Arcangelo CORELLI

(1653, Fusigiano — 1713, Róma)

- olasz zeneszerző és hegedűművész -

Rövid életrajz
Fiatal korában előbb Bolognában hegedűjátékot, majd Rómában zeneszerzést
tanult. Rövid németországi tartózkodás után, hazájába visszatérve, előbb Krisztina svéd
királynő, majd haláláig Ottoboni bíboros szolgálatában állt, mint hegedűművész és mint
zenekarának karmestere.

Művészete:
Corelli hegedűs volt, ezért zeneszerzői munkásságának középpontjában a hegedű
áll. Ezen a téren korszakos jelentőségű. Munkáit Georg Friedrich HÄNDEL és Johann
Sebastian BACH is ismerte.
A kamarazene terén a sonata da chiesa és a sonata da camera műfajait művelte
főleg triószonáták formájában.

Művei:
 48 Sonata a tré – Triószonáták 12-es sorozatokban, Op. 1-4
 Sonate a Violino, Op. 5
 12 Concerti grossi, Op. 6

La follia, op. 5, No. 12

A rövid témát egy sarabande dallam képezi és a basszus lefelé lépő dallamvonala
jellemzi. A következő 17 változat során az ostinato basszus hol megtartja ezt a
dallamvonalat, hol csupán a harmónia menetével utal rá. Hasonlóképpen variálódik a
sarabande téma dallama, ritmusa és tempója, azonban változatlan marad a harmóniai váz,
amelyre a zeneszerző a variációkat építette.
A „szólószonáták” sorozatát befejező follia (vagy passacaglia) nemcsak e műfaj
remek példája, de szerzőjének is legismertebb darabja. Témája a zeneirodalom
közkincseinek egyike, amelyet Ludwig van BEETHOVEN Harminckét variációja
éppúgy felidézi, mint Franz LISZT Spanyol rapszódiája.
 Georg MUFFAT szerint Corelli a concerto grosso műfajának a megteremtője.
Legismertebb szerzeménye ebben a műfajban a Karácsonyi koncert. Zenekari műveiben
többnyire két hegedűt és egy csembalót állít szembe a zenekar többi részével. Ezen a
téren Giuseppe TORELLI mintaképe, Händel pedig maga is írt concerto grossókat Corelli
stílusában.