EMIL BOCK: A H�ROM �V

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2006.

I. FEJEZET

TYANAI APOLL�NIUS �S A N�Z�RETI J�ZUS

Az Evang�liumok vil�ga, mint �ltal�ban Krisztus vil�ga, csendes vil�g. De

olyan �rtelemben
csendes, mint a gabonaszem vil�ga, melyet a f�ldbe vetnek. A gabonaszem csendes
vil�ga n�lk�l a
hatalom �s a tev�kenys�g hangos vil�g�nak nem volna kenyere.
Az els� kereszt�nyek a katakomb�kban �gy �rezt�k, hogy a C�z�rok csendes
folyos�ik f�l�tt
elter�l� b�szke �s hangos vil�g�val szemben �k a gabonaszem vil�ga. Abban a biztos
tudatban �ltek,
hogy az elvetett mag ezen birodalma egykor az eg�sz vil�got meg fogja v�ltoztatni.
Nem tudjuk el�gg� hangs�lyozni, hogy milyen jelent�ktelen�l folytak le az
Evang�liumokban
elmondott esem�nyek abban a korban figyelmet kelt� �s �rt�kelt esem�nyekhez k�pest.
Az emberis�g
t�rt�net�ben sohasem volt nagyobb ellent�t, mint Krisztus �s a C�z�rok k�z�tt.
L�tatlanul �s
�szrev�tlen�l ment �t a f�ld�n Az, aki val�j�ban az emberr�v�lt Isten volt. A
dics�s�g �s hatalom
minden f�nye azoknak jutott, akik cs�sz�ri tr�njukr�l a vil�gon uralkodtak �s
istenek gyan�nt
tiszteltett�k magukat, b�r alig akadt k�zt�k olyan, aki egy�ltal�n az ember nevet
meg�rdemelte volna.
T�rt�nelmileg azonban egy m�sik ellent�t m�g sokkal tanuls�gosabb, mint a
Krisztus �s a
C�z�rok k�z�tti. N�z�reti J�zus kort�rsa volt egy ember, aki a r�gi vil�g egyik
utols� nagy beavatottja
volt �s mint zseni�lis vall�si-pr�f�tai impulzusok hordoz�ja, kor�t olyan
fesz�lts�gben tartotta, hogy
neve k�zsz�jon forgott; ez az ember Tyanai Apoll�nius volt. Ezzel a vil�gh�r�
emberrel szemben a
N�z�reti J�zus saj�t kora tudata sz�m�ra egy�ltal�n semmit sem jelentett. �t senki
sem ismerte, m�g
azok sem, akik ismerhett�k volna. Ma ezt m�r neh�z elk�pzelni. A N�z�reti J�zusr�l
az eg�sz vil�g
besz�l an�lk�l, hogy figyelembe venn�k, milyen csendben folyt le az �lete. Nagy
beavatott kort�rsa
viszont r�gesr�g teljesen feled�sbe mer�lt. Az �jabb t�rt�net�r�s nem tud
felemelkedni ahhoz a
gondolathoz, hogy valaha is lehettek ilyen, az emberi m�rt�ken fel�lemelked�
szem�lyek �s az
Apoll�niusr�l fennmaradt tud�s�t�sokat mint legendaszer� kital�l�sokat int�zi el.
Goethe kor�ban Apoll�niust m�g nem felejtett�k el �gy, mint ma. - Az akkori
t�rt�n�szek m�g
nem hagyhatt�k figyelmen k�v�l �s nem hallgathatt�k agyon, mint ut�daik a m�lt
sz�zad k�zepe �ta.
S�t akkor alig akadt olyan a vezet� szem�lyis�gek k�z�tt, aki ne k�szk�d�tt volna
szem�ly�nek
rejt�ly�vel. Voltaire pl. szembe�ll�totta Apoll�niust �s J�zust. Tal�n ez ind�totta
Nagy Frigyest arra,
hogy Philostratus r�gi Apoll�nius - �letrajz�nak francia ford�t�s�t kiadja. Ezt a
kiadv�nyt 1774-ben
IV. Kelemen p�p�nak aj�nlotta. Utalt arra, hogy a p�pa �ppen akkor sz�ntette meg a
jezsuita rendet �s
felsz�l�totta, hogy gondoskodj�k az Apoll�nius rejt�ly megfejt�s�r�l s ezzel vigye
v�gbe �jabb nagy
szellemi tett�t. (Nagy Frigyes m�vei, 8. k�tet "Filoz�fiai M�vek" Berlin 1913.)
Wieland
"Agathodamon" c. m�v�ben megpr�b�lta megmenteni Apoll�niust. Ezt persze csak �gy
tudta
megtenni, hogy csodatetteit racion�lisan magyar�zta - s ezzel ler�tta ad�j�t kora
felvil�gosod�st�l
�thatott hangulat�nak. M�g Nap�leon is �rt t�z�rtiszt kor�ban egy (sajnos
elveszett) tanulm�nyt
Krisztusr�l �s Tyanai Apoll�niusr�l.

Apoll�nius csod�i �s az Evang�liumokban le�rt csod�k

Az Apoll�niusr�l elbesz�lt b�mulatram�lt� csodatettek eg�szen sz�z �vvel

ezel�ttig
fesz�lts�gben tartott�k �s neh�z tal�nyok el� �ll�tott�k azokat, akik eleve nem
k�telkedtek t�rt�nelmi
l�tez�s�ben. A r�gi tud�s�t�sok szerint ezen csod�k r�v�n Apoll�nius neve m�r kora
ifjus�g�ban
fut�t�zk�nt terjedt el minden k�lt�rorsz�gban. B�rhov� ment is, �z�nl�ttek hozz� a
betegek; mindenki
tudta, hogy ez az ember a legcsod�latosabb gy�gy�t�sokra k�pes. Azokat is
meggy�gy�totta, akikn�l
minden orvosi tudom�ny cs�d�t mondott. A tud�s�t�sok szerint sz�mtalan vakot,
b�n�t, pestisest �s
megsz�llottat szabad�tott meg testi fogyat�koss�g�t�l.
Felt�n�, hogy milyen sok hasonl�s�g van ak�z�tt, amit az Evang�liumok a
N�z�reti J�zusr�l
elmondanak - �s Apoll�nius korai �letrajzaiban elmondottak k�z�tt. (Teljes
eg�sz�ben csak
Philostratusnak a III. �vsz�zadban �rt m�ve maradt fenn.) �gy pl. a naini ifj�
t�rt�net�vel teljesen
egybehangz� t�rt�netet tal�lunk J�zus kort�rs�nak �let�ben is.
N�r� idej�ben t�rt�nt R�m�ban. Fenn�llt a vesz�lye annak, hogy Apoll�nius is
�ldozatul esik
a filoz�fus-�ld�z�snek, ami a kereszt�nyek �ld�z�s�vel egyidej�leg kit�rt. �gy h�t
elhagyta a v�rost.
Mikor �ppen a v�ros kapuihoz �rt, tal�lkozott egy temet�si menettel. Az eset
r�szletekbemen�en
eml�keztet a Luk�cs evang�liumban le�rt jelenetre, mely szerint J�zus �ppen
elhagyta Nain v�ros�t.
(Bock �gy �rja, de Luk�cs szerint �ppen a v�ros kapuj�hoz k�zeledett.) "Egy fiatal
l�ny halt meg
esk�v�je napj�n. A v�leg�ny s�rva k�s�rte a kopors�t �s eg�sz R�ma vele gy�szolt,
mert a le�ny
el�kel� csal�dhoz tartozott. Mikor Apoll�nius tal�lkozott a gy�szmenettel, �gy
sz�lt: Tegy�tek le a
kopors�t; felsz�r�tom k�nnyeiteket. Mikor megk�rdezte a le�ny nev�t, azt hitt�k,
hogy egy szok�sos
gy�szbesz�det akar tartani. � azonban meg�rintette a halottat, n�h�ny �rtelmetlen
sz�t sz�lt hozz� �s
visszah�vta az �letbe. A le�ny megsz�lalt �s visszat�rt �desapja h�z�ba." (IV.45.)
M�r az Apoll�nius sz�let�s�r�l elmondottak is eml�keztetnek az
Evang�liumokra. Mikor
anyja v�rand�s volt, egy napon magas, f�nyes angyal jelent meg el�tte. Megr�m�lve
k�rdezte; "Ki
vagy te?" El�sz�r nem kapott v�laszt. Majd megk�rdezte ki lesz az, akinek � �letet
fog adni? "�n".
Az anya tov�bb k�rdezett; "Deh�t ki vagy Te?" S azt a v�laszt kapta; "Protheus
vagyok, az egyiptomi
Isten." Teh�t az a szellemi l�ny nyilatkozott meg el�tte, aki alakj�t �lland�an meg
tudja v�ltoztatni,
sokf�le alakot tud mag�ra �lteni. Ennek a t�rt�netnek a hangulata term�szetesen
eg�szen m�s, mint a
Luk�cs-evang�liumbeli t�rt�net�. De f�lreismerhetetlen�l eml�keztet G�briel
arkangyal megjelen�s�re
N�z�retben M�ria el�tt.
R�viddel fia sz�let�se el�tt az anya �lmot l�tott. Azt az utas�t�st kapta,
hogy menjen ki a r�tre
vir�got szedni. Szolg�l�i vele mentek de azut�n elsz�ledtek a r�ten vir�got szedni.
Az anya m�ly
�lomba mer�lt. Egyszer csak mindenfel�l hatty�k rep�ltek oda, k�rt�ncot j�rtak
k�r�l�tte �s
�nekeltek. Enyhe szell� j�rta �t a r�tet. Az anya fel�bredt �s megsz�lte fi�t.
Ebben a pillanatban egy
hatalmas f�nnyel felvillan� vill�m csapott le r� az �gb�l, de e jelenl�v�k b�mul�
szeme l�tt�ra
visszat�rt azt�n az �terbe. Ett�l kezdve Apoll�niust Isten fi�nak nevezt�k. (I.4-
6.)
Az anal�gi�k Apoll�nius eg�sz �let�n �tvonulnak. �gy pl. van egy jelenet
ifj�kor�ban, amely
a tarsusi templomban j�tsz�dik, ahol b�lcsess�g�vel �mulatba ejti a tan�t�kat; a 12
�ves J�zus a
templomban t�rt�net�nek pontos megfelel�je. S mikor a f�rfiv� �rett Apoll�nius
v�ndor�tjait j�rja, ez
J�zus v�ndorl�saira eml�keztet benn�nket. Mint J�zust, �t is a tan�tv�nyok
szorosabb csoportja veszi
k�r�l, de ezek sz�ma nem 12, hanem 7.
De m�g Apoll�nius hal�la ut�n is folytat�dik a megegyez�s az Evang�liumokkal.
N�h�ny
jelenetet a h�sv�ti t�rt�netek parallelj�nek tekinthet�nk; az elhunyt Mester
tan�tv�nyai egy�tt �lnek a
halhatatlans�gr�l val� besz�lget�sbe m�lyedve. A filozofikus gondolatm�v�szet
r�v�n, amit
mester�kt�l tanultak, meggy�z�dhettek r�la, hogy a l�lek tov�bb �l a hal�l ut�n.
Csak egy vend�g, egy
fiatalember, aki egy m�sik templomv�rosb�l j�tt el k�r�kbe, k�telkedik. Apoll�nius
tan�tv�nyai hi�ba
pr�b�lj�k �tvinni r� meggy�z�d�s�ket. N�h�ny nap m�lva ism�t egy�tt vannak �s
ugyanerr�l
besz�lgetnek; v�g�l mindny�jan hallgat�sba mer�lnek. A k�telked� ifj�
elszenderedik, a t�bbiek
m�rtani �br�kat rajzolnak a f�ldre. - Egyszer csak felugrik az alv� �s felki�lt;
"Hiszek Neked!" A
t�bbiek r�m�lten k�rdik, hogy mi izgatta fel ennyire s � azt feleli; "H�t nem
l�tj�tok Apoll�niust, aki
bel�pett k�z�nk? nem hallj�tok, hogy csod�latos verseket szaval?" Most Apoll�nius
tan�tv�nyai
k�telkednek, m�g az idegen le nem �rja nekik a verseket, amiket Apoll�nius - aki
m�r nincs az �l�k
sor�ban - a l�lek halhatatlans�g�r�l tollba mond neki. (VIII.36.)
Itt megint eg�szen m�s, idegenszer� hangulat t�lt el mindent, de m�gsem
ismerhet�k f�lre a
hasonl�s�gok az Evang�liumokban elbesz�ltekkel.
Apoll�nius �s a N�z�reti J�zus egym�s mell� �ll�t�sa m�r az �skereszt�nys�g
v�g�n, de f�leg
az egyh�zaty�k idej�n heves vit�khoz vezetett. Origen�s, kinek Moeragen�s ma m�r
elveszett m�ve
szolg�lt alapul. m�g �gy tud �rni a nagy m�gusr�l, hogy nem l�t benne t�ls�gosan
nyugtalan�t�
probl�m�t. Meg�t�l�s�ben teh�t alig k�l�nb�z�tt a pog�ny �r�kt�l - mint pl.
Apulejus - akik -
amennyiben kapcsolatban �lltak a r�gi miszt�riumokkal - a beavatottakra �s a
m�gusokra hivatkoztak.
B�r k�tsz�z �vvel k�s�bb sem tudt�k az egyh�zaty�k - mint Hieronimus �s Agustinus -
tagadni
Apoll�nius b�mulatbaejt� csodatetteit, de d�moni er�k k�zrem�k�d�s�vel magyar�zt�k,
m�g J�zus
csod�it isteni er�re vezett�k vissza. - Apoll�niusra, mint az �rd�gt�l megsz�llott
var�zsl�ra,
kimondt�k elmarasztal� �t�let�ket. Hasonl�an foglalt �ll�st m�r Nagy Konstantin
idej�ben Eusebius
egyh�zt�rt�net�r� is.
�rdekes bepillant�st ny�jt a kereszt�ny teol�gusok �s pog�ny filoz�fusok
k�zti vit�kba
Hieroklesnek a kereszt�nys�g ellen ir�nyul� �r�sa, aki magasrang� r�mai �llami
tisztvisel� volt 300.
k�r�l; helytart� volt egy kis�zsiai provinci�ban �s Diocletianus uralma alatt
fanatikusan r�sztvett a
kereszt�nyek �ld�z�s�ben. �r�s�nak legf�bb tartalma az, hogy Apoll�niust j�tssza
ki a N�z�reti J�zus
ellen. Hierokles azt mondja; "A kereszt�nyek roppant nagyra vannak az � J�zusukkal,
amennyiben
azzal magasztalj�k, hogy n�h�ny vakot ism�t l�t�v� tett �s n�h�ny hasonl� csod�t
vitt v�gbe."
El�kel�en tart�zkod� st�lusban hossz� felsorol�sokkal h�vja fel a figyelmet arra,
hogy J�zus n�h�ny
csod�ja nevets�gesen jelent�ktelen Apoll�nius p�ratlan gy�gy�t�sai, halott-
felt�maszt�sai �s egy�b
csod�inak �z�ne mellett. Mindenekel�tt azonban azt hangs�lyozza, hogy a nem-
kereszt�ny oldalon
"sokkal helyesebb �s meg�rt�bb v�lem�nyt alkotnak a rendk�v�li emberekr�l." S azt�n
mikor
felsorolta Apoll�nius tetteit, �gy folytatja; "De mi�rt eml�tem mindezt? Csak
az�rt, hogy a mi pontos
�s minden egyes esetben j�l megalapozott �t�let�nket szembe�ll�tsam a kereszt�nyek
k�nnyelm�s�g�vel. Mi ugyanis egy ilyen csodatev�t nem tartunk Istennek, csak olyan
embernek, akit
szeretnek az Istenek. Azok meg J�zusukat n�h�ny jelent�ktelen csodajel miatt m�ris
Istennek ki�ltj�k
ki." V�g�l megpr�b�l annak a v�lem�ny�nek �rv�nyt szerezni, hogy az Apoll�niusr�l
sz�l� t�rt�nelmi
tud�s�t�s �sszehasonl�thatatlanul sokkal megb�zhat�bb, mint mindaz, amit a N�z�reti
J�zusr�l
elbesz�ltek. Az az arisztokratikusan el�kel� megfontolts�g, ami Hieroklesn�l a
kereszt�nyekkel
szemben megnyilv�nul, val�sz�n�leg tart�sabb hat�st k�lcs�nz�tt szavainak, mint
amilyet az
egyh�zaty�k indulatos, s�t d�h�ng� kijelent�sei el�rhettek.
Kereszt�ny oldalr�l ez m�r Krisztus l�ny�nek tragikus f�lre�rt�s�n alapult,
hogy
belebocs�tkoztak J�zus �s Apoll�nius, mint k�t csodatev� �sszehasonl�t�s�ba, ak�r
�gy, hogy
lem�rt�k a k�lcs�n�sen v�ghezvitt csod�k sz�m�t �s nagys�g�t, ak�r �gy, hogy ezeket
isteni vagy
Isten elleni er�kre vezett�k vissza. Krisztusnak nem volt sz�nd�k�ban �s
akarat�ban, hogy csod�kat
tegyen. Ellenkez�leg; az a lelk�let, amivel mint ember az emberek k�z� j�tt,
ellent�tben �llt az olyan
ember magatart�s�val, aki term�szetfeletti er�kkel akar hatni. Az, hogy J�zus
gy�gy�t�sait csod�nak
tarthatt�k, csak azon alapul, hogy feled�sbe mer�lt, mennyire mag�t�l �rtet�d� volt
az antik orvosi �s
gy�gy�t� tev�kenys�gben a pszichikai er�k felhaszn�l�sa. Tyanai Apoll�niusr�l ezzel
szemben
val�ban mint nagy csodatev�r�l kell besz�ln�nk. Tudatosan v�ndorolt mint m�gus a
vil�gban �s
kapcsolat�t a term�szetfeletti er�kkel olyan tettekkel bizony�totta, melyeket csak
emberi er�kkel
lehetetlen lett volna v�ghezvinni. Ha helyes lett volna a k�rd�st �gy feltenni,
hogy ki tett t�bb �s
nagyobb csod�t, J�zus vagy Apoll�nius, akkor k�ts�gk�v�l a pog�ny filoz�fusoknak
lett volna igazuk,
akik Apoll�niust tartott�k nagyobbnak. Hogy Krisztus minden k�ls� jelent�ktelens�ge
�s csendess�ge
mellett is fel�lm�lja a r�gi kor utols� nagy beavatottj�t, nem azokon a k�ls�
hat�sokon alapul, amit
kor�ban kiv�ltott. Ha ezt felismerj�k, J�zus alakj�nak kiemel�s�hez nincs
sz�ks�g�nk arra, hogy nagy
kort�rs�t lekicsinyelj�k, vagy �ppen agyonhallgassuk. S�t, csak akkor lehet "J�zus
�let�r�l" saj�t
kor�ba �ll�tott, val�ban h� k�pet rajzolni, ha j�v�tessz�k az �jabbkori
t�rt�net�r�s igazs�gtalans�g�t �s
ism�t vissza�ll�tjuk jogaiba Apoll�nius alakj�t, teljes t�rt�nelmi jelent�s�g�ben.

T�r �s id� Apoll�nius �let�ben

Tyanai Apoll�nius �lete t�rbeli �s id�beli tekintetben egyar�nt j�val t�ln�

az �letnagys�g
dimenzi�in. Az els�, ami itt felt�nik, a hatalmas f�ldrajzi r�diusz, amit �tfog.
Apoll�nius kb. J�zussal egyidej�leg sz�letett Tyan�ban, a kis�zsiai
felf�ld�n. Tyana �ppen
olyan t�vol volt �szakra a Taurus hegys�g h�fedte cs�csai f�l�tt �tvezet� szic�liai
szorosokt�l, mint
amilyen t�vol volt t�l�k d�lre Tarsus, P�l sz�l�v�rosa lent a tengerparton. Az ifj�
Apoll�nius m�r 14
�ves kor�ban fontos szerepet j�tszott Tarsusban a templomokban �s a b�lcsek
�sszej�veteli helyein,
ahol a g�r�g b�lcsek felfigyeltek r�. Az ifj� P�l is ugyanakkor l�togatta a tarsusi
iskol�kat, aki 4-5
�vvel fiatalabb lehetett Apoll�niusn�l. De �tjaik tal�n nem keresztez�dtek
k�zvetlen�l, mert P�l
csendesebb helyeken nyerte oktat�s�t.
Amit az ifj� Apoll�niusnak Tarsus adhatott, azt hamarosan mag�ba sz�vta. Igen
r�vid id� alatt
t�ln�tt tan�t�in. M�r semmit sem tanulhat t�l�k, a b�lcsess�g m�s forr�saihoz
kellett hogy forduljon.
�gy nemsok�ra Aege�ban tal�ljuk, Aeskulap egyik h�res templomv�ros�ban a
tengerparton, nem
messze Tarsust�l. Itt elnyeri a beavat�st �s mint Aeskulap fiatal papja azonnal
elkezdi kiterjedt �s
b�mulatosan eredm�nyes orvosi tev�kenys�g�t. H�re, mint tan�t� �s gy�gy�t�,
elterjed az eg�sz
vil�gon. A betegek csapatost�l �z�nlenek gy�gyul�st keresve Aege�ba, csak az�rt,
mert ott m�k�dik
Apoll�nius.
De akkor t�rt�nik valami, ami arra ind�tja Apoll�niust, hogy maga vessen
g�tat t�nem�nyes
emelked�s�nek. Apja meghalt. Nagy vagyon�t, ami �gy re�sz�llt, elaj�nd�kozza �s a
pithagoreusok
szigor� �letszab�lyainak veti al� mag�t. Saj�t szak�ll�ra lesz Pithagoras
tan�tv�nya �s mint ilyen
n�gy�ves hallgat�st fogad. Ezzel egyidej�leg megkezdi eg�sz f�ldr�szeket �tfog�
v�ndor�let�t
Pithagoras mint�j�ra, aki ugyancsak nagy vil�gv�ndor volt. Lebilincsl� fejezet
kezd�dik Apoll�nius
�let�ben. An�lk�l, hogy hallgat�si fogadalm�t megszegn�, husz�vesen v�gigj�rja
Kis�zsia vid�keit �s
v�rosait, amiket k�s�bb majd P�l is v�gigj�r, mint a krisztusi �zenet apostola.
Apoll�nius hallgat�sa
azt eredm�nyezi, hogy megjelen�se minden�tt, nagy felt�n�st kelt. B�rhova megy,
k�r�lveszik az
emberek, akik gy�gyul�sra vagy m�s seg�ts�gre szorulnak. An�lk�l, hogy egy sz�t is
kiejtene,
meggy�gy�tja a betegeket k�zr�tev�ssel. M�g azt is meg tudja tenni, hogy szavak
n�lk�l, de m�gis
igen hat�sosan fell�pjen a vissza�l�sek ellen, amikkel a v�rosokban tal�lkozik. �gy
pl. egy v�rosban,
ahol a gabona�z�rek lelkiismeretlens�ge miatt �h�ns�g van, csak p�r sz�t �r fel a
t�bl�ra �s ezt
fel�ll�tja a piact�ren. Ennek az az eredm�nye, hogy a piac megtelik gabon�val �s a
v�ros �jra fel�led.
A n�ma pr�f�t�nak, aki tulajdonk�ppen m�g csak ifj�, olyan tekint�lye van, mint
senki m�snak �s egy
int�s�vel befoly�solhatja az emberek szoci�lis �let�t, b�rhov� megy is.
Mikor hallgat�si fogadalm�nak ideje letelik, kisz�lesedik v�ndorl�s�nak
hat�sugara. El�sz�r
kelet fel� indul, a kult�ra forr�sai fel� �s a r�gi Assziri�n �s Babiloni�n
kereszt�l eljut Indi�ba.
Minden�tt k�szs�gesen megny�lnak el�tte a templomok �s miszt�riumhelyek. Fiatals�ga
ellen�re
mindegyik Isten papjai elismerik benne a felett�k �ll� beavatottat. Megismertetik
templomaik
szab�lyaival �s v�grehajtj�k az �ltala sz�ks�gesnek tal�lt reformokat. Minden�tt
meghajolnak tud�sa
�s b�lcsess�ge el�tt. Philostratus ezt a maga �sszer� m�dj�n �gy fejezi ki; "Ha egy
v�rosba �rkezett,
megh�vta a templom papjait, filoz�f�lt vel�k az Istenekr�l �s felvil�gos�totta
�ket, ha elt�rtek a r�gi
hagyom�nyokt�l". - �gy j�rt orsz�gr�l orsz�gra, mintha az volna a c�lja, hogy
�sszegy�jtse az isteni
er�k hajdani b�lcsess�g�nek maradv�nyait, melyek az �si szent templomi kult�r�k
ter�letein m�g
fennmaradtak.
Egy besz�lget�s az assz�r Damisszal, aki Niniv�ben aj�nlkozik, hogy vezet�je
lesz kelet
orsz�gainak, f�nyt vet arra a szuver�n tudatra, amellyel Apoll�nius az idegen n�pek
k�z�tt j�r-kel.
Damis tiszteli �s csod�lja �t �s szeretn� el�rni, hogy k�zel�ben �lhessen. Ez�rt,
hogy mag�t aj�nlja,
el�adja, hogy �rti mindazoknak a n�peknek a nyelv�t, akiken kereszt�lvezet az
�tjuk. Apoll�nius
felveszi tan�tv�nyai k�z�, de k�zli vele, hogy nincs sz�ks�ge tolm�csi
szolg�lataira; "�n is �rtem,
bar�tom, mindezeket a nyelveket, b�r sose tanultam �ket". Damis k�rd�
csod�lkoz�ssal n�z r�; erre
Apoll�nius hozz�teszi; "Ne csod�lkozz azon, hogy az emberek �sszes nyelv�t ismerem,
mert �n
meg�rtem �sszes hallgat�sukat is". (I.19.) A mai tudat sz�m�ra Apoll�nius v�lasza
�rthetetlen; csak
annak �rthet�, aki ismeri a hajdani �s a j�v�beni tiszt�nl�t� tudat lehet�s�geit.
Apoll�nius azzal a
k�pess�g�vel �l, hogy az emberek lelk�ben elolvassa a gondolatokat, miel�tt azokat
szavakba �nten�k.
S ha az embereket besz�lni hallja, a k�ls� hangz�son kereszt�l �rz�keli a szellemi
�snyelvet, ami a
k�l�nb�z� n�pek nyelv�ben egy �s ugyanaz.
Apoll�nius �tjai sor�n v�g�l eljut India belsej�be. Ott laknak a "B�lcsek
Hegy�n" a
brahmanok beavatott vezet�i. Le�rja azokat a lelki k�peket, melyekben
megmutatkozott el�tte
azoknak a l�nye, akikkel itt a b�lcsess�gnek egy�bk�nt z�rt vil�g�ban, a Himal�ja
lejt�in tal�lkozott.
"L�ttam az indus brahmanokat, amint a F�ld�n laknak, de m�gsem a F�ld�n; a v�rban
�s m�gis
minden er�d�tm�ny n�lk�l; tulajdon n�lk�l �s m�gis mindennek a birtok�ban".
Elmondja, hogy l�tta
�ket k�t r�f magasan a f�ld felett j�rni; nem az�rt, hogy csod�t tegyenek - mert
len�zik a hi�
dics�s�get, - hanem az�rt, hogy mikor a f�ld felett j�r� Napistennel s�t�lnak, "az
az Istens�gnek
kellemesebb legyen". (III.15.)
Az indiai b�lcsek, �l�k�n kir�lyi vezet�j�kkel, Jarchassal, magas �ntudattal
l�pnek
Apoll�nius el�, kinek minden kapujukat felt�rj�k; "M�sok megk�rdezik az idegent�l,
hogy honnan j�tt
�s mi�rt. B�lcsess�g�nk els� jele az legyen, hogy nem vagy el�tt�nk ismeretlen".
(III.16.) Maga
Apoll�nius is meglep�dhetett, mikor a brahmanok, miel�tt � b�rmit is mondott volna,
elbesz�lt�k
eg�sz eddigi �let�t apai �s anyai lesz�rmaz�s�val egy�tt. Mikor Jarchas
felsz�l�tja, hogy adja el�
k�v�ns�gait �s k�rd�seit; "Most k�rdezz, amit akarsz. Olyan emberek k�zt vagy, akik
mindent tudnak",
Apoll�nius azt k�rdezi, hogy milyen �ll�spontra helyezkednek a brahmanok a g�r�g
miszt�riumok
alapk�vetelm�ny�vel szemben, hogy az ember �nmegismer�se adja a kulcsot a vil�g
megismer�s�hez.
S meggy�z�dhet r�la, hogy a g�r�g b�lcsess�g, melyben � feln�vekedett, benne
foglaltatik a
brahmanok b�lcsess�g�ben. Jarchas azt feleli neki; "�ppen az�rt tudunk mindent,
mert �nmagunkat
megismert�k. Senki sem lehet k�z�l�nk b�lcs, ha nem ismerte meg el�bb �nmag�t".
(III. 18.)
�jra �s �jra egy�tt tal�ljuk Apoll�niust �s Jarchast besz�lget�sekbe mer�lve,
melyekben
bepillant�st engednek egym�snak b�lcsess�g�k kincseskamr�j�ba. Egyik besz�lget�s�k
folyam�n pl.
egym�s kor�bbi f�ldi �leteir�l besz�lnek k�lcs�n�sen egym�snak. M�skor a f�ldi
vil�g elemeir�l
besz�lgetnek, Jarchas felvil�gos�tja Apoll�niust, hogy nem n�gy elem van, hanem �t.
"Mi lehet a
vizen, leveg�n, f�ld�n �s t�z�n k�v�l az �t�dik?" k�rdi Apoll�nius. "Az �ter",
feleli Jarchas, "amib�l
az Istenek sz�lettek, mert minden, ami leveg�t l�legzik be, haland�, de az �teri
halhatatlan �s isteni".
(III.34.) A nagy g�r�g b�lcs �s beavatott most teh�t egy m�g nagyobbhoz j�tt,
akit�l tanulhat. A
brahmanok "Istenv�raiban" val� t�bbh�napos tart�zkod�sa ut�n Apoll�nius hazat�r.
Csak most
k�vetkezik tulajdonk�ppeni bel�p�se az eur�pai vil�gba. El�sz�r Ciprusba megy,
ahova ugyanezekben
az �vekben jutott el P�l is, mikor els� �tjait megkezdte. Tal�n nem sokkal azut�n
megy Efezusba,
hogy P�l is ott id�z�tt. Ath�nben ugyanazokkal a filoz�fusokkal filoz�f�l �s
vitatkozik, akikhez P�l a
h�res aeropagoszi besz�d�t int�zte. Mikor Ath�nben volt, megkapta beavat�s�t az
eleusisi
miszt�riumokba. �tja elvezet a g�r�g �let t�bbi k�zpontjaiba is; Olympi�ba,
Sp�rt�ba �s Kr�t�ra.
�tj�t minden�tt b�mulatram�lt� csodatettek jel�lik. Mikor el�sz�r ment Efezusba,
felismerte, hogy a
v�rost pestisj�rv�ny fenyegeti �s figyelmeztette lak�it a veszedelemre. Ezek
azonban nem t�r�dtek
tan�csaival s �gy k�s�bb seg�ts�g�l kellett h�vj�k, mikor r�juk t�rt a pestis.
Halad�ktalanul visszat�rt
Szmirn�b�l Efezusba. Ugyanabban a szinh�zban h�vta �ssze a v�ros fiatals�g�t, ahol
Demetrius �tv�s
P�l ellen olyan gy�l�lk�d� t�meggy�l�st szervezett. (Ap. csel.19.29.) Egy m�gikus
elj�r�ssal siker�lt
el�znie a pestist. A hatalmas t�meggel, amelyet �sszeh�vott, megk�veztetett egy
rejt�lyes alakot, akit
el�sz�r �reg koldusnak n�ztek, de azut�n felismert�k, hogy a pestis rossz szelleme.
K�s�bb - �gy
mondj�k - egy hatalmas veszett kutya tetem�t tal�lt�k meg a k�vet alatt.
Apoll�nius eljutott R�m�ba is, az eur�pai hatalom akkori k�zpontj�ba. A
cs�sz�ri tr�non N�r�
�lt. Ekkor Apoll�nius m�r t�bb mint hatvan �ves. M�r t�bb mint h�sz �vvel ezel�tt
t�rt�nt, hogy
Palesztin�ban valakit keresztre fesz�tettek, akir�l a vil�g m�g nem vett tudom�st.
Semmi sem mutat
arra, hogy Apoll�nius felfigyelt volna arra, ami Palesztin�ban t�rt�nt. M�g az �
sz�m�ra is, aki olyan
sok mindent �tl�tott, t�ls�gosan csendesek �s jelent�ktelenek voltak azok az
esem�nyek ahhoz, hogy
figyelmet szenteljen nekik. A vil�gnak b�rmilyen sok rejtett r�tege �llt is nyitva
tekintete el�tt, itt
olyan miszt�riumr�l volt sz�, amihez m�r nem volt el�g az � b�lcsess�ge. (II.9.)
Apoll�nius majdnem �ldozatul esett a filoz�fus-�ld�z�snek, amit N�r� a nagy
r�mai t�z ut�n
rendezett �s aminek sor�n a kereszt�nyeket is a legs�lyosabb szenved�sek �s
vesztes�gek �rt�k. Akkor
fejezt�k le P�lt �s fesz�tett�k keresztre P�tert. De mindezeknek a leghalv�nyabb
nyoma sem tal�lhat�
Apoll�nius �letrajz�ban. M�g ha Apoll�nius esetleg �szre is vette ezeknek a
m�rt�rsorsoknak a
jelent�s�g�t, l�that�, hogy ezek a kor tudata sz�m�ra elvesztek a csendes �s
hom�lyos h�tt�rben, m�g
Apoll�nius sorsa j�l l�that�an az el�t�rben, a nyilv�noss�g ar�n�j�n folyt le.
A vil�gv�ndor, aki bej�rta a legt�volabbi keletet, most a legt�volabbi
nyugatra jut el;
Spanyolorsz�gba, ahova �lete utols� k�t �v�ben �ll�t�lag P�l is eljutott. El�rkezik
Herkules
oszlopaihoz, ahol az akkori emberis�g Afrika �s a gibralt�ri szikl�k k�zti
tengerszorosban a vil�g
nyugati hat�r�t l�tta.
Most messzi d�lnek fordul. Meg akarja ismerni azt az Eur�p�n k�v�li
b�lcsess�get, amit akkor
a brahmanok�n k�v�l a legnagyobbra tartottak. �tmegy Egyiptomon, de egyre tov�bb
igyekszik d�lre,
m�g eljut a N�lus forr�svid�k�re, a mai Abesszini�ba. Tudja, hogy ott �l a
beavatottak egy k�z�ss�ge,
mint a brahmanok� a Himal�ja vid�k�n. Keresi �s meg is tal�lja az abesszin fenns�k
t�voli
mag�ny�ban a gymnoszofist�kat, fekete, meztelen�l �l� aszk�t�kat, akik a term�szet
titkos er�ivel
val� bizonyos fajta egy�tt�l�s r�v�n szerzik �rz�kfeletti b�lcsess�g�ket. �k is
befogadj�k k�r�kbe �s
felt�rj�k el�tte szents�geiket �s titkaikat. De Apoll�niust csal�d�s �ri. A
gymnoszofist�k b�lcsess�ge
messze elmarad a brahmanok� m�g�tt. Hamar felismeri, hogy az egyiptomi-afrikai
beavat�s utols�
k�pvisel�i dekadenci�ba estek.
Visszat�rve kelet-nyugati-d�li nagy v�ndor�tjair�l Apoll�nius m�sodszor is
R�m�ba megy.
Id�k�zben t�bbmint 80 �ves lett. Sok tekintetben m�s ember� v�lt mint aki akkor
volt, amikor
pithagoreusi hallgat�si fogadalma lej�rta ut�n keleti �tj�ra indult. Amit a f�ldi
plan�ta kontinenseinek
�s kl�m�inak emberis�ge b�lcsess�gben ny�jthatott, azt mind felvette l�ny�be. Most
m�r nincs
sz�ks�ge v�ndorl�sokra, hanem megpr�b�lja er�s k�zzel megragadni a nagy
vil�gt�rt�nelem kerek�t.
Meg akarja szabad�tani az emberis�get a c�z�rok d�monis�g�t�l. Mint h�rom
�vtizeddel ezel�tt N�r�
tette, most Domiti�nus cs�sz�r veszi �ld�z�be, mert felismeri benne ellenfel�t �s
�rtalmatlann� akarja
tenni. De Apoll�nius �rti a m�dj�t, hogy egy m�gusi fog�ssal megmenek�l
ellens�g�t�l. Ism�t
Efezusban tal�ljuk, ahol iskol�ja csendj�ben tan�tv�nyait oktatja. M�g meg�ri �s
�dv�zli Nerv�nak a
tr�nra l�p�s�t. azut�n 97.-ben v�get�r gazdag �lete. Majdnem egy �vsz�zadot �rt
meg, de mindv�gig
olyan vir�gz�an friss volt, mint egy ifj�. Senki sem vehette rajta �szre magas
kor�t.
Milyen b�mulatram�lt�an �tfog� ennek az �letnek f�ldrajzi-t�rbeli hat�sugara!
Minden ismert
kontinenst v�gigj�rt a nagy vil�gv�ndor. Az eg�sz vil�gon nem volt akkor olyan
szent
templomcentrum, melynek b�lcsess�g�t fel ne vette volna gazdag lelk�be �s amelynek
�let�re ne
gyakorolt volna befoly�st. Ezzel szemben a j�zusi �let sugara jelent�ktelen�l
kicsi; kiv�lt ha
figyelembe vessz�k a k�t J�zus gyermeknek az Evang�liumokban csak hallgat�lag
kinyilatkoztatott
titk�t, v�lik ez nyilv�nval�v�. Ha az a J�zus-gyermek, akir�l M�t�-evang�lium
besz�l, �letben maradt
volna, �letp�ly�ja tal�n ugyanolyan nagy sugarat �rt volna le, mint Apoll�nius�.
Hiszen m�r legkisebb
gyermekkor�ban l�tjuk, hogy a sors hatalmas er�vel messze �zi mikor sz�lei
Egyiptomba menek�lnek
vele �s eljutnak az �si napszents�g, Heliopolis k�rny�k�re. A N�z�reti J�zus
azonban, aki
harmincadik �v�ben elment Keresztel� J�noshoz �s a Jord�n-keresztel� ut�n h�rom
�vre az isteni
Krisztus-l�ny hordoz�ja lett, az volt, akinek sz�let�s�r�l �s gyermekkor�r�l a
Luk�cs-evang�lium
tud�s�t. �lete Palesztina sz�k �s csendes k�r�re szor�tkozott. �t nem vezett�k ki
v�ndorutak a
nagyvil�gba. Csak dilett�ns fant�zia mes�lhet azokr�l az utakr�l, amiket J�zus
�ll�t�lag �zsia
belsej�be eg�szen Indi�ig tett. A legkisebb ter�leten - a Holt-tengert�l a
Genez�reth tav�ig a t�vols�g
nem t�bb, mint 100 km. - folyt csendben �s felt�n�smentesen az az emberi sors,
amiben egy isteni
sors rejt�z�tt.
Ami a t�rbeli sugarat illeti, a kialakul� kereszt�nys�g �letter�let�n ink�bb
P�l �let�t
hasonl�thatn�nk Apoll�nius�hoz. P�l volt az, aki a golgotai miszt�rium k�r�b�l
bej�rta a sz�les
vil�got. De Apoll�nius �let�nek hat�sugara �sszehasonlithatatlanul nagyobb volt,
hiszen
v�ndorl�saiban m�g Pythagorast is fel�lm�lta, aki �tsz�z �vvel azel�tt beutazta az
eg�sz vil�got �s akit
mester�nek �s p�ldak�p�nek v�lasztott. A r�gi vil�gban nem volt egyetlen ember sem,
aki Apoll�niust
sors�nak t�rbeli sugara tekintet�ben fel�lm�lta volna. - �s m�gis, a k�t kort�rs
k�z�l az, akinek �lete
Palesztina csendes k�r�re korl�toz�dott, nagyobb mint Apoll�nius. A nagy beavatott
�sszegy�jthette
mindazt, amit a f�ldi term�szet a k�l�nb�z� kontinenseken �s kl�m�k alatt az
embernek b�lcsess�gben
ny�jthatott. Abban a M�sikban azonban olyan szellemi er� testes�lt meg, ami a f�ldi
plan�t�n messze
t�lmen�en, az univerzum makrokozmikus szf�r�ib�l, els�sorban a Nap szf�r�j�b�l
sz�rmazott.
Id�beli tekintetben is t�ln�tt Apoll�nius �lete az emberi m�rt�ken. A sors
k�l�n�s kegye volt,
hogy egyed�l�ll� zseni�lis k�pess�geivel, amiket beavatotts�g�nak k�sz�nhetett,
majdnem sz�z �vig
�lt. Milyen �ri�si lehet�s�get kapott ezzel, hogy gazdag �letm�v�t fel�p�tse! A
patri�rk�lis korn�l is
magasabb kora lehet�v� tette, hogy egy eg�sz t�rt�nelmi kort �tfogjon. Mint
Augustus, Tib�rius,
Caligula, N�r�, Vespasianus �s Domitianus kort�rsa, �t�lte a c�z�rok t�rt�net�nek
els� szakasz�t. -
Ezzel szemben a N�z�reti J�zus �lete befejez�d�tt akkor, amikor - emberileg sz�lva
- �ppen csak
hogy �tl�pett az ifj�korb�l a f�rfikorba. Egy teljes �letm� kibontakoz�s�ra - ism�t
emberileg sz�lva -
m�g a f�rfikor sem �ll rendelkez�s�re. A kor�n kiteljesedettekhez tartozott, mint
Keresztel� J�nos.
J�nos 31, J�zus 33 �vig �lt. Az �r�kifj� aggasty�n Apoll�nius temperamentumos
b�lcsess�g�nek
f�ny�vel, J�zus titokzatos t�lvil�gi ragyog�sa �ll szemben, - amit megtal�lunk
minden kor�n
kiteljesedett ember �let�ben �s l�ny�ben, mint pl. Rafaeln�l �s Novalisn�l is. De a
r�vid j�zusi �let
miszt�riuma ezekn�l sokkal de sokkal nagyobb. A Jord�n-keresztel� �s Golgota
k�z�tti alig h�rom �v
alatt az eg�sz �r�kk�val�s�g villan bele az emberis�gfejl�d�s id�belis�g�be. Egy
beavatott, mint
Apoll�nius, eg�sz �vsz�zados munk�ss�g�val sem tudott v�get vetni annak az
�resj�ratnak, ami egyre
ink�bb elhatalmasodott minden id�beli fejl�d�sen. Az isteni Naper�k r�vid
felvillan�sa a n�zereti
J�zus lelk�ben azonban k�pes volt az �letnek ezt a hanyatl�s�t kiegyenl�teni �s
meggy�gy�tani.
Volt ugyan Krisztus k�zvetlen k�rnyezet�ben is valaki, akit Apoll�niushoz
hasonl�thatunk, a
szok�sos emberin�l j�val magasabb kora tekintet�ben. Ez J�nos evangelista, aki,
ak�rcsak Apoll�nius,
majdnem sz�z�ves kort �rt meg. Kr. u. 100-ban, 99 �ves kor�ban halt meg, mint
Efezus �sz presbitere.
Az utols� id�kben, mikor gy�lekezet�vel egy�tt volt, el�g volt ha kiejtette ezeket
a szavakat;
"Gyermekeim, szeress�tek egym�st", szavaib�l �s l�ny�b�l annyi melegs�g �s er�s
sug�rzott, hogy
minden lelket a legm�ly�ig megv�ltoztatott.
Apoll�nius �s J�nos egym�smellettis�ge izgalmas t�rt�nelmi k�rd�st vet fel.
Nemcsak az�rt,
mert m�lys�ges k�l�nb�z�s�g v�lasztja el �ket egym�st�l, b�r a polarit�s J�zus �s
Apoll�nius k�z�tt
m�g �tfog�bb volt. Mindk�t kimagasl� aggasty�n Efezusban t�lt�tte �lete utols�
szakasz�t s minthogy
hal�luk k�z�tt csak k�t vagy h�rom �v volt, �tjaiknak keresztezni kellett egym�st.
Tudtak-e egym�sr�l
�s vajon hogy gondolkozott egyik a m�sikr�l? Tal�n tal�lkoztak is �s szemt�l-szembe
�lltak
egym�ssal? Meg fogjuk l�tni, hogy ezzel a k�rd�ssel a korszak legizgalmasabb sors-
�sszef�gg�seit
�rintj�k.

Apoll�nius �s a politika

Tyanai Apoll�nius t�k�letesen tudat�ban volt annak, hogy olyan er�forr�sokb�l

mer�thet,
amik nem tartoznak az �rz�kek vil�g�hoz. De az a b�lcsess�g, amit mag�ban hordott
�s amit utaz�sai
sor�n minden orsz�gban kib�v�tett, m�gis f�ldh�zk�t�tt volt. Tartalm�t �s
szinezet�t egyar�nt
messzemen�en a F�ld illet� t�jainak term�szete �s lelkis�ge hat�rozta meg. Ebb�l a
vil�gb�l
sz�rmazott �s ez�rt azt az �szt�nz�st hozta mag�val, hogy erre a vil�gra hasson.
Ebb�l meg�rthetj�k,
hogy Apoll�nius nem foglalkozott azzal, hogy elvessse egy t�voli j�v� magj�t. Az
volt a c�lja, hogy
az emberis�g k�zvetlen jelen�re gyakoroljon befoly�st. Ha azzal, ami legfontosabb
volt sz�m�ra,
mindig h�tt�rben maradt is egy kicsit �s onnan pr�b�lta ir�ny�tani az emberek
tetteit, m�gis az volt a
c�lja, hogy kora kultur�lis �let�nek az el�t�rben val� alakul�s�t nagyst�l�en
befoly�solja. Nemcsak
olyan sikereket �rt el, mint senki m�s, de ezekre a sikerekre rendk�v�li okoss�ggal
�s energi�val
t�rekedett is.
A legm�lyebb k�l�nbs�g k�zte �s a k�ls� vil�gesem�nyekt�l teljesen
t�volmarad� palesztinai
kort�rsa k�z�tt akkor �tlik szem�nkbe, ha azt a szerepet vizsg�ljuk, amit
Apoll�nius kor�nak magas
politik�j�ban j�tszott. Ha kora �s a k�s�bbi korok t�rt�net�r�i nem is l�tt�k �s
nem is jelezt�k ezt el�g
vil�gosan, politikai t�ren sokkal nagyobb eredm�nyeket �s "csod�kat" vitt v�ghez,
mint csod�latos
gy�gy�t�saival. Csak mert ezen a t�ren mindig a legnagyobb politikai okoss�ggal
j�rt el, politikai
t�rekv�seinek fonala nem mutatkozik olyan k�zzelfoghat�an. De m�gis �tvonul eg�sz
�let�n �s annak
sz�m�ra, aki r�ir�ny�tja figyelm�t, �ppen el�g vil�gosan felismerhet�. Amikor
l�tjuk, hogy hogyan
ny�l bele k�vetkezetesen �s mer�szen kora politik�j�ba, egyszersmind bepillant�st
nyer�nk a
vil�gt�rt�nelem kulissz�i m�g� az els� �vsz�zad m�sodik fel�ben.
Mikor Apoll�nius el�sz�r j�rt R�m�ban, az ottani �letet teljesen a m�r esz�t
vesztett N�r�
ir�ny�totta. A cs�sz�r jobb keze Tigellinus volt, a r�mai rend�rs�g f�n�ke, aki nem
tudott betelni
azzal, hogy v�rf�rd�ket rendezzen mindazok k�zt, akik valamilyen szellemi eszme
fel� fordultak, �s
el�g volt cs�sz�ri parancsol�j�nak egy int�se m�ris b�rt�nbe vagy a cirkusz
porondj�n a vad�llatok
el� vettette a filoz�fiai iskol�k tagjait, vagy az �llhatatos hiv�ket, akik - mint
a kereszt�nyek is -
megtagadt�k a cs�sz�r-kultusz elismer�s�t.
Apoll�niusnak volt egy bar�tja N�r� udvar�ban, n�vszerint Telesinus, aki ott
magas tiszts�get
t�lt�tt be �s titokban tan�tv�nya volt. Ez egyengette �tjait. Apoll�nius c�lja az
volt, hogy
harcrasz�lljon a megfontolts�g, emberiess�g �s b�lcsess�g filoz�fiai eszm�i�rt a
zsarnoks�g
fantasztikus �nk�nye �s d�monikus gonosz szelleme ellen�ben. Siker�lt igen
eredm�nyes hat�st
el�rnie R�ma templomaiban �s filoz�fiai iskol�iban. Gy�gy�t�sok �s csod�latos
j�sl�sok r�v�n v�g�l
Tigellinushoz is megtal�lja az utat. Ez term�szetesen azt is megk�rdezi t�le,
hogyan v�lekedik
N�r�r�l. �s ekkor Apoll�nius eg�szen ny�ltan ostorozni mer�szeli a cs�sz�r
�r�lts�g�t �s f�l�ny�vel �s
erej�vel visszaparancsolja norm�lis keretek k�z� az indulatosan kit�r� Tigellinust,
b�r tudja, hogy
ezzel hal�los veszedelembe sodorta mag�t. Tal�n ez volt az egyetlen eset, hogy
N�r� v�rszomjas
prib�kj�vel valaki �gy szembe mert sz�llni. De Apoll�nius felismeri, hogy a
k�zvetlen politikai
akci�nak m�g nem j�tt el az ideje, �gy elmenek�l az ellens�g t�mad�sa el�l �s
Spanyolorsz�gba megy.
Itt k�zvetve tov�bb fonja politikai sz�lait. A r�mai l�gi�k k�z� keveredik �s
minden alkalmat
megragad, hogy propagand�t fejtsen ki N�r� cs�sz�ri �r�lts�gei ellen. Rengeteg
anekdot�t �s viccet
tud �s el�g ezeket el�adnia ahhoz, hogy a katon�k el�tt nevets�gess� tegye a
cs�sz�r �r�lt kit�r�seit.
Vil�gosan l�tszik, hogy v�gs� soron mi a c�lja ezzel; az az elgondol�sa, hogy a
hadsereg majd
megszabad�tja mag�t a vad�llatt�l, aki alatt az emberis�g szenved. Mikor N�r�t
hal�lba kergett�k, a
l�gi�k val�ban egym�s ut�n h�rom katonacs�sz�rt; Galb�t, Othot �s Vitelliust
emeltek pajzsukra. Ez a
h�rom uralkod� term�szetesen nem tudta N�r� rossz szelleme hely�be az emberis�g
szellem�t elhozni,
aminek Apoll�nius meg akarta nyitni az utat. Ez�rt mind a h�rom csak r�vid ideig
maradhatott
uralmon. �ltaluk azonban a cs�sz�ri hatalom addigi szil�rd struktur�ja annyira
megrend�lt, hogy a
magas politika felsz�ntott talaj�ba most m�r el lehetett volna egy �j magot vetni.
De legal�bbis
felvethetj�k a k�rd�st, hogy a k�r�lm�nyek v�ltoz�s�ban nem m�k�d�tt-e k�zre
Apoll�nius, aki N�r�
alatt leplezetlen�l egy katonai l�zad�st s�rgetett.
A h�rom katona-cs�sz�r k�zj�t�ka alatt egyre ink�bb el�t�rbe l�p egy
hadvez�r, akir�l
hamarosan sejteni lehet, hogy k�pes volna a hatalmat mag�hoz ragadni �s azzal
hum�nusabban �lni.
Ez Vespasianus. De m�g ingadozik �s �gy l�tszik, vonakodik megtenni a d�nt� l�p�st.
Ekkor �rdekes
jelenet j�tsz�dik le. Vespasianus �s fia, Titus parancsnoks�ga alatt �llnak azok a
l�gi�k, amelyek a
zsid� h�bor�ban, 69.-ben Jeruzs�lemet ostromolt�k. A v�d�k h�siess�ge meg�ll�tja a
r�maiak
t�mad�sait �s Vespasianus a holt id�t m�s c�lokra haszn�lja fel. Apoll�niust a
t�borba hivatja, aki
eleget tesz a hadvez�r hiv�s�nak �s Jeruzs�lembe megy. Besz�lget�seik tiszt�n
politikai jelleg�ek;
Apoll�nius azon f�radozik, hogy felb�tor�tsa a hadvez�rt a hatalom �tv�tel�re.
R�besz�li, hogy
ki�lltassa ki mag�t cs�sz�rnak. Ezt k�veti egy m�sik szeml�letes jelenet, de ez m�r
sokkal
szinpadiasabb. Mialatt a l�gi�k Titus vezet�se alatt folytatj�k az ostromot,
Vespasianus Alexandri�ba
megy, Apoll�nius vele megy. Mintha v�letlen�l t�rt�nne, bel�thatatlan t�meg gy�lik
�ssze a
szinh�zban Vespasianus tisztelet�re. Vespasianus an�lk�l hogy tudn�, hogy mi
t�rt�nik, elfoglalja az
el�re elk�sz�tett tr�nszer� �l�st a t�meg f�l�tt. Azonnal l�thatjuk, hogy itt egy
l�thatatlan rendez�
m�k�dik. V�g�l olyasmi t�rt�nik, ami az �sszegy�lt sokas�got n�ma b�mulatra
k�szteti; betegek egy
csoportja botork�l be. A serapis-templomban kerestek gy�gyul�st, ott azonban a
papok azt mondt�k
nekik, menjenek Vespasianushoz �s k�rj�k �t, hogy k�zr�t�tellel gy�gy�tsa meg �ket.
- Vespasianus
ink�bb g�nyol�d� �s materialista, mint Istenben hiv�. V�g�lis megteszi amire a
betegek k�rik. �s l�m,
az elb�v�lt t�meg szeme l�tt�ra megszabadulnak testi fogyat�koss�gaikt�l. Nem
t�rt�nhetett ezut�n
m�sk�pp, mint hogy a t�meg �rj�ng�sbe t�r ki �s kiki�ltja Vespasianust cs�sz�rnak.
Ezt a jelenetet eg�sz sor r�mai t�rt�net�r� elbesz�li.Megtal�ljuk Dio
Cassiusn�l, Snetoniusn�l
�s Tacitusn�l, de an�lk�l, hogy Apoll�nius jelenl�t�t eml�ten�k. Nyilv�nval�, hogy
akkor m�r nem
l�tt�k �t vil�gosan, hogy a h�tt�rb�l ki rendezte az eg�szet �s ki k�ldte a
betegeket Serapis
templom�b�l Vespasianushoz. De k�zenfekv�, hogy nemcsak Philostratus gyan�tja �gy,
hanem
val�ban az a rejt�ly megfejt�se, hogy mindent Apoll�nius rendezett meg. � volt az
is, aki gy�gy�t�
tudom�nya r�v�n Vespaniaus csod�j�t el�k�sz�tette. Egy�ltal�n nem rettent vissza
ilyen te�tr�lis
eszk�z�kt�l, ha arr�l volt sz�, hogy a r�mai birodalom legmagasabb vezet�s�re d�nt�
befoly�st
gyakoroljon. Vespasianust�l rem�lte, hogy lesz benne el�g bels� er� a hatalom �s az
emberis�g
egyes�t�s�re. Vespasianus akkor nyilv�n nyitva �llt Apoll�nius befoly�sa sz�m�ra,
mert azon
f�radozott, hogy Apoll�nius mint �lland� tan�csad� mellette maradjon. Ennek a
kiv�ns�g�nak
azonban Apoll�nius nem tett eleget. Helyette a zsid� �r�, Josephus ment el a
cs�sz�rral mint udvari
filoz�fus, akit Vespasianus, mint az a t�rt�nelmi �br�zol�sokb�l tudjuk, a v�rt
Messi�snak tartott.
Mikor Apoll�nius nem volt hajland� a cs�sz�r tan�csad�ja lenni, tal�n m�r azzal a
lehet�s�ggel
sz�molt, ami egy id� m�lva be is k�vetkezett; Vespasianus nem v�ltotta val�ra a
hozz� f�z�tt
rem�nyeket, � is beleesett ugyanabba cs�sz�ri fantasztikumba �s �nk�nybe, mint
N�r�. - Ekkor
Apoll�nius energikus nyilts�ggal l�p fel ellene, k�l�n�sen G�r�gorsz�g kegyetlen
leig�z�sa miatt.
Egyik level�ben ezt �rja neki; "Azt hiszed, hogy nagyobb vagy mint Xerxes, - �s
kisebb vagy mint
N�r�".
Titust, Vespasianus fi�t t�rsuralkod�v� teszik meg. � is telve van
csod�lattal Apoll�nius ir�nt
�s azon f�radozik, hogy megnyerje k�s�r�j�nek �s tan�csad�j�nak. Apoll�nius egy
ideig ell�tta �t
tan�csaival, de an�lk�l, hogy a k�zel�ben maradt volna. K�s�bb azut�n egy
tan�tv�ny�t, Demetriust
adta mell� tan�csad�nak. Nyilv�n felismerte, hogy Titus sem lesz k�pes a hozz�
f�z�tt rem�nyeit
bev�ltani, vagyis egy filoz�fikus �llamvezet�st megval�s�tani. Titus sem volt
felv�rtezve a cs�sz�ri
elvakults�g vesz�lye ellen. Vespasianus �s Titus ugyanis R�m�ban nagyszab�s�
eml�km�vet �ll�tottak
a cs�sz�ri m�rt�ktelens�gnek, aminek �k is �ldozatul estek, mikor N�r�
d�szkertj�ben, a mesters�ges
t� hely�be a Kolosseumot emeltett�k, a leghatalmasabbat mindazok k�z�tt, a v�res
cirkuszok k�z�tt,
amiket a cs�sz�ri vil�g csak l�trehozott. Jeruzs�lemben lerombolt�k a templomot, �s
a Kolosszeumot
�p�tett�k helyette.
Domitianus, aki Vespasianus �s Titus ut�n a cs�sz�ri tr�nra l�pett, teljes
visszaes�st jelentett a
cs�sz�ri �r�lts�gbe. Ett�l kezdve �gy �rzi Apoll�nius, aki m�r 80 �ves, hogy egyre
vil�gosabban �s
ny�ltabban kell fell�pnie a zsarnoks�g ellen. �let�nek az a szakasza, ami most
kezd�dik, �n�ll� dr�ma.
Philostratus, aki Apoll�nius �letrajz�t Origenes idej�ben jegyezte fel, az err�l a
korszakr�l sz�l�
tud�s�t�st ezzel a mondattal kezdi; "A zsarnoki uralmak a filoz�fusok pr�bak�vei",
�s bejelenti, hogy
tud�s�t�s�nak c�lja megmutatni, hogy hogyan gy�zi le nem a zsarnok a filoz�fust,
hanem a filoz�fus a
zsarnokot; (VII.1.). - Hogy el�sz�r is �ltal�noss�gban jellemezze Apoll�nius
magatart�s�t Domitianus
uralkod�si m�dj�val szemben, azt mondja; "N�r� uralkod�sa alatti magatart�sa csak
el�j�t�k volt.
Nem l�pett fel szem�lyesen vele szemben, csak felb�ztatta a bossz��ll�t �s
megijesztette Tigellinust,
�s �gy korhasztotta a zsarnoki uralmat. Domitianus alatt sikerrel apell�lt a
szen�tusban a f�rfier�nyre
�s elsz�nts�gra a zsarnokok ellen �s egyes�tette ebben az intelligencia minden
k�pvisel�j�t; bej�rta a
n�peket �s tan�totta a tan�t�kat, hogy a zsarnoks�g nem halhatatlan, hanem
haland�; a f�lelem r�v�n,
amit sz�l. (VII.4.)
Apoll�nius egyre kim�letlenebb�l l�p fel a cs�sz�r elleni kritik�j�val a
nyilv�noss�g el�tt.
B�rhova megy, ny�lt ellen�ll�sra b�ztat� besz�deket tart. Tal�n nem utols�sorban
erre vezethet�
vissza, hogy v�g�l R�m�ban �sszeesk�v�st sz�ttek,, melynek c�lja az volt, hogy
Domitianust eltegy�k
l�b al�l �s a m�r �ltes, filoz�fus term�szet� Nerv�t tegy�k helyette cs�sz�rnak. Az
�sszeesk�v�st
leleplezt�k �s Nerv�t egy szigetre sz�m�zt�k. Apoll�nius azonban nem mond le arr�l,
hogy
s�krasz�lljon �rte, s�t sz�m�zet�s�ben meg is l�togatja. Enn�l nyiltabban nem
mutathatta volna ki,
hogy r�sze volt a Domitianus ellen sz�tt tervekben. Ett�l fogva b�rhova megy,
megtartott besz�deibe
Domitianus v�g�r�l sz�l� j�slatokat is sz�.
Apoll�nius mesterked�sei nem maradtak titokban Domitianus el�tt. Azonfel�l,
mint J�zus
�let�ben, itt is volt egy Jud�s, a sztoikus Euprates, aki �t a cs�sz�rnak el�rulta.
Domitianus R�m�ba
hivatja Apoll�niust. Bar�tai akik meg vannak gy�z�dve, hogy veszt�t jelenti, ha
R�m�ba megy,
megpr�b�lj�k visszatartani. De Apoll�nius m�gis �trakel. Bar�tainak nem mondja meg
a teljes
igazs�got, hanem azt mondja, hogy titkos �tra indul.
Jelent�s sorsvonalakra v�l felfigyelni az ember, mikor l�tja, hogy Apoll�nius
ugyanazon az
�ton �r R�m�ba, amelyen h�sz �vvel azel�tt a fogoly P�lt vitt�k R�m�ba. Mint P�l, �
is megszak�tja
�tj�t Syrakuzban, � is Puteoliban, a n�polyi �b�lben sz�ll partra �s a Via Appi�n
megy �szak fel�, m�g
el nem �rkezik az oroszl�n barlangj�ban.
Mint N�r� idej�ben most is van a cs�sz�ri udvarban egy magasrang� bar�tja,
Aelianus, aki,
mint egykor Tigellinus, a legf�bb rend�ri hatalmat tartja kez�ben. Ez most �gy �rzi
mag�t, "mint egy
gonosz zsarnoks�g �re" �s igyekszik a cs�sz�ri kegyetlens�get �s �nk�nyt enyh�teni,
ahol csak tudja.
Apoll�nius �rkez�se el�tt is megpr�b�lta befoly�solni azt az elk�pzel�st, amit
Domitianus r�la
alkotott. Hat�konyan el� tudja k�sz�teni Apoll�niust is mindarra, aminek el�be n�z,
amennyiben
elmondja neki az ellene emelt v�dakat.
Egy napon Apoll�nius szemt�l szemben �ll a cs�sz�rral. Ez z�ld koszor�val a
fej�n az
Adonis-templom udvar�ban fogadja, mintha maga volna Adonis isten, aki leereszkedik,
hogy egy
embert meghallgasson. N�gyszemk�zt akar vele besz�lni. Mindez azt mutatja, hogy
rejt�ly el�tte a
nagy beavatott. L�ny�nek egyik m�lyebb r�teg�ben �rzi ennek az embernek nagys�g�t
�s jelent�s�g�t,
aki most elj�tt hozz�. Ez�rt nem ejt ki egyetlen haragos hatalmi sz�t sem; szeretne
Istenk�nt
besz�lgetni a pr�f�t�val. De hamarosan m�gis sz�baker�l Nerva. Domitianus szeretn�
megtudni
Apoll�niust�l, hogy milyen kapcsolatban �ll az �sszeesk�v�kkel. Apoll�nius b�tran
ki�ll Nerva
becs�letess�ge mellet, b�r tudja, hogy minden kiejtett szava szemreh�ny�s
Domitianus sz�m�ra. - A
cs�sz�rban felgerjed a harag �s csak mert lelk�nek egy m�sik r�teg�re Apoll�nius
m�ly benyom�st
tett, siker�l a d�hkit�r�st elnyomnia �s el�rni, hogy rendes t�rv�nyes elj�r�st
ind�tson ellene. - M�g
nem emel r� kezet csak annyiban, hogy lev�gatja hossz� feh�r szak�ll�t, haj�t �s
b�rt�nbe vetteti.
El�rkezik a b�r�s�gi t�rgyal�s. N�h�ny nappal el�tte megszabad�tj�k
bilincseit�l. Abban a
pillanatban azonban, mikor a p�diumra l�p hogy megtartsa v�d�besz�d�t, bar�tai egy
int�ssel jelzik,
hogy csapd�t �ll�tottak neki, elveszt�se m�r el van hat�rozva. - Ekkor k�vetkezik
be az a rejt�lyes
dolog, hogy Apoll�nius m�g odaveti a cs�sz�rnak, hogy nincs hatalma arra hogy �t
meg�lje, azut�n az
�sszes jelenl�v�k �mulat�ra �s megr�k�ny�d�s�re elt�nik a teremb�l an�lk�l, hogy
b�rki is l�tta volna
egy ajt�n kimenni. Mi t�rt�nt ebben a pillanatban? Fel kell t�telezn�nk, hogy
Apoll�nius m�gikus
lehet�s�geket vett ig�nybe, aminek l�tez�s�t a felvil�gosult Eur�pa b�r tagadja, de
az indiai fak�rok
el�tt pl. j�l ismeretesek.
Ett�l kezdve Domitianuson r�m�let vett er�t. Apoll�nius viszont egy id� m�lva
ism�t
Efezusban bukkan fel s majdnem 100 �ves fejjel ugyanolyan nyugodtan �s
�sszeszedetten adja �t
mag�t a filoz�fiai tan�t�i munk�ss�gnak, mint azel�tt. A 96. �vben egyszer csak
k�l�n�s jelenet
j�tsz�dik le. Apoll�nius az iskola �rny�kos parkj�ban peripatetikus besz�lget�s
sor�n tan�tja
hallgat�it, ide-oda j�rva besz�l hozz�juk, akik teljesen �rett b�lcsess�ge b�v�lete
alatt �llnak.
Egyszerre csak - �rja Philostratus - "hirtelen abbahagyja a besz�det, mintha
r�m�let b�n�totta volna
meg a nyelv�t. Azut�n, b�r tov�bb besz�l, de sokszor megakad, mint akinek szelleme
eg�szen m�sutt
j�r. V�g�l teljesen elhallgatott, mereven a f�ldre n�zett, majd 3-4 l�p�st el�re
ugrott �s felki�ltott;
"Sz�rj�tok le a zsarnokot, sz�rj�tok!" Ezt �gy mondta, mint aki maga is l�tja az
esem�nyt.
Tan�tv�nyai megr�m�ltek. � meg�llt, mintha v�rna �s mintha a dolgok kimenetele m�g
k�ts�ges
volna. Azt�n �gy sz�lt; "Nyugodjatok meg efezusiak, a zsarnokot ma meg�lt�k. De
mi�rt mondom,
hogy ma? �ppen most t�rt�nt Athene istenn�n�l, mikor az el�bb elhallgattam!" -
Mindny�jan nagyon
megijedtek �s f�lelemmel teltek el. Apoll�nius �gy sz�lt; "Nem csod�lom, hogy
n�melyik�t�k nem
akarja elhinni, amit ebben a pillanatban m�g R�ma sem tud. De l�m! R�ma most tudja
meg. A h�r
elterjed, m�r ezrek tudj�k - �r�mmel emelkednek fel; m�r k�tszer-annyian, m�r
h�romszor-annyian
vannak - most m�r az eg�sz v�ros tudja. Nemsok�ra ide is elj�n egy k�vet a h�rrel.
Halassz�tok el
addig az �ldozatot. �n elmegyek �s im�dkozom addig az Istenekhez az�rt, amit
l�ttam!" (VIII.26.)
Apoll�nius tan�tv�nyai n�h�ny napig k�ts�gek k�zt �s bizonytalans�gban vannak. De
ezut�n
meg�rkeznek az els� gyorsfut�rok, akik h�rt hoznak a zsarnok meggy�lkol�s�r�l �s
pontosan igazolj�k
a napot �s �r�t, amikor Apoll�nius orsz�gokon kereszt�l megl�tta azt, ami R�m�ban
t�rt�nt.
Az efezusi filoz�fiai iskola parkj�ban lej�tsz�dott jelenet a kor egyik
legdr�maibb pillanata.
Nemcsak az�rt, mert benne klasszikus m�don nyilv�nult meg m�gegyszer a r�gi
tiszt�nl�t�s m�gikus
hatalma, hanem az�rt is, mert most teljesen nyilv�nval�an megmutatkozott, milyen
er�sen
belekeveredett a r�gi vil�g nagy beavatottja a cs�sz�ri zsarnoks�g megsz�ntet�s�re
sz�tt
�sszeesk�v�sbe. Ez a pillanat koron�zta meg Apoll�nius beleavatkoz�s�t a magas
vil�gpolitik�ba. A
beavatott filoz�fus-bar�tja, Nerva l�pett a r�mai tr�nra. Az � jelleme most m�r
biztos�t�kot ny�jtott a
cs�sz�ri �r�let d�monja ellen. S b�r nincsenek r�la k�vetlen adataink, a r�mai
t�rt�nelem tov�bbi
lefoly�sa azt mutatja, hogy Nerva Apoll�niussal sz�vetkezve int�zked�seket tett
arra n�zve, hogy
hal�la ut�n is g�tat vessen a cs�sz�ri vesz�lynek.
Itt jutunk el a r�mai cs�sz�rs�g t�rt�nete �ltal felvetett egyik legnagyobb
probl�ma
megold�s�hoz. A r�mai vil�gbirodalomban uralkod� cs�sz�rokat h�rom csoportba
sorolhatjuk; az els�
csoport Augustust�l Domitianusig. Augustus, aki a cs�sz�ri kultuszt bevezette, m�g
viszonylag z�rt �s
vil�gos szem�lyis�g volt, de ut�dai Tiberiust�l kezdve egyre ink�bb a luciferi
lelki m�rt�ktelens�gbe
�s form�tlans�gba s�llyedtek, amit cs�sz�ri �r�letnek szoktak nevezni �s ami soha
nem hallott
�nk�nynek �s kegyetlens�gnek v�lt forr�s�v�. A cs�sz�ri kultusz - mint ahogy azt R.
Steiner Bausteine
zum Verstandnis des Mysteriums von Golgatha (�p�t�k�vek a golgotai miszt�rium
meg�rt�s�hez) c.
el�ad�ssorozat�ban eml�ti - oda vezetett, hogy a cs�sz�rok, vissza�lve bizonyos
kier�szakolt beavat�si
szertart�sokkal, �rz�kfeletti �llapotokba �s er�terekbe fokozt�k fel tudatukat,
amik felett ingatag
lelk�k nem tudott urr� lenni, �gy, hogy meg�r�ltek. Ez�ltal j�tt �rte a
kereszt�nyek katakomb�iban
l�v� gabonaszem-vil�g d�moni-diab�likus h�ttere.
Domitianus hal�la fontos fordul�pontot jelent a r�mai t�rt�nelemben. Nerv�val
kezd�dik a
cs�sz�rok m�sodik csoportja, ami �lesen k�l�nb�zik az els�t�l. Egy id�re elapad a
cs�sz�ri
megsz�llotts�g d�moni �radata. A f�ktelen szenved�lyek fellobban�s�ban sz�net �ll
be Nerv�t�l
Marcus Aureliusig. A cs�sz�ri tr�non mor�lisan magasan �ll�, nagy k�pzetts�g�
szem�lyis�gek �lnek.
Ha bizonyos ingadoz�sok vannak is Trajanus �s Hadrianus alatt, mintha a kor�bbi
d�monikus t�z �jra
ki akarna t�rni, eg�sz�ben v�ve megmarad a harmonikus vonal. Majdnem teljes
nyugalom �ll be a
kereszt�nyek �s filoz�fusok �ld�z�s�ben is, akiket addig mindig elnyomtak. De a
filoz�fus cs�sz�r,
Marcus Aurelius hal�la ut�n elszakad a g�t. A r�gi �r�letprincipium ism�t el�t�rbe
l�p. Commodussal,
Marcus Aurelius fi�val kezd�dik a cs�sz�rok harmadik csoportja. Az olyan
alakokban, mint
Commodus �s Caracalla az els� csoport megsz�llotts�ga mintha m�g felfokozottabb
form�ban
mutatkozna.
Ha a t�rt�n�szek majd ism�t komolyan veszik Tyanai Apoll�nius alakj�t �s
�let�t, r�j�nnek
majd arra, hogy mi okozta a sz�netet az azel�tt is �s azut�n is d�h�ng� cs�sz�ri
�r�letben. Apoll�nius
politikai jelent�s�ge nem korl�toz�dik arra, hogy k�zrem�k�d�s�vel Nerv�t tett�k
Domitianus
hely�be.
Neki k�sz�nhet�, hogy 96.-t�l 180.-ig, vagyis majdnem 100 �vig hum�nusabb
p�ly�n halad a
r�mai cs�sz�rok t�rt�nete. Hogyan tudta ezt el�rni? Nerva tr�nral�p�s�hez egy elv
kapcsol�dott, amit
minden k�vetkez� cs�sz�r betartott Marcus Aureliusig. Bizonyosan nem t�ved�nk ha
felt�telezz�k,
hogy Nerva Apoll�nius tan�cs�ra �llap�totta meg a tr�nut�dl�s �j szab�lyait. Az
adopt�l�s elve l�pett
�letbe, mely szerint az uralkod� cs�sz�r nem tehette ut�d�ul v�rszerinti
lesz�rmazottj�t, hanem
adopt�l�s �tj�n olyan embert kellett ut�dj�ul kijel�lni, aki mor�lis tulajdons�gai
�s filoz�fikus jelleme
r�v�n arra alkalmas �s m�lt� volt. Az adopt�l�si elv betart�s�nak k�sz�nheti
cs�sz�ri m�lt�s�g�t
Trajanus, Hadrianus, Antonius Pius �s Marcus Aurelius. Ez ut�bbi azonban nem tudott
ellen�llni a
k�s�rt�snek, hogy saj�t fi�t tegye ut�dj�ul �s ezzel ism�t azonnal megny�lt a
d�monok zsilipe. Ism�t
fell�ngolt a cs�sz�rok r�gi �r�lete. A kereszt�ny�ld�z�sek Caracalla �s
Diocleti�nus eg�szen Nagy
Konstantinig, aki a kereszt�nys�get �llamvall�ss� tette, csak egyik jele volt annak
a tragikus szellemi
visszaes�snek, ami a r�mai t�rt�nelemben bek�vetkezett.

Apoll�nius �s J�nos

Tyanai Apoll�nius m�k�d�se nem maradt befoly�s n�lk�l a korai kereszt�nys�g

fejl�d�s�re.
Az�ltal, hogy k�zrem�k�d�tt a politika tenger�n d�l� viharoknak majdnem egy
�vsz�zadra sz�l�
lecsendesed�t�s�ben, erre az id�re elvette �l�t az ellenz�knek, mellyel a
kereszt�nys�gnek k�zdenie
kellett. Egy ponton azonban eg�szen k�zvetlen�l beleny�lt m�k�d�se az �skereszt�ny
sorsokba. Ez ott
volt, ahol J�nos evangelista vil�ga Apoll�nius�val �rintkezett.
Efezus agg presbiter�t ugyanannak a Domitianusnak az uralma alatt fogt�k el
�s hurcolt�k
R�m�ba - mert nem akart a cs�sz�rnak h�dolni, - aki ellen Apoll�nius harcolt. A
v�ros kapui el�tt a
legkegyetlenebb k�nz�soknak vetett�k al�. Mikor az aggasty�n mindezek ellen�re
kitartott �s a cs�sz�r
poroszl�i l�tt�k, hogy nem �rthatnak neki, a cs�sz�r patmos sziget�re sz�m�zte.
Fogs�g�nak
gy�m�lcse �s �ld�sa a Jelen�sek K�nyve. �gy teh�t az Apokalypsist, azt a k�nyvet,
amit apokalyptikus
korunkban mint bels� �tmutat�t k�l�n�sen nagyra becs�lhet�nk, v�gs� soron a
Domitianus �ltal
kifejtett cs�sz�ri elnyom�snak k�sz�nhetj�k. A 96. �vben az Efezusban �l�
Apoll�nius
k�zrem�k�d�s�vel R�m�ban meg�lt�k Domitianust. Ennek a k�vetkezm�nye az volt, hogy
az agg
J�nos azonnal kiszabadult sz�m�zet�s�b�l �s visszat�rhetett Efezusba, ahol �let�nek
utols� napjaiban
a J�nos Evang�liumot leirta. �gy teh�t - mint ahogy a J�nos Jelen�seket bizonyos
m�rt�kben
Domitianusnak k�sz�nhetj�k - a J�nos evang�liumot Tyanai Apoll�niusnak
k�sz�nhetj�k, aki an�lk�l,
hogy akarta volna, az�ltal, hogy beleny�lt a vil�gt�rt�n�s folyamat�ba, lehet�v�
tette, hogy J�nos
Pathmosr�l visszat�rjen Efezusba.
A fontos fordulat ut�n, amit a r�mai politik�ban l�trehozott, Apoll�nius m�g
egy �vig �lt.
Ezalatt az id� alatt egy helyen �s egy id�ben m�k�d�tt J�nossal, aki �t h�rom �vvel
t�l�lte.
Apoll�nius vil�gpolitikai m�k�d�s�nek a J�nos �let�re �s m�k�d�s�re gyakorolt ilyen
konkr�t
k�vetkezm�nyei mellett tulajdonk�ppen eg�sz bizonyosra vehetn�nk, hogy a k�t
aggasty�n ezalatt a
k�z�s efezusi �v alatt tal�lkozott. Ha ez val�ban megt�rt�nt, joggal k�rdezhetj�k,
hogy
besz�lget�s�kkor nem vonult-e �t az utols� g�r�g b�lcs �s beavatott lelk�n a
Krisztusmiszt�rium
megsejt�se?
Rejt�lyes m�don lid�rcf�nyk�nt villan fel Schiller "Szelleml�t�"-j�ban egym�s
mellett
Apoll�nius �s J�nos alakja, ami egy�ttal azt is mutatja, mennyire �rdekl�dtek
Goethe kor�ban okkult
k�r�kben mindkett�j�k ir�nt. Egy �rm�nyr�l van itt sz�, aki nagy m�gusk�nt l�p fel,
de k�s�bb
leleplezik; "Egyesek �gy v�lik, hogy egy halott, akinek megengedt�k, hogy a nap 23
�r�j�n �t az �l�k
k�zt j�rjon, az utols�ban azonban vissza kell t�rnie az alvil�gba, hogy �t�let�t
elviselje. Sokan a hires
Tyanai Apoll�niusnak tartj�k, m�sok pedig �ppens�ggel J�nosnak, a tan�tv�nynak,
akir�l azt tartj�k,
hogy itt marad az utols� �t�letig."
Ha �let�k t�rbeli �s id�beli sugar�nak nagy k�l�nb�z�s�ge m�r sejtette vel�nk
az Apoll�nius
�s a N�z�reti J�zus k�z�tt l�v� szakad�kot, Apoll�nius politikai szerep�t tekintve
ez a szakad�k
egyenesen �thidalhatatlannak l�tszik. Az, aki a a legnagyobb csendben �s
jelent�ktelens�gben maga
volt az emberi t�rt�nelem k�z�ppontja, az Istens�g emberr�v�l�sa, nem ny�lt bele
�gy mint
Apoll�nius kora el�ter�ben l�v� esem�nyeibe; nem avatkozott a politik�ba, nem
sz�llt szembe
Pil�tussal �s Herodessel. Olyan f�l�ny �s olyan nagys�g volt benne, hogy azt
mondhatta azoknak, akik
a cs�sz�ri fejet �br�zol� p�nzdarabot mutatt�k neki; "Adj�tok meg a cs�sz�rnak, ami
a cs�sz�r�, �s
Istennek, ami az Isten�". A k�zvetlen politikai er�j�t�kok s�kja felett �llott.
Teljes�tette azokat a
k�telezetts�geket, amik a szoci�lis emberi k�z�ss�gen bel�l az akkori politikai
viszonyok k�z�tt mint
mindenki m�sra, re� is h�rultak. B�r nem emberek, hanem d�monok kez�ben volt a
vil�ghatalom, nem
�rezte mag�t hivatottnak arra, hogy k�ls� ellen�ll�st �s ellenhat�st fejtsen ki
ellen�k. Ezzel jobban
megtisztelte volna a politikai er�ket, mint ahogy az megillette �ket. Olyannyira
felette �llt az evil�gi
hatalmass�goknak, hogy m�g keresztre is engedte mag�t fesz�teni. - Itt messze
elszakad egym�st�l
Apoll�nius �s J�zus vil�ga.
Apoll�nius nagy m�gus �s beavatott volt. Mint ilyen, a legnagyobb sikereket
�rte el egyr�szt
tan�t�sai �s csod�latos gy�gy�t�sai, - m�sr�szt a magas vil�gpolitik�ban j�tszott
szerepe r�v�n. Ezzel
szemben a N�z�reti J�zus semmi m�s nem akart lenni, mint Ember, mert csak �gy
lehetett minden
ember testv�re. Ez�rt nem akart csodat�v� lenni, mint Apoll�nius. - �gy �ll szemben
egym�ssal a
beavatott �s adeptus, az utols� fels�bbrend� ember, aki a r�gi isteni er�k folyt�n
v�lt azz�, - �s az
igazi Ember. �gy �rthetj�k meg, hogy saj�t kora szem�ben �s meg�t�l�s�ben
Apoll�nius olyan sokat
jelentett, a N�z�reti J�zust pedig �szre sem vett�k. A vil�gt�rt�nelem szinpad�n a
siker Apoll�nius�
volt. Ezt nem l�tt�k azok, akik J�zust �s Apoll�niust egym�s ellen kij�tszott�k;
Apoll�nius zseni�lis
volt, nagy volt �s sikeres volt, mert az akart lenni; ebben a tekintetben nem
hi�nyoztak bel�le a
luciferi von�sok. J�zus semmi m�s nem akart lenni, csak Ember. Megfosztotta mag�t
minden m�s
lehet�s�gt�l �s szolgai alakot �lt�tt mag�ra; de csak-embers�g�ben maga volt az
emberr�v�lt Isten.
S ezzel alakjuk mint a m�lt �s j�v� �ll szemben egym�ssal. Apoll�nius az
utols� kimagasl�
p�lda azokra, akik a m�lt m�gikus isteni er�i folyt�n voltak nagyok. A N�z�reti
J�zus egyszer�
alakj�ban azonban az �j �gi behat�s l�p be az emberis�gbe. Benne cs�r�zik az �j
impulzus, ami a
rothad�sb�l �s hal�d�sb�l az eg�sz vil�got �j �lethez fogja elvezetni.
Nem neh�z ebb�l a mi korunk kereszt�nys�ge sz�m�ra sem levonni a tanuls�got.
Apoll�nius
nagyra t�rt. Krisztus aki isteni gondtalans�ggal hagyta kor�nak poliltikai d�monait
m�k�dni,
j�v�ben�z� sz�nd�kaival az eg�szre t�rt. V�geredm�nyben a k�ls� vil�gban m�g a
legnagyobb siker
is, amilyen Apoll�nius� volt, elapr�z�d�s. Miut�n siker�lt neki a zsarnoki,d�moni
hatalmakat
sz�m�zni a cs�sz�ri tr�nr�l, alig telt el sz�z �v �s m�r ism�t ott voltak. A
vil�gban m�g a legnagyobb
sikerek is kicsinek bizonyulnak v�g�l.
J�zus �let�nek �rtelme nem abban �llt, hogy a vil�gban bizonyos k�ls�
k�r�lm�nyek
megv�ltoztak �s megreform�l�dtak, hanem az, hogy a vil�gba mint eg�szbe elvetette
egy �j fejl�d�s
magv�t. Az �j vil�g magva, amit hal�la �s felt�mad�sa �ltal az emberis�g �s az
eg�sz f�ldi kozmosz
sz�nt�f�ldj�be elvetett, t�ren �s id�n t�lmen�en magasztos. Nincs sz�ks�ge nagy
t�rbeli �s id�beli
hat�sug�rra, mint amilyen Apoll�nius �lete volt. Aki Krisztus erej�hez kapcsol�dik,
biztos lehet
benne, hogy olyan impulzus r�szes�v� v�lt, ami az eg�szre t�r �s er�t mer�thet
bel�le. Ahhoz, hogy
�tj�t a gabonaszem-lelk�let csendes szer�nys�g�ben keresse �s tal�lja meg.

II. FEJEZET

A KRISZTUSI TEV�KENYS�G KEZDETE

A keresztel� - K�s�rt�s - Csod�k

Hit a csod�kban �s a kritika

Hogy kicsoda Krisztus, azt m�r a kereszt�nys�g is sok �vsz�zaddal ezel�tt

elfelejtette. M�r Nagy
Konstantin idej�ben, mikor a kereszt�nys�get �llamvall�ss� nyilv�n�tott�k,
bebizonyosodott ez, mert a
teol�gusok azon kezdtek vitatkozni, hogy Krisztus isteni, vagy emberi term�szet�.
Ett�l kezdve a
Krisztus istens�g�ben val� hitet a legt�bb kereszt�ny is m�r csak J�zus un.
"csod�iban" val� hit�re
tudta alapozni. V�g�l azonban ez a hit is inogni kezdett.
T�bbmint k�tsz�z �ve megoszlik a paps�g a kereszt�ny t�borban a csod�k
k�rd�s�ben. Az
egyik oldalon �llnak azok, akik "hisznek a csod�kban", a m�sik oldalon azok, akik
vitatj�k, hogy a
csod�k val�ban megt�rt�ntek; ak�r mert azt �ll�tj�k, hogy a csod�kr�l sz�l�
t�rt�netek csak kegyes
legend�k, melyekkel az els� kereszt�ny k�z�ss�gek Krisztust akart�k dics��teni,
ak�r mert a csod�kat
racion�lisan magyar�zz�k vagy szimb�likusan �rtelmezik. Mindenk�ppen a csod�k
tagad�s�hoz vezet,
ha a tengeren-j�r�st �gy magyar�zzuk, hogy Krisztus egy, a tan�tv�nyok sz�m�ra
l�thatatlan �sz�
gerend�n �llt, - mint ahogy ezt a XVIII. sz. v�g�n egyesek magar�zt�k, - �s ha a
k�nai csod�t �gy
�rtelmezz�k, hogy Krisztus a zsid� vall�s viz�t a kereszt�ny vall�s bor�v�
v�ltoztatta, vagy ha a
tengeren-j�r�st �s a k�nai menyegz�n tett csod�t egyszer�en mint legend�t int�zz�k
el. Babon�nak
�rzik a kritikusok azok �ll�spontj�t, akik ragaszkodnak a csod�khoz. Ezek viszont
hitetlens�gnek �rzik
a kritikusok �ll�spontj�t. Az ellent�t m�lyrehat�bb, mint gondoln�nk. A protest�ns
teol�gi�ban - ahol
a vita a poz�tiv �s liber�lis ir�ny k�z�tt folyt, - is csak l�tsz�lag �llt helyre a
nyugalom. A felsz�n alatt
gyorsan t�rt h�d�t �s m�r a katolikus teol�gi�ig is el�rt azoknak a
gondolkod�sm�dja, akik feladj�k a
csod�t.
Meg�rthetj�k azoknak a nyugtalan agg�d�s�t, akik szeretn�nek ragaszkodni a
csod�knak a
r�gi m�don t�rt�nt elbesz�l�s�hez, �s ha ahhoz hozz�ny�lnak, azt hitetlens�gnek
�rzik. Mert val�ban,
az eg�sz Evang�liumot elveszti az, aki egy r�sz�t elveszti. Vagy eg�szen mi�nk az
Evang�lium, vagy
egy�ltal�ban nem. Aki fel�ldozza egyes r�szeit �gy, hogy pl. csak legend�t l�t
benne, az az eg�szet
fel�ldozza. Ma m�r az Evang�lium �s a Biblia elveszt�se t�nny� v�lt a kereszt�ny
emberis�g
legnagyobb r�sze sz�m�ra. �s az Evang�lium elveszt�se �ltal�ban az eg�sz kereszt�ny
k�pzeletvil�g
kialv�s�nak jele. �gy h�t igaza van annak a felfog�snak, amelyik az Evang�liummal
szemben egyre
ink�bb elterjed� kritikai gondolkod�sm�dban vall�sellenes elemet �s "hitetlens�get"
l�t.
M�sr�szt azonban vaks�g volna nem elismerni a kritikai vizsg�lat jogos �s
sz�ks�ges volt�t.
Sz�ks�ges �tmeneti �llapot volt az emberi szellem el�rehalad�s�ban - �s ez m�g ma
is tart, - hogy
gondolkod�sukban ink�bb tartj�k k�telez�nek a term�szeti t�rv�nyek elismer�s�t,
mint a Bibli�ban
elbesz�lt csod�kat. A modern embernek el kell utas�tania azt, hogy vall�soss�g�t
azon m�rj�k le, hogy
h�ny csod�ban hisz, - m�g akkor is, ha gondolkod�si szabads�g��rt az Evang�lium
elveszt�s�vel kell
fizetnie. Egyar�nt igaza van annak, aki "hitetlens�get" l�t abban, hogy a modern
kritikai
gondolkod�sm�d tagadja a csod�kat �s annak, aki "babon�t" l�t a m�g mindig gyakran
el�fordul�
kritik�tlan csodahitben. Az �t az Evang�lium �s ezzel a kereszt�ny vil�gszeml�let
visszaszerz�s�hez,
mint Scylla �s Charybdis k�z�tt, a hitetlens�g �s a babona k�z�tt vezet kereszt�l.
A csod�r�l vallott k�tf�le felfog�s �ssze�tk�z�s�nek oka az �j vil�gszeml�let
materializmusa,
mely mindkett�ben megb�jik. Ez a hibaforr�s mindk�t oldalon. Ez�rt a k�t felfog�s
k�z�tti "vagy-
vagy" nem vezethet a rejt�ly megold�s�hoz. A gondolkod�si szok�sokban meghonosodott
materializmus egy�ltal�n nem engedi felsz�nre jutni azt a k�rd�st, hogy az
Evang�lium �rz�kelhet�,
vagy �rz�kfeletti, vagy legal�bbis �rz�kelhet�-�rz�kfeletti folyamatot �r le, mert
az emberek nem
ismerik az �rz�kfeletti t�rt�n�s fogalm�t �s ezzel kapcsolatban semmit sem tudnak
elk�pzelni.
Az un. csod�kr�l sz�l� t�rt�netekkel kapcsolatban csak �gy jutunk el az
Evang�lium
sz�nd�k�hoz �s igazs�g�hoz, ha kil�p�nk a materializmus b�vk�r�b�l, becs�letes
megismer�si
t�rekv�ssel kidolgozzuk magunkban a re�lis szellemi folyamatok fogalm�t, - �s pl.
Krisztusnak a
tengeren val� j�r�s�t ilyen folyamatnak tekintj�k, amit a tan�tv�nyok lelki
l�t�ssal �ltek �t. A csod�k
ekkor megsz�nnek a szok�sos �rtelemben vett "csod�k" lenni. Ehelyett azonban
�tl�tsz�v� v�lnak egy
magasabb vil�g sz�m�ra aminek megl�t�sa valami sokkal, de sokkal csod�latosabbat
jelent, mint
"csod�kban" hinni a gondolkod�s rov�s�ra. J�zus un. "csod�i" Rittelmeyer J�zus
k�nyv�nek
kifejez�s�vel �lve nem a term�szeti t�rv�nyek megt�r�s�t, hanem a magasabb l�t-
t�rv�nyek bet�r�s�t
jelentik. A r�gi st�lus� hit a csod�kban �pp�gy elz�rta a kil�t�st Krisztus val�di
l�ny�re, mint a csak
kritikus hitetlens�g. Ha az evang�liumi t�rt�netek �tl�tsz�v� v�lnak a magasabb
szf�ra sz�m�ra, amely
J�zus �let�nek jelentein kereszt�l megnyilv�nul, ez a kil�t�s ism�t szabadd� v�lik.
A sok k�l�n csoda
hely�be az emberis�g sors�nak egyetlen k�zponti csod�ja l�p, Krisztus
emberr�v�l�s�nak csod�ja,
mag�nak Krisztus l�ny�nek csod�ja.
A J�zus "csod�iban" val� szok�sos hit klasszikus c�folat�t mag�ban az
Evang�liumban
tal�ljuk; J�zusnak a puszt�ban val� h�romszoros megk�s�rt�s�nek le�r�s�ban.
Krisztusban egy Tyanai
Apoll�niushoz hasonl� csodatev�t �s m�gust l�tni, val�j�ban l�ny�nek megkisebb�t�se
volna. Ha
szok�sos �rtelemben vett csod�kat tett volna, akkor v�geredm�nyben elbukott volna a
kis�rt�sekben,
amiket a puszt�ban t�lt�tt negyven nap alatt ki�llt. Mert mi m�st k�v�ntak t�le a
kis�rt� er�k, mint
hogy isteni erej�t m�gikusan haszn�lja fel; a k�rnyez� anyagvil�gra val� hat�ssal
(k�veknek keny�rr�
v�ltoztat�sa), az emberi lelkekre val� hat�ssal (vil�guralom megszerz�se), saj�t
l�ny�re val� hat�ssal
(templom tetej�r�l val� leugr�s). "Csod�k" tev�se nem volt benne Krisztus l�ny�ben,
lelk�let�ben.
Nagys�ga abban �llt, hogy nem tett "csod�kat", b�r erre b�rkin�l ink�bb k�pes lett
volna. V�gig akarta
j�rni az emberr�v�l�s �tj�t. Csak ez�ltal lett egy�ttal minden ember testv�re �s
megv�lt�ja.
M�sik klasszikus c�folat a J�zus "csod�iban" val� hitnek a P�l apostol
Filippiekhez �rt
level�nek m�sodik r�sz�ben tal�lhat� le�r�s Krisztus lelk�let�r�l; "Ugyanazt az
�rz�letet tan�s�ts�tok,
mint ami J�zus Krisztusban is volt. � b�r isteni term�szet� volt, istens�g�t nem
vette ig�nybe a maga
sz�m�ra, hanem lemondott r�la �s szolgai alakot �lt�tt. Hasonl�v� v�lt az
emberekhez, emberiv� v�lt
�lete minden megnyilv�nul�s�ban.
Megal�zta mag�t �s mag�ra vette az emberl�t t�rv�nyeit mindhal�lig, a
keresztf�n
elszenvedett hal�l�ig". (2.5-8.)
A teol�gusok �gysz�lv�n sohasem j�ttek r�, hogy a megk�s�rt�s t�rt�nete
megc�folja a
J�zusba mint "csodatev�be" vetett hitet. A csodah�v�knek nem volt �rdek�k, hogy
mag�ban az
Evang�liumban tal�ljanak valamit, ami n�zet�ket megc�folja. A modern kritikus
szellemek sz�m�ra a
megk�s�rt�s t�rt�nete �pp�gy absztrakci�ban old�dott fel, mint a csod�kr�l sz�l�
t�rt�netek. Egy
k�lt�nek jutott oszt�lyr�sz�l, hogy felt�rja Krisztus igazi meg�rt�s�nek nagy
kapuj�t, amihez akkor
jutunk, ha J�zus csod�it �s a megkis�rt�st egym�ssal �sszef�gg�sben vizsg�ljuk;
Dosztojevszkinek a
f�inkvizitorr�l sz�l� legend�j�ban, melyet a "Karamazov testv�rek" c. reg�ny�be
illesztett bele. Ez a
legenda a k�vetkez�ket mondja el;
Az inkvizici� idej�ben Sevill�ban ism�t �ppen sz�z eretneket �gettek el
m�gly�n. Arra j�n
Krisztus az utc�n, f�ldi emberi alakban. A szenved� emberis�g ir�nti k�ny�r�letb�l
r�vid id�re ism�t
lesz�llt a F�ldre. A n�p felismeri �s hozz� sereglik; � meggy�gy�tja a betegeket �s
meg�ldja a
szenved�ket. Ekkor arra j�n a f�inkvizitor, egy hideg, kilencven�ves aggasty�n. A
n�p megtanulta az
engedelmess�get �s f�lreh�z�dik. Az aggasty�n int�s�re Krisztust megragadj�k �s
b�rt�nbe z�rj�k. A
b�rt�nben el�be �lla a f�inkvizitor; "Te vagy az Te? - Ne v�laszolj, hallgass.
Ahhoz sincs jogod,
hogy csak egy sz�t is hozz�tegy�l ahhoz, amit egyszer kor�bban m�r mondt�l. Mi�rt
j�tt�l minket
zavarni?"
�s most kifejti az �reg a hallgat� Krisztus el�tt f�inkvizitori gondolatait:
J�, hogy a Te m�ved
mir�nk sz�llt. Mi ink�bb sz�molunk az emberi term�szet gyenges�g�vel �s
alantass�g�val, mint Te. Te
szabads�got akart�l adni az embereknek, a vil�g legszerencs�tlenebb aj�nd�k�t. Mi
tudjuk, hogy az
ember nem a szabads�got akarja, hanem engedelmeskedni k�v�n, rabszolga akar lenni.
Te
visszautas�tottad a "f�lelmes �s okos szellem" felh�v�s�t, aki a puszt�ban sz�lt
hozz�d, hogy
v�ltoztasd a k�vet keny�rr�. Mi azonban tudjuk, hogy az emberek kenyeret akarnak �s
nem szellemet.
Mi l�tjuk, hogy v�gzetes t�ved�st k�vett�l el, mikor a szellemnek, aki �gy sz�lt
hozz�d, nem
engedelmeskedt�l. �gy h�t mi neki fogunk engedelmeskedni, nem neked �s �gy jobb
s�f�rai lesz�nk
m�vednek, mint amilyen te lehetn�l. Mi t�rt�nne k�l�nben "azzal a milli�nyi �s
milli�rdnyi l�nnyel,
akinek nincs ereje ahhoz, hogy az �gi keny�r�rt a f�ldi kenyeret visszautas�tsa.
Vagy te csak a
tizezernyi er�set �s nagyot szereted?" A szabads�g eszm�je miatt utas�tottad vissza
azt a k�vetel�st,
hogy megtedd a csod�t. "Azt rem�lted, hogy az ember a te p�ld�dra csoda n�lk�l is
meg fogja �rizni
hit�t Istenben. De te nem tudtad, hogy az ember amint elveti a csod�t, Istent is
elveti, mert az ember
nem annyira Istent keresi, mint a csod�t. �s mert az ember egy�ltal�n nem boldogul
csoda n�lk�l,
b�s�gesen fog mag�nak �j csod�kat teremteni, a saj�t csod�it �s im�dni fog minden
var�zslatot,
minden boszork�nys�got. Te nem sz�llt�l le a keresztr�l, mikor g�nyosan
odaki�ltott�k neked, hogy;
sz�llj le a keresztr�l �s mi elhissz�k, hogy te vagy az. Te nem sz�llt�l le, mert
megint nem akartad az
embert egy csod�val leig�zni; szabad hit ut�n �s nem a csod�ban val� hit ut�n
s�v�rogt�l. Te
szabads�gb�l fakadt szeretet ut�n s�v�rogt�l, nem a rabszolga al�zatos
elragadtat�sa ut�n a hatalom
el�tt, mely egyszer s mindenkorra elr�m�tette. De ebben is t�l magasra becs�lted az
embereket, mert
�k t�nyleg nem m�sok, mint rabszolg�k". Ez a mi titkunk! Mi m�r r�gen nem veled
vagyunk, hanem
vele ! T�le megkaptuk azt, amit te felh�borodva visszautas�tott�l, azt az utols�
adom�nyt, amit neked
felaj�nlott, mikor megmutatta a f�ld minden gazdags�g�t; megkaptuk t�le R�m�t �s a
c�z�r kardj�t;
mi�rt utas�tottad vissza ezt az utols� adom�nyt? Ha megfogadtad volna a hatalmas
szellem harmadik
tan�cs�t, akkor mindent teljes�tett�l volna, amire az emberek t�rekednek."
 Dosztojevszky itt a krisztusi l�ny �s a t�rt�nelmi kereszt�nys�g
tulajdonk�ppeni rejt�ly�t
�rinti. A f�inkvizitor megtal�lhat� a kereszt�ny fejl�d�s minden kor�ban; az
egyikben rejtettebben, a
m�sikban ink�bb az el�t�rbe l�pve. Olyan Krisztust akar hirdetni az embereknek, aki
el�z�keny az
emberek gyeng�ivel szemben. Ez�rt teszi a h�romszoros kis�rt�st elutas�t� Krisztus
hely�be azt, aki
az �rz�kek ter�let�n teszi a csod�kat. Belekeveri a materializmust az embereknek az
Evang�liumr�l,
k�l�n�sen az evang�liumi csod�kr�l alkotott fogalm�ba, �s ez�ltal meghamis�tja
mag�nak Krisztusnak
a k�p�t. A sok v�lt csoda eltakarja Krisztus egyetlen k�zponti csod�j�t.

A keresztel�

Az egyetlen k�zponti csoda, ami az emberi fejl�d�s lefel� tart� ir�ny�t, -

b�r egyel�re csak
rejtett - felfel� ir�nyul� mozg�ss� v�ltoztatta, Krisztus emberr� v�l�s�nak a
csod�ja. Ez kiterjed a
tulajdonk�ppeni krisztusi �let h�rom �v�re, �s a hal�lban �s a felt�mad�sban, a
golgotai
miszt�riumban teljesedik ki. De nem egyszer�en a j�zusi �lettel kezd�dik. A
legmagasabbrend�
szellemi esem�ny jel�li a kezdet�t, b�r ebb�l az esem�nyb�l az emberek f�ldi szeme
sz�m�ra semmi
sem v�lt l�that�v�. Erre a d�nt� esem�nyre mutatnak r� az Evang�liumok, mikor a
J�zus
megkeresztel�s�r�l sz�l� le�r�sban azt mondj�k, hogy az �g megny�lt, a bels� l�t�s
sz�m�ra
megmutatkozott a Szentl�lek k�pe, a bels� hall�s sz�m�ra felhangzott az isteni
szeret-kinyilatkoztat�
hangja.
J�zus �let�nek els� harminc �ve emberi �letrajz, b�r a gondvisel�s csod�latos
sz�lakkal �s
mint�kkal sz�tte bele az emberis�g addigi t�rt�net�nek eg�sz kivonat�t. A Jord�n-
keresztel� �s
Golgota k�z�tt eltelt alig h�rom �v t�bb mint emberi �letrajz. Azt �br�zolja, hogy
hogyan �li bele
mag�t egy magas isteni l�ny az emberi l�tbe. A krisztusi l�nynek a N�z�reti
J�zusba, az emberbe val�
inkarn�l�d�s�nak folyamatos csod�j�t �br�zolja. �gy h�t Krisztusnak tulajdonk�ppeni
megsz�let�se
az, ami a Jord�n-keresztel�n�l szellemileg t�rt�nt. Ezt az �skereszt�ny
�vsz�zadokban m�g tudt�k,
vagy vil�gosan �rezt�k, mert kar�csony �nnep�t nem december 25.-�n, J�zus
sz�let�snapj�n, hanem
janu�r 6.-�n, a Jord�n-keresztel� napj�n tartott�k. A Biblia sz�vege jelzi ezt a
titkot azokban a zsolt�r-
szavakban, amiket az Atya-Isten abban a pillanatban haszn�l, amikor az �g
megny�lik; "Ez az �n
szerelmetes fiam, ma nemzettem �t!" Csakhogy az els� h�rom testamentumban, -
mintha csak f�tyolt
kellett volna vonni a titok el� - az �testamentumi zsolt�r (2.zs.7.v.) vil�gos
sz�veg�t egy kicsit
megv�ltoztatt�k. Az Ujtestamentum egy�b helyein, ahol id�zik, az Apostolok
Cselekedeteiben
(13.33) �s k�tszer a zsid�khoz �rt lev�lben (1,5. �s 5,5,) abban a leplezetlen
alakj�ban jelenik meg,
mellyel a Jord�n-keresztel�n val� felhangz�s�val a sz�let�si folyamatot kis�ri.
Ha az ember megismer� ereje majd ism�t felemelkedik od�ig, hogy megismerje az
ember
igazi l�ny�t, ami az inkarn�ci� titk�n alapul, ism�t szabadd� v�lik majd az �t
annak meg�rt�s�hez,
hogy mi t�rt�nt a Jord�n-keresztel�n, �s Krisztusnak mint az emberr�v�lt Istennek a
meg�rt�s�hez. Az
ember, - amit korunk egyre alaposabban elfelejt, - szellemi �rz�kfeletti term�szet�
l�ny. Val�di l�nye
nem azonos az ember testi alakj�val, ami a f�ldi �rz�kek el� t�rul. De azzal a
lelki l�nnyel sem
azonos, ami gondolataiban, �rz�seiben �s akarati impulzusaiban a testis�gen �t
megnyilv�nul.
Szellemi �n-l�ny, aki a testi-lelki emberben mint t�bbsz�r�s burokban lakik. P�l
m�g meg tudja
k�l�nb�ztetni a testi, lelki �s pneumatikus embert. A Pneumatikus ember, az �n,
mint az ember
tulajdonk�ppeni l�nymagja, t�bbsz�r�s testis�gbe inkarn�l�dik. A legals�, legs�r�bb
burok a fizikai
test. Ezt mint �tmenetet a testis�g �s lelkis�g k�z�tt, �tsz�vi az �ter- vagy
�lettest. A lelkis�g csak
burok, amiben benne van az ember. Ezt asztr�ltestnek vagy l�lektestnek nevezz�k.
J�zus �let�nek �rtelme, ami Bethlehem �s a Jord�n-keresztel� k�z�tti harminc
�vet kit�lt�tte
az volt, hogy a legnemesebb �s leg�rettebb emberi burkokat k�sz�tse el�, hogy ha
majd az id�
beteljesedik, a Krisztusl�ny mint �n inkarn�l�d�sakor ezekbe k�lt�zhessen. A
Jord�n-keresztel�ig,
k�l�n�sen a tizenkettedik �s harmincadik �ve k�z�tt a N�z�reti J�zus fizikai, �let-
�s l�lektest�ben az
emberek k�z�tt l�tez� leg�retebb �s leg�tfog�bb �n lakott. A N�z�reti J�zus a
legt�k�letesebb ember
volt, amennyire ez f�ldi-emberi forr�sb�l el�rhet� volt. Ez�rt illeti meg az "Ember
Fia" megjel�l�s.
De csak ez a legmagasabb t�k�letess�g vezethette oda abban a d�nt� pillanatban, -
amit az id�k
k�zep�nek nevez�nk, - hogy J�zus lelk�ben, mint egy gy�jt�pontban �sszegy�lt az
emberis�g eg�sz
f�jdalmas szellemi elszeg�nyed�se �s egy�ttal m�lys�ges v�gya az isteni seg�ts�gre.
J�zus nemcsak
kora �ltal�nos Messi�s-v�r�s�ban vett r�szt. Mikor �t�lte, hogy m�g a legtiszt�bb
�s leg�rettebb
emberi er� is cs�d�t mond az emberis�g lelki elhal�s�val szemben, l�t�v� kellett
hogy v�ljon a
Krisztus-l�ny ragyog� f�nygl�ri�ja sz�m�ra, aki f�ldresz�ll�s�nak �tj�n az
inkarn�ci� kapuj�hoz
�rkezett. S ekkor r�eszm�lt, hogy t�ved�s volna egy mag�t�l j�v� isteni seg�ts�gre
v�rni. Csak egy
legmagasabbrend� emberi-lelki �ldozat teheti lehet�v� az isteni �ldozatot; ezzel
kell a k�zeled�
Krisztus-l�ny sz�m�ra az emberis�ghez vezet� kaput megnyitni. J�zus k�sz volt a
nagy �ldozatra,
hogy �nmag�t odaadja - �s ez hatotta �t lelk�t, amikor elindult Keresztel�
J�noshoz. Magasrend�,
emberis�g-szint�re emelkedett �nje �tengedte hely�t Krisztus isteni �nj�nek. Elment
azon az �ton,
amin a t�bbi ember lelki l�nye megy, amikor meghal. �s amikor az �g megny�lt �s
Isten hangja
megsz�lalt, az �ltala megtiszt�tott �s �tszellemes�tett burkokba k�lt�z�tt bele a
Krisztusi-l�ny. Az
"Ember Fi�val" �sszekapcsol�dott az "Isten-Fia".
Mikor a kereszt�ny teol�gusok - pl. a niceai zsinaton 325-ben - m�r absztrakt
�s hom�lyos
m�don arr�l vitatkoztak, hogy Krisztus isteni vagy emberi term�szet� volt, m�g
mindig voltak olyan
gondolkod�k, akik konkr�tan megk�l�nb�ztetni tud� szellemi szeml�let�k folyt�n m�g
tudtak valamit
mondani a Krisztus-J�zus l�ny�ben l�v� emberi �s isteni elem viszony�r�l a Jord�n-
keresztel� ut�n.
De az ilyen konkr�t kijelent�sek, melyek r�v�n Krisztus inkarn�ci�j�nak titka
m�gegyszer kivil�glott
az egyre s�r�bb� v�l� k�db�l, akkor m�r f�lelmet �s r�m�letet keltettek. Nem
akart�k elismerni, hogy
csak ezen az �ton menthet� meg az eleven Krisztus-megismer�s, ami a h�rom
�skereszt�ny
�vsz�zadban m�g meg volt. S �gy azokat, akik ilyen le�r�sokkal l�ptek fel, mint
eretnekeket el�t�lt�k.
K�z�l�k kimagaslik Laodiceai Apollinaris. A h�rmas tagoz�d�s� emberi l�nyr�l sz�l�
r�gi tudom�ny
alapj�n, ami m�g P�l leveleib�l is kivil�glik, kifejtette, hogy Krisztus testi �s
lelki burka emberi volt;
ezekben a burkokban azonban emberi szellem (Nus) helyett az Isteni Szellem (Logos)
lakott.
Mikor keresztel� J�nos azokat, akik elj�ttek hozz� �s tan�tv�nyaiv� lettek,
megkeresztelte,
hatalmas v�ltoz�s ment benn�k v�gbe. Maga a Keresztel� csak lez�r�sa volt annak a
fejl�d�snek, amit
egy s�r�tett, hatalmas szellemi erej� iskol�z�s h�vott el� a lelkekb�l. Nemcsak
napokig, hanem hetekig
�lltak a tan�tv�nyok J�nos l�ngol� szavainak hat�sa alatt �s ennek eredm�nyek�nt
kett�s felismer�s
�bredt fel benn�k nagy �rz�sek form�j�ban. Egyr�szt k�m�letlen �nmegismer�ssel
jutottak tudat�ra
emberi term�szet�k minden gyenges�g�nek �s t�k�letlens�g�nek, �s saj�t b�n�ss�g�k�n
kereszt�l
meg�rezt�k az eg�sz emberis�get fenyeget� lelki hal�l l�legzetel�ll�t� vesz�ly�t.
M�sr�szt felgy�jtotta
lelk�kben a Keresztel� Messi�s-pr�f�ci�ja a nagy rem�ny szikr�j�t. Akik hallott�k,
gyakran �rezhett�k
szavinak hat�s�ra, hogy a mennyek orsz�g�t lehoz� Messi�s-l�ny m�r eg�szen k�zel
van. Az egy�ni
�dv�ss�gv�gy is kit�gult, a k�zeled� megv�lt�s emberis�g-szint� megsejt�s�v� v�lt.
V�g�l a
Keresztel� f�nyes beteljes�l�shez vezette az el�k�sz�t� megismer�seket.
A keresztel�s �gy t�rt�nt, hogy a keresztelend�t eg�szen bemer�tett�k a
Jord�n viz�be, am�g a
test, l�lek �s szellem �sszef�gg�se meg nem lazult, mint ez a hal�l pillanat�ban
t�rt�nik. A
keresztel�st megel�z� el�k�sz�t�s folyt�n a lelki-szellemi ember m�r nem volt olyan
szil�rdan benne
testi burk�ban, mint a mindennapi �let folyam�n. �gy a keresztel�s az embereket egy
pillanatra abba az
�llapotba hozta, hogy megl�tt�k azt a leny�g�z�, �tfog� k�pet, amit k�l�nben csak a
hal�lt k�vet� els�
napokban l�t az ember, �s ez tov�bbi f�ldi �let�kre egy bizonyos fajta ujrakezd�st
jelentett �s tisztult
er�ket adott. A J�nos-keresztel� �lm�ny�t azzal hasonl�thatjuk �ssze, amit
manaps�g is
elbesz�lhetnek azok, akik k�zel �lltak a v�zbefullad�shoz. Hasonl� �lm�ny�k van
azoknak is, akik
hegyr�l zuhannak le, vagy akiket betemet a gr�n�t- �s bomba-repesz, azut�n siker�l
�ket �letrekelteni.
Elbesz�lik, hogy a hal�l k�sz�b�n az �tfog� eml�kez�s �lm�ny�t �lik �t. Mindaz,
amit eg�sz �let�kben
�t�ltek, �sszes�r�tve, egyidej�leg, hatalmas k�pben �ll a l�lek el�. Minden
elk�vetett hiba r�z�dul az
ember l�ny�re. Ugyanakkor azonban az elk�vetkez� sorsok hajnalp�rja is megjelenik.
Azok, akik a
Jord�n-keresztel�ben r�szes�ltek, a legmagasabb fokon �lt�k �t az �let�kre val�
visszapillant�st.
V�dolva �llt el�b�k saj�t b�n�k �s az emberis�g b�ne, fenyeget� s�t�ts�get
�rasztva. De a test�kt�l
megszabad�tott lelkek ugyanakkor �szrevett�k a napfelkelte sugarait is, ami a
Krisztus-l�ny
k�zeledt�vel a szellemi vil�gban m�r hirt adott mag�r�l.
A J�nos-kereszts�g a r�gi beavat�si szertart�sok maradv�nya volt. Abban az
id�ben m�g
alkalmazhat� volt, mert az emberi testben m�g megvolt a rugalmass�g �s
�tbocs�t�k�pess�g utols�
maradv�nya, ami lehet�v� tette a lelki-szellemi ember sz�m�ra, hogy a
keresztel�sssel kapcsolatos
r�szleges hal�l ellen�re, azut�n ism�t eg�szs�gesen tov�bb �ljen a testben. Az
emberi test bels�
struktur�ja m�r r�gen olyan merev �s t�r�keny, hogy az olyan elj�r�s, mint a
Jord�n-keresztel�, nem
volna lehets�ges az egyens�ly �s az eg�szs�g s�lyos k�rosod�sa n�lk�l.
Mikor J�zus J�noshoz ment, annak k�r�ben m�r eg�sz csom�, a J�nos lelki vezet�se �s
keresztel�se
r�v�n megv�ltozott embert tal�lt. Most � is al�vetette mag�t a l�ngol� szavak
hat�s�nak �s
megkeresztelkedett. Ez k�ls�leg eg�szen csendes jelenet, amint al�zatosan lehajol
�s al�mer�l a
Jord�n viz�be. Bels�leg azonban kozmikus dr�mais�ggal t�r be egy �j kezdet, amely
messze fel�lm�l
mindent, ami addig a F�ld�n t�rt�nt. Itt sokkal t�bb t�rt�nik, mint az el�z�
keresztel�si aktusokn�l. Itt
is kiemelik ugyan egy m�lyen el�k�sz�tett ember lelki-szellemis�g�t a test�vel val�
�sszef�gg�s�b�l,
az �let�re val� nagy visszapillant�s �s a j�v�bepillant�s c�lj�b�l. De ez�ttal nem
t�r vissza az emberi
�n a megtisztult �s felemelkedett l�lekkel a megtestes�l�sbe; az �n elhagyja a
F�ldet �s a l�lek, mint
az �gnek felaj�nlott tiszta �ldozati cs�sze, egy emberfeletti isteni tartalmat vesz
fel mag�ba.
Visszat�rtekor mag�val hozza a megtestes�l�sbe az emberek �ltal s�v�rogva v�rt
messi�si Krisztus
�nt. Azt a mond�st, amit P�l k�s�bb le�r, J�zus hallgatag lelki testtel
megval�s�totta; "Nem �n, hanem
Krisztus �nbennem!" J�zusb�l Krisztus-hordoz� "Christophorus" lett. Elkezd�dik
Isten
emberr�v�l�s�nak csod�ja.
Vil�gos hogy az, ami ebben a pillanatban t�rt�nik, csak kezdet lehet. Az �gi
tartalom
t�ls�gosan nagy �s t�ls�gosan hatalmas a f�ldi ed�ny sz�m�ra, amibe bele�mlik,.
H�rom �vi
sorsk�zdelemre lesz sz�ks�g ahhoz, hogy Krisztus isteni �n-l�nye J�zusnak, az
embernek lelki �s
�letereibe teljesen belek�lt�zz�n �s inkarn�l�dj�k. A hal�l �r�ja a Golgot�n
egyszersmind a testbe-
l�lekbe k�lt�z�s befejez�se �s �tmenet lesz egy �j l�tform�ba, l�tfokozatba. A
kozmikus m�ret� Isteni
tartalom a h�rom �v minden l�legzetv�tel�vel, minden szav�val, minden tett�vel
m�lyebbre dolgozza
bele mag�t sz�k emberi lak�s�ba. Az emberr�v�l�s csod�ja a Jord�n-keresztel�t�l a
kereszthal�lig tart,
mert nem egy�b, mint egy Isten folyamatos �ldozati tette �s �ldozatv�llal�sa, aki
az emberis�g
�dv�ss�g��rt megal�zza �nmag�t, szolgai alakot �lt �s engedelmes eg�szen emberi
hal�l�ig.
A f�ldi testis�g, amibe a Krisztus-l�ny bevonult, sz�k �s kicsi volt ahhoz a
kozmikus
nagys�ghoz viszony�tva, amit most be kellett fogadnia. B�r a burkokat, a fizikai-,
�ter �s asztr�ltestet a
leg�rettebb �s legnemesebb emberi l�ny lakta �s k�sz�tette el�, azok m�gis
r�sztvesznek minden f�ldi
l�ny sors�ban, ami a b�nbees�s folyt�n a gyenges�g �s t�k�letlens�g �tka al�
ker�lt. Krisztus
kozmikus teremt�ereje t�ls�gosan hatalmas az emberi f�ldi test sz�m�ra. A benne
l�ktet� kozmikus
�let�ramok t�ls�gosan hatalmasak az emberi �leter�h�z viszony�tva. A bel�le
kisug�rz� isteni lelki
fens�g t�ls�gosan hatalmas az emberi lelkis�g sz�m�ra. A test, �let �s l�lek h�rmas
f�ldi burk�ban
tal�lkozik Krisztus azokkal a hatalmakkal, melyek az emberi l�nyt elidegen�tett�k
isteni eredet�t�l �s
egyre ink�bb a muland�s�g �tka al� vont�k. Ez a cs�r�ja a h�rmas k�s�rt�snek, ami
v�g�l is
alakszer�v� s�r�s�dve l�pett Krisztus-J�zus el�, mikor k�zvetlen�l a Jord�n-
keresztel� ut�n negyven
napra elvonult a mag�nyba. J�zusnak az az elhat�roz�sa, hogy kiv�ljon az emberek
k�r�b�l �s Juda
puszt�j�ban a mag�nyt keresse, minden bizonnyal a rajta v�gbement nagy v�ltoz�s, a
Szellemmel
tel�t�d�s ut�ni els� tapasztalatainak k�vetkezm�nye. Egyr�szt szemben tal�lja mag�t
saj�t fizikai
test�ben a megkem�nyed�s �s rothad�s szellem�vel, m�sr�szt az eg�sz f�ldi anyagi
vil�ggal szemben
�gy �rezte, hogy a most benne l�v� teremt�er� r�v�n k�pes volna mindazt ami
haland�, el-nem-
m�l�v� v�ltoztatni. Az emberi �lettestben nemcsak a rothad�s �s a f�ldh�zk�t�tts�g
er�ivel
tal�lkozott, hanem �rezte, hogy azokkal az �let�ramokkal, melyek most bel�le
ki�radtak, nemcsak a
f�ldi neh�zs�gi er�t, hanem mag�t a hal�l teljhatalm�t is meg tudn� t�rni. Az
emberi l�lektestben a
felvillan� csal�ka f�ny �s az �rz�ki v�gyak er�ivel tal�lkozott, melyek az embert
f�lrevezetik, de
ugyanakkor azt is �rezte, hogy a c�ltudatos Nap-er� birtok�ban, ami most benne
volt, csak az emberek
el� kell �llnia, hogy a saj�t ir�ny�ban mag�val ragadja �ket. M�g meg is
r�m�lhetett, hogy hirtelen
milyen, a F�ld�n m�gcsak nem is sejtett lehet�s�gek birtok�ba jutott, hogy f�ldi
anyagi k�rnyezet�re,
saj�t l�ny�re �s a t�bbi emberre hasson. Nem �llhatott sz�nd�k�ban, hogy
felhaszn�lja az isteni er�k
f�l�ny�t az emberi er�kkel szemben; ezzel az emberis�g�rt sem tett volna semmit. A
csoda vihara
elz�gott volna az emberis�g felett an�lk�l, hogy l�ny�be felvehette volna a
szervezetbeli megv�ltoz�s
�s a szabads�g csir�j�t. Csak az�ltal, hogy � maga is fen�kig �ritette az emberl�t
kelyh�t �s az emberi
l�tet annak utols� rostj�ig �thatotta az �j er�vel, tudta a f�ldi l�tbe elvetni az
elj�vend� megv�lt�s
magv�t, ami �ltal az ember isteniv�, a F�ld Napp� v�lhat. Mikor az evang�liumok azt
�rj�k, hogy
J�zust a Szellem a puszt�ba vezette, em�g�tt az is rejlik, hogy azok a hat�sok,
amik a Jord�n-
keresztel�t k�zvetlen�l k�vet� els� st�diumban megv�ltozott l�nyb�l ki�radtak,
elvezett�k �t ahhoz,
hogy f�ldi szemmel n�zve vil�gosan felismerje feladat�t. Szellem�nek test�hez �s
lelk�hez val�
jelenlegi viszony�ban nem volt szabad elkezdenie m�k�d�s�t az emberek k�z�tt. S�t
vissza kellett
huz�dnia t�l�k, nehogy leny�g�zze �ket �s hogy v�ghezvigye azt az els� minim�lis
bels� �ldozatot,
ami elengedhetetlen volt az egyens�ly kiviv�s�hoz az emberi ed�ny �s az isteni
tartalom k�z�tt. Az
�gi bor m�g er�sen t�lhabzott a f�ldi kehely perem�n.

A k�s�rt�s.

Krisztus nagys�ga abban rejlik, hogy isteni dics�s�g�r�l �s emberfeletti

nagys�g�r�l
lemondva, ugyanazokba a v�lgyekbe, m�lys�gekbe sz�llt al�, amelyekben a t�bbi
embernek kell �tj�t
megtal�lnia. A zsid�khoz �rott lev�l klasszikus szavai, melyek szerint J�zusnak,
mint a t�bbi
embernek, k�s�rt�seket kellett ki�llnia, nem valami l�ny�hez tapadt gyenges�gr�l
besz�lnek,hanem az
emberr�v�l�s lelk�let�r�l, ami �letsz�nd�k�t alapjaiban meghat�rozta: "� nem olyan
f�papunk
min�k�nk, aki ne tudna egy�tt�rezni gy�nges�geinkkel, hanem olyan, aki ugyanazoknak
a
k�s�rt�seknek tette ki mag�t, amiket nek�nk is ki kell �llnunk, de b�nre nem volt
cs�b�that�." (4.15.)
Hogy Krisztusnak a puszt�ban szembe kellett n�znie a h�romszoros k�s�rt�ssel, az
nem az�rt volt,
mert � is olyan gyenge volt mint a t�bbi ember, hanem az�rt, mert az emberi
term�szet gyenges�g�t,
mint minden egy�b emberi sorsot, hajland� volt mag�ra venni. M�gis kiolvashatjuk
J�zus
megk�s�rt�s�b�l azokat a m�lyebb t�rv�nyeket, amelyekb�l alapj�ban v�ve minden
k�s�rt�s
sz�rmazik, amit az embernek ki kell �llnia.
A h�rmas k�s�rt�s nem k�v�lr�l k�rny�kezi meg J�zust, hanem bens�j�b�l t�r
fel, mikor az
isteni �n belek�lt�zik az emberi burokba �s ott tal�lkozik az emberi l�t
alaptragikum�val. A mai
ember, aki elvesztette azt a k�pess�g�t, hogy �rz�kfeletti esem�nyekkel �s azok
bels�
t�rv�nyszer�s�g�vel sz�moljon, felt�telezi, - ha egy�ltal�n foglalkozik m�g az
evang�liumi
t�rt�netekkel., hogy az �rd�g kiv�lr�l l�pett a N�z�reti J�zus el�. Egyszersmint
persze el is veti mint
fantasztikus babon�t, a r�gi id�k naiv d�monhit�t, ahogy az az evang�liumban
megnyilv�nul. Annak a
t�jnak, ahova J�zus negyven napra elvonult, hogy ott a mag�nyban az
�nmag�raeszm�l�s m�lys�geibe
lesz�lljon, l�nyeg�hez tartozik, hogy itt a k�ls� term�szet teljesen eln�mul. Juda
pusztas�g�nak
meredek hal�lszikl�in a k�ls� vil�g �nmag�t�l kikapcsol�dik, megsz�nik hatni az
emberre, aki itt
egyes-egyed�l bens�j�re van utalva. �gy kell �rtelmezni J�zus megkis�rt�s�t is;
lelke belsej�ben er�k
mozdulnak meg, amik azonnal idegenszer�nek mutatkoznak �s v�g�l hat�rozott
vizi�szer� l�tom�sban
az ellener�k alakj�t veszik fel.
A legfontosabb kulcs a megk�s�rt�s t�rt�net�hez, hogy k�zvetlen�l a Jord�n-
keresztel�h�z
csatlakozik. A kis�rt�s nem a m�lyponton, hanem a cs�csponton, - nem a gyenges�g
pillanat�ban,
hanem a legnagyobb kegyelem �s er� �llapot�ban k�vetkezik be. Nem J�zus emberi
mivolta, hanem
Krisztus f�ldi l�tbe bel�pett istenis�ge v�ltja ki. A Jord�n-keresztel� el�tt ilyen
megk�s�rt�sr�l sz�
sem lehetett. Az elm�lt harminc �v alatt a N�z�reti J�zus szem�ly�ben nemcsak egy
magasrend�
moralit�s� ember j�rt a F�ld�n, hanem egy�ttal az emberis�g keretein bel�l
egy�ltal�n l�tez�
leg�rettebb �s legtiszt�bb egy�nis�g is. Most, mikor Istennek J�zus lelk�ben val�
lakoz�s�nak titka
kezdet�t veszi �s az emberi l�ny a benne l�v� Isten hordoz�j�v� v�lik, be�ll a
k�s�rt�s. Eleinte
hajland�k voln�nk azt gondolni, hogy az embert semmi sem emelheti annyira minden
meging�s �s
kis�rt�s f�l�be, mintha egy isteni l�ny lakik a lelk�ben. Itt az el�tt a rejt�ly
el�tt �lunk, hogy �ppen a
benne lakoz� csod�val egy�tt kezd�dik a kis�rt�s. �ppen az a nagy, az a magasztos,
az az �gi v�ltja ki
a kis�rt�s vihar�t, ami a Krisztus-�nnel a F�ld�n megjelent.
A Jord�n-keresztel� �ltal l�trehozott v�ltoz�s ut�n J�zus lelk�ben olyan
lehet�s�gek mer�lnek
fel, amik azel�tt nem voltak meg benne, de amik k�l�nben sem voltak meg soha egy
f�ldi emberben
sem. Annak a k�pe a kis�rt�s tartalma, hogy mi mindent tudna v�ghezvinni, ha
korl�tlanul fel akarn�
haszn�lni ezeket a lehet�s�geket. Szellemi �s akarati f�l�nye r�v�n Krisztus J�zus
azonnal �tl�tja,
hogy az ellener�k var�zsolj�k el�be ezeket a k�peket. Az emberi m�rt�ket messze
meghalad�
k�pess�geit term�szetesen felhaszn�lhatn� arra, hogy csod�kat tegyen; a k�veket
keny�rr� tudn�
v�ltoztatni, le tudn� vetni mag�t a templom tetej�r�l an�lk�l, hogy k�rt tenne
mag�ban, �s a vil�g
ur�v� lehetne. De akkor elt�rne att�l a lelk�lett�l �s sz�nd�kt�l, ami �t az isteni
magass�gokb�l az
emberr�v�l�s utj�n a F�ldre vezette. Bels� v�lasz�ton �ll. Egy pillanatig sem
k�ts�ges, hogy azok a
lehet�s�gek, amiket az ellener�k csal�ka m�don el�be var�zsolnak, a benne l�v�
isteni er�k helytelen
felhaszn�l�s�t jelenten�k. Ezeknek az er�knek a helyes, Isten akarata szerinti
felhaszn�l�sa csak az
lehet, hogy �nm�rs�klettel eg�szen emberi er�kk� v�ltoztatja, hogy amilyen m�lyen
csak lehets�ges,
beleviszi az emberis�g "ereibe �s rostjaiba", hogy a lehet� legmarad�ktalanabbul
inkarn�lja �ket �s
ez�ltal, mint a j�v� csir�j�t el�lteti az emberi l�tbe. Amikor Krisztus-J�zus lelke
teljesen megtelik
vil�goss�ggal saj�t sors�nak �rtelme �s feladata fel�l, felvillan el�tte, hogy
egy�ltal�n mi az emberi l�t
Isten akarata szerinti �rtelme; az hogy �gi er�ket inkarn�ljon a F�ldre, Szellemet
a f�ldi anyagba.
Az emberi �letben a kis�rt�s l�nyege mindig abban �ll, hogy felmer�l a v�gy a
bels�leg adott
lehet�s�gek helytelen felhaszn�l�s�ra. T�ved�s azt gondolni, hogy a kis�rt�s
k�v�lr�l j�n. Egy k�ls�
dolog, amire a l�lek k�v�ns�ga ir�nyul, legfeljebb azt a szerepet j�tssza, hogy
kiv�ltja az indit�kot a
bels� lehet�s�g helytelen felhaszn�l�s�ra. Ha kis�rt�sbe es�nk, ez semmi esetre sem
puszt�n l�ny�nk
�res j�rat�n alapul. Ellenkez�leg; �szrev�tlen�l vagy tal�n f�lig tudatosan
�let�nk egy cs�cspontra
�rkezett, ahol valami egy m�sik szf�r�b�l bel�nk akar sz�llni. �s csak mert l�ny�nk
k�ptelen ezt a
kegyelemteljes �s boldog�t� valamit helyesen mag�bafogadni �s megtartani, az�rt
k�vetkeznek be a
visszaes�sek mor�lis t�rekv�seinkben. Minden elt�velyed�s�nk, eg�szen a dr�maian
megnyilv�nul�
b�n�kig nem m�s, mint a felemelked�s egy megbukott lehet�s�ge. Az emberek b�ne t�bb
mint puszta
hi�nyoss�g; a mor�lis elt�velyed�sek az�ltal nyernek vil�gm�ret� jelent�s�get,
hogy minden b�n
m�g�tt egy elbukott er�ny rejt�zik. Azon a ponton, ahol az ember elbukik, vagy
lezuhan,
tulajdonk�ppen az �g egy darabj�t ragadhatta volna meg.
A j�v�ben az igaz�n mor�lis �letvitelhez hozz� fog tartozni a m�v�szet, hogy
figyelj�nk
azokra az alig �szrevehet�en vagy ak�r tudatosan �t�lt cs�cspontokra, amiket a Sors
el�b�nk hoz ak�r
gazdag�t� �r�mteli �lm�nyek, ak�r f�jdalmas sorscsap�sok r�v�n, amik sokszor ink�bb
�nmagunk f�l�
emelnek, mint a boldogs�g. Meg kell tanulnunk elvonulni a csendbe mindazokkal a
cs�cspontokkal �s
lehet�s�gekkel, ahova sorsunk elvezet. Mennyi istenakarta lehet�s�get puffogtatunk
el hi�ba, amit a
Sors kegye k�l�nleges �lm�nyek r�v�n hoz el�nk, ha az aj�nd�kba kapott �j
�szt�nz�st csak arra
haszn�ljuk fel, hogy nagyszab�s� terveket sz�j�nk �s hat�sos, de r�vid�let�
lend�letet vegy�nk a
megval�s�t�sra. A visszaes�sek, amik ebb�l ad�dnak, lejjebb sz�ll�tanak ann�l a
szintn�l, ahol a nagy
�lm�ny el�tt voltunk; ami el�bbre vihetett volna, kis�rt�s�nkk� v�lt.
Az Evang�lium megmutatja a nagy mintak�pet �s p�ldak�pet; a nagy
�talakul�si �lm�ny
ut�n, amit a Jord�n-keresztel�kor �lt �t, J�zus elvonul a csendes mag�nyba. Itt
bens�s�gess� teheti �s
az isteni Szellem vezet�se al� rendelheti azt, ami olyan t�l�rad�an k�lt�z�tt be
l�ny�be.
A j�v�ben, k�l�n�sen a vall�sos �let megterm�keny�t�s�hez sz�ks�ges lesz a
csendbe val�
elvonul�s m�v�szet�re. Minden kereszt�ny �rtelemben vett igazi vall�sos �lm�ny a
krisztusi
benn�nklak�s titk�nak megk�zel�t�se lesz, amit P�l �gy fogalmazott meg; "Nem �n,
hanem Krisztus
�nbennem". Ez�ltal a vall�sos �lm�nyt sejtelmes anal�gi�k �s eml�keztet�sek fogj�k
�thatni a Jord�n-
keresztel�re. Ha azt akarjuk, hogy az a kegyelemteljes isteni er�, ami lelk�nkbe
sz�ll, az �letben
gy�m�lcs�t teremjen, akkor tudatosan megteremtett bels� nyugalom �s csend r�v�n
kell hogy
megtal�lja �tj�t az ember l�ny�nek m�lyebb r�tegeihez. A j�v� kultikus
kereszt�nys�ge sz�m�ra �pp
oly fontos lesz a szents�g �tj�n kapott isteni �rint�s ut�rezg�seibe elm�lyedni �s
azt bens�s�gess�
tenni, mint az el�k�sz�let, melyben az�rt k�zd az ember, hogy m�lt� legyen a
szents�g elfogad�s�ra �s
�t�l�s�re. A szent aktus teljes�t�se k�zben ism�telten felhangz� �ld�s" " Krisztus
bennetek", ami a
"Dominus vobiscum" hely�be l�p, felgy�jtja a helyes el�k�sz�t�s r�v�n megny�lt
lelkekben a
"Krisztus mibenn�nk" szikr�j�t. Ha az el�k�sz�letet nem k�veti ut�lagos helyes
�t�l�s, megt�rt�nhet,
hogy �ppen az az isteni er� siklik ki, amiben az ember r�szes�l, �s az �rz�ki v�gy
kis�rt� �szt�nz�s�v�
v�ltozik. A munka k�ls� vil�g�ban teljes�tend� feladatainkhoz mindig �jra �s �jra
tudatosan hozz�
kell f�zn�nk azt a feladatot, ami ember l�t�nk �rtelme; isteni er�ket inkarn�lni az
emberi l�nybe,
szellemet a F�ld anyagvil�g�ba.

Negyven nap a puszt�ban.

B�r igen mer�sz v�llalkoz�s, megk�s�relhetj�k - mintha emberi �letrajzr�l

lenne sz�, - az
eddig elmondottak alapj�n k�pzeteket alkotni arr�l, hogyan alakult Krisztus �lete a
Jord�n-keresztel�t
k�vet� els�, d�nt�fontoss�g� id�szakban.
J�zus a mag�nybavonul�s�nak negyven napja alatt egy er�sen mozgalmas
meditativ elembe
mer�lt. Tudat�nak kozmikus felemelked�se el�sz�r azt eredm�nyezi, hogy a
harminc�ves J�zus-i �let
minden tartalma visszah�z�dik egy bizonyos t�vols�gba �s az idegens�g lehelete
vonja be. De az
elm�lyed�snek �s az �nmag�raeszm�l�snek az elm�lt harminc �vre val�
visszapillant�st is
tartalmaznia kell. �s ez a visszapillant�s arra vezet, hogy a magasabb �n-l�ny, aki
most J�zus lelki
ter�be k�lt�z�tt, felveszi mag�ba a j�zusi tapasztalatokat.
Itt els�sorban az utols� tizennyolc �v fontos, amir�l az evang�liumok
hallgatnak, amennyiben
a tizenk�t�ves J�zusr�l a templomban sz�l� t�rt�net �s a Jord�n-keresztel� k�z�tti
id�szakot titokba
burkolj�k. Itt azonban kiindulhatunk azokb�l az utal�sokb�l, amelyek Rudolf
Steinernek err�l az
id�szakr�l adott le�r�sai nyom�n k�sz�lt. "J�zus gyermekkora �s ifjus�ga" c.
k�nyvben tal�lhat�k. Ez
alatt a tizennyolc �v alatt a feln�vekv� N�z�reti J�zust sorsa �sszehozta az
akkori emberis�g h�rom
legfontosabb szellemi �ramlat�val. Mind a h�rom tal�lkoz�s kb. hat�ves id�szakot
t�lt�tt ki. Az
eredm�ny, miut�n az emberis�g lelki elszeg�nyed�s�ben a nullponthoz �rkezett, nem
lehetett m�s,
mint h�romszoros emberi csal�d�s. Egym�st k�vette a ki�br�ndul�s a zsid�s�gb�l, a
pog�nys�gb�l �s
v�g�l az essz�nuss�gb�l, amely akkor az aszk�tikus okkultizmus legfontosabb
k�pvisel�je volt.
A negyven nap alatti visszapillant�sban el�sz�r az az id� bukkan fel, amikor
J�zus
tizennyolcadik �v�ig intim bepillant�st nyerhetett az �testamentumi �let k�reibe.
Miut�n azon a
h�sv�ti �nnepen a templomban a jeruzs�lemi zsid�s�g vezet� szellemei felfigyeltek
a fi� kimagasl�
tehets�g�re �s b�lcsess�g�re, bizony�ra nem volt hi�ny olyan ir�ny� f�radoz�sokban,
hogy bevonj�k
�t teol�giai iskol�ikba, hogy az aty�kr�l r�juk maradt t�rv�nyek nagy tan�t�j�v�
k�pezz�k ki.
B�rmennyire igyekezett is azonban eljutni azokhoz a szellemi forr�sokhoz,
amelyekb�l a zsid�
emberis�g akkor m�g mer�tett, csak olyan vall�sos kult�r�t tal�lt, ami m�r teljesen
a megmereved�s
�ldozata lett. A teol�gia minden cizell�lts�ga mellett is csak hideg �sztudom�ny.
J�zus l�tja, hogy a
vall�sos intellektualizmus vil�ga veszi k�r�l, ami nem csak maga �lettelen, hanem
minden �l�t is meg
kell hogy �lj�n. Az okoss�g hideg szellem�vel tal�lkozik. Az okozza els� nagy
csal�d�s�t �s az
mutatja az emberi elszeg�nyed�st, hogy l�tja; aty�i t�rv�ny-vall�sa az embereknek
holt eszm�ket ad
elevenek helyett, k�veket keny�r helyett.
Ebben a pillanatban a visszatekint�s aktu�lis, a jelenre vonatkoz� jelleget
�lt. Az okoss�g
hideg szelleme, akit az ifj� J�zusnak hat�saiban kellett megismernie, alakot �lt �s
l�nyszer�en l�p
lelki szeme el�. L�tja Arim�nt, a l�lektelens�g kis�rtetszer� s�t�t szellem�t. �s
mikor a visszatekint�s
ilyen vil�gos befel�tekint�ss� s�r�s�dik, egyszersmind pr�f�tai el�retekint�ss�
v�lik saj�t �s az eg�sz
emberis�g j�v�j�be. J�zus felismeri, hogy ugyanaz a hideg, halott, csak okos
szellem, akinek lehelet�t
el�sz�r a zsid�s�gban ismerte meg, egykor a j�v�ben majd a legcsod�latosabb
tal�lm�nyokhoz fogja
elvezetni az emberis�get, amikkel azonban egyre fenyeget�bb� v�lik a lelketlens�g
�s a lelki hal�l
vesz�lye. Arim�n egyszer majd elhozza a csup�n k�ls� term�szetszeml�let �s technika
kor�t. �s min�l
ink�bb abba a csal�ka �br�ndba ringatja az embereket, hogy csak ezen az � �tj�n
szerezhetik meg a
kenyer�ket, ann�l ink�bb k�veket fog keny�r helyett enni adni nekik. Ma, a
szervez�s �s a g�p
korszak�ban saj�t tapasztalatunkb�l l�thatjuk, hogy milyen j�v�beli perspekt�va
bontakozott ki akkor
az els� visszatekint�sb�l. Az arimanizmus hal�lt hoz� �tka minden�tt beteljesedik
k�r�l�tt�nk.
A kis�rteties kil�t�snak J�zusban sz�ks�gszer�en saj�t emberi feladat�nak �j
tudat�t �s egy
harciasan elsz�nt, j�v�be ir�nyul� impulzust kellett kiv�ltania. J�zusnak
k�l�n�sk�ppen �reznie kell
az isteni er�ket, amikkel a vele t�rt�nt v�ltoz�s �ta rendelkezik. �rzi, hogy ki
tudn� �tni Arim�nt a
nyeregb�l ha akarn�. Isteni mindenhat�s�ga r�v�n megadhatn� az emberis�gnek azt,
amit Arim�n az
elk�vetkez� �vezredekben az emberi l�lek melegs�ge �s elevens�ge �r�n fog megadni.
Megadhatn�
mindezt an�lk�l, hogy el�bb a borzalmas lelki megsemmis�l�sbe hajszoln� az
emberis�get. Az emberi
szellem minden felfedez�s�t �s tal�lm�ny�t el�rehozhatn�, ha v�ghezvinn� azt a
csod�t, hogy a k�vet
keny�rr� v�ltoztatja. De abban a pillanatban, amikor tudat�ra �bred, hogy ezt a
csod�t meg tudn�
tenni, vil�goss� v�lik el�tte, hogy ezt sohasem akarhatja. M�gi�t �zhetne, - de nem
az�rt j�tt, hogy
m�gus legyen, hanem hogy ember� v�ljon �s ugyanazt a sorsot vegye mag�ra, amit a
t�bbi embernek
is viselnie kell. Az�rt j�tt, hogy a bens�s�gess�g �j cs�r�j�t hozza a vil�gba. Az
emberi l�t talaj�ba egy
szellemi er� magv�t veti el, ami egykor majd k�pes lesz eg�szen az emberi
testis�gig hatni �s a fizikai
emberi testet fel�p�teni, ha �vezredekbe fog is telni m�g ez a vet�s kikel.
Ak�rh�nyszor
diadalmaskodik is az arim�ni hatalom az emberis�gen ezek alatt az �vezredek alatt,
m�gis fontosabb
az, hogy az emberi �n-ek az elvetett er�be t�relmesen belen�ve szabads�gra
�bredjenek, minthogy
egy egyszeri isteni beavatkoz�s r�v�n an�lk�l, hogy az emberek b�rmivel is
hozz�j�ruln�nak �s �rettek
lenn�nek r�, a k�vek �l� keny�rr� v�ltozzanak. Azt, hogy a lelke el�tt felmer�lt a
m�gia lehet�s�ge,
J�zus mint arim�ni kis�rt�st ismeri fel, aki a fizikai testis�g szf�r�j�b�l l�p a
bek�lt�z�tt isteni �n el�.
Mikor �tl�t az arim�ni kis�rt�sen, a F�ld�n is teljesen vil�goss� �s hat�rozott�
v�lik az �sid�k �ta
benne �l� elhat�roz�s, hogy emberr� v�lj�k. Az arim�ni hatalmat nem �ti ki
m�gikusan a nyeregb�l;
hagyja, hogy hadd menjen a maga �tj�n. De az a mag, amit csendes emberr�v�l�s�val a
f�ldi talajba
elvet, az az elj�vend� korokban, mikor Arim�n legnagyobb diadalait �nnepli, olyan
er�v� fog �rni,
ami az emberben ellens�lyozhatja a hal�ler�ket.
A visszatekint�s folyam�n azut�n az mer�l fel, ami a tizenkettedik �s
harmincadik �v k�z�tti
id�szak m�sodik korszak�nak tartalm�t k�pezi. J�zus akkor egyszer� �csmesters�g�nek
gyakorl�sa
k�zben bej�rta azokat a vid�keket, amelyek �szak fel� Sziri�ban F�nici�ban
haz�j�val szomsz�dosak
voltak. Itt a pog�nys�g k�r�ben a m�sodik emberi �resj�rat tan�j�v� v�lt.
�szrevette a Kr. el�tti
vall�sok istenkultusz�nak elfajul�s�t �s bels� kialv�s�t. A templomhelyeken, melyek
egykor a szent
isteni �let k�zpontjai voltak, l�tta az emberi lelkeket epedni azut�n, amit
elvesztettek. L�tta �ket
olt�rok el�tt �sszeseregleni, telve forr� v�ggyal az �gi seg�ts�g ut�n. De m�r nem
voltak olyan papok,
akik az Isteneket a f�ldi olt�rokra le tudt�k volna h�vni Az emberis�g �gy t�nt
el�tte, mint egy ny�j,
melynek nincs p�sztora. Nemcsak hogy �resen maradtak az olt�rok, de a r�gi szent
Istenek helyett
d�monok uralkodtak az emberek k�z�tt. A vezet�k cs�dje �s elfajul�sa abba a
vesz�lybe sodorta az
embereket, hogy a d�moni l�nyek eg�sz seregeinek v�lnak pr�d�j�v�.
�lete m�sodik nagy csal�d�sa az volt, hogy megl�tta a luciferi szellemek
bel�thatatlan
seregeit, melyek az emberis�gre rohantak. Hisz az �ppen akkor megalap�tott cs�sz�ri
kultusz r�v�n
R�m�ban is kit�r�f�lben volt a cs�sz�ri megsz�llotts�g �r�let�nek vihara. Itt nem
hideg okoss�got
l�tott, hanem f�ktelen, forr� v�gy�letet. Mindazok a megr�z� benyom�sok, melyekben
tizennyolcadik
�s huszonegyedik �ve k�z�tt r�sze volt, �jra felmer�lnek J�zus lelke el�tt a
pusztai mag�nyban. S a
visszatekint�s most is aktu�lis jelleget �lt. A f�nyes luciferi szellem maga
jelenik meg el�tte, telve
t�l�rad� b�szkes�ggel a szinte korl�tlan hatalom miatt, amire minden�tt szert tett
az emberi lelkek
f�l�tt. J�zus lelk�ben a tal�lkoz�s ism�t egy impulzust v�lt ki. Tudat�ra �bred,
hogy meg volna a
lehet�s�ge, hogy a vezet� n�lk�l maradt emberis�g �l�re �lljon. A most benne lak�
Istens�g
gl�ri�j�nak kisug�rz� f�nye r�v�n el�rhetn�, hogy az emberek, akik telve vannak
m�lys�ges v�ggyal
egy igazi vezet� ut�n, m�rhetetlen seregekbe �z�n�ljenek hozz�. Elragadhatn� �ket a
diadalmaskod�
Lucifert�l �s a kis�ret�ben l�v� megsz�ml�lhatatlan tiszt�talan szellemt�l - �s
elszabad�thatn� benn�k
az isteni elragadtat�s vihar�t. De abban a pillanatban, amikor felismeri, hogy ha
akarn�, ki�thetn�
Lucifert a nyeregb�l �s mint mag�valragad� vez�r, az eg�sz emberis�g �l�re
�llhatna, egyszersmind
v�g�rv�nyesen vil�goss� v�lik benne az is, hogy mi az az egyetlen, amit az emberek
k�z�tt akarhat;
nem az�rt j�tt, hogy uralkodj�k, hanem hogy szolg�ljon. Csak egy nagy szuggeszi�
volna, ha
szem�lyis�g�nek isteni f�l�ny�vel lecsillap�tan� az emberek vezet� ut�ni
szomj�s�g�t. Aki
szuggeszi�val �l, akkor is uralkodik, ha seg�teni l�tszik. Abb�l, hogy felmer�l
lelke el�tt a
mag�valragad� vez�rs�g lehet�s�ge, J�zus �tl�tja, hogy mag�nak Lucifernek kis�rt�se
ez, aki felvezeti
egy hegy cs�cs�ra �s l�ba el� akarja rakni a f�ldkereks�get. A benne lak� isteni
�n-nek az emberi
l�lektestben a val�s�gos luciferi hatalommal kellett tal�lkoznia, amely azon a
ponton volt, hogy az
eg�sz emberis�g asztralit�s�t hatalm�ba ker�tse. �s ebben a pillanatban a nagy
kozmikus
szeretetimpulzus, amit Krisztus a F�ldre hozott, saj�t emberi lelkis�g�ben is
teljesen tudatoss� v�lik;
vil�gosan felismerhet� az �t; a Sion hegy�n l�v� csendes terembe vezet, ahol J�zus,
miel�tt kenyeret
�s bort adna tan�tv�nyainak, megmossa a l�bukat.
A visszatekint� mag�raeszm�l�s folyam�n felmer�lnek a Jord�n-keresztel�t
k�zvetlen�l
megel�z� �vek is. Az essz�nuskol�ni�b�l, N�z�retb�l sz�rmaz� J�zust mindig is
megk�rny�kezt�k az
essz�nus rend vezet�i. A zsid�s�gn�l �s a pog�nys�gn�l �t�lt �lm�nyei ut�n v�g�lis
hajland�nak
�rezte mag�t arra, hogy beletekintsen a szellemis�g k�l�n�s vil�g�ba, ami az
esszenusok vil�gt�l
t�voles� kolostoraiban alakult ki. L�tta annak az aszk�tikus iskol�z�snak
b�mulatram�lt� eredm�nyeit,
aminek itt �tadt�k magukat. Tal�lkozott az okkulltizmus f�j�nak utols� �l� �g�val.
Az essz�nusok
szigor� b�jt �s �hitat-gyakorlataik r�v�n csod�latram�lt� hatalmat �rtek el saj�t
l�ny�k felett. Tal�lt
az essz�nusok k�z�tt tiszt�nl�t�kat �s olyanokat is, akik indiai fak�rok m�dj�n
urr� lettek saj�t fizikai
test�k neh�zs�gi er�in. De els� pillanatt�l fogva tiszt�ban volt azzal, hogy az
essz�nus-okkultizmus
vil�ga egyoldal� �s alapvet� t�ved�sen alapul. Fel kellett ismernie, hogy ilyen
iskol�z�s csak akkor
lehets�ges, ha m�vel�i �gy elk�l�n�lnek, mintha szigeten �ln�nek �s a vil�g t�bbi
r�sz�t mag�ra
hagyj�k. Kikapcsoltak mindent, ami a f�ldh�z k�t �s k�l�nleges t�rv�nyeket
teremtettek a maguk
sz�m�ra, amelyek k�z�tt v�g�lis nem volt m�r �rdem szelleminek lenni �s el�rni a
bens� er�k
szenz�ci�s t�lerej�t a k�ls� er�k f�l�tt.
Itt az elszigetel�d�st J�zus alapvet�en igazs�gtalannak tartotta az
emberis�ggel szemben. Az,
hogy az essz�nusok a szellemis�get magukhoz vonzott�k, ahelyett hogy kint dolgoztak
volna a
vil�gban mint a t�bbi ember, az emberis�g ellen elk�vetett lop�snak t�nt J�zus
szem�ben. �tl�tott az
ott uralkod� lelki-szellemi egoizmuson, ami ahhoz vezetett, hogy saj�tmaguk r�sz�re
haszn�lt�k fel
azt, amivel az �hez� �s szomjaz� emberis�gnek tartoztak. Ez t�k�letess� tette azt a
f�jdalmas emberi
ki�br�ndul�st, ami r�nehezedett a lelk�re, mikor k�r�ln�zett, hogy megtudja, milyen
szellemi er�k �s
�ramlatok vannak m�g egy�ltal�n a vil�gon. Mint a luciferi �s arim�ni er�k
komplik�lt egy�tthat�s�t
�lte �t az essz�nus okkultizmust. S most, mikor tudata �s a lelk�ben l�v� szellemi
er� olyan v�gtelen�l
megn�tt, mindez �jra felmer�l el�tte. Ugyanakkor �rzi, hogy ha akarn�, mindazt
v�ghez tudn� vinni,
amit India leghaladottabb brahmanjai �s az essz�nus rend aszk�t�i v�ghezvittek.
Elvethetn� az
okkultizmus isteni er�b�l sz�rmaz� �j magv�t. Levethetn� mag�t pl. a templom
tetej�r�l an�lk�l, hogy
ez�ltal baja esne. De milyen t�vol �ll lelk�let�t�l �s a szenved� emberis�g ir�nti
szeretetsz�nd�k�t�l,
hogy felhaszn�lja ezt a lehet�s�get. L�tja, amint Lucifer �s Ahrim�n egy�tt
munk�lkodnak azon, hogy
ilyen lehet�s�gek k�p�t var�zsolj�k el�be. Ha csak egy l�p�st is tenne a
fakirizmus �tj�n, ez a
kozmosz legmagasabb isteni er�inek megkis�rt�s�t, �s a vel�k val� vissza�l�st
jelenten�. Abb�l a
magb�l amit elvet, kin� majd a j�v�ben az emberek �j teljhatalma saj�t fizikai �s
�tertest�k�n. De ez
a hatalom csak akkor lesz eg�szs�ges, ha az �letben gyakorolj�k, ott, ahol az
emberek egym�s terh�t
viselik. Ez a kis�rt�s, ami az �leter�k r�teg�b�l sz�ll fel mikor Krisztus kozmikus
�letereje felkavarja
az emberi �tertest �raml�sait, J�zusban a legvil�gosabban tudatos�tja, hogy milyen
k�l�nleges
�llapotba ker�lt, de mindenn�l jobban meg is er�s�ti benne az akaratot, hogy
fen�kig �r�tse az emberi
l�t kelyh�t. Az a tiszt�nl�t�s �s azok az impulzusok, melyeket a negyven napig
tart� mag�nyban v�vott
ki �s er�s�tett meg, - amennyiben m�r eleve nem voltak meg Krisztus l�ny�ben -
m�rvad�k maradtak a
krisztusi �let nem eg�szen h�rom �ve sz�m�ra. A ki�llott h�romszoros kis�rt�s
szempontj�b�l kell
meg�t�lni mindazt, amit az evang�liumok Krisztus tetteir�l h�r�ladnak. Csak itt
tal�ljuk meg igaz�n a
Kulcsot J�zus un. csod�ihoz.
A "csod�k" h�rom csoportj�t k�l�nb�ztethetj�k meg. Az els� csoportba
tartoznak azok a
tettek, amelyekben Krisztus szellemi ereje k�l�nleges hat�st gyakorol a k�lvil�gra,
pl. a v�z borr�
v�ltoztat�sa a k�nai mennyegz�n, az un. "keny�r megszapor�t�s" az �tezer �s
n�gyezer ember
megvend�gel�s�n�l a f�gefa el�tkoz�sa. A "csod�k" m�sodik fajt�ja az emberekre val�
k�l�nleges
hat�s. Ide mindenekel�tt a gy�gy�t�sokat �s halott-felt�maszt�sokat szokt�k
sz�m�tani. A "csod�k"
harmadik csoportj�ban Krisztusnak a saj�t l�ny�re gyakorolt k�l�nleges hat�s
ismerhet� fel. Ide
tartoznak pl. a tengerenj�r�s �s a megdics��l�s a hegyen.
A megk�s�rt�s t�rt�nete Krisztus tetteinek mindennem� k�ls�s�ges vagy
materi�lis
felfog�s�nak logikus c�folata. Ha Krisztus az �tezer vagy a n�gyezer ember
megvend�gel�s�n�l a
fizikai kenyeret szaporitotta volna meg, ha m�gikus er�vel sokat csin�lt volna a
kev�sb�l, akkor
ut�lag esett volna �ldozatul annak a kis�rt�snek, melyben Ahrim�n azt kiv�nta t�le,
hogy a k�veket
keny�rr� v�ltoztassa. Nem mintha nem rendelkezett volna m�gikus er�kkel, de
lemondott r�luk. Nem
m�gus, hanem Megv�lt� akart lenni. Ahelyett hogy meg�j�totta volna a m�gi�t, az
�tszellemes�t�sre
val� igyekezet magv�t vetette el az emberis�gbe. Ha egy�tt n�zz�k a megvend�gel�si
t�rt�neteket �s
J�zus megkis�rt�s�t, vil�gosan kit�nik, hogy a megvend�gel�sn�l �rz�kfeletti, bels�
folyamatokr�l van
sz�, melyeknek azonban lelki szinten legal�bb akkora realit�suk volt, mint
amekkora m�gikus
v�ghezvitel eset�n a fizikai s�kon lett volna.
Ha J�zus gy�gy�t�sai �s halott-felt�maszt�sai a sz� szoros �rtelm�ben vett
"csod�k" voln�nak,
ha az emberi lelkekbe �s sorsokba val� szenz�ci�s szuggeszt�v beavatkoz�son
alapuln�nak, akkor
ut�lag m�gis Lucifer diadalmaskodott volna, aki azt akarta, hogy J�zus a
hegytet�r�l kiindulva urr�
legyen minden ember lelk�n. A gy�gy�t�si t�rt�netek �s a megk�s�rt�si t�rt�net
egyszerre val�
vizsg�lata felt�tlen�l meger�s�ti azt a t�rt�nelmi megismer�st, melyhez m�r az
Apoll�nius-�letrajz
tanulm�nyoz�s�n�l is eljutottunk; hogy a betegeknek gy�gy�t� lelki er�kkel val�
kezel�se abban a
korban eg�szen �ltal�nos �s a szervezetnek megfelel� volt. Akkor ink�bb
gy�gy�tottak lelkileg, mint
anyagi orvoss�gokkal �s csak a Krisztusi szeretet mag�t�l �rtet�d� �s element�ris
kifejez�se volt a
betegeknek k�zr�t�tellel val� meggy�gy�t�sa. A szuggeszi�, mely l�ny�t�l oly t�vol
�llt, itt nem
j�tszott szerepet. - Nem a szuggeszt�v k�pess�g, hanem a szolg�l� szeretet erej�t
er�s�tette meg
Krisztus az emberis�gben.
 Ha Krisztus az emberek csod�latos megvend�gel�s�t k�vet� �jszak�n fizikai-
test�vel j�rt
volna a Genez�ret tav�nak hull�main, akkor ut�lag engedelmeskedett volna a d�moni
er�k
sugalmainak, akik megmutatt�k, hogy levethetn� mag�t a templom tetej�r�l an�lk�l,
hogy baja
t�rt�nne. Ha egy�tt n�zz�k pl. a tengeren-j�r�st �s a megkis�rt�s t�rt�net�t, csak
azt a szeml�letet
er�s�theti meg, mely re�lis �rz�kfeletti folyamatokkal sz�mol �s amely felismeri,
hogy az, amit a
tan�tv�nyok �jszaka a Genez�ret tav�n �t�ltek, l�tom�sszer� szellemi tal�lkoz�s
volt. Krisztus teljesen
elveti a fakirizmus szenz�ci�it; az � �let�nek k�r�n bel�l ilyenek nem j�tszhatnak
szerepet. Ezek
hely�be az engedelmess�g �s t�relem magv�t veti el az ember l�ny�be.

A j�nosi p�rhuzam

Ha a megkis�rt�si t�rt�netet �gy �rtelmezz�k, nemcsak a Jord�n-keresztel�t

k�vet�
jelent�s�gteljes �letrajzi pillanatba, J�zus �nmegtart�ztat�s�nak titokzatos
id�szak�ba ny�jt
bepillant�st, hanem egyszersmind �gy �ll�tja lelk�nk el� Krisztust mindj�rt a dr�ma
kezdete ut�n, mint
ahogy azt a j�nosi l�bmos�si jelenet a dr�ma befejez�se el�tt teszi; mint az igazi
emberi magatart�s �s
lelk�let p�ldak�p�t. Az els�sorban mitikusan hat� megkis�rt�si jelenetekben
meg�rint benn�nket
J�zus nagyszer�, az emberfelettib�l kik�zd�tt embers�ge. Klasszikusan jut ez
M�rkn�l kifejez�sre, aki
nem irja le olyan r�szletesen, mint M�t� �s Luk�cs, hanem csak azt mondja, hogy
J�zus negyven
napig volt a puszt�ban, ott megk�s�rtette a s�t�ni er�, azut�n ezt a r�vid mondatot
f�zi hozz�; "Az
�llatokkal volt egy�tt �s az angyalok szolg�ltak neki".
Min�l vil�gosabban felismerj�k, hogy milyen d�nt� fontoss�g� a megk�s�rt�si
t�rt�net
Krisztus �let�nek �s l�ny�nek megismer�se szempontj�b�l, ann�l ink�bb el�t�rbe
nyomul az a k�rd�s,
hogy mi�rt nem tartalmazza ennek a le�r�s�t J�nos evang�liuma. A negyedik
evang�lium els�
pillant�sra a leghalv�nyabban sem utal arra, amit az els� h�rom evang�lium a
Jord�n-keresztel� ut�ni
negyven nap tartalm�r�l elmond. S�t �gy l�tszik, hogy �lesen ellentmond annak, mert
semmit sem
mutat abb�l az �nmegtart�ztat�sb�l, amit J�zus l�ny�nek �talakul�sa ut�n tan�s�t.
Sokan v�ltek
legal�bb is egy hangulatbeli p�rhuzamot felfedezni a megkis�rt�s �s a templom-
megtisztit�si jelenet
k�z�tt, amit a J�nos-evang�lium mindj�rt az elej�n elmond. Minden esetre �gy l�tjuk
itt J�zust, mint a
puszt�ban, gy�zelmes harcban a gonosz szellemmel �s a szellem-ellens�gel. De a
templomi jelenet
homlokegyenest ellenkezik a pusztai jelenettel. Jeruzs�lem �ppen az ellent�te a
sz�nd�kosan
felkeresett embert�volnak �s mag�nynak; a v�ros �s a templom tele van tolong�,
bel�thatatlan
embert�megekkel. Mert H�sv�t �nnepe van, mikor J�zus a p�nzv�lt�k asztalait
felbor�tja �s a
korb�csot megsuhintja. Mindenhonnnan �sszesereglettek a zar�ndokok �s sokezren
tan�i lehettek
it�lkez� fens�g�nek, ami J�zus arc�b�l �s eg�sz l�ny�b�l megnyilv�nult. Melyik
�br�zol�s az igazi?
Az els� h�rom evang�lium�, mely azt mutatja, hogy J�zus minden embert�l
visszavonul, vagy a
J�nos-evang�lium�, amely le�rja, hogy J�zus az emberek k�z� megy, m�gpedig �ppen
oda, ahol a
legt�bben tolonganak?
Az a rejt�lyes ellentmond�s, amibe itt �tk�z�nk, ha arra vezet, hogy �tfog�
pillant�ssal a n�gy
evang�lium eg�sz�t n�zz�k, a J�zus �let�re vonatkoz� egyik legnagyob horderej�
felismer�shez vezet
el. A megkis�rt�si t�rt�netr�l alkotott gondolataink meglep� m�don beigazol�dnak �s
elm�ly�lnek. Itt
jobban megtanulhatjuk a "teljes szinopszis" m�v�szet�t, mint b�rmelyik m�s helyen.
A protest�ns
teol�gia felszines m�don alkalmazta a szinopszis = "egy�ttn�z�s" kifejez�st, mikor
az els� h�rom
evang�liumot szinoptikusnak nevezte. Ennek oka az, a k�zenfekv� megfigyel�s volt,
hogy az
evang�liumi le�r�sok M�t�n�l, M�rkn�l �s Luk�csn�l p�rhuzamosan haladnak �s sz�mos
helyen
messzemen�en megegyeznek. De egyre ink�bb ki fog t�nni, mennyire megt�veszt� volna
az els�
h�rom evang�liumot mint "szinoptikust" szembe�ll�tani a J�nos evang�liummal. A
M�t�, M�rk �s
Luk�cs evang�lium egy�ttn�z�se is csak akkor lesz igaz�n gy�m�lcs�z�, csak akkor
vezet el minden
sz�ban bennel�v� individualiz�l�s �s metamorf�zis megvil�gos�t� felismer�s�hez, ha
belevonjuk a
J�nos-evang�liumot is. Mind a n�gy evang�liumot szinoptikusan kell felfogni �s
szinoptikusnak kell
nevezni. �s akkor az egy�ttn�z�s r�v�n megtanuljuk az evang�liumot olvasni a n�gy
evang�liumban
�s az ilyen olvas�sn�l a k�zvetlen�l kimondottakon k�v�l a ki-nem-mondottak
b�mulatram�lt�
gazdags�ga is megmutatkozik, ami minden�tt, ahol ezt hozz�olvassuk,
miszt�riumszer� m�lyebb
r�tegekbe visz el. K�l�n�sen annak a kezdeti �llapotnak a miszt�rium�r�l, amiben
Krisztus-J�zus a
Jord�n-keresztel� ut�n volt, tudja az evang�lium a legfontosabb k�zl�seket csak
azzal a n�ma
jelbesz�ddel megtenni, amivel a n�gy evang�lium �sszehasonl�t� egy�ttn�z�sekor
l�tsz�lagos
ellenmond�sok el� �ll�t benn�nket.
Mit mond a n�gy evang�likum teljes "szinopszisa" a Krisztus-i munk�lkod�s
kezdet�r�l? Az
els� h�rom evang�lium a Jord�n-kersztel�r�l sz�l� besz�mol� ut�n elt�lt�tt negyven
napr�l besz�l.
Azut�n megmutatja, hogy l�p J�zus a nyilv�noss�g el�. Galileai haz�j�ban kezdi
hirdetni az �ltala
hozott �zenetet. Tulajdonk�ppen m�g ez sem az � h�rad�sa, mert ugyanazzal a
felhiv�ssal �l,mint
amivel Keresztel� J�nos l�pett az emberek el�; "T�rjetek meg, mert elk�zel�tett a
mennyeknek
orsz�ga."
Els� pillanatban �gy v�lhetn�nk, hogy ez mindj�rt a negyven nap letelte ut�n
t�rt�nt. De nem
hi�ba f�zi hozz� mind a h�rom evang�lium az id�pont meghat�roz�s�t. Tudtunkra
adj�k, hogy J�zus
csak akkor l�p a nyilv�noss�g el�, amikor Her�des �s Her�di�s m�r kezet emelt
Keresztel� J�nosra �s
�t a Macharus sziklab�rt�n�be vetette. Ez a dr�mai esem�ny azonban semmi esetre sem
esik az els�
h�napjaira annak az �vnek, melynek elej�n a Jord�n-keresztel� t�rt�nt. Ink�bb az
el�rehaladott
H�sv�tut�ni id� esik, n�gy-�t h�nappal a Jord�n-keresztel� ut�n. A negyven-napos
kis�rt�s ut�n J�zus
nyilv�noss�g el� l�p�s�ig hosszabb id� marad nyitva, mint ezt �ltal�ban gondolj�k.
Ebbe az id�k�zbe
a H�sv�t �nnep�ig m�gegyszer negyven nap belef�r. �s minthogy J�zus fell�p�se -
mint azt a
k�vetkez� fejteget�sekb�l l�tni fogjuk, - a p�nk�sdi id�szakra esik, az az id�k�z
amit az els� h�rom
evang�lista a hallgat�s lepl�be burkol, mag�bafoglalja az �vnek azt a negyven
napj�t is, ami a
Krisztus-dr�ma v�g�n olyan nagyjelent�s�g�v� v�lt a felt�mad�s titk�ba elmer�lt
tan�tv�nyok
sz�m�ra.
A J�nos-evang�lium els� fejezeteiben l�v� le�r�sokban olyan nyilts�ggal
tal�lkozunk, ami -
miut�n megpr�b�ltunk k�pzetet alkotni a Krisztus-l�ny kezdetbeli k�l�nleges
�llapot�r�l, - a
legnagyobb csod�lkoz�st v�ltja ki. J�nos teljesen mentesnek l�tszik att�l a
tiszteletteljes f�l�nks�gt�l,
amit a m�sik h�rom evang�lista mutat, amikor err�l a kezdeti id�r�l vagy hallgat,
vagy a megkis�rt�si
t�rt�net mitikus hieroglif�ival sz�l r�la. J�nos kezdett�l fogva a legnagyobb
nyilts�ggal irja le azt,
ami a Jord�n-keresztel� ut�n t�rt�nt. L�tjuk, hogyan megy el J�zus Keresztel�
J�noshoz �s hogy ezzel
a tal�lkoz�ssal kapcsolatban hogyan tal�lja meg P�tert, Andr�st, F�l�p�t �s
Nathanaelt. Azut�n
v�ltozik a szinhely. J�zus Jude�b�l Galile�ba megy. Ott tal�ljuk anyj�val �s
tan�tv�nyaival mint
vend�get a k�nai mennyegz�n. Ism�t v�ltozik a szinhely. Minthogy k�zeleg a H�sv�t
�nnepe, J�zus
felmegy Jeruzs�lembe, hogy, mint a vil�gb�l �sszesereglett zar�ndokok, � is a
templom b�vk�r�ben
�nnepelje az �nnepet. Lej�tsz�dik a templom megtiszt�t�s�nak jelenete. A dr�mai
h�sv�ti esem�ny
ut�hangjak�nt folytatja le J�zus titokzatos �jszakai besz�lget�s�t Nikod�musszal.
Azut�n visszat�r
Galile�ba, �tj�t Sam�ri�n kereszt�l veszi, ahol az �sr�gi szent J�kob-forr�sn�l
besz�lget a sam�riai
asszonnyal.
Felmer�l benn�nk a k�rd�s; ha m�r a J�nos-evang�lium nem besz�l arr�l az
�nmegtart�ztat�sr�l, amit J�zus a Jord�nkeresztel� ut�n gyakorolt, hogy a hatalmas
t�l�rad� er�t
mag�ba teljesen befogadja �s inkarn�lja, akkor a j�nosi le�r�s melyik r�sz�hez
tartozik J�zus els�
el�t�rbel�p�se, amit az els� h�rom evang�lium olyan nyomat�kosan kiemel? El�tte
vagy ut�na van a
k�nai mennyegz�, a templom megtiszt�t�sa �s Nikod�musszal val� besz�lget�s h�rmas
esem�nye?
Tulajdonk�ppen csak fesz�lt v�rakoz�ssal �s l�legzetvisszafojtva tehetj�k fel ezt a
k�rd�st. A h�rom
esem�nyben nem csak hogy hi�nyozni l�tszik Krisztus �nmegtart�ztat�sa, amit a
megk�s�rt�si t�rt�net
l�nyeg�nek ismert�nk f�l, hanem ellenkez�leg, a leger�sebb hat�sok indulnak ki
J�zus alakj�b�l. A
legcsod�latosabb csod�k t�rt�nnek. J�zus val�ban nagyobb "csod�kat" tett
kezdetben, mint k�s�bb.
Mikor az evang�lium a benne megadott id�meghat�roz�sokkal feleletet ad
k�rd�s�nkre,
igazolja �s meger�s�ti v�rakoz�steljes fesz�lts�g�nket. Megtudjuk, hogy a K�nai
mennyegz�, a
templom megtiszt�t�sa �s a Nikod�musszal val� besz�lget�s mind Krisztus
m�k�d�s�nek megkezd�se
el�tti id�pontra esik. A Nikod�musszal t�rt�nt besz�lget�s ut�n az �r�s szerint
J�zus tan�tv�nyaival
Jude�ban marad �s ott munk�lkodik. M�g minden tev�kenys�ge Keresztel� J�nos
tev�kenys�g�nek
hat�sa alatt �ll �s az � m�dj�n t�rt�nik. Az evang�lium kifejezetten hozz�teszi,
hogy maga J�nos is
tan�t �s keresztel, amikor a J�zus k�r�l kialakul� k�rben a J�nos-kereszts�get
haszn�lj�k
munk�lkod�suk eszk�z��l. �s mintha a n�gy evang�lium szinoptikus vizsg�lat�hoz -
ami �ppen itt
olyan fontos, - egy h�d �p�lne; a J�nos-evang�lium ugyanolyan precizit�ssal
hivatkozik Keresztel�
J�nos elfogat�s�ra, mint a m�sik h�rom evang�lium. "J�nost ugyanis akkor m�g nem
vetett�k
b�rt�nbe. M�t� M�rk �s Luk�cs �gy besz�l J�zus munk�lkod�s�r�l, hogy az csak
Keresztel� J�nos
elfogat�sa ut�n kezd�dik. J�nos olyan tev�kenys�g�r�l is h�rt tud adni, ami az
el�tt az id�pont el�tt
t�rt�nt. Ha a J�zus k�re �ltal kifejtett aktivit�s eleinte nem is egy�b, mint a
keresztel�si tev�kenys�g
kiterjeszt�se, melybe bekapcsol�dnak, az evang�lium tud�s�t�sa szerint m�gis
felmer�lt J�nos �s J�zus
viszony�nak k�rd�se. J�nos tan�tv�nyai megk�rdezik mester�ket �s J�nos az
emberis�gre vonatkoz�
egyszersmind kozmikus t�vlatokba mutat� v�laszt adja a v�leg�nyr�l �s a v�leg�ny
bar�tj�r�l, ami
abba a kulcssz�ba torkollik, hogy "�neki n�vekednie kell, �nn�kem pedig el kell
fogyatkoznom".
Egyenesen megr�m�lhet�nk az evang�liumok egy�ttn�z�s�nek ett�l az
eredm�ny�t�l. Az els�
evang�liumok megtan�tottak r�, hogy a Jord�n-keresztel� �s Keresztel� J�nos
elfogat�sa k�z�tti
id�szakot mint egy nagy miszt�rium idej�t �rezz�k �t. - Ha a megk�s�rt�si t�rt�net
elbesz�l�s�vel meg
is t�rik hallgat�sukat err�l az id�szakr�l, le�r�suk mitikus nagys�ga r�v�n m�gis
h�ek maradnak a
hallgat�shoz mikor azt besz�dd� emelik. A J�nos-evang�liumot a b�tor miszt�rium-
leleplez�s
szelleme hatja �t. Szabad betekint�st ad abba az id�k�zbe, ami ilyen nagy titkot
rejt mag�ba. De mikor
ezt megteszi, minden esetre elv�rja t�l�nk, hogy azt amit megmutat, a legnagyobb
tisztelettel �s
�vatoss�ggal kezelj�k; a K�na-i mennyegz�t, a templom megtiszt�t�s�t �s a
Nikod�musszal val�
besz�lget�st nem �rthetj�k meg, ha egy l�legzetre olvassuk el a t�bbi jelenettel,
amir�l az evang�lium
besz�l. Csak ha meg�rezz�k, hogy benn�nk rezeg a kezdeti �llapot titokzatos
forrong�sa a krisztusi
l�nyben �s ugyanakkor az �nmegtart�ztat�s �s �ldozat nagy l�legzete is, csak akkor
sz�m�thatunk r�,
hogy meg�rtj�k azt amit az evang�lium itt mondani akar nek�nk. Ha a h�rmas
megk�s�rt�s volt az els�
negyven nap tartalma, itt most megsejtet� bepillant�sra m�ltat az evang�lium abba,
ami a m�sodik �s
harmadik negyven nap tartalma volt.

K�nai mennyegz�, a templom megtiszt�t�sa, besz�lget�s Nikod�musszal.

A megk�s�rt�si jelenet h�rmass�g�nak - ami �rz�kfeletti jellege folyt�n a

bels� lelki t�rs�gben
j�tsz�dik le a t�rt�n�sek olyan h�rmass�ga felel meg, ami l�tsz�lag a mag�ny
b�vk�r�n k�v�l, az
emberek k�zepette folyik le; a val�s�gban azonban a m�g mindig hat�
�nmegtart�ztat�si akarat r�v�n
egy szent, aurikus anyagburokban marad. A h�rmas t�rt�n�st; a k�nai mennyegz�t, a
templom
megtiszt�t�s�t �s a Nikod�musszal val� besz�lget�st term�szetesen nem szabad
felfognunk egyszer�en
mint p�rhuzamot a megkis�rt�ses t�rt�nettel. De az�rt az emberi inkarn�ci�ba �ppen
most bel�pett
Krisztus l�ny�nek ugyanaz a titka l�ktet benne. �s b�rmilyen k�l�n�sen hangzik is,
ehhez a h�rom
jelenethez a megk�s�rt�si t�rt�netb�l tanultakat kell kulcsk�nt felhaszn�lnunk.
J�zus mint megv�ltozott ember l�p haz�j�nak, Galile�nak f�ldj�re, mikor a
k�nai mennyegz�
vend�gei k�z�tt megjelenik. Lelk�ben m�r nem az emberi J�zus-�n, hanem Krisztus
kozmikusan nagy
Nap-�nje lakik. A Jord�n-keresztel� �s a mag�ny negyven napja Judea legsz�l�nek
k�rzet�ben
j�tsz�dott le, ott ahol a Jord�n a Holt Tengerbe torkollik, �s Judea puszt�j�nak
borzalomkelt�
sziklaszirtjein. Az idegenb�l, a hal�l t�jainak igzet�b�l visszat�rni haz�ja
kedves, �letet sug�rz�
t�jaira, nagy emberi fell�legz�st kellett hogy keltsen J�zus lelk�ben. Ez a
fell�legz�s azonban
�tl�tsz�v� v�lt az inkarn�ci�ba bel�pett Krisztus-l�ny �j mag�ratal�l�sa sz�m�ra.
Galilea
paradicsom�ban �ppen most �radt sz�t a tavasz csod�ja. A vir�ggal hintett t�jak
k�zepette a tavaszi
var�zs gy�jt�pontja K�na volt. Az �vnek ez az id�pontja volt, amikor Galilea titka
k�l�nlegesen
l�that�v� s�r�s�d�tt; az, hogy itt a f�ldi term�szet tel�tve maradt egykori Nap-
�llapot�nak eml�keivel,
a tavasz lehelet�re most a sz�ps�g csod�latosan gazdag megnyilv�nul�s�v� vir�gzott
ki. Az �v
tavasz�n kereszt�lragyogott a planet�ris tavasz, amin a F�ld a Vil�g�v nagy k�r�n
bel�l egykor
�tment. A Nap-szf�ra szellemi magass�g�b�l f�ldre lesz�ll� Krisztus-l�ny el�sz�r
ott tal�lt ism�t
mag�ra egy emberi testben, ahol a f�ldi t�j a kozmikus buk�s �s b�nbees�s k�pm�sa.
Most emberi
szemeivel olyan vil�gba tekintett, ami az �letet hordoz� Nap-szf�r�nak, mint
mag�nak a teremt�s
f�nyforr�s�nak f�ldi visszf�nye volt. Nemcsak J�zus emberi lelk�nek, hanem a
Krisztus-l�ny �j, nagy
�nmag�ratal�l�sa sz�m�ra is f�ldi haza�rkez�st jelentett, mikor a j�zusi �let
szintere a megk�s�rt�s
hegye ut�n a gelileai K�na lett. A felemelkedett j�zusi tudatot az �gnek f�ldi
megnyilatkoz�sa veszi
k�r�l. Az emberiv� v�lt krisztusi tudat, melynek c�lja hogy a F�ld ism�t Napp�
v�ljon, a F�ld�n a
r�gi-Nap tavaszi nyom�t tal�lja, mint az elj�vend� �j-Nap profetikus k�p�t. A
galileai tavasz �gy
t�k�letes t�kr�v� v�lhat annak az �tv�ltoz�si csod�nak, ami a Krisztus-J�zus
l�ny�ben lej�tsz�dik. B�r
csak emberi mennyegz�t �nnepelnek, az emberi egy�ttl�tet egy f�ld�nt�li tavasznak
�s Napnak a
f�nye ragyogja be. - Nap-csoda volt, ami akkor t�rt�nt, mikor a lakoma vend�gei
bort ittak �s �zleltek,
b�r a kors�kba, amikben felszolg�lt�k, friss forr�svizet mer�tettek. Hiszen a Nap
az, ami a sz�l�ben a
vizet �vr�l �vre borr� v�ltoztatja. Annak az �sr�gi m�ltnak ut�hangjai, melyben a
Nap �talak�t� ereje
m�g minden f�ldi dolgot sokkal er�sebben �thatott, egyes�ltek a jelenl�v� emberek
f�lig alv�, f�lig
�ber lelk�nek m�ly�n a t�voli j�v� megsejt�s�vel, amikor az emberekb�l kisug�rz� �j
bels� Nap fog
�talak�t�an beleny�lni a term�szet vil�gainak �let�be.
Hogy a k�nai csoda megt�rt�nt, azt mutatja, hogy ebben az els� id�ben
egy�ltal�n nem volt
lehets�ges a Krisztus-l�nyb�l ki�rad� isteni er� hat�sait megakad�lyozni. J�zusnak
nem �ll
sz�nd�k�ban ezeket a hat�sokat l�trehozni. S�t, azt mondja; "M�g nem �rkezett el az
�n �r�m". Az
�nmegtart�ztat�s akarata uralkodott lelk�ben teljes m�rt�kben. A k�rnyezet�ben l�v�
emberek m�gis
eg�szen a fizikai anyagig �t�lik l�ny�nek kisug�rz�s�t. Nem lehet eltitkolni azt,
ami benne �l.
Rudolf Steiner r�mutatott arra, hogy a v�z borr� v�ltoztat�s�t, amit mint a
h�t j�nosi csoda
k�z�l az els�t �r le az evang�lium, tulajdonk�ppen nem lehet egyed�l Krisztusnak
tulajdon�tani,
hanem egy J�zus �s �desanyja k�zt fenn�ll� titkon alapul. Az, amit J�zus anyj�nak
v�laszol, utal erre a
titokra. Nemcsak f�lre�rtett�k, hanem teljesen eltorz�tott�k a v�laszt, mikor �gy
ford�tott�k le; "mi
k�z�m hozz�d, asszony?" A g�r�g szavak (ti emoi kai soi) nem jelentenek goromba
elutas�t�st. Mint
egy miszt�riumi formula valamilyen rendk�v�l pozit�v �sszef�gg�sre utal �s kb. �gy
ford�thatn�nk le;
"Mi m�k�dik itt k�ztem �s k�zted?" Ez a formula m�gegyszer megism�tl�dik az
evang�liumban.
Luk�cs elmondja, hogy J�zust, munk�lkod�sa kezdet�n Kapernaumban �gy sz�l�tj�k meg
a d�monok
egy megsz�llott lelk�b�l; (ti hemin kai soi) "Mi m�k�dik itt k�zt�nk �s k�zted?"
�gy besz�lnek a
d�monikus szellemek, mert m�r �rzik azt a f�l�nyes szellemi er�t, ami �ket
hatalm�ba ejti.
J�zusnak �s anyj�nak a lelki egy�ttm�k�d�se a k�nai mennyegz�n a nagy
�letrajzi pillanat
kinyilatkoztat� gy�m�lcse. Nemcsak J�zus, hanem M�ria is jelent�s lelki
�talakul�son ment �t. R.
Steiner k�zl�sei kapcs�n kor�bban m�r sz�ltunk arr�l, hogy M�ria lelk�be magasabb
szellemi er� �s
l�nys�g k�lt�z�tt, mikor J�zus - miel�tt elment Keresztel�-J�noshoz,
b�cs�besz�lget�s�k kapcs�n
felfedte el�tte lelki v�v�d�sait. Megrend�l�se az emberis�g �llapot�nak nullpontja
miatt, amit J�zus
tizenkettedik �s harmincadik �ve k�z�tt �t�lt �s elszenvedett, m�sr�szt a m�lyr�l
felt�r� sejtelem
fi�nak v�gtelen�l nagy sorsfeladat�r�l, felnyitott�k M�ria lelk�t. Annak a szellemi
l�nynek r�v�n, aki
ett�l kezdve lelk�ben �lt, mag�nak a sz�zi-anyai vil�gl�leknek a hordoz�ja lett. A
k�nai mennyegz�n
l�tta viszont fi�t. De mennyire megv�ltozott! M�r nem t�kr�z�d�tt arc�n, mint akkor
a
b�cs�besz�lget�sn�l, az emberis�g eg�sz nyomor�s�ga. J�zus lelk�be most a Nap-
jelleg� isteni �n
k�lt�z�tt. Az anyai vil�gl�lek M�ri�ban sejti ezt. K�t magasrend� �gi l�ny
tal�lkozik ism�t a F�ld�n.
Krisztus m�g visszatartja mag�t. Azt mondja M�ri�nak; "M�g nem �rkezett el az �n
�r�m". B�r m�r
bel�pett az inkarn�ci�ba, amikor az �g megny�lt �s az isteni hang �gy sz�lt; "Ez az
�n szerelmetes
fiam!" De f�ldi megsz�let�se m�g nem fejez�d�tt be. Mikor l�ny�t saj�tmag�ban
visszatartja, egy
kozmikus anyagi burkot tart meg maga k�r�l, melyb�l csak akkor fog kil�pni, mikor
ny�ltan megkezdi
m�k�d�s�t az emberek k�z�tt. M�ria nem v�rszerinti anyja a N�z�reti J�zusnak.
(B�vebbet err�l 1. a
"J�zus gyermekkora �s ifjus�ga"c. k�nyvben) A k�t �tv�ltozott ember k�z�tti
viszontl�t�snak ebben
az �r�j�ban m�gis olyasvalami m�k�dik, amit az emberi anya-fi� viszony kett�s
k�lv�ri�j�nak
nevezhetn�nk. A lelk�ben lak� l�ny f�nysugar�ban M�ria sejt�sszer�en felismeri
teljesen
megv�ltozott fi�ban a Krisztus-l�ny Nap-hatalmass�g�t. Ez id�zi el� a k�nai csod�t.
Ami J�zus �s
M�ria k�z�tt az �jratal�lkoz�snak ebben az �r�j�ban lelki atmoszf�r�jukban ide-oda
vibr�l, a krisztusi
l�ny el nem titkolhat� kisug�rz�s�nak k�l�n�s lelki szinezetet �s term�szeti
hatalmat ad. A kors�kban
l�v� v�z az emberekben, mikor issz�k, a legfels�gesebb borr� v�ltozik, mint a Nap
legnemesebb
adom�ny�v� a F�ldnek.
A J�zus �s M�ria k�z�tti besz�lget�s el�sz�r l�tsz�lag mell�kes dolgokr�l
folyik; M�ria
megeml�ti, hogy az �nneps�gen elfogyott a bor. Hogy J�zus ez�ltal m�gis felfigyel a
k�zte �s M�ria
lelke k�z�tt l�v� kozmikus vibr�l�sra, tal�n nem utols�sorban azon a f�ldalatti
kapcsolaton alapul,
ami mostani besz�lget�s�k �s ak�z�tt a jelent�s b�cs�-besz�lget�s�k k�z�tt van.
Akkor azt mondta
J�zus anyj�nak; az embereknek m�r nincs kapcsolatuk az istenivel. Most azt mondja
anyja J�zusnak,
az embereknek m�r nincs boruk. A m�sodikban benne rezeg az els�. A konkr�t hi�ny
amit M�ria
eml�t, �tl�tsz�v� v�lik a legnagyobb emberi �ns�g sz�m�ra. Mikor M�ria J�zusnak
egy pillanatnyi
seg�ts�gr�l besz�l, �rt�s�re adja, hogy tudja; most m�r k�pes a nagy seg�ts�gre �s
megv�lt�sra. J�zus
csak annyi akt�v r�szt vesz a pillanatnyi hi�nyon val� seg�ts�gben, hogy utas�tja
a szolg�kat;
mer�tsenek vizet a kors�kba. Az�ltal azonban, hogy val�s�gos kozmikus szimboliz�l�s
sz�v�dik a
pillanatnyi besz�dbe �s cselekedetbe, egy �terikus folyamat j�n l�tre, amelybe
beleny�lik �s benne
folytat�dik az anya �s fia lelki �talakul�s�nak titka.
Elk�zel�tett a H�sv�t �nnepe. B�rcsak r�viddel ezel�tt t�rt vissza Jude�b�l
galileai otthon�ba,
J�zus m�gis elzar�ndokol Jeruzs�lembe, mint ahogy azt a t�bbi kegyes ember is
teszi. A v�rost bet�lt�
�nnepi zsibong�s k�zepette megy el a templomba. Nincs m�s sz�nd�ka, mint hogy
egyszer�en �s
�hitatosan beleilleszkedjen az emberi k�z�ss�gbe �s vel�k �nnepelje a H�sv�tot. Nem
akar hatni. M�g
most sem �rkezett el az � �r�ja. De m�gsem tud m�s lenni, mint ami. �s bel�p�se a
templomba az
ut�n a v�ltoz�s ut�n, ami l�ny�ben t�rt�nt, egy m�s �rtelemben vett hazat�r�s, mint
galileai hazat�r�se;
az Isten bel�p az Istens�g h�z�ba. Bizonyos �rtelemben most el�sz�r keresi fel a
templomot az�ta,
hogy a tizenk�t-�ves fi� azt v�laszolja sz�leinek; "Nem tudj�tok, hogy nekem az �n
Aty�mnak
dolgaival kell foglalkoznom?" Ez�rt nem tud J�zus lelke k�z�mb�s maradni a
templomban eluralkod�
kapzsi elk�ls�s�gesed�ssel szemben. Nemes harag lobban fel benne, ami t�bb puszt�n
emberi
felh�borod�sn�l. Nem t�ri meg az �nmegtart�ztat�st, amit saj�tmaga szabott mag�ra.
De nem is kell
hogy kil�pjen bel�le. Nincs sz�ks�g m�sra, mint puszta jelenl�t�re. Lelk�b�l olyan
l�ngol� fens�g t�r
el�, hogy a k�r�l�tte l�v� emberek nem tudnak el�le elz�rk�zni. A p�nzv�lt�k
asztalai felborulnak.
P�ni f�lelem fogja el a t�meget. M�gikus er� �zi ki �ket a templomb�l. Olyasmi
t�rt�nik, ami M�zes
�s Ill�s �ta nem volt. Egy ember puszta jelenl�te - aki mindenesetre t�bb mint
ember, - k�r�sk�r�l
k�z�s l�tom�st, �lm�nyt h�v �letre, mintha maga a haragv� Istens�g avatkozna bele
b�ntetve az
emberek �let�be. Hajdan M�zes fell�p�se hozta a h�t csap�st az egyiptomiakra; Ill�s
pr�f�ta im�ds�ga
a Karmell hegy�n az �g puszt�t� t�z�t hozta Ba�l papjaira. Most mindny�jan egy
�letnagys�g f�l�
emelked� alak l�t�s�nak ig�zet�ben vannak, aki n�h�ny k�t�ldarabot vesz fel a
f�ldr�l �s korb�csk�nt
megsuhogtatja a sz�trebben� t�meg feje f�l�tt. A k�ls� val�s�g szerint J�zus
mozdulatlanul �llhatott a
templomban; de l�ny�t mint az isteni �t�let korb�cs�t �lt�k �t.

Dr�mai izgalom hull�mai csapnak �t mindazok lelk�n, akik ezen a H�sv�t-

�nnepen
Jeruzs�lemben vannak. A templomi jelenet tov�bbrezg� ut�hangjaihoz tartozik az is,
hogy az �nnepet
k�vet� egyik �jszak�n elj�n J�zushoz Nikod�musz, a zsid�k egyik legf�bb
vezet�je. A J�zus �s
Nikod�musz k�z�tt lefolyt �jszakai besz�lget�sben nem kisebb csoda rajlik, mint a
k�nai mennyegz�n
�s H�sv�tkor a templomban t�rt�ntekben. Ennek a tal�lkoz�snak a titka - amire
el�sz�r R. Steiner
mutatott r�, - azokban a szavakban mutatkozik, hogy Nikod�musz "�jszaka" j�tt
J�zushoz. Az
evang�liumnak ezt a k�zl�s�t �ltal�ban �gy �rtelmezt�k, mintha Nikod�musznak nem
lett volna
b�tors�ga J�zust nappal felkeresni �s ez�rt haszn�lta fel az �jszaka lepl�t
l�togat�s�ra. Azonban �ppen
a J�nos-evang�lium mondja Arimathiai J�zsefr�l, hogy b�r J�zus tan�tv�nyaihoz
tartozott, "de
titokban, mert f�lt a zsid�kt�l" (19,38) Az evang�lium hasonl� kifejez�st
haszn�lna, ha azzal a
megjel�l�s�vel, hogy Nikod�musz �jszaka j�tt J�zushoz, valami hasonl�t akarna
kifejezni. Azonban
megel�gszik az egyszer� id�megjel�l�ssel, amit mindig meg is ism�tel, mikor
Nikod�muszt �jra
eml�ti. A 7. �s 19. r�szben is ezt mondja; "Nikod�musz, aki �jszaka j�tt J�zushoz".
(7,50;19.39.) A
k�vetkezetesen haszn�lt formul�nak az az �rtelme, hogy...szellemi tal�lkoz�sr�l
volt sz�. �jszaka itt
azt jelenti, hogy J�zus �s Nikod�musz lelke egyar�nt abban a testetlen �llapotban
volt, amibe az
emberek elalv�skor ker�lnek. Csakhogy itt az �jszakai �llapot nem alv�s k�zben j�n
l�tre, hanem k�t
olyan egy�nis�g tal�lkozik, aki test�n k�v�l is fenn tudja tartani teljes tudat�t
�s besz�lgetni tud
egym�ssal. A Nikod�musszal folytatott �jszakai besz�lget�s kiemelkedik az emberi
szok�sok s�kj�b�l.
Az okkultizmus szf�r�j�hoz tartozik. K�t "mester" besz�lget.Ez�rt is sz�l�tj�k
egym�st k�lcs�n�sen
"Mester"-nek. Mindkett� t�bbessz�mban besz�l. Nikod�musz a r�gi vil�g beavatottjai
nev�ben; �s
J�zus is azt mondja; "Mi azt hirdetj�k, amit tudunk, �s amit l�tunk, arr�l tesz�nk
tanubizonys�got".
Ezt a nagy jelent�s�g� mesteri besz�lget�st mint k�t olyan ember val�s�gos szellemi
tal�lkoz�s�t kell
felfogni, akik egym�sr�l k�lcs�n�sen elismerik, hogy kiemelkedik az emberis�g
k�r�b�l �s akik �ppen
ez�rt megengedhetik maguknak, hogy ilyen m�don tal�lkozzanak. Az ezen az �jszak�n
t�rt�ntekkel
sem t�ri meg Krisztus a mag�ra szabott �nmegtart�ztat�st. Nem az �ll az �r�sban,
hogy J�zus megy
Nikod�muszhoz; Nikod�musz j�n J�zushoz. A bels� indit�kot ehhez a h�sv�ti templomi
jelenet
ut�hat�sa adja. Abb�l a hat�sb�l, ami ott J�zusb�l ki�radt, Nikod�musz felismerte
benne a beavatottat
�s mestert. Ez nem hagyja nyugodni a zsid� farizeus beavatottat. Odavonzza a
m�sik Nagyhoz,
akin�l teljes befogad�sra tal�l �s a Krisztus-l�ny egy h�sv�ti oktat�sra m�ltatja
�t, m�g miel�tt J�zus
elkezdte volna tan�tv�nyait tanitani. A Nikod�musszal val� besz�lget�sn�l teh�t �pp
�gy, mint a k�nai
mennyegz�n�l �s a templom megtiszt�t�s�n�l olyan lehet�s�gek l�pnek m�k�d�sbe,
melyek a
mindennapi emberi l�t s�kj�n �s t�rv�nyein fel�l �llnak. L�tjuk J�zust, amint
mag�t�l �rtet�d�en �s
mesteri fokon �l a r�gi id�k beavatottjainak k�pess�g�vel, fizikai test�t�l
f�ggetlen�l mozog �s
besz�lget.
V�g�l fel kell ismern�nk, hogy ez a h�rom jelenet, amit a J�nos-evang�lium a
Jord�n-
keresztel�t k�vet� els� id�b�l elmond, egy�ttesen, h�rmass�g�ban m�gis megfelel az
els� h�rom
evang�lium kis�rt�si t�rt�net�nek. Mint l�ny�nek akaratlan kisug�rz�sai indulnak
ki olyan hat�sok a
Krisztus J�zusb�l, amik kapcsol�dnak azokhoz a m�gikus lehet�s�gekhez, amiket az
ellener�k a
megkis�rt�s negyven napj�n el�var�zsoltak. Ha felfigyel�nk erre a p�rhuzamra, ez
viszonyunkat a
J�nos-evang�liumhoz csod�latosan elm�ly�theti. �rezz�k a benne l�v� csod�latos
nagyvonal�s�got �s
ny�lts�got �s ez arra k�telez benn�nket, hogy m�g nagyobb b�mulattal �s al�zattal
olvassuk.
Az, hogy K�n�ban a kors�kban l�v� v�z borr� v�ltozik, els� pillant�sra �gy
t�nik, hogy a
k�veket keny�rr� v�ltoztat� ahrim�ni k�s�rt�s ter�let�re tartozik. Ha azonban
m�lyebbre hatolunk a
k�nai mennyegz�n m�k�d� lelki titkokba, akkor l�tjuk, hogy a k�s�rt�s le van
gy�zve. A m�gikus
beavatkoz�s lehet�s�ge a k�lvil�gba, Krisztus nagy �nm�rs�klete �s inkarn�ci�s
akarata r�v�n befel�
fordult �s �tszellemies�t�si impulzuss� v�lt. De m�g minden annyira alakul�ban van,
annyira friss az
�j fejl�d�sben, hogy Krisztus l�ny�nek napszer� kisug�rz�sa kinyilatkoztat�sk�nt
hat az emberekre,
ami minden id�kre felkelti Krisztus kozmikus-isteni nagys�g�nak megsejt�s�t �s
felvillantja, mint a
t�voli j�v� c�lj�t, az emberi szellem csod�latos hatalm�t a f�ldi anyag
�tv�ltoztat�s�ra.
Ugyan�gy egy�v� tartozik a templom megtiszt�t�sa �s Lucifer kis�rt�se, aki
felvezeti J�zust a
magas hegyre �s felsz�l�tja, hogy legyen a vil�g ur�v�. A k�s�rt�s m�r le volt
gy�zve, miel�tt
Krisztusig eljutott volna. De most a h�sv�ti �nnepen egy pillanatra megmutatkozik,
hogy l�ny�nek
milyen �ri�si hatalma van az emberi lelkek felett. Negat�v m�don mutatkozik, mert
az emberek a
bennel�v� isteni szigort�l megr�m�lnek �s elmenek�lnek. Pozit�ven is mutatkozhatna;
ha csak egy
kicsit is tenne az �rdek�ben, az emberek, akik olyan m�lys�gesen s�v�rognak vezet�
ut�n,
hozz�sereglen�nek �s bel�thatatlan t�megmozgalom bontakozna ki. J�zus tov�bbi �tjai
majd
megmutatj�k, hogy a Krisztus-l�ny vezet�i fens�ge teljesen szeretett� olvad �t.
J�zus mindenr�l
lemond, amit az emberek sikernek szoktak nevezni �s jelent�ktelen�l, csendben j�r-
kel a F�ld�n.
Csak ha kez�t r�teszi egy betegre, �rezteti gy�gy�t� szeretet�n kereszt�l uralkod�i
fens�g�t, amire
szint�n k�pes lett volna. L�ny�nek az a kisug�rz�sa, amit az emberek az els�
h�sv�ti �nnepen a
templomban �reztek, az isteni harag emberi megnyilv�nul�sa volt. De az isteni harag
nem m�s, mint
az isteni szeretet m�sik oldala. Krisztus az�rt j�tt e vil�gba, hogy a F�ld�n
minden�tt kozmikusan hat�
isteni harag r�v�n ism�t hat�konny� tegye, az emberek k�z�tt isten szeretet�t. Csak
szolg�lni akar,
sohasem uralkodni.
B�r az els� pillant�sra nem ismerhet� fel, a Nikod�musszal folytatott
�jszakai besz�lget�s arra
a k�s�rt�sre eml�keztet, melyben Lucifer �s Arim�n egy�tt k�rny�kezik meg Krisztust
�s azt mondj�k
neki, hogy vesse le mag�t a templom tetej�r�l. Ha J�zus akarta volna, akkor m�r
felt�mad�sa el�tt is
megjelenhetett volna szellemileg az embereknek. Megr�z� megjelen�s�nek r�v�n
gy�zhette volna meg
�ket szellemi teljhatalm�r�l an�lk�l, hogy testileg jelen lett volna. De ez nincs
sz�nd�k�ban. Mindaz,
ami a m�gikus okkultizmushoz �s a fak�rok tudom�ny�hoz tartozik, t�vol �ll att�l a
lelk�lett�l, ami
benne van. Nikod�musz azok ut�n, amit H�sv�tkor tapasztalt, megsejti benne a
beavatott adeptust. Az
�jszakai besz�lget�s maga azonban megsejteti vele, hogy Krisztusnak saj�t testi-
lelki l�nye felett is
megl�v� teljhatalma m�sban gy�kerezik. S mire a harmadik h�sv�ti �nnepen majd
megjelenik a
Golgota hegy�n, hogy a keresztr�l levett holttestet Arim�tiai J�zseffel egy�tt
bebalzsamozza, addigra
saj�t adeptuss�g�t is teljesen a krisztusi �rtelemben alak�tja majd �t.
A h�rom j�nosi jelenet �s a h�romszoros megk�s�rt�s k�z�tti egybehangz�s
meger�s�ti �s
megpecs�teli Krisztus f�l�ny�t az ellener�k kis�rt� k�v�ns�gaival szemben. Mikor a
J�nos-
evang�lium bepillant�st enged a h�rom �v kezdet�nek egy�bk�nt f�l�nk tisztelettel
eltakart rendk�v�li
mivolt�ba, egyszersmind lehet�v� teszi, hogy szemtan�i legy�nk annak az �letteljes
kibontakoz�snak
�s �talakul�snak, mellyel az isteni az emberibe inkarn�l�dott �s emberiv� alakult
�t. A J�nos -
evang�lium nagy bizalma az emberi l�nyben abban nyilv�nul meg, hogy nem v�rja meg
�s nem
hangs�lyozza J�zus tulajdonk�ppeni fell�p�s�nek id�pontj�t, mint azt a t�bbi
evang�lium teszi. Nem
kell semmit eltakarnia, mert a saj�t l�ny�n val� bens� munk�lkod�ssal maga Krisztus
�gyel az
eltakar�sra; mindazt, ami isteni �s �gi benne, beledolgozza a f�ldi inkarn�ci�
burkaiba. K�l�n�s
elevens�ggel �rintj�k a Jord�n-keresztel�vel kezd�d� inkarn�ci� titk�t, ha a j�nosi
le�r�st k�vetve
tan�i lesz�nk, mik�nt t�rt el� hatalmasan az emberi alakb�l a h�rom �v kezdet�n
teljes m�rt�kben
semmik�ppen el nem takarhat� isteni gl�ria. A h�rom krisztusi �v tartalma lesz
majd, hogy Krisztus
l�nye egyre ink�bb bele�li mag�t az emberi l�tbe �s egyre ink�bb lefoszlik r�la a
csoda ragyog�sa.
Val�ban, mindink�bb elcsendesednek a csod�k, amint J�zus �lete a Golgota fel�
k�zeledik.
Krisztusnak minden f�ldi tette k�z�tt m�g legink�bb azt nevezhetj�k "csod�nak", ami
a k�nai
mennyegz�n t�rt�nt. A r�gi csodahit �rtelm�ben vett legnagyobb csoda kezdetben
t�rt�nt. Val�j�ban
azonban a legnagyobb csoda a kereszthal�l, mert itt az isteni lemond�s �s az
emberr�v�l�s egyetlen
nagy csod�ja teljesedik be.

III. FEJEZET

A TAN�TV�NYOK ELH�V�SA

A k�vet�s �tja
 Olyan id�kben, amikor az emberek �rdekl�d�se sorsszer� k�nyszer folyt�n
kifel� ir�nyul,
k�l�n�sen tudatosan �s kitart�an kell foglalkoznunk bels� �let�nk szf�r�j�val
�spedig az�rt, mert az a
biztons�g, amellyel az �letben �llunk �s sorsunk el�be megy�nk hogy azon �rr�
v�ljunk, nem
sz�rmazhat abb�l, amit k�v�lr�l tudunk meg, amit k�v�lr�l kapunk. Ez csak
bens�nkb�l fakadhat. Aki
teljes bizonyoss�ggal ismer egy bels� utat �s azon j�r, azt nem bor�tja fel ha
k�ls� sorsk�r�lm�nyei
h�rtelen v�ratlan fordulatot vesznek; ha k�ls� sz�ks�gszer�s�g arra k�nyszer�ti,
hogy szak�tson
�letm�dj�val amit szeret �s eg�szen �j, idegen �letk�r�lm�nyekhez alkalmazkodj�k.
A kereszt�nys�g, ha j�l �rtelmezz�k, nem m�s, mint Krisztus k�vet�s�nek �tja.
Kempis Tam�s
k�z�pkori medit�ci�s k�nyve, a "Krisztus k�vet�s�r�l" k�zpontilag �s �tfog�an
mondja ki a
kereszt�nys�g �rtelm�t. Mindenekel�tt azonban az evang�liumok nem m�sok, mint ezen
bels� �t
�llom�sainak nagy k�pesk�nyvei. Csak v�gleg meg kell szabadulnunk a teol�gia
absztrakci�it�l �s a
puszt�n mor�lis magyar�zatt�l �s el kell kezden�nk az evang�lium lelki szf�r�j�t,
mint saj�t
vil�gunkat felfedezni, �s akkor csod�latos k�pszer� panor�ma bontakozik ki
el�tt�nk, amelyen
t�j�koz�dhatunk, mint ahogy f�ldi gyalogt�r�nkon a hegyvonulatokon �s hegycs�csokon
t�j�koz�dunk. Nem besz�lnek itt tan�t�sszer�en a bels� �tr�l, ezzel szemben l�tjuk,
amint a h�sb�l-
v�rb�l val� tan�tv�nyok Krisztust k�vetik. J�zus minden szava �s tette, melynek
tan�i lehetnek, -
mindegy, hogy ezeket hozz�juk vagy a sokas�ghoz int�zi - egy�ttal lelk�k �tj�nak
egy-egy �llom�s�t
jelenti. Maga a sors jel�li ki b�lcsen azokat a l�p�seket �s fokozatokat, melyeket
Krisztus k�vet�s�ben
meg kell tal�lnunk.
�lm�nyeik egyszersmind k�ls� �s bels� �llom�sok. Az �sszes t�bbi ember
k�pviselet�ben egy
lelki utat tesznek meg, b�r ennek csak akkor jutnak tudat�ra, mikor az, akit
k�vetnek, f�ldi-testi
alakj�ban m�r nincs k�z�tt�k. Ez�rt csak magunk el� kell �ll�tanunk az
Evang�liumban �br�zolt
szintereket �s el kell m�lyedn�nk a tan�tv�nyok �lm�nyeiben s a lelk�kben v�gbement
v�ltoz�sokban,
hogy a legcsod�latosabb k�pszer�s�gben szeml�lj�k annak az �tnak �llom�sait, melyet
magunknak is
meg kell tenn�nk. Ezt megtehetj�k �gy, hogy el�sz�r egy�ltal�n nem gondolunk
magunkra, hanem
csak megpr�b�ljuk a legapr�bb r�szletekig kikutatni, mi t�rt�nt akkor J�zus
k�rnyezet�ben csendes,
de m�gis teljes t�rt�nelmi val�s�gk�nt. Min�l szeml�letesebben �ll el�tt�nk ezen
�sk�pszer� t�rt�net
lefoly�sa, ann�l ink�bb �gy �rezz�k, hogy lelk�nk t�kr�z�dik a tan�tv�nyok
alakj�ban �s ann�l ink�bb
felvessz�k magunkba a cs�r�t �s indit�kot arra, hogy v�gigmenj�nk azokon a bels�
v�ltoz�sokon,
melyek a tan�tv�nyok egyes �lm�nyeinek felelnek meg. �gy h�t �gy lapozzuk fel az
Evang�liumot,
mint a tan�tv�nys�g k�pesk�nyv�t �s pr�b�ljuk meg a k�p�r�st el�sz�r ott megfejteni
�s kibet�zni, ahol
a tan�tv�nyok �tj�nak kezdet�r�l �s els� l�p�seir�l besz�l.

M�t� �s M�rk: Hontalans�g

Az Evang�liusok k�l�nb�z� le�r�sokat adnak a tan�tv�nyok elh�v�s�r�l. �gy

t�nik, hogy az
egyes �br�zol�sok ellentmondanak egym�snak �spedig ann�l ink�bb, min�l jobban
elm�lyednek
abban, amit szeml�letes m�don el�nk t�rnak. A tan�tv�nyok elh�v�s�t h�rom jelenet
�br�zolja. Az els�
a M�t� �s M�rk, a m�sodik a Luk�cs, a harmadik a J�nos evang�liumban van.
Elk�pzel�s�nk J�zus els� ismerked�s�r�l a tan�tv�nyokkal, vagyis a
tan�tv�nyok �tj�nak
kezdet�r�l legink�bb abb�l a k�pb�l sz�rmazik, melyet az els� k�t evang�lium t�r
fel. Olyan festm�ny
ez, melyet csod�latos bels� z�rts�g �s fel�lm�lhatatlan harmonikus vil�goss�g
jellemez. Egy t�jat
pillantunk meg a sz�les k�k �g alatt, amit sem felh�, sem k�d nem �rny�kol. Tiszta
l�rai hangulat t�lt
el benn�nket. J�zus a Genez�ret t� partja ment�n j�r �s Galilea eg�sz Nap-csod�ja
k�r�lragyogja.
Csak k�t hal�szcs�nak t�ri meg a part k�zel�ben a t� sz�les k�kl� t�kr�t. Az egyik
kis haj�, amelyhez
J�zus el�sz�r �rkezik, kis t�vols�gra van a partt�l: a k�t hal�sz, aki benne �l,
�ppen a h�l� kivet�s�vel
foglalatoskodik, ez�rt kiss� kievezett a ny�lt v�zre. Ehhez a kett�h�z - egy
testv�rp�rhoz - int�zi J�zus
el�sz�r h�v� szav�t: K�vessetek engem! �s l�tjuk, hogy a k�t f�rfi otthagyja
h�l�j�t, kievez a partra,
kisz�ll a cs�nakb�l �s ett�l kezdve az � �tj�t k�veti. Tov�bbmenve h�v�st int�z a
m�sodik haj�ban
�l�kh�z is. Ez a haj� k�zvetlen�l a partn�l van, mert a benne �l�k - k�zt�k ism�t
egy testv�rp�r, -
h�l�jukat foltozz�k. A m�sodik testv�rp�r azonnal eleget tehet a h�v�snak. S most
l�tjuk J�zust, amint
folytatja csendes v�ndorl�sait a k�t testv�rp�r, P�ter �s Andr�s, valamint Zebodeus
fiai: Jakab �s
J�nos k�s�ret�ben. Egyel�re nem t�rt�nik m�s, mint hogy ez a n�gy f�rfi kiv�lik a
galileai idillikus
t�jk�p�b�l, a hal�szmesters�g fizikai tev�kenys�g�b�l azt felcser�li azzal, hogy
szer�ny emberi
m�don egy�ttj�r J�zussal v�ndor�tjain.
Ez a jelenet minden jelent�ktelens�ge mellett is olyan, mint egy �tl�tsz�,
tiszta �sk�p.
J�zusnak nem elmondott, hanem megcselekedett p�ld�zata. Hogy a lehet� legt�bbet
mer�ts�nk k�p-
�rt�k�b�l, pr�b�ljunk behatolni az el�nk t�rul� szint�r min�s�gi
jellegzetess�geibe. Amilyen
konkr�tan csak lehet, id�zz�k tudatunkba, hogy a Genez�ret t� melyik r�sz�n t�rt�nt
a tan�tv�nyok
elh�v�sa.
A "Tavak tava" partvid�k�nek �ppen ez a r�sze kiemelkedik bels� sz�ps�ge �s
Nap-szer�s�ge
r�v�n nemcsak Palesztina, hanem tal�n az eg�sz vil�g t�bbi t�ja k�z�l. Vannak m�s
orsz�gokban is
olyan t�jak, melyeknek szinpadiasabb a pomp�ja - pl. a havasokban vagy a N�poly-
k�rny�ki
tenger�bl�k szikla-szigetein, vagy a D�li tenger �si vil�got id�z� buja
term�kenys�g�
szigetcsoportjain. De seholsem tal�lunk olyan t�jat, amelynek olyan otthonos
var�zsa volna, mint
ennek itt a Genez�ret t� �szaknyugati partj�n.
Bethesda v�ros neve - melynek k�zel�ben J�zus a k�t testv�rp�rt elh�vta, hogy
k�vess�k �t, azt
jelenti, hogy "A halak h�za", minthogy P�ter, Andr�s, Jakab �s J�nos itt a
hal�szmesters�get �zik,
egyszersmind felfednek valamit a hely bels� jelent�s�b�l is. Miut�n Bethesda m�r
r�gen nyomtalanul
elporladt, a helyet ma Tabgha-nak nevezik. Ez arab n�v, ami a g�r�g "Heptap�gon"
sz�b�l sz�rmazik
�s azt jelenti, hogy "H�t forr�s". De t�nyleg m�g ma is az jellemzi az itt
l�trej�tt kis paradicsomi
telep�l�st, hogy l�bain�l t�bb forr�s �mlik a k�k v�zbe, mely forr�sok a tavat
szeg�lyez� k�zeli
dombokon erednek. �t�t m�g ma is minden tov�bbi n�lk�l megtal�lhatunk. Kezdett�l
fogva az a
k�l�n�s benn�k, hogy ezek a forr�sok �s patakocsk�k mind felt�n�en k�l�nb�znek
egym�st�l, a
benn�k l�v� aromatikum elemek tekintet�ben. A legk�l�nf�l�bb �sv�nyi tartalmak
minden egyes
forr�s viz�nek er�sen differenci�lt intenz�v �zt �s szagot adnak. Az egyik er�sen
k�nes, a t�bbiek
s�sak vagy �desek, de mindegyik m�sk�pp mint a t�bbi. Olyan ez, mintha
jelnt�s�gteljes
kevered�sben a f�ldi elem - �s speci�lisan a galileai t�j - kvinteszenci�j�t
kellene belehordaniuk a t�
viz�be.
Ha egy erre alkalmas �r�ban len�z�nk az itt emelked� dombokr�l a v�zre,
vagyis olyankor,
amikor a t� t�k�rsima �s �tl�tsz�, - ami nem fordul el� t�l gyakran, - akkor azon a
helyen, ahol a
forr�sok egy nyal�bban beletorkolnak a t�ba, tejszer� cs�kot l�tunk nagy �vben
benyomulni messze a
kobaltk�k v�zbe. Ez �rthet�v� teszi azt, amire sok Palesztina-kutat� felh�vta a
figyelmet, hogy a v�z
k�l�nleges �ze �s arom�ja nagy csapatokban csalogatja ide a halakat �s ide�lis
helly� teszi a
hal�szh�l�k kivet�s�re. Tal�n az eg�sz F�ld�n nincs olyan hely, amely a
hal�szmesters�g sz�m�ra
mintaszer�bb volna mint ez. A hal�szok �lete �s tev�kenys�ge itt p�ld�zatt� v�lik.
A f�ldi v�z az �rz�kfeletti vil�g tenger�t t�kr�zi, amelyb�l lelkeink, mikor
megsz�lett�nk, a
f�ldi testis�g partjaira lesz�lltak �s amelybe minden �jszaka visszamer�l�nk, mikor
alv�s k�zben
elv�lunk test�nkt�l. A t� halb�s�ge az �gi adom�nyok gazdags�g�nak felel meg,
amelynek visszf�nye
m�g olyan j�l l�that� az emberen gyermekkor�ban �s ami �jszak�r�l-�jszak�ra
felfrissit �s meger�s�t
benn�nket, mikor �tadjuk magunkat az alv�s miszt�rium�nak. F�ldi �rtelemben ott
folyik a hal�szat,
ahol a f�ld �s a tenger hat�ros; lelki szempontb�l pedig az itteni �s a t�l-vil�g
hat�r�n vezet v�gig.
Ez�ltal a hal�szok �let�t ott ahol a modern technika vivm�nyai m�g nem torzitott�k
el, egy
sejtelmesebb lelki �s tudati elem sz�vi �t, mint az olyan emberek�t, akik a
sz�razf�ld�n
tev�kenykednek.
A Bethesda melletti vizek halb�s�ge azonban csak egyik oldala az itt
megnyilv�nul�
csod�nak. Az atmoszf�r�t olyan elem hatja �t, amit - minthogy nem e vil�gr�l val�,
- alig lehet le�rni;
a t� �ltal �lland�an kisug�rzott er�s h�v�ss�g, �s az atmoszf�r�n �thull�mz� nagy
h�s�g saj�ts�gos
�sszej�tsz�sa r�v�n j�n l�t�re. A Genez�ret tava mintegy 200 m�terrel a tenger
szintje alatt fekszik.
�ppen Bethesda k�rny�k�n az �l�nk�t� h�v�ss�g �s az �tlelkes�t� meleg
fel�lm�lhatatlan egyens�ly�t
tal�ljuk, b�r a t�j k�ls� �rtelemben v�ve nem ny�jt semmi nagyszer�t. A tarka
vir�gos r�tek a dombok
lejt�in, a csendes eukaliptusz erd�k ott ahol a part beljebb a sz�razf�ld�n is
lapos marad, s a tr�pusi
term�kenys�g� kis kertek a mened�kh�z teraszain amely ma ott �ll, mindez eg�szen
szer�ny, csendes
jelleg�. De azt a harm�nikus, j�t�kony �rz�st, amibe itt elmer�l�nk, nem tudja
egyhamar fel�lm�lni
valamely m�s t�j hat�sa.
Olyan helyen vagyunk, ahol Palesztin�n bel�l is vil�gosabban �rezz�k mint
m�sutt, hogy
kozmikus fejl�d�si folyamatok gy�jt�pontj�ban �llunk. Itt teljes m�rt�kben jelen
van Galilea csod�ja,
mert azoknak az �sr�gi F�ld-korszakoknak az ut�hangjai rezegnek itt, amikor f�ldi
plan�t�nkat m�g
sokkal k�zvetlenebb�l j�rta �s sz�tte �t a Nap szubsztanci�ja �s hat�sa. Az
elsztyeppesed�s ellen�re,
ami az erd�s�gek �vsz�zados �rt�sa folyt�n itt is bek�vetkezett, a ma napig is
�rezhet� egy k�l�n�s
szellemi Nap-k�zels�g.
De nemcsak �ltal�ban lengi k�r�l ezt a helyet az �gi sz�ps�g lehelete: aki
csak idej�n, mind
�gy �rzi, hogy legbens�bb mivolt�hoz sz�l a t�j �s eml�keket kelt f�l benne, mintha
hosszas
idegenben val� tart�zkod�s ut�n oda t�rt volna vissza, ahonnan sz�rmazik. Ez az�rt
van, mert itt a
t�n�l sokkal �rezhet�bben belet�kr�z�dik a f�ldi l�tbe mint b�rhol m�sutt, a
sz�let�s el�tti szf�ra,
amir�l honv�gyszer� eml�k szunnyad m�lyen eltemetve minden ember sziv�ben. Az a
haza, amir�l az
ember azt hiszi, hogy itt �jra megtal�lta, nem e vil�gb�l val�. Az a f�ld�nt�li
�shaza, ami
gyermekkorunkban a f�ldi haz�nkon kereszt�l m�g t�bb�-kev�sb� �rezhet� sz�munkra �s
ami eg�sz
�let�nkben honv�ggyal t�lt el gyermekkorunk t�jai ir�nt. A f�ldi l�tben bens�nkben
felragyog� Nap-
szer�s�g sugaraival eljut lelk�nkh�z a sz�let�s el�tti szf�ra arom�ja �s messze
f�ldi �let�nk�n
t�lny�l� �si eml�ket kelt benn�nk. Nincs olyan sz�, amely ki tudn� fejezni azt a
kiv�teles jelleget, ami
itt a f�ldi term�szet saj�tja. Olyan t�jr�l indul el a tan�tv�nyok �tja, amit
teljesen �tj�r az �terikus
napk�zels�g lehelete �s ez�rt a legbens�s�gesebb otthonoss�g isteni b�k�j�t hordja
mag�ban.
Vess�nk most egy pillant�st el�re �s k�pzelj�k el azt a sz�nteret, ahova a
k�vet�s �tja
beletorkollik, mikor a krisztusi �let r�vid �vei v�get �rnek. Csak akkor v�lik az
�ri�si ellent�t hat�s�ra
a kiindul� pont csod�ja igaz�n vil�goss�. Jude�ban, ahol h�rom �v m�lva a Golgot�n
a kereszt �llni
fog, az ezzel ellent�tesen szemben�ll� t�jon j�runk. Judea a Juda-puszt�val �s a
Holt tengerrel, Galilea
paradicsom�val szemben maga a pokol. Itt egy Hold-szer�s�gig merevedett f�ldi t�j
kell�s k�zep�n
�llunk. Plan�t�nk itt minden elevens�gt�l megfosztva egy kozmikus �sv�nyiasod�s �s
meszesed�s
�ldozat�ul esett. Valamif�le t�ls�gos elaggotts�g vett rajta er�t �s kioltotta
�letet nemz� erej�t. A
tan�tv�nyok �tja az �let kozmikus p�lus�n kezd�dik �s a hal�l t�j�n v�gz�dik.
�tfogja a nagy
kozmikus polarit�st, ami Palesztin�ban kis helyre sz�k�l �ssze, mert itt a F�ld
egyar�nt meg�rizte
napl�te �s hold�llapota maradv�nyait �s eml�keit. Micsoda szakad�k van a t�parti
els� napsugaras �ra
�s Getsem�n� �jszak�ja k�z�tt; az �tnak melyet a F�ld�n v�ndorl� Krisztussal
kellett megtenni�k,
paradicsomi kiindul�pontja �s inferno-szer� v�ge k�z�tt ! A k�vet�s �tja nem vezet
k�ls�leg
megfoghat� boldogs�ghoz: a Paradicsomb�l val� ki�zet�shez hasonl�t; paradicsomb�l
pokolba vezet.
Bethesda, a Halak h�za val�ban a tizenkettes k�r nagyr�sz�nek haz�ja volt. A
k�t testv�rp�ron
k�v�l F�l�p is innen sz�rmazott. Ugyanitt fog v�g�l M�t� f�l�hez is eljutni a
k�vet�sre val�
felsz�l�t�s, aki itt szedte az ad�t, azon a ponton, ahol a Babilonia �s Egyiptom
k�z�tti �sr�gi jelent�s
orsz�g�t a t� partj�t �rinti. Senkinek a vil�gon nem lehet otthonosabb haz�ja, mint
ezeknek a
f�rfiaknak. A magasabb szf�r�kb�l be�z�nl� �shaza-elem teszi a tan�tv�nyok haz�j�t
a
legotthonosabb� a F�ld�n. A tan�tv�nyok �tja a haz�b�l a hontalans�gba vezet. Ha
megmaradtak
volna haz�jukban a hal�szmesters�gn�l, j�l ment volna soruk. Az�ltal, hogy k�vett�k
Krisztus h�v�
szav�t, kiszakadtak haz�juk v�dett boldogs�g�b�l. De nem tal�lhatt�k volna meg
Krisztust, ha nem
v�ltak volna meg haz�juk kozmikus sz�ps�g�t�l. Az a lemond�s, ami a hontalans�ghoz
vezet, mint
el�felt�tel hozz�tartozik a bels� �t kezdet�hez. A k�t els� evang�lium al�h�zza a
hazai kapcsolatokt�l
val� elszakad�s sz�ks�gess�g�t: a m�sodszor elhivott testv�rp�rn�l kimondottan
hangs�lyozz�k, hogy
nemcsak a haj�t �s a h�l�kat, hanem a haj�ban apjukat is h�trahagyt�k. A hazai �let
magunk m�g�tt
hagy�sa mag�ban-foglalja a csal�di, v�rs�gi kapcsolatokt�l val� elszakad�st is.
A haz�b�l a hontalans�gba vezet� l�p�st valamilyen m�don minden embernek meg
kell
tennie. Egyszer mindenki megteszi, ak�r akarja, ak�r nem, amikor a gyermekkorb�l
belen� a feln�tt
korba. Gyermekkor�ban az emberrel mindig vele van a haz�ja, akkor is ha nem
tart�zkodik a sz�let�se
hely�n: k�r�lveszi a sz�let�s el�tti �shazai szf�ra, melynek beburkol� er�i sz�m�ra
�ttetsz� a f�ldi
k�rnyezet. Amikor meg�regszik, benne is �s k�rnyezet�ben is becsuk�dnak azok a
p�rusok, melyeken
kereszt�l eljutott hozz� a biztons�got ny�jt� "haza-elem". A feln�tt v�gyakoz�sa
az elvesztett
gyermekvil�g ut�n nem m�s, mint honv�gya a lelki burok ut�n, ami az embert az �let
kezdet�n
term�szet�b�l kifoly�an k�r�lveszi. De k�zenfekv�, hogy a hontalans�gra az �reged�
embernek saj�t
java szempontj�b�l sz�ks�ge van. Ez a felt�tele annak, hogy �lete �s tettei �rett�
v�ljanak. Csak mert a
mai ember m�r semmif�le bels� �rt�kkel nem kapcsolja egybe az id�s kor istenakarta
hontalans�g�t,
az�rt ker�l k�tszeresen l�g�res t�rbe. Elfelejti a meg�reged�s m�v�szet�t, a
feln�tt kort a bels�
ki�resed�s fenyegeti, a magas kor b�lcsess�ge, amit az emberis�g kor�bbi
korszakaiban annyira
�rt�keltek �s tiszteltek, ma m�r nem k�vetkezik be. M�sr�szt m�r nem meri a mai
ember igaz�n �tadni
mag�t a gyermekkor aranyos mennyei �rz�se ut�ni honv�gynak, mert f�l hogy
szentiment�lisnak
tartj�k.
Az �jonnan megszerzend� vall�sos orient�ci�nak azt is mag�val kell majd
hoznia, hogy az
ember megszerezze a k�pess�get ahhoz, hogy minden �letkorban megtal�lja a megfelel�
bels�
�lm�nyt. Olyan vall�sos tartalomhoz kell felk�zdeni magunkat, ami az �lettel egy�tt
halad. Az �reg
kor bels� sz�ps�ge eg�szen m�s, mint a gyermekkor k�ls� sz�ps�ge. Rejtettebb �s
csak akkor fejl�dik
ki, ha az �reged� ember tudatosan szerzi meg az er�t a hontalans�ghoz. Csak aki
gyakorolni tudja azt
a gy�m�lcs�z� lemond�st, hogy az �let k�ls� oldal�t�l m�r nem v�r semmi seg�ts�get
a bels�
fejl�d�shez �s csak a bels� forr�sokhoz fordul, az maradhat �reg kor�ban is fiatal.
A k�lvil�g az, ami
negat�v �rtelemben �regg� tesz. A materialista kor bolonds�gaihoz tartozik, hogy
az ember azt hiszi,
hogy olyasvalami r�v�n amit a k�ls� term�szetb�l mer�t, fiatal tud maradni. A l�lek
bels� �tj�nak
ismerete els�sorban annak a bel�t�s�t k�v�nja meg, hogy minden bels� fejl�d�s
sz�ks�gszer� kezd� �s
�tmeneti fokozata a hontalans�g.
A tan�tv�nyok elh�v�sa a Genez�ret tav�n�l, a n�p minden egyes von�sa r�v�n
�tmutat�s a
bels� �t els� sz�ks�ges l�p�s�re vonatkoz�an. Ehhoz tartozik az, hogy a k�t
testv�rp�rnak ki kell
sz�llnia haj�j�b�l, ki kell l�pnie a partra ahhoz, hogy a k�vet�s �tj�ra l�phessen.
A bels� l�p�st, amit
legels�k�nt kell megtenni, a k�vetkez�k�ppen is le�rhatjuk, az embernek meg kell
tal�lnia a l�p�st a
tengerb�l a sz�razf�ldre. Minden esti elalv�s a sz�razf�ldt�l val� elszakad�ssal
�s a ny�lt tengerre
val� kihaj�z�ssal hasonl�that� �ssze. A sz�razf�ld a fizikai testis�g vil�ga,
amelyben nappal �bren
�l�nk. A tenger a l�lek- �s szellemvil�g, amibe alv�skor mer�l�nk el. Mikor reggel
�lmunkb�l �jra
fel�bred�nk, ez olyan, mint mikor a tengerr�l visszat�r�nk a sz�razf�ld partjaira.
�gy a k�t testv�rp�r
kil�p�se a partra nem egy�b, mint k�ls� k�pszer� kifejez�se a l�lek fel�bred�s�nek,
amire a bels� �t
kezdet�n sz�ks�g van. A jelenet �sk�pszer�s�ge abban rejlik, hogy itt a k�ls� �s a
bels� folyamat
teljesen fedi egym�st. A k�ls� folyamat egszersmind imaginataiv k�p, amelyben az
aki a bels� �tra
l�p, minden id�ben megtal�lhatja saj�t bels� �talakul�sa kezdet�nek t�kr�z�d�s�t.
 A bethesdai hal�szokn�l ez a l�p�s a tengerr�l a sz�razf�ldre m�g valami
k�l�nlegeset is
jelent. Azok az emberek, akik ezen a galileai partvid�ken sz�lettek �s n�ttek fel,
ezenfel�l
hal�szmesters�g�k r�v�n �lland�an bel�legzik a f�ld �s v�z hat�r�nak titk�t, lelki
felfog�suk
tekintet�ben sz�ks�gszer�en m�sok mint azok, akik pl. Jude�ban sz�lettek �s ott
�lnek. A
m�ltsz�zadban Palesztin�ban j�rt utasok, �l�k�n a szellemes francia Ernest Renan-
nal, le�rt�k, hogy a
Genez�ret t� k�r�l sz�mtalan olyan emberrel tal�lkoztak, akiknek m�g meg volt a
"m�sodik arcuk",
vagyis a r�gi �lomszer� tiszt�nl�t� tudatban r�szes�ltek. Bethesda paradicsomi
vil�ga nem engedte
annyira kifejl�dni az ott �l� emberekben az intellektu�lis fej-tudatot, aminek a
kem�ny f�ldi talajba
eresztett szil�rd gy�kerekre van sz�ks�ge; a t�j ink�bb �gy hatott, hogy a
lelkekben elevenen
megmaradtak a r�gi tiszt�nl�t� k�pess�gek, amelyek egy�bk�nt minden�tt elsorvadtak.
Ez �lland�,
k�nnyed elragadtat�st id�zett fel benn�k, ami sejtelmes, imaginat�v-l�tnoki
elemekkel �tsz�tt
�lm�nyekkel j�rt.
Fontos, hogy els�k�nt olyan embereknek jutott oszt�lyr�sz�l a tan�tv�nyi
elh�v�s, akik m�g
r�szesei voltak az �si l�tnoki lelki �r�ks�gnek �s m�g nem �rkeztek el a szellemi
tudat nullpontj�ra,
ami Judea lak�ira jellemz� volt, �s ahova a mai emberek kiv�tel n�lk�l eljutottak.
Olyan vid�keken,
ahol el�t�rben �ll a hal�szmesters�g, mint pl. a Fries-szigeteken, m�g ma is
tal�lkozunk az atavisztikus
tiszt�nl�t�s maradv�nyaival, ami azonban vagy hamar kialszik, vagy k�s�rtetl�t�sba
�s "feketel�t�sba"
megy �t. A vizzel val� egy�tt�l�s el�segiti a l�lekben a fokozott megsejt�-k�pess�g
kifejl�d�s�t. Ott,
ahol a f�ld �s a v�z �rintkeznek, a l�lek is k�nnyebben �rintkezik az �rz�kfeletti
vil�ggal.
Mit akar h�t mondani az a k�p, amely azt �br�zolja, hogy a n�gy f�rfi
elhagyja a tengert �s a
haj�t, �s kil�p a sz�razf�ld szil�rd talaj�ra? A bels� folyamat, amit a vele
egybev�g� k�ls� folyamat
jelez, az az �lomszer� l�tnoki elemb�l val� fel�bred�s, az �rz�kfelettivel val�
term�szetadta kapcsolat
levet�se. A tan�tv�nyoknak nem csak haz�jukt�l kell b�cs�t venni, hanem att�l az
�gi tudatt�l is, ami
haz�juk elemi er�i hat�s�ra fakadt benn�k. Lelki er�ik �s k�pess�geik tekintet�ben
is el kell el�sz�r
szeg�nyedni�k. A sz�razf�ldrel�p�s k�ls� folyamata egyben a r�gi szellemi er�kr�l
val� lemond�st is
jelzi. Egy �lmokban �s k�pekben gazdag vil�got cser�lnek el a f�ldi t�rgyi tudat
j�zan s�kj��rt. Az
hogy a h�l�k eddig hallal teltek meg, egyszersmind annak is jelk�pe, hogy az �lmok
tenger�re
kihaj�z� l�lek sejtelmes �lmokat �s k�peket kapott aj�nd�kba. Cs�nakjukkal �s
h�l�jukkal egy�tt egy
eg�sz vil�got hagynak el a tan�tv�nyok, de ez�ltal megtal�lj�k annak a vil�g�t,
akit k�vetnek.

Luk�cs: apostoli perspekt�va

 A Luk�cs evang�liumnak nincs olyan r�sze, amely egyenesen megfelelne az els�
k�t
evang�lium tan�tv�ny-elh�v� jelenet�nek. A N�z�reti J�zust m�k�d�s�nek telj�ben
mutatja be an�lk�l,
hogy el�tte elmondan�, hogyan alakult ki a tan�tv�nyok k�re. Ehelyett egy valamivel
k�s�bbi
szakaszban, az 5. r�szben le�r egy jelenetet, amely v�geredm�nyben m�gis a k�t
hal�szcs�nakot
�br�zol� k�p megfelel�j�nek �s ezzel a Luk�cs-f�le tan�tv�ny-elh�v�snak bizonyul.
Nagy vonalakban
fontos mot�vumok tal�lhat�k itt az els� k�t evang�liumb�l.
A Genez�ret t� partj�n l�tjuk J�zust, k�r�l�tte tolong a n�p. Sokan j�nnek
hozz�, mind hallani
akarj�k. Mikor a hallgat�s�g sz�ma t�ls�gosan nagy lett, azt mondja az �r�s: "J�zus
k�t haj�t l�tott a t�
sz�l�n; a hal�szok kisz�lltak azokb�l �s h�l�ikat tisztitgatt�k. Bel�pv�n az egyik
haj�ba, amelyik
Simon� volt, k�rte �t, hogy vigye egy kev�ss� beljebb a partt�l; azut�n le�lt a
haj�ban �s onnan
tan�totta a sokas�got." J�zus teh�t a hal�szcs�nakb�l, amelybe besz�llt, sz�sz�ket
csin�l �s onnan sz�l
az emberekhez. Az evang�lium �gy folytatja: "Amikor pedig bev�gezte a tan�t�st, �gy
sz�lt Simonnak:
Evezz a m�lyre �s vess�tek ki h�l�itokat halfog�sra. Simon felelv�n azt mondta:
Mester, eg�sz �jszaka
f�radoztunk, m�gsem fogtunk semmit; de az�rt parancsolatodra kivetem a h�l�t." -
P�ter k�veti J�zus
utas�t�s�t �s olyan rengeteg halat fognak, hogy h�l�ik majdnem elszakadnak. A
cs�nakban �l�knek a
m�sik cs�nakban l�v� t�rsaikat kell seg�ts�g�l h�vni, hogy a zs�km�nyt ki tudj�k
vonni a partra.
"Amikor Simon P�ter ezt l�tta, J�zus l�ba el� borult �s azt mondta: Uram, menj el
�nt�lem, mert �n
b�n�s ember vagyok!" Az evang�lium kifejezetten hangs�lyozza, hogy mi t�rt�nik a
k�zvetlen
r�sztvev�k lelk�ben: "A halfog�s miatt r�m�let fogta el �t �s mind a vele l�v�ket.
K�zt�k volt Jakab
�s J�nos is, a Zebedeus fiai, akik Simon t�rsai voltak. J�zus azonban �gy sz�lt
Simonnak: "Ne f�lj,
mostant�l fogva embereket fogsz majd." V�g�l l�tjuk, hogy a Genez�ret t� hal�szai
elt�k�lten a
k�vet�s �tj�ra l�pnek: "A haj�kat a sz�razra vont�k, minden�ket elhagyt�k �s
k�vett�k �t."
Mindenekel�tt ez az utols� mondat mutatja, hogy Luk�cs elbesz�l�se a
csod�latos halfog�sr�l
p�rhuzamos a t�bbi tan�tv�ny-elh�v� jelenettel. A P�terhez int�zett sz� az
emberhal�szatr�l is
�sszek�ti ezt a t�rt�netet a k�t els� evang�lium megfelel� jeleneteivel: M�t�n�l �s
M�rkn�l J�zus
P�terhez �s Andr�shoz, az els�kk�nt elh�vott testv�rp�rhoz int�zi ezeket a
szavakat. A luk�csi
jelenetet - ellent�tben a k�t els� evang�liumbeli jelenettel, - term�szetesen nem
foghatjuk fel �gy,
mint J�zus els� tal�lkoz�s�t a bethesdai n�gy hal�sszal. Hiszen a Luk�cs-
evang�liumban a csod�latos
halfog�st, melyben P�ter j�tssza a f�szerepet, m�r megel�zi P�ter any�s�nak a
meggy�gy�t�sa. Luk�cs
teh�t P�ter �s a t�bbi bethesdai hal�sz elhivat�si �lm�ny�re h�vja fel
figyelm�nket, mely �gy l�tszik,
hogy k�s�bbi id�pontra esik, mint az els� k�t evang�liumban....
A luk�csi jelenet az evang�liumnak azokhoz a r�szeihez tartozik, melyeket
csak akkor
�rthet�nk meg, ha nem csup�n k�ls� esem�nyek elbesz�l�s�nek, hanem ink�bb lelki
folyamatok
imaginativ �br�zol�s�nak tekintj�k �ket. �sk�pszer� tartalmuk �s bels� k�p-�rt�k�k
nyilv�nval�bb
mint a fizikai-t�rt�nelmi folyamat. B�r a t�rt�net kezdet�n hat�rozottan egy
konkr�t fizikai t�j kell�s
k�zep�n tal�ljuk magunkat. Az a k�p, ahogyan J�zus a hal�szcs�nak sz�sz�k�r�l a
sokas�ghoz besz�l,
egyike a birtokunkban l�v� legszeml�letesebb �s leger�sebb benyom�st kelt� k�peknek
J�zus �let�r�l.
Az elbesz�l�s m�sodik r�sze azonban, amely a tulajdonk�ppeni tan�tv�ny-�lm�nyt
tartalmazza,
teljesen az imaginativ l�lekvil�gba vezet benn�nket.
�s meglepet�ssel vessz�k �szre, hogy az a l�p�s, amit a tan�tv�nyoknak
el�sz�r kell
megtenni�k, itt megfordul. A f�mot�vum m�r nem a tenger elhagy�sa �s a tan�tv�nyok
kil�p�se a
sz�razf�ldre. Ellenkez�leg, J�zus szav�ra elhagyj�k a sz�razf�ldet �s kimennek a
m�lyv�zre. Ha ezt az
�br�zol�st egy bels� folyamat imaginat�v kifejez�s�nek tekintj�k, akkor l�tjuk,
hogy a luk�csi
�sszef�gg�sben a tan�tv�nyok elh�v�sa azzal az impulzussal kapcsol�dik, hogy a
f�ldi-fizikai s�kr�l
b�tran ki- �s fel kell k�zdeni magunkat a szellemi szf�r�ba. Ez nyilv�nval�an
felt�telezi, hogy m�r
megtett�k azt a l�p�st, amit a k�t els� evang�lium kezdetk�nt jel�l meg �s amely a
r�gi �lomszer�
szellemis�gb�l elvezet a fizikai s�k j�zan t�rgyi tudat�hoz. Egy nagy imagin�ci�ba
�sszefoglalva
l�tjuk a kvinteszenci�j�t annak, ahov� a tan�tv�nyokat Krisztus k�vet�s�nek �tja el
kell hogy vezesse:
�j, tudatosabb m�don r�szes�lnek az �rz�kfeletti vil�gok gazdags�g�ban. A r�gi
szellemis�gt�l val�
sz�ks�gszer� b�cs� lelki k�p�t egy olyan v�ltja fel, amely az �j szellemis�g
kiviv�s�nak impulzus�t
tartalmazza.
K�t dolog tartozik a tan�tv�nys�g titk�hoz: k�t l�bbal, igaz�n a f�ld�n kell
�llni, de nem
szabad a f�lddel megel�gedni, hanem arra kell t�rekedni, hogy a f�ldi dolgokban
megtal�ljuk a
szellemis�get �s kijussunk a szellemi tudat ny�lt tenger�re.
A jelenet els�, nyilv�nval�an fizikai-t�rt�nelmi r�sz�b�l kiindulva
megpr�b�lhatunk arr�l a
k�ls�, �letrajzi esem�nyr�l is k�pzetet alkotni, amely a m�sodik, k�pszer�bb
t�rt�n�snek, a csod�latos
halfog�snak alapj�t k�pezi. J�zus besz�lt az embereknek. Ehhez mintegy v�letlen�l,
olyan helyet
foglalt el, hogy a hallgat�s�g el�, sejtelmeket �breszt� l�tv�ny t�ruljon. Az
emberek l�tj�k, �t a
cs�nakban �lni, alakj�hoz a h�tteret a t� m�lyk�k t�kre �s a v�gtelen, szinpomp�s
�gbolt adja. - A
hegyek a t� t�ls� partj�n egy titokzatos, v�r�ses f�nyben csillog� cs�kot h�znak a
k�tf�le k�k szin
k�z�. F�ldi s�kon egy k�p j�n l�tre, ami a hallgat�k lelke m�ly�n olyan �rz�seket
kelt f�l, mintha
maga a megny�lt szellemi vil�g �llna el�tt�k teljes nagys�g�ban �s m�lys�g�ben. Az
�sszegy�lt
emberekkel egy�tt a hazai atmoszf�r�ba elmer�lt tan�tv�nyok is hallgatt�k �t.
Azzal, hogy J�zus az �
haj�jukat haszn�lja sz�sz�knek, k�l�n�sen intenziven �s akt�van vonja be �ket is
mindabba, ami
t�rt�nik. F�k�nt benn�k �bred fel az a nagyszer� szellemis�g, amellyel a f�ldi hely
hangulata
f�ld�nt�li m�don megtelik. Egyszer� p�ld�zatok lehettek, amiket J�zus a cs�nak
sz�sz�k�r�l
elmondott, de ezek a hallgat�s�g m�lyebb �rz�sei sz�m�ra hatalmas kapukat t�rtak
ki.
J�zus most abbahagyja a besz�det �s a tan�tv�nyok lelke a szavaib�l kiindul�
er�s ut�hat�s
gy�jt�pontj�v� v�lik. Magas fokon tapasztalj�k azt, ami a naiv, �rz�k�pes
emberekn�l mindig fell�p
egy er�s benyom�st kelt� �lm�ny ut�n �s mai korunk ember�n�l csak az�rt nem
k�vetkezik be, mert
barb�rok lett�nk az �rzelmeinkkel val� b�n�sm�d tekintet�ben. Ma m�r egy�ltal�ban
nincs meg
benn�nk a bels� nyugalom ahhoz, hogy nyitott l�lekkel v�rjuk ki, mit v�ltanak ki
benn�nk a sors �ltal
hozott �lm�nyek. Egyik benyom�st a m�sik ut�n �zz�k �s elrohanunk a legfontosabb
mellett: az
ut�hangok �s ut�k�pek mellett, amelyek lelk�nkben, mint az azokat bens�s�gess� tev�
v�lasz
felmer�lnek. A tan�tv�nyok lelk�ben annak ut�hat�sak�nt hogy J�zust a ny�lt �g
h�tter�b�l
kiemelkedve besz�lni hallott�k, egy �ket hatalmasan megragad� vizi� bontakozik ki,
ami azonban
nagyobb val�szer�s�ggel �s k�nyszer�t� er�vel �llt el�tt�k, mint a k�r�l�tt�k l�v�
k�ls�, megfoghat�
t�rgyi vil�g. Az �ket megragad� k�p�lm�ny igazs�gtartalma abban nyilv�nul meg, hogy
mindny�juknak ugyanaz az �lm�nye van. Ezt �rzik: az, amit most hallottunk, �j m�don
vezet ki
benn�nket a szellemi m�lytengerre, ahol eddig, csak a nem-�ber �lomk�pekben
id�zt�nk. Pr�f�tikus
k�pben mutatkozik meg el�tt�k, hogy milyen gazdagon gy�m�lcs�z� lesz sz�mukra, ha a
J�zus
szavaiban rejl� impulzusokat k�vetik.
Ha a mai ember nem idegenedett volta el saj�t l�ny�t�l, akkor �lland�an
lehetn�nek ilyen
tapasztalatai. Ha napk�zben valami olyat �lt �t, ami er�s benyom�st tett r�,
mindegy hogy vall�sos,
m�v�szi, vagy emberileg megragad� benyom�sr�l van sz�, �s megvolna a megfelel�
lelki kult�r�ja �s
�nnevel�se ahhoz, hogy engedje csengeni lelk�ben az �lm�ny ut�hangjait, akkor egyik
legk�zelebbi
�jszaka mindig csod�latos halfog�sban lenne r�sze. A l�lek, mely alv�s k�zben
elszakad a testt�l, �t
tudn� hozni azokat a szellemi kincseket, melyekhez az a kiindul� �lm�ny az utat
megnyitotta. A mai
ember tragikum�hoz tartozik, hogy a leghatalmasabb �lm�nyeket �s megr�zk�dtat�sokat
sem k�veti
semmi, mert a l�lekben az a nagy ill�zi� uralkodik, hogy a l�t kimer�l abban ami az
�let el�ter�ben
j�tsz�dik le.
A tan�tv�nyok elh�v�sa a Luk�cs-evang�liumban semmik�ppen sem csak a
tan�tv�nyok
�tj�nak kezdet�r�l sz�l� tan�t�s. Ez az evang�lium megmutatja, hogy miut�n a
tan�tv�nyok megtett�k
a l�p�st a tengerr�l a sz�razf�ldre, megny�lik el�tt�k a kil�t�s a megkezdett �t
c�lj�ra. Megkapj�k az
er�t mindahhoz a lemond�shoz �s �ldozathoz, amit hozniuk kell, mert felismerik: ha
a k�vet�s �tj�t
j�rjuk, �j m�don lesz�nk gazdagok, k�pesek lesz�nk arra, hogy sokkal de sokkal
nagyobb �s
�rt�kesebb fog�st tegy�nk, mint amilyenben hal�sz�let�nk idej�n valaha is r�sz�nk
volt. Azok a
szavak, melyeket Krisztus a luk�csi jelenetben P�terhez int�z: - "Mostant�l fogva
embereket fogsz
majd", megadj�k a tan�tv�nyoknak a kulcsot ahhoz a nagy l�tom�shoz, ami m�g mindig
fogva tartja
�ket. Megny�lik el�tt�k az apostoli perspekt�va. A fel�ldozott hal�szmesters�gb�l
vett k�pben
megl�tj�k azt az er�s, embereket �sszegy�jt� hat�st, ami egykor az � krisztusi
tan�tv�nyokk�nt v�gzett
munk�ss�gukb�l fog kiindulni. V�zi�szer�en p�nk�sdi sejtelem t�rul P�ter �s a t�bbi
bethesdai hal�sz
lelke el�.

J�nos: A Keresztel� tartom�ny�ban

M�g az els� h�rom evang�liumban l�v� k�tf�le tan�tv�ny-elh�v�si jelenetben

k�l�nb�z�s�g�k
ellen�re is fontos megegyez�seket tal�lunk, �szre kell venn�nk hogy az a le�r�s,
amit a J�nos-
evang�lium ad az els� tan�tv�nyok elh�v�s�r�l, eg�szen m�s hangot �t meg, nem
egybehangz� a t�bbi
le�r�ssal. A negyedik evang�lium mindj�rt az elej�n mondja el a tan�tv�nyok
elh�v�s�t. J�zus elj�tt
Keresztel� J�noshoz �s megkapta t�le a Jord�n foly�ban a keresztel�st. Ez nem csak
J�zus �s J�nos
k�z�tti tal�lkoz�s volt. Minthogy J�nost a tan�tv�nyok k�re vette k�r�l amikor
J�zus lej�tt a Jord�n-
v�lgy m�ly�re, ez egyszersmind a k�zte �s a J�nos tan�tv�nyai k�z�tti tal�lkoz�st
is jelentette. Tan�i
vagyunk annak, hogyan h�vja fel J�nos egyesek figyelm�t azok k�z�l, akik
tan�tv�nyainak �rzik
magukat, arra a M�sikra, aki hallgatagon �s felt�n�s n�lk�l l�pett be a
keresztelked�k k�r�be. J�nos
besz�lget�sbe m�lyed k�t tan�tv�ny�val. Ekkor l�tja J�zust arra j�nni s �gy sz�l a
vele l�v�kh�z: "Ime
az Isten B�r�nya". Ezen utal�s nyom�n tal�n m�g nem �bred fel benn�k a vil�gos
felismer�s, de
fel�bred egy nagy sejtelem, ami sorra k�szteti �ket, hogy mint alvaj�r�k k�vess�k
azt, akire a
Keresztel� r�mutatott. J�zus �szreveszi, hogy azok ketten k�vetik �t. Megfordul,
r�juk n�z �s
megsz�l�tja �ket: "Mit kerestek?" J�nos k�t tan�tv�nya ellenk�rd�ssel v�laszol,
amely �gy hat r�nk,
mintha lelk�knek a J�nos szavai �ltal felkeltett �lom-m�lys�geib�l t�rne el�: "Hol
van a lak�sod?" S
most J�zus felsz�l�tja �ket, hogy menjenek vele:" Jertek �s l�ss�tok." - Az
evang�lium elmondja, hogy
eg�sz nap n�la maradtak. Egyik k�z�l�k Andr�s volt, Simon P�ter testv�re. Sejtelmes
elragadtat�s�ban nem tehet m�st, mint hogy testv�r�t is r�szelteti abban, amit
megtal�lt. �gy h�t Simon
is elj�n J�zushoz, aki �t P�ternek, k�szikl�nak nevezi �s ezzel azokhoz az elemi
hatalmakhoz sz�l,
melyeket l�ny�ben felismer. P�terhez hasonl�an, a Keresztel� tan�tv�nyainak
k�r�b�l m�g m�sok is
csatlakoznak azokhoz, akik felfigyeltek a J�zus l�ny�ben rejl� csod�ra.
Itt m�r igaz�n semmi nem eml�keztet arra a le�r�sra, ami az els� h�rom
evang�liumban sz�l a
tan�tv�nyok elh�v�s�r�l. Mindenekel�tt t�rbeliileg tal�ljuk magunkat eg�szen m�s
t�jon. M�r nem
vagyunk a paradicsomi Galile�ban. Olyan t�j vesz k�r�l, ami sz�ges ellent�tben �ll
a Genez�ret
tav�n�l l�v� t�jjal. Azok a tal�lkoz�sok, melyekr�l itt sz� van, Jude�ban
j�tsz�dnak le; de nem
Jeruzs�lemben, ahol Judea jellege m�r enyh�bben mutatkozik, hanem ott, ahol a
judeai t�j f�ldalatti,
pokolszer� jellege a v�gs�kig fokoz�dik: m�lyen lent a Juda pusztas�g l�b�n�l,
k�zel ahhoz a helyhez,
ahol a Jord�n foly� a Holt tengerbe �mlik. A Hal�l Tengere l�legzi ki r�nk m�rges
lehelet�t.
Fantasztikus hal�lt�j vesz k�r�l, ahol semmi �l� nem teny�szhet. A Holt tenger s�s
l�gja szemmel
l�that�an felj�n id�ig a foly�n. A Holt tengert, a F�ld felszin�nek legm�lyebb
pontj�t grandi�zus,
szakad�kos hegyek koszor�zz�k, melyek holdszer� f�ldalatti jellege ann�l
titokzatosabban l�p be a
k�pbe, min�l f�ld�nt�libbra szinez�dik a l�gk�r a napfelkelte �s naplemente r�vid
�r�iban. Semmi
sem h�zhatn� al� vil�gossabban a k�t palesztinai t� k�z�tti ellent�tet mint az,
hogy a Holt tengerben
nem tudnak a halak meg�lni, m�g a Genez�ret tava csod�latos halb�s�ggel van
meg�ldva.
A J�nos-keresztel� hely�n m�r a Jord�n sem tud �l� halaknak otthont adni.

Itt, ahol a Jord�n m�r f�radtan, minden f�rges�g�t �s elevens�g�t elvesztve,

a teremt�s
legm�lyebb buk�s�nak �s a b�nbees�snek kozmikus k�pm�saival k�r�lv�ve torkollik a
Hal�l
Vil�g�ba, emelte fel Keresztel� J�nos t�zes l�nghoz hasonl� hangj�t �s int�zte az
emberis�ghez
hatalmas, pr�f�tai felh�v�s�t a bels� megt�r�sre. Nem v�letlen, hogy ezt abban a
pokolban tette, amely
szemben �ll Galilea paradicsom�val. Annak is m�ly �rtelme van, hogy a Jord�n-
keresztel� helye olyan
nevet visel, amely mint egy m�sik helys�g megjel�l�se az evang�liumban k�s�bb
szerepet fog
j�tszani. A keresztel�helyet Beth�ni�nak h�vj�k, teh�t ugyan�gy, mint egy v�rosk�t
az Olajf�k
hegy�nek keleti lejt�j�n, ott ahol Jeruzs�lem k�rny�k�n Juda pusztas�ga �s vele a
kozmikus buk�s t�ja
kezd�dik. Beth�nia azt jelenti, hogy "A Szeg�nys�g H�za". A m�lyben fekv� Beth�nia,
melyet
Keresztel� J�nos m�k�d�se szinhely��l v�lasztott, ennek a n�vnek a kozmikus
m�retekben val�
megval�sul�s�t �br�zolja: az elszeg�nyed�snek azt az �llapot�t mutatja be, ahova
eg�sz f�ldi
plan�t�nknak jutnia kell, ha csak a term�szetes fejl�d�st k�veti, ami nem m�s, mint
�lland�
elhaszn�l�sa �s elveszt�se az eredetileg kapott �gi adom�nyoknak. Az Olajf�k
hegy�nek cs�csa
k�zel�ben l�v� Beth�nia m�r ink�bb a f�ldi "Szeg�nys�g h�za", b�r itt m�r a Puszta
fens�gesen
meredek lejt�j� salakhegy�nek hat�r�n j�runk.
Nem k�pzelhet�nk el nagyobb ellent�tet, mint ak�z�tt a k�t t�j k�z�tt l�v�t,
ahova az els�
evang�liumok �s a J�nos evang�lium helyezi a tan�tv�nyok elh�v�s�t. Egyik oldalon a
galileai t�
paradicsoma, a legotthonosabb otthon�a m�sik oldalon J�dea m�lypontja, a
legkietlenebb alvil�g, a
legnagyobbszab�s� kifejez�je annak a kozmikus elszeg�nyed�snek, ami a F�ldet �s az
emberis�get
fenyegeti.
A tan�tv�nyoknak a J�nos-evang�liumban le�rt j�deai elh�v�sa mindenekel�tt
abban
k�l�nb�zik a Galilea-belit�l, hogy benne az �sk�pszer�s�g egy�ltal�n nem olyan
nyilv�nval�, mint
ebben. A Keresztel� k�r�ben lej�tsz�d� jelentek k�pi motivum�ban nem tal�lhatjuk
meg szinte
mag�t�l �rtet�d�en azoknak a lelki folyamatoknak a k�pszer� megelevened�s�t,
amelyeken Krisztus
k�vet�s�nek �tj�n kezdetben �t kell menn�nk. K�ts�gtelen�l ebben rejlik az �rzelmi
oka annak, hogy a
kereszt�ny emberis�g tudat�ba tulajdonk�ppen csak a tan�tv�nyok t�parti elh�v�s�nak
jelenete
v�s�d�tt bele. Amit a J�nos evang�lium els� fejezet�ben elmond, minthogy nem olyan
k�pszer�, a
h�tt�rbe ker�lt mindazok sz�m�ra, akik na�v m�don pr�b�ltak maguknak k�pet alkotni
J�nos �let�nek
esem�nyeir�l.
Ha a k�t ellent�tes le�r�s ellentmond�s�val tudatosan n�z�nk szembe azzal a
t�relmes
elhat�roz�ssal, hogy eljutunk annak megismer�s�ig, ami annakidej�n a val�s�gban
lej�tsz�dott,
el�sz�r hajlamosak lehet�nk arra, hogy a j�nosi le�r�st tartsuk a k�ls� �letrajzi
t�rt�n�s �br�zol�s�nak,
az els� h�rom evang�liumban elbesz�lt jelenetekben ezzel szemben puszt�n imaginativ
�br�zol�s�t
l�ssuk annak, ami a tan�tv�nyok lelk�ben lej�tsz�dott. B�r az utols� sz�z �v
teol�gi�ja teljesen
elvitatta a J�nos evang�lium t�rt�nelmi �rt�k�t �s csak az els� h�rom evang�liumot
tartotta
haszn�lhat� besz�mol�nak J�zus �let�r�l, az ellent�tes tan�tv�ny-elh�v� jelenetek
�sszehasonl�t�sa
azonban egyike azoknak a pontoknak, ahol elker�lhetetlenn� v�lik ennek az
�rt�kel�snek a
megv�ltoztat�sa.
A J�nos evang�lium magas szellemis�ge ellen�re is olyan konkr�tan mondja el a
f�ldi
t�rt�n�sek lefoly�s�t, hogy lassank�nt oda jutunk, hogy nem tudjuk meg�rteni, hogy
a teol�gia
hogyan ismerhette ezt annyira f�lre. �jra f�lfedezz�k a J�nos evang�liumot, ha
felfigyelt�nk a minden
egyes kis r�szlet�ben bennerejl� nagy �letrajzi-t�rt�nelmi �rt�kre. Ezzel szemben
az els� h�rom
evang�lium l�nyeg�be akkor hatolunk be m�lyebben, ha megny�lik a szem�nk le�r�saik
imaginat�v
jellege ir�nt. Itt mindent az �sk�pszer�s�g csod�latos lehelete j�r �t, ami
lehet�v� teszi, hogy az
evang�liumot els�sorban mint a bels� �t egyes l�p�seinek k�pesk�nyv�t ismerj�k meg.
- Egy ideig
magam is hajlottam arra, hogy �gy gondoljam: azt a jelentet, amit M�t� �s M�rk �r
le a tan�tv�nyok
elh�v�s�r�l, �ppen �gy imaginativan kell �rtelmezni, mint a luk�csi jelenetet a
csod�latos halfog�sr�l,
mely �rthetetlen marad, ha csak k�ls� folyamatk�nt fogjuk fel. Ezzel szemben mindig
tiszt�ban
voltam azzal, hogy a j�nosi le�r�sb�l kell kiindulni, ha ki akarjuk kutatni, hogyan
is folytak le k�ls�
�letrajzi �rtelemben J�zus els� tal�lkoz�sai tan�tv�nyaival. Hogyan is volt h�t:
Galile�ban, vagy
Jude�ban h�vta el J�zus a tan�tv�nyait?

Az elh�v�si jelenetek id�rendi sorrendje

Csak az fog benn�nket d�nt� l�p�ssel el�bbrevinni, ha a f�ldrajzi-t�rbeli

ellent�ten k�v�l, ami
a tan�tv�nyok judeai �s galileai elh�v�s�t egym�st�l elv�lasztja, �s amit az
evang�liumok eg�szen
pontosan megjel�lnek, az id�beli k�l�nbs�get is szem�gyre vessz�k. A k�l�nb�z�
id�meghat�roz�sok
figyelembev�tele rendk�v�l meglep� eredm�nyre vezet.
M�t�n�l �s M�rkn�l a Genez�ret t� partj�n lej�tsz�d� jelenetet a k�vetkez�
mondat vezeti be:
"Amikor J�zus meghallotta, hogy J�nost b�rt�nbe vetett�k, visszat�rt Galile�ba."
(M�t� 4:12, M�rk
1:14.) Az els� k�t evang�lium le�r�s�ban teh�t eg�szen m�s, sokkal k�s�bbi
id�pontr�l van sz�, mint
J�nosn�l. Nem sokkal kevesebb mint f�l�v v�lasztja el J�zus megkeresztel�s�t
Keresztel� J�nos
fogs�gba vet�s�t�l, teh�t az egyik tan�tv�ny-elh�v�st is a m�sikt�l, melyek k�z�l
az els�t, a judeait a
J�nos evang�lium k�zvetlen�l J�zus megkeresztel�s�hez kapcsolja. A hossz� id�k�zben
sokmindennek kellett m�g t�rt�nnie.
M�t�, M�rk �s Luk�cs mindarr�l, ami a Jord�n-keresztel� �s Keresztel� J�nos
elfogat�sa
k�z�tt t�rt�nik, semmit nem mond el, kiv�ve a Juda-pusztabeli megk�s�rt�s rejt�lyes
jelenet�t. J�zus
itt a k�vet�sre val� felh�v�st csak Keresztel� J�nos elfogat�sa ut�n int�zi
Bethesda hal�szaihoz. Ezzel
szemben a J�nos evang�lium m�ly bepillant�st ny�jt a k�zben eltelt id�szakba,
melyet az els� h�rom
evang�lium a hallgat�s f�tyl�ba burkol. Nemcsak a tan�tv�nyokkal val� tal�lkoz�st
�s azok elh�v�s�t
�rja le J�nos k�zvetlen�l J�zus megkeresztel�s�vel kapcsolatban, hanem H�sv�t el�tt
mint vend�get is
ott l�tjuk �t a k�nai mennyegz�n �desanyj�val �s a tan�tv�nyokkal. Ezt k�veti a
jeruzs�lemi templom
megtisztit�s�nak dr�mai jelenete, ami a h�sv�ti �nnepek alatt j�tsz�dott le. Ennek
az els� h�sv�ti
dr�m�nak ut�hangjak�nt �rja le J�zus titokzatos �jszakai besz�lget�s�t
Nikod�musszal: "Ezut�n
elment J�zus az � tan�tv�nyaival J�dea f�ldj�re �s ott id�z�tt vel�k �s keresztelt.
J�nos pedig szint�n
keresztelt Inonban, Bales k�zel�ben." (3:22-23.) �s az evang�lium kifejezetten
hozz�teszi: "J�nost
akkor m�g nem vetett�k b�rt�nbe." (3:24.) M�gegyszer tan�i lesz�nk Keresztel� J�nos
pr�f�tai
tev�kenys�g�nek, halljuk amint tan�tv�nyainak a v�leg�nyr�l �s a v�leg�ny
bar�tj�r�l sz�l� ig�ket
elmondja, �s halljuk a nagy, kozmikus m�ret� jelsz�t: "N�ki n�vekednie kell, n�kem
pedig el kell
fogyatkoznom."
Azok a jelenetek, amelyeket a J�nos evang�lium az egy�bk�nt titokban marad�
id�k�z
tartalmak�nt bemutat, messze a H�sv�t ut�ni id�szak�ba vezetnek el annak az �vnek,
melynek elej�n a
Jord�n-keresztel� t�rt�nt.Teh�t fel kell figyeln�nk arra, hogy a galileai
tan�tv�ny-elh�v�st sz�mos
olyan jelenet el�zte meg, melyben a tan�tv�nyok r�sztvettek - mint pl. a k�nai
mennyegz�, - s hogy
m�sr�szt a J�nos �ltal elbesz�lt judeai tan�tv�ny-elh�v�s m�g J�zus megkis�rt�s�n�l
is kor�bban
t�rt�nt. Ez is p�lda arra, milyen b�mulatos t�j�koztat�shoz vezethetnek az
evang�liumok, l�tsz�lagos
ellentmond�saik r�v�n. A Genez�ret tav�nak partj�n lej�tsz�d� jelenet, amelyet
rendkiv�l na�van
J�zusnak a tan�tv�nyaival val� els� tal�lkoz�sak�nt fogtak fel, az id�pontok
megjel�l�se folyt�n
sokkal k�s�bbi esem�nynek bizonyul, mint J�zus els� megismerked�se a Keresztel�
J�nos k�r�ben
l�v� galileai f�rfiakkal. A tan�tv�nyok judeai elh�v�sa az �v elej�re esik; a
galileai jelenet viszont
ugyanazon �v p�nk�sdi id�szak�ba vezet. Ha ezt felismerj�k, k�nytelenek vagyunk a
t�parti jelenetet
eg�szen m�sk�pp �rtelmezni. M�g eddig hajlamosak voltunk arra, hogy ezt a jelenetet
nem annyira
k�ls�-�letrajzi, mint ink�bb bels�-imaginativ jelleg�nek fogjuk fel, most m�r
nemcsak lehets�gesnek,
hanem egyenesen sz�ks�gszer�nek t�nik, hogy egy eddig nemsejtett, eg�szen a k�ls�
t�rt�nelmi s�kba
beleny�l� �letrajzi �rt�kkel ruh�zzuk fel.
A k�t tan�tv�ny-elh�v�si jelenet k�z�tt egy k�zbees� mozzanatnak kell lennie.
Tan�tv�nyait,
akiket J�nos hozz� k�ld�tt �s akik ezut�n vele mentek, valamikor el kellett hogy
bocs�ssa, �gy hogy
ezek visszat�rtek haz�jukba s ism�t hal�szmesters�g�kkel foglalkoztak a Genez�ret
tav�n�l. Els�
�lm�ny�k, amely a Keresztel� k�rnyezet�ben val� els� tal�lkoz�ssal volt
kapcsolatos, m�r
val�szin�leg h�tt�rbe szorult, s�t tal�n m�r lelk�k �ntudatlan m�lys�geibe
s�llyedt. Amikor J�zus a t�
partj�n v�gigment �s a hal�szokat haj�ikb�l elh�vta hogy k�vess�k �t, ez nem els�
tal�lkoz�suk volt,
hanem egy hosszabb-r�videbb ideig tart� elv�l�st k�vet� �jb�li egym�sra-tal�l�s.
Nemcsak J�zus
ismerte r�g�ta azokat, akiket haj�ikb�l a partra hivott, hanem azok is ismert�k �t.
Szavakkal nem
mondj�k ezt ki az evang�liumok, de a szerkezeti titkok n�ma besz�de r�v�n tudt�ra
adj�k annak, aki
veszi a f�radts�got, hogy a k�l�nb�z� �br�zol�sokat szinoptikusan egym�s mell�
�ll�tsa, egybevesse.
M�ly �letrajzi titkok t�rulnak �gy fel el�tt�nk, melyeket az evang�lium pecs�t
alatt elz�rva tartalmaz.
A k�t testv�rp�r, akiket J�zus hal�szcs�nakjukb�l el�h�v, m�r r�gen nem az,
akinek l�tszik,
m�r r�gen nem egyszer� bethesdai hal�szok. Sok m�lyrehat� �lm�nyben volt m�r
r�sz�k. M�r amikor
Keresztel� J�nos felh�vta figyelm�ket J�zusra, akkor nem voltak azok az egyszer�
hal�szok, akik
azel�tt voltak. Akkor m�r valami ki�zte �ket otthonos haz�jukb�l. Keresztel� J�nos
�zenete, amely
mint �g� f�klya lobogott az emberis�g fel�, elvonzotta �ket haz�juk paradicsomi
b�k�j�b�l a Holt
tenger pokolszer� t�j�nak hontalans�g�ba.
De enn�l is t�bb t�rt�nt. Mikor J�zus Keresztel� J�noshoz ment, a galileai
egyszer� hal�szok
a J�nos-keresztel� r�v�n m�r �tmentek a nagy lelki �talakul�son, aminek J�zus m�g
el�tte volt. Hiszen
a galileai f�rfiak: P�ter, Andr�s, F�l�p �s a t�bbiek m�r megkapt�k a J�nos-
keresztel�t, miel�tt J�zust
megkeresztelte a Jord�nban. Lelk�ket m�r elragadta a keresztel�s �ltal el�id�zett
hatalmas �talakul�s,
mikor a foly� hull�maiba val� al�mer�l�skor a test �s l�lek kapcsolata meglazult �s
a testetlen l�lek
arra a nagy, vizi�szer� l�tom�sra �bredt, amit az ember az �let �s hal�l hat�r�n
mindig �t�l �s amely itt
az emberis�g messi�si pillanat�nak hat�s�v� b�v�lt. Megv�ltozott emberek voltak
m�r a tan�tv�nyok,
mikor �ket Keresztel� J�nos ahhoz a m�sikhoz k�ldte, aki csendesen �s hallgatagon
�lt k�r�kben.
Ha ezt meggondoljuk, egyszerre sejteni kezdj�k, hogy a tan�tv�nyok els�
tal�lkoz�sa a
N�z�reti J�zussal a Keresztel� k�rnyezet�ben gabonaszemhez hasonl�that�, ami a
frissen �s m�lyen
felsz�ntott f�ldbe hullott. A keresztel�s, mely eg�szen m�s m�don hatott r�juk mint
galileai haz�juk
paradicsomi atmoszf�r�ja, a tan�tv�nyok tudat�t annak legm�ly�ig fellaz�totta.
Eg�szen kiemelte a
f�ldi l�tb�l. b�r a m�lyenfekv� kop�r Jord�n-v�lgy kem�ny talaj�n j�rtak, lelk�k �g
�s f�ld k�z�tt
lebegett.
Gondolhatjuk azonban, hogy J�zus bens� �llapot�t m�g nagyobb m�rt�kben
befoly�solta az a
hatalmas v�ltoz�s, ami a Jord�n-keresztel� hat�s�ra benne is v�gbement. Vele nem
csak az t�rt�nt,
ami a tan�tv�nyokkal: hogy saj�t �n-j�t egy megv�ltozott, kit�gult �s magasabb
lelki t�rben tal�lta
meg �jra. J�zus saj�t emberi �n-je arra az �ldozati �tra l�pett, amelyre az emberi
�n k�l�nben csak a
hal�l �r�j�ban l�p. �nmag�nak marad�ktalan odaad�s�val megval�s�totta azt a bels�
miszt�riumot,
amit P�l k�s�bb azokba a szavakba �nt�tt, hogy "Nem �n, hanem Krisztus �nbennem!"
Szabadd� tette
a teret a nagy Isten-�n sz�m�ra,a aki a F�ldre val� lesz�ll�s�ban az emberis�g
�dv�re �ppen most
�rkezett el az inkarn�ci� kapuj�hoz. N�z�reti J�zusnak, az embernek a keresztel�s
r�v�n kit�gult �s
felemelkedett lelki ter�be bek�lt�z�tt az isteni Krisztus-�n �s mag�val hozta azt a
napszer� kozmikus
messzes�get �s er�t, melyre a r�gi id�k j�mbor hiv�i feln�ztek, amikor a Nap
Szellem�t tisztelt�k.
A tan�tv�nyoknak, �s f�k�ppen J�zusnak k�zvetlen�l a Jord�n-keresztel� ut�n
�t�lt �lm�nyei
nem olyanok, hogy a szok�sos emberi l�t mindennapi m�rc�j�vel m�rhetn�nk �ket.
F�ldi szempontb�l
n�zve tal�n n�la is �s azokn�l is a tudat ki�rad� �lomszer�s�g�r�l besz�lhett�nk
volna. De val�j�ban a
F�ld t�rt�net�nek k�z�ppontj�t alkot�, az eg�sz emberis�get �rint� nagy
sorsesem�nyek vonultak el a
tan�tv�nyok �s f�k�nt J�zus nem eg�szen f�ldi keretek k�z� szor�tott lelki
�lm�nyeiben. Ebb�l �rthet�,
hogy az els� h�rom evang�lium egy ilyen hossz� id�szakot, mint ami a Jord�n-
keresztel� �s
Keresztel� J�nos fogs�gba vettet�se k�z�tt van, a titok f�tyl�ba burkol �s
hallgat�sukat csak a h�rom
megkis�rt�si jelenet bemutat�s�val szak�tj�k meg, amelyeket tiszt�ra bens�,
�rz�kfeletti �lm�nyeknek
kell tekinten�nk. Ha a J�nos-evang�lium l�nyegesen r�videbb id�k�zt - a Jord�n-
keresztel�t�l a
H�sv�t el�ttig terjed� id�szakot - burkol a hallgat�s f�tyl�ba, hogy azut�n tan�i
lehess�nk a k�nai
mennyegz�nek, a templom megtiszt�t�s�nak �s a Nikod�musszal val� besz�lget�snek,
�gy azzal
sz�mol, hogy ezt a h�rom jelenetet m�sk�ppen �rtelmezik, mint az ut�na
k�vetkez�ket. Felt�telez egy
olyan �rzelmi �retts�get, amely ebben a h�rom t�rt�netben fel tudja fogni Krisztus
k�l�nleges
lelki�llapot�nak dimenzi�it a Jord�n-keresztel� ut�ni els� id�kben.
Ann�l ink�bb b�mulatba ejt benn�nket az, hogy a J�nos-evang�lium, miel�tt
hallgat�lag
�tugorna 2-3 h�napot, bepillant�st enged abba ami k�zvetlen�l a Jord�n-keresztel�
ut�n t�rt�nik. A
j�nosi tan�tv�ny-elh�v� jeleneteket a legm�lyebb titok aur�ja veszi k�r�l. �ppen
most folytak le azok a
nagy lelki v�ltoz�sok, amelyek nemcsak J�zusn�l, de a tan�tv�nyokn�l is
sz�tfesz�tett�k a csak emberi
kereteket. A "status nascendi" t�rv�ny�nek az emberis�gre vonatkoz� legjelent�sebb
p�ld�ja el�tt
�llunk. A vegy�sz egy folyamat "status nascendi"-j�r�l, keletkez�si, vagyis
sz�let�si �llapot�r�l
besz�l, hogy �ltala el�re jelezze azt a folyamatot, mellyel k�l�nb�z� vegyi anyagok
egym�ssal
kapcsol�dnak. Az er�k hatalmas fell�ngol�s�val �s felforr�s�val kezd�dik, ami azt�n
az egym�st
k�lcs�n�sen �that�s nyugodtabb �llapot�ba megy �t. A N�z�reti J�zusban a legnagyobb
lelki status
nascendi j�tsz�dik le, ami a F�ld�n valaha is lehets�ges volt �s lehets�ges lesz:
az emberi �s az isteni
tal�lkozik, hogy egym�ssal teljes m�rt�kben kapcsol�dj�k �s egym�st teljesen
�thassa. Ez csak az
isteni-kozmikus szikr�nak az emberi l�nyben val� hatalmas fell�ngol�sa r�v�n
lehets�ges.
Ezek ut�n azt k�rdezhetj�k, tulajdonk�ppen mi is t�rt�nt akkor, amikor
Keresztel� J�nos
felh�vta k�t tan�tv�ny�nak figyelm�t J�zusra. Az hogy J�nos r�mutat �s erre a k�t
tan�tv�ny az arra
halad� Krisztus ut�n indul, sokkal de sokkal t�bb, mint k�ls� folyamat. J�nos
tan�tv�nyai az alvaj�r�k
magasztos tudat�llapot�ban valami olyat tesznek, ami �ltal l�that�an megnyilv�nul
egy, az �si m�ltat
�s a t�voli j�v�t egybefoglal� �sk�p. A szavak amiket v�ltanak, csak l�tsz�lag
vonatkoznak f�ldi
dolgokra. Ezek is eg�szen m�s dimenzi�j�ak. Mikor J�zus megk�rdezi �ket: "Mit
kerestek?" akkor
�gy kellett �rezni�k, hogy kiemelkedett lelk�k legm�lyebb r�tegeihez sz�l,
melyekkel m�r �vek �ta
kerest�k az utat. S mikor �k is k�rd�ssel v�laszolnak: "Mester, hol lakol?" akkor
l�ny�k legm�lyebb
r�tege �rdekl�dik annak a l�nye ir�nt, aki ilyen v�gtelen�l megv�ltozva k�r�kben
tart�zkodik.
Ha pontosabban megvizsg�ljuk a viszontk�rd�s g�r�g sz�veg�t, m�r akkor is
felismerj�k,
hogy ezzel nem csup�n J�zus f�ldi lak�sa ut�n k�rdez�sk�dnek. Ilyesmir�l a Jord�n-
keresztel� hely�n
sz� sem lehet. A "pu m�nois" k�rd�sben egy j�nosi alap-sz� van. Ennek igei
alakjak�nt a szok�sos
biblia-ford�t�sokban mindig a "maradni" sz� szerepel. Hogy ennek a J�nos-
evang�liumbeli sz�nak a
cseng�s�t meg�rezz�k, csak a 15. r�szben elhangz� mondatokra kell gondolnunk:
"maradjatok
�nbennen �s �n tibennetek. Mik�ppen a sz�l�vessz� nem teremhet gy�m�lcs�t mag�t�l,
hanemha a
sz�l�t�k�n marad. Akk�ppen ti sem, hanemha �nbennem maradtok. �n vagyok a sz�l�t�,
ti a
sz�l�vessz�k: aki �nbennem marad �n pedig �benne, az terem sok gy�m�lcs�t, mert
n�lam n�lk�l
semmit sem cselekedhettek. Ha �nbennem maradtok �s az �n besz�deim ti bennetek
maradnak,
k�rjetek amit csak akartok �s meglesz az n�ktek." F�n�vi alakj�t a 14. r�sz elej�n
tal�ljuk: "Az �n
aty�mnak h�z�ban sok lak�hely van." Mag�t�l �rtet�dik, hogy a "mene" t�bb mint
f�ldi lak�hely. Az
a lelki-szellemi t�rs�g, ami egy emberi vagy hierarchikus l�nyt mint �r�k
entelechia megillet. S �gy
abban a k�rd�sben amit J�nos k�t tan�tv�nya Krisztushoz int�z, benne rezeg valami,
amivel mintha a
csod�lkoz� f�ldi Kozmosz k�rdez�sk�dne az isteni l�ny fel�l, aki a vil�gt�rt�nelem
legnagyobb
csod�ja r�v�n egyszerre csak megjelent a f�ldi l�tben. - J�zus �gy felel: "J�jjetek
�s l�ss�tok." �s az
evang�lium elmondja, hogy a k�t tan�tv�ny az eg�sz napot n�la t�lt�tte. Most
r�szes�lnek a
tan�tv�nyok az els� intim tan�t�sban, de ez nem szavakkal t�rt�nik. Isten
kif�rk�szhetetlen bizalma
folyt�n a tan�tv�nyok bebocs�t�st nyernek annak a Krisztusl�nynek k�zvetlen
k�zel�be, aki �ppen
most megy �t a jelent�s�gteljes f�ldi "status nascendi" miszt�rium�n. A tan�tv�nyok
�tv�ltozott lelke
bel�phet a legnagyobb �tv�ltoz�s sug�rz� k�rzet�be. Egy eg�sz napig Isten
emberr�v�l�s�nak �s az
ember istenn�v�l�s�nak l�ngja lobogja k�r�l �ket.
A tan�tv�nyok elh�v�s�t �br�zol� J�nos-evang�liumbeli jeleneteket J�zusnak
N�th�n�ellel
val� tal�lkoz�sa z�rja le. Besz�lget�s�k v�g�n azt mondja neki J�zus: "Mostant�l
fogva megl�tj�tok a
megny�lt eget �s az Isten angyalait, amint felsz�llnak �s lesz�llnak az ember
Fi�ra." Szinte
megr�m�lhetn�nk ezeknek a szavaknak a mer�szs�g�t�l, melyeket J�zus a
tan�tv�nyokkal val�
egy�tt�l�se legelej�n mond. De a szavak �rtelme nem m�s, minthogy kimondja vele
azt, amit a
tan�tv�nyok krisztusi �tjuknak ebben az els�, magasztos st�dium�ban �t�lnek:
minthogy bens�s�gesen
belevonj�k �ket �s betekint�st nyerhetnek a krisztusi l�ny csod�j�ba, elragadtatott
lelk�k nemcsak az
emberi alakj�t veszi �szre annak akivel egy�tt vannak. Ezt az emberi alakot egy
aurikus lelki t�rs�g
lengi k�r�l, amely felny�lik eg�szen az egek magass�g�ig. L�tj�k az emberi
inkarn�ci�ba egyre
m�lyebbre sz�llni azt a l�nyt, aki minden Hierarchi�nak ura �s sz�ve s akinek
kis�ret�hez tartozik az
angyali seregek �sszes fokozata.

Az els� tavasz napt�ra

Hogy mi t�rt�nt akkor, amikor a krisztusi l�ny bek�lt�z�tt a N�z�reti J�zus

testi-lelki burk�ba,
azt csak t�volr�l, egy k�p seg�ts�g�vel pr�b�lhatjuk meg�rteni: mennyei bort
�nt�ttek egy f�ldi
kehelybe s el sem k�pzelhet� m�sk�pp, minthogy a mennyei tartalom el�sz�r t�lhabzik
�s kipezseg a
f�ldi ed�nyb�l. A kehely nem tudta mag�bantartani azt a tartalmat, amit az �gt�l
kaptt. A krisztusi
l�ny nagy, t�relmes �nmegtagad�s�ra volt sz�ks�g ahhoz, hogy az isteni-kozmikus
b�lcsess�g �s er�
t�lpezsd�l� b�s�g�t ne a legb�mulatram�lt�bb hat�sok form�j�ban �rassza ki, hanem
beles�llyessze
az emberi testis�g sz�k hajl�k�ba. Az els� h�rom evang�lium a megkis�rt�si
t�rt�netben bepillant�st
ny�jt abba a lelki tus�ba, melyben Krisztus ezt a nagy �nmegtagad�st v�ghezviszi.
Annak a negyven
napnak, melyet Krisztus az evang�lium szerint a puszta mag�ny�ban t�lt�tt,
viszonylag nem sokkal a
Jord�n-keresztel� ut�n kellett kezd�dnie. A tan�tv�nyok J�nos szerinti elh�v�sa
teh�t arra a r�vid id�re
esik, amit J�zus a keresztel�s ut�n m�g Keresztel� J�nos k�r�ben t�lt�tt, miel�tt
visszavonult volna a
mag�nyba. Tal�n az a t�ls�gosan er�s hat�s is, amit ezekben a napokban a galileai
f�rfiak alvaj�r�
lelk�re gyakorolt, hozz�j�rult ahhoz, hogy elhat�rozza: egy id�re lemond minden
emberi egy�ttl�tr�l.
Az, hogy M�t� �s M�rk evang�lium�ban Krisztus tev�kenys�ge csak Keresztel� J�nos
fogs�gbavet�se
ut�n kezd�dik, el, utal�s lehet arra, hogy az isteni �nmegtagad�s r�v�n l�trej�tt
emberr�v�l�s csak
ebben az id�pontban v�lt annyira �rett�, hogy Krisztus az emberek el� l�phetett
an�lk�l, hogy
leny�g�zze �ket.
Mint egy f�nyfelh�n kereszt�l, lassank�nt l�that�v� v�lik sz�munkra az
esem�nyek vil�gosan
tagoz�dott �letrajzi-id�rendi lefoly�sa. Ugyanakkor a tan�tv�nyok galileai
elh�v�s�nak imaginativ
tartalm�n t�l felfedezz�k annak f�ldi-t�rt�nelmi val�s�g�t is.
Tal�lkoz�suk Krisztussal Keresztel� J�nos k�r�ben mint egy nagy,
felfog�k�pess�g�ket
meghalad� �lom suhant �t a tan�tv�nyok lelk�n. Az, hogy a sors csod�latos kegye
folyt�n
bepillanthattak a krisztusi l�ny f�nygl�ri�j�ba, a legfontosabb magot hintette el
sz�v�k m�ly�n a j�v�
sz�m�ra. De ez az �lm�ny olyan volt, hogy egyel�re nem tudt�k beilleszteni a
fizikai-f�ldi s�k t�nyei
k�z�. �gy �rezhett�k, mintha mindez akkor �rte volna �ket, amikor lelk�k - �gy mint
sz�let�s�k el�tt
vagy mint alv�skor, - egy m�sik vil�gban j�rt. F�ldi tudatukban tov�bbra is J�nos
tan�tv�nyainak
�rezt�k magukat. Az a tal�lkoz�s, melynek J�nos Krisztusra vonatkoz� szavai folyt�n
v�ltak
r�szes�v�, ink�bb egy nagyszab�s� �lomk�p hangulat�val ragadt meg benn�k; nem
l�ptek �ltala az
inkarn�lt l�t s�kj�n semmif�le �j emberi kapcsolatba. Mindennek ism�t el kellett
s�llyednie. Minthogy
J�zus visszavonult a mag�nyba, a tan�tv�nyokat is elbocs�totta, akiknek ideje
Keresztel� J�nosn�l
lej�rt, �gy ism�t belemer�ltek galileai hal�sz�let�kbe. A sors id�t adott nekik
arra, hogy a l�ny�k
legm�ly�be elvetett mag �j form�ban b�jhasson ki a napf�nyre.
Sokminden t�rt�nt id�k�zben. De v�g�l ugyanebben az �vben, j�val H�sv�t ut�n
elj�tt ennek
is az ideje. Val�ban az �si szent P�nk�sdi �nnepek el�tt t�rt�nhetett, hogy J�zus a
Genez�ret t�
partj�n j�rv�n, a cs�nakjukban �l� hal�szokhoz int�zte hiv� szav�t, hogy k�vess�k
�t. R�gi vil�gukba
val� �jb�li elmer�lts�g�kb�l most m�r v�gleg �tt�rhettek Krisztus k�vet�s�re. A
t�parti jelenet, amely
el�sz�r csak bels� l�p�sek �s elhat�roz�sok imaginat�v k�p�nek l�tszik, nemsejtett
m�rt�kben �letrajzi
fontoss�g�nak bizonyul. Ami itt t�rt�nik, nem kezdet; sok �s nagy dolgok el�zt�k
meg. De az�ltal,
hogy most m�r eljutottak a bels� �retts�g egy pontosan meghat�rozott fok�ra, m�gis
egy csod�latosan
tiszta ujrakezd�s az, amit a sors a galileai hal�szoknak megenged �s lehet�v� tesz.
Azon, ami mint
k�ls� t�rt�n�s j�tsz�dik le, a legcsod�latosabb tisztas�ggal �tl�tszik a tudatos
bels� l�p�s, ami �ltal
csak most v�ltak igaz�n tan�tv�nyokk�.
A tan�tv�nys�g pattan�sig telt bimb�ja, melyet az els� k�t evang�liumnak a
tan�tv�nyok
elh�v�s�r�l sz�l� jelenete �br�zol, egycsap�sra kinyilik, sz�lesen �s gazdagon
kit�rul a csod�latos
hal�szatr�l sz�l� luk�csi jelenetben. A Luk�cs-evang�lium besz�mol�ja mint
�sszefoglal� gy�jt�pont
mutatkozik meg vil�gosan a n�gy evang�lium eg�sz�ben. H�trafel� is �s el�re is
ny�l. A visszany�l�s
abban �ll, hogy Krisztus itt P�terhez int�zi az emberek hal�sz�s�r�l sz�l� ig�t,
amely az els� k�t
evang�liumban egy valamivel kor�bbi id�pontban szerepel. Ezzel kapcsol�dik a
luk�csi besz�mol� a
galileai tan�tv�ny-elh�v�shoz. Az el�reny�l�s kett�s �s egyar�nt vonatkozik a
jelenet els�, ink�bb
fizikailag �rtelmezend�, �s m�sodik, ink�bb �rz�kfelettien �rtend� r�sz�re. Ott,
ahol J�zus a
hal�szcs�nakot haszn�lja sz�sz�knek �s onnan besz�l a sokas�ghoz, az a helyzet
mutat el�re, amir�l
M�t� csak a 13. r�szben �r. S mikor a tan�tv�nyok annak ut�hangjak�nt, amit J�zus
az embereknek
mondott, a csod�latos hal�szat �lm�ny�t kapj�k, m�g arra is pr�f�tikus utal�s mer�l
fel benn�k, amit a
J�nos-evang�lium utols� r�sz�ben mint a tan�tv�nyok egyik h�sv�ti �lm�ny�t fog
le�rni.
 Min�l vil�gosabban t�rul fel el�tt�nk ennek a jelent�s�gteljes tavasznak
napt�ra, ann�l
vil�gosabban felismerj�k a t�parti jelenetek fokozati �rt�k�t. Ha az els� k�t
evang�lium tan�tv�ny-
elh�v�si jelenet�ben a P�nk�sd �ppen k�sz�b�n �llott, akkor a csod�latos hal�szat,
ahogy azt Luk�cs
le�rja, val�ban maga a p�nk�sdi esem�ny ebben az els� �vben. P�nk�sd ideje el�sz�r
teljesedett be.
Szabad kil�t�s ny�lik Krisztus �let�nek nagyszab�s� t�rv�nyszer�s�geire �s
sorsharm�ni�ira: a
harmadik �v esem�nyeinek - mely �vben a tulajdonk�ppeni Golgotai Miszt�rium
lej�tsz�dott, - az
el�z� �vekben megvannak a megel�z� fokozatai �s pontos megfelel�i. Az �rvacsora
szerz�s�nek az
el�k�sz�t� �v-k�rben a k�nai mennyegz� felel meg. A felt�mad�snak, ami k�s�bb a
nagy h�sv�ti
�nnepen fog megt�rt�nni, el�fokozata a templom megtiszt�t�sa, amit a J�nos-
evang�lium az �v h�sv�ti
�nnep�re tesz. A felt�madott tan�t�sai a H�sv�t �s a mennybemenetel k�z�tt eltelt
40 napon, annak a
titoknak teljes m�rt�k� beteljes�l�se, ami a Nikod�musszal folytatott �jszakai
besz�lget�s alkalm�val
az els� �v H�sv�tja ut�ni id�ben m�r elhangzott. �gy h�t annak a p�nk�sdi
�lm�nynek, amit a
tan�tv�nyok a harmadik �vben �ltek �t - amikor a Szentl�lek l�ngjai alatt lelk�k
l�t�v� v�lt j�v�beli
apostoli k�ldet�s�k sz�m�ra, - megel�z� fokozat�t a galileai, k�l�n�sen a Luk�cs-
evang�liumbeli
tan�tv�ny-elh�v� jelenetek k�pezik.
Mi volt a l�nyege annak, amit a tan�tv�nyok �tven nappal Krisztus felt�mad�sa
ut�n,
napfelkeltekor a jeruzs�lemi coonaculumban (�nnepi-ritu�lis �tkez�helyis�gben)
�t�ltek? Hirtelen
r��bredtek arra, hogy mit is �ltek �t tulajdonk�ppen! H�rom �vig v�ndoroltak
Krisztussal �s m�gsem
v�lt benn�k teljesen tudatoss�, hogy a sors milyen hallatlan kegy�ben r�szes�ltek.
Hatalmas,
megb�n�ssal telt vihar vonult �t lelk�k�n, mikor felismert�k: mindazt, amit
�t�lt�nk azon az �ton,
ahol szabad volt Krisztussal egy�tt v�ndorolnunk, tulajdonk�ppen �taludtuk! - A
nagy fel�bred�s
megadta nekik a lend�letet ahhoz, hogy apostolokk�nt elinduljanak a vil�g minden
t�j�ra.
Ennek a fel�bred�snek az el�hangja csend�lhetett fel a tan�tv�nyok lelk�ben
akkor, amikor
J�zus a t� partj�n elh�vta �ket, hogy k�vess�k �t. Az amit Keresztel� J�nosn�l
�t�ltek, hogy egy
k�l�nleges kegyelem folyt�n tan�i lehettek az emberr�v�lt Isten "status nascendi"-
j�nek, els�llyedt
tudatuk m�ly�re. Olyan volt, mintha �lmodt�k volna. Most fel�bred sziv�k a m�ly
�lomb�l; mintha
h�lyog esne le a szem�kr�l, mikor J�zus �gy sz�l hozz�juk: "K�vessetek engem."
Most l�pnek
val�ban a k�vet�s �tj�ra, mert kezdik tudatosan meg�rteni a nagy f�nygl�ria
miszt�rium�t, melybe
annakidej�n mintegy �lmukban belen�zhettek. S mikor J�zus �gy sz�l hozz�juk:
"Mostant�l kezdve
embereket fogtok majd", a felt�rekv� elm�lt �lm�nyb�l megsz�letik j�v�beli
feladataik els�
megsejt�se. Felragyog el�tt�k az apostoli perspekt�va. Ez a j�v�re vonatkoz�
pr�f�cia s�r�s�dik egy
nagy l�tom�ss�, a csod�latos halfog�sr�l sz�l�, Luk�cs �ltal le�rt jelenetben. A
pr�dik�ci�
ut�hangjak�nt, amit Krisztus a hal�szcs�nak sz�sz�k�r�l tartott, lelki k�pben
mutatkozik meg el�tt�k
a szellemi er�k gazdags�ga, amit a t�voli j�v�ben majd nekik maguknak kell a f�ldi
vil�gba
behozniuk az emberis�g �dv�re. Ha a bels� �t kezdet�hez az tartozott, hogy a
tengerr�l kil�pjenek a
partra, mert csak ez�ltal nyerhettek teljes vil�goss�got �s szabads�got �sszes
j�v�beni
munk�ss�gukhoz, akkor most megmutatkozik nekik ebben a p�nk�sdszer� apostoli
perspektiv�ban,
hogy �jabb szellemi tengerresz�ll�st fog jelenteni az, ha Krisztussal mennek �s
v�ghezviszik m�v�t az
emberek k�z�tt.
Az�ltal, hogy a tan�tv�nyok galileai elh�v�sa a judeaival szemben egy �jabb,
�rettebb,
biztosabb alapokon nyugv� �jrakezd�st �br�zol, az evang�liumok - mint a tan�tv�ny-
�let nagy
k�pesk�nyve, - ism�t egy �ltal�nos emberi t�rv�nyt, egy �sk�pet sejtetnek meg
vel�nk. Egy nagy
kezdeti �lm�ny, amiben a sors kegye folyt�n r�szes�l�nk, �nmag�ban m�g nem jelenti
a bels� �t
kezdet�t. Csak akkor l�p�nk val�ban erre az �tra, ha tudatosan, saj�t szabad
elhat�roz�sunk erej�vel
tessz�k meg az els� l�p�st. V�gzetes illuzi�khoz vezethet, ha azt hissz�k, hogy
nagy �lm�nyek
megk�m�lhetnek benn�nket a tudatos bels� halad�s �s a magunkon val� munk�lkod�s
f�radts�g�t�l.
Az ilyen �lm�nyek k�teleznek: ezek az istens�g k�rd�sei, melyekre saj�t bels�
aktivit�sunkkal �s
�ldozatk�szs�g�nkkel kell v�laszolnunk. De l�tjuk a tan�tv�nyok sors�nak
foly�s�b�l, hogy nem
t�relmetlen az a hatalom, amely felh�v�st �s k�rd�st int�z hozz�nk amikor nagy
�lm�nyeket �s
sejtelmeket olt lelk�nkbe. A Genez�ret t� hal�szai Krisztus �let�nek r�vid h�rom
�v�b�l k�zel egy
f�l�vet haszn�ltak fel arra, hogy az aj�nd�kba kapott kezdeti �lm�ny magv�t saj�t
l�p�s�k erej�v�
v�ltoztass�k �t. De m�g az ezuton tett l�p�sekr�l is el kellett k�s�bb ismerni�k,
amikor bek�vetkezett
a nagy p�nk�sdi �nnep, hogy m�g fel nem �bredt, �lomittasl�lekkel tett�k meg �ket.
�s ha
felismerj�k, hogy milyen t�relmesek azok a hatalmak, akik seg�t�en vezetik �s
ir�ny�tj�k azoknak a
sors�t, akik a bels� �ton j�rnak, er�t mer�thet�nk bel�le az �lland� �jrakezd�shez.
A k�t tan�tv�ny-elh�v�si jelenet - a judeai a J�nos-evang�liumban �s a
galileai az els� h�rom
evang�liumban, - egyel�re csak a f� �llom�sait vet�ti el�nk annak a
sorsfolyamatnak, mely a galileai
hal�szokat a tan�tv�nys�gra el�k�sz�ti. Innen kiindulva megpr�b�lhatjuk egyre
vil�gosabban
megalkotni a tan�tv�nyok �letrajz�t, mert ez m�r a tulajdonk�ppeni tan�tv�ny-�t
megkezd�se el�tt is a
krisztusi �let legfontosabb emberi t�kr�z�d�seit tartalmazza.
A J�nos-evang�lium tan�s�ga szerint m�r a k�t elh�v�s k�z�tti id�ben is
ism�telten r�sztvettek
a tan�tv�nyok Krisztus �tjain. Miut�n a J�nos-keresztel� k�zvetlen ut�hangjak�nt a
Keresztel� els�
�zben nyitotta fel a tan�tv�nyok szem�t Krisztus sz�m�ra, ezut�n nemsok�ra hosszabb
ideig tart�
elv�l�s k�vetkezett. J�zus negyven napot a puszt�ban t�lt. Ezut�n nem t�r vissza
Keresztel� J�noshoz;
folytatja csendes v�ndorl�sait Galile�ban s lehet, hogy k�zben r�gi mesters�g�t is
folytatja. Ezalatt
visszat�rtek Galile�ba J�nosnak azok a tan�tv�nyai is, akik a Jord�n m�ly v�lgy�ben
felvehett�k
lelk�kbe a Krisztus-l�ny nagys�g�nak megsejt�s�t. �gy ism�telt tal�lkoz�sokra
ker�lt sor J�zus �s a
tan�tv�nyok koz�tt. E tal�lkoz�sok k�z�l a legfontosabb az volt, amikor mint
vend�gek egy�tt voltak
hivatalosan a k�nai mennyegz�n. A J�nos-evang�lium nem alaptalanul veszi fel itt
�jra azt a fonalat,
amit J�zusnak a tan�tv�nyokkal a Keresztel� k�rnyezet�ben val� tal�lkoz�sa ut�n
elejtett. Utolj�ra azt
mutatta be,hogyan tal�lkozott Krisztus Nathanellel �s mondotta neki azokat a
szavakat, amik
egyszersmind l�nye hierarchikus mivolt�nak formul�j�t is megmutatt�k. Nathanel
lak�helye, amint azt
a J�nos-evang�lium utols� r�sz�b�l megtudjuk, a gallileai K�na v�rosk�ban volt.
Tal�n Nathanel
int�zte �gy, hogy J�zus a k�nai mennyegz�n ism�t tal�lkozz�k a tan�tv�nyokkal. Azt,
amit a
tan�tv�nyok K�n�ban �t�lnek, az evang�lium k�zvetlen�l azokhoz a megsejt�sekhez
kapcsolja,
melyekben a Keresztel� k�rnyezet�ben volt r�sz�k: "�s megmutat� az � dics�s�g�t".
(J�n.2:11) M�g
mindig a csod�latos "status nascendi" ut�hangja ez. De, amint ezt J�zusnak
anyj�hoz int�zett
szavaib�l halljuk, m�g nem j�tt el nyilv�nos fell�p�s�nek az �r�ja.
Nemcsak Galile�ban �j�thatj�k fel a tan�tv�nyok Krisztussal val�
ismerets�g�ket. A h�sv�ti
�nnepeken felmennek Jeruzs�lembe �s itt J�de�ban, az �si templomban ism�t
megbizonyosodhatnak a
Krisztusb�l kisug�rz� emberfeletti hatalom fel�l. Mint a templom megtiszt�t�s�nak
tan�i, elvetett
magk�nt hatalmas rejtelmet fogadnak be lelk�kbe, ami k�t �v m�lva fog kikelni:
Krisztus felt�mad�sa
ut�n �rtik meg azokat a rejt�lyes szavakat, amikor akkor Jeruzs�lemben a templom
lerombol�s�r�l �s
�jra fel�p�t�s�r�l mondott.
H�sv�t ut�n �gy ad�dott, hogy el�sz�r egy ideig J�zus �s a tan�tv�nyok is
Keresztel� J�nos
k�zel�ben �s hozz� hasonl� m�don tev�kenykedtek. Akkor m�g ez ut�bbi j�rt
hatalmasan el�l. J�zus
�s tan�tv�nyai el�k�sz�tett�k a hozz�juk j�v� embereket a J�nos-keresztel�re.
N�h�nyan a tan�tv�nyok
k�z�l maguk is kereszteltek. J�zusr�l is azt mondt�k, hogy keresztel, val�j�ban
azonban m�g nem
l�pett el�t�rbe. M�g csak szolg�lt. M�g mindig nem j�tt el az � �r�ja. Ebben az
id�ben a Keresztel�,
mintha m�r �rezn� az �ldozati sorsot maga fel� k�zeledni, ism�t Krisztushoz
ir�ny�tja a tan�tv�nyokat:
"N�ki n�vekednie kell, n�kem pedig el kell fogyatkoznom." (J�n.3:30)
V�g�l visszat�rnek a tan�tv�nyok J�zussal egy�tt Galile�ba. �tk�zben
Sam�ri�ban, J�kob �si
forr�s�n�l sejtelemszer�en r�szt vettek a sam�riai asszony �lm�ny�ben. De azut�n
m�g egy id�szak
k�vetkezhetett, amikor mindegyik�k napi munk�j�val foglalkozott: a tan�tv�nyok
hal�szmesters�g�kkel, J�zus pedig azzal, amit m�skor is csin�lt mag�nyos
v�ndor�tjain galileai
haz�j�ban. J�nos elfogat�s�val azonban egyszerre minden megv�ltozott. Ez a sors
nagy jelad�sa volt.
Most, hogy e puszt�ba ki�lt� szava elhallgatott, most t�nt csak ki vil�gosan, hogy
az emberis�g
p�sztor n�lk�li ny�j. Most �rett meg az id� arra, hogy J�zus el�l�pjen addigi
tart�zkod�s�b�l. Most
azonban m�r a tan�tv�nyok lelke is meg�rett arra, hogy mell� �lljanak �s mellette
belen�jenek apostoli
k�ldet�s�kbe. El�rkezett a P�nk�sd �nnepe �s megaj�nd�kozta a tan�tv�nyokat a nagy
�jrakezd�s
sorst�l kapott kegyelm�vel.

A tan�tv�nyok elh�v�s�nak el�zm�nyeir�l.

A tan�tv�nyok p�nk�sdi elh�v�s�t a Genez�ret tav�n�l nemcsak a j�deai elh�v�s

�s a J�nos-
evang�lium els� r�sz�ben elmondottak el�zt�k meg. Azok az esem�nyek, melyekben a
sors az�rt
r�szes�tette �ket, hogy k�zvetlen�l el�k�sz�tse �ket tan�tv�nys�guk tulajdonk�ppeni
idej�re, sokkal
el�bbi id�kbe ny�lnak vissza. A galileai f�rfiak k�z�l legal�bb is egyn�h�nyr�l
felt�telezhetj�k, hogy
m�r ismert�k J�zust, mikor az n�luk Keresztel� J�nos k�r�ben megjelent. Azok a
le�r�sok, amiket
Rudolf Steiner az un. "�t�dik evang�lium"-r�l tartott el�ad�saiban a N�z�reti
J�zus tizenkettedik �s
harmincadik �let�ve k�z�tt lefolyt sors�r�l adott, megl�ttatnak valamit abb�l a
gy�k�rzetb�l, amib�l
azut�n a tan�tv�nys�g f�ja kin�tt.
A fiatal N�z�reti J�zus, k�l�n�sen 18 �s 24 �ves kora k�z�tt, sokat v�ndorolt
galileai
haz�j�ban �s a szomsz�dos vid�keken. K�zben apj�t�l, J�zseft�l tanult �s t�le
�tvett �csmesters�g�t
�zte. L�nye minden�tt m�ly, felejthetetlen benyom�st keltett azokban az emberekben,
kiknek h�z�ba
bet�rt. Nem annyira az amit mondott, mint ink�bb a sziv�b�l ki�rad� szeretet
v�gtelen�l tiszta ereje
volt az, ami a szorong� lelkekben mint f�nyesen t�nd�kl� ragyog�s megmaradt. A
le�r�s szerint
azokban az �vekben, amikor l�togat�sait m�r nem ism�telte meg, azoknak az
embereknek, akikn�l j�rt,
�jra �s �jra vissza kellett gondolniok l�nye j�t�kony hat�s�ra. Est�nk�nt ha egy�tt
�ltek �s k�z�s
visszaeml�kez�s�k sor�n r�la besz�lgettek, sokszor �gy t�nt nekik, mintha
f�nysug�rban l�pne be
hozz�juk f�lhom�lyos szob�ikba. �gy m�ltak az �vek.
Elj�tt a J�nos-keresztel� ideje. A negyven-napos pusztai visszavonults�g ut�n
egy ideig ism�t
Galilea falvaiban �s vid�kein v�ndorolt, mint egykor. A l�ny�ben t�rt�nt nagy
v�ltoz�s ut�n az eg�sz
vil�g megv�ltozott sz�m�ra. M�g hallgatagabb volt mint r�gen, mert �gy t�nt neki,
hogy az a nyelv,
amit k�r�l�tte besz�lnek, m�r nem teljes �rt�k� kifejez�se annak, ami az emberben
�s a vil�gban
t�rt�nik. De mikor olyan emberek fedele al� t�rt be, akik m�r r�gebbr�l ismert�k �s
akik az eltelt id�
alatt nagy szeretettel �s h�l�val eml�keztek r� vissza, ezek az emberek sokszor a
legnagyobb
csod�lattal �rezt�k meg a l�ny�ben v�gbement v�ltoz�st. �rezt�k, hogy �j er�
sug�rzik ki bel�le. Ha
k�zel�ben voltak, �gy �rezt�k, hogy eg�szen testis�g�kig harm�nia �s eg�szs�g t�lti
be �ket.
"Kor�bban j�s�g�t, szel�ds�g�t �s szeretet�t �rezt�k, most azonban var�zser� �radt
bel�le. Ha
kor�bban �gy �rezt�k hogy megvigasztal�dtak, most �gy �rezt�k, hogy meggy�gyultak."
Sokan
csatlakoztak hozz� az id�k folyam�n azok k�z�l, akik ezt az �lm�nyt �t�lt�k. �k
alkothatt�k egy r�sz�t
tan�tv�nyai t�gabb k�r�nek, akikr�l a Luk�cs-evang�lium besz�l. De a sz�kebbk�r�
tizenkett� k�z�l is
bizony�ra ebben az id�ben v�ltak tan�tv�nyaiv� egyesek, a j�deai �s galileai
tan�tv�ny-elh�v�s k�z�tti
id�szakban. Tal�n volt k�zt�k n�h�ny olyan is, aki nem volt Keresztel� J�nos
tan�tv�nya. "Mikor �gy
v�ndorolt az orsz�gban, azok k�z�l akik a legm�lyebben �t�rezt�k, hogy mennyire
megv�ltozott a
N�z�reti J�zus, tan�tv�nyaiv� lettek �s k�vett�k �t. Sok sz�ll�s�r�l vitte mag�val
egyik-m�sik f�rfit,
aki �t k�vette... �gy t�rt�nt, hogy hamarosan eg�sz csapat ilyen tan�tv�ny gy�lt
�ssze." (Oslo,
1913.okt.6.)

Sorskapcsolatok

Akkor, amikor Krisztus a tanitv�nyokhoz int�zett b�cs�szavaiban azt mondja,

hogy "�n
vagyok a sz�l�t�ke, ti vagytok a sz�l�vessz�k", m�g m�s, m�lys�gesen rejt�lyes
szavakat is int�z
hozz�juk: "Nem ti v�lasztottatok engem, hanem �n v�lasztottalak titeket."
(J�n.15:16.) Ezzel arra az
�si kapcsolatra utal, ami egyr�szt k�zte �s a tan�tv�nyok k�z�tt, m�sr�szt a
tanitv�nyokn�l egym�s
k�z�tt fenn�llott. Az egym�sratal�l�s csod�ja nemcsak ennek az egyetlen jelenlegi
�letnek a keret�ben
val�sul meg sokf�le m�don: kor�bbi �letek szoros kapcsolatai is meg�julnak a
tan�tv�nyok k�z�tt.
A M�rk evang�liumr�l tartott el�ad�sai sor�n R. Steiner kifejtette, hogy a
tizenk�t
tan�tv�nyban a Makkabeusok k�nyv�nek 12 f�alakja testes�lt meg �jra: Mattathias pap
�t fia, akik
id�sz�m�t�sunk el�tt m�sf�l sz�zaddal a szeleukida zsarnokok elleni h�sies
szabads�gharcban n�p�k
�l�re �lltak - �s az �zvegy h�t fia, akik a m�sodik Makkabeus-k�nyv (7.fejezet)
tan�s�ga szerint
ugyanakkor m�rt�rhal�lt haltak. Mikor J�zus tizenk�t tan�tv�ny�t elh�vja,
v�laszt�sa - b�r �ltala
minden lehets�ges egy�ni emberi szinezet t�k�letes k�pviselet�t val�s�tja meg, -
egy�ltal�n nem
�nk�nyes. A gondvisel�s b�lcsess�ge m�r el�z� f�ldi �let�kben megejtette ezt a
v�logat�st s ezzel
el�k�sz�tette azt a k�rt, amelybe Krisztus az eg�sz emberis�get maga k�r�
gy�jtheti, k�pvisel�ik
r�v�n. Azokkal a szavaival, hogy nem a tan�tv�nyok v�lasztott�k �t, hanem � a
tan�tv�nyokat, Krisztus
m�lys�ges titkot �rul el. F�lfedi, hogy miel�tt a F�ldre sz�llt volna, hogy emberr�
v�ljon, a szellemi
vil�g Nap-r�gi�ib�l mint a sors �s a gondvisel�s ura, �sid�k �ta � maga ir�ny�totta
a tizenk�t
egy�nis�g fejl�d�s�nek �tj�t. Mikor tizenkett�j�k k�re kialakult, azok tal�lkoztak
�jra, akik sok
kor�bbi f�ldi �let r�v�n m�r egym�shoz tartoztak �s legut�bb a Makkabeusok idej�ben
mint k�t
testv�rcsoport a t�rt�nelmi pillanat f�szerepl�i voltak. Ugyanakkor azonban a
krisztusi l�ny ujra-
megtal�l�sa is volt ez, kinek k�r�ben a m�ltban, amikor hal�luk �s �jrasz�let�s�k
k�z�tt a szellemi
vil�gban id�ztek, k�vetkez� inkarn�ci�jukat el�k�sz�tett�k. A nagy Nap-m�gnes,
amely �ket az �sr�gi
m�ltb�l kezdve ism�t �jra �s �jra egym�shoz vonta, most a F�ld�n a tizenk�t apostol
k�rek�nt
egyes�tette �ket.
Fontos l�p�s v�lasztja el tizenkett�j�knek a makkabeusi id�kbeli
inkarn�ci�j�t mai f�ldi
�let�kt�l. J�zus k�r�ben nemcsak fel�j�tj�k r�gi sorsukat, hanem maguk is
megv�ltoznak. Mint az �t
�s h�t testv�r egy-egy csoportja, azt az �rett gy�m�lcs�t k�pviselt�k, ami a
v�rrokons�gi er�k f�j�n
teremhetett. Most az �j k�z�ss�gi elem �s-sejtj�t k�pezhetik. A tizenk�t tan�tv�ny
k�r�ben a szabad
szellemi rokons�g v�ltja fel a r�gi v�rrokons�got. Nem el�k�sz�tetlen embereket
h�vott el benn�k
Krisztus. Az isteni ir�nti legbens�bb szeretetb�l �k maguk is megtett�k az
el�k�sz�t� l�p�seket �s
megv�ltoztatt�k l�ny�ket, mikor Krisztus felsz�l�totta �ket, hogy k�vess�k �t. Ez
legnyilv�nval�bb
k�z�l�k azokn�l, akik eleget tettek Keresztel� J�nos hatalmas, pr�f�tikus ki�lt�
szav�nak, mely a
Holt-tenger m�ly pusztas�gaiban elhangzott. De a tizenkett� k�z�l azok is kitett�k
magukat a sors
megpr�b�ltat�sai tiszt�t�t�z�nek, akik azel�tt nem voltak J�nos tan�tv�nyai. �gy
mindannyian
hozz�j�rultak ahhoz, hogy J�zus most meg�j�thatta az �sid�kt�l fogva fenn�ll�
kiv�laszt�st. A kezdet
kezdet�t�l fogva szellemi impulzusok alapozt�k meg a k�z�tt�k fenn�ll� k�z�ss�get.
Mint a
tan�tv�nyok k�re, �k voltak az �j emberis�g els� szellemi csal�dja.

V�r- �s szellemi rokons�g a tan�tv�nyok k�z�tt

Ha hitelt adunk a n�pszer� katolikus hagyom�nyoknak, pl. Katharina Emerich

k�zl�seinek,
akkor minden tan�tv�ny szoros rokoni kapcsolatban �llt egym�ssal �s nagyr�szt
testv�rek voltak.
Ezekbe a tradici�kba belej�tszik az a tendencia, amely el�szeretettel ragaszkodik a
r�gi v�rs�gi
k�tel�kekhez, az akkor �sk�pszer�en megalap�tott szellemi k�z�ss�g rov�s�ra. Ehhez
legfeljebb egy
reminiszcencia j�rul f�ldalatti utakon a Makkabeus-id�kbeni inkarn�ci�kr�l. A korok
k�zti
v�zv�laszt� nagyon keskeny �s �les. Ami id�sz�m�t�sunk el�tt 150 �vvel m�g jogos,
s�t �sk�pszer�en
helyes volt, az a tan�tv�nyok k�r�ben m�r elvesztette �rv�ny�t.
 Ennek ellen�re a szoros rokoni kapcsolatok eg�sz sor�t tal�ljuk a
Tizenkett�n�l. A M�t�
evang�lium (M�rkhoz hasonl�an) gondtalan imaginat�v st�lus�val a m�lt principium�t
helyezi
el�t�rbe, mint ahogy �ltal�ban ez a legink�bb h�trafel� mutat� evang�lium. M�t�
besz�mol�ja szerint
a tan�tv�nyok elh�v�sakor el�sz�r k�t testv�rp�r l�p a k�vet�s �tj�ra: P�ter �s
Andr�s, Jakab �s J�nos.
A megold�s nem �llhat egyszer�en abb�l, hogy testv�ri viszonyt mindk�t esetben
puszt�n imagiant�v
�rtelemben, teh�t mint bels� kapcsolatok k�p�t fogjuk fel. A dolgok nem ilyen
egyszer�ek. P�ter �s
Andr�s val�ban v�rszerinti testv�rek. �ltaluk egy ponton t�nyleg beleny�lik a
tan�tv�nyok k�r�be a
r�gi principium, mint az �t Makkabeus testv�r kapcsolat�nak ut�hangja. Ez mutatja
meg, hogy
�tmenetek vannak: a szellemi rokons�g nem z�rja ki a v�rszerinti rokons�got.
�rdekes azonban, hogy
m�g ennek a testv�rp�rnak jelenl�te a Tizenkett� k�r�ben sem n�lk�l�zi a r�gi
�lett�rv�nyek
megtagad�s�t: Andr�s az id�sebb a k�t testv�r k�z�l �s k�s�bb m�gis P�ter kapja a
vezet� szerepet. Itt
folytat�dik az els�sz�l�tts�gi jognak az �testamentumon �tvonul� el�rt�ktelened�se.
Zebedeus fiai is v�rszerinti testv�rek. �s ha a Tizenkett� k�r�nek
�sszet�tele egyszer�en az
volna, amit az imaginativ stilus� evang�liumok alapj�n felt�telezhet�nk, akkor itt
a r�gi v�rs�gi
k�tel�keknek m�r val�ban rejt�lyes halmoz�d�s�ra bukkann�nk. De J�nos, Jakab
testv�re
tulajdonk�ppen nem tagja a Tizenkett�nek. Csak a helyet tartja fenn L�z�r sz�m�ra.
�ppen L�z�r-
J�nos bel�p�se, kinek a jav�ra Zebedeus egyik fia visszal�p, teszi a r�gi v�rs�gi
kapcsolatok �j,
�lesen individualiz�lt szellemi kapcsolatokkal val� felv�lt�s�t igaz�n dr�maian
szeml�letess�. Ha csak
a h�rom imaginativ evang�liumunk volna meg, akkor a val�ban er�teljesen megl�v� �j
principiumot
tov�bbra is elfedn� a r�gi. Csak amit a J�nos evang�lium ezekhez m�g hozz�ad,
az�ltal v�lik az
igazs�g l�that�v�. A Tizenkett� k�r�nek egyetemess�g�hez tartozik, hogy egy ponton
a fizikai
rokons�g is �rintetlen�l beleny�lik. Ott, ahol �gy l�tszik, hogy ez egy m�sodik
esetben is
megism�tl�dik, m�r ink�bb az ellenkez�j�r�l van sz�. (L�z�r-J�nosnak a zebedeusi
J�noshoz val�
viszony�r�l l�sd "C�z�rok �s Apostolok", eredeti n�met kiad�s 263.old.)
�gy t�nik, mintha m�g egy testv�rp�r volna a Tizenkett� k�z�tt: a fiatalabb
Jakabot �ltal�ban
mint Alfeus fi�t eml�tik. A M�rk evang�lium azonban L�vit is, akit egy�bk�nt
(M�rkn�l is) M�t�nak
h�vnak, Alfeus fi�nak nevezi. �gy l�tszik teh�t, mintha a fiatalabb Jakab �s M�t�
testv�rek voln�nak.
Ez hasonl� folyamathoz vezetne, mint ami a zebedeusi J�nos �s L�z�r k�z�tt
lej�tsz�dott. Jakab,
Alfeus fia ugyanis csak annak a Jakabnak tartja fenn a helyet, aki az �r testv�re
�s aki csak H�sv�t
ut�n nyert felv�telt a Tizenkett� k�z�. (Jakabnak, az �r testv�r�nek viszony�r�l a
fiatalabb Jakabhoz,
Alfeus fi�hoz, l�sd " C�z�rok �s Apostolok" 242. �s k�vetkez� oldalakat.)
 A tulajdonk�ppeni Jakab el�t�rbe l�p�s�vel azonban l�tsz�lag m�g er�sebb
form�ban mer�l
fel a v�r- vagy szellemi k�z�ss�g probl�m�ja: �gy l�tszik, hogy mag�nak J�zusnak
eg�szen k�zeli
rokona tartozik a tan�tv�nyok k�r�be: "az �r testv�re". Ez a testv�ri viszony
ism�t olyan k�p, amely
eltakarja az igazs�got mindaddig, am�g figyelembe nem vessz�k a golgotai esem�ny
k�r�l
megnyilatkoz� k�l�nleges sorsszer�s�gek miszt�rium�t. J�zus �s Jakab nem
v�rrokonok. Jakab a
salamoni J�zusnak volt v�rszerinti testv�re. J�zus testileg a luk�csi J�zus.
Mostoha anyja Jakabot,
mint els� h�zass�g�b�l sz�rmaz� legid�sebb gyermek�t vitte mag�val az �cshoz �s
annak fi�hoz. Itt
olyan csal�di kapcsolat �ll fenn, ami nemcsak hogy nem v�rrokons�g, hanem a bel�le
foly� antip�tia
�s gy�l�let�rz�s folyt�n egyenesen a legnagyobb neh�zs�geket �ll�tja a szellemi
rokons�g
kialakul�s�nak �tj�ba. �s Jakab, h�sv�ti �lm�ny�ig val�ban ink�bb ellens�ges, mint
tan�tv�nyi
be�ll�totts�g�. Bizonyos anal�gia �ll fenn P�l sors�val.
Az evang�liumok pontos egybevet�se, amely a finomabb �rnyalatokat is
figyelembe veszi,
igazolja eredm�nyeinket. M�t� �s M�rk az apostolok felsorol�s�n�l J�nost
kifejezetten Jakab
testv�r�nek nevezik. Luk�cs csak azt mondja: Jakab �s J�nos. Nyitva hagyja annak a
lehet�s�g�t, hogy
a J�nos n�vvel m�st jel�lj�nk, mint a v�rszerinti testv�rt s ezzel hidat k�pez a
J�nos evang�liumhoz.

IV. FEJEZET

AZ EMBERR�V�L�S FOKOZATAI

T�r �s id� J�zus �let�ben

Hogy "J�zus �let�t" mint emberi �letrajzot kutass�k �s �br�zolj�k, ilyen

feladatot alig
sz�z�tven �ve t�znek maguk el� az emberek. A felvil�gosod�s k�r�ben kezdt�k, amikor
az �rz�kfeletti
ir�nti �rz�k �s �szt�n utols� maradv�nya is kezdett kihunyni. R�gebben, f�k�pp az
�skereszt�nys�g
kor�ban, ha csak meg�rz�sszer�en is, de m�g t�ls�gosan eleven sejt�s �lt az
emberekben az isteni
Krisztus-l�nyr�l �s t�ls�gosan m�ly al�zattal voltak ir�nta, semhogy olyan m�rc�vel
mer�szeltek
volna k�zeledni az evang�liumhoz, mint amilyennel egy�bk�nt a nagy emberek
�letsors�t �s �letrajz�t
megk�zel�tett�k.
Krisztus l�ny�nek f�lreismer�s�vel - ami most uralkod�v� v�lt, - elkezd�d�tt
az
evang�liumok f�lreismer�se is. B�r az "inspir�ci�r�l" sz�l� dogma m�g a racion�lis
teol�gi�ban is
�rv�nyben maradt, kialudt az eleven meg�rz�se annak, hogy az evang�liumok konkr�tan
buzognak el�
a k�l�nb�z� szint� �rz�kfeletti �szlel�sekb�l s ezzel egy�tt kialudt az �rz�k az
egyes evang�liumok
m�ly �rtelm� st�lusbeli k�l�nbs�ge ir�nt is.
Bek�vetkezett az evang�liumok jelleg�nek s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r�
felcser�l�se. Azzal
az egyoldal� t�rekv�ssel, hogy az evang�liumokb�l J�zus �let�nek k�ls�, �letrajzi
foly�s�r�l
szerezzenek �rtes�l�seket, oda jutottak, hogy az els� h�rom evang�liumot mint
t�rt�nelmi
dokumentumot �s forr�sm�vet el�nyben r�szes�tett�k, a J�nos evang�liumr�l pedig -
amelyet ink�bb
filoz�fiai �r�snak tartottak - kijelentett�k, hogy t�rt�nelmileg keveset ny�jt �s
megbizhatatlan.
Val�j�ban azonban �ppen a h�rom els� evang�lium az, amely, minthogy csak k�pek
alapj�n t�rt�n�
imaginativ megismer�sen alapul, a fizikai �s �rz�kfeletti folyamatokat, a k�ls� �s
bels� t�rt�n�st
minden k�l�n�sebb megk�l�nb�ztet�s n�lk�l �ll�tja egym�s mell�, m�g a J�nos
evang�lium, amely
egzakt inspir�ci� r�v�n j�tt l�tre, az imaginat�v k�pek f�gg�ny�n �t mindig elhatol
a konkr�t
t�rt�nelmi folyamatokig.
De m�gis j� �s sz�ks�ges volt "J�zus �let�nek" vil�gos �s szeml�letes
kibontakoztat�s�ra
ir�nyul� impulzus. A kereszt�ny megismer�si t�rekv�snek ez a f�zisa, mint sz�ks�ges
�tmeneti
�llapot, meg fogja �rizni �rt�k�t minden racion�lis-materialista egyoldal�s�g
ellen�re is, ami J�zus
�let�nek �gysz�lv�n �sszes eddigi �br�zol�s�t jellemzi. Mert az isteni Krisztus-
l�ny akarata, hogy
inkarn�l�djon �s emberr� v�ljon, a kem�ny k�zzelfoghat� fizikai realit�sok talaj�n
val�sult meg. A
sv�b teoz�fus Oetingernek az a mond�sa, hogy az anyag Isten �tj�nak v�ge, k�l�n�sen
alkalmazhat�
J�zus �let�nek k�ls�, �letrajzi t�nyeire. Csak ki kell k�sz�b�lni azokat a
t�ved�seket �s
r�vidz�rlatokat, amelyek a J�zus �letkutat�s szeml�let�t megzavarj�k �s egy
v�gzetes
dimenzi�zsugorod�s ig�zet�be vont�k. J�zus �lete ugyan emberi �letrajz is, de csak
Krisztus
�nmegtagad�sa r�v�n az. S �gy elej�t�l v�gig n�lk�l�zhetetlen kulcsa a bennerejl�
titkoknak, hogy
egy�ttal isteni �letrajz is, egy darabka �gi t�rt�nelem, ami beleny�lik az
emberis�g t�rt�nelm�be.
Az els� t�ved�s amit le kell gy�zn�nk az a v�lem�ny, hogy k�nny� az
evang�liumokb�l a
t�rt�nelmi-�letrajzi t�ny�ll�st megl�tni �s le�rni. F�k�ppen az els� h�rom
evang�liumban el�sz�r csak
a lelki k�pekb�l sz�tt r�teg t�rul el�nk. Sejtelemszer�en r�szt vesz�nk abban, ami
az emberek feje
f�l�tt �s lelk�k legm�ly�n t�rt�nt. Szellemi �sszef�gg�sek �s alakok mutatkoznak
meg els�k�nt a
nyitott l�lekkel t�rt�n� �s az egybevet�sre k�pes evang�lium olvas�s el�tt. E m�g�
a k�pf�tyol m�g�
rejt�zik az, ami a fizikai s�kon t�rt�nt. Csak az evang�liumokkal val� hossz�,
meghitt viszony utols�,
leg�rettebb gy�m�lcsek�nt juthatunk el v�g�l a k�ls� �letrajzi t�nyek
szeml�let�hez. Mag�t�l
�rtet�dik, hogy ezt a c�lt nem �rhetj�k el an�lk�l, hogy el�bb fel ne fedezn�nk a
J�nos-evang�lium
konkr�t t�rt�nelmi jelleg�t �s meg ne adn�nk neki teljes, kimagasl� rangj�t.
 Hogy J�zus �let�nek megismer�s�hez mennyire n�lk�l�zhetetlen az, hogy az
evang�liumok
egybevet�s�be a J�nos-evang�liumot is belevonjuk, m�r akkor is megmutatkozik, ha
megpr�b�ljuk
megvonni a J�nos keresztel� �s a Golgota k�zti esem�nyek leg�ltal�nosabb t�rbeli-
id�beli kereteit.Ha
csak az els� h�rom evang�liumhoz tartan�nk magunkat, akkor ugyan egy nagyszer�
�sszk�phez
jutn�nk, de le kellene mondani a t�rbeli mozg�sr�l �s a t�jak v�ltakoz�s�r�l,
valamint az esem�nyek
id�tartam�r�l �s id�beli elrendez�s�r�l. Csak a J�nos-evang�lium figyelembev�tele
r�v�n ker�l
konkr�t mozg�s a �sszk�pbe �s jutunk el J�zus �let�nek legels� kronol�gi�j�hoz.
A j�zusi �let ingamozg�s�t Galilea �s Judea pol�ris, �sk�pszer� t�jai k�z�tt
igen
k�l�nb�z�k�ppen �ll�tja el�nk a n�gy evang�lista. M�t� �s M�rk evang�lium�nak nagy,
�sszefoglal�
kompozici�ja csak egyetlen egy �tmenetet t�telez f�l Galile�b�l Jude�ba. A
legegyszer�bb tagoz�d�s
�ll �gy el�: a k�t els� evang�lium els� fele Galile�ban, m�sik fele Jude�ban
j�tsz�dik. J�zus �let�nek
szintere eleinte - mintha semmif�le megszak�t�s nem volna benne, - Galilea
napsugaras, otthonos
vil�ga. Az a komoly fordulat, ami a Jeruzs�lembe val� felmenetellel �ll be,
egy�ttal a passi� �s a
golgotai esem�ny bevezet�se is. A Nagyp�ntek el�tti napok a h�sv�ti esem�nyekkel az
evang�liumok
eg�sz m�sodik fel�nek tartalm�t k�pezik. Ha a k�t alapvet� t�jhoz eleven
szeml�lettel kapcsol�dunk,
semmi sem mutathatja meg nagyszer�bben kozmikus polarit�sukat, mint a k�t els�
evang�lium t�m�r
szerkezete.
A Luk�cs-evang�lium f�ldrajzi szempontb�l ugyanazt a nagy kett�ss�get
mutatja. De nem a
kettes, hanem a h�rmas sz�m szerint tagoz�dik. A galileai �s a judeai r�sz k�z�
egy nagyszab�s�
k�z�ps� r�sz �kel�dik, amely nagy r�szletess�ggel foglalkozik az �tmenettel
Galile�b�l Jude�ba. De
nem olyan m�don, hogy ennek a k�z�ps� r�sznek sz�nter��l felt�tlen�l a palesztinai
�tmeneti t�jat, a
Galilea �s Judea k�z�tt fekv� Sam�ri�t kellene tekinten�nk. Az evang�lium nagy
k�z�ps� r�sze
ink�bb f�ggetlennek tekinthet� a f�ldrajzi szint�rt�l. J�zusnak �s tan�tv�nyainak
�tvonul�sa Galile�b�l
Jude�ba itt egyszersmind a "nagy �sv�nyt" jelenti. Az evang�lium itt t�rbeli
vet�letben �br�zolja azt a
bels� utat, amit a kereszt�ny embernek meg kell tennie. A liber�lis protest�ns
teol�gia m�g csak
t�ls�gosan technikailag �s k�ls�s�ges m�don tapogat�zott ezen titok nyitja fel�,
amikor arr�l besz�lt,
hogy Luk�cs evang�lium�nak k�z�ps� f�r�sz�ben mint kompozici�s keretet az "utaz�si
s�m�t"
alkalmazta.
B�r M�t�, M�rk �s Luk�cs a galileai r�sz elej�n k�t olyan t�rt�n�sr�l sz�mol
be, ami Jude�ban
j�tsz�dik: a Jord�n keresztel�r�l �s a megkis�rt�sr�l, az eg�sz fel�p�t�st �tfog�
�s egyben sz�tfesz�t�
�v ereje oly nagy, hogy ez a r�vid el�j�t�k nem zavarhatja meg. Ez k�l�n�sen a M�t�
evang�lium
v�g�re �rv�nyes, ahol a judeai keretben r�viden felvillan a Galilea-mot�vum: a
galileai hegy cs�cs�n
jelenik meg a Felt�madott a tan�tv�nyoknak. Itt a Galilea-mot�vum csak imaginat�v
jelleg�. a
tan�tv�nyok �t�lt�k, hogy Galile�ban vannak, an�lk�l, hogy testileg odamentek
volna.
Az els� h�rom evang�lium alapj�t k�pez� t�j-s�ma bizonyos fok� gazdagod�s�hoz
jutunk, ha
figyelembe vessz�k M�t�n�l �s Luk�csn�l az "el� evang�liumokat", amelyek -
mindkett�n�l az
evang�lium els� k�t r�sz�ben - visszany�lnak a Jord�n keresztel� el� �s J�zus
gyermekkor�t besz�lik
el. Itt l�tjuk, hogy M�t�n�l a gallileai r�szt egy saj�tos judeai el�j�t�k el�zi
meg, amelybe az
emberis�g vil�gm�ret� dimenzi�i k�tf�lek�ppen is belesug�roznak. A H�rom Kir�lyok
elj�vetele
r�v�n Kelet nagy birodalmai k�ldik el f�ny�ket; az Egyiptomba val� menek�l�s r�v�n
felmer�l Judea
m�g�tt a n�lusparti �sr�gi szent templomok vid�ke. V�g�l azonban vil�gosan �tvezet
az el�-
evang�lium Galile�ba, mert elmondja, hogy J�zsef Egyiptomb�l val� visszat�rte ut�n
�v�ivel nem
Bethlehemet, hanem N�z�retet v�lasztotta lak�hely�l.
Luk�cs "el�-evang�lium�ban" figyelhet�nk meg el�sz�r egy elevenen l�ktet�
v�ltakoz�st
Galilea �s Judea t�jai k�z�tt. J�nos sz�let�s�nek megjelent�se Zakari�snak
Jeruzs�lemben t�rt�nik,
teh�t Jude�ban. Azut�n Galile�ban tal�ljuk magunkat, ahol az Arkangyal N�z�retben
h�r�l adja
M�ri�nak a J�zus gyermek sz�let�s�t. Visszat�r�nk Jude�ba, mikor M�ria �tnak indul
Erzs�bethez.
Jude�ban megsz�letik a kis J�nos gyermek. �s ism�t megtessz�k a v�ndorutat
Galile�b�l Jude�ba,
mikor M�ria �s J�zsef a n�psz�ml�l�sra Bethlehembe megy, ahol a j�szolban �s a
p�sztorok mezej�n
bek�vetkezik a kar�csonyi csoda. S a t�rt�n�sek ingamozg�sa m�gegyszer visszavisz
Galilea
b�k�j�be, ahol N�z�retben kivir�gzik J�zus gyermekkor�nak paradicsoma. V�g�l,
mikor a gyermek
12 �ves lesz, m�g egy �tmenet k�vetkezik Jude�ba, amelyre m�r r�veti �rny�k�t az a
komoly
bevonul�s Jeruzs�lembe, amely h�romszor h�t �v m�lva fog bek�vetkezni.
A J�nos-evang�lium eg�sz struktur�j�t kezdett�l fogva Judea �s Galilea eleven
v�ltakoz�sa
uralja. Itt semmi sem marad meg a merev, �ltal�nos keretb�l, amelybe a
tulajdonk�ppeni krisztusi
�letet az els� h�rom evang�lium helyezi. Itt egy�ltal�n nincs sz� J�zus
�letfolyam�nak idillikus
eredet�r�l �s �lete idillikus foly�s�r�l az �gk�zelben l�v� napsugaras galileai
t�jon. Akkor, amikor a
prol�g kozmikus teremt�si dimenzi�i f�ldi szint�rr� sz�k�lnek �ssze, azonnal
Jude�ban tal�ljuk
magunkat. Felt�nik Keresztel� J�nos alakja; �s J�zus megkeresztel�se, amit J�nos a
judeai Hold-t�j
infern�szer� m�lys�g�ben hajt v�gre, nemcsak felvillan� jelenet, mint az els� h�rom
evang�liumban.
A J�nos-evang�liumnak nemcsak ahhoz van b�tors�ga, hogy kitartson itt a vil�g
buk�s�nak
szinhely�n, hanem bepillant�st enged abba a m�lys�gesen titokzatos t�rt�n�sbe is,
ami a Jord�n
keresztel�t k�zvetlen�l k�vette. Sz�tnyilik a miszt�rium-f�gg�ny �s mi tan�i
lesz�nk J�zus legels�
tal�lkoz�s�nak tan�tv�nyaival, j�val miel�tt Galile�ban sor ker�lne a tan�tv�nyok
p�nk�sdi jelleg�
elh�v�s�ra, amir�l M�t�, M�rk �s Luk�cs ad h�rt. Az evang�lium eg�sz terjedelmes
kezd�r�sze ezen a
legsz�ls�s�gesebb judeai t�jon j�tsz�dik. De azut�n egyszerre Galile�ban vagyunk �s
a
legvar�zslatosabb tavaszban van r�sz�nk, amit a planet�ris tavasznak ez a t�ja
valaha is l�tott.
Szem�nk el�tt megy v�gbe a k�nai csoda; de nem id�z�nk sok�ig itt. A sors
ingaleng�se m�r is
visszavisz Jude�ba. J�zussal egy�tt felmegy�nk Jeruzs�lembe a h�sv�ti �nnepekre. A
J�nos-
evang�lium olyan r�sz�n�l tal�ljuk itt magunkat, amit bizonyos �rtelemben szint�n
"el�-
evang�liumnak" nevezhetn�nk, mert itt abba az id�szakba nyer�nk bepillant�st, ami
J�zus tudatos
fell�p�s�t �s munk�lkod�s�t megel�zte. De itt semmi olyasmit nem l�tunk, hogy J�zus
kezdetben
hosszasan id�z�tt volna haz�j�ban Galile�ban, amit a t�bbi evang�lium fel�p�t�s�vel
�rt�s�nkre adni
l�tszik. M�r ezt a Jeruzs�lembe val� legels� felmenetelt is beburkolja a szigor�
komolys�g felh�je,
ami teljesen uralkodni fog az utols� felmenetelen, amikor m�r k�sz�b�n �ll a
golgotai it�let.
Jeruzs�lemben kit�r a templom megtiszt�t�s�nak vihara. Ennek ut�hat�sak�nt �li �t
Nikod�musz az
�jszakai szellemi tal�lkoz�st J�zussal, aki - mintha az �ppen az ellenkez�
hangulatot akarn� felkelteni
mint az els� h�rom evang�lium - egy ideig m�g ezut�n is a judeai t�j b�vk�r�ben
id�zik. Valami
m�gegyszer visszah�zta Keresztel� J�nos m�k�d�si ter�let�re �s m�k�d�si m�dj�hoz,
miel�tt saj�t
nev�ben kezdene el munk�lkodni. A szigor� t�j h�tter�b�l m�gegyszer kiemelkedik
Keresztel� J�nos
�letnagys�g feletti alakja, aki, mikor J�zushoz val� viszony�r�l k�rdezik, �gy
sz�l: "N�ki n�vekednie
kell, n�kem pedig el kell fogyatkoznom".
Az �t a sam�riai k�z�ps� t�jon �t v�g�l visszavezet Galile�ba. J�kob k�tj�n�l
J�zus a d�li
�r�ban besz�lget a sam�riai asszonnyal. Azut�n az evang�lium megint csak egy
r�vidke pillanatra
engedi, hogy elmer�lj�nk Galilea vil�g�ba. Kapernaumban a kir�lyi tisztvisel�
eg�szs�gesen tal�lja
fi�t, miut�n K�n�ban J�zus seg�ts�g�t k�rte. Alig hogy fell�legz�nk Galilea k�k ege
alatt, m�r megint
Jude�ba ker�l�nk vissza. Jeruzs�lemben t�rt�nik a beteg meggy�gy�t�sa a Bethesda
t�n�l. �s ism�t az
elj�vend� it�letek harcias komors�ga mennyd�r�g k�r�l�tt�nk: J�zus a szavak
kardj�val sz�ll szembe
azokkal, akik ellens�gesen �llj�k �tj�t. M�g egyetlen egyszer l�legezhetj�k be
Galilea leveg�j�t �s
csod�j�t. A Genez�ret t�n�l tanui vagyunk a csod�latos megvend�gel�snek �s annak,
hogy Krisztus a
tengeren j�r. De nyomban ezut�n �gy �rezz�k, mintha id�ig �rn�nek Jud�s �rnyai. Az
�let kenyer�r�l
sz�l� ig�t J�zus ellenfeleivel val� harcias vitatkoz�sa k�zben mondja, akik itt is
akad�lyozni akarj�k
munk�ss�g�t.
Ezzel a J�nos-evang�lium galileai r�sze ki is mer�lt. Ett�l kezdve
megszak�t�s n�lk�l Judea a
t�rt�n�sek szinhelye. Eg�szbenv�ve csak a 2. �s 4. r�sz r�vid szakaszai �s a 6.
r�sz j�tsz�dik
Galile�ban. J�nos nemcsak hogy kezdett�l fogva megmutatja a k�t t�j ingaleng�sszer�
v�ltakoz�s�t,
de alapvet�en a szigorubb j�deai f�ldet r�szes�ti el�nyben. M�r messze van a k�t
t�j egyens�lya, amit
az els� h�rom evang�liumban l�tunk. Judea uralkodik mindenekfelett. M�r ez maga is
megmutathatja,
hogy a J�nos-evang�lium sokkal energikusabban �s k�vetkezetesebben �ll�tja J�zus
�let�t a fizikai
val�s�g kem�ny, konkr�t talaj�ra, mint a t�bbi evang�lium. Csak a legv�g�n az
utols� h�sv�ti
fejezetben - amit tulajdonk�ppen csak a J�nos evang�lium f�ggel�k�nek kell
tekinten�nk, - tal�ljuk
magunkat m�gegyszer Galile�ban: l�tjuk amint a Felt�madott a Genez�ret T�n�l
megjelenik a
tan�tv�nyoknak. De itt - mint a M�t�-evang�lium h�sv�ti t�rt�net�ben - Galilea csak
lelki t�j: a
tan�tv�nyok l�tj�k �s �t�lik a Felt�madottal egy�tt a tavat, mialatt fizikai test�k
szerint Jeruzs�lemben
vannak.
Ha m�r most a j�zusi sorsnak a Jord�n keresztel� �s a Golgota k�zti
id�tartama ir�nt
�rdekl�d�nk, az els� h�rom evang�lium teljesen cserben hagy benn�nket. Nem
rajzolunk meg m�st,
mint azt az egyetlen �tfog� g�rb�t, ami el�sz�r Galile�n �t, azut�n Jord�ni�ba
vezet. Ha csak �ket
k�vetn�nk, arra a feltev�sre juthatn�nk, hogy a Jord�n keresztel� �s Golgota k�z�tt
csak egyetlen egy
�v telt el. �s nem egy teol�gus az els� h�rom evang�lium egyoldal� �rt�kel�se
alapj�n val�ban erre a
k�vetkeztet�sre jutott. Ezen a ponton egyszer majd eg�szen �ltal�noss� kell hogy
v�lj�k a J�nos
evang�liumnak �letrajzi szempontb�l val� helyesebb �rt�kel�se. Mert J�nos az, aki
eg�sz vil�gosan
megmutatja az �v h�romszori leforg�s�t. Itt l�tjuk felfedve a "h�rom �v" titk�t. A
Galilea �s Judea
k�zti ide-oda v�ndorl�s k�zben, ami olyan mint egy �l� ki- �s bel�legz�s, h�romszor
jutunk el ahhoz
az id�ponthoz, amit �gy jel�l meg, hogy "k�zeledett a zsid�k h�sv�tja". El�sz�r a
k�nai mennyeg�
ut�n, miel�tt le�rja J�zus h�sv�ti felmenetel�t Jeruzs�lembe �s a templom
megtiszt�t�s�t (J�n.2.13),
m�sodszor az �tezer ember megvend�gel�se el�tt (Jan. 6:4), harmadszor L�z�r
felt�maszt�sa ut�n
(J�n.11:55). - Csak a h�sv�ti formula h�romszoros visszat�r�se ny�jt igazi alapot a
krisztusi sors
�letrajzi meg�rt�s�hez. Figyelemrem�lt�, hogy nem M�t�, M�rk �s Luk�cs, hanem J�nos
�p�ti ezt az
alapot sz�munkra. �gy olyan kronol�gi�t kapunk, ami �sszhangban van az �skereszt�ny
hagyom�nnyal. Minden esetre sz�ks�g van r�, hogy m�g illuzi�mentesebben �s
pontosabban vegy�k
szem�gyre J�zus �let�nek val�di id�tartam�t, mint azt a r�gebbi korok tett�k,
amelyek itt is meg�lltak
egy f�nyfelh� �rzelmi f�tyla el�tt.
 Id�tartama szerint ugyanis nem �lel fel teljes h�rom �vet J�zus �lete a
Jord�n keresztel� ut�n.
Ha a 30. �v december 25.-�n eltelt a luk�csi J�zus �let�nek els� h�rom �vtizede, �s
J�zusnak
Keresztel� J�nos �ltal val� megkeresztel�se a 31. �v elej�n t�rt�nt, akkor - ha a
h�rom h�sv�t
vez�rfonal�t k�vetj�k - a Golgot�ig "mennyis�gileg" csak kicsivel t�bb mint k�t�ves
id�szak marad.
A harmadik h�sv�ton, a 33. �v tavasz�n m�r beteljesedett a golgotai esem�ny. De a
min�s�gi
id��rz�kel�s szempontj�b�l m�gis jogos h�rom �vr�l besz�lni. A h�rom napt�ri �v
mindegyik�nek
megvan a maga r�sze Krisztus �let�ben. Ugyan�gy van ez ann�l a h�rom napn�l, ami
Krisztus hal�la
�s felt�mad�sa k�z�tt van. Mennyis�gileg nincs teljes h�rom nap a hal�lnak
nagyp�ntek d�li �r�ja �s
H�sv�t reggeli �r�ja k�z�tt. K�v�lr�l n�zve ez az id�h�z csak m�sf�l napot tesz ki.
Min�s�gileg
azonban m�gis h�rom nap volt. A p�nteknek is, amely V�nusz jegy�ben �ll, a
szombatnak is, ami
Szaturnusz napja, �s v�g�l a vas�rnapnak, a Nap napj�nak is megvan a maga r�sze a
hal�l �s a
felt�mad�s k�zti jelent�s�gteljes id�szakban. Ugyan�gy meg kell tanulnunk a h�rom
�v titk�nak teljes
horderej�t is �t�rezni. K�v�lr�l n�zve megd�bbent�en r�vid volt az az id�, am�g az
emberr�v�lt Isten
f�ld�nk�n j�rt. S itt m�g azt is figyelembe kell venn�nk, hogy J�zus csak a 31. �v
p�nk�sdj�n l�pett
el� tart�zkod�s�b�l �s mindj�rt azut�n, hogy Keresztel� J�nos hal�lh�re eljutott
hozz�, ism�t hosszabb
id�re visszavonult a mag�nyba.
De ha k�v�lr�l n�zve felfoghatatlanul r�vid id� volt is, m�gis elegend� volt
ahhoz, hogy az
�r�kk�val�s�g lehelet�t hozza le a f�ldi id�beli l�tbe.

J�zus-tudat �s Krisztus-tudat

Ha az evang�liumok imaginat�v r�tege �tl�tsz�v� v�lik, akkor f�l�tt�bb

egyszer� �letrajzi
t�nyekre bukkanunk. M�g amikor J�zus tudatosan fordul a nyilv�nos �let fel�, ami a
h�rom els�
evang�lium szerint a 31. �v P�nk�sdj�n t�rt�nt, amikor Keresztel� J�nost fogs�gba
vetett�k, ezut�n is
csak egyszer� v�ndorl�sok k�pe t�rul el�nk. Krisztus feladata nem az, hogy bizonyos
meghat�rozott
dolgot tegyen. El�g, ha itt van. Az a t�ny, hogy az emberek k�z�tt �s az emberekkel
�l, m�r
beteljes�t�se megbizat�s�nak �s kezdete az eg�sz emberis�g �j, bels�
felemelked�s�nek. Olyan ez,
mint amivel kisebb emberi k�r�kben is gyakran tal�lkozunk: ott van valaki, aki az
�sszes t�bbi
sz�m�ra puszt�n jelenl�t�vel a legnagyohb fontoss�ggal b�r, b�r esetleg a
legcsendesebb,
leghallgatagabb term�szet�. Er�sebb megvil�gos�t�s, b�tor�t�s �s seg�ts�g �rad
bel�le, mint azokb�l,
akik kifel� sokkal nagyobb �s hat�sosabb tev�kenys�get folytatnak.
Az, aki tan�tv�nyaival csendesen j�rja az orsz�got, szint�n �t�li azt, ami az
emberekben
v�gbemegy, mindenekel�tt azt a neh�z, f�jdalmas �rz�st, ami a lelkek m�ly�n
minden�tt felsz�totta a
megv�lt�s ut�ni s�v�rg�s t�z�t. Ennek az egy�tt�l�snek �s egy�tt-szenved�snek a
bens�s�g�ben
teljesedik ki Krisztus emberi mivolta. De ez t�bb mint emberi bens�s�gess�g. Egy
Isten vil�got �tfog�
egy�tt�rz�se az emberek sors�val. Azt is elk�pzelhetj�k, hogy ez az egy�tt�l�s �s
egy�tt-szenved�s
ink�bb bez�rta, mint kinyitotta J�zus ajk�t. Hallgatagon r�tta az utakat �gy, hogy
tan�tv�nyai gyakran
�gy �rezt�k, hogy l�nye neh�z tal�ny el� �ll�tja �ket. August Strindberg
"�lomj�t�k"-�ban az Istens�g
l�nya, "Indra le�nya" az Istenek birodalm�b�l lesz�ll a F�ldre, mert r�szt akar
venni az emberek
sors�ban �s �lm�nyeiben. Mikor az embereket szenvedni l�tja, �jra �s �jra felfakad
sz�v�b�l a
f�jdalmas ki�lt�s: "K�r az emberek�rt!" De ezekben a szavakban van m�g egy kis
maradv�nya a
g�gnek. Azt mutatj�k, hogy az Istens�g le�nya csak l�tsz�lag vett fel emberi
alakot, nem azonos�tja
mag�t teljesen az emberekkel. Eg�sz vil�g v�lasztja el az itt megnyilv�nul� bens�
magatart�st a
j�zusit�l. Az emberek nyomor�s�ga, amit mag��v� tesz, csak egyre hallgatagabb�
teszi. Ink�bb az
k�szteti besz�dre, ha olyan elfajul�ssal tal�lja mag�t szemben, ami �nz�st �s
aljass�got sz�l ott, ahol
al�zatnak �s j�mbors�gnak volna helye. J�zusban el nem hom�lyosult tisztas�gban �s
t�retlen er�vel
�lnek azok az eredeti ide�lok �s impulzusok, amelyeket az emberis�g - isteni
eredete r�v�n - mag�val
hozott.
De kezdetben J�zus a gonosszal val� tal�lkoz�sai alkalm�val is hallgatag
lehetett. Nem volt
sz�ks�ge r�, hogy szav�t felemelje. L�ny�nek szigor� magasztoss�ga, amit az emberek
az els� h�sv�ti
�nnepen a templom megtiszt�t�sakor meg�reztek, szavak n�lk�l is el�g vil�gosan
besz�lt.
Az imaginat�v k�pf�tyolon kereszt�l azonban nem csak a csendes, hallgatag
v�ndor k�pe t�nik
el�nk. Ha csak ez volna, akkor v�g�l m�gis csak igaza lenne az utols� �vsz�zad
k�znapi teol�gi�j�nak,
amely "az egyszer� n�z�reti ember" jelszav�t divatba hozta. Valami m�g hozz�j�n
ehhez. J�zus
olykor megt�ri hallgat�s�t. Erre az adhat okot, hogy k�rd�st tesznek fel neki ak�r
a tan�tv�nyok
k�r�ben, ak�r azokkal az emberekkel val� besz�lget�se k�zben, akiknek lak�helyein
�t vezet
v�ndor�tjuk. Gyakran megt�rt�nik az is, hogy J�zus az�rt l�p ki szer�ny
tart�zkod�s�b�l, hogy seg�t�n
ny�jtsa ki kez�t. Ez legink�bb olyankor k�vetkezhet be, mikor egy beteg fekszik az
�ton, aki
�szt�n�sen meg�rzi annak l�ny�t, aki elhalad mellette �s seg�ts�g�t k�ri.
Valah�nyszor J�zus ilyen
okb�l besz�l vagy cselekszik, mindannyiszor felvillan valami: mintha l�nye hirtelen
megv�ltozna. M�r
eleve megl�v� fens�ges ragyog�sa f�nyesen, soha nem sejtett er�ss�gben l�ngol fel.
A szavakb�l
amiket mond, magasabb b�lcsess�g �rad mindenki sz�m�ra �rezhet�en, aki csak hallja.
Seg�t� tett�be
olyan beburkol� �s meleget �raszt� szeretet �mlik, ami aligha sz�rmazhat
olyasvalakit�l, aki csak
ember. Ez m�g csak fokoz�dik, ha szavai vagy tettei azoknak az ellenkez�s�t vagy
gy�l�let�t v�ltj�k
ki, akik tradicion�lis merevs�gb�l vagy szem�lyes becsv�gyb�l �gy �rzik, hogy saj�t
szeg�nyes kis
�let�k tartalm�t fenyegeti. A szellem kardja villan fel, amikor J�zus szavait
ellenfeleihez int�zi.
De val�sz�n�leg mindig csak r�pke pillanatokra t�ri �t ez a fell�ngol�
nagys�g a hallgatag
tart�zkod�st. Ilyenkor az emberi J�zus-tudaton kereszt�l a Krisztus-tudat
nyilatkozik meg. A J�zus-
tudat �s a Krisztus-tudat v�ltoz�s�r�l besz�lni term�szetesen csak dadog�,
tapogat�z� megk�zel�t�se
egy miszt�riumnak, ami n�lk�l azonban nem juthatunk el J�zus �let�nek biogr�fiai
elemeihez. Ezek a
v�ltakoz�sok a tan�tv�nyokat val�sz�n�leg �lland�an komoly lelki megpr�b�ltat�sok
el� �ll�tott�k.
Voltak olyan pillanatok, amikor a lelk�kben �l� messi�sv�r�st t�pl�lta �s
b�tor�totta mindaz, ami
J�zusb�l sug�rzott. De azut�n ism�t elk�vetkeztek a hallgat�s id�szakai, amik
gyakran tal�n nem is
csak napokig tartottak, �s k�ts�g vett er�t lelk�k�n, hiszen t�bben k�z�l�k a
legnagyobb fesz�lts�ggel
v�rt�k a Messi�s hatalmas er�vel kifel� hat� fell�p�s�t.
Nem volt az tervszer� tan�t�si �s gy�gy�t� tev�kenys�g, amit J�zus az emberek
k�z�tt kifejtett.
Mikor tan�tva sz�lt hozz�juk, vagy betegeket gy�gy�tott, akkor ez mindig csak
azokkal az emberekkel
val� minden k�l�n�sebb sz�nd�k n�lk�li egy�tt�l�s kihat�sa volt, akikkel csendes
�tjain tal�lkozott.
Az egyetlen dolog, amit egyre vil�gosabban el�t�rbe l�p� tervszer�s�ggel �s
k�vetkezetess�ggel vitt
v�ghez, az az oktat�s �s iskol�z�s volt, amiben a tan�tv�nyok k�r�t r�szes�tette.
De itt sem kellett m�s
form�t haszn�lnia, mint hogy tov�bb besz�lgetett tan�tv�nyaival arr�l, amir�l m�s
emberekkel - ak�r
ny�lt lelk�ekkel, ak�r ellenfeleivel - val� besz�lget�seiben sz� volt, vagy azoknak
a sors�r�l, akik
seg�ts�g�ben r�szes�ltek. De a tan�tv�nyok oktat�sa is csak a k�t �s egynegyed �v
egy r�sz�n vonult
v�gig. Csak a tan�tv�nyok galileai, t�parti elh�v�s�val kezd�d�tt, a 31. �v
p�nk�sdi id�szak�ban.
Azut�n Keresztel� J�nos hal�la ut�n ugyanazon �v nyar�nak v�gefel� kettes�vel
kik�ldte J�zus a
tan�tv�nyait �gy hossz� id�re teljesen a saj�t erej�kre b�zta �ket. Csak a 32. �v
H�sv�t el�tti
id�szak�ban gy�jt�tte �ket ism�t maga k�r�. Az �tezer ember megvend�gel�s�nek
�lm�nye pecs�telte
meg �jb�li k�z�s �let�ket. Ett�l kezdve m�r csak egyetlen egy �vig tartott a
sorsnak az a k�l�n�s
kegye, amiben a tan�tv�nyok r�szes�ltek.

Az inkarn�ci� t�rv�nyei

A Krisztus-tudatnak a J�zus-tudat�ban val� felragyog�sa r�v�n v�lnak

l�that�v� az
evang�list�k �ltal le�rt egyes jelenetek. Az egyes t�rt�n�seket gyakran hossz�
id�k�z�k v�lasztj�k el.
�gy pl. a J�nos evang�lium 6. �s 7. r�sze k�z�tt egy f�l�v telt el. A 6. r�sz a
csod�latos
megvend�gel�st mondja el, ami a 32. �v H�sv�t el�tti id�szak�ra esik. Kifejezetten
megmondja, hogy
k�zeledett a H�sv�t. A 7. r�szben azonban m�r az ajt� el�tt �ll a s�toros �nnep, a
zsid�k �szi �nnepe.
�s k�r�lbel�l hasonl� id�beli viszonyban �ll egym�ssal az �sszes egym�sut�n
elbesz�lt evang�liumi
jelenet. Ezzel egy tov�bbi miszt�riumot �rint�nk. J�zusnak Krisztussal tel�tett
lelke, melynek
fell�ngol�sa �s felvillan�sa szavaiban �s tetteiben nyilv�nul meg, egy�ltal�n nem
marad v�ltozatlan.
Minden elbesz�lt jelenet egy�ttal egy fokozat. Egy v�gtelen�l fontos �sk�pszer�
fejl�d�si folyamat
bontakozik ki jelenetr�l-jelenetre. S hogy ezt elevenen �t�rezhess�k �s meg�rts�k,
ahhoz az
sz�ks�ges, hogy az inkarn�ci� fogalm�nak teljes tartalm�t ism�t magunk�v� tegy�k.
A r�gebbi korok azzal, ahogy Krisztus alakj�ra tekintettek, legal�bbis
�rzelmileg elismert�k
ennek a fogalomnak v�gtelen nagy jelent�s�g�t. Ezt leolvashatjuk, pl. abb�l a
m�db�l, ahogy a k�s�
k�z�pkori mis�kben a latin hitvall�snak azt a mondat�t hogy: "et incarnatus est"
(�s inkarn�l�dott)
megzen�s�tettek. M�g Bach H-moll mis�je is klasszikus �s megragad� m�don fejezi ki
Krisztus
inkarn�ci�j�nak miszt�rium�t, amikor a k�t k�rust�tel: "et incarnatus est" �s "et
crucifixus est" (�s
keresztre fesz�tett�k) egybecseng� kialak�t�s�val a golgotai hal�l miszt�riuma
mell� �ll�tja. Anton
Bruckner B-moll mis�j�ben az "incarnatus"-t �s a"crucifixus"-t ugyanarra a t�m�ra
kompon�lta.
De az inkarn�ci� fogalm�t nem csak Krisztus alakj�ra vonatkoz�an kell ism�t
megszerezn�nk.
N�lk�l�zhetetlen kulcsa ez az emberi l�ny meg�rt�s�nek is. Korunknak v�gtelen�l sok
kusz�lts�ga �s
buk�sa f�gg �ssze azzal, hogy feled�sbe ment, hogy tulajdonk�ppen ki �s mi az
ember. Az ember nem
azonos azzal, amit bel�le �rz�kszerveinkkel �rz�kelhet�nk. Amit egym�sb�l l�tunk,
az csak burok �s
ed�nyzet. Maga az ember, az ed�ny tartalma bel�thatatlan term�szet�. Mindny�jan egy
�rz�kfeletti
l�ny inkarn�ci�i vagyunk. S az k�l�nb�ztet meg benn�nket az �llatokt�l, hogy
lelkis�g�nk is - ami az
�llatokn�l l�ny�k legmagasabb tagja, - csak burok �s ed�ny, melyben szellemi �n-
l�ny�nk lakik.
De az inkarn�ci� nem befejezett t�ny, hanem elevenen el�rehalad� folyamat.
Nem
mondhatjuk, hogy az ember m�r teljesen inkarn�l�dott, mikor megpillantotta a
napvil�got. M�g akkor
sem, amikor teste el�rte �retts�g�t �s nem n�vekszik t�bb�. �ppen abban rejlik az
emberi �let titka
fordul�pontjaival �s csom�pontjaival, melyek k�l�nb�z� �letkorokra osztj�k, hogy a
szellemi-
�rz�kfeletti tartalom fokr�l-fokra veszi birtok�ba a testi-lelki form�t �s a
l�thatatlan emberi l�ny
fokozatosan sz�ll le egyre m�lyebbre az inkarn�ci�ba.
Ha m�g ma is eleven �rz�k�nk volna az "inkarn�ci�" ir�nt, akkor tudn�nk, hogy
a h�rom-�ves
gyermek egy teljesen �j �letelembe l�p be. Tal�n m�g van valami halv�ny sejtelm�nk
arr�l, hogy
ember l�ny�ben, am�g eg�szen kicsi, olyan tal�ny �s csoda rejlik, ami k�s�bb ilyen
m�don m�r nincs
meg benne. De azt m�r nem tudjuk, hogy a gyermekkor els� h�rom �ve az inkarn�lts�g
tekintet�ben
alapvet�en k�l�nb�zik az eg�sz tov�bbi �lett�l. Ez a h�rom �v egy k�zbees� �llapot,
ami �tvezet a
sz�let�s el�tti �letb�l a testbenlak�s �llapot�ba. Az embernek vagy ugyan m�r
teste, de m�g nem lakik
benne. M�g csak tapogat�zva keresi befel� az utat. Val�ban az els� h�rom �vben az
emberi l�lek m�g
csak lassank�nt �p�ti bele lak�s�t a testis�gbe. M�g angyalok hordozz�k �s
messzemen�en teste felett
lebeg, mint sz�let�se el�tt, nemcsak l�t�ben, hanem tudat�ban is. Ha k�s�bb
visszaeml�kez�nk
gyermekkorunkra, akkor k�r�lbel�l h�rom �ves korunkn�l olyan hat�rhoz �rkez�nk,
amin t�l
eml�kez�k�pess�g�nk �ltal�ban nem tud elhatolni. Ami els� h�rom �v�nk alatt
egy�ltal�n bevillan a
tudatunkba, az m�s szf�r�b�l j�n. Ink�bb tartozik m�g az angyalokhoz, mint az
emberekhez. Ez�rt
nem eml�ksz�nk r� vissza, mikor id�sebbek lesz�nk.
Az inkarn�ci� folyamata, ami az eg�sz �leten �t folytat�dik, a h�t�ves ritmus
szerint
tagoz�dik. Minden h�t �v eltelt�vel az inkarn�ci� ujabb fok�hoz �rkezik el az
ember. Ezek a fokok
kezdetben k�ls�leg is mutatkoznak. �gy a fogv�lt�s az els�, a nemi �retts�g m�sodik
h�t �v letelt�t
jelzi. A huszonegyedik �vt�l kezdve a fokozatok el�r�se ink�bb bels� jelleg�,
k�v�lr�l nem annyira
megfoghat�. Mikor az ember fokozatosan lesz�ll lelki-testi l�t�be, lelki-testi
l�ny�nek mindig �jabb �s
�jabb tagj�t r�szes�ti az inkarn�ci�ban. Ha tekintetbe vessz�k az emberi �let
h�t�ves ritmus�t, az
elvezet benn�nket az �rz�kfeletti emberi l�ny t�bbtag� szervezet�nek
megismer�s�hez.
A norm�lis inkarn�ci�s fejl�d�s kilencszer h�t �v alatt folyik le. Az �t�dik
h�t�ves szakasz az
�let k�zepe. Id�ig a fejl�d�s egyre m�lyebben viszi lefel� az embert a
megtestes�l�sbe. Ett�l kezdve
m�r fokozatos kibontakoz�s a fizikai testis�ggel val� t�ls�gosan m�ly �s szoros
egyes�l�sb�l.
L�ny�nk magasabb tagjai, melyek ett�l kezdve szint�n inkarn�l�dnak, megk�v�nj�k
hogy egyidej�leg
egy lass� elszakad�si folyamat is meginduljon. Az �let k�zepe egy bizonyos fajta
nullpont a
befel�hatol�s �s az �jra felemelked�s k�z�tt. A mai ember - k�l�n�sen
intellektu�lis �s �gynevezett
k�pzett kort�rsaink - tragikuma az, hogy nem k�pesek azon a nullponton
gy�m�lcs�z�en �thaladni. Az
els� n�gyszer h�t�ves fejl�d�sen a term�szet viszi �t az embert. Saj�t er�fesz�t�se
n�lk�l �rkezik el az
�t�dik h�t-�vhez, az �let k�zep�hez. Ett�l kezdve azonban a tov�bbi fejl�d�shez m�r
egy bels� er�
sz�ks�ges, melynek kifejleszt�s�t az ember ma �ltal�ban elmulasztja �s melynek
kibontakoztat�s�hoz
korunk hivatalos szellemi �lete m�r semmif�le �szt�nz�st �s seg�ts�get nem ny�jt.
�gy k�vetkezik be
azut�n az, hogy a konvenci�k f�gg�nye m�g�tt igen sok ember, f�k�pp az �gynevezett
szellemi
foglalkoz�s�ak bens�leg ott �llnak, ott ragadnak meg, ahova huszonnyolc �ves
korukban el�rkeztek.
Csak k�ls�leg v�lnak id�sebb�, bels�leg nem: a polg�ri �let rutinjaiba �s
szok�saiba menek�lnek
an�lk�l, hogy bevallan�k maguknak, hogy bens�leg term�ketlenn� v�ltak. Az �let
k�zep�nek vizsg�j�t
csak akkor �llja ki az ember, ha megtal�lja az er�t ahhoz, hogy �tmenjen egy bels�
hal�lon �s
felt�mad�son. A term�szet embere ett�l kezdve sorvadni kezd.
Az els� jele annak, hogy csir�zik benne az er� az �j felemelked�shez, az hogy
ha megszerzi az
ember �lete k�zep�n azt a k�pess�get, hogy �gy �ljen mintha m�r meghalt volna. Csak
ekkor van
kil�t�sa olyan �regkorra, ami nem �resj�rat, hanem b�lcsess�g hatja �t. Akkor
ugyanolyan csoda
�llhat az �let v�g�n, mint a kezdet�n. Itt is lehet egy h�d a f�ldi �let �s a l�lek
testetlen l�te k�z�tt,
miut�n �tment a hal�l kapuj�n. Ez teszi szentt� a magas kort �s a hal�lt
k�zvetlen�l megel�z�
id�szakot.
Ha �gy szeml�lj�k az emberi �let fokozatos menet�t �s ezzel a szeml�lettel
tekint�nk fel a
h�rom krisztusi �vre, akkor e legtanuls�gosabb sejtelmekhez �s megvil�g�t�shoz
jutunk el. Valaki �t�lt
egy emberi �letet, amely harmincadik �v�ben beletorkollott a Krisztus-inkarn�ci�
nagy csod�j�ba.
H�rom �ven kereszt�l, harmincharmadik �v�ig J�zus az igazi "Christophorus" vagyis
Krisztushordoz�
volt. Mag�ban hordozta Krisztust. Teste �s lelke volt a burka annak a magas isteni
�n-nek, amely
lesz�llt a F�ldre hogy emberr� v�ljon. Az �g �ltal megszentelt �let legmagasztosabb
�sk�pe �ll itt
el�tt�nk.
A harminc�ves kort�l a harmincharmadikig terjed� h�rom �v, mint az �t�dik
h�t�ves szakasz
k�zepe, norm�lis �letfoly�sn�l pontosan az �let k�zepe. Abban az �letkorban, amikor
az ember a
tov�bbi utat m�r csak akkor tal�lja meg helyesen, ha lelk�ben egy �j er� bontakozik
ki, egyszer s
mindenkorra bepl�nt�lt�k az emberi l�tbe az isteni �gi cs�r�t. Az emberis�g j�v�j�t
az fogja
biztos�tania, ha az emberek, amikor harmincadik �s harmincharmadik �v�k k�z�tt
bel�pnek �let�k
k�zep�t jelent� �veikbe, bels� kapcsolatot tal�lnak Krisztus l�ny�vel �s ez�ltal
t�ljutnak saj�t �let�k
nullpontj�n. Annak a k�pm�sa �s lenyomata, ami a N�z�reti J�zus �let�ben ez alatt a
h�rom �v alatt
lej�tsz�dott, megjelenhet minden ember megfelel� �letkor�ban, ha Krisztussal
kapcsol�dott.
Tov�bbi vigasztal� titok nyitj�ra jutunk, ha nem az ember J�zus �letkor�t
tekintj�k, hanem a
Krisztus l�ny�t. J�zus sz�m�ra a Jord�n keresztel� �s a Golgota k�z�tti h�rom �v,
harmincadik �v�t�l
a harmincharmadikig �lete k�zep�t jelentette. A Krisztus-l�ny sz�m�ra az �lete els�
h�rom �ve volt.
Magasabb �s rejtettebb fokon teljesedett itt be ugyanaz a csoda, ami ott �ll minden
emberi �let elej�n
a gyermekkor els� h�rom �v�ben. A h�rom krisztusi �vet a minden emberi �let
kezdet�t k�pez� h�rom
angyali �v isteni okt�vj�nak nevezhetn�nk. Ezzel az alig h�rom �vvel egy kozmikus
gyermeki �s
fiatal�t� impulzus ker�lt az emberis�gbe. Amikor Krisztus �gy sz�lt az emberekhez:
"Ha olyanok nem
lesztek mint a kisgyermek, nem juthattok be a mennyeknek orsz�g�ba", azt a c�lt
t�zte el�j�k, hogy
tudatos s�kon h�d�ts�k vissza azt a szf�r�t, melyben a gyermek els� h�rom �v�ben
�l, mikor m�g
angyalok hordozz�k. Megtehette, hogy ezt a felh�v�st int�zze az emberis�ghez, mert
l�ny�ben
kozmikus nagys�gban hordozta mag�ban a gyermekiess�g szf�r�j�t �s emberi l�t�nek
h�rom �ve alatt
belevitte a meg�regedett, kiaszott emberis�gbe. Az egyes ember sz�m�ra a h�rom
krisztusi �v
tartalmazza azt az er�forr�st, ami �tseg�ti �lete k�zep�nek term�szetes hal�l�n �s
meg�jul�s�n. Az
eg�sz emberis�g sz�m�ra azt a fiatal�t� elix�rt �s orvoss�got tartalmazza, ami
minden lelki elaggul�st�l
�s elmeszesed�st�l megment.

A nagy fokozatok

B�rmilyen jelent�ktelen�l �s csendben folyt is le a tulajdonk�ppeni krisztusi

�let sz�k�sen
h�rom esztendeje, a Krisztus-l�ny sz�m�ra m�gis tartalmazta az �sszes fejl�d�si
fokozatot, ami
egy�bk�nt az emberekn�l eg�sz �let�k folyam�n oszlik meg. Ez�rt mindenegyes sz�,
amit J�zus
ezalatt a h�rom �v alatt kimond, mindenegyes tett amit v�ghezvisz, nemcsak egy
hatalmas er�vel
el�rehalad� �n-l�ny felvillan�sszer� megnyilv�nul�s�t jelenti, hanem olyan
t�rt�n�st is, aminek
nyilv�nval� fokozati �rt�ke van. Semmi sem t�rt�nhet hallgat�s�ban �s besz�d�ben,
szenved�s�ben �s
cselekv�s�ben, ami ne vinn� egy l�p�ssel el�bbre az Isten-�n inkarn�ci�j�t az
emberl�nyben.
Ez azt jelenti, hogy csak azok tudj�k igaz�n olvasni az evang�liumot, akik
biztos �rz�kkel
l�tj�k meg, hogy milyen l�p�st jelent el�re mindaz, ami J�zus �let�ben t�rt�nik.
Minden egy-egy
inkarn�ci�s fokozat. Semmi, ami t�rt�nik, nem t�rt�nhetne �gy egy m�sik
pillanatban. Az els� feladat,
hogy megtal�ljuk a k�l�nleges, korszakalkot� fokozati t�rt�n�seket, amelyek
megteremtik azt a
szintet, amelyen nagyj�b�l minden ami azut�n t�rt�nik, egy�ltal�n lehets�ges. Igy
pl. azt a sorrendet,
ahogyan az evang�lium J�zus gy�gy�t�sait elmondja, sehol sem lehetne
megv�ltoztatni. Mindennek
ami t�rt�nik, sz�ks�ge van el�felt�telk�nt arra, ami el�tte t�rt�nt. Egyik a
m�sikra �p�l.
De nem csak arr�l van sz�, hogy minden gy�gy�t�sa felt�telezi az el�z�
gy�gy�t�st: mindaz,
ami J�zus �let�nek tartalm�t k�pezi, a megfelel� korszakalkot� fokozati esem�ny
alapj�n t�rt�nik,
mert annak az �j rangnak a kisug�rz�sa, amit �ltala a Krisztus-l�ny inkarn�ci�s
�tj�n kiv�vott. �gy pl.
az els� h�rom evang�lium vil�gosan tudtunkra adja, hogy a holdk�ros fi� J�zus �ltal
val�
meggy�gy�t�sa a megdics��l�s hegy�nek l�b�n�l csak annak kihat�sa �s
kisug�rz�sak�nt volt
lehets�ges, ami a hegy tetej�n t�rt�nt �s amit csak h�rom bizalmas tan�tv�ny �mul�
lelke �szlelhetett.
De L�z�r felt�maszt�s�r�l sem szabad azt k�pzeln�nk, hogy az b�rmely m�s id�pontban
lehets�ges
lett volna. Alapj�ban v�ve m�sk�pp kell meg�t�ln�nk, mint az el�tte t�rt�nt
felt�maszt�sokat.
L�z�rnak sziklas�rj�b�l val� �letreh�v�sa nem t�rt�nt volna meg, ha nem �rett volna
meg Krisztus-
J�zusban az az er�, amellyel n�h�ny nap m�lva saj�t hal�l�nak bilincseit is sz�t
tudta t�rni. L�z�r
hal�l�t �s felt�mad�s�t Krisztus hal�l�nak �s felt�mad�s�nak k�zeli volt�b�l kell
meg�rten�nk.
Ha valahol, akkor J�zus �let�n�l kellene a fejl�d�sr�l val� �ltal�nos besz�d
helyett azt
konkr�tan �t�rezni �s mindig az �ppen el�rt fejl�d�si fokozatot figyelembe venni.
Ha �gy tesz�nk,
Krisztus inkarn�ci�j�nak folyamatszer�s�g�t �s l�ngol� intenzit�s�t v�g�l olyan
elevenen �s olyan
konkr�t megk�l�nb�ztet�sekkel fogjuk �szlelni, hogy ett�l kezdve �j �rz�k�nk t�mad
�ltal�ban a
fejl�d�s ir�nt. Akinek ez az �rz�ke felt�mad, annak saj�t �let�ben nem fog nyugtot
hagyni addig, am�g
mindenegyes napja egy-egy �jabb fokozatot nem jelent mostani inkarn�ci�ja
�rtelm�nek
megval�s�t�s�ban. A megszokott �letm�dhoz val� polg�ri ragaszkod�s egyre
lehetetlenebb� v�lik,
mert az ember �rzi, hogy ez a legnagyobb b�kly� a sas sz�rnyain, amelynek az ember
l�ny�b�l ki kell
bontakoznia. Minden �letkor, az �let mindenegyes �ve, v�g�l mindennap csak az�ltal
kapja szinezet�t,
az�ltal teljesedik be, hogy az ember a legm�lys�gesebben el�gedetlen �nmag�val, ha
nem kapcsolja
vele �ssze azt a tudatot, h hogy azon a fokon �ll, amit az �let eg�sz�ben a sz�ban
forg� pillanat
megk�v�n. Itt egyszer majd csod�latos k�lcs�nhat�s fog kialakulni Krisztus
megismer�se �s az
�nmegismer�s, a Krisztus-tan �s az embertan k�z�tt.
Hogy a h�rom �v fejl�d�si folyamat�ban mit jelentenek a f�bb fokozati
esem�nyek, azt
k�pszer�en egy olyan esem�ny kapcs�n pr�b�ln�m jellemezni, aminek �vekkel ezel�tt
tan�ja voltam.
Mikor a harmincas �vek elej�n kar�csonykor Stuttgartban kigyulladt a r�gi kast�ly,
egy szomsz�dos
magaslatr�l n�zhettem, hogy �gett le az egyik hatalmas kerek saroktorony. Nemcsak
megind�t�,
hanem egy�ttal rendk�v�l tanuls�gos sz�nj�t�k volt, ahogy a l�ngok a tet�r�l
kiindulva, egyre lejjebb
terjedtek a toronyban. Valah�nyszor ki�p�tett�k �tjukat a k�vetkez� emelethez,
hatalmas l�ngcs�va
csapott fel az �gre, mintha a t�z ezekkel az �gbeny�l� l�ngokkal akarta volna
diadal�t megpecs�telni. -
A Krisztus-�nnek J�zus emberi l�ny�ben val� lakoz�sa val�ban olyan volt, mint az
�g� t�z, ami egy
toronyban fel�lr�l lefele egyik emeletet a m�sik ut�n veszi birtok�ba. Az emberi
term�szet n�gy
alapvet� tagja a torony emeleteihez hasonl�that� �s valah�nyszor az inkarn�ci�s
behatol�si folyamat
�jabb eredm�nyhez �rkezett, mikor megt�rt�nt az emberi l�ny egy �j tagozat�nak
birtokbav�tele,
megjelent - ha f�ldi szem sz�m�ra l�thatatlanul is - a felcsap� l�ngjelz�s, vagyis
a Krisztus
emberr�v�l�s�nak f� fokozatait jelz� egyik kinyilatkoztat� esem�ny.

Az els� ilyen esem�ny maga a Jord�n-keresztel� volt. K�ls�leg nem t�rt�nt

semmi k�l�n�s.
Tal�n m�g egyszer�bben �s csendesebben folyt le, mint a J�nos �ltal v�gre hajtott
t�bbi keresztel�. De
az �rz�kfelettiben el�sz�r csapott fel a szellemi l�ngoszlop a F�ldr�l az �gre.
Krisztus l�nye bevonult
az �n fokozat�ba, az emberi l�t legfels�bb emelet�re. A mag�t �nfel�ldoz�an
odaad� J�zus-�n
szabad utat engedett a bevonul� Krisztus-�nnek. Az emberi �n hely�be az isteni �n
l�pett be az
inkarn�ci�ba. Az �g megny�lik, az �g �s f�ld k�z�tt megszakadt kapcsolat ism�t
helyre�ll. A szellem
t�ze egy ponton ism�t �tterjedhet a f�ldi l�tre. Azok az emberek, akik a szikra
�tpattan�s�t lelki
k�pekben �szlelhett�k, a szellem element�ris �serej�t a galamb k�p�re letomp�tva
�lt�k �t.
J�zus �lete t�bb mint egy �vig, J�nos elfogat�s�ig, majd hal�l�ig
legnagyobbr�szt csendben
telt, tudatos tart�zkod�sban vagy visszavonults�gban. Azut�n ism�t �tt�r a
Krisztus-�n t�ze.
Beteljesedik az emberr�v�l�s m�sodik fokozata, a 32. �v H�sv�t el�tti
id�szak�ban. Ekkorra a
Krisztus-�n az emberi l�lek - vagy asztr�ltestet teljesen �thatotta. A tan�tv�nyok,
miut�n egy ideig
kettes�vel j�rt�k az orsz�got, nemr�g gy�ltek ism�t �ssze s most �t�lik a J�zusnak
Krisztussal �titatott
l�lektest�b�l kisug�rz�, t�pl�l�kot ny�jt� er�t. De nemcsak �nmaguk sz�m�ra �lik
�t, hanem egy
pr�f�tikus k�pben az eg�sz emberis�gre kisug�rz�an. Az �tezer ember
megvend�gel�s�nek k�pe
j�v�beli apostoli k�ldet�s�ket �ll�tja lelk�k el�. L�tj�k, hogy az � gondjukra
b�zz�k a
csillagt�pl�l�kot, ami az emberis�gnek a messze j�v�kbemen�en majd �traval�ul
szolg�l. Az a kos�r,
amib�l az �let kenyer�t oszthatj�k an�lk�l, hogy ki�r�lne, az�rt van ott, mert egy
emberi l�lektest
most m�r teljes t�k�letess�ggel �tszellemis�lt �s �tkrisztusult. A csillagvil�g
asztralit�sa, egy� v�lt az
ember�vel.
Az ezt k�vet� �jszak�n �lik �t a tan�tv�nyok azt az �lm�nyt, melynek r�v�n
k�zvetlen�l
�szlelik a Krisztus-l�ny �ltal most kiv�vott �j l�tfokozatot: l�tj�k Krisztust a
tenger viharos hull�main
j�rni. Hogy Krisztus a tengeren j�r, ez az a kinyilatkoztat� esem�ny, ami
inkarn�ci�j�nak m�sodik
f�fokozat�t jelzi. Amit a tan�tv�nyok ezen az �jszak�n �t�lnek, nem szenz�ci�s
fizikai jelens�g. Nem
a fizikai Krisztus-alak az, akivel a tengeren tal�lkoznak, hanem J�zusnak a
Krisztus-�nnel
t�k�letesen tel�tett l�lekteste most m�r olyan intenzit�st nyert, hogy meg tud
mutatkozni a tan�tv�nyok
�szlel�se sz�m�ra, mintha az �rz�kelhet� vil�g r�sze volna. A szellem t�ze �ltal
izz�sba hozott �s
b�k�vel tel�tett emberi lelkis�g kinyilatkoztatja harmoniz�l� teljhatalm�t:
lecsendes�ti az elemek
vihar�t.
A harmadik teof�nikus fokozati esem�ny Krisztus megdics��l�se T�bor hegy�n.
M�g h�rom
legbizalmasabb tan�tv�nya, P�ter, Jakab �s J�nos nem l�thatta volna Krisztust
valamely m�s
pillanatban abban a nagyszer�en f�nyl�, megdics��lt alakj�ban, amelyben a szent
hegy cs�cs�n
megmutatkozott el�tt�k. A sorsnak az a hallatlan kegye, amiben ott r�szes�ltek,
abban �llott, hogy
tan�i lehettek egy fejl�d�si csom�pontnak, egy mag�ban a Krisztus-l�nyben mutatkoz�
�rett�v�l�snak. Az emberi l�ny tov�bbi emelet�t j�rta �t teljesen a Napszellem
t�ze: N�z�reti J�zus
�let- vagy �tertest�t. Az emberi �leter�k �tkrisztus�t�sa k�l�nleges miszt�riummal
�ll kapcsolatban.
K�l�nben nemcsak a h�rom legbizalmasabb tan�tv�ny lett volna tan�ja a
megdics��l�snek. Ami most
beteljesedik, az egyszersmint valami j�v�belinek a cs�r�ja �s kezdete. Krisztus
megdics��l�se m�r
felt�mad�s�nak el�revetett �rny�ka. Az a test, melyben a Felt�madott k�s�bb
megmutatkozik, a
tan�tv�nyoknak, nem egy�b, mint az az �tertest, amit a szellem most �thatott. Mikor
majd �tmegy
Golgota hal�los �jszak�j�n, ezt az �tertestet egyszersmind az �tkrisztus�tott
fizikaitest is be fogja
t�lteni s ez�ltal olyan intenzit�st nyer, hogy hat�sa eg�szen a fizikai szf�r�ig
el�r. Akkor m�r az �sszes
tan�tv�ny l�thatja Krisztust. A miszt�rium f�tyla el�sz�r csak h�rm�juk lelke
el�tt lebben fel, mikor
J�zus fizikai alakja �tl�tsz�v� v�lik a most m�r teljesen �tkrisztus�tott �tertest
sug�rz� Napja sz�m�ra.
A negyedik fokozatot akkor �ri el, amikor a Krisztus-�n J�zus fizikai
emberitest�t is teljesen
�thatja. Tulajdonk�ppen csak itt �rkezik el Krisztus a sz� szoros �rtelm�ben vett
"inkarn�ci�"-hoz.
Inkarn�ci� sz�szerint azt jelenti, hogy "h�ss� v�l�s". Mikor a Biblia "h�sr�l"
besz�l, a fizikaitestet
�rti alatta. A Krisztus-�n term�szetesen m�r a Jord�n-keresztel� �ta J�zus test�ben
lakott, de az, hogy
teljesen birtok�ba vegye mint a legmagasabb fokozat, csak a h�rom �v v�g�n volt
lehets�ges. A sors
�gy hozza, hogy l�trej�n egy bevonul�s k�ls� k�pe, mint t�kr�z�d�se a Krisztus-�n
bevonul�s�nak a
fizikai test m�lys�geibe. �gy v�lik J�zus bevonul�sa Jeruzs�lembe az inkarn�ci�
�jabb, utols�
fokozat�nak teof�nikus l�ngjelz�s�v�. Jeruzs�lem v�rosa �gy t�nik fel el�tt�nk,
mint minden
fizikais�g kvinteszenci�ja. Nem hi�ba J�dea k�z�ppontja, amely t�jai arculat�val
minden�tt az
�sv�nyi-fizikai vil�g kifejez�je, m�g Galilea a megdics��l�s szinhelye, az �teris�g
t�ja. K�ls�leg
semmi k�l�n�s sem volt abban, hogy J�zus szam�rh�ton bevonult a v�rosba. De az
ext�zis �s a
sokas�g hozs�nna ki�lt�sai visszhangk�nt mutatnak r� arra a t�zet l�vell� szellemi
t�rt�n�sre, ami
ezzel a mindennapi esem�nnyel kapcsolatos. M�gegyszer megmozdul az emberekben a
r�gi tiszt�nl�t�
�szt�n �s J�zus alakj�t egy szellemi t�z szikraz�por�ban l�tjuk. Emberileg sz�lva
ez a lelk�ben izz�
utols� elt�k�lts�g lelki megnyilv�nul�sa. A sors nagy folyamat�ban n�zve, a most
kiv�vott �j
inkarn�ci�s fokozat mutatkozik meg benne.
De a jeruzs�lemi bevonul�s csak els� utal�s a beteljesed�sre. A fizikai test
v�gs�
birtokbav�tele �s �that�sa csak a golgotai �r�ban t�rt�nik meg. S amikor az
inkarn�ci�s folyamat
beteljesedik, v�get �r a fizikai �let is. Az inkarn�ci� exkarn�ci�ba torkollik. A
Krisztus-�n t�ze
elhamvasztotta azokat a burkokat, amelyekben h�rom �vig �lt. V�gtelen�l m�ly �s
megr�z� igazs�g,
amire Rudolf Steiner egyszer r�mutatott, hogy Krisztus �lete akkor is v�get�rt
volna, ha az emberek
nem fesz�tett�k volna keresztre.
Titokzatos alakban mutatkozik meg az �sszef�gg�s a harmadik �s a negyedik
fokozat k�z�tt.
Mikor a tan�tv�nyok a T�bor hegy�n Krisztus megdics��lt alakj�t n�zt�k, balj�n �s
jobbj�n M�zest �s
Ill�st pillantott�k meg. Megnyilatkozott el�tt�k a pillanat fontoss�ga az emberis�g
szempontj�b�l. Ez
a k�p hom�lyosan megragadta akaratukat. Felh�v�st �reztek egy olyan szerepre, amit
m�g nem tudtak
tiszt�n �tl�tni. S �gy a T�bor hegyi �lm�ny ut�hat�s�nak tekinthet� Jakab �s J�nos
k�r�se, amit egy id�
m�lva J�zushoz int�ztek: "Engedd, hogy jobb �s baloldaladon �lhess�nk". Nem tudj�k,
hogy mit
k�rnek. Mikor a negyedik fokozat beteljes�l, egy �jabb h�rmass�g fog megjelenni:
Krisztus
keresztj�nek jobbj�n �s balj�n k�t m�sik kereszt fog �llni. Itt fel�lm�lhatatlan
komolys�ggal
mutatkozik meg az emberis�g sz�m�ra val� jelent�s�ge �s kisug�rz�sa azoknak a
fokozatoknak,
melyeken �t kell haladni. Aki eszk�z�v� akar v�lni azoknak a hat�soknak, melyek
Krisztus
inkarn�ci�j�nak t�z�b�l indulnak ki, nem lehet a megdics��l�s szerint a jobbj�n �s
balj�n, ha nem
hajland� ezt a helyet a Golgota-fokozaton is elfoglalni �s vele egy�tt �tmenni a
hal�lon is.
A n�gy fokozati esem�ny k�z�l az els� �s az utols� Jude�ba esik. L�tjuk, hogy
Krisztus els�
bel�p�s�t az inkarn�ci�ba m�r az a komolys�g lengi k�r�l, ami az utols� fokozatn�l
fog
megnyilv�nulni. Eg�szbenv�ve azonban a nagy �t Galile�b�l Jude�ba, amint azt M�t�,
M�rk �s
Luk�cs imaginat�v �br�zol�sm�dj�val evang�liuma fel�p�t�s�nek alapj�v� teszi, nem
m�s,mint a
Krisztus-l�ny h�rom �v alatt megtett inkarn�ci�s �tj�nak leg�ltal�nosabb
�sszefoglal�sa. A k�t t�j
polarit�s�nak megfelel�en mindenekel�tt azoknak a k�l�nleges �llapotoknak a
megk�l�nb�ztet�s�r�l
van itt sz�, amelyekben a Krisztus-l�ny az els� id�ben volt. A kezdet �s a v�g
id�pontj�ban Krisztus
alakj�t egy hatalmas, f�nyt �s t�zet l�vell� aur�ba beburkolva kell elk�pzeln�nk. A
Jord�n keresztel�
ut�ni "status nascendi"-vel (sz�let�si �llapot) szemben, annak kiegyens�lyoz�sak�nt
�ll a passi�
esem�nyek sor�n a "status moriendi" (a meghal�s �llapota). De m�g kezdetben
�t�rezz�k, hogy az
istens�g t�lpezsd�lve emberiv� v�lik, a befejez�skor isteniv� v�l� emberis�g az,
ami az emberek k�zt
l�ngol� hatalommal nyilv�nul meg. A status nascendi volt tudatos oka a Krisztus-
l�ny
tart�zkod�s�nak. A status moriendi l�ngol� nagys�ga viszont az�ltal j�n l�tre, hogy
Krisztus most m�r
eg�szen emberr� v�lt: az emberi akarat m�lys�geinek birtokbav�tel�vel harcias
fens�gg� n�, aki az
�sszes ellenszeg�l� er�ket d�nt� k�zdelemre h�vja ki.

Az �t�let

Jeruzs�lemben val� bevonul�snak abszol�t alapvet� fokozati �rt�ke van. A

passi�-jelenetek
�sszef�gg�se a golgotai hal�llal, amelybe beletorkollnak, mindig nyilv�nval� volt.
De csak akkor
ker�lj�k el azt a t�ved�st, ami sz�les �ramlatban vonul v�gig a kereszt�nys�g
t�rt�net�n: hogy
Krisztusban csak a szenved�t, a "szenved� f�rfit" l�ssuk, ha J�zus hal�l�nak a
jeruzs�lemi
bevonul�ssal val� �sszef�gg�s�t is felismerj�k. Az emberfeletti magass�gba
fell�ngol� hatalmas
akarat, ami a negyedik inkarn�ci�s fokozat el�r�sekor az egyszer� bevonul�si
jelenetben nyilatkozik
meg, eg�szen m�s f�nyben vil�g�tja meg Krisztus szenved�s�t �s hal�l�t. Arr�l, ami
k�nnyen �gy
t�nhetik, hogy csup�n a k�ls� k�nok elvisel�se volt, kider�l, hogy a
leghatalmasabb, a legh�siesebb
tett, amit a F�ld�n valaha v�ghezvittek.
A vir�gvas�rnapi esem�ny k�r� sok k�p �s mot�vum csoportosul, ami ezt
meger�s�ti. M�r
maga az is al�h�zhatja �s kiemelheti a pillanat fokozati �rt�k�t, hogy J�zus
bevonul�sa a v�rosba a
nagyh�ten minden nap megism�tl�d�tt. Az evang�lium vil�gosan tudtunkra adja, hogy
J�zus nem
Jeruzs�lemben, hanem Beth�ni�ban, L�z�r h�z�ban lakott. S �gy csendben
megism�tl�d�tt minden
reggel a bevonul�s, amit Vir�gvas�rnap a n�p magasracsap� ext�zisa k�s�rt, mintha
�jra �s �jra meg
akarn� er�s�teni a fizikai testbe val� bevonul�s �s annak v�gleges
birtokbav�tel�nek fokozati
folyamat�t. Nagycs�t�rt�k �jszak�ja ut�n, mely az els� �jszaka volt, amit J�zus nem
Beth�ni�ban,
hanem tan�tv�nyaival egy�tt az utols� vacsora h�z�ban �s a Getsem�n� kertben
t�lt�tt, v�g�l ism�t
egy k�l�nlegs bevonul�s k�vetkezett a v�rosba. Ez�ttal azonban a t�meg
elragadtatott ujjong�sa
hely�be a legnyomaszt�bb sz�gyen l�p: J�zust a poroszl�k, akik a Getsem�n� kertben
elfogt�k,
megbilincselve vezetik fel Jeruzs�lembe.
Egy rejt�lyes motivum fon�dik a dics�s�ges els� �s a megal�z� utols� k�z�tti
csendesebb
bevonul�sok k�r�. M�rk evang�liuma elmondja, hogy J�zus annak a napnak az est�j�n,
amikor a n�p
hozsann�t ki�ltott, a Tizenkett�vel hazat�r Beth�ni�ba. M�snap reggel J�zus a
Jeruzs�lembe viv� �ton
egy f�gef�t l�t teljes lev�ld�szben. De mikor odal�p, hogy f�g�t szak�tson r�la,
kider�l, hogy nem
hordoz gy�m�lcs�t. S ekkor az a k�l�n�s dolog t�rt�nik, hogy meg�tkozza a f�gef�t,
mondv�n: "Soha
t�bb� ne egy�k r�lad gy�m�lcs�t senki". Ezut�n egy dr�mai esem�nyekkel teli nap
k�vetkezik a
v�rosban. S mikor m�snap reggel J�zus tan�tv�nyaival Beth�ni�b�l ism�t a v�rosba
megy, az
evang�lium szerint "mikor mellette elmentek, l�tt�k, hogy a f�gefa gy�kerest�l
kisz�radt". (M�rk
11.r.)
Ezek az ism�telt bevonul�sok k�z� �kel�d� komor k�pek is megmutatj�k, ha
helyesen �rtj�k
meg �ket, hogy Krisztus J�zus akarata az emberr�-v�l�snak ezen a fok�n m�r
marad�ktalanul
felszabadult. A f�gefa jeleneteket els�sorban imagin�ci�s k�peknek kell felfognunk.
Az eg�sz
emberis�g sz�m�ra jelent�s lelki k�pek mer�lnek fel J�zus �s tan�tv�nyai el�tt. A
f�gefa k�p�v�
s�r�s�dnek azok a szellemi er�k, amelyek jegy�ben a r�gi vil�g �llott. "A f�gefa
alatt �lni" (Indi�ban
a bodhifa alatt), mint azt klasszikus form�ban Budh�n�l l�tjuk, k�pes kifejez�se a
meditat�v
elm�ly�l�snek, amellyel a Krisztus-el�tti id�k embere a szellemi vil�ggal
kapcsolatba l�pett. A f�gefa
k�p�ben azok az �rz�kfeletti er�k jelennek meg, amelyek az emberek sz�m�ra m�g
laza �s por�zus
fizikai test�k k�l�nleges jellege r�v�n voltak hozz�f�rhet�k.
Most letelt a fizikais�ghoz k�t�tt szellemi �lm�nyek ideje. A r�gi er�k
kimer�ltek, �j
szellemis�get kell az �gb�l lehozni. A Krisztus-�n fokozatos inkarn�ci�s �tj�n
el�rkezett a szellemileg
teljesen elszeg�nyedett fizikai testis�g legals�, legm�lyebb pontj�ra. Az�ltal,
hogy azt a f�ldi emberi
testet, amelyben h�rom �vig lakott, marad�ktalanul �thatotta, egy�ttal
megteremtette annak a
lehet�s�g�t, hogy az emberis�g egy �j szellemis�gbe n�j�n bele. A r�gi
tiszt�nl�t�snak - mint a f�gefa
er�inek - utols� fell�ngol�sa volt, mikor a sokas�g a Jeruzs�lembe bevonul� J�zus
l�tt�n ext�zisba
ker�lt �s hozsann�t ki�ltott. Ez az er�vil�g haszn�lhatatlann� v�lt. Krisztus
szigor� szava mondja ki
felette az �t�letet. J�zus megsuhogtatja ezeknek a szavaknak a kardj�t, b�r ez�ltal
maga is
k�zrem�k�dik abban, hogy a n�p hozsann�ja n�h�ny nap m�lva a gy�l�lett�l izz�
"Fesz�tsd meg!"
ki�lt�sra v�ltozz�k. Csak a tan�tv�nyokkal folytatott csendes besz�lget�s�ben utal
a hegyeket
megmozgat� hitre, melyb�l az �j, m�r nem testhez k�t�tt szellemi er�k kin�nek.
A f�gefa-jelenetek olyan t�rt�n�st fognak k�zre, amiben k�l�n�sen
megnyilv�nul Krisztus
akarat�nak l�ngol� nagys�ga. Mikor J�zus azon a h�ten m�sodszor vonul be
tan�tv�nyaival a v�rosba,
a templomba megy. Itt a nagy h�sv�ti �zletre k�sz�l�d� �rusok b�d�iban l�v�
ny�zsg�s veszi k�r�l.
Vel�k szemben azonban nem a szeretet t�rv�ny�t k�veti J�zus, hanem a meg nem
alkuv�s�t, ami
azonban nem m�s, mint egy nagyobb, kozmikus t�vlatokba n�z� szeretet
megnyilv�nul�sa. Az az
ellen�llhatatlan, l�ngol� szigor�s�g azonban, amellyel J�zus a templomot
megtiszt�tja, egyszersmind
kim�letlens�g saj�t maga ellen is. A p�nzs�v�r ny�zsg�s nemcsak a vall�sos �let
elfajul�s�nak �s
k�ls�s�gess�-v�l�s�nak a jele; egy�ttal felfedi azt a fat�lis kompromisszumot is,
amit a szadduceus
zsid�s�g a r�maiakkal k�t�tt.

A beteges f�sv�nys�gt�l megsz�llott, majdnem sz�z�ves aggasty�n Hannas az a

v�llalkoz�,
aki ezt a ny�zsg� kirakod� v�s�rt l�trehozta a templom k�r�l. De � a szadduceus
rend, a f�papi
nemzets�g feje is �s mint olyan, a zsid� politika tulajdonk�ppeni ir�ny�t�ja. Hogy
a jeruzs�lemi
templomot megv�dje a r�maiak t�mad�s�t�l, akik a cs�sz�rkultusz �rdek�ben a vil�g
minden
erekly�j�t �ssze akarj�k gy�jteni, Hannas a vil�gi tev�kenys�ggel egy�tt a r�mai
p�nzt is beengedte a
szent�ly b�vk�r�be. A p�nzv�lt�k asztal�n a v�ndorl�s �s elad�sn�l haszn�lt
valamennyi p�nzdarabon
felismerhet� a r�mai cs�sz�r k�pm�sa. J�zus fell�p�s�nek k�rlelhetetlen szigor�s�ga
ler�ntja az
�larcot a f�papi klikk arc�r�l. Felfedi a tarthatatlan �llapotot, ami abban �ll,
hogy a templomot
szem�lyes p�nzs�v�rs�gb�l �s politikai aggodalomb�l el�rult�k a r�mai
cs�sz�rkultusz vil�g�nak. A
templom megtiszt�t�sa nem lehet m�s, mint a keszty� odavet�se a gy�l�lk�d�
ellenfelek el�. J�zus
nem riad vissza att�l, hogy kih�vja az ellenakci�t, amihez v�g�l az is hozz� fog
tartozni, hogy
keresztre fesz�tik.
Csak ha a Jord�n-keresztel�t�l a Golgot�ig fokozatosan v�gbemen� inkarm�ci�t
tekintj�k,
akkor old�dik meg az evang�liumokban k�tszer el�fordul� templom megtiszt�t�si
jelenet probl�m�ja.
A J�nos-evang�lium a templomnak az els� h�sv�ti �nnepen, teh�t nem sokkal a Jord�n-
keresztel�
ut�n t�rt�nt megtiszt�t�s�r�l besz�l. Az els� h�rom evang�lium azt a templom-
megtiszt�t�st mondja el,
ami a jeruzs�lemi bevonul�shoz kapcsol�dik. Teh�t k�tszer j�tsz�dott le egy olyan
jelenet, ami
megmutatta, hogy hogyan t�r ki az isten�t�let vihara a templom h�sv�ti
ny�zsg�s�ben. Mindk�t
alkalommal az a parancsol� fens�gess�g t�r el� Krisztus l�ny�b�l, amely el�tt
minden emberi
elfajults�g leleplezve �rzi mag�t.
A k�t templom-megtisz�t�si jelenet ennek ellen�re nem egyforma. Ink�bb a
Krisztus
inkarn�ci�s �tj�nak kezdet�t �s v�g� jel�l�, k�t egym�ssal pol�ris ellent�tben �ll�
k�l�nleges �llapot
megnyilatkoz�sai. Kezdetben, J�zus tudatos tart�zkod�s�nak idej�n, a viharszer�
hat�s tiszt�n
Krisztus l�ny�b�l indul ki. Nincs sz�ks�g arra, hogy J�zus b�rmit is tegyen.
Krisztus l�nye m�g nem
l�pett be teljesen az inkarn�ci�ba. Az isteni m�g �ppen csak k�sz�l�dik arra, hogy
emberiv� v�ljon.
Az, hogy J�zus egy�ltal�n az emberek k�z� l�p, m�r egymaga odahat, hogy l�ny�nek
it�lkez� fens�ge
ijeszt� �s dr�mai lelki k�pekben jut el tudatukba. - V�g�l a Krisztus-�n m�r
szil�rdan benne �ll a
megtestes�l�sben �s az emberi l�tben. Azon a ponton van, hogy fen�kig �r�tse a
poharat - amint azt a
Getsem�n�-jelenet elmondja. Most, amikor az emberr�v�l�s beteljesedett, Krisztus
mint ember
v�ghezvihet egy tudatosan harcias tettet. Az a t�zet szikr�z� �t�lkez� elem, ami
vill�mk�nt t�r el�
bel�le, nem m�s mint isteni nagys�gig fell�ngol� embers�ge. A nagy, k�b�l �p�lt
templom k�p�vel -
benne t�kr�z�dve - rezon�l a kisebb emberi templom k�pe. Hiszen, mint az P�l
levelei vil�gosan
kimondj�k, az ember fizikai teste is Isten temploma. Krisztus inkarn�ci�ja a
N�z�reti J�zus fizikai
test�be egy�ttal a templom megtiszt�t�sa is volt, amit az�rt vitt v�ghez, hogy
el�ltesse minden emberi
testis�gbe egy �j megszentel�s csir�j�t. A templomnak ez a rejtett megtiszt�t�sa a
k�ls� dr�m�ban
k�tszer t�kr�z�dik: amikor a Krisztus-�n �ppen �tl�pte a megtestes�l�s k�sz�b�t, �s
amikor a
testis�get tet�t�l talpig �thatotta. Ez�rt van az, hogy a Jord�n keresztel� �s
Golgota k�z�tti id�szak a
nagys�g egyik kapuj�n�l kezd�dik �s a nagys�g egy m�sik kapuj�n�l v�gz�dik.
A krisztusi emberr�v�l�s �tj�nak k�z�ps� szakasz�t csendes v�ndorl�sai t�ltik
ki; �gy t�nik,
hogy J�zus �let�nek kiz�r�lagos �rtelme most csak az, hogy legyen, hogy az
emberek k�z�tt jelen
legyen. Krisztus szel�ds�ge, szeretete �s t�relme beteljesed� tiszta embers�g�nek
megnyilatkoz�sa.
Egy vil�gos f�nysug�r hull a krisztusi �t k�zep�re, ha a jeruzs�lemi
bevonul�shoz kapcsol�d�
rejt�lyes f�gefa jeleneteket egy�tt vizsg�ljuk meg azzal a f�gef�r�l mondott
p�ld�zattal, melyet a
Luk�cs-evang�lium 13. r�sz�ben tal�lunk: "Volt egy embernek egy f�gef�ja, az a
sz�l�j�ben volt
el�ltetve. Egyszer elment oda �s gy�m�lcs�t keresett rajta, de nem tal�lt. Sz�lt
teh�t a vincell�rnek:
�me m�r h�rom esztendeje j�rok ide �s keresek gy�m�lcs�t ezen a f�gef�n, de nem
tal�lok. V�gd ki;
mi�rt sz�vja hi�ba a f�ld erej�t? De a vincell�r �gy felelt n�ki: Uram, hagyd meg
m�g ebben az
esztend�ben addig, m�g k�r�l�som �s megtr�gy�zom; j�v�re tal�n terem majd
gy�m�lcs�t; de ha nem,
akkor v�gd ki."
Milyen m�s a hangulata ennek a p�ld�zatnak ahhoz a szigor�s�ghoz k�pest,
amivel J�zus
k�s�bb a f�gef�t el�tkozza. M�g a r�gi szellemis�g egyre ink�bb cs�d�t mond�
er�ivel szemben is
igenl�s �s t�relem nyilv�nul itt meg. Annak sz�m�ra azonban, aki tekintetbe veszi
az emberr�v�l�s
fokozatos menet�t, nem �ll fenn az a megoldhatatlan ellentmond�s, amit a teol�gia
�rzett a f�gef�r�l
sz�l� p�ld�zat �s a f�gefa el�tkoz�sa k�z�tt. Eg�szen m�s id�pontban mondja el
J�zus a f�gef�r�l
sz�l� p�ld�zatot. A jeruzs�lemi bevonul�sig m�g egy �v van h�tra, �ppen annyi id�,
amennyit a
p�ld�zatban a vincell�r a f�gefa sz�m�ra k�r. A jeruzs�lemi bevonul�skor letelt a
hat�rid� �s az a lelki
k�p, melyben megmutatkozik, hogy a f�gefa er�i v�glegesen haszn�lhatatlann� v�ltak
�s cs�d�t
mondtak, a p�ld�zat �rtelm�ben is igazolja J�zus szigor� magatart�s�t. J�zus
�let�nek vizsg�lata olyan
m�rt�kben fog maga is gy�gy�t� er�ket k�zvet�teni, amilyen m�rt�kben a kezdet�n �s
v�g�n
mutatkoz� k�l�nleges szellemi-dr�mai �llapotok k�z�tt kiemelkedik Krisztus gy�gy�t�
szeretet�nek
id�szaka.

H�rom H�sv�t

Ha ily m�don tapogat�zva pr�b�juk megk�zel�teni a teljes alakj�t annak, aki

J�zus �let�ben a
krisztusi r�sz alapj�t k�pezi, akkor kezdj�k felismerni annak a h�rom �vnek
min�s�gi k�l�nbs�g�t,
mely ugyan mennyis�gileg alig tehet� k�t �vn�l t�bbre.
A Jord�n-keresztel� �s Golgota k�z�tt h�romszor volt tavaszod�st. Az �vk�r
�jrakezd�se k�r�
minden alkalommal, minden �vben jelent�sen megv�ltozott t�nem�nyes esem�nysorozat
csoportosul.
A harmadik �vben beteljes�l�s volt, az ezt megel�z� k�t �vben pedig el�k�sz�let.
A tulajdonk�ppeni h�sv�t �nnepet teh�t k�t m�sik h�sv�ti �nnep el�zte meg. Az
els� �vi
egyr�szt a tudatosan gyakorolt tart�zkod�s idej�re esik, m�sr�szt az isteni
dimenzi�j� status nascendi
idej�re. Lej�tsz�dik a templom J�nosn�l le�rt megtiszt�t�sa. Krisztus �letnagys�g
feletti l�nye
kimondja a b�tor �s rejt�lyes szavakat, amiket a tan�tv�nyok csak k�t �vvel k�s�bb,
a felt�mad�s
f�ny�ben �rtenek meg mint h�sv�ti pr�f�ci�t: "Rombolj�tok le a templomot �s �n
h�rom nap alatt �jra
fel�p�tem".
A m�sodik �v h�sv�ti esem�nye t�vol az emberekt�l, az �jszaka mag�ny�ban
j�tsz�dik le,
mikor a tan�tv�nyok l�tj�k, hogy Krisztus a tenger hull�main j�r. Az isteni
Krisztus-�n teljesen
belemer�lt az �tlelkes�tett emberi l�nybe �s m�gis diadalmas �llom�shoz �rkezik:
J�zus
�tszellemes�tett l�lekteste v�g�rv�nyesen kin� azon t�rv�nyek uralma al�l,
melyeknek a fizikaitest al�
van vetve. Benne mutatkozik meg Krisztus teljes fenns�g�ben s egyszersmind
harmoniz�l�, vihart
lecsendes�t� szelids�g�ben a tan�tv�nyok �nmagukb�l kiemelked� lelke el�tt.
A tulajdonk�ppeni h�sv�ti esem�ny t�l van Golgota �r�j�n �s azt mutatja, hogy
Krisztus
�letrajza nem fejez�dik be az emberi hal�llal, hanem csak egy m�s l�tfokozatba megy
�t. A hal�l
hatalm�t�l kik�zd�tt �j szellemtesti alakban l�p Krisztus az �v�i el�. A h�sv�ti
gy�zelem az utols�
�t�lkez� akaratnyilv�n�t�s t�zf�ny�b�l k�vetkezett, ami m�r L�z�r felt�maszt�s�n�l
is megmutatta
hal�lt legy�z� erej�t.
A h�sv�ti esem�nyt mindh�rom �vben egy �tl�nyeg�l�s el�zi meg. Az utols�
vacsora het�ben
lezajl� nagycs�t�rt�ki esem�ny megfelel�i az el�z� �vekben az �tezer ember
megvend�gel�se �s a
k�nai mennyegz�.
A v�z borr� v�ltoztat�sa m�g olyan, mint egy magasabbrend� term�szeti
jelens�g. Krisztus
kozmikus nagys�g� Nap-�nje bel�pett a f�ldi t�rbe �s m�g habzik az inkarn�ci�
kelyh�ben, miel�tt
teljesen �sszeh�z�dna egy ember �n-magv�v�. S mint ahogy a k�ls� Nap a F�ld n�v�ny-
�s er�-
vil�g�ban l�trehozza az �rett� �s intenz�vv� v�l�s v�ltoz�sait, ugyan�gy a
Krisztus-�n is mag�val
ragadja k�rnyezet�t, melybe kisug�rzik, annak az �tv�ltoz�snak az ir�ny�ba, amit
inkarn�l�d�sa sor�n
� maga �t�l. Galilea tavaszi f�nyben ragyog� Nap-t�ja �nnepi f�nyben mutatja be a
napjelleg�
v�ltoz�st.
A m�sodik �v H�sv�t-el�tti esem�nye szint�n Galile�ban j�tsz�dik,
Bethesd�ban, a Genez�ret
t� partj�n. De most nem k�ls� anyag a v�ltoz�s hordoz�ja. A keny�r megszaporod�sa
csak imaginat�v
k�pk�nt �l a r�sztvev� emberek lelke el�tt �s a teljesen �tkrisztus�tott lelkis�g
adakoz�, t�pl�l�
b�s�g�nek �rz�s�t kelti. Ez a h�rom �v csendes k�z�ps� szakasza, melyben a
Krisztus-l�ny kozmikus
szeretete mint seg�t�, aj�nd�koz� embers�g �s j�s�g nyilatkozik meg. A j�v�
pr�f�tikus k�pe
megmutatja a tan�tv�nyoknak, hogy bel�l�k egy papi �ramlatnak kell kiindulnia, hogy
az Krisztus
mindent �tfog� emberszeretet�nek eszk�ze legyen.

A harmadik �vben, mikor k�zeleg a beteljesed�s, nagycs�t�rt�k este a

vacsor�n�l olyan
v�ltoz�s megy v�gbe, melynek kiindul� pontja teljesen bens�s�ges, de m�gis a keny�r
�s a bor k�ls�
anyagaihoz ny�l. A bels� folyamat ellenkez� ir�nyban halad mint a k�nai
mennyegz�n�l. Ott Krisztus
�nje bel�pett az inkarn�ci�ba �s mint emberr� v�l� Istens�g nyilatkozott meg. Most
teljesen �thatotta
a fizikai testis�get �s �ldozatk�sz odaad�ssal k�sz�l a testt�l ism�t elv�lni �s
f�l�be n�ni. De ami
t�rt�nik, nem parttalan sz�t�rad�s: Krisztus lelke, amely teljesen emberiv� v�lt,
nagyobb testbe
k�lt�zik s �gy ism�t isteniv� v�lik. Az �jabb inkarn�ci�s fokozatot k�sz�ti el�,
amely hal�l�nak �s
felt�mad�s�nak �rtelme lesz, mert �ltala az eg�sz F�ld v�lik Krisztusnak, a F�ld
�j Szellem�nek
test�v�. Keny�r �s bor Krisztus test�v� �s v�r�v� v�lik, mert ezekben kezd�dik el a
F�ld Napp�
v�l�sa. A conaculumbeli esti �ra bens�s�ges csendje csak bens� �t�l�se annak a
gy�zedelmes isteni
nagys�gnak, amelyhez v�g�l Krisztus emberis�ge is fel fog n�ni. Az �tv�ltoz�s
csod�ja most m�r
el�rkezett Judea kem�ny, halott f�ldj�re is �s az utols� vacsora szinhely�t Galilea
b�k�je helyett az
�l�lkod� ellens�g v�gs�kig elsz�nt gy�l�lete veszi k�r�l.
Annak a negyven napnak, amikor a beteljesed�s �v�ben a Felt�madott m�g
tan�tja
tan�tv�nyait, szint�n megvan a megfelel�je az el�z� k�t �vben. Az els� H�sv�thoz,
mikor a templomi
dr�ma lej�tsz�dott, csatlakozik az a szellemi besz�lget�s, amit Nikod�musz testen
k�v�l �jszaka folytat
J�zussal. Az a teljhatalom, amivel J�zus Nikod�musz k�rd�seit �rz�kfeletti
oktat�sk�nt megv�laszolja,
m�g az �gb�l mag�valhozott f�l�ny jele. A felt�madott tan�t�sai a H�sv�t ut�ni
negyven napon m�r
abb�l a gy�zelemb�l fakadnak, amit Krisztus az emberi sors �t�l�se r�v�n vivott ki.
A k�z�ps� �vben sem hi�nyzik a megfelel� elem. Abban szerepel, amit a J�nos-
evang�lium 7.
r�sz�ben az �tezer ember megvend�gel�se �s a tengerenj�r�s ut�n mond el. Igaz, hogy
ez m�r nem a
H�sv�t ut�ni id�szakban, hanem a mih�lyi id�szakban t�rt�nik, �s ez�ltal m�r nem a
szel�ds�g �s
j�s�g st�dium�nak, hanem a dr�ma harcias fens�g� utols� felvon�s�nak r�sze. J�zus,
b�r fizikai test�t
tekintve Galile�ban maradt, megjelenik a s�toros �nnepen Jeruzs�lemben. (A szok�sos
ford�t�sokb�l
�gy t�nik, mintha J�zus, miut�n testv�reinek azt mondta, hogy nem akar Jeruzs�lembe
menni,
megv�ltoztatn� sz�nd�k�t �s m�gis �tnak indul, csak "nem ny�ltan, hanem titokban"
(7:10). De a
bibli�ban szerepl� g�r�g kifejez�s (latinul: in occulta) azt jelenti, hogy okkult
m�don, testetlen
�llapotban). J�zus szellemileg annyira intenz�ven egy�tt van azokkal, akik
Jeruzs�lemben az �szi
�nnepet �nneplik, hogy ezek �t testileg v�lik l�tni �s hallani. Ellenfelei, akik el
akarj�k fogni, nem
tudj�k kez�kbe kapni. J�zus tan�t a templomban �s v�g�l kimondja azokat a szavakat
is, melyek m�g a
k�z�ps� �v hangulat�t fejezik ki: "Aki hisz �nbennem, annak bensej�b�l az �let
viz�nek folyamai
�radnak majd ki" (7:38).

Krisztus �s az angyalok

J�zus �let�nek �llom�sair�l �s fokozatair�l mint �gi-f�ldi fejl�d�si

folyamatr�l nyert k�p�nk
sz�nes, meleg f�nyben kezd ragyogni, ha az evang�liumok alapj�n Krisztus �s az
angyalok t�m�j�val
foglalkozunk.
A modern ember vil�gn�zet�ben az angyalok sz�m�ra nem marad hely. Csak ha
kar�csonyi
hangulat fogja el saj�t gyermekkora eml�keivel, akkor hajland� - an�lk�l hogy sz�t
adna mag�nak
k�vetkezetlens�g�r�l, - angyalokban hinni. S ennek alapj�n tal�n az evang�lium
l�nyeg�hez
tartoz�nak �rzi, hogy ott egyre-m�sra angyalokr�l van sz�. Val�j�ban azonban az
evang�liumokat a
legnagyobb pontoss�g jellemzi szellemi dolgokban, csak ott besz�lnek angyalok
megjelen�s�r�l, ahol
a lelkekben az �rz�kfeletti �szlel�s el�felt�telei adva vannak, - de rendk�v�l
takar�kosak is azokkal az
alkalmakkal, amikor bepillant�st engednek a hierarchikus szf�r�k �let�be.
Az angyali birodalmak r�szv�tele J�zus �let�ben t�lnyom�r�szt kiv�l esik a
Jord�n-keresztel�
�s Golgota k�z�tti id�szakon. Gazdag, ny�lt f�ny�z�nben csoportosulnak az angyal-
jelenetek a
kar�csonyi p�lus k�r�l; csendesebb, rejtettebb m�don bukkannak fel a h�sv�ti p�lus
k�r�l. A
tulajdonk�ppeni krisztusi �letet el�k�sz�t�, harminc �vig tart� emberi �letrajz
kezdet�n �ll� kar�csonyi
esem�nyekhez t�bbsz�r�s angyali el�csarnok vezet. Mint el�zetes hirn�k�k
nyilatkoznak meg az
angyalok Keresztel� J�nos apj�nak, a salamoni J�zus apj�nak �s a luk�csi J�zus-
gyermek anyj�nak.

H�rn�k�kk�nt jelennek meg az �gi seregek a p�sztoroknak is a bethlehemi

mez�n. A p�sztorok
�jszak�j�n, mint az el�zetes h�rad�sok eset�ben is, el�sz�r csak egy angyali l�ny
mutatkozott. De
azut�n hirtelen minden angyali hierarchia �sszegy�lt "az �r angyala" k�r�. Az eg�sz
mennyei
birodalmat �that� ujjong�, �nnep�lyes f�ny�z�n kis�ri a kisgyermek megsz�let�s�t a
sziklabarlang
ist�ll�j�ban. Kozmikus gyermekess�g �s �r�m uralkodik a kar�csonyi esem�ny angyali
el�ter�ben.
H�sv�t kora reggel�n a golgotai s�rt - �pp�gy mint a bethlehemi j�szolt -
sokszoros angyali
megnyilatkoz�s f�nye vil�g�tja meg. De itt nem uralkodik az a vid�ms�g, ami a
gyermeket
k�r�lujjongta. Komoly, feln�tt hang hatol f�l�nkbe �s ezzel f�gg �ssze az a szigor�
hallgatags�g is,
mellyel az evang�liumok a f�gg�nyt ism�t �sszeh�zz�k, alig hogy sz�th�zt�k. Ism�t
k�l�nleges sorsok
folyt�n megny�lt lelkek azok, akik az angyali jelen�sekben r�szes�lnek. �s ism�t
csak el�zetes h�rad�s
az, ami az angyalok l�ny�b�l �s sz�j�b�l az emberekhez eljut: az asszonyok �lm�nye
a s�rn�l csak
el�csarnoka a h�sv�ti miszt�riumnak, mert jelzi �s el�k�sz�ti a tan�tv�nyok
tulajdonk�ppeni
felt�mad�si �lm�ny�t. Az�ltal, hogy a n�gy evang�lista a megnyilatkoz� angyalokat
k�l�nf�lek�ppen
nevezi, sejtetik vel�nk, hogy tulajdonk�ppen k�l�nb�z� hierarchikus r�tegeken
vezetnek �t
benn�nket. Ha ugyanis megvizsg�ljuk a k�l�nb�z� megjel�l�seket: "az �r angyala"
(M�t�), "az ifj�"
(M�rk), "a k�t f�rfi" (Luk�cs), "a k�t angyal" (J�nos), r�j�v�nk,, hogy minden
alkalommal m�s
�lm�nyre utalnak, melyek mindegyike egy id�beli �s t�rbeli tov�bbfejl�d�st �br�zol.
Az asszonyok
minden alkalommal egy l�p�ssel m�lyebbre hatoltak be a s�r belsej�be.
Ez a bevezet� angyali el�t�r sem kar�csonykor, sem h�sv�tkor nem jelent
egyebet, mint a
t�rt�n�s k�rzet�nek hierarchikus tel�tetts�g�t. Az a Krisztus-l�ny, aki az �ppen
megsz�letett emberi
test f�l�tt lebeg, melyben egykor lakni fog �s aki a s�rbahelyezett testt�l,
amelyben h�rom �vig lakott,
a felt�mad�s f�nyalakj�t kiharcolja, azokban a fontos pillanatokban nincs egyed�l:
angyall�nyek
sokas�g�nak a k�z�ppontja, akik �t, mint koncentrikus k�r�kb�l �ll�, l�nyszer� aura
veszik k�r�l.
Mikor el�sz�r k�zeledik az inkarn�ci� kezdet�hez �s amikor az �jabb, magasabb
inkarn�ci�s
fokozathoz �r el, melyhez az utat a hal�lon aratott gy�zelem nyitja meg, a
Krisztus-l�ny eg�sz
hierarchikus k�rnyezet�t mag�val ragadja a f�ldi vil�gba.
A h�sv�ti t�rt�netek folyam�n az angyalok csak egyetlen egyszer t�nnek fel
�jra �spedig "a
k�t f�rfi" alakj�ban, mely megjel�l�s k�l�n�sen �rezteti, hogy milyen f�rfias,
feln�tt jelleget �lt a
hierarchikus kinyilatkoztat�s a krisztusi sors h�sv�ti p�lus�n. Ez Krisztus
mennybemenetel�n�l van:
amikor a F�lt�madott alakja elt�nik a tan�tv�nyok el�l �s feln� a felh�k
magass�g�ba, l�tj�k a k�t
feh�rruh�s f�rfit �s utal�st hallanak t�l�k Krisztus j�v�beni megjelen�s�nek
lefoly�s�ra.
A h�rom krisztusi �v alatt az evang�liumok csak a legnagyobb �vatoss�ggal �s
takar�koss�ggal engednek bepillant�st a Krisztus-l�ny angyali k�rnyezet�be. Nagyon
tanuls�gos �s
igazolja mindazt, amit Krisztus emberr�v�l�s�nak fokozatai tekintet�ben
megfigyelt�nk, hogy az
angyalmotivum csak a h�rom �v elej�n �s v�g�n jelenik meg, mintha ez is akkori k�t
rendk�v�li
�llapot�t akarn� kiemelni.
El�sz�r a Jord�n-keresztel� k�zvetlen ut�hangjak�nt l�tunk angyalokat
Krisztus k�r�l. A
Krisztus-�n, amely az im�nt l�pett be a f�ldi emberi �n-fokozat�ba, tal�lkozott az
ellent�t cs�b�t�
er�ivel. Ki�llta a h�romszoros k�s�rt�st, a d�monokat ki�zte a csatat�rr�l. Ekkor
az els� k�t
evang�lium a pillanat hierarchikus miszt�rium�t a k�vetkez� n�h�ny sz�ba foglalja:
"az angyalok
szolg�ltak neki" (M�t� 4:11, M�rk 1:13). Azonban ami itt felvillan, nemcsak most
kezd�dik. A
szolg�l� angyalok k�rt�nca jelen van att�l a pillanatt�l kezdve, hogy a Jord�n
habjai felett megny�lt az
�g. Hozz�tartozik Krisztusnak a status nascendi �llapot�ban megl�v� aurikus isteni
nagys�g�hoz. A
fest�szet tradici�j�ban - b�r ennek nem tal�ljuk k�zvetlen nyom�t az
evag�liumokban, - kezdett�l
fogva a Jord�n-keresztel� pillanat�ban szolg�l� angyalok k�pe szerepel. A
keresztel�si jelenet minden
korai kereszt�ny �br�zol�s�ban l�that�k az angyalok, akik J�zus ruh�it tartj�k, m�g
J�nos belemer�ti
�t a Jord�n habjaiba. Ez imaginat�v kifejez�se annak, hogy a Krisztus-l�ny most az
angyalok
birodalm�nak �gi burk�t, amelyben eddig �lt, az emberi test burk�ra cser�li fel. A
k�rnyezet�t k�pez�
angyalok maguk az a burok, melyb�l az emberis�g jav�ra kiv�lik.

A J�nos-evang�lium sejteti vel�nk a kezdeti �llapot hierarchikus titk�t

azokban a mer�sz
szavakban, melyeket J�zus a Jord�n-keresztel� k�zvetlen ut�hangjak�nt Nathanelnak
mond: "Most
majd megl�tj�tok a megny�lt eget �s azt, hogy az isten angyalai felsz�llnak �s
lesz�llnak az Ember
Fi�ra" /1:51.) Amit itt j�v�beni ig�retk�nt mond ki, egy�ttal annak a le�r�sa is,
amit Keresztel� J�nos
�s n�h�ny tan�tv�nya, aki most l�pett a krisztusi tan�tv�nys�g �tj�ra, m�r a
k�zvetlen jelenben �lt �t. -
Ami a Jord�n keresztel�n�l t�rt�nt, nem volt m�s, mint egy magasabbrang� sz�let�s:
s �gy azt
mondhatjuk, hogy az angyal-mot�vum felt�n�se a V�zkereszt-miszt�rium k�r�l a
kar�csonyi angyali
kinyilatkoztat�s els� nagy bens�s�gess� v�l�sa.
A megkis�rt�si jelenet v�g�n az angyalokr�l sz�l� mondatnak megvan a vele
pontosan
megegyez� megfelel�je a h�rom �v v�g�n: Getsem�n� �jszak�j�n. Krisztusnak az
ellener�k
hatalmaival val� h�romszoros tal�lkoz�s�val szemben Juda sivatag szikl�s
mag�ny�ban, ott �ll
mag�nyos viaskod�sa a hal�llal a Getsem�n� kertben, a Nagyp�ntek el�tt �jszak�n.
Krisztus ism�t egy
k�l�nleges �llapoton megy �t. De most m�r nem f�nylik k�r�l�tte az emberr�v�l�
Isten gl�ri�ja:
miut�n az emberl�t kelyh�t fen�kig ki�r�tette, az Istenn� v�l� ember t�ze em�szti.
Sion hegy�n, a
coonaculumban kezd�d�tt el l�ny�nek �nfel�ldoz� ki�rad�sa, amikor a tan�tv�nyok
l�b�t megmosta �s
a keny�rben �s borban �nmag�t adta ki. Most, mikor az �v�i k�z�l m�g a
legh�s�gesebbek is
mag�rahagyt�k, a hal�ler� l�p hozz�, hogy id� el�tt elragadja s ezzel hal�l�t, mely
szabad tett akar
lenni, m�gis a s�t�t szolgas�g k�nyszer�be vonja. S mikor Krisztus ki�llja a
harcot, a hal�ltusa v�res
ver�t�k�vel pecs�teli meg �s teszi teljess� a fizikai test �that�s�t �s
birtokbav�tel�t. Ebben a
pillanatban ott vannak k�r�l�tte az angyalok: "�s angyal jelen�k meg n�ki a
mennyb�l, er�s�tv�n �t"
(Luk.22:43).
Csak Luk�cs, az orvos evang�liuma - aki, mikor Krisztus hal�ltus�j�ra az
"ag�nia"
szakkifejez�st haszn�lja, a folyamatot eg�szen a fizikai testis�gig men�en pontosan
�rz�kelteti, -
h�zza el a f�gg�nyt, amely m�g�tt a Krisztus-l�nyt k�r�lvev� angyalokat
megpillanthatjuk. A M�t�
evang�lium ugyanezt a miszt�riumot Krisztus n�h�ny szav�nak k�zvetett visszf�ny�ben
sejteti.
P�terhez, aki kardot r�nt a poroszl�k ellen, �gy sz�l J�zus: "Azt gondolod, hogy
nem k�rhetn�m
Aty�mat, hogy most tizenk�t sereg angyaln�l t�bbet rendeljen seg�ts�gemre?"
Val�j�ban k�ld�tt az �g
angyalokat a seg�ts�g�re, de ezek nem harcoltak �rte az emberek ellen. Csak a hal�l
elleni harc�ban
er�s�tett�k. Az �ld�kl� angyal helyett, aki az egyiptomi napok �ta a Passak
�nnep�nek ezen az
�jszak�j�n k�rbe j�r, azoknak az angyaloknak kellett �s lehetett �t k�r�lvenni,
akik szolg�ltak neki.
A Getsem�n� angyali csod�ja sem abban a pillanatban kezd�dik. K�zeledik m�r
att�l kezdve,
hogy Krisztus el�rte az inkarn�ci� utols� fokozat�t. Utal erre a J�nos evang�lium,
amely - mivel
hallgat a hegyen t�rt�nt megdics��l�sr�l, - a megdics��l�s csod�j�t a jeruzs�lemi
bevonul�ssal fonja
egybe. Mikor J�zus bevonult a v�rosba, �gy sz�l az evang�lium: "Egy hang
hallatszott az �gb�l:
Megdics��tettem �s ism�t meg fogom dics��teni. A sokas�g, amely ott �llt �s
halotta, azt mondta, hogy
mennyd�rg�tt, m�sok azt �ll�tott�k, hogy angyal besz�lt vele" (J�nos 12:28-29).
Annak a
kinyilatkoztat�si t�rt�n�snek, amely a jeruzs�lemi bevonul�shoz kapcsol�dik, megvan
a realit�sa a l�t
minden r�teg�ben. A f�ldi term�szet birodalma �gy sz�l bele, hogy felemeli a
mennyd�rg�s hangj�t,
az eg�sz sokas�g sz�m�ra hallhat�an. Azoknak, akik k�pesek arra, hogy
bepillantsanak az �rz�ki vil�g
f�tyola m�g�, megmutatkozik Krisztus angyali k�rnyezete. S aki a pillanat csod�j�t
teljesen meg�rti,
az Krisztus alakj�nak �j ragyog�s�ban az egyik legnagyobb isteni titok t�kr�z�d�s�t
ismeri fel.
A Jord�n-keresztel�n�l a Kar�csony ut�rezg�se az angyal-mot�vum, a
jeruzs�lemi
bevonul�sn�l �s a Getsem�n�-kertben pedig h�sv�ti sejtelem. Megmutatkozik benne a
Krisztus-l�ny
�j nagys�ga, melynek �rtelme csak akkor fog teljess� v�lni, mikor a s�r �s a hal�l
m�lys�geib�l kiv�vta
a felt�mad�s ragyog� szellemtestis�g�t.
Burkolt form�ban megmutatkozik egyszer a Krisztus-l�ny angyali k�rnyezete az
emberr�v�l�s
�tj�nak k�zep�n is. Mikor a megdics��l�s hegy�n a napszer�en felragyog� Krisztus-
alak jobbj�n �s
balj�n M�zes �s Ill�s v�lik l�that�v�, el�sz�r t�nik fel az a szellemi forma,
amely H�sv�t reggel�n az
asszonyoknak, a mennybemenetel hegy�n pedig a tan�tv�nyoknak mutatkozott meg,
amikor a s�r k�t
oldal�n, �s azon a helyen, ahol el�bb a Felt�madott megjelent, hirtelen "k�t f�rfi
�llt feh�r ruh�ban".
M�zes �s Ill�s nem m�s, mint egy emberi transzparens, melyen kereszt�l H�sv�tkor
arkangyali
szellemalakok v�lnak l�that�v�. �rezz�k teh�t, hogy az angyali hierarchi�k
hallgatag nagys�gukban
jelen vannak akkor is, mikor el�sz�r l�ngol fel annak az �tszellemes�tett
�lettestnek a f�nye, amely
k�s�bb a Felt�madott f�nytest�v� fog s�r�s�dni.
A "Krisztus �s az angyalok" t�ma v�g�l vez�rfonalunkk� v�lhat, hogy
seg�ts�g�vel a h�rom �v
keretein bel�l l�v� fokozatokon j�val t�l is k�vethess�k Krisztus inkarn�ci�j�nak
nagy folyamat�t.
Mikor v�g�l Krisztus szavai egyre ink�bb apokaliptikus erej�v� v�lnak, halljuk,
hogy ujra-
elj�vetel�nek megj�vend�l�sekor � maga sz�l az angyali birodalomhoz val�
viszony�r�l. Minden
egyes szava, mellyel �jra-elj�vetel�nek miszt�riuma el�l fellebbenti a f�gg�nyt,
egyszersmind az
angyali birodalomnak �jabb megnyilatkoz�s�r�l is sz�l. "Amikor pedig az Ember Fia
elj�n az �
dics�s�g�ben �s �vele mind az angyalok...." (M�t� 25:31., 16:27., 24:30). Az
elj�vend� kar�csonyi
miszt�riumn�l az angyalok �jra ott lesznek. Csakhogy szf�r�juk �jabb
megnyilatkoz�s�n�l nem a
Kar�csony kedvess�ge, hanem a H�sv�t komolys�ga folytat�dik.
A felt�mad�son t�lmen�en Krisztus m�sodik elj�vetel�nek inkarn�ci�s fokozati
�rt�ke abban
fog �llni, hogy Krisztus alakj�val egy�tt az �rz�kfeletti vil�g a maga eg�sz�ben
ism�t �rz�kelhet�v�
v�lik. Ekkor az angyalok t�bb� m�r nem elszigetelt �rz�kfeletti jelens�gek, hanem a
szellemi vil�g
�sszess�g�t k�pviselik. J�zus �let�ben az angyali jelen�sek utols� megnyilv�nul�sai
voltak a
kialv�f�lben l�v� r�gi l�t�snak. A k�t Krisztus-esem�ny k�z�tt van az emberis�g
t�rt�nelm�nek l�t�s-
n�lk�li korszaka. A k�t nem-l�t� �vezred letelte ut�n a magnak, mely akkor a F�ld
bar�zd�j�ba �s az
emberis�gbe elvet�sre ker�lt, mint �j, l�t� szellemi tudatnak is ki kell kelnie.
Akkor majd Krisztus
Napk�nt tud megnyilatkozni az angyalok k�r�nek k�z�ppontj�ban.

J�nos-fokozatok �s P�ter-fokozatok.

Az evang�liumok t�bbf�le fokozati sort tartalmaznak, melyek nem fedik minden

tov�bbi
n�lk�l Krisztus inkarn�ci�s fokozatait �gy, ahogy megpr�b�ltuk itt azokat le�rni.
Klasszikus p�lda erre
a h�t csoda sorozata a J�nos evang�lium els� fel�ben:

1 A v�z borr� v�ltoztat�sa

2 A kir�lyi tisztvisel� fi�nak meggy�gy�t�sa
3 A beteg meggy�gy�t�sa a Bethesda tav�n�l
4 �tezer ember megvend�gel�se
5 A tengerenj�r�s
6 A vakon sz�letett meggy�gy�t�sa
7 L�z�r felt�maszt�sa

Hogy ez a fokozati sorrend �s a t�bbi evang�liumban, - f�k�nt M�t�n�l -

tal�lhat� megfelel�je
nem egyezik meg az emberr�v�l�s �ltalunk �br�zolt fokozataival, onnan ered, hogy
nem annyira
mag�ra a Krisztus �letrajzra vonatkozik, mint ink�bb a lelki �t �llom�sait jelzi,
melyeknek tipikus
form�in a k�l�nb�z� tan�tv�nyok �thaladnak. A h�t j�nosi csoda k�ls� t�rt�n�sekben
megnyilv�nul�
vet�lete annak az �tnak, melyet L�z�r-J�nosnak, "a tan�tv�nynak akit J�zus
szeretett" meg kell
tennie.M�g az az �t �ll legk�zelebb ahhoz a fejl�d�shez, melyen az emberr� v�lt
Krisztus-l�ny �tment.
De ha pl. a h�t j�nosi csod�nak a M�t�-evang�liumban l�v� megfelel�j�t vizsg�ljuk,
akkor egy er�sen
elt�r� metam�rfozist l�tunk: itt P�ter lelki �llom�si �llnak el�tt�nk, melyek
alapvet�en k�l�nb�znek a
j�nosi �t, de m�g ink�bb a Krisztus-inkarn�ci� �llom�sait�l. Itt meg�rtj�k, mi�rt
van az, hogy f�leg az
els� h�rom evang�liumban egy imaginat�v k�pf�tyol sz�v�dik a tulajdonk�ppeni
krisztusi �let
miszt�riuma el� �s hogy ezek alapj�n nem legel�sz�r �s a legk�nnyebben, hanem
legutolj�ra �s a
legnehezebben jutunk el "J�zus �let�nek" val�s�gh� szeml�let�hez.
Az els� h�rom evang�liumban ezt a krisztusi ig�t tal�ljuk: "Nem adatik m�s
mennyei jel,
hanem csak a J�n�s pr�f�ta jele" (Pl. M�t� 16:4). Ezt az ig�t - joggal - mindig
mint Krisztus hal�l�nak
�s felt�mad�s�nak megj�vend�l�s�t fogt�k fel. Ennek a j�vend�l�snek beteljesed�se
azonban m�r
L�z�r felt�maszt�sa is. A h�t j�nosi csoda k�z�l az utols�t teh�t "J�n�s jelek�nt"
is �rtelmezhetj�k �s
az el�z� hat fokozatot, amelyek hozz� elvezetnek, annak el�k�sz�t�sek�nt
tekinthetj�k. Hogy Krisztus
hal�l�t �s felt�mad�s�t L�z�r hal�la �s felt�mad�sa el�zte meg, mutatja, hogy
mennyire k�zel�llnak a
j�nosi fokozatok a krisztusi fokozatokhoz. �s val�ban, L�z�r felt�maszt�sa abban
az �rtelemben,
ahogy mi �br�zoltuk Krisztus inkarn�ci�j�nak menet�t, bevezet�se annak a
fokozatnak, amely a
jeruzs�lemi bevonul�ssal v�lik nyilv�nosai s a Getsem�n� kertben �s a Golgot�n �ri
el beteljesed�s�t.
P�tere mint emberre az jellemz�, hogy bels� �tj�n nem tud t�ljutni J�n�s jel�ig.
Hi�nyzik n�la a
hetedik fokozat. �gy a M�t� evanag�liumban csak az els� hat j�nosi csoda
megfelel�j�t tal�ljuk meg.
Az els� fokozat csod�ja, a v�z borr�-v�ltoztat�sa a k�nai mennyegz�n, a
szellem �nn�
v�l�s�nak k�ls� vet�lete. A bor abban k�l�nb�zik a v�zt�l, hogy nemcsak �ltal�nos
kozmikus
�raml�sok, hanem az �nnel rokon �s �n-szer�v� tev� er�k is dolgoznak benne. A
j�nosi �tnak a
krisztusi �ttal val� megegyez�se ezen a fokon abban �ll, hogy a Krisztus-l�ny
bel�p�se az emberi �n
k�rzet�be, ami a Jord�n-keresztel�n�l t�rt�nt meg, K�n�ban egy el�rehaladottabb
st�diumban
nyilv�nul meg. A k�nai mennyegz�nek a M�t� evang�liumban bizonyos m�rt�kben
megfelel a hegyi
besz�d, amennyiben ez az �testamentumi t�rv�ny �ltal�nos szellemis�g�b�l �tvezet a
szem�lyes,
szabad elhat�roz� er�h�z k�t�tt, �n-jelleg� kereszt�ny szellemis�gbe. Mikor egy
absztrakt,
allegoriz�l� evang�lium-magyar�zat egy alkalommal azt mondta, hogy a k�nai csod�nak
az az
�rtelme, hogy a zsid� vall�s viz�t a kereszt�ny vall�s bor�v� v�ltoztatta, akkor
akaratlanul is
r�mutatott a hegyi besz�d �s a k�nai csoda fokozat�nak megegyez�s�re. K�l�n�sen
azokban a
szavakban, hogy "Hallott�tok, hogy megmondatott a r�gieknek.... �n azonban azt
mondom nektek..."
ismerhet� fel vil�gosan a j�nosi fokozattal val� egybehangz�s. Ezt a form�t, hogy
"�n azonban azt
mondom nektek..." Krisztus nemcsak saj�t nev�ben mondja ki, hanem az �sszes emberi
�n nev�ben.
A t�rv�ny fokozat�t felv�ltja az �ns�g �s a szabads�g fokozata.
Nem neh�z megtal�lni M�t�n�l azoknak a gy�gy�t�soknak a megfelel�j�t, melyek
J�nosn�l
m�sodik �s harmadik fokozatk�nt szerepelnek. A kir�lyi f�ember f�nak
meggy�gy�t�s�r�l - b�r
jellegzetes k�l�nbs�gekkel, - az els� h�rom evang�lium is besz�mol. A Bethesda
tav�n�l t�rt�nt
gy�gy�t�snak fokozati �rt�k szempontj�b�l a guta�t�tt meggy�gy�t�sa felel meg. Ez
az els�
evang�liumokban k�l�n�sen er�s k�pszer�s�ggel jelenik meg, amennyiben
hangs�lyozottan a h�z
belsej�ben t�rt�nik. Minthogy lehetetlen a sokas�gon kereszt�l J�zushoz eljutni,
azok, akik a
guta�t�ttet viszik, lebontj�k a tet�t �s fel�lr�l engedik le a hord�gyat oda, ahol
J�zus az
�sszegy�ltekhez besz�l. M�g a m�sodik fokozat csod�ja a bels� �s k�ls� ember
k�z�tti egyens�ly,
kiv�v�s�t tartalmazza, addig a "gy�gy�t�s a h�zban" azt a fokozatot �br�zolja,
melyen a szem�lyess�
v�lt lelki bens�s�g harmoniz�l�dik �s meger�s�dik. A guta�t�tt meggy�gyul�sa
v�gs� soron csak
testi kihat�sa annak, hogy J�zus �gy sz�lhatott hozz�: "A te b�neid meg vannak
bocs�tva". A
Bethesda tav�n�l l�v� beteg meggy�gy�t�sa is bel�lr�l kiindulva t�rt�nik, a
Krisztus �ltal b�tor�tott �s
meger�s�tett saj�t bens� l�nye r�v�n.
A negyedik �s �t�dik fokozat tartalmilag azonos J�nosn�l �s az els�
evang�liumokban. (Az
�tezer ember megvend�gel�se egy�bk�nt az a r�sz, amelyben mind a n�gy evang�lium a
legink�bb
megegyezik.) Itt mutatkozik meg a legnyilv�nval�bban a tan�tv�ny-�t �llom�sainak �s
a Krisztus-
inkarn�ci� fokozatainak megegyez�se. A megvend�gel�s csod�ja, mint k�z�ps� a h�t
j�nosi csoda
k�z�l, a szem�lyest�l a szem�ly-felettihez vezet� l�p�st jelenti. A tan�tv�nyok
l�t� lelke sz�m�ra mint
boldog�t� j�v�beni perspekt�va megmutatkozik a k�z�ss�galkot�s csod�ja. Saj�t maguk
�s az emberek
sz�m�ra, akik k�z�tt majd apostoli k�ldet�s�ket teljes�teni�k kell, megtanulnak a
szellemb�l �lni.
Az, hogy a magasabbrend� t�pl�l�kot megtal�lj�k �s tov�bb tudj�k adni, az�rt
lehets�ges, mert a
Krisztus-�n az emberr�v�l�s �tj�n az emberi l�lektest ter�t most m�r teljesen
�thatotta. Ett�l kezdve
m�r adva van az emberis�gen bel�l a Krisztussal �thatott lelkis�g, mely minden
igazi k�z�ss�g
k�tforr�sa. A tengeren-j�r�s ehhez a szellemben val� benne-�ll�st f�zi hozz�. Mikor
a M�t�-
evang�lium le�rja, hogy P�ter a tengeren j�r� Krisztus el�be akar menni,
megmutatja, hogyan
�rintkezik itt a tan�tv�nyok �tja mag�val a krisztusi �ttal.
A vakon sz�letett meggy�gy�t�sa, mint a hatodik fokozat tartalma, annak a
bels� folyamatnak
k�ls� t�kr�z�d�se, amit �gy nevezhet�nk, hogy l�t�v� v�lunk a szellemben.
Ennek a fokozatnak
visszf�ny�t l�tjuk P�tern�l, amikor Cesarea Filippiben hitvall�st tesz Krisztusr�l.
J�zus felteszi a
k�rd�st, hogy kinek tartj�k �t az emberek �s kinek tartj�k a tan�tv�nyok. Ekkor
P�ter lelk�b�l spont�n
t�r el� a hitvall�s: "Te a Krisztus vagy, az �l� Isten Fia" (M�t� 16:16). Amikor
Krisztus �gy sz�l:
"Boldog vagy Simon, J�n�s fia, mert ezt nem haland� ember jelentette ki n�ked,
hanem az �n
Mennyei Any�m" (M�t� 16:17), akkor igazolja, hogy P�ter hitvall�sa szellemi
l�t�sb�l fakadt, ha az
csak pillanatnyi volt is. A krisztusi k�rd�s ereje felnyitja P�ter bens� szem�t �s
mintegy vill�m�t�sre
fel�bred� lelke el�tt megmutatkozik Krisztus igazi alakja �gy, ahogy k�s�bb a
megdics��l�s hegy�n
fog el�tte megnyilatkozni. (Hogy P�tert "J�n�s fi�nak" nevezi, mutatja, hogy P�ter
itt a t�le telhet�
m�rt�kben r�szesedik "J�n�s jel�ben". Nem v�letlen, hogy a "J�n�s jel�r�l" sz�l�
krisztusi ige nem
sokkal el�bb, ugyanebben a r�szben szerepel.) A M�rk-evang�lium is igazolja a
p�teri hitvall�st�tel �s
a vakonsz�letett meggy�gy�t�s�nak azonos fokozat�t, mikor a megvend�gel�sek �s a
Cesarea Filippi-
beli jelenet k�z�tt elbesz�li a vak ember meggy�gy�t�s�t, ami a Genez�ret tav�n�l,
a megvend�gel�sek
hely�n t�rt�nik.
K�zvetlen�l P�ter hitvall�st�tele ut�n J�zus elkezdi a tan�tv�nyokat a
hal�lon �s felt�mad�son
val� k�zelg� �tmenet titkaira oktatni. Ezzel a hatodik fokozat beteljesed�se
jelentkezik. Itt cs�d�t
mond P�ter. Krisztus szenved�seinek megjelen�t�s�re ezekben az elutas�t� szavakban
t�r ki: "Uram,
ne t�rt�nj�k meg az V�led". �s Krisztus, aki az �m�nt m�g igazolhatta, hogy
hitvall�s�hoz a f�ny �s az
er� a j� szellemi hatalmakt�l �ramlott hozz�, most azt kell mondja neki, hogy
elutas�t� szavait a s�t�n
sugalmazta. P�ter, - ahelyett hogy mint L�z�r-J�nos egy�tt menne �t Krisztussal a
hal�lon �s
felt�mad�son, - elmer�l a Krisztus tagad�s nyomaszt� �jszak�j�ba. Krisztusr�l tett
hitvall�sa J�noshoz
val� k�zels�g�t jelentette: de ezut�n azonnal tragikusan megnyilv�nul J�d�shoz val�
k�zels�ge.

A h�t j�nosi fokozat a h�t szents�gben is t�kr�z�dik:

K�na (hegyibesz�d) �nn� v�l�s keresztel�s

Kir. tisztvisel� fia k�ls� �s bels� egyens�ly konfirm�ci�

Bethesda (guta�t�tt) bels� meger�s�d�s gy�n�s

b�nbocs�nat
�tezer ember megvend�gel�se szellemb�l �l�s �rvacsora

Tengeren j�r�s benne�ll�s a szellemben h�zass�g

Vakonsz�letett l�t�v� v�l�s a szellemben papszentel�s

(P�ter vall�st�tele)

L�z�r felt�maszt�sa �jj�sz�let�s a szellemben halotti

szents�g.

A j�nosi �s p�teri fokozatok �sszehasonl�t�sa a kereszt�nys�g t�rt�net�nek

fontos titkaira
der�thet f�nyt. A Cesarea filippi-beli hitvall�st�tel P�ter sz�m�ra azt jelenti,
hogy el�ri azt a
fokozatot, ahol a papi megbizat�sban r�szes�l. Krisztus a kulcsok feletti
hatalomr�l sz�l� szavakkal
felel neki �s azt mondja: "Te P�ter k�szikla vagy �s �n ezen a k�szikl�n �p�tem
majd fel az �n
egyh�zamat". A kereszt�ny paps�got a kereszt�ny fejl�d�s els� nagy korszak�ra nem
J�nosra b�zz�k,
aki eljutott a teljes krisztusi beavat�sig, hanem P�terre, akiben mint
"k�szikl�ban" megvan ugyan a
f�ldh�z k�t�tt emberi term�szet element�ris hordoz� ereje, de a krisztusi �ton csak
egy t�k�letlen
fokozatig k�pes eljutni. A hetedik fokozat k�sz�b�n val� megb�nul�s�nak oka az,
hogy a harmadik
fokozatr�l a negyedikre vezet� d�nt� l�p�st nem tudta teljesen megtenni. S vele
egy�tt az eg�sz
p�teri-t�rt�nelmi kereszt�nys�g megragadt a h�rom als� fokozat b�vk�r�ben.
Imaginat�v kifejez�ssel az els� fokozatot �gy nevezhetn�nk, hogy "kil�p�s a
tengerr�l a
sz�razf�ldre". A m�sodik �s harmadik fokozaton k�vetkezik a "bel�p�s a h�z
belsej�be". A negyedik,
�s f�leg az �t�dik fokozat azonban felt�telezi, hogy ism�t meg tudjuk tenni a
l�p�st "a h�zb�l a
tengerre". A harmadik fokozat, amely a h�zban j�tsz�dik le, a szem�lyes
kereszt�nys�g fokozata. A
negyedik fokozaton ehhez hozz�j�n a szem�lyis�g-feletti, k�z�ss�galap�t� elem, ami
a megvend�gel�s
miszt�rium�ban, a keny�r �s bor szents�g�ben nyilv�nul meg. B�r a keny�r �s bor
szents�ge a p�teri,
t�rt�nelmi kereszt�nys�gre bizatott, annak tulajdonk�ppeni �rtelme csak akkor fog
teljes m�rt�kben
hatni, ha majd felkel�ben lesz a j�nosi kereszt�nys�g napja. Addig a negyedik
fokozat csod�ja
belesz�k�l a harmadik fokozat b�vk�r�be. Az �rvacsora v�tel�t ink�bb az egyes
emberek lelki �dv�re,
mint az objekt�v k�z�ss�galak�t�sra vonatkoztatj�k. �s ugyan�gy a harmadik fokozat
b�vk�r�ben
marad a j�nosi csod�k n�gyt�l a hetedik fokozat�nak megfelel� t�bbi szents�g is.
Minden�tt a
szem�lyes lelki �dv�ss�gre val� t�rekv�s uralkodik, de annak csak a harmadik
fokozatban van
jogosults�ga. Ha nem n� el�gg� �nmaga f�l�, eltorlaszolja a j�nosi utat. Csak ha a
p�teri korszakot
felv�ltotta a j�nosi korszak, akkor v�lik lehets�gess� az �sszes j�nosi fokozat
emberi teljes�t�se. J�nos
jele akkor majd minden ember sz�m�ra nyitva �ll.

V. FEJEZET

KRISZTUS A TAN�T�

Krisztol�gia

A kereszt�nys�g nem �j tan�t�s. F�lreismerj�k Krisztust, ha csak nagy

tan�t�nak, a kereszt�ny
vall�s megalap�t�j�nak tartjuk. Ezt az alapvet� kezdeti felismer�st "A mitol�gia �s
a kinyilatkoztat�s
filoz�fi�ja" c. berlini el�ad�sai sor�n Schelling a k�vetkez� klasszikus mondatban
fogalmazta meg:
"A kereszt�nys�g tulajdonk�ppeni tartalma egyes-egyed�l Krisztus szem�lye. Krisztus
nem a tan�t�,
ahogy mondani szokt�k, Krisztus nem az alap�t�, hanem a kereszt�nys�g tartalma".
Term�szetes, hogy
a kereszt�nyek sz�m�ra Krisztus alakja egyszersmint a legf�bb b�lcsess�g forr�sa,
mint ahogy a
legmagasabbrend� szeretet �s kozmikus er� forr�sa is. De v�gs� soron m�gis csak
emberi eredet�
volna a kereszt�nys�g, ha �j tan�t�sk�nt ker�lt volna a vil�gba. �ppen esem�ny- �s
t�nyjellege az, ami
az �sszes t�bbi vall�st�l megk�l�nb�zteti, hiszen azon alapul, hogy egyszer egy
l�ny, aki nem az
emberi �n-hez, hanem a legmagasabb isteni birodalmakhoz tartozott, m�gis emberk�nt
j�rt a F�ld�n
�s a legmagasabb isteni-kozmikus er�t hozta be a f�ldi vil�gba.
Azt a l�tszatot, hogy a kereszt�nys�g l�nyeg�t "Krisztus tan�t�sa" jelenti,
val�szin�leg az
kelthette, hogy az evang�liumoknak igen jelent�s r�sz�t teszik ki J�zus szavai �s
besz�dei.
Teljess�ggel megoldatlan feladat m�g, hogy J�zus szavait, besz�deit �s az azokban
foglalt un. tan�t�s�t
is k�vetkezetesen annak a felismer�snek alapj�n �rtelmezz�k, hogy maga a Krisztus-
l�ny a
kereszt�nys�g tartalma. Minden igazi krisztusi tan�t�s krisztol�gia. Az volt a
kor�bbi id�kben az �si
�szt�n�s b�lcsess�g forr�sai r�v�n de ez a b�lcsess�g egyre ink�bb dogm�v�
kem�nyedett. �s �jra az
lesz a j�v�ben a nagy, szabad megismer�s f�ny�ben, min�l elevenebben terjeszkedik
ki a megismer�s
�s a gondolkod�s az �rz�ki �szlel�s ter�let�n t�l egy isteni-szellemi vil�g
val�s�gaihoz. Ha azonban a
krisztusi tan�t�s tartalma mindig csak maga a Krisztus-l�ny, akkor meg kell
tanulnunk J�zus szavain �s
besz�dein kereszt�l minden�tt �szrevenni a krisztol�giai titkokat. Amit eddig
"J�zus tan�t�s�nak"
fogtak fel, alapj�ban v�ve mindig a Krisztus-l�ny �nmag�r�l val� k�zl�se is.
K�v�lr�l n�zve, az evang�liumok Krisztusnak f�k�ppen k�tf�le tev�kenys�g�t
mutatj�k be:
tan�t�sait �s gy�gy�t�sait. Rendk�v�l fontos annak a felismer�se, hogy mindkett�t
teljes m�rt�kben
J�zus ember-mivolt�b�l kell meg�rten�nk, nem kell minden tov�bbi n�lk�l �gy
felfognunk, mint az
isteni Krisztus-l�ny ki�rad�s�t �s megnyilatkoz�s�t. A tizenk�t�ves J�zusnak a
templomban
lej�tsz�d� jelenet�ben megmutatj�k az evang�liumok, hogy J�zussal, az emberrel nagy
tan�t�ja t�madt
az emberis�gnek, j�val azel�tt, hogy a Jord�n-keresztel�n�l belesz�llt volna
Krisztus �nje.
Magasrend� b�lcsess�g �radt volna a N�z�reti J�zusb�l akkor is, ha harminc�ves
kor�ban nem v�lt
volna Krisztus hordoz�j�v�. Att�l a perct�l kezdve, amikor kezdet�t veszi a
tulajdonk�ppeni krisztusi
�let h�rom �ve, J�zus minden szava �s tan�t�sa t�bb m�r, mint a legmagasabbrend�
emberi b�lcsess�g:
J�zus minden szav�ban - mintegy a h�tt�rb�l - Krisztus isteni l�nye nyilatkozik
meg. Nem m�s a
helyzet a gy�gy�t�sokn�l sem, melyekr�l az evang�lium sz�l. Igazat mondanak az
apokrif
evang�liumok, amikor egym�st licit�lj�k t�l azoknak a csod�latos gy�gy�t�soknak az
elbesz�l�s�ben,
amiket a gyermek J�zus v�ghezvitt. Az emberis�g nagy gy�gy�t�j�v� v�lt volna a
N�z�reti J�zus
an�lk�l a v�ltoz�s n�lk�l is, amin a Jord�n-keresztel�n�l �tment. Nem hi�ba jelenti
m�r J�zus emberi
neve is azt, hogy "a gy�gy�t�". �s nem hangs�lyozhatjuk el�gg�, hogy t�ved�s volna
Krisztus Isten-
volt�ba vetett hit�nket csod�latos gy�gy�t�saira alap�tani. Mikor a N�z�reti
J�zusba, az emberbe
bek�lt�z�tt Krisztus, akkor a J�zusb�l a vele tal�lkoz� betegekbe �rad� gy�gy�t�
hat�sban benne
rezeg egy sokkal de sokkal nagyobb kozmikus-isteni titok is. Mikor a M�t� �s Luk�cs
evang�lium
el�nk t�rja J�zus l�ny�nek azt a k�t gy�ker�t, melyet a gondvisel�s Krisztus
inkarn�ci�j�nak
el�k�sz�t�se c�lj�b�l egybefont, r�vezetnek arra, hogy J�zus szavait �s besz�deit,
valamint
gy�gy�t�sait emberileg is meg�rts�k. A tan�t�sokban a salamoni J�zus b�lcsess�ge
�ll, mint eszk�z, a
Krisztus-l�ny rendelkez�s�re. A gy�gy�t�sokn�l Krisztus a n�th�ni J�zus-l�lek
harmoniz�l�-gy�gy�t�
erej�t haszn�lhatja fel. (lsd.: J�zus gyermekkora �s ijfus�ga.)

Arra kell teh�t t�rekedn�nk, hogy J�zus szavain �s besz�dein �t, melyeket a
Jord�n-keresztel�
�s a golgotai esem�ny k�z�tt mondott, meghalljuk a Krisztus-l�ny, a Logos m�k�d�se,
a vil�gsz�zat
hangj�t. Ha m�r azt mondjuk, hogy az evang�lium "Isten szava" akkor ez k�l�n�sen
�rv�nyes J�zus
szavaira. A j�zusi sz�ban a krisztusi sz�t felismerni, egyike azon utaknak,
melyeken re�lis, szem�lyes
tapasztalathoz juthatunk afel�l, hogy az evang�lium "Isten szava". J�zus egyetlen
egy szav�t sem ejti
ki azzal a sz�nd�kkal, hogy �j ismereteket k�z�lj�n a vil�ggal. Minden szava a
vil�g �talakul�s�nak
erjeszt�je, egy �j vil�g elvetett magva. J�zus minden szav�ban, minden mozdulat�ban
�s minden
tett�ben az az isteni L�ny nyilatkozik meg, akit Krisztus nev�vel jel�l�nk. J�zus
besz�d�ben Krisztus
hangja hallhat� �s minden szav�n kereszt�l - ha l�tsz�lag eg�szen m�s is a
tartalmuk, - Krisztus
�nmag�r�l val� k�zl�s�nek miszt�riuma �rad.

Teol�giai probl�m�k

Mikor az �jabb protest�ns teol�gia a Krisztus-szeml�let elvesztette �s az

evang�liumokban
m�r csak J�zus tan�t�s�t kereste, sz�ks�gszer�en eg�sz sor megoldhatatlan probl�ma
�s ellentmond�s
el�tt tal�lta mag�t. Olyan kereszt�thoz �rkezett, ahol az evang�liumot vagy
teljesen elveszti, vagy �jra
megtal�lja. Egyik ilyen probl�m�t jelentett�k azok a k�ts�gtelen st�lus-
k�l�nbs�gek, melyeket
nemcsak az egyes evang�liumok k�z�tt, hanem mindenekel�tt az azokban feljegyzett
j�zusi szavak
k�z�tt v�ltek meg�llap�tani. K�l�n�sen �thidalhatatlan szakad�kot l�ttak t�tongani
J�zusnak az els�
h�rom evang�liumbeli besz�dm�dja �s a J�nos evang�liumbeli kijelent�seinek sz�- �s
mondatf�z�se
k�z�tt. Minthogy teljess�ggel csak arra voltak be�ll�tva, ami az evang�liumi
esem�nyek emberi
el�ter�ben j�tsz�dik, nem tudt�k elk�pzelni, hogy egy ember, m�gha oly kimagasl�
nagys�g is, k�t
ennyire k�l�nb�z� st�lusban besz�lhetett volna. �gy gondolt�k, hogy d�nteni kell
valamelyik st�lus
mellett, ha ki akarjuk h�mozni, hogyan is besz�lt J�zus val�j�ban a tan�tv�nyokhoz
�s a t�bbi
emberhez. V�g�lis arra az eredm�nyre jutottak, hogy csak az els� h�rom evang�lium
tartalmazza
"J�zus val�di szavait", m�g J�nos gondatlan �nk�nyess�ggel azt is saj�t
besz�dm�dj�n id�zi, amit
J�zus mondott. �s val�ban , eg�szen m�sk�pp hangzanak J�zus szavai az els� h�rom
evang�liumban,
mint J�nosn�l, de emellett M�t�n�l, M�rkn�l �s Luk�csn�l is tal�lunk finomabb
fogalmaz�sbeli
k�l�nbs�geket.
Helytelen volna egyszer�en elmenni az �gy ad�d� ellentmond�sok �s probl�m�k
mellett. Ha
azzal a sz�nd�kkal k�zel�tj�k meg a n�gy evang�liumot mint eg�szet, hogy J�zus
szavain kereszt�l
Krisztus besz�d�t �s a Logos hangj�t halljuk meg, akkor �ppen a l�tsz�lagos
ellentmond�sok v�lnak
az elm�ly�lt megismer�s �s �t�l�s forr�s�v�. Az egyes evang�liumokban J�zus szavai
t�bb� vagy
kev�sb� v�lnak �tl�tsz�v� a Krisztus-l�ny kinyilatkoztat�sa sz�m�ra. Mintha a n�gy
�gt�j fel�l sz�lana
a Sz�, a l�t �sig�je, maga a sz� legmagasabb, szellemi l�nyege. �s abban �ll a
J�nos evang�lium
l�nyege, - ami ir�nt a protest�ns teol�gia r�gen elvesztette �rz�k�t, - hogy benne
a legk�zvetlenebb�l
csend�l meg az emberi besz�den kereszt�l a m�ly �s nagyszer� krisztusi hang. M�t� a
szavakat
legink�bb mint tan�t�st hallja �s k�zvet�ti, J�nosn�l fejezik ki legk�zvetlenebb�l
a Krisztus-l�ny
�nmag�r�l val� k�zl�s�t.
Egy m�sik probl�ma az�ltal mer�lt fel az �jabb teol�gi�ban, hogy felfigyeltek
azokra a
besz�dkompozici�kra, amelyekben pl. a M�t� evang�lium J�zus ig�it �sszefoglalja.
Abban a hitben,
hogy az evang�liumok c�lja az eml�kez�sek �s hagyom�nyok alapj�n t�rt�n� k�zvetlen
k�ls�
besz�mol�s a t�rt�ntekr�l, k�teless�g�knek tartott�k felvetni ezt a k�rd�st, hogy
J�zus ezt vagy azt az
ig�t val�ban ebben az �sszef�gg�sben �s ebben a pillanatban mondta-e. Az pl. hogy a
hegyi besz�det,
ami val�s�gos szentencia-gy�jtem�ny, �gy mondta el, ahogy a M�t� evang�lium id�zi,
�letrajzilag
tulajdonk�ppen elk�pzelhetetlen. Egyre ink�bb arra a feltev�sre jutottak, hogy az
evang�list�k
szabadon kital�lt, �nk�nyesen v�lasztott kompozici�s elvek szerint rendezt�k J�zus
�let�t �s besz�d�t.
Elker�lhetetlen volt, hogy az ilyen szeml�let folyt�n, - k�l�n�sen a J�nos
evang�liumnak �letrajzi
h�s�g tekintet�ben val� le�rt�kel�se k�vetkezt�ben - v�g�l minden inogni kezdett.
Itt is helytelen volna szemethunyni a probl�m�k el�tt, amelyekre az �jabb
teol�gia r�mutatott.
De a fenyeget� vesztes�get itt is meglep� nyeres�gre v�ltoztathatjuk. A j�v�ben
majd az
evang�liumoknak �ppen azokon a helyein fogj�k l�tni J�zus szavain �s tetein
kereszt�l
legk�zvetlenebb�l megnyilv�nulni a Krisztus-l�nyt, ahol a kompozici�s titok
k�l�n�sen el�t�rbe l�p.
Olyan ez, mint amikor m�gnessel k�zeled�nk a sz�tsz�rt vasdarabokhoz. A
vonz�s
k�vetkezt�ben alakzatok keletkeznek, melyek az alkot�elemek form�in k�v�l
megismertetnek valamit
a m�gnes l�nyeg�b�l is. �gy �rthet�v� v�lik az is, hogy mi�rt �rv�nyes�l a
kompoz�ci�s elv a
leger�sebben �s legk�vetkezetesebben a M�t� evang�liumban. A J�nos evang�liumnak,
melyet
minden�tt, eg�szen az �letrajzi r�szletekig a Krisztus aspektus f�nye vil�g�t meg,
nincs ilyen
m�rt�kben sz�ks�ge a kompoz�ci� eszk�z�re. Ezzel szemben a M�t� evang�lium
pillant�s�t
mindenekel�tt teljesen a krisztusi t�rt�n�sek emberi el�ter�re veti. Ennek ellen�re
c�lja nem az, hogy
k�ls� besz�mol�t adjon - amint ezt a protest�ns teol�gia az els� h�rom
evang�liumr�l felt�telezi, -
hanem ink�bb �rz�kfeletti l�t�s alapj�n keletkezett. �s ott, ahol J�zus �let�ben a
krisztusi sorsnak
k�l�nleges csom�pontjai �s cs�cspontjai vannak, a Krisztus-l�ny mint er�s,
l�thatatlan m�gnes hat a
h�tt�rb�l �s k�l�nleges kompozici�s krist�lyosod�sokat hoz l�tre.

A p�ld�zatok kerete.

Annak a korszaknak, amikor az evang�liumokban kiz�r�lag csak J�zus emberi

"tan�t�sait"
kerest�k, �rt�kes eredm�nye lett, hogy k�l�n�sen felfigyeltek J�zus p�ld�zataira. A
p�ld�zatok
val�ban lehet�s�get ny�jtanak arra, hogy elevenen elk�pzelj�k, hogyan is
besz�lhetett J�zus az
emberekhez, mikor csendes v�ndor�tjain egy-egy k�rd�st int�ztek hozz�. K�v�lr�l
n�zve mindig
egyszer�, felt�n�st nem kelt� jelenetek voltak ezek; a hallgat�k csoportja alig
�llhatott t�bb mint sz�z
emberb�l. De a p�ld�zatok csod�latosan szabad k�p-sz�v�se m�gis meg�rezteti a
jelent�ktelen
t�rt�n�s nagys�g�t �s m�lys�g�t.
A sokas�ghoz int�zett p�ld�zatokban v�lik a krisztusi ige a legemberibb� �s
ker�l legk�zelebb
az emberekhez. L�tjuk, hogy J�zus a p�ld�zati form�t akkor is megtartja, mikor a
sokas�g tan�t�s�n
t�lmen�en szavainak hat�s�t n�velni akarja, ak�r mert bizalmasabb k�rben a
tan�tv�nyaihoz sz�l vagy
nekik v�laszol, ak�r mert szavait mint kardot haszn�lja az ellenfeleivel val�
harcias vit�kban.
De b�r a p�ld�zatok mutatj�k legink�bb Krisztus ige �ltal val� munk�ss�g�nak
emberi, j�zusi
oldal�t, v�geredm�nyben m�gis csupa f�lre�rt�shez vezetn�nek, ha nem a krisztol�gia
f�ny�ben
olvasn�nk �ket. Igaz p�ld�zatok csak "nyitott �g alatt" vannak. Aki szellemi t�ren
csak gondolatokat
ismer �s semmit nem tud egy magasabb vil�g val�s�gair�l �s l�nyeir�l, legfeljebb
absztrakt
alleg�ri�khoz jut, de nem val�di p�ld�zatokhoz. S �gy a legut�bbi �vsz�zad
protest�ns teol�gi�ja, mely
semmit sem tudott a Krisztus-l�nyr�l, b�r a felfedez�s �r�m�vel figyelt fel J�zus
p�ld�zataira,
tulajdonk�ppen nem tudta �ket meg�rteni.
Adolf J�licher k�tk�tetes m�ve: "J�zus p�ld�zatai" egy ideig korszakalkot�
k�nyvnek
sz�m�tott. J�licher �gy l�tja, hogy a kor�bbi teol�gi�ban minden�tt a p�ld�zatok
alleg�rikus
magyar�zat�val tal�lkozunk s ezzel szembefordul. �gy tal�lja, hogy nem felel meg
J�zus �s az
evang�lium jelleg�nek, ha a p�ld�zati k�p von�sainak bizonyos mennyis�g�b�l
ugyanolyan
mennyis�g� gondolatot akarunk kiolvasni. Minden p�ld�zat�ban egy nagy eszme
�br�zol�s�t l�tja,
melyet meg kell tal�lni mint a "tertium comparationis"-t (a hasonlat harmadik
tagj�t), mint d�nt�
mozzanatot. Az alapeszme mellett - melynek illusztr�ci�jak�nt a p�ld�zatot tekinti
- az egyes von�sok,
mint l�nyegtelenek, a h�tt�rbe l�pnek n�la. M�g az egyes von�sok egybehangz�s�nak
hi�ny�val is
sz�mol. Sokszor arra az eredm�nyre jut, hogy t�bb p�ld�zat pontosan ugyanazt a
gondolatot fejezi ki
�s pl. a sz�nt�f�ldben elrejtett kincsr�l �s a dr�gagy�ngyr�l sz�l� p�ld�zatokat
p�ld�zat-p�rnak
nevezi. "Mindk�t p�ld�zat ugyanazt a gondolatot szeml�lteti", "Ahogy egy nagy
vagyon�rt mindenki
sz�vesen �s boldogan odaadja �sszes kisebb vagyont�rgy�t (minden�t amije csak van),
�gy kell az
embernek a mennyorsz�g�rt, vagyis hogy oda bejusson, minden m�sr�l lemondania.
Drasztikus
m�don tan�totta meg J�zus ezzel a p�ros p�ld�zattal, hogy milyen m�rhetetlen�l nagy
�rt�ke van a
mennyorsz�gnak; nem annyira az�rt, hogy vit�ba sz�lljon a zsid� n�p v�rakoz�s�val,
mint ink�bb
hogy az �v�it min�l nagyobb �ldozatk�szs�gre serkentse." (II.583-585.)
Ez a felfog�s �pp oly kev�ss� tud a p�ld�zat l�nyeg�ig hatolni, mint az
alleg�rikus
magyar�zat. Az alleg�rikus felfog�s egy bizonyos sz�m� gondolatot akar kiolvasni a
k�pb�l, a
j�licheri felfog�s egyetlen alapgondolatra szor�tkozik. A k�pek �nk�nyesek
maradnak. Egy alapeszm�t
tetsz�legesen sok k�pbe �lt�ztethet�nk. Azt hiszik, J�zus �lland�an csak ugyanazt
az eszm�t akarta az
emberek esz�be v�sni.

Csak ha "nyitott �g alatt" olvassuk az evang�lium p�ld�zatait, vagyis olyan

vil�gn�zettel,
amely tud egy re�lis �rz�kfeletti vil�gr�l, akkor nyilatkozik meg �rtelm�k �s
minden egyes von�suk
isteni sz�ks�gszer�s�ge. Akkor a gondolati magyar�zat nemcsak feleslegess� v�lik,
hanem egyenesen
helytelennek t�nik. Az ember megtanul "a k�pben maradni", ahelyett, hogy absztrakt
gondolatokat
alkotna, melyek a k�pet feloldj�k. A k�p nem egy gondolat illusztr�ci�ja, hanem egy
�rz�kfeletti
val�s�g kifejez�se �s neve. "Minden muland� csak hasonlat". Aki ismeri az
�rz�kfeletti val�s�got, az
ki tudja bet�zni a muland� l�t �r�s�t, amely h�rt ad a szellem birodalm�r�l. J�zus
mindenegyes
p�ld�zat�nak legv�gs�, legbens�bb magva azonban mindig a Krisztus-l�ny. M�g amikor
els�sorban
csak a lelki-szellemi �lett�rv�nyek kinyilatkoztat�s�nak l�tszanak, v�gs� soron
akkor is a Krisztus-
l�ny �nmag�r�l val� k�zl�sei. Ez eg�szen nyilv�nval�v� v�lik, ha az egyes
p�ld�zatokon t�lmen�en
azokat a k�psorozatokat �s kompozici�s alakzatokat vessz�k szem�gyre, melyeket a
p�ld�zatok az
evang�liumokban alkotnak.
Ha ki akarjuk fejleszteni a j�zusi p�ld�zatok krisztol�giai tartalma ir�nti
�rz�k�nket, legjobb
ha a M�rk evang�liumb�l indulunk ki. Ez csak n�gy p�ld�zatot tartalmaz. H�rom
k�z�l�k egy helyen
van �s Krisztus m�k�d�s�nek els� idej�re esik. H�tter�k Galilea naps�t�tte gazdagon
term� vil�ga. A
negyedik a dr�ma komoly utols� felvon�s�hoz tartozik, Jude�ban, Jeruzs�lembe v�gja
J�zus ellenfelei
arc�ba. A 4. r�sz h�rom p�ld�zata:

a magvet�,
az �nmag�t�l n�veked� vet�s,
a must�rmag,

mind az elvetett mag titka k�r�l forog. Igazi M�rk-evang�liumi met�dus

szerint az elvetett
mag �llapot�ban ismertetik meg a szellemit. Az �j szellemi �simpulzusokat
�rz�keltetik vel�nk,
melyek m�g cs�ra-�llapotban vannak. M�g ha t�rv�nyeket mutatnak is be, melyek
minden igazi
szellemis�g alapj�t k�pezik, a benn�k rejl� krisztol�giai �rtelm�k akkor is
k�zenfekv�. Krisztus
az�ltal hogy emberr� v�lt, �gi magot vetett el a F�ld talaj�ba. Galilea paradicsomi
f�ldje, mely maga
is p�ld�zat amelyb�l �gy l�tszik, nem halt m�g ki teljesen a r�gi teremt�s Nap-
vet�se, els�k�nt sejteti
meg az eg�sz f�ldi l�tbe most el�ltetett �j teremt�st. K�l�n�sen a mag�t�l n�veked�
vet�s csendes
p�ld�zata - mely a M�rk evang�lium jellegzetes k�l�n kincseihez tartozik, - van
tele a kozmikus
Krisztus impulzus hangulat�val �s nagy planet�ris rem�nyekre b�tor�t.

A 12. r�sz elej�n szerepl� j�deai p�ld�zat

a gonosz sz�l�munk�sokr�l

ink�bb az emberis�gben m�k�d� m�ltbeli �ramlatokkal val� lesz�mol�s, mint a j�v�be

mutat�
sejtelem fel�breszt�se. A sz�l�hegy ura minden id�kben elk�ldte megbizottait a
sz�l�hegyre, hogy a
sz�l�munk�sokt�l a term�st �tvegy�k. De az emberek elfelejtett�k, hogy az, amit
saj�t tulajdonuknak
tartanak, csak r�juk bizott birtok, �gy a megb�zottakat b�ntalmazt�k �s meg�lt�k
A sz�l�hegy ura v�g�l saj�t fi�t k�ldi el, de a sz�l�munk�sok �t is meg
fogj�k �lni. Itt a
szigor� p�ld�zat a k�zvetlen�l k�sz�b�n �ll� esem�nyek megj�sol�s�ba csap �t.
Krisztus ellenfelei
szem�be mondja, hogy fognak �vele mag�val elb�nni. De el�re megmondja vil�guk
pusztul�s�t is.
Ijeszt� vil�goss�ggal torkollik ez a j�zusi p�ld�zat Krisztus �nmag�r�l sz�l�
k�zl�s�be.
A kompoz�ci�s forma, mely M�rk p�ld�zatait �sszek�ti, a lehet� legegyszer�bb,
de m�gis
alapvet�en fontos. Ha a nagy �vet k�vetj�k, ami az elvetett magr�l sz�l� h�rom
p�ld�zatt�l �tvezet a
sz�l�hegy-p�ld�zathoz, Krisztus l�ny�nek ism�t �j titka t�rul el�nk. Az els� k�t
p�ld�zat a
sz�nt�f�ldre vezet, ahol a gabona terem a mindennapi keny�r sz�m�ra. Az utols�
p�ld�zat a
sz�l�hegyen j�tsz�dik, ahol a sz�l�b�l a bort pr�selik. Mikor M�rk p�ld�zatai
elvezetnek a keny�rt�l
a borhoz, azon f�ldi szubsztanci�k pol�ris kett�ss�g�t nyilatkoztatj�k ki, melyeket
Krisztus test�nek �s
v�r�nek nevez, amikor tan�tv�nyaival �reztetni akarja, hogy �ldozata r�v�n hogyan
kapcsol�dik �ssze
mindennel, ami f�ldi. M�rk p�ld�zatait m�r egyenk�nt is Krisztus �nmag�r�l sz�l�
k�zl�seinek
lehelete hatja �t, de k�l�n�sen �rezhet� az �sszess�g�kben, kompozici�s szerkezet�k
r�v�n.

Az �sv�nyen elmondott p�ld�zatok.

Ezzel megtal�ltuk az els� kulcsot a Luk�cs evang�lium p�ld�zataihoz. A Luk�cs

evang�lium a
leggazdagabb p�ld�zatokban. Els� pillanatban lehetetlennek l�tszik a t�lpezsd�l�
b�s�gben
valamilyen rendszerez� form�t felfedezni. De azut�n l�tjuk, hogy a Luk�cs
evang�lium p�ld�zatainak
kezdete �s v�ge azonos a M�rk evang�liumbeliekkel. Az elej�n van a magvet�r�l sz�l�
p�ld�zat, a
v�g�n a gonosz sz�l�munk�sokr�l sz�l�. �gy a luk�csi p�ld�zatok �sszess�ge is a
keny�r �s bor
polarit�s�t mutatja; mint a M�rk evang�liumban, itt is olyan �ton haladunk, amely a
keny�r titk�t�l a
bor titk�hoz vezet el.
Ha egy pillant�st vet�nk a Luk�cs evang�lium szerkezet�re, azt l�tjuk, hogy a
magvet�r�l �s a
sz�l�munk�sokr�l sz�l� p�ld�zatok nem csup�n egy egyenletesen halad� sor kezdet�t
�s v�g�t
jelentik. Olyanok, mint k�t sarok-pill�r vagy k�t kapu�v, melyek k�z�tt a
tulajdonk�ppeni luk�csi
p�ld�zatok kibontakoznak. A Luk�cs evang�lium h�rom r�szre tagol�dik. M�t�t�l �s
M�rkt�l elt�r�en
nemcsak egyszer�en szembe�ll�tja egym�ssal egy nagy kett�ss�gben Krisztus �let�nek
galileai �s
j�deai r�sz�t. Szint�n Galile�ban kezd�dik ugyan �s J�de�ba vezet, de a nagyobbik
k�z�ps� r�sz�t a
"nagy utaz�s" t�lti ki. J�zust �s tan�tv�nyait a Galile�b�l J�de�ba vezet�
"�sv�nyen" l�tjuk. A legt�bb
p�ld�zat az evang�liumnak ebben az "�sv�ny" r�sz�ben van. Egyesegyed�l az els� �s
utols� p�ld�zat
van az �sv�nyen k�v�l. A magvet�r�l sz�l� p�ld�zatot Galile�ban mondja el J�zus,
miel�tt elindulna a
"nagy �tra". A sz�l�munk�sokr�l sz�l� p�ld�zatot akkor mondja, mikor meg�rkezett
J�de�ba, az �t�let
hely�re.
A luk�csi p�ld�zatok egy r�sze m�lyen belev�s�d�tt a kereszt�nys�g tudat�ba.
Olyan hangot
�tnek meg, ami azonnal egy v�gtelen�l j�t�kony, otthonos lelki atmoszf�r�t teremt.
Az olyan
p�ld�zatok, mint az irgalmas samarit�nus, az elveszett b�r�ny, vagy a t�kozl� fi�,
a bens�s�gess�g
cs�cspontjai az evang�liumban. Itt olyan elem hat, ami el�l egy sz�v sem tud
elz�rk�zni. A szeretet
legm�lyebb titkai t�rulnak fel �s a legnagyobb lelki melegs�g z�n�j�ba ragadnak el.
A luk�csi
p�ld�zatok k�z�tt persze vannak olyanok is, melyek az emberek el�tt minden id�kben
nehezen
megfejthet� rejt�lyk�nt �lltak s amelyek �pp az�rt nem v�ltak a n�pszer�
kereszt�ny k�pzeletvil�g
�r�k�rv�ny� kincseiv�. P�ldak�nt el�g, ha a hamis s�f�rr�l sz�l� p�ld�zatot
emlitj�k, amely a t�kozl�
fi�r�l, �s a gazdag emberr�l �s szeg�ny L�z�rr�l sz�l� k�t klasszikus luk�csi
p�ld�zat k�z�tt tal�lhat�.
A luk�csi p�ld�zatok �sszess�g�hez akkor tal�ljuk meg a kulcsot, ha vil�goss�
v�lik el�tt�nk
az a kompoz�ci�s elv, ami a k�t keretp�ld�zat k�z�tt kibontakozik. Mivel a galileai
�s a j�deai
p�ld�zat kiv�tel�vel valamennyi a "nagy utaz�s" alatt hangzik el, az �sv�ny egy-egy
fokozatak�nt,
mind r�sze annak a tan�t�snak, amit J�zus a l�lek bels� �tj�r�l ad. Az �sv�ny-
p�ld�zatok aranyl�nca
k�t sz�lb�l van �sszefogva. Az egym�st k�vet� p�ld�zatok felv�ltva hol az egyik,
hol a m�sik sz�lhoz
tartoznak. Ez�rt a k�psorozat olyan, mint egy egyenletes be- �s kil�legz�s. Az
egyik p�ld�zatsorozat
t�m�ja: a szeretet. Az ide tartoz� p�ld�zatokb�l �rad ki a j�lismert luk�csi
bens�s�gess�g az ezzel
�sszefon�d� m�sik sorozat t�m�ja: az ima . Az im�ra tan�t� p�ld�zatok k�pviselik a
bel�gz�st, azok
pedig amelyek a szeret�k�pess�g titkair�l adnak h�rt, a kil�gz�st. Csak aki im�val
�s medit�ci�val
l�legzik be, az tud legbens�bb l�nye kil�legz�s�be szeretetet adni.
 Az els� �sv�ny-p�ld�zat mindj�rt a szolg�l� felebar�ti szeretet
kinyilatkoztat�sa. Megmutatja,
hogy az idegenv�r� samarit�nus t�bb szeretetet tan�s�t a rabl�k kez�be esett ember
ir�nt, mint a pap �s
a l�vita, akiknek �gysz�lv�n hivatalb�l kellene emberszeretetet gyakorolniuk. Az
els� ima-p�ld�zatot,
ami a k�r� bar�tr�l sz�l, sokszoros el�k�sz�t�s el�zi meg. Hatszor mutatta be a
Luk�cs evang�lium az
el�z� r�szekben J�zust im�dkoz�s k�zben. Az ima mindannyiszor a krisztusi l�ny egy
bizonyosfajta
kinyilatkoztat�s�nak el�felt�tele �s kiv�lt�ja. Luk�cs megmutatja J�zust ima k�zben
a Jord�n-
keresztel�n�l, mikor az �g megny�lik (3:21), a lepr�s meggy�gy�t�sa ut�n (5:16), a
tizenk�t tan�tv�ny
kiv�laszt�sa el�tt (5:12), P�ter vall�st�tele el�tt (9:18), megdics��l�se el�tt
(9:28) �s v�g�l mikor m�r
elindult a Galile�b�l Jude�ba vezet� �ton ism�t visszavonul im�dkozni (11.1). Mikor
�jb�l tan�tv�nyai
k�z� l�p, ezek �gy sz�lnak hozz�: "Uram, tan�ts meg minket im�dkozni, amint J�nos
is megtan�totta
tan�tv�nyait". Ez vezeti be az �sv�nyen adott tulajdonk�ppeni tan�t�sait. Elmondja
nekik a Miaty�nkot
�s ut�hangk�nt a k�r� bar�tr�l sz�l� p�ld�zatot, amely a bels� f�l�nks�g
legy�z�s�re �s a medit�ci�s
t�rekv�sben val� megzavarhatatlan kitart�s kifejleszt�s�re b�tor�t. Az a g�r�g sz�,
ami itt �ll:
"hanaidia" �s amit Luther "universchates Geilen"-nek fordit (K�roly "tolakod�s"-
nak) �ppen a bels�
f�l�nks�gnek �s g�tl�snak ezt a levet�s�t jelenti. A medit�ci�s oktat�s, amit a
tan�tv�nyok a nagy
�sv�nyen kapnak, teh�t saj�t �lm�ny�kb�l fakad, amiben Krisztus im�dkoz�sakor volt
r�sz�k.
Az irgalmas samarit�nusr�l �s a k�r� bar�tr�l sz�l� p�ld�zatok k�z�tt - mint
az im�dkozni
tan�t�s tov�bbi el�k�sz�t�se - j�tsz�dik le az a jelenet, mikor J�zus a k�t
testv�r, M�ria �s M�rta
h�z�ban van. M�rta szeret� s�rg�s-forg�s�val vari�ci�ja annak, ami egy m�sikfajta
m�don a
samarit�nus alakj�ban jutott kifejez�sre. M�ria viszont, aki nyugodt, meditat�v
odaad�ssal hallgatja a
krisztusi ig�t, azokat a bels� forr�sokat mutatja meg, melyek egyed�l k�pesek arra,
hogy a sz�v
szeret�k�pess�g�t val�div� �s �lland�v� tegy�k. A k�t testv�r k�pe �gy fonja egybe
a
szeretetp�ld�zatok �s az ima-p�ld�zatok l�nc�nak els� szemeit. - Az a l�nc, ami a
samarit�nus-
p�ld�zattal kezd�dik, a gazdag emberr�l (12), a f�gef�r�l (13), a kov�szr�l (13), a
nagy vacsor�r�l
(14), az elveszett b�r�nyr�l �s a t�kozl� fi�r�l (15), a gazdag emberr�l �s a
szeg�ny L�z�rr�l (16), a
farizeus �s publik�nusr�l (18) sz�l� p�ld�zatokkal folytat�dik. A k�r� bar�tr�l
sz�l� p�ld�zat ut�n
tov�bbi ima-p�ld�zatok �s �ber szolg�r�l (12), a must�rmagr�l (13), az �l�srendr�l
a lakom�n (14), a
torony�p�t�sr�l (14), az elveszett drachm�r�l (15), a hamis s�f�rr�l (16), a k�r�
�zvegyasszonyr�l (18)
�s a szolg�kra b�zott gir�kr�l (19) sz�l� p�ld�zatok.

Galilea. A magvet�.
 Szeretet Ima

2. samarit�nus (10) 3. K�r� bar�t (11)

4. gazdag ember (12) 5. �ber szolga (12)
6. f�gefa (13) 7. must�rmag (13)
8. kov�sz (13) 9. �l�srend (14)
10. nagy vacsora (14) 11. torony�p�t�s (14)
12. elveszett juh (15) 13. elveszett drachma (15)
14. t�kozl� fi� (15) 15. hamis s�f�r (15)
16. gazdag ember �s szeg�ny L�z�r (16) 17. k�r� �zvegy (18)
18. farizeus �s publik�nus (18) 19. a szolg�kra bizott gir�k
(19)

Judea. A sz�l�munk�sok.

A k�t l�ncolat k�z�tt uralkod� ki- �s bel�legz�si t�rv�ny nemcsak

elevens�get, hanem
vil�goss�got is visz a luk�csi p�ld�zatok �radat�ba. �ltala azonnal lehet�v� v�lik
sz�munkra, hogy
fontos megk�l�nb�ztet�st tegy�nk a 15. r�sz 3 p�ld�zata: az elveszett b�r�nyr�l, az
elveszett
drahm�r�l �s az elveszett (t�kozl�) fi�r�l sz�l� p�ld�zatok k�z�tt. Eddig ezt a
h�rom p�ld�zatot
l�nyeg�ben ugyanazon alapgondolat h�rom v�ltozat�nak tekintett�k. De ez neh�z
probl�m�t vetett fel.
Annak a p�sztornak szeret� lelk�lete, aki otthagyja kilencvenkilenc b�r�ny�t, hogy
megkeresse azt az
egyet ami elveszett, �pp olyan tiszta �s nyilv�nval�, mint az apa szeretete, amely
az elveszett �s
hazat�rt fi� ir�nt hatalmasabban �s t�l�rad�bban nyilv�nul meg, mint m�sik fia
ir�nt , aki sohasem
t�rt le a tisztess�ges �tr�l. De eg�szen m�s a lelk�lete annak az asszonynak, aki
az eg�sz h�zat
�tkutatja, hogy az elveszett tizedik drachm�t megtal�lja. Az elveszett p�nzdarab
nem vonhatja mag�ra
ugyanazt a szeretet-�rz�st, mint az elveszett b�r�ny �s az elveszett fi�. Ha ezt
m�gis felt�telezz�k
azzal, hogy a h�rom p�ld�zatot megk�l�nb�ztet�s n�lk�l egys�gnek tekintj�k, k�nnyen
abban a hib�ba
es�nk, hogy a f�ldi javakhoz val� ragaszkod�st s�t a p�nz istenit�s�t mozditjuk
el�. A rejt�ly mag�t�l
megold�dik, ha megl�tjuk, hogy ezen a h�rmas csoporton is a be- �s kil�legz�s
ritmusa vonul �t. A k�t
szeretet-p�ld�zat k�z�tt l�v� harmadik, ami az elveszett drahm�r�l sz�l, olyan
p�ld�zat, ami a saj�t
lelk�nkben v�gzend� meditat�v munk�ra vonatkozik. A legszem�lyesebb medit�ci�s
t�rekv�sek
feladata, hogy megkeresse azt a p�nzdarabot, - ami saj�t l�ny�nk �n-jelleg�
k�zpontj�t jelk�pezi -
an�lk�l, hogy az ember saj�t lelk�ben k�d�sen sz�tfolyna.
Mint a meditat�v munka t�rv�nyeir�l sz�l� p�ld�zat, a hamis s�f�rr�l sz�l�
neh�z p�ld�zat is
�rthet�v� v�lik. Csak az lehet az �letben igaz�n �s �lland�an �nzetlen �s
szeretetteljes, akinek van
b�tors�ga ahhoz a szent egoizmushoz, ami a meditat�v �let megzavarhatatlan
folytat�s�hoz sz�ks�ges.
Ha a s�f�rt a k�ls� �letben val� magatart�sunkhoz p�ldak�p�l v�lasztjuk,
sz�ks�gk�ppen az
igazs�gtalans�g �s kim�letlen �nz�s h�l�j�ba ker�l�nk. De ha ugyanazt a
c�ltudatoss�got �s
okoss�got, amit � kifel� alkalmaz, megford�tjuk �s arra haszn�ljuk, hogy az �let
szolg�lat�ban, az �let
bizonyos id�pontjaiban mindig visszavonuljunk medit�ci�s szob�nkba, akkor elnyerj�k
azt a bels�
szf�r�t �s azokat a seg�t� er�ket, amelyek r�v�n nagyobb szeretettel �s er�sebb
szellemis�ggel
�llhatunk az �letben.
Az utols� �sv�ny-p�ld�zat a szolg�kra bizott gir�kr�l sz�l. Ez azt�n igaz�n
olyan, hogy a
legnagyobb k�rt okozza, ha t�ls�gosan k�zvetlen�l alkalmazzuk a gyakorlati
�letben. Meg kell
mondanunk, hogy a kereszt�ny igehirdet�s sok �vsz�zadon �t ink�bb a lelkek
gyeng�t�s�t, mint
er�s�t�s�t seg�tette az�ltal, hogy a legfontosabb p�ld�zatok k�z�l n�h�nyat t�vesen
�rtelmezett �s
alkalmazott. Az hogy M�t�nak a sz�nt�f�ld�n el�sott kincsr�l �s a dr�gagy�ngyr�l
sz�l� p�ld�zatait,
valamint a hamis s�f�rr�l sz�l� luk�csi p�ld�zatot �s a M�t�n�l �s Luk�csn�l
egyar�nt szerepl�
p�ld�zatot a szolg�kra b�zott Gir�kr�l megk�l�nb�ztet�s n�lk�l alkalmazt�k, sokszor
a vall�sos
egoizmus er�s�t�s�hez �s a f�ldi birtokl�si v�gy vall�sos megsz�p�t�s�hez vezetett.
A szolg�kra b�zott
Gir�kr�l sz�l� p�ld�zat meg egyenesen alkalmas arra, hogy igazolva l�ssunk
mindenfajta uzsor�t �s az
"�zletre r�termett kereszt�nys�get".
De nem ok n�lk�l �ll ez a p�ld�zat a luk�csi �sv�ny v�g�n: ez az im�r�l sz�l�
tan�t�s
koron�ja. Imaginativ nyelven azokra a szellemi �rz�kszervekre utal, amelyek bele
vannak pl�nt�lva az
emberi term�szetbe, �s semmit sem haszn�lnak az embernek, ha ima �s medit�ci� �tj�n
fel nem
�breszti �s meg nem er�s�ti �ket. A mai kult�ra csak az emberi l�ny f�ldi dolgokra
ir�nyul� er�inek
kifejleszt�s�t �s gyakorl�s�t �rt�keli. A sz�mol� �s szervez� �szbeli k�pess�geket,
a technikai
�gyess�get iskol�zz�k. Az Isten megl�t�s�ra szolg�l� szerveket, melyek a l�lek
m�ly�n szunnyadnak,
nemcsak hogy nem iskol�zz�k, hanem ezek egyenesen feled�sbe mer�lnek. Az �sszes
kereszt�ny
egyh�zak teol�gusai m�g egy elm�letet is fel�ll�tottak, amely sz�ges ellent�tben
�ll a szolg�kra b�zott
gir�k p�ld�zat�val, mert kijelentett�k, hogy hib�s dolog saj�t lelk�nk�n dolgozni
�s azt k�v�nt�k, hogy
minden bels� �lm�nyt kiz�r�lag az isteni kegyelemre b�zzunk.
Ha a fent elmondottak szerint �rtj�k meg a luk�csi p�ld�zatokat, egyben
�tl�tsz�v� v�lnak a
Krisztus-l�ny benn�k l�ktet�, �nmag�r�l sz�l� k�zl�sei sz�m�ra is. A szeretet-
p�ld�zatokban a
kozmikus isteni szeretet l�legzik, ami nem egy�b, mint maga a krisztusi l�ny. Itt
nyilatkozik meg az a
magasabb er�, ami J�zus gy�gy�t�sai m�g�tt is �ll. Luk�cs orvos volt �s ez�ltal
k�l�n�sen
predesztin�lva volt arra, hogy Krisztust mint gy�gy�t�t �br�zolja. Fontosabb
azonban ann�l, hogy
lelke nyitva �llt a szeretet kozmikus gy�gyerej�nek felfog�s�ra, ami az �ltala
elmondott j�zusi
szeretet-p�ld�zatokban szinte m�g er�sebben �s melegebben l�ktet, mint a betegek
gy�gy�t�s�r�l sz�l�
t�rt�netekben.
De az ima-p�ld�zatok sorozata is telve van Krisztus saj�t mag�r�l val�
k�zl�s�nek titkaival.
Az, amit a l�lek bel�legez amikor im�dkozik, tulajdonk�ppen nem m�s, mint maga a
Krisztus-l�ny
szubsztanci�ja. Mikor tev�kenyen kil�legezve az �letben �ll, csak ez�ltal lehet a
kozmikus szeretet
eszk�ze �s szerve, vagyis ism�t csak Krisztus lelki szubsztanci�ja.
Az ima-p�ld�zatok egyes helyein eg�szen k�zvetlen�l villan fel Krisztus
�nmag�r�l val�
k�zl�s�nek szikr�ja. Mikor az �ber szolg�r�l �s a szolg�kra b�zott gir�kr�l sz�l�
p�ld�zatokban
megcsend�l Krisztus visszat�r�s�nek mot�vuma, tudtunkra adj�k, hogy itt Krisztus
k�zvetlenebb�l
sz�l saj�tmag�r�l. � az az �r, aki �tadta a h�zat szolg�inak �s mikor visszat�r az
�bers�g�kre sz�m�t.
� az a kir�ly, aki a szolg�kra b�zza a gir�kat, mikor egy id�re elmegy, hogy egy
m�sik kir�lys�got
szerezzen s aki mikor visszat�r, csak azt ismeri el h�s�gesnek, aki �rtett hozz�,
hogy a r�b�zott
vagyont megn�velje.
M�g sokmindent mondhatn�nk arr�l, hogy hol �ll m�g Krisztus �nmag�r�l sz�l�
k�zl�seinek
titka a luk�csi titkok m�g�tt. De most csak egy p�ld�dra mutassunk r�. A luk�csi
�sv�ny p�ld�zat
form�j�ban t�bb helyen is tartalmazza olyan �llom�soknak a t�kr�z�d�s�t, amit a
t�bbi evang�lium
t�rt�netek form�j�ban �br�zol. �gy egybe tartozik a gazdag emberr�l �s a szeg�ny
L�z�rr�l sz�l�
luk�csi p�ld�zat �s a L�z�r felt�maszt�s�r�l sz�l� j�nosi t�rt�net. A p�ld�zatban
azt k�ri a gazdag
ember, hogy L�z�rt az emberek szellemi tan�t�sa �s figyelmeztet�se c�lj�b�l k�ldj�k
vissza a f�ldi
�letbe. Ezt a k�r�st elutas�tj�k. K�s�bb azonban maga Krisztus az, aki L�z�rt a
hal�l birodalm�b�l
visszah�vja a f�ldi �letbe. Az ellentmond�st feloldja az id�beli k�l�nbs�g. A
p�ld�zat idej�ben a
fejl�d�s m�g nem �rett be annyira mint k�s�bb, amikor Krisztus a beth�niai s�rn�l
kimondja ezeket a
hatalmas szavakat: "L�z�r j�jj ki!"
Ugyanilyen kapcsolat van a f�gefa-p�ld�zat �s a f�gefa meg�tkoz�sa k�z�tt,
amit J�zus, mint
L�z�r felt�maszt�s�t, az utols� d�nt� k�zdelem kezdet�n visz v�ghez. A f�gefa-
p�ld�zatb�l, mint az
egyik luk�csi szeretet-p�ld�zatb�l, csod�latos isteni eln�z�s �s b�k�l�kenys�g
�rad. A kert�sz
r�besz�li a sz�l�hegy ur�t, aki a term�ketlenn� v�lt f�t ki akarja v�gni, hogy
legyen t�relemmel m�g
egy �vig. A p�ld�zat j�s�gos hangulata sz�ges ellent�tben �ll azzal a rejt�lyes
szigor�s�ggal, amellyel
J�zus a jeruzs�lemi bevonul�s napjaiban a f�gef�t meg�tkozza �s elsz�r�tja. Itt is
az id�beli k�l�nbs�g
a rejt�ly nyitja. Mikor J�zus a f�gef�t meg�tkozza, egy �v telt el a p�ld�zat �ta.
Letelt a hat�rid�, amit
a sz�l�hegy gazd�ja j�s�ga �s eln�z�se folyt�n enged�lyezett. A f�gefa p�ld�zata
arra tan�t, hogy
t�rj�k el �s szeretettel viseltess�nk a r�gi szellemi er�k ir�nt, am�g van r�
rem�ny, hogy egyszer m�g
gy�m�lcs�t hoznak. De k�zvetlen�l ut�na azt mutatja a must�rmag-p�ld�zat - amely a
luk�csi
�sszef�gg�sben az ima-p�ld�zatokhoz tartozik, - hogy egyidej�leg gondoskodni kell
az �j szellemi
er�k �l�ltet�s�r�l, m�g ha ez kezdetben csak a legszer�nyebb �s legjelent�ktelenebb
m�don t�rt�nhet
is. A luk�csi p�ld�zatok �sszefon�d�sa a krisztusi sors esem�nyszer� t�rt�n�seivel
�gy mutatja meg,
hogy benn�k Krisztus k�zvetett m�don mindig saj�tmag�r�l is besz�l.

P�ld�zatok �s "�n vagyok" - ig�k.

A J�nos evang�lium nem tartalmaz p�ld�zatokat. Ez az egyik oka annak, hogy a

teol�gusok
�gy v�lt�k, hogy J�nos Krisztus szavait �s besz�deit �nk�nyesen �tfogalmazta. A
p�ld�zatok hi�nya a
negyedik evang�liumban k�ts�gtelen�l neh�z k�rd�s el� �ll�t benn�nket, ami v�g�l
annak a
felismer�s�hez vezet, hogy Krisztus besz�d�t J�nos m�s szinten adja vissza, mint az
els� h�rom
evangelista. De tulajdonk�ppen nincs is sz� teljes hi�nyr�l. A val�s�g az, hogy
J�nosn�l is megvan a
p�ld�zatok megfelel�je. S amikor ezt felismerj�k, �gy �rezz�k, mintha hirtelen
megl�tn�nk a
leplezetlen vil�goss�got, amit a p�ld�zatok f�tyol�n �t mindig csak mintegy f�gg�ny
m�g�l l�ttunk
�tderengeni. A p�ld�zatok j�nosi p�rhuzama a h�t krisztusi "�n vagyok" k�pben van,
amire - �letm�ve
fontos mozzanatak�nt - Friedrich Rittelmayer mutatott r� el�sz�r nyomat�kosan:

1. �n vagyok az �let kenyere

2. �n vagyok a vil�g vil�goss�ga
3. �n vagyok az ajt�
4. �n vagyok a j� p�sztor
5. �n vagyok a felt�mad�s �s az �let
6. �n vagyok az �t, az igazs�g �s az �let
7. �n vagyok az igazi sz�l�t�ke.

Krisztus �nmag�r�l val� k�zl�seinek titka, ami benne rezeg a p�ld�zatokban,

itt m�r teljesen
leplezetlen�l jelenik meg. Az "�n vagyok" ig�kben alkalmazott k�pek minden esetben
a Krisztus-�n
k�zvetlen ismertet�jel��l szolg�lnak. B�r megvan az "�n vagyok" ig�knek az
�ltal�nos emberi
�rtelm�k is; az igazi, magasabb �n-re is vonatkoznak, b�rmelyik emberben villanjon
is ez fel. Akkor
is pontosan adjuk vissza �rtelm�ket, ha leford�t�sukra azt az elvontabb fordulatot
haszn�ljuk, hogy
"Az �n az �let kenyere" stb. De az "�n vagyok" ig�knek csak az�rt van �ltal�nos
emberi vonatkoz�s�
�rtelme, mert Krisztus emberr�v�l�sa �ta fenn�ll a "bennlak�s" miszt�riuma. Ha egy
ember val�ban
hordoz�ja igazi, magasabb �n-j�nek, akkor Krisztus benne van �s minthogy az "�n
vagyok" ig�k a
benne lak� Krisztus-�nre �rv�nyesek, �nmag�ra is vonatkoztathatja �ket.

A h�t "�n vagyok" ige vil�gos f�nyt vet M�rk �s Luk�cs p�ld�zatainak �tfog�,
szerkezeti
fel�p�t�s�re is. Minden, amit a h�t ige tartalmaz, vil�gosan �s f�lre�rthetetlen�l
a keny�r �s a bor
k�z�tt �ll. Az a titok, ami a p�ld�zat-sorozatokon halv�nyan �tdereng, mert a
sorozat elej�n a
magvet�r�l sz�l�, a v�g�n a sz�l�munk�sokr�l sz�l� p�ld�zat �ll, leplezetlen�l
mutatkozik meg az
"�n vagyok" ig�kben, melyek k�z�l az els� a keny�rr�l, az utols� a sz�l�t�k�r�l
sz�l.
Ha pontosabban ut�nan�zn�nek, m�g sok olyan f�nysugarat tal�ln�nk, amellyel
az "�n
vagyok" ig�k fokozati sorrendje M�rk �s Luk�cs p�ld�zatsorozatainak bels�
kibontakoz�s�t
megvil�g�tja. Luk�csn�l a k�t keretp�ld�zat k�z�tt kibontakozik "az �sv�ny"; a
keny�rr�l �s borr�l
sz�l� "�n vagyok" ige k�z�tt ott �ll az, hogy "�n vagyok az �t". S ha M�rkn�l az
els� p�ld�zat ut�n a
gyerty�r�l �s gyertyatart�r�l sz�l� ige k�vetkezik, ez �gy t�nhet, mint annak
vet�lete, hogy az "�n
vagyok " ig�k sorozat�ban az els� ut�n a vil�g vil�goss�g�r�l sz�l� k�vetkezik.
A h�t alapvet�, pill�rszer� "�n vagyok" ige mellett m�g h�t helye van a J�nos
evang�liumnak,
ahol az "�n vagyok" k�l�nleges krisztusi hangja, - b�r hasonlatszer� k�p n�lk�l, de
m�gis vil�gosan -
felcsend�l. (4:26, 6:20, 8:18, 8:23, 8:58, 13:19, 15:5-8.) Ez a t�bbi "�n vagyok"
ige egym�ssal
jelent�s szimetri�kat tartalmaz� alakzatot alkot. A h�rom k�z�ps�t - mindh�rom a 8.
r�szben van -
harci ki�lt�sk�nt int�zi ellenfeleihez. "�n vagyok", aki bizonys�got teszek
magamr�l, �s bizonys�got
tesz r�lam az Atya, aki k�ld�tt engem". "Ti alulr�l val�k vagytok, �n pedig
fel�lr�l val� vagyok; ti e
vil�gr�l val�k vagytok, �n nem vagyok e vil�gb�l val�". "Miel�tt �brah�m lett �n
vagyok".
Ezeket az ellenfeleihez int�zett ig�ket k�t olyan ige fogja k�zre, amit
k�l�n�sen bens�s�ges
�lm�nyek kapcs�n int�z tan�tv�nyaihoz. Mikor Krisztus a tengeren j�r �s l�tja,
milyen f�lelem lesz
urr� tan�tv�nyain, fens�gesen �s b�tor�t�an �gy sz�l: "�n vagyok, ne f�ljetek". A
l�bmos�sn�l, a
hal�l�r�l sz�lva, t�l�rad� szeretettel mondja: "Most megmondom n�ktek, miel�tt
meglenne, hogy
mikor meglesz, higyj�tek majd, hogy �n vagyok".
Az eg�sz sorozat keret�t, az elej�n �s a v�g�n k�t idegenekhez int�zett "�n
vagyok" ige
k�pezi, melyek megr�z� er�ss�ggel t�kr�zik azt a k�l�nleges �llapotot, amiben
Krisztus a Jord�n-
keresztel� ut�n �s k�zvetlen�l golgotai hal�la el�tt volt. Mindkett�n az emberi
m�rt�ket j�val
meghalad� mer�szs�g �s korl�tlan hatalom sug�rzik �t. A sam�riai asszonynak J�kob
k�tj�n�l ny�ltan
tudt�ra adja Krisztus, hogy � a Messi�s. A sam�riai asszony �gy sz�l: "Tudom, hogy
elj�n a Messi�s,
akit Krisztusnak neveznek". S J�zus azt mondja neki: "�n vagyok az, aki veled
besz�lek". Ha el�sz�r
a nagy "status nascendi" ut�hat�sa volt, hogy Krisztus egy idegennek kimondta,
hogy "�n vagyok",
az utols� h�romszoros "�n vagyok"-ban az a l�ngol� er� t�r fel, amit a Krisztus-�n
inkarn�ci�ja
folyam�n a fizikai testbe val�, �s azt �tt�zes�t�, v�gs� lesz�ll�sa r�v�n nyert el.
A poroszl�knak
mondja a Getsem�n� kertben, hogy megismertesse mag�t vel�k; de mikor kimondja, a
poroszl�kat a
f�ldre s�jtja a hatalmas emberi jelad�s ereje.
Nincsen vil�gosabb bizony�t�ka annak, hogy a J�nos-evang�liumban minden�tt
�tt�r J�zus
emberi szavain a Krisztus hangja, mint a k�tszer h�t "�n vagyok" ige, melyek az
evang�lium
folyam�b�l mint isteni szikr�k �s l�ngok r�ppennek fel.

A n�pnek, a tan�tv�nyoknak �s az ellenfeleknek mondott p�ld�zatok.

A M�t� evang�lium majdnem ugyanolyan gazdag p�ld�zatokban, mint a Luk�cs

evang�lium.
Itt is megtal�ljuk a magvet�r�l �s a sz�l�munk�sokr�l sz�l� p�ld�zatokat. De nincs
ugyanolyan
szerkezeti szerep�k, mint M�rkn�l �s Luk�csn�l. A sz�l�munk�sokr�l sz�l� p�ld�zat
nem a legutols�,
hanem h�tulr�l a harmadik. Ez avval f�gg �ssze, hogy a M�t� evang�liumban m�s
szerkezeti elv
uralkodik. Itt minden a v�gs�kig kikrist�lyosodott. Egy �sv�nyi-�p�t�szeti
formaalkot� elv hat�rozza
meg az eg�sz evang�lium �s ezenbel�l J�zus ig�inek �s besz�deinek egym�ssal
alkotott szerkezet�t. A
kozmikusan hangolt M�rk evang�lium �s az isteni l�lekt�l �thatott Luk�cs evang�lium
szervesen
n�vekv� jellege itt �lesebb kont�roknak adja �t a hely�t. De a M�t� evang�lium
p�ld�zatsorozatai
ez�rt cser�be olyan pontosabb megk�l�nb�ztet�sekre tan�tanak meg, amik v�g�lis
n�lk�l�zhetetleneknek bizonyulnak J�zus �sszes ig�inek �s besz�deinek meg�rt�s�hez.

A M�t� evang�lium k�tszer h�t p�ld�zatot tartalmaz. Az els� h�t a 13. r�szben
van
�sszezs�folva. A m�sodik h�t az evang�liumnak majdnem az eg�sz v�gs� szakasz�n
�th�z�dik, 18.-t�l
a 25.-ig r�szig. Az els� csoport p�ld�zatai:

1. a magvet�
2. konkoly a b�za k�z�tt
3. a must�rmag
4. a kov�sz
5. a sz�nt�f�ldben l�v� kincs
6. a dr�gagy�ngy
7. a tengerbe vetett h�l�.

Az els� n�gy p�ld�zatot a term�szet �s a term�szet n�veked�si t�rv�nyeinek

szabad l�legzete
hatja �t. Nemcsak tartalmilag, de hangulatilag is k�zeli rokons�gban �llnak azzal
a h�rom M�rk-i
p�ld�zattal, melyek a szellemi er�k, k�l�n�sen a Krisztus-impulzus szerves
n�veked�s�t mutatj�k
meg k�pekben. Ekkor azonban egy eg�szen m�s elem l�p be. A sz�nt�f�ldbe elrejtett
kincsr�l �s a
dr�gagy�ngyr�l sz�l� p�ld�zatokat csak az�rt v�laszthatt�k k�l�n�sen gyakran a
pr�dik�ci�jelleg�
igehirdet�sek t�rgy�ul, mert rendszerint t�ltett�k magukat a benn�k rejl�
probl�m�kon. Hiszen annak
az embernek a viselked�se, akir�l a sz�nt�f�ldben l�v� kincs p�ld�zata besz�l, a
legnagyobb
m�rt�kben megbotr�nkoztat�. Mikor �r�s k�zben a kincset megtal�lja, �jra befedi
f�lddel �s mikor a
sz�nt�f�ldet megv�s�rolja, b�lcsen elhallgatja a tulajdonos el�tt hogy mi ind�totta
a v�s�rl�sra. A
tulajdonos olyan �ron adja oda a sz�nt�f�ldet, aminek a t�bbsz�r�s�t kaphatn� meg
a benne elrejtett
kincs r�v�n. Ha f�ldi szinten tekintj�k a p�ld�zatot, ez egy csal�st mond el. S ha
azoknak a lelke, akik
a p�ld�zatot hallgatj�k, a vall�sos hangulat, a mennyorsz�g gondolata r�v�n kiss�
fel�l is emelkedik a
csup�n f�ldi dolgokon, elker�lhetetlen, hogy valami ne ker�lj�n a lelkekbe a
kincs�s� szok�sos
szeml�lettel tekintett viselked�s�nek egoizmus-iz�b�l. Ugyanez a helyzet a
dr�gagy�ngyr�l sz�l�
p�ld�zatn�l is, amely, ha a sz�ks�ges megk�l�nb�ztet�s n�lk�l �rtelmezz�k, az �let
k�teless�geit�l
val� �nz� elfordul�st �s a saj�t lelki �dv�nk ir�nti kiz�r�lagos �rdekl�d�st
eredm�nyezi.
Az evang�lium szerkezete adja meg az elengedhetetlen megk�l�nb�ztet�sek
kulcs�t. Az els�
n�gy p�ld�zatot eg�szen m�s k�r�lm�nyek k�z�tt mondja J�zus, mint az utols� h�rmat.
Az els� n�gy
n�p-p�ld�zat. Akkor mondja �ket J�zus, amikor kil�p a h�zb�l a tengerpartra �s a
hal�szcs�nak
sz�sz�k�r�l besz�l a sokas�ghoz. Ha az eg�sz evang�liumot tekintj�k, itt ahhoz a
helyhez �rkezt�nk,
ahol a r�gi csal�di v�rrokons�gt�l az �j szellemi rokons�ghoz vezet� l�p�s
megt�tel�r�l van sz�. Az a
jelenet el�zi meg k�zvetlen�l, ahol J�zus tan�tv�nyaira mutat �s �ket nevezi igazi
rokonainak. Nem
sokkal ezut�n az �tezer ember megvend�gel�se lesz az �j �sszetartoz�si elv
�nnep�lyes
megpecs�tel�se. A k�ls� l�p�s a h�zb�l a t�gas tengerpartra csak kicsiben val�
t�kr�z�d�se az �ppen
el�rt nagy bels� fokozatnak. A sokas�gnak elmondott n�gy p�ld�zat ut�n J�zus
visszat�r a h�zba �s itt,
miut�n az elmondottak k�z�l n�h�nyat megmagyar�z, elmondja tan�tv�nyainak a
kincsr�l �s a
gy�ngyr�l sz�l�val kezd�d� h�rom utols� p�ld�zatot. Ezek teh�t, mint tan�tv�ny-
p�ld�zatok
bizalmasabb tan�t�sok s mint ilyenek, semmi esetre sem olyan felt�tel n�lk�liek,
mint a n�pnek sz�l�
tan�t�sok kint a tavon. A tan�tv�nyoknak mondott h�rom p�ld�zat tartalma
megmutatja, hogyan teszik
meg most - a h�zban - bels�leg �jra a sz�razf�ldr�l a tengerbe vezet� l�p�st: a
kincs a sz�nt�f�ldben
van, a gy�ngy a tenger fenek�n �s a teli h�l�t m�r vontatj�k a tenger t�ls�
partj�ra.
Fontos, hogy a h�rom tan�tv�ny-p�ld�zat mindj�rt olyan s�kon kezd�dik, ami
felt�telezi, hogy
�nz�s�ket m�r legy�zt�k. A p�ld�zatokban �br�zolt t�rt�n�sek itt m�r semmi esetre
sem
�rtelmezhet�k puszt�n f�ldi �rtelemben �s nem �rthet�k f�lre. Eleve mint bels�
folyamatok imaginat�v
k�pei jelennek meg. A legjobban akkor �rthetj�k meg �ket, ha sz�ls�s�ges m�d�n,
mintegy magasabb
szemsz�gb�l n�zve, az emberi l�ny hal�l ut�ni �lm�nyeire vonatkoztatjuk.
Hal�l ut�n a F�ld, amelyre visszan�z, sz�nt�f�ld k�p�ben jelenik meg a l�lek
el�tt. Ha az
�ppen lez�rt f�ldi �let az emberek el� t�z�tt isteni c�lok szerint folyt le, akkor
a sz�nt�f�ld s�t�tj�ben
aranykincs f�nylik. Ennek megpillant�sa a l�lekben azt a v�gyat kell hogy
�letrekeltse, hogy ism�t a
F�ld�n �lhessen �s ott a szellem ut�ni t�rekv�st folytathassa. Ilyen szempontb�l
n�zve vil�gosan
kit�nik, hogy ez a p�ld�zat val�j�ban a F�ldnek �s a f�ldi feladatoknak
legm�lyebbr�l j�v� igenl�s�t
akarja kifejezni. A p�ld�zat szok�sos vall�sos-egoista �rtelmez�se teljesen
kiford�tja a val�di �rtelm�t.
Tov�bb folytatva hal�l ut�ni sors�t, a l�lek m�lyen elmer�l a l�lekvil�g
tenger�ben. Ennek
m�ly�n csak olyan m�rt�kben tal�l gy�ngy�ket, amilyen m�rt�kben a F�ld�n a f�jdalom
�s szenved�s
megpr�b�ltat�sain �tment �s azokat ki�llta. Hiszen a gy�ngy a k�ls� term�szetben is
a f�jdalom
gy�m�lcse, mert a kagyl� egy k�v�lr�l behat�, b�nt� idegen test hat�s�ra hozza
l�tre. A dr�gagy�ngy
birtokl�sa ir�nti v�gy, teh�t a f�ldi sors hozta neh�zs�gek utols� igenl�s�t
jelenti �s hitvall�st
amellett, hogy �ppen a szenved�sek �ltal hat a sors tulajdonk�ppeni el�reviv�
ereje.
Hal�l ut�ni fejl�d�s�ben v�g�l el�rkezik a l�lek - mint t�ls� partra - a
tulajdonk�ppeni
szellemi vil�gba. Itt csak akkor �llja meg a hely�t a szigor� rost�l�sn�l �s
k�l�nv�laszt�s�n�l annak,
hogy mi a m�lt� benne a j�v� sz�m�ra �s mi nem , ha uralkod�v� v�lt benne a
sz�nt�f�ldben l�v�
kincs �s dr�gagy�ngy ir�nti v�gy ereje.
A h�rom tan�tv�ny-p�ld�zatot term�szetesen nemcsak a hal�l ut�ni �letre
lehet alkalmazni. A
l�leknek a szellem ut�ni minden t�rekv�s�re vonatkoznak, ami m�r �tlend�lt a f�ldi
s�k f�l�. Ezekben
a p�ld�zatokban J�zus tan�tv�nyaihoz, mint olyanokhoz sz�l, akik m�r a szellemi
fejl�d�s �sv�ny�t
j�rj�k. M�t� els� h�t p�ld�zat�n bel�l a sokas�gnak �s a tan�tv�nyoknak mondott
p�ld�zatok �les
k�l�nv�laszt�sa olyan megk�l�nb�ztet�sre tan�t, amit v�gre kell hajtanunk az eg�sz
evang�liumban.
Mindazt, amit J�zus a tan�tv�nyainak mond, m�sk�pp kell �rtelmezn�nk, mint azt,
amit a n�pnek
mond. Csak ennek kapcs�n vessz�k �szre, hogy J�zus ig�inek �s besz�deinek t�lnyom�
r�sze a
tan�tv�nyok bizalmasabb oktat�s�t szolg�lja.

A M�t� evang�liumban l�v� m�sik hetes csoport a k�vetkez� p�ld�zatokat tartalmazza:

1. a kis �s nagy ad�ss�gr�l (18:23-35)

2. egyenl� b�r az egyenl�tlen sz�l�munk��rt (20:1-16)
3. a sz�l�tulajdonos k�t fi�r�l (21:28-31)
4. a gonosz sz�l�munk�sokr�l (21:33-44)
5. a kir�lyi mennyegz�r�l (22:1-14)
6. az �t okos �s �t balga sz�zr�l (25:1-13)
7. a kiosztott talentumokr�l (25:14-30)

Ebben a sorozatban m�r nincsen olyan p�ld�zat, amit a sokas�gnak mondott

volna. A
tan�tv�nyok oktat�sa folytat�dik benn�k, b�r k�z�pen egy megszak�t�ssal: k�t-k�t
tan�tv�ny-p�ld�zat
k�z�tt h�ron ellenf�l-p�ld�zatot tal�lunk, melyeket a v�gs�, d�nt� szellemi
harcban Krisztus azoknak
az arc�ba v�g, akik k�s�bb keresztre fogj�k fesz�teni.
A m�sodik h�t p�ld�zatnak t�bb kerete van. Keretezi els�sorban J�zus
szenved�seinek els� �s
utols� megjelent�se, melyek �gy belefon�dnak a p�ld�zatsorozat �sszess�g�be. A
m�sodik keretet a
visszat�r�se titk�r�l sz�l� ig�k k�pezik (16:27 �s 25:31-33). M�t�n�l is �gy van,
hogy Krisztus
visszat�r�se a p�ld�zatsorozat folyam�n egyre er�sebben csend�l ki. A sorozat
�sszefon�d�sa a
szenved�sek megjelent�s�vel �s a visszat�r�sr�l sz�l� ig�kkel tudtunkra adja, hogy
a p�ld�zatok arra
az �tra vonatkoznak, melyet az emberis�gnek Krisztus els� �s m�sodik elj�vetele
k�z�tt meg kell
tennie.
A h�t p�ld�zat harmadik kerete k�t k�pb�l �ll: egyik a p�sztor �s az
elveszett b�r�ny, m�sik a
p�sztor, aki egyszersmind kir�ly is �s elv�lasztja a juhokat a kecsk�kt�l. Ez a k�t
p�ld�zatszer� k�p
szorosan �sszef�gg egym�ssal. Mint k�t hatalmas figyelmeztet� alak �ll egy magasba
vezet� templomi
�t bej�rati �s kij�rati kapuj�n�l. El�sz�r azt a p�sztort l�tjuk, aki egyes�t,
v�g�l azt a p�sztort aki
kir�ly lett �s most szigor� �t�lettel sz�t kell hogy v�lasszon. A k�t k�p k�z�tt
van az �n-ember
megpr�b�ltat�sokban gazdag t�rt�nelme, melyen az els� �s m�sodik Krisztusesem�ny
k�z�tt �t kell
haladnia. Az elveszett b�r�nyr�l sz�l� k�p arra a tragikus sz�ks�gszer�s�gre mutat
r�, ami az �n-j�re
�bred� embert arra k�szteti, hogy a p�sztor �ltal �rz�tt ny�jb�l kiv�ljon. A
p�sztor szeretete azonban
ism�t helyre�ll�tja az egys�get azok k�z�tt az �n-emberek k�z�tt, akik
hozz�tartoz�nak �rzik magukat.
V�g�l azonban az �n-emberek k�z�ss�ge m�r nemcsak a szeretetteljes p�sztor, hanem a
szigor� kir�ly
vezet�se alatt is �ll, akinek l�ny�b�l az �n-s�g legmagasabb szellemi m�lt�s�ga
sug�rzik. � a
szellemek sz�tv�laszt�ja.
A M�t�-p�ld�zatok sorozatban Krisztusnak �nmag�r�l sz�l� vallom�sainak titka
nem l�p
el�sz�r olyan nyilv�nval�an el�t�rbe, mint M�rk �s Luk�cs p�ld�zatain�l, vagy a
J�nos-evang�lium
"�n vagyok" ig�iben. Az els� evang�lium krist�lyszer� szerkezete nem olyan
�tl�tsz�. Ann�l
dr�maibb ennek a titoknak az �tt�r�se a m�sodik hetes csoport v�gefel�.
Ha �sszess�g�ben tekintj�k �t a k�t p�ld�zatsorozatot, akkor felfedezz�k,
hogy itt is megvan
az a g�rbe, ami sz�les �vben mutatja az utat a keny�rt�l a borhoz. Az els� hetes
csoport az elvetett
magr�l sz�l� h�rom p�ld�zattal kezd�dik. A m�sodik sorozatban h�rom sz�l�hegy-
p�ld�zat van (2-4
p�ld.). Az els� csoportb�l, a kozmikus n�veked�s vil�g�b�l, ahol a keny�r �tfog�
hangulata uralkodik,
�tker�l�nk a m�sodikba, az �n-fejl�d�s z�n�j�ba, ami t�ved�seken �s b�n�k�n vezet
kereszt�l �s a
bor jegy�ben �ll, mert arra k�nyszer�ti az embert, hogy igy�k a megpr�b�ltat�sok �s
szenved�sek
serleg�b�l. A p�ld�zatok h�tter�ben teh�t itt is megsejtj�k, mint minden emberi
fejl�d�s �rtelm�t, azt,
aki a kenyeret �s bort saj�t test�nek �s v�r�nek nevezhette.
Az utols� sz�l�hegy-p�ld�zat a sz�l�munk�sokr�l sz�l, akik v�g�l meg�lik a
sz�l�tulajdonos
fi�t. Ebben a p�ld�zatban Krisztus m�r eg�szen k�zvetlen�l besz�l �nmag�r�l. V�g�l
a k�t utols�
p�ld�zatban �s a nagy befejez� k�pben, ami a szellemek sz�tv�laszt�s�t �br�zolja �s
ami a bizalmas
tan�tv�ny-oktat�s koron�ja, m�r teljes m�rt�kben �tt�r Krisztus �nmag�r�l tett
vallom�sa. S
ugyanakkor tet�pontj�hoz �r azon ig�k sorozata is, ahol Krisztus �jraelj�vetel�r�l
besz�l. Ezek az ig�k
minden�tt bele vannak sz�ve a m�sodik p�ld�zat-sorozatba. L�tjuk, hogy maga a k�t
utols� p�ld�zat
apokaliptikus er�vel lend�l fel az �jraelj�vetel t�m�j�hoz. A t�z sz�zr�l �s a
talentumokr�l sz�l�
p�ld�zatok maguk is Krisztus �jraelj�vetel�r�l sz�lnak. Mikor elj�n az �j Krisztus
kinyilatkoztat�s,
csak az �llja meg majd a hely�t, akiben vil�g�t a bels� lelki f�ny (p�ld�zat a
sz�zekr�l) �s aki
gondoskodott szellemi l�t�szervei kifejleszt�s�r�l (p�ld�zat a talentumokr�l). Az
ellenfeleinek
mondott h�rom k�z�ps� p�ld�zat harci z�n�j�n �thaladva, J�zus oktat� p�ld�zatai
apokaliptikus
erej�v� v�lnak. S amikor v�g�l azt halljuk, hogy a juhok �s kecsk�k sz�tv�laszt�s�t
megjelen�t�
z�r�k�pben Krisztus els� szem�lyben besz�l mag�r�l, ez a j�nosi "�n vagyok" ig�kkel
csend�l egybe
�s ezeket harcias b�tors�gban m�g fel�l is m�lja: "Amit a legkisebb aty�mfiai k�z�l
eggyel
cselekedtetek, azt �nvelem cselekedt�tek; amit nem cselekedtetek meg eggyel az �n
legkisebb
aty�mfiai k�z�l, azt velem nem cselekedt�tek meg". (25:40 �s 45) �gy torkolnak bele
M�t� p�ld�zatai
v�g�l teljesen egy apokaliptikus krisztol�gi�ba.

A hegyi besz�d �s az apokalipszis az Olajf�k hegy�n.

A M�t� evang�lium �lesen k�rvonalazott fel�p�t�se k�t helyen foglalja �ssze

nagyobb
besz�dbe J�zus szavait. Els�sorban ezek a r�szek alak�tott�k ki a teol�gusokban
azt a szeml�letet,
hogy az evang�list�k J�zus szavait saj�t maguk �ltal v�lasztott gondolatmenetek
szerint, �nk�nyesen
rendezt�k. A h�rom krisztusi �v kezdet�re es� hegyi besz�dr�l (5-7. r�sz) �s az
eg�sz dr�ma v�gs�
felvon�s�t k�zvetlen�l megel�z� nagy Olajf�k hegyi apokalipszisr�l (24-25 r�sz) van
itt sz�.
Luk�csn�l felbomlik ez a k�t nagy �sszefoglal�s. Itt sok olyan ig�t, ami M�t�n�l a
k�t nagy
kompozici�n bel�l tal�lhat�, az evang�lium nagy k�z�ps� r�sz�ben, az �sv�ny
messze�rad�
�br�zol�s�ba tal�ljuk egyenk�nt belesz�ve.
Az els� l�p�s a hegyi besz�d �s az Olajf�k hegyi apokalipszis meg�rt�s�hez
az, hogy azokat a
pontos megk�l�nb�ztet�seket alkalmazzuk, amikre a M�t� evang�lium fel�p�t�se
tan�tott benn�nket.
K�l�n�sen a hegyi besz�det ismert�k eddig �ltal�ban f�lre, mert nem vett�k
figyelembe, hogy ez az
els� bizalmas oktat�s, amiben a tan�tv�nyokat r�szes�ti. Nem a sokas�ghoz int�zi a
hegyi besz�det �s
csak v�gzetes t�ved�sekre �s illuz�rikus t�lz�sokra vezetne, ha "J�zus etikai
rendszere"-k�nt
akarn�nk felfogni. A Hegyi besz�d ig�i azonban egy�ltal�n nem arra szolg�lnak, hogy
a tan�tv�nyokat
mint egyes kiemelt szem�lyeket k�l�nleges bels� fejl�d�shez vezess�k el, hanem
arra, hogy �ket az
emberis�g �rdek�ben papi szolg�latukra el�k�sz�ts�k. A hegyi besz�det �gy kell
�rtelmezni, mint a
papi munk�lkod�s aranyszab�lyaival tele�rt t�bl�t. Mint a 13. r�sz h�rom utols�
p�ld�zat�n�l, itt is
figyelembe kell venni, hogy kezdett�l fogva egy olyan s�kon val� meg�rt�st t�telez
fel, ami
meghaladja az �ltal�nos emberi tudatot. Ez a klasszikus mondat pl. hogy: "Ha valaki
t�rv�nykezni
akar veled �s el akarja venni az als� ruh�dat, add oda neki a fels�t is", nemcsak
puszt�n az etikus
magatart�s szab�lya akar lenni, ink�bb azt jelenti, hogy csak az lehet papi
lelk�let� ember, aki
nemcsak az emberek k�r�s�t igyekszik kiel�g�teni, hanem mindahhoz, amit mond vagy
ad, mag�t is
oda adja, vagyis a keres� embernek saj�t lelke beburkol�, meleg�t� "kab�tj�t" is
rendelkez�s�re
bocs�tja.
Ennek ellen�re fontos kapcsolatban �ll a hegyi besz�d a sokas�ggal, vagyis az
emberekkel
�ltal�ban. Ez az �rtelme a bevezet� mondatnak: "Mikor J�zus l�tta a sokas�got,
felment a hegyre; �s
amint le�lt, odamentek hozz� a tan�tv�nyai; �s sz�ra nyitotta sz�j�t �s tan�totta
�ket" (5:1-2). A
n�pnek, mint p�sztor n�lk�li ny�jnak megpillant�sa ind�tja J�zust arra, hogy
elkezdje tan�tv�nyai
oktat�s�t. Azzal, hogy tan�tv�nyait a papi lelk�let� ember �tj�ra vezeti, azt az
id�t k�sz�ti el�, amikor
a ny�jnak ism�t lesznek p�sztorai. A sokas�g nem hallja a tan�t�st, de abb�l, amit
J�zus a hegyen
iskol�z�sk�nt tan�tv�nyainak mond, er�teljes hull�mok �radnak ki �gy, hogy az
embereket eg�sz
legbens�bb mivoltukig megragadja az az �rz�s, hogy valami olyan t�rt�nt, ami
r�juk tartozik. �gy
mondhatja az evang�lium a hegyi besz�d v�g�n: "Amikor J�zus elv�gezte ezeket a
besz�deket, a
sokas�g �lm�lkodott az � tan�t�s�n, mert �gy tan�totta �ket, mint akinek hatalma
van �s nem �gy, mint
�r�stud�ik" (7:28-23).
Igaza lehet az �jabb teol�gi�nak abban, hogy a hegyi besz�d ig�it J�zus
nem abban a
nagyszab�s� halmoz�sban �s �sszef�gg�sben, nem egy bizonyos meghat�rozott �letrajzi
pillanatban
mondta el tan�tv�nyainak, ahogy azt a M�t� evang�lium feljegyzi. Egyes mond�sai,
vagy egyes
mond�s-csoportok ink�bb hosszabb ideig tart� oktat�sok �sszefoglal�sai lehettek.
M�gis t�ved�s
volna azt hinni, hogy M�t� evang�lista a tan�t�soknak ezt a katekizmus-szer�
�sszevon�s�t
�nk�nyesen hajtotta v�gre. Az �rz�kfeletti �szlel�s el�tt, melynek alapj�n a M�t�
evang�lium
l�trej�tt, a hegyi besz�d k�ts�gtelen�l mint �sszef�gg� eg�sz jelent meg. Itt
l�tjuk egyik legfontosabb
p�ld�j�t annak, hogyan m�k�dik egy�tt az evangelista tudat�ban k�t �szlel�si r�teg.
Az el�t�rben l�v�
r�teg a J�zus k�rnyezet�ben t�rt�n� egyes esem�nyek tartalm�ra ir�nyul. Az ink�bb
h�tt�rben l�v�
r�teg mag�ra a Krisztus l�nyre ir�nyul. �s ez m�k�dik itt mint a l�thatatlan, �s
ellen�llhatatlan erej�
m�gnes; az egyes ig�ket egy egy�ttes alakzatba vonja �ssze, mintha �j szellemi
t�rv�nyt�bl�kra
r�gz�ten� �ket.
Ha tapogat�zva megpr�b�lunk k�zelebb f�rk�zni a titok nyitj�hoz, tal�n a
k�vetkez�ket
k�pzelhetj�k el: M�t� lelke el� t�rul annak a pillanatnak a k�pe, amikor Krisztus a
vezet� n�lk�liv�
v�lt emberis�g l�tt�n elkezdi tan�tv�nyai k�l�nleges oktat�s�t. Vihar vonul �t
Krisztus lelk�n.
M�gegyszer fell�ngol a Jord�n-keresztel�t k�zvetlen�l k�vet� k�l�nleges �llapot�nak
eg�sz isteni
nagys�ga. De az isteni �ser�nek ez a fell�ngol�sa a Krisztus l�nyben nem mutatkozik
meg
leplezetlen�l az evangelista �szlel�se el�tt. A h�tt�rben marad. Csak k�zvetve
nyilatkozik meg el�tte
Krisztus szavainak szellemi �sereje, mikor a papi oktat�sk�nt elhangz� ig�k
sokas�ga egy egys�ges,
hatalmas tabl�v� �ll �ssze. A hegyi besz�d intenz�v teljess�g�n kereszt�l egy k�p
villan el�: mintha -
b�r teljesen megv�ltozott form�ban, - a S�nai hegyi esem�ny ism�tl�dne meg. A
t�rv�nyek �tad�s�nak
hegy�n az Istens�g a term�szeti er�k �ltal sz�l M�zeshez, aki ezzel az emberis�g
fontos �ramlat�nak
megalap�t�ja �s vezet�je lett. A hegyi-besz�d hegy�n szellemi �ser�vel sz�l
Krisztus az �j paps�g els�
kiv�lasztottaihoz.
Hasonl�k�ppen kell meg�rezn�nk �s meg�rten�nk az Olajf�k-hegyi apokalipszist
is, M�t�
hatalmas erej� �sszevont �br�zol�s�ban. A k�ls� hegycs�cs, ahol Krisztus
tan�tv�nyait oktatja, itt is
l�nye fejl�d�s�nek �s kinyilatkoztat�s�nak egyik bels� cs�cspontj�ra utal. M�g a
hegyi besz�d alapja
a m�gegyszer megnyilv�nul� "status nascendi", az Olajf�k-hegyi apokalipszis m�r a
"status
moriendi"-b�l fakad, a golgotai �ldozatk�szs�g megnyilatkoz�s�b�l. A Krisztus-l�ny
olyan m�lyen
lek�zd�tte mag�t a f�ldi inkarn�ci�ba, hogy elkezdhet ism�t �tmenni egy
atmoszf�rikusan hat�
testetlen �llapotba. Most m�r nem az emberi inkarn�ci�ba bel�p� Istens�g, hanem a
krisztusi t�zt�l
teljesen �tizzott �s felfokozott emberi mivolta az, ami hatalmas t�zjelk�nt
fell�ngol.
Az Olajf�k-hegyi apokalipszis a harcb�l n� ki. Mint nagy kihiv�sok, a
jeruzs�lemi bevonul�s
�s a templom megtiszt�t�sa el�zt�k meg. M�r lezajlottak ellenfeleivel val� vit�i,
akik a teljhatalomra,
az ad�p�nzre �s a Szadduceusokra vonatkoz� k�rd�seket int�zt�k hozz�. Az
ellenfeleinek mondott
h�rom p�ld�zat - a sz�l�tulajdonos k�t fi�r�l, a gonosz sz�l�munk�sokr�l �s a
kir�lyi mennyegz�r�l -
mint kardcsap�sok villantak fel a szellemi harcban. V�g�l a hegyi besz�d elej�nek
nagyszab�s�
megfelel�j�t �s ford�tottj�t tal�ljuk. A kilenc jaj-ki�lt�s, ami J�zus sz�j�b�l
vihark�nt t�r ki a
farizeusok �s �r�stud�k f�l�tt, annak a kilenc boldogs�gnak pontos ellenszavaik�nt
jelenik meg,
mellyel annakidej�n a tan�tv�nyok papi oktat�s�t megkezdte. A Jeruzs�lem, mint
pusztul�sra �t�lt
v�ros f�l�tti jajsz�, azoknak a szavaknak ellenk�pe, melyekkel a hegyi besz�d a
mennyei Jeruzs�lem
titk�t �rinti: "Nem maradhat elrejtve a hegyen �p�lt v�ros".
A k�zdelem porondj�r�l J�zus tan�tv�nyaival most a csendes Olajf�khegy�re
megy fel. A sz�
harci ereje apokaliptikus j�v�bel�t�ss� v�ltozik �t s ugyanakkor minden oktat�
tan�t�s�n �tt�r Krisztus
�nmag�r�l val� k�zl�se. L�lek�breszt� l�tv�nyk�nt t�rul fel a tan�tv�nyok el�tt az
az id�, amikor
beteljesedik Krisztus �jraelj�vetele. S az Olajf�k-hegyi apokalipszis v�g�l a
visszaj�vetel�re
vonatkoz� - a t�z sz�zr�l �s a talentumokr�l sz�l� - k�t p�ld�zatban �s a szellemek
k�l�nv�laszt�s�t
megjelen�t� z�r� v�zi�ban csend�l ki.
A hegyi besz�ddel val� megegyez�s eg�szen a k�t jelenetet kiv�lt� kezdeti
szitu�ci�ba
men�en felismerhet�. M�g a hegyi besz�det a vezet� n�lk�liv� v�lt n�p megpillant�sa
v�ltotta ki, az
Olajf�k-hegyi apokalipszist a pusztul�sra �t�lt templom megpillant�sa (24:1-2). Az
emberis�g eg�sz
j�v�beni fejl�d�s�nek tartalma az lesz, hogy a vihar �s v�sz k�zepette fel�p�lj�n
az �j templom.
Krisztus maga lesz ez a templom.

A j�nosi b�cs�besz�dek.

A J�nos-evang�liumban nincs meg a hegyi besz�d �s az Olajf�k hegyi

apokalipszis k�zvetlen
megfelel�je, nincs semmi, amit k�zvetlen�l p�rhuzamba �ll�thatn�nk vel�k. K�l�n�sen
azon
csod�lkozhatunk, hogy a J�nos-evang�liumb�l hi�nyzik a k�zvetlen�l apokaliptikus
elem. De azon a
helyen, ahol az els� h�rom evang�lium az Olajf�k-hegyi apokalipszist mondja el, a
J�nos-
evang�liumban J�zusnak v�gtelen mennyei b�kess�get �raszt� b�cs� besz�deit
tal�ljuk, azt a nagy
horderej� bizalmas oktat�st, melyben J�zus tan�tv�nyait r�szes�ti, miut�n megmosta
l�bukat, kenyeret
�s bort adott nekik. A j�nosi b�cs�besz�dek eg�szen m�s hangulatuk ellen�re is az
Olajf�k-hegyi
apokalipszis re�lis megfelel�j�nek tekinthet�k. �gy l�tszik, hogy J�nos teljesen
kihagyhatta
evang�lium�b�l az apokalipszis harci hangjait, mert Apokallipszis�t k�l�n k�nyvben
�rta meg azt�n.
De amint alaposabban megismerked�nk a J�nos-evang�lium eg�sz�nek szerkezet�vel,
egyre
vil�gosabb� v�lik el�tt�nk, hogy a b�cs�szavak f�ld�nt�li b�k�je nem olyasvalami,
ami egyszer�en
mag�t�l ad�dik, hanem mint kiv�vott gy�zelem egy harcias elemb�l sz�rmazik, amely
az eg�sz
evang�liumon �tvonul.
Az els� h�rom evang�lium a b�ke �vezet�b�l a harc �s �t�let �vezet�be vezet.
Az egyszeri
�tmenet Galile�b�l J�de�ba a t�rbeli-t�jbeli h�ttere ennek a fejl�d�snek. A J�nos-
evang�liumban,
melynek szintere kezdett�l fogva �lland�an v�ltakozik Galilea �s J�dea k�z�tt,
ford�tott a fejl�d�s. Itt
a b�ke, amely v�g�l a b�cs�besz�dekben mennyboltk�nt borul r�nk, abb�l a harcb�l
sz�letik meg, ami
az evang�liumnak majdnem az eg�sz els� fel�t kit�lti. Csakhogy J�nos szent �s
magasztos st�lus�val
tomp�tva �br�zolja ezt az �lland� szellemi harcot, �gy hogy a megfigyel� szeme
nagyon is k�nnyen
elsiklik a harcias elem f�l�tt. A felismer�s �nnepi �rz�s�t keltheti, ha siker�l
felfedezn�nk a J�nos-
evang�liumban a harcias Krisztust. Az 5.-t�l 12.-ik r�szben id�zett szavainak
t�lnyom� r�sz�t
ellenfeleihez int�zte. S�t az els� n�gy "�n vagyok" ige - az �let kenyere, a vil�g
vil�goss�ga, az ajt�, a
j� p�sztor, - melyek cseng�se mintha az �r�kk�val�s�g lehelet�be burkolna, nem m�s,
mint a Nap-
kard fell�ngol�sa, mellyel Krisztus r�sztvesz a harcban.
Csak legv�g�l marad meg egyed�l a Krisztus-l�ny oltalmaz� isteni b�k�je,
amir�l azonban
most m�r felismerj�k, hogy eddig is minden harcban benne csengett. Mikor ennek
tudat�ra jutunk,
meg�rtj�k, hogy mi�rt �br�zolja J�nos Krisztus harc�t annyira letomp�tva. Ami a 12.
r�szig csak
k�zvetve volt �rezhet�, most a l�bmos�si jelenett�l kezdve a b�cs�besz�deiben
uralkod� elemm�
v�lik: Krisztus minden szav�ban �nmag�r�l besz�l s eg�sz l�ny�t kinyilatkoztatja
amikor �gy sz�l:
"B�k�sen �llok a vil�ggal szemben. B�kess�get hagyok n�ktek, az �n b�kess�gemet".
Az els� h�rom evangliumban a teljes m�rt�kben fell�ngolt harcb�l hajt ki
legv�g�l a
tan�tv�nyok pr�f�tikus oktat�sa az Olajf�k hegy�n. A l�ngol� apokaliptikus er�, ami
�thatja, nem m�s
mint a harc tov�bbd�b�rg�se megv�ltozott form�ban. Ez vonatkozik a visszat�r�s�r�l
sz�l� k�t
p�ld�zatra is a t�z sz�zr�l �s a talentumokr�l, melyeket a M�t� evang�lium az
utols� tan�tv�ny-oktat�s
r�szek�nt id�z. A j�nosi b�cs�besz�dek kiz�r�lag csak a sz�t�rad� krisztusi l�lek
intuit�v csendj�t
l�legzik; a harcias el�t�r m�r teljesen elolvadt. Ebb�l a csendb�l sz�rmazik a k�t
utols� "�n vagyok"
ige is: az �t �s a sz�l�t�ke, a h�t "�n vagyok" ige k�z�l az a kett�, amely
bizalmasan a tan�tv�nyoknak
sz�l.
A b�cs�besz�dek szavai egy folyamatosan osztott �rvacsor�t jelk�peznek.
El�z�leg Krisztus
tan�tv�nyainak - a l�bmos�s ut�n - a keny�r �s bor elemeiben �nmag�t adta oda. Most
a szavak �tj�n
val� egyes�l�sben k�zli vel�k �nmag�t. Most m�r kiz�r�lag Krisztus maga besz�l, nem
a N�z�reti
J�zus. A krisztusi l�ny besz�de el�rkezett arra a pontra, ahol m�r nincs sz�ks�ge
J�zus besz�d�re.
Hogy milyen viszonyban �llt itt egym�ssal a bels� sz� �s a k�ls� besz�d, ahhoz a
kulcsot az a k�p adja
meg, melyet J�nos evangelista saj�t mag�r�l fest, mikor a b�cs�besz�deket
hallgatja. L�tjuk, hogy az
a tan�tv�ny, akit J�zus szeretett, J�zus kebl�n pihen. Krisztus sz�v�b�l hallja a
ki nem mondott sz�t. A
legmagasabb intu�ci�ig �rlel�d�tt j�nosi hall�s az a forr�s, amelyb�l J�zus
b�cs�besz�deinek szent
sz��radata el�buzog. A t�bbi tan�tv�ny tal�n csak sejtve tudott egy keveset
meg�rteni abb�l, amit
Krisztus mint szeretetet aj�nd�koz� l�nyeget elmondott, mert a bens� besz�det csak
itt-ott kis�rte egy
kiejtett sz�. Majdnem azt mondhatn�nk, hogy nem a golgotai hal�l el�tt �ll�
Krisztus az, aki itt besz�l:
szavai mintha m�r a s�ron t�lr�l csend�ln�nek �t �s annak kezdet�t k�pezn�k, amit
a Felt�madott a
negyven h�sv�ti nap alatt mondott, mikor megjelent tan�tv�nyai k�r�ben is tan�totta
�ket.
Itt a sz� m�r nem tan�t�s, hanem a Krisztus-l�ny �nmag�r�l val�, l�nyszer�en
ki�rad� k�zl�se.
Ez�rt a b�cs�besz�dek szavaib�l megtudhatjuk, hogy alapj�ban v�ve J�zusnak minden
szava tel�tve
van a Krisztus-l�ny szubsztanci�j�val �s ez�rt Krisztus megh�v�s�nak formul�i,
Krisztus k�zell�t�nek
kulcsai. Ez a J�nos evang�lium 17. r�sz�ben l�v� f�papi ima titka, de
tulajdonk�ppen a n�gy
evang�liumban tal�lhat� �sszes j�zusi sz� titka, tekintet n�lk�l arra, hogy mikor,
mennyire dereng �t
J�zus szavain kereszt�l Krisztus besz�de.

Az ember fia

Van egy kifejez�s, amely b�rhol forduljon is el� a n�gy evang�liumban, ott
mindig az
emberis�g objekt�v oktat�sa �s a Krisztus-l�ny �nmag�ra vonatkoz� l�nyeges k�zl�se
k�z�tti
k�l�nleges �sszef�gg�sre utal. Ez a kifejez�s: "az ember fia". Az ember fi�r�l
sz�l� ig�k sokszorosan
belesz�vik az evang�liumok sz�nyeg�be a Krisztus-miszt�riumok aranyfonal�t. "Az
ember fia"
formula a teljhatalom kifejez�se, egy miszt�riumi kifejez�s, ami azokat a
mondatokat, melyekben
szerepel, tal�nyokk� teszi s ezek csak meditat�v �ton fejthet�k meg. Fontos
momentum, hogy ez a
kifejez�sm�d az evang�liumokban - egyetlen kiv�telt�l eltekintve, - csakis J�zus
sz�j�b�l hangzik el.
A "j�zusi tan�t�s" egyik sarkalatos pontj�t tartalmazza.
A teol�gia sokat tal�lgatta ennek a kifejez�snek az �rtelm�t. De sohasem
jutottak messzebbre,
minthogy ingadoztak k�t lehet�s�g k�z�tt. Az egyik elm�let szerint az "ember fia"
egyszer�en csak
"embert" jelent. Azt hitt�k, hogy az idevonatkoz� g�r�g kifejez�s: h�ios tou
andropou, a h�ber bar-
en�s sz�szerinti ford�t�sa, amit az el��zsiai nyelvekben az "ember" helyett
haszn�lt d�szes �s
k�r�lm�nyes k�r�l�r�snak tartottak. A m�sik elm�let a m�lt �vsz�zadok na�v
tradicion�lis felfog�sa
nyom�n azt tartotta, hogy J�zus "ember fia" n�ven egyszer�en saj�t mag�r�l besz�lt.
Val�ban vannak olyan "ember fia" ig�k, melyek azt a l�tszatot keltik, mintha
�ltal�ban az
emberr�l sz�ln�nak; �gy pl. "a szombat van az ember�rt, nem az ember a szombat�rt,
ez�rt az
embernek fia ura a szombatnak is" (M�rk 2:27-28.) M�sr�szt sok esetben �gy t�nik,
hogy az ember fia
kifejez�s egy�rtelm�en mag�ra J�zusra vonatkozik. Ide tartoznak az olyan ig�k, mint
pl. "az embernek
fia nem az�rt j�tt hogy neki szolg�ljanak, hanem, hogy � szolg�ljon �s �let�t adja
v�lts�gul sokak�rt".
(M�rk 10:45.) Ide tartozik mindenekel�tt az �sszes olyan ige, ami Krisztus
visszat�r�s�re utal,
melyekben mindig az "ember fia" kifejez�s szerepel.
A teol�gia "vagy-vagy" �ll�spontja a k�rd�s helytelen felvet�s�n alapul.
Az�rt nem is
vezethetett el a megnyugtat� v�laszhoz. Ez m�r abb�l is l�tszik, hogy a k�t
felfog�si lehet�s�g
tulajdonk�ppen nem hidalhat� �t.
A val�s�gban az "ember fia" sohasem jel�li az embert egyszer�en �gy,
amilyen. Titkot
tartalmaz: az emberi l�nyt magasabb �rtelemben jel�li �s ez�rt lehets�ges, hogy
�ltal�ban haszn�latos
miszt�riumi kifejez�s �s egyben Krisztusnak saj�tmag�nak megjel�l�se. Mikor
Krisztus ezekkel a
szavakkal a szellemi emberr�l besz�l, aki a j�v�ben a term�szeti emberb�l meg fog
sz�letni, egy�ttal
saj�t mag�r�l is besz�l.
Az "ember fia" ilyen felfog�s�val mindig szemben �llt a Krisztusi
megv�lt�sr�l alkotott
lelkileg �nz� fogalom. Krisztus nem az�rt j�tt, hogy az emberben az eltorzult
emberk�pet feloldja a
var�zslat al�l �s �jra eredeti form�j�ba �ll�tsa vissza. Krisztus isteni sz�nd�ka
az emberre, �s nem
minden tov�bbi n�lk�l az emberekre ir�nyul. Az ember f�ldi elvar�zsolts�ga od�ig
jutott, hogy m�r
azt nem tudja, hogy �rz�kfeletti, szellemi l�ny. Az emberl�ny torny�ban, mely
hajdan
vil�g�t�toronyk�nt vil�g�totta meg a f�ldi teremt�s birodalm�t, kialudt a f�ny.
Krisztus megv�lt� tette
abban �llt, hogy lesz�llt az els�t�tedett torony m�ly�re, hogy ott egy �j f�ny
szikracs�r�j�t meggy�jtsa.
Az "ember fia" kifejez�s az ember kifejlesztend� magasabb lelki tagj�t
jelenti, amellyel
felfel�, a szellemi vil�g fel� megnyilhat. Ha az ember a l�nye m�ly�n elvetett
f�nycs�ra erej�n�l fogva
megsz�li lelk�nek ezt a magasabb r�sz�t, akkor legy�zi bens� s�t�ts�g�t �s
term�ketlens�g�t �s a
szellemember hordoz�j�v� v�lik. Rudolf Steiner a l�leknek ezt a tagj�t, amire az
"ember fia" n�v utal,
"tudati l�leknek" nevezi, amely felfel� kinyilik, hogy felvegye mag�ba a szellem-
�nt (Geistselbat).
"Azok az emberek, akik Krisztus J�zus idej�ben csak k�lsej�ket fejlesztett�k
ki teljesen
norm�lis m�don, azt mondhatt�k: most m�g csak az ember �rtelmi lelke fejl�d�tt ki
szab�lyszer�en,
ami m�g nem tudja felvenni mag�ba a szellem-�nt. De ugyanebb�l az emberb�l, aki
most
legmagasabb tagjak�nt �rtelmi lelk�t fejlesztette ki, majd ki fog fejl�dni mint
gyermeke, mint
eredm�nye, a tudati l�lek, amely m�r meg fog tudni ny�lni a szellem-�n sz�m�ra. -
�s azt, amit az
ember eg�sz l�nye jelleg�b�l kifoly�lag �gysz�lv�n mint vir�gj�t bontakoztatta ki,
ami �gy kihajtott
bel�le, ami term�szet�b�l ad�dott, hogyan nevezt�k ezt a miszt�riumokban? A g�r�g
"h�ios tou
andropou" sz� jelent�se kor�ntsem olyan sz�k korl�tok k�z� szor�tott mint a n�met
"Sohn", "egy
ap�nak a fia", hanem egy l�ny ut�dj�t jelenti, ami kin� egy l�nyb�l, mint a vir�g
egy olyan
n�v�nyb�l, ami eddig csak leveleket hozott." (A M�t� evang�lium. 266.o.)
Lelk�nk ezen magasabb tagj�nak f�nyjelleg�t a "Theosophie" c. k�nyv egyik
jelent�s helye
�gy �rja le: "Ha az ember bens�j�ben �letrekelti azt ami �nmag�ban "igaz" �s "j�",
akkor
fel�lemelkedik puszta �rz�lelk�n, mert ebbe belevil�g�t az �r�k szellem. Egy f�ny
gyullad ki benne,
ami nem muland�. Amennyiben a l�lek ebben a f�nyben �l, olyan valaminek a r�szese,
ami
�r�kk�val�. �sszek�ti vele a l�t�t. Ami a l�lekben felgyullad mint �r�kk�val�, azt
nevezz�k tudati
l�leknek. (31.o.)
Az ilyen le�r�sok a legszebb �sszhangban �llnak az evang�liummal. �ltaluk
�rtj�k meg
teljesen a J�nos evang�lium egyik csod�latos ig�j�t, �spedig azt az egyetlen
helyet, ahol az "ember
fia" megjel�l�s m�s sz�j�b�l hangzik el, nem J�zus�b�l. J�zus az "ember fi�r�l"
besz�lt az
embereknek. Megk�rdik t�le: "Kicsoda ez az ember fia?" (J�nos 12:34) A
vil�goss�gr�l sz�l� szavak,
amiket J�zus ezut�n mond, teljes v�lasz erre a k�rd�sre, csak ezt eddig nem igen
ismert�k fel. Van
teh�t egy ig�nk, ahol Krisztus maga �rja k�r�l az "ember fia" l�nyeg�t: "M�g egy
kev�s ideig veletek
van a vil�goss�g. J�rjatok am�g vil�goss�g van, hogy s�t�ts�g ne lepjen meg
titeket. Aki a s�t�ts�gben
j�r, nem tudja, hova megy. M�g a vil�goss�g megvan, higyjetek a vil�goss�gban, (a
n�met sz�vegben:
k�ss�tek �ssze nagy sziveteket a vil�goss�ggal) hogy a vil�goss�g fiai legyetek".
(J�nos (2:35-36.)
Ezekb�l az ember fi�r�l sz�l� szavakb�l mer�tette Luther azt a k�lt�i hangot, mely
kar�csonyi
vers�ben megcsend�l:

Das evige Licht geht da herein,

gibt der Welt einen neuen Schein.
Es leucht� wehl mitten in der Nacht
und uns des Lishtes Kinder macht.

Bes�t oda az �r�k f�ny

s a vil�gnak �j ragyog�st ad.
Vil�g�t az �j k�zep�n,
s minket a f�ny fiaiv� tesz.

P�l leveleiben egyetlen egyszer fordul el� az "ember fia" kifejez�s. Csak
az�rt siklottak el
felette, mert nem ismert�k fel P�l nyelvezet�ben a miszt�riumi nyelv jelleg�t.
Luther ford�t�s�ban
teljesen elsikkad, mert a miszt�riumi h�tt�r ir�nti igazi �rz�k n�lk�l fogalmazta
meg sz�veg�t.
"Krisztus miszt�riuma a r�gebbi id�kben m�g az ember fiainak sem adatott tudt�ra,
most azonban a
Szentl�lek �ltal kijelentetett az � szent apostolainak �s pr�f�t�inak". (Sf.3:5)
Itt az "ember fiai"
eg�szen vil�gosan az elm�lt korok beavatottainak megjel�l�s�re szolg�l, akik
kifejlesztett�k lelk�knek
ezt a magasabb tagj�t �s ez�ltal kimagaslottak a t�bbiek k�z�l.
Kezd�nk r�j�nni, hogy azok az ig�k, amelyek az evang�liumokban az ember
fi�r�l sz�lnak,
egy embertan alkot�r�szei, mely embertan egyben Krisztus-tan is, mert az emberr�
v�lt Krisztus-l�ny
gy�jtotta fel a f�ldi emberben a szellemember f�ny�t.
Az �j Testamentumot sokszorosan �thatja a magasabb embertudom�ny b�lcsess�ge,
csak
sehol sem jelenik meg rendszeresen, tan�t�sszer�en, hanem minden�tt a mondottak
eleven el�felt�tele.
Igen jelent�s az az embertan ami P�l leveleiben �ramlik. Mindig ott bukkan el�,
ahol P�l ilyen
klasszikus fogalomp�rokat haszn�l, mint: a r�gi �s az �j ember, - a k�ls� �s bels�
ember, - a testi, lelki
�s szellemi ember, - a f�ldi �s az �gi ember, - az els� �s a m�sodik ember (�d�m �s
Krisztus). Eg�szen
m�s embertan-�ramlatot tal�lunk a J�nos evang�lium "�n vagyok" ig�iben. P�l
embertan�nak
megfogalmaz�sa objekt�v, �ltal�nos �rv�ny�, A h�tt�rben azonban mindig ott �ll
Krisztus l�nye, mint
�j emberi �sk�p. A j�nos� els� pillanatra csak Krisztus �nmag�r�l val�
bizonys�gt�tel�nek nagys�g�t
nyilatkoztatja ki, de az emberis�gre is vonatkoztathatjuk, mert a magasabbrend� �n
titkair�l besz�l,
ami minden emberben benne lakozhat. Az embertan, amit az evang�lium ember fia
ig�iben J�zus
sz�j�b�l hallunk, a p�li �s j�nosi k�z�tt k�z�pen �ll. Az �ltal�nos emberi �s a
krisztol�giai
�nbizonys�gt�tel st�lusa egyens�lyban van benne. Korunkban, mikor az emberr�l egyre
ink�bb m�r
csak az �llattannal hat�ros, tuls�gosan f�ldi tud�sunk van, k�l�n�s jelent�s�ge van
annak, hogy J�zus
szavaiban a m�g kifejlesztend� szellememberr�l sz�l� pr�f�tikus embertant
felfedezz�k.

Az ember fi�r�l sz�l� ig�kben foglalt embertan h�rom fejezetre oszthat�:

az ember fia megpr�b�ltat�sai,

az ember fia dics�s�ge,
az ember fi�nak ujra elj�vetele.

Az els� fejezethez tartoznak az olyan helyek mint pl. az, ahol valaki
J�zushoz j�n �s �gy sz�l:
"K�vetlek t�ged", mire ezt a v�laszt kapja: "A r�k�knak barlangjuk van �s az �gi
madaraknak f�szk�k,
de az ember fi�nak nincs fej�t hov� lehajtania" (M�t 8:20, Luk�cs 9:58). Ezekkel a
szavakkal, melyek
kifejezik hogy milyen egyszer�en �l, J�zus c�lja nem annyira az, hogy elriasszon,
ink�bb az az
�rtelm�k, hogy minden igazi szellemi t�rekv�s �tj�nak els� �llom�sa a hontalans�g.
Az ember fia
�tj�n a megpr�b�ltat�sok kezdete a hontalans�g.
Ennek a magasabbrend� embertannak els� fejezete azokban az ig�kben jut el
teljes
kibontakoz�shoz, melyeket �gy szoktak nevezni, hogy "J�zus megjelenti
szenved�seit". K�zvetlen�l
az ut�n kezd�dnek, hogy a tan�tv�nyok l�tt�k Krisztus megdics��l�s�t. A hegyr�l
lefel� menet m�r
mondott nekik egy rejt�lyes ig�t az ember fi�r�l: "Senkinek se mondj�tok el amit
l�ttatok, am�g az
ember fia fel nem t�madt a hal�lb�l". (M�t� 17:3.) Ez nemcsak azt jelenti, hogy a
tan�tv�nyoknak
h�sv�tig hallgatniuk kell. A hegyen megl�thatt�k a szellemember teljesen
kibontakozott k�p�t. Csak
akkor nyerik el a bels� jogosults�got arra, hogy a l�tottakat hirdess�k, amikor a
megpr�b�ltat�sok
minden fokozat�n �tmentek �s ez�ltal a szellemember f�nye - mint �j �let - benn�k
is er�ss� v�lt.
Ett�l kezdve J�zus f�radhatatlanul, ism�t �s ism�t tan�tv�nyai el� ter�ti a
fokoz�d� erej�
k�peket, melyek azokat a megpr�b�ltat�sokat �s szenved�s-fokozatokat mutatj�k,
amelyeken �t kell
menni. Mikor Keresztel� J�nos m�rt�rhal�l�r�l van sz�, ezt mondja: "Ezenk�ppen kell
majd az ember
fi�nak is szenvednie" (M�t� 17:12). Figyelmeztet� szavak l�ncolata fon�dik a
tan�tv�nyok oktat�s�ba:
"Az ember fia az emberek kez�be adatik. �s meg�lik �t, de harmadnapon felt�mad"
(M�t� 17:22).
"Ime felmegy�nk Jeruzs�lembe �s az embernek fia �tadatik a f�papoknak �s
�r�stud�knak �s hal�lra
k�rhoztatj�k �t. �s pog�nyok kez�be adj�k �t, hogy megcs�folj�k �s megostorozz�k �s
keresztre
fesz�ts�k; de harmadnap felt�mad" (M�t� 20:18,19). "Tudj�tok, hogy k�t nap m�lva a
h�sv�tnak
�nnepe l�szen �s az embernek fia el�rultatik, hogy megfesz�ttess�k (M�t� 26:2).
"Az embernek fia
j�llehet elmegyen (a n�met sz�vegben: meghal) amint meg van �rva fel�le, de jaj
annak az embernek,
aki az embernek fi�t el�rulja" (M�t� 26:24). �s v�g�l a Getsem�n� kertben: "Ime
elk�zelgett az �ra �s
az embernek fia a b�n�s�k kez�be adatik" (M�t� 26:45).
Ezekkel a szavakkal J�zus kor�ntsem csak azt j�solja meg, ami k�ls� emberi
sorsk�nt a
legk�zelebbi j�v�ben v�r re�. Sokkal ink�bb a "halj meg �s sz�less ujj�"
t�rv�ny�nek
kinyilatkoztat�sa az, amely minden emberre �rv�nyes, aki felfel� t�rekszik. A
szellemember nem
t�mad fel az emberben, ha el�bb nem ment �t a szenved�s �s lelki hal�l fokozatain.
Az amit �gy
neveznek, hogy a szenved�sek megjelent�se, nyilv�noss�gra hoz valamit a miszt�riumi
tan�t�sokb�l,
ami eddig csak a rejtett beavat�si helyeken hangzott el. A r�gi korokban a "halj
meg �s sz�less ujj�"
t�rv�ny�t a beavat�si elj�r�sban val�s�tott�k meg, ahol a beavatand�t
pr�bat�telekkel a szenved�s
bizonyos fokozatain �t elvezett�k eg�szen a templomi alv�s misztikus hal�l�ig,
melyb�l h�rom nap
m�lva mint felt�madott t�rt vissza az �letbe. Krisztus j�vend�l�sei saj�t
szenved�seir�l �s hal�l�r�l
egyben a tan�tv�nyainak mondott miszt�riumi ig�k is lehettek, mert az � Golgot�n
elszenvedett
sors�val az ember fia hal�l�ra �s felt�mad�s�ra vonatkoz� t�rv�ny kil�pett a
templom hom�ly�b�l az
�ltal�nos emberi sors nyilv�nos szinpad�ra. A j�v�ben saj�t bens� szabad
indit�k�b�l j�rhatja mindeni
a szellemi ember �tj�t, aki - mint P�l levelei mondj�k, - "Krisztussal egy�tt"
szenved, hal meg �s
t�mad fel. A bels� kapcsolat a golgotai dr�m�val a r�gi beavat�s kereszt�ny talajon
val�
megism�tl�d�s�t �br�zolja.
Az emberfia szenved�seir�l sz�l� egyik legfontosabb ig�t Krisztus
Nikod�muszhoz int�zi, aki
maga is a r�gi vil�g beavatottja volt: "�s senki sem ment fel a mennybe, hanemha
az, aki a mennyb�l
sz�llott al�, az embernek fia, aki a mennyben van" (J�n. 3:13). (A n�met
sz�vegben: Senki nem megy
fel a mennybe, csak az, aki a mennyb�l sz�llt le, vagyis az ember fia, akinek
val�di l�nye a mennyben
van.) Nikod�musz annak a szellemis�gnek a k�pvisel�je, amely k�zvetlen�l arra
t�rekszik, hogy
elszabaduljon a F�ldt�l �s a mennyei magass�gokhoz kapcsol�dj�k. Sz�ks�ges, hogy
Krisztus jelezze
neki, hogy az ember fia �tj�nak el�sz�r eg�szen le kell vezetnie a f�ldre, miel�tt
ism�t felvezetne a
mennybe. Nem lehet val�di semmif�le felt�mad�s �s mennybemenetel, ha nem el�zte meg
a F�ld
keser�, hal�los m�lys�geibe val� teljes lesz�ll�s.
A megpr�b�ltat�sokb�l vir�gzik ki az ember fia dics�s�ge. Az err�l sz�l�
ig�khez tartozik m�r
az is, amely kijelenti, hogy az ember fia ura a szombatnak. A szellemember a
t�rv�ny f�l�tt �ll.
J�zus ilyen szavai az elvetett magok, amelyekb�l k�s�bb P�l szabads�gtana �s
a "kereszt�ny
ember szabads�g�nak" a kereszt�ny t�rt�nelem folyam�n egyre ragyog�bban kibontakoz�
szeml�lete
sz�letik. Annak az embernek, aki megsz�li mag�ban a szellemembert, bels� nemess�ge
abban �ll,
hogy szabadon al� tudja rendelni mag�t a vil�g t�rv�ny�nek. M�r nem rabszolga,
hanem ura a
t�rv�nynek.
A szellemember olyan forr�s, melyb�l b�s�gesen �radnak az emberbe a magasabb
er�k �s a
teljhatalom. Mikor J�zus a guta�t�tt meggy�gy�t�sakor jelenl�v� ellenfeleinek azt
mondja, hogy a
beteg meggy�gyul�s�t tekints�k annak bizony�t�k�ul, hogy "az ember fi�nak van
hatalma a b�n�ket
megbocs�tani" (M�t� 9:6), akkor els�sorban nem mag�r�l besz�l. Elh�zza a f�gg�nyt a
szellemember
titka el�l, mely szellemember k�pes arra, hogy bel�lr�l legy�zze a b�nt �s
betegs�get. A szellemember
gy�gy�t� erej�r�l sz�l ez az ige is: "Mert az�rt j�tt az embernek fia, hogy
megkeresse �s megtartsa,
ami elveszett" (Luk. 19:10). (A n�met sz�vegben: hogy megkeresse �s
meggy�gy�tsa...)
A J�nos-evang�liumban az ember fia ig�k magasztos �nnep�lyess�gig emelkednek.
Akkor,
amikor Krisztus �gy sz�l: "�n vagyok az �let kenyere", egyben azt is tudtul adja,
hogy ha benne lakik
az emberben a magasabb �n, mely �benne mag�ban �lt�tt alakot, akkor ez az emberben
az �lland�
�ldoz�s (�rvacsora) szubsztanci�j�t hozza l�tre: "Munk�lkodjatok, ne az eledel�rt
amely elv�sz,
hanem az eledel�rt amely megmarad az �r�k �letre, amelyet az embernek fia ad majd
n�ktek" (6:27).
"Ha nem eszitek az ember fi�nak test�t �s nem issz�tok az � v�r�t, nincs �let
bennetek" (6:53).
V�g�l J�nos, aki nem �rja le evang�lium�ban a hegyen val� megdics��l�st,
kimondatja
Krisztussal az ember fia dics�s�g�nek elj�vetel�t: "Elj�tt az �ra, hogy
megdics��ttess�k az embernek
fia" (12:23). K�zvetlen�l ezut�n k�vetkezik a b�zaszemr�l sz�l� ige, ami csak akkor
hozhat term�st,
ha el�bb elhalt a f�ld m�ly�ben. A nagyh�t esem�nyeiben m�r felragyog a felt�mad�s
f�nye. Mikor az
utols� vacsor�t elfogyaszt�k k�r�b�l Jud�s m�r elt�vozott az �jszak�ba, �gy sz�l
Krisztus: "Most
dics�itett�k meg az embernek fia, az Isten is megdics�ittet�k �benne" (13:31). A
felkel� nap, amely az
�jszakai horizonton most emelkedni kezd, azonban nemcsak Krisztus felt�mad�s�nak
hajnalp�rja. A
most felkel� f�nybe minden ember belen�het. Annak az ig�nek, mellyel Krisztus a
megdics��l�s
elj�vetel�t adja hir�l, k�zvetlen szomsz�ds�g�ban tal�ljuk azt a m�sikat, mellyel
az ember fia
mibenl�t�re vonatkoz� k�rd�sre felfedi a szellemember f�ny-titk�t, �s azokat az
embereket, akik ezt a
titkot magukban hordozz�k, "a vil�goss�g fiai"-nak nevezi (12:35-36). L�that�v�
v�lik az a bels�
�sszek�t� vonal, ami a m�sodik "�n vagyok" ig�t�l: "�n vagyok a vil�g vil�goss�ga",
elvezet a hegyi
besz�dben a tan�tv�nyoknak mondott ig�hez: "Ti vagytok a vil�g vil�goss�ga". (M�t�
5:14.)
Az ember fia dics�s�g�r�l sz�l� diadalmi �nek el�sz�r azokban a szavakban
csend�l fel,
melyeket Krisztus k�zvetlen�l a Jord�n keresztel� ut�n Nathanaelnek mond:
"Mostant�l fogva
megl�tj�tok a megny�lt eget �s az Isten angyalait, amint felsz�llnak �s
lesz�llnak az ember fi�ra"
(J�nos 1:52).
Nathanaelnek megadatott, hogy megl�thassa a Krisztus-l�ny gl�ri�j�t mindj�rt
az ut�n, hogy
Krisztus bel�pett az emberi inkarn�ci�ba. Fel kell ismernie, hogy amit a jelenben
l�tott, az egyben az
emberis�g el�tt mostant�l kezdve �jb�l felt�rul� j�v� pr�f�tikus k�pe is. Egyszer
majd ism�t
nyilv�nval�v� v�lik, hogy az ember a szellemi birodalom tagja. F�l�tte, mint a
legals� hierarchikus
angyali karok fel- �s lesz�llnak.
Apokaliptikus erej�v� v�lnak az ember fia ig�k ott, ahol Krisztus �jra
visszat�r�s�nek titk�t
fedik fel. Igen nagyjelent�s�g�, hogy valah�nyszor Krisztus j�v�beni
kinyilatkoztat�s�r�l van sz�,
amit mi "Krisztus �jra-elj�vetel�nek" nevez�nk, a Biblia mindegyik k�nyve kiz�r�lag
az "ember fia"
megjel�l�st haszn�lja. Krisztus els� elj�vetele el�tt "Isten fi�r�l" besz�ltek, b�r
�ppen abban rejlett a
nagy csoda, hogy az isteni l�ny emberk�nt fog j�rni a F�ld�n. �gy sz�lt az angyal
M�ri�hoz, mikor fia
sz�let�s�t hir�l adta: "sz�letend� szent gyermekedet Isten fi�nak mondj�k majd"
(Luk�cs 1:35).
Akkor besz�lhettek Isten fi�r�l, mert az isteni szellemi vil�gokb�l j�tt a
krisztusi l�ny, hogy
megsz�lessen a f�ldi emberi vil�gban. Krisztus �jraelj�vetel�r�l - k�l�n�sen J�zus
saj�t szavaiban -
mind�g csak mint az ember fia visszat�r�s�r�l van sz�, mert ez a j�v�be mutat�
titok a f�ldi
emberis�gb�l a szellemi vil�gba belesz�let� szellemember �rett� v�l�s�t fogja
jelenteni. Az elj�vend�
Krisztus-esem�nyt m�r nem a sors kegye fogja kiv�lr�l aj�nd�kozni az emberis�gnek,
mint ahogy az a
m�ltban t�rt�nt. Hogy bek�vetkezhetik-e vagy sem, ez nagym�rt�kben f�gg magukt�l az
emberekt�l.
Az anyai �l, melyb�l az id�k fordul�pontj�n Isten fia megsz�letetett, a F�ld
f�l�tt l�v� �g volt. Az
anyai �l, melyb�l az �j krisztusi kinyilatkoztat�snak kell megsz�letnie, az a
szellemis�g, amely
mag�ban az emberis�gben a bels� �ldozatk�szs�g erej�b�l j�n l�tre �s fejl�dik ki.
Annakidej�n Isten
fia j�tt el emberi alakban; a j�v�ben az ember fia fog isteni alakban
megnyilatkozni. "Krisztus
visszat�r�se" a szellemember megsz�let�s�nek beteljesed�se lesz. Tulajdonk�ppen a
"Krisztus
visszat�r�se" kifejez�s maga is hozz�j�rult ahhoz, hogy f�tyolt vonjon a titok el�,
melyr�l a Biblia
k�nyvei oly vil�gosan sz�lnak. A g�r�g "parousia" sz� egy�ltal�n nem
"visszat�r�st", hanem
"jelenl�tet" jelent. A dinamikusan el��ll� jelenval�s�gr�l van itt sz�. Krisztusnak
m�r nem kell
elj�nnie, mindig is itt van mi�ta a golgotai miszt�rium r�v�n �sszek�t�tte mag�t a
F�lddel �s az
emberis�ggel. �s �pp �gy nem kell a szellemember miszt�rium�nak k�v�lr�l bet�rni az
emberis�gbe.
Krisztus emberr�v�l�sa elvetette a szellemember magv�t a f�ldi emberis�g
sz�nt�f�ldj�be. Az ember
fi�nak parousi�ja, vagyis megjelen�se abban fog �llni, hogy az emberis�g egy
r�sz�nek lelki
atmoszf�r�ja v�g�l annyira tel�t�dik a Krisztus-l�ny szubsztanci�j�val, hogy az,
ami addig rejtve
�rlel�d�tt, k�zvetlen�l megnyilatkozhatik az emberi �rz�kel�s �s �szlel�s sz�m�ra.
Ez egybe fog esni
azzal az id�ponttal, amikor kikel a szellemember vet�se az emberis�g azon r�sz�nek
anyaf�ldj�b�l,
akik �sszek�t�tt�k magukat Krisztussal. Mert Krisztussal l�that�v� v�lik az
emberis�gben fel�bred�
�j l�t�k�pess�g sz�m�ra az ember szellemi r�sze, a "szellemember". �s �gy "Krisztus
visszat�r�se" az
elveszett emberk�p �jramegtal�l�sa lesz.
Krisztus �j kinyilatkoztat�sa az eg�sz szellemi szf�ra megvil�gosod�s�val
lesz kapcsolatos:
"mert amik�ppen a vill�ml�s napkeletr�l t�mad �s ell�tszik eg�sz napnyugatig, �gy
lesz az ember
fi�nak elj�vetele is. (M�t� 24:27.) Ellenfel�nek, Kajaf�snak, aki Isten fi�r�l
k�rdez�sk�dik, az ember
fi�r�l besz�l Krisztus: "Mostant�l fogva megl�tj�tok az embernek fi�t �lni az
Istennek hatalmas
jobbj�n, �s elj�nni az �gnek felh�iben. (M�t� 26:64.) Elj�vetel�hez kapcsol�dnak a
v�gs� sors-
�t�letek: "Mert az embernek fia elj�n az � atyj�nak dics�s�g�ben, az � angyalaival;
�s akkor megfizet
mindenkinek az � cselekedete szerint" (M�t� 16:27). (A n�met sz�vegben: �s akkor
megszabja
mindenkinek a sors�t az � cselekedete szerint.) "Mikor pedig elj�n az embernek fia
az � dics�s�g�ben,
�s �vele mind a szent angyalok, akkor be�l majd az � dics�s�g�nek kir�lyi sz�k�be.
�s el�be
gy�jtetnek mind a p�pek �s elv�lasztja �ket egym�st�l, mik�nt a p�sztor elv�lasztja
a juhokat a
kecsk�kt�l". (M�t� 25:31,32.)
Csak az apokalliptikus id�k viharainak sz�l�si f�jdalmai �r�n fogja az
emberis�g �nmag�ban a
szellemembert megsz�lni �s lelk�nek fel�bredt r�sz�vel a magasabb vil�gba belen�ni.
A hit sz�vet
megvil�g�t� ereje az a mag, amib�l a szellemember �letrekel �s egyben az a l�t�
szem, amely az �jra
megnyilatkoz� Krisztust megpillantja. Ez�rt az emberis�g j�v�je ir�nti aggodalm�t
�gy k�zli Krisztus
tan�tv�nyaival: "Az embernek fia amikor elj�n, vajon tal�l-e majd hitet a F�ld�n?"
(Luk�cs 18:8.)

VI. FEJEZET

KRISZTUS A GY�GY�T�.

Megv�lt�s �s gy�gy�t�s

J�zus neve azt jelenti: "a gy�gy�t�". Az a h�ber sz�, amelyb�l neve ered,
megfelel a g�r�g
"szot�r" sz�nak �s a r�gi n�met "Heliand" kifejez�snek, ami bizonyos szentiment�lis
lelki
�t�rt�kel�ssel m�g korunkban is elevenen �l a "Heiland" kifejez�sben.
Nem jelent�ktelen az a t�ny, hogy az az emberi n�v, amit J�zusnak akkor
adtak, amikor m�g
nem volt a Krisztus-l�ny hordoz�ja, m�r utal azokra a gy�gy�t� er�kre, melyek
id�sz�m�t�sunk elej�n
felmagasl� alakj�b�l ki�radtak. Krisztus neve, ami a h�ber "Messi�s"-nak felel meg,
azt jelenti: a
"felkent", a "k�ld�tt", teh�t azt a felszentelt f�papi l�nyt, akit az isteni
vil�gok a f�ldi emberis�gnek
seg�ts�g�l k�ldtek. Krisztus l�nye magasabb fokon gy�gy�t. Kezdett�l fogva teh�t
k�tf�le gy�gy�t�
hat�st kell megk�l�nb�ztetn�nk: az egyik J�zus emberi lelk�b�l �rad; ez J�zus
�let�nek el�ter�ben
j�tsz�dik le �s amennyiben beleny�lik a Jord�n-keresztel� �s Golgota k�z�tti h�rom
�vbe, csak
folytat�sa annak, ami az els� harminc �vben, k�l�n�sen a luk�csi J�zus
gyermekkor�ban is
megnyilv�nult m�r. Ide tartozik k�ls� lefoly�sa szempontj�b�l sok olyan csod�latos
gy�gy�t�s, amir�l
az evang�liumok besz�lnek. A m�sik gy�gy�t� hat�s mag�b�l Krisztus l�ny�b�l �rad.
Mintegy a
h�tt�rb�l m�k�dik k�zre, �ppen csak hogy megsejtj�k J�zus tetteinek transzparense
m�g�tt. Isten
emberr�-v�l�s�nak nagy csod�ja �j �rtelmet adott a F�ldnek �s az emberis�gnek, ez
rejlik benne
Krisztus gy�gy�t� hat�s�ban. Ez�rt csak ebben tal�ljuk meg tulajdonk�ppen az �j-
Testamentum
gy�gy�t�si t�rt�neteiben rejt�z� magasabb miszt�rium kulcs�t.
A t�rt�nelemi-felekezeti kereszt�nys�g sorvad�s�ra �s hanyatl�s�ra utal�
jelens�gekhez
tartozik, hogy m�r nem tudj�k Krisztusban a vil�g orvos�t l�tni �s megv�lt�s�t �gy
tekinteni, mint a
legnagyobbszab�s� gy�gy�t�si folyamatot. M�r a korai id�kben sok vall�sos lelki
egoizmus
keveredett mindabba, amit a kereszt�nys�g �rtelm�r�l elgondoltak. Az evang�liumok
g�r�g
sz�veg�ben ism�telten azt a sz�t tal�ljuk a Krisztusb�l ki�rad� hat�s
megjel�l�s�re, ami, ha pontos
�rtelm�t tekintj�k, "gy�gy�t�st" jelent. Ez a "szocein" ige, amib�l a "sz�t�r"
f�n�v, a "gy�gy�t�"
sz�rmazik. Luther t�bbnyire �gy ford�tja ezt a sz�t, hogy "seligmachen" (boldogg�
tenni, �dv�s�teni).
Pl. Luk�cs 19. r�sz 10. vers�ben: "Az embernek fia az�rt j�tt, hogy megkeresse �s
�dv�s�tse, ami
elveszett". (K�roli: megtartsa.) Itt vil�gosan kit�nik, hogyan ker�lt a Krisztus
l�ny�b�l kiindul�
objekt�v gy�gy�t�si folyamat hely�be egy szubjekt�v, csak �rzelmileg felfogott
lelki boldog�t�si
folyamat. A kereszt�ny alap�rz�seknek a szubjekt�v lelki s�kra val� ugyanilyen
lecs�sz�sa r�v�n ment
feled�sbe az is, hogy a "Heiland" (�dv�s�t�) sz� eredetileg semmi m�st nem
jelentett mint azt, hogy "a
gy�gy�t�".
Kiindulhatn�nk abb�l a k�rd�sb�l, hogy Krisztus az emberek test�t vagy
lelk�t gy�gy�tja. B�r
az evang�liumokban elbesz�lt gy�gy�t�sokat t�ls�gosan elszigetelt csod�knak fogt�k
fel ahhoz, hogy
komolyan bevonj�k �ket a krisztusi megv�lt�s l�nyeg�nek vizsg�lat�ba; ha �jra fel
akarjuk ismerni a
megv�lt�s gy�gy�t�s-jelleg�t, k�nytelenek lesz�nk ebben az �sszef�gg�sben J�zus
gy�gy�t�sait is
figyelembe venni. Ha ezt a sz�ks�ges megk�l�nb�ztet�sek n�lk�l tessz�k, akkor oda
juthatunk, hogy
a felvetett k�rd�sre azt felelhetj�k: Krisztus az emberek testis�g�t gy�gy�tja meg
az �ket �rt
betegs�gekt�l. De m�g az a felfog�s, hogy Krisztus a lelkeket boldogg� teszi,
nagyon alkalmas arra,
hogy a vall�sos egoizmust el�mozd�tsa, ahhoz a v�lem�nyhez, hogy a krisztusi er� a
testi f�jdalmakat
gy�gy�tja, k�nnyen kapcsol�dhat egy eg�szs�g�gyi egoizmus, mint ahogy ez a
trivializ�lt amerikai
kereszt�nys�g sz�les k�reire jellemz� is.
Az a gy�gy�t� impulzus, ami Krisztussal a szinre l�pett, kozmikus jelleg�. A
golgotai
miszt�rium az eg�sz f�ldi plan�t�nak, mint organizmusnak, �s a rajta �l� eg�sz
emberis�gnek sz�l�
orvoss�g. Krisztus, a vil�g orvosa, nem az egyes betegs�geket gy�gy�tja; az �
gy�gy�t�sa a b�n
betegs�g�re, mint �ltal�nos �llapotra vonatkozik, melybe a f�ldi teremtm�nyek a
b�nbees�s r�v�n
ker�ltek. De a kozmikus orvoss�g, amit a Krisztus-l�ny hozott le a f�ldi l�tbe, nem
v�lhat hat�soss� az
ember k�zrem�k�d�se n�lk�l. Az ember sodorta a teremt�st a hanyatl�sba �s buk�sba.
Az emberben
kell hogy Krisztus gy�gy�t� erej�nek hat�sa elkezd�dj�n; itt kell hogy felt�rj�n az
a forr�s, ami a
f�ldfejl�d�s tov�bbi menete sor�n gy�gyul�st hoz minden teremtm�nynek. De a
krisztusi l�ny
gy�gy�t� hat�sa el�sz�r semmi esetre sem az emberi l�ny egyik vagy m�sik tagj�t
�rinti. Ak�r �gy
v�lj�k, hogy Krisztus az ember test�t gy�gy�tja, ak�r �gy hogy a lelk�t, mindk�t
v�lem�ny
r�vidz�rlatot eredm�nyezne. Gy�gy�t� hat�sa az ember legbens�bb l�nymagj�ra
vonatkozik. Krisztus
nem ezt vagy azt gy�gy�t meg az emberben, hanem az embert gy�gy�tja meg benn�nk. A
megrontott
�s zavaross� v�lt emberk�pnek kell �ltala eredeti isteni k�pm�s mivolt�ban
helyre�llnia. Az ember
meggy�gy�tott �sk�pe lesz az a f�nyforr�s, ami a teremtm�nyek zavaross� v�lt �s
els�t�t�lt l�t�t ism�t
megvil�g�tja. Ez�rt mondja P�l, hogy a teremtett vil�g s�v�rg� v�rakoz�s�nak c�lja
"az embereknek
Isten fiaik�nt val� megnyilatkoz�sa". (R�m.8:19.)
Az evang�liumokban elbesz�lt gy�gy�t�sok helyesebb meg�rt�se nagyban
hozz�j�rulhat
ahhoz, hogy Krisztusra ism�t �gy tekints�nk, mint a nagy kozmikus orvosra. Az
evang�liumok
gy�gy�t�sai nem csod�k olyan �rtelemben, hogy �tt�rn�k vagy megker�ln�k a
term�szeti t�rv�nyeket.
Term�szetesen is meg�rthet�k �s �gy is kell �ket �rtelmezni. Mint J�zus gy�gy�t�
lelk�nek tetteit,
melyek a beteg ember lelk�re hatnak �s onnan test�re is kisug�roznak. A l�nyeg
azonban az, hogy
csak az el�teret �s a transzparenst k�pezik a krisztusi hat�sok sz�m�ra, melyek a
szellemi �n-t mint
legbens�bb l�nymagot �rintik, aminek r�v�n az ember a sors r�gi�j�hoz tartozik �s
�tj�t a hal�lok �s
sz�let�sek sorozat�n �t megteszi. Ha Krisztus k�zvetlen�l az emberek lelk�re �s
test�re hatott volna,
ahogy azt a szok�sos csod�kban h�v� felfog�s v�li, akkor b�r gy�gy�t�sai esetleg
pillanatnyi j�tettek
lettek volna, de val�j�ban az emberi szabads�g megs�rt�s�t �s befoly�sol�s�t
jelenten�k. A krisztusi
�n hat�sa az emberi �n-re olyan, mint a t�z hat�sa a t�zre. Nem ir�nyul szabads�ga
ellen, hanem
egy�ttm�k�dik vele, mert t�pl�lja. A J�zusb�l mint emberb�l ki�raml� k�zvetlen
gy�gy�t� hat�sok is
k�nnyen ir�nyulhattak volna a szabads�g ellen, mert akkor kezdt�k az emberi �nek
szabads�gukat
kiv�vni. De nem �gy volt, mert mindig ott voltak a krisztusi hat�sok is, melyek
meger�s�tett�k az
emberben a szabads�gra t�rekv� �nt. A j�zusi hat�sok, mint a krisztusi hat�sok
kis�r� jelens�gei,
csup�n a legnagyobb-fok� szeretet �s emberiess�g kifejez�sei voltak.

A r�gi id�k gy�gy�t� m�v�szete.

Ha a betegek fizikai testis�g�ig hat� gy�gy�t�sok forr�sa k�zvetlen�l

Krisztus isteni ereje lett
volna, akkor J�zus a Jord�n- keresztel� ut�n nem tan�s�tott volna ebben a
tekintetben is oly nagy
�nm�rs�kl�st. Csak egy eg�szen pontosan meghat�rozott id�pontt�l kezdve fordul
csendes
v�ndor�tjain a betegek fel� is, akikkel tal�lkozik, hogy kez�t r�juk tegye:
Keresztel� J�nos
fogs�gbavet�se ut�n. Teh�t csak j� n�h�ny h�nappal a Jord�n-keresztel� ut�n
kezd�dnek el - az
emberek k�zt val� tev�kenys�g�vel egy�tt - gy�gy�t�sai is. A krisztusi l�ny most
m�r annyira
belemer�lt emberi mivolt�ba, annyira megtestes�lt, hogy a bel�le ki�raml� hat�sok
m�r nem
szuggeszt�v, leny�g�z� jelleg�ek. M�r teljesen el�rte egyszer� ember mivolt�t s �gy
a krisztusi �s a
j�zusi hat�sok harmonikus egy�ttm�k�d�se kifel�, gy�gy�t�saiban is
megmutatkozhatott.
Mikor J�zus bizonyos tekintetben bet�lti azt az �rt, ami a l�ngszellem�
Keresztel� J�nos
elleni d�moni fog�s r�v�n keletkezett, nem keresztel� tev�kenys�g�t folytatja, ami
olyan volt mint
mag�nak a szigor� isteni haragnak felr�z� �s �breszt� fell�ngol�sa, J�zus
tev�kenys�ge kezdett�l
fogva seg�t� �s gy�gy�t� �s nem a vezekl�st hirdet� pr�dik�tor tev�kenys�ge. Olyan
ez, mintha az
isteni harag elcsitul� l�ngja m�g�tt l�that�v� v�lna az isteni szeretet.
J�zus sokkal ink�bb bizonyos antik n�pi orvosi �ramlatokhoz kapcsol�dik, mint
Keresztel�
J�noshoz, mikor arra t�rekszik, hogy gondoskod� gy�gy�t�saival az embereken
seg�tsen. J� n�h�ny
szellemileg jelent�s ember j�rta akkoriban az orsz�gokat, tan�tva �s gy�gy�tva.
K�l�n�sen kimagasl�
p�lda erre Tyanai Apoll�nius, J�zus nagy beavatott kort�rsa, akinek
beavatotts�g�b�l azonban nem
hi�nyoztak a luciferi von�sok, amik a k�zv�lem�ny megnyer�s�re �s arra ind�tott�k,
hogy kora hatalmi
viszonyai k�z�tt nagys�gra �s befoly�sra t�rekedjen. J�zus gy�gy�t�sait �pp�gy mint
Apoll�nius�it az
akkor szok�sos n�pi gy�gy�t� elj�r�sb�l kell meg�rten�nk. De itt azonnal �s �lesen
megmutatkozik a
l�nyeges k�l�nbs�g Apoll�nius �s J�zus k�z�tt. Apoll�nius m�r vil�ghir� orvos volt
�s messzef�ldr�l
�z�nl�ttek hozz� a betegek, mikor m�g �ppen csak hogy ifj� �veibe l�pett. Eg�sz,
majdnem sz�z-�ves
�let�ben soha nem volt oka az �nmegtart�ztat�sra. J�zus gy�gy�t�sai viszont mind
egy kevesebb mint
k�t�ves id�szakra esnek. Nem tervszer� hivat�si sz�nd�kb�l folynak; annak a seg�t�
szeretetnek a
term�szetes megnyilv�nul�sai, mellyel J�zus az emberek k�z� l�p. Ugyan�gy volt ez a
Luk�cs-
evang�liumbeli J�zus gyermek gy�gy�t�saival, melyekr�l az apokrif evang�liumok �s
vel�k egyez�en
az �jabb szellemtudom�nyos kutat�s sz�mol be. Akkoriban egy olyan lelki l�ny l�pett
be a
megtestes�l�sbe, aki csupa f�nyl� kozmikus elevens�g �s olyan �gi tisztas�g� volt,
hogy a
k�rnyezet�re hat� harmoniz�l�, gy�gy�t� kisug�rz�s ellen nem is lehetett volna
v�dekezni. (L.:
"Kindheit und Jugend Jesu", J�zus gyermekkora �s ifjus�ga, 102-105.old.)
Mikor a gyermek J�zus id�sebb lett �s el�bb J�zsefnak, az �csnak seg�djek�nt,
k�s�bb
egyed�l �zte egyszer� mesters�g�t mindenfel� az orsz�gban, b�r nem sz�nt meg
j�t�kony,
harmoniz�l� hat�sa, ami bel�le az emberekre ki�radt, de olyan nagyfok� emberi
komolys�g k�lt�z�tt
bele, olyan szer�ny �s hallgatag volt, hogy t�vol �llt t�le az a sz�nd�k, hogy
felhaszn�lja a lelk�ben
rejl� gy�gy�t�k�pess�get. Csak a Jord�n-keresztel�vel be�llott, eg�sz l�ny�t
megragad� v�ltoz�s ut�n,
- de akkor sem azonnal - �ledt fel egy r�vid id�re gy�gy�t� tev�kenys�ge, amit
gyermekkor�ban
l�ny�b�l kifoly�lag �ntudatlanul �s akarattalanul gyakorolt. Mikor Krisztus
kozmikus gy�gy�t�
sz�nd�ka seg�t� emberiess�g form�j�ban a gy�gyul�s ut�n s�v�rg� emberek fel�
fordult,
egyszersmind J�zus lelk�nek gy�gyer�i is �jra hat�konyakk� v�ltak.
J�zus tan�t� �s gy�gy�t� v�ndorl�sait az orsz�gban legink�bb a v�ndorl�
essz�nus-rendbeliek
m�k�d�s�hez kapcsol�d� tev�kenys�gnek tekinthetn�nk. Az essz�nusok, akik
Egyiptomban
�ppens�ggel "therapeut�k" - nak, vagyis gy�gy�t�knak nevezt�k magukat, k�l�n�sen
kedvelt�k azt a
n�pi gy�gym�dot, ami akkoriban a kor szinezet�hez tartozott a k�zelkelet
orsz�gaiban, valamint a
szomsz�dos eur�pai �s afrikai ter�leteken. Maga az a t�ny, hogy Palesztin�ban is
sz�mos ilyen
v�ndorl� essz�nus �s therapeuta volt, megfosztotta minden szenz�ci�s jellegt�l
J�zus �s tan�tv�nyai
akkori �s k�s�bbi gy�gy�t�sait. Semmi olyat nem tettek vel�k, ami a kor szok�sait�l
elt�rt volna.
A gy�gy�t�s csak a legut�bbi �vsz�zadokban �lt�tte fel azt az egyetemi szint�
term�szettudom�nyos jelleget, amelyre korunkban sz�ks�ge van. Eredetileg a
templomokb�l �s az
emberis�g miszt�riumhelyeir�l sz�rmazott. Hogy meg�rts�k, milyen volt a gy�gy�t�s
jellege J�zus
kor�ban �s bizonyos fokig m�g eg�szen a k�z�pkor ut�ni id�kig, tudnunk kell, hogy
az
orvostudom�ny t�rt�nelmi fejl�d�se h�rom nagy szakaszban ment v�gbe.
A legr�gibb korszaknak - melyben a gy�gy�t�s m�g t�lnyom�r�szt a templomi
�let �s a papi
tev�kenys�g �l�ben nyugodott, utols� maradv�nyait a r�gi Egyiptomban figyelhetj�k
meg. Akkoriban
a templomba vitt�k betegeiket az emberek. Az err�l r�nkmaradt tud�s�t�sok el�g
vil�gosan tudtunkra
adj�k, hogy ott nem valamif�le gy�gyszeres orvosi kezel�st kaptak, hanem
hipnotikus alv�s
�llapot�ba helyezt�k a betegeket �s test�kt�l megszabadult lelk�k egy�ttm�k�d�s�vel
folytatta le a
beavatott papi orvos a gy�gy�t�si folyamatot. A beavat�si �t v�g�n �ll� misztikus
hal�l egy v�llfaj�t, a
templomi alv�st haszn�lt�k fel teh�t a betegs�gek gy�gy�t�s�ra.
E kezdeti kor gy�gym�dj�nak ut�hangjait sokf�le v�ltozatban megtal�ljuk az
�jabb korokban
is. �gy pl. Justinus Korner a prevosti l�tnokn�r�l �rt k�nyv�ben, hogy igazolja a
l�tnokn�vel
kapcsolatban alkalmazott orvosi m�dszer�t, mindenf�le r�gi hagyom�nyt id�z, melyek
szerint r�gen
szok�sos volt a betegeket hipnotikus transz-�llapotba helyezni, hogy �lmukban
maguk nevezz�k meg
azt az orvoss�got, amire sz�ks�g�k van. Az orvostudom�ny leg�jabb fejl�d�si fok�n
is gyakran tesz
kis�rletet arra, hogy visszany�ljon a r�gi egyiptomi gy�gym�dhoz. Ha
t�j�kozottabbak voln�nak az
emberi l�ny tulajdonk�ppeni mivolt�r�l, term�szetesen tudn�k, hogy ma minden
szuggeszti�val �s
hipn�zissal val� orvosi kezel�s fejl�d�st�rt�neti dilettantizmus, amivel a k�ls�
gy�gy�t�si eredm�nyek
ellen�re is tragikus k�rt okoznak a betegnek. Az orvostudom�ny eml�tett legr�gibb
korszak�nak a
szuggeszti� �s a hipn�zis m�g teljesen pozit�v, szerves eszk�ze volt a
gy�gy�t�snak, hiszen
legt�k�letesebb form�jukban a beavat�sn�l, vagyis a szellemi vezet�k kik�pz�s�n�l
is felhaszn�lt�k.
Akkor az emberis�g m�g nem �rkezett el az �n-impulzus fejl�d�s�hez. Az emberi �n-ek
m�g a testek
f�l�tt lebegtek. Csak egy j�val k�s�bbi korban l�ptek be a l�lek er�ivel egy�tt az
inkarn�ci�ba. Ha a
lelket hipn�zis �tj�n testetlen �llapotba helyezt�k, akkor �sszek�t�tt�k a m�g
testetlen �n-nel �s �gy
hozz�seg�tett�k az embert �nmag�hoz �s egy magasabb-rend� �ntudat kezdet�hez, ami
sz�m�ra a
megtestes�l�sen bel�l nem lett volna lehets�ges. Att�l kezdve azonban, hogy az
emberi �n-ek maguk
is bel�ptek a megtestes�l�sbe �s ez�ltal fel�bredt az emberekben az �n-impulzus �s
a szem�lyes
�ntudat - ami id�sz�m�t�sunk fordul�pontja el�tt elkezd�d�tt - minden hipn�zissal
val� gy�gy�t�snak
meg kellett sz�nnie, mert �ltala ett�l kezdve m�r csak azt �rhett�k el, hogy az
ember elidegenedik
�nmag�t�l. Ma, amikor az egy�ni �ntudat t�bb-�vsz�zados fejl�d�se folyt�n az �n-ek
m�r ennyire
�rz�kenyek, tulajdonk�ppen k�nnyen r�j�hetn�nek, hogy az egyiptomi hipn�zis-elv
mindennem�
fel�leszt�se v�gzetesen k�ros anakronizmus �s atavizmus.
G�r�gorsz�gban l�pett fel a gy�gy�t�s tudom�ny�nak az az �ramlata, ami v�g�l
az
orvostudom�ny modern, term�szettudom�nyos form�j�hoz vezetett. B�r a r�gi templomi
gy�gy�t�st
tov�bbra is alkalmazt�k, a k�s�i g�r�g korban is, k�l�n�sen a gy�gy�t� Aesculap
istennek szentelt
miszt�riumhelyeken. De azut�n, amikor Perikles kor�ban elterjedt az a t�rekv�s,
hogy a miszt�rium-
kult�r�t teljes m�rt�kben exoterikus kultur�v� v�ltoztass�k �t, m�gis fell�pett
G�r�gorsz�gban az az
�ramlat, ami a gy�gy�t�s okkult m�dszereit �s eszk�zeit k�ls� gy�gyszerez�ssel,
teh�t �tfog�
gy�gyszeres kezel�ssel helyettes�tette.
A k�t f�-fokozat - az egyiptomi okkult �s a G�r�gorsz�gban kialakul�
exoterikus - k�z�tt
�tmenetet k�pezett a n�pi gy�gym�d, amely az id�k fordul�j�n f�k�ppen az el��zsiai
orsz�gokban volt
haszn�latos. Ez az ember lelki gy�gyer�it alkalmazta, melyek k�z�pen �lltak a m�lt
okkult
gy�gym�djai �s a j�v� nagyobbr�szt k�ls� orvoss�gai k�z�tt. B�r ekkor m�r
elkezd�d�tt az �n-
fejl�d�s kora, de az emberi test m�g olyan plasztikus, por�zus �s felvev�k�pes
volt, hogy gy�gy�t�an
hatott r� a term�szetes emberi magnetizmus, ami m�k�d�sbe l�pett, ha egy k�l�n�sen
nagy �rz�sbeli
gazdags�ggal rendelkez� ember kez�t a betegre tette. A gy�gy�t�snak ez az �ramlata
m�g nagy
szerepet j�tszott az �s-kereszt�nys�g idej�ben �s k�r�ben.
Ennek igazi, m�ly�rz�s� ut�hangjai m�g a k�z�pkorban is megvoltak. Ide
tartozik pl. az, amit
Assisi (Szt.) Ferencr�l besz�lnek el, akir�l �gy mondj�k, hogy sok lepr�st
meggy�gy�tott. Hogy ez
hogyan folyt le, azt a maga term�szetess�g�ben �s egyszer�s�g�ben k�nnyen
elk�pzelhetj�k. Mint
minden m�s szerzetest, Ferencet is elh�vt�k, ha a kolostor k�zel�ben valaki
megbetegedett. Akkoriban
m�g �gy volt, hogy a gy�gy�t�st vid�ken ink�bb a papok gyakorolt�k, mint az
orvosok. Ferencnek nem
kellett m�st tennie, mint hogy a betegeket szeretettel �polta �s gondozta �s tal�n
m�g k�l�n simogatta
is a beteg tagokat. A fert�z�st�l val� f�lelem csak az �jabb korban v�lt uralkod�v�
�s az olyan
emberekt�l, mint Ferenc, teljesen t�vol �llt. Minthogy az emberi szervezetek m�g
mindig er�s
m�rt�kben felvev�k�pesek voltak a lelki gy�gyhat�sok ir�nt, az egyszer� �pol�
szeretet b�rminem�
orvoss�g alkalmaz�sa n�lk�l is �gy hathatott, hogy s�lyos betegs�gek is
meggy�gyultak. Ha a
materializmus nem ejtette volna hatalm�ba az eg�sz emberi gondolkod�st, m�g ma is
sokkal
vil�gosabban tudn�k, hogy a beteg gy�gyul�s�n�l sokszor fontosabb az �pol�n� mint
az orvos, �s
fontosabb a szeretetteljes �pol�s, mint a sok orvoss�g.
�pp �gy, mint a r�gi templomi orvosok hipnotikus m�dszer�nek, a gy�gy�t�s
k�z�ps�
korszak�nak is megvannak az anakronisztikus maradv�nyai eg�szen napjainkig. De nem
kell mindazt,
ami pszichikai vagy magnetikus gy�gym�dk�nt fennmaradt, eleve vesz�lyesnek �s
k�rosnak tekinteni.
Nagyon is lehets�ges, hogy akadnak m�g elv�tve olyan gy�gy�t� erej� szem�lyek,
akiknek sz�v�k
tisztas�ga �s j�s�ga megadja azt a jogot �s lehet�s�get, hogy lelki er�ikkel m�s
embereken seg�tsenek
an�lk�l, hogy a finom �s �rz�keny szabads�g- �s �n-z�n�t zavarn�k. A kaotikuss�g
�s sarlat�ns�g
vesz�lye itt minden esetre rendk�v�l nagy, egyr�szt mert a materialista vil�gn�zet
lehetetlenn� teszi
nemcsak az ember l�ny�nek val�di megismer�s�t, hanem az �rz�sek k�zvetlens�g�nek �s
naivit�s�nak
�jra-kibontakoz�s�t is, m�sr�szt mert a lelki gy�gyer�ket minden �zletszer�s�g �s
minden
p�nzkereseti �rdek meghamis�tja.
A gy�gy�t�s m�v�szet�nek ezen k�z�ps� korszak�b�l - ahogy ez f�k�ppen az
essz�nusok �s
therapeut�k tev�kenys�g�ben megmutatkozott, - �rtj�k meg az evang�liumban
elbesz�lt gy�gy�t�sok
j�zusi r�sz�t. Ez azonban csak a k�nt�s volt, amibe a krisztusi l�ny kozmikus
gy�gy�t� akarata
�lt�z�tt. S ez�ltal, mikor Krisztus-J�zus gy�gy�tva j�rta az orsz�got, egy olyan
embers�g ragyogott fel,
ami �ltal�nosan majd csak a j�v�ben val�sulhat meg. Mikor J�zus a betegekre tette
kez�t, nemcsak
egy j�s�gos, szeret� sz�v �rzelmi jelleg� er�i hatottak, hanem egy szikra is
�tpattant Krisztus
kozmikus, csillagszer� �nj�r�l a m�sik ember gyeng�bb �n-j�re. �s ezzel felvillant
az akkori id�kben
a j�v� pr�f�tikus k�pe, mikor az emberben l�v� csillagszer� �ns�g annyira ki fog
bontakozni
betokosodotts�g�b�l, hogy egyik emberb�l a m�sikra olyan hat�sok sug�rozhatnak,
amik a
betegs�gek d�monait eg�szen a testis�gbemen�en el�zik.
Gy�gy�t� term�szet.

Ahhoz, hogy J�zus gy�gy�t�sait az antik, �szt�n�s, term�szetes gy�gym�db�l

kiindulva
meg�rts�k, figyelembe kell venn�nk a term�szet k�zrem�k�d�s�t is bizonyos t�jakon,
melyek
seg�ts�g�t a r�gebbi id�kben felhaszn�lt�k. A r�gi �szt�n�s b�lcsess�g minden
orsz�gban r�tal�lt
azokra a k�l�nleges �terit�s� helyekre, ahol a k�ls� term�szet seg�dkezet
ny�jthatott az emberek
gy�gyul�s�hoz. Sz�mos gy�gyf�rd� m�ig is tart� el�nybenr�szes�t�se felt�tlen�l
bizonyos f�ldrajzi
pontok k�l�nleges �ter�t�s�nak �si meg�rz�s�re vezethet� vissza. De a r�gebbi
korokban a betegek
gy�gy�t�s�n f�radoz�, m�g tiszt�n �rz� embereknek esz�be sem jutott volna, hogy a
gy�gyhat�st
kiz�r�lag az ott fakad� forr�svizek vegyi �sszet�tel�nek vagy m�s, azon a helyen
tal�lhat� materi�lis
anyagnak tulajdon�ts�k. L�tt�k, hogy �rz�kfeletti �terikus s�kon ott az eg�sz
term�szetet gy�gy�t� er�k
j�rj�k �t �s legfeljebb az�rt haszn�lt�k a forr�s viz�t, mert az er�k abban
�sszpontosultak a
legk�zzelfoghat�bban. Ezeken a helyeken �gy �rezt�k - �spedig min�l messzebb
megy�nk vissza a
t�rt�nelembe, ann�l ink�bb, - hogy az Istenek itt k�l�n�sen jelen vannak. �gy h�t a
gy�gyhelyek
egyszersmind b�cs�j�r� �s zar�ndokhelyek is voltak. Nemcsak a gy�gyf�rd�k, hanem
v�gs�soron a
kereszt�nys�g k�z�pkori form�j�ban szerepet j�tsz� b�cs�j�r� helyek is az �si,
�szt�n�sen tiszt�nl�t�
b�lcsess�gre vezethet�k vissza, amivel �rz�kelt�k az ilyen helyek k�l�nleges
�terit�s�t. Amikor pl.
M�ria szent helyeire, Lorett�ba, Kavelaorba vagy Odilienbergbe zar�ndokoltak, abban
a szent hitben,
hogy ott Isten Anyja meggy�gy�tja azoknak a betegs�geit, akik igaz j�mbors�ggal �s
megfelel�
�ldozati aj�nd�kokkal j�rulnak el�, akkor ebben - b�r babon�ba torkollva, -
olyan szok�sok
folytat�dtak, amik messze a kereszt�nys�g el�tti id�kre ny�lnak vissza. Isten Anyja
helyett eredetileg
a Term�szet Istenn�j�r�l besz�ltek, aki az �leter�ket adja �s aki b�r minden�tt
kisarjasztja a
n�v�nyeket, de akir�l �gy �rezt�k, hogy itt k�l�n�sen jelen van �s hat�kony. A
kereszt�ny Madonna-
tisztelet nagym�rt�kben a r�gi id�kbeli Term�kenys�g-, Anya- vagy Sz�z-Istenn�k
kultusz�nak
folytat�sa, amit ilyen gy�gyerej� �terikus k�zpontokban �poltak.
Fontos azonban, hogy sohasem hitt�k azt, hogy az ilyen szent helyek gy�gy�t�
hat�sa puszt�n
k�v�lr�l, automatikusan haszn�lhat az embernek. Tudt�k, hogy csak azok sz�m�thattak
gy�gyul�sra,
akik kiny�lt l�lekkel, �h�tatos hittel tett�k meg oda az utat. �hitatos hangulat
n�lk�l lelk�k nem lett
volna felvev�k�pes �s test�k nem lett volna el�g por�zus ahhoz, hogy az ilyen
helyeken jelenl�v�
gy�gyer�k hatni tudjanak.
A g�r�g kult�ra cs�cspontj�n a f�ldi term�szet er�ivel val� tiszt�n�rz�
meghitts�g folyt�n
csod�latosan gazdag saj�t kultur�val rendelkez� Aesculap-szent�lyek vir�goztak ki.
Egyik p�ld�ja
ennek az epidaurusi Hieron. Itt, G�r�gorsz�g keleti partj�nak k�zel�ben, a
leveg�nek a tenger �ltal
meghat�rozott szubsztanci�ja �s mozg�sa a f�ld kisug�rz�s�val p�rosulva olyan
atmoszf�r�t teremt,
ami az emberi l�lek harmonikuss� �s vil�goss�-v�l�s�hoz a legjobb term�szeti alapot
adja. Ha ma
ennek az �si gy�gy�t� miszt�riumhelynek a romjai k�z�tt j�runk, a legnagyobb hat�st
az kelti
benn�nk, hogy az orvosi �p�letek �s f�rd�k maradv�nyainak k�zvetlen k�zel�ben van
a stadion �s a
nagy szinh�z. Az epidaurusi szinh�z nagy, tiszta, a szabad �g fel� emelked�
k�reivel az �sszes
fennmaradt g�r�g szinh�z k�z�l a legnagyobb �s a legszebb. Ennek a gazdag,
kultur�val tel�tett
romter�letnek minden kis r�szlete azt bizony�tja, hogy itt �rtettek a gy�gy�t�shoz,
mert a term�szeti
er�k m�k�d�s�nek �rz�kfeletti l�nyszer�s�g�hez kapcsol�dtak; de azt is tudt�k, hogy
az ember lelki �s
testi er�it kell mozg�s�tani �s edzeni ahhoz, hogy a term�szet gy�gyer�ivel szemben
felvev�k�pess�
v�lj�k.
Az itt el�rt gy�gyul�sokhoz l�nyegesen hozz�j�rult az is, hogy a gy�gyul�k
szabad �g alatt, az
Istenek fel� kiny�lt sz�vvel Aischylos �s Sophokles trag�di�k el�ad�sain vettek
r�szt. Mikor
Aristoteles kifejtette azt az elm�let�t, hogy az igazi dr�ma a f�lelem �s r�szv�t
r�v�n katharsist
(tisztul�st) hoz l�tre az emberben, ezt �gy �rtette, hogy a m�v�szet az embert
eg�szen a testis�g�ig
meg tudja ragadni, tiszt�tani �s gy�gy�tani. Ugyanez vonatkozik az antik sportra,
ami persze nem
hasonlithat� �ssze a mai, r�g�ta a materializmus t�ved�seinek �ldozat�v� lett
sporttal. Az epidaurusi
stadionban v�gzett testgyakorlatok az�rt t�mogathatt�k az Istenek �ltal v�gbevitt
gy�gy�t�st, mert
nemcsak a testi, hanem az eg�sz emberrel sz�moltak, aki az Istenek fel� fordult,
lelki-szellemi r�szb�l
is �ll, s�t els�sorban ebb�l �ll. A kereszt�ny b�cs�j�r� helyeknek abban a szigor�
t�rv�ny�ben, hogy a
zar�ndok csak akkor l�phetett be a tulajdonk�ppeni szent�lybe, ha el�bb let�rdelt a
k�lv�ria tizenk�t
�llom�sa el�tt �s �gy r�sztvett a krisztusi passi� miszt�rium-dr�m�j�ban, az �si
gy�gy�t�sban uralkod�
zsenialit�snak a k�z�pkor m�dj�n megnyilv�nul� v�ltozat�t tal�ljuk. A materializmus
durvas�gai
ezzel szemben barb�r m�don profaniz�lt�k az �letet a modern gy�gyhelyeken. Nem csak
azt
felejtett�k el, hogy milyen nagy jelent�s�ge van az igazi vall�sos �s m�v�szi
�hitatnak a gy�gyul�si
folyamatban, hanem hogy a gy�gyf�rd�z�k unalm�t el�zz�k, el�rasztj�k a
gy�gyhelyeket mindazzal,
ami a modern civiliz�ci�ban betegg� tesz, s nem gondolnak azzal, hogy ezzel
akad�lyozz�k a
gy�gyul�st.

A t�r �s id� k�zrem�k�d�se

 A fentiek alapj�n rem�lhetj�k, hogy ha az �j Testamentumban elbesz�lt
gy�gy�t�sok j�zusi
r�sz�t meg�rtj�k a kor n�pi orvosi gyakorlat�b�l, akkor ezek az elbesz�l�sek
�tl�tsz� ablakk� v�lnak,
melyen kereszt�l bepillant�st nyer�nk a krisztusi l�ny vil�got gy�gy�t� mivolt�ba.
J�zus gy�gy�t�sain�l is figyelembe kell venni, hogy hol, milyen t�jon, milyen
meghat�rozott
helyen t�rt�ntek. S ekkor felt�nik, hogy seg�t� gy�gy�t� tev�kenys�ge kezdet�n
minden gy�gy�t�sa a
galileai t�jra esik. K�l�n�sen sokat vitt v�ghez k�z�l�k a Genez�ret tav�nak
k�zvetlen kisug�rz�si
k�rzet�ben. A galileai csoda is k�zrem�k�dik. A szellemi Nap-hat�sok, amik a F�ld
paradicsomi
�s�llapot�nak re�lis eml�kek�nt jelen vannak az atmoszf�r�ban �s az eg�sz t�j
kisz�rad�sa �s
sztyepp�v� v�l�sa ellen�re a mai napig is �rezhet�k, hozz�j�rulnak a
gy�gyul�sokhoz. A galileai
tenger k�r�l fekv� n�h�ny helyet tal�n m�g ma is term�szetes gy�gyf�rd�nek
nevezhetn�nk. Ezen a
t�jon a term�szet k�l�nlegesen �terikus szellemi mivolta J�zus idej�ben
k�ts�gtelen�l m�g sokkal
er�sebb �s hat�konyabb volt mint ma.
Ehhez j�rul, hogy a galileai gy�gy�t�sok term�szetes m�don kapcsol�dtak ahhoz
a k�l�nleges
lelki�llapothoz, amit itt a term�szet �gk�zels�ge id�zett el� az emberekben.
Puszt�n k�v�lr�l sohasem
hat a term�szet, m�gha a legelement�risabb gy�gyer�kkel rendelkezik is. Itt, a
Genez�ret t�
k�rny�k�n, ahol a term�szet nem pr�selte bele az embert olyan m�lyen �s er�sen a
testis�gbe, hanem
mindig lehet�s�get adott arra, hogy meg�rizzen valamit l�ny�nek �si, testetlen,
�lomszer�en
tiszt�nl�t� �llapot�b�l, k�nnyen l�trej�hetett a t�j Nap-szubsztanci�ja �s a
term�szetes j�mbors�g �s
�hitat r�v�n m�g napszer�en vil�gos emberi lelkek sz�p egyes�l�se.
Az els� h�rom evang�lium majdnem kiz�r�lag csak galileai gy�gy�t�sokr�l
besz�l. J�zus
gy�gy�t� tev�kenys�g�t a Jord�n-keresztel� �s a Golgota k�z�tti id�szak els� fel�re
teszik, melynek
szinterek�nt �ltal�ban Galilea �ll szem�k el�tt. A gy�gy�t�sok tekintet�ben is a
J�nos evang�lium l�p
ki el�sz�r Galilea b�vk�r�b�l. J�zus gy�gy�t� tev�kenys�g�nek kezdet�t - mint a
t�bbi evang�lium, -
ez is eg�szen vil�gosan Galile�ba helyezi, mikor elmondja, hogyan gy�gy�tja meg a
kapernaumi
sz�zados fi�t. T�bbsz�r is ism�telten hangs�lyozza, hogy ez a gy�gy�t�s csak ott
volt lehets�ges,
"mikor J�de�b�l Galile�ba j�tt" (4,45,47,54).
A m�sodik gy�gy�t�s a J�nos evang�lium szerint m�r J�de�ban t�rt�nik. Ez a
beteg
meggy�gy�t�sa a Bethesda t�n�l. (5. r�sz) J�de�n bel�l azonban olyan helyre vezet
el, ahol az elhalt
j�deai term�szetbe az er�k k�l�nleges titka fon�dik bele. L�tjuk, hogy Jeruzs�lem
v�ros�nak �szak-
keleti sz�l�n l�v� t� partj�n, mely f�l� �t csarnokot �p�tettek, sz�mos beteg
fekszik, akik arra v�rnak,
hogy a v�z felbuzogjon �s a forr�s gy�gy-erej�ben r�szes�ljenek. Olyan vil�gba visz
benn�nket, amely
m�g t�vol �ll att�l, hogy a term�szeti jelens�geket mechanikusan n�zze �s
magyar�zza, �s a Bethesda
tav�r�l mondjuk mint "id�szakos forr�sr�l" besz�ljen. M�g �szt�n�sen �s mag�t�l
�rtet�d�en
�szlelt�k a term�szet m�k�d�s�ben az isteni-szellemi h�tteret s �gy a v�z
id�nk�nti gejzirszer�
mozg�s�t arra vezett�k vissza, hogy egy angyal sz�ll le az �gb�l, hogy a
hull�moknak gy�gyer�ket
adjon.
Fontos, hogy ez az els� judeai gy�gy�t�s olyan helyen j�tsz�dik le, ahol
egy�bk�nt is
szabadulnak meg betegek fogyat�koss�gaikt�l a term�szet gy�gyer�i r�v�n. A beteget,
aki m�r 38 �ve
szenved betegs�g�ben, azonban nem az angyal �ltal megmozgatott forr�sv�z gy�gy�tja
meg.
Gy�gyultan t�vozik onnan an�lk�l, hogy a t� gy�gyereje seg�tett volna rajta
k�zvetlen�l, melyt�l oly
hossz� ideig hi�ba v�rt gy�gyul�st. J�zusb�l �rad ki r� olyan hat�s, amely
helyettes�theti a v�z hat�s�t,
mert azonos vele. A J�nos evang�lium, mely minden�tt �tl�tsz�v� v�lik a
tulajdonk�ppeni Krisztus
miszt�rium sz�m�ra, m�r itt megsejtteti vel�nk a gy�gy�t�s k�ls� lefoly�s�n
kereszt�l J�zus
gy�gy�t�sainak krisztusi komponens�t. Lehetetlen volna a gy�gy�t�s, ha a betegben
nem �rlel�d�tt
volna meg egy bels� er�, amelyre - minthogy �n-szubsztancia l�v�n vele rokon, -
Krisztus �n-l�nye
hatni tud. Ez a bels� er� meglep� m�don igenl�sre �s er�s�t�sre tal�l s �gy �ltala,
bel�lr�l, bizonyos
fajta �ngy�gy�t�s j�het l�tre, melyn�l azonban nem l�nyegtelen a Bethesda t�
gy�gyerej�nek
k�zrem�k�d�se sem. Csak nincs r� sz�ks�g, hogy a beteg belemenjen a felbuggyan�
v�zbe. A v�z
gy�gyereje �gy is el�ri, mert megegyezik azzal a gy�gyhat�ssal, ami J�zus lelk�b�l
�rad ki.
A J�nos evang�lium ezut�n m�r csak a vakonsz�letett meggy�gy�t�s�t besz�li
el. Ez is
Jeruzs�lemben t�rt�nik, teh�t J�de�ban, ahol a t�j �nmag�banv�ve nem �letet, hanem
hal�lt sug�roz.
Itt a gy�gyul�shoz vezet� bels� komponensnek m�g fokozottabbnak kell lennie. Ennek
ellen�re azt
l�tjuk, hogy itt sem ker�li meg J�zus a term�szetet, hanem belevonja a
gy�gy�t�sba. Nemcsak azt
mondja el az evang�lium, hogy J�zus f�ldb�l �s ny�lb�l sarat k�sz�tett hogy azzal
kenje be a
vakonsz�letett szem�t, hanem azt is, hogy a beteg azt az utas�t�st kapta, hogy
mossa meg szem�t a
Siloah t�ban, Jeruzs�lem kett�s magaslat�nak l�b�n�l abban az �si szent forr�sban,
ami a v�ros
�skor�ban ugyanazt a szerepet j�tszott, mint G�r�gorsz�gban a kastaliai forr�s a
delphi Istenek
k�rzet�ben. Hajdnan a Sion szent hegy�re vonul� zar�ndokoknak a Siloah t�ban
kellett
megtiszt�lkodniuk, miel�tt felmehettek volna a templom szents�g�be vezet� szent
l�pcs�n. B�r a
J�nos evang�lium ennek a gy�gy�t�snak az elbesz�l�s�n�l tekintet�t els�sorban a
tulajdonk�ppeni
krisztusi er� gy�gy�t� megnyilatkoz�s�ra ford�tja, m�g itt is azt l�tjuk, hogy
kapcsol�dik ahhoz a
seg�ts�ghez amit a k�ls� term�szet k�l�n�sen szent helyeken adhat.
Amit az evang�lium gy�gy�t�si t�rt�neteinek kulcsak�nt m�sodsorban
felvethet�nk, az az
egyes t�rt�n�sek id�pontj�nak k�rd�se. Ahogy a t�rbeli felt�telek nem k�z�mb�sek,
�gy nem
k�z�mb�s az sem, hogy mikor �s a nap melyik �r�j�ban t�rt�nnek a gy�gy�t�sok. �gy a
M�rk
evang�lium J�zus els� gy�gy�t�sair�l sz�l� hirad�s�t a k�vetkez� szavakkal vezeti
be: "Estefel� pedig,
amikor lesz�llt a nap, hozz� viv�k mind a betegeket �s �rd�ng�s�ket" (1:32). Nem
szabad azt
gondolnunk, hogy egy ilyen adat csak a v�letlenre vonatkozik. A d�li orsz�gokban,
mint Paleszt�n�ban
is, ahol a Nap majdnem eg�sz �ven �t kegyetlen�l �get napk�zben, a k�ls� Napb�l nem
�rad ki
gy�gyhat�s. S�t ellenkez�leg, ki kell ker�lje a hat�s�t az, aki nem akar �rtani az
eg�szs�g�nek.
Egy�ltal�ban korunk materialista t�ved�seihez tartozik, hogy a k�ls� Nap sugarai
�nmagukban m�r
gy�gy�t� term�szet�ek. A napoz�si m�nia csak az�rt nem okozott m�r r�gen sokkal
nagyobb k�rokat,
mert a mi �g�v�nk alatt a ny�ri nappali sug�rhat�st a l�gk�r letomp�tja. Az
egyenl�t�h�z k�zelebb
fekv� orsz�gokbban viszont a naplemente �r�j�ban le�rhatatlan atmoszf�rikus csoda
j�tsz�dik le.
Ilyenkor r�vid id�re majdnem minden nap a szineknek olyan j�t�ka l�ngol fel az
�gen, ami nem
evil�gr�l val�. S ezzel egyid�ben makrokozmikus fell�legz�s hull�mzik �t a
teremtm�nyeken. Kialszik
a k�ls� Nap �les f�nye �s egy csap�sra �rv�nyre jutnak a szellemi naphat�sok, amik
az �rny�k titk�t
l�trehozz�k.
A naplemente �sszehasonl�thatatlan �r�it �ltem �t a N�lus partj�n. A leveg�,
mint az �rad�
tenger, hirtelen v�rv�r�s sz�n� lett. Abban a pillanatban, mikor a Nap meg�rinti a
horizontot, mintha
f�ld�nt�li borzong�s j�rn� �t a term�szetet. Gyorsan leh�l a f�lledt h�s�g, ami
eg�sz nap meg�lte e
vid�ket. Mintegy adott jelre, elkezd�dik a madarak �s b�k�k koncertje. S mert az
emberek m�g
teljesen bele vannak tagoz�dva a term�szet vil�g�ba, ugyanebben a pillanatban
kezd�dik el a fellah-
falvakban az emberi hangok locsog�sa is. Ott ahol eg�sz nap n�m�n vak�tott a forr�
f�ny, most
egyszerre megtelik a szinpomp�s leveg� az emberi �s �llati hangok zeng� zaj�val. Ez
vil�gosan
�rezteti vel�nk, hogy a naplemente r�vid ideje alatt az addig elvar�zsolt �terikus
er�k �let-�ramlatok
form�j�ban felszabadulnak �s mintegy m�ly szenderg�s�kb�l fel�bresztenek mindent,
aminek csak
lelke van.
Amit az evang�lium gy�gy�t�si t�rt�neteinek kulcsak�nt m�sodsorban d�li
orsz�gaiban
bontakozott ki, a nap kezdet�t nem a napfelkelt�n, hanem este 6 �r�ra teszi, amikor
a Nap lemegy.
Keleten ink�bb este kezd�dik az �let, mint reggel. S �gy a naplemente �r�ja, este 6
�ra, az
istentisztelet �r�ja az �-Testamentum vall�sa �s az Iszl�m sz�m�ra egyar�nt.
A napnak erre a fontos pillanat�ra teszi a M�rk evang�lium J�zusnak a
Genez�reth tav�n�l
v�ghezvitt els� gy�gy�t�sait. Mint a galileai term�szet er�i, ennek a pillanatnak
az �leter�i is
r�sztvesznek azokban a gy�gy�t�sokban, melyekr�l az els� evang�liumok kezdetben
sz�lnak.

A szombati gy�gy�t�sok.

K�l�n�s rejt�ly el� �ll�t benn�nket az egyik id�pont-megjel�l�s, amelyet az

evang�liumok sok m�s
gy�gy�t�sn�l alkalmaznak. J�zus legt�bb gy�gy�t�sa szombaton t�rt�nik. Ez igen
dr�mai m�don
nyilv�nul meg, mert J�zus j�tett�re a tradici� �rz�i mindig heves tiltakoz�ssal
v�laszolnak. Amit J�zus
tesz, sz�mukra nem m�s, mint a szombatra vonatkoz� parancsok megszeg�se. Szombaton
nem szabad
dolgozni, de szombaton gy�gy�tani sem szabad. Nyilv�nval�an l�tszik, hogy akik
tan�i voltak J�zus
gy�gy�t�sainak, ezeket nem k�l�nb�ztett�k meg a sz�mos v�ndorl� therapeuta
gy�gy�t�sait�l, akik
hivat�suknak tekintett�k, hogy a betegeknek orvosi seg�ts�get ny�jtsanak.
A mai ember m�r nehezen �rti meg azt a tiltakoz�s, amit a szombati
gy�gy�t�sok kiv�ltottak,
ann�l is kev�sb�, mert a szombat t�rv�nyeinek megk�l�nb�ztet�s n�lk�li alkalmaz�sa
a kereszt�ny
vas�rnapra hozz�j�rult ahhoz, hogy minden �rz�k�nket elvesz�ts�k a r�gi zsid�s�g
szombat-er�nye
ir�nt. A szombatot �s vas�rnapot k�l�nb�z� kozmikus tartalmuk m�ly szakad�kk�nt
v�lasztja el
egym�st�l. A szaturnusz napja �ll itt szemben a Nap napj�val. Jellemz� az �-
testamentumi �ramlatra,
hogy az �let szentes�t�se c�lj�b�l nem a Nap er�ihez fordul mint a kereszt�nys�g,
hanem a Szaturnusz
er�ihez. A Szaturnuszb�l egy �svil�g-korabeli lehelet lesz. Az � jegy�ben �ll
mindaz, ami a vil�gon
m�r nagyon meg�regedett. Kronos-Szaturnusz (kronos=id�) az �sr�gi, minden l�t
m�ltjainak �soka, s
ez�rt benne rejlik az isteni Atya-principium, az �-Testamentum sz�m�ra egyed�l
el�rhet� principium.
A szombatot megszentelni teh�t azt jelentette, hogy medit�ci�ban visszamenni az �si
m�ltba, ahol az
ember a s�r �s a hal�l szf�r�j�t �rinti �s ez�rt minden tev�kenys�gr�l lemond. A
vas�rnap ezzel
szemben az ifj�i er� �s tev�kenys�g cseng�s�t tartalmazza, mert a teremt�
principium kozmikus k�pe.
Itt nem a vil�g Atyja uralkodik, hanem a Fi�, minden l�tes�l�s teremt�je. Ez�rt a
kereszt�ny �nnepi
hangulat bens� sz�ks�gszer�s�ge folyt�n vil�gos, vid�m, tev�keny �s �letigenl�, m�g
szombaton egy
�sr�giv� v�lt vil�g s�rhangulata uralkodik.
Ha m�rmost azt l�tjuk, hogy J�zus olyan sok gy�gy�t�s�t v�gzi szombati napon,
akkor ez
ugyan�gy azt jelenti, hogy f�ggetlen�ti mag�t a term�szet gy�gyer�inek
t�mogat�s�t�l, mint mikor
gy�gy�t� tev�kenys�g�t Galile�b�l J�de�ba teszi �t. A szombat mint nap, kozmikus
meghat�rozotts�ga
folyt�n nem seg�ti a gy�gyul�si folyamatot. Kiz�r�lag lelki t�nyez�k azok, amik
szombati napokon
J�zus gy�gy�tani akar�s�nak seg�ts�g�re j�nnek. Ezen a napon a lelkek teljesen
�tadj�k magukat az
�hitatos �rz�seknek, ha ezek komor szinezet�ek is. Az, hogy a lelkek ez�ltal
felnyilnak, szerepet
j�tszik a szombati gy�gy�t�sokban, k�l�n�sen azokban, amelyek a zsinag�g�ban, az
istentiszteleti
egy�ttl�t alatt t�rt�nnek.
A k�ls� term�szet seg�ts�g�r�l val� lemond�s �rthetetlenn� teszi a szombati
gy�gy�t�sokat, ha
csak az akkori id�k term�szetes gy�gym�dj�b�l indulunk ki. Azt k�v�nj�k - m�g
sokkal ink�bb mint a
t�parti �s a naplementi jelenetek, - hogy a j�zusi hat�sok transzparens�n �t a
krisztusi �n
gy�zedelmes akarat�ra vess�k pillant�sunkat. A Nap k�sz�l�dik itt, hogy t�mad�sba
menjen �t a
szaturnuszi vil�g ellen. A szaturnuszi kem�ny p�nc�lon kereszt�l egy napszer�
vir�gz� csoda t�r utat.
Egyszersmind �jabb �s �jabb f�ny esik a bels� t�nyez�kre, melyek a gy�gyul�shoz a
meggy�gy�tand�
ember r�sz�r�l sz�ks�gesek.
A Bethesda t�n�l l�v� beteg meggy�gy�t�sa is szombaton t�rt�nik. A J�nos
evang�lium m�g
azt is tudtunkra adja, hogy k�l�n�sen �nnepi szombatr�l van sz�, mert elbesz�l�s�t
ezzel a mondattal
vezeti be: "Ezekut�n �nnep�k volt a zsid�knak" (5:1). M�r harmincnyolc �ve szenved
a beteg
fogyat�koss�g�t�l. Mai szeml�let�nkkel, ami szerint a betegs�g az embert�l csak
elvonja az er�ket,
nem �rthetj�k meg ennek a gy�gy�t�snak a bens� oldal�t. Ez a szeml�let sajnos egyre
ink�bb megfelel
a val�s�gnak, mert egyre kev�sb� figyel fel az ember arra, hogy betegs�ge r�v�n
bels� er�ket kell
hogy kapjon. Ma m�r legfeljebb olyan emberek k�pesek betegs�g r�v�n bels�leg
fejl�dni, akikben
m�g megvannak az igazi �hitat maradv�nyai. Azok az er�k, amelyeknek az ember -
k�l�n�sen
hosszabb betegs�gek folyt�n - r�szes�v� v�lhat, a legbens�bb �rlel�d�s, a
legbens�bb �n-szer�s�g
er�i. Akik hosszan �s komolyan betegek voltak, sokkal �rettebbek mint azok, akik
mindig
eg�szs�gesek voltak �s tal�n olyan �leter�sek, hogy "betegesen eg�szs�gesnek"
nevezhetn�nk �ket.
Azt az er�t, ami az emberben a helyesen elviselt szenved�sekb�l fakad, bels�
napszer�s�gnek is
nevezhetj�k. Ilyen napszer� �n-er�knek kellett, legal�bbis cs�raszer�en
meg�rlel�dni�k a Bethesda
tavi betegben a harmincnyolc szenved�ssel teli �v alatt. A betegben teh�t, amikor
J�zus el�be l�p,
nemcsak a vall�sos �h�tatos hangulat van meg, amit az �nnepi szombat kelt fel; a
hossz� szenved�s
gy�m�lcsek�nt egy bens� Nap van benne felkel�ben. A megszerzett �n-er� szf�r�j�hoz
kapcsol�dik
Krisztus, amikor azt k�rdezi: "Akarsz-e meggy�gyulni?" Mikor azt�n l�tjuk, hogy a
beteg
felegyenesedik, tan�iv� v�lunk annak, hogy a benne l�v� bels� Nap, amit Krisztus
�nj�nek Napja
�bresztett fel �s t�pl�lt, sz�tt�ri a Szaturnusz b�vk�r�t.
A Luk�cs evang�lium 13. �s 14. r�sz�ben k�t szombati gy�gy�t�st �r le,
egyiket a
zsinag�g�ban, m�sikat egy vezet� farizeus h�z�ban, olyan szerkezeti �sszef�gg�sben,
ami eleve arra
k�sztet, hogy a t�rt�n�sek m�lyebb r�teg�ig hatoljunk. El�sz�r egy asszony
meggy�gy�t�s�t besz�li el,
aki tizennyolc �ve beteg �s szervezete a kisz�rad�s k�vetkezt�ben megmerevedett �s
megg�rb�lt.
J�zus r�teszi kez�t �s meggy�gy�tja �gy, hogy szabadon fel tud egyenesedni. Azoknak
a fanatikus
tiltakoz�s�ra, akik ragaszkodnak a szombati nap nyugalm�hoz, J�zus egy k�pben
v�laszol, amib�l
nem hi�nyzik bizonyos vonatkoz�s a most v�ghezvitt gy�gy�t�sra: "K�pmutat�,
szombatnapon nem
oldja-e el mindenkinek az � �kr�t vagy szamar�t a j�szolt�l �s nem viszi-e itatni?"
(13:15). A
k�vetkez� r�szben mondja el a m�sodik szombati gy�gy�t�st. J�zus vend�g egy vezet�
farizeus
h�z�n�l �s ott meggy�gy�t egy v�zk�ros f�rfit. S ha ekkor a zsid�k tiltakoz�sa nem
is jut nyiltan
kifejez�sre, J�zus m�gis elveszi erej�t egy hasonl� k�ppel, mint a m�sik szombaton:
"Ki az k�z�letek,
akinek szamara vagy �kre a k�tba esik �s nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?"
(14:5).
Am�g k�l�n-k�l�n n�zz�k ezt a k�t jelenetet, alig hatolunk messzebb, mint
azokig a
term�szetes gy�gyhat�sokig, melyek J�zus lelk�b�l ki�radnak, b�r a k�ls� term�szet
seg�ts�ge nem
j�tszik k�zre. De ha felfedezz�k a meggy�gy�tand� k�t betegs�g k�z�tt kifejez�sre
jut� polarit�st,
ekkor �szrevessz�k, hogy a J�zusb�l ki�rad� gy�gy�t� hat�ssal egy az �n �s sors-
r�gi�ba behatol�
egyens�ly-er� �rv�nyes�l s �gy a j�zusi tettek transzparens�n �t ism�t l�that�v�
v�lik a Krisztus-
miszt�rium. Az elsz�rad�s �s megkem�nyed�s, amiben az asszony szenved, egy v�gletet
k�pvisel
nemcsak az�rt, mert m�r tizennyolc �ve tart. A n�i szervezet term�szet�n�l fogva
puh�bb, nedvd�sabb
mint a f�rfi�. Az elsz�rad�si folyamatot teh�t m�g al�h�zza az, hogy egy n� szenved
benne. A
m�sodik jelenet ennek pontosan a pol�ris megfelel�j�t mutatja. A v�zk�rs�g t�lsok
folyad�kot jelent
�s kihangs�lyozza a k�rk�pet az, hogy a beteg f�rfi. Az asszonyb�l az �letnedvek
hi�nyoznak, a
f�rfib�l a form�l� �s er�s�t� er�k. A k�pszer� szavakb�l, melyeket J�zus
ellenfeleihez int�z, mindk�t
alkalommal kicseng a sz�ks�ges gy�gy�t�si elj�r�s. Az asszonyt a folyad�khi�nyt�l,
a f�rfit a
folyad�k-t�bblett�l kell megszabad�tani. Mikor l�tjuk, hogy egyar�nt meggy�gyul a
t�l kev�s �s a t�l
sok, �gy t�nik el�nk Krisztus alakja, mint az �sszetartoz� de ellent�tes v�gletek
neh�zs�geivel
k�szk�d� sorsok kiegyenl�t�je.
Jairus le�nya �s a v�rfoly�sos asszony kett�s t�rt�nete kapcs�n k�s�bb majd a
sors-szf�r�ba
kiegyenl�t� m�don val� behat�s m�g klasszikusabb eset�r�l fogunk besz�lni. De m�r
itt is kezdj�k
sejteni, hogy alapj�ban v�ve m�lyebb titokr�l van itt sz�, mint puszt�n az �polva
gy�gy�t� antik
orvostudom�ny szerinti gy�gy�t�sokr�l. A napjelleg� Krisztus-�n, miut�n �tt�rt a
Szaturnusz
b�vk�r�n, elhatol a k�t beteg egym�shoz-tartoz� �nj�ig, akik a sors nagy �tj�t
j�rva erre az �let�kre
ellent�tes v�glet� betegs�g-hajlamokat hoztak magukkal. A betegs�g elszenved�se
r�v�n az �n-ek le
tudt�k k�zdeni a t�voli m�ltb�l r�juk tapad� gyenges�geket; egy Nap-cs�ra k�pz�d�tt
benn�k. A
J�zuson �t hat� krisztusi Nap sugarai kikeltik ezt a cs�r�t benn�k �s bel�lr�l
kiindulva tudj�k
magukr�l a szenved�s terh�t ledobni. Mikor J�zusban felragyog az arany k�z�p�t
titka, a s�t�t
szombatra r�veti sugar�t a Nap napj�nak hajnalp�rja.

A fokozatok

Egy harmadik m�dszertani k�rd�ssel is k�zeledhet�nk az evang�lium gy�gy�t�si

t�rt�neteihez.
Ez m�g az els�n�l �s a m�sodikn�l is hat�rozottabban r�ir�ny�t benn�nket a m�lyb�l
hat� krisztusi
alapra. Megfigyelhetj�k, hogy a t�rt�n�sek milyen �sszef�gg�s�ben t�rt�nnek a
gy�gy�t�sok. S ekkor
�szrevessz�k, hogy sz�mos jellegzetes gy�gy�t�s k�zvetlen�l, mintegy azok
kihat�sak�nt olyan
esem�nyekhez kapcsol�dik, melyek a krisztusi l�ny f�ldi sors�ban mag�ban is
jelent�s fokozatot �s az
emberr�v�l�s fontos �llom�s�t jelentett�k. Tanui lesz�nk annak, hogyan hat a
k�rnyezet�re Krisztus
inkarn�ci�s akarata, aki az�rt j�tt, hogy belesz�je az istenit az emberibe.

A legnyilv�nval�bb p�lda erre a holdk�ros fi� meggy�gy�t�sa a megdics��l�s

hegy�nek
l�b�n�l. Krisztus megdics��l�se �s ezen gy�gy�t�s k�z�tt a m�v�szek is megl�tt�k a
szoros
�sszef�gg�st, mint azt Rafael nagym�ret� k�pe, a Krisztus szinev�ltoz�sa is
mutatja. A T�bor hegy
cs�cs�n a h�rom legbizalmasabb tan�tv�ny Krisztus l�ny�nek legm�lyebb titk�ba
pillanthatott bele.
L�tt�k, amint f�ldi emberi l�ny�n �tvil�g�t napszer� istenalakja. Megadatott nekik,
hogy jelen
legyenek, mikor Krisztus egy jelent�s fokozathoz �rkezett el bens� fejl�d�s�ben.
Most ism�t lej�nnek
a hegyr�l �s l�tj�k lent, hogy a t�bbi kilenc tan�tv�ny hi�ba f�radozik a beteg
fi�val. Mikor J�zus
meggy�gy�totta a fi�t �s tan�tv�nyai megk�rdezik, hogy �k mi�rt nem tudt�k azt
megtenni, azt feleli,
hogy az ilyenfajta gy�gy�t�s csak az im�ds�g �s szigor� lelki gyakorlatok r�v�n
elnyert bels� er�
gy�m�lcsek�nt lehets�ges. Ezzel azonban tudtukra adja azt is, hogy ez a gy�gy�t�s
�sszef�gg azzal,
ami a hegyen t�rt�nt, mert a Luk�cs evang�lium elmondja, hogy a megdics��l�s Napja
sug�rzott
J�zusb�l, m�g im�dkozott. A krisztusi �let �j fokozat�nak k�zvetlen kihat�sa, hogy
a bels� Nap, amit a
tan�tv�nyok a hegyen l�ttak, gy�zedelmeskedik a holder�k felett, amelyek hatalmukba
akarj�k ker�teni
az embert. Ha a fi�t meg lehetett volna gy�gy�tani J�zus emberi gy�gyer�ivel, akkor
a kilenc
tan�tv�ny is meg tudta volna tenni. De minthogy a krisztusi l�ny Nap-forr�sa viszi
v�gbe a gy�gy�t�st,
megsejtj�k azt is, hogy ezen az egyetlen meggy�gy�tott emberen messze t�lmen�
folyamatr�l van itt
sz�. Csendes �s ser�ny emberi megnyilv�nul�sa ez egy �j er�nek, ami most m�r jelen
van a F�ld�n.
Nemcsak Krisztus megdics��l�se, hanem az emberr�v�l�s�nak t�bbi fokozat�t
jelz�
esem�nyek is kihatnak azokban a gy�gy�t�sokban, melyek k�zvetlen�l k�vetik �ket.
�gy pl. a M�t�
evang�liumban az ut�n a jelenet ut�n, amikor Krisztus �jszaka a tengeren j�r, azt
olvashatjuk: "�s
mikor megismert�k �t annak a helynek a lakosai, sz�tk�ld�nek abba az eg�sz
k�rny�kbe �s minden
beteget hozz� hoznak. �s k�rik vala �t, hogy csak a ruh�j�nak perem�t illethess�k.
�s akik illett�k
vala, mindny�jan meggy�gyul�nak". (14:35-36).
Az esem�nyek �sszef�gg�s�nek kulcsa megnyitja el�tt�nk az utat azoknak a
gy�gy�t�soknak a
jobb meg�rt�s�hez is, melyeket J�zus f�ldi �tj�nak utols�, harcosan dr�mai
szakasz�ban vitt v�ghez.
Tulajdonk�ppen majdnem valamennyi gy�gy�t�sa m�k�d�s�nek els� idej�re esik �s
t�bbnyire
Galile�ban j�tsz�dik le. Egy bizonyos meghat�rozott id�pontt�l kezdve, mint
�ltal�ban J�zus un.
"csod�i", gy�gy�t�sai is ritk�bb� v�lnak. Egyre �rezhet�bb� v�lik a k�sz�b�n�ll�
esem�nyek
komolys�ga. Az utols� �tmen�s Galile�b�l J�de�ba az ar�n�ba val� tudatos bel�p�st
jelenti, ahol
d�nt� harc�t meg kell vivnia. Most nem m�sr�l van sz�, mint az ember �s a F�ld
megment�s�r�l �s
meggy�gy�t�s�r�l. De most ellenfeleivel kell megv�vnia az emberek�rt. Lej�rt az az
id�, amikor
Krisztus kozmikus gy�gy�tani akar�sa a seg�t� �s gy�gy�t� embers�gess�g
transzparens�n �t
nyilv�nulhatott meg. J�zus �let�nek utols� szakasz�ra l�nyeg�ben m�r csak a jerik�i
vak
meggy�gy�t�sa �s mint ennek j�nosi megfelel�je, a jeruzs�lemi vakonsz�letett
meggy�gy�t�sa esik.
Az evang�liumokban elbesz�lt t�rt�netek a vakok meggy�gy�t�s�r�l egym�ssal
�sszef�gg�sben n�zve, tan�ls�gos alakzatot �ltenek. A fejl�d�s k�t �llom�s�n fordul
el� vakok
meggy�gy�t�sa. Vil�gosan �ll szemben egym�ssal egy galileai �s egy j�deai jelenet.
M�t�n�l mindk�t
esetben k�t vak, M�rkn�l csak egy-egy vak meggy�gy�t�sa szerepel. Luk�cs csak a
judeai gy�gy�t�st
besz�li el �s egy vakr�l sz�l. M�rkn�l a galileai vak a bethesdai megvend�gel�si
csoda ut�hangjak�nt,
a t� partj�n nyeri vissza szemevil�g�t. A l�p�senk�nt el�rehalad� gy�gy�t�s azt az
�rz�st kelti
benn�nk, mintha a t�j er�i k�l�nlegesen t�mogat�an m�k�dn�nek k�zre benne. A vakot,
akit hozz�
visznek, kivezeti J�zus a v�ros el�, ahol a t� hull�mz� felsz�ne er�teljesen
�tlelkes�ti a partot. Itt J�zus
ny�llal keni be a vak szem�t �s r�teszi kez�t. Azut�n megk�rdezi, hogy l�t-e
valamit. A vak feln�z �s
�gy sz�l: "L�tom az embereket, mint j�rk�l� f�kat". M�gegyszer r�teszi kez�t J�zus
a vak szem�re �s
amikor most feltekintteti, l�t�k�pess�ge teljesen helyre�llt (M�rk 8:22-26).
Galilea atmoszf�rikus
csod�ja k�l�n�sen a gy�gy�t�s kezd� fokozat�n�l �rezhet�.M�g nem �szlelik a szemek
a fizikai
dolgok kem�ny k�rvonalait. A vak lelke el�tt ehelyett az �terikus n�veked�si �s
k�pz�-er�k vil�ga
t�rul fel, melynek csod�latos kisug�rz�si k�zpontja van ezen a t�parti helyen.
Galilea hat�sa azonban
csak a legk�ls� r�teg. Benne mint burokban rejt�znek a megnyilatkoz� krisztusi
t�rt�n�sek ut�hat�sai:
a csod�latos megvend�gel�s�, melynek f� hordoz�i ugyan a tan�tv�nyok voltak,
melynek hull�mai
azonban a k�rny�ken lak� emberek lelk�be is eljutottak.

A m�sodik vak meggy�gy�t�sa, ami m�r a dr�ma v�gs� komoly felvon�s�hoz

tartozik,
J�de�ban j�tsz�dik, eg�szen lent, ahol a Jord�n term�keny s�ks�g�nak sz�l�n Judea
puszt�ja kezd�dik.
Arra a fontos pillanatra esik, amikor J�zus v�gs� elhat�roz�ssal elindul
Jeruzs�lembe. A status
nascendi csod�ja, ami a galialeai term�szet istenk�zeled�s�vel volt egybehangolva,
m�r r�g kialudt a
krisztusi l�nyben. Az isteni Krisztus-l�ny, amely kezdetben t�lhabzott a f�ldi-
emberi ed�nyen, m�r
r�gen teljesen lek�zd�tte mag�t az inkarn�ci�ba �s emberi l�tbe. V�g�l azonban,
izz� elhat�roz�
akarat�val egy�tt, magasfesz�lts�g� harcias �s gy�zedelmes magatart�s�b�l olyan
emberi nagys�g
l�ngol fel, amely meg�ti a kezdeti isteni nagys�g m�rt�k�t.
J�zus a Holt-tenger k�zel�ben azon a helyen tart�zkodott, ahol egykor
Keresztel� J�nos
keresztelt. Itt �rt el hozz� L�z�r hal�los betegs�g�nek h�re. V�r m�g k�t napig,
azt�n elindul
Jeruzs�lembe. Ez az elindul�s a k�ls� jele annak, hogy elsz�nta mag�t a v�gs�
d�nt�sre. Mikor azut�n
Krisztus Beth�ni�ban kimondja az �serej� szavakat: "L�z�r j�jj ki!" akkor ebben az
akaratnak
ugyanaz a szikr�z� t�zereje nyilv�nul meg, ami tomp�tott form�ban m�r a Jord�n-
v�lgy m�ly�r�l val�
elindul�skor is hatott. Ami Beth�ni�ban t�rt�nik �s a templom r�viddel ezut�n
t�rt�n� megtiszt�t�sa
nem m�s, mint a keszty� odavet�se az ellenfelek el�, akik most m�r nemcsak akarj�k,
de r� is
k�nyszer�lnek, hogy a v�gs�kig elmenjenek.
Mikor ezen d�nt� �tj�nak �ppen csak hogy az els� r�sz�t megtette, akkor
ker�lnek el�be a
jerik�i vakok. Ami most gy�gy�t�an hat, m�r nem a galileai t�jjal �sszhangban �ll�
j�s�g, mint
egykor, hanem Krisztus szikr�z�t�z� komolys�ga �s gy�zni-akar�sa. Ez az akarat
mag�val ragadja az
�ton �l� vakokat. De ez csak az�rt lehets�ges, mert benn�k magukban is megvan egy
ilyen akaratnak a
cs�r�ja. A krisztusi akarat �ltal t�pl�lt �s meger�s�tett saj�t izz� akaratuk az,
ami bel�lr�l szak�tja sz�t
a szem�ket lez�rva tart� vaks�g k�tel�k�t. Az evang�lium vil�gosan tudtukra adja,
hogy a jerik�i
vakok meggy�gy�t�sa egyben az utols� tan�tv�ny-elh�v�s is, mert azt mondja a
vakokr�l: "�s k�vetik
�t". A M�rk evang�lium, amely mint a galileai jelenetn�l, itt is csak egy vakr�l
besz�l, a nev�t is
megnevezi: Bartineus; azt jelzi ez�ltal, hogy a gy�gy�t�s apostoli k�ldet�s l�ngj�t
gy�jtotta fel olyan
emberekbe, akik b�r nem tartoztak a Tizenkett�h�z, de m�gis meg�rdemlik, hogy
nev�ket
megeml�ts�k.
A J�nos evang�lium elbesz�l�se szerint J�zus Jeruzs�lembe, L�z�r
felt�maszt�sa el�tt a
vakonsz�letettet gy�gy�tja meg. A vakok meggy�gy�t�sa sorozat�nak ez a legfels�
fokozata. Ez a
gy�gy�t� tett is eg�sz vil�gosan ugyanabb�l a mag�valragad� izz� er�b�l fakad, ami
k�s�bb L�z�r
felt�maszt�s�ban nyilv�nul majd meg. A vakonsz�letett az, aki gy�gyul�sa ut�n
igaz�n azok sor�ba
l�p, akik r�sztvesznek a tan�tv�nyok misszion�rius k�ldet�s�ben. Az evang�lium
jelzi azt, amikor
kifejezetten hangs�lyozza, hogy a Siloah forr�s neve,melynek viz�vel a
vakonsz�letettnek szem�t
meg kell mosnia, azt jelenti, hogy "a k�ld�tt", vagy "az apostol".
Legv�g�l Malchus meggy�gy�t�s�t besz�li el az evang�lium, kinek P�ter a sors elleni
felz�dul�s�ban a
f�l�t lev�gta. Eltekintve att�l, hogy itt az evang�lium imaginat�v stiliz�l�s�val
kell sz�molnunk,
melynek keret�n bel�l P�ter kardja �s J�zus gy�gy�t� tette a sz� er�szakosan sebz�
�s �jra
helyre�ll�t�an gy�gy�t� hat�s�nak k�pei, itt nem olyan gy�gy�t�sr�l van sz�, amit
J�zus az�rt visz
v�ghez, hogy j�tettet gyakoroljon egy emberrel. Krisztus eg�sz l�nye kiz�r�lag
saj�t akarata
k�vetkezm�nyeire ir�nyul. A v�gs� �t�letet akarja, a legnagyobbat. Getsem�n� m�r
gy�zelmet
jelentetett, de csak a kereszthal�l lehet a gy�zelem megpecs�tel�se. A tan�tv�nyok
nem emelkedtek fel
akarata magaslat�ra. Ellenkez� akaratukkal fel akarj�k tart�ztatni azt, ami most
k�vetkezik.
Hogy a P�ter �ltal �t�tt seb meggy�gyul, kicsiben annak a jele, hogy a
Krisztus �ltal v�vott
harcnak, nem utols� sorban �ppen l�ngol� ereje r�v�n, amellyel megv�vja, egyetlen
c�lja az emberis�g
meggy�gy�t�sa.

A d�monok

J�zus gy�gy�t�sai k�z�tt t�g teret foglalnak el azok, melyeket

megsz�llottakon visz v�gbe.
Ezeket az �rd�g�z�seket tulajdonk�ppen els�sorban a v�ndor therapeut�k �s n�pi
orvosok akkoriban
szok�sos gy�gym�dj�b�l �rthetn�k meg. De eg�szbenv�ve m�gis Krisztusnak a
d�monokkal val�
tal�lkoz�sa rejlik m�g�tt�k, ami b�rmi m�sn�l jobban r�vil�g�t az emberis�gfejl�d�s
akkori akut
kr�zis�re �s vesz�lyeire. �ppen az volt a jellemz� a kor bels� �llapot�ra, hogy
k�l�n�sen az
el�rehaladott, kultur�lt n�pekn�l j�rv�nyk�nt terjedt a megsz�llotts�g. �gy
l�tszott, hogy a luciferi
szenved�lyek d�monai azon a ponton vannak, hogy v�gleg �tvegy�k az uralmat az
emberis�g felett. A
r�mai vil�gbirodalom tr�nj�n �l� cs�sz�rok g�tl�stalan �r�lts�ge csak k�l�n�sen
l�that� gy�jt�pontja
volt az �ltal�nos megsz�llotts�gnak. �szrevehet�v� v�ltak az Istenek alkonya �s a
sokf�le dekadencia-
jelens�g k�vetkezm�nyei, melyekbe a kereszt�nys�g el�tti id�k nagy m�gikus vall�sos
�ramlatai
beletorkolltak. Istenek helyett tiszt�talan szellemek uralkodtak az emberek
olt�rain. Az eg�sz F�ld�n
fell�ngolt a luciferi t�z. Az el�z� id�k nagy kozmikus Istenei visszavonultak.
Fenyeget�en l�pett fel
annak a vesz�lye, hogy az emberis�g a d�monok zs�km�ny�v� v�lik, mikor a legnagyobb
csendben
v�gbement Krisztus emberr�v�l�s�nak csod�ja.
Az els� tal�lkoz�s m�r az alatt a tizenn�gy nap alatt megt�rt�nt, mikor J�zus
a Jord�n-
keresztel� ut�n Juda puszt�j�ban, t�vol az �lett�l �s a vil�gt�l, meditat�v
elm�lked�seknek szentelte
mag�t A h�romszoros megkis�rt�sn�l m�rt�k �ssze az ellenfelek el�sz�r peng�j�ket.
Krisztus l�tta
felsz�llni az ellent�t-er�ket annak az emberi l�nynek testi-lelki m�lys�geib�l,
amelybe �ppen most
k�lt�z�tt bele. Gy�zelemittasan adta �t mag�t Lucifer �s Ahrim�n annak a rem�nynek,
hogy mint
�ltal�ban az embereken, ezen az "emberen" is uralmat nyerhetnek. El is nyert�k
volna, ha Krisztus
mint csodatev� kij�tszotta volna isteni f�l�ny�t az emberi felett. Mikor
telhetetlens�g�k itt
�th�ghatatlan korl�tba �tk�z�tt, nagy r�m�let kellett hogy elfogja �ket. B�r
emberr�v�l�sa r�v�n
Krisztus bel�pett az � ter�let�kre, de nem zs�km�nyk�nt, hanem parancsol�k�nt �s
legy�z�k�nt. Be
kellett l�tniuk, hogy kics�szott kez�kb�l az emberis�g, melyet m�r biztosan a
markukban �reztek. "Az
ember" �llt el�tt�k mindazon torz�t�s �s gyeng�t�s n�lk�l, amit a hossz� fejl�d�s
folyam�n �k okoztak
rajta, �s �ppen abban a pillanatban, amikor azt hitt�k, hogy v�gleg
diadalmaskodnak.
Mikor J�zus tan�tva �s gy�gy�tva az emberek k�z� ment, tal�lkoz�suk �jra �s
�jra
megism�tl�d�tt. A kor megsz�llotts�gai �gy is megmutatkoztak, hogy sok ember lelki-
testi betegs�gek
form�j�ban is szenvedett a d�monokt�l. Ha az emberek nem is ismert�k fel, hogy ki
j�r k�z�tt�k, a
d�monok azonnal felismert�k: "Tudom, ki vagy te: az Istennek Szentje! Az�rt j�tt�l,
hogy elvesz�ts
minket". (A n�met sz�vegben: hogy megd�ntsd a hatalmunkat.) (M�rk 1:24, Luk�cs
4:34) - Ezek a
szavak, amiket a d�monok az �ltaluk megsz�llott beteg sz�j�val mondanak mutatj�k,
hogy viharos
fergetegk�nt micsoda r�m�let �s f�lelem j�rta �t a luciferi �s ahrin�ni szellemek
vil�g�t.
Azok a betegs�gek, amelyek r�v�n az emberek a d�moni hatalmak befoly�sa al�
ker�ltek,
kihat�saikban az �n-z�n�t �rintett�k. A betegs�g megakad�lyozta az �n-eket, hogy
nyugodtan �ljenek
a testi-lelki burokban. Hely�kbe a d�monok f�szkelt�k be magukat. A megsz�llottak
gy�gy�t�s�ban
el�sz�r a j�zusi l�lek harmoniz�l� �s megnyugtat� hat�sa �rv�nyes�lt, ami
megsz�ntette az emberek
elidegened�s�t saj�t �nj�kt�l. Ehhez kapcsol�dott Krisztus hat�sa az �n-ekre,
melyeket a Krisztus-�n
t�ze meger�s�tett s �gy er�sebben inkarn�l�dtak.
A d�moni megsz�llottak gy�gy�t�s�nak el�j�t�ka a megk�s�rt�si t�rt�net volt,
kozmikus
jelent�s�g� folytat�sa pedig a korai kereszt�nys�g n�pszer� hagyom�nya "Krisztus
pokolrasz�ll�s�r�l". Mikor Krisztus meghalt a kereszten, bel�pett a halottak
birodalm�ba, ahol a
luciferi �s ahram�ni szellemek �ppen azon voltak,a hogy �tvegy�k a korl�tlan
uralmat. Golgota
�r�j�ban, mikor a F�ld�n a Nap els�t�t�lt, a halottak birodalm�ban felkelt a Nap.
Megt�rt a d�monok
s�t�t hatalma. A r�gi redentiai H�sv�ti j�t�kban, mikor a l�ncokat sz�tszaggat�,
f�nyl� alak bel�p az
�rnyak szf�r�j�ba, az �rd�g rik�csolva id�zi a 24. zsolt�rbeli k�rd�st: Quis est
iste: "Ki ez a kir�ly az
� gl�ri�j�ban?" Felismerik �t, de m�gsem akarj�k tudom�sulvenni, hogy � az.
"Krisztus
pokolrasz�ll�sa" a legnagyobbszab�s� d�mon�z�s. Ett�l kezdve egy olyan er� m�k�dik,
melynek
r�v�n az emberi �n-ek, miut�n �tmentek a hal�l kapuj�n, szabadok lehetnek a
s�t�ts�g �s �nmagukt�l
val� elidegened�s var�zs�t�l.
Krisztus �j, kinyilatkoztat�sszer� megjelen�se korunkban, amit "Krisztus
�jraelj�vetel�nek"
szoktak nevezni, Krisztusnak a d�monokkal az id�k fordul�j�n t�rt�nt tal�lkoz�s�nak
ism�tl�se �s
fokoz�sa lesz. Akkoriban Mih�ly arkangyal, Krisztus �tj�nak harcos el�k�sz�t�je, a
szellemi vil�gban
�jabb gy�zelmet aratott a s�rk�nyer�k�n. "Fent" megtisztult a leveg�, de a
legy�z�tt d�monok
lez�dultak a F�ldre �s azt hiszik, itt �tvehetik a t�l�k k�tezer �vvel ezel�tt
elragadott uralmat. Ez az
oka annak, hogy Krisztus visszat�r�s�nek ideje egyben az antikrisztus kora is lesz.
Akkorra azonban
hatalmas erej�v� �rlel�dik Krisztus Napja. K�tezer �vvel ezel�tt Krisztus el�sz�r
az �l�ket
szabad�totta meg a d�monok ig�zet�t�l, azut�n a halottakat. Most, a szellemi vil�g
megtiszt�tott
leveg�j�ben el�sz�r a vele kapcsolatban �ll� halottak fognak gy�zedelmes f�ny�ben
r�szes�lni.
Ezut�n kell a F�ld�n is hatnia a gy�gy�t� f�nynek, mely megt�ri az antikrisztus
var�zs�t �s a neh�z,
l�legzetfojt� nyom�st leveszi a lelkekr�l.
Az �n-beteljes�l�s miszt�riumai lesznek annak a kornak a gy�gy�t�sai, melyben
az
�jraelj�vend� a d�moni megsz�llotts�gt�l val� nagy gy�gy�t�s�t majd v�ghezviszi. Az
embereknek
akkor m�r k�zvetlen�l kell megragadniuk azt, ami hajdan krisztusi hat�sk�nt a
j�zusi hat�sok
transzparens�n kereszt�l azokkal egy�tt mutatkozott. Az emberi �n-eknek minden
�rz�kenys�g�ket
arra kell felhaszn�lniuk, hogy b�tors�got �s er�t mer�tsenek ahhoz, hogy t�znek
�rezz�k magukat �s a
Krisztus-�n nagyobb �s er�sebb t�ze el� l�pjenek, hogy ebb�l t�pl�lkozzanak s
bel�le er�s�djenek.A
j�v�ben az orvostudom�ny kieg�sz�t�sek�ppen sz�ks�g lesz egy olyan bel�lr�l hat�
�n-jellegre is,
melyen a szellem izzik �t. Ez mag�hoz �s mag�ba vonzza a seg�t� krisztuser�ket. A
materialista
gondolkod�s v�gzetes t�ved�seihez tartozik, hogy azt hiszi, az ember eg�szs�ges
marad ha k�m�li
mag�t. Akinek az a sorsa, hogy gyenge, beteg testben �ljen, term�szetesen a
rendelkez�s�re �ll�
fizikai er�ivel kell hogy gazd�lkodjon. De nem szabad, hogy egy ilyen okos
gazd�lkod�s a bens�j�t
tegye betegg�. Az egyetlen, ami tart�san eg�szs�gess� teheti az embert, a bels�
kezdem�nyez� er� �s
aktivit�s kifejleszt�se. Aki csak fenntart�ssal vesz r�szt a dolgokban hogy k�m�lje
mag�t, val�j�ban a
gyenges�g �s betegs�g alapj�t vet meg. A sz�szsz�zal�kos lelki bevet�s �s az eg�sz
emberb�l kiindul�
�letvitelhez val� b�tors�g gy�zi le leghamarabb a kisebbrend�s�gi komplexumokat �s
betegs�gcsir�kat s v�g�l eg�szen a a testis�gig men�en hozz�j�rul a gy�gyul�shoz.
Ezzel
term�szetesen nem akarunk az �zletiesked�s sz�sz�l�i lenni. Ez mindig az igazi
bels� aktivit�s el�l
val� kit�r�sb�l sz�rmazik, mely bels� aktivit�s ugyanakkor a l�leknek a nyugalomra
�s �hitatra val�
k�pess�g�t is jelenti.
A teljesen �s marad�ktalanul �nzetlenn� v�lt sz�v- �s �n-er�t nevezi az
evang�lium "hit"-nek.
Ez az, ami mag�nak Krisztusnak a szavai szerint bel�lr�l hatva seg�tett az
evang�liumban elbesz�lt
gy�gy�t�sokn�l. Mikor a meggy�gy�tott betegekhez ism�telten �gy sz�l: "A te hited
seg�tett rajtad",
akkor a betegek legbens�bb l�nymagjukban �rezhett�k magukat igazolva, mert tudat�ra
jutottak, hogy
tulajdonk�ppen nem k�ls� hat�sra, hanem a benn�k lakoz� magasabb �n r�v�n
gy�gyultak meg. A
Krisztus-�nnel bet�lt�tt ember-�n akkor bimb� volt; a j�v�ben, ha teljesen
kiny�lik, ez lesz az az
Aesculap-bot, amely el�l ki kell t�rni�k a betegs�gnek �s a d�monoknak.

VII. FEJEZET

HALOTTAK FELT�MASZT�SA AZ EVANG�LIUMBAN.

A miszt�rium principium

Az a h�rom ige, amit J�zus Jairus le�nya �gy�n�l, a naini ifj� kopors�j�n�l
�s L�z�r s�rj�n�l
kimondott:

"Talitha kumi",
"Ifj�, mondom neked, kelj fel",
"L�z�r, j�jj ki"

a cs�cspontj�t jelenti mindannak a szellemen uralkod� fens�ges akaratnak, ami csak

emberb�l a
F�ld�n fell�ngolhat. Joggal �rezz�k benn�k a krisztusi akarat bilincseket sz�tt�r�,
s�rokat megnyit�
erej�t. De mint gondolkod� emberek m�gis a legs�lyosabb k�rd�sek el�tt tal�ljuk
magunkat, ha a
halottfelt�maszt�si jeleneteket �gy n�zz�k, ahogy azokat az evang�lium elbesz�li.
Pl. nem vagyunk
k�pesek a Nain v�ros kapuj�n�l t�rt�nteket egyszer�en csak �gy elk�pzelni, ahogy
azt a kor�bbi
�vsz�zadok naiv, kritik�tlan �rz�seikkel m�g megtehett�k: egy halottat visznek
arra, az anya gy�sza �s
k�nnyei felkeltik J�zus r�szv�t�t �s felhaszn�lja emberfeletti m�gikus hatalm�t
arra, hogy a m�r
testetlenn� v�lt ifj�t visszah�vja az �letbe.
M�g ha abb�l a szeml�letb�l indulunk is ki, hogy Krisztus isteni ereje r�v�n
val�ban k�pes
volt halottakat felt�masztani, akkor is sz�mos k�tked� k�rd�s nyomul el�nk. Mi�rt
r�szes�tette �ppen
ezeket a halottakat el�nyben? Nem �rdemelt volna b�rmelyik m�s eset is hasonl�
r�szv�tet? V�g�lis
Jairos le�nya, a naini ifj� �s L�z�r is �jra meg kellett hogy haljon. Az az ok, ami
Krisztust r�b�rta,
hogy ilyen hallatlan m�don l�pjen ki embermivolta-szabta tart�zkod�s�b�l, semmi
esetre sem lehetett
ezen emberek f�ldi �let�nek egy viszonylag r�vid id�re val� puszta
meghosszabb�t�sa. Ha pedig arr�l
volt sz�, hogy a hal�lnak megmutassa, hogy nincs korl�tlan hatalma az emberi l�ny
felett, mi�rt nem
t�masztott fel J�zus sokkal t�bb halottat. Ilym�don nemcsak sok �ld�st �s vigaszt
hozhatott volna,
hanem az �letbe vetett hit eg�sz �radat�t fakaszthatta volna.
A halottfelt�maszt�sok sem term�szetfeletti m�gikus csodatettek. Mikor J�zus
ezt a h�rom
�serej� halottfelt�maszt� ig�t kimondta, nem szegte meg a teljes inkarn�l�d�sra �s
az �ltal�nos emberi
sorshoz val� hasonul�sra ir�nyul� lelki be�ll�totts�ga t�v�nyeit. Ezekben a
jelenetekben, melyek els�
pillant�sra a csod�kban val� hit bevehetetlen er�d�tm�nyeinek l�tszanak, egy
�vsz�zadok �ta
feled�sbe mer�lt �letelv ny�lik �t az evang�liumok ter�let�re. Ha a halottak
felt�maszt�s�r�l sz�l�
t�rt�netek rejt�ly�nek megold�s�ra t�rekedve, t�relmes megismer�si pr�b�lkoz�saink
sor�n ujra
felfedezz�k ezt az �letelvet, ez a legjelent�sebb k�vetkezm�nyekkel j�r az eg�sz
evang�liumhoz val�
viszonyunkban. Az evang�lium visszanyeri szellemi n�v�j�t �s kimer�thetetlen
m�lys�g� h�tter�t.
Kinyilatkoztat�s-jellege ism�t �rv�nybe l�p a modern ember sz�m�ra is, ha az
t�ln�tt a dogm�kban
val� hiten �s csak a tiszta kritikus gondolkod�s t�rv�nyeit k�veti. ez az �letelv a
miszt�rium- �s
beavat�si principium, ami a r�gi vil�gok Istenekt�l hordozott mivolt�t �s
kultur�iknak a templomi
nagys�got adta.
Ez k�t helyen ny�lik �t az evang�liumokba. Mindk�t esetben az evang�lium
h�rom
szerepl�j�ben testes�l meg a miszt�riumok �s a beavat�s vil�ga. J�zus �let�nek
kezdet�n a h�rom
szent kir�ly az, aki mint az �sr�gi szent templomi kult�r�k k�vete elj�n, hogy
tisztelet�t mutassa be a
Betlehemben megsz�letett kisgyermeknek. A M�t� evang�lium nem kir�lyoknak, hanem
"magoi" azaz
m�gusoknak nevezi �ket, vagyis a beavat�s hordoz�inak. Mint beavatottak, ki tudj�k
bet�zni a
csillagok nyelv�t s �gy leolvast�k az �gr�l, hogy az emberis�g nagy tan�t�ja, aki
�vezredekkel ezel�tt a
b�lcsess�gnek azt a h�rom �ramlat�t megalap�totta, melynek jelenleg �k a hordoz�i
�s k�pvisel�i,
most �j, d�nt� jelent�s�g� inkarn�ci�ba l�p be. (A M�t�-evang�liumbeli J�zus �s
Zarathustra k�z�tti
�sszef�gg�st l�sd "Kindheit und Jugend Josu" - J�zus gyermekkora �s ifjus�ga, 42-
58 o.) A m�sik
mot�vum, amely sokkal dr�maibb m�don hozza be az evang�liumokba a miszt�rium-
principiumot, a
halottak felt�maszt�sa, mellyel a Jairus le�ny�r�l, a naini ifjur�l �s L�z�rr�l
sz�l� t�rt�netekben
tal�lkozunk.
Ahol az evang�liumok h�tter�ben felt�nik a r�gi beavat�sok vil�ga, ott
minden�tt bele vannak
sz�ve, mintegy belevar�zsolva a sz�vegbe a karm�r�l, a reinkarn�ci�r�l, a sors
t�rv�ny�r�l �s ism�telt
f�ldi �letekr�l sz�l� titkok is. B�r a golgotai miszt�rium idej�ben �s k�zvetlen
k�rnyezet�ben az
ezekr�l a titkokr�l val� tud�snak legfeljebb �szt�n�s, t�red�kes ut�hangj�val
tal�lkozunk. �vsz�zadok
�ta elm�lt m�r az igazi r�gi miszt�riumok ideje, melyekben m�g tudtak a karm�r�l
�s a
reinkarn�ci�r�l. De azok a k�l�nleges sorsok, amik az emberis�g t�rt�net�nek ezen a
csom�pontj�n
el�ad�dtak, bels� dimenzi�ik r�v�n olym�rt�kben robbantj�k sz�t �jra �s �jra a
szok�sos kereteket,
hogy megismer�s�nkkel v�g�l is csak akkor v�lthatunk �rr� f�l�tt�k, ha meg tudjuk
l�tni benn�k a
kor�bbi f�ldi �letek ut�hat�s�t �s k�s�bbi �letek el�zetes hat�sait. A karma-
t�rv�ny J�zus
k�rnyezet�ben - ha nem is tudatosan, de t�nyszer�en, - er�sebben hat mint m�sutt.
Ez az oka annak,
hogy a kereszt�nys�g eddigi fejl�d�se folyam�n J�zus �let�nek eg�sz sor fontos
esem�ny�t nem
tudt�k teljesen meg�rteni, hanem arratikus tusk�kk�nt �llnak ott ma is. (Geol�giai
szakkifejez�s,
v�ndork�veknek is h�vj�k. Nagy k�zettusk�k, amik eredetileg nem ott voltak ahol ma
tal�lhat�k, �s
nem a gleccserek vagy j�ghegyek sodort�k oda. Ford.) Csak ma tudunk ism�t teljes
emberi
meg�rt�ssel bel�j�k hatolni, mert h�la annak a vil�gn�zeti �tt�r�snek, amit R.
Steiner �letm�ve jelent,
a miszt�riumok r�g let�nt vil�g�nak meg�rt�s�vel egy�tt az ism�telt f�ldi �letekr�l
val� tud�s is
felt�madt. A h�rom halottfelt�maszt�s mint a r�gi miszt�riumok igen er�s �tny�l�sa
a krisztusi korba,
k�l�n�sen felt�telezi a reinkarn�ci�r�l �s karm�r�l sz�l� tud�s ism�telt
megszerz�s�t.
Az evang�liumok halottfelt�maszt�si jeleneteinek megvannak a megfelel�i az �-
Testamentumban, ott, ahol az izraelita pr�f�t�k �lete feljut v�gs�, dr�mai
cs�cspontj�ra. A M�rk
evang�liumr�l tartott el�ad�saiban Rudolf Steiner fontos kulcsot adott a pr�f�t�k
�let�nek
meg�rt�s�hez, ezt pr�b�ltuk meg alkalmazni az �-Testamentum �br�zol�s�n�l ("K�nige
und
Prophetea", Kir�lyok �s pr�f�t�k). Itt le�rjuk, hogy a pr�f�t�k, akikb�l a sors egy
viszonylag r�vid
id�szakban oly sokat gy�jt�tt �ssze, b�r akkori �let�kben maguk nem voltak
beavatottak, de benn�k
az �-testamentumi n�p nagy megpr�b�ltat�sainak idej�n olyan egy�nis�gek jelentek
meg, kik kor�bbi
�let�kben a legk�l�nb�z�bb n�pek �s kult�r�ramlatok keret�ben megkapt�k a beavat�st
�s mint
beavatott vezet�k m�k�dtek. Pr�f�tai adotts�gukat �s erej�ket a m�ltban �t�lt
beavat�s karmikus
ut�hat�s�nak k�sz�nhett�k. Ir�nyad� kor�bbi f�ldi �let�kben a F�ld legk�l�nb�z�bb
pontjain az
emberis�g templomaiban a misztikus tan�tv�ny �tj�t j�rt�k, ami a pr�bat�telek
sz�mos fokozata ut�n
v�g�l a misztikus hal�lhoz vezetett, a h�romnapos hal�lhoz hasonl� templomi
alv�shoz, amely
sirbat�tellel is j�rt. Mikor a beavat� mester h�rom nap m�lva visszah�vta �ket az
�letbe �s felkeltek a
kopors�b�l, lelk�k �llampolg�rs�got nyert a k�sz�b�n t�l abban a szellemi vil�gban
is, ahova az
ember k�l�nben csak hal�la ut�n jut el. Mint felt�madottak, �j emberr�, �j,
kit�gult tudat hordoz�iv�
v�ltak. A miszt�riumtemplomokban kor�bbi �let�kben �t�lt beavat�si �lm�nyeik
�jra�led�se r�v�n a
pr�f�t�k �let�k bizonyos pillanat�t�l kezdve magasabb inspir�ci�kb�l mer�thettek �s
az isteni
sugallatok tolm�csaik�nt l�phettek az emberek el�.
Az �-Testamentum k�nyveiben sok, az �jtestamentumi halottfelt�maszt�sokra
eml�keztet�
dr�mai esem�ny jelenti meg azt a pillanatot, mikor a hajdani beavat�si sorsok �jra
felt�rnek a
pr�f�t�k lelk�ben. M�r �li�s �s Elisa t�rt�net�ben is vannak ilyen jelenetek:
l�tjuk, amint a k�t nagy
pr�f�ta egy-egy fi�t t�maszt fel a hal�lb�l �s az, akit �li�s h�v vissza az �letbe,
egy �zvegyasszony fia.
Mindk�t eset imaginat�v �br�zol�ssal egy fontos, �tt�r�sszer� lelki esem�nyre utal
mag�nak a
pr�f�t�nak az �let�ben Van egy ilyen esem�ny Hiskia kir�ly �let�ben is, akit
szint�n a pr�f�t�k k�z�
kell sorolnunk. �zsai�s k�nyv�ben tal�ljuk meg, amely a sz�ban forg� sorstitkot
annyival is
vil�gosabban illusztr�lja, hogy nem �lt�zteti imaginat�v form�ba. Miut�n Jeruzs�lem
csod�latosk�ppen megmenek�lt egy nagy veszedelemt�l, Hiskia s�lyos betegs�gbe esik.
H�rom napig
fekszik hal�lhoz hasonl� �llapotban, m�g �zsai�s pr�f�ta vissza nem h�vja az
�letbe. Ett�l kezdve
felgyullad Hiski�ban a pr�f�tai tudat hatalmas f�kly�ja. Ez vil�gos p�ld�ja annak,
hogy egy nagy
megr�zk�dtat�s nemcsak a beavat�s gy�m�lcs�t, hanem ut�rezg�sk�nt mag�t a beavat�si
aktust is �jra
fel�leszti. Hasonl�k�ppen kell �rtelmezn�nk J�n�s pr�f�ta sors�t is, amit nagyszer�
mithikius
�lt�ztet�sben �br�zol a Biblia. Azok a korok, amelyek �rtelmileg �s �rzelmileg is
elvesztett�k a
kulcsot az ilyen �br�zol�sokhoz, eg�szen fantasztikusnak tarthatt�k azt az
elbesz�l�st, hogy egyszer
egy embert elnyelt egy hal �s h�rom nap m�lva ism�t elevenen visszaker�lt a
sz�razf�ldre. Itt is egy
kor�bbi �letben �t�lt beavat�si dr�ma �jra�t�l�s�r�l van sz�. A h�rom nap k�pe,
melyet J�n�s "a
cethal gyomr�ban" t�lt, nem m�s mint imaginat�v t�kr�z�d�se annak a h�rom napnak,
melyeken
egykor a s�rban fek�dt, mikor "a hegyek alapj�ig s�llyedt al� �s bez�r�dtak a f�ld
z�v�rjai felette"
(J�n�s 2:7). Meglehet, hogy ezt az �tt�r�sszer� �jra�t�l�st egy term�szeti
katasztr�fa v�ltotta ki: mikor
a haj�, amelyen J�n�s a tengeren utazott, viharba ker�lt �s neki, mint
haj�t�r�ttnek, h�rom napig
kellett harcolnia a d�h�ng� elemekkel. Mintha k�zben m�lyen be lett volna temetve,
de most
villan�sszer�en �jra megjelenik az a v�ltoz�s, amit egyik kor�bbi �let�ben a
beavat�s �tj�n vivott ki
mag�nak. (L�sd "K�nige und Prophetea", Kir�lyok �s pr�f�t�k). Az a kulcs, amely a
pr�f�t�k
sors�nak �s kinyilatkoztat�sainak titk�t felnyitja, seg�t nek�nk az evang�liumban
szerepl�
halottfelt�maszt�sok rejt�ly�t is megoldani.

�tmenet Kapernaumba .

A halottak felt�maszt�s�n�l is uralkod�an l�p fel a t�jak polarit�sa,

melynek fesz�lts�ge J�zus
eg�sz �let�ben �rezhet�. Jairus le�nya �s a naini ifj� felt�maszt�sa Galile�ban
j�tsz�dik. Annak a
t�jnak a csod�ja veszi k�r�l �ket k�ks�g�vel �s f�ny�vel, amelybe minden�tt
beragyog az �rz�kfeletti
�let er�inek napszer�, �gi visszf�nye. Nain v�rosa a T�borhegy lejt�j�n fekszik, a
Hegyek Hegy�n�l,
melyet m�r kozmikus napszer� alakja is arra predesztin�lt, hogy Krisztus
megdics��l�s�nek szinhelye
legyen. Kapernaum v�rosa, melyben Jairus h�za volt, a Genez�reth t� partj�n
fekszik, nem messze
�szakra Bethesd�t�l, "a halak v�ros�t�l". Nincs olyan hely, ahol Galilea �letet ad�
csod�ja nagyobb
�ser�vel nyilv�nulna meg. Itt hatja �t a Tavak Tava hull�mz� viz�t a
legelement�risabb elevens�g. A
harmadik halott felt�maszt�s�nak, L�z�r dr�m�j�nak szintere a pol�risan ellent�tes
t�j. Itt Judea
szigor� eleme vesz k�r�l. Beth�nia v�rosk�ja fent van az Olajf�k hegye m�sik
oldal�nak lejt�j�n,
amelyik elfordul Jeruzs�lemt�l �s a Holttenger f�ldalatti m�lys�geibe vezet le. Ott
kezd�dik a J�da
puszta hatalmas ter�lete �s a v�roska neve, "a szeg�nys�g h�za" kifejezi azt a
mot�vumot, ami az
eg�sz t�jon kozmikus dimenzi�j�v� fokoz�dik.
A Jairus h�z�ban lej�tsz�d� jelenetet nem nevezhetj�k ugyanolyan joggal
halottfelt�maszt�snak, mint a m�sok k�t felt�maszt�si jelenetet. A kisle�ny m�ly
�lma m�g nem ment
�t a hal�lba. J�zus maga mondja: "Nem halt meg, csak alszik". Amit rajta
v�ghezvisz, ink�bb egy
titokzatos gy�gy�t�s mint halott felt�maszt�s. De az�rt itt is ugyanazok a
miszt�riumok j�tszanak
szerepet, mint Nainban �s Beth�ni�ban.
Hogy meg�rts�k, mi is t�rt�nt itt, el�sz�r a j�zusi �let dr�mai folyamat�nak
egyik jelent�s
fordul�pontj�t kell szem�gyre venn�nk. Nemr�g t�rt�nt, hogy J�zus megtette a
sorsd�nt� l�p�st
N�z�retb�l Kapernaumba. Eg�sz ifj�s�ga N�z�retben j�tsz�dott le, fent, Galilea
magaslati r�sz�n,
ahonnan a pillant�s nyugat fel� eg�szen a F�ldk�zi tenger ragyog� t�kr�ig �r el,
befel� a sz�razf�ld
fel� pedig a Genez�reth t� kobaltk�k felszin�nek �s a T�borhegy g�mbalak� cs�cs�nak
egy-egy
darabj�t egyar�nt kif�rk�szheti. Mikor azonban J�zus Keresztel� J�nos
fogs�gbavet�se ut�n
elhivatottnak �rezte mag�t arra hogy tev�kenys�g�vel kil�pjen az emberek k�z�,
elfordult
gyermekkora �s ifj�s�ga szinter�t�l. Ett�l kezdve az evang�lium Kapernaumot h�vja
az � v�ros�nak-
Annak, hogy megv�ltoztatta lak�hely�t, megvan a jelent�s�ge. M�t� kifejezetten
hangs�lyozza �s
al�h�zza �tmenetel�t: "�s odahagyva N�z�retet, elm�ne �s lakoz�k a tengerparti
Kapernaumban, a
Zebulon �s Naftali hat�rain, hogy beteljesedj�k amit �zsai�s pr�f�ta mondott, �gy
sz�lv�n:
Zebulonnak f�ldje �s Naftalinak f�ldje, a tenger fel�, a Jord�non t�l, a pog�nyok
Galile�ja. A n�p
amely s�t�ts�g�ben �l vala, l�ta nagy vil�goss�got �s akik a hal�lnak f�ld�ben �s
�rny�k�ban �lnek
vala, azoknak vil�goss�g t�mada" (4:13-16).
Sz�les horizontja ellen�re, N�z�ret jellege m�gis szigor� volt. A kop�r
sziklar�szek, melyek
k�r�lveszik, m�g ma is azt a benyom�st keltik, mintha az �letben szeg�ny J�dea egy
sziget�t
var�zsolt�k volna Galilea kertj�be, �pp�gy, mint ahogy Betlehem az �let o�zisa a
j�deai pusztas�g
birodalm�ban. J�zus idej�ben val�szin�leg mag�ban a v�rosk�ban is komoly sz�ks�g �s
szigor�s�g
uralkodott. Hiszen nem szabad telep�l�s, hanem az aszketikus essz�nus rend
kol�ni�ja volt, akiknek
szigor� �letszab�lyai nem csak a rend tulajdonk�ppeni tagjaira, hanem a rend
szolg�lat�ban �ll� vil�gi
csal�dokra is vonatkoztak. Ezzel szemben Kapernaumban a hull�mok friss leveg�j�n
k�v�l, amit a t�
k�ld�tt a v�rosba, a sz�les nagyvil�g �lete is ott l�ktetett. Itt �rte el a r�gi
id�kt�l fogva hires Via
Maria, s "tenger �tja" a t� partj�t, amit azt�n Bethesd�ig k�vetett. Ez volt az az
�sr�gi hadi- �s
karav�n�t, ami a r�gi vil�g k�t kult�rorsz�g�t, Babilont �s Egyiptomot egym�ssal
�sszek�t�tte. Ezen
az �ton vonult egykor �brah�m, mikor elhagyta aty�i f�ldj�t, Mezopot�mi�t �s
Egyiptomba v�ndorolt,
m�g v�g�l �lete ing�ja Babilon �s Egyiptom k�z�tt k�z�pen, a Jord�n vid�k�n
meg�llt. Nemsok�ra P�l
fog ezen az �ton Jeruzs�lemb�l Damaszkuszba menni, hogy mint megv�ltozott ember
t�rjen azut�n
vissza ugyanezen az �ton.
Az a l�p�s, amit J�zus akkor tesz meg, mikor N�z�retb�l �tmegy Kapernaumba, a
sz�k
korl�tok maga-m�g�tt hagy�s�t �s az emberis�g t�g horizontj�hoz val� �tmenetet
jelenti. Egyszerre
hagyja el a csal�d �s a k�l�nleges vall�sos tradici�k b�vk�r�t, ami sz�l�v�ros�ban
k�r�lvette. Csak
most �rkezik el oda, ahol m�r a vil�g minden n�pe �s minden szellemi �ramlata fel�
fordulhat, - m�g
a pog�ny term�szeti vall�sok fel� is - hogy bel�j�k lehelje az �j �let lehelet�t.
Els�sorban a
v�rrokons�gt�l a szellemi rokons�ghoz vezet� l�p�snek nevezhetj�k azt, amit most
megtesz.
A Luk�cs evang�lium ezt az �tmenetet k�t zsinag�gai jelenettel �br�zolja.
L�tjuk J�zust amint
ifj�s�ga szok�sait kegyeletes h�s�ggel �polva, szombaton egy�tt van sz�l�v�rosa
t�bbi kegyes
f�rfi�val a n�z�reti zsinag�g�ban. R� ker�l a sor, hogy a szekr�nyb�l kivegye az
�r�stekercset �s abb�l
felolvasson. �zsai�s pr�f�ta k�nyv�b�l olvas fel egy r�szt, amely a messi�si j�v�
csod�latos
gy�gy�t�sair�l sz�l. Mikor befejezte, mindenki v�rakoz�an veti r� pillant�s�t. De
ahelyett, hogy a
szok�sos �r�smagyaar�zatba kezdene, �gy sz�l: "Ma teljesedett be ez az �r�s a ti
hall�stokra"
(Luk.4:21). - (A n�met sz�vegben: Ma teljesedett be ez az ige a szemetek el�tt.)
El�sz�r m�g �gy
t�nik, mintha szavai meghallgat�sra tal�ln�nak, mintha sz�l�v�rosa kegyes f�rfiai
meg tudn�nak
ny�lni l�ny�nek k�l�nleges mivolta �s k�ldet�se sz�m�ra. De mikor tov�bb besz�l,
sz�tt�ri a v�rs�gi �s
n�pi k�tel�kek kereteit �s p�ld�kat hoz fel arra, hogy m�r Ill�s �s m�s nagy
pr�f�t�k idej�ben is idegen
n�pek k�z�tt vitt�k v�ghez a legnagyobb csod�kat. Mer�szs�g�re most m�r vak d�h�k a
v�lasz. Azt
mondj�k r�la hogy elmebeteg �s kivezetik a v�ros el�tt l�v� egyik kop�r szikl�ra,
ahonnan azokat
szokt�k letasz�tani, akiknek szelleme elborult. J�zus azonban �tmegy k�z�tt�k �s
elt�vozik.
R�gt�n ezut�n Kapernaumban, a tengerparti v�rosban l�tjuk. H�en a t�rv�nyhez,
itt is a
zsinag�g�ba megy. �s l�m, itt nyitott sz�vekre tal�l, �gy hogy szava el�sz�r
v�lhat olyan hat�soss�,
mint egy term�szeti er�. A d�monok pedig m�r vil�gosan felismerik, hogy ki �
val�j�ban. Egy
megsz�llottb�l, aki a jelenl�v�k k�z�tt van, ugyanazokat a miszt�riumi szavak
mondj�k ki a d�monok,
melyeket J�zus a k�nai mennyegz�n anyj�nak mondott �s amik egy k�zte �s k�zt�k l�v�
titkos
er��ramlatra utalnak: "Mi m�k�dik itt k�zt�nk �s k�zted?" De most mag�t�l
kibontakozik a J�zusb�l
ki�rad� harmoniz�l�, gy�gy�t� er� is: a megsz�llott az eg�sz gy�lekezet �mulat�ra
egyszerre
megszabadul a d�moni ig�zett�l. J�zus tan�t� szava �s gy�gy�t� tette a fog�konys�g
vibr�l�s�t v�ltja ki
�s ez elterjed eg�sz k�rnyezet�ben. Itt az emberis�g vil�gm�reteinek lehelete
�rezhet�. Nem kell
keser� harcot v�vnia a n�pi �s vall�si k�t�tts�gek sz�k korl�tai ellen.
A n�z�reti �s kapernaumi zsinag�ga, b�r term�szetesen alig �riztek meg
valamit akkori
�llapotukb�l, m�g ma is jelk�pezi azt az ellent�tet, ami ehhez az elsz�nt
fordulathoz vezetett J�zus
�let�ben. A n�z�reti Zsinag�ga sz�k, s�t�t kis csarnok. Igazi k�pvisel�je annak az
elvnek, ami a
szigor� zsid� zsinag�g�kban uralkodott: kiz�rni a napf�nyt �s minden sz�ps�get,
tudatosan elz�rk�zni
mindatt�l, amit a term�szet �s a m�v�szet adhat, szigor�an �s s�t�ten csak az ember
bens� vil�g�ra
koncentr�lni. A kapernaumi zsinag�ga ezzel szemben egy eg�szen m�s vil�ghoz
tartozik. Ha romj�hoz
k�zeled�nk, ami a v�ros egyed�li maradv�nyak�nt az eleven hull�mver�s� tengerparton
fekszik, azt
hinn� az ember, hogy ink�bb g�r�g templom, mint zsid� �p�tm�ny el�tt �ll. B�szke,
magas, f�ny- �s
leveg�j�rta oszlopsorok vett�k k�r�l �s tagolt�k a teret. Az alakzatok
kimer�thetetlen gazdags�ga
mutatja, milyen t�g teret adtak az �p�t�k az emberi m�v�szi �rz�knek. Az
oszlopfejeket �s
hevedergerend�kat, melyek ma nagyr�szt hatalmas t�red�kekben hevernek a f�ld�n,
nemcsak
pentagrammok, hexagrammok �s egy�b m�gikus jelek d�sz�tik, hanem a Nap �s Hold
szimb�lumai is;
a h�tkar� gyertyatart� �s �si s�tor �br�zol�sai mellett megpillanthatjuk a
sz�l�vessz� dyonisusi
mot�vum�t is. A k�pekben �s szimb�lumokban val� �r�m�k od�ig terjedt, hogy a nagy
sarokoszlopok
alaprajz�nak sz�v-alakot adtak. �gy l�tszik, hogy itt teljesen figyelmen k�v�l
hagyt�k �s t�voltartott�k
magukat az �-Testamentum k�ptilalm�t�l, amit a n�z�reti s�t�t szob�csk�ban
szigor�an betartottak.
Ehelyett a napf�nyes g�r�g szellem egyes�lt az �si sz�vets�g szigor�s�g�val s ez
elvezetett a Nap
magsejt�s�hez majdnem �gy, ahogy az Apoll� templomaiban �rezhet�. A kiz�r�lag csak
a t�rv�nyre
tekint� orthodox zsid�s�g komoran szigor� szelleme �tadta hely�t a g�r�g zsid�s�g
szabadabb �s
t�gultabb szellem�nek, mely a g�r�g nyelv �s m�v�szet szellem�vel k�t�tt
sz�vets�get, hogy
elvethesse a szellemi magot a v�rszerinti n�p z�rt k�r�n t�l az eg�sz emberis�g
sz�nt�f�ldj�be.

A m�lt er�i �s a j�v� titkai .

J�zus Kapernaumot teszi saj�t v�ros�v�, mert - ha kifel� csak alig l�that�an,
cs�raszer�en is, -
de itt �p�theti ki a nemzets�gt�l az emberis�ghez vezet� utat. Az evang�liumb�l
megtudjuk, hogy
Kapernaumban, az ottani lelkek t�gult �s felny�lt volta k�vetkezt�ben m�r kor�n
l�trej�tt a
tan�tv�nyok k�r�n t�l egy sug�rz�k�pes szellemi csal�d kezdeti form�ja, ami
igazolta a puszt�n
v�rszerinti csal�d uralmi szf�r�j�t�l val� elfordul�st. Mintegy mell�kesen tudjuk
meg, hogy azok
k�z�tt, akiknek van �rz�k�k a krisztusi l�ny meg�rz�s�hez, eg�sz sor olyan szem�ly
van, akik a v�ros
szellemi �s kultur�lis �let�ben vezet� szerepet j�tszanak.
Ezek els�sorban a "kapernaumi sz�zados", a v�ros melletti er�d�tm�nyt
megsz�llva tart�
r�mai csapat centuri�ja, �s Jairus, a zsinag�ga vezet�je. Eleven, sorsszer�
�sszef�gg�sben �llnak
egym�ssal, b�r m�s-m�s n�phez tartoznak, m�s a vall�suk �s m�s nyelvet besz�lnek.
Ez kider�l,
amikor a zsinag�gai k�z�ss�g vezet�i J�zushoz mennek, hogy a sz�zados
sz�sz�l�jak�nt J�zus
seg�ts�g�t k�rj�k beteg szolg�ja sz�m�ra. Ezek a legel�kel�bb kapernaumi zsid�k,
akiknek �l�n Jairus
�ll, hogy s�lyt adjanak k�zbenj�r�suknak, dics�rik a sz�zados nemes jellem�t �s
embers�ges lelk�lete
bizony�t�k�ul elmondj�k, hogy nem zsid� l�t�re zsinag�g�t �p�tett a zsid�knak (Luk.
7:5).
B�r a r�g�szek st�lust�rt�neti okokb�l azon a v�lem�nyen vannak, hogy a
zsinag�ga, melynek
nagyszer� romjai m�g ma is ott �llnak a tengerparton, legkor�bban az I. �s II. sz.
fordul�j�n �p�lhetett,
bizonyosan a tradici�nak van igaza, ami azt tartja, hogy ugyanaz az �p�let ez,
melyben J�zus egykor
az emberekhez sz�lt. Nem j�mbor csal�s az, ha elk�pzelj�k, hogy a bels� falak
mellett v�gigfut�
k�padokon azok az emberek �ltek, akik J�zus szavait hallgatt�k. Ezt tal�n azzal
lehetne bizony�tani,
hogy Jeruzs�lem �s a templom 70-ben t�rt�nt lerombol�sa ut�n a gy�sz miatt hossz�
ideig egy�ltal�n
nem �p�tettek zsinag�g�kat. Itt teh�t az a k�l�n�s dolog t�rt�nt, hogy abban a
v�rosban, ahova J�zus
lak�hely�t N�z�retb�l �ttette, egy r�mai sz�zados g�r�g szellemben zsid� zsinag�g�t
�p�tett an�lk�l,
hogy tudta volna, hogy ez�ltal egy �p�t�k�vet adom�nyozott a kereszt�ny fejl�d�s
�tfog�
templom�hoz.
Jairus, a zsinag�ga vezet�je teh�t semmi esetre sem el�sz�r tal�lkozott
J�zussal, mikor elj�tt
hozz� �s k�rte, hogy gy�gy�tsa meg kisl�ny�t, aki hal�los beteg. Jelen kellett hogy
legyen, amikor
J�zus el�sz�r olvasott fel, tan�tott �s gy�gy�tott ebben a zsinag�g�ban. S mikor �
maga jutott bajba,
minden bizonnyal visszaeml�kezett arra a csod�latos seg�ts�g�re, ami a sz�zados
szolg�j�nak �ppen az
� k�r�s�re jutott oszt�lyr�sz�l. Nem kell azt k�pzeln�nk, hogy k�t olyan ember,
mint a sz�zados �s
Jairus, a J�zus k�r�l kialakul�, szorosabb kapcsolatot jelent� egyazon k�z�ss�ghez
tartozott. A k�zt�k
l�v� sorskapcsolat val�szin�leg n�h�ny tal�lkoz�sra szor�tkozott s a k�ls�
t�vols�g megtart�sa mellett
ink�bb f�ldalatt folytat�dott. A l�nyeges az, hogy el��t�letmentes �s bizalommal
telt lelk�k
befogad�k�pes volt azzal a l�nnyel szemben, aki mint N�z�reti J�zus a F�ld�n j�rt
�s ez�ltal az
emberis�gnek ahhoz a sz�nt�f�ldj�hez tartozott, amibe a j�v� gabon�j�t el lehetett
vetni.
Jairus h�z�ban olyan k�p alakul ki, ami mag�t�l �rtet�d�en, sz�pen
szimboliz�lja az
emberis�gnek azt a fok�t, amihez J�zus �lete felemelkedett. Jairus elj�tt hozz�,
hogy seg�ts�get k�rjen
haldokl� kisl�nya sz�m�ra. H�z�n�l J�zust �s Jairust m�r a halottsirat�k tolong�sa
�s l�rm�ja fogadja.
J�zus csak h�rom legbizalmasabb tan�tv�ny�t viszi mag�val �s az ext�zisban jajgat�
gy�szol� t�meget
kik�ldi a h�zb�l. A le�nyka halottas �gya k�r�l, ami azt az �rz�st kelti benn�nk,
hogy H�feh�rke
�vegkopors�ja �ll el�tt�nk, jelent�s hetess�g alakul ki, mintha a legtiszt�bb
csillagszf�r�k
t�kr�z�dn�nek ebben a csendes jelenetben: J�zus �ll k�z�pen k�t h�rom-h�rom tagb�l
�ll� csoport
k�z�tt. Egyik oldalon az apa, anya �s a le�nyka a v�rrokons�g h�rmass�g�t alkotja;
szemben �ll vel�k
tiszteletteljes n�mas�gba mer�lve a h�rom tan�tv�ny, mint a szellemi rokons�g
k�pvisel�je �s sejteti a
csal�dnak azt az �j fajt�j�t, ami mostant�l fogva a k�z�s szellemi er�fesz�t�sekb�l
kifejl�dhet. A
v�rszerinti k�tel�k csoportj�ra �rny�k esik. A le�nyka aludt. Hi�nyzik az �letereje
abban a pillanatban,
amikor az �retts�g k�sz�b�t kellett volna �tl�pnie. Abb�l a k�pb�l, amit a sors
szem�nk el�tt form�l
meg, megsejtj�k, hogy lassank�nt bealkonyul a v�rrokons�g er�inek, amikb�l az
emberis�g �let�t
eddig mer�tette. S mikor J�zus a mantrikus miszt�rium formul�t haszn�lva �gy sz�l:
"Talitha kumi"
"Le�nyka kelj fel!" a hal�d� vil�gba egy �breszt� szikra sz�ll, ami eg�szen m�s
szf�r�b�l j�n, mint a
fizikai �letnemz�s. Szellemi �letnemz�s j�n l�tre s ez olyan, mintha egy �j Nap
els� sugarai t�rn�k �t
egy mindent �tfog� naplemente hom�ly�t. A legt�volabbi j�v� sejtelmei �bredeznek
m�g alig
�rezhet�en.
Az evang�lium maga is l�nyegesen hozz�j�rul a miszt�rium meg�rt�s�hez, amikor
k�t, el�sz�r
�sszef�gg�stelennek l�tsz� t�rt�netet egym�sba fon. Mikor J�zus tan�tv�nyai
k�s�ret�ben �tban van
Jairussal annak h�za fel�, a forgalmas utc�n egy asszony k�zeledik hozz�, aki
tizek�t �v �ta s�lyos
betegs�gben szenved s most az a hit t�lti el, hogy J�zus ruh�j�nak csak a
szeg�ly�t kell meg�rintenie
�s akkor meggy�gyul. Mikor siker�l terv�t megval�sitania, ez a nagy tolong�s
ellen�re sem ker�li el
J�zus figyelm�t. �gy sz�l az asszonyhoz, aki m�r �rzi, hogy betegs�ge megsz�nt:" A
te hited
megtartott t�ged". (A n�met sz�vegben: seg�tett rajtad.) Azut�n folytatja �tj�t
Jairus h�z�hoz.
Az evang�lium nem illeszten� egym�sba a k�t t�rt�netet, ha egy m�lyebb oks�gi
szinten nem
f�ggen�nek �ssze. An�lk�l, hogy k�zvetlen�l utalna r�, tudtunkra adja az
evang�lium, hogy a beteg
asszony �s az elaludt le�nyka k�z�tt m�ly sors�sszef�gg�s van. Az asszony �ppen
annyi ideje szenved
v�rfoly�sba, amennyi id�s a kisl�ny. Mikor tizenk�t �vvel azel�tt a kisl�ny
megsz�letett, akkor t�rt ki
az asszonyon a betegs�g. Rudolf Steiner m�r 1910. k�r�l t�bbsz�r hangs�lyozta, hogy
az evang�lium
gyakran a kompoz�ci� nyelv�n h�vja fel figyelm�nket a sors�sszef�gg�sekre. A
kisl�ny v�r�b�l
hi�nyoznak azok az er�k, amik sz�ks�gesek ahhoz, hogy �lete el�rehaladt�val �t
tudja l�pni az
�retts�g k�sz�b�t. Az asszony viszont, kinek �lete �rdekes m�don p�rhuzamosan halad
a gyermek�vel,
az�rt szenved, mert t�lsok jutott neki abb�l, amib�l a m�siknak t�l kev�s.
Nincsenek meg
szervezet�ben azok a form�l� er�k, amelyek ezt a t�bbletet korm�nyozni tudn�k. A
J�zusb�l ki�rad�
gy�gy�t� er� mindk�t oldalra sug�rzik: meggy�gy�tja a t�lsokat �s a t�lkeveset is.
Egy arany k�z�p�t
nyilv�nul meg itt, ami nemcsak egy embernek, hanem egy sorsszer�en �sszetartoz�
csoportnak adja
meg az egyens�ly erej�t.
Itt az evang�liumnak egy olyan pontj�hoz jutottunk, ahol a rejt�ly
megfejt�s�t nem tal�lhatjuk
meg az ism�telt f�ldi �letek gondolata n�lk�l. T�vol �ll az evang�liumt�l, hogy ezt
a gondolatot mint
ilyet m�g csak jelezze is. De a t�nyek olyan �sszef�gg�s�t �ll�tja el�nk, ami csak
a kor�bbi �letek
alapj�n hat� karmatitok megval�sul�sa lehet. T�relmesen megv�rja azt az id�t,
amikor a reinkarn�ci�
t�rv�ny�nek ismerete ism�t elevenn� v�lik az emberis�gben. Addig a Jairus
t�rt�net�ben olvashat�
kapernaumi kett�s jelenet meg�rt�se az �rz�sek hat�sk�r�be van utalva. De akkor
majd vil�gosan
felismerik, hogy a beteg asszony eset�ben l�v� t�l sok �s az elalv� kisl�nyn�l a
t�l kev�s oka egyar�nt
el�z� �let�kben van. A szellemi t�rekv�sek sor�n egykor k�z�sen �t�lt sorszer�
megakad�s, amit a v�r
er�inek megb�nul�sa, el�gtelenn�-v�l�sa okozott, most �jra felmer�l k�t pol�risan
ellent�tes
betegs�ghajlam form�j�ban. A k�t ember �r�k �nje mag�val hozta ezeket a testi
neh�zs�geket, hogy
elszenved�s�k �ltal kiv�vj�k azt az er�t, ami bel�lr�l seg�ti �t �ket a holtponton.
Ha ism�t arra ker�l a
sor, hogy �let�tjukat egyes�ts�k, ak�r ebben, ak�r egy k�s�bbi megtestes�l�s�kben,
akkor lelki er�ik
egyens�ly��rt k�z�sen k�zdhetnek �s k�z�sen is kell k�zdeni�k. Az�ltal, hogy sorsuk
mindkett�j�ket
�sszehozza J�zussal, �tjuk mintegy megr�vid�l. A tisztas�guk �s hit�k �ltal
bens�leg kik�zd�tt
egyens�lyer� lehet�v� teszi mindegyik extr�mit�s fel�, hogy testi fogyat�koss�guk
lehulljon r�luk. �s
biztosak lehet�nk benne, hogy e kett�s gy�gy�t�s idej�t�l kezdve, ha m�r kor�bban
is nem volt valami
k�ls� k�z�k egym�shoz, az asszony �s a kisl�ny tov�bbi �tjukon megtal�lt�k a
kapcsolatot egym�ssal.
Ezzel azonban csak a legkezdet�hez �rt�nk el azon rejt�ly megold�s�nak, ami
el� Jairus
le�ny�nak felt�maszt�sa �ll�t benn�nket. E kapernaumi esem�nyben m�gis csak egy
olyan testi j�tettet
l�tn�nk, amiben t�bb� kev�sb� v�letlen�l r�szes�lt k�t ember �s amiben �pp�gy
r�szes�lhettek volna
helyett�k eg�sz m�s emberek, ha nem ir�ny�tan� figyelm�ket a gy�gyul�s a j�v�
�letekre, mint ahogy
a betegs�g az elm�lt �letekre tette. A betegs�g okai a messzi m�ltban rejlenek, a
gy�gyul�s
gy�m�lcsei csak a t�voli j�v�ben �rnek meg. Legal�bb sejtelemszer�en �rezn�nk kell,
hogy ebben az
asszonyban �s le�nyk�ban olyan egy�nis�gek testes�ltek meg, kiknek k�s�bbi
�leteikben a legnagyobb
feladatokat kell majd bet�lteni�k az emberis�ggel szemben. A gyenge kisl�ny �s a
beteg asszony
jelent�ktelen szerep�ben kellett ezeknek az egy�nis�geknek megtestes�lni�k, hogy az
emberr�v�lt
krisztusi l�nnyel tal�lkozzanak. J�v� f�ldi �leteikben fog kikelni az a mag, amit
Krisztus gy�gy�t�sa
vetett el benn�k. Akkor majd messzesug�rz� �ld�s fog bel�l�k �radni az emberis�gre,
ami a fizikai
nemz�sr�l a szellemi nemz�sre val� �tmenetn�l igen nagy jelent�s�g� lesz.
Csak ha sejt�s�nkkel behatolunk Jairus le�nya t�rt�net�be burkolt m�lyebb
sorsmiszt�riumokba, akkor �rthetj�k meg, mi�rt engedte meg J�zus csak h�rom
legbizalmasabb
tan�tv�ny�nak, hogy tan�i legyenek annak, ami itt v�gbement. Ami Jairus h�z�ban
lej�tsz�dott, az
egyben a tan�tv�nyok legbizalmasabb oktat�sa is volt, de ez nem szavakban, hanem
sorsszer�
cselekedet �ltal t�rt�nt. Egyenes vonal vezet a kisl�ny felt�maszt�s�t�l egy
jelenthez, amir�l els�
l�t�sra �gy t�nik, hogy teljesen m�s jelleg� �s semmi k�z�k nincs egym�shoz, de
amelyn�l szint�n
csak ez a h�rom tan�tv�ny: P�ter, Jakab �s J�nos van jelen. Ez is Galile�ban,
�spedig a T�bor hegyen
j�tsz�dik le. A tengerpartr�l felment�nk a hegycs�csra. Itt h�rmuk el�tt
kinyilatkoztatja mag�t
Krisztus megdics��lt szellemi alakj�ban. S mikor a tan�tv�nyok elmer�lnek a f�nyes
�teri Krisztus-
Nap n�z�s�be, jobbj�n �s balj�n v�g�l k�t f�rfit vesznek �szre, kikben M�zest �s
Ill�st ismerik fel.
Jairus h�z�ban olyan h�rmass�ggal �lltak szemben, melyb�l az emberi �r�kl�d�ssel
kapcsolatos
term�szetes �leter�k kiapad�s�t, hanyatl�s�t kellett megtanulniuk. Saj�t
h�rmass�gukr�l ezzel
szemben azt kellett �rezni�k, hogy �k egy szellemi cs�ra-er� �s egy j�v�beli
feladat hordoz�i. Most, a
szent hegy cs�cs�n, l�t� lelk�k el�tt szellemi h�rmass�g �ll fens�ges nagys�g�ban.
Ez�ttal Krisztus
nem �ll mint hetedik k�z�pen a k�t h�rmascsoport k�z�tt; most � maga a k�zponti
alakja �s sz�ve az
emberis�g h�roms�g�nak, mellyel a tan�tv�nyok mint a f�ldi emberis�g k�pvisel�i
�llnak szemben.
Abban a l�tv�nyban, amiben a h�rom tan�tv�ny r�szes�l, a m�lt fog kezet a
j�v�vel. M�zes �s
Ill�s, a r�gi id�k nagy vez�ralakjai, egyszersmind a legnagyobb polarit�st is
k�pviselik az emberis�g
eddigi szellemi �ramlataiban. Meg�rz�sszer�en �tvillanhatott ebben a pillanatban
P�teren, Jakabon �s
J�noson az a gondolat, hogy maga M�zes �s Ill�s magasrend� �n-je is sok �leten ment
kereszt�l, hogy
ism�t �s ism�t �j f�nnyel vil�g�tsa meg az emberis�g �tj�t. Ez a cs�raszer�
felismer�s tal�n a k�z�ps�
alakra is kiterjedt. Hiszen Krisztus napszer� l�nye J�zus emberi alakj�nak
transzparens�n kereszt�l
jelent meg nekik. Hiszen a N�z�reti J�zus emberi egy�nis�ge - aki Krisztus �nje
sz�m�ra az
emberr�v�l�shoz sz�ks�ges burkokat el�k�sz�tette, - tartozott csak igaz�n azokhoz a
magasrend�
vezet�kh�z, akik minden korokban vil�g�tva j�rtak az emberis�g el�tt. De a h�roms�g
l�tt�n m�g
er�sebben fel kellett hogy t�madjon a tan�tv�nyokban az az �rz�s, hogy ez a j�v�
titkainak
leg�tfog�bb �sszess�ge. Krisztus emberr�v�l�s�nak k�zponti csod�ja r�v�n olyan er�
ker�lt az
emberis�gbe, amelynek el kellett vezetnie a m�lt minden nagy szellemi �ramlat�nak
felt�mad�s�hoz
�s megdics��t� �tv�ltoz�s�hoz. Saj�t emberi h�rmass�gukat ezen emberfeletti isteni
h�rmass�g
szolg�lat�ba �ll�tani, ez kellett hogy legyen a h�rom bizalmas tan�tv�ny �szt�n�s
v�gya �s impulzusa
ebben a pillanatban. Sejt�sszer� eml�kez�s saj�t �si m�ltjukra �s elj�vend�
�leteiknek a feladatokat
k�szs�gesen v�llal� el��rzete derengett �t lelk�k�n.
Az az oktat�s, melyben J�zus h�rm�jukat r�szes�ti mikor visszat�r vel�k a
megdics��l�s
hegy�r�l, kikelti azt a cs�r�t, amit Jairus h�z�ban �ltetett el lelk�kbe. Itt ahhoz
a helyhez �rkezt�nk,
ahol J�zus k�rnyezet�ben egy pillanatra felvillan az ism�telt f�ldi �letek
t�rv�ny�nek teljesen tudatos
gondolata. Azt k�rdezik a tan�tv�nyok J�zust�l, hogy az �r�s szerint nem Ill�snek
kell-e el�bb elj�nnie,
miel�tt a Messi�s ideje elj�nne. J�zus azt feleli nekik, hogy Ill�s m�r elj�tt. �s
az evang�lium
pontosan megjel�li azt a pillanatot, amikor a nagy, �tt�r� jelent�s�g� felismer�s
megvil�g�tja a
tan�tv�nyok lelk�t: "Ekkor meg�rtett�k a tan�tv�nyok, hogy Keresztel� J�nosr�l
sz�la nekik" (M�t�
17:13). -
K�ts�gtelen, hogy J�zus a h�rom tan�tv�nyt a t�borhegyi �lm�ny ut�hangjak�nt
sokkal
behat�bb karma-oktat�sban r�szes�tette, mint azt az evang�lium jelzi, amely a
t�rt�n�sek menet�t csak
r�naszer�en adja vissza. (A r�n�k a germ�nok legr�gibb okkult erej� �r�sjelei.
Ford.) Az ism�telt f�ldi
�letek gondolat�t ebben az �r�ban tal�n vonatkoz�sba hozt�k a tan�tv�nyok azzal a
rejt�llyel is,
amelynek Jairus h�z�ban lehettek tan�i. Ezzel olyan er�t kaptak, amit j�v�beni
inkarn�ci�ik folyam�n
m�r sohasem vesz�thettek el. Ett�l kezdve biztosan vetett�k meg l�bukat egy olyan
szellemis�g
talaj�n, mely tudtukra adja, hogy az ember nemcsak sz�leit�l sz�rmazik, hanem �
maga viszi mag�val
a szellem v�d�sz�rnyai alatt egyik korb�l a m�sikba l�ny�nek legfontosabb magv�t.
Az �r�kl�si
�ramlat nyugodtan elapadhat �s megsz�nhet. Az ember �nj�ben, l�ny�nek szellemi
magv�ban
szunnyad a szellemi teremt�s �s meg�jul�s ereje. Az ember �n-l�nye a F�nix mad�r,
ami mindig �jra
�tmegy a hal�lon �s �jj�sz�let�sen, �s saj�t hamvaib�l mindig �j �letre t�mad fel,
hogy r�sztvegyen az
emberis�g j�v�j�nek alak�t�s�ban.

A naini ifj�

Hogy J�zus halottfelt�maszt�sai nem vakt�ban elhintett csodatettek, hanem

emberis�gszint�,
b�lcs sorsir�ny�t� tettek, az egyr�szt elengedhetetlen�l, m�sr�szt el�g vil�gosan
felismerhet� a
Galile�ban �s a J�de�ban t�rt�nt k�t tulajdonk�ppeni felt�maszt�sn�l. Nem ker�lne
sor a r�gi
miszt�riumi �s beavat�si principium ilyen �tny�l�s�ra, mint pl. a H�rom Kir�lyok
im�d�sa, ha
Krisztus inkarn�ci�ja, mint az emberis�g t�rt�net�nek hatalmas k�zponti m�gnese nem
vonzan� a
jelent�s vezet� egy�nis�gekkel val� karmikus tal�lkoz�st. A naini ifj�n�l �pp�gy
mint L�z�rn�l
magasrend� �n-ekkel �llunk szemben, akik el�z� �leteikb�l az eg�sz addigi
szellemt�rt�net kivonat�t
magukkal hozt�k a most a f�ldresz�llt Napszellemmel val� tal�lkoz�suk a kereszt�ny
j�v�
legfontosabb k�vet�v� avatja �ket.
Az az ifj�, akinek halottas menet�vel J�zus Nain v�ros kapui el�tt
tal�lkozik, nem k�z�ns�ges
betegs�gben halt meg. Egyik kor�bbi �let�ben a miszt�riumi templom hom�ly�ban
�tment a misztikus
hal�lon. S most, amikor �lete fejl�d�s�nek csom�pontj�hoz �rkezik, amit a
gyermekkorb�l az
ifj�s�gba val� �tmenet �s fizikai test�nek �rett� v�l�sa id�z el�, r�gi sorsa
s�t�t m�lys�geib�l felsz�ll
az egykori templomi hal�l �rnya �s leter�ti �t. A naini ifj�ban megtestes�lt
egy�nis�g karmikus
folyamat�r�l igen tanuls�gos felvil�gos�t�sokat k�sz�nhet�nk Rudolf Steinernek. A
beavat�si hal�l,
melyen egykor �tment, nem ism�tl�dne meg most olyan tragikus m�don, ha akkor lelk�t
teljes
m�rt�kben �tvitte volna a s�t�ts�gen kereszt�l a f�nybe. Az ifj� �n-je r�gebbi
korok beavatott
megtestes�l�sei ut�n azonban v�g�l Egyiptomban egy olyan korban �lt, mikor az
Istenek alkonya �s a
r�gi miszt�riumok eler�tlened�se m�r s�lyosan nehezedett a lelkekre. Isis, az anyai
istenn�, Os�ris
hal�la folyt�n �zveggy� v�lt �s beavatott szolg�it "az �zvegy szolg�inak" h�vt�k.
Az ifj� egy�nis�ge,
mint az emberis�gbe bet�r� tragikum k�pvisel�je, akkor olyan sorsot �l �t, ami nagy
fennakad�snak
t�nik bels� fejl�d�s�ben. A saisi ifj�r�l sz�l� mitosz az a transzparens, melyen �t
erre a sorsra
r�l�thatunk. Egy fiatal beavat�si tan�tv�nyr�l sz�l, akit �g� megismer�si v�gya
minden figyelmeztet�s
�s tilalom ellen�re v�g�l is arra ragadtat, hogy let�pje a f�tylat Isis
elf�gg�ny�z�tt k�p�r�l �s holtan
esik �ssze. A mitikus burkolat m�g�tt olyan embert sejt�nk meg, aki fell�zad az
egyiptomi
beavat�sokban addig vil�g�t� f�ny kialv�sa ellen. Ek�zben olyan mer�szs�gekre �s
er�szakoss�gokra
ragadtatja mag�t, amiknek csakis az lehet a k�vetkezm�nye, hogy beavat�sa megakad
�s a templomi
alv�sb�l ahelyett hogy mint beavatott �bredne fel, a val�s�gos hal�lba s�llyed.
Ez az esem�ny, melyben mint gy�jt�pontban �sszpontosult az emberis�g szellemi
elszeg�nyed�s�nek �s a szellem elhom�lyosod�s�nak kvintesszenci�ja, olyan elemi
er�vel �s olyan
m�lyen v�s�d�tt bele az ifj� egy�nis�g�be, hogy eg�szen addig az inkarn�ci�ig veti
tragikus �rny�k�t,
melyben a fi� J�zus kort�rsak�nt Nainban n� fel. Az ifj�kor k�sz�b�n l�nye
m�lys�geib�l ism�t fel
akar t�rni kor�bbi �letei gazdag szellemi tartalm�nak szubsztanci�ja. Ez teljesen
er�t vesz lelk�n �s
ugyanakkor m�g egyszer �rv�nyes�l az egyiptomi tragikum ut�hat�sa. �leter�i
felmondj�k a
szolg�latot. Eg�szen bel�lr�l j�n l�tre n�la egy hal�lszer� �llapot, amit misztikus
hal�lnak is
nevezhetn�nk, de annyira k�zel �ll a val�s�gos fizikai hal�lhoz, hogy b�rmely
pillanatban v�glegesen
�tmehet abba. Ekkor �gy hozza a sors b�lcsess�ge �s j�s�ga, hogy mikor kopors�j�t a
gy�szol� anya
k�s�ret�ben a s�rhoz viszik, arra j�n J�zus. A legm�lyebb r�szv�t �s k�ny�r�let
t�mad J�zus lelk�ben,
mikor a s�r� asszonyt megl�tja. De nemcsak a r�szv�t ind�tja tettre. Mikor az
evang�lium az ifj�t
"�zvegy asszony fi�nak" nevezi, teh�t egy miszt�riumi kifejez�st haszn�l a
megjel�l�s�re �s ezzel
r�mutat sors�nak titokzatos h�tter�re, ezzel tal�n arra a felismer�sre is utal, ami
ebben a pillanatban
J�zus lelk�ben felvillant. A r�szv�t �tj�n jut el J�zus a tud�shoz. �ttekinti a
kopors�ban el�tte fekv�
ifj� test lelk�nek sorsszer�en megtett nagy �tj�t. Az, hogy Egyiptomban a
beavatottak "az �zvegy
fiaiv�" v�ltak, az emberis�g bels� hanyatl�s�nak t�nete volt �s az � legf�bb c�lja
�ppen az volt, hogy
ezt hanyatl�st ism�t emelked�ss� v�ltoztassa. �gy teh�t odal�p meg�ll�tja a
kopors�t viv�ket s egy
pillanatra kil�pve emberi tart�zkod� magatart�s�b�l, m�gikus er�vel mondja ki az
�breszt� formul�t:
"Ifj�, mondom neked kelf fel!"

Pontosan �gy j�r el, mint a r�gi id�kben a miszt�riumtemplomokban a beavat�

mester, aki a
beavatand� s�rbafektet�se ut�n h�rom nappal a k�szarkof�ghoz l�pett �s kimondta a
felt�maszt�s
szavait. Beavat�s t�rt�nt itt nyilv�nosan, a n�p k�zepette. A dr�ma els�
felvon�sait maga a sors
rendezte. Csak v�g�l veszi �t Krisztus a beavat� mester szerep�t. Ami ebben a
pillanatban t�rt�nik,
sokkal de sokkal t�bb ann�l, mint hogy egy fiatalember tragikusan kor�n v�gz�d�tt
�let�t m�g egyszer
meghosszabb�tj�k. Ink�bb az emberis�g m�ly seb�nek meggy�gy�t�s�r�l van sz�;
arr�l, hogy a
hanyatl�snak meg�lljt parancsolnak s megvetik az �j felemelked�s alapjait. Az
Istenek alkony�t�l,
ami Egyiptomban az emberis�gre r�szakadt, kiharcolj�k egy �j napfelkelte csir�j�t.
Nem tudjuk, hogy a naiani ifj� akkor meddig maradt m�g �letben �s mi volt
tov�bbi �lete
tartalma. B�r val�sz�n�leg nem t�ved�nk, ha felt�telezz�k, hogy ett�l kezdve J�zus
k�zelebbi
tan�tv�nyaihoz tartozott, ha nem is volt mindig vele, mint a Tizenkett�. De tudjuk,
hogy akkori
�let�ben m�g nem �rhetett meg J�zus �ltal val� felt�maszt�s�nak gy�m�lcse. Ebben az
�let�ben m�g
fizetnie kelt a sarcot az emberis�g tragikum�nak, melynek gy�jt�pontj�ba az � sorsa
ker�lt. Csak egy
k�s�bbi megtestes�l�s�ben kelhetett ki a beavat�s magja, amit most Krisztus vetett
el lelk�ben. Mint
Rudolf Steinernek a Luk�cs evang�liumr�l sz�l� el�ad�saib�l tudjuk, az eg�sz
emberis�get �tfog�
megvil�gos�t� misszi�val a harmadik sz�zadban l�p ism�t szinre az ifj� egy�nis�ge:
mint Mani vagy
Manes, a manicheizmus megalap�t�ja, mely a kereszt�ny fejl�d�sbe a gnosztikus
megismer�s vil�g�t�
f�kly�j�t hozta �s azt a form�t, amelyben azt Kelet n�pei is felvehett�k, akikben
m�g er�sen megvolt a
r�gi b�lcsess�g ut�hangja.
A manicheus kereszt�nys�g gy�m�lcse �s nyugateur�pai folytat�sa volt a Gr�l-
�ramlat, ami
l�lekkel teli ezoterikus szellmis�gk�nt fejl�d�tt ki az egyh�zi kereszt�nys�g
h�tter�ben az
ezredfordul� el�tti �s ut�ni �vsz�zadokban. S mint Egyiptomban, most ism�t egy
mitikus alak
transzparens�n kereszt�l jelenik meg el�tt�nk a naini ifj� egy�nis�ge. Most
egyiptomi sors�nak
ford�tottj�t �li �t. Akkor tilos volt k�rdeznie, s mert m�gis fel akarta lebbenteni
a f�tylat, meg kellett
halnia. Most, mint ifj� Parsifal, ism�t visszazuhan a vil�g z�rzavar�ba, mert a
szenved� Amfortas
l�tt�n nem �bred fel benne a k�rd�s. Mikor azonban meg�rik a k�rd�sre �s a r�szv�t
�tj�n eljut a
tud�shoz, megb�zz�k azzal, hogy a Gr�l �rz�je �s kir�lya legyen.
A kapernaumi sz�zados szolg�j�nak meggy�gy�t�sa rokon von�sokat mutat Jairus
le�nya �s a
naini ifj� felt�maszt�s�val. Itt is valaminek a megsz�let�s�hez ny�jt seg�ts�get
J�zus a sorsnak egy
fontos csom�pontj�n. A fi�, mint Jairus le�nya, el�rkezett �lete �rett� v�l�s�nak
k�sz�b�hez. De �gy
t�nik, hogy a term�szetes fejl�d�sben be�llott fennakad�ssal p�rhuzamosan a
sz�zadost�l kapott lelki
iskol�z�sa is megakad, �gy hogy a rejt�lyes, fenyeget� l�znak nemcsak k�ls� oka
van. A gy�gy�t�s
k�zvetve t�rt�nik: az�ltal, hogy J�zus meger�s�ti �s b�tor�tja a sz�zados sz�v-
er�it, a fi�ba �tment
fesz�lts�g is felold�dik A kr�zis most m�r az ifj� l�lek �s kor�bbi �leteib�l
mag�val hozott sors�nak
fel�bred�s�hez �s kivir�gz�s�hoz vezethet.

L�z�r felt�maszt�sa.

A Nain v�ros kapuja el�tt t�rt�nt halottfelt�maszt�s Krisztus m�k�d�s�nek m�g

eg�szen a
tavaszjelleg� kezdet�re esik, melynek Galilea mez�i szolg�lnak sz�nter��l. Csak
j�val k�s�bb t�rt�nt,
hogy J�zus ugyanazon hegy cs�cs�n, melynek lejt�j�n Nain fekszik, h�rom bizalmas
tan�tv�ny�nak
megdics��lt alakj�ban megjelent. Ezzel szemben L�z�r felt�maszt�sa a krisztusi �let
dr�m�j�nak
utols�, d�nt� felvon�s�t vezeti be, s ennek megfelel�en J�de�ban t�rt�nik. A J�da
puszta halott
hegyei, melyek Beth�ni�b�l kiindulva hatalmas f�ldalatti m�lys�gekbe omlanak al�,
lefel� folytat�sai
annak a m�ly k�s�rnak, melybe L�z�rt fektett�k.
L�z�r felt�maszt�s�ba v�g�l mindaz beletorkollik, ami J�zus �let�ben
miszt�riumszer� volt.
�gy a hagyom�ny a k�t galileai felt�maszt�st is szoros kapcsolatba hozza L�z�r�val.
Az
�skereszt�nys�g k�r�ben �lt legend�s tradici�, melyet a nagy egyh�zaty�k, mint pl.
Ambrosius is,
maguk�v� tettek, azt tartja, hogy a v�rfoly�sos asszony, akit J�zus mikor Jairus
h�z�hoz ment,
�tk�zben meggy�gy�tott, azonos M�rt�val, L�z�r testv�r�vel. Ezzel az azonos�t�ssal
val�ban
sokatmond� f�ny der�lhetne M�rta l�ny�re. Szolg�lni akar� nyugtalans�ga az a lelki
forma volna n�la,
melyben m�g megvan a testileg meggy�gy�tott betegs�g ut�hangja mindaddig, am�g
bel�lr�l �t nem
alak�tja a meditat�v nyugalom erej�v�, amit M�ria, L�z�r m�sik n�v�re m�r
megszerzett mag�nak. S
ha val�ban M�rta volt a v�rfoly�sos asszony, akkor k�zvetve sors�sszef�gg�st l�tunk
felvillanni L�z�r
�s Jairus le�nya k�z�tt is.
A naini ifj� �s L�z�r felt�maszt�s�t a k�vetkez� legendaszer� elbesz�l�s
kapcsolja �ssze:
L�z�r gazdag ifj� volt. Kir�lyfinak is nevezhett�k volna, mert birtokai fel�rtek
egy kir�lys�ggal.
Azut�n �gy hozta sorsa, hogy tal�lkozott J�zussal, k�vette �t �s minden szav�t,
tett�t m�lyen bev�ste
sz�v�be. �gy akkor is ott volt, amikor J�zus a naini ifj�t visszah�vta az �letbe.
Ez annyira megr�zta,
hogy felhagyott eg�sz addigi �let�vel �s minden vagyon�t a szeg�nyeknek
aj�nd�kozta. A legenda
nyitva hagyja azt k�rd�st, hogy v�g�l L�z�r hal�la is ebb�l a megr�zk�dtat�sb�l
kifoly�an
magyar�zhat�-e. Az imaginativ leplen kereszt�l k�ts�gbevonhatatlan igazs�g v�lik
l�that�v�. Az a
gazdags�g, amit L�z�r Krisztus l�ny�nek �s tetteinek hat�s�ra fel�ldoz, nem k�ls�
term�szet�. Az a
gazdags�g ez, amit mint kor�bbi f�ldi �leteinek gy�m�lcs�t, melyekben mindig az
emberis�g
legnagyobb beavatottaihoz tartozott, jelenlegi megtestes�l�s�be mag�val hozott.
Krisztusban most
megjelenik el�tte az eg�szen �j, ami mellett minden ami r�gi, ak�rmilyen magasrend�
�s szent volt is,
elhalv�nyul �s �rt�ktelenn� v�lik. A beteljes�l�s jelenik meg benne, amire minden
eddigi csak mint
el�k�sz�let �s j�vend�l�s utalhatott. Meg�rtj�k, hogy k�l�n�sen viharos bels�
fejl�d�st kellett
kiv�ltania L�z�rban annak a jelentnek, mikor J�zus beavat� mesterk�nt l�pett fel a
naini ifj�
kopors�j�n�l. L�z�r �s az ifj� k�z�tt fontos sorsanal�gi�k vannak s ez�ltal valami
olyan j�het l�tre,
amit fert�z�snek nevezhetn�nk. Az, hogy az ifj�ban ism�t felsz�nre akar ker�lni a
r�gi id�k beavat�sa,
s miut�n hajdan olyan tragikus fennakad�st okozott �let�ben, Krisztus most j�
v�ghez vezeti,
hozz�j�rul ahhoz, hogy L�z�rban is ism�t kibontakoz�sra ker�lnek a r�gi, hat�kony
erej� beavatott
sorsok. Megkezd�dik benne egy bels� fejl�d�s, mely v�g�l odavezet, hogy L�z�r is
rejt�lyes, hal�los
betegs�gbe esik. Lelk�t, melyben ilyen leny�g�z� gazdags�g kel �letre, nem k�pes
t�bb� testi
burk�val kapcsolatban tartania. Benne is ism�t felsz�nre t�r sok-sok m�ltj�b�l a
templomi alv�s �s
misztikus hal�l. K�t n�v�re, aki �t�li megbeteged�s�t �s hal�l�t, vil�gosan �rzi,
hogy nem k�ls� okok
vezettek id�ig. Mikor J�zus Beh�ni�ba �rkezik, el�sz�r M�rta, azut�n M�ria mondja
neki: "Uram, ha
itt lett�l volna, nem halt volna meg az �n testv�rem". A n�v�rek tudj�k, hogy J�zus
jelenl�te
�tseg�tette volna testv�r�ket a neh�z �s dr�mai bels� kr�zisen.
Mikor J�zus tudom�st szerez L�z�r betegs�g�r�l, akkor is vil�gosan �ll lelke
el�tt - �pp�gy
mint a naini kopors� l�tt�n, - a nagy, emberis�gszint� �sszef�gg�s. Felismeri, hogy
az a kr�zis, ami
most v�gbemegy abban, akit szeret, egy nagy kinyilatkoztat�si forr�shoz vezet�
�tmeneti fokozat.
Ez�rt mondhatja azoknak, akik a hirt hozz�k: "Ez a betegs�g nem hal�los, hanem az
Isten dics�s�g�re
val�, hogy dics�ittess�k �ltala az Istennek Fia" (J�nos 11:4). (A n�met sz�vegben:
az Isten
kinyilatkoztat�s�ra val�, hogy �ltala megnyilatkozzon Isten Fi�nak munk�lkod�sa.) S
b�r a
tan�tv�nyok nem �rtik, m�g k�t napot id�zik lent a Jord�nv�lgy m�ly�n, miel�tt
elindulna f�lfel�,
Beth�ni�ba. Szabad foly�st enged a krizisnek.
Ami Beth�ni�ban J�zus �s tan�tv�nyainak t�voll�t�ben t�rt�nt, az az
�testamentumi pr�f�t�k
sors�ban fell�p� rejt�lyes megr�zk�dtat�sok �s kr�zisek legmagasabb fokoz�sa.
Azokn�l mindig csak
mint kor�bbi �letek beavat�sainak ut�hangjai, reminiszcenci�i l�ptek fel. L�z�rn�l
nagyobb a sors
dinamikus ereje. �t val�ban letasz�tja a hal�l m�lys�geibe. De akkor k�zbel�p az,
aki arra k�sz�l�dik,
hogy egyszersmindenkorra a sors ur�v� v�lj�k s �ltala nemcsak egy ut�hangszer�
hat�s, hanem egy
teljesen re�lis beavat�s j�n l�tre, az emberis�g els� kereszt�ny beavat�sa.
�ltal�ban �gy v�lt�k, hogy az evang�lium is igazolja a beth�niai esem�nynek -
amit csak
val�di halottfelt�maszt�snak tarthattak, - csodaszer� jelleg�t. K�l�n�sen azokban a
szavakban,
melyekkel M�rta ellentmond J�zusnak, aki megparancsolja, hogy nyiss�k ki a s�rt,
akart�k annak
bizonyit�k�t l�tni, hogy az evang�lium is felt�telezi hogy L�z�r val�ban meghalt �s
holtteste m�r
oszl�snak indult. M�rta szavai: "Uram, imm�r maga van", csak azt mutatj�k, milyen
t�vol �llnak m�g
L�z�r n�v�rei is att�l, hogy meg�rts�k, mi t�rt�nik itt. M�rta ezeket a szavakat
akkor mondja, mikor a
sziklas�rt m�g nem nyitott�k ki, teh�t csak fel�telezi �s f�l t�le, mert nem l�tja
�t, hogy milyenfajta
hal�l az, melybe testv�re elmer�lt.
Amikor a s�rt kinyitj�k, a beavat�mester legteljesebb hatalm�val sz�l
Krisztus: "L�z�r, j�jj
ki!" Az �skereszt�ny m�v�szet a r�mai katakomb�kban nem tudott betelni ennek a
pillanatnak az
�br�zol�s�val. S ehhez mag�t�l�rtet�d� biztons�ggal mindig olyan kifejez�
eszk�zeket haszn�ltak,
amik a beavat�si principium eleven jelenl�t�t mutatj�k. L�z�r holtteste egyenesen
�ll a s�rban,
melyhez l�pcs�fokok vezetnek fel. A leplekbe �gy be van p�ly�lva, hogy egy b�bhoz
hasonl�t,
melyb�l mindj�rt el� fog j�nni a lepke, hogy a Nap fel� t�rja sz�rnyait. J�zus
m�lt�s�gteljesen �ll a s�r
mellett �s parancsol�an ny�jtja ki beavat�mesteri botj�t. A felt�maszt�si formula,
amit kimond, az
maga a beavat�mesteri p�lca.
A beth�niai miszt�riumdr�m�ban t�rt�nik csak meg igaz�n, ami m�r Nainban is
t�rt�nt: a
passi�-r�szt, ami a hal�lig vezet, a sors hozza mag�val, m�gha ennek a sorsnak
legf�bb tartalma a
Krisztussal val� tal�lkoz�s volt is, s az, hogy tan�ja lehetett m�k�d�s�nek. A
miszt�riumdr�ma utols�
felvon�s�t, a r�gi beavat�s h�sv�ti oldal�t, maga Krisztus viszi v�ghez. Nem f�l
beavat� mesterk�nt
fell�pni, b�r a miszt�rium ilyen mer�sz nyilv�noss�gra hoz�s�val ellenfelei
gy�l�let�t �s
ellens�gesked�s�t a forrpontig hev�ti s �gy megadja a l�ngjelet saj�t �ldozati �tja
megkezd�s�hez, ami
a golgotai hal�lhoz, de egyszersmind a felt�mad�shoz is vezet.
Mint ahogy a naini ifj� felt�maszt�sa az volt, L�z�r felt�maszt�sa is egyben
a kereszt�ny
j�v�r�l val� gondoskod�s. S�t m�g sokkal k�zvetlenebb m�don az, s mert L�z�r
�jonnan megszerzett
kinyilatkoztat�si megb�z�s�nak m�r ebben az �let�ben a leggazdagabb �s leg�rettebb
m�don eleget tud
tenni, ez m�r az apostoli �s �skereszt�ny korban a legels� kereszt�ny fejl�d�snek
is jav�ra v�lik. Ett�l
kezdve a tan�tv�nyok k�r�ben van az is, akib�l t�l mindazon ami p�teri jelleg, a
j�v�beni j�nosi
kereszt�nys�g impulzusai kiindulhatnak. Mert L�z�r nem m�s, mint aki id�s kor�ban
Efezus agg
presbiterek�nt a J�nos evang�liumot �s a J�nos Jelen�sek k�nyv�t, a kereszt�nys�g
nagy j�v�beni
�traval�it le�rhatta. Maga az evang�lium csak szem�rmes tart�zkod�ssal utal erre az
�sszef�gg�sre
azzal, hogy azt a kifejez�st: "akit J�zus szeretett" L�z�rra is �s - a beth�niai
esem�ny ut�n - a
tan�tv�ny J�nosra is alkalmazza.
 De m�gis csak r�szben �rtj�k meg L�z�r felt�maszt�s�nak titk�t, ha abban nem
l�tunk m�st,
mint a beavat�s meg�jult �tt�r�s�t egy olyan szem�lyis�gn�l, aki m�r sok
inkarn�ci�n beavatottk�nt
ment �t. Beth�nia csod�ja nagyobb enn�l. Akkor egy olyan er� �s l�ny kezdhette el
m�k�d�s�t az
emberis�gben, ami messze t�l minden egy�ni sorson - m�gha a legmagasabbrend� vezet�
egy�nis�gr�l
van is sz�, - a kereszt�ny k�z�ss�g-alkot�s g�niusza. Ezt a miszt�riumot �rintj�k,
ha azt mondjuk,
hogy L�z�r krisztusi beavat�sa r�v�n lett "J�noss�". Mikor halotti lepleit�l
megszabadulva kil�pett a
s�rb�l, megvil�gosodott lelke nemcsak megn�vekedett, az Istenek tan�cs�ba felvett
�nj�nek lak�h�za
volt. Egy titokteljes �s kegyelemteljes eggy�v�l�s r�v�n ugyanakkor egy m�sik
angyalszer� �n-l�ny is
lebegett f�l�tte �s bet�lt�tte �t, akinek misszi�ja, hogy papk�nt egym�shoz vezesse
a Krisztussal
kapcsolatban l�v� emberi lelkeket. L�z�rb�l felt�maszt�sa ut�n a tan�tv�ny J�nos
lesz, mert ett�l
kezdve ed�nyzet �s eszk�z Keresztel� J�nos �nje sz�m�ra is. Azut�n, hogy a
Keresztel�t Her�di�s
f�lelmetes Klingsor-v�r�ban lefejezt�k, szellemi-lelki l�nye a legszorosabb
kapcsolatba l�pett azzal,
ami Krisztus k�rnyezet�ben t�rt�nt: azz� a v�delmez� �s seg�t� g�niussz� v�lt, aki
a Tizenkett� k�re
felett lebegett, azt �tlelkes�tette �s kinyilatkoztat� tettekre adott nekik er�t.
Mikor Beth�ni�ban
elhangzott L�z�r fel� Krisztus beavat�mesteri h�v�sa, J�nos g�niusza k�l�n�s m�don
kapcsol�dott
azzal, megv�ltozottan t�rt vissza a s�rb�l az �letbe. L�z�rb�l J�nos lett. A
tan�tv�nyok k�r�ben �s a
kereszt�ny paps�gnak g�niusza a j�nosi j�v� elvetett magvak�nt �t v�lasztotta
m�k�d�s�nek titkos
k�zpontj�ul.
A naini kapu el�tt t�rt�nt felt�maszt�sn�l, ami Keresztel� J�nos
fogs�gbavet�se �s lefejez�se
k�z�tt j�tsz�dott le, m�r nyilv�nval�an k�zrej�tszott a j�nosi g�niusz k�zeled�se,
mely ekkor m�r
kezdett test�t�l elv�lni. Azok az emberek, aki az esem�ny tanui voltak, azt hitt�k,
Ill�s t�madt fel a
hal�lb�l, aki egykor szint�n egy �zvegy fi�t t�masztotta fel. Ill�s ism�t itt volt
Keresztel� J�nosban. S
�gy l�tszik, hogy ami a naini ifj�val t�rt�nt, azt a Macherus b�rt�n�ben �l� J�nos
k�zvetlen kapcsolat
r�v�n meg�rezte s mindez egy k�rd�st felvet� k�l�n�s felindul�st v�ltott ki benne.
K�zvetlen�l a naini
jelenet ut�n ahhoz kapcsol�dva, elmondja a Luk�cs evang�lium, hogy J�nos k�veteket
k�ld�tt
J�zushoz. L�z�r, mikor jelen volt az ifj� felt�maszt�s�n�l, tal�n k�l�n�s m�d
�rezte, hogy meg�rinti �t
az ill�si-j�nosi g�niusz.

A "halj meg �s sz�less ujj�" mint kereszt�ny elv.

A h�rom halottfelt�maszt�s jel�li J�zus �let�ben azokat a pillanatokat,

amikor a t�rt�n�sek
emberi, j�zusi el�tere a leg�tl�tsz�bb� v�lik a krisztusi l�ny isteni t�z-
szubsztanci�ja sz�m�ra. Olyan
ez, mintha egy h�zban a s�t�t ablak el�tt �lln�nk �s a kinti �jszakai vil�got
pillanatokra a legt�volabbi
m�lys�g�ig hatalmasan l�ngol� vill�mok vil�g�tan�k meg.
Jairus le�nya �s a v�rfoly�sos asszony kett�s jelenet�ben a J�zus emberi
lelk�b�l ki�rad�
harmoniz�l� gy�gyhat�s m�g annyira az el�t�rben �ll, hogy teljesen bele�gyaz�dik a
"talitha kumi"
szavakn�l a kozmikus Krisztus �nr�l a kisl�ny tovat�n� �nj�re �tpattan�,
felt�maszt� �n-szikra. A
naini ifj� �s L�z�r felt�maszt�s�n�l m�r leplezetlen�l mutatkozik meg a
halottfelt�maszt�
felki�lt�sokban - melyek �gy hatnak, mint amikor a beavat�mester m�gikusan
kiny�jtja botj�t - maga
a krisztusi akarat, Krisztus kozmikus �nje t�lterjed a horizonton �s a f�ldi l�t
k�sz�b�n. Maga is t�zes
l�ng, �gy teh�t az az �get�, lobog� l�ng, ami az e-vil�g �s a t�lvil�g k�zti
szakad�kot kit�lti (l�sd a
szeg�ny L�z�rr�l sz�l� p�ld�zatot. Luk.16.r�sz), nem elv�laszt� akad�ly sz�m�ra.
�pp�gy tud hatni a
halottak vil�g�ban, ahova az ifj� �s L�z�r lelke k�zvetlen�l azel�tt �tment, mint
a F�ld�n
megtestes�ltek vil�g�ban. �s �gy Krisztus �nje visszahozza a szellemi vil�gb�l a
testi vil�gba
azoknak a lelki-szellemi l�ny�t, akik sorsszer�en titokzatos hal�los �lomba
mer�ltek. J�zus gy�gy�t�
ereje a lelki szf�r�hoz tartozik. Innen ny�lnak ki hat�sugarai eg�szen a f�ldi
testi szf�r�ig. Maga a
Krisztus-l�ny az �n-s�g �s az �letr�l-�letre vezet� sors szf�r�j�ban hat. Krisztus
kozmikus �nje az
emberi �nt t�pl�l� l�ngforr�s. A bel�le kiindul� hat�sok egy olyan �letnek �breszt�
szikr�i, ami
mindig �s minden�tt legy�zi a hal�lt.
A kereszt�nys�g el�tti kor templomaiban a "halj meg �s sz�less �jj�" olyan
lelki utat jel�lt,
amelyen egyes kiv�lts�gos szem�lyis�gek haladtak, hogy mint beavatottak
kapcsolatot tal�ljanak az
isteni er�kh�z �s isteni b�lcsess�ghez. Az id�k k�zep�n Krisztus azzal, hogy maga
is �tment a hal�lon
�s felt�mad�son, ezt a miszt�riumot kivitte a beavat�si helyek rejtetts�g�b�l az
�ltal�nos emberi �let
nyilt szinter�re. Az�ta a "halj meg �s sz�less �jj�" olyan t�rv�ny lett, ami minden
ember bels� �s
k�ls� sors�ban �rv�nyes�l, hacsak nem mond le arr�l, hogy valami magasabbra
t�rekedjen �s nem
kapcsol�dik azokhoz az alacsonyszint� dolgokhoz, amik benne az �llattal k�z�sek.
Aki sz�v�ben
Krisztus erej�vel megy �t a hal�lon �s �jj�sz�let�sen, az saj�t l�ny�n fogja
tapasztalni, hogy van
beavat�s a kereszt�ny talajon is. A "halj meg �s sz�less �jj�" r�gi �s �j
principiuma k�z� csod�latos
hidakat vert a gondvisel�s: az �testamentumi pr�f�t�k sorsait �s az �j-Testamentum
halottfelt�maszt�sait. Mindenekel�tt ez ut�bbiak jelentik egyben az emberis�g
felfegyverz�s�t
mindazzal a szellemi adom�nnyal �s er�vel, melyek k�pess� teszik arra, hogy
megtegye a r�git�l az �j
principiumhoz vezet� l�p�st.
 Ami�ta �rv�nyben van az �j "halj meg �s sz�less ujj�", amit P�l �gy nevez
hogy "Krisztussal
meghalni �s felt�madni", az�ta Krisztus ki tudja terjeszteni az emberi �let
soraiban �s sorai k�z�tt
minden emberre azt az �n-nek �s a sors ter�let�n ny�jtott seg�ts�get, melyben a
h�rom
halottfelt�maszt�s sor�n h�rom k�l�nleges egy�nis�get r�szes�tett. Ami elakadt azt
megind�tja, ami be
van temetve azt szabadd� teszi. Mindenekel�tt a l�t kulissz�i m�g�tt szabadit�ja �
az ember �r�k
l�ny�nek, mert a hal�lon �tment �s egy �jabb megtestes�l�sre el�k�sz�l� lelkek
birodalm�ban
megoldja a sorsok csom�it �s azt, ami a f�ldi �letben nem tudta a var�zst megt�rni,
l�ny�nek napf�nye
kibontakoztatja. Az emberi �n �tja sok hal�lon �s sz�let�sen �t, az � hal�lt
legy�z� ereje �ltal egy
kibontakoz� halottfelt�maszt�ss� v�lik mindazok sz�m�ra, akik vele k�tik �ssze
magukat.

VIII. FEJEZET

K�L�NLEGES SZEREPL�K J�ZUS K�RNYEZET�BEN.

A legt�bb k�lt�, aki meg merte pr�b�lni az evang�liumi esem�nyek dr�mai

megform�l�s�t,
nemcsak m�lyen m�v�szi, hanem egyben val�ban szellemi �szt�n�t k�vette, amikor
Krisztus alakj�t
mag�t, mint cselekv� szem�lyt nem l�ptette sz�nre. Azzal, hogy a k�z�ppont
f�nytitk�t csak a
k�rnyezet�re gyakorolt hat�s�ban �s visszat�kr�z�d�seiben mutatt�k be, sokkal
nagyobb dr�mai
hat�st �rtek el, mintha mag�nak J�zusnak az alakj�t l�ptett�k volna fel. Aki arra
v�llalkozik, hogy
tekintet�t a kozmikus-napszer� krisztusi l�nyre ir�nyitva ugyan, de m�gis az
emberi J�zus �let�t irja
le, ugyanilyen helyzetben van. Amit ki akar fejezni, azt nemcsak sokkal k�nnyebben,
de sokkal
tal�l�bban is el tudja mondani, ha a k�rnyezet�ben l�v� szem�lyekr�l besz�l �s
azokat az �lm�nyeket
�s v�ltoz�sokat pr�b�lja �br�zolni, amiket benn�k a Krisztussal val� tal�lkoz�s �s
egy�tt�l�s kiv�ltott.
Olyan ez, mintha a Nap titk�r�l volna sz�: � maga elvak�tja a szemet ha belen�z�nk.
De titkainak
gazdags�ga csod�latosan kit�rul az el�tt, akinek van szeme hozz�, hogy megl�ssa,
milyen er�ket �s
hat�sokat v�lt ki a tizenk�t csillagk�p mindegyik�b�l, mik�zben az �llat�v�n
kereszt�l nagy k�r�tj�t
megteszi.
B�rmennyire jelent�ktelen�l �s �szrev�tlen�l telt is el a maga kor�ban a
krisztusi �let alig
h�rom �ve, m�gis lehetetlen r�la h� k�pet adni, ha nem nagy koncentrikus k�r�kkel
kezdj�k, melyek a
k�z�ppont fel� egyre ink�bb sz�k�lnek. �gy a "C�z�rok �s apostolok" c. k�nyvemben,
ami m�r a
j�zusi �let �br�zol�s�nak kezdete, meg kellett pr�b�lnom egy kett�s k�rnyezetb�l
k�zeledni a
k�zponti esem�ny fel�. A legt�gabb k�rnyezetet azok az emberis�g �s n�pi �ramlatok
alkotj�k, melyek
az utols� Krisztus el�tti �vsz�zadokban a kor sz�nezet�t adt�k: a korabeli g�r�g-
hell�n, r�mai �s zsid�
t�rt�nelem. A k�zelg� napfelkelte t�kr�z�d�sei, de nagy torzul�sai is jellemzik a
kor r�szben
�nnepiesen b�borsz�n�, r�szben l�ngszer�en lobog� sz�nj�t�k�t. Csak innen lehetett
�tt�rni a sz�kebb
k�rnyezetre, amihez Keresztel� J�nos �s az apostolok sora tartozik. Itt m�r minden
telve van annak a
Napnak k�zvetlen hat�s�val �s t�kr�z�d�s�vel, amely a nagyvil�gt�l �szrev�tlen�l
kelt fel az
emberis�g horizontj�n. Mindaz, amit a tan�tv�nyok m�r a N�z�reti J�zussal val�
tal�lkoz�suk el�tt is
�s a h�sv�ti �s p�nk�sdi esem�nyek ut�n is �t�ltek �s tapasztaltak, egyszersmind a
legk�zvetlenebb
r�sze mag�nak J�zus �let�nek. B�r itt is vil�goss� v�lik, hogy ez a
legkimer�thetetlenebb t�ma az
emberis�g eg�sz t�rt�net�ben.
De mikor m�r �thaladtunk a koncentrikus k�r�k�n �s az ember azt hihetn�, hogy
bizonyos
jogot nyert arra, hogy mag�r�l Krisztus alakj�r�l, k�zvetlen�l J�zus szavair�l,
tetteir�l s
szenved�seir�l besz�ljen, mindig �jra csak �gy �rzi, hogy az okokat hat�saikban
kell bemutatni, a
Napot a f�ny r�v�n, amit a k�rnyezet�ben l�v� alakokra vet. Min�l vil�gosabban
form�l�dik ugyanis
ki el�tt�nk az az alakzat, amit a krisztusi sors fokozatai k�peznek, ann�l
meglep�bb m�don bukkannak
fel - legnagyobb csod�lkoz�sunkra - egyre �jabb alakok �s t�rt�n�sek a k�rnyezet
s�t�t m�ly�r�l. A
krisztusi l�ny titkainak megismer�s�ben most m�r nemcsak a k�rnyezet van
seg�ts�g�nkre, hanem
ink�bb a k�zpont f�nytitka adja a kulcsot mindahhoz, amit a perif�ria rejt mag�ba.
Krisztus �let�nek
bizonyos jelenetei egyszerre csak megvil�g�tj�k az emberis�g �let�nek egy�bk�nt
s�t�t ter�leteit,
melyeket egyes szem�lyek k�pviselnek, akiknek csak most szentelhet�nk teljes
figyelmet. S �ppen ez
egy �jabb bizony�t�k a J�nos evang�lium t�rt�nelmileg konkr�t mivolt�ra. A negyedik
evang�lium
minden�tt �tt�ri azt a hom�lyt, melynek maradv�nyait a t�bbi evang�liumban
f�tyolhoz hasonl�an
mindig megtal�ljuk. A t�rt�nelem s�t�tj�b�l itt vil�gosan bukkan el� nemcsak a
h�rom �v konkr�t
t�rbeli �s id�beli elrendez�se, hanem a k�rnyezet alakjai is, akik a tizenk�t
tan�tv�ny k�r�n t�l az
emberis�get sors�nak ezen a k�z�ppontj�n �s fordul�pontj�n szellemileg k�pviselik.

Natanael, a galileai beavatott.

A M�t� evang�lium kar�csonyi t�rt�net�ben mitikus k�pf�tyolon �t - ami

nemcsak benne van
meg, de �ltal�ban az els� h�rom evang�liumra jellemz�, - olyan alakokat mutat be,
akik az emberis�g
s�t�t miszt�riumh�tter�b�l j�nnek el�: J�zus sz�let�s�nek f�nysugar�ban felvillan a
h�rom pap-kir�ly
alakja, akik mint a r�gi templomi �s b�lcsess�g-kult�r�k k�vetei siettek oda. A
J�nos evang�lium nem
tartalmazza a hagyom�nyos kar�csonyi t�rt�netet. Mint a M�rk evang�lium, ez is a
magasabbfok�
kar�csonyi esem�nnyel kezd�dik, Krisztus tulajdonk�ppeni megsz�let�s�vel a Jord�n-
keresztel�n�l.
De mikor azut�n bepillant�st ny�jt Krisztus �let�nek titkokkal teli nagyszer�
kezdeti st�dium�ba,
melyr�l a t�bbi evang�lium eg�szen a mitikus megkis�rt�si jelenetig hallgat,
egyszersmind olyan
szerepl�ket mutat be Krisztus k�rnyezet�ben, akiket sorsuk - mint a h�rom szent
kir�lyt - az emberis�g
k�r�ben m�g megl�v� beavat�si hagyom�nyok k�pvisel�ik�nt vezet oda. Az a k�t
kinyilatkoztat�sszer� t�rt�n�s, melyekben m�g J�zus tulajdonk�ppeni fell�p�se el�tt
el�sz�r
nyilv�nul meg a galileai �s judeai t�j polarit�sa: a k�nai mennyegz� h�sv�t el�tt,
�s a templom
megtiszt�t�sa h�sv�tkor, meglep� f�nyt vet a k�rnyezet k�t fontos alakj�ra:
Natanaelre �s
Nikod�muszra.
Bels� �talakul�sa, Krisztusnak lelk�ben val� megsz�let�se ut�n el�sz�r l�tjuk
J�zust �ton.
K�r�lveszi a galileai tavasz, a nagy, z�ld r�teken tarka vir�gok nyilnak. A leveg�t
minden�tt �tj�rja a
Nap aranyos melege a v�gtelen k�k �gbolt alatt, ami a t� hull�maiban t�kr�z�dik. Az
�vszak csod�ja
feloldja a planet�ris Nap-tavasz ut�hangjainak var�zs�t, ami Galile�ban a teremt�si
�sid�k �ta
fennmaradt. A t�j k�zvetlen t�kr�z�d�se annak a Nap-csod�nak, amit Krisztus
l�ny�nek J�zus lelk�be
val� k�lt�z�se hivott �letre. A Nap ura halad �t a legnapjelleg�bb F�ld�n. Galilea
legbens�bb �rtelme
- ha csak n�h�ny napra is, - beteljesedik. A Napnak ez az �nmag�hoz val� sorszer�
f�ldi elj�vetele
jelszer�en mutatkozik meg kifel� a k�nai csod�ban. A galileai tavasz Nap-talaj�n
nyilv�nul meg
Krisztus Nap-gl�ri�ja. Ennek a jelenetnek a h�tter�ben megb�jva �ll Natanael. J�zus
�s tan�tv�nyai
az�ltal ker�ltek a mennyegz�re, �s az�rt t�rt�nhetett meg a k�nai Nap-csoda, mert
�tja keresztezte
Krisztus�t.
A J�nos-evang�liumban a k�nai mennyegz� k�zvetlen�l a tan�tv�nyokkal val�
tal�lkoz�s �s a
tan�tv�nyok els� elh�v�sa ut�n k�vetkezik, ami a Jord�n keresztel�h�z kapcsol�dva
Keresztel� J�nos
k�rnyezet�ben j�tsz�dott le. V�g�l Natanaelt vezetik J�zushoz. Tal�lkoz�sukat a
le�r�s r�szletess�ge
emeli ki. Andr�s, P�ter �s F�l�p eset�ben kev�s sz�val megt�rt�nt a k�vet�sre val�
felh�v�s. J�zus �s
Natanael k�z�tt azonban besz�lget�s sz�v�dik, ami kezdetben rejt�lyesnek t�nik, de
amint kezdj�k
meg�rteni, ann�l jelent�sebbnek bizonyul. V�g�l mindenk�ppen az a benyom�sunk, hogy
a
Natanaellel val� tal�lkoz�sba torkollik, abban kiteljesedik �s felfokoz�dik az
�sszes sorsszer�
tal�lkoz�s, ami az�ta t�rt�nt, hogy J�zus J�nos tan�tv�nyai k�z� j�tt.
Att�l a perct�l kezdve Natanael ism�t beleolvad a h�tt�rbe. J�zus tan�tv�nyai
k�z�tt az eg�sz
"h�rom �v" alatt egyszer sem eml�tik. Csak a J�nos evang�lium utols� r�sz�ben, -
melyet a t�bbi�t�l
elt�r� imaginativ stilusa miatt bizonyos fajta h�sv�ti f�ggel�knek kell
felfognunk, - bukkan fel m�g
egyszer, egyike annak a h�t tan�tv�nynak, kiknek a Felt�madott a Genez�ret tav�n�l
megjelent. Itt
tudjuk meg azt is, honnan sz�rmazik. P�ter �s Tam�s ut�n harmadiknak eml�ti az
evang�lium, mint
"Natanael, a galileai K�n�b�l val�"-t. (J�nos.21:2.)
Az, hogy Natanaelt a Keresztel� k�rnyezet�ben lej�tsz�dott kezd�jelenet �s a
Genez�ret tavi
h�sv�ti jelenet k�z�tt Krisztus eg�sz f�ldi v�ndorl�sa alatt egyszer sem eml�tik,
sokatmond� rejt�ly
el� �ll�t benn�nket. A kereszt�ny t�rt�nelem folyam�n gyakran megpr�b�lt�k �t a
Tizenkett� k�z�tt
megtal�lni. �gy v�lt�k, hogy csak a Natanael n�v az, ami nem szerepel, de m�s n�ven
ez a tan�tv�ny is
minden�tt ott volt. �gy egy legendaszer� trad�ci� Natanaelt Bartolomeusszal
azonos�totta: m�g a mai
napig is van egy h�z K�n�ban, melyet egy felirat a "Natanaelnek nevezett
Bartolomeusz" h�zak�nt
jel�l meg. Az nem k�ts�ges, hogy a h�rom �v alatt val�ban k�vette Krisztus �tjait
�s tetteit. A
hallgat�snak az eg�sz evang�liumot �tfog� nagy �ve, ami nev�nek els� eml�t�s�t�l a
m�sodikhoz
vezet, nem maradt kit�ltetlen. De min�l ink�bb megvil�gosodnak el�tt�nk a kezdeti
besz�lget�s titkai,
ann�l val�sz�n�bbnek t�nik, hogy Natanael nem tartozott a Tizenkett�h�z, hanem az
els� azok k�z�l a
k�l�nleges szerepl�k k�z�l, akik Krisztus l�ny�nek f�nysugara r�v�n, sorsszer�en
kijel�lt t�volabbi
k�rnyezet�b�l l�that�v� v�lnak. Krisztus �let�nek rejtettebb tartalm�b�l �s
sors�sszef�gg�seib�l
villan itt fel valami amir�l az evang�lium egy�bk�nt hallgat.
Mikor a J�nos evang�lium megmutatja Natanael alakj�t, egy ablakot nyit ki,
melyen kereszt�l
sejt� bepillant�st nyer�nk ebbe a rejtettebb tatalomba.
Szerkezete r�v�n ezen fel�l m�r kezdetben tudtunkra adja a J�nos evang�lium,
hogy Natanael
fontos befoly�st gyakorolt J�zus �tjaira. Aligha lehets�ges, hogy ne lett volna
r�sze a k�nai
Natanaelnek abban, hogy J�zussal val� besz�lget�se ut�n a t�rt�n�sek sz�nhelye
azonnal �tker�l
J�de�nak a Holttenger k�zel�ben l�v�, legt�volabbi r�sz�b�l a Genez�ret t�
k�zel�ben l�v� K�na
k�r�li galileai tavaszba. Fel kell t�telezn�nk, hogy ha nem � maga h�vta meg �ket,
akkor is az �
kezdem�nyez�s�re t�rt�nt, hogy J�zus �s a t�bbi galileai f�rfi vend�gk�nt megjelent
mennyegz�n. B�r
el�g hossz� id�k�z van a Natanaellel val� besz�lget�s �s a k�nai mennyegz� k�z�tt,
az evang�lium
azzal, hogy a k�t esem�nyt �tmenet n�lk�l egym�sut�n mondja el, azt a benyom�st
kelti, hogy J�zus
k�vette haz�j�ba azt a f�rfit, akit olyan nagyrabecs�l� szavakkal �dv�z�lt. De ha
Natanael nem is
j�tszott volna akt�v szerepet a k�nai vend�gek �sszehiv�s�ban, akkor is �gy kellene
�t elk�pzeln�nk,
mint aki l�nyeges kapcsolatban �ll a k�nai csod�val. Lehetetlen, hogy ne tette
volna r� a legm�lyebb
benyom�st, mikor l�tta, hogy a krisztusi Nap-csoda mennyire feloldja haz�ja tavaszi
Nap-csod�j�nak
var�zs�t �s mennyire �tszellem�ti azt. Ez az � l�ny�t is belevonta a napajelleg�
�tv�ltoztat�s
Krisztusb�l kisug�rz� gl�ri�j�ba. S ennek a tavaszi csod�nak �lland�an benne �l�
hat�sa kellett hogy
meghat�rozza mindazt, amit a k�vetkez� �vekben �t�lt, mikor �lete �sszefon�dott
Krisztus f�ldi
v�ndorl�s�val.
Amikor a Keresztel� k�rnyezet�ben F�l�p elmegy Natanaelhoz �s lelkesedve
h�r�l akarja
adni, hogy megtal�lta azt, akit M�zes �s a pr�f�t�k megj�vend�ltek, Natanael
el�sz�r rendk�v�l
tart�zkod�an viselkedik. Meghallja a "N�z�reti J�zus" nevet �s ezekkel k�tked�,
elutas�t� szavakkal
v�laszol: "N�z�retb�l t�madhat-e valami j�?" L�tjuk, hogy olyan szellemi �ramlathoz
tartozik, ami
k�l�nb�zik, az essz�nusok�t�l. N�z�retben, az essz�nus rend kol�ni�j�ban, szigor�an
aszk�tikus, a
term�szetet tagad� �letelv uralkodik. Natanaelben a galileai Nap-jelleg� term�szet
hat. Olyan �ton j�r,
amely sz�mol a term�szetnek az emberi l�lekre gyakorolt hat�s�val s ez�rt �sszek�ti
a szellem fel�
val� szigor�an bels� t�rekv�st mindazzal, ami a r�gi pog�ny term�szeti vall�sokban
j� �s nemes.
A N�z�retr�l mondott k�telked� szavai azt is mutatj�k, hogy Natanael a
j�slatok
beteljes�l�s�t a prof�t�k szavaihoz h�ven, Betlehemb�l v�rja. De k�ts�gei ellen�re
eleget tesz F�l�p
h�v�s�nak. Mikor J�zushoz �rnek, ez olyan szavakkal k�sz�nti �t, hogy Natanael
�rzi, J�zus felismerte
legbens�bb l�ny�t �s helyesli azt: "Ime egy igazi izraelita, kiben hamiss�g
nincsen." Ha ezeket a
szavakat minden k�l�n�sebb kulcs n�lk�l, csak mindennapi tartalmuk szerint
�rtelmezz�k, akkor
rejt�ly marad el�tt�nk, mi�rt �rzi �gy Natanael, hogy lelke m�ly�ig felismert�k, �s
mi�rt teszi fel a
csod�lkoz� k�rd�st: "Honnan ismersz engem?" Tulajdonk�ppen nem felesleges �t
izraelit�nak
nevezni, �s olyan m�lyrehat� pillant�s sz�ks�ges l�nye hamis�tatlan volt�nak
felismer�s�hez?
Azok a szavak, melyekkel J�zus Natanaelt �dv�zli, a miszt�riumi nyelvhez
tartoznak.
F�lre�rtj�k, ha mindennapi szavakk�nt fogjuk fel �ket. J�zus els� pillant�sra
felismeri, hogy most
olyan valaki j�n hozz�, aki az �ltal�nos emberi szint f�l� emelkedett. Vele szemben
nem kell
tart�zkod�nak lennie. Teljesen ny�ltan nevezheti �t a miszt�riumi megnevez�ssel �s
kimondhatja azt a
bels� fokozatot, amit a szellem fel� vezet� �tj�n el�rt. Az�rt �rzi Natanael, hogy
J�zus �t eg�szen a
legbens�bb mivolt�ig felismerte, mert J�zus mint olyanhoz sz�l hozz�, aki a h�t
fokozatb�l �ll�
beavat�s �t�dik fokozat�ig emelkedett. L�tja, hogy olyan valakihez vezette sorsa,
aki messze f�l�tte
�ll.
Rudolf Steiner r�v�n ismerj�k a r�gi vil�g beavat�s�t, ami utols�
beavatottjai r�v�n eg�szen a
golgotai miszt�rium �s az els� kereszt�ny �vsz�zadok idej�ig elevenen fennmaradt.
Le�r�sai pontosan
megegyeznek azokkal a k�zl�sekkel, melyeket - annak ellen�re, hogy a
miszt�riumhelyek titokba
burkol�ztak, - a korabeli irodalomban tal�lunk. Igy Hieronymus, a nagy kereszt�ny
teol�gus �s
egyh�zatya, m�g felsorolja a Mithras-miszt�rium h�t beavat�si fokozat�t. A n�gy
als� fokozatot
szimb�likus nevekkel jel�lt�k:a "holl�" (Corax), a "rejtett" (occultua), a harcos"
(miles), az
"oroszl�n" (leo). Az �t�dik fokozat beavatottjait, mivel lelki fejl�d�s�k sor�n m�r
fel�lemelkedtek
puszt�n szem�lyes jelleg�k�n �s el�rt�k a n�pszellem szintj�t, n�p�k nev�vel
jel�lt�k. �gy a Mithras-
miszt�riumban azt, aki az �t�dik fokozatot el�rte, "perzs�nak" (perzsa) nevezt�k.
Ha az izraelita
n�phez tartozott, "val�di izraelit�nak" nevezt�k. Id�zz�k itt az egyik leir�st,
amit R. Steiner az �t�dik
fokozatr�l adott (Oslo, 1913.10.3.)
"Az �t�dik fokozatban jutott az ember ahhoz a k�pess�ghez, hogy tudata
kit�gult �gy, hogy ez
a kit�gult tudat k�pess� tette arra, hogy szellemi �rz�je legyen annak az eg�sz
n�pnek, amelyhez
tartozott. Ez�rt az illet� n�p nev�t adt�k neki. Ha akkor valakit beavattak az
�t�dik fokozatba, egy
bizonyos fajta r�szv�telt nyert a szellemi �letben. Tudjuk, hogy a f�ldi n�peket
azok vezetik, akiket a
szellemi l�nyek hierarchi�j�ban Archangeloinak vagy Arkangyaloknak nevez�nk. Ebbe a
szf�r�ba
h�vt�k fel azt, aki az �t�dik fokozatba nyert beavat�st, �gy hogy r�sztvett az
Arkanygyalok �let�ben.
Sz�ks�g volt a Kozmoszban ilyen �t�dik fokozat� beavatottakra. Ekkor egy ilyen
szem�lyis�get a
miszt�riumokba beavattak �s lelkileg bens�leg mindezt �t�lte �s lelki tartalma
olyann� v�lt, ami
megfelelt az �t�dik fokozatnak, akkor az Arkangyal mintegy r�tekintett egy ilyen
ember lelk�re �s
ebben a l�lekben mindent megl�tott, mint amikor mi egy k�nyvet olvasunk el, ami
k�zli vel�nk azokat
a dolgokat, amiket tudnunk kell ahhoz, hogy ezt vagy azt a tettet v�grehajthassuk.
Hogy egy n�pnek
mire van sz�ks�ge, azt az Arkangyalok azoknak a lelk�b�l olvast�k ki, akik
beavat�st nyertek az
�t�dik fokozatba. Ahhoz, hogy az Arkangyalok helyesen tudj�k vezetni a n�peket, meg
kell teremteni
a F�ld�n az �t�dik fokozat beavatottjait. �k a k�zvet�t�k a n�p tulajdonk�ppeni
vezet�i �s maga a n�p
k�z�tt. Mintegy felviszik az Arkangyalok szf�r�j�ba azt, ami sz�ks�ges ahhoz, hogy
a n�pet helyesen
vezethess�k."
Magas rang az teh�t, amit Krisztus Natanaelnek megad, mindj�rt tal�lkoz�suk
els�
pillanat�ban. Galilea napsugaras t�ja nemcsak a Genez�ret t� hal�szait k�ldi el
hozz�, hanem egy
beavatottat is, akinek lelk�ben Galilea �ldott term�szete szellemi vil�goss�gg�
alakult �t.
Azok a szavak is a miszt�riumi nyelv szavai, melyekkel J�zus Natanaelnek arra
a csod�lkoz�
k�rd�s�re v�laszol, hogy "Honnan ismersz engem?" Nem k�ls� jelenetre gondol mikor
azt mondja:
"Miel�tt F�l�p hivott t�ged, l�ttalak, amint a f�gefa alatt �lt�l." A "f�gefa alatt
�l�s" k�pes kifejez�se
annak a szellemi �llapotnak, melybe az ember medit�ci� r�v�n ker�lt. Az, aki a
szellemet kereste a
r�gi id�kben, elszakadt fizikai test�t�l a meditat�v elm�ly�l�sben. Lelke olyan
szf�r�ba emelkedett,
melyben �gy �rezhette mag�t, mintha az �let f�j�nak koron�ja alatt �lne. Saj�t
�terteste megnyilt a
kozmikus �ter fel�. Lelke belen�zhetett a szellemi vil�gokba �s a magasabb vil�g
l�nyei olvastak
benne. De olvas�suk egyben k�zl�s is volt.
A Th�b�ban �s Karnakban fennmaradt gigantikus �-egyiptomi templomromok fal�n
t�bb
helyen is l�that� a medit�ci�ba mer�lt f�ra� relief-�br�zol�sa. A szent szikomorfa
koron�ja alatt �l,
hozz�l�p a magasztos isteni k�vet, ir�vessz�j�vel ir a fa leveleire s a fa
alakj�ban megjelenik a
medit�l� beavatott kiemelked� �terteste.
Amit J�zus a f�gef�r�l sz�l� hieroglifa-szer� szavakkal Natanelnek mond,
tulajdonk�ppen ezt
jelenti: M�r tal�lkoztam veled, mikor lelked bens�s�ges im�ba mer�lve egy magasabb
szf�r�ban
id�z�tt. Ismertelek m�r egy m�sik szf�r�b�l, miel�tt f�ldi szememmel megl�ttalak
volna. Ha
besz�lget�s�ket �gy �rtelmezz�k, meg�rtj�k, hogy Natalanel lelk�ben egyszerre
fell�ngol Krisztus
teljes felismer�s�nek f�nye: "Te vagy az Isten Fia, Te vagy az Izrael Kir�lya!" Ez
az elragadtatott
hitvall�st�tel, ami v�gleg �tt�ri kor�bbi szkeptikus tart�zkod�s�t, semmik�ppen sem
sz�rmazhat
csup�n egy olyan ember megn�vekedett �n�rzet�b�l, aki megtisztel� elismer�sben
r�szes�lt. Mikor
J�zus kimondja a f�gef�r�l sz�l� szavakat, a l�t�s f�ny�t gy�jtja fel Natanael
lelk�ben ahogy az
mindig is kigyulladt benne, mikor "a f�gefa alatt �lt". Most, f�ldi �tj�nak elej�n
Krisztus mikor
Natanael igenli, m�g teljes m�rt�kben igenl�en fordul a f�gefa er�i fel� is,
melyeket a h�rom �v v�g�n
szigor�an vissza fog utas�tani. Leplezetlen�l mutatkozik meg val�di isteni l�nye a
szavai nyom�n
Natanael lelk�ben fell�ngol� l�tnoki er�k el�tt. Az hogy ennek az embernek
megtisztult �s magas
szellemi rangra emelkedett lelk�vel tal�lkozik, lehet�s�get ad neki arra, hogy
minden tart�zkod�s
n�lk�l kinyilatkoztathassa Nap-l�nye kozmikus nagys�g�t f�ldi �let�nek "status
nascendi" azaz
sz�let�si �llapot�ban. Olyan mer�szen, olyan f�ld�nt�lian besz�l s a felismer�s �s
elismer�s
szavaihoz olyan istenien b�tor szavakat f�z, hogy egy pillanatra nemcsak az � l�nye
el�l h�z�dik el a
f�gg�ny, hanem a j�v� legm�lyebb titkai el�l is: "Mostant�l fogva megl�tj�tok a
megny�lt eget �s az
Isten angyal�t, amint felsz�llnak �s lesz�llnak az ember fi�ra."
Natanael kimondta azt a sz�t, hogy Isten fia. Most Krisztus kimondhatja azt,
ami az ember fia
legmagasabbrend� nemesi level�t jelenti: A szakad�s, ami az embereket az �gi
Hierarchi�kt�l
elv�lasztotta, begy�gyult. Az ember fia, vagyis a szellemre �bred� ember, az �gi
Hierarchi�k legals�
tagja. Az � l�ny�ig �r le az isteni l�nyek l�tr�ja, melyen az �gi er�k le �s fel
j�rnak �s egym�snak az
arany vedret ny�jtj�k. Krisztus nem m�st mond ki, mint amit Natanael ebben a
pillanatban rajta
megl�t. Ennek a galileai beavatottnak a l�te, kinek lelk�ben Krisztus l�ny�nek Nap-
titka t�kr�z�dhet,
biztos�t�k arra, hogy egyszer �ltal�nos emberi tulajdonn� v�lhat az, ami most mint
isteni csoda l�p be
az emberi szf�r�ba.

Nikod�mus, a j�deai beavatott.

Natanaellel, Galilea beavatott k�pisel�je az evang�liumban mintegy v�f�lyk�nt

�s �nnepi
rendez�k�nt l�p fel, aki elvezet a k�nai mennyegz�re. Az az alak, aki vele J�dea
beavatott
k�pvisel�jek�nt �ll szemben, az �jszaka s�t�tj�b�l bukkan fel, a h�sv�ti templomi
jelenet
ut�hangjak�nt, ami a krisztusi fens�g els� felvillan�s�t jelentette Jeruzs�lemben.
Krisztus �let�nek ing�ja a galileai tavaszb�l k�zvetlen�l J�dea k�zontj�ba
lend�lt �t. A t�j
m�r nem napsugaras k�pm�sa Krisztus Nap-szer� bens� l�ny�nek. Azt az �llapotot
t�kr�zi, amibe az
emberek �lete torkollott. Egy meg�regedett emberis�g gy�lt �ssze, hogy legszentebb
�nnep�t meg�lje.
Holdszer�en kihalt vil�gban tal�lkoznak. B�r �radatuk a templomn�l folyik egybe,
amely ezer �ven �t
az �-sz�vets�g egyetlen szent k�zpontja volt. Itt az istenk�zels�g forr�s�b�l egy
�j �let vize �radhatna
a lelkek kisz�radt sz�nt�f�ldj�re, de a forr�s kiapadt. A szent hely a legutols�
k�ls�s�gek k�zpontj�v�
v�lt. Ott ahol az ima hangulat�nak kellene lakoznia, a keresked�i szellem vette �t
az uralmat. V�s�ri
alkudoz�s �t�tte fel tany�j�t ott, ahol egykor az Istens�g sz�lt az emberekhez.
Itt l�p Krisztus a t�meg k�z�. Az emberr�v�l�s �tj�ra l�p� isteni l�ny Nap-
gl�ri�ja, ami
Galile�ban a tavaszi Nap-csod�val �sszhangban aj�nd�koz�an, a viznek borr�
v�ltoztat�s�t sug�rozta
ki mag�b�l, itt r�m�letet kelt� fens�gess�g �s m�lt�s�gk�nt hat. A Nap b�r�i
k�rlelhetetlens�ge van
benne, ami napf�nyre hoz mindent, ami hamis �s elfajzott. P�nikszer� r�m�let
rebbenti sz�t a vev�k �s
elad�k zsibong� sereg�t. Mindaz ami holdszer�en kih�lt, ami m�r csak l�tszat�letet
�l, �rzi hogy
kitasz�tja �t a f�ny kir�lya. A Nap ki�zi a Holdat. Ink�bb eg�sz l�ny�vel mint
sz�j�val mondja ki
Krisztus leplezetlen�l �les �t�let�t a templom felett, mely elvesztette �rtelm�t.
Csak k�t �vvel k�s�bb,
a krisztusi �let harmadik h�sv�ti �nnep�n �rtik meg a tan�tv�nyok, hogy szigor�
b�r�i szava egyben a
legnagyobb h�sv�ti pr�f�cia is volt: "Ronts�tok le a templomot �s h�rom nap alatt
meg�p�tem azt."
M�r nyom�t sem �rezz�k a Nap b�k�sen �rlel�, aj�nd�koz� kegyelm�nek, ami a galileai
mennyegz�n
megnyilatkozott. Hely�be a Nap harcias b�r�i szigor�s�ga l�pett.
A t�megb�l, melyen az isten�t�let vihara z�gott �t, egy alak emelkedik ki.
Olyan ember, aki
b�r a templom szellemi vezet�ihez tartozik, de van benne annyi bels� nagys�g, hogy
nyitott l�lekkel
fogadja Krisztus l�ny�b�l kicsap� Nap-vill�mokat. A templomban lezajlott dr�mai
jelenet hat�s�ra
ellen�llhatatlan er� �zi J�zushoz. M�r sz�ltunk arr�l, hogy ez a jelent�ktelennek
l�tsz� kifejez�s
"�jszaka", amit az evang�lium mindig ism�tel valah�nyszor Nikod�musz nev�t eml�ti
t�bbet jelent
mint k�ls� id�meghat�roz�st. Olyan szem�ly bukkan fel Krisztus k�rnyezet�ben, aki a
miszt�riumokhoz tartozik. Ez�rt nemcsak besz�lget�s�ket, hanem az evang�lium
besz�mol�j�t az
esem�ny lefoly�s�r�l is �tsz�vik a miszt�riumi kifejez�sek. J�zus tal�lkoz�sa
Nikod�musszal nem a
fizikai s�kon t�rt�nik mint Natanaellel val� tal�lkoz�sa t�rt�nt. Ez szellemi
tal�lkoz�s a testetlen lelki
szf�r�ban, ahol �jszaka van az ember. Ott ahol egy�bk�nt az alv�s s�t�t leple borul
az emberre,
Nikod�musz meg tudja �rizni vil�gos tudat�t, mert - mint Natanael, - a l�lek �tj�n
m�r magas rangot
�rt el. Ebben a szf�r�ban tudja felkeresni Krisztust, aki fogadja �s igenli �t. A
mesterek szellemi
tal�lkoz�s�nak tartalmak�nt jelent�s besz�lget�s bontakozik ki k�zt�k. Nikod�musz
magas beavatottat
v�l felismerni J�zusban �s "Mester"-nek sz�l�tja. Ugyanezt a rangot adja meg J�zus
is neki, mikor �gy
sz�l: "Te Izrael mestere vagy". Nikod�musz nemcsak saj�t nev�ben j�n hozz�. Mintegy
a r�gi vil�g
�sszes beavatottjainak sz�sz�l�jak�nt l�p Krisztus el�. Ez�rt t�bbes sz�mban
besz�l: "Mester, tudjuk
hogy Istent�l j�tt�l tan�t�ul, mert senki nem teheti a jeleket amelyeket te teszel,
hanem ha az Isten van
vele"(a n�met sz�vegben: ha nem Isten megb�z�s�b�l �s Isten erej�vel teszi). J�zus
is t�bbes sz�mban
sz�k Nikod�muszhoz: "Amit tudunk, azt mondjuk �s amit l�tunk arr�l tesz�nk
bizonys�got".
A Nikod�musszal val� tal�lkoz�st nem �br�zolja a J�nos evang�lium olyan
nyilv�nval�an
miszt�riumi nyelv hieroglifikus k�peivel, mint a Natanaellel val� tal�lkoz�st. Az
az egyszer�, r�vid
formula, hogy "�jszaka" - amelyr�l azonban R. Steinert�l tudjuk, hogy miszt�riumi
kifejez�s �s ez�rt
az eg�sznek a kulcsa, - k�nnyen elker�li figyelm�nket. Ehelyett azonban mag�nak a
besz�lget�snek a
st�lusa k�sztet arra, hogy elismerj�k, a jelenet olyan szinten j�tsz�dik, ami
meghaladja a szok�sos
emberi szintet. Nikod�muszt a zsid� n�p egyik "archon"-jak�nt jel�li meg az
evang�lium. (Archon a
legf�bb m�lt�s�gok visel�it jelenti a g�r�g�kn�l. Ford.) Tagja a hetventag�
szinedriumnak, annak a
vezet� test�letnek, amely a n�p sors�t ir�ny�tja. Nikod�musz teh�t azt a
m�lt�s�got, melynek Natanael
mint val�di izraelita tiszt�n szellemi �rtelemben r�szese, k�ls� hivatal form�j�ban
gyakorolja. Ezzel
kapcsolat�ban k�zli az evang�lium, hogy a farizeusok rendj�hez tartozik. Krisztus
�let�nek eg�sz
tov�bbi foly�sa annak a bizony�t�sa lesz, hogy a zsid�s�g vezet�i, k�l�n�sen a
farizeusok rendje,
teljesen elfajult �s elidegenedett a szellemt�l. A farizeusokban a szellemis�g,
amely egykor szent �s
isteni volt, kis�rtetiesen s�t�tt�, v�g�l pedig egyenesen s�t�niv� v�lt. �k
Krisztus tulajdonk�ppeni
ellenfelei az emberis�gben. Ann�l jelent�sebb, hogy a krisztusi �let hajnal�nak
ragyog�s�ban egy
vezet� farizeus l�p el�nk, aki m�g az igazi r�gi szellemi �ton jutott el a
beavat�shoz. K�s�bb majd
kim�letlen jajszavait fogja Krisztus a farizeusokra z�d�tani, de mindig figyelembe
kell majd venn�nk,
hogy legal�bb egy farizeus van, egy tan�tv�ny a tan�tv�nyok k�r�n k�v�l, akinek
r�v�n Krisztus
k�rnyezet�ben a m�g eleven farizeus-beavat�s szikr�ja tov�bb �l.
A babiloni fogs�g v�g�n az apokaliptikus Ezra �ltal alap�tott farizeus rend
eredetileg igazi
ezoterikus �ramlat volt. (L. C�z�rok �s Apostolok, 102-108.o.) Az ott alkalmazott
lelki iskol�z�s az
�testamentumi szellemis�g utols� s�r�tet �sszefoglal�sa volt. A beavat�si fokozatok
j�l rendszerezett
sorozat�n val� �tmenet r�v�n azok az er�k, amelyeket az ember a v�rs�gi lesz�rmaz�s
�s �r�kl�d�s
folyt�n hoz mag�val bens�s�gess� �s �tszellem�ltt� v�ltak s �gy elvezettek a
szellemi vil�g
k�sz�b�hez. A beavatott farizeusok v�g�l extatikus v�zi�s �lm�nyekhez jutottak,
melyekben az
emberis�g j�v�j�t l�tt�k. Az Ezra nev�hez f�z�d� apokaliptikus k�nyvek k�s�i
lecsap�d�sai a farizeus
eszkatol�gi�nak (eszkatol�gia "a v�gs� dolgokr�l sz�l� tan. Ford.) melybe
tiszt�nl�t�s r�v�n n�ttek
bele azok a lelkek, akik ezt az utat j�rt�k. Az ember fizikai test�nek templomk�nt
kellett megjelennie a
farizeusok el�tt, mert szellemis�g�ket teljes eg�sz�ben a fizikai test m�lys�geib�l
hozt�k fel. S �gy -
b�r a papi szolg�latot m�soknak engedt�k �t, - a Morijah szikl�n �ll� templom volt
t�rekv�seik
legcentr�lisabb k�pes kifejez�se. Rendj�k szelleme J�zus idej�ben azonban m�r r�gen
hazugs�gg� �s
hatalomv�ggy� fajult. A v�g�t�let eszkatol�gikus vizi�ival, mely szerint�k meg
fogja el�zni a Messi�s
elj�vetel�t, r�m�letben tartott�k �s leig�zt�k a lelkeket. Rendj�knek ugyanaz volt
a sorsa, mint a vel�k
bens�leg rokon jezsuita rend�, amely az alap�t�s�t k�vet� r�vid szellemi id�szak
ut�n igen hamar
politikai hatalmi eszk�zz� k�ls�s�gesedett el. V�geredm�nyben maguk a farizeusok
voltak a
legnyilv�nval�bb bizony�t�kai annak, hogy a puszt�n a fizikai testis�gb�l �s a v�r-
�s �r�kl�d�si
�ramlatb�l sz�rmaz� szellemis�g holtpontra jutott �s teljesen kiapadt.
Az, hogy Nikod�muszt a templom megtiszt�t�sa olyan m�lyen megr�zhatta s hogy
annak lelki
ut�hangja olyan ellen�llhatatlanul vonzotta Krisztushoz, azt mutatja, hogy nem �llt
t�vol att�l, hogy
bel�ssa: v�g�t j�rja a farizeus szellemis�g. A v�laszok, amiket kap, mindenesetre
radik�lis elutas�t�s�t
jelentik annak a szellemi �tnak, ami csak a f�ldi sz�let�shez, az "alulr�l j�v�
sz�let�shez"
kapcsol�dik. Csak a fel�lr�l j�v� �j be�t�s mentheti meg az emberis�g j�v�j�t. Mint
farizeus,
Nikod�musz csak "az alulr�l j�v� sz�let�st" tudja meg�rteni. Tekintete csak a
fizikailag megsz�letett
embere ir�nyul. Csod�lkozva k�rdezi: "Mim�don sz�lethetik az ember ha v�n? Vajon
bemehet-e az �
anyj�nak m�h�be m�sodszor?" A klasszikus v�laszt kapja a sz�lr�l, ami f�j ahova
akar, s aminek b�r
halljuk a z�g�s�t, de eredete �s c�lja elrejt�zik szem�nk el�l. Fel kell ismernie,
hogy az ember
val�j�ban �rz�kfeletti l�ny. Sz�let�s �s hal�l csak a testi ember kezdet�t �s v�g�t
jelenti. F�ldi
�rz�keivel a f�ld�n �l� ember nem tudhatja meg, hogy tulajdonk�ppen honnan j�n �s
hova meg; csak
azt, hogy ha megmozdul szelleme, id�nk�nt hallani lehet a sz�l z�g�s�t. Lelki
t�rekv�sei fel�lr�l kell
hogy kapj�k sz�rnyal�sukat �s megterm�keny�t�s�ket - abb�l a vil�gb�l, ahonnan
tulajdonk�ppen
l�nye sz�rmazik, - ha el akarja ker�lni, hogy a fizikai testtel egy�tt ezek a
t�rekv�sek is v�g�rv�nyesen
megmerevedjenek �s elhaljanak.
Nikod�musz, mint iskol�zott farizeus, nagyon j�l ismeri a mennybemenetel
principium�t,
hiszen a farizeus-beavat�sban eljutott addig a pontig, ahol a l�lek vizi�s
ext�zisban kiemelkedik a
testb�l. Csakhogy ez a "mennybemenetel" v�geredm�nyben szint�n a fizikai test
m�ly�n szunnyad�
�r�kl�d�si er�k alapj�n t�rt�nik. Krisztus megmutatja neki a szellemhez vezet� �j
�t principium�t:
"Senki sem tal�lhatja meg a mennybe vezet� helyes utat, csak az az ember, aki maga
is a mennyb�l
sz�rmazik, vagyis a szellemember, akinek val�di l�nye mennyei term�szet�".
(J�n.3:13)
Az "ember fia" titk�t j�l ismeri Nikod�musz. De az � szellemi �ramlata
alapj�n csak annyiban
tudja az "ember Fi�t" mint szellemembert �rtelmezni, amennyiben ez a v�rs�gi �s
�r�kl�d�si er�kb�l
sz�letik meg a szellem sz�m�ra. Az ember fia r�gi principiuma azonban megsz�nik.
"�s amik�ppen
M�zes felemelte a k�gy�t a puszt�ban, azonk�ppen kell az ember fi�nak
felemeltetnie" (J�n.3:14).
M�zes idej�ben a m�gikus l�t�s pog�ny �tja dekadenci�ba ker�lt �s v�get �rt. Mikor
M�zes a
keresztf�ra tekert �rckigy�t felemelte, l�trehozta Aeasculap-jelet mint tudati
orvoss�got, ami
meggy�gy�totta a n�pet abb�l a l�zas ext�zis-j�rv�nyb�l, amit az�rt kapott meg,
mert �rintkez�sbe
ker�lt a dekadens pog�ny n�pekkel (lsd.M�zes �s kora 111.o.) Egyszer majd az ember
fi�t fogj�k
keresztre fesz�tve az emberek el�tt felemelni annak jel��l, hogy elhaltak mindazok
az er�k, melyekb�l
az ember eddig �lt. De az a test, ami a kereszten f�gg, nemcsak az ember fi�nak
holtteste lesz, hanem
az az ed�ny is, amelyben Isten Fia h�rom �vig lakott. Itt torkollik bele a r�gi
utak v�ge az �j �t
kegyesen aj�nd�kozott kezdet�be.
Natanael sziv�nek a galileai Nap adta tiszt�nl�t�s�val kimondhatta
hitvall�s�t Isten Fi�r�l �s
Krisztus az ember fia �jonnan megalapozott isteni-hierarchikus j�v�j�r�l sz�l�
ig�vel v�laszolt neki.
Nikod�muszhoz el�sz�r annak az ember fi�nak a tragikum�r�l kell hogy sz�ljon, aki
csak a F�ldr�l
t�rekszik a szellem fel�. De az ember fia ut�n Isten Fi�r�l besz�l. Ha az alulr�l
sz�letett ember fia �s
a fel�lr�l sz�letett Isten Fia principiumai tal�lkoznak �s �thatj�k egym�st, akkor
ki�llja az emberis�g a
hal�los kr�zist. Az Isten Fi�r�l sz�l� ig�t: "Mert �gy szerette Isten a vil�got,
hogy az � egysz�l�tt Fi�t
adta" (J�n.3:16), �nz� gy�ny�rk�d�sre val� t�rekv�sb�l t�ls�gosan gyakran
kiragadt�k
�sszef�gg�s�b�l. A mesteri oktat�s pontos menet�ben, melyben Krisztus a beavatott
Nikod�muszt
r�szes�ti, az ember fi�r�l �s Isten Fi�r�l sz�l� ig�k elv�laszthatatlanul
�sszetartoznak. Nem hi�ba
v�gz�dik mindkett� egybehangz�an �gy: "hogyha valaki hiszen �benne, el ne vesszen,
hanem �r�k
�lete legyen" (J�n.3:15. �s 3:16). - Golgota s�t�t �r�j�ban ism�t az emberis�g
el�tt �ll az ember igazi
k�pe. De mert abban az ember fia �s Isten Fia egyes�l, a hal�l felt�mad�sba megy
�t. Az �jszakai
szellemi besz�lget�s sor�n Krisztus jelent�s�gteljesen megengedi Nikod�musznak,
hogy pr�f�tikusan
el�re megpillanthassa a golgotai keresztet. Nikod�musz azok k�z�tt lesz, akik a
kereszt alatt �llnak.

Nikod�musz tov�bbi sorsa.

A J�nos evang�liumban h�romszor jelenik meg Nikod�musz alakja a krisztusi

sors szinpad�n.
A m�sodik jelenet amelyben megjelenik, arra az id�re esik, amikor a kezdeti �llapot
isteni gl�ri�ja
m�r r�gen elhalv�nyult az el�rehalad� emberr�v�l�s sor�n. M�r megmutatkoznak a
v�gs� d�nt�
k�zdelem els� jelei. M�sf�l �vvel az els� h�sv�t ut�n, mikor Jeruzs�lemben az �szi
s�toros �nnepet
�nneplik, Krisztus majd itt, majd ott t�nik fel az �nnepl� t�megben �s l�ngol�
szavai meglep�
teljhatalomr�l tan�skodnak. Mintha Mih�ly arkangyal maga j�rt volna az emberek
k�z�tt, akinek
�nnep�v� v�lt a kereszt�ny fejl�d�s sor�n ez az �szi �nnep. Ellenfelei r�g�ta
forrong� ellens�ges
gy�l�let�t fell�p�se nyilt kit�r�sre ingerli. �jra �s �jra elk�ldik szolg�ikat,
hogy elfogj�k �t. De akik
kezet akarnak r� emelni, legnagyobb r�m�let�kre mindannyiszor �res k�zzel t�rnek
vissza. Ez
m�gjobban felsz�tja ellenfelei gy�l�let�t. Azt hiszik hogy a szolg�k, akiknek el
kellett volna �t
fogniuk, m�r ig�zet�be ker�ltek. �tkot sz�rnak J�zusra. Ekkor l�p el�b�k
Nikod�musz, mivel � is a
n�p vezet�ihez tartozik: "Vajon a mi t�rv�ny�nk k�rhoztatja-e az embert, ha el�bb
ki nem hallgatja �s
nem tudja, hogy mit cselekszik?" (J�n. 7:51) Nikod�musz szavai csak g�nyt �s
megvet�st v�ltanak ki.
B�r az evang�lium semmit nem sz�l r�la, l�tjuk, hogy Nikod�musz Krisztus
k�rnyezet�ben
maradt: mindegy hogy tov�bbra is csak a"�jszaka" k�zeledett hozz�, vagy mint t�bbi
tan�tv�nya, a
k�ls� �rintkez�s s�kj�n tal�lkozott vele. Az evang�liumi els� Nikod�musz-jelenett�l
a m�sodikig a
halad�s abban �ll, hogy a beavatott farizeus most m�r sikrasz�ll az emberek k�z�tt
J�zus�rt. A tiszt�n
szellemi tal�lkoz�sb�l �s besz�lget�sb�l t�rsadalmi szinten hat� cselekv�sbe megy
�t. De ebben a
jelenetben is tov�bbrezeg a Krisztussal val� testetlen tal�lkoz�s�nak hangulata.
Krisztus nem fizikai
test�ben van jelen a jeruzs�lemi s�toros �nnepen. Bels� er�i r�v�n jelenik meg itt
az emberek k�z�tt,
b�r testileg galileai haz�j�ban maradt. Az emberek azonban nem gondolhatnak m�st,
minthogy
fizikailag j�r k�z�tt�k. Nikod�musz tal�n azon eg�szen kevesekhez tartozik, akik
tudj�k, mi�rt �llnak
a r�m�let�kre mindig �res k�zzel azok akiknek el kellene �t fogniuk.
Harmad�zben akkor bukkan fel Nikod�musz a s�t�t h�tt�rb�l, amikor k�ls�leg
is val�ban
�jszaka van. A Golgot�n �ll a kereszt. Krisztus utols� l�legzete is elhalt a
kereszten. Arimathiai J�zsef
megkapta Pil�tust�l az enged�lyt arra, hogy a holttestet levegye a keresztr�l �s
sziklas�rj�ba
eltemesse. Ekkor j�n Nikod�musz, hogy Arimathiai J�zsefnek seg�tsen. Mirh�t �s
alo�t hoz, majdnem
sz�z fontot, hogy J�zus holttest�t bebalzsamozza. J�zsef �s Nikod�musz leveszik a
megfesz�tett
holttest�t a keresztr�l �s ha az �jszaka csendj�ben is, de teljes �nnep�lyess�ggel
v�gzik el a
s�rbahelyez�st. (J�n.19:39-2.)
Nikod�musz most Krisztus legbens�s�gesebb k�zel�be ker�lt. Kinyilv�n�tja vele
val�
kapcsolat�t �s ir�nta val� szeretet�t mikor a cs�d�t mond� tan�tv�nyok hely�be l�p.
A golgotai
sziklas�r egy �jj�sz�let�s szinhelye, mint egykor a betlehemi sziklabarlang volt.
Akkor a r�gi
b�lcsess�g templomainak k�vetek�nt a h�rom kir�ly j�tt el �s aranyat, t�mj�nt �s
mirh�t �ldozott.
Most a r�gi miszt�riumoknak legal�bb egy k�vete itt van �s mirh�t �ldoz, mint
egykor a harmadik
kir�ly. Nikod�musz k�veti Krisztust az emberr�v�l�s fokozatain kereszt�l eg�szen a
legals� szintig.
Az els� h�sv�ti �nnep ut�hangjak�nt anyagtalan szellemi ter�leten tal�lkozott vele.
A k�z�ps� �v
Mih�ly-�nnep�n s�krasz�llt �rte az emberek el�tt. Most nagyp�ntek �s h�sv�t
vas�rnapja k�z�tt
szolg�l annak, aki a F�ld m�ly�vel egyes�lt, hogy egy �j vil�g vet�magja legyen
benne. Ezzel
Nikod�musz a megv�lt�s el��rzet�nek sugar�t veti arra a vil�gra, amelyb�l
sz�rmazik. A
bebalzsamoz�s �si szent m�velet�vel az �si m�lt szaturnuszi szellem�nek r�ja le
utols� ad�j�t,
amelynek mint zsid� szellemi vezet� szolg�lt, miut�n az els� �jszakai besz�lget�s
alkalm�val
bepillanthatott a j�v�be �s a s�toros �nnepen jelenbeli b�tors�g�val sikrasz�llt
Krisztus�rt.
Egyszersmind ahhoz is hozz�j�rul, hogy az emberis�g kiker�lhessen az �regs�g �s
hal�l siri hatalma
al�l. Natanael, a galileai beavatott Krisztussal val� els� tal�lkoz�sa ut�n csak
mint a h�sv�ti esem�ny
tan�ja jelenik meg el�tt�nk �jra. Nikod�muszr�l, a j�deai beavatottr�l azonban azt
l�tjuk, hogy a
nagyp�nteki esem�nnyel fon�dik szorosan egybe. Nagyp�ntek J�dea legm�lyebb �rtelm�t
tette
nyilv�nval�v�. A m�sik oldalon Krisztus felt�mad�sa Galailea titk�nak
beteljesed�s�t �s meg�jul�s�t
jelentette. Hiszen �gy �rezt�k a tan�tv�nyok mikor a felt�madottat megl�tt�k,
mintha Galile�ba
ker�ltek volna. Nagyp�ntek �s h�sv�t r�v�n J�dea �s Galialea bens� lelki
tartom�nyokk�nt �llnak
el�tt�nk, melyekben mindig r�szesei lehet�nk a krisztusi sorsnak. Nikod�musz �s
Natanael lehetnek
vezet�ink ezekben a bens� tartom�nyokban.
 A korai kereszt�ny hagyom�nyok szerint Nikod�musz b�r h� maradt a zsid�s�gon
bel�li
feladataihoz, teljes m�rt�kben mag��v� tette az els� kereszt�ny k�z�ss�gek �gy�t.
Nemsok�ra m�gegy
farizeus akadt, aki megtal�lta a Krisztushoz vezet� utat, b�r el�tte fanatikus
�ld�z�ihez tartozott P�l.
Nikod�muszt ugyanabban a k�rnyezetben l�tjuk, melyb�l P�l v�g�l vil�gv�ndorr� �s a
n�pek
apostol�v� n�tte ki mag�t. Azt mondj�k, Nikod�musz unoka�ccse volt annak a
Gamalielnek, akinek
l�bain�l tan�tv�nyk�nt �lt a fiatal P�l s aki ugyan�gy k�zbel�pett a sinedriumn�l
az apostolok�rt, mint
Nikod�musz J�zus�rt (Ap.csel. 5:34-39). Mikor Istv�nt a fanatikus zsid�k az ifj�
Saulus jelenl�t�ben
megk�vezt�k, a legenda szerint Gamaliel �s Nikod�musz vitt�k el a holttest�t �s
temett�k el Gamaliel
sz�nt�f�ldj�n. Ez�ltal Nikod�musz v�gleg mag�ra vonta a f�papok �s farizeusok
gy�l�let�t �s
haragj�t. Megvont�k t�le magas tiszts�g�t, elvett�k minden vagyon�t �s addig
vert�k, m�g az �letnek
egy szikr�ja is alig maradt benne. Galileai h�z�ban hunyt el n�h�ny nap m�lva �s
ugyanabba a s�rba
temett�k, melyben Istv�n nyugodott. Mint az Aritm�thiai J�zsefr�l sz�l�
hagyom�nyokb�l kit�nik,
szelleme ett�l kezdve kapcsolatban �llt mindezzel, ami ezoterikus �letk�nt a
kereszt�nys�gen bel�l
kifejl�d�tt.
Hogy a korai kereszt�nys�g idej�n milyen nagyra becs�lt�k Nikod�muszt, azt
semmi sem
mutatja jobban, mint azt a t�ny, hogy az � neve alatt maradt r�nk az egyik
legjelent�sebb apokrif
evang�lium. A Nikod�musz evang�lium, melyet "Pil�tus akt�knak" is neveznek, k�t
r�szb�l �ll.
El�sz�r r�szletesen felt�rul el�tt�nk J�zus pere. Nikod�musz azokhoz tartozik, akik
melegen
tan�skodnak J�zus mellett. A m�sodik r�sz Krisztus pokolrasz�ll�s�t (Descensus
Christi ad inferos)
irja le. Azok k�z�tt a halottak k�z�tt, akiket fel�breszt a h�sv�ti f�ldreng�s,
kisz�llnak s�rjukb�l �s
megmutatkoznak Jeruzs�lemben az emberek el�tt, van az agg Simeon k�t fia, Karinus
�s Leucius is.
Nikod�musz, Arimathiai J�zsef �s m�s tanuk el�tt elmondj�k, hogy mikor Krisztus
bel�pett a halottak
birodalm�ba, f�nye sz�tt�pte a hal�l l�ncait �s megt�rte a s�t�ts�g hatalm�t. Ez az
igen dr�mai
redentini h�sv�ti j�t�kban eg�szen a k�z�pkor v�g�ig elevenen fennmaradt m�sodik
r�sz az, ami
gazdag k�psorozatban mutatja be Nikod�musz �sszefon�d�s�t a nagyp�nteki �s
nagyszombati
esem�nyekkel.

Kyr�nei Simon �s Arim�thiai J�zsef.

Ahogy Krisztus �let�nek hajnali k�d�b�l a Jord�n keresztel� ut�n Natanael �s

Nikod�musz
t�nik el�, �gy v�lik l�that�v� Golgota esti sz�rk�let�ben k�t alak, akikr�l az
evang�lium egy�bk�nt
sehol sem besz�l: Kyr�nei Simon �s Arim�thiai J�zsef.
Natanaelr�l �s Nikod�muszr�l kiz�r�lag csak a J�nos Evang�lium besz�l. A
Kyr�nei Simonr�l
sz�l� jelenet csak az els� h�rom evang�liumban szerepel. Ezzel szemben Arim�thiai
J�zseffel mint a
n�gy evang�liumban tal�lkozunk. Simonnak is, J�zsefnek is eg�szen pregn�ns helye
van a golgotai
esem�ny dr�mai menet�ben. Az egyik k�zvetlen�l a keresztrefesz�t�s �s Krisztus
hal�la el�tt jelenik
meg, a m�sik k�zvetlen�l ut�na. Mikor J�zus �sszerogy a kereszt s�lya alatt, amit
vinnie kell, a
katon�k Kyr�nei Simont h�vj�k oda �s k�nyszer�tik, hogy Krisztus keresztj�t vigye
fel a Golgota
hegy�re. S amikor Krisztus meghalt a kereszten, Arim�thiai J�zsef enged�lyt k�r r�,
hogy levegye a
holttestet a keresztr�l �s a keresztrefesz�t�s hely�nek szomsz�ds�g�ban l�v� saj�t
s�rj�ba temesse el. A
Golgot�n fel�ll�tott kereszt pontosan k�z�pen �ll a k�t jelenet k�z�tt, melyben
Simonnal �s J�zseffel
tal�lkozunk.
Hogy pontosan megvizsg�lhassuk �s �rt�kelhess�k ennek a k�t alaknak a
golgotai dr�ma
szerkezet�ben elfoglalt hely�t, tekints�nk el egy pillanatra az evang�liumi
jelenetek konkr�t
t�rt�nelmi jelleg�t�l �s �gy tekints�nk v�gig a k�peken, mint a bens� �t
id�kfeletti fokozatain. Mint
Rudolf Steiner elmondja, eg�szen a k�z�pkor k�zep�ig volt a kolostorokban egy
kereszt�ny ezoterikus
�ramlat, melynek keretein bel�l egy h�t-fokozat� �rzelmi beavat�st nyertek a
tan�tv�nyok. A passi� �s
felt�mad�s �llom�sai voltak a f� medit�ci�s k�pek, melyeken egyikr�l a m�sikra
bens�s�ges �t�l�ssel
haladtak �t. A h�t fokozat a k�vetkez� volt:

l�bmos�s,
megkorb�csol�s,
t�viskoszor�z�s,
keresztrefesz�t�s,
s�rbahelyez�s,
felt�mad�s,
mennybemenetel.

A M�t� Evang�lium teljesen vil�gosan �br�zolja az �t k�z�ps� fokozatot. Az

els�t �s a
hetediket nem �br�zolja kifejezetten, hanem mintegy bele�nti �ket a szomsz�dos
esem�nyekbe: a
l�bmos�st mindabba, ami az utols� vacsora k�r�l t�rt�nik, a mennybemenetelt a
felt�madott
megjelen�s�be, aki a galileai hegyen a tanitv�nyoknak a kereszts�g parancs�t adja.
A kezdet �s a v�g
mintha felh�be volna burkolva. A J�nos Evang�liumban, amely az els� hat fokozatot
vil�gosan
�br�zolja, csak a v�gs� jelenetn�l �ll fenn ugyanez az eset. A mennybemenetel
fokozata a felt�mad�si
t�rt�netekbe �mlik bele. Mindezek ellen�re azonban minden�tt vil�gosan felismerhet�
a h�tfelvon�sos
dr�ma nagyszer� szimmetri�ja.
Ha a fokozatok k�peit medit�ci�s imagin�ci�kk�nt �pitj�k fel, akkor az els�
�s utols� h�rom
k�p szimmetrikusan a dr�ma egy-egy r�sz�v� csoportosul s ezek mint egy spir�l k�t
egyenl� �ve �llnak
egym�s f�l�tt. Mindk�t esetben alulr�l felfel� val� emelked�st l�tunk. El�sz�r a
mikrokozmikus
emberi alakon mennek f�lfel� a k�pek a l�bt�l (l�bmos�s) a mellen kereszt�l
(megkorb�csol�s) a fejig
(t�viskoron�z�s). M�sodszor ugyanezt a menetet tal�ljuk, de most a vil�gmindens�g
test�n, amit
makrokozmikus emberi alaknak is nevezhet�nk a r�gi b�lcs mond�s �rtelm�ben, amely
szerint az
ember a kis vil�g �s a vil�g a nagy ember: a s�r a vil�g l�bait �br�zolja
(s�rbahelyez�s), az atmoszf�ra
�teri k�rnyezete, a felt�mad�s helye a vil�g melle (felt�mad�s), az emberi fej
form�j�ra mint�zott �gi
szf�ra pedig a vil�g feje (mennybemenetel).
A k�t h�rmass�g k�z�tt k�z�pen �ll a kereszt. Benne v�lik nyilv�nval�v� a
fizikai emberi test
sors�nak titka. Nem hi�ba nevezi az ember a h�tgerinc�t n�piesen a "kereszt"-j�nek.
Az ember eg�sz
f�ldi sorsa abb�l sz�rmazik, hogy fizikai teste van. Ez az a kereszt, amit meg kell
tanulnia felvenni.
De a kereszt egy�ttal �tmenetet k�pez �s ajt�t nyit a szellemi fel�. Az embernek,
aki a
makrokozmoszb�l j�n, el�sz�r inkarn�l�dnia kell, egyre m�lyebbre bele kell sz�llnia
fizikai teste
sz�k, mikrokozmikus vil�g�ba. Itt a mag�nyoss�g �sszes megpr�b�ltat�sain kereszt�l
kifejleszti
szem�lyes l�ny�t. Csak amikor m�r marad�ktalanul birtok�ba vette fizikai
testis�g�t, akkor
szabadulhat meg ism�t testhezk�t�tts�g�t�l �s n�het bele �jra - ak�r a saj�t mag�n
val� bens�
munk�lkod�s r�v�n, ak�r hal�la folyt�n - a makrokozmosz �s a szellem szem�lyfeletti
szf�r�iba.
Az evang�liumban a keresztet, mint a h�rom mikrokozmikus �s a h�rom
makrokozmikus
fokozat k�z�tti k�z�ppontot, Kyr�nei Simon �s Arim�thiai J�zsef alakja foglalja
keretbe. Az els�
h�rom fokozatt�l a kereszthordoz�s �tja vezet a keresztig. Kyr�nei Simon, a
kereszthordoz�, az olyan
ember k�pek�nt jelenik meg, aki felveszi a keresztj�t. A keresztt�l a
keresztlev�tel �tja vezet a h�rom
makrokozmikus fokozathoz. Arim�thiai J�zsef, aki Krisztus test�t lelveszi a
keresztr�l, az olyan
ember k�pek�nt jelenik meg, aki legy�zi testhezk�t�tts�g�t �s feln� a szellemhez.

l�bmos�s l�ba
megkorb�csol�s a mikrokozmosz (ember) melle
t�viskoszoruz�s feje

Kyr�nei Simon, aki Krisztus keresztj�t viszi,

kereszthal�l: �tmenete a mikrokozmoszb�l a makrokozmoszba,
Arim�thiai J�zsef, aki leveszi Krisztus test�t a keresztr�l,

sirbahelyez�s l�ba
felt�mad�s a makrokozmosz (vil�gmindens�g) melle
mennybemenetel feje

A kereszthordoz�s foglalja �ssze a h�t fokozat k�z�l az els� h�rmat, melyek a

szem�lyes
megpr�b�ltat�st �s a megtisztul�st tartalmazz�k. Kyr�nei Simont a szem�lyes
j�mbors�g
mintak�p�nek tekinthetj�k. A keresztr�l val� lev�telben cs�raszer�en benne van a
makrokozmoszhoz
felvezet� h�rom utols� fokozat. Arim�thiai J�zsef �gy jelenik meg, mint a
szem�lyfeletti kozmikus
j�mbors�g patr�nusa. Kyr�nei Simon �s Arim�thiai J�zsef st�diumaiban az ember
egyar�nt csak laz�n
f�gg �ssze a kereszttel, de a lazas�g mindegyik esetben m�sir�ny�. A
kereszthordoz�s a f�ldi sorsnak
a kereszttel val� azonos�t�sa r�v�n elvezet a szem�lyes l�ny v�gs� �talakul�s�hoz.
A keresztr�l val�
lev�tel utj�n a testetlenn�v�l�s �ltal feln� az ember a szem�lyfeletti l�tbe.
A keresztet keretbefoglal� k�teleknek v�gtelen nagy vall�sos �rt�ke �s
v�gtelen m�ly vall�sos
�rtelme van. Simon nem a saj�t keresztj�t viszi. J�zsef nem a saj�t test�t oldja el
a keresztt�l. A P�l
�ltal c�lul megjel�lt "Krisztussal keresztrefesz�ttetni" �s "Krisztussal
felt�madni" gondolata �lt�tt
benn�k alakot.

A h�rom Simon alakja.

A kereszt�ny fejl�d�s m�lys�ges miszt�riumait rejti az a t�ny, hogy Kyr�nei

Simon �s
Arim�thiai J�zsef hely�n nem k�t tan�tv�ny �ll. A Getsem�n� kertben val� elalv�suk
k�vetkezm�nye
tartja �ket hatalm�ban. Egy kiv�tel�vel, aki k�z�l�k m�r maga is �tment a hal�lon
�s felt�mad�son,
mind t�vol vannak, mikor Krisztus a keresztet viszi �s a kereszten meghal. A meg-
nem-nevezettek
k�re k�ldi el k�t tagj�t erre a jelent�s pillanatra a dr�ma sz�npad�ra, hogy
fell�pjenek a tan�tv�nyok
helyett. Ez a k�t f�rfi akiket most el�sz�r eml�t az evang�lium, b�r a Tizenkett�
k�re helyett a meg-
nem-nevezettek ink�bb rejtve marad� k�r�b�l j�n, de az�rt az emberi l�lekform�k nem
kev�sb� fontos
k�pvisel�i. A kereszt�ny fejl�d�s keret�ben fontos t�rt�nelem �ramlatok vezethet�k
le t�l�k.
A Golgot�hoz vezet� �ton tulajdonk�ppen P�ternek kellett volna a keresztet
vinnie, akire
mag�ra is a keresztrefesz�t�s sorsa v�r k�s�bb R�m�ban. Az a feladata lett volna,
hogy az els� h�rom
fokozat szem�lyesen emberi �t�l�s�t a k�z�ppont olt�r�hoz elvigye. F�k�nt � az, aki
f�sultan
megfeneklik a szem�lyess�g ter�let�n. Simon P�ter helyett Kyr�nei Simon l�p be. A
n�vazonoss�g itt,
ahol a vil�g l�thatatlan dramaturgja mindent olyan b�lcsen vezet, semmi esetre sem
v�letlen �s semmi
esetre sem mell�kes.
A Golgota k�r�l a legk�ny�rtelenebb �t�letek szigor�s�ga uralkodik. Minden
gyenges�g
napvil�gra ker�l. �gy nyilv�nul meg a kereszthordoz�sn�l P�ter l�ny�nek �s ezzel az
eg�sz p�teri
kereszt�nys�gnek rejtett gyenges�ge. Nem Simon P�ter az, aki Krisztus helyett a
keresztet viszi. A
"csak szem�lyes" fokozat tartja �t hatalm�ban. A j�nosi �t h�t fokozat�n val�
�tmenetkor (l�sd a 4.
vezet: "Az emberr�v�l�s fokozatai" ut�hangj�t) is csak l�tsz�lag tal�lta meg az
utat az els� h�romt�l -
melyek a szem�lyis�g kialakul�s�ra vonatkoznak - a k�z�ps�ig (�tezer ember
megvend�gel�se), mely
�tvezet a szem�lyis�gfeletti elemhez �s a k�z�ss�g miszt�rium�t tartalmazza.
Fokozatokban gazdag
sorsa m�gis elviszi a hatodik fokozatig (a vakonsz�letett meggy�gy�t�sa - P�ter
vall�st�tele Cezarea-
Filippin�l) ahol megkapja papi megbizat�s�t. Ezut�n cs�d�t mond ereje. A befejez�
fokozatot csak az
a m�sik tan�tv�ny �ri el, aki Beth�ni�ban �tment a hal�lon �s a felt�mad�son. A
passi� fokozati �tj�n
m�r ott is cs�d�t mond P�ter, ahol a szem�lyess�g h�rom fokozat�b�l a negyedikbe,
"a k�z�p"
miszt�rium�ba val� �tl�p�sr�l van sz�. �gy a p�teri l�ny mindig csak az els� h�rom
fokozaton �ll
szil�rdan. Ha tov�bb megy, fenn�ll a visszaes�s vesz�lye. Ebb�l �rthet� meg az
eg�sz t�rt�nelmi
egyh�zi kereszt�nys�g hajlama arra, hogy miszt�riumaival visszaessen a harmadik
fokozatra, a
szem�lyes megv�lt�s �s b�nbocs�nat hangulat�ba.
Ki az a Kyr�nei Simon, aki P�ter helyett l�p be? Nev�t csak ez az egyetlen
hely eml�ti. M�g a
legend�s hagyom�nyok is hallgatnak r�la. M�gis r� kell j�nn�nk, hogy az els�
kereszt�ny k�z�ss�gek
alap�t�i k�z�tt jelent�s szerepet j�tszott. Ez m�r abb�l is kit�nik, hogy a M�rk
Evang�lium azt mondja
r�la, � volt Alaxander �s Rufus apja (15:21).El�sz�r ez a k�zelebbi megjel�l�s is
rejt�lyes, mert a
fi�kr�l �ppoly kev�ss� tudunk, mint az ap�r�l. Egyetlen egy nyomra bukkanunk,
�spedig P�l
r�mabeliekhez �rt levele z�r�fejezet�ben, ahol Rufust �s anyj�t azok k�z�tt eml�ti,
akiket szem�ly
szerint �dv�z�l (16:13). Ebb�l - bizony�ra jogosan - gyakran k�vetkeztettek arra,
hogy Kyr�nei Simon
fiaival egy�tt R�m�ban telepedett le �s mindny�jan vezet� szerepet j�tszottak az
ott kialakul�
kereszt�ny k�z�ss�gben. Ez a n�zet arra t�maszkodhat, hogy a r�gi hagyom�ny szerint
a M�rk
Evang�liumot R�m�ban irt�k. Ez magyar�zn� meg azt, hogy az evang�lista Kyr�nei
Simon mellett
Alexandert �s Rufust is eml�ti.
Kyr�nei Simon jelent�s�ge a r�mai kereszt�nys�g kezdet�n k�ts�gtelen�l
nagyobb azonban,
mint amilyennek puszt�n a teol�giai feltev�sek alapj�n t�nik. Ha az apostoli kor
t�rt�net�t egyszer
r�szletesen megismerhetn�nk, akkor kider�lne, hogy itt a r�mai k�z�ss�g egyel�re
hom�lyba burkolt
legels� kezdeteihez jutunk el.
A r�mai kereszt�ny k�z�ss�get semmi esetre sem csak P�ter alap�totta. P�ter
m�r tekint�lyes
k�z�ss�get tal�lt ott. Egy�ltal�ban eg�sz m�s, sokkal konkr�tabb elk�pzel�sekhez
juthatunk az
evang�lium kezdeti terjeszt�s�r�l, ha figyelembe vessz�k azoknak a "nagy meg-nem-
nevezetteknek" a
k�r�t, akik a golgotai dr�ma k�r�l a tulajdonk�ppeni tizenk�t tan�tv�nyon k�v�l az
emberis�get
k�pviselt�k. K�l�n�sen a therapeuta es essz�nus rendb�l j�tt sz�mos szem�lyis�gnek
kell az essz�nus
lelki iskol�z�s �tj�n szerzett bels� �t�l�si lehet�s�geik �s �lm�nyeik utj�n kor�n
eljutniuk a Krisztus
impulzus felismer�s�hez �s elismer�s�hez. Az essz�nus rend befoly�sa elterjedt a
F�ldk�zi tenger
keleti r�sz�t szeg�lyez� �sszes kult�rorsz�gban. A rendben �polt szellemis�g
forr�saib�l �l� k�r�k,
ak�r kimondottan beavatott rendtagok voltak, ak�r csak a f�lig-meddig rendszer�en
�sszefogott laikus
k�rnyezethez tartoztak, sokkal nagyobb m�rt�kben szolg�ltatt�k a kialakul�
kereszt�ny k�z�ss�gek
alapjait, mint amennyire azt a korai kereszt�nys�g t�rt�net�nek le�r�saiban
figyelembe vett�k. Az
Apostolok Cselekedetei elmondja (11:20) hogy k�l�n�sen ciprusi �s kyr�nei f�rfiak
egy csoportja
volt az, amely az evang�liumot a nagy vil�gba - a zsid�k hat�k�r�n t�lra is -
el�sz�r kivitte. �nk�nt
ad�dik a felt�telez�s, hogy ezek a "ciprusi �s kyr�nai f�rfiak" kapcsolatban �llnak
az essz�nus
renddel. Az � kezdem�nyez�s�kre j�hetett l�tre a k�s�bb oly fontos r�mai k�z�ss�g
is. E f�rfiak
egyike volt Barnab�s, M�rk evang�lista nagyb�tyja, aki Ciprusr�l sz�rmazott �s aki
unoka�cs�vel
egy�tt kezdetben P�lt k�s�rte el �tjain. De ebben a k�rben j�tszhattak fontos
szerepet Kyr�nei Simon
�s fiai is. Tal�n k�l�n r�sze volt az els� r�mai k�z�ss�g megalap�t�s�ban is.
Am�g a kialakul� k�z�ss�geket, - melyek r�videsen messze f�ld�n elterjedtek -
mint egys�ges
k�zpontb�l, Jeruzs�lemb�l ir�ny�tott�k, addig hangs�lyozottan zsid�kereszt�ny
jelleg�k volt. Jakab,
J�zus mostohatestv�re volt ebben a hangad�. Mikor P�l megkezdte m�k�d�s�t,
tudatosan csatlakozott
ehhez m�sik p�lusk�nt a pog�nykereszt�ny �ramlat. K�zpontja egy ideig a sziriai
Antiochi�ban volt.
Barnab�shoz hasonl�an val�szin�leg a t�bbi ciprusi �s kyr�nei f�rfi is el�sz�r P�lt
kis�rte �tjain.
Mikor azonban Barnab�s �s P�l �tjai elv�ltak, az essz�nus-bar�t k�r�k egy k�zb�ls�
�ramlatot kellett
hogy kialak�tsanak Jakab �s P�l ir�nyzata k�z�tt, melynek r�videsen R�ma lett a
k�zpontja. P�ter, aki
sok�ig ingadozott a k�t sz�ls�s�ges �ramlat k�z�tt, amint R�m�ba ment, �nk�nt
ad�d�an vezet�je lett
ennek a k�z�ps� csoportnak, mely lassank�nt a t�bbi f�l� n�tt. R�m�ban tal�ljuk
azt�n M�rkot is,
Barnab�s unoka�ccs�t, �s mellette Kyr�nei Simon csal�dj�t is.
�gy felt�telezhetj�k, hogy Kyr�nei Simon, aki a Golgot�ra vezet� �ton mint
kereszthordoz�
P�ter helyett helyt�llt R�m�ban is azok k�z� tartozott, akik el�k�sz�tett�k sz�m�ra
az utat. Tal�n m�g
az apostol-fejedelemn�l is eredetibb �s mag�t�l �rtet�d�bb �rtelemben k�pviselte a
r�mai
�skereszt�nys�get, ahogy az a katakomb�kban a c�z�rok hatalmi vil�g�t�l teljesen
elk�l�n�lve
kialakult. Nem k�ts�ges, hogy a krisztusi �zenetet k�s� �regs�g�ig impulz�v er�vel
hordoz� P�ter is
immunis volt a c�z�ri l�gk�r k�s�rt�seivel szemben. Mindazon�ltal, b�r h�v� sz�ve
uralma alatt �lt,
k�zben �jra �s �jra a leghevesebb viharok tomboltak lelk�ben. Egy tov�bbi Simon is
fell�p R�m�ban,
aki mint Simon P�ter s�t�t m�sa (Doppelganger) a p�teri kereszt�nys�g k�s�bbi
m�gikus
elt�velyed�s�t vet�ti el�nk: Simon M�gus, akit a k�z�pkori t�rt�nelemben mindig az
olyan ember
t�pus�nak tartottak, aki "simoni�t", �z vagyis keveri a szellemit a vil�g�val �s a
szellemi er�ket �s
�rt�keket p�nzre �s k�ls� hatalomra v�ltja be. Simon P�ter, mint a r�mai kereszt�ny
�ramlat nagy
vezet�je, Kyr�nei Simon csendes essz�nus-alakja �s Simon m�gus lobog� d�moni alakja
k�z�tt �ll.

A Gr�l �ramlat .

Arim�thiai J�zsefet az evang�liumok mint el�kel� �s j�m�d� tan�csbeli

f�rfit mutatj�k be.
�t is �gy kell elk�pzeln�nk, mint aki szoros kapcsolatban �llt az essz�nusok �ltal
k�pviselt szellemi
�ramlattal. Ha nem is volt olyan tagja a rendnek, aki al�vetette mag�t a szigor�an
aszk�tikus
szerzetesi szab�lyoknak, m�gis be kellett hogy avatva legyen - m�g m�lyebb
�rtelemben, mint Kyr�nei
Simon - a rend titkaiba. K�l�n�sen az essz�nusok jeruzs�lem csoportj�n�l volt
nyilv�nval�an nagy
befoly�sa. Katharina Emmerich, a nagy stigmatiz�lt ap�ca v�zi�s l�tom�sai alapj�n
azt mondja, hogy
Arim�thiai J�zsef h�za volt az, ahol J�zus a h�sv�ti vacsor�t tan�tv�nyaival
elk�lt�tte. Kor�bbi
fejteget�seinkben (C�z�rok �s Apostolok 195.old.) m�r sz� volt r�la, hogy az
essz�nus rend h�z�nak
�tkez�term�t bocs�tott�k J�zus �s tan�tv�nyai rendelkez�s�re s ez a h�z az
�skereszt�nys�g
t�rt�net�ben m�g sok�ig fontos szintere volt a kialakul� k�z�ss�gi �letnek.
Katharina Emmerich
�ll�t�sa nyom�n annyiban juthatunk fontos kieg�sz�t�shez, hogy r�mutat, milyen
befoly�sos k�zb�ls�
helyet foglal el Arim�thiai J�zsef az essz�nus szerzetesek �s Krisztus k�z�tt.
Arim�thiai J�zsefr�l a k�pszer� legenda-hagyom�ny eg�sz �radata maradt r�nk.
Ez egyar�nt
vonatkozik a Golgot�n j�tszott szerep�re �s arra a t�rt�nelmi �ramlatra, amit
l�ny�vel �s sors�val
megnyitott. A legend�k kezdett�l fogva �reztetik vel�nk, hogy itt olyan
szellemis�gr�l van sz�, ami
alapjaiban k�l�nb�zik a r�mai-p�teri �ramlatt�l �s nem is tehet m�st, mint hogy az
exoterikus
kereszt�nys�g mellett rejtettebb, ezoterikus csatorn�kat keressen.
Arim�thiai J�zsef k�r�l maga a sors is �lland�an szimboliz�l. Ha csak azt
n�zz�k, amit az
evang�liumok mutatnak be mint J�zsef r�sz�t a golgotai dr�m�ban, olyan k�pet
kapunk, ami a puszt�n
szem�lyes jelleg�n messze t�lterjed: J�zsef leveszi a keresztr�l a holttestet �s
abba a sziklas�rba
helyezi, melyet az evang�lium kifejezetten mint az � saj�tj�t jel�li meg. Egy
sorsszer�en eg�szen
k�l�nleges �rtelemben teh�t J�zsef az, aki Krisztus test�t mag�hoz veszi. Azon a
szakrament�lis
�rvacsor�n t�l, amiben a tan�tv�nyok az utols� vacsora sz�nhely�n r�szes�ltek,
ennek a f�rfinek
sors�ba egy k�l�nleges �rvacsora (�ldoz�s) �sk�pe v�s�dik bele.
A folytat�st a bibli�n k�v�li hagyom�ny szolg�ltatja. Ez elmondja, hogy
J�zsef birtok�ban volt
az a kehely, melyben az utols� vacsora alkalm�val Krisztus tan�tv�nyainak a bort
mint v�r�t adta. A
hagyom�ny szerint ebbe a kehelybe fogta fel Arim�thiai J�zsef - aki nem hi�nyzott
a kereszt al�l,
mint a Getsem�n� kertben elaludt tan�tv�nyok - azt a v�rt, ami a l�ndzsad�f�s
nyom�n a
Keresztrefesz�tett oldal�b�l folyt. Mikor azut�n Nikod�musszal egy�tt levette a
holttestet a keresztr�l
�s v�grehajtotta a bebalzsamoz�st �s s�rbahelyez�st, �sszegy�jtotte a kehelyben
Krisztus v�r�nek
utols� cseppjeit is, amit tal�lt. Arim�thiai J�zsef teh�t nemcsak Krisztus test�t,
hanem Krisztus v�r�t
is mag�hoz veszi. K�l�nleges rend� szents�g k�pei sz�v�dnek sors�ba s ez
bizony�tja, hogy a
megpr�b�ltat�s �llom�sainak fokozatain �thaladva el�rte a kereszt �s a "misztikus
hal�l" fokozat�t,
�gy hogy tov�bb l�phet a szem�lyfeletti makrokozmikus fokozatokra.
Az a kehely, melyben Arim�thiai J�zsef Krisztus v�r�t felfogta, eredet�t �s
k�s�bbi szerep�t
tekintve egyar�nt a legszentebb miszt�riumok �s a legnagyobb isteni kegy jelek�nt
szerepel a legend�s
hagyom�nyokban. T�rt�nete, ha a hagyom�nyokat k�vetj�k, aranyos f�nnyel vil�g�t�
nyomjelz�k�nt
rejtetten v�gigvonul az emberis�g eg�sz t�rt�nelm�n. A hagyom�ny szerint a kehely
cs�sz�je Lucifer
koron�j�nak egyik k�v�b�l k�sz�lt. Az �sid�kben egyik miszt�riumtemplomb�l a
m�sikba v�ndorolt.
Hieram �p�t�mester kor�ban Tyrusban �rizt�k. S�ba kir�lyn�je vitte el Salamonnak s
a jeruzs�lemi
templom kincsei k�z�l ker�lt v�g�l a Sion hegy�n l�v� coonaculumba. Katharina
Emmerich r�gi
imagin�ci�k alapj�n �gy besz�li el, hogy feh�r ruh�s angyalok vitt�k el hajdan a
kelyhet No�nak s
k�s�bb Melchisedek, a papkir�ly, kinek szent�lye szerinte a coonaculum hely�n volt,
ebben a
kehelyben ny�jtotta �t a bort �brah�mnak, mikor kenyeret �s bort vitt el�be. De
tal�n m�g el�z�
t�rt�net�n�l is fontosabb az utols� vacsora kelyh�nek tov�bbi sorsa, ahogy az a
kereszt�ny mitoszban
szerepel. Mert ez a kehely nem m�s, mint a szent Gr�l, amelyben a k�z�pkor
ezoterikus
kereszt�nys�ge legf�bb szimb�lum�t l�tta. Arim�thiai J�zsef az �sszes Gr�l-
hagyom�nyban jelent�s
szerepet j�tszik. � volt titokban a Gr�l els� �rz�je �s kir�lya.
Ha az Arim�thiai J�zsef sors�ra vonatkoz� hagyom�nyok �sszess�g�t tekintj�k,
az �nnep�lyes
titokzatoss�g hangulat�val �tsz�tt k�pek hull�mzanak el�tt�nk, melyeken kereszt�l
csak utal�sszer�en
sejthetj�k meg a konkr�t t�rt�nelmi t�nyeket. A t�rt�nelmi t�nyszer�s�g, amit a
mitosz magvak�nt
kih�mozhatunk, azonban m�gis t�bb,mint amennyit a szok�sos t�rt�nelemszeml�let
hajland�
elfogadni.
A Nikod�musz Evang�lium elmondja, hogy a zsid�k J�zsefet a megfesz�tett
sirbahelyez�se
f�l�tti haragjukban egy befalazott kamr�ba z�rt�k. A felt�mad�s �jszak�j�n azonban,
miel�tt m�g a
s�rn�l az asszonyoknak �s a coonaculumban a tan�tv�nyoknak megjelent volna,
Krisztus hozz�l�pett,
az utols� vacsora kelyh�ben ny�jtott itallal meger�s�tette �s k�nnyeit
felsz�r�totta. Az eg�sz szob�t a
legragyog�bb napf�ny t�lt�tte be. Sz�mos hagyom�ny azt a l�tszatot kelti, hogy
Arim�thiai J�zsef
m�g sok-sok �ven �t b�rt�n�ben maradt, kiz�r�lag a Gr�l kehely jelenl�te t�pl�lta
�s tartotta �letben.
�ll�t�lag csak amikor Vespasianus �s Titus l�gi�i megh�d�tott�k �s elpuszt�tott�k
Jeruzs�lemet, akkor
rombolt�k le azokat a falakat, melyek J�zsefet a vil�gt�l elz�rt�k, � akkor nyerte
vissza szabads�g�t.
Megtal�l�s�nak �s megszabad�t�s�nak t�rt�nete J�zsef nev�nek eml�t�se n�lk�l
beleker�lt a "Jaschar
K�nyvbe", az ezoterikus zsid�s�g k�l�n�sen szent �s titkos k�nyv�be. A k�nyv
szerint Titus egyik
tisztje, Cedros, az egyik t�gas jeruzs�lemi h�zban utolj�ra egy rejtett, elfalazott
kamr�ra bukkant.
Mikor felt�rte, sok-sok szent ir�nt �s egy aggasty�nt tal�lt ott. Vele egy�tt
alap�tott egy k�l�nleges
iskol�t Spanyolorsz�gban, ahol a titkos b�lcsess�get tan�tott�k. Ebbe az
�br�zol�sba bevil�glik valami
Arim�thiai J�zsefnek az essz�nusokhoz val� kapcsolat�b�l, akik k�nyvekkel �s
an�lk�l az �si
b�lcsess�g kincseit �polt�k. A befalazott szob�t tal�n nem annyira k�ls� t�rt�nelmi
k�pnek kell
felfogni. Mindenesetre J�zsefnek a beavat�si �ramlathoz val� tartoz�s�t fejezi ki
imaginat�v m�don.
A k�pszer� hagyom�nyok sokf�le v�ltozatban mutatt�k be J�zsefet mint olyat,
aki Krisztus
k�l�nleges �zenet�t hozza el a nyugateur�pai orsz�gokba. � az, aki minden m�s
t�rt�nelmi alakn�l
ink�bb felv�ltja a r�gi mond�st: "ex oriente lux" (keletr�l j�n a f�ny) a Gr�l
jelszav�val: "ex occidente
lux (nyugatr�l j�n a f�ny) megj�solja, hogy az �j, m�lyebb kereszt�ny megismer�s
f�ny�nek nyugaton
kell kigyulladnia, mikor a r�gi keleti b�lcsess�g m�r kialudt. Arim�thiai J�zsefet
�gy tekintik, mint
Krisztus egyik k�vet�t, aki el�sz�r vitte az apostoli �zenetet Angli�ba. A
d�lnyugat angliai
Glastonbury v�ros k�r�l keringenek a m�k�d�s�re vonatkoz� eml�kek. �gy pl. Wilhelm
von
Malmesbury 12.sz.-ban �rt k�nyve, melynek c�me "A Glastonbury-i templom r�gis�gei",
a
k�vetkez�ket tartalmazza: "Szent F�l�p pedig - Preculfus 2. k�tete 4.fejezet�nek
tan�s�ga szerint -
elment pr�dik�lni a frankok orsz�g�ba, ott sokakat megt�r�tett a kereszt�ny hitre
�s megkeresztelte
�ket. Abbeli sz�nd�k�ban, hogy Krisztus ig�j�t terjessze, kiv�lasztott tizenkett�t
a tan�tv�nyai k�z�l
�s elk�ldte �ket Britanni�ba, hogy Krisztus emberr�v�l�s�r�l pr�dik�ljanak.... �s
az �let ig�it az
evang�lium szerint hirdess�k. �gy mondj�k, hogy f�l�j�k vezet��l legjobb bar�tj�t,
Arim�thiai
J�zsefet �ll�totta, ugyanazt, aki az Urat eltemette."
Arim�thiai J�zsefet mint a Gr�l �ramlat elindit�j�t els�sorban Robert de
Boron 1190 k�r�l irt
francia verses reg�nye "A Szent Gr�l" �br�zolja. Ez elmondja, hogy mikor a
felt�mad�s el�tti
�jszak�n Krisztus Arim�thiai J�zsefnek megjelent, azt az utas�t�st adta neki, hogy
a kelyhet csak
h�rom embernek adja tov�bb. Ezzel a J�zsef �ltal alap�tand� k�z�ss�get kezdett�l
fogva mint
kiv�lasztottak k�z�ss�g�t, mint ezoterikus k�rt jel�li meg. Mikor J�zsefet
kiszabad�tj�k b�rt�n�b�l,
n�v�re �s annak f�rje Hebron �dv�zlik. �k a Gr�l-nemzed�k sz�lei. J�zsefnek
Krisztus utols�
vacsor�j�nak mint�j�ra meg kell alap�tania a Kerekasztal T�rsas�got (Tafelrunde).
Hebron, a hal�sz -
aki mint ilyen jelenik meg Christien de Troyes Gr�l-reg�ny�ben is - erre az
asztalra teszi le az els�
halat. Az �j asztalt�rsas�gn�l �resen marad J�d�s helye Hebron unok�ja sz�m�ra, aki
a kijel�lt Gr�l-
kir�ly. Ez a korai Parsifal alak, n�vszerint Alein, Arim�thiai tan�tv�nyak�nt n�
fel, aki teh�t mint a
j�vend�beli Gr�l-kir�ly tan�t�ja hasonl� szerepet j�tszik, mint a k�s�bbi Gr�l
k�ltem�nyekben a k�t
b�lcs �reg: Trevrizent �s Gurnemanz. A Gr�l t�rsas�g megalap�t�s�ra vonatkoz�
megbizat�s�t J�zsef
�ll�t�lag az Avalon v�lgy�ben val�s�totta meg, ahol a Merlin monda j�tsz�dik �s
ahol Artus kir�ly
s�rj�t is �rzik. Ez az a hely, ahol k�s�bb Glastonbury v�rosa �p�lt.
J�zsefnek az angol helyi mond�k �ltal val� k�l�nleges kisaj�t�t�s�t nem kell
felt�tlen�l
el�t�rbe helyezn�nk. Az a fontos, hogy a mitikus hagyom�ny k�psz�ved�k�n �t
felismerj�k, hogy
Arim�thiai J�zseft�l indult ki a Gr�l-kereszt�nys�g �ramlata, amely a miszt�rium �s
beavat�s
hangulat�t m�lyen belevitte azokba a korokba, melyek szinezet�t m�r r�gen a r�mai-
p�pai
kereszt�nys�g adta meg.
Ha megtanuljuk, hogy �gy n�zz�k azt a f�nyt, ami Krisztusr�l mint
k�z�ppontr�l titokzatos
s�t�ts�gbe burkol�z� k�rnyezet�nek alakjaira esik, felismerj�k, hogy amint a
bethlehemi j�szoln�l a
h�rom szent kir�ly a r�gi templomi �ramlatok k�vetek�nt volt jelen, ugyan�gy a
golgotai kereszt alatt
is olyan f�rfiak h�rmass�ga �llt, kikben az testes�lt meg, ami a miszt�riumokb�l
m�g val�di �s
haszn�lhat� volt. Csak egy tartozik k�z�l�k a tizenk�t tan�tv�ny k�r�hez: L�z�r-
J�nos. A m�sik kett�,
Nikod�musz �s Arim�thiai J�zsef, az egy�bk�nt a t�rt�nelem hom�ly�ba vesz� nagy
ismeretlenek
k�r�nek k�vete. Azt mondtuk, hogy a miszt�rium-principium k�t helyen ny�lik �t az
evang�liumba: a
H�rom Kir�lyokr�l sz�l� kar�csonyi jelenetben �s a h�rom halottfelt�maszt�sn�l,
amit Krisztus visz
v�gbe. A kereszt alatt �ll� h�rom alak a miszt�riumok harmadszori �tny�l�s�t
mutatja. A k�l�nleges
beavat�st nyert tan�tv�nyokra vetett pillant�s meger�s�theti b�tors�gunkat ahhoz,
hogy ezoterikusan
elm�ly�lt kereszt�nyek legy�nk, mert csak ez a kereszt�nys�g lesz k�pes jelen
korunk neh�z
t�rt�nelmi v�ls�g�t lek�zdeni.
#