarázzák azt, hogy Franciaország évek óta a világ
leglátogatottabb desztinációja?
[ ] változatos vonzerők
[ ] gazdasági fejlettség
[ ] divatos úticélnak számít
[ ] jó megközelíthetőség
[ ] központi földrajzi elhelyezkedés
A felsoroltak közül melyik turisztikai motiváció generálta a legtöbb turistaérkezést 2004-
ben?
( ) VFR
( ) hivatáshoz fűződő motiváció
( ) szabadidő-eltöltési motiváció
( ) egészséghez fűződő motiváció
Megoldókulcs
4. - Spanyolország
1. - Ausztria
1.
5. - Franciaország
feladat:
2. - Kína
3. - USA

4. - Közel-Kelet
2.
1. - Európa
feladat:
5. - Afrika
3. - Amerika
3. központi földrajzi elhelyezkedés

divatos úticélnak számít
gazdasági fejlettség
feladat:
változatos vonzerők
jó megközelíthetőség
4.
szabadidő-eltöltési motiváció
feladat:
4. lecke. A világ fő küdő és fogadó területei. Bevételek és kiadások
1. A világ fő küdő és fogadó területi - bevételek és kiadások
Amint azt a 2. leckében láthattuk, 2005-ben a WTO adatai alapján a nemzetközi turizmusból
származó bevételek összege elérte a 680 milliárd USD-t, ami - az érkezések számához
hasonlóan - a turizmus története során az eddigi legmagasabb érték. 2004-hez képest a
bevételek növekedésének aránya - az árfolyamváltozások hatásait kiküszöbölendő helyi
valutákban és konstans árakon számítva - elérte a 9,1%-ot, vagyis jelentősen meghaladta a
turistaérkezések 5%-os növekedési szintjét.
Ha összehasonlítjuk a nemzetközi turisztikai bevételek USD-ben és EUR-ban mért alakulását,

láthatjuk, hogy 2004-ben az amerikai dollárban mért növekedés jóval magasabb volt az
euróban mért növekedésnél. Ennek magyarázata az USD 2004-es leértékelődése az euróhoz
(továbbá a kanadai dollárhoz, a japán yenhez vagy az ausztrál dollárhoz) viszonyítva. A helyi
fizetőeszközökben keletkezett bevételek tehát a dollár gyengesége következtében USD-re
átszámítva nagyobb mértékű emelkedést eredményeztek, mint ha ugyanezen bevételeket a
jóval erősebb euróra számítottuk volna át. Ez a tendencia 2005-ban enyhült, a bevételek
növekedése mindkét valuta esetében hasonló volt (9. ábra).
9. ábra Az USD-ben és EUR-ban mért nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 1995-2005

(milliárd)
Bár minden régióban növekedés volt tapasztalható, legnagyobb mértékben az Afrikában

(8,5%) rált nemzetközi turisztikai bevételek szintje emelkedett. Az amerikai régió bevételeinek
előző évi jelentős növekedése (+11%) főként az észak-amerikai desztinációk újjáéledésének
volt köszönhető, ez a növekedés azonban 2005-ben jelentősen lassult (3,8%). A bevételek
egyenlőtlenül oszlottak meg a világ főbb régiói között. A teljes bevétel több mint felét - a
nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan - Európa realizálta (10. ábra), annak ellenére,
hogy a kontinens turisztikai bevételei csak kis mértékben, mindössze 2,4%-kal emelkedtek
2005 folyamán (ezen belül a hazánkat is magába foglaló közép-kelet-európai régió bevételei
mindössze 0,3%-al nőttek).

10. ábra A nemzetközi turisztikai bevételek megoszlása a világban, 2005 (%)
Kattitnson ide a nagyításhoz!
Az egy látogatóérkezésre jutó bevétel azonban Amerikában volt a legmagasabb, mintegy

35%-kal meghaladva az európai értéket.
11. ábra Az egy látogatóérkezésre jutó turisztikai bevételek, 2005 (USD és EUR)
1.1 A világ legmagasabb bevételt elért turisztikai desztinációi
2005-ben a 10 legnagyobb bevételt elért fogadó terület összesen a nemzetközi turisztikai

bevételeknek több mint felét generálta: a 10 legsikeresebb országban az odaérkező
nemzetközi látogatók összesen 345 milliárd USD-t költöttek.
A világ legjelentősebb fogadóországai a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján,

2004
A lista élén - hagyományosan - az Amerikai Egyesült Államok áll, amely 2005-ben 81,7 milliárd
USD bevételt regisztrált, és ezáltal 12%-kal részesedett a világ teljes nemzetközi turisztikai
bevételéből. Az Egyesült Államokat - szintén az elmúlt évek trendjeinek megfelelően -
jelentősen lemaradva Spanyolország (47,9 milliárd USD) és Franciaország (42,3 milliárd USD)
követi.
2. táblázat A világ legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elért országai, 2004-2005
(milliárd USD)
A világ legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elért országai 2003-2004 (milliárd USD)
Változás Változás Piaci részesedés*

Ország 2004 2005 2004/2003 (%) 2005/2004 (%) (%)
1. USA 74,5 81,7 15,7 9,6 12,0
2. Spanyolország 45,2 47,9 3,8 5,8 7,0

3. Franciaország 40,8 42,3 1,5 3,5 6,2
4. Olaszország 35,7 35,4 3,8 -0,7 5,2
5. Németország 27,7 29,2 8,9 5,6 4,2
6. Egyesült Királyság 27,3 30,7 7,5 8,7 4,5
7. Kína 17,4 29,3 -14,6 13,8 4,3
8. Törökország 13,2 18,2 10,5 14,2 2,6
9. Ausztria 14,0 15,5 3,8 0,9 2,2
10. Ausztrália 10,3 15,0 0,8 9,6 2,1
Forrás: WTO (2006): Tourism Highlights 2006 Edition

* - előzetes adatok
A témáról bővebben itt olvashat!
A legtöbb nemzetközi turistát fogadó desztinációk tehát vezetnek a turisztikai bevételek

területén is, a sorrend azonban felcserélődött, ami több tényezővel is magyarázható. Az
Egyesült Államokba érkező nemzetközi turisták körében jóval nagyobb a tengerentúli utasok
aránya, mint akár Spanyolország, akár Franciaország esetében, a nagyobb távolságokra
történő utazás pedig általában hosszabb tartózkodási időt és ebből következően magasabb
egy főre jutó költést eredményez.
Spanyolországot és Franciaországot összehasonlítva egyrészt megállapítható, hogy a spanyol

turizmusban hangsúlyosabb szerepet játszanak a vízparti üdülések, amelyek tipikusan 1-2
hetes időtartamúak, így összességében szintén hosszabb tartózkodási időt és magasabb
költést indukálnak. Franciaország másrészt, központi földrajzi elhelyezkedésének
köszönhetően, nagyobb arányban fogad egynapos látogatókat, mint a periférikusabb
elhelyezkedésű Spanyolország, a kirándulók pedig nem költenek szállásra, ami jelentősen
csökkentheti kirándulóforgalomból származó napi bevételeket, hiszen a szállásra fordított
kiadások általában a turisták teljes napi költésének jelentős részét képezik.
A táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy a 10 legnagyobb bevételt elért országból 7 az

európai régióban, tehát a világ legtöbb turistaérkezést és legmagasabb turisztikai bevételeket
regisztráló térségében helyezkedik el (a WTO rendszerében Törökország is az európai
régióba tartozik). Európa versenyelőnyét a nemzetközi turisztikai bevételeket illetően főként a
régió magas látogatottsága magyarázza, hiszen - amint azt a fentiekben láttuk - 2004
folyamán az egy főre jutó bevétel szintje Európában a világátlag alatt maradt.
1.2 A világ legjelentősebb küldő területei a nemzetközi turisztikai kiadásokat tekintve
A nemzetközi turisztikai kiadásokat vizsgálva a WTO adatai alapján megállapítható, hogy

2005-ben - az előző évhez hasonlóan - változatlanul Németország vezette a világranglistát az
Egyesült Államok előtt. Figyelembe kell azonban is venni, hogy a nemzetközi turisztikai
kiadások volumenét 2003-2004 során jelentősen befolyásolta az euró és az USD egymáshoz
viszonyított árfolyama: a német turisztikai kiadások például USD-ben mérve csaknem 10%-al
emelkedtek, míg euróban számítva gyakorlatilag stagnáltak (-0,2%).
12. ábra Nemzetközi turisztikai kiadások, 2005 (md USD)

Az egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadásokat tekintve a kis népességgel, de magas
utazási hajlandósággal rendelkező Hollandia vezeti a világranglistát, jelentősen megelőzve a
jóval nagyobb népességű Egyesült Királyságot és Németországot.
13. ábra Egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadások, 2005 (USD)
Hogyan alakultak a nemzetközi turisztikai bevételek 1995 és 2004 között USD-ben mérve? És
euróban mérve? Magyarázza meg az eltéréseket!
Milyen tényezők határozzák meg egy küldő területen az egy lakosra jutó turisztikai kiadás
szintjét?
Milyen tényezők határozzák meg egy desztinációban a nemzetközi turisztikai bevételek
szintjét?
A nemzetközi turisztikai kiadásokhoz való 2005-es hozzájárulásuk alapján rendezze
növekvő sorrendbe a felsorolt országokat!
Japán 1.
Kanada 3.
USA 2.
Olaszország 5.
Franciaorszá
4.
g
Az egy látogatóra jutó, 2005-es turisztikai bevételeik alapján rendezze csökkenő
sorrendbe a felsorolt fogadó területeket!
Amerika 4.
Afrika 1.
Európa 3.

Közel-Kelet 5.

Milyen tényezők magyarázzák azt, hogy az Egyesült Államok évek óta a világ
legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elérő desztinációja?
[ ] az erős nemzeti valuta
[ ] gazdasági fejlettség
[ ] jó megközelíthetőség
[ ] a beutazók között viszonylag magas a tengerentúli utasok aránya
[ ] nemzetközi turistaérkezések magas szintje
A felsoroltak közül melyik országban volt legmagasabb 2005-ben az egy lakosra jutó
nemzetközi turisztikai kiadások szintje?
( ) USA
( ) Japán
( ) Olaszország
( ) Hollandia
( ) Németország
- amerikai dollárban
- euróban
Egészítse ki a szöveget a helyes megoldással!
Ha összehasonlítjuk a nemzetközi turisztikai bevételek USD-ben és EUR-ban mért alakulását,

láthatjuk, hogy 2004-ben az (1)................. mért növekedés jóval magasabb volt az
(2)................. mért növekedésnél.
Megoldókulcs
3. - Franciaország
4. - Japán
1.
1. - Kanada
feladat:
5. - USA
2. - Olaszország
3. - Európa
4. - Közel-Kelet
2.
5. - Afrika
feladat:
1. - Amerika
a beutazók között viszonylag magas a tengerentúli utasok aránya

3.
gazdasági fejlettség
feladat:
nemzetközi turistaérkezések magas szintje
4.
Hollandia
feladat:
5. (1) - amerikai dollárban

feladat: (2) - euróban

5. lecke. A turizmus főbb statisztikai jellemzői Magyarországon
1. A turizmus főbb statisztikai jellemzői Európában
Bár amint azt a 2. leckében láttuk, Európa részesedése a nemzetközi turistaérkezésekből

folyamatosan csökkent az elmúlt évek alatt, 54,8%-os piaci részesedésével a kontinens még
mindig vezető szerepet tölt be a világ turizmusában.
Az elmúlt évben a kontinensen belül Kelet-Közép-Európát és Észak-Európát jellemezte a

legdinamikusabb növekedés, többek között az EU bővítésének következtében.
Részletesebben megnézve a turistaforgalomra vonatkozó statisztikai adatokat, láthatjuk, hogy
2004 folyamán Kelet-Közép-Európában 87,9 millió turistaérkezést regisztráltak, ami 19,9%-os
részesedést jelent a nemzetközi turizmusból.
A nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan a nemzetközi turizmusból származó

bevételeket tekintve is Európa bizonyult a világ legsikeresebb turisztikai régiójának: a teljes
bevétel 51,2%-át a kontinensen regisztrálták. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel
világszinten 680 EUR, Európában 630 EUR volt, a Közép- és Kelet-Európában regisztrált
turisták viszont átlagosan csak 300 EUR-t költöttek személyenként.
2. A turizmus gazdasági szerepe Magyarországon
Magyarország 2004-ben a világ 12. leglátogatottabb turisztikai desztinációja volt, 36,6 millió
regisztrált turistaérkezéssel, ami 2003-hoz képest 1,2%-os növekedést jelent. A nemzetközi
turizmusból származó bevételek 3,265 milliárd EUR-t tettek ki, ami 8,7%-al maradt el a 2003-
ban mért értéktől. A turisztikai kiadások elérték a 2,302 milliárd EUR-t (0,6%-os növekedés az
előző évhez képest), így a nemzetközi turizmus egyenlege 0,962 milliárd EUR lett, ami 25,3%-
os csökkenést jelent 2003-hoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg hiányát a turizmus
aktívuma 40,2%-ban fedezte (lásd 18. lecke).
A WTTC számításai alapján 2004-ben a turizmus 4,7%-al járult hozzá az ország

teljesítményéhez, az ágazat multiplikátor hatását (lásd 17. lecke) is figyelembe véve pedig
közvetetten 10,1%-os volt a szektor hozzájárulása a GDP-hez. A foglalkoztatottak 5,2%-a,
azaz közel 238 ezer fő dolgozott a turizmusban, a teljes nemzetgazdaságban pedig a turizmus
és az azt kiszolgáló iparágak által foglalkoztatottak száma elérte a közel 386 ezret (9,8%).
Gyakorlatilag tehát Magyarországon minden tizedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten a
turizmusnak köszönhető.
Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Magyarországon mind a turizmusnak a

GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, mind az ágazatban közvetlenül foglalkoztatottak, mind
pedig a turizmusra fordított kormányzati kiadások részaránya meghaladja mind a világ, mind a
bővítés előtti EU, mind pedig Kelet-Közép-Európa átlagát (14. ábra). A turizmusban
realizálódott tőkebefektetéseket tekintve viszont hazánk részesedése alacsonyabb mind a
világ, mind az elemzésben szereplő 15 EU-ország, mind pedig a kelet-közép-európai régió
hasonló mutatóinál.

14. ábra A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon, 2004 (%)
2.1 A turizmus forgalma Magyarországon
Magyarország turizmusának legfőbb küldő területe Európa. 2005 során a hazánkban

regisztrált látogatók 97,5%-a érkezett a kontinensről.
A látogatóérkezéseket vizsgálva megállapítható, hogy a földrajzi közelség, a hasonló
gazdasági-politikai jellemzők nagymértékben meghatározzák a beutazók számát (15. ábra).
2005-ben - az előző évekhez hasonlóan - legtöbben a szomszédos országokból, főként
Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, illetve Szerbia és Montenegróból érkeztek
Magyarországra, de jelentős volt a hagyományos küldőpiacunknak tekinthető Németország
részesedése is.
15. ábra A kiemelt küldőpiacok részesedése a látogatóérkezések számából, 2005 (%)

Tovább vizsgálva Magyarország fő küldőpiacait, megállapítható, hogy az előző évhez hasonlóan 2005 során
emelkedett a Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából
érkező látogatók száma (különösen dinamikusan, 36%-al nőtt a brit beutazók száma), a német érkezések
viszont kismértékben visszaestek. A nagy potenciállal rendelkező küldőpiacok közül jelentős növekedés volt
tapasztalható Lengyelország, Japán és Kína esetében.
Amennyiben nem a látogatók számát, hanem a turisták által a kereskedelemi szálláshelyeken eltöltött
vendégéjszakák volumenét nézzük, meglehetősen különböző kép rajzolódik ki a hazai turistaforgalomról (16.
ábra). Egyrészt jóval kevésbé tűnik koncentráltnak a hazánkba érkező nemzetközi kereslet, hiszen míg a
látogatók esetében a 8 fő küldőország a teljes forgalom 81,6%-át generálja, addig a vendégéjszakáknak csak
66%-a származik a legfontosabb 8 küldőország turistáitól. Másrészt az országok összetétele is jelentősen
eltér: míg a látogatók jelentős részben a szomszédos, volt szocialista országokból érkeznek, a kereskedelmi
szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom döntően Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak
köszönhető. A volt szocialista országokból érkezők között ugyanis magas a kirándulók, azaz a 24 óránál
rövidebb időre érkezők aránya, illetve fokozott mértékben jellemző rájuk, hogy nem vesznek igénybe
kereskedelmi szálláshelyet.

16. ábra A kiemelt küldőpiacok részesedése a vendégéjszakák számából, 2005 (%)
2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,4 millió vendéget fogadtak és 10,7
millió vendégéjszakát realizáltak, a vendégek átlagos tartózkodási ideje tehát 3,1 éjszaka volt.
A vendégek összlétszáma 5,4%-al, a vendégéjszakáké 2,6%-al növekedett 2004-hez képest.
A teljes forgalom 50,5%-át belföldi, 49,5%-át külföldi vendégek generálták, a
vendégéjszakákból viszont a belföldiek részesedése csak 45,4%, a külföldieké 54,6% volt. A
külföldi vendégek átlagosan 3,4 éjszakát, a belföldiek 2,6 éjszakát töltöttek a kereskedelmi
szálláshelyeken. A magánszálláshelyeken 2005-ben közel 667 ezer vendég több mint 2,9
millió vendégéjszakát töltött el, az ilyen típusú szálláshelyet igénybe vevők átlagos
tartózkodási ideje tehát meghaladta a 4 éjszakát, ami lényegesen magasabb a kereskedelmi
szálláshelyen megszálltak hasonló mutatójánál.
2005 folyamán a külföldi vendégek körében a kereskedelmi szálláshelyek közül

legnépszerűbbnek a 3 és 4 csillagos szállodák bizonyultak, itt realizálódott ugyanis a külföldi
vendégforgalom 63,5%-a (17. ábra). A külföldi és a belföldi vendégforgalom szállástípusok
szerinti megoszlása eltérő, hiszen míg a 3 csillagos szállodák mindkét körben hasonló
mértékben részesültek a forgalomból, a belföldi vendégek jóval kisebb arányban vettek
igénybe 4 és 5 csillagos szállodát, illetve kempinget, lényegesen magasabb volt azonban
körükben az 1 és 2 csillagos szállodában, panzióban, turistaszállón vagy üdülőházban
megszállók aránya. Az eltérést részben anyagi okok magyarázhatják (főként a magas
kategóriájú szállodák esetében), részben viszont az utazási, szabadidő-eltöltési szokásokban
rejlő különbségek (főként a kempingek vonatkozásában).
17. ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szálláshelytípusonként, 2005 (%)


18. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szálláshelytípusonként, 2005 (%)
Kötelező olvasmány
Turizmus Magyarországon 2005
Milyen tényezők magyarázzák azt, hogy a főbb küldőországaink listája jelentősen különbözik a
látogatóforgalmat és a vendégforgalmat tekintve?
Mi jellemezte 2004-ben Magyarország kiutazó turizmusát? (A kérdés megválaszolásához el
kell olvasnia a "Turizmus Magyarországon 2005" című tanulmányt.)
Foglalja össze a hazai lakosság utazási szokásainak legfontosabb jellemzőit! (A kérdés
megválaszolásához el kell olvasnia a "Turizmus Magyarországon 2005" című tanulmányt.)
A belföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő
sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!
2 csillagos szálloda 5.
panzió 6.
kemping 8.
üdülőház 7.
ifjúsági szálló 9.

turistaszálló 10.
A külföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze
növekvő sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!
turistaszálló 7.
kemping 9.
üdülőház 2.
panzió 4.
- igaz
- hamis
Jelölje, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Magyarországon a turizmusnak a GDP-hez való közvetlen hozzájárulása meghaladja a közép-

kelet-európai átlagot (1).................
Magyarországon a turizmusban realizálódott tőkebefektetések aránya meghaladja a közép-
kelet-európai átlagot. (2).................
Magyarországon minden tizedik munkahely közvetlenül a turizmusban keletkezik.
(3).................
A hazánkban regisztrált látogatók döntő többsége a szomszédos országokból érkezik.
(4).................
Melyik érték a legmagasabb?

( ) A külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.
( ) A belföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.
( ) A külföldi vendégek magánszálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.
Melyik ország szerepel mind a látogatóforgalmat, mind pedig a vendégéjszakákat
tekintve Magyarország legfontosabb küldőországai között?
[ ] Olaszország
[ ] Ausztria
[ ] Németország
[ ] Románia
Megoldókulcs
3. - 4 csillagos szálloda
6. - üdülőház
8. - kemping
1. 9. - 1 csillagos szálloda
feladat: 5. - 2 csillagos szálloda
4. - turistaszálló
2. - panzió
7. - ifjúsági szálló
5. - panzió
7. - üdülőház
2. 4. - 5 csillagos szálloda
feladat: 8. - ifjúsági szálló
3. - kemping
(1) - igaz
3. (2) - hamis
(4) - igaz
4.
A külföldi vendégek magánszálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.
feladat:
5. Ausztria
feladat: Németország
Bevezető
Annak érdekében, hogy megbízható statisztikai információk álljanak a turisztikai döntéshozók

számára, szükség van nemzetközi módon összehasonlítható adatokat eredményező
adatgyűjtési módszerek alkalmazására, ennek pedig előfeltétele a turizmus jelenségeinek
azonos értelmezése. A II. fejezet 6. leckéjében ezért először áttekintjük a turizmus
legfontosabb jelenségeinek és szereplőinek - kereslet, látogató, turista, kiránduló - definícióit,
majd pedig összefoglaljuk a turizmus statisztikai feladatait és céljait. Mivel a turizmus
statisztika kulcskérdése annak meghatározása, hogy milyen típusú helyváltoztatás sorolható a
turizmus fogalomkörébe, a 7. leckében részletesen elemezzük azt, hogy az országhatárokat
átlépő nemzetközi utazók közül kik és milyen szempontok alapján tekinthetők nemzetközi
látogatónak, illetve kik azok, akiket a turizmusstatisztikából kizárunk.
A 8. és 9. lecke a turisztikai kereslet volumenének mérésére szolgáló, két alapvető módszert,

a határstatisztikai és a szálláshely-statisztikai adatgyűjtést ismerteti, külön kiemelve az egyes
módszerek előnyeit és hátrányait, illetve hangsúlyozva azt, hogy a kereslet egészéről reális
kép csak a két megközelítésmód együttes alkalmazásával nyerhető. A fejezetet záró 10. és
11. lecke pedig a turisztikai keresletet pénzügyi szempontból megközelítve azt foglalja össze,
hogy milyen módon lehetséges a nemzetközi turisztikai kiadásokat és bevételeket számba
venni, szintén értékelve az alkalmazott módszerek előnyeit és hátrányait.
6. lecke. A turizmus jelenségének mérése. A turizmus statisztika feladatai
1. A turizmus helye a statisztikában
A statisztikai mérés szempontjából a turizmus megfigyelése azért különleges feladat,

mert a nemzetközi és az ezekkel harmonizált hazai osztályozásokban önálló, külön
turizmus ágazat - éppen a turizmus rendkívül sokrétű és összetett kapcsolatrendszere
miatt - nem létezik. A turizmus szereplője, az ideiglenes helyváltozatást végző személy az
adott "piacon" mint turista van jelen, egyébként a szokásos környezetében fogyaszt. Ez azt
jelenti, hogy a turisták kereslete mindig hozzáadódik a turisztikai desztinációkban élők
fogyasztásához. Ezért a turisták fogyasztása mindig kedvező jelenség, amely elősegíti a hazai
gazdasági növekedést, hiszen olyan jövedelmek elköltéséről van szó, amelyek más
gazdaságban - a turisták küldő országában vagy küldő térségében - keletkeztek. Ezekkel a
pótlólagos jövedelmekkel olyan forrás felhasználására nyílik tehát lehetőség, amely turizmus
hiányában egyáltalán nem jelenne meg a fogadóterületek gazdaságában. A turistafogyasztás
ugyanakkor csökkenti a küldő ország, küldő térség jövedelemfelhasználási lehetőségeit.
Attól függően, hogy hol és mihez képest keletkezik a pótlólagos kereslet, a turisztikai
keresletnek hat különböző típusát különböztethetjük meg.
• Belföldi turisztikai kereslet = magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai
fogyasztása.
• Külföldi turisztikai kereslet = külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai
fogyasztása.
• Külföldre irányuló turisztikai kereslet = magyarországi rezidensek külföldi turisztikai
fogyasztása.
• Hazai turisztikai kereslet: Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai
fogyasztása + külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása.
• Nemzeti turizmus kereslet = magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai
fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása.
• Nemzetközi turizmus kereslet = külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai
fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása.
A fenti kategóriák értelmezése során figyelembe kell venni azt, hogy a turisztikai kereslet
egyaránt értelmezhető szűkebb és bővebb fogalomként. Bővebb értelemben a turisták
kereslete magában foglalja a turistaútra való felkészülés során és annak következményeként
jelentkező keresletet is (például a bőrönd- vagy fürdőruha-vásárlást utazás előtt, illetve az úton
készített fényképek előhívatását hazaérkezés után). Szűkebb értelemben viszont a turisztikai
kereslet kizárólag az utazás során jelentkező termék- és szolgáltatásvásárlásra korlátozódik.
2. A turizmus mérése és a turizmus statisztika feladatai
A turizmus világszerte jövedelmező és dinamikusan fejlődő gazdasági tevékenység, egyben a

magyar gazdaságnak is egyik elismert "húzóágazata". Mind Magyarországon, mind
nemzetközi szinten számos egyéb gazdasági ágazat is verseng azonban a korlátozottan
rendelkezésre álló állami támogatási forrásokért és a magánbefektetők tőkéjéért, ezek
elnyeréséhez pedig arra van szükség, hogy egyértelműen, hitelt érdemlő adatok alapján
lehessen azt bizonyítani, hogy a turizmus mennyiben jobb, előnyösebb más befektetési
lehetőségekhez képest. Különösen akkor nem nélkülözhetők a turizmus teljes - közvetlen és
közvetett - gazdasági hatását végigkövető számítások, amikor európai uniós források
elosztásáról, állami támogatások odaítéléséről vagy a turizmus infrastruktúráját fejlesztő
beruházási döntésekről van szó.
Ahhoz, hogy a turizmus jelenségét megbízható módon mérni lehessen, szükséges az, hogy a
kapott adatok nemzetközi szinten összehasonlíthatóak legyenek. A nemzetközi
összehasonlíthatóság feltételei között szerepel egyrészt a turizmus fogalmainak azonos
értelmezése. Ennek alapjait az 1963-as ENSZ-konferencia teremtette meg, ahol is
meghatározásra került a látogató, a turista és a kiránduló fogalma.
Eszerint a definíció szerint látogatón értünk minden olyan személyt, aki valamilyen
motivációtól vezérelve állandó lakó- és munkahelyét elhagyva ideiglenesen más országba
látogat, és ott kereső foglalkozást nem végez. A látogatónak két alkategóriája létezik: a turista,
aki 24 órát vagy annál többet (de maximum 1 évet) tölt el a felkeresett országban, és a
kiránduló, aki 24 óránál kevesebbet tölt az adott országban.
Praktikus szempontból ez a meghatározás azt jelenti, hogy turistának tekintünk mindenkit, aki
a felkeresett országban eltölt egy éjszakát. (Sőt, még gyakorlatiasabban általában úgy tudjuk
megállapítani a turisták számát, hogy azokat tekintjük turistának, akik valamilyen regisztrált
szálláshelyet vettek igénybe, feltételezve azt, hogy a turistáknak csak elenyésző kisebbsége
tölti az éjszakát egy padon vagy a híd alatt. Természetesen ez azokban az országokban
komoly statisztikai problémát jelent, ahol a szálláshelyek jelentős része illegálisan működik,
mert az ott megszálló vendégek a statisztikai számbevétel során sem jelennek meg.)
Az alapfogalmak egységes alkalmazása mellett a nemzetközi összehasonlíthatóság további

feltételei közé tartozik az azonos statisztikai módszerek alkalmazása, a vizsgált sokaság
azonos struktúrában való bontása és a belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag
azonos kezelése. A turizmus statisztikai számbavételének alapvető módszerei közé tartozik a
kereslet kvantitatív jellemzőinek felmérésére irányuló határstatisztikai és szálláshely-
statisztikai adatgyűjtés, a bevételek mérését szolgáló banki módszer, továbbá kiegészítő
jelleggel alkalmazhatók a turisták körében végzett megkérdezések is (részletesebben lásd a
8., 9., 10. és 11. leckéket).
A turizmus statisztika feladatai közé tartozik többek között:

• A turisztikai kereslet értékelése.
• A turisztikai kínálat elemzése.
• A turizmus által a fizetési mérlegre gyakorolt hatások kimutatása.
• A turisták költése hatásának kimutatása a nemzetgazdaságban.
• A turizmusfejlesztés orientációjának segítése.
A turisztikai kereslet értékelése magában foglalja mind a be- és kiutazók, mind a belföldi
látogatók keresletének elemzését, és kiterjed a kereslet volumenének, szerkezetének, tér- és
időbeni megoszlásának, valamint egyéb jellemzőinek analízisére.
A turisztikai kínálat elemzése optimális esetben tartalmazza a turisztikai infrastruktúra és

szuprastruktúra mennyiségi és minőségi összetételének vizsgálatát, illetve a kínálati
összetevők iránt jelentkező kereslet időbeni és térbeni megoszlását, azaz a kínálat
kapacitásának kihasználtságát és az egyes szolgáltatások által generált bevételt.

Nemzetgazdasági szinten a turizmusstatisztika fontos feladatai közé tartozik a turizmus
fizetési mérlegre gyakorolt hatásának kimutatása, valamint a turisták által elköltött pénz
makro- és mikrogazdasági - többek között a jövedelmek mennyiségére és szerkezetére, a
termelés volumenére és a foglalkoztatás alakulására vonatkozó - hatásainak feltárása.
A pontos, megbízható és többé-kevésbé naprakész statisztikai adatok elengedhetetlen

szerepet játszanak a turizmusfejlesztés irányvonalának meghatározása során. Helytálló
fejlesztési döntéseket - akár nemzeti, akár helyi, akár szolgáltatói szinten - kizárólag abban az
esetben lehet hozni, ha rendelkezésre állnak a turizmus szektor keresleti és kínálati
jellemzőire, fejlődési trendjeire vonatkozó információk.
A turizmus statisztikai adatainak gyakorlati felhasználásában általában problémát jelent, hogy

mind az adatok összegyűjtése, mind pedig publikálása időigényes tevékenység. Minél
magasabb szinten összesített adatokról van szó, annál hosszadalmasabb a statisztikai adatok
közlésének átfutási ideje. Például a WTO által a nemzetközi turistaforgalomra és turisztikai
bevételekre vonatkozóan közölt statisztikák többnyire közel egy évvel az adott időszak
lezárása után látnak napvilágot (ezzel szemben a KSH szállodai gyorsstatisztikája már a
tárgyhót követő 5-6. munkanapon belül képes adatokat közölni).
Jelenleg a hazai turizmus statisztikai rendszer keretében többek között az alábbi

alapadatokra vonatkozóan létezik rendszeres, regionális szintű adatgyűjtés:
• Az országot felkereső külföldi látogatók száma és jellemzői.
• A Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma és jellemzői.
• A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők száma, származási országa és
tartózkodási ideje.
• A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás árbevétele.
Ajánlott weboldalak
EUROSTAT online statisztikai adatbázis
TourMIS Tourism Marketing Information System
(statisztikai adatok 33 európai ország turizmusáról)
Milyen feltételei vannak a turisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságának?

Miért területekre terjed ki a turizmusjelenség mérése?
Milyen típusait lehet megkülönbözetni a turisztikai keresletnek?

Melyek a nemzetközi összehasonlíthatóság feltételei a nemzetközi turizmus
statisztikában?
[ ] Azonos mérési módszerek alkalmazása
[ ] A belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezelése
[ ] A turizmus alapadatainak azonos értelmezése
[ ] Kizárólag a WTO adatainak használata
[ ] A vizsgált sokaság azonos szerkezetben történő bontása

A hazai turizmus statisztikai rendszer keretében a felsoroltak közül melyik adatokra
vonatkozóan létezik rendszeres adatgyűjtés?
[ ] A rokon- és barátlátogatási céllal Magyarországon belül utazó belföldi látogatók
száma
[ ] Az országot felkereső külföldi látogatók száma
[ ] A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők motivációi
[ ] A Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma
Maximum hány hónapot tölthet el folyamatosan a látogató a felkeresett országban
ahhoz, hogy a turizmusstatisztikában turistaként legyen nyilvántartva?
( ) 12
()3
()6
( ) 24
- 24 óránál többet
- 24 óránál kevesebbet
Egészítse ki az alábbi mondatot úgy, hogy igaz legyen az állítás!
Kirándulónak azt a látogatót nevezzük, aki (1)................. tölt a felkeresett országban.

Párosítsa össze a megfelelő fogalmakat:
Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + Külföldi turisztikai
magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása kereslet
Nemzeti turizmus
Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása
kereslet
Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + külföldiek Belföldi turisztikai

(nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása kereslet
Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása +

Hazai turisztikai kereslet
magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása
Külföldre irányuló
Magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása
turisztikai kereslet
Nemzetközi turizmus
Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása
kereslet
Megoldókulcs
A belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezelése
1. A turizmus alapadatainak azonos értelmezése
feladat: A vizsgált sokaság azonos szerkezetben történő bontása
Azonos mérési módszerek alkalmazása
2. Az országot felkereső külföldi látogatók száma

feladat: A Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma
3. 12

feladat:
4.
(1) - 24 óránál kevesebbet
feladat:
Hazai turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + külföldiek (nem
rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása
Nemzeti turizmus kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi
rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása
5.
Belföldi turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása
feladat:
Külföldre irányuló turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása
Külföldi turisztikai kereslet - Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása
Nemzetközi turizmus kereslet - Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása +
magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása
7. lecke. A látogatók nemzetközi statisztikai csoportosítása
Amint azt a 6. leckében láttuk, az 1963-as ENSZ-konferencia során definiálták a látogató, a

turista és a kiránduló statisztikai célú fogalmát. Eszerint a definíció szerint látogatón értünk
minden olyan személyt, aki valamilyen motivációtól vezérelve elhagyja állandó lakó- és
munkahelyét, és ideiglenesen más országba látogat, de ott kereső foglalkozást nem végez. A
látogatónak két alkategóriája létezik: a turista, aki 24 órát vagy annál többet (de maximum 1
évet) tölt el a felkeresett országban, és a kiránduló, aki 24 óránál kevesebbet tölt az adott
országban.
Motivációját tekintve mind a turista, mind a kiránduló lehet akár szabadidő-eltöltési céllal, akár
hivatásturisztikai, üzleti céllal utazó személy.
A WTO ajánlásainak megfelelően az országok többsége a nemzetközi forgalomban
résztvevőket alapvetően két nagy csoportba sorolja:
• a turizmus statisztikájába beleértendő utazók
• a turizmus statisztikájából kizárt utazók (19. ábra)
19. ábra A nemzetközi turisztikai forgalom résztvevőinek csoportosítása

1. A turizmus statisztikájába beleértendő nemzetközi utazók
A turizmus statisztikájába egyrészt beleértjük azokat az utazókat, akik az aktív vagy a passzív
turistaforgalomban rokon- és barátlátogatás (VFR), gyógykezelés, kulturális érdeklődés,
vallási, sport vagy egyéb, a szabadidő eltöltését célzó motivációval vesznek részt. Ide

tartoznak a tengeri körutazások résztvevői is (akik általában nem a szárazföldön, hanem a
hajón éjszakáznak, így a felkeresett országok statisztikáiban kirándulóként jelennek meg,
annak ellenére, hogy állandó lakóhelyüket több mint 24 órára hagyják el).
Bár a Karib-térségben egy 7 napos tengeri körutazás során többnyire öt kikötőben - azaz öt
országban - áll meg a hajó, a vendégek átlagosan alig több mint 5 órát töltenek egy-egy
kikötés alkalmával a szárazföldön.
Szintén ideértjük azokat az utazókat, akik konferencián vesznek részt egy másik országban,
diplomáciai küldetést hajtanak végre, tudományos kutatás céljából utaznak, üzleti úton
vannak, szakmai jellegű vagy a nagyközönséget megcélzó kiállításon vagy vásáron vesznek
részt, illetve incentív jellegű jutalomút keretében utaznak (tehát a MICE turizmus résztvevőit
és az egyéb szakmai, hivatáshoz kapcsolódó motivációval utazókat).
A turizmus statisztikába beleértendők ezen kívül az egy évnél kevesebb ideig külföldön
tanuló diákok, tehát például a legtöbb nemzetközi csereprogram résztvevői is.

Mivel nem a felkeresett desztinációban végeznek kereső foglalkozást, a turizmusstatisztikában
megjelennek a külföldi közlekedési eszközök személyzetének tagjai és a külföldön
turnézó művészek (például zenészek, színtársulatok tagjai) is. A külföldi közlekedési
eszközök személyzetének besorolása azonban némiképp problematikus, hiszen a
határformalitások alól ugyan gyakran mentesülnek, a szálláshelyeken azonban a többi
utazóhoz hasonlóan őket is regisztrálják. Szintén meglehetősen vékony választóvonal húzódik
a külföldi kereső foglalkozás végzése és az állandó helyváltoztatással járó foglalkozás során
történő pénzkereset között.
2. A turizmus statisztikájából kizárt nemzetközi utazók
A turizmusstatisztikából kizárjuk mindazon külföldieket, akik az adott országba

munkavállalási szerződéssel vagy ilyen céllal érkeznek, a turizmusban való részvételnek
ugyanis feltétele, hogy az utazó otthon megkeresett pénzt költsön el a felkeresett
desztinációban. Ebből következően nem tartoznak a turizmus fogalomkörébe a pénzkereseti
céllal érkező külföldiek - egyébként akár munkát nem vállaló - családtagjai, illetve háztartási
alkalmazottjai sem. Ugyanennek az alapelvnek a következménye az is, hogy nem tartoznak a
nemzetközi látogatók közé az országhatár mentén lakó, a szomszédos országban munkát
vállaló, oda naponta vagy hetente átjáró ingázók sem.
Szintén nem veszi figyelembe a turizmusstatisztika az adott országba letelepedési céllal

érkező utazókat, valamint az állandó lakóhelyüket politikai vagy gazdasági okokból elhagyó
menekülteket. A nemzetközi turista tartózkodási idejének maximum 1 évben való korlátozása
gyakorlatilag tehát azt a célt szolgálja, hogy az adott desztinációba költöző személyeket
kizárjuk a turizmus fogalmából.
Mivel utazásuk nem szabad akaratukból hozott döntés eredménye, nem soroljuk továbbá sem
a nemzetközi diplomáciai testületek - nagykövetségek, konzulátusok - munkatársait, sem
az idegen országokban állomásozó hadseregek tagjait vagy a nemzetközi békefenntartókat a
nemzetközi látogatók körébe (nemcsak az adott országban való tartózkodásukat, hanem az
odautazásuk során végrehajtott helyváltoztatást is ideértve). Természetesen turisztikai

tevékenységnek tekinthető azonban például az, ha a Koszovóban állomásozó békefenntartó
erők tagjai a fentebb felsorolt motivációktól indíttatva felkeresik Szlovéniát vagy
Magyarországot.
Statisztikai szempontból nem soroljuk a turizmus fogalomkörébe azokat a tranzitutasokat

sem, akik nem hagyják el a repülőtér vagy a kikötő tranzitterületét, hiszen ők gyakorlatilag
nem lépnek be a tranzitországba.
Végül nem tartoznak a nemzetközi látogatók közé azok a vándorló nomádok, akik általában
mindenféle úti okmány nélkül, évszázados hagyományokat követve utaznak. Ilyen típusú
helyváltoztatásra főként a fejlődő világ olyan részein kerül sor (például Afrika szubszaharai
részén), ahol a határellenőrzés nehézségei és a politikai stabilitás hiánya egyébként is
megnehezítik a megbízható statisztikai adatgyűjtést.
A felsorolt alapelvek egy része elméletben hatékonyan, a gyakorlatban viszont meglehetősen

nehezen alkalmazható a turizmus keresletének, tehát a turizmusban részt vevő személyeknek
a csoportosítására. Beutazáskor gyakran önbevalláson alapul a turista motivációjának
besorolása, így nem feltétlenül lehet elkülöníteni az országban - legálisan vagy illegálisan -
munkát vállalni vagy letelepedni szándékozókat a ténylegesen szabadidő-eltöltési vagy
hivatáshoz kapcsolódó céllal érkező turistáktól.
Az is előfordulhat, hogy a valóban turisztikai céllal érkező, turistaként is regisztrált utazó a
desztinációban való tartózkodása alatt határozza el, hogy letelepedik a felkeresett országban
(és akár már haza sem utazik). Kutatások azt mutatják, hogy a bevándorlási döntések
meghozatalát számos tényező segíti, többek között az adott ország imázsa és az utazók
személyes jellegű tapasztalatai. Izraelben például az 1990-as években folyamatosan
növekedett a letelepedési engedélyért folyamodó turisták száma. Míg 1990 91-ben a
turistaként érkező bevándorlók az összes bevándorló mintegy 2%-át jelentették, 1997-re ez az
arány 15%-ra emelkedett. A turistaként letelepedési engedélyt kérők kétharmada a volt szovjet
tagállamokból érkezett.Forrás: Oigenblick, L. - A. Kirschenbaum (2002): Tourism and
Immigration. Comparing Alternative Approaches; Annals of Tourism Research
29(4):1086-1100
A határellenőrzés megszűnése a schengeni egyezményt aláírt európai országok között (lásd

8. lecke) nagymértékben nehezíti az Európán belüli látogatóáramlás pontos regisztrálását.
Mitől függ az, hogy valakit, aki állandó lakóhelyét elhagyva más országba utazik, figyelembe
vesz-e a turizmusstatisztika?
Beletartoznak-e a nemzetközi látogatók körébe a kamionsofőrök?
Milyen tényezők nehezítik a nemzetközi látogatók számának pontos és megbízható
meghatározását?

A felsoroltak közül ki nem tartozik a turizmusstatisztika fogalomkörébe?
( ) Kínában turnézó finn karmester
( ) Zambia berlini nagykövete
( ) Németországban tárgyaláson részt vevő magyar üzletember

( ) Bécsi étteremben dolgozó, oda Sopronból naponta átjáró magyar pincér
- turistának
- kirándulónak
Mit kell a kipontozott helyre írni ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?
Azt a mediterrán körutazáson részt vevő utast, aki minden éjszakáját a hajón tölti, de
napközben ellátogat a felkeresett kikötőkbe, az érintett országok statisztika rendszerében
(1)................. tekintjük.
A felsoroltak közül melyik motivációval történő utazás tartozik a turizmusstatisztika
fogalomkörébe?
( ) munkavállalás
( ) letelepedés
( ) menekültstátusz elnyerése
( ) az olimpiai játékokon való részvétel
A tranzitot el nem hagyó utas miért nem tartozik a turizmusstatisztika fogalomkörébe?
( ) Mert nem lép be az ország területére.
( ) Mert nem költ pénzt az adott országban.
( ) Mert nem vesz igénybe szálláshelyet az adott országban.
( ) Mert nem érdeklődik az adott ország nevezetességei iránt.
Megoldókulcs
1.
Bécsi étteremben dolgozó, oda Sopronból naponta átjáró magyar pincér
feladat:
2.
(1) - kirándulónak
feladat:
3.
az olimpiai játékokon való részvétel
feladat:
4.
Mert nem lép be az ország területére.
feladat:
8. lecke. Határstatisztikai adatgyűjtés feladata, előnyei, hátrányai
A 7. leckében ismertettük a turizmus fogalmába - és ezáltal a turizmusstatisztikába -

beleértendő és a fogalomból kizárandó utazók típusait, illetve összefoglaltuk mindazon
szempontokat, amelyek alapján meg lehet határozni azt, hogy az állandó lakóhelyét
valamilyen okból elhagyó utas regisztrálható-e látogatóként - ezen belül kirándulóként vagy
turistaként - a turisztikai adatgyűjtés során.
A látogatók statisztikai számbavétele világszerte alapvetően a határstatisztikai és a

szálláshely-statisztikai módszerekre épül. Mivel önmagában mindkét megközelítés csak
részleges információkat képes nyújtani, ezért a turizmusstatisztika számára szükséges
alapvető információk csak a két módszer együttes alkalmazásával, illetve azok egyéni

megkérdezésekkel, felmérésekkel való kiegészítésével szerezhetők meg.
1. A határstatisztikai adatgyűjtés feladata
A határstatisztikai adatgyűjtés célja a nemzetközi ki- és beutazóforgalom alapadatainak

regisztrálása. A határstatisztikai adatgyűjtés során alapesetben mért, pótlólagos
megkérdezések nélkül is regisztrálható alapadatok közé jellemzően az alábbiak tartoznak:
• A határon átlépők száma (aktív forgalom esetén beutazók, passzív forgalom esetén
kiutazók).
• Az érkezők és kiutazók állampolgársága.
• A határon átlépők által igénybe vett közlekedési eszköz.
• A forgalom határállomások szerinti alakulása.
• A forgalom időbeni alakulása (többnyire havonkénti bontásban).
A fentieken kívül a határstatisztika viszonylag egyszerű adatgyűjtési módszerekkel - például

be- és kilépéskor adatlap kitöltetésével - képes lehet többek között az alábbi információk
regisztrálására:
• Az utazás motivációja (többnyire a szabadidős és az üzleti célú utazások elkülönítésére
korlátozódóan).
• A tartózkodási idő hossza, illetve ennek összesítésével az átlagtartózkodási idő.
• A turista által igénybe vett szállás típusa.
• A be- és kiutazók demográfiai adatai (például neme, életkora, foglalkozása).
Az Egyiptomba beutazók által kitöltendő adatlap például a turisták személyes adatai (neve,
születési ideje és helye, nemzetisége, útlevélszáma és az útlevél típusa) mellett rákérdez az
utazás motivációjára ("szabadidős turizmus", "tanulmányút", "konferencia", "kulturális út",
"gyógykezelés", "üzleti utazás", "továbbképzés" és "egyéb" kategóriák szerinti bontásban),
valamint az utas egyiptomi címére, ami lehetővé teszi az igénybe vett szálláshely szerinti
csoportosítást.

Nagyításhoz kattintson ide!
A nemzetközi forgalomban a határstatisztikai adatgyűjtés különböző módon és eltérő körben

történhet:
• Utasellenőrzés és részletes adatgyűjtés minden határállomáson. Ebben az esetben
lehetséges az alapadatok mellett információt szerezni például az utasok motivációjára
vagy kiutazás esetében a célországra vonatkozóan.
• Utasellenőrzés minden határállomáson, az alapadatok meghatározására
korlátozódóan.
• Korlátozott körben - jellemzően a repülőtereken és a hajóállomásokon - történő
utasellenőrzés, ahol azonban többnyire részletesebb adatgyűjtésre is sor kerül.
• Esetleges utasellenőrzés a határátkelőhelyeken. 2005 novemberében magyar turista
beutazáskor a határon vásárolhat belépési engedélyt például Egyiptomba (15 USD
megfizetésével), Thaiföldre (1000 baht), Törökországba (30 USD) vagy Kambodzsába
(1000 thai baht vagy 20 USD).
Az utóbbi két módszer esetében a határstatisztika nem képes teljes képet adni a ki- és
beutazóforgalom alakulásáról, így a megszerzett információ csak további felmérések adataival
kiegészítve lehet alkalmas a turisztikai kereslet jellemzőinek meghatározására.
Azt, hogy egy országban hol és milyen formában kerül sor a nemzetközi utasforgalom
regisztrálására, részben politikai, részben gazdasági okok határozzák meg. A teljes körű
határellenőrzés célja - az adatgyűjtésen túl - főként a ki- és beutazók személyének
ellenőrzése, többek között a bevándorlás szabályozása vagy a biztonsági kockázat
csökkentése érdekében.
Szintén elsősorban ezeket a célokat szolgálja legtöbb országban a beutazókkal szembeni
vízumkényszer fenntartása is. A vízumrendszer azonban, amellett, hogy adatokat szolgáltat a
turizmusstatisztika számára az országba érkező látogatók jellemzőire vonatkozóan, egyúttal
hozzájárul a nemzetközi turizmusból származó bevételek növeléséhez is (különösen azokban
az országokban egyértelmű a vízumkényszer fenntartásának elsődlegesen jövedelemnövelő
szerepe, ahol az érkező a határon különösebb ellenőrzés nélkül megvásárolhatja a
beutazásra és korlátozott idejű tartózkodásra jogosító vízumot).

2005 novemberében magyar turista beutazáskor a határon vásárolhat belépési engedélyt
például Egyiptomba (15 USD megfizetésével), Thaiföldre (1000 baht), Törökországba (30
USD) vagy Kambodzsába (1000 thai baht vagy 20 USD).
Technikai lebonyolítását tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés az alábbi módokon, illetve
ezek kombinációjával valósulhat meg:
• Maga a látogató tölt ki adatlapot, amely állhat egy vagy két részből. Az egy részből állót
a látogató belépésnél leadja (ilyen típusú például a fentebb bemutatott, az Egyiptomba
való belépéshez szükséges nyomtatvány). A két részből állónak a látogató az egyik
részét belépéskor, a másikat kiutazáskor adja le. Statisztikai szempontból ennek a
módszernek előnye, hogy megfelelő számítógépes rendszer esetében automatikusan
lehetővé teszi például a tartózkodási idő meghatározását, vagy a be- és kiutazás
helyének összevetéséből következtetni engedhet a turista országon belüli áramlására.
• Útlevélvizsgálatnál automatikus számítógépes adatrögzítés. Önmagában alkalmazva
pontos, de kizárólag az útlevélben szereplő adatok regisztrálását teszi lehetővé.
• A határon átlépők manuális vagy elektronikus megszámlálása. A forgalom
volumenének, térbeni és időbeni megoszlásának mérésére alkalmas, illetve az egyes
határállomások adatainak elkülönítésével lehetőség nyílhat a ki- és beutazások
közlekedési eszköz szerinti csoportosítására is.
Mivel, ahogy azt láttuk, a felsorolt módszerek mindannyian csak korlátozott körben képesek a
látogatóforgalomról adatokat gyűjteni, célszerű a határstatisztikai adatgyűjtés során kiegészítő
jelleggel kérdőíves felméréseket is végezni.
2. A határstatisztikai adatgyűjtés előnyei
A határstatisztikai adatgyűjtés előnyei közé tartozik, hogy egyszerű, viszonylag könnyen

automatizálható statisztikai módszerről van szó. Az alapadatok a látogatók különösebb
zavarása nélkül megszerezhetők, az adatgyűjtésnek általában nincs pótlólagos időigénye a ki-
és beutazóforgalom biztonsági és bevándorlási céllal történő ellenőrzéséhez viszonyítva.
A határokon történő adatgyűjtés során mért adatok - a ki- és beutazók számára,

állampolgárságára, időbeni és térbeni eloszlására, alapvető motivációjára, az általuk igénybe
vett közlekedési eszközre vonatkozóan - lényeges információt jelentenek a turisztikai
döntéshozók számára.
3. A határstatisztikai adatgyűjtés hátrányai
Nevéből is következően a határstatisztikai adatgyűjtés az országhatárokon történik, így a

módszer csupán a határokat átlépők adatainak összegyűjtésére alkalmas. A belföldi
forgalom volumenének, irányainak, időbeni megoszlásának és egyéb jellemzőinek mérésére
a határstatisztika természetesen nem képes, így pusztán határstatisztikai adatok alapján
egyáltalán nem vagyunk képesek a belföldi turizmus alakulására vonatkozó következtetéseket
levonni.
A nemzetközi forgalom adatait tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés nem képes a kereslet

országon belüli eloszlásának bemutatására, hiszen a határon mért adatokból csak a
belépés helye derül ki, az már nem, hogy a határállomásról a látogató hova utazik tovább,
hány különböző desztinációt keres fel tartózkodása során, és teljes tartózkodási ideje hogyan
oszlik meg az egyes célterületek között.
Meg kell továbbá jegyezni, hogy napjainkban a határformalitások egyszerűsödése, a határok

"eltűnése", a vízumkényszer megszüntetése jelentős mértékben megnehezíti a határokon

történő adatgyűjtést. Így a turizmusstatisztika egyre nagyobb mértékben kénytelen a
szálláshelyeken mérhető adatokra, valamint a kiegészítő felmérések információira
támaszkodni a beutazó forgalom mértékének meghatározása során.
Melyek a határstatisztikai adatgyűjtés legfontosabb céljai?

Milyen előnyei vannak a határstatisztikai adatgyűjtésnek?
Milyen hátrányai vannak a határstatisztikai adatgyűjtésnek?

Milyen adatokat nem képes mérni a határstatisztika?
[ ] kiutazók száma
[ ] beutazók száma
[ ] beutazók regionális megoszlása
[ ] belföldi turisták száma
A felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyeket automatikusan nem, csak
pótlólagos megkérdezéssel képes mérni a határstatisztika?
[ ] a kiutazók célországa
[ ] a ki- és beutazások szezonális megoszlása
[ ] a ki- és beutazók által igénybe vett közlekedési eszköz
[ ] a beutazók motivációja
Milyen célokat szolgál egy országban a vízumrendszer fenntartása?
[ ] a bevándorlás ellenőrzése
[ ] a látogatóforgalom jellemzőinek regisztrálása
[ ] fokozott biztonság garantálása
[ ] turizmus fejlődésének megakadályozása
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a határstatisztikai adatgyűjtésre?
( ) Képes a ki- és beutazók számának mérésére.
( ) A belföldi turizmus egyáltalán nem jelenik meg a kapott adatokban.
( ) Képes a ki- és beutazók időbeni megoszlásának mérésére.
( ) Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.
Megoldókulcs
1. belföldi turisták száma
feladat: beutazók regionális megoszlása
2. a beutazók motivációja
feladat: a kiutazók célországa
3. a látogatóforgalom jellemzőinek regisztrálása

a bevándorlás ellenőrzése
feladat: fokozott biztonság garantálása
turizmus fejlődésének megakadályozása
4.
Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.
feladat:
9. lecke. Szálláshelystatisztikai adatgyűjtés feladata, előnyei, hátrányai
A 7. leckében ismertettük a turizmus fogalmába - és ezáltal a turizmusstatisztikába -

beleértendő és a fogalomból kizárandó utazók típusait, illetve összefoglaltuk mindazon
szempontokat, amelyek alapján meg lehet határozni azt, hogy az állandó lakóhelyét
valamilyen okból elhagyó utas regisztrálható-e látogatóként - ezen belül kirándulóként vagy
turistaként - a turisztikai adatgyűjtés során.
Amint azt a 8. leckében is hangsúlyoztuk, a látogatók statisztikai számbavétele világszerte a

határstatisztikai és a szálláshely-statisztikai módszerekre épül. Tekintettel arra, hogy egyedül
egyik megközelítés sem képes átfogó információkat nyújtani, ezért a turizmusstatisztika
számára szükséges alapvető információk megszerzése érdekében a két módszert
párhuzamosan célszerű alkalmazni, illetve azokat érdemes egyéni megkérdezésekkel,
felmérésekkel kiegészíteni.
A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés számos különböző típusú, kategóriájú, és vendégkörű

szálláshely forgalmáról és egyéb jellemzőiről képes információt nyújtani.
1. A szálláshely - statisztikai adatgyűjtés feladata
A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés célja a belföldi és a nemzetközi turistaforgalom

alapadatainak regisztrálása. Természetesen a szálláshely-statisztikai információgyűjtés csak
azon turisták körére terjed ki, akik a felkeresett desztinációban regisztrált szálláshelyet
vesznek igénybe.
Ahhoz, hogy a szálláshely-statisztika adatai nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak

legyenek, szükséges lenne a szálláshely fogalmának egységes értelmezése, illetve a
szálláshelyek azonos struktúrában való csoportosítása. A gyakorlatban azonban az egyes
országok szálláshely-kategóriái nem feltétlenül egyeznek meg, az azonos kategóriák pedig
gyakran különböző minőségű szolgáltatást takarnak, így a szálláshely-statisztikai adatok
nemzetközi összehasonlíthatósága korlátozott. Az 9.1. ábra a szálláshelyek Magyarországon
alkalmazott csoportosítását foglalja össze.

9.1. ábra
A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés során alapesetben gyűjtött, pótlólagos megkérdezések
nélkül is mérhető alapadatok közé jellemzően az alábbiak tartoznak:
• A szálláshelyeken regisztrált érkezések száma.
• A szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma.
• Regisztrálható, illetve a fenti két adatból kiszámítható az átlagos tartózkodási idő
hossza is.
• A vendégek nemzetisége és állandó lakóhely szerinti küldőországa.
• Az adott szálláshely típusa, kategóriája.
• Az adott szálláshely területi elhelyezkedése.
• A vendégforgalom szezonális megoszlása.
• A vendégforgalom területi megoszlása.
• A vendégforgalom szállástípus szerinti megoszlása.
• Kapacitás-kihasználtság.
• A kiadott szobák átlagára, illetve az egy szobára jutó bevétel.
A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés kiterjedhet valamennyi regisztrált szálláshelyre, csak a
kereskedelmi szálláshelyekre, illetve csak a szállodákra. Technikailag az adatgyűjtés módjai a
következők lehetnek:
• A vendég maga tölti ki a bejelentőlapot, amelynek adatait a szálloda feldolgozza.
• A vendég átadja a recepción útlevelét vagy egyéb személyazonosságot igazoló
dokumentumát, és az ezekben található adatok alapján a szálloda rögzíti a statisztikai
adatgyűjtés alapjául szolgáló információkat.
A vendégek érkezési és személyes adatainak nyilvántartása a statisztikai adatgyűjtésen túl
természetesen biztonsági és bevándorlás-politikai célokat is szolgálhat (ezért kell számos
országban a rendőrségen vagy más hatóságnál is bejelenteni a vendégeket), továbbá alapjául
szolgálhat az adóbevallásnak, és szükség esetén megkönnyítheti a szálláshely számára a
már eltávozott vendég elérését.
Mivel, ahogy azt már korábban is láttuk, a felsorolt módszerek csak korlátozott körben
képesek a vendégforgalomról adatokat gyűjteni, célszerű a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés
során kiegészítő jelleggel kérdőíves felméréseket is végezni.

Magyarországon 2002-ben indította el a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar
Szállodaszövetség a "Szállodai gyorsjelentés" című önkéntes, internetalapú szálláshely-
statisztikai adatgyűjtést. Az új típusú adatgyűjtés bevezetését elsősorban piaci igények
indokolták, a hagyományos módszerekkel mért adatok átfutási ideje ugyanis a tárgyhót követő
38 40 nap volt, ami csökkentette az információk felhasználhatóságát.Az adatgyűjtés
módszeréről és az ilyen módon megszerezhető adatok köréről nyújt tájékoztatást a következő
tanulmány: Probáld, Á. - Virág, E. (2004): Szállodai mutatószámok: valóban gyors KSH-adatok
a szállodai forgalomról; Turizmus Bulletin 8(1):62-64
1.1 A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés előnyei
Amennyiben egy országban nem működik teljes körű, folyamatos határstatisztikai adatgyűjtés,
a szálláshelyeken regisztrált statisztikai adatok jelentik a turistaforgalomra vonatkozó
információk legjelentősebb forrását. Bár a szálláshely-statisztika csak részben helyettesítheti
a határstatisztikai megfigyeléseket, hiszen sem a kiutazókat, sem a kirándulókat nem képes
számba venni, hasznos adatok nyerhetők ily módon a beutazó turisták számára,
nemzetiségére, utazásuk céljára, az általuk igénybe vett közlekedési eszközre vagy az utazás
szervezettségére vonatkozóan.
Mivel a legtöbb országban kötelező a szálláshelyeken a vendégek nyilvántartása, így a

szálláshely-statisztikai adatok gyűjtése és összesítése többnyire automatikusan, egy
hatékonyan kiépített információs rendszerben történik.
A szálláshelyeken regisztrált adatokból nem pusztán a látogatók számával kapcsolatban

szerzünk információkat, hanem a vendégéjszakák száma is megállapítható, ez utóbbi adat
pedig sokkal inkább alkalmas a turizmusszektor valódi teljesítményének mérésére. Minden
turisztikai desztináció arra törekszik, hogy elkerülje a tömegturizmus fejlődéséből adódó
problémákat, így általában egyetlen területnek sem az érkezések számának növelése a célja,
hanem a hosszabb ideig tartózkodó és többet költő turisták vonzása.
Ellentétben a határstatisztikai megfigyelésekkel, a szálláshely-statisztika segítségével

lehetséges a turizmus területi megoszlásának vizsgálata, illetve a módszer alkalmas a
belföldi turistaforgalom mérésére is.
1.2 A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés hátrányai
Nevéből is következően a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés a szálláshelyeken történik, így a

módszer csupán a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták adatainak
összegyűjtésére alkalmas. Ebből következően a kiutazó- és a kirándulóforgalom
volumenének, irányainak, időbeni megoszlásának és egyéb jellemzőinek mérésére a
szálláshely-statisztika természetesen nem képes, így pusztán szálláshely-statisztikai adatok
alapján a teljes turisztikai keresletnek csak egy korlátozott részére vonatkozóan tudunk
következtetéseket levonni. Ráadásul a szálláshely-statisztikában feltüntetett "vendégszám"
halmozódást takarhat, hiszen ugyanaz a turista utazása során több településen is
megfordulhat és több szálláshelyet is igénybe vehet. Ebből adódóan elsősorban a
vendégéjszakák számából érdemes kiindulni a turistaforgalom elemzése során, hiszen ez az
adat minden esetben halmozódás nélküli.
A nemzetközi forgalom adatait tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés nem képes a passzív

forgalom jellemzőinek bemutatására, hiszen a szálláshelyeken mért adatokban csak az
adott országon belül realizálódó turistaforgalom jelenhet meg, a kiutazók forgalma
értelemszerűen nem.
Mindezen túl meg kell még jegyezni, hogy azokban a desztinációkban, ahol - többnyire

gazdasági, adóelkerülési okokból - magas a feketén kiadott, nem regisztrált szálláshelyek
aránya, ott a szálláshely-statisztika adatai sem képesek teljes körűen tükrözni az adott
desztináció turisztikai keresletét.
Melyek a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés legfontosabb céljai?

Milyen előnyei vannak a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésnek?
Milyen hátrányai vannak a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésnek?

Milyen adatokat nem képes mérni a szálláshely-statisztika?
[ ] regisztrált szálláshelyet igénybe vett belföldi turisták regionális megoszlása
[ ] belföldi turisták száma
[ ] kiutazók száma
[ ] beutazók száma
A felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyeket automatikusan nem, csak
pótlólagos megkérdezéssel képes mérni a szálláshely-statisztika?
[ ] az igénybe vett szálláshellyel kapcsolatos elégedettség szintje
[ ] a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták motivációja
[ ] a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmának szezonális megoszlása
[ ] a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmának területi megoszlása
Milyen célokat szolgálhat a szálláshelyeken a vendég személyes adatainak
regisztrálása?
[ ] a vendéggel való jövőbeni kapcsolattartás lehetőségének biztosítása
[ ] nemzetbiztonsági adatgyűjtés
[ ] a vendég adatainak kereskedelmi célokra való továbbértékesítése
[ ] statisztikai adatgyűjtés
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésre?
( ) Nem képes a feketén kiadott szálláshelyek forgalmának mérésére.
( ) A passzív forgalom egyáltalán nem jelenik meg a kapott adatokban.
( ) Képes a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódott vendégéjszakák időbeni
megoszlásának mérésére.
( ) Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.
Megoldókulcs
kiutazók száma
1. belföldi turisták száma
feladat: beutazók száma
regisztrált szálláshelyet igénybe vett belföldi turisták regionális megoszlása

2. a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták motivációja
feladat: az igénybe vett szálláshellyel kapcsolatos elégedettség szintje
statisztikai adatgyűjtés
3. a vendég adatainak kereskedelmi célokra való továbbértékesítése
feladat: a vendéggel való jövőbeni kapcsolattartás lehetőségének biztosítása
nemzetbiztonsági adatgyűjtés
4.
Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.
feladat:
10. lecke. Bevételek és kiadások számbavétele. Banki módszer.

Megkérdezéses módszer.
1. Bevételek és kiadások számbavétele a nemzetközi turizmusban
A nemzetközi turizmussal kapcsolatos kiadások és bevételek mérése elengedhetetlen a

turisztikai küldő és fogadó területek számára, hiszen a nemzetközi turizmus alakulása jelentős
hatást gyakorolhat az egyes országok fizetési mérlegére. A láthatatlan exportnak (lásd 12.
lecke) minősülő nemzetközi turisztikai bevételek bővítik, míg a láthatatlan importnak tekinthető
nemzetközi turisztikai kiadások szűkítik a belső piacot.
A nemzetközi turisztikai bevételek magukban foglalják a nemzetközi látogatók minden
magáncélú költését, többek között ide sorolva a fogadó országban szállásra, ételre és italra,
üzemanyagra, az országon belüli közlekedésre, szórakozásra vagy vásárlásra fordított
kiadásokat.
A nemzetközi turisztikai bevételek mérése során mind az adott desztinációban éjszakázó
turisták, mind pedig a 24 óránál rövidebb ideig ott tartózkodó kirándulók költését figyelembe
vesszük.
21. ábra
A nemzetközi turisztikai kiadások egy adott ország lakosainak külföldi utazásaik során
felmerült magáncélú kiadásai, amelyeknek a szerkezete természetesen megegyezik a
nemzetközi turisztikai bevételek fentebb bemutatott szerkezetével.
A nemzetközi turisztikai bevételek (és kiadások) nem tartalmazzák a nemzetközi

közlekedésből származó bevételeket (és kiadásokat), amelyeket a statisztikai kimutatások
külön bevételi (és kiadási) kategóriaként tartanak számon. A WTO adatai alapján a
nemzetközi közlekedési bevételek 2004-ben elérték a mintegy 127 milliárd USD szintet, ami
azt jelenti, hogy a nemzetközi közlekedés költségeit is figyelembe véve a nemzetközi turizmus
által generált teljes exportérték hozzávetőlegesen 750 milliárd USD-t tett ki.
A turizmus pénzügyi vonatkozásainak figyelemmel kísérése lehetővé teszi többek között a

szektor nemzetgazdasági jelentőségének felismerését, alapul szolgálhat a turizmus és más
gazdasági ágak kapcsolatának elemzéséhez, valamint elősegíti a turizmus
munkahelyteremtésben és beruházás-élénkítésben játszott szerepének meghatározását.
2. A turisztikai bevételek és kiadások fogalmának meghatározása
Ahhoz, hogy a turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatok nemzetközi szinten is

összehasonlíthatóak legyenek, szükséges a turisztikai költés fogalmának egységes
értelmezése, valamint azonos statisztikai módszerek alkalmazása.
A turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során először is meg kell határozni azt, hogy
melyek azok a kiadási/bevételi tételek, amelyek a turizmus statisztika részét képezik, és
melyek azok, amelyek nem minősülnek a turisztikai költés elemének. Nemzetközi ajánlások
alapján a turisztikai aktivitás során felmerülő kiadásokat az alábbi módon lehet csoportosítani:
• Turizmussal kapcsolatos kiadások
• A turisztikai célú látogatók - azaz turisták és kirándulók - utazással és a
desztinációban való tartózkodással kapcsolatos magáncélú szolgáltatás- és
áruvásárlásai, a nemzetközi közlekedésre fordított összegek kivételével. A
turisztikai célú látogatók költése a fogadó ország esetében bevételként, a küldő
ország számára kiadásként jelentkezik.
• Nem turizmussal kapcsolatos kiadások
• Az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásai.
• Az üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásai.
• A turisztikai célú látogatók kereskedelmi célú áruvásárlásai (például
továbbértékesítés céljából vásárolt áruk esetében).
• A nemzetközi közlekedési vállalatok turisztikai célú látogatóktól származó
bevételei.
• A turisztikai célú látogatók - például ingatlan- vagy részvényvásárlás céljából
történő - pénzügyi átutalásai.
• A turisztikai célú látogatók pénzbeni vagy nem pénzbeni adományai például
jótékonysági szervezetek számára.
• Vízumdíjak, repülőtéri és egyéb illetékek.
A "nem turizmussal kapcsolatos kiadások" kategóriában felsorolt tételek turizmustól független

kimutatása a gyakorlatban nem minden esetben valósul meg, így a nemzetközi turisztikai
bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlíthatósága némiképpen
korlátozott (bár azt is hangsúlyozni kell, hogy a fenti tételeknek a teljes turisztikai bevételhez
való hozzájárulása általában nem különösebben jelentős).
A nemzetközi turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó statisztikák alapadatai

közé általában a következők tartoznak:
• Turisztikai bevételek
• A turisztikai célú látogatóktól származó összbevétel.

A turisztikai célú látogatóktól származó összbevétel tételes bontásban (lásd 10.1.
•
ábra).
• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása küldő ország szerinti
bontásban.
• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása utazási motiváció
szerinti bontásban.
• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása a fogadó terület
egyes régióiban.
• Turisztikai kiadások
• A hazai lakosság teljes külföldi turisztikai költése.
• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai tételes bontásban.
• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai célország szerinti bontásban.
• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai utazási motiváció szerinti bontásban.
Mindezen adatok kiegészítéseképpen a turizmusstatisztika céljai között szerepelhet továbbá

például:
• A turizmusszektor által a GDP-re és a GNP-re gyakorolt hatások megállapítása.
• A turizmus szektor által a fizetési mérleg tartozik és követel oldalára gyakorolt hatások
kimutatása.
• A turizmusból származó bevételek importtartalmának meghatározása.
• A kiadások és bevételek turisták és kirándulók szerinti bontása.
Melyek a nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások számbevételének legfontosabb céljai?

Hogyan határozzuk meg a nemzetközi turisztikai bevételek fogalmát?
Milyen tételek nem tartoznak a turizmussal kapcsolatos költés fogalomkörébe?
Milyen adatok tartoznak a nemzetközi turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó
statisztikák alapadatai közé?

A felsoroltak közül melyik tételt nem soroljuk a nemzetközi turisztikai kiadások közé?
( ) ételre és italra fordított kiadások
( ) szállásköltség
( ) fogadó országon belüli közlekedés költségei
( ) nemzetközi közlekedés költségei
A felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyek nem tartoznak a turizmussal
kapcsolatos kiadások közé?
[ ] az üzleti úton lévők magáncélú áru- és szolgáltatásvásárlásai
[ ] az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásai
[ ] a turisztikai célú látogatók adományai jótékonysági szervezetek számára
[ ] az üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásai

Milyen célokat szolgál a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele?
[ ] a turizmus és más gazdasági ágak kapcsolatrendszerének elemzése
[ ] a turizmus munkahelyteremtésben játszott szerepének meghatározása
[ ] a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felismerése
[ ] a helyi fizetőeszköz árfolyamának szabályozása
4. feladat - szókitöltés
A turisztikai célú látogatók költése a fogadó ország esetében (1)................., a küldő ország
számára (2)..................
A helyes választ a megoldókulcsban találja!
5. feladat - szókitöltés
A nemzetközi turisztikai bevételek magukban foglalják a nemzetközi látogatók minden

(1)................. költését.
A helyes választ a megoldókulcsban találja!
Megoldókulcs
1.
nemzetközi közlekedés költségei
feladat:
az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásai

2. az üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásai
feladat: az üzleti úton lévők magáncélú áru- és szolgáltatásvásárlásai
a turisztikai célú látogatók adományai jótékonysági szervezetek számára
a turizmus és más gazdasági ágak kapcsolatrendszerének elemzése

3. a turizmus munkahelyteremtésben játszott szerepének meghatározása
feladat: a helyi fizetőeszköz árfolyamának szabályozása
a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felismerése
4. (1) - bevétel
feladat: (2) - kiadás
5.
(1) - magáncélú
feladat:
11. lecke. A turizmus Szatellit Számla rendszer
1. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások mérése
A nemzetközi turisztikai bevételek/kiadások mérése jellemzően az alábbi módszerek

alkalmazásával történik:
• Banki (közvetlen) módszer
• Megkérdezéses (közvetett) módszer
• Egyéni megkérdezés
• Turisztikai vállalkozások és szervezetek (szállodák, vendéglátóhelyek,
utazásszervezők és -közvetítők) megkérdezése
• A banki és a megkérdezéses módszer kombinálása

A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a központi bank, illetve a
kereskedelmi bankok szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével. A központi
bank meghatározott gyakorisággal kéri be a kereskedelmi bankoktól és az egyéb, külföldi
fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől (például szálláshelyektől, pénzváltóktól, utazási
irodáktól) a szükséges információkat:
• A turisztikai célú valutavétel és -eladás volumenét.
• A helyi valutában külföldre történő átutalások összegét.
• A külföldi valutában beérkező utalások összegét.
• A külföldi valutában történő készpénzfizetési tranzakciók összegét.
A banki módszer legfontosabb előnye, hogy meglévő információs rendszeren alapul, és az
adatok regisztrálása, illetve összesítése nem igényli a turista aktív részvételét, szemben
például a szálláshely-statisztikai mérések során alkalmazott adatlapok kitöltésével.
A banki módszer alkalmazásának sikere attól függ, hogy mennyire pontosak az ilyen
módon megszerezhető adatok: például mennyire lehet elkülöníteni a turisztikai célú valuta-
tranzakciókat a kereskedelmi jellegű, áruvásárlási célú ügyletektől, jellemző-e a feketén
történő valutabeváltás az adott országban, vagy mennyire megbízhatók és hiánytalanok a
hivatalos beváltóhelyek által szolgáltatott adatok.
A banki módszer csak a regisztrált, a kereskedelmi bankokon, valamint a külföldi

fizetőeszközökkel foglalkozó egyéb szervezeteken keresztül áramló pénzmozgás alapján
képes információk közlésére, így sem a feketeforgalom, sem például a kölcsönösségi alapon
történő utazási tevékenységek - amikor a külföldi turista költségeit a fogadó országbeli barátai,
rokonai helyi valutában fedezik - nem jelennek meg az adatbázisban. Nem képes ezen kívül a
módszer annak teljes körű nyomon követésére sem, hogy a beváltott valutát a turista mikor
költi el.
Amennyiben például egy osztrák turista 2005 karácsonya előtt Budapestre látogat, és ott
bevált 200 eurót forintra, a beváltott összeg abban az esetben is megjelenik hazánk 2005-ös
nemzetközi turisztikai bevételei között, ha annak egy részét a turista esetleg csak következő
magyarországi látogatása alkalmával, 2006-ban költi el.
Mivel a banki módszer csupán a valutáknak a származási ország szerinti osztályozására

alkalmas, a turisták küldő országa nem állapítható meg egyértelműen a módszer segítségével.
Azon országok utazói például, ahol nem konvertibilis a nemzeti valuta, saját valutájukat
kénytelenek először nemzetközileg ismert konvertibilis valutára váltani - többnyire USD-re,

euróra vagy japán yenre -, majd ezt a pénznemet váltják be újra a fogadó ország helyi
valutájára. 2002 óta ráadásul tovább nehezíti a bevételek számvételét az euró mint nemzetek
feletti valuta bevezetése az Európai Unió 12 tagországában. Összességében tehát annak
ismerete, hogy milyen volumenben került sor USD vagy euró beváltására egy fogadó
területen, nem teszi lehetővé az amerikai vagy az európai turisták költésének meghatározását.
A banki módszer során összegyűjtött adatok pontosítása érdekében célszerű azokat egyéni
megkérdezések során nyerhető információkkal kiegészíteni.
A megkérdezéses módszer előnyei között szerepel az, hogy általa könnyebb elkülöníteni a
ténylegesen turisztikai célú költést az egyéb, például kereskedelmi célú költéstől, valamint
becsülhetővé teszi a feketeforgalom mértékét is. Tekintettel arra, hogy a látogatók különböző
csoportjai esetében külön-külön is végezhetőek felmérések - például csak a bevásárlóturisták
vagy a konferenciavendégek körében -, lehetőség nyílik az egyes turisztikai szegmensek
jelentőségének meghatározására.
A megkérdezéses módszer hátrányai közé sorolható a költés bevallásának szándékos vagy

véletlen túl- vagy alábecslése a megkérdezettek által. A ténylegestől eltérő költési adatok
bevallása többnyire a megkérdezettek pontatlan emlékezőtehetségére vezethető vissza, de
magyarázhatja azt a vámszabályok, valutaszabályok megsértésétől való félelem is. Annak
érdekében, hogy a válaszadók minél pontosabb adatok közlésére legyenek képesek, a
turizmusban elterjedt módszer az "előző napi költés" vizsgálata, amikor a megkérdezettnek
csak az előző nap folyamán megvásárolt termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezek árát
kell felidézniük.
Ez a módszer természetesen nyilvánvalóan torzítja a tényleges adatokat. Ha például a turista
az adott napon vásárolta meg azt a kézzel faragott, mahagóni ebédlőasztalt a hozzá tartozó
12 székkel, amelyről régóta álmodozott, akkor a módszer a valósnál jóval magasabb költési
szintet eredményez. Ha azonban ez volt az egyetlen nap az út során, amikor gyomorrontással
feküdt az elsötétített szállodai szobában, és a szállásköltségen kívül semmiféle kiadása nem
merült fel, akkor a módszer alábecsli a teljes költést. Megfelelően nagy számú megkérdezett
esetében azonban ezek a szélsőséges értékek kiegyenlíthetik egymást, így a kapott
eredmény viszonylag jól közelítheti a tényleges költés volumenét.
Melyek a banki módszer legfontosabb előnyei és hátrányai a turisztikai bevételek és kiadások

számbavétele során?
Melyek a megkérdezéses módszer legfontosabb előnyei és hátrányai a turisztikai bevételek és
kiadások számbavétele során?
Hogyan lehet azt biztosítani, hogy a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során
kapott adatok minél részletesebbek és megbízhatóbbak legyenek?

Milyen előnyei vannak a banki módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és
[ ] megbízható adatszolgáltatási rendszerre épül
[ ] képes a turisztikai költés szerkezetének elemzésére

[ ] alkalmazásához nincs szükség új információs rendszer kiépítésére
[ ] a turista közvetlen bevonása nélkül képes adatokat szolgáltatni
Milyen hátrányai vannak a banki módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és
[ ] nem képes a teljes költés kimutatására
[ ] nem képes elkülöníteni a turisztikai és a kereskedelmi célú tranzakciókat
[ ] nem képes a költés küldő ország szerinti elemzésére
[ ] költséges és nehézkes módszer
Milyen előnyei vannak a megkérdezéses módszer alkalmazásának a turisztikai
bevételek és kiadások számbavétele során?
[ ] olcsó és gyors módszer
[ ] képes a turisztikai költés szerkezetének kimutatására
[ ] a megkérdezettek teljes mértékig megbízható és pontos adatokat szolgáltatnak
[ ] képes a feketeforgalom kimutatására
Milyen hátrányai vannak a megkérdezéses módszer alkalmazásának a turisztikai
bevételek és kiadások számbavétele során?
[ ] költséges és időigényes módszer
[ ] nagymértékben épít a turisták emlékezőtehetségére
[ ] nem képes a különböző típusú látogatók adatainak elkülönítésére
[ ] a kapott adatok felfelé és lefelé is torzíthatnak
- központi bank
- központi bankok
- kereskedelmi bank
- kereskedelmi bankok
A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a (1)................. illetve a (2).................

szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével.
Megoldókulcs
alkalmazásához nincs szükség új információs rendszer kiépítésére
1.
a turista közvetlen bevonása nélkül képes adatokat szolgáltatni
feladat:
megbízható adatszolgáltatási rendszerre épül
nem képes a teljes költés kimutatására

2. nem képes elkülöníteni a turisztikai és a kereskedelmi célú tranzakciókat
feladat: költséges és nehézkes módszer
nem képes a költés küldő ország szerinti elemzésére
3. képes a feketeforgalom kimutatására

feladat: képes a turisztikai költés szerkezetének kimutatására
4. nem képes a különböző típusú látogatók adatainak elkülönítésére

feladat: a kapott adatok felfelé és lefelé is torzíthatnak
költséges és időigényes módszer

nagymértékben épít a turisták emlékezőtehetségére
5. (1) - központi bank

feladat: (2) - kereskedelmi bankok
Bevezető
A fejezet célja a turizmus mint gazdasági ágazat jellemzőinek részletes elemzése, valamint a
turizmus fejlődése és az általános gazdasági fejlődés kapcsolatrendszerének,
összefüggéseinek bemutatása.
A turizmus rendkívül összetett iparág, különböző tevékenységi körű, méretű és érdekű

szereplőkkel, ráadásul azon ritka gazdasági tevékenységek közé tartozik, amelyek esetében a
külső tényezőkre nagymértékben érzékeny kereslet utazik a kínálathoz. A turizmus által a
gazdasági fejlődésben játszott szerepet jelentős mértékben befolyásolják az ágazat sajátos
tulajdonságai, amelyeket a III. fejezet 12. leckéjében foglalunk össze.
Különböző gazdasági fejlettségi szinten álló társadalmakban a turizmus fejlesztésének

előfeltételei is különböznek, illetve a fejlesztés várható eredményei is eltérőek, ezért a 13.
leckében részletesebben is foglalkozunk a gazdasági fejlődés egyes szakaszaiban
érvényesülő turisztikai aktivitás jellemzőivel.
A 14. leckében áttekintjük azokat a főbb tényezőket, amelyek az általános gazdasági

fejlettség mellett meghatározzák a turizmus gazdasági fejlődésben játszott szerepét és az
ágazat lehetőségeit. Külön kitérünk a turisztikai desztinációk versenyképességét meghatározó
tényezőkre, valamint a turizmus és a gazdasági fejlődés regionális és helyi szinten
érvényesülő kapcsolatának jellemzőire. Végül, a fejezet zárásaként, a 15. leckében sor kerül
a turizmus gazdasági hatásainak definiálására és a hatások által érintettek körének
meghatározására.
12. lecke. A turizmus, mint gazdasági ágazat jellemzői
1. A turizmus, mint összetett iparág
A turizmus a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turisztikai szektor kínálata

komplex termék, amely több szolgáltatást foglal magában. A turisztikai szolgáltatások
színvonalát ezen túl számos olyan tényező befolyásolja - például a kiválasztott desztináció
közbiztonsága, higiéniás jellemzői vagy a lakosság vendégszeretete -, amelyeket közvetetten
nem, de közvetve is csak részben képes maga a turizmusszektor megváltoztatni. Ebből az
összetettségből adódóan gyakran felmerül a turizmussal kapcsolatban az a kérdés, lehet-e
egyáltalán egységes iparágnak tekinteni, vagy külön-külön, önálló iparágként kell számba
venni a turisztikai termék előállításához hozzájáruló egyes gazdasági tevékenységeket (tehát
például a vendéglátást, a szálláshelyek működtetését vagy az utazásközvetítést).
A turizmus-gazdaságtan tantárgy keretében a turizmust végig egységes iparágként

kezeljük, bár amennyiben szükséges, akkor felhívjuk a figyelmet az egyes alszektorok
hatásaiban mutatkozó eltérésekre (a jelentős infrastrukturális és területigénnyel rendelkező
szállodák fizikai környezetre gyakorolt hatásait például nyilvánvalóan meg kell különböztetni
az utazásközvetítő cégek fizikai hatásaitól). Ennek a megközelítésnek elsősorban az az oka,
hogy az egyes alszektorok az esetek többségében külön-külön nem képesek önálló terméket
előállítani: a turisták élményt, üdülést, kikapcsolódást, kalandot stb. keresnek, nem pedig
szállodai szobát vagy éttermi vacsorát.

A turista szempontjából tehát terméknek csak a komplex, az általa igényelt minden
szolgáltatást magában foglaló turisztikai termék minősül.
A turizmus sokféle méretű, tevékenységi körű vállalkozást foglal magában, illetve a turizmus
szektor kapcsolatban áll számos más gazdasági ágazattal is. A turisták utazásuk során
egyrészt igénybe vesznek turisztikai - tehát elsősorban az ő számukra létrehozott -
szolgáltatásokat (ide sorolhatók például a szálláshelyek vagy az információs irodák,
amelyekre nem lenne szükség, ha soha senki nem hagyná el az állandó lakóhelyét). Másrészt
a turistáknak is szükségük van olyan általános szolgáltatásokra, amelyek célja elsősorban a
helyi lakosság kiszolgálása (például közlekedés, banki szolgáltatások). Ebből adódóan a
turisták költésének szerkezete rendkívül összetett lehet, tehát nagyon nehéz felmérni
mindazon hatásokat, amelyek közvetlenül és közvetetten következnek abból, hogy a turisták
termékeket vásárolnak, valamint szolgáltatásokat vesznek igénybe (a turisztikai költés
multiplikátor-hatásáról a 17. leckében lesz részletesebben szó).
A turizmus és a vele kapcsolatban lévő iparágak közötti viszony szintén sokféle lehet.
Bizonyos iparágakkal, például a közlekedéssel vagy a biztosítótársaságokkal olyan
együttműködés alakult ki, amelyek során a szektorok kölcsönösen kiegészítik egymás
tevékenységét (közlekedés nélkül turizmus egyszerűen nem létezik, a turisztikai kereslet
viszont jelentősen hozzájárulhat a közlekedési kereslet növekedéséhez). Az is előfordul
azonban, hogy a turizmus versenyezni kényszerül más iparágakkal a korlátozottan
rendelkezésre álló erőforrások megszerzésért, azaz érdekkonfliktus alakul ki a turizmus és
más gazdasági tevékenység között.
Ilyen konfliktusos helyzet alakulhat ki például egy tengerparton a turizmusszektor és egy ipari
kikötő között: a kikötő működése miatt bekövetkező vízszennyezés viszonylag nagy
távolságban is lehetetlenné teheti a fürdőzést, illetve a látvány és a zaj miatt a part menti
szállodák elveszíthetik népszerűségüket, ami egyben közvetlen anyagi veszteséget is okoz.
2. A turizmus, mint láthatatlan export
A turizmusnak mint gazdasági tevékenységnek számos olyan tulajdonsága van, amely

megkülönbözteti más iparágaktól. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a turizmus
láthatatlan exportnak tekinthető. A turisztikai tevékenység láthatatlan abban az értelemben,
hogy maga a turisztikai termék tulajdonképpen szolgáltatás, tehát megfoghatatlan,

szállíthatatlan. A kereskedelem hagyományos formáival ellentétben a turizmus esetében tehát
nem a tárgyiasult termékeknek az eladótól a vevőhöz való szállítása valósul meg, hanem a
vásárló utazik a termékhez. A turisztikai szolgáltatás csak úgy jöhet létre, ha a fogyasztó (azaz
a látogató vagy a turista) jelen van a szolgáltatás színhelyén az adott pillanatban.
Exportnak pedig azért tekinthető a beutazóturizmus, mert külföldi vásárló külföldön

megkeresett pénzét költi a hazánkban létrehozott szolgáltatásra: pontosan az történik tehát,
mint a hagyományos külkereskedelmi export esetében, csak éppen nem az áru utazik
külföldre, hanem a nemzetközi vásárló jön ide. A turista ráadásul külföldi tartózkodása során
sok olyan terméket (például ajándéktárgyakat, élelmiszereket) is megvásárol, amely más
módon exportálhatatlan vagy akár egyszerűen értékesíthetetlen lenne magas szállítási
költségek, alacsonyabb minőség vagy piacvédő szabályozás következtében (az Európai Unió
szigorú agrárpolitikája például jelentősen megnehezítené vagy lehetetlenné tenné sok olyan
élelmiszeripari termék külföldi értékesítését, amelyeket a hazánkba érkező turisták itt
megvásárolnak vagy elfogyasztanak). A turisztikai forgalomba kerülő termékeket ráadásul
általában az elérhető exportárnál magasabb (nagykereskedelmi helyett kiskereskedelmi) áron
lehet értékesíteni, tehát magasabb az ilyen módon elérhető bevétel is.
Szuvenir
Elsősorban az ajándéktárgyakra igaz az, hogy a turisták csak üdülésük helyszínén vásárolják
meg őket, emlékül saját maguk számára vagy ajándékként olyan rokonoknak és barátoknak,
akik nem vehettek részt az adott utazáson. Az exportált ajándéktárgyakból hiányozna az az
érzelmi, eszmei többlet, amely az utazás során kapcsolódik hozzájuk, ezért jóval kevésbé
lennének vonzóak. Különösen igaz ez a különben nem túl értékes tárgyakra (például egy
Eiffel-torony formájú kulcstartóra vagy egy műanyag piramisra).
Egy herendi porcelán étkészlet viszont Amerikában megvásárolva is értékes marad. Egy
2000-ben végzett hazai kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a Magyarországra
látogató turisták által vásárolt szuvenírek között legnépszerűbbek az élelmiszerfélék, ezen
belül is a magyar bor - különösen a tokaji, a villányi, az egri és a balatoni -, valamint a Herz és
a Pick szalámik, a pálinkafélék és a paprikaféleségek (őrölt paprika, paprikakrém, savanyú
paprika). Keresettek ezen kívül a magyar kultúra különböző nyomtatott megjelenési formái
(például képeslap, szakácskönyv, útikönyv, album, kotta, térkép), a kézműipari, népművészeti
termékek (például szőttes, kötény, kézimunka, hímzés, faragás), továbbá a herendi, a
hollóházi és a Zsolnay porcelángyár termékei is. Forrás: Michalkó, G. (2002): Országkép és
kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős vásárlásai a magyarországi idegenvezetők
szemével; Turizmus Bulletin 6(3):22-29

Forrás
3. Szezonális és érzékeny turisztikai kereslet
A turizmus mint exporttevékenység értékelésében azt is figyelembe kell venni azonban, hogy
a turisztikai termékek iránti kereslet általában szezonális, és rendkívül érzékenyen
reagál előre nem látható és viszonylag kevéssé befolyásolható változásokra (például az
olajárak változására vagy természeti katasztrófákra). A szabadidős turizmusban résztvevők
célja elsősorban a kikapcsolódás, az, hogy jól érezzék magukat, tehát nem kívánnak olyan
desztinációkba utazni, ahol például háború vagy járvány veszélyének vannak kitéve.
Szakértői becslések szerint a 2005 augusztusában az Egyesült Államok déli részét sújtó
Katrina hurrikánt követő napokban az érintett államok (Louisiana, Mississippi és Alabama)
turizmusszektora napi mintegy 50 millió USD veszteséget szenvedett el. New Orleansban,
amely az USA 10 legnépszerűbb konferencia-helyszínei közé tartozik, a szeptember-októberi
időszakban 120 rendezvényt mondtak vissza a szervezők.
A turisztikai kereslet szezonalitása, párosulva a szolgáltatásoknak azzal a jellemzőjével, hogy

nem raktározhatóak (azaz a ma el nem adott szállodai éjszakát holnap már nem lehet többé
eladni), azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalatoknak a
turistaszezon ideje alatt kell megtermelni az egész éves nyereséget (hiszen a szezon előtt és
után általában már az is siker, ha a vállalat a költségeit fedezni tudja, de nem ritka az sem,
hogy a szezon bevételei biztosítják az anyagi forrást a szezonon kívüli működéshez). A
kereslet időbeni ingadozása természetesen hatással van a foglalkoztatottságra és a
befektetésekre is (részletesebben ezekről a témákról a 19. és 20. leckékben esik majd szó).
A szezonalitáshoz való alkalmazkodásnak többféle módja is van. Egyik lehetőség a teljes

jelentkező kereslet kielégítése a csúcsidőszakban (ami általában a minőség rovására megy,
de az adott szolgáltató nem veszít vendéget). Egy másik lehetőség a kínálat visszafogása egy
olyan szintre, amely ugyan alacsonyabb, mint a főszezon legmagasabb kereslete, de amelyen
képes garantálni az adott vállalkozás, hogy a vendégek pontosan ugyanazt a minőséget
kapják, mint máskor. Ez a megoldás elégedetlenséget szülhet azon turisták körében, akik nem
jutnak hozzá a szolgáltatáshoz (például akiknek már nem jut szoba egy szállodában, vagy akik
nem vehetnek részt egy kulturális programon), de azok a vendégek, akik hozzájutnak a
szolgáltatáshoz, nem csökkentett értékű élményben részesülnek.
A szálláshelyek és a közlekedési vállalatok esetében a szezonalitás kezelésének
hagyományos módja a túlfoglalás (overbooking), ami azt jelenti, hogy a tényleges
kapacitásuknál nagyobb számban fogadnak el foglalásokat, abban bízva, hogy lesznek olyan
turisták, akik úgyis visszamondják érkezésüket. Amennyiben azonban ez nem történik meg,
akkor a szolgáltató felelőssége kárpótolni mindazon vendégeket, akik nem kapták meg a
visszaigazolt szállodai szobát, vagy nem fértek fel a repülőgépre.
Szintén a szezonalitással együtt járó kedvezőtlen következmények mérséklésének módja a

szezon meghosszabbítása, például kedvezményes árak alkalmazásával (bár a nyereségesség
megőrzése érdekében csak egy szintig lehet csökkenteni az árakat), a turisztikai kínálat
bővítésével vagy új piaci szegmensmegcélzásával (például egy nyaranta főként üdülő
családokat vonzó szálloda a szezonon kívüli időszakban megpróbálkozhat az üzleti turizmus
kevésbé időjárásfüggő keresletének kielégítésével).
Magyarországon a budapesti turizmus szezonalitásának csökkentése volt a Budapesti Tavaszi
Fesztivál megalapítóinak egyik célja. Kora tavaszi időpontja miatt a BTF az év első jelentős
fesztiválja Európában. Eklektikus jellege (számos művészeti ág és egyéb szabadidős
tevékenység szerepel minden évben a programban), illetve a magyar kultúra értékeinek

kihangsúlyozása rendkívül sikeressé tette a fesztivált, így sikerült az eredeti célt, a
szezonalitás mérséklését is megvalósítani.
4. A turisztikai kereslet alapvető jellemzői
Jelentősen befolyásolja a turizmusszektor működését a turisták motivációinak és

igényeinek sokfélesége is, hiszen olyan komplex termékeket kell kialakítani, amelyek
többféle keresleti szegmens igényeit képesek kielégíteni. Általában jellemző ezen kívül a
turisztikai keresletre a magas árrugalmasság és jövedelemrugalmasság, így viszonylag
alacsony az egyes desztinációkkal, közlekedési vállalatokkal, szálláshelyekkel vagy
utazásszervezőkkel szemben tanúsított fogyasztói hűség. Bár a különlegesen magas minőség
a turisták egy szűk szegmensét visszatérő vendéggé teheti, a legtöbb turista szeret új
úticélokat felfedezni, és meglehetősen ritkán tér vissza ugyanabba a desztinációba (különösen
igaz ez a tömegturizmusban, ahol a legnagyobb az árverseny, és ahol a leginkább jellemző a
termékek felcserélhetősége: egy spanyol tengerparti apartmanos nyaralás nem sokban
különbözik egy olasz tengerparti apartmanos nyaralástól).
A turisztikai vállalatok természetesen törekednek arra, hogy még a rendkívül erős versennyel
jellemezhető utazási piacon is biztosítsák a turisták hűségét. Ennek az egyik leghatékonyabb
módja a törzsvendég- vagy törzsutas-programok kialakítása, amelyek a visszatérő vendégek
vagy utasok számára különleges kedvezményeket, egy bizonyos szint felett pedig ingyenes
szolgáltatást biztosítanak. Elsősorban szállodaláncok és légitársaságok (de kisebb mértékben
utazásszervezők is) képesek ezt a módszert sikeresen alkalmazni, működésük globális
jellegéből adódóan (gyakori az együttműködés is a két típusú vállalat között: a KLM holland és
az Air France francia légitársaságok közös "Flying Blue" törzsutas-programjában részt vevők
például pontokat gyűjthetnek az Accor szállodalánchoz tartozó összes szállodában is).
A magas árrugalmasság és jövedelemrugalmasság következtében a turisztikai keresletet

viszonylag hatékonyan lehet pénzügyi eszközökkel befolyásolni. Egy ország fizetőeszközének
a leértékelése vonzóbb turisztikai célponttá teheti az adott országot, mivel az odaérkező
turisták relatív vásárlóereje a leértékelés által megnő. Szintén jelentős szerepet játszhat a
"duty free" kereskedelemre, illetve a különböző termékcsoportok (például az alkohol)
kereskedelmére vonatkozó eltérő szabályozás is.
Svédország és Finnország között például a hajóforgalom jelentős része abból származik, hogy
a hajókon a "duty free" üzletekben jóval olcsóbban vásárolhatnak alkoholt az utasok, mint
egyébként az alkoholkereskedelmet rendkívül szigorúan szabályozó két országban.
5. Kiegészítő termékek és szolgáltatások szerepe a turizmusban
A turizmus fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő termékek és

szolgáltatások biztosítása, hiszen a turistáknak szükségük van megfelelő infrastruktúrára,
közlekedési hálózatra vagy vásárlási lehetőségekre is. A turizmus fejlődésének előfeltétele a
minimális szintű infrastruktúra megléte (hiába rendelkezik rendkívül vonzó természeti
attrakciókkal egy terület, akkor nem versenyképes a turizmus piacán, ha gyakorlatilag
megközelíthetetlen). Amennyiben szükséges, a turizmus fejlődésével párhuzamosan
fejleszteni kell az alapinfrastruktúrát és a kiegészítő szolgáltatásokat is, a turisztikai kereslet
jellegének, mértékének és várható növekedési ütemének megfelelően. Amennyiben a
turisztikai kereslet nem elégíthető ki a helyben (az adott országban) előállított termékekkel és
szolgáltatásokkal, akkor meg kell próbálni a hiányzó termékeket helyettesíteni, de ha ez nem
lehetséges, akkor importálni kell őket (bár ez kedvezőtlen hatást gyakorol az adott desztináció
fizetési mérlegére, hiszen ebben az esetben a turisták által az országban elköltött pénz egy
része kiáramlik).

Az iszlám országaiban például vallási előírások miatt nem engedélyezett a sertéshús vagy az
alkohol fogyasztása, így a sertéstenyésztés vagy az alkoholos italok előállítása sem. Ezen
országokban lehet egy bizonyos fokig helyettesíteni a sertéshúst más húsfélékkel, az alkoholt
pedig gyümölcslevekkel vagy ásványvízzel, de általában - kizárólag a turisták igényeinek
kielégítésére - importálnak is az említett termékekből.
Ajánlott olvasmány
A Euroconsumer fogyasztóvédelmi honlap összefoglalója a légitársaságok túlfoglalására
vonatkozó EU szabályozásról.
Mit jelent az, hogy a turizmus láthatatlan export?

Véleménye szerint lehet a turizmust egységes iparágnak tekinteni? Ha igen, miért? Ha nem,
miért nem?
Véleménye szerint a szabadidős turizmusban vagy a hivatásturizmusban magasabb a kereslet
árrugalmassága? Válaszát indokolja!
- igaz
- hamis
A turista nem pusztán egy szolgáltatás, hanem egy élmény kedvéért utazik. (1).................
Ha leértékelik a forintot, az kedvezőtlen a hazánkba látogató külföldi turisták számára, mert
ezáltal minden szolgáltatás többe fog kerülni. (2).................
Kellően alacsony árakkal teljes mértékben ki lehet küszöbölni a turisztikai kereslet
szezonalitását. (3).................
Megfelelő infrastruktúra nélkül egy terület nem képes magas szintű turizmus kialakítására.
(4).................
A felsorolt szolgáltatások közül válassza ki azokat, amelyekre gyakorlatilag nem lenne
szükség, ha nem létezne turizmus!
[ ] idegenvezetés
[ ] szálloda
[ ] vasúti közlekedés
[ ] étterem
Milyen módon lehet hatékonyan növelni a visszatérő vendégek számát?
[ ] megbízható, magas minőségű szolgáltatásnyújtással
[ ] a szolgáltatáskínálat fokozatos bővítésével
[ ] reklámmal
[ ] törzsvendégeknek szóló különleges ajánlatokkal

- magas
- alacsony
Mit kell ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?
A tömegturizmusban (1)................. a kereslet árrugalmassága, mert a turisztikai termék

összetevői könnyen felcserélhetők.
Az alábbi tulajdonságok közül melyik nem igaz a turizmus szektorra?
( ) külkereskedelmi szempontból a beutazóturizmus exporttevékenységnek tekinthető
( ) rendkívül magas a visszatérő vendégek száma
( ) a turisztikai szolgáltatók között jelentős a verseny
( ) összetett ágazat
Megoldókulcs
(1) - igaz
1. (2) - hamis
(4) - igaz
2. szálloda
feladat: idegenvezetés
megbízható, magas minőségű szolgáltatásnyújtással

3. törzsvendégeknek szóló különleges ajánlatokkal
feladat: reklámmal
a szolgáltatáskínálat fokozatos bővítésével
4.
(1) - magas
feladat:
5.
rendkívül magas a visszatérő vendégek száma
feladat:
13. lecke. A gazdasági fejlődés és a turizmus kapcsolata
A gazdasági környezet meghatározza mind a küldő, mind pedig a fogadó országok általános
gazdasági színvonalát. Ezen belül a gazdasági fejlettség meghatározó a kereslet
nagyságát illetően (a szabad rendelkezésű jövedelmen és a fizetett szabadságon keresztül),
valamint a kínálat minőségét és összetételét tekintve. A gazdaságszerkezet, az egyes
gazdasági ágak fejlettsége nagy hatással van a turizmus fejlődésére is, hiszen jelentős
turisztikai tevékenységről csak a viszonylag magas szintű szolgáltatási szektorral
rendelkező országok esetében lehet beszélni.
1. A turizmus jellemzői a gazdasági fejlettség függvényében
Általános gazdasági fejlettségüket tekintve a világ országait alapvetően három nagy csoportba
sorolhatjuk:
• elmaradott országok
• fejlődő országok
• fejlett országok

A különböző fejlettségi szakaszban lévő országok mind gazdaságszerkezetüket, mint
turisztikai szektoruk állapotát tekintve különböző jellemzőkkel írhatók le. Az egyes
gazdasági szakaszok alapvető tulajdonságait és az adott szakaszokban lévő gazdaságok
turizmusának leginkább tipikus jellemzőit az 3. táblázat foglalja össze. Természetesen
országokon belül is rendkívül nagy különbségek lehetnek például a gazdasági szempontból
többnyire legfejlettebb főváros és a leginkább elmaradott vidéki régiók társadalmi-gazdasági
adottságai és turisztikai jellemzői között.
3. sz. táblázat
A turizmus és a gazdasági fejlődés kapcsolata
Ebben a szakaszban lévő

Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői régiók/országok, például:
Hagyományos társadalom Fejletlen országok A szubszaharai Afrika jelentős része

Hagyományos szokások, kiépült A gazdasági és társadalmi jellemzők
földtulajdonos arisztokrácia, a lakosság lehetetlenné teszik a turizmus szinte
többsége a mezőgazdaságban minden formáját, kivéve helyenként a
dolgozik. Nagyon alacsony egy főre jutó belföldi rokon- és barátlátogatást (VFR).
jövedelem, alacsony szintű
egészségügyi ellátás, nagy
szegénység. A gazdasági-politikai
rendszer megváltoztatása nélkül nem
lehet javulást elérni.
Fellendülés előtti szakasz A fejlődő világ Dél- és Közép-Amerikaa, illetve a

A rendszeren kívülről származó A fellendülés szakaszától kezdve a Közel-Keleta egy része
innováció. A gazdasági-politikai gazdasági és társadalmi tényezők
döntéshozók felismerik a változás lehetővé teszik a belföldi turizmus
kívánatosságát. fokozatos növekedését (főleg VFR). A
fellendülési és az érettséghez vezető
Fellendülés szakaszban már nemzetközi turizmus is
Modernizálódó termelési módszerek és lehetséges. A beutazó turizmust
gazdasági struktúra. Az ipar és a gyakran mint devizaszerző ágazatot
szolgáltatások szerepe nő. támogatják.
Érettséghez vezető szakaszb Mexikó, Dél-Amerika egy része

Folytatódik az iparosodás, a nehézipart
felváltják a diverzifikált, fejlett termékek.
Magas szintű tömegfogyasztás A fejlett világ Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán,

A gazdaság teljes fordulatszámon Nemzetközi és belföldi turizmus fő Ausztrália, Új-Zéland
működik, nagy mennyiségű fogyasztói küldő- és fogadóterületei.
terméket és szolgáltatást állít elő. A
hangsúly áttevődik a kulturális igények
kielégítésére.
a - Az OPEC-országok kivételnek tekinthetők (például Kuvait, Szaúd-Arábia, Venezuela, Ecuador), mivel az

olajkitermelésből származó jövedelmek magas szintű bevételi forrást jelentenek a nemzeti költségvetés számára,
ennek következtében pedig olyan infrastrukturális beruházások válnak lehetővé, valamint olyan szabadidő-eltöltési
szokások alakulhatnak ki, amelyek egyébként csak az összetettebb gazdaságszerkezettel rendelkező országok
esetében jellemzők.
b - A központi tervgazdaságok külön osztálybasorolást igényelhetnének, de nagy részük az érettséghez vezető

szakaszban van (például Kuba, Mongólia, Észak-Korea, Vietnám).
Forrás: Cooper et al 1993, idézi Puczkó, L - Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest, 19.o.
Dubai példája jól illusztrálja azt, hogy a turizmus vonzó fejlesztési alternatíva lehet a
gazdaságukat a jelenleg magas szintű jövedelmet biztosító, de hosszú távon korlátozottan
rendelkezésre álló olajvagyonra alapozó országok számára is. Pillanatnyilag az ország
életében a turizmus hasonló diverzifikáló szerepet tölt be, mint a fejlett gazdaságokban,
hosszú távon tervezve viszont a turizmus egyike lehet azon ágazatoknak, amelyekre a
gazdaság az olajkészletek kiapadása után támaszkodhat. Az elmúlt évek során megvalósult
és a folyamatban lévő turisztikai infrastruktúrális és szuprastruktúrális fejlesztések - például a
Burj al Arab szálloda vagy "The Palm", a pálmafa alakú mesterséges szigetcsoporton
létrehozott üdülőhely - egyaránt azt a célt szolgálják, hogy az ország megfeleljen a magas
fizetőképességű, igényes vendégkör elvárásainak, és ne tömegturisztikai desztinációként,
hanem exkluzív úticélként jelenhessen meg a nemzetközi turisztikai piacon.
A turizmus fejlődése következtében végbemenő változások szintén szorosan összefüggenek

az érintett terület gazdasági jellemzőivel és földrajzi elhelyezkedésével. A legalapvetőbb
különbségeket a fejlett és a fejlődő világ között tapasztalhatjuk. A fejlődő országokat
alacsony egy főre jutó jövedelem, a vagyon és a jövedelmek egyenlőtlen megoszlása, magas
munkanélküliség, a belföldi piac kis mérete, a helyi ipar fejletlensége, a kivitelben a
mezőgazdasági termékek magas részaránya, illetve az iparban és a szolgáltatatási
szektorban a magas külföldi tulajdon jellemzi.
Ezek közül a problémák közül csak néhány sújtja a fejlett világot is (például a
munkanélküliség), de azok is lényegesen kisebb mértékben. A fejlett országok gazdasága
diverzifikált, így jóval kevésbé sebezhető a világpiacon érvényesülő folyamatok által, a
gazdasági életben pedig domináns a szolgáltatások szerepe. A fejlett országokban tehát a
turizmus fejlesztése a gazdasági teljesítmény fokozásának nem az egyetlen, hanem egyik
lehetséges módja. Természetesen a turizmus fontos szerepet játszik ezen országok
gazdaságában is, különösen az exportbevételek növelése és a munkahelyteremtés területén.
A gazdasági fejlettség különösen a turisztikai kereslet alakulásában meghatározó

tényező. Tekintettel a turisztikai kereslet magas jövedelemrugalmasságára, a fellendülő
gazdaságokban általában a gazdasági növekedés mértékénél nagyobb mértékben nő a
turizmusra fordítható diszkrecionális jövedelem, dekonjunktúra esetén viszont általában a
turisztikai kereslet jelentős mértékű visszaesése figyelhető meg.
Amint azt a WTO és az IMF adatai mutatják link, 1975 és 2005 között a nemzetközi
turistaérkezések átlagosan évi 4,6%-al emelkedtek, szemben az átlagos GDP-növekedés
3,5%-os értékével. Azokban az években, amikor a GDP-növekedés meghaladta a 4%-ot, a
turizmus érkezésekben mért növekedési üteme ennél jellemzően magasabb szintű volt;
azokban az években viszont, amelyekben a GDP növekedése nem érte el a 2%-ot, a
turizmust még ennél a szintnél is kisebb mértékű növekedés vagy éppen visszaesés
jellemezte.

1.1 A turizmus, mint a gazdasági fejlődés katalizátora
A turizmus pozitív gazdasági hatásai között az egyik legfontosabb az általános fejlődésben

játszott katalizátor szerepe. (Fejlődésen ebben az esetben nem pusztán gazdasági
növekedést értünk, hanem minőségi javulást is a gazdaság szerkezetében és az érintett
lakosság életminőségében). Számos olyan országban vagy régióban, amely nem rendelkezik
a hagyományos gazdasági tevékenységekhez szükséges erőforrásokkal, a turizmus lehet az
egyetlen olyan szektor, amely viszonylag gyorsan és hatékonyan képes megindítani vagy
élénkíteni a fejlődést. A turizmus fejlődésének ezen kívül abból adódóan is kiemelkedően
kedvező lehet a hatása egy térségben, mert a turisztikai létesítmények felépítése,
működtetése, nyersanyagokkal való ellátása, illetve a turisták termékekre és szolgáltatásokra
fordított kiadásai más iparágak termékei iránt is növelik a keresletet (lásd a turizmus
multiplikátor-hatásának bemutatását a 17. leckében).
A turizmus fejlesztése tehát jelentős prioritást élvez a legtöbb országban, hiszen az alternatív
erőforrásokkal nem rendelkező területeken teremtett munkahelyek és adóbevételek
hozzájárulnak egy térség népességmegtartó képességének a javításához, a lakosság
életszínvonalának emelkedéséhez, valamint a társadalmi konfliktusok, illetve a
munkanélküliség és a szociális problémák kezelésére fordítandó központi kiadások
csökkenéséhez.
Az 1960-as években a spanyol kormány célja az volt, hogy a turizmusból származó
bevételekből finanszírozza általános gazdasági fejlődési programját (az 1964-es Spanyol
Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tervet). Ebben az időszakban a turizmus volt az ország
legjelentősebb iparága, a teljes spanyol exportbevétel 93%-a a turisztikai szektorból
származott, az ágazat bevételei pedig fedezték a kereskedelmi mérleg deficitjének 82%-át.
Annak érdekében, hogy képes legyen kihasználni a tömegturizmusban az 1960-as években
jelentkező keresletnövekedést, Spanyolország jelentős összegeket fektetett be a már meglévő
turisztikai desztinációk korszerűsítésébe és új üdülőhelyek kiépítésébe (például a Kanári-
szigeteken vagy a Costa Braván). A program tökéletesen volt időzítve, így 1971-re 2,2 milliárd
USD-ra nőtt az ország nemzetközi turisztikai bevételeinek az összege, és a foglalkoztatottak
11%-a a turizmusban dolgozott.
Costa Brava
Milyen tényezőkön keresztül határozza meg a gazdasági fejlettség a turizmus fejlődését?

Melyek a legfőbb különbségek a fejlődő és a fejlett országok turizmusa között?
Miért tekinthető a turizmus gazdaságfejlesztési prioritásnak a legtöbb országban?

Párosítsa össze a felsorolt országokat a rájuk jellemző gazdasági fejlettségi szakasszal!
fellendülés India
fellendülés előtti szakasz Szudán
hagyományos társadalom Myanmar
érettséghez vezető szakasz Japán
magas szintű tömegfogyasztás Costa Rica

Az alábbi országok közül gazdaságfejlődési szempontból melyik tekinthető
kakukktojásnak?
( ) Dubai
( ) Venezuela
( ) Peru
( ) Szaúd-Arábia
A turizmus rendszerén belül mely tényezőt befolyásolja leginkább a gazdaság fejlődési
üteme?
( ) attrakciók
( ) motiváció
( ) szabadidő
( ) diszkrecionális jövedelem
- növekedést
- minőségi javulást
- minőségi változást
Egészítse ki az alábbi definíciót!
Fejlődésen nem pusztán gazdasági (1)................. értünk, hanem (2)................. is a gazdaság

szerkezetében és az érintett lakosság életminőségében.
Párosítsa össze a felsorolt gazdasági fejlettségi szakaszokat és az egyes szakaszok
turizmusának jellemzőit!
Magas szintű
Belföldi turizmus fokozatos növekedése.
tömegfogyasztás

Belföldi és fejlődő nemzetközi be- és kiutazóturizmus, jelentős kihasználatlan
Fellendülés előtti szakasz
potenciál.
Fejlett tömegturizmus, az ide tartozó térségek jelentik a nemzetközi és a Érettséghez vezető

belföldi turizmus fő küldő- és fogadóterületeit. szakasz
Az ide tartozó térségekben gyakorlatilag nem létezik turizmus, kivéve

Fellendülés
helyenként a belföldi VFR utazásokat.
Főként belföldi turizmus, a nemzetközi beutazóturizmus jelentős mértékű állami Hagyományos

támogatása és ösztönzése. társadalom
Megoldókulcs
India - érettséghez vezető szakasz
Costa Rica - fellendülés
1.
Myanmar - fellendülés előtti szakasz
feladat:
Szudán - hagyományos társadalom
Japán - magas szintű tömegfogyasztás
2.
Peru
feladat:
3.
diszkrecionális jövedelem
feladat:
4. (1) - növekedést
feladat: (2) - minőségi változást
Hagyományos társadalom - Az ide tartozó térségekben gyakorlatilag nem létezik turizmus, kivéve helyenként a
belföldi VFR utazásokat.
Érettséghez vezető szakasz - Belföldi és fejlődő nemzetközi be- és kiutazóturizmus, jelentős kihasználatlan
potenciál.
5.
Fellendülés előtti szakasz - Belföldi turizmus fokozatos növekedése.
feladat:
Magas szintű tömegfogyasztás - Fejlett tömegturizmus, az ide tartozó térségek jelentik a nemzetközi és a belföldi
turizmus fő küldő- és fogadóterületeit.
Fellendülés - Főként belföldi turizmus, a nemzetközi beutazóturizmus jelentős mértékű állami támogatása és
ösztönzése.
14. lecke. A turizmus szerepe a gazdasági fejlődésben
Amint azt számos nemzetközi példa mutatja, a turizmus fejlődése gyakran katalizátorként hat
egyéb gazdasági ágazatok fejlődésére, és kedvező hatásokat eredményezhet az érintett
térségek általános társadalmi-gazdasági jellemzőit illetően. Ahhoz azonban, hogy a turizmus
valóban képes legyen a gazdasági fejlődés katalizátoraként működni, szükséges, hogy az
adott térség rendelkezzen olyan vonzerővel, amely versenyképes a turisztikai piacon,
és amely alapjául szolgálhat a kifejlesztendő termékeknek. Amennyiben hiányzik a
legalább regionális szintű vonzerő, mesterségesen kell létrehozni, enélkül ugyanis nemhogy
regionális fejlesztő szerepét nem tudja betölteni a turizmus, de maga az iparág sem képes
fejlődni. Versenyképes attrakció mellett természetesen jelentős szerepe van már a fejlődés
kezdetén is az infrastrukturális ellátottságnak, a megközelíthetőségnek, a megfelelő
közbiztonságnak, illetve a döntéshozók turizmussal kapcsolatos pozitív attitűdjeinek.
Az 1971-ben megnyitott floridai Walt Disney World a mesterségesen létrehozott attrakciók
iskolapéldája. Az elmúlt évtizedek során egy eredetileg semmire sem használható
mocsárvidék közepén épült fel több tematikus park - többek között a Magic Kingdom, a Disney
s Animal Kingdom, EPCOT vagy a Disney-MGM Studios -, valamint számos különböző
kategóriájú szálloda és egyéb szórakoztató létesítmény. Jelenleg a komplexumot évente
mintegy 40 millió turista látogatja, és hatására a környező régió gazdasága és turizmusa is
jelentős fejlődésen ment keresztül.

Szerencsére a turizmus iparág egyik jellemző tulajdonsága, hogy szinte bármilyen tényező
megjelenhet vonzerőként: csak a megfelelő célcsoportot kell megtalálni, amely számára az
adott attrakció elegendő ösztönzést jelent arra, hogy az érintett desztinációba utazzon, és ott
turisztikai szolgáltatásokat vegyen igénybe.
Számos olyan tényező szerepel továbbá a turizmusszektor által igényelt erőforrások között
- például a napsütés, a vízpart, a hó vagy a történelmi épületek, néphagyományok -, amely
más módon nem vagy csak korlátozott mértékben lenne értékesíthető.
Az indonéziai Bali szigetén szervezetten üdülő turisták túlnyomó többsége például részt vesz
naplemente-túrán, függetlenül attól, hogy a látványos naplemente természetesen nem
garantált, hiszen a lemenő napot gyakran felhők takarják.
1. A turisztikai desztinációk versenyképességét befolyásoló tényezők
A már kialakult turizmussal rendelkező területek versenyképességét az alábbi tényezők

határozzák meg:
• A nyújtott szolgáltatások diverzitása, minősége és árszínvonala.
• A turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek szakmai hozzáértése, pénzügyi és humán
erőforrásai.
• A desztináció földrajzi elhelyezkedése (elsősorban a főbb küldőországok
szempontjából).
• A desztinációban realizálódott turisztikai és egyéb gazdasági befektetések jellege és
eredete.
A turisztikai kereslet ingadozásától való függőséget csökkentheti, ha egy desztináció a
látogatók minél szélesebb körét képes kiszolgálni, valamint ha a látogatók nem egyetlen vagy
néhány meghatározó küldőterületről, hanem számos különböző országból vagy régióból
érkeznek. A keresletingadozástól való függőség csökkentése érdekében olyan turisztikai
infrastruktúra és szuprastruktúra kifejlesztésére van szükség, amely képes kielégíteni a
különböző szükségletekkel rendelkező turisták igényeit, illetve minőségben, árban és
kapacitását tekintve is versenyképes a többi szóba jöhető desztináció kínálatával.
Különösen a fejlődő országok esetében jelentkezik az a probléma, hogy jelentősebb
turizmusfejlődésre csak akkor számíthatnak, ha elegendő kapacitást képesek kiépíteni a

chartergépekkel érkező turistatömegek számára (hiszen a fejlődő országok jelentős része a fő
küldőterületekről elsősorban repülőgéppel közelíthető meg), mivel csak ebben az esetben
hajlandóak a főbb utazásszervezők felvenni ezeket a célterületeket a kínálatukba.
Amennyiben azonban a turisztikai kereslet szezonálisan nagymértékben ingadozik, a nagy
kapacitás fenntartása a turistaszezonon kívül jelentős költségekkel jár.
A turizmusért felelős országos vagy regionális szervezetek szakmai hozzáértése és

aktivitása nagyon fontos tényezők egy desztináció sikerességében. Ezeknek a
szervezeteknek jelentős szerepük van a turizmus fejlesztésében, hiszen egységes fejlesztési
stratégia nélkül a turizmus spontán módon, nem tudatosan fejlődik, ami számos negatív
következményt vonhat maga után. A spontán fejlődés kedvezőtlen hatásai között mind üzleti,
mind pedig ökológiai vagy kulturális tényezők is megjelenhetnek.
A nem tervezett fejlődés következményeként alakulhatnak ki a szálláshely-kínálaton belül szűk
keresztmetszetek (például túl sok az ötcsillagos és túl kevés a háromcsillagos szálloda) vagy
az infrastrukturális ellátottság olyan típusú problémái, mint amikor például az úthálózat
áteresztőképessége vagy a szennyvíztisztító rendszer kapacitása nincs arányban a látogatók
számával.
Szintén részt kell, hogy vegyenek a szakmai szervezetek a tervezés mellett a megvalósítás
kontrollálásában is, tehát feladataik közé tartozik a szolgáltatások minőségének
ellenőrzése és szabályozása. Fontos szerepük lehet továbbá a turisztikai befektetők
vonzásában is, illetve a turisztikai vállalkozások (és a lakosság) közötti együttműködés
élénkítésében. A hivatalos turisztikai szervezetek feladatai közé tartozik ezen kívül az adott
terület marketingtevékenysége, mivel a desztináció szintű marketinget nem helyettesíthetik
az egyes szolgáltatók önálló marketingakciói. A turista ugyanis először általában desztinációt
választ, nem szolgáltatásokat, ezért meghatározó fontosságú az, hogy milyen imázst alakít ki
magában az adott területről, milyen információkat kap, kielégítik-e igényeit a kínált termékek
és szolgáltatások.
Önmagában például még a gazdag népi hagyományokkal rendelkező, világörökség ranggal
bíró Hollókő is többnyire csak egynapos programot képes biztosítani látogatói számára.
Észak-Magyarország mint régió azonban változatos kínálatával jóval hosszabb tartózkodási
időt tehet lehetővé, hiszen Hollókő mellett számos természeti és kulturális attrakció várja a
turistákat, például a szintén a világörökséghez tartozó aggteleki cseppkőbarlang és tokaji
borvidék, Eger történelmi emlékei vagy Miskolc és Ózd ipari öröksége.
Hollókő

Egy területnek a főbb küldőországokhoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése
meghatározó jelentőségű lehet a turizmus sikerességét illetően. Az oda- és visszautazás
költségei a teljes turisztikai termék költségének általában viszonylag magas részét képezik,
így azok a régiók, amelyek a világ legfontosabb küldőországaihoz közelebb fekszenek,
nagyobb keresletre számíthatnak, mint azok, amelyek távolabb helyezkednek el (esetükben
ugyanis az utazási költségek magasabbak, az utazási idő pedig hosszabb lesz).
Akár Spanyolország, akár Mexikó látványos turisztikai fejlődésében jelentős szerepet játszott
a fő küldőpiacokhoz (Észak- és Nyugat-Európához, illetve az Egyesült Államokhoz) való
közelség.
A turizmusnak a gazdasági fejlődés katalizátoraként játszott szerepe sikerességét végül

befolyásolja a turisztikai befektetések jellege és eredete. Elsősorban a fejlődő
országokban, de a fejlett országok elmaradott régióiban is általában gondot okoz annak a
tőkének a hiánya, amely a turisztikai szolgáltatások megfelelő színvonalú kialakításához
szükséges. A turizmus fejlődése érdekében rendszerint fejleszteni kell az infrastruktúrát, a
szálláshelykínálatot (ezek a leginkább beruházásigényes területek), illetve az attrakciókat, a
vendéglátást, az utazásközvetítő szektort, a kiskereskedelmet és a kiegészítő
szolgáltatásokat, de szükséges lehet például a közbiztonság javítása is. A profitorientált
magánszektor a szükséges befektetéseknek csak egy részét hajlandó finanszírozni (a
nyereségesnek ígérkező területeken), ezért bizonyos feladatokat (különösen a közlekedés, a
távközlés, az energiaellátás, a víz- és szennyvízhálózat kiépítését vagy az információellátás
fejlesztését) az államnak kell magára vállalnia.
Amennyiben az adott országban vagy régióban nem áll rendelkezésre a turizmus

fejlesztéséhez szükséges tőke, külső befektetőket kell találni. Bár a turizmus növekvő piacú,
sikeres iparág, külső vállalkozók csak abban az esetben hajlandók turisztikai létesítményekbe
fektetni a pénzüket, ha a régió rendelkezik megfelelően versenyképes attrakcióval, a politikai
és a gazdasági környezet stabil, a fogadóterület turizmussal kapcsolatos attitűdjei pozitívak,
és hosszú távú nyereséges működésre van kilátás.
Elsősorban a fejlődő országokban jelent a gazdasági és a politikai instabilitás hiánya
problémát (olyan helyen senki sem szívesen fektet be jelentős tőkét például egy szállodai
beruházásban, ahol fennáll egy államcsíny vagy egy polgárháború kirobbanásának veszélye).
Hasonló gondot jelenthet az iszlám országokban a fundamentalista mozgalmak erősödése,
amely helyenként együtt jár az idegenellenességgel (de mindenképpen korlátozza például a
turisták viselkedését vagy szórakozási lehetőségeit).
Amennyiben sikerül külső befektetőket találni egy területen a turizmus fejlesztéséhez, más
jellegű problémák merülnek fel. Minél nagyobb a külső tulajdonban (tehát nem az adott
ország vagy régió lakosainak tulajdonában) lévő vállalkozások aránya, annál jelentősebb a
profit kiáramlása a helyi gazdaságból és annál kevésbé érvényesül a turizmus általános
gazdaságélénkítő szerepe. Ráadásul a turisztikai vállalkozásoknak csak egy része esetében
lehet jelentős, hosszú időre lekötött tőkéről beszélni (a szálláshelyek - szállodák, üdülőfalvak -
esetében), az utazásszervezők vagy a légitársaságok viszonylag alacsony költséggel tehetik
át tevékenységük színhelyét más, kedvezőbb feltételeket biztosító desztinációkba.
A kubai Varadero tengerpartján a turisztikai szuprastruktúra fejlesztésében jelentős szerepet
vállaltak nemzetközi befektetők, mint például a francia Accor Group vagy a spanyol Sol Meliá
szállodalánc.

A fejlődő országokban a turizmus fejlesztésének legfontosabb célja közé általában a
devizabevételek növelése, illetve az általános fejlődéshez szükséges anyagi erőforrások
előteremtése tartozik. Mivel a legtöbb fejlődő ország rendelkezik olyan attrakciókkal, amelyek
vonzóvá tehetik őket a nemzetközi turizmus számára (például érintetlen tengerpart, változatos
természeti környezet, gazdag állat- és növényvilág, kellemes klíma), kézenfekvő megoldásnak
tűnik a turizmus fejlesztése a fizetési mérleg egyensúlyának javítása vagy a bevételnövekedés
érdekében. Az említett turisztikai attrakciók (különösen a természeti adottságok) ráadásul
rendkívül vonzónak tekinthetőek a főbb küldőpiacokon, tehát létezik az a fogyasztói
szegmens, amely megfelelő fejlődés esetén ezeknek az országoknak a keresleti piacát
jelentheti. A turizmus általános gazdaságélénkítő hatása révén pedig megindulhat az
iparosodás és a szolgáltatások kínálatának bővülése, azaz megkezdődhet a hagyományos
gazdasági struktúra korszerűsödése.
2. A turizmus és a gazdasági fejlődés kapcsolata regionális és helyi szinten
Nemcsak nemzetközi szinten, hanem egy-egy országon belül is meg kell vizsgálni a turizmus
és a gazdasági fejlődés kapcsolatát. Az elmaradott, fejlett iparral vagy mezőgazdasággal nem
rendelkező régiók számára a turizmus rendkívül fontos katalizátorszerepet játszhat.
Azzal, hogy munkaalkalmakat teremt, növeli a lakosság, az önkormányzatok és a helyi
vállalkozások jövedelmét, a turizmus hozzájárulhat az adott térségben a szociális feszültségek
csökkenéséhez, segíthet megállítani az elvándorlást, multiplikátor jellege révén pedig pozitív
hatást gyakorolhat a régió általános gazdasági fejlődésére. A hátrányos helyzetű térségekben
nagyon gyakran a turizmus fejlesztéséhez szükséges adottságok (mint például tiszta levegő,
nyugalom, érintetlen természeti környezet, élő kulturális örökség) éppen amiatt állnak
rendelkezésre, mert az ipar vagy a nagyüzemi mezőgazdaság nem tette azokat tönkre (a
hátrányos helyzet tehát ebben az értelemben előny is lehet).
A különböző fejlettségű régiók eltérő adottságainak kihasználásával a turizmus tehát képes a

regionális különbségek csökkentésére. Mivel azonban a turizmus fejlesztésének
előfeltétele a megfelelő vonzerő megléte, a megfelelő színvonalú attrakció hiánya
következtében fokozódhatnak is a regionális különbségek (például egy tengerparttal
rendelkező és egy szárazföld belsejében fekvő térség között). Hangsúlyoznunk kell azonban,
hogy a turizmus önmagában csak kivételes esetekben képes a területi fejlettségi különbségek
csökkentésére. Ezt a folyamatot számos egyéb tényezőcsoport (pl.: demográfiai, gazdasági
adottságok, infrastrukturális ellátottság, helyi kormányzás sajátosságai) befolyásolja.
A turizmus gazdaságélénkítő, urbanizáló hatása fontos szerepet játszhat egyes települések

fejlődésében is. Kedvező változást természetesen azokon a településeken eredményez a
turizmus, ahol fejlődésnek indul: a munkalehetőségek, a szolgáltatások körének bővülése, a
városiasodás következményeképpen emelkedhet a betelepülők száma. A népesség
növekedése és a javuló infrastruktúra más iparágak számára is vonzó tényező lehet, így
fokozatosan megindulhat az adott település gazdasági fejlődése, a lakosság életkörülményei

javulhatnak. Kedvezőtlen változást ugyanez a folyamat azokon a kisebb, általában közeli
településeken eredményezhet, amelyek lakosai először csak munkát keresnek a turizmusban,
majd egyre nagyobb számban be is telepednek a fejlődő üdülőhelyre. A turisztikai
desztinációkban jelentkező népességnövekedés tehát elvándorlást, települések
életképtelenné válását jelentheti a környező térségben és az ország távolabbi, kevésbé
dinamikus területein.
Melyek egy turisztikai desztináció versenyképességének a legfontosabb kritériumai?

Milyen közös vonásai vannak a turizmusban felhasznált erőforrásoknak?
Milyen módon hat a turizmus fejlesztése egy ország, egy régió és egy település gazdasági
fejlődésére?
- igaz
- hamis
Jelölje, hogy az állítások igazak vagy hamisak!
A turizmus fejlesztése minden esetben csökkenti a regionális fejlettségi különbségeket.

(1).................
A turizmus fejlődése mind országos, mind regionális, mind helyi szinten katalizátorszerepet
játszhat a gazdaság élénkítésében. (2).................
A külső tulajdonban lévő vállalkozások magas részaránya kedvezőtlen gazdasági hatást is
gyakorolhat egy desztinációban. (3).................
A turizmus fejlődése olyan erőforrásokra épül, amelyek más iparágak által is könnyen
értékesíthetőek lennének. (4).................
Melyek egy turisztikai desztináció versenyképességének legfontosabb meghatározó
tényezői?
[ ] az adott ország GDP-jének volumene
[ ] a szolgáltatáskínálat minősége, ár-érték aránya, összetettsége
[ ] a főbb küldőterületekhez viszonyított földrajzi közelség
[ ] a desztináció éghajlati adottságai
[ ] szakmai szervezetek hozzáértése
Melyek a turizmus fejlesztésének legfőbb céljai a fejlődő országokban?
[ ] az ország imázsának javítása
[ ] a turisták számának növelése
[ ] a bevételek növelése
[ ] a munkahelyteremtés
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a turizmusra?

( ) Megfelelő tőkebefektetés esetén bárhol a világon hasonló esélyekkel fejleszthető.
( ) Katalizátorként befolyásolja más iparágak fejlődését.
( ) Képes növelni a regionális fejlődési különbségeket.
( ) Nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi fejlettséget is befolyásolja.
Megoldókulcs
(1) - hamis
1. (2) - igaz
feladat: (3) - igaz
(4) - hamis
szakmai szervezetek hozzáértése

2.
a főbb küldőterületekhez viszonyított földrajzi közelség
feladat:
a szolgáltatáskínálat minősége, ár-érték aránya, összetettsége
3. a bevételek növelése
feladat: a munkahelyteremtés
4.
Megfelelő tőkebefektetés esetén bárhol a világon hasonló esélyekkel fejleszthető.
feladat:
15. lecke. A turizmus gazdasági hatásainak rendszere
A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben,

gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások. (Puczkó -
Rátz, 2002, 60. o.)
A hatások rendszerének vizsgálatához abból kell kiindulnunk, hogy a turizmus gazdasági
értelemben nemcsak emberek, hanem jövedelmek térbeli mozgása is. A földrajzi tér egy
adott pontján megtermelt jövedelmet nem abban a régióban vagy nem abban a
nemzetgazdaságban költik el, ahol az keletkezett, hanem attól esetenként igen jelentős
távolságban. A turizmus gazdasági hatásai tehát a küldő és a fogadó területen egyaránt
megjelennek. Az a pénzmennyiség, amelyet a turisták valahol másutt költenek el,
keletkezésének helyéről nyilvánvalóan hiányozni fog.
Ez egyébként igen jelentős különbség a turizmusnak a fizikai környezetre vagy a társadalomra

gyakorolt hatásaihoz képest, mert azok főként a fogadó területen dominálnak.
1. A fogadó területre gyakorolt gazdasági hatások
A turizmusnak a fogadó területre gyakorolt hatását már az iparszerű turizmus hajnalán, a 19.
század második felében felismerték, hiszen ezek a gazdasági hatások nagyon kézenfekvőek
és látványosak. Aligha véletlen, hogy az 1950-es évek végén megindult, immár tudományos
igényű turizmuskutatás első hulláma, az ún. "pártoló irányzat" is ezeket a momentumokat
ragadta meg. A fogadó területen tapasztalható legfeltűnőbb gazdasági változások:
• a turisztikai célú beruházások gyors ütemű növekedése,
• az infrastruktúra felgyorsuló fejlődése,
• a munkahelykínálat gyors növekedése,
• a személyes jövedelmek növekedése,
• a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az
építőipar és a mezőgazdaság) gyorsuló fejlődése,

• a nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedése,
• a GDP növekedése, stb.
A Hyatt Conventon Hotel építése Denverben, 2004 őszén

Első látásra ezek bizony igen pozitív hatások, látni fogjuk azonban, hogy értékelésük
korántsem ilyen egyszerű. A fejlődésnek nemcsak hozadéka, hanem költsége is van, s a
hatás csak akkor igazán pozitív, ha a mérleg a bevételek felé billen. Az sem közömbös, hogy
a fejlesztések finanszírozása hazai vagy külföldi tőkéből történik-e, hiszen az utóbbi esetben a
profit jelentős része kiáramolhat az adott nemzetgazdaságból.
A fogadó területre gyakorolt gazdasági hatások értékelését (méginkább számszerűsítését!)

tovább nehezíti a multiplikáció jelensége. A turisták által elköltött pénz nem marad a
turizmusszektorban, hanem onnan gyorsan továbbáramlik, és a gazdaság más területein
újabb pótlólagos jövedelmeket generál. A multiplikáció jelenségével a 17. leckében
részletesebben is foglalkozunk.
2. A küldő területre gyakorolt gazdasági hatások
Ezek értékelése szintén bonyolult feladat, mert a hatások mértéke számos összetevőtől függ.
Az egyik legfontosabb az adott ország gazdasági fejlettsége. Tény, hogy a turizmus révén
óriási összegek áramolhatnak ki egy nemzetgazdaságból, ám egy gazdag ország számára ez
korántsem katasztrofális, sőt a fejlett kapitalizmusban szinte állandóan jelen levő
kínálattúlsúlyt még csökkenti is. A külországi tőkebefektetések ugyan szintén eltűnnek a hazai
tőkepiacról, de a GNP-t így is gyarapítják, nem is szólva az általuk termelt profitról. Mivel a
világ legnagyobb küldő országai többségükben a legfejlettebbek közé is tartoznak, a turizmus
okozta devizakiáramlás nem okoz számottevő gazdasági problémát.
Más a helyzet egy közepesen vagy alacsonyan fejlett ország esetében. Az ilyenekre igen
jellemző, hogy a fejlett technikát, a korszerű alapanyagokat csak importból tudják beszerezni,
így a turistáik által külföldön elköltött pénz sok esetben égetően hiányzik a
gazdaságnak. Ilyenkor nem ritka, hogy a kiutazásokat adminisztratív vagy pénzügyi
eszközökkel erősen korlátozzák.
Magyarországon a közép- és idősebb korosztály még élénken emlékezik a szocializmus
idején dívott "valutakeretre" és az ezt nyilvántartó "valutalapra". A nyugati kiutazásokat az
1960-as évek második felétől lassacskán liberalizáló Kádár-rendszer gazdaságpolitikusai
hamar szembesültek azzal a problémával, hogy az utazó kedvű magyarok a "világ pénzét" is
elköltenék odakinn. Ennek következtében szigorúan korlátozták a magánszemélyek által

vásárolható valutamennyiséget. Háromévenként (mai szemmel nézve nevetséges összeget)
50 - 100 $-nak megfelelő nyugati valutát lehetett hivatalosan kiváltani, aminek következtében
felvirágzott a valuták feketepiaca. Hogy erről az állam is leszedhesse a sápot, kitalálták a
valutaszámlát, amely szó szerint legális "pénzmosoda" volt. Útlevél birtokában bárki nyithatott
ilyet, és a nyugati valuta eredetének megjelölése nélkül helyezhetett el rajta tetszőleges
összeget. Ettől fogva már nem női fehérneműk rejtekében vagy a kocsi titkos zugaiban kellett
a határon átcsempészni a feketén szerzett valutát, hanem banki engedély birtokában, emelt
fővel vihette ki a magyar polgár. Örülhetett a pénzügyminiszter is: a valutaszámlákon
felhalmozódott pénzekkel jócskán megnőtt az államkincstár devizatartaléka.
A küldő területekre gyakorolt hatás attól is nagymértékben függ, hogy az adott ország milyen
számban fogad maga is turistákat. Ha a küldő ország egyúttal fogadó ország is, a
turizmus mérlege kedvezőbben alakulhat. Olaszország például mindmáig Európa egyik
legkedveltebb úticélja, de maguk az olaszok is szívesen utaznak az amerikai rokonsághoz
éppúgy, mint akár magyarországi vadászatra vagy épp az Adria túlsó partjára, amely - horvát
területen lévén - lényegesen olcsóbb számukra, mint odahaza.
3. A gazdasági hatások értékelése
Mint az előzőekből már láthattuk: a turizmus gazdasági hatásrendszere meglehetősen

bonyolult mechanizmus. Működéséről csak nagy körültekintéssel és igen alapos kutatásokkal
lehet eldönteni, hogy egy adott desztinációban pozitív vagy negatív végeredményt produkál-e.
Az értékelés során nem feltétlenül az abszolút számban kifejezhető mutatókból kell

levonnunk a végső konklúziót, mert önmagában a turistaérkezések vagy a vendégéjszakák
száma könnyen félretájékoztathat bennünket.
Magyarország 1990-ben a turistaérkezések világranglistáján az 5. helyen állt, könnyen
képzelhetnénk tehát, hogy az idő tájt turisztikai nagyhatalom voltunk, de ez sajnos nem igaz. A
turizmus bevételeinek listáján már csak az 50. helyre került az ország. Nyilvánvaló, hogy
alacsony költésű, igénytelen tömegturizmus alakult ki, amely a turisták számához képest nem
sok bevételt hozott az országnak, és még abból is egy tetemes hányad a feketegazdaságban
jelent meg. Ezzel szemben az óriási embertömeg kiszolgálásának költségei, például a
szemétszállítás és -elhelyezés, az ivóvíztermelés, valamint a szennyvíztisztítás horribilis
pénzeket emésztett fel. Ebben az évben nem volt ritka, hogy a 150 ezres állandó lakosságú
Balaton-régióban egy-egy forró hétvégén 1,5 millió ember tartózkodott. A térségnek tehát a
normál érték tízszeresét kitevő környezeti terhelést kellett elviselnie.
Mindezek okán célszerű előtérbe helyezni a relatív mutatókat, mint például az átlagos
tartózkodási idő, a turisták átlagos költése, a turizmus részaránya az ország GDP-jében. Ilyen
módon értékelve jobban kirajzolódik az adott ország vagy régió versenyképessége, a
turizmusnak a gazdaság gyarapításában való részvétele.
Tovább nehezíti a turizmus gazdaság eredményének értékelését az is, hogy a turizmus

gazdasági hatásvizsgálatánál nagyon nehéz bekalkulálni a társadalmi-kulturális és
környezeti hatások pénzben kifejezett hasznát és költségeit. A hatások vizsgálatában az
időtényező is nagyon zavarhatja a tisztánlátást. Számos környezeti ártalom például csak
sokkal később jelenik meg valódi okához képest.
A Balaton vizének túlzott algásodása, a vízminőségromlás következtében előállott
katasztrofális méretű halpusztulás az 1990-es évek első felében valójában egy évtizeddel
korábbra vezethető vissza. A 80-as évek növekvő turistalétszámával nem tartott lépést a
csatornázás fejlesztése, mert a turizmus növekvő bevételeit nem forgatták vissza az ágazatba,
hanem a népgazdaság deficitjének csökkentésére használták fel. Ennek árát már a
rendszerváltozás után fizette meg az ország.

4. A turizmus pozitív és negatív gazdasági hatásai
A turizmus gazdasági hatásainak értékelésében komoly segítséget jelenthet, ha

feltérképezzük a legfontosabb hatástípusokat, és azokat a hatás iránya szerint csoportosítjuk.
Ha a pozitív hatásokhoz hozzárendeljük azok hozadékát, a negatívokhoz pedig a megoldás
költségtényezőit (ha egyáltalán megoldható a probléma), nagyjából képet alkothatunk arról,
hogy az adott területen a turizmus milyen szerepet játszik a gazdaságban.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy igazán pontos számadást soha nem tudunk készíteni.
A turizmus gazdasági, fizikai, társadalmi-kulturális hatásai néha annyira összefonódnak, hogy
számszerűsítésük a gazdasági elemzés ma ismert módszereivel meg sem oldható. Igen
bonyolulttá teszi a vizsgálatokat a korábban már említett multiplikáció jelensége, valamint az a
tény, hogy a turizmus jónéhány gazdasági hatása csak jelentős késedelemmel kerül
napvilágra. A közvetlenül is megmérhető, ill. az adott időszakban is tetten érhető hatások
vizsgálata azonban elengedhetetlen, mert a korszerű turizmustervezés, amely a fenntartható
fejlődés céljait tűzi zászlajára, éppen ezeken a vizsgálatokon alapul.
A turizmus legfontosabb gazdasági hatásait a következő táblázatban foglaljuk össze.
A turizmus legfontosabb gazdasági hatásai

Milyen feltételek mellett okozhat súlyos problémákat egy nemzetgazdaságnak a passzív

turizmus révén kiáramló deviza vagy valuta?
Milyen okok miatt nehéz pontos számadást készíteni a turizmus pozitív és negatív gazdasági
hatásairól?
- növekedések

- szerkezetátalakulások
- növekedési folyamatok
- változások
- GDP-változások
Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel!
A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben,

gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő (1)..................
Válassza ki azokat a tényezőket, amelyek a fogadó területekre hatnak!
[ ] a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az
építőipar és a mezőgazdaság) lassuló fejlődése
[ ] a munkahelykínálat stagnálása
[ ] a személyes jövedelmek növekedése
[ ] a nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedése
[ ] a GDP növekedése
[ ] a turisztikai célú beruházások gyors ütemű csökkenése
[ ] az infrastruktúra felgyorsuló fejlődése
- igaz
- hamis
Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább kvalitatív tényezőket elemzünk, nem

pedig statisztikai mutatókat. (1).................
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább a relatív mutatókat célszerű használni.
(2).................
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál csak az abszolút számokban kifejezhető
mutatókat szabad használni. (3).................
A turizmus gazdasági hatásainak többsége a fogadó országban mutatkozik meg.
(4).................
A turizmus gazdasági hatásainak jelentősebb része a küldő országban mutatkozik meg.
(5).................
A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó országban ugyanolyan mértékűek.
(6).................
Válassza ki azokat a tényezőket, amelyek a küldő területekre hatnak!
[ ] a passzív turizmus költésének kiáramlása
[ ] a piac kereslettúlsúlyának csökkenése a fejlett országokban
[ ] a GDP növekedése
[ ] a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az
építőipar és a mezőgazdaság) gyorsuló fejlődése
[ ] az infrastruktúra lassuló fejlődése
[ ] a fizetési mérleg kiadási oldalának növekedése
[ ] a személyes jövedelmek csökkenése
Megoldókulcs

1.
(1) - változások
feladat:
az infrastruktúra felgyorsuló fejlődése

2. a személyes jövedelmek növekedése
feladat: a nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedése
a GDP növekedése
(1) - hamis
(2) - igaz
3. (3) - hamis
feladat: (4) - igaz
(5) - hamis
(6) - hamis
a passzív turizmus költésének kiáramlása

4.
a fizetési mérleg kiadási oldalának növekedése
feladat:
a piac kereslettúlsúlyának csökkenése a fejlett országokban
Bevezető
A turizmusnak nagyon sok arca van. Első látásra talán a közlekedéssel kapcsolhatjuk össze,
hiszen fejlődését minden időben meghatározták a kor közlekedési viszonyai, járművei, új
felfedezései. Összefüggésbe hozhatjuk a városfejlesztéstől a környezetvédelemig, a
nyelvtanulástól a bűnözésig terjedő skálán szinte mindennel, ami az emberi élethez tartozik.
Vizsgáljuk azonban bármely aspektusát is, a végeredmény az, hogy a turizmus hatásainak
legtöbbje közvetlenül a gazdaságban vagy gazdasági áttételeken keresztül nyilvánul meg.
Bár a turizmus a gazdaság egészét befolyásolja, a hatások a gazdaság különböző tényezőire

eltérő módon és eltérő erővel hatnak. A turizmus gazdasági hatásinak kiindulópontja a turisták
költése.
Ennek mértéke és szerkezete már eleve meghatározza a gazdaságba "kívülről" belepumpált
pénz útját. Ez a pénz ugyanis nem csak a szállodásnál, a vendéglősnél vagy a légitársaságnál
jelenik meg. Vállalkozásuk működtetéséhez nekik is szükségük van anyagokra, energiára,
információra, a turisztikai szolgáltatónál megjelenő összegek egy része tehát tovább vándorol
a gazdaság bonyolult vérkeringésében, és olykor a turizmustól igen távoli területeken is
megjelenik. Adott esetben a turizmus éppúgy stimulálhatja új erőművek építését, mint a
munkaerőpiac átalakulását. A következő fejezetben azokat a kölcsönhatásokat vizsgáljuk
meg, amelyek a turizmus és a gazdaság egyes tényezői között alakultak ki, s amelyek ma is
folyamatosan átrajzolhatják a gazdaság térképét.
16. lecke. A turizmus hatása a költésre
A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatakor szinte minden modellben a kiindulópont

a turisták költése. Mivel a turista korántsem csupán a fogadóterületen költi el a pénzét, a
költés vizsgálatához már eleve két kategóriát kell definiálnunk:
• Vásárlások az utazás előtt.
• Vásárlások az utazás alatt.
1. Vásárlások az utazás előtt
Bár a turizmusra költött pénzt a küldő ország (vagy régió) szempontjából jövedelem-
kiáramlásnak szokták tekinteni, ez nem egészen helytálló. Tény ugyan, hogy az esetek
többségében a turista az utazásra szánt pénz nagyobb hányadát a választott desztinációban

költi el, nagyon jelentősek lehetnek azonban az otthon, még az utazás előtt, de már az utazás
érdekében felmerült kiadások is. Ezek - hacsak nem importtermékekről van szó -
egyértelműen a küldő ország nemzetgazdaságát gyarapítják. Tetemes összeg például az
utazás során használt járművek vételára és fenntartási költsége. A saját személygépkocsi
ugyan korántsem csak turisztikai célokat szolgál, de a sokat utazó, otthon inkább
tömegközlekedést használó turisták esetében a kocsi teljes futásteljesítményének akár 80 %-a
is turisztikai célú lehet. Még magasabb ez az arány a rohamosan növekvő számú
magánrepülőgépek esetében, a lakókocsikat, túravitorlásokat, motorjachtokat pedig kizárólag
turizmus céljára használják. Ezeket a járműveket a turista általában otthon vásárolja (esetleg
építi) meg. (UL-repülőgépeket például már otthon összeszerelhető kittben is lehet kapni, áruk
nem több egy középkategóriás személyautóénál.)
Zodiac típusú, német UL repülőgép
Számos turizmuság igényel speciális felszereléseket, mint például a síelés, a

könnyűbúvárkodás, az alpinizmus, a kempingezés. Az ezekhez szükséges cikkeket a turista
leginkább otthon veszi meg az ismerős szakboltokban, ahol biztos lehet abban, hogy a
megszokott márkát, minőséget kapja, míg egy külföldi üzletben ez egyáltalán nem garantált.
Ugyancsak az utazás előtt szokás megvenni a szükséges ruházatot, bőröndöket, fotócikkeket,
kozmetikumokat, gyógyszereket. Különösen a szegényebb országok turistáinak esetében
fordul elő, hogy élelmiszert is jócskán visznek magukkal. (A konzervekkel, füstölt kolbásszal,
téliszalámival roskadásig megrakott magyar rendszámú Trabant bő két évtizeden át egyáltalán
nem volt ritka Európa országútjain...)
2. Vásárlások az utazás alatt
Ezek a vásárlások már a turisztikai fogadóterületen történnek, így gazdasági hatásaik is

egyértelműen ott jelennek meg. Nemzetgazdasági szempontból természetesen a turisták
összes költése a legfontosabb mutató, ez azonban önmagában nem sokat árul el a turizmus
hatásainak mechanizmusáról. A hatások vizsgálatához a költés szerkezetét is ismernünk
kell.
2.1 A turisták költési struktúrája
A vizsgálathoz jó elméleti alapot nyújt a sematikus költési struktúra. A WTO által kidolgozott
modell a költés szerkezete mellett a turizmusból befolyt pénzek további útját is bemutatja, a
költségtípusokon át egészen a végső haszonélvezőkig.

Sematikus költési struktúra
Megjegyzések a modell értelmezéséhez:
• Az ábra alján látható IMPORT alatt a turizmushoz szükséges importot kell érteni. A
globalizálódó világgazdaságban önellátó nemzetgazdaság gyakorlatilag már nincsen,
gazdasági fejlettségétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben minden országnak
szüksége van importtermékekre. Nemzetgazdasági szempontból ez a devizakiadás
elveszettnek tekinthető, hiszen kiáramlik az országból, tehát csökkenti a turizmus révén
keletkező bevételeket.
• A turisták kiadásainak oszlopában a "Közlekedés" tétel alatt a desztináción belüli
közlekedésre fordított költést kell érteni. Ide tartozik a tömegközlekedési eszközök
viteldíja, a taxira, bérjárművekre fordított költségek vagy épp a saját járműhöz vásárolt
üzemanyag. A turista otthonától a célterületig történő oda-vissza utazás költségeit -
jóllehet nagyságuk a távolság függvényében igen jelentős lehet - ez a tétel nem
tartalmazza. Ennek okáról a turizmus mérlegéről szóló leckében szólunk majd.
• Az ábrán bemutatott elosztási folyamat egyszerűsített séma, a valóságban ezt több
körön keresztül zajlik le. A turisták által elköltött pénz tényleges mozgásáról a
gazdaságban a multiplikáció jelenségének vizsgálata során ismerkedünk meg.
3. Vásárlások az utazás után
Az utazással kapcsolatos költés az utazás befejeztével még nem feltétlenül ér véget. Számos
utólagos kiadás is megjelenhet, amelyeket két, lényegileg különböző típusba sorolhatunk. Az
utazást követő praktikus kiadások közé tartoznak például a filmek előhivatásának költségei,
az elhasználódott, elveszett tárgyak pótlása, a ruházat tisztíttatása és javítása. Tetemes
összeget emészthet fel az utazáshoz igénybe vett saját járművek utólagos szervizelése, netán
helyreállítása. Bár szerencsére nem túl gyakran, de számításba kell vennünk az utazás során
megrendült testi egészség helyreállításának költségeit is. Az aktív turizmus számos fajtája -
például a síelés - gyakran okoz súlyos baleseteket. A trópusi, szubtrópusi országokban
elszenvedett fertőzések alkalmasint nehezen, hosszadalmasan és igen drágán gyógyíthatók.
A második típusba az utazási élmény által indukált kiadások tartoznak, s ezek akár egész
életünkön át elkísérhetnek bennünket. Egy bayreuthi operaélmény hatására gyűjteni
kezdhetjük a Wagner-lemezeket, egy mediterrán vakáció emlékeit felidézendő rendszeresen
vásárolhatunk a tenger gyümölcseiből, igaz, idehaza csak mélyhűtve.

Az utazás utólagos költségei mindkét típus esetében a küldő területen realizálódnak, és
nem ritkán importvonzatuk is lehet.
4. A költés szerkezetét meghatározó tényezők
Bár az alapvető költségtényezők (szállás, étkezés, helyi közlekedés stb.) a legtöbb turistánál
nagyjából ugyanazok, a költés tényleges szerkezete (statisztikai megoszlása az egyes
tényezők között) azonban turistánként is és desztinációnként is óriási eltéréseket mutathat.
Ezek vizsgálata korántsem csupán a tudományos megismerés okán fontos. A turizmus
gazdasági hatásainak jelentős része éppen a turisták költési struktúrájától függ.
A nemzetgazdaság számára nyilvánvalóan az a "jó turista", aki igényes szálláshelyet vesz
igénybe, vendéglátóhelyekre jár, befizet a különböző helybéli programokra, attrakciókra, -
egyszóval: sokat költ helyi szolgáltatásokra és termékekre.
A turisztikai költés szerkezetét nagyon sok tényező befolyásolja, a legfontosabbakat a

következő alpontokban tekintjük át.
4.1 A turisztikai vonzerők típusa
A különböző attrakciók élvezete nagyon eltérő költségvonzatokkal jár. A táj szépsége, a

waterlooi csatatér vagy épp az Eiffel-torony látványa egy fillérjébe sem kerül a turistának
(feltéve, hogy már a helyszínen van). Ezzel szemben egy tematikus park vagy egy
élményfürdő esetén már a belépő is borsos összeg, nem is szólva az extra szolgáltatásokról.
(Egy 60 perces thai masszázs a hazai wellness-szállodák többségében 40 Euro-ba, azaz kb.
10.000 forintba kerül.) Különösen drága attrakciók a szerencsejáték-központok, bár a turista
végül is maga dönti el, hogy mennyi pénznek akar a nyakára hágni.
4.2 A desztináció turisztikai infrastruktúrája
A fogadóterület turisztikai szolgáltatáskínálata erősen behatárolja a költés lehetőségeit. Ahol

csak alacsony csillagszámú szálláshelyek, olcsó, igénytelen kínálatú vendéglők, szegényes
szolgáltatások vannak, ott a turista, ha akar, se tud sokat költeni. (Ezt a problémát nyögi
mindmáig - bár már csökkenő mértékben - a balatoni turizmus is, amelyet ideológiai okokból
évtizedeken át olcsó tömegturizmusra fejlesztettek.) Ezzel szemben egy jól kiépített, minőségi
szolgáltatásokkal versenyző desztináció mágnesként vonzza a magasabb költési
hajlandóságú turistákat.
4.3 A desztináció imázsa
Az imázs szubjektív kategória, egy kép, amely csak a tudatunkban létezik valamely
desztinációról vagy szolgáltatásról, de része a turisztikai terméknek, így a fogyasztó döntését
óhatatlanul befolyásolja. Ha valamiről pozitívabb imázs él benne, természetesen többet is
hajlandó érte fizetni, még akkor is, ha a több pénzért gyengébb szolgáltatást kap. A bolgár
tengerparton Zlatnyi Pjazaci vagy Albena például vitathatatlanul kulturáltabb, szebb
környezetű, jobb szolgáltatáskínálatú, mint a thesszaloniki öböl partján fekvő Sztavrosz Beach
vagy Paralia, ennek ellenére a bolgár fürdőhelyekről két évtizeden át megfeledkeztek a
magyar turisták. A görög tengerpart "elegánsabb" imázzsal bírt, mint egy volt szocialista
országé.

A gyönyörű bolgár tengerpartot közel két évtizedigelfeledték a magyar és a Nyugat-európai
turisták
4.4 A turizmus típusa
A turizmus különböző fajtái nagyon eltérő költségigényűek. A hátizsákos, bakancsos turizmus

vagy a kerékpáros turizmus olcsó turizmuságnak számít. Átlagos költségű az apartmanos
tengerparti üdülés, valamivel drágább a síturizmus. Kifejezetten drága presztízsterméknek
tekintjük viszont a golfturizmust, a tengeri üdülőhajózást vagy a tengeri túravitorlázást.
4.5 A turista típusa
A turizmuselmélet különböző típusokba sorolja az utazókat (lásd a kötelező irodalmat), s ezek

a turistatípusok nemcsak utazási, hanem költési szokásaikat tekintve is markánsan
különböznek egymástól. Az allocentrikus (Plog) vagy az elit turisták (Cohen) például sokat
költenek, de elsősorban otthon, az utazás előkészületeként, mert olyan úticélt választanak
maguknak, amely vagy lakatlan, vagy turisztikai infrastruktúrája kezdetleges. A
pszichocentrikusok vagy a tömegturisták a fogadóterületen is az otthon megszokott kényelmet
várják el, s ezért bőségesen fizetnek is. Különösen "jó vendég" ebből a szempontból az "all
inclusive" szolgáltatásokat vásároló turista. (Más kérdés, hogy költésükből mennyi marad a
desztinációban, és mennyit visznek ki onnan profitként a nemzetközi utazászervező cégek.)
Turizmusgazdaságtani szempontból a legkevésbé kívánatos az a turista, aki a desztinációban
a legolcsóbb szálláshelyeket (igénytelen felszereltségű magánszállásokat, olcsó kempingeket)
választja, étel- és italszükségletét pedig a magával hozott "hazaiból" vagy a helybéli üzletekből
elégíti ki.
A turisták költésének szerkezetét a fentiekben felsorolt tényezők együttesen határozzák

meg.
Kötelező irodalom:
Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 2.2.4. pontja (88-92. o.), illetve
1.5. alfejezete (26-34. o.)
Miért lényeges turizmus-gazdaságtani kérdés a turistáknak az utazást megelőző költése?

Van-e összefüggés a turizmus gazdasági hatásai és a turisták költési struktúrája között?

- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A pszichocentrikus turista költése viszonylag alacsony, mert csak otthonához közeli, olcsó
desztinációkat keres fel. (1).................
A pszichocentrikus turista költése viszonylag magas, mert ugyan otthonához közeli,
desztinációkat keres fel, de ott kényelme érdekében sokat költ. (2).................
A pszichocentrikus turista költése nagyon magas, mert csak otthonától távoli, all inclusive
szolgáltatásokat nyújtó desztinációkat keres fel. (3).................
Válassza ki a helyes következtetést!
( ) A desztináció imázsa nem befolyásolja a turista költését, mert az imázs csupán a
tudatunkban létező, nem objektív tényező.
( ) A desztináció imázsa nem befolyásolja a turista költését, mert az imázs pszichológiai
és nem gazdasági tényező.
( ) A desztináció pozitív imázsa csökkenti a turista költését, mert az a legtöbb ilyen
desztináció éppen olcsósága miatt lesz népszerű.
( ) A desztináció imázsa befolyásolja a turista költését, mert a számára szimpatikusabb
desztinációért többet hajlandó fizetni, mint egy hasonló adottságú másikért.
- átlagos tartózkodási ideje
- költése
- anyagi helyzete
- átlagos életkora
- éves összlétszáma
Egészítse ki a mondatot a helyes fogalommal!
A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatakor szinte minden modellben a kiindulópont a

turisták (1)..................
( ) A turisztikai vonzerők típusa nem befolyásolja a turisták költésének mértékét.
( ) A turisztikai vonzerők típusa egyértelműen meghatározza a turisták költésének
mértékét.
( ) A turisztikai vonzerők típusa csak kevéssé befolyásolja a turisták költésének mértékét.
( ) A turisztikai vonzerők típusa nagymértékben meghatározza a turisták költésének
mértékét.

- erőteljesen behatárolja
- egyértelműen meghatározza
- csak elhanyagolható mértékben határozza meg
- csak nagyon ritkán befolyásolja
- nem befolyásolja
Egészítse ki a mondatot!
A fogadó terület turisztikai szolgáltatáskínálata (1)................. a költés lehetőségeit.

Megoldókulcs
(1) - hamis
1.
(2) - igaz
feladat:
(3) - hamis
2. A desztináció imázsa befolyásolja a turista költését, mert a számára szimpatikusabb desztinációért többet
feladat: hajlandó fizetni, mint egy hasonló adottságú másikért.
3.
(1) - költése
feladat:
4.
A turisztikai vonzerők típusa nagymértékben meghatározza a turisták költésének mértékét.
feladat:
5.
(1) - erőteljesen behatárolja
feladat:
17. lecke. A turizmus multiplikátor hatása
Az előző leckében azt vizsgáltuk, hogy a turisták mire költik el a pénzüket, hogyan oszlik meg
a költés a turizmus különböző alszektorai között. A költés vizsgálatának van azonban egy
másik aspektusa is, az, hogy a turizmus révén a gazdaságba bekerülő pénz hova és milyen
áttételeken keresztül áramlik szét, s ezáltal miként hat a gazdaság fejlődésének egészére.
Gazdaságföldrajzi szempontból vizsgálva a turizmus nem más, mint térbeli
jövedelemátcsoportosítás. A küldőterületen képződött jövedelmét a turista nem ott költi el,
hanem egy másik országban vagy földrajzi régióban, a jövedelem keletkezésének eredeti
helyétől akár többezer kilométernyire.
A fogadóterületen ez a költés "égből hullott pénz", olyan jövedelem, amely nem a helyi
gazdaságban képződött, de szétáramolva abban jelentős gazdasági növekedés forrása
lehet. A turizmus gazdasági hatásait vizsgáló közgazdát ebből az érdekli leginkább, hogy
mekkora ez a növekedés, és a gazdaság mely területein jelenik meg. A kérdésre a
multiplikáció jelenségének vizsgálata adja meg a választ.
1. A multiplikáció jelensége
A multiplikáció latin eredetű szó, jelentése: megsokszorozódás. Némileg leegyszerűsítve

arról van szó, hogy a nemzetgazdaságba kívülről érkező különféle jövedelmek nem
maradnak sokáig pénz formájában a turisztikai szolgáltatóknál. Egy részük ugyan
véglegesen vagy átmenetileg kiáramlik a gazdaságból (lásd később), de jelentős hányadukat
általában elköltik, mégpedig a következő célokra:
• személyes szükségletek kielégítésére fordítják,
• a vállalkozások működtetésének költségeit fedezik belőle,
• befektetik
Végeredményben tehát mindhárom esetben vásárlásokra fordítják: fogyasztási cikkeket,
termelőeszközöket vagy szolgáltatásokat vesznek belőle.

A vásárlás révén a pénz a turisztikai szolgáltatóktól a különböző gazdasági szervezetekhez
(ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vagy szolgáltató vállalkozásokhoz) kerül, amelyek (az
előbbiekben felsorolt célokra) megint csak elköltik, a folyamat tehát folytatódik tovább. Minden
elköltött pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, újabb és újabb vállalkozásokhoz jut
el, s eközben - optimális esetben - újabb és újabb jövedelmeket generál, tehát
megsokszorozódik, multiplikálódik. Az eredetileg elköltött egy egységnyi pénz
többszörösére is növekedhet.
A turisták költésének egyik "fellegvára" az isztambuli Nagy Bazár

A gazdaságba a turizmus révén kívülről beinjektált jövedelmek a vásárlások és kibocsátások

következtében szétáramlanak, tovagyűrűznek az egész gazdaságban. Ezért szokták a
multiplikáció jelenségét tovagyűrűző hatásnak is nevezni.
A multiplikátor annak mérőszáma, hogy a turizmusszektorban történő pótlólagos pénzköltés
mekkora mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.
1.1 A pótlólagosság fogalmáról
A fenti defnícióban kiemeltük a "pótlólagos" szót, és ez nem véletlen. A multiplikátorok

kiszámításának csak akkor van értelme és lehetősége, ha az adott gazdasági területen a
költés mértéke egy adott időszak (általában egy év) alatt megnövekszik. Ez a növekmény a
pótlólagos költés. A turizmusban elköltött pénz persze akkor is hatással van a gazdaság
egészére, ha a költés évről-évre ugyanakkora, mérni és számszerűsíteni a hatást azonban
csak a változás folyamatában lehet.
2. A jövedelmi multiplikátor és modellje
A későbbiekben látni fogjuk, hogy a turisztikai költés hatásaival kapcsolatban többféle

multiplikátor is kiszámítható, a legfontosabb azonban közülük a turisztikai jövedelmi
multiplikátor.
A turisztikai jövedelmi multiplikátor "azt az arányt jelöli, hogy az egységnyi pótlólagos
turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál."
(Puczkó - Rátz, (2002): A turizmus hatásai, 93. o.)
A turizmusban keletkező jövedelmek multiplikálódásának működési mechanizmusát jól
szemlélteti a következő modell:

Az egyszerűsített multiplikátormodell
A modellből látható, hogy a turisták által elköltött pénz az első körben a turisztikai
vállalkozókhoz kerül. Ők a vállalkozás működtetése érdekében mindenekelőtt helyi
vásárlásokra ((értsd: hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására) fordítják a
pénz egy részét.A háztartások közvetlen jövedelmei részint maguktól a turistáktól
származnak (pl. fizetővendéglátás esetén), részint a turisztikai szolgáltatók által fizetett bérből.
Az önkormányzat jövedelmeinek egyik része szintén közvetlenül a turistáktól ered
(idegenforgalmi adó), másik részét viszont a turisztikai vállalkozóktól beszedett adók jelentik.
A központi költségvetés jövedelmei (hasonlóképpen az önkormányzatokéihoz) közvetlenül
a turistáktól (vízumdíj, áfa) vagy a vállalkozók adóin keresztül kerülnek az államkincstárba.
Importra is szükség van a turizmus működtetéséhez. Még a legfejlettebb országok sem
képesek teljes önellátásra, így a vállalkozók az otthon nem kapható anyagokat,
berendezéseket kénytelenek (a kereskedelem közvetítésével) külföldről beszerezni.
Az első körben keletkezett jövedelmek sorsa mind a háztartások, mind az önkormányzatok,

mind az állam esetében ugyanaz. Vagy vásárlásokra költik, vagy importra, vagy pedig
megtakarítják. A vásárlások révén már átjut a turisták által elköltött pénz az elosztás második
körébe, a gazdasági szervezetekhez. Ezek mindazon termelő és szolgáltató vállalkozások -
atomerőműtől a belsőépítészig -, amelyek a turizmus kiszolgálásához szükséges javakat,
tevékenységeket előállítják. Mondhatjuk úgy is, hogy ez maga az egész nemzetgazdaság,
kivéve persze a turisztikai szektort, amely az elosztás első körében van.
A jövedelmek újraelosztása pontosan ugyanolyan séma szerint történik itt is, mint az
első körben, s a folyamat most már hasonlóképpen ismétlődik a 3., 4. stb. újraelosztási
ciklusban.
A jövedelmi multiplikátort ki lehet számítani nemcsak a turizmus szektor egészére, hanem
annak alágazataira is. Egy széles körű vizsgálat esetén mérik például a nagy szállodák, a kis
szálláshelyek, az éttermek, a légi és tengeri közlekedés, stb. multiplikátorait. Ezek - többek
között - a turizmusfejlesztési tervek kidolgozásához nyújtanak jelentős segítséget, hiszen
megmutatják, hogy a turizmus mely alszektorai gyakorolják a legnagyobb hatást a gazdaság
egészére.
2.1 A kiáramlások fogalma és típusai
A multiplikáció jelenségének vizsgálatánál már utaltunk rá, hogy a turisták költése nem
teljes egészében kerül be a gazdaság vérkeringésébe, annak egy része átmenetileg

vagy véglegesen kiáramlik onnan. A kiáramlások típusai:
• Adók
Ezeket az állam vagy a helyi önkormányzat szedi a turizmus különféle bevételei után.
Ha az adóbevételeket fejlesztési célokra vagy az infrastruktúra, az intézményhálózat
működtetésére használják fel, akkor később visszakerülnek a gazdaság körforgásába.
Ha azonban államadósság törlesztésére vagy a költségvetési deficit finanszírozására
költik, akkor véglegesen elvesznek a gazdaság számára.
• Import
Mivel a turizmus működtetéséhez általában importtermékekre is szükség van, az ezek
megvásárlására fordított összeg véglegesen kiáramlik a fogadó ország gazdaságából.
• Megtakarítások
A jövőbeni, nagyobb költségigényű gazdasági célok megvalósítása érdekében mind a
magánszemélyek, mind az önkormányzatok, mind pedig az állam igyekszik
megtakarítani bizonyos összegeket. Ez a pénz a későbbiekben visszakerül a
gazdaságba, és hozzájárul a multiplikációhoz.
• Profitkiáramlások
Az adott országban működő külföldi vagy multinacionális tulajdonú turisztikai
vállalkozások maguk döntenek arról, hogy keletkezett profitjukat ott fektetik-e be, vagy
kiviszik az országból. A fogadó ország szempontjából természetesen az a kedvező, ha
helyben költik el a pénzt, mert akkor az multiplikálódik a gazdaságban. Ha viszont
kiviszik az országból, akkor véglegesen elveszettnek tekintendő.
A kiáramlások elemzésének különösen akkor van nagy jelentősége, ha egy közepesen fejlett
vagy fejletlen országban vizsgáljuk a turizmus gazdasági hatásait. Ha az adott országban
szerény méretű a saját gazdaság, akkor a turizmusból származó jövedelmeket helyi
termékekre nem lehet elkölteni, így a turizmus működtetésének szükségleteit jórészt importból
fedezik. A költés javarésze tehát kiáramlik, és nem multiplikálódik a helyi gazdaságban.
2.2. Egyéb multiplikátorok
A turizmus gazdasági hatásvizsgálatánál legfontosabbnak tekintett jövedelmi multiplikátor

mellett más turisztikai multiplikátorok is definiálhatók, hiszen a turisták pótlólagos költése nem
csupán a gazdaságban keletkező jövedelmekre hat. Így kiszámíthatjuk például a termelési, a
fogyasztási vagy a költségvetési multiplikátort is. Ezek azt mutatják meg, hogy egy
egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására milyen arányban növekszik az adott
gazdaságban az össztermelés, az eladott áruk összértéke, illetve az összes adóbevétel.
A gazdaságfejlesztés munkaerő-szükségletének tervezésénél lehet fontos a foglalkoztatási
multiplikátor. Azt mutatja meg, hogy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására
mennyivel nő a foglalkoztatottság. E multiplikátortípussal a 19. leckében részletesebben is
foglakozunk.
Miért kiemelt jelentőségű a multiplikáció vizsgálata a turizmus gazdasági hatásainak

vizsgálatánál?
Melyek a legfontosabb feltételei annak, hogy a turizmuson keresztül beáramló pénz
multiplikálódni tudjon az adott ország gazdaságában?

- egyszeri
- rendszeres
- pótlólagos
- összes
- alkalmi
Egészítse ki a mondatot a helyes kifejezéssel!
A multiplikátor annak mérőszáma, hogy a turizmusszektorban (1)................. pénzköltés

mekkora mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.
Mi a multiplikáció szó eredeti jelentése?
( ) multinacionálissá válás
( ) megújulás
( ) megsokszorozódás
( ) továbbfejlődés
-A
-B
Egészítse ki a táblázatot!
Irja be a megfelelő megállapítások számjelét a táblázat bal oldalán felsorolt kiáramlás típusok
mellé!
A - Véglegesen elvész a gazdaság számára

B - Később visszatér a gazdaság vérkeringésébe
KIÁRAMLÁSOK TÍPUSA TOVÁBBI SORSUK
Adók (1).................
Import (2).................
Megtakarítások (3).................
Profitkiáramlások (4).................

Melyek nem multiplikátor típusok?
[ ] jövedelmi
[ ] teljesítményorientált
[ ] turizmus-szakmai
[ ] turizmusforgalmi
[ ] termelési
[ ] költségvetési
[ ] értékesítési
[ ] általános
[ ] regionális

- személyes jövedelemnövekedést
- jövedelemelvonást
- turisztikai jövedelmet
- tőkejövedelemet
- összjövedelmet
A turisztikai jövedelmi multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai
költés a gazdaságban mekkora (1)................. generál.
Megoldókulcs
1.
(1) - pótlólagos
feladat:
2.
megsokszorozódás
feladat:
(1) - B
3. (2) - A
feladat: (3) - B
(4) - A
turizmusforgalmi
általános
4.
teljesítményorientált
feladat:
turizmus-szakmai
regionális
5.
(1) - összjövedelmet
feladat:
18. lecke. A turizmus átfogó mérlege
1. A fizetési mérleg
A nemzetgazdaság teljesítményének, fejlettségének, dinamikájának mérésére számos

módszert dolgozott ki a statisztika és a számvitel, ezek egyike a fizetési mérleg.
A fizetési mérleg egy adott országnak a külvilággal folytatott pénzügyi tranzakcióit részletezi
és összegzi, egy adott időszakra, általában egy évre vonatkozólag.
A fizetési mérleg felépítését az alábbi séma mutatja be:
A magyar turizmus mérlegének alakulása (millió euró)
ÉV 2001 2002 2003 2004 2005
bevételek 4 654 3 925 3 577 3 265 2 340
kiadások 2 022 2 252 2 289 2 302 3 207
egyenleg 2 632 1 673 1 288 962 867
Forrás: KSH

2. A turizmus mérlege
A táblázatból látható, hogy a turizmus teljesítményei a folyó fizetési mérlegen belül a

szolgáltatások mérlegének második mérlegsoraként jelennek meg. Ez tulajdonképpen a
turisztikai mérleg, amely a nemzetközi turizmus bevételeit és kiadásait állítja szembe
egymással.
A turizmus hatása a fizetési mérlegre kettős:

• A nemzetközi aktív turizmus (a beutazók) költése a mérleg aktívum oldalán jelenik
meg, tehát a nemzetgazdaság szempontjából bevételnek tekintendő.
• A nemzetközi passzív turizmus (a kiutazók) költését a passzívumok között tarjuk
számon, tehát kiadás.
A turizmus gazdasági teljesítményének megítélésében a legfontosabb a mérleg egyenlege,
amely bevételi többlet esetén aktív, még a bevételeket meghaladó kiadások esetén passzív. A
fogadó jellegű országok esetében a mérleg egyenlege aktív, míg a küldő jellegű országok
turizmusának mérlege passzívumot mutat.
A turizmus mérlege is majdnem így készül...

2.1 A turisztikai mérleg alakulása Magyarországon
Magyarország az iparszerű turizmus kezdeteinek idején (a 19. század utolsó harmadában)

még küldő országnak számított, a ki- és beutazások aránya azonban az 1930-as években már
megfordult. Több mint hét évtized óta hazánk a fogadó jellegű országok közé tartozik,
bár a turisztikai bevételek és kiadások aránya az idők során erősen változott.
A két háború közötti időszakban a mérleg még csak szerény aktívumokat mutatott. A II.
Világháború alatt nemzetközi turizmusunk erősen visszaesett, majd az ismert történelmi okok
miatt teljesen ellehetetlenült. A "bezártság kora" csak 1962-ben ért véget, a KGST-országok
vízummentességi megállapodása révén. Mivel hazánk népszerű desztinációnak számított a
"keleti blokk" országain belül, a turizmus mérlege ismét aktívvá vált. Az 1960-as évek második
felétől már a nyugati turisták aránya is növekedni kezdett: nyugaton divattá vált bekukkantani
a "szocialista tábor legvidámabb barakkjába", Magyarországra. A kiadásokhoz viszonyított
bevételek aránya a legmagasabb az 1975-85 közötti időszakban volt, igaz elsősorban azért,
mert a kiutazó turisták költésének lehetőségét az államilag megszabott valutakeretek erősen
korlátozták. (Lásd részletesebben a 15. leckét.)

A rendszerváltás után az aktívum átmenetileg csökkent, hiszen keleti piacaink többségét - a
volt KGST-országok turistáit - elvesztettük, és a berlini fal leomlása után (1990) a két
Németország polgárainak nem kellett többé hozzánk jönni, hogy a szétszakított családok itt
találkozzanak. Nem tett jót turizmusunk mérlegének a két délszláv háború sem. Az immár
privatizálódott és sok elmében átszerveződött magyar turizmus végül az 1990-es évek
második felére valamelyest stabilizálódott. Ebben az időszakban a turizmus mérlegének
aktívuma átlagosan évi 1 milliárd $ körül mozgott, bár igen nagy szóródással.
A magyar turizmus mérlegének alakulását az ezredforduló utáni időszak néhány évében a

következő táblázat szemlélteti:
A fizetési mérleg felépítése

3. A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásának típusai
A turizmus hatása a fizetési mérlegre nem csupán a turisztikai mérleg egyenlegében jelenik
meg. Az előző leckében megismert multiplikátorhatás és más, egyéb tényezők miatt a hatások
jelentős része a gazdaság áttételein keresztül, tehát közvetetten hat a fizetési mérlegre. A
hatásokat közvetettségük mértéke szerint is vizsgálhatjuk.
3.1 Elsődleges hatások
Ezekre az a jellemző, hogy a pénzmozgások mögött konkrét, megvalósult utazásoknak

kell állnia. A fentebb bemutatott turisztikai mérlegben tulajdonképpen ezek jelennek csak
meg.
Mérésük viszonylag egyszerű, elsősorban a 10. leckében megismert banki módszer
használatos erre a célra, de ellenőrzés vagy pontosítás végett a megkérdezéses módszert is
használhatjuk. Ez utóbbi különösen olyan országok esetében célszerű, ahol a valuták
feketepiaca kiterjedt, mivel ebben a helyzetben a banki módszer megbízhatatlanná válik.
3.2 Másodlagos hatások
Számos olyan pénzmozgás is létezik a turizmussal kapcsolatban, amelyhez a turistának nem

kell az egyik országból a másikba utaznia. Ezek a pénzmozgások generálják a másodlagos
hatásokat. Közülük a legfontosabbakat a következőkben soroljuk fel, K vagy B betűvel
zárójelben jelezve, hogy a mérleg kiadási vagy bevételi oldalán jelennek e meg.
• Külföldi marketingtevékenység költségei (K)
• Utazásközvetítőknek fizetett jutalék (K vagy B)
• Külföldi befektetőknek visszautalt profit (K)
• Hazai tulajdonú külhoni befektetések profitjának visszautalása (B)
• A turizmus működtetéséhez szükséges import (K)
• A hazai turizmusban foglalkoztatott külföldi alkalmazottak bére (K)
3.3 Harmadlagos hatások
Ezek közé soroljuk azokat a pénzmozgásokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a

turisták egy konkrét utazásával összefüggő költéséhez. Ilyenek például:
• A turisták utazásaihoz, külföldi sport- vagy hobbitevékenységéhez szükséges
importcikkek vásárlása. Pl. külföldi gyártmányú bőrönd, fényképezőgép sí- vagy
búvárfelszerelés, sportruházat stb.
• A turizmus révén létrejövő külföldi befektetések. Pl. magyarok üdülőingatlan-vásárlásai
Horvátországban, Spanyolországban.
• A turizmus révén megismert és megkedvelt külföldi termékek későbbi exportja vagy
importja.
Ma már nem is gondolnánk, de a déligyümölcsök jelentős részének importját eredetileg a
turizmus indította el. A 19. században utazgató tehetősebb magyarok gyakran
Olaszországban, Görögországban ismerték meg például a citromot és a narancsot.
Hazatérvén kereskedőiktől is rendelni kezdték ezeket a gyümölcsöket. A fordítottjára is akad
példa: számos "hungarikum" (Pick szalámi, gyulai kolbász, herendi porcelán, tokaji bor stb.) a
hozzánk látogató külföldi turisták révén vált exportcikké.
4. A turizmus mérlegének korlátairól
A turisztikai mérleg - sajnos - soha nem lehet igazán pontos. A fizetési mérlegre gyakorolt
másodlagos és harmadlagos hatások pontos számszerűsítése gyakorlatilag
kivihetetlen. A turisztikai mérleg szakmai értékét devalválja az is, hogy olyan országokban -
többek közt hazánkban is -, ahol a feketegazdaság erős, a mérleg nagyon hamis képet
adhat. Egyes becslések szerint a magyar turizmusban keletkező jövedelmek összege a
statisztikailag vagy adóhatóságilag kimutatható összegeknek akár 2-3-szorosa is lehet. Ezek a
jövedelmek persze multiplikálódnak a gazdaságban, tehát végeredményben a GDP-ben is
megjelenik a hasznuk, de sem az államkincstár bevételeit, sem a turizmus gazdasági
elismertségét nem növelik.
A turisztikai mérleg nem ad képet a belföldi turizmus hozadékáról. Olyan országokban,

ahol ez a turizmusfajta virágzik, a turisztikai mérleg egyszerűen alkalmatlan a turizmus
gazdasági hatásainak még csak a becslésére is. Jó példa erre Franciaország, ahol az erős
nemzetközi turizmus mellett nagyon intenzív a belföldi turizmus.
Az előbbieknél is nagyobb probléma, hogy a turisztikai mérleg nem tartalmazza a

nemzetközi közlekedés költségeit. Jóllehet egy távolabbi desztinációba indított csomagtúra
árában akár 50% fölött is lehet az oda-vissza utazás költségének aránya, tehát a világturizmus

egészét tekintve "csillagászati" összegről lehet szó, ez a pénz nem a turizmus gazdaságépítő
erejét demonstrálja. Annak, hogy a turizmussal kapcsolatos nemzetközi közlekedési költségek
nem jelennek meg a mérlegben, egyszerűen statisztikai okai vannak. A fizetési mérleg ugyan
tartalmazza - éppen a turizmus előtti sorban - a hazai tulajdonban levő közlekedési vállalatok
teljesítményét, de ennek a turisztikai célú utazások csak egy részét jelentik, ami statisztikailag
nem kimutatható. Ráadásul a nemzetközi turizmusban részt vevő utas még egyetlen útja
során is több ország tucatnyi közlekedési eszközét veszi igénybe, vagy éppen a sajátját.
A turizmus mérlege nem képes - nem is lehet az - a tovagyűrűző hatások kimutatására sem. A
turizmusszektorból kiáramló pénzek már a gazdaság más szektoraiban "fialnak" tovább, s a
pótlólagos haszon már más ágazatok mérlegeiben jelenik meg. Valójában a turisztikai
mérleg a turizmus gazdasági hatásainak csak egy kis szeletét képes megmutatni.
Áttekintve a turisztikai mérleg problémáit egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy akad
olyan szakíró, aki egyszerűen "könyveléstechnikai eszköznek" tekinti azt, és a turizmus valódi
gazdasági teljesítményének mérésére teljesen alkalmatlannak tartja. Meg kell tehát állapítani,
hogy a turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatánál a turisztika mérleg csak egy eszköz
a sok körül, és adatait nem szabad meghatározó fontosságúnak tartani. Mindazonáltal
elkészítésére mégis nagy szükség van, mert ha tudományos szempontból nem is, politikailag
mégis nagy jelentősége van. Ha parlamenti csatározásokat kell folytatni a turizmusfejlesztésre
fordítható költségvetési összegekért, a turisztikai lobbi érvelésében csak két konkrét
fogódzóra számíthat: a turizmus mérlegének pozitív egyenlegére és a turizmus által
teremtett új munkahelyek számára.
Kötelező irodalom:
Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI, c. könyvének 2.2.1. pontja (72-77. o.)
Milyen hatást gyakorol a turizmus egy adott ország fizetési mérlegére?

Miért nem szerepelnek a nemzetközi közlekedés költségei a turizmus mérlegében?
- turisztikai célú tranzakciói
- pénzügyi tranzakcióit
- valutaforgalmi tranzakcióit
- devizaforgalmi tranzakcióit
- áruforgalmi tranzakcióit
A fizetési mérleg egy adott országnak a külvilággal (1)................. részletezi és összegzi, egy
adott időszakra, általában egy évre vonatkozólag.
-A
-B
-C

-D
Egészítse ki a táblázatot! A felsorolt tranzakciók mellé irja be a fizetési mérlegre
gyakorolt hatásukat!
A - a bevételi oldalt növelik

B - egyik oldalt sem növelik
C - a bevételi vagy a kiadási oldalt növelik a tranzakció irányától függően
D - a kiadási oldalt növelik
1. Külföldi marketingtevékenység költségei (1).................

2. Utazásközvetítőknek fizetett jutalék (2).................
3. Külföldi befektetőknek visszautalt profit (3).................
4. Hazai tulajdonú külhoni befektetések profitjának visszautalása (4).................
5. A turizmus működtetéséhez szükséges import (5).................
6. A hazai turizmusban foglalkoztatott külföldi alkalmazottak bére (6).................
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A fizetési mérlegre gyakorolt másodlagos és harmadlagos hatások számszerűsítése

gyakorlatilag még lehetséges. (1).................
Ahol a feketegazdaság erős, a mérleg nagyon hamis képet adhat. (2).................
A turisztikai mérleg pontos képet ad a belföldi turizmus hozadékáról is. (3).................
A turisztikai mérleg tartalmazza a nemzetközi közlekedés költségeit is. (4).................
A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatánál a turisztika mérleg csak egy eszköz a sok
közül, és adatait nem szabad meghatározó fontosságúnak tartani. (5).................
- a valutáknak nincs számottevő feketepiaca
- a statisztika apparátus fejlett
- az állami statisztikai apparátus viszonylag gyenge
- a valuták feketepiaca kiterjedt
- a turistaforgalom viszonylag alacsony
A fizetési mérlegre gyakorolt elsődleges hatások mérése a megkérdezéses módszerrel

különösen olyan országok esetében célszerű, ahol (1)..................
Megoldókulcs
1.
(1) - pénzügyi tranzakcióit
feladat:
(1) - D
(2) - C
2. (3) - D
feladat: (4) - A
(5) - D
(6) - D
3. (1) - hamis
feladat: (2) - igaz
(3) - hamis
(4) - hamis

(5) - igaz
4.
(1) - a valuták feketepiaca kiterjedt
feladat:
19. lecke. A turizmus hatása a foglalkoztatottságra
Ez a turizmus egyik legjelentősebb hatása, mert a közvetlen gazdasági hatások (bérkiáramlás,

vásárlóerő-növekedés) mellett nagyon jelentős társadalmi változásokat is generálhat. A
turizmus megjelenése és fejlődése egy adott területen átstrukturálhatja a munkaerőkeresletet,
megváltoztathatja a különböző társadalmi rétegek jövedelmi viszonyait, ennek következtében
pedig gyakran a hatalmi erőviszonyokat is. (Ezzel a kérdéssel részletesebben a 24. leckében
foglalkozunk.)
A turizmusnak foglalkozásra gyakorolt hatása egyaránt lehet pozitív és negatív is.

Általános szabályt nem lehet felállítani. Csak a konkrét eset vizsgálatával tudjuk eldönteni,
hogy pozitív vagy negatív hatásról van-e éppen szó, de nem ritka a kettő együttes
megjelenése sem. A gazdasági hatásokat a multiplikáció-jelenségek miatt nehéz
számszerűsíteni.
Bár a turizmusnak a foglalkoztatásra nagyon sokféle hatása lehet, leggyakrabban a következő
kérdéseket vizsgáljuk:
• Milyen munkakörök sorolhatóak teljes egészükben vagy részben a turisztikai
munkahelyek közé?
• Mennyire pontosan lehet számszerűsíteni a turisztikai munkahelyeket?
• Milyen a turizmus munkahelyteremtő képessége?
• Milyen a turisztikai munkahelyek kvalifikációigénye?
• Milyen a férfiak és a nők aránya a turisztikai foglalkoztatásban?
• Jelentkezik-e a multiplikátorhatás a foglalkoztatásban is?
1. Elsődleges és másodlagos munkahelyek
Ahhoz, hogy egyáltalán vizsgálni tudjuk a turizmus munkahelyteremtő képességét, azt kell
tisztáznunk, hogy melyek azok a munkahelyek, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon a
turizmus megjelenéséhez, illetve fejlődéséhez kapcsolhatók. Ennek alapján kétféle
munkahelytípust definiálhatunk:
• Elsődleges turisztikai munkahelyek: amelyek közvetlen egyenes arányban vannak a
turizmussal, vagyis ahol a turizmus megjelenik, ott ezen munkahelyek is megjelennek.
• Másodlagos turisztikai munkahelyek: melyek a turizmustól függetlenül is léteznek, de
a ha a turizmus megjelenik és fejlődik, ezen munkahelyek száma nőni kezd.
A turizmus által teremtett munkalehetőségeket a fenti tipológia alapján az alább táblázatban
foglaljuk össze:
A turizmus hatásai
Elsődleges turisztikai munkahelyek
1. utazásszervezés, utazásközvetítés 7. turisztikai oktatási és kutatási intézmények
2. szálláshelyek (kereskedelmi és nem kereskedelmi) 8. turisztikai sajtó

3. turisztikai információs irodák 9. turisztikai tanácsadás
4. idegenvezetés 10. vízum-, útlevélszolgálat
5. állami turisztikai szervezetek 11. animáció
6. regionális, helyi, idegenforgalmi hivatalok 12. szakmai szervezetek
Másodlagos turisztikai munkahelyek
13. közlelkedés 24. könyvelés, könyvvizsgálat, adótanácsadás
14. vendéglátás 25. pénzügyi szolgáltatások
15. önkormányzatok 26. egyéb szolgáltatások
16. múzeumok, kiállítótermek 27. közbiztonság biztosítása
17. színházak, mozik 28. kiskereskedelem
18. nemzeti parkok, védett területek, állatkertek 29. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
19. egyházi emlékek 30. élelmiszeripar
20. sportlétesítmények, szabadidős parkok 31. építőipar
21. egészségügyi ellátás 32. bútoripar
22. rendezvényszervezés 33. papíripar, nyomdaipar
23. reklámügynökségek 34. gépgyártás, -karbantartás
Forrás: Puczkó-Rátz (2002): A turizmus hatásai, 100. oldal, 2. 11 táblázat
Fontos megjegyezni, hogy a másodlagos munkaerő száma elérheti, sőt, többszörösen

meg is haladhatja az elsődlegesét. Egy olyan területen, ahol a turizmus intenzíven fejlődik,
jelentősen megnövekszik az építkezések száma és mérete, amelyek nagyon sok ember
számára adnak munkalehetőséget. Szintúgy számos munkahelyet teremt a turizmus
következtében megnövekedő kereskedelem, kommunális ellátás, élelmiszer-termelés stb.
2. A statisztikai számbavétel problámái
Az elsődleges munkahelyek számát viszonylag egyszerűen és pontosan meg lehet

határozni. A fentebb bemutatott táblázat alapján pontosan meghatározhatóak azok a
vállalkozások, intézmények, amelyek elsődleges turisztikai munkahelyeket tartanak fenn.
Sokkal problematikusabb a másodlagos munkahelyek száma. Egy turisztikai
desztinációban közlekedő helyi autóbuszjárat sofőrje például egyaránt szállít helybélieket és
turistákat, tehát még egyetlen foglalkoztatott esetében is összekeveredik a turisztikai célú,
illetve a helyi tömegközlekedést szolgáló munka. Ugyanez a helyzet más "vegyes profilú"
munkahelyek esetében is, így a másodlagos turisztikai foglalkoztatottság általában csak
becsléssel mérhető fel.
Tovább bonyolítja a felmérés lehetőségét a "szürke" és a "fekete" munkahelyek
kérdése. A "feketén" foglalkoztatottakat munkaadóik nem jelentik be, így a hivatalos
statisztikában nem jelennek meg. A "szürke" munkaerőt ugyan bejelentik, de valóságos
munkaidejük a bejelentettnek többszöröse is lehet, ezért torzítják a statisztikai adatokat.

3. A turizmus munkahelyteremtő képessége
A turizmus a tercier szektor, tehát a szolgáltatószféra része. Ennek jellegzetessége, hogy

részesedése az összes munkahelyen belül világátlagban folyamatosan növekvő,
különösen a fejlett országokban. Míg a modern ipar az automatizálás, a robottechnológia
következtében az előállított termelési értékhez viszonyítva fajlagosan egyre kevesebb
munkaerőt igényel, addig a tercier szektorban (államigazgatás, oktatás, egészségügy,
honvédelem, személyi szolgáltatások, turizmus stb.) éppen az ellenkező tendencia figyelhető
meg. Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos
munkaerőigénye.
Las Vegas bárjaiban még a

koktél-felszolgálás is külön szakma
Fentiek következtében a turizmus munkaerő-intenzív ágazat. A turizmus munkahelyei

többségükben emberi szolgáltatásokra épülnek, tehát gépekkel nem helyettesíthetőek. Az
igényes szolgáltatások munkaerőigénye itt is jelentősen magasabb az alacsony
minőségűekhez képest. Egy luxusszállodában az egy szobára vetített alkalmazotti létszám
például 1,4 fő, míg egy apartmanházban - ahol csak az őrzés és a takarítás igényel élőmunkát
- ugyanez a szám mindössze 0,1 - 0.05 fő/ szoba.
Mivel a korszerű turizmus jellemzője a minőségi szolgáltatások növekvő aránya, a turizmus
által generált foglalkoztatottság hosszú távra nézve is növekvő tendenciájú.
POZITÍV a turizmus fejlődésének növekvő munkaerőigénye olyan területeken, amelyek
munkaerő-felesleggel küszködnek.
NEGATÍV a hatás, ha a turizmus fejlődése más ágazattól (pl. a mezőgazdaságtól) von el
munkaerőt.
4. A turisztikai foglalkoztatottság minőségi kérdései
A turizmussal kapcsolatban gyakori vád, hogy bár sok munkahelyet teremt, ezek csak
alacsony képzettséget igénylő, rosszul fizetett és gyakran csak szezonális munkalehetőségek.
• A munkaerő kvalifikáltsága a turizmusban szektoronként erősen változik. A
diplomások aránya például 6 - 8 %, míg a betanított munkások aránya 30 és 65 %
között szóródik. A turizmus átlagos kvalifikációigénye tehát a fejlett iparéhoz
képest jóval alacsonyabb, sokkal magasabb viszont a mezőgazdaságénál.

Ennélfogva a turizmus fejlődése a fejlett országokban inkább negatív, míg a
fejletlenebbekben pozitív hatással van a munkaerőpiacra, illetve a tanulás iránti igényre.
Megjegyzendő, hogy a turizmus kvalifikációigénye növekvő tendenciát mutat.
• A személyes jövedelmek a turizmusban abszolút összegben alacsonyabbak az
iparénál, de magasabbak a mezőgazdasághoz képest. Relatíve, tehát a hasonló
végzettségűek jövedelmeit összevetve szintén az ipar vezet. Ennek oka, hogy a
turizmusban gyenge az érdekvédelem, a munkahelyek szezonálisak, és erős a
fluktuáció is. KONKLÚZIÓ: a turizmus csak a gyengén vagy közepesen fejlett
országokban növeli a bérszínvonalat.
• A szezonalitás vádja csak részben igaz. Nagyon drasztikusan csak a vízparti
üdülőturizmust és a síturizmust sújtja. Ugyanakkor számos jól menő turizmuságban,
mint például a gyógy-, a wellness-, a konferencia- vagy a városi turizmus esetében
mértéke nem drámai, és nem okoz tömeges elbocsátásokat.
• A fluktuáció a turizmus bizonyos területein valóban nagyon erős, de szintén nem
jellemző a turizmus egészére. Elsősorban a betanított munkásokat magas arányban
foglalkoztató turizmuságakban jelenik meg, és szoros korrelációt mutat a magas
szezonalitással.
5. A nemek aránya a turisztikai foglalkoztatásban
Gyakran vetik szemére a turizmusnak azt is, hogy előnyben részesíti a női munkaerőt. Ez
tévedés. A női és férfi munkaerő aránya a turizmus világátlagában 50-50%. Igaz, a
szakmánkénti szóródás nagy az átlag körül, de ez a foglalkozások jellegéből következik. (Női
taxisofőr és szobaasszonyi teendőket végző férfi valóban kevés akad.) A nők magasabb
aránya a turisztikai szakmákban inkább a közepesen fejlett országokra jellemző, ahol a
kvalifikált nők aránya alacsonyabb a férfiakénál, valamint ott, ahol a turizmus minőségi
színvonala alacsony.
6. A foglalkoztatási multiplikátorok
Amint a turizmus multiplikátorhatásánál már jeleztük, ez a jelenség nemcsak a pénzügyi

folyamatokban, hanem a munkaerőpiacon is megjelenik. A turizmus fejlődése következtében
támadó pótlólagos kereslet mind a turizmusban, mind pedig a vele kapcsolatban álló minden
más gazdasági szektorban növelheti a munkaerőkeresletet. A turisztikai foglalkoztatási
multiplikátor azt mutatja meg, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hány új
munkahelyet generál. Mivel ez nagyon kicsi, tört szám, általában nem egy, hanem 1000
egységnyi pótlólagos költésre adják meg. (Például 1000 euro-ra vagy 1000 $-ra.)
Típusai:
• A direkt foglalkoztatási multiplikátor az elsődleges turisztikai munkahelyek
számának növekedését jelzi.
• Az indirekt foglalkoztatási multiplikátor a másodlagos turisztikai munkahelyek
számának növekményét adja meg.
• Az indukált foglalkoztatási multiplikátor a turizmus növekedése által generált
elsődleges és másodlagos munkahelyek együttes számának alakulását méri.
A foglalkoztatási multiplikátor reciproka azt fejezi ki, hogy hány egységnyivel kell nőnie a
turisták összköltésének ahhoz, hogy egy új munkahely keletkezzen. Ha ezt az összeget
elosztjuk a turisták átlagköltésével, akkor megkapjuk, hogy hány új turistaérkezés szükséges
ahhoz, hogy egy új munkahely keletkezzen. Ez a szám nemzetgazdasági szinten nagyon

fontos munkaügyi becslések, számításokat alapja lehet. A Seychelles-szigeteken végzett
vizsgálat szerint például minden 24 új turistaérkezés egy újabb munkahelyet teremt. Ha tehát
egyik évről a másikra mondjuk 10 ezer fővel nő a szigetekre érkező turisták száma, az 417 új
foglalkoztatott munkába állítást igényli.
Kötelező irodalom
Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 2.2.6. pontja (99-105. o.)
Mikor pozitív, és mikor negatív a turizmus magas munkaerőigénye egy adott desztinációban?
Mit értünk az alatt, hogy a turizmus munkaerő-intenzív ágazat?
-A
-B
-C
-D
-E
A - csak töredéke az elsődlegesen foglalkoztatottakénak

B - elérheti, sőt, többszörösen meg is haladhatja az elsődlegesét
C - egyenes arányban áll az elsődlegesével
D - fordított arányosságban áll az elsődlegesével
E - nem az elsődleges munkaerő számától, hanem a kizárólag a desztináció adottságaitól
függ
A másodlagos munkaerő száma (1)..................

- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hiszen fejlődése

nagyon sok új munkahely létesítésével jár. (1).................
A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyértelműen negatív, mert zömében
alacsony képzettséget igénylő, szezonális munkahelyeket termet. (2).................
A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyaránt lehet pozitív és negatív is. A hatás
iránya csak a konkrét eset vizsgálatával dönthető el. (3).................
A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása általában nem dönthető el egyértelműen,
mert sok pozitív és sok negatív hatás is akad. (4).................
A turizmus foglalkoztatásra gyakorolt hatásának mértéke területenként nagyon eltérő lehet,
ezért csak egyedileg vizsgálható. (5).................

( ) Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos
munkaerőigénye.
( ) A szolgáltatások munkaerőigénye és minősége között csak nagyon laza kapcsolat
van.
( ) A szolgáltatások munkaerőigénye és minősége között nincs érdemi összefüggés.
( ) Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál kisebb a fajlagos munkaerőigénye,
mert a minőségi szolgáltatások jól gépesíthetők.
( ) A szolgáltatások minősége és élőmunkaigénye egyenes arányosságban áll
egymással.
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A turizmus átlagos kvalifikációigénye a fejlett iparéhoz képest jóval alacsonyabb, sokkal

magasabb viszont a mezőgazdaságénál. (1).................
A turizmus csak a nagyon fejlett országokban növeli a bérszínvonalat. (2).................
A turizmus kvalifikációigénye csökkenő tendenciát mutat. (3).................
A szezonalitás mértéke gyógy-, a wellness-, a konferencia- vagy a városi turizmus esetében
nem drámai, és nem okoz tömeges elbocsátásokat. (4).................
A fluktuáció szoros korrelációt mutat a magas szezonalitással. (5).................
-A
-B
-C
Egészítse ki a táblázatot a betűkkel!
A - direkt foglalkoztatási multiplikátor

B - indirekt foglalkoztatási multiplikátor
C - indukált foglalkoztatási multiplikátor
a turizmus növekedése által generált elsődleges és (1).................
másodlagos munkahelyek együttes számának alakulását
méri
a másodlagos turisztikai munkahelyek számának (2).................

növekményét adja meg
az elsődleges turisztikai munkahelyek számának (3).................

növekedését jelzi
Megoldókulcs
1.
(1) - B
feladat:
(1) - hamis
(2) - hamis
2.
(3) - igaz
feladat:
(4) - hamis
(5) - igaz
3. Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos munkaerőigénye.

feladat:
(1) - igaz
(2) - hamis
4.
(3) - hamis
feladat:
(4) - igaz
(5) - igaz
(1) - C
5.
(2) - B
feladat:
(3) - A
20. lecke. A turizmus hatása a befektetésekre
A turizmus pozitív gazdasági hatásai között előkelő helyen áll a vállalkozó kedv növekedése,
amely gyakorlatilag a befektetések számának, illetve a befektetett tőke összegének
növekedésében nyilvánul meg. Egy új desztináció létrejötte vagy egy már meglevő
fejlődésének felgyorsulása mágnesként vonzza a tőkét más területekről - esetenként akár
külföldről is -, de szintúgy aktiválja az ott élő helyi lakosság megtakarított pénzeszközeit is.
Általános szabálynak tekinthetjük tehát, hogy a turizmus növekedése a befektetések
növekedését vonja maga után.
1. A turisztikai befektetések tipológiája
A befektetéseket számos szempont szerint lehet csoportosítani, turizmus-gazdaságtani

szempontból azonban háromféle tipológiának van igazán jelentősége.
1.1 A befektetések finanszírozója szerint
• Állami befektetések
Az állam közvetlenül turisztikai célú befektetéseket viszonylag ritkán végez, hiszen ez
alapvetően vállalkozói szerepkör. Viszont fejleszti az infrastruktúrát, ezek a
befektetések pedig számos esetben a turizmus beindulásának vagy továbbfejlődésének
alapját jelentik. A környezetvédelmi befektetések gyakran szintén a turizmus céljait
szolgálják, vagy éppen a turizmus negatív környezeti hatásainak megelőzését segítik.
Az állami befektetések további jellemző területe a kulturális és közellátási
létesítmények fejlesztése, amelynek gyakran turisztikai hozadéka is van. (Pl.
színházak, sportlétesítmények, kongresszusi központok, kórházak stb. építése.) Az
állam közvetlenül is részt vállalhat különlegesen nagy és tőkeigényes attrakciók
létrehozásában, mint amilyenek például a világkiállítások vagy az olimpiák.
Az állam gazdaságszervezői szerepköréből fakadóan befektethet közvetlenebbül is a
turizmusba: vissza nem térítendő állami támogatások vagy államilag finanszírozott
kedvezményes hitelek formájában.
• Önkormányzati befektetések
Az önkormányzat befektetői szerepköre a település területén - bár kisebb léptékben -
hasonló az államéhoz, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozók számára közvetlen
támogatást nem nyújthat.
• Vállalkozói befektetések
Ezek közös jellemzője, hogy a befektetés célja a profit. A vállalkozói befektetők skálája
nagyon széles: kisvállalkozótól a pénzintézeteken át, egészen a nemzetközi
konzorciumokig a legkülönfélébb méret és vállalkozási típus előfordul a turizmusban.
• Tőzsdei befektetések

Erre a turizmusban akkor van lehetőség, ha a tőzsdén turisztikai cégek is megjelennek
részvényeikkel. A befektető bármilyen természetes vagy részvényvásárlási
jogosítvánnyal rendelkező jogi személy lehet.
• Lakossági befektetések
A leggyakoribb eset, hogy a lakosság turisztikai szálláshelyek létesítésébe fektet be,
meglevő lakóingatlanának továbbépítésével, illetve kifejezetten bérbeadásra szánt
ingatlanok építésével, megvásárlásával. Lakossági befektetésről csak akkor
beszélhetünk, ha annak hozadéka jövedelem-kiegészítésre szolgál. Ha valaki már
ebből él, akkor vállalkozónak kell tekinteni. A lakosság részvényvásárlással is részt
vehet a turisztikai befektetésekben.
1.2 A tőke származási helye szerint
• A hazai tőke befektetése turizmus-gazdaságtani szempontból a legoptimálisabb,

hiszen ilyen befektetés esetén a tőke hozadéka nagy valószínűséggel a hazai
gazdaságban multiplikálódik tovább. A hazai befektető további előnye, hogy
szívesebben bíz meg hazai cégeket a kivitelezési munkákkal, s ha ez árban is,
minőségben is kedvező számára, szívesebben használ hazai anyagokat,
technológiákat.
• A külföldi tőke befektetése, származzon az akár egyetlen országból, akár nemzetközi
tőkéből, kevésbé előnyös. A keletkező profitot tulajdonosai gyakorta kiviszik az
országból. Ha a tőkét fogadó ország háttérgazdasága fejletlen, a befektetés nem ott fog
multiplikálódni.
1.3 A tőke felhasználásának módja szerint
• Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó

javak, építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére,
üzembe helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban beruházásnak nevezzük.
• Financiális tőkebefektetés esetén a tőkéből csak szolgáltatásokat, munkaerőt és nem
maradandó javakat (pl. élelmiszer, üzemanyag, díszlet) vásárol a pénz gazdája. A
turizmusban ilyen lehet például egy bérbe vett létesítmény, attrakció üzemeltetése,
valamint turisztikai célú rendezvények (fesztiválok, kiállítások, művészeti produkciók,
versenyek) megfinanszírozása. Financiális tőkebefektetés a részvényvásárlás is.
Bár a turizmusban mindkét befektetési típus előfordul, gyakoribb és jellegzetesebb a
beruházás. Az esetek jelentős részében egyébként a financiális tőkebefektetések is
beruházásokká válnak, hiszen a tőkét kezelő részvénytársaság vagy pénzintézet (bank)
sokszor dönt úgy, hogy a nála elhelyezett idegen tőkét beruházásokba fektetve működteti.
Ennek okán a következőkben részletesebben foglalkozunk a turisztikai beruházások
kérdéseivel.
2. A turizmus és a beruházások összefüggései
A turizmus hatásmechanizmusaiban egyáltalán nem ritka jelenség a kölcsönhatás: a turizmus

fejlődése generál valamilyen folyamatot, amely folyamat aztán magára a turizmus fejlődésére
hat vissza. Ennek jellegzetes példája a turizmus és a beruházások összefüggése.
• A turizmus növekedése szinte mindig pótlólagos beruházásokat generál. Ennek
egyik oka, hogy a turistalétszám növekedése pótlólagos keresletet támaszt újabb
szolgáltató kapacitásokra (szálláshelyek, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.).
Ugyanakkor a turizmus fejlődése kikényszeríti az infrastruktúra fejlesztését is, amelyhez

szintén jelentős beruházásokra van szükség.
• A turisztikai kapacitásnövelő és a turizmust kiszolgáló infrastrukturális
beruházások elősegítik a turizmus növekedését.
Különösen nagy jelentőségűek lehetnek a turizmus fejlődésére nézve az infrastrukturális
beruházások. Egy vasútvonal, repülőtér vagy autósztráda megépítése szinte robbanásszerű
növekedést válthat ki egy olyan desztinációban, amelyet korábban csak nagyon
körülményesen vagy drágán (pl. bérelt repülőgéppel vagy szafarival) lehetett elérni.
Valószínűleg ilyen robbanásszerű fejlődés előtt áll most Tibet turizmusa. A Himalája több ezer
méteres csúcsai közé zárt fennsíkra települt tartományt a tervek szerint 2007-ben már vasút
köti össze a kínai Csinghaj tartománnyal. A most épülő pálya a világ legmagasabban futó
vasútvonala lesz, melynek útja helyenként 5000 métert is meghaladó tengerszint feletti
magasságban vezet. A vonat hermetikusan zárt belső terében a repülőgépekéhez hasonló
módon kell biztosítani a normális légnyomást, mivel ilyen magasságban az oxigénhiány akár
életveszélyes mértékű, ún. "hegyi betegséget" idézhetne elő az utasoknál és a személyzetnél.
Már a Tibeti fennsíkon jár a

Csinghaj- Tibet vasútvonal építése
A beruházások törvényi korlátozása nagyon hatékony eszköz az állam kezében a turizmus

szabályozására. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben például közel másfél évtizeden át teljes
tilalom volt a nyaralók építésére, jelenleg is csak olyan területekre adnak ki építési engedélyt,
ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése már megtörtént.
2.1 A turisztikai beruházások típusai, és hatásuk a turizmus fejlődésére
A turisztikai vagy a turizmusfejlődésre is ható beruházásokat elsősorban céljuk szerint

csoportosítjuk. Ezen belül megkülönböztetjük azt is, hogy hatásuk a turizmusra közvetlen
(direkt) vagy közvetett (indirekt) módon nyilvánul meg.
• Attrakciófejlesztő beruházás:
bármilyen, új vonzerőt teremtő vagy a turisztikai vonzerőt növelő létesítmény. Magán
vagy állami finanszírozású.
• Szálláshely-kapacitásnövelő beruházások:

szállodák, panziók, magánszállások, stb. építése, bővítése. Magánfinanszírozású.
• Vendéglátó-kapacitásnövelő beruházások:
lángossütőtől a luxusétteremig minden helyhez kötött vagy mobil, vendéglátóipari célú
beruházás. Magánfinanszírozású.
• Szolgáltatásfejlesztő beruházás:
DIREKT hatástípusú, ha közvetlenül turisztikai célt szolgál. (Pl. tourinform-iroda,
sífelvonó.) Magán vagy állami finanszírozású. INDIREKT hatástípusú, ha elsősorban a
desztináció állandó lakosságának igényeit szolgálja, de igénybe veszik a turisták is. (Pl.
művelődési ház, uszoda, szerviz, benzinkút, orvosi ellátás stb.) Jellegétől függően
magán, állami vagy önkormányzati finanszírozású.
• Infrastruktúrafejlesztő beruházás:
DIREKT hatástípusú, ha "zöldmezős" turisztikai beruházások esetében, kifejezetten
azok kiszolgálása céljából építik ki. (Pl. egy még közművesítetlen területen épülő
szállodához vizet, gázt, villanyt vezetnek.) Lehet magánfinanszírozású, de a turizmus
élénkítése céljából állami vagy önkormányzati pénzekből is finanszírozhatják, részben
vagy teljesen. INDIREKT hatástípusú minden más közlekedési, energetikai, hírközlési
beruházás, amely érinti a desztinációt is. Pl. autósztrádák, utak, vasutak, kikötők,
repülőterek építése. Többségében állami finanszírozású, de bevonható magántőke is.
Ide tartoznak még az önkormányzatok kommunális beruházásai.
• Műemlékvédelmi vagy -rekonstrukciós beruházás:
DIREKT hatástípusú, ha attrakció jellegű műemlékről van szó. (Pl. Esterházy-kastély,
Fertőd). Minden más esetben INDIREKT módon hat a turizmusra. Finanszírozásuk
általában állami feladat, de az egyházak, önkormányzatok is részt vállalhatnak belőle. A
turizmus által közvetlenül termelt bevételeket (pl. a belépődíjakat) legtöbbször
egyenesen ebbe forgatják vissza. A magántulajdonban levő műemlékek ilyen típusú
beruházásait rendszerint a tulajdonosnak kell finanszíroznia. Ez DIREKT hatástípusú,
ha a műemlék turisztikai célokat szolgál. (Pl. kastélyszállók.)
• Környezetvédelmi beruházás:
A környezetvédelemhez szükséges beruházások részint előfeltételei, részint
következményei a turizmus fejlődésének, ezért a hatások közvetlen vagy közvetett
voltát nehéz és felesleges is volna meghatározni, a hatások iránya viszont egyértelmű.
A környezetvédelmi beruházások, legyen szó akár attrakciófejlesztésről (pl. nemzeti
parkok), akár szemétégető építéséről, POZITÍV módon befolyásolják a turizmus
fejlődését. E beruházások döntő többsége állami vagy önkormányzati finanszírozásban
valósul meg.
Elemezze, hogy nemzetgazdasági hatásukat tekintve miben különböznek markánsan a hazai,

illetve a külföldi tőkéből történő turisztikai befektetések!
Milyen kölcsönhatás érvényesül a turizmus fejlődése és a beruházások között? A válaszban
térjen ki a kölcsönhatás okaira is!
-a
-b

-c
-d
-e
Fejezze be a mondatot a helyes következtetéssel!
Lehetőségek:
a) nem gyakorol számottevő hatást a befektetésekre
b) a befektetések csökkenését eredményezi
c) a befektetések növekedését vonja maga után
d) a befektetések növekedése közt egyenes arányosság van
e) különleges feltételek teljesültével növeli a befektetéseket
A turizmus növekedése csak (1)..................

Melyek a jellegzetesen állami befektetések? Jelőlje be!
[ ] szállodaépítések
[ ] környezetvédelmi fejlesztések
[ ] kulturális létesítmények fejlesztése
[ ] turisztikai részvények kibocsátása
[ ] különlegesen tőkeigényes attrakciók létrehozása
[ ] polgári repülőgépek vásárlása
- csak kevéssé hatékony
- igen gyenge hatékonyságú
- nagyon hatékony
- nagyon ritkán alkalmazott
- a piacgazdaságban nem kívánatos
Egészítse ki a mondatot a helyes meghatározással!
A beruházások törvényi korlátozása (1)................. eszköz az állam kezében a turizmus

szabályozására.
-A
-B
-C
-D
-E
Egészítse ki a mondatot a megadott lehetőségekből a helyes fogalommal!
Lehetőségek:
A) tőzsdespekulációnak
B) állóeszköz-befektetésnek
C) eszközvásárlásnak
D) beruházásnak
E) létesítményfejlesztésnek

Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó javak,
építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére, üzembe
helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban (1)................. nevezzük.
-A
-B
-C
-D
Írja be a táblázatban felsorolt beruházástípusokhoz a nekik megfelelő hatásmódok
betűjelét!
A - direkt
B - indirekt
C - direkt és/vagy indirekt
D - nem értelmezhető
Attrakciófejlesztő beruházás (1).................
Szálláshely-kapacitásnövelő beruházások (2).................
Vendéglátó-kapacitásnövelő beruházások (3).................
Szolgáltatásfejlesztő beruházás (4).................
Infrastruktúra-fejlesztő beruházás (5).................
Műemlékvédelmi vagy -rekonstrukciós beruházás (6).................
Környezetvédelmi beruházás (7).................
Megoldókulcs
1.
(1) - c
feladat:
kulturális létesítmények fejlesztése

2.
környezetvédelmi fejlesztések
feladat:
különlegesen tőkeigényes attrakciók létrehozása
3.
(1) - nagyon hatékony
feladat:
4.
(1) - D
feladat:
(1) - A
(2) - A
(3) - A
5.
(4) - C
feladat:
(5) - C
(6) - C
(7) - D
21. lecke. A turizmus és az árak, árfolyamok kapcsolata
A turizmus és az árak kapcsolata a turizmus-gazdaságtan egyik legérdekesebb,

legösszetettebb területe, amely három alapkérdést is felvet.
Az első kérdéskör maga a turisztikai termék ára. Bár ez is ugyanúgy engedelmeskedik a
makrogazdaság alaptörvényeinek, mint a fizikai termékeké, az a bizonyos "egyensúlyi ár" itt
bonyolultabb mechanizmusok révén alakul ki. A fő ok, hogy a turizmusszektor nagyon erősen
környezetfüggő, természeti és társadalmi értelemben egyaránt. A kenyér vagy az acél ára
sohasem reagál olyan gyorsan és intenzíven mondjuk a politikai vagy az időjárási környezet
változásaira, mint a turisztikai termékeké.
A második kérdés, hogy miként hat a turizmus egy adott desztináció árszínvonalára. Ezt
nemcsak a turizmus okozta keresletnövekedés motiválja, hanem számtalan más,
pszichológiai, infrastrukturális stb. tényezők is, tehát szintén bonyolult hatásmechanizmus.
A harmadik kérdés, hogy egy adott terület árviszonyai miként hatnak a turizmusra.
1. A turisztikai termék ára
A turisztikai termék árának funkciói ugyanazok, mint bármilyen másfajta terméké:

• Az ár értékmérő funkciója révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag
összehasonlíthatatlan termékek és szolgáltatások.
• Az ár elosztó funkciója szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen
termékekhez juthatnak hozzá.
• A keresletszabályozó funkció következtében az ár csökkentése általában növeli a
termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször keresletcsökkenést von maga után.
A fenti általános funkciókon túl azonban a turisztikai termék árának vannak olyan
különleges tulajdonságai is, amelyek megkülönböztetik minden más termék árától. Ezek
a következők:
• összetettség
• korai időpontban történő ármegállapítás
• differenciáltság
• magas kockázati ráta
• extrém Veblen-hatás a drága termékeknél
• árfolyamokon keresztüli érvényesülés
1.1 Összetettség
A turisztikai termék a legtöbb esetben nem egyetlen szolgáltatás (bár ilyen is van), hanem egy
összetett szolgáltatáscsomag, amely akár több száz elemi szolgáltatást is tartalmazhat. Az
elemi szolgáltatások árai egymástól gyakran függetlenül, tehát egymáshoz képest teljesen
eltérően is mozoghatnak. (Siófokon például 1991 nyarán - amikor a német vendégek java
része elmaradt, ugyanakkor a szakszervezeti üdültetés rendszere összeomlott - a szállodai
árak ötödére csökkentek, míg a vendéglátóipari árak kétszeresére nőttek!) Ez a sokféle
ármozgás alaposan feladhatja a leckét az árak tervezőinek, ám tudomásul kell venni, hogy a
vásárlót mindig csak a teljes szolgáltatáscsomag ára érdekli.
1.2 Korai időpontban való meghatározottság
Turizmusszervezési okok miatt az árat 1-1,5 évvel korábban kell megadni, ahhoz képest,
amikor majd érvényesül. (Nagy nemzetközi kongresszusok esetén még az sem ritka, hogy 3
évvel korábban kérnek árajánlatot a szállodáktól és más szolgáltatóktól.) Gondoljunk arra,

hogy az utazásszervezőknek például már az előző nyáron le kell kötniük a következő év
nyarára szükségesnek vélt szállodakapacitásokat. Ez jelentősen megnöveli a szolgáltató
kockázatát.
1.3 Differenciáltság
A turisztikai termék árának differenciáltsága azt jelenti, hogy ugyanazon a szolgáltatás ára a
hely, az idő és más környezeti ill. üzletpolitikai tényezők függvényében lényegesen
különböző lehet. A legfontosabb árdifferenciáló tényezők:
• A naptári idő függvényében: szezonális árak alkalmazása
• Az alkalomtól függően: prémium árképzés nagyrendezvények (pl.: világkiállítás)
idején
• A földrajzi helytől függően: eltérő árak a fővárosban és vidéken
• A küldő ország szerint: eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknak
• Szervezettség szerint: eltérő ár egyénileg illetve csoportosan érkező turistáknak
• Elhelyezkedés szerint: eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár
a szállodai szobákban az ablakból való kilátás szerint
• Piaci szegmensek szerint: kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak,
nyugdíjasoknak, mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb.
A bikaviadalokon még aszerint is differenciálják a jegyárakat,hogy az aréna napos, vagy

árnyékos oldalán van-e a hely
1.4 Magas kockázati ráta
A turisztikai termék raktározhatatlan, veszendő, tehát nagyon kiszolgáltatott az előre nem

látható tényezőknek. Egy terrorcselekmény, egy hurrikán vagy épp egy szökőár olykor néhány
nap alatt átrajzolhatja a turizmus térképét. Éppen ezért a szolgáltatók kénytelenek biztonsági
tartalékot, kockázati rátát beépíteni az árba. Ez azt jelenti, hogy a turisztikai termék szinte
mindig drágább a szolgáltatás valódi értékénél. Egy menetrendszerű repülőgépen ülve
mindig megfizetjük a velünk együtt repülő ,,üres ülések" árát is.
1.5 Erős Veblen-hatása drága termékeknél
A Veblen-hatás az ún. paradox árhatás egyik tipikus esete, amikor a kereslet vagy a kínálat
nem a piaci törvényeknek megfelelőképpen mozog. A Veblen-hatás azt jelenti, hogy az ár

növelésének hatására a kereslet nem csökken, hanem növekedni kezd. Ez a hatás
nemcsak a turizmusban fordul elő, hanem minden más, státuszszimbólum jellegű terméknél
is. A távoli, egzotikus desztinációkba irányuló utazások többsége éppen ilyen. A Veblen-
jelenség oka, hogy a fogyasztó feltételezi: a magasabb ár magasabb minőséget takar.
A Veblen-hatás a luxus-kategóriájú turisztikai termékek piacán különösen erősen

mutatkozhat meg. Ennek magyarázata a turisztikai termék különleges tulajdonságaiban,
pontosabban ezek közül kettőben keresendő.
• A megfoghatatlanság miatt a vevőnek kevés kapaszkodója van a minőség, az érték
megragadását illetően.
• Az egyidejűség miatt (a termék előállítása és elfogyasztása egy időben, egyszerre
történik) az objektív előzetes tájékozódás lehetetlen. A fogyasztó csak az utazás, illetve
más szolgáltatás igénybe vétele közben tudja meg, hogy mit is kap valójában.
Következmény: A fogyasztó számára az egyetlen objektív, megfogható momentum az ár.
Ezáltal kényszerül bele abba a hipotézisbe, hogy a magasabb ár feltehetőleg magasabb
minőséget takar. (Ami persze nem mindig igaz!) Ezzel egyidejűleg működésbe léphet a
gazdaságtanból már ismert sznobhatás, amely révén a magasabb árú termékhez a vevő
magasabb státuszt rendel hozzá. A Veblen-hatást e két tényező együttesen hozza létre.
1.6 Az árfolyamokon keresztüli érvényesülés
A nemzetközi turizmusban az ár nem a szolgáltató pénznemében hat a potenciális

fogyasztóra, hanem "lefordítódik" annak otthoni valutájára. Az ár és az árfolyam mozgása
együttesen hat a vevőre.
1.6.1 Az árfolyamváltozások hatásmechanizmusa
Mivel a turizmust láthatatlan exportnak tekintjük, feltehetnénk, hogy a valutaleértékelésnek -

mint másutt az áruk világában - itt is ösztönző hatása van. A turisztikai termék esetében ez
nem így működik. Itt egy olyan sajátos exportról van szó, amelynél az exportáló ország
területén történik meg az "exporttermék" elfogyasztása. Emiatt az árfolyamváltozás és a
turisztikai termékek forgalma között nincs egyértelmű kapcsolat. Minden esetben
vizsgálni kell az árfolyammozgások hátterét is.
Tipikus esetek:
• A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az
árfolyamesésé nem inflatorikus eredetű. (Inflációnál a külföldi ugyan több pénzt kap
a valutájáért, mint korábban, de ugyanannyival az árak is nőnek!)
• A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust fékezi. (A kiutazók a
korábbinál kevesebb külföldi valutát kapnak otthoni pénzükért.)
• A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és csökkenti az aktívat,
de legalábbis mérsékli a tartózkodási időt és alacsonyabb kategóriájú szolgáltatás
igénybevételére ösztönzi a turistát.
2. A turizmus hatása a desztináció árszínvonalára
A turizmus megjelenése vagy fejlődése egy adott fogadóterületen mindig pótlólagos

keresletnövekedést indukál, ennek következtében általában árfelhajtó hatású.
Fokozza ezt a hatást az a pszichológia által feltárt tény, hogy a turista a fogadóterületen
anyagi értelemben (is) ,,jobban elengedi magát", azaz hajlandó ugyanazon termékekért és

szolgáltatásokért az otthoninál magasabb árat fizetni.
A turizmus árfelhajtó hatása nemcsak a termékek és személyes szolgáltatások piacán jelenik
meg, hanem közvetett módon a települési infrastruktúra költségeiben is. A szezonalitás
miatt például túl kell méretezni a víztermelő és szennyvíztisztító kapacitásokat, amelyek az év
jelentős részében kihasználatlanul állnak, óriási amortizációs költségtöbbletet produkálva. A
szezon idején többet kell költeni pl. szemételtakarításra, szemétszállításra, a parkok
öntözésére, a település virágosítására, közbiztonságára, stb. A turizmus árfelhajtó hatása
elsősorban a helyi lakosságot sújtja.
Némi ellentételezést jelent ugyan az ingatlanárak növekedése, amely a tulajdonos
magánszemélyek vagy önkormányzatok számára lehet pozitív hatás. Ez azonban csak a
lakosság egy kis részét érinti közvetlenül, jelesül a szabadrendelkezésű ingatlanok
tulajdonosait. (A lakás vagy lakóház, amelyben tulajdonosa és családja él nem
szabadrendelkezésű ingatlan.) Az önkormányzati ingatlaneladások hatása a lakosságra csak
közvetett, mert gyakran előfordul, hogy nem településfejlesztésre, hanem a városi
költségvetés deficitjének finanszírozására használják fel.
3. Az árak hatása a turizmusra
Mivel a turizmus az emberek többsége számára "drága mulatság", a küldő és a fogadó

terület árszínvonalának különbsége befolyásolja a turizmus iránti keresletet. Egy
desztináció vonzerejét a turista számra alacsonynak minősülő árai jelentősen felértékelik. A
bolgár tengerpart hallatlan népszerűségét az 1960-as években például a desztináció
olcsósága is jócskán emelte. Itt 1968 nyarán egy doboz márkás, nyugati cigaretta áráért szó
szerint "degeszre ehette" magát a turista egy elegáns, tengerparti szálloda teraszán.
Speciális esetnek tekinthetjük azt, amikor egy célterület alacsony árszínvonala önálló
vonzerővé lép elő. Ez a bevásárlóturizmus alapvető motívációja.
Az árak azonban nemcsak ilyen direkt módon hatnak a turizmusra, illetve annak fejlődésére.
Ha egy desztináció árszínvonala a növekvő kereslet miatt tartósan magas, a szolgáltatók jó
üzletet látnak a fejlesztésekben, ezért növelni kezdik kapacitásaik mennyiségét és/vagy
minőségét. A kínálat tehát szélesedik, differenciáltabbá válik, s ha mindez hatékony
turizmusirányítással párosul a fejlődés a magasabb minőség irányába mutat. Jó példája ennek
a Keszthely-Hévíz kistérség. Nem a véletlen műve, hogy a Balaton régió első négycsillagos
szállodái éppen itt épültek meg.
Kovács Péter: (2004) Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban, KJF, Székesfehérvár,
(4. fejezet, 82 - 85. o.)
Miért viselkedik másképpen, problematikusabb módon a turisztikai termék ára a fizikai

termékek árához viszonyítva?
Milyen módon és mértékben hat a turizmus egy adott desztináció árszínvonalára?
-A
-B

-C
A - értékmérő funkció
B - elosztó funkció
C - keresletszabályozó funkció
Az ár csökkentése általában növeli a termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször (1).................
forgalomcsökkenést von maga után.
Az ár szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen termékekhez juthatnak hozzá. (2).................
Az ár révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag összehasonlíthatatlan termékek és (3).................

szolgáltatások.
-A
-B
-C
-D
-E
A - a magasabb ár csak a sznobok "megkopasztására" szolgál

B - a touroperátor a magasabb árral csak extraprofithoz akar jutni
C - a touroperátor magasabb árral akarja jobbnak mutatni terméket
D - a magasabb ár nem jelent egyúttal magasabb minőséget is
E - a magasabb ár magasabb minőséget takar
A Veblen-jelenség oka, hogy a fogyasztó feltételezi: (1)..................

- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az árfolyamesésé

inflatorikus eredetű. (1).................
A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az árfolyamesésé nem
inflatorikus eredetű. (2).................
A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust fékezi. (3).................
A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust élénkíti. (4).................
A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és általában csökkenti az aktívat is
(5).................
A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és minden esetben csökkenti az
aktívat. (6).................
- üdülőturizmus

- incentív turizmus
- hivatásturizmus
- bevásárlóturizmus
- gazdasági menekültek
Speciális esetnek tekinthetjük azt, amikor egy célterület alacsony árszínvonala önálló
vonzerővé lép elő. Ez a/az (1)................. alapvető motívációja.
Párosítsa az összetartozó elemeket!
szervezettség
prémium árképzés nagyrendezvények (pl. világkiállítás) idején
szerint
kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, a földrajzi helytől

mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb. függően
eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár a szállodai az alkalomtól

szobákban az ablakból való kilátás szerint függően
naptári idő
eltérő árak a fővárosban és vidéken
függvényében
piaci szegmensek
eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknak
szerint
elhelyezkedés
eltérő ár egyénileg, illetve csoportosan érkező turistáknak
szerint
a küldő ország
szezonális árak alkalmazása
szerint
Megoldókulcs
(1) - C
1.
(2) - B
feladat:
(3) - A
2.
(1) - E
feladat:
(1) - hamis
(2) - igaz
3. (3) - igaz
(5) - igaz
(6) - hamis
4.
(1) - bevásárlóturizmus
feladat:
az alkalomtól függően - prémium árképzés nagyrendezvények (pl. világkiállítás) idején

a küldő ország szerint - eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknak
elhelyezkedés szerint - eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár a szállodai szobákban az
ablakból való kilátás szerint
5.
piaci szegmensek szerint - kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak,
feladat:
mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb.
naptári idő függvényében - szezonális árak alkalmazása
szervezettség szerint - eltérő ár egyénileg, illetve csoportosan érkező turistáknak
a földrajzi helytől függően - eltérő árak a fővárosban és vidéken
22. lecke. A turizmus és az euró kapcsolata

Az Európai Unió eddigi történetének talán legnagyobb szabású gazdaságpolitikai
vállalkozása az Európai Monetáris Unió (EMU) létrehozása volt. Az Unió egységes
pénzének megteremtése már a közösség létrehozásakor is szerepelt a távlati célkitűzések
között, de a megvalósításra csak 20. század legvégén kerülhetett sor. Az eurót - kísérleti
jelleggel - 1999-ben vezették be, olyan módon, hogy három éven át még párhuzamosan
működött az eredeti nemzeti pénznem és az új uniós fizetőeszköz. A nemzeti valuták teljes
kivonása a forgalomból 2002-ben történt meg, de korántsem teljes körűen. Az akkori 15
tagállamból három, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország máig sem csatlakozott a Monetáris
Unióhoz.
Nem tagja az EMU-nak a 2004-ben csatlakozott 10 új ország, köztük hazánk sem. Nem
tagja az EMU-nak a 2004-ben csatlakozott 10 új ország, köztük hazánk sem. Szintén nem
tagja a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária. A csatlakozást az EMU szigorú
feltételekhez köti, csak igen alacsony infláció és költségvetési deficit mellett lehet szó erről.
Magyarország a tervek szerint 2010 körül csatlakozna az euróövezethez, de jelenlegi
gazdasági problémáink, főként a magas államháztartási hiány miatt - több szakértő szerint - ez
könnyen meghiúsulhat.
Az euróövezetA színek jelentése: kék = eurózóna;lila = az eurózónához nem tartozó EU-

tagországok
Az euró bevezetése kétségtelenül jelentős hatást gyakorolt az európai turizmus különböző

területeire, ennek ellenére meglepően kevés tudományos kutatás foglalkozott a turizmus
fejlődése és a közös európai valuta kapcsolatával. A rendelkezésre álló szakirodalom
túlnyomórészt azokra a feltevésekre és várakozásokra korlátozódik, amelyeket az euró
1999-es bevezetése előtt, illetve az 1999-2002-es átmeneti időszakban fogalmaztak meg. A
hazai turizmuskutatásban mintegy 10 kutató foglalkozik régebben és rendszeresen az EU és a
turizmus kapcsolatával. Közülük legutóbb (2005-ben) Dr. Rátz Tamara és Hinek Mátyás -
mindketten a KJF oktatói - publikáltak nagyobb lélegzetű tanulmányt*. E leckében az ő
megállapításaikat és kutatási eredményeiket idézzük, illetve foglaljuk össze.
1. Tények és várakozások az euró bevezetésével kapcsolatban
Az euró - mint nemzetek feletti valuta - létrehozása és bevezetése gyakorlatilag

egyedülálló a világtörténelemben, éppen ezért ma még nem lehet megjósolni az összes
potenciális következményt. Az euró rövid története során jelentős hatást gyakorolt a

monetáris szektorra, különösen a bankrendszerre és a pénzügyi piacokra, az
eurózónában megnövekedett átláthatóság pedig erősítette a versenyt. Ahogy ezek a
változások egyre jobban érvényesülnek a nemzetközi tevékenységekben, különösen fontossá
válnak a turizmusban is.
1.1 Az euró hatástípusai
Az euró hatásai makrogazdasági és strukturális hatások szerint csoportosíthatók:

• A makroökonómai hatások közé értendő az európai gazdasági és politikai integráció
erősödése, valamint az olcsóbb befektetéseket eredményező alacsonyabb kamatok
következtében gyorsuló növekedés az eurózónában. A gazdasági és turisztikai infra- és
szuprastruktúra megújulása javítja a versenyképességet, illetve serkenti az általános
gazdasági növekedést. A növekedés gyorsulásából hasznot húznak azok a nem EU-tag
európai országok is, amelyek képesek versenyképessé válni.
• Az euró struktúrális hatásai közül a transzparencia az egyik legfontosabb. A
turisztikai szolgáltatások mindinkább árérzékenyek, mivel nem alapvető szükségleteket
elégítenek ki, és rendszerint nagyon könnyen helyettesíthetők más hasonló
szolgáltatásokkal. Ráadásul az euró elősegíti, hogy a turisták könnyebben össze tudják
hasonlítani az árakat, a növekvő árátláthatóság pedig fokozódó versenyhelyzethez
és egyre inkább piac vezérelte árak kialakulásához vezet az EMU területén.
Azonban a továbbra is fennmaradó regionális fejlettségi különbségek, valamint a
költségtényezők (például az ingatlanárak és a munkabérek) eltérései miatt a javak és a
szolgáltatások árainak kiegyenlítődését nem lehet várni Európa-szerte.
1.2 Tények
A turisták az elsők között használták és terjesztették az eurót, illetve tapasztalták meg az

egységes európai valuta előnyeit, például az átváltási jutalékok vagy a vételi és eladási
árfolyamok közötti különbségek eltűnését. Összehasonlítva az euró előtti helyzettel, amikor
a turisták egész Európát bejárva anélkül veszthették el készpénzük értékének akár
kétharmadát, hogy akárcsak egyetlen vásárlást is megejtettek volna, a valutaváltás
szükségességének eltűnése kifejezetten pozitív változásnak minősül. A tranzakciós
költségeken elért megtakarítások nagyobb utazási büdzséhez vezethetnek (amely
remélhetőleg legalább részben a turizmusszektorban kerül elköltésre).
Az átváltási kockázatokból és jutalékokból eredő tranzakciós költségekeltűnése az EMU

tagállamaiban kifejezetten kedvező hatás egy olyan szektorban, ahol a profitráta gyakran
nagyon alacsony. Az euróra való áttéréssel kapcsolatos költségek azonban ugyanezen ok
miatt potenciálisan veszélyt jelentettek a turisztikai kis- és középvállalkozások számára. A
duális pénzforgalom három éves időszaka valóban magas és helyenként szükségtelen
költségekkel járt.
A közös, nemzetek feletti fizetőeszköz bevezetésének eredményeként a növekvő

árátláthatóság kényelmesebbé teszi magát az utazást. Az ár-összehasonlítások
könnyebbé válnak, az euróbankjegyek és -érmék bevezetését követően pedig a turistáknak
többé nem kell foglalkozniuk az el nem költött készpénz problémájával. Az
ártranszparencia egyúttal segíthet az imázsjavításban is, mivel az ár-érték arányokkal
kapcsolatos észlelések a különböző országokra vonatkozóan nem mindig felelnek meg a
tényeknek.
Annak következtében, hogy a fogyasztóknak lényegesen kevesebb fajta külföldi valuta

megvásárlására van szükségük az utazásaikhoz, csökken azoknak az utazási irodáknak a
bevétele is, amelyek hasznot húznak a valutaműveletekből. Tekintve, hogy az utazási

irodák a közvetlen értékesítés növekvő trendje miatt egyébként is egyre fenyegetettebbé
válnak, ez a bevételkiesés komolyan veszélyeztetheti pénzügyi pozícióikat.
Az árátláthatóság hatása a turizmusban leginkább a határ menti forgalomban

érvényesül, ami felveti a bevásárlóturizmus fejlesztésében rejlő jelentős potenciált,
mind az eurózónában, mind az azzal szomszédos államokban.
1.3 Lehetőségek
Az euró bevezetése, valamint a közös európai monetáris politika kialakítása egyike az

európai gazdaságtörténet legnagyobb kihívásainak. Az európaiság szimbólumaként az euró a
tengerentúli piacokon hozzájárulhat a kontinens egységes észleléséhez. A közös valuta
nem pusztán egy új fizetőeszközt jelent, hanem egyúttal az európai identitás intézménye is,
amely elősegítheti Európa egységes desztinációként való pozicionálását a globális
turisztikai piacon.
A turizmus megkülönböztető jellemvonása az EMU területén az egyes desztinációkat

elválasztó nemzeti határok fokozatos eltűnése, még akkor is, ha a különböző régiók
lakosai között mentálisan fennmaradnak az elválasztó vonalak. Figyelembe kell azonban azt is
venni, hogy főképp a tengerentúlról érkező turistáknak nincsenek territoriális
prekoncepcióik, illetve ezek a prekoncepciók nem számottevők, így ők sokkal inkább
egységes desztinációként tekintenek Európára. Következésképpen a hatékony regionális
szintű turizmusmarketing egyszerre lehetőség és szükségszerűség, amely révén az
erős pozitív arculattal bíró régiók jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
1.4 Aggodalmak és veszélyek
Az európai touroperátorok legfontosabb aggodalma az, hogy egyes, a turizmustól

erősen függő EMU-tagállamok versenyképessége romlik (pl. Spanyolország, Portugália)
olyan nem EMU célországokkal összehasonlítva, mint Szlovénia vagy Törökország. A
növekvő transzparencia miatt bizonyos EMU-országok arculat- és árszínvonal-problémákkal
szembesülhetnek hosszú távon. Az érintettek közül kiemelhető a mediterrán térség, amelyet
többnyire a társas- és szervezett utazások magas részaránya jellemez az üdülési piacon. A
szervezett turizmus különösen árérzékeny, ezért az árak kis változása nagy ingadozást
eredményezhet a fogyasztói preferenciákban. Az euró bevezetését megelőzően ezek az
országok valutaárfolyamuk ellenőrzése révén képesek voltak versenyelőnyre szert
tenni, és ez által befolyásolni a turisztikai forgalmukat, az EMU-n belül azonban ez már
többé nem lehetséges.
Mivel az EU részesedése a globális turisztikai piacon az elmúlt évek során csökkent, a

turisztikai vállalkozások a költségek mérséklésével próbálnak reagálni a piaci kihívásra. Az
iparág összes költségein belül a személyi jellegű ráfordítások képviselik a legnagyobb
részarányt, emiatt - a WTO 1998-as prognózisa szerint - a versenyképesség csökkenése
növekvő munkanélküliséghez vezethet.
2. A magyar turisták vélekedése az euró hatásairól
Ezzel kapcsolatban Rátz és Hinek végez idehaza kutatásokat. Az első lépcsőben, 2004
tavaszán mintegy 1000 főt kérdeztek meg. A vizsgálat eredményei az mutatják, hogy a
magyar turisták észlelései alapján az eurónak az európai turizmusra, valamint a
megkérdezettek utazási viselkedésére gyakorolt hatásai összességében semlegesek. A
válaszadók a tranzakciós költségek csökkenését és az egyszerűbb, kényelmesebb
utazást tartják a közös valuta legfontosabb pozitívumainak. Az euró bevezetése

csakugyan viszonylag zökkenőmentesen ment végbe az európai gazdaságokban; e
tekintetben tehát úgy tűnik, hogy a kutatás igazolja a pénz semlegességéről vallott klasszikus
elméletet.
Eurós fémpénzek és bankjegyek

Rátz, T. - Hinek, M. (2005): Az euró bevezetésének hatása a magyar turisztikai keresletre -
észlelések és következmények; Turizmus Bulletin 9(4):55-64
Foglalja össze, hogy az euró bevezetésének ez idáig milyen konkrét hatásai mutatkoztak meg
a turizmusban?
Milyen veszélyeket tartogathat az euró az európai turizmusra nézve?

Mikor vonták ki a forgalomból az EMU országok nemzeti valutáit?
( ) 2002
( ) 1998
( ) 2001
( ) 1999
( ) 2004
Mely országok nem tagjai az EMU-nak?
[ ] Spanyolország
[ ] Ausztria
[ ] Nagy-Britannia
[ ] Görögország

[ ] Svédország
[ ] Portugália
[ ] Dánia
- a szolgáltatók által diktált
- az erős konkurensek által diktált
- kínálat vezérelte
- piac vezérelte
- az EMU-n kívüli konkurensek által diktált
Az euró elősegíti, hogy a turisták könnyebben össze tudják hasonlítani az árakat, a növekvő
árátláthatóság pedig fokozódó versenyhelyzethez és egyre (1)................. árak kialakulásához
vezet az EMU területén.
- piacvezető pozícióra
- magas piacrészesedésre
- versenyelőnyre
- stabil piaci pozícióra
- pénzügyi hegemóniára
Az euró bevezetését megelőzően a mediterrán térség országai valutaárfolyamuk ellenőrzése

révén képesek voltak (1)................. szert tenni, és ezáltal befolyásolni a turisztikai
forgalmukat, az EMU-n belül azonban ez már többé nem lehetséges.
A magyar turisták véleménye alapján, milyen érzékelhető hatása volt az euró
bevezetésének az EMU tagországokban?
( ) egyszerűbb, kényelmesebb utazás
( ) az árak csökkenése
( ) igényesebb turisztikai szolgáltatások
( ) erősödő verseny a turizmusban
( ) az árak emelkedése
Megoldókulcs
1.
2002
feladat:
Svédország
2.
Dánia
feladat:
Nagy-Britannia
3.
(1) - piac vezérelte
feladat:
4.
(1) - versenyelőnyre
feladat:
5.
egyszerűbb, kényelmesebb utazás
feladat:

Bevezető
Az előző fejezetekből már jól láthattuk, hogy a turizmus a XX. század folyamán a
világgazdaság egyik legmonumentálisabb és leggyorsabban fejlődő jelenségévé nőtte ki
magát. Aligha véletlen, hogy a turizmus első tudományos kutatói éppen a gazdasági
hatásokra figyeltek fel. Ám az is hamar nyilvánvalóvá vált - gondolhatunk itt akár az ipari
forradalom példájára is -, hogy az ilyen méretű gazdasági változások hamar átrajzolják a
társadalom, a természeti és az épített környezet arculatát egyaránt.
A turizmus révén ma már a félmilliárdot is jóval meghaladó méretű embertömeg áramlik

évente a világ egyik részéből a másikba, s korántsem csupán a pénzét viszi magával. Vele
utaznak szükségletei, tevékenységei, szokásai, nyelve, ízlése, amelyekkel még akaratlanul is
hatást gyakorol arra a környezetre, ahol megjelenik.
Könnyű lenne nem foglalkozni ezekkel a hatásokkal, mint ahogy ezt is tették az emberek
egészen az 1960-as évek elejéig. Akkorra azonban a turizmus már olyan méretű társadalmi
problémákat, környezetszennyezést és -rombolást kezdett gerjeszteni, amely nem kerülhette
el sem a tudomány, sem a politika figyelmét. Más kérdés persze, hogy a nagy vendégjárásnak
számos pozitív következménye is lehet, ám tisztán látni csak akkor tudunk, ha a pozitív és
negatív hatásokat egyaránt mérlegre tesszük.
Ezt próbálta meg az elmúlt, alig több mint félszázad folyamán a turizmuskutatás, tisztázandó,
hogy a turizmus fejlődése miként hat az emberi társadalomra és annak fizikai környezetére. A
most következő leckék során e kérdésekre igyekszünk választ adni.
23. lecke. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak fogalma és típusai
1. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak fogalma
A társadalmat vagy annak bármely kisebb alrendszerét (például egy országot, régiót, várost)
számtalan hatás éri. Ezek eredhetnek a külső környezetből, mint amilyen például az időjárás,
a terrorizmus vagy épp a személyi számítógépek elterjedése, de magából az adott társadalmi
csoportból is. (Ez utóbbira a legjellemzőbb példák a forradalmak.) Jöjjön azonban akár
kívülről, akár belülről a társadalmat érintő változás, hatását azon tudjuk lemérni, hogy milyen
mértékben változtatja meg az érintett közösség életminőségét. Ennek az alapelvnek
megfelelően:
"A turizmus társadalmi-kulturális hatásai azok a változások, amelyek a desztinációk
lakosainak életminőségében következnek be a turisztikai szektor fejlődése és a turisták
jelenléte következtében."
(Puczkó - Rátz, 2002)

A Nyugat-franciaországi Puy de Fou községben
és még vagy 20 környékbeli faluban közel tízezer
ember életét formálta át a kis helyi
attrakcióból kinőtt monstre történelmi játék Kattintson ide a nagyításhoz!
2. A hatások típusai
2.1. A hatótényezők kizárólagossága szerint
A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálatánál legelőbb azt kell tisztáznunk, hogy az

észlelt változás kizárólag a turizmus hatására jött-e létre, vagy esetleg más hatótényezők is
létrehozhatták. Az első típusra jó példa az üdülőtulajdonosi réteg megjelenése, amely a
"felkapott" desztinációban szükségszerűen bekövetkezik a turizmus fejlődésének hatására.
Mivel e réteg nem kötődik olyan erős szálakkal a településhez, mint az állandó lakosság,
gyakran konfliktusok is keletkezhetnek a kétféle társadalmi csoport között.
Bár nem közismert, de tény, hogy Magyarország legdrágább víz- és csatornadíjait a Balaton
Régióban szedik. A tóparti települések lakossági fórumain rendszeresen felmerülő - és nem is
alaptalan - vád, hogy a víz drágaságának egyik fő oka az üdülőtulajdonosi réteg. Miattuk kell
kiépíteni és fenntartani egy olyan, összességében többszáz kilométeres hosszúságú
vízvezeték- és csatornarendszert, amelyet legfeljebb az év két hónapjában használnak. A
szezonon kívül az üdülőtulajdonos nem fogyaszt vizet, így csak jelentéktelen nagyságú ún.
készenléti díjjal járul hozzá az ellátórendszer működtetésének költségeihez. Az egész évben
vizet fogyasztó állandó lakosság a jelen helyzetben joggal érzi, hogy az üdülőtulajdonosok
vele fizettetik meg vezetékes vízellátásuk költségeinek javát.
A második hatástípusba soroljuk az olyan jelenségeket, amelyek bekövetkezhetnek a

turizmus fejlődésének hatására is, de nem feltétlenül vagy nem kizárólag abból erednek.
Ezeknél mindig igen gondosan meg kell vizsgálni, hogy az adott hatás mennyiben írható a
turizmus számlájára. Az ingatlanárak növekedése például szükségszerű következménye a
turizmusnak, de a turizmuson kívüli okok is generálhatják. A közlekedési feltételek javulása
(pl. sztrádaépítés) vagy a munkahelykínálat növekedése önmagában is elegendő oka lehet
egy település gyorsuló fejlődésének, amely szintén árfelhajtó hatású az ingatlanpiacon. A
társadalom egyes szintjeire gyakorolt hatások szerint.
A társadalom a közösségek mérete szerint is rétegződik. Így megkülönböztethetünk egyéni,

családi, csoportos, közösségi (helyi), regionális és nemzeti szintet. A turizmus fejlődése
adott körülmények között nagyon eltérően, sőt rétegenként ellentétes előjellel is hathat a
különböző szinteken. Az, hogy egy elmaradott országban a nők munkához (s ezáltal önálló

jövedelemhez) jutnak a turizmus fejlődése következtében, mindenképpen előnyös az egyén
szintjén. Ugyanakkor a család szintjén ez a hatás már súlyos konfliktusokhoz vezethet,
például azért, mert a munkába járás következtében kevesebb idő jut a háztartásra, a
gyermeknevelésre.
2.2 A szocioökonómiai és szociokulturális hatások
A turizmus hatásainak jelentős része valamilyen gazdasági tényezőn keresztül generál

társadalmi változásokat. A turizmus fejlődésének egyik leggyakoribb hatása a
munkahelyteremtés, illetve (elsősorban elmaradottabb területeken) a személyes jövedelmek
növekedése. Mindkettőnek számos társadalmi hatása lehet az élet minőségére, hiszen a
biztos munkahely, a megnövekedett életszínvonal jobb lakást, jobb autót, a gyerekeknek
drágább iskolát tesz lehetővé. Az ilyen esetekben szocioökonómiai hatásokról beszélünk.
Ugyanakkor a turizmus hozta társadalmi változások nem csupán és nem mindig a
gazdaságon keresztül hatnak. A turisták életvitele, nyelve, öltözködése, szokásai, érdeklődése
közvetlenül is motiválhatja a befogadó közösséget, az ilyen módon létrejött társadalmi
változásokat nevezzük szociokulturális hatásoknak. Ennek jellemző példája, hogy a korábban
falusias jellegű településeken a turizmus hatására megváltozik az ott lakók öltözködése,
lakáskultúrája, beszédmódja, tehát a turizmus urbanizációs folyamatokat indít el nemcsak a
környezetben, de a fejekben is.
2.3 A hatások területe szerint
A turizmus a társadalom nagyon sok jellemzőjére hat, sokszor igen bonyolult áttételeken
keresztül, teljes hatásrendszerét ennélfogva szinte lehetetlen feltérképezni. Vannak azonban
olyan területek, ahol hatása markáns és egyértelmű, s általában e területek azok, ahol a
turizmus befolyása olyan jelentős mértékű, hogy vizsgálatára már érdemes energiát fordítani.
Attól függően, hogy a turizmus társadalmi-kulturális hatásai az élet melyik fő területére
irányulnak, a következő típusokat különböztetjük meg:
• a népességre gyakorolt hatások,
• a munkaerőpiacra gyakorolt hatások,
• a közösség jellemzőire, szerkezetére gyakorolt hatások,
• az egyénre és a családra gyakorolt hatások
• a természeti és kulturális erőforrásokra gyakorolt hatások
3. A turizmus társadalmi-kulturális hatásai befolyásoló tényezők
Az, hogy a turizmus milyen módon és milyen mértékben képes hatást gyakorolni egy adott
társadalmi közegre, számos tényezőtől függ, amelyek nagyon eltérően képesek alakítani a
turizmus hatásait. Még ugyanaz a turizmuság is, példának okáért a vízparti üdülőturizmus
egészen más hatást gyakorol a társadalomra a francia Riviérán, a bolgár Aranyparton vagy
épp Dalmáciában. De nem kell feltétlenül még ilyen nagy távolságokban sem gondolkodnunk.
Siófokon a turizmus hatásai egészen mások, mint az alig 15 kilométernyire fekvő
Balatonföldváron. Ezeket a feltűnő különbségeket csak akkor érthetjük meg, ha szemügyre
vesszük a turizmus társadalmi-kulturális hatásainak modelljét:

A turizmus társadalmi kulturális hatásai
3.1 A környezet
A modellen jól látható, hogy a turizmus hatásait már eleve befolyásolja "kívülről" a környezet
hat eleme. Ezek súlya időről időre lényegesen megváltozhat. A balatoni turizmus hajnalán a
természeti környezet játszott meghatározó szerepet a turizmus hatásmechanizmusának
alakításában, a szocializmus 40 éve alatt a politika, míg napjainkban elsősorban a gazdasági
környezet motiválja a hatásokat.
3.2 A turisták jellemzői
A turisták jellemzői közt első helyen áll a létszám, pontosabban a helybéliek és a turisták
létszámának aránya. Ha a turisták aránya kirívóan magas, még a legvendégszeretőbb helyi
közösséget is irritálni képes a "rájuk szakadt" embertömeg. Erősen befolyásolja a turizmus
hatásait a turisták típusa (lásd a Turizmus általános elmélete c. tantárgyat). Minél kevésbé
képesek alkalmazkodni a helybéliekhez, annál nagyobb a velük létrejövő konfliktusok esélye.
A turisták tevékenysége és motívációja is jelentős hatásfaktor. Egy gyógyfürdőzni érkező
idős házaspár aligha jelent akkora "környezeti terhelést" a helyi társadalom számára, mint egy
drogos "bulituristákból" álló, részegen randalírozó fiatal csapat.
3.3 A fogadó lakosság jellemzői
Egyéb más tényezők mellett kiemelendő itt a helyi lakosság életmódja, értékrendszere,
hagyományai. Ha ez drasztikusan különbözik az odaérkező turistákéitól, akkor a kapcsolat
még a kölcsönösen jó szándékok mellett is nehézkes. A turizmustól való függés nagyon
komoly különbségeket generál a helybéliek viselkedésében. Akik számára egy turistatömeg
jelenléte egzisztenciális kérdés, jóval toleránsabbak még a turisták esetlegesen deviáns
viselkedésével szemben is, mint azok, akiknek egy fillér haszna sincs a nagy
vendégforgalomból.
3.4 A turizmus fejletlenségének jellemzői
Az attrakciók jellege erősen befolyásolhatja a fogadóterületre érkező turisták típusát,

elsősorban tehát ezen az áttételen keresztül hat. Lehet azonban a hatás közvetlen is, amikor

az attrakció a helybéliek számára is attrakció, mint például a Riói Karnevál esetében. A
turizmus fejlődésének típusa és üteme meghatározó lehet a turizmus hatásának
mértékében. Ha a helyi lakosság elég időt kap a növekvő turistaforgalomhoz való
alkalmazkodásra, lehetőséget a turizmus hasznaiból való részesedésre, akkor a hatás nagyon
pozitív lehet. Ellenkező esetben az élet perifériájára szoruló őslakosság a legellenségesebb
indulatokkal viszonyulhat a turistákhoz. A fejlett turisztikai kínálat (feltéve, hogy nem
aránytalanul nagyobb a keresletnél) általában szintén pozitív irányba billenti a turizmus
társadalmi hatásainak mérlegét. Egyrészt, mert a fejlett kínálat nagyobb költést indukál, s ez
többségében pozitív társadalmi következményekkel jár. Másrészt, mert a turisták és a
helybéliek által egyaránt igénybe vett szolgáltatásoknál a turisták nem nehezítik meg a helyiek
igényeinek kielégítését.
3.5 A kapcsolat a turisták és a helybéliek között
A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak ez az eleme olyan bonyolult szociológiai kérdés,

hogy a turizmuskutatásnak szinte önálló fejezetét képezi. A kapcsolatot meghatározó
legjelentősebb tényező a gazdasági és kulturális távolság a turisták és a helybéliek között.
Ha a turista életszínvonala nem különbözik számottevően a "házigazdáétól", jóval
kiegyensúlyozottabb a kapcsolat, mint egy nyomorgó országban, ahol még az átlagos magyar
turista is "dúsgazdag efendinek" minősül. Ugyancsak harmonikusabb a kapcsolat, ha a
vendégek és vendéglátóik között nincs lényeges különbség a szokások, a bőrszín, a vallás,
valamint más szociokulturális tényezők tekintetében.
Kötelező irodalom
Puczkó-Rátz (2002) A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.2-3.3 alfejezete.(130-150. o)
Lényegüket tekintve miben mutatkoznak meg a turizmus társadalmi-kulturális hatásai?

Mit értünk a turizmus szociokulturális hatásai alatt?
Miért fontos a turisták és a helybéliek számaránya a turizmus társadalmi hatásaiban?
A turisztikai szolgáltatások fejlettsége hogyan befolyásolja a helybéliek és a turisták
kapcsolatát?
- életszínvonalát
- életérzését
- közérzetét
- életminőségét
- gazdasági helyzetét
Egészítse ki a szöveget a megadott lehetőségek közül a helyessel!
A turizmus hatásait azon tudjuk lemérni, hogy milyen mértékben változtatja meg az érintett
közösség (1)..................
- igaz

- hamis
Igaz vagy hamis? Jelölje be!
A turizmus hatásainak jelentős része valamilyen gazdasági tényezőn keresztül generál

társadalmi változásokat. (1).................
A turisták minél inkább akarnak alkalmazkodni a helybéliekhez, annál nagyobb a velük
létrejövő konfliktusok esélye. (2).................
Ugyanaz a turizmustípus eltérő környezeti feltételek mellett is ugyanúgy hat a különböző
desztinációkban. (3).................
- csak lényegtelen különbségeketgenerál
- nagyon komoly különbségeket generál
- csak elhanyagolható különbségeket generál
- csak nagyon ritkán generál különbségeket
- nem befolyásoló tényező
Egészítse ki a szöveget a megadott lehetőségek közül a helyessel!
A turizmustól való függés (1).................

a helybéliek viselkedésében.
Válassza ki a turizmus társadalmi - kulturális hatásait!
[ ] az ivóvízbázisok elszennyeződése
[ ] az ökoszisztéma megváltozása
[ ] munkahelyteremtés
[ ] változás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben
[ ] környezetszennyezés
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A turisták és a helybéliek közti gazdasági és kulturális távolság:
nem zavarja kapcsolatukat, mert érdekessé teszi azt (1).................

nem zavarja kapcsolatukat, mert az eléggé felületes (2).................
csak ritkán és jelentéktelen mértékben zavarja kapcsolatukat (3).................
súlyos konfliktusokat teremthet közöttük (4).................
Megoldókulcs
1.
(1) - életminőségét
feladat:
(1) - igaz
2.
(2) - hamis
feladat:
(3) - hamis
3.
(1) - nagyon komoly különbségeket generál
feladat:

4. munkahelyteremtés
feladat: változás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben
(1) - hamis
5. (2) - hamis
(4) - igaz
24. lecke. A turizmus pozitív társadalmi-kulturális hatásai
Ebben, valamint a következő leckében részletesen megvizsgáljuk a turizmus legfontosabb

társadalmi-kulturális hatásait. Egyetlen kivételtől eltekintve valamennyinél igaz, hogy a
turizmus Janus-arcú jelenség: szinte minden hatásának egyaránt vannak pozitív és negatív
következményei.
1. A népességre gyakorolt hatások
A népességre gyakorolt hatások leglátványosabbika mennyiségi növekedés. Ez a

turizmus fejlődésének természetes és automatikus következménye. A desztináció
fogadóképességének növeléshez új szálláshelyekre, vendéglátó- és szórakoztatóegységekre,
szolgáltatásokra van szükség, amelyek munkaerőigénye annál magasabb, minél
igényesebb szolgáltatásokat hoznak létre. A turizmus fejlődése tehát számos új
munkahelyet teremt. A mennyiségi növekedés két forrásból táplálkozik:
• a turizmus fejlődése meggátolja vagy csökkenti az elvándorlást (a munkaképes
korúak már helyben is kaphatnak munkát), valamint
• új munkaerőt vonz (betelepülők vagy szezonális munkavállalók érkeznek).
A turizmus fejlődésének másik lényeges következménye a népességre annak szerkezeti
átalakulása, tehát a demográfiai jellemzők megváltozása.
• Növekszik a fiatalok részaránya. (Maradó helyiek és a betelepülők.)
• Növekszik a férfiak részaránya. (A családon belül általában a férfi mobilabb, az
asszony és a gyerekek csak később települnek át, ha már biztos a megélhetés.)
• Megjelenik az üdülőtulajdonosi réteg. (Csak a szezonban tartózkodik ott, kötődése
kisebb a településhez.)
Értékelés:
• A mennyiségi növekedés
lehet POZITÍV, hiszen növekszik a település. NEGATÍV: ha túlterheli a környezetet és
megváltoztatja a hely csendes, intim karakterét (pl.: Hévíz). Társadalmi feszültség
alakulhat ki a helybéliek és a betelepülők között.
• A szezonális munkaerő megjelenése
POZITÍV, ha azt a hiányt pótolja, amit a helybéliek nem tudnak betölteni. NEGATÍV, ha
kiszorítja a helyieket. A szezonális munkavállalók a későbbiekben betelepülőkké
válhatnak. (Túl gyors fejlődés esetén a helyieknek nincs ideje beletanulni az új
szakmákba, megtanulni valamilyen idegen nyelvet. Így történt például Zalakaroson az
1960-as években.)
• Az üdülőtulajdonosok megjelenése
POZITÍV, ha hozzájárulnak a hely felemelkedéséhez (Földvár - Széchenyiek, Káli-
medence - a MAFILM-értelmiség, Siófok - a Glatz család), NEGATÍV, ha inaktívak a
közéletben, vagy ellenkezőleg: ha ők akarnak diktálni. Szintén rossz, ha nem vállalnak

részt a fejlesztés terheiből, de zajosan reklamálnak a település infrastrukturális
hiányosságai miatt.
2. A munkaerőpiacra gyakorolt hatások
A turizmus fejlődése egy adott területen a munkaerő-kereslet növekedésével jár. Eleinte csak
az elsődleges turisztikai munkahelyek száma növekszik, ám a további fejlődés már a
másodlagos munkahelyek számának növekedését is kikényszeríti. A gyarapodó állandó
lakosság kiszolgálásához több orvosra, pedagógusra, hivatalnokra stb. van szükség, növelni
kell a települési infrastruktúrát működtetők számát is. A végeredmény a munkahelyek
számának növekedése, de a turizmus fejlődése révén olyan új szakmák is megjelennek,
amelyek az adott helyen korábban nem léteztek. Ez utóbbi a munkaerő-kereslet
szerkezetváltozásával - átstruktúrálódásával - jár.
Értékelés:
• A munkahelyteremtés
POZITÍV, ha nincs más munkalehetőség. Így a turizmus fejlődése a munkanélküliséget
enyhíti vagy megszünteti, következésképpen a helybéliek életszínvonala növekszik.
NEGATÍV, ha a turizmus pótlólagos munkaerő-kereslete máshonnan szívja el a
munkaerőt (pl. a mezőgazdaságból).
• Az átstruktúrálódás
POZITÍV hatású, ha az új szakmák művelői a helyiekből termelődnek ki (portás, mixer,
szállodaigazgató), és ha a hagyományok ápolói (borász, lovász, népi iparművész)
felértékelődnek. NEGATÍV: ha a teremtett munkahelyek többsége szezonális jellegű, és
csak alacsony szakképzettséget igényel.
3. A közösség szerkezetének átalakulása
A turizmus térnyerésének hatására - különösen a tardicionális törzsi vagy vallási

alapokon szerveződött társadalmakban - a hagyományos szerkezet és hierarchia
átalakul. Példának okáért az öreg törzsfőnök már nem tanulja meg a "betolakodók" nyelvét, a
fiatalok viszont igen. A valódi hatalom hamar átkerül azokhoz, akik képesek kommunikálni a
turistákkal.
Akik be tudnak kapcsolódni a turizmus kiszolgálásába, meggazdagodnak. Így lesz a
terméketlen, tehát korábban értéktelen, sziklás, homokos tengerparti telkek szegény
tulajdonosaiból hirtelen vagyonos ember. Aki rendelkezik erőforrással a
bekapcsolódáshoz, felemelkedik, és előbb-utóbb a politikai hatalomból is részt kíván.
A turizmus fejlődése a fejletlen országok jelentős részében - ahol a nők társadalmi státusza
legtöbbször alacsonyabb a férfiakénál - szintén mélyreható változásokat eredményezhet. A
turizmus jócskán igényel női munkaerőt is (világátlagban kb. 50 %-nyit). Ennek következtében
a nők egy része munkába áll, önálló jövedelemhez jut, így függésük a férfiaktól csökken,
öntudatuk megerősödik. Az ilyetén változások a férfitársadalom ellenkezése miatt súlyos
családi, s egyben társadalmi konfliktusokat szülhetnek. (Ez a folyamat ment végbe Kréta
szigetén az 1960-as években, ill. Tunéziában az 1990-es évtized elején.)
• POZITÍVUM, ha a változás növeli a közösség önbecsülését, és a gazdagodás
kultúraszint-növekedést eredményez. (Ez utóbbi hatás azonban csak 2-3 generáció
felnövekedését követően jelenik meg!)
• NEGATÍVUM, ha hatalmi vagy férfi-nő konfliktusokat teremt a közösségben, vagy ha
devalválja a valódi értékeket.

4. Az életminőségre gyakorolt hatások
A turizmus fejlődésének jövedelemnövelő hatására az adott desztináció életminősége

látványosan javul. Ugyanakkor a település növekedésével, fejlődésével olyan urbanizációs
jellegű gondok keletkeznek, amelyek korábban nem voltak. A főszezonban megjelenő (vagy
ritkább esetben állandóan jelen levő turistatömeg fokozza ezt a hatást.
• POZITÍVUMOK: Új házak, lakások épülnek, nő a háztartások gépesítettsége,
megjelenhet az otthonokban a szórakoztató elektronika (rádió, TV, CD, DVD stb.),
valamint a személyi számítógép és az internet. Átalakul vagy korszerűsödik a családok
járműparkja. Igény jelentkezik a környezeti kultúra színvonalának emelésére: szépül a
városkép, intenzív virágosítás, parkosítás indul be, szebbre cserélik az utcabútorokat.
• NEGATÍVUMOK: A szezonban nő a zsúfoltság és a zaj. Ha a turisták és az állandó
lakosok száma gyorsabban nő, mint a kiszolgáló infrastruktúra, az élet kényelmetlenné
válik. A piaci-és bolti árak, valamint az ingatlanárak gyorsan nőnek. Aki nem tud lépést
tartani az árnövekedéssel, korábbi státuszához képest lejjebb csúszik a társadalmi
ranglétrán.
5. A vallási életre gyakorolt hatás
A világ szent helyeinek felkeresésére háromféle motivációból is táplálkozik. Az első

természetesen a vallásos hit, amelynek turisztikai vetülete a zarándoklat és a meditáció. A
nem hívők is gyakran keresnek fel szent helyeket, még inkább híres vallási ünnepségeket,
amilyen például a csíksomlyói búcsú vagy a pápa húsvéti "Urbi et orbi" áldása Rómában.
A hagyományos pápai áldás " a Városra és a Világra"a katolikus hívűk legnagyobb

zarándoklata
Ennek fő motivációja a kíváncsiság. A harmadik ok a műélvezet, hiszen a világ

megszámlálhatatlanul sok híres épülete vagy műalkotása valamilyen valláshoz kötődik. Az
első motiváció ritkán okoz problémát, bár az óriási zarándoktömeg (pl. a Kába-kő esetében)
közegészségügyi gondokat okozhat. A másik két esetben könnyen konfliktus keletkezhet a
vallásgyakorló, illetve a nem hívő turisták között.
• POZITÍVUMOK: a turizmus. bevételei segítenek megőrizni, restaurálni a szent helyeket,
műemlékeket. (A Vatikán például a turizmus bevételeiből finanszírozta a Sixtus-kápolna
Michelangelo festette freskóinak csillagászati költségekkel járó restaurálását a 1990-es
évtized második felében.)

A Sixtus-kápolna talán legismertebb freskója az Ádám teremtése
• NEGATÍV hatás, ha a turizmus zavarja a vallásgyakorlást. Fontos, hogy a nem hívők
betartsák az öltözködésre, viselkedésre vonatkozó vallási előírásokat. (A világ legtöbb
templomába tilos, meztelen vállal, rövid nadrágban vagy miniszoknyában belépni, a
mohamedán templomoknál pedig még a cipőt is le kell vetni belépés előtt.)
6. Az infrastuktúrára gyakorolt hatás
Az infrastruktúra fejlődése előzménye is, következménye is a turizmusnak. A nagy

infrastrukturális fejlesztések - vasút-, autósztráda- vagy repülőtér-építések gyakorta
megnyitják az utat a turizmus számára is. Ugyanakkor a turizmus fejlődése részint
kikényszeríti, részint finanszírozhatja is a települési infrastruktúra (járda, közút,
közvilágítás, ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat, kommunikációs hálózatok, stb.)
fejlesztését.
Az 1861-ban átadott Déli Vasút valóságos turisztikai forradalmat idézett elő. A Pest-Budától
Triesztig vezető vaspálya részint bekapcsolta az Adriát a magyar turizmus vérkeringésébe,
részint felvirágoztatta a Balaton déli partjának vendégforgalmát. A korábban halászatból,
bortermelésből élő jelentéktelen falvacskák egyszerre fejlődésnek indultak, és alig 50 év alatt
turisztikai fogadóterületté váltak. Balatonföldvár "zöldmezős beruházásként" 1896-ban vált
fürdőteleppé a Széchenyi család ügyködése nyomán. Siófokon 1891-ben már
villanyvilágításos luxusszállók épültek, 1912-ben pedig felavatták a víztornyot. Ebben az
időben még a magyar nagyvárosokban sem mindenütt volt vezetékes vízellátás.
A több, mint 110 éves Hotel Móló épülete ma a KJF Siófoki

Oktatási Központjának ad otthont
A turizmus okozta problémák nem az infrastruktúra fejlődéséből, hanem inkább annak

elmaradásából származnak. Ha a kiszolgálandó embertömeg növekedése gyorsabb, mint az
infrastrukturális fejlesztéseké, ellátási feszültségek keletkezhetnek. (Keszthelyt például az
1960-as évtized elején nyaranta krónikus vízhiány jellemezte.)
• POZITÍVUMOK
a turizmus fejlődésének hatására az infrastruktúra fejlesztése felgyorsul, az
urbanizációs folyamat megélénkül. A turizmus pótlólagos jövedelmei anyagi alapot
teremtenek az infrastruktúra fejlesztéséhez.
• NEGATÍV
hatás lehet, ha a turisztikai lobbi irreális igényekkel presszionálja a kormányt vagy a
helyi önkormányzatokat az infrastruktúra fejlesztése érdekében.

Kötelező irodalom
Putzkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.5. alfejezete (156 - 178. o.)
A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak következtében hogyanalakul egy fejlődő

desztináció állandó lakosságának száma?
Fejtse ki a változás okait is!
Milyen hatásokat gyakorol a desztináció lakóinak életminőségére a turizmus fejlődése?

Válassza ki azokat, amelyek a turizmus hatásainak következtében jönnek létre!
[ ] megjelenik az üdülőtulajdonosi réteg
[ ] növekszik a középkorúak részaránya
[ ] csökken a magasabban iskolázottak részaránya
[ ] növekszik a férfiak részaránya
[ ] növekszik a fiatalok részaránya
[ ] nő a gyerekek száma
[ ] növekszik a nők részaránya
[ ] növekszik a turisták részaránya
- megfelelő ötletekkel
- erőforrásokkal
- külföldi kapcsolatokkal
- villannyal és vezetékes ivóvízzel
- akár minimális szintű nyelvtudással is
Aki rendelkezik (1)................. a turizmus kiszolgálásába való bekapcsolódáshoz,

vagyonosodik, és felemelkedik a társadalmi ranglétrán.
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A turizmus csak nagy késéssel és csekély mértékben hat az infrastruktúra fejlődésére.

(1).................
A turizmus kikényszeríti az infrastruktúra fejlődését. (2).................
Az infrastruktúra fejlődése óriási mértékben felgyorsíthatja a turizmus fejlődését. (3).................
A turizmus és az infrastruktúra fejlődése között nincs számottevő kölcsönhatás. (4).................
A turizmus és az infrastruktúra fejlődése között erős kölcsönhatás tapasztalható. (5).................

- hanem annak túl gyors voltából
- hanem a turistalétszám egyenetlen növekedéséből
- hanem az állami támogatás elégtelen voltából
- hanem inkább annak elmaradásából
- hanem a kivitelezők késedelmeiből
A turizmus okozta infrastruktúrális problémák nem az infrastruktúra fejlődéséből, (1).................

származnak.
Megoldókulcs
megjelenik az üdülőtulajdonosi réteg
1.
növekszik a fiatalok részaránya
feladat:
növekszik a férfiak részaránya
2.
(1) - erőforrásokkal
feladat:
(1) - hamis
(2) - igaz
3.
(3) - igaz
feladat:
(4) - hamis
(5) - igaz
4.
(1) - hanem inkább annak elmaradásából
feladat:
25. lecke. A turizmus negatív társadalmi-kulturális hatásai
1. A személyiség, a család karakterének átalakulása
Minden, a társadalmat érintő hatás valójában az egyéneket érinti meg először, az egyén
sorsának megváltozásán keresztül nyilvánul meg. Még egy olyan, alapvetően az egész
társadalmat megrázó kataklizma, mint egy háború, egy óriási szökőár is egyéni tragédiák vagy
szerencsék sorozatán keresztül fejti ki hatását. A turizmus minden hatása is az egyén, illetve a
társadalom legkisebb közössége, tehát a család életminőségének megváltozásában jelenik
meg.
Értékelés:
• POZITÍVUMOK
a turizmusban keletkező személyes jövedelmek révén a fiatalok és a nők nagyobb
önállósághoz, öntudathoz jutnak. Ez a tradicionális családmodellben esélyt jelent a
falusi, törzsi kötöttségektől való megszabadulásra. Az egyének önállóbbá, szabadabbá
válnak. Az egyén és a család nyitottabbá válik az újra, jobban tolerálja a "másságot".
Nő a fogékonyság az új divatokra. Mindez később a társadalom szintjén is megjelenik.
• NEGATÍVUMOK
a turizmus teremtette új munkakörök gyakran felborítják az egyén normális életritmusát
(pl. munkavégzés éjszaka vagy több műszakban). Ez fellazíthatja a családi kötelékeket.
Növekedhet a szexuális szabadosság, amelyet a turisták viselkedése gerjeszt. A turista
idegenben általában lazább erkölcsű, mint otthon, saját közösségének állandó
társadalmi kontrollja mellett. Mivel a fiatalok könnyebben alkalmazkodnak,
fogékonyabbak az újra, nőnek a generációs szakadékok. A vendéggel szoros
közelségben élő szállásadó családok számára terhessé válik az állandó "viselkedés",
magánéletük szuverinitása csorbul.

2. A demonstrációs hatás
A demonstrációs hatás azt jelenti, hogy a helybéliek elkezdik másolni a külföldi turisták által
demonstrált szokásokat, életvitelt, tehát elkezdik utánozni őket. Elsősorban akkor jelenik meg,
ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint a fogadó ország. A hatás különösen
erős a fiatalokra (nyitottabbak, nincs még konzerválódott értékrendjük), illetve a fejlődő
országokban a nőkre.
Értékelés:
• POZITÍVUMOK
a hatás, ha külföldiektől látott, költségesebb, külsőségesebb életvitel elérése érdekében
több munkára, szakma- vagy nyelvtanulásra ösztönöz.
• NEGATÍVUMOK
hamis képet alakít ki a külföldről. (Otthon a turista is szolidabban él.) Fejletlen
országokban emigrációt indukál. Gerjesztheti a bűnözést (az áhított életmód-mintához a
pénzt bűnözésből szerzik meg a helybeliek). Fokozhatja az importcikkek keresletét. (Az
1960-as, 70-es években Magyarországon státuszszimbólumnak számított a külföldi
cigaretta és szeszes ital.) A mohamedán országokban férfi-nő konfliktusokat
gerjeszthet.
3. Bűnözés, deviancia és a turizmus
A turizmus általában gerjeszti a bűnözést, a deviáns viselkedést. A turisztikai desztinációkban

viszonylag kis térben sok ember, sok érték koncentrálódik, a tömegben a bűnözőnek
könnyű eltűnnie a hatóságok elől. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a turisták között
nemcsak makulátlan életű, konszolidált polgárok akadnak. Egy kisebb hányaduk kiszabadulva
az otthoni közösség kontrollja alól lényegesen szabadosabban, gátlástalanabbul
viselkedik a desztinációban, mint odahaza. Az ilyen "bulituristák" körében gyakori az igény
a túlzott alkoholfogyasztásra, a szexuális szolgáltatásokra, kábítószerélvezetre.
Mindez melegágya bűnözésnek.
A turizmusnak ez a hatása csak NEGATÍV társadalmi következményeket generál. A
turizmussal kapcsolatos leggyakoribb bűncselekmények típusai:
• Tulajdon elleni bűncselekmények. A célpont vagy maga a turista, vagy a turizmusból
szerzett jövedelem. (Védelmi pénzek szedése.)
• Kábítószer-kereskedelem.
• Prostitúció: Sok szegény országban a nők számára ez az egyetlen pénzkereseti
lehetőség. A szexturizmus önálló attrakcióvá is válhat (Délkelet-Ázsia, Magyarország).
Veszélye kettős. Egyrészt vonz más bűncselekménytípusokat, például a "kundschaftok"
kifosztását, de súlyos betegségeket is terjeszthet.
• Szerencsejáték: nem feltétlenül a turizmus következménye, de képes attrakcióvá válni
(pl. Monte Carlo, Las Vegas). Önmagában nem bűncselekmény, de jövedelmei miatt a
szervezett bűnözés, a maffiák érdekkörébe kerülhet. Pénzmosásra is gyakran
használják. Gyakori, hogy a játékos a szükséges pénzt bűnözésből teremti elő. A
szerencsejáték szenvedélybetegséggé válhat. Etikailag is aggályos, hogy szabad-e
kifosztani a turistát. (E kérdésben a turisztikai szakma sem egységes. Vélemények:
"miért ne, hiszen szabad akaratából játszik", a másik álláspont: "ha nincs lehetőség,
nincs kísértés".)
• A turisták garázda és közlekedési bűncselekményei. Főleg alkohol és/vagy
kábítószer hatására követik el ezeket.
• Adócsalás. A turizmus jövedelmeinek egy része, például a borravaló, a
szerencsejátékok jövedelmei a feketegazdaságban jelennek meg, tehát az adóhivatalok

számára láthatatlanok. Gyakori a szállásadói tevékenység be nem jelentése vagy a
szálláshely forgalmának részleges eltitkolása.
A turizmussal kapcsolatos bűnözés "rangsorában" első helyen állnak a tulajdon elleni
bűncselekmények, amelyeket a turisták kárára követnek el. Leggyakoribb a gépkocsifeltörés,
a nyaralók feltörése és kifosztása, a nyaralókban elkövetett besurranásos lopás, valamint a
strandokon őrizetlenül hagyott értékek eltulajdonítása. Főleg a nagyvárosok zsúfolt helyein, a
nagyméretű tömegrendezvényeken, valamint a tömegközlekedési eszközön gyakori
bűncselekmény a zsebtolvajlás. A gépkocsilopások száma a 90-es évek elejéhez viszonyítva
már jelentősen csökkenő tendenciájú.
4. Hatás a nyelvhasználatra, nyelvtanulásra
A turizmus egyik legmarkánsabb társadalmi-kulturális hatása a nyelvtanulásra való ösztönzés.

Sok esetben ez hatalmi kérdés is, hiszen az kerül előnyösebb társadalmi és gazdasági
pozícióba, aki tud kommunikálni a turistákkal. A nyelvhasználtra gyakorolt hatás abban jelenik
meg, hogy a turizmus érdekeire való hivatkozással a szolgáltatók idegen szavak százaival
"gazdagítják" a fogadó ország nyelvét. Ez a hatás a "kis nyelvek", mint például a magyar
esetében igen erős lehet.
Értékelés:
• POZITÍVUMOK
a turizmus ösztönzi a nyelvtanulást. A leggyakoribb ok a turisztikai munkahelyek
jelentős részének nyelvtudás-követelménye, de a külföldi (turisztikai) munkavállalás
reménye szintén szerepet játszhat. Ritkábban a demonstrációs hatás is motiválhatja a
megnövekedett nyelvtanulási igényt.
• NEGATÍVUMOK
a turizmusban a vendégekkel csak felületesen érintkezők esetenként csak igénytelen
nyelvtudást szereznek. (A Balatonnál "pincérnyelv"-nek titulálják azt a nyelvtudást,
amely az étel- és italnevek, valamint a számok idegen nevének tudásán kívül csak
néhány száz szóra korlátozódik, és a nyelvtan legelemibb alapjait is nélkülözi.) A
turizmus - nagyon ritkán - kiszoríthatja a helyi nyelvet, erre a Karib-tengeri szigeteken
találni példát. Gyakoribb hatás a nyelvszennyezés. A turizmus - és a hozzá
kapcsolódó kereskedelem - Magyarországon idegen szavak tömegét terjesztette el,
köztük százával olyanokat is, amelyeknek volt szabatos, magyar megfelelőjük.
Példának okáért a "shop", a "center", a "butik", a "pub", a "becsekkolás" vagy épp a
"front-office" szavak megjelenése a nyelvhasználatban eléggé direkt kapcsolatba
hozható a turizmus fejlődésével.
5. A kézművességre, a képző- és iparművészetre gyakorolt hatás
A kapcsolat egyértelmű, a turizmus erősen stimulálja az emléktárgyak gyártását, valóságos

szuveníripart hoz létre maga körül.
Értékelés:
• POZITÍV
a hatás, ha a turizmus feléleszt vagy életben tart a desztinációban hagyományos
mesterségeket, tárgyi népművészeti vagy sajátosan helyi művészeti alkotásokat.
(Sokhelyütt a világban már csak a turizmus tartja ezeket életben, lassan nálunk is!)
• NEGATÍV
a hatás, ha a tömeggyártás révén a tárgyak elvesztik autentikus voltukat. (Megváltozik
eredeti méretük, anyaguk, motívumaik, készítési technológiájuk, formakincsük

leegyszerűsödik.) Nagyon negatív, ha a népművészeti tárgyak elgiccsesednek. A
legkárosabb az, ha a szuvenírek gyártói már eleve, tudatosan giccset akarnak termelni
a legsilányabb tömegigények szolgálatában.
A legrémisztőbb példákat éppen a világ művészetének fővárosában, Párizsban látni a
Montmartre szuvenírboltjaiban. Az impresszionistának vagy kubistának "álcázott", fél óra alatt
megfesthető képek mellett ott az elmaradhatatlan, üveggömbbe zárt Eiffel-torony. A gömb
felrázva hóesést imitál. (Az amerikai turisták legkedvesebb ajándéktárgya, még a hollywoodi
játékfilmekben is gyakran feltűnik.) Vallásetikailag is felháborító a jeruzsálemi Via Dolorosa
arab bazárjainak kínálata. Krisztus keresztjének "eredeti" darabkájától a valódi töviskoronán át
egészen a Megváltó gyógyszeresfiolába zárt véréig minden kapható itt, amit csak a jámbor, de
esetenként nem túl művelt hívőre rá lehet sózni...
Bazárok Jézus szenvedéseinek útján

6. Hatás a kultúra nem materiális formára
Ünnepségek, népszokások, táncok, zenei események, vallási, rituális ceremóniák gyakran

válnak attrakcióvá a turizmus vonzásterében.
Értékelés:
• POZITÍVUMOK
a turizmus révén megőrződnek, felelevenednek a régi szokások, művészetek
(flamenco, puszta-ötös), valamint újak születnek (musicalparadicsom a West Enden).
A Velencei Karnevál máig megőrizte reneszánsz pompáját


• NEGATÍVUMOK
az eredeti "szcéné" elsilányodik, turisztikai attrakcióvá válik, elgiccsesül. (Az eredetihez
képest sokkal nagyobb méretben, nagyobb gyakorisággal, valós idejéhez képest
rövidebben vagy hosszabban kell megrendezni őket, stb.)
7. Turizmus és neokolonializmus
Gyakori vád, hogy a turizmus nem más, mint a gyarmatosítás modern formája. Ennek
gondolatmenete:
• A szegény, fejlődő ország rá van kényszerítve attrakciói áruba bocsátására.
• A nemzetközi befektetők, a turisztikai nagyvállalatok az erő pozíciójából tárgyalnak.
• A turizmus fejlesztése minden társadalmi, környezetvédelmi szempontot háttérbe szorít.
• A rövid távú haszon reménye elnyomja a fogadó közösség hosszú távú érdekeit.
• A keletkezett profit java kiáramlik a szegény desztinációkból.
• A turizmushoz kapcsolódó import rontja a fizetési mérleget.
Ezek a vádak alkalomadtán lehetnek reálisak, de mindig egyedileg kell megvizsgálni az adott
ország esetét. Csak ennek segítségével dönthető el, hogy az adott országban a turizmus
gazdasági és társadalmi-kulturális hatásai pozitív vagy negatív irányba billentik-e el a
megítélés mérlegét.
Általánosságban nem szabad egyenlőségjelet tenni a turizmus és a neokolonializmus
közé!
Kötelező irodalom
Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.5. alfejezete (156 - 178. o.)
Milyen okokra vezethető vissza, hogy a turizmus hozzájárul a bűnözés és a deviáns

viselkedés terjedéséhez?
Miért nem szabad általánosságban egyenlőségjelet tenni a turizmus és a neokolonializmus
közé?
- pozitív hatás
- negatív hatás
A turizmus megjelenése tradicionális családmodell környezetében esélyt jelent a falusi, törzsi (1).................
kötöttségektől való megszabadulásra.
A turizmus teremtette új munkakörök felboríthatják az egyén normális életritmusát. (2).................
A turizmus megjelenése révén egyének önállóbbá, szabadabbá válnak. (3).................
Az egyén és a család nyitottabbá válik az újra, jobban tolerálja a "másságot". (4).................
Növekedhet a szexuális szabadosság, amelyet a turisták egy részének viselkedése gerjeszt. (5).................

A turizmus hatására nő a fogékonyság az új divatokra. (6).................
Mivel a fiatalok fogékonyabbak az újra, nőnek a generációs szakadékok. (7).................
A "buliturista" turista idegenben általában lazább erkölcsű, mint otthon, saját közösségének állandó (8).................
társadalmi kontrollja mellett.

Válassza ki a demonstrációs hatással kapcsolatos kijelentéseket!
[ ] Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejletlenebb és szegényebb,
mint a fogadó ország.
[ ] A hatás különösen erős a fejlődő országokban a nőkre.
[ ] A hatás különösen erős a fiatalokra.
[ ] Elsősorban a turizmusban dolgozó férfiakra hat.
[ ] Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint
a fogadó ország.
[ ] A hatás különösen erős a középkorúakra.
[ ] A hatás a fejlett országokban inkább a nőket érinti.
[ ] A hatás létezik, de mértéke elhanyagolható.
- az EU-csatlakozásra
- a profitérdekekre
- a turizmus érdekeire
- korszerűségre
- a globalizációra
A nyelvhasználtra gyakorolt hatás sokszor abban jelenik meg, hogy a szolgáltatók

(1)................. való hivatkozással idegen szavak százaival szennyezik a fogadó ország nyelvét.
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A tömeggyártás révén a népművészeti tárgyak kivitele igényesebbé válik. (1).................

A tömeggyártás révén a népművészeti tárgyak elvesztik autentikus voltukat. (2).................
Az iparművészeti tárgyak a tömegízlés hatására elgiccsesedhetnek. (3).................
Számos ország (pl. Görögország) védjeggyel hitelesíti az autentikus nép- és iparművészeti
tárgyakat. (4).................
A szuvenírek gyártói gyakran már eleve, tudatosan giccset akarnak termelni, hogy kiszorítsák
a piacról a valódi értékeket. (5).................
Megoldókulcs
1. (1) - pozitív hatás
feladat: (2) - negatív hatás
(3) - pozitív hatás
(5) - negatív hatás

Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint a fogadó ország.
2.
A hatás különösen erős a fiatalokra.
feladat:
A hatás különösen erős a fejlődő országokban a nőkre.
3.
(1) - a turizmus érdekeire
feladat:
(1) - hamis
(2) - igaz
4.
(3) - igaz
feladat:
(4) - igaz
(5) - igaz
26. lecke. A turizmus fizikai hatásainak fogalma és típusai
1. A turizmus és a környezet kapcsolatrendszere
A turizmus - mint minden emberi tevékenység - szoros kölcsönhatásban áll fizikai

környezetével. A környezet meghatározza, hogy az adott területen létrejöhet-e egyáltalán
valamilyen turizmus, illetve az is, hogy a turizmus mely formái fejlődhetnek. A turizmus
ugyanakkor kisebb vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan visszahat környezetére.
Értelemszerű, hogy a turizmus méreteinek növekedésével, technikai kiszolgálóeszközeinek
fejlődésével ez a visszahatás egyre nagyobb.
A környezetet leginkább szennyező repülőgéptípusok egyike volt

a szuperszónikus Concord utasszállító. Több mint 30 éves szolgálat
után 2005-ben vonták ki a forgalomból az utolsót.
1.1 A turizmus fizikai környezetének elemei
A Föld minden jelensége - beleértve az emberi életet is - valamilyen környezetben megy

végbe. Az a földrajzi távolság, amelyről a környezet még hat a jelenségre, vagy amelyről a
jelenség még visszahat környezetére, szélsőséges határok közt változik. Függetlenül azonban
a méretektől a környezet elemei minden esetben ugyanazok:
• Természeti környezet
• élettelen természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, időjárás, energiahordozók
stb.)
• élővilág (flóra és fauna)

• táj
• Épített környezet
Minden, amit az ember mesterségesen helyezett a természeti környezetbe. (Épületek,
utak, vasutak, hidak, csatornák, alagutak, tornyok, közművek stb.)
Mind a természeti, mind az épített környezet állandó változásban van. E változások egy része
az embertől független, természetes (fizikai, kémiai, biológiai, geológiai) folyamatok
eredménye, másokat azonban az emberi tevékenység generál. Ez utóbbi hatások egy
területét képezik a turizmus hatásai.
1.2 A turizmus fizikai hatásainak fogalma
Mindazokat a természetes folyamatoktól eltérő változásokat, amelyek a természeti és az

épített környezetben a turizmus következtében jönnek létre, a turizmus fizikai hatásainak
nevezzük.
Amennyire egyszerű definiálni a turizmus hatásait, legalább annyira nehéz mérni,
számszerűsíteni vagy legalább felbecsülni azokat. Az esetek többségében a turizmus
közvetlen, elsődleges hatásai tucatnyi másodlagos, harmadlagos, sőt, még többszörös hatást
is indukálnak, s végül a hatások láncolatán át már oly messze jutunk az eredeti hatástól, hogy
annak mértékét gyakorlatilag már megbecsülni sem lehet.
A turizmus óriási papírfogyasztó. Papír kell az útikönyvekhez, brosúrákhoz, térképekhez,
programfüzetekhez, még a repülőjegyekhez is. Hatalmas "papírzabáló" a szálloda- és
vendéglátóipar: a szalvétától a papírtörölközőig, a poháralátéttől a toalettpapírig terjedő skálán
még egyetlen nagyobb szálloda éves papírfogyasztása is tonnákban mérhető. A turizmus
gigantikus papírigényének kielégítéséhez egész erdőket kell kivágni, melyek oxigéntermelése
hiányzik majd a Föld légköréből. A papírgyártás viszont füstgázokat termel, szennyvizet
bocsát ki, a nyomtatáshoz szükséges festék gyártója veszélyes hulladékokat termel. A
szemétbe kerülő papírt legtöbbször elégetik, aminek révén ismét füstgázok keletkeznek.
Pusztán az a tény, hogy a turizmus sok papírt használ, hatással van az egész Föld légkörére,
élővizeire, talajára.
1.3 A környezetszennyezés folyamata
A turizmus egyik legmarkánsabb fizikai hatása: a környezetszennyezés. Ennek folyamata a

következő szakaszokra osztható:
• Emisszió: a szennyező anyagok kibocsátása (Szálloda szennyvize, repülőgép-hajtómű
égéstermékei, turisták szemetelése, stb.)
• Transzmisszió: átvitel, amely révén a szennyező anyagok eljutnak abba a
környezetbe, ahol hatásukat kifejtik. CSATORNÁI: levegő, víz, talaj
Lehetséges az átvitel csupán egy csatornán át, pl.:

de akár többön keresztül is:
Átvitel több csatornán

• Immisszió: (bevitel) feldúsulás Egy bizonyos anyag szintjének a normál koncentráció
fölé emelkedése egy adott helyen és/vagy egy adott közegben.
• Hatások: a túl magas immissziós szint hatására az élő és élettelen környezetben káros
elváltozások keletkeznek. (Az emberi szervezetbe kerülő ólom például súlyos
betegségeket okozhat. A savas esők az épületek, műemlékek kőzetanyagának mállását
okozzák.)
2. A turizmus fizikai hatásainak tipológiája
2.1 A hatások típusai szerint
• Tevékenységek: minden olyan emberi tevékenység, amely módosítja a természetes

állapotokat, a természet önszabályozó mechanizmusait. (Pl. halászat, vadászat,
erdőirtás.)
• Hozzáadás történik minden olyan esetben, amikor a fizikai környezet elemeihez
(levegő, élővizek, tápláléklánc stb.) az emberi tevékenység valamit hozzáad. (Pl.
légszennyezés, radioaktív szennyezés, az élővizek szennyezése szerves
tápanyagokkal, túlnépesedés.)
• Felcserélés történik, ha az emberi tevékenység megszünteti a korábbi állapotokat, és
mást teremt helyettük. (Pl. természetes növényzet borította terület beépítése,
urbanizálása, idegen növény- és állatfajok betelepítése a kipusztított eredetiek helyett.)
2.2 A hatások visszafordíthatósága szerint
• Visszafordítható hatások (Az erdőirtás újratelepítéssel még visszafordítható.)

• Kvázi visszafordítható hatások (Műszakilag lehetséges, de a társadalom számára
nehezen előteremthető összegekbe kerül, pl. a Kis-Balaton rekonstrukciója.)
• Visszafordíthatatlan hatások (A kihalt állat és növényfajok már nem pótolhatóak.)
2.3 A hatások észlelhetősége szerint
• A közvetlen hatások esetében a hatás azonnal látható vagy észlelhető, mértéke

számos esetben mérhető, számszerűsíthető vagy esetleg pénzértékben is kifejezhető.
Ilyen lehet természeti ritkaságok szándékos pusztítása, építmények, berendezési
tárgyak megrongálása. (Pl. védett növények szedése, cseppkőképződmények
letördelése, műemlékek, utcabútorok megrongálása.)
• A közvetett hatások nem feltétlenül negatív előjelűek, a tájrekostrukció, a parkosítás, a
városkép építészeti átalakítása az utcák virágosítása szintén e kategóriába sorolható. A
közvetett hatások csak hosszabb idő után válnak észlelhetővé, gyakran több áttételen
keresztül érvényesülnek. (Az előbbire jó példa egy műemlék épület lépcsőjének
fokozatos elkopása, míg az utóbbira egy élőhely ökoszisztémájának átalakulása.) Az

ilyen típusú hatások mérése, számszerűsítése nagyon problematikus, sok esetben csak
becslésekre lehet hagyatkozni. Még nehezebb eldönteni azt, hogy egy hatás
végeredményét milyen arányban hozta létre a helyiek, illetve a turisták
tevékenysége.
A közvetett hatásokra jó példa a Balaton vizének tápanyag-feldúsulása. A hatás eredményét

jól ismerjük: 1990 és ´91 nyarán vízvirágzás, óriási mértékű halpusztulás következett be,
amelynek eredményeképpen turisták ezrei hagyták el a tavat. A jelenség kapcsán a nyugati
sajtó is buzgón rongálta a tó imázsát. A kiváltó hatások közel három évtizeddel korábban
kezdődtek. A nagyüzemi mezőgazdaság a 60-as évektől fogva egyre több műtrágyát használt,
melynek jelentős része a csapadékvíz közvetítésével bemosódott a tóba. A Balaton közelében
egyre szaporodó állattartó telepek szennyvize jórészt ugyancsak a tó vizébe folyt.
Ugyanebben az időben tömeges nyaraló- és lakóház-építkezés is zajlott a régióban. Az új
tulajdonosok és vendégeik termelte szennyvizet csatornahálózat híján emésztőgödrökbe
vezették, amelyekből a homokos altalajon át könnyedén a Balatonba jutottak a szerves
anyagok. A tó további eutrofizálódását csak nagyon szigorú és nagyon költséges kormányzati
intézkedésekkel lehetett feltartóztatni. Hogy a vízminőség katasztrofális romlásáért mennyiben
felelős a mezőgazdaság, a helybéli önkormányzatok és a turizmus fejlődése, soha senki nem
tudná megmondani.
A hatásvizsgálatokat megnehezíti az is, hogy a közvetlen és a közvetett hatások gyakorta

nagyon nehezen választhatóak szét. Valamely közvetlen hatás évekkel később
közvetetteket is generálhat. Egy turizmusból élő város kicsinosítása (utcaképének
rendbetétele, parkosítása, virágosítása) közvetlen hatásával vitathatatlanul növeli a hely
vonzerejét, de hogy a későbbi forgalomnövekedésben ez mekkora szerepet játszik, az
semmilyen módszerrel nem mérhető.
3. A turizmus konkrét könyezeti hatásai
A környezeti hatások tipológiájában az 1990-es évekre általánossá vált a 7-es felosztás, a

kutatások többsége ma már ezt használja. A vizsgált területek:
• hatások a levegőminőségre
• hatások a geológiai környezetre
• hatások a vízminőségre
• hatások a természeti erőforrások kimerülésére
• hatások a flórára és a faunára
• hatások az ember alkotta környezetre
• hatások az ökoszisztéma
Kötelező irodalom
Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 4.2. - 4.4. alfejezete (194 - 214.
o.)
Mely pontokon kapcsolódnak a turizmus fizikai hatásai a fenntartható fejlődés kérdéseihez?

Hosszabb távra tekintve melyek a turizmus legveszedelmesebb fizikai hatásai?

- társadalmi
- gazdaság
- környezeti
- mesterséges
- természetes
Mindazokat a (1)................. folyamatoktól eltérő változásokat, amelyek a természeti és az

épített környezetben a turizmus következtében jönnek létre, a turizmus fizikai hatásainak
nevezzük.
Helyezze sorrendbe a környezetszennyezés folyamatának elemeit!
transzmisszi
1.
ó
hatások 4.
immisszió 2.
emisszió 3.
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?
A turizmus közvetlen fizikai hatásai azonnal láthatóak vagy észlelhetőek. (1).................

A turizmus közvetlen fizikai hatásai egyáltalán nem mérhetőek. (2).................
A turizmus közvetlen fizikai hatásai sok esetben jól mérhetőek (3).................
A turizmus közvetett fizikai hatásai csak hosszabb idő után válnak észlelhetővé. (4).................
A turizmus közvetlen fizikai hatásai gyakran pénzben is kifejezhetőek. (5).................
A turizmus közvetlen fizikai hatásai pénzben egyáltalán nem fejezhetőek ki. (6).................
A turizmus közvetett fizikai hatásai gyakran több áttételen keresztül érvényesülnek.
(7).................
- megengedett
- normál
- megengedhető legkisebb
- megengedhető legnagyobb
- a törvényben engedélyezett

Az immisszió egy bizonyos anyag szintjének a (1)................. koncentráció fölé emelkedése
egy adott helyen és/vagy egy adott közegben.
Melyek nem tartoznak a környezeti hatások 7-es felosztásába?
[ ] Hatások a geológiai környezetre
[ ] Hatások a pólusok jégtakarójára
[ ] Hatások a flórára és a faunára
[ ] Hatások az ökoszisztémára
[ ] Hatások a vízminőségre
[ ] Hatások a levegőminőségre
[ ] Hatások az ember alkotta környezetre
[ ] Hatások az ózonpajzsra
[ ] Hatások a tengerek állapotára
Megoldókulcs
1.
(1) - természetes
feladat:
3. - immisszió
2. 2. - transzmisszió
feladat: 1. - emisszió
4. - hatások
(1) - igaz
(2) - hamis
(3) - igaz
3.
(4) - igaz
feladat:
(5) - igaz
(6) - hamis
(7) - hamis
4.
(1) - normál
feladat:
Hatások az ózonpajzsra
5.
Hatások a tengerek állapotára
feladat:
Hatások a pólusok jégtakarójára
27. lecke. A turizmus pozitív fizikai hatásai
1. A turizmus hatása a levegőminőségre
1.1 A füstgázok
A turizmus fejlődése a légi, a közúti, a vasúti és a vízi közlekedés nagyarányú növekedésével

jár. Mivel a világturizmus jelenlegi trendjei az egyre nagyobb távolságú utazások irányába
mutatnak, az összes utaskilométer gyorsabb ütemben nő, mint a turisták száma. A turizmus
által legintenzívebben használt közlekedési eszközök többsége (kivétel a villamos vontatású
vasút) belső égésű motorokat (dugattyús motorokat, gázturbinákat) használ hajtóműként.
Ezek a motorok többségükben kőolajszármazékokat, benzint, kerozint égetnek el. A
működésük során kibocsátott füstgázok több, az emberre és a környezetre is fokozottan
veszélyes anyagot tartalmaznak:
• Szén-dioxid (CO2) keletkezik minden szénhidrogén, így a kőolajszármazékok

elégetése során is. Aránya a Föld légkörében az ipari forradalom óta rohamosan
növekszik, melynek következtében erősödik az üvegházhatás, így hatással van a légkör
felmelegedésére, a globális klímaváltozásra. Az utóbbi esztendő extrém időjárási
jelenségeit (növekvő számú és erejű hurrikánok, özönvízszerű esőzések, egyes
területek elsivatagosodása, stb.) a kutatók - többek között - ennek tulajdonítják.
Jelenleg a turizmusnak valószínűleg ez a legveszedelmesebb fizikai hatása.
• Szén-monoxid (CO). Ez a gáz a tökéletlen égés során keletkezik, különösen a régebbi
típusú, primitív dugattyús motorokban. Belélegezve inaktiválja a vér oxigénszállító
alkotórészét, a hemoglobint, így oxigénhiányt okoz a szervezetben, leggyakoribb
tünete a fejfájás. Hosszabb távon agykárosodást is okozhat. Különösen a nagyvárosok
lakóit sújtja, mert koncentrációja a levegőben - a zsúfolt közlekedés hatására - itt a
legmagasabb.
• Nitrogén-dioxid (NO2). Ez a gáz a motorok égésterében uralkodó magas nyomás és
hőmérséklet hatására keletkezik a levegő normális alkotóelemeiből. Rákkeltő hatású,
különösen nagyvárosokban veszélyes.
• Ólom-tetraetil. Ezt a vegyületet gyengébb minőségű benzinek feljavításra használják,
mert hatására azok úgy viselkednek a motorokban, mint a magas oktánszámúak. A
kipufogógázokat belélegezve közvetlenül is hat, de áttételeken keresztül (lásd 26.
lecke) akár az emberi táplálékul szolgáló állatok húsában is megjelenhet az ólom. Ez a
fém károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatása is van. A fejlett
országokban használata ma már tilos. (Ólommentes benzinek.)
Megoldás: katalizátoros, illetve. hidrogén-, alkohol- vagy gázüzemű motorok, esetleg villamos
hajtás alkalmazása. Globálisan sajnos egyik sem segít. Kínában és a fejlődő országok egy
részében még csak most kezdődik a motorizáció. Várhatóan olcsó népautókat fognak
gyártani, hagyományos, környezetszennyező motorokkal.
1.2 Freon
Hűtőgépek, légkondicionáló berendezések hűtőközege, spray-k hajtógáza. Bolygónk

ózonpajzsát károsítja, hatására a Föld élővilágát védő ózonburok elvékonyodik, kilyukad. A
Föld felszínén nő az ibolyántúli sugárzás szintje, a bőr könnyen leég, fokozódik a bőrrák
kialakulásának veszélye.
Megoldás: van, de a freont helyettesítő gáz drágább. Csak a fejlett országok használják. Félő,
hogy a Kínában most kezdődő a "fridzsiderszocializmus" inkább a freon mellet dönt.
A szocialista társadalmak fejlődésének egyik szakasza, amelyben a nemzeti jövedelem

növekedése már lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának növelését, életminőségének
javítását. Ekkor indul be a háztartási gépek, olcsó népautók tömeggyártása. Mivel ez a
korszak a háztartási hűtőgépek tömeges elterjedésével kezdődött, a nyugati újságírás a
"fridzsiderszocializmus" gúnynevet akasztotta rá. Később a szakirodalom is átvette.
1.3 Hőszennyezés
A nagy teljesítményű (estenként 100 ezer W-os nagyságrendű!) szállodai légkondicionáló

berendezések a belső térből elvont hőt a környezetnek adják le. Az épület körül a hőmérséklet
2-3 oC-kal is megnő. Szerencsére nem okoz súlyos környezeti gondokat.
Megoldás: kész épületek esetében már nincs. Környezetbarát megoldás lehet viszont, ha a
turisztikai létesítményeket (főként a szállodákat) már eleve úgy tervezik, hogy a megfelelő
tájolás, a speciális építészeti megoldások révén ne is legyen szükség légkondícionálásra,

vagy csak az év legforróbb napjaiban kelljen járatni a berendezéseket.
1.4 Szaganyagok
Konyhákban, szeméttárolókban, csatornákban keletkeznek. A csatornaszag - különösen a

nyári melegben - ott jelentkezik nagyon kellemetlenül, ahol nincs különválasztva a szennyvíz-
és a csapadékvíz-hálózat. (Ez olyan híres desztinációkban is előfordul, mint Genova vagy
Marseille.)
Megoldás: légtisztítók, zárt szennyvizes technológiák. Drága és műszakilag is körülményes.
1.5 Zajszennyezés
Autósztrádák, repülőterek környékén, illetve a szórakoztatóipar egy részével (diszkókkal,

szabadtéri koncertekkel és mozikkal, zenés kerthelyiségekkel) kapcsolatban jelentkezik.
Megoldás: a szórakoztatóiparnál hangszigeteléssel, föld alá telepítéssel. (Utólag ez már

nehéz és drága, szabályozással időben megelőzhető.) A közlekedésnél: zajvédő falak
építésével, bár ez drága és csak mérsékelten hatásos. A repülőtereket célszerűbb távolabb
telepíteni a várostól, de ez újabb közlekedést, tehát füstgázterhelést indukál!
2. A turizmus hatása a geológiai környezetre
2.1 Szemételhelyezés
A turizmus fejlődése, különösen a nagy vendégforgalmú desztinációkban jelentősen növeli a

szeméttermelést, a szemételhelyezési problémákat. Az óriási szeméttelepekből az eső kioldja
káros anyagokat, bemossa a talajba, ahonnan a talajvízzel tovább terjedve tönkretehetik az
ivóvízbázist. Különösen veszélyesek a nehézfémek (ólom, króm, kadmium, nikkel, lítium),
mert ezek vízben oldódó vegyületei erős mérgek, ill. rákkeltő anyagok. A nehézfémek
többsége a kidobott akkumulátorokból, szárazelemekből származik. Ezek mennyisége a
mobiltelefonok, hordozható kamerák és más elektronikai eszközök, valamint a motorizáció
elterjedése miatt drámai mértékben növekszik, többek között a turizmus hatására is.
Megoldás: általános megoldás nincs. Részeredmények: szelektív szemétgyűjtés, a veszélyes

hulladékok elkülönítése, a szemétből kinyert hasznosítható anyagok újrafeldolgozása
(recycling), de ez sokba kerül.
2.2 Tisztítatlan szennyvizek
A háztartási szennyvíz (egyes magánszállások esetében) és a települések szennyezett

csapadékvize csatornázás hiányában közvetlenül a talajba jut. Ez súlyos közegészségügyi
problémákat is okozhat, különösen ott, ahol ásott kutakat használnak víznyerésre.
Megoldás: csatornázás, szigorúbb ellenőrzés, kényszerintézkedések.
2.3 Erózió
Az erózió a talaj fedő- (termő-) rétegének lepusztulása, amely szél vagy csapadékvíz hatására
következik be. Természetes folyamat, de a szakszerűtlen emberi beavatkozás drasztikusan
felgyorsíthatja. Az erdőirtások nyomán a domboldalak, a nem szakszerű védelemmel kiképzett

partfalak, töltések, rézsűk gyorsan lepusztulnak. A következménye az élővizek szennyezése,
tavak gyorsuló feltöltődése, illetve természetes élőhelyek megszűnése vagy
ökoszisztémájának megváltozása.
Megoldás: ésszerű erdőgazdálkodás, a lejtős vagy meredek felszínű műtárgyak, partfalak

védelme, a természetes növénytakaró megóvása.
2.4 Barlangok
A barlangokat a turizmus részint a tudatos rongálás (pl. cseppkövek letördelése), részint az

emberi jelenlét okozta nem tudatos károsító hatások (hő, fény kilehelt pára, zaj) révén
veszélyezteti. A következmény gyakorta az élőhelyek megváltozása vagy a barlangi
műemlékek pusztulása.
Megoldás: fokozott felügyelet, a látogatószám korlátozása vagy a látogatás teljes betiltása.
Bölény rajza az Altamira barlangban
Az ősember falfestményeiről világhírűvé vált spanyolországi Altamira barlangban a

látogatószámot 1982 óta szigorúan évi 8500 főben limitálták. Sokan három évet is várólistán
vannak, mire bejuthatnak a késő kőkorszak Sixtus-kápolnájaként emlegetett művészettörténeti
emlékhelyre.
További részletek itt.
3. A turizmus okozta vízminőségi problémák
3.1 A tisztítatlan szennyvizek bejutása az élővizekbe
Bár ez a jelenség nem csupán a turizmussal kapcsolatban jelenik meg - szegény települések
gyakran oldják meg így szennyvízproblémáikat - mégis kapcsolatba hozható a turizmus
fejlődésével is. A fiatal, hirtelen növekvő desztinációkban a szennyvíztisztító kapacitások
fejlődése nem tudja követni a hirtelen megnövekedett szennyvíz-mennyiséget. A kommunális
szennyvíz magas szervesanyag-tartalmú, tehát zárt, vagy kevéssé nyitott élővizekbe (tavak,
holtágak, zárt tengeröblök) jutva tápanyagfeldúsulást, ún. eutrofizációt okoz. Ennek
következménye a növényzet elburjánzása, az algák túlszaporodása (vízvirágzás),
halpusztulás, az ökológiai rendszer átalakulása. A víz fürdésre, sportolásra teljesen
alkalmatlanná válhat.
Megoldás: szennyvíztisztítás, amely ideális esetben három lépcsős: 1. mechanikai, 2.

biológiai, 3. kémiai tisztítás. (A Balatonnál két lépcső általában már megoldott, ezen kívül még

a tisztított szennyvizet sem engedik vissza a tóba, hanem kivezetik annak vízrendszeréből.)
Eutrofizálódott vízfolyás lebegő zöldalgákkal és elburjánzó növényzettel

3.2 Olajos szennyezések az élővizekben
Ez azért veszélyes szennyezéstípus, mert kis mennyiségű olaj is nagy vízfelületet zár el az
oxigéntől. (Arról nem is beszélve, hogy az olajjal szennyezett víz súlyosabb esetben
ellehetetlenít minden fajta víziturizmust.) Egy tonna olaj egyébként 1200 hektárnyi vízfelületet
borít be, amely körülbelül a Tihanyi-félsziget területével egyenlő. Baktériumok hatására az olaj
ugyan lebomlik, de csak nagyon lassan. Az olajszennyezés turizmussal kapcsolatos forrásai: a
vízijárművek olajszennyezése, az élővizekben történő kocsimosás, valamint a napolaj. (A
főszezon idején a Balatonnál napi 1,5 tonnányi napolajat használnak fel a turisták.)
Megoldás: csak megelőzéssel lehetséges. Ki kell tiltani az élővizekről az elavult csónak- és
hajómotorokat (a modern motorok olajszennyezése jelentéktelen). Fokozott műszaki
ellenőrzés (évenkénti műszaki vizsgáztatás) szükséges. A napolaj kérdése jelenleg
megoldhatatlan, sőt a megnövekedett UV sugárzás miatt várhatóan többet fogunk használni.
Kötelező irodalom
Milyen műszaki lehetőségek vannak a globális légszennyezés csökkentésére?

A hulladékok újrahasznosításának mely területén sikerült ezidáig a legjelentősebb
eredményeket elérni?
Írja be a gázok betűjelét a rájuk jellemző hatás mellé!
károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatás is van széndioxid (CO2)
rákkeltő hatású, különösen nagyvárosokban veszélyes ólomtetraetil
nitrogéndioxid
hatással van a légkör felmelegedésére, a globális klímaváltozásra
(NO2)

működésképtelenné teszi az oxigént szállító vörös vérsejteket, így oxigénhiányt okoz
szénmonoxid (CO)
a szervezetben

Mely berendezésekben található freon gáz?
[ ] poroltók
[ ] fénycsövek
[ ] hűtőszekrények
[ ] lézernyomtatók
[ ] gázhegesztők
[ ] gázlézerek
[ ] légkondícionáló berendezések
[ ] spray-s palackok
Miből kerülnek a környezetbe az ólom, a króm, a kadmium, a nikkel és a lítium?
[ ] szárazelemekből
[ ] szemétégetők hamujából
[ ] szemétbe dobott mobiltelefonokból
[ ] ipari hulladékokból
[ ] szemétbe dobott gyógyszerekből
[ ] sugárhajtóművekből
[ ] gépkocsi-akkumulátorokból
Rendezze helyes sorrendbe a víztisztítás folyamatát!
biológiai tisztítás 2.
kémiai tisztítás 1.
mechanikai tisztítás 3.

Hol okozhat súlyos környezeti problémákat az ember által kilehelt pára és
széndioxid?
( ) pincékben
( ) repülőgépek fedélzetén
( ) hajókabinokban
( ) képtárakban
( ) alagutakban
( ) barlangokban
Megoldókulcs
nitrogéndioxid (NO2) - rákkeltő hatású, különösen nagyvárosokban veszélyes
széndioxid (CO2) - hatással van a légkör felmelegedésére, a globális klímaváltozásra
1.
szénmonoxid (CO) - működésképtelenné teszi az oxigént szállító vörös vérsejteket, így oxigénhiányt okoz a
feladat:
szervezetben
ólomtetraetil - károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatás is van

hűtőszekrények
2.
spray-s palackok
feladat:
légkondícionáló berendezések
szemétbe dobott mobiltelefonokból

3.
szárazelemekből
feladat:
gépkocsi-akkumulátorokból
1. - mechanikai tisztítás
4.
3. - kémiai tisztítás
feladat:
2. - biológiai tisztítás
5.
barlangokban
feladat:
28. lecke. A turizmus negatív fizikai hatásai
1. A természeti erőforrások kimerülése
A turizmus számottevően gyorsítja a Föld természeti erőforrásainak kimerülését.
Negatív hatások
• Az energiaforrások kimerülése.
Ennek oka a turizmussal együttjáró óriási volumenű közlekedés. A repülőgépek,
autóbuszok, személyautók szénhidrogéneket fogyasztanak, amelyből a Föld készletei
végesek.
• A fűtés és hűtés növekedése természetes velejárója a turizmus fejlődésének. Jórészt
ezekhez is meg nem újuló energiaforrásokat használnak.
• Az ivóvízbázis csökkenése
A turista a desztinációban fajlagosan több vizet fogyaszt, mint otthon. A turizmus
következtében növekszik az öntözés is. (Díszparkok, golfpályák, villanegyedek,
szállodák parkjai stb.) Ha ez a többletfogyasztás nem párosul megfelelő
szennyvízkezeléssel, az ivóvízbázis (talajvizek, rétegvizek stb.) elszennyeződnek.
Egyre mélyebbről vagy egyre messzebbről kell előteremteni a jó minőségű vizet.
• A gyógy- és termálvizek túlfogyasztása.
A geotermikus energia elvileg szinte korlátlanul rendelkezésre áll, ám egy-egy forrás
hozama a tárolóréteg kapacitásától függ, és ez nem korlátlan. Az "élményfürdődivat", a
wellness, a gyógyvíz túlzott kitermelése a tárolóréteg kizsákmányolásához vezet.
Csökkenhet oldott sótartalma és/vagy hőmérséklete. (Ez utóbbit figyelhetjük meg
Hévízen.)
Pozitív hatásai a folyamatnak
• A vízbázisok, termál és gyógyvizek erősebb hatósági kontrollja.

• A szennyvízkezelési technológiák fejlődése.
• Takarékosabb motorok kifejlesztése.
• Intelligens fűtési rendszerek kifejlesztése.
• A megújuló erőforrások (napsütés, szél, vízi- és geotermikus energia) fokozott
kiaknázása.

2. A turizmus hatása a flórára és a faunára
A turizmus mind negatív, mind pozitív irányban nagyon erősen hat az élővilágra.
Negatív hatások
Ezek érhetik a növény és állatvilágot külön-külön is, de bármelyik károsodása egy egész
élőhely ökológiai rendszerét, egyensúlyát is veszélyeztetheti.
• zajhatások (járművek és emberek)
• taposás (járművek és emberek)
• szennyezés (szemét, olaj, ürülék, vizelet, mosószerek, növényvédőszerek stb.)
• növények és állatok károsítása (gyűjtés, vandalizmus, vadbalesetek)
• tüzelés
• erdőtüzek
• zsákmányoló tevékenységek (A túlzásba hajtott, illegális vagy ellenőrizetlen vadászat,
halászat, horgászat nagyon káros lehet. Ugyancsak durván pusztíthatja az élővilágot a
turisták számára szuveníreket gyűjtögető lakosság.)
A nemzeti parkok létrehozása részint egy különleges értékű terület fokozott védelmét
szolgálja, ugyanakkor - megfelelően szervezve - képes a turizmus és a természetvédelem
érdekeinek harmonizálására. A nemzeti parkok előnyei:
• a védendő természeti értékek feltérképezése, leltározása
• költségvetési támogatás, amely a megóvás mellett fejlesztést is szolgálhat
• védelmi szervezet (természetvédelmi őrök)
• az attrakció értéke, presztízse növekszik
• a turizmusból származó bevételek fejlesztéseket finanszírozhatnak (pl. korábban ott élt
fajok visszatelepítése, tisztítás)
Yosemite

3. A turizmus hatásai az ember alkotta környezetre
3.1 Hatás az építményekre
Itt csak az attrakcióként szolgáló építményekre gyakorolt hatást vizsgáljuk.
Negatív hatások
• Szándékos rongálás.
MEGOLDÁS: fokozott őrizet.
• Fokozott használat. Kopás, tapogatás (Pieta, Stonehenge).
MEGOLDÁS: nem engedni érintési távolságba a látogatót.
• Fokozott párabevitel. Ez penészedést, a falfestmények pusztulását eredményezheti
(Altamira, egyiptomi sírkamrák).
MEGOLDÁS: klimatizálás, a látogatási idő rövidítése, végső esetben a látogatás
betiltása.
• Rezgések. Leginkább a közlekedés okozza.
MEGOLDÁS: a villamossínek gumiágyba fektetése, a forgalom elterelése, redukálása
vagy teljes kitiltása.
• Épületek megőrzése új funkcióban. Pl. kastélyok szállodaként történő megóvása, a

párizsi Orsay pályaudvar múzeummá alakítása.
• A turizmus bevételeinek felhasználás restaurálásra, karbantartásra (Vatikán).
Orsay
3.2 Hatás az infrastruktúrára
Az infrastruktúra szó szerinti jelentése: "alépítmény".

Közgazdasági értelemben a modern gazdaság működésének háttérfeltételeit nevezzük
infrastruktúrának.
Legfontosabb elemei:

• Közlekedési infrastruktúra: utak, vasutak, autósztrádák, pályaudvarok, repülőterek,
kikötők stb.
• Energetikai infrastruktúra: villamoshálózatok, gázhálózatok, kőolajvezetékek.
• Kommunális infrastruktúra: ivóvízhálózatok, szenny- és csapadékvíz elvezetése,
szennyvízkezelés.
• Távközlési infrastruktúra: mobil és vezetékes telefonhálózatok, internet, rádió- és tv-
adók, beleértve a műholdas távközlést is.
A turizmus és az infrastruktúra szoros kölcsönhatásban vannak. Az infrastruktúra

teremti a turizmust, a turizmus teremti az infrastruktúrát. A turizmus megindulásához kell
egy alapinfrastruktúra (lásd: Déli Vasút a Balatonnál), de a turizmus fejlődése vissza is hat
arra, mert a növekvő turistatömeg ellátásához növelni kell az infrastruktúrát is.
Negatív hatások
A közlekedési infrastruktúra építése gyakran tájrombolással, élőhelyek elpusztításával vagy

megváltoztatásával jár.
A közlekedési infrastruktúra fejlődése növekvő zajjal és füstgázokkal szennyez korábban
érintetlen vagy kevéssé terhelt területeket. Az energetikai infrastruktúra (hő- és
atomerőművek) erősen környezetszennyező lehet.
A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) rontja a vizuális
környezetet.
• A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés megelőzheti a nagyobb környezeti károkat.

• A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás csökkentheti a korábbi terhelést.
3.3 Hatás a vizuális környezetre
Negatív hatások
• Tájrombolás. Tulajdonképpen az urbanizációs folyamat eredménye. A turizmussal

együttjáró urbanizáció durván átalakítja a táj arculatát. Jellegzetes példája Dubrovnik,
ahol a romantikus kikötővárost teljesen körbeépítették egy jórészt szállodákból és
nyaralóházakból álló turistavárossal. Ilyen a vízpartok beépítése is, például a
Balatonnál. A régi, párizsi Montmartre egy kis szőlőhegy volt szélmalmokkal,
borospincékkel, hangulatos vendéglőkkel. Ma már Párizs városrésze, az urbanizáció
"fölfalta" a régi attrakciót.
• A reklám hatása a vizuális környezetre. Ez a 20. század városainak betegsége. A
mindent elöntő reklámtábláktól stb. olykor már alig látni a város szépségét. Ugyan nem
a turizmus okozza, mégis katalizálja a reklámok elburjánzásának folyamatát. A turizmus
sok embert vonz, ahol pedig nagyobb a tömeg, nagyobb a reklám hatékonysága.

Város(rém)kép
A tudatos tájformálás fokozza a táj esztétikumát. Jó példája a Hilton Szálloda a budai

várnegyedben, ahol egy a háború okozta foghíjat a történelmi környezetbe illő modern
épülettel pótoltak, beleintegrálva egy megmaradt templomromot is.
4. A turizmus hatása az ökoszisztémára
Az ökoszisztéma egy közel zárt ökológiai rendszer, jellegzetes geológiai, biológia együttes.
• vízpartok (föld és víz találkozása)
• hegyek (zónás növényzettel)
• szigetek (Szinte teljesen zárt ökoszisztémák, amelyekben olykor a történelem előtti idők
flórája és faunája konzerválódik, pl. Galapagos-szigetek.)
Negatív hatások
A turizmus évmilliós rendszereket képes tönkretenni, akár néhány év alatt is.

Hatáspontok:
• Fizikai zavarás (taposás, zaj)
• Kémiai (szemetelés, kipufogógázok, szennyvíz)
• Biológiai: új, tájidegen fajok betelepítése (pálmák Dalmáciában, monguzok Kubában)
• Építés: élőhelyek elpusztítása vagy átalakítása (keszthelyi móló, hévízi Panoráma
Hotel)
A teljes ökoszisztéma átalakulásának végeredménye a táj átalakulása, vonzerejének
elvesztése, az ökológiai rendszer sérülése vagy teljes pusztulása. Az ott élő növényzet
satnyulása vagy kipusztulása, az állatok elvándorlása vagy kiveszése.
• A fokozott védelem, az eredeti állapot rekonstrukciója visszaállíthatja a korábbi

ökoszisztémát. (Pl.: a Kis-Balaton mocsárvilágának rekonstrukciója csökkenti a Balaton
eliszaposodását, visszaállítja a madárvilág eredeti egyedszámát és fajtagazdagságát.)
• Az ökoszisztéma terhelhetőségét figyelembe vevő, környezetbarát turizmusfejlesztési

modellek kimunkálása.
Kötelező irodalom
Milyen módokon gyorsítja a turizmus a Föld természeti erőforrásainak kimerülését?

Milyen kapcsolat van a városképet elcsúfító köztéri reklámok burjánzása és a turizmus között?
- nem befolyásolja lényegesen
- csak kis mértékben gyorsítja
- számottevően gyorsítja
- képes lelassítani
- erősen lelassíthatja
A turizmus (1)................. a Föld természeti erőforrásainak kimerülését.

- pozitív
- negatív
Írja be a táblázatba a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásokat!
1. az energiaforrások kimerülése (1).................
2. a szennyvízkezelési technológiák fejlődése (2).................
3. takarékosabb motorok kifejlesztése (3).................
4. a gyógy- és termálvizek túlfogyasztása (4).................
5. a fűtés és hűtés növekedése (5).................
6. az ivóvízbázis csökkenése (6).................
7. intelligens fűtési rendszerek kifejlesztés (7).................
8. a megújuló erőforrások fokozott kiaknázása (8).................

- teljesen átalakítja
- visszafogja
- egyenlőtlenül fejleszti

- teremti
- folyamatosan fejleszti
Az infrastruktúra teremti a turizmust, a turizmus (1)................. az infrastruktúrát.

- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?

megváltoztatásával jár. (1).................
A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés sem képes megelőzni a nagyobb környezeti

károkat. (2).................
A közlekedési infrastruktúra fejlődése nem szennyezi számottevően a korábban érintetlen,

vagy kevéssé terhelt területeket. (3).................
Az energetikai infrastruktúra (hő- és atomerőművek) hatása erősen környezetszennyező lehet.

(4).................
A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) modernné teszi a

vízuális környezetet. (5).................
A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás számottevő mértékben csökkentheti a korább

terhelést. (6).................
Megoldókulcs
1.
(1) - számottevően gyorsítja
feladat:
(1) - negatív
(2) - pozitív
(3) - pozitív
2. (4) - negatív
feladat: (5) - negatív
(6) - negatív
(7) - pozitív
(8) - pozitív
3.
(1) - teremti
feladat:
(1) - igaz
(2) - hamis
4. (3) - hamis
feladat: (4) - igaz
(5) - hamis
(6) - igaz
Kurzuszáró feladatsor

Jelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek nem
jellemzőek minden típusú szolgáltatásra?

[ ] interdependencia
[ ] elválaszthatatlanság
[ ] környezeti meghatározottság
[ ] heterogenitás
Az elmúlt évek során mely tényezők járultak leginkább hozzá a nemzetközi turizmus
fejlődéséhez?
[ ] az urbanizáció előrehaladása
[ ] a diszkrecionális jövedelmek növekedése
[ ] a világ népességének növekedése
[ ] a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése
A felsoroltak közül melyik turisztikai motiváció generálta a legtöbb turistaérkezést 2004-
ben?
( ) hivatáshoz fűződő motiváció
( ) egészséghez fűződő motiváció
( ) szabadidő-eltöltési motiváció
( ) VFR
A felsoroltak közül melyik országban volt legmagasabb 2005-ben az egy lakosra jutó
nemzetközi turisztikai kiadások szintje?
( ) USA
( ) Németország
( ) Olaszország
( ) Hollandia
( ) Japán
A belföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő
sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!
üdülőház 7.
turistaszálló 3.
panzió 9.
kemping 4.

- központi bank
- központi bankok
- kereskedelmi bank
- kereskedelmi bankok
A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a (1)................. illetve a (2).................

szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével.
- igaz
- hamis
A turista nem pusztán egy szolgáltatás, hanem egy élmény kedvéért utazik. (1).................
Ha leértékelik a forintot, az kedvezőtlen a hazánkba látogató külföldi turisták számára, mert
ezáltal minden szolgáltatás többe fog kerülni. (2).................
Kellően alacsony árakkal teljes mértékben ki lehet küszöbölni a turisztikai kereslet
szezonalitását. (3).................
Megfelelő infrastruktúra nélkül egy terület nem képes magas szintű turizmus kialakítására.
(4).................
Párosítsa össze a felsorolt országokat a rájuk jellemző gazdasági fejlettségi szakasszal!
fellendülés Costa Rica
érettséghez vezető szakasz Japán
magas szintű tömegfogyasztás India
fellendülés előtti szakasz Myanmar
hagyományos társadalom Szudán
- igaz

- hamis
Jelölje, hogy az állítások igazak vagy hamisak!
A turizmus fejlesztése minden esetben csökkenti a regionális fejlettségi különbségeket.

(1).................
A turizmus fejlődése mind országos, mind regionális, mind helyi szinten katalizátorszerepet
játszhat a gazdaság élénkítésében. (2).................
A külső tulajdonban lévő vállalkozások magas részaránya kedvezőtlen gazdasági hatást is
gyakorolhat egy desztinációban. (3).................
A turizmus fejlődése olyan erőforrásokra épül, amelyek más iparágak által is könnyen
értékesíthetőek lennének. (4).................
- igaz
- hamis
Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább kvalitatív tényezőket elemzünk, nem

pedig statisztikai mutatókat. (1).................
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább a relatív mutatókat célszerű használni.
(2).................
A turizmus versenyképességének vizsgálatánál csak az abszolút számokban kifejezhető
mutatókat szabad használni. (3).................
A turizmus gazdasági hatásainak többsége a fogadó országban mutatkozik meg.
(4).................
A turizmus gazdasági hatásainak jelentősebb része a küldő országban mutatkozik meg.
(5).................
A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó országban ugyanolyan mértékűek.
(6).................
-A
-B
-C
-D
-E
Egészítse ki a mondatot a megadott lehetőségekből a helyes fogalommal!
Lehetőségek:
A) tőzsdespekulációnak
B) állóeszköz-befektetésnek
C) eszközvásárlásnak
D) beruházásnak
E) létesítményfejlesztésnek
Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó javak,

építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére, üzembe
helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban (1)................. nevezzük.

-A
-B
-C
A - értékmérő funkció
B - elosztó funkció
C - keresletszabályozó funkció
Az ár csökkentése általában növeli a termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször (1).................
forgalomcsökkenést von maga után.
Az ár szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen termékekhez juthatnak hozzá. (2).................
Az ár révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag összehasonlíthatatlan termékek és (3).................

szolgáltatások.

Mely országok nem tagjai az EMU-nak?
[ ] Görögország
[ ] Svédország
[ ] Portugália
[ ] Ausztria
[ ] Nagy-Britannia
[ ] Spanyolország
[ ] Dánia
- igaz
- hamis
Igaz vagy hamis?

megváltoztatásával jár. (1).................
A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés sem képes megelőzni a nagyobb környezeti

károkat. (2).................
A közlekedési infrastruktúra fejlődése nem szennyezi számottevően a korábban érintetlen,

vagy kevéssé terhelt területeket. (3).................
Az energetikai infrastruktúra (hő- és atomerőművek) hatása erősen környezetszennyező lehet.

(4).................
A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) modernné teszi a

vízuális környezetet. (5).................
A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás számottevő mértékben csökkentheti a korább

terhelést. (6).................

Megoldókulcs
interdependencia
1. feladat:
környezeti meghatározottság
a diszkrecionális jövedelmek növekedése

2. feladat:
a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése
3. feladat: szabadidő-eltöltési motiváció
4. feladat: Hollandia
6. - üdülőház
8. - kemping
5. feladat:
2. - panzió
7. - ifjúsági szálló
(1) - központi bank

6. feladat:
(2) - kereskedelmi bankok
(1) - igaz
(2) - hamis
7. feladat:
(3) - hamis
(4) - igaz
India - érettséghez vezető szakasz

Costa Rica - fellendülés
8. feladat: Myanmar - fellendülés előtti szakasz
Szudán - hagyományos társadalom
Japán - magas szintű tömegfogyasztás
(1) - hamis
(2) - igaz
9. feladat:
(3) - igaz
(4) - hamis
(1) - hamis
(2) - igaz
10. (3) - hamis
feladat: (4) - igaz
(5) - hamis
(6) - hamis
11.
(1) - D
feladat:
(1) - C
12.
(2) - B
feladat:
(3) - A
Svédország
13.
Dánia
feladat:
Nagy-Britannia
(1) - igaz
(2) - hamis
14. (3) - hamis
feladat: (4) - igaz
(5) - hamis
(6) - igaz

Beküldendő feladatokról
1. A beküldendő feladatok tartalma és külső alakja
• A beküldendő feladat kizárólag számítógéppel készülhet.

• A feladat leírásában szereplő tartalmi és formai követelményeknek megfelelően.
2. A feladatok beküldésének módja
A félév során egy alkalommal kell beadni megoldást. A határidők a feladaton megtalálható. Ezt
be kell tartani.
Minden hallgató az E-portfólió tantárgyhoz kapcsolódó mappájába tölti fel a beküldendő
feladatot.
Részletes technikai ismertetőt a portfólió használatáról itt talál.
A tutor a feladat értékelését is ebbe a mappába tölti fel.
3. A határidőig beadott feladat értékelése
A beadott feladattal összesen a vizsgajegy 30%-a szerezhető meg. A végső eredmény 70%-át
pedig az írásbeli vizsga adja. A végeredmény a beadandó és a vizsga eredményének
összege lesz.
A vizsgajegy kialakításánál csak abban az esetben számítható be a félévközi beadandó
feladatra kapott értékelés, ha a kollokviumon legalább 51%-os teljesítményt ér el a hallgató.
Beküldendő feladat
Beküldési határidő: 2009. április 19. (vasárnap), éjfél
A feladat elkészítéséhez a tananyagot a III. fejezet 12. leckéig kell elsajátítani!
Feladat
Válasszon ki az interneten két szállodai törzsvendég programot VAGY két légitársasági

törzsutas programot, és hasonlítsa azokat össze az alábbi szempontok szerint:
1. A programban való részvétel feltételei, költsége (illetve amennyiben a programnak több
szintje is van, akkor a továbblépési feltételek is).
2. A program által kínált előnyök köre, választéka, minősége.
3. A program által kínált előnyök igénybe vételének lehetőségei (milyen könnyen, milyen
széles körben lehet például felhasználni az összegyűjtött pontokat).
4. A programok általános ár-érték aránya az utazó szemszögéből nézve a fenti tényezők
alapján.

Formai követelmények
• Arial vagy Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz, 2,5 cm-es
margótávolság.
• Elvárt terjedelem: minimum 3 oldal.
Az értékelés szempontjai
• A feladatban leírtaknak való megfelelés

• Önálló véleményalkotás
• A tananyagban szereplő ismeretek alkalmazási képessége
Felhasznált irodalom
• EUROSTAT online statisztikai adatbázis; http://europa.eu.int/comm/eurostat

• Jandala, Cs. (1992): A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei; Kereskedelmi
és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest
• Kovács Péter: (2004) Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban, KJF,
Székesfehérvár
• Michalkó, G. (2002): Országkép és kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős
vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével; Turizmus Bulletin 6(3):22-29
• Oigenblick, L. - A. Kirschenbaum (2002): Tourism and Immigration. Comparing
Alternative Approaches; Annals of Tourism Research 29(4):1086-1100
• Probáld, Á. - Virág, E. (2004): Szállodai mutatószámok: valóban gyors KSH adatok a
szállodai forgalomról; Turizmus Bulletin 8(1):62-64
• Puczkó, L. - Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó,
Budapest, p.494
• Rátz, T. - Hinek, M. (2005): Az euró bevezetésének hatása a magyar turisztikai
keresletre - észlelések és következmények; Turizmus Bulletin 9(4):55-64
• TourMIS Tourism Marketing Information System; http://www.tourmis.info
• Turizmus Magyarországon 2005;
http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/turizmus_mon/Leporello_ma_2005_vegle
ges060713.pdf
• WTO Tourism Highlights 2005 Edition; http://www.world-tourism.org/facts/menu.html
© Kodolányi János Főiskola

Turizmus Gazdasagtana

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Turizmus Gazdasagtana

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Turizmus gazdaságtana

1. A tantárgy helye a szaki hálóban

Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv

Nagyításhoz kattintson a képre!

Szakmai törzsanyag Turizmus gazdaságtana

2. A tantárgyi program általános célja

Bemutassa a turizmus gazdasági aspektusait, illetve részletesen elemezze a turizmus

3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő

• Személyes konzultáció: 1,5 tanóra,

A tantárgy a turizmus gazdaságtanának legfontosabb tantételeit és összefüggéseit ismerteti

Turizmus gazdaságtana 1 Kodolányi János Főiskola

A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló

• Puczkó László - Rátz Tamara: A turizmus hatásai. 4. átdolgozott kiadás.

A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A

Turizmus- vendéglátás szakosoknak:

Szerző: Dr. Rátz Tamara PhD, Dr. Kovács Péter

Turizmus gazdaságtana 2 Kodolányi János Főiskola

bruttó hazai termék

bruttó nemzeti termék

bruttó utazási hajlandóság

Turizmus gazdaságtana 3 Kodolányi János Főiskola

elsődleges turisztikai munkahelyek

Turizmus gazdaságtana 4 Kodolányi János Főiskola

Gross Domestic Product

Gross National Product

Turizmus gazdaságtana 5 Kodolányi János Főiskola

másodlagos turisztikai munkahelyek

nettó utazási hajlandóság

Turizmus gazdaságtana 6 Kodolányi János Főiskola

Turizmus gazdaságtana 7 Kodolányi János Főiskola

turisztikai jövedelmi multiplikátor

turizmus gazdasági hatásai

Turizmus gazdaságtana 8 Kodolányi János Főiskola

A fejezet célja a turizmus mint gazdasági tevékenység alapvető jellemzőinek összefoglalása,

Mivel a turisztikai kínálat főként szolgáltatásokból áll, az 1. leckében először áttekintjük

A 2. leckében sor kerül a nemzetközi turizmus legfontosabb gazdasági mutatóinak

A 3. és a 4. lecke összefoglalja a nemzetközi turisztikai áramlások főbb irányait, különös

1. lecke. A turizmus, mint gazdasági tevékenység főbb jellemzői

1. A turizmus, mint gazdasági tevékenység

A turizmus jelenlegi dimenzióiban viszonylag új jelenség. A modern turizmusnak a XVIII.

Turizmus gazdaságtana 9 Kodolányi János Főiskola

1.1 A turizmus, mint szolgáltatás

Bár természetesen tapasztalhatóak átfedések, a gazdasági tevékenységek területén célszerű

A szolgáltatások fő jellemzői a következők:

A szolgáltatás megfoghatatlanságából az is adódik, hogy a fogyasztó nem képes a

A szolgáltatás lényegének nem megfogható mivoltához kapcsolódik az a tulajdonság is,

Turizmus gazdaságtana 10 Kodolányi János Főiskola

Szintén a szolgáltatás megfoghatatlanságából következik az, hogy a szolgáltatások nem

Graz Schlossberg Cafe

Végül, a szolgáltatások általános jellemzői közé tartozik a heterogenitás, tehát az a

Turizmus gazdaságtana 11 Kodolányi János Főiskola

Történtek ugyan kísérletek a szolgáltatások legalább részbeni sztenderdizálására, többek

1.2 A turisztikai szolgáltatások sajátos jellemzői

A fenti tulajdonságok általában jellemzik a szolgáltatásokat, tehát a turizmuson kívül igazak az

A légitársaságok szerint az egyik szűk keresztmetszeti pontot az indulási oldalon a biztonsági

A repülőtéri menedzsment további számításai alapján a terminál éves kapacitása 12 millió

Turizmus gazdaságtana 12 Kodolányi János Főiskola

A turizmusban érvényesülő interdependencia - azaz kölcsönös függőség - arra utal, hogy

A turizmusban rendkívül jelentős a szolgáltatások környezeti meghatározottsága. Sikeres

Turizmus gazdaságtana 13 Kodolányi János Főiskola

Mi az alapvető különbség fizikai termék és szolgáltatás között?

1. lecke. Önellenőrző feladatok

1. feladat - többszörös választás