Szerződéstípusok 6.

– Biztosítási szerződések

A biztosítási szerződések
Fogalma: A biztosítási szerződések alapján a biztosító kötelezettsége alapvetően a
szerződésben meghatározott kockázatra megállapított fedezet nyújtására terjed ki: a
kár megtérítésére, a szolgáltatás teljesítésére vagy valamely összeg megfizetésére
Jogok/kötelezettségek: A biztosítóval szerződő fél általános kötelezettsége pedig a
díjfizetés
Formák:
◦ kárbiztosítási szerződések (felelősségbiztosítási szerződés),
◦ összegbiztosítási szerződések (életbiztosítási szerződés, balesetbiztosítási
szerződés),
◦ az egészségbiztosítási szerződés.
Felelősségbiztosítási szerződés:
A biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződés szerinti módon és mértékben mentesítse
őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály alapján
köteles.
Életbiztosítási szerződés:
A biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont
elérése (vagy más esemény bekövetkezése) esetére a szerződésben meghatározott biztosítási
összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő
folyósítására vállal kötelezettséget.
Balesetbiztosítási szerződés:
A biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy
rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetését
vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatás nyújtását vállalja.
Egészségbiztosítási szerződés:
A biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben rögzített szolgáltatások
teljesítésére vállal kötelezettséget. Szolgáltatása ki- terjedhet a szerződésben meghatározott
egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek
megtérítésére is.

Kiegészítés - szerződések
A tartási és az életjáradéki szerződés:
  Fogalma: A tartási szerződés szerint a tartásra kötelezett a tartásra jogosult
körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a
tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
 Forma (Alakiság): A szerződés csak írásba foglalva érvényes [Ptk. 6:491. §].
 Jogok/kötelezettségek: A kötelezett kötelezettsége kiterjed a jogosult lakhatásának
biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátására, gondozására, betegsége esetén
ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére is [Ptk. 6:492. §]. A
szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával [Ptk. 6:493. § (1) bekezdés].
Ingatlan: Ha a tartási kötelezettség ellenében a kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák
át, és a jogosult felhívására a kötelezett nem ad megfelelő biztosítékot az őt terhelő
kötelezettség biztosítására, a jogosult kérelmére az ingatlan- nyilvántartásba az átruházott
ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni. A kötelezett szerződésszegése esetén a
jogosult a kötelezett által adott biztosítékból vagy – tartási jog bejegyzése esetén – az
ingatlanból kielégítést kereshet.

 Bíróság –módosítás/megszűntetés:
◦ A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére – mindkettejük
érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, ha a szerződés változatlan
tartalommal történő fenntartása – különösen a felek megromlott viszonya miatt
– indokolatlan.
◦ Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való
tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges
vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását élet- járadéki
szerződéssé.
◦ A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra
kötelezettet terhelő szolgáltatást. Ha a szerződés célja a módosítással nem
valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
◦ A bíróságot nem köti a felek kérelme, de nem alkalmazhat olyan
jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik [Ptk. 6:495. §].
◦ Ingyenes tartási szerződés is lehet

Életjáradéki szerződés:
 Fogalma, célja: Az a járadékszolgáltatásra jogosult életfenntartását, megélhetését
szolgálja.
 A járadékadásra kötelezett a jogosult javára – annak haláláig – meghatározott
pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a
jogosult pedig ellenérték teljesítésére köteles.
 Esedékesség: Az életjáradék havonta előre esedékes.
  Elévülés: A járadékszolgáltatásra jogosult a 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok
nélkül nem érvényesített járadékot nem követelheti bírósági úton.
 Mögöttes jogintézmény: Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés
szabályait kell alkalmazni.
A társasági szerződés:
Fogalma: A felek vállalják, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös
cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítik, és tevékenységük
kockázatát közösen viselik.

Az élettársi vagyonjogi szerződés:

Fogalma:
 élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban,
érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem
áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy
élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy
testvéri kapcsolatban.
 Mikor/ki/kivel: Az élettársak dönthetnek úgy, hogy egymás közti vagyoni
viszonyaikat, illetve a közösen használt lakás további használatát szerződéssel
rendezik.
 Forma: közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva
érvényesek.
Életközösség megszűnése utáni megállapodás: ekkor is megállapodhatnak a közös lakás
további használatáról – nincs alakszerűségi szabály A vagyonjogi szerződésben bármilyen
olyan vagyonjogi rendelkezés kiköthető, amely a házastársak között érvényesülhet. A
szerződés harmadik személyekkel szemben akkor válik hatályossá, ha a szerződést az
élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak
bizonyítják, hogy a harmadik személy tudott a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról
(vagy tudnia kellett azokról)