KÖZGÁZ ZH XDDDDDDDDDD

1
Közgazdaságtan: annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a
társadalom miként választják meg a szükösen rendelkezésre álló, alternativ módon a
felhasználható erőforrások alkalmazásat annak az érdekében, hogy a különböző árukat
termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagja és csoportjai között a
folyó és jövőbeli fogyasztás céljára.

Mikroökönómia: Gazdasági szereplők – egyéni döntések –erőforrások – szükösség -

gazdálkodás

Javak csoportositása

Szabad javak: A nem emberi munkával előállitott, természet adta javak.

Gazdasági javak: A termeléssel létrehozott javak
Termékek: Azon termékek, amelyek megfogható, tárgyi formát öltenek és igy
alkalmasak a szükségletkielégitésre.

Szolgáltatások:

Anyagi jellegü szolgáltatások: pl. a termékek fogyasztóhoz történő eljuttatása ,

raktározása, csomagolása.
Nem anyagi jellegő szolgáltatások: Valamilyen tevékenység közvetlenül elégiti ki az
emberi szükségletet Pl.:Oktatás, kultúra

Javak csoportisitása:

Magánjavak:
-Személyes szükséglet
-a fogyasztó azonositható (boltba megy vásárolni)
- fogyasztók versenyeznek egymással
- fogyasztóval az ár közvetlenül megfizethető
- e javak és szolgáltatások kinálatát a piacgazdasági körülmények között többnyire a
magántermeléük nyújtják.
Közjavak:
- igénybevételük nem személyre szóló, ezeket bárki , egyénileg vagy csoportosan
használhatja(közvilágitást nem viheted haza)
- A fogyasztó nem azonositható( társadalom egésze)
- a fogyasztók nem korlátozzák egymást, több és kevesebb fogyasztó is ugyan úgy
élvezheti ezeket a jószágokat , nem zárható ki senki
-árak, dijététel az igénybevevőkkel közvetlenül nem fizethető meg
- Állam feladata ezeknek a finanszirozása, a finaiszirozás az adóbevételekből
történik( magáncégek ilyen jószágokat nem alakithatnak)

Szükösség:
a szükséglet kielégitésére alkalmas gazdasági javak a szükséglethez képest korlátozott
mennyiségben állnak rendelkezésre
Szibériai család 40 évig élt elzártan

Termelési tényezők:
a termelés erőforrásai,amelyek a megkülönböztethetőek egymaástól aszerint, hogy
milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások előállitásában.
MUNKA: az emberi szellem képességeinek összességének , amelyeket a termelési
tevékenység során felhasználhat.
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK: Földterület, erdők, vizek, bányakincske stb melyek
eredeti , természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő
felhasználásra.
TŐKEJAVAK: a termelésben alkalmazott mesterséges gépek, épületek stb valamint az
ezek feletti rendelkezést képviselő pénz
VÁLLAKOZÓ: a többi termelési tényező kombinálása, kockázat- vállalással járó
döntések, tulajdonosi, vezetési, szervezési tevékenységek.

Gazdálkodás:
a gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük,
melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégithetők ki.

SMITH láthatatlan keze:

olyan piaci mechanizmus, amely a fogyasztóknak javakat juttat és az árak
meghatározásával szelektál.
Racionális cselekvés:

-Az a szándékos cselekvés : amelynek általános motívuma megfelel az egyéni

szükségleteinek és az adott körményeknek
-amelynek kognitív motívumaiban megfelelően tükröződnek az adott cselekvés
szubjektumra vonatkozó, rövidebb és hosszabb távon várható következményei,
és
-az alternatívákat figyelembe véve ezek a következmények várhatóan
optimálisak az egyén szükségleteinek egészére vonatkoztatva.

Gazdasági racionalitás:
minden olyan célkitüzés vagy cselekedet, amely jobb gazdasi eredményke elérésére,
vagy rosszabb eredmények bekövetkezésének elkerülésére irányul

Hatékonyság:

Optimális választás:
1. adott ráforditással a legnagyobb kibocsátás
2. adott kibocsátás a legkisebb ráforditással
Ez a hatékionyság!

Ceterus paribus elv:

A vizsgálaton kívül eső valamennyi tényezőt változatlannak tekintjük

Termelékenység:
Inputtényezőhözm elsősorban munkaerőhöz kapcsolódő fogalom:
Egységnyi output létrehozásához mennyi termelési tényező szükséges
VAGY
Egy termelési tényező-egység mennyi outputot képes előállitani.

Piac:
a tényleges és potenciális vevők és eladók, illetve azok cserekapcsolatainak szintere,
melynek legfőbb tényezői a kereslet, kínálat, az ár és a jövedelem.
FOGYASZTÓ KERESLET

VERSENY

VÁLLALAT KíNÁLAT

2
Racionalitás- preferencia rendszer:
Célok: Következmények, alternatívák rendelkezésre álló információk, szubjektiv
értékelmélet,szükségletek végtelenek- lehetőségek korlátozottak

SZÜKSÉGLET - IGÉNY - KERESLET

Szükséglet: hiányérzet, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére

Igény: tárgyiasult kép ami megoldást jelenthet a szükségletre
Kereslet: Képesség és hajlandóság valaminek a megvásárlására

Hasznosság:
Kardinális: egy termék fogyasztás által elért hasznossága számokkal mérhető
Ordinális: A termékeket csak rangsorolni lehet

Fogyastztási elméletek alapfeltételei:

- a választás tárgya a piacon megtalálható termékekből összeállitott jószágkosarak
- a döntés célja a haszonmaximalizálás
- A fogyasztó teljes körüen informált
- a fogyasztó racionális és szuverén
- a keresett javakból nincs hiány
- A fogyasztó a jövedelmének a teljes egészét elkölti ( nincs megtakaritás)
-Eltekintünk az időtényezőtől
- Cél a végső fogyasztás
Termék lehet preferál, diszpreferált és közömbös

Közömbösségi görbe:
az egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok
mértani helye a fogyasztói térben

Közömbösségi görbe jellemzői:

-negativ meredekségü , origóra konvex görbék
- nem metszhetik egymást
- minden ponton csak egy görbe mehet kerszetül
- folyamatos ( bármely kettő közé behúzható egy haramadik)
- az origótól távolodva egyre magasabb összhasznot ér el a fogyasztó
- nincs telitődés, a preferencia-rendszer monoton (korlátlan termék)
- A termékek egymással tetszőlegesen helyettesithetők
-A fogyasztó az átlagot preferálja a szélsőségek helyett

Helyettesitése ráta:
az az arány, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra.
x y
Helyettesitési határráta:
Az egyik jószág (y) azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a
másik jószág (x) tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából
Helyettesités a kardinális elméletben:

A helyettesítés a közömbösségi görbe mentén jobbra haladva változik, egyre kisebb

lesz az az Y mennyiség, amit a fogyasztó hajlandó feláldozni az X fogyasztásának
további növelése céljából (MRS csökken).

Gossen I törvénye:
Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve (miközben a többi jószág fogyasztása
változatlan ) a hasznosságérzet folyamatosan nő , de ez a növekedés egyre kisebb
mértékü. Azaz a pótlólagos jószágegység elfogyasztásakor az összhaszon egyre kisebb
mértékben nő

Infelxiós pont: görbületet vált a függvény (gyorsból lassúba)

Nincs haszon a telitettségi pont után (q*)
MU – Összhaszon hogyan változik egy pótlólagos elfogyasztott jószágegység esetén
(tökéletes, semleges, kiegészités, helyettesités)

Költségvetési korlát:

Költségvetési egyenes:
azon pontok összessége két jószág esetében, amelyek adott pénzjövedelemből (I) ,
adott árak (px. py) mellett a kövedelm teljes elkötésével megvásárolható
jószágkosarakat reprezentálják
Költségvetési egyenes változásai:

(fogyasztó, jövedelem, árarány)

A fogyasztó optimális választása:

(Gossen II törvénye , optimális választás)

- egy pontban metszheti, ha kettőben metszi már nem jó
-jövedelem elköltés e a legnagyobb hasznosságérzettel
Jövedelem hatása a fogyasztásra:

A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelm és

változatlan árak esetén. A B C
ICC
Engel görbe:
A fogyasztó jövedelme és egy adott jószág mennyisége közti viszonyt mutatja
változatlan piaci árakat feltételezve.
(inferior)

Ár-fogyasztási görbe PCC:

A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, amennyiben az egyik

termék ára változik, míg a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan

Egyéni kereslet görbe:

Egy jószág árának és valamely fogyasztó által leresett mennyiségének a függvényszerü
kapcsolata.

Kereslet törvénye: Ha egy termék ára nő akkor a kevesebbet veszünk belőle.

Giffen javak: Nő a termék ára DE a kereslet is nő

3
Egyéni kereslet:
Egy fogyasztó által egy adott termékből keresett mennyiség a termék árának
függvényében

Piaci kereslet:
Egy termékből a fogyasztók által összesen megvásárolni kívánt mennyiség a termék
árának függvényében

Nyáj-hatás:
Azért vásárlunk mert más is
Sznob- hatás:
valamit csak addig érdemes megvásárolni a fogyasztónak amig csak kevés van belőle
Veblen-hatás:
Kevés vagy nem látja át az információkat--- csak az ár alapján dönt

Keresletre ható tényezők:

-Jövedelem változás
- Kiegészitő termék árváltozása
- Kiszolgált piac létszámának változása
- Helyettesitő termék árváltozás
- Várakozások
- Izlésre ható információk

Rugalmasság(elaszticitás E):
A kereslet rugalmassága általánosságban azt mutatja meg, hogy hány százalékkal
változik a kereslet egy tényező 1%-os változásának hatására ceteris paribus.
A kereslet árrugalmassága:
megmutatja, hogy egy jószág árának 1%-os változására termék kereslet hány %-kal és
milyen irányba változik

Ha a rugalmasság negativ akkor normál

Ha a rugalmasság pozitiv akkor giffen
Ha a rugalmasság nullával egyenlő akkor semleges
KERESLET ÁRRUGALMASSÁG VISZONYA!

Ha a rugalmasság negativ akkor inferior

Ha a rugalmasság pozitiv akkor normál
Ha a rugalmasság nullával egyenlő akkor semleges
KERESLET JÖVEDELEMRUGALMASSÁG!

Ha a rugalmasság negativ akkor kiegészitő

Ha a rugalmasság pozitiv akkor helyetesitő
Ha a rugalmasság nullával egyenlő akkor semleges
KERESLET KERESZTÁR VISZONY!
Rezervenciós ár:
Az a legnagyobb pénzösszeg , amit a vevő hajlandó megadni egy adott temékért. A
rezervenciós ár többek között az egyén preferenciarendszerétől és jövedelmétől függ

Fogyasztói többlet :
a rezervenciós ár és a piaci ár különbsége, másrészt a jószág összhaszna és piaci
összértéke

Bizonytalanság kategóriái:

Bizonytalanság szintje jellemzők Példák

Bizonyosság A kimenetelek ismertek és Fizika törvényei
a valószinüség is ismert
1. Objektiv bizonytalanság A kimenetek ismertek és a Szerencsejáték
valószínüség is ismert
2.Szubjektiv A kimenetek ismertek, de a Tüz,autóbaleset,
bizonytalanság valószinüség nem ismert részvények
3. Teljesn bizonytalanság A kimenetek nem teljesen Ürkutatás, genetika
ismertek és a
valószinüsége is ismeretlen
Kockázatkezelés:

Ex- ante:
megelőző intézkedések, minden ide tartozik ami a megelőzést segiti pl.:információ
gyüjtés, statisztikák, tabellák
Ex-post:
Kellő mértékben képesek a bekövetkezett problémák következményeinek a
mérséklésére
Robosztus vagy ellenálló foly.:
Olyan intézkedések és folyamatok életbe léptetése, melyek csak csekély vmértékben
vagy egyáltalán nem érzékenyek az adott kockázat kedvezőtlen hatásaira.

4
Vállalat:

Üzleti vállakozás:
Olyan emberi tevékenyés amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói igények
kielégitése nyereség elérése mellett.
Vállalat:
az üzleti vállakozás szervezeti kerete: a modern társadalmakban jogilag körülhatárolt
olyan struktóra , amleyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek
végbemennek.
CÉLREDNSZER:
INPUT – OUTPUT
KÖRNYEZETE A PIAC
TRANZAKCIÓKAT FOLYTAT
ÁRBEVÉTEL, KÖLTSÉG ÉS PROFIT

- azok a természetes és jogi személyek, továbba jogi személyiség nélküli

gazdasági szervezetek amelyek: Saját nevükben és saját kockázatukra, nyereség
és vagyonszerzés céljából, üzletszerüen, ellenérték fejében, termelő vagy
szolgáltató tevékenyésget végeznek
- A szervezet üzleti vállakozás, ha:
önálló célok megvalósitása
profitorientált: cél a túlélés és a nyereséges gazdálkodás
 Kockázatot rejt magában: környezet bizonytalan
Valós piacon müködik

Egyéni és piaci kínálat:

Egyéni kínálat:
függvény amely megmutatja hogy egy adott termelő adott
árak mellett mennyit képes és hajlandó megtermelni és piacon
eladni egy adott termékből
Piaci kínálat:
függvény, amely megmutatja, hogy az összes termelő
különböző árak mellett mennyit képes és hajlandó megtermelni
és piacra vinni az adott termékből
A kínálat törvénye:
ha nő a termék ára, a termelők hajlandók több terméket termelni és piacra vinni, ezért
a kínálat függvény pozitiv meredekségü

Kinálatot befolyásolja:
-A termék ára
-Termelők száma
-technológia
-a tényezők ára

Kinálatra ható tényezők:

- termelési tényezők árváltozása
- technológiai fejlődés
- helyettesitő termékek
- kiegésziutő termékek
- alapanyagot biztositó ágazat alakulása
- kinálati oldal szereplők száma
Kínálat elmozdulása:

Árváltozásnál maradunk a görbén, viszont technológiai változásnál változik a görbe is

Marshall-kereszt:

(Marshall, túlkinálat, túlkereslet,túlkinálat, egyensúlyi ár)

Változások a piaci egyensúlyra:

Pareto-hatékonyság:
Egy embert kedvező helyzetbe hozunk, úgy, hogy senki másnak sem ártunk akkor ez
pareto-hatákonyság.

Elosztását pareto-optimumnak nevezik