KÖZGÁZ ZH XDDDDDDDDDD

1
Közgazdaságtan: annak a tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a
társadalom miként választják meg a szükösen rendelkezésre álló, alternativ módon a
felhasználható erőforrások alkalmazásat annak az érdekében, hogy a különböző árukat
termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagja és csoportjai között a
folyó és jövőbeli fogyasztás céljára.

Mikroökönómia: Gazdasági szereplők – egyéni döntések –erőforrások – szükösség -

gazdálkodás

Javak csoportositása

Szabad javak: A nem emberi munkával előállitott, természet adta javak.

Gazdasági javak: A termeléssel létrehozott javak
Termékek: Azon termékek, amelyek megfogható, tárgyi formát öltenek és igy
alkalmasak a szükségletkielégitésre.

Szolgáltatások:

Anyagi jellegü szolgáltatások: pl. a termékek fogyasztóhoz történő eljuttatása ,

raktározása, csomagolása.
Nem anyagi jellegő szolgáltatások: Valamilyen tevékenység közvetlenül elégiti ki az
emberi szükségletet Pl.:Oktatás, kultúra

Javak csoportisitása:

Magánjavak:
-Személyes szükséglet
-a fogyasztó azonositható (boltba megy vásárolni)
- fogyasztók versenyeznek egymással
- fogyasztóval az ár közvetlenül megfizethető
- e javak és szolgáltatások kinálatát a piacgazdasági körülmények között többnyire a
magántermeléük nyújtják.
Közjavak:
- igénybevételük nem személyre szóló, ezeket bárki , egyénileg vagy csoportosan
használhatja(közvilágitást nem viheted haza)
- A fogyasztó nem azonositható( társadalom egésze)
- a fogyasztók nem korlátozzák egymást, több és kevesebb fogyasztó is ugyan úgy
élvezheti ezeket a jószágokat , nem zárható ki senki
-árak, dijététel az igénybevevőkkel közvetlenül nem fizethető meg
- Állam feladata ezeknek a finanszirozása, a finaiszirozás az adóbevételekből
történik( magáncégek ilyen jószágokat nem alakithatnak)

Szükösség:
a szükséglet kielégitésére alkalmas gazdasági javak a szükséglethez képest korlátozott
mennyiségben állnak rendelkezésre
Szibériai család 40 évig élt elzártan

Termelési tényezők:
a termelés erőforrásai,amelyek a megkülönböztethetőek egymaástól aszerint, hogy
milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások előállitásában.
MUNKA: az emberi szellem képességeinek összességének , amelyeket a termelési
tevékenység során felhasználhat.
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK: Földterület, erdők, vizek, bányakincske stb melyek
eredeti , természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő
felhasználásra.
TŐKEJAVAK: a termelésben alkalmazott mesterséges gépek, épületek stb valamint az
ezek feletti rendelkezést képviselő pénz
VÁLLAKOZÓ: a többi termelési tényező kombinálása, kockázat- vállalással járó
döntések, tulajdonosi, vezetési, szervezési tevékenységek.

Gazdálkodás:
a gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük,
melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégithetők ki.

SMITH láthatatlan keze:

olyan piaci mechanizmus, amely a fogyasztóknak javakat juttat és az árak
meghatározásával szelektál.
Racionális cselekvés:

-Az a szándékos cselekvés : amelynek általános motívuma megfelel az egyéni

szükségleteinek és az adott körményeknek
-amelynek kognitív motívumaiban megfelelően tükröződnek az adott cselekvés
szubjektumra vonatkozó, rövidebb és hosszabb távon várható következményei,
és
-az alternatívákat figyelembe véve ezek a következmények várhatóan
optimálisak az egyén szükségleteinek egészére vonatkoztatva.

Gazdasági racionalitás:
minden olyan célkitüzés vagy cselekedet, amely jobb gazdasi eredményke elérésére,
vagy rosszabb eredmények bekövetkezésének elkerülésére irányul

Hatékonyság:

Optimális választás:
1. adott ráforditással a legnagyobb kibocsátás
2. adott kibocsátás a legkisebb ráforditással
Ez a hatékionyság!

Ceterus paribus elv:

A vizsgálaton kívül eső valamennyi tényezőt változatlannak tekintjük

Termelékenység:
Inputtényezőhözm elsősorban munkaerőhöz kapcsolódő fogalom:
Egységnyi output létrehozásához mennyi termelési tényező szükséges
VAGY
Egy termelési tényező-egység mennyi outputot képes előállitani.

Piac: a tényleges és potenciális vevők és eladók, illetve azok cserekapcsolatainak

szintere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, kínálat, az ár és a jövedelem.
FOGYASZTÓ KERESLET

VERSENY

VÁLLALAT KíNÁLAT

2
Racionalitás- preferencia rendszer:
Célok: Következmények, alternatívák rendelkezésre álló információk, szubjektiv
értékelmélet,szükségletek végtelenek- lehetőségek korlátozottak

SZÜKSÉGLET - IGÉNY - KERESLET

Szükséglet: hiányérzet, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére

Igény: tárgyiasult kép ami megoldást jelenthet a szükségletre
Kereslet: Képesség és hajlandóság valaminek a megvásárlására

Hasznosság:
Kardinális: egy termék fogyasztás által elért hasznossága számokkal mérhető
Ordinális: A termékeket csak rangsorolni lehet

Fogyastztási elméletek alapfeltételei:

- a választás tárgya a piacon megtalálható termékekből összeállitott jószágkosarak
- a döntés célja a haszonmaximalizálás
- A fogyasztó teljes körüen informált
- a fogyasztó racionális és szuverén
- a keresett javakból nincs hiány
- A fogyasztó a jövedelmének a teljes egészét elkölti ( nincs megtakaritás)
-Eltekintünk az időtényezőtől
- Cél a végső fogyasztás
Termék lehet preferál, diszpreferált és közömbös

Közömbösségi görbe:
az egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok
mértani helye a fogyasztói térben

Közömbösségi görbe jellemzői:

-negativ meredekségü , origóra konvex görbék
- nem metszhetik egymást
- minden ponton csak egy görbe mehet kerszetül
- folyamatos ( bármely kettő közé behúzható egy haramadik)
- az origótól távolodva egyre magasabb összhasznot ér el a fogyasztó
- nincs telitődés, a preferencia-rendszer monoton (korlátlan termék)
- A termékek egymással tetszőlegesen helyettesithetők
-A fogyasztó az átlagot preferálja a szélsőségek helyett

Helyettesitése ráta:
az az arány, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra.
x y
Helyettesitési határráta:
Az egyik jószág (y) azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a
másik jószág (x) tetszőleges kis egységgel történő pótlólagos növelése céljából
Helyettesités a kardinális elméletben:

A helyettesítés a közömbösségi görbe mentén jobbra haladva változik, egyre kisebb

lesz az az Y mennyiség, amit a fogyasztó hajlandó feláldozni az X fogyasztásának
további növelése céljából (MRS csökken).

Gossen I törvénye:
Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve (miközben a többi jószág fogyasztása
változatlan ) a hasznosságérzet folyamatosan nő , de ez a növekedés egyre kisebb
mértékü. Azaz a pótlólagos jószágegység elfogyasztásakor az összhaszon egyre kisebb
mértékben nő

Infelxiós pont: görbületet vált a függvény (gyorsból lassúba)

Nincs haszon a telitettségi pont után (q*)
MU – Összhaszon hogyan változik egy pótlólagos elfogyasztott jószágegység esetén
(tökéletes, semleges, kiegészités, helyettesités)

Költségvetési korlát:

Költségvetési egyenes:
azon pontok összessége két jószág esetében, amelyek adott pénzjövedelemből (I) ,
adott árak (px. py) mellett a kövedelm teljes elkötésével megvásárolható
jószágkosarakat reprezentálják
Költségvetési egyenes változásai:

(fogyasztó, jövedelem, árarány)

A fogyasztó optimális választása:

(Gossen II törvénye , optimális választás)

- egy pontban metszheti, ha kettőben metszi már nem jó
-jövedelem elköltés e a legnagyobb hasznosságérzettel
Jövedelem hatása a fogyasztásra:

A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelm és

változatlan árak esetén. A B C
ICC
Engel görbe:
A fogyasztó jövedelme és egy adott jószág mennyisége közti viszonyt mutatja
változatlan piaci árakat feltételezve.
(inferior)

Ár-fogyasztási görbe PCC:

A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, amennyiben az egyik

termék ára változik, míg a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan

Egyéni kereslet görbe:

Egy jószág árának és valamely fogyasztó által leresett mennyiségének a függvényszerü
kapcsolata.

Kereslet törvénye: Ha egy termék ára nő akkor a kevesebbet veszünk belőle.

Giffen javak: Nő a termék ára DE a kereslet is nő