DR.

EKE K�ROLY: TITKON INNEN - TITKON T�L

(Az orvostudom�ny m�helyeib�l)

Szkennelte, jav�totta: Schuck Antaln�, Horv�th Imre; 1998.

T�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2001.

TARTALOM

EL�SZ�
I. AZ ORVOSTUDOM�NY �S AZ EMBER A XX. SZ�ZAD V�G�N
Az orvosi tev�kenys�g ellen�rz�se
Az orvosi esk� k�telez
S�rg�s, egyszem�lyi d�nt�s
Az orvosi tev�kenys�g kock�zata
A betegnek is viselnie kell a felel�ss�get
A k�lcs�n�s bizalom a gy�gy�t�s alapja
Az orvosi p�lya a betegek�rt van
Az orvos t�rsadalmi szerepe
AZ EMBEREN V�GZETT TUDOM�NYOS KUTAT�SOK ETIK�JA
T�rt�nelmi visszapillant�s
Aggodalom az emberen v�gzett k�s�rletekkel szemben
A kutat�s v�gc�lja: a humanit�s fejleszt�se
Az �rtalmak elker�l�s��rt
Etikai felt�telek
Nem min�s�l emberk�s�rletnek
A gy�gy�t�s szabads�ga �s a k�s�rlet
Az orvostudom�nyi k�s�rletek
A beteg joga a d�nt�s
Az emberen v�gzett beavatkoz�sok ut�vizsg�lata
Orvos, beteg �s a g�pek, m�szerek
Dehumaniz�lnak-e a g�pek, m�szerek az orvostudom�nyban �s az orvosi
gyakorlatban?
Agyi funkci�kat is �tvehetnek g�pek
G�pek �s m�szerek a diagn�zis szolg�lat�ban
Az orvosok akt�v r�szesei a technikai fejleszt�snek
A betegnek ismernie kell a vizsg�lat vesz�lyeit
Az orvosi tapasztalat egyfajta t�rolt mem�ria
A c�l: t�netmentes korai st�diumban felismerni a betegs�get
A gy�gy�t�s �s a szem�lyis�g
Nem a betegs�get, hanem a beteg embert kell gy�gy�tanunk
Az emberek j� k�z�rzete, eg�szs�ge nemzeti vagyon
Az orvosi szeml�letv�ltoz�s
Az alkoholizmus �s az alkalmi alkoholfogyaszt�s megk�l�nb�ztet�se
A kezel�s t�rgya �s eszk�ze az emberi pszichikum
Az orvos, "mint gy�gyszer"
Specializ�ci� �s szint�zis az orvostudom�nyban
A magas v�rnyom�sos beteg r�ntgenvizsg�lata
Bels�elv�laszt�s�mirigy-zavarok �s a magas v�rnyom�s
Az em�szt�szervrendszer betegs�geinek diagnosztik�ja
Akt�v diagnosztika
A szintetiz�l� orvos
II. AZ ORVOSTUDOM�NY M�HELYEIBEN
A plasztikai seb�szetr�l
Mit gondolnak az emberek a plasztikai seb�szet fogalm�val kapcsolatban?
Helyre�ll�t� plasztikai m�t�tek
Hi�nyt p�tl� m�t�tek r�gen
Milyen m�dszerekkel dolgozik a plasztikai seb�szet?
A m�k�d�s �s az alak harm�ni�ja
L�teznek-e csak az alakot szolg�l� m�t�tek?
Mit tekint sz�pnek a plasztikai seb�sz?
M�v�szet vagy tudom�ny?
Milyen jellemz� esetekben k�rnek plasztikai m�t�tet?
B�r�t�ltet�s mikro-�rvarratokkal
Am�g az anyagb�l gy�gyszer Lesz
A gy�sz�vir�g �s az emberek
A gy�gyszergy�rban
Gy�gyszerellen�rz�s �s -nyilv�ntart�s
Am�g a feh�r porb�l gy�gyszer lesz
N�h�ny sz� a gy�gyszerfogyaszt�s vesz�lyeir�l
Meddig gy�gyszer, mett�l m�reg?
A gy�gyszerkutat�s j�v�j�r�l
Modern korunk �s a j�rv�nyok
Az egy�ni �s a kollekt�v higi�ne
A fert�z� m�jgyullad�sr�l
Laborat�riumi diagn�zis
Mikort�l j�rv�ny a megbeteged�s?
Sz�l�k, hozz�tartoz�k, l�togat�k figyelm�be!
J�rv�nyokt�l mentesen
A TBC-R�L NAPJAINKBAN
T�rt�nelmi visszapillant�s
Koch R�bert felfedez�se
A tbc-s fert�z�s Lezajl�sa az emberi szervezetben
Tbc-ellenes gy�gyszereink
A tbc hosszantart� betegs�g
Sz�mok, adatok e betegs�gr�l
Negat�v t�lt�s� m�tosz a tbc-r�l a t�rsadalmi k�zgondolkod�sban
Szemt�l szemben a f�lelmetes k�rokoz�val
J�tan�csok a lev�l�r�knak
�j feladatok el�tt a t�d�gy�gyint�zetek
EGY �JSZAKA A TRAUMATOL�GI�N
A seb�szet �si �ga
A felv�teli oszt�lyon
K�l�nleges balesetek
Koponyam�t�t a baleseti seb�szeten
A k�z seb�szete
AZ INTENZ�V OSZT�LY
Tiltott szavak
�rz�szoba
Az �jra�leszt�s
Gyors diagnosztikus lehet�s�gek
A sz�vbetegek leghat�konyabb ell�t�sa
N�pbetegs�g-e a sz�vinfarktus?
T�wkapcsol�s a vil�g legels� �s legnagyobb intenz�v oszt�lyaira
AZ IGAZS�GSZOLG�LTAT�S "CSENDEST�RSAI" AZ ORVOSSZAK�RT�K
A boncteremben
Emberi csontmaradv�nyok egy elhagyott k�tban
T�bb k�ssz�r�s k�z�l melyik volt a hal�los?
D�nt� bizony�t�k: egy sz�rsz�l
Amikor az orvosszak�rt� ragaszkodik �ll�spontj�hoz
AZ �NGYILKOSS�GR�L
Nem elhanyagoLt ter�let
A m�rgeknek csak kis r�sz�t lehet k�z�mb�s�teni
Mi az �ngyilkoss�gok oka Magyarorsz�gon?
�r�kl�dik-e az �ngyilkoss�gi hajlam?
Fel kell figyelni a k�s�rletre!
T�vkapcsol�s az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet St�di�j�val
LeLki els�seg�ly telefonon
A gyermek�ngyilkoss�gokr�l
A hal�llal v�gz�d� �ngyilkoss�gi esetek
A NEMI BETEGS�GEKR�L
A nemi betegs�gek elterjedts�ge napjainkban
Meghalhat-e valaki n�lunk k�s�i v�rbajban?
Egy szikra fellobbantja a fut�t�zet
A V�rbaj diagn�zisa
A gondoz�i h�l�zat
A kezeletlen v�rbaj lefoly�sa
Harmadlagos szifilisz
A nemi betegs�gek m�s orsz�gokban
Fel lehet-e ismerni r�n�z�sre, hogy valaki nemi beteg-e?
SZOMSZ�DS�GBAN A GY�GYPEDAG�GI�VAL
HelyteLen az elnevez�s
A s�r�ltek munk�ja �s keresete
Szenvednek-e a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorultak sorsuk-l�t�k miatt?
A gy�gypedag�gia tudom�nya �s gyakorlata
Az �rtelmi fogyat�kosok nevel�s�r�l
A GYERMEKGY�GY�SZAT TEGNAP �S MA
Intenz�v oszt�ly a korasz�l�tteknek
A nemzetk�zi gyermekeg�szs�g�gy helyzete
Leuk�mi�s gyermekek
Megviseli-e a leuk�mi�s gyermeket a kezel�s?
Adatok �s progn�zis
A gyermekgy�gy�szat holnapja
A HORMONOKR�L
A hormonok �s az idegrendszer kapcsolat�nak kutat�sa P�csett
A pajzsmirigy hormonjai
Elm�leti �s klinikai kutat�sok Szegeden
A hormonok hat�smechanizmusa
A hormonzavarok felbor�tj�k a szervezeti �sszm�k�d�st
Az egy�n intelligenci�ja a hat�r
III. AZ ORVOSTUDOM�NY HAT�RAI
Napjaink orvostudom�nya �s a k�zv�lem�ny
A "biol�giai robban�s" k�vetkezm�nye az orvostudom�ny ir�nt megnyilv�nul�
k�z�rdekl�d�s
Legyen-e az orvos lelki vigasztal�, lelki t�rs?
K�pes-e az emberi agy �nmaga megismer�s�re?
Meg lehet-e v�ltoztatni mesters�ges �ton a szem�lyis�get?
Az �nmag�ra vigy�z�s joga az ember saj�toss�ga
Az orvostudom�ny is ig�nyli a t�rsadalmi kontrollt
AZ ORVOS �S A BETEG KAPCSOLATA A MA �S A HOLNAP T�RSADALM�BAN (Z�R�AD�S)
A beteg �rdeke a legfontosabb
Az eg�szs�g�gyi alapell�t�s �s a jogos ig�nyek
A betegnek nagyon fontos, hogy kedvesek legyenek hozz�
A mennyis�gi ell�t�st�l a min�s�gi fel�
Az orvostudom�ny �s a j�v�
F�GGEL�K
A hozz�sz�l�sokb�l, a sajt�kritik�kb�l
Az orvosetika k�vetelm�nyrendszere, annak �rv�nyes�l�se (felm�r�s alapj�n)
Mit lehet tenni?
Sajt�wisszhang
UT�SZ�

* * *

EL�SZ�

Eke K�roly doktornak m�r nem els� k�tete ker�l e k�nyvvel az olvas�k�z�ns�g
kez�be; a szerz� sokoldal�, sz�nes �s tartalmas r�di�riportjait egybeillesztve,
besz�lget�seit az egyszer hallott, szertefoszl� hang �llapot�b�l az ism�telten
tanulm�nyozhat� �r�s alakj�ba �t�ltetve ny�jtja most az �rdekl�d�knek.
Ezeknek az �r�sban k�zreadott besz�lget�seknek a t�rgyk�re sokf�le, de a k�tet
�tlapoz�sakor m�r kider�l, hogy a szerz� hat�rozott rendszert k�vetett t�m�i
megv�laszt�s�ban �s ezek taglal�s�ra felk�rt besz�lget�t�rsai kiv�laszt�s�ban.
Voltak�ppen k�rd�sekkel foglalkozik, amelyek �t mag�t is �rdekelt�k, s
amelyekr�l felt�telezte, hogy foglalkoztatj�k a r�di� sz�les hallgat�t�bor�t �s
�gy val�ban "k�z�rdek�ek". E felt�telez�s helyess�g�t a r�di�ad�sokat k�vet�
nagysz�m� lev�l �s telefon�rdekl�d�s is igazolta.
A t�m�k kiv�laszt�s�nak ez a m�dja term�szetesen mozaikszer� fel�p�t�s�v� teszi
a k�tetet, de ez�ltal �rdekess�g�t csak n�veli. A riportforma, b�r szakemberek
sz�lalnak meg, val�ban egy�ni �zt ad a mondanival�nak, �s b�r a megk�rdezett
szakemberek konkr�t ismereteket k�z�lnek, a k�zl�s m�dja, �l� jellege, mer�ben
k�l�nb�zik az ismeretterjeszt�s �ltal�ban megszokott form�j�t�l. M�g az ut�bbi
t�m�r t�rgyilagoss�gra �s rendszeress�gre t�rekszik, az olvas� kez�ben lev�
riportgy�jtem�ny laz�bb szerkezet�, de szem�lyes �s k�zvetlen.
Nem e k�t m�dszer elvi �sszehasonl�t�s�r�l van sz�, m�g kev�sb� valamif�le
�rt�krendi meg�llap�t�sr�l, hiszen az ismeretk�zl�snek sz�mos c�lszer� m�dja �s
form�ja van. Az egyik rendszeres, koncentr�lt figyelmet ig�nyl� olvas�sra
k�sztet, a m�sik sz�rakoztat� form�ban ismertet meg valamivel, amit addig m�g
nem, vagy esetleg csak m�sk�ppen tudtunk.
Kiss� elgondolkodtat� a k�tet �nmag�ban igen j�l hangz�, �tletes c�me: "Titkon
innen - titkon t�l". Ez volt a riportsorozat c�me a r�di�ban is.
Mi is ez a "titok"? Fogalmilag nem azonos az ismeretlennel, k�l�n�sk�ppen nem a
"m�g ismeretlen"-nel, - sz�val azzal, amir�l m�g nem volt alkalmunk tudom�st
szerezni. A titok eredeti fogalm�ban benne foglaltatik az, hogy megismer�s�nek
valamilyen akad�lya van; valaki vagy valami g�tolja, tiltja a megismer�s�t.
A sz�nak ebben a pontos �rtelm�ben az olvas� kez�ben lev� k�tetben nincsenek
titkok, s�t a k�rd�sek feltev�sekor, azaz megv�laszol�suk el�tt sem voltak.
Mi�rt �rom ezt, l�tsz�lag vit�ba sz�llva a k�ts�gtelen�l igen j�l hangz�,
szerencs�s c�mmel? Itt tulajdonk�ppen a term�szettudom�nnyal foglalkoz� ember
sz�lal meg bel�lem, aki a term�szet nem el�gg� ismert vagy nem kell�en
meg�rtett jelens�geiben sem titkot l�t, hanem egyszer�en k�rd�st, amelyre
v�laszt keres. A kutat�s sor�n voltak�ppen k�s�rlet form�j�ban tesznek fel
k�rd�st a term�szetnek, �s ha j�l k�rdeznek, akkor t�bbnyire "�szinte" v�laszt
kapnak t�le. Ha a v�lasz net�n f�lrevezet� vagy k�t�rtelm�, akkor rendszerint a
k�rd�s feltev�s�nek m�dja volt hib�s.
Egy�bk�nt a k�s�rlettel feltett k�rd�sekre, olykor "keresztk�rd�sek"-re, a
term�szet "vall" (az persze megesik, hogy ideig-�r�ig nem �rtj�k meg a
vallom�s�t).
Eke K�roly riportgy�jtem�nye azonban nem szoros �rtelemben vett
term�szettudom�nyi k�rd�sekkel foglalkozik, hanem a gyakorlati orvosl�s sz�mos
�rdekes, id�szer�, a k�z�ns�get foglalkoztat� k�rd�s�vel. Mint orvos, �rthet�
m�don ezeket a k�rd�seket sem tekinthetem titoknak, �s annak �r�ln�k, ha az
olvas� sem tekinten� annak, legf�ljebb olyasminek, amir�l szeretne t�bbet
tudni.
Persze, �n is j�l tudom, hogy az orvosl�shoz �sid�k �ta tapadt bizonyos
titokzatoss�g, amelyet valamikor fenntartani igyekeztek a s�m�nok, az egyiptomi
orvos-papok, �s a k�z�pkorban, de m�g k�s�bb is, a sarlat�nok.
E tekintetben a r�gi "csodat�v�" orvosok�t�l �gy k�l�nb�zik a mai id�k orvosi
tudom�nya, mint az "aranycsin�l�" alkimist�k�t�l a mai k�mikus�.
A szervezett ismeretterjeszt�snek �s eg�szs�gnevel�snek �ppen az a c�lja, hogy
az ismeretlent megfossza titokzatoss�g�t�l, �s vil�goss� tegye a
megismerhet�s�g�t. A k�zm�velts�g oly k�v�natos gyarap�t�s�nak a tudom�nyos
t�j�koztat�s egyik fontos, �s korunkhoz ill� k�vetelm�nye.
Eke K�roly doktor k�nyve ebb�l a tisztes feladatb�l v�llal mag�ra egy r�szt, s
az olvas�k azonnal �szre fogj�k venni, hogy nem val�di titkokat bor�t� lepel
fellebbent�s�re v�llalkozott, hanem arra, hogy �rdekes k�rd�sekr�l, hozz��rt�
emberekkel folytatott besz�lget�seivel sz�rakoztatva t�j�koztassa olvas�it. Aki
k�nyve elolvas�sa ut�n m�g t�bbet akar megtudni az �rintett k�rd�sek
valamelyik�r�l, az bizony�ra k�nnyen m�dot tal�l r�.
M�r csak az �rdekl�d�s felkelt�s�vel is bet�lten� ez a k�tet a feladat�t.
A val�s�gban azonban enn�l j�val t�bbet ny�jt. Ez�rt is aj�nlom az olvas�
k�z�ns�g figyelm�be �s hasznos sz�rakoz�st k�v�nok hozz�.
DR. PETRI G�BOR

* * *

I. Az orvostudom�ny �s az ember a XX. sz�zad v�g�n

AZ ORVOSI TEV�KENYS�G ELLEN�RZ�SE

Konkr�t �gyekben gyakran �rkezik olyan panaszos lev�l a R�di�hoz, amelyben

rendszerint gyerekek gy�gykezel�s�t b�r�lj�k a sz�l�k. A hozz� nem �rt� emberek
t�rgyi tud�s�nak hi�nya �s a legt�bb esetben elfogults�guk, a k�r�ltekint�
vizsg�lat sor�n csaknem mindig kider�l. M�gis elgondolkodtat� az, hogy a
k�zv�lem�ny mennyire keveset tud az orvosi tev�kenys�g sokszoros �s �lland�
ellen�rz�s�r�l. A panaszos �gyek v�g�n a panasztev�k maguk is igen gyakran
megd�bbenve �szlelik, hogy milyen j�l szervezett az orvosi szakma ellen�rz�
h�l�zata.
Konkr�t �gy adta az �tletet e r�di�ad�s l�trehoz�s�hoz is. A lev�l, amelyet az
Alf�ld k�zep�n lev� nagyk�zs�gb�l egy m�sf�l �ves kisfi� nagyapja �rt, amiatt
panaszkodott, hogy a kisgyerek eg�szs�gi �llapota orvosi m�hiba k�vetkezt�ben
k�rosodott. Az �ggyel ezt megel�z�en foglalkozott m�r az orvosetikai bizotts�g,
�s d�nt�st is hozott. E d�nt�s t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket tartalmazza:
"Az orvostudom�ny mai �ll�spontj�nak megfelel�en a m�t�tet v�gz� orvosok
legjobb tud�suk szerint j�rtak el a m�sf�l �ves gyermek betegs�g�nek
gy�gy�t�sakor. A panaszlott sz�v�dm�ny - a szakirodalom egybehangz� adatai
szerint - a leggondosabb m�t�ti technika mellett is bek�vetkezhetett. A
sz�v�dm�ny elh�r�t�s�ra a lehet�s�gekhez m�rten mindent megtettek."
A bizotts�g kiv�l� szak�rt�k meghallgat�s�val, a panaszosok meghallgat�s�val �s
mindennem� bizony�t�k beszerz�s�vel sz�lesk�r�en megalapozott d�nt�s�t summ�zta
az id�zett mondatokban.
M�gis, hogyan sz�lethetett meg a R�di�hoz c�mzett �jabb panaszos lev�l?
Amikor a sz�l�k hazat�rtek a megyesz�khelyen megtartott t�rgyal�sr�l, sz� sz�t
k�vetett, ismer�s�k �s bar�tok k�r�ben. A t�rt�nteket hi�nyosan ismertett�k a
hozz�tartoz�k e besz�lget�sek sor�n. A szomsz�dok, a nyugd�jas-klub besz�lget�
vend�gei, a kicsit tud�l�kos j�akar�k, addig-addig �szt�k�lt�k a nagypap�t,
am�g az tollat fogott �s meg�rta a levelet. Tette ezt az a nagypapa, aki az
orvosetikai bizotts�g d�nt�s�t tudom�sul vette, az ott elhangz� magyar�zatokat
meg�rtette, �s a gyermek sz�leivel egy�tt szemmel l�that�an megnyugodva indult
haza. Deh�t a sz�besz�d! Egym�sba kapaszkod�, sz� sz�t k�vet� j�- meg
rosszindulat t�zelte, sarkallta, m�glen ilyen dolgokat �rt level�ben:
"Tisztelt R�di�! Az�rt fordulok �n�kh�z, mert a mi k�zs�g�nkben, a mi falunkban
elszabadult a pokol. Az orvosok nem tartj�k be a szab�lyokat, nem ellen�rzik
azokat a tev�kenys�geket, amelyek nemritk�n emberek megrokkan�s�hoz, s�t
hal�l�hoz is vezetnek. Hi�ba fordulunk fels�bb szervekhez, mindig az orvosoknak
van igazuk, �s �ltal�ban azzal utas�tanak el minket, egyszer� embereket, hogy
nem �rt�nk a szakmai k�rd�sekhez, teh�t hallgatnunk kell. M�g azt is ki merem
jelenteni, hogy sajnos �egyik kutya nem eszi meg a m�sikat�. M�r tisztess�g ne
ess�k, de itt a mi falunkban az �n kisunok�m �gy�r�l ez a v�lem�ny. A kisfi�t
f�lbetegs�ge miatt megoper�lt�k, aminek az lett a k�vetkezm�nye, hogy az egyik
oldalon megb�nult az arcocsk�ja. De h�t az orvosoknak mindent szabad" - �rja
felh�borodva. Amikor felkerest�k a helysz�nen, bizonyos megillet�d�tts�ggel m�r
lev�lbeli �ll�t�s�nak majdnem az ellenkez�j�t mondta el. K�rd�seink nyom�n
ugyanis kider�lt, hogy nagyon is sz�les k�r� vizsg�lat folyt az �gyben �s olyan
nagytud�s� szakemberek is elmondt�k v�lem�ny�ket, akiknek szav�ban sem a
sz�l�k, sem a nagypapa nem k�telkedik. Amikor pedig, mindezt figyelembe v�ve, a
lev�l sz�let�s�r�l �rdekl�dt�nk, kider�lt, hogy olyan emberek v�lem�nye
ind�totta �tj�ra, akik nem ismert�k, nem is ismerhett�k a t�nyeket. Sz�z sz�nak
is egy a v�ge, a k�zs�g lakosaiban benne maradt a kisgyerek m�t�ti kudarc�nak
full�nkja �s a k�tked�s.
A r�di�hallgat�k jelenl�t�ben azzal a c�llal �ltek a mikrofonhoz dr. Petri
G�bor akad�mikus, a szegedi Orvostudom�nyi Egyetem I. sz. Seb�szeti
Klinik�j�nak igazgat� professzora �s dr. Kun Mikl�s pszichi�ter, egyetemi
tan�r, hogy az igaz sz� erej�vel e kisgyermek, e sz�l�k eset�n t�l, az orvosi
tev�kenys�g ellen�rz�s�r�l besz�lgessenek. Nem titkoljuk, hogy ezt a k�zs�get
is, de a t�bbi k�zs�get, v�rost, s�t a f�v�rost is meg akarjuk gy�zni e
k�rd�sk�rben igazs�gunkr�l.

Az orvosi esk� k�telez

DR. PETRI G�BOR professzor fejtette ki e k�rd�sk�rben els�k�nt v�lem�ny�t.

Szerinte az oklev�l megszerz�sekor letett orvosi esk� olyan m�lyen �s olyan
sokoldal�an k�telez, hogy enn�l l�nyegbev�g�bb szab�lyoz�s nem is lehets�ges.
Az ellen�rz�snek - elvi szinten - voltak�ppen ez a legszigor�bb �s
leghat�konyabb biztos�t�ka. Az orvosi esk�ben arra tesz fogadalmat a jel�lt,
hogy legjobb tud�sa szerint teszi meg a t�le telhet� legt�bbet a beteg ember
meggy�gy�t�sa �rdek�ben. Ezenk�v�l term�szetesen sok minden egyebet is
tartalmaz az orvosi esk�, pl. azt is, hogy az orvos k�teles meg�rizni a betegek
titkait. Mindezen t�lmen�en, az orvosi tev�kenys�g ellen�rz�s�t az eg�szs�g�gyi
t�rv�ny konkr�t form�ban szab�lyozza. Van bizonyos hivatali ellen�rz�s is,
hiszen az orvos hivatalban van, tev�kenys�g�nek gyakorl�sa k�zben tisztvisel�
is, pontosabban fogalmazva k�zalkalmazott, e tekintetben a munkahely�re
vonatkoz� szab�lyok term�szetesen �t is k�telezik. Nyilv�nval�, hogy e
szab�lyok jellege els�sorban formai. Az orvost azonban mindenekel�tt az esk�je
k�ti, k�telezi.

S�rg�s, egyszem�lyi d�nt�s

DR. KUN MIKL�S professzor olyan eseteket id�zett fel a besz�lget�s sor�n,
amikor az orvosnak rendk�v�l gyorsan kell d�ntenie �s a d�nt�s��rt szem�ly�ben
felel�ss�get is kell v�llalnia. N�ha m�sodpercek leforg�sa alatt kell d�nt�st
hoznia, p�ld�ul arr�l, hogy a beteg sz�m�ra milyen beavatkoz�s a legjobb �s a
leghasznosabb.
Igen �m, csakhogy az orvos is ember, az embernek minden j� �s rossz
tulajdons�g�val - vetette k�zbe a m�sorvezet�.
DR. PETRI G�BOR:
Term�szetesen, emberek vagyunk. Az orvos �lmos lehet, f�radt lehet, inger�lt
lehet, rossz hangulata lehet, lehetnek, s�t igen gyakran vannak gondjai. �gy a
teljes�tm�nye rendk�v�l sok k�r�lm�nyt�l f�gg. A sz�nm�v�sz sem adja minden
egyes alkalommal ugyan�gy �nmag�t, m�v�szi �nj�nek t�k�ly�t. Az azonban biztos,
hogy a tud�shoz, tehets�ghez, k�pzetts�ghez m�rten mindig ad egy bizonyos
�tlagteljes�tm�nyt. Az alkalmank�nti egy�ni teljes�tm�nyek k�z�tt teh�t
k�l�nbs�gek lehetnek az orvos eset�ben is.
M�SORVEZET�:
Csakhogy az orvos eset�ben a kritikus �llapotok egy m�sik ember sz�m�ra
v�gzetes helyzetet jelenthetnek. Az ember eg�szs�ge, az ember �lete van az
orvos kez�ben.
DR. KUN MIKL�S:
Nemcsak az orvos kez�ben van a m�sik ember �lete. A pil�ta kez�ben, a
vonatvezet� kez�ben, a v�lt��r kez�ben, az aut�buszvezet� kez�ben, a
g�pkocsivezet� kez�ben is �letek vannak, sorsok vannak. M�gis, �ltal�ban
felsz�llunk a rep�l�g�pre, nagy nyugalommal helyezked�nk el a vas�ti kocsi
f�lk�j�ben, egy-egy week-end alkalm�val percenk�nt g�pkocsik sz�zai robognak ki
a f�v�ros �tjain, holott a pil�t�knak is lehet rossz hangulatuk, a
g�pkocsivezet�k is inger�ltek olykor, a vonatvezet� is lehet dekoncentr�lt. De
a pil�ta mellett ott van a m�sodpil�ta. Az int�zm�nyekben dolgoz� orvosok az
esetek t�bbs�g�ben szint�n kollekt�v�kban dolgoznak, �s ha az egyik
indiszpon�lt, akkor �tveszi a m�sik a feladat elv�gz�s�t. Ha a k�rzeti orvos
�gy �rzi, hogy nem tud egy beteg �gy�ben d�nteni, rendelkez�s�re �ll a
szakrendel�i h�l�zat, b�rmilyen szakter�letr�l k�rhet konz�liumot. Szerintem,
ha egy orvos nem �ll a helyzete magaslat�n, a hiba �pp olyan, mintha egy
pil�ta, egy vonatvezet�, avagy �ppen egy t�bb szem�lyt sz�ll�t� g�pkocsi
vezet�je nem tenne maxim�lisan eleget hivat�sa k�vetelm�nyeinek.
DR. PETRI G�BOR:
Az is k�ts�gtelen t�ny, hogy az orvos tud�sa sem abszol�t. Lelkiismereti
k�telezetts�ge azonban abszol�t! Az orvosnak minden k�r�lm�nyek k�z�tt azt kell
k�pviselnie, ami meg�t�l�se szerint a beteg jav�t a legjobban szolg�lja.
M�SORVEZET�:
K�rd�s term�szetesen az, hogy ez a legjobb meggy�z�d�s val�ban j�-e?
DR. PETRI G�BOR:
Ez egy�rtelm�en az orvos tud�s�t�l f�gg. Az orvos teljes�tm�nye teh�t egyfel�l
lelkiismeretess�g�n m�lik, m�sfel�l pedig az ismeretein. K�l�nbs�gek orvos �s
orvos k�zt ebben a tekintetben lehets�gesek. Nem l�tezik olyan emberi
tev�kenys�g, amelyet minden ember pontosan egyform�n lenne k�pes elv�gezni. De
az orvos elk�telezetts�ge az maxim�lis �s abszol�t jelleg�.
M�SORVEZET�:
Az orvosok nagy t�bbs�g�r�l a k�zv�lem�ny teljes joggal tartja mindezt.
El�fordulnak azonban olyan esetek is, amelyek �rtanak az orvosi tekint�lynek.
Ha ezeket az eseteket t�zetesen megvizsg�ljuk, rendszerint az der�l ki, hogy
hi�nyos volt a felvil�gos�t�s. A R�di�ban megsz�lalt annak a kisfi�nak az
�desanyja, akinek �rdek�ben nagyapja k�ld�tt hozz�nk panaszos levelet. A t�bb
f�rumot megj�rt �gy lez�r�sa ut�n �gy mondta el az �desanya a t�rt�nteket:
"Kisfiam, Lacika megbetegedett, majd a k�rzeti orvos bek�ldte a j�r�si
sz�khelyen lev� k�rh�zba. Itt a gyereket megoper�lt�k, an�lk�l, hogy benn�nket
felvil�gos�tottak volna a m�t�t vesz�lyeir�l vagy arr�l, hogy tulajdonk�ppen
mi�rt is sz�ks�ges ilyen hirtelen az oper�ci�. �n �gy tudom, hogy a m�t�tet
megel�z�en a sz�l�nek �r�sban is beleegyez�st kell adnia, �n pedig csak a
felv�teli okm�nyokat �rtam al�, legal�bbis eml�kezetem szerint. A k�vetkez�
napon telefon�ltam a k�rh�zba, ahol azt k�z�lt�k, hogy a m�t�t j�l siker�lt.
Negyedik napon pedig azt az �rtes�t�st kaptam, hogy a kisgyermek ruh�ival
egy�tt jelentkezzek, mert s�rg�sen Budapestre kell sz�ll�tani. Amikor a
k�rh�zban �lt�ztettem a gyereket, akkor l�ttam meg, hogy a sz�ja egyik oldalon
ferde, �s a szeme is bandzsa. �n arra k�rem a R�di�t, hogy foglalkozzon
gyermekem �gy�vel �s seg�tsen v�g�l is tiszt�zni, mi t�rt�nt, mert a sok
mende-monda k�zt lassan meg�r�l�nk mi sz�l�k is, de a kisgyerek nagysz�lei is."
Term�szetesen, okm�nyaik seg�ts�g�vel visszaid�zt�k a pontos t�rt�netet az
orvosok is. Az oszt�lyos orvos, aki a k�rh�zba felvette a gyereket, elmondta,
hogy felv�telkor a nyomtatv�nyokat pontosan kit�lt�tt�k, �s a sz�l�kkel
al��rattak egy nyilatkozatot, amely szerint gyermek�k k�rh�zi kezel�s�be
beleegyeznek, �s ha a gyermeknek esetleg m�t�tre van sz�ks�ge, azt a sz�l�k
tov�bbi megk�rdez�se n�lk�l a k�rh�z elv�gezheti.
"A kisgyermeknek k�z�pf�lgyullad�sa volt, amelyet gy�gyszeres kezel�ssel,
modern antibiotikumokkal pr�b�ltunk gy�gy�tani, �llapota azonban sajnos semmit
sem javult. Egy�rtelm� volt el�tt�nk, hogy a k�z�pf�lgyullad�shoz egy s�lyosabb
folyamat t�rsult, ez�rt a gyermekgy�gy�sz �s a f�l-orr-g�g�sz szakf�orvos
konz�liuma �gy d�nt�tt, hogy m�t�tre van sz�ks�g."
"A j�r�si k�rh�z f�l-orr-g�geoszt�ly�n �ltal�ban ketten oper�lunk, �n, a m�r
t�bb �vtizedes gyakorlattal rendelkez� id�sebb, �s beosztottam. A kisgyermek
egyik f�l�t �n oper�ltam, a beosztottam assziszt�lt - � m�r t�bbsz�r
assziszt�lt, s�t oper�lt is -, a m�sik oldalt � oper�lta �s �n assziszt�ltam. E
m�sik oldalon ugyanolyan precizit�ssal, k�r�ltekint�ssel j�rtunk el, de sajnos
megt�rt�nt a baj. A kisgyermeket a m�t�thez elaltattuk. Csak azt k�vet�en, hogy
a m�t�b�l az oszt�lyra visszaker�lt, vett�k �szre, hogy az egyik arcf�l
beidegz�d�se bizonyos renyhes�get mutat. El�fordulnak �gynevezett fejl�d�si
rendelleness�gek, amikor az arcideg lefut�sa elt�r a megszokott�l. Ilyen
esetben k�ny�kh�z hasonl�an beboltosodik ez az ideg abba a ter�letbe, amelyet
�ltal�ban oper�lhat� ter�letk�nt ismer�nk, �s ilyenkor sajnos el�fordulhat,
hogy megreped az �veglemez, a vitrea, �s a lehasadt csontszil�nk benyomul az
arcidegcsatorn�ba �s az ideget nyomja. Ha ezt a benyomul� csontszil�nkot egy
m�sik m�t�t sor�n id�ben mikroszk�ppal megkeress�k �s kiemelj�k, akkor p�r h�t
alatt regener�l�dik az arcideg, �s a rendelleness�g meggy�gyul. A mi
k�rh�zunkban oper�l�-mikroszk�p nincs, ez�rt a kisfi�t el�zetes
telefonbesz�lget�s ut�n a Heim P�l Gyermekk�rh�zba k�ldt�k, ahol elv�gezt�k a
m�sodik m�t�tet, �s hetek m�lva �szrevehet� volt, hogy az arcizmok kezdenek
beidegz�dni. N�h�ny h�nap elm�lt�val teljes gy�gyul�sra sz�m�tunk. M�lys�gesen
egy�tt �rzek a hozz�tartoz�kkal. Legjobb tud�som �s a lelkiismeretem szerint
v�geztem el a m�t�tet, de az esettel kapcsolatban felmer�lt bennem, hogy tal�n
nem t�j�koztattuk kell�k�ppen a hozz�tartoz�kat sem a m�t�t el�tt, sem azt
k�vet�en. �n azt rem�lem, hogy a k�zv�lem�ny is elfogadja majd az ismertetett
esetet �gy, ahogyan mi orvosok l�tjuk."

Az orvosi tev�kenys�g kock�zata

DR. PETRI G�BOR:

Tudom�sul kell venni, hogy a vil�gon mindennek van kock�zata. Aki reggel
elindul hazulr�l, nagy val�sz�n�s�ggel sz�m�that arra, hony este haza fog
t�rni. De k�zben a sz�l lesodorhat a h�ztet�r�l egy cserepet, ami a fej�re
eshet, v�gzetes k�vetkezm�nyt okozva. Ezt el�re nem lehet kisz�m�tani. Ha az
emberek nem b�zn�nak abban, hogy a rep�l�g�pek az eredeti �tvonalon
v�gc�ljukhoz �rkeznek, akkor nem �ln�nek fel a g�pre. Mindennek kock�zata van.
Hogyne lenne a betegs�gnek is.
M�SORVEZET�:
De nemcsak a tev�kenys�gnek van kock�zata; van a t�tlens�gnek is.
DR. PETRI G�BOR:
K�l�n�sen �ll ez azokra az esetekre, amikor a gy�gyul�shoz esetleges m�t�tre
van sz�ks�g. A m�t�t elhagy�s�nak l�nyegesen nagyobb lehet a kock�zata. Ha a
vakb�lgyullad�sban szenved�t nem oper�lj�k meg, ez az esetek nagy r�sz�ben
v�gzetes k�vetkezm�nnyel j�r. Ha megoper�lj�k, az esetleges kock�zat tal�n egy
ezrel�k. Vagy k�t ezrel�k. L�teznek el�re nem l�that� k�vetkezm�nyek is.
Valakin elv�geznek egy minim�lis seb�szeti beavatkoz�st, �s igen ritk�n, de
el�fordulhat, hogy az illet� emb�li�t kap �s meghal. Ugyanakkor a
legkomplik�ltabb m�t�teket v�gezhetik el sz�v�dm�nymentesen; van, akinek
elt�vol�tj�k a f�l agy�t, billenty�ket oper�lnak be a sz�v�be, kiirtj�k a
beleinek t�lnyom� r�sz�t, �s minden k�l�n�sebb baj n�lk�l t�l�li. Term�szetesen
az orvosnak k�teless�ge a beteg, vagy ha a beteg s�lyos �llapota miatt ez
lehetetlen, a hozz�tartoz�k t�j�koztat�sa. El kell mondania, hogy milyen
kock�zat fordulhat el�, de azt �ll�tani, hogy egy orvosi beavatkoz�snak
semmif�le kock�zata nincs, az nem egyeztethet� �ssze az igazs�ggal. A betegnek
tudnia kell, hogy mire v�llalkozik. Ez al�l csup�n a k�zvetlen �letment�
beavatkoz�s kiv�tel.
DR. KUN MIKL�S:
A kisfi� esete tipikus p�lda arra, hogy a m�t�t elmulaszt�sa sokkal nagyobb
kock�zattal j�rt volna, mint az elv�gz�se. Pontosan ugyanilyen arcidegb�nul�s
k�vetkezett be nemr�giben egy orvosprofesszorn�l, ugyanilyen m�t�t
sz�v�dm�nyek�ppen. Ennek az egyetemi tan�rnak elh�z�d� f�lgennyesed�se volt, �s
v�g�l egy f�l-szakorvos felismerte, hogy s�rg�s m�t�tre van sz�ks�g. Az arcideg
m�k�d�se k�rosodott, de ez a m�t�t mentette meg a beteget az
agyh�rtyagyullad�st�l. Az illet� egyetemi tan�r nagyon h�l�s annak a f�l�sznek,
aki a m�t�tet elv�gezte. Nagyon j�l tudja, hogy ezzel az �let�t mentette meg.

A betegnek is viselnie kell a felel�ss�get

DR. PETRI G�BOR:
M�g a nem nagyon hat�kony gy�gyszerek alkalmaz�s�nak is van kock�zata. Egyszer�
kombin�lt-por mell�khat�sak�nt is t�madhatnak s�lyos b�rt�netek �s
g�gevizeny�. Van olyan gy�gyszer, ahol az ilyen hat�st el�re szokt�k vizsg�lni,
de olyan is, amelyikn�l ezt nem teszik. Ebben is van teh�t kock�zat. A m�t�t
term�szetesen ebb�l a szempontb�l m�s. Ez�rt nagyon fontos, hogy aki a m�t�tet
megaj�nlja, a l�nyeges kock�zatra felh�vja a beteg figyelm�t. De az is t�ny,
hogy az orvos csak �tlagot k�pes mondani sok esetben. Ha p�ld�ul a javasolt
m�t�t eset�n 1% a val�sz�n�s�ge arra, hogy a beteg belehalhat, annak az
egynek, aki a sz�zb�l meghalt, ez a sz�m 100%-ot jelent. Nem el�g, ha egy
m�t�t eset�ben csak az orvos �rzi a felel�ss�get. Egy kicsit a betegnek is
viselnie kell ezt. Hiszen a beteg vesz�thet ugyan, de nagyon nagy m�rt�kben �s
az esetek legnagyobb t�bbs�g�ben, nyer. Sokat nyerhet �s csak igen keveset
vesz�thet. Minden felel�ss�get az orvos az�rt sem v�llalhat mag�ra, mert az
�sszes lehet�s�g nem az � kez�ben van. Pontosabban fogalmazva: nincs az �
kez�ben. Vegy�k ezt a k�rd�st egy kicsit r�szletesebben fontol�ra.
Mindenekel�tt beteg �s beteg k�z�tt nagy k�l�nbs�g lehet, m�g ha ugyanaz is az
alapbaj. Az egyik fiatal, j� er�ben van, a m�sik t�r�d�ttebb, egy�b betegs�gben
is szenved, �s ezek mind, mind befoly�solj�k a v�geredm�nyt. A betegnek azt is
tudnia kell, hogy az orvos nem csodatev� l�ny, mindent az orvos sem tud. A
kock�zatmentes gy�gy�t�s ill�zi�.
M�SORVEZET�:
A r�di�hallgat�kat a vit�ban Orsz�gh J�zsef g�pkocsivezet� �s Jo� Antal
g�p�sztechnikus k�pviselte.
JOO ANTAL:
Saj�t esetemet hozom fel p�ldak�nt. Vakb�lgyullad�sgyan�val mentem be a
k�rh�zba, ahol egy orvoskollekt�va �gy d�nt�tt, hogy nem kell megoper�lni.
R�viddel azut�n, hogy hazat�rtem, perfor�lt vakb�lgyullad�ssal kellett
visszasz�ll�tani, �s s�lyos, �letvesz�lyes helyzetben v�gezt�k el a m�t�tet.
Nagyon fontosnak tartom, hogy az orvosok minden esetben vil�gos�ts�k fel
betegeiket a vesz�lyekr�l, mert ha az �n esetemben is ezt tett�k volna,
bizony�ra egyenesen k�rem a m�t�t elv�gz�s�t.
DR. KUN MIKL�S:
El�fordulhat, hogy a betegs�g nem t�pusos. A t�pusos vakb�lgyullad�sra t�bb jel
utal. P�ld�ul a has bizonyos pontjainak az �rz�kenys�ge, a feh�rv�rsejtsz�m
emelked�se stb. De vannak vakb�lgyullad�sok, amelyek nem a megszokott t�neteket
v�ltj�k ki. Ezekben az esetekben bizonytalan az orvos �s nem tud 100%-os
hat�rozotts�ggal d�nteni. De maga az a t�ny, hogy �nt itt k�r�nkben
�dv�z�lhetj�k, azt jelenti, hogy m�hiba nem t�rt�nt, az orvosi beavatkoz�s
v�g�l is sikeres volt. �gy gondolom, hogy az sem seg�tett volna t�l sokat, ha
elmagyar�zz�k, hogy az els� esetben mi minden sz�lt a vakb�lgyullad�s mellett
�s mi minden sz�lt ellene. Bizony�ra t�bb sz�lt ellene. A m�t�ti rizik�nak,
amely minden m�t�t velej�r�ja, nem tett�k ki.
ORSZ�GH J�ZSEF:
De ebben az esetben a felvil�gos�t�s elmulaszt�sa egy ember hal�l�t is
okozhatta volna. A beteg m�g azt a lehet�s�get sem kapta meg, hogy a rizik�s
k�t v�glet k�z�tt v�laszthasson. �s �n azt hiszem, hogy ez a nagyon kritikus
helyzet megel�zhet� lett volna, ha az orvoscsoport, amelyik a vizsg�latot
v�gezte, sokkal jobban odafigyel a munk�j�ra �s k�r�ltekint�bben dolgozik.
DR. PETRI G�BOR:
Ez nem lelkiismeretess�g k�rd�se. Egyszer�en t�vedtek! Lehet, hogy annyira
megt�veszt�ek voltak a t�netek, hogy valami elker�lte a figyelm�ket. Helyesen
tett�k volna az orvosok, ha azt mondj�k, nem tiszt�zott az eset, teh�t
felvessz�k a beteget, maradjon itt az oszt�lyon �s majd megl�tjuk. De addig is
maradjon az orvosok, a seg�ts�g lehet�s�g�nek k�zel�ben. El�fordul, hogy a
t�netek alapj�n az orvos nem tud azonnal d�nteni, akkor azt mondja, hogy
lefektetem a beteget, v�rok egy ideig, �s megl�tom. Megn�zem egy �ra m�lva, k�t
�ra m�lva �s �gy tov�bb, azt�n kialakul. Visszafel� n�zve a t�rt�nteket,
term�szetesen a betegnek igaza van, amikor azt mondja, hogy mulaszt�s t�rt�nt,
mert nem vett�k fel a k�rh�zba, de ut�lag sokkal k�nnyebb okosnak lenni, mint
el�re.
DR. KUN MIKL�S:
K�rd�st teszek fel �nnek. Egy g�pkocsivezet� - hogy az �n szakm�j�b�l vegy�nk
p�ld�t -, b�rmennyire is lelkiismeretesen l�tja el a dolg�t, ker�lhet-e egy
olyan el�re kisz�m�thatatlan helyzetbe, amikor baleset k�vetkezik be? �gy
v�lem, igen. P�ld�ul olajfolt van a betonon, amelyet el�z�leg nem l�tott, �s
�tcs�szik a m�sik oldalra, vagy hirtelen egy k�dfoszl�nyba hajt �s nem l�t
semmit. �s minderr�l nem tehet a g�pkocsivezet� sem.
ORSZ�GH J�ZSEF:
Ebben �nnek igaza van, de �n most visszat�rek egy m�sik k�rd�sre a vit�b�l. Az
orvosi esk� dolg�ra. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy az orvos
lelkiismeretess�ge esetenk�nt bizonyos "�szt�nz�s" hat�s�ra megsokszoroz�dik,
�s ez m�g a tudom�ny�t is megsokszorozhatja, ami viszont m�r nagyon vesz�lyes
jelens�g.
DR. KUN MIKL�S:
Minden beteg m�sk�ppen beteg, �s minden embernek m�s �s m�s a gy�gyul�si
hajlama. Az, hogy ez a gy�gyul�si id� az orvosnak juttatott anyagiakt�l
f�ggene, szerintem rosszhiszem� feltev�s, �s bizony�tott alapja nincsen. Ki
tudn� bizony�tani, hogy amikor beteg volt �s k�l�n honor�lta az orvos
tev�kenys�g�t, akkor jobban gy�gyult, mint amikor nem tette ezt?

A k�lcs�n�s bizalom a gy�gy�t�s alapja

DR. PETRI G�BOR:

Az elk�pzelhet�, hogy az orvos figyelm�t felh�vj�k azzal, hogy valamivel
honor�lj�k, de sem a lelkiismeret�re, sem a tud�s�ra nem lehet hatni �gy. Annak
a felt�telez�se, hogy honor�rium n�lk�l nemcsak hogy nem seg�ti, hanem
objekt�ve m�g h�tr�ltatja is gy�gyul�s�ban beteg�t az orvos, ez iszonyatos
feltev�s. Ez az, ami a lehet� legjobban al��ssa az orvosi tekint�lyt, az orvosi
hivat�sba vetett hitet. Ez az, ami a legnagyobb bizalmatlans�got sz�li. Ha
n�lunk valaki a biztos�t�sra jogosult beteget csak p�nz�rt l�tja el, ez
t�rv�nytelen, ez b�ntetend� cselekm�ny. Mindezt t�rv�ny tiltja. Az ilyenfajta
magatart�s az orvosok r�sz�r�l legfeljebb eleny�sz� t�red�k. Semmik�ppen sem
szabad h�t �ltal�nos�tani. Az, hogy a k�zv�lem�ny min�s�t, �s hogy az eff�le
hiedelem terjed, nem sok ember szem�lyes tapasztalat�b�l ered. hanem esetleg
egy-egy elsz�rt jelens�g alapj�n forog k�zsz�jon. Az eg�sz �let�nk azon a
k�lcs�n�s bizalmon alapszik, hogy a t�rsadalmi g�pezetben minden fogasker�k a
lehet� legjobban m�k�dik. Ilyen fogasker�k mindenki, tekintet n�lk�l arra, hogy
mivel foglalkozik. Bizalomnak kell �rv�nyes�lnie az orvos �s a beteg
viszony�ban is, s�t ez itt fontosabb, mint az �let egy�b ter�letein. A bizalom
az orvos ir�nt pedig csak akkor alakulhat ki, ha az orvos olyan embers�get,
olyan seg�t�k�szs�get tan�s�t, hogy a beteg feln�zhet r�, hinni tud minden
szav�nak �s minden utas�t�s�t ezzel a hittel, bizalommal teljes�ti.
DR. KUN MIKL�S:
Sajnos m�g mindig l�tezik �gynevezett "protekci�s beteg". El�fordult m�r, hogy
befek�dt az oszt�lyomra valaki, aki�rt egyetemi tan�rok, magas beoszt�s�
tisztvisel�k telefon�ltak, hogy k�l�n�s gonddal helyezz�k el �s kezelj�k. Az
ilyen betegekt�l f�l�nk. Be kell vallanom, hogy �k rendszerint rosszabbul
gy�gyulnak, mert f�l�nk a leghat�sosabb, legmodernebb m�dszereinket alkalmazni,
mert esetleg ezekn�l fordul el� komplik�ci�. Egysz�val, az a tapasztalatom,
hogy sokkal jobban gy�gyulnak a "k�z"-betegek.
ORSZ�GH J�ZSEF:
�gy szokt�k fogalmazni, hogy az orvos egyben "gy�gyszer is a beteg sz�m�ra". A
r�di�hallgat�k nev�ben most azt k�rdezem a jelenlev� orvosprofesszorokt�l, hogy
mi�rt nem �rezz�k ezt az SZTK-rendel�seken, �s mi�rt csak akkor �rezz�k, ha
priv�t betegk�nt jelentkez�nk az orvosokn�l?
DR. PETRI G�BOR:
Bizony�ra �n is tudja, hogy egy k�rzeti orvosn�l vagy a szakrendel�seken
el�fordul olyan nap is, amikor az orvos 80 vagy 100 beteget is k�nytelen
megvizsg�lni. Sajnos, a betegell�t�snak ez a form�ja n�mik�pp fut�szalagszer�
betegell�t�snak l�tszik.
M�SORVEZET�:
Esetenk�nt bizony ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt csak arra jut ideje az orvosnak,
hogy a recepteket meg�rja vagy al��rja. De err�l nem az orvosok tehetnek.
DR. PETRI G�BOR:
�ll�tom, hogy nagyon sok k�rzeti orvos igenis hi�nyolja a beteggel val�
foglalkoz�s lehet�s�g�t, s�lyosnak tal�lja az adminisztr�ci�s terheket. A
betegnek viszont jogos ig�nye az, hogy le�ltess�k, megv�rj�k, hogy elmondja
baj�t, f�jdalm�t. A megfelel� l�gk�r beteg �s orvos k�z�tt a gy�gy�t�s
elengedhetetlen felt�tele. Ezt sajnos nagyon neh�z megteremteni egy zs�folt
rendel�sen. Mindezen seg�teni igyekszik az integr�lt betegell�t�s
megval�sul�sa. Ebben az ell�t�si form�ban a szakrendel�t�l a k�rh�zi �gyig,
vagy esetleg a m�t�be is, egy szakorvos a beteg bizalmasa, � viszi �t �s seg�ti
hozz� a legmagasabb szint� gy�gy�t�shoz. De ezt az eg�sz k�rd�sk�rt
megk�zel�thetj�k egy m�sik oldalr�l is. Felverni annak az �r�t lehet, ami
hi�nycikk. Mi a legnagyobb "hi�nycikk" ma a betegell�t�sban? Nem az orvos
szak�rtelme a "hi�nycikk". "Hi�nycikk" lehet m�r a felv�tel lehet�s�ge
valamelyik oszt�lyra. Kisebb az �gyl�tsz�m, mint ah�nyan ig�nybe venn�k. De a
legnagyobb "hi�nycikk" az orvosnak a megk�l�nb�ztetett kedves b�n�sm�dja, az,
amit a beteg olyannyira v�r. A beteg azt szeretn�, ha sajn�ln�k, �s k�v�nja,
hogy az orvos sajn�lja �t, besz�lgessen vele, a besz�lget�s sor�n mutassa ki,
hogy mennyire egy�tt �rez vele mint emberrel. Ez a beteg term�szetes ig�nye. De
egy szakorvos, aki a hat �r�s rendel�si id�ben nyolcvan beteget fogad,
bizony�ra k�ptelen minden beteg�t �t�lelni �s sokszor nagyon is felesleges
besz�deket k�ptelen t�relmesen v�gighallgatni, mik�zben a t�bbiek kint v�rnak a
folyos�n. Bizony, a beteg azt is szeretn�, ha �rdekl�dn�nek a hozz�tartoz�ir�l
is, a rokonair�l is, sz�val emberi kapcsolatot, emberi hangnemet k�v�nna. Az
orvos pedig nem "diskur�lhat" vele, hiszen k�zismert, hogy nincs r� ideje. Az
is helytelen persze szakszempontb�l, ha az orvos an�lk�l �r fel gy�gyszert,
hogy a beteget megvizsg�ln�. Itt is szigor� szab�lyok vannak, amelyeket k�teles
betartani. Legfeljebb a m�r elfogyott gy�gyszer helyett �rhat fel �jabbat a
beteg vizsg�lata n�lk�l. A legnagyobb "hi�nycikk" teh�t a betegell�t�s
megk�l�nb�ztetett kedvess�ge, az egy�tt�rz�s kifejez�se. De voltak�pp a
megk�l�nb�ztetett sz� alkalmaz�sa is helytelen. Mindenkinek egyform�n kellene
r�szes�lnie benne. Akkor viszont m�r nem volna "hi�nycikk", �s nem volna mit
honor�lni sem. �gy v�glegesen elt�nhetne a beteg tudat�b�l az az orvosokra igen
megal�z� hiedelem, hogy hozz� csak az�rt voltak kedvesek, mert � vagy
hozz�tartoz�ja anyagiakkal honor�lja a b�n�sm�dot. Statisztikai megoszl�s van
az orvosok k�zt is. L�teznek nagyon lelkiismeretes, �tlagosan lelkiismeretes �s
kev�ss� lelkiismeretes orvosok. Nekem az a meggy�z�d�sem, hogy az ut�bbiak
sz�ma eleny�sz�en kev�s. Mindenesetre az, hogy a jelenlegi helyzet
megv�ltozz�k, nem csup�n az orvosok dolga, hanem nagym�rt�kben a betegek� is.
DR. KUN MIKL�S:
Meggy�z�d�sem, hogy a magyar orvosi kar t�bbs�ge becs�letes �s tisztess�ges.

Az orvosi p�lya a betegek�rt van

DR. PETRI G�BOR:

Ezt a k�rd�st �n mindig a felel�ss�g oldal�r�l igyekszem megv�laszolni. Mint
aki fiatal orvosjel�ltek oktat�s�val is foglalkozom, k�teless�gemnek tekintem,
hogy a fiatalokat �jra �s �jra arr�l gy�zzem meg, hogy az orvosi p�lya nem az
orvosok�rt, hanem a betegek�rt van, �s az orvosi hivat�studathoz az
�ldozatv�llal�s is hozz�tartozik. Az orvosi etik�t m�r a medikusoknak az
egyetemen el kell saj�t�taniok. Term�szetesen az etikus magatart�snak az orvos
gyakorlati munk�ja sor�n kell els�sorban megnyilv�nulnia. Csak saj�t szakm�mb�l
hozok fel n�h�ny p�ld�t, az im�nt elmondottak bizony�t�s�ra. A velesz�letett �s
szerzett sz�vbajok eset�ben p�ld�ul el�gtelen a m�t�ti kapacit�s, a beteg
sajnos nem ker�l idej�ben abba a helyzetbe, hogy baj�t szakszer�en tiszt�zz�k
�s a m�t�ti kezel�st m�rlegelj�k. T�rt�nik ez egyszer�en az�rt, mert a gyakorl�
orvosok egy r�sze nem t�j�kozott kell�en a m�t�ti lehet�s�gekr�l, vagy
tapasztalat hi�ny�ban nem b�zik azokban. Sok esetben az amput�ci� a k�s�n
megoper�lt vagy m�t�tre sem ker�l� �relmeszesed�sben szenved� beteg sorsa, de
ugyanennyire gyakori mulaszt�s a nyaki ver��rsz�k�letek fel nem ismer�se a
korai t�netek idej�n. Hasonl� a helyzet nem is egy daganatos betegs�gben,
amelyet a korai t�netek alapj�n nem ismertek fel, avagy felismer�skor
t�j�kozatlans�gb�l gy�gy�thatatlannak min�s�tettek. Sajnos, sokszor nem
�rt�kelik a gyomorr�k t�neteit, a gyakorl� orvosok nem egyszer tal�lj�k magukat
szemben a g�m�k�rosk�nt kezelt betegek elhanyagol�dott t�d�r�kj�val. Az
orvostanhallgat�nak m�r az egyetemen meg kell tanulnia - hogy csak a saj�t
szakm�mat eml�tsem -, hogy mit kell megoper�lni, �s azt is, hogy mi a m�t�t
kock�zata �s mit lehet rem�lni t�le. Az erre vonatkoz� p�ld�kat saj�t szem�kkel
kell l�tniuk. A m�t�tek v�grehajt�s�nak m�dja m�r a szakorvos ismeretanyag�ba
tartozik, de a lehet�s�g �s a javallatok ismerete szorosan vett �ltal�nos
orvosi feladat, s�t alapvet� k�teless�g. Nagyon fontosak az orvos sz�m�ra r�g
bev�lt, alapvet� hagyom�nyos ismeretek, amelyek alapj�n a k�sleked�sb�l, az
indokolatlan v�rakoz�sb�l sz�rmaz� hib�kat �s vesz�lyeket megel�zheti. De m�g
mindig tal�lkozunk gyomorront�snak tartott, hashajt�val kezelt heveny
vakb�lgyullad�ssal, sz�kreked�sk�nt kezelt vastagb�lr�kkal vagy arany�rk�nt
kezelt v�gb�lr�kkal. Ugyanakkor fennen hirdetj�k a r�k el�tti �llapotok korai
felismer�s�nek �s kezel�s�nek feladat�t, amely a megel�z� orvostudom�ny egyik
legfontosabb parancsa. Az etikai elvek m�dszeres ismertet�se k�ts�gtelen�l
k�v�natos dolog. Az orvosi magatart�s etik�ja azonban a gyakorlatb�l, a j�
p�ld�b�l tanulhat� meg legink�bb. A tananyag nem k�z�lhet t�bbet �ltal�nos
szab�lyokn�l, b�vebben vagy sz�kebben kifejtett �tlagismeretekn�l. K�nny�
bel�tni, hogy a main�l sokkal nagyobb �rasz�mban el�adott t�rgyban sem k�pes az
el�ad� pl. seb�szetb�l, olyan anyagmennyis�get ny�jtani, mint egy j� mai
tank�nyv. Az el�ad�k �lettapasztalatuk summ�j�t, �lm�nyanyagukat adj�k tov�bb
az orvostanhallgat�knak. S�lyos t�ved�s azonban azt hinni, hogy a tan�t�sban �s
a tanul�sban az ismeretanyag n�veked�se �s a "tudom�nyos �s technikai
forradalom", az "ismeretek robban�sa" alapvet� v�ltoz�st hozott volna. Az
egyetemi el�ad�k m�v�szete a hallgat�s�g el�tt ma is ugyan�gy hat, mint p�ld�ul
a r�gi g�r�g amfite�trum el�ad�m�v�szete hatott. Jogosan hangoztatjuk, hogy az
oktat�sra �s nevel�sre egy�ttesen van sz�ks�g, ez a kett� nem v�laszthat� sz�t
az egyetemi k�pz�sben. Az is joggal hangzik el gyakran, hogy a nevel�s legjobb
eszk�ze a j� p�lda. A j� p�lda pedig gyakorlatilag nem v�laszthat� el a
tekint�lyt�l, mert e kett� egym�st k�lcs�n�sen felt�telezi: a k�vet�sre
�rdemesnek tartott p�lda tekint�lyt ad, �s annak a p�ld�j�t vagyunk hajland�k
k�vetni, akinek a tekint�ly�t elismerj�k. A j� p�lda adja meg a val�di
tekint�ly hitel�t, �s a val�di tekint�lyt orvosoktat� eset�ben csak a tud�s, a
szavak �s a magatart�s egys�ge, az etikai szil�rds�g, az elvi k�vetkezetess�g,
�s a meggy�z�d�s sug�rz� energi�ja, egysz�val az oktat� egy�nis�ge adhatja meg.
Ilyen egy�nis�ge pedig csak annak lehet, aki v�lasztott hivat�s�val azonosult.
M�g egy dolog, amelyet nem gy�z�k ism�telni, valah�nyszor err�l a k�rd�sr�l
vit�zom: B�rmilyen messzemen�en specializ�l�dj�k is egy egyetemi oktat�, ha
�ltal�nos orvosok k�pz�se a feladata, akkor legal�bbis a szakt�rgy�val
�rintkez� hat�rter�leteken rendelkeznie kell az "integr�lt" ismereteknek azzal
a mennyis�g�vel, amelyet a hallgat�t�l az egyetem megk�vetel. Ez m�s sz�val azt
jelenti, hogy az integr�l�st nek�nk, egyetemi oktat�knak, magunkon kell
elkezdeni.

Az orvos t�rsadalmi szerepe

- Egyre t�bben �rezz�k, hogy az orvos szerep�t a t�rsadalomban �jra meg kellene
fogalmazni. Tenni kellene ezt mindk�t r�szr�l, a t�rsadalom r�sz�r�l is, �s az
orvosok r�sz�r�l is. Tudom�sul kell venni, hogy aki elmegy tan�t�nak vagy
tisztvisel�nek, legt�bbsz�r nem lesz gazdag ember. A b�r� sem lesz gazdag
ember, a pap sem lesz gazdag ember. Lehets�ges, hogy elj�n egyszer az az id�
is, amikor az orvosi p�lya v�laszt�s�t egy�ltal�n nem befoly�solja majd az
anyagi javak k�rd�se. Sajnos, m�r az �korban �gy mondt�k, hogy Galenus, az
orvosok k�pvisel�je, vagyont ad, �s Justinianus a nagy jogalkot� pedig
tiszts�get osztogat. Ezeknek az �vezredes t�rsadalmi felfog�soknak a
m�dosul�s�ra van sz�ks�g ahhoz, hogy e k�rd�sk�r �jra rendez�dj�k. A t�rsadalom
szocialista �talakul�sa gy�keres v�ltoz�s mindahhoz k�pest, ami a t�rt�nelemben
ezt megel�z�en volt. A gy�gy�t�s k�zmor�lja is �talakul�ban van, de az emberi
gondolkod�sm�d nem v�ltozik meg t�ls�gosan hirtelen. Sz�molnunk kell azzal,
hogy am�g bizonyos ig�nyek t�rsadalmi szab�lyokk� v�lnak, ahhoz hossz� id�re
van sz�ks�g. A leghelyesebb rendelkez�sekkel sem lehet bizonyos
ellentmond�sokat egycsap�sra megsz�ntetni. De abban b�zunk, hogy a t�rsadalom
fejl�d�se eljuttat majd benn�nket e fontos v�ltoz�sokhoz, �t�rt�kel�sekhez.
Rem�lj�k, hogy mindez a mi �let�nkben megval�sul.

AZ EMBEREN V�GZETT TUDOM�NYOS KUTAT�SOK ETIK�JA

Amikor a R�di� hallgat�i �rtes�ltek arr�l, hogy ezt a rendk�v�l k�nyes �s

aktu�lis t�m�t fogj�k hivatott szakemberek f�rumszer�en megvitatni, sok sz�zan
fogtak tollat �s �rt�k meg gondolataikat, �rz�seiket, v�laszokat k�rve �s
rem�lve.
Po�r B�la, Sopron, Lenin krt. 4f. sz. alatti lakos levele sz�szerint
idek�v�nkozik:
"Tisztelt Szerkeszt�s�g!
Egyik - keveset emlegetett - k�lt�nk egy saj�tos biztons�g�rzetr�l sz�l, amikor
azt �rja, hogy a beteg adja �t �nmag�t a gy�gy�t�s csod�inak, "az okos
k�seknek", hiszen ezek mentik meg sz�ks�g eset�n a betegs�gt�l. Bizonyos, hogy
minden beteg ember, �let�nek utols� perc�ig rem�nykedve �s bizalommal fekszik a
m�t�asztalra, �s azt v�rja, hogy az �letbe visszat�r�ts�k. Vajon mindig jogos-e
a bizalom?
Hallgattam a Titkon innen - titkon t�l sorozat csaknem valamennyi ad�s�t.
Hallottam, amikor megsz�laltak az �letbe visszat�r�tett �ngyilkosjel�ltek, �s
f�ltan�ja voltam, mik�ppen oszlatt�k el az eszm�letlens�g hal�lt lehel� k�d�t a
k�sz�br�l visszasz�l�tott emberek tudat�r�l, az intenz�v oszt�lyon.
S ahogy megragadott ez az emberfeletti k�zdelem, a hum�num beteljesed�s�t
bizony�t� seg�ts�g, az is eszembe jutott, ahogyan egy oper�ci� lezajlik. A
beteg a sz� szoros �rtelm�ben kit�rulkozva fekszik az orvosok el�tt. A
gy�gy�t�sra v�r�, legcsod�latosabb szerkezet milli� titka t�rulhat fel. Nem
cs�b�tja-e ez az orvost arra, hogy �jabb ismereteket szerezzen?
�gy tudom, az emberi agy megismer�s�hez is nagym�rt�kben hozz�j�rultak a
m�t�tek. Ezek azonban m�r �l� emberen v�gzett k�s�rleteknek is tekinthet�k. De
vajon hol a hat�r? Hiszen egy - m�g nem teljesen kiismert hat�s� - gy�gyszert
tal�n a kutat� sem engedne kipr�b�lni mag�n. Az orvosok k�zt is akad fatalista,
aki �r�lt elhat�roz�ssal akar j�t tenni az embereknek! Vajon hogyan �s ki tudja
tev�kenys�g�t ellen�rizni? Hol van h�t a hat�r az eszk�z�k megv�laszt�s�ban �s
mi szavatolja a biztons�got, azaz a t�rsadalmi kontroll �rv�nyes�l�s�t a
k�rd�sekben?"
F�zess�ry �gnes, �p�t�szm�rn�k-tan�r, Budapest, Vajda P�ter u. 4/a sz�m al�l
egy p�rbesz�det �r le sz� szerint. Ez a besz�lget�s �vek t�vlat�b�l is, m�g
mindig er�t ad sz�m�ra. 19 �vesen, rendk�v�l s�lyos baleset miatt fek�dt a
k�rh�zi �gyon. K�rd�ssel l�pett hozz� az orvos:
"- Mi�rt nem eszel?
Beteg: - Minek? F�l�sleges arra a kis id�re, ami m�g h�tra van.
Orvos: - Mib�l gondolod, hogy hamarosan meghalsz?
Beteg: - Biztosan van valami bels� v�rz�sem is, amit k�v�lr�l nem lehet
meg�llap�tani, �s akkor az orvosok m�r �gysem tudnak seg�teni.
Orvos: - Az orvosok egyed�l csak ritk�n tudnak seg�teni. �nmag�ban az orvos
nagyon nehezen tud gy�gy�tani.
Beteg: - Hogyan, �n mondja ezt orvos l�t�re?
Orvos: - Igen. Az orvos csak tud�sa szerint seg�t. Ismeretei szerint pr�b�lja
gy�gyul�sra k�sztetni a szervezetet, amely lek�zdi a betegs�get. A
betegnek akarnia kell meggy�gyulni! Ha a beteg nem m�k�dik egy�tt az
orvos�val, �s nem akar igaz�n meggy�gyulni, akkor nem biztos, hogy
csup�n a gy�gyszerek hat�s�ra k�pes lesz meggy�gyulni.
Beteg: - Egy�ltal�n, lehets�ges gerinc- �s l�bt�r�sb�l, tov�bbi s�lyos
s�r�l�sekb�l fel�p�lni? �s �rdemes-e ezt a f�jdalmas �letet tov�bb
folytatni? Ugyan mi�rt? Kinek j� egy nyomor�kkal egy�tt �lni? Milyen
�r�me lehet egy s�nta vagy b�na embernek?
Orvos: - 19 �ves vagy, �s ez m�r �nmag�ban is �r�m. Sz�leid agg�dnak �rted.
Testv�reid f�lt� gondoskod�ssal vesznek k�r�l. Kipr�b�lt bar�taid minden
l�togat�son felkeresnek. El�tted az �let! Egy�bk�nt nem olyan k�nny�
meghalni, kisasszony! A hal�l�rt is meg kell szenvedni! �n szinte
naponk�nt viaskodom a hal�llal �s bizony, nem mindig az orvos gy�z. De
ha a beteg igaz�n akarja, biztosan meggy�gyul. Akarj meggy�gyulni!"
�vekkel e p�rbesz�d lezajl�sa ut�n a t�rt�net folytat�s�r�l �gy �r F�zess�ry
�gnes:
"�s meg akartam gy�gyulni. El�sz�r ink�bb csak a kedves, �nzetlen doktor
kedv��rt. � m�g a szabadnapjait is a betegek k�z�tt t�lt�tte �s sohasem tett
k�l�nbs�get �reg vagy fiatal, szeg�ny avagy j�m�d� ember k�z�tt. Sz�m�ra csak
gy�gy�t�sra szorul�, elesett emberek l�teztek, akiken seg�teni kellett, am�g
�jra l�bra nem �llnak.
El�bb csak k�t mank�val, azt�n k�t bottal, majd egy bottal, elkezdtem j�rni. De
akkor m�r nem szorultam arra, hogy halljam: az �letet akarni kell. M�r gy�z�tt
a szervezetem �s felt�madt az �lni akar�som.
A bal l�bam k�t centivel r�videbb lett volna, mint a jobb. "Ezt nem hagyhatjuk!
- mondta a f�orvos, - s egy ilyen fiatal l�nynak m�g sz�pnek is kell lennie.
Javasoljuk a m�t�tet." R�szletesen elmagyar�zt�k, hogy mi t�rt�nik majd velem,
�s beleegyez�semet k�rt�k. Csak az volt a k�r�sem, hogy a m�t�t alatt el ne
altassanak. Nem f�lsz? - k�rdezt�k. De jobban f�ltem volna, ha nem tudom, mi
t�rt�nik velem; k�t �s f�l �r�s vel��rszegez�s k�vetkezett ezut�n. Sok-sok
szenved�ssel, persze. Ezt nem r�szletezem. A v�g�n megd�cs�rtek. Szerint�k
b�tran viselkedtem. Szerintem pedig �k dolgoztak nagyon finoman, rendk�v�l
megfontoltan. L�ttam az orvosok f�radt tekintet�t �s a maszk f�l�tt
hal�nt�kukon a verejt�kcseppeket. Kem�ny f�rfimunka ez a csontseb�szet. Vajon
"k�s�rleteztek" is egyben rajtam? Bizony�ra; minden beteg m�s �s minden
m�t�tforma m�s. Tapasztalatokat biztosan gy�jt�ttek. Ezt �n �gy is tal�lom
rendj�n.
M�sodik alkalommal hat�rozott, de finom n�i kezek vettek kezel�sbe. A m�t�ben
csak ketten voltak, k�t n�. Az orvosn� �s a m�t�sn�. Csendben dolgoztak, s csak
n�ha v�ltottak sz�t r�viden, egym�st �gy �rtve, mintha �n ott sem lenn�k,
mintha az ember csup�n a munka t�rgya lenne. Ezt nagyon neh�z elviselni. Hossz�
ideig sz�tlanul t�rtem, de k�s�bb �reztetnem kellett vel�k, hogy �n is jelen
vagyok, nemcsak a s�r�lt fejem �s a t�r�tt l�bam. Ezut�n j� bar�tok lett�nk a
doktorn�vel, �s ez�rt is igyekeztem meggy�gyulni, hogy igen sz�p �k�zimunk�ja�
k�rba ne vesszen! Vajon a doktorn� is "k�s�rletezett"? El�sz�r azt hiszem, hogy
csak a testemmel, tud�s�nak megfontolt alkalmaz�s�val k�s�rletezett. De
amikort�l megsz�laltam �s besz�lgetni tudtunk, m�r a lelkemmel is
k�s�rletezett, seg�tett abban, hogy er�sebb lehessek, hogy k�pes legyek elt�rni
a szenved�st. De mindk�t "k�s�rlet" v�geredm�nyek�ppen, ma, eg�szs�ges
emberk�nt csak azt �rhatom, hogy igenis, minden m�t�t, m�g a legbegyakoroltabb
is, egy �jabb emberen, egy �jabb p�ciensen, bizonyos �rtelemben m�giscsak
k�s�rlet. �s e sok-sok k�s�rlet v�geredm�nye az orvosi tapasztalat."

T�rt�nelmi visszapillant�s

Az ember velesz�letett tulajdons�ga a k�v�ncsis�g. Petr�nyi Gyula professzor

szavait id�zve, tal�n azt mondhatjuk, hogy ez is egyik k�pess�g�nk.
Az ember k�pes arra, hogy k�rnyezet�t, az �t k�r�lvev� �lettelen �s �l�
term�szetet megismerje, legrejtettebb titkaiba is belel�sson. S �r�k emberi,
szinte az id�k v�gtelenj�t�l fogva, a k�v�ncsis�g �nmagunk ir�nt. Hogyan j�tt
l�tre a sejteknek ez a bonyolult sokas�ga. amely esetenk�nt ut�nozhatatlant
k�pes produk�lni? Mit jelent az �let? Mit jelent a hal�l? Milyen sok minden van
e v�gs� k�rd�s k�z�tt! S az ember mindezt meg akarja fejteni, az�rt is, hogy
tud�sa hasznos�t�s�val holnap k�nnyebben, szebben, boldogabban �lhessen, mint
ma. Az �nmegismer�s m�dszerei a korszellem, az erk�lcsi felfog�s, a vall�s
elk�pzel�sek szerint v�ltoztak. Az �korb�l bizony�t�kaink vannak arra, hogy
az emberek felismert�k az �llatok vizsg�lat�nak hasznoss�g�t, de azt is, hogy e
vizsg�lati m�dszerek az emberre csak megk�zel�t� t�j�koztat�st k�pesek adni. Az
�si Egyiptomban a vall�s el�seg�tette az orvosi ismeretek fejl�d�s�t. Maga az a
t�ny, hogy a tetemeket fens�ges szertart�saik sor�n felboncolt�k �s �gy
lehet�v� v�lt az egyes szervek l�t�sa, tapint�sa, nagyon sok ismerettel
gazdag�totta az embert.
G�r�gorsz�gban, a tudom�ny �s a kult�ra vir�gz�s�nak id�szak�ban, a megfigyel�s
adataira alap�tott k�vetkeztet�s lett a tudom�nyos vizsg�l�d�sok m�dszere. A
r�mai birodalomban m�g j�val a kereszt�nys�g el�tt megv�ltozott a korszellem,
eltiltott�k a halott ember vizsg�lat�t. Ez a helyzet Galenus-nak, az �kor nagy
orvostud�s�nak le�r�sa (a Galenus-i k�nyvek) szerint nagym�rt�kben g�tolta a
tudom�ny fejl�d�s�t. A k�z�pkor, a term�szettudom�nyos vizsg�latoknak,
kutat�soknak egy�ltal�n nem kedvezett, tilalmak sokas�ga, dogm�k t�mkelege
nehez�tette meg vagy z�rta el a tudom�nyos kutat�sok �tjait.
Az �jkornak ott kellett folytatnia az emberi szervek kutat�s�t, ahol az az
�korban abbamaradt. Az anat�mia indult vir�gz�snak, hiszen le kellett �rni a
szervek fel�p�t�s�t ahhoz, hogy m�k�d�s�k �rthet�v� v�lhasson. K�t tudom�ny
domin�lt: az anat�mia �s a k�rbonctan. E k�t tudom�ny azonban a hal�l ut�ni
�llapotot vizsg�lta, �gy h�t az �l� szervezet titkait megfejteni aligha
lehetett. Elindult fejl�d�s�nek �tj�n az �lettan tudom�nya, amely kezdetben a
b�k�val, majd a ny�llal foly� k�s�rletek alapj�n tereb�lyesedett. (A "k�s�rleti
ny�l" kifejez�s k�s�bb, �tvitt �rtelemben, az emberre is haszn�lhat� lett. Az
ember persze nem lehet sohasem "k�s�rleti ny�l".) Az is kider�lt menet k�zben,
term�szetesen, hogy az �llatokon v�gzett megfigyel�sek �s az �llatk�s�rletek
eredm�nyei, hasonl�s�guk ellen�re is, az egyes �llatfajok szerint is,
jelent�sen k�l�nb�znek. Pavlov m�r majmokon v�gezte k�s�rleteit, de m�g a ritka
�s nehezen kezelhet� emberszab�s� majmok vizsg�lata sem p�tolhatja az emberi
szervezet k�zvetlen kutat�s�t.
Az orvoskutat�nak v�g�l is, aki a val�s�g igaz megismer�s�re t�rekszik, mag�t
az embert kell vizsg�lnia. Az ember pedig a t�rsadalom tagja, �s ez a
t�rsadalom egyre ink�bb ig�nyli, s�t k�veteli a t�megeket s�jt� n�pbetegs�gek
gy�gy�t�s�t, az embert megtizedel� j�rv�nyok elleni v�dekez�st, v�delmet. Senki
sem witathatja azt az �ri�si eredm�nyt, amelyet az orvostudom�ny e betegs�gek
visszaszor�t�s�ban �s ezzel egyidej�leg az �letkor meghosszabb�t�s�ban v�ghez
vitt. Igen, sz�ks�g van k�s�rletekre, term�szetesen sikeres �llatk�s�rletek
eredm�nyeire �p�tve. A kutat�k rendk�v�l nany gondot ford�tanak az �let
tisztelet�re, a k�s�rletek humanit�s�ra.
Mint ahogyan b�rmelyik m�s tudom�ny�gban, az orvostudom�ny kutat�saiban is, a
szenz�ci�s sikerek mellett kudarcok is el�fordulnak. Ezek azonban nem hogy
elrettenten�nek az embert �rint� kutat�sokt�l, de ellenkez�leg, �ppen �jabb
kutat�sokra �szt�n�znek. Minden hat�sos vizsg�l�, gy�gy�t�, megel�z� elj�r�snak
megvan a maga vesz�lye a legnagyobb gondoss�g ellen�re is. De az is
nyilv�nval�, hogy a hal�los, akut vakb�lgyullad�s, a gyomor- vagy b�l�tf�r�d�s,
egy�bk�nt s�lyos testi s�rt�s: hasmetsz�s �r�n gy�gy�that�. Minden �ltal�nosan
bev�lt �s haszn�lt orvosi beavatkoz�snak megvan az �rtalomlehet�s�ge is. Az
orvosi kutat�s t�rgy�v� v�lik az orvosi beavatkoz�s el�ny�nek �s h�tr�ny�nak
vizsg�lata, az �rtalom �r�n el�rhet� haszon �s a nemk�v�nt mell�khat�s
ar�ny�nak, a kock�zat nagys�g�nak a m�rlegel�se is.
Az egyes orvosok, kutat�k benyom�sai alapj�n v�gzett �rt�kel�s e t�ren,
term�szetesen csal�ka. Sz�ks�g van a beavatkoz�sok, k�s�rletek helyes
megtervez�s�re �s objekt�v �rt�kel�si m�dszerekre. A matematika, a
val�sz�n�s�gsz�m�t�s, a biometria bevonul az orvostudom�nyba. Az emberis�g
b�szke a tudom�ny eredm�nyeire, melyek �talak�tott�k az �letk�r�lm�nyeket, �s
az embert val�ban a term�szet ur�v� tett�k.
De az elmondottakkal kapcsolatban meg kell eml�ten�nk n�h�ny tragikus esem�nyt
is. Petr�nyi Gyula akad�mikus h�rom ilyen megd�bbent� katasztr�f�t id�z fel.
A n�rnbergi per leleplezte a hitleri koncentr�ci�s t�borokban folytatott
kegyetlens�geket, k�zt�k a barb�r emberk�s�rleteket is. Az emberi jogok, az
emberi m�lt�s�g ellen ir�nyul�, �gre ki�lt� becstelens�ggel szemben az Egyes�lt
Nemzetek Szervezet�nek �jra meg kellett fogalmaznia az emberi jogokat.
Paragrafusokba kellett foglalnia az emberi jogok v�delm�nek felt�teleit. A
N�rnbergi K�dex tulajdonk�ppen korunk t�zparancsolata lett �s el�sz�r
szab�lyozta egy�rtelm�en az "emberk�s�rletek" felt�teleit. 1947-ben l�tnak
napvil�got Genfi Deklar�ci� c�m alatt az emberen v�gzett k�s�rletek t�telei, �s
1964-ben kezd k�zsz�jon forogni az, amit a Helsinki Deklar�ci� tartalmaz.
A m�sodik katasztr�fa a II. vil�gh�bor� v�g�n robban az eg�sz vil�got
v�gvesz�ly sz�l�re sodr� atombomb�val �s az atomrobbant�si k�s�rletek
megindul�s�val.
A harmadik katasztr�fa a Contergan- (Thalidomid-) �rtalommal, gy�gyszer�rtalmak
�s a k�rnyezetszennyez�d�s elterjed�s�vel kezd�d�tt.
Ezekben az esetekben term�szetesen �ppen az emberis�g tudom�nyos eredm�nyei
fordultak a vissz�jukra. De b�rmit is tegyen az ember, minden visszahat r�, �s
mivel nem ismerj�k az �sszes hat�sokat, minden �j felfedez�s el�bb-ut�bb az
embert �rint� k�s�rlet is egyben. A gy�gyszer�rtalmak �s a
k�rnyezetszennyez�d�s, s a tudom�nyos fejl�d�st mintegy k�s�r�, egy�b k�ros
jelens�gek ellen az emberis�gnek meg kell tal�lnia a v�dekez�s m�dozatait.
Itt van p�ld�ul a k�rnyezetszennyez�d�s. A hatalmasra megn�vekedett �s az
emberi j�l�t fontos felt�tel�t jelent� ipar k�ros mell�kterm�keit az emberi
k�rnyezetb�l el kell t�vol�tani, de hogyan? Sokf�le javaslat van erre
vonatkoz�an: el�getni, mikroorganizmusok r�v�n �talak�tani, avagy �ppen z�rt
tart�lyokban a vil�g�rbe kijuttatni. Sok-sok tudom�nyos, m�szaki-technikai
probl�m�t kell megoldani ahhoz, hogy az embert a k�ros�t� hat�sokkal szemben
teljes v�delemben r�szes�thess�k.
Az orvosi kutat�sok is hozhatnak v�ratlan �rtalmakat, annak ellen�re, hogy az
ember jav�t hivatottak szolg�lni. Kiv�d�s�k azonban az el�bbiekn�l sokkal
nehezebb; ahhoz �jabb kutat�sok, �jabb k�s�rletek sz�ks�gesek.
Az �jabb tudom�nyos kutat�s, �jabb k�s�rlet pedig ism�t �jabb, ismeretlen
vesz�lyeket rejteget. Az emberis�g jogosan agg�dik azon, hogy meddig terjedhet
a kutat�k joga az emberek k�s�rleti f�lhaszn�l�s�ban.
K�l�n�sen az elm�lt k�t �vtizedben, az orvostudom�nynak rendk�v�l jelent�s
eredm�nyei voltak; hat�suk egy sor j�l�ti k�vetkezm�ny. Ezzel is magyar�zhat�,
hogy a k�z�rdekl�d�s egyre ink�bb az orvostudom�ny ir�ny�ba fordult, �gy a
figyelem k�z�ppontj�ba ker�ltek az orvostudom�ny k�s�rletei is.

Aggodalom az emberen v�gzett k�s�rletekkel szemben

Am�g r�gebben a tudom�nyos kutat�s egy nagyon sz�k elit kiv�lts�ga volt, addig,
az elm�lt �vtizedekben a kutat�munka egyszer�en foglalkoz�ss�, munkak�rr� v�lt,
a kutat�h�l�zat pedig egyre ink�bb b�v�l. Ez is hozz�j�rul ahhoz, hogy mind
t�bben aggodalmaskodnak az emberen v�gzett k�s�rletekkel szemben.
A kutat�s iparosodni kezd. R�gebben a sz�ks�ges eszk�z�ket �s seg�danyagokat
szinte minden egyes tud�snak mag�nak, avagy a k�zvetlen�l �t k�r�lvev�
kutat�csoportnak kellett beszereznie, ma viszont m�r eg�sz ipar�gak szolg�lj�k
ki a tudom�nyos kutat�k ig�nyeit. Term�szetesen, ebben az iparszer� kutat�sban
gyakorlati tapasztalat sz�ks�ges. Az orvostudom�nyi egyetemen v�gzett
tanulm�nyok sor�n a hallgat� p�ld�ul bizonyos laborat�riumi tapasztalatokra,
bizonyos k�szs�gekre tehet szert. Ugyanezt tov�bbfejlesztheti, ha �nk�ntesen
r�szt vesz a k�l�nb�z� szakmai k�r�k munk�j�ban. Azzal ism�t tov�bb
gyarap�thatja kutat�i rutinj�t, ha szakmai gyakorlatra valamelyik speci�lis
int�zet vagy klinika kollekt�v�j�ba ker�l: Mindezek ellen�re az �n�ll�
kutat�shoz csak egy m�r megszerzett, sz�lesebb gyakorlat ut�n kezdhet valaki.
Az egyetemi orvosi-oktat�i el�menetel term�szetszer�en megk�v�nja a tudom�nyos
min�s�t�st. Az orvostudom�nyi ismeretk�r viszont nem lexik�lis, hanem ink�bb
k�s�rletes kutat�si ig�ny�. Nyilv�nval� teh�t, hogy a kandid�tusi fokozat
el�r�s�hez �ltal�ban k�s�rletes m�dszerekkel kapott �j meg�llap�t�sok
sz�ks�gesek. A kutat�int�zetben val�s�gos munkaverseny folyik az egyre
nagyszer�bb term�szettudom�nyos, orvosi felfedez�sek�rt. Ezekhez is
k�s�rletez�ssel lehet eljutni.

A kutat�s v�gc�lja: a humanit�s fejleszt�se

A t�rsadalom aggodalma a legkit�n�bb eredm�nyt �g�r� emberk�s�rletekkel szemben

is fokoz�dik. A humanit�s fejleszt�s�ben munk�lkod� orvoskutat�k �rzik, �s meg
is �rtik ezt az aggodalmat. Ezt bizony�tj�k azok a deklar�ci�k, nemzetk�zi
orvosetikai javaslatok, amelyek arra hivatottak, hogy az embert a k�s�rletek
kock�zataival, vesz�lyeivel szemben v�delemben r�szes�ts�k. Ezt az alapelvet
fogalmazza meg �s emeli t�rv�nyi rangra az 1972. �vi II., az eg�szs�g�gyi
t�rv�ny.
Ha most m�r egy�rtelm�en fogalmazzuk meg a k�rd�st, azt, hogy szabad-e
tudom�nyos kutat�st v�gezni �s k�s�rleteket folytatni a tudom�ny el�rehalad�sa
�rdek�ben az emberen, a v�lasz egy�rtelm�: nemcsak szabad, hanem nagyon is
sz�ks�ges. Term�szetesen egyidej�leg biztos�t�kokat kell teremteni az egyes
embernek �s az emberek kisebb-nagyobb csoportjainak, az eg�sz emberis�gnek.
De mit v�laszolhatunk azokra a k�rd�sekre, amelyeket k�nyv�nk e fejezet�nek
elej�n Po�r B�la, soproni lev�l�r� vetett fel? Kik ellen�rizz�k az
orvostudom�nyi kutat�sok c�lszer�s�g�t, sz�ks�gess�g�t, hum�nus volt�t?
Hol van a hat�r az eszk�z�k �s m�dszerek megv�laszt�s�ban az emberen v�gzett
k�s�rletek eset�ben? Mi jelenti a t�rsadalmi kontrollt e kutat�sokban? E
k�rd�sek megv�laszol�s�ra v�llalkoztak a r�di� felk�r�s�re: dr. Petr�nyi Gyula
akad�mikus, belgy�gy�sz professzor, dr. Lapis K�roly akad�mikus tansz�kvezet�
egyetemi tan�r, dr. Knoll J�zsef akad�mikus, a SOTE Gy�gyszertani Int�zet�nek
igazgat� professzora.
DR. PETR�NYI GYULA:
Az ember �nismeret�nek k�rd�se is ez az eg�sz t�mak�r. Rendk�v�l �rdekesek azok
a leletek, amelyeket idev�g�an Magyarorsz�gon is tal�ltak, a "megf�rt
kopony�k". Val�sz�n�leg innen sz�rmazik az "agyaf�rt" kifejez�s is. Ezeket a
koponyamegnyit�sokat nyilv�nval�an �letment�si c�lzattal hajtott�k v�gre.
K�ztudott ugyanis az, hogy a koponya�ri v�rz�s k�vetkezm�nyei v�gzetesek
lehetnek a kopony�n bel�li nyom�sviszonyok megv�ltoz�sa k�vetkezt�ben. Ezekr�l
a leletekr�l egy�rtelm�en kider�lt, hogy nem hal�los s�r�l�sek k�vetkezm�nyei,
hiszen ezek egyform�k, �s sz�pen begy�gyultak. A koponya megf�r�sa, l�kel�se
pedig igen jelent�s beavatkoz�s �s a maga nem�ben egy �si k�s�rlet tetten�r�se.
M�SORVEZET�:
Az emberen teh�t �sid�k �ta folynak vizsg�latok �s egy�rtelm�en kimondhatjuk
azt is, hogy az ember �nk�s�rlet t�rgya is.
DR. PETR�NYI GYULA:
Ahhoz persze, hogy a k�s�rlet sz�t mag�t pontosan haszn�lhassuk, meg kell
hat�roznunk, hogy mit �rt�nk manaps�g k�s�rleten. Szok�s ezt a kifejez�st olyan
�rtelemben is alkalmazni, hogy "megpr�b�lom ezt vagy azt". Ilyen �rtelemben
v�geredm�nyben az orvosi gyakorlatban mindennap minden orvos k�s�rletezik, mert
meg�llap�tja p�ld�ul, hogy valakinek t�d�gyullad�sa van, �s megpr�b�lja
valamelyik antibiotikummal gy�gykezelni a beteget, addig is, am�g - az
antibiotikum�rz�kenys�g vizsg�lata alapj�n - ki nem der�l, hogy a betegs�g
k�rokoz�ja melyik gy�gyszerre reag�l.
Ezek a pr�b�lkoz�sok azonban mai fogalmaink szerint nem tekinthet�k
k�s�rletnek. Tulajdonk�ppen bej�rt utakon indul el az orvos, �s a m�r
tiszt�zott lehet�s�gek k�z�l v�lasztja ki a leghat�sosabbat. �jat, eddig
ismeretlent ez a forma nem hoz a felsz�nre, legfeljebb az alkalmaz�s ter�n
biztos�t kedvez� vagy kedvez�tlen tapasztalatokat. K�s�rleten ma �ltal�ban azt
�rtj�k, hogy valami eg�szen �jat akarunk kider�teni egy bizonyos m�dszerrel.
Ennek az �jnak az el�r�se, meghat�roz�sa, felismer�se, le�r�sa a kutat�s c�lja.
R�gebben azt tartott�k, hogy az a tud�s, aki sokat tud. Egy bizonyos lexik�lis
tud�st tiszteltek meg teh�t a tud�s elnevez�ssel. Ma a tud�s fogalm�hoz
felt�tlen�l hozz�tartozik az is, hogy az �jat keresse, �s �jat, eddig
ismeretlent t�rjon fel. Teh�t nem a lexik�lis, hanem egy experiment�lis tud�s,
tudom�ny jellemzi a mai orvosi kutat�t.
DR. KNOLL J�ZSEF:
Val�ban, t�m�nk szempontj�b�l, az emberen foly� tudom�nyos k�s�rletek
�rtelmez�se szempontj�b�l azok az alapk�rd�sek, amelyeket a fejezet elej�n
k�z�lt lev�l felvet. Mint gy�gyszerkutat�, azt mondhatom, hogy rendk�v�l
bonyolult �s sokoldal�an ellen�rz�tt �t vezet addig, am�g egy vegy�let
gy�gyszerk�nt a patika polcaira ker�l. Ma m�r sok nagy hat�s� gy�gyszerrel
rendelkez�nk, �s sz�muk �vr�l �vre b�v�l. Term�szetesen sz�ks�g van olyan
emberekre, akiken el�sz�r alkalmazzuk ezeket a szereket. N�lunk, Magyarorsz�gon
a k�rd�snek az�rt is k�l�n�s jelent�s�ge van, mert haz�nk Sv�jc ut�n az egy
f�re es� exportban a m�sodik helyen �ll a vil�gon, teh�t mi "gy�gyszerben
nagyhatalom vagyunk". A t�rsadalmi ellen�rz�s mechanizmusa azonban f�ggetlen�l
az ipari eli�r�s menet�t�l, f�l�tte �ll �s teljes biztos�t�kot ad. Mint a
gy�gyszeralkalmaz�si �s klinikai farmakol�giai bizotts�g eln�ke, biztos�tva
l�tom a t�rsadalmi ellen�rz�st, �s a gy�gyszerekkel kapcsolatos munk�t a
Petr�nyi akad�mikus �ltal is eml�tett hum�nus k�s�rletek k�z� sorolom.

Az �rtalmak elker�l�s��rt

DR. PETR�NYI GYULA:

Az alapk�rd�s tulajdonk�ppen mindig az, hogy kinek az �rdek�ben t�rt�nnek a
k�s�rletek. Ha egy betegen az �sszes eddig ismert fert�z�s elleni gy�gyszert
kipr�b�ltam m�r, �s a legk�r�ltekint�bb pr�b�lkoz�som sem vezetett eredm�nyre,
�s utols� lehet�s�gk�nt �letben marad�s�hoz ny�lik egy rem�nysug�r, megpr�b�lom
n�la a leg�jabban felfedezett vegy�leteket alkalmazni, az �llatk�s�rletek �s a
bakteriol�giai k�s�rletek alapj�n, hiszen meg kell mentenem az �let�t. Az orvos
arra esk�d�tt, hogy a beteg �rdek�ben megteszi ezt a l�p�st, mert meg van
gy�z�dve arr�l, hogy ez haszn�lni fog. A k�rd�s a gy�gyszertani int�zet
vegy�letvizsg�latai, az �llatk�s�rletek, a mikrobiol�giai k�s�rletek stb. sor�n
nagy val�sz�n�s�ggel m�r eld�lt, de m�gsem lehet pontosan tudni el�re, hogyan
�s mik�ppen fog ez az ember erre a vegy�letre reag�lni.
A vizsg�latoknak egy m�sik r�sz�t �ltal�nosabb c�llal v�gzik; arra keresnek
p�ld�ul v�laszt, hogy mik�ppen lehet az ember kond�ci�j�t �ltal�ban jav�tani?
K�ztudott, hogy sportol�k eset�ben milyen gyakran mer�l fel ez a k�rd�s.
Mik�ppen lehet az ember teljes�tm�ny�t fokozni? Lehet-e az emberi gondolkod�s
intenzit�s�t er�s�teni? Hogyan lehet az ember idegess�g�t cs�kkenteni? Ezekben
a k�s�rletekben nem mindig tudjuk pontosan, hogy biztosan a r�sztvev� szem�lyek
�rdek�t szolg�lj�k-e a vizsg�latok. De vannak m�g ezekn�l �ltal�nosabb
vizsg�latok is, p�ld�ul pszichol�giai k�s�rletek.
R�gen ismert, hogy egyes emberek s�lyos t�netekkel reag�lnak bizonyos
gy�gyszerekre. A Contergan - (Thalidomid) - katasztr�fa pedig egyenesen
r�d�bbentett benn�nket tud�sunk el�gtelens�g�re �s �talak�totta a
gy�gyszertant. A katasztr�fa nyilv�nval�v� tette az ember sokkal alaposabb
megismer�s�nek fontoss�g�t is. Tanuls�gos adat, hogy ma a k�rh�zba ker�l�
betegek kb. 15-20%-a szenved gy�gyszer- illetve jatrog�n �rtalomban.
Ez arra utal, hogy r�szben a r�gi gy�gyszerek nagy r�sz�nek sem ismerj�k a
klinikai farmakol�gi�j�t, r�szben nem ismerj�k az emberek azon elt�r�
tulajdons�gait, amelyek miatt az orvosi beavatkoz�sokra v�ratlan bajokkal
reag�lhatnak. Voltaire-t id�zhetj�k itt: "Az orvos egy anyagot, amelyr�l
keveset tud, bead egy szervezetbe, amelyr�l m�g kevesebbet tud.". Az emberi
betegs�geket teh�t alaposabban meg kell ismern�nk. Ehhez �jabb diagnosztikai
m�dszerekre, sokkal alaposabb praeklinikai �s kontroll�lt klinikai
farmakol�giai hat�s- �s mell�khat�s-vizsg�latokra van sz�ks�g, a gy�gyszerek
forgalomba hozatala el�tt.
Egyre nagyobb sz�mban n� a pszichofarmakonok alkalmaz�sa is, amelyek
praeklinikai vizsg�lata nem sok t�mpontot ny�jt, �s hat�sai szinte kiz�r�lag
emberen vizsg�lhat� csak, m�ghozz� t�lnyom�r�szt eg�szs�ges emberen. Am�g a
legt�bb diagnosztikai �s ter�pi�s m�dszer kik�s�rletez�se csak betegen, �s
�ppen a beteg jobb gy�gy�t�sa �rdek�ben t�rt�nik, a pszichol�giai k�s�rlet
eg�szs�ges embereken is v�gezhet�.

Etikai felt�telek

Etikai szempontb�l h�rom lehet�s�get eml�t�nk meg a k�s�rleteket illet�en:

1. Etikusnak kell tartanunk a k�s�rletet, ha a k�s�rleti szem�ly beteg �s a
k�s�rlet az � jobb gy�gy�t�s�t k�v�nja szolg�lni, �s �ltala a t�bbi hasonl�
betegs�gben szenved�t is, abban a rem�nyben, hogy az alkalmazott elj�r�s
el�ny�sebb az eddig ismertekn�l.
2. Vitathat� a k�s�rlet etik�ja, ha a szem�ly - legyen eg�szs�ges vagy beteg -
csak t�rgya, alanya a tudom�nyos kutat�snak, de a k�s�rleti szem�ly eg�szs�g�t
k�zvetlen�l nem szolg�lja. A k�s�rlet teh�t a szem�ly sz�m�ra kellemetlen, �s
esetleg vesz�lyes, ami miatt bizonyos ellenszolg�ltat�sban r�szes�lhet (anyagi
vagy egy�b juttat�sban, baleset- �s �letbiztos�t�sban stb.). Ennek a nem
ter�pi�s k�s�rlett�pusnak k�t etikai alapfelt�tele van:
a) a k�s�rlet valamik�ppen a tudom�nyt szolg�lja �s a v�rhat� eredm�nyeknek
feltehet�en (k�s�bb) gyakorlati �rt�ke is lehet;
b) a k�s�rleti szem�lyek - ismerve az �sszes vesz�lyeket, a r�sz�kre ad�dhat�
�ldozatokat, �s az ezek �r�n el�rhet� eredm�nyt, - teljesen �nk�ntesen m�k�dnek
k�zre.
3. Etik�tlan a k�s�rlet abban az esetben, ha a megtervezett kutat�s
�rtelmetlen, vagy f�l�sleges a tudom�ny mai �ll�s�n�l, �s esetleg csak a kutat�
t�ves elk�pzel�seit vagy egy�ni �rdekeit szolg�lja. R�gt�n hozz� kell tenni,
hogy az ilyen k�s�rlet m�g akkor is kifog�solhat�, ha �nk�s�rlet, vagy nem
emberen t�rt�nik, mert energi�t, munkaer�t, k�lts�geket pazarol el, m�gpedig a
t�rsadalom�t, amelyet �rt�kesen �s nemes c�lokra is f�l lehetne haszn�lni.

Nem min�s�l emberk�s�rletnek

Nem min�s�l emberk�s�rletnek a tudom�nyos kutat�s abban az esetben, ha a kutat�

�j adatok meghat�roz�sa �rdek�ben az emberek v�r�t, v�lad�kait vizsg�lja
an�lk�l, hogy �ket (az egy�b c�llal v�gzett v�rv�telen, vizeletlead�son k�v�l)
m�ssal terheln�. Ez ink�bb adatgy�jt�s az emberre vonatkoz�an.
Nehezebb az ilyen vizsg�lat kategoriz�l�sa, ha pl. egy�b okb�l v�gzett m�t�t
k�zben hajtanak v�gre valamit, ami nem tartozik szorosan a m�t�thez (pl. egy
m�jdarabot, nyirokcsom�t vesznek ki, valamilyen vizsg�latot v�geznek a m�t�t
�ltal k�zvetlen�l hozz�f�rhet�v� v�lt helyen). Az �j kutat�si eredm�ny ez
esetben is legt�bbsz�r vesz�lymentesen �rhet� el. Az �p ter�letr�l val�
kimetsz�s �ltal (pl. a daganatot k�r�lvev� sz�vetb�l) friss, �p r�sz is
nyerhet� a seb�szt�l an�lk�l, hogy ez a kutat� r�sz�r�l emberk�s�rletnek
min�s�lne. Emberk�s�rletnek min�s�l azonban, ha nem tartozik a beteg jav�t
szolg�l� beavatkoz�shoz (pl. megny�jtja a m�t�tet, �j vesz�lyt id�z el� stb.).

A gy�gy�t�s szabads�ga �s a k�s�rlet

A j�l megalapozott ter�pi�s kutat�s, k�s�rlet lehet�s�ge tulajdonk�ppen

hozz�tartozik az orvos sz�m�ra biztos�tott gy�gy�t� szabads�gjoghoz, aminek
term�szetszer�en a j�l bev�lt elj�r�sok eset�ben is mindig van bizonyos
kock�zata.
Tudom�nyos kutat�st folytatni, k�s�rletet v�gezni sokf�lek�ppen lehet.
Az �rtelmez� sz�t�rak mag�ra a fogalomra sz�mtalan kifejez�st haszn�lnak,
pr�b�lkoz�s, tapasztalatszerz�s, tesztm�dszer egy elm�let bizony�t�s�ra;
elj�r�s, amelynek eredm�nye nem j�solhat� meg elv�gz�se n�lk�l; egy folyamat
el�id�z�se az eg�sz�nek �s r�szleteinek tanulm�nyoz�s�ra. Mag�n az
orvostudom�nyi egyetemen is az oktat�s sor�n bemutatnak k�s�rleteket k�mi�b�l,
fizik�b�l, �lettanb�l. L�tezik k�s�rleti fizika, k�s�rleti �lettan, s�t, ha
nagym�rt�kben kib�v�tem a k�rt, van k�s�rleti gazdas�g, k�s�rleti sz�nh�z,
oktat�si reformk�s�rlet, avagy a jog szerint valamilyen b�ncselekm�ny k�s�rlete
is l�tezik. K�nyv�nk e fejezet�ben azonban k�s�rlet fogalm�n nem valamely m�r
ismert jelens�g l�trehoz�s�nak a megk�s�rl�s�t, reprodukci�j�t �rtj�k (amelyen
p�ld�ul a pupillareflex kiv�lthat�s�g�nak, avagy egy s�lyos betegs�g m�t�t
�tj�n vagy gy�gyszerekkel megk�s�relt gy�gy�that�s�g�nak vizsg�lata). A
mindennapos sz�haszn�latban ezekre az esetekre is a k�s�rlet sz�t alkalmazzuk.
A tudom�nyos kutat�s k�s�rletei azonban ett�l nagym�rt�kben k�l�nb�znek.

Az orvostudom�nyi k�s�rletek

A term�szettudom�nyos kutat�st szolg�l� k�s�rletek mindenki sz�m�ra �j �s

�ltal�nos�that� megismer�st, egy elm�let vagy �jabb megk�zel�t�si lehet�s�g
bizony�t�s�t vagy c�fol�s�t szolg�l� elj�r�sok, amelyekkel egy folyamatba vagy
kialakult egyens�lyi helyzetbe mesters�gesen avatkozunk be, �s ennek
k�vetkezm�nyeit, eredm�nyeit keress�k, vizsg�ljuk. Ez a fajta k�s�rlet akkor
lesz helyes, ha a l�tez� valamennyi alapismeret figyelembev�tel�vel tervezt�k
meg, �s r�szleteiben is j�l ellen�rizhet�. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy egy
pontoss�gi hat�ron bel�l megism�telhet� a k�s�rlet, felt�ve, ha a v�rhat�,
illetve kapott eredm�ny bizony�t� �rt�k�.
A tudom�ny fejl�d�s�vel egyre t�bb k�s�rlet folyik. A k�s�rletez� mind kev�sb�
lehet biztos abban, hogy k�s�rlete t�bb�-kev�sb� eredeti (eredm�ny�nek
priorit�sa van), vagy �ppens�ggel m�s k�s�rletek megism�tl�se. Ez ut�bbi a
tudom�ny-fejl�d�s k�vetkezt�ben egyre nagyobb gondot jelent, hiszen a
m�reteiben is �ri�si t�meget k�pvisel� szakirodalom egy�ni �ttekint�se szinte
lehetetlen. Ebb�l a szempontb�l felt�tlen�l sz�ks�ges lenne egy tudom�nyos
inform�ci�s centrum sz�m�t�g�pes szolg�ltat�sa.
Bizonyos k�s�rletek tudatos megism�tl�s�re, az ut�nvizsg�latokra is sz�ks�g
van, hiszen az eredm�nyek m�g egyetlen kutat� kez�ben is t�bbf�l�k lehetnek,
egy bizonyos hat�ron bel�l. Nagyon fontos felt�tel, hogy a hasznos eredm�ny
�jra el��ll�that� legyen. Ha azonban a k�s�rlet olyan �rt�kes, hogy
diagnosztikai vagy gy�gy�t�si c�lb�l �jra �s �jra megism�tlik, a ma k�s�rlete a
holnap rutinj�v� v�lik.
Mi minden sz�ks�ges ahhoz, hogy egy orvostudom�nyi k�s�rlet el�rje a c�lj�t?
Mindenekel�tt fontos az, hogy az elm�let, amelynek bizony�t�s�t avagy c�folat�t
akarja szolg�lni, helyes, re�lis legyen. A k�s�rlet akkor t�lti be igaz�n
feladat�t, ha a kutat� azt j�l tervezi meg. Rossz elm�let alapj�n helytelen�l
tervezett �s v�gzett k�s�rlet nem t�kr�zheti a megismerni k�v�nt val�s�got,
igazs�got. Az ilyen k�s�rlet f�l�sleges �s egyben k�ros is, mert t�v�tra vezet
�s az a helyes ir�ny� kutat�s g�tja lehet. K�l�n�sen vesz�lyes az, ha egy nagy
tekint�ly� kutat� k�z�l t�ves eredm�nyt, nehezen megism�telhet� k�s�rlet
alapj�n.
Az orvostudom�nyi k�s�rleteknek, k�l�n�sen a k�zvetlen�l az emberen
v�grehajtott pr�b�lkoz�soknak, a legnagyobb neh�zs�g�k az, hogy - minden
objektiviz�l�si t�rekv�s ellen�re - az orvostudom�ny nem "eszmei" tudom�ny.
Nagyon nagy v�lem�nyk�l�nbs�gek lehetnek egy azon esetben a
vizsg�lati-gy�gy�t�si m�dokban.
Ennek ellen�re rendk�v�l fontos egy �ltal�nos k�telez� ir�nyvonal �rv�nyes�t�se
a tudom�ny mindenkori �ll�s�nak megfelel�en. Eg�szs�g�gyi T�rv�ny�nk nem
foglalkozik k�zvetlen�l az emberk�s�rletekkel, n�h�ny t�tele m�gis szorosan
kapcsol�dik ezekhez. A 44. (paragrafus). 3. bek. �gy sz�l: "Az orvos
gy�gy�t�-megel�z� tev�kenys�ge k�zben csak olyan gy�gyszert rendelhet �s
alkalmazhat, amely gy�gyszer hat�anyagainak hat�s�t, javallatait �s
ellenjavallatait, alkalmaz�s�nak m�dj�t, adagol�s�t, valamint k�ros
mell�khat�sait �s azok elh�r�t�s�nak m�dj�t ismeri." A 44. (paragrafus). I.
bek. kimondja: "Az orvos az orvosi gyakorlatban m�g kell�en ki nem pr�b�lt
elj�r�st csak akkor alkalmazhat, ha az nem k�slelteti, illetve nem hi�s�tja meg
az orvosi gyakorlatban m�r kipr�b�lt elj�r�st�l v�rhat� eredm�nyt. Az �j
elj�r�s �gy csak akkor alkalmazhat�, ha az tudom�nyosan al�t�maszthat�, �s az
alkalmaz�sb�l, valamint eredm�nyeinek ellen�rz�s�hez �s �rt�kel�s�hez a
sz�ks�ges felt�telek fenn�llnak. Az �j elj�r�s alkalmaz�s�hoz a beteg - kiskor�
vagy cselekv�k�ptelen, illetve korl�tozott cselekv�k�pes nagykor� eset�ben a
t�rv�nyes k�pvisel�, illet�leg a hozz�tartoz� hozz�j�rul�sa sz�ks�ges." ...
E helyen id�zz�k fel az Eg�szs�g�gyi T�rv�ny tov�bbi idevonatkoz� t�teleit is.
P�ld�ul a 47. (paragrafus). I. bek. -ben ez �ll: "M�t�thez a v�r, vagy m�s
vizsg�lati anyag v�tel�hez a vizsg�lt, illetve a gy�gykezel�s alatt �ll�
szem�ly hozz�j�rul�sa sz�ks�ges. A hozz�j�rul�st megadottnak kell tekinteni, ha
az �rdekelt szem�ly nem tesz �szrev�telt." A t�rv�ny �j gy�gyszerekre
vonatkoz�an k�telez�v� teszi az emberk�s�rletet, amikor kimondja, hogy "A
forgalomba hozatal enged�lyez�se el�tt emberen t�rt�n� kipr�b�l�s alapj�n is
ellen�rizni kell, hogy a gy�gyszer a k�v�nt gy�gy�szati c�lra alkalmas-e."
A t�rv�ny term�szetesen csak f� ir�nyvonalat ad, az etikai deklar�ci� is csak
�ltal�nos oldalr�l k�zel�ti meg ezt a k�rd�st. Az emberen foly� k�s�rletekre
vonatkoz�an a fejlett orsz�gokban t�rsadalmi szab�lyoz�si rendszerek alakultak
ki. Magyarorsz�gon az elm�lt 25 �vben szab�lly� form�l�dott, hogy� minden
orvosi k�s�rlethez enged�ly kell, �s a kutat�si t�m�k rangsorol�st kapnak.
Az enged�ly megad�sa, illetve megtagad�sa t�mabizotts�gok elb�r�l�sa alapj�n
t�rt�nik.
Meg�llap�thatjuk azonban azt is, hogy jelenlegi tervez�si, enged�lyez�si �s
ellen�rz�si rendszer�nk maga is k�s�rleti �s ezt is t�k�letes�ten�nk kell,
hat�sfok�t, megb�zhat�s�g�t j� lenne fokozni.
M�SORVEZET�:
Petr�nyi Gyula akad�mikus ismertet�je ut�n F�zess�ry �gnes a r�di�hallgat�k
k�pviselet�ben k�rt sz�t. Elmondta mag�r�l, hogy �p�t�szm�rn�ki diplom�t
szerzett, majd m�rn�k-tan�ri szakon k�pezte tov�bb mag�t, 10 �ve dolgozik az
oktat�sban. �gy kapott megh�v�st a m�sor felv�tel�re, hogy a baleseti seb�szeti
oszt�lyon hosszabb ideig fek�dt, ahol gy�gykezelt�k, �s k�zben az ad�sokat is
hallgatta. Levelet �rt a szerkeszt�s�ghez, amelyben azt k�rte, hogy az �ltala
j�l megismert betegt�rsak v�lem�ny�t is elmondhassa.

A beteg joga a d�nt�s

F�ZESS�RY �GNES:
J�l tudom, hogy olyan betegek is akadnak, akik azt szeretik, ha nem is kell
foglalkozniuk betegs�g�kkel �s �r�lnek, ha menn�l kevesebbet mondanak arr�l az
orvosok. Akadnak azonban betegek, akik igenis tudni akarj�k betegs�g�k
l�nyeg�t, a baj ok�t, a gy�gy�t�s lehet�s�g�t, a gy�gy�t�s kil�t�sait is.
Igenis, maguk akarj�k eld�nteni a m�t�t eset�ben azt, hogy al�vetik-e magukat
az orvosi beavatkoz�snak.
A betegnek joga van tudni az �t legjobban �rint� dolgokr�l. Ezt a jog�t azonban
csak �gy k�pes �rv�nyre juttatni, ha a tud�s birtok�ban lev� szakember, az
orvos, hozz�seg�ti a beteget a helyes v�laszt�shoz az�ltal, hogy ismerteti vele
a legsz�ks�gesebbeket. Korunkban, azt hiszem m�r val�ban ig�nyelhetik is mind a
felvil�gos�t�st, mind pedig a d�nt�s jog�t maguknak a betegek.
DR. LAPIS K�ROLY:
A legszerencs�sebb az az eset, amikor m�d ny�lik arra, hogy a beteget baj�nak
l�nyeg�r�l �s a kezel�s l�nyeg�r�l f�lvil�gos�thatja az orvos. Ehhez
term�szetesen joga is van a betegnek. M�t�tek eset�ben is az a j�l bev�lt
menetrend, ha a beteg minden r�szletre vonatkoz�an - term�szetesen az � sz�m�ra
fontos r�szletekr�l van sz� - t�j�koztat�st kaphat. K�zismert azonban a
baleseti helyzetk�p is. Ilyen helyzetekben a t�j�koztat�sra, a felvil�gos�t�sra
nagyon sokszor nincs id�, avagy a beteg maga is olyan �llapotban van, hogy a
teend�k is, �s a felel�ss�g is egyed�l az �t ell�t� orvosokra �s az
asszisztenci�ra h�rul. Ezek a tipikusan �letment�si esetek. Legt�bbsz�r arra
sem jut id�, hogy a beteg kil�t�t tiszt�zni lehessen. Ilyenkor �ll fenn az a
helyzet, hogy a m�t�t ut�n nemegyszer meglepet�ssel szerez tudom�st a beteg a
t�rt�ntekr�l �s a rajta v�grehajtott orvosi beavatkoz�sokr�l. Ilyen esetben, ha
m�d ny�lik r�, term�szetesen a hozz�tartoz�kkal kell a kapcsolatot megteremteni
�s vel�k lehet megbesz�l�st folytatni - term�szetesen csak akkor, ha a beteg
�llapota erre lehet�s�get enged.
DR. PETR�NYI GYULA:
R�gi mond�s az, hogy az orvos szem�lye, jelenl�te is gy�gy�t. Azt szokt�k
mondani, hogy "az orvos gy�gyszer is". Ha ezt egy materialista orvos nem is
tudja elfogadni, egy dialektikus materialista orvos m�r elfogadhatja. Rendk�v�l
nagy jelent�s�g�ek a betegre a pszich�s hat�sok. Ha a beteg bizalmat �rez
orvosa ir�nt, ez az egy�ttm�k�d�snek felbecs�lhetetlen lehet�s�geit nyitja meg
a gy�gy�t�sban, s itt szeretn�k arra is kit�rni, hogy a beteg beleegyez�se,
d�nt�se olyannyira fontos, hogy m�g bizonyos �ngy�gy�t�sokat is el tudok
k�pzelni. Ha p�ld�ul valakinek f�j a keze, maga is bek�ti, k�m�li, �szt�n�sen
is vigy�z r�, hogy a f�j�s kez�vel ne cipekedj�k. De az �nk�ntess�get az egyik
legl�nyegesebb dolognak tartom az orvosi tev�kenys�gben; az orvos sohase
er�szakolja azt, amihez a beteg nem adja beleegyez�s�t. V�r�t�mleszt�st p�ld�ul
akkor sem lehet v�grehajtani, ha sz�ks�g lenne r� ugyan, de a beteg megtagadja
�s az ellenz�s�t �r�sban is adja. Ez a felel�ss�get elh�r�tja az orvos
v�ll�r�l, m�g abban az esetben is, ha a beteg elv�rz�sben meghal. De nekem mint
orvosnak, nincs jogom k�nyszer�teni e beavatkoz�s elt�r�s�re. Ezt is meg lehet
persze ker�lni, mint ahogy annyi mindent az �letben. A hasznos �s j� eredm�ny
�rdek�ben. Ha az orvos nagyon biztos a dolg�ban �s pl. az illet� beteg vall�sos
t�veszm�kb�l nem enged mag�nak idegen v�rt beadni, valamik�ppen meg is lehet
ker�lni n�ha a probl�m�t, de az vitathat�, hogy meddig terjed az orvos joga a
beteg �rdek�ben, a beteg rossz be�ll�totts�g�val szemben.
DR. KNOLL J�ZSEF:
Az embereknek az az ig�nye, hogy min�l szakszer�bb felvil�gos�t�st kapjanak,
jogos, helyes, �rvendetes. �ppen ez a R�di� �ltal szervezett egy�ttes is
bizony�t�k arra, hogy valamennyien sz�vesen vesz�nk r�szt e felvil�gos�t�sban,
�gy is, nagy t�megekhez sz�l�an, de term�szetesen mindig k�szek vagyunk a beteg
felvil�gos�t�s�ra is.
M�SORVEZET�:
Bizony�ra vannak azonban olyan fontos k�rd�sek is, amelyek csak szakemberekre
vonatkoznak.
DR. KNOLL J�ZSEF:
Nagyon sokszor a gy�gyszerekkel kapcsolatosan is vannak olyan k�rd�sek, amelyek
csak az orvosra tartoznak, �s ezeket sok esetben helytelen lenne a beteggel
k�z�lni. Ha a gy�gyszer bead�sakor felsoroln�nk p�ld�ul az �sszes
mell�khat�sokat, ez p�nikot kelthetne. Holott a szakemberek nagyon j�l tudj�k,
hogy a mell�khat�sok el�fordul�si val�sz�n�s�ge legfeljebb csek�ly ezrel�knyi.
M�rlegelni kell a felvil�gos�t�s minden �g�t-bog�t ahhoz, hogy a beteg jogait
tiszteletben tartsuk, ugyanakkor ne okozzunk k�rokat sem. Ebben a k�rd�sben
v�lem�nyem szerint a legfontosabb rendez� elv a beteg �rdek�nek szolg�lata.
M�SORVEZET�:
Egy-egy gy�gyszer ad�sakor van-e lehet�s�ge az orvosnak egy�ni meg�t�l�sre az
�ltal�nos el��r�sokhoz k�pest? Pontosabban fogalmazva: egy bizonyos hat�ron
bel�l m�v�szkedhet-e az orvos a beteg gy�gy�t�sa �rdek�ben? Felmutathat-e
egy�nis�g�b�l fakad� bizonyos pluszt?
DR. KNOLL J�ZSEF:
Mindenfajta gy�gyszerkutat�snak tulajdonk�ppen az a c�lja, hogy a hat�kony
gy�gyszert olyan form�ban �ll�tsa el�, hogy nagy legyen a k�l�nbs�g a hat�st
kifejt� �s a bajt okoz�, a mell�khat�st okoz� adag k�z�tt. Ezt a szakirodalom
�gy fogalmazza meg, hogy a gy�gyszernek nagy legyen a hat�ssz�less�ge. M�r az
�llatk�s�rletek alapj�n meghat�rozhat�, hogy mekkora az az adag, amelyik m�r
hat�kony, �s mekkora p�ld�ul a hal�los adag. E k�t �rt�k k�zti k�l�nbs�get
m�rj�k. A sz�vre hat� egyik legfontosabb vegy�let�nk a digitorin. Ez a
sz�vel�gtelens�gnek hogy �gy mondjam, szuver�n gy�gyszere. A hat�ssz�less�ge
azonban nagyon kicsiny. Itt az orvos m�v�szete az, hogy annyit adjon bel�le,
hogy m�r bizonyosan elegend� legyen a betegnek, de semmik�ppen ne adjon t�bbet
bel�le a sz�ks�gesn�l, mert a csek�ly emelked�s is m�rgez� t�neteket id�zhet
el�. Sokszor k�nyszer�l�nk arra, hogy sz�les hat�s� antibiotikumot adjunk a
betegnek. Helyesebb azonban, ha az orvos m�dot tal�l r�, hogy a legk�l�nb�z�bb
t�netek, vizsg�lati adatok m�rlegel�s�vel, sz�kebb spektrum� antibiotikummal
kezelje a beteget, ezzel cs�kkentve a sz�les hat�s� szerek alkalmaz�s�nak
kock�zatait.
P�LHIDY ATTILA:
II. �ves �llatorvostan-hallgat� vagyok. Egyetemi felv�telem el�tt egy �vet
dolgoztam az �llatorvostudom�nyi Egyetem belgy�gy�szati klinik�j�n, ahol
gy�gyszerk�s�rleteket is v�geznek. Itt azt tapasztaltam, hogy a k�l�nb�z�
�llatfajokra az egyes gy�gyszerek hat�sa m�s �s m�s, �s teljesen v�ratlan,
eddig ismeretlen mell�khat�sok jelentkezhetnek. Azt hiszem, hogy az ember
eset�ben is el�fordulhatnak nagyon k�ros mell�khat�sok. Ilyet lehetett
megfigyelni pl. a Quietidin gy�gyszer alkalmaz�sakor, amely egyesekn�l
f�ny�rz�kenys�get, s�t, sz�rkeh�lyogot id�zett el�. Mivel magyar�zhat� ez,
hiszen ezt a szert is megvizsg�lt�k a k�miai m�dszerekt�l kezdve az
�llatk�s�rletekig �gy, ahogy a t�rv�ny el��rja.
DR. PETR�NYI GYULA:
K�ts�gtelen�l volt bizonyos v�ratlan mell�khat�sa e gy�gyszernek, amely a
betegek egy r�sz�n egy�ltal�n nem jelentkezett, gyerekeknek viszont s�lyos k�rt
okozott. �n azt hiszem, hogy ez a v�ratlan t�nyez� �ppen a legizgalmasabb,
egyel�re szinte elker�lhetetlen m�dszer a gy�gyszeres kezel�sek �ltal az emberi
biol�giai g�pezet megismer�s�hez. Fontos, hogy a beteg tudja, b�rmi v�ratlant
tapasztal, ak�r r�gi gy�gyszert szed, ak�r �jat, jelentkezz�k orvosn�l.

Az emberen v�gzett beavatkoz�sok ut�vizsg�lata

P�LHIDY ATTILA:
Az a k�rd�sem, hogy h�ny �vig tartanak az embereken v�gzett k�s�rletek ut�n
ellen�rz�seket a r�sztvev�k�n, �s milyen �llapotjelz�ket vizsg�lnak meg e
kontrollok sor�n.
DR. PETR�NYI GYULA:
A gy�gyszerek mell�khat�saira felfigyelve a klinikus �tn�zi a gy�gyszer �sszes,
eddig vizsg�lt �s meg�llap�tott adatait, �s ha valami m�g nem tiszt�zott, akkor
visszaadja a bizotts�gnak, amely elrendeli p�ld�ul azt, hogy tov�bbi hat
h�napon �t �rtalmatlans�gi vizsg�latokat v�gezzenek a szerrel. Az az id� pedig,
am�g a gy�gyszer forgalomba ker�l, lehet az �tlett�l sz�m�tva 5-10, s�t 15 �v
is, vagy m�g t�bb. Ha rendk�v�l gyorsan ker�l forgalomba egy gy�gyszer, akkor
is eltelik a vizsg�latok k�zben legal�bb 4-5 �v. Az ut�bbi �vekben ez az id�
meghosszabbodott, �ppen a klinikai farmakol�giai vizsg�latokkal. Ezzel
kapcsolatban t�st�nt felmer�l a m�sik fontos k�rd�s is: adva van egy nagyon j�,
hat�sos gy�gyszer, �s ezt visszatartjuk, holott sok betegs�get tudn�nk
gy�gy�tani �ltala. Azt hiszem, hogy meg kell teremten�nk az eg�szs�ges
egyens�lyt. A klinikai kipr�b�l�sa egy gy�gyszernek (teh�t az a peri�dus,
amikor m�r embereknek adjuk be), f�zisokra oszlik. Az els� f�zis nagyon sz�k
k�r� m�g, ekkor a Gy�gyszertani Int�zettel egy�ttm�k�dve vizsg�ljuk t�bbek
k�z�tt pl., hogy milyen fiziol�gi�s hat�sa van a gy�gyszernek, teszem azt,
�lmatlans�got okoz-e vagy a gyomor s�sav-elv�laszt�s�t befoly�solja-e,
hasmen�st kiv�lt-e, a t�d�ben el�id�z-e elv�ltoz�st stb.
DR. LAPIS K�ROLY:
Hossz� �vekig dolgoztam az Onkol�giai Int�zetben, ahol k�ztudottan
daganatellenes szerek kipr�b�l�sa folyik. Ismerem a Petr�nyi professzor �ltal
vezetett klinik�n foly� gy�gyszerk�s�rletek tapasztalatait is. Azt mondhatom,
hogy hal�los kimenetel� sz�v�dm�nyt a gy�gyszerek kipr�b�l�sa sor�n ezid�ig m�g
nem �szlelt�nk. Mindez �ppen annak a k�vetkezm�nye, hogy sokoldal� vizsg�lat
el�zi meg alkalmaz�sukat emberen. A beteget r�szletes laborat�riumi
vizsg�latnak vetik al�. Magam is r�szt vettem egy nem egyetemi int�zetben foly�
gy�gyszerkipr�b�l�s munk�lataiban. Az egyik tuberkul�zis-ellenes szer hat�s�t,
esetleges k�ros mell�khat�sait vizsg�ltuk. A Rifampicin nev� gy�gyszer
szed�sekor a betegek egy r�sz�n�l m�jk�rosod�s k�vetkezett be. A laborat�riumi
pr�b�k jelzik ezt a k�ros hat�st. A beteg �rdeke viszont egy�rtelm�en azt
k�v�nja, hogy a gy�gyszert tov�bb adagolj�k. Ebben az esetben fontos volt a m�j
t�nyleges �llapot�nak a felder�t�se, meg�t�l�se. Mikroszk�pos, majd
elektronmikroszk�pos vizsg�latokkal is tiszt�ztuk a t�nyleges helyzetet. A
beteg m�j�b�l par�nyi r�szleteket vett�nk ki �s vizsg�ltunk meg. A vizsg�latok
sor�n egy�rtelm�v� v�lt az is, mennyire fontos egy ilyen gy�gyszer alkalmaz�sa
sor�n a beteg teljes egy�ttm�k�d�se a gy�gyul�s �rdek�ben. A Rifampicin toxikus
hat�s�t p�ld�ul az alkoholfogyaszt�s rendk�v�li m�don felfokozza. N�h�ny
esetben a beteg ezt a figyelmeztet�st nem vette komolyan, �s folytatta titokban
az alkoholfogyaszt�st, s�lyosb�tva ezzel a m�jk�rosod�s�t. Egy esetben ez
hal�los kimenetel� volt.
M�SORVEZET�:
E fejezet elej�n olvashatt�k Po�r B�la sorait, aki a t�rsadalmi kontrollt
s�rgette az el�z�ekben r�szletezett k�rd�sekben. Ennek ford�tottja az az eset,
amikor a betegek m�r eleve azzal a meggy�z�d�ssel l�pik �t p�ld�ul a klinika
k�sz�b�t, hogy ott rajtuk csak k�s�rletezni fognak. Vajon e t�ren hol van a
hat�r?
DR. PETR�NYI GYULA:
A beteg a m�t�t el�tt sz�mos vizsg�laton megy �t. Beutal�sakor l�tta a k�rzeti
orvos, esetleg a ment�k is, akik besz�ll�tott�k. L�tt�k azok a szem�lyek, akik
felvett�k a klinik�ra, majd a m�t�s csoport (ez k�t r�szb�l �ll: az altat�,
�rz�stelen�t� csoportb�l �s mag�t a m�t�tet v�gz� csoportb�l). A seb�szeti
beavatkoz�st v�gz� orvosok legal�bb ketten vagy h�rman vannak jelen a m�t�tn�l.
Ide kell sorolnunk a m�t� tov�bbi szem�lyzet�t, a m�t�s�ket, illetve a m�szerek
kezel�it. M�r nyolcan-tizen s�r�gnek-forognak egy beteg k�r�l. Olyan teh�t,
hogy egy beteg teljesen kiszolg�ltatottan ker�lj�n szembe egy orvossal,
rendk�v�l ritk�n fordulhat el�. Legfeljebb t�megszerencs�tlens�g eset�n, de
ekkor sem kiszolg�ltatott a beteg. Ilyenkor t�pusm�dszerek hat�rozz�k meg a
teend�ket, amelyeket m�r az egyetemen tan�tunk. N�ha az is el�fordul m�g, hogy
nincs meg hozz� a felszerelts�ge, vagy szak�rtelme nem engedi meg, hogy
v�grehajtson bizonyos beavatkoz�sokat: Csak sz�ls�s�ges p�ld�kat eml�tek:
els�seg�ly ut�n egy sz�l�sz bizony�ra nem fog agym�t�tet v�gezni ilyen kritikus
helyzetben sem. Haz�nkban olyan sok szakorvos van, �s olyannyira eloszlik az
orsz�g eg�sz ter�let�n a k�rh�zi h�l�zat, hogy egy vagy m�sf�l �r�n bel�l
csaknem mindenhonnan el lehet �rni g�pkocsival egy k�rh�zat.
F�ZESS�RY �GNES:
Sz�momra nagyon megnyugtat� volt ez a v�lasz. Mint beteg, azt tapasztaltam,
hogy az orvosok legt�bbsz�r konzult�lnak egym�ssal, �s a beteget hihetetlen
m�don megnyugtatja az a tudat, hogy nem egy ember �nmag�ban d�nt�tt a sors�r�l,
hanem a "t�bb szem t�bbet l�t" elv is, meg a t�bbf�le speci�lis k�pzetts�g
egybevet�se is �rv�nyes�l.
M�SORVEZET�:
Ez megnyugtat�, de a modern orvosi ell�t�snak sajnos, egy m�sik hib�ja is van.
Az orvosok egy r�sze a felel�ss�get igyekszik adminisztr�ci�val kiv�deni. Sokan
�nmaguk fedez�s�re t�rekszenek. A beteget a legk�l�nb�z�bb vizsg�latokra
�k�ldik, nemegyszer teljesen feleslegesen. �gy azt�n a felel�ss�g
adminisztr�l�s�t a beteg szenvedi meg.
DR. PETR�NYI GYULA:
Igen, ez a dialektik�ja a helyzetnek. Az az elv, hogy a beteg jav�ra a
leghat�sosabb, legjobb m�dszereket kell alkalmazni, nemcsak a k�s�rletez�
orvosra vonatkozik, de �rv�nyes a rutinszer�en gy�gy�t� orvosra �s teljes
eg�szs�g�gy�nkre, az ezt finansz�roz� t�rsadalmunkra is. Ezzel kapcsolatban egy
�jabb k�rd�s mer�l fel, ugyanis ez a "legjobb" m�dszer relat�v. H�tha p�ld�ul a
beteggel �ppen foglalkoz� orvosnak a k�pess�ge, a szaktud�sa korl�tozott, akkor
k�teless�ge lenne ig�nybe venni annak a kolleg�j�nak a seg�ts�g�t, aki a beteg
�rdek�ben a legt�bbet lenne k�pes tenni. �ltal�nos probl�ma az is, hogy
felvil�gos�t�s hi�ny�ban a beteg nem l�tja �t, hogy mi is t�rt�nik vele,
mik�ppen pr�b�lkoznak a gy�gy�t�s�val. Ez�rt azt�n a legk�l�nb�z�bb helyekre
megy el, pr�b�l seg�ts�get keresni �s bizonytalans�gi �rz�se t�mad. Ez is
megel�zhet� lenne, ha az emberek nem �rezn�k titokzatosnak az orvos
tev�kenys�g�t.
M�SORVEZET�:
Amikor m�r besz�l�nk a titokr�l, att�l kezdve a titok tal�n nem is titok t�bb�.
M�gis vit�nknak e pontj�n ism�t tetten �rt�k azt az esetet, amikor egy �jabb
titkot lehetne felsz�molni a beteg �s az orvos k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s�vel.
DR. PETR�NYI GYULA:
Ez �gy helyes, de ne feledj�k el azt sem, hogy az orvostudom�ny sz�m�ra van egy
val�di titok, ez a term�szetnek a titka, �s mi ezt a titkot akarjuk megfejteni,
ezt kutatjuk a jobb gy�gy�t�s �rdek�ben, a jobb betegell�t�s �rdek�ben. �s azt
hiszem, hogy ez a legl�nyegesebb a k�s�rletben �ltal�ban, �s az emberen
folytatott k�s�rletben is, hiszen ez jelenti az etik�t. Az el�z�ekben sok sz�
esett az orvostudom�nyi k�s�rletekr�l, az emberen v�gzett vizsg�latokr�l. De
azt sem szabad figyelmen k�v�l hagynunk, hogy ez az �let�nknek csak egyetlen
oldala. Az embert nemcsak az orvostudom�ny vizsg�lja vagy teszi ki
k�s�rleteknek. Nemcsak gy�gyszerek �s m�t�tek hatnak eg�szs�g�nkre, hanem
sz�mtalan k�r�lm�ny. A vaj, amit esz�nk, esetleg egy bizonyos fest�kkel van
megfestve, hogy egyforma s�rga legyen. A konzervek tart�s�t�s�ra bizonyos
anyagokat haszn�lnak fel. A mez�gazdas�g gomba- �s f�regellenes vegyszereket
alkalmaz tonnasz�mra. Ezek mind-mind vegyszerek. Az embert k�r�lveszik ezek a
k�miai szerek �s �ppen az orvostudom�ny feladata az is, hogy megvizsg�lja, nem
�rtalmasak-e. �s seg�tsen kik�sz�b�lni k�ros hat�saikat. A vil�g sz�mtalan
kutat�int�zet�ben folyik erre vonatkoz�an tudom�nyos munka, amely v�g�l is azt
a c�lt szolg�lja, hogy az eg�sz emberis�g �let�t tudjuk jobb�, szebb�,
boldogabb� tenni. Az elm�lt 100 esztend� sor�n az orvostudom�ny szinte
diadalutat j�rt be. Ma is szinte "versenyfut�s" van a kutat�int�zetekben a jobb
�s jobb megold�sok�rt. E verseny sor�n hib�k is el�fordulhatnak. Ezzel
kapcsolatosan az orvosoknak az a k�teless�g�k, hogy a t�rsadalom agg�lyait
elismerj�k �s maguk is ig�nyelj�k a t�rsadalmi kontrollt, de ez a kontroll
nagyszer�en m�k�dik is. Ehhez is fontosnak tartom, hogy a t�rsadalmi
alapm�velts�g n�vekedj�k. Azok a kontrollok pedig, amelyeket az Eg�szs�g�gyi
Miniszt�rium a k�l�nb�z� bizotts�gain kereszt�l gyakorol, �s a Magyar
Tudom�nyos Akad�mia is a c�lbizotts�gok r�v�n �rv�nyes�t, j�l m�k�dnek �s ez
mindenkit megnyugtathat. Term�szetesen, az egyre b�v�l� k�s�rletekkel
egyidej�leg a t�rsadalmi ellen�rz�snek ezeket a form�it, m�dozatait is
t�k�letes�teni kell.

ORVOS, BETEG �S A G�PEK, M�SZEREK

Szegeden, a P�csi utca 4. sz�m alatt, az I. sz. Seb�szeti Klinika alagsor�ban

m�k�dik az orsz�g legr�gebbi m�vese�llom�sa. 1957 �ta folyik m�vesekezel�s a
klinik�n, 1975-ben a legmodernebb g�pekkel, m�szerekkel rendezt�k be a t�gas,
vil�gos, steril, nagy termet, amelyben sok-sok g�p, m�szer k�z�tt, h�feh�r
�gyakon fekszenek a betegek. Egy�ltal�n nem egy szok�sos k�rterem k�p�t mutatja
a m�vese�llom�s. Az a benyom�som els� l�t�sra, hogy egy �ri�si g�pterembe
l�ptem be, ahol a halkan z�g�-b�g� masin�k sokas�g�ban szinte j�l esik az
emberi arcokat megpillantani. Azt hihetn�nk, hogy itt csak elgy�t�rt, beesett
szem� emberek fekhetnek. Kor�ntsem ezt bizony�tja a tapasztalatom, hiszen
betegs�g�k l�nyeg�vel tiszt�ban lev� emberekkel siker�lt besz�lgetnem. Az
igazs�g persze az, hogy az itt lev�k nagyon is j�l tudj�k betegs�g�k vesz�lyeit
is.
A Szegedi Orvostudom�nyi Egyetem I. sz. Seb�szeti Klinik�j�n Petri G�bor
professzor v�gezte Magyarorsz�gon az els� vese�t�ltet�st. Ehhez
n�lk�l�zhetetlen volt a m�vese. Teh�t tulajdonk�ppen egy trad�ci� sz�nhelye is
ez a helyis�g.
M�vese - ez a sz� egy�rtelm�en kifejezi azt, amit az itt lev� g�pek sokas�ga
v�gez. Egy mesters�ges k�sz�l�k helyettes�ti azoknak az embereknek a ves�j�t,
akiknek ez a szerve vagy egy�ltal�n nem, vagy rosszul m�k�dik.
Az ide bel�p�ket term�szetesen k�ti a sterilit�s t�rv�nye, seb�szi maszkot
h�zunk fel, m�t�ben haszn�latos seb�szkalucsnit h�zunk a l�bunkra.
A k�rh�zi k�rtermek szok�sos gy�gyszerszaga csapja meg orrunkat, a vil�gos
falak, az ablakokon lev� csipkef�gg�ny�k �s a teremben szorgoskod� fiatal
�pol�n�k l�tv�nya bizalmat kelt.
Az els� �gyon fiatal f�rfi fekszik. 28 �ves, agr�rm�rn�k. A szokv�nyos
k�rd�sre, hogy �rzi mag�t, t�st�nt kit�rulkozik, sz�vesen besz�l. P�r m�terre
vannak itt egym�st�l az �gyak �s a kezel�s is fekv�sre k�nyszer�ti a beteget,
teh�t nemigen t�rsalognak egym�ssal. Szinte �rezni lehet, hogy j�l esik neki a
k�rd�s is, meg az is, hogy v�laszolhat. �gy besz�l: "Ves�m egy�ltal�n nem
m�k�dik, nem v�lasztja ki a k�l�nb�z� salakanyagokat a szervezetb�l, a
vesefunkci�t teljes eg�sz�ben g�ppel kell p�tolni."
V�lasza ut�n szinte �nk�ntelen�l meg�llap�tottuk, hogy milyen j�l megvannak
egym�ssal, a beteg �s az �letment� g�p. T�k�letesnek l�ttuk a harm�ni�t g�p �s
ember k�z�tt. De a beteg �gy v�laszolt: "Nem, nem j�l vagyunk egym�ssal, �n �s
a g�p. Tudom, hogy r�szorulok, de azt is, hogy idek�t az �gyhoz, �s rideg,
kegyetlen l�tv�ny nekem e m�szerek t�mege. �n tulajdonk�ppen gy�l�l�m a g�pet.
De h�t nem tehetek m�st, itt fekszem b�k�sen mellette, hiszen az �letem f�gg
t�le, n�lk�le m�r biztosan halott lenn�k. M�gis, id�r�l id�re csat�zunk
egym�ssal �s hol �n gy�z�k, hol pedig a g�p."
"A v�szt�i K�r�smenti termel�sz�vetkezethez tartozom, pillanatnyilag m�g �n
vagyok a termel�si eln�khelyettes. Sajnos, majdnem egy �ve �lek m�r ilyen
�llapotban, amilyenben itt l�tnak, a g�pek k�zt, de m�gis rem�nykedve �s
bizakodva. N�h�ny nappal ezel�tt j�ttem haza M�nchenb�l, ahol a
transzplant�ci�s k�zpontban t�zetesen kivizsg�ltak �s vizsg�lataim eredm�ny�t
egy sz�m�t�g�pbe t�pl�lt�k be, olyan adataimat is, mint a w�rcsoport, a
testsz�veteim pr�b�inak leleteit, �s mindenf�le, a szervezetemre jellemz�
adatokat. Ennek az �ri�si sz�m�t�g�pnek az a feladata, hogy egy esetleges
baleset ut�n k�z�l�nk, betegek k�z�l, kiv�lassza azt, akinek a szervezete
legk�zelebb �ll az �ldozat�hoz. Ez a szerencs�s ember vese�t�ltet�s r�v�n �j
�letet nyerhet. Sokat gondolkodom ezen az �gy�n, �s v�g�l is mindig azzal
nyugtatom meg magam, hogy ha szerencs�m lesz, az �n �letem jobb� fordul�s�val,
fiatal �letem meghosszabbod�s�val kiss� tov�bb fog �lni az az ember is, akinek
test�b�l egy r�szt, a ves�it megkaphatom. A vese�t�ltet�sre persze a mai napt�l
kezdve esetleg id�tlen id�kig v�rakoznom kell, �s ez a bizonytalans�g nem
kellemes sz�momra. De azt is tudom, hogy gy�gyul�som lehet�s�ge k�l�nben
minim�lis. Ha siker�lne a vese�t�ltet�s, akkor is csak 70 sz�zal�kos ember
leszek tal�n, de az�rt rem�nykedem."
A szomsz�d �gyon 50 �v k�r�li n�beteg fekszik, szeml�tom�st j�l �rzi mag�t. A
m�vesekezel�sr�l k�rdezem, s � �gy v�laszol: "A kezel�s ut�n eg�szen j�l
vagyok. A saj�t l�bamon megyek haza, m�g dolgozni is j�l b�rok. �n vezetem a
csal�d h�ztart�s�t, megf�z�k, kimosok, m�g az apr�bb kerti munk�kat is
megcsin�lom. De ha elmulasztom a kezel�st, semmit sem tudok otthon dolgozni,
s�t, olyan is el�fordult m�r, hogy egyszer�en �sszeestem �s eszm�letemet
vesztve, fek�dtem �r�kon �t, am�g v�g�l a ment� idehozott a klinik�ra, �s
�letre keltettek az orvosok. Minden h�tf�n hat vagy nyolc �ra hossz�t kell itt
t�ltenem, k�nyelmesen, nyugodtan felfekszem az �gyra, r�mkapcsolj�k a g�peket
�s szinte m�r �rzem is a j� hat�st. Engem m�r egy�ltal�n nem zavar a g�pek
z�g�sa, megszoktam �ket. Valahogy �gy �rzem, hogy a betegs�gem r�v�n ezek a
szerkezetek is hozz�m is tartoznak. H�rom �ve j�rok ide kezel�sre. Az els�
alkalmakkor f�ltem a g�pekt�l. K�s�bb, mialatt �k dolgoztak, itt fekv�sem
k�zben sok id�m volt n�zegetni a munk�jukat, s m�r �rdekesnek tal�ltam �ket.
Most pedig m�r hozz�m tartoznak �s j�l tudom, hogy csak az�rt �lek, mert �k
vannak k�r�l�ttem."
H�l�s teh�t a g�peknek? - k�rdeztem.
"H�l�s, nagyon h�l�s vagyok nekik, de f�leg a tan�r �rnak vagyok h�l�s, aki a
kezel�semet ir�ny�tja."
A besz�lget�s ideje alatt k�z�ptermet�, �l�nk szem� fiatalember l�pett a
terembe. Feh�r k�penyt viselt, de megjelen�s�b�l egy�rtelm�en m�szaki embernek
l�ttam. Minden g�pet megvizsg�lt, m�szereket ellen�rz�tt, begyakorlott, gyors
mozdulatokkal igaz�tott n�hol a csavarokon, billenty�k�n, �ll�tott a
szelepeken. K�lcs�n�s bemutatkoz�skor tudtam meg r�la, hogy Moh�csi L�szl�nak
h�vj�k, �s a m�vese�llom�s technikusa.
Mi mindent kell tennie a technikusnak egy ilyen m�vese�llom�son? - k�rdeztem.
- A g�pek biztons�gos �zemel�se a legfontosabb feladatunk. Ennek els�
el�felt�tele, hogy m�g a kezel�s megkezd�se el�tt a legt�zetesebben
�tvizsg�ljuk a berendez�seket, m�szereket, bem�rj�k a m�k�d�s param�tereit.
Kezel�s k�zben is id�r�l id�re ellen�rz�st v�gz�nk, �s ha a beteg szervezete
�gy k�v�nja, akkor �ll�tunk a g�pek param�terein, szervezet�nek m�k�d�s�hez
igaz�tjuk a g�pek munk�j�t. Pillanatnyilag 10 m�vese-berendez�s m�k�dik itt,
ezen az �llom�son. Term�szetesen ezek a berendez�sek speci�lis g�pek, m�szerek.
�n a technikum elv�gz�se ut�n ezekre a berendez�sekre specializ�ltam magam,
tanfolyamokat v�geztem �s �nszorgalomb�l is sokat tanultam. Ahogy fejl�d�tt a
m�vese, gyarapodott a szegedi m�vese�llom�s, �gy fejl�dtem �s gyarapodtam
ismeretekben, k�szs�gekben magam is. A szakm�t nagyon szeretem. Mik�zben itt,
egyik beteg�gyt�l megyek a m�sikhoz, egyik m�szer be�ll�t�sa ut�n igaz�tok a
m�sikon, fel-felpillantok az arcokra is. Ha bizonytalan, k�tked� tekintettel
tal�lkozom, tudom, hogy kezd� betegr�l van sz�. Azt�n egy id� ut�n n�v szerint
is megismerem a p�cienseket, �s ha id�m engedi, mindig jut egy-k�t mondat az
embernek is, aki olyannyira b�zik tud�somban �s g�peimben. De b�szke is vagyok
ezekre a g�pekre, biztons�gosak, �s �ram�pontoss�ggal teszik, amit tenni�k
kell.
A m�vese�llom�s vezet�je G�l Gy�rgy egyetemi tan�r. Elk�s�rt benn�nket a
beteg�gyakhoz, mindent hallott. Hallotta azt is, amikor a beteg kijelentette,
hogy h�l�s a g�peknek, de sokkal h�l�sabb a kezel�st ir�ny�t� egyetemi
tan�rnak. Ehhez kapcsol�dva folytatjuk a besz�lget�st a m�vese�llom�s bels�
r�sz�b�l ny�l�, �vegfal� dolgoz�szob�csk�ban.
DR. G�L GY�RGY:
Ebb�l a megjegyz�sb�l egy�rtelm�en kider�lt, hogy mennyire �sszef�gg ezen a
m�vese�llom�son az ember �s a g�p. Technika n�lk�l b�rmilyen j�akarattal is,
tehetetlenek voln�nk.
Kicsit megillet�dve b�cs�ztak el a r�di�hallgat�k k�pvisel�i a
m�vese�llom�st�l, ahol G�l professzor szob�j�ban term�szetesen hagytunk egy
mikrofont �s egy t�skar�d��t is, hogy err�l a helysz�nr�l vegyen r�szt a
tov�bbi besz�lget�sben, eszmecser�ben, amely most m�r dr. Kulka Frigyes
seb�szprofesszor I. emeleti dolgoz�szob�j�ban folytat�dik. M�g k�t tov�bbi
helysz�n a szegedi Orvostudom�nyi Egyetem K�zponti Izot�pdiagnosztikai
Laborat�rium�t, �s az egyetem sz�m�t�k�zpontj�t is bekapcsoltuk ide a
professzori dolgoz�szob�ba, ahol ez volt az els� k�rd�s:

Dehumaniz�lnak-e a g�pek, m�szerek az orvostudom�nyban �s az orvosi

gyakorlatban?

DR. KULKA FRIGYES:

Manaps�g divatos �s a legk�l�nb�z�bb tudom�nyos foly�iratokban, r�di�-,
telev�zi�m�sorokban, filmekben, reg�nyekben is gyakran hangzik el ez a k�rd�s.
Szeretn�m, ha ez a m�sor meggy�zn� a jelenlev�ket is �s a r�di�hallgat�kat is
arr�l, hogy nem embertelen�tenek el az orvostudom�ny okos, hasznos, nagyon sok
esetben �letment� g�pei, m�szerei. De ez a v�lem�ny senkit se k�ss�n,
ellenkez�leg, azt szeretn�m, ha term�keny vita k�zben gy�zn�nk meg egym�st,
mert azt gondolom, hogy m�sf�le �ll�spontok is ter�t�kre ker�lnek majd. Vajon a
r�di�hallgat�k itt jelenlev� k�pvisel�i mit tartanak err�l a k�rd�sr�l, hiszen
�ppen az im�nt m�djukban volt l�tni az orvostudom�nyi g�pek, m�szerek t�meg�t a
m�vese�llom�son?
VEREB�LY BAL�ZS:
F�iskolai hallgat� vagyok, Tiszaalp�ron lakom. �n m�r mag�t az ad�sc�met is
kifog�soltam. Szerintem ugyanis nem is szabad feltenni ilyen k�rd�st. A g�pet
az ember tal�lta ki �s alkotta meg, �gy sz�let�s�n�l fogva m�r emberi term�k,
hum�nus dolog. Hogy mennyire emberi az orvostudom�nyban alkalmazott g�p, arr�l
engem t�k�letesen meggy�z�tt az a l�togat�s, amelyen az im�nt r�szt vettem a
m�vese�llom�son.
H�SE FERENC:
A szegedi Aszfalt�t�p�t� V�llalat g�p�sze vagyok. Igaz, hogy fiatal fejjel
dolgozom egy hatalmas aszfaltter�t� g�pen, de eddigi tapasztalatom alapj�n csak
j�t mondhatok a g�pr�l. T�bb sz�z ember gy�tr�, neh�z munk�j�t k�pes napok
alatt elv�gezni egy ilyen �ri�si masina. M�sfajta g�peket l�ttam a
m�vese�llom�son az im�nt. M�g az �n g�pemn�l a sz�d�t� nagy teljes�tm�ny, addig
itt az �letment�s ad �rt�ket a g�pnek. A mi �let�nkh�z m�r hozz�tartoznak a
g�pek �s ez �gy van j�l!
FARAG� K�LM�N:
Zsomb�n lakom. A magam r�sz�r�l nem �rtek egyet az el�z� meg�llap�t�sokkal. Az
�rvem pedig a k�vetkez�: Az emberi t�rt�nelem legsz�rny�bb puszt�t�sait a
g�pekkel hajtott�k v�gre. M�r a v�rostromok primit�v szerkezetei is mennyi k�rt
okoztak. Micsoda kegyetlen t�megpuszt�t� eszk�z volt a tarack�gy�, �s h�ny �s
h�ny ember szenvedett �s lett nyomor�k a g�pek k�vetkezt�ben. �s m�g csak nem
is korunk borzalmas fegyvereit, eszk�zeit hoztam fel p�ldak�nt. Ezeket a
g�peket is az ember alkotta, s�t ami m�g enn�l is sz�rny�bb, ember is
alkalmazta. �n igenis vesz�lyt �rzek a g�pek alkalmaz�s�ban, ha nem is olyan
�rtelemben, hogy pillanatnyilag a puszt�t�st szolg�lj�k, de abban az �rtelemben
felt�tlen�l, hogy igenis felhaszn�lhat�k kegyetlen �s embertelen dolgokra.
Az orvostudom�ny g�peivel, m�szereivel is vissza lehet �lni �s ez�rt jogosnak
tartom kimondani, hogy elembertelen�thetnek a g�pek �s a m�szerek is.
DR. BARTA ISTV�N:
A D�lf�ldi Erd�- �s Fafeldolgoz� Gazdas�g jogtan�csosa vagyok. Szerintem
felt�tlen�l hasznosak, s�t n�lk�l�zhetetlenek is a g�pek, de az el��ll�t�sukkal
�s a haszn�latukkal kapcsolatos buktat�kra nagyon is oda kell figyeln�nk.
Bennem, mint jog�szban, sz�mtalan k�rd�s fogalmaz�dott meg, m�r akkor, amikor
ennek a m�sornak a c�m�r�l �rtes�ltem. �s ezeket a k�rd�seket �ppen az emberi
hum�num dikt�lta.
DR. KULKA FRIGYES:
Azt hiszem egy-egyre �ll az eddigi vita. De sz�ves figyelm�kbe aj�nlom azt a
t�nyt, hogy a g�pek okozta dehumaniz�l�s k�rd�s�t �ltal�ban nem azok vetik fel,
akik a g�peket a betegek jav�ra, a gy�gy�t�s biztons�gosabb� t�tel�re,
�letment�sre haszn�lj�k, hanem ink�bb a k�v�l�ll�k, a "kibicek". Lassan m�r
odajutottunk, hogy egyfajta Kafka-i "elidegened�s"-r�l egyfajta sci-fi-r�l
besz�lnek. N�h�nyat felid�zek e szerz�k �rveib�l: egyik�k azt �ll�tja, hogy az
orvosi hivat�s �ldozat�ul v�lik a tudom�ny halad�s�nak. A szem�lyis�gre, aki
�gy v�lekedett a nagyk�z�ns�g el�tt, odafigyelnek a vil�gon. Ha meggondoljuk,
mi minden rejlik egy ilyen kijelent�s m�g�tt, akkor od�ig juthatunk el, hogy
tagadnunk kell az eg�sz civiliz�ci�, az eg�sz fejl�d�s �rt�k�t. M�sok a
robban�s vesz�lye, a "biol�giai pokolg�p"-r�l besz�lnek, �s �ll�t�saikkal
szinte megfenyegetik az embereket.
ORAVECZ M�TY�S:
Orosh�z�r�l jelentkezem r�szv�telre e m�sorban. Nekem az a v�lem�nyem, hogy a
g�p felhaszn�l�j�t�l f�gg, hum�nus-e a g�p, avagy antihum�nus. Nyilv�nval� az,
hogy a g�p az emberrel kapcsolatos beavatkoz�soknak csup�n egy szakasz�t k�pes
mag�ra v�llalni. Gondolok p�ld�ul a m�t�tn�l alkalmazott altat�sra, az
elektromos v�rz�scsillap�t�sra, avagy a sz�v- �s a t�d� funkci�j�nak g�pi
fenntart�s�ra. A g�p m�k�d�se minden egyes esetben csak folytat�sa az emberi
tev�kenys�gnek, hiszen a g�peket be kell k�tni, a szervezet pillanatnyi
m�k�d�si ritmus�hoz kell igaz�tani, egysz�val emberk�zelbe kell hozni �ket. Ezt
a feladatot csak az ember k�pes v�grehajtani. Ugyanezt mondhatjuk el
term�szetesen azzal a m�sik, szerintem is nagyon fontos t�m�val kapcsolatban
is, amikor �ppen emberellenes c�lokra haszn�lj�k fel a g�peket. Ehhez a
felhaszn�l�shoz is n�lk�l�zhetetlen az ember, m�g akkor is, ha a teljesen
automatiz�lt rombol�szerkezeten csup�n csak egy ind�t�gombot kell megnyomnia. A
g�p e gombnyom�s �ltal szint�n az emberrel ker�l kapcsolatba, csak ez esetben
az antihum�nus emberrel, a t�rsadalomellenes emberrel.
MARTON R�ZSA:
Friss diplom�s matematika-fizika szakos tan�r vagyok, egy h�ttel ezel�tt
szereztem meg a diplom�mat. Az itt kialakult vit�ban most egy k�rd�st teszek
fel a szak�rt�knek: Miel�tt azt a m�vese�llom�st l�ttam volna, amelyet nek�nk
bemutattak, el sem tudtam k�pzelni, hogy milyen is lehet az a m�vese. Vajon e
k�sz�l�k felfedez�se el�tt meddig terjedt az orvos lehet�s�ge a beteg
gy�gy�t�s�ban, fordul�pontot hozott-e az a k�sz�l�k a vesebetegek helyzet�ben?
DR. G�L GY�RGY:
Miel�tt a m�ves�t mint gy�gy�t� elj�r�st megismert�k volna, di�t�s �s
gy�gyszeres kezel�ssel pr�b�lt�k a vese cs�kkent m�k�d�s�t fenntartani. Sajnos
azonban ezek a pr�b�lkoz�sok nagyon sok esetben el�gtelennek bizonyultak.
E kudarcok k�sztett�k a kutat�kat arra, hogy �jabb gy�gy�t�si m�d lehet�s�g�vel
foglalkozzanak, ugyanis a veseel�gtelens�gben szenved� betegeknek 95
sz�zal�k�r�l le kellett mondani az orvostudom�nynak. M�g 35-40 �vvel ezel�tt ez
volt a szomor� val�s�g. Most viszont a m�vese r�v�n �ri�si m�rt�kben kit�gultak
lehet�s�geink, els�sorban a betegek �let�nek fenntart�s�ban, de abban is, hogy
p�ld�ul a vese-�t�ltet�st a g�pek n�lk�l el sem lehet k�pzelni.
DR. KULKA FRIGYES:
Annak ellen�re, amit �n�k itt a m�vese�llom�son l�ttak, az�rt arr�l is sz�lnom
kell, hogy az orvostudom�ny technikai b�zisa az ipari, technol�giai fejl�d�snek
csup�n egy mell�kterm�ke.
Tulajdonk�ppen mi csak azokat a lehet�s�geket haszn�ljuk fel, amelyeket a
haditechnika, avagy p�ld�ul az �rhaj�z�s, a k�zleked�s, a h�rad�stechnika lead
ennek az �gazatnak. Term�szetesen ezen eredm�nyek k�z�tt felsorolhatom az
elm�lt �vek nagyszer� technikai v�vm�nyait, mint �letfolyamatok helyettes�t�it.
Ezek egy r�sze m�r sz�ba ker�lt, de jelent�s�g�k annyira fontos, hogy legal�bb
a jelent�sebbeket itt fel kell sorolnom. Ilyen a sz�v-t�d� motor, amelynek
seg�ts�g�vel nyitott sz�vm�t�teket v�gezhet�nk, a meg�ll�tott sz�ven, avagy a
gy�gy�szati gyakorlatban az ut�bbi id�ben �tker�lt �n. membr�n-t�d�k,
amelyekkel hossz� ideig tart� testen k�v�li oxigeniz�ci�t lehet v�gezni. De ide
sorolhatom azokat a nagyk�z�ns�g �ltal is m�r j�l ismert k�sz�l�keket, amelyek
sz�vritmus-szab�lyoz�k�nt k�zismertek, a pacemaker-eket; ide tartoznak a
l�legeztet�-, altat�g�pek �s m�g hossz� sorban mondhatn�m itt a mi klinik�nkon
is haszn�latos m�szerek, g�pek sokas�g�t. Ezek a g�pek �letfolyamatokat
seg�tenek, vagy helyettes�tenek. Rem�ny�nk van arra, hogy egyre t�bb szervet
helyettes�thet�nk mesters�ges �ton, amelyekkel az �letfolyamatok vesz�lyes
zavarait kik�sz�b�lve, az �letvesz�lyen �tvezetve a betegeket. K�ztudott az is,
hogy vil�gszerte el�rehaladott k�s�rletek folynak a m�sz�v megval�s�t�s��rt. A
Szovjetuni�ban is, az Egyes�lt �llamokban is, Berlinben is szemtan�ja lehettem
e k�s�rletek egy r�sz�nek. K�zlem�nyek sokas�g�t olvastam err�l �s tudom�nyos
tan�cskoz�sokon besz�mol�kat hallgattam meg a m�sz�vr�l, amely az egyik
legfontosabb szerv�nknek a p�tl�s�t hivatott megval�s�tani. E k�pr�zatos
eredm�nyek ismeret�ben m�lys�gesen ellentmondva gondolhatunk vissza Fiillroth,
a h�res seb�sz-professzor m�lt sz�zad hetvenes �veiben tett kijelent�s�re,
amely szerint az a seb�sz, aki a sz�vhez mer ny�lni, el fogja vesz�teni
koll�g�i bizalm�t. Ma, �ppen a g�pek, m�szerek r�v�n, azt mondhatjuk, hogy az
veszti el koll�g�i bizalm�t, aki nem ny�l a sz�vhez, ha arra felt�tlen�l
sz�ks�g van.

Agyi funkci�kat is �tvehetnek g�pek

SZ�KELY S�NDOR: (filoz�fus, a szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetem

Kibernetikai Laborat�rium�nak vezet�je)
Nemcsak l�tfontoss�g� �letfunkci�kat vagyunk k�pesek g�pekkel p�tolni, de ma
m�r a legbonyolultabb emberi tev�kenys�g k�r�ben is seg�thetnek a g�pek.
Agyunkat is helyettes�thetj�k, m�k�d�s�nek egyes mozzanatait p�tolhatjuk
p�ld�ul a sz�m�t�g�pek seg�ts�g�vel. Term�szetesen a g�p az emberi
alkot�tev�kenys�g eredm�nye, eredend�en teh�t semmik�ppen sem lehet benne
dehum�nus c�l. �m ha olyan c�lb�l hozza l�tre az alkot�fant�zia, hogy embert
puszt�tson, akkor maga a szerkezet az ember ellen fordul, antihum�nuss� v�lik.
Ez a g�pek k�l�n csoportja, m�sik kateg�ria, mint amilyenekr�l most
vitatkoztunk. Ezekr�l a g�pekr�l, eszk�z�kr�l meglehet�sen sok sz� esik
t�rsadalmunkban, javaslom, hogy ezt a csoportot eleve z�rjuk ki a tov�bbi
vit�b�l. Izgalmasabb az a k�rd�s, hogy a hum�nus c�l� g�peket hogyan haszn�lja
fel az ember. Err�l is k�tf�le �rtelemben besz�lhet�nk. Hogyan haszn�lja az
ember a g�peket azokkal szemben, akik a felhaszn�l�s alanyai lesznek? A m�sik
k�rd�s az, hogy maga az alkalmaz� hogyan haszn�lja fel a g�pet. �ppen a
sz�m�t�g�pek seg�ts�g�vel vagyunk k�pesek arra, hogy eg�szen pontosan �s nagyon
gyorsan elv�gezz�nk rendk�v�l fontos m�r�seket, de olyan m�r�sek is l�teznek,
amelyek g�pek n�lk�l egy�ltal�n nem lenn�nek elv�gezhet�k.
M�SORVEZET�:
Kulka Frigyes seb�szprofesszor konkr�t eseteket hozott fel p�ldak�nt arra, hogy
ma m�r az orvostudom�nynak bizonyos beavatkoz�saiban n�lk�l�zhetetlenek a
g�pek.
SZ�KELY S�NDOR:
Egyre t�bb olyan tapasztalatunk van a mindennapi �letben a g�pek alkalmaz�s�val
kapcsolatban, amelyek azt igazolj�k, hogy �ppen a humaniz�ci� teljess�g�hez ma
m�r n�lk�l�zhetetlenek a g�pek.

G�pek �s m�szerek a diagn�zis szolg�lat�ban

M�SORVEZET�:
E vitatkoz�s ut�n keress�nk most bizony�t�kokat az orvos-beteg, �s a g�pek
kapcsolat�r�l a gyakorlatban. Dr. Csernay L�szl� egyetemi tan�r, a szegedi
K�zponti Izot�pdiagnosztikai Laborat�rium vezet�je el�k�sz�tett egy
vizsg�latot. A seb�szeti klinik�n a szok�sos m�dszerekkel ugyanis nem tudt�k
eld�nteni, hogy mi okozhatja a beteg m�jt�ji panaszait. A r�di�hallgat�k
k�pvisel�i, �ten, �tmehetnek a laborat�riumba, ahonnan Csernay L�szl�
professzort�l v�rjuk a vizsg�lat lefolytat�s�t �s ismertet�s�t.
DR. CSERNAY L�SZL�:
A mi laborat�riumunk az idel�togat� sz�m�ra kicsit k�l�n�snek t�nik. Az
ajt�nkon a sug�rvesz�ly fel�r�s m�r figyelmeztet. Erre az�rt k�nyszer�l�nk,
mert val�ban vesz�lyes anyagokkal dolgozunk, �s mind a laborat�rium
dolgoz�inak, mind pedig az ide ker�l� betegeknek eg�szs�g�t, testi �ps�g�t
biztos�tanunk �s v�den�nk kell. De a vizsg�latra �rkez� betegekben ez nem
szokott semmif�le f�lelmet kelteni, ellenkez�leg, azt tapasztaljuk, hogy
bizonyos tisztelettel j�nnek be g�peink, m�szereink k�z�. �gy �rkezett ide a
Kulka professzor �ltal k�ld�tt beteg is, akinek elmondtuk, hogy baj�nak
kivizsg�l�sa c�lj�b�l v�gezz�k el majd itt a vizsg�latokat. Ezt tudom�sul
vette, �s utas�t�saink szerint m�r lefek�dt a vizsg�l�asztalra. Dr. L�ng Jen�,
laborat�riumunk radiofarmakol�gusa k�sz�tette el azt a techn�cium prepar�tumot,
amit n�h�ny perccel ezel�tt kari v�n�j�ba befecskendezt�nk. Ezt az
izot�pk�sz�tm�nyt egy, az NDK-b�l kapott gener�tor seg�ts�g�vel k�sz�tett�nk
el. �gy teh�t m�r t�bbf�le g�pet is alkalmaztunk a vizsg�lat els� l�p�s�n�l.
Ugyanis pontos �s megb�zhat� g�pek seg�ts�g�vel ellen�rizt�k, hogy a sz�ks�ges
adagot (d�zist) kapja meg a beteg �s ez semmik�ppen se vesz�lyeztesse
�letm�k�d�s�t. E sokoldal� g�pi kontroll ut�n az injekci�t persze orvos adta
be. A beteg pillanatnyilag a gamma-kamera alatt fekszik, k�nyelmesen, a
vizsg�l�asztalon. Ez a berendez�s egy hatalmas, kb. 900 kg s�ly�, az
�lomburkolat miatt ilyen neh�z k�sz�l�k, a legfontosabb r�sze egy 30 cm
�tm�r�j� krist�ly, amely a k�l�nb�z� szervekb�l, a szervezetb�l hozz��rkez�
sug�rz�st �rz�keli. Jelen esetben a m�jat vizsg�ltuk, teh�t a m�jb�l a
krist�lyhoz �rkez� izot�psug�rz�st fogja �rz�kelni. 20 perc az az id�, amikor a
m�j vizsg�lat�ra alkalmas techn�cium izot�pprepar�tum a m�jsejtekbe ker�l. Ezek
a sejtek a techn�ciummal d�s�tott kolloidot kinyerik a v�r�ramb�l, bed�s�tj�k.
Mi pedig, technikai eszk�zeinkkel ennek a prepar�tummennyis�gnek az
elhelyezked�s�t, pontos k�p�t �llap�tjuk meg.
L�nyeg�ben egy k�palkot� elj�r�s val�sul meg a vizsg�lattal, s az �gy kapott
inform�ci�k jelent�s m�rt�kben hozz�j�rulnak ahhoz, hogy - az egy�b m�don nyert
adatokkal �sszevetve - a beteg baj�t meg�llap�thassuk. E magyar�zatom alatt is
k�nyelmesen, nyugodtan fekszik a beteg. Meg is k�rdezem t�le, hogy �rzi mag�t?
BETEG:
64 �ves vagyok, a foglalkoz�som tsz-tag volt, jelenleg rokkant nyugd�jas
vagyok. T�d�m�t�tem volt, amelyet Kulka professzor v�gzett el. A teljes bal
t�d�met elt�vol�tott�k. Ett�l az id�t�l kezdve k�l�n�sebb panaszom nem volt.
Most az ut�bbi id�kben l�legz�skor sz�r�st �reztem a jobb oldalamon, a borda�v
alatt. Most, hogy az injekci�t beadt�k nekem, semmi k�l�nlegeset nem �rzek,
k�z�rzetem j�, v�rom a vizsg�lat befejez�s�t, �s nagyon �rdekel, hogy mi lesz
az eredm�ny.
DR. CSERNAY L�SZL�:
Id�k�zben teh�t a m�j d�s�totta a beadott izot�pot �s a 20 perc eltelt�vel
kezdhetj�k a vizsg�latot. A betegb�l, a m�jb�l kil�p� sug�rz�s teh�t a
krist�lyra jut, ahonnan az itt keletkez� jeleket egy csatol�egys�gen kereszt�l
�tvezetj�k egy kis sz�m�t�g�pbe. A g�pet ventill�torok h�tik m�k�d�s k�zben.
Ezt a sz�m�t�g�pet a K�zponti Fizikai Kutat�int�zet konstru�lta �s a Gamma
M�vek k�sz�tette el. A sz�m�t�g�p lelke a k�zponti g�pegys�g, amely a
k�palkot�st teszi lehet�v�, s egy sz�nes telev�zi�val, illetve egy fekete-feh�r
oszciloszk�ppal van �sszek�ttet�sben. Az eg�sz rendszer teljesen automatiz�lt.
Programrendszert k�sz�tett�nk, melynek sor�n az orvos mintegy tiszt�zza a
g�ppel, hogy milyen vizsg�latokat, milyen id�tartamban, milyen m�rt�kben k�v�n
elv�gezni. A g�p ugyanis t�bbf�le vizsg�lat megval�s�t�s�ra alkalmas. �gy adott
szervr�l is k�l�nb�z� id�pontokban k�sz�thet felv�teleket, ezeket a k�peket
t�rolni tudja, s�t akaratunk szerint vissza is k�pes j�tszani �s tov�bbi
�rt�kel�seket tesz lehet�v�. Ez a sz�m�t�g�pes berendez�s �s ki�rt�kel�rendszer
lesz a szocialista orsz�gok gamma-kamera adatfeldolgoz� rendszere, ugyanis mi
ezeket a k�sz programokat rendelkez�sre bocs�tjuk a bar�ti orsz�gok
felhaszn�l�inak, szakembereinek. Miut�n a g�ppel "bizonyos besz�lget�st
folytattunk le" a vizsg�lat menet�t illet�en, el is kezd�d�tt a k�palkot�s. A
sz�nes telev�zi� k�perny�j�n teljes m�rt�kben kirajzol�dott apr� pontocsk�k
form�j�ban a beteg m�j�nak a k�pe. Hat sz�nben pomp�zik ez a k�p: z�ld, s�rga,
lila, k�k, vil�gosk�k, piros �s feh�r sz�nek l�teznek. A feh�r a legnagyobb
aktivit�st mutat� sz�n, legalacsonyabb aktivit�st pedig a fekete ad. Amikor a
vizsg�lat befejez�d�tt, a k�perny� els�t�t�l, mert az el�v�lasztott 200 ezer
impulzust el�rt�k, a felv�telek elk�sz�ltek. Most helyettesem dr. Nemess�nyi
Zolt�n bemutatja, hogy a m�gnes lemezt�rol�r�l az elk�sz�lt k�pet egy pillanat
alatt vissza tudjuk hozni �s a k�peket a k�l�nb�z� programok seg�ts�g�vel
kezelni tudjuk, tov�bbi vizsg�latokat v�gezhet�nk vele. Hogy ez a t�rol�b�l
t�rt�n� visszakeres�s val�ban megt�rt�nhetett, m�ris l�tni lehet a sz�nes
telev�zi� k�perny�j�n piros bet�kkel a s�t�t h�tt�rben, m�ris megjelenik a
beteg neve. K�t bet�s-azonos�t� lenyom�s�val tudjuk a k�peket aktiv�lni,
p�ld�ul el�id�zhetj�k a negat�v k�pet. Most az el�z� k�p negat�vja l�tszik, a
sz�nek komplementer sz�nei jelennek meg, s�t, az eddig el�ln�zetben l�tott k�p
most f�l�ln�zet�v� fordult. Ezeknek a v�ltoztat�soknak a seg�ts�g�vel is
k�l�nf�le vizsg�latokat tudunk elv�gezni. Most a betegnek megmutatjuk a
vizsg�lat felv�tel�t, �s megk�rdezz�k: Mit �rzett a vizsg�lat ideje alatt?
BETEG:
Semmi kellemetlent nem �reztem. Fek�dtem nyugodtan, k�nyelmesen az asztalon,
felettem volt a g�p, �s csak a magyar�zatokb�l tudtam meg, hogy mi is t�rt�nik
e vizsg�lat sor�n. K�l�n�s �lm�ny volt sz�momra saj�t m�jamat l�tni a telev�zi�
k�perny�j�n.
DR. CSERNAY L�SZL�:
Rem�lj�k, hogy a vizsg�lat eredm�nye kedvez� lesz. K�sz�nj�k a megjelen�s�t. A
leleteket majd Kulka professzornak k�ldj�k �t a seb�szeti klinik�ra.
Viszontl�t�sra!
(A r�di�hallgat�k k�pvisel�i is v�gign�zt�k a vizsg�latot, �s a szegedi
Izot�pdiagnosztikai Laborat�riumban rendk�v�l �rdekesnek tal�lt�k korunk
legmodernebb orvostudom�nyi g�peit, m�szereit.)

Az orvosok akt�v r�szesei a technikai fejleszt�snek

DR. CSERNAY L�SZL�:

Most a m�sor els� r�sz�ben lezajlott vit�hoz szeretn�k n�h�ny megjegyz�st
tenni. Nem eg�szen �rtek egyet Kulka professzorral, aki arr�l besz�lt, hogy az
orvostudom�nyban a technika fejl�d�se nagym�rt�kben lemarad az ipari-technikai
fejl�d�shez k�pest. Az a v�lem�nyem, hogy pl. a haditechnika fejl�d�se is sok
esetben visszahat a technikai lehet�s�gek b�k�s, t�bbek k�z�tt orvostudom�nyi
felhaszn�l�s�ra is. P�ld�t is tudok mondani erre. A tengeralattj�r�k
periszk�pjaiban �vegsz�las m�anyagot kezdtek el alkalmazni, �s nagyon j�l
bev�lt. A m�dszer n�h�ny �v alatt bevonult az orvostudom�nyba is. A test
�regeiben v�gzett vizsg�latok legfontosabb eszk�zei, az endoszk�pok, hasonl�
m�don k�sz�lnek. Ezekkel, mint hajl�kony eszk�z�kkel, k�pesek vagyunk a test
bels� �regeit optikai rendszerrel megfigyelni, l�that�v� tenni. Az orvosok
ilyen m�don nemcsak passz�v szeml�l�i a technikai fejl�d�snek.
Ma m�r nagyon sok orvos �nszorgalomb�l is gondot ford�t technikai
berendez�seinek, m�szereinek ismeret�re. Term�szetesen, a legt�bb esetben
m�rn�k�kkel, technikusokkal dolgozunk egy�tt. Ennek szemtan�i voltak a vita
r�sztvev�i a m�vese�llom�son. Sok t�rsammal egy�tt helyesnek tartom, hogy az
orvos bizonyos technikai k�szs�gekkel, g�pei, m�szerei ismeret�vel
rendelkezz�k. Az ilyen �rdekl�d�s� orvosok nagyon sokszor tesznek fel
k�rd�seket a m�szaki tervez�knek, konstrukt�r�knek, akik ezt, szem�lyes
tapasztalatom szerint, �ltal�ban sz�vesen fogadj�k. A gy�gy�t�szakma oldal�r�l
megnyilv�nul� ilyen inspir�ci�k term�szetesen magukkal ragadj�k a
legk�l�nb�z�bb szakembereket, �s ez�ltal maga az orvos is akt�v r�szes�v� v�lik
a technikai el�rehalad�snak.
DR. KULKA FRIGYES:
Csernay L�szl� professzor k�l�nleges helyzetben van, hiszen egy eur�pai
m�rt�kkel is m�rhet� k�l�nlegesen felszerelt, j�l berendezett laborat�riumot
vezet. Nem v�letlen az, hogy �ppen ez a szegedi int�zm�ny lett a szocialista
orsz�gok izot�pdiagnosztikai laborat�riumainak vezet� int�zm�nye. V�ltozatlanul
fenntartom azonban azt, hogy eg�szs�g�gyi int�zm�nyeink g�pekkel val�
felszerelts�ge nem teljesen kiel�g�t�. Jobban f�lek att�l, hogy a g�pek,
m�szerek hi�nya miatt k�vetkezhet be baj, mint att�l, hogy dehumaniz�ln�nak a
g�pek. J�l tudom, hogy n�lunk l�nyegesen gazdagabb orsz�gokban is egyfajta
konfliktus van a tudom�nyos-technikai sz�nvonal �s az anyagi lehet�s�gek
k�z�tt. De abban magam is egyet�rtek Csernay L�szl�val, hogy az orvosok ma m�r
nemcsak passz�v szeml�l�i a technikai fejleszt�snek. Magam is sz�mtalan p�ld�t
sorolhatn�k fel arra, hogy munkat�rsaim javaslat�ra bizonyos m�szereket
t�k�letes�tettek, m�s g�pek haszn�lhat�bb� v�ltak.

A betegnek ismernie kell a vizsg�lat vesz�lyeit

DR. BARTA ISTV�N:

J�l esett hallani az im�nti vit�t. �r�l�k annak, hogy az orvosok a technika
fejleszt�se mellett �llnak. De most visszat�rn�k az izot�pos vizsg�latra. Vajon
az ilyen nagyt�meg� technika m�k�d�se k�zben nem t�rt�nhet-e hiba? Nem
fordulhat-e el� p�ld�ul az, hogy szervezet�t k�ros�t�, nagy mennyis�g� izot�pot
adnak be a betegnek? Nem t�rt�nhet-e meg p�ld�ul az, hogy a tart�zkod�si helye
k�zel�ben lev� helyis�gben m�k�d� vesz�lyes g�pek hat�sa, tudt�n �s akarat�n
k�v�l, k�rosan �ri a beteget? A beteg, annak ellen�re, hogy v�gighallgathatja a
magyar�zatokat, �s j�indulat� felvil�gos�t�sokat kap, m�giscsak passz�v
r�sztvev�. Nincs m�dja bizonyos ellen�rz�sekre, ebben term�szetesen
szak�rtelm�nek hi�nya is g�tolja. Egysz�val az a k�rd�sem, hogy k�pes-e
biztos�t�kokat teremteni a tudom�ny a vizsg�latok, g�pi beavatkoz�sok
vesz�lyeinek kiv�d�s�re. Mint jog�sz, azt tartom, hogy a beteget e vesz�lyekr�l
is fel kell vil�gos�tani.
DR. CSERNAY L�SZL�:
A vizsg�lat elind�t�sa, pl. a m�r k�sz radioakt�v anyag bejuttat�sa a beteg
szervezet�be, orvosi, szem�lyi feladat. Egyszem�lyi felel�ss�ggel. Mire k�sz az
eredm�ny, m�s g�pekkel egyszersmind m�r ellen�rizt�k is, �gy teh�t a t�ved�s is
megel�zhet�. T�bbet semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem adhatunk be ilyen m�don a
radioakt�v anyagb�l a betegnek, mint a megengedett. Az m�s k�rd�s, hogy
vissza�l�s e vizsg�latokn�l is megeshet. A gy�gyszerekkel is meg lehet m�rgezni
a beteget. De abb�l kell kiindulnunk, hogy az orvosok a beteg gy�gy�t�s�ra
esk�dtek fel. Azt hiszem a t�ved�sek, a pillanatnyi kihagy�sok ellen kell
els�sorban v�dekezn�nk, ami pedig a szem�lyekt�l f�ggetlen�l, objekt�ven m�k�d�
g�pek �tj�n megval�sul.
SZ�KELY S�NDOR:
Igazat adok a k�rdez�nek abban, hogy a betegnek pontosan ismernie kell azokat a
folyamatokat, amelyek gy�gy�t�sa �rdek�ben lezajlanak �s ezt semmif�le g�pt�l
nem tudja meg. A kezel�orvosnak vagy adott esetben a vizsg�latot v�gz� orvosnak
a feladata az, hogy pontosan ismertesse a beteggel a vizsg�lat menet�t, nem
hallgatva el annak el�nyeit, de vesz�lyeit sem. Ember �s ember k�zti
kapcsolatban �ppen ez�rt a g�p legfeljebb k�zvet�t� lehet, de sohasem
helyettes�theti az embert. Ha m�gis ilyen m�don alkalmazz�k, akkor igenis
besz�lni kell a dehumaniz�l�sr�l, mert ez m�r az a jav�b�l.
DR. CSERNAY L�SZL�:
A g�peknek az orvostudom�nyban az az egyik rendk�v�l j� hat�sa, hogy az orvost
is, az asszisztenci�t is sok rutinfeladatt�l mentes�ti. Az eg�szs�g�gyben a
legnagyobb gond ma az, hogy a beteggel val� t�r�d�sre, foglalkoz�sra kell� id�
�lljon rendelkez�sre. A g�pek �ppen abban seg�tenek, hogy id� szabaduljon fel a
rutinfeladatokt�l, az emberrel, a beteggel val� k�zvetlen t�r�d�sre. Ez pedig
azt biztos�tja, hogy a vizsg�lat, a gy�gykezel�s sor�n a beteg ne �rezze mag�t
t�rgynak.
DR. KULKA FRIGYES:
A m�sor elej�n - tal�n �ppen a m�vese�llom�s l�tv�ny�nak hat�s�ra - a
r�di�hallgat�k k�pvisel�i t�bbs�g�kben g�pp�rtiak voltak. K�s�bb, a sok m�szer,
berendez�s, technika l�tt�n kezdenek k�tked� k�rd�seket is feltenni. �n most
egy �jabb gondolattal szeretn�m a g�pek hum�nus volt�t bizony�tani. Az orvosi
tapasztalat sem m�s v�geredm�nyben, mint egyfajta t�rolt mem�ria.

Az orvosi tapasztalat egyfajta t�rolt mem�ria

Nemzed�kek �s a vil�g k�l�nb�z� pontj�n �l� vagy hajdan �lt orvosok

megfigyel�sei, eredm�nyei, amelyeket tov�bbadnak, jelentik az orvosi
tapasztalatot. Ezek t�rol�s�ra szolg�lnak szakk�nyveink is, de a gyakorl� orvos
mem�ri�ja r�gz�ti �s tartja minden percben felhaszn�lhat� �llapotban ezt a
tapasztalatt�meget. Teh�t tulajdonk�ppen egyfajta t�rolt mem�ri�r�l van sz�.
M�gis, am�g mi f�radtak, indiszpon�ltak lehet�nk, szem�lyes bajaink-b�nataink
lehetnek, addig a sz�m�t�g�p a maga objekt�v rendje szerint v�gzi a dolg�t,
teljes�ti program szerinti k�teless�g�t. Ha k�rdez�nk t�le, mindig objekt�v
v�laszokra sz�m�thatunk. Angli�ban v�grehajtottak egy �rdekes k�s�rletet, a
legh�tk�znapibb megbeteged�s, a vakb�lgyullad�s diagnosztiz�l�s�ban a g�p
haszn�lhat�s�g�ra. Egy bek�ld� orvos, egy fiatal klinikus, egy id�sebb,
tapasztaltabb klinikus �s a g�p �ll�tott fel t�bbsz�z esetben diagn�zist. A
helyesnek bizonyult diagn�zisok fel�ll�t�s�ban a g�p gy�z�tt 99%-os
tal�latar�nnyal, szemben a bek�ld� orvos 50%-os tal�latar�ny�val. De olyan
furcsa helyzet is el��llt m�r, hogy a g�p k�rt seg�ts�get az orvost�l.
Moszkv�ban, a Visnyevszkij-klinik�n l�ttam egy hatalmas komputer-k�zpontot,
amelyben h�rom, t�bbsz�z kilom�terre lev� kis k�rh�z van �sszekapcsolva. A
kilenc leggyakrabban el�fordul� megbeteged�s k�drendszerben van feldolgozva �s
a be�rkez� adatok alapj�n a g�p adja meg a "helyesnek v�lt" diagn�zisokat.
Ritk�n, de el�fordul, hogy a g�p nem tud v�laszolni, olyan rendk�v�li szitu�ci�
�ll el�. Ha ez bek�vetkezik, egy hangjelens�g �tj�n "k�ri az orvos seg�ts�g�t".
Ilyenkor j�n a tapasztalt klinikus �s �tseg�ti a g�pet azon a ponton, ahol
elakadt. �gy azt�n nagyon j� harm�ni�ban k�pes dolgozni a g�p meg az ember.

A c�l: t�netmentes, korai st�diumban felismerni a betegs�get

A j�v�ben, �ppen a g�pek seg�ts�ge �ltal m�r az �n. praeklinikai st�diumban,

teh�t m�g miel�tt panaszokat okozna, felismerj�k �s gy�gy�tani tudjuk majd a
betegs�get. Ma ugyanis m�g az a helyzet, hogy az orvos akkor tudja
diagnosztiz�lni a bajt, ha valamilyen t�neteket �szlel, vagy e t�netek miatt
panasszal fordul hozz� a beteg. M�r ma is l�teznek olyan diagnosztikai
g�psorok, amelyek seg�ts�g�vel a m�g nem beteg vagy a mag�t m�g betegnek nem
�rz� ember v�r�b�l, vizelet�b�l stb., olyan sejtszint� elv�ltoz�sokat lehet
kimutatni, amelyek korai felfedez�s�vel, kisz�r�s�vel nagyon s�lyos, k�s�bbi
�llapotok el�zhet�k meg.
DR. G�L GY�RGY:
Mi gyakorl� orvosok ezt az eg�sz k�rd�sk�rt nagyon leegyszer�s�tj�k.
H�tk�znapjaink sor�n fel sem mer�l benn�nk az, hogy a g�pek, m�szerek
alkalmaz�s�val nem ford�tan�nk kell� gondot az emberre, aki orvosl�st,
seg�ts�get, esetleg �let�nek megment�s�t k�ri t�l�nk. Mi v�gezz�k a magunk
k�teless�g�t annak rendje �s m�dja szerint.
Nagyon sokat seg�tenek feladatunk teljes�t�s�ben a g�pek. Hossz� �vek
tapasztalata alapj�n mondhatom, hogy manaps�g a m�vese�llom�s, �ppen a g�pek
r�v�n, a legkritikusabb �llapotban lev� emberek eset�ben is, a rem�ny sz�nhelye
lett. Az egyetem sz�m�t�k�zpontj�nak seg�ts�g�vel pedig felm�r�seket,
�sszehasonl�t�sokat tudunk k�nny�szerrel v�gezni. Ilyen m�don a gyakorl� orvos
tapasztalatt�ra, tudom�nyos vizsg�latok alapanyaga lesz, �s egy-egy betegs�g
nyom�ba eredve, nagy t�megek konkr�t adatait tudjuk objekt�v m�don elemezni,
ami �ltal a betegs�g l�nyeg�nek felt�r�s�ban jutunk el�re. Tapasztalataim
szerint mind az orvosoknak, mind a betegeknek egyre ink�bb seg�t�t�rsa lesz a
g�p.
DR. KULKA FRIGYES:
A g�pet �ppen a humanit�s �rdek�ben vessz�k ig�nybe. A g�pek r�v�n nemcsak az
orvosnak, de az �pol�n�nek is t�bb ideje jut arra, hogy t�nylegesen �polja a
beteg�t. Annak a betegnek, aki a m�t�t ut�n g�pek k�zt fekszik, �s l�tja-hallja
a regisztr�l� berendez�seket, megnyugv�s annak a tudata, hogy a g�pek pontosan,
prec�zen k�vetik �letm�k�d�seit, �s a legkisebb zavar eset�n jelz�st adnak,
seg�ts�get h�vnak. M�gis sz�ks�ge van a magatehetetlen embernek arra, hogy
megk�rdezz�k, hogy van, let�r�lj�k a homlok�r�l az izzadts�got, megigaz�ts�k a
p�rn�t a feje alatt, betakarj�k, ha f�zik, hogy sz�ljanak hozz� p�r emberi
sz�t. A betegmegfigyel�sben alkalmazott g�pek �ppen erre szabad�tanak fel id�t
az �pol� n�v�rnek. Jobban, c�lszer�bben nem is lehet szolg�lni az embert. A
civiliz�ci�t. a technik�t nem lehet meg�ll�tani, nem is akarjuk. De fel akarjuk
haszn�lni a g�peket, m�szereket j�ra, nemesre, emberi feladatokra, a
diagnosztika �s a ter�pia t�k�letes�t�s�re.
(E z�r�mondatokkal a vita valamennyi r�sztvev�je egyet�rtett, de a r�di�m�sor
ut�n m�g tov�bb folytak a besz�lget�sek. A mindennapok tapasztalata is azt
bizony�tja, hogy egyre t�bben fogadj�k el, fogadj�k be az orvostudom�ny g�peit,
m�szereit, �s lesznek betegs�g�kben rem�nyt jelent� szerkezetek, az eg�szs�ges
embernek pedig a biztos kontroll berendez�sei.)

A GY�GY�T�S �S A SZEM�LYIS�G

Jelent�s n�pbetegs�gek: a tbc, a gyermekb�nul�s �s sz�mos, sok�ig hatalmas

j�rv�nyokat okoz� k�r, nem vesz�lyezteti t�bb� m�r �let�nket. Ugyanakkor egyre
nyomaszt�bb gond vil�gszerte - haz�nkban is -, a neur�zis, az alkoholizmus, s�t
a kedvez�tlen �ngyilkoss�gi statisztika is. A t�rsadalom orvosl�st akar,
tev�keny akci�kat s�rget e jelens�gek ellen. Ehhez azonban m�r n�lk�l�zhetetlen
a szem�lyis�g ismerete. Sok mindent kell tudom�nyosan, �sszef�gg�seiben
tiszt�zni ahhoz, hogy a mai "n�pbetegs�gek" elleni k�zdelem k�z�ggy� v�lhasson.
E k�rd�s megv�laszol�s�ra �ltek a R�di� kerekasztal�hoz orvosprofesszorok,
pszichol�gusok, gyakorl� orvosok �s a k�lt�.
A vit�t megel�z�en jelent meg a Val�s�g c. foly�iratban Levendel L�szl�nak Az
orvosi pszichol�gia helyzete �s lehet�s�gei c�m� cikke. A cikk bevezet�j�ben a
szerz� �gy �r:
"Rendk�v�l hasznos munk�t v�gezne el, ha valaki el��t�lett�l mentesen meg�rn� a
hazai orvosi pszichol�gia �letrajz�t, a hozz� kapcsol�d� rem�nyek,
kezdem�nyez�sek �s kudarcok hiteles t�rt�net�t."
Majd a k�vetkez� alc�mek alatt mond v�lem�nyt tanulm�ny�nak t�m�j�r�l:
Ideol�gia tiszt�zatlans�g az orvosi pszichol�gia k�r�l:
Bizonytalans�g a szak�g meg�t�l�s�ben. A t�ma aktualit�s�t illet�en pedig ezt
�rta:
"Az elm�lt 70 esztend� alatt m�g sosem volt olyan �t-t�z �v, amely annyi es�lyt
k�n�lt volna az orvosi pszichol�giai munka �jra�rt�kel�s�re, kibontakoz�s�ra,
mint amennyit a mostani esztend�k felk�n�lnak."
Id�pontj�t illet�en teh�t egy fontos peri�dusban zajlott le a r�di�vita. (Dr.
Juh�sz P�l professzor k�rt el�sz�r sz�t.)
DR. JUH�SZ P�L:
Az ut�bbi �vekben, vagy fogalmazhatom �gy is, �vtizedekben, e megbeteged�sek
sz�ma n�lunk is, de vil�gszerte is emelkedett. Ennek magyar�zat�t t�bb
mindenben kereshetj�k, de �n ebb�l a szempontb�l egyik nagyon fontos t�nyez�nek
a t�rsadalmi mobiliz�ci�t tekintem:
A t�rsadalmi mobiliz�ci� azt jelenti, hogy a r�gi k�z�ss�gek tartalmukban,
form�jukban �talakulnak, megv�ltoznak. Ennek magyar�zat�t kereshetj�k az ipari
fejl�d�sben, �s az urbaniz�ci�ban egyar�nt. Az �j k�z�ss�gekben kev�sb�
alakultak ki m�g az emberek egym�shoz val� viszonyai, e viszonyok k�t�tt
form�i, a bels� koh�zi� �s az, hogy az egy�nek val�ban �rezn�k a k�z�ss�ghez
val� tartoz�st, a stabilit�st.
M�SORVEZET�:
A neur�zis vil�gprobl�ma is. Nemr�giben az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet
sz�viv�je k�z�lte azt az adatot, hogy a klinik�k nyilv�ntart�sai szerint kb.
300 milli� depresszi�s ember �l a vil�gon.
DR. JUH�SZ P�L:
Ez optimista adat. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a t�rsadalmi mobiliz�ci�
k�vetkezm�nyek�ppen alakul ki az egy�nben a mag�ra maradotts�g �rz�se, az
elbizonytalanod�s k�vetkezm�nyes jelens�geivel �s a t�rsadalom
differenci�l�d�s�val - itt els�sorban a termel� munka differenci�l�d�s�ra
gondolok - sokkal nagyobbak a k�vetelm�nyek az egy�nnel szemben a teljes�tm�ny
el�r�s�ben. Az egy�n �letvezet�se szempontj�b�l ez azt jelenti, hogy a sz�les
�rdekl�d�s mellett egy bizonyos speci�lis k�pzetts�gre kell t�rekednie, mert
csak ennek r�v�n k�pes el�bbre jutni. Ez�rt tartom rendk�v�l fontosnak azt,
hogy a szabad id� �sszer� felhaszn�l�sa �ltal kaphass�k meg az emberek
adotts�gaik ki�l�si lehet�s�geit.
DR. POPPER P�TER kandid�tus:
An�lk�l, hogy ezeket a k�rd�seket, alkoholizmus, neur�zis, �ngyilkoss�g,
bagatelliz�lni pr�b�ln�nk (ezek val�ban l�tez� �s nagyon s�lyos probl�m�k),
m�gis azt �szlelem, hogy nemcsak n�lunk, k�lf�ld�n is felsz�nre ker�lt egy
olyan n�zet, hogy tal�n egy patol�gikus hull�m s�p�r v�gig f�ld�nk�n.
Lassank�nt m�r az embereknek t�bbs�ge, ilyen vagy olyan sz�zal�ka, valamilyen
pszich�s zavarban szenved. Szerintem e t�mak�rben nagyon nyitott k�rd�sek
mer�lnek fel, p�ld�ul abszol�t sz�mban emelkedik-e, ha igen, milyen m�rt�kben
emelkedik a pszich�s zavarok sz�ma? Vajon a mi szeml�let�nk v�ltozott-e meg
annyira, hogy patol�gikus jelens�gnek tekint�nk olyan reakci�kat is, amelyeket
20-30-40 �vvel ezel�tt nem tartottak annak? Menn�l nagyobbak a t�rsadalmi
terhel�sek, teh�t a t�rsadalmi termel�snek menn�l bonyolultabb szintj�re
fejl�d�tt egy t�rsadalom �s menn�l nagyobb az alkalmazkod�si k�vetelm�nyszint,
ann�l k�nnyebben tekinthet�k az emberek enyh�bb pszich�s zavarai - tal�n �pp az
alkalmazkod�s bonyolultabb m�dja miatt - betegs�gnek? A r�gi adapt�ci�s
terhel�sek sor�n mi�rt volt k�pes jobban alkalmazkodni az ember? Saj�t
szakter�letemr�l hozok fel egy p�ld�t. Ha f�lm�rj�k, hogy Budapesten,
gyermekpszichol�giai rendel�s, nevel�si tan�csad�s, ideggondoz�s ter�let�n mi a
t�nyleges helyzet, a k�vetkez�ket �llap�thatjuk meg. 22 ker�letben m�k�dik
nevel�si tan�csad�, m�k�dik hat ideggondoz�, ment�lhig�n�s k�zpont, a F�v�rosi
Tan�cs gyermekpszichoter�piai rendel�int�zete, neur�zis-oszt�ly, pszichi�triai
oszt�ly, a nagyobb k�rh�zak, klinik�k tartanak f�nn pszichol�giai, klinikai
pszichol�giai ambulanci�kat, rendel�seket. A budapesti I. sz. Gyermekklinika
pszichol�giai oszt�lya p�ld�ul �vente 1000-1200 �j gyermeket l�t el k�l�nb�z�
magatart�si zavarok miatt. T�telezz�k fel, hogy egy ker�leti nevel�si tan�csad�
ell�t 5-600 jelentkez�t. Ha minden adatot �sszeadn�nk sz�mszer�leg, azt hiszem,
szinte egy nemzeti katasztr�fa k�pe bontakozna ki az adatok nyom�n. Nyilv�n azt
a k�rd�st kellene feltenn�nk, hogy ilyen nagy t�meg� a pszich�sen beteg gyerek
Magyarorsz�gon? Nem hiszem ezt! Ellenkez�leg, �gy v�lem, hogy a gyerekek
jelent�s r�sze azok k�z�l, akik beker�lnek a k�l�nf�le int�zm�nyekbe,
pszich�sen nem beteg. A baj sokkal ink�bb a feln�tt-k�rnyezetben van. Tal�n
vagy egy olyanfajta nevel�si elv�r�s a klinikai int�zm�nyekkel szemben, hogy
ott int�zz�k el a pedag�giai probl�m�kat, az oda beutalt gyerekek betegnek
vannak ki�ll�tva, �s �gy az �gy - a t�rsadalom bizonyos r�tegei szerint -
mintegy elint�z�st is nyer.
DR. JUH�SZ P�L:
�n fenntartom az �ll�spontomat, hiszen az, hogy hatalmas a mobilit�s, sz�mokban
kifejezhet�. Bizony�tani tudjuk p�ld�ul, hogy a neurotikus betegek sz�mar�nya
25%-r�l 32%-ra emelkedett. �s b�rmennyire k�pes is egy neurotikus
alkalmazkodni a k�rnyezet�hez, az, hogy �lmatlan, f�j a feje, hogy biol�giai
egyens�ly�nak zavarai kimutathat�k, ez a t�ny kimer�ti m�r a betegs�g fogalm�t.
�s ez a betegs�g akkor is fenn�ll, ha az esetleg m�r id�s, elbutult ember, a
csal�di milli�ben rendk�v�l j�l �rzi mag�t. Ez esetben persze nem kell k�rh�zba
vinni, �s semmit sem lehet vele tenni: a tudom�ny ilyenkor "megtorpan". A
csal�d szerepe ebben a vonatkoz�sban k�l�nb�z� lehet. Az afrikai n�pekn�l a
tisztelet meg�vja az id�sebbeket att�l, hogy eg�szs�g�gyi int�zm�nyekre
szoruljanak elhanyagolts�guk miatt. Ennek �ppen ellenkez�je tapasztalhat� az
amerikai t�rsadalomban, ahol az elmebeteget vagy a szenilisnek tartott
�regembert a csal�d azonnal kirekeszti mag�b�l. A k�z�ss�g, illetve a
hozz�tartoz�, sokszor csak akkor tud az elmebetegr�l, ha a k�rh�zban pl. valami
baleset t�rt�nt �s beny�jthat� a k�rt�r�t�si ig�ny az orvosokkal szemben.
CSOORI S�NDOR:
Mindj�rt besz�lget�s�nk elej�n megr�m�ltem att�l, hogy az orvosokra ennyi gond
szakad. �n el�g sokszor voltam beteg, �gy �rzem, hogy az orvossal olyan
viszonyban lehet az ember, hogy minden gondj�t-baj�t elmondhatja neki. � pedig
tudja, hogy a panaszt mik�ppen lehet orvosolni �s mi a gy�gy�t�s menetrendje.
Most pedig, hogy e korunkat jellemz� "vaskos" probl�m�kat hallom, �rzem, hogy
ezernyi dologra oda kell figyelni az orvosnak. Az orvos munk�j�ban �j
k�vetelm�ny jelentkezik: az eg�sz emberrel foglalkoznia! �n eddig azt
tapasztaltam, hogy az orvos a betegs�ggel foglalkozott, az ut�bbi id�ben m�r
azt is tudnia kell, hogy milyen a politikai helyzet, milyen az �ltal�nos
k�z�rzet, melyek azok a t�rsadalmi v�ltoz�sok, amelyek megbeteg�thetik az
embert. Van-e a betegnek, az embernek lehet�s�ge arra, hogy az orvoson k�v�l
m�snak is besz�moljon a panaszair�l. J� lenne, ha a pszichol�gusokra is
kiterjeszten�k ezt a k�rd�st.
DR. HIDAS GY�RGY:
Szerintem Cso�ri S�ndor eljutott besz�lget�s�nk l�nyeg�hez, tudniillik
korunkban az orvosi szeml�letm�d v�ltozik meg. Az eg�sz embert kell
vizsg�lnunk, t�rsadalmi be�gyazotts�g�ban. Az is t�ny azonban, hogy m�g kevesen
vallj�k, az orvosok k�z�l is, a pszichoter�pi�s szeml�letet �s az egy�n
pszichoter�pi�s megk�zel�t�s�t. �gy is mondhatom, hogy a beteg ember
klinikai-pszichol�giai megk�zel�t�s�re lenne sz�ks�g. Ez a k�rd�s nemcsak
haz�nkban, de m�s orsz�gokban, �gy a szomsz�dos �llamokban is, csaknem
minden�tt gond.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
T�bb mint 30 �ve testi betegs�gekkel foglalkozom: tuberkul�zissal,
alkoholizmussal, �s a kett� egy�ttj�r�s�val. Most pedig l�gz�szervi, els�sorban
asztm�s betegekkel. E betegeknek sz�mos megnyilv�nul�suk alapj�n, egy�rtelm�,
hogy neur�zisuk is van, k�s�r� betegs�gk�nt. Az a meggy�z�d�sem, hogy ha igaz�n
meg akarjuk gy�gy�tani �ket, nem sz�k�thetj�k le tev�kenys�g�nket arra a testi
megbeteged�sre, amelynek specialist�i vagyunk, hanem igenis, az eg�sz embert
kell n�zn�nk. Ez�rt �rdekl�d�nk mi, szakorvosok, egyre ink�bb a pszichol�giai,
a szoci�lis probl�m�k ir�nt. E t�nyez�knek mind a betegs�g l�trej�tt�ben, mind
pedig gy�gy�t�s�ban jelent�s szerepet tulajdon�tunk. De ugyanakkor nagy t�ved�s
lenne r�sz�nkr�l, hogyha minden szeszfogyaszt� embert alkoholist�nak
tekinten�nk, ugyan�gy az, ha minden kisebb magatart�sbeli elt�r�s eset�ben m�r
neur�zist ki�ltan�nk ki. Ami ebb�l k�vetkezne, a t�megm�ret� megbeteged�si sz�m
bebizonyosod�sa, egyszer�en lefegyverezne benn�nket. Nem is tudn�nk mit
cselekedni. M�rpedig �n f�leg az�rt �ll�tom ezeket a gondokat a figyelem
k�z�ppontj�ba, hogy igenis, cselekedj�nk.
P�ld�ul a tbc lek�zd�se az eg�sz nemzetet megmozgatta �s meg lehetett a bajt
f�kezni. Az�ta sokkal k�pzettebb szakembereink vannak, �s sokszorosan jobbak a
szoci�lis viszonyok. M�gis �lland� k�rd�s, hogy mi�rt nem jutunk el�re az
alkoholizmus lek�zd�s�ben. Biztos, hogy anyagi r�ford�t�sok is kellen�nek
ehhez, de azt hiszem, sokkal t�bbr�l van itt sz�: a t�rsadalom �sszefog�s�r�l.
Az is bizonyos, hogy ennyi alkoholista Magyarorsz�gon sosem volt, ilyen m�rt�k�
alkoholfogyaszt�s ebben az orsz�gban m�g sohasem folyt. Ezt sz�madatokkal
bizony�thatom. Az �ngyilkoss�gi statisztika szerint r�gen is "az �lvonalban
voltunk", kicsit hasonl� a helyzet Ausztri�ban, Sv�dorsz�gban - ismertek az
idevonatkoz� adatok. Nem varrhatjuk teh�t az eg�sz probl�mak�rt az egy�bk�nt is
t�lterhelt pszichi�terek nyak�ba. Az �ltal�nos orvosoknak kell teh�t
elsaj�t�taniuk azokat a szakismereteket, szem�lyis�gtani, orvospszichol�giai
ismereteket, amelyeket a testi betegs�gek gy�gy�t�sa sor�n is hasznos�tani
kell.
DR. HIDAS GY�RGY:
A neur�zisr�l sokan azt tartj�k, hogy az "�ri" betegs�g. Aki olvasta Nagy Lajos
Kiskunhalom c�m� k�nyv�t, meggy�z�dhet arr�l, hogy az egyszer� parasztember
mag�nyosan, otthon, felt�n�s n�lk�l, mennyire szenvedett neur�zisban. Arra sem
volt m�dja, hogy � vagy csal�dja felismerje a betegs�g�t. Ez az el��t�let,
sajnos, m�g ma is �l a t�rsadalomban.
DR. �D�M GY�RGY:
Mint �lettannal foglalkoz� orvosban, bennem az mer�lt fel az el�z� �rvek
hallat�n, hogy mindh�rom csoportnak (az alkoholizmusnak, a neur�zisnak, az
�ngyilkoss�gnak) van a megel�z�s szempontj�b�l egy olyan int�zked�si k�re,
amely t�rsadalmi, gazdas�gi, adminisztrat�v probl�m�kat hoz mag�val. Bizonyos
vonatkoz�sban a megel�z�shez tartozik az is, hogy dr�g�n �rus�tj�k a szeszes
italokat, de mind a megel�z�snek, mind a felismer�snek �s a gy�gy�t�snak van
egy olyan oldala, amely a tudom�nyra tartozik. A pszichi�tria �s a klinikai
pszichol�gia vil�gszerte �ri�si fejl�d�s el�tt �ll, de ebben a pillanatban
sajnos, bizonyos �j gy�gyszereken, pszichoter�pi�s pr�b�lkoz�sokon �s n�h�ny
m�szeres beavatkoz�son k�v�l az elmek�rtani probl�m�k gy�gy�t�s�ra nincs
megfelel� eszk�zt�ra a korszer� elmek�rtannak sem. M�g kev�sb� rendelkezik
ilyenekkel az orvosi pszichol�gia. A legk�l�nb�z�bb klinikai orvosi
tudom�ny�gakkal szemben �s m�s oldalr�l a pszichol�gi�val szemben �n a
k�s�rletezett �s bevezethet� eszk�zt�rat sokkal kezdetlegesebbnek tartom.
Vegy�k p�ld�ul a belgy�gy�szat, a szem�szet, a seb�szet lehet�s�geit. Vagy a
pszichol�gi�ra terelve a sz�t, a munkapszichol�gia avagy az ergon�mia
eszk�zeit. Ezek sokkal hat�sosabbak, mint amilyenekkel az orvosi pszichol�gia
rendelkezik.
DR. JUH�SZ P�L:
Szerintem az idegsz�vet speci�lis adotts�gai, term�szet�nek felt�ratlans�ga
teszi neh�zz� a tanul�si folyamatoknak a meg�rt�s�t egy-egy k�rosod�s eset�n.
Egyfel�l teh�t szervi m�k�d�sbeli zavarok talaj�n bontakoznak ki az
idegrendszer betegs�gei, m�sfel�l pedig, ha a k�ros tanul�si mint�kban meg
tudn�nk fogalmazni a betegs�g eg�sz mechanizmus�t, akkor eljuthatn�nk egy olyan
pontra, amely min�s�gileg m�r nagym�rt�kben k�l�nb�zik pl. a tbc. elleni
k�zdelem egykori adotts�gait�l. A tbc megel�z�s�nek k�rd�sk�r�t tekintve
ugyanis tapasztalnunk kell, hogy egy bizonyos t�rsadalmi j�l�t, egy bizonyos
higi�n�s helyzet, a gy�gyszerek fejl�d�se, a t�rsadalmi odafordul�s
elvezethetett a megold�shoz, Magyarorsz�gon a tbc-t mint n�pbetegs�get
felsz�molt�k. A tudom�ny k�pes volt a t�rsadalmi adotts�gokkal egy�tt a
fejl�d�sre. De a tudom�ny ez esetben a t�d�sz�vettel foglalkozott, a mi
t�m�nkat illet�en pedig az agysz�vettel tal�lja mag�t szemben. M�sik oldalr�l
vizsg�lva a k�rd�st, �ppen a neur�zisokn�l �s az alkoholizmusn�l a t�rsadalmi
j�l�tnek a fejl�d�se teremtette meg a mai f�zisban ezeknek a betegs�geknek a
kibontakoz�s�t. Megfigyelhetj�k ugyanis, hogy mind a neur�zis, mind az
alkoholizmus, el�fordul�si ar�nya a t�rsadalmi j�l�t n�veked�s�vel fokoz�dik.
N� a szabad id�, n� az egy f�re es� j�vedelem, �s ett�l a fejl�d�st�l a
t�rsadalom kultur�lis fejl�d�se elmarad. Nem is gazdas�gi felt�teleiben l�tezik
ez az elmarad�s, hanem a t�rsadalom ig�nyess�ge �s a pedag�gia marad le. A mi
eg�szs�g�gyi szervezet�nkben a t�rsadalomnak ezt a tendenci�j�t nem fogalmazta
meg egy�rtelm�en. Nem m�rt�k fel a t�rsadalmi ig�nyess�g ar�nyait ebben a
vonatkoz�sban.
DR. �D�M GY�RGY:
Vajon csak t�rsadalmi probl�m�k ezek? Azt hiszem, hogy a kutat�munk�nak is
megvannak ebben a feladatai. �s ez nemcsak abban nyilv�nul meg, hogy
rendszab�lyzatokat k�r�nk a korm�nyzatt�l.
DR. JUH�SZ P�L:
Ha vit�nk k�rd�s�t p�ld�ul az alkoholizmusra vonatkoztatjuk, akkor felt�tlen�l
meg kell keresn�nk a probl�ma sarkpontj�t. Ez pedig ma az alkoholf�gg�s�g, az
�n. alkoholdependencia. Mit jelent ez?
Az italfogyaszt�s k�vetkezt�ben kialakul az a biol�giai v�ltoz�s, hogy az egy�n
nem tudja mindennapi �let�t alkohol n�lk�l folytatni. A dependenci�nak az
alak�t�sa, visszaszor�t�sa egy�rtelm�en orvostudom�nyi k�rd�s:
De hogy mik�ppen jut el valaki addig, hogy ennyire az alkoholhoz k�t�dj�k az
�lete, mai ismereteink szerint nem tudjuk megmondani. Van olyan ember, aki 30
�ven kereszt�l fogyaszt alkoholt �s nem lesz alkoholista. A m�sik ember f�l
�ven kereszt�l iszik �s alkoholist�v� v�lik. A k�rd�snek term�szetesen
t�rsadalmi oldala is van: ha valaki olyan k�rnyezetben n� fel, amelyben az
alkoholt k�n�lj�k, adj�k, virtust csin�lnak az iv�sb�l, ez m�r t�rsadalmi
probl�ma. �s sajnos, az a tapasztalatom, az alkoholdependencia felt�teleit a
mai t�rsadalom k�n�lja, ny�jtja, s�t n�ha propag�lja is.

Nem a betegs�get, hanem a beteg embert kell gy�gy�tanunk

DR. LEVENDEL L�SZL�:

A t�rsadalmi k�rnyezet azonban a szem�lyis�gen kereszt�l hat. �n
szem�lyis�gbetegs�gnek tartom az alkoholizmust. Nagyon sokat seg�thetn�nek az
elm�leti kutat�sok, amelyekr�l �d�m professzor besz�lt. Sajnos, nincs olyan
gy�gyszer�nk, amellyel teljes biztons�ggal tudn�nk fell�pni az alkoholizmus
ellen. De azokat a szereket sem j�l alkalmazzuk, amelyekkel m�r rendelkez�nk.
Hi�nyzik ugyanis a szervezet, egy centraliz�lt eg�szs�g�gyi organiz�ci�, amely
az alkoholizmussal kapcsolatban is sz�ks�ges lenne ahhoz, hogy lek�zdhess�k ezt
a n�pbetegs�get. A tuberkul�zis eset�ben els�sorban szervezetts�g�nk, kutat�si
lehet�s�geink, a megel�z� munka �s term�szetesen a tbc elleni hat�sos
gy�gyszerek megsz�let�se biztos�totta a sikert. Igaz, az alkoholizmus ellen
csak t�neti gy�gyszereink vannak, de sokkal t�bbet tudn�nk tenni a mostanin�l
egy szervezett alkoholellenes h�l�zaton bel�l. Ebben a h�l�zatban sokkal
nagyobb teret kaphatna az orvosi pszichol�gia, a klinikai pszichol�gia,
els�sorban ezeknek egy szoci�lpszichol�giai ir�nyzata. Szerintem kevesebbet
tesz�nk a lehet�s�geinkn�l. Nagyon pesszimist�nak �rzem Juh�sz professzor
meg�llap�t�s�t, mert abb�l az der�lhet ki, hogy maga a t�rsadalmi halad�s
vesz�lyezteti az embereket. Nem hinn�m, hogy im�nti megfogalmaz�s�t �gy k�ne
�rtelmezn�nk.
DR. JUH�SZ P�L:
Ezek mindenekel�tt t�nyk�rd�sek. A t�rsadalomnak igenis fel kell ismernie a
vesz�lyeket, de azokat a lehet�s�geket is, amelyekkel k�pesek vagyunk
kik�sz�b�lni a gyors, gazdas�gi, t�rsadalompolitikai fejl�d�s k�ros
k�vetkezm�nyeit. Meggy�z�d�sem, hogy ezeket a vesz�lyeket igenis ki lehet
v�deni. De fel kell h�vnunk a figyelmet arra, ami spont�n jelentkezik, mert
csak �gy lehet ellene hat�konyan cselekedni. Ez pedig orvosi �s pszichol�giai
feladat is.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
Amikor mindezzel egyet�rtek, azt is meg kell �llap�tanom, hogy maguknak az
orvosoknak is fel kell ismerni�k ezeket a vesz�lyeket. A pozit�v �s negat�v
t�rsadalmi �sszef�gg�seket - �s e tekintetben felt�tlen�l szeml�letv�ltoz�sra
van sz�ks�g az orvosok k�r�ben is, �s az orvosk�pz�sben is. Az eg�szs�g�ggyel
szemben a t�rsadalom r�sz�r�l t�masztott ig�ny, helyenk�nt kritika m�g�tt,
szerintem az lappang, hogy a betegk�zpont� orvosl�snak kellene megval�sulnia,
szemben a betegs�gcentrikus orvosl�ssal. �s sajnos ma m�g ez az ut�bbi az
uralkod�. Az egyetemeken is betegs�geket tan�tunk, �s nem a beteg embert l�tjuk
�s vizsg�ljuk eg�sz t�rsadalmi k�rnyezet�ben. Eke K�roly megk�rdezte, hogy h�ny
orvos tette m�r mag��v� ezt a szeml�letet. Ezt nem tudom sz�mszer�en
megmondani, de az biztos, hogy egyre t�bben felismert�k m�r a sz�ks�gess�g�t. A
tbc-t sem tudtuk volna en�lk�l a l�t�k�r n�lk�l lek�zdeni. Most �n t�bbek
k�z�tt az asztma-betegs�ggel foglalkozom, de ennek gy�gykezel�se sor�n is egyre
vil�gosabban �rzem, hogy el�gtelen ma m�r csak a sz�k �rtelemben vett testi
betegs�get orvosolni. De �jra visszat�rek a m�g vil�gosabb p�ld�hoz, a tbc
elleni k�zdelemhez. A tbc-t le lehetett k�zdeni, ha egyszer� esetr�l volt sz�.
Ha viszont a beteg nem m�k�d�tt egy�tt az orvossal, hi�ba voltak a gy�gyszerek.
Elsz�ktek a szanat�riumb�l, nem hagyt�k magukat megoper�lni az emberek,
megvoltak a gy�gy�t�s biztos felt�telei �s m�gsem jutottunk el�bbre.
�n mint t�d�gy�gy�sz, �gy tal�ltam magam szembe a pszichol�giai probl�m�kkal.
Teh�t nemcsak a kavern�t kellett meggy�gy�tani, hanem a beteg ember
szem�lyis�g�hez kellett eljutnunk a siker �rdek�ben. M�g s�lyosabb volt az eset
az alkoholista tbc-s betegekn�l, amikor olyan betegeket kellett
meggy�gy�tanunk, akik ezt nem akart�k.
DR. JUH�SZ P�L:
Az is elk�pzelhet�, hogy az alkoholizmus lek�zd�s�t az fogja megoldani, aki az
acetaldehid leboml�s�t lesz k�pes szab�lyozni az emberi szervezetben. Az is
lehet, ez az illet� semmit sem fog tudni a szem�lyis�gr�l.
DR. �D�M GY�RGY:
Nagyon k�sz�n�m ezt a megjegyz�st, mert erre utaltam k�rd�semmel.

Az emberek j� k�z�rzete, eg�szs�ge nemzeti vagyon

CSO�RI S�NDOR:
Ha az orvos kez�ben lenne m�r ez az alkohol elleni biztos gy�gyszer, akkor is
be kellene menni a h�zakba, el� kellene szedni az embereket az �gy al�l,
azokat, akik isznak. �n biztos vagyok abban, hogy ezt az �gyet b�rmilyen
hat�sos gy�gyszerrel sem lehetne t�k�letesen megoldani. Ehhez sokkal t�bb
t�rsadalmi �sszefog�s kell. T�bbsz�r is elhangzott az eddigiek sor�n a
megel�z�s kifejez�s. Enn�l �rdemes egy id�re meg�llni. Az emberek k�z�rzete, az
emberek eg�szs�ge nemzeti vagyon. Ez esetben pedig az idegbetegs�gekkel, az
alkoholizmussal, tov�bb� a kedvez�tlen �ngyilkoss�gi statisztik�val kapcsolatos
gondokat val�ban orsz�gos gondokk� kellene tenni. A 30-as �vekben, amikor a
f�ldk�rd�s volt az orsz�g egyik alapvet� gondja, a n�pi �r�k ezt k�z�ggy�
emelt�k. Ha a 70-es esztend�k orsz�gos gondjai a neur�zis, az alkoholizmus, az
�ngyilkoss�g, akkor ma ezeket kell k�zgondd� tenn�nk. Mihelyt ezek t�nylegesen
k�zgondokk� v�lnak, a megel�z�sre m�sk�ppen szervez�dhetnek az er�k, val�ban
orsz�gos er�k. �gy el�rhetn�nk azt, hogy a gondokb�l az orvosra kevesebb
h�ruljon. Ma ugyanis az orvos csak annyit tehet, hogy k�pletesen sz�lva, a
szakad� mennyezetet szabad k�zzel tartja �s rem�nytelennek l�tja a helyzetet.
Ez �gyben az orvosok olyan hasznos munk�t v�gezhetn�nek el, mint annak idej�n a
n�pi �r�k v�geztek, amikor �r� l�t�kre a f�ldk�rd�ssel foglalkoztak. Tudtommal
ahhoz a mozgalomhoz sz�vesen csatlakoztak annak idej�n orvosok. Biztos vagyok
abban, hogy ehhez a mozgalomhoz is sz�vesen csatlakoznak majd az �r�k.

Az orvosi szeml�letv�ltoz�s

DR. HIDAS GY�RGY:

A Baranya megy�ben lefolytatott vizsg�lat alapj�n mondom, hogy az orvosok
k�r�ben az elmebetegs�ggel kapcsolatban p�ld�ul ugyanolyan el��t�letek �lnek,
mint a nem orvosokban. Ezt a betegs�get eg�szen m�sfajta megbeteged�snek
tartj�k, mint p�ld�ul a gyomorfek�lyt, a vesebajt stb. Teh�t mindenekel�tt az
orvosi k�zgondolkod�sban kell v�ltoz�st l�trehozni. Az biztos, hogy mindh�rom
betegs�g, amelyr�l vitatkozunk, sok t�nyez�s megbeteged�s. M�gis, a k�vetkez�
�vekben azt kell az orsz�gnak eld�nteni, hogy mely pontokon vagyunk tettekre
k�pesek e betegs�gek lek�zd�s�ben. P�ld�ul Magyarorsz�gon az elm�lt 80 esztend�
alatt az �ngyilkoss�g tendenci�ja v�ltozatlan, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen
�ri�si v�ltoz�sok k�vetkeztek be t�rsadalmunkban. Mik�zben keress�k ennek
magyar�zat�t, azt kell mindenekel�tt megn�zn�nk, hogy mit tudunk tenni a
megel�z�s �rdek�ben. Ki kell �p�ten�nk a telefonszolg�latot! Meg kell
vizsg�lnunk, hogy mit tehetn�nk p�ld�ul azzal az emberrel, aki Budapesten
�ngyilkoss�gi k�s�rlete miatt a Kor�nyi-k�rh�z k�l�nleges beloszt�ly�ra ker�l,
�s megmentik az �letnek. Ezt k�vet�en ugyanis, egy, k�t vagy h�rom nap m�lva,
al��ratnak vele egy nyilatkozatot, mely szerint lemond �ngyilkoss�gi
sz�nd�k�r�l �s kiengedik. Visszaker�l el�z� k�rnyezet�be, an�lk�l, hogy b�rmit
is tenn�nek vele azut�n. Teh�t addig nem besz�lhet�nk megel�z�sr�l, am�g
azokkal sem t�r�d�nk, akik az els� k�s�rletet k�vet�en mindenk�ppen
vesz�lyeztetettnek sz�m�tanak. Egy-k�t helyen m�k�dik csak olyan ideggondoz�,
ahol foglalkoznak ezekkel az emberekkel. A t�bbs�g eset�ben semmi sem t�rt�nik.
DR. POPPER P�TER:
Szerintem azonban m�s egy pszich�s zavarnak - legyen az neur�zis, �ngyilkoss�g,
antiszocialit�s stb. - az egyedi megk�zel�t�se, �s teljesen m�s dolog a
neur�zis vagy antiszocialit�s mint t�rsadalmi jelens�g. Vajon ezek milyen
�sszetev�kb�l t�pl�lkoznak �s milyen m�dszerekkel, eszk�z�kkel lehetne mint
jelens�get megel�zni �ket. Ha mindezt figyelembe vessz�k, nyilv�nval�an m�s
ir�nyba halad vitatkoz�sunk. Nekem mint pszichol�gusnak, az elhangzottak ut�n,
meg kell v�denem az orvosokat. Szemreh�ny�sok hangzottak itt el orvosi
szeml�let �s egyebek k�rd�s�ben. Ez nem v�letlen, ugyanis nem valamif�le egy�ni
makacss�g k�rd�s�r�l van sz�. Itt is besz�lni kell az orvosk�pz�s gondjair�l.
Azt hiszem, t�nyk�nt fogadhatjuk el, hogy az orvosk�pz�sben az egyoldal�an
testi, szomatikus megbeteged�sre koncentr�lt szeml�let uralkodik.
Nagyon kev�s sz� esik a betegs�gek pszich�s vet�leteir�l. A betegs�g �s a beteg
ember viszony�r�l. Az egyetemr�l kil�p� orvos nyilv�nval�an ezt a szeml�letet
viszi mag�val. (Azt is meg kell azonban �llap�tanom, hogy a professzorok egy
r�sze felismerte ennek helytelens�g�t �s k�zd ellene.) A m�sik dolog pedig az,
hogy amikor p�ld�ul arr�l volt sz�, hogy a gyermekb�nul�st ki lehet k�sz�b�lni
gy�gyszer seg�ts�g�vel, az orvosokban semmif�le ellen�ll�s nem volt,
ellenkez�leg, teljes egys�gben mindent elk�vettek a siker �rdek�ben. A
tuberkul�zis elleni harc sor�n sem volt szeml�letbeli ellen�ll�s. Ezekben az
esetekben az orvosok nagyon is j�l l�tt�k a folyamatot. L�tt�k a betegs�g
okait, ismert�k a gy�gy�t�s felt�teleit, a betegs�g patomechanizmus�t, sz�mba
vett�k a gy�gy�t�s kil�t�sait. Amit Juh�sz professzor finoman mondott, hadd
mondjam �n most ki egy kicsit kem�nyebben: az orvosnak az�rt vannak
szeml�letbeli probl�m�i ezekkel a szoci�lis, pszich�s faktorokkal �tsz�tt
zavarokkal szemben, mert nagyon keveset tudunk r�luk. H�t ki tudja azt
megmondani, hogy mit�l lesz egy ember �ngyilkos? Ki tudjuk-e ennek a
t�rv�nyszer�s�geit mutatni, le tudjuk-e �rni?
Hasonl� k�rd�seket feszegettek az im�nt az alkoholizmussal kapcsolatban.
Tudjuk, hogy l�tezik alkoholf�gg�s�g, de ki ker�l bele? Az antiszocialit�s oki
gy�kereit nem t�rt�k m�g fel. Term�szetesen mindezt nemcsak agykutat�si
szempontb�l k�rdezem, de t�rsadalompszichol�giai, szem�lyis�gpszichol�giai,
szociol�giai szempontb�l is. Am�g nem tudunk kell�en felelni erre, nem
illuz�rikus-e a hat�konyabb cselekv�s s�rget�se? �n nagyon kulcsoltnak �rzem a
kutat�st �s az int�zked�st. K�rdezem most az itt jelenlev�kt�l, ha k�z�l�k
b�rki szabadkezet kap arra, hogy megoldja az alkoholizmus lek�zd�s�t
Magyarorsz�gon, vajon megvannak-e erre az int�zked�si rendszerei? Ezek az utak
teh�t nincsenek m�g kell�en felt�rva. Ez�rt �t�li meg az orvos m�sk�ppen ezt a
betegs�gfajt�t, mint azokat, amelyekr�l mindent tud.
CSO�RI S�NDOR:
Popper P�ternek igaza van abban, amit elmondott, de egy kis �ket hadd verjek
az�rt. Val�ban nem tudjuk, hogy ki mit�l lesz tudathasad�sos, de �n p�ld�ul
nagyon j�l tudom, hogy az egyik bar�tom milyen dolgok k�vetkezt�ben lett
alkoholist�v�, holott 26 �ves kor�ig a vil�g legangyalibb term�szet� embere
volt. Rengeteg dolgot nem tudunk, de nagyon sok mindent m�r igenis tudunk.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
Nekem nagyon tetszett az a magyar�zat, amelyet Popper P�ter kifejtett.
Tud�sembernek val�ban k�telkednie is kell. �s most hadd feleljek arra a
k�rd�sre, hogy tartunk-e ma m�r ott, hogy a vitatott k�rd�sekben int�zkedni is
lehessen. P�ld�ul az alkoholizmusn�l �ppen az a neh�zs�g, hogy nincs egy
k�zponti szerv, amely ennek a t�m�nak minden �g�t �tfoghatn� �s gazd�ja
lehetne. Magam imm�r egy �vtizede �ppen ez�rt s�rgetem az orsz�gos alkohol�giai
int�zet l�trehoz�s�t. Ezt a gondot ugyanis az am�gy is ezernyi gonddal k�szk�d�
pszichi�terekre er�ltetik. �ppen a mostani besz�lget�s�nkb�l egy�rtelm�en az
der�lt ki, hogy m�g ha az eg�sz orvost�rsadalom foglalkozna is vele, az sem
lenne el�g, mert ez �sszt�rsadalmi gond. Az int�zet �ltal lehetne erre a c�lra
ford�tott anyagi eszk�zeinket is okosabban, hasznosabban kamatoztatni. Az
alkoholizmus elleni k�zdelem sor�n el�rt gyenge gy�gyeredm�nyek csak k�telyt
keltenek az emberekben, pedig egy�rtelm�en kijelenthetem, hogy igenis, lehet
gy�gy�tani az alkoholist�kat. De ennek �rdek�ben m�r ma int�zked�sekre volna
sz�ks�g. J�l tudom, hogy eg�szs�g�gyi korm�nyzatunk �rzi ezt, de az is t�ny,
hogy sz�k dot�ci�s lehet�s�gei mellett neh�z felv�llalnia ezt az �ri�si
probl�m�t. Az MSZMP Politikai Bizotts�g�nak 1960. november 18-i hat�rozata
megadta a hazai alkoholizmus elleni k�zdelem politikai platformj�t is.
Ma m�r az lenne a feladatunk, hogy s�rgess�k e hat�rozat hat�konyabb
�rv�nyes�l�s�t.

Az alkoholizmus �s az alkalmi alkoholfogyaszt�s megk�l�nb�ztet�se

A fogyaszt�i t�rsadalmakban, de bizonyos fokig a mi t�rsadalmi viszonylataink

k�z�tt is, az �letsz�nvonal emelked�snek velej�r�ja a lakoss�g
alkoholfogyaszt�s�nak emelked�se. Az alkoholfogyaszt�s �s az alkoholizmus
nyilv�nval�, matematikailag elemezhet�, sokszor id�zett �sszef�gg�se ellen�re,
a k�t fogalmat hat�rozottan meg kell k�l�nb�ztetni. Ezt meg kell tenn�nk, �ppen
alkoholizmus elleni k�zdelm�nk kil�t�sai miatt is. Eleve kil�t�stalannak, de
sz�ks�gtelennek is t�nik harcot folytatnunk az alkoholfogyaszt�s eg�sze ellen.
Az alkoholizmus elleni k�zdelem egyik vezet�je mondta egy munk�s�rtekezleten,
hogy az�rt, mert sok a k�rosan elh�zott ember, az �lelmiszer termel�s�t m�g nem
kell korl�toznunk. Az is nyilv�nval�, hogy a motoriz�ci� elterjed�s�vel n� a
balesetek sz�ma. M�gis, nem a motoriz�ci�t akarjuk cs�kkenteni, hanem az �t- �s
k�zleked�si biztons�got fokoz� rendszab�lyokat, beruh�z�sokat, valamint a
traumatol�giai ell�t�st k�v�njuk ar�nyosan fejleszteni. - N�pgazdas�gi
terv�nkben egy�bk�nt nemhogy a 22,4 milli�rdos alkoholkonzum visszaszor�t�sa
szerepelne, hanem tov�bbi emel�s�t t�zi ki k�vetkez� �t�ves terv�nk is.
Elvileg teh�t a m�rt�kletess�get szem el�tt tart� alkoholfogyaszt�s nem jelent
alkoholizmust. Az is t�ny term�szetesen, hogy az alkoholfogyaszt�s
n�veked�s�vel ar�nyosan n� az alkoholizmus terjed�s�nek vesz�lye. Minim�lis
k�vetelm�ny, hogy az alkohol forgalmaz�s�nak n�veked�s�vel ar�nyosan n�velni
kell az alkoholizmus elleni k�zdelem anyagi, szervezeti dot�ci�j�t is, m�gpedig
progressz�ven. K�zgazdas�gi k�rd�sekben val� j�rtass�gom ellen�re �gy v�lem,
hogy 10 milli�rdig 3%, 11-20 milli�rd k�z�tt 4%, azon t�l 5% r�ford�t�s az
alkoholforgalomb�l biztos�tan� az alkoholizmus elleni k�zdelem anyagi alapjait
�s ez sokszorosan megt�r�lne m�ghozz� ar�nylag hamar, az alkoholizmus okozta
n�pgazdas�gi k�rok cs�kken�s�vel.

A kezel�s t�rgya �s eszk�ze az emberi pszichikum

DR. HIDAS GY�RGY:

Az �ltalunk most vitatott valamennyi probl�mak�rt az teszi k�l�n�sen neh�zz� �s
bonyolultt�, hogy a kezel�s t�rgya �s eszk�ze is az emberi pszichikum. Teh�t
nemcsak arr�l van sz�, hogy az idetartoz� k�rd�sk�r az orvostudom�ny, a
szociol�gia �s egy�b tudom�ny�gak, nem tudt�k kell�en megfogalmazni, az eg�sz
t�mak�r ugyanis viszonylag �jkelet�en lett tudom�nyos vizsg�latok t�rgy�v�.
K�l�nb�z� t�pus� megk�zel�t�sekb�l most kezd mindez tudom�nny� v�lni.
Term�szetesen ellentmond�sokon �t vezet az �tja �s nemritk�n igen nagy
akad�lyokba �tk�zik. Itt mer�l fel az a k�rd�s is, hogy k�l�nleges
k�vetelm�nyeket t�maszt az orvosokkal, pszichol�gusokkal, �pol�kkal szemben,
hiszen �k saj�t maguk is belebonyol�dnak �gy az emberek k�z�tti l�lektani,
�rzelmi folyamatokba. Erre mindig sz�m�taniuk kell azoknak, akik
alkoholist�kkal, neurotikusokkal, �ngyilkoss�got megk�s�reltekkel foglalkoznak.
Ez k�l�nleges helyzetet �s k�vetelm�nyt jelent a ter�pi�ban r�sztvev�
szakemberekkel szemben.
CSO�RI S�NDOR:
Az orvos is tulajdonk�ppen gyakran ugyanarra a szerepre k�nyszer�l, amelyre egy
�r�, amikor megteremt egy alakot. Az �r� is saj�t mag�b�l teremti meg az
alakj�t, mint ahogyan az orvos is �nn�n szenved�lyeit keveri hozz� a m�sik
ember�hez, a beteg�hez. El�g sokszor voltam beteg. Gyakran voltam k�rh�zban,
teh�t saj�t tapasztalatok mondatj�k ezt velem. Az 50-es �vekben Hegyfalura
ker�ltem szanat�riumba, ki a vil�g sz�l�re, ahol a kutya sem t�r�d�tt velem.
Kezeltek, t�lt�ttek, �gy ahogy kell, de azt �reztem, hogy nem vesznek
embersz�mba, �s megsz�ktem. Fiatal fejjel hazamentem a sz�leimhez a falura,
olyan id�szakban, amikor a legs�lyosabb gondok szakadtak a falura.
Felt�ltekeztem olyan �lm�nyekkel, hogy p�ld�ul any�mnak el kellett b�jnia a
ribizlis�v�ny m�g�, mert j�ttek a v�grehajt�k, akik az igavon� �llatainkat
akart�k lefoglalni. Ilyen �lm�nyek ut�n ker�ltem fel a Kor�nyi-szanat�riumba,
ahol ezekr�l az �lm�nyeimr�l besz�ltem. �ppen Levendel doktor - mint fiatal
orvos, meghallgatott engem, �s nem r�m�lt el az �lm�nyeimt�l. Minden politikus
megr�m�lt volna ezekt�l akkor. �s �n ezut�n ottmaradtam a gy�gyint�zetben, �s
�reztem, hogy k�v�ncsiak arra, ami engem, a beteg embert foglalkoztat. �n j�l
tudom, hogy a szok�sosn�l j�val nagyobb er�pr�b�kra k�nyszer�l r� az orvos. Azt
is tudom, hogy ez mindig jelen volt az orvosi gyakorlatban. De ma a szok�sosn�l
nagyobb ez az er�pr�ba. Kinek mondja el gondj�t-baj�t az ember? Hogyha
megbetegszik, akkor ott van az orvos.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
Szerintem a legl�nyegesebb dologr�l besz�lt Cso�ri S�ndor. Arr�l van itt sz�,
hogy tulajdonk�ppen hol is vonja meg az orvos tev�kenys�g�nek a hat�r�t. Nekem
sem jutott volna az eszembe, hogy k�l�n pszichol�gi�val foglalkozzam, de
meggy�z�dtem r�la, hogy n�lk�l�zhetetlen ma m�r az orvosi gyakorlathoz. Az
orvos-beteg kapcsolat azt hiszem, hogy el�gg� elhanyagolt k�rd�s. Juh�sz
professzornak van err�l egy k�nyve, de t�bbet kellene ezzel a k�rd�ssel
t�r�dni.
DR. HIDAS GY�RGY:
A k�rnyez� orsz�gok statisztik�ja, de a vil�gstatisztika is azt mutatja, hogy
az �ltal�nos orvoshoz, a k�rzeti orvoshoz ker�l� betegek kb. 35%-a szenved
valamifajta neur�zisban. A vizsg�latok azt bizony�tott�k, hogy e betegek
20-25%-�nak van sz�ks�ge pszichoter�pi�s beavatkoz�sra. Ezzel szemben
�ltal�ban csak gy�gyszereket kapnak az emberek. A betegek igen nagy m�rt�kben
szednek n�lunk is, m�sutt is feleslegesen gy�gyszereket, nyugtat�kat .Ezt a
beteganyagot ugyanis az �ltal�nos orvosnak kellene pszichoter�pi�s kezel�sben
r�szes�tenie. 1961-ben jelent meg B�lint Mih�lynak az Orvos, a beteg �s a
betegs�g c�m� k�nyve.
Juh�sz P�l professzor t�bb �v �ta szervez B�lint-csoportokat k�rzeti orvosok
sz�m�ra, hogy k�pesek legyenek a betegek pszichoter�pi�s megk�zel�t�s�re. Ennek
ellen�re nem tartom kiel�g�t�nek a helyzetet, k�l�n�sen nem annak a nagyar�ny�
felesleges gy�gyszerfogyaszt�snak az ismeret�ben, amelyikr�l tudom�sunk van.
Sajnos, az is igazs�g, hogy a gy�gyszerfogyaszt�s tendenci�ja er�s�dik, �s ezt
nem k�veti pszichoter�pi�s betegmegk�zel�t�s. Budapesten p�ld�ul alig van
pszichoter�pi�s rendel�s.
DR. POPPER P�TER:
Ambulanter egy�ltal�n nincs. A gyerekek sz�leit m�r nincs hova k�lden�nk.
Persze, az is k�rd�s, hogy hol k�pz�dik ki pszichoterapeuta. Mert az is k�rd�s,
hogy hol lehet ezt megtanulni.

Az orvos "mint gy�gyszer"

DR. JUH�SZ P�L:

M�sk�ppen fogalmazom meg a gondot, mint ahogyan Hidas Gy�rgy tette. Szerintem
Magyarorsz�gon az a legnagyobb probl�ma, hogy sok gy�gyszer fogy haszontalanul.
Rengeteg olyan ter�pi�t alkalmaznak, amelynek semmi �rtelme nincsen. De azt is
meg kell �llap�tanom, hogy senki sem tudn� megmondani, mennyi gy�gyszerre van
sz�ks�ge ma a 10 milli� magyarnak. Az biztos, hogy az az orvos, aki
pszichoter�pi�ra nincs felk�sz�lve, e helyett is gy�gyszert ad. Mind a kett�re
sz�ks�g van, a gy�gyszerre is, de a pszichoter�pi�ra is. Minden orvosnak
kellene a pszichoter�pi�ban bizonyos gyakorlattal rendelkeznie. Ez a j�
orvos-beteg kapcsolathoz elker�lhetetlen. Vannak olyan betegs�gform�k is,
amelyeknek gy�gy�t�s�n�l magas fok� pszichoter�pi�s tev�kenys�get kell
folytatni, a szem�lyis�get kell elemezni �s �j szem�lyis�g-strukt�r�t kell
kialak�tani. Ez m�r term�szetesen nem a k�rzeti orvos feladata.
CSO�RI S�NDOR:
A sz�l�falumban 3-4 esztend�t t�ltenek el az orvosok, �s ezut�n elmennek.
Any�m, szeg�ny, beteg. Az � eset�n kereszt�l le tudtam m�rni, hogy melyik orvos
mennyi gy�gyszert �r fel ugyanarra a megbeteged�sre. Az egyik orvos rengeteg
gy�gyszert �rt fel, �s �t tartott�k a nagyon j� embernek. Elgondolkoztam ezen,
�s most a k�vetkez� k�rd�sbe s�r�tem t�preng�sem v�geredm�ny�t: vajon egy
falusi orvos meg tudna-e birk�zni azzal a rengeteg lelki nyavaly�val, amivel
hozz� fordulnak? Nem tud megbirk�zni vele. K�rp�tl�sul gy�gyszert �r fel. Ez a
m�rleg m�sik serpeny�j�ben annyit nyom, hogy t�r�dik a beteggel, gondoskodik
r�la. �n tulajdonk�ppen ez �gyben az orvosok helyett gondolkodom.
Csakugyan, mit tegyen egy falusi orvos?
DR. JUH�SZ P�L:
A falusi orvos probl�m�j�r�l nagyon sok mindent lehetne elmondani. M�r maga az
a tragikus, ha egy k�rzetb�l 3-4 �v ut�n elt�vozik egy orvos. Ugyanis �ppen
ennyi id� sz�ks�ges ahhoz, hogy ki�p�tse az emberekkel a kapcsolatokat,
melyekre �p�tve nagyon hat�sos pszichoter�pi�s tev�kenys�get lehetne folytatni.
Egy k�rzetben Magyarorsz�gon 2500-3000 ember �l. Ennyi embert 2-3 �v alatt
nagyon j�l meg lehet ismerni, a lelki gondokba bele lehet folyni, kapcsolatokat
lehet ki�p�teni. A k�rd�snek azonban m�s oldala is van. Egy k�ztekint�lynek
�rvend� szem�lyis�g jelentette ki nem is olyan r�gen, hogy � azon csod�lkozik,
ha egy k�zs�gi orvos nem lesz alkoholista. Ez annak a szeml�letnek a
kifejez�se, hogy falun az orvos nem k�pes azt a k�z�ss�get maga k�r�l
kialak�tani, amely a mindennapi �lethez sz�ks�ges. A szeml�let az orvos �s a
falu �sszeegyeztethetetlen helyzet�t szentes�ten�. Szerintem ez elfogadhatatlan
a mai telekommunik�ci�s �s k�zleked�si viszonyok mellett.
Ez a n�zet tarthatatlan. Egy j� k�rzeti orvos a falun igenis hat�kony munk�t
v�gezhet, �ppen az�rt, mert olyan k�z�ss�g veszi k�r�l, hogy nemcsak "gy�gy�t�
ember", hanem a t�rsadalomnak is alak�t�ja, form�l�ja lehet.
CSO�RI S�NDOR:
Lehetne!
DR. JUH�SZ P�L:
Val�ban lehetne, sajnos azonban ez nem mindig �gy van.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
�gy v�lem, t�bb oldalr�l is arra a meg�llap�t�sra jutottunk, hogy sajnos, a
lehet�s�geink, az adotts�gaink alatt vagyunk. Eml�kszem egy besz�lget�sre a
Nemzetk�zi Alkoholellenes Szervezet igazgat�j�val, Arche Tonggal, aki nagyon
j�l ismeri a magyarorsz�gi helyzetet, k�r�lm�nyeket. Nagyon sokra tartja a mi
eg�szs�g�gyi lehet�s�geinket. Azt bizonygatta nekem, hogy milyen remek,
nemzetk�zileg �rt�kelhet� modellt lehetne p�ld�ul az alkoholizmus elleni
k�zdelemben l�trehozni Magyarorsz�gon. Centraliz�lt eg�szs�g�gy�nk, a
t�rsadalmi szervek reag�l�sa nagyszer�, de sajnos, az is kider�lt a besz�lget�s
sor�n, hogy nincs meg az a szervezeti form�nk, amelyet m�r minden n�pbetegs�g
elleni k�zdelemben l�trehoztunk, hiszen mindezen t�m�knak van orsz�gos
int�zete. Ism�t csak azt hangoztatom, hogy itt bizony�ra el�re lehetne l�pni.
Tiszteletrem�lt�nak tal�lom Juh�sz professzor �les sz�kimond�s�t
besz�lget�s�nkben. A nagytekint�ly� professzor �ltal felvetett probl�m�kat
jelz�snek kell felfognunk, �s azt, amit k�pesek vagyunk megtenni, tegy�k meg.
Magyarorsz�gon 800 f�foglalkoz�s� neurol�gus �s pszichi�ter van. Az itt felt�rt
probl�marengeteg megold�s�hoz ez a l�tsz�m term�szetesen el�gtelen. Teh�t
gazdas�gosan �s �sszer�en haszn�ljuk fel pszichi�tereink ismereteit is,
amelyekre az eg�sz orvost�rsadalomnak sz�ks�ge van.
DR. HIDAS GY�RGY:
Nekem nagyon tetszett az, amit Cso�ri S�ndor faluj�nak tapasztalat�b�l
elmondott. Valamit igenis adni kell a betegnek. Lehet, hogy specifikus
gy�gyszert, lehet Sabin-cseppet stb. De sz�mos betegs�g van, amelynek ma m�g
nem ismerj�k a k�roktan�t �s ez esetben is kell a betegnek valamit adni.
Gyakran az a dolgunk, hogy meghallgassuk a beteget. Ez is ad�s. Figyelem ad�sa,
t�r�d�s. Ez term�szetesen m�g csak a jelens�gszint. Kutatnunk kell az oki
t�nyez�ket. Ezek lehetnek az orvostudom�nyra tartoz�k, a t�rsadalomtudom�nyokra
tartoz�k, lehetnek politikaiak, lehetnek a k�rnyezettel kapcsolatosak. J�l
tudjuk, hogy az emberre milyen sok t�nyez� hat. Nek�nk azt kell pontosan
megfogalmaznunk, hogy mit adhatunk ma az �ltal�nos orvosnak, a szakorvosnak
ahhoz, hogy a munk�j�t magasabb szinten legyen k�pes folytatni.
CSOORI S�NDOR:
Izgalommal vettem r�szt e vit�n, noha el�sz�r nagyon f�ltem t�le, mert
avatatlan �s j�ratlan vagyok. De �r�mmel tapasztaltam, hogy az orvosok nagyon
sok k�rd�st �nmagukkal szembeford�tanak. �s itt kezd�dik az �n rem�nyked�sem.
�gy �rzem, ha m�r a hamleti k�rd�sek is megfogalmaz�dnak az orvos gyakorlati
munk�j�val kapcsolatban, a vita alapk�rd�seit, �ppen emiatt, val�ban k�z�ggy�
lehet tenni. Nemcsak egy-k�t orvos, hanem sok orvos t�n�dik, gondolkodik err�l,
pr�b�l megold�st keresni a k�rd�sekre. A XX. sz�zadban v�gigk�s�rhett�k azt a
folyamatot, hogy term�szettud�sok, atomfizikusok, vil�gh�r� k�mikusok,
matematikusok, hogyan v�ltak mor�lis l�nyekk�. R�gebben els�sorban �r�k,
k�lt�k, m�v�szek fogalmazt�k meg a kor mor�lis k�rd�seit. Sz�zadunkban a
term�szettud�sok, filoz�fiailag �s mor�lisan vetettek fel az eg�sz emberis�g
szempontj�b�l �get� k�rd�seket. �s most, tov�bbv�ve e gondolatk�rt, azt l�tom,
hogy a t�rsadalomban az orvosnak is egyre nagyobb szerepe lesz az elk�vetkez�
id�kben. A t�rsadalomban felhalmoz�d� �s tal�n a politik�ban m�g meg nem
fogalmaz�dott k�rd�sekb�l is r�h�ramlik egy r�sz. A beteg az orvoshoz viszi
ezeket a gondokat is. Ebb�l ered, hogy az orvosokra sokkal t�bb feladat v�r,
mint amire gondolhattak ezt megel�z�en. Ezekhez a feladatokhoz, ehhez a
felel�ss�ghez sok t�relmet, lelkesed�st �s sokkal nagyobb megbecs�l�st k�v�nok
nekik.
SPECIALIZ�CI� �S SZINT�ZIS AZ ORVOSTUDOM�NYBAN

Ezt a t�m�t a R�di� "A belgy�gy�szat klinik�j�n" c�m alatt sug�rozta.

Ami miatt e fejezetnek m�s c�met adtunk, az a meggondol�s, hogy a vil�gszerte
egyre nagyobb m�rt�k� specializ�ci�val szemben szeretn�nk a figyelmet a
szintetiz�l� orvos sz�ks�gess�g�re, fontoss�g�ra is r�ir�ny�tani.
Nem titkoltan, ezzel a sz�nd�kkal k�rt�k fel a m�sor h�zigazd�j�nak dr. Magyar
Imre belgy�gy�sz professzort, aki a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem I. sz.
Belgy�gy�szati Klinik�j�n munkat�rsaival egy�tt rendelkez�s�nkre �llt.
A valamikor Kor�nyi S�ndor �ltal vezetett nagy m�lt� �s ma is h�res
gy�gyint�zm�nyben nagyon sok �s nagyon sokf�le k�rban szenved� beteget
kezelnek, ez�rt nem okozott gondot n�h�ny korunkra jellemz� betegs�gform�nak a
kiv�laszt�sa. E p�ld�k alapj�n bemutattuk a r�di�hallgat�knak, hogy milyen
fontos az orvostudom�ny specializ�lt volta, de mennyire sz�ks�ges az �sszegez�,
a beteg test�t �s szem�lyis�g�t egy�tt vizsg�l� orvos l�te is a
bajmeg�llap�t�sban. Orvostanhallgat�k, szigorl� orvosok voltak jelen a r�di�
munkat�rsain k�v�l, akik v�llalkoztak arra, hogy szakmai el�k�pzetts�g�k
alapj�n, de n�pszer� form�ban seg�tenek ismertetni azokat a k�rd�seket, amelyek
a sz�lesebb k�r� r�di�hallgat�s�got �rdekelhetik. Az orvosi szakma fiatal
szakemberei v�lasztott�k ki a magasv�rnyom�s-betegs�get mint korunk egy-ik
jellemz� megbeteged�si form�j�t.
Forg�cs Gabriella, Gy�ri Lenke, Himer G�bor szigorl� orvosok egybehangz�an a
magasv�rnyom�s-betegs�get javasolt�k p�ldak�nt, annak ellen�re, hogy
besz�lget�s�nk sz�nhelye, az I. sz. Belgy�gy�szati Klinika, els�sorban
em�szt�szervrendszeri megbeteged�sekkel foglalkozik. E betegek k�zt is
el�fordulnak magas v�rnyom�sban szenved�k, a nagyk�z�ns�get illet�en pedig a
csal�dok nagy r�sze valamilyen form�ban felt�tlen�l tal�lkozik ezzel a
betegs�ggel. Magyar Imre professzor, amikor elfogadta a szigorl� orvosok
javaslat�t, mindj�rt azt is hozz�tette, hogy korunk egyik jellemz� szakmai
k�rd�se is ter�t�kre ker�lt m�r e kett�s meg�llap�t�ssal. Felmer�l ugyanis a
szakklinik�k l�tez�s�nek jogoss�ga. N�lunk, p�ld�ul Budapesten, mindegyik
belgy�gy�szati klinika szakosodott valamilyen ir�nyban. De mind a f�v�rosi,
mind a vid�ki klinik�k, mindenfajta belgy�gy�szati betegs�get kezelnek. M�gis
fel kell figyeln�nk a klinik�k profil�roz�si tendenci�j�ra. Ez term�szetesen a
technikai halad�ssal f�gg �ssze, s�t, szinte ennek a k�vetkezm�nye. Vajon
helyes ez? - tette fel t�st�nt a m�sorvezet� a k�rd�st.
DR. MAGYAR IMRE:
Gazdas�gi szempontb�l felt�tlen�l helyes. De nemcsak gazdas�gi szempont
l�tezik, hanem els�sorban a beteg �rdek�t kell tekintetbe venn�nk. Meg h�t azt
is, hogy mi az orvostudom�nyi egyetemen �ltal�nos orvosokat k�pez�nk �s nem
szakorvosokat. Azt is meg kell mondanom, hogy ma, a sz�les k�r� betegell�t�s
olyan �ltal�nos orvosok v�ll�n nyugszik els�sorban, akik vagy nem szakosodnak,
vagy ha igen, akkor �ltal�nos belgy�gy�szok lesznek. De gondolnunk kell arra
is, hogy sz�mtalan vid�ki k�rh�z m�k�dik, ahol az oszt�lyokat nem lehet a
klinikai specializ�ci� szerint profil�rozni. Egy budapesti vezet� k�rh�z
belgy�gy�sz f�orvosa sem lehet azonban ilyen sz�kre szabottan specializ�lt
csup�n, hiszen minden egyes belgy�gy�szati beteget el kell l�tnia.
Szerintem helyesebb lenne, ha a belgy�gy�szati klinik�k az egyetemeken
meg�rizn�k �ltal�nos belgy�gy�szati jelleg�ket. Emellett �s ezen bel�l
term�szetesen tudom�nyos szempontb�l minden klinika v�laszthat mag�nak egy
k�l�n profilt is, amelyet a megfelel� technikai felszerel�ssel gyakorolni is
k�pes.
M�SORVEZET�:
�gy l�tszik, hogy a vil�g orvostudom�ny�nak mindenk�ppen �t kell jutnia a
specializ�l�d�son. De vajon nem az lesz-e m�gis a j�v�, hogy ig�nylik majd a
szintetiz�l� szakembert, m�ghozz� nem is sok�ra. Ezt els�sorban az indokolja,
hogy az emberi szervezet egys�ges, eg�sz.
DR. MAGYAR IMRE:
Erre azt felelhetem, hogy b�rmilyen m�rt�kben fejl�dik is az orvostudom�ny �s
b�rmennyire szakosodj�k is, mindig sz�ks�g lesz �ltal�nos belgy�gy�szra, aki a
beteg emberrel foglalkozik �s nem csup�n a megbetegedett szervekkel. De most,
�ltal�nos bevezet�nk ut�n k�rem, h�vj�k be a v�r�szob�b�l a beteget akit
klinik�nkon �polunk �s m�r vizsg�latai v�g�n tart. A fiatalembernek, aki bej�n
majd, nagyon magas a v�rnyom�sa. Nyugodt �llapotban is 150-160 hgmm, de
bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, izgalmakra, mozg�sra, meger�ltet�sre a 200 hgmm-t
is el�ri.
Itt mindj�rt meg kell jegyezn�nk azt, hogy nemcsak ez a k�ztudatban �l�
v�rnyom�s�rt�k fontos a beteg eset�nek meg�t�l�s�hez. Ezt szisztol�s
v�rnyom�snak nevezz�k. Egy m�sik v�rnyom�sm�rt�ket is m�r�nk, ezt mi
"per-�rt�knek" szoktuk mondani �s val�j�ban az erek �llapot�t az el�bbin�l
jobban t�kr�zi. �rt�ke norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt sz�z alatt van. Enn�l a
fiatalembern�l azonban meghaladja a sz�zat.
M�SORVEZET�:
Nyurga fiatalember l�p be az ajt�n, f�l�nken n�z k�r�l, majd a m�sorvezet�
k�rd�s�re, hogy hozz�j�rul-e eset�nek n�v n�lk�li ismertet�s�hez, kijelenti,
hogy igen.
DR. MAGYAR IMRE:
Legyen sz�ves mondja meg, h�ny �ves.
BETEG:
16 �ves vagyok.
DR. MAGYAR IMRE:
H�ny centi magas?
BETEG:
185 cm magas vagyok.
DR. MAGYAR IMRE:
A csal�dban van m�s is, aki ilyen magas?
BETEG:
Igen, a nagyap�m is ilyen j�l megtermett, mint �n.
DR. MAGYAR IMRE:
Van-e a csal�dban m�s, akinek szint�n magas a v�rnyom�sa?
BETEG:
Mindk�t nagymam�mnak, sajnos, magas a v�rnyom�sa.
DR. MAGYAR IMRE:
A sz�l�knek nem?
BETEG:
A sz�leimnek nem magas a v�rnyom�suk.
DR. MAGYAR IMRE:
Magas v�rnyom�s szempontj�b�l teh�t a csal�dban van bizonyos terhelts�g. De
legyen sz�ves, mondja el, hogy milyen panaszok miatt vett�k fel erre a
klinik�ra.
BETEG:
Betegs�gem akkor der�lt ki, amikor mint sportol�t megvizsg�ltak �s megm�rt�k a
v�rnyom�somat. Kider�lt, hogy 150 hgmm, �s azt mondt�k, hogy �letkoromhoz
k�pest magas. Ezut�n t�bbsz�r is visszarendeltek kontrollra. K�t ilyen
ut�vizsg�latot k�vet�en a sportorvos �tir�ny�tott a k�rzeti orvosunkhoz. Itt
m�r 180-190 hgmm v�rnyom�st m�rtek.
DR. MAGYAR IMRE:
Val�j�ban v�letlen�l vett�k �szre magas v�rnyom�s�t.
BETEG:
Igen.
DR. MAGYAR IMRE:
L�m, l�m, mennyire helyes, hogy l�teznek k�l�nf�le kontrollvizsg�latok, p�ld�ul
a sportorvosi ellen�rz� vizsg�latok.
Ez esetben is rendk�v�l nagy szerencse volt, hogy igen kor�n siker�lt
felder�teni a betegs�get. Ha ez a vizsg�lat nem lett volna, k�s�bb, esetleg
vesz�lyes k�vetkezm�nyek nyom�n j�tt�nk volna r�, hogy ez a fiatalember beteg.
K�rdezem �nt�l, hogy okoz-e valamif�le panaszt ez a magas v�rnyom�s?
BETEG:
Egy kis sz�d�l�st �s fejf�j�st okoz, de ezt sem mindig.
DR. MAGYAR IMRE:
Egyre t�bb olyan magasv�rnyom�s-betegs�gt�pust ismer�nk meg, amelynek az ok�t
ki tudjuk kutatni. Ezek az ok megsz�ntet�s�vel gy�gy�that�v� v�lnak. A
magasv�rnyom�s-betegs�get ez�rt k�t nagy csoportra szoktuk osztani. Az egyikbe
az �n. esszenci�lis hipert�nia tartozik, a m�sik csoportba pedig a gy�gy�that�
magasv�rnyom�s-betegs�get soroljuk. Amikor egy ilyen fiatalember eset�ben kell
d�nten�nk, akkor term�szetesen nagyon fontos, hogy meg�llap�tsuk, vajon
megbeteged�se a gy�gy�that� magas v�rnyom�sok csoportj�ba tartozik-e. A m�sik
csoport ugyanis az ink�bb csak kezelhet� �s �r�kletes mot�vumokkal is
�sszef�gg� magasv�rnyom�s-forma. Hangs�lyoznom kell, hogy ezt a betegs�gfajt�t
is k�pesek vagyunk megzabol�zni, ha meggy�gy�tani nem is tudjuk: a v�rnyom�st
megfelel� szinten tudjuk tartani. Ma m�r nagyon sok, kit�n�
magasv�rnyom�s-ellenes gy�gyszer�nk van, melyek seg�ts�g�vel a betegnek j�
k�z�rzetet tudunk biztos�tani eg�sz �let�n �t. Vannak term�szetesen az el�z�
feloszt�s alapj�n teljesen gy�gy�that� magas v�rnyom�sban szenved� betegek is.
Mindig fontos, hogy a t�net ok�t kider�ts�k. Okozhatja p�ld�ul a magas
v�rnyom�st olyan nehezen �szrevehet� rendelleness�g, mint a f��t��rnek, az
aort�nak egy bizonyos sz�k�lete.
Erre a magasv�rnyom�s-form�ra az a jellemz�, hogy a sz�k�let feletti
testt�jakon magas a v�rnyom�s, a sz�k�let alatti v�rell�t�s� helyeken viszont
alacsony. Ha az ilyen beteg v�rnyom�s�t a karj�n m�rj�k meg, akkor nagyon magas
�rt�ket kapunk, a l�b�n m�rt v�rnyom�s pedig rendk�v�l alacsony. Sajnos,
tapasztalatb�l meg kell mondanom azt is, hogy az orvosok egy r�sze nemigen
szokott l�bon is v�rnyom�st m�rni. Ez a magyar�zata annak, hogy ezt az
egy�bk�nt ilyen m�don k�nnyen felder�thet� betegs�get nem mindig
diagnosztiz�lj�k idej�ben. A betegs�get r�ntgenvizsg�lat alapj�n is gyorsan fel
lehet ismerni. Most �tk�ld�m beteg�nket a r�ntgenlaborat�riumba, ahol megejtik
ezt a vizsg�latot, �s az eredm�nyr�l perceken bel�l t�j�koz�dhatunk, hiszen a
r�di�m�sor j�volt�b�l ez alkalommal k�zvetlen �sszek�ttet�s�nk van a
r�ntgenlaborat�riummal.

A magas v�rnyom�sos beteg r�ntgenvizsg�lata

DR. MAGYAR IMRE:

Ma m�r nagyon sok vizsg�latfajta van, amely a r�ntgennel versenyezhet. Az is
t�ny, hogy a r�ntgenvizsg�latot ezek bizonyos m�rt�kig helyettes�thetik is.
Teljesen azonban nem p�tolhatj�k m�s m�dszerek a r�ntgen �ltal biztos�tott
lehet�s�geket. �gy a r�ntgen-szakorvos, teh�t a radiol�gus, a klinika egyik
legfontosabb szem�lye. Dr. Bielawski J�nos radiol�gushoz tal�n m�r meg is
�rkezett a beteg a vizsg�latra?
DR. BIELAWSKI J�NOS:
A beteget be�ll�tottam a k�perny� m�g� �s megvizsg�lom a mellkas�t. Legyen
sz�ves, s�hajtson m�lyet... m�g egyszer egy nagyon m�lyet s�hajtson... Sz�vja
mag�t tele leveg�vel, �s most pr�seljen an�lk�l, hogy a leveg�t a sz�j�n
kiengedn�... �gy... Most lehet norm�lisan l�legezni, ahogyan szokott. K�rem
�rni a k�vetkez�ket:
"A t�d�k l�gtart�k, a sz�v har�nt �tm�r�ben nagyobb, �gy balra kb. 2 ujjal
nagyobb. A sz�v�b�l kiss� sek�lyebb." ...
Forduljon, legyen sz�ves, balra, s�hajtson nagyon m�lyet, �s most forduljon
jobbra. M�g egy kicsit! Most pedig igen m�ly l�legzetet vegyen. K�rem �rni:
"Aorta szab�lyos t�gass�g� �s lefut�s�, a pulz�ci� a szokottn�l kiss� er�sebb.
A retrocardium szabad."
K�sz�n�m, legyen sz�ves kil�pni �s fel�lt�zni.
DR. MAGYAR IMRE:
Azt k�rdezem meg Bielawski J�nost�l, hogy a bord�kon l�tott-e valamit?
DR. BIELAWSKI J�NOS:
Az �tvil�g�t�s sor�n nem l�ttam semmit, de k�sz�tettem felv�teleket is k�zben,
�s azok n�h�ny perc m�lva m�ris rendelkez�sre �llnak. Akkor lesz alapom, hogy
erre a k�rd�sre feleljek.
DR. MAGYAR IMRE:
A k�rd�st az�rt tettem fel, mert a magasv�rnyom�s-betegs�g e form�j�ra jellemz�
a bord�nak bizonyos elt�r�se is. De a ledikt�lt r�ntgenleletb�l egy�rtelm�en
kider�lt, hogy abban a bizonyos t�pus� aortasz�k�letben, amelyr�l az im�nt sz�
volt, nem szenved a beteg.
Az a k�teless�g�nk teh�t, hogy tov�bb kutassuk �s keress�k az okot, a betegs�g
magyar�zat�t.
FORG�CS GABRIELLA:
A hormonok m�k�d�s�t illet�en vajon t�rt�nt-e vizsg�lat m�r e betegn�l?
DR. MAGYAR IMRE:
Mivel az aortasz�k�let lehet�s�g�t kiz�rtuk, most sorra vessz�k a gy�gy�that�
magasv�rnyom�s-betegs�g tov�bbi lehet�s�geit, okait. M�g miel�tt a
hormonvizsg�latr�l sz�ln�k, megeml�tem, hogy szint�n a r�ntgenvizsg�lat alapj�n
�llap�thatjuk meg azt a magasv�rnyom�s-form�t, amely a vese ereinek
sz�k�let�b�l ered. Ezt az ut�bbi �vtizedekben fedezt�k fel. Gyakran el�fordul,
fiatalokon, id�sebbeken egyar�nt, a k�rokot kontrasztanyag (r�ntgen�rny�kot ad�
anyag) befecskendez�s�vel lehet felismerni a r�ntgen seg�ts�g�vel. Ha
sz�k�letet tal�lunk a vese�ren, m�t�tet kell v�gezn�nk �s m�ris megsz�nt a
magas v�rnyom�s:
Ilyen vizsg�latok c�lj�ra az egyetemen k�zponti radiol�giai int�zet �ll
rendelkez�s�nkre. A komplik�ltabb beavatkoz�sokat ig�nyl� vizsg�latokat itt
v�gzik el. Ezt a vizsg�latot beteg�nkn�l is felt�tlen�l el kell v�gezni.
De most arra vagyunk k�v�ncsiak, elk�sz�ltek-e m�r a r�ntgenlaborat�riumban a
felv�telek, �s milyen szakv�lem�nyt kapunk Bielawski doktort�l.
DR. BIELAWSKI J�NOS:
A felv�telek elk�sz�ltek, a bord�kon semmifajta k�ros elt�r�st kimutatni nem
tudunk. A tart�san magas v�rnyom�st jellemz� kimar�d�st sem �szlelt�k.

Az emberek j� k�z�rzete, eg�szs�ge nemzeti vagyon

CSO�RI S�NDOR:
Ha az orvos kez�ben lenne m�r ez az alkohol elleni biztos gy�gyszer, akkor is
be kellene menni a h�zakba, el� kellene szedni az embereket az �gy al�l,
azokat, akik isznak. �n biztos vagyok abban, hogy ezt az �gyet b�rmilyen
hat�sos gy�gyszerrel sem lehetne t�k�letesen megoldani. Ehhez sokkal t�bb
t�rsadalmi �sszefog�s kell. T�bbsz�r is elhangzott az eddigiek sor�n a
megel�z�s kifejez�s. Enn�l �rdemes egy id�re meg�llni. Az emberek k�z�rzete, az
emberek eg�szs�ge nemzeti vagyon. Ez esetben pedig az idegbetegs�gekkel, az
alkoholizmussal, tov�bb� a kedvez�tlen �ngyilkoss�gi statisztik�val kapcsolatos
gondokat val�ban orsz�gos gondokk� kellene tenni. A 30-as �vekben, amikor a
f�ldk�rd�s volt az orsz�g egyik alapvet� gondja, a n�pi �r�k ezt k�z�ggy�
emelt�k. Ha a 70-es esztend�k orsz�gos gondjai a neur�zis, az alkoholizmus, az
�ngyilkoss�g, akkor ma ezeket kell k�zgondd� tenn�nk. Mihelyt ezek t�nylegesen
k�zgondokk� v�lnak, a megel�z�sre m�sk�ppen szervez�dhetnek az er�k, val�ban
orsz�gos er�k. �gy el�rhetn�nk azt, hogy a gondokb�l az orvosra kevesebb
h�ruljon. Ma ugyanis az orvos csak annyit tehet, hogy k�pletesen sz�lva, a
szakad� mennyezetet szabad k�zzel tartja �s rem�nytelennek l�tja a helyzetet.
Ez �gyben az orvosok olyan hasznos munk�t v�gezhetn�nek el, mint annak idej�n a
n�pi �r�k v�geztek, amikor �r� l�t�kre a f�ldk�rd�ssel foglalkoztak. Tudtommal
ahhoz a mozgalomhoz sz�vesen csatlakoztak annak idej�n orvosok. Biztos vagyok
abban, hogy ehhez a mozgalomhoz is sz�vesen csatlakoznak majd az �r�k.

Az orvosi szeml�letv�ltoz�s

DR. HIDAS GY�RGY:

A Baranya megy�ben lefolytatott vizsg�lat alapj�n mondom, hogy az orvosok
k�r�ben az elmebetegs�ggel kapcsolatban p�ld�ul ugyanolyan el��t�letek �lnek,
mint a nem orvosokban. Ezt a betegs�get eg�szen m�sfajta megbeteged�snek
tartj�k, mint p�ld�ul a gyomorfek�lyt, a vesebajt stb. Teh�t mindenekel�tt az
orvosi k�zgondolkod�sban kell v�ltoz�st l�trehozni. Az biztos, hogy mindh�rom
betegs�g, amelyr�l vitatkozunk, sok t�nyez�s megbeteged�s. M�gis, a k�vetkez�
�vekben azt kell az orsz�gnak eld�nteni, hogy mely pontokon vagyunk tettekre
k�pesek e betegs�gek lek�zd�s�ben. P�ld�ul Magyarorsz�gon az elm�lt 80 esztend�
alatt az �ngyilkoss�g tendenci�ja v�ltozatlan, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen
�ri�si v�ltoz�sok k�vetkeztek be t�rsadalmunkban. Mik�zben keress�k ennek
magyar�zat�t, azt kell mindenekel�tt megn�zn�nk, hogy mit tudunk tenni a
megel�z�s �rdek�ben. Ki kell �p�ten�nk a telefonszolg�latot! Meg kell
vizsg�lnunk, hogy mit tehetn�nk p�ld�ul azzal az emberrel, aki Budapesten
�ngyilkoss�gi k�s�rlete miatt a Kor�nyi-k�rh�z k�l�nleges beloszt�ly�ra ker�l,
�s megmentik az �letnek. Ezt k�vet�en ugyanis, egy, k�t vagy h�rom nap m�lva,
al��ratnak vele egy nyilatkozatot, mely szerint lemond �ngyilkoss�gi
sz�nd�k�r�l �s kiengedik. Visszaker�l el�z� k�rnyezet�be, an�lk�l, hogy b�rmit
is tenn�nek vele azut�n. Teh�t addig nem besz�lhet�nk megel�z�sr�l, am�g
azokkal sem t�r�d�nk, akik az els� k�s�rletet k�vet�en mindenk�ppen
vesz�lyeztetettnek sz�m�tanak. Egy-k�t helyen m�k�dik csak olyan ideggondoz�,
ahol foglalkoznak ezekkel az emberekkel. A t�bbs�g eset�ben semmi sem t�rt�nik.
DR. POPPER P�TER:
Szerintem azonban m�s egy pszich�s zavarnak - legyen az neur�zis, �ngyilkoss�g,
antiszocialit�s stb. - az egyedi megk�zel�t�se, �s teljesen m�s dolog a
neur�zis vagy antiszocialit�s mint t�rsadalmi jelens�g. Vajon ezek milyen
�sszetev�kb�l t�pl�lkoznak �s milyen m�dszerekkel, eszk�z�kkel lehetne mint
jelens�get megel�zni �ket. Ha mindezt figyelembe vessz�k, nyilv�nval�an m�s
ir�nyba halad vitatkoz�sunk. Nekem mint pszichol�gusnak, az elhangzottak ut�n,
meg kell v�denem az orvosokat. Szemreh�ny�sok hangzottak itt el orvosi
szeml�let �s egyebek k�rd�s�ben. Ez nem v�letlen, ugyanis nem valamif�le egy�ni
makacss�g k�rd�s�r�l van sz�. Itt is besz�lni kell az orvosk�pz�s gondjair�l.
Azt hiszem, t�nyk�nt fogadhatjuk el, hogy az orvosk�pz�sben az egyoldal�an
testi, szomatikus megbeteged�sre koncentr�lt szeml�let uralkodik.
Nagyon kev�s sz� esik a betegs�gek pszich�s vet�leteir�l. A betegs�g �s a beteg
ember viszony�r�l. Az egyetemr�l kil�p� orvos nyilv�nval�an ezt a szeml�letet
viszi mag�val. (Azt is meg kell azonban �llap�tanom, hogy a professzorok egy
r�sze felismerte ennek helytelens�g�t �s k�zd ellene.) A m�sik dolog pedig az,
hogy amikor p�ld�ul arr�l volt sz�, hogy a gyermekb�nul�st ki lehet k�sz�b�lni
gy�gyszer seg�ts�g�vel, az orvosokban semmif�le ellen�ll�s nem volt,
ellenkez�leg, teljes egys�gben mindent elk�vettek a siker �rdek�ben. A
tuberkul�zis elleni harc sor�n sem volt szeml�letbeli ellen�ll�s. Ezekben az
esetekben az orvosok nagyon is j�l l�tt�k a folyamatot. L�tt�k a betegs�g
okait, ismert�k a gy�gy�t�s felt�teleit, a betegs�g patomechanizmus�t, sz�mba
vett�k a gy�gy�t�s kil�t�sait. Amit Juh�sz professzor finoman mondott, hadd
mondjam �n most ki egy kicsit kem�nyebben: az orvosnak az�rt vannak
szeml�letbeli probl�m�i ezekkel a szoci�lis, pszich�s faktorokkal �tsz�tt
zavarokkal szemben, mert nagyon keveset tudunk r�luk. H�t ki tudja azt
megmondani, hogy mit�l lesz egy ember �ngyilkos? Ki tudjuk-e ennek a
t�rv�nyszer�s�geit mutatni, le tudjuk-e �rni?
Hasonl� k�rd�seket feszegettek az im�nt az alkoholizmussal kapcsolatban.
Tudjuk, hogy l�tezik alkoholf�gg�s�g, de ki ker�l bele? Az antiszocialit�s oki
gy�kereit nem t�rt�k m�g fel. Term�szetesen mindezt nemcsak agykutat�si
szempontb�l k�rdezem, de t�rsadalompszichol�giai, szem�lyis�gpszichol�giai,
szociol�giai szempontb�l is. Am�g nem tudunk kell�en felelni erre, nem
illuz�rikus-e a hat�konyabb cselekv�s s�rget�se? �n nagyon kulcsoltnak �rzem a
kutat�st �s az int�zked�st. K�rdezem most az itt jelenlev�kt�l, ha k�z�l�k
b�rki szabadkezet kap arra, hogy megoldja az alkoholizmus lek�zd�s�t
Magyarorsz�gon, vajon megvannak-e erre az int�zked�si rendszerei? Ezek az utak
teh�t nincsenek m�g kell�en felt�rva. Ez�rt �t�li meg az orvos m�sk�ppen ezt a
betegs�gfajt�t, mint azokat, amelyekr�l mindent tud.
CSO�RI S�NDOR:
Popper P�ternek igaza van abban, amit elmondott, de egy kis �ket hadd verjek
az�rt. Val�ban nem tudjuk, hogy ki mit�l lesz tudathasad�sos, de �n p�ld�ul
nagyon j�l tudom, hogy az egyik bar�tom milyen dolgok k�vetkezt�ben lett
alkoholist�v�, holott 26 �ves kor�ig a vil�g legangyalibb term�szet� embere
volt. Rengeteg dolgot nem tudunk, de nagyon sok mindent m�r igenis tudunk.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
Nekem nagyon tetszett az a magyar�zat, amelyet Popper P�ter kifejtett.
Tud�sembernek val�ban k�telkednie is kell. �s most hadd feleljek arra a
k�rd�sre, hogy tartunk-e ma m�r ott, hogy a vitatott k�rd�sekben int�zkedni is
lehessen. P�ld�ul az alkoholizmusn�l �ppen az a neh�zs�g, hogy nincs egy
k�zponti szerv, amely ennek a t�m�nak minden �g�t �tfoghatn� �s gazd�ja
lehetne. Magam imm�r egy �vtizede �ppen ez�rt s�rgetem az orsz�gos alkohol�giai
int�zet l�trehoz�s�t. Ezt a gondot ugyanis az am�gy is ezernyi gonddal k�szk�d�
pszichi�terekre er�ltetik. �ppen a mostani besz�lget�s�nkb�l egy�rtelm�en az
der�lt ki, hogy m�g ha az eg�sz orvost�rsadalom foglalkozna is vele, az sem
lenne el�g, mert ez �sszt�rsadalmi gond. Az int�zet �ltal lehetne erre a c�lra
ford�tott anyagi eszk�zeinket is okosabban, hasznosabban kamatoztatni. Az
alkoholizmus elleni k�zdelem sor�n el�rt gyenge gy�gyeredm�nyek csak k�telyt
keltenek az emberekben, pedig egy�rtelm�en kijelenthetem, hogy igenis, lehet
gy�gy�tani az alkoholist�kat. De ennek �rdek�ben m�r ma int�zked�sekre volna
sz�ks�g. J�l tudom, hogy eg�szs�g�gyi korm�nyzatunk �rzi ezt, de az is t�ny,
hogy sz�k dot�ci�s lehet�s�gei mellett neh�z felv�llalnia ezt az �ri�si
probl�m�t. Az MSZMP Politikai Bizotts�g�nak 1960. november 18-i hat�rozata
megadta a hazai alkoholizmus elleni k�zdelem politikai platformj�t is.
Ma m�r az lenne a feladatunk, hogy s�rgess�k e hat�rozat hat�konyabb
�rv�nyes�l�s�t.

Az alkoholizmus �s az alkalmi alkoholfogyaszt�s megk�l�nb�ztet�se

A fogyaszt�i t�rsadalmakban, de bizonyos fokig a mi t�rsadalmi viszonylataink

k�z�tt is, az �letsz�nvonal emelked�snek velej�r�ja a lakoss�g
alkoholfogyaszt�s�nak emelked�se. Az alkoholfogyaszt�s �s az alkoholizmus
nyilv�nval�, matematikailag elemezhet�, sokszor id�zett �sszef�gg�se ellen�re,
a k�t fogalmat hat�rozottan meg kell k�l�nb�ztetni. Ezt meg kell tenn�nk, �ppen
alkoholizmus elleni k�zdelm�nk kil�t�sai miatt is. Eleve kil�t�stalannak, de
sz�ks�gtelennek is t�nik harcot folytatnunk az alkoholfogyaszt�s eg�sze ellen.
Az alkoholizmus elleni k�zdelem egyik vezet�je mondta egy munk�s�rtekezleten,
hogy az�rt, mert sok a k�rosan elh�zott ember, az �lelmiszer termel�s�t m�g nem
kell korl�toznunk. Az is nyilv�nval�, hogy a motoriz�ci� elterjed�s�vel n� a
balesetek sz�ma. M�gis, nem a motoriz�ci�t akarjuk cs�kkenteni, hanem az �t- �s
k�zleked�si biztons�got fokoz� rendszab�lyokat, beruh�z�sokat, valamint a
traumatol�giai ell�t�st k�v�njuk ar�nyosan fejleszteni. - N�pgazdas�gi
terv�nkben egy�bk�nt nemhogy a 22,4 milli�rdos alkoholkonzum visszaszor�t�sa
szerepelne, hanem tov�bbi emel�s�t t�zi ki k�vetkez� �t�ves terv�nk is.
Elvileg teh�t a m�rt�kletess�get szem el�tt tart� alkoholfogyaszt�s nem jelent
alkoholizmust. Az is t�ny term�szetesen, hogy az alkoholfogyaszt�s
n�veked�s�vel ar�nyosan n� az alkoholizmus terjed�s�nek vesz�lye. Minim�lis
k�vetelm�ny, hogy az alkohol forgalmaz�s�nak n�veked�s�vel ar�nyosan n�velni
kell az alkoholizmus elleni k�zdelem anyagi, szervezeti dot�ci�j�t is, m�gpedig
progressz�ven. K�zgazdas�gi k�rd�sekben val� j�rtass�gom ellen�re �gy v�lem,
hogy 10 milli�rdig 3%, 11-20 milli�rd k�z�tt 4%, azon t�l 5% r�ford�t�s az
alkoholforgalomb�l biztos�tan� az alkoholizmus elleni k�zdelem anyagi alapjait
�s ez sokszorosan megt�r�lne m�ghozz� ar�nylag hamar, az alkoholizmus okozta
n�pgazdas�gi k�rok cs�kken�s�vel.

A kezel�s t�rgya �s eszk�ze az emberi pszichikum

DR. HIDAS GY�RGY:

Az �ltalunk most vitatott valamennyi probl�mak�rt az teszi k�l�n�sen neh�zz� �s
bonyolultt�, hogy a kezel�s t�rgya �s eszk�ze is az emberi pszichikum. Teh�t
nemcsak arr�l van sz�, hogy az idetartoz� k�rd�sk�r az orvostudom�ny, a
szociol�gia �s egy�b tudom�ny�gak, nem tudt�k kell�en megfogalmazni, az eg�sz
t�mak�r ugyanis viszonylag �jkelet�en lett tudom�nyos vizsg�latok t�rgy�v�.
K�l�nb�z� t�pus� megk�zel�t�sekb�l most kezd mindez tudom�nny� v�lni.
Term�szetesen ellentmond�sokon �t vezet az �tja �s nemritk�n igen nagy
akad�lyokba �tk�zik. Itt mer�l fel az a k�rd�s is, hogy k�l�nleges
k�vetelm�nyeket t�maszt az orvosokkal, pszichol�gusokkal, �pol�kkal szemben,
hiszen �k saj�t maguk is belebonyol�dnak �gy az emberek k�z�tti l�lektani,
�rzelmi folyamatokba. Erre mindig sz�m�taniuk kell azoknak, akik
alkoholist�kkal, neurotikusokkal, �ngyilkoss�got megk�s�reltekkel foglalkoznak.
Ez k�l�nleges helyzetet �s k�vetelm�nyt jelent a ter�pi�ban r�sztvev�
szakemberekkel szemben.
CSO�RI S�NDOR:
Az orvos is tulajdonk�ppen gyakran ugyanarra a szerepre k�nyszer�l, amelyre egy
�r�, amikor megteremt egy alakot. Az �r� is saj�t mag�b�l teremti meg az
alakj�t, mint ahogyan az orvos is �nn�n szenved�lyeit keveri hozz� a m�sik
ember�hez, a beteg�hez. El�g sokszor voltam beteg. Gyakran voltam k�rh�zban,
teh�t saj�t tapasztalatok mondatj�k ezt velem. Az 50-es �vekben Hegyfalura
ker�ltem szanat�riumba, ki a vil�g sz�l�re, ahol a kutya sem t�r�d�tt velem.
Kezeltek, t�lt�ttek, �gy ahogy kell, de azt �reztem, hogy nem vesznek
embersz�mba, �s megsz�ktem. Fiatal fejjel hazamentem a sz�leimhez a falura,
olyan id�szakban, amikor a legs�lyosabb gondok szakadtak a falura.
Felt�ltekeztem olyan �lm�nyekkel, hogy p�ld�ul any�mnak el kellett b�jnia a
ribizlis�v�ny m�g�, mert j�ttek a v�grehajt�k, akik az igavon� �llatainkat
akart�k lefoglalni. Ilyen �lm�nyek ut�n ker�ltem fel a Kor�nyi-szanat�riumba,
ahol ezekr�l az �lm�nyeimr�l besz�ltem. �ppen Levendel doktor - mint fiatal
orvos, meghallgatott engem, �s nem r�m�lt el az �lm�nyeimt�l. Minden politikus
megr�m�lt volna ezekt�l akkor. �s �n ezut�n ottmaradtam a gy�gyint�zetben, �s
�reztem, hogy k�v�ncsiak arra, ami engem, a beteg embert foglalkoztat. �n j�l
tudom, hogy a szok�sosn�l j�val nagyobb er�pr�b�kra k�nyszer�l r� az orvos. Azt
is tudom, hogy ez mindig jelen volt az orvosi gyakorlatban. De ma a szok�sosn�l
nagyobb ez az er�pr�ba. Kinek mondja el gondj�t-baj�t az ember? Hogyha
megbetegszik, akkor ott van az orvos.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
Szerintem a legl�nyegesebb dologr�l besz�lt Cso�ri S�ndor. Arr�l van itt sz�,
hogy tulajdonk�ppen hol is vonja meg az orvos tev�kenys�g�nek a hat�r�t. Nekem
sem jutott volna az eszembe, hogy k�l�n pszichol�gi�val foglalkozzam, de
meggy�z�dtem r�la, hogy n�lk�l�zhetetlen ma m�r az orvosi gyakorlathoz. Az
orvos-beteg kapcsolat azt hiszem, hogy el�gg� elhanyagolt k�rd�s. Juh�sz
professzornak van err�l egy k�nyve, de t�bbet kellene ezzel a k�rd�ssel
t�r�dni.
DR. HIDAS GY�RGY:
A k�rnyez� orsz�gok statisztik�ja, de a vil�gstatisztika is azt mutatja, hogy
az �ltal�nos orvoshoz, a k�rzeti orvoshoz ker�l� betegek kb. 35%-a szenved
valamifajta neur�zisban. A vizsg�latok azt bizony�tott�k, hogy e betegek
20-25%-�nak van sz�ks�ge pszichoter�pi�s beavatkoz�sra. Ezzel szemben
�ltal�ban csak gy�gyszereket kapnak az emberek. A betegek igen nagy m�rt�kben
szednek n�lunk is, m�sutt is feleslegesen gy�gyszereket, nyugtat�kat .Ezt a
beteganyagot ugyanis az �ltal�nos orvosnak kellene pszichoter�pi�s kezel�sben
r�szes�tenie. 1961-ben jelent meg B�lint Mih�lynak az Orvos, a beteg �s a
betegs�g c�m� k�nyve.
Juh�sz P�l professzor t�bb �v �ta szervez B�lint-csoportokat k�rzeti orvosok
sz�m�ra, hogy k�pesek legyenek a betegek pszichoter�pi�s megk�zel�t�s�re. Ennek
ellen�re nem tartom kiel�g�t�nek a helyzetet, k�l�n�sen nem annak a nagyar�ny�
felesleges gy�gyszerfogyaszt�snak az ismeret�ben, amelyikr�l tudom�sunk van.
Sajnos, az is igazs�g, hogy a gy�gyszerfogyaszt�s tendenci�ja er�s�dik, �s ezt
nem k�veti pszichoter�pi�s betegmegk�zel�t�s. Budapesten p�ld�ul alig van
pszichoter�pi�s rendel�s.
DR. POPPER P�TER:
Ambulanter egy�ltal�n nincs. A gyerekek sz�leit m�r nincs hova k�lden�nk.
Persze, az is k�rd�s, hogy hol k�pz�dik ki pszichoterapeuta. Mert az is k�rd�s,
hogy hol lehet ezt megtanulni.

Az orvos "mint gy�gyszer"

DR. JUH�SZ P�L:

M�sk�ppen fogalmazom meg a gondot, mint ahogyan Hidas Gy�rgy tette. Szerintem
Magyarorsz�gon az a legnagyobb probl�ma, hogy sok gy�gyszer fogy haszontalanul.
Rengeteg olyan ter�pi�t alkalmaznak, amelynek semmi �rtelme nincsen. De azt is
meg kell �llap�tanom, hogy senki sem tudn� megmondani, mennyi gy�gyszerre van
sz�ks�ge ma a 10 milli� magyarnak. Az biztos, hogy az az orvos, aki
pszichoter�pi�ra nincs felk�sz�lve, e helyett is gy�gyszert ad. Mind a kett�re
sz�ks�g van, a gy�gyszerre is, de a pszichoter�pi�ra is. Minden orvosnak
kellene a pszichoter�pi�ban bizonyos gyakorlattal rendelkeznie. Ez a j�
orvos-beteg kapcsolathoz elker�lhetetlen. Vannak olyan betegs�gform�k is,
amelyeknek gy�gy�t�s�n�l magas fok� pszichoter�pi�s tev�kenys�get kell
folytatni, a szem�lyis�get kell elemezni �s �j szem�lyis�g-strukt�r�t kell
kialak�tani. Ez m�r term�szetesen nem a k�rzeti orvos feladata.
CSO�RI S�NDOR:
A sz�l�falumban 3-4 esztend�t t�ltenek el az orvosok, �s ezut�n elmennek.
Any�m, szeg�ny, beteg. Az � eset�n kereszt�l le tudtam m�rni, hogy melyik orvos
mennyi gy�gyszert �r fel ugyanarra a megbeteged�sre. Az egyik orvos rengeteg
gy�gyszert �rt fel, �s �t tartott�k a nagyon j� embernek. Elgondolkoztam ezen,
�s most a k�vetkez� k�rd�sbe s�r�tem t�preng�sem v�geredm�ny�t: vajon egy
falusi orvos meg tudna-e birk�zni azzal a rengeteg lelki nyavaly�val, amivel
hozz� fordulnak? Nem tud megbirk�zni vele. K�rp�tl�sul gy�gyszert �r fel. Ez a
m�rleg m�sik serpeny�j�ben annyit nyom, hogy t�r�dik a beteggel, gondoskodik
r�la. �n tulajdonk�ppen ez �gyben az orvosok helyett gondolkodom.
Csakugyan, mit tegyen egy falusi orvos?
DR. JUH�SZ P�L:
A falusi orvos probl�m�j�r�l nagyon sok mindent lehetne elmondani. M�r maga az
a tragikus, ha egy k�rzetb�l 3-4 �v ut�n elt�vozik egy orvos. Ugyanis �ppen
ennyi id� sz�ks�ges ahhoz, hogy ki�p�tse az emberekkel a kapcsolatokat,
melyekre �p�tve nagyon hat�sos pszichoter�pi�s tev�kenys�get lehetne folytatni.
Egy k�rzetben Magyarorsz�gon 2500-3000 ember �l. Ennyi embert 2-3 �v alatt
nagyon j�l meg lehet ismerni, a lelki gondokba bele lehet folyni, kapcsolatokat
lehet ki�p�teni. A k�rd�snek azonban m�s oldala is van. Egy k�ztekint�lynek
�rvend� szem�lyis�g jelentette ki nem is olyan r�gen, hogy � azon csod�lkozik,
ha egy k�zs�gi orvos nem lesz alkoholista. Ez annak a szeml�letnek a
kifejez�se, hogy falun az orvos nem k�pes azt a k�z�ss�get maga k�r�l
kialak�tani, amely a mindennapi �lethez sz�ks�ges. A szeml�let az orvos �s a
falu �sszeegyeztethetetlen helyzet�t szentes�ten�. Szerintem ez elfogadhatatlan
a mai telekommunik�ci�s �s k�zleked�si viszonyok mellett.
Ez a n�zet tarthatatlan. Egy j� k�rzeti orvos a falun igenis hat�kony munk�t
v�gezhet, �ppen az�rt, mert olyan k�z�ss�g veszi k�r�l, hogy nemcsak "gy�gy�t�
ember", hanem a t�rsadalomnak is alak�t�ja, form�l�ja lehet.
CSO�RI S�NDOR:
Lehetne!
DR. JUH�SZ P�L:
Val�ban lehetne, sajnos azonban ez nem mindig �gy van.
DR. LEVENDEL L�SZL�:
�gy v�lem, t�bb oldalr�l is arra a meg�llap�t�sra jutottunk, hogy sajnos, a
lehet�s�geink, az adotts�gaink alatt vagyunk. Eml�kszem egy besz�lget�sre a
Nemzetk�zi Alkoholellenes Szervezet igazgat�j�val, Arche Tonggal, aki nagyon
j�l ismeri a magyarorsz�gi helyzetet, k�r�lm�nyeket. Nagyon sokra tartja a mi
eg�szs�g�gyi lehet�s�geinket. Azt bizonygatta nekem, hogy milyen remek,
nemzetk�zileg �rt�kelhet� modellt lehetne p�ld�ul az alkoholizmus elleni
k�zdelemben l�trehozni Magyarorsz�gon. Centraliz�lt eg�szs�g�gy�nk, a
t�rsadalmi szervek reag�l�sa nagyszer�, de sajnos, az is kider�lt a besz�lget�s
sor�n, hogy nincs meg az a szervezeti form�nk, amelyet m�r minden n�pbetegs�g
elleni k�zdelemben l�trehoztunk, hiszen mindezen t�m�knak van orsz�gos
int�zete. Ism�t csak azt hangoztatom, hogy itt bizony�ra el�re lehetne l�pni.
Tiszteletrem�lt�nak tal�lom Juh�sz professzor �les sz�kimond�s�t
besz�lget�s�nkben. A nagytekint�ly� professzor �ltal felvetett probl�m�kat
jelz�snek kell felfognunk, �s azt, amit k�pesek vagyunk megtenni, tegy�k meg.
Magyarorsz�gon 800 f�foglalkoz�s� neurol�gus �s pszichi�ter van. Az itt felt�rt
probl�marengeteg megold�s�hoz ez a l�tsz�m term�szetesen el�gtelen. Teh�t
gazdas�gosan �s �sszer�en haszn�ljuk fel pszichi�tereink ismereteit is,
amelyekre az eg�sz orvost�rsadalomnak sz�ks�ge van.
DR. HIDAS GY�RGY:
Nekem nagyon tetszett az, amit Cso�ri S�ndor faluj�nak tapasztalat�b�l
elmondott. Valamit igenis adni kell a betegnek. Lehet, hogy specifikus
gy�gyszert, lehet Sabin-cseppet stb. De sz�mos betegs�g van, amelynek ma m�g
nem ismerj�k a k�roktan�t �s ez esetben is kell a betegnek valamit adni.
Gyakran az a dolgunk, hogy meghallgassuk a beteget. Ez is ad�s. Figyelem ad�sa,
t�r�d�s. Ez term�szetesen m�g csak a jelens�gszint. Kutatnunk kell az oki
t�nyez�ket. Ezek lehetnek az orvostudom�nyra tartoz�k, a t�rsadalomtudom�nyokra
tartoz�k, lehetnek politikaiak, lehetnek a k�rnyezettel kapcsolatosak. J�l
tudjuk, hogy az emberre milyen sok t�nyez� hat. Nek�nk azt kell pontosan
megfogalmaznunk, hogy mit adhatunk ma az �ltal�nos orvosnak, a szakorvosnak
ahhoz, hogy a munk�j�t magasabb szinten legyen k�pes folytatni.
CSOORI S�NDOR:
Izgalommal vettem r�szt e vit�n, noha el�sz�r nagyon f�ltem t�le, mert
avatatlan �s j�ratlan vagyok. De �r�mmel tapasztaltam, hogy az orvosok nagyon
sok k�rd�st �nmagukkal szembeford�tanak. �s itt kezd�dik az �n rem�nyked�sem.
�gy �rzem, ha m�r a hamleti k�rd�sek is megfogalmaz�dnak az orvos gyakorlati
munk�j�val kapcsolatban, a vita alapk�rd�seit, �ppen emiatt, val�ban k�z�ggy�
lehet tenni. Nemcsak egy-k�t orvos, hanem sok orvos t�n�dik, gondolkodik err�l,
pr�b�l megold�st keresni a k�rd�sekre. A XX. sz�zadban v�gigk�s�rhett�k azt a
folyamatot, hogy term�szettud�sok, atomfizikusok, vil�gh�r� k�mikusok,
matematikusok, hogyan v�ltak mor�lis l�nyekk�. R�gebben els�sorban �r�k,
k�lt�k, m�v�szek fogalmazt�k meg a kor mor�lis k�rd�seit. Sz�zadunkban a
term�szettud�sok, filoz�fiailag �s mor�lisan vetettek fel az eg�sz emberis�g
szempontj�b�l �get� k�rd�seket. �s most, tov�bbv�ve e gondolatk�rt, azt l�tom,
hogy a t�rsadalomban az orvosnak is egyre nagyobb szerepe lesz az elk�vetkez�
id�kben. A t�rsadalomban felhalmoz�d� �s tal�n a politik�ban m�g meg nem
fogalmaz�dott k�rd�sekb�l is r�h�ramlik egy r�sz. A beteg az orvoshoz viszi
ezeket a gondokat is. Ebb�l ered, hogy az orvosokra sokkal t�bb feladat v�r,
mint amire gondolhattak ezt megel�z�en. Ezekhez a feladatokhoz, ehhez a
felel�ss�ghez sok t�relmet, lelkesed�st �s sokkal nagyobb megbecs�l�st k�v�nok
nekik.

SPECIALIZ�CI� �S SZINT�ZIS AZ ORVOSTUDOM�NYBAN

Ezt a t�m�t a R�di� "A belgy�gy�szat klinik�j�n" c�m alatt sug�rozta.

Ami miatt e fejezetnek m�s c�met adtunk, az a meggondol�s, hogy a vil�gszerte
egyre nagyobb m�rt�k� specializ�ci�val szemben szeretn�nk a figyelmet a
szintetiz�l� orvos sz�ks�gess�g�re, fontoss�g�ra is r�ir�ny�tani.
Nem titkoltan, ezzel a sz�nd�kkal k�rt�k fel a m�sor h�zigazd�j�nak dr. Magyar
Imre belgy�gy�sz professzort, aki a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem I. sz.
Belgy�gy�szati Klinik�j�n munkat�rsaival egy�tt rendelkez�s�nkre �llt.
A valamikor Kor�nyi S�ndor �ltal vezetett nagy m�lt� �s ma is h�res
gy�gyint�zm�nyben nagyon sok �s nagyon sokf�le k�rban szenved� beteget
kezelnek, ez�rt nem okozott gondot n�h�ny korunkra jellemz� betegs�gform�nak a
kiv�laszt�sa. E p�ld�k alapj�n bemutattuk a r�di�hallgat�knak, hogy milyen
fontos az orvostudom�ny specializ�lt volta, de mennyire sz�ks�ges az �sszegez�,
a beteg test�t �s szem�lyis�g�t egy�tt vizsg�l� orvos l�te is a
bajmeg�llap�t�sban. Orvostanhallgat�k, szigorl� orvosok voltak jelen a r�di�
munkat�rsain k�v�l, akik v�llalkoztak arra, hogy szakmai el�k�pzetts�g�k
alapj�n, de n�pszer� form�ban seg�tenek ismertetni azokat a k�rd�seket, amelyek
a sz�lesebb k�r� r�di�hallgat�s�got �rdekelhetik. Az orvosi szakma fiatal
szakemberei v�lasztott�k ki a magasv�rnyom�s-betegs�get mint korunk egy-ik
jellemz� megbeteged�si form�j�t.
Forg�cs Gabriella, Gy�ri Lenke, Himer G�bor szigorl� orvosok egybehangz�an a
magasv�rnyom�s-betegs�get javasolt�k p�ldak�nt, annak ellen�re, hogy
besz�lget�s�nk sz�nhelye, az I. sz. Belgy�gy�szati Klinika, els�sorban
em�szt�szervrendszeri megbeteged�sekkel foglalkozik. E betegek k�zt is
el�fordulnak magas v�rnyom�sban szenved�k, a nagyk�z�ns�get illet�en pedig a
csal�dok nagy r�sze valamilyen form�ban felt�tlen�l tal�lkozik ezzel a
betegs�ggel. Magyar Imre professzor, amikor elfogadta a szigorl� orvosok
javaslat�t, mindj�rt azt is hozz�tette, hogy korunk egyik jellemz� szakmai
k�rd�se is ter�t�kre ker�lt m�r e kett�s meg�llap�t�ssal. Felmer�l ugyanis a
szakklinik�k l�tez�s�nek jogoss�ga. N�lunk, p�ld�ul Budapesten, mindegyik
belgy�gy�szati klinika szakosodott valamilyen ir�nyban. De mind a f�v�rosi,
mind a vid�ki klinik�k, mindenfajta belgy�gy�szati betegs�get kezelnek. M�gis
fel kell figyeln�nk a klinik�k profil�roz�si tendenci�j�ra. Ez term�szetesen a
technikai halad�ssal f�gg �ssze, s�t, szinte ennek a k�vetkezm�nye. Vajon
helyes ez? - tette fel t�st�nt a m�sorvezet� a k�rd�st.
DR. MAGYAR IMRE:
Gazdas�gi szempontb�l felt�tlen�l helyes. De nemcsak gazdas�gi szempont
l�tezik, hanem els�sorban a beteg �rdek�t kell tekintetbe venn�nk. Meg h�t azt
is, hogy mi az orvostudom�nyi egyetemen �ltal�nos orvosokat k�pez�nk �s nem
szakorvosokat. Azt is meg kell mondanom, hogy ma, a sz�les k�r� betegell�t�s
olyan �ltal�nos orvosok v�ll�n nyugszik els�sorban, akik vagy nem szakosodnak,
vagy ha igen, akkor �ltal�nos belgy�gy�szok lesznek. De gondolnunk kell arra
is, hogy sz�mtalan vid�ki k�rh�z m�k�dik, ahol az oszt�lyokat nem lehet a
klinikai specializ�ci� szerint profil�rozni. Egy budapesti vezet� k�rh�z
belgy�gy�sz f�orvosa sem lehet azonban ilyen sz�kre szabottan specializ�lt
csup�n, hiszen minden egyes belgy�gy�szati beteget el kell l�tnia.
Szerintem helyesebb lenne, ha a belgy�gy�szati klinik�k az egyetemeken
meg�rizn�k �ltal�nos belgy�gy�szati jelleg�ket. Emellett �s ezen bel�l
term�szetesen tudom�nyos szempontb�l minden klinika v�laszthat mag�nak egy
k�l�n profilt is, amelyet a megfelel� technikai felszerel�ssel gyakorolni is
k�pes.
M�SORVEZET�:
�gy l�tszik, hogy a vil�g orvostudom�ny�nak mindenk�ppen �t kell jutnia a
specializ�l�d�son. De vajon nem az lesz-e m�gis a j�v�, hogy ig�nylik majd a
szintetiz�l� szakembert, m�ghozz� nem is sok�ra. Ezt els�sorban az indokolja,
hogy az emberi szervezet egys�ges, eg�sz.
DR. MAGYAR IMRE:
Erre azt felelhetem, hogy b�rmilyen m�rt�kben fejl�dik is az orvostudom�ny �s
b�rmennyire szakosodj�k is, mindig sz�ks�g lesz �ltal�nos belgy�gy�szra, aki a
beteg emberrel foglalkozik �s nem csup�n a megbetegedett szervekkel. De most,
�ltal�nos bevezet�nk ut�n k�rem, h�vj�k be a v�r�szob�b�l a beteget akit
klinik�nkon �polunk �s m�r vizsg�latai v�g�n tart. A fiatalembernek, aki bej�n
majd, nagyon magas a v�rnyom�sa. Nyugodt �llapotban is 150-160 hgmm, de
bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, izgalmakra, mozg�sra, meger�ltet�sre a 200 hgmm-t
is el�ri.
Itt mindj�rt meg kell jegyezn�nk azt, hogy nemcsak ez a k�ztudatban �l�
v�rnyom�s�rt�k fontos a beteg eset�nek meg�t�l�s�hez. Ezt szisztol�s
v�rnyom�snak nevezz�k. Egy m�sik v�rnyom�sm�rt�ket is m�r�nk, ezt mi
"per-�rt�knek" szoktuk mondani �s val�j�ban az erek �llapot�t az el�bbin�l
jobban t�kr�zi. �rt�ke norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt sz�z alatt van. Enn�l a
fiatalembern�l azonban meghaladja a sz�zat.
M�SORVEZET�:
Nyurga fiatalember l�p be az ajt�n, f�l�nken n�z k�r�l, majd a m�sorvezet�
k�rd�s�re, hogy hozz�j�rul-e eset�nek n�v n�lk�li ismertet�s�hez, kijelenti,
hogy igen.
DR. MAGYAR IMRE:
Legyen sz�ves mondja meg, h�ny �ves.
BETEG:
16 �ves vagyok.
DR. MAGYAR IMRE:
H�ny centi magas?
BETEG:
185 cm magas vagyok.
DR. MAGYAR IMRE:
A csal�dban van m�s is, aki ilyen magas?
BETEG:
Igen, a nagyap�m is ilyen j�l megtermett, mint �n.
DR. MAGYAR IMRE:
Van-e a csal�dban m�s, akinek szint�n magas a v�rnyom�sa?
BETEG:
Mindk�t nagymam�mnak, sajnos, magas a v�rnyom�sa.
DR. MAGYAR IMRE:
A sz�l�knek nem?
BETEG:
A sz�leimnek nem magas a v�rnyom�suk.
DR. MAGYAR IMRE:
Magas v�rnyom�s szempontj�b�l teh�t a csal�dban van bizonyos terhelts�g. De
legyen sz�ves, mondja el, hogy milyen panaszok miatt vett�k fel erre a
klinik�ra.
BETEG:
Betegs�gem akkor der�lt ki, amikor mint sportol�t megvizsg�ltak �s megm�rt�k a
v�rnyom�somat. Kider�lt, hogy 150 hgmm, �s azt mondt�k, hogy �letkoromhoz
k�pest magas. Ezut�n t�bbsz�r is visszarendeltek kontrollra. K�t ilyen
ut�vizsg�latot k�vet�en a sportorvos �tir�ny�tott a k�rzeti orvosunkhoz. Itt
m�r 180-190 hgmm v�rnyom�st m�rtek.
DR. MAGYAR IMRE:
Val�j�ban v�letlen�l vett�k �szre magas v�rnyom�s�t.
BETEG:
Igen.
DR. MAGYAR IMRE:
L�m, l�m, mennyire helyes, hogy l�teznek k�l�nf�le kontrollvizsg�latok, p�ld�ul
a sportorvosi ellen�rz� vizsg�latok.
Ez esetben is rendk�v�l nagy szerencse volt, hogy igen kor�n siker�lt
felder�teni a betegs�get. Ha ez a vizsg�lat nem lett volna, k�s�bb, esetleg
vesz�lyes k�vetkezm�nyek nyom�n j�tt�nk volna r�, hogy ez a fiatalember beteg.
K�rdezem �nt�l, hogy okoz-e valamif�le panaszt ez a magas v�rnyom�s?
BETEG:
Egy kis sz�d�l�st �s fejf�j�st okoz, de ezt sem mindig.
DR. MAGYAR IMRE:
Egyre t�bb olyan magasv�rnyom�s-betegs�gt�pust ismer�nk meg, amelynek az ok�t
ki tudjuk kutatni. Ezek az ok megsz�ntet�s�vel gy�gy�that�v� v�lnak. A
magasv�rnyom�s-betegs�get ez�rt k�t nagy csoportra szoktuk osztani. Az egyikbe
az �n. esszenci�lis hipert�nia tartozik, a m�sik csoportba pedig a gy�gy�that�
magasv�rnyom�s-betegs�get soroljuk. Amikor egy ilyen fiatalember eset�ben kell
d�nten�nk, akkor term�szetesen nagyon fontos, hogy meg�llap�tsuk, vajon
megbeteged�se a gy�gy�that� magas v�rnyom�sok csoportj�ba tartozik-e. A m�sik
csoport ugyanis az ink�bb csak kezelhet� �s �r�kletes mot�vumokkal is
�sszef�gg� magasv�rnyom�s-forma. Hangs�lyoznom kell, hogy ezt a betegs�gfajt�t
is k�pesek vagyunk megzabol�zni, ha meggy�gy�tani nem is tudjuk: a v�rnyom�st
megfelel� szinten tudjuk tartani. Ma m�r nagyon sok, kit�n�
magasv�rnyom�s-ellenes gy�gyszer�nk van, melyek seg�ts�g�vel a betegnek j�
k�z�rzetet tudunk biztos�tani eg�sz �let�n �t. Vannak term�szetesen az el�z�
feloszt�s alapj�n teljesen gy�gy�that� magas v�rnyom�sban szenved� betegek is.
Mindig fontos, hogy a t�net ok�t kider�ts�k. Okozhatja p�ld�ul a magas
v�rnyom�st olyan nehezen �szrevehet� rendelleness�g, mint a f��t��rnek, az
aort�nak egy bizonyos sz�k�lete.
Erre a magasv�rnyom�s-form�ra az a jellemz�, hogy a sz�k�let feletti
testt�jakon magas a v�rnyom�s, a sz�k�let alatti v�rell�t�s� helyeken viszont
alacsony. Ha az ilyen beteg v�rnyom�s�t a karj�n m�rj�k meg, akkor nagyon magas
�rt�ket kapunk, a l�b�n m�rt v�rnyom�s pedig rendk�v�l alacsony. Sajnos,
tapasztalatb�l meg kell mondanom azt is, hogy az orvosok egy r�sze nemigen
szokott l�bon is v�rnyom�st m�rni. Ez a magyar�zata annak, hogy ezt az
egy�bk�nt ilyen m�don k�nnyen felder�thet� betegs�get nem mindig
diagnosztiz�lj�k idej�ben. A betegs�get r�ntgenvizsg�lat alapj�n is gyorsan fel
lehet ismerni. Most �tk�ld�m beteg�nket a r�ntgenlaborat�riumba, ahol megejtik
ezt a vizsg�latot, �s az eredm�nyr�l perceken bel�l t�j�koz�dhatunk, hiszen a
r�di�m�sor j�volt�b�l ez alkalommal k�zvetlen �sszek�ttet�s�nk van a
r�ntgenlaborat�riummal.

A magas v�rnyom�sos beteg r�ntgenvizsg�lata

DR. MAGYAR IMRE:

Ma m�r nagyon sok vizsg�latfajta van, amely a r�ntgennel versenyezhet. Az is
t�ny, hogy a r�ntgenvizsg�latot ezek bizonyos m�rt�kig helyettes�thetik is.
Teljesen azonban nem p�tolhatj�k m�s m�dszerek a r�ntgen �ltal biztos�tott
lehet�s�geket. �gy a r�ntgen-szakorvos, teh�t a radiol�gus, a klinika egyik
legfontosabb szem�lye. Dr. Bielawski J�nos radiol�gushoz tal�n m�r meg is
�rkezett a beteg a vizsg�latra?
DR. BIELAWSKI J�NOS:
A beteget be�ll�tottam a k�perny� m�g� �s megvizsg�lom a mellkas�t. Legyen
sz�ves, s�hajtson m�lyet... m�g egyszer egy nagyon m�lyet s�hajtson... Sz�vja
mag�t tele leveg�vel, �s most pr�seljen an�lk�l, hogy a leveg�t a sz�j�n
kiengedn�... �gy... Most lehet norm�lisan l�legezni, ahogyan szokott. K�rem
�rni a k�vetkez�ket:
"A t�d�k l�gtart�k, a sz�v har�nt �tm�r�ben nagyobb, �gy balra kb. 2 ujjal
nagyobb. A sz�v�b�l kiss� sek�lyebb." ...
Forduljon, legyen sz�ves, balra, s�hajtson nagyon m�lyet, �s most forduljon
jobbra. M�g egy kicsit! Most pedig igen m�ly l�legzetet vegyen. K�rem �rni:
"Aorta szab�lyos t�gass�g� �s lefut�s�, a pulz�ci� a szokottn�l kiss� er�sebb.
A retrocardium szabad."
K�sz�n�m, legyen sz�ves kil�pni �s fel�lt�zni.
DR. MAGYAR IMRE:
Azt k�rdezem meg Bielawski J�nost�l, hogy a bord�kon l�tott-e valamit?
DR. BIELAWSKI J�NOS:
Az �tvil�g�t�s sor�n nem l�ttam semmit, de k�sz�tettem felv�teleket is k�zben,
�s azok n�h�ny perc m�lva m�ris rendelkez�sre �llnak. Akkor lesz alapom, hogy
erre a k�rd�sre feleljek.
DR. MAGYAR IMRE:
A k�rd�st az�rt tettem fel, mert a magasv�rnyom�s-betegs�g e form�j�ra jellemz�
a bord�nak bizonyos elt�r�se is. De a ledikt�lt r�ntgenleletb�l egy�rtelm�en
kider�lt, hogy abban a bizonyos t�pus� aortasz�k�letben, amelyr�l az im�nt sz�
volt, nem szenved a beteg.
Az a k�teless�g�nk teh�t, hogy tov�bb kutassuk �s keress�k az okot, a betegs�g
magyar�zat�t.
FORG�CS GABRIELLA:
A hormonok m�k�d�s�t illet�en vajon t�rt�nt-e vizsg�lat m�r e betegn�l?
DR. MAGYAR IMRE:
Mivel az aortasz�k�let lehet�s�g�t kiz�rtuk, most sorra vessz�k a gy�gy�that�
magasv�rnyom�s-betegs�g tov�bbi lehet�s�geit, okait. M�g miel�tt a
hormonvizsg�latr�l sz�ln�k, megeml�tem, hogy szint�n a r�ntgenvizsg�lat alapj�n
�llap�thatjuk meg azt a magasv�rnyom�s-form�t, amely a vese ereinek
sz�k�let�b�l ered. Ezt az ut�bbi �vtizedekben fedezt�k fel. Gyakran el�fordul,
fiatalokon, id�sebbeken egyar�nt, a k�rokot kontrasztanyag (r�ntgen�rny�kot ad�
anyag) befecskendez�s�vel lehet felismerni a r�ntgen seg�ts�g�vel. Ha
sz�k�letet tal�lunk a vese�ren, m�t�tet kell v�gezn�nk �s m�ris megsz�nt a
magas v�rnyom�s:
Ilyen vizsg�latok c�lj�ra az egyetemen k�zponti radiol�giai int�zet �ll
rendelkez�s�nkre. A komplik�ltabb beavatkoz�sokat ig�nyl� vizsg�latokat itt
v�gzik el. Ezt a vizsg�latot beteg�nkn�l is felt�tlen�l el kell v�gezni.
De most arra vagyunk k�v�ncsiak, elk�sz�ltek-e m�r a r�ntgenlaborat�riumban a
felv�telek, �s milyen szakv�lem�nyt kapunk Bielawski doktort�l.
DR. BIELAWSKI J�NOS:
A felv�telek elk�sz�ltek, a bord�kon semmifajta k�ros elt�r�st kimutatni nem
tudunk. A tart�san magas v�rnyom�st jellemz� kimar�d�st sem �szlelt�k.

Bels�elv�laszt�s�mirigy-zavarok �s a magas v�rnyom�s

DR. MAGYAR IMRE:

Ezek szerint most m�r biztosra vehetj�k, hogy az aort�n sz�k�let nincsen. A
r�ntgenfelv�telen azonban l�that�k azok a k�vetkezm�nyes apr� jelek, amelyek a
tart�s magas v�rnyom�sra jellemz�ek. Ezek viszont arra utalnak, hogy beteg�nk
v�rnyom�s�nak magas �rt�keit igen komolyan kell venn�nk, mert vesz�lyesebb az
�llapota, mintha esetleg �tmeneti, fiatalkori magas v�rnyom�sban szenvedne.
A bels�elv�laszt�s�mirigy-zavarok is el�id�zhetnek magas v�rnyom�st.
Ezek k�z�l kett� j�het sz�ba beteg�nk eset�ben. Mindkett� a mell�kvese
megbeteged�se. A mell�kvese vel��llom�ny�nak fokozott m�k�d�se k�vetkezt�ben, a
v�rnyom�st n�vel� anyagok intenz�vebb kiv�laszt�d�sa miatt emelkedik az egy�n
v�rnyom�sa. Ezek az anyagok a vizeletb�l mutathat�k ki.
Beteg�nk eset�ben ilyen anyagokat sem tal�ltunk a vizeletben. Gyakrabban
el�fordul� rendelleness�gek a mell�kvesek�reg fokozott m�k�d�se.
Ellen�rz�s�hez nagyon bonyolult m�szerek sz�ks�gesek, ezekkel
hormonlaborat�riumunk rendelkezik. A vizsg�latokr�l dr. Feh�r Tibor, tudom�nyos
f�munkat�rs, kandid�tus, hormonlaborat�riumunk vezet�je mond n�h�ny sz�t,
mik�zben a laborat�riumban lezajlik maga a vizsg�lat is.
DR. FEH�R TIBOR:
Olyan eszk�z�k �llnak rendelkez�s�nkre, amelyekkel e hormonok nagyon kis
mennyis�geit is m�rni tudjuk. A v�rb�l p�ld�ul bizonyos hormonokat a grammn�l
egy milli�rdszor kisebb mennyis�gben tudunk kimutatni, a g�zkromatogr�f
alkalmaz�s�val. E hormonok v�rbeli koncentr�ci�ja magas v�rnyom�s eset�n
nagyobb lehet. De ugyancsak fontos a hormonmennyis�g napszaki v�ltoz�s�nak
vizsg�lata is, mert az ingadoz�sok regisztr�l�s�val felvil�gos�t�st kapunk a
napi hormontermel�s mik�ntj�r�l. Bizonyos gy�gyszerek seg�ts�g�vel pedig azt
vizsg�ljuk, hogyan v�ltozik e hormonok mennyis�ge a v�rben vagy m�s
testnedvekben.
DR. MAGYAR IMRE:
Ezek a vizsg�latok �ltal�ban hosszantart�ak �s komplik�ltak. A beteget, amikor
m�r nem sz�ks�ges a vizsg�latokhoz a jelenl�te, hazak�ldj�k. T�z nap m�lva vagy
k�t h�t m�lva, amikor m�r a laborat�riumi leletek kez�nkben vannak,
megbesz�l�sre visszak�rj�k a beteget. Ha ugyanis a mell�kvesek�reg fokozott
m�k�d�se id�zte el� a magas v�rnyom�st, m�t�ti gy�gy�t�st javasolunk. A seb�sz
elt�vol�tja a mell�kvesek�rget. Ma m�r a gy�gyszeres beavatkoz�ssal is
eredm�nyes lehet ilyen esetekben. Ha a veseerek sz�k�let�b�l sz�rmazna a magas
v�rnyom�s, akkor ezeket kell megsz�ntetni. Ugyancsak a seb�sz beavatkoz�sa
r�v�n tudjuk gy�gy�tani az aortasz�k�let �ltal kiv�ltott magas v�rnyom�st is.
Sajnos, 16 �ves beteg�nk eset�ben semmif�le ilyen okot nem tudtunk felfedezni
vizsg�lataink sor�n. Nagyon alaposan meg fogjuk vizsg�lni az �letk�r�lm�nyeit,
a tev�kenys�gi k�r�t, pr�b�ljuk �t lelkileg is befoly�solni.
A pszichoter�pia mellett term�szetesen gy�gyszeres kezel�st is alkalmazunk.
A kiv�l� gy�gyszerekkel v�rnyom�s�t ak�r eg�sz �let�n �t norm�lis szinten
tarthatjuk. Egy�bk�nt az a tapasztalat ezekkel a fiatalkori eszenci�lis magas
v�rnyom�sban szenved� betegekkel kapcsolatban, hogy megfelel� �letm�d, torna,
tev�kenys�g, nyugodt l�gk�r hat�s�ra, mire a pubert�son t�ljutnak, teh�t 18-20
�ves korukban, nagy r�sz�kn�l megsz�nik a magas v�rnyom�s. Rem�lj�k, hogy �gy
alakul a 185 cm magas, 16 �ves fiatalember sorsa is.
Ahogy e fejezet elej�n olvashatt�k, klinik�nk f� profilja az em�szt�szervi
megbeteged�sek gy�gykezel�se. Az elm�lt n�h�ny �vben rendk�v�l nagy fejl�d�s
mutatkozik e betegs�gek diagnosztik�j�ban.

Az em�szt�szervrendszer betegs�geinek diagnosztik�ja

A g�pekr�l sz�l�, egyik el�z� fejezet�nkben m�r sz� esett arr�l, hogy a
tengeralattj�r�k teleszk�pjainak m�k�d�si mechanizmus�val kapcsolatos
haditechnikai m�dszert vett�nk �t �s alkalmazunk a gy�gy�szatban. Hajl�kony
cs�rendszer seg�ts�g�vel, an�lk�l, hogy a betegnek k�l�n�sebb kellemetlens�get
okozn�nk, bels� szervekbe tudunk behatolni e m�szerrel �s egy t�kr�s szerkezet
seg�ts�g�vel, �n. hideg f�nnyel, �gy a szervek belsej�t, �regeit tudjuk
megtekinteni, endoscoppal. Ennek az egyes szervek vizsg�lat�ra specializ�lt
fajt�i az oesophagoscop, amellyel a nyel�cs�vet, a gastroscop, amellyel a
gyomrot, a duodenoscop, amellyel a v�konyb�l elej�t, �s a cotoscop, amellyel az
eg�sz belet v�gig meg tudjuk vizsg�lni.
A felsorolt eszk�z�k seg�ts�g�vel saj�t szem�nkkel l�thatjuk �s felismerhetj�k
e szervek elt�vol�t�sait, k�ros �llapotait, sz�vetdarabk�kat vehet�nk ki a
beteg szervekb�l, sz�vettani vizsg�lat c�lj�b�l. �gy pontosan meg�llap�thatjuk
az em�szt�rendszer elv�ltoz�sainak min�s�g�t, jelleg�t. K�l�n�sen nagy
jelent�s�g� az elj�r�s p�ld�ul az em�szt�rendszerb�l sz�rmaz� v�rz�sek
felismer�s�ben. Ezen eszk�z�kkel gyorsan �s kor�n tudjuk felt�rni a v�rz�seket,
�s e v�rz�sek kiindul�pontjait.

Akt�v diagnosztika

Endoscopos laborat�riumunk tulajdonk�ppen �lland�an m�k�d�k�pes, feladatai nem

ig�nyelnek k�l�n�sebben nagy el�k�sz�letet, �s k�t szem�ly k�nnyen elv�gezheti
a vizsg�latot. A ment�k r�viddel ezel�tt hoztak be hozz�nk egy beteget
gyomorv�rz�s gyan�j�val. E beteg vizsg�lat�nak megejt�s�vel mindj�rt
bemutathatjuk az akt�v diagnosztika l�nyeg�t �s fontoss�g�t is. Dr. Tulassay
Zsolt tan�rseg�d �s asszisztense tart�zkodik az endoscopos laborat�riumban a
beteggel.
DR. TULASSAY ZSOLT:
36 �ves beteget fogunk a k�vetkez�kben megvizsg�lni. V�rh�ny�s, �s az
em�szt�szakaszb�l sz�rmaz� v�rz�s tette sz�ks�gess� k�rh�zi felv�tel�t. Igen
kiv�rzett �llapotban ker�lt a k�rh�zba. V�r�t�mleszt�st kapott.
R�ntgenvizsg�lat�t m�r el�z�leg elv�gezt�k, a v�rz�s eredet�re azonban a
leletek semmif�le t�mpontot nem adtak.
M�SORVEZET�:
Arra k�rj�k a beteget, hogy sz�veskedj�k �nmag�r�l sz�lni, �s mondja el
betegs�g�nek t�rt�net�t.
BETEG:
Asztalos szakk�pzetts�gem van, de most vasbetonszerel�k�nt dolgozom. Betegs�gem
�gy kezd�d�tt, hogy �ltal�nos f�radts�got �s gyenges�get �reztem. Csal�di h�zat
�p�tek magamnak. Bizony, a munkahelyemen ledolgozom a nyolc �r�t, majd ezt
k�vet�en nekil�tok az otthoni munk�k elv�gz�s�nek. Szabad szombatokon �s
vas�rnaponk�nt pedig teljes iramban dolgozom, a csal�dommal egy�tt. Azt hittem,
hogy csup�n elf�radtam a nagy teher s�lya alatt, mint b�rki m�s. Az ember
hajszolja mag�t. M�r az ennival� sem esett j�l, egym�st k�vett�k a feket�k.
Egyszer csak els�t�tedett el�ttem a vil�g �s a f�ldre zuhantam. Amikor kih�vt�k
a k�rzeti orvost r�gt�n azt k�rdezte, hogy v�rt h�nytam-e. Szerencs�re, �
azonnal felismerte. Amikor m�r a k�rh�zba a ment� besz�ll�tott, csak �gy tudt�k
megmenteni az �letemet, hogy n�gy liter v�rt kaptam. N�h�ny perces k�s�s azt
hiszem, m�r az �letembe ker�lt volna. Most pillanatnyilag j�l �rzem m�r magam,
csup�n az izgat nagyon, hogy mit�l keletkezett a bels� v�rz�sem. M�g mindig
nagyon gyenge vagyok. Ennek a vizsg�latnak, amely most k�vetkezik,
megmagyar�zt�k az im�nt a l�nyeg�t. Nem vagyok izgatott. B�rmilyen kellemetlen
is lenne, nagyon �rdekel engem, mi okozta a v�rz�semet. Id�k�zben
�rz�stelen�tett�k is a torkom, valamit belespricceltek.
DR. TULASSAY ZSOLT:
Val�ban, az �rz�stelen�t�s megt�rt�nt. A vizsg�lat menet�nek k�vet�s�hez
azonban sz�ks�gesnek tartok m�g n�h�ny dolgot ismertetni. Mindenekel�tt
bemutatom seg�t�met, Tak�cs Ferenc asszisztenst, aki el�k�sz�tette azt, hogy a
beteg sz�j�n kereszt�l gyomr�ba cs�szer� endoscopot vezess�nk.
A beteg k�nyelmesen elhelyezkedett �s most m�r elkezdj�k az endoscop cs�v�nek a
levezet�s�t. A beteg oldalfekv�sben helyezkedik el a vizsg�l�asztalon. A
garatot az�rt �rz�stelen�tett�k, hogy az eszk�z levezet�s�n�l a
kellemetlens�geket lehet�s�g szerint teljesen kik�sz�b�lj�k. Most bekapcsoljuk
az endoscopos f�nyforr�st, �s arra k�rem a beteget, hogy j� nagyra nyissa ki
sz�j�t... Nyeljen egyet, m�g egyet... nyugodtan l�legezzen. M�ris lent van az
eszk�z a gyomorban. Hogy a gyomor bels� r�sze l�that�v� v�lj�k,
leveg�bef�v�ssal tessz�k lehet�v�. Minim�lis mennyis�g� leveg�t f�vunk be. Most
m�r fokozatosan szem�gyre vessz�k a l�tottakat. A nyel�cs� ut�n a gyomorba
jutott a m�szer. J�l l�tszik a gyomortest a "corpus", ezen teljesen �p a
ny�lkah�rtya. A gyomor mozg�sai rendezettek, norm�lisak. A perisztaltikus
hull�m szab�lyosan v�gighalad e gyomorr�sz valamennyi ter�let�n. Semmif�le
k�ros elv�ltoz�s nincs. Biztons�ggal �llap�thatom meg, hogy v�rz�snek ezen a
ter�leten nyoma sincsen. Tov�bb haladva az endoscop cs�v�vel, el�rj�k az
antrumcsatorn�t, ez egy kis kellemetlens�get jelent, els�sorban a bef�vott
leveg� miatt kellemetlen a fesz�l�s. Ez azonban n�h�ny m�sodperc alatt
megsz�nik. Most a gyomor �s a nyomb�l �tmenet�nek szakasza figyelhet� meg. Ez a
pil�rus. Most a nyomb�l kezdeti szakasza k�vetkezik. Itt igen �l�nk b�lmozg�st,
perisztaltik�t tapasztalok. Kimar�dott ny�lkah�rty�t l�tok e pillanatban. Ez a
kimar�d�s nem friss, k�r�lbel�l megfelel a t�bbnapos v�rz�s nyomainak, amelyr�l
a beteg besz�molt. K�zvetlen�l a pil�rus ut�n ilyen a ny�lkah�rtya. Ez a
v�rz�si hely, a t�j�k m�r nem v�rzik. Most m�r biztos, hogy a beteg eddigi
gy�gykezel�se sikeres volt. A tov�bbi ter�leteket �ttekintve, semmif�le k�ros
jelet nem l�tok.
Az ilyen t�pus� elv�ltoz�sokat a r�ntgenvizsg�lat term�szetesen nem tudja
kimutatni. Az a tapasztalatunk, hogy igen gyakran fordul el�, legt�bbsz�r
gy�gyszer v�lthat ki ilyen felmar�d�st a gyomor vagy a belszakasz
ny�lkah�rty�j�n, ez azut�n kisebb-nagyobb v�rz�sekhez vezethet.

A szintetiz�l� orvos

DR. MAGYAR IMRE:

Az eddigiekb�l kivil�glott, hogy a belgy�gy�szati klinika munk�ja sokir�ny�,
komplex tev�kenys�g. Az el�z�ekben m�r tal�lkoztunk radiol�gussal, vegy�sszel,
endoscopos specialist�val, asszisztensekkel, de rajtuk k�v�l is nagyon sok
fontos seg�t�t�rsunk van. Izot�plaborat�riumunkban fizikus, izot�pk�mikus
dolgozik. Patol�gusra is sz�ks�g�nk van, aki a hozz�k�ld�tt metszeteket
megvizsg�lja. Sz�vettan�sszal. fiziol�gussal, de genetikussal is
egy�ttm�k�d�nk, ma m�r a beteg kromosz�m�it �s �r�kl�si viszonyait is vizsg�lni
tudjuk. Sajnos, majdnem megoldhatatlan m�g, hogy a belgy�gy�szati klinik�k
ezekkel a nagyon fontos seg�t�t�rsakkal rendelkezzenek. M�s int�zm�nyek,
int�zetek szak�rt�s�t, seg�ts�g�t is ig�nybe kell venn�nk.
M�SORVEZET�:
Az lenne az ide�lis, ha m�skor is megval�s�that� volna az, ami most a R�di�
seg�ts�ge �ltal m�szakilag olyan egyszer�en megoldhat� volt. Az �sszekapcsolt
laborat�riumokba k�v�ns�g szerint k�ldt�k itt tov�bb a betegeket �s az
eredm�nyek egym�s ut�n futottak be a mikrofonok seg�ts�g�vel ide, az
igazgat�professzor dolgoz�szob�j�ba.
DR. MAGYAR IMRE:
Efel� haladunk. A terveink k�zt p�ld�ul az szerepel, hogy az egyetemnek lesz
egy k�zponti laborat�riuma, ahol az adatokat komputerbe r�gz�tik, ez �ri�si
t�megben v�gez vizsg�latokat �s k�zvetlen �sszek�ttet�s alapj�n az egyes
int�zetek, klinik�k azonnal megkaphatj�k az eredm�nyeket. A radiol�giai klinika
is, a mi klinik�nk is fel van szerelve telev�zi�val. Ez lehets�gess� teszi,
hogy a r�ntgenes a r�ntgenlaborat�riumban vizsg�lja a beteget, �s a
betegoszt�lyon, avagy �ppen a tanteremben, vagy itt az �n dolgoz�szob�mban, a
telev�zi� k�perny�j�n k�vetni lehet a radiol�giai klinik�n v�gzett vizsg�latot.
A lehet�s�gek, az utak a tov�bbfejl�d�sre nyitva �llnak. De az ilyen
�sszek�ttet�s r�v�n, mint amilyennek most a r�di�hallgat�s�g r�szese lehet,
mindenki meggy�z�dhet - �gy v�lem - arr�l, hogy semmi titokzatos nincs a mi
munk�nkban. T�nyeken, adatokon, ismereteken, gyakorlaton alapszik a munk�nk.
V�g�l is minden beteg eset�ben �tfog� diagn�zis a c�lunk, ez teremt alapot a
biztos gy�gy�t�sra. �s most ism�t eljutottunk ahhoz a b�v�s sz�hoz, amivel e
fejezetet kezdt�k: a szint�zishez. Igenis az �let ig�nyli �s k�veteli a
szintetiz�l� belgy�gy�szt, azt, aki nemcsak a betegs�ggel, a beteg szervekkel
t�r�dik, hanem vizsg�lja �s gy�gy�tja a beteg embert.
Az eddig le�rtakat a m�sorban r�sztvett szigorl� orvosok egy r�di�k�sz�l�ken �t
hallott�k, �ppen �gy, mintha a R�di� m�sor�t hallgatt�k volna. Felv�tel�nk
v�g�n azzal b�cs�ztak el, hogy sz�mukra is �rdekes volt ez a k�l�n�s
k�rkapcsol�s. Az �ltaluk m�r j�l ismert dolgokat �jra �rdemes volt
meghallgatniuk, mert ez valahogyan �tfog�bb volt, mint ugyanezek a vizsg�latok
a gyakorlat keret�ben. A szint�zis k�rd�s�vel kapcsolatban pedig egyet�rtettek
vel�nk, �s kifejez�sre juttatt�k, hogy a fiatal orvosok gener�ci�ja lelkesedik
ugyan a specializ�l�d�s�rt, de eszm�nyk�p�k m�giscsak a szint�zisre k�pes
orvos.

* * *

II. AZ ORVOSTUDOM�NY M�HELYEIBEN

A PLASZTIKAI SEB�SZETR�L

Az embernek alapvet� joga, hogy test�nek harm�ni�j�t, sz�ps�g�t meg�rizze,

k�rosod�sok eset�n pedig a legt�k�letesebb helyre�ll�t�sban r�szes�lhessen. Az
orvostudom�ny egyik modern, most m�r �n�ll� �ga, a plasztikai seb�szet, ennek
az alapvet� emberi jognak a megval�sul�s�t szolg�lja.
Mivel az orvostudom�ny �jdons�lt �g�r�l van sz�, a r�di�ad�snak az volt az
alapvet� c�lja, hogy megismertesse a hallgat�s�got e tudom�ny�g elvi �s
gyakorlati k�rd�seivel. A lev�l�r�k k�z�l sz�nd�kosan olyanokat v�lasztottunk
ki megh�v�sra, akik valamilyen form�ban kapcsolatban �llnak az emberi
sz�ps�ggel, az eszt�tikummal. A m�v�szeti f�iskol�k hallgat�i, illetve a
f�iskol�kon v�gzett fiatal m�v�szek n�pes csoportja gy�lekezett a budapesti
K�zponti Honv�dk�rh�z 3. sz�m� pavilonja el�tt. E k�t ter�let, a m�v�szet �s az
ember test�t m�v�szien form�l� plasztikai seb�sz tev�kenys�ge valahol
tal�lkoznak. De l�ssuk, hogyan �l a megh�vottak gondolkod�s�ban ez a fogalom,
plasztikai seb�szet, mit tudnak r�la, milyen elk�pzel�sekkel �rkeztek meg a
m�sor sz�nhely�re?
K�rd�sek, k�telyek k�zepette indult �tnak a kis csoport a II. emeleti m�t�h�z.
Itt dr. Zolt�n J�nos, a plasztikai seb�szet professzora fogadott benn�nket.
Kedvesen invit�lt dolgoz�szob�j�ba, �s l�tva a k�v�ncsi arcokat, sziv�lyes
h�zigazdak�nt forr� feket�vel k�n�lta meg a f�lszegen helyet foglal�
f�iskol�sokat. R�videsen felold�dott az elfog�dotts�g. �s a hangm�rn�k�k
jelezt�k hangsz�r�ikon, hogy a plasztikai seb�szeti oszt�ly betegvizsg�l�j�ban,
k�zponti m�t�j�ben, a k�s�rleti �llatm�t�ben �s a professzori dolgoz�szob�ban
t�k�letesen m�k�dnek m�r a mikrofonok. Elkezd�d�tt a r�di�felv�tel.

Mit gondolnak az emberek a plasztikai seb�szet fogalm�val kapcsolatban?

K�rbej�r a mikrofon.
ANDOR ANDR�S, az Iparm�v�szeti F�iskola hallgat�ja:
Szerintem a plasztikai seb�szet seg�ts�g�vel �j eszt�tikai karaktert nyernek az
emberek. Engem nagyon �rdekel ennek a menete.
KOV�CS R�ZSA, az Iparm�v�szeti F�iskola hallgat�ja:
�gy v�lem, kapcsolat van a plasztikai seb�szet �s a m�v�szet k�z�tt. Sajnos,
rendk�v�l keveset tudunk a plasztikai seb�szetr�l.
PASZTELCS�K J�NOS:
Mint formatervez� hallgat�, saj�t szakm�mb�l indulok el, amikor azt �ll�tom,
hogy a dolog lelke az, ha valami l�trej�tt, az m�k�dj�n is. A k�ls� megjelen�st
m�sodlagos k�rd�snek tartom. A plasztikai seb�szett�l azt v�rom teh�t, hogy a
szervezet m�k�d�s�t tegye lehet�v� �s csak ezt k�vet�en pr�b�lja a legszebb
form�t is biztos�tani.
PISCH ILDIK�, az Iparm�v�szeti F�iskola hallgat�ja:
Ezzel ellent�tben �n nagyon fontosnak tartom az eszt�tikumot, hiszen a
plasztikai seb�szet embereken dolgozik, az emberek pedig t�rsadalmi l�nyek. �gy
tudom, hogy rendk�v�l kev�s Magyarorsz�gon a plasztikai seb�sz. Erre a m�sorra
k�sz�lve, n�h�ny cikket olvastam, �s azt is megtudtam, hogy az orvostudom�ny e
szak�gazat�nak p�ld�ul nincs is az egyetemen tansz�ke. Mindj�rt meg is
k�rdezem, hogy e ter�leten hogyan �llunk a k�rnyez� �llamokhoz viszony�tva �s
mennyiben vagyunk lemaradva a legfejlettebb orsz�gokt�l?
DROZDIK ORSOLYA, a K�pz�m�v�szeti F�iskola v�gzett n�vend�ke:
F�iskolai tanulm�nyaim sor�n nagyon sokat foglalkoztam m�v�szeti anat�mi�val.
Az ember megk�zel�t�se engem mindig izgatott. Tudom, hogy a plasztikai seb�szet
nemcsak a k�ltakar�val foglalkozik, hiszen ma m�r a csontozatot is meg lehet
v�ltoztatni. A plasztikai seb�szet teh�t m�lyrehat�an bele tud avatkozni az
emberi testtel kapcsolatos k�rd�sekbe.
P�LMAI GYULA, a Kand� K�lm�n m�szaki f�iskola utols��ves hallgat�ja:
H�rman vagyunk itt m�szaki �rdekl�d�s�ek. De benn�nket is hasonl� probl�m�k
foglalkoztatnak a plasztikai seb�szettel kapcsolatban, mint a m�v�szeti
f�iskol�sokat. Sajnos, b�r �rdekl�d�m a t�ma ir�nt, csup�n egyetlen alkalommal
jutottam hozz� plasztikai seb�szetr�l sz�l� cikkhez, a Magyarorsz�g has�bjain.
Azt hiszem, hogy nem �llok egyed�l, amikor nagy �rdekl�d�ssel �s k�v�ncsis�ggal
v�rom a magyar�zatokat �s a bemutat�t.
M�SORVEZET�:
Nem tudom, hogy ez a r�gt�nz�tt kis k�zv�lem�nykutat�s t�kr�zte-e a hazai
k�zfelfog�st a plasztikai seb�szettel kapcsolatban. V�laszoljon erre a k�rd�sre
a legillet�kesebb.
DR. ZOLT�N J�NOS:
A nem szakemberek k�z�l sokan, de olykor az orvosok is, ha "plasztikai
seb�szet"-r�l hallanak, felvarrt r�ncokat, feszesre t�m�tt kebleket �s pisze
orrokat l�tnak maguk el�tt. �gy v�lekednek, hogy a plasztikai seb�szet
legfeljebb �reged� n�k megfiatal�t�s�ra szolg�l, valamif�le "orr- �s
mellszab�szat", teh�t az orvostudom�ny luxusig�nyeket kiel�g�t� ter�lete. Az
emberek egy r�sze nem tal�lja indokoltnak, t�mogat�sra m�lt�nak, s�t olyanok is
akadnak, akik nem tartj�k "erk�lcs�s" foglalkoz�snak. Ezut�n m�r csak az
k�vetkezik, hogy a "tudom�ny" megjel�l�st sem tartj�k erre a szak�gra
alkalmazhat�nak. E rendk�v�l t�ves k�pzet-sorozat�rt �n nem hib�ztatom az
embereket. Hiszen, f�leg a nyugati sajt� tele van az ilyen "intim"
�rdekfesz�t�, kicsit pik�ns �s k�lts�ges m�t�tekr�l sz�l� le�r�sokkal.
K�ts�gtelen�l igaz az, hogy a plasztikai seb�szet ilyen t�pus� m�t�tekkel is
foglalkozik. Ezek a m�t�tek azonban a szakma t�rgyk�r�nek csek�lyebb r�sz�t,
mondjuk 7-8%-�t teszik ki. A m�t�ti tev�kenys�g t�lnyom� r�sze azonban a
helyre�ll�t� m�t�t.

Helyre�ll�t� plasztikai m�t�tek

A helyre�ll�t� plasztikai m�t�t kifejez�s azt hiszem, mindenki sz�m�ra �rthet�

�s t�rsadalmilag �s emberileg m�rlegre helyezve, c�lszer� �s nagyon fontos
tev�kenys�g. Az a l�nyege, hogy velesz�letett deformit�sokat, vagy s�r�l�s,
betegs�g, daganat, orvosi tev�kenys�g �ltal el�id�zett m�k�d�si �s alaki
rendelleness�geket sz�ntet meg vagy korrig�l. A felsorolt elv�ltoz�st�pusok az
ember valamilyen mozg�s�t, �gy munkak�pess�g�t is korl�tozz�k, �s az esetek
legt�bbj�ben az egy�nt pszich�sen is zavarj�k.
Helyre�ll�t� plasztikai m�t�tet v�gez a seb�sz, ha a k�z valamely �tv�gott in�t
p�tolja. Ezt teszi akkor is, amikor az elvesztett h�velykujj hely�be �jat �p�t
fel, hogy a haszn�latlan kezet fog�sra, markol�sra alkalmass�, ezzel az egy�nt
fizikailag munkak�pess� tegye. S�r�l�sek, �g�sek nyom�n kisebb-nagyobb hegek
maradnak vissza. Ezek nemcsak �rz�kenyek, de akad�lyozz�k a mozg�sokat is, mert
�z�leteket r�gz�tve tartanak.
Ha az als� v�gtagokon helyezkednek el az ilyenfajta hegek, zavarj�k vagy
lehetetlenn� teszik a j�r�st. Ha pedig a k�zen a fog�st, a markol�st, teh�t a
munkak�pess�get g�tolj�k. Nem ritka eset az sem, hogy az arc p�ld�ul meg�g. A
keletkez� hegek leh�zhatj�k a szemh�jat, �gy a beteg k�ptelen behunyni a
szem�t. K�vetkezm�ny: a szemgoly� kisz�rad�sa, ami vaks�ggal fenyeget. Ha pedig
a sz�j k�r�l helyezkednek el a hegek, sz�th�zz�k az ajkakat, �s a sz�j�t nem
tudja a beteg becsukni. Ennek ellenkez�je az, amikor a k�rk�r�sen elhelyezked�
hegek a sz�j nyit�s�t akad�lyozz�k.
S�lyosabb esetekben a t�pl�l�k felv�tele is lehetetlenn� v�lik. A plasztikai
seb�sz feladata, hogy seg�tsen az ilyen t�pus� k�ros �llapotban szenved�k�n.
Akkor is helyre�ll�t� m�t�tet v�gez a seb�sz, amikor �j orrot alak�t ki, mert
az eredetit s�r�l�s �rte, betegs�g vagy daganat puszt�totta el.
A plasztikai seb�sz tev�kenys�g�nek jelent�s r�sz�t a fejl�d�si
rendelleness�gekkel sz�letett gyermekek gy�gy�t�sa teszi ki. Az ilyen
rendelleness�g m�k�d�si zavart, vagy alaki hib�t id�z el�, de leggyakoribb a
kett� kombin�ci�ja. E m�t�tek k�z�l legsz�lesebb k�rben ismertek: az �n.
ny�lajak �s a farkastorok, ezek nemcsak torz�t�, alaki hib�t, de m�k�d�si
zavart is jelentenek. Kezdetben a t�pl�lkoz�st, k�s�bb pedig a besz�d
megtanul�s�t is zavarj�k.
M�SORVEZET�:
A plasztikai seb�szetet a modern seb�szet �j �gak�nt tartjuk nyilv�n. �j
szakma-e val�ban a plasztikai seb�szet?

Hi�nyt p�tl� m�t�tek r�gen

A seb�szek szinte �sid�k �ta arra t�rekedtek, hogy a sebek begy�gy�t�s�n, az

�szk�s v�gtagok elt�vol�t�s�n t�l valamik�ppen p�tolj�k az �gy t�madt
hi�nyokat. A r�g�szek nemcsak a pattintott k�eszk�z�kkel v�gzett
koponyal�kel�sek nyomaira bukkantak, de azt is f�lfedezt�k, hogy az �si perui
indi�nok a koponyacsonton h�bor�s s�r�l�sek nyom�n keletkezett hi�nyokat
aranylemezzel fedt�k be, csontp�tl�sk�nt. Mindezt az�rt tett�k, hogy hit�k
szerint megakad�lyozz�k a "rossz szellemek" behatol�s�t. Mai n�zeteink szerint
tiszt�n �ll el�tt�nk, hogy e t�nyked�s�kkel l�nyeg�ben az agyat v�dt�k a
s�r�l�sekkel szemben. De a legk�l�nb�z�bb f�mekkel, f�leg arannyal, platin�val,
ez�sttel v�gzett koponyacsontp�tl�sok, irodalmi, illet�leg t�rt�neti eml�kekb�l
is j�l ismertek. Egyiptomban �s Indi�ban �sid�k �ta v�geztek plasztikai
m�t�teket a papok. Ezeket titokk�nt kezelt�k �s a m�dszert nemzed�kr�l
nemzed�kre adt�k tov�bb. Az Ebers- �s az Edwin Smith papirusz bizonys�ga
szerint is igazoltak az ilyen m�t�tek. Az is t�ny azonban, hogy a r�gi Egyiptom
orvosi gyakorlata a seb�szi fant�zi�nak nem sok teret ny�jthatott. Az akkori
t�rv�nyek szerint ugyanis a beteg hal�la eset�n az orvost csak akkor b�ntett�k
meg, ha az orvospapok kasztj�nak tulajdon�t k�pez� k�nyvekben lefektetett
kezel�si m�dszereket alkalmazta. Ha ezekt�l a "t�rv�nyes" m�dszerekt�l elt�rt,
hal�lb�ntet�ssel s�jtott�k. Az orvosi irodalom Indi�b�l sz�rmaz�, legr�gibb
�rott eml�k�ben, a Susruta Samh�ta c�m� munk�ban is tal�lunk a plasztikai
seb�szetr�l sz�l� r�szeket. (Az orvost�rt�n�szek m�g nem d�nt�tt�k el, hogy ez
a k�nyv valamilyen k�z�s munka eredm�nye-e, vagy pedig egy Susruta nev�
orvosnak a m�ve. Susruta �let�nek pontos idej�t sem ismerik. Felt�telezik,
hogy, Buddha kort�rsa volt, de az is lehet, hogy sokkal k�s�bb �lt.
K�ts�gtelen, hogy id�sz�m�t�sunk el�tt a 8. sz�zadot megel�z�en kellett �lnie,
mert az ezid�b�l sz�rmaz� orvosi eml�kek m�r hivatkoznak r�.) Ez a k�nyv
elpusztult arcr�szek, f�leg orr, f�lkagyl� �s ajak p�tl�s�val foglalkozik. Ezek
lev�g�sa ugyanis Indi�ban gyakran alkalmazott b�ntet�sm�d volt. A k�nyv orvosi
elvei ma is rendk�v�l megsz�vlelend�ek. Csak n�h�ny sor�t id�zz�k:
"Az a seb�sz, aki beteg�nek test�n helytelen m�t�tet v�gez, ak�r t�ved�sb�l,
ak�r a gyakorlat vagy tud�s hi�nya miatt, ak�r f�lelemb�l vagy f�radts�gb�l,
vagy b�rmi egy�b okb�l, el�t�lend�, mert sok �j �s el�re nem l�that� betegs�g
okoz�j�v� v�lik."
A primit�vebb n�pfajok is v�geztek bizonyos hi�nyp�tl� "m�t�teket".
�llatokb�l kivett csonttal igyekeztek p�tolni a harcosok h�bor�s s�r�l�sei
folyt�n keletkezett csonthi�nyokat, k�l�n�sen a koponyacsontok hi�nyait,
els�sorban frissen le�lt kuty�k vagy birk�k csontjait haszn�lt�k fel erre a
c�lra.
A XV-XVI. sz�zadot a vad er�szak jellemezte. Ebben az id�szakban az orrlev�g�s
hadifoglyok, rabszolg�k �s h�zass�gt�r�k gyakori b�ntet�se volt. �rthet�en,
ebben a korban tesznek el�sz�r k�s�rletet orrp�tl�si m�dszerek kidolgoz�s�ra.
Erre vonatkoz�an legr�gibb eml�k�nk Indi�b�l val�. Egy magasrang� angol
katonatiszt saj�t szem�vel l�tta, hogy az egyik hindu kaszt, a t�gla�get�k
kasztj�nak tagjai, t�rsuk b�ntet�sb�l lev�gott orr�t saj�t homlok�nak b�r�b�l
p�tolt�k. Ez az �rdekess�g ugyan csak m�sod-, harmadk�zb�l sz�rmaz�
�js�gk�zlem�ny form�j�ban terjedt el Eur�p�ban, m�gis felfigyeltek r�. Els�k�nt
olaszok alkalmazt�k m�dos�tott form�ban, k�s�bb pedig az angol Carpue
friss�tette fel az eredeti m�dszernek megfelel�en, ezt a m�t�ti elj�r�st. Az
orrp�tl�s eur�pai elterjed�s�hez a vil�gszerte gyakori s�lyos betegs�g, a
v�rbaj �s a kezel�s�re alkalmazott higany �ltal el�id�zett orrpusztul�s is
hozz�j�rult.
A fejl�d�si rendelleness�gek korrig�l�s�r�l csak a k�z�pkort�l kezdve �s csak a
kult�rn�pekn�l tudunk. Ismeretes, hogy a primit�v n�pek a fejl�d�si
rendelleness�ggel sz�letett gyermekeket �rd�gi l�nyekk�nt kezelt�k, �s gyakran
anyjukkal egy�tt �lt�k meg �ket. Az egyh�z az�rt tiltotta e m�t�teket, mert a
"teremt�" munk�j�ba val� beavatkoz�snak tartotta.
Emiatt p�ld�ul a XV. sz�zadban Tagliacozzi nagyh�r� olasz plasztikai seb�sz
holttest�t, a bolognai kl�rus befoly�s�ra, "szenteletlen f�ldbe" helyezt�k �t a
Keresztel� Szent J�nosr�l elnevezett kolostorb�l, ahov� eredetileg eltemett�k.
A seb�szet nagyar�ny� fejl�d�se a XIX. sz�zadban indul meg. A kiemelked�en nagy
seb�szek �jabb �s �jabb m�t�ti elj�r�sokkal gazdag�tj�k tudom�nyukat. Ezeknek
j�r�sz�t m�g ma is haszn�ljuk. (Az is el�fordul, hogy id�nk�nt �j elj�r�sokk�nt
is lek�zlik �ket!)
A XIX. �s XX. sz�zad fordul�ja a plasztikai seb�szet rohamos fejl�d�s�nek
id�szaka. Ez term�szetes k�vetkezm�nye annak a technikai fejl�d�snek, a
g�pes�t�s hallatlan gyorsas�g�nak, amely ebben az id�szakban lezajlott. Az els�
vil�gh�bor�ban a sz�vets�gesek hadseregeinek nagyobb k�rh�zaikban m�r
arc-�llcsont (maxillofaci�lis), teh�t plasztikai seb�szek tev�kenykednek.
Munk�jukra �ppen a haditechnika fejl�d�s�nek k�vetkezt�ben volt rendk�v�l nagy
sz�ks�g, az �ri�si m�ret� roncsol�sok miatt.
De a h�bor�t k�vet�en is m�g �vekig akadt munk�juk a s�lyosan s�r�lt katon�k
�letm�k�d�s�nek helyre�ll�t�s�ban, k�llem�k t�rhet�v� t�tel�ben.
�m a b�ke�vek s�r�l�sei is egyre t�bb s�r�lt munkak�pess�g�nek helyre�ll�t�sa,
mint ig�ny, szinte sz�ks�gszer�v� tette az �j m�t�ti �g tov�bbi fejl�d�s�t. A
fejlett orsz�gokban egym�s ut�n alakultak meg a nagyobb k�rh�zakban a
plasztikai seb�szeti oszt�lyok, majd az egyetemeken a plasztikai seb�szeti
klinik�k, tansz�kek. A pr�gai K�roly-egyetemen Buri�n professzor m�r 1929-ben
plasztikai seb�szeti t�m�j� el�ad�sokat tartott. 1932-ben pedig
Csehszlov�ki�ban �n�ll� tudom�ny�gk�nt elismert�k a plasztikai seb�szetet �s
l�trehozt�k az els� plasztikai seb�szeti klinik�t.
Az Egyes�lt �llamokban 1936 t�j�n l�tes�tettek olyan plasztikai seb�szeti
int�zeteket, amelyek klinikai sz�nvonalon dolgoztak. Angli�ban minden egyetemen
�s minden nagyobb k�rh�zban plasztikai seb�szeti klinik�t, illetve oszt�lyt
alap�tottak. Csehszlov�kia felszabad�t�sa ut�n, 1949-ben Brnoban, 1950-ben
pedig Pozsonyban is plasztikai seb�szeti klinik�t l�tes�tettek, ezt k�vet�en
pedig Kass�n is l�trehoztak egy nagy plasztikai seb�szeti k�rh�zi oszt�lyt.
Hogy Csehszlov�ki�ban mennyire n�pszer� a plasztikai seb�szet, ennek
illusztr�l�s�ra szabadjon elmondanom egy kis anekdot�t. Pr�g�ban, a
v�rosh�z�val szemben, a Huszt szobor mellett �ll� templomban l�that� a h�res
cseh csillag�sz, Tycho Brahe szobra. Egyik alkalommal a szobrot egy
turistacsoport fogta k�r�l. Vezet�j�k r�viden elmes�lte a csillag�sz
�lett�rt�net�t �s munk�ss�g�nak jelent�s�g�t. K�zben azt is elmondta, hogy a
szobron is j�l l�that�, hogy Tycho Brahe p�rbajban elvesztette az orrahegy�t �s
ez�rt �lete v�g�ig egy ez�stb�l k�sz�tett prot�zist hordott az orr�n. Ezt
ugyanis a szobr�sz nagyon �leth�en adta vissza. "L�m, l�m - f�zte hozz�
magyar�zatk�ppen -, ha m�r abban az id�ben is �lt volna a mi h�res Buri�n
professzorunk, akkor olyan term�szeth� orrot k�sz�tett volna Tycho Brah�nak,
hogy m�g a szobr�sz �les szeme sem fedezte volna fel a m�t�ti orrp�tl�st."
Ma m�r a plasztikai seb�szet, vagy �gyis mondhatjuk, helyesen: a p�tl�s
szelleme egyre ink�bb �titatja az �ltal�nos seb�szetet, annak minden �g�t.
N�pszer� foly�iratokban is, napilapokban is egyre-m�sra olvashatunk
szerv�t�ltet�sekr�l is. Viszonylag gyakori lett a vese-�t�ltet�s, �s sokakat
megd�bbentett a sz�v �t�ltet�se. A szovjet helyre�ll�t� seb�szet egyik nagy
alakja, BOGORAZ mondta: "A helyre�ll�t� seb�szet sok �vvel t�l fogja �lni
csonk�t� testv�r�t, majdnem minden bizonnyal kiragadja kez�b�l az emberi
patol�gia legt�bb r�szlet�t. Ha a seb�szet valamely fejezet�t a j�v�
seb�szet�nek nevezhetj�k, erre az elnevez�sre a legt�bb joggal a helyre�ll�t�
seb�szet tarthat ig�nyt."
M�SORVEZET�:
Mialatt Zolt�n J�nos professzor a plasztikai seb�szet l�nyeg�t ismertette, a
r�di�hallgat�k k�pvisel�i el�tt dr. Don�th Antal, tudom�nyos f�munkat�rs,
megkezdte a m�t�ti bemutat� el�k�sz�t�s�t. A beteg el�k�sz�t�se r�szben a
k�rh�zi �gyon, r�szben pedig a vizsg�l�ban t�rt�nt meg. A vizsg�l�szob�b�l
mikrofon seg�ts�g�vel k�z�lte dr. Don�th Antal Zolt�n professzorral, hogy az
el�k�sz�t�s programszer�en halad �s k�r�lbel�l 20-25 perc m�lva a vend�gek is
tal�lkozhatnak a m�t�tre v�r� beteggel.

Milyen m�dszerekkel dolgozik a plasztikai seb�szet?

M�SORVEZET�:
A professzor szavait k�vet�en egym�s ut�n emelkednek magasba a kezek, jelezve a
k�rd�seket: Melyek a plasztikai seb�szet m�dszerei? Mi a technik�ja? Mennyi id�
alatt k�pes lebonyol�tani egy-egy helyre�ll�t�st? Mi mindent kell tudni a
plasztikai seb�sznek? - k�rdezik a r�di�hallgat�k.
DR. ZOLT�N J�NOS:
A m�k�d�si �s alaki helyre�ll�t�s el�r�s�re haszn�lt legf�bb m�dszer�nk a
sz�vet�t�ltet�s. Sz�veten mi az emberi test azon alkot�r�szeit �rtj�k, amelyek
meghat�rozott m�k�d�s szolg�lat�ban �ll�, azonos t�pus� sejtekb�l tev�dnek
�ssze. Ezek k�z�l a plasztikai seb�szet
csontot �ltet �t a koponya �s a k�z csonthi�ny�nak p�tl�s�ra;
porcot haszn�l az orr �s a f�lkagyl� p�tl�sakor;
izmot, inat, ideget az arc �s a k�z helyre�ll�t� m�t�teiben;
zs�rt a bes�pped�sek kit�lt�s�re, b�ny�t �s irh�t tart�funkci�k
helyre�ll�t�s�ra, pl. a hasfal rekonstrukci�j�ra, nagy kiterjed�s� s�rvek
z�r�sakor;
els�sorban �s leggyakrabban b�rt �ltet�nk �t, ha sz�ks�g van a p�tl�s�ra.
Egy r�gebben megjelent munk�ban, a Sz�vet�t�ltet�s c�m� k�nyvben, ismertett�k
7000 m�t�t elemz�s�t. Ezek k�z�l 70%-ban b�r�t�ltet�st, 13%-ban egy�b
sz�vet�t�ltet�st v�gezt�nk, a t�bbi m�t�t �n. helyi m�t�t volt, �t�ltet�s
n�lk�l. A b�r�t�ltet�sek nagy sz�m�t az magyar�zza, hogy t�bbnyire s�r�l�s
okozta elv�ltoz�s miatt v�gzik a m�t�tet, a s�r�l�sek pedig a b�rt k�ros�tj�k
el�sz�r. A m�lyebben elhelyezked� sz�vetek - csontok, inak stb. - m�t�ti
helyre�ll�t�sa csak �gy v�gezhet� el, ha gondoskodunk r�la, hogy �p, j�
v�rell�t�s� b�r fedje majd.

A m�k�d�s �s az alak harm�ni�ja

Amikor a hi�nyz� sz�vetet p�toljuk �s helyre�ll�tjuk a m�k�d�st, akkor

rendszerint egyben az alakot is helyre�ll�tjuk. Az emberi test fel�p�t�s�t a
m�k�d�s hat�s�ra �s annak �rdek�ben a c�lszer�s�g jellemzi. Az anat�miai
k�pletek, a testt�jak, a szervek a c�lszer�s�gnek megfelel�en rendez�dtek el, a
testr�szek alakja is zavartalan m�k�d�s�knek megfelel�en alakult ki. Nagyon
szoros �sszef�gg�s van teh�t a m�k�d�s �s az alak k�z�tt. A harmonikus m�k�d�st
szolg�l� alakot tartjuk sz�pnek, azaz norm�lisnak, �pnek. A m�k�d�st zavar�
b�rmely elv�ltoz�s a norm�lis anat�miai alakot is megbontja, teh�t a
helyre�ll�t� m�t�ttel nemcsak a m�k�d�st, de a norm�lis alakot is helyre kell
�ll�tani. A m�k�d�s �s az alak harm�ni�j�nak szeml�ltet�sek�nt most az arc
k�pleteinek m�k�d�s�re hivatkozom. A szem vagy a sz�j b�rmilyen alaki
elv�ltoz�sa, a rajtuk t�madt kicsiny hi�ny vagy ak�r apr� elh�z�d�s stb.
akad�lyozza e k�pletek m�k�d�s�t. A beteg nem tudja a szem�t lez�rni, ami v�gs�
soron vaks�ggal fenyeget. A sz�jon lev� rendelleness�g zavarhatja a
t�pl�lkoz�st. Az orrny�l�sok besz�k�l�se nemcsak torz�t, de a l�gz�st is
g�tolja.
A magyar seb�szet megalap�t�ja, Balassa J�nos, az 1848-as szabads�gharc k�r�li
�vekben m�k�d�tt. Irodalmilag rendk�v�l t�j�kozott l�v�n, nagyon sok �j m�t�ti
elj�r�st vezetett be. Zsenialit�sa azonban els�sorban plasztikai seb�szeti
tev�kenys�g�ben mutatkozott meg. Jelent�s �j m�t�ti elj�r�sok eg�sz sor�t
fedezte fel �s �rta le. Sajnos, magyar (�s elv�tve n�met) nyelven �rt
k�zlem�nyei ismeretlenek maradtak, ez�rt 80-100 �vvel k�s�bb sorra �jra
felfedezt�k m�t�ti elj�r�sait. Akad�miai sz�kfoglal�j�t is �ppen plasztikai
seb�szeti m�t�teir�l tartotta. Balassa minden m�v�ben hirdette, hogy az arcon
v�gzett mindennem� beavatkoz�skor a m�k�d�si szempontok egyen�rt�k�ek a k�lalak
v�ltoz�saival el�rt pszich�s hat�ssal. A helyre�ll�t� m�t�tek nemcsak "�letbeli
javallatk�nt" mer�ltek fel, de hat�sukban ugyanolyan fontos "az emberi �rz�s �s
ked�ly megragad� j�t�konys�ga" - teh�t a m�t�t pszich�s hat�sa -, "a k�lalakkal
egy�tt az illet�nek az emberi m�lt�s�g magasztos �rzet�t visszaszerezv�n".

L�teznek-e csak az alakot szolg�l� m�t�tek?

El�fordul, hogy a m�t�t c�lja kiz�r�lag az alak helyre�ll�t�sa. Ebbe a

csoportba tartoznak p�ld�ul a b�relv�ltoz�sok kiirt�s�t �s p�tl�s�t szolg�l�
m�t�tek, a nagyobb anyajegyek, hegek, tetov�l�sok stb. m�t�ti kezel�se, tov�bb�
az �n. velesz�letett alaki hib�kat korrig�l� m�t�tek. Rendk�v�l neh�z bizonyos
esetekben a fejl�d�si rendelleness�g �s az egyszer� alaki hiba k�z�tt �les
hat�rt vonni. Az egy�n sz�m�ra azonban k�z�mb�s, hogy el�ll� vagy
�sszet�p�r�d�tt f�l�t, g�rbe, lapos orr�t minek nevezz�k. �t az elv�ltoz�s
zavarja, ez�rt k�ri m�t�ti jav�t�s�t.
Az alaki hib�t megsz�ntet� m�t�t �ppen olyan jelent�s lehet, mint a m�k�d�st
helyre�ll�t� beavatkoz�s, mert a beteg szociabilit�s�t �ll�tja helyre, azaz a
t�rsadalomba val� beilleszked�st teszi lehet�v�. Az emberek �rz�kenys�ge saj�t
k�lsej�kkel szemben rendk�v�l v�ltoz�. Van, akit semmif�le torzul�s sem b�nt,
m�st pedig egy minim�lis hiba, apr� heg, p�tty is olyan s�lyosan zavar, hogy
szinte munkak�ptelenn� v�lik. A torzul�s elfogultt�, az elv�ltoz�ssal szemben
t�l�rz�kenny�, emberker�l�v� teheti hordoz�j�t, megronthatja embert�rsaival
kapcsolatait, egy�tt�l�sre alkalmatlann� teheti. A munkak�pess�g-cs�kken�ssel
kapcsolatban k�l�nb�z� m�rt�k� depresszi� is kialakulhat �s nem egy
�ngyilkoss�g is el�fordult m�r emiatt.
Menn�l ink�bb meg�rtj�k az emberi pszich� jelent�s�g�t, ann�l ink�bb tudom�sul
kell venn�nk az ismertetett t�nyeket. De m�g fokozottabban kell figyelembe
venn�nk a pszich�s t�nyez�ket a gyermekekn�l. Bizonyos alaki hib�k a gyermeknek
a t�rsadalomba val� beilleszked�s�t �s egy�ni sors�t egyar�nt zavarhatj�k, s�t
helyrehozhatatlanul elronthatj�k, ez�rt a gyerek megjelen�s�t torz�t� hib�t
felt�tlen�l meg kell oper�lni, miel�tt k�z�ss�gbe, f�leg az iskolai k�z�ss�gbe
ker�lne. Ezekben az esetekben az alaki helyre�ll�t�s c�lja a pszich�s zavar
megel�z�se vagy megsz�ntet�se.
Rem�lem, siker�lt meggy�zn�nk az olvas�t arr�l, hogy a plasztikai m�t�t k�r�s�t
rendk�v�l helytelen a hi�s�gra visszavezetni. Az ilyen probl�m�kkal k�zk�d�
emberek nem felt�nni akarnak a m�t�t eredm�ny�vel, hanem ellenkez�leg, att�l a
felt�n� jelt�l akarnak megszabadulni, amely �ket a t�bbiekt�l megk�l�nb�zteti.
Az alaki helyre�ll�t�st megval�s�t� m�t�tet azonban gyakran eg�szs�gi k�rosod�s
megsz�ntet�se c�lj�b�l v�gezz�k. A hatalmasra n�tt kebel vagy a k�t�nyszer�en
lel�g� hasfal ugyanis nemcsak eszt�tikai h�tr�ny, m�s kellemetlen jelens�gekkel
is t�rsul �ltal�ban.
Olykor a "szakm�ban marad�s" �rdek�ben k�rnek plasztikai m�t�tet.
A sz�n�szeken, el�ad�m�v�szeken k�v�l pedag�gusok, �gyint�z�k vagy el�ad�k
sz�m�ra is fontos lehet valamely torz�t�, zavar� alaki hiba megsz�ntet�se.
Kapitalista k�rnyezetben egyenesen a l�tfenntart�st biztos�tja a kozmetikai
m�t�t, hiszen �reged� alkalmazottakat nem sz�vesen foglalkoztatnak.
A kultur�lis �s civiliz�ci�s szint �lland� emelked�se k�vetkezt�ben a
szocialista t�rsadalomban az egy�n eszt�tikai �rz�k�nek fokoz�d�s�t is
term�szetesnek kell tekinten�nk. Az ilyen ir�ny� m�t�ti ig�nyeket az
orvostudom�nynak �ppen�gy ki kell el�g�tenie, mint b�rmely m�s, t�rsadalmilag
jogosult ig�nyt.

Mit tekint sz�pnek a plasztikai seb�sz?

Azonfel�l, hogy orvosi javallat�t, illet�leg ellenjavallat�t m�rlegeli, a

plasztikai seb�sznek kell hat�roznia abban, hogy indokolt-e valamely eszt�tikai
jelleg� m�t�t elv�gz�se. Ebb�l a szempontb�l rendk�v�l fontos sz�m�ra, hogy
k�pes legyen a "sz�p" fogalm�nak meg�t�l�s�re. Az emberi test sz�ps�g�re
vonatkoz� felfog�sok azonban koronk�nt, f�ldrajzi helyenk�nt, t�rsadalmi
rendszerenk�nt v�ltoznak. (Gondoljunk csak arra, hogy valamikor Egyiptomban, a
polin�ziai szigeteken, s�t Eur�p�ban m�g a koponya m�vi alak�t�s�val is
foglalkoztak - �l� embereken - mert egy bizonyos koponyaform�ban l�tt�k a
"magasabbrend�s�g" kifejez�s�t. A tetov�l�s is a d�sz�t� elemek jelent�s�g�t
bizony�tja.)
Hogy mennyire m�s �s m�s k�l�nb�z� korokban �s k�l�nb�z� n�pekn�l a "sz�p"
fogalma, arra vonatkoz�an egy �rdekes p�ld�t eml�tek meg.
Amikor a koreai magyar k�rh�zba �rkeztem, 1951-ben, azzal a c�llal, hogy a
h�bor�s s�r�ltek seb�szeti ell�t�s�ban seg�tsek, sz�momra mindm�ig maradand�
�lm�ny r�szese voltam. Az orvosi ell�t�sra v�rakoz� sok-sok beteg k�z�tt egy 18
�ves di�kl�ny is volt, akit �pol�n�i tev�kenys�g k�zben bombaszil�nk �rt �s
s�rtett meg a homlok�n. A s�r�l�s k�vetkezt�ben orrcsontja �s a homlokcsont
vele �rintkez� r�sze teljesen hi�nyzott. K�t szeme k�z�tt h�velykujjat befogad�
m�ly g�d�r t�tongott. A m�t�t el�tt napokig tanulm�nyoztam a koreaiak
arcszerkezet�t, arcuk jellegzetes �s nagyon sz�p fel�p�t�s�t. Csak ezut�n
mertem elv�gezni a m�t�tet.
A hi�nyt a cs�p�csontb�l vett csontdarab �t�ltet�s�vel p�toltam. amelyet
megfelel� alak�ra faragtam be�ltet�s el�tt. Egy h�ttel a m�t�t ut�n k�vetkezett
be a nagy pillanat: a k�t�s elt�vol�t�sa. Nagyon meg�r�ltem, amikor a
zavartalan gy�gyul�s folyamat�t �szleltem �s meggy�z�dhettem a koreai l�ny
arc�nak t�k�letes helyre�ll�t�s�r�l. Hogy �r�m�met megosszam betegemmel, t�kr�t
adtam a kez�be, hogy velem egy�tt �r�lj�n az eredm�nynek. �r�m helyett azonban
hirtelen heves s�r�sba t�rt ki. Nagyon sok�ra siker�lt annyira megnyugtatni,
hogy h�pp�gve �s szipogva elmondhatta, mi�rt fakadt s�rva: � azt rem�lte, hogy
eur�pai orrot csin�lok neki.
M�SORVEZET�:
A k�rd�sek �s a kimer�t� magyar�zatok ut�n Don�th Antal doktor a
vizsg�l�szob�ba k�rte a vend�geket, hogy m�t�t el�tt bemutassa a beteget.
DR. DON�TH ANTAL:
A vizsg�l�asztalon fekv� fiatalember kilenc h�nappal ezel�tt s�r�lt meg,
nagyobb mennyis�g�, savtartalm� anyag fr�ccsent az arc�ba, s�lyos, m�ly,
kiterjedt mar�sos s�r�l�seket okozva. Gyakorlatilag eg�sz arcb�re, �s
nyakb�r�nek egy r�sze is s�lyosan megmar�dott, csup�n a k�t szeme maradt
l�nyeg�ben �pen. Olyan az arca, mintha s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett
volna.
M�SORVEZET�:
Megengedi Don�th doktor, hogy megk�rdezz�k a beteget is?
DR. DON�TH ANTAL:
Tess�k csak, nyugodtan. Kicsit nehezen tud v�laszolni, hiszen sz�j�nak
k�rnyezete is er�sen k�rosodott. De az�rt meg lehet �rteni a besz�d�t.
M�SORVEZET�:
Megengedi, hogy a R�di� nyilv�noss�ga el�tt, a vend�gek jelenl�t�ben feltegy�nk
�nnek n�h�ny k�rd�st?
BETEG:
Nagyon sz�vesen v�laszolok. Az �n �llapotomban minden egy�tt�rz�snek nagyon
�r�l az ember.
M�SORVEZET�:
Nagyon f�jt a s�r�l�s ut�n?
BETEG:
Rettenetes volt, �getett �s szinte elviselhetetlen�l f�jt, de m�gcsak nem is
ny�lhattam a f�j� t�jhoz.
M�SORVEZET�:
Kilenc h�nap alatt belet�r�d�tt-e, megb�k�lt-e m�r az �llapot�val?
BETEG:
Nagyon neh�z v�laszolnom erre. Ha t�k�rbe n�zek, elsz�rny�lk�d�m. De itt
orvosaim �s �pol�im nagyon meg�rt�ek velem �s napr�l-napra tapasztalom, hogy
betegt�rsaimon sikeres m�t�teket v�geznek. Nagyon b�zom Zolt�n professzor
tud�s�ban �s j�indulat�ban. �nmagamon is, szinte napr�l napra, �rz�kelek
valamifajta javul�st. �gy �rzem, m�r nem teljesen rem�nytelen, nem kil�t�stalan
a helyzetem.
M�SORVEZET�:
Nyugodtnak l�tszik.
BETEG:
Tudom, hogy neh�z k�t �ra k�vetkezik most r�m. Azt is tudom azonban, hogy a
mostanihoz k�pest �llapotom egyre jobb lesz majd. Sajnos, ez�rt meg kell
szenvednem. Van m�r tapasztalatom a m�t�tekr�l, hiszen nem ez lesz az els�,
ez�rt mondhatom, hogy a legjobb akarattal sem k�pesek az orvosok teljesen
elh�r�tani a kellemetlens�geket. �k is j�l tudj�k viszont, hogy b�zom benn�k.
Azt rem�lem, hogy v�geredm�nyk�ppen, ha nem is olyan �llapotban, amilyenben
eredetileg voltam, a t�rsadalomba ill� emberk�nt juthatok ki majd innen a
k�rh�zb�l. Tudom, hogy a professzor �r is �s minden orvos ezt �gy akarja.
M�SORVEZET�:
Kik agg�dnak mag��rt?
BETEG:
Sz�leim, testv�reim �s az eg�sz rokons�g. Bar�taim is mellettem vannak. 23
�vesen, fiatalon, bizony nagyon r�szorulok egy�tt�rz�s�kre.
M�SORVEZET�:
Mit �zen a hozz�tartoz�knak?
BETEG:
Csak annyit, hogy kitart�s!
A vizsg�l�asztal k�r�l �ll�k m�lys�gesen hallgatnak, maguk el� merednek, vagy
messzen�znek. Az emberi egy�tt�rz�s n�m�tja el �s kov�csolja �ssze �ket.
Mindenki tudja a jelenlev�k k�z�l, hogy ami most k�vetkezik, annak meg kell
t�rt�nnie. Azt is j�l tudjuk, hogy minden egy �rdeket szolg�l: ennek a
fiatalembernek a j�v�j�t, boldogul�s�t, �let�nek j� ir�nyba alak�t�s�t.
Don�th Antal doktor t�ri meg a csendet.
DR. DON�TH ANTAL:
A plasztikai seb�sz feladata beteg�nk eset�ben az eg�sz arc b�r�nek p�tl�sa. Az
els� m�t�tek ennek �rdek�ben m�r megt�rt�ntek. Ez nemcsak eszt�tikai
szempontb�l volt n�lk�l�zhetetlen (arcr�l l�v�n sz�, persze ez is els�dleges
szempont!), de az �letm�k�d�sek �rdek�ben is. Ezek a j�l l�that�, vastag,
szinte p�nc�lszer� hegek sz�rt�sz�ket is tartalmaznak, hiszen nagy r�sz�ket
szak�llas fel�letek k�pezik. A sz�rt�sz�k k�v�lr�l a heged�s k�vetkezt�ben
lez�r�dtak, �s �gy a sz�r befel� n�tt, ami rettenetes sz�r� f�jdalmakat,
viszket�st v�lt ki. A jobb oldali sz�jzugban lev� h�z�heg miatt a beteg nem
tudja a sz�j�t rendesen kinyitni, �gy t�pl�lkozni is csak nehezen k�pes. De
orvosi szempontb�l azt is meg kell eml�tenem, hogy amennyiben a betegnek m�t�t
miatt p�ld�ul g�pi altat�sra lenne sz�ks�ge, az altat�g�p tubus�t k�ptelenek
lenn�nk l�gcs�v�be bevezetni.
Az arc b�r�nek p�tl�s�ra beteg�nk eset�ben a c�lnak jobban megfelel� b�r a v�ll
�s a mellkas el�ls� felsz�n�nek b�re. Innen vett�k ezt a k�t hossz�, hatalmas
b�rlebenyt, amely pillanatnyilag k�zti �llapotban van.
F�lig m�r �ltala p�toltuk a kimetszett hegeket, a lebenyek nagyobbik fele pedig
most v�r arra, hogy v�gs� feladat�t teljes�tse: a m�g meglev� hegek kimetsz�se
ut�n az arc v�gleges form�j�nak kialak�t�s�t biztos�tsa.
A m�t�tet, m�g miel�tt b�rmihez kezdt�nk volna, megtervezt�k. Pontos m�r�sek,
rajzok alapj�n v�zoltuk fel elk�pzel�seinket arr�l, honnan, hogyan metssz�k ki
a p�tl�sra sz�nt b�rlebenyt, hogyan fordul el az majd megfelel�en az arcra.
Most terveinket megval�s�tjuk.
M�SORVEZET�:
Vajon zavarja-e �n�ket az, ha a r�di�hallgat�k k�pvisel�i is r�szt vesznek
szemtan�k�nt a m�t�ten?
DR. DON�TH ANTAL:
Egy�ltal�n nem zavar. Megszoktuk m�r, hogy t�bben vagyunk jelen a m�t�tekn�l,
hiszen oszt�lyunkon kolleg�k is gyakran fordulnak meg, tov�bbk�pz�s c�lj�b�l.
Sz�vesen l�tjuk �n�ket.
Ezt k�vet�en az orvosok bemosakodtak �s be�lt�ztek a m�t�thez. A r�di�hallgat�k
k�pvisel�i z�ld medikusk�penyeket, csuklyaszer� maszkokat �s seb�szkalucsnikat
h�ztak fel. Azt�n hosszan tart� csend k�vetkezett, mindenki v�rta a m�t�t
megkezd�s�t. Majd Zolt�n professzor invit�l�s�ra bel�pt�nk a m�t� el�ter�be.
Itt Majoros S�ndorn�, f�m�t�sn�, a sterilit�ssal kapcsolatban, n�h�ny j�
tan�ccsal l�tta el a fiatalokat. Mire a m�t�be �rt�nk, m�r Don�th doktor �s dr.
Czeti Istv�n, tudom�nyos munkat�rs, k�szenl�tben �lltak. A m�szerel�shez
T�szegi S�ndorn� m�t�sn� k�sz�lt fel. P�r m�terre a m�t�asztalt�l helyezt�k el
egyik mikrofonunkat, amelyn�l dr. Tak�cs Mih�ly adjunktus helyezkedett el. A
m�t�t elkezd�d�tt.
DR. TAK�CS MIH�LY:
Mind a jelenlev�, mind a r�di�k�sz�l�kekn�l �l� hallgat�kat szeretettel
k�sz�nt�m a plasztikai seb�szeti m�t�b�l.
Mint szakmabeli, megpr�b�lom pontosan visszaadni mindazt, ami itt a
k�vetkez�kben lezajlik majd. Ha egy-k�t, a laikus sz�m�ra �rthetetlen
szakkifejez�st haszn�lok, k�rem, tudj�k be annak, hogy mi orvosok, szakm�nk
nyelvezet�ben tudjuk legk�nnyebben �s legpontosabban meg�rtetni magunkat
egym�ssal. Mi is t�rt�nik most itt? M�t�nk szok�sos m�t�, a m�t�asztalon
beteg�nk hanyattfekv� helyzetben van. Az oper�l� orvos fecskend�t tart a
kez�ben, �rz�stelen�t� folyad�kkal. Egyik kez�vel megcs�pi az arc b�r�t �s
d�rzs�lget�ssel teszi "t�r�k�pesebb�" azt a b�rfel�letet, ahol az els�
t�sz�r�st ejti majd. K�zben �lland� kapcsolatban van a beteggel, mindig mondja,
hogy a k�vetkez�kben mit fog �rezni, �s mi is t�rt�nik vele voltak�ppen. A
m�t�tet teh�t helyi �rz�stelen�t�sben v�gzik el. Figyeli a beteget, az el�zetes
megbesz�l�s szerint k�veti a beteg mindenf�le jelz�s�t. Ugyanakkor azt is
l�tjuk, hogy a t�sz�r�sra a tov�bbiakban a beteg m�r nem reag�l, teh�t nem okoz
f�jdalmat neki. A seb�sz a besz�r�s hely�n v�gzi a k�vetkez� behatol�st is, �s
a m�r �rz�stelen�tett ter�let fel�l halad az �rz�stelen�tetlen arcr�szletek
ir�ny�ba.
DR. DON�TH ANTAL:
Sanyi, k�rem, figyeljen most, �s sz�ljon ha sz�r�st �rez.
BETEG:
Igen, �rtettem. Sz�lni fogok.
DR. TAK�CS MIH�LY:
Most az operat�r az �rz�stelen�t�s befejez�se ut�n egy t� seg�ts�g�vel
ellen�rzi, hogy a m�t�t ter�let�n be�llt-e a teljes �rz�stelens�g. Az
�rz�stelen�t� folyad�k csak a f�jdalom�rz�kel�st sz�nteti meg, a h�z�-nyom�
�rz�sek a m�t�t sor�n v�gig megmaradnak.
Ha ilyen h�z��rz�sek k�vetkeznek, el�zetesen sz�lnak a betegnek. Hiszen az
egy�ttm�k�d�s l�nyege az, hogy k�telyek n�lk�l tudja, mi k�vetkezik a h�tralev�
id�ben. Most v�gzik el a bemetsz�st. J�l megfigyelhet�, hogy a penge egyetlen
metsz�ssel hatol �t a b�r r�tegein.
DR. DON�TH ANTAL:
Ha a legkev�sb� is f�j, Sanyi, r�gt�n sz�ljon, azonnal tudok seg�teni,
semmilyen f�jdalmat nem kell elt�rnie.
DR. TAK�CS MIH�LY:
Nagyon fontos, hogy a szike ne id�zzen el� sz�vetk�rosod�st, a legcsek�lyebb
m�rt�kben sem. Csipeszt �s egy�b fog�eszk�zt ez�rt nem alkalmaznak,
megel�z�sk�ppen a v�rz�st okoz� ereket rendk�v�l finom m�szerekkel fogj�k le,
nagyon finoman, hogy k�m�lj�k a k�rnyez� zs�r- �s k�t�sz�vetet. Az ereket
egysz�las m�anyagfonallal k�tik le.
M�SORVEZET�:
Most, a m�t�t k�zep�n, megk�rdezhetj�k-e a betegt�l, hogy �rez-e valamit?
BETEG:
Most semmif�le f�jdalmat nem �rzek, csak a legelej�n, az injekci� t�sz�r�s�t
�reztem.
DR. TAK�CS MIH�LY:
A v�rz�scsillap�t�s ut�n a mellkasi lebeny lev�laszt�s�nak hely�t z�rj�k. Ezt
�n. tovafut� varrattal val�s�tj�k meg. Ennek az a l�nyege, hogy a seb k�t
v�gpontj�n a felsz�nre kivezetett fonal a seb eg�sz hossz�ban a felsz�nnel
p�rhuzamos cs�kban halad v�gig, k�zel�ti a k�t sebsz�let egym�shoz, �gy
biztos�that� hogy a seb m�ly�ben ne maradjanak holt �regek, se idegen anyag, a
varratok pedig k�nnyen elt�vol�that�k. El�ny�k m�g az is, hogy a seb felsz�n�n
sem lesz varr�snak l�that� nyoma. Egyed�l csak a hegvonal l�that� majd. A
varrathoz egysz�las, rendk�v�l s�ma felsz�n�, sz�vetbar�t m�anyagb�l k�sz�lt
fonalat haszn�lunk. �n�k enn�l a m�t�tn�l fekete sz�n� varratokat l�tnak. A
sz�n a fonalvastags�got is jelzi a seb�sz sz�m�ra. A b�r �s a sz�vetek meg�v�sa
�rdek�ben a varr�sn�l sem haszn�lnak sem fog�t, sem csipeszt. Igen �les, igen
finom horgokat �s kamp�kat l�thatnak a seb�sz �s az asszisztens kez�ben.
DR. DON�TH ANTAL:
T�l vagyunk a nehez�n. Lefejtett�k a hatalmas hegp�nc�lt az arcr�l �s most m�r
a b�rt is p�toltuk.
DR. TAK�CS MIH�LY:
Ezut�n a k�t�seket helyezz�k fel a m�t�ti ter�letre, v�delmet biztos�tva a
gy�gyul�shoz. N�h�ny nap m�lva, az �tk�t�skor m�r tudni fogjuk, mik�ppen
siker�lt a m�t�t. Eddig minden rendben van, rem�lj�k, hogy �gy lesz az a
tov�bbiakban is!

M�v�szet vagy tudom�ny?

A m�t�ti benyom�sok ut�n, Zolt�n J�nos professzor dolgoz�szob�j�ban folytatjuk

tov�bb a besz�lget�st. Kiben milyen gondolatokat �bresztett a plasztikai m�t�t,
ilyen eg�szen k�zelr�l? - tette fel a k�rd�st a m�sorvezet�.
KOV�CS R�ZSA:
El�sz�r borzalmas volt a l�tv�ny. Nem tudtam elk�pzelni, hogy milyen sz�rny� is
egy ilyen m�t�t. Itt v�r volt, itt m�ly v�g�sokat v�geztek �s egy ember arc�t
szinte teljesen leny�zt�k.
DROZDIK ORSOLYA:
A f�iskol�n mi szinte naponta kapcsolatban vagyunk az emberi testtel, aktokat
rajzolunk, anat�mi�t tanulunk, de az, hogy az emberi testet felnyitj�k �s �gy
bel�lr�l is l�that�, ez nagy �lm�ny volt.
ANDOR ANDR�S:
Alkotni, k�l�nb�z� form�kat l�trehozni, megszokott dolog sz�munkra, �lettelen
anyaggal. De az, hogy �l� anyaggal ilyen magabiztosan �s impoz�ns f�l�nnyel
dolgoztak, b�ntak az orvosok, megd�bbent�, prec�z, begyakorlott mozdulatsorokat
l�ttam az eg�sz m�t�t alatt. Mindezt nagyon felemel� �rz�s volt l�tni.
DROZDIK ORSOLYA:
Baconra is gondoltam, aki m�v�ben - az idegrendszer �llapot�ra, a pszich�s
k�ts�gbees�sre utalva - b�rtelen�l, b�r�t�l megfosztva �br�zolta az embert. Egy
m�v�sz sose ny�l hozz� k�zvetlen�l az emberi testhez, m�g a tapint�sig sem �ri
el a b�r�t, de ha ezt egy m�sik ember, jelen esetben a plasztikai seb�sz,
megtette, rendet is teremt egyben, egy rendszert a megk�zel�t�sben.
M�SORVEZET�:
Esz�be jutott-e �nnek a m�t�t alatt, hogy mi lesz a sorsa ennek a
fiatalembernek, mi lesz a j�v�je?
DROZDIK ORSOLYA:
Eszembe jutott! B�r a j�v�je fel�l nincsen k�ts�gem. Aki ilyen b�tran k�pes
volt elviselni a m�t�t tort�r�j�t, az k�pes lesz �tv�szelni az �let minden
neh�zs�g�t. Efel�l teh�t nyugodt vagyok. De az eszembe jutott a m�t�t alatt,
hogy forrad�s lesz az arc�n, �s azt latolgattam magamban, hogy hol lesz ez a
forrad�s. Avagy egy�ltal�n lesz-e? Az �letben biztosan fogok vele tal�lkozni,
mert olyan m�lyen �l bennem az arca, bizony�ra sok sebes arc� emberi arc m�g�tt
fel fogom ismerni �t, vagy megpr�b�lom felismerni.
P�LMAI GYULA:
A m�t�t alatt egy ismeretlen, eddig soha nem �rzett szorong�s gy�t�rt, am�g a
beteg ki nem mondta, hogy nem �rez f�jdalmat. Ezt csak neki tudtam elhinni.
Pedig l�ttam, hogy egyetlen izma sem rezd�lt meg, mikor belev�gott a szike.
M�sik megr�z� �lm�nyem pedig az, hogy ilyen k�zelr�l, ilyen k�zzel foghat�an
m�g sohasem tapasztaltam, milyen nagy sz�ks�g van az embers�gre, az oly sokszor
elkoptatott, de ezekben a pillanatokban olyan gy�ny�r� sz�pnek, olyan
hatalmasnak, olyan mindny�junkat �tfog�nak t�n� hum�numra. A beteg �s az orvos
k�zt olyan emberi kapcsolatot �szleltem, amir�l eddig nem is tudtam, hogy
l�tezhet. K�zben megfogalmaztam egy k�rd�st is. Vajon a plasztikai seb�szetben
van-e olyan m�t�t, amire �ll az a kifejez�s, hogy rutinm�t�t?
P�SZTORI FERENC:
K�rdezem, hogy vajon a betegen milyen form�ban maradnak vissza a sebek, hegek?
DR. ZOLT�N J�NOS:
Benyom�saik, k�rd�seik rendszerez�s�ben megpr�b�lok valamif�le logikai
sorrendet k�vetni. Kezdem a beteg sors�val. Az arcon �gynevezett eszt�tikai
egys�geket k�l�nb�ztet�nk meg (de ezzel semmik�ppen sem akarok az itt lev�
m�v�szek szakm�j�ba kont�rkodni!). Ilyen egys�gek a homlok, az orr, a
pofat�j�k, az ajkak, az �llkulcs, a sz�jfen�k, a nyak. Ezeket mindig �sszef�gg�
b�rdarabbal kell p�tolnunk. Ha nem �gy j�runk el, felt�n� heget kapunk. Heged�s
n�lk�l term�szetesen nem gy�gyul az oper�lt fel�let. Valami nyoma mindig marad.
De nek�nk az a t�rekv�s�nk, hogy ezt a maradand� nyomot min�l kev�sb� felt�n�v�
alak�tsuk. A heged�st ez�rt lehet�leg term�szetes red�kbe, r�ncokba, min�l
kev�sb� felt�n� helyekre pr�b�ljuk terelni. Egy beteg k�p�t d�nt�en az
hat�rozza meg, hogy a testfelsz�nen milyen ir�nyban helyezkedik el. Ugyanolyan
m�t�t eredm�nye lehet v�kony, puha, ide�lis heg, de az erre mer�leges ir�nyba
elhelyezked� metsz�s ut�n m�r vastag, dudoros, felt�n�en kiugr�, cs�nya heg
keletkezik. Mindezek figyelembev�tel�vel a mi beteg�nk eset�ben j� egy �v
eltelt�vel, amikor az �t�ltetett b�rbe nemcsak az erek, de az idegek is
belen�ttek, �s az �rz�se helyre�llt, lesz l�that� munk�nk eredm�nye. Akkorra
ugyanis, a mimikai izmok m�k�d�s�nek hat�s�ra, meg is puhul az �t�ltetett b�r
�s kialakulnak rajta az arc jellegzetes red�i. Beteg�nk megszokja �s elfogadja
�nmag�t, �s elfogadja, befogadja �t a k�rnyezete is.
Nagyon �rdekesek voltak a megjegyz�sek a t�r�k�pess�gre, a fegyelmezetts�gre
vonatkoz�an. Mi nem csup�n k�t alakelemmel, a form�val �s a m�k�d�ssel
dolgozunk. Harmadikk�nt messzemen�en figyelembe vessz�k az emberi pszich�t is.
Mi nem puszt�n anyaggal dolgozunk, hanem emberrel. �t-hat �ves gyerekekkel
ugyan�gy j� kapcsolatot �p�t�nk ki, �s tartunk. Ilyen m�t�tet is helyi
�rz�stelen�t�sben v�gz�nk, ha a kiterjed�s nem teszi sz�ks�gess� az altat�st.
Hogy vajon van-e plasztikai seb�szetre rutinm�t�t? Ez a k�rd�s a seb�szet
eg�sz�re vonatkozik persze, de a saj�t szakm�mban azt �ll�tom, hogy nincs k�t
egyforma m�t�t. Mindegyiket egy�nileg kell tervezn�nk �s v�grehajtanunk.
Az emberi test form�j�nak megv�ltoztat�sa bizonyos m�rt�kig hasonl�t a szobr�sz
tev�kenys�g�hez. A plasztikai seb�szetet illetik is az "�l� emberi test
szobr�szata" kifejez�ssel. Ezzel kapcsolatban egyik amerikai szerz� azt
aj�nlotta cikk�ben, hogy a plasztikai seb�sz, ha p�ld�ul orrm�t�tet v�gez,
�ll�tson be maga mell� egy norm�lis, ide�lis orr� egy�nt, �s azt mint modellt
tekintse az oper�lt orr megform�l�sakor. Ezt t�lz�snak tal�lom. De ugyan�gy
t�lz� az az ir�nyzat is, amely m�rtani tev�kenys�gg� igyekszik lesz�k�teni a
plasztikai m�t�tet. A m�rtani sz�m�t�sok m�g olyan nagyszer� m�v�sz kez�ben sem
vezettek sikerre, mint Leonardo da Vinci.
Az emberi test form�i ugyanis nehezen k�nyszer�thet�k bele m�goly raffin�lt
k�pletbe is. Annyi azonban biztos, hogy a plasztikai seb�szet t�rt�nete e
szakma m�vel�inek m�v�szi elhivatotts�g�t is bizony�tja. K�z�l�k sokan
kiemelked� fest�m�v�szek voltak. Azt hiszem, hogy ez az ihlet�s sokat seg�t az
egy�ni megold�sok keres�s�ben. V�g�l is, mi az igazs�g ebben a k�rd�sben? Az,
hogy a plasztikai seb�szet az orvostudom�ny egyik operat�v �ga, �s minden
mozzanat�ban els�sorban tudom�ny. Olyan m�t�ti szakma ez, amelynek
elsaj�t�t�s�hoz m�lyrehat� seb�szeti, anat�miai, �lettani �s m�s orvosi
ismeretek f�ggv�nye, a menn�l t�k�letesebben elsaj�t�tott m�t�ti technika
mellett. A plasztikai seb�szet teh�t tudom�ny, fejl�d�s�t pedig nem a technikai
�jdons�gok, felfedez�sek viszik el�bbre, hanem a m�lyebb �lettani �sszef�gg�sek
felismer�se, ez teszi lehet�v� az �lettani t�rv�nyeknek jobban megfelel�, a
betegs�gek, elv�ltoz�sok okait jobban megk�zel�t� �s a szervezet eg�sz�hez
alkalmazkod� m�t�tek, kezel�si elj�r�sok bevezet�s�t.

Milyen jellemz� esetekben k�rnek plasztikai m�t�tet?

M�t�teink gyakori helye a k�z. Sokszor v�gz�nk k�zm�t�tet fejl�d�si

rendelleness�g miatt. �sszen�tt ujjakr�l, vagy kell�en ki nem fejl�d�tt
ujjakr�l, esetleg "�ri�s ujj"-r�l tal�n m�r mindny�jan hallottak. A k�zen
v�gzett m�t�tek t�rsadalmilag rendk�v�l fontosak. A k�z haszn�lhat�s�ga
nagym�rt�kben eld�nti az ember munkak�pess�g�t. Ez�rt mi nagyon fontosnak
tal�ljuk, hogy mind a s�r�l�s, mind a fejl�d�si rendelleness�g elh�r�t�s�val
lehet�v� tegy�k a k�z haszn�lat�t. A k�z, de az arc, a koponya csontjainak
p�tl�s�ra, csont�t�ltet�s v�gett is j�nnek hozz�nk betegek. A bord�b�l vett
porcot haszn�ljuk fel az orr �s a f�lkagyl� p�tl�s�n�l. El�fordul, hogy �gy
sz�letnek gyermekek, hogy egyik f�lkagyl�juk teljesen hi�nyzik. Ez esetben
bonyolult m�t�ti sorozattal kell kialak�tanunk ezt a nagyon finom szerkezet�
k�pletet, �s tart�s�hoz porcot kell �t�ltetn�nk. A mozg�sok helyre�ll�t�sa
c�lj�b�l izmot, inat is �t�ltet�nk.
Az izmokat bor�t� rostos lemezt a hasfal p�tl�s�ra haszn�ljuk fel, ezt p�ld�ul
hatalmas hasfali s�rvm�t�tekkel kapcsolatban v�gezz�k. Ha a tart�s�t elveszti a
hasfal, nagy lemezben �ltetj�k �t a b�ny�t, illet�leg a b�r m�lyebb r�teg�t
k�pez� irh�t. El�fordul p�ld�ul, hogy az arc zs�rsz�vete valamilyen betegs�g
k�vetkezt�ben k�rosodik, �s ez esetben az arc bes�pped. Ilyenkor a forma
helyre�ll�t�s�ra zs�rsz�vetet �ltet�nk �t.
Term�szetesen legt�bb esetben b�rt �ltet�nk �t. A plasztikai seb�szeti kutat�s
�j b�r�t�ltet�si elj�r�s kidolgoz�s�n f�radozik. Dr. Farkas J�zsef f�orvos,
tudom�nyos munkat�rsam, t�j�koztatja most �n�ket e kutat�sok �jdons�gair�l.

B�r�t�ltet�s mikro-�rvarratokkal

DR. FARKAS J�ZSEF:

A leg�jabb kutat�sok lehet�v� teszik, hogy egyetlen m�t�t sor�n a zs�rral is
al�p�rn�zott b�rt �ltess�k �t. Ehhez a m�t�thez mikroszk�pot vesz�nk ig�nybe.
Az �t�ltet�s hely�n mikro-�rvarratokkal egyes�tik az ereket �s �gy a
t�panyagell�t�s teljes eg�sz�ben megval�sul. A megfelel� oxigeniz�ci� �s a
kell� t�pl�l�k biztos�t�sa k�vetkezt�ben az �j helyen a b�r t�k�letesen
funkcion�l. Ezt a m�dszert egy ausztr�l seb�sz tette k�zz� �s alkalmazta
sikerrel. Ma m�r vil�gszerte elterjedt. A m�t�thez a mikroszk�pon k�v�l
hajsz�ln�l v�konyabb fonal �s nagyon finom m�szerek sz�ks�gesek. Haz�nkban
1974-ben a p�csi idegseb�szeti klinik�r�l jelent meg k�zlem�ny egy mm-es �s
ann�l kisebb �tm�r�j� erek sikeres egyes�t�s�r�l egy agym�t�t kapcs�n. Mi
�llatk�s�rleten gyakoroljuk be ezt a m�dszert, melynek menet�t be is mutatom
�n�knek.
DR. ZOLT�N J�NOS:
Plasztikai seb�szeti oszt�lyunk, amint l�tt�k, a betegell�t�s mellett
tudom�nyos kutat� tev�kenys�get is folytat. Sz�ks�gesnek tartom annak
megeml�t�s�t is, hogy oktat� tev�kenys�get �s szakmai tov�bbk�pz�st is
folytatunk. Err�l Rito�k L�szl� f�orvos ad �n�knek r�vid t�j�koztat�t.
DR. RITO�K L�SZL�:
Az Orvostov�bbk�pz� Int�zet rendez�s�ben a seb�szet valamennyi �g�b�l fogadunk
�rdekl�d�ket. Az a tapasztalatunk, hogy egyre nagyobb az �rdekl�d�s a
plasztikai seb�szet ir�nt. Tov�bbk�pz�s�nk egyik t�m�ja a sz�vet�t�ltet�s, �s
f�leg a b�r�t�ltet�s, amelynek oktat�s�t az�rt tartjuk fontosnak, mert ismerete
�s alkalmaz�sa n�lk�l a seb�sz �ltal�ban, de k�l�n�sen a baleseti seb�sz, nem
v�gezheti munk�j�t korszer�en. A baleset sor�n elpusztult b�r menn�l kor�bbi
p�tl�s�nak fontoss�ga k�zismert. M�g p�ld�ul valaki, egy k�zleked�si baleset
sor�n a l�bsz�r�t �r� b�rhi�nyt szenved, azonnal vagy n�h�ny nap m�lva p�tolva
a b�rt, az illet� n�h�ny h�t eltelt�vel j�r�k�pes, �s munkak�pes lesz. Ha ezt
nem teszik meg idejekor�n, a hatalmas seb elgennyed, �s feltisztul�sa,
begy�gyul�sa hossz� h�napokat vesz ig�nybe. Az �gy l�trej�v� vaskos heg
f�jdalmas, a j�r�st akad�lyozza, r�videbb-hosszabb k�nl�d�s ut�n a beteg
m�giscsak plasztikai m�t�tre k�nyszer�l. K�zben legal�bb k�t �vre kiesik a
munk�b�l, aminek k�vetkezm�nye - gondolom - egy�rtelm�. Alig k�t-h�rom �vtizede
a baleset sor�n b�r�t�l megfosztott l�bsz�rat egyszer�en amput�lt�k, �s �gy a
s�r�lt eg�sz �let�re rokkant lett.
K�rh�zunkban a plasztikai seb�szeti munka 1953-ban vette kezdet�t, amikor a
baleseti seb�szeti oszt�ly keret�ben n�h�ny �gyat biztos�tottak erre a c�lra.
M�sf�l �v m�lva l�tes�lt, jelenlegi hely�n �s jelenlegi �gyl�tsz�m�val, az
�n�ll� oszt�ly. Oszt�lyunk orsz�gos jelleg� int�zm�ny, melyet a katona- �s a
polg�ri betegek egyar�nt ig�nybe vehetnek. Gyakran kezel�nk k�lf�ldi betegeket
is. Az elm�lt 20 �v alatt t�bb, mint 15 ezer beteget gy�gy�tottunk. Jelenleg
�vente �tlagosan t�bb, mint 1000 m�t�tet v�gz�nk. M�t�teink 57%-a k�zm�t�t.
Rendszeres konz�li�rusi �s kollabor�ci�s kapcsolatban vagyunk t�z budapesti
klinik�val, hat orsz�gos int�zettel �s tizenhat k�zk�rh�zi oszt�llyal. Ez
�sszesen tizenk�tf�le szakm�t jelent. A ritk�bban, sz�rv�nyosan konz�lium
c�lj�b�l felkeresett int�zm�nyek sz�ma term�szetesen m�g nagyobb, �s nincs
olyan vid�ki, f�leg egyetemi v�ros, ahol ne v�gezt�nk volna - megh�v�sra -
m�t�tet. Oszt�lyunk, megalakul�sa �ta, rendszeres tudom�nyos munk�t v�gez.
Ennek k�t fontos alapm�velete az irodalom gy�jt�se �s a beteganyag, illetve a
beavatkoz�sok dokument�ci�j�nak biztos�t�sa. Eseteinket fekete-feh�r �s sz�nes
f�nyk�pekkel dokument�ljuk, tudom�nyos �s oktat�si felhaszn�l�s c�lj�b�l. A
tudom�nyos munk�ban nemcsak az orvosok, hanem a k�z�pk�derek is r�szt vesznek.
Tudom�nyos munk�nk eredm�nyek�nt eddig 16 k�nyv �s 132 k�zlem�ny jelent meg. Az
oszt�ly orvosai sz�mos el�ad�st tartottak nemzetk�zi kongresszusokon, hazai
nagygy�l�seken, tudom�nyos �l�seken, tov�bbk�pz� tanfolyamokon.
1961 �ta az Orvostov�bbk�pz� Int�zet rendez�s�ben egy�ni �s 25-30-as l�tsz�m�
csoportos tov�bbk�pz� oktat� munk�t v�gz�nk. Meghat�rozott tematika szerint
el�ad�sokat, betegbemutat�sokat, k�t�z�si bemutat�kat, m�t�ttervez�si
demonstr�ci�kat, tov�bb� telev�zi�n k�zvet�tett m�t�teket �s filmvet�t�seket
kapnak a hallgat�k. A tov�bbk�pz�seken az orsz�g minden r�sz�b�l, els�sorban
�ltal�nos seb�szeti, baleseti seb�szeti, de m�s m�t�ti szakm�k szakorvosai is
r�szt vesznek. 20 �v alatt eddig 472 hazai szakorvos vett r�szt tov�bbk�pz�sen.
Sz�p sz�mmal keresnek fel minket, r�videbb-hosszabb id�re, k�lf�ldi orvosok is.
Az elm�lt �vben m�r vid�ken, Miskolcon is rendezt�nk tov�bbk�pz� tanfolyamot.
A vend�gl�t�k v�laszait k�vet�en csup�n egyetlen k�rd�sre reklam�ltak a
vend�gek v�laszt: mikor lesz tansz�ke a plasztikai seb�szetnek Magyarorsz�gon?
DR. ZOLT�N J�NOS:
Az eg�sz vil�gon, minden�tt m�k�dik m�r plasztikai seb�szeti tansz�k az
orvostudom�nyi egyetemeken. K�zvetlen k�rnyezet�nkben, szomsz�dainkn�l is
l�teznek plasztikai seb�szeti tansz�kek. Ez szakm�nk elismerts�g�re utal. M�ris
kijelenthetem, mindent�l f�ggetlen�l, hogy a K�zponti Katonai K�rh�z plasztikai
seb�szeti oszt�lya sz�vesen l�tja az �rdekl�d�ket, legyenek azok ak�r
tov�bbk�pz�sre jelentkez� kolleg�k, ak�r betegek. Tapasztalatainkat az�rt is
k�zkinccs� k�v�njuk tenni, mert ezeket a seb�szet valamennyi �g�ban
hasznos�tani lehet.

AM�G AZ ANYAGB�L GY�GYSZER LESZ

L�tott-e m�r a kedves Olvas� sokholdas, egybef�gg� vir�gtengert? El tudja-e

k�pzelni a sud�r sz�rakon, h�naljig ny�l� vir�gf�z�reket? Ha ilyet m�g nem
l�tott, �s arrafel� j�r, felt�tlen�l n�zze meg a Kalocsa k�zel�ben lev� Miske
k�zs�g gy�gyn�v�nyt�bl�it. E r�di�ad�s szak�rt�i: dr. Vizy E. Szilveszter, a
Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Gy�gyszertani Int�zet�nek docense �s dr.
Zombori J�zsef, a Gy�gyszeripari Ellen�rz� Laborat�rium vezet�je, tov�bb� a
szerkeszt�, a szak�rt�k a miskei M�rcius 15. Tsz-ben, a gy�gyn�v�nyf�ldeken
kezdt�k az adatgy�jt�st. Ez a sz�vetkezet hetedik esztendeje termeli a
digit�liszt, a sz�vgy�gyszerek egyik legfontosabb alapanyag�t. Ag�cs Istv�n
tsz-eln�k, �ltal�nos mez�gazdas�gi m�rn�k �s egyben �zemgazdas�gi szakm�rn�k,
munkat�rsaival, Andr�s S�ndor vezet� mez�gazd�sszal �s Miskolczi J�nos
eln�khelyettes kert�szm�rn�kkel fogadtak �s kalauzoltak benn�nket. Elmondt�k,
hogy ezt a nagyon fontos gy�gyszeralapanyagot a K�b�nyai Gy�gyszergy�rba
sz�ll�tj�k, ott dolgozz�k fel. 1974-ben 300 tonna sz�raz digit�lisz tartalm�
n�v�nyt sz�ll�tottak el �tad�s v�gett. 0,8-1,5 g/kg volt a hat�anyag-tartalom
az �tadott n�v�nyben.
AG�CS ISTV�N:
Misk�n is, de a szomsz�d k�zs�gekben is, hagyom�nya van a gy�gyn�v�ny- �s
f�szern�v�ny-termel�snek. A majorann�t, bazsalikomot �s borsikaf�vet a mai
tsz-tagok �vtizedek �ta termelik. A h�zt�ji gazdas�gokban ma is nagyon sok
ilyen f�szern�v�nyt termesztenek. A k�zs�g fejl�d�se azt igazolja, hogy j�l
j�vedelmez mind a gy�gyn�v�nyek, mind a f�szern�v�nyek termeszt�se. K�zs�g�nk
lak�inak nem gond az �lelmez�s, ruh�zkod�s.
ANDR�S S�NDOR:
K�t �s f�l hekt�r f�ld�n l�tnak maguk el�tt digitalis lanata gy�gyn�v�nyt.
Ezeket a n�v�nyeket magtermel�sre vetett�k. Mint n�v�ny is sz�p a m�sf�l
m�teres sz�r�, hossz� vir�gf�z�r, gy�sz�vir�gnak nevezik jellegzetes
vir�gform�i miatt. Gy�gy�szati c�lra els� �ves kor�ban a n�v�ny lev�lzet�t
takar�tjuk be, szikkasztjuk, majd megsz�r�tjuk, ha 10-12%-os a v�ztartalma,
b�l�kba rakva t�roljuk. E gy�gyn�v�nnyel kapcsolatos munk�kat kezdetben csak a
tsz-tagok v�gezt�k, nagyon sok gondot jelentett sz�munkra a rendk�v�l
munkaig�nyes pal�nt�z�s, gyoml�l�s, kap�l�s, ez�rt alak�tottunk ki a m�vel�shez
j�l haszn�lhat� speci�lis g�peket. Ma m�r szinte alig ny�l emberi k�z a
n�v�nyhez, a munk�k legt�bbj�t g�ppel v�gezz�k el.

A gy�sz�vir�g �s az emberek

Amikor vissza�rkezt�nk a hat�rb�l, a gy�gyn�v�nyf�ldekr�l, a k�zs�g f�ter�re,

arra voltunk k�v�ncsiak, hogy vajon itt, Misk�n, a digit�lisz term�hely�n, mi
mindent tudnak az emberek err�l a n�v�nyr�l. K�rbej�rt mikrofonunk.
HARMINC �V K�R�LI F�RFI:
Annyit tudok, hogy a digit�liszb�l valamilyen gy�gyszert k�sz�tenek, de hogy
mik�ppen j�rnak el, �s mire haszn�lj�k, azt nem tudom.
NEGYVEN �VES ASSZONY:
Gy�gyn�v�ny, azt biztosan tudom. Azt is mondj�k, hogy koszor�t csin�lnak
bel�le. Lehet, hogy azok a tart�sabb koszor�fajt�k ebb�l k�sz�lnek. Nagyon
sokat dolgoztam a digit�lisszal, rengeteget kap�ltam, tegnap is eg�sz nap a
digit�liszf�ld�n dolgoztam. El is �tkoztuk m�r egy j� p�rszor, mert nem k�nny�
a munka, melyet ig�nyel.
HATVAN �V K�R�LI F�RFI:
�n bizony nem sokat tudok a gy�gyszerekr�l, de nem is akarok r�luk tudni.
Amikor m�r orvoss�got kell az embernek szednie, nem sokat �r az �lete.
Haragszom a gy�gyszerekre! Nem is sokat ettem meg �letemben. Ha f�j a fejem,
ink�bb lefekszem egy r�vid id�re aludni. Ezut�n felfriss�l�k �s elt�nik a
f�jdalom is. Hogy f�jdalomcsillap�t�t vegyek be, olyan nincs.
T�bbek tan�cs�ra kerest�k fel Miske k�zs�g legb�lcsebb asszony�t �s otthon�ban
k�rdezt�k ki, mi mindent tud a gy�gyszerekr�l, gy�gyf�vekr�l? - Szavait
id�zz�k:
"Legjobban ismerem a fodorment�t, mert m�r eg�szen kicsi koromban mentatelepre
j�rtam dolgozni. Nagyon sokat dolgoztunk vele, id�nk�nt mentate�t k�sz�tett�nk
bel�le. H�rsfate�t rendszeresen ittunk, �s egyik legjobb gy�gyszer�nk a
kamillatea volt. Ami�ta termel�sz�vetkezetben dolgozunk, ismerj�k a
digit�liszn�v�nyt is, hiszen nagyon sokat dolgozunk vele. Valamikor a m�sodik
vil�gh�bor� el�tt m�k�d�tt itt a k�rny�k�nk�n egy Franciaorsz�gb�l ideker�lt
pap, p�ter Josztnak h�vt�k. � sz�vbetegs�gekre k�sz�tett
gy�gytea-�ssze�ll�t�st, �s �gy eml�kszem, hogy az � f�vei k�zt is l�ttam
digit�liszt, ahogy most visszaeml�kszem r�. Valami tarackgy�kereket is szedett
hozz�. Emiatt errefel� �gy cs�folt�k, hogy "gazos p�ter". Ingyen adta ezeket a
gy�gyte�kat akkor, amikor a szeg�nyebb embereknek hozz�f�rhetetlen volt a
gy�gyszer. Term�szetesen imaf�ladatot is kiszabott, de �n �gy gondolom, hogy
ink�bb a tea tette meg a hat�st, �s vezetett eredm�nyre. Sajnos, mi itt a
faluban nem sokat tudunk a digit�liszr�l. L�pten-nyomon szidj�k ezt a n�v�nyt,
nem is tudjuk elk�pzelni, hogy honnan sz�rmazik, vagy mik�ppen j�ttek r�
hat�konys�g�ra."
DR. VIZY E. SZILVESZTER:
A piros gy�sz�vir�g �s a gyapjas gy�sz�vir�g, ahogyan a digit�liszt nevezik,
hossz� �vsz�zadok, tal�n �vezredek �ta ismertek. M�r az Ebers-f�le papiruszokon
olvashatjuk, hogy e n�v�ny f�zete, te�ja nagyon j� hat�ssal van olyan
esetekben, ha a l�bakban, a hasban nagyobb m�rt�k� felesleges v�z mutatkozik.
Mi ma m�r tudjuk, hogy e jelens�get a sz�v el�gtelen m�k�d�se id�zi el�.
�vsz�zadr�l �vsz�zadra, csal�dr�l csal�dra n�pi hagyom�nyk�nt �r�kl�d�tt e
gy�gyn�v�ny haszn�lata. K�s�bb azt�n Angli�ban egy VGithering nev� orvoshoz
ment el panasz�val egy id�s asszony. Elmondta az orvosnak, hogy �
gy�sz�vir�gb�l k�sz�tett te�t szokott haszn�lni, �s nagyon j� hat�ssal van
szervezet�re, amikor a sz�ve rosszul m�k�dik. Az orvos kipr�b�lta a n�v�ny
f�zet�t, �s rendk�v�l hat�sosnak tal�lta a sz�vbetegekre. Ez 1785-ben t�rt�nt.
Ma m�r a digit�lisz-n�v�ny haszn�lata vil�gszerte elterjedt, �s a r�szleges
vagy teljes sz�vel�gtelens�gnek szuver�n �letment� gy�gyszerei a n�v�nyb�l
k�sz�lt tablett�k, cseppek, injekci�k. Elmondhatjuk, hogy n�pi b�lcsess�g
fedezte fel ezt a ma m�r n�lk�l�zhetetlen gy�gyszert.
Ezut�n t�bb csal�dot is megl�togattunk Miske k�zs�gben, �s a legt�bb helyen
megtal�ltuk a h�zi patik�k gy�gyszerei k�z�tt a Digoxin, Digitoxin, Izolanid
elnevez�s� digit�liszk�sz�tm�nyeket. K�l�n�s volt, hogy a legjobb
gy�gyszereknek, a leghat�sosabb tablett�knak �ppen ezeket a k�sz�tm�nyeket
tartott�k az emberek, de szinte semmit sem tudtak arr�l, hogy ezekhez az
alapanyagokat �ppen �k termesztik meg. Arr�l sem tudtak semmit, hogy sok milli�
embert tart �letben vil�gszerte az a digit�lisz, amelyet Misk�r�l sz�ll�tanak
el a gy�gyszergy�rba, majd pedig m�s orsz�gokba. �ppen az elmondottak miatt
volt k�l�n�sen hat�sos a k�t tud�s l�togat�sa a faluban, hiszen magyar�zataik
ut�n a szidott �s �tkozott, az embereknek csak munk�t jelent� n�v�ny a figyelem
el�ter�be �s a tisztelet k�z�ppontj�ba ker�lt. Amikor Miske hat�r�t elhagytuk,
arr�l besz�lgett�nk a g�pkocsiban, hogy mennyire sz�ks�ges lenne az emberek
felvil�gos�t�sa munk�juk t�rgy�r�l. Milyen j� �rz�s volt l�tni ahogyan
meg�rtett�k a miskeiek, hogy a n�v�ny, amelyet embert�rsaiknak tov�bbadnak
sz�v�s, neh�z munka gy�m�lcsek�nt, nemcsak a keny�rkereset�k forr�sa, de egyben
�letment� is a t�bbi ember sz�m�ra.

A gy�gyszergy�rban

A K�b�nyai Gy�gyszergy�rban dr. Fekete Gy�rgy, tudom�nyos igazgat�helyettes

fogadott benn�nket. R�vid bemutat� ut�n magyar�zatra k�rt�k a gy�sz�vir�g
gy�gyszergy�ri �tj�r�l. Ezeket mondta:
DR. FEKETE GY�RGY:
N�gy fontos k�sz�tm�ny van, amelyet tabletta, injekci� vagy cseppek form�j�ban
gy�rtunk a digit�liszn�v�nyb�l. Ezek az Izolanid, Digoxin, Acigoxin �s
Digitoxon. A digit�lisz hat�smechanizmusa teljesen tiszt�zott ma m�r. Most k�t
ir�nyban v�gz�nk kutat�sokat. Egyr�szr�l fajtanemes�t�ssel olyan
digit�liszfajt�kat pr�b�lunk el��ll�tani, amelyekben a hat�anyag-tartalom egyre
magasabb. M�sr�szt pedig az itthoni gy�gyszergy�rakban olyan k�sz�tm�nyeket
igyeksz�nk termelni, amelyek a vil�gpiacon a legkeresettebb glikozidokat
tartalmazz�k. Term�szetesen a technol�gi�t is �lland�an t�k�letes�tj�k azzal a
c�llal, hogy a krist�lyos hat�anyagot menn�l olcs�bban, menn�l gazdas�gosabban,
menn�l egyszer�bben tudjuk kivonni a n�v�nyekb�l. Els�sorban mindig az itthoni
gy�gyszerell�t�st igyeksz�nk kiel�g�teni, kis orsz�gunkban azonban nagy gy�r a
K�b�nyai Gy�gyszergy�r, ez�rt er�s az export-orient�ci�nk is. Term�keinknek kis
h�nyada sz�ks�ges csak itthoni felhaszn�l�sra, alapanyag vagy k�sz
specialit�sok form�j�ban azonban a vil�g minden r�sz�be export�ljuk �ket.
Legnagyobb gondunk ma a gy�gyszerekkel kapcsolatban a nemzetk�zi el��r�sok
betart�sa. Ezek ugyanis olyan szigor�ak, hogy egy �j gy�gyszerk�sz�tm�ny
forgalombahozatala t�bb �v id�tartamot, sok-sok ember egy�ttm�k�d�s�t k�veteli
meg. E munk�t pedig mindig rizik� k�s�ri, mert az utols� pillanatban is
kider�lhet a klinikai vizsg�latok eredm�nyek�ppen, hogy valamilyen hiba miatt
le kell venni napirendr�l a gy�rt�st. A legnehezebb dolog egy ilyen d�nt�s
meghozatala.
Palkonyay G�bor, orvostanhallgat�, Vastagh S�ndorn�, r�koshegyi h�ziasszony,
Radn�ti R�bert, a K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad� munkat�rsa, dr. Bedn�r
Attila, a 43. �p�t�ipari V�llalat �zemi vezet� orvosa, orvospszichol�gus
k�pviselt�k a r�di�hallgat�kat. �gy fogalmazt�k meg k�rd�seiket:
PALKONYAY G�BOR:
Szeretn�m, ha megtudhatn� a k�zv�lem�ny, mik�ppen ellen�rzik a gy�gyszereket
Magyarorsz�gon �s milyen szervek hozz�j�rul�sa sz�ks�ges ahhoz, hogy egy
anyagb�l gy�gyszerk�sz�tm�ny, tabletta lehessen.
RADN�TI R�BERT:
Engem f�leg az a pont �rdekel, amikor egy gy�gyszer m�r hatni kezd. Ekkor
ugyanis nemcsak a k�miai �s �lettani hat�sok �rv�nyes�lnek, hanem egy bizonyos
l�lektani �s t�rsadalmi t�nyez� is m�k�dik m�r.
DR. BEDN�R ATTILA:
�n a legk�rosabbnak a m�rt�ktelen gy�gyszerfogyaszt�st tartom. Felt�tlen�l id�t
kell szak�tani arra is, hogy meg�rtess�k az emberekkel a gy�gyszerek vesz�lyes
volt�t is. �s azt, hogy egy bizonyos pontig �ld�sosak a gy�gyszerek, de
t�lfogyaszt�s eset�n m�r kegyetlen, puszt�t� m�rgek is lehetnek.

Gy�gyszerellen�rz�s �s -nyilv�ntart�s

Zugl� k�zep�n, a T�bornok utca 19. sz�m alatt van Budapesten a Gy�gyszeripari
Ellen�rz� Laborat�rium. A r�di�hallgat�k k�pvisel�inek k�rd�s�re itt dr.
Zombori J�zsef, a laborat�rium vezet�je v�laszolt.
DR. ZOMBORI J�ZSEF:
A gy�gyszerek ellen�rz�si helye, m�g kibocs�t�suk el�tt a gy�gyszergy�rak
min�s�gellen�rz� f�oszt�lyai. Itt 50 k�l�nb�z� t�ma keret�ben, t�bb sz�z
k�s�rlet alapj�n ellen�riznek minden kibocs�tand� gy�gyszert. Ezt gy�ron
bel�li. h�zi ellen�rz�snek is nevezhetj�k. R�gt�n hozz�teszem azonban, hogy
minden gy�gyszergy�r igazgat�ja szem�lyileg is felel�s Magyarorsz�gon a gy�rb�l
kiker�l� gy�gyszerek min�s�g��rt. A gy�gyszert�ri k�zpontok gy�gyszerellen�rz�
laborat�riumai v�gzik a k�vetkez� ellen�rz�st. Az itt alkalmazott m�dszerek a
gy�riakhoz hasonl�ak, de �gy a k�tszeres ellen�rz�s egym�st�l f�ggetlen�l
biztos�tott. A gy�gyszerellen�rz�s f�hat�s�ga az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium,
illetve a fel�gyelete alatt m�k�d� Orsz�gos Gy�gyszer�szeti Int�zet. Ez az
int�zet gyakorlatilag a forgalmazand� k�sz�tm�nyeket �vente t�bbsz�r is
megvizsg�lja. Ugyanitt v�gzik a k�lf�ldr�l haz�nkba behozott gy�gyszerek
ellen�rz�s�t is, forgalombahozataluk el�tt. A mi int�zet�nk a Magyar
Gy�gyszeripari Egyes�l�s gy�gyszerellen�rz� laborat�riuma, itt a hazai
gy�gyszergy�rt�s minden egyes�t�tel�t megvizsg�ljuk.
Els�sorban biol�giai ellen�rz�seket v�gz�nk. Fizikai-k�miailag, szerkezetileg
azonos�t�s �s �rtalmatlans�g szempontj�b�l folyik vizsg�latunk, �s esetenk�nt a
hat�anyagok �rt�km�r�s�t is elv�gezz�k. A mi munk�nk az antibiotikumok, a
vitaminok, az inzulin �rt�km�r�se.
PALKONYAY G�BOR:
Az 1967-ben kiadott Magyar Gy�gyszerk�nyv tartalmaz-e �n szerint olyan
gy�gyszereket, amelyek a mai rendk�v�l szigor� el��r�soknak m�r nem felelnek
meg, ha �j gy�gyszerk�nt most pr�b�ln�k bevezetni �ket?
DR. ZOMBORI J�ZSEF:
Biztosan lehetne tal�lni olyan k�zforgalm� gy�gyszert, amely a mai nagyon
szigor� k�vetelm�nyeknek m�r nem felelne meg. K�l�nb�z� bizotts�gok dolgoznak a
hetedik magyar Gy�gyszerk�nyv �ssze�ll�t�s�n.
PALKONYAY G�BOR:
A Gy�gyszerellen�rz� Laborat�rium vizsg�latainak eredm�nyek�ppen tiltottak-e
m�r le nagyobb mennyis�gben el��ll�tott gy�gyszert valamilyen hiba folyt�n?
DR. ZOMBORI J�ZSEF:
A mi munk�nkban mindig az orvosi szempont az els�dleges. Az ember v�delm�t kell
minden k�r�lm�nyek k�z�tt biztos�tanunk. felsorolhatn�k n�h�ny esetet, amikor
nagy mennyis�g� gy�gyszert kellett megsemmis�teni, mert a laborat�riumi
pr�b�kon nem bizonyultak megfelel�eknek. Bemutatom �n�knek most vizsg�lataink
egyik ter�let�t. Egyik laborat�riumunk nyulak felhaszn�l�s�val v�gzi a
vizsg�latokat. Minden anyagot ny�lnak adunk be. Injekci�z�s ut�n h�m�rs�kletet
m�r�nk, �s meg�llap�tjuk, hogy a gy�gyszer l�zkelt�nek bizonyul-e.
Ezt a laborat�riumot pirog�n-laborat�riumnak nevezz�k. Ha valamelyik gy�gyszer
l�zkelt� anyagot tartalmaz, akkor kiad�s el�tt �tdolgozzuk a k�sz�tm�nyt,
ahogyan mi mondjuk: pirog�nmentes�t�st v�gz�nk. Ha ez steriliz�l�ssal vagy
egy�b m�don meg lehet oldani, �jabb ellen�rz�s k�vetkezik. Amennyiben
lehetetlen a pirog�nmentes�t�s, a forgalomb�l kitiltjuk a gy�gyszerk�sz�tm�nyt.
Elmondhatom, hogy nagyon ritk�n fedez�nk fel hib�kat, hiszen a gy�raink
�ltal�ban kiv�l� gy�gyszereket �ll�tanak el�.

Am�g a feh�r porb�l gy�gyszer lesz

Az el�z�ekben azt az utat k�vett�k, amelyen a n�pi b�lcsess�g �ltal felfedezett

n�v�nyb�l az ellen�rz�sek k�l�nb�z� f�zisain �tjutva, gy�gyszer lett. Modern
korunkban a gy�gyszerek el��ll�t�s�nak �jabb m�dj�t is j�l ismerj�k �s
hasznos�tjuk. A vegy�szek kialak�tanak egy eg�szen ismeretlen vegy�letet,
megvizsg�lj�k a hat�konys�g�t �s nagyon sokir�ny� vizsg�lat, ellen�rz�s
v�geredm�nyek�ppen sz�letik meg a gy�gyszer. Az ilyen m�don el��ll�tott
gy�gyszerek �tj�t a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Gy�gyszertani Int�zet�ben
k�vett�k tov�bb. Vend�gl�t�nk, dr. Knoll J�zsef akad�mikus, az int�zet igazgat�
professzora.
DR. KNOLL J�ZSEF:
Az elm�lt �vtizedben, vegy�szekkel szoros egy�ttm�k�d�sben, k�t �j
f�jdalomcsillap�t� vegy�let-csal�dot siker�lt felfedezn�nk. Vizsg�lataink
bizony�tott�k, hogy az egyik �j vegy�let nagyon jelent�s �j tulajdons�gokkal
rendelkezik az eddigi sz�rmaz�kokhoz k�pest. R�ts�gi Gy�rgy, klinikus
munkat�rsam meg�llap�t�sai szerint, 40-szer er�sebb a morfinn�l. A morfinr�l
k�zismert, hogy k�b�t�szer. Ha valaki tart�san szedi, olyan v�ltoz�sok j�nnek
l�tre a szervezet�ben, hogy hozz�szokik a szervezet, elvon�sa s�lyos
t�netcsoportot v�lt ki. Az ilyen egy�n szervezet�re jellemz� a morfinf�gg�s�g,
szakkifejez�ssel �lve morfindependencia. Ezzel egy�tt egyre t�bbet �s t�bbet
ig�nyel a vesz�lyes anyagb�l az illet�. Az elmondottak alapj�n, az orvosnak meg
kell gondolnia, ha morfinsz�rmaz�kot �hajt alkalmazni, amikor
f�jdalomcsillap�t�sra t�rekszik. A nagyon sokat szenved� betegek eset�ben is
tekintetbe kell venni a tart�s adagol�s kock�zat�t, a k�ros k�vetkezm�nyeket.
Az azidbmorfidok csal�dj�nak viszont az a jelent�s�ge, hogy sokkal kev�sb�
alakulhat ki alkalmaz�suk sor�n a megszok�s �s a szerhez val� k�t�d�s. A m�sik
vegy�letcsal�dba a homopirimidazol t�pus� vegy�letek tartoznak, az els� ilyen
t�pus� gy�gyszert mi k�s�rletezt�k ki. M�sz�ros Zolt�n, a Chinoin Vegy�szeti
Gy�r tudom�nyos igazgat�ja szintetiz�lta, akivel egy�tt munk�lkodunk.
Munk�latainkkal siker�lt �j f�jdalomcsillap�t�kat el��ll�tanunk.
Szeretn�nk teljes f�jdalommentess�get l�trehozni, mell�khat�sok n�lk�l.

N�h�ny sz� a gy�gyszerfogyaszt�s vesz�lyeir�l

DR. KNOLL J�ZSEF:

Ha m�dom van r�, mindig megragadom az alkalmat, hogy a gy�gyszerek, p�ld�ul az
antibiotikumok f�l�sleges szed�se eset�n el��ll� k�ros hat�sokr�l sz�ljak. Az a
tapasztalatom, hogy sokkal t�bb antibiotikumot szednek az emberek, mint amennyi
k�v�natos vagy megengedhet� lenne, t�bbnyire orvosi j�v�hagy�s n�lk�l. Minden
gy�gyszer, a leg�rtalmatlanabb is k�ros�t, ha szed�se indokolatlan. Legal�bb
olyan propagand�ra lenne sz�ks�g a felesleges gy�gyszerfogyaszt�s lek�zd�s�re,
mint amilyen az alkoholizmus ellen folyik. Magyarorsz�g nemzetk�zileg is a
gy�gyszerekkel legjobban ell�tott orsz�gok k�z� tartozik. Az itthoni
gy�gyszerv�laszt�k olyan sz�lesk�r�, hogy a legmodernebb gy�gyszerek gyors
beszerz�se mindenki sz�m�ra lehet�v� v�lt. Gy�gyszereink mind hat�konys�gban,
mind min�s�gben megfelelnek a nemzetk�zi gy�gyszerpiac legig�nyesebb
k�vetelm�nyeinek is. M�g azt is megkock�ztathatom, hogy haz�nk gy�gyszeripara a
legjobbak k�z� tartozik a vil�gon. De ez a helyzet egy�ltal�n nem indokolja
azt, hogy m�rt�ktelenn� b�v�lj�n a gy�gyszerfogyaszt�s. Szerintem a sajt�nak,
R�di�nak, Telev�zi�nak t�bbet kellene tennie a gy�gyszer�rtalmak bemutat�s�ra,
a k�ros k�vetkezm�nyek felt�r�sa �tj�n az�rt, hogy az emberek csak az orvos
el��r�sai szerint �s csak sz�ks�g eset�n szedjenek gy�gyszert. Term�szetesen, a
megn�vekedett gy�gyszerfogyaszt�s nem csup�n magyar specialit�s, hanem
vil�gjelens�g is. Ez indokolja bizonyos m�rt�kig azt, hogy a kutat�s
eredm�nyess�ge, a fejl�d�s r�v�n a j� gy�gyszert �lland�an m�g jobbra tudjuk
felcser�lni. Az indokolatlan gy�gyszerd�mpinget azonban, k�l�n�sen a
pszichofarmakonok fogyaszt�sa ter�n, nagyon el�t�lend�nek tartom. Sokan �gy
v�lik, hogy "k�miai �ton", pirul�k seg�ts�g�vel �letvezet�s�ket, a
k�rnyezet�kkel kapcsolatos objekt�v probl�m�kat is megoldhatj�k.
DR. BEDN�R ATTILA:
Amennyiben bizony�tott t�ny, hogy a beteg panaszai (fejf�j�s vagy egy�b, a
vegetat�vummal �sszef�gg� jelens�gek) nem belgy�gy�szati vagy egy�ltal�n,
szervi betegs�gb�l erednek, hanem kimondottan idegess�gb�l, neur�zisb�l,
megpr�b�lj�k-e placeb�ra felcser�lni az ilyen esetekben gyakran f�l�slegesen
adott nyugtat�kat?
DR. KNOLL J�ZSEF:
A vil�g nagyon sok orsz�g�ban k�zforgalomban vannak placebo-tablett�k, Sv�icban
p�ld�ul ebben a pillanatban tal�n �t-hat placebo-f�les�g van forgalomban,
k�l�nb�z� kiszerel�sben. A placebo hat�anyagot nem tartalmaz�, "vak-tabletta"
tulajdonk�ppen. K�s�rletek bizony�tj�k, hogy ezekkel a "vak pilul�kkal" m�g
nagyon s�lyos m�t�tek ut�n is komoly f�jdalomcsillap�t� hat�st lehet p�ld�ul
el�rni. A morfinnal azonos hat�st a betegek 40%-�n�l tapasztaltak. Ezt a
k�s�rletet igen sokszor megism�telt�k m�r vil�gszerte. Bizony�tott teh�t, hogy
szubjektumnak �ri�si szerepe van, m�g a gy�gyszerhat�sokban is. K�zismert
dolog, hogy az egyik ember eset�ben ugyanaz a behat�s szinte semmi f�jdalmat
nem id�z el�, m�g a m�sik embern�l ugyanaz elviselhetetlen szenved�st okoz.
Ez term�szetesen kapcsolatban �ll azokkal a lelki probl�m�kkal is, amelyeket a
k�r�lm�nyek, a munkahelyi fesz�lts�gek, egyik embernek a m�sikkal szemben
megnyilv�nul� indokolatlan "piszk�l�d�sai" v�ltanak ki.
Bizony, ezeket is el kellene ker�ln�nk, ugyan�gy, ahogyan a feleslegesen
szedett gy�gyszerek k�ros hat�sait �s mell�khat�sait. �n magam csak rendk�v�l
ritk�n szedek gy�gyszert, amikor nagyon indokolt. V�lem�nyem szerint az
orvosnak nagy szerepe van abban, hogy az emberek ne szedjenek feleslegesen
gy�gyszereket. Tudom azt is, hogy sokan "kik�vetelik" a gy�gyszereket az
orvost�l, s�t kifejezetten nyom�st gyakorolnak a gy�gyszerek�rt az orvosra. Sok
m�g a tennival�ja mind az orvos felvil�gos�t� tev�kenys�g�nek, mind pedig az
�ltal�nos eg�szs�ges �letm�dra nevel�s propagand�j�nak. Hiszem, hogy ez a
r�di�ad�s is, �s �ltal�ban a hasonl� m�sorok, seg�tenek a gy�gyszerfogyaszt�s
legjobb ar�nyainak el�r�s�ben. Visszat�rve a placebo-tablett�k t�m�j�ra, el
tudom k�pzelni, hogy n�lunk is alkalmazzanak a gy�gy�t�sban ilyen
vak-tablett�kat. A d�nt�s term�szetesen, az erre illet�kes tudom�nyos
bizotts�gok feladatk�r�be tartozik. Itt, az egyetemi Gy�gyszerkutat�
Int�zetben, felk�sz�lve erre a r�di�ad�sra, el� is k�sz�tett�nk n�h�ny
k�s�rletet, amelyekkel bizony�tani akarjuk, hogy mennyire �rtalmas lehet egy
egy�bk�nt �letment� gy�gyszer is, helytelen adagol�s, helytelen szed�s eset�n.
Dr. Vizy E. Szilveszter, kandid�tus koll�g�m, elk�s�rte �n�ket a gy�gyszer
alapanyag�t k�pez� gy�gyn�v�nytermel�s helysz�n�re is. Most � veszi �t a sz�t,
ez�ttal m�r Budapesten, a VIII. �ll�i �t 26. sz. alatt, a Gy�gyszertani Int�zet
II. emeleti laborat�rium�ban.

Meddig gy�gyszer, mett�l m�reg?

DR. VIZY E. SZILVESZTER:

E fejezet elej�n sok sz� esett a digit�liszr�l. T�rj�nk most vissza ism�t ehhez
az �si gy�gyszerhez. Az �llatk�s�rlet sor�n, amelyet bemutatok �n�knek, azt
k�v�njuk tanulm�nyozni, hogy milyen hat�st fejt ki ez a gy�gy-szer a sz�vre. A
k�s�rlet egy, a szervezetb�l el�re kioper�lt, "kiprepar�lt" izol�lt sz�ven
mutatjuk be. Egy �llv�nyon felf�ggesztve l�that� egy m�k�d�, a testb�l kivett
b�kasz�v. A m�k�d� sz�v tev�kenys�g�t r�gz�tj�k is k�s�rlet�nk sor�n. Ez a sz�v
az�rt tud m�k�dni, mert fenntart�s�hoz sz�ks�ges t�poldattal �ramoltatjuk �t,
teh�t anyagcser�je �s oxig�nell�t�sa biztos�tva van. Szab�lyosan m�k�dik,
ritmusosan �sszeh�z�dik �s elernyed. Most egy fecskend�be felsz�vok 0,1 ml-t a
digit�liszk�sz�tm�nyb�l �s hozz�adom a sz�vet �t�ramoltat� t�poldathoz.
R�vid id� eltelt�vel a b�kasz�v m�k�d�se l�nyegesen javul. Az �sszeh�z�d�sok
er�ss�ge l�that�an megn�, ugyanakkor a sz�vm�k�d�s frekvenci�ja cs�kken. A
digit�lisznak ez a hat�sa emberen is hasonl� m�don k�vetkezik be. �gy lehet az
eredm�nyr�l meggy�z�dni, hogy a digit�liszkezel�s ut�n a pulzussz�m cs�kken,
ugyanakkor a sz�v ereje, az �sszeh�z�d�s intenzit�sa megn�. Az adag, amelyet a
b�kasz�vn�l alkalmaztunk, teh�t jav�totta a m�k�d�st, hasznos volt, gy�gyszer
volt. De a gy�gyszer t�ladagolva: m�reg is lehet.
Most tov�bb fokozzuk a sz�vbe jut� digit�lisz mennyis�g�t, megk�tszerezem az
el�z�leg adott mennyis�get. R�viddel a behat�s ut�n a sz�vm�k�d�s romlik, s�t,
v�g�l meg is �ll. Teh�t megfelel� mennyis�gben adagolva megjav�totta a
sz�vm�k�d�st, t�ladagolva megm�rgezte a b�kasz�vet, lehetetlenn� tette az
�letet.

A gy�gyszerkutat�s j�v�j�r�l

DR. KNOLL J�ZSEF:

Nyilv�nval�, hogy a k�vetkez� �vtizedekben egyre tov�bb �s tov�bb n� majd az
ig�ny �j meg �jabb �s m�g hat�konyabb gy�gyszerek�rt. E tekintetben a
lehet�s�gek szinte v�gtelenek. Az az igazs�g ugyanis, hogy ma m�g a nagyon
hat�kony, hasznos, �letment� gy�gyszerek eset�ben sem mindig rendelkez�nk (vagy
nagyon ritk�n rendelkez�nk) az ide�lis, a minden szempontb�l t�k�letes
k�sz�tm�nnyel. M�g a fiziol�gi�s hat�st is lehet optimaliz�lni. Egyetlen p�ld�t
hozok fel erre vonatkoz�an: a k�zponti idegrendszer magasabb rend� m�k�d�s�nek
fokoz�s�t. Bizonyos, hogy a mem�riat�rol�s mechanizmus�t, az �j kapcsolatok, �j
reflex kialak�t�s�t illet�en jobb� lehet tenni, fokozni lehet m�g. A k�rd�s
tov�bb gondol�sa term�szetesen m�r az eg�szen modern tudom�ny �ltal�nos
probl�m�ihoz vezet. A pszich�s m�k�d�sek befoly�sol�sa a legizgalmasabb
kutat�si ter�letek egyike. Ebben is v�gtelenek a lehet�s�gek. Term�szetesen,
nagyon kell vigy�znunk arra, hogy ezeket a lehet�s�geket pozit�v oldalr�l, a
val�ban "�rtelmes" oldalr�l k�zel�ts�k meg �s realiz�ljuk. Itt ugyanis �ppen
olyan vesz�lyek rejlenek, mint amilyen vesz�lyeket rejteget a magfizikai
kutat�s, a genetikai kutat�s stb. A legfontosabb, hogy mindig a tudom�ny
humanista oldala domin�ljon. Ennek biztos�t�sa a legfontosabb feladat m�r a
k�zeli j�v�ben is. A pszich�s m�k�d�sek gy�gyszeres befoly�sol�s�nak
problematik�ja ma m�g gyerekcip�ben j�r, de a gy�gyszerkutat�s e ter�leten
f�lelmetes lehet�s�geket, ugyanakkor vonz� �s rendk�v�li kil�t�sokat is
tartogat. B�zom benne, hogy a tudom�ny mindig is hum�nus volta �s a t�rsadalmi
kontroll e nagyon izgalmas ter�leten is j� ir�nyba vezeti majd a kutat�kat.

MODERN KORUNK �S A J�RV�NYOK

Budapesten, a IX. ker�let, Gy�li �t 5-7. sz�m alatt, a L�szl� K�rh�z

k�nyvt�rszob�j�ban, dr. K�tay Alad�r f�igazgat� k�sz�nt�tte a m�sor
r�sztvev�it, a vend�geket �s koll�g�it, dr. L�szl� Barnab�s hepatol�gus
f�orvost, dr. Keszei N�ra belgy�gy�szt. Dr. Budai J�zsef kandid�tus, dr.
Ferencz Adrienne adjunktus az I. sz. Gyermekoszt�ly vizsg�l�szob�j�b�l, dr.
Bogn�r Szil�rd oszt�lyvezet� f�orvos a mikrobiol�giai laborat�riumb�l, dr.
Sz�csey Gy�rgy kandid�tus a klinikai laborat�riumb�l, dr. T�th L�szl� f�orvos
pedig dolgoz�szob�j�b�l, t�vkapcsol�s �tj�n vesz r�szt a fert�z� betegs�gek �s
a mai kor k�rd�sk�r�nek kibont�s�ban.
A 48 holdnyi ter�leten fekv� f�v�rosi j�rv�nyk�rh�zr�l, annak t�rt�net�r�l a
f�igazgat� adott r�vid �ttekint�st.
DR. K�TAY ALAD�R:
Ebben a k�rh�zban 40 betegell�t� �s 10 kiseg�t� egys�g m�k�dik. Az int�zm�ny
magva kb. egytizednyi �ggyal, mint a mostani �gyl�tsz�m, t�bb mint 80 �vvel
ezel�tt l�tes�lt. Az�ta 1400 �gyas fert�z� k�rh�zz� fejl�d�tt ki.
M�SORVEZET�:
Az ember, l�tez�se �ta �lland� harcban, k�zdelemben �ll egy
"mikro-nagyhatalommal", a bakt�riumok, v�rusok vil�g�val �s ennek a k�zdelemnek
magyarorsz�gi k�zpontja a f�v�rosi L�szl� K�rh�z.
DR. K�TAY ALAD�R:
Int�zm�ny�nk a F�v�rosi Tan�cs k�rh�za, egy�ttal azonban az Eg�szs�g�gyi
Miniszt�rium megb�z�sa alapj�n az orsz�g vezet� k�zponti int�zete is a fert�z�
betegek ell�t�s�ban. Val�ban, �lland� k�zdelmet folytatunk a mikr�b�k vil�g�val
szemben. Ez a k�zdelem az �vsz�zadok �s az ut�bbi �vtizedek sor�n is, v�ltoz�
hat�soss�g�. Voltak olyan betegs�gek, amelyek az id�k sor�n teljesen elt�ntek,
a himl�, a pestis, a kolera, avagy a v�d�olt�sok k�vetkezt�ben a
gyermekb�nul�s, term�szetesen csak Magyarorsz�gr�l besz�lek most. Olyan
betegs�gek is vannak, amelyek elterjedts�g�kben �s puszt�t� hat�sukban nagyon
nagy m�rt�kben cs�kkentek, p�ld�ul a hast�fusz, a dift�ria. De sajnos, olyan
betegs�gek is l�teznek, amelyekkel m�ig sem tudunk teljesen megbirk�zni:
a fert�z� m�jgyullad�s, a v�rhas, s�t ide k�v�nkozik az influenzaj�rv�nyok
megeml�t�se is.

Az egy�ni �s a kollekt�v higi�ne

A hast�fusz az els� vil�gh�bor� idej�n �vi t�zezres sz�mmal fordult el�

Magyarorsz�gon, �s sajnos, a betegek k�z�l minden tizedik meghalt. Ma 200 alatt
van az �vi megbeteged�sek sz�ma. Az �ri�si k�l�nbs�g alapi�ul �gy t�nik, mintha
az egy�ni �s a kollekt�v higi�ne is javult volna. Ha viszont azt vessz�k
figyelembe, hogy a j�rv�nytani szakember sz�m�ra a legt�bb gondot - a l�g�ti
fert�z�seken k�v�l - �ppen a t�pcsatorna �tj�n l�trej�v� fert�z�sek okozz�k,
akkor nem lehet�nk megel�gedve a higi�n�s helyzettel. Ha a v�rhast �s a fert�z�
m�jgyullad�st (ez ut�bbiak egy r�sz�t) tekintj�k, akkor azt mondhatom, hogy baj
van, helyenk�nt nagy baj van a szem�lyi higi�ne, de sok eset�ben a
k�rnyezethigi�ne ter�n is. Hadd mondjak erre n�h�ny p�ld�t. El�fordult, hogy
egy hast�fusz-bacilusgazd�t�l k�rtek k�lcs�n egy lakodalom lebonyol�t�s�hoz
ev�eszk�z�ket �s k�l�nf�le ed�nyeket. Az �tel el�k�sz�t�s�vel foglalkoz�
szem�lyek, de a n�szn�p nagy t�bbs�ge is, megbetegedtek. Amikor a magyar�zatot
kerest�k, kider�lt, hogy a k�lcs�nad� maga sem ismerte �llapot�nak
vesz�lyess�g�t. Az is el�fordult m�r, nem is olyan r�gen, hogy egy nagyipari
�zemben, az ipari vizet �sszek�t�tt�k az iv�v�zh�l�zattal, s ebb�l a fert�z�tt
v�zb�l k�sz�tett�k a dolgoz�knak a sz�davizet v�d�italk�nt. - Sokkal jobban
kell vigy�znia nemcsak az egy�nnek, de a k�z�ss�gnek is, mert a mikr�b�k
vil�g�val folytatott k�zdelm�nk, sajnos m�g mindig nem d�lt el a mi javunkra,
v�g�rv�nyesen. A feln�ttek vigy�zatlans�ga, felel�tlens�ge m�g sokkal jobban
kimutathat� azokban az esetekben, amikor a sz�l� hib�j�b�l az �n�ll�s�gra m�g
k�ptelen gyermekek k�rosodnak. A sz�l� felel�tlens�ge sok-sok bajt okozhat. De
ezekr�l besz�ljen a gyermekgy�gy�sz.
DR. BUDAI J�ZSEF:
Sajnos, a feln�ttek azt hiszik, hogy a v�d�olt�sok r�v�n minden k�rd�s
megold�dott. Ez egyes fert�z� betegs�gek eset�ben jogos, indokolt. A dift�ria,
most m�r a kanyar� is, nagyon ritk�n fordul el�. Csak �rdekess�gk�ppen eml�tem
meg, hogy itt, a fert�z� betegs�gek elleni harc fellegv�r�ban, m�k�d�tt
nemr�giben olyan orvos is, aki az itt eltelt h�rom-n�gy �ve alatt egy�ltal�n
nem l�tott p�ld�ul kanyar�s megbeteged�st. R�gebben 8-10 ezer beteget vett�nk
fel kanyar� gyan�ja miatt k�rh�zunkba 2-3 �v alatt. A b�lfert�z�sek sz�ma
azonban sajn�latos m�don, csecsem�k �s kisgyermekek eset�ben egy�ltal�n nem
cs�kken olyan m�rt�kben, ahogyan a mai modern id�kben elv�rhatn� az orvos. Ezek
a fert�z�sek ugyanis, a megfelel� higi�n�s k�vetelm�nyek betart�s�val, teljes
m�rt�kben elh�r�that�k lenn�nek, de az emberek nem ford�tanak kell� gondot
csecsem�ik, gyermekeik fert�z�d�s�nek elh�r�t�s�ra. Nem lenne szabad a
h�rom-n�gy hetes vagy egyh�napos csecsem�knek, egy-k�t �ves kisdednek v�rhast
vagy szalmonell�zist (salmonell�k okozta b�lfert�z�st) kapnia, hogy csak a
legt�bbsz�r el�fordul� eseteket eml�tsem. Ez csak �gy k�vetkezhet be, hogy a
gyermekkel b�n�, foglalkoz� szem�lyek kez�k �ltal juttatj�k a gyermekre, a
gyermekbe a fert�z�st. Nem el�g, hogy az orvosok, az orvostudom�ny kutat�i
megtett�k a maguk k�teless�g�t a j�rv�nyos betegs�gek lek�zd�s�re, mindenkinek
be kell tartania mindennap a higi�n�s szab�lyokat. A L�szl� K�rh�z
gyermekoszt�ly�nak tapasztalatai arra intenek mindenkit, hogy tudatosan
t�rekedj�k a tisztas�gra. Nem el�g az, hogy itt a k�rh�zban, mi, orvosok
kikezelj�k a gyermekeket, a sz�l�knek otthon, a pedag�gusoknak az iskol�ban, �s
mindenkinek, b�rmi is a szerepe a t�rsadalmi munkamegoszt�sban, �vni kell a
gyermekeket a fert�z�st�l, k�zdeni kell ellene.

A fert�z� m�jgyullad�sr�l

A r�di�hallgat�k ezut�n a fert�z� m�jgyullad�ssal kapcsolatban tettek fel

k�rd�seket: Mi okozza a hepatitiszt? Ki lehet-e gy�gyulni v�g�rv�nyesen a
m�jgyullad�sb�l? Hogyan lehet felismerni e s�lyos megbeteged�st? Mivel
gy�gy�tj�k a betegeket? Mit ehetnek azok, akik a hepatitiszb�l m�r
kigy�gyultak? A k�rd�sekre dr. L�szl� Barnab�s f�orvos, hepatol�gus adott
v�laszt. Mindenekel�tt azt magyar�zta meg, hogy a hepatol�gus kifejez�s mit
jelent, a szakmai specializ�ci�nak melyik ter�let�re vonatkozik.
DR. L�SZL� BARNAB�S:
Hepatol�gus szakk�pes�t�ssel nem rendelkezem, mert Magyarorsz�gon nincs m�g
ilyen orvosi szakma. De hepatol�gus gyakorlatom van, hiszen fiatal orvos
koromt�l kezdve olyan k�rh�zi oszt�lyokon dolgoztam, ahol m�jbetegs�gekkel
foglalkoztak legink�bb. Azt hiszem, ezek ut�n azt kell megmagyar�znom, hogy a
hepatol�gia mit jelent, hiszen ebb�l sz�rmazik a hepatol�gus is. A hepatol�gia
a m�j megbeteged�seivel foglalkoz� tudom�nyt jelenti. Haz�nkban term�szetesen
ez a tudom�ny a belgy�gy�szat keretein bel�l m�k�dik. Ezek ut�n a hepatitisz
(fert�z� m�jgyullad�s) fogalm�t is igyekszem megmagyar�zni. Ez a m�j j�indulat�
fert�z� betegs�ge, a betegek mintegy 98 sz�zal�ka marad�ktalanul gy�gyul ki
bel�le, a fennmarad� k�t sz�zal�k eset�ben sem t�rv�nyszer� a m�jzsugorod�s
vagy az id�lt m�jgyullad�s mint k�vetkezm�ny. N�ha el�fordul, hogy egy�b
szervekben t�madnak m�l� zavarok, a legt�bbsz�r v�g�l is meggy�gyul a betegs�g,
csak elh�z�d�bban. Nagy titk�n t�rt�nik meg az, hogy heveny, v�rus eredet�
m�jgyullad�sb�l kr�nikus gyullad�s vagy m�jzsugorod�s sz�rmazna. Ha az el�z�
hepatitisz ut�n �vek m�lva jelentkeznek hasonl� t�netek, ezek rendszerint
nincsenek �sszef�gg�sben az �tv�szelt m�jgyullad�ssal. K�l�n�sen n�betegek
panaszkodnak arr�l, hogy �vek, �vtizedek elm�lt�val m�jt�ji panaszaik vannak.
Sajnos, ezek a betegek elmulasztj�k a r�szletes vizsg�latot, �s �gy nem
der�lhet ki, hogy vajon nem az epeutak gyullad�sa, k�vek vagy em�szt�si
zavarok, vastagb�l-elv�ltoz�sok okozz�k-e a panaszokat. Ezek a t�netek ugyanis
k�nnyen �sszet�veszthet�k a m�jt�ji f�jdalmak�rt okolt m�jgyullad�s t�neteivel,
k�l�n�sen azoknak az eset�ben, akiknek figyelme, a lezajlott m�jgyullad�s
miatt, m�g mindig "vissza-visszat�r m�jukra".
A m�j a szervezet anyagcser�j�nek k�zponti szerve, sz�mos ismert, �s sz�mos ma
m�g ismeretlen feladata van. Fontoss�g�t azonban egy�rtelm�en bizony�tja, hogy
a szervezet m�s szerveivel szemben, kett�s v�rell�t�ssal b�r, az art�ri�n k�v�l
egy, a belekb�l �sszeszed�d� �rrendszer, a port�lis kering�s is sz�m�ra
sz�ll�tja a t�pl�l�kot. A m�hen bel�li �letben m�r igen fontos szerepe van a
m�jnak. Ekkor a v�rk�pz�sben, k�s�bb pedig az egyes t�panyagok feldolgoz�s�ban,
a szervezet sz�m�ra fontos anyagok k�sz�t�s�ben avagy a szervezetben termel�d�
hormonok �s egy�b anyagok lebont�s�ban, ki�r�t�s�ben van szerepe. Fontos a m�j
tev�kenys�ge a szervezetbe a k�lvil�gb�l bejut� egyes anyagoknak a lebont�sa,
m�regtelen�t�se, kiv�laszt�sa ter�n. K�zismert, hogy a m�j termeli a
zs�ranyagcsere szempontj�b�l oly fontos ep�t. Sorolhatn�m m�g sok�ig funkci�it,
a l�nyeg az, hogy m�j n�lk�l nem lehet �lni. Sajnos, nagyon sok mindennel
m�rgezz�k a m�jat, az alkoholt�l, a f�l�sleges gy�gyszerfogyaszt�st�l kezdve a
szennyezett v�zen, leveg�n �t, a szervezetbe jut� sok-sok k�ros anyagig. A
fejlett kemiz�ci� k�vetkezt�ben l�pten-nyomon olyan anyagokkal ker�l az emberi
szervezet kapcsolatba, amelyeknek lebont�sa v�g�l is a m�jra h�rul.
Mi, emberek, k�l�n v�lasztjuk a vegyszereket, a gy�gyszereket, a m�rgeket.
A m�j nem v�logathat. Mindezeket egyform�n le kell bontania a szervezet v�delme
�rdek�ben. A m�j tev�kenys�ge folyt�n menek�l meg szervezet�nk a m�regt�l.
Egy hepatol�giai oszt�lyon term�szetesen nemcsak fert�z� betegek fordulhatnak
meg. Nagyon fontos a fert�z� m�jgyullad�s felfedez�se, diagnosztiz�l�sa.
T�pusos esetekben nem okoz gondot a diagn�zis fel�ll�t�sa.
Ha p�ld�ul egy fiatal ember s�rg�n, hepatitiszre utal� panaszokkal jelenik meg
az orvosn�l, sok k�ts�g a betegs�g�t illet�en nem lehet. Vannak azonban id�sebb
betegek, akikn�l a betegs�g nem ilyen t�pusosan kezd�dik.
Sz�mtalan ok, sz�mtalan t�nyez� id�zhet el� a fert�z� m�jgyullad�shoz hasonl�
klinika k�nt�sben jelentkez� betegs�geket. A d�nt�s ilyenkor hosszabb id�t
ig�nyel. Ehhez adnak nagy seg�ts�get a laborat�riumi vizsg�latok.

Laborat�riumi diagn�zis

DR. SZ�CSEY GY�RGY:

A laborat�rium r�sz�re a v�rus eredet� hepatitisz eset�ben a k�l�nb�z�
enzimaktivit�sok vizsg�lata �ll rendelkez�sre. Az ut�bbi �vekben nagy
jelent�s�gre tett szert az �n. Ausztr�lia-antig�n kimutat�sa, ezt egy
inkomplett v�rusnak fogjuk fel, amely nem tartalmaz nukleoproteint,
sejtmaganyagot. Amennyiben kimutat�sa siker�l, B-t�pus� sz�rumhepatitisz
gyan�ja �ll fenn. Sajnos azonban, A-t�pus� hepatitiszek is l�teznek, amelyek
eset�ben az Ausztr�lia-antig�n nem mutathat� ki. Teh�t egy�b m�dszerekkel is
pr�b�lkoznunk kell.
DR. L�SZL� BARNAB�S:
A diagn�zis eld�nt�s�hez k�tes esetekben m�szeres vizsg�latok, sz�vettani
vizsg�latok is sz�ba j�nnek. Az ut�bbiak alkalm�val, egy t�vel, nagyon picinyke
kis sz�vetdarabot vesz�nk ki a m�jb�l �s ezt vizsg�ljuk mikroszk�pikus
nagy�t�ssal. A sz�vettani k�pb�l minden k�ts�get kiz�r�an meg tudjuk �llap�tani
a betegs�get.
A r�di�hallgat�k ezut�n t�bb konkr�t esetet hoztak fel p�ldak�ppen, melyekben
v�rad�s sor�n fert�z�dtek meg azok a betegek, akik idegen v�rt kaptak. A
sokir�ny� el�zetes vizsg�latok ellen�re, a garant�ltan eg�szs�gesk�nt beadott
v�r, m�gis hogyan fert�zheti meg azt az egy�nt, aki kapja? �gy tudjuk, hogy
olyan egy�nt�l, aki b�rmif�le betegs�gben is szenved, nem fogadnak el v�rt.
Igaz-e teh�t, hogy v�r�t�mleszt�s ut�n kapott valaki s�rgas�got?
DR. L�SZL� BARNAB�S:
Kezdj�k mindj�rt a legfontosabbal. A fert�z� m�jgyullad�st v�rus okozza. J�l
ismerj�k ezt a k�rokoz�t. Ez azonban nemcsak a beteg emberekben lehet jelen, de
l�tezhet eg�szs�gesnek tudott emberben is. Ezeket a szem�lyeket
v�rushordoz�knak nevezz�k. Benn�k �l a v�rus, de semmif�le panaszt, semmif�le
t�netet rajtuk nem v�lt ki. Ennek egyik nagyon tragikus bizony�t�ka a koreai
h�bor�ban �szlelt jelens�g. A h�bor� sor�n a megsebes�lt amerikai katon�k
nagyon sok esetben kaptak v�rt �letment�sk�ppen. V�rk�sz�tm�nyeket adtak nekik,
rendszerint v�rplazm�t, amely kevert sorozatokb�l k�sz�lt. Egy-egy ilyen
sorozatban kb. 100 v�rad�nak a v�re volt benne. Abban az id�ben m�g semmif�le
m�dszer nem volt arra, hogy a v�rb�l a v�rust el�zetesen ki lehessen mutatni. A
sorozatokat k�l�nb�z� helyeken adt�k be. Abban az esetben, ha a sz�z v�rad�
b�rmelyike is hepatitiszv�russal fert�z�tt volt, az eg�sz megfert�z�d�tt.
Amikor az ilyen fert�z�tt sorozatot a legk�l�nb�z�bb helyeken �s k�l�nf�le
egy�neknek beadtak, figyelemmel k�s�rt�k, hogy h�nyan betegednek meg fert�z�
m�jgyullad�sban. Azt tapasztalt�k, hogy ez a sz�m a v�rt kap�k 20%-�t sohasem
haladta meg. Teh�t a biztosan fert�z�tt sorozat k�vetkezt�ben is t�netmentesek,
panaszmentesek maradtak 100-b�l 80-an. Ez azzal magyar�zhat�, hogy az
eg�szs�ges emberek szervezet�nek ellen�ll�k�pess�ge lek�zd�tte a v�rust, teh�t
a v�rus nem okozott betegs�get. Ez visszavezethet� lehet egy kor�bban
�tv�szelt, �szre sem vett m�jgyullad�sra, avagy a velesz�letett v�detts�gre.
Ami�ta azonban az Ausztr�lia-antig�nnel kapcsolatos vizsg�lat k�zismertt� v�lt
�s a gyakorlatba mi is bevezett�k, a v�rad�k sz�r�s�nek egyik nagyon fontos
eszk�ze lett. Ezzel a vizsg�lattal ugyanis a v�rust ki lehet mutatni. Ma m�r
senkinek a v�r�t nem haszn�lj�k fel arra, hogy v�r�b�l a hepatitisz v�rus�t
kimutass�k. Ez nagym�rt�kben cs�kkenti a v�rad�s �tj�n bek�vetkez� fert�z�s
rizik�j�t. Persze, fenn�ll annak a vesz�lye is, hogy az Ausztr�lia-antig�nnel
ki nem mutathat� m�sik v�rus id�zi el� a hepatitiszt. Legal�bb k�t ilyen v�rus
l�tezik ugyanis, de egyes megfigyel�k szerint el�fordul tal�n h�rom is e
v�rusfajt�kb�l. Ezek m�g laborat�riumi vizsg�lattal sem mutathat�k ki. Az is
igaz, hogy nagyon ritk�n vannak jelen hosszabb ideig a v�rben. Jelenl�t�k
rendszerint csak akkor val�sz�n�s�thet�, amikor a v�rad� m�g a m�sik fajta
v�rusfert�z�s kezdeti st�dium�ban van. Ilyenkor a m�g t�netmentes egy�n v�r�b�l
mutathat�k ki ezek a k�rokoz�k, �ltal�ban csak n�h�ny napig, de ha �ppen
ilyenkor ad v�rt az illet�, v�r�vel e v�rusok is tov�bb jutnak. - Az A-, vagy
esetleg C-v�rus biztons�ggal m�g nem mutathat� ki. N�h�ny �vvel ezel�tt
meglehet�sen gyakori volt a v�r�t�mleszt�s k�vetkezt�ben l�trej�tt fert�z�s,
manaps�g azonban m�r sokkal ritk�bb. - A l�nyeg az, hogy a v�r, az esetek nagy
t�bbs�g�ben, �letet ment. �s amikor az �let vagy hal�l k�rd�s�ben kell d�ntenie
az orvosnak, mindenk�ppen az �letet kell v�lasztania, m�g azzal a rizik�val is,
hogy a megmentett szem�ly esetleg fert�z� m�jgyullad�st kap. Az orvosi
gyakorlatban a min�l kisebb kock�zatot kell v�llalnunk. Nem vonatkozik mindez
azonban olyan esetekre, amikor el�vigy�zatlans�g, vagy a szigor� eg�szs�g�gyi
rendszab�lyok be nem tart�sa id�zi el� a betegs�g elterjed�s�t.
VIZI IMR�N�, a kistarcsai �ltal�nos iskola igazgat�ja:
Iskol�nkban nemr�giben s�lyos m�jgyullad�sos megbeteged�sek fordultak el�,
amelyeket a szab�lyoknak megfelel�en, azonnal jelentett�nk a J�r�si
K�zeg�szs�g�gyi Hivatalban. K�rt�k, hogy tanul�ink r�sz�re v�d�olt�st
rendeljenek el �s az ehhez sz�ks�ges gammaglobulin-olt�anyagot biztos�ts�k az
iskolaorvosoknak a gyermekek r�sz�re. K�r�s�nkre azt a v�laszt kaptuk, hogy
csak annak az oszt�lynak a tanul�it lehet v�d�olt�sban r�szes�teni, amelyben a
fert�z� m�jgyullad�sos megbeteged�s el�fordult. Sajnos, a tanul�k az
iskola�p�leten bel�l nagyon sok helyen �rintkeznek egym�ssal, a tornateremben
oszt�lyok v�ltj�k egym�st, az eb�dl�ben is egym�st k�vet�en �tkezik t�bb
csoport. �rthet� teh�t, hogy a pedag�gusok nagyon f�ltek att�l, hogy tov�bb
terjed a betegs�g, �s k�s�bb a j�rv�nyt m�r nem lehet meg�ll�tani. Mi, a magunk
k�teless�g�t teljes�tve, szigor� v�dekez� rendszab�lyokat l�ptett�nk �letbe.
Elrendelt�k az alapos takar�t�st, a tanul�k helyis�geinek fert�tlen�t�s�t,
fokozott tiszt�ntart�s�t, k�l�nleges szigorral vigy�ztunk az ed�nyek,
ev�eszk�z�k fert�tlen�t�s�re, a gyerekek szem�lyi higi�n�j�t nagym�rt�kben
fokoztuk. Mindezek ellen�re nagyon f�lt�nk att�l, hogy v�d�olt�sok n�lk�l
terjedni fog a j�rv�ny. Csak nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt el�rn�nk, hogy v�g�l
is minden tanul� gammaglobulin-v�d�olt�sban r�szes�lt.

Mikort�l j�rv�ny a megbeteged�s?

DR. K�TAY ALAD�R:

Nagyon fontos gyakorlati k�rd�s az, hogy bizonyos fajta betegs�geket mikort�l
kell j�rv�nynak tekinteni. R�viden azt v�laszolhatom, hogy ez a megbeteged�s
term�szet�t�l f�gg. Szalmonell�zis eset�n m�r p�ld�ul k�t egym�ssal kapcsolatba
hozhat� megbeteged�st is j�rv�nynak tekint�nk. Influenz�n�l viszont akkor
besz�l�nk csak j�rv�nyr�l, ha a betegs�gek szaporod�s�t jelz� indexek (az
iskolai hi�nyz�sok megugr�sa, a t�pp�nzes sz�zal�k emelked�se, a
gy�gyszerfogyaszt�s emelked�se stb., teh�t az �lland�an figyelt indexek)
jelent�sen kimozdulnak �s nagym�rt�kben elt�rnek az �tlagt�l. Ami pedig a
kistarcsai konkr�t esetet illeti, a k�vetkez�ket mondhatom: A r�szleteket nem
ismerem. Ez�rt csak felt�teles m�dban besz�lhetek az esetr�l, csak az �ltal�nos
szab�lyok szerint tudok v�laszolni. Ha a kistarcsai �ltal�nos iskol�ban �szlelt
fert�z� m�jgyullad�sos esetek egym�ssal �sszef�gg�sben voltak, vagy k�z�s
fert�z� g�cokra voltak visszavezethet�k, akkor k�ts�gtelen�l j�rv�nynak kell
tekinteni a hat esetet. Ilyen esetben a v�d�olt�sra vonatkoz�an is int�zkedik a
rendelet. Az el��r�s �gy sz�l, hogy hepatitiszes beteg k�rnyezet�ben, korra
val� tekintet n�lk�l, gammaglobulin-v�d�olt�st kell v�gezni, min�l r�videbb
id�n bel�l. Ezzel kapcsolatban �ppen a legut�bbi id�k �ta t�rt�nt olyan elvi
�ll�sfoglal�s, amelyet v�laszk�ppen felt�tlen�l ismertetnem kell a
v�d�olt�sokkal kapcsolatban. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet eur�pai irod�j�nak
szak�rt�i test�lete foglalkozott a gammaglobulin-v�d�olt�s k�rd�sk�r�vel.
Sz�les k�r� vita, tapasztalatgy�jt�s ut�n ez a nemzetk�zileg elismert szak�rt�i
test�let arra az �ll�spontra jutott, hogy t�meges m�retekben nem aj�nlja a
gammaglobulin-v�d�olt�st mint prevenci�t. A bizotts�g �ll�spontja szerint
ugyanis a gamma-globulin nem v�di ki a fert�z�st �s az �jabb megfigyel�sek
szerint g�tl�lag hathat a szervezet saj�t gammaglobulin-termel�s�re. Eszerint
m�g a szervezet v�dekez�k�pess�g�t is cs�kkenti a v�d�olt�s, amelynek pedig
�ppen fokoz�dnia k�ne ahhoz, hogy le tudja gy�zni a k�rokoz� v�rust.
V�g�l is azt kell mondanom, hogy szakmai m�rlegel�s sz�ks�ges annak
eld�nt�s�re, hogy a fert�z� m�jgyullad�s eset�ben kikn�l �s mikor kell a
gammaglobulin-v�d�olt�st alkalmazni. Az azonban biztos, hogy mindenf�le j�rv�ny
meg�llap�t�s�hoz, megel�z�s�hez elengedhetetlen�l fontos mind az egy�n, mind
pedig a kommun�lis higi�ne.

Sz�l�k, hozz�tartoz�k, l�togat�k figyelm�be!

E c�mmel kapnak k�zhez az �rdekeltek egy z�ld sz�n� t�j�koztat�t a f�v�rosi

L�szl� K�rh�zban. Figyelmeztetik mind a betegeket, mind a hozz�tartoz�kat, hogy
ebben a k�rh�zban fert�z� betegeket gy�gy�tanak.
A fert�z�si vesz�ly sz�ks�gess� teszi, hogy a betegek l�togat�sa a t�bbi
k�rh�zakhoz k�pest elt�r� m�don t�rt�nj�k. A betegl�togat�s rendj�nek betart�sa
v�di a betegeket, v�di a l�togat�kat, �s megakad�lyozza a fert�z�snek a
k�rh�zb�l val� kihurcol�s�t, �jabb megbeteged�sek kialakul�s�t.
A fert�z� betegek �pol�s�ra szolg�l� k�rterembe tilos bel�pni! Fert�z�
beteggel, l�togat�ja csakis z�rt ablakon, vagy �vegajt�n kereszt�l besz�lhet.
�lelmet kiz�r�lag az oszt�lyos orvos enged�ly�vel szabad a k�rh�zba bevinni �s
azt a n�v�rnek kell �tadni. Szeszesitalt a k�rh�zba bevinni tilos. A budapesti
L�szl� K�rh�zban l�togat�s hetenk�nt szerd�n 17 �s 19 �ra k�z�tt, vas�rnap
pedig 15 �s 17 �ra k�z�tt van. Soronk�v�li l�togat�st, indokolt esetben, az
oszt�lyvezet� f�orvos, annak t�voll�t�ben az �gyeletes orvos enged�lyezhet.
D�lel�tt 10 �ra el�tt, 12 �s 14 �ra k�z�tt �s 19 �ra ut�n soronk�v�li l�togat�s
nem t�rt�nhet. A beteg �llapot�r�l telefonon lehet felvil�gos�t�st kapni, s�t a
k�rh�z port�j�n h�zi telefonvonal is az �rdekl�d�k rendelkez�s�re �ll. A k�rh�z
a k�zvetlen hozz�tartoz�k �rdekl�d�s�t k�ri �s egyben azt is, hogy s�lyos
�llapotban felvett feln�ttek, valamint a gyermekek hozz�tartoz�i, amennyiben a
felv�tel alkalm�val az oszt�lyos orvossal nem tudtak tal�lkozni, mihamarabb
igyekezzenek vele a kapcsolatot megteremteni, mert a gy�gy�t�s szempontj�b�l
fontos tov�bbi adatokra lehet sz�ks�g.
DR. KESZEI N�RA:
Mint belgy�gy�sz, gyakran tartok �gyeletet �s veszek fel betegeket. Ez a
k�rh�z, ahov� a betegek kicsit m�s k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lnek, mint egy�bk�nt.
A beteg �szlel valamilyen t�netet, esetleg rosszul �rzi mag�t �s k�rzeti
orvos�hoz fordul. Legt�bbsz�r a k�rzeti orvos veszi �szre a t�netek alapj�n,
hogy a betegnek p�ld�ul s�rgas�ga van. A szab�lyoknak megfelel�en nyomban
ment�t rendel, �s a lehet� leggyorsabban bejuttatja �t hozz�nk a k�rh�zba.
�gy a betegnek, mire hozz�nk �rkezik, olyan �rz�se t�madhat, hogy �t "mint egy
b�n�st", gyorsan elt�vol�tott�k. �s "z�rt int�zetbe" juttatt�k be. Mindezt mi
nagyon j�l tudjuk, �s d�nt�nek tartjuk a beteg fogad�s�t.
Els� feladatunk a beteg pszich�s megnyugtat�sa. �n minden esetben elmondom
betegeimnek, hogy betegs�g�k nem sz�gyellni val�, hiszen b�rki megbetegedhet
fert�z� betegs�gben, ne �rezz�k �gy magukat, hogy most "bez�rt�k" �ket ide. A
betegs�g term�szete olyan, hogy meg kell v�den�nk embert�rsainkat a
fert�z�d�st�l. Ennek a betegs�gnek is megvan a lefoly�si menete, am�g m�sokra
vesz�lyesen fert�z� �llapotban van a beteg, itt kell maradnia a k�rh�zban,
gy�gyul�sa ut�n viszont visszat�rhet otthon�ba �s az �letbe, �s semmif�le
k�rosod�s vagy tov�bbi fert�z�si vesz�ly nem k�s�ri. Rendszerint hat is a
betegekre az ilyen jelleg� besz�lget�s, kialakul a bizalom, az orvos �s
int�zm�ny�nk ir�nt. Term�szetesen m�r a k�rh�zi felv�teln�l szigor�
rendszab�lyok �rv�nyes�lnek n�lunk, M�r a ment�k, a k�rzeti orvos �ltal
meg�llap�tott fert�z�snek megfelel�en, felv�teli r�szleg�nk k�l�nb�z� felirat�
helyis�geibe hozz�k a betegeket. N�lunk ugyanis nemcsak hepatitiszben szenved�
betegek vannak, az elk�l�n�t�st teh�t, m�r az ide�rkez�skor, az els� percben
v�grehajtj�k. A k�l�nb�z� felirat� szob�kba k�l�nb�z� fert�z� betegeket
helyeznek el. Pl. egy skarl�ttal beutalt gyermek csak a skarl�tosok felv�teli
szob�j�ba ker�lhet, ugyan�gy egy hepatitiszben megbetegedett a "hepatitisz"
felirat� szob�ba j�het. Ellenkez� esetben m�r a felv�teli oszt�lyunkon
el�fordulhatna keresztfert�z�s.
Ugyancsak nagy gondot kell ford�tanunk arra, hogy a szem�lyzetet a fert�z�st�l
meg�vjuk. Sajnos, az az igazs�g, hogy 100%-osan a fert�z� betegs�gek
k�rh�z�ban a szem�lyzetet sem lehet megv�deni. Sem az orvos, sem a n�v�r nem
lehet 100 sz�zal�kos biztons�gban. Egyetlen lehet�s�g�nk van a fert�z�s elleni
v�dekez�sre: a higi�n�re val� legodaad�bb figyelem, �s a betegekkel kapcsolatos
tennival�kban a legt�k�letesebb el�vigy�zatoss�g. Minden alkalommal kezet kell
mosnunk, a fert�tlen�t�st a lehet� legt�bbsz�r �s a legalaposabban kell
v�grehajtanunk. A betegek v�lad�k�nak, ruhanem�inek, haszn�lati t�rgyainak
nagyon gondos kezel�se, �s term�szetesen az � eset�kben is a szem�lyi higi�ne,
ami seg�ts�g�nkre van. Sajnos, elv�tve el�fordul, hogy a k�rh�z valamelyik
dolgoz�ja is megbetegszik. De ez mind a L�szl� K�rh�zban, mind m�s k�rh�zakban
ritka eset.

J�rv�nyokt�l mentesen

DR. K�TAY ALAD�R:

�venk�nt 20-21-22 ezer beteget vesz fel a L�szl� K�rh�z. N�vekedett az
orvostudom�ny lehet�s�ge, gazdagodott a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz a m�szer- �s
eszk�zt�runk, kialakult �s egyre fejl�dik a differenci�ldiagnosztika, de ezzel
egy�tt n�vekedett a j�rv�ny�gyi h�l�zat hat�konys�ga, a betegek felkutat�sa,
szaporodott a betegek �nk�ntes jelentkez�se, �s mindemellett nagyon fontos
t�nyez� az orvosi ell�t�s ingyenes volta. Mindennek k�vetkezm�nye az, hogy
tulajdonk�ppen ma m�r j�rv�nyokr�l egy�ltal�n nem is besz�lhet�nk. Mind a
budapesti L�szl� K�rh�z, mind pedig a vid�ki fert�z� oszt�lyok egyedi eseteket
�polnak. Ezek megel�z�s�ben nagyon nagy szerepe van az egy�nnek. Itt h�zon
bel�l is nagyon fontos mind a k�rh�zi dolgoz�k, mind pedig a betegek
magatart�sa. A k�rh�zi dolgoz�knak �s a betegeknek egyar�nt k�teless�g�k
embert�rsaik meg�v�sa mindenf�le fert�z�st�l. Az is k�teless�g, hogy k�l�n
vigy�zzanak �s gondot ford�tsanak arra, hogy egym�st�l se kaphassanak el
fert�z�st �s a szem�lyzet se fert�z�dj�k meg a betegekt�l. Kicsit titokzatoss�
teszi a k�ls� szeml�l� sz�m�ra a n�lunk uralkod� rendk�v�l szigor� szab�lyoz�s
ezt a k�rh�zat. Nek�nk azonban nincsenek titkaink. Annyira nincsenek titkaink,
hogy m�g az orvosi titoktart�s sem k�ti a fert�z� betegs�gekkel foglalkoz�
orvost: ha fert�z� beteget fedez�nk fel, aki a k�rnyezet�re vesz�lyes lehet,
nemcsak jogunk, de k�teless�g�nk is k�z�lni meg�llap�t�sainkat, mert ez
t�rsadalmi �rdek. Mind a betegnek, mind a k�rnyezet�nek tudnia kell arr�l a
vesz�lyr�l, amely sok ember megbeteged�s�t id�zheti el�. Sajnos, nagyon sok
titoknak m�g nem vagyunk a birtok�ban. Nemcsak egyes betegs�gekkel kapcsolatban
lenne j� a titkokat megfejten�nk, de a betegs�gek eg�sz�re vonatkoz�an j� lenne
az okokat �s magyar�zatokat ismerni. Itt, a mi k�rh�zunkban az egyes emberek
megbeteged�s�t is, de a betegs�gekkel kapcsolatos �ltal�nos k�rd�seket is
kutatjuk. Dr. Budai J�zsef kandid�tus, a gyermekekkel kapcsolatosan, dr. Bogn�r
Szil�rd f�orvos pedig a mikrobiol�gia ter�n v�geznek kutat�sokat.
DR. BOGN�R SZIL�RD:
Magyarorsz�gon a mikrobiol�gia egyetemi tant�rgy, a felszabadul�s ut�n v�lt
�n�ll�v�. A k�rh�zak k�z�tt a L�szl� K�rh�z volt az els�, ahol �n�ll�
mikrobiol�giai laborat�rium l�tes�lt.
K�zvetlen�l a h�bor� ut�n sok technikai neh�zs�g�nk volt. Majd tervek sz�lettek
egy eg�szen �j laborat�rium l�trehoz�s�ra. Az �j l�tes�tm�ny felavat�sa
tulajdonk�ppen hat�rk� volt a mikrobiol�gia hazai m�vel�s�ben, hiszen ett�l az
id�pontt�l sz�m�thatjuk �n�ll� l�tez�s�t. Laborat�riumunkban term�szetesen
mindenekel�tt diagnosztikai munka folyik, hiszen mag�nak a k�rh�znak alapvet�
feladat�hoz, a fert�z� betegs�gek gy�gy�t�s�hoz kell saj�ts�gos m�dszereinkkel
az adatokat szolg�ltatni. E munk�nk h�rom ir�ny�: bakt�riumokra, v�rusokra �s
parazit�kra vonatkoz� vizsg�latokat folytatunk.
Els�sorban eml�tem tal�n bakteriol�giai laborat�riumunkat. A bakt�riumok
k�ztudottan egysejt� n�v�nyi �l�l�nyek, amelyek nagys�grendileg olyan m�ret�ek,
hogy a k�z�ns�ges f�nymikroszk�p alatt l�that�k. Az�rt, hogy biztons�gosan
tudjuk �ket szem�gyre venni, a laborat�riumi technika legk�l�nb�z�bb fog�sait
alkalmazzuk, k�zt�k term�szetesen az egyik legfontosabbat, ezen �l�l�nyek
megfest�s�t. A bakt�riumoknak, pontosabban nagyobbik r�sz�knek, az a
saj�toss�guk, hogy �lettelen t�ptalajon teny�szteni, szapor�tani lehet �ket.
Szaporod�suk sor�n telepeket k�peznek, amelyek m�r szabad szemmel is l�that�k.
Abb�l, hogy ezek a bakt�riumok milyen anyag� t�ptalajokon hogyan teny�sznek,
teh�t a telepek nagys�g�b�l, alakj�b�l, sz�n�b�l, nagyon fontos diagnosztikai
k�vetkeztet�seket vonunk le. Pl. a b�lcsatorna megbeteged�s�t okoz� egyik
k�zismert bakt�riumfajta tagjai, a szalmonell�k, a bizmutszulfit t�ptalajon
biok�miai tulajdons�goknak (a k�nhidrog�n-k�pz�snek) megfelel�en fekete
telepeket alkotnak. Ugyanezen a t�ptalajon m�sfajta, a b�lcsatorn�ban az
eg�szs�ges emberben is el�fordul� bakt�riumok az el�z�vel szemben, sz�ntelen
telepeket k�peznek. Ha teh�t fekete telepeket l�tunk a t�ptalajon, egy�rtelm� a
diagn�zis. Term�szetesen egy�b vizsg�latokat is el kell m�g v�gezn�nk.
A k�vetkez� k�rokoz�csoportba a v�rusok tartoznak. A v�rus a legkisebb
k�rokoz�, olyan par�nyi, hogy k�z�ns�ges f�nymikroszk�ppal �ltal�ban nem is
l�that�. Szemben az el�z�ekben eml�tett bakt�riumokkal, a v�rusokra
legjellemz�bb az, hogy csak �l�l�nyekben, �l� sejtekben k�pesek szaporodni. Ez
mag�ban megszabja a v�rusok teny�szt�s�nek lehet�s�g�t �s term�szetesen
korl�tait is. �lettelen t�ptalajok a v�rusok eset�ben sz�ba sem j�hetnek. A
legkorszer�bb �s legegyszer�bb elj�r�s a v�rusok kiteny�szt�s�re a sejtkult�ra:
ez �gy hozhat� l�tre, hogy egy sejtfajt�t kezd�nk el mindenekel�tt szapor�tani,
amelyre k�s�bb leoltjuk a szapor�that� v�rust. Sajnos, ma is vannak olyan
v�rusok, amelyek teny�szt�s�t ezekkel a lombikokban v�gezhet� m�dszerekkel nem
lehet megval�s�tani, pontosabban nem ez a m�dszer a legc�lravezet�bb. Pl. az
influenza v�rus�t csirkeembri�ban lehet a leghat�konyabban szapor�tani.
Sajn�latos m�don ma is vannak azonban olyan v�rusok, amelyeket egy�ltal�n nem
tudunk mesters�gesen szapor�tani, ilyen az el�z�ek sor�n oly sokszor sz�ba
ker�lt fert�z� m�jgyullad�s v�rusa is.
A parazit�s fert�z�seket, szemben az eddigiekkel, az �llatok vil�g�ba sorolhat�
�l�l�nyek id�zik el�. Ezek k�z�tt egysejt�ek �s t�bbsejt�ek is vannak. Egysejt�
pl. a mal�ria k�rokoz�ja, ez ma m�r Magyarorsz�gon szerencs�re term�szetes
k�r�lm�nyek k�z�tt nem fordul el�, csak behurcolt eseteket ismer�nk fel itt,
laborat�riumunkban is. Sajn�latos, hogy a rendk�v�l hasznos nemzetk�zi
kapcsolatok mell�kterm�kek�nt egyre t�bb tr�pusi megbeteged�st diagnosztiz�lunk
a f�v�rosi L�szl� K�rh�zban. K�zt�k mal�ri�t is. E betegs�gek nagyobb r�sz�t
t�bbsejt�ek okozz�k. Ide soroljuk a f�rgeket. De a k�rokoz�k bizonyos t�pusai
nemcsak k�lf�ldr�l ker�lnek haz�nkba, hanem bizony gyakran el�fordulnak itthon
is. Pl. a c�rnagiliszta. Ez a kb. egy cm hossz�s�g�, val�ban c�rna v�konys�g�,
feh�r f�reg sokszor t�megesen is el�fordul kisgyermekk�z�ss�gekben, pl.
�vod�kban. Nem vesz�lyes ez a betegs�g, �s kimondottan j�l gy�gy�that�, de
ahhoz, hogy kezelni tudjuk, diagn�zist kell fel�ll�tani, ami csak a
laborat�riumban lehets�ges. Nemegyszer a betegben t�bbfajta f�reg is �l�sk�dik
�s k�l�n�sen kell vigy�zniuk a meleg�g�v�n tart�zkod�knak, hogy elker�lj�k ezt
a bajt. A v�dekez�s legfontosabb m�dja ezekben az egy�ni higi�ne, ezen bel�l
f�leg a t�pl�lkoz�si higi�ne.
Diagnosztikai munk�nkkal kapcsolatban, term�szetesen �ltal�nos orvostudom�nyi
k�rd�sekkel is foglalkozunk, tapasztalatainkat rendszerezz�k, ennek gy�m�lcse
pl. a Laborat�riumi diagnosztika c�m� k�nyv is, amelyben a bakteriol�giai
fejezetet �n �rtam.
Vizsg�lataim term�szetesen azzal v�lnak teljess�, hogy k�rh�zunk klinikai
laborat�riuma is seg�t a diagn�zis fel�ll�t�s�ban, eredm�nyeinek k�zread�s�val.
A laborat�rium vezet�je dr. Sz�csei Gy�rgy kandid�tus.
DR. SZ�CSEI GY�RGY:
A klinikai laborat�riumban alapvet� vizsg�latokat v�geznek, pl. v�r- �s
vizeletvizsg�latokat, ezent�l, ha a t�netek az agy beteged�s�re, t�bbek k�z�tt
agyh�rtyagyullad�sra, agyvel�gyullad�sra utalnak, a liquornak, az agyi
folyad�knak a vizsg�lat�t is elv�gzik. Azokban az esetekben pedig, pl.
hepatitiszben, amikor laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt egyszer�en lehetetlen a
k�rokoz� kiteny�szt�se az orvostudom�ny mai �ll�sa szerint, a klinikai
laborat�rium adja meg a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz a seg�ts�get. Vizsg�ljuk pl. a
m�jfunkci�s pr�b�kat, amelyek r�szben k�l�nb�z� enzimek kimutat�s�b�l �llnak.
Ezen enzimek mennyis�ge k�rosan felszaporodik a m�jgyullad�sos beteg
v�rsav�j�ban.
DR. BOGN�R SZIL�RD:
A tudom�ny folytatja k�zdelm�t, csat�j�t a "mikro-nagyhatalom"-mal, a v�rusok,
a bakt�riumok �s a parazit�k vil�g�val szemben. Nagyon sok csat�t eredm�nyesen
v�vtunk m�r meg, be kell azonban azt is vallanunk, hogy l�teznek m�g "feh�r
foltok". Ilyen pl. a lepra esete. A lepra k�rokoz�j�t m�r ismerj�k, de
k�ptelenek vagyunk �lettelen t�ptalajon teny�szteni. Ez, annak ellen�re,
nagym�rt�kben h�tr�ltatja m�g a betegs�g v�gleges felsz�mol�s�t. Mivel a
k�rokoz�t nem tudjuk szapor�tani, pillanatnyilag lehetetlen m�g a lepra elleni
v�d�olt�s megval�s�t�sa. Ezzel szemben a vil�g orvostudom�ny�nak a k�zelm�ltban
megval�sult �ri�si eredm�nye a fekete himl� csaknem teljes visszaszor�t�sa a
vil�gon. A vesz�lyeztetett ter�leteken a v�d�olt�s teljes sikert biztos�tott.
Ez a k�zdelem, a csat�nak ez a sora az�rt egyre el�bbre �s el�bbre visz
benn�nket, �s tal�n nem is olyan sok�ra v�glegesen megval�sul az embernek az a
v�gya, hogy lek�zdje a mikrovil�g ellene t�mad� vesz�lyeit. Ehhez pedig a
f�v�rosi L�szl� K�rh�z is napr�l napra hozz�adja szer�ny munk�j�t, eredm�nyeit.

A TBC-R�L NAPJAINKBAN

A tuberkul�zisr�l k�ztudott, hogy fert�z� betegs�g. M�gis k�l�n fejezetet kap e

k�nyvben. A sok t�nyez� k�z�l, amelyek indokolj�k kiemel�s�t, csup�n kett�t
eml�tek meg. Az egyik az, hogy "morbus hungaricus" (magyar betegs�g) n�ven
emlegett�k ezt a rettenetes k�rt �vtizedeken �t a vil�gon. A m�sik pedig az,
hogy a t�rsadalmi �sszefog�s a betegs�g lek�zd�s�ben, a tbc elleni k�zdelem
k�z�ggy� t�tele, roppant er�fesz�t�s r�v�n, de sikerre vezetett. Amikor a
r�di�hallgat�k jelenl�t�ben elkezd�d�tt "A tbc-r�l napjainkban" c�m� felv�tel,
1a Szabads�g-hegyi �llami T�d�szanat�rium igazgat� f�orvos�nak, dr. Sir�ly
Ferenc kandid�tusnak dolgoz�szob�j�ban, n�h�ny perc ut�n egyetlen r�sztvev� sem
tudta kivonni mag�t a F�orvos �r szavainak hat�sa al�l, a tbc elleni k�zdelem
tapasztalt harcosa, a nagytud�s� orvos, felid�zte a t�m�ra vonatkoz� eml�keit.

T�rt�nelmi visszapillant�s

DR. SIR�LY FERENC:

A tbc elleni k�zdelemr�l napjainkban helyes k�pet csak akkor tudunk adni, ha
visszan�z�nk arra az �tra, amelyen mostan�ig eljutottunk, �s az is sz�ba ker�l,
ahogyan a tbc elleni k�zdelem nem kis neh�zs�g �r�n eljutott jelenlegi
fejletts�g�ig.
A t�d�g�m�k�rt m�r az �kor orvosai is ismert�k. Sok, m�g ma is helyt�ll�
meg�llap�t�st tettek a betegs�g term�szet�r�l, t�neteir�l, lefoly�s�r�l.
A betegs�g el�fordul�s�ra sz�mtalan t�rt�nelmi lelet utal, a r�gi csontokon
�szlelt maradv�nyok, �s a m�mi�k ut�vizsg�lata is. A tuberkul�zis egzakt
tanulm�nyoz�sa azonban csak Koch R�bert 1882-ben tett felfedez�se ut�n
kezd�d�tt meg. � mutatta ki, hogy a tbc-t Mycobacterium tuberculosis k�rokoz�
id�zi el�.
A m�lt sz�zad m�sodik fel�ben az eur�pai �s amerikai iparosod� orsz�gokban a
tuberkul�zis s�lyos n�pbetegs�gk�nt puszt�tott, �s napirendre kelt az ig�ny,
hogy szervezett k�zdelmet teremtsenek ellene. A k�zdelem sor�n k�t
int�zm�nyt�pus alakult ki, a t�d�gondoz�, �s a t�d�gy�gyint�zet.
A t�d�gondoz� a betegs�g megel�z�s�vel, a betegek szoci�lis �s m�s ir�ny�
gondoz�s�val, �s k�s�bb ehhez csatlakoz�an, a korai betegs�gform�k
felkutat�s�val foglalkozik. A t�d�gy�gyint�zetek, amelyek a m�lt sz�zad v�g�n
�s az 1900-as �vek elej�n alakultak ki, kezdetben - mivel m�s hat�sos gy�gym�d
akkor m�g nem �llt rendelkez�sre - fekv�k�r�val, a szervezet edz�s�vel,
higi�n�s-di�t�s ell�t�ssal �s f�leg a fert�z� betegek elk�l�n�t�s�vel k�zd�ttek
a tbc ellen.
Ez a k�t vonal, ha szervezetszer�en nem is tartozott �ssze, a gyakorlatban j�l
egy�ttm�k�d�tt. A t�d�gondoz� a felfedezett beteget beutalta a gy�gyint�zetbe,
hogy ott meggy�gy�ts�k. Egyidej�leg a beteg csal�di �s munkahelyi k�rnyezet�t
�tsz�rte, hogy a fert�z�tt k�rnyezetben megbetegedettek gy�gy�t�s�t lehet�leg
m�g a korai st�diumban kezdhess�k meg. A gy�gyint�zetb�l kibocs�tott betegeket
a tov�bbiakban t�d�gondoz� gondozta. Ezek az int�zm�nyek azonban a m�lt sz�zad
v�g�n m�g igen nagy diagnosztikus neh�zs�gekkel k�zd�ttek, hiszen a beteg
megfigyel�s�n, a mellkas kopogtat�s�n �s a hallgat�z�son k�v�l, semmi m�s nem
�llt a rendelkez�s�kre.
Sz�zadunk elej�n alakultak ki az �n. "kollapszus-ter�pi�s" elj�r�sok (t�lt�s,
mellkasplasztika, t�d�cs�csfejt�s), amelyek bizonyos l�gz�fel�letek ideiglenes
vagy v�gleges kikapcsol�sa �ltal nyugalomba helyezt�k a t�d� egy r�sz�t �s
ez�ltal vezettek gy�gyul�shoz. A technika fejl�d�s�vel a tbc-diagnosztika is
egyre t�k�letesebb �s t�k�letesebb lett. A r�ntgenfelv�telek, r�tegfelv�telek,
a bronchoscopia (a l�gutak, h�rg�k vizsg�lata) nagym�rt�kben sz�les�tett�k a
diagnosztikai lehet�s�geket. Az erny�k�p-sz�r�vizsg�lat ki�p�t�s�vel pedig
lehet�s�g ny�lt a korai, kezdeti k�rform�k felfedez�s�re.

Koch R�bert felfedez�se

A tbc lek�zd�s�nek jelent�s fejl�d�si folyamat�t Koch R�bert felfedez�se

ind�totta el. A Koch-bakt�rium l�that�v� v�l�s�val a t�d�gy�gy�szok munk�j�hoz
sz�ks�ges bakteriol�gia be�p�lt a h�l�zat munk�j�ba. Haz�nkban 1975-ben 29
decentrumban egymilli� bakt�riumteny�szt�st v�geztek.
Az �jabb sz�ks�gleteknek megfelel�en m�r nemcsak a Koch-bakt�rium mutathat� ki
rutinszer�en, hanem minden m�s kr�nikus pulmonol�giai betegs�ggel kapcsolatos
bakt�rium is.
K�zel sz�z �v telt el Koch R�bert felfedez�se �ta, �s ezalatt az id� alatt
megb�zhat� ismereteket szerezt�nk a tbc j�rv�nytan�ra vonatkoz�an is.
Ma m�r j�l tudjuk, hogy a tbc-t a k�rnyezet�kbe bakt�riumokat juttat� betegek
terjesztik. A fert�z�s �tja a k�zvetlen cseppfert�z�s: a betegek szervezet�b�l
k�h�g�s, t�sszent�s, hangos besz�d, nevet�s k�zben, ny�lka-, v�lad�kcseppecsk�k
�ltal, bakt�riumok ker�lnek a leveg�be. Csak akkor k�vetkezik be fert�z�s, ha a
csepp �t mikronn�l kisebb, mert csak �gy tud bejutni a t�d� alveolusaiba
(t�d�h�lyagocsk�kba), �s csak akkor, ha nagysz�m� bakt�riumot tartalmaz a
cseppecske, milliliterenk�nt t�bb sz�zezret. Ilyen esetben a k�petb�l m�r
mikroszk�pos �ton is ki lehet mutatni a Koch-bakt�riumot.
A tbc-ellenes gy�gyszerek a beteg szervezet�ben a bakt�riumok sz�m�t hamar,
napok alatt, cs�kkentik. Ez�rt van az, hogy a megfelel� kezel�sben r�szes�l�
betegek m�r nem fert�znek t�bb�. A gyakori szell�ztet�ssel cs�kkenteni lehet a
leveg�ben lev� cseppecsk�k sz�m�t, vagy kvarcol�ssal el lehet a bakt�riumokat
puszt�tani, ez�ltal cs�kken a fert�z�s lehet�s�ge. Ez�rt van annyi nyitott
ablak a szanat�riumokban, �s am�g hat�sos gy�gym�d nem �llt rendelkez�s�nkre,
ez�rt volt olyan nagy jelent�s�ge a szabad leveg�n folytatott fekv�k�r�nak.

A tbc-s fert�z�s lezajl�sa az emberi szervezetben

A tbc-s fert�z�s lezajl�s�r�l most m�r biztos ismereteink vannak. A

bakt�riumokat tartalmaz� k�petcseppecsk�k bejutnak az addig eg�szs�ges ember
l�gutaiba, �s a t�d�ben l�trehozz�k az els�dleges, primer g�cot. Ezut�n a
nyirokutakon �t megbeteg�tik a k�rny�ki nyirokcsom�kat �s �gy kialakul a
"primer komplexus".
Ha a fert�z�s nem t�l massz�v �s ism�tl�d�, �s a megfert�z�tt egy�n kond�ci�ja
j�, akkor az esetek nagy sz�zal�k�ban nem terjed tov�bb a betegs�g. Ilyenkor a
primer komplexus elmeszesedik. A legt�bb id�s ember t�dej�ben �szlelhet� ilyen
meszes g�c, noha �k a fert�z�sen h�sz-negyven �vvel ezel�tt estek �t. Az �gy
ki�llott fert�z�s persze, bizonyos fok� v�detts�get (immunit�st) jelent a
k�s�bbi megbeteged�s ellen. Ugyan ezt a v�detts�get igyeksz�nk biztos�tani a
BCG-v�d�olt�ssal.
Calmette �s Guerin hossz� id�n �t ism�telt �tolt�ssal olyan t�ptalajon
teny�sztett ki virulens bovin (szarvasmarha) tbc-t�rzset, amelyben a bakt�rium
k�rokoz�k�pess�g�t elvesztette, de immuniz�l� k�pess�g�t megtartotta. Ilyen
legyeng�tett t�rzset juttatnak a szervezetbe a v�d�olt�ssal.
Korm�nyunk 1960-ban k�telez�en elrendelte a BCG-olt�st. Ez �tven �ven �t
folytatott vakcin�ci� kedvez� tapasztalatait bizony�tja. A kb. 80 sz�zal�kos
v�d�hat�s� �s 20 sz�zal�kban esetleg m�gis megered� tbc-s fert�z�s igen enyhe
lefoly�s�, j�l gy�gy�that�. Az olt�s a fiatal koroszt�ly sz�m�ra m�r
term�szetes jelens�g, �s v�delmet jelent nekik.
Amennyiben a fert�z�s massz�vabb, kialakulnak az els�dleges g�m�k�r ismert
form�i. Ha az izol�lt nyirokcsom�-tbc bet�r egy h�rg�be, �n. epituberculosis,
els�dleges mellh�rtyagyullad�s (primer pleuritisz) vagy minim�lis cs�csi
g�m�k�r alakul ki. Ez az ut�bbi a leggyakoribb haz�nkban.
Sok esetben, �vekkel az els� fert�z�s ut�n, kiindul�sa a k�vetkez�, �n.
postprimer tbc-s �llapotnak. Kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt pedig sok ok
okozatak�nt alakul ki a kr�nikus, id�lt tbc, amely a t�d�g�m�k�r legs�lyosabb
�s kil�t�sait illet�en is a legkedvez�tlenebb form�ja.

Tbc-ellenes gy�gyszereink

A tbc gy�gy�t�s�ban fordul�pontot jelentettek az antituberculotikus

gy�gyszerek. 1944-ben fedezt�k fel a streptomycint, azut�n �vr�l �vre �jabb
hat�sos gy�gyszerek ker�ltek forgalomba, k�z�l�k leg�jabb a Rifampicin. Ezekkel
egy�ttesen adagolva �ket, csaknem 100 sz�zal�kos biztons�ggal meggy�gy�that� a
t�d�g�m�k�r. A frissen felfedezett, korai k�rform�t 100 sz�zal�kos eredm�nnyel
meg tudjuk gy�gy�tani. Az elhanyagolt k�s�i k�rform�ba tartoz� megbeteged�sek
is gy�gy�that�k, de a gy�gyul�s itt m�r heges, g�cos maradv�nyok
h�trahagy�s�val k�vetkezik be, teh�t sz�k�lt a l�gz�fel�let. Ez�rt igen nagy
fontoss�g� a t�d�gondoz�k �ltal rendszeresen v�gzett lakoss�gsz�r�s. �vente
�tlag k�t �s f�l milli� erny�f�nyk�p k�sz�l. Az �j betegek kb. 70 sz�zal�k�t e
felv�telek r�v�n fedezz�k fel. Mindenkinek egy�ni �rdeke teh�t, hogy a
sz�r�vizsg�laton megjelenj�k, mert ha esetleges megbeteged�s�t - amely
kezdetben semmif�le t�netet nem okoz, �s a szok�sos fizik�lis vizsg�lattal nem
is diagnosztiz�lhat� - friss, korai form�j�ban fedezik fel, akkor m�g maradv�ny
n�lk�l meggy�gy�that�k.

A tbc hosszantart� betegs�g

A gy�gy�t�s hossz� id�tartama sor�n a t�d�gy�gy�sz �s a beteg k�z�tt teljesen

m�s kapcsolat alakul ki, mint a gyors lefoly�s� betegs�gek eset�ben. A beteg
egy�nis�g�t, �let�t, csal�di �s munkak�r�lm�nyeit is megismerik az orvosok �s
ez sok esetben m�g a helyes ter�pi�s d�nt�st is el�seg�ti. Az ar�nylag hossz�
�pol�si id� lehet�v� teszi, hogy sok olyan t�nyez�vel gazdag�tsuk speci�lis
diagnosztikus �s ter�pi�s elj�r�sainkat, amelyek el�seg�tik a gy�gyul�st �s az
�letbe val� visszat�r�st. A t�d�gy�gyint�zetek saj�tos l�gk�r�t kialak�t�
kult�rszolg�lat, vezet�kes r�di�, telev�zi�, h�zi st�di�n �t tartott el�ad�sok,
j�l �sszev�logatott k�nyvt�r ny�jtotta biblioter�pia, munkater�pia, szoci�lis
gondoz�s seg�tik az orvosok munk�j�t. Sok esetben pszich�s probl�m�k g�tolj�k a
gy�gyul�shoz sz�ks�ges kiegyens�lyozott, nyugodt k�z�rzet kialak�t�s�t. Ilyen
esetekben pszichol�gus (int�zet�nkben p�ld�ul Kock�s Ildik� pszichol�gus)
foglalkozik k�l�n is a betegekkel.

Sz�mok, adatok e betegs�gr�l

Az els� vil�gh�bor� el�tt sz�zezer lakosb�l 340 halt meg �vente tbc-ben. A
m�sodik vil�gh�bor� el�tt sz�zezerb�l 140 hal�lozott el. 1975-ben pedig m�r
csak 15 ember halt meg tbc-ben sz�zezer lakosb�l. R�gen ez a betegs�g a
legszebb ifj�korban, 15-30 �v k�z�tt kezd�d�tt leggyakrabban. Most 0-14 �v
k�z�tt gyakorlatilag nem fordul el�. Az �j tbc-s betegek t�bb mint 50%-a 50
�ven fel�li. Az 1940-es �vek elej�n �vente 26-30 ezer �j tbc-s beteget vett�nk
nyilv�ntart�sba, most, 1974-ben ez a sz�m 7000-re cs�kkent.
Eg�szs�g�gyi korm�nyzatunk s�lyponti k�rd�snek tekintette a tbc-nek mint
n�pbetegs�gnek a felsz�mol�s�t. Nagy anyagi r�ford�t�ssal, a felszabadul�s ut�n
a t�d�gy�gyint�zeti �gyak sz�m�t t�bb mint k�tszeres�re emelte. A 15 ezer
gy�gyint�zeti hely �s a t�d�gondoz�k egys�ges munk�ja eredm�nyek�nt �rt�k el a
tbc jelent�s visszaszor�t�s�t. Eredm�nyeink tett�k lehet�v�, hogy 5000
f�r�helyet (k�rh�zi �gyat) a h�l�zat m�s szak�gaknak adjon �t. Int�zet�nk pl. a
nagy �gyhi�nnyal k�szk�d� �s t�lterhelt pszichi�triai szakot tehermentes�tette
azzal, hogy T�nd�rhegyi oszt�lyunk l�tja el az orsz�g eg�sz ter�let�n a tbc-ben
is szenved� pszichi�triai betegeket.
A tbc visszaszor�t�sa azt is lehet�v� tette, hogy m�s, nem tbc-,
t�d�betegs�geket is kezel�sbe �s gondoz�sba vegy�nk. Mindazokat a j�l bev�lt �s
a kr�nikus betegs�gek kezel�s�ben alkalmazhat� m�dszereket, amelyeket a
fiziol�giai h�l�zat ismer a legjobban, sikerrel tudjuk alkalmazni az id�lt
t�d�betegs�gek kezel�s�ben is.
T�d�gondoz�ink jelenleg 65 ezer tuberkul�zisban szenved�t tartanak nyilv�n,
�tezren t�d�daganatuk, 60-65 ezren nem specifikus t�d�betegs�g�k miatt
szerepelnek a nyilv�ntart�sban. Ez az ut�bbi sz�m a kezdeti �s hi�nyos felt�r�s
miatt nagys�ga ellen�re sem pontos, egyesek szerint az is lehets�ges, hogy
ennek a dupl�j�t is kiteszi.
A l�gz�szervi megbeteged�sek mai legnagyobb csoportj�t az id�lt h�rghurut
(kr�nikus bronchitisz), a t�d�t�gul�s (emfiz�ma) �s a bronchi�lis asztma
(asthma bronchiale) teszik ki. E betegs�gekben szenved a t�d�gy�gyint�zetekben
jelenleg �poltak 65-70 sz�zal�ka.
A t�d�gy�gyint�zetek �vente kb. 50 ezer beteget �polnak. A tbc visszaszor�t�sa
m�g egy sor tov�bbi betegs�g szakszer� kezel�s�t is lehet�v� teszi sz�munkra.
Gy�gy�thatjuk ma m�r a kr�nikus t�d�gyullad�sban, t�d�t�lyogban,
h�rg�t�gulatban, por�rtalomban, a t�d� gomb�s megbeteged�seiben szenved�ket �s
a t�d�daganatos betegeket is.
M�SORVEZET�:
Az igazgat� f�orvos sokr�t� ismertet�je ut�n a r�di�hallgat�k k�pvisel�i egym�s
ut�n tett�k fel a k�rd�seket.
MOLN�R IMRE T�r�kszentmikl�sr�l:
A tbc elleni k�zdelem sok mindent �tform�lt Magyarorsz�gon is, hiszen m�r t�bb,
mint 75 �ves ez a szervezett forma. Hogyan lehets�ges akkor az, hogy e
n�pbetegs�g felsz�mol�sa ellen�re, az emberek tudat�ban m�g ma is k�l�nleges
f�lelem, bizonyos "m�tosz" �vezi a tbc-t? Ha meghallj�k a sz�t, iszonyat fogja
el �ket.
BARAB�S L�SZL�, a Kand� K�lm�n Villamosipari F�iskola hallgat�ja:
azt szeretn�m tudni, hogy mi�rt csak 70%-ban biztos az erny�k�p-sz�r�s a
betegs�g kimutat�s�n�l. Nagyon szeretn�nk l�tni a tbc k�rokoz�j�t, k�rj�k az
int�zet dolgoz�it, hogy mutass�k meg nek�nk ezt a f�lelmetes ellenfelet.
DR. SIR�LY FERENC:
A r�di� a tegnapi napon hangfelv�teleket k�sz�tett a f�v�ros k�zep�n, a R�zs�k
ter�n lev� VII. ker�leti T�d�gondoz� Int�zetben. Hallgassuk meg, mit mondanak
maguk a betegek arr�l, hogy l�tezik-e k�l�nleges f�lelem, vagy val�ban
h�tr�nyos-e a helyzet�k.
NYUGD�JAS KOR� F�RFI:
Szinte trag�di�t jelent, ha valakir�l megtudja a k�rnyezete, hogy tbc-s. Amikor
�n t�d�szanat�riumba ker�ltem, bar�taim, ismer�seim �sszes�gtak, �s bizony
�rezhet�en f�ltek t�lem. �gy m�r mag�t a betegs�g n�ven nevez�s�t
megb�lyegz�nek �rzem annak a sz�m�ra, aki ebben szenved. Az igaz, hogy r�gen a
t�d�g�m�k�r hal�los, f�lelmetes betegs�g volt, de ma m�r az emberek t�bbs�ge
j�l tudja, hogy gy�gy�that�, m�gis �l �s uralkodik a p�nikf�lelem. Betegs�gem
idej�n a szemem el�tt sz�zak �s sz�zak gy�gyultak meg, t�k�letesen. Nekem 63
�ves koromban kezd�d�tt a betegs�gem. Itt a gondoz�ban vett�k �szre a bajt, a
t�d�sz�r�s sor�n, egy�b t�netem nem volt. V�g�l m�t�tre ker�lt a sor. Ma m�r
eg�szen j�l vagyok, t�r�kat teszek, �s mindenki azt mondja, hogy koromat
"meghazudtolom". De a tbc sz�t valahogy v�g�rv�nyesen ki kellene iktatni az
�let�nkb�l, a nyomtatv�nyainkb�l is �s a fejekb�l is. Nem tudom, mit lehetne
helyette javasolni, jobbat, megfelel�bbet, de felhaszn�lom a r�di�
nyilv�noss�g�t arra, hogy pr�b�ljunk k�z�sen keresni egy megfelel�bb
kifejez�st, olyat, amelyhez nem tapad kegyetlen�l sok el��t�let.
19 �VES FIATALEMBER:
T�d�gyullad�s ut�n egy besz�r�d�ssel kezd�d�tt el a betegs�gem, ipari tanul�
voltam akkor, �s ki kellett maradnom az iskol�b�l. K�s�bb, a p�nzkereset
v�gy�t�l hajtva, elmentem dolgozni. Ekkor visszaestem, �s t�d�szanat�riumba
ker�ltem. K�t �s f�l h�napos gy�gykezel�s ut�n, sajnos m�g ma is
beteg�llom�nyban vagyok, gy�gyszeres kezel�sben r�szes�l�k, de biztos vagyok a
gy�gyul�sban.
22 �VES N�BETEG:
F�l �vvel ezel�tt neh�z l�gz�ssel kezd�d�tt a betegs�gem. Ezzel a panasszal
mentem a t�d�gondoz�ba, ahol a Kor�nyi szanat�riumba utaltak be. Ott
meg�llap�tott�k, hogy asztm�s vagyok. Sokan azt mondj�k, hogy akin�l egyszer
jelentkezik az asztm�s megbeteged�s, eg�sz �let�n �t viseli ennek terheit.
Rem�nykedem a gy�gyul�sban, hiszen fiatal vagyok, �s betegs�gem kezdeti
st�dium�ban kezdt�k meg gy�gy�t�somat.
40 �VES N�:
�n rettenetes nagy lelki megr�zk�dtat�s k�zepette ismertem fel a betegs�gem.
Kilenc �vvel ezel�tt t�rt�nt. T�bbgyermekes anya l�temre, �ppen v�ltam a
f�rjemt�l. Azt hiszem, betegs�gem kiv�lt�s�hoz az is hozz�j�rult, hogy az
idegrendszeri megpr�b�ltat�sok miatt eg�szen leromlott �llapotban voltam.
El�sz�r nagyon f�ltem megmondani munkat�rsaimnak a v�llalatn�l, hogy tbc-s
vagyok. Heteken �t t�d�gyullad�st eml�tettem csak nekik. De legnagyobb
meglepet�semre bej�ttek hozz�m l�togatni a t�d�szanat�riumba, �s egy�ltal�n nem
vettem �szre rajtuk, hogy h�z�dtak volna t�lem. Amikor m�r ny�ltan tudtunk
besz�lni egym�ssal, az is kider�lt, hogy l�togat�im k�z�l is volt m�r egyik
munkat�rsam tbc-s szanat�riumban, m�soknak pedig hozz�tartoz�jukat gy�gy�tott�k
ilyen helyen. E kellemes csal�d�s ellen�re is, �gy v�lem, hogy l�tezik
el��t�let a tbc-s betegekkel szemben. Ha megmondtam, hogy tbc-s beteg vagyok,
b�r nem fert�z�, r�gt�n megjelent a szemekben az iszonyat. Ha csak annyit
k�z�ltem, hogy besz�r�d�s van a t�d�m�n, egy enyhe foltot tal�ltak rajta, akkor
eg�szen m�sk�ppen k�zeledtek hozz�m az emberek.
PIROSPOZSG�S, K�Z�PMAGAS F�RFI:
Egy t�li kir�ndul�s ut�n kezd�d�tt el a betegs�gem. T�rsas�ggal indultunk a
havas hegyekbe kir�ndulni, �n lemaradtam a csoportt�l �s elt�vedtem az erd�ben.
Sok�ig bolyongtam, m�g v�g�l teljesen kimer�lve fek�dtem le a h�ra.
Rettenetesen �tf�ztam. Nem sokkal ezut�n h�tf�j�st �reztem, sz�r�st a
mellkasomban, �s a vizsg�l� orvos m�ris beutalt a gy�gyint�zetbe. A
munkat�rsaim, mikor megtudt�k, hogy mi a bajom, nyomozni kezdtek a tbc fert�z�
volta ut�n, t�bben k�nyveket is olvastak err�l. Amikor meggy�z�dtek r�la, hogy
a gy�gykezel�s a betegs�g fert�z� jelleg�t gyorsan megsz�nteti, megsz�nt az
idegenked�s�k. J�magam is enyh�tettem a helyzetet azzal, hogy
mellh�rtyagyullad�st, t�d�gyullad�st eml�tettem, amikor a betegs�gemr�l
k�rdeztek. Igyekeztem tomp�tani a sajnos meglev� el��t�let �l�t ezzel is.
GESZTENYEBARNA ASSZONY:
�gy �rzem, �n szerencs�s voltam, a betegs�g jelentette bajt lesz�m�tva persze.
A v�llalatomn�l mindenki seg�tett, a vezet�im szinte "elk�nyeztettek". N�ha m�r
kiss� zavart is, hogy ennyire j�k hozz�m. K�t t�d�m�t�tem �s h�rom nyaki
nyirokcsom� m�t�tem volt. Koll�gan�im mindannyiszor ny�lt sz�vvel, maxim�lis
seg�t�k�szs�ggel �lltak mellettem. A v�llalatomt�l seg�lyt �s jutal�kot is
b�ven kaptam. Nagyon sokat szenvedtem a m�t�tek �s a betegs�g
k�vetkezm�nyek�ppen. Bal oldali t�d�irt�som is volt. De munkat�rsaim mindig
�rezhet� szeretete ma is optimizmussal t�lt el.
DR. F�NYI J�NOS, a VII. ker. T�d�gondoz� vezet� f�orvosa:
1974 dec. 31-�n 754 tbc-st tartottunk nyilv�n ker�let�nkben, 1975-ben 92 �j
tbc-s megbeteged�st fedezt�nk fel. A nem tbc-ben megbetegedett nyilv�ntartottak
sz�ma 815. Ha ma kin�z�nk a gondoz� v�r�szob�j�ba, j�l t�pl�lt, j�l �lt�z�tt
betegeket l�tunk. Elt�nt a r�gi csont-b�r, v�zna t�d�beteg alakja ezekb�l az
int�zetekb�l, �s ak�r rendel�s�nk alkalmazottait n�zhetn�nk betegeknek, ha nem
k�l�nb�ztetn� meg �ket a feh�r k�peny.

Negat�v t�lt�s� m�tosz a tbc-r�l a t�rsadalmi k�zgondolkod�sban

ER�S L�SZL� pszichol�gus:

A VII. ker�leti felv�telen m�r az els� hozz�sz�l�- egyike "trag�di�nak"
titul�lta a tbc sz� haszn�lat�t. Valamennyi beteg azt bizony�totta, hogy a
t�rsadalom m�g mindig nem fogadta el a tuberkul�zist mint a betegs�gek egyik�t.
Valamif�le k�l�nleges, negat�v t�lt�s� m�tosz �l a tbc-vel kapcsolatban a
t�rsadalmi k�zgondolkod�sban. A tbc �s a t�rsadalom viszonya val�ban tele van
ellentmond�sokkal. Amikor m�g gy�gy�thatatlannak hitt�k ezt a betegs�get, a
betegek lelkiismeret�re volt b�zva, hogy ne fert�zzenek meg m�sokat. A z�rt
zsebkend�tart� szerkezett�l a kilincs n�lk�li, �lland�an fert�tlen�t�illatban
�sz� szob�ig, a mag�nz�rk�k t�rv�nyeire eml�keztet� m�don igyekeztek
k�l�nv�lasztani a k�t vil�got, a m�r tbc-sek�t �s a fert�z�st�l retteg�k�t.
L�trej�ttek a t�rsadalomban a tbc-sek saj�tos szigetei, kis "Var�zshegy"-ei, -
Thomas Mann gy�ny�r� reg�ny�nek c�m�t id�zve a betegek itt addig �ltek, am�g
egy utols� k�h�g�roham el nem vitte �ket, majd �jabb Hans Kastorpok �rkeztek a
morbid �rzelmess�ggel "feh�r hal�l"-nak nevezett betegs�g "hegyi sz�llod�i"-ba.
A beteg, a k�rnyezet �s a betegs�g viszonya a sikeres kezel�sek ut�n ma m�r
teljesen megv�ltozott. A tbc m�r nem "v�gzet". De az elk�l�n�l�s eml�ke, a
fert�z�st�l val� retteg�s eml�ke ma is hat, �s er�sebben, mint b�rmilyen m�s
fert�z� betegs�g eset�ben. Megmondhatjuk ny�ltan, hogy a magyarorsz�gi tbc
ellenes k�zdelem 75. �vfordul�j�nak idej�n is tehert�telt jelent m�g ez a
negat�v t�lt�s� m�tosz a tbc-vel kapcsolatban.
M�SORVEZET�:
A Szabads�ghegyi T�d�gy�gyint�zet, ahol e besz�lget�s zajlik, soha sem volt a
"feh�r hal�l" int�zm�nye. Ennek van-e magyar�zata, ha igen, mi ez?
DR. SIR�LY FERENC:
Ez az int�zet akkor kezdett el m�k�dni, amikor m�r sikeresen tudtuk a
tuberkul�zist gy�gy�tani. Volt olyan �v�nk, amelyben egyetlen hal�leset sem
t�rt�nt int�zet�nkben. Hat�rozottan megmondhattuk a betegnek, hogy a diagn�zis
t�d�tuberkul�zis, de biztosan meg tudjuk gy�gy�tani. Az �j gy�gyszerek �s egy�b
gy�gy�t� elj�r�sok birtok�ban, eg�szen m�s l�gk�r alakult ki k�r�l�tt�nk.
Egy�bk�nt is, ebben a szanat�riumban ide�lis k�r�lm�nyek k�z�tt tudunk
dolgozni. Klimatikus viszonyaink is kit�n�ek, 450 m�terre vagyunk a tengerszint
felett, 50 m�terrel Pest felsz�ne f�l�tt, itt nagyon j� a leveg�, �s ezek a
klimatikus faktorok is jelent�s gy�gyt�nyez�k sz�munkra. P�ly�m elej�n
mindennapos volt, hogy legszebb korukban lev� ifjak haltak meg, gyakran naponta
n�gyen-�ten is, ez szerencs�re, v�g�rv�nyesen t�rt�nelmi adatt� v�lt.
Nagyon �rdekes leveleket adott �t nekem a m�sor szerkeszt�je. K�z�l�k is
kiemelem Szentesi Andr�s orvostanhallgat� (1026 Bp. Guyon R. u. 19. sz. alatti
lakos) sorait. Ebb�l a lev�lb�l rem�nys�g �rad. �gy v�lem, nagyon b�ztat�, hogy
a mai fiatal orvosgener�ci� tudat�ban m�r teljesen hely�re ker�lt a tbc
meg�t�l�se.
"Tisztelt Szerkeszt�s�g!
Az orvostudom�ny m�helyeibe kalauzol� Titkon innen - titkon t�l� sorozatukat
nagy �rdekl�d�ssel �s figyelemmel k�s�rem. Mivel k�vetkez� ad�suk sz�nhelye a
Szabads�ghegyi T�d�szanat�rium, fogadj�k el soraimat egy�tt�rz�sem
tan�bizonys�gak�nt �s egyben seg�t�sk�ppen is.
A tbc sz�rny� betegs�g volt a sz�zad k�zep�n, �s sajnos, m�g mindig a r�gi
jelent�s�ggel b�r. Pedig az�ta elvesztette n�pbetegs�g jelleg�t. Azt szeretn�m,
ha m�soruk arra is kit�rne, hogy a tuberkul�zisos beteg ne legyen
"megb�lyegzett" betegs�ge miatt. Azt kellene el�rn�nk, hogy gy�gyul�sa ut�n
eg�szs�ges tagja lehessen a t�rsadalomnak, el��t�letek n�lk�l dolgozhasson �s
�ljen.
Mi orvostanhallgat�k, eg�szen m�s szemmel n�zz�k a tuberkul�zist, hiszen nem a
rettegett "feh�r hal�l" jut r�la esz�nkbe, hanem az, hogy a sok gy�gy�that�
betegs�g k�z�l ez egy, amely ellen t�bb fegyver�nk is van. Az elk�vetkez�
orvosnemzed�k m�r csak a "szel�debb" betegs�get kapja ellenfel�l, �s lehet,
hogy egy-k�t gener�ci� ut�n m�r nem is tudnak tuberkul�zisos beteget bemutatni.
H�la az el�tt�nk j�rt sok-sok orvos kutat�munk�j�nak, er�fesz�t�s�nek, el�tt�nk
sz�mos s�lyos �s puszt�t� betegs�g m�r csak tank�nyvi �br�kon jelenik meg.
Egyszer tal�n a tbc is mint a r�gm�lt s�lyos betegs�ge szerepel majd."
Szemt�l szemben a f�lelmetes k�rokoz�val

A r�di�hallgat�k k�pvisel�i azt mondt�k, hogy l�tni szeretn�k a tbc

k�rokoz�j�t. Az int�zet laborat�rium�nak vezet�je, dr. B�lcs M�rta f�orvosn�,
be�ll�tott mikroszk�ppal v�rta a m�szaki f�iskola hallgat�it.
A megtekint�st r�vid magyar�zat vezette be.
DR. B�LCS M�RTA:
A tuberkul�zisbakt�rium kimutat�s�ra kezdetben csak a mikroszk�p �llt
rendelkez�s�nkre. Ez nem volt teljesen megb�zhat�, mert nagy sz�mban kellett
jelen lennie a bakt�riumnak ahhoz, hogy megtal�ljuk. Nagyon fontos el�rehalad�s
volt a bakt�riumteny�szetek alapj�n v�gzett vizsg�latok bevezet�se. Ez azt
jelenti, hogy laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt a bakt�riumok sz�m�ra t�k�letes
felt�teleket biztos�tottunk. L�trehozzuk a t�ptalajt, amely foly�kony �s
szil�rd is lehet. Ezek a t�ptalajok mindazokat az anyagokat tartalmazz�k,
amelyek a tbc-bakt�riumok n�veked�s�hez sz�ks�gesek. Ezen a szil�rd t�ptalajon,
amelyet a kezemben tartok, apr� kis s�rga telepek form�j�ban l�that�k a
tbc-bakt�riumok. N�zz�k meg itt a mikroszk�p alatt is a tbc k�rokoz�j�t.
Pirosra festett, apr� p�lcik�kat l�tnak, alakjuk gyufasz�lhoz hasonl�t.
M�SORVEZET�:
E bevezet� ut�n a r�di�hallgat�k megtekintett�k a mikroszk�p seg�ts�g�vel
l�that�v� v�lt Koch-bakt�riumot. Tov�bbi �lm�nyt jelentett a r�di�hallgat�k
sz�m�ra, hogy - G�czi Barnab�s (Mez�zombor k�zs�gi lakos) k�r�s�t teljes�tve -
bemutathattuk azt is, hogy mit hall az orvos, amikor az emberi mellkast
kopogtatja, hallgatja, vizsg�lja. A szabads�ghegyi �llami T�d�gondoz�int�zet
t�d�gy�gy�sz adjunktusa, dr. �tv�s Korn�lia seg�tett a Magyar R�di�
t�rt�net�ben els� �zben k�zvet�tett t�d�hangok felv�tel�n�l. A magyar�zatok,
�vsz�zados orvosi tapasztalat alapj�n, term�szetesen rendelkez�s�nkre �lltak. A
felv�tel technik�ja azonban k�l�nleges feladat el� �ll�totta a hangm�rn�k�ket.
A sz�vhangok felv�tel�re speci�lis mikrofonok vehet�k ig�nybe. Ezekkel azonban
csak a sz�vre jellegzetes magasabb hangokat lehet r�gz�teni, mert kisz�rik a
t�d�hangokat. Eddig eg�szen ismeretlen felv�teli menetrendet kellett
kialak�tani. A sztere�felv�telekhez rendelkez�s�nkre �ll az emberi fej
fel�p�t�se szerint k�sz�lt �s anyag�ban is azt megk�zel�t� "m�fej", amelynek
f�lny�l�s�ban egy-egy rendk�v�l �rz�keny mikrofon van be�p�tve. E F�lixnek
nevezett b�bu f�l�be helyezt�k el az orvosi hallgat�k�sz�l�ket, a
fonendoszk�pot. F�lix "kiv�l�an vizsg�zott": tiszt�n, t�k�letesen adta tov�bb
a felvev�kocsi magnetofonjainak a t�d� megbeteged�s�re jellemz�, nagyszer�en
regisztr�lt hangv�ltoz�sokat. A felv�telek elk�sz�lte ut�n ellen�rz�sre k�rt�k
meg a t�d�gy�gy�szokat. Mindannyiunkat meglepet�sszer�en �rt. A szakemberek
kijelentett�k, hogy ilyen tiszt�n m�g sohasem hallott�k a mellkas felett
�szlelhet� t�d�hangokat. Mi pedig annak �r�lt�nk, hogy hallgat�ink is
r�szeseiv� v�lhattak az �lm�nynek.

J�tan�csok a lev�l�r�knak

DR. SIR�LY FERENC:

Bencsik Gyul�n�, Szolnok megy�b�l, lev�lben k�rd�ssel fordul hozz�nk.
Betegs�g�nek felfedez�se ut�n nyolc h�napig kezelt�k, �s gy�gyultan t�vozott a
szanat�riumb�l. Az�ta is f�l, hogy visszaesik a tbc-be. Azt v�laszolhatom neki,
hogy a szanat�riumb�l t�rt�nt t�voz�s ut�ni gy�gyszeres kezel�s �s az ut�lagos
rendszeres ellen�rz�s biztos�t�k arra, hogy ne essen vissza. Akikn�l m�r
elhanyagolt �llapotban diagnosztiz�ljuk a bajt, teh�t kiterjedt m�r a
t�d�betegs�g�k, azokat is meg tudjuk gy�gy�tani. Sajnos, az ilyen esetekben,
mivel nagy, g�cos maradv�nyok k�pz�dtek a t�d�ben, k�s�bb, kedvez�tlen
k�r�lm�nyek k�z�tt, ha p�ld�ul romlik a szervezet ellen�ll�ereje, a k�r�lz�rt
�s megb�n�tott bakt�riumok e g�cokb�l ism�t elkezdhetnek szaporodni, teh�t
aktiviz�l�dhat a tbc-s folyamat.
T�bb lev�l�r� k�rdezi, hogy a gyermekek �r�k�lhetik-e a beteg sz�l�kt�l a
tbc-t? A tuberkul�zist mint betegs�get �r�k�lni nem lehet. A sz�let�s ut�n
azonban meg lehet kapni. A felt�teleket kell teh�t �gy alak�tani, hogy sem a
sz�l�kt�l, sem a k�rnyezett�l a gyerekek ne fert�z�dhessenek.

�j feladatok el�tt a t�d�gy�gyint�zetek

A t�d�gy�gyint�zetek derekasan kivett�k r�sz�ket a tbc-nek mint n�pbetegs�gnek

a felsz�mol�s�ban. Az eg�sz t�rsadalom er�fesz�t�s�vel �rt�k el sikereinket.
�gyaink most �jra maxim�lisan kihaszn�ltak. Tbc-s betegeinket m�r meg tudjuk
gy�gy�tani, de egy sor �jabb olyan betegs�ggel �llunk szemben, amelyekn�l neh�z
a hat�sos gy�gym�d bevezet�se, az eredm�ny el�r�se. Makacs betegs�gekkel �llunk
harcban, a kr�nikus bronchitisszel, a h�rgt�gul�ssal, az asztm�val. E
betegs�gekkel kapcsolatban a kutat�s nagy iramban folyik, �s rem�lj�k, hogy itt
is eredm�nyesen tudunk majd el�rel�pni.

EGY �JSZAKA A TRAUMATOL�GI�N

A f�v�rosi j�r�kel�k az esti �r�kban csup�n annyit l�tnak, hogy elrobog az

utc�n egy szir�n�z� ment�aut�. Helyenk�nt �sszet�m�r�lnek az emberek, kutatva
az okokat, keresve, ki volt a hib�s egy-egy balesetn�l. De Budapesten, ahol az
Orsz�gos Traumatol�giai Int�zet �gyeletet tart, eg�szen m�sk�ppen vet�dik fel
ez a k�rd�s. Ide hozz�k be a k�tmilli�s vil�gv�ros legt�bb baleseti s�r�ltj�t.
Nem v�lasztottunk ki k�l�nleges �jszak�t, csup�n egy csendesebb h�tk�zi k�s�
d�lut�non szerelt�k fel mikrofonjainkat az int�zet felv�teli oszt�ly�n, a
m�t�kben, k�t�z�kben. Dr. Salacz Tam�s vezette ezen az est�n �s �jszak�n az
�gyeletes teament, dr. Szarvas Istv�n volt az idegseb�sz, dr. V�g� Zsolt
mellkasseb�sz, dr. Sz�kely J�nos hasi seb�sz, dr. Antal Magda aneszteziol�gus
v�llalt�k, hogy a munkak�zi n�h�ny perces sz�netekben kalauzolj�k �s
magyar�zatokkal l�tj�k el a r�di�hallgat�k k�pvisel�it. Az esti cs�csforgalom
el�tt pedig dr. Sz�nt� Gy�rgy professzor, az int�zet f�igazgat�j�hoz nyitottunk
be azzal a k�r�ssel, hogy mutassa be az Orsz�gos Baleseti Int�zetet.
DR. SZ�NT� GY�RGY:
Orsz�gos Traumatol�giai Int�zet, Orsz�gos Baleseti K�rh�z, Kolt�i Anna K�rh�z
n�ven is ismerik int�zet�nket. A hivatalos elnevez�s: Orsz�gos Traumatol�giai
Int�zet. Traum�nak �ltal�ban a s�r�l�st, a k�lvil�gb�l a szervezetet �rt k�ros
behat�st nevezz�k.
M�r a megfogalmaz�sb�l is k�vetkezik, hogy a trauma kor�ntsem csak mechanikus
s�r�l�st jelent. Ide kell sorolnunk a h�, a fagy, a vegyi anyagok �ltal okozott
s�r�l�seket is. A mi int�zet�nk f�leg a mechanikus s�r�l�sekkel foglalkozik.
Term�szetesen egy�b (pl. �g�si) s�r�lteket is el kell l�tnunk, ha sz�ks�ges.

A seb�szet �si �ga

A traumatol�gi�t mint a seb�szet �n�ll� �gazat�t, voltak�ppen a specializ�ci�

hozta l�tre. De ha t�rt�nelmileg vizsg�lom l�trej�tt�t, azt is mondhatom, hogy
tulajdonk�ppen ez a seb�szet �si ter�lete. Miel�tt a m�lt sz�zad k�zep�n az
�rz�stelen�t�s �s a fert�z�smentess�g elveinek �s gyakorlat�nak kidolgoz�sa
lehet�v� tette a seb�szet kialakul�s�t, a seb�szet els� sorban baleseti
seb�szet volt. �vsz�zadokon, s�t �vezredeken kereszt�l l�tezett a seb�szetnek
ez a fajt�ja. Szakm�nk kialakul�sa a fejl�d�s dialektik�j�t p�ld�zza. A
s�r�l�sek seb�szet�b�l alakult ki az �ltal�nos seb�szet, majd pedig a sz�ks�g
hozta l�tre, hogy az �ltal�nos seb�szetb�l �jra kialakult, kiv�lt baleseti
seb�szet, a traumatol�gia. Hogyha szem�gyre vessz�k 1960-t�l a magyarorsz�gi
baleseti statisztik�t, akkor t�st�nt indokoltnak tal�ljuk a baleseti seb�szet
l�trej�tt�t �s az Orsz�gos Baleseti Int�zet megsz�ntet�s�t is. H�sz �vvel
ezel�tt Magyarorsz�gon a baleseti s�r�lteket is az �ltal�nos seb�szeti
oszt�lyokon l�tt�k el.
Az �tvenes �vek els� fel�ben szervezt�k Magyarorsz�gon az els� �n�ll�,
szakos�tott baleseti seb�szeti oszt�lyokat. Ezek mind �ltal�nos seb�szeti
oszt�lyok �tszervez�se r�v�n keletkeztek. Addig ugyanis az �ltal�nos seb�szeti
oszt�lyokhoz tartoz� �gyak t�bb mint fel�n baleseti s�r�ltek fek�dtek. A
sz�ks�g, a k�nyszer tette �n�ll�v� szakm�nkat. Int�zet�nk is, az Orsz�gos
Traumatol�giai Int�zet 1956. janu�r 1. �ta m�k�dik. Az int�zetet megalap�t�
miniszteri utas�t�s szerint az a feladatunk, hogy az �jonnan szervezett �s m�g
fel�ll�tand� baleseti seb�szeti oszt�lyok r�sz�re megfelel� ir�ny�t�st
biztos�tsunk �s az orvosok sz�m�ra sz�ks�ges tov�bbk�pz�st megval�s�tsuk.
Int�zet�nk 16 �ggyal kezdte meg a m�k�d�s�t.
V�gtagseb�szeti oszt�lyon k�v�l �ltal�nos seb�szet, ortop�dia, baleseti
j�r�beteg-szakrendel�s, k�rsz�vettani oszt�lyunk m�k�d�tt. 1959-t�l l�tezik
hivatalosan is �n�ll�, traumatol�giai szakk�pes�t�s. Ennek el�r�s�hez hat �v
k�rh�zi gyakorlat sz�ks�ges, amelyb�l n�gy �vet �ltal�nos seb�szeti oszt�lyon
kell elt�lteni, majd seb�szetb�l szakvizsg�t kell tenni. A tov�bbi k�t
esztend�t baleseti seb�szeti oszt�lyon kell ledolgozni �s csak ezut�n teheti le
a jel�lt baleseti seb�szetb�l a szakvizsg�t. Haz�nkban jelenleg t�bb mint 200
baleseti seb�szeti szakorvos m�k�dik.
A szakma fejl�d�s�re utal, hogy a hazai baleseti seb�szeti oszt�lyok mindenf�le
baleseti s�r�lttel foglalkoznak. Ez nagyon szerencs�s helyzet. Ma m�r nem ritka
a sokszorosan s�r�ltek esete, ilyen felk�sz�lts�ggel �ket is k�pesek vagyunk
ell�tni. Azt term�szetesen nem lehet megk�v�nni, hogy minden baleseti seb�szeti
oszt�lyon dolgoz� orvos egyform�n j�rtas legyen a v�gtags�r�l�sek,
koponyas�r�l�sek, mellkass�r�l�sek, hasi s�r�l�sek ell�t�s�ban, ezek kezel�s�re
specialista, teh�t idegseb�sz, mellkasseb�sz stb. kell. Azt azonban el lehet �s
el is kell �rn�nk, hogy a baleseti seb�szeti oszt�ly orvosai k�z�tt legyenek
olyanok, akik az egyik vagy m�sik ter�leten megfelel� gyakorlatra �s tud�sra
tesznek szert. Ezt a c�lt szolg�lj�k az orsz�gos Traumatol�giai Int�zet
specializ�lt tanfolyamai.
A tov�bbiakban majd m�djukban lesz l�tni, hogy milyen gyorsan, milyen sok
mindenre kiterjed� figyelemmel kell az orvosnak a diagn�zist fel�ll�tania.
Legt�bbsz�r ugyanis, ha meg�rkezik hozz�nk a ment� a k�zleked�si baleset
s�r�ltj�vel, k�sedelem n�lk�l kell elv�gezni az �letment�st jelent�
beavatkoz�sokat az esetleg eszm�letlen �llapotban lev� emberen.
- De hogy fogalmuk legyen munk�nk mennyis�gi mutat�ir�l is, n�h�ny sz�madatot
megeml�tek: 1956-t�l 1960-ig 14230 beteget vett�nk fel. 1961-t�l 1965-ig
28732-t, 1966-t�l 1975-ig 71348-at. H�sz esztend� alatt 114310 beteget l�ttunk
el. Ez id� alatt �sszesen 69171 m�t�tet v�gezt�nk.
Int�zet�nk 1962 �ta az Orvostov�bbk�pz� Int�zet traumatol�giai tansz�ke, ilyen
m�don r�szt vesz�nk a szakorvosok tov�bbk�pz�s�ben. De egyben feladatunk az
orsz�gos szervez�s is. Kapcsolatban �llunk a t�bbi traumatol�giai oszt�llyal,
munk�jukat ellen�rizz�k �s szakmailag ir�ny�tjuk �ket. Jelenleg 352 �ggyal
m�k�dik int�zet�nk. A mozg�sszervi s�r�l�sek ell�t�s�ra h�rom �ltal�nos
traumatol�giai oszt�lyunk, f�leg a hasi s�r�l�sek, s�rg�s seb�szeti esetek
ell�t�s�ra egy �ltal�nos seb�szeti oszt�lyunk, egy idegseb�szeti, egy
k�zseb�szeti, egy ortop�d helyre�ll�t� seb�szeti, egy �llka pocs-arci baleseti
seb�szeti r�szleg�nk, egy mellkasseb�szeti oszt�ly, egy gyermek baleseti
seb�szeti r�szleg, egy intenz�v oszt�ly, egy aneszteziol�giai oszt�ly �s
sz�vetbank, valamint vesedonor r�szleg�nk m�k�dik. R�ntgenoszt�lyunk, klinikai,
biok�miai, k�r�lettani laborat�riumunk �s egy�b r�szlegeink seg�ts�g�t is
ig�nybe vessz�k.

1. T�bl�zat

Balesetek alakul�sa Magyarorsz�gon 1960-1975-ig

1960
�zemi balesetek sz�ma: 89100
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 20526
K�zleked�si balesetek sz�ma: 8918
Sportbalesetek sz�ma: ---
Otthoni balesetek sz�ma: ---
Tanul�balesetek sz�ma: ---
�sszes balesetek sz�ma: 118844
Hal�los balesetek sz�ma: 3352

1961
�zemi balesetek sz�ma: 105474
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 21823
K�zleked�si balesetek sz�ma: 12690
Sportbalesetek sz�ma: ---
Otthoni balesetek sz�ma: ---
Tanul�balesetek sz�ma: ---
�sszes balesetek sz�ma: 139987
Hal�los balesetek sz�ma: 3497

1962
�zemi balesetek sz�ma: 103483
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 25414
K�zleked�si balesetek sz�ma: 14277
Sportbalesetek sz�ma: 7619
Otthoni balesetek sz�ma: 15211
Tanul�balesetek sz�ma: 17949
�sszes balesetek sz�ma: 183953
Hal�los balesetek sz�ma: 3635

1963
�zemi balesetek sz�ma: 113647
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 28901
K�zleked�si balesetek sz�ma: 17275
Sportbalesetek sz�ma: 7719
Otthoni balesetek sz�ma: 15701
Tanul�balesetek sz�ma: 26350
�sszes balesetek sz�ma: 209593
Hal�los balesetek sz�ma: 4259

1964
�zemi balesetek sz�ma: 118912
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 27976
K�zleked�si balesetek sz�ma: 19314
Sportbalesetek sz�ma: 8875
Otthoni balesetek sz�ma: 20194
Tanul�balesetek sz�ma: 26752
�sszes balesetek sz�ma: 222023
Hal�los balesetek sz�ma: 3926

1965
�zemi balesetek sz�ma: 117299
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 26928
K�zleked�si balesetek sz�ma: 19109
Sportbalesetek sz�ma: 8226
Otthoni balesetek sz�ma: 27418
Tanul�balesetek sz�ma: 26576
�sszes balesetek sz�ma: 225556
Hal�los balesetek sz�ma: 4098

1966
�zemi balesetek sz�ma: 109867
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 31242
K�zleked�si balesetek sz�ma: 19192
Sportbalesetek sz�ma: 11461
Otthoni balesetek sz�ma: 33531
Tanul�balesetek sz�ma: 27927
�sszes balesetek sz�ma: 233220
Hal�los balesetek sz�ma: 4007

1967
�zemi balesetek sz�ma: 105921
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 35851
K�zleked�si balesetek sz�ma: 21059
Sportbalesetek sz�ma: 13243
Otthoni balesetek sz�ma: 40047
Tanul�balesetek sz�ma: 28150
�sszes balesetek sz�ma: 244271
Hal�los balesetek sz�ma: 4255

1968
�zemi balesetek sz�ma: 104961
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 39619
K�zleked�si balesetek sz�ma: 23334
Sportbalesetek sz�ma: 13893
Otthoni balesetek sz�ma: 46526
Tanul�balesetek sz�ma: 30008
�sszes balesetek sz�ma: 258341
Hal�los balesetek sz�ma: 4771

1969
�zemi balesetek sz�ma: 101187
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 42415
K�zleked�si balesetek sz�ma: 24925
Sportbalesetek sz�ma: 11888
Otthoni balesetek sz�ma: 57381
Tanul�balesetek sz�ma: 29184
�sszes balesetek sz�ma: 266980
Hal�los balesetek sz�ma: 5070

1970
�zemi balesetek sz�ma: 101225
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 42726
K�zleked�si balesetek sz�ma: 31066
Sportbalesetek sz�ma: 12580
Otthoni balesetek sz�ma: 63576
Tanul�balesetek sz�ma: 26937
�sszes balesetek sz�ma: 278110
Hal�los balesetek sz�ma: 5626

1971
�zemi balesetek sz�ma: 99368
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 41664
K�zleked�si balesetek sz�ma: 31461
Sportbalesetek sz�ma: 14064
Otthoni balesetek sz�ma: 73822
Tanul�balesetek sz�ma: 27811
�sszes balesetek sz�ma: 288190
Hal�los balesetek sz�ma: 5935

1972
�zemi balesetek sz�ma: 94386
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 38047
K�zleked�si balesetek sz�ma: 29332
Sportbalesetek sz�ma: 21256
Otthoni balesetek sz�ma: 89726
Tanul�balesetek sz�ma: 15924
�sszes balesetek sz�ma: 288653
Hal�los balesetek sz�ma: 5755

1973
�zemi balesetek sz�ma: 91375
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 36532
K�zleked�si balesetek sz�ma: 28354
Sportbalesetek sz�ma: 22670
Otthoni balesetek sz�ma: 96721
Tanul�balesetek sz�ma: 17594
�sszes balesetek sz�ma: 293246
Hal�los balesetek sz�ma: 5745

1974
�zemi balesetek sz�ma: 90914
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 34468
K�zleked�si balesetek sz�ma: 29217
Sportbalesetek sz�ma: 24698
Otthoni balesetek sz�ma: 108242
Tanul�balesetek sz�ma: 16098
�sszes balesetek sz�ma: 303637
Hal�los balesetek sz�ma: 6086

1975
�zemi balesetek sz�ma: 90218
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 32048*
K�zleked�si balesetek sz�ma: 28635
Sportbalesetek sz�ma: 25990
Otthoni balesetek sz�ma: 117253
Tanul�balesetek sz�ma: 19914
�sszes balesetek sz�ma: 314057
Hal�los balesetek sz�ma: 6343

1976
�zemi balesetek sz�ma: 89817
Mez�gazdas�gi balesetek sz�ma: 29946**
Hal�los balesetek sz�ma: 6031*

* 1976. �vt�l a v�zgazd�lkod�s a mez�gazdas�gb�l kiv�lt, az 1975. �vi adatok

ennek megfelel�en m�dos�tottuk, az 1974. �s a kor�bbi �vekben m�g a
mez�gazdas�gban szerepelnek.
** El�zetes, r�szben becs�lt adat.

2. t�bl�zat

K�z�ti k�zleked�si balesetek Magyarorsz�gon �s Budapesten 1961-1976 k�z�tt

1961
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 7821
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 3253
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 666
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 159
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 9724
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 3676
1962
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 9199
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 3734
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 793
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 177
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 11221
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 4269

1963
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 12046
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 4061
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 890
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 175
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 14593
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 5298

1964
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 14106
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5029
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1049**
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 224
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 17507**
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 5904

1965
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 14719
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 4805
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 870
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 163
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 18689
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 5760

1966
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 15088
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 4698
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 931
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 175
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 19157
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 5632

1967
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 17417
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5139
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 985
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 199
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 22110
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 6182

1968
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 20538
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 6237
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1321
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 257
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 26441
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 7448

1969
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 22877
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 7053
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1472
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 285
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 29619
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 8593

1970
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 23225
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 6813
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1707
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 345
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 30328
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 8224

1971
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 22949
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 7115
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1934
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 389
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 30289
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 8703

1972
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 24244
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5962
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1923
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 322
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 26445
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 7435

1973
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 19417
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5293
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1831
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 311
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 25642
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 6514

1974
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 20217
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5329
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1764
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 385
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 26482
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 6479

1975
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 19764
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5475
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1398**
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 203
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 26310
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 6830

1976
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma �sszesen: 18584
Szem�lyi s�r�l�st okoz� balesetek sz�ma Budapesten: 5030
A meghalt szem�lyek sz�ma �sszesen*: 1332
A meghalt szem�lyek sz�ma Budapesten*: 231
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma �sszesen: 24259
A megs�r�lt szem�lyek sz�ma Budapesten: 6219

* A baleset id�pontj�t�l sz�m�tott 30 napon bel�l meghaltak sz�ma.

** 1964-ben a s�r�ltek sz�m�nak �s hal�loz�s�nak kiugr� emelked�s�t
val�sz�n�leg az magyar�zza, hogy a g�pkocsik �s motorker�kp�rok sz�ma a
megel�z� �vekben (1962- �s 1963-ban) rohamosan szaporodott (pl. a g�pkocsik
sz�ma 34%-kal), j�val nagyobb m�rt�kben, mint az azt megel�z� �s k�vet�
�vekben. A sok �j, tapasztalatlan g�pkocsivezet�nek jelent�s szerepe
lehetett a baleseti hal�loz�sok �s s�r�l�sek megn�veked�s�ben.
*** 1975-76: A baleset id�pontj�t�l sz�m�tott 48 �ra m�lva meghaltak sz�ma.

DR. H�NIG VILMOS igazgat�helyettes:

Ezen az �jszak�n amikor �n�k ell�togattak hozz�nk, mind a "titkon innenr�l",
mind pedig a "titkon t�lr�l" m�djukban lesz tapasztalatokat szerezni.
Szerint�nk a nagyk�z�ns�g, valamilyen �tt�tel r�v�n, sz�ks�gszer�en �rintkezik
a mi szakm�nkkal. A m�velt nagyk�z�ns�get mi tisztelettel l�tjuk, hiszen ha
megismeri tev�kenys�g�nket, neh�zs�geinket, k�nnyebben kapunk seg�ts�get is.
A mi int�zet�nkben a sterilit�s vast�rv�ny. �gy szervezz�k meg az �n�k
r�szv�tel�t is, hogy ezen semmik�ppen nem eshet csorba. A lehet� legt�bb
emberre sz�m�tunk mi egyr�szr�l a balesetek elh�r�t�s�ban, m�sr�szr�l pedig az
els�seg�lyny�jt�sban iS.
M�SORVEZET�:
A r�di�hallgat�k k�z�l �ppen a sterilit�s betart�sa �rdek�ben, ebbe az
int�zetbe csup�n kett�t h�vtunk meg. K�rem, hogy mutatkozzanak be.
BAJNOK B�LA, lajosmizsei lakos, aut�szerel�:
Sokat hallottam err�l az int�zetr�l, �s nagyon �rdekel bels� �lete, tudom�nyos
tev�kenys�ge. K�l�n�sen az �rdekel, hogy a nagyon s�lyos balesetek s�r�ltjeinek
mik�ppen mentik meg az �let�t. 1971-ben nekem is volt egy balesetem,
motorker�kp�rral karamboloztam, a jobb l�bamat t�bb �zben m�t�tt�k is. Most m�r
rendbej�tt. A baleseti oszt�lyon elt�lt�tt id� kit�r�lhetetlen nyomot hagyott
bennem, de akkor mint beteg, nem tekinthettem be m�s ter�letre, hiszen magamnak
is el�g bajom volt.
HERCEG J�NOS, a r�ckevei gimn�zium tan�ra:
Iskol�nk t�z �v �ta tartja els� hely�t a magyarorsz�gi els�seg�lyny�jt�
olimpi�kon. Megyei �s orsz�gos versenyeket is nyert�nk. Az�rt is k�rtem
r�szv�telemet ebben a m�sorban, hogy elmondhassam: az els�seg�lyny�jt�st tan�t�
tan�rok tov�bbk�pz�se orsz�gosan nem megoldott. Azt is f�jlalom, hogy ebben a
felgyorsult �lettemp�ban, amelyet vil�gunk r�nk k�nyszer�t, az
els�seg�lyny�jt�s m�g mindig nem iskolai tant�rgy. Gyermekeinknek az iskol�ban
a legmodernebb tudom�nyos eredm�nyeket tan�tjuk, de ezekkel az �lethez
legszorosabban tartoz� k�rd�sekkel szerintem nincsenek tiszt�ban.
DR. H�NIG VILMOS:
A r�ckevei gimn�zium tan�ra ind�totta el ezt a gondolatsort. Ne vegy�k teh�t
t�lem zokon az �ltalam nagyra becs�lt k�l�nb�z� szakter�letek, pedag�giai
ter�letek k�pvisel�i, oktat�i, ha nagyon �lesen fogalmazok. Szerintem ak�r
f�ldrajzr�l, ak�r t�rt�nelemr�l vagy b�rmely m�s szaktant�rgyr�l legyen is sz�,
meg kell �llap�tanunk: ezek nagyon fontosak, de csak abban az esetben, ha aki
ezeket tanulja, tanul�sra k�pes �llapotban, vagy egy�ltal�n: �letben van. Teh�t
nem lehet fontosabb dolgunk, mint a fiatals�g felk�sz�t�se a rokkants�g, vagy
�ppen az �letvesz�ly elh�r�t�s�ra, megel�z�s�re.
HERCEG J�NOS:
Az �j tudom�nyos eredm�nyekr�l, a balesetek elh�r�t�s�nak tapasztalatair�l �s
gyakorlat�r�l semmif�le �tmutat�st vagy t�j�koztat�st nem kapunk. A gimn�ziumok
m�sodik oszt�ly�ban a tan terv szerint �sszesen n�gy �ra jut az
els�seg�lyny�jt�s oktat�s�ra, ennyi id� alatt egy ilyen fontos �gyben a
pedag�gus nem tudja az ifj�s�g felk�sz�t�s�t v�llalni.
DR. H�NIG VILMOS:
�n itt most sok mindent l�t majd. Nyomon k�vetheti, hogy mi is a mi munk�nk. De
nem tudjuk el�re, hogy a ment�k milyen s�r�lteket sz�ll�tanak hozz�nk
ell�t�sra. Egy ilyen 24 �r�s felv�teli �gyelet alkalm�val �ltal�ban 40-50, de
az is el�fordult m�r, hogy 60 friss, s�lyos s�r�ltet kellett felvenn�nk. A
ment�k �ltal hozott s�r�ltek az int�zet felv�teli r�szleg�be ker�lnek. Ha
sz�ks�g van r�, m�r itt megbesz�lik az esetleg t�bbsz�r�sen s�r�lt beteg m�t�ti
taktik�j�t. A dr. Salacz Tam�s vezette felv�teli munkacsoport szakseb�szein
k�v�l m�g sok fiatal kollega vesz r�szt az �jszakai �gyelet ell�t�s�ban. A
r�ntgen is teljes kapacit�ssal m�k�dik. M�t�s�k, m�t�sn�k, beteghord�
szem�lyzet, ki-ki a saj�t feladat�t v�gzi most is, mint megszokottan, b�rmelyik
�gyeleti napunkon.
M�SORVEZET�:
A besz�lget�st 17 �ra 40 perckor fejezt�k be, �s mire a felv�teli oszt�lyra
�rkezt�nk, m�r nyolc, a ment�k �ltal besz�ll�tott s�r�lt felv�tele meg is
t�rt�nt. A kora est�nek ezekben a perceiben szinte egym�s ut�n �rkeztek a
szir�n�z� ment�aut�k a k�rh�z el�.

A felv�teli oszt�lyon

Robog�, motorker�kp�r �s g�pkocsi �ssze�tk�z�se ut�n sz�ll�tott�k be a

s�r�lteket. A robog� vezet�j�t teljesen eszm�letlen �llapotban vett�k fel.
�letment�s v�gett azonnal g�gemetsz�st hajtottak v�gre rajta. S�lyos zuhan�st
szenvedett. T�netei alapj�n a bal agyf�lteke s�r�l�s�re kellett gyanakodni. Az
�gyeletvezet� azonnal az idegseb�szt utas�totta a vizsg�lat elv�gz�s�re. Dr.
Szarvas Istv�n, az agy s�r�l�s�nek s�lyoss�g�t meg�llap�tva int�zkedett, hogy
egy ideig v�rni kell, mivel az arc jobb fele s�r�lt l�that�an, �s az agy bal
oldali r�sze ellencsap�d�s k�vetkezt�ben k�rosodhatott. A klinikai t�netek
alapj�n egyel�re t�bbet nem lehet meg�llap�tani. Egyidej�leg a laborat�rium is
megkezdte a diagn�zis fel�ll�t�s�t seg�t� munk�k elv�gz�s�t.
DR. SALACZ TAM�S:
Az agys�r�l�s k�vetkezm�nye az a funkci�zavar, amelyet a betegen
megfigyelhet�nk. Sajnos, vele besz�lni nem tudunk, mert teljesen eszm�letlen
�llapotban van. Hogy ez az �llapot milyen hossz�ra ny�lik, pillanatnyilag nem
tudjuk m�g megmondani. Az �lland� megfigyel�st elrendelt�k, gyan� van ugyanis
arra, hogy esetleg a k�s�bbiek sor�n a koponya�ri v�rz�s k�vetkezm�nyek�ppen
t�rsz�k�t� folyamat alakulhat ki a kopony�n bel�l. A k�rk�pet az is
s�lyosb�tja, hogy olyan s�r�l�s is �rte, melynek k�vetkezt�ben a t�d�be v�r
jutott. Ennek rendszeres elt�vol�t�s�r�l is gondoskodnunk kell.
DR. SZ�NT� GY�RGY:
Egyre t�bb az olyan s�r�lt, akinek test�regi s�r�l�se is van. Minden negyedik
s�r�ltnek a v�gtags�r�l�s�n k�v�l egy�b s�r�l�st, mellkasi, hasi,
koponyas�r�l�st is szenved. Ez nagyon jelent�s sz�m.
M�SORVEZET�:
Egy id�s n�beteget hozott be az im�nt a ment�. Most folyik a felv�tele.
Tudat�n�l van, �gy mondja el a t�rt�nteket:
"Az erk�lyen �nt�ztem a vir�gokat. Egy pillanat alatt els�t�tedett el�ttem a
vil�g, �s elvesztettem az egyens�lyomat. Hatalmas zuhan�ssal elestem, �s nagyon
meg�t�ttem a bal oldalamat. Nem b�rtam fel�llni, seg�ts�g�l h�vtam az uramat.
H�rom napig ezt k�vet�en m�g egy kicsit j�rni is tudtam, a h�zi munk�t
pr�b�ltam elv�gezni. A f�rjem 79 �ves, majdhogy � is m�r magatehetetlen. Mikor
m�r f�jdalmaim elviselhetetlenekk� v�ltak, kih�vtuk a k�rzeti orvost. �t�gette
a l�bam, �s k�rdezte, hogy f�j-e. Akkor nem f�jt. Erre a k�rzeti orvos azt
mondta, hogy biztosan z�z�d�s t�rt�nt, borogassuk. De r�viddel t�voz�sa ut�n
olyan s�lyos f�jdalmaim t�madtak, hogy a szomsz�dok ki�ltoz�somra �s s�r�somra
kih�vt�k a ment�ket. Itt most a r�ntgen azt �llap�totta meg, hogy
combnyakt�r�sem van, az el�bb k�z�lt�k velem, hogy ezt minden k�r�lm�nyek
k�z�tt meg kell oper�lni. Nagyon f�lek a m�t�tt�l. Azt is nagyon j�l tudom,
ahhoz, hogy visszanyerhessem mozg�sk�pess�gemet �s helyt�llhassak otthonomban
is, sz�ks�ges a m�t�t. Arra gondoltam, hogy �gy is lehets�ges az �let, mint
ahogyan a d�dmam�m le�lte �let�nek utols� 30 esztendej�t. Neki is
combnyakcsontt�r�se volt, �s �n�ll�an soha sem tudott l�bra �llni. �gy
k�zlekedett, hogy maga el�tt tolta �lland�an a sz�ket, de az�rt eldolgozgatott.
90 �vig �lt.
DR. SALACZ TAM�S:
Ebben az esetben sajnos, majdnem elk�st�nk a seg�ts�gny�jt�ssal. Ennek persze
nem mi vagyunk az okai. Hogyha a beteg a baleseti s�r�l�st k�vet�en hozz�nk
ker�l, m�r r�gen t�l van a m�t�ten. Teljes biztons�ggal helyre tudjuk �ll�tani
ilyen esetekben a mozg�sk�pess�get, ami a beteg szempontj�b�l tulajdonk�ppen az
�letet jelenti. A d�dmam�ja 30 �ven �t szenvedett �s ett�l fogjuk mi megv�deni
azzal, hogy a teljes �rz�stelens�g �llapot�ban elv�gezz�k a m�t�tet.
DR. SZ�NT� GY�RGY:
A mi int�zet�nkben az az �ll�spont alakult ki, hogy az ilyen betegeket olyan
s�rg�sen oper�ljuk, mint amikor vakb�lgyullad�sr�l van sz�. 70-80-90 �ves ember
ugyanis sokkal rosszabbul viseli el a mozdulatlan �gyban fekv�st, mint a
m�t�tet. Ez�rt oper�lunk nyomban. A combnyakt�r�s diagn�zis�t term�szetesen
csak bizonyos felt�telek mellett lehet fel�ll�tani. A baj legt�bbsz�r ott
kezd�dik, hogy otthon sem a beteg, sem a hozz�tartoz�k nem gondolnak t�r�sre,
sajnos, mint az im�nti p�lda is bizony�tja, gyakran az is m�r napokba telik,
amikorra a k�rzeti orvos l�thatja. Be�kelt t�r�s eset�n, k�l�n�sen ha a beteg
valamelyest mozogni is tudott, elterel�dik a gyan� a t�r�s lehet�s�g�r�l.
Gyakran �ppen ez�rt m�g a k�rzeti orvos sem gondol combnyakt�r�sre. A r�ntgen
term�szetesen egy�rtelm�en �s biztosan meg�llap�tja a t�nyleges helyzetet.

K�l�nleges balesetek

M�SORVEZET�:
Nem gyakori eset az �g�ses s�r�l�s, de ezen az �jszak�n ilyen is akadt, nem is
egy. Az �gyeletvezet� elrendezve a be�rkezett betegek sors�t, szem�lyesen v�gzi
egy 24 �ves fiatalember vizsg�lat�t. A szok�sos k�rd�s: mi t�rt�nt?
BETEG:
A menyasszonyjel�ltem tudja, hogy nagyon szeretem a guly�slevest. Azt is tudta,
hogy ma este megl�togatom. Villanyrezs�n f�lf�v�sben volt m�r a guly�sleves,
amikor �n hozz�juk meg�rkeztem. Mi a d�v�nyon �lt�nk, besz�lgett�nk, �n
cigarett�ztam. V�letlen�l a cigarett�mb�l egy kis par�zs a l�b�ra esett.
Odakaptam, hogy les�p�rjem, de k�zben a l�bam beleakadt a rezs� zsin�rj�ba �s
az eg�szet ler�ntottam olyan m�don, hogy a forr� guly�sleves az �lembe �ml�tt.
DR. SALACZ TAM�S:
S�lyos m�sodfok� �g�se van a betegnek, a combj�n, az alhason, a nemi szerveken,
egyel�re az �g�s k�vetkezt�ben keletkezett h�lyagokat elt�vol�tjuk, lefedj�k �s
beteg�nket speci�lis kezel�sben r�szes�tj�k. K�s�bb pedig az �g�si oszt�lyra
ker�l majd �t.
DR. SZ�NT� GY�RGY:
Magyarorsz�gon az �g�si s�r�l�sek ell�t�sa nagyon elmaradott. M�g a mechanikai
s�r�ltek ell�t�sa - ha nem is kiel�g�t� - jobb, mint sok, n�lunk fejlettebb
orsz�gban, az �g�si s�r�ltek ell�t�s�r�l ezt nem mondhatom el. Az eg�sz
orsz�gban �sszesen h�rom �s f�l �g�si oszt�ly van. A felet az�rt mondtam, mert
Miskolcon a traumatol�giai oszt�ly keret�ben m�k�dik csup�n egy �g�si r�szleg.
�n�ll� �g�si oszt�ly �sszesen h�rom van. Abb�l is kett� a honv�ds�g keret�ben.
Sajnos a meglev�k is messze korszer�tlenek. A kapacit�suk pedig t�volr�l sem
el�g ahhoz, hogy az �sszes �g�si s�r�lteket f�lvegy�k. A kisebb �g�si oszt�lyok
nem k�pesek az �gyelet tart�s�ra, az im�nt felvett s�r�lt is ez�rt ker�lt ide,
hozz�nk. Ma pl. a Budapesten lev� k�t �g�si oszt�ly k�z�l egyik sem �gyeletes.
Kis orvosl�tsz�mmal, kis �gyl�tsz�mmal m�k�dnek ezek az oszt�lyok, �gy nem
lehet elv�rni, hogy a j� esetben h�rom orvos mindennap 24 �r�s �gyeletet
tartson.
DR. H�NIG VILMOS:
Jelenleg Magyarorsz�gon int�zet�nk�n k�v�l Budapesten m�g 11 baleseti seb�szeti
oszt�ly �s h�rom r�szleg m�k�dik 650 �ggyal. Meg kell azonban �llap�tanom, hogy
ez az �gyl�tsz�m sem elegend�. Pozit�v dologk�nt kell azonban elk�nyveln�nk,
hogy a baleseti seb�szet mint szak�g, szakvizsg�hoz k�t�tten, �n�ll�an l�tezik
Magyarorsz�gon. A Szovjetuni�ban �s Ausztri�ban van tudom�sunk szerint k�l�n
baleseti seb�szet, a t�bbi orsz�gokban ilyen �n�ll�an ez a szak�g m�g nem
m�k�dik. Az �sszs�r�lteknek n�lunk kb. 52%-a ker�l a baleseti seb�szeti
oszt�lyokra. 48 sz�zal�kukat �ltal�nos seb�szeti oszt�lyokon l�tj�k el baleseti
s�r�l�s ut�n is. Ez azt jelenti, hogy felt�tlen�l sz�ks�ges lenne a s�r�ltek
jobb ell�t�sa �rdek�ben a baleseti �gyl�tsz�m emel�se, mind a f�v�rosban, mind
pedig vid�ken.
M�SORVEZET�:
Tatab�ny�r�l sz�ll�tott�k ide a s�r�ltet, akit az ottani traumatol�giai
oszt�lyon l�ttak el. S�r�l�se azonban olyan jelleg�, hogy k�l�nleges
szakell�t�sra van sz�ks�g.
35 �VES F�RFIBETEG:
A tatab�nyai II/a b�nya�zem v�j�ra vagyok. Hajnali 5 �ra t�jban b�nyabaleset
t�rt�nt. A f�v�gati sz�ll�t�l�nc elkapta a frontsz�rnyi meghajt�m�vet, �s ez
t�bb ac�lt�mot �t�tt ki, az egyik engem tal�lt fejbe �s beszor�tott a
t�mpill�rek k�z�.
M�SORVEZET�:
A beteg �rdek�ben az int�zet konz�liumot h�vott �ssze. A konz�liumot az
idegseb�szeti oszt�ly vezet� f�orvosa ir�ny�tja.
DR. MAJOR J�NOS f�orvos:
Val�sz�n�leg a koponyaalap s�r�lt. Ezt Tatab�ny�n kifog�stalanul ell�tt�k. A
beteggel minden megt�rt�nt, ami tudom�nyunk mai �ll�sa szerint jav�t szolg�lja.
S�r�l�s�hez azonban bizonyos maradv�nyt�netek t�rsultak. A jobb szem�re nem l�t
rendesen, mondta felv�telekor a beteg. Ennek oka a szembeidegz�st ell�t� idegek
k�rosod�sa. A beteg a jobb f�l�re nem hall. Ez is az agyalapon helyet foglal�
hall�idegek k�rosod�s�ra vezethet� vissza. Most ezeknek az ut�t�neteknek az
ok�t pr�b�ljuk kider�teni, s amennyire csak lehets�ges, igyeksz�nk a
maradv�nyter�letek okozta panaszokon seg�teni. Sorozat-r�ntgenfelv�teleket �s
m�g sok m�s egy�b vizsg�latot kell v�gezni, ezut�n ker�l sor majd a beteg
sors�t illet�en a d�nt�sre. Rendk�v�l megnyugtat� sz�munkra, itt az Orsz�gos
Int�zetben az, hogy ezt a bonyolult s�r�l�st a tatab�nyai k�rh�zban kiv�l�an
l�tt�k el, a beteg vizsg�lata �s ellen�rz�se rendk�v�l korrekt volt, m�g arra
is gondot ford�tottak, hogy a beteget ide, int�zet�nkbe eljuttass�k.
DR. SZ�NT� GY�RGY:
Megragadom ezt az alkalmat, hogy itt, a nagy nyilv�noss�g el�tt is elmondjam: a
baleseti seb�szt b�rmely s�r�l�s ell�t�s�ra ki kellene k�pezn�nk. Ez�rt tartunk
speci�lis tanfolyamokat, mint a szakmai tov�bbk�pz�s k�zpontja, t�bb egy�b
speci�lis szakter�let mellett k�l�n�s gondot ford�tunk pl. a k�zs�r�l�sek
ell�t�s�ra. miel�tt a tov�bbk�pz�s keret�ben a koponyas�r�l�sek ell�t�s�nak
oktat�s�t elkezdt�k volna, az volt a helyzet, hogy a koponyas�r�lteket (kiv�ve,
ha a k�zelben idegseb�szeti int�zet m�k�d�tt) bevitt�k az �ltal�nos seb�szeti
oszt�lyra. Itt intrav�n�s cukorinjekci�t adtak nekik, a koponya�ri nyom�s
cs�kkent�s�re. Ezut�n a beteg vagy mag�t�l meggy�gyult, vagy meghalt.
15-20 �vvel ezel�tt m�g ez volt a helyzet az orsz�gban. Ma m�r, meg vagyok r�la
gy�z�dve, hogy el�g ritka - pontos adatokat az igazs�g�gyi orvosszak�rt�k
tudnak mondani - a s�r�ltek hal�la baleseti koponya�ri v�rz�s k�vetkezt�ben. Ma
ugyanis azt a nem t�l bonyolult m�t�tet, amelyet a koponya�reg megf�r�sa jelent
�s amely a v�r�mleny ki�r�t�s�b�l �s a v�rz�s csillap�t�s�b�l �ll, el tudj�k
v�gezni �s el is v�gzik minden�tt.

Koponyam�t�t a baleseti seb�szeten

A felv�teli r�szlegen most m�r 25-30 beteg v�rakozik, a s�lyos esetek ell�t�sa
rendk�v�l gyorsan megt�rt�nt. R�ntgenfelv�telek k�sz�lnek az �gyeletvezet�
rendelkez�sei szerint, v�r�t�mleszt�s kezd�dik, inf�zi�t k�tnek be, n�h�ny
hozz�tartoz� is megjelent m�r, szerencs�re nyugodtan kiv�rj�k az alkalmas
id�pontot, amikorra az orvosok id�t nyernek arra, hogy a betegek �llapot�r�l
felvil�gos�t�st adjanak. Nemr�giben sz�ll�tottak be ide egy fiatalembert, aki
motorker�kp�rral, egy kanyarban megcs�szott. M�g mindig teljesen eszm�letlen
�llapotban van. Agg�d� tekintettel keresi most a feles�ge az �gyeletvezet�t,
akit�l felvil�gos�t�st rem�l. Kim�rt, pontos v�laszok hangzanak el k�rd�seire,
de egyben a pszichol�giai �rz�k bizonys�gt�tel�nek is tan�i lehet�nk. A
fiatalasszonyt egy n�v�r felk�s�ri a k�rterembe, ahol f�rje m�r m�ly �lomban,
megk�nnyebb�lten, lassan, egyenletesen l�legzik, mellette szeretne maradni ezen
az �jszak�n, de az �pol�n�v�rek meggy�zik arr�l, hogy felesleges lenne egyed�l
hagynia kisfi�t. Agg�dva, de m�gis megnyugodva l�peget a l�pcs�n lefel� a
fiatalasszony. Majdnem bele�tk�zik a roppant siets�ggel a felv�teli m�t�be
igyekv� ment�s�kbe, akik eszm�letlen �llapot�, �sszet�rt f�rfit hoznak. Ketten
a hord�gyat emelik, a harmadik, s�t�tsz�rke egyenruh�s ment�tiszt pedig az
inf�zi�s palackot tartja magasba. Az �letment�s m�r a ment�kocsiban, a
rohamkocsiban megkezd�d�tt. Dr. Szarvas Istv�n idegseb�sz veszi �t a beteget �s
elrendeli a r�ntgenvizsg�latot. K�zben a l�gz�s fenntart�s�r�l gondoskodnak.
Nagyon r�vid id� alatt hozza a r�ntgenasszisztensn� a nedves, nyers felv�telt,
amelynek ki�rt�kel�se ut�n Szarvas dr. az �gyeletvezet�vel konzult�l. Ennek
eredm�nyek�ppen megsz�letik a diagn�zis. Az �rfest�ses vizsg�lat kb. k�t cm
vastag, a kem�ny agyburok alatti v�rz�st (v�r�mlenyt) mutatott ki. N�h�ny perc
m�lva �jf�l. A beteget azonnal meg kell oper�lni. Gyorsliften viszik a VII.
emeleti m�t�be. A r�di� hangm�rn�kei pillanatok alatt elhelyezik a
mikrofonokat, egyet a m�t�l�mp�n, kett�t pedig olyan m�don, hogy egyik a beteg
fej�n�l, a m�sik pedig az altat�orvos k�zvetlen k�zel�ben �ll vastalpakon.
Most, hogy m�s teend�nk pillanatnyilag nincsen, figyelgetj�k az orvosokat,
asszisztenseket, �pol�kat, �t �r�t�l szinte meg�ll�s n�lk�l dolgoznak. Ha az
egyik beteget biztons�gba helyezt�k, m�r k�t m�sikr�l kell gondoskodniuk.
M�gis, az �jszaka k�zep�n a m�t�be h�v� sz�ra fel�l�nk�lnek, valahogyan
�tizzanak. �szrevehet�en a f�radts�gnak nyoma sincs rajtuk. T�zen, tizenketten
lehet�nk a m�t�folyos�n. A bemosakod�helyis�gb�l Szarvas doktor j�n �t, �s
an�lk�l, hogy b�rmit is mondana, pillanatok alatt ki-ki elfoglalja a saj�t
hely�t, elindul az oper�ci�.
V�g�sok, t�rl�sek, prepar�l�s ut�n a seb�sz kez�be fogja a f�r�berendez�st.
Ennek az a jellegzetess�ge, hogy csak addig m�k�dik, m�g �tlyukasztja a
koponyacsontot. Ilyen m�don biztos�tva van az agyh�rty�k �s az agyvel� v�delme.
Nek�nk, akik a m�t�asztal baloldal�n az aneszteziol�gus (altat�orvos) mellett
�llunk, visszafojtott hangon magyar�znak.
DR. ANTAL MAGDA:
A koponya t�rsz�k�t� folyamata miatt, amelyet ebben az esetben k�tujjnyi
vastag, nagy kiterjed�s� v�r�mlenyk�nt mutatott ki a r�ntgen, �letvesz�lyes
�llapot alakult ki. A z�rt �regben, a ki�ml� v�rmennyis�g fokoz�d�s�val az
agyf�ltek�re nehezed� nyom�s �ri�si m�rt�kben megn�tt. Ez�ltal kezdetben csup�n
cs�kken az �sszenyomott agy m�k�d�se, k�s�bb viszont m�r visszaford�thatatlan
k�rosod�sok k�vetkeznek be. Ez�rt a koponya �reg�nek megnyit�sa rendk�v�l j�
hat�ssal van a betegre. A f�r� �t�tte r�sen ugyanis a v�r ki�r�lhet, �s a
t�rsz�k�t� nyom�sn�veked�s gyorsan megsz�nik. A beteg �ltal�nos �llapota
hirtelen javul. Az idegseb�sznek meg kell nyitnia az agyburkokat.
DR. SZARVAS ISTV�N:
(hirtelen felki�lt) Nagyszer�! Megvan! - Nagy, tokos v�r�mleny a kem�ny
agyburok alatt. Siker�lt megtal�lni!
DR. SALACZ TAM�S:
Az a v�r�mleny, amelyet most biztons�ggal megtal�lt az idegseb�sz, a balesetkor
a nagy �t�s k�vetkezt�ben elszakadt �r s�r�l�s�nek a k�vetkezm�nye volt. Ilyen
esetekben rendszerint lassan tel�dik fel az agy �s a kem�ny burok k�zti t�r
v�rrel. Ha olyan nagys�g�v� n� a v�r�mleny, hogy klinikai t�neteket id�z el�,
csak akkor van m�dunk bizonyos felt�telez�sekre. Ilyen esetekben a tudatveszt�s
foka m�ly�l, a pupilla t�gul �s ha ezt �szlelj�k, kiseg�t� vizsg�latokat
v�gz�nk: eset�nkben pl. �rfest�ses r�ntgenvizsg�latot. Ennek az a menete, hogy
a r�ntgensug�rban l�that�v� v�l� �n. kontrasztanyagot fecskendez�nk be a beteg
v�n�j�ba, amely eloszlik az �rrendszerben. A v�rz�s hely�hez jutva, l�that�v�
v�lik a v�r�mleny. Ezeket a m�t�teket �ppen olyan nagy figyelemmel �s
pontoss�ggal kell v�gezni, mintha kipihenve, az �jszakai alv�s ut�n, reggel
nyolc �rakor kezden�nk munk�hoz. Csak a m�t�t befejezt�vel, amikor m�r t�l
vagyunk az �letment�sen, akkor �rez a seb�sz f�radts�got �s kimer�lts�get.
M�SORVEZET�:
Herczeg J�nos �s Bajnok B�la, a r�di�hallgat�k k�pvisel�i �llnak mellettem,
be�lt�zve, csendben. �tven �v k�r�li f�rfin v�geznek m�t�tet a seb�szek. A
szab�lytalanul el�z�, szembej�v� g�pkocsi el�l menek�lve hajtott le az �rokba a
s�r�lt, k�zben azonban egy villanyoszlopnak, majd pedig egy f�nak �tk�z�tt. A
g�pkocsi roncsain�l m�g folyik a rend�rs�gi vizsg�lat, de a ment�k j�volt�b�l
az �ldozat, a s�r�lt nagyon gyorsan m�t�asztalra ker�lhetett.
DR. ANTAL MAGDA:
Beteg�nk �llapota pillanatnyilag megnyugtat�. Ez a m�t�t viszonylag r�vid ideig
tart, mert �me h�romnegyed �ra alatt a v�rz�s forr�s�t siker�lt felt�rni, �s
�gy l�tszik, hogy megnyugtat�an k�pes az idegseb�sz megoldani az alapvet� bajt.
Ebben a pillanatban siker�lt azt az eret lefogni, amelyb�l a v�rz�s kiindult.
N�ha, sajnos, a v�rz�s forr�s�nak keres�se nagyon hossz� ideig eltart. Esetleg
a kopony�n lev� behatol�si ny�l�st is t�g�tani kell, mert a seb�sz nem tudja az
�rlek�t�st v�grehajtani m�sk�ppen. Olyan is el�fordult m�r, hogy h�rom-n�gy
�r�t vett ig�nybe egy ilyen m�t�t.
M�SORVEZET�:
Itt, a Mez� Imre �t 17. sz�m alatt a VII. emeleten szinte �lland�an folynak
m�t�tek. Pillanatnyilag is t�bb m�t�tet v�geznek az egym�s mellett lev�
m�t�kben. A szomsz�d m�t�b�l kisgyerek s�r�sa hangzik messze.
DR. SALACZ TAM�S:
Egy csehszlov�k kisgyerek, aki Pr�g�b�l j�tt ide sz�leivel rokonl�togat�sra,
elesett. Alkart�r�st szenvedett. A t�r�s miatt f�jdalmai vannak �s az�rt s�r.
Most, hogy itt m�r v�gefel� j�r a m�t�t, a kisfi�t fogjuk elaltatni, �s
altat�sban, r�ntgenk�perny� seg�ts�g�vel, helyretessz�k az elt�rt csontokat,
majd gipszk�t�st alkalmazunk. Ha konzervat�v �ton ez nem val�s�that� meg, akkor
k�nytelenek lesz�nk a gyermeket meg is oper�lni.
BAJNOK B�LA:
�letemben el�sz�r vagyok �gy m�t�ben, hogy k�v�l�ll�k�nt szeml�lhetem az itt
t�rt�n� dolgokat. Sz�momra felejthetetlen �lm�ny marad az a szakismeret, tud�s,
amellyel ezt az �letment�st v�grehajtott�k. Alig v�ltottak itt sz�t m�t�t
k�zben az oper�l� orvos �s seg�t�t�rsai, villan�snyi jelz�sekb�l tudta
mindenki, hogy mit kell tennie, �s v�gezte a k�teless�g�t.
HERCZEG J�NOS:
Ahogy �n itt v�gign�zek a m�t�n Szophokl�sz Antigon�j�b�l jutnak eszembe a
k�vetkez� szavak: "Sok van ami csod�latos, de az embern�l nincs semmi
csod�latosb". Az is csod�latos, hogy mennyit k�pes kib�rni egy ember, f�lf�rt
kopony�val is. B�zom benne a kapott inform�ci�k alapj�n, hogy �letben marad �s
eg�szs�ges emberk�nt visszaker�lhet a t�rsadalomba ez a beteg. De m�sik
oldalr�l ez a rend�letlen helyt�ll�s tiszteletet �rdemel. Az a seg�t�k�szs�g,
ami itt megnyilv�nult, az emberi l�t legfelemel�bb tette.

A k�z seb�szete

DR. SZ�NT� GY�RGY:

Magyarorsz�gon a s�r�l�sek k�vetkezt�ben v�glegesen rokkantt�, teh�t cs�kkent
munkak�pess�g�v� v�ltaknak kb. fele a k�zs�r�lt. Ez �nmag�ban is �ri�si sz�m,
de rendk�v�l nagy anyagi kihat�sai is vannak. A s�r�ltek hossz� h�napokon
kereszt�l t�pp�nzes �llom�nyban vannak, nagy r�sz�k �let�k v�g�ig rokkants�gi
j�rul�kb�l tartja fenn mag�t. V�giggondolva, mekkora �rt�k esik ki a nemzeti
j�vedelemb�l amiatt, hogy ezek az emberek kiesnek a termel�sb�l, az alkot�sb�l,
t�st�nt bel�that� a k�zzel foghat� seb�szeti tudom�nyos kutat�s �s gyakorlati
munka jelent�s�ge. A k�zs�r�ltek t�lnyom� t�bbs�g�t meg lehetne gy�gy�tani, ha
kell� id�ben, megfelel� szakszer� kezel�st kapn�nak. Erre a mi int�zet�nkben
teljess�ggel megvannak a szakmai felt�telek. Az Orsz�gos Baleseti Seb�szeti
Int�zet rendszeresen tart �vek �ta speci�lis k�zseb�szeti tanfolyamokat. Ilyen
speci�lis tanfolyamokat nemcsak a k�zs�r�l�sek gy�gy�t�s�ra szervezt�nk, hanem
az idegs�r�l�sek, a mellkasi s�r�l�sek, a csonts�r�l�sek, a gyermeks�r�l�sek
kezel�s�re is, s�t az intenz�v ter�pia, a r�ntgentraumatol�gia t�m�ival is
foglalkoznak n�lunk tanfolyamok. Egy-egy ilyen tanfolyam 25-30 hallgat�val
m�k�dik. Az int�zet fenn�ll�sa �ta 49 �ltal�nos baleseti seb�szeti �s 53
speci�lis tanfolyamot szervezt�nk, melyeken 3198 orvoshallgat� vett r�szt. E
tanfolyamok munk�j�nak seg�t�s�re ezer oldalas jegyzetet adtunk ki az
Orvostov�bbk�pz� Int�zet t�mogat�s�val. Mindezeken t�l, az int�zet sz�les k�r�
tudom�nyos kutat�munk�t is folytat. 37 k�nyv, monogr�fia, 893 tudom�nyos
dolgozat jelent meg k�zrem�k�d�s�nkkel. 7 kandid�tusi disszert�ci�t v�dtek meg
int�zet�nkb�l �s 6 metodikai lev�llel szolg�ltuk a magyar baleseti seb�szet
�gy�t. K�zseb�szeti tanfolyamaink ir�nt nemcsak a hazai �rdekl�d�s fokoz�dott,
de a k�rnyez� orsz�gokb�l, s�t az eur�pai orsz�gok nagy r�sz�b�l j�nnek hozz�nk
ezekre a tanfolyamokra, melyeket dr. Manninger Jen� orvosvez�r�rnagy, ut�dom,
vezet. Manninger professzor ennek a szakm�nak magyarorsz�gi �tt�r�je, de
nyugodtan mondhatom, hogy Eur�p�ban is a legjobb szakembere.
DR. MANNINGER JEN�:
Az ember k�zponti idegrendszere �s a k�z k�pezi azt az egys�get, amely a
legt�bbet alkotott a vil�gon. A k�z nem egyed�l fog�eszk�z, hanem az
�rz�kel�snek is szerve, amelynek r�v�n az ember magasabb rend� t�nyked�sekre is
alkalmas. Teh�t a k�z nem csup�n munkaeszk�z, szersz�m. A k�z haszn�lata r�v�n
az ember nemcsak m�v�szi tev�kenys�gre, de ezerf�le egy�bre is alkalmass�
v�lik. Fogunk a kez�nkkel, tapintunk, f�jdalmat �rz�nk, hideget-meleget
�rz�kel�nk. �rezz�k a t�rgyak dombor�s�g�t az �n. tactilis gnosis r�v�n,
ez�ltal meg�t�lhetj�k, hogy amit megfogunk, milyen felsz�n�. K�zseb�szeti
tev�kenys�g�nket ma az hat�rozza meg, hogy a k�z fog�erej�n t�l ezt a magasabb
rend� �rz�kel�st is vissza�ll�tsuk. A mikroseb�szet r�v�n ma m�r a k�zen is
rendk�v�l alapos, min�s�gi helyre�ll�t� munk�t tudunk v�grehajtani. A speci�lis
technika - az idegvarratok, a finom �rvarratok, az �nvarratok - olyan finom
sz�veti technik�t �s r�szletez� munk�t k�v�n, ami m�r sok mindenben k�l�nb�z�v�
teszi ezt a speci�lis szakter�letet a klasszikus nagy seb�szett�l. Az igaz,
hogy a helyre�ll�t�s csak ritk�n k�pes az eredeti teljes t�k�letess�g�ben
vissza�ll�tani, de sok mindenben k�pesek vagyunk erre, �s a gyakorlati �let
sz�m�ra a s�r�lt embert k�pesek vagyunk hasznoss� tenni. Ez a nagyon sz�p a
k�zseb�szetben �s a s�r�l�sek seb�szet�ben �ltal�ban.
A s�r�lt, k�rosodott szervezetet az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben teljesen
munkak�pess� tudjuk tenni. Ma m�r tanfolyamainkat audiovizu�lis form�ban
folytatjuk. A hallgat�s�g sz�nes telev�zi�kon l�tja a m�t�teket h�rom m�t�b�l
�s felv�teli r�szleg�nkb�l. Legut�bbi k�zseb�szeti tanfolyamunkon 46 m�t�tet
n�ztek v�gig hallgat�ink ilyen m�don. A magyar�zatokat a m�t�b�l k�zvetlen�l
kapt�k, viszont jelenl�t�kkel a sterilit�s szempontj�b�l nem jelentettek
terhet. Az els� bev�g�st�l a teljes z�r�sig v�gigk�vethett�k az oper�ci�kat.
Teleoptik�ink seg�ts�g�vel eg�szen k�zelr�l l�thatj�k a m�t�ti ter�leteket,
sokkal jobban, mintha k�zvetlen�l jelen lenn�nek a m�t�ten. A r�ntgenk�pet is
vet�tj�k a telev�zi�n.
M�SORVEZET�:
A seb�szek gyakran fogalmaznak t�ls�gosan is c�lrat�r� r�vids�ggel, egy-egy
t�mondatban. Ne vegye rosszn�ven, ha most a riporter is �gy tesz. Manninger
Jen� professzor �s vasfegyelem, �sszetartozik vajon ez a k�t fogalom?
DR. MANNINGER JEN�:
(elmosolyodik): H�t igen! Helyesebben mondva, az igyekezet mindenesetre ebben
az ir�nyban halad. Bizony a mi szakm�nkban ahhoz, hogy a m�t�ben mindig minden
rendben legyen, nagyon fegyelmezett, nagyon pontos munk�ra van sz�ks�g. Sajnos,
ma m�g el�fordul az is, hogy bizonyos kompromisszumot kell k�tni. P�ly�nkra,
sajnos, nem nagyon tolakodnak az orvosok. H�napokon �t hirdett�nk pl. orvosi
�ll�st, �s egyetlen jelentkez� sem volt. Bizony ebben a szakm�ban a t�bb munka,
t�bb �jszakai �gyelet, t�bb zaklat�s, fokozottabb felel�ss�g ellen�re kevesebb
a kereseti lehet�s�g. Ez sajnos, nem a legvonz�bb helyzet.
M�SORVEZET�:
M�gis, mi az, ami �lteti, ambicion�lja ezt az int�zetet?
DR. MANNINGER JEN�:
Mindenekel�tt az, hogy az itt dolgoz� orvosok nagy t�bbs�ge hivat�studatb�l, a
p�lya ir�nti rokonszenvb�l van itt. Az itt dolgoz�k mindennap l�tj�k, hogy ez a
szakma nagyon sz�p. A mi szakm�nkban is vannak persze amput�ltak, b�nultak, �s
egy�b s�lyos rokkantak. �s bizony, amikor a seb�szeknek egy v�gtagot kell
elt�vol�tania, vagy �ppen elvesz�t egy beteget, mert a s�r�l�s s�lyoss�ga miatt
menthetetlen az illet�, ez lelkileg is roppant m�don ig�nybe veszi az embert.
De a s�r�l�sek t�bbs�g�ben a betegek eg�szs�ge teljesen helyre�ll�that� �s �gy
t�rhetnek vissza a t�rsadalomba. �ppen a mi munk�nk, a mi lelkiismeretess�g�nk
k�vetkezt�ben. A k�zs�r�ltek t�bbs�ge a fiatal, munkak�pes koroszt�lyb�l ker�l
ki. Ezeknek az embereknek visszaadni a munkak�pess�g�ket, visszaadni emberi
teljess�g�ket, tal�n nincs is enn�l szebb, nagyszer�bb hivat�s.
M�SORVEZET�:
Engem meggy�ztek Manninger professzor szavai, hiszen szem�ben �lt az alkot�
ember minden �r�me, minden gondja, minden gy�trelme, amikor a hivat�s�r�l
besz�lt. De egyben eszembe jutott az is, ahogyan a belgy�gy�szok, az
ideggy�gy�szok, az intenz�v oszt�ly orvosai, az igazs�g�gyi orvosszak�rt�k
besz�ltek a hivat�sukr�l, szakm�juk sz�ps�g�r�l. �s ez �gy van rendj�n, mert az
ember azt k�pes t�k�lyre emelni, aminek igaz�r�l teljesen meggy�z�d�tt, amit
tisztelni �s szeretni k�pes.
A r�di�felv�tel v�g�n hallgat�ink k�pvisel�i k�rtek sz�t. Szavaikra a
f�igazgat� v�laszolt.
HERCZEG J�NOS:
L�ttam azokat az �ldozatokat, akik sokszor az emberi gondatlans�g �s
k�nnyelm�s�g k�vetkezt�ben ker�ltek ide. Hihetetlen gyorsas�ggal, boszork�nyos
temp�ban folyt itt a harc az �let�rt, �s az orvosi munk�t, amit ebben a
k�rh�zban l�ttam, csak d�cs�rni tudom. Ugyanakkor meg kellett l�tnom azt is,
hogy helyenk�nt milyen embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoznak itt a
szakemberek. Amikor v�gign�ztem a felv�teli oszt�lyon, a k�z�pkori
j�rv�nyispot�ly jutott az eszembe, ilyen zs�folts�got m�g egyetlen rendel�ben
sem l�ttam. A seb�szek bemosakod�s�t n�h�ny percig g�tolta, hogy nem volt v�z
az �p�letben, s most felteszem a k�rd�st, mindazoknak, akikre tartozik, meddig
m�k�dik m�g ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az orsz�gos baleseti int�zet?
DR. SZ�NT� GY�RGY:
Hogy v�z �ppen az �n�k l�togat�s�nak idej�n nem volt, ez kiv�teles eset, nem
mondhatom rendszeresnek. De sajnos, az is el�fordult m�r, hogy nem volt �ram az
�p�letben. K�t bet�pl�l�s van hozz�nk, k�t f�vezet�kr�l, de ez alkalomb�l olyan
hiba keletkezett, hogy mindk�t kapcsolatunk megszakadt. Ami a zs�folts�got
illeti, teljesen egyet�rtek az �n szavaival. T�ny, hogy ez a helyzet embertelen
k�r�lm�nyeket jelent a s�r�ltek r�sz�re, de az orvosok, az eg�szs�g�gyi
szem�lyzet r�sz�re is. Ezt az �p�letet baleseti seb�szeti k�rh�z c�lj�ra
�p�tett�k 1941-ben. 1938-39-ben tervezt�k meg. Abban az id�ben ez rendk�v�l
korszer� int�zm�ny volt. Ha ma �gy m�k�dne, mint ahogyan akkor m�k�d�tt, m�g
korszer�bb lenne, elhelyez�s�t illet�en. De ezt az int�zetet 250 �gyasra
tervezt�k, mikor megnyitott�k 280 �gy volt benne. Ma 540 �gy van, ugyanabban az
�p�letben, an�lk�l, hogy 1 m3-rel is n�tt volna.
Van egy megnyomor�tott betegfelv�teli oszt�lyunk, amelyet l�ttak �s amelynek
�llapot�t jogosan tett�k sz�v�. Az eg�szs�g�gynek ahhoz, hogy minden megold�sra
v�r� probl�m�nk dolg�ban d�nteni k�pes legyen, majdnem annyi a lehet�s�ge, mint
nek�nk, amikor egyszerre behoznak hozz�nk 17 s�lyos s�r�ltet �s el kell
d�nteni, hogy melyiknek az ell�t�sa s�rg�sebb.
Szerintem az eg�szs�g�gyi int�zm�nyek korszer�s�t�s�nek is egy ilyen
sz�ks�gszer� sorrendj�t kellene megalap�tani. A mi int�zet�nket is �t�p�tik
majd �s az�ltal, rem�lj�k, eljutunk oda, hogy l�p�st tarthatunk az ig�nyekkel.
A balesetek statisztik�ja azonban m�r most arra int, hogy a tov�bbi megold�si
lehet�s�geken is gondolkodjunk. (A r�di�ad�s �ta tragikus k�nyszerhelyzet
k�vetkezt�ben az Orsz�gos Traumatol�giai Int�zet az �letvesz�lyess� v�lt
�p�letb�l kik�lt�z�tt. Dr. Sz�nt� Gy�rgy el�remutat� figyelmeztet�se azonban
ezzel m�g aktu�lisabb� v�lt!)

AZ INTENZ�V OSZT�LY

A rohamkocsi teljes reflektorf�nnyel, megk�l�nb�ztet� jelz�seit haszn�lva,

szir�n�zva rohant v�gig a kisv�ros utc�in �s a t�bb mint 30 km-es �tszakaszon
szinte k�tker�ken vette a kanyarokat. A j�rm�vek k�teless�gszer�en f�lre�lltak
az esti sz�rk�letben, s mindenki, aki csak hallotta a szir�nasz�t, arra
gondolt, vajon mi baja lehet a kocsiban lev� szem�lynek.
Egy mark�ns arc� parasztember �gy mormogott maga el�: Nem szeretn�k annak a
szeg�nynek a b�r�ben lenni, akit most visznek a k�rh�zba! Tal�n a l� r�ghatta
meg, vagy fel�klelte a bika? Az iskol�b�l hazafel� indul� tan�t�n�, amikor
utc�jukba befordult a ment�kocsi, �sszerezzent! Csak nem valamelyik gyerekem,
vagy a f�rjem? Az �tsz�li cs�rd�b�l egy v�rakoz� teherkocsihoz sietett h�rom
rakod�munk�s. A ment�kocsi l�tt�n egyik�k megjegyezte: H�, tal�n baba j�n benne
a vil�gra! - De biztosan ikrek sz�letnek, �gy rohan a ment�! - A h�feh�r l�dik�
pedig fel-felbukkan a villanyf�nyben egy-egy telep�l�sn�l, de egy�bk�nt csak
n�gy er�s f�nysug�r jelzi k�zeledt�t. A vezet� a vol�n f�l� hajolva k�mleli az
utat. Nem akar m�g nagyobb bajt, egy kivil�g�tatlan ker�kp�ros elg�zol�s�val,
hiszen a bajb�l van itt m�r el�g. J�l ismerte az utc�t, tudta a h�zsz�mot is,
hiszen harmadik esetben �rkezett m�r ide, ehhez a r�zs�kkal szeg�lyezett,
mogyor�sz�n�re festett h�zhoz. T�st�nt megismerte a kapuban kez�t t�rdel�,
k�nnyez� any�csk�t, �s most is friss vizet h�zott a k�tb�l a csal�d feje, a 73
esztend�s gazda. A ment�s�k valamilyen okb�l k�l�n�sen tisztelt�k a h�zat. A
v�r�kben van m�r a hal�llal val� k�zdelem. Ez imm�r a harmadik alkalom, amikor
�sszem�ri erej�t a "v�gzet hatalm�val" ez a n�gy ember, a ment�csoport. M�ri�t
valamennyien j�l ismerik. K�tszer ragadt�k m�r ki �t a hal�l kez�b�l: kiv�rzett
�llapotban tal�ltak r�, az �letfunkci�i cs�kkentek voltak. Az els� alkalommal
nem tudt�k elk�pzelni, mi t�rt�nhetett, a sz�vm�k�d�s szinte teljesen le�llt,
l�gz�s is alig volt.
V�rt, gyorsan! - mondta a ment�orvos, �s m�r a helysz�nen elkezd�d�tt az erek
felt�lt�se. A m�sodik alkalommal m�r tudt�k, hogy nyel�cs�v�rz�s a diagn�zis.
Egy kisebb m�t�ten is �tesett m�r a beteg, �s most itt van �jra, harmadszor is
ugyanez, csak egyre s�lyosabb form�ban. Mindenki munk�ban van a ment�kocsiban.
Minden m�szer el�ker�l, egym�s ut�n adj�k be a betegnek az �letment�
injekci�kat. Amikorra Szegedre �r a rohamkocsi, m�r eld�lt a nagy k�rd�s: ism�t
a ment�s�k gy�ztek. �l!
A klinika port�sa a ment�orvos k�r�s�re Kulka Frigyes seb�szprofesszort
�rtes�ti. A telefonban csak annyi hangzik el, hogy M�ri�t s�lyos �llapotban
hozt�k �jra a ment�k. Kulka Frigyes m�ris int�zkedik. M�t�t el�k�sz�teni, az
asszisztencia kezdje meg a bemosakod�st, � pedig a ment�orvos el� siet. �jabb
v�rz�s, m�ghozz� az eddigiekhez k�pest �ri�si m�rt�k� - refer�l a t�ny�rsapk�s,
feh�r k�penyes ment�orvos. Kulka professzor adatokat k�r, mennyi v�rt kapott
eddig, milyen a pulzusa, mit mutat az EKG? V�geztek-e EEG-vizsg�latot stb? �s
m�ris k�veti a hord�gyon hal�ls�padtan fekv�, de l�that�an eszm�let�n�l lev� 28
�ves fiatalasszonyt.
Hogy ezut�n a m�t�ben mi t�rt�nt, pontosan meg�rizt�k a feljegyz�sek, abban a
vaskos dosszi�ban, amelyet most, hetekkel az eset ut�n Kulka professzor tart
kez�ben. A dosszi�n vastag bet�s felirat: Intenz�v oszt�ly.
Hiszen, amikor M�ria asszony a klinik�ra �rkezett, egy s�lyos m�t�ten esett �t.
Ezt k�vet�en az intenz�v oszt�lyra ker�lt. Itt v�szelte �t a nagyon neh�z
napokat. De most m�r � is itt �l a professzor szob�j�ban, �s Kulka Frigyes
k�r�s�re elmondja mindazt, amire vissza tud eml�kezni.
FIATALASSZONY:
Sok�ig azt hittem, hogy v�gig eszm�letemen voltam a ment�ben. Ut�lag azonban
arr�l gy�z�dtem meg, hogy id�nk�nt elvesztettem az eszm�letemet. Annyit
biztosan tudok, hogy eg�sz �ton v�rt kaptam, a k�s�r� orvos mindig mellettem
volt, �s szinte �gy �reztem, hogy az eg�sz ment�csoport fog engem �s harcol
�rtem. Ut�lag sokszor gondolkodtam m�r azon, hogy k�zvetlen k�zel voltam a
hal�lhoz, s�t elt�prengek azon is, hogy �n tulajdonk�ppen �t�ltem azt, amit�l
mi emberek valamennyien olyan nagyon-nagyon f�l�nk. Nagyon rossz �rz�s ez,
�rdekes dolog az, hogy m�gsem f�ltem. A legkritikusabb pillanatokban nem is
voltam eg�szen �ntudatn�l. Tal�n emiatt �gy lelassult az agym�k�d�sem, hogy azt
sem tudtam eg�szen felfogni, milyen �ri�si vesz�ly leselkedik r�m. Azt�n
hosszabb-r�videbb id�re teljesen elvesztettem az eszm�letemet, amit csup�n
annyiban �rz�keltem, hogy bizonyos id�tartam kiesett sz�momra.
M�SORVEZET�:
Olyan sok mindent hallunk err�l a pillanatr�l, sok mindent olvastunk m�r �s
filmeken is sokat l�thattunk err�l. �n az a tan�, aki �t�lte. Most, hogy
visszagondol r�, milyennek tartja ezt a pillanatot? Olyan ez, mint az
irodalomban �br�zolj�k?
FIATALASSZONY:
Szerintem ez sokkal pr�zaibb a val�s�gban, mint az irodalomban. Abban a
rettenetes pillanatban olyan zuhan�sszer� �rz�sem volt, mintha feneketlen
m�lys�gbe zuhantam volna, feltart�ztathatatlanul. Egy p�r m�sodpercig tartott
ez a sz�rny� zuhan�s, �s arr�l, ami ezut�n t�rt�nt, m�r semmit sem tudok
mondani. J�l tudom, hogy t�bbsz�r megism�tl�d�tt velem m�r ugyanez, megszokni
persze nem k�pes az ember, de a bizalma fokoz�dott az orvosok lehet�s�gei
ir�nt. Azt hiszem, hogy �rtem mindent elk�vettek eddig. Volt olyan l�togat�m,
aki egyenesen azt k�rdezte t�lem, hogy milyen a hal�l, mondjam meg. �n azt nem
tudom megmondani, hogy a hal�l milyen, hiszen csup�n a klinikai hal�l
�llapot�ban voltam. De az biztos, hogy az emberi agy ebben a v�gs� feladat�ban
is helyt�ll. �n �gy k�pzelem, hogy agyunk ott, azon a ponton egyszer�en
kikapcsol. Lehet, hogy mindezt az�rt teszi, mert m�k�d�s�hez nincs m�r el�g
t�panyag �s oxig�n. �s ez a pont egy�ltal�n nem f�j.
DR. KULKA FRIGYES:
Itt tartom az �sszes hivatalos iratanyagot, az orvosi feljegyz�sekt�l a
k�rlapokig, a kezemben. Ennek alapj�n �s a szem�lyes tapasztalataim alapj�n
mondhatom, hogy beteg�nket, M�ri�t, hossz� id� �ta ismerj�k. Szinte gyerekkora
�ta vannak nyel�cs�v�rz�sei. Most m�r harmadik alkalommal ker�lt be klinik�nkra
emiatt. A v�rz�st a rendk�v�li m�rt�kben kiterjedt, vaskos nyel�cs�visszerek
megpattan�sa id�zi el�. Hasonl� ez az �llapot ahhoz, amikor rendszeres,
nagymennyis�g� alkoholfogyaszt�s k�vetkezm�nyek�ppen m�jzsugorod�s alakul ki,
�s emiatt - az erekben lev� nyom�sviszonyok megv�ltoz�s�val - tel�dnek,
vastagodnak �s repednek meg a nyel�cs� visszerei. M�ria esete persze eg�szen
m�s eredet�, betegs�ge val�sz�n�leg sz�let�si rendelleness�g. Legut�bbi
kritikus �llapot�ban a nyel�cs�v�t �s a gyomor egy r�sz�t is el kellett
t�vol�tani. Ezt mi ki akartuk ker�lni, de a legsz�v�sabb egy�b pr�b�lkoz�ssal
sem jutottunk eredm�nyhez. Most pillanatnyilag M�ri�nak nyel�cs�ve egy�ltal�n
nincsen, t�pl�lkozni a jobboldalra kivezetett gyomorny�l�son tud. Ez�rt is van
az, hogy gyakran t�rli a sz�j�t, hiszen a ny�l�t sem tudja lenyelni. Ez az
�llapot azonban messze nem v�gleges. M�g egy nagy m�t�t el�tt �ll, amelyet Imre
J�zsef docens fog elv�gezni. Ez lesz a tulajdonk�ppeni rekonstrukci�s m�t�t,
amelynek sor�n plasztik�t alkalmazunk: egy v�konyb�lszakaszb�l k�pezz�k ki az
�j nyel�cs�vet. E m�t�t siker�ben nemcsak Marika, de mi is nagyon b�zunk. Ezzel
az oper�ci�val kell megteremten�nk azt a biztons�gos �llapotot, amelyben t�bb�
nem fenyegeti beteg�nket a bels� v�rz�s. Ha az ember most visszagondol arra,
hogy vajon mi lett volna ennek a betegnek a sorsa, tegy�k fel, 15 �vvel
ezel�tt, akkor megd�bbent� v�laszt kap: m�r ide hozz�nk be sem jutott volna,
hiszen a seg�lyny�jt�s legels� felt�tele a ment�szolg�lat - mondhatom �gy is -
h�stette volt, amely hozz�nk seg�tette. Az, hogy ma, 80 km-es t�vols�gb�l is,
m�r a rohamkocsiban elv�gzett els�seg�lyny�jt�s k�zbeiktat�s�val, nagyon r�vid
id� alatt a klinika m�t�asztal�ra ker�lhet egy beteg, a szervezetts�gnek, az
�sszefog�snak igen dics�retes mozzanata. Beteg�nk egy h�t alatt 30 liter v�rt
kapott. Ez a megd�bbent� adat mag�ba foglalja az orvosi tev�kenys�g szinte
valamennyi �llom�s�t.
Tiltott szavak

Vannak olyan szavak, amelyeket itt a klinik�n szerintem nem szabad kiejteni.
Ezek a hal�l, a v�rz�s, a sipoly. Sajnos e szavak m�g�tt nagyon s�lyos val�s�g
h�z�dik meg, de a mi �let�nk, tev�kenys�g�nk, munk�nk az ellen ir�nyul, hogy az
ilyen szavak �ltal jel�lt vesz�lyek menn�l ritk�bban fenyegess�k a beteget.
�hatatlan azonban, hogy egy-egy s�lyos esetben fel ne vet�dj�k a hal�l k�rd�se.
Az �let �s a hal�l a val�s�gban rendk�v�l k�zel vannak egym�shoz. Gyakran
egy-k�t pillanaton m�lik, hogy �letben marad-e a beteg, vagy sem. De �ppen az
intenz�v oszt�lyok m�k�d�se a bizony�t�k arra, hogy gyors beavatkoz�ssal,
szakszer� ell�t�ssal hat�sos k�zdelmet lehet folytatni �s tudunk is folytatni a
hal�l ellen. Igenis, ma m�r a klinikai hal�l �llapot�b�l is van visszat�r�s.
M�SORVEZET�:
Mik�ppen mondj�k el a betegek, hogy mit �reztek ezekben a kritikus
pillanatokban?
DR. KULKA FRIGYES:
Ne �n mondjam ezt el a betegek helyett. �ppen tegnap d�lut�n t�rt�nt n�lunk egy
v�ratlan epiz�d. Az egyik itt fekv�, veseel�gtelens�gben szenved� beteg�nk a
teljes j�l�t k�zepette hirtelen rosszul lett, azonnal �szlelt�k a
"kamrafibrill�ci�"-t (kamraremeg�st; ez val�ban �letvesz�lyes �llapot).
Szerencs�re siker�lt ebb�l az �llapotb�l �s a k�vetkezm�nyes t�d��d�m�b�l
"visszahozni". 24 �ra eltelt�vel most m�r maga is elmondhatja, mit �rzett, mit
tapasztalt.
M�SORVEZET�:
46 �ves f�rfibeteg fekszik a h�feh�r �gyon, k�r�tte m�szerek, a tekintete m�r
nyugodtnak t�nik. K�rd�semre, hogy n�h�ny mondatot sz�vesen mond-e az
�llapot�r�l, azt feleli, hogy �r�l, ha egy kicsit besz�lgethet. 80 km
t�vols�gban lakik Szegedt�l, �gy csak holnap j�nnek l�togat�i. Egyed�l fekszik
a k�rteremben, teh�t �r�mmel besz�lget.
Elmondja, hogy n�s, k�t fia van, pillanatnyilag az �desanyjuk neveli �s tartja
f�ken a fi�gyerekeket. M�r nagyon hi�nyoznak a gyerekek, hiszen hossz� hetek
�ta nem tudott hazamenni. Finoman pr�b�lom a sz�t a tegnap d�lut�nra terelni.
�n csup�n rosszull�tr�l besz�lek, �s k�rdezem, mi mindenre eml�kszik ezzel
kapcsolatban. � viszont nev�n nevezi a t�rt�nteket �s t�rgyilagos

BETEG:
Tegnap d�lut�n �n m�r halott voltam. Az orvosok �gy nevezik ezt az �llapotot,
hogy be�llt a klinikai hal�l. Olyan �rz�sem volt a kritikus pillanatban, mintha
fesz�t� f�st lett volna bennem. �gy gomolygott is �s mintha �n is vele forogtam
volna. K�s�bb, ahogy a kering�sem felgyorsult, �gy �reztem, mintha k�r-k�r�sen
rep�ltem volna. Azt�n annyira felgyorsult ez a rohan�s, hogy egy pillanatt�l
kezdve m�r semmire sem eml�kszem tov�bb. Egyszer csak azt �reztem, hogy minden
kivil�gosodik k�r�l�ttem. Hirtelen biztons�g�rzetem t�madt. Olyan volt ez,
mintha mindenki engem fogna �s h�zna. Olyan volt ez, hogy megfogtak, h�ztak,
visszatettek, de mindig k�zben lev�nek �reztem magam. Ett�l az id�t�l kezdve
m�r szavakat is hallottam, r�vid id� elm�lt�val pedig m�r megismertem
kezel�orvosaim hangj�t. V�g�l azt�n, �gy eml�kszem, m�r sz�ltam is valamit,
legal�bbis pr�b�ltam sz�lni. De hogy mit mondtam, nem tudn�m visszaid�zni. Nem
sokkal ezut�n elaludtam. Amikor fel�bredtem, nagyon kellemes volt a t�nyt
l�tni, �s hirtelen azt �reztem, hogy �hes vagyok. J��z�t ettem, �s az�ta egyre
jobb �llapotban vagyok. A legkritikusabb pillanatban sem volt bennem
f�lelem�rz�s. A csal�dom �s az ismer�seim csak akkor jutottak eszembe, amikor
m�r elalv�som ut�n �bredtem fel.
DR. KULKA FRIGYES:
Amit a beteg elmondott, az tulajdonk�ppen meg is t�rt�nt vele, hiszen az
�jj��leszt� st�b a mesters�ges l�gz�st alkalmazta, val�ban, sokan "fogtuk �s
h�ztuk vissza" egy kegyetlen m�ly szakad�k sz�l�r�l. Ahogy most hal�l�nak
t�rt�net�t elmondta itt a beteg, Heltai Az orvos �s a hal�l c�m� kis
sz�ndarabja jut az eszembe; ebben a seb�sz megpr�b�lja meg�lni nagy ellens�g�t,
a hal�lt. Azt hiszi, hogy ezzel a tett�vel egyszer s mindenkorra k�pes lesz
lesz�molni. De m�g el sem pusztult teljesen a gonosz, amikor megjelenik a hal�l
fia �s azzal kell tov�bb k�zdenie. Nek�nk teh�t az �letet kell menteni, hogy a
mesgy�hez se, a szakad�k sz�l�hez se jussanak el az emberek. Ehhez ny�jt
rendk�v�l nagy seg�ts�get az a kollekt�va, amely az intenz�v oszt�lyokon az
�letvesz�lyes �llapotokat elh�r�tja. A titok tulajdonk�ppen abban a pillanatban
megold�dik, amikor a beteg m�snap, harmadnap az intenz�v oszt�lyr�l visszaker�l
a r�gi k�rterembe. Elmondja �lm�nyeit, azt is, hogyan mentett�k meg �let�t az
orvosok. Ekkorra m�r az marad meg benne legnagyobb �lm�nyk�nt, hogy egy
kollekt�va f�rads�got, id�t nem k�m�lve foglalkozott az � sikeres
gy�gy�t�s�val.

�rz�szoba

Budapesten a H�m�n Kat� �ton, vadonat�j sz�kh�zban van az Orsz�gos Kardiol�giai

Int�zet intenz�v oszt�lya. Bel�pni tilos! t�bla jelzi a k�l�nleges r�szleget.
K�z�pmagas, szem�veges f�rfi, dr. Keltai M�ty�s az intenz�v oszt�ly vezet�je.
Az egyik �rz�szob�ban besz�lgetek vele. Mindj�rt az az els� k�rd�s, hogy milyen
titkok vannak a szigor�an elk�l�n�tett k�rteremben, a Bel�pni tilos! t�bla
m�g�tt. Avagy egy�ltal�n, vannak-e itt titkok?
DR. KELTAI M�TY�S:
Azt hiszem, hogy tulajdonk�ppen nincsen "titok" ebben a szob�ban. Betegeink
t�bbs�ge azonban nagyon szenved. Felt�tlen�l nyugalomra van sz�ks�g a
gy�gyul�sukhoz. Ez�rt tiltjuk ki a l�togat�kat. M�sr�szr�l pedig ez az intenz�v
szoba nem olyan, mint az �ltal�ban megszokott szab�lyos k�rterem. Ink�bb
g�pteremhez hasonl�t, - mint l�thatj�k. Rengeteg vezet�k, bizonytalan
rendeltet�s� g�pek, f�nyek vill�dznak. Ez a l�tv�ny nem hiszem, hogy
megnyugtat� lenne a l�togat�k sz�m�ra. Mi pedig sokkal jobban tudunk dolgozni,
nagyobb figyelemmel tudjuk munk�nkat ell�tni, ha nem zavarnak benn�nket. Itt az
els� �gyn�l mindj�rt l�thatja ezeket a sok vezet�kkel �sszek�ttet�sben �ll�
m�szereket. A mutat�k fontos adatokat jeleznek a szakember sz�m�ra.
A beteg most alszik �ppen, de a g�p v�ltozatlanul jelzi legfontosabb testi
m�k�d�seit. A sz�vm�k�d�s frekvenci�ja percenk�nt 80, teh�t ritmusos,
szab�lyos, egyenletes. Az elektrokardiagramm alakja persze nem szab�lyos. Ez a
beteg tegnap t�bbsz�r elvesztette az eszm�let�t. A klinikai hal�l �llapot�ba
ker�lt. Sz�vm�k�d�se ma m�r az�rt szab�lyos, mert egy ritmuskelt� berendez�s
vez�rli m�k�d�s�t. A sz�v ett�l a k�sz�l�kt�l kapja az elektromos impulzusokat.
Itt, a beteg karj�ra er�s�tve l�thatja azt a kis dobozt, amelyb�l vezet�k halad
a b�r al�, �s a v�n�kon kereszt�l jut be a sz�v jobb pitvar�ba �s jobb
kamr�j�ba. A k�sz�l�k ezen a vezet�ken kereszt�l hozza inger�leti �llapotba a
sz�vet. K�sz�l�k�nk elemmel m�k�dik. Vannak azonban olyan k�sz�l�kek is,
amelyeket a b�r al� a seb�sz �p�t be. �s 3-5 �vig, egyes leg�jabb jelent�sek
szerint 20 �vig is k�pesek m�k�dni a benn�k lev� energiaforr�ssal. itt
els�sorban a sz�v elektromos tev�kenys�g�nek fel�gyelet�re vannak m�szerek,
bizonyos s�lyos �llapotokban a sz�v nem k�pes szab�lyosan, ritmusosan
�sszeh�z�dni. Ilyenkor a k�l�nb�z� sz�vr�szek vibr�ci�ba kezdenek. Ennek az a
k�vetkezm�nye, hogy a sz�vnek a v�rt tov�bb�t� pumpatev�kenys�ge megsz�nik. A
sz�vfibrill�ci�nak ebben az �llapot�ban egy val�ban nagy erej� elektromos �t�s
egyszerre k�szteti kis�l�sre valamennyi izomrostot, �s ez�ltal el�rhet� az,
hogy a k�vetkez�kben egyenletesen m�k�dve, m�r pumpa m�dra folytassa
tev�kenys�g�t a sz�v. Ezt az elektromos �t�st olyan m�don alkalmazzuk, hogy a
sz�v, a k�sz�l�k kondenz�torak�nt elhelyezked� k�t lemeze, teh�t tulajdonk�ppen
a kondenz�tor er�vonalai k�z� ker�lj�n. �gy az elektromos �t�st a mellkas
el�ls� �s h�tuls� r�sze vagy el�ls� �s oldals� r�sze k�z�tt alkalmazzuk.

Az �jra�leszt�s

Sok m�tikus elem is vegy�l az �jra�leszt�s fogalma k�r�, pedig semmif�le titok,
semmif�le k�l�n�s dolog nincsen ebben. Azt szeretn�m el�rni, hogy ne csak itt,
az intenz�v oszt�lyon ismerj�k �s alkalmazzuk az orvostudom�nynak ezt a
szakszer�en kimunk�lt m�dszer�t, hanem az eg�sz t�rsadalomban, az iskol�ban, az
�zemekben, az int�zm�nyekben is menn�l t�bben ismerj�k az �jra�leszt�s
legalapvet�bb m�dszereit. Az �jra�leszt�si elj�r�sok k�t legfontosabb m�dszere
a sz�vmassz�zs �s a bef�v�sos l�legeztet�s. A sz�vmassz�zs nem azt jelenti,
hogy val�ban a sz�vet kell massz�rozni; a h�t�n fekv� beteg mellkas�t �temesen,
percenk�nt 60-70 alkalommal kell er�teljesen megnyomnunk, hogy ez�ltal
k�sztess�k �sszeh�z�d�sra a sz�vet. �gy bizonyos minim�lis, de az �lethez �ppen
elegend� v�r tov�bb�t�s�t biztos�tjuk. Sajnos, a m�velet alkalmaz�s�val azt a
vesz�lyt is v�llaljuk, hogy esetleg, er�fesz�t�s�nk k�zepette a beteg
valamelyik bord�ja elt�rhet. De a bordat�r�s kock�zat�t v�llalnunk kell a beteg
�letben marad�sa �rdek�ben. A m�sik dolog pedig, amit a sz�vmassz�zzsal
egyidej�leg kell elv�gezni, a sz�jon (vagy orron) kereszt�l t�rt�n� bef�v�sos
l�legeztet�s. Ezzel a le�llt l�gz�s p�tl�s�t, a t�d� oxig�ncser�j�t
biztos�tjuk. �ltal�ban k�t ember v�gzi az �jra�leszt�s teend�it. Lehet�s�g
szerint az egyik a sz�vmassz�zst, a m�sik pedig a bef�v�sos l�legeztet�st.
Ezt a m�dszert utc�n vagy munkahelyen, egysz�val b�rhol �s b�rmilyen
k�r�lm�nyek k�z�tt alkalmazni lehet. Gyakran maguk ezek a m�dszerek is
elegend�ek ahhoz, hogy a beteget a klinikai hal�l �llapot�b�l az �letbe
visszahozz�k. T�bbnyire azonban az a helyzet, hogy mindez csak lehet�s�get
teremt ahhoz, hogy elindulhasson a beteg teljes gy�gy�t�sa. Ezut�n k�vetkezik
az elektromos kezel�s. Az orvosi elj�r�sok m�r komplik�ltak �s val�ban nagyobb
felszerelts�get k�v�nnak meg, csak k�rh�zban v�gezhet�k teh�t. Tulajdonk�ppen
ezzel is magyar�zhat� az intenz�v oszt�lyok kialakul�sa. Az �rt�kes, ritk�n, de
akkor s�rget�en haszn�latba ker�l� g�peket koncentr�lj�k egy-egy int�zetbe vagy
egy int�zeten bel�l egy-egy oszt�lyra. Az Orsz�gos Kardiol�giai Int�zet
intenz�v oszt�ly�n sok milli� forint �rt�k� m�szer, berendez�s van, ha csup�n
csak az �ll�eszk�z�ket n�zz�k, de rengeteg fogy gy�gyszerekb�l �s egy�b
kell�kekb�l. Az az �rz�s�nk, hogy e nagym�rt�k� fogyaszt�s �s k�lts�ges ell�t�s
m�g mindig kevesebb, mint amennyit az �let ig�nyelne.
A k�vetkez� beteg, akit itt bemutatok �n�knek, m�r hosszabb id� �ta fekszik
oszt�lyunkon, s�lyos sz�vm�t�t ut�n ker�lt �t ide, egyel�re m�g mindig nem
siker�lt a v�rkering�s�t egyens�lyba hoznunk.
A mai alkalommal intenz�v r�szleg�nk�n t�bb �gy �res. Ezeket az�rt �r�tett�k
ki, mert ma �ppen felv�teles a klinik�nk. Ha �ppen most D�l-Pesten valaki
sz�vrohamot kap, akkor a mi intenz�v oszt�lyunkra hozz�k be. Mi, gyors
diagnosztikus lehet�s�geink birtok�ban eld�ntj�k, hogy val�ban sz�vrohama
van-e. Ezut�n a betegs�g s�lyoss�g�t illet�en is d�nt�st hozunk; amennyiben a
rendes k�rh�zi oszt�lyon is el tudj�k l�tni a beteget, egy itteni r�videbb
vizsg�lat �s kezel�s ut�n �thelyezz�k. S�t, az is el�fordult m�r a
praxisunkban, hogy nagyon r�vid id� alatt meg tudtuk �llap�tani: a betegnek sem
intenz�v oszt�lyon t�rt�n� kezel�sre, sem k�rh�zi ell�t�sra nincsen sz�ks�ge,
ez�rt hazak�ldt�k.

Gyors diagnosztikus lehet�s�gek

Amikor egy beteget a ment�k hoznak be az Orsz�gos Kardiol�giai Int�zet

oszt�ly�ra, nagyon fontos a gyors �s pontos diagn�zis. A rendelkez�s�nkre �ll�
eszk�z�k �s lehet�s�gek nem k�l�nb�znek l�nyegesen az �ltal�nos k�rh�zi
eszk�z�kt�l �s diagnosztikai m�dszerekt�l. Van azonban egy nagyon l�nyeges �s
fontos k�l�nbs�g. Mi ugyanis sz�m�tunk arra, hogy �letvesz�lyes �llapotban
ker�lnek ide emberek. Itt nem kell az EKG-k�sz�l�ket keresni, mert egyszerre
3-4 is rendelkez�sre �ll. Bizonyos laborat�riumi m�dszerek, amelyeket a vil�gon
minden�tt alkalmaznak a k�rh�zakban, n�lunk �gyeletben is, teh�t a napnak
b�rmelyik szak�ban elv�gezhet�k. A laborat�riumi vizsg�lati leletek pedig
gyakran �gyd�nt�ek a pontos diagn�zis fel�ll�t�s�hoz. Mi teh�t nem tudunk
t�bbet a betegs�gekr�l, a betegs�gek meg�llap�t�s�r�l, mint m�sok, de az er�ket
erre az intenz�v oszt�lyra koncentr�ltuk, s ennek nagy jelent�s�ge van.
Mind a szem�lyi, mind a t�rgyi felt�telek azt a c�lt szolg�lj�k, hogy menn�l
t�bb embernek a miel�bbi gy�gyul�s�t biztos�tsuk.
M�SORVEZET�:
Az intenz�v oszt�lyon tett l�togat�sunk ut�n az Orsz�gos Kardiol�giai Int�zet
igazgat� professzor�nak, dr. G�bor Gy�rgynek dolgoz�szob�j�ban �ll�tottuk fel a
mikrofonokat. G�bor professzor hozz�j�rult ahhoz, hogy a r�di�hallgat�k
k�pvisel�i szem�lyesen tehess�k fel neki a k�rd�seket. �gy azt�n az
�r�asztal�ra k�sz�tett n�h�ny fot�t, kimutat�st, r�ntgenfelv�telt is.
T�relmesen v�gighallgatta a k�rd�seket.
SZ�SZ ANDR�SN�, 68 �ves nyugd�jas:
12 �vvel ezel�tt hirtelen nagyon rosszul lettem a munkahelyemen, �s a ment�k a
Szobi utcai k�rh�zba vittek. Ott azt �llap�tott�k meg betegs�gemr�l, hogy
sz�vritmuszavar. Most, amikor e r�di�ad�s zenei szign�lj�ban meghallottam az
eg�szs�ges sz�vver�st, hirtelen eml�kezetembe id�ztem akkori �llapotomat.
Bizony, az �n sz�vem akkor �gy l�ktetett, dobogott, mintha egy gyorsvonat
robogna teljes sebess�ggel. Ezzel kapcsolatos az �n k�rd�sem. K�rem G�bor
Gy�rgy professzor urat, mondja meg nekem �szint�n, hogyan alakulhat j�v�m, mit
rem�lhetek? Vajon ism�telten beker�l�k majd az intenz�v oszt�lyra?
K�l�nben maga az a l�tv�ny, amelyben r�sz�nk volt, megnyugtatott minket. Az
�letment�snek ezek a csod�latos m�szerei, �s a nagytud�s� orvosok, biztons�got
adnak a betegnek.
BENKE LAJOSN�:
F�rjem nagyon s�lyos betegs�ggel ker�lt az intenz�v oszt�lyra. �let-hal�l k�zt
sz�ll�totta be a ment� Az orvosok sz�vinfarktust �llap�tottak meg n�la. Nem
sokkal be�rkez�se ut�n be�llt n�la a klinikai hal�l. Emberfeletti kitart�ssal,
er�fesz�t�ssel visszahozt�k �t az orvosok az �letbe. Egy ideig m�g �lt. Sajnos,
v�g�l m�giscsak a hal�l gy�z�tt. De az az orvosi �sszefog�s, amelynek szemtan�i
lehett�nk, bizonyos fokig a sz�rny� trag�di�n �t is melegs�get �rasztott fel�m.
Felhaszn�lom az alkalmat, hogy a legteljesebb h�l�mat fejezzem ki az
orvosoknak. De annak, hogy levelet �rtam a Titkon innen, titkon t�l
r�di�sorozat szerkeszt�s�g�nek, m�g egy oka volt. Azt tapasztaltam ugyanis,
hogy az orvosok nemcsak a beteggel t�r�dtek �s az � �let��rt tettek meg
mindent. A legnagyobb elismer�ssel mondhatom, hogy jutott energi�juk arra is,
hogy vel�nk, a hozz�tartoz�kkal is foglalkozzanak. Hirtelen �s kegyetlen�l �rt
benn�nket f�rjem �letvesz�lyes �llapota. Sajnos, mi magunk is idegroncsok
lett�nk, szinte �r�k alatt. Az adjunktusn�, aki f�rjem gy�gykezel�s�vel
foglalkozott, nagyon sok meg�rt�ssel t�r�d�tt velem is �s a csal�d t�bbi
tagj�val is. Val�s�gos pszichol�giai hadm�veletet folytatott az�rt, hogy
k�nnyebben legy�nk k�pesek elviselni a legsz�rny�bb k�vetkezm�nyt is, amelyre
azt�n sajnos, val�ban sor ker�lt.
NAGY ANIK�:
�n az�rt k�rtem lev�lben a m�sor felv�tel�n r�szv�telemet, mert a velesz�letett
sz�vhib�kr�l szeretn�k kicsit r�szletesebb magyar�zatot kapni. G�bor
professzort m�g arra is k�rem, hogy a sz�vkoszor��r sz�k�let�r�l is sz�ljon
n�h�ny sz�t.

A sz�vbetegek leghat�konyabb ell�t�sa

DR. G�BOR GY�RGY:

Mindj�rt ezzel az utolj�ra feltett k�rd�ssel kezdem a v�laszt. Nagyon sok fajta
velesz�letett sz�vbetegs�g van. Mint ahogy az elnevez�s is kifejezi, olyan
sz�vhib�kr�l van itt sz�, amelyek m�r a sz�let�skor fenn�llnak. Van olyan
velesz�letett sz�vbetegs�g, amellyel ak�r 90 �ves kor�ig is el�lhet az ember
mindenf�le panasz vagy baj n�lk�l. Legfeljebb a vizsg�latok alkalm�val bizonyos
hallgat�z�si elt�r�seket tal�lnak az orvosok. Az is el�fordul, hogy az
ilyenfajta sz�vhib�kat valamilyen sz�r�vizsg�laton fedezik fel. A beteg nem is
tud r�la, nem is okoz neki semmif�le panaszt sem, �s az �letvitel�ben
egy�ltal�n nem korl�tozza. A m�sik csoportba azok a sz�vhib�k tartoznak,
amelyek eset�ben, ha a sz�let�st k�vet� r�vid id�n bel�l nem oper�lj�k meg
�ket, a csecsem� biztosan meghal. E k�t v�glet k�z�tt sz�mos �tmenet van,
r�szben a sz�vhiba fajt�j�t�l, r�szben a betegs�g s�lyoss�g�t�l f�gg�en,
el�fordulhat az is, hogy ugyanaz a velesz�letett rendelleness�g az egyik
embern�l semmif�le panaszt vagy probl�m�t nem okoz, a m�sik embern�l viszont
rendk�v�l s�lyos zavarokat id�z el�. A sz�vseb�szet el�rehaladt�val ma m�r
�jsz�l�tteket is meg lehet oper�lni. Ezeknek a m�t�teknek nagyon j�k az
eredm�nyei.
A sz�vkoszor��r-sz�k�lettel kapcsolatban a k�rdez� bizony�ra a szerzett
�rsz�k�letre gondol. Az ilyen esetekben a sz�v erei szklerotiz�l�dtak; magyarul
ezt sz�vkoszor��r-elmeszesed�snek h�vj�k. A meszesed�s k�vetkezm�nyek�ppen
egyre jobban sz�k�l az �r �rtere, emiatt a sz�vizom kisebb vagy nagyobb r�sze
kevesebb v�rt kap, teh�t mind a t�pl�lkoz�sa, mind az oxig�nell�t�sa romlik.
Err�l a betegs�gr�l is azt mondhatom, hogy tulajdonk�ppen ah�ny, annyi fajta.
Vannak olyan sz�k�letek a koszor��rben, amelyek nem kiterjedtek, �s
k�l�n�sk�ppen nem is akad�lyozz�k a v�r tova�raml�s�t. Ha viszont a sz�vizomnak
k�l�n�sen sok v�rre van sz�ks�ge, p�ld�ul nagyon er�s fizikai munka v�gz�se
sor�n panaszai t�madnak a betegnek. De olyan koszor��r-meszesed�s is l�tezik,
amikor majdhogynem teljesen elz�r�dik egy sz�v�rszakasz. Ilyen esetekben
szerencs�s kimenetel az, ha a szomsz�dos �rp�ly�b�l a sz�vizom mell�kutakon,
�n. kollater�lisokon kereszt�l megkapja a sz�ks�ges v�rmennyis�get.
Nagyon j�l ismert fogalom Budapesten a "terel��t". Ilyen esetekben a v�r is
ilyen terel�utakon jut el a sz�vizomhoz. El�fordul, hogy a sz�k�letben szenved�
beteg a mindennapi munk�j�t is k�ptelen elv�gezni. Ilyenkor gy�gyszeres
beavatkoz�ssal igyeksz�nk seg�teni, sok esetben ez is eredm�nyre vezet. De meg
lehet k�s�relni m�t�t �tj�n gy�gy�tani a bajt: �thidalni a koszor��r
sz�k�let�t. Ilyen esetekben a nagym�rt�kben besz�k�lt �rszakaszt egy, a
betegb�l kivett v�nadarabbal p�toljuk, pontosabban �thidaljuk, mintegy
"mesters�ges terel�utat l�tes�t�nk". Ilyen m�t�teket vil�gszerte v�geznek,
term�szetesen n�lunk is.
Nagyon sok embert �rint� �s �rdekl� k�rd�st kaptam a ritmuszavarokkal
kapcsolatban. A sz�v ritmuszavar�r�l akkor besz�l�nk, amikor ez a szerv nem
egyenletes, szab�lyos ritmusban ver, hanem id�nk�nt kihagy�sok vannak, amelyek
vonatkozhatnak egy eg�sz �t�ssorozatra, de egyetlen �t�sn�l is el�fordulhatnak.
Ah�ny ritmuszavar, annyi f�le. Ami�ta monitorokkal tart�san meg tudj�k figyelni
az embereket, kider�tett�k, hogy a teljesen t�netmentes, abszol�t eg�szs�gesnek
v�lt emberek eset�ben is kisebb-nagyobb ritmuszavarok fordulnak el�. Teh�t a
ritmuszavar nem jelent felt�tlen�l betegs�get. Ha a ritmuszavarok s�lyosodnak,
vesz�lyeztethetik a kering�st, s�t nagyon s�lyos esetekben mag�t az �letet is.
Ezeket ma m�r megfelel� gy�gyszerekkel, megfelel� kezel�ssel gy�gy�tani is
lehet. Ha a norm�lis ritmus helyre�ll, azut�n megfelel�en adagolt
gy�gyszerekkel tart�s�tani is lehet a rendezett ritmus� sz�v�llapotot. A
gy�gykezel�snek ezzel a m�dszer�vel meg tudjuk el�zni, hogy a sz�v ritmuszavara
megism�tl�dj�k.
K�l�n�sen hirtelen fell�p� sz�vbetegs�g eset�n, amikor a beteget az intenz�v
oszt�lyra sz�ll�tj�k, ez nagyon rossz hat�ssal van a hozz�tartoz�kra.
A hozz�tartoz� teljes joggal ig�nyli azt, hogy felvil�gos�t�st kapjon,
vigasztal�st v�r, a hozz�tartoz�val is foglalkozni kell teh�t. Ebben a
k�rd�sben azonban van egy term�szetes sorrend. Az orvosoknak mindenekel�tt a
beteggel kell foglalkozniuk, �t kell biztons�gba helyezni�k.

N�pbetegs�g-e a sz�vinfarktus?

A r�di�hallgat�k k�z�l nagyon sokan k�ldt�k el k�rd�seiket lev�lben hozz�nk. A

k�rd�sek t�bbs�ge a sz�vinfarktusra vonatkozik. T�bb lev�l�r� is megk�rdezi,
hogy vajon a vil�gon �s Magyarorsz�gon is, n�pbetegs�gnek tekinthet�-e a
sz�vinfarktus. Erre azt felelem, hogy a sz�vinfarktust n�pbetegs�gnek nevezni
t�lz�snak tartom. Az viszont t�ny, hogy ez a betegs�g ma sokkal gyakoribb, mint
mondjuk 15-20 �vvel ezel�tt. Vajon mi�rt? A betegs�g gyakoribb felt�r�s�nak
mindenesetre az is egyik magyar�zata lehet, hogy ma m�r sokkal fejlettebb
diagnosztikai eszk�zeink vannak �s olyan eseteket is k�pesek vagyunk pontosan
k�rism�zni, amelyekn�l p�r �vvel ezel�tt m�g nem volt egy�rtelm� a v�lem�ny�nk.
Emellett k�ts�gtelen, hogy objekt�ve is egyre gyakoribb, m�ghozz� els�sorban az
iparilag fejlett orsz�gokban. Az is lehets�ges, hogy ebben az �letm�dnak is
fontos szerepe van. A sz�vizominfarktus k�zvetlen ok�t m�g ma sem tudjuk
biztosan. Azt ellenben tudjuk, hogy nem olyan egyszer� a magyar�zata, mint
ahogy r�gebben elk�pzelt�k; �gy v�lj�k a koszor��rben keletkezik egy v�rr�g, ez
n�vekedve elz�rja a v�r �tj�t, �s emiatt t�mad infarktus. A kialakul�s m�dja
enn�l biztosan bonyolultabb. Azokat a vesz�lyeztetetts�gi t�nyez�ket viszont ma
m�r nagyon j�l ismerj�k, amelyek el�fordul�sa vagy halmozott el�fordul�sa
val�sz�n�v� teszi a sz�vinfarktus kialakul�s�t. A t�lzott zs�rfogyaszt�s, az
elh�z�s, a cukorbetegs�g, a magas v�rnyom�s, a doh�nyz�s ilyen
vesz�lyeztetetts�gi t�nyez�nek sz�m�tanak. Ha ezek k�z�l csak egy szerepel,
p�ld�ul valaki nem elh�zott, nem cukorbeteg, nem eszik sok zs�rt, csak �ppen
doh�nyzik, az m�g a sz�vinfarktus l�trej�tt�t nem val�sz�n�s�ti. Ha m�r k�t
vesz�lyeztetetts�gi t�nyez� van, akkor m�r sokkal val�sz�n�bb, hogy valamilyen
sz�vbetegs�g bek�vetkezhet. H�rom ilyen t�nyez� jelenl�tekor tov�bb fokoz�dik a
val�sz�n�s�g �s �gy tov�bb. Ezek a t�nyez�k teh�t nem k�zvetlen�l el�id�z�k,
hanem csup�n lehet�s�get teremtenek a sz�vizominfarktus kialak�t�s�ra.
Igaza van Maczelka Tibor cegl�di lev�l�r�nknak, aki szerint �letm�dj�nak
t�k�letes �tszervez�se bizony�ra hozz�j�rult ahhoz, hogy teljes �rt�k� emberr�
lehetett egy �tv�szelt sz�vizominfarktus ut�n is. Ugyanis, ha valaki �tesett
m�r sz�vinfarktuson, az semmik�ppen sem jelenti, hogy egyenes
k�vetkezm�nyek�ppen rokkantt� v�lik. Az esetek kisebb r�sz�ben v�lik a beteg
rokkantt�, t�lnyom�r�szt a r�gi hivat�s�t h�rom-n�gy-�t h�nap elm�lt�val,
minden neh�zs�g n�lk�l folytatni k�pes. Ehhez term�szetesen az sz�ks�ges, hogy
az �letm�dj�t, az eg�szs�gi �llapot�nak megfelel�en, c�lszer�en rendezze.
E fejezet az intenz�v oszt�lyr�l sz�l. Mi pedig a magyar�zataink sor�n a
sz�vbetegs�gek megel�z�s�hez jutottunk el. K�rdezheti a kedves Olvas�, hogy
mi�rt kalandoztunk el ilyen messzire a c�mt�l �s a t�rgyt�l. Azt hiszem, hogy
nagyon is k�zel vagyunk, hiszen minden azt a c�lt szolg�lja, hogy ne
k�vetkezzenek be tragikus sz�vrohamok. Igaz, hogy az intenz�v oszt�ly p�ld�ul a
mi klinik�nkon ilyen esetek ell�t�s�ra l�tes�lt, de jobb lenne a megel�z�s
fokoz�s�ra elker�lni azokat az �llapotokat, amelyekkel a beteg legfeljebb csak
az intenz�v oszt�lyon gy�gy�that� m�r.
Az intenz�v �pol�si egys�gnek nemcsak a sz�vbetegek eset�ben vagy a seb�szeti
oszt�lyokon s�lyos m�t�tek ut�n van l�tjogosults�ga. Az intenz�v oszt�ly
minden, az �letet vesz�lyeztet� �llapot lek�zd�s�re, kiv�d�s�re szolg�l �s
alkalmas is arra. Ilyen kezel�sre szorul p�ld�ul a cukorbeteg egy hirtelen k�ma
eset�ben, vagy az agyv�rz�ses beteg, esetleg a m�jbeteg, akin�l hirtelen
valamilyen zavar k�vetkezik be stb. Mindezek fokozott gondoskod�st ig�nyelnek.
Ebbe beletartozik a beteg �jjel-nappal folytatott �lland� megfigyel�se is. Az
intenz�v oszt�ly l�te tulajdonk�ppen a megel�z�st is c�lozza, megel�zni a m�g
s�lyosabb sz�v�dm�nyeket, kiv�deni ezeket �s ez�ltal biztos�tani az �letet.

T�vkapcsol�s a vil�g legels� �s legnagyobb intenz�v oszt�lyaira

M�SORVEZET�:
Az intenz�v betegell�t�s t�rt�nete term�szetesen nem hazai intenz�v oszt�lyok
l�trehoz�s�val kezd�d�tt el. Vil�gszerte k�l�n�s gondot ford�tanak a
betegell�t�snak erre a form�j�ra. A kedves Olvas� az el�z�ekben bepillanthatott
egy seb�szeti klinika �s egy sz�vgy�gy�szati klinika intenz�v betegell�t�s�ba.
A k�vetkez�kben t�g�tsuk a horizontot �s a technika seg�ts�g�vel teremts�nk
kapcsolatot Helsinkivel. Dr. Kimmo Luomanm�ki, a helsinki University Hospital
intenz�v oszt�ly�n (Helsinki, Haartm�ninketu 4.) k�szs�ggel v�laszolt
k�rd�seinkre telefonon. Mi azt tapasztaltuk, j�l kamatozik az a hatalmas
�sszeg, amelybe a helsinki Egyetemi Klinika intenz�v oszt�ly�nak l�tes�t�se �s
fenntart�sa ker�l? - k�rdezte dr. Matos Lajos kandid�tus seg�t�t�rsam.
DR. KIMMO LUOMANMAKI:
Indokolt a k�rd�s, hiszen az intenz�v �pol�si egys�g l�tes�t�se is �s
fenntart�sa is rendk�v�l k�lts�ges. De hogyha abb�l indulunk ki, hogy a betegek
�let�t tudjuk ezeken az oszt�lyokon gyakran megmenteni, akkor a m�rleg t�st�nt
pozit�v lesz, a humanit�s jav�ra. A mi int�zm�ny�nkben is, de vil�gszerte
nagyon sok m�s ilyen intenz�v ell�t�si egys�gben is, objekt�v vizsg�latokat
folytattak, amelyek azt igazolt�k, hogy a j�l szervezett intenz�v �pol�si
egys�g m�k�d�se nagym�rt�kben cs�kkenti a hal�loz�st. A helsinki Egyetemi
Klinika intenz�v oszt�ly�nak 16 �gya van. Ezek mellett �tven szakk�pzett,
nagyon j�l k�pzett n�v�r teljes�t szolg�latot. M�g tov�bbi h�sz n�v�r kiseg�t�
munk�t v�gez. Ebben a pillanatban t�z beteg fekszik n�lunk. A mai napon a
d�lel�tti �r�kban h�rom sikeres �jra�leszt�st v�gezt�nk. Ez a napunk
szerencs�sen v�gz�dik. Munk�nk, sajnos, nem mindig ilyen sikeres. Eddigi
m�k�d�sem sor�n neh�z lenne felid�znem azt a legtragikusabb esetet, amellyel az
intenz�v oszt�lyon tal�lkoztam. A helyzet az, hogy legt�bbsz�r ugyanaz
ism�tl�dik. A tragikus oldal: n�ha b�rmit is tesz�nk, elveszt�nk betegeket, s
ez b�rmikor megt�rt�nhet. M�sr�szt, legnagyobb �r�m�nkre, nagyon sok beteg
t�l�li az �letvesz�lyes �llapotot, ezt k�vet�en elhagyja a k�rh�zat �s
eg�szs�gesen visszat�rhet otthon�ba. Ez a dolog pozit�v oldala.
M�SORVEZET�:
Ezut�n arra voltunk k�v�ncsiak, hogy vajon 18 �rakor, ad�sunk id�pontj�ban, mi
t�rt�nt �ppen Anglia egyik legnagyobb intenz�v oszt�ly�n. A posta j�volt�b�l
m�sodpercnyi pontoss�ggal kaptuk a 0532-32799 telefonsz�mon az �gyeletes orvost
Leedsb�l.
�GYELETES ORVOS:
N�lunk ma semmi k�l�n�s nem t�rt�nt. Egy beteget �thelyezt�nk az �rz�szob�b�l a
belgy�gy�szati oszt�lyra. � m�r t�l van az �letvesz�lyen. T�bb �ves
tapasztalatom alapj�n, biztons�ggal �ll�thatom, a sz�vbetegek gy�gykezel�s�ben
a nagyon kritikus esetekben az intenz�v oszt�lyok fel�ll�t�sa rendk�v�l pozit�v
eredm�nyt hozott. N�lunk most folyik erre vonatkoz�an egy statisztikai
adatfeldolgoz�s, amely ugyan m�g nem fejez�d�tt be, de a sz�mokb�l egy�rtelm�en
pozit�v eredm�nyek olvashat�k ki. Mellettem van indiai orvoskolleg�m, dr.
Dovay, akinek m�g sz�lesebb k�r� tapasztalatai lehetnek, hiszen az intenz�v
ter�pi�t j�tt hozz�nk Angli�ba elsaj�t�tani. Ezek szerint �sszehasonl�t�si
alappal is rendelkezik. Hallgass�k meg az � v�lem�ny�t is.
DR. DOVAY:
Sajnos, az intenz�v ter�pia m�g nem fogja �t teljess�ggel az eg�sz vil�got.
Nagyon sok olyan hely van, ahol csak az �si beavatkoz�si form�k �llnak
rendelkez�sre. Ezt a m�g mindig �j m�dszernek tekinthet�, ma m�r begyakorlott
�s hasznoss�g�t egy�rtelm�en igazolt gy�gy�t�si form�t min�l sz�lesebb k�rben
el kell terjeszteni. Itt Angli�ban azt tapasztalom, hogy a kritikus esetek
�letment�s�nek majdnem az egyetlen lehet�s�ge az intenz�v oszt�ly. Hozz�nk ma
is t�bb seb�szeti oszt�lyr�l �rkeztek betegek. Sz�vseb�szetr�l h�tf�n, kedden
�s szerd�n vessz�k �t �ket. Ma �gyeletesek vagyunk. A hozz�nk ker�lt betegek,
ha minden j�l megy, egy nap m�lva m�r visszajutnak az intenz�v oszt�lyr�l a
k�rtermekbe. A legkritikusabb eset n�lunk azt hiszem az volt, amikor egy 36
�ves vil�gh�r� aut�versenyz�n a sz�vinfarktust k�vet�en koszor��rm�t�tet
v�gezt�nk. A m�t�t ut�n hat �ra eltelt�vel, meg�llt a beteg sz�ve. Siker�lt a
sz�vm�k�d�st �jra elind�tani, de a sz�vmeg�ll�s, ritmuszavar k�vetkezt�ben, m�g
ezut�n is 11-szer ism�tl�d�tt. V�g�l azonban m�gis mi gy�zt�nk: az
aut�versenyz� sz�vritmusa normaliz�l�dott, �s a 12-szeres klinikai hal�l
ellen�re k�t h�t m�lva gy�gyultan hagyta el a k�rh�zat. Az�ta is j� eg�szs�gnek
�rvend. A sz�vseb�szeti team �s az intenz�v oszt�ly k�z�s brav�rja volt a
k�vetkez� eset is: egy 19 �ves l�ny, nagyon s�lyos aut�baleset ut�n,
t�d�emb�li�t kapott. L�gz�s�t �s v�rkering�s�t m�r csak mesters�ges �ton tudtuk
fenntartani. Sz�vmotor k�zbeiktat�s�val v�gzett m�t�t sor�n siker�lt a t�d�
er�b�l az �letvesz�lyt jelent� v�rr�g�t elt�vol�tani. Hat �r�s, teljes
eszm�letlens�g ut�n az �letfunkci�k helyre�lltak.
M�SORVEZET�:
A nemzetk�zi tudom�nyos sajt�ban n�h�ny olyan cikk is megjelent, amelyekben a
szerz�k k�ts�gbevont�k az intenz�v oszt�lyok l�tjogosults�g�t. Ezekkel a
vit�kkal kapcsolatban k�rt�k ki Los Angelesb�l dr. H. I. C. Swan professzor
v�lem�ny�t. (Cedars-Lebanon Hospital, Los Angeles, Calif. - t: 213-662-9111.) A
besz�lget�seket a R�di� 7-es st�di�j�b�l dr. Matos Lajos kandid�tus folytatta
le.
DR. SWAN:
Gondolom, hogy k�rd�s�kkel milyen cikkekre c�loznak.
Az egyik �rdekes k�zlem�ny f�l �vvel ezel�tt az angol orvosi hetilapban jelent
meg, a m�sikat mintegy k�t �vvel ezel�tt D�ni�b�l k�z�lt�k. A d�niai �rvel�s
szerint a n�luk folytatott vizsg�lat azt bizony�totta, hogy l�nyegesen
k�l�nb�zik az elhal�loz�si ar�nysz�m a d�niai intenz�v oszt�lyokon az Egyes�lt
�llamokban folytatott hasonl� felm�r�sek adatait�l.
Az �n. els� kateg�ri�j� beteg, akinek sz�v�dm�nymentes sz�vizominfarktusa van,
az intenz�v oszt�lyokon 0,5-5%-ban halnak csak meg. Ezek a betegek akkor is
k�pesek persze meggy�gyulni, ha semmi m�st nem tesz�nk is vel�k, csak
igyeksz�nk kiv�deni a sz�vritmuszavarokat. Az intenz�v �pol�si egys�gben ez a
ritmuszavar semmif�le vesz�lyt nem jelent gyakorlatilag. �s sz�mtalan adat
bizony�tja, hogy ez a gondos megfigyel�s �s �pol�s k�vetkezm�nye. S�lyos
kering�si betegs�gben szenved�k kezel�s�n�l alapvet� klinikai javul�st
�szlelt�nk �n. inpedanciacs�kkent� gy�gyszerek alkalmaz�sa ut�n. Ezek a
gy�gyszerek az art�ri�s �rrendszer ellen�ll�s�t cs�kkentik �s ezzel m�rs�klik a
sz�v munk�j�t. �gy t�nik, hogy e gy�gyszer alkalmaz�s�nak eredm�nyek�ppen olyan
betegek, akik egy�bk�nt nem �lt�k volna t�l az infarktust, bizonyos ideig
�letben maradnak, lehet�s�get adva arra, hogy ut�na m�g eredm�nyesebb, m�g
hat�sosabb beavatkoz�sokkal k�pesek legy�nk rajtuk seg�teni. Ez az egyik olyan
k�rd�s, amit a moszkvai Mjasznyikov Int�zettel k�z�sen kutatunk. �s b�rmit
mutassanak is a k�l�nf�le statisztik�k, mi, orvosok, h�vei vagyunk az intenz�v
betegell�t�si m�dszernek, mert seg�ts�g�vel biztons�gosabban �s el�ny�sebben
tudjuk szolg�lni a beteg gy�gyul�s�t. Magam alaposan �ttanulm�nyoztam az
ellen�rveket �s vel�k szemben j�l ismerem az �let gyakorlat�t. �gy v�lem, a
j�v� mindenk�ppen a j�l szervezett, j�l felszerelt intenz�v betegell�t�si
egys�gek�.
DR. G�BOR GY�RGY:
Olvas�ink meggy�z�dhettek arr�l, hogy nemcsak haz�nkban, de k�lf�ld�n is t�ma,
s�t esetenk�nt vitat�ma is az intenz�v betegell�t�s. De azt hiszem, arr�l is
siker�lt meggy�zni az Olvas�t, hogy az er�k �sszpontos�t�sa, a dr�ga eszk�z�k
koncentr�l�sa nem hi�baval�. Az intenz�v beteg�pol�si egys�gek l�trehoz�sa
egyfajta optimizmust is mag�ba foglal. Akiket egy-k�t �vtizeddel ezel�tt m�g
biztosan elvesz�tett�nk volna, ma k�pesek vagyunk megmenteni. Bizony�ra holnap,
m�g nagyobb gyakorlattal, tapasztalattal m�g hat�sosabb tev�kenys�get tudunk
majd folytatni az emberek �let��rt. Kil�t�saink teh�t optimist�k!

AZ IGAZS�GSZOLG�LTAT�S "CSENDEST�RSAI" AZ ORVOSSZAK�RT�K

Dr. Markolya Imre, igazs�g�gyi �llamtitk�r fogalmazta meg a fejezet c�m�ben

id�zett m�don az orvosszak�rt�k szerep�t. Ez a legteljesebben fejezi ki azt a
nagyon fontos szerepet, amelyet a b�ntet� elj�r�sban az orvosszak�rt�k
bet�ltenek. Ugyanakkor rendk�v�l finoman ugyan, de arra is utal, hogy az esetek
egy r�sz�ben a bizony�t�snak egy-egy mozzanat�ra vonatkoz�an el�adja az
orvosszak�rt� az �ll�spontj�t, de tulajdonk�ppen az a sok-sok laborat�riumi
munka, bizony�t�si k�s�rlet, term�szettudom�nyos, orvosbiol�giai vizsg�l�d�s,
amely ut�n megsz�letett az esetleg r�vid, t�m�r szakv�lem�ny, rangrejtve marad.
Pedig napjainkban a mikroszkopikus m�ret�, par�nyi anyagszemcs�k vizsg�lat�t�l
kezdve a legbonyolultabb mikrotechnik�ig, sz�vetfest�si elj�r�sokig, sok minden
seg�thet m�r a nyomoz�nak, az �gy�sznek, a b�r�s�gnak.
Sherlock Holmes, logikai rejtv�nyfejt� nyomoz�st�lusa helyett ma m�r a logikai
okfejt�s is els�sorban a tudom�ny �ltal felt�rt bizony�t�kokon alapszik. A
b�ntet� elj�r�sban term�szetesen a legk�l�nf�l�bb szak�rt�k sz�les k�re kaphat
szerepet. Nyilv�nval�an, a b�n�gy jellege szerint, n�vekedhet a m�szaki, a
k�zleked�sbiztons�gi, az �r�sszak�rt�k szerepe, jelent�s�ge.
Az ember �let�vel, testi �ps�g�vel kapcsolatos �gyekben azonban ma m�r
n�lk�l�zhetetlen az orvosszak�rt�k v�lem�nye, A p�csi Orvostudom�nyi Egyetem
Igazs�g�gyi Orvostani Int�zet�ben magas sz�nvonal� tudom�nyos munka seg�ti az
oly fontos orvosszak�rt�i v�lem�nyek egyre teljesebb megalapozotts�g�t. Amikor
a r�di�ad�s vend�gei, m�szaki munkat�rsai meg�rkeztek az int�zet bej�rati
ajtaj�hoz, kicsit megd�bbenten �lltak meg. "Idegeneknek tilos bel�pni!" -
hirdeti a felirat. Vajon mi�rt? - k�rdezi �nk�ntelen�l is az ember. Term�szetes
magyar�zata van e feliratnak. Egyr�szr�l itt mindennaposak a bizony�t�snak
olyan form�i is, amelyek az avatatlan sz�m�ra borzalmasnak t�nhetnek, a
rabl�gyilkoss�gok eszk�zeit�l az exhum�lt tetemeken tal�lt t�rgyakig.
M�sr�szr�l pedig erre a munk�ra fokozottan �rv�nyes a hivatali titoktart�s,
�pp�gy, mint ahogy a nyomoz�kra, az �gy�szs�gekre avagy a b�r�s�gokra. 11
r�di�hallgat�t h�vtunk meg, hogy legyenek szemtan�k ebben az int�zetben. K�t
laborat�riumban, a boncteremben �s dr. Budv�ri R�bert igazgat�professzor
dolgoz�szob�j�ban helyezt�k el mikrofonjainkat. A vend�gek el�sz�r a
professzori dolgoz�szob�ban jelentek meg. R�vid besz�lget�s zajlott le, amely
k�zben Budv�ri professzor n�h�ny, az int�zetben lezajlott szakvizsg�lat
v�geredm�ny�t ismertette �s diafilmeken mutatta be az egyes mozzanatokat.
Ezeken a k�peken holttestek, holttestr�szletek voltak l�that�k, �s bemutatt�k a
szak�rt�k �ltal felfedezett, elemzett t�rgyi bizony�t�kokat is. E 15 perces
ismertet� ut�n arra k�rt�k a vend�geket, hogy mondj�k el az �ltaluk bizony�ra
el�re megfogalmazott k�rd�seket. El�k�sz�tett�nk ugyanis n�h�ny bemutat�t, az
int�zet munkat�rsai mindenf�le szempontb�l szerett�k volna a k�z�rdekl�d�st
kiel�g�teni. Ez�rt jegyzeteltek a r�di�hallgat�k k�pvisel�inek k�rd�seit
hallgatva.
GIRIK L�SZL�, Mez�kov�csh�z�r�l:
Olyan sokszor olvassuk �s halljuk azt, hogy a b�ncselekm�ny felder�t�se sor�n
�gyd�nt� egy-egy orvosi szakv�lem�ny. A b�r�s�gi t�rgyal�sokon viszont csup�n
annyit hallunk, hogy az "orvosszak�rt�k meg�llap�tott�k ", majd n�h�nyszavas
t�nyfelsorol�s k�vetkezik. Bizony�ra nagyon sok mindent megvizsg�lnak,
elemeznek egy szakvizsg�lat sor�n. �n azt szeretn�m most megtudni, hogyan is
folyik le itt egy tudom�nyosan elemz� orvosszak�rt�i vizsg�lat, �s mik�ppen
�ll�tj�k �ssze az igazs�g�gyi orvosszak�rt�i v�lem�nyt.
KIR�LY J�ZSEF, a Heves megyei L�rincib�l:
P�csett a Pollack Mih�ly M�szaki F�iskol�n tanulok. Ideker�l�sem ut�n nem
sokkal l�pten-nyomon hallottam arr�l, hogy egy r�gi h�z k�tj�ban emberi
csontokat tal�ltak. Azt is hallottam, hogy k�s�bb az orvosszak�rt�knek siker�lt
meg�llap�taniuk, kinek a csontjai voltak a k�tban. R�videsen megtal�lt�k a
gyilkost is. Egy ilyen csontr�szlet alapj�n milyen m�don tudt�k
kik�vetkeztetni, hogy mi is t�rt�nt?
BENEDEK JUDIT, H�gy�szr�l:
Gyilkoss�gokn�l szinte mindig el�fordul, hogy egy-egy csepp v�r tal�lhat� vagy
a gyilkos eszk�z�n, mondjuk egy k�sen, vagy az elk�vet� ruh�zat�n. Ha a
bizony�t�s sor�n felfedeznek ilyen v�rcseppet vagy v�rfoltot, mi mindent tud
ebb�l k�vetkeztetni az orvosszak�rt�?
POTYONDI LAJOS:
N�h�ny �vvel ezel�tt meggyilkoltak egy taxisof�rt P�csett. A v�dlottakat k�s�bb
a telev�zi� "K�k f�ny" c�m� m�sora is bemutatta. Innen tudom, hogy az �ldozaton
t�bbfajta k�ssz�r�st tal�ltak. �ll�t�lag ennek alapj�n d�nt�tt�k el, hogy nem
egy, hanem t�bb tettes volt. Annak r�szleteire lenn�k k�v�ncsi, hogy egy ilyen
esetben mire �p�ti a d�nt� bizony�t�kot az igazs�g�gyi orvos?
M�SZ�ROS B�LA, Kom�rom megy�b�l:
A Dun�nt�li Napl�ban olvastam, hogy egy 52 �ves f�rfi meg�lte 42 �ves
feles�g�t. A cikk arr�l is eml�t�st tett, hogy rendk�v�l brut�lis m�don t�rt�nt
ez az ember�l�s. �ll�t�lag a legk�l�nb�z�bb eszk�z�kkel darabolta �ssze
feles�g�t az elk�vet�. Arra szeretn�k v�laszt kapni, hogy az orvosszak�rt�
milyen seg�ts�get ny�jthat a b�ntet� elj�r�s sor�n ahhoz, hogy a gyilkos
ind�t�kait fel tudj�k t�rni.
KERESZT�NY B�LA, Mosonmagyar�v�rr�l:
Nem ritka a hirtelen bek�vetkezett hal�l esete. Ilyenkor felmer�l az a k�rd�s,
hogy betegs�g k�vetkezt�ben, esetleg �ngyilkoss�g folyt�n, avagy �ppen
gyilkoss�g miatt halt meg az illet�. El�fordulhat, hogy pl. megm�rgezik.
Mik�ppen d�ntik el az igazs�got?
KALOCSAI JUDIT, Miskolcr�l:
A b�ncselekm�nyek k�z�l is tal�n a gyermekek ellen elk�vetett gyilkoss�gok a
legsz�rny�bbek. Mindannyian olvastuk vagy hallottuk azt az esetet, amely itt
Baranya megy�ben t�rt�nt: egy f�rfi egy kiskor� l�nyt �lt meg brut�lis
kegyetlens�ggel. Volt-e ennek felder�t�s�ben szerepe az igazs�g�gyi
orvosszak�rt�nek?
DR. BUDV�RI R�BERT, professzor:
A r�di�hallgat�k k�rd�seikkel nagyon sz�les k�r�t k�rik sz�mon t�l�nk az
igazs�g�gyi orvosszak�rt�k munk�j�nak. Nagyon �r�l�k ennek az �rdekl�d�snek.
Azt hiszem, term�szetes, hogy erre a sokf�le k�rd�sre munkat�rsaimmal egy�tt
kell adnom a v�laszt. A szak�rt�k k�z�l is az egyes k�rd�sek szak�rt�it kell
megsz�laltatnunk. Dr. Farkas Gyula, egyetemi adjunktus, legk�zvetlenebb
munkat�rsam, az ember�l�si �gyek kit�n� szak�rt�je int�zet�nkben, �s az �n�k
�ltal megeml�tett b�n�gyek nagy r�sz�ben is � m�k�d�tt k�zre, � adott
szakv�lem�nyt. Dr. Guth P�ter adjunktus v�gzi n�lunk a kriminalisztikai
laborat�riumi vizsg�latokat, � a mikrov�rnyomok vizsg�lat�nak, a finom
laborat�riumi technik�t ig�nyl� vizsg�latoknak a szak�rt�je. De nemcsak f�rfiak
vesznek r�szt ebben a rendk�v�l f�rfias mez�nyben. Bemutatom dr. Jegesi Andrea
munkat�rsamat, aki impon�l� hidegv�rrel tud a legbonyolultabb �gyekben is
d�nteni. T�bbek k�z�tt gyermekgyilkoss�gr�l is sz� esett. Hossz� �veken
kereszt�l nem fordult el� gyermek�l�ses eset. Nemr�giben azonban kider�lt, hogy
sajnos m�g mindig akadnak ilyen b�nt�nyek, �s ezeknek �ppen Jegesi doktorn� a
szak�rt�j�k.
M�SORVEZET�:
Budv�ri professzor sz�t ejtett a hidegv�rr�l. Hogyan lehet bizony�tani e furcsa
t�m�k m�lyebb t�rgyal�sa sor�n, hogy a r�di�hallgat�k is kell� hidegv�rrel
legyenek k�pesek meghallgatni a m�sort, mert gondolom, hogy sz�ks�g lesz
hidegv�rre.
DR. BUDV�RI R�BERT:
Mi azt szeretn�nk, hogy a hallgat�s�g ne sz�rny�s�gekr�l halljon, eseteink
azonban az �letb�l vett, val�ban megt�rt�nt esetek. Az biztos, hogy senkiben
sem v�lthat ki az itteni l�tv�ny vagy az elhangz� magyar�zat nagyobb
megr�zk�dtat�st, mint maga a b�ncselekm�ny, amely megt�rt�nt. Eltitkolni val�
n�lunk csak addig van, am�g a t�rsadalom �rdek�ben �ll a titoktart�s, �ppen a
b�ncselekm�ny felder�t�se �rdek�ben. Mondhatom �gy is, hogy ami itt t�rt�nik,
csak a tettes leleplez�s�ig, elfog�s�ig, el�t�l�s�ig titok. A tudom�nyos
munk�ban azonban, amely a szakv�lem�ny kiad�s�ig elvezet, semmif�le rejtegetni
val�nk nincsen. Ez�rt vezetj�k be a hallgat�s�got munkahelyeinkre. Javaslom
azonban, hogy a 16 �ven aluliak kapcsolj�k ki most a r�di�k�sz�l�keket, ne
hallgass�k tov�bb a m�sort. Most a boncterembe l�togatunk el.

A boncteremben

FARKAS GYULA:
175 cm hossz�, k�zepesen fejlett �s t�pl�lt f�rfi holtteste fekszik itt a
boncasztalon. Rendellenes mozgathat�s�g vagy k�l�n�s elt�r�s a v�gtagokon �s a
nagy�z�leteken nincsen. A hullamerevs�g old�d�ban van. K�ls�relmi nyomok: A
jobb v�ll mells� felsz�n�n ujjbegy nagys�g�, elmos�dott sz�l�, szab�lytalan,
h�mhi�nyos fel�let l�that�, kev�s v�rrel �s besz�radt sz�vetnedwvel fedve. Ebbe
a s�r�l�sbe bemetszve j�l l�thatjuk, hogy a b�r alatti k�t�sz�vetben v�rz�ses
besz�r�d�s nincsen. Hasonl� nagys�g� �s min�s�g� s�r�l�st tal�lunk a bal
v�llcs�cs b�r�n is. Ebbe metszve l�that� hogy a b�r felsz�nesebb r�tegeiben
csek�ly fok� v�rbesz�r�d�s van. E k�lsz�ni vizsg�lat �s t�nymeg�llap�t�s ut�n a
holttest bels� vizsg�lata k�vetkezik. Ezt a f�rfit holtan tal�lt�k a lak�s�n.
El kell d�nten�nk itt a boncteremben, hogy term�szetes hal�l k�vetkezt�ben,
avagy k�ls� beavatkoz�s folyt�n halt-e meg. A k�ls�relmi nyomok alapj�n erre
vonatkoz�an biztos v�lem�nyt nem mondhatunk, ez�rt most v�grehajtjuk a
boncol�st.
Mik�zben a felt�r�st v�gezz�k, �n csup�n n�h�ny szerv vizsg�lat�hoz f�z�k
magyar�zatot. A sz�v vizsg�lata sor�n a koszor��r fal�ban pontszer� v�rz�sek
mutathat�k ki. Ez azt bizony�tja, hogy a sz�vet ell�t� erek (koszor�erek)
egyik�ben a k�zelm�ltban g�rcs�s roham zajlott le. Ez �nmag�ban is
megmagyar�zhatja a hal�l t�ny�t. Arra is bizony�t�k, hogy mi�rt �ppen az adott
id�pontban k�vetkezett be a hal�l. A koszor��rrohamoknak sajnos 20%-a a
legels� alkalommal hal�llal v�gz�dik, nem kiz�rt teh�t - de erre term�szetesen
csak a boncol�s befejez�sekor adhatunk biztos v�laszt -, hogy ebben az esetben
is ilyen esem�nnyel �llunk szemben, teh�t koszor��rg�rcs okozta, k�znyelven
sz�lva a sz�vb�nul�st �s a hirtelen hal�lt. A sz�v nagys�g�t meg is m�rj�k. Az
eg�szs�ges f�rfisz�v s�lya �ltal�ban 350 g k�r�l van. A sz�v s�lya ebben az
esetben 370 g. De itt nem a sz�v nagys�ga a l�nyeges, hanem azok a k�ros
elv�ltoz�sok, amelyeket a koszor�erek vizsg�lat�n�l tal�ltunk. Ezut�n a t�d�k
boncol�sa k�vetkezik. Az igazs�g�gyi orvosi boncjegyz�k�nyvekben, a k�rbonctani
boncol�ssal ellent�tben, nemcsak a bajmeg�llap�t�s t�ny�t kell r�gz�teni, hanem
minden szervr�l, az �p szervr�l is, pontos jegyz�k�nyvet kell k�sz�teni. Ennek
�ri�si jelent�s�ge van, amit a mostani eset is bizony�t. Az elhalt t�dej�ben a
por�rtalomt�l sz�rmaz� betegs�g (szilik�zis) mutathat� ki- Itt P�csett,
bizonyos foglalkoz�si k�r�kben, p�ld�ul b�ny�szokn�l nem ritka ez a
megbeteged�s. De hasonl� betegs�g fenyegeti a porcel�ngy�rban dolgoz�kat is.
Szil�ciumban gazdag por huzamosabb ideig val� bel�legz�se id�zi el� a bajt.
Mivel ez a betegs�g a foglalkoz�si megbeteged�sek k�r�be tartozik,
"k�rtalan�tani" lehet. Nek�nk teh�t, jegyz�k�nyv�nkben, a szilik�zis t�ny�n
k�v�l annak m�rt�k�t is r�gz�teni kell. A sz�zal�kos �rt�k meghat�roz�s�hoz
term�szetesen mikroszk�pos vizsg�lat sz�ks�ges, amelyet elv�gz�nk majd. De
annyit szabad szemmel is l�thatunk, hogy ez esetben egy m�rs�kelt fok� finom
szemcs�s szilik�zis esete �ll fenn, amely hozz�vet�legesen 25-25%-os.
A ves�kkel kapcsolatban mindenekel�tt a nagys�got figyelj�k meg. Ez esetben a
szok�sos vesenagys�g. Ami ezen a ves�n k�ls� megtekint�sre is m�r furcsa, az,
hogy felsz�ne nem sima, hanem finoman szemcs�s, �rdes felsz�n�. Mivel k�nnyen
levonhat�k a rostos tok r�szei a vesefelsz�nr�l, meg�llap�tom, hogy ezek a
szemcs�s ter�letek nem gyullad�sos jelens�g k�vetkezt�ben alakultak ki, hanem a
vese ereinek elv�ltoz�sa folyt�n. Ha ez az ember tov�bb �lt volna, k�s�bb
val�sz�n�leg vesezsugorod�sban halt volna meg. Szembet�n� m�g ennek a ves�nek a
sz�ne. Hamusz�n�, k�kes, szederjes, ami a heveny v�rkering�si el�gtelens�g
egyik megnyilv�nul�si form�ja is lehet. Egy�bk�nt ezt a s�t�t szederjes sz�nt
valamennyi szerven, a t�d�k�n is lehet l�tni, �s a most sorra ker�l� m�jon is.
A m�jnak kifejezetten barn�s a sz�ne, nem olyan, amilyennek egy eg�szs�ges
ember m�j�nak kellene lennie. Ha most a m�j metszlapj�t vizsg�ljuk, azt l�tjuk,
hogy el�g sok v�r van benne, ami a b�v�r�s�get igazolja, de egyben bemutatom
azt is, hogy a m�j alap�llom�nya rendk�v�l t�r�keny. Ez nem a hal�l ut�ni
feloszl�snak a k�vetkezm�nye, hanem annak az eredetileg meglev� elv�ltoz�snak,
amit m�jelzs�rosod�snak nevez�nk. Ezt pedig leggyakrabban az alkoholizmus
okozza. A kr�nikus alkoholist�kn�l a m�jelzs�rosod�s csaknem mindig
kimutathat�.
Id�k�zben a toxikol�giai laborat�riumunkban meg is vizsg�lt�k a halott v�r�t. A
v�r alkoholszintje 0,97%. Ez 4,2 dl 10%-os bor alkoholtartalm�nak felel meg.
Ez azt bizony�tja, hogy a hal�l bek�vetkez�sekor enyhe fok� alkoholos
befoly�solts�g �llapot�ban volt ez az egy�n. A laborat�rium m�g azt is
meg�llap�totta, hogy a halott v�r�ben �s vizelet�ben altat�szer van, nem
t�lzottan nagy mennyis�gben.
A koponya megnyit�sa ut�n, most nagyon �rdekes leletekr�l sz�molhatok be. A
kisagynak a bal p�lusa teljesen szabadon, k�nnyen kiemelhet� volt a h�ts�
koponyag�d�rb�l. A jobb kisagyf�lteke a koponyacsontokhoz �rt, s a sz�ne
kifejezetten s�rg�s volt, ami jelzi, hogy itt valamikor nyilv�nval�an s�r�l�s
okozta v�rz�s zajlott le. Ennek a s�r�l�snek a jelei egy�bk�nt a k�z�ps�
koponyag�d�rbe illeszked� agyfelsz�neken is feltal�lhat�k. Ennek az embernek
teh�t esetleg �vekkel ezel�tt, olyan s�lyos agys�r�l�se volt, amely m�r az
agyroncsol�s fogalomk�r�be tartozik. S�lyos agyk�regz�z�d�s�t azonban t�l�lte;
a koponyacsontokon t�r�snek vagy m�t�ti beavatkoz�snak nyoma nem l�that�, teh�t
m�t�t n�lk�l meggy�gyult. Most a dob�regeket nyitjuk fel. K�zleked�si balesetek
�ldozatain�l a g�pj�rm�-vezet�k gyakran hivatkoznak arra ugyanis, hogy
hangjelz�st adtak. A gyalogos pedig azt �ll�tja, hogy nem kapott hangjelz�st.
Ilyenkor felvet�dik a k�rd�s, hogy nem volt-e s�ket az �ldozat, ennek egyik
jele az, hogy a dob�regben dobh�rtyas�r�l�st vagy a hall�csontocsk�knak az
elv�ltoz�sait l�tjuk. Persze a s�kets�gnek nemcsak ilyen anat�miailag
igazolhat� vari�nsai fordulnak el�. Enn�l az embern�l anat�miailag igazolhat�
s�kets�g vagy nagyothall�s nem �llap�that� meg.
DR. BUDV�RI R�BERT:
Miut�n lezajlott a teljes vizsg�lat, a boncol�s, a toxikol�giai vizsg�lat, az
orvosszak�rt� a rend�rhat�s�g, a nyomoz�hat�s�g el� terjeszti a v�lem�ny�t.
Ebben az esetben a hal�lt term�szetes ok id�zte el� a koszor�s ver�erek
elz�r�d�sa. Ebben term�szetesen a beszedett altat�szerek �s az ezekkel egy�tt
fogyasztott alkohol is szerepet j�tszottak. Egy azonban biztos: mindenben
al�t�masztott hat�rozott v�lem�ny�nk az, hogy b�r nagy sz�m� k�ls�relmi nyom
volt a holttesten, ez az ember nem lett b�ncselekm�ny �ldozata.

Emberi csontmaradv�nyok egy elhagyott k�tban

DR. BUDV�RI R�BERT:

Most vegy�k sorba a hallgat�k k�pvisel�inek k�rd�seit. Az els� ilyen k�rd�s egy
k�tban tal�lt csontmaradv�nyokra vonatkozott. A 70-es �vek elej�n bejelent�s
�rkezett a p�csi rend�rs�ghez. P�cs k�lv�ros�nak egyik csendes utc�j�ban egy
nagyon id�s, magatehetetlen n� elt�nt. Amikor a rend�r�k megjelentek az id�s n�
eltart�j�n�l a bejelent�s alapj�n, az k�z�lte, hogy vid�ki rokonai vitt�k
magukkal a magatehetetlen asszonyt. Majd a rend�r�k l�tt�n t�bben is
�rdekl�dtek t�le, hogy hova lett K. R. Egyik ilyen k�rd�sre azt felelte, hogy
amerikai k�mek kisz�ktett�k az orsz�gb�l. Az eltart� zavarts�ga �s e furcsa
magyar�zat gyan�ss� tette az esetet. A rend�rs�g h�zkutat�st tartott. Ekkor a
WC em�szt�g�dr�b�l t�d�- �s �rdarabokat emeltek ki, amelyeket vizsg�latra
int�zet�nkbe hoztak. A sz�veti elemek olyan j� �llapotban voltak, hogy a
szerol�giai vizsg�latok seg�ts�g�vel biztos meg�llap�t�sokat tehett�nk. Az
eltart� azt �ll�totta, hogy p�r napja marhabels�s�get v�s�rolt, �s mikor
megszagolta, romlottnak tal�lta, ez�rt dobta ki. A laborat�rium viszont
kimutatta, hogy emberi eredet� sz�vetekr�l van sz�, amelyek
v�rcsoport-tulajdons�guk alapj�n a n�lunk ritk�n el�fordul� AB csoportba
tartoznak. Az elt�nt eltartott szem�lyt �vekkel el�bb k�l�nb�z� klinik�kon
kezelt�k, ahol v�rcsoportj�t is meghat�rozt�k. A beszerzett adatok alapj�n
kider�lt, hogy AB v�rcsoport� volt az illet�, furcsa m�don ugyanolyan, mint az
em�szt�g�d�rb�l kiemelt sz�vetr�szletek.
Ezt k�vet�en term�szetesen sz�les k�r� nyomoz�s indult el. Egy kert kies�
ter�let�n haszn�laton k�v�li, lefedett kutat tal�ltak. A k�tban meszes
maradv�nyokat l�ttak. Amikor felsz�nre hozt�k ezeket, nyakcsigolya, er�sen
�sszet�rt arckoponya �s egy kev�sb� s�r�lt agykoponya darabjai is el�ker�ltek.
A nyakcsigoly�kon s�lyos kop�sos gerincmegbeteged�s jeleit ismerhett�k fel.
Amikor az eltartottat a klinik�n kezelt�k, r�ntgenfelv�telek k�sz�ltek r�la.
Ezeket a r�ntgenk�peket hasonl�tottuk �ssze a megtal�lt csigoly�k k�p�vel.
Mivel az arckoponya csontjai hi�nyosak voltak, a szok�sos "szuperimpozici�s"
elj�r�st, azaz az arckoponya csontjainak az elhalt f�nyk�pfelv�tel�vel val�
�sszevet�s�t nem lehetett elv�gezni. Ez�rt egy k�l�n m�dszert kellett erre az
esetre kital�lni. A klinikai kivizsg�l�s alkalm�b�l k�sz�tett oldalir�ny�
koponyafelv�teleken tal�lhat� saj�toss�gokat vetett�k �ssze a megmaradt
koponyadarabok jellegzetess�geivel. Az azonos�t�s egy�rtelm� volt.
Bizony�t�kaink s�lya alatt az eltart�, aki szint�n asszony volt, bevallotta
s�lyos b�n�t, mely�rt a b�r�s�g el�tt kellett felelnie. Egy�bk�nt a b�r�s�gi
elj�r�s sor�n kider�lt, hogy miut�n az id�s asszonyt meg�lte, ut�na az
elhagyott k�tba dobta, t�bb k�vet dobott r�, majd oltatlan meszet. Ezut�n vizet
mert a k�tba. Az oltatlan m�sz v�zzel keveredve h�t fejlesztett �s egy�b k�miai
hat�sokat gyakorolt, amelyek az egy�bk�nt sz�raz f�ldben �vsz�zadokon vagy
�vezredeken �t megmarad� csontokat is elpuszt�totta. Amikor a t�zolt�k �s a
m�szakiak a k�tb�l a csontokat felsz�nre hozt�k, napokon �t ragasztgattuk,
gittel eg�sz�tett�k ki �ket, m�g v�g�l siker�lt �ssze�ll�tanunk a kopony�t.
Ezut�n k�sz�tett�nk r�la felv�teleket. A f�nyk�pfelv�teleket �s a
r�ntgenfelv�teleket egybef�nyk�pezt�k, �s az orrgy�k, a szemg�d�r csontos
sz�lei, a fogazat, a fels� �llcsont �s az als� �llcsont jellegzetess�geit
azonos�tottuk: ezek a r�szek pontosan fedt�k egym�st. Ez volt a perd�nt�
bizony�t�k az �ldozat szem�ly�re. Ezut�n m�r k�nnyen leleplez�d�tt a gyilkos.
KIR�LY J�ZSEF:
Hogyha r�ntgenfelv�tel nem �llt volna rendelkez�sre az azonos�t�shoz, mik�ppen
d�nt�tt�k volna el az �ldozat szem�lyazonoss�g�t?
DR. BUDV�RI R�BERT:
A szem�lyigazolv�ny-k�p mindenki eset�ben rendelkez�sre �ll. Ezt a kopony�val
egyenl� nagys�g�ra kinagy�tva, ugyan�gy egybef�nyk�pezhett�k volna, mint a
r�ntgenfelv�telt. Ez esetben is teljesen megnyugtat� m�don �llap�thattuk volna
meg a szem�lyazonoss�got.

T�bb k�ssz�r�s k�z�l melyik volt a hal�los?

DR. BUDV�RI R�BERT:

K�t �vvel ezel�tt t�rt�nt az a b�ncselekm�ny, amelyet a k�zv�lem�ny
taxisof�r-gyilkoss�gk�nt tart sz�mon P�cs k�rny�k�n. Erre vonatkozott az a
k�rd�s, hogy tulajdonk�ppen mi m�don siker�lt kider�teni azt, hogy nem is egy,
hanem k�t tettes k�vette el a gyilkoss�got. Maga a cselekm�ny k�zismert.
Fiatalokb�l �ll� t�rsas�g azzal a c�llal �lt be a taxiba, hogy magukat
f�lrees�, eldugott helyre vitess�k, hogy ott a g�pkocsivezet�n�l lev�
p�nz�sszeget megszerezve, a szem�lyg�pkocsival a hat�r k�zel�be jussanak. A
tetteseket is l�thatta a nagyk�z�ns�g a t�v� K�k f�ny c�m� m�sor�ban. A sikeres
nyomoz�s a k�zv�lem�ny elismer�s�t v�ltotta ki. Most nem ennek a r�szleteir�l
akarok sz�lni, csup�n az �gy orvosszak�rt�i alapk�rd�s�re adok magyar�zatot. Az
�ldozat vizsg�lata int�zet�nkben t�rt�nt. A vizsg�lat sor�n r�j�tt�nk arra,
hogy k�t k�l�nb�z� eszk�z okozott s�r�l�seket a holttesten, pontosabban a m�g
akkor �letben lev� �ldozaton. K�t k�l�nb�z� eszk�z pedig k�t k�l�nb�z� nyomot
hagyott. A probl�ma az volt, hogy kezdetben egy tettes v�llalta mag�ra egy
eszk�zzel a cselekm�nyt. A holttesten felfedezett elt�r� jellegzetes nyomok
viszont azt bizony�tott�k, hogy mindk�t eszk�z okozhatta a hal�lt. Nem sokkal
ezen orvosszak�rt�i meg�llap�t�s ut�n a nyomoz�hat�s�gok el�ker�tett�k a m�sik
b�njeleszk�zt is. Ez a m�sik eszk�z jellegzetes, hasas t�rk�s volt, amelyet az
�ltala okozott s�r�l�si nyom alapj�n t�k�letesen azonos�tani lehetett. Az
azonos�t�snak az a m�dja, hogy a holttesten a megtal�lt eszk�zzel is sz�r�st
ejt�nk. Az azonoss�g pillanatok alatt bizony�that�. Az eszk�z �ltal okozott
sz�r�shelyekr�l f�nyk�pfelv�teleket k�sz�t�nk �s ezeket a tetemen fellelt �s az
elk�vet�k �ltal el�id�zett sz�r�shelyekkel egybevetj�k.
Az ember �lete �s testi �ps�ge elleni b�ncselekm�nyekkel kapcsolatban igen
gyakran ker�lnek v�rrel szennyezett t�rgyak, eszk�z�k, k�sek, balt�k,
ruhadarabok �s a helysz�nen tal�lt egyebek kriminalisztikai laborat�riumunkba,
azzal a c�llal, hogy a rajtuk fellelhet� v�rcseppecsk�kb�l
v�rcsoportvizsg�latokat v�gezz�nk. Az egyik �szak-baranyai k�zs�gben t�rt�nt,
hogy ember�l�ssel kapcsolatos vizsg�l�elj�r�s sor�n a nyomoz�hat�s�g hat darab
k�st �s k�l�nf�le ruhadarabokat bocs�tott rendelkez�s�nkre. Az �tiratb�l tudtuk
meg, hogy egy �tgyermekes csal�dany�t sz�mos "k�ssz�r�ssal" �ltek meg. A tetem
boncol�sa alkalm�val 83 sz�rt s�r�l�st sz�moltunk meg. Egy�rtelm�en
meg�llap�tottuk, hogy a sz�r�sok k�l�nf�le eszk�z�kt�l erednek. Azt is
kimutattuk vizsg�lataink sor�n, hogy a sz�r�sok egyik r�sze m�g �l�ben
keletkezett. A sz�r�sok nagyobbik fele azonban bizony�that�an a hal�l ut�n
keletkezett. Felt�n� volt a rendk�v�l sok k�ssz�r�son k�v�l az is, hogy a
halott k�l�nb�z� testr�szei meg voltak csonk�tva. A lev�gott orrt�j�k, a mell,
a szem�remtest csonkol�sa m�r a boncasztal mellett arra a meg�llap�t�sra
vezette a szak�rt�t, hogy az elk�vet�s mot�vuma val�sz�n�leg f�lt�kenys�g
lehetett. Egyben az is felmer�lt, hogy az elk�vet� tal�n elmebeteg, olyan
rendk�v�li brutalit�ssal hajtotta v�gre a cselekm�ny�t. A rendelkez�s�nkre
bocs�tott k�l�nb�z� alak� k�seken sz�mos, k�l�nf�le form�j�, szabad szemmel is
l�that� v�rnyom volt. Az igazs�g�gyi orvosszak�rt� m�r 10 milligrammnyi
v�rnyomb�l, teh�t gombost�fejnyi v�rfoltb�l is meg�llap�t�sokat tud tenni. Meg
tudjuk �llap�tani, hogy emberi vagy �llati eredet� v�rnyom van-e az eszk�z�n.
Azt is, hogy milyen v�rcsoportba tartozott az illet�, ha emberi v�rr�l van sz�.
Mindezt a s�rtett �s a gyan�s�tott v�re eset�ben egyar�nt meg tudjuk tenni.
Ebben az esetben eld�nt�tt�k, hogy a furcsa eszk�z�k�n emberi v�r van.
Ezut�n k�vetkezett a v�rcsoport-tulajdons�gok meghat�roz�sa a kriminalisztikai
laborat�riumban. Err�l a laborat�rium vezet�je, dr. Guth P�ter adjunktus mond
r�szleteket.
DR. GUTH P�TER:
A k�sek peng�j�t megnedves�tett sz�r�pap�rral t�r�lt�k le. A k�sen lev�
v�rken�d�seket, v�rcseppeket �gy mesters�ges v�rfoltt� alak�tottuk �t. A
sz�banforg� esetben ezeket a v�rfoltokat azonos�tottuk a halottb�l vett
v�rmint�val. Ugyancsak megvizsg�ltuk, hogy a v�ralkohol vizsg�latra bek�ld�tt,
a gyan�s�tott�l levett v�rminta egyezik-e a k�sen tal�lttal. Meg�llap�tottuk,
hogy az elhunyt s�rtett 0-�s v�rcsoportba tartozott, a gyan�s�tott pedig AB
v�rcsoport�. A k�seken 0 v�rcsoportba tartoz� v�rt mutattunk ki. Ezt a
vizsg�latot nem emberi v�rsav�val v�gezt�k, hanem a k�l�nb�z� n�v�nyek
magvaib�l el��ll�tott k�l�nleges agglitininekkel. Ennek a vizsg�latnak sor�n
tulajdonk�ppen egy kicsit mag�t a tudom�nyt is tov�bb kellett fejleszteni.
Szer�nyek szeretn�nk lenni, hiszen m�sok is nagyon sokoldal�an m�velik a
kriminalisztik�nak ezt a ter�let�t. De meg kell mondanunk, hogy jelent�s
vizsg�l� m�dszereket jelentett�nk be a k�l�nb�z� tudom�nyos munk�inkban. Az
egyik m�dszer�nk p�ld�ul m�r 20 perc ut�n v�laszt ad arra, hogy emberi, avagy
�llati v�r okozta szennyez�s vizsg�lata folyik-e. Ha �llati v�rr�l van sz�, meg
tudjuk mondani, hogy az szarvasmarh�b�l, sert�sb�l, l�b�l stb. sz�rmazik-e.
T�rj�nk vissza e kis kit�r� ut�n az eredeti b�n�gyh�z. A k�seken tal�lt
v�rnyomok teh�t egy�rtelm�en az �ldozatb�l val�k voltak. Az id�lt alkoholista
f�rj volt a b�ncselekm�ny elk�vet�je. A k�s�bb v�grehajtott elmevizsg�lat id�lt
alkoholizmus talaj�n kialakult f�lt�kenys�gi t�boly (paranoia) fenn�ll�s�t
bizony�totta. Ennek megfelel�en a b�r�s�g �t k�nyszer-gy�gykezel�sre utalta. A
b�r�s�g a b�ntet� elj�r�s sor�n azt is meg�llap�totta, hogy az alkoholista f�rj
feles�ge s�relm�re m�r k�t �vvel el�bb is s�lyos testi s�rt�st k�vetett el.
Akkor csup�n a b�ntet�elj�r�st folytatt�k le, de sajnos elmeszak�rt�i
vizsg�latra nem ker�lt sor. Az orvosszak�rt�k rendelkez�s�re bocs�tott
periratokb�l viszont egy�rtelm�en bizony�tani lehetett a f�lt�kenys�gi t�boly
fenn�ll�s�t. Ha teh�t m�r akkor ig�nybe veszik az igazs�g�gyi elmeszak�rt�t,
m�r akkor elrendelhett�k volna a v�dlott k�nyszer-gy�gykezel�s�t �s nem
t�rt�nhetett volna meg a brut�lis ember�l�s.

D�nt� bizony�t�k: egy sz�rsz�l

DR. BUDV�RI R�BERT:

Kriminalisztikai laborat�riumunkban teh�t v�r- �s v�rcsoportvizsg�latokat
v�gz�nk, de ugyanitt folynak a nemi hovatartozand�s�gra f�nyt der�t�
kromosz�mavizsg�latok is. Ezeken t�lmen�en egy�b kriminalisztikai szempontb�l
l�nyeges �s �rdekes vizsg�latokat is v�gz�nk. Annak ellen�re, hogy
Magyarorsz�gon m�r j� ideje m�d ny�lik a nemk�v�nt terhess�g megel�z�s�re vagy
megszak�t�s�ra, el�g gyakran tal�lkoznak az orvosszak�rt�k �jsz�l�tt s�relm�re
elk�vetett ember�l�s eseteivel. Ezekre a cselekm�nyekre az a jellemz�, hogy
titokban k�vetik el �ket. Az �jsz�l�tt holtteste rendszerint m�r er�sen
feloszlott �llapotban ker�lhet vizsg�latra. Az oszl� holttest szaga vezetett
felfedez�s�hez egy p�csi h�z padl�s�n. Kb. 3 hetes halott lehetett m�r a
gyermek, rongyokba bugyol�lva, pap�rdobozba rejtve volt a s�t�t padl�st�rben. A
bonctermi vizsg�lat egy�rtelm�en igazolta, hogy az �jsz�l�tt �lve j�tt a
vil�gra, kiviselt terhess�gb�l sz�rmazott. Kiterjedt s�r�l�sek, sz�vethi�nyok
is l�that�k voltak a tetemen. Ebb�l az elk�vet�s brut�lis, kegyetlen m�dj�ra
lehetett els�dlegesen k�vetkeztetni. Amikor a vizsg�latot v�gezt�k,
int�zet�nkben �ppen jelen volt dr. Dezs� L�szl� rend�r orvosalezredes, aki a
jogtudom�nyi egyetemen itt, P�csett a kriminalisztikai tansz�k el�ad�ja is. A
holttest burkol�s�ra szolg�l� anyagokon � fedezett fel n�h�ny sz�rsz�lat.
Ezeket a sz�rsz�lakat mikroszk�ppal, majd elektronmikroszk�ppal is
megvizsg�ltuk. Egy�rtelm�en eld�nthet� volt, hogy macska sz�rsz�lak voltak. Ez
arra h�vta fel a figyelm�nket, hogy esetleg �llat puszt�totta el a tetem egy
r�sz�t. A vizsg�lat r�szleteir�l dr. Jegesi Andrea orvosszak�rt�n� sz�mol be,
hiszen � volt ennek az �gynek �s �ltal�ban a gyermek�l�ses b�ncselekm�nyeknek a
szak�rt�je.
DR. JEGESI ANDREA:
Nem volt olyan egyszer� dolog eld�nteni, hogy sz�rsz�lak voltak-e ezek a
sz�lacsk�k. Els� pillant�sra vattasz�laknak is t�nhettek. El�sz�r
mikroszk�pikus nagy�t�sban n�zt�k meg �s kerest�k a hasonl�s�got az �llati
sz�rsz�lakkal, majd pedig igen nagy nagy�t�ssal, elektronmikroszk�posan is
megvizsg�ltuk a sz�rsz�lakat. A szak�rt� ennek alapj�n ismeri fel, hogy nem a
jellegzetes strukt�r�val rendelkez� vattasz�lakr�l, vagy m�s n�v�nyi sz�lakr�l
van sz�. Azt is biztosan ki lehet z�rni, hogy embert�l ered� sz�rsz�lak k�pezik
a vizsg�lat anyag�t. Amikor m�r eld�lt, hogy a leletet macska sz�rsz�lak
k�pezik, meg kellett keresn�nk azt az �llatot, amelyikt�l a sz�rsz�lak erednek.
Meg is tal�ltuk (a szomsz�d h�z macsk�ja volt), �s ezut�n �sszehasonl�t�
mikroszk�pos vizsg�lattal igazoltuk is, hogy val�ban ennek a macsk�nak a
sz�rzete maradt a holttestet burkol� ruh�zaton. Ezut�n nagyon alaposan
megvizsg�ltuk a csecsem�-holttest maradv�nyait, a csontokon macska fognyomokat
is felfedezt�nk, amelyek, most m�r minden k�ts�get kiz�r�an bizony�t�kul
szolg�ltak. A b�ntet�elj�r�s v�dlottja egy le�nyanya volt, akinek a szem�lye
nem sokkal k�s�bb kider�lt. Felmer�lt azonban a k�rd�s, hogy milyen ind�t�kb�l
�lte meg gyermek�t. Mivel a tetemnek csak kisebb r�sze ker�lt el�, tiszt�zni
kellett, hogy nem a s�lyosabban b�ntetend� tetemdarabol�sr�l van-e sz�. Mivel
az �llat k�zrem�k�d�s�t minden k�ts�get kiz�r�an bebizony�tottuk, e s�lyosb�t�
k�r�lm�ny terh�t�l a v�dlott mentes�lt. Term�szetesen mag��rt a gyermek�l�si
cselekm�ny�rt felelnie kellett. A nyomoz�hat�s�g k�rd�s�re, amely �gy sz�lt,
hogy vajon k�l�n�sen kegyetlen m�don elk�vetett gyermek�l�s t�rt�nt-e,
egy�rtelm� v�laszt tudtunk adni, hogy itt tulajdonk�ppen csup�n az ilyen
esetekben gyakran el�fordul� "passz�v" ember�l�sr�l van sz�, amikoris az
�jsz�l�tt az�ltal pusztul el, hogy sz�lei sors�ra hagyj�k.

Amikor az orvosszak�rt� ragaszkodik �ll�spontj�hoz

DR. BUDV�RI R�BERT:

Az orvosszak�rt� csak akkor k�pes hat�rozott v�lem�nyt nyilv�n�tani, ha a
rend�rhat�s�g k�pvisel�ivel, a nyomoz�kkal, az �gy�sszel �lland� eszmecser�t
folytat. Eset�nkben ahhoz hasonl�, mint amikor egy hal�los beteg �gya k�r�l a
k�l�nf�le orvostudom�nyi szak�gak k�pvisel�i konz�liumot folytatnak. Mi is
�ssze�l�nk �s konzult�ci�t folytatunk egym�ssal, kicser�lj�k gondolatainkat.
Mindez nyomon k�vethet� a p�csi gyermekgyilkoss�g n�ven k�zismert b�ncselekm�ny
felder�t�se sor�n. 1974-ben a boltba bev�s�rolni k�ldte kisl�ny�t az �desanyja.
Az egy�bk�nt j� magatart�s� �s mindig pontos kisl�ny hossz� ideig nem t�rt
haza. K�s�bb a sz�l�k keres�s�re indultak �s jelentett�k a hat�s�gokn�l, hogy a
gyermek elt�nt. Sokan indultak a kisl�ny keres�s�re. A rend�rs�g sz�lesk�r�
nyomoz�st ind�tott. A d�li �r�kban a h�t�ves kisl�ny holttest�t megtal�lt�k egy
bokros, szikl�s domboldalon. A boncol�s sor�n benyomatos koponyat�r�st
tal�ltak, b�rs�r�l�s n�lk�l, �s jelent�ktelenebb, vonszoltat�si s�r�l�st is.
Ezekb�l a leletekb�l �s abb�l, hogy a kisl�nyon v�dekez�si, elh�r�t�si �t�sek
nem voltak, azt a k�vetkeztet�st vontuk le, hogy a gyermeket v�ratlanul,
ar�nylag kis fel�let� kem�ny t�rggyal s�jtott�k fejbe. Amikor eszm�let�t
vesztette, szem�rem elleni er�szakot k�vettek el rajta. Ezek a leletek m�r a
boncteremben felvetett�k sz�munkra az elk�vet� szem�lyis�g�nek alapvet�
von�sait. Ezut�n azt mondtuk a nyomoz�sban k�zrem�k�d�knek, hogy az �sszes
jelek alapj�n ezt a b�ncselekm�nyt val�sz�n�leg egy 30 �ven aluli,
�szt�nelfajul�sban szenved�, a helyet, a k�r�lm�nyeket ismer� f�rfi k�vette el.
Term�szetesen nem mindenki osztotta n�zet�nket. Ezt k�vet�en t�bb k�l�nb�z�
nyomon is folyt a vizsg�lat, minden nyomoz�s �ltal�ban t�bb ir�nyb�l pr�b�l
eljutni az eredm�nyhez. Mindent, a legapr�bb nyomokat is meg kellett vizsg�lni.
El�ker�ltek id�sebb, gyan�s�tott f�rfiak. Elsz�moltatt�k �ket arr�l, hogy a
b�ncselekm�ny id�pontj�ban hol tart�zkodtak, mivel foglalkoztak. Ugyanilyen
elsz�moltat�st v�geztek a n�i gyan�s�tottak eset�ben is. A nyomoz�s ezernyi
sz�l�nak �sszefon�d�s�b�l a legk�l�nb�z�bb form�kban mer�lt fel az, hogy
tulajdonk�ppen m�s is lehet a tettes, nemcsak az �ltalunk k�rvonalazott
szem�ly. Amikor m�g h�napok m�lva sem ker�lt el� a val�di tettes, akkor �jra
megk�rdeztek benn�nket, hogy vajon kitartunk-e �ll�spontunk mellett. s az
orvosszak�rt� m�s, megalapozottnak l�tsz� bizony�t�kok ellen�re is, kitartott
eredeti �ll�spontja mellett, a rend�rhat�s�ggal, az �gy�szs�ggel lefolytatott
konzult�ci�n kifejtett �ll�spontja mellett. A nagyon sok ir�ny�, sz�les k�r�,
nagyon megalapozott nyomoz�s eredm�nyek�ppen v�g�l is el�ker�lt a val�di
tettes. �rdekes m�don, a cselekm�ny elk�vet�s�t majdhogynem pontosan �gy mondta
el, �gy ismerte be, ahogy mi elk�pzelt�k. A gyilkos el is nyerte m�lt�
b�ntet�s�t: felakasztott�k.
M�SORVEZET�:
Budv�ri R�bert professzor az eddigiekben eredm�nyesen z�rult orvosszak�rt�i
bizony�t�sokat mutatott be a r�di�hallgat�knak. Bizony�ra ezen a tudom�nyos
kutat�si ter�leten is �s a gyakorlati orvosszak�rt�i tev�kenys�g sor�n is,
akadnak kudarcok is. Ezekr�l is szeretn�nk valamit tudni.
DR. BUDV�RI R�BERT:
N�ha tal�lunk egy csontv�zat, �s rendk�v�l boldogok vagyunk, ha n�gy h�napos
munk�val siker�l azonos�tani egy elt�nt szem�llyel. Ez persze m�g csak annyit
jelent, hogy tudjuk, ki volt az �ldozat. Tettes�nk m�g nincs. M�g azt sem lehet
tudni, hogy� b�ncselekm�ny �ldozata lett-e az illet�, avagy egyszer�en
�nkez�vel vetett v�get �let�nek. Azt hiszem, az ilyen eseteket mindaddig, m�g
err�l a pontr�l ki nem tudunk mozdulni, a kudarcok k�z� sorolhatjuk. Vannak
olyan ember�l�ses b�ncselekm�nyek, amelyek tettesei nem ker�lnek a hat�s�gok
kez�re. Ezekben az esetekben is mindent v�gig gondoltunk, mindent
v�lem�nyezt�nk, �pp�gy, ahogy a sikeresen v�gz�d� esetekben, rutinszer�en,
ennek ellen�re sincs meg a tettes. De meg vagyunk arr�l gy�z�dve, hogy a
nyomoz�hat�s�goknak, az �gy�szs�geknek, a b�r�s�goknak, az igazs�g�gyi
orvosszak�rt�k �ltal is seg�tett munk�ja, er�fesz�t�se el�bb-ut�bb sikerekhez
vezet. Az elm�lt �vtizedben nagyon kev�s b�n�s ker�lte el a b�ntet�s�t. Ezt a
b�n�gyi statisztik�k f�nyesen bizony�tj�k. Az egy�ttes munka teh�t meghozza
gy�m�lcseit. Amikor pedig egy-egy b�ncselekm�nyt teljesen felder�tenek �s a
tettes elnyeri m�lt� b�ntet�s�t, s �gy a t�rsadalom nyugalma �s biztons�ga
helyre�ll, ebben jelen van az igazs�gszolg�ltat�s "csendest�rsai"-nak, az
orvosszak�rt�knek a munk�ja is, m�g akkor is, ha munk�juk nyom, szer�nyen, csak
a bizony�t�kok dossz���ban h�z�dik meg.

AZ �NGYILKOSS�GR�L

Vajon m�s orsz�gok sajt�j�ban, r�di�j�ban, telev�zi�j�ban t�ma-e id�nk�nt az

�ngyilkoss�g? Bevezet�sk�ppen erre kerest�nk v�laszt. Telefoninterj�t
k�sz�tett�nk a sv�d �s az osztr�k r�di� vezet� munkat�rsaival �s t�j�koztat�st
k�rt�nk a nyugat-n�metorsz�gi helyzetr�l. Kaposi Istv�n k�zrem�k�d�s�vel j�tt
l�tre a t�vkapcsol�s a Stockholmi R�di�val:
BRIGITTE REMBE, a stockholmi r�di� t�rsadalmi �s szoci�lis ad�sainak vezet�je:
Az elm�lt 10 esztend� alatt az �ngyilkoss�gr�l k�l�n speci�lis programot nem
k�sz�tett�nk, de a legk�l�nb�z�bb m�sorainkban gyakran mer�lt fel ez a t�ma. A
Csal�di t�k�r �s a Nyitott csatorna c�m� m�sorainkban az �ngyilkoss�g okaival
vitaf�rumszer�en foglalkoztunk, szinte folyamatosan. A forma az, hogy
hallgat�ink telefonon tehetik fel a k�rd�seket, �s orvosok, szociol�gusok �s a
legk�l�nb�z�bb tov�bbi szakter�letek k�pvisel�i felelnek e k�rd�sekre.
Tapasztalatunk szerint a legs�lyosabb gond az �ngyilkosok eset�ben a mag�ny.
Ezen p�ld�ul k�z�ss�gbe illeszt�ssel, kapcsolatok teremt�s�vel pr�b�ltunk
seg�teni az egyenes ad�sok sor�n. Ezek az ad�saink 70 percig tartanak. Azt
tapasztaljuk, hogy k�l�n�s �rdekl�d�s mutatkozik az �ngyilkoss�g mint sajt�t�ma
ir�nt. Ebb�l arra k�vetkeztet�nk, hogy a jelens�g felt�tlen�l r�sze a sv�d
val�s�gnak, teh�t besz�ln�nk kell r�la. Az a tapasztalatunk, hogy magukra
hagyottan �lnek, szorong�st�l, depresszi�t�l, agg�d�st�l gy�t�rve emberek, akik
sz�m�ra utat kell nyitnunk az eg�szs�ges emberek k�z�ss�g�hez. Sv�dorsz�gban
t�bben halnak meg �ngyilkoss�g k�vetkezt�ben, mint k�zleked�si baleset miatt.
�ves statisztik�nk azt mutatja, hogy a felfokozott k�zleked�s 1200 �ldozatot
k�vetel, am�g �nkez�leg 2500-3000-en vetnek v�get �let�knek orsz�gunkban. �gy
tudjuk, hogy ez nem rosszabb ar�ny, mint a t�bbi orsz�gban. Az azonban biztos,
hogy a mi statisztik�nk pontos �s �szinte. Az okok k�zt a mag�ny mellett az
alkoholizmusnak van fontos szerepe. De ide sorolhatom a gy�gy�thatatlan
betegs�geket �s n�h�ny esetben a karrier der�kbat�r�s�t is.
DR. SCHMELZER, az osztr�k r�di� b�csi st�di�ja kultur�lis tudom�nyos
szerkeszt�s�g�nek vezet�je:
Magam term�szettud�s vagyok, de munkak�r�mben a legk�l�nb�z�bb tudom�ny�gakkal
ker�l�k kapcsolatba, t�bbek k�z�tt az orvostudom�nnyal is. Az osztr�k r�di�ban
n�gy r�szes r�di�ad�sban foglalkoztunk az �ngyilkoss�g sokoldal� tudom�nyos
problematik�j�val.
Ausztri�ban igen sok az �ngyilkoss�g. A vil�granglist�n, azt hiszem, az els�
vagy a m�sodik helyen �llunk. Hogy mi ennek az oka? Tal�n az osztr�k ember
alapmentalit�sa, aki stressz-helyzetekben valahogy rendk�v�l gyorsan elveszti a
fej�t; bizony akad olyan honfit�rsunk, aki, ha kiutat nem tal�l a
neh�zs�gekb�l, az �ngyilkoss�got v�lasztja. Ez persze nem mond ellent annak,
hogy az osztr�k ember �ltal�ban nyugodt �s rendezett k�r�lm�nyek k�z�tt �l.
T�rsadalmunk term�szetesen reag�l e megd�bbent� statisztikai adatra, telefonok
�tj�n el�rhet� orvosi �gyeletet tartunk, �s az egyh�z r�sz�r�l is megel�z�
seg�ts�get ny�jtanak �ngyilkoss�gi sz�nd�k �szlel�se eset�n. Telefonon orvosok
�s papok �jjel-nappal k�szenl�tben lev� szolg�lata seg�t �s rendk�v�l sokan
veszik ig�nybe ezt a lehet�s�get.
Az a tapasztalatunk, hogy az �ngyilkoss�g t�rsadalmi meg�t�l�s�ben v�ltoz�s
k�vetkezett be. Ma m�r nem �t�lik el �gy az �ngyilkoss�ggal k�s�rletez�t, mint
r�gebben. Ezeknek az embereknek nem kell m�r olyan sz�les k�r�
megk�l�nb�ztet�st�l tartaniok, �s tal�n ezzel is magyar�zhat� az, hogy n�h�nyan
meg is tal�lj�k a t�rsadalomba visszavezet� utat.
Olyanok is vannak persze, akik m�sodik-harmadik k�s�rlet ut�n �jra pr�b�lkoznak
�s v�g�l is siker�l az �npuszt�t�s. Az okok k�zt a mag�ramaradotts�g, a
kapcsolatok hi�nya a legjellemz�bb. K�l�n eml�tem meg azokat a n�ket, akik
rendezetlen k�r�lm�nyek k�z�tt v�rnak gyermeket, �s sajnos, m�g ma is,
rendk�v�li neh�zs�gekkel tal�lj�k magukat szembe, �s a t�rsadalom r�sz�r�l is
rosszall�sban r�szes�lnek. Az �ngyilkosok jelent�s r�sze a 20. �let�v alatti
koroszt�lyb�l ker�l ki. Rendszerint iskolai kudarcok, a sz�l�k �rtetlens�ge
miatt v�lasztj�k ezek a fiatalok a hal�lt. A fiatalkori �ngyilkoss�gok az
iskola�v v�ge fel� jelent�s m�rt�kben sokasodnak. N�lunk a hal�llal v�gz�d�
k�s�rletet nagybet�s c�mekkel k�zlik az �js�gok. Az �ngyilkoss�gi k�s�rletek
legnagyobb r�sze azonban a nagyk�z�ns�g el�tt ismeretlen. M�g azt eml�tem meg,
hogy mivel n�lunk is t�rv�nyesen lehet�v� v�lt a terhess�gmegszak�t�s, azt
tapasztaljuk, hogy cs�kkent az �ngyilkosok sz�ma, �s rem�lj�k, ez a cs�kken�s a
j�v�ben m�g nagyobb m�rt�k� lesz.
Hal�los v�ls�g c�mmel sug�rzott m�sort a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g r�di�ja
az �ngyilkoss�g-kutat�s eredm�nyeir�l. A m�sor szerint az �ngyilkoss�g a N�met
Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban a t�z leggyakoribb hal�lok k�z� tartozik. �vente kb.
13 ezer ember hal meg saj�t akarat�b�l. K�l�n�sen ijeszt�, hogy egyre t�bb
fiatalkor�, s�t r�szben t�z �ven aluli gyermek v�lasztja �nk�nt a hal�lt mint
�lete probl�m�j�b�l kivezet� utat. A t�rsadalomban "tragikus v�g"-r�l
besz�lnek, �s fel�letes ind�t�kokat hoznak fel, de a m�lyebb lelki vagy
t�rsadalmi okok legt�bbnyire s�t�tben maradnak. R�gebben ezt a k�rd�st
legink�bb etikus jelszavakkal k�zel�tett�k meg, ma viszont az �ngyilkoss�g
megel�z�s�re ford�tj�k a f� figyelmet. Az �letunts�got az orvosok �s
pszichol�gusok betegs�gnek tekintik, amely mint minden betegs�g - lek�zdhet�.
Term�szetesen ez a "betegs�g" m�g t�volr�l sincs kiel�g�t�en felder�tve. A
pillanatnyi helyzetr�l adott dokumentat�v k�pet Ulrich Wagner-Grey orvosok,
pszichol�gusok, szociol�gusok, teol�gusok �s filoz�fusok bevon�s�val.
Vajon mire k�v�ncsiak e vil�gszerte napirenden lev� t�m�ban a magyar
r�di�hallgat�k k�pvisel�i?
APRILY L�SZL�, a H�t�g�pgy�r Klimatechnikai Oszt�ly�nak tervez�m�rn�ke:
Engem mindenekel�tt az �rdekel, hogy milyen okok miatt k�pesek az emberek
egyszer�en eldobni az �let�ket. Hogy l�tezik az, hogy mindazt, ami az �letben
j�, sz�p, kellemes, az emberek egy r�sze nem veszi �szre? A m�sik dolog pedig
amit szeretn�nk megismerni, az az orvosok munk�ja �s eredm�nyeik. Azt hiszem,
nem k�nny� orvosi feladat az �ngyilkoss�got megk�s�rl� embereket talpra
�ll�tani. Sajnos, ezt az orvosi tev�kenys�get is bizonyos m�tosz veszi k�r�l.
K�rem, hogy a szakemberek seg�tsenek ezt is eloszlatni.
S�ROSPATAKI CSABA Budapestr�l:
Gergely Mih�ly: R�pirat az �ngyilkoss�gr�l c�m� k�nyv�ben a k�vetkez� �ll:
"Nincs m�g egy t�rsadalmi jelens�g, amely annyira tiszt�zatlan, ismeretlen,
misztifik�lt, b�n�s k�z�nnyel, felel�tlens�ggel elhanyagolt volna, mint az
�ngyilkoss�g probl�m�ja." Mennyiben igaz ez?

Nem elhanyagolt ter�let

DR. KUN MIKL�S pszichi�ter, egyetemi tan�r:

Az �ngyilkoss�g probl�mak�r�t sem haz�nkban, sem nemzetk�zileg nem tekinthetj�k
elhanyagolt ter�letnek, haz�nkban is igen nagy er�fesz�t�seket tesz�nk e
k�ts�gtelen�l s�lyos t�rsadalmi, tudom�nyos tehert�telt ad� jelens�g
felsz�mol�s�ra. Az sem igaz, hogy ez misztifik�lt jelens�g a t�rsadalomban,
mert a legsz�lesebb nyilv�noss�g el�tt publik�ljuk adatainkat, �s az
�ngyilkoss�gok megg�tl�s�ra az intenz�v oszt�lyok (a k�l�nleges beloszt�lyok)
heroikus munk�t v�geznek.
A professzor szavainak bizony�t�sak�ppen kapcsoltuk be a budapesti Kor�nyi
S�ndor �s Frigyes K�rh�z toxikol�giai oszt�ly�t (Budapest, VII. Als�erd�sor
7.), ahol egy csendes d�lel�tti �gyeleten h�rom esettel foglalkoztak az
orvosok.
�tven�t �ves f�rfi �ngyilkoss�gi sz�nd�kb�l a g�zt mag�ra engedte, az ablak
bet�r�s�vel szabad�tott�k ki. Tett�t megel�z� �jszaka hazat�rve, sz�v�lt�sra
ker�lt sor k�zte, feles�ge �s le�nya k�zt. M�snap reggel kij�zanodva,
sz�gyen�ben az �nkez� hal�lt v�lasztotta. Alkoholelvon� kezel�sre az�rt nem
ment, mert �ll�t�sa szerint �nmaga is k�pes lenne leszokni az iv�sr�l.
Hatvanh�rom �ves n�beteg jajgat, fulladozva. Az �gyeletes orvosn� k�rd�s�re,
hogy f�j-e valamije, azt feleli, nem f�j semmi. Akkor mi�rt jajgat, kedves? -
mondja a doktorn�. Mert nem akarok �lni. - hangzik a v�lasz.
Negyven�ves n�beteget hozz�tartoz�i eszm�letlen �llapotban, a v�zzel telt
f�rd�k�dban tal�ltak. A reflexei m�g kiv�lthat�ak voltak, kicsit m�g mozgott.
Amire a k�l�nleges beloszt�lyra �rt vele a rohamkocsi, el�llt a l�gz�se. Dr.
L�z�r Imre f�orvos vette kezel�sbe �s sikeres �jra�leszt�s ut�n kimer�lten,
verejt�kez� homlokkal kezd el besz�lni.
DR. L�Z�R IMRE:
A beteg most m�r biztons�gos helyzetben van, a l�gz�sb�nul�st g�pi �ton ki
tudtuk v�deni, oxig�n n�lk�l ugyanis h�rom-n�gy percn�l tov�bb nem lehets�ges
az �let. Bizony, fizikailag is el�g nagy tehert�tel az �jra�leszt�s. Persze,
akik produkt�vabb munkak�rben dolgoznak, �lvezik az alkot�s �r�m�t, nek�nk
pedig az adja a siker�lm�nyt, hogy siker�lt valamit tenn�nk egy embert�rsunk
�let��rt. Most 14-en dolgoztunk itt ennek az embernek az �let��rt, aki olyan
k�nnyelm�en el akarta dobni azt. Mindenki a fed�lzeten van ilyenkor.
Magyar modern m�szerek, g�pek seg�tik munk�nkat. M�r a m�sodik EKG-felv�telt
k�sz�tj�k beteg�nkr�l, ritmusos sz�vm�k�d�se van, minim�lis oxig�nhi�ny jelei
mutatkoznak a sz�ven. Hogyha f�l- vagy egy �ra m�lva megism�telj�k majd a
vizsg�latot, �ltal�nos tapasztalatunk szerint m�r sokkal jobb lesz a lelet,
hiszen a beteg t�lnyom�ssal kapja az oxig�nt.
Tart�s sz�vmeg�ll�sig nem szabad lemondani a beteg �let�r�l, ugyanis a m�rgez�s
- amely az �ngyilkoss�gnak szok�sos form�ja - legt�bbsz�r j�karban lev�,
gyakran fiatal szervezetet �rint, teh�t ha a kritikus �llapotb�l kimentj�k
�ket, minden rem�ny megvan arra, hogy orvosi kifejez�ssel �lve, restitutio ad
integrum gy�gyuljanak, eg�szs�g�k teljess�g�t visszanyerj�k a betegek.
K�l�nleges beloszt�lyunkon k�l�n intenz�v szoba �ll rendelkez�sre, az ittlev�
betegek m�lyen alszanak, �gy nem tudnak semmit arr�l az orvosi er�fesz�t�sr�l,
amit �rt�k kifejt�nk. Betegeinket eszm�letlen �llapotban kapjuk, �gy nem
ismerhetj�k a m�rgez�s el�tti szem�lyis�g�ket. Szerencs�re az esetek legnagyobb
sz�zal�k�ban k�s�bb siker�l megismern�nk �ket, �s ez nagy v�rakoz�ssal t�lt el
benn�nket, m�g izgalmasabb� teszi munk�nkat.
Betegeink nagy t�bbs�ge az �letment�s ut�n az �nk�ntes hal�l helyett az �let
igenl�s�t v�lasztja. Ez sz�munkra a legt�k�letesebb h�la. Sokszor �rdekes
megfigyelni az�rt azt, hogy emberek p�ld�ul beugranak valamelyik h�dr�l a
Dun�ba, �s amikor a v�zbe �rnek, azonnal fel�bred benn�k az �let�szt�n, �s a
legt�bbsz�r maguk �sznak ki a partra. De azok a betegek is, akik megm�rgezt�k
magukat, e majdnem v�gzetes tett�kkel szinte "levezetik fesz�lts�g�ket", �s
ezut�n m�r a seg�ts�get v�rj�k az �let �jrakezd�s�hez.
DR. CSIKI P�L, a k�l�nleges beloszt�ly f�orvosa:
Amikor a beteget - mondhatom �gy is �ngyilkosjel�ltet - a ment�k besz�ll�tj�k
hozz�nk, a sz�les k�r� vizsg�lat ut�n intenz�v orvosi beavatkoz�snak kell
k�vetkeznie. A legr�videbb id� alatt tiszt�zni kell, hogy milyen m�rgez�s
t�rt�nt, milyen e m�rgez�s foka. Ezut�n el kell d�nten�nk, hogy a tudom�nyosan
kidolgozott elj�r�sok k�z�l melyiket kell alkalmazni.

A m�rgeknek csak kis r�sz�t lehet k�z�mb�s�teni

Az emberek �gy tudj�k, hogy a bevett m�rgek �ltal�ban k�z�mb�s�thet�k. Sajnos,

ez nem �gy van. Vannak m�rgek, amelyeket ellenanyagokkal meg tudunk k�tni.
Sajnos, azonban ezeknek a sz�ma igen csek�ly. A legt�bb m�rgez�sn�l csak t�neti
gy�gykezel�st tudunk megval�s�tani. Ez legt�bbsz�r a gyomormos�st�l kezdve a
megfelel� folyad�k �s t�pl�l�k bejuttat�s�ig, a sz�v er�s�t�s�b�l �ll,
l�nyeg�ben azonban azt v�rjuk, hogy a szervezet �nerej�b�l bontsa le a k�ros
anyagokat. Ezalatt az id� alatt viszont a legfontosabb �letm�k�d�seket, a
kering�st, a l�gz�st fenn kell tartani minden �ron.
Van olyan eset�nk, amikor hetekig, s�t h�napokig szorul a beteg k�rh�zi
�pol�sra, nem is besz�lve a l�g- �s savm�rgezettekr�l, akik seb�szeti ell�t�sra
is szorulnak �s gyakran f�l�vig vagy m�g tov�bb is eltart gy�gy�t�suk, �s
nemegyszer sajn�latos funkci�cs�kken�s is visszamarad.
Minden m�rgezett beteg a mi oszt�lyunkra ker�l Budapestr�l, �gy teh�t
egy�ltal�n nem lehet ezt az oszt�lyt az "�ngyilkosok oszt�ly�"-nak nevezni.
B�rkivel el�fordulhat, hogy akarat�n k�v�l pl. g�zm�rgez�st vagy f�stm�rgez�st
szenved, de ide kell sorolnunk az �telm�rgezett betegeket is. �gy sohasem kell
att�l tartanunk, hogy �resen maradnak k�rtermeink.
27 �ve dolgozom itt, �s 13 �v �ta vagyok oszt�lyvezet� f�orvos. Az el�d�m dr.
Bal�zs Gyula volt, 1961-ig. Itt nap nap ut�n ism�tl�dnek hasonl�, majdnem
teljesen azonos esetek, de az�rt akadnak k�l�nlegess�gek is. Az egyik eg�szen
fantasztikus gyilkoss�gi �s �ngyilkoss�gi eset�nk a k�vetkez� volt: a f�rj,
otthagyva id�sebb feles�g�t, enged�llyel kiv�ndorolni k�sz�lt tengerent�lra egy
fiatalabb menyasszonnyal. A volt feles�g - foglalkoz�sa szerint
biol�gia-tan�rn� - volt f�rj�t megh�vta b�cs�vacsor�ra. Mindketten gyilkos
gal�c�t ettek. F�rje hal�la ut�n az asszony - aki kevesebb gomb�t evett -
bevallotta b�n�s tett�t az orvosnak hal�la el�tt.

Mi az �ngyilkoss�gok oka Magyarorsz�gon?

DR. KUN MIKL�S:

Nagyon sokf�le ok van. �letkor �s nemek szerint m�s �s m�s, �s voltak�ppen
minden egyes �ngyilkoss�gi k�s�rlet, ha ut�naj�runk �s felt�rjuk a h�tter�t,
egy-egy k�l�n reg�ny, k�l�n trag�dia.
M�SORVEZET�:
R�gz�ts�k hangszalagra mi minden miatt lettek �ngyilkosok azok a megmentettek,
akik l�badozva az orvosi seg�ts�gny�jt�s ut�n k�pesek felm�rni tett�ket.
K�rteremr�l k�rteremre, k�rbej�r a mikrofon. A k�rd�s �gy hangzik: Mi�rt lett
�ngyilkos?
65 �VES NYUGD�JAS ASSZONY:
A f�rjem meghalt, egyed�l maradtam. Nem tudok belenyugodni az egyed�ll�tbe.
38 �VES F�RFI:
Nem lettem �ngyilkos, mert �lek.
- Nem is akart?
- De igen.
- Mi�rt?
- Az szuver�n jogom.
- �r�l, hogy megmentett�k?
- Nem.
- Meg akar halni?
- Meg is fogok! (folytott s�r�s)
- Nem az�rt k�rdezem, hogy s�rjon.
- Hagyjon nekem b�k�t, �gyis meghalok.
CSINOS, 24 �VES FIATALASSZONY:
Nem sok becs�lete van egy csinos n�nek. Volt, aki megvert, mert nem fek�dtem le
vele. Bokszol� volt, �s �gy megvert, hogy az orromon, sz�mon j�tt a v�r,
megr�gdosott, h�t �rdemes ez�rt �lni?
- �s, hogy lesz ezut�n?
- Nem tudom. A csal�dom �r�l, hogy �letben maradtam. V�rnak vissza...
50 �V K�R�LI, T�RT MAGYARS�GGAL BESZ�L� N�:
Nem szeretem m�r az �letet, nem szeretek �lni. De az a sok herce-hurca, ami egy
ilyen �ngyilkoss�gi k�s�rlet ut�n van, az rettenetes. Ez mindenn�l
elviselhetetlenebb. Ez�rt most m�r elhat�roztam, hogy m�giscsak �lek.
K�K SZEM�, SZ�KE ASSZONY:
Azt hiszem, �n is az�rt lettem �ngyilkos, ami�rt a t�bbiek. Nagyon sok csal�di
probl�m�m volt id�ig. 27 �ves vagyok, pici koromban �r�kbefogadtak, k�t rosszul
siker�lt h�zass�gom volt. Minden gondomnak v�get akartam vetni. De most m�r fel
sem tudom fogni, hogyan tehettem meg, amit tettem. Hiszen van egy 7 �ves
kisfiam, akit nekem kell felnevelnem.
HALGATAG F�RFI:
Nem akartam �n �ngyilkos lenni tulajdonk�ppen, csak sok gy�gyszert vettem be �s
m�g ittam is b�s�gesen szeszesitalt hozz�. A csal�di visz�ly v�ltotta ki,
�sszevesztem a feles�gemmel. �gy ut�lag azt hiszem, hogy �n vagyok a hib�s.
Tal�n szak�t�sra nem ker�l sor.
18 �VES FIATALEMBER:
B�rmit pr�b�ltam id�ig, semmi sem siker�lt. A sz�leim elv�ltak, int�zetben
nevelkedtem. V�g�l is kil�t�stalan volt minden.
- Most �r�l annak, hogy megmentett�k?
- Ut�lag meggondolva, h�lyes�g volt, amit csin�ltam.
- A k�rh�zi fekv�s alatt az ember gondolkodni is k�nyszer�l?
- Igen, azt hiszem, hogy ebb�l a szempontb�l is j�t tett nekem a k�rh�zi
gy�gykezel�s. Szeretn�m olyanokk� alak�tani a k�r�lm�nyeimet, hogy soha t�bb�
 ne jusson eszembe az �ngyilkoss�g gondolata.
19 �VES FIATALEMBER:
�llami gondozott voltam, �s 18 �ves koromig minden olyan egyszer� volt. Az
�llam gondoskodott r�lam. Most azonban r�m szakadt az �let teljes terhe. �s
�sszeroppantam alatta. Itt a k�rh�zban azonban �letemben el�sz�r �reztem azt,
hogy �nzetlen�l, ellenszolg�ltat�s n�lk�l tettek �rtem m�sok valamit, az
orvosokra �s az �pol�kra gondolok. Azt hiszem, az eg�sz �letemre �tseg�tett a
neh�zs�geken. Bar�taim is jelentkeztek, �gy �rzem, �l� kapcsolatom van m�r az
emberekkel.
70 �VES ASSZONY:
Szoci�lis otthonba mentem be, mivel senkim sincsen. Azt k�rtem, hogy Pestre,
vagy Pest k�rny�k�re helyezzenek, hiszen itt �ltem le az �letemet. Vid�kre
helyeztek, nem j�ttem �n ki a szob�b�l se, de az a tudat, hogy Pestt�l t�vol
kell lennem, napr�l napra elviselhetetlenebb� v�lt. Fel�ltem a vonatra �s mikor
a Keleti p�lyaudvarra meg�rkeztem, egy zegzugos rakt�rban vettem be a m�rget �s
szinte boldogan akartam meghalni. Sajnos, megmentettek. Most m�r �lnem kell,
mit tehet egy �regasszony?
FIATAL L�NY:
Nem vettek fel az egyetemre. A sz�leimet ez�rt nem okolom, hiszen bennem volt a
f� hiba. Hogyha jobban k�sz�ltem volna, teljes er�bedob�ssal, tal�n felvesznek.
Most m�r �r�l�k, hogy �lek. Megpr�b�lom �jra a felv�telit, �s ha nem siker�l,
m�r a k�vetkez�h�z is biztosan lesz er�m. Addig pr�b�lkozom, am�g nem siker�l.
R�T SZAK�LL�, 40-ES F�RFI:
Alkoholista lettem. V�gs� elkesered�semben elhat�roztam, hogy m�rget iszom. A
gyors orvosi seg�ts�g megmentett. Nagyon h�l�s vagyok az orvosnak �rte.
21 �VES L�NY:
Szerelmi b�natomban lettem �ngyilkos. Komoly, h�rom�ves kapcsolatom volt m�r a
v�leg�nyemmel. �sszeveszt�nk. Szerencs�re megmentettek. A v�leg�nyem is itt
volt m�r, �s kib�k�lt�nk. Nagyon �r�l�k, hogy minden rendez�d�tt.

�r�kl�dik-e az �ngyilkoss�gi hajlam?

Egy Fegyvernekr�l �rkezett lev�lben ezt k�rdezik: vajon �r�kl�dik-e az

�ngyilkoss�gi hajlam? A lev�l�r� csal�dj�ban ugyanis k�t gener�ci�n kereszt�l
�ten lettek �ngyilkosok. Dr. Kun Mikl�s szerint biztosan biol�giai �r�kl�s
form�j�ban halmoz�dott az esetek sorozata. A csal�di minta hatott a
csal�dtagokra. Az ikerkutat�sok k�ts�get kiz�r� m�don bizony�tott�k, hogy nem
genetikusan �r�kl�dik az �ngyilkoss�gi hajlam. Az egypet�j� ikrek ugyanis
csaknem azonos biol�giai adotts�gokkal rendelkeznek, m�gis, ha k�l�nb�z�
�letk�r�lm�nyek k�z�tt n�nek fel, egyik�k �ngyilkoss�g�t nem k�veti
t�rv�nyszer�en a m�sik �ngyilkoss�ga. De koll�giumunkban, iskol�nkban gyakran
tapasztaljuk, hogy egy �ngyilkoss�gi k�s�rletet vagy sikeres �ngyilkoss�got
sorozatban k�vet tov�bbi k�s�rlet.
Domj�n Edit sz�nm�v�szn� �s egy dal�nekes �ngyilkoss�ga ut�n az
�ngyilkososzt�lyr�l a pszichi�triai gy�gykezel�sre �tker�lt, t�bb beteg sz�molt
be arr�l, hogy ezek az esetek jelentett�k a mint�t sz�mukra. Ezek az esetek
gy�zt�k meg �ket arr�l, hogy nem kell tov�bb szenvedni a rossz f�rjt�l avagy
h�tlen feles�gt�l, a csal�di perpatvarokt�l, az alkoholista csal�dtagokt�l,
hanem l�m, van egy megold�s - amellyel a n�pszer� szem�ly is "�lt" -, amit
k�vetni lehet.

Fel kell figyelni a k�s�rletre!

Gyakran el�fordul, hogy az els� �ngyilkoss�gi k�s�rletet nem veszi a k�rnyezet

komolyan. N�ha m�g az int�zm�nyek a sz�l�ket sem �rtes�tik. Ez rendk�v�l s�lyos
hiba. Tudniillik azok a szem�lyek, akik m�r egyszer megk�s�relt�k az
�ngyilkoss�got, k�l�n�sen vesz�lyeztetett emberek. Az �ngyilkoss�g olyan emberi
magatart�sforma, amely az �kort�l kezdve ismeretes. �gy l�tszik, hogy bizonyos
pszich�s fel�p�t�s� emberek �letszitu�ci�j�hoz tartozik.
DR. L�Z�R IMRE f�orvos:
Val�sz�n�leg minden emberben megvan az �ngyilkoss�gra val� hajlam, de a
norm�lis idegrendszer� ember kompenz�lni k�pes azt. A j� nevel�s, a rendezett
�letk�r�lm�nyek, a megfelel� emberi �ntudat seg�thet a rossz sz�nd�k
elh�r�t�s�ban. A hal�llal "jegyess�gben j�runk", �s van, aki nem b�rja kiv�rni
azt az id�pontot, amely sz�m�ra kim�retett �s megh�vja a hal�lt el�re.
DR. KUN MIKL�S:
Vit�ba sz�llok ezzel a meg�llap�t�ssal. A nemzetk�zi statisztik�k azt mutatj�k,
hogy az ism�telt �ngyilkoss�gi k�s�rletet v�grehajt�k nagy r�sz�n�l a csal�di
h�tt�r rossz volt. Vagy csonka csal�dokba sz�lettek, vagy apa n�lk�l
nevelkedtek, vagy a sz�l�k egyike b�rt�nben volt, a sz�l�k k�z�tt nem volt
egyet�rt�s. A harmonikus csal�di h�tt�r, �s a kora gyerekkorban kialakul� meleg
anya-gyermek kapcsolat seg�t a rossz sz�nd�k ellen. Az emberek nagy r�sze nem
hajlamos az �ngyilkoss�gra.
Rendk�v�l k�ros ebb�l a szempontb�l a h�zi patik�k l�tes�t�se. Alig van csal�d
ma Magyarorsz�gon, ahol egy fi�kban ne lenne hal�los mennyis�g� gy�gyszer.
Ugyanaz a szem�ly, aki elkeseredett pillanat�ban k�nnyen beveszi a hal�los
mennyis�g� gy�gyszert, val�sz�n�leg f�lne kiugrani a 10. emeletr�l az ablakon,
irt�zna a m�lys�gt�l. Rendk�v�l egyszer� dolog viszont beny�lni a fi�kba �s
bevenni az altat�t. Sok �ngyilkos voltak�ppen nem is akar komolyan meghalni,
csak aludni akar, meg akar szabadulni att�l a k�nz� lelki�llapott�l, amiben
van. S ezek azt�n h�l�sak is az �ket megment� orvosnak.
M�SORVEZET�:
Gyakran vetik a szem�nkre itthon is �s k�lf�ld�n is, hogy Magyarorsz�g vezet�
helyen �ll az �ngyilkoss�gok statisztik�j�ban. Mi err�l Kun Mikl�s professzor
magyar�zata?
DR. KUN MIKL�S:
A nemzetk�zi statisztikai adatok nehezen vethet�k �ssze. Magyarorsz�gon p�ld�ul
a rosszul meg�llap�tott vagy fel nem der�tett hal�loz�si sz�m 300 ezer emberre
1. Ugyanakkor az igen alacsony �ngyilkoss�gi statisztik�val rendelkez�
Norv�gi�ban 100 ezer lakosra 30-n�l t�bb felder�tetlen, ismeretlen hal�lok jut.
Vannak olyan �llamok, amelyekben nagy anyagi �rdekek f�z�dnek ahhoz, hogy az
�ngyilkoss�got leleplezz�k. P�ld�ul az �szak-amerikai Egyes�lt �llamokban, ha
valakit aut�baleset �r, akkor fizet a biztos�t� �letbiztos�t�s eset�n; ha
azonban �ngyilkos lesz az illet�, az �r�k�s�k semmit sem kapnak. �gy h�t igen
sok �ngyilkoss�g b�vik meg mag�nyos aut�balesetek m�g�tt. Az orsz�gok k�z�tt
teh�t nem hasonl�that�k ilyen m�don �ssze a statisztik�k.
Vannak persze rejt�lyek is. Rejt�ly p�ld�ul az, hogy Csongr�d megy�ben mi�rt
lesz h�romszor annyi ember �ngyilkos, mint N�gr�d megy�ben. Bizony �rdemes
lenne a statisztikai adatok h�tter�t felder�teni, egy orvosszociol�gus teamnek.

T�vkapcsol�s az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet St�di�j�val

M�SORVEZET�:
T�vkapcsol�st l�tes�tett�nk Genffel. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet genfi
r�di�j�nak vezet�je, mint a Vil�gszervezet sz�viv�je, Michel Bovay, a
k�vetkez�k�ppen ismertette az �ngyilkoss�gok vil�gstatisztik�j�t:
MICHEL BOVAY:
Sajnos, az �ngyilkoss�g k�rd�s�ben megb�zhat� vil�gstatisztik�nk nincsen.
Sz�mos orsz�g ugyanis erre vonatkoz�an nem szolg�ltat adatokat. Az Eg�szs�g�gyi
Vil�gszervezet azonban az elm�lt esztend�k sor�n �rdekes tudom�nyos
vizsg�latokat v�gzett az �ngyilkoss�g t�mak�r�ben. Ez a vizsg�lat azonban
csup�n 23 orsz�gra terjedt ki. Teh�t 121 tagorsz�gunkr�l szinte alig vannak
adataink. Vizsg�lataink szerint egy�rtelm�en meg�llap�thatjuk, hogy a vil�gon
Eur�p�ban �s �szak-Amerik�ban a legmagasabb az �ngyilkoss�gok sz�ma. E helyeken
legt�bbsz�r az �t�dik helyen �ll az �ngyilkoss�g a hal�lokok rangsor�ban.
Adataink szerint pillanatnyilag D�nia, Sv�dorsz�g, Sv�jc Csehszlov�kia, Jap�n
vezetnek, abban a sorrendben, ahogy a nev�ket felsoroltam. M�g annyit
mondhatok, hogy a legkevesebb �ngyilkoss�got �rorsz�gb�l �s Izraelb�l
jelentett�k.
M�SORVEZET�:
Ezek szerint egy tanulm�nyr�l van sz� csup�n. Teh�t nem megb�zhat� e k�rd�sben
a vil�gstatisztika.
MICHEL BOVAY:
Az �ngyilkoss�g bejelent�s�nek szab�lya �s form�ja majdhogynem orsz�gonk�nt m�s
�s m�s. Vannak helyek, ahol t�rv�nysz�ki orvosszak�rt�i vizsg�lat �llap�tja meg
a hal�lokot. De az is t�ny, hogy olyan helyek is vannak, ahol vall�si vagy
egy�b okb�l hamis adatokat k�nyvelnek. A statisztik�k alapj�n teh�t egyszer�en
nem lehet az orsz�gok k�z�tt �sszehasonl�t�st tenni.
M�SORVEZET�:
K�rj�k, hogy az �ngyilkoss�gi statisztika �s a fert�z� betegs�gekben elhaltak
vil�gstatisztik�j�nak �sszehasonl�t�s�r�l is sz�veskedj�k adatokat mondani.
MICHEL BOVAY:
�ngyilkoss�g k�vetkezt�ben hozz�vet�legesen naponta �tlag ezer ember hal meg a
vil�gon. Enn�l �sszehasonl�thatatlanul t�bben, naponta t�zezren halnak meg
fert�z� betegs�gekben a vil�gon. Ezek az ar�nyok term�szetesen az Eg�szs�g�gyi
Vil�gszervezet k�lts�gvet�s�ben is t�kr�z�dnek. 40 milli� doll�rt ford�tunk
�vente a fert�z� betegs�gek megel�z�s�re. Ezzel szemben csup�n n�h�ny ezer
doll�r jut az �ngyilkoss�gok megel�z�s�re.
M�SORVEZET�:
�s mi az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet hivatalos �ll�spontja arr�l, hogy
betegs�g-e az �ngyilkoss�ghoz vezet� �letm�d?
MICHEL BOVAY:
Azt tartjuk, hogy nem lehet ment�lis betegs�gk�nt felfogni az �ngyilkoss�got. A
statisztik�kb�l nem t�nik ki egy�rtelm�en az, hogy gyakoribb-e az �ngyilkoss�g
elmebetegek k�r�ben. Vannak azonban �ll�spontunk szerint k�l�n�sen
vesz�lyeztetett embercsoportok. Ilyenek az id�sebb koroszt�lybeliek, a
kamaszkor�ak, vagy �ppens�ggel az egyetemi hallgat�k. Ide kell sorolnunk a
depresszi�s �llapotban lev� embereket is.
A klinikai jelent�sek alapj�n sz�zmilli� depresszi�s szem�lyt tartunk sz�mon a
vil�gon. Teh�t, hogy megel�zhess�k az �ngyilkoss�got, gy�gy�tanunk kellene
mindenekel�tt a depresszi�sokat. J�l tudjuk, hogy mik�ppen k�zdhet� le az id�s
emberek mag�nyoss�gi �rz�se, avagy a fiatalok �letunts�ga. Vil�gszerte sz�ks�g
lenne azonban a pszichi�triai gyorsseg�lyszolg�latra, amely n�h�ny helyen m�r
j�l bev�ltan m�k�dik. Szerint�nk azokat kell k�l�n�s gondoss�ggal k�r�lvenn�nk,
akik m�r egyszer megk�s�relt�k az �ngyilkoss�got, de �letben maradtak. A lelki
telefonels�seg�lyszolg�lat sok orsz�gban m�k�dik m�r. �s tapasztalataink
szerint k�l�n�sen hat�sos.

Lelki els�seg�ly telefonon

Nagyon messzir�l hallhat� egy k�ts�gbeesett n�i hang a telefonban.

N�I HANG:
Ez a lelki els�seg�ly telefonja?
PSZICHOL�GUS:
Igen, �s minden szav�ra figyel�nk, asszonyom. Megpr�b�lunk mindig seg�teni, ha
tudunk.
N�I HANG:
Rajtam most m�r nem tudnak seg�teni, nem is kell, hogy seg�tsenek. �n m�r csak
az�rt h�vom magukat, hogy egy�ltal�n valakit�l elk�sz�njek, ebben a rettenetes
�letben.
PSZICHOL�GUS:
Mi�rt, mi t�rt�nt, h�t mondja el k�rem, r�szletesen.
N�I HANG:
Nem lehet ezt �gy elmondani, ahogy t�rt�nt, olyan rettenetes. R�viden meg k�r
is belefogni.
PSZICHOL�GUS:
Az�rt k�rem, pr�b�lja meg. M�r az, hogy felh�vott benn�nket telefonon,
szerintem, j� jel, mert keresi a kapcsolatot embert�rsaival. Teh�t szeretne m�g
valakivel besz�lni a dolgair�l.
N�I HANG:
Csak az�rt telefon�lok, mert valakit�l t�nyleg el akarok m�g k�sz�nni,
utolj�ra.
PSZICHOL�GUS:
Nem elk�sz�nni kell, meg kell besz�lni a dolgokat. Higyje el, az emberi
probl�m�kat emberi j�akarattal csaknem minden esetben meg lehet oldani.
N�I HANG:
Csakhogy itt m�r felesleges megold�st keresni. M�r semmit sem lehet tenni.
PSZICHOL�GUS:
Mindig van megold�s, csak meg kell tal�lni, �s ebben t�l�nk seg�ts�get kaphat
�n. Pr�b�ljuk meg k�rem.
N�I HANG:
Nagyon kedves, amit mond, �s tal�n m�g kellett ez, hogy ilyen j�indulatot
tapasztaljak utolj�ra. De �n m�r elhat�roztam, hogy meghalok, �s �gy v�get
vetek a k�r�l�ttem kialakult gonoszs�goknak. M�g a gyermekem, akit a legjobban
szerettem, v�g�l m�g az is ellenem fordul. M�g � is engem hib�ztat.
PSZICHOL�GUS:
Gyereke egy van?
N�I HANG:
Kett� van, �n most a l�nyomr�l, a kisebbikr�l besz�lek.
PSZICHOL�GUS:
�s miben hib�ztatja � az �desanyj�t?
N�I HANG:
� nagyon j�l tudja, hogy mindent megteszek �rt�k, betegen is helyt�llok itthon,
mindent megteremtek sz�mukra.
PSZICHOL�GUS:
Min vesztek �ssze?
N�I HANG:
Term�szetesen a p�nz�gyeken. Az ember akkor is seg�teni akar, amikor ez m�r
meghaladja a lehet�s�geit.
PSZICHOL�GUS:
Ez term�szetes. Ez nagyon sz�p emberi tulajdons�g.
N�I HANG:
�ppen ez az, hogy ennyire m�r nem szabad j�nak lenni.
PSZICHOL�GUS:
A j�s�g az nem b�n, kedves asszonyom.
N�I HANG:
De amit �n csin�ltam, az m�r elk�nyesztet�s volt. Nem csin�lom tov�bb.
Lesz�moltam mindenkivel.
PSZICHOL�GUS:
Higyje el, nincs olyan rem�nytelen helyzet, amelyb�l ne lenne kivezet� �t. De
csak besz�ljen tov�bb. Mondja el, mi t�rt�nt a mai napon.
N�I HANG:
Mit is csin�ltam? H�t felkel�s ut�n reggelit k�sz�tettem �s adtam az any�mnak,
aki �regen, betegen fekszik otthon. Rendbe tettem a mi szob�nkat is, �s
egy�ltal�n elv�geztem a lak�sban a sz�ks�ges munk�kat. Azt�n sietve indultam a
hivatalba. Amikor be�rkeztem, nyomban kider�lt, hogy megint hi�nyzik valaki. A
saj�tomon k�v�l m�g k�t m�sik szem�ly munk�j�t is nekem kellett v�gezni.
Ilyenkor mindig az a sz�lam, hogy a r�gi dolgoz�nak kell kiseg�teni a
munkat�rsakat. Mert a r�gi dolgoz�val mindent meg lehet tenni. Abba a
munkat�rsai is, meg a f�n�kei is beler�ghatnak. A r�gi dolgoz� az mindent kib�r
(zokog�sban t�r ki).
PSZICHOL�GUS:
Mondja, h�ny �ves?
N�I HANG:
�tven.
PSZICHOL�GUS:
�s mi�ta dolgozik ezen a munkahelyen?
N�I HANG:
10 �ve elm�lt.
PSZICHOL�GUS:
Na �s, folyamatosan romlott meg a kapcsolata a munkat�rsaival, vagy hirtelen
t�rt�nt ez a mostani szak�t�s?
N�I HANG:
�k mindig rosszak voltak hozz�m, de sok�ig nem vettem �szre a gonoszs�gukat.
PSZICHOL�GUS:
V�g�l is konkr�tan mi t�rt�nt most a munkahely�n?
N�I HANG:
Nem mindegy, hogy mi t�rt�nt? Lesz�moltam vele magamban, sz�ks�gtelen, hogy
tov�bb feszegess�k. Nincs �rtelme, hogy besz�lj�nk r�la, minek mondjam el
�nnek?
PSZICHOL�GUS:
Az�rt mondja el, hogy egy�tt pr�b�ljuk kibogozni �s megkeresni a j�v�be vezet�
sz�lakat.
N�I HANG:
Mit lehet itt kibogozni?
PSZICHOL�GUS:
Erre csak akkor v�laszolhatok, ha �n m�r elmondta, hogy mi t�rt�nt. Az �n
�rdeke ez, kedves Asszonyom.
N�I HANG:
Jaj, Istenem! H�t mi is t�rt�nt? Egy nagyon fontos g�pelni val�val az egyik
koll�gan�m nem k�sz�lt el hat�rid�re, �s amikor a felel�st kerest�k,
szemrebben�s n�lk�l r�m kente a hib�t.
PSZICHOL�GUS:
�gy veszem �szre, az lehet a legnagyobb baj, hogy az erej�t meghalad�an v�llal
mag�ra teend�ket.
N�I HANG:
Musz�j, musz�j!
PSZICHOL�GUS:
Minden embernek behat�rolt a teljes�t�k�pess�ge. Ezt rendk�v�l fontos
megismerni, �s enn�l t�bbet nem szabad magunkra v�llalni. Ha a hat�rt nem
tartjuk be, az v�gzetes lehet eg�sz �let�nkre.
N�I HANG:
Ha viszont m�r id�ig jutott, ahova �n, mit tegyen az ember?
PSZICHOL�GUS:
Ebben az esetben vissza kell pergetni az esem�nyeket �s meg kell keresni azokat
a pontokat, ahol az idegrendszer teljes�t�k�pess�g�t j�val t�ll�pte az ember.
Fel�l kell vizsg�lni az �letvezet�s�nket. Valahol bizony�ra hib�ztunk.
N�I HANG:
Mit lehet revide�lni, amikor m�r �tven �ves az ember, �s csaknem az eg�sz
eddigi �let�t elhib�zta?
PSZICHOL�GUS:
Ez nem az �letkor f�ggv�nye. Minden egyes �vj�ratban �jra lehet kezdeni az
�letet. Ez akarat dolga. Mindenekel�tt vissza kell nyernie az �letkedv�t.
N�I HANG:
Az �letkedvem? Ahhoz pihenni kell! Pihenni kell!
PSZICHOL�GUS:
Mikor volt utolj�ra szabads�gon?
N�I HANG:
Az id�n m�g nem voltam szabads�gon, pedig m�r t�l vagyunk az �v k�zep�n.
PSZICHOL�GUS:
Mennyi szabads�ga van?
N�I HANG:
Majdnem h�rom h�t.
PSZICHOL�GUS:
El tudna-e utazni valami olyan helyre, ahol minden kapcsolata megszakadna
mostani k�rnyezet�vel, k�r�lm�nyeivel?
N�I HANG:
Elutazni? H�t hogy tudn�k �n elutazni?
PSZICHOL�GUS:
El kell utazni! �n az el�bb azt mondta, hogy v�get akar vetni a szenved�snek,
itt akarja hagyni ezt a vil�got. Enn�l sokkal egyszer�bb h�rom h�tre pihen�sre,
kikapcsol�d�sra elutazni.
N�I HANG:
Igaz, amit mond, csak �n ezt �nmagam fel se mertem vetni eddig.
Kivitelezhetetlennek tartom, hogy h�rom h�tre itt hagyjam a csal�domat, beteg
any�mat. Azt sem tudom, hogy egy�ltal�n lenne-e el�g er�m hozz�?
PSZICHOL�GUS:
Azt tan�csolom �nnek, hogy most gyorsan hagyjon itt mindent �s utazzon el,
minden tov�bbi gondolkod�s n�lk�l. Most az a legfontosabb, hogy a saj�t
eg�szs�g�t �ll�tsa helyre. Vegye ki az �ves szabads�g�t egyfolyt�ban, s
haszn�lja pihen�sre, regener�l�d�sra. Meg�g�ri, megteszi?
N�I HANG:
Tudja mit, er�t adott nekem. Igenis, holnap reggel elutazom a M�tr�ba, egy
r�gi, j� bar�tn�mh�z. H�rom h�tig engem sem a koll�g�im, sem a csal�dom nem
l�t. Azt hiszem, sokkal egyszer�bb lett sz�momra a vil�g.
PSZICHOL�GUS:
Azt az�rt �g�rje meg, hogy ha visszat�r, felh�v benn�nket �s besz�mol �tj�r�l.
Addig pedig t�r�dj�n sokkal, de sokkal t�bbet saj�t eg�szs�g�vel, �nmag�val.
Most ne �rdekelj�k az itthagyott dolgok, bizony�ra mindent elrendeznek majd a
gyerekei, �s �n szinte biztosra veszem, hogy kipihenve jelentkezik n�lunk.
N�I HANG:
Mindenben ezt teszem, �s nagyon k�sz�n�m, hogy visszaadta az er�met, az
akaratomat.
A BUDAPESTI LELKI ELS�SEG�LY TELEFONSZOLG�LAT VEZET� PSZICHOL�GUSA:
�tlagosan napi 15-20 h�v�sunk van, szolg�latunk m�k�d�se �ta egyetlen olyan
esetr�l tudunk, aki a hozz�nk fordul�k k�z�l k�s�bb m�gis �ngyilkos lett.
Az emberek t�bbs�g�nek visszaadtuk a tov�bb�l�s hit�t.
229-600 a telefonsz�munk. A d�lut�ni �r�k el�g forr�ak, �s az esti �r�k.
Csaknem minden eur�pai f�v�rosban m�k�dik m�r ilyen telefon lelki
els�seg�ly-szolg�lat. 20-25 �v �ta fejl�dik ez a mozgalom. A helyi eg�szs�g�gyi
�s szoci�lis szolg�latokkal egy�ttm�k�dve l�tj�k el feladatukat.
Magyarorsz�gon P�csett �s Debrecenben is m�k�dik ilyen telefonszolg�lat.
Egy�bk�nt telefonszolg�latunkat nemr�giben a f�v�rosi Pszichoter�pi�s
k�zponthoz szervezt�k �t. C�me: 1025 Budapest, Palatinus u. 1. Igazgat�
f�orvos: dr. V�rady G�za.

A gyermek�ngyilkoss�gokr�l

Egy 13 �ves kisl�ny b�cs�levele:

"Kedves Zsuzsi, Margit, Anyuci �s Apuci!
K�rlek Benneteket, ne ijedjetek meg, de bevettem p�r darab gy�gyszert, mert m�r
nem b�rom tov�bb. Anyuci �r�kk� azzal ny�z, hogy mi�rt nem tanulok. De h�t mit
tanuljak, ha nincs leck�m. Meg Anyu azt mondja, hogy �r�kk� a bar�tn�mn�l
vagyok, �s velem veszekszik, hogy csavargok. Meg azt is mondta, hogy t�l
nagynak k�pzelem magam �s kett�v�gom a sz�m�t�sait, meg hogy flancolok �s nem
seg�tek otthon.
Dr�g�im! K�rlek Benneteket, hogy ne is sz�ljatok a ment�knek, mert nekem semmi,
de semmi kedvem sincsen �lni. �n szeretek suliba j�rni, csak az a h�lye
f�ldrajz mindent elront. �s ha f�rjhez mentek, �s lesznek gyerekeitek, adjatok
meg nekik mindent, �s ne k�rjetek el t�l�k minden fill�rt. �s ha m�gis, akkor
ne dicsekedjetek vele. �s minden j�t�komat, napt�romat, szalv�t�mat, b�lyegemet
adj�tok oda nekik �s mondj�tok meg nekik, hogy �n ki voltam, �s hogy nagyon
szerettem a gyerekeket. A l�nyotokat pedig h�vj�tok Andre�nak, mint engem.
Ildi, te azt mondtad, hogy nincs olyan nagy szerelem, mint a Balzac c�m�
filmben volt. H�t �n ilyen nagyon szeretem a Zolit. Csak az a baj, hogy az Anyu
�s a bar�tn�m megakad�lyoztak ebben. De ink�bb hagyjatok meghalni. Nekem is,
nektek is jobb lesz, legal�bb jobban elf�rtek a lak�sban. Nem csin�ln�k �r�kk�
rendetlens�get. K�l�nben is, nekem fi�nak kellett volna sz�letnem, ti is azt
mondt�tok, akkor tal�n jobb lett volna. Hab�r �n nagyon szerettem volna m�g
gyereket sz�lni, meg egy j� f�rjet kifogni �s dolgozni. De sajnos, nem tudom
kiv�rni.
�s most ne gondolj�tok, hogy gy�va vagyok, hanem egyszer�en nem lehet kib�rni
ezt az �letm�dot, hogy �r�kk� civakodunk, minden fill�rt a fogunkhoz ver�nk,
persze arra a rohadt telekre t�zezreket k�lt�ttetek.
M�gegyszer k�rem, ne haragudjatok, hogy olyan sok gondot okoztam. Gondolok itt
a temet�sre. Sokszor cs�kollak Benneteket.
Andrea"
M�SORVEZET�:
Szerencs�re, ez a kisl�ny k�t egym�ssal ellent�tesen hat� gy�gyszert szedett
be, �gy �letben maradt. A pszichol�gusnak megfogadta, hogy v�gleg lemond
�ngyilkoss�gi sz�nd�k�r�l.
DR. KUN MIKL�S:
A szuicidium, az �ngyilkoss�g irodalm�ban gyakran szerepel, az, hogy senki nem
lesz �ngyilkos, akinek a hal�l�t senki sem k�v�nja. �s �n, ahogy itt �l�k,
szorongok �s agg�dom a kisl�ny j�v�j��rt. Nagyonis mai gyermek eset�r�l van
sz�. E lev�l minden sora �les b�r�lat azok ellen a sz�l�k ellen, akik a
gyermekeik boldogul�sa el� helyezik az anyagi j�l�tet, a telket, a lak�st, akik
k�nyelm�k miatt a kietlen utc�ra z�rj�k j�tsz� kedv� gyerek�ket �s a
seg�ts�gny�jt�s helyett csak korhol�sra k�pesek.
M�SORVEZET�:
T�nylegesen mi a helyzet a 14 �vesek �s az enn�l fiatalabbak koroszt�ly�ban az
�ngyilkoss�gi sz�nd�kkal kapcsolatban? Mik err�l a Heim P�l Gyermekk�rh�z
toxikol�giai oszt�ly�nak tapasztalatai?
DR. SZAMOSI J�ZSEF kandid�tus, a toxikol�giai oszt�ly f�orvosa:
A gyermekkori �ngyilkoss�gi k�s�rletek �sszef�ggnek a feln�tt korban elk�vetett
szuicidiumokkal. Az ilyen gyermekek k�rnyezet�ben t�bb alkalommal is el�fordult
m�r �ngyilkoss�g, vagy hallottak hozz�tartoz�ik ilyen sz�nd�k�r�l. Ezek a
gyerekek rendszerint �ssze�tk�z�sbe ker�ltek a csal�djukkal vagy a sz�mukra a
t�rsadalmat jelent� iskol�val. 1963-ban Magyarorsz�gon 7-14 �ves kor� gyerekek
�ngyilkoss�gi k�s�rletei k�z�l 16 v�gz�d�tt hal�llal. 1964-ben 17-en, 1965-ben
19-en �s 1958-ban is 19-en haltak meg e koroszt�lyb�l �ngyilkoss�g
k�vetkezt�ben. A nem hal�llal v�gz�d� �ngyilkoss�gi k�s�rletek sz�ma 1962-ben a
gyerekekn�l 127, 1965-ben 251, 1958-ban 310, 1967-ben 410, 1968-ban 330. 9
esztend� alatt m�rgez�si oszt�lyunkon 800 olyan gyermeket kezelt�nk, akiket
�ngyilkoss�gi k�s�rlet miatt vett�nk fel. Ez az �sszes m�rgezett gyerekek 15%-a.
Fi�k ritk�bban k�vetnek el �ngyilkoss�gi k�s�rletet, mint a l�nyok, viszont
ezek az esetek gyakrabban v�gz�dnek hal�llal. A hal�lok sorrendje gyakoris�g
szempontj�b�l, korcsoportok szerint a k�vetkez�: 5-10 �vesek: baleset, daganat,
fejl�d�si rendelleness�g, pneumonia. 10-14 �vesek: baleset, daganat,
�ngyilkoss�g, pneumonia. 15-19 �vesek: �ngyilkoss�g, baleset, daganat, sz�v-,
�rbetegs�g.
Oszt�lyunkon a l�nyok a m�rgez�s v�ltozatait v�lasztj�k, �nakaszt�s miatt �t
fi�gyermeket kezelt�nk. Eseteink 51%-a s�lyos vagy k�z�ps�lyos volt. 125
gyereket eszm�letlen �llapotban hoztak be a k�rh�zba. Rendk�v�l komoly orvosi
munka sz�ks�ges ahhoz, hogy az ilyen �llapotba ker�lt gyermekeket testileg
meggy�gy�tsuk. M�gis, �gy gondolom, hogy a testi eg�szs�g visszaad�s�n�l m�g
nehezebb feladat a gyermek szem�lyis�g�t �rt zavarok rendez�se.
KOLOS TAM�S, vezet� pszichol�gus:
Eseteink kb. fel�n�l az �ngyilkoss�g oka a zil�lt csal�di �let vagy m�s otthoni
mili�zavar. A nevel�sben elk�vetett hiba gyakran lehet alapja vagy kiv�lt� oka
a gyermek�ngyilkoss�gnak. Az er�szakos m�dszerek nemcsak ver�st jelentenek,
hiszen az �ngyilkos gyerekek eset�ben a brutalit�snak szinte minden
megnyilv�nul�si form�j�t tapasztaltuk m�r. A depresszi�s gyermekekn�l a sz�l�k
r�sz�r�l alkalmazott b�ntet�s volt t�ls�lyban. Ezek a gyermekek gyakran
r�szes�ltek megsz�gyen�t�sben, rideg �rzelmi visszautas�t�sban. Legt�bbj�k
elfogadta, hogy � alacsonyabb rend� �s rossz gyermek, ami az �nbecs�l�s teljes
hi�ny�hoz vezetett benn�nket. Az �ngyilkoss�got elk�vet� gyerekek sz�lei k�z�tt
28%-ban rendszerint az apa, de az anya vagy m�s hozz�tartoz� is alkoholista.
Gyakori a v�l�s. Sajnos, eseteink egynegyed�ben iskolai �rtalom is fellelhet�.
Az alapszitu�ci� ezekben az esetekben is a rossz csal�di k�rnyezet, amelyhez
t�rsul az iskol�ban elszenvedett s�relem. De nem egyszer fordult el� az is,
hogy egy-egy gyermek a felelet�re kapott rossz jegy miatt k�s�relt meg
�ngyilkoss�got. �ltal�ban a bizony�tv�nyoszt�s k�rny�k�n megszaporodtak az
�ngyilkoss�gi k�s�rletek, �ltal�ban a rideg, t�l sokat k�vetel� sz�l�k
magatart�sa miatt.
DR. SZAMOSI J�ZSEF, f�orvos:
1973-t�l a gyermek�ngyilkoss�gi k�s�rletek sz�ma cs�kken� tendenci�j�.
K�l�n�sen 1975-ben esett ez a sz�m nagyot.
DR. KUN MIKL�S:
Vajon mivel magyar�zhat� ez a cs�kken�s, ami k�l�nben rendk�v�l j� jel?
DR. SZAMOSI J�ZSEF:
Van egy ok, amely persze nem egy�rtelm�en elfogadhat�, de t�ny, hogy 1971 �ta
az any�k nagy r�sze gyermekgondoz�si seg�lyen van otthon, �s ez nemcsak a
kisbab�nak tesz j�t, de felt�tlen�l hasznos a nagyobb gyerekeknek is.
DR. KUN MIKL�S:
Az �ngyilkoss�got megk�s�relt gyerekekkel a szakemberek nagy odaad�ssal
foglalkoznak, de vajon nem kellene ink�bb a sz�l�kkel t�r�dni t�bbet? Nem r�gen
volt egy esetem, egy 17 �ves kisl�ny, aki egym�s ut�n n�gyszer k�vetett el
�ngyilkoss�gi k�s�rletet. A fiatalkor� �rdek�ben egybeh�vtam a csal�dot. Az apa
hajthatatlanul kijelentette, hogy nem t�ri l�ny�nak "ezzel a szak�llas
sz�rnyeteggel" val� kapcsolat�t. Erre azt k�rdeztem t�le: ink�bb haljon meg? Az
apa �gy felelt: ink�bb haljon meg! Azt�n a besz�lget�sek tov�bbi menet�ben
kider�lt, hogy a kisl�nyt - "az�rt, hogy j�l el legyen l�tva" - h�rom �ves
kor�t�l a nagymama nevelte. A gyermek �gy �rezte, hogy a sz�lei eldobt�k �t.
Amikor �desapja sz�j�b�l a kisl�ny azt hallotta, hogy "az�rt adtalak a
nagymam�hoz nevel�sre, hogy jobban el legy�l l�tva", akkor felugrott a sz�kr�l,
felki�ltott: "Apa, teh�t te szeretsz engem"? �ri�si katarzis k�vetkezett az
eg�sz t�rsas�g elkezdett s�rni, megcs�kolt�k egym�st, tal�n el�sz�r �let�kben.
E konfront�ci� ut�n a kisl�ny �lete rendez�d�tt, f�rjhez ment ahhoz a
"szak�llas sz�rnyeteghez", aki egy�bk�nt nagyon szorgalmas, der�k fiatalember,
�s nagyon szereti a feles�g�t. Rendk�v�l j�l �lnek, �s a sz�l�k is boldogok.
Ezt az esetet �gyis eml�thetem, mint a ter�pia egyik sikeres p�ld�j�t. A
hat�sos megel�z�s el�felt�tel�nek viszont gyermekv�delmi rendszer�nk felt�tlen
megv�ltoztat�s�t tartom. Sajnos, sz�mos gyermek int�zetr�l int�zetre v�ndorol,
az egyik gondoz�n�t�l a m�sikhoz ker�l. Nincs k�r�l�tte egy stabil vil�g, a
ki�p�tett �rzelmi kapcsolatait fel kell sz�molnia, s �jra �s �jra meg kell
pr�b�lnia az ilyen kapcsolatok ki�p�t�s�t. Ez olyan s�r�l�seket okoz a
gyerekekben, hogy k�s�bb szinte k�ptelen m�r szeretni, nem mer kapcsol�dni,
mert f�l, hogy az �jabb kapcsolatr�l ism�t le kell v�lnia. Az egyik legnagyobb
szenved�s az embernek, ha egy szeretett szem�lyt�l el kell v�lnia. E t�ren
kellene teh�t valamit k�z�sen kital�lni.

A hal�llal v�gz�d� �ngyilkoss�gi esetek

DR. HARS�NYI L�SZL�, egyetemi tan�r, igazs�g�gyi orvosszak�rt�:

Vizsg�latainkb�l egy�rtelm�en kider�l, hogy bizonyos k�rbonctani �ton
meg�llap�that� betegs�gek gyakrabban fordulnak el� �ngyilkosok csoportj�ban,
mint a vel�k azonos �letkor� lakoss�gban egy�bk�nt. P�lda erre az
agy�r-elmeszesed�s, amelyr�l meg�llap�tottuk, hogy az �ngyilkosok k�r�ben
egyr�szt sokkal fiatalabb korban kezd�dik, mint az �ngyilkoss�got meg nem
k�s�reltek k�r�ben, m�sr�szt az �ngyilkosok eset�ben sokkal s�lyosabb form�ban
�s sokkal gyakrabban fordul el�. E betegs�gnek pedig �ppen a k�z�ss�gbe val�
beilleszked�st, az embert�rsakhoz val� viszonyt k�rosan befoly�sol� t�netei is
vannak. Az �j helyzetekhez val� alkalmazkod� k�pess�get, valamely probl�ma
megold�s�ban a helyes cselekv�sk�pess�g�t, teh�t a m�rlegel�k�pess�get
k�ros�tja. Vizsg�lataink alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy sz�mos esetben a
megism�telt �ngyilkoss�gi k�s�rlet vezetett v�g�l is a hal�lhoz.
DR. SZUHOVSZKY GYULA, jog�sz:
A jog szerint egyetlen eset van, amikor jogi beavatkoz�s v�di az egy�nek �let�t
az �ngyilkoss�gt�l, �spedig az �ngyilkoss�gra val� r�b�r�s, vagy az abban val�
k�zrem�k�d�s esete. Ezt a magyar jog minden m�s modern jogrendszerhez hasonl�an
b�ntetni rendeli.
M�SORVEZET�:
A magyar t�rsadalomban t�bben is sz�t k�rtek az �ngyilkoss�gok t�mak�r�ben. A
Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Igazs�g�gyi Orvostani Int�zet�ben a fentebb
ismertetett vizsg�latok anyag�b�l tudom�nyos ig�ny� k�zirat is k�sz�lt. Mi
minden el�zte ezt meg?
DR. HARS�NYI L�SZL�:
Sz�mos vizsg�lat, �szrev�tel, irodalmi munka el�zte meg kutat�sainkat.
Els�sorban Illy�s Gyula nevezetes cikk�t eml�thetem, a Morbus hungaricus-t,
mely Gergely Mih�ly k�zl�se, majd R�pirat az �ngyilkoss�gr�l c�m� k�nyve
k�vetett. Buda B�la, Cselk� L�szl�, mint orvosszak�rt�k foglalkoztak a t�m�val,
teh�t haz�nkban szakmai k�r�kben �s t�rsadalmilag is s�lyoss�g�nak megfelel�
m�rt�kben foglalkoznak az �ngyilkoss�g probl�m�j�val.
DR. SZUHOVSZKY GYULA:
Mi a tudom�nyos vizsg�latainkat az�rt v�gezz�k, hogy a halottak is az �l�ket
tan�ts�k, �s a tragikus esetek seg�tsenek a megel�z�sben, embert�rsaink
�let�nek megment�s�ben.
DR. KUN MIKL�S:
�rdekes m�don az �rzelmek elfojt�s�nak az idej�t �lj�k. Az emberek sz�gyellik
�rzelmeiket. Buda B�la mondta egyszer egy kongresszuson, hogy Magyarorsz�gon
"kem�ny futballt j�tszanak" mind a csal�dokban, mind a munkahelyeken. Ez az
�rzelmi ridegs�g, sajnos, t�rsadalmi jelens�gg� kezd v�lni. Tapasztalatom
szerint az �ngyilkoss�g mindig Janus-arc�. Az egyik arc a hal�lba n�z, a m�sik
az �letbe. Alig van olyan �ngyilkos, aki egy�rtelm�en meghalni szeretne. �s
azzal, hogy megmentj�k, az �lniakar�s�t er�s�tj�k. Az is t�ny, amit az
Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet adataib�l olvashattunk az im�nt, hogy a legkevesebb
�ngyilkoss�g �rorsz�gban �s Izraelben van. Pedig mind a k�t orsz�g a h�bor�
sz�l�n van. Ez a vesz�lyhelyzet a koh�zi�t, a t�rsadalmi �sszetart�st fokozza,
�gy cs�kkenti a mag�nyoss�got. A k�ls� fesz�lts�g nemhogy az �ngyilkoss�gok
sz�m�nak n�veked�s�t okozn�, ellenkez�leg, cs�kkenti azt, mint ahogyan n�lunk
is cs�kkent a vil�gh�bor� alatt az �ngyilkosok sz�ma. De azt, hogy �ngyilkos
lesz-e valaki, t�bbnyire nem a makrostrukt�ra, a t�rsadalom �ltal�nos
strukt�r�l�d�sa, hanem a mikrostrukt�ra, a szem�lynek a csal�dj�hoz,
munkahely�hez val� kapcsolata szabja meg, �s az okokat az elk�vet� szem�ly�ben
kell keresni.
DR. LAX VERA, ideggy�gy�sz adjunktus:
Az �ngyilkoss�gok megel�z�s�ben nagy jelent�s�g� lenne, ha a detoxik�l�,
m�regtelen�t� beloszt�lyok mellett, ahhoz csatlakozva, idegoszt�ly m�k�dne, �s
az �ngyilkoss�gi k�s�rletet elk�vet� beteget mindj�rt, egy int�zm�nyen bel�l,
testi fel�p�l�se ut�n a pszichi�triai-pszichol�giai szakell�t�s vehetn� �t. Sok
tapasztalat van m�r erre, ismert pl. a Helsinkiben nagyon j� eredm�nnyel m�k�d�
ilyen int�zet. Mindez a k�l�nb�z� orvosi szakm�k koordin�l�s�t �s a sokoldal�
ell�t�st, mondhatom �gy is, a teljes betegell�t�st jelenten�.
DR. KUN MIKL�S:
Nemcsak arr�l van sz�, hogy t�bb p�nz kellene, �s nemcsak az a baj, hogy nincs
el�g orvos, aki foglalkozna a betegekkel, a megmentett �ngyilkosokkal, de a
pszichoter�pi�s k�pz�s haz�nkban m�g gyermekcip�ben j�r. Ezenk�v�l hi�nyzik egy
szakma, a pszichi�triai szoci�lis gondoz� szakm�ja. A f�lt�rt adatok szerint, a
t�rt�nelem sor�n minden id�ben, mindig el�fordult �ngyilkoss�g. Ez nem azt
jelenti, hogy az �ngyilkoss�got az emberi l�t elker�lhetetlen k�r�lm�nyek�nt
fogjuk fel. K�l�n�sen n�lunk nem, ahol �vente t�bb mint 4000 ember hal meg
�ngyilkoss�g k�vetkezt�ben. Harcolnunk kell az �ngyilkoss�g ellen, mert nemcsak
az �ngyilkost fosztja meg az �let�t�l, hanem olyan �rny�kot bor�t a
h�tramaradottakra, amely rendk�v�l sok embernek boldogtalans�got okoz. Ennek a
harcnak megvan term�szetesen a maga orvosi vet�lete, de ezen t�lmen�en,
megvannak a t�rsadalmi feladatok is. Legy�nk t�relmesek egym�ssal szemben,
figyelj�nk fel arra, ha valaki k�zel�nkben szomor�, elkeseredett �s mag�nyos,
�s ha a j�v�ben t�bbet t�r�d�nk egym�ssal, ez bizony�ra az �ngyilkoss�g
statisztik�j�ban is t�kr�z�dik majd.

A NEMI BETEGS�GEKR�L

Budapesten, a VIII. ker�let M�ria u. 41. sz�m alatt, a Semmelweis

Orvostudom�nyi Egyetem B�r- �s Nemik�rtani Klinik�j�n, valamint az Orsz�gos
B�r- �s Nemik�rtani Int�zetben �s a F�v�rosi Nemibeteg-gondoz� Int�zetben
vizsg�l�szob�kban, laborat�riumokban dr. Kir�ly K�lm�n igazgat� professzor
dolgoz�szob�j�ban �ll�tottuk fel a R�di� mikrofonjait. Nagy gondot okozott
nek�nk az ad�s el�k�sz�t�sekor az, hogy mindenk�ppen meg akartuk tartani az
orvosi titoktart�s el��r�sait, ugyanakkor azt akartuk, hogy a r�di�hallgat�k
k�pvisel�i is bepillant�st nyerjenek a legk�nyesebb munkater�letre is. A
szakemberek tan�cs�ra �gy k�sz�tett�k el� a r�di�felv�telt, hogy a
r�di�hallgat�k k�pvisel�i dr. Kov�cs L�szl� dolgoz�szob�j�ban, a klinika VI.
emelet�n helyezkedtek el a mikrofonokn�l. Term�szetesen, hangban k�vethett�k a
k�l�nb�z� helysz�neken t�rt�nteket, de a m�sorban megsz�laltatott betegeket nem
l�thatt�k.
Amikor az el�z� ad�s v�g�n bejelentett�k a r�di�ban, hogy a nemi betegs�gekr�l
sz�l k�vetkez� m�sorunk, �s jelentkezni lehet a r�di�hallgat�k k�pvisel�ik�nt a
felv�telre, ezern�l t�bb levelet kaptunk. A lev�l�r�k t�bbs�ge 30 �ven aluli
volt. Ehhez az �sszet�telhez igazodva v�lasztottuk ki azokat, akik szem�lyesen
is r�szt vehettek. Kir�ly K�lm�n igazgat� professzort�l a sok lev�lben
megfogalmazott k�rd�sre k�rt�nk v�laszt indul�sk�ppen: Az orvostudom�ny
kutat�sai �s az orvosi gyakorlat szempontj�b�l megoldottnak, felt�rtnak
tekinthet�-e a nemi betegs�gek k�roka, diagnosztiz�l�sa �s kezel�se?

A nemi betegs�gek elterjedts�ge napjainkban

DR. KIR�LY K�LM�N:

Orvosi szempontb�l a k�rd�s megoldottnak tekinthet�, ennek ellen�re a nemi
betegek sz�ma vil�gszerte emelked�ben van. Ha ennek a magyar�zat�t keress�k,
akkor az 1950-es �vekt�l kell elindulnunk. Ebben az id�ben kezdt�k ugyanis
alkalmazni a nemi betegek gy�gy�t�s�ra a penicillint. Abban az id�ben meg
voltam gy�z�dve arr�l, hogy a nemibeteg-gondoz� h�l�zat seg�ts�g�vel �s az igen
hat�sos gy�gyszerekre �p�tve, r�vid id� alatt siker�l teljesen felsz�molni a
nemi betegs�geket. Klasszikus �rtelemben nemi betegs�gnek a gonorrhoe�t
(kank�t) �s a szifiliszt tartjuk. Felsz�mol�suknak a hat�ridej�t is kit�zt�k.
Azt�n sikerek k�vetkeztek, aminek nagyon �r�lt�nk. Ma viszont, ha
visszatekintek erre az �tra, azt kell mondanom, hogy sikereink csup�n �tmeneti
sikerek voltak. Sajnos, ma ism�t ott tartunk, ahol az 50-es �vek elej�n
tartottunk, s�t a szifilisz eset�ben a helyzet m�g kedvez�tlenebb. A k�rd�sre a
magyar�zatot olyan form�ban keress�k a tov�bbiakban, hogy n�zzenek be klinik�nk
munkahelyeire, besz�lgessenek betegekkel, tegy�k fel a k�rd�seket az itt
dolgoz� orvosoknak. Dr. Kov�cs L�szl�, a F�v�rosi B�r- �s Nemibeteg-gondoz�
Int�zet igazgat�ja kalauzolja �n�ket.
DR. KOV�CS L�SZL�:
Az �p�let, ahol a r�di�ad�s k�sz�l, az �ll�i �t �s a M�ria utca sark�n �ll, �s
h�rom fontos int�zm�nyt foglal mag�ba: az egyetemi b�rklinik�t, az Orsz�gos
B�r- �s Nemik�rtani Int�zetet mint tudom�nyos kutat�int�zetet, �s itt kapott
helyet a f�v�rosi B�r- �s Nemibeteg-gondoz� Int�zet H�l�zat k�zpontja. - Engem
k�l�n�sen �rdekel, hogy milyen k�rd�sekkel j�ttek el hozz�nk a r�di�hallgat�k
k�pvisel�i. L�tom, hogy a megjelentek t�bbs�ge fiatal. Teh�t hallgatom
k�rd�seiket.
GALAMBOS OTT�N�:
Arra vagyok k�v�ncsi, hogy a hat�sos gy�gyszerek vajon minden nemi betegs�g
eset�ben bev�ltak-e? Nem k�vetkezik-e be a nemi betegs�gek k�rokoz�i eset�ben
is a gy�gyszerekkel szemben ellen�ll�k�pess�g-fokoz�d�s, vajon biztosak a
forgalomban lev� gy�gy�t�szerek?
SZENES ILDIK�:
A m�szaki egyetem hallgat�ja vagyok. J�l tudom, hogy hossz� id�n �t tabuk�nt
kezelt�k ezeket a betegs�geket. Ma azonban, mi fiatalok azt szeretn�nk, ha
ezeknek a betegs�geknek az ismerete is az emberi �nismeret r�sz�v� v�lhatna.
�gy v�lem, a nemi betegs�geket akkor lehetne teljes m�rt�kben felsz�molni, ha
az emberek tiszt�ban lenn�nek kihat�saikkal, k�vetkezm�nyeikkel. Ehhez
elengedhetetlen, hogy tudjuk, mi okozza, hogyan terjed, �s mik�ppen lehet
meggy�gy�tani. Ezekre a k�rd�sekre v�rom a v�laszt az int�zet szak�rt�it�l �s
tal�n majd a betegekt�l is. Szeretn�m azt is megtudni, hogy haz�nk hol �ll a
vil�gstatisztik�ban a nemi betegs�gek adatait illet�en.
H�GEL �GNES, gimn�ziumi tanul�:
Azt tapasztalom, hogy koroszt�lyom tudat�ban a nemi betegs�gekkel kapcsolatban
els�sorban a f�lelem domin�l. Ez pedig szorong�st v�lt ki, �gy v�lem, rossz
ir�nyban hathat a szexu�lis �letre. Azt szeretn�m megtudni most, hogy orvosaink
mit tartanak err�l? Baj az, ha a tin�dzser koroszt�ly a nemi betegs�gekt�l val�
f�lelme miatt tart�zkodik a szexu�lis �lett�l?
DR. KOV�CS L�SZL�:
T�bb k�rd�s vet�d�tt fel. Kezdj�k a t�rt�nelmi visszapillant�ssal. A nemi
betegs�g probl�m�ja nem mai kelet�; ami�ta emberis�g van, val�sz�n�leg nemi
betegs�gek is voltak. Ma a nemi betegs�gek k�z�l n�lunk kett�nek van k�l�n�s
jelent�s�ge: mindenekel�tt a v�rbajt eml�tem (szifilisz vagy luesz) �s a kank�t
(gonorrhoea, n�met sz�haszn�lattal n�lunk sok helyen trippernek ismerik). A
kank� a legr�gibb �r�sos eml�keinkben m�r szerepel. A szifilisz ezzel szemben
olyan betegs�g, amelyet mai form�j�ban csak Amerika felfedez�se �ta ismer�nk.
Val�sz�n�leg azel�tt is l�tezett, csak "kihalt" valahogyan Eur�pa ter�let�n, s
csak akkor t�rt �jra vissza hozz�nk, amikor Kolombusz Krist�f matr�zai, sok
minden m�s mellett, ezt is magukkal hozt�k. Az�ta ez a betegs�g megszel�d�lt,
sok �vsz�zadon kereszt�l ugyanis v�dtelen volt az emberis�g a szifilisszel
szemben, �s olyan nagy m�rt�kben terjedt el, hogy bizonyos term�szetes
v�detts�g alakult ki az emberekben. Igen f�lelmetes betegs�g volt ez, sok�ig
sz�mos m�v�szeti alkot�s is foglalkozott vele, a legk�l�nb�z�bb szempontokb�l.
�vsz�zadunk els� �vtized�ben v�gre megsz�letett az els� val�ban hat�sos
gy�gyszer a szifilisz ellen. Erlich Hata nev� jap�n tud�s, munkat�rs�val
egy�tt feltal�lta a Salvarsant, s ezzel el�rt�k, hogy az emberis�gnek ezt az
�ri�si veszedelm�t legal�bbis megzabol�zni lehetett. A Salvarsan 50 �ven
kereszt�l volt a szifilisz kezel�s�nek egyed�li szere �s ma, visszatekintve,
azt mondhatjuk, hogy feladat�t nem is rosszul t�lt�tte be. Sajnos azonban a
Salvarsan sem tudta a szifilisz minden form�j�t meggy�gy�tani. A betegs�g
gy�gy�t�s�ban �ri�si el�rel�p�st jelentett Fleming felfedez�se: a penicillin. A
penicillin rendk�v�l gyorsan k�pes a fert�z�k�pess�get megsz�ntetni, �s
mindenhov� elhatol a szervezetben, ahova k�rokoz� is bejuthat. A penicillin
r�v�n a nemi betegs�geket ma m�r gy�gy�tani tudja az orvostudom�ny. (A
gonorrhoea k�rokoz�ja azonban ma m�r nem minden esetben �rz�keny penicillinre.)
Sokan az orvostudom�nynak ezt a siker�t �gy �rtelmezt�k, hogy ma m�r "mindent
szabad, mindent lehet". Bizonyos helytelen szabadoss�g alakult ki a nemi �let
ter�n. Ha ma valaki szifiliszt vagy m�s nemi betegs�get szerez, els�sorban
ennek a magatart�sbeli v�ltoz�snak a k�vetkezm�nye.
Ezt bizony�tja az a t�ny is, hogy a nemi betegek sz�ma, mint m�r eml�tett�k,
Magyarorsz�gon is emelkedett. �n a f�v�rosi helyzetet demonstr�lhatom. Ez
azonban jellemz�, hiszen m�g ma is a f�v�rost tartjuk a "b�n�s v�ros"-nak, �s
val�ban, a kank�s fert�z�seknek a fele, a v�rbajos megbeteged�seknek pedig
85%-a a f�v�rosban fordul el�. A vid�ken nyilv�ntart�sba ker�lt fert�z�sek
eredete is nagyon sok esetben Budapestre vezethet� vissza. �gy l�tszik, a
szifilisz "nagyv�rosi betegs�g".

Meghalhat-e valaki n�lunk k�s�i v�rbajban?

DR. KIR�LY K�LM�N:

K�l�nbs�get kell tenn�nk korai vagy fert�z� v�rbaj �s k�s�i v�rbaj k�z�tt. A
korai v�rbaj m�sokra jelent veszedelmet, a k�s�i pedig els�sorban mag�ra a
beteg egy�nre. A korai v�rbajjal jelentkez� beteget �ppen ez�rt kik�rdezz�k
�letm�dj�r�l, k�rnyezet�r�l, partnereir�l is. Minden esetben tekintetbe vessz�k
term�szetesen, hogy k�nyes k�rd�sekr�l �rdekl�d�nk. A beteget els�sorban arr�l
igyeksz�nk meggy�zni, hogy partner�t vagy partnereit besz�lje r�, hogy
jelentkezzen, illetve jelentkezzenek vizsg�latra. �ltal�ban csak akkor
avatkoznak be gondoz�n�ink, ha valaki tudt�n k�v�l, vagy tudatosan,
vesz�lyeztet m�sokat. Ennyit a k�rd�s �ltal�nos oldal�r�l. De hogy �ll a
helyzet a szifiliszes megbeteged�sek sz�mszer� el�fordul�s�t illet�en? A 60-as
�vek k�zep�ig Magyarorsz�gon fert�z� v�rbajt gyakorlatilag nem �szlelt�nk. Most
�vente 400-600 fert�z� szifiliszes beteg keresi fel int�zeteinket. M�g ma is
kb. negyedmilli� k�s�i szifiliszben szenved� ember �l haz�nkban. �k a k�t
vil�gh�bor� alatt, vagy az azt k�vet� fert�z�si hull�mban kapt�k meg a
betegs�get. K�r�kben a v�rbaj �letvesz�lyes sz�v�dm�nyeket okozhat. Sajnos, ma
is megism�tl�dhet az Ibsen N�r�j�ban oly szimpatikus Rank doktor esete, hiszen
�vente m�g mindig 55 ember jut az � sors�ra, vagy mondhatom �gy is, hogy
Nietsche sors�ra. Persze, azt sem szabad elfelejten�nk, hogy a penicillin a
v�rbajt minden szak�ban gy�gy�tja. A betegs�g ma sokkal kisebb vesz�ly, mint
volt 30 �vvel ezel�tt. Term�szetesen a k�s�i szifiliszben szenved�k sz�ma egyre
cs�kken.

Egy szikra fellobbantja a fut�t�zet

DR. KOV�CS L�SZL�:

A szifilisz terjed�se a beteg magatart�s�t�l f�gg. Egy szikra f�l tud
lobbantani egy fut�t�zet, egy szem�ly, aki fert�z� �llapotban van, �s kell�
id�ben nem ker�l orvoshoz, sz�les k�rben elterjesztheti a fert�z�seket. Dr.
K�rolyi Istv�n nyomon k�vetett ilyen fert�z�sterjed�st. 1600 volt azoknak az
eseteknek a sz�ma, amelyek egy fert�z� egy�nt�l indultak ki. Ezekr�l az
esetekr�l dr. Somogyi Tam�s f�orvos mondhat a legt�bbet. � a K�llai �va k�rh�z
I. sz�m� B�roszt�ly�nak vezet�je. Ez az oszt�ly egy�ttal "venere�s oszt�ly"
n�ven is szerepel. F� feladata �ppen a nemi betegek k�rh�zi ell�t�sa. Bizony,
ebben a k�rh�zban el�fordult olyan eset is, hogy eg�sz k�rtermek ker�lnek ki
egyetlen fert�z� szem�ly "p�ciensei" k�z�l. Sajnos, mi �ppen az ellenkez�j�t
tapasztaljuk annak, amit az egyik k�rdez� elmondott, nevezetesen, hogy a
fiatalok f�lnek a nemi betegs�gekt�l �s ez g�tl�lag hat szexu�lis
magatart�sukra. Vajon Somogyi Tam�s f�orvos mit tapasztal ezzel kapcsolatban?
DR. SOMOGYI TAM�S:
Magam is az ellenkez�j�t tapasztalom. Sajnos, nagyon gyakran teljesen k�tes
szexu�lis kapcsolatokba bocs�tkoznak emberek. A szabadoss�g, amely m�r sz�ba
ker�lt itt, egyre gyakoribb� v�lik. K�l�n�sen az�ta, mi�ta megjelentek a
fogamz�sg�tl� szerek. Ett�l az id�t�l kezdve a nemk�v�nt terhess�gt�l val�
f�lelem sem tartja m�r vissza az embereket a kicsapong� �letform�t�l. Ugyancsak
a szabadoss�got er�s�t� t�nyez�, hogy az emberek nagy r�sze k�l�n�sen b�zik a
penicillin gy�gyhat�s�ban. Itt term�szetesen megoszlik az ismeretek k�re.
K�ts�gtelen, hogy m�g ma is vannak haz�nkban emberek, akik nincsenek tiszt�ban
a penicillin hat�s�val. Mint r�gi hiedelem �l sz�mos egy�n tudat�ban azonban az
is, hogy a nemi betegs�gekkel szemben tehetetlenek vagyunk. K�t ir�nyban is
sz�les�ten�nk kell teh�t az emberek ismeretk�r�t. Egyr�szr�l n�veln�nk kell a
bizalmat a gy�gy�t�s hat�soss�ga ir�nt, m�sr�szr�l viszont az ellen a
magatart�s ellen kell fell�pn�nk, amelyet a gy�gyszer biztos hat�s�ra
alapozottan, az ezzel kapcsolatos szabadoss�g jelent.
H�GER �GNES:
Sok sz� esett itt a szabadoss�gr�l. �n koroszt�lyom k�r�ben ezzel szemben az
ellenkez�t tapasztalom. Mint m�r eml�tettem, ink�bb a f�lelem uralkodik, amely
rossz ir�nyban hat ki a szexu�lis magatart�sra. Ez bizony�ra nagym�rt�kben
g�tl� t�nyez� a betegs�g elterjed�s�t illet�en. A mai felvil�gosult id�kben
azonban, szerintem, m�s, tot�lisabb szempontok szerint, semmik�ppen sem hasznos
dolog.
DR. KOV�CS L�SZL�:
Nagyon helyes, hogy ezt mondja! B�rcsak �nnek lenne igaza! Ezzel szemben nek�nk
statisztikai sz�madataink vannak. �ppen Budapesten, a gonorrhoe�s fert�z�sek
36%-a 19 �ven aluli l�nyokn�l fordult el�. Ez a val�s�g. K�ts�gtelen t�ny az,
hogy az akceler�ci� mint biol�giai jelens�g l�tezik. Kor�bban �rnek ma a
fiatalok, de az is t�ny, hogy a fiataloknak egy r�sze "�l is" ezzel a biol�giai
kor�n �r�ssel. S�t, k�z�l�k nem kis sz�mban akadnak "vissza�l�k" is.
SZENES ILDIK�:
Mivel a k�ztudatban m�g ma is sz�gyenletes betegs�gk�nt szerepel a nemi
betegs�g, az a k�rd�sem, hogy milyen st�diumban jelentkeznek a betegek
�ltal�ban a bajukkal. Vajon kezdeti id�szakban, azonnal az orvoshoz
fordulnak-e, vagy csak akkor, ha m�r bonyolultabb folyamatt� v�lik a betegs�g?

A v�rbaj diagn�zisa

DR. KOV�CS L�SZL�:

K�zponti rendel�nkben a nemibeteg-ell�t�ssal pillanatnyilag dr. Fontos Gy�rgy
szakf�orvos foglalkozik. �ppen egy szifiliszes beteg vizsg�lat�t v�gzi, -
tudom, mert "belehallgattam" a laborat�riumba. Arra k�rem, hogy mik�zben a
vizsg�latot v�gzi, ismertesse �s demonstr�lja is, mik�ppen �ll�tja fel a v�rbaj
diagn�zis�t, avagy azt, milyen m�don gy�z�dik meg arr�l, hogy panaszos p�ciense
nemi beteg.
DR. FONTOS GY�RGY:
K�rem, mondja el r�szletesen, mi a panasza.
BETEG:
Kb. egy hete egy olyan pattan�sf�l�t fedeztem fel magamon. Egy bar�tomnak
mondtam, hogy a h�mvessz�m�n van ez a pattan�s, �s � mondta, hogy azonnal
forduljak orvoshoz, mert lehet, hogy nemi beteg vagyok.
F�ORVOS:
Miel�tt tov�bb besz�ln�nk a dologr�l, sz�veskedj�k a vizsg�l�asztalon
elhelyezkedni �s mutassa meg az elv�ltoz�st. - Ezt a pattan�sszer�s�get teh�t
egy h�ttel ezel�tt vette �szre?
BETEG:
Kb. egy hete.
F�ORVOS:
Tess�k mondani, ez f�j?
BETEG:
Egy�ltal�n nem f�j.
F�ORVOS:
Akkor mib�l vette �szre?
BETEG:
Mosakod�s k�zben figyeltem fel r�.
F�ORVOS:
Tett erre az elv�ltoz�sra valamit? Bekente valamivel? Borogatta, vagy esetleg
�bl�gette valamivel?
BETEG:
Nem csin�ltam vele semmit.
F�ORVOS:
Mit tapasztalt, felfedez�s ut�n n�tt-e ez az elv�ltoz�s?
BETEG:
Igen, n�tt egy kicsit.
F�ORVOS:
Lencse nagys�g� kis fek�lyk�t l�tok, amely itt helyezkedik el a h�mvessz�
makkj�nak felsz�n�n. �gy r�n�z�sre val�ban nagyon gyan�s elv�ltoz�s. Van �nnek
valamilyen "gyan�s" kapcsolata? Nemi kapcsolatra gondolok, term�szetesen. A
klinikai k�p alapj�n ugyanis nagyon gyan�s, m�gpedig v�rbajra. Hallott m�r
err�l a betegs�gr�l?
BETEG:
Nemigen hallottam err�l. Ilyesmi m�g �nvelem sohasem fordult el�.
F�ORVOS:
Mikor volt utolj�ra n�vel?
BETEG:
Van egy �lland� kapcsolatom, a menyasszonyom. Miel�tt a t�netet felfedeztem
volna, nem sokkal el�tte vele t�lt�ttem az �jszak�t. Ez kb. k�t h�ttel ezel�tt
lehetett.
F�ORVOS:
K�zben �n itt, ahogy a vizsg�latot v�gzem, kis csom�kat tapintok a
l�gy�khajlatban. Ezeket maga �szrevette?
BETEG:
Nem vettem �szre.
F�ORVOS:
Ha ezeket nyomogatom, f�j?
BETEG:
Egy�ltal�n nem f�j. K�zben eszembe jutott, hogy egy h�nappal, hat h�ttel
ezel�tt a bar�taimmal egy sz�let�snapi �nneps�gf�l�t rendezt�nk. Nyilv�nos
helyen zajlott le ez az �sszej�vetel. Besz�lgett�nk, iszogattunk.
F�ORVOS:
Sokat?
BETEG:
El�g sokat. Amikor v�ge lett a mulats�gnak, ki-ki hazafel� tartott. �n a
R�k�czi �tig villamossal j�ttem, onnan pedig gyalogosan haladtam a Baross utca
fel�. Amikor a R�k�czi t�r sark�hoz �rtem, egy l�ny lesz�l�tott. Azt k�rdezte
t�lem, hogy tudom-e, a k�rny�ken hol lehet t�ncolni? Azt nem tudom - feleltem
neki -, de egy f�ldecire megh�vom a legk�zelebbi nyitva lev� helyis�gbe. Ezut�n
le�lt�nk egy asztalhoz, �s � italt rendelt. �n egy deci cseresznyep�link�t
fogyasztottam, � pedig valami lik�rf�l�t ivott. Kb. f�l�ra eltelt�vel k�rte,
hogy k�s�rjem haza. Vele mentem egy k�zeli h�zhoz. Arra m�r nem eml�kszem, hogy
melyik utc�ba t�rt�nk be, csup�n arra, hogy egy nagy udvar v�g�be volt egy
szuter�n helyis�gf�le, ahova bement�nk. Ott k�z�s�lt�nk.
F�ORVOS:
Mit tud err�l a n�r�l? A nev�t bizony�ra megjegyezte.
BETEG:
Valami Mici vagy Pici! Azt hiszem, ilyen n�ven mutatkozott be. T�bbet nem tudok
r�la.
M�SORVEZET�:
Eln�z�st k�r�nk a k�zbesz�l�s�rt! Tekintettel az orvosetikai probl�m�kra,
k�rdezem a betegt�l, hogy hozz�j�rul-e ahhoz, hogy az �ltala elmondottakat a
R�di� hangszalagra r�gz�tse �s k�s�bb sug�rozza. Term�szetesen n�v n�lk�l.
BETEG:
Mivel �gy �rzem, hogy az esetemb�l k�vetkez� probl�m�k kezdenek komolyra
fordulni, azt hiszem, helyes lenne, ha m�sok is okuln�nak bel�le. Nincs
kifog�som ellene, hogy a R�di�ban leadj�k.
F�ORVOS:
Asszisztensn�nket, Iboly�t, arra k�rem, hogy sz�veskedj�k felvenni a beteg
adatait. Amikor ezzel k�szen van, kacsot k�sz�tsen el�. Ezzel a finom kis
eszk�zzel kiss� megd�rzs�l�m az elv�ltoz�st, hogy a minim�lis leped�ket, amely
ilyenkor kialakul, elt�vol�tsam. Ez nem f�j, ugye?
BETEG:
Egy�ltal�n nem f�j.
F�ORVOS:
A k�s�bbiekben sem lesz �rz�keny, hiszen �nmag�ban sem f�jdalmas elv�ltoz�s.
M�r jelentkezik az ingersav�. Ezt belekeverem egy t�rgylemezen a m�sik kezemben
lev� �lettani konyhas�oldat cseppj�be, �s ezt k�vet�en a fek�lyb�l nyert
v�lad�kot mikroszk�p alatt fogom megvizsg�lni. A beteget arra k�rem, hogy a
v�r�szob�ban sz�veskedj�k r�vid id�re helyet foglalni. Mihelyt k�sz az
eredm�ny, azonnal beh�viuk.
BETEG:
Doktor �r, tess�k mondani, nem nagyon s�lyos a betegs�gem? Egy�ltal�n
sz�m�thatok gy�gyul�sra?
F�ORVOS:
Meg kell v�rnom a vizsg�lat eredm�ny�t, azut�n mondhatok teljes v�laszt, de
annyit m�ris k�z�lhetek, hogy szerencs�re el�g korai �llapotban jelentkezett,
ha megfelel�en j�r a kezel�sekre, biztosan meg fog gy�gyulni.
K�zben elv�gzem a mikroszk�pos vizsg�latot. Sok csavarulattal rendelkez�,
dug�h�z� alak� k�pleteket l�tok a mikroszk�p lencs�je alatt. A jellegzetesen
mozg�, tovahalad� �s megt�r� mozg�st v�gz� Treponema Pallidum k�rokoz�t, a
v�rbaj k�rokoz�j�t megtal�ltuk. Ibolya, k�rem, sz�veskedj�k be�rni a beteg
lapj�ra, hogy a spirocheta-vizsg�lat eredm�nye pozit�v.
A diagn�zis most m�r biztos. Kb. egy h�nappal ezel�tt �n elszenvedett egy
szitiliszes fert�z�st. A k�rokoz�t a kis fek�ly v�lad�k�b�l ki tudtuk mutatni.
Most az a k�vetkez� teend�, hogy az asszisztensn�m �tk�s�ri �nt a
nemibeteg-gondoz�n�h�z, akinek r�szletesen el kell mondania a t�rt�nteket.
Ezut�n pedig k�rh�zba kell befek�dnie.
BETEG:
K�telez� a k�rh�zba-fekv�s?
F�ORVOS:
Ez el��r�s, hiszen a nemi betegs�get is fert�z� betegs�gnek tekintj�k, �gy,
mint b�rmilyen m�s fert�z� betegs�get. Ez egy�bk�nt saj�t �rdeke is, hiszen
bizony�ra meg akar gy�gyulni. Sajnos, az szinte biztos, hogy a menyasszony�t is
megfert�zte. �t is meg kell vizsg�lnunk. A leghelyesebb az lenne, ha �n
besz�lne vele, hogy j�jj�n be hozz�nk. Alkalmi n�ismer�s�t pedig szint�n
seg�tsen felkutatni. Ki tudja, hogy az�ta h�ny embert fert�z�tt meg!
Egy�bk�nt a diagn�zishoz magyar�zatul hozz�teszem, hogy a t�netek rejtve is
maradhatnak. Ez a bizonyos els�dleges (primer) fek�ly, amelyet mi els�dleges
fert�z�snek (primer infekci�nak) nevezz�k, el�fordulhat m�lyebb ter�leteken is.
N�k eset�ben p�ld�ul megjelenhet a h�velybemenetn�l vagy mag�ban a h�velyben
is. S�t, olyan eset�nk is el�fordult m�r, amikor a m�hnyakon keletkezett a
fek�ly. A n�k eset�ben ilyenkor majdhogy semmif�le panasszal sem j�r. N�lunk
els�sorban a f�rfibetegek jelentkeznek panasszal, a f�rfiak kik�rdez�se ut�n
term�szetesen a n�betegeket is vizsg�latra h�vjuk be, �s ilyenkor ker�lnek
napvil�gra rendszerint az elv�ltoz�sok is. Szifilisz eset�ben a fert�z�s
megszerz�se ut�n, m�r a k�vetkez� pillanatban tov�bbadhat�. Az els�dleges t�net
csak kb. 3 h�t m�lva jelentkezik a fert�z�s ut�n. A v�rvizsg�lat alapj�n pedig
csak 5-6 h�t m�lva tudjuk kimutatni a szifiliszes fert�z�st. Ez�rt a beteg
�sszes nemi partner�t, kapcsolat�t fel kell der�ten�nk, a betegs�g lappang�si
ideje alatt is.
DR. KOV�CS L�SZL�:
Ezeket a partnereket meg kell vizsg�lnunk, s�t kezeln�nk is kell. De azt
hiszem, nem lenne teljes a k�p, ha meg nem mondjuk, hogy a kezdeti szifilisznek
n�k�n is vannak t�netei. Egyik eset�nkben a beteg mellbimb�-seb�b�l mutattuk ki
a k�rokoz�t. De a n�i nemiszerv k�ls�, l�that� r�szein is el�fordulhatnak a
fek�lyek. T�rv�nyeink szerint, aki tudat�ban van annak, hogy beteg, �s ennek
ellen�re m�st megfert�z, az b�ntethet�, m�gpedig s�lyos testi s�rt�s miatt.
Nagyon fontosak a betegs�g felkutat�s�t c�lz� sz�r�vizsg�latok.

A gondoz�i h�l�zat

DR. KOV�CS L�SZL�:

Az eddigiek alapj�n nyilv�nval�, hogy a szifilisz gy�gy�that�. Ennek azonban a
felt�tele, hogy a beteg id�ben jelentkezzen a nemibeteg-gondoz� int�zetben �s a
gy�gy�t�sban akt�van k�zrem�k�d� betegek eset�ben. Igen fontos azonban a
fert�z�si l�nc teljes felder�t�se, mert egyetlen fert�z� �llapotban lev� beteg
is �jabb l�ncolatot ind�that el. A diagn�zis fel�ll�t�sa �s a beteg
gy�gykezel�se mellett �ppen ez�rt rendk�v�l fontos szerepet t�ltenek be a
gondoz�i h�l�zatban dolgoz� gondoz�n�k. �k a szervekkel, int�zm�nyekkel
egy�ttm�k�dve, seg�ts�g�ket ig�nyelve, felkutatj�k mindazokat a szem�lyeket,
akik a fert�z�si l�ncban vesz�lyeztetettek. Ennek a tev�kenys�gnek
eredm�nyek�ppen lehet a fert�z� g�cokat felsz�molni.
M�SORVEZET�:
A gondoz�i h�l�zatb�l Simon Imr�n�, vezet� gondoz�n� �s Legeza �d�nn�, vezet�
v�d�n�, vettek r�szt a r�di�m�sor felv�tel�n. Rendk�v�l mozgalmas munk�jukr�l,
eml�kezetes �lm�nyeikr�l k�rdezt�k �ket a r�di�hallgat�k k�pvisel�i. Legeza
�d�nn� mondta el a k�vetkez� esetet.
LEGEZA �D�NN�:
P�r �vvel ezel�tt egy sz�les k�r� szifiliszes fert�z�st der�tett�nk fel.
Klinik�nk egyik k�rterme olyan f�rfibetegekkel volt tele, akik egym�sr�l
tudj�k, hogy azonos szem�lyt�l kapt�k meg a fert�z�st. Hetekig nem voltak
hajland�k megnevezni az illet�t. Egyik napon bementem a k�rterembe, �s k�z�ltem
a betegekkel, hogy �k is tudj�k, mi is tudjuk, hogy valamennyien azonos szem�ly
miatt vannak itt. Legal�bb a t�bbi ember �rdek�ben seg�ts�k el�, hogy v�get
vess�nk a tov�bbi fert�z�snek. Nevezz�k meg az illet�t. Ekkor megneveztek egy
k�zeli kisv�rosban �l� 16 �ves le�nyt. Amikor a l�nyt megtal�ltuk �s
kik�rdezt�k, egyetlen, vele nemi kapcsolatban �ll� f�rfi nev�t sem tudta
megmondani. Azt azonban megmondta, hogy t�bben voltak. Az eset kapcs�n t�bbsz�z
szifilisszel fert�z�tt szem�lyt kutattunk fel.
DR. KOV�CS L�SZL�:
T�rj�nk vissza a diagnosztiz�lt esethez. A fiatalember k�rh�zba ker�l, a
gondoz�i h�l�zat pedig felder�ti a t�nyleges kapcsolatokat. Teljesen biztos,
hogy ez a fiatalember meg fog gy�gyulni. A penicillin a szifilisz elleni
v�dekez�s nagyszer� gy�gyszere. A k�rokoz� rezisztenci�j�t vele szemben
mindezideig nem tapasztaltuk. A beteg szervezete teljesen megtisztul a
betegs�gt�l, egy ideig m�g ellen�rizni fogjuk, de garant�lhatom, hogy semmilyen
ut�k�vetkezm�nye nem lesz a fert�z�snek. Sajnos, nem minden beteg keresi fel
azonban az orvost. Az is el�fordul, hogy az illet� nem is tud a betegs�g�r�l.

A kezeletlen v�rbaj lefoly�sa

Az els�dleges fek�lyt k�vet�en a fert�z�st�l sz�m�tott k�t h�nap ut�n, m�r az

eg�sz szervezetre kiterjed� t�netek, ki�t�sek, halv�nyabb piros foltok, jobban
�szrevehet� csom�csk�k jelennek meg a b�r�n. Ezt sz�mtalan egy�b t�net is
k�s�rheti. P�ld�ul rekedts�g. A hangsz�lakon is ki�t�s van, de az illet� torka
nem f�j, mert a szifiliszes jelens�gek nem f�jdalmasak. Fejf�j�s, enyhe
h�emelked�s jelentkezik t�netk�nt. Egyidej�leg a beteg haja apr� foltokban
ritkulhat, de ez nem azonos t�pus� az id�s�d� f�rfiak �n. �ltal�nos seborrhoe�s
hajhull�s�val, hanem az eg�sz fejtet�re szanasz�t kiterjed�, kisfoltos
hajhull�s. Nem t�rv�ny, hogy mindezek a t�netek egyszerre jelentkezzenek. De
ezek m�r a m�sodlagos szifilisz t�netei. A t�netek azt is bizony�tj�k, hogy a
szifilisz nem helyi megbeteged�s. A v�rbajos embernek a fert�z�s pillanat�t�l
az eg�sz szervezete beteg. A k�rokoz�k az eg�sz szervezetet el�rasztj�k. A
m�sodlagos szakban a legfert�z�bb a beteg. Minden v�lad�ka fert�z�st id�zhet
el�. �rthet� m�don a csal�dj�ban, k�rnyezet�ben, nem szexu�lis �ton is
l�trej�het ilyenkor fert�z�s. A szervezet ellenanyagtermel�st ind�t a k�rokoz�,
a Spirocheta Pallidum ellen, t�megesen puszt�tva el �ket. A szervezeti akci�
k�vetkezt�ben a szifiliszes beteg minden kezel�s n�lk�l is t�netmentess�
v�lhat. Ez a betegs�g lappang� st�diuma. Ebben a szakaszban a beteg
t�netmentes, de fert�z�k�pes A fert�z�st�l sz�m�tott �t �vig �ltal�ban
fert�z�k�pesnek tekintj�k a beteget, ha nem kezelt�k. A saj�t
ellenanyag-termel�s nem elegend� ahhoz, hogy teljesen kiirtsa a szervezetb�l a
v�rbaj k�rokoz�j�t. A k�rokoz� a beteg test�ben valahol megb�jik, �s azt a
szervet, ahol megtelepedett, lassan t�nkreteszi. Nagyon fontos szerveket,
els�sorban az idegrendszert �s az �rrendszert t�madja meg �s k�ros�tja. A helyi
roncsol�sok k�vetkezm�nye id�zi el� a k�s�i szifiliszt. A betegek t�bbs�ge meg
sem �ri azt a kort, hogy a k�s�i k�rosod�sokba haljon bele; valamilyen m�s
betegs�g (r�k, sz�vbaj stb.) v�gez vele.

Harmadlagos szifilisz

Mint m�r eml�tett�k, vannak olyan esetek, amikor valakinek fogalma sincs arr�l,
hogy � beteg. Csak egy esetleges v�rvizsg�lat der�ti ki fert�z�tts�g�t. A
v�rvizsg�latr�l a k�zv�lem�ny csak annyit tud, hogy a Wassermann-reakci� r�v�n
mutatj�k ki a pozitivit�st a v�rb�l. Ma m�r azonban sz�mtalan m�s
vizsg�l�m�dszer is �ll a szakemberek rendelkez�s�re.
Fontos k�rd�s az is, hogy vajon �r�k�lhet�-e a szifilisz? A betegs�g, sajnos,
�r�k�lhet�. A bibliai mond�s, mely szerint "a sz�l�k v�tk�nek b�ntet�se
heted�ziglen �r�kl�dik", ak�r a szifiliszre is vonatkozhatott. Ha heted�ziglen
nem is, de vannak adataink arra, hogy harmad�ziglen igen, mert a nagysz�l�
szifilisz�nek k�vetkezm�nyeit az unoka is viselte. A fert�z�s ugyanis az anya
szervezet�b�l ker�l �t a magzatra a terhess�g kb. 4. h�napj�ban. Int�zet�nkben
a gyermekek ell�t�s�ra dr. Vecsey �va specializ�lta mag�t. � ad most tov�bbi
felvil�gos�t�sokat.
DR. VECSEY �VA:
A gyermekek nemcsak a m�hen bel�l fert�z�dhetnek, hanem a csal�dban is
megkaphatj�k a szifiliszt. Ma, a j�l megszervezett terhesgondoz�s k�vetkezt�ben
az, hogy a terhes any�t�l kapja meg a gyermek a v�rbajt, rendk�v�l ritk�n,
szinte alig fordul el�. A terhess�g els� h�rom h�napj�ban minden terhes mama
k�nyvecsk�j�ben a v�rvizsg�lati eredm�ny is szerepel. Ha ugyanis a terhes n�
fert�z�se nagy m�rt�k�, a magzat 3-4 h�napos kor�ban elhal, �s abortusz
k�vetkezik be. Ha k�s�bb �s kisebb sz�m� k�rokoz� id�zi el� a fert�z�st, a
sz�letend� gyereknek enyh�bb lueszes t�netei vannak. A gyermek a sz�l�s k�zben
is fert�z�dhet, �s olyan m�don is, hogy az apa viszi haza a csal�dba a
szifiliszt �s az anyai szervezetb�l, a szoptat�s r�v�n jut a k�rokoz� a
csecsem� szervezet�be. - Term�szetesen a gyermekkori fert�z�seket is sikeresen
gy�gy�tjuk penicillinnel. Szab�lynak tekinthetj�k, hogy ha a csal�db�l valakit
v�rbajjal vagy gonorrhoe�val kezel�nk, akkor nagyon tapintatosan csal�dsz�r�st
is v�gz�nk. Sz�ks�g eset�n a gyermekeket kezel�sben r�szes�tj�k. De azt is
hozz� kell tennem, hogy kezelt szifiliszes anya eg�szs�ges gyermeket fog
sz�lni.
DR. KIR�LY K�LM�N:
A nemi betegs�gek elleni k�zdelemnek haz�nkban kialakult taktik�ja van. Ez
azonban nem el�g a h�bor� megnyer�s�hez. Ehhez strat�gi�ra van sz�ks�g. A
strat�gia alkalmaz�s�hoz t�l kell pillantanunk haz�nk hat�rain, hiszen m�s
nemzeteknek is meg vannak a saj�ts�gos tapasztalataik. �n a szifilisz elleni
immunit�s kutat�sa r�v�n ker�ltem kapcsolatba a WHO venereol�giai
szaktest�let�vel. Ezt k�vet�en a betegs�gek terjed�s�vel kapcsolatos munk�kba
is bekapcsol�dtam. K�t �vig Genfben vezettem az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet
venere�s oszt�ly�t. Ilyen min�s�gemben a legk�l�nb�z�bb orsz�gok
eg�szs�gkult�r�j�t l�thattam, megismertem szok�saikat, �s tanulm�nyoztam azt,
hogy a k�l�nb�z� orsz�gok milyen m�dszerekkel k�zdenek a nemi betegs�gek ellen.

A nemi betegs�gek m�s orsz�gokban

A nemi betegs�gek elterjedts�ge a vil�g k�l�nb�z� orsz�gaiban rendk�v�l tarka

k�pet mutat. A nemi betegek sz�m�nak alakul�sa egy-egy orsz�gban fontos
t�rsadalmi, szociol�giai jelens�g. A k�t klasszikus �rtelembe vett nemi
betegs�g, a szifilisz �s a gonorrhoea gy�gy�t�s�nak felt�teleit a tudom�ny m�r
megteremtette, teh�t nem kellene jelen lenni�k a t�rsadalomban. A hat�sos
gy�gyszerek, a kiv�l� diagnosztikai elj�r�sok ellen�re, m�gis l�teznek. Azokban
az orsz�gokban van a legt�bb nemi beteg, ahol a legmagasabb vagy pedig a
legalacsonyabb az �letsz�nvonal; term�szetesen m�s �s m�s az el�fordul�si
form�juk. Az �szak-amerikai Egyes�lt �llamokban a hivatalos statisztika szerint
1973-ban kb. 800 ezer gonorrhoe�s beteget jelentettek. Ezt a sz�mot a szak�rt�k
h�romszoros�ra becs�lik, �ll�t�suk szerint kb. 2 �s f�l milli� az ilyen
megbeteged�s az USA-ban �vente. Ez �ri�si sz�m! A v�rbaj az ilyen fejlett
orsz�gokban els�sorban a v�rosi lakoss�g betegs�ge. Vannak viszont fejl�d�
orsz�gok K�z�p-Afrik�ban, amelyekben a falusi lakoss�g betegedett meg
gonorrhoe�ban, olyan m�rt�kben, hogy ez m�r n�pesed�si probl�m�t is jelent. A
WHO-t�l k�rtek seg�ts�get ezek az orsz�gok, tudniillik, n�k, f�rfiak kr�nikus
gonorrhoe�val �let�k derek�n nemz�-, illetve fogamz�k�ptelenn� v�lnak, �gy a
lakoss�g sz�mar�nya csak csek�ly m�rt�kben n�vekszik, teh�t a t�rsadalom
el�reged�s�nek vesz�lye fenyeget.
A nemi betegs�gekkel szoros �sszef�gg�sben van a prostit�ci� �s a promiszkuit�s
probl�m�ja. Ausztr�li�ban, p�ld�ul Sidney-ben, abban a kik�t�i vil�gv�rosban
tapasztaltam, ahol tenger�szek, katon�k sz�zai fordulnak meg, hogy szinte
term�szetes az illeg�lis prostit�ci�. A betegek jelent�s r�sz�t prostitu�ltak,
illetve partnereik k�pezik. M�sr�szt, azokban az �llamokban, ahol nem kapnak
megfelel� erk�lcsi c�lkit�z�seket, etikus nevel�st a fiatalok, tapasztalatok
n�lk�l, alkalmi partnerekkel kezdik el a nemi �letet, �s felel�tlen szexu�lis
kapcsolatokba keverednek, ami t�meges megbeteged�sekhez vezet. Valamikor a
gonorrhoea a huszon�t-harminc �vesek betegs�ge volt, ma pedig sajnos a
tizen�vesek t�meges betegs�ge. Az Egyes�lt Nemzetek Szervezete 1949-ben
hat�rozatot fogadott el a prostit�ci� megtilt�s�r�l. Sajnos, az illeg�lis
prostit�ci� azokban az orsz�gokban is l�tezik, amelyek k�pvisel�i al��rt�k ezt
az egyezm�nyt.
A nemi betegs�gek terjed�s�ben jelent�s az is, hogy Eur�p�ban p�ld�ul
turistak�nt 150 milli� ember kerekedik �tnak, az idegen orsz�gban elt�lt�tt
szabads�gok �jabb alkalmat adnak mind a fert�z�sre, mind pedig annak tov�bbi
terjeszt�s�re. Hasonl�k�ppen kedvez a fert�z�snek a vend�gmunk�sok �letform�ja.
Ezek a csal�djukt�l elszak�tott emberek k�nnyen a prostit�ci� �ldozataiv�
v�lnak. Az utols� WHO �rtekezleten 15 milli� vend�gmunk�sr�l kaptunk
t�j�koztat�t, az Eur�pai K�z�s Piac orsz�gaib�l. A vend�gmunk�sok mozg�sa �s a
turizmus olyan t�nyez�k, amelyek r�szben szint�n magyar�zatot adnak a nemi
betegek sz�m�nak emelked�s�re.
M�SORVEZET�:
Az Orsz�gos B�r- �s Nemik�rtani Int�zet Bakteriol�giai Diagnosztikai Oszt�lya
volt a r�di�felv�tel k�vetkez� helysz�ne. Dr. Farag� Ferenc tudom�nyos
munkat�rs v�llalta itt kalauzol�sunkat.
DR. FARAG� FERENC:
Oszt�lyunk v�gzi a gonorrhoe�s betegek vizsg�lat�t, de a k�l�nb�z� b�rbetegek
bakteriol�giai vizsg�lat�t is. A gonorrhoe�t illet�en feladatunk az, hogy a
k�rokoz�t kimutassuk �s diagnosztiz�ljuk a betegs�get. Emellett tudom�nyos
kutat�sokat is folytatunk, �j kezel�si elj�r�sokkal k�s�rletez�nk, �s ha ezek
bev�lnak, sz�les k�r� elterjeszt�s�kre tesz�nk javaslatot. Sajnos, a gonorrhoea
nem minden esetben v�lt ki szubjekt�v t�neteket. Az is el�fordul, hogy m�g
mikroszk�pos vizsg�lattal sem tudjuk kimutatni a k�rokoz�t. Ilyen esetekben a
bakt�rium kiteny�szt�s�t k�s�relj�k meg, hogy eld�nthess�k a diagn�zist.
Klinikai rendel�s�nk�n pillanatnyilag is betegvizsg�latokat v�geznek. Hogyan is
ker�lnek ide a betegek? Err�l besz�ljenek �k maguk.
ELS� BETEG:
Egy este a G�l Baba �tteremben vacsor�ztam. Velem szemben le�lt egy nagyon
csinos n�, aki szint�n vacsor�zott. Illemtud�an k�sz�ntem, �s � visszak�sz�nt.
Amikor megvacsor�ztunk, megk�rdeztem, hogy mivel t�lti az est�j�t. Azt
v�laszolta, hogy moziba szeretne menni. Felaj�nlottam, menj�nk egy�tt moziba.
El is ment�nk, ezut�n aj�nlatot tettem neki, hogy j�jj�n fel a lak�somra. �n
IBUSZ szob�ban laktam akkor, ahova vend�gem velem j�tt. A nemi k�z�s�l�s ut�n
Mari, mert �gy h�vt�k, elment �s az�ta sem l�ttam. Annyit tudok r�la, hogy egy
gyereke van, de hogy hol dolgozik, azt m�r nem tudom. Sajnos, nem gondoltam
arra, hogy betegs�get is szerezhetek, ugyanis amikor a lak�sunkra �rt�nk, a
h�lgy r�gt�n a f�rd�szob�ba ment, hogy � megmosakszik. Ebb�l arra
k�vetkeztettem, hogy ped�ns, tiszta n�, eszembe se jutott, hogy beteg lehet.

Fel lehet-e ismerni r�n�z�sre, hogy valaki nemi beteg-e?

DR. KOV�CS L�SZL�:

Amikor ismeretterjeszt� el�ad�sokat tartok, csaknem mindig megk�rdezik t�lem a
hallgat�k, mir�l lehet felismerni, hogy valaki nemi beteg? Erre azt szoktam
v�laszolni, hogy az orvos, a vizsg�lat sor�n term�szetesen felismeri. De
b�rmelyik laikus is felismerheti, hogy ki lehet nemi beteg: m�gpedig a
viselked�s�r�l! Az a n�, akit n�h�ny perces tal�lkoz�s ut�n moziba lehet vinni,
ezut�n pedig felmegy egy ismeretlen f�rfi lak�s�ra, az nem az�rt teszi ezt,
mert a partnerb�l �rad� k�l�nleges var�zser� hatott r�. Az ilyen n� ezt
csin�lta (m�s partnerrel) tegnap, tegnapel�tt, s�t az is lehet, hogy aznap m�r
t�bbsz�r is. Aki ilyen k�nnyen ismerkedik, ilyen k�nnyen teremt kapcsolatot,
ann�l felt�telezhet�, hogy nagysz�m� ismer�se k�z�l valaki beteg volt. Ha pedig
el akarom ker�lni a nemi betegs�get, mindent el kell k�vetni, hogy ne �n legyek
a l�ncolatban a k�vetkez� �ldozat. Mindenesetre a v�dekez�s szempontj�b�l meg
kell jegyeznem, hogy a nemi aktus ut�n mindenk�ppen mosakodjon meg az illet�.
Persze, az lenne az ide�lis, hogy a fiatalok min�l el�bb tal�lj�k meg a
hozz�juk ill� t�rsat, a h�zass�g term�szetes k�tel�ke meg�vja az embereket a
nemi betegs�gekt�l.
M�SODIK BETEG:
�tteremben vacsor�zva, megismerkedtem egy l�nnyal. K�s�bb felh�vtam telefonon
az egyik bar�tomat, aki felaj�nlotta, hogy n�luk t�lthetj�k az �jszak�t. �lt�nk
az alkalommal. K�t nap m�lva nemi kapcsolatom volt a menyasszonyommal is. Ezt
k�vet�en m�r �reztem, hogy beteg vagyok. Elmondtam neki, hogy mi t�rt�nt �s
hogy milyen t�neteim vannak, majd vele egy�tt ment�nk el vizsg�latra.
Meg�llap�tott�k, hogy mindketten betegek vagyunk. Az �ltalam ismeretlen n�r�l
az�ta sem tudok semmit. 20 �ves vagyok, foglalkoz�som g�pkocsivezet�.
DR. FARAG� FERENC:
�lland� vita van a f�rfiak �s n�k k�z�tt arr�l, hogy ki szerezte a fert�z�st. A
f�rfiak �ltal�ban el�t�lik azt a n�t, akit�l a betegs�get szerezt�k. Gyakran
meg is fenyegetik. A n�k gonorrhoe�s betegs�g�nek mintegy 60-90%-a
t�netmentesen zajlik le. De a f�rfiakn�l sincsenek minden esetben t�netek.
10-15%-ban t�netmentesen vagy nagyon enyhe t�netekkel zajlik le a fert�z�s.
Mint m�r eml�tett�k, azokban a kritikus esetekben, amelyek t�netmentesek vagy
t�netszeg�nyek, bakt�riumteny�szt�st v�gz�nk a betegs�g meg�llap�t�s�ra.
A gonorrhoe�nak is megvannak a term�szetes sz�v�dm�nyei, az esetek 1-3%-�ban.
Ilyen sz�v�dm�ny pl. az �z�leti gyullad�s, a heregyullad�s, a torokgyullad�s
stb. M�g a szem megbeteged�s�t eml�thetem meg. R�gebben gyakori volt a sz�l�s
sor�n bek�vetkez� fert�z�s okozta szembetegs�g, amely vaks�ghoz is vezetett. Ez
ma m�r nagyon ritk�n fordul el�.
DR. KOV�CS L�SZL�:
A nemi betegs�gekkel kapcsolatban is az emberi tudat form�lhat�s�g�ra kell
r�mutatnunk. A fajfenntart�si �szt�n is humaniz�l�dik az ember �let�ben: ez a
t�rskeres�s. Az ember t�rsat keres �s tal�l mag�nak, �s kitart mellette �lete
sor�n, j�ban �s rosszban, otthont alap�t vele, gyermekei lesznek. Tartalmas
kapcsolatokra kell teh�t t�rekedni, ez pedig az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben
csak a h�zass�gban �rhet� el.

SZOMSZ�DS�GBAN A GY�GYPEDAG�GI�VAL

Kedves Olvas�! Ebben a fejezetben olyan emberekr�l fog olvasni, akiknek a

l�t�suk, hall�suk, vagy a mozg�suk k�rosodott, a besz�d�k hib�s vagy a
magatart�suk zavart. A testi fogyat�kosok k�z�l sokan k�pesek lenn�nek �s
szeretn�nek beilleszkedni a t�rsadalomba, a k�z�ss�gbe. Megk�rdezt�k t�l�k,
milyenek vel�k �ltal�ban az emberek.
G. J.:
Szerintem az emberek k�zt j�k is, rosszak is vannak, de a legt�bben k�z�mb�sek,
olyan k�zepesek. A rosszak t�bben vannak, mint a j�k. Nekem az a tervem, hogy
�gyv�d leszek. Ehhez el kell v�geznem a jogi egyetemet, de van t�relmem a
tanul�shoz. Sajnos, nagyon nehezen j�rok. Mindk�t l�bam b�na, de az egyik
�llapota m�r javul�ban van. Nagyon fiatalon lepett meg a betegs�g. Azt hiszem,
sohasem fogom teljesen elfogadni, hogy ilyen nyomor�kk�nt �ljek embert�rsaim
k�z�tt. Mindig �reznem kell a betegs�gem k�vetkezt�ben h�tr�nyos helyzetemet.
De azt hiszem, hogy �ppen emiatt, saj�t szenved�sem �ltal k�pes leszek felfogni
�s �t�rezni mindenf�le szenved�st. Kicsit arra is v�gy�dom, hogy mint �gyv�d,
hallgathassam m�sok panaszait; azok�t, akiknek tal�n m�g s�lyosabb a
probl�m�juk, mint az eny�m. De azt nagyon szeretn�m, ha minden ember
j�indulat�, j�lelk� lenne.
A k�vetkez� v�laszad� egy tin�dzser kor� le�ny. Egyik kez�b�l csup�n n�h�ny
centim�teres csonk van, a m�sik fels� v�gtagja pedig k�ny�khajlatn�l v�get �r,
teh�t ezen az oldalon csup�n felkarja van. Valamennyien l�tj�k a jelenlev�k,
�gy a besz�l� fiatal l�ny testi �llapot�t is. � amikor testi hib�j�r�l besz�l,
m�gis �gy fogalmaz:
"Az egyik kezemb�l hi�nyzik egy kicsi, a m�sik eg�szen j� �llapotban van." Majd
elmondja, hogy � az emberekt�l eddigi �lete sor�n csak j�t kapott. Mindenkit�l
b�ztat�st nyert, �s ahol csak tudtak, seg�tettek neki. Mivel ilyen j�k az
emberek, nem �rzi h�tr�nyos helyzetben mag�t. K�ros �llapota velesz�letett
rendelleness�g, amelyet val�sz�n�leg az id�zett el�, hogy �desanyja, amikor
terhes volt vele, k�lf�ldi nyugtat�t szedett. Saj�t legfontosabb feladat�nak a
tanul�st tartja. Az iskol�ban ki�lheti mozg�sig�ny�t. Patron�l�i egy m�k�zf�l�t
szerkesztettek sz�m�ra, amelyet, ha felcsatol, ping-pongozni is tud vele.
Nagyon szeret torn�zni �s mozogni. Kez�nek csonkjaival kimondottan sz�pen �r �s
rajzol. A mozg�ss�r�ltek nemzetk�zi verseny�n ping-pongban helyez�st �rt el �s
az iskolai tan�vz�r� alkalm�b�l torn�szbemutat�kon is szerepelt. Csak �gy tud
tov�bbtanulni, ha int�zetben maradhat, mert sz�lei Szeged k�rny�k�n laknak.
Az az igazs�g, hogy a sz�lei is jobban szeretn�k, ha Budapesten maradna
int�zetben. J�l tudja, hogy idegenkednek att�l, hogy hazak�lt�zz�n a csal�di
h�zba. Mindezek ellen�re j�nak, kedvesnek tartja az embereket.
A szeml�l�nek egy kicsit az r�la a benyom�sa, hogy ez a fiatal l�ny
val�sz�n�leg az �br�ndjaiban �l �s olyannyira szeretn� elhitetni a k�lvil�ggal
is, de �nmag�val is, hogy � egyenl� a t�bbiekkel, hogy emiatt m�r csorb�t
szenvedett realit�s�rz�ke.
Mosolyg�s fiatalember k�vetkezik. El�sz�r m�sfel� n�z, mint ahol a mikrofon
�ll, azt�n t�st�nt a k�rdez� hangj�nak ir�ny�ba fordul. Kisgyermekk�nt m�sz
csap�dott a szem�be. Eml�kszik a k�rnyezetre, el tudja k�pzelni a k�r�l�tte
lev� t�rgyakat, embereket, f�vet, f�kat, vir�gokat. Azt is elk�pzeli, milyen
lehet a k�k �g vagy a sz�rk�s, h�mp�lyg� foly�. De f�lszeg, tapogat�dzva j�r �s
egy kiss� bizalmatlan. Amikor az otthon�ra terel�dik a sz�, a hangja
�szrevehet�en der�ltt� v�lik. �desanyj�r�l, �desapj�r�l, eg�szs�ges testv�r�r�l
sz�vesen besz�l. Nagyon j� embereknek tartja �ket. Legsz�vesebben azokra a
napokra eml�kszik vissza, amelyeket otthon t�lt�tt. Volt iskolat�rsair�l
azonban m�r nincs ilyen j� v�lem�nye. Amikor megl�togatj�k, �rzi, hogy
sajn�lj�k �t. Gy�l�li, ha sajn�latra m�lt�nak tartj�k. Az emberek pedig nagyon
szeretik sajn�lni t�rsaikat. Feln�tt m�g sohasem �t�tte meg. Azt a bar�tj�t
tartja a legt�bbre, akivel egyszer m�r birk�ztak is. Az �t egyenl�nek
tekintette, pedig nem is � gy�z�tt. A tan�rok k�zt is el�fordult olyan, akit
nem szeretett. K�l�n�sen azokat az embereket nem szereti, akiknek valamilyen
k�ze van a sikertelens�g�hez. P�ld�ul, ha j�sz�nd�kkal igyekezett az iskol�ban
felelni �s minden er�fesz�t�se ellen�re sem siker�lt, els�sorban nem �nmag�ra
haragudott, hanem hetekig gy�l�lte a tan�rt. K�s�bb meg�rtette, hogy a tanul�s
saj�t �rdeke. Els�sorban a modern zen�t szereti. Megtanult j�tszani
tang�harmonik�n. Akkor szeret legjobban muzsik�lni, ha j�t�k�val m�sokat is
sz�rakoztathat.
Csillog� fekete szem� fiatalemberen, ha �l, senki sem veszi �szre, hogy testi
fogyat�kos. Amikor azonban besz�lni kezd, m�r m�sodik mondat�b�l kider�l, hogy
eg�sz �let�ben mozg�sk�ptelen lesz. J�r�g�pet kapott, de sajnos, betegs�ge
egyre nehezebb� �s nehezebb� teszi sz�m�ra a mozg�st. Elhat�rozta, hogy
elektrom�szer�sz lesz. Ez a szakma nagyon j�l j�vedelmez �s sz�m�ra az�rt is
megfelel�, mert nem k�v�n k�l�n�sebb mozg�st, sem pedig nagyobb er�kifejt�st.
�desapja kapcsolatban �ll a szervizzel, ahol sz�m�ra lehet�s�get teremtettek a
szakma elsaj�t�t�s�ra. Nagyon szigor�ak hozz� a mesterek. �gy �rzi, hogy neki
t�bbet kell tudnia, nemcsak az elm�letb�l, de a legfinomabb technikai gyakorlat
sor�n is, mint a t�bbieknek. Azokat a mestereket szereti a legjobban, akik vele
szemben k�l�n�sen ig�nyesek. Saj�t mag�val szemben is roppant ig�nyes. T�bb
vil�gvev� r�di�k�sz�l�ket is �p�tett m�r saj�t elk�pzel�sei szerint. Az emberek
t�bbs�g�t j�indulat�nak tartja.
A testi fogyat�kosok k�pvisel�inek megsz�lal�sa ut�n �ltek mikrofonhoz Illy�s
Gyul�n�, a B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskola f�igazgat�ja �s
munkat�rsai, dr. G�llesz Viktor, a k�rtani tansz�k vezet�je, dr. M�hes J�zsef,
tansz�kvezet� f�iskolai tan�r, dr. Buday J�zsefn�, adjunktus, Vincz�n� B�r�
Etelka, a Besz�djav�t� Int�zet igazgat�ja. Az els� k�rd�s: Hogyan �rtelmezik a
szakemberek az orvostudom�nnyal val� szomsz�ds�got?
ILLY�S GYUL�N�:
Az orvostudom�ny val�ban szomsz�ds�gban - s�t k�zeli szomsz�ds�gban - van a
gy�gypedag�gi�val. A m�sik oldalon a mi tudom�nyunk a pszichol�gi�val
szomsz�dos. Maga a gy�gypedag�gia, mint ahogyan a neve is mutatja, pedag�gia.
Saj�tos nevel�si �s oktat�si elj�r�sokkal dolgoz� pedag�gia, kiterjedtebb,
�tfog�bb, elm�ly�ltebb, bonyolultabb, v�ltozatosabb probl�m�kkal foglalkoz�
pedag�gia: speci�lis pedag�gia. Kikkel foglalkozik e tudom�ny? Olyan
gyermekekkel, fiatalokkal - �s adott esetben feln�ttekkel -, akik valamilyen
s�r�l�st szenvedtek. B�rmi legyen is a s�r�l�s k�vetkezm�nye, ak�r a l�t�s, a
hall�s, az �rtelem vagy a mozg�s rendelleness�ge, a besz�d hib�ja, vagy a
magatart�s zavara, ak�r pedig a szem�lyis�g fejl�d�se t�r el bizonyos
tekintetben az �tlagfejl�d�st�l, az ilyen emberek munkalehet�s�gei
korl�tozottabbak, a t�rsadalomban val� beilleszked�s�k nehezebb. A szomsz�ds�g
a k�t tudom�nyter�let k�z�tt rendk�v�l szoros. A gy�gypedag�gia ter�let�n
k�pzett orvosok is dolgoznak. A Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskol�n a k�rtani
tansz�k vezet�je p�ld�ul nemcsak gy�gypedag�gus, hanem egyszem�lyben k�pzett
orvos is.
DR. G�LLESZ VIKTOR:
Az orvos akkor j�r el helyesen, ha olyan m�don pr�b�lja befoly�solni a s�r�lt
feln�tt vagy gyermek biol�giai kond�ci�j�t, hogy hat�s�val k�zvetett m�don, a
szem�lyis�g is hozz�f�rhet�bb� v�lj�k a nevel�s sz�m�ra. Ebb�l egy�rtelm�en
kivil�glik az egym�sra utalts�g �s az egy�ttm�k�d�s sz�ks�gess�ge az
orvostudom�ny �s a gy�gypedag�gia k�z�tt. Az orvostudom�ny els�sorban a
biol�gikummal foglalkozik. Els�dleges k�vetelm�ny azonban, hogy az orvos is
figyelembe vegye a s�r�lt ember lelkim�k�d�seit. Nyilv�nval�, hogy a
gy�gypedag�gus csak akkor k�pes kapcsolatba ker�lni a s�r�lt emberrel, ha erre
lehet�s�g ny�lik m�r. Ahhoz pedig, hogy l�trej�jj�n ez a kapcsolat, hogy
valamennyi �rz�kszervnek vagy legal�bb valamelyiknek k�z�l�k m�k�d�k�pes
�llapotban kell lennie, m�sk�l�nben a kommunik�ci� lehetetlen. Ugyanakkor a
gy�gypedag�gusnak is minden m�don seg�tenie kell az orvos tev�kenys�g�t, hiszen
nevel� sz�nd�k�nak val�rav�lt�s�ban ez az ind�t�, legfontosabb mozzanat. Az
orvostudom�ny a s�r�l�sek nagyon sz�les sk�l�j�t tartja sz�mon. Az el�z�
fejezetekben sz� esett m�r a baleseti s�r�l�sekr�l, a k�l�nb�z�, k�rnyezetb�l
kiindul� k�ros�t� hat�sokr�l, a gy�gyszer okozta �rtalmakr�l, de olvashattak a
pszich�s s�r�l�sekr�l is. Ez a sz�les sk�la term�szetesen a legk�l�nb�z�bb
m�don �sszef�gg�sben van a fogyatkoz�s m�rt�k�vel.
A fogyatkoz�sok k�z�l k�l�n kell kezeln�nk a szellemi fogyat�koss�g k�rd�s�t. A
probl�ma sz�mos esetben akkor v�lik nyilv�nval�v�, amikor a gyermek iskol�ba
ker�l, �s nem felel meg az iskol�ban t�masztott k�vetelm�nyeknek. Hogy milyen
m�rt�k� ez a meg nem felel�s, aszerint �llap�tjuk meg a szellemi fogyat�koss�g
m�rt�k�t. Az iskol�s koron t�l lev�k k�r�ben m�r nem biztos, hogy ugyanilyen
pontosan oszt�lyozhatjuk a szellemi fogyat�koss�got. Az iskolai k�vetelm�ny
m�rt�ke �s az ett�l val� elt�r�s egy�rtelm� az iskol�s korban. Az �let
felt�telei azonban m�r nem ilyen egy�rtelm�ek. Vannak olyan emberek, akik
bizonyos ter�leten megbecs�l�snek �rvendenek, ugyanakkor az �let �ltal�nos
dolgaiban nem mindig k�pesek az �n�ll� eligazod�sra.

Helytelen az elnevez�s

ILLY�S GYUL�N�:
A gy�gypedag�gia ter�let�re tartoz�k sz�ma, j�r�szt �ppen az orvostudom�ny
fejl�d�s�nek k�vetkezt�ben, egyre szaporodik. Ezek az emberek egyre nagyobb
tehert�telt jelentenek a t�rsadalomra. A "fogyat�kos" sz�val illetj�k �ket. Ez
a kifejez�s az �ltal�nosan elterjedt. �jabban azonban nemzetk�zi t�rekv�s, hogy
ezt az egyoldal�, s ez�rt helytelen elnevez�st kik�sz�b�lj�k, �s m�s
kifejez�sekkel helyettes�ts�k. Ilyen helyettes�t� kifejez�sek pl.: fejl�d�s�ben
g�tolt, s�r�lt, k�rosodott, elt�r�, inadapt�lt stb. A legmegfelel�bb kifejez�st
azonban sajnos, a sokf�le javaslat k�z�l m�g nem siker�lt megtal�lnunk.
Mindenesetre, a fogyat�kos sz� kicseng�se rossz, azoknak az embert�rsainknak a
sz�m�ra, akiket ezzel illet�nk, megb�lyegz�.
K�ts�gtelen, hogy ezeknek az embereknek a sz�ma egyre n�. Ez azonban, b�rmilyen
furcs�n hangzik, egyben az eg�szs�g�gyi �s t�rsadalmi fejl�d�s mutat�ja is.
T�bb olyan betegs�g gy�gy�that�v� v�lt ugyanis, amely r�gebben esetleg a
gyermek hal�l�t okozta. Sz�muknak a n�veked�se r�szben l�tsz�lagos is, az
iskol�k ugyanis sokkal ig�nyesebbek, b�vebb ismereteket, t�bb tud�st k�v�nnak
meg a gyermekt�l. Az �ltal�nos iskol�ztat�s nyolc oszt�lyos, �s befejez�s�t
egyre szigor�bban megk�v�nj�k. �gy morzsol�dik le t�bb gyermek, mint r�gen, �s
ker�l speci�lis oktat�sra, ker�l �t a gy�gypedag�giai oszt�lyokba vagy
iskol�kba. Ezenk�v�l a s�r�lt gyermekeket befogad� int�zm�nyek sz�ma is
emelkedett, teh�t nagyobb az elhelyez�s lehet�s�ge. Az ut�bbi k�t �vtizedben a
gy�gypedag�giai foglalkoztat�s t�rsadalmi ig�ny lett, �s szinte ugr�sszer�en
fejl�d�tt, nemzetk�zileg is.
K�l�nb�z� vil�gstatisztik�k szerint a s�r�ltek sz�ma a lakoss�g 3-5%-a. �s ez
a felm�r�s m�g nem teljes. Haz�nkban jelenleg k�zel 34 ezer a speci�lis
int�zm�nyekbe beiskol�zott gyermekek sz�ma. Ehhez hozz� kell sz�m�tani m�g a
besz�dhib�sokat, mintegy k�t ezer besz�dkorrekci�ra j�r� gyermeket. Azokr�l,
akiknek foglalkoztat�s�ra hely hi�ny�ban m�g nem ker�lt sor, pontos adatunk
nincs is.
Gyakran halljuk azt a meg�llap�t�st, hogy ezek a s�r�lt vagy mondjuk "elt�r�"
gyermekek nagy tehert�telei a t�rsadalomnak. Sz� sincs r�la! Ha s�r�lts�g�knek,
g�tolts�guknak megfelel� gy�gypedag�giai nevel�sben r�szes�lnek - a
kompenz�ci�, korrekci�, rehabilit�ci� elj�r�saival -, a csal�dba, az iskol�ba,
a munk�ba, a k�z�ss�gbe j�l beilleszkednek. Legt�bbj�k �rt�kes munk�t v�gz�,
kiegyens�lyozott, harmonikus �letet �lhet. M�g a s�lyosabb k�rosod�st
szenvedettek is k�pesek eltartani magukat, vagy legal�bbis hozz�j�rulni
eltart�sukhoz. Sok esetben az igen egyszer� munk�k elv�gz�s�vel mintegy
f�lszabad�tj�k a bonyolultabb tev�kenys�g sz�m�ra a teljesen �p dolgoz�kat.

A s�r�ltek munk�ja �s keresete

A siketek b�re �tlagban nem t�r el a hall�k�t�l. K�l�n�sen megfelelnek a nagy

l�rm�val j�r� munkafolyamatokban, a g�pi zajban. Ahol a hall�sk�rosod�s
vesz�lye miatt lehetetlen m�s embereket alkalmazni, a siketek nagyszer�
teljes�tm�nyekre k�pesek. A nagyothall� embernek ma m�r - ha idej�ben
megfelel�en foglalkoznak vel�k- �s k�sz�l�ket viselnek, szinte teljesen
beleolvadnak a k�z�ss�gbe. Az is t�ny persze, hogy a hall�sjav�t� k�sz�l�kek
t�k�letes�t�s�t v�rjuk a kutat�kt�l, �s az ipart�l is. Az emberi f�l ugyanis
nemcsak �rz�keli, hanem figyelm�nek megfelel�en ki is v�lasztja, szelekt�lja a
k�lvil�g hangjait, zajait. A nagyothall�-k�sz�l�kek viszont egyform�n
feler�s�tik az �sszes hozz�juk �rkez� hangot. A kutat�k pr�b�lkoznak a f�l
p�tl�s�nak megold�s�val, �s b�zunk is a miel�bbi sikerekben.
A vakok, nemcsak mint sepr�- �s kefek�sz�t�k, zongorahangol�k, massz�r�k,
telefonkezel�k v�lnak be, hanem p�ld�ul mint a k�l�nf�le elektronikus g�pek
programoz�i is. A cs�kkentl�t�k pedig m�g t�bb munkaf�les�gben is j�l
megfelelnek.
A besz�dhib�sokat minden�tt fel lehet haszn�lni, ahol nem alapfelt�tel a
besz�d. A mozg�sukban korl�tozottak mint m�szer�szek, finommechanikusok,
b�rd�szm�vesek, �r�sok bev�lnak, �ltal�ban b�rmely �l�foglalkoz�sban nagyon j�
munkaer�k lehetnek. Akik pedig k�z�l�k tehets�gesek, azoknak magasszint�,
esetleg egyetemi kik�pz�sben is r�sz�k lehet. Vannak k�zt�k ismert
el�ad�m�v�szek, egyetemi tan�rok, matematikusok, jog�szok, tudom�nyos kutat�k,
ki-ki a maga k�pess�ge szerint. A gy�gypedag�gi�ra szorul�k oktat�s�t,
nevel�s�t teh�t nemcsak a humanizmus, a jog, a t�rsadalmi ig�ny k�v�nja meg,
hanem komoly gazdas�gi �rdek is!
M�SORVEZET�:
E bevezet� magyar�zatok ut�n tett�k fel a r�di�hallgat�k k�rd�seiket. A
k�rd�sek z�me egy�ni probl�ma volt. Az egy�ni eseteken �t azonban sz�les k�r�
�rdekl�d�st el�g�tettek ki a szakemberek, amikor v�laszoltak a felmer�lt
probl�m�kra. (A nevek helyett ez esetben - rem�lj�k a kedves Olvas�val
egyet�rt�sben - csak a kezd�bet�ket t�ntetj�k fel.)
G. L-n�:
Sajnos, szem�lyes probl�m�m van, �n�kt�l szeretn�k seg�ts�get k�rni. A
kisl�nyom most 12 �ves, imbecillis. A kiseg�t�iskola szintj�t nem �rik el
�rtelmi k�pess�gei, ann�l viszont jobb �llapotban van, hogy eg�szs�g�gyi
gyermekotthonban kellene t�ltenie az �let�t. Az a k�rd�sem, hogy ilyen kritikus
esetben melyek a lehet�s�gek, hol foglalkoznak a gyermekemmel szakszer�en, de
term�szetesen szellemi adotts�gaihoz igazodva?
L. S-n�:
Nekem k�t kis gyermekem van, mindkett� eg�szs�ges. Az�rt k�rtem a r�szv�telre
lehet�s�get ezen a r�di�felv�telen, mert engem rendk�v�l �rz�kenyen �rint, ha
beteg kisgyereket l�tok. Tudni szeretn�m, megfelel�en halad-e el�re a
gy�gypedag�gia tudom�nya annak �rdek�ben, hogy egyre kev�sb� legyen �rz�kelhet�
a fogyat�koss�g ellen�re a k�l�nbs�g a beteg gyermek eset�ben. Milyen technikai
berendez�seket, seg�deszk�z�ket haszn�lnak e k�l�nbs�gek kik�sz�b�l�s�re?
V�lem�nyem szerint sokkal nagyobb �sszefog�sra lenne sz�ks�g a kutat�k
r�sz�r�l, itt els�sorban az orvostudom�ny ter�let�n kutat�kra gondolok.
Szeretn�m, ha a szomsz�ds�g j�szomsz�ds�g lenne, hogy a s�r�lt, beteg gyermekek
�let�b�l a k�l�nbs�gek elt�nn�nek.
N. L.:
Fiatalember vagyok, k�t �vvel ezel�tt egy rosszull�tem alkalm�val
meg�llap�tott�k, hogy epilepszi�ban szenvedek. Az�ta nem volt ilyen
rosszull�tem. Sajnos, azonban magamra v�llaltam az orvosi diagn�zis terheit, �s
mindig mindenhol k�z�ltem, hogy epilepszi�s vagyok. A legt�bb helyen eleve
megtagadt�k a felv�telemet. M�s helyeken pedig a legcsek�lyebb fizet�s�
munkak�r�ket juttatt�k sz�momra. Rengeteget szenvedtem az eltelt id�szak alatt,
eg�szen mostan�ig, mikoris els� alkalommal nem mondtam meg, hogy mit �llap�tott
meg betegs�gemr�l az orvos. Kit�n� munkak�rt kaptam, a fizet�sem nagyon nagy
m�rt�kben emelkedett, de �lland� lelkiismeretfurdal�som van, �s bizonyos
f�lelem is er�t vett rajtam. M�gis csak j� lenne elmondani munkat�rsaimnak vagy
vezet�imnek a t�nyleges helyzetet, hiszen b�rmikor ism�tl�dhet az egyszer m�r
lezajlott rosszull�tem. Mit tan�csolnak?
F. J.:
Negyedikes gimnazista vagyok, matematika-fizika szakra j�rok, �s minden v�gyam
az, hogy gondoz�n� lehessek s�r�lt gyermekek int�zet�ben. A tervem az, hogy
k�s�bb gy�gytorn�sz leszek. Az�rt j�ttem el a m�sor felv�tel�re, hogy m�dom
legyen egy kicsit jobban betekinteni az �letnek erre a ter�let�re. �gy �rzem,
hogy ma ez az a szak�gazat, ahov� legink�bb kell a seg�t�k�szs�g. Tal�n, ha
t�bb �vet vagy t�bb �vtizedet fogok elt�lteni ezen a p�ly�n, cs�kken az ir�nta
�rzett rajong�som. De az is lehet, hogy nem, s ez a val�sz�n�bb.
SZ.-n� K. A.:
Gy�gypedag�giai iskol�ban tan�tok, Koml� k�rzet�ben. Egyszer �ltal�nos iskolai
beoszt�somb�l helyeztek �t kiseg�t�sk�ppen a gy�gypedag�giai iskol�ba. Ekkor
tal�lkoztam ott egy hall�n�ma kisfi�val, akinek a sorsa m�lys�gesen meghatott.
Seg�ts�gemmel nagyon sok mindenben el�bbre jutott. �r�m volt l�tni fejl�d�s�t.
Ennek a kis emberk�nek az �n k�zrem�k�d�sem sokkal t�bbet jelentett, mint egy
�p �rz�kszervekkel b�r� gyermeknek. Az akkor �rzett siker�lm�ny a
gy�gypedag�giai p�ly�n tartott engem. Levelez�tagozaton tov�bb tanultam �s ma
m�r szakmai k�pzetts�ggel, de nem cs�kken� amb�ci�val, hivat�sk�ppen dolgozom.
A kisfi� pedig ma m�r eg�szen j�l besz�l.
ILLY�S GYUL�N�:
J� dolog az, ha m�g egy ilyen szomsz�ds�g �r�gy�n is sz�ba ker�lhet a
gy�gypedag�gia k�rd�sk�re. Egyr�szr�l biztat�st kap az ember ilyen alkalommal,
m�sr�szr�l pedig az �letb�l fakadnak a k�rd�sek. Keress�k most ezekre a
v�laszt. Ha a sz�l� �szreveszi, hogy valami baj van a gyermek�vel, min�l el�bb
vigye el gyermek�t kivizsg�l�sra, teh�t szakorvoshoz, �s gy�gypedag�gushoz.
Ekkor megmondj�k a sz�l�knek, hogy nincs semmi komolyabb probl�ma �s ez
megnyugv�st jelent. M�s esetekben esetleg �tmenetinek tal�lj�k a gyermek
k�l�n�s viselked�s�t. Ha pedig sz�ks�ges, akkor a k�rosod�sra felh�vj�k a sz�l�
figyelm�t �s tan�csot adnak neki, hogy mit tegyen a gyermekkel. Eg�szen addig,
am�g �vod�s, vagy iskol�skor� nem lesz. Ha pedig sz�ks�ges, speci�lis gy�gy�t�
int�zetet tan�csolnak a gyermek elhelyez�s�re. K�rd�s azonban az, hogy mik�ppen
veheti �szre a sz�l� a gyermeken a norm�list�l elt�r� viselked�si form�kat.
Azok a sz�l�k, akik m�r neveltek gyermeket, el�ny�s helyzetben vannak, hiszen
�sszehasonl�t�sokat tehetnek. M�sok m�s csal�dok gyermekeihez,
rokongyermekekhez m�rten vehetik �szre a rendelleness�get. A l�nyeg az, hogy
sose maradjon bizonytalans�gban a sz�l�, k�rje ki a szakemberek v�lem�ny�t,
forduljon hozz�juk bizalommal.
P�ld�ul Budapesten, az els� ker�leti V�r�skereszt sz�kh�z�ban egy bizotts�g
minden m�sodik cs�t�rt�k�n tan�csad�sra v�rja a gy�gypedag�giai probl�m�kkal
k�szk�d� sz�l�ket. De nagyon sok m�s int�zm�nyes seg�ts�get is kaphatnak ma m�r
az emberek; a nevel�si tan�csad�k, gyermek-ideggondoz�k, audiol�giai k�zpontok,
a korrekci�s oszt�lyok tan�rai, �lland� �thelyez� bizotts�gok, �s a B�rczi
Guszt�v Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskola vizsg�l�- �s tan�csad� int�zete
rendelkez�sre �llnak. Ezeket a helyeket kereshetik fel a sz�l�k. Azt
tan�csolom, hogy el�zetesen telefonon k�rjenek id�pontot a torl�d�sok
elker�l�se v�gett. Annak eld�nt�se is term�szetesen ezekre az int�zm�nyekre
tartozik, hogy melyik int�zm�nyforma legalkalmasabb annak a kisl�nynak, akinek
�rdek�ben �desanyja k�rd�st tett fel.
DR. G�LLESZ VIKTOR:
Az epilepszi�val kapcsolatos k�rd�sre azt kell v�laszolni, hogy rendk�v�l
kock�zatos elhallgatni a betegs�g t�ny�t. A betegs�g term�szet�b�l fakad, hogy
a legk�l�nb�z�bb szitu�ci�kban bek�vetkezhet a rosszull�t. Vesz�lyes
munkahelyen, �p�t�ipari �ll�sokon stb., l�pcs�n, forgalmas k�zleked�sben, egy
ilyen rosszull�t �letvesz�lyt is jelenthet. Sajnos magunk is tapasztaltuk m�r,
hogy nem el�g meg�rt�ek az emberek az ilyen betegekkel szemben, s�t, h�tr�nyos
helyzetbe szor�tj�k �ket. De ezzel ellent�tes p�ld�kat is fel tudn�k sorolni;
olyan eseteket, amilyenekben a munk�ra jelentkez� �s a vezet�k k�z�sen
�llapodtak meg a legmegfelel�bb munkalehet�s�gekben �s mind a munkahely, mind
pedig az epilepszi�s beteg megtal�lja sz�m�t�s�t.
Az a tan�csom, hogy N. L. felt�tlen�l tartsa a kapcsolat�t orvos�val �s az �
tan�csai szerint pr�b�lja betegs�g�nek meg�rt�s�re r�vezetni munkat�rsait. De
az epilepszia gy�gyulhat is. Ha ilyen hossz� id� alatt semmif�le t�net�t nem
�szlelte, az is el�fordulhat, hogy t�bb� m�r nem lesz rohama. Lehets�ges, hogy
kezel�orvosa, alapos vizsg�lat ut�n, �ppen azt fogja meg�llap�tani.

Szenvednek-e a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorultak sorsuk-l�t�k miatt?

ILLY�S GYUL�N�:
Sajnos, szenvednek. Bizony el�gg� kiszorulnak a t�rsadalomb�l, de ez nem rajtuk
m�lik! Beilleszkedn�nek �k nagyon sz�vesen, �s k�pesek is r�. De az �pek
k�z�ss�ge nem fogadja be �ket, nem fogadja be �ket megfelel� m�don. K�z�ny�sek
ir�ntuk, idegenkednek t�l�k. A m�sik v�glet pedig az, hogy felt�n�en megn�zik
�ket, felt�n�en sajn�lkoznak rajtuk. Mivel �k bizonyos fokig t�j�kozatlanabbak,
kiszolg�ltatottabbak, el�fordul az is - b�rmilyen nehezemre esik is besz�lni
err�l, meg kell mondanom -, el�fordul, hogy kihaszn�lj�k, f�lrevezetik,
kig�nyolj�k �ket. Szerencs�re m�r messze vagyunk a Taigetosz-szikl�t�l, �s az
ilyen bibliai figyelmeztet�sekt�l, mint "siketet ne szidalmazz, �s vak el� ne
vess g�ncsot". A szoci�lisan fejlett nemzetek int�zm�nyeikkel, szervezeteikkel,
k�pzett szakembereikkel, a k�l�nf�le modern seg�deszk�z�kkel (hall�k�sz�l�kek,
m�v�gtagok stb.) v�delmet �s seg�ts�get ny�jtanak a fejl�d�s�kben g�toltaknak.
Ennek a seg�ts�gnek azt kell eredm�nyeznie, hogy a minden embert megillet�
jogokkal �k is �lhessenek. A fejl�d� orsz�gokban is er�sen figyelnek m�r e
probl�m�nak gazdas�gi �s humanista jelent�s�g�re.
Ez azonban �nmag�ban nem el�g. Nagym�rt�kben az �pek viselked�s�t�l f�gg,
hogyan fejl�dik az ilyen gyermekek �rzelmi �lete, �s a k�z�ss�gbe val�
beilleszked�s�k. "Fogyat�kos" serd�l�kor�akkal �n�letrajzot �rattunk, fel
akartuk m�rni, hogyan l�tj�k sorsukat. Tizenh�rom �ves, mozg�skorl�tozott
kisl�ny �rta: "Oszt�lyt�rsaim k�zilabd�ztak. Odamentem, �s mondtam nekik:
Gyerekek, vegyetek be, hadd j�tszam �n is veletek! De �k kinevettek, az egyik
l�ny g�nyosan odav�gta: Ugyan, hogyan akarsz te vel�nk j�tszani, mikor m�g
j�rni is alig tudsz? Valami kimondhatatlan f�jdalom szor�totta �ssze a
sz�vemet, a torkomat. �gy �reztem, hogy �sszed�lt a vil�g, �s hogy �nnekem
felt�tlen�l meg kell halni." - Ugyancsak mozg�s�ban g�tolt, 14 �ves fi� �gy �r:
"Ott maradtam egyed�l. Futottam volna �n is, de l�baim gyeng�k, tehetetlenek
voltak. Szomor�an k�ts�gbeesve mentem ut�nuk. Arra gondoltam, hogy nekem mi�rt
nem lehet �gy szaladni, futni, rohanni, mint a t�bbieknek? Nagyon elhagyottnak
�reztem magam. Szomor�s�gom azonban elm�lt. Hely�be l�pett az akarat, a kem�ny
elhat�roz�s. Ott, akkor hat�roztam el, hogy minden er�mmel torn�zom,
gyakorolok, az�rt, hogy meg ne ism�tl�dj�k ez a f�j� eml�k."
De id�zhetek a siketek �n�letrajz�b�l is. 16 �ves fi� sorai: "Az �n apuk�m �s
anyuk�m nagyon szomor� volt. Nagyon szomor� voltam, mert nem hallottam. Ha j�
volna hall�som, biztosan rep�l�pil�ta vagy g�p�szm�rn�k lenn�k. Rossz
s�ketn�m�nak lenni az�rt is, mert cs�folj�k az embert."
De besz�lhet�nk a vakok helyzet�r�l is, hiszen az � sorsuk is p�ld�zza mindezt,
m�s form�ban. Err�l besz�ljen dr. M�hes J�zsef, a Vakok �ltal�nos Iskol�j�nak
�s Nevel�otthon�nak igazgat�ja, aki szint�n szakorvos �s egyben gy�gypedag�gus
is.
DR. M�HES J�ZSEF:
Amellett, hogy gy�gypedag�giai tan�ri k�pes�t�ssel rendelkezem, gyermekgy�gy�sz
szakorvos is vagyok. Sajnos, nagyon kev�s m�g az olyan szakember�nk, aki
mindk�t tudom�nyter�leten k�pzetts�get szerzett. Az orvostudom�ny nagy
v�vm�nya, hogy egy id� �ta stagn�l a vil�gon a vakok sz�ma. Magyarorsz�gon
azonban az ut�bbi id�ben ism�t emelkedett a sz�muk. �ltal�ban �ltal�nos
iskol�nkban 35-40 gyerek jelentkezik �vente els� oszt�lyba. Ez a sz�m az ut�bbi
id�kben 60 f�l� n�tt. Sajnos, nem tudjuk, hogy ezt a kiugr�st pontosan milyen
t�nyez�k id�zt�k el�. A diagn�zisok arra utalnak, hogy a jelentkez�k jelent�s
h�nyada korasz�l�tt volt. Nagyon kis s�ly� csecsem�ket is meg tudnak m�r
menteni az �letnek, de ennek paradox hat�sak�nt sajnos l�t�si fogyat�koss�gok
is gyakran fordulnak el�. Magyarorsz�gon 16 ezer vakot tartanak nyilv�n.
K�z�l�k 250-270 az iskolak�teles tanul�. Valamennyi�ket be tudjuk iskol�zni. A
gyeng�nl�t�k sz�ma becsl�sek szerint 1000-1200 lehet. Az � elhelyez�s�ket
speci�lis iskol�ba m�g nem tudtuk megoldani, de sokfajta int�zked�s van
folyamatban ennek �rdek�ben. A vil�ggal val� kapcsolat form�i a mi iskol�nkban
m�sok. Az olvas�st p�ld�ul nem a l�t�s �tj�n v�gzik a tanul�k, hanem egy m�s
�rz�kel�si mez�ben a tapint�s �tj�n. De az olvas�si k�szs�get ugyanolyan
szinten, vagy l�nyeg�ben ugyanolyan szinten tudjuk elsaj�t�ttatni vel�k, mint a
l�t� tanul�kn�l. Az �r�s neve Braille-�r�s, amelyet t�bb mint 150 �vvel ezel�tt
Louis Braille fedezett fel. Az �r�srendszer pontokb�l tev�dik �ssze, a
hatpontos domin�hoz hasonl� rendszeren bel�l alakulnak ki az egyes
bet�szimb�lumok. Ezeket tapinthat�v� tessz�k, �s �gy tudj�k a vakok leolvasni
az egyes bet�ket.
M�SORVEZET�:
Az igazgat� k�s�ret�ben megl�togattunk egy tanul�csoportot az iskol�ban. Adjuk
vissza sz� szerint a k�vetkez�kben a hangszalagr�l a besz�lget�st.
K�rbej�rt a mikrofon. Ny�l�nk, m�v�szkez� fi�hoz �gy sz�lt a k�rd�s: Szem�veget
viselsz?
FI�:
Igen, de csak eszt�tikai szempontok miatt. Valami nagyon kicsit az�rt l�tok, de
csak az er�s f�nyt �s az er�s �rny�kot tudom megk�l�nb�ztetni. A t�vols�gokat
szinte egy�ltal�n nem tudom felm�rni.
M�SORVEZET�:
De el tudod k�pzelni mindezek ellen�re a vil�got?
FI�:
Legal�bbis azt a vil�got, amely engem k�r�lvesz, azt igen. Minden
igyekezetemmel k�sz�l�k arra, hogy el tudjam k�pzelni majd �s el tudjam viselni
is a kinti vil�got.
M�SORVEZET�:
F�lsz ett�l a kinti vil�gt�l?
FI�:
K�l�n�s k�rd�s ez. Bennem is megfogalmaz�dott m�r t�bbsz�r is. Az a f� gondom,
hogy k�l�nf�le embert�pusokkal akadok majd �ssze, �s mindegyikkel m�sk�ppen
kell megtal�lnom a kapcsolatot. J�l tudom, hogy ehhez lelkier�re lesz
sz�ks�gem. Itt az iskol�ban ezt a lelkier�t gy�jt�getem, �s szeretn�m a
m�v�szetet is felhaszn�lni a kapcsolatok ki�p�t�s�re �s megteremt�s�re.
Zongor�zom. Az a tervem, hogy Gy�rben leszek zenetan�r. Ezent�l azonban van egy
d�delgetett �lmom: majdan koncertezni is szeretn�k. J�magam is �s t�rsaim is
tudjuk: nek�nk t�bbet kell produk�lnunk ahhoz, hogy bizonyos szintig
eljuthassunk, mint a l�t� embereknek. De valahogy m�r az iskol�ban kialakul
benn�nk egy sz�v�ss�g. �n a vakok �gy�nek szolg�lat�t szeretn�m magamra
v�llalni, ennek a szolg�latnak pedig a legels� f�zisa az lehet, hogy valamiben,
tal�n �ppen a zen�ben olyat legyek k�pes produk�lni, hogy felfigyeljenek r�m az
emberek.
M�SORVEZET�:
L�tezik olyan, hogy a "vakok �gye"? Megfogalmaz�sodnak van egy olyan
kicseng�se, mintha a vakok szeretn�nek elk�l�n�lni tal�n a t�bbi embert�l.
FI�:
Err�l sz� sincs. Ellenkez�leg. A vakok szeretn�nek beilleszkedni a t�bbi ember
k�z�. De tal�n nem mindenki birtokosa olyan lelkier�nek, amely �t ehhez az
�hajtott c�lhoz k�pes elvezetni. Ez�rt nek�nk �ssze kell tartanunk, �reztetni
kell egym�ssal, hogy senki sincs k�z�l�nk egyed�l. Tal�n ezt a nemes c�lt
siker�l majd nekem is a zene r�v�n szolg�lnom. Egy�bk�nt �n sohasem szeretem,
ha eltitkolj�k a nevemet, most is azt k�rem, hogy bemutatkozhassam. Lakos T.
Tam�s vagyok.
M�SORVEZET�:
Hossz� fekete haj�, magas le�ny �ll itt melletted. Adjuk �t neki a sz�t.
LE�NY:
Nekem sajnos nem megy olyan j�l a zen�l�s, mint Tam�snak. �n mindenk�ppen el
akarom v�gezni a gimn�ziumot, majd pedig valamilyen komoly szakm�t akarok
v�lasztani. Annak ellen�re, hogy alig l�tok valamit, megszokott k�rnyezetemben
nagyon j�l tudok t�j�koz�dni. Nagyon szeretem a t�v�t n�zni, pontosabban
hallgatni. De mindig elk�pzelem a hangok ut�n a filmek helysz�neit a dr�mai
sz�npadokat, �s m�g a t�jakat is. M�g a holdbeli t�jakat is el tudtam k�pzelni,
amikor az �rhaj�sok holdrasz�ll�s�r�l sz�lt a m�sor a telev�zi�ban. Magunk k�zt
mindig csak �gy mondjuk, hogy l�ttunk egy j� filmet. De n�lunk ez nem furcsa. A
k�v�l�ll�k tal�n megmosolyognak minket, ha �gy mondjuk. A l�t�son azt �rtj�k
term�szetesen, hogy elk�pzelj�k magunknak, vagy pr�b�ljuk elk�pzelni. Persze az
ilyen film- vagy t�v�m�sor-hallgat�sok kinek-kinek m�st jelentenek. Minden
embernek van egy k�l�n filmvil�ga �s amikor besz�lget�sek k�zben egyeztetni
pr�b�ljuk, n�ha egym�ssal is ellent�tbe ker�l�nk.
M�SORVEZET�:
Ezek szerint olyan is akad k�ztetek, aki rosszul tudja elk�pzelni a vil�got.
LE�NY:
Bizony�ra akad. Szerencs�re, a k�nyvek t�mpontot adnak sz�munkra. Tan�raink
pedig nagy gondot ford�tanak arra, hogy k�pzel�d�seinket a val�s�ghoz
k�zel�ts�k.
M�SORVEZET�:
Ha valaki ilyen fokra eljut, hogy m�r ezt is tudja, akkor bizony�ra nem okoz
neh�zs�get sz�m�ra, ha korrig�lni kell kor�bbi elk�pzel�seit. Ahhoz egy�ltal�n,
hogy a k�pzelet sz�rnyaira keljen, bizonyos fix pontok is kellenek. Ezt te is
�gy �rzed?
LE�NY:
Bizony, a k�pzelet m�k�d�s�hez nagyon sok fix pont kell. Itt az iskol�ban
megtal�ljuk ezeket. De vajon hogy lesz majd kint, az �letben, a l�t�k
vil�g�ban? Futja-e majd az emberek t�relm�b�l arra is, hogy a fix pontokat
mindig megtal�ljuk? Egy�bk�nt, amit mondtam, �n is n�vvel akarom v�llalni.
Horv�th �v�nak h�vnak.
ILLY�S GYUL�N�:
A siketek �ltal�nos iskol�j�nak munk�j�b�l mutat be n�h�ny mozzanatot a
k�vetkez�kben dr. Budai J�zsefn�, aki amellett, hogy gy�gypedag�gus,
pszichol�gus diplom�t is szerzett. Mik�ppen foglalkoznak azokkal a fiatalokkal,
akik hall�s �tj�n nem szerezhetnek ismereteket, vagy csak alig szerezhetnek
ilyeneket. Ezek a fiatalok a hangos besz�det mesters�gesen k�pesek csak
elsaj�t�tani.
DR. BUDAI J�ZSEFN�:
A hall�ss�r�ltek speci�lis int�zm�nyei Magyarorsz�gon a siketek �s nagyothall�k
�ltal�nos iskol�i. Azok a gyermekek r�szes�lnek itt szakszer� oktat�sban,
nevel�sben, akiknek hall�ss�r�l�se olyan m�rt�k�, hogy �n�ll�an nem tudnak a
nyelv szintaxis�nak birtok�ba jutni �s nem k�pesek az �ltal�nos iskola
k�vetelm�nyeinek megfelelni. A k�zfelfog�ssal ellent�tben a siketek �s
nagyothall�k �ltal�nos iskol�iban nem zenei nyelvre, hanem hangos besz�dre
oktatj�k a n�vend�keket. Ez a munka m�r az �vod�ban elkezd�dik. S�t, m�r a
csecsem�oszt�lyokon rutinvizsg�latt� szeretn�k tenni az audiol�giai
vizsg�latokat. A v�d�n�h�l�zatot is bekapcsoltuk a hall�ss�r�l�sek felismer�s�t
szolg�l� munk�nkba. Az a tapasztalatunk, hogy ez a t�rekv�s�nk meg�rt�sre
tal�lt, �s azt eredm�nyezi, hogy a hall�ss�r�lt gyermek m�r a legels�
id�szakban szakszer� seg�ts�get kaphat.
A gagyog�s nem sz�ntelenedik el, megmaradhat a kommunik�ci�s lehet�s�g az
�desanyj�val, a besz�dfejl�d�s szempontj�b�l legjelent�sebb m�sodik �let�vet
kell�en ki lehet haszn�lni. Ha a gyermek hangsz�n�re vonatkoz�an visszajelz�st
nem kap k�rnyezet�t�l, az anya sz�j�ra figyelve, az �desanyj�val val� kapcsolat
�r�m�nek t�mogat�s�val, tov�bbra is gagyogni fog. A kommunik�ci�s lehet�s�ge a
sz�jmozg�s megfigyel�se r�v�n �s annak ut�nz�s�val megmarad. Ebben az esetben a
fejl�d�snek eg�szen m�s, teh�t pozit�v t�vlatai bontakoznak ki. Teh�t ahhoz,
hogy �tt�rhess�k a s�kets�g v�gzetet jelent� meg�t�l�s�nek maradi g�tjait, a
munk�t m�r szinte a sz�let�s ut�ni peri�dusban el kell kezden�nk. A tudom�ny
ilyen korai ind�ttat�s�val nagyszer� dolgokat k�pes produk�lni. Bemutatom a
siketek �ltal�nos iskol�j�nak egyik el�k�sz�t� oszt�lyos n�vend�k�t. �rthet�en,
j� hangs�llyal k�pes j�napot k�v�nni a l�togat�knak, meg tudja mondani
hangosan, �rthet�en a nev�t, sz�let�si idej�t, anyja nev�t, �s azt is, hogy hol
lakik. Az iskola els� oszt�lyos tanul�ja az a kisl�ny, aki m�r sokkal t�bbet
tud mondani. K�r�lm�nyeire vonatkoz�an t�j�koztatni k�pes. Meg tudja mondani,
hogy �ltal�nos iskol�ba j�r, �s az iskol�ja Budapesten, VIII. ker�let Festetich
u. 3. sz�m alatt van. A fels�tagozatos n�vend�kek pedig m�r a p�lyav�laszt�sr�l
gondolkodnak. Arra a k�rd�sre, hogy mi szeretn�l lenni, hallgass�k meg mit mond
az egyik le�nytanul�nk:
"Sokat gondolkoztam m�r, hogy mi is legyek. Engem legjobban a m�szer�sz szakma
�rdekel. Val�sz�n�, hogy orvosi m�szer�sz leszek. Sokat j�rtam m�r orvosi
rendel�kben. Ilyenkor nagyon sok �rdekes m�szert l�ttam. Szeretn�k �n is ilyen
sz�p m�szereket k�sz�teni."
G�sp�r �rp�dn� mutatta be n�vend�keit, �s csak gratul�lhatunk munk�j�hoz.

A gy�gypedag�gia tudom�nya �s gyakorlata

ILLY�S GYUL�N�:
A gy�gypedag�gia elm�lete �s gyakorlata kialakult m�r. E tudom�ny fejletts�g�re
csup�n egyetlen jellemz� adatot mondok. F�iskol�nkon most �ll�tottuk �ssze
jelenlegi oktat�ink szakmunk�it (sz�mszerint �tven), 1200 k�nyv, tanulm�ny,
cikk jelent meg csak t�l�k. Ezenk�v�l m�g sok m�s szakember is k�z�l
gy�gypedag�giai �r�sokat. K�t szakfoly�iratunk van, egy m�dszertani �s egy
�ltal�nos gy�gypedag�giai.
A magyar gy�gypedag�gi�nak nemzetk�zileg is el�g j� h�re van, sok kit�n�
szakember�nk nev�t megbecs�lik k�lf�ld�n. Csak p�ld�ul eml�tek n�h�nyat a m�r
nem �l� el�deink k�z�l. Ranschburg P�l, T�th Zolt�n, V�rtes O. J�zsef, B�rczi
Guszt�v �s folytathatn�m a sort. �tvett�k m�dszereiket, s�t m�g int�zm�nyt is
neveztek el r�luk.
M�SORVEZET�:
Egyszer szemtan�ja voltam egy vizitnek, amelyet dr. B�rczi Guszt�v a
Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskola n�vad�ja tartott. Hossz� ideig nem tudtam
megfejteni annak a titk�t, hogy a nagyon elesett, sok terhet �nn�n l�t�kben
hordoz� nyomor�k gyerekek mi�rt ragyogtak fel, mi�rt lettek boldogok ennek az
embernek, ennek a tud�s orvosnak, gy�gypedag�gusnak l�tt�n. Csak n�h�ny �vvel
k�s�bb, egy parlamenti felsz�lal�s�nak hallgat�sa k�zben d�bbentem r�, hogy mi
a magyar�zat; az, hogy B�rczi Guszt�v m�rhetetlen�l, tal�n mindenkin�l jobban
meg�rtette, szerette ezeket a gyerekeket �s szeretett volna rajtuk seg�teni.
ILLY�S GYUL�N�:
Sok magyar gy�gypedag�gus tartja B�rczi Guszt�vot p�ldak�p�nek. F�iskol�nk
pedig nemcsak a szomsz�dos orsz�gokban ismert, de messzi �llamokb�l is,
mondhatjuk, minden vil�gr�szb�l j�nnek hozz�nk szakemberek egy�nileg �s
csoportosan is t�j�koz�dni.
SLEZ�K GYUL�N�:
Szeretn�m megtudni a r�di�hallgat�k nev�ben, hogy kik foglalkoznak a s�r�lt
gyermekekkel.
ILLY�S GYUL�N�:
A gy�gypedag�gusok. �retts�gi ut�n ker�lnek a jelentkez�k - amennyiben a
felv�teli vizsg�juk siker�lt - a Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskol�ra. N�gy
�ven �t tanulnak itt, elm�leti el�ad�sokon �s gyakorlati foglalkoz�sokon
saj�t�tj�k el, hogy mik�ppen kell majd nevelni�k, oktatniok az �ltaluk
v�lasztott szakra tartoz�kat. Az egyik szak (az �rtelmileg fejletleneket nevel�
szak) mindenki sz�m�ra k�telez�. Emellett v�lasztanak m�g egy szakot: a siketek
�s nagyothall�k, vagy a vakok �s gy�ng�nl�t�k, vagy a mozg�skorl�tozottak, vagy
a besz�dhib�sok nevel�s�vel foglalkoz� ter�letet. Leg�jabban v�laszthat� a
pszichopedag�giai szak, amely az inadapt�ltakkal foglalkozik. Ezenk�v�l
levelez�tagozaton van szoci�lis szervez� szak is. A fejl�d�sre jellemz�s�l a
f�iskola hallgat�inak l�tsz�mn�veked�s�t id�zem: 1974-ben 1060, 1975-ben 1400,
most pedig m�r 1700 hallgat�nk van. A f�iskola elv�gz�se ut�n a hallgat�kat
nagyon v�rj�k, orsz�gosan, de m�g Budapesten is nagy a gy�gypedag�giai tan�r
hi�ny. A speci�lis int�zm�nyekben 55%-os csak a szakk�pzett gy�gypedag�gusok
ar�nya. Nem k�nny� ez a p�lya. Ha lelkiismeretesen v�gzik, f�raszt�,
felel�ss�gteljes, �s sz�les k�r� komplex tud�st ig�nyel.
Itt csak az �rhet el eredm�nyt, aki hivat�sszeretetb�l, hivat�studatb�l
v�lasztotta ezt a p�ly�t, �s �gy is v�gzi. F�radts�gos, de nagyon sz�p a mi
munk�nk. Kiszolg�ltatottakon, szenved�k�n tudunk seg�teni. A m�v�szi
alkot�munk�hoz tudn�m bizonyos fokig a tev�kenys�g�nket hasonl�tani.
K�l�n�sen �rdekes p�ld�ul az a munka, melyr�l Vincze Tam�sn� ad felvil�gos�t�st
a r�di� hallgat�inak, akinek szakter�lete a logop�dia. � maga nyelvszakos
k�z�piskolai tan�r �s gy�gypedag�gus, a Szovjetuni�ban v�gezte tanulm�nyait.
Ebben a munk�ban a legmodernebb technikai eszk�z�ket is haszn�lj�k
Magyarorsz�gon.
M�SORVEZET�:
Amikor a r�di�hallgat�k k�pvisel�ivel Vincze Tam�sn� besz�lgetett �s bemutatta
besz�djav�t� m�dszereiket, m�szereiket, egy belga gy�gypedag�gus k�ld�tts�g
�rkezett meg �ppen, tapasztalatcser�re. �k ekkor m�r napok �ta tart�zkodtak az
int�zetben, �s n�h�ny szakmai k�rd�s�nkre k�rtek tov�bbi magyar�zatot.
Elmondt�k, hogy nagyon sok rendk�v�l hasznos tapasztalatot szereztek
Magyarorsz�gon, �s a besz�djav�t� munk�t mintaszer�nek tartj�k. Szeretn�k, ha
Belgiumban is bevezetn�k ezt a m�dszert.

Az �rtelmi fogyat�kosok nevel�s�r�l

ILLY�S GYUL�N�:
Sz�m szerint azok vannak legt�bben, akiknek �rtelm�k fejletlens�ge miatt van
sz�ks�g�k speci�lis oktat�sra, nevel�sre. Az �pekt�l szinte alig
megk�l�nb�ztethet�, de az �ltal�nos iskol�ba m�gsem beilleszthet�, enyh�n
k�rosodottakt�l kezdve, igen sokf�le s�lyoss�gi �rnyalat fordul el�, a szinte
magatehetetlen extr�m v�ltozatig. Legnagyobb r�sz�k eredm�nyesen v�gzi el a
kiseg�t�iskol�t vagy nagyobb �rtalom eset�n a foglalkoztat� iskol�t - �s j�l
betagol�dnak a k�l�nf�le munkater�leteken. A mez�gazdas�gi munk�k k�l�nb�z�
fajt�in k�v�l sokf�le �zemi �s ipari szakm�ban helyezkednek el. (G�p�sz,
lakatos, olvaszt�r, darukezel�, k�m�ves, m�zol�, szab�, rakt�ros, liftes, szak-
vagy betan�tott munk�s, avagy seg�dmunk�s lesz bel�l�k.) Eg�szs�g�gyi vagy
szoci�lis int�zm�nybe n�h�nyan ker�lnek csak k�z�l�k. Az el�z�ek sor�n m�r
olvashattak a pszichopedag�giai szakr�l, ahova az �n. inadapt�ltak, m�sk�ppen
mondva, �rzelmi s�r�ltek tartoznak. Ilyen �rzelmi s�r�l�s m�r kisgyermek korban
keletkezhet, p�ld�ul, ha a Csecsem�vel �s eg�szen pici gyerekkel az �desanyja,
vagy az, aki p�tolja �t, nem foglalkozik, teh�t nincs egy biztos t�masza,
nincsen megb�zhat�, �lland� szeretetben r�sze. �gynevezett k�rnyezeti �rtalmak
k�vetkezt�ben is s�r�l a gyermek �rzelmileg, pl. �rzelmi elhanyagolts�g,
brut�lis b�n�sm�d, ellentmond�sos nevel�s, csal�di diszharm�nia, a sz�l�k
vereked�-, r�szegesked� �letm�dja, v�l�s miatt, �s egy�b okokb�l (pl.
hospitaliz�ci� is). Olykor igen enyhe fok� k�vetkezm�nyei vannak mindezeknek,
�s idejekor�n rendbehozhat�ak. Nagyon sok azonban az olyan eset, amikor ki kell
emelni a csal�db�l a gyermeket, nevel�otthonba kell �thelyezni. Ide sorolhat�k
az �n. t�rv�nys�rt� gyermekek is (�k jav�t�int�zetekbe ker�lhetnek) �s az egy�b
szem�lyis�gelv�ltoz�sban, szem�lyis�gzavarban szenved� fiatalok is.
Sajnos, kett�s fogyat�kosok is vannak. El�fordul, hogy ugyanaz a k�ros�t�
t�nyez� egy id�ben k�tf�le s�r�l�st id�z el�: pl. hall�szavart �s �rtelmi
elmaradotts�got, vagy l�t�s- �s hall�si g�tolts�got, vagy egy�b m�s �sszetett
zavart. �ket "halmozottan s�r�ltek"-nek nevezik.
M�SORVEZET�:
Az el�z�ek sor�n az olvas� meggy�z�dhetett arr�l, hogy a t�rsadalom az erre
illet�kes int�zm�ny r�v�n �lland�an fejleszti a gy�gypedag�gia. Ez �nmag�ban
nagyon sok, de m�g nem teljesen el�g. A gy�gypedag�gusok mit v�rnak el az egyes
emberekt�l, hogyan viselkedjenek a mindennapok sor�n a s�r�lt szem�lyekkel?
ILLY�S GYUL�N�:
Nem sok a k�v�nalom. Annyi csup�n, hogy tekints�k a s�r�lteket �gy, mint vel�k
egyenrang�, egyen�rt�k� embert�rsakat. Meg�rt�ssel, embert�rsi szeretettel
fogadj�k �ket, mint ahogy az term�szetes (term�szetes volna) az eg�sz emberi
t�rsadalomban. �gy rem�ny ny�lik arra, hogy a s�r�ltek elker�lhetik azt a sok
kudarc okozta �llapotot, amely �ket bizalmatlann�, visszah�z�d�v�,
elszigeteltt� teszi �s �nbizalomhi�nyt, mag�nyoss�g�rz�st fejleszt ki benn�k.
Azt k�rj�k a t�rstudom�nyokt�l, k�zt�k legk�zelebbi szomsz�dunkt�l, az
orvostudom�nyt�l �s annak k�pvisel�it�l, hogy mindezek val�ra v�lt�s�ban
legyenek seg�ts�g�nkre.

A GYERMEKGY�GY�SZAT TEGNAP �S MA

A f�v�rosban a IX. T�zolt� utca 7-9. sz�m alatt van a Semmelweis Orvostudom�nyi
Egyetem II. sz. Gyermekklinik�ja. M�sorunk felv�tele a korasz�l�tt intenz�v
oszt�lyon kezd�d�tt el. A r�di�hallgat�k k�pvisel�i az orvostanhallgat�k
r�sz�re biztos�tott h�feh�r k�penyeket �lt�ttek fel, maszkokat k�t�ttek
orruk-sz�juk el�, �s dr. B�ky B�la adjunktus k�s�ret�vel l�ptek be a
korasz�l�tt intenz�v oszt�ly el�k�sz�t� helyis�g�be. R�vid magyar�zatot
hallgattak meg arr�l, hogy milyen felt�telek k�z�tt ker�lnek ide a csecsem�k,
kik dolgoznak ezen az oszt�lyon. B�ky adjunktus t�m�r, prec�z mondatokban adott
feleletet ezekre a k�rd�sekre.

Intenz�v oszt�ly a korasz�l�tteknek

DR. B�KY B�LA:

Intenz�v ter�pi�s oszt�lyunknak itt a gyermekklinik�n az a feladata, hogy az
�jsz�l�ttkori l�gz�si zavarokat kezelje. Magyarorsz�gon ez a tev�kenys�g
rendk�v�l jelent�s, mivel a korasz�l�ttek ar�nya viszonylag magas. A kor�bban
vil�graj�tt csecsem�k �letfunkci�inak biztos�t�s�ban igen fontos az
oxig�nell�totts�g. Rendk�v�l fontos az �lland� h�m�rs�klet �s p�ratartalom, de
ezenk�v�l m�g sz�mtalan m�s, az �letfunkci�hoz sz�ks�ges felt�telt is
biztos�tani tudunk. Mindezt egy k�l�nleges "�vegdoboz"-ban, az inkub�torban
vagyunk k�pesek megteremteni. Melegh�zi felt�telek k�z�tt �lnek itt a gyeng�bb
�jsz�l�ttek, �s szoktuk mondani ezt, olyan f�ltve, d�delgetve vigy�zunk r�juk,
mint a kert�sz a legnemesebb pal�nt�j�ra. Amint �n�k is l�thatj�k, a kell�
felt�telek mellett j�l �rzik magukat az �jsz�l�ttek. Ebben az inkub�torban
�ppen Gyurik�t l�thatj�k, aki m�r n�gy napos. �letkora el�rehaladt�val m�r t�l
van az �letvesz�lyen, l�gz�si zavarai megsz�ntek. H�rom napon �t r�szes�lt
l�legeztet�ses gy�gykezel�sben. Saj�tosan �jsz�l�ttkori l�gz�szavarr�l van itt
sz�, amelynek az a l�nyege, hogy az �jsz�l�tt t�deje fejletlen m�g. Ha a
sz�let�s�k ut�ni nagyon kritikus peri�dusban megfelel� gy�gykezel�st kapnak,
semmif�le ut�k�vetkezm�ny nem marad.
Az inkub�torhoz nem messze l�that� a l�legeztet�g�p, amely biztos�tani k�pes a
megfelel� intenzit�s� �s frekvenci�j� l�gz�st, �s az a rendk�v�l fontos
tulajdons�ga, hogy a kil�gz�sn�l megg�tolja a t�d� kis h�lyagocsk�inak
(amelyben a g�zcsere lezajlik) az �sszees�s�t. A k�sz�l�k automatikusan
m�k�dik, b�g�, vagy s�pol� hanggal hozza tudom�sunkra, ha valamilyen
rendelleness�g t�mad, p�ld�ul a kapcsolat az �isz�l�ttel megsz�nik, vagy az
oxig�nnyom�s cs�kken. Minden inkub�tor mellett l�thatnak egy
regisztr�l�egys�get is. Ennek a seg�ts�g�vel r�gz�tj�k �s ellen�rizz�k a
l�gz�sre, a h�m�rs�kletre �s a sz�vm�k�d�sre vonatkoz�, sz�munkra nagyon fontos
adatokat. A korasz�l�tt intenz�v oszt�ly hordozhat� r�ntgenk�sz�l�kkel van
felszerelve, hogy a sz�ks�ges vizsg�latok eset�ben se kelljen kimozd�tani
megszokott k�rnyezet�kb�l a korasz�l�tt csecsem�ket. �gy a l�gz�si kezel�s
k�zben is megval�s�that� r�ntgenvizsg�latuk. Kb. k�thetes korukig tartjuk itt a
csecsem�ket az oszt�lyon. Ezt k�vet�en, ha s�lyuk a 2400-2500 g-ot el�ri, m�r
annyira j�l vannak, hogy hazaadhatjuk �ket. A k�vetkez� k�rteremben m�r olyan
csecsem�ket l�thatnak, akik a sz�l�s ut�ni l�gz�skezel�sen t�ljutottak, �s arra
v�rnak, hogy a sz�l�k hazavigy�k �ket, vagy visszaker�ljenek - n�h�nyan - a
korasz�l�tt-oszt�lyokra, tov�bbi �pol�s v�gett. Itt az egyik kisbaba �ppen
s�rdog�l�ssal jelzi, hogy �hes. �t az �desanyja t�pl�lja, m�r itt is, �s holnap
haza is viszi. Munk�nk siker�t azoknak a n�v�reknek �ldozatk�sz munk�ja
garant�lja, akik itt teljes figyelemmel, f�lt� gondoskod�ssal vigy�zz�k a
g�pek, m�szerek adatait, �s k�l�nleges szak�rtelemmel v�gzik teend�iket.
Pet� Juditot, szakk�pzett n�v�r�nket mutatom be a hallgat�knak, akit�l azt
k�rtem, mondja el, milyen el�k�pzetts�gben r�szes�lt �s milyen tov�bbk�pz�sben
vesz r�szt rendszeresen?
PET� JUDIT:
Az �retts�gi ut�n k�t �ves szakiskol�ban szereztem gyermek�pol�n�i k�pes�t�st.
Ez az alapk�pzetts�gem. Ezt k�vet�en egy �ves intenz�v ter�pi�s tanfolyamon
vett�nk r�szt valamennyien err�l az oszt�lyr�l. Az els� napokat a
csecsem�oszt�lyon mindny�jan kicsit neh�znek, kicsit furcs�nak �rezz�k, de a
tov�bbiak sor�n megszokjuk feladatainkat is, �s az itteni szigor�s�got is.
Vannak �let�nkben kegyetlen pillanatok, megpr�b�ltat�sok. Ilyen sajnos t�bb is
volt eddigi p�lyafut�som alatt. Eml�kszem, milyen kritikus perceket �ltem �t az
egyik elz�r�dott nyel�cs�v� fi�cska eset�vel kapcsolatban. Hossz� id�n �t
rendk�v�l rossz �llapotban volt. Mindenki nagyon f�ltette, rendk�v�li m�don
vigy�ztunk r�. Voltak pillanatok, amikor az eg�sz oszt�ly k�ts�gbeesetten
pr�b�lt seg�teni, �s m�r azt hitt�k, hogy le kell mondanunk r�la. V�g�l is
�sszefog�sunkat siker koron�zta �s ezut�n sz�p id�szak k�vetkezett, hiszen
fel�p�lt a kisfi�. Napokig �r�lt�nk valamennyien, hogy gy�gyultan tudjuk �tadni
sz�leinek, �s szemtan�i lehet�nk annak a boldogs�gnak, amely �desanyj�t �s
�desapj�t elt�lt�tte.
M�SORVEZET�:
Ezek a kis csecsem�k tal�n sohasem fogj�k megtudni, hogy p�ld�ul �n, mennyi
er�fesz�t�ssel j�rul hozz� �letben marad�sukhoz. K�s�bb nagy emberek lesznek �s
tal�n sosem tudatosul benn�k, hogy egy szakk�pzett, lelkiismeretes, gondos
�pol�n�v�r seg�tette �t �ket a sorsd�nt� peri�duson.
PET� JUDIT:
Azt hiszem, ez m�r nem olyan fontos k�rd�s, Az a l�nyeg, hogy t�l�lj�k a
csecsem�k a kritikus napokat �s k�pesek legy�nk seg�teni rajtuk. A mi
oszt�lyunkon az a nagy �r�m, ha m�r elt�vozhatnak a kicsiny porontyok, �s
mindig azt rem�lj�k, hogy tal�n n�lunk is f�lt�bb, vigy�z�bb kezekbe jutnak,
hiszen sz�leikhez ker�lnek vissza.
M�SORVEZET�:
A r�di�hallgat�k k�pvisel�i t�bbs�g�kben fiatalok. Kiss� meghatottan, kiss�
magukba sz�llva vetik le a k�penyeket e kis k�rs�ta ut�n. Egy hossz� folyos�n
�t jutunk el dr. Kerpel-Fronius �d�n, akad�mikus, igazgat� professzor
dolgoz�szob�j�ba. Itt foglal m�g helyet dr. Fed�k Sarolta tan�rseg�dn� is.
F�ldszinti dolgoz�szob�j�ban �l a mikrofonn�l dr. Schuler Dezs� professzor �s a
pszichol�giai laborat�riumb�l mutatkozik be a k�belkapcsolat r�v�n dr. Polcz
Alaine vezet� pszichol�gusn�. A sz�ves h�zigazd�k k�rd�seket v�rnak.
HORV�TH ZOLT�N, balatonbogl�ri lakos, a Kand� K�lm�n F�iskola hallgat�ja:
Kerpel-Fronius �d�n akad�mikust�l a magyar gyermekgy�gy�szat helyzet�r�l
szeretn�k hallani, f�leg arra vagyok k�v�ncsi, hogy mik�ppen �llja meg hely�t a
vil�g t�bbi orsz�g�nak gyermekgy�gy�szat�val �sszehasonl�tva. Az biztos, hogy
�ri�si a fejl�d�s, de pl. a korasz�l�sek eset�ben nem biztos az, hogy a
fejl�d�s eredm�nyei val�ban minden szempontb�l megnyugtat�k-e.
CS�CSI BARNA:
Mint gy�gypedag�gus, azt tapasztalom, hogy egyre t�bb a szellemi fogyat�kos
gyermek. Kerpel-Fronius professzor hogy l�tja a j�v�nket, amely �ppen az
orvostudom�ny nagy v�vm�nyak�ppen �letet biztos�t ezeknek a gyermekeknek is?
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
A magyar gyermekgy�gy�szat legnagyobb eredm�ny�nek azt tartom, hogy a sz�zad
elej�hez k�pest csecsem�haland�s�gunk egyheted�re cs�kkent. Ha �sszehasonl�tjuk
a mai helyzetet az �tvenes �vek �llapot�val, akkor pedig egyharmad�ra cs�kkent
a csecsem�haland�s�g. Fel�vel� �s rem�nyt kelt� halad�snak vagyunk napjainkban
a tan�i. Van azonban egy nagy probl�m�nk: nagyon sok kis s�ly� csecsem�
sz�letik Magyarorsz�gon. A kis s�ly� csecsem�k sors�t nehezebb k�zben tartani,
nehezebb �ket orvosilag ell�tni, mint a norm�lis s�llyal sz�letetteket. Ez a
gond vil�gviszonylatban is s�lyos probl�ma.
Mag�t�l �rtet�d� a k�rd�s, amelyet az im�nt kaptam: vajon a nagyobb sz�m�
t�l�l� k�zt nem lesz-e nagyobb sz�m� szellemileg k�rosodott csecsem�? Helyes-e,
hogy kritikus esetekben is megmentj�k a csecsem� �let�t? Hiszen az �gy
megmentett �letek a k�s�bbiek sor�n s�lyos f�jdalmat jelenthetnek a csal�dnak
�s igen nagy terhet a t�rsadalomnak. Az aggodalmakra azt v�laszolhatom, hogy a
hatvanas �vek elej�n bizony pesszimist�n �t�lt�k meg ezeket az eseteket. Att�l
tartottak, hogy annyira sz�k a hat�r a t�l�l�s �s a k�rosod�s k�z�tt, hogy a
t�l�l�k nagyobb sz�m�val szapor�tjuk az agyi k�rosodottakat. Ma m�r gondosan
vizsg�lt, sz�mszer� adatokkal rendelkez�nk Angli�b�l, az USA-b�l �s m�s
orsz�gokb�l is; az adatok azt bizony�tj�k, hogy az intenz�v korasz�l�tt-ell�t�s
k�vetkezt�ben nemhogy nem n�tt az agyi k�rosodottak sz�ma, hanem jelent�sen
cs�kkent. Am�g a r�gebbi id�kben az 1500 g-on aluli s�lycsoportban 50%-ot is
el�rt az agyi k�rosodottak sz�ma, addig az �j statisztik�k szerint az azonnal
megkezdett intenz�v ell�t�s k�vetkezt�ben az �gy kezelt gyerekek k�z�tt m�r
csak 7,8%-ban �szleltek agyi k�rosod�st. �n�k m�r v�gigj�rt�k ezt az oszt�lyt,
teh�t l�tt�k, hogy a modern technika- �s a gondos �pol�s k�vetkezt�ben az
inkub�torokban a csecsem�k sz�m�ra a legkedvez�bb oxig�ntel�tetts�get �s
p�ratartalmat, de m�s fontos t�nyez�ket is biztos�tani tudunk. �gy �rhett�k el
kiemelked�en j� eredm�nyeinket. Magyarorsz�gon m�r t�z ilyen intenz�v centrum
m�k�dik, �s tov�bbiak fel�ll�t�sa folyamatban van. M�g id�zem �n�knek a Lancet
egyik utols� sz�m�ban k�z�lt szerkeszt�i cikket, amely szerint j�val kisebb
k�lts�get jelent az intenz�v ell�t�s felt�teleinek megval�s�t�sa, mint a
k�rosod�ssal sz�letett t�l�l�k 50-60 �vig val� int�zeti gondoz�sa.
HAVASI L�SZL�, f�iskolai hallgat�, Esztergomb�l:
Tudjuk, hogy Kerpel-Fronius professzor az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet
szaktan�csad�ja �s �gy gyakran j�r k�lf�ldre is. K�rem �nt, aki rendszeresen
l�togatja a k�lf�ldi orsz�gokat is, mondjon v�lem�nyt a nemzetk�zi
gyermekeg�szs�g�gy helyzet�r�l a vil�gon!

A nemzetk�zi gyermekeg�szs�g�gy helyzete

DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:

Sajnos, azt az �ri�si halad�st, amit a gyermekgy�gy�szat lehet�v� tett a
gazdagabb vil�gban, vil�gviszonylatban, kor�ntsem tapasztaljuk. A fejl�d�
orsz�gokban sok-sok neh�zs�ggel k�szk�dik a gyermekeg�szs�g�gy is.
Magyarorsz�gon pl. a m�sodik vil�gh�bor� ut�n nagyon gyakori volt a sorvad�s.
Az �lelmiszer-ell�t�s, a tejell�t�s j� ideig akadozott, rosszak voltak a
higi�n�s viszonyok. H�bor� ut�n �ltal�nos jelens�g, hogy megjelennek az
"apokaliptikus lovasok", az �hez�s �s a j�rv�nyok. Mivel ez n�lunk is �gy volt,
bennem is fel�bredt az �rdekl�d�s a sorvad�s ir�nt. Szerencs�re, az az�ta
eltelt �vek sor�n ez a k�r�llapot Magyarorsz�gon rendk�v�l ritk�v� v�lt. Nem
�gy van azonban ez a halad� vil�gban. A fejl�d� orsz�gokban kb. 300 milli�
gyermek �l, akik 15 �ves korukig nem kapj�k meg a szervezet�knek sz�ks�ges
t�pl�l�kmennyis�get �s -min�s�get. Ezeknek a gyermekeknek jelent�s r�sze igen
s�lyos beteg. Pl. Latin-Amerik�ban kb. f�lmilli� gyermek hal meg �vente
sorvad�s k�vetkezt�ben. Rettenetes l�tv�ny, amikor ezek a szeg�ny, nyomorult,
sorvadt gyerekek, hi�nyos �lt�z�keikben ellepik az utc�kat. Pipasz�rv�kony
l�bak, puffadt has, vizeny�s test jellemzi �ket. Bizony, nagyon megd�bbent�
l�tv�ny ez a XX. sz�zad v�g�n. Aki egyszer is l�t ilyen gyermeket, okvetlen�l
megfogadja mag�ban: mindent elk�vet annak �rdek�ben, hogy az emberi
nyomor�s�gnak ez a rettenetes k�pe v�glegesen elt�nj�n a f�ldr�l, s az eg�sz
lelk�t �that� hum�num minden tett�ben, munk�j�nak minden f�zis�ban meg kell
hogy nyilv�nuljon.
T�rj�nk �t egy m�sik rettegett gyermekbetegs�g-t�pusra. Az Eg�szs�g�gyi
Vil�gszervezet jelent�se szerint �vi �t milli� csecsem� hal meg b�lhurutban.
�ri�si sz�m! Ennek is r�szben a rossz higi�n�s viszonyok az okai, m�sr�szt az,
hogy a s�lyos b�lhurutos csecsem�k kezel�se jelent�s orvosi appar�tust �s
azonnali szakszer� seg�ts�get ig�nyel. 1971-ben 180 000 koler�s beteget
jelentettek be a vil�gb�l. Jelent�s r�sz�k ugyancsak megmenthet� lett volna, ha
azonnali szakszer� kezel�sben r�szes�l. E betegs�gre az a jellemz�, hogy
teljesen kisz�rad az ember szervezete. A koler�s betegnek igen nagy
folyad�kmennyis�get kell a szervezet�be juttatni. Az is el�fordul, hogy pl. egy
feln�tt koler�s beteg napi 20 liter vizet vesz�t a szervezet�b�l. Ilyen esetben
napi 24-25 l steril folyad�kot kell a beteg szervezet�be bejuttatni. Hogy lenne
m�d erre pl. Bangla-Desh-ben, teszem azt, a menek�ltt�borokban? De nemcsak ez a
k�rd�s, hanem az is, hogy nincs elegend� sz�m� orvos, aki a kezel�st
biztos�tan�. Pedig ezeknek a betegs�geknek mind a k�r�lettan�t, mind a
megel�z�si m�dj�t, mind a kezel�s�t t�k�letesen ismerj�k. M�gis, az elmaradott
kultur�lis �s termel�si viszonyok, a szeg�nys�g, analfab�tizmus �s egyebek
miatt, k�ptelenek vagyunk v�g�rv�nyesen kik�sz�b�lni �ket. Tudom�nyunk �rv�nyre
juttat�s�t e t�ren csak egy lass� folyamat k�vetkezm�nyek�ppen rem�lhetj�k.
A m�dszer azonban t�l mutat az orvostudom�ny hat�rain. Azt a m�velts�get,
amelyet az eur�pai �llamok ezer esztend� alatt �rtek el, a fejl�d� vil�gban
lehetetlen t�z esztend� alatt behozni.
Tov�bbi gond vil�gszerte p�ld�ul a t�ln�pesed�s. Mexik�ban pl. minden 20 �vben
megdupl�z�dik a lakoss�g. De ugyanez a helyzet Latin-Amerika legt�bb
orsz�g�ban, �s nem jobb a helyzet �zsia t�bb orsz�g�ban sem.
Indi�ban pl. k�t k�rteremnyi beteget l�ttam, akik tuberkulotikus
agyh�rtyagyullad�sban szenvedtek. Ez a k�rk�p n�lunk a BCG-v�d�olt�s
k�vetkezt�ben ma m�r teljesen ismeretlen .De azt is tapasztaltam, hogy Indi�ban
az any�k 80%-a analfab�ta. Nagyon neh�z hozz�juk eljuttatni bizonyos
propagandisztikus k�zlem�nyeket a n�pszaporulatot illet�en. Ahhoz teh�t, hogy
az orvostudom�ny v�vm�nyai eljussanak ezekhez a n�pr�tegekhez, elengedhetetlen
a t�rsadalmi fejl�d�s.

Leuk�mi�s gyermekek

HAVASI L�SZL�:
E r�di�ad�s kezdete el�tt lehet�v� tett�k sz�munkra a r�di�hallgat�k
k�pviselet�ben, hogy megtekints�k a klinik�t.
Utunk sor�n n�h�ny leuk�mi�ban (feh�rv�r�s�gben) szenved� gyermeket is l�ttunk.
Valamennyi�nket rendk�v�li m�don �rdekel, hogy voltak�ppen mi is a
leuk�mia-betegs�g, �s mi mindent tudunk ma m�r err�l. Mindenekel�tt azonban
arra szeretn�nk v�laszt kapni, hogy napjainkban gy�gy�that�-e m�r, �s ha igen,
milyen m�rt�kben.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
E betegs�ggel kapcsolatban roppant �rdekes fordulatok tapasztalhat�k
vil�gviszonylatban. Magyarorsz�gon is nagy halad�sr�l sz�molhatunk be. E
k�rd�sk�r legkit�n�bb szak�rt�je haz�nkban dr. Schuler Dezs� professzor, aki az
�n�k k�rd�seire v�laszt ad.
DR. SCHULER DEZS�:
A leuk�mia a v�rk�pz� rendszer daganatos megbeteged�se. Kb. 10-15 �vvel ezel�tt
m�g azt kellett mondanunk, hogy a leuk�mi�k �s a rosszindulat� daganatok
gyermekkorban az esetek t�bbs�g�ben hal�los megbeteged�sek, gy�gy�thatatlanok.
Amikor �n a leuk�mia kutat�s�val �s gy�gy�t�s�val elkezdtem foglalkozni, a
leuk�mi�s gyermekek �tlagos �lettartama a megbeteged�s felfedez�se ut�n csup�n
k�t h�nap volt. Sajnos, rendszerint nagy szenved�sek k�z�tt haltak meg ezt
k�vet�en. Ma eg�szen m�s a helyzet. �j gy�gyszerek, komplett kezel�si m�dszerek
�s �j v�rk�sz�tm�nyek �llnak rendelkez�s�nkre a gy�gy�t�sban.
Mindezek eredm�nyek�ppen pl. a leggyakrabban el�fordul� leuk�mi�ban, megfelel�
kezel�ssel a gyermekbetegek 25%-�ban �rhet� el n�gy esztend�n�l hosszabb
t�netmentes t�l�l�s. Ezt k�vet�en - teh�t a n�gy esztend� eltelt�vel - a
leuk�mi�s betegeknek m�r csup�n 20%-a hal meg.
Ma m�r ellen�rz�s�nk alatt �ll olyan gyermek is, aki 8 �s f�l �ve t�netmentes.
�t m�r gy�gyultnak tekinthetj�k. Mi�ta pedig egy� orsz�gos h�l�zat ki�p�t�se
megindult haz�nkban is, a leuk�mi�t t�l�l� gyermekek sz�ma �lland�an emelkedik.
Az 1971 �ta m�k�d� orsz�gos h�l�zatban jelenleg a h�rom �vvel a betegs�g
felfedez�s�t t�l�l� gyermekek ar�nya 25%, a betegs�get k�t �vvel t�l�l�k pedig
41,7%.
P�TERI M�RIA:
Amikor itt a klinik�n n�h�ny leuk�mia-diagn�zissal fekv� gyermekbeteget
megl�ttam, felt�nt nekem, hogy az �tlaghoz k�pest j�form�j�ak, kellemes
benyom�st keltenek az emberben, szebb gyerekeknek t�ntek. Tapasztalatom
valamilyen t�rv�nyszer�s�g k�vetkezm�nye, vagy csup�n a v�letlen �sszj�t�ka?
Ugyanis pillanatok alatt szimpatikusak lettek nekem ezek a gyerekek, �s csak a
legnagyobb meg�rt�ssel �s egy�tt�rz�ssel sz�lhatok sz�leikr�l, akik m�g n�lam
is sokkal kedvesebbnek tartj�k �ket. M�r k�rh�zi elhelyez�s�k is milyen �ri�si
f�jdalmat v�lthat ki benn�k, nem is besz�lve arr�l, hogy milyen gy�szt �s
szomor�s�got jelenthet gyermek�k elveszt�se.
R�ZSA BE�TA:
Bennem is hasonl� benyom�st keltettek a kisgyermekek. K�rd�sem az, hogy melyek
a betegs�g k�ls� megnyilv�nul�si form�i?
DR. SCHULER DEZS�:
Tapasztalatom szerint minden gyerek kedves �s megnyer�. Az a benyom�suk,
amelyr�l itt a leuk�mi�s gyerekekkel kapcsolatban besz�moltak, szerintem ink�bb
a v�letlennek tudhat� be; b�juk, kedvess�g�k semmik�ppen sem valamilyen
megnyilv�nul�sa a betegs�gnek. A feh�rv�r�s�gnek term�szetesen megvannak a
saj�tos t�netei, amelyeket azonban nem tartok c�lszer�nek r�szletesen
ismertetni. Azt azonban megeml�tem, hogy a mai gy�gykezel�ssel a gyerekek
z�m�n�l, az esetek mintegy 80-85%-�n�l teljes t�netmentess�g �rhet� el a
betegs�g elej�n. Ebb�l sz�rmaznak a k�s�bbiekben v�gzetes hib�k is. Amikor
ugyanis a gyerek m�r j�l �rzi mag�t, teljesen eg�szs�gesnek t�nik, ahogyan a
r�di�hallgat�k k�pvisel�i az im�nt mondt�k: "szimpatikus, sz�p gyermek" - �s
elkezd iskol�ba j�rni. esetleg m�r sportol is, a sz�l�k pedig azt hiszik, hogy
most m�r v�glegesen t�l van a vesz�lyen. Ha az ilyen gyerek kezel�s�t kor�n
abbahagyjuk, nem folytatjuk, n�h�ny �ven kereszt�l tov�bbra is - term�szetesen,
most m�r nem k�rh�zban, hanem j�r�betegk�nt -, akkor menthetetlen�l visszaesik
betegs�g�be �s ilyenkor m�r a gy�gyul�snak az el�z�ekben ismertetett kil�t�sai
nagym�rt�kben cs�kkennek. A megfelel� gy�gykezel�ssel ebben az �vben is
siker�lt teljesen t�netmentess� tenn�nk egy gyermeket, aki a k�s�bbiekben
egy�ltal�n nem j�tt be a sz�ks�ges ellen�rz�sekre �s kezel�sekre. Felkerest�k a
sz�l�ket, �s igyekezt�nk meggy�zni �ket arr�l, hogy a kezel�s - a gyermek
l�tsz�lag teljesen j� �s eg�szs�ges �llapota ellen�re is - felt�tlen�l
sz�ks�ges. Sajnos, nem j�rtunk eredm�nnyel. Ezt a gyermeket 14 nappal ezel�tt
m�r rendk�v�l s�lyos �llapotban sz�ll�tott�k be az egyik hematol�giai
oszt�lyra, a leuk�mia s�lyos t�neteivel. Gy�gyul�si lehet�s�gei teh�t sokkal
kisebbek m�r, mint akkor lettek volna, ha a kezel�st megszak�t�s n�lk�l, az
orvosi utas�t�soknak megfelel�en v�gezhett�k volna el a gyermeken. Sz�ks�g van
teh�t a fenntart� gy�gykezel�sre, fontoss�g�ra ez�ton is felh�vjuk a sz�l�k
figyelm�t.
M�SORVEZET�:
Amikor a r�di�hallgat�k �rtes�ltek arr�l, hogy ez a m�sor itt, �n�kn�l, a
Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem II. sz. Gyermekklinik�j�n k�sz�l, t�megesen
jelentkeztek telefonon �s lev�lben. A benn�nket felkeres� hallgat�k nev�ben
mondom �sszefoglal�an, hogy a sz�l�k el�gedettek az itt foly� munk�val. Itt
k�l�nleges b�n�sm�dban r�szes�lnek a gyermekek, k�zt�k a leuk�mi�s gyermekek
is. Sokan k�rtek arra, hogy k�sz�njem meg a klinika vezet�inek, orvosainak,
asszisztenci�j�nak, �pol�szem�lyzet�nek, valamennyi dolgoz�nak azt az
�ldozatk�szs�get, azt az �nzetlen, sok-sok f�radts�got, amellyel hivat�sukat, a
gyermekek gy�gy�t�s�t szolg�lj�k. Felt�nt nek�nk ez a sokfel�l t�megesen �rkez�
k�r�s. Vajon van-e ennek valamilyen k�l�n�sebb magyar�zata?
DR. SCHULER DEZS�:
Nem lehetett volna �s nem lehetne ma sem a leuk�mi�s gyermekekkel kapcsolatban
ilyen eredm�nyeket, ilyen gy�gyul�si ar�nyt el�rni, ha a szakemberek bar�ti �s
lelkes egy�ttm�k�d�st nem alak�tan�nak ki a sz�l�kkel, a csal�ddal... Nagyon
fontosnak tartjuk, a gyermek �rdek�ben, a kezel�orvos �s a sz�l�k kapcsolat�t.
N�lunk a szakemberek sz�vesen �ldoznak id�t arra, hogy gyermek�k betegs�g�t
meg�rtess�k a sz�l�kkel, hiszen ez az alapja, a kiindul�pontja annak, hogy a
gy�gykezel�sben, az ut�lagos ellen�rz�sek sor�n a szakorvosnak seg�t�t�rsa,
utas�t�sainak pontos v�grehajt�ja legyen a csal�d. Nemcsak itt, a
Gyermekklinik�n, hanem az orsz�gos h�l�zat m�s k�zpontjaiban is �rv�nyes�l ez a
szellem. Budapesten k�v�l Miskolc, Debrecen, Szeged, P�cs, Szombathely �s Eger
vesz m�g r�szt ebben a munk�ban. A leuk�mi�val foglalkoz� orvosok �s a
budapesti k�t gyermekklinika, a Heim P�l Gyermekk�rh�z, az Ap�ti �s Madar�sz
k�rh�zak leuk�mi�val foglalkoz� orvosai k�z�tt is �sszhang van. Minden f�l�vben
egyszer tan�cskoz�sra �l�nk �ssze, ahol a leuk�mia-kutat�s leg�jabb eredm�nyeit
besz�lj�k meg. Itt alak�tjuk ki a leuk�mia legmegfelel�bb kezel�s�nek
m�dszereit. Ezek a k�zpontok minden leuk�mi�s gyermeket a legmodernebb
m�dszerekkel �s a leg�jabb gy�gyszerekkel kezelnek. A legdr�g�bb k�lf�ldi
gy�gyszerek is rendelkez�s�nkre �llnak. Korm�nyzatunk ugyanis h�l�zatunk
r�sz�re jelent�s anyagi t�mogat�st biztos�t.

Megviseli-e a leuk�mi�s gyermeket a kezel�s?

Vajon mennyire viseli meg a leuk�mi�s gyerekeket a kezel�s? F�jdalmas-e? Nagyon

kellemetlen? - �ltal�ban tablett�kat szednek, injekci�kat kapnak, adott esetben
v�r�t�mleszt�sben r�szes�lnek. Mindezt term�szetesen nem folyamatosan, nem
�vekig. A betegs�g felfedez�se ut�n a kezdeti kezel�s sor�n kell csak a
betegnek a k�rh�zban tart�zkodnia. H�rom-hat h�tig, nagyon ritk�n k�t h�napig
vannak itt csup�n a gyerekek. Ezt k�vet�en hazaker�lnek otthonukba, �s
megszokott k�rnyezet�kben �lnek, csup�n id�szakonk�nt, kezdetben hetenk�nt
k�tszer, k�s�bb k�thetenk�nt, m�g k�s�bb pedig havonk�nt bej�nnek hozz�nk
ellen�rz�sre. Ilyenkor v�rvizsg�latot v�gz�nk, �s injekci�t is rendszerint
kett�, illetve n�gy hetenk�nt, k�s�bb nyolc hetenk�nt kapnak, a h�rom�ves
kezel�si peri�dus alatt. Mindez a gyermekek sz�m�ra nem jelent k�l�n�sebb
megr�zk�dtat�st.
Hogy a gyermekek a kezel�s id�tartama alatt j� lelki�llapotban legyenek �s a
sz�l�k is kell�en viselj�k el szeretett gyermek�k k�rh�zi tart�zkod�s�t, ebben
nagyon sokat seg�tenek a pszichol�gusok, �s k�zt�k is els�sorban dr. Polcz
Alaine, vezet� pszichol�gus, aki k�l�n�s figyelmet szentel ennek a k�rd�snek,
�s tudom�nyosan, �sszef�gg�seiben is vizsg�lja.
DR. POLCZ ALAINE:
A j�t�kos foglalkoz�s, a j�t�kter�pia bevezet�s�vel olyan k�rh�zi mili�t
pr�b�lunk megteremteni klinik�nkon is �s az orsz�gos h�l�zatban is, hogy a
gyermekek j�l �rezz�k magukat. Ezzel megtett�k az els� l�p�st ahhoz, hogy
elviselhet� legyen sz�mukra a k�rh�zi tart�zkod�s. Erre bizony nagy sz�ks�g
van. De az is nagyon fontos, hogy a sz�l�kkel is t�r�dj�nk. Az egyik �desanya
p�ld�ul egy vid�ki kisebb k�rh�z orvos�t�l tudta meg, hogy leuk�mi�s beteg a
kisfia. Sajnos, csup�n olyan form�ban k�z�lt�k vele a gyermek betegs�g�nek
t�ny�t, hogy az orvostudom�ny mai �ll�sa szerint a baj gy�gy�thatatlan, �s
"k�sz�lj�n fel a legrosszabbra": gyermeke meg fog halni. Az el�z�ekb�l is
kider�lt, hogy ez a n�zet ma m�r elmaradott, s�t nem is felel meg a val�s�gnak.
A k�zl�s az �desany�ban olyan k�ts�gbees�st v�ltott ki, hogy �ngyilkoss�got
akart elk�vetni, �s meg akarta �lni gyermek�t is. K�pzelj�k el, milyen sok-sok
f�radts�gba ker�lt nek�nk, am�g el�rt�k, hogy ez az asszony megnyugodott, s�t a
legjobb partnere lett a szakorvosnak gyermeke gy�gykezel�s�ben. Gyermeke pedig
m�r hosszabb ideje t�netmentes �s rem�nyked�nk v�gleges gy�gyul�s�ban.
Sajn�latos t�ny, hogy m�g a szakemberek sem seg�tik kell�en a felvil�gos�t�st.
Ezt nem a leuk�mi�s betegekkel foglalkoz� h�l�zat szakorvosaira �rtem, hanem
azokra a k�rzetekben, szakrendel�kben dolgoz� szakemberekre, akik el�sz�r
tal�lkoznak a betegs�ggel, el�sz�r tal�lkoznak a beteg gyermek
hozz�tartoz�j�val. �jabb ter�pi�s elj�r�sok c�mmel Schuler Dezs� professzor,
Ko�s Roz�lia dr. �s Berend Katalin dr. az Orvosi Hetilapban is lek�z�lt�k
tapasztalataikat. A t�m�val foglalkoz� szakemberek teh�t lehet�s�get
biztos�tottak arra, hogy a szakmai k�zv�lem�ny t�j�koz�djon a leg�jabb
eredm�nyekr�l. (Orvosi Hetilap, 1975. II. �vf. 10. sz.). Szerintem azonban a
k�zv�lem�nynek is sokkal t�bbet kellene tudnia a leuk�mi�r�l ahhoz, hogy
kell�en �t�lhesse meg a betegs�g k�vetkezm�nyeit, a gy�gy�t�s lehet�s�geivel
�sszevetve. J�nak tartan�m, ha a sz�pirodalom meg a telev�zi� is nem csup�n
"v�gzetes megbeteged�s"-k�nt emlegetn� a leuk�mi�t, hanem felh�vn� a figyelmet
arra, hogy van rem�ny, a k�r�llapot gy�gy�that� is lehet. Ahhoz, hogy a
k�zv�lem�ny re�lisan �rt�kelhesse a helyzetet, felt�tlen�l sz�ks�g van
orsz�gosan �s s�rg�sen, n�h�ny pozit�v l�p�sre.

Adatok �s progn�zis

CS�CSI BARNAB�S:
R�szletesen hallottunk a gyermekkori leuk�mi�r�l. Ne haragudjanak az
alapt�m�t�l elt�r� k�rd�s�rt, de az �rdekelne, hogy vajon ez a betegs�g
feln�ttkorban is kialakulhat-e? Ez esetben mik a gy�gyul�s kil�t�sai?
DR. SCHULER DEZS�:
Mivel gyermekklinik�n vagyunk, �s gyermekorvosok vagyunk, mi term�szetesen a
leuk�mi�nak a gyermekkori vet�let�r�l besz�lt�nk. E k�rd�sre v�laszolva azt
mondhatom, hogy b�r a betegs�g l�nyege azonos mind a feln�ttkori, mind a
gyermekkori leuk�mi�ban, m�gis vannak k�l�nbs�gek. Az egyes t�pusok gyakoris�ga
a feln�ttkori �s a gyermekkori leuk�mi�n�l elt�r�. Elt�r� a gy�gyul�si
lehet�s�g is. Hat�rozottan �ll�thatom, hogy a gyermekkori esetek el�ny�sebbek a
gy�gyul�s szempontj�b�l. De hogy visszat�rj�nk a gyermekek eset�re, ma m�r
k�ztudott, hogy haz�nkban az ut�bbi t�z �vben - a t�bbi eg�szs�g�gyileg fejlett
orsz�ghoz hasonl�an - a gyermekkor k�t leggyakoribb hal�lok�v� a balesetek �s a
rosszindulat� daganatos megbeteged�sek v�ltak. Az ut�bbiak k�z�l leggyakoribb a
leuk�mia. Az Orsz�gos Gyermekleuk�mia Ther�pi�s Munkacsoport adatai szerint 100
ezer �l� gyermekre �vente 3,1 �j megbeteged�s esik.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
�rdekes �s �j dolgokat hallottak az eddigiekben a leuk�mi�r�l. Nem szeretn�m
azonban, ha a nagyk�z�ns�g �gy �rtelmezn� ezt a r�di�ad�st, mintha a leuk�mia
lenne az egyik leggyakoribb gyermekbetegs�g. Arra k�rem teh�t Schuler
professzort, hogy adjon sz�madatokat arr�l, haz�nkban kb. mennyi leuk�mi�val
sz�molhatunk �vente.
DR. SCHULER DEZS�:
1974-ben az eg�sz orsz�gban 79, 1975-ben pedig 59 �j megbeteged�s fordult el�.
Teh�t sz� sincs t�megbetegs�gr�l. Az �rintetteket pedig nagy gonddal �s teljes
igyekezettel gy�gykezelik h�l�zatunkban.
M�SORVEZET�:
Fed�k Sarolta tan�rseg�dn� v�gighallgatta az eddigi besz�lget�st. Most arra
k�rem, hogy b�r�ljon meg benn�nket! Mit nem mondtunk j�l, mit k�rdezt�nk
rosszul, mit kellett volna m�g r�szletesebben kifejten�nk?
DR. FED�K SAROLTA:
Ezt a r�di�ad�st olyan emberek is hallgatj�k, akik leuk�mi�s betegek. Ez�rt
nagyon fontosnak tartom �jra �s �jra hangs�lyozni, hogy ma m�r nem
"hal�lra�t�lt" a leuk�mi�s beteg. Az orvostudom�ny e betegs�g ellen is
intenz�ven keresi a v�gs� �s teljes megold�st. De am�g ez nincs a kez�nkben,
addig is lehet�s�gei vannak a leuk�mi�s betegeknek a gy�gyul�sra. A jelenlegi
kezel�si m�dszerekkel k�pesek vagyunk �ket a legkritikusabb peri�duson is
biztons�ggal �tseg�teni. Nem akarunk szorong�st kiv�ltani az emberekben,
seg�teni akartunk, amikor �szint�n elmondtuk probl�m�inkat ebben a
r�di�ad�sban, �s �r�mmel ismertem fel a seg�t� j�sz�nd�kot, amellyel a
klinik�nkon foly� munka n�h�ny r�szlet�t pr�b�lj�k a nagyobb k�z�ss�g, a r�di�
k�zv�lem�nye el� t�rni.
M�SORVEZET�:
Mi lenne az, amiben k�zzelfoghat�bban is seg�ts�g�re lehetn�nk a 2. sz.
Gyermekklinik�nak?
DR. FED�K SAROLTA:
A sz�l�k nap-nap ut�n panaszkodnak amiatt, hogy k�ptelenek telefonon megkapni a
klinika orvosait, amikor gyermek�kr�l �rdekl�dn�nek; rajtunk k�v�l�ll� okokb�l
nagyon kev�s telefonvonallal rendelkez�nk. K�l�n�sen gond ez az intenz�v
oszt�lyon kezelt gyermekek sz�leinek eset�ben. Ezek a cs�pps�gek ugyanis
�letvesz�lyes �llapotban vannak itt n�lunk, �s bizony sz�leik napr�l napra
szeretn�nek r�luk tudni. Nagyon sokat seg�tene az, aki intenz�v oszt�lyunknak
egy k�l�n telefonvonalat, a klinik�nak pedig n�h�ny tov�bbi f�vonalat bocs�tana
rendelkez�s�re.
Most pedig visszat�rek az ad�s legelej�n elhangzott egyik k�rd�sre, arra, hogy
a megmentett korasz�l�tt, feln�vekedv�n, tulajdonk�ppen sohasem tudja
megk�sz�nni azt, amit �rte tettek, mert a legt�bb esetben nem is tud r�la.
Az�rt n�ha el�fordul olyan eset is, ami velem megt�rt�nt nemr�giben. Az egyik
alkalommal gyakorlatot vezettem medikusoknak. A sz�netben odaj�tt hozz�m az
egyik leend� kollega, �s megmondta a nev�t, majd gyorsan hozz�tette, hogy
�desanyja k�rte r�, keressen meg felt�tlen�l engem. R�vid id� alatt kider�lt,
hogy annak idej�n, mint korasz�l�ttet �n kezeltem ezt a fi�t. �s bizony
�szint�n megmondom, minden eddigi s�relem�rt, kellemetlens�gem�rt k�rp�tolt
engem az a pillanat, amikor azonos�tottam a hajdani h�pog�, zih�l�, k�kesv�r�s,
picike f�lhull�t azzal a sz�p sz�l, sud�rmagas, kedvesen mosolyg�, h�l�s szem�
fiatalemberrel, akire termet�n�l fogva is �gy kellett feln�znem, mint ahogyan a
sug�rz� csillagokra vagy a teliholdra tekint fel az ember.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Az igazi jutalom mind az orvosnak, mind a n�v�rnek az, ha gy�gyultan t�vozik a
kis beteg. Ez jelenti az �rzelmi �lm�nyt �s a siker�lm�nyt sz�munkra.

A gyermekgy�gy�szat holnapja

E m�sorban besz�lt�nk a gyermekgy�gy�szat tegnapj�r�l, �s azokr�l a gondokr�l,

er�fesz�t�sekr�l, sikerekr�l, amelyeket tudom�nyunk napjainkban �r el. De h�t
van holnap is! Mit mondhatunk err�l? Ez a holnap a megel�z� gyermekgy�gy�szat,
a prevent�v gyermekgy�gy�szat kifejl�d�s�t hozza majd mag�val. Mint fiatal
orvos, annak idej�n, indul�skor, nagyon sok ter�leten rem�nytelennek l�ttam a
helyzetet. Most m�r nagyon sok mindenben pozit�vabbak, rem�nykelt�bbek a
kil�t�sok. Egy sor megbeteged�s ellen siker�lt a v�gleges fegyvert megtal�lni.
Ma m�r a leuk�mia lek�zd�s�ben is egyre jobbak a kil�t�saink. Ezek �ri�si
eredm�nyek. Az orvostudom�ny holnapj�t illet�en �n bizakod� vagyok. Azt
rem�lem, hogy eg�szen m�sk�ppen fog alakulni majd az emberis�g sorsa, mint ma.
Ezen bel�l term�szetesen a gyermeksors jobbra fordul�s�ban rem�nykedem, mert
hiszen a gyermeknyomor az egyike a legelviselhetetlenebb dolgoknak a vil�gon.

A HORMONOKR�L

K�t r�di�ad�s hangzott el ebb�l a t�mak�rb�l. A hormonok �s az idegrendszer

c�mmel P�csr�l, a Hormonokr�l �s a felgyorsult �letritmusr�l c�mmel pedig
Szegedr�l sug�rozta a R�di� ad�sait. Mindk�t helyr�l kutat�kollekt�v�k
eredm�nyeit adtuk k�zre. A P�csett k�sz�lt r�di�ad�s mintegy az orvostudom�nyi
kutat�k m�helyeiben kalauzolta v�gig a hallgat�s�got.
Flerk� B�la, akad�mikus, az Anat�miai Int�zet igazgat� professzora, Mess B�la,
egyetemi tan�r �s munkat�rsaik, S�t�l� Gy�rgy, Tima Lajos adjunktusok, Csernus
Val�r, V�gh S�ndor tudom�nyos kutat�k laborat�riumaikban mutatt�k be
k�s�rleteik v�geredm�ny�t. E magyar�zatok mintegy megalapozt�k a Szegedi
Orvostudom�nyi Egyetem I. sz. Belgy�gy�szati Klinik�j�nak �n�ll�
Endokrinol�giai Oszt�ly�r�l, az itteni N�gy�gy�szati Klinik�r�l �s a
K�r�lettani Int�zetb�l L�szl� Ferenc, Sas Mih�ly, Telegdy Gyula professzorok
r�szv�tel�vel, l�nyeg�ben az orvostudom�ny gyakorlati ter�let�r�l k�sz�lt
ad�sunkat. Kapcsolatot l�tes�tett�nk term�szetesen itt is az endokrinol�giai
laborat�riummal, ahol Faredin Imre kandid�tus, egyetemi tan�r vizsg�l�
m�dszereivel, laborat�riumi kutat�- �s gyakorlati munk�j�val ismerkedt�nk meg.
A r�di�sorozat ad�sainak id�szak�ban a hozz�nk �rkezett levelek kb. 25-30%-a
az endokrinol�giai rendszer megbeteged�seivel, zavaraival kapcsolatos
k�rd�seket tartalmazott. E nagyar�ny� �rdekl�d�s miatt is sz�vesen k�vetj�k
most munk�juk ismertet�s�ben a kutat�kat �s a gyakorl� klinikusokat.

A hormonok �s az idegrendszer kapcsolat�nak kutat�sa P�csett

A P�csi Orvostudom�nyi Egyetem Anat�miai Int�zet�ben Flerk� B�la professzorhoz
int�zt�k a k�rd�st: mik is tulajdonk�ppen a hormonok?
DR. FLERK� B�LA:
A hormonok k�miai anyagok, amelyeket k�l�nb�z� mirigyek termelnek. A
hormontermel� mirigyek rendszer�t �sszefoglal� n�ven bels� elv�laszt�s�
(endokrin) rendszernek nevezz�k. Bels� elv�laszt�s� mirigyekr�l van sz� a
hormonok eset�ben, szemben azokkal a mirigyekkel, amelyek v�lad�kukat a
testfelsz�nre juttatj�k. (Itt term�szetesen t�gabb �rtelemben van sz�
testfelsz�nr�l, mint csup�n az emberi b�r, hiszen ide tartozik pl. a
gyomorny�lkah�rtya is.) A bels� elv�laszt�s� mirigyek k�zvetlen�l a v�rp�ly�ba
juttatj�k term�keiket. A bels� elv�laszt�s� mirigyekkel k�l�n tudom�ny
foglalkozik, az endokrinol�gia.
A 40-es �vek k�zepe t�j�n k�l�n tudom�ny�g alakult ki az endokrinol�gi�n bel�l,
a neuroendokrinol�gia, amely az idegrendszer �s a hormon�lis rendszer
kapcsolat�val foglalkozik. Egyfel�l azt vizsg�lja, hogy az idegrendszer milyen
m�don befoly�solja az endokrin mirigyek m�k�d�s�t (els�sorban term�szetesen az
agyalapi mirigynek, a hipof�zisnek a m�k�d�s�t, hiszen ezt a mirigyet tartjuk
az endokrin rendszer "karmester�"-nek), m�sfel�l, hogy maguk a hormonok -
visszahatva a k�zponti idegrendszer k�l�nb�z� r�szeire - milyen m�don
befoly�solj�k ezek m�k�d�s�t; szinte azt is mondhatom, hogy a hormonok mik�ppen
befoly�solj�k ezeknek a r�szeknek a kialakul�s�t, differenci�l�d�s�t. - Vegy�nk
egy p�ld�t magyar�zatk�ppen; ha egy �jsz�l�tt h�m patk�nynak k�zvetlen�l
sz�let�se ut�n elt�vol�tjuk a her�j�t, az idegrendszer�nek az a r�sze, amely az
agyalapi mirigy gonadotrophormon-m�k�d�s�t szab�lyozza, olyan m�don
differenci�l�dik, hogy a n�st�ny �llatra jellemz� ciklusos hormonszekr�ci�
alakul ki. Teh�t l�nyeg�ben a menstru�ci�s havi ciklust k�pes ez a m�k�d�s
fenntartani, j�llehet, az �llat genetikusan h�m �llat, tov�bbra is.
Term�szetesen ennek a ford�tottja is �rv�nyes. Ha pl. egy �jsz�l�tt n�st�ny
patk�nyba ak�rcsak egyetlen herehormon-injekci�t fecskendez�nk be, ezzel
megzavarjuk azt a differenci�l�d�si folyamatot, amelynek eredm�nyek�ppen n�i
gonadotrop hormonszekr�ci�k alakulnak ki, �s ebben az esetben az �llat m�r nem
lesz k�pes peteszolg�ltat�sra. M�s �llatfajt�kban ez a kritikus peri�dus m�g
el�bb, m�r a terhess�g id�szak�ban kialakul, mint pl. a tengerimalac eset�ben,
ahol mindez a v�ltoz�s m�r a terhess�g k�zepe t�j�n lezajlik.
Magam sz�kebb ter�leten kutatom az endokrinol�gi�n bel�l is, a peteszolg�ltat�s
probl�mak�r�t. Az egy�n sz�m�ra nyilv�nval�an trag�dia a medd�s�g, de a
t�rsadalom szempontj�b�l, mondhatom, vil�gjelens�g a t�ln�pesed�s probl�m�ja.
Hogy ezekben a k�rd�sekben gyakorlati eredm�nyekhez jussunk, ahhoz azonban
elengedhetetlen a peteszolg�ltat�s idegrendszeri �s hormon�lis mechanizmus�nak
teljes megismer�se, felt�r�sa. A legfinomabb r�szleteket is fel kell t�rnunk
ahhoz, hogy a jelenlegin�l is jobb fogamz�sg�tl� elj�r�st lehessen kidolgozni.
M�SORVEZET�:
Munk�juk eredm�nye bizony�ra be�rik majd a maga idej�ben, de az�rt hadd
k�v�ncsiskodjam afel�l, vajon mikorra v�rhat� a minden mell�khat�st�l mentes
fogamz�sg�tl� szer, melynek l�trej�tt�hez, nyilv�nval�an, az �n�k munk�ja is
hozz�j�rul?
DR. FLERK� B�LA:
Nem tartom elk�pzelhetetlennek, hogy ez a k�rd�s egy �vtizeden bel�l
megold�dik. Az egyik eg�szen �j kutat�si ir�nyzat abb�l indult ki, hogy a
peteszolg�ltat�st megind�t� hormonoknak az agyalapi mirigyb�l val� kibocs�t�s�t
egy neurohormon szab�lyozza. A neurohormon olyan hormon, amelyet idegi
strukt�r�k termelnek, �s a sejtek ny�lv�nyaiban v�ndorol le az agyalapi mirigy
saj�t �rrendszer�be.
Ez a neurohormon az idegrostok v�g�n�l, a v�gk�sz�l�kekn�l jut a v�rbe �s
egyben mag�ba az agyalapi mirigybe. Ilyen m�don eredm�nyezi a peteszolg�ltat�st
el�id�z� hormonnak a v�rp�ly�ba ker�l�s�t. Nyilv�nval� teh�t, hogy az
idegrendszer �s a hormon�lis rendszer k�z�tt kapcsolat l�tezik. M�r a 30-as
�vekben f�lvetette Holle professzor, a berlini endokrinol�giai int�zet akkori
f�igazgat�ja, hogy az idegrendszernek jelent�s�ge van a hormon�lis m�k�d�sek
folyamataiban, de k�s�rletei feled�sbe mer�ltek.
Ezt a k�rd�st voltak�ppen itt, a P�csi Orvostudom�nyi Egyetem Anat�miai
Int�zet�ben a Szent�gothai J�nos akad�mikus �ltal szervezett
neuroendokrin-kutat�csoport helyezte ism�t az �rdekl�d�s el�ter�be az 50-es
�vekben, az els� meggy�z� k�s�rletes adatokat szolg�ltatva az idegrendszer
alapvet� jelent�s�g�r�l a hormon�lis szab�lyoz�si folyamatokban. Ez a
kutat�csoport tudom�nyos iskol�v� fejl�d�tt. Szent�gothai professzor
felismerte, hogy a 40-es �vek elej�t�l a neuroendokrinol�gia �n�ll�sodni
kezdett. N�h�nyunkat, Mess B�l�t, Hal�sz B�l�t, (aki jelenleg a Semmelweis
Orvostudom�nyi Egyetem II. sz. Anat�miai Int�zet�nek az igazgat�ja �s 1971-ig
itt dolgozott a mi int�zet�nkben), �s j�magamat �ll�tott els�k�nt erre a
kutat�si ter�letre. Az alapk�rd�s�nk az volt, hogy az idegrendszer hogyan
befoly�solja a perif�ri�s endokrin mirigyeket, �s a hormonszint mik�ppen hat az
idegrendszer m�k�d�s�re. Ma m�r nagyon apr�l�kos �s rendk�v�l bonyolult
elj�r�sokkal vagyunk k�pesek a kutat�st folytatni. Egyik m�dszer�nk az
immunhisztol�giai (immun-sz�vettani) k�s�rleti m�dszer. Kb. h�rom �ve
honosodott meg n�lunk ez az elj�r�s. Mag�t a m�dszert dr. S�t�l� Gy�rgy
adjunktus saj�t�totta el Amerik�ban, egy�ves kinttart�zkod�sa idej�n. Egy
new-orleans-i kutat�csoport �ll�totta el� a vizsg�latainkhoz elengedhetetlen
antisz�rumokat, amelyek az �ltalunk vizsg�lt hormonnal egyed�l k�pesek k�t�dni.
DR. S�T�L� GY�RGY:
A neurohormonok, amelyeket kutatunk, igen kicsiny molekul�j� anyagok. N�h�ny
aminosavb�l �llnak csup�n, �s hozz�juk hasonl� aminosavr�szletek nagyon sok
feh�rj�ben megtal�lhat�k. K�nyes teend�, hogy �ppen az �ltalunk keresett
anyagot mutassuk ki. Ha nem kedvez a szerencse, kutat�munk�nk sor�n t�ved�s
�ldozatai is lehet�nk. K�s�rleti eredm�nyeink �rt�kel�s�n�l teh�t mindig
alkalmaznunk kell kontrollt, esetleg t�bb oldal�an is.
Nagyon finom technika sz�ks�ges munk�nkhoz. "A k�z�gyess�g sem h�tr�ny" a
kutat� sz�m�ra. �s emellett nagyon t�relmesnek kell lenn�nk. Sz�mos
anyagmint�nkat csak mikroszk�p alatt vagyunk k�pesek kezelni, par�nyi voltuk
miatt. Eg�szen v�kony, platina kapcsokkal vissz�k tov�bb, h�rom-n�gy folyamaton
�t a nagyon sokszor p�tolhatatlan anyagokat an�lk�l, hogy b�rmi szerkezeti
s�r�l�st szenvedn�nek.
DR. VIGH S�NDOR, tan�rseg�d:
Nagyon nagy precizit�sra van sz�ks�g a munk�hoz itt, az immunhisztol�giai
laborat�riumban. A vizsg�lati anyagokat legnagyobbr�szt k�s�rleti �llatokb�l
vessz�k, de az is el�fordul, hogy emberi eredet� anyagon v�gezz�k a
vizsg�latokat. Egy r�gz�t�si folyamat ut�n az anyagot be�gyazzuk, hogy
nagyon-nagyon v�kony metszeteket k�sz�thess�nk bel�le. �tt�l t�z mikron
vastags�gig, metszeteket k�sz�t�nk �s ezeken k�l�nb�z� antisz�rumokkal v�gezz�k
el a vizsg�latot. �gy a nagyon sok anyag k�z�l k�pesek vagyunk kiv�lasztani azt
az egyetlen egyet, amelyre k�v�ncsiak vagyunk.
DR. CSERNUS VAL�R, tan�rseg�d:
Az izot�p-laborat�riumban a rendk�v�l csek�ly mennyis�gben el�fordul�
hormonokat vagyunk k�pesek meghat�rozni. A szervezetben ugyanis a hormonok
nagyon kis mennyis�gben vannak jelen. Ennek �rz�keltet�s�re a k�vetkez�t hozom
fel: Ha egy gombost�fejnyi hormonmennyis�get oldunk fel egy sportuszoda
viz�ben, �s ha ebb�l kiemel�nk egy millilitert, akkor ebben annyi hormon van
jelen, mint amennyi kb. egy milliliter v�rben el�fordul. E csek�ly mennyis�g
meghat�roz�s�ra szolg�l a radioimmun-meghat�roz�si m�dszer. A sug�rz� izot�p
anyag m�r�s�vel ugyanis rendk�v�l kicsiny mennyis�geket is k�pesek vagyunk
meghat�rozni. A legt�bb hormon meghat�roz�s�ra l�tezik m�r ilyen m�dszer. �n
most a petef�szek, illetve a here hormonjainak meghat�roz�s�ra �ll�tottam be a
k�s�rleteket, amelyeket az int�zet f� kutat�si t�m�j�ban fogunk hasznos�tani.
DR. FLERK� B�LA:
A neuro-endokrinol�gia sz�ban a neuro sz� a k�zponti idegrendszerre, l�nyeg�ben
az agyvel�re utal. Mi teh�t, amikor az idegi strukt�r�kban termel�d� hormonokat
kutatjuk, els�sorban agykutat�ssal foglalkozunk. Els� teend�nk az volt, hogy
meg�llap�tsuk, milyen idegi strukt�r�kban termel�dnek ezek a hormonok. A
jelenlegi f�zisban pedig azt pr�b�ljuk felder�teni, hogy az agyvel�nek melyik
r�sz�ben foglalnak helyet a hormontermel� idegsejtek, illetve azok ny�lv�nyai
�s v�gk�sz�l�kei.

A pajzsmirigy hormonjai

DR. MESS B�LA:

A pajzsmirigy az a bels� elv�laszt�s� mirigy, amelynek l�t�r�l tal�n a legt�bb
ember tud. A pajzsmirigybetegs�gek k�z�l f�leg a str�ma vagy golyva k�zismert;
j�l l�that� elv�ltoz�sokat id�z el�, a k�ztudatban ez�rt is a legt�bbet
szerepl� mirigyek egyike a pajzsmirigy. A pajzsmirigy hormonja, a tiroxin, a
legegyszer�bb hormonok egyike: egy aminosavnak, a tirozinnak, j�dozott,
m�dosult form�ja. Ez a hormon molekula n�gy j�dot tartalmaz. A pajzsmirigy egy
m�sik hormonja, a trij�d-tirozin, pedig h�rom j�dot. A pajzsmirigy m�k�d�s�nek
cs�kkent�se k�l�nf�le megbeteged�seket okoz.
A kr�nikus j�dhi�nyt k�l�nb�z� m�dokon lehet p�tolni. N�lunk a konyhas�ba
gy�rilag, hat�s�gilag kevernek bizonyos ar�nyban j�ds�kat, amelyeknek
kellemetlen �ze csek�ly mennyis�g�k miatt �rezhetetlen. A j�dhi�nyt, k�l�n�sen
j�dhi�nyos vid�keken, hosszabb id� alatt a s� p�tl�sa r�v�n, meg lehet
sz�ntetni. P�cs k�rny�k�nek vizsg�lata alapj�n lem�rhet�, hogy ezek a jelent�s
alak-, illetve m�k�d�sv�ltoz�ssal j�r� golyvaform�k ma m�r szinte alig
fordulnak el�, pedig az �n medikus �veimben m�g nagy sz�mban l�teztek.
M�SORVEZET�:
Ha a haszn�lati s�ba juttatott j�d biztos�tja a pajzsmirigy hi�nybetegs�geinek
megel�z�s�t, akkor Mess professzor milyen szempontb�l foglalkozik e bels�
elv�laszt�s� mirigy k�rosod�saival?
DR. MESS B�LA:
A pajzsmirigy cs�kkent m�k�d�s�b�l ered� bajok val�ban kik�sz�b�lhet�k j�ddal,
vagy a k�t, el�zetesen eml�tett hormon gy�ri k�sz�tm�nyeivel. Enn�l azonban
sokkal nehezebb kezeln�nk �s gy�gy�tanunk a pajzsmirigy t�lm�k�d�s�b�l ered�
bajokat, az �n. "hipertire�zisok"-at. Ma m�r biztos, hogy ezeknek messzemen�en
idegrendszeri okuk van. �n azt vizsg�lom, hogy az idegrendszer milyen idegi
strukt�r�k r�v�n, milyen �ton-m�don van hat�ssal a hipof�zis
tireoidea-stimul�l�hormon termel�s�re. Ez a k�rd�s, sajnos, m�g t�volr�l sem
tiszt�zott. 1946 okt�ber�ben l�ptem be ebbe az int�zetbe, �s az�ta kutatom
munkat�rsaimmal ezt a megoldatlan k�rd�sk�rt.
M�SORVEZET�:
Egyetlen miriggyel kapcsolatos kutat�sok, harminc �ven kereszt�l. H�ny
metszetet vizsg�lt, vajon h�ny k�s�rletet szervezett meg?
DR. MESS B�LA:
Ha metszetsz�mot mondok, tal�n senki sem hiszi el, olyan nagy ez a sz�m.
T�zezres nagys�grendekr�l kell ugyanis besz�lnem. 3o-qo-So patk�ny a
minimumsz�m, amelyet egy k�s�rletsorozatban feldolgozunk. Ilyen sorozat �vente
30-40-50 is lezajlik n�lunk. Szinte meghaladja a fant�zi�mat mindezek sz�mszer�
�sszes�t�se.
M�SORVEZET�:
De nem haladja meg az optimizmus�t, mert azt hiszem, erre is nagy sz�ks�g van
munk�j�ban.
DR. MESS B�LA:
Optimizmus n�lk�l lehetetlen volna dolgoznunk. A pajzsmirigy vizsg�lata m�g
mindig sz�mtalan nyitott k�rd�st tartalmaz, �s napr�l napra �jabb �s �jabb
izgalmakkal kecsegtet. M�g mindig, 5-10 �vre, konkr�t kutat�si terveim vannak,
amelyeket realiz�lni szeretn�k. Munkat�rsam dr. Tima Lajos, akit mind emberi
magatart�sa miatt, mind kutat�i karaktere k�vetkezt�ben rendk�v�l nagyra
becs�l�k.
DR. TIMA LAJOS:
�llatm�t�nkben k�t munkahelyen folytatunk k�s�rleteket, els�sorban
patk�nyokkal; javar�szben a patk�nyok agyvelej�n (az �llatok semmif�le
kellemetlens�get nem �reznek, hiszen �rz�stelen�tj�k �ket). Bizonyos endokrin
mirigyeket is itt t�vol�tunk el. K�s�rleteinkhez berendez�sek sz�ks�gesek.
Legfontosabb eszk�z�nk az agyc�lz� k�sz�l�k. Ez olyan m�szer, amelynek befog�
r�sz�be k�l�nb�z� miniat�r szervezeti m�k�d�st nem zavarva, juttatjuk be az
anyagokat a k�zponti idegrendszerbe.
eszk�z�ket fogunk be �s a t�r h�rom ir�ny�ba mozd�thatunk el. �gy k�zel�tj�k
meg vel�k az agy k�l�nb�z� ter�leteit. Az agyban lev� idegsejtcsoportok ugyanis
pontosan fel vannak ma m�r t�rk�pezve �s tudjuk, hogy egy adott pontt�l, a
0-pontt�l, milyen t�vols�gban vannak el�re-h�tra, jobbra-balra, illetve
m�lys�gre. Ez a 0-pont a koponya felsz�n�n a korona- �s ny�lvarratok
tal�lkoz�s�n�l van. Ett�l a 0-pontt�l indulunk el m�t�teinkn�l. Ilyen m�don egy
kicsiny �vegcs�vecsk�vel be tudunk jutni az agy �ltalunk k�v�nt hely�re, �s
ilyen m�don egy m�sik bels� elv�laszt�s� mirigy darabk�t juttathatunk az agy
�ltalunk k�v�nt pontj�ra. De egy roncsol� elektr�d seg�ts�g�vel t�nkretehet�nk
bizonyos agyr�szleteket is.
Egy, a Hal�sz professzor �ltal szerkesztett kis k�s seg�ts�g�vel pedig az agy
belsej�be hatolva, k�l�nb�z� metsz�seket ejthet�nk. Egy kb. k�t tized mm
�tm�r�j� cs�vecsk�vel az �llat agykamrarendszer�be k�l�nb�z� anyagokat
juttathatunk be, hosszabb id�n kereszt�l, igen lassan, igen csek�ly
mennyis�gben. �n most a patk�ny harmadik agykamr�j�ba �ppen egy
mikro-befecskendez�sre szolg�l� eszk�zt vezetek be, �s egy pumpa seg�ts�g�vel
egy perc alatt k�t mikroliter anyagot juttathatok be az agykamr�ba. Az ilyen
anyagmennyis�g �s -sebess�g, l�nyeges �lettani v�ltoz�st az �llaton
term�szetesen nem okoz.
DR. FLERK� B�LA:
K�l�nb�z� k�rfolyamatokat csak akkor tudunk megfelel�en kezelni, befoly�solni,
hogyha pontosan ismerj�k a norm�lis m�k�d�st meghat�roz� t�nyez�ket. Fel kell
t�rnunk teh�t bizonyos m�k�d�sek teljes mechanizmus�t. Ezt k�vet�en az itt
keletkez� k�ros m�k�d�seket pr�b�ljuk k�s�rletileg modellezni, majd pedig
korrig�lni igyeksz�nk a rendszer zavar�t. Ilyen form�ban kutat�saink
term�szetesen a betegs�gek felt�r�s�t �s gy�gy�t�s�t hivatottak biztos�tani.

Elm�leti �s klinikai kutat�sok Szegeden

A k�zv�lem�ny is �rtes�l a tudom�nyos kutat�sokr�l �s id�r�l id�re az

eredm�nyekr�l (vagy r�szeredm�nyekr�l is). De a beteg embert term�szetesen az
�rdekli mindenekf�l�tt, hogy az � saj�t betegs�g�n hol �s mikor tudnak
seg�teni. Magyarorsz�gon a Szegedi I. sz. Belgy�gy�szati Klinik�n (Szeged,
Kor�nyi fasor 8.) �s a N�gy�gy�szati-Sz�l�szeti Klinik�n (Szeged, Semmelweis u.
1.) folynak a hormon�lis betegs�gben szenved�k vizsg�latai �s gy�gykezel�s�k.
Term�szetesen, mindk�t helyen tudom�nyos kutat�sok is folynak. A r�di�hallgat�k
k�pvisel�it dr. Sas Mih�ly, a Szegedi Orvostudom�nyi Egyetem
Sz�l�szeti-N�gy�gy�szati Klinik�j�nak igazgat� professzora fogadta �s
kalauzolta egy r�vid s�t�n, melynek sor�n a medd�s�g vizsg�latait�l kezdve a
sz�l�szob�ig bemutatta a helysz�neket, megmutatta a m�szereket, berendez�seket.
Bemutatta munkat�rsait is. A r�vid ismertet� alatt megtudhatt�k a vend�gek,
hogy a Szegedi N�gy�gy�szati Klinika az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet egyik
kutat�si centruma is. Ezt k�vet�en a p�rsz�z m�terre lev� I. sz. Belgy�gy�szati
Klinik�ra ment �t a kis csoport, ahol a II. emeleten az Endokrinol�giai �n�ll�
Oszt�lyon L�szl� Ferenc egyetemi tan�r fogadott benn�nket. A m�szaki
munkat�rsak ezid�re megteremtett�k a kapcsolatot az oszt�ly vizsg�l�szob�ja, az
endokrinol�giai laborat�rium �s a tan�csterem k�z�tt, valamint a N�gy�gy�szati
Klinika professzori dolgoz�szob�j�val, ahol Sas Mih�ly t�rsas�g�ban �lt a
mikrofonhoz Telegdy Gyula, a k�r�lettan professzora is. Az ilyen jelleg�
t�vkapcsol�sra az�rt volt sz�ks�g, hogy a r�di�hallgat�k k�pvisel�i k�zvetlen�l
a betegekt�l tudhass�k meg a hormon�lis betegs�gek t�neteit, de egyben
szigor�an megtarthassuk az orvosi etika el��r�sait, teh�t ne l�thass�k a
vizsg�l�szob�ban a professzorral besz�lget� betegeket. A r�di�hallgat�kat
k�pviselik: Mur�nyi L�szl�n�, pedag�gus �s f�rje, a csongr�di aut�szerviz
m�vezet�je, Boda Istv�n, aki elmond�sa szerint a Titkon innen - titkon t�l
sorozat valamennyi ad�s�t meghallgatta. So�s J�nos, a budapesti M�szaki Egyetem
harmad�ves hallgat�ja, Kov�cs Istv�n, n�v�nytermeszt� g�p�sz �s G�l J�nos, a
mez�t�ri Mez�gazdas�gi G�p�szeti F�iskola hallgat�ja, Mindszentr�l j�ttek el a
r�di�felv�telre. Kedves Zsuzsa, vas�ti fuvarlev�l-fel�lvizsg�l� �s Szeg�ny
Eszter, pedag�gus k�pviselte a szegedieket. A m�sor Kedves Zsuzsa k�rd�s�vel
indul, aki L�szl� Ferenc professzorhoz int�zte szavait:
KEDVES ZSUZSA:
L�pten-nyomon a felgyorsult �lettemp�r�l, a felgyorsult �letritmusr�l hallunk.
Vajon milyen hat�ssal van mai �letform�nk az ember hormon�lis rendszer�re? Mit
tapasztalnak a szegedi �n�ll� Endokrinol�giai Oszt�lyon, t�bb-e most a
k�l�nf�le panaszokkal jelentkez� beteg, mint r�gebben volt?
DR. L�SZL� FERENC:
A felfokozott �lettemp�, term�szetesen a hormon�lis rendszert is �rinti �pp�gy,
ahogy az emberi szervezetet �ltal�ban. K�ztudott azonban, hogy a
pajzsmirigy-t�lm�k�d�sben (orvosi nyelven: hipertire�zis) szenved�k sz�ma
k�l�n�sen szaporod�ban van. Erre vonatkoz�an az az orvosi tapasztalat, hogy a
betegs�g kialakul�s�ban jelent�s szerepet j�tszik az idegess�g, a fokozott
terhel�s, vagy �sszefoglal� n�ven: a stressz-hat�sok.
DR. TELEGDY GYULA:
Nem szabad azonban egy�rtelm�en kimondanunk, hogy ez a felfokozott �letritmus
r�vid�ti az �let�nket. A statisztik�k ugyanis ennek �ppen az ellenkez�j�t
mutatj�k, hiszen az �tlagos emberi �letkor az ut�bbi �vekben, �vtizedekben
jelent�s m�rt�kben megn�vekedett. Ebben persze nagyon nagy r�sze van azoknak a
t�rsadalmi v�vm�nyoknak, amelyek kedvez� m�rt�kben befoly�solj�k az emberi �let
alakul�s�t. A terhel�sre vonatkoz�an kiv�l� szem�lyis�gek �let�b�l nagyon sok
p�ld�t hozhatunk fel. Amikor az �tlagos emberi �letkor 50 �v k�r�l volt, szinte
eg�sz �let�k folyam�n megfesz�tett tev�kenys�get v�gz� �r�k, m�v�szek, tud�sok
j�val t�l�lt�k ezt az �letkort, 70-80-90 �veket is meg�rtek.
DR. SAS MIH�LY:
Az a tapasztalatunk, hogy t�z �venk�nt n�gy h�nappal kor�bbra tev�dik �t az
ivar�retts�g bek�sz�nt�nek a kora napjainkban. Ugyanakkor a klimakt�rium (a
ciklikus n�i nemi m�k�d�s megsz�n�si id�szaka jelent�sen kitol�dott. Ezzel az
ivar�retts�g id�szaka az �tven �ven aluli emberekn�l legal�bb �t-hat �vvel
hosszabb lett, mint 20 vagy 40 �vvel ezel�tt. Ugyanakkor kialakultak bizonyos
negat�vumok is. Ide sorolom pl. a kifejezetten k�rnyezeti hat�sra bek�vetkez�
menstru�ci�s rendelleness�geket. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n k�ztudott, hogy a
menstru�ci�s ciklus teljes le�ll�s�t, az �n. l�ger-amenorrhoe�t �rt�k le, amely
egy�rtelm�en bizony�tja a k�ls� k�rnyezeti t�nyez�k rendk�v�l fontos kihat�s�t
az emberi szervezetre. Hirtelen ijedts�g, fokozott idegi-szellemi tev�kenys�g
hat�s�ra enyh�bb fok� zavart id�zhet el�: a menstru�ci�s ciklus ugyan nem marad
ki, de t�sz��r�s nem k�vetkezik be.
DR. FAREDIN IMRE:
Oszt�lyunkon egyre t�bb �s t�bb a panaszokkal hozz�nk fordul� beteg. Mi
term�szetesen els�sorban a k�ros esetekkel foglalkozunk, azokkal a betegekkel,
akiknek a hormon�lis rendszer�k s�lyosan k�rosodott, vagy m�k�d�s�nek
felborul�sa k�vetkezt�ben gyakran eg�sz �let�kre kihat� probl�m�ik vannak.
M�SORVEZET�:
Kik is azok, akik panaszukkal az endokrinol�giai oszt�lyt keresik fel? Milyen
t�netekkel, milyen probl�m�kkal jelentkeznek Szegeden a betegek? Erre a
k�rd�sre olyan m�don keress�k a tov�bbiakban a v�laszt, hogy L�szl� Ferenc
professzor az orvosi vizsg�l� szob�ban besz�lget betegeivel, term�szetesen n�v
�s a szem�ly�kre vonatkoz� adatok megjel�l�se n�lk�l. Fiatal l�ny besz�l
els�k�nt, id�nk�nt el-elcsukl� hangon.
FIATAL L�NY:
17 �ves m�ltam �s sajnos, rendk�v�l k�v�r vagyok. Egy bizonyos testmagass�got
el�rtem, de az�ta semmit sem n�v�k. M�g az is probl�m�m, hogy a karomon, a
h�tamon, �s a nyakamon d�s sz�rzet alakult ki. Amikor az utc�n j�rok, szinte
mindig hallom, hogy az emberek �sszes�gnak m�g�ttem: N�zz�tek m�r, milyen
alacsony �s milyen cs�nya k�v�r!
DR. L�SZL� FERENC:
Beteg�nk m�rs�kelten elh�zott, arca kerekded, jellegzetes az arc�n a bajusz �s
a szak�lln�v�se. Arc�n ki�t�sek l�that�k. Nyak�n m�rs�kelt
pajzsmirigy-megnagyobbod�st tapinthatunk. A has b�r�n r�zsasz�n� cs�kok
jelentek meg. K�ls�leg m�s l�nyeges elt�r�st nem tapasztalunk. Meghallgattam a
t�d�ket, a sz�vet �s a hasi szerveket megvizsg�lva, l�nyeges elt�r�st nem
tapasztaltam. A beteg v�rnyom�sa 170/100 hgm. E vizsg�lat ut�n az orvos
hormonzavarra gondol. Els�sorban az�rt, mert m�r megtekint�sre is bizonyos
elf�rfiasod�s jellemzi a beteget. Ez a viriliz�ci� �ll a k�rk�p el�ter�ben.
Mindenekel�tt arra vonatkozik a gyan�, hogy tal�n a f�rfi nemi hormonok
t�ltermel�se id�zett el� zavarokat beteg�nk szervezet�ben. Ennek eld�nt�s�hez
azt k�rj�k a laborat�riumt�l, �llap�ts�k meg a vizelet
mell�kvesek�reghormon-tartalm�t, f�rfinemihormon-tartalm�t, valamint a
s�h�ztart�st befoly�sol� hormontartalm�t. K�rj�k tov�bb�, hogy a v�rb�l is
�llap�ts�k meg a f�rfinemihormon-koncentr�ci�t, illetve a legfontosabb
glukokortikoid, a hidrokortizonszintj�t. Ezeknek a vizsg�lati adatoknak a
meg�llap�t�sa rendk�v�l fontos a diagn�zis fel�ll�t�s�hoz. S�t, nemcsak
egyszeri vizsg�lati eredm�nyre van sz�ks�g�nk, hanem azt is tudnunk kell, hogy
a nap k�l�nb�z� szakaszaiban mik�ppen v�ltoznak e hormonok koncentr�ci�i a
v�rben. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a hormonok koncentr�ci�ja a v�rben
legmagasabb reggel, d�lut�n, valamint az �jszaka folyam�n alacsony a
kontrolszint. Meg�llapodtunk abban Faredin Imre egyetemi tan�rral,
hormonlaborat�riumunk vezet�j�vel, hogy m�g a r�di�m�sor ideje alatt igyekeznek
is ezeket a laborat�riumi adatokat sz�munkra biztos�tani, hogy beteg�nk sors�t
illet�en a hallgat�s�got t�j�koztassuk. S�t, azt is lehet�v� tett�k, hogy e
vizsg�latok menet�be a r�di�hallgat�k k�pvisel�i k�z�l is n�h�nyan bepillant�st
nyerjenek. H�rom jelentkez� m�ris indulhatott a laborat�riumba, ahova a
vizsg�lati anyagokat is eljuttatjuk.
DR. FAREDIN IMRE:
Nagyon sz�vesen l�tunk h�rom-n�gy vend�get, t�bben sajnos, nem f�r�nk el,
hiszen munk�nkhoz nagyon sok eszk�z �s m�szer is sz�ks�ges, amelyekkel
laborat�riumunk zs�fol�sig telt.
DR. L�SZL� FERENC:
Nagyon fontos az, hogy egyidej�leg p�rhuzamos vizsg�latokat v�gezz�nk.
Nyilv�nval�an n�gy�gy�szatilag is tiszt�zni kell beteg�nk panaszait. Mivel itt
n�lunk megt�rt�nt a fizik�lis vizsg�lat �s folyamatban van a laborat�riumi
diagn�zis fel�ll�t�sa, �tk�ld�m �t a n�i klinik�ra, ahol a vizsJ�latokat Sas
Mih�ly professzor folytatja tov�bb, �s t�le v�rjuk a beteg sors�ra vonatkoz�
meg�llap�t�sokat, javaslatokat, illetve vizsg�lati eredm�nyeket.
DR. SAS MIH�LY:
A n�gy�gy�szati vizsg�lat ilyen esetekben elengedhetetlen. H�rom hormontermel�
k�plet zavarai vet�dnek fel ugyanis beteg�nk eset�ben. A mell�kvesek�reg
m�k�d�si zavar�nak lehet�s�g�t m�r eml�tett�k, de a hormon�lis rendszer ilyen
elt�r�s�t a petef�szek daganata is el�id�zheti. Felt�tlen�l tiszt�zni kell azt
is, hogy a k�ros t�neteket vajon nem a petef�szek hib�s hormonm�k�d�se
okozza-e.
Az elm�lt k�t �vtizedben tudom�nyosan az, hogy az emberi szervezet a
szteroidhormonokat k�l�n�s m�don �ll�tja el� a szervezet. Majd pedig ebb�l,
k�l�nb�z� sz�natomok lehasad�s�val, egyre kisebb �s kisebb molekul�j�
vegy�letek j�nnek l�tre. K�z�l�k a legmagasabb sz�natomsz�m� a
mell�kvesek�reg-hormonok csoportja, amelyek 21 sz�natomot tartalmaznak, ebb�l
bizonyos enzimrendszerek k�zrem�k�d�s�vel k�pz�dnek a 19 sz�natomot tartalmaz�
h�m nemi hormonok, tov�bbi le�p�l�s ut�n 18 sz�natomos vegy�letek keletkeznek,
azok a hormonok, amelyeket a petef�szek termel. Ha valamilyen daganat vagy
pedig enzim-rendelleness�g hat�s�ra nem k�pz�dik a 18 sz�natomot tartalmaz� n�i
nemi hormon, akkor megmarad a magasabb molekul�j� mell�kvesek�reg-hormon,
illet�leg az androg�n hormon.
A hormonok hat�smechanizmusa

DR. TELEGDY GYULA:

A hormonok a v�rrel ker�lnek el a szervezet minden sejtj�hez. A szervezet
k�l�nb�z� sz�vetei specializ�ltan �rz�kenyek lehetnek a v�rp�lya �tj�n hozz�juk
jut� hormonokra (pl. a n�i nemi hormonra, a petef�szek vagy az eml�k, m�h)
�rz�keny. A hormonok �ltal�nos anyagcserehat�sokat is kifejtenek (pl. a
n�veked�si hormon a testnek az �ltal�nos n�veked�s�t fokozza). Ma m�r j�l
tudjuk, hogy a hormon�lis rendszert �s az idegrendszert nem lehet
sz�tv�lasztani. Ez a k�t szab�lyoz�-mechanizmus nagyon szorosan �sszef�gg
egym�ssal.
M�SORVEZET�:
Besz�ljenek tov�bb panaszaikr�l L�szl� Ferenc professzor betegei. L�pjen be a
vizsg�l�szob�ba a k�vetkez� p�ciens.
F�RFI HANG:
Vas�t�r vagyok. Egy id� �ta t�lh�z�st vettem �szre magamon. 38 �ves koromra
230-240 hgmm-re sz�k�tt fel a v�rnyom�som. Emellett annyira gyenge lettem, hogy
ha a mez�n j�rva l�- vagy marhanyomba belebotlottam, m�r hasraestem. A
l�bizmaim szinte egy�ltal�n nem tartottak. Ennek ellen�re �n, betegs�gemr�l mit
sem tudva, tov�bbra is motorker�kp�roztam. Egy s�lyosabb rosszull�t ut�n saj�t
motoromon �rkeztem meg a rendel�be. Amikor a k�rzeti orvos megvizsg�lt �s a
v�rnyom�somat megm�rte, az ablakon �t megl�tta, hogy motorral akarok tov�bb
indulni, azonnal ut�nam sz�lt, �s visszah�vott. K�rte, hogy ilyen �llapotban ne
�ljek fel a motorra. Amikor haza�rtem, m�r magam is �reztem, hogy ism�t
sz�d�l�k �s le kellett fek�dn�m. Az orvos �ltal sz�momra el��rt gy�gyszereket
kezdtem el szedni, de l�nyeges javul�st nem �reztem. Ezut�n szakorvoshoz
k�ldtek, aki a szegedi klinik�ra utalt be. Itt meg�llap�tott�k, hogy
mell�kves�m m�k�d�s�nek zavarai id�zik el� kegyetlen fizikai �llapotomat. Ezt
k�vet�en m�r gy�gyszerekre l�nyegesen javult az �llapotom. Megsz�ntek azok a
gyakori rosszull�teim, amelyek miatt orvoshoz kellett fordulnom. Pillanatnyilag
pedig m�r eg�szen j�l �reztem magam.
71 �VES NYUGD�JAS SZ�L�SZN�:
1962-ben kezd�d�tt betegs�gem. 5-10 percenk�nt er�s sz�vdobog�s, fejf�j�s,
h�nyinger, rosszull�t jelentkezett n�lam, rohamok form�j�ban. A v�rnyom�som
�lland�an magas volt. Sok mindennel k�s�rleteztek rajtam eredm�nytelen�l, de
v�g�l is, szerencs�mre, a szegedi endokrinol�giai oszt�lyra utaltak be. Itt
nagyon alapos kivizsg�l�s ut�n meg�llap�tott�k, hogy a mell�kvesezavarom id�zi
el� a kellemetlen t�neteket. Az orvosi konz�lium �gy d�nt�tt, hogy meg kell
oper�lni. �gy ker�ltem �t a szegedi I. sz. Seb�szeti Klinik�ra, ahol
v�grehajtott�k a m�t�tet. Arr�l, hogy mi t�rt�nt velem a m�t�t k�zben, csak
ut�lag szereztem tudom�st, �s iszonyatosan megr�zott. Elmes�lt�k, hogy amikor a
m�t�tet v�gz� seb�szprofesszor a mell�kves�mhez a csipesszel hozz��rt, azonnal
meg�llt a sz�vm�k�d�sem. A sikeres �jra�leszt� elj�r�s ut�n megism�telte a
m�t�tnek ezt az elker�lhetetlen mozzanat�t, de sajn�latos m�don ism�t a
klinikai hal�l �llapot�ba ker�ltem. Ezut�n csup�n az a lehet�s�g maradt az
oper�l� orvosok sz�m�ra, hogy egy mozdulattal kit�pt�k azt a daganatot, amely a
mell�kves�mb�l indult ki, a mell�kves�vel egy�tt. �ri�si v�rz�sem t�madt
ezut�n. Megnyitott�k a mellkasomat �s k�zvetlen sz�vmassz�zst alkalmaztak.
Csod�val hat�ros m�don, �letben maradtam. Ut�lag elmes�lt�k, hogy m�r maguk az
orvosok is lemondtak r�lam. De ma is �lek, s�t 71 �ves koromban mint nyugd�jas
hat�s�gi sz�l�szn�, m�g teljes m�szakban dolgozom tov�bb. Falun kezdtem a
p�lyafut�somat, k�s�bb pedig kisv�rosban voltam sz�l�szn�. Annakidej�n a
b�bak�pz� iskol�ban magam is tanultam a hormonokr�l. Azt azonban soha sem
gondoltam volna, hogy a hormon�lis rendszer zavara eg�szen az �let-hal�l
hat�r�ig juttatja az embert.
20 �VES GESZTENYEBARNA L�NY:
Az a panaszom, hogy a nyakam egy id� �ta megvastagodott, megduzzadt. Nagyon
izzad a tenyerem, ezzel egyidej�leg magas a v�rnyom�som is. A pulzusom
rendk�v�l szapora. Az orvosok azt �llap�tott�k meg, hogy str�m�m van.
DR. L�SZL� FERENC:
Zavarja �nt az, hogy a nyaka megvastagodott?
BETEG:
Nagym�rt�kben zavar. 20 �ves vagyok. �lland� iszonyatot okoz nekem, amikor
�szreveszem, hogy az emberek felfedezik ezt a testi rendelleness�get rajtam.
DR. L�SZL� FERENC:
Ha az elv�gzend� vizsg�latok eredm�nyei alapj�n az er�sen megnagyobbodott
pajzsmirigy elt�vol�t�s�t javasoljuk, beleegyezik �n ebbe a m�t�tbe?
BETEG:
Term�szetesen, mindenk�ppen beleegyezem a m�t�tbe. Nekem az, hogy seg�tsenek
rajtam, tulajdonk�ppen l�t vagy nem l�t k�rd�se. Ha azonban m�d ny�lna r�,
jobban �r�ln�k, ha gy�gyszerekkel visszafejleszten�k.
112 cm magas, kilenc �ves kisl�nyt az �desapja hoz be vizsg�latra.
APA:
Kisl�nyunk negyedik oszt�lyos. M�r harmadik oszt�lyos kor�ban felt�nt nek�nk,
hogy rendk�v�l kicsiny n�v�s�. Oszt�lyt�rsaihoz k�pest jelent�sen lemaradt.
Amikor orvoshoz vitt�k, 93 cm magas volt. Pillanatnyilag 112 cm m�r a
magass�ga, de id�k�zben gy�gyszeres kezel�sben r�szes�lt. Egy�bk�nt szellemileg
k�veti t�rsait a tanul�sban, minden adat�t j�l tudja, csak n�veked�si
lemarad�sa okoz probl�m�t nek�nk, a sz�leinek.
DR. L�SZL� FERENC:
Mondd, Erika, zavar t�ged az, hogy kisebb vagy termetre oszt�lyt�rsaidn�l?
ERIKA:
Nagyon zavar, �lland�an cs�folnak, m�ty�rnek, pamacsnak neveznek. Egy id� �ta
ugyan m�r k�nnyen tudok fel�lni az iskolapadra, de kezdetben majdnem elvesztem
a t�bbi gyerek k�z�tt az oszt�lyban, olyan kicsi voltam.
DR. L�SZL� FERENC:
Erika eset�ben a hipof�zis zavara id�zte el� a t�rpes�get. Az ilyen t�pus�
k�ros �llapotokat az orvostudom�ny "hipofizer t�rpes�g"-nek nevezi. Hipof�zis
betegs�gben szenved, de panaszai eg�szen m�sok, mint el�z� beteg�nk�. Ha a
n�veked�si hormon feln�ttkorban fokozottan termel�dik, akromeg�lia k�vetkezik
be. K�rj�k beteg�nket, mondja el panaszait �s betegs�g�nek t�neteit.
AKROMEG�LI�S BETEG:
Amikor �n betegs�gem k�vetkezm�nyeit �szrevettem, bizony�ra m�r hosszabb ideje
beteg voltam. 1958-59 t�j�n kezd�dtek a t�neteim: nagyfok� impotencia,
f�rad�konys�g, er�tlens�g form�j�ban. F�leg a l�baimban �reztem er�tlens�get.
Az utc�n j�r�s sor�n �gy ingadoztam, mint a n�dsz�l. Annyi er�m sem volt, hogy
a munkahelyemre bemenjek, teljesen munkak�ptelenn� v�ltam. A szakm�m
eszterg�lyos. �rthet�, hogy lehetetlen volt folytatni a munk�mat. K�rzeti
orvosomhoz fordultam. A k�rzeti orvos szakorvosi rendel�be k�ld�tt
kivizsg�l�sra. A szakorvosok azt �llap�tott�k meg r�lam, hogy semmi bajom
sincsen. T�pp�nzcsal�nak b�lyegeztek, �s munkak�pesk�nt ki�rtak, k�telezve,
hogy azonnal vegyem fel a munk�t. �n azonban olyan rossz �llapotban voltam,
hogy az �gyb�l sem tudtam felkelni. Ezt k�vet�en d�nt�bizotts�ghoz fordultam,
ahol kivizsg�l�s ut�n k�rh�zba utaltak. A k�rh�zi belgy�gy�szati oszt�ly
f�orvosa ismerte fel el�sz�r, hogy hormon�lis betegs�gem van. �t h�tig
r�ntgensug�rz�st alkalmazott n�lam, amely ut�n, h�th�napos pihen� id�szakomban
l�nyegesen jobb �llapotba ker�ltem, ism�t felvettem a munk�t. 1965-ig
folyamatosan dolgoztam. Ekkor �jra �szleltem magamon a betegs�gem
felismer�sekor mutatkozott t�neteket. Id�k�zben �rtes�l�st szereztem a
V�r�skeresztes �js�gb�l arr�l, hogy Szegeden �n�ll� endokrinol�giai oszt�ly
m�k�dik. �nk�nt jelentkeztem ezen az oszt�lyon, �s k�rtem hogy most m�r itt,
szakszer�en foglalkozzanak gy�gykezel�semmel.
DR. L�SZL� FERENC:
A test�n milyen egy�b elv�ltoz�sokat vett �szre, k�ls� megjelen�s�ben
bek�vetkezett-e valami elt�r�s?
BETEG:
Nagyon sok elv�ltoz�s t�rt�nt a k�ls�mben. Kezdetben arra gondoltam, hogy
mindez a foglalkoz�sommal j�r egy�tt. A kezem megnagyobbodott. A l�bam
hossz�s�gban nem n�tt, de sz�less�gben nagym�rt�kben megnagyobbodott. Most
54-es cip�t viselek, de sz�less�gben a bolti m�ret nem felel meg nekem, sokkal
sz�lesebb cip�t b�rok csak felh�zni, ez�rt csin�ltatnom kell a cip�imet. Az
arcom is megv�ltozott. Az orrom megn�tt, �s amikor a t�k�rbe n�ztem, az volt a
benyom�som, hogy nagyon megcs�nyultam. Most, a kezel�sek k�vetkezt�ben, m�r
nagym�rt�kben javult az �llapotom, kiegyens�lyozottabb vagyok, �s kezdeti
kellemetlen t�neteim is old�dtak. Gy�gyszeres kezel�sben r�szes�l�k.
DR. L�SZL� FERENC:
Az akromeg�lia is a hipof�zis megbeteged�s�nek a k�vetkezm�nye. A beteg ma m�r
megb�k�lt �llapot�val, �s a rendszeres gy�gyszerszed�s �s ellen�rz�s mellett
visszat�rt az �letbe, munk�j�t k�pes folytatni, �s mind a csal�dban, mind a
t�rsadalomban hely�t megtal�lta.
BETEG:
Betegs�gem 21 �ves koromban, sorkatonai szolg�latom idej�n kezd�d�tt. A l�bam
kezdett f�jni �s gyakran voltam gyenge, elesett. Lassan nyilv�nval�v� v�lt,
hogy t�m�nytelen mennyis�g� vizet k�v�nok. Naponta 18-20 liter vizet kellett
elfogyasztanom. Ha ezt a v�zmennyis�get nem tudtam meginni, kegyetlen szomj�s�g
gy�t�rt �s szinte az �ngyilkoss�g hat�r�ra jutottam. Amikor m�r lem�rtem a napi
v�zsz�ks�gletemet, az napi 20 liternek bizonyult. Val�sz�n�leg fokozatosan
alakulhatott ki �llapotom s�lyoss�ga. Ha v�zhez nem jutok, a sz�m kisz�rad, �s
�gy �rzem, hogy a szervezetem "�sszeaszal�dik". A katonas�gn�l orvoshoz
fordultam e panaszommal, amikor m�r nem b�rtam tov�bb. Azt a feleletet kaptam,
hogy van v�z b�ven, igyam, amennyi kell. Sajnos, semmi orvosi seg�ts�gben nem
r�szes�ltem, mindaddig, am�g egy alkalommal az eszm�letemet is elvesztettem, �s
emiatt a katonai k�rh�zba sz�ll�tottak be. Ott azt �llap�tott�k meg, hogy
csont-tbc-m lehet, �s leszereltek, majd a kakassz�ki gy�gyint�zetbe ker�ltem,
ahol f�l�ven �t csont tbc-vel kezeltek. Term�szetesen az alappanaszom tov�bbra
is fenn�llt, mert a napi 18-20 liter vizet meg kellett innom. Ilyen sok
h�nyattat�s ut�n v�g�l magam jelentkeztem a szegedi belgy�gy�szati klinik�n,
ahol meg�llap�tott�k a betegs�gemet.
DR. L�SZL� FERENC:
Meg tudja mondani, hogy mi az �n betegs�ge?
BETEG:
Hand-Sch�ller-Christian-k�r a betegs�gem. �gy �llap�tott�k meg, hogy az egyik
megnagyobbodott nyirokcsom�mat a seb�szeti klinik�n kivett�k, �s annak
sz�vettani vizsg�lata ut�n mondt�k ki a diagn�zist.
DR. L�SZL� FERENC:
A betegs�g, l�nyeg�ben rakt�roz�si betegs�g, amelynek g�cai a test k�l�nb�z�
r�szein, a csontokban, �s a vizelet�r�t�s �s a v�ziv�s k�zpontj�ban is
elhelyezkedhetnek kis, j�indulat� daganat form�j�ban. L�nyeg�ben teh�t a
daganat id�zi el� azokat a t�neteket, amelyekr�l a beteg panaszkodott.
BETEG:
A honv�ds�gn�l elt�lt�tt nyolc h�nap rettenetes volt sz�momra. El�fordult, hogy
a gyakorlatok idej�n nem juthattam v�zhez. Amikor a vizeletvizsg�lat sor�n
kider�lt, hogy nincs cukor a vizeletemben, szimul�nsnak min�s�tettek. A
civil�letbe kiker�lve, sok ismer�s�m pr�b�lt lebesz�lni a v�ziv�sr�l. T�bben
aj�nlott�k, hogy tart�ztassam magam �s er�s akarattal cs�kkentsem a
v�zfogyaszt�st. Ma m�r tudom, hogy ennek semmi �rtelme sincsen, mivel
szervezetemnek nagy v�zmennyis�gre van sz�ks�ge. az elfogyasztott v�z
mennyis�g�nek megfelel�en term�szetesen a vizeletem mennyis�ge is nagyobb. Itt
az endokrinol�giai oszt�lyon szippant�port kaptam, amely sz�momra nagyon j�l
bev�lt; seg�ts�g�vel egyens�lyba tudtam hozni a betegs�gemet �s az �letemet.

A hormonzavarok felbor�tj�k a szervezeti �sszm�k�d�st

DR. TELEGDY GYULA:

Az el�z�ekben magukt�l a betegekt�l kaptunk jellemz� adatokat betegs�g�kr�l,
valamelyik hormon m�k�d�s�nek fokoz�d�s�r�l vagy cs�kken�s�r�l. Sz�ba ker�lt
pl. a hipof�zis, az agyalapi mirigy m�k�d�s�nek zavara t�bb oldalr�l is. Az
el�ls� lebeny hormontermel�s�nek t�lm�k�d�se id�zi el� az akromeg�li�t,
cs�kkent m�k�d�se a t�rpen�veked�st, de ugyanennek a mirigynek a h�ts� lebeny
zavara szerepel a fokozott v�zfogyaszt�s eset�ben. Hallottunk p�ld�kat a
pajzsmirigy t�lm�k�d�se �s a mell�kvese hormon�lis m�k�d�s�nek zavar�ra is. A
klinikusoknak nyilv�nval�an az a dolga, hogy felt�rja a betegs�g pontos
t�neteit, teljes �s alapos kivizsg�l�st v�gezzen a betegen, a rendelkez�s�re
�ll� legmodernebb m�dszereket h�vja seg�ts�g�l a diagn�zis fel�ll�t�s�ban.
Amikor pedig a diagn�zishoz eljutott, el kell kezdenie a betegs�g gy�gy�t�s�t.
A hormon�lis megbeteged�sek k�z�l term�szetesen nem mindegyiket lehet
v�glegesen meggy�gy�tani, de "egyens�lyban kell tartani" �ket. Ehhez a klinikus
rendelkez�s�re �llnak a legmodernebb gy�gyszerek, k�zt�k sz�mos
hormonk�sz�tm�ny is. Az azonban biztos, hogy a t�lhajszolt �lettemp�, a
felfokozott �letritmus nem seg�ti el� a kiegyens�lyozott, harmonikus eg�szs�gi
�llapotot.

Az egy�n intelligenci�ja a hat�r

A megterhel�sek elvisel�s�ben az egy�n intelligenci�ja jelentheti a hat�rt.

Kinek-kinek �nismerete szerint kell felm�rnie azt, hogy mi az, amit k�pes m�g
elviselni, amit m�g elb�r, �s hol van az a hat�r, amikor m�r meg�llj-t kell
hogy parancsoljon �nmag�nak. A legfontosabb k�rd�s term�szetesen az, hogy mikor
kell meg�llni? A legk�l�nb�z�bb k�s�rletek egy�rtelm�en azt igazolt�k, hogy
csak kell� intelligenci�val �s re�lis �nismerettel rendelkez� ember volt k�pes
a v�laszt�vonalat megtal�lni. A stressz Selye-f�le megfogalmaz�sban
tulajdonk�ppen mindenf�le, az emberre hat� megterhel�st jelenthet. Selye
l�nyeg�ben mag�t az �letet, az �let t�rt�n�seit mind e fogalomk�rbe vonja. Ezek
a megterhel�sek term�szetesen az idegrendszer �tj�n hatnak az emberi
szervezetre. Az idegrendszer ut�n term�szetesen a hormon�lis rendszer is
aktiv�l�dik, mindenekel�tt a mell�kvese �llom�nya. A mell�kvese m�k�d�sbe
l�p�s�t m�g Cannon �rta le �s a szervezet stressz-hat�sra bek�vetkez�
reakci�j�t, t�le sz�rmaz� megfogalmaz�s alapj�n, m�g ma is "v�szreakci�-"nak
nevezz�k. Vesz�lyhelyzetben ez a m�k�d�s a legfontosabb a szervezet mozg�s�t�sa
szempontj�b�l.
A m�sodik f�zisban a mell�kvesek�reg kapcsol�dik be a mechanizmusba. A
mell�kvesek�reg-hormonok k�z�l els�sorban azokat kell megeml�tenem, amelyek az
anyagcser�ben j�tszanak fontos szerepet. Ilyenek pl. a sz�nhidr�t- �s a
zs�ranyagcser�ben r�sztvev� glukokortikoidok, amelyek a "vesereakci�" sor�n
mobiliz�l�dnak �s mintegy felt�ltik a szervezet energiatartal�kait, alkalmass�
t�ve a szervezetet egy hosszabb ideig tart� megterhel�sre is. Ha e hormonok
k�z�l valamelyik is hi�nyzik, az ember nehezen k�pes fizikai munk�t v�gezni,
k�nnyen elf�rad. V�gs� fokon a hormonok mag�t az idegrendszert is
befoly�solj�k: a leg�jabb kutat�sok szerint tulajdonk�ppen serkentik az
idegrendszert. Ha ugyanis a k�rnyezetb�l az egy�nt �r� ingerek hormonszeg�ny
mili�ben hatnak, teljesen m�s effektusokat v�ltanak ki, mintha mindez
hormongazdag mili�ben k�vetkezn�k be.
M�SORVEZET�:
Id�k�zben a laborat�riumban elk�sz�ltek azokkal a leletekkel, amelyeket L�szl�
Ferenc professzor k�rt az �ltala megvizsg�lt els� beteggel kapcsolatban.
DR. FAREDIN IMRE:
A mell�kvesek�reg hormonjair�l egyr�szt a v�r, m�sr�szt a vizelet vizsg�lata
alapj�n vonhatunk le k�vetkeztet�seket. A vizeletben a hormonok mint a
hormonanyagcsere v�gterm�kei vannak jelen �s mutathat�k ki; v�zold�kony
form�ban fordulnak el� �s r�szben a m�j, r�szben pedig a vese �s egy�b sz�vetek
alak�tj�k �t. Mi itt teh�t p�ld�ul a vizeletben tal�lt hormon-anyagcsere
term�kekb�l mutatjuk ki a vizsg�lathoz sz�ks�geset, �s meg tudjuk hat�rozni
ezek mennyis�g�t is. P�ld�ul a ketoszteroidokat �gy hat�rozzuk meg a
vizeletb�l, hogy azt hidroliz�ljuk, majd pedig az �teres extraktumhoz
sz�nreagenst adunk (Zimmermann-reagens), �s ennek hat�s�ra az �ltalunk keresett
anyagok jellegzetes, piros sz�nt adnak. Bizonyos hormonmennyis�gnek bizonyos
sz�nintenzit�s felel meg. A folyad�kot k�vett�ba helyezhetj�k (ez egy
meghat�rozott m�retekkel rendelkez� �veged�nyke), �s spektrofotom�ter
seg�ts�g�vel meg�llap�thatjuk a sz�nintenzit�st. Ebben az esetben a vizsg�lati
eredm�ny n�h�nysz�z gamm�t mutatott, ami azt jelenti, hogy 200 mg/24 �ra
mennyis�gben vannak jelen beteg�nk szervezet�ben h�m nemi hormonok. A norm�l
n�i szervezetb�l sz�rmaz� vizeletben az �ssz ketoszteroidhormon-�r�t�s 5 �s 15
mg/24 �ra adatok k�z�tt v�ltozhat. Az �ltalunk kapott mennyis�g teh�t rendk�v�l
sok.
DR. L�SZL� FERENC:
A laborat�riumi vizsg�lati leletek, a n�gy�gy�szati klinika vizsg�latai �s az
�ltalunk v�gzett egy�b vizsg�latok adatai szerint egy�rtelm�en arra nyert�nk
bizony�t�kot, hogy beteg�nk eset�ben mell�kvesek�reg-daganat okozza a
panaszokat. Az orvostudom�ny mai �ll�sa szerint a gy�gy�t�snak egyetlen
lehet�s�ge van, a m�t�t. Meg is k�rdezem a beteget, hogy hajland�-e mag�t
al�vetni a m�t�tnek?
BETEG:
Nagyon megd�bbent engem ez a javaslat, v�ratlanul �rt. Gondolkodnom kell m�g
rajta. A d�nt�st orvosaimra b�zom. Ha m�s lehet�s�gem nincsen a gy�gyul�sra,
k�nytelen leszek magamat a m�t�tnek al�vetni. De szeretn�m mindezt megbesz�lni
a csal�dommal �s bar�taimmal is. Gondolkod�si id�t k�rek.
DR. L�SZL� FERENC:
Sz�veskedj�k alaposan �tgondolni mindent, �s ha b�rmilyen probl�m�ja, k�rd�se
ad�dik, a legnagyobb k�szs�ggel v�laszolunk r�. Az orvosi javaslat az, hogy
v�gre kell hajtani a m�t�tet. Az oper�ci�t a szegedi I. sz. Seb�szeti Klinik�n
dr. Petri G�bor professzor fogja elv�gezni, term�szetesen az �n d�nt�s�t�l
f�gg�en.
M�SORVEZET�:
Ha a seb�sz elt�vol�tja a mell�kves�t, a daganattal egy�tt, tulajdonk�ppen
megcsonk�tja a szervezetet. E nagyon fontos szerv m�k�d�s�nek kies�s�vel
mik�ppen alakul beteg�nk �lete, sorsa?
DR. L�SZL� FERENC:
Val�ban megcsonk�tj�k az emberi szervezetet, de a mell�kvese eset�ben p�ld�ul,
p�ros szerv l�v�n, a m�sik �tveheti a kivett, elt�vol�tott szerv funkci�j�t. A
gond ott kezd�dik, amikor egyetlen hormontermel� mirigy l�tezik csak a
szervezetben, �s megbeteged�se miatt ezt kell elt�vol�tani. Ilyenkor eg�sz
�let�n �t, hormonk�sz�tm�nyeket kell a betegnek szednie a kies� funkci� p�tl�sa
v�gett. A mell�kvesezavar egy�b form�iban is �ltal�ban gy�gyszerek adagol�s�val
igyeksz�nk gy�gy�tani a megbeteged�st. A gy�gyszerek hat�s�ra a
mell�kvesek�reg-stimul�l� hormon m�k�d�se visszaszor�t�dik. Ha gy�gyszerekkel
k�pesek vagyunk a szervezeti egyens�lynak az �letm�k�d�shez sz�ks�ges szintj�t
megteremteni, akkor m�t�tet term�szetesen nem javasolunk.
G�L J�NOS:
Mint a r�di� rendszeres hallgat�ja, a sportk�zlem�nyekb�l is �s k�l�n�sen az
Olimpi�val kapcsolatos ad�sokb�l �rtes�ltem a sportol�k �ltal szedett
doppingszerekr�l. Tulajdonk�ppen mik ezek? Orvosilag mik�ppen befoly�solj�k az
emberi szervezet m�k�d�s�t? K�ros-e szed�s�k?
DR. L�SZL� FERENC:
A sportol�k �ltal szedett tiltott szerek k�z�tt t�bb gy�gyszer is van. Az
egyik, amelyr�l a lapokban is olvashattunk, f�rfi nemi hormonhoz k�zel �ll�
k�sz�tm�ny, amely a feh�rjeszint�zist, a feh�rjek�pz�d�st fokozza. Ez�ltal a
sportol�k izmosabb� v�lnak. A n�k eset�ben persze k�ros mell�khat�sok is
el�fordulhatnak, mint amilyen p�ld�ul a n�i sz�r�s�d�s. Egy m�sik doppingszer
felfokozza az idegrendszer m�k�d�s�t �s ez�ltal teszi alkalmass� a sportol�t
nagyobb teljes�tm�nyekre.
Olyan szer is van, amelynek hat�s�ra pl. a l�gszomjat nem �rzik a sportol�k.
Ezek a szerek bizonyos �rtalmakkal szemben �rz�ketlenn� teszik az
idegrendszert. A doppingszerek mindenf�lek�ppen �rtalmasak, rendk�v�li m�don
megterhelik a szervezetet.
DR. SAS MIH�LY:
A sportorvosok �s a n�gy�gy�szok j�l ismerik azt a t�nyt, hogy a menstru�ci�t
megel�z� napokban rendk�v�l rossz a n�k sportteljes�tm�nye. A legjobb
teljes�tm�nyeket a n�i sportol�k �ltal�ban a menstru�ci�t k�vet� tizedik napon,
esetleg a m�sodik h�t v�g�n �rik el.
Ezzel magyar�zhat�k azok a t�rekv�sek, amelyeknek c�lja, hogy a sportol�n�
menstru�ci�j�t a verseny idej�re felf�ggessz�k, avagy k�s�bbi id�re helyezz�k
�t. Az Olimpia ut�n nem egy diszkvalifik�l�sr�l �rtes�lt�nk a sajt�b�l,
amelynek egy r�sze a n�k eset�ben ilyen pr�b�lkoz�sokkal is �sszef�gg�sben
volt. Az a helyzet ugyanis, hogy a sportol�k �ltal szedett k�sz�tm�nyek
leboml�si term�keit napokkal k�s�bb, pl. egy olimpiai verseny befejez�se ut�n
is ki lehet mutatni ak�r a v�rb�l, ak�r a vizeletb�l.
A kimutat�snak ugyanaz a m�dszere, mint amelyr�l m�r Faredin Imre docens
ismertet�j�b�l, a hormonlaborat�rium munk�j�nak bemutat�sa sor�n, �rtes�ltek.
BODA ISTV�N:
A r�di�hallgat�k k�pvisel�jek�nt arra szeretn�k v�laszt kapni, hogy
tulajdonk�ppen Magyarorsz�gon hol tart az endokrinol�giai kutat�s �s haz�nk
tudom�nyos eredm�nyei e t�ren milyen helyet foglalnak el a t�bbi orsz�g
eredm�nyeivel �sszehasonl�tva.
DR. TELEGDY GYULA:
A magyar endokrinol�gusok �tt�r� munk�ss�g�nak eredm�nyeit tank�nyvi adatokk�nt
tartj�k sz�mon vil�gszerte. Az endokrinol�gia kutat�s�nak iskol�i alakultak ki
haz�nkban. P�csett alakult ki egy nemzetk�zileg is sz�montartott iskola.
Szent�gothai J�nos akad�mikus �llap�totta meg m�g p�csi m�k�d�se id�szak�ban a
neuroendokrinol�giai iskol�t, amely kutat�si t�rgyk�r�ben a vil�g kutat�s�nak
�lvonal�ban halad ma is. A klinikai kutat�soknak pedig ma is Szeged a centruma,
ahol mind az I. sz. Belgy�gy�szati Klinik�n, mind pedig a Sz�l�szeti �s
N�gy�gy�szati Klinik�n hagyom�nyait �s sz�mottev� kutat�si t�rekv�seit
tapasztalhatt�k a jelenlev� r�di�hallgat�k is. Az agyalapi mirigy �s a k�zponti
kapcsolatok kimutat�s�nak tiszt�z�s�ban a magyar kutat�k adt�k k�zre a
legjelent�sebb felfedez�seket. A hormonok idegrendszerre kifejtett hat�s�nak
tiszt�z�s�ban is felh�vt�k magukra a k�lf�ldi kutat�k �rdekl�d�s�t hazai
iskol�ink. A magatart�sform�k (szexu�lis magatart�s, anyai magatart�s stb.) a
tanul�si folyamatok tiszt�z�sa ter�n, �s m�g egy sor idegrendszeri m�k�d�s
k�rd�sk�r�ben a magyar endokrinol�gusok �lvonalbeli kutat�sokban vesznek
r�szt. A fejl�d�s term�szetesen napjainkban is tart, �s minden biztos�t�kunk
megvan arra, hogy v�ltozatlanul fel�vel� lesz. Az elm�leti kutat�sok eredm�nyei
�s a klinikus munk�lkod�sa alkotja v�g�l is az egys�ges eg�szet, �s a k�t
szakma k�z�tt eredm�nyei alapj�n lesz k�pes az orvostudom�ny a nagyon sokir�ny�
panaszok orvosl�s�ra �s sok-sok ember �let�nek szebb� �s boldogabb� t�tel�re.

* * *

III. AZ ORVOSTUDOM�NY HAT�RAI

Napjaink orvostudom�nya �s a k�zv�lem�ny

Az elm�lt t�z esztend� sor�n vil�gszerte sz�mos foly�iratban, napilapban �s a

t�megk�zl�s k�l�nb�z� csatorn�in folyt vita az orvostudom�ny helyzet�r�l,
szerep�r�l, �s e tudom�nynak, e tudom�ny k�pvisel�inek az emberekhez val�
viszony�r�l. Sz�mtalan hasznos meg�llap�t�s is k�zkinccs� v�lt e vit�k sor�n,
de felsz�nre ker�lt egy sor negat�v jelens�g, illetve ezek kritik�ja is. A
p�csi Orvostudom�nyi Egyetem Szigeti �t 12. sz. alatti k�zponti �p�let�nek I.
emelet�n, a rektori tan�csteremben fel�ll�tott mikrofonokat �lik k�r�l a
r�di�hallgat�k k�pvisel�i. Tigyi J�zsef professzor, az egyetem rektora,
�dv�z�lte a nagysz�m� hallgat�s�got, �s a t�vkapcsol�s �ltal,
laborat�riumainkban k�sz�nt�tte Grasty�n Endre idegfiziol�gust, Flerk� B�la
neuroendokrinol�gust, K�tyi Iv�n mikrobiol�gust, az egyetem professzorait.
K�v�ncsis�g�t nem leplezve, az �dv�zl�sek ut�n t�st�nt azt javasolta, hogy a
hallgat�s�g tegye fel a k�rd�seit a vita t�m�j�val kapcsolatban.
H�RI J�ZSEF, a Pollack Mih�ly M�szaki F�iskola hallgat�ja:
A fiatalabb gener�ci�t rendk�v�li m�rt�kben �rdekli az orvostudom�ny mai
helyzete. Engem szem�ly szerint k�t ir�nyb�l is �rdekel a mai vitat�ma.
Egyr�szt azt szeretn�m tudni, hogy az orvostudom�ny fejl�d�se, t�vlatai milyen
hat�rok k�zt k�pzelhet�k el. K�pes lesz-e az ember a szervezet�nek m�k�d�s�vel
kapcsolatos valamennyi k�rd�s tiszt�z�s�ra? M�sr�szt az �rdekel, hogy a
gy�gy�t�sban meddig juthat el az emberi akarat? K�pesek lesz�nk-e valaha is,
pl. az �regs�get elod�zni? Vagy elj�n-e annak az ideje, amikor csak boldogs�g
l�tezik majd, �s nem lesz f�jdalom, szenved�s, teh�t az emberi akarat �ltal
befoly�solhatatlan kellemetlens�gek?
PACZ J�NOS, a B�k�s megyei K�tegyh�z�r�l:
Az elm�lt �vek sor�n magam is sz�mtalan �js�gcikket olvastam az
orvostudom�nnyal kapcsolatban. Megannyi cikk egy-egy �ll�sfoglal�s, az emberrel
foglalkoz� tudom�nyok �gy�ben. Nemr�giben azonban egy furcsa k�nyv jelent meg
Orvostudom�nyi v�gzet c�mmel (Medical Nemesis, 29 oldal Phanteon Books) Ivan
Illich toll�b�l. � is, mint ahogyan a reg�ny�r�k egy r�sze, �gy �br�zolja a
modern t�rsadalmat, mint egyetlen nagy, k�rh�zi betegszob�t. Ivan Illich
szerint a sz�let�s el�tti vizsg�latokt�l a hal�l ut�ni vizsg�latokig, a modern
orvostudom�ny a fejlett ipari t�rsadalmak polg�rait p�cienseiv� tette, �s �gy
betegnek sz�m�tanak, am�g az ellenkez�j�t be nem bizony�tj�k r�luk. Amint
k�nyv�ben �rja, sokszoros, "orvos okozta betegs�g"-nek vagyunk tan�i, amelyek
szinte j�rv�nyszer�ek. Mi e meg�llap�t�sokr�l a vend�gl�t� professzor
v�lem�nye?
ADAMCS�K ANDR�S, Budapestr�l:
R�gen a pap volt a lelki vigasztal�, a lelki t�rs. �tveszi-e �s �tveheti-e a
papnak ezt a szerep�t az orvos?
ZOLT�N VAL�RIA, Budapestr�l:
T�bbsz�r is hallottam m�r arr�l, hogy a "g�nseb�szet" olyan �l�l�nyeket hozhat
l�tre, amelyek ellen semmif�le ma ismert gy�gyszer nem hat�sos. Szaporod�suk
megf�kez�se szinte lehetetlen. Vajon, mi t�rt�nhet az emberis�ggel, ha ezek az
�l�l�nyek, esetleg egy v�letlen k�vetkezt�ben is, kiszabadulnak a
laborat�riumokb�l? Jogosult-e vajon az orvostudom�ny ilyen, az emberis�gre
katasztr�f�val fenyeget� kutat�sok folytat�s�ra?
�ZSI�S K�LM�N, Szolnokr�l:
Napjainkban az orvostudom�ny �tsz�vi �let�nket. �lland�
"beteg-�jratermel�s"-nek vagyunk tan�i. Ha ugyanis egy ember orvoshoz fordul, a
modern vizsg�latok m�dszereivel szervezet�nek m�k�d�s�ben bizony�ra hib�t
fedeznek fel. �s elindul egy �rd�gi k�r, amely az orvosok kez�ben tartja az
embert. A t�rsadalomban teh�t bizonyos "medikaniz�l�d�s" megy v�gbe, amelyben
az orvos fenntartja �s igazolja az univerz�lis betegs�geket. Ha val�ban ez a
helyzet, van-e bel�le kivezet� �t?
ADORJ�N EDIT, Miskolcr�l:
A Stern Magazin valamelyik c�mlapj�n k�l�n�s k�pet l�ttam. A k�p a m�t� egyik
r�szlet�t �br�zolja. Az oper�l� seb�sz, n�pes asszisztenci�ja k�r�ben, �ppen
egy ezerm�rk�st oper�l ki a p�ciens has�b�l. E k�p l�tt�n fogalmaz�dott meg
bennem a k�rd�s, hogy vajon l�teznek-e felesleges m�t�tek? El�fordulhat-e
valahol is a vil�gon, avagy �ppens�ggel n�lunk, hogy - csup�n a honor�rium
rem�ny�ben - felesleges m�t�tnek vetnek al� embereket?
KULCS�R ISTV�N, Gy�rb�l:
Azt szeretn�m megtudni, k�pes lehet-e az ember �nmaga olyan fok� megismer�s�re,
hogy pl. az emberi agyat valaha is "modellezni" tudja? Elk�pzelhet�-e az, hogy
az ember agy�t �s a sz�m�t�g�pet valamilyen k�zvetlen kapcsolatba hozzuk? Mi a
megismer�snek ilyen oldalr�l a hat�ra?
VARGA MARIANN, P�csr�l, a Pedag�giai F�iskol�r�l:
Az emberek egy r�sze mechanikusan elfogadja azt, amit az emberi szervezet
m�k�d�s�r�l, fel�p�t�s�r�l itt-ott hall. A t�bbs�g nem veszi a f�rads�got, hogy
k�nyveket szerezzen �s m�velts�g�nek r�szek�nt megtanulja saj�t szervezet�nek,
saj�t test�nek t�rv�nyeit. Mi annak a magyar�zata, hogy a k�lvil�g t�rt�n�sei
fel� sokkal jobban vonz�dik az ember, mint �nn�n vil�g�nak felder�t�se, �nn�n
l�nyeg�nek megfejt�se fel�? Mi, akik a pedag�gus p�ly�ra k�sz�l�nk, azt
tapasztaljuk, hogy ezen a t�ren sz�mtalan teend� lenne, de sajnos, ezzel a
pedag�gusok nem k�pesek egyed�l megbirk�zni.
M�SORVEZET�:
Az �n �ll�t�s�val szemben �l� bizony�t�kot jelentenek az im�nt elhangzott
k�rd�sek �s az a k�l�nleges �rdekl�d�s, amely a Titkon innen - titkon t�l
sorozat ad�sai ir�nt megnyilv�nul, a levelek ezrei szerint is.
VARGA MARIANN:
�n is tapasztalom, hogy �ltal�ban az orvostudom�ny ir�nt fokoz�dik az
�rdekl�d�s, de az emberi szervezet m�k�d�s�t illet�en nem tapasztalom ugyanezt
a k�v�ncsis�got, ink�bb bizonyos k�z�ny�ss�get. Az itt elhangzott k�rd�sek
t�m�i term�szetesen engem is nagyon �rdekelnek.
L�NG MERCEDES, Mosonmagyar�v�rr�l:
Nem "�ltat�s"-e sz�mos esetben az, hogy az orvos "gy�gy�tja" a beteget? �gy
v�lem, sok olyan betegs�g van, amelyr�l tulajdonk�ppen alig rendelkez�nk
ismeretanyaggal, amelyr�l alig tudunk valamit. Azt hallottam, hogy egy
vil�gh�r� seb�sz mai daganatseb�szet�nkr�l �gy v�lekedett: a j�v� sz�zad
orvosspecialist�i bizony�ra megmosolyogj�k majd a ma �l� el�deiket, naivit�suk
miatt.
BEZZEG ILONA, Sz�kesfeh�rv�rr�l:
A mai kornak is megvan a saj�ts�gos "Taigetosz-probl�m�ja", a statisztik�k
bizonys�ga szerint egyre t�bb a szellemi �s a testi fogyat�kos ember. Az esetek
nagy r�sz�ben a fogyat�koss�g velesz�letett. Az orvos nem �lhet. Mik�ppen
k�zel�ti meg ezt a rendk�v�l bonyolult k�rd�sk�rt a modern orvostudom�ny? Van-e
ki�t, vagy legal�bbis valamif�le optimizmusra ok?
KURGYIS G�BOR, f�iskolai hallgat� P�csr�l:
A Titkon innen - titkon t�l sorozatnak a belgy�gy�szati klinik�j�n k�sz�lt
ad�sa felvetette azt a gondolatot, hogy a specializ�ci� k�vetkezt�ben s�rget�
sz�ks�g lenne az eg�sz embert teljess�g�ben vizsg�l�, szintetiz�l� orvosra. Az
orvostudom�ny fejl�d�se napjainkban m�g mindig a specializ�ci� fel� mutat.
K�pesek lesz�nk-e megteremteni e t�ren az ember eg�szs�ge �s �lete
szempontj�b�l oly fontos szint�zist?
ADAMCS�K ANDR�S:
A sci-fi irodalom �s tudom�nyos-fantasztikus filmek gyakori t�m�ja az, hogy
tudom�nyos k�s�rletek sor�n az ember szem�lyis�g�t el lehet nyomni, meg lehet
v�ltoztatni. A p�csi Orvostudom�nyi Egyetemen folynak-e ilyen jelleg�
k�s�rletek, ha igen, mi indokolja �ket?
ADORJ�N EDIT:
�ri�si �sszegeket ford�tanak pl. a r�kbetegs�g lek�zd�s�vel kapcsolatos
k�s�rletekre. Ugyanakkor olyan h�tk�znapi bajokat, amilyen pl. a t�d�gyullad�s
vagy a vakb�lgyullad�s, nem mindig tudunk meggy�gy�tani. Nem lehets�ges az,
hogy t�ls�gosan is "ismeretlen" fel� fordult az orvostudom�ny, olyannyira, hogy
a m�r teljesen felt�rt megbeteged�sek gy�gy�t�s�ra nem is figyel kell�en?
�ZSI�S K�LM�N:
Az emberek t�mege szed nyugtat�kat, f�jdalomcsillap�t�kat, amelyek r�v�n az
ember legfontosabb betegs�gjelz� rendszereit altatj�k el. Az orvostudom�ny,
v�lem�nyem szerint, rendk�v�l nagy k�rokat okoz az embernek az�ltal, hogy e
drogok r�v�n az "�nmag�ra vigy�z�s" jog�t elorozza az embert�l. Az
orvostudom�ny "vesz�lyei" k�z�l ezt tartom a legjelent�sebbnek korunkban.
M�SORVEZET�:
A m�sor vend�gl�t�i val�sz�n�leg furcs�nak tal�lj�k e c�lrat�r� k�rd�seket.
Magam is �gy gondolom, hogy a k�rd�sek jelent�s r�sze a v�gletek oldal�r�l
k�zel�ti meg m�sorunk t�m�j�t. Az �szintes�gnek azonban �r�lhet�nk, az�rt is,
mert �szinte k�rd�sre ny�lt, �szinte v�laszt illik adni. Ebben a rem�nyben
k�rem a vend�gl�t� professzorokat, hogy osztozkodjanak a k�rd�seken.
DR. TIGYI J�ZSEF:
Mindenk�ppen szeretn�m �ltal�noss�gban is elmondani a v�lem�nyemet az
orvostudom�nnyal kapcsolatban a hallgat�kt�l �rkezett k�rd�sekr�l. Kit�rn�k
annak ok�ra is, hogy az embernek mi�rt tesznek fel t�meges k�rd�seket az
orvostudom�ny kutat�saival �s a gy�gy�t� orvosi gyakorlattal kapcsolatban?
Sz�lni k�v�nok emellett a "biol�giai pokolg�p"-probl�m�r�l �s bizonyos
�rtelemben az emberi k�rnyezetnek a hat�sair�l, az embernek a k�rnyezet�re val�
hat�s�r�l is. De bizony�ra az idegfiziol�gusnak, a mikrobiol�gusnak �s a
neuroendokrinol�gusnak is sz�lnak k�rd�sek, �s ki-ki v�lasztott is m�r mag�nak.
DR. GRASTY�N ENDRE:
El�lj�r�ban a szem�lyis�ggel kapcsolatos kutat�sokr�l feltett k�rd�sekre
v�laszoln�k. A P�csi Orvostudom�nyi Egyetem �lettani Int�zet�ben is folynak
olyan idegrendszeri k�s�rletek, amelyek �rintik a k�rd�sben megfogalmazott
probl�mak�rt. Ezeknek a k�s�rleteknek azonban egy�ltal�n nem az a c�ljuk, hogy
az emberi szem�lyis�get megv�ltoztass�k, hanem v�gs� soron az, hogy az emberi
szem�lyis�get k�pesek legy�nk megismerni. Mindenkit megnyugtatok azonban, hogy
nem a szem�lyis�g megv�ltoztat�s�nak "misztikus" m�dszereit kutatjuk. Egy�bk�nt
a k�rd�sek k�z�l az idegrendszerrel �s az emberi aggyal kapcsolatos
k�rd�scsoportot fogom megv�laszolni.
DR. FLERK� B�LA:
�n az Ivan Illich k�nyve alapj�n feltett n�h�ny k�rd�ssel akarok foglalkozni.
Itt mindj�rt lesz�gezem, hogy ezt a k�nyvet a modern orvostudom�nnyal
kapcsolatos egyik, a v�gletek oldal�r�l jelentkez� kritik�nak tartom. A szerz�
n�zetei azonban semmik�ppen sem �ltal�nos�that�k, egyes �ll�sfoglal�sai pedig
enyh�n sz�lva egyenesen k�z�pkori jelleg�ek. E m�sor t�m�ja: az orvostudom�ny
hat�rai. Ezt �gy is fel lehet fogni, hogy az orvostudom�ny kapcsol�dik egy�b
tudom�nyokkal �s ilyen szempontb�l hol van a hat�r? Ma az emberis�gnek egyik
jelent�s gondja pl. a t�ln�pesed�s. Ennek a megold�s�ban a csal�dtervez�s
nagyon fontos k�rd�s. Ez pedig elk�pzelhetetlen korszer� �s mell�khat�sok
n�lk�li fogamz�sg�tl� szerek n�lk�l. A mi int�zet�nkben �ppen ezzel
kapcsolatban folynak kutat�sok, melyeknek modern ir�nyzatair�l fogok adni r�vid
ismertet�t.
DR. K�TYI IV�N:
K�nny� a helyzet�nk, mert el�g sok az egym�snak ellentmond� k�rd�s. Egyr�szr�l
azzal kapcsolatosan k�rdeztek, hogy az orvostudom�ny milyen "ijeszt�"
t�vlatokat nyit meg, pl. a "g�nseb�szet" felhaszn�l�s�val, a m�sik oldalr�l
viszont azt reklam�lt�k a k�rdez�k, hogy a k�znapi betegs�geket ezzel
egyidej�leg mintha elhanyagoln�nk. Sz�vesen foglalkozom azzal a k�rd�ssel,
hogyan is �llunk az �n. "egyszer� betegs�g"-ekkel. Az orvostanhallgat�k
oktat�sa sor�n ugyanis az az egyik f� gondunk, hogy egyszer�en nem tudjuk
ezeket a betegs�geket bemutatni. Pl. a pneumoni�t; a t�d�gyullad�st hossz� id�
�ta nem tudjuk demonstr�lni, mert tulajdonk�ppen egyetlen penicillininjekci�
megsz�nteti a t�neteit, mire kifejl�dne a betegs�g, m�r le is gy�rik az
antibiotikumok.

A "biol�giai robban�s" k�vetkezm�nye az orvostudom�ny ir�nt megnyilv�nul�

k�z�rdekl�d�s

DR. TIGYI J�ZSEF:

Szerintem term�szetes dolog az, hogy az orvostudom�ny ir�nt olyan �rtelemben is
megn�tt az ut�bbi id�ben az �rdekl�d�s, hogy az emberek k�telyeket t�masztanak,
ellen�rz�seket s�rgetnek. A XX. sz�zad els� fel�ben az alaptudom�nyok, a
matematika, a fizika, a k�mia, a technikai tudom�nyok, az elektronika, a
sz�m�t�stechnika, annyira el�rejutottak, hogy most m�r az olyan bonyolult
rendszereket is, mint a biol�giai rendszerek, k�pesek sikeresen kutatni. A
biol�giai rendszerek egy nagys�grenddel mindig bonyolultabbak, mint az
�lettelen rendszerek. A biol�giai fejl�d�snek, "a biol�giai robban�s"-nak
term�szetszer� k�vetkezm�nye, hogy az alkalmazott biol�gia, az emberre
alkalmazott biol�gia, az orvostudom�ny is megd�bbent� �s eg�szen �j
eredm�nyeket produk�l. Azt hiszem, koll�g�im is egyet�rtenek azzal az
�ll�t�sommal, hogy az utols� 25 esztend�ben a biol�giai �s ezen bel�l az
orvostudom�ny is, az elvi k�rd�sekben fejl�d�tt annyit, mint az ezt megel�z�
�sszes korokban egy�ttv�ve. Term�szetesen, ezek az eg�szen �jszer� �s
kiemelked�en nagy horderej� felfedez�sek, mint pl. a g�nmanipul�ci�, avagy a
r�kbetegs�g gy�gy�t�s�nak megold�s el�tti st�diuma, vagy a szem�lyis�g
befoly�s�nak lehet�s�ge gy�gyszerekkel �s egy�b elj�r�sokkal, k�l�n�s
jelent�s�g�ek.
Napjainkban a k�rnyezet�nk nagym�rt�kben szennyez�dik, a fokozott energia- �s
anyagfelhaszn�l�s k�vetkezt�ben. Csup�n az energiafelhaszn�l�s is olyan
m�rt�kben n�tt meg az elm�lt 25 �v sor�n, hogy k�vetkezm�nyek�ppen az emberi
�letteret, az emberi k�rnyezetet eddig elk�pzelhetetlen m�rt�kben
befoly�soltuk, pedig az �gy el�id�zett �llapot egyenesen visszahat az emberre.
Eg�szen �j szempontok t�madtak teh�t, amelyeket a biol�gi�nak, az
orvostudom�nynak meg kell oldania, m�gpedig s�rget�en. A Flerk� professzor
�ltal megeml�tett t�ln�pesed�s is �sszef�gg v�gs� soron az orvostudom�ny
�ld�sos eredm�nyeivel. Ezel�tt n�h�ny �vtizeddel a fekete himl�, a kolera, a
t�fusz, �s egy�b, az emberis�gen v�gigs�pr� j�rv�nyok ugyanis m�g t�zmilli�kat
puszt�tottak el. �ppen ezek az eredm�nyek �s megc�folhatatlan adatok a
bizony�t�kai annak, hogy az orvostudom�nyt a v�gletek oldal�r�l t�mad� Ivan
Illich-f�le koncepci� tarthatatlan. Korunk orvostudom�nya ugyanis �ppen a
betegs�gek megel�z�s�t illet�en, olyan jelent�s eredm�nyeket produk�lt, amelyek
m�r belesz�lnak a f�ldgoly�n �l� eg�sz emberis�g j�v�j�be. Ivan Illich
p�ldav�laszt�sa is szerencs�tlen. � ugyanis a fogyaszt�i t�rsadalom
t�rv�nyszer�s�geib�l kiindulva igyekszik "egy kalap al� venni" a vil�g
orvostudom�ny�t. Az amerikai orvost�rsadalom mint p�lda, csak kisebb m�rt�kben
alkalmazhat� m�g az eur�pai kapitalista orsz�gok orvost�rsadalm�ra is. Nem
lehet mindezt "egy az egy"-ben a szocialista t�rsadalom orvostudom�ny�ra
�rtelmezni, sem pedig "r�h�zni" a magyar orvost�rsadalomra sem.
M�SORVEZET�:
Amikor az eredm�nyekr�l ilyen �sszefoglalt form�ban �rtes�l�nk, mint ahogy most
Tigyi professzor hozz�sz�l�s�b�l, szinte "kapkodjuk a fej�nket", �s k�ptelenek
vagyunk elismer�s n�lk�l tov�bbmenni. Ennek ellen�re, m�sorunk
professzorvend�gei mivel magyar�zz�k azt, hogy soha nem t�madtak m�g ennyien �s
ennyi oldalr�l tudom�nyt, mint ma t�madj�k az orvostudom�nyt?
DR. TIGYI J�ZSEF:
Fontos szerepet j�tszik ebben az a m�velts�gbeli k�l�nbs�g, amely a jelenlegi
orvostudom�ny legmagasabb szintje �s a nagyk�z�ns�g orvosi �s biol�giai
t�j�kozotts�ga k�z�tt fenn�ll. Amerik�ban pl. egyre jobban elharap�dzik e
tudom�nyokkal kapcsolatban a f�lm�velts�g, amely m�g k�rosabb hat�s�, mint a
teljes m�veletlens�g. Az emberek, ha m�r beleolvastak egy-k�t szakk�nyvbe,
hajlamosak arra, hogy mindentud�nak ki�lts�k ki magukat. Sajnos azonban, mindez
csup�n fel�letes ismereteket jelent a k�rd�ses tudom�ny ter�let�r�l. A
f�lm�velt ember m�gis feljogos�tva �rzi mag�t a kritiz�l�sra, s�t a cselekv�sre
is. Amerik�ban t�megesen jelennek meg ezt a f�lm�velts�get �lland�an t�pl�l�
k�nyvek, foly�iratok, tan�csokat adva az �ngy�gy�t�s m�dozataira. Ha m�g a
k�nyvben megjelent elj�r�s alapj�ban elfogadhat� lenne is, az erre �p�l� egy�ni
m�dszerek, amelyeket term�szetesen a "tud�suk"-t�l megm�morosodott emberek
alkalmaznak, m�r roppant vesz�lyesek. Itt t�st�nt sz�gezz�k le azonban azt is,
hogy az orvosi t�rsadalom k�pvisel�i nem k�v�nnak "mindentud� m�gusok"-k�nt
�llni a t�rsadalommal szemben. De az k�ts�gtelen, hogy a k�t m�velts�gi
szintnek egym�shoz sokkal nagyobb m�rt�kben kellene k�zel�tenie ahhoz, hogy
egyenrang� f�lk�nt lehessen vitatkozni az orvostudom�ny m�vel�inek �s
t�mad�inak.
M�SORVEZET�:
Az emberek j� r�sze viszont �gy �rzi, hogy az orvostudom�ny k�pvisel�i k�z�l
egyesek nagyhatalm� szak�rt�knek tartj�k magukat �s igenis jogot form�lnak a
"mindentud� m�gus" szerep�re. Meghat�roznak betegs�geket, megb�lyegeznek
betegeket �s "medikaniz�lj�k" az �let szinte valamennyi f�zis�t. Ahogyan az
egyik hozz�nk k�ld�tt lev�l szerz�je �rja: "ennek k�vetkezt�ben eg�szs�ges
egy�nek egyre kev�sb� k�pesek magukra �s m�sokra vigy�zni". Ez is v�gletes
�ll�spont persze, de tal�n teljes eg�sz�ben nem lehet figyelmen k�v�l hagyni.
DR. TIGYI J�ZSEF:
�r�l�k az �lesen megfogalmazott k�rd�snek, ez ugyanis lehet�s�get ad sz�momra
ahhoz, hogy legal�bb ilyen �lesen �s kem�nyen visszautas�tsam. Mert ha ezer
orvos k�z�l egy vagy esetleg kett� ilyen - �s ez csup�n egy vagy k�t ezrel�ket
jelent -, vissza�l azzal a kiv�teles tud�ssal, ismeretanyaggal, amellyel
rendelkezik, a t�rsadalom ezt felnagy�tva, hajlamos azonnal �ltal�nos�tani.
Arra ritk�n gondolnak az emberek, hogy az egy-k�t ilyen orvos cselekm�ny�t
�ltal�nos�tva, s�rtenek meg becs�letesen, hivat�studattal dolgoz� orvost. Az
orvosok nagy t�bbs�ge �jjel�t-nappal�t �ldozva, tud�s�nak, embers�g�nek
legjav�t adja a k�znek, �s mindezt hivat�studatb�l teszi. Azt is hangs�lyozni
kell itt, hogy az orvostudom�ny kor�ntsem oldott meg m�g minden probl�m�t. �s
figyelmen k�v�l nem hagyhat�, mor�lis k�rd�s m�r, hogy az esetek 98
sz�zal�k�ban eredm�nyes elj�r�snak bizonyult m�dszert b�n nem alkalmazni amiatt
a fennmarad�, k�t sz�zal�kot jelent� eset miatt, amelyekben a kezel�s
sikertelen volt.
Magyarorsz�gon egy�bk�nt az orvosok k�tharmad r�sze szakk�pzetts�ggel
rendelkezik az orvostudom�nyon bel�l. Ilyen k�pzetts�ggel tudom�ny�nak
valamelyik �g�t magasabb felk�sz�lts�ggel, magasabb szakmai m�velts�ggel
birtokolja. A jelenlev�k j�l tudj�k azt, hogy a f�ldkereks�g minden egyes
ember�nek speci�lis feh�rj�je van. Teh�t minden egyes beteg �j �s �j eset az
orvos el�tt. Ezt az �jat, ezt az ismeretlent nem lehet sz�riam�dszerrel
megismerni, nem lehet gy�gy�tani sem. Rendk�v�l nagyra �rt�kelem a metr�
�p�t�j�t, aki napr�l napra �j talajfajt�val, az alag�t �p�t�s�nek �j �s �j
k�r�lm�nyeivel birk�zik meg; a hivat�sa magaslat�n lev� orvosnak is minden
egyes beteggel kapcsolatban �j meg �j probl�m�kkal kell megk�zdenie. Ez akkor
is �gy van, ha a kutat�k �ltal teljes r�szletess�ggel kidolgozott
gy�gy�t�elj�r�st alkalmaz az orvos, egy�nenk�nt. Az orvost teh�t nem lehet
csup�n mesterembernek tekinteni.
DR. K�TYI IV�N:
�n nem tiltakozn�k k�l�n�sebben a j� orvost a j� mesteremberhez hasonl�t�
kifejez�s miatt. Abban t�k�letesen igaza van Tigyi professzornak, hogy minden
egyed k�l�nb�z�, teh�t s�m�kban nem dolgozhat az orvos. De ett�l f�ggetlen�l
bevallhatjuk, hiszen egy�ltal�n nem titok, hogy a kutat�k is t�lnyom�r�szt a
m�sok �ltal kidolgozott m�dszereket haszn�lj�k fel, �s nem t�ls�gosan gyakori
az, hogy valami eg�szen origin�lis �j m�dszert dolgoznak ki. Nagyon sok
tudom�nyos eredm�nyt lehet el�rni bev�lt, j�l ismert kutat�si technik�kkal,
m�dszerekkel. Az ilyen besz�lget�sek messzemen�en gondolat�breszt�ek, nagyon
hasznosnak tartom �ket. Felmer�ltek itt olyan k�rd�sek is, hogy az
orvostudom�ny gyakorl�sa bizonyos k�ros k�vetkezm�nyekhez is vezethet. Nem
akarok visszamenni eg�szen od�ig, hogy "k�r volt lesz�llni a f�r�l, mert az�ta
sem vagyunk k�pesek k�t l�bon eg�szen biztosan meg�llni". Olyan dolog nincsen,
amelynek ne lenne valamifajta k�ros k�vetkezm�nye is. A t�z felfedez�se �ta pl.
rengeteg ember meg�gett m�r, rengeteg �rt�k pusztult el. De ugye
elk�pzelhetetlen lenne az �let�nk a t�z el�ny�s hat�sai n�lk�l?
A fejl�d�si folyamatot nem lehet meg�ll�tani. Hogy az orvostudom�ny k�ros
hat�sainak k�rd�se �ppen napjainkban mer�lt fel ilyen �lesen, visszavezethet�
bizonyos nosztalgi�khoz a term�szetes �letform�k ir�nt. A r�mai cs�sz�rs�g
id�szak�ban Vergilius �s t�rsai hossz� k�ltem�nyekben s�rt�k vissza az
aranykort; az�rt s�rt�k vissza, mert fogalmuk sem volt, hogy abban a bizonyos
aranykorban milyen volt az �let. Ha tudt�k volna, hogyan pusztultak el ezer
sz�mra az emberek, �s mennyire primit�vek voltak az �letk�r�lm�nyek abban az
id�ben, bizony�ra nem s�rt�k volna vissza. K�zismert a Rousseau-f�le jelmondat:
"Vissza a term�szethez!" Hogyha az ember egy kalandreg�nyben olvas egy
term�szetes k�rnyezetben �l� n�pr�l, az eg�sz rendk�v�l romantikusnak t�nik.
Csak ne kelljen ott �lni, azok k�z�tt az emberek k�z�tt! Ha �t kell �lni az
�lland� �letvesz�lyt, a lek�zdhetetlen fert�z� betegs�geket stb., stb., az
ember lesz�mol a romantik�val.
Az egyik vitat�rs azt is megjegyezte, hogy vil�gszerte megn�tt a neurotikus �s
pszichi�triai esetek sz�ma. Egyes orsz�gokban t�z sz�zal�kra becs�lik a
lakoss�gnak azt a h�nyad�t, amelyik valamilyen ir�nyban elt�r a norm�list�l.
K�rd�s azonban, hogy milyen korban, milyen eseteket sorolunk ebbe a bizonyos
h�nyadba. A k�t vil�gh�bor� k�zt pl. nemigen szuper�ltak ki a hadseregb�l
valakit amiatt, hogy pszichol�giailag nem alkalmas a katonai szolg�latra.
Rendk�v�l extr�m viselked�s�nek kellett lennie annak, akit ilyen indokb�l
szereltek le. R�gen a nyilv�nval� pszichi�triai esetet elk�nyvelt�k pl. mint a
"falu bolondj�"-t, de tov�bb nem mentek. Ma az �tlagt�l kism�rt�kben elt�r�
szem�lyis�g is jobban "felt�nik", �s pszichi�triai, pszichol�giai
foglalkoz�sban r�szes�l; "nyilv�ntart�sba veszik".
A m�sik k�rd�s az, hogy van-e az orvosi beavatkoz�soknak kock�zatuk. Van,
term�szetesen, mint b�rmely emberi cselekm�nynek. De vizsg�ljuk meg e k�rd�s
m�sik oldal�t, azt, hogy kiket kezelnek ma sikeresen. Ha 30 �vvel
visszapergetj�k az id� kerek�t, azt mondhatjuk, hogy akkor id�s embereket, akik
pl. enyhe sz�vpanaszokban vagy m�s organikus elv�ltoz�sokban szenvedtek,
egyszer�en nem oper�ltak meg, b�rmennyire indokolta ezt az akut seb�szeti
javallat. Azt mondt�k, t�ls�gosan kock�zatos a m�t�t elv�gz�se. Sz�veskedjenek
sz�tn�zni ma mondjuk egy urol�giai oszt�lyon, ahol a betegs�gek egy r�sze
ink�bb id�sebb korban jelentkezik. Egyes oszt�lyokon 70 �v a betegek
�tlag�letkora, �s kell� el�k�sz�t�s ut�n sikerrel oper�lnak meg b�rkit, akikn�l
a m�t�t indokolt. Ugyanez m�s aspektusb�l vonatkozik az �jsz�l�ttkorra is.
Term�szetes, hogy kisebb volt az orvosi beavatkoz�sok kock�zata nagyap�ink
kor�ban, amikoris 8-10 testv�r k�z�l csup�n kett� �lte t�l a gyermekkori
fert�z� betegs�geket. Ezek relat�v k�rd�sek, �s csup�n fejl�d�s�kben,
el�rehalad�sukban szabad vizsg�lnunk �ket.
M�SORVEZET�:
Flerk� B�la akad�mikus hozz�vet�legesen meg tudja-e mondani, hogy egy esztend�
alatt a p�csi neuroendokrinol�giai kutat�sok anyagi t�mogat�sa milyen �sszeget
k�pvisel a k�lts�gvet�sben?
DR. FLERK� B�LA:
650 ezer Ft a kutat�sok fenntart�s�hoz sz�ks�ges �sszeg, ebben nem szerepel a
m�szerekre �s berendez�sekre szolg�l� beruh�z�si keret. N�gy esztend� alatt �j
m�szerek beszerz�s�re 1 milli� forintot kaptunk. Ennek az �sszegnek a
felhaszn�l�s�val sem siker�lt term�szetesen a kutat�si t�m�kban m�g nyitott,
nagy k�rd�seket megoldani. De a mi munk�nk is benne van, r�sze azoknak a
gyakorlati eredm�nyeknek, amelyek az eg�sz emberis�g j�v�j�re kihat�ssal
lesznek. Jelenleg �gy t�nik, hogy rendelkez�nk 100 sz�zal�kos biztons�got
ny�jt� fogamz�sg�tl� szerrel. N�lunk is sokan szedik az antib�bi tablett�kat.
Ezek szteroidhormon-kombin�tumok. Hat�suk nagyr�szt azon alapszik, hogy a
szteroidhormonok, g�tl� visszahat�s �tj�n, le tudj�k �ll�tani az agyalapi
mirigy azon hormonjainak a termel�s�t �s a v�rp�ly�kba jut�s�t, amelyek a
fejl�d� t�sz�k megny�l�s�t, az ovul�ci�t kiv�ltj�k. Ezt a g�tl� visszahat�st a
petef�szekb�l az agyalapi mirigy hormontermel�s�re, a sz�zad 40-es �veiben
ismert�k fel, ahhoz hasonl� laborat�riumi vizsg�latok sor�n, mint amilyeneket
mi is v�gz�nk. A fogamz�sg�tl� tablett�k viszont kb. 10-15 �vvel ezel�tt
ker�ltek csak �ltal�nosan forgalomba. Ehhez hasonl�an az, amit mi most a
laborat�riumainkban k�s�rletez�nk, val�sz�n�leg holnap vagy holnaput�n m�g nem
ker�lhet ki a k�zforgalomba, valamif�le tabletta form�j�ban. Tal�n 10 �v m�lva,
a mostani k�s�rleteink eredm�nyek�ppen hasonl� teoretikus felismer�ssel, a
jelenlegin�l alkalmasabb fogamz�sg�tl� elj�r�st lesz�nk k�pesek kialak�tani. �s
itt r�gt�n felmer�l a k�rd�s, hogy amennyiben a jelenleg forgalomban lev�
antib�bi tabletta is 100%-os v�detts�get ny�jt, akkor mi�rt kell �jabb
fogamz�sg�tl� elj�r�s �rdek�ben kutatnunk? A v�detts�g szempontj�b�l a mostani
j�, de azt is j�l tudjuk, hogy mell�khat�sai is vannak. Egyesekn�l h�nyingert,
fejf�j�st, esetleg s�lygyarapod�st is kiv�lt. A szubjekt�v panaszokon t�l,
komolyabb mell�khat�sokr�l is tudom�sunk van. Ezeket nem r�szletezem, de azt
hiszem, abban az olvas�k is egyet�rtenek velem, hogy jobb lenne egy olyan
fogamz�sg�tl� elj�r�s, amelyn�l semmif�le mell�khat�ssal sem k�ne sz�molnunk.
Ehhez viszont csak a szervezeti m�k�d�s legfinomabb r�szleteinek t�k�letes
ismeret�ben juthatunk el, amelynek felder�t�s�re a vil�g nagyon sok m�s
laborat�rium�val egy�tt, mi is er�fesz�t�seket tesz�nk.
M�SORVEZET�:
Mint kutat�, mit v�laszol arra a k�rd�sre, hogy e vizsg�latok sor�n vajon van-e
hat�ra az �n�k lehet�s�geinek? Pontosabban fogalmazva a k�rd�st: optimista-e �n
atekintetben, hogy biztosan k�pesek lesznek a szervezeti m�k�d�snek a legapr�bb
r�szleteit is pontosan �s teljesen tiszt�zni?
DR. FLERK� B�LA:
A saj�t kutat�si ter�letem lehet�s�geit illet�en rendk�v�l optimista vagyok.
Egy �vtized t�vlat�b�l rem�lem, hogy ezeket a gondokat gy�gyszeres �ton
t�k�letesen k�zben lehet majd tartani.
�ZSI�S K�LM�N:
Az alapk�rd�shez szeretn�k visszat�rni, amikor azt k�rdeztem, hogy bizonyos
kutat�sokra egy�ltal�n van-e sz�ks�g? Itt Flerk� professzor laborat�rium�ban
meggy�z�dt�nk ugyanis arr�l, hogy kutat�sai pontosan meghat�rozott c�llal �s
k�z�rdekb�l folynak. De hallottunk m�r eg�szen fantasztikus c�lokb�l folytatott
k�s�rletez�sekr�l is. Mi a v�lem�nye Flerk� professzornak p�ld�ul a
lombikb�bi-k�s�rletekr�l? Van-e �rtelm�k ezeknek? Haz�nkban folynak-e
ilyenfajta k�s�rletez�sek?
DR. FLERK� B�LA:
Nekem az a meggy�z�d�sem, hogy az ilyenfajta k�s�rletez�snek nincs sok �rtelme.
Tudom�som szerint Magyarorsz�gon nem is folytatnak ilyenfajta k�s�rleteket. Ha
m�s orsz�gokban a korm�nyzat rendelkezik erre ford�that� p�nz�sszegekkel, az
legyen az � gondjuk. Annyi biztos, hogy az �ltal�nos biol�gikum felder�t�s
szempontj�b�l az ilyen v�gletes k�s�rleteknek is lehet jelent�s�g�k. A tud�s,
b�rmihez ny�l is, felfedezhet v�ratlan dolgokat. A kutat�sok tervszer�s�ge
viszont megk�veteli t�l�nk, hogy az �let �ltal hozz�nk int�zett k�rd�sekre
pr�b�ljunk els�sorban v�laszt keresni, ezek k�z�l is f�leg azokra, amelyek
k�z�rdek�ek.
PACZ J�NOS:
Flerk� professzor laborat�rium�ban annyira bizalomkelt� l�gk�rt tal�ltam, hogy
feltenn�k egy k�rd�st, amelyet r�g�ta megfogalmaztam m�r, de m�g sehol sem volt
alkalmam hozz��rt� szakembernek feltenni: ha p�ld�ul a sz�l�k �r�kl�d�
megbeteged�se folyt�n v�rhat� az, hogy beteg gyerek j�n a vil�gra, joga van-e
az orvosnak d�nteni a terhess�g megszak�t�s�r�l?
DR. FLERK� B�LA:
Hogyha k�ts�gtelennek l�tszik, hogy a gyermek olyan defektusokkal sz�letn�k,
amelyek csup�n vegetat�v �letre tenn�k k�pess�, megengedhet�nek tartom a
terhess�g megszak�t�s�t. Az azt�n m�s k�rd�s, hogy az ilyen eset teljes
tiszt�z�s�hoz, t�k�letes el�rejelz�s�hez megvannak-e a biztos m�dszereink?
M�SORVEZET�:
Ezek szerint Flerk� professzor �ll�spontja az, hogy a modern id�kben is
"Taigetosz"?
DR. FLERK� B�LA:
Ezt a k�t dolgot nem lehet p�rhuzamosan szeml�lni. A Taigetosz hegy�re, annak
idej�n, megsz�letett, nagyon sokszor eg�szs�ges, az ottani haruspexek �ltal nem
eg�szen j�l fejlettnek min�s�tett gyermekeket tettek ki. �n arr�l fejtettem ki
a v�lem�nyemet, hogy a magzati �let korai szakasz�ban, amikor biztos az, hogy
s�lyos szellemi k�rosod�sban szenved� gyermek j�nne a vil�gra, meg lehet
szak�tani a terhess�get, ezt a Taigetosz szikl�j�n t�rt�ntekkel azonos�tani
semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sem lehet.
M�SORVEZET�:
Az eddigiekben annyi mindenr�l esett m�r sz�, hogy �sszefoglal�sk�ppen is, azt
hiszem megb�r�lhatjuk vit�nk eddigi r�sz�t. Mi Grasty�n Endre kritik�ja az
el�z�ekr�l?

Legyen-e az orvos lelki vigasztal�, lelki t�rs?

DR. GRASTY�N ENDRE:

Az a benyom�som, hogy nagyon kateg�rikusan �rv�nyes�lt az eddigiekben az
orvostudom�ny tekint�lye, �s elmarasztaltuk a nagyk�z�ns�get, egyr�szt
biol�giai m�veletlens�g��rt, m�sr�szt az�rt, mert indokolatlanul t�madj�k az
orvostudom�nyt. Hadd keljek most egy kicsit a seg�ts�g�kre, egy�ttal Eke K�roly
seg�ts�g�re is, aki mint szerkeszt� - �ppen feltett k�rd�s�nek bizonys�ga
szerint -, �rezte, hogy nem j�runk m�g mindig a re�lis talajon. V�laszomban
kit�rek arra a k�rd�sre, hogy �tveheti-e a pap szerep�t teljess�ggel a mai
orvos?
Az orvostudom�nyra ma �ri�si nyom�s h�rul. T�megesen jelentkeznek betegek olyan
t�pus� panaszokkal, amelyekkel r�gebben paphoz fordultak. Egyet�rtek abban
Tigyi professzorral, hogy az orvos teljes eg�sz�ben ezt a szerepet nem
v�llalhatja mag�ra, hiszen akkor el kell felejtenie saj�t tudom�ny�t, tanult
szakm�j�t. �n magam a nagyk�z�ns�g biol�giai, orvosi m�velts�g n�veked�s�nek
jel�t l�tom abban, hogy ma m�r olyan k�rd�seivel is az orvost keresi fel,
amelyekkel r�gebben biztosan csak a paphoz fordult. De azt is meg kell
mondanom, hogy sajn�latos m�don mi m�g nem k�sz�lt�nk fel az orvosi oktat�sban
sem, ennek a szerepnek a bet�lt�s�re. Els�sorban orvostudom�nyi specialist�kat
k�pez�nk, akik a k�l�nb�z� szak�gazatokban kit�n�en �rv�nyes�tik tud�sukat, de
�ppen e specialit�s k�vetkezm�nyek�ppen hajlamosak elfeledkezni arr�l, hogy a
betegnek szem�lyis�ge is van. Ahhoz viszont, hogy az orvos minderre k�pes
legyen, b�v�lnie kell ismeretk�r�nek, �s olyan t�rstudom�nyok k�pvisel�inek
seg�ts�g�re kell t�maszkodnia, mint a szociol�gusok, a pszichol�gusok, a
pedag�gusok, akik felk�sz�lnek a probl�m�k m�s oldalainak megold�s�ra. Az
orvostudom�nynak term�szetesen oroszl�nr�szt kell v�llalnia az eg�szs�ges
�letvitelre, az eg�szs�ges �letm�dra nevel�sb�l. Ha ugyanis a t�rsadalom
m�velts�ge fokoz�dik, cs�kkenni fog az a nyom�s, amely ma gy�gyint�zm�nyeinkre
h�rul. Az �j gener�ci�, amely lelki bajaival, lelki probl�m�ival az orvoshoz
fordul, m�sk�ppen teszi mindezt, ha tiszt�ban lesz az idegrendszer alapvet�
m�k�d�s�vel �s helyesek erre vonatkoz� elk�pzel�sei.
DR. K�TYI IV�N:
Att�l f�lek, nem lehetnek helyes elk�pzel�seik, mert a "helyes elk�pzel�s"
fogalma a teljess�g ig�ny�t jelenti. A gyakorlat azt bizony�tja, hogy az esetek
t�lnyom� t�bbs�g�ben f�lm�velts�ggel rendelkeznek az emberek. Magam is csup�n
f�lm�velts�get tudok szerezni egy sor, a szakm�mon k�v�l es� ter�leten.
DR. GRASTY�N ENDRE:
A teljess�g ig�ny�re, azt hiszem, mi magunk sem tarthatunk sz�mot, m�g a
szakm�nkon bel�l sem.
DR. K�TYI IV�N:
Bizony�ra a saj�t szakm�nkon bel�l is el�fordulhatnak olyan k�rd�sek, amelyekre
- teszem azt, kap�sb�l - nem mindig tudunk v�laszt adni.
DR. TIGYI J�ZSEF:
A t�rsadalom �s az orvos k�zti szakad�k vagy meg nem �rt�s �thidal�s�ra, a
t�rsadalom oldal�r�l a legbiztosabb �t, hogy orvosi, biol�giai m�velts�g�t j�
pedag�gi�val n�velj�k. Amellett vagyok, hogy a t�rsadalmat k�vetkezetesen
m�velni kell a modern tudom�nyok legeredm�nyesebb m�dszereivel.
DR. GRASTY�N ENDRE:
A m�velts�gnek �s a m�veletlens�gnek hihetetlen�l sz�les sk�l�j�t
tanulm�nyozhatjuk. Itt, Eur�p�ban a k�zelm�ltban, Nyugat-N�metorsz�gban
"�rd�g�z�s" c�m�n �heztettek hal�lra egy le�nyt. A napilapok r�szletesen �rtak
az esetb�l keletkezett perr�l. N�h�ny �vvel ezel�tt a Magyar Telev�zi� is
bemutatott egy filmet. Egy epilepszi�s gyermeket majdnem meggyilkoltak az
"�rd�gt�l val� gy�t�rtet�s" �r�gy�n, a "diagn�zis"-t term�szetesen
"boszork�nyok" �ll�tott�k fel.
DR. K�TYI IV�N:
Nem az ellen tiltakozom, hogy az iskol�kban biol�giai oktat�st v�gezz�nk. A
m�velts�gnek ez a ter�lete szerintem felt�tlen�l r�sze az ember �nmag�val
kapcsolatos t�j�koz�d�s�nak. De r�sze a vil�ggal kapcsolatos t�j�koz�d�snak is.
Mi�rt kellene jobban ismernem a f�ldrajzot p�ld�ul, mint saj�t magamat? �n az
ellen emelek sz�t, hogy a nagyk�z�ns�g az orvostudom�nyra tartoz�
r�szletk�rd�sekkel foglalkozz�k. Nem hiszem pl. azt, hogy meggy�z� dolog lehet,
ha valaki ismereteket szerez a Maripen hat�smechanizmus�r�l. Sokkal fontosabb a
sz�les t�megeknek azt tudniuk, hogy az antibiotikumok haszn�lat�nak vesz�lyei
is vannak, avagy ismerj�k az emberek azt, hogy a l�zas betegs�gek kezdet�n -
f�leg gyerekek eset�ben - s�rg�sen orvoshoz kell fordulni. Nem hiszem, hogy a
r�szletes ismeretek t�mege c�lravezet� lenne. Nem is besz�lve arr�l, hogy
egy-egy antibiotikum esetleg n�h�ny �v eltelt�vel m�r nincs is forgalomban. Nem
is olyan r�gen m�g a Vegacillin, ma a Maripen van forgalomban.
DR. GRASTY�N ENDRE:
Akkora tud�st azonban k�pesek vagyunk adni p�ld�ul a k�z�piskol�ban is, hogy az
emberek megel�zhess�k a gyomor�tf�r�d�st, a magasv�rnyom�s-betegs�g
kialakul�s�t, vagy azt, hogy �letm�djukkal sz�vinfarktust id�zzenek el�. Itt a
funkcion�lis betegs�gek t�meg�t sorolhatn�m fel. Ezek v�gs� kifejlet�kben,
sajnos, klinik�inkat terhelik olyan t�megesen, hogy mennyis�g�kkel a j�v�ben is
k�ptelenek lesz�nk megbirk�zni. Az egyetlen biztos megold�s egy olyan prevenci�
lehet csak, amelynek megval�s�t�s�ban az emberek m�velts�ge d�nt� szerepet
j�tszik.
DR. K�TYI IV�N:
Az ilyen �rtelm� eg�szs�g�gyi felvil�gos�t�s viszont csak a t�nylegesen
eg�szs�gv�delmi felvil�gos�t�s lehet.

K�pes-e az emberi agy �nmaga megismer�s�re?

DR. GRASTY�N ENDRE:

Egyik k�rd�s �gy hangzott: az emberi agy k�pes-e �nmaga megismer�s�re? Miel�tt
v�laszolok a k�rdez�nek, tudni szeretn�m, a k�rd�s m�g�tt megh�z�d� sz�nd�k�t.
KULCS�R ISTV�N:
Arra vagyok k�v�ncsi, hogy az orvostudom�ny, a kibernetik�val egy�ttm�k�dve,
k�pes lesz-e valaha is modellezni az emberi agy tev�kenys�g�t; szerintem ez
jelenten� az emberi agy teljes megismer�s�t.
DR. GRASTY�N ENDRE:
Vonatkozhatott volna a k�rd�s filoz�fiai tartalmakra is. Nem kevesen vitatj�k
ugyanis ezt a t�m�t olyan megk�zel�t�ssel, hogy egy bizonyos rendszer, mint
amilyen az emberi agy is, egy�ltal�n k�pes lehet-e �nmaga felt�r�s�ra. Az itt
elhangzott k�rd�s azonban sokkal re�lisabb oldalr�l k�zel�ti meg az
�nmegismer�s k�rd�s�t. R�viden azt v�laszolhatom, hogy �gy l�tszik, siker�lni
fog az emberi agyat modellezni. Arra azonban figyelmeztetnem kell, ne
kecsegtess�k azzal magunkat, hogy k�nny� �t el�tt �llunk. N�pszer� f�rumokon
gyakran hangzik el az a meg�llap�t�s, hogy az agyvel� az univerzum
legbonyolultabb szerve. Nem mindig vagyunk a tudat�ban teljess�ggel ennek a
meg�llap�t�snak. Ez ugyanis a sz� legszorosabb �rtelm�ben igaz. Az
orvostudom�ny �s az idegfiziol�gia leg�jabb eredm�nyei azonban felb�tor�tanak
benn�nket. Az alapprincipiumok �s azok a rendez�elvek ugyanis, amelyek szerint
kutatjuk ezt az iszonyatosan bonyolult szerkezetet, helyesnek bizonyultak �s
egyre el�bbre �s el�bbre visznek benn�nket. �gy v�lj�k, hogy a kutat�s
strat�gi�ja j�. Ma m�r bonyolult m�k�d�seket illet�en el�rejelz�seket vagyunk
k�pesek adni, meg tudjuk mondani, hogy adott felt�telek mellett milyen v�laszt
ad az organizmus. Ezen az �ton egyre tov�bb jutunk. Olyan gyakorlati t�nyeket
k�nyvelhet�nk el a kutat�k jav�ra, mint p�ld�ul az, hogy az elmeklinik�k z�rt
oszt�lyainak "nyitva vannak az ajtajai", gyakorlatilag nincsenek z�rt
int�zetek. Sz�rny� betegs�geket tudunk ma m�r kontroll alatt tartani. Itt
els�sorban az epilepszi�ra gondolok. Sz�mos funkci� mechanizmus�t �rteni
kezdj�k. Ma m�g sok funkci�zavar gy�gy�thatatlan, de rem�ny�nk van arra, hogy
ezek k�z�l egyre t�bb v�lik gy�gy�that�v� a k�vetkez� �vtizedek sor�n.
Most arra k�rem egyik munkat�rsamat, hogy hozzon ide egy macsk�t.
Ez egy "prepar�lt macska". Feje tetej�n "koron�"-t l�thatnak (laborat�riumi
nyelven nevezz�k �gy). Ez egy integr�lt �ramk�r�kh�z haszn�lt cs�talp, illetve
v�gz�d�s, amely a fog�szatban haszn�lt m�anyaggal, akril�ttal van a
koponyacsonthoz r�gz�tve, �s �ltala a macska fej�ben tucatnyi elektr�d van
bevezetve. Az elektr�dok r�v�n az agyvel� �ltalunk kiv�lasztott pontjaira
mesters�gesen tudunk hat�st gyakorolni. Galv�n�ram seg�ts�g�vel bizonyos agyi
r�szleteket el tudunk roncsolni, az agyr�szekben termel�d� elektromos jeleket,
feler�s�tve, szint�n ezeken az elektr�dokon �t tudjuk r�gz�teni �s k�s�bb
elemezni. E macska fej�ben pl. olyan ter�leten van az elektr�d, hogy az
ingerl�ssel egy olyan komplik�lt lelki�llapotot tudunk kiv�ltani, amely az
�llat r�sz�re kellemes �rz�st jelent. Erre abb�l tudunk k�vetkeztetni, hogy ha
megtan�tjuk az �llatot saj�t maga ingerl�s�re, pl. egy ped�l lenyom�s�val,
akkor ezt rendszeresen fogja ism�telni.
ADAMCS�K ANDR�S:
Emberen is v�geznek ilyen, vagy ehhez hasonl� k�s�rleteket?

Meg lehet-e v�ltoztatni mesters�ges �ton a szem�lyis�get?

DR. GRASTY�N ENDRE:

Emberen megengedhetetlen ilyenfajta k�s�rletek v�gz�se. Az orvostudom�ny
gyakorlati nagy sikereit �s �ld�sait �llat�ldozatok hekatomb�in nyerte, aki ezt
nem fogadja el, az saj�t emberi sors�nak jobb� t�tele ellen van.
Arra vonatkoz�an is k�rdeztek az im�nt, hogy vajon m�vi �ton k�pesek vagyunk-e
megv�ltoztatni az emberi szem�lyis�get? K�ztudom�s�, hogy az agyvel� bizonyos
r�szeinek s�rt�s�vel a szem�lyis�get eg�sz�ben meg lehet v�ltoztatni. A m�lt
sz�zadb�l is ismert ilyen eset, amely az eg�sz vil�got megd�bbentette. Az egyik
legbizarrabb probl�ma, amely a teol�gi�t a legnehezebb gondok el� �ll�thatja, a
has�tott agyvel�nek nevezett prepar�tum. Ez egy m�t�t eredm�nye, amelyet
daganatos megbeteged�s eset�ben embereken is elv�geznek: a k�t agyf�ltek�t
�sszek�t� p�lyarendszert seb�szi �ton teljesen megszak�tj�k. A m�t�t
gyakorlatilag "k�t lelket" produk�l. Mind a k�t agyf�lteke k�l�n m�k�dik,
egym�st�l elszak�tva. Ez a ter�pi�s beavatkoz�s term�szetesen meghosszabb�tja a
p�ciens �let�t, de sajnos ezzel a furcsa, kiker�lhetetlen
mell�kk�vetkezm�nnyel. Gyakorlatilag ugyan�gy �llunk ezzel a k�rd�ssel is, mint
annak idej�n az atomenergi�val �llt az emberis�g. A felfedez�s megt�rt�nt, az
atombomba eset�ben elker�lhetetlen volt az alkalmaz�s. Alkalmazt�k is. Az
orvostudom�ny term�szetesen ezeket a felismer�seket hum�nus c�lokra k�v�nja
felhaszn�lni. Am�g mindezt a tudom�ny "tartja k�zben", azt hiszem, k�l�n�sebb
baj nem lehet bel�le. A hippokrat�szi esk� �vezredek t�vlat�ban is k�ti az
orvost. Nem az orvostudom�ny terjesztette el a heroin �s a hasis �lvezet�t,
annak ellen�re sem, hogy ezeket a szereket a f�jdalmak csillap�t�s�ban, a
gy�gy�t�sban felhaszn�l�sra aj�nlotta �s haszn�lta. Roppant vesz�lyekr�l van
persze sz�! Ha azonban ezekkel tudatosan n�z szembe az emberis�g, �s az eg�sz
t�rsadalom figyelemmel k�s�ri ezeket a kutat�sokat, a vesz�ly minim�lisra
cs�kken.

Az �nmag�ra vigy�z�s joga az ember saj�toss�ga

BEZZEG ILONA:
Kell, hogy bizonyos t�r�k�pess�ge legyen az embernek. Szerintem ez az
eg�szs�ghez hozz�tartozik. Az embernek el kell viselnie n�ha f�jdalmat is. Nem
arra gondolok persze, hogy az ember t�rje el p�ld�ul egy m�t�t f�jdalmait. De
arra igenis gondolok, hogy ha egy kicsit f�j valakinek a feje, ne rohanjon
azonnal orvoshoz, vagy ne vegye r�gt�n el� a gy�gyszerpirul�kat.
DR. GRASTY�N ENDRE:
Mi az �n v�lem�nye e k�rd�s nyom�n a f�jdalom n�lk�li sz�l�sr�l?
BEZZEG ILONA:
Azt tartom term�szetesnek, hogy a sz�l� n� a f�jdalmat is viselje el. �n m�g
nem sz�ltem, �s lehet, hogyha �tesem a sz�l�sen, megv�ltozik a v�lem�nyem, de
ma a f�jdalommal is egy�ttj�r� sz�l�st tartom term�szetes folyamatnak.
DR. GRASTY�N ENDRE:
Ismeri, hogy mit mond err�l a Biblia? Azt, hogy "f�jdalommal sz�l�d a te
gyermekedet". Nekem az a v�lem�nyem, hogy a sz�l�si f�jdalom nem sz�ks�gszer�.
J� volna, ha az orvostudom�ny f�jdalommentess� tudn� tenni a sz�l�st,
term�szetesen �gy, hogy sem az anya, sem az �jsz�l�tt ne k�rosodj�k. Azok, akik
az �n �ll�spontj�n vannak ebben a k�rd�sben, azt az indokot hozt�k fel, hogy az
any�nak a gyermeke ir�nti szeretet�t n�veli, ha szenved�ssel, f�jdalommal hozza
�t a vil�gra. Meggy�z�d�sem, hogy ennek �ppen a ford�tottja val�sulna meg a
f�jdalom n�lk�li sz�l�ssel.
DR. FLERK� B�LA:
A k�rd�sben megfogalmazott ide�k az Ivan Illich k�nyv�ben kifejtett n�zetekre
hasonl�tanak. Ivan Illich ugyanis a modern orvosi k�zdelem egyik legs�lyosabb
k�vetkezm�ny�nek tekinti, hogy az "�nmag�ra vigy�z�s jog�"-t idegen�ti el az
embert�l szerinte az orvostudom�ny, mik�zben megsz�ntetni t�rekszik a
f�jdalmat, amint k�nyv�ben �rja, hogy "a szenved�s �s a haldokl�s m�v�szet�nek
elsaj�t�t�s�val kapcsolatos ig�nyt g�tolja meg." Szerinte a nagy kult�r�k,
amelyekbe a vall�sok is beletartoznak, a f�jdalmat, a szenved�st, a hal�lt, az
�let m�v�szet�nek pr�bat�teleik�nt szeml�lik, �s r�szv�tre, t�relemre, a hal�l
m�lt�s�gteljes elfogad�s�ra �szt�n�znek. �s a szerz� �ppen ezekkel �ll�tja
szembe a modern orvostudom�ny �ltal produk�lt legmesszebbre hat� eredm�nyeket,
szerinte ugyanis ezeknek k�vetkezt�ben a legnemesebb emberi er�nyek vesznek el
fokozatosan. �n mindezt k�z�pkori felfog�snak tartom.
BEZZEG ILONA:
Nem arr�l van itt sz�, hogy t�rj�nk el mindent �s fogadjuk m�lt�s�ggal a
hal�lt, nem err�l a "fens�ges t�relem"-r�l van sz�, hanem arr�l, hogy egy
eg�szs�ges t�r�k�pess�g hozz�tartozik az emberhez. Ez pedig azt jelenti, hogy
minden kicsiny f�jdalommal, neh�zs�ggel ne szaladjunk r�gt�n az orvoshoz. Csak
akkor forduljunk orvoshoz, amikor m�r olyan s�lyos a f�jdalom, hogy az �
beavatkoz�s�ra van sz�ks�g.
DR. GRASTY�N ENDRE:
�n p�ld�ul honnan tudja, melyik az a f�jdalom, amelyikkel m�r val�ban orvoshoz
kell fordulnia?
BEZZEG ILONA:
Megfigyeltem magamon, ha nagyon sok�ig maradok fenn �jszaka, m�snap fejf�j�som
lesz. Ilyen fejf�j�ssal p�ld�ul nem fordulok orvoshoz. �n nem olvastam Ivan
Illich k�nyv�t, ez�rt nem is azt a furfangos gondolatf�z�st k�vetve tartom fenn
�ll�t�somat, amelyekr�l az im�nt Flerk� professzor v�lem�nyt mondott. Amit �n
mondok, az a mindennapok probl�m�ja.
DR. FLERK� B�LA:
Azzal �n is egyet�rtek, hogy az Ivan Illich �ltal felvetett probl�m�k k�z�l
t�bb mindennapos jelens�gk�nt l�tezik a t�rsadalomban. De r�gt�n hozz�teszem,
hogy mindezeket a v�gletek oldal�r�l szeml�li a szerz�, ilyen m�don pedig m�g
sohasem lehetett megold�sokat tal�lni. Annak viszont ellene vagyok, hogy b�rki
is azt propag�lja, hogy a f�jdalom elleni orvosi k�zdelem elvetend�. Nekem mint
orvosnak, els�rend� k�teless�gem az, hogy csillap�tsam, a t�lem telhet�
legnagyobb m�rt�kben, a f�jdalmat, �s az emberi szenved�s �s nyomor�s�g
megsz�ntet�s�n munk�lkodjam.
DR. GRASTY�N ENDRE:
Ebben �rt�nk egyet valamennyien Flerk� professzorral. Megv�laszolatlanul maradt
azonban az a k�rd�s, hogy az orvostudom�ny bizonyos technol�giai
t�lprodukci�val nem kre�l-e saj�t maga olyan t�meg� probl�m�t, amellyel azt�n
�ppen az orvosoknak kell megbirk�zniuk. Sajnos, itt olyan k�rd�sek sorozat�r�l
besz�lhetn�nk, amelyeket �sszer� el�rel�t�ssal ki lehetne k�sz�b�lni. �s azt
hiszem, nemcsak a kapitalista orvostudom�ny probl�m�i k�z� tartozik az, ha egy
brilli�ns seb�sz alkalmat keres arra, hogy �j m�t�ti m�dszereit a gyakorlatban
is alkalmazhassa. De n�lunk p�ld�ul sohasem v�geznek feleslegesen m�t�teket.
DR. TIGYI J�ZSEF:
T�bbsz�r j�rtam m�r az Amerikai Egyes�lt �llamokban. Alkalmam volt felm�rni az
ottani orvostudom�ny helyzet�t, �s �ssze is tudtam hasonl�tani a magyar
orvostudom�ny helyzet�vel. Az alapvet� k�l�nbs�gnek azt tartom, hogy az USA-ban
�s a nyugat-eur�pai �llamokban az orvostudom�ny a m�r beteg embert t�rekszik
gy�gy�tani. Ezekben az orsz�gokban kevesebb gondot ford�tanak a betegs�gek
megel�z�s�re, a maxim�lis gy�gy�t�ell�t�s ugyanis itt csak bizonyos kiv�lts�gos
r�tegeknek biztos�tott. De a nyugati orsz�gokban is tapasztalhat� ma m�r egy
rendk�v�l �rdekes t�net. A sv�jci gy�gyszergy�rakban pl. egyre t�bb
diagnosztikus vegyszert k�sz�tenek. Ennek az is egyik magyar�zata, hogy
r�j�ttek, lehetetlen ma m�r ellen�llni a sz�les k�r� eg�szs�g�gyi
t�rsadalombiztos�t�snak. Ha viszont ez bek�vetkezik, �s az eg�sz t�rsadalom
m�reteiben kell a gy�gy�t�sr�l gondoskodni, akkor sokkal "olcs�bb" lesz a
megel�z�s.
DR. FLERK� B�LA:
Ivan Illich k�nyv�ben t�bb helyen is arr�l �r, hogy a modern orvostudom�ny -
szerinte - felesleges tew�kenys�g�vel a t�rsadalmat "medikaniz�lja", f�leg a
fejlett ipari �llamok polg�rait eg�sz �let�kre "felt�telezetten beteg"
p�ciensk�nt kezeli, �s ezzel olyan betegs�gtudatot alak�t ki, amelynek
k�vetkezt�ben ezek az emberek "a k�lts�ges eg�szs�g�gyi rendszer f�ggv�ny�v�
v�lnak". Ezt a meg�llap�t�st szerintem m�g az amerikai t�rsadalom eset�ben sem
lehet �ltal�nos�tani, m�g kev�sb� a nyugat-eur�pai kapitalista �llamokra. �ppen
abb�l kiindulva, amir�l Tigyi J�zsef besz�lt az im�nt, egy�ltal�n nem lehet ezt
a meg�llap�t�st a szocialista �llamokra vonatkoztatni.
DR. TIGYI J�ZSEF:
Gyermekparal�zis Magyarorsz�gon nincs �s nincs a szocialista orsz�gok k�z�l
egyikben sem. A t�rsadalom nem-orvosi szervei �s az eg�szs�g�gyi szolg�lat k�zt
rendk�v�l szoros egy�ttm�k�d�s van.
Pl. a nemi betegs�gek megel�z�s�ben �s gy�gy�t�s�ban rendk�v�l j� a kapcsolat a
legk�l�nb�z�bb t�rsadalmi szervek k�z�tt. Nagyon sokszor vitatkozunk nyugati
orvoskoll�g�kkal politikai k�rd�sekr�l, de ez az a k�rd�s (a magyar
eg�szs�g�gyi sziszt�ma), amellyel szemben gyakorlatilag semmif�le ellen�rv�k
sincsen. Valamennyien elismerik, hogy a legsz�lesebb t�megek eg�szs�g�gyi
ell�t�s�t biztos�t� szocialista eg�szs�g�gyi forma olyan nagyszer�, hogy a
legrosszindulat�bb �rvel�sekkel sem lehet kikezdeni.
DR. K�TYI IV�N:
Nem arr�l van itt sz�, hogy az USA-ban vagy a nyugat-eur�pai �llamokban ne
lenn�nek meg azok az olt�anyagok, amelyeket n�lunk alkalmaznak, de gyakran
megd�bbenve tapasztaljuk, hogy ezekben az �llamokban vagy nincs kidolgozott
olt�si s�ma, a v�d�olt�soknak egy alkalmazott rendszere, vagy pedig a
n�pess�gnek csup�n egy r�sz�t �rintik a v�d�olt�sok. El�vettem besz�lget�s
k�zben az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium m�lt havi jelent�s�t, ez a bejelentett
fert�z� betegs�gek havi el�fordul�s�r�l sz�l. Az adatokat �sszeveti az el�z� �v
hasonl� id�szak�nak adataival, 1970-t�l 1974-ig. Tigyi professzor eml�tette a
gyermekb�nul�st, hozz�tehetem a kanyar�t, amely a v�d�olt�sok k�vetkezt�ben
t�nt el, de sz�lhatok a szam�rk�h�g�sr�l is, amely r�gen probl�m�t jelentett
haz�nkban, ma pedig szinte alig fordul el�. Innen P�cst�l messze, a Dr�va
k�rny�ke volt end�mi�s, j�rv�nyos ter�let, ahol az orsz�gos �tlagn�l j�val
magasabb ar�nyban fordult el� mal�ria. De Baja k�rny�ke is hasonl�an sok
mal�ri�s beteget produk�lt �vente. Magyarorsz�gon ma mal�ri�s megbeteged�s
nincsen, illetve csup�n az a n�h�ny eset fordul el�, amelyet a tr�pusi
orsz�gokb�l hazat�rtek eset�ben jelentenek �s azonnal kezelni kezdenek.

Az orvostudom�ny is ig�nyli a t�rsadalmi kontrollt

M�SORVEZET�:
�ri�si eredm�nyek ezek, amelyekr�l itt sz� esett, �s szinte ma m�g n�h�ny
ter�leten felm�rhetetlennek t�nnek. Ezek ellen�re azonban indokoltnak tal�lom
azt, hogy az emberek egyre t�bbet foglalkoznak az orvostudom�nnyal, az
orvostudom�ny eredm�nyeivel. Ugyanis �nmagukr�l van sz�. Ez�rt �r�ln�nk kell
annak is, ha t�bb a kritikus hang az orvostudom�nnyal kapcsolatban, mert v�g�l
is ez a t�rsadalmi kontroll l�tez�s�t, jelenl�t�t bizony�tja.
DR. K�TYI IV�N:
Gyakran halljuk azt a szellemes meg�llap�t�st, hogy korunk jellegzetess�ge a
technikai �s egy�b tudom�nyos eredm�nyek megval�sul�s�nak felgyorsul�sa.
T�nylegesen t�bb a felfedez�s, mint r�gen, mivelhogy sokkal t�bb kutat�
dolgozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy okosabbak lenn�nk, mint a r�gi
emberek. Az viszont korunk jellemz�je, hogy t�nyleg rendk�v�l gyors a kutat�si
eredm�nyek megval�sul�sa. Ebb�l azonban bizonyos neh�zs�gek is k�vetkeznek.
Nincs el�g id� a megfelel� kontrollokra, vagy �ppen a megfelel� seg�deszk�z�k
l�trehoz�s�ra. Ezzel kapcsolatos a k�vetkez� p�lda: Az ut�bbi id�ben rohamosan
fejl�d� elektronika tette lehet�v�, hogy ma m�r egy eg�szen kicsiny
megterhel�ssel vagyunk k�pesek elv�gezni a test �regeiben azokat az endoszk�pos
vizsg�latokat, amelyekr�l r�szletesebben a belgy�gy�szati klinik�n k�sz�lt
r�di�ad�sban hallhattak az �rdekl�d�k. E vizsg�latokhoz igen finom �s bonyolult
eszk�z�kkel rendelkez�nk. Gondot okozott azonban ezen eszk�z�k sterilez�se.
Ezek ugyanis a r�gi durva h�sterilez�ssel, avagy a meglehet�sen roncsol� hat�s�
fert�tlen�t�szerekkel nem sterilezhet�k. M�r meglev� m�dszert kellett
fel�j�tanunk, a g�zsterilez�st, amely ugyan dr�ga �s bonyolult elj�r�s, de a
legjobban haszn�lhat�. Ma m�r p�ld�ul a P�csi Orvostudom�nyi Egyetemnek is
megvan az etil�noxid-kamr�ja, amelyben ezeket az eszk�z�ket sterilezni tudja.
M�SORVEZET�:
�s milyen k�l�nleges anyagai vannak K�tyi Iv�n professzornak a P�csi
Orvostudom�nyi Egyetem Mikrobiol�giai Int�zet�ben?
DR. K�TYI IV�N:
Van koleravibri� is a t�rzsgy�jtem�ny�nkben. De int�zet�nknek van egy kis
v�ruslaborat�riuma is, amelyben v�rusokkal folytatunk vizsg�latokat. Itt
el�vigy�zatoss�gi okokb�l term�szetesen nem a fekete himl� k�rokoz�j�t
haszn�lj�k a k�s�rletekn�l, hanem azt a v�rusv�ltozatot, amely az olt�anyagot
is k�pezi, az �n. vakcinav�rust. Ezzel vesz�lytelen�l lehet ugyanazt az
eredm�nyt produk�lni, mint a fekete himl� v�rus�val.
M�SORVEZET�:
�s koler�b�l vagy himl�b�l mennyit lenne k�pes ez a laborat�rium el��ll�tani?
DR. K�TYI IV�N:
Gyakorlatilag a bakt�riumokat szinte korl�tlanul lehet szapor�tani. Nek�nk
f�leg antig�n k�miai vizsg�latok c�lj�ra �s a n�lunk is foly�
olt�anyag-k�s�rleti c�lokra rendelkez�s�nkre �ll egy kis teljes�tm�ny�
fermentor, amely gyakorlatilag harminc liter t�ptalaj befogad�s�ra alkalmas �s
nyolc �ra leforg�sa alatt, nedves s�lyban sz�m�tva, kb. f�l kg bakt�riumot
k�pes el��ll�tani. Ez a bakt�riummennyis�g, teszem azt egy v�ros
iv�v�zh�l�zat�ba keverve, t�megtrag�di�kat okozna. De ezt a vesz�lyhelyzetet
egy�ltal�n nem lehet csup�n a mikrobiol�gusokra korl�tozni, vagy az
orvostudom�ny b�rmelyik szakter�let�re szor�tani. B�rmelyik g�zgy�r dolgoz�ja
megteheti, hogy mik�zben az �ttesten jav�tja a vezet�ket,
t�megszerencs�tlens�get el�id�z� m�rt�kben engedi ki a vil�g�t�g�zt.
Vesz�lyhelyzetek teh�t a t�rsadalmi �let sz�mtalan ter�let�n l�teznek, de a
megfelel� bizalom �s ellen�rz�s teljes biztons�got jelent az emberek sz�m�ra. A
t�rsadalmi kontrollt az orvostudom�ny is ig�nyli. De a legbiztosabb ellen�r az
orvoskutat� eset�ben az orvosi esk�, amely mindig �s minden�tt jelen van,
b�rmit cselekszik is laborat�rium�ban vagy a beteg�gyn�l az orvos.
M�SORVEZET�:
E sokfel� �gaz� vita �sszefoglal�sak�ppen �gy fogalmazom meg a r�sztvev�kh�z az
utols� k�rd�st: vannak teh�t hat�rai az orvostudom�nynak?
DR. GRASTY�N ENDRE:
Vannak hat�rai, mint ahogyan eszmecser�nkb�l bizony�ra kider�lt. Kutat�s k�zben
term�szetesen igyeksz�nk abban hinni, hogy ezek a hat�rok egyre jobban
kitol�dnak, mindenf�le �rtelemben. E hat�rokkal azonban minden nap k�szk�d�nk.
Minden k�s�rlet�nk egy-egy hat�r, egy-egy limit (k�sz�b) legy�z�s�t jelenti. �s
mi abban hisz�nk, hogy e hat�rok legy�z�s�vel egyre jobban szolg�ljuk az
emberis�g nemes �gy�t.
DR. TIGYI J�ZSEF:
Az orvostudom�ny az elm�lt �vtizedek alatt feln�tt� �rett. Ma m�r olyan
t�nyeket k�pes meg�llap�tani, amelyekkel nagyhatalom lett �s vesz�lyeket k�pes
okozni a t�rsadalomnak. Ma m�r nemcsak egyes emberekre, nemcsak kisebb
embercsoportokra vonatkozik ez a vesz�lyhelyzet. Jelenleg a biol�gi�ban tartunk
ott, mint ezel�tt 30-40 �vvel az atomkutat�sban a fizikusok �s technikusok.
1976-ban az alaptudom�nyok legjelent�sebb k�pvisel�it h�vt�k �ssze Washingtonba
az orvostudom�ny ter�let�r�l. A tud�soknak ezen a nemzetk�zi tan�cskoz�s�n
p�ld�ul a g�nseb�szet vesz�lyei alapk�rd�sk�nt szerepeltek. A vil�g minden
r�sz�b�l sz�rmaz� halad� tud�sok abban egyeztek meg, hogy a g�n�t�ltet�ssel
kapcsolatos k�s�rleteket val�ban kontroll alatt lehessen csak v�gezni, �s ez a
kontroll f�leg az alkalmaz�sra terjedjen ki. Amikor ebb�l a szempontb�l
besz�l�nk az orvostudom�ny hat�rair�l, �ri�si felel�ss�g h�rul az orvosokra, de
�ri�si felel�ss�ge van mag�nak a t�rsadalomnak is. Az orvostudom�nyi kutat�sok
alkalmaz�s�nak hat�rait e k�t felel�ss�g s�lya alatt az orvosoknak �s a
t�rsadalomnak egyet�rt�sben kell meg�llap�tani.

AZ ORVOS �S A BETEG KAPCSOLATA A MA �S A HOLNAP T�RSADALM�BAN (Z�R�AD�S)

M�SORVEZET�:
R�di�sorozatunk z�r�ad�sa Az orvos �s a beteg kapcsolata a ma �s a holnap
t�rsadalm�ban c�m� t�m�nk vit�j�ra h�vtuk meg Kerpel-Fronius �d�n
gyermekgy�gy�sz professzort, Petri G�bor seb�szprofesszort, Petr�nyi Gyula
belgy�gy�sz professzort, akad�mikusokat a st�di�ba. Mindh�rom vend�g�nk az
orvostudom�ny m�vel�je, avagy a betegeket is k�pviselik majd a vit�ban?
DR. PETRI G�BOR:
Els�sorban a beteget k�pviselj�k, csak m�sodsorban k�pviselj�k az
orvostudom�nyt. Egyszer�en abb�l a meggondol�sb�l, hogy az orvostudom�ny is
els�sorban a beteg�rt van.
DR. PETR�NYI GYULA:
Az orvos is lehet beteg, ez�rt n�ha neki is j�t tesz, ha �gy is n�zi az orvost,
mint akihez betegk�nt fordulhat.
M�SORVEZET�:
Impoz�ns l�tv�ny, amikor a nagyvizit r�sztvev�i v�gigvonulnak egy k�rh�zi
oszt�lyon vagy egy klinik�n, az �len a f�orvossal vagy a professzorral.
DR. PETR�NYI GYULA:
A nagyvizit egy kicsit elavult forma ma m�r. Maradv�nyform�ja annak, amikor a
professzor mint egy ezredes "inspici�l", megszeml�li az eg�sz klinik�t. De a
beteg szem�lyes sorsa nem ezeken a nagyviziteken d�l el term�szetesen, hanem a
szem�lyes besz�lget�seken, vizsg�latokon, laborat�riumi pr�b�kon.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Amikor egy-egy beteg vizsg�lat�n�l refer�l az oszt�lyos tan�rseg�d,
tulajdonk�ppen vita alakul ki, ha bonyolult esetr�l van sz�. E vita sor�n a
professzor ugyan�gy mondja el a v�lem�ny�t, mint a beosztott tan�rseg�dek vagy
egy�b vizsg�l� orvos. Az ismeretanyag ugyanis ma m�r olyan �ri�si, hogy a
professzort�l sem lehet elv�rni a mindenre kiterjed�, t�k�letes tud�st. Egy
klinika csak akkor dolgozik igaz�n j�l, ha t�bb id�sebb, tapasztalt munkat�rs
dolgozik egy�tt, akik saj�tos kutat�si ter�leteikr�l esetleg t�bbet tudnak,
mint a f�n�k. A viziteken egyr�szt a professzor is t�j�koz�dik, m�sr�szt pedig
� maga is oktatja egyidej�leg a munkat�rsait.
M�SORVEZET�:
Most r�vid kit�r�vel azt vizsg�ljuk meg, hogy egy orvostudom�nyi eredm�ny - m�s
tudom�nyok eredm�nyeihez viszony�tva - mennyivel k�s�bb jut el a gyakorlatba?
DR. PETR�NYI GYULA:
Amikor orvosi eredm�nyekr�l sz�lunk, mindig figyelembe kell venni azt, hogy ez
a tudom�ny �l� emberekkel dolgozik, teh�t kett�z�tt �vatoss�gra van sz�ks�g. Ha
valaki pl. egy rossz mikrofont gy�rt, mi t�rt�nik? Legfeljebb kicser�lik. De az
ember egyszeri, megism�telhetetlen "szerkezet" szem�lyis�g. Az �letben �ppen ez
a legnagyszer�bb, �s az orvostudom�nyt is ez teszi k�l�n�sen sz�pp�, hogy
mindig a t�rsadalommal, ezen bel�l pedig egyedekkel, egy�nekkel ker�l�nk
kapcsolatba.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Egy sz�mszer� adatot mondok el most: ezel�tt �tven �vvel a n�gy�ves kor�
gyermekek k�z�l, 10 ezer gyermekre sz�m�tva 150 halt meg �vente. Most �t hal
meg egy �v alatt. Ez a hal�loz�si ar�nysz�m a harmincad�ra szorult vissza.
Mindez term�szetesen a specializ�l�d�snak az eredm�nye, annak a gy�m�lcse, hogy
az orvostudom�ny leg�jabb eredm�nyeit is alkalmazzuk a gyakorlatban.
DR. PETRI G�BOR:
Hogy a kutat�s eredm�nyei, tapasztalatai mennyi id� alatt jutnak �t a
gyakorlatba, azt helye v�logatja! Az egyetemi klinik�n gyorsan kell reag�lni
arra, ami �jat a tudom�ny ny�jtott. A k�rh�zi oszt�lyon viszont, ahol nagy
t�megben, j� �tlagos sz�nvonalon kell a betegeket ell�tni, sokkal helyesebb
taktika az, ha megv�rj�k, am�g kikrist�lyosodnak a hazai vagy a nemzetk�zi
tudom�nyos �let eredm�nyei �s ezt k�vet�en kezdik el a sz�les k�r�
alkalmaz�sukat. Itt ugyanis a biztons�gra kell t�rekedni legels�sorban.
Egy�bk�nt, ha visszatekint�nk az orvostudom�ny t�rt�net�re, a p�ld�k t�meg�t
hozhatjuk fel arra, hogy az orvostudom�ny egy-egy �j eredm�nye milyen gyorsan
ment �t a gyakorlatba. Csak n�h�nyat eml�tek: Az �tert Morton fedezte f�l
1846-ban �s egy vagy m�sf�l �vvel k�s�bb Magyarorsz�gon Balassa �s
Oroszorsz�gban Pirogov m�r haszn�lta is az �tert. De folytathatom a sort a
penicillinnel, amely szint�n nagyon hamar utat t�rt mag�nak. Ami egy�rtelm�en
igaz �s bev�lt, az vill�mgyorsan terjed az orvosi gyakorlatban.
M�SORVEZET�:
M�gis tal�lkozhatunk napjainkban is olyan �ggyel, mint amir�l az a lev�l sz�l,
amelyet magammal hoztam ide. Egy biol�giaszakos tan�rn� leuk�mia k�vetkezt�ben
vesztette el nemr�giben 17 �ves fi�t. A k�rzeti orvos f�l �vig szimul�nsnak
tartotta a gyereket, �s a rendk�v�l s�lyosan beteg ipari tanul� fi�t a
legk�l�nb�z�bb megal�z�sokban r�szes�tette. Betegs�ge nem sokkal a hal�la el�tt
der�lt ki.
DR. PETR�NYI GYULA:
Merem �ll�tani, hogy gyakran sokkal nehezebb dolog bebizony�tani valakir�l,
hogy eg�szs�ges, mint azt, hogy beteg. A lev�lben az szerepel, hogy
szimul�nsnak min�s�tette a k�rzeti orvos a beteg gyereket. Ez rendk�v�l s�lyos
hiba! Ez vezetett a diagn�zis elk�sett volt�hoz. Az orvostanhallgat�k gyakran
kifog�solj�k, hogy az egyetemen �lland�an diagnosztik�r�l besz�l�nk �s nagyon
kev�s id�t hagyunk a gy�gy�t�sra. Ennek az a magyar�zata, hogy ha tudom m�r, mi
baja van a betegnek, akkor ut�nan�zhetek k�nyvekben, lexikonokban,
szakfoly�iratokban, mi a leg�jabb gy�gy�t�elj�r�s a meg�llap�tott bajra. De ha
nem tudom, mi a baja a panaszkod� p�ciensnek, gy�gym�dot sem tal�lhatok. Ez�rt
kell a beteget minden panasz�val t�zetesen megvizsg�lni, �s ennek eredm�nye
szerint sz�r�vizsg�latokra, laborat�riumi, v�r-, vizeletvizsg�latra,
mellkas-r�ntgenvizsg�latra, EKG-vizsg�latra stb elk�ldeni.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Egy�bk�nt a leuk�mia �gy�ben Magyarorsz�gon m�k�dik m�r az orsz�gos
leuk�miah�l�zat. Az e h�l�zatban dolgoz� orvosok a leg�jabb tudom�nyos
eredm�nyek szerint kezelik a leuk�mi�t. Ugyanis a gyermekkori leuk�mi�nak egy
bizonyos h�nyad�t ma m�r meg lehet gy�gy�tani.

A beteg �rdeke a legfontosabb

DR. PETRI G�BOR:

T�ved�s azt hinni, hogy a k�rzetben dolgoz� gyakorl� orvos k�nnyebb helyzetben
van, mint a klinik�n dolgoz� orvos. Ellenkez�leg, sokkal nehezebb helyzetben
van! A klinik�n egy-egy viziten h�sz vagy harminc ember vehet r�szt, �s ha
valami nem tiszt�zott, megk�rdezhetik egym�st az orvosok. Az orvosok k�zt is �l
az a t�ves elk�pzel�s - de a k�zv�lem�nyben is jelen van -, hogy gyakorl�
orvosnak lenni alacsonyabb dolog, mint int�zeti vagy klinikai orvosnak lenni.
�n gyakran szoktam mondani a munkat�rsaimnak, ha le akarj�k sz�lni valamelyik
k�rzeti orvost a t�ves diagn�zis miatt, hogy az m�lt�nytalan. Vajon, ha Te vagy
az � hely�ben, biztosan tudtad volna, hogy mi a helyes? Azt hiszem, hogy igen
sokszor nem tudtam volna eligazodni magam sem. Term�szetesen a gyakorl� orvos
k�gzetts�g�nek sz�lesnek �s el�g m�lynek kell lennie. Megnyugtat� sz�m�ra, hogy
van hova k�ldenie a beteget, ha k�ts�gei vannak. De tudnia kell azt, hogy mikor
kell f�lnie, mikor kell roszra gondolnia. �s ha sz�ks�ges, mindenk�ppen
tan�csot kell k�rnie m�sik, tapasztaltabb doktort�l.
M�SORVEZET�:
Az is k�rd�s, hogy jut-e mindenre energi�ja, ideje a k�rzeti orvosnak? A
k�zs�gi orvos p�ld�ul olyan elfoglalt, mint a k�vetkez� riportb�l �n�k
megtudj�k. A hangfelv�tel Csanytelek k�zs�gben k�sz�lt dr. Papp Ilona k�zs�gi
orvos rendel�j�nek v�r�szob�j�ban.
RIPORTER:
Kihez van szerencs�m?
MAGDACS J�NOSN�:
A helybeli tsz p�nzt�rosa vagyok. Ma d�lut�n bel�zasodott a nagyobbik l�nyom,
hi�ba adtam neki gy�gyszert �s tettem r� vizes ruh�t, nem ment le a l�za. Ilyen
s�lyos l�zzal nem akarunk nekiv�gni az �jszak�nak, ez�rt j�ttem a doktorn�h�z,
aki azonban nemr�gen ment ki egy nagyon t�voli tany�ra, s�lyos beteghez. �r�
v�runk t�bbedmagammal.
RIPORTER:
Vas�rnap este f�l 7 elm�lt.
MAGDACS J�NOSN�:
Tudom, de h�t mit tegyen m�st az ember? Egy�bk�nt b�rmikor keress�k a
doktorn�t, a legnagyobb k�szs�ggel �ll rendelkez�sre, ha hajnalban vagy k�s�
�jszaka zavarjuk is. Ha esetleg � �ppen nem tart�zkodik a lak�s�n, �zenetet
hagyunk �s mihelyt haza�rkezik, �tbaejt benn�nket. M�g nem fordult el�, hogy
indokolt esetben azonnal ne j�tt volna, b�rmilyen messze is lakott a beteg.
RIPORTER:
Mit tud r�la, mi szokott lenni a napi programja?
MAGDACS J�NOSN�:
R�szletesebb programj�t term�szetesen nem ismerem, csak azt mondhatom el, hogy
reggel kor�n, m�r hat �rakor szoktam l�tni, amint betegekhez megy, nyolc �r�t�l
pedig a rendel�ben fogadja a hozz�fordul�kat. D�lut�n a fekv�betegeket
l�togatja meg, �s bizony gyakran m�g k�s� este is l�tjuk a falu legk�l�nb�z�bb
helyein, amint g�pkocsival �ppen beteghez siet.
RIPORTER:
Amint l�tom, a vas�rnap sem pihen�nap sz�m�ra.
MAGDACS J�NOSN�:
Sajnos, nem pihen�nap, mert tal�n nincs is olyan vas�rnap, amikor ne k�ne
betegekhez mennie.
RIPORTER:
A m�sik v�rakoz� is egy �desanya.
KISS IMR�N�:
Csanyteleken, a B�la utc�ban lakunk. A nagyobbik fiam d�lel�tt 10 �ra t�jban
bel�zasodott, adtam neki l�zcsillap�t�t, de eredm�nytelen�l. M�r k�tszer
kerestem estefel� a doktorn�t, de nem �rkezett m�g vissza a betegekt�l. El�g
s�ros az utc�nk, nem akarom, hogy a nagy s�rba kelljen kij�nnie lak�sunkra.
Ker�kp�rral behoztam a kisfi�t, aki itt �l mellettem.
RIPORTER:
�ri�si ell�t�si ter�lete van a doktorn�nek. Bizonyos helyekre tal�n be se tud
jutni g�pkocsival. Mik�ppen k�zlekedik ilyenkor?
KISS IMR�N�:
Nagyon sokszor a k�ves �ton hagyja a kocsij�t �s a legk�zelebbi h�zb�l vagy
tany�r�l ker�kp�rt k�r k�lcs�n, �s azzal megy tov�bb, a f�ldutakon. Nem ritka
az sem, sajnos, hogy csak gyalog tud bejutni egy-egy s�rtengerben fekv�
tany�ra.
RIPORTER:
�s adnak sz�vesen neki ker�kp�rt?
KISS IMR�N�:
Mindenki k�szs�ggel, hiszen ez term�szetes.
RIPORTER:
Szeretik a k�rzeti orvosukat?
KISS IMR�N�:
Nagyon tisztelj�k �s nagyon szeretj�k.
Id�k�zben meg�rkezik dr. Papp Ilona k�rzeti orvos �s a rendel�be siet. Mik�zben
mag�ra �lti feh�r k�peny�t, m�r k�rdezi is, hogy ki k�vetkezik. A kisfi�t �s
�desanyj�t, mint r�gi ismer�s�ket �dv�zli �s m�ris a gyerek mandul�it
vizsg�lja.
DR. PAPP ILONA:
Jaj, de cs�nya a torkod! - Majd meghallgatja a fi�cska mellkas�t, �s k�rdez:
S�r�n pisilni nem kell? F�j itt, ahol nyomom? Nem h�nyt�l? Hasad nem ment?
Figyelj�l csak Imik�m! Ez itt f�j? �s itt? - (A kisfi� minden k�rd�sre "nem"
feleletet ad.)
DR. PAPP ILONA:
Mennyi volt a l�za?
KISS IMR�N�:
Most legut�bb 39,6, amikor m�rtem, de volt m�r 39,8 is.
DR. PAPP ILONA:
Amidazophent kapott, ugye? Azt 4 �r�nk�nt lehet ism�telni. Vizes ruh�t a
tork�ra, vizes ruh�t a mellkas�ra, szigor� fekv�s!
M�SORVEZET�:
�s dr. Papp Ilon�nak vas�rnap este 1/2 9-kor m�g arra is jutott ideje �s
t�relme, hogy megnyugtassa az �desany�t �s a kisfi�t, mert ekkor t�voztak a
rendel�b�l. �s m�g tov�bbi h�rom beteg v�rakozott.
DR. PETRI G�BOR:
Falusi doktornak lenni nem foglalkoz�s, hanem hivat�s. S�t, szamarit�nus
lelk�let n�lk�l j�l csin�lni nem is lehet. Teljes odaad�s kell ehhez a
munk�hoz, �s lemond�s nagyon-nagyon sok mindenr�l.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Nekem csak a gyermekgy�gy�szattal kell foglalkoznom, sz�l�szetet sem m�velek,
sem seb�szetet vagy belgy�gy�szatot. Szeg�ny kezel�orvosnak, k�rzeti orvosnak
ezt mind tudnia, ismernie kell.
M�SORVEZET�:
Most t�rj�nk vit�nkban az alapell�t�s k�rd�sk�r�hez. Ahhoz a ponthoz, ahol a
beteg tal�lkozik az orvossal. �ri�si p�nz, energia, szakember �ll
rendelkez�sre. Vajon k�pesek vagyunk-e t�k�letesen kiel�g�teni az ig�nyeket?

Az eg�szs�g�gyi alapell�t�s �s a jogos ig�nyek

DR. PETRI G�BOR:

Ha az ember visszatekint n�h�ny �vtizedre, azt mondja, hogy Magyarorsz�gon
valaha falun rendk�v�l kev�s orvos dolgozott. Amikor �n orvos lettem, 8 ezer
orvos volt csup�n Magyarorsz�gon. Ezek fele Budapesten lakott. Tulajdonk�ppen 4
ezer orvos l�tta el az orsz�g lakoss�g�nak a 9/10 r�sz�t. Akkor ugyanis
Budapesten 1 milli� ember �lt. Ehhez az adathoz k�pest ma ar�nytalanul jobb az
orvosell�t�s. Csak mindj�rt hozz� kell tenn�nk, hogy �ri�si m�rt�kben megn�tt
az orvosi ell�t�ssal kapcsolatos ig�ny is. R�gebben a falusi ember nem k�nnyen
ment el az orvoshoz, ma pedig nagyon k�nnyen elmegy. Ez jogos ig�ny, s�t,
nagyon is jogos ig�ny. De hogy t�k�letesen ki lehet-e el�g�teni minden ig�nyt,
az eg�szs�g�gyi ell�t�sban, erre azt v�laszolom, hogy nem.
M�SORVEZET�:
Ez viszont �lland� konfliktus forr�sa lehet.
DR. PETRI G�BOR:
Napr�l napra �rezz�k ezt a konfliktust. Minden ig�ny nem el�g�thet� ki azonnal,
minden k�sleked�s n�lk�l. A vesz�lyeket azonban el kell tudni h�r�tani. Minden
vesz�lyes esethez idej�ben kell a doktornak oda�rkeznie. Idej�ben kell tudni
int�zkedni. M�g ez a sz�kebb feladat sem val�sulhat meg olyan g�rd�l�kenyen �s
annyira szervezetten, hogy kifog�sok ne forduln�nak el�. De felt�tlen�l
k�l�nbs�get kell tenni ak�z�tt, hogy a betegnek a torka f�j-e �s minden tov�bbi
k�vetelm�ny n�lk�l kib�r n�h�ny �ra v�rakoz�st, avagy vakb�lgyullad�sra
jellemz� t�netei t�madtak-e �s a legr�videbb id�n bel�l kell m�teni. Az
indokolts�g szerint kell teh�t rangsorolni az ell�t�st.
M�SORVEZET�:
J�, hogy ennyire egy�rtelm�en fejtett�k ki az alapk�rd�st. K�rem, most
feleljenek a k�vetkez�re: vajon csak az anyagi felt�telek hi�nyoss�ga g�tolja a
jogos ig�nyek teljes kiel�g�t�s�t?
DR. PETR�NYI GYULA:
Ma egyre ink�bb a technika veszi �t a d�nt� szerepet a medicin�ban. A
seb�szetben a m�t�felszerel�sek form�j�ban, a belgy�gy�szatban a legmodernebb
diagnosztikai eszk�z�k form�j�ban, a radiol�giai ell�t�sban, a
gyermekgy�gy�szatban stb. Ma m�r olyan modern m�szerek vannak, mint pl. a
komputer-tomogr�f; ez olyan r�ntgenk�sz�l�k, amelyet egy �ri�si sz�m�t�g�p
m�k�dtet, vizsg�lat k�zben elmozdul �s a bels� s�kr�l ad k�pet. Egy ilyen
k�sz�l�k �ra ma kb. 800 ezer doll�r. K�rdezem ezek ut�n, hogy vajon lehet-e egy
ilyen k�sz�l�ket ak�r csak egy megy�ben is fel�ll�tani? M�g egy kisebb
orsz�gnak is nagy dolog egyetlen ilyen k�sz�l�k beszerz�se is. A legnagyobb
orvosi centrumok gondolkodnak azon, hogy megvegy�k-e ma ezt az �ri�si �r�
berendez�st, vagy egy-k�t �vet v�rjanak m�g vele, amikorra m�r sokkal
t�k�letesebb form�ban v�s�rolhat� meg. Sajnos, m�g ezek az �ri�si �rt�k�
m�szerek is nagyon hamar elavulnak. Mindez vil�gprobl�ma term�szetesen. Pedig a
megel�z�s (v�d�olt�sok stb.) �s az �n. alapell�t�s ut�n t�bb is kell �s a
cs�csell�t�s ezeket a legmodernebb m�szereket is ig�nyli.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
A magyarorsz�gi v�d�olt�sok megszervez�se olyan nagyszer�, hogy a vil�g
b�rmelyik orsz�g�nak p�ld�ul szolg�lhatna. Ennek k�vetkezm�nyek�nt pl. a
klinikai beteganyag az �n fiatal �veimhez k�pest teljesen �talakult. Kezd�
tan�rseg�d koromban olyan �v is el�fordult, hogy h�romezer volt a
gyermekb�nul�sos betegek sz�ma. Amikor inspekci�s voltam, minden �jjel meghalt
egy-egy dift�ri�s gyermek. A fullad�sos hal�l, a sz�vhal�l igen gyakori volt. A
s�lyos szam�rk�h�g�ssel egy�tt ezek a betegs�gek mind-mind elt�ntek. �ppen a
specializ�l�d�s k�vetkezt�ben az orvostudom�ny a gy�gy�t�sban �ri�si
eredm�nyeket �rt el. Azt hiszem, hogy a nagyk�z�ns�g el�tt ezek a gy�gy�t�sban
el�rt �ri�si eredm�nyek nincsenek kell�en tudatos�tva. �ri�si halad�st �rt�nk
el a betegell�t�sban.
M�SORVEZET�:
A r�di�hallgat�k t�bbs�ge, azt hiszem, m�g nincs teljesen megel�gedve a
betegell�t�ssal.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
Mi sem vagyunk mindennel megel�gedve. De eg�sz �let�nk arra ir�nyul, hogy
�lland�an t�k�letesebb �s t�k�letesebb betegell�t�st seg�ts�nk biztos�tani.
DR. PETR�NYI GYULA:
Kerpel professzor az�rt optimist�bb, mint mi ketten, mert �llamunk k�l�n�s
gondot ford�tott a csecsem�ell�t�s t�mogat�s�ra, mindj�rt hozz�teszem, hogy
teljes joggal. M�s szak�gazatok fejleszt�se nem volt ennyire intenz�v. El�gg�
relat�v a betegell�t�sunk sz�nvonala, relat�v a j�l�t�nk, de az a F�ld minden
�llam�ban relat�v. Olyan, hogy m�g jobbat elk�pzelni ne tudn�nk, nem l�tezik.
Term�szetesen az a t�rekv�s�nk, hogy az eg�szs�g�gy �s a betegell�t�s egyre
jobb �s jobb legyen.

A betegnek nagyon fontos, hogy kedvesek legyenek hozz�

DR. PETRI G�BOR:

A beteg csak ritk�n tudja meg�t�lni, hogy mindenben a kor tudom�ny�nak
megfelel�en, a legmodernebb m�szerekkel, berendez�sekkel, szakszer�en
kezelt�k-e. Azt viszont mindig meg tudja �t�lni, hogy a kezel�s k�vetkezt�ben
javult-e az �llapota vagy sem, meggy�gyult-e avagy nem gy�gyult meg. A
gy�gyul�s folyamat�t �rzi, de hogy a gy�gykezel�s k�zben mi t�rt�nt vele, mi
zajlott le benne, azt rendszerint nem tudja. M�gis, mit �rt�kel a beteg? Azt,
ha kedvesek voltak hozz�. A j� doktort a szaktud�s �s az embers�ges b�n�sm�d
egy�ttesen jellemzi.
M�SORVEZET�:
Ezek szerint az a k�rd�s, hogy l�tezik-e objekt�v m�rce, amelynek alapj�n el
lehet b�r�lni az eg�szs�g�gyi ell�t�s min�s�g�t. Van-e olyan m�rce?
DR. PETRI G�BOR:
Igenis van, objekt�v m�rce az eg�szs�g�gyi statisztika. Fentebb �ppen arr�l
olvashatnak, hogy t�z vagy h�sz �vvel ezel�tt ennyi �s ennyi ember halt meg
bizonyos betegs�gfajt�kban. Ma viszont ugyanezekben a betegs�gekben alig vagy
rendk�v�l ritk�n halnak meg emberek. Ez a gy�gy�szat min�s�g�nek objekt�v
m�rc�je. Ehhez k�ts�g nem f�rhet! De van egy szubjekt�v m�rce is, m�gpedig a
k�z�ns�g el�gedetts�ge vagy el�gedetlens�ge. �gy gondolom, hogy mind a kett�n
van jav�tani val�. Az egyik az orvosk�pz�s �s orvostov�bbk�pz�s dolga, a m�sik
pedig az orvos kapcsolata a beteggel. Ez ut�bbi k�toldal�: az orvosnak adnia
kell, �s a betegnek nem helyes k�vetel�znie.
DR. KERPEL-FRONIUS �D�N:
A beteg ig�nye mindenkor az, hogy abban az adott pillanatban, amikor az orvos
vele foglalkozik, nyilv�nval�an azt a benyom�st keltse: semmi m�s a vil�gon nem
�rdekli, csak a beteg panasza. A beteg azt v�rja az orvost�l, hogy meg�rtse �t,
betegs�g�ben sajn�lja, egy�tt�rezzen vele.
DR. PETRI G�BOR:
Felvet�d�tt az el�z�ekben az, hogy vajon k�pes-e az �llam olyan t�mogat�st
ny�jtani az eg�szs�g�gyi ell�t�shoz, mint amilyenre sz�ks�g lenne. A k�rd�sre
azt v�laszolom, hogy nagyr�szt m�r ma is ny�jtja ezt, ami term�szetesen nem azt
jelenti, hogy a felszerelts�gen ne lenne mit jav�tani. Sok m�g a jav�tani val�!
Vannak olyan szak�gazatai a sz�lesebb k�r� orvosi ell�t�snak, ahol kifejezetten
hi�nyoss�gokr�l besz�lhet�nk, ahol lass�bb a fejl�d�s �teme. A sz�vseb�szeti
ell�t�sban pl. k�zismerten hossz�ak a v�rakoz�si id�k, de ez nagyon speci�lis
�s k�l�nlegesen dr�ga ell�t�si ter�let. Magyarorsz�gon nincs olyan ember, akit
azonnal ne oper�ln�nak meg vakb�lgyullad�s, b�lelz�r�d�s vagy gyomor�tf�r�d�s
eset�n. A viszonylag ritk�bb betegs�gek ell�t�si �teme viszont itt-ott lass�.
Ezen anyagi t�mogat�ssal is lehetne seg�teni. De az sem jav�tan� hirtelen a
magyar eg�szs�g�gyi ell�t�st, ha teszem azt, a j�v� h�ten minden egyetemi
klinika venne egy komputer-tomogr�fot. Biztosan nagyon �r�ln�nek neki, de az
m�r nem biztos, hogy ett�l egyszeriben sokkal t�bb ember gy�gyulna meg.

A mennyis�gi ell�t�st�l a min�s�gi fel�

DR. PETRI G�BOR:

A legfontosabb t�nyez� a betegell�t�sban m�g mindig az els� ell�t�s. A beteget
el�sz�r l�t� orvosnak kell megk�l�nb�ztetnie, hogy van-e valami s�lyos
betegs�ge a vizsg�lt szem�lynek, vagy kev�sb� s�lyos a baja. A technika igaz�n
ott kezd�dik, amikor a beteg a v�gs� ell�t�sra ker�l, �s ehhez meg kell
�llap�tani a finoms�gokat is.
A gy�gy�szat bizonyos speci�lis ter�letein �rv�nyes�l a modern technika. De
hi�ba vesz�nk meg milli�s eszk�z�ket, ha az orvos elfelejti kik�rdezni a
beteget, elfelejti megkopogtatni, meghallgatni. Ez a betegell�t�s �s az orvosi
t�nyked�s �r�k szab�lya, amin a tudom�nyos-technikai forradalom egy szikr�nyit
sem v�ltoztatott. Ennek az orvosk�pz�sben is k�l�n�s fontoss�ga van. Nem szabad
az orvostanhallgat�t azzal megt�veszteni, hogy a modern technika az orvosi
gyakorlatot alapjaiban v�ltoztatja meg. Ez nem igaz! Term�szetesen ennek a
k�rd�snek sok oldala van. Ha pl. arra gondol valaki, hogy 1945-ben h�ny
biztos�tott betegnek j�rt az eg�szs�g�gyi ell�t�s a t�rsadalombiztos�t�s
terh�re, �s h�ny ember kapja ezt meg ma, �ri�si a k�l�nbs�g. Ha megvizsg�ljuk,
hogy milyen �ri�si t�megek sz�m�ra tett�k lehet�v� r�vid id�n bel�l ezt a
kedvezm�nyt pl. a termel�sz�vetkezeti paraszts�gnak a t�rsadalombiztos�t�sba
val� bekapcsol�s�val, akkor �rt�kelhetj�k �rdeme szerint az eddigi fejl�d�st. A
n�veked�s extenz�v volt, mert az eg�sz n�pess�g sz�m�ra kellett hozz�f�rhet�v�
tenni az ingyenes, viszonylag magas szint� eg�szs�g�gyi ell�t�st.
M�SORVEZET�:
Ezek szerint az eg�szs�g�gyi ell�t�s min�s�ge nem tarthatott l�p�st ezzel az
�ri�si mennyis�gi n�veked�ssel?
DR. PETRI G�BOR:
Els�sorban mennyis�gi volt a n�veked�s. Ezzel a meg�llap�t�ssal el is jutottunk
napjaink probl�m�j�ig. Ma Magyarorsz�gon nem lehet azt mondani, hogy nincs el�g
k�rzeti orvos, nincs el�g rendel�int�zet, de a k�rh�zi �gysz�m hi�nyoss�g sem
olyan nagy m�rt�k�, mint azt �ltal�ban hiszik. Teh�t tulajdonk�ppen nem
mennyis�gi bajokr�l van sz�. Most jutottunk el a finom�t�s id�szak�ba. Az
integr�ci�s rendelet �s az ebben megfogalmazott elk�pzel�sek �ppen azt a c�lt
szolg�lj�k, hogy koordin�lj�k a k�l�nb�z� szintek k�z�tt a feladatokat,
megsz�ntess�k az �resj�ratokat, �s a mennyis�get a min�s�gbe ford�ts�k �t.
Term�szetesen ebben a tekintetben nincs meg�ll�s, hiszen ennek a r�sze az a
magas technikai felszerelts�g is, amelyr�l Petr�nyi professzor besz�lt. �s ide
tartozik az orvos t�rsadalmi szerep�nek a n�veked�se is. Ennek pedig az a
l�nyege, hogy az embernek b�znia kell abban, hogy az orvos, akihez fordul, a
legjobb lelkiismerete �s a legjobb tud�sa szerint l�tja el �t. Ha vannak is -
sokszor jogos - panaszok vagy kifog�sok egyes orvosok anyagiass�g�t illet�en,
ebb�l egyr�szt nem szabad �ltal�nos�tani, m�sr�szt tudom�sul kell venn�nk, hogy
a nem k�v�nt honor�riumot maga a beteg aj�nlja fel. Nem hiszem, hogy nagyon sok
p�ld�t tudn�nak felhozni arra, hogy az orvosok k�vetelt�k a h�lap�nzt, avagy
att�l tett�k f�gg�v� a beteg ell�t�s�t. A dolog egyoldal� be�ll�t�sa
torz�t�shoz vezet �s nem jav�t a helyzeten, csup�n a k�z�ss�g bizalm�t rend�ti
meg, m�rpedig az, hogy az orvosokban a k�z�ss�g megb�zz�k, legal�bb olyan
�rdeke a betegnek, mint az orvosoknak.
M�SORVEZET�:
Az lenne a legegyszer�bb, ha maguk az orvosok h�r�tan�k el a t�mad�si
fel�leteket. Tudniillik azzal az ad�sunkkal kapcsolatban, amelyet P�csr�l
sug�roztunk, �s amelyben Tigyi J�zsef professzor feszegette ezt a k�rd�st, azt
�ll�tva, hogy csup�n ezrel�knyien �lnek vissza helyzet�kkel az orvosok k�z�l,
hallgat�inkt�l sz�mtalan lev�l �s telefonh�v�s �rkezett. A lev�l�r�k le�rt�k �s
a telefon�l�k elmondt�k, hogy ezek szerint �k "mindig csak az ezrel�kekkel
tal�lkoztak", mert l�pten-nyomon olyan orvosokkal akadtak �ssze, akik igenis
k�rt�k, s�t majdhogy kik�vetelt�k a h�lap�nzt.
DR. PETRI G�BOR:
Nek�nk nagyon rossz �rz�s ezt hallani, mi nem erre tan�tjuk a fiatalokat!
Benn�nket sem erre tan�tottak!
DR. PETR�NYI GYULA:
Ez nyilv�nval�an etik�tlan, �s az ilyen magatart�s ellen az illet� k�teles
lenne panaszt tenni. Ha valaki az�rt a munk��rt, amelyet a legt�k�letesebb
m�don k�teles t�r�t�smentesen elv�gezni, p�nzt k�r, s�t k�vetel, az b�ntetend�
cselekm�ny.
DR. PETRI G�BOR:
Ha valaki elkoptatja a cip�talp�t, elmegy a cip�boltba, lefizet egy �sszeget �s
kap �rte egy neki megfelel� cip�t. A cip�ell�t�s nem k�zszolg�ltat�s. A
szocialista orsz�gokban, de pl. Angli�ban is, az eg�szs�g�gyi ell�t�s
szolg�ltat�s. Az �llampolg�roknak sz�let�s�kt�l fogva j�r ez az ell�t�s.
K�ztudom�s� ezzel kapcsolatban, hogy azt, ami ingyen van, az emberek nem
�rt�kelik ugyan�gy, mint ami�rt k�zdeni, verejt�kezni kell. Ami�rt nem kell
fizetni, annak m�r eleve nem is lehet olyan �rt�ke, mint annak, ami�rt fizetni
kell - tartj�k egyesek. Ezen az alapon �gy indulnak el a rendel�be, hogy majd
�k becsess� teszik a maguk sz�m�ra az orvosi ell�t�st az�ltal, hogy fizetnek a
doktornak. Mi ennek egy�ltal�n nem �r�l�nk. A betegell�t�s teljes cs�dje
k�vetkezn�k be, ha a beteg azt hinn�, hogy vele csak akkor foglalkoznak, ha
ez�rt k�l�n fizet.
E k�rd�sk�rben azonban van sz�mos elint�zetlen t�rsadalmi elem. Ez nem csup�n
az orvosok �gye, s�t legal�bb ugyanolyan m�rt�kben a t�rsadalom �gye, mint az
orvosok�. A k�rd�st a t�rsadalmi fejl�d�s fogja megoldani a maga rendje �s
m�dja szerint. J�l tudjuk, hogy nem ez az egyetlen elint�z�sre v�r� k�rd�s. Nem
szigor� rendelkez�sekkel, b�ntet�ssel, avagy utas�t�sokkal old�dik meg ez,
hanem k�zmegegyez�ssel, a k�lcs�n�s bizalom szellem�nek kell �sszehangolnia,
hiszen en�lk�l nincsen orvosl�s.
Az orvostudom�ny �s a j�v�

DR. PETR�NYI GYULA:

Azt hiszem, nincs nehezebb dolog, mint a j�v�be l�tni. Sokan megpr�b�lt�k m�r
ezt, de mindig eredm�nytelen�l. Napjainkban tudom�nyos alapokra pr�b�ljuk a
progn�zist helyezni. Visszamen�leg tettek fel k�rd�seket. Pl. ilyeneket:
1930-ban meg lehetett-e j�solni a penicillin felfedez�s�t? A legt�bben azt
felelt�k, hogy nem, - joggal. Legfeljebb a m�r meglev� felfedez�sek
tov�bbfejleszt�s�re vonatkoz�an siker�ltek bizonyos j�slatok. Hogy mit hoz a
holnap? Erre �n is csak a meglev� eredm�nyek alapj�n tudok k�vetkeztetni.
Val�sz�n�, hogy 20-30 �ven bel�l olyan orvosi felfedez�sek t�rt�nnek, amelyek
sok munk�t �s er�fesz�t�st tesznek f�l�slegess�. Visszamen�leg j�l tudjuk, hogy
a tbc gy�gy�that�v� v�l�sa k�vetkezt�ben nagyon sok k�rh�zi, szanat�riumi �gy
szabadult fel. Ez a betegs�g ma m�r olyan st�diumban van, hogy Magyarorsz�gon
nem szabad, hogy pl. gyermek �s fiatal ember meghaljon tbc-ben.
Ehhez hasonl�an el�fordulhat n�h�ny olyan felfedez�s, amely a jelenlegi k�rh�zi
�gyakat is tehermentes�theti. Az viszont biztos, hogy az �regek
ell�t�si-�pol�si ig�nye n�vekedni fog. �ppen az orvostudom�ny eredm�nyeinek
gy�m�lcsek�ppen egyre t�bb id�s ember lesz a t�rsadalomban, aki gondoz�sra
szorul. A gerontol�gia, a geri�tria jelent�s�g�nek fokoz�s�val felt�tlen�l
sz�molni kell. Ugyanakkor erre az el�g k�lts�ges orvostudom�nyi �gra, az
id�skori betegs�gek megel�z�s�re a t�rsadalomnak is nagyobb s�lyt kell
helyeznie, t�bb er�forr�st kell biztos�tania a j�v�ben.
DR. PETRI G�BOR:
A vil�gr�l alkotott �t�leteink mindig �sszehasonl�t�son alapulnak. Ha teh�t
�rt�kelni akarjuk, hogy mi hogy �llunk az eg�szs�g�gyi ell�t�sban, el kell
v�gezn�nk az �sszehasonl�t�st m�s orsz�gokkal, hiszen �gy tudjuk a
k�l�nbs�geket lem�rni. A biol�gia tudom�ny�nak, ezen bel�l az orvostudom�nynak
is, a technikai tudom�nyok fejl�d�s�nek is, szinte bel�thatatlanok a t�vlatai.
De egy biztos: betegek mindig lesznek �s a betegeknek mindig sz�ks�g�k lesz
orvosra. A beteg-orvos kapcsolat fejl�d�si �teme olyan gyors, mint a technik��.
Ez�rt valamennyi�nknek, orvosoknak �s betegeknek, az eg�sz t�rsadalomnak arra
kell t�rekednie, hogy a betegell�t�st ebben a vonatkoz�sban is �sszhangba
hozzuk az emberi �s t�rsadalmi ig�nyekkel.

* * *

F�GGEL�K

A hozz�sz�l�sokb�l, a sajt�kritik�kb�l

Dr. V�r�s B�l�n�, a Szolnok megyei Tan�cs Eg�szs�g�gyi Oszt�ly�nak helyettes

vezet�je, kis tanulm�nyt k�ld�tt sorozatunkhoz, hozz�sz�l�sk�ppen. Gondolatait
az�rt is sz�vesen adjuk k�zre, mert az orvosetika k�rd�sk�r�b�l tartalmas
elm�leti fejteget�seit konkr�t sz�madatokkal is al�t�masztja.

Az orvosetika k�vetelm�nyrendszere, annak �rv�nyes�l�se (felm�r�s alapj�n)

A forradalmi v�ltoz�sok, amelyek haz�nkban az elm�lt 30 �v alatt bek�vetkeztek,

jelent�s politikai, gazdas�gi, erk�lcsi hat�st gyakoroltak a t�rsadalom
eg�sz�re.
A let�nt t�rsadalmi rend �ltal megfogalmazott magatart�si szab�lyok az elm�lt
�vek sor�n hatalmukat vesz�tett�k, de hat�suk m�g �rezhet� �s az emberek
tudat�ban m�g tov�bb �lnek.
Az �j t�rsadalmi rend erk�lcsi n�zetei �s a kialakul� �j erk�lcsi norm�k mind
sz�lesebb k�rben terjednek el, �s a magatart�s �j szab�lyai fokozatosan
kiszor�tj�k a r�gieket a tudatb�l is. Az erk�lcsr�l alkotott filoz�fiai
tan�t�sokban jelent�s v�ltoz�st hoztak a marxista klasszikusok, mikor
bebizony�tott�k, hogy az erk�lcs nem �r�k, nem megv�ltoztathatatlan �s a
v�ltoz�sok ok�t a fejl�d� t�rsadalom alapvet� gazdas�gi - politikai
viszonyaiban kell keresni. Az erk�lcs mint t�rsadalmi tudatforma, a mindenkori
t�rsadalmi fel�p�tm�ny egyik jelens�ge.
Az erk�lcs l�trej�tt�nek ok�t a munk�ban, a t�rsadalom k�z�s tev�kenys�g�ben
kell keresn�nk, mivel az egy�n �s a k�z�ss�g �lland� kapcsolata sz�ks�gszer�
k�vetelm�ny. �gy van ez az orvosi tev�kenys�gben is, amely tev�kenys�g
magasfok� szakk�pzetts�get ig�nyl�, c�ltudatos emberi munka, �s
elv�laszthatatlan a t�rsadalomt�l, annak �rdekeit�l. Tev�kenys�ge azonban az
egyes emberek �let�nek, eg�szs�g�nek megment�s�re ir�nyul, teh�t egy�ni
�rdekeket el�g�t ki. A tev�kenys�g saj�toss�ga, hogy a munka t�rgya az ember
szervezete, �s az orvos gy�gy�t� t�nyked�s�vel, k�zvetlen�l behatol az egy�n, a
szem�lyis�g �rdekszf�r�j�ba. Az orvosi munka teh�t r�szben t�rsadalmi
jelent�s�g�, r�szben egy�ni �rdeket, �letsz�ks�gletet el�g�t ki. Az
�letsz�ks�glet kiel�g�t�se sor�n a t�rsadalom tagjai egym�sra utaltak, vagyis
t�rsadalmi viszony j�n k�z�tt�k l�tre. Az emberek k�z�tti �sszm�k�d�s
zavartalans�g�nak elengedhetetlen felt�tele, hogy mindez megfelel� keretek
k�z�tt menjen v�gbe. Mivel az orvosi tev�kenys�g r�szben t�rsadalmi, r�szben
egy�ni �rdekeket el�g�t ki, az orvosnak olyan magatart�st kell tan�s�tania
gy�gy�t� tev�kenys�ge sor�n, hogy az egy�ni �rdek �s akarat ne ker�lj�n szembe
a sz�lesebb k�r� t�rsadalmi �rdekkel. E k�t t�nyez� �sszef�gg �s egyik sem
lehet meg a m�sik n�lk�l. Ezt szolg�lj�k a k�l�nb�z� magatart�si szab�lyok,
amelyek az emberi, ezen bel�l az orvosi, tev�kenys�get szab�lyozz�k.
Az erk�lcsi k�vetelm�ny nem valami v�letlenek �sszess�ge, hanem az egy�n
magatart�s�nak meg�t�l�s�ben sz�ks�ges szab�lyok rendszere, mely
t�rsadalmunkban az eg�sz n�p �rdek�t szolg�lja. Az erk�lcs azonban nem csup�n
szab�lyok �sszess�ge, benne �rzelmi-�rtelmi kateg�ri�k, szok�sok is
megtal�lhat�k.
Az etika, mint az erk�lcs elm�lete, l�nyegesen t�bb az erk�lcsi norm�k
�sszess�g�n�l. Az etika bemutatja az erk�lcsnek mint t�rsadalmi tudatform�nak
l�nyeg�t, funkci�j�t �s felt�rja azokat az erk�lcsi norm�kat, amelyek a
t�rsadalmi fejl�d�s ir�ny�ba hatnak �s ir�nyt�t jelentenek annak meg�t�l�s�ben,
hogy az adott t�rsadalomban mi a j� �s a rossz.
Az orvosetika az etika tudom�ny�n bel�l �n�ll� r�sz. K�rd�s, hogy a fel�p�lt
szocialista t�rsadalomban van-e l�tjogosults�ga annak, hogy k�l�n orvosetik�r�l
besz�lj�nk. Erre v�laszt adni jelenleg neh�z. Egyel�re indokolt az orvosetika
�n�ll�s�ga, mivel az orvosi tev�kenys�g t�rgya az ember, az orvosi erk�lcs
t�rgya az orvos �s beteg, az orvos �s orvos, az orvos �s a t�rsadalom k�z�tti
viszony. A szocialista t�rsadalom orvosa gy�gy�t�- megel�z� munk�ja mellett
rendszeres t�rsadalmi tev�kenys�get is folytat, nevel, ir�ny�t, meggy�z,
sz�mtalan egy�ni probl�ma megold�s�ra seg�ts�get ny�jt, vagyis az a kapcsolat,
amely az orvos �s a beteg k�z�tt kialakul, lehet�v� teszi a beteg sokoldal�
bizalm�nak megnyer�s�t kezel�orvosa ir�ny�ban.
Haz�nkban �ppen a megv�ltozott t�rsadalmi viszonyok eredm�nyek�ppen �talakul �s
form�l�dik a lakoss�g - ezen bel�l az orvost�rsadalom - erk�lcsi n�zete is. A
jelen viszonyok k�z�tt azonban m�g indokolt az orvosetikai norm�k rendszerbe
foglal�sa �s azok folyamatos tudatos�t�sa a norm�kat megszeg�k elmarasztal�sa.
Szocialista t�rsadalmunkban a legf�bb �rt�k az ember elve �rv�nyes�l �s a
t�rsadalom tagjainak elv�r�sa az eg�szs�g�gyi ell�t�ssal szemben napr�l napra
n�vekszik.
A szocialista eg�szs�g�gyi ell�t�s ig�nye �s az ell�t�ssal szemben t�masztott
k�vetelm�nyek sz�ks�gess� tett�k a szocialista eg�szs�g�gy alapelveinek
megfogalmaz�s�t. Ezek:
- az eg�szs�g�gyi munka f� ir�nya a megel�z�s;
- mindenki sz�m�ra k�nnyen hozz�f�rhet�, ingyenes �s magas sz�nvonal� ell�t�s;
- az eg�szs�g�gyi ell�t�s �llami feladat;
- az eg�szs�g�gy egys�ges;
- az eg�szs�g�gy a lakoss�g akt�v tev�kenys�g�re t�maszkodik;
- az eg�szs�g�gy fejleszt�se tervszer�.
A szocialista eg�szs�g�gy alapelvei a t�rsadalom fejl�d�se sor�n a gyakorlatban
folyamatosan megval�sulnak �s t�rsadalmunk m�lys�ges humanizmus�ra jellemz�,
hogy am�g a javak eloszt�sa a Mindenkinek munk�ja szerint szocialista elv
alapj�n megy v�gbe, addig az eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sban a Mindenkinek
sz�ks�glete szerint kommunista elv �rv�nyes�l.
A szocialista eg�szs�g�gy alapelvei �rv�nyes�l�s�nek objekt�v �s szubjekt�v
felt�telei vannak.
Objekt�v felt�telek:
- megfelel� sz�m� eg�szs�g�gyi int�zm�ny fenntart�sa;
- korszer� technikai felszerelts�g;
- kell� sz�m�, j�l k�pzett eg�szs�g�gyi dolgoz� foglalkoztat�sa, k�pz�se,
tov�bbk�pz�se, megfelel� b�rez�se.
Szubjekt�v felt�telek:
- a t�rsadalomnak az egy�nnel szemben t�masztott erk�lcsi, jogi, etikai
k�vetelm�nyei;
- az orvosoknak �nmagukkal szemben t�masztott k�vetelm�nyei, melyek d�nt�en
befoly�solj�k magatart�sukat.
Az objekt�v felt�telek megval�sul�sa csak folyamat lehet, �sszhangban a
n�pgazdas�g teherb�r� k�pess�g�vel. Ennek elemz�se, �rt�kel�se, nem tartozik
anyagunk t�rgy�hoz, legfeljebb annyiban, amennyiben hat a szubjekt�v felt�telek
�rv�nyes�l�s�re (b�rez�s).
A szubjekt�v felt�telek �rv�nyes�l�se emberek k�z�tti kapcsolatokban nyilv�nul
meg, valamint az orvosnak �nmag�val szemben t�masztott k�vetelm�nyeiben.
Etik�tlan magatart�shoz vezethet (�s gyakran vezet is) az a k�r�lm�ny, hogy az
eg�szs�g�gyi ell�t�s objekt�v felt�telei m�g nem kell�en biztos�tottak (pl.
kev�s a k�rh�zi �gy).
Etik�tlan magatart�st eredm�nyezhet a betegek egy r�sz�nek t�lzott, sokszor
jogtalan ig�nye is, amellyel befoly�solj�k az eg�szs�g�gyi dolgoz�k
magatart�s�t. Ez�rt - t�bbnyire anyagi �rdekelts�gb�l - az orvosok egy r�sze
kiszolg�lja a t�lzott ig�nyeket is (pl. t�pp�nzes �gyek). Az ilyen magatart�s
azonban a t�rsadalom b�r�lat�t, s�lyosabb esetben az illet�kes szervek
b�ntet�s�t vonja maga ut�n.
A szubjekt�v felt�telek fejl�d�se sz�mszer�en nehezen m�rhet�, a val�s
helyzetet a lakoss�g �ltal bejelentett panaszok sz�m�nak alakul�sa sem t�kr�zi;
ennek alak�t�s�ban d�nt� jelent�s�ge a nevel�snek, a helytelen szeml�let
megv�ltoztat�s�nak van. Ennek azonban nemcsak az eg�szs�g�gyi dolgoz�k fel�
kell �rv�nyes�lni, hanem az eg�sz t�rsadalom fel�, ugyanis csak az eg�sz
t�rsadalom erk�lcsi felfog�s�nak megv�ltoz�sa tudja az eg�szs�g�gyi dolgoz�k
etikus magatart�s�nak kialak�t�s�t megfelel�en el�seg�teni.
Az orvosetika k�vetelm�nyrendszer�t �j�lag az 1972. �vi II. t�rv�nyben
hat�rozt�k meg, amely kimondja, hogy a t�rv�ny �rk�dik az orvosok �s
eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k hivat�s�nak tisztas�ga felett, elmarasztalja azokat,
akik a szocialista erk�lcs szab�lyait, vagy esk�j�ket megszegik. V�delmezi
viszont a hivat�suknak megfelel� magatart�st tan�s�t� orvosokat �s
szakdolgoz�kat. A t�rv�ny v�grehajt�s�t r�szletesen az eg�szs�g�gyi dolgoz�k
rendtart�s�ban fogalmazt�k meg, mely szab�lyozza azokat a magatart�si norm�kat,
amelyeket az orvosnak beteggel, az orvosnak orvost�rsaival, beosztott
eg�szs�g�gyi dolgoz�val szemben kell tan�s�tania, tov�bb� a titoktart�si
k�telezetts�get. A rendtart�sban foglaltak gyakorlati �rv�nyes�l�s��rt a
munkahelyi vezet�k a felel�sek, akik saj�t maguk etikus magatart�sa mellett
k�telesek a beosztottak etikus magatart�s�t is el�seg�teni szem�lyes
p�ldamutat�ssal, nevel�ssel, ellen�rz�sekkel.
Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k tev�kenys�g�nek erk�lcsi tisztas�ga felett az �llami
szerveken t�l az Orvos-Eg�szs�g�gyi Dolgoz�k Szakszervezete mellett m�k�d�
Orvosetikai Bizotts�gok is �rk�dnek. Megel�z�, nevel� munk�juk mellett
sokoldal�an vizsg�lj�k a lakoss�g panasz�gyeit, az orvosok k�z�tti viszonyok
alakul�s�t �s indokolt esetben javaslatot tesznek a munk�ltat�nak fegyelmi
vizsg�lat lefolytat�s�ra, de feladatuk a jogtalanul v�dolt orvosok v�delme is,
mivel gyakorlati tapasztalat, hogy az orvost munk�ja sor�n a betegek r�sz�r�l
sz�mos jogtalan t�mad�s �ri, sokszor testi �ps�ge, s�t �lete is vesz�lyben
forog.
Szolnok megye orvosetikai helyzet�t elemezve az al�bbiakat tapasztaljuk:
1973-ban az Orvosetikai Bizotts�g 13 orvos �gy�t t�rgyalta, melyb�l n�gy
esetben javasolt fegyelmi felel�ss�grevon�st, egy esetben a fegyelmi jogk�r
gyakorl�ja folytatott le elj�r�st. (Indok: anyagiass�g, rendtart�sba �tk�z�
magatart�s.)
1974-ben hat orvos �gy�t t�rgyalta az Orvosetikai Bizotts�g �s n�gy fegyelmi
elj�r�s lefolytat�s�ra ker�lt sor. (Indok: anyagiass�g, orvosok k�z�tti
visz�ly, rendtart�s megszeg�se.) A t�bbi esetben a v�d nem volt bizony�that�,
illetve az orvos v�tlens�ge beigazol�dott.
A Megyei Tan�cs V. B. Eg�szs�g�gyi Oszt�ly�hoz, k�zvetve vagy k�zvetlen�l
1973-ban 16 orvos elleni panasz �rkezett, m�g 1974-ben 33 bejelent�s t�rt�nt.
(Szolnok megy�ben a dolgoz� orvosok sz�ma 615.) A panaszkod�sok t�bbs�ge
k�rzeti orvosok, fel�lvizsg�l� f�orvosok ellen sz�l, kisebb r�szben
rendel�int�zeti szakorvosok, illetve k�rh�zi oszt�lyon dolgoz�k ellen. Az
�sszes panasz 30%-a t�pp�nzes �llom�ny k�vetel�se, mely j�r�szt jogtalan,
20%-ban az orvosok inger�lt magatart�s�t kifog�solj�k (t�bbs�g�ben az orvos
rendreutas�t� magatart�s�t s�relmezik), a tov�bbi 50%-ban a gy�gykezel�s
sz�nvonal�t b�r�lj�k, a titoktart�s megszeg�s�t, illetve az orvosok k�z�tti
visz�lykod�st. A bejelent�sekben n�gy esetben fordul el� az anyagiass�g v�dja,
azonban ezek is felt�telezett elmarasztal�sok, kiz�r�lag szubjekt�v meg�t�l�s
alapj�n. A panaszleveleket kivizsg�lva t�bbs�g�kben az orvosok v�tlens�ge
igazol�dott be, fegyelmi elj�r�sra az orvosok egym�s k�z�tti visz�lykod�sa
eset�n ker�lt sor. K�t k�rzeti orvost anyagiass�g bizony�that� t�ny-e miatt
kellett s�lyos fegyelmi b�ntet�ssel elmarasztalni.
A fenti esetek elemz�se is mutatja, hogy t�ves az a k�zv�lem�ny - ehhez az
�js�gokban megjelent bizonyos cikkek is hozz�j�rulnak -, amely szerint az
orvosok kiv�tel n�lk�l hatalmas mell�kj�vedelemre tesznek szert az �gynevezett
h�lap�nzb�l; az orvosok jelent�s r�sze (rendel�int�zeti szakorvosok, k�zvetlen
betegell�t�st nem v�gz� orvosok, eg�szs�g�gyi szervez�k, fiatal k�rh�zi
orvosok) egy�ltal�n nem is juthat hozz�. Ezen k�v�l egyre szaporodik azoknak az
orvosoknak a sz�ma is, akik a h�lap�nzt egy�ltal�n nem fogadj�k el.
Term�szetesen Szolnok megy�ben sem ad a lakoss�g minden tagja honor�riumot az
orvosnak, de a bejelent�sekb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a legt�bben ezt
m�g term�szetesnek tartj�k. Hogy mi�rt? Ez k�l�n vizsg�latot ig�nyelne.
A bejelent�sek sz�m�b�l term�szetesen a val�s etikai helyzetre k�vetkeztetni
igen neh�z, mert az elk�vetett v�ts�gnek vagy s�relmeknek csak egy r�sze jut az
illet�kesek tudom�s�ra, �s legt�bbsz�r az orvosok is eltekintenek att�l, hogy
az elszenvedett s�relmeikre orvosl�st keressenek (k�t �v alatt egy orvos tett
b�r�s�gi feljelent�st alaptalan v�d miatt).
A korszer� orvosetik�t a szocialista t�rsadalom erk�lcsi k�vetelm�nyeinek
t�kr�ben kell vizsg�lni, amely mag�ban foglalja a sz�nvonalas szakmai munk�t, a
beteggel val� egy�tt�rz�st, a hivat�sszeretetet, a felel�ss�gtudatot. Az
eg�szs�g�gy korl�tlan ig�nybev�teli lehet�s�ge is etikai mulaszt�shoz vezethet,
azonban ami sok esetben az orvosok k�z�tti visz�lyban realiz�l�dik.
Elengedhetetlennek l�tszik a j�v�ben, hogy a lakoss�g p�rhuzamosan ismerje
jogait �s k�teless�geit is.
Az eg�szs�g�ggyel szemben t�masztott t�rsadalmi elv�r�sok �rv�nyes�l�s�t
elemezve, meg�llap�thatjuk, hogy az orvosok d�nt� t�bbs�g�nek magatart�sa
megfelel az etika �s jog �ltal el��rt k�vetelm�nyeknek. Ugyanakkor az is
meg�llap�that�, hogy anyagi �s erk�lcsi elismer�s�k nincs ar�nyban a t�rsadalmi
elv�r�ssal �s nincs �sszhangban munkav�gz�s�k sz�nvonal�val. Az egyes helyeken
m�g korszer�tlen felszerel�sek, a nagyfok� leterhelts�g miatt munkav�gz�s�k
mechanikuss� v�lik (szakorvosi rendel�s, k�rzeti orvos), �s az sem vitathat�,
hogy az orvosok egy r�sz�nek tudata is csak annyira szocialista jelleg�, mint
az egy�b ter�leten dolgoz�k�. Ezek a t�nyez�k felt�tlen hatnak az etik�ban
meghat�rozott magatart�s �rv�nyes�l�s�re, mivel az orvos sokkal ink�bb �rzi a
t�rsadalmi ig�ny �rv�nyes�l�s�t, mint a t�rsadalmi elismer�st. A
h�lap�nz-rendszert az orvosok d�nt� t�bbs�ge lealacsony�t�nak tartja �s
t�rsadalmi oldalr�l v�rja ennek megold�s�t. N�meth L�szl� ezzel kapcsolatban
azt �rja: "A p�nz az�rt kell a gy�gy�t�nak, hogy ne kelljen p�nz�rt
gy�gy�tania."
Mindezek alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a k�vetkez� negat�v t�nyez�k hatnak m�g
az etikai norm�k gyakorlati megval�sul�s�ra:
- A relat�v orvosi munkaer�hi�ny - a t�lm�retezett �ll�sfejleszt�sek �s az
egyenl�tlen ter�leti eloszt�s miatt - els�sorban a k�zvetlen betegell�t�st
v�gz� munkak�r�kben;
- az orvoshi�ny miatt a munk�ltat�k sok esetben nem l�pnek fel kell� er�llyel
az etikai v�ts�get elk�vet�k ellen (�lkollegialit�s);
- nincs megoldva az orvosok anyagi �rdekelts�ge a jobb betegell�t�sban;
- a lakoss�g egy r�sze m�g bizalmatlan az ingyenes ell�t�s hat�konys�g�val
szemben;
- a lakoss�g egy r�sze jogtalan egy�ni el�ny�k�rt anyagiakat juttat;
- tudati hi�nyoss�g mind a lakoss�g, mind az orvosok egy r�sz�n�l.

Mit lehet tenni?

Az �llampolg�ri jogk�nt kiterjesztett eg�szs�g�gyi ell�t�st a szocialista

eg�szs�g�gy alapelvei szerint biztos�tani kell, mivel �llamunk ehhez jelent�s
anyagi t�mogat�st ny�jt.
Az etikai helyzet tov�bbi jav�t�s�hoz az al�bbiak megold�s�t tartom
sz�ks�gesnek:
- Az orvoshoz fordul� beteg �llapot�nak �s gy�gykezel�s�nek, illetve a
gy�gykezel�s sz�ks�ges m�rt�k�nek meghat�roz�s�t az orvosra kell b�zni �s azt
biztos�tani kell;
- a h�lap�nz n�lk�l gy�gy�t� orvos munk�j�ban a betegnek b�znia kell;
- az utas�t�sokat megtartva kell el�seg�teni a gyorsabb gy�gyul�st;
- t�bb olyan �js�gcikk megjelentet�s�re van sz�ks�g, amely az �nzetlen�l
dolgoz� orvosok munk�j�r�l sz�mol be;
- keresni kell �s meg kell tal�lni az orvosi munka anyagi �rdekelts�gi
rendszer�t, az orvosok fizet�s�nek nagys�g�t a betegell�t�s sz�nvonal�t�l
kell f�gg�v� tenni;
- tov�bb kell jav�tani az eg�szs�g�gyi ell�t�s objekt�v felt�teleit;
- az orvosk�pz�s ideje alatt fokozni kell a betegcentrikus szeml�let
kialak�t�s�t a betegs�gcentrikus k�pz�ssel szemben;
- a tudatform�l�st a t�rsadalom �s az orvosok ir�ny�ban p�rhuzamosan kell
v�gezni;
- a k�l�nb�z� munkahelyeken dolgoz� orvosok egy�ttm�k�d�s�t szorosabb� kell
tenni;
- az eg�szs�g�gyi vezet�ket anyagilag �rdekeltt� kell tenni ter�let�k
orvosetikai helyzet��rt;
- az orvosi munkaer� eloszt�s�n�l el�nyben kell r�szes�teni a k�zvetlen
betegell�t�st v�gz� munkak�r�ket;
- hat�konyabb� kell tenni az orvos v�delm�t a jogtalan v�daskod�kkal szemben,
az etikai v�ts�get elk�vet�ket viszont kell� szigorral kell elmarasztalni.
�sszefoglalva meg�llap�thatjuk, hogy az orvosetika marad�ktalan �rv�nyes�l�se
sokoldal�, �sszt�rsadalmi tev�kenys�get ig�nyel, annak el�r�s�hez m�g hossz� �t
vezet; ismerve azonban a t�rsadalom jelenlegi orvosellenes k�zhangulat�t,
s�rg�sen meg kell kezdeni �s meg kell tal�lni a k�l�nleges t�rsadalmi ig�ny �s
a t�rsadalmi elismer�s k�z�tt a norm�lis egyens�lyt.

Sajt�visszhang

A D�lmagyarorsz�g 1977. janu�r 26-i sz�m�ban �rja P. F.:

"A h�lap�nz forr�sa
Az orvosok �s betegek kapcsolat�nak t�rt�neteib�l jobb�ra csak a kuri�zumokat
ismerj�k. Ezek forognak k�zsz�jon; dagadnak igaznak l�tsz� mes�kk� �s torzulnak
el a pletyka szab�lyainak engedelmeskedve. A sztorik t�bbf�le szempont szerint
csoportos�that�k; ismeretesek az alapell�t�s t�rt�netei, amelyek �gy kezd�dnek,
hogy a szomsz�dasszonyt, aki pedig makkeg�szs�ges, ki�rt�k, s vajon mi�rt;
azt�n vannak t�rt�netek a k�rh�zi �gyakr�l, amelyek j� p�nzen kib�relhet�k,
mert azt besz�lik... �s �gy tov�bb.
Emberek vagyunk, gyarl�k �s esend�k. A val�s�g pedig sohasem tud olyan �rdekes
lenni, mint a kital�ci�. A saj�t betegs�geinket, tal�lkoz�sainkat orvosokkal,
hajlamosak vagyunk elfelejteni; megt�rt�nt vel�nk, hogy meggy�gyultunk -
spongy�t re�!
Eke K�roly Titkon innen - titkon t�l c�m� sorozat�nak utols� darabja ezt a
bonyolult k�rd�sk�rt vette vizsg�lat al�: milyen az orvos �s a beteg kapcsolata
napjainkban, �s milyen lesz a holnap t�rsadalm�ban?
A m�sor vend�gei - Kerpel-Fronius �d�n, Petri G�bor �s Petr�nyi Gyula
orvosprofesszorok - szerint ez a kapcsolat tal�n sohasem lesz probl�m�kt�l
mentes, �ppen ez�rt kell �sszehangolni az orvos �s a beteg �rdek�t.
A sok magvas gondolat k�z�l �rdemes egyet kiemelni. A doktorok nem ker�lt�k a
paraszolvencia, a h�lap�nz k�nyes k�rd�s�t sem. Szerint�k az a forr�sa, hogy
mi, betegek, valami extr�t akarunk, hogy vel�nk a maxim�lisn�l is t�bbet
t�r�dj�k az orvos, k�l�nleges gy�gyszerekkel trakt�ljon, �s pr�b�lja ki a
tudom�ny jelenlegi v�vm�nyai k�z�l a legmodernebbeket rajtunk. Ez t�veszme. A
beteg val�j�ban csak egy dolgot tud meg�t�lni jeles�l, azt, hogy kedvesek
voltak-e hozz�, s hogy panaszai elm�ltak-e. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s haz�nkban
szolg�ltat�s jelleg�; ingyen van, magyar�n sz�lva, ami pedig ingyen van, azt
�ltal�ban nem becs�li el�gg� az ember.
�rdemes elgondolkodni rajta!
Aki figyelte eddig az ad�sokat, szomor�an l�thatta a R�di��js�gban, hogy ez m�r
a z�r�ad�s. B�cs�zni kell teh�t Eke K�roly vibr�l�an izgalmas riportjait�l,
pedig tal�n lett volna m�g ennek a n�pszer� m�sornak mondanival�ja. Rem�lj�k -
tal�n �j c�mmel, �s n�mileg m�dosult tartalommal - r�videsen "�jj�sz�letik"."
*
A Magyar Nemzet 1975. aug. 12-i sz�m�ban �rja Nyerges Andr�s:
"Titkon innen, titkon t�l
Negyedik ad�s�n�l tart az orvostudom�ny aktu�lis probl�m�ival foglalkoz�,
�rdekes sorozat. Azt m�r most, menet k�zben is meg�llap�thatjuk, hogy nem azt a
felsz�nes �rdekl�d�st k�v�nja kiel�g�teni, amely az orvosi t�rgy� reg�nyeknek
�s sz�ndaraboknak az esetek nagy r�sz�ben bestseller�rt k�lcs�nz�, mert
pletykaszint� "titok"-kal szolg�l. Dr. Eke K�roly f�lder�tette �s
nyugtalan�t�nak tal�lta, hogy az orvosi munka k�rd�seivel kapcsolatban a
k�zv�lem�ny �letvesz�lyesen t�j�kozatlan, vagy gyakorta hamis l�tszatok,
megr�gz�tt f�lret�j�kozotts�g alapj�n �t�l. �gy v�lte, hogy probl�m�t mindig az
okoz, ha valamir�l, ami a nyilv�noss�got is elviseli, hallgatunk, misztikus
k�d�t bor�tva ezzel a k�zhaszn� igazs�g k�r�. Szerencs�re ez a f�lismer�s az
orvosi t�rsadalomban is meg�rett. A szerkeszt�m�sorvezet�nek nemcsak k�szs�ges,
de gondjaikr�l szinte megk�nnyebb�lten besz�l� professzorok �s adjunktusok
seg�tettek. Hangjukon vil�gosan �rz�d�tt, hogy �r�mmel fogadj�k a t�rsadalom
�rdekl�d�s�t, sz�m�tanak meg�rt�s�re �s t�mogat�s�ra. �gy ker�lhetett sor arra,
hogy m�g m�t�teremb�l, boncteremb�l is halljunk helysz�ni k�zvet�t�st; a
"tabu"-nak v�lt k�rh�zi szent�lyek megny�ltak a r�di� mikrofonja el�tt.
A sorozat legf�bb �rdem�nek m�gis azt tartom, hogy mell�besz�l�snek,
k�d�s�t�snek, sz�p�t�snek itt nyom�t sem hallottuk. Gondot legfeljebb az
okozott, hogy minden ter�t�kre ker�l� k�rd�s �jabb k�rd�sek sz�zait h�vta el�,
s ezek megt�rgyal�s�ra a m�sorid� rendszerint sz�k�snek bizonyult.
A tov�bbi ad�sokhoz egyetlen megjegyz�s�nk, vagy ink�bb k�r�s�nk volna.
Egyel�re h�tt�rbe szorulni l�tszik az a felfog�s, amely a legels� m�sort
jellemezte. Arra gondolok, hogy itt az orvosi munk�nak nem annyira szakmai
�rdekess�gei, mint t�rsadalmi probl�m�i �llnak el�t�rben: a k�zv�lem�nyt olykor
szinte m�r hiszt�rikusan izgat� etikai k�rd�sek.
Az az okos, m�rt�ktart� a b�r�latot mindk�t f�l, a betegek �s orvosok ir�ny�ban
t�rgyilagosan alkalmaz� vitamodor, amely itt �rv�nyes�lt, sz�ks�ges �s
folytatand� volna a tov�bbiakban is. T�bbek k�zt az�rt, mert a legt�bb izgalmas
k�rd�st ez az ad�s hagyta nyitva."
*
A N�pszava 1975. szept. 10-i sz�m�ban �rja M�tai Gy�rgyi:
"Dr. Eke K�roly sorozat�nak �t�dik r�sz�ben a k�rh�zi intenz�v oszt�lyok
munk�j�ba, titkaiba avatta be a R�di� hallgat�it. A n�pszer� tudom�nyos
ismeretterjeszt�s mintaszer� iskolap�ld�jak�nt emlegetj�k majd bizony�ra ezt az
ad�st is. �gy �s olyan m�don "tud�s�t" egy-egy t�m�r�l, hogy a kapott
inform�ci�k f�lre�rthetetlen�l form�lj�k egys�ges k�pp� a tudnival�kat. A
megk�zel�t�sre sz�nt "titok"-r�l b�tran sz�l �s b�tran sz�laltatja meg
riportalanyait is, a hallgat�s�g sz�m�ra sokszor tal�n egy-egy pillanatra
megh�kkent�en, gondoljunk csak a klinikai hal�l �rzet�t megfogalmaz� beteg
szavaira. A kapott inform�ci�k m�gis term�szetes egyszer�s�ggel �p�ltek bele a
m�sorba. Helysz�ni riportokkal, nemzetk�zi k�rkapcsol�sos interj�kkal �s magyar
szakemberek gondosan fogalmazott szakmai t�j�koztat�s�val fogja �t az intenz�v
oszt�lyok tev�kenys�g�t, �rz�keltetve az orvostudom�ny �s az eg�szs�g�gyi
dolgoz�k sokszor dr�mai k�zdelm�t, annak �rdek�ben, hogy "az �let �s a hal�l
min�l messzebbre ker�lj�n egym�st�l."
*
Pest megyei H�rlap, 1975. nov. 1i sz�m�ban �rja Mez� Ferenc:
"Titkon innen - titkon t�l c�mmel az "�nk�ntes hal�l"-lal, egyszer�bben sz�lva,
az �ngyilkoss�ggal foglalkozott, az orvostudom�ny m�helyeibe l�togat� sorozat
VII. r�sze. A m�sor bevezet�j�ben a sv�d �s az osztr�k r�di� munkat�rsai
besz�ltek ezzel kapcsolatos hazai probl�m�ikr�l. Az itthoni riportok a
m�rgez�ses oszt�lyokon k�sz�ltek, ahova a betegek nagy r�sze �ngyilkoss�gi
k�s�rlet ut�n ker�lt. F�ltan�i lehett�nk egy ember oxig�nl�legeztet�ses
megment�s�nek. Hallhattuk az orvosok szakv�lem�ny�t a k�l�nb�z� m�rgez�sek
gy�gy�that�s�g�r�l vagy gy�gy�thatatlan volt�r�l, az ut�kezel�s m�djair�l. A
leghat�sosabb az okok keres�s�nek k�zvetlen m�dja volt. A riporter a megmentett
�ngyilkosokt�l megk�rdezte, mi�rt tett�k. A m�dszer tal�n els� hall�sra
drasztikusnak t�nhet, de a k�rdez� mindig tiszteletben tartotta a riportalany
szem�ly�t. A szenved� hang� emberek vallom�sainak elrettent�, visszatart�
hat�sa is lehet, de fontosabb a t�rsadalmi felel�ss�gtudat �brentart�sa.
Magyarorsz�g sokat emlegetett els� hely�t az �ngyilkoss�gi statisztik�kban a
szak�rt�k megk�rd�jelezt�k, mert ezek a kimutat�sok orsz�gonk�nt m�s-m�s
m�dszerrel k�sz�lnek, s ez�rt nem hasonl�that�k �ssze. Az �ngyilkoss�got
k�zvetlen�l el�id�z� esem�nyek m�g�tt a riporter gyakran m�lyebb, a gyermekkori
s�r�l�sekkel, alig helyrehozhat�, durva nevel�si hib�kkal �sszef�gg� okokat
tal�lt. A megel�z�sben is legal�bb olyan szintre kellene eljutnunk, mint amit
az �letment�sben, t�neti kezel�sben m�r el�rt�nk - a m�sor kimondatlanul erre
h�vta fel a figyelmet."
*
A Pest megyei H�rlap 1976. szept. 10-i sz�m�ban �rja Mez� Ferenc:
"A gy�gy�t�s �s a szem�lyis�g
Eke K�roly vitam�sor�ban �d�m Gy�rgy, Juh�sz P�l, Cso�ri S�ndor, Hidas Gy�rgy,
Levendel L�szl� �s Popper P�ter a lassan n�pbetegs�gg� v�l� neur�zisr�l,
alkoholizmusr�l �s a vele �sszef�gg� kedvez�tlen �ngyilkoss�gi adatokr�l
besz�lgettek. �d�m Gy�rgy a tudom�nyos kutat�sok, a gy�gyszerek fontoss�g�t
hangs�lyozta, eg�szen addig sark�tva a k�rd�st, hogy aki az alkohol leboml�s�t
megakad�lyoz� gy�gyszert felfedezi, az megoldja az alkoholizmus probl�m�j�t.
Levendel L�szl�, Hidas Gy�rgy a betegs�gk�zpont� gy�gy�t�ssal szemben a
betegk�zpont� gy�gy�t�sban rejl� nagy lehet�s�gekre h�vt�k fel a figyelmet. Ez
a m�dszer a tuberkul�zis legy�z�s�n�l m�r bizony�tott. A beteg k�zrem�k�d�se
n�lk�l a gyakran szoci�lis gondokkal k�zd� neurotikus, esetleg alkoholista
t�d�bajos betegek gy�gy�t�sa hat�sos gy�gyszerekkel is elk�pzelhetetlen lett
volna. Az alkoholizmus, a neur�zis elterjed�s�vel kapcsolatos gondok
lekicsinyl�se vagy a csodagy�gyszerekre v�r�s nem hozhat megold�st. Cso�ri
S�ndor azonban elmondta, hogy agg�dva figyeli, hogy az orvosokra egyre t�bb
nehezedik, s most nekik kellene a lelki �lettel, a t�rsadalmi v�ltoz�sokkal
egy�ttj�r� pszich�s bajokkal is birk�zni. Ez a munka csak akkor lehet
eredm�nyes, ha az �j t�pus�, a beteget teljes emberk�nt - tudati, �rzelmi,
szoci�lis meghat�rozotts�g�ban - figyelembe vev�, embers�ges gy�gy�t�s k�z�ggy�
v�lik �s minden seg�ts�get megkap a k�z�ss�gt�l. Az orvosoknak nyilv�noss�g el�
kell vinni ezt a k�rd�st, hogy orsz�gos �gyben t�rsadalmi �ll�sfoglal�s,
megfelel� d�nt�s sz�lethessen. Rem�lj�k, hogy a gondolat�breszt� m�sor ehhez
j�rult hozz�."
*
A D�lmagyarorsz�g 1976. aug. 18-i sz�m�ban �rja Domonkos L�szl�:
"Emberek �s g�pek
Titkon innen - titkon t�l c�mmel jelentkezett Szegedr�l h�tf�n a r�di�
sorozata, az orvostudom�ny m�helyeib�l. A tizenhatodik ad�s t�m�ja:
elembertelen�tik-e az embert a g�pek? A v�laszt neves szegedi szak�rt�k
igyekeztek megadni: dr. Kulka Frigyes seb�szprofesszor, a Szegedi
Orvostudom�nyi Egyetem rektorhelyettese, dr. Csernay L�szl� egyetemi tan�r, a
Szegedi K�zponti Izot�pdiagnosztikai Laborat�rium vezet�je, dr. Sz�kely S�ndor
filoz�fus, a J�zsef Attila Tudom�nyegyetem kibernetikai laborat�rium�nak
vezet�je �s dr. Gy�ri Istv�n tudom�nyos munkat�rs.
"Az ember tudja, hogy r� van szorulva a g�pre, de ugyanakkor f�l t�le �s szinte
eszel�sen gy�l�li is." - mondta egy fiatal agr�rm�rn�k, aki okt�ber �ta �l -
g�pekkel. Egy asszony: "Eleinte nagyon f�ltem t�l�k, de most m�r h�l�s vagyok
nekik �s a tan�r �rnak." (El�sz�r � is a g�peknek h�l�s, gazd�juknak �s
parancsol�juknak, "a tan�r �rnak" csak ezut�n. Vagy v�letlen volt a sorrend?) A
r�di�hallgat�k igen differenci�ltan t�rgyalt�k a probl�m�t. Azt�n kialakult a
v�gleges �ll�spont: a g�pek hasznosak, s�t n�lk�l�zhetetlenek, k�l�n�sen az
orvostudom�nyban, de vesz�lyeikre mindig nagyon �gyelni kell, s nem
utols�sorban: a "g�p humanit�sa" att�l is f�gg, ki haszn�lja. A riporter dr.
Kulka Frigyes egy�rtelm� kijelent�s�re, miszerint az orvostudom�nyban a g�pek
nem dehumaniz�l�dnak, egy sz�les k�rben elterjedt, szinte kaffkai
elidegened�s-te�r��t vet fel: az orvostudom�ny �ldozat�v� v�lik a technika
�ltal�nos elidegen�t� hat�s�nak. Igaz ez? Hogyan, mi�rt?
Mindenki hallhatott, olvashatott Bernard professzor "�j szivesei"-r�l, a
membr�nt�d�kr�l, altat�- �s l�legeztet�g�pekr�l stb. Hogyan haszn�lja az ember,
az orvos a g�peket - �ppen a betegekn�l?
Csernay professzor k�zvetlen�l bizony�t: helysz�ni felv�telen egy sz�nes
telev�zi� �s egy�b bonyolult g�pek seg�ts�g�vel t�rt�n� m�j- �s
l�pvizsg�latr�l. A vizsg�lat sor�n �gynevezett sug�rz� (radioakt�v)
prepar�tumot juttatnak a beteg szervezet�be. K�zben halljuk a diagn�zist v�gz�
professzor, a szeml�l�k �s k�s�bb a beteg hangj�t. A professzor az orvos
megn�vekedett felel�ss�g�r�l besz�l, hiszen k�ztudott: a radioaktivit�ssal
barb�r m�don gyilkolni is lehet. A beteg nem �rez semmi k�l�n�sebb
kellemetlens�get. (Id�k�zben t�j�koztatj�k �t is, a hallgat�s�ggal
p�rhuzamosan, a vizsg�lat folyamatair�l.)
- A g�p sohasem helyettes�ti az embert, ember �s ember k�zti kapcsolatban csak
k�zvet�t� lehet - sz�l a filoz�fus. Azt�n a j�v� elk�peszt� t�vlatait
hallhatjuk, m�r l�tez� p�ld�kkal illusztr�lva "diagnosztiz�l�" g�pr�l,
"orvossal egy�ttm�k�d�", "orvost�l seg�ts�get k�rni tud�" g�pr�l.
Az ember b�dultan hallgat.
Mi lehet v�gs� konkl�zi� a r�di�ad�s harminc perce ut�n? Lehet-e egy�ltal�n
ak�r ideiglenesen is lez�rni a t�m�t? A sz�ban forg� k�rd�s val�ban
elk�peszt�en bonyolult: egyszerre filoz�fiai, etikai �s tudom�nyos."
*
A Zalai H�rlap 1976. febr. 18-i sz�m�ban T. A. �rja:
"H�tf� este, majd 11-�n szerd�n reggel - ism�tl�sben - nyilv�n sokan hallgatt�k
a Titkon innen - titkon t�l c�m� eg�szs�g�gyi sorozat A nemi betegs�gekr�l c�m�
ad�s�t. Okos dolog, hogy ilyen jelent�s publicit�st biztos�tott a k�rd�s
megvitat�s�ra a R�di�, hiszen kor�ntsem vigasztal� e t�ren ma a helyzet n�lunk,
amint az esetek �s a sz�mok id�z�se is igazolta. T�ny: besz�lni kell a nemi
betegs�gekr�l, hogy - reflektorf�nybe �ll�tva a t�m�t - eloszlassuk a k�rd�s
misztifik�l�s�t, a sz�gyen�rzet sz�lte titkol�dz�st, hiszen mindez val�s�gos
meleg�gyat biztos�t e bajok terjed�s�hez. Megkock�ztatjuk m�g azt is, hogy a
mind sz�lesebb t�rsadalmi felvil�gos�t�s �rdek�ben - �rdemes lenne a t�v�
nyilv�noss�ga el�tt is foglalkozni a k�rd�ssel, lehet�leg m�g az idegenforgalmi
cs�csid�ny el�tt."
*
A Magyar H�rlap 1976. szept. 14-i sz�m�ban �rja Luk�csy Andr�s:
"A gy�gy�t�s �s a szem�lyis�g
N�gy perc nagy id� - nagy f�lfedez�sek esszenci�ja, filozofikus m�lys�g�
igazs�gok sora s�r�thet� bel�je. De ha - �tlagosan - ennyi id� jut a
bonyolultan �sszesz�v�d�, t�rsadalmi k�rd�seket fejteget�
kerekasztal-besz�lget�s egy-egy r�sztvev�j�re, m�gsem elegend�. Dr. Eke K�roly
m�sorvezet� dics�retes buzg�s�g�ban t�l sokat markolt, amikor a neur�zis, az
alkoholiz�l�s �s az �ngyilkoss�g k�zv�lem�ny�nket j� ideje f�lkavar�
k�rd�seinek megvitat�s�ra val�s�gos szak�rt�i "szt�rpar�d�"-t vonultatott f�l
�d�m Gy�rgy �s Juh�sz P�l professzorok, Hidas Gy�rgy, Levendel L�szl�, Popper
P�ter orvosok, illetve pszichol�gusok, tov�bb� Cso�ri S�ndor k�lt� szem�ly�ben.
Ilyen sz�nvonal� asztalt�rsak "zsugor�tott form�ban" sem adhatj�k
szem�lyis�g�ket az id� szor�t�sa miatt, s a legt�relmesebb vitaerk�lcs alapj�n
is �hatatlanul h�tt�rbe szorul oly sokuk v�lem�nye.
Erre-arra az�rt r�d�bbenhett�nk a sebt�ben f�lsorakozott �rvek sodr�ban: hogy -
j�llehet, kipusztul�ban a J�zsef Attila-i "ezernyi fajta n�pbetegs�g, szapora
csecsem�hal�l" - a civiliz�ci�s j�l�tt�l n�mely betegs�g f�lduzzad,
�jratermel�dik. Legkiv�lt Juh�sz P�l figyelmeztetett szkeptikusnak tetsz�, �m a
statisztikai adatok t�nyeivel igazolt szav�val: ijeszt�en emelkedik a
neurotikusok sz�ma (amire az sem vigasz, ha vil�gjelens�g), a fokozott
alkalmazkod�si neh�zs�gek (�s a n�vekv� t�rsadalmi mozg�konys�g, f�zte hozz�
Popper) okozz�k ezt els�sorban, s hasonl� okokra vezethet� vissza az
alkoholist�k, valamint a mindk�t k�r nyom�ban j�r� egyens�lyveszt�st k�vet�
�ngyilkoss�gok magas sz�ma. A legfontosabb sz�t a maga k�l�nleges -
"hivatalb�l" szuper�rz�keny - szellemi megfigyel��ll�s�b�l Cso�ri mondta ki:
korunkban a puszta t�netek helyett egyre ink�bb a szem�lyis�g gy�gy�t�sa nyomul
el�t�rbe - �s ezt a tendenci�t a klinikai pszichol�gia oldal�r�l Hidas is
meger�s�tette.
A magam sz�m�ra legtanuls�gosabb az a - szinte v�letlen�l kialakult - cs�ndes
szellemi dr�m�v� fokoz�dott �sszecsap�s volt, melyben a t�b�c� lek�zd�s�nek
szervez�si sikereib�l �letre sz�l� optimizmust mag�ba sz�tt Levendel L�szl� �s
a keserny�sen "vulg�rmaterialista" Juh�sz P�l k�z�tt zajlott: l�tszatra
sz�ls�s�ges, egy�ttesen m�gis term�keny megk�zel�t�s f�ltan�i voltunk. �d�m
Gy�rgy is figyelmeztet r�: az imm�r n�pbetegs�g "karrierj�t" befutott neur�zis
�s az alkoholizmus ellen nincsenek m�g testi �rtelemben egy�rtelm�en hat�sos
gy�gym�dok, de a szervezetts�g, az egy�nig elhatol� kezel�si elj�r�s f�lt�tlen
haszn�t a levendeli �ellenp�lus�m�gis meggy�z�en bizonygatta.
Megint csak Cso�rinak b�linthattunk: ak�r a harmincas �vekben a n�pi �r�k a
f�ldk�rd�st, �gy kellene k�z�ggy� tenn�nk - orvosnak, pszichol�gusnak,
kutat�nak, �r�nak, publicist�nak - a t�rsadalmat jelenleg fenyeget� miazm�k
lek�zd�s�t. A m�sorvezet� meg is �rezte, hogy "t�bb mis�t �r meg" e probl�m�k
gubanca. A vita folytat�dik - �g�rte befejez�s�l.
V�rjuk is - gazdas�gosabb, sz�kebb k�rre alaposabban �sszpontos�t� -
folytat�s�t, a k�zbesz�l�s jog�t magunknak is fenntartva. Ha l�tsz�lag
t�ls�gosan sokat foglalkoztunk e rovatban effajta "morbid" t�m�kkal, ezt
tekintse az olvas� annak, ami a l�nyege: a v�ltoztat�s lehet�s�g�be vetett
bizalomnak."
*
A Magyar Nemzet 1976. szept. 14-i sz�m�ban �rja A. G.:
"Mai n�pbetegs�gek
Nem kell bizonygatni, hogy a neur�zis �s az alkoholizmus aff�le n�pbetegs�g,
mint hajdan a tbc. Eke K�roly vitam�sora nem k�v�nta sem felfedezni, sem
kimer�teni a sok�g� probl�m�t. Pszichi�terek, pszichol�gus, t�d�seb�sz �s egy
k�lt� r�szv�tel�vel a m�sor abb�l indult ki, hogy egyre t�bb ember szenved
n�lunk is neur�zisban, �s nem javultak az �ngyilkoss�gi statisztik�k sem. A
besz�lget� partnerek szeml�letes p�ld�kat mondtak - nem utols�sorban arr�l, mi
mindenre vezet az, ha finny�skod�snak tartj�k az idegbajt az idegess�g
megnyilatkoz�sait. T�bben kamp�nyt is k�veteltek az alkoholizmus
felsz�mol�s�ra.
Juh�sz P�l professzor �s Hidas Gy�rgy f�orvos - ha k�l�nb�z� megk�zel�t�sekb�l
is - kikrist�lyosodottabb, mindenk�ppen "kem�nyebb" probl�m�nak tartj�k a m�r
feln�tt szem�lyis�gekben azt, ami a narkotikumkeres�, m�morba mer�l�
�letvezet�st el�id�zi, semhogy az ak�r a legjobb int�zked�sekkel egyszer�en
elint�zhet� lenne. A k�rd�s t�rsadalmi �brentart�sa m�gis fontos. Hiszen
p�ld�ul ez a m�sor is felh�vja a figyelmet arra, hogy ha mindenkin nem
seg�thet�nk is, de legal�bb el�zz�k meg a neur�zis lelki �s egyben t�rsadalmi
t�ptalaj�nak tov�bbi kifejl�d�s�t.
Cso�ri S�ndor mondta ki a leghat�rozottabban: ha van ma magyar sorsk�rd�s,
akkor nem utols�sorban �ppen az, aminek az alkoholizmus az egyik "fed�neve". Az
�r�knak, m�v�szeknek nem annyira a k�zvetlen antialkoholista propagand�ban kell
r�szt venni�k, ink�bb a menek�l�sre k�sztet� bels� okok k�ls� h�tter�nek
megvil�g�t�s�ban. Vagyis a gazdagabb demokratizmus�rt v�vott, nem kamp�ny
jelleg�, szellemi k�zdelemben."
*
Szabad F�ld, 1975. j�n. 22.
"Titkon innen - titkon t�l
Eke K�roly szerkeszt�-riporter �vek �ta a szenz�ci�k mestere. Kiemelked�en,
rendk�v�lien nagy sz�ks�g van a r�di�m�sorok �radat�ra. S mindezt
sz�nvonalasan, kultur�ltan, kiel�g�t�en kapjuk m�soraiban. Legt�bbsz�r
megh�kkent, tal�n a fej�nket is megcs�v�ljuk t�m�i hallat�n, de k�ts�gk�v�l
mindig figyelemre, sz�besz�dre k�sztet. Legfrissebb sorozat�nak harmadik
ad�s�ban a p�csi t�rv�nysz�ki orvostani int�zetbe l�togattunk, s egyebek k�z�tt
egy boncol�sr�l kaptunk k�zvet�t�st. Tegy�k hozz�: olyan szeml�letesen, hogy a
hangsz�r�b�l �rad� l�tv�nyt a k�perny� sem sug�rozhatta volna k�l�nb�l. Eke
mindenf�le k�rd�s�nkre igyekszik v�laszad�kat keresni. Ak�r egy szenved�lyes
hegym�sz�, felkapaszkodik a cs�csokra, leereszkedik a szakad�kokba, csakhogy
min�l t�bb ismerethez juttassa hallgat�it.
J�l j�rnak, akik a r�di�m�sorok sokas�g�ban, ma m�r a k�sz�t�k neve szerint
v�logatnak. Mert a figyelmesek - a saj�t �rdek�kben is - megjegyzik az �rdemes
neveket. S ezek k�z�tt az els�k sor�ban Eke K�roly�t.
Izgalommal, �rdekl�d�ssel v�rjuk sorozat�nak h�tralev� r�szeit is."
*
A Miskolci D�li H�rlap k�zli Horp�cs S�ndor cikk�t:
"A gy�gy�t�s �s a szem�lyis�g
Mit tett a r�di� a k�zeg�szs�g�gy�rt? - vet�dhet fel a k�rd�s. Ismereteket
terjeszt, tan�csokat ad, mint ahogy teszi ezt dr. Buga L�szl� �s n�h�ny t�rsa.
�m ezek az el�ad�sok, noha a maguk nem�ben kit�n�ek, csak egy sz�kebb,
praktikus c�lt szolg�lnak, �s "betegs�gk�zpont�ak". Ez a jelz� t�bbsz�r is
elhangzott - elmarasztal�sk�nt! - a Kossuth r�di�ban hallott besz�lget�sben,
amikor is az �j n�pbetegs�gekr�l: a neur�zisr�l, az alkoholizmusr�l �s az
�ngyilkoss�gr�l volt sz� (a vit�t folytatj�k).
A beteg ember teljes szem�lyis�gk�nt megy az orvoshoz a panasz�val, �m az orvos
gyakran csak az esetet, a betegs�get, a lek�zdend� k�rt l�tja meg benne. Ez
tal�n az egyik leggyakoribb v�d az SZTK ellen. A gyakorl� orvos szeml�lete
praktikus, �s valamelyest indokolt is. K�pzetts�ge val�ban betegs�gk�zpont�, a
rendel�sre, vizsg�latra jut� id� nem is teszi lehet�v� az alaposabb, a
szem�lyis�get elemz� vizsg�latot. S itt most nem is a kiv�telre, a
lelkiismeretlen, a hanyag, goromba orvosokra gondolunk, hanem a h�tk�znapi
gyakorlatra, a nagy �tlagra. Fokozottabban �ll az �j n�pbetegs�gekre, amelyekre
csak most keresi az orvostudom�ny a megold�st. Mert ezek a jelens�gek, bajok,
betegs�gek - neur�zis, alkoholizmus, �ngyilkoss�g - val�ban az orvostudom�ny
ter�letei, de legal�bb annyira t�rsadalmi jelens�gek, t�netek is.
A feladatot k�t t�nyez� teszi s�lyoss�: 1. Az orvostudom�ny (pszichol�gia,
pszichoter�pia stb.) elm�letileg sem tiszt�zott m�g sok k�rd�st (pl. melyek az
alkoholizmus, az �ngyilkoss�g okai?). 2. Ezek nem csup�n orvosi, biol�giai,
gy�gy�szati probl�m�k, de t�rsadalmiak, teh�t szociol�giai, szociogr�fiai
kutat�soknak is legal�bb annyira t�rgyai, magyar�n: ezeknek a bajoknak a
felt�r�s�hoz is, gy�gy�t�s�hoz is kev�snek bizonyul az orvosi beavatkoz�s
�nmag�ban. S itt, ebb�l a szemsz�gb�l kell �rt�keln�nk ezt a r�di�vit�t is,
amelybe bevont�k az orvost, a tud�st, de m�g a k�lt�t is (Cso�ri S�ndor), de
itt m�r az eg�sz t�rsadalmat, a k�zv�lem�nyt kell mozg�s�tani!
Noha a h�rom n�pbetegs�g k�l�nb�z�, az ered�j�k valahol azonos: a megv�ltozott
�letforma, amely a hagyom�nyos �letritmust, szok�sokat, de az �rt�krend
robban�sszer� v�ltoz�sait is hozza mag�val. Ez mindenkor el�id�zte a neur�zist
pl., de mert ma nagy t�megeket �s rohamos temp�ban �rint, a hat�s val�ban
n�pbetegs�g jelleg�! Ez vil�gjelens�g - figyelmeztettek a vit�ban is. Csak
n�h�ny p�ld�t: �ri�si t�megek hagyj�k oda a falut, a paraszti �letform�t - m�r
a v�rosi �letform�ra val� �tt�r�s is megr�zk�dtat�ssal j�r, amellett azonban
szakm�t, s�t szakm�kat is kell v�ltoztatni, de �lettemp�t �s szeml�letet is.
Ugyanekkor felboml�ban van a csal�d, amely v�delmet jelentett, kompenz�lhatta a
bajokat. Ezek k�z�l a t�nyez�k k�z�l egy is el�g a neur�zis el�id�z�d�s�hez, �m
sz�zadunk ember�re t�bb is, s nem csup�n a felsoroltak szakadnak r�. Ebben a
helyzetben oly m�rt�kben megn�tt az orvos, az orvostudom�ny terhe, feladata �s
felel�ss�ge, hogy - egyel�re - mindezt nem k�pes v�llalni, megoldani. Hi�ba ad
nyugtat� gy�gyszert �s javasol kikapcsol�d�st, nyugalmat, ha az okokat nem
tudja megsz�ntetni.
Egyre nyilv�nval�bb az is, hogy az alkoholizmus sem csup�n mor�lis k�rd�s.
Olyan fajta, prevent�v �s kiterjedt int�zked�sekre lenne sz�ks�g, mint amilyen
pl. lek�zd�tte a tbc-t. Igen, de - �s itt kanyarodott vissza a vita a
kiindul�ponthoz - ehhez sok minden hi�nyzik m�g: 1. A baj felismer�se (a
k�zv�lem�ny!) �s alapos ismerete (orvostudom�ny). 2. Gy�gyszerek, gy�gym�dok.
3. �sszt�rsadalmi mozgalom, ami �let�nk humaniz�l�s�t, az egy�n �s az eg�sz
t�rsadalom felel�ss�gtudat�t, egy�ltal�n a tudat�t felt�telezi �s ig�nyli.
Ebben kell nagyobb r�szt v�llalnia (a tudatform�l�sban) a sajt�nak, az
irodalomnak is, mint ahogy ennek kis (kezdeti) r�sze volt ez a r�di�m�sor is."

* * *

UT�SZ�

Kedves Olvas�!
A Kossuth �s a Pet�fi r�di�ban 40-szer hangzott fel a sz�vdobog�ssal kezd�d�, a
felbolygatott �letritmust oly h�en visszaad�, helyenk�nt a baleseti ment�
szir�n�j�t is mag�ba �tv�z� szign�l. A Titkon innen - titkon t�l r�di�sorozat
20 ad�s�ban 408 orvos, pedag�gus, pszichol�gus vett r�szt. 8700-an kerestek
kapcsolatot a szerkeszt�s�ggel lev�lben, telefonon, telexen. A r�di�sorozat
teh�t az eg�szs�grenevel�snek nagy t�megeket tev�kenyen bekapcsol� f�ruma volt.
Milyen tanuls�gokkal szolg�lt a szerkeszt� sz�m�ra a k�t �ven �t rendszeresen
jelentkez� sorozat? Mindenekel�tt krist�lytiszt�v� v�lt, hogy az eg�szs�ges
�letm�dra t�rekv�s az emberi m�velts�g r�sz�t k�pezi. Az eg�szs�gnevel�s teh�t
a k�zm�vel�d�s r�sze. A ma embere ugyanis - ha csup�n az �ltal�nos iskolai
v�gzetts�get tekintj�k is - sokkal t�bbet tud test�nek fel�p�t�s�r�l,
m�k�d�s�r�l, mint el�dei b�rmikor. Korunk ember�nek teh�t jogos ig�nye az, hogy
a m�g ak�r egy-k�t �vtizeddel ezel�tt is r�sz�re titoknak sz�m�t�
orvostudom�nyi k�rd�sekr�l a szakma avatott k�pvisel�it�l kapjon tudom�nyos
magyar�zatokat. A "var�zsl�k�peny"-t a tudat v�ltoz�sa lassan lefejti az
orvosr�l. A modern ember �let�ben az orvos m�r a szakk�pzett, seg�t� embert�rs
rangj�ra emelkedik, �s a misztikum hely�t a m�sik ember ir�nt megnyilv�nul�
k�lcs�n�s bizalom foglalja el. Ezt a bizalmat akarta er�s�teni (�s ez a
visszajelz�sek szerint siker�lt is) r�di�sorozatunk �s e k�nyv is.
Az eddigi eg�szs�g�gyi ismeretterjeszt� form�khoz k�pest k�l�n�s �jszer�s�get
adott a r�di�sorozatnak az, hogy lev�lben t�rt�nt jelentkez�s�k alapj�n az
egyes t�m�k feldolgoz�s�ban r�szt vehettek azok is, akiknek az ad�sok
k�sz�ltek, a r�di�hallgat�k. 471-en seg�tettek szem�lyes r�szv�tel�kkel abban,
hogy val�ban k�z�rdek� t�m�kr�l k�sz�ljenek az ad�sok �s val�ban fontos,
nemegyszer eddig ismeretlen tudom�nyos eredm�nyek ker�ljenek a k�z el�.
Sorozatunk szem�lyes r�sztvev�i nem szakmabeliek, akiknek ez�ton is k�sz�netet
mondok, abban is seg�tettek, hogy az orvosi szaknyelvb�l a v�laszad�k
k�z�rthet�v� form�lj�k magyar�zataikat. S�t, a vend�gek r�szv�tele a k�l�nleges
idegi megterhel�st ig�nyl� t�m�kn�l azt a kontrollt is biztos�totta, hogy
meddig mehet�nk e kutat�sok m�ly�re a nagy nyilv�noss�g el�tt.
Az is bebizonyosodott, hogy a magyar orvostudom�ny k�pvisel�i elhivatott,
tudatos ismeretterjeszt�k. Akit csak felk�rt�nk, az els� sz�ra
elv�llalta sorozatunkban a k�zrem�k�d�st. K�sz�net illeti ez�rt e k�nyvben
szerepl� valamennyi szakembert, akik seg�tettek az orvostudom�ny eredm�nyeinek
�s az orvosi hivat�snak a n�pszer�s�t�s�ben.
Sok helyen fordultunk meg �s sokak r�szv�tel�vel folytattuk teh�t sorozatunk
ad�sait. Ez�rt tal�n e k�nyv a magyar orvostudom�ny �s orvosi gyakorlat
egyfajta keresztmetszet�t is adja. T�rekv�s�nk pedig a t�megkommunik�ci� �s az
eg�szs�g�gyi felvil�gos�t�s kapcsolat�nak �jszer� form�ja.
A Titkon innen - titkon t�l sorozat seg�t�s��rt k�sz�netet mondok az
eg�szs�g�gyi miniszternek �s az eg�szs�g�gyi �llamtitk�rnak, dr. Gazdag Imre
f�oszt�lyvezet�nek, az Orsz�gos Eg�szs�gnevel�si Int�zet vezet�inek, k�l�n
k�sz�n�m M�rton Ann�nak, a R�di� Tudom�nyos Ismeretterjeszt� Szerkeszt�s�ge
vezet�j�nek �s a Politikai Ad�sok F�szerkeszt�s�ge vezet�s�g�nek tan�csait, �s
t�mogat�s�t. E k�nyv l�trehoz�s�hoz adott seg�ts�g�k�rt k�sz�netet mondok
Mitrovics Zsoltn�nak, Turcsik L�szl�n�nak, Wonke Rezs�nek. K�l�n k�sz�n�m a
Medicina K�nyvkiad� seg�t�k�sz munk�j�t �s a szombathelyi Sylvester J�nos
nyomda dics�retes kivitelez�s�t.
Budapest, 1978. febru�r
A Szerz�

* * *

V�GE
#