TANÍTÓI KÉZIKÖNYV

MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK
KIEGÉSZÍTŐ FEJEZET

FI-503010303/1 – MATEMATIKA 3. MUNKAFÜZET II. KÖTET

FI-503010403/1 – MATEMATIKA 4. MUNKAFÜZET II. KÖTET
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

A kézikönyv a Széchenyi 2020 Fejlesztési program Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív

Programjának EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, A köznevelés tartalmi
szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Szerzők
Fülöp Mária
Dérné Veresegyházy Erika

Szerkesztő
Vitéz Annamária

Pedagógiai-szakmai szakértők
Merényi Zsuzsanna
Titi Katalin

Olvasószerkesztő
Varga Andrea

Sorozatterv, tipográfia
Takács Brigitta

Tördelés
Cseh Krisztina

© 1. kiadás, 2020

© Oktatási Hivatal, 2020

Raktári szám: FI-503010301/1K

Oktatási Hivatal
1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
www.oh.hu

Felelős kiadó
Brassói Sándor mb. elnök

A munkafüzet „Mindennapi pénzügyeink” című fejezete a Pénziránytű Alapítvány szakmai

támogatásával készült, 2019-ben.

2
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

TARTALOMJEGYZÉK

MATEMATIKA 3. MUNKAFÜZET II. KÖTET.................................................................................. 4

MATEMATIKA 4. MUNKAFÜZET II. KÖTET................................................................................ 15

3
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

MATEMATIKA 3. MUNKAFÜZET II. KÖTET

A fejezet részcéljainak leírása:

Részletek a www.kormány.hu oldalról letölthető tanulmányból (https://www.kormany.hu/
download/5/39/21000/Pénzügyi%20tudatosság%20fejlesztésének%20stratégiája.pdf):
„Az elmúlt években elvégzett felmérések és a nemzetközi trendek azt támasztják alá, hogy a
pénzügyi ismeretek, illetve azok gyakorlati alkalmazásának terén súlyos hiányosságok vannak,
emiatt a kormány fontos elérendő célként fogalmazta meg a lakosság pénzügyi
tudatosságának fejlesztését.
Folyamatosan új, egyre bonyolultabb pénzügyi termékek jelennek meg a piacon, ezért
az ezzel járó kockázatokat és a pénzügyi környezetet meg kell érteni és megfelelően kezelni.
Az optimális egyéni és családi pénzügyi döntések meghozatalához elengedhetetlen a pénzügyi
jártasság és motiváció. Akik megfelelő pénzügyi tudás birtokában vannak, várhatóan jobban
reagálnak a pénzügyi sokkokra is.
Életünk során folyamatosan pénzügyi döntéseket hozunk, szinte minden
választásunknak van közvetlen, vagy közvetett financiális vonatkozása. Az alapvető fogyasztói
döntések meghozatalához is egyre szerteágazóbb és mélyrehatóbb tudásra és felkészültségre
van szükség, azonban a lakosság pénzügyi műveltsége még korántsem megfelelő.
Általánosságban jellemző az impulzív, nem átgondolt, körültekintés és összehasonlítás nélküli
döntéshozatal. Kiemelt prioritás egy pénzügyileg tudatos generáció felnevelése.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2016-2017. évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló
1847/2014. (XII. 30.) Kormányhatározat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter számára kiemelt feladatként határozza meg az ifjúsági korosztály pénzügyi
tudatosságának fejlesztése céljából a pénzügyi ismeretek elsajátítását. Az intézkedés egyik
célja az ifjúsági korosztály pénzügyi tudatosságának előmozdítása, a pénzügyi kultúra
fejlesztése. A fiatalok önálló egzisztenciájának megteremtése, eredményes munkaerő-piaci
részvételük szempontjából kiemelkedően fontos, hogy tisztában legyenek a gazdasági
folyamatokkal, a rendelkezésükre álló pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban tudják
felhasználni. Lényeges, hogy képesek legyenek felelős döntést hozni a számukra rendelkezésre
álló pénzügyi lehetőségek (pl. diákhitel, lakáshitel, személyi kölcsön, munkavállalás során a
munkabér meghatározása, a felmért kockázatok megfelelő biztosítással való lefedése,
előtakarékosság) kapcsán, egyszersmind a vállalkozói kedvüket is megalapozzák.
Az élet korai szakaszában, lehetőleg már az iskolában ki kell építeni az ilyen
kompetenciákat. (OECD ajánlás, 2005). Az iskolai pénzügyi képzés garantálhatja, hogy a
következő nemzedék releváns pénzügyi ismeretekre (pl. pénzügyi szempontú számolási
4
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

készségek), és magabiztosságra tegyen szert. Az iskolák segíthetik a gyermekeket és a

fiatalokat olyan készségek és attitűdök kialakításában, amelyek révén elérhetik a pénzügyi
stabilitást, jóllétet, valamint pozitív szokások és magatartások megszerzésére ösztönzik őket,
például arra, hogy megtervezzék költéseiket, megtakarítsanak és készítsenek terveket a
jövőre.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) definíciója szerint „a
pénzügyi tudatosság olyan képesség, ami lehetővé teszi a pénzügyi források hatékony
gyarapítását, nyomon követését és felhasználását oly módon, hogy az hozzájáruljon mind az
egyén, mind a családja, mind vállalkozása jólétének és gazdasági biztonságának
megerősítéséhez.” Az OECD megközelítése szerint a „pénzügyi jóllétet” (financial wellbeing)
elsősorban az egyén megfelelő, pozitív magatartása biztosíthatja, ezért a pénzügyi képzés
végső soron akkor sikeres, ha eléri a magatartás módosítását.
A nemzetközi szakirodalomban fellelhető pénzügyi kultúra definíciók összehasonlításával 5 fő
tartalmi elemet lehet rögzíteni:
1. A pénzügyi fogalmak, alapösszefüggések, valamint szolgáltatás ok használatában való
jártasság.
2. A hatékony döntéshozatali képesség.
3. A személyes pénzügyek menedzselésének képessége.
4. A kritikus gondolkodásra való képesség, amelynek révén az egyén mérlegelni tudja az
előnyöket és hátrányokat egy-egy pénzügyi döntése előtt.
5. Magabiztosság a jövőre vonatkozó pénzügyi szükségletek tervezésében.
Magyarországon a pénzügyi kultúra következő definíciója terjedt el: „A pénzügyi kultúra a
pénzügyi ismeretek és képességek olyan szintje, amelynek segítségével az egyének képesek a
tudatos és körültekintő döntéseikhez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani,
majd azok megszerzése után azokat értelmezni, és ez alapján döntést hozni, felmérve
döntésük lehetséges jövőbeni pénzügyi, illetve egyéb következményeit.”
A pénzügyi kultúra alapjait gyermekkorban az oktatás segítségével szükséges
lefektetni. Kiemelt fontosságú, hogy már a kisiskolásoknál megkezdődjön a pénzügyi
tudatosságra való nevelés. A megfelelő pénzügyi nevelésben részesült diákok felnőtt
fogyasztóként sokkal tudatosabb, körültekintőbb szereplői lesznek a társadalomnak. A
körültekintő pénzügyi döntések alapját az olvasási, szövegértési, számolási és kombinatív
készségek adják.
A tudatos fogyasztóvá válás elősegítése, fenntartható környezet- és egészségtudatos
fogyasztói hozzáállás elterjesztése a gyermekkorúak, a tanköteles korúak körében fontos
feladatot jelent, amelyet az új fogyasztóvédelmi politika prioritásként kezel.
Ennek megfelelően a köznevelésben is nagyobb szerepet kell kapnia a
fogyasztóvédelmi ismeretek – életkori sajátosságoknak megfelelő – átadásának. Ahhoz, hogy
a későbbiekben az áruvásárlás vagy a szerződéskötés során az esetleges problémák elkerülése
lehetővé váljon, indokolt a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának megkezdése. Már az

5
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

általános iskola korai éveiben. Természetesen a vonatkozó „tananyag” a gyermekek

életkorának megfelelően játékos formában történik, a cél, hogy a szükséges „önvédelmi
technikák” készségszinten épüljenek be a fiatalok gondolkodásába.”
Számos, a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó program létezik hazánkban. Ezek közül az
egyik kiemelkedő, államilag támogatott civil program a Pénziránytű Alapítvány pénzügyi
kultúra fejlesztésére irányuló programja. „Az elmúlt két évben a Pénziránytű Alapítvány
számos olyan programot valósított meg, melyek a köznevelésen belüli pénzügyi-gazdasági
ismeretterjesztést szolgálják, és a jelenlegi tevékenység középpontjában is egy korszerű
módszereken alapuló intenzív tankönyv- és tartalomfejlesztési munka áll.”
Fentieknek köszönhetően az Alapítvány gondozásában jó néhány program és önálló
tankönyv született az általános iskola felső tagozata és a középiskolás korosztály számára.
Jelen, alsó tagozatosokat célzó kiegészítő tartalmak is az Alapítvány támogatásával jöhettek
létre.
A pénzügyi és a tudatos fogyasztóvá nevelés előkészítése ezentúl tehát már az alsó
tagozatban (3–4. évfolyamon) is megkezdődhet, a matematika és a környezetismeret tantárgy
keretein belül, a munkafüzetekbe beépített önálló fejezetek segítségével.

Általános információk:
A feladatok előtt piktogramok jelzik az ajánlott munkaformát. Azonban a tanító – a csoportja
ismeretében – természetesen eltérhet ettől.

***************************************************************************

96/1. A feladatot ajánlott csoportmunkában, majd frontális megbeszéléssel megvalósítani. A

megoldás során ejtsünk szót a hazánkban termelt gyümölcsökről, zöldségekről, majd arról,
hogy vajon miért lehet akár télen – vagy bármelyik évszakban – is paradicsomot, paprikát stb.
kapni. Miért fontos zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani? Hogyan jut el a termék a termelőtől a
vásárlóig – a piacra, boltba? Milyen költségei vannak, lehetnek ennek?

Mindenképp szükséges tisztázni a legalább, legfeljebb kifejezések jelentését.

A c) feladatot csoportmunkában is meg lehet oldani. A csoportok kapnak egy 4 részre osztott
lapot, melynek részeibe A, B, C, D betűket írunk, és a csoportokat is így nevezzük el – de
lehetnek zöldség- vagy gyümölcsnevek is. Minden csoport leír egy kérdést a saját nevét jelölő

6
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

négyzetbe, majd csoportforgóban továbbadják. A csoportok válaszolnak a kapott kérdésre,

majd újabb kérdést tesznek fel, és továbbadják a lapot. Így folytatódik a játék, míg mind a 4
terület be nem telik. Az ellenőrzéshez miden csoport kap még egy – ugyancsak 4 részre osztott
– lapot, aminek egyes részeibe megoldják az általuk kitalált feladatokat, és ennek segítségével
ellenőriznek.
d) Az lenne a célszerű, ha az osztály együtt megnézné a piacon, boltban az árakat. Nagyon
könnyen elképzelhető, hogy a képen látható árukból valamelyik még nincs a kínálatban a
feladat megoldásának idején (sárgadinnye, padlizsán, cukkini). Ekkor lehet beszélgetni arról,
hogy vajon miért nincs ilyen a kínálatban, esetleg mikor lesz. Beszélgetésbe elegyedhetnek az
eladókkal, sőt vásárolhatnak is, ha van rá idő, pénz. Végső esetben házi feladat is lehet.

97/2.
a) A beszélgetést követheti szituációs játék, amely alkalmas lehet az udvarias magatartás
megjelenítésére mind a vásárló – gyerek, mind az eladó – felnőtt részéről, főként, ha a
vevőnél kevesebb pénz van a megvásárolt áru értékéhez képest.
b) Mivel nem valószínű, hogy a gyerekek egyedül járnak boltba, és az is kevésbé, hogy
figyelnek a megvásárolt áruk árára, ezért a pedagógus a feladat előtt beszélje meg a
gyerekekkel, hogy mi mennyibe kerül. Esetleg a táblára fel is rakhatják a képeket,
árakkal ellátva.

Ezután már könnyebben tudnak becsülni, kerekíteni.

Megbeszélhetjük, hogy a boltban sokszor találkozhatnak olyan árakkal (49 Ft, 199 Ft
stb.), melyeket pontosan nem tudnak kifizetni, hiszen a legkisebb címlet az 5 Ft-os.
Beszéljük meg a kerekítés szabályait, és hogy ilyen esetben mennyit kell fizetni az egyes
termékekért. Mivel elterjedt a kártyás fizetés, az is szóba kerülhet, hogy ebben az
esetben viszont a pontos összeget vonják le a kártyáról.
A c) résznél az árak ellenőrzését többféleképpen is el lehet végezni. Pl.: A feladat
megoldására 10 perced van, majd vedd elő a padod aljára ragasztott javítókulcsot, és
ellenőrizd a megoldásod helyességét! De akár a táblára is ki lehet vetíteni, a tanárral
együtt frontálisan ellenőrizni... stb., vagy a valóságban, egy bolti séta során.

7
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

97/3.
a) Jó, ha a tanítónál rendelkezésre állnak a feladatban szereplő címletű pénzek. Könnyen
elképzelhető, hogy az osztályban van olyan kisgyerek, aki még nem találkozott
valamelyikkel, nem látta a pénz mindkét oldalát. Érdemes arról is beszélgetni, hogy a
fémpénzeknél a két oldalt „fej” vagy „írás” elnevezéssel is szokták illetni. Ezáltal meg
lehet beszélni, hogy a feladatban lévő képek a pénzérmék melyik oldalát mutatják
(írás), és vajon miért (innen tudjuk az értékét). Év elején a matematikakönyv 14/5.
feladatának megoldásakor már megfigyelhették a gyerekek, hogy az érmék „fej”
oldalán több védett növény és állat képe látható (kerecsensólyom, magyar nőszirom,
fehér nagykócsag).

b) A számítás elvégzése után a táblázat kitöltését egyénileg vagy párban érdemes végezni;
a több megoldási lehetőség miatt ezután érdemes frontálisan összegyűjteni a
különböző megoldásokat. Ha rendelkezésre áll, valóságos pénzekkel is kirakhatják a
visszajáró összeget.
Amennyiben idő van rá, akár ezen az órán, akár más alkalmakkor lehet valóságos
vásárlást játszani a gyerekekkel. Eladó, vevők, játékpénzek és a tanteremből
összeszedett tárgyak kellenek csak hozzá. Ennél jobban semmi sem segíti annak
megértését, hogy a pénzzel hogyan kell bánni, milyen udvariassági formulákat
használunk vásárláskor, mire kell figyelni stb.

8
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

98/4. A megoldás során rá kell vezetni a gyerekeket arra, hogy az eladó rosszul adott vissza,
de ez nem feltétlenül csak rossz szándékkal történhet meg. Ha van elég idő, játsszák is el a
szituációt! Nem jellemző, hogy ennyi idős korban a gyerekek gyorsan meg tudják számolni a
visszajáró pénzt (pótlással dolgozunk az ilyen típusú feladatokban), és el tudják dönteni, hogy
a helyes összeget kapták vissza vagy sem. Fontos felhívni a figyelmüket: mindig számoljanak
utána, hogy a visszajáró összeg helyes-e, mert előfordulhatnak tévedések minden rossz
szándék nélkül is. A szituációs játékkal azt a magatartást erősíthetjük, hogy miként kell
viselkedni vásárláskor, ha visszajárót kapunk – megköszönni, megszámolni, szólni, ha valaki
tévedett. Próbáljanak többféle udvarias mondatot megfogalmazni a kisfiú nevében, majd a
gyerekek a nekik leginkább tetszőt írják le a munkafüzetbe.

98/5. A feladatok megoldása előtt érdemes beszélgetni a nyári élményekről. Majd arról, hogy
miért jó vagy nem jó, ha fagylaltot eszünk. Egy fagyizás alkalmával mennyi pénzt költ el egy pl.
3-4-5 tagú család? Hány gombócot tudnak megenni? Mi a kedvenc fagyijuk? Lehet
kombinatorika feladatot is kitalálni, amely során a táblára helyezett különféle körök jelzik a
fagylaltok ízét, és ebből a kínálatból kell válogatni 3 gombócos összeállításhoz.
Lehet javaslatokat kérni ahhoz, hogy ha nagyon szeretik ezt a fajta édességet, akkor hogyan
lehetne kevesebb pénzből megoldani (pl. dobozos jégkrém vásárlása). Mi szól amellett vagy
az ellen, hogy fagylaltot vegyünk, illetve amellett vagy az ellen, hogy jégkrémet?
a) A feltett kérdéssel kapcsolatban felmerülhet az is – más ötletek mellett –, hogy az egyik
fagyizó sokkal messzebb van, mint a másik. Ilyenkor nem biztos, hogy azt választjuk,
amelyikben olcsóbb a fagylalt, vagy amelyikben feltétlen megtalálható a kedvenc
fagyink – mert nem szeretnénk a nyári melegben sokat gyalogolni, biciklizni. Érdemes
erre is odafigyelni megoldás közben.

9
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

d) Az oszlopdiagramot a táblára felragasztott egyforma méretű színes cédulákkal – pl.

színespapír-maradékok újrahasznosításával, a nevüket ráírva – is meg lehet valósítani.
Ezáltal sokkal személetesebbé válik az oszlopdiagram. A cetliket utána felragaszthatják
egy nagy kartonra, és kitehetik a tanteremben. Ugyanilyen oszlopdiagramot
készíthetnek a nyaralásukról is a téma kapcsán. Ki hol szeretne nyaralni? – vízparton,
nagyszülőknél, erdőben, nagyvárosban, faluban stb.

99/6. Felvezetésként érdemes elővenni a térképet, megkeresni a Balatont, a Tihanyi-

félszigetet. Annak nyugati oldalán található Sajkod. http://bit.ly/2LJU1Om
A vonalas mérték segítségével meg lehet nézni, hogy kb. hány kilométer távolságra
található a település a lakóhelyüktől. Ezután akár egy online térképen, útvonaltervező
segítségével meg tudják nézni a valós távolságot is. Megtervezhetik, hogy milyen közlekedési
eszközökkel juthatnak el oda. Megnézhetik a strand honlapját is, valamint az azon látható
árlistát. http://sajkodistrand.hu/
Összehasonlíthatják az árakat a feladatban szereplő árakkal, megfigyelhetik az eltéréseket és
megbeszélhetik az eltérések okát.
a) A feladatok megoldása:

10
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

100/7. A feladatot érdemes szituációs játékkal is megjeleníteni. Mivel most a kislány több
visszajárót kapott a kelleténél, így az elvárható magatartás az, hogy visszaadja az 5 Ft-ot. Ha
van elég idő, játsszák is el a szituációt, így gyakorolva a hasonló helyzetben való helyes
magatartást. Meg kell beszélni azt is, hogy ilyen esetben miért nem tarthatjuk meg a pénzt.
Megbeszélhető, hogy mely pénzérméket lehet esetleg összekeverni (színük, méretük miatt);
hogy a gyengénlátókat mi segíti a pénzérmék, bankjegyek felismerésében. Játszhatunk
bekötött szemmel (zsákból húzva) pénzfelismerési játékot.

100/8. Bevezetésként lehet beszélgetni a gyerekekkel a zsebpénzről. Mi az? Ki kapja? Kitől?

Mire való? Ki az, aki kap a gyerekek közül? Mire költi, költené szívesen? Miért jó, ha valaki kap
zsebpénzt, esetleg miért nem jó? Sok vagy kevés a 715 Ft? Mit lehet ennyi pénzből venni? A
zsebpénz amúgy is nagyon kényes téma, mert nagyon sokan nem kapnak még ilyenkor, ezért
a pedagógus mérlegelje, hogy alkalmas-e az osztály ilyesfajta beszélgetésre.
a) A feladatot frontális munkával ajánlott megoldani, ha a csoport nem elég gyakorlott a
hasonló feladatokban. Mindenképp beszéljük meg a biztos, lehet, lehetetlen szavak
jelentését is.
Az állítások megoldása és magyarázatuk:
 Hamis, mert lehet kevesebb is, mint 715 Ft. Már volt pénz a pénztárcájában, így a
kapott pénzzel együtt lett 715 Ft-ja.
 Igaz, mert lehet pontosan 715 Ft, és üres volt a pénztárcája, mikor megkapta a
zsebpénzét.
 Hamis, mert pontosan 715 Ft is lehet a zsebpénz, és üres volt a pénztárcája, mikor
megkapta a zsebpénzét.
 Igaz, mert lehet pontosan 715 Ft is – ekkor üres volt a pénztárcája, mikor megkapta
a zsebpénzt –, vagy lehet 715 Ft-nál kevesebb is – ekkor már volt valamennyi a
pénztárcájában. Viszont ha több lenne 715 Ft-nál, akkor nem pontosan ez az
összeg lenne a pénztárcájában.
 Hamis, mert lehet pontosan 715 Ft is.

b) A megoldást másféle, vagy akár kétféle nyitott mondattal is fel lehet írni, ha van rá idő.
715 Ft – (290 Ft + 350 Ft) = m vagy 715 Ft – 290 Ft – 350 Ft = m (m =
75 Ft)

11
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

A c) és d) feladatnál lehet beszélgetést kezdeményezni, visszatérve az óra eleji bevezetőhöz:

Milyennek ismered magad? Véleményed szerint …. vagy.
A pedagógus – az osztályt ismerve – eldöntheti, hogy személyes vallomásoknak van-e helyük
az órán.
101/9. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, mit jelent az akció szó! Mikor hirdet egy üzlet
vagy árus akciót? Vajon miért? Ilyen alkalmakkor valóban kevesebbe kerülnek a termékek?
Ismernek-e olyan akciósorozatot, amely visszatérő? (pl. black friday, ünnepekhez, alkalmakhoz
kapcsolódó akciók)
Beszélhetünk az árleszállítások okairól. Mit kell ilyenkor megnéznünk? Pl. a lejárati
időt. Vagy: lehet, hogy egy másik boltban nem akciósan is olcsóbb az az áru. Lehet, hogy
néhány dolog valóban olcsóbb, de azokat ritkán vesszük, vagy nagyon keveset takarítunk meg
vele az akció idején is, míg más dolgok lehet, hogy drágábbak az adott boltban.
Beszéljünk arról, hogy a reklámújságok célja a figyelemfelhívás, és az, hogy minél
többen vásároljanak. Ha nem figyelünk, könnyen lehet, hogy olyan termékeket is megveszünk,
amire semmi szükségünk. Ezért fontos mindig bevásárlólistát készíteni, és nem engedni a
pillanatnyi csábításnak.
A 97/2. feladat kapcsán talán már beszéltünk arról, hogy sokszor 9-esre végződnek az
árak. Most megbeszélhetjük ennek valódi okát: pl. a mandulabél 499 Ft-ja valójában 500 Ft,
de a szemünk arra figyel, hogy 4-es alaki értékű számjegy áll a százasok helyén.
Beszéljünk arról is, hogy sokszor feleslegesen vásárolunk, vagy engedve a csábításnak olyan
mennyiséget vásárolunk az adott termékből, hogy hiába az olcsóbb ár, mégis rengeteg pénzt
költünk, s ha nem figyelünk a szavatossági időre, esetleg egy része meg is romolhat a
termékeknek felhasználás előtt.
a) Csoportmunkában is meg lehet valósítani a feladatot, majd frontálisan megbeszélni a
csoportok döntését. Segítségül érdemes először közösen felírni a termékek fölé az
árengedmény összegét. Így könnyebben tudnak majd számolni, érvelni a gyerekek.
b) Beszélgethetünk arról, mit jelent az a szó, hogy ásványvíz? Jó-e, ha ásványvizet
vásárolunk? Milyen érvek szólnak ellene vagy mellette? (Pl. ellene szól, hogy
hazánkban általában kiváló minőségű a csapvíz is.) Szoktak-e ásványvizet vásárolni a
családban? Ha igen, miért veszik meg? Tudják-e, hogy ilyenkor pl. a csomagolóanyaggal
– zsugorfólia és maga a palack – nagyon megterhelik a környezetet, mert szemetet
hoznak létre? Hogyan kell a műanyag palackokat szelektíven gyűjteni? Milyen a gyűjtő
színe? Hogyan tesszük bele a palackot? Mit lehet tenni a palackok kupakjával?

12
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

c) Bár a megoldási javaslat 7 nappal számol, a pedagógus eldöntheti, felmérheti a

családok szokásait, hogy melyik jellemző a csoportra: 5-6-7 nappal érdemes-e számolni
a hetet.

e) A gyerekek számára nem túl vonzó a kínálat, ezért valószínűleg a joghurtot fogják a
legtöbben választani. Itt azonban jó, ha felhívjuk a figyelmet arra, hogy pl. ebből a
termékből nem szabad nagy mennyiséget vásárolni, mert rövid a szavatossági ideje.
Ugyanígy zsemléből sem, hiába ott a legmagasabb az árcsökkenés.

102/10. a), b) Ezt a feladatot – előkészítésnek – előző órán feladhatjuk házi feladatként. Az
órai megbeszélés során vélhetően kiderül, hogy nagy árbeli eltérések vannak különböző
márkájú termékeknél. Vajon mi ennek az oka? Csak a márka miatt? Vagy más oka lehet? –
összetétel, 25%-os gyümölcstartalom vagy 100%-os. Fontos üzenet, hogy a minőséget meg
kell fizetni.
c), d) A számítások után meg kell beszélni azt is, hogy ha közel 1000 Ft-ba kerül 1 liter frissen
préselt narancslé, akkor a boltban miért kerül jóval kevesebb pénzbe – pedig csomagolóanyag,
szállítási és előállítási költség is terheli.
https://tudatosvasarlo.hu/cikk/narancsle-utja-dol-le

13
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

103/11. Essen szó a bolhapiac elnevezésről. Vajon miért ez a neve? „Az első bolhapiac Párizs
elővárosában alakult ki a 17. század végén. A piac köznépi elnevezése marché aux puces, azaz
bolhás piac volt, mivel az eladni kínált használt ruhák és bútorok olykor bolhákat is
tartalmaztak. Egyéb magyar elnevezései: zsibvásár, ócskapiac, ószer.”
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolhapiac)
a) A gyerekek önállóan töltsék ki a táblázatot, majd közösen ellenőrizhetünk. Ezután meg
lehet beszélni, hogy soknak vagy kevésnek tartják-e a 995 Ft-ot. Indokolják meg, hogy
miért? Ha nekik ennyi pénzük lenne, mit tennének vele? Az ötletekről készíthetnek egy
listát a csoporttagokkal, vagy frontálisan is beszélgethetnek arról, hogy mi lehetne a
pénz sorsa. (Elteszi a zsebpénzéhez; hozzáteszi a gyűjtött pénzéhez, mert valami
értékeset szeretne majd venni; ajándékot vesz valakinek; pillanatnyi vágyára költi –
fagyizás, csoki, újabb kis játék stb.)
b) Tisztázandó a váltópénz fogalma: Léna azért vitt magával otthonról 250 Ft-ot, hogy a
vásárlóknak vissza tudjon adni, ha azok nem kiszámolva, pontosan tudnak neki fizetni.
Beszéljük meg, ez miért előrelátó dolog? (Vásárlót veszíthetne el, ha nem tud
visszaadni.)
Az is magyarázatra szorul, hogy a kasszában lévő pénz megszámlálása után ezt a reggel
beletett 250 Ft-ot le kell vonni a kasszában talált pénzből, azaz 995 Ft – 250 Ft = 745 Ft
a bevétele, azaz ennyit árult.
Beszéljük meg, miért jó bolhapiacon vásárolni? (A vevők számára izgalmas, érdekes,
váratlan kincsekre bukkanhatnak, akár nagyon jó áron. Az eladó pénzt kaphat azért a
tulajdonáért, amit már nem használ, de másnak még jó lehet.)Beszélhetünk arról is,
hogy ezt nem csak pénzzé lehet tenni, hanem a mások számára még használható, jó
állapotú ruhákat, játékokat, használati eszközöket elajándékozhatjuk rászorulóknak,
adományboltba vihetjük stb.

A c) rész megoldása során lehet 4 fős csoportokban is dolgozni úgy, hogy minden gyerek mond
1 dolgot, amit eladna.

14
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

MATEMATIKA 4. MUNKAFÜZET II. KÖTET

96/1. Feladatmegoldás bevezetéseként beszélgethetünk a nyári élményekről. Arról, szoktak-

e nyaralni, ha igen, hova mennek szívesen. Ez azonban kényes téma is lehet, ezért
mindenképpen mérlegelje a pedagógus, hogy nem bántó-e egyes gyerekeknek az osztályban
– mert ők sosem mennek vagy mehetnek nyaralni.
Ugyancsak beszélgetni kell a zsebpénz fogalmáról. Mit jelent? Ki kap? Kitől? Mire költi? Mi a
különbség a zsebpénz és pl. a szülinapra vagy más alkalomra kapott pénz között? Szó eshet
arról, hogy ők hogyan tudnának pénzt keresni, pl. nagyszülő segít, garázsvásár, diákmunka
(legálisan 15 éves kortól lehet).
a) Mindenképp szükséges tisztázni a legalább, legfeljebb kifejezések jelentését ennél a
feladatnál. A legfeljebb szó helyett gyakran hallhatják a gyerekek a maximum, a
legalább szó helyett pedig a minimum szót, ezért fontos, hogy összekapcsoljuk ezen
szavak jelentését.
A megoldás során lehet arról is beszélgetni, hogy soknak vagy kevésnek tartják-e a napi
500 Ft elköltését. Mit lehet ennyi pénzből venni? Mi az, amire egy tábor ideje alatt
szüksége lehet egy kisgyereknek? Voltak-e már hasonló helyzetben? Beszélgessenek a
tapasztalataikról!
b) Tisztázni kell, hogy szerintük – illetve a valóságban – mennyibe kerül egy görkorcsolya!
Erre gyűjthetnek csoportmunkában vagy párban javaslatokat, amiket a tanító felír vagy
felragaszt a táblára. Miután megtörtént a becslés, utánanézhetnek az interneten, vagy
a tanító által bevitt reklámújságban, szórólapon. (Egy átlagos görkorcsolya ára 15.000
– 20.000 Ft között mozog.)
Meg lehet kérdezni a gyerekektől, hogy kb. hány Ft-ot kell még gyűjtenie a kisfiúnak;
hányad része van már meg a kívánt összegnek.

Lehet arról is beszélgetni, hogy ha nekik 15.000 Ft-juk lenne, mire költenék. Vajon mennyit
kell dolgozni egy felnőttnek, hogy ennyi pénzt keressen? Bár ez is viszonylagos kérdés, mégis
lehet formálni általa a gyerekek szemléletét a munka és a keresett bér vonatkozásában. Ha
1500 Ft-os órabérrel számolunk, akkor ezért több mint egy napig kell dolgozni egy felnőttnek.
A beszélgetés során szó eshet arról is, hogy a szüleik hány órát dolgoznak naponta.

96/2. Gondolkodásra késztet, hogy mindenképp szükséges-e 12 db-ot vásárolni, vagy elég
lenne-e csak a hat darabos csomag. Itt többféle magyarázat is szóba jöhet a 12-es csomag
vásárlása mellett: Dórinak van testvére, és osztoznak a ceruzákon. Dóri nagyon sokat ír, rajzol,
ezért mindenképpen a nagyobb csomag kell neki. Sajnos, Dóri nem vigyáz a ceruzáira, elveszíti,
túl sokat hegyezi őket, netán rágja a végüket, ezért sok fogy, és kell a nagyobb csomag. A

15
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

beszélgetés során, ki lehet térni arra, hogyan lehet vigyázni az íróeszközökre, hogyan lehet
megelőzni azt, hogy elvesszenek. Hogyan kell a tolltartót rendben tartani, mi szükséges ahhoz,
hogy az iskolában gyorsan és szépen tudjanak dolgozni.

Lehet hasonló példákat keresni, miből érdemes még nagyobb csomagot venni
tanszervásárláskor, mert könnyen elveszik vagy gyorsan kopik, vagy egyszerűen csak sok kell
belőle – pl. radír, füzetek, vonalzó.

96/3. A bevezető beszélgetés során essen szó arról, hogy miért használunk papír zsebkendőt.
Jó-e ez? Miért igen, miért nem? Kitérhetünk a környezetszennyező hatására és higiéniai
vonatkozásaira. Megbeszélhetjük, hogyan kell használni a papír zsebkendőt. A megoldás akkor
helytálló, ha azonos minőségű papír zsebkendőt feltételezünk, mert ha rosszabb minőségű a
100 darabos, akkor olcsóbb ugyan, de nem biztos, hogy megéri.

97/4. Milyen ételek elkészítéséhez használunk lisztet? Leginkább mit készítünk lisztből, teljes
kiőrlésű lisztből? Látszik-e a kenyéren, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült? Miért
egészségesebb olyan kenyeret és péksüteményeket fogyasztani, amelyek ilyen lisztből
készültek? Van-e olyan gyerek, akinek a szülei otthon szoktak sütni – kenyeret, péksüteményt
–, és nem a boltban veszik? Tudják-e, milyen hozzávalók kellenek bele? Hogyan és hol készül
a kenyér most, hogyan és hol készült régen?
a) A számítást a füzetben végezzék el a gyerekek. Dolgozhatnak párban vagy önállóan,
majd a táblázatot a tanító segítségével is kitölthetik.

16
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

b) A számítások elvégzése után beszélgethetünk arról, hogy annak ellenére, hogy a nagy
kiszerelés (csomagolás) jelen esetben olcsóbb, mint a kis kiszerelés, biztosan érdemes -
e ezt választani. Mi az előnye – az árán kívül –, van-e esetleg hátránya? (Nehezebb

otthon bánni az 5 kg-os zacskóval, mert nagyobb a tömege; hamarabb el kell használni,
mert bele mehet a moly.)
c) A táblázatba a csomagolás sorába a liszt 1 kg-os kiszerelésű árainak megfelelően kitett
relációs jelek segíthetik a megoldást, felhívva a figyelmet arra, hogy előbb az 1 kg-ra
számított értéket figyeljük.
d) A feladatban a gyerekeknek önállóan kellene értelmezni a szólásokat. Ez – annak
ellenére, hogy bizonyára sok szólással találkoztak már, esetlegesen a feladatban
szereplőkkel is – nehéz lehet. Főleg, mert a jelentések között átfedések vannak. Úgy
segíthetjük a megoldást, hogy a magyarázatokat a tanító felteszi a táblára számmal
vagy betűvel megjelölve. A gyerekek a magyarázatok számát/betűjét írják le a
munkafüzetben szereplő szólások mellé, így párosítva azokat.

Sok kicsi sokra megy. / Kevésből lesz a sok.

Jelentéktelen összeget, mennyiséget is meg kell becsülni, mert ezeket összegyűjtve,
számottevő összegre, mennyiségre tehetünk szert.

Ki a keveset nem becsüli, a sokat nem érdemli.

A kevés pénzt, a kis értéket is meg kell becsülni / ha valaki nem vigyáz a kicsire, a sorstól nem
fog többet kapni.
Megnézi, hova teszi a pénzt.
Nem költ hiábavalóságokra, és megfontoltan dönt a pénz felhasználásáról.

17
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

98/5. Az első feladathoz hasonlóan itt is beszélgetni kell a zsebpénz fogalmáról. Mit jelent? Ki
kap? Kitől? Mire költi? Mi a különbség a zsebpénz és pl. a szülinapra vagy más alkalomra kapott
pénz között?
Mit gondolnak, sok vagy kevés a heti 1000 Ft zsebpénz? Mit lehet 1000 Ft-ból vásárolni?
a) Ennél a részfeladatnál érdemes frontálisan dolgozni a grafikon értelmezése miatt.
Megbeszélni a grafikonról leolvasható információkat, a beosztást. Ezután közösen
felírni a piros oszlop fölé az egyes heteken költött összeget, mert vannak olyan
gyerekek, akiknek nehéz befogadni és értelmezni az ilyen fajta vizuális információt,
adatot. Feltehetjük a kérdést, hogy miért költhetett többet, mint amennyi zsebpénzt
kapott (az előző hónapokban összegyűjtött megtakarításból). Ezt követően már
önállóan is képesek lesznek a b) feladatban lévő táblázat kitöltésére:

c) A számításokat a tanító segítségével a füzetben tudják elvégezni a gyerekek, bár

fejszámolással is könnyen megoldható.
Elköltött pénz: 650 Ft + 1100 Ft + 760 Ft + 1340 Ft = 3850 Ft 4000Ft – 3850 Ft =
150 Ft
98/6.
a) Beszéljük meg a pályázat szó jelentését. Hol találkoztak már ilyennel, részt vettek-e
pályázaton? Mi volt/lehet a jutalom pénz helyett? Milyen pályázatban vennének részt
szívesen közösen az osztállyal?
Ezután csoportmunkában gyűjthetik össze az ötleteiket azzal kapcsolatban, hogy mire
költenék a megnyert 10 000 Ft-ot. A javaslatokat írják le egy-egy cetlire, és
készíthetnek belőle a táblán oszlopgrafikont – mert valószínű, hogy lesznek azonos
ötleteik a csoportoknak.
b) Ugyancsak csoportmunkával érdemes megoldani ezt a részfeladatot, majd a csoportok
szóvivője – vagy kérdésenként mindig más csoporttag – számoljon be a
megbeszéltekről az osztály előtt.
c)

18
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

99/7. A történethez vegyük elő a térképet – internetkapcsolat esetén a Google

útvonaltervezőt (http://bit.ly/2RXMCz6) – és keressük meg rajta Kismarost, ami a
Dunakanyarban található. Becsültessük meg, majd a vonalas mérték segítségével mérjük le,
hogy kb. hány kilométer távolságra található a település a lakóhelyüktől. Ezután akár egy
online térképen, útvonaltervező segítségével meg tudjuk nézni a valós távolságot is.
Megtervezhetjük, hogy milyen közlekedési eszközökkel juthatunk el oda.
Az a) feladathoz kapcsolódva ezt követően a Királyréti Erdei Vasút honlapján is lehet
böngészni: https://www.kisvasut.hu/kiralyret. Összehasonlíthatjuk az árakat a feladatban
szereplő árakkal, megfigyelhetjük az esetleges eltéréseket – ha van – és megbeszélhetjük az
eltérések okát. A Díjszabási táblázat értelmezésénél mindenképp meg kell beszélni a
menettérti szó jelentését. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a menettérti jegyek
vásárlásával sokkal olcsóbbá válhat az oda-vissza út, de mégsem érdemes mindig menettérti
jegyet venni. Gyűjthetnek ötleteket ahhoz, hogy mikor érdemes vagy nem érdemes ilyen
jegyet váltani.
b) A díjszabás tanulmányozása során meg kell beszélni a nappali tagozatos diák kifejezés
jelentését, mert ennek tudatában lehet értelmezni a feladatot – ugyanazt jelenti, mint
az iskoláskorú gyerek. Ugyanitt lehet visszatérni az előzetesen megbeszéltekre a
menettérti jeggyel kapcsolatban.

c) és d) Ezeket a feladatrészeket önállóan ajánlott megoldani, de alakulhatnak kisebb

csoportok is aszerint, hogy hányan élnek egy-egy családban a gyerekek. Végső esetben házi
feladatként is feladhatjuk a megoldását.

19
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

100/8. Fontos beszélgetni arról, hogy miért szükséges számunkra a víz – életfeltétel. Essen szó
arról is, hogy a mi kultúránkban nagyon sok alkalommal pazaroljuk a vizet, míg máshol, más
országokban már nagyon nagy mértékű a vízhiány. Hogyan lehet a pazarlást csökkenteni,
megelőzni? Adjanak ötleteket, esetleg készítsenek csoportmunkában rajzos ábrát az
ötleteikről. (pl. A vizet tisztítással lehet újra felhasználni, ami pénzbe kerül. Kétszer fizetünk
érte, amikor elszállítják (csatorna), és amikor tisztán érkezik. Ezért is érdemes vele takarékosan
bánni.)
Ezeken az oldalakon a gyerekek számára is érthető, hasznos tanácsokat olvashatunk:
 https://www.vizszamla.hu/info/viztakarekossag-10-pontja/
 http://www.viztakarekossag.hu/tippek
Itt pedig tanítóknak szóló óravázlat áll rendelkezésre a témával kapcsolatban:
 https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/letoltheto-oratervek#also-tagozat-egy-
csepp-vizbol
a) A feladatnak több megoldása lehetséges. Érdemes csoport- vagy pármunkában
megoldani, majd összehasonlítani a különféle ötleteket.
pl. 1 fő zuhanyozás min. 80 l
napi 3 WC-öblítés min. 33 l
vagy 1 fő fürdés min. 75 l
napi 3 WC-öblítés min. 33 l
A képeken megjelenített tevékenységek kapcsán szót kell ejteni arról, hogy pl. a
mosogatás, főzés, mosás a család minden tagját érinti, tehát az egy főre eső
vízfogyasztás annak valahányad része.
b) A táblázat kitöltése:

c) A bevezetésben megbeszélt, lerajzolt ötleteiket most megfogalmazva leírhatják ide a

gyerekek, vagy folytathatják az ötletgyűjtést a megkezdett munkáikon, de plakátot is
készíthetnek belőle (kapcsolható a Víz világnapjához). Pl. A fürdővizet egy vödörbe
kimerem, és felmosáshoz/wc-öblítéshez használom. Fürdés helyett a pár perces
zuhanyzást választom (érdemes kipróbálni, hogy zuhanyzáskor a kád dugóját
bedugjuk, így látjuk, hogy mennyivel kevesebb vízzel is le tudtunk fürödni). Locsolásra
az összegyűjtött esővizet is használhatjuk.
d) Szorgalmi feladatnak vagy házi feladatnak adható fel.
101/9. Bevezetésként beszélgethetünk arról, hogy szoktak-e segíteni otthon a főzésben. Ki mit
tud már egyedül elkészíteni? Szeretik-e a palacsintát? Milyen hozzávalókra, eszközökre van
szükség az elkészítéséhez? Mivel lehet tölteni a palacsintát?

20
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

Mi lehet az az SOS Gyermekfalu? https://www.sos.hu/

Miért van szükség erre a szervezetre? Hogyan lehet segíteni nekik, az ott élőknek?
a) A számítást nem feltétlenül kell leírni, hisz egyszerű fejszámolással is megadható a
végeredmény.

b) Ennél a számolásnál már alkalmazhatják a kétjegyű számmal való osztás során szerzett
ismereteket. Ha nem tanultak még kétjegyű számmal osztani, akkor először becsléssel,
majd annak alapján próbálkozással oldhatják meg a feladatot.
c) Pl. a saját munkavégzését biztosan hozzá lehet számolni a palacsintakészítéshez. Az
eszközök kopása, a mosogatás költsége még szintén figyelembe vehető.
d)

102/10.
Beszélgessünk arról, hogy szoktak-e színházba, moziba, koncertre járni. Miért kell jegyet
vásárolni ezekre az előadásokra – hisz kézzel fogható dolgot nem kapunk. Mit vásárolunk,
fizetünk meg ilyenkor? (pl. Mit jelent a művészet? Miért éri meg az embereknek, hogy a saját
szórakozásukra költsenek? Érdemes lenne beszélni egy kicsit a „szolgáltatás” fogalmáról, és
erre néhány példát hozni még: fodrász, kozmetikus, orvos, tanár stb.)
Beszéljük meg, mit jelent az elővételi jegy és a helyben vásárolt jegy kifejezés, mert az a)
feladatrészben ehhez kapcsolódnak a kérdések.

b)

21
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

102/11.
A bevezetésben lehet beszélgetni a környezettudatos vásárlásról. Mit jelent ez? Hogyan tudjuk
megvalósítani? Mit jelent a hulladékmentes vásárlás? Vásárláskor ők és a szüleik mibe teszik
a kenyeret, péksüteményt? Ha nejlonzacskót használnak, akkor kb. hány darabot használnak
el egy héten/hónapban a vásárlások során?
Mit jelent az ökozacskó kifejezés, mire használjuk a kenyértartó zsákot? Miért fontos,
hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk?
Fontos annak erősítése, hogy vásárlási és életmódbeli szokásaink tudatos választások.
Döntéseinknek hatása van nemcsak személyes életünkre, hanem
társadalmunkra/gazdaságunkra és közvetetten a Föld élővilágára, jövőjére is. Döntéseink nem
elszigetelt események, azok hatása is szerteágazó.
Linkek a témához: https://hulladekmentes.hu/; https://tudatosvasarlo.hu/
A táblázat tanulmányozása során vegyük elő a vonalzót, s nézzük meg, mekkora
méretűek a megadott zsákok. Akár le is lehet rajzoltatni A3-as méretű papírra, hogy lássák a
méretbeli különbségeket. Meg lehet beszélni, hogy az egyes zacskókba mennyi pékárut,
zöldséget, gyümölcsöt lehetne tenni. Hogyan kell ezeket a zacskókat otthon kezelni,
tisztántartani? Ha ilyet használunk, akkor elég-e egy darab, vagy többet vásároljunk? Miért?
b) Válaszadáskor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy harmad zacskót nem tud eladni
Cili néni, ezért a számítás eredményénél eggyel többet kell varrnia és értékesítenie.
Természetesen csak akkor tud 10 000 Ft-ot gyűjteni, ha nem csak elkészíti, hanem el is
adja az összes terméket.

103/12. Beszélgessünk arról, hogy hol lehet ez a strand! Mely évszakban mehettek Dorináék
ide? Mit jelenthet a családi belépő? Mikor érdemes – hány fős és milyen összetételű család
esetén – megváltani? Hány napra szól a hétvégi bérlet? Mikor és miért kedvező ennek
megvásárlása?

22
FI -5 0 3 0 1 0 3 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 3 . Mf. , FI -5 0 3 0 1 0 4 0 3 /1 -Ma t e m a t i ka 4 . Mf. – Ta n í t ó i ké zi kö n yv

b)

c) A számítás megkezdése előtt tisztázzuk, hogy 2 nyugdíjas nagyszülőjével megy a

strandra Lilla.
Napi belépőkkel:
1 napi belépő: 3 x 600 Ft
2 napi (szombat és vasárnap) belépő: 2 x 3 x 600 = 3600 Ft
Hétvégi bérlettel:
3 x 1000 = 3000 Ft
Tehát a hétvégi diák- és nyugdíjasbérlet vásárlásával fizetnek kevesebbet.
d) A feladat számításait a füzetben kell elvégezni és összehasonlítani, megvitatni.
A napi családi jegy: 1600 Ft, szombat-vasárnapra: 3200 Ft.
A hétvégi családi bérlet 4200 Ft. Tehát Kristófnak van igaza (1000 Ft-tal többet fizetnek,
de nem használják ki a 3., pénteki napot, amely napi jeggyel 3 x 1600 = 4800 Ft lenne).

23