Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Castel A Bermunkatarsadalma

    Uploaded by

    attila seprodi
    13 views17 pages

    Original Title

    Castel A bermunkatarsadalma

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    13 views17 pages

    Castel A Bermunkatarsadalma

    Uploaded by

    attila seprodi

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 17
    TANULMANYOK Robert Castel A bérmunka tarsadalma A devalvilédis Mindazondltal a munkAsosztdly nem frontélis ttk8zetben szenvedett veresé- ‘get — mint példéul 1848 jGniusénak périzsi munkAsai, Sok mindent lehetne ‘mesélni a megszéllés eseményeir6l s a munkisosztdly egy részének az ellen- Allésban val6 részvételér6l, a felszabaduls eseményeir6l, a2 1947-es, szinte népfélkelésszeri sztrkokrél, az ,amerikai imperializmus” elleni harcokr6l, valamint a CGT és 2 kommunista part nekikeseredett tWrekvésérOl, hogy = legalibb szavakban ~ meg6rizzék forradalmisiguk Iitszatét. Mindezek egy, az 1930-as években kikristilyosod6 é a 60-as évekig elhiz6d6 tarsadalmi konfrontécié epizédjai. De a kllsOségeiben radikalis szembefordulis foko- zatosan eroddl6dik, s nemesak a politikai letben bekbvetkezett események hatiséra, hanem azért is, mert egy szociol6giai természett Stalakulds felsz4- molja az alapjait. A munkésosztdly megsztnik a bérb6l 616 térsadalom fej- loédésének az az aktiv élesapata lenni, ami kordbban volt. A mintegy negyven 6y alatt (a 30-as évelt6l a 70-esekig) bekdvetkezett véitozisokat gy sum- ‘mézhatndnk, hogy a ,.munkis elkUléndltsége” ugyan nem ét véget, de nem {lti mar be tbbs azt az ,attraktor”-szerepet,! mely az ipari trsadalom Iét- rejotte és kialakuldsa folyamdn sajétja volt.’ Az ipari bérmunkéssig a s26 szoros értelmsben elvesziette avt a tOrténelmi stilyst és horderejét, mellyel a munkésmozgalom ruhzta fel. A munkéssors, mint kiderlni létszott, nem hhordta magaban egy dj tarsadalom igéretét, vagy ha igen, hét nem hordta ki Annyira vite esak, hogy a bérmunka térsadaimsban kivivja jogét egy al | s6bbrend® helyhez. Vajon mik azok a folyamatok, amelyek egy ilyen tala- kulds felsofne mégtt munkélnak? Hogy bérmunkaviszony & ipari munkdssig egymésnak Ggysz6lvan szi nonimdi, az egészen a 30-as évek elejéig egyértelminek tGnik. A_munks DérxOl it és Ssszefoglal6 alapvetésnck szint 1932-es munkdjaban Francois ‘Simiand a legtermészetesebben posztulélja e felfogist: A munkabée” fogalmst a héekGznapi ayelvhaszndlatdltalsban tejes ma- stolértet6d6séegel a munkésokra vonatkoztatva tartja értelmesnek, vagyis * Robert Case: Les métomorphases de lt question sola, Pais, Fayard, 1995. Jlen 28 smunkban a ny ete fejeneténe dso eset kal i il Nc tl 4 Robert Castel, : sazokra, akiket egyrést a mezBigazdasipicselédck6I, mésrésat— a KeresKe> aaa nite igarban (3 a mezBpuzdasigban is) ~ az alkalmazotaktol dclembem ilalutvenetGktol, mérnOKokt6, a mindentélefelelbs beoseté M- ‘Yatalnokokiol szokés megkilonbézteti? Upyanis egyedil a munkésoszély az, melynek .szolgslatésa tsisn és vid Stagosanea mnka format ti”, amely J azonosthats suas Ke, aaa creat”? sTiszta 6s kizhr6lagos formét OWS” munkén természeiese tet ejunkat kell érteni, 8 mivel nem lehet nem tudorast venni a B6Pi 2 ee eA. Gimiand Kénytelen denyalni elemzését: a munkds ja maga kétkest rrunkajt adja bee, vagy legalabbis olyan munkaerst, melynek: dn, & Teayegus rése a Ketkozi munka’.* Azon Kivi, ogy ei izikai) marks reideemeékben végrehaitsjellegs, De hit vajon a2 akalmazotak maayon tele trnem puszia utasités-végrehajt6k? Simiand djabb Kligazitist tes7, sae rulkodikzavarrd:azakalimazotynem-fzikai munkit boest P= mel gis lye amelyben az anyag, materiisclem nem jelentOs" 9S ey falyact azckkal av GzemvezctokKel, méokokkel, igargarGkkal, a fuigdonosai a vallalatnak, amelyben doleoznak? Az. 6 tevékenyséat is stisztin és kizérolagosan munka forméjét Oli’ ‘Ok migrt nem ugyantigy ie he/aig alkalmazotiai a véllalatnak, tint a munkis? Simiand-ral minder cesetre 26 sem lehet ert see ciantileti, Simiand defenztv alléspontot foglal el, amelyen a torténe” tem Sayre inkibb tllépet, Referencijsal az ipai térsadalom Kendeteines ser ailapota szolgél, amelyben tinyoméréset az anyag kbzvetlen megan” Hauke veit a dominins. Marpedig a bérbdl él6 rétegek differencidldésa 9 rsovay evel mar cléagé elGrebaladottstidiumba jutot. Ennek sordn mind Viesoaglagosabba vil az ipari bérmunkésség silya a munkaszervezeiben, Tpbel kSverkez6en a munkéslét adottségainak fontossiga is. Ez a tendencta Sgeazen 1975 ig KOvethet: aig a pillanatig, mely a bérmunkss-térsadatom apote6risinak tekinthet6,° n “Torlfstk eloeztr is a bérb6l 16K arinydnak erbteljes ndvekedését az atv népesuégen bell 1931-ben még 50 szzalékot sem texz i (499), 1975-00 were 63 seaalck, At abseolt sxdmokattekintve a Fizika munessck etude sorolva a mezbpazdasépi bérmunkAsokat is) 9,7 miliGrs 86 mit Faire ent, Ezzel pérhuzamosan viszont a nem-mezSgazdaségi fiikalak ioe ee evstékben nt: 7,6 milliér6l 8.2 milliéra. De az aktlv népesség i deiben bekbvetkezet legjclent6sebb viltonss a bérbdl-fietésbdt ae a alkaadots vie, A fia mankind nem mye ta devényes paradigméja a ,munkadarab létrehozisa’-> Se emg (s-eayben a bérmunkaviszonyon bel elfoglait he Iyéneh) emelyrehat yltozsatShatflanl megsérk ata a7 yee is ekepecs, amelyet a munkfsovaynak az gar reader Pe mttnae Megoicet-e vajon at a Kézpontfontssipi, wmelye! tule om flrohdzeak,akikakér forradalmi serepKoxét probalsk flmagns- aot tirsadatmi rend véevescslyetlajsk bene? A vita a2 cs tesa eh obban ki, s Michel Crozier egyike a elsoknek, akik dey Osa ere earyay lecsengett a proletritus ideje™. .Vépervenyesen lezdnvt ar Me atmunk tténetének egy meghatrozot szakasra, 9 pote. ridtus ddvtandé. US tamredmeny azonban még nem egyértelmGy mivel a munkés ey sn etna otal iW, egy sageee elles zat ere ar egyik sein fz) munkSsoziy” 2200 fe tliat ate tie KOvetve oane Tee, aelyek a eed sd6kben St eset Somegontswreker. De t ) szreloket kik mind aaa eaanak a termelshen (a esdeségazafokban dolgozSkat oO ha lat lj eye inkdbb evez6 muni ayer a kaso, rezk, ls sin szakembereke, munkaserezt tvEbbrais MES mh eGtge i vlan manksk bard do ys Tos Soe mcenuljantagonzmst etGen ely sg0ncs 2 T I A eeu sexuepp, eet mon, Auk haavomdaye, Kass proleai jom foram alksdnak a a fladata mel, 2 OO ao siege al est, sareforsa Sake $eo0 ep pyro sal sabi, hayonsnys nko tay ltete? y fete then a munkAsosatly elpelgrosuldinak” eszméje ara 22 Are cae abemetkederehivakozik, amely env, old a tien: Sos esa A. beilszkedésiviey eay olyan trsadalombo, laa knyetrre 6 lee aitzastjuslmazza™ abba ame nen kaso, hogy mindikabb beolvadjn & OzED- Stal exoportok taka mozaikitba. Aly esoparik lene alispont igensakkiogz egymds es a eeeeban gy ervelésmdjk hangrekvésesokkalinksby politika alas anny serge Mallet bcs ez ipar dons lkalmazoit ser segues a mnkssostly asa val Repessen, en ag ator sazrept aon oj kategoil eza, ame 7a alam aks 6 exon a sora Sess ee ak sim eleedes)KOveteniben seine ep, Pe Sr ee ar 193 ban regadat eserGen megapasi, miyen A bérmunta tarsadaima 9 ee agua kvalht sake ra mst a 0 pho fle E oan Igy sajat sajétos érdekeiket védelmezve inkdbb a térsadalr al ety ere Ese eta Ha lm pola lets zi sta ee cee ye cre a nek a 60-as évekre jellemz6 felmagasztaldsa mégitt “f Spee pi nc }, $ arr6l, hogy ne hunyjon ki a ‘most kell Fafa oan CUD CoaibsUsecels nton a Duties me eae ~ mely szerint a munkasosztily felolvad a ké SS eae eee Sere kak ei tk elt tr ence cel \zt azonban elfelejtik aléhizni, hogy a mt ci re ie Ketan Sl aia dearly ehear bre fe ysztdlyokba. Az és 1960 kézétt lefolytatott vizs SalAtOk a Sook eaeneee bb 28 nem klenbti sl af a 30-40 6vekre jellemzs s'az elaebsiben ee ae irae ae maa Elkulniney ar letnédban Ge eas ésinkeats formar i. ‘a fogyasztasi szokésokrél legyen s26, v3 See ienr ncatne ae eee ae piaes lik a munkaskézeg viselkedéseinek sajatossigairél.”3! Mi in en ist vest a fogyastsban, de nem mindenk usjanazt foeyanzii: oe ene mondanak a tarsadalmi Skumenizmus ‘iniddinal, Ene ae le ee ete ae oe EE sae ty ie San ame eae Se Seen cee eee cae ‘lao xk ook trata ook Aige treeavessaien eee ee fen esas pe atl a ai ale meet recriiend i lak ap ra av hee ef ona sites es erase aaa rei rate pen ete es ero in Robert Castel,

    You might also like