A tulajdon tarsadalmasitésa* (1) A socials lam kibontakozis gy éreimezhettk, hogy a népobbts Fel enti’ ar ostlyhare else hivel Koza fl ft egy harmadik, ks szrep6. Ar lob) emit esytsal simmetiks porcickbasin- folk ol gular emit a job tsasgnak’ a nyomorulakal szmben Tans jtatosKegyessége, amt a Kzsdkednyetaknak Kisdkmanyolok tlle vivotl dir hatea,Srimmetibes poseiGk, hisgen semi nes, ami {us Ieetne hennfk, amibonegyeckedt lene. A soci lam vszot, ha gy tetsik, akkor Iep sun, amikor az eldkeéxcpek tOODE meat nem Kizilagosbirtokosaahstalonnak, a ngpnek pdig nem skeUlst Keadbe Neome a szocllskéndes megos. Ut, tre nyik a Kozvesek Selmi,» ej éclnet Koken a sco” sénak: WWE mar ner Anak Kiejeate, hogy az Gdekkonfikcsokat teres jobbisban el ‘Mcloldan® vagy ep ellenkezSleg~ foal erGvakkal kell lfrgatn i thsadalataz eect ki hogy AllbnbGa6 lye esoportok Koes, tigyalésos ton, Lonpomisrumokra kl t,t Kel pa te emberbar tirensigok moraizmsn, sel Kell harold a jvak setoselsa ees- iidtk szcilzmsak titkapts ‘Az aapkerdcsazonban az hogan szetezet de ire érvéyt magéak a kochatl teveknyseg, amor a fuljdonviszonyokba 68 gaatasdgba vald Koiveten beavatiouts iehlGsége ki van va. Francinredghan az ere Sroll6 Ketrett mepolds Kdalyozie, bar ngy fayekertel lia nei, onsen nz, iadaigos monkaval r,s 7 1848 foradalorl a IL Kraig Konsolidactjig taro ideak eget rinyomin hele, E olményeshoszadalmassg magyarata aban ek, hogy enor ib tnndent Kel radii, Oj mearoast Kell ado anak, hogy mit kot tisadalmat atermel6kKoletivma, mi jellemenze az ey sere- ask sabilyozisind tobbre Képs Mv ogee, miképpen ext Inez a tlajdont, ha ant aka, hogy Kepes laven Kézsséat vedelmet Pistons nme csebtsa az egyénterdkeket. Hogyan ft egysbe e hrm eleme anak az elvnek, mely els GetForm szolal a Szciis © Ax eredt mi 6, fez A tulajdon tdrsadatmastidsa 0 tiara? (Amelyen nem tn egyebet, inj gorarck azonKvivont teniverét, melyick kOsabnbetGen birtonsée(Gobe ma nem eeyedl atrlag a tuajdon biroklésnak figgvenye) Hogyan sitet llomnak fubbe-koveshe flilemelkednie az urimon levak esa wrt és ans 7 ‘Nem haszontalan nyomon kévetniink e faradsigos prébilkozdsokat, mivel cok hepezik ta alapzatt,amciyen az ynevezetgondvisel6 ~ azaz {pies ~ lam Felepal majd, Az is mepéeheyjik mjd baIOK, mit isa falmatan efike a ,gondvsel lan” ama, hogy kfejceze a szocilis dam tktieewcink Kent. statépidkban igyanis nines sem ama jll sis eteltegySnckre didésként hullé manndra emlékeatine. Br az lam sobkal inkibb szikiarkinak és Kukacoskodénak nevesletS, ami igencsak halls gyanaldun ita, mie is asandjak fel jutatsait. Olyan dam, anely kab sare fogot kilgantésokra tirekzik, smn arr, hogy ha tomban heverd pénahegyek kSabmbbsen Grdekelen sedtosnogagja legen, Sinnovécigi bevezstasr lgalabbannyiraGsetKsl a Elem, mint a agy- iekiség, Kibontakozisénak lassGslga, melyet az Gvatosel6chaladss & @ nehlzkes egy helyben jis viltakozia!jllememek, jt bizonyia, hogy Fel6dés dinamikajénak hatereje a Konfiktus,S bar meglehe, ninesensk patancsuralini alll, «soci lam ans mélységese js tcrmészt0. Roki koszinhetS a tirsdalmasio taladon lehorSs: egyke er a m0 Semnitis lesb hated hoeadeaina amely 1 ermimosoba olla & tuldon 6s monks Koz évsedeads kon Gj leosztis Legyen viligos mindenekel6tt, hogy egy ilyen dj szerepl6 felbukkandsa (aki- ben Kordntsem szabad részrehajlis mentes dOntObirot Linunk) nem megy andIkil, hogy el6zetesen két feltstelsorozat ne teljestiine. El6saBr is, hogy meglazuljon a patrondzs kiszoritisa, mésként sz6lva: vildgoss4 valjék, mennyite alkalmatlanok a morilis megrendszabélyozis e rendszerei arra, hogy az ,als6bb néposztilyok” Sletének minden mozzanztét, minden célki- ttizését megfolel6 formiba Gntsék. A 19. szizad epésrSt végickisér5 lass Grlel6dés nyomén kialekulnak az ellendllés g6epontjai a tirsadalmi rendnek az iti népek" sltal definilt koncepcigjaval szemben. De legalabb ennyire sziikség volt arra is, hogy kudarcot valljon — vagy legalibbis iddlegesen kiiktatédjék ~ a tulajdonviszonyok radikilis megddntésének egyértelmten forradalmi alternatfvaja is: a varsadalmi véllozas nem egyfajta hegeménisnale egy mésikkal torténé felvéltésa révén fog bekOvetkezni. A szocilis dllam Iétezének tételezi az osztélyamtagonizmust, s egyszersmind ki is Sr az eld, hogy szembesilin vele, Hajlamosak volndnk tigy fogalmazni, hogy szubli- malta azt, vagyis ~ végtére is minden szublimécionak ez a Kényege ~ egy ‘est vezetett be. ‘Az 1848-as eseményeknek az az értelmezése, melyet Jacques Donzelot javasol L’ Invention du social cimt konyvében, segit megragadni e folyamat iz tartalmat,! 1848 igenesak riaset6 figyelmeztetés a szocialis megbskitésIs Robert Castel kordbbistratégidinak hatésfokara nézvést: a nép (vagy legalabbis a parizsi munkasség) ismét el6zénli a nyilvnossig szfnpadat, & egy ideig rikény- szeriti kbveteléseit a korminyzatra, Az, hogy a munkésok ilyen veszélyesek Teheinek, arra viligit ri, hogy a térsadalom kormanyozhat6sdgéra vonatkozs elképzelések mégbtt valami alapvet6 ellentmondés feszil, ami szikségessé teszi az dllam szerepének kjradefinidlisat. Miutin a munkés-Ugy elbukout, s munkdhoe valé jog meglagadtatot (lik, olyan & korményzati megoldast kell talsni, amely valamennyire teret ad a munkajognak. ‘Az események menete j61 ismert. Februérban, az utca nyomésdra, az ide- iglenes korminy kikisltja'a KOztérsasdgot, az. dltalénos valaszt6jogot és a ‘munkahoz val6 jogot: ,A Kiztérsaség ideiglenes korménya kételezi magi, hogy biztosftani fogja a munkésnak munkavégzésébél val6 megélhetését. Kis telezi magit azt biztositani, hogy minden dllampolgér munkst talilhasson ‘magénak. Elismeri a munkasok jogit a maguk szervezeteinek létrehoziséra, hogy munkéjuk gytimdlesét élvezhessék."? De a mindezek megval6sftiséra szolgélé munkatigyi (vagy fejlesztési) minisztérium feldiltésat szorgalmaz6 népi kévetelésre a kormény « Commission du Luxembourg felilltésdval fe- lel, mely ut6bbi bizottsig nem tab véleményeket begyGjt6 s azokat meg’ tat6 instancidndl. Megnyitja a Nemzcti Mihelyeket, amelyek sokkal inkabb az Ancien Régime dologhzaira hasonlitanak, ahelyett, hogy a munkaszer- veeés igazin nyilvanos és KizBsségi rendszerei lennének. A mthelyek juni- uusban bekivetkez6 bezirdsa és felszimolisa azonban mégis Kirobbania a munkasok felkelését, amelyet véres megtorkis kéivet. ‘A munkshoz val6 jog RBvetelésének fiask6j4b61 levonhats Kévetkezteré- sek, s ezzel pirhuzamosan a felsGbb rétegek gyors rdbredése Snmaguk ayimkods j6tékonységi feligyeletének ingatagsigéra, olyan elbizonytalano- dst eredményez, amelyb6I hamarost kisarjad a ,szocislis” illetve a ,szoci- Alpolitika” fogalminak egy tj koncepeisja. .Nyités” ez, ,seemfelnyitd meg- rizkédtatés"®, s minden bizonnyal felkavar6 erejl eadbbenni arra, hogy mi- lyen mély szakadék vélasztja el egymést6l a republikinus idedlt (mely az ltalanos vélaszt6joghan mostantél fogva elnyeri megvalésulisit) & a szo- cialis demokréeiat, melynck reményével a périzsi munkissig visel6s vot Pierre Rosanvallon idéz ezzel kapesolatban egy ut6lag visszatekintve meg- dobbent6 nyilatkozatot, mely az. 1848. mércius 19-iki Bulletin de la Répub- Tigue-ben létott napvildgot (a széveget minden bizonnyal maga Lamartine Fogalmazta): , vélaszidjog minden dllampolgirt megillet. E torvény (mér- ‘mint az dltalinos vélaszt6jog) életbelépésével Franciaorszigban senki nem proletar t8bbé."' De a megdobbenés esak visszatekintbleg megalapozott — szémunkra, akik tudjuk a niese folytatisit. A republikinus hagyomény leg- lényege szempontjab6l (mely a Konzulitus 6ta egymist kGvet6 rendszerekkel valé szembefordulisban koviicsol6dot ki) a telis politikai szuverenités meg- valésitésa az alapvet6 kOvetelés. Ha sikerll végét vetni a nép politikai ki- semmizettségének, ez magaval fogja hozni szocialisfelszabadItasitis. A kor- Istozatlan Kéztérsaség olyan rendszemek bizonyul, mely kivétel nélkll, va Jamennyi polgéra széméra biztosita jogaik teljessée6t ‘Az 1848-as események szemléletesen bizonyijak in vivo, mennyite i= 26rikus ez a hit. Amikor a Bulletin de la République-ben megjelenik e hit- A tulajdon térsadatmastidsa 19 alls, Périzs hefalain még ott olvashaték a Déclaration du peuple souverain {ebruir 24-én kiragasztot plakitjai: ,Eayetlen honpolgér se tegye le fegy- tenet! Védjétek a barvikidokat mindaddig, amg jogaitoknak honpolgérként és dolgozdként egyardnt birtokaba nem juttok!"® Igaz ugyan, hogy a repub- {ikinus propaganda sItal megdolgozott munkAsok fokozatoran magukéva tt- 1k az dltalénos vélaszidjog poitikai Kivetelését’ ennél szonban fontosabb, hogy 8k maguk kidolgoatik a maguk sajt ~ és szdmukra alapvetS ~ kove telését: a munkahelyi viszonyok alivettiségét elitr szervezkedési jogot és 4 munkihoz val6 jogot S bar ha a munkslhoz val6 jog explicit modon meg- fogalmazott kivetelése vélhetSleg esak egy vékony muakiselit szlvigye, vagy néhiny szocialista teoretikusé (példdul Louis Blanc), a munkasok sszessége szimira mégis egytajta elemi Iésaikségletkéxt bukkan fel, 22 egyetlen megoldisként, ami kivezethetné Sket a nyomor & a figedség slla- potabsl. (Mar csak azért is, mert a 48-as forradalom egy silyos gazdaséei Wilsig Kell6s kézepén robban ki, amikor eendkivil nagy mérték a munka- nélkiliség.) E kévetelés vildgosan és félreérthetetlenilFogalmazédik meg 37 Emberi Jogok Nyilatkozata, a Manifeste des sociétés seertes atal Kiadott G valtozatiban Kettbs feladainak volt katelességtink eleget tenni: megteremteni a kd sasdgi dllamformdi, lefekietni egy ij tdrsadalmi rend alapkdveit. Ehhec hiven, februar 24-ikén Kiharcoltuk magunknak a Kéztarsasdgot: a polititai keérdéstelvégectktehat, Mit akarunk a tovdbbiakban? Megoldani a Socialis kkérdést és! Orvosolni a muankdsok szenvedéseit, érvényt scerecni az ijrafon ‘galmazort Emberi Jogok Nyilatkozatdba belefoglaltelveininek... Elsés leg- {ontosh jog, mely minden embert megillt:joga legyen eri! [Nehéz lenne ennél érzékletesebb tenni, hoayan is fogalmazzak ja, sajst szilkségleeikbst Kiindulva a munkssok a szocidlis kérdés bent, A rain- kei sedmara az élthez valé jog egyetlen szocidisan megfogalmazhats for- mija a munkahoz vald jog.!! Az 6 seiméra ez ugyanazt jelenti, mint a t- Iajdonnal rendelkezOk szdmra atulajdonjog. Egy ilyen kévetelést6l persze, még a legitim m6don, talinos, ttkos vilasetésok nyomdn sailetett Nem zetgytlésnck is clakad a Iélegzee. Hiseen nem kevesebb kévetkezik bel6le, ‘mint az llam és a trsadalom KG26tti viszony alapvet6 lalakitésa, s annak inénye, hogy eltintessék a tulaidon és a munka K6z6tt hizid6 szakadékot, Ss végbemenjen az ipar tulajdon trsadalmasitésa, E kévetkezményeket Marx 1% Oszdlyharcok Franciaorseégban cimti mivében viligosan kibont: A ‘munkra val6 jog mbt oft ala tOke feletihatalom, a tke felettihatalora rmogoit a termelési esekGz0k elsajititisa, a sadvetkezett munksoszélynak val6 alévetésk,tehat a bérmunksinak, a tkének és kolesonds viszonyuknak rmegszintetése."!2 Mindez nemesak afféle ,marxisa”elemaés. A Nemzcigytlés tabbségét s a tisadalmi rétegek tobbségi érdekeit Képvisel6k (legnagyobb formatuma sz6sz6l6ik Thiers é Tocqueville voltak) sem litjk maskent a kérdést, 6pp 2ért utasiték el aly indulatosan a munkahoz val6 jogo. S nem lija masként 42 a politkus sem, aki e kBvetelés £6 szorgalmaadja, s aki a februdr 25-iki Dekrétumba belefogalmazza az elvet, nevezetesen Louis Blane: ,E Dekréeum megtogalmazasakorteljességzel viligos volt eltem, mily ekiveleaést jelent20 Robert Castel, a kormény seéméra: nem férhetet kétsée abhoz, hogy ezen elv exak egy oly szocilis reform nyoniin vilhatalkalmazhat6vi, melynek vezérelvél a szet- verkedési jog szolgal, véekivetkezményéil pedig a proletaritus megs7iné= se. De ~ az. én oldalamrél nézve — éppen ebben rejlett az értke."!? Mindezek alapjén talin megkockaztathatjuk, hogy a munkshoz. val6 jog kkovetelése a 19. szizad kézepi Franciaorsz4gban Gnmagéban horda bukisé- nak sziiksSgszeriségst. Ehhez azonban rdgton hozza kell tenniink, hogy © bbukés egyben a szocislis kéndés forradalmi alterativéjinak (vagy altematt- véinak) bukisa is; tovabbé azt is, hogy bizonyos értelemben a. forradalmi opei6” vereséget soha tSbbé nem fogia igazdn kiheverni, Nem mintha a forradalom elvérzett volna a jtniusi barrikédokon vagy kEs6bb, a Rendpéit lta kéeben tartott parlamenti vitékban.'# De dint6 és visszafordithatatlan eltolédas kivetkezeit be, annak ellenére, hogy mintegy htisz évvel kés6bb a périzsi Kommiin nagy/absl ugyanezen (s ugyanesak vereséabe fut6) forga- tkényv szerinthaladt.S A soocilis kérdés megoldésénak radiklis javaslatai bizonyos értelemben illegalitésba szorulnak vissza, Megvalésttésukhoz. a Kértirsasig rendjénck teljs felbortéséralenne sziksée (amiher. a forcadalmi partok szerint népfelkelés vezethet el) Et6rténelmipillanattl idejét miiltnak ‘fink abban reménykedni, hogy az éltalinos vélaszt6jog alapjn felépil6 po- Titikai demokrécia struktrdiba kézvetlenil beleszervilhet egy, a munkahor. val6 jogot biztostt6 szocislis demokrécia."6 De 1848 utin a helyzet a gySztesek szimara sem maradt tObbé a ségi Léisd a Koztérsaség ,a francia nép nevében” 1848, november 4-En elfozadott Alkotménydinak 8. artikulusdban a munkioz val6 jog Kivetelésére adott ‘mérsékelt” vilaszt, amelyet ill szembedlitamunk a februir 25-iki Dekré- tumban fogalmazoitakkal A Koztérsasdgnak kitelessége védelmet nyijtani valamennyi polgérinak, mind scemélyét, mind esalddjat, mind valldsdt, tulajdondt, munkajdt illetden, $ mindenki szdméra biztosttania kell a minden embert megilleté tanul- ényokhoz valé lehetGséger. Testi témogatissal gondoskodnia kell a r~ sconuliak léifenntartésard, vagy igs, hogy az erdforvdsai nyijtota korldt- ott lehetiségekhez mértenelldsa dket munkével, vagy pedig ott, hol csalddt ‘jn nines kihes fordulniok ~ azzal, hogy segélyesi azokat, akik nem képesek dolgosni."” ‘Nos, ¢ megiogalmazts szinte s26 szerint K6vetia Comité pour lextinction de la mendicité sal javasol intézkedéseket, melyek aztin az 1793-as Al kotményba is bekeriliek. Ismet el6rdngatik a munkaképesek és -képtclenck kSabtti nevezetes (és sok sriz éves miltra visszatekints) dichot6mist, hogy segttségével socidlisan megoszthassak a tétsadalmat. A yhétrinyos helyzet” hhagyomsnyos gondolkodésmédjat képviselok szaimira mindez gy értelme- 6dik, hogy a segélyhez vals jog ismét megerGsitttett — a Kéztirsasig ,kO- tclessépér6l” esik 526, még ha (,csaléd hijin”) Iehet6 leginkabb megszorit6 formajaban is. Az inségesek misik esoportja ~ a munkaképes szegények — seiméra (Korb jelentOsen étfedi a munkanélkili munkasok korét) a megio- szalmazés ugyanazt a bizonytalan igéretettartalmazza esak, mellyel mir a Comité de mendicité,ilewve a Konvent is hitegetett: ,er6forrisai nysitotta orlatozot lehetOségeihez mérten lissa el Sket munksval.” Ugyan kik fog A tulajdon térsadalmastidsa ai lintGbirdként kjelSini, hol hiizSdnak e Koritok, ha nem épp azok, akik az eroszak fegyverével utastotik el a ,testvéi timogatis” maximalista vélto fatat, 8 munkshhoz val6jogot? Nyugodtan Kjelenthetjk: a los atasadami tmunkaszervezet megvaltoztatésa, a kézhatalom minden beavatkozési kisér- fete téren halott bet, ioit malaset marad Tsmételn€ magét a t6rténelem? Vagy ~ ami még rossaabb ~ egyszertien «sak dadog? Nos, nem egészen. Egyfel6luzzal, hogy t6bb mint félevszizados (Csipkerézsika-sImabsl felélesztete a segélyhez val6 jogo, a Mésodik KOz- tirsasdgelismeri mindazon uralkodé dramlatok hidnyosségait,amelyek a rektdrium ta egymassal egybehangzsan ftéletet mond a ,tOrvényes joe konysig” fob. Az Alkotményoz6 GyGlés a segélyezést koordinal6 nagy- szabést térvényen dolgozik, de feloszlik, miel6tt még megszavazhatnd.( szont sikeril megvaléstania a périzsi Assistance publique reformjst.) Az 1849 mjusatolhelyébe lps, nalajécskin konzervativabb,s az Egyhd7 tal cergsebben befolyasolt Térvényho26 Gydlés Segélyezési Bizottsigot fog fel fifani; elndke Armand de Melun, a javaslatok clbterjesadje Thiers ~ nem kell flnitehét, hogy tilsigosan merés2 kSzsegélvezésirendszert dolgoznak ‘maja ki.I® Hasonloképpen, az ara irinyulé probslkozisok, hogy a segélyez6 pénztérak hivatalos elismerést kapjanak,s Ictrehozassék exy orszagos nyug- Atjpénctér is, Kets ellendsba titkiznek, mind a liberilisokéba, mind a twadicionalistikéba, akik szigorian ragaszkodnak az Onkéntességen alapul6 csatlakor4s — a szacidlis gazdasia logikijénak oly Kedves — gondolatahoz.”” ‘Az 1851. december 2-iki illamesiny véget vet e Felenk probilkozsoknak [Ava tny, hogy mind a konzervativok, mind a ,holnap republikénusai™™9 tomegesen csatlakoznak Louis-Napoléon Bonaparc-ho7, valdszinileg azzal ‘magyarézhat6, hogy a Kéztarsasagnal alkalmasabbrak vétek egy diktatirat s.rond és a térsadalni béke szlirdalapokon valéfenntartisira. Nem 2arhats az a feltéelezés, hogy id6vel, ahogyan lassan eloszltt volna a tulajdonosi rélogeknek a jniusi eseményeket Kovels elementiris félelme, a Misodik Kéztérsaség Kibontakoztata Voina az 1848. november Alkotminy Pream- bbulumaban bennefoglalt, mérsékeltszocilis programat. Sans azonban, hae szontalanjsték képzeletben tjraim a trténelmet. Ami biztosnak latszik, az Jnkabb a, hogy a Maso Csssere flbeseaktota a ny vnos vt mely nl folyt, hogyan kezeljgk a szocilis kérdést egy demokratikuséllamban 2! Se vita majd esak akkor kezdédik va, amikor a resteurslt Keztérsasig Konszolidilédni Kezd: az 1880-as évek tdjdn. Még mindig vannak ees el- lenfele, akik jobbrét timadisk, de fenyegeti mira munkésmozgalom ki- bontakozssa 6 radikalizslodise is. A szocilis helyzet flvetete 46s, eb- bal kivetkezben, egyévtelmiien politika kérdéssé vAlik, + az dllam tovabb mar nem térhet ki a vélaszadds el A vita jazi Kérdése aki forog, hogy az dllam milyen médon érthatja bele magét a szovdlis problémak kevelésébe, Ha a Mésosik Koztarsasig © kkérdésben igen visszahtiz6d6 maradt, ez vélhetGen nemesak konzervatviz- usin milo $ nemesak azon, hogy ne Erette volna mex: a szocisls kérdés rnélyén politikai kérdés bajik meg. Emre ugyanis 1848 jéniusa nyilvinval6 6 tagikus bizonyossiggal szolgali. Az azonban bizonjtalan maradl, hogy ri lenne a méd, ahogyan egy Allam insramentdisan beavatkochatna e prob-2 Robert Castel lémak sorsiba. A két rndelkezésr 6 opcié mellé~ melyeket a szemben- fle felekelégtlennek,iletveelfogadhatatlannak mindsitenek ~ Ki kell ta- idl egy harmadik irdnyvonalat:« iberalizmas és a felvlégesul konzerva- tivizmasszSvetségbe fori, mely meskiliboztetheetenl eeybemos szo- Shilis beavatkozist és mordlisaktivizmust; az elkoteleSdést a mellet a s20- Sialis” mellt, mely 1848 & a Kommin veresége ellenére mindinkabb tree hadit a munkssig Kirében, de a politika rendszer tljes salakitiat ip nyelné,semint nem tarhat szimot tBbbsést timogatiea. ‘A problema valdjaban kets. Az Alam oldalérél gy vetdik fel, hogy nem Konnyen mutatkorik megoldas arr miként leet Kijtszani egy Kezbeavatozdsra kimondatt, majdhogynem teljstilanat(melytovabbra i valtozatlanal krédgj a theiSs rtepeknek), misfel6l pedig azt a veszéyt, amit az dllamnak a munkssostily reser, felszabaditasuk érdekében veg bevitt kisajétitésa jelent.? De a masik pdlus, a ,kollektivum” oldalérél sem_ tik egyscerinek a dilemma: hidnyzik a saikséges aap egy szocialis po tika dsezhangz6 leverényléséhez. Egyfeil a Kollektiv kotel&K,ismerve, @ muna parfogds strait, morals elkdtelozotséagéfajulhat; mate viszont a ,kollektvizms” veszeiye fenyeget, az egyeniség kodstozisa, a tagéntelajdonkezbssépivg tele, gy, akogyan a a foradalmi szocializmus visstan febukkan. ‘\'seocdlis kérdésnck — végi is a Harmadik Kéztrsasig lal kindlt — regolésaazon milo, hogy eme2 képes vol exybeileszeni a probléménak tra kétaspektusd, amikortésttta Alla beavatkorés i Koneepeiojst, a kozdssegiségrelitésénak Gata Kidolgordsaval (Es viszont.) Mint Léon Bourgeois mondja: Az elszigctelt ember « priori 6s absaraktfogalmdnak lvetstvel természetes szoliaritis trvenyenek feismerése exy esapésra Scétfoslatja az dllamnak azt az ugyancsak @ prior és abseraktfogalms is, mely emezt az embertl elves, s gy Tordja vele szembe, mint elk Ion oglanyt vagy mint oljanfesobb hala, amelynel a Teme vet A. solidavités torvényeinek felismertse” — ez, lényegét tekintve, nem ‘egyéby mint annak felismerése, hogy az egyes részelemek az egészhez val6 viszonyukat tkintve a kélesonés egymésravtalsigok bilinesébe veretek:ter- észetérvénye ez minden él6nek, s ez az emberiség tGesadalmi trvénye is, «Az emberek, kbz6sségeiken belil, ugyanigy a kolesonds egymésrautalsag Figadséqi kdielékeibe dgyaztatnak tartatnak sltalok fogva, valamint a tr sd5 minden pontjén minden létez6 és minden test is.”2 Léon Bourgeois, a Harmadik Kezidrsaség saletéséné! babéskod6 ,aladéspari republiksim- sok" kulesfigurdja, a szilet6felben Iév6 szociol6gia minden eredményét ki aknézza, killondsen a durkheimi szociolégiset, mely a liberdlisantropolégia alaptézisét vti cl at, amit az el626 fejezetben.smetodol6giai individual musnak” minGsftetem, azaz azt a halandéségot, hogy a térsadalmi jelensé- gekben merdben csak egyéni kezdeményekre visszavezethet6vallalkozdsokat lassunk. Durkheim munkéssdga megalapozza és érvényre jutaja az. e7zel pen hogy ellentétes ltismédot, amit a térsadalom ,szociologikus felfoxs- sinak” nevezhetink. (S hogy ez Korinisem tautol6gi, azt jot mutatja a tik beralizmus példsja, amely ~ éppen ellenkezbleg ~a trsadalom individualista A tulajdon sérsadalmasidsa 2 lméletét dolgozza ki.) A kollektivum e sui generis valésdgénak kimunkisa mdr Saint-Simon és Comte munkissigsiban megjelenik, 8 mjd Durkheimnél Al Gsszerendszervé: bteznek nagy, objekti szabdlyozcrendezerek, a2 dtfog6 folyamatok maguk alé gyGrik ae egyéniiniciativekat, a trsadalmi jolenséuek tay Iéteznek,.mint dolgok". Ennek megfelel6en a térsadalni lnyként fel- fogoit ember esak azokba a kbzsségekbe boSgyazottan bit létel, melyekek onzisteneisit ~ Durkheim szerint ~ végs6'soron a tarsadaimi munkae megoszsban elfogllthelyikbiztosita?> A szociliskérdés djrafogalmazisa Szempontjabsl Durkheim szerepe per- dlon6: 6 érti meg s testi vilégosss, hogy az ipa trsadalor sajtagosan Gj viszonyokat teremt az egyes trsadalmi egyedek kz, amelyek (Bb nem épilhctnek fel a primér trsadalmisig ,testkézelségen” alapulé védelmi rond- szerén ~ ezt neveri ,mechanikus” szolidartisnak. Eu6l keedve djdlag fel kell vetni a trsadalmi kitelék kendését: hogyan vet6dik fel a tomeges illeszkedés veszélyének rmyékaban 616 moder térsadalomban. Az orga us” scolidartésteremt alapot annak az ij létexésmédnak, melynek a ipa {Grsadalombandltainossékellvilnia A rmunkamegosztés felételezi a mind specilisabbs val6 feladatok esymést kiegészit6 volét,objekt alapin van tehst annak a gondolatnak, hogy a modern térsadalom nem egyéb, mint egyenléilen, dm egymdssal kélesonds figgési kapesolatban dlls tdrsadaimi helyzetek Bsscessége t6telszembefordithat6 a Hiberalizmussal: nem a szera6déses viszony a tarsadalmi kételék alapj, .nem minden része kontraktulisclvG egy szerz6- <ésnek". Olyan elofeliieleken nyugszik az, amelyek seorosen a tarsadalmi ‘munkamegosztisban elfoglalt pozicishoz kis6dnek, De a durkheimi téel a kelleltivizmussal is szembefordbat6. .A k626ss69" nem forithats szembe az, egyénnel, kézdsségek vannak csak, amelyek a tésadalni szerkezetben kilonb6z6, im egymést kiegésat6 helyzeteket foglanak el, EDUOL az elki- lonboz6desbal sarjad exy tirsadalom szivevényes sazdagsdga, ,organikus” jellege ~ szemben a hasonléségok egyszeri, mechanikus” egymds mellé rakisival, melynek végeredményéil csak tOmeget kapunk, A kllOnbségek 6 imerdependencisk ¢ bonyolut egymésbajatssét annal is inkib fEl6 gonddal kell 6vni €§ vigyéeni, mort a térsadalmi munkamegosztésfejl6de- Sével ndvekednek a trsadalmi széthulls KockSzata. A szoldartst, a te sadalom kocSanyagét, habarcsit életre kell ivni, s azutén dgyelni kell ri, minél bonyolultabba valik egy trsadalom, anna inkAbb. Ez egyben racio™ nals érvként szolgill az olyan trsadalmi gyakorlamak vagy politika teve- kenységnek, mely maga elé azta cét tii, hogy megbvizz ise eat a2 egységet a kilinbzBségben, a trékeny.csoddt, melynek véghezvitelére egy modem tirsadalom képes Iehet, de melyben kudarcot is vail. Ez a tirsadalomfelfopss 2z dllamnak a kilonbdz6 kollektivumok érdeke- ivel szemben érvényesti6 szabélyor6 funkei6ttulajdonit Az dla a térsae ‘alom gondolkodésénak szerve.”™ Elvitahatatlan, hogy Durkheimnél magé- nile szevep elemzése meglehetGsen forms marad, mivel fSleg az elkil- nile érdekek felett domObi6i szerepbe iktatot dllamappardtus kepviseloinck Pértatlansagat hangsdlyozza.> Léon Bourgeois a2, aki ~ felelés posztot be- {Gl poltkusként ~ gyakorlati, operacionalis nyelvze fordtja majd le ezt a4 Robert Castel sgondolatot. A térsadalom azoknak a szolgltatésoknak az OsszessSge, ame- iyekettagiai egymisnak Kilesondsen nyGjtanak, Ebb61 az kévetkezik, hogy rmindenki adésa mindenkinek, annél is inkabb, met hisz. az egyén, amikor vildgra jon, a térsadalom mir elGzetesen felhalmozott gazdag_vagyondba extippen bee, s abbol merit. A kézésséggelszembeni kételezttségek pusztin sak kfejeik et az ,ad6si helyzetet, mely minden,tirsadalomban 616 em- ber sajtja. A kétele76 elvonésokat, a javak és szolgtatisok dractosztisat teht nem olyképp kell tekinteniink, mint az egyéni szabadség ellen elkivetett rmerényt,Olyan visszatéiésnek kel tekintennk, mely minden ember jog- gil elvérhats ~ gy igazsfgos. Ki késhet,s6t kOvetelhetiezt? Az dllam. Az lla, mondta mir Dupont-White is, .a kBzérdek gazdGja”2? De Dupont: White még nem mala, hogyan instrumentalizalja ezt a szerepet, mert annak a liberalizmusnak fogiyaként, melyet pedig annyit krtizdlt, nem tudot til Iepni egyén és alam szembeallitisén, = szdmara fgy a koliektfvum a tfrsa- dalmi egyedher képest kGls6 maradt’ Léon Bourgeois szdmdra az dllam, a kKézérdek guzdfju egyben azoknak a kvdziszercédéseknek a szavatolja is, rmelyekst tz egynek ~ azon egyszert ténybd adédéan, hogy tirsadalomban GInck ~ megkittek.®0 Nem tObb, mint pusata végrehajt6ja a maguk a tér- sadalmi digensek fal szerabdésbe foplalt addsségoknak. Ekképp az dllam, anelkil, hogy beleokvetetlenkednék sz exyén jo felfogottérdekeibe, .hoz~ ~hjttathatja a hitelerbketabhoz, ami jr nckik, s megfizetetheti az adsolkal tartonssukat."! ‘Az lam helyének ilyen kijlbtése konkrét megalapozSst nydithat egy, a saocidlis igazsdgossig, megvalésitiséra trckv6 politika szimara. A tarsa- dalom céljéul nem abet ki a boldogsig hajszolisa, sem most, sem a jS- voben. Az egyenl6ségéé sem... Amivel embertirsainknak tartozunk, a2 az igarsigosség, ™ Val6 igaz a boldogség oly kérvonaltalan és megfoghatattan fogalom, hogy valamiféle ,boldogség-poltikinak” dhatatlanul a ltezts va- lamennyi koztsségi és egyéni svfrdjra ki Kelleneterjednie, s scikségsze ren toaltarianizmuss4fajuna. Az egyent6ség viszont magénak a trsadalmi keteléknck a természetée semmisfené meg egy bonyollttGrsadalomban, amely a kblesinds egymsraualsigok fag6ségt rendszerén bel Kalinb’s 25s6gen, mas sz6val a komplementartéson beltli egyenlétlenségen alapul Ezzel szemben ,a szocidls szolattdsok cseréjében érvényesitttigazsi- gosségnak vilégosan kirajzol6dik két alapfelttele: a térsadalomnak minden tagia soiméra hozzéférhet6vé kell ennie a mindenkinek szsl6 scoidis jae vakat; biztos védeimet kell nyijtania azokkal a kockszatokkal szemben,aine- Iyek kad erétesettésselelkertihetsk.”= Ekképp felfogva, egy demokraikus trsadafom legitim médon viselhett cel az egyenlétlenségeket, csak annyit kell kikBintink, hogy a legkevesebbel rendelke25k ayimség ald kerve ne veseisék el Riggetlenségiket, hanem ‘mondja Léon Bourgeois ~ maradjansk tovabbra is ,felebartaink”, akiket a szolidarités bekapesol a kézs sosha.* Mi tab: egy demokratikus tirsada- Jom cleve nem teremtheti meg a helyzetck egyenloséas,hiszen ezze fOldig rombolni 22, ,organikus” kilonbségeket, s a titsadalom az egymis mellé heinyt hasonld elemele dsszesség6vé visszafajul6 Kollekttvarmmd sorvadna, A tulajdon térsadalmastdsa 25 De az éllam kézbeléphet,s Kotelessége is kbzbelépni, hogy mindezen egyen- Iotlenségek ellenére a maga helyén mindenkinek igazsig szolgaltassek Ezek a Harmadik Koztirsasig alatt lassan megsrilrdu oj elemek ily nddon lehetGvé fogitk tenni, hogy il lehessen lépni az egyéni szuverenités Tiberizmus Képviselte felfogésin, mint ahogy az llam sewverenitisdnak ton a felfogésn i, amely benne a tarsadalmat gj alapokon felépteni kepes Jails, idegen intézménytvél itn. De még miel6tt kibontanénk, mi mindenre is képes ez az dllam, vajon milyen nevet adjunk neki? E kérdés, minden ndsndlel6bbre val6, s ez messze nem nyelvhaszndlatifinomkodés. Altalénos ‘élemény, hogy benne Kell litnunk a modem jolt: ,gondvsel6dllam” mag- fit Megs, ar, hogy fgynevezik cl, legalbhiiom fons ob ak lisan ellenezném. Elbsair is azért, mert a kifejezés fltételezi, hogy kévetlen kapesolat fizi egybe a jtev6 sllamot s vele szemézt, az ajéndékaitelfogadé, passziv rmédon clrakéroz6 haszonélvezdket. Ezért fja az alam beavatkozds min- den sesirlja ugyanazt a nat, ad ibinom kérhoztatva e goniviselés haszon- lvezbinek szolgavs fajulist,felel6tlenné vélisit s végezetl elsatnyulisat. ‘A szocilis Alam fle felfogisa nem ad sedmot ar6l a kivilllé-harmadik saorep6r6l, melyet a ellenstes érdek esoportok kéz6tt bolt. Mérpedig ez adja az ilyen dllam tevékeny séemédjainak sajtlagossést Legalabb annyira antagonizmusokat és konfliktusokat is Kezel, mint amennyire békit €s fele- lstlenné te ‘Masodszor: a ,gondviseI6éllam’ elnevezés, siltését6 fogva,polémikus jelemtés6, éppen a kéz-beavatkoras een fellép6k tlaltsk ki, hogy, igymond, iehetetlen babba silanyfs hatést Ieleplezzék. F vad egyébként a politika aréna mindkétoldalin ethangzik. Az. dllami ,gondviselés" becsmér6 felhan- si emlitésének velhetGleg els6 (de logalabbis egyik legkordobi) dokumentu- mnara az Avelier-ben bukkanhatunk; 1849 decemberében a lap fEmunkatéesa, bizonyos Corbon azon sajnslkozik, hogy ,nem egy a kizséknanyoltak kozil s2t virja, hogy Gondviselés neki az Aliam képében megjelenjék, s kirsn- sassa Ota kétyibe, anélkl, hogy neki magénak bérmin6 exéteszitést keene Iégyen tennie.”** Legutols6, 1850. jlius 31-i szAmaban a megsztin6 lap egy- faiia politikai testamentumként arra buzdltja a munkésoket, hogy .sokkal inkabb sajét erejikbe vessék bizalmukat, sokkal inksbb magukra scimitsa- nak, mintsem arra a csal6ka Gondviseléste, melyet Allamnck szokis nevez- ni A ketika éle egyébirim kevésbé a burzsod illam teremtette megolds- sok ellen irdnyul (nem csoda, hisz ebben az idGben ezek méz nem Iéteznck), hhanem a szocializmus azon iinyzatai ellen, melyek az dara timaszkodva, annak segitségével akaménak valtoztatni a munkésség létfelitelein, s legva. 1sziiibben (ba név szerint nem emiitetik) Louis Blanc elen. A ,gondvi- 16 llam” kritiksja itt a munkis-autonémia védelmének keretében jelenik reg, ellenkibasként ‘Ugyanez a kritka ez 16 tt azokban a Kérékben is hangot kap, amelyek ‘egy mérsékelt reformist pozicict probilnak kialakitani, mely belll maradna a2 Onkéntes keademényezésck nytijtotta kereteken. Szabad térsulést? Segély- cgyleteket? Rendben, de csak akkor, 6 esakis akkor, ha minden dllami be- folyést6! mentesen bontogatak svirmaikat. [gy példsui Emile Laurent, akinek6 Robert Castel Ssszes tudomnya nem t6bb egy, a munkaad6i pértfogést Gnkéntes sogely- egyletekkelfelvatani é meghaladni kivan6 fEléok kisrleinél,” a franck Ssszesssgétjellemzs ,nemzeti karaktervondsként” bélyegzi meg azt 8 aj Jandésigukat, hogy ,mnértéktelenl felnagyfssk az. Alla hatiskérét, s mi rir a Gondviselést maga lissék bene”. Ugyanebben a tenorban sz6lal fel Emile Ollivier is a képvisel6hézban 1864, aprilis 27-én a munkastirsu- sok mellet; a ,gondvisel6 llamot” egyenesen a francia forradalomtsl ere- deaeti, amely, tnkrezizva valamennyi Kézbils6 instancit, az egyéneket atomizilt llapotban vetett oda a mindenhat6 alam Kenye-kedvének, ,.EDbOL seirmazvik legtt a centralizsciétzdsba vitt vad hajsai, a szocdlis jogok hatért nem ismerend6 kitejeszise, a szocialistareformerek tilozdsai; ebb! Babeuf s tarsainak pere, a gondviseld lam Koncepei6ja, a forradalmi des- potizmus valakny formdja. EbbGI veszi eredetét az egyéni kezdeményezés- Sel szemibefordule elton" SSzocilis jogok hatért nem ismer6 kiterjesaése"?! Az ember nem his a szemének. Ezek az ddiz walisok a gondviselé lam mindenhatéségéra akkoriban lttak napviligot ~ s ez a harmadik ok aera, hogy elvessik a ki- fejezést—, amikor ez a gondvisel dllam egyszerien nem létezk. Nem egyéb ideologikus konstrukeidnal, melyet az dllami beavatkozés ellenfelei dtlenek ki, cay oly gravament texjestve ki azdllam éllitSlagos szocislis seerepkorére is, mely legfeljebb sllamigazgatisi és politikai szerepkireite érvényes. Az liam altal emezek vonatkozisiban az ancien régime Gta elliszott mérték- telen szerepkirl folytatot dskurzus nyelve vizsgtid6szakunkban a po- Tiikai reflexié konstans eleme, amelynek olyan, egymdssal igenesak szem- benillé birlok is, mint Toequeville és Marx Kblesendzték ékesszslisukat*? Nos, még ha elfogadjuk is azéllam kSzigazeatisi és politika tevekenységére vonatkozs krtikik érvényesséeei szocidlis szerepe biztosan jelentéktelen volt. A Mésodik Csiszérsig idején a nemzetijovedelem szocidlis kiadsokra forditothiinyada nem t6bb 0,3%-nal® MeglepOnek sokkal inkabb az dllam ondvisel6 jllegének hinyst vagy megkésettségetKellene cartanunk. Kild- nsen Franciaorszgban! Jol benne vagyunk mér a 20, seézadban, amikor rmindaz, amit a franciaéllam a szocilis védelmek terén magéra val, nem- hogy az angliai vagy a német helyzetel nem emifhet6 egy napon, de a skandingy orszdgokval, Ausztridéval, Hollandiéval, s6t, Roménidéval Mindezek folytin a ,gondvisel6 lla” kifejez6s sokkal inkibb nehezti 4 tisctnlatdst, semmint megvigit ere Ienne. Elemeést nem ad, inka sak elotéletes mindstés formds az dllamnak a szocdlis safrdt tin te- wékenységmédjair| shatSsak teemészect ~ e prekoncepcishor igazodva — hatatlanul eredeti szAndékaikkal szgesen ellenétesnek létatja, Epp czért ‘tovabbiakban kGvetkezetesen a ,szocilis lam kifejezétfogjuk haszndl- nis ez semleges kiindul6pontot bizost,stéreksatink majd arr, hogy tartal mat azokbéi a beavatkozAsokbél bontsuk ki, amelyeket kezdemeényez. Meg kell vallanunk, ha nem fenyegetne a félrérthet6 asszociaeick vesaslye, jpiemeeti-szocaliséllam” kifejezésttartandnk leginkabbill6nek.*” A szoe! lis lam letreousneke mbdja és tevékenyséaének kerete ugyanis mélységesen 4 nenvetillamba égyazddik. EbbOI nemesak az kévetkezik, hogy az egyes A tulajdon tdrsadatmastdsa 2 orszigok kulturilis é politikai hagyoményaira visszavezethetGen szocidlpo- fitiksjkban is kimutathatdk megktlOnbsztet6 vondsok“S Ennél sokkal 1&- nyegibb, hogy a szocilisdllam politikajat gy értelmezhetjtk, mint a nemzet erbforrésai egy részének abba célbdl val6é mozgésitésat, hogy éltala biz- fosftassék bels6 Kohézi6ja; s ex kilonbézik Kilpolitikjétel (bir kiegéscit a), melyet az az igény vezérel, hogy megvédje a ,nemetek kOrusdban' kivfvotthelyét# Vissza kell majd témtink e problémara, de annyi mr most is ldthat6, hogy a szocidisllamnak e nemzetillamba valé tegozoltséga meg- Iehetdsen nehéz. Kérdéseket vet fel. Mivé formélddhat napjaink .szocidlis Burépéja”, ha az egyes szocidlpoltikak torténetleg mindig is a nemzetalla- rmok sziléttei voltak™? S ama szocislis védelem lehet6ségeitillet, a je- Tenlegi hely2et stlyosséga vajon nem annak tulajdonithaté-e igen jelent6s inéaiékben, hogy a viligméretivé vil6 gazdaség és munkac-6piac dtnyilt az cgyes nemzetéllamok fee {616 De brmit gondoljunk is e jelenlesi nehéz- sézekr61, annyi vilégos, hogy a nemzetllam efféle belpolitixai funkcisjinak semmi Koze a ,gondvisel6” funkcidhoz. A kitelezés kérdése Mib6l is al tehst az a védelmi rendszer, mely a Francigorszdgban a 19. szdzad végén kibontakoz6, s azutin egészen 2 30-is évekig fennéllé szocidlis dllam rmagjét képezi? Henri Hatafeld igen pontos keretbe foglalts azoknak a par- lamenti vitiknak a téijeit, amelyeken keresetil a kéztérsaségi dllam kivere- kedte a sexélyenéshez val6 jogot sa térsadalombiztositis els6 intézkedéseit.* ElsGsorban azt az erét és eiszaint szenvedélyt emltti fel, amely a ,szabadelvts cllenvetést” makacsul taplija, 18 év telik el a munkahelyi baleseiekré s26l6 cls6 torvénytervezet beterjesztése (1880) és a tOrvény megszavazssa (1898) ‘ézétt; 20 éy kell a munkas- és paraszinyugdfjakrél rendelke26 els6 trveny Kidolgozsahoz, melyre j6lilik a klasszikus mondas: vajicnak a hegyek, § cegeret szilnck.## Ekkoriban (1910-et funk) {6 vetélytarsurk, Németors7ig miir negyedszazada rendelkezik olyan biztosfési rendszerrel,amely a dolgo- 26k ilnyomé tbbsSgére kiterjoszti a betwgség, a baleset és a, Sregség koc- kézata elleni védelmet. Az Anglisban mOk6d6 munkanélkliségi biztositisra Franciaorsedgnak... hét, igen, 1958-ig kell majd vari. Vajri kedvés okunk Jehet tehét, hogy melldéngetve hivalkodjunk valamiféle ,francia modell”. Mindez nem valtoztat azon, hogy igen tanulségos lehet figyelemmel Kisér- niink a Iétrej6v6 intézmények lassi Kibontakozésat, abb6l a szemponthél, hogy miféle akadslyokat kellettlekiizdenie a szocidlis dllamaak ahhoz, hogy letrejajjon. S26 sincs arr, hogy szuverén politkai hatalomként diktalhatna; kifejlédése sorén vagy 6vatosan megkerli az ellenséges er6cet, vagy egyez- kedni probal velik, hogy valamiféle kompromisszumra juthasson, ‘Az életbe léptetettintézkedések els6 sorozata a beteg szogények Spolisra valé jogosultsaiat ismeri el (1893-as térvény az. ingyenes orvosiellftisesl), vvalamint az id6s szegények és a munkaképtclenck segélyezésher. valé jogat (1905). Csapjuk hozzd chez azt az 1913-as térvényt, amely a s7ikdlkod6 nagyesalédosok érdekeit képviseli, bir ennek forrdsvidéke mésutt keresen-