ÚTMUTATÓ

ÉS
TANMENETJAVASLAT
Kémia 9.
című tankönyvhöz

A kémia tankönyvcsalád és a tankönyv célja

A MI VILÁGUNK című természettudományos tankönyvcsalád kémia sorozatának első

köteteként készült el a Kémia 9. tankönyv a gimnáziumi tanulók számára.
Célunk az volt, hogy a 2012. évi kerettanterveknek megfelelően olyan taneszközt
készítsünk, amely:
• minden diák eredményes tanulásának érdekében a motiváció folyamatos
fenntartása mellett a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek
egyensúlyának megteremtésére törekszik,
• tanítványainkat logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő,
felelős döntésekre kész felnőttekké formálja.
Az új kémia tankönyvcsaládunkkal szeretnénk:
• „bebizonyítani” a tanulóknak, hogy a kémia érdekes, megérthető és megtanulható,
• bemutatni a kémia és mindennapjaink szoros kapcsolatát, továbbá, hogy modern
világunk megértéséhez, felfedezéséhez elengedhetetlen a kémiatudás,
• nem utolsó sorban egy jól használható segédeszközt adni a szaktanárok kezébe a
tanórai munkájukhoz.
E célok elérésére egy színes, fotókkal, grafikonokkal és ábrákkal gazdagított
kémiakönyvet készítettünk, melyben a gimnáziumi kémia 9. tananyagot tömören, könnyen
tanulható formában írtuk le. A tankönyv anyaga heti 2 órában (összesen 74 órában)
feldolgozható. A tankönyvet a gimnáziumok számára ajánljuk.

1
 A Kémia 9. tankönyvhöz készült tanmenet csak javaslat, azt a középiskola
adottságaihoz, a helyi tantervben megfogalmazott célokhoz kell igazítani. Így a letölthető
tanmenetek a szaktanári igényekhez igazítható, módosítható

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet:

3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 3.2.09.2 Kémia B
változat;
4. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 4.2.10.2 Kémia B
változat;
5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.14.2 Kémia B
változat előírásainak.
A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT
2012).

A tankönyv legfontosabb jellemzői

A tananyagot 5 fejezet foglalja össze. A tankönyv összesen 49 leckéből áll, amelyek többsége
egy-egy tanítási órán feldolgozható. A leckék felépítése közel megegyezik. A nagyobb
betűvel szedett szövegek a megtanulandók. A kisebb betűs szövegrészeket, amelyek színes
alapra vannak nyomtatva, feltétlenül el kell olvasni. Az itt található ismeretek segítik a
tanulnivaló megértését, kapcsolatot teremtenek más tantárgyban tanultakkal, gyakorlati
szempontokra irányítják a figyelmet, és sok érdekességet is megemlítenek. A szöveghez ábrák
alapos tanulmányozása nagyon fontos. Ezek nemcsak szemléltetik, hanem sok esetben ki is
egészítik a leírtakat, önálló ismereteket is közvetítenek, újabb összefüggéseket tárnak fel. A
legtöbb ábra mellett kérdések, illetve feladatok találhatók, amelyek a kép által közvetített
tartalomra irányítják a figyelmet, annak szöveges megfogalmazására késztetnek. A legtöbb
leckében kísérleteket bemutató ábrák és fotók is vannak. Javasoljuk, hogy ezeket az ábrákat, a
hozzájuk tartozó leírásokat és kérdéseket különös gonddal figyeljék a tanulók, keressenek
kapcsolatot a tanulni való ismeretekkel! Minden leckét kérdések és feladatok zárnak. Gyakran
előfordulnak olyan feladatok is, amelyek az internet vagy más ismerethordozók használatát
kívánják meg. Ezáltal a kémiában tanultak fontosságának színes és rendkívül gazdag világába
nyerhetnek betekintést a tanulók. Egy-egy nagyobb fejezetet is összefoglalások zárnak,
amelyek a tanultak közötti szélesebb összefüggéseket tárják fel. Az összefoglalások a könyv
végén találhatók.

2
 Tanmenetjavaslat
(heti 2 óra, éves óraszám: 74 óra)

Óraszám Fejezetcím, óracím Új fogalmak, Egyéb javaslatok

összefüggések
1. Bevezető óra. Veszélyességi Kedvcsinálás a
A kémia mint természettudomány szimbólumok és kémia tanulá -
jelentésük. sához (kísérletek,
A természettudományos példák a minden-
megismerés módszerei. napi életből)
A kísérletezés története, Konkrét példák
Tudomány, áltudomány az áltudományos
A kémia szerepe magyarázatokra,
mindennapi életünkben azokon alapuló
termékekre (Pi-
víz, oxigénnel
dúsított víz,
lúgosítás stb.).

ATOMOK, ELEMEK,
VEGYÜLETEK
2. Az anyag felépítése és az atom Elemek és vegyületek. A Tájékozódás az
szerkezete világegyetemet és az élő 7. és 8.
szervezetet felépítő évfolyamon
elemek. Az atom tanultakról,
felépítése, szerkezete. (ismétlés),
Elemi részecskék: az amelyekre az új
atommag (proton, fogalmak, össze-
neutron), az elektronok függések
Az atomok és az elemi épülnek.
részecskék töltése, Célszerű néhány
mérete (átmérő), tömege, élő vagy
az összetartó erők: kivetített kísérlet
magerő, elektromos bemutatása.
vonzóerő.
Az anyag atomos
felépítése: Demokrítosz,
Dalton elképzelései

3. A protonszám, a tömegszám és az Tömegszám, protonszám, Emeljük ki az

izotópok rendszám, izotópok, izotópok
radioaktív átalakulás, gyakorlati
Radioaktív sugárzás jelentőségét
(alfa, béta, gamma). A konkrét példákon
radioaktivitás gyakorlati bemutatva (pl. a
jelentősége. gyógyászatban).

4. A relatív atomtömeg, az Relatív atomtömeg, Kísérletek,

anyagmennyiség és a moláris átlagos relatív amelyek alapján
tömeg atomtömeg, a kémiai

3
 anyagmennyiség (mol), egyenletek
moláris tömeg, mennyiségi
Avogadro-szám. jelentése
megalapozható.

5-6. Elektronok az atommag körül Tartózkodási Érdemes pl. a

valószínűség, elektronok fémek
energiája (mozgási, lángfestését
elektromos kölcsön- kísérletben
hatási), atompályák, bemutatni az
elektronhéjak, alhéjak atom
(telített, telítetlen), alap- felépítésének, a
és gerjesztett állapot, gerjesztésnek, a
páros –és párosítatlan szín és a szerke-
elektronok, atomtörzs, zet kapcsolatá
vegyértékhéj, vegyérték – nak bemutatására
elektronok. és motivációként
Az energiaminimumra is.
való törekvés elve
Az atommodellek
fejlődése

7. A periódusos rendszer és az A periódusos rendszer Fontos az elem

atomok elektronszerkezete felépülése (periódusok, periódusos
oszlopok (csoportok). rendszerbeli
A periódusos rendszer helye és anyag-
anyagszerkezeti értelme- szerkezete
zése. Nemesgázszerkezet. közötti kapcsolat
felismerése,
illetve az ebből
megjósolható
kémiai
tulajdonságok.
Ezt bizonyítandó
kísérletek elvég-
zése feltétlenül
javasolt.

8. Összefoglalás-
Elemek, vegyületek és az atom
felépítése

9. Témazáró

A KÉMIAI KÖTÉSEK ÉS
KÖLCSÖNHATÁSOK

10. A kémiai kötések A kémiai kötések Kísérletek

kialakulásának oka a bemutatása

4
 stabilitásra való törekvés, feltétlenül
nemesgázszerkezet javasolt (induktív
elérése). Elsőrendű módszer, az
kémiai kötések: ionos, elektronegativi-
fémes, kovalens; az tás és a kötés -
elektronegativitás, típus közötti
az elektronegativitás és a kapcsolat
kötéstípusok kapcsolata. bizonyítására
szolgál).

11. Az ionos kötés és az ionrácsos Ionok keletkezése Kísérletek az

kristályok atomokból ionvegyületek
(nemesgázszerkezet), keletkezésére.
anionok, kationok,
ionsugár, atomsugár,
atomok és ionok
méretének kapcsolata,
ionvegyületek
tulajdonságai, ionrácsos
kristályok, rácsenergia

12. Fémek és fémkristályok Fémek a periódusos Kísérletek

rendszerben (s-,p-,d-,f – fémekkel, a
mező), fémes kötés, szerkezet és a
(delokalizált elektronok) tulajdonság
fémkristályok (fémes kapcsolatának
rácstípusok), fémek bemutatása.
fizikai tulajdonságai
(szín,
megmunkálhatóság, hő-,
és elektromos vezetés,
olvadáspont).

13. Kovalens kötés molekulákban és Kovalens kötés A molekulák

atomrácsos kristályokban (hidrogénmolekula, kialakulásánál az
gyémánt, grafit), atomok elektron-
elektronpárok (kötő, szerkezetén
nemkötő), párosítatlan alapuló anyag-
elektronok, egyszeres és szerkezeti
többszörös kötések, datív magyarázat.
kötés, poláris és apoláris Bizonyító kísér –
kovalens kötés letek. A hidro-
(különböző és azonos génmolekula
atomok között), apoláris kialakulását
és dipólusos molekulák bemutató
kötéstávolság, kötési szappanbuborék-
energia. modell.
Atomrácsos kristályok Kísérlet:
(gyémánt, grafit). vízsugár
eltérítése.

5
14. A molekulák alakja és polaritása Központi atom,
ligandum, kötő
elektronpárok közötti
taszítóerő, nemkötő
elektron(pár) térigénye, a
molekulák alakját
befolyásoló tényezők, a
molekulák polaritása,
kötésszög.
Modellek
(pálcika, kalott,
internetről levett
forgatható)
modellek
használata feltét-
lenül javasolt.

15. A molekulák közötti kapcsolatok Másodrendű kémiai Szerkezet és

kötések (diszperziós-, tulajdonság
dipólus-dipólus-, összekapcsolása,
hidrogénkötések). modellek.
A másodrendű kötések és
az olvadáspont,
forráspont kapcsolata.
Molekularácsos
kristályok (víz, fullerén).

16. Összetett ionok Központi atom, A kovalens

ligandum, allotróp kötésről tanultak
módosulat, delokalizált felhasználása.
kötések, szabad gyökök Projektfeladat a
és antioxidánsok. szabad gyökök-
kel és anti -
oxidánsokkal
kapcsolatos
információk
gyűjtésére,
esetleg tanulói
kiselőadás.
17. Összefoglalás
Kémiai kötések és
kölcsönhatások

18. Témazáró dolgozat

AZ ANYAGI HALMAZOK

19. Anyagi rendszerek és

csoportosításuk Rendszer, a rendszer A „mindennapi”
környezete, nyitott, zárt, kolloidok
és szigetelt rendszer, egy- bemutatása
és többkomponensű konkrét példákon
rendszer, homogén és és jelentőségük
heterogén rendszer, kiemelése.
kolloid rendszer (szol,
gél, hab, füst, köd stb). A
fény útja a kolloid

6
 oldatokban
(fényszóródás a kolloid
részecskéken)
nanocsövek, grafén.

20. Anyagi halmazok és Anyagi halmazok, A részecske és

halmazállapotok halmazállapotok (szilárd, halmaz tulajdon -
. folyékony, légnemű) ság kapcsolata
jellemzői, A halmazállapot
halmazállapotváltozások, és a gyakorlati
(energiaváltozások) élet példákkal,
olvadáspont, forráspont, esetleg kísér-
moláris térfogat, gázok letekkel.
moláris térfogata, Avogadro
Avogadro- gáztörvénye gáztörvényével
számítási felada -
tok, esetleg
kísérletek.

21. Szilárd kristályos anyagok Szublimáció, adszorpció, A kristályos és

kristályos és amorf amorf anyagok
anyagok, kristályrács, jelentősége a
elemi cella, rácsállandó, mindennapi
rácspont, rácsenergia, életben.
atomrács, molekularács Kísérletek
ionrács, fémrács A kristályrács
típusa és a
tulajdonságok
kapcsolata

22. Folyadékok és oldatok Oldódás folyamata, Az oldódás

(diffúzió, hőmozgás, folyamatának
hidratáció, hidratációs anyagszerkezeti
energia, oldáshő), valódi magyarázata.
és kolloid oldatok, az Kísérletek
oldószer és az oldott
anyag halmazállapota,
oldódáskor fellépő
kölcsönhatások, az
oldódást kísérő
energiaváltozások.

23-24. Az oldhatóság az oldatok Telített, telítetlen Az oldhatóságot

összetétele oldatok, az oldhatóság befolyásoló
(jelölése, az anyag tényezőkre
oldhatóságát befolyásoló kísérletek
tényezők: oldószer (deduktív).
anyagi minősége, Számítási
hőmérséklet). feladatok lehető-

7
 . Ozmózis leg a minden-
Az oldatok összetétele, napi életből vett
koncentrációk: tömeg-, adatokkal.
térfogat-, mólszázalékos Nevezetes
összetétel, anyagmennyi- oldatok
ségkoncentráció, tömeg- (tengervíz, vér
koncentráció stb.) összetétele,
koncentrációja

25. Összefoglalás
Az anyagi halmazok

26. Témazáró dolgozat

A KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK
ÉS TÍPUSAIK

27. Kémiai átalakulások és Kémiai és fizikai Egyenletírás

reakcióegyenletek változások. A kémiai gyakoroltatása
reakciók feltételei. konkrét, ismert
Homogén, heterogén reakciókra,
reakció, reakciók leírása: egyszerűbb
reakcióegyenlet, sztöchiometriai
kiindulási anyagok, feladatok
reakciótermékek, megoldása
sztöchiometriai szám,
atom- és tömeg-
megmaradás törvénye
Ionreakciók vizes
oldatokban.

28-29. A kémiai reakciók A kémiai reakciókat Energia-

energiaváltozása és iránya kísérő energiaváltozások, diagrammok
exoterm és endoterm elemzése,
reakciók. A reakcióhő kísérletek
definíciója, jelölése, exoterm és
előjele. Reakcióhő endoterm kémiai
egyensúlyi folyama- reakciókra
tokra, energiadiagram, a Egyszerűbb
képződéshők és a számítási
reakcióhő kapcsolata, a feladatok.
reakcióhő kiszámítása
(Hess-tétel).
Bomláshő, égéshő,
fűtőérték.
Termokémiai
körfolyamatok.

8
30-31. A kémiai reakciók sebessége Pillanat- és időreakciók, Kísérletek a
reakciósebesség, reakciósebesség-
(matematikai képlet, jel, re és megváltoz-
mértékegység), aktiválási tatására.
energia, katalizátorok és Katalizátorhatás
hatásmechanizmusuk, modellezése,
inhibitorok. diagramelemzés.
Katalizátorok az élő
szervezetben, gyakorlati
jelentőségük.
A reakciósebességet
megváltoztató tényezők
(koncentráció, hőmér-
séklet, katalizátorok).

Egyirányú és Gyakorlati
32-33. A kémiai egyensúly megfordítható reakciók, példák,
dinamikus egyensúly, az ábraelemzések,
oda- és visszaalakulás kísérletek.
sebességének kapcsolata
egyensúlyban. Nyílt és
zárt rendszer.

34-35. A kémiai egyensúly irányítása A koncentráció-, a Kísérleti

hőmérséklet- és a bizonyítás,
nyomásváltozás hatása a köznapi példák.
kémiai egyensúlyra.
Le Chatelier-elv.

36. Részösszefoglalás

37. Dolgozat

38. Savak és bázisok, sav-bázis Arrhenius sav-bázis Sok példa a

reakciók elmélete, protonleadás, mindennapi
protonfelvétel, savak és életből.
bázisok erőssége, A partner
Brönstad sav-bázis szerepe a sav-
elmélet, a bázis
protonátmenettel járó reakciókban,
reakciók, sav-bázis bázikus és savas
reakció) definíciója (sav- viselkedés.
bázis párok a reakcióban.

39. Az oldatok kémhatása. A pH A savas és lúgos Kísérletek a

kémhatás definíciója (az kémhatásra, sav-
oxónium- és a bázis indikátorok
hidroxidionok aránya Színváltozására,

9
 vizes oldatokban). A víz egyszerűbb
autoprotolízise, vízion- számítások a pH-
szorzat. ra.
A pH-skála értelmezése,
jelentése, a sav-bázis
indikátorok.

40. Közömbösítés és hidrolízis A közömbösítés Megemlíthetők a

(semlegesítés) és a sav-bázis-
hidrolízis mint sav-bázis titrálások is.
reakció. Sók vizes Kísérletek a sók
oldatainak kémhatása. hidrolízisére, a
sók vizes oldata-
inak kémhatás –
vizsgálatára.

41-42. Elektronátmenettel járó reakciók. Az oxidáció-redukció Kísérletek a

Az oxidációs szám tágabb értelmezése redoxireakció
(redoxireakció). tágabb
Oxidálószer, értelmezésére.
redukálószer. Fémek Összehasonlító
redukálóképessége, ionok elemzés.
és molekulában kötött Oxidációs szám
atomok oxidációs száma. változás alapján
Oxidációs számváltozás a redoxi-
folyamatokat
leíró egyenletek
rendezése. Az
élő szervezetben
lejátszódó redoxi
folyamatok

43. Részösszefoglalás

44. Dolgozat

45-46. Kémiai energiaforrások. A Kémiai energiából Elemzés,

galvánelemek és alkalmazásuk elektromos energia kísérletek,
egymásba alakítása. gyakorlati példák
Elektrokémiai folyama- Redoxireakciók
tok (elektrokémiai értelmezése
rendszerek (galváncella, standardpoten-
elektrolizáló cella, ciál-értékek
elektrolit, fémes vezető, alapján.
diafragma, anód, katód), Galváncellák
standardpotenciál. ábrán és kísérleti
A szárazelemekben, összeállításban.
akkumulátorokban
lejátszódó energiatermelő

10
 folyamatok, tüzelőanyag
cella.

47-48. Az elektrolízis és alkalmazásai A galvánelemek és az A redoxireakciók

elektrolízis kapcsolata, és az elektro-
elektrolizáló cella (anód, kémiai folyama-
katód, elektrokémiai tok azonosságai
folyamatok, anód- és és különbözősé–
katódfolyamatok), gei. Galváncella
energiaátalakítás: átalakítása
elektromos energiából elektrolizáló
kémiai energia. cellává.
Fémek ipari előállítása, Elektrolizáló
fémek tisztítása, cellák ábrán és
fémbevonatok készítése. kísérletekben.
Az elektrolízis Egyszerű
mennyiségi törvényei: számítások a
Faraday-törvények. Faraday-
törvényekre.

49. Részösszefoglalás

50. Dolgozat

SZERVETLEN KÉMIA
51. Bevezetés a szervetlen kémiába Elemek a A szerkezet és a
világegyetemben, a tulajdonságok
Földön. Az élő kapcsolata,
szervezetet felépítő részecske- és
anyagok. Biogén- halmazszint.
elemek, makro- és Részecsketulaj-
mikroelemek, donságból
nyomelemek. halmaztulajdon-
ságokra
következtetünk.

11
52. A hidrogén A hidrogén A szerkezet és a
anyagszerkezeti tulajdonságok
jellemzése (periódusos kapcsolatának
rendszerbeli helye, bizonyítása
atomszerkezete), fizikai kísérletekkel.
és kémiai tulajdonságai,
durranógáz, ipari
előállítás, gyakorlati
jelentőség, felhasználás.

53. A nemesgázok A nemesgázok A szerkezet és a

anyagszerkezeti tulajdonságok
jellemzése (periódusos viszonya,
rendszerbeli helye, Internetes
atomszerkezete), keresés a
gyakorlati jelentőség, felhasználásra
felhasználás (fénycsövek stb)

54. A fémek és vegyületeik Kőzetek, ásványok, A szerkezet és

ércek. A fémek. tulajdonság
anyagszerkezeti kapcsolata-
jellemzése (periódusos kísérletek.
rendszerbeli helye, Köznapi példák a
atomszerkezete), fizikai korrózióra és a
és kémiai tulajdonságai, korrózióvédelem
gyakorlati jelentőség, re.
felhasználás.
Félfémek, ötvözetek,
fémek előállítása,
korróziója,
korrózióvédelem.

55-56. Az alkálifémek és fontosabb Az alkálifémek Az elemek és

vegyületeik anyagszerkezeti vegyületeik
jellemzése (periódusos atomszerkezeti
rendszerbeli helye, és halmaztulaj-
atomszerkezete), fizikai donságainak
. és kémiai tulajdonságai, kapcsolata.
gyakorlati jelentőség, Kísérletek,
felhasználás kísérletelemzés,
anyagszerkezeti
magyarázat.

57-58. Az alkáliföldfémek és fontosabb A kalcium, a magnézium Az elemek és

vegyületeik és fontosabb vegyületei vegyületeik
anyagszerkezeti atomszerkezeti
jellemzése (periódusos és halmaztulaj-

12
 rendszerbeli helye, donságainak
atomszerkezete), fizikai kapcsolata.
és kémiai tulajdonságai, Kísérletek,
gyakorlati jelentősége, kísérletelemzés,
felhasználása. anyagszerkezeti
Vízkeménység, magyarázat.
vízlágyítás. Gyakorlati
példák a
vízkeménység
hatására, a
vízlágyítási
eljárásokra.

59. A földfémek Az alumínium és Az alumínium és

fontosabb vegyületei vegyületei
anyagszerkezeti atomszerkezeti
jellemzése (periódusos és halmaz-
rendszerbeli helye, tulajdonságainak
atomszerkezete), fizikai kapcsolata.
és kémiai tulajdonságai Kísérletek,
(amfotéria), gyakorlati kísérletelemzés,
jelentősége, anyagszerkezeti
felhasználása. magyarázat. A
Alumínium-gyártás. vörösiszap-
katasztrófa
elemzése.

60. Az ón és az ólom Az ón az ólom és Gyakorlati

fontosabb vegyületeik példák,
anyagszerkezeti környezeti
jellemzése (periódusos ártalmak.
rendszerbeli helye,
atomszerkezete), fizikai
és kémiai tulajdonságai,
gyakorlati jelentősége,
felhasználása.
Allotrópia (szürke ón,
fehér ón), ötvözetek,
élettani hatás.

61. A vascsoport A vas és fontosabb A vas és

vegyületei anyagszer- vegyületei,
kezeti jellemzése atomszerkezeti
(periódusos rendszerbeli és halmaz-
helye, atomszerkezete), tulajdonságainak
fizikai és kémiai tulaj- kapcsolata.
donságai, gyakorlati je- Kísérletek,
lentősége, felhasználása. kísérletelemzés,
Vasgyártás, a vas élettani anyagszerkezeti
hatása. magyarázat.

13
62-63. A rézcsoport A réz, az ezüst és az A réz, ezüst,
arany anyagszerkezeti arany és
jellemzése (periódusos vegyületei,
rendszerbeli helye, atomszerkezeti
atomszerkezete), fizikai és halmaz -
és kémiai tulajdonságai, tulajdonsá-
gyakorlati jelentősége, gainak kapcso -
felhasználása. lata. Kísérletek,
Nemesfém. Választóvíz, kísérletelemzés,
királyvíz. anyagszerkezeti
magyarázat.

64. A cinkcsoport A cink és a higany Kísérletek,

anyagszerkezeti kísérletelemzés,
jellemzése (periódusos anyagszerkezeti
rendszerbeli helye, magyarázat.
atomszerkezete), fizikai
és kémiai tulajdonságai,
gyakorlati jelentősége,
felhasználása.

65. A halogénelemek és vegyületeik A klór, a bróm a jód A klór

anyagszerkezeti atomszerkezete
jellemzése (periódusos és az elem,
rendszerbeli helye, illetve vegyületei
atomszerkezete), fizikai halmaztulajdonsá
és kémiai tulajdonságai, gai közötti
gyakorlati jelentősége, kapcsolat.
felhasználása. Kísérletek
Fertőtlenítő, színtelenítő elemzése.
hatás.

66. Az oxigéncsoport elemei. Az oxigén A halmaz -

Az oxigén és vegyületei
anyagszerkezeti tulajdonságok
jellemzése (periódusos anyagszerkezeti
rendszerbeli helye, magyarázata.
atomszerkezete), fizikai Kísérletek a
és kémiai tulajdonságai, tulajdonságok
gyakorlati jelentősége, bizonyítására.
felhasználása. Égés.
Biológiai oxidáció. Az
ózon, a víz (gyógyvizek),
a hidrogén-peroxid.

67. A kén és fontosabb vegyületei A kén anyagszerkezeti A kénmolekula

jellemzése (periódusos szerkezetének
rendszerbeli helye, kísérleti bizonyí-
atomszerkezete), fizikai tása: a kén
és kémiai tulajdonságai, megolvasztása.

14
 gyakorlati jelentősége, A halmaz -
felhasználása. Oxidjai. A tulajdonságok
kénsav, kénsavgyártás. anyagszerkezeti
magyarázata.
Kísérletek a
kémiai
tulajdonságok
bizonyítására.

68. A nitrogéncsoport elemei. A A nitrogén A halmaz-

nitrogén és vegyületei
anyagszerkezeti tulajdonságok
jellemzése (periódusos anyagszerkezeti
rendszerbeli helye, magyarázata.
atomszerkezete), fizikai Kísérletek a
és kémiai tulajdonságai, kémiai tulajdon
gyakorlati jelentősége, ságok bizonyítá -
felhasználása. Oxidjai. A sára.
salétromsav, az
ammónia. A nitrogén
körforgása, élettani
hatása
(methemoglobinémia), a
szmog.

69. A foszfor és vegyületei A foszfor Szerkezet és

anyagszerkezeti tulajdonság
jellemzése (periódusos kapcsolatának
rendszerbeli helye, bizonyítása
atomszerkezete), fizikai kísérletekkel.
és kémiai tulajdonságai,
gyakorlati jelentősége,
felhasználása. Allotrópia
(fehér foszfor, vörös
foszfor). Oxidjai.
Foszforsav. A foszfor
körforgása. Gyufagyártás
(Irinyi János),
eutrofizáció, műtrágyák.

70. Összefoglalás
Szervetlen kémia

71. Témazáró dolgozat

72-74. Év végi ismétlés

15
16