Ernest Callenbach: ECOT�PIA

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2006.

A FORD�T� EL�SZAVA
T�z �v kem�ny munk�j�t tartod a kezedben, ny�jas
olvas�.
No, nem mintha ennyi ideig tartott volna a ford�t�s
maga. De ennyi ideig tartott, am�g siker�lt kiverekedni a
kiad�st. Ez a k�nyv, amely 1982-ben, egy v�letlen�l
megl�tott k�nyvismertet�s nyom�n ker�lt a figyelmem
k�z�ppontj�ba, Amerik�ban akkor, a hetvenes �vek
v�g�n �s a nyolcvanas �vek elej�n a k�rnyezeti
gondokkal foglalkoz� z�ld irodalom egyik alapm�ve
volt. H�t-nyolc nyelvre leford�tott�k, �s egyed�l �lmaink
Amerik�j�ban t�bb milli� ember olvasta.
Itthon egyesek irodalmi �rt�k n�lk�li zsurnaliszta
munk�nak �t�lt�k, amely t�m�j�n�l fogva sem �rdemli
meg, hogy a sz�k�s anyagi forr�sokat r� pazarolj�k.
Nekem bibli�m lett, olyan korban, amikor nemcsak a
benne foglaltak megval�s�t�s�ra, de m�g leford�t�s�ra,
kiad�s�ra sem lehetett gondolni.
Most, �me, egy kamikaze kiad� belev�g. K�zben sok
minden t�rt�nt. Magyarorsz�gon is - hiszem, vallom -
kinevel�d�tt, feln�tt egy r�teg, melynek tagjai b�r�k�n
�rzik, saj�t �let�k�n �lik, hogy a fogyaszt�i �lom csal�ka
m�mora m�g�tt ott a keser� ki�br�ndul�s, �s hogy
napjaink mindent felfal� piaci vil�ggazdas�ga nem k�pes
m�g k�zel�t� megold�st sem k�n�lni a csillog� m�anyag
patyomkinfalak m�g�tt leselked� vesz�lyek ellen�ben.
�j amerikai �lomra van sz�ks�g! Olyanra, amely
beismeri, hogy az ember ut�v�gre m�giscsak el�bb
biol�giai �s csak azut�n gazdas�gi l�ny, �s nem �rtana, ha
t�rsadalm�t is eme felismer�s alapj�n szervezn�. �gy,
ahogy Ecot�pia vakmer� polg�rai teszik, gy�keresen
szak�tva a ma d�v� �letvitellel.
Az egyes�lt Eur�pa kebl�re borulni k�sz�l� orsz�-
gunkban istenk�s�rt�snek t�nik ilyen eretnek ideol�gi�val
el��llni. Tal�n m�gis lesz k�z�ns�ge e k�nyvnek az olcs�
Eduscho k�v� �s a k�rnyezetbar�t Persil mos�por
vil�g�ban. B�r f� mondanival�ja, hogy egy �p �s
eg�szs�ges emberi t�rsadalomban sem erre, sem arra
egy�ltal�n nem lesz sz�ks�g, mindkett� mesters�gesen
keltett ig�nyek egyre n�vekv� �s gyorsul� spir�lban
t�rt�n� kiel�g�t�s�re szolg�l� m�term�k.
E rendhagy� reg�nyt sz�vvel �rt�k, �s �n sz�vvel
ford�tottam. B�zom benne, hogy sokan meg�rtik �zenet�t.

Borsos B�la

ECO- g�r�g oikos (haza, h�ztart�s vagy otthon)

-TOPIA g�r�g topos (hely)

SZENZ�CI�!
WESTON ECOT�PI�BAN!
 V�gre bejelenthetj�k kedves olvas�inknak, hogy
lapunk, a Times Post szt�rriportere, a k�nyes
nemzetk�zi �gyek specialist�ja, William Weston a
j�v� h�ttel kezd�d�en hat hetet fog Ecot�pi�ban
t�lteni. A p�lda n�lk�l �ll� �js�g�r�i brav�rt a
legmagasabb diplom�ciai szinten t�rt�nt egyeztet�s
el�zte meg. Az 1980-as elszakad�s �ta, amely
megsz�ntette a norm�lis kapcsolattart�st �s
rendszeres utaz�st a k�t orsz�g k�z�tt, ez lesz az
els� eset, hogy amerikai �llampolg�r hivatalos
l�togat�st tesz Ecot�pi�ban.
Abban a hitben k�ldj�k Westont egyed�l�ll�an
neh�z �s vesz�lyes �tj�ra, hogy nyugati szom-
sz�dunkat a 21. sz�zad k�sz�b�n mindenk�ppen
sz�ks�ges egy kicsit k�zelebbr�l is megismerni. A
hagyom�nyos ellens�gesked�s t�ls�gosan hossz�
ideje teszi lehetetlenn�, hogy t�rgyilagosan
megvizsg�ljuk, mi is t�rt�nik Ecot�pi�ban - a
vil�gnak e valaha oly kedves, hozz�nk k�zel �ll�
sark�ban, amely f�ggetlens�g�nek k�t �vtizede alatt
egyre elz�rtabb� �s rejt�lyesebb� v�lt sz�munkra.
A feladat ma m�r nem annyira az, hogy
t�madjuk, hanem ink�bb jobban meg�rts�k ezt a
furcsa orsz�got - t�rekv�s�nk csak el�ny�re v�lhat
a nemzetk�zi kapcsolatoknak. A Times Post, mint
mindig, most is k�szen �ll a j� �gyet szolg�lni.

M�jus 3.
H�t itt vagyunk megint, kedves napl�m. Friss f�zet,
csupa megt�lt�sre v�r� �res feh�r lappal. De j� v�gre
�ton lenni! Alleghany lassan elmer�l m�g�tt�nk, mintha
halv�nyz�ld fodrokat vetne egy alg�val bor�tott t�. Ha
elgondolom, hogyan kezd�d�tt ez az �t... lassan egy �ve
m�r? Azok a gondosan elejtett, v�logatott c�lz�sok a
Feh�r H�z folyos�j�n, egyenesen az Eln�k
porsz�v�agy�nak sz�nva... M�g v�gre a morzs�k meg-
foghat� gondolatt� �lltak �ssze, �s mint az � saj�t,
mer�sz �tlete ker�ltek el� ism�t: ok�, k�ldjetek oda
valami nem hivatalos figur�t, csak �gy formalit�sok
n�lk�l - egy firk�szt, aki nincs t�l k�zel a korm�nyk�-
r�kh�z, de ki tud szagl�szni valamit, majd felereget
egyp�r k�s�rleti l�gg�mb�t - baj nem lehet bel�le!
A csikland� �rz�s, mikor v�gre egy nagy braz�liai
eligaz�t�s ut�n felvetette a t�m�t... Az a h�res bizalmas
mosoly! Azt�n a sz�veg, hogy valami kalandosat forgat a
fej�ben, szeretn� velem kettesben megbesz�lni... Vajon
puhatol�dz�sa csak a szok�sos �vatoss�g volt, vagy
jelz�s, hogy ha b�rmi rosszul s�l el a l�togat�s (�s a
l�togat�) k�r�l, az politikailag felhaszn�lhat� ellene?
M�gis, a dolog k�lpolitik�nk fontos nyit� l�p�se lenne
- mondta -, sz�mos fontos �rv sz�l mellette. A visz�lyt,
amely 1980-ban megosztotta a nemzetet, meg kell
sz�ntetni, hogy a kontinens ism�t egyes�lt er�vel
k�zdhessen a forradalom �s �h�ns�g fokoz�d� hull�mai
ellen. A h�j�k, akik minden�ron er�szakkal akarj�k
visszafoglalni "az elvesztett nyugati ter�leteket", egyre
er�sebbek lesznek - semleges�teni kell �ket. Az �kot�p
ide�k egyre vesz�lyesebb m�rt�kben sziv�rognak �t a
hat�ron, nem lehet t�bb� tudom�st sem venni r�luk;
viszont egy kis akt�v immuniz�l�ssal semleges�thet�k
lehetnek. Stb. stb.
Tal�n egy nap, valamelyik eln�ki kihallgat�son
elhangzik majd a javaslat, hogy �j�tsuk fel diplom�ciai
kapcsolatainkat; esetleg a kereskedelmieket is. Tal�n egy
j�vend� �jraegyes�l�s rem�nye is ott csillog majd az
eln�ki szemekben. M�r egy megjelentethet� b�jcsevej
Vera Allwennel is hasznos lehet - az Eln�k, szok�sos
rugalmass�g�val, nyugodtan felhaszn�lhatja majd mind
a h�j�k, mind a szimpatiz�nsok lecsendes�t�s�re.
Ezenk�v�l, mint azt Francine-nak is mondtam (aki,
persze, m�g h�rom brandy ut�n is g�nyol�dott rajtam),
az�rt is akarom Ecot�pi�t l�tni, mert ott van.
Vajon t�nyleg olyan k�l�n�sek arrafel� a dolgok, mint
mondj�k? Ki tudja. Sokat r�g�dtam az atyai hang�
intelmeken. Musz�j lesz az elszakad�s t�ny�t b�k�n
hagyni: t�l sok keser�s�get fakaszthat m�g most is. Pedig
a legjobb sztorik m�giscsak ebben vannak; ahogy p�ld�ul
a szeparatist�k kilopt�k az ur�nium f�t�elemeket a
m�k�d� reaktorokb�l atomakn�ik sz�m�ra, amikkel
�ll�t�lag eg�sz New Yorkot �s Washingtont al�akn�zt�k.
Vagy ahogy politikai szervezet�k, azokkal az �tkozott
feh�rn�pekkel az �l�n, sikeresen b�n�totta meg az addigi
politikai strukt�r�t, a hely�be �lt, majd ellen�rz�se al�
vonta a hadsereget �s a g�rd�t is. Meg ahogy addig
bl�ff�ltek, am�g patthelyzetbe nem ker�lt�nk. Ezt persze
az orsz�g s�lyosbod� gazdas�gi v�ls�ga is el�seg�tette,
ami kap�ra j�tt nekik. Van teh�t egy nagy rak�s meg�rni-
val� majd valamikorra - egyel�re azonban ez az id� m�g
nem j�tt el...
Egyre nehezebben b�cs�zom el a k�lyk�kt�l egy-egy
hosszabb k�lf�ldi �t el�tt. Nem mintha nagy �gy lenne,
hiszen ha otthon vagyok sem l�tnak mindig h�tv�geken.
De hogy ilyen sok�ig t�vol leszek, az, �gy l�tszik,
aggasztja �ket. Pat besz�lhette tele a fej�ket. Honnan
m�shonnan szedte volna Fay az �tletet, hogy
megk�rdezze, j�het-e velem? Te j� �g! - a legs�t�tebb
Ecot�pi�ba egy �r�g�ppel �s egy nyolc�ves kisl�nnyal...
Nincs Francine sem most hat h�tig. Mindig �d�t� egy
darabig megvonni magamat t�le, �s tudni, hogy ha
visszat�rek, � ott lesz megint, izgalmas kalandokkal tele.
Ami azt illeti, az igaz�n izgat� teljesen megszabadulni az
eg�sz szerkeszt�s�gt�l �s v�gs� soron az eg�sz orsz�gt�l
is. Se telefon, se k�zvetlen t�virat. Nyugtalan�t� az az
elszigetel�d�s, amihez az �kot�pok h�sz �ve oly makacsul
ragaszkodnak! �s Pekingben, Bantuszt�nban,
Braz�li�ban mindig volt mellettem legal�bb egy tolm�cs,
aki valamennyire kapcsolatot jelentett a haz�mmal.
Ez�ttal senki nem lesz velem, akivel megoszthatn�m
amerikaias reakci�imat. �s ez alkalmasint el�g vesz�lyes
lehet. Ezek az �kot�pok biztosan forr�fej�ek, �s k�nnyen
komoly bajba keveredhetek. A korm�nyhatalom
ellen�rz�se a lakoss�g f�l�tt el�g kezdetlegesnek t�nik a
mienk�hez viszony�tva. Ha benne vagyok a p�cban, nem
biztos, hogy az �kot�p rend�rs�g seg�ts�gemre siet - az is
el�fordulhat, hogy egy�ltal�n nincsenek is felfegyverezve.

No mindegy. Itt az ideje, hogy �sszehozzam az els�

n�h�ny flekket. Fent a leveg�ben, kezdetnek nem is rossz.

�TON ECOT�PI�BA
A TWA 38-as j�rat�nak fed�lzet�n, New York �s
Reno k�z�tt, m�jus 3-�n. Mik�zben e sorokat �rom, a g�p
nyugatra tart, Reno fel�. Ez az utols� amerikai v�ros a
Sierra Nevada v�szj�sl� hegyei el�tt, melyek Ecot�pia
lez�rt hat�rain �llnak �rt. Az id� meggy�gy�totta a
megr�zk�dtat�s nyomait, amit Ecot�pi�nak az Egyes�lt
Allamok test�b�l val� kiszakad�sa jelentett. �s Ecot�pia
p�ld�ja, mint az�ta vil�goss� v�lt, kor�ntsem egyed�l�ll�.
Biafra 1969-ben k�s�relte meg a f�ggetlens�get
Nig�ri�t�l. Bangladesh 1971-ben sikeresen megszabadult
Pakiszt�n gy�mkod�s�t�l. Ecot�pia elszakad�s�t pedig
Quebec �s Kanada k�l�nv�l�sa k�vette 1983-ban.
Titkosszolg�lati jelent�sek szerint m�g a Szovjetuni�ban
is �lland�ak a "kisebbs�gi zavarg�sok". Vil�gm�ret�
tendencia. Az egyetlen valamireval� ellenkez� ir�ny�
fejlem�ny a skandin�v orsz�gok egyes�l�se 1985-ben, �s
m�g ez is csup�n egy szab�lyt er�s�t� kiv�tel tal�n,
hiszen a skandin�vok gyakorlatilag egy n�p voltak m�r
ezt megel�z�en is. Mindazon�ltal sok amerikai eml�kszik
m�g a sz�rny� id�kre, amikor gy�m�lcs, sal�ta, bor,
gyapot, fa �s egy�b nyugati term�kek hi�nya k�vette a
valaha Washington, Oregon �s �szak-Kalifornia n�ven
ismert �llamok kiszakad�s�t. Ezek a gondok nemcsak a
korszak gazdas�gi probl�m�inak elm�ly�l�s�hez
vezettek, de felgyors�tott�k kr�nikus infl�ci�nkat is, �s a
korm�nypolitik�val szembeni �ltal�nos el�gedetlens�get
v�ltottak ki. Mindezen t�l, Ecot�pia tov�bbra is
engesztelhetetlen kih�v�st jelent Amerika nemzeti
filoz�fi�ja sz�m�ra, amely a meg�ll�thatatlan halad�st, az
iparos�t�s mindenki �ltal �lvezhet� �ld�sait propag�lja �s
a n�vekv� nemzeti �sszterm�k dics�ret�t zengi.
Az elm�lt k�t �vtizedben igyekezt�nk jobb�ra
tudom�sul sem venni mindazt, ami a szomsz�dos
Ecot�pi�ban v�gbemegy - abban a rem�nyben, hogy
majd bolonds�gnak bizonyul, �s elm�lik, mint a kanyar�.
Ma m�r vil�gos azonban, hogy Ecot�pia nem hajland�
�sszeomlani, mint azt kezdetben sz�mos amerikai elemz�
j�solta. El�rkezett az id�, amikor k�nytelenek vagyunk
jobban odafigyelni erre az orsz�gra.
Ha t�rsadalmi k�s�rlet�r�l kider�l, hogy abszurd �s
felel�tlen, nem fogja t�bb� k�nnyen befoly�solhat�
fiataljainkat cs�b�tani. Ha furcsa szok�sai val�ban olyan
barb�rnak min�s�lnek, mint azt h�resztelik, Ecot�pia
dr�ga �rat fog ez�rt fizetni a felh�borodott vil�g
k�zv�lem�nye r�v�n. Ha az �kot�p kijelent�sek hamisak,
az amerikai politikusok hasznot h�zhatnak e t�nyb�l.
Sz�ks�ges p�ld�ul ellen�rizn�nk azt a kijelent�st, hogy
Ecot�pi�ban nincs t�bb� hal�los �ldozata a
l�gszennyez�snek �s a toxikus anyagoknak. A mi
hal�loz�si statisztik�nk az �vi 70 ezres cs�csr�l 30 ezerre
cs�kkent, ami m�g mindig tragikusan sok, de az�rt jelzi,
hogy az Ecot�pi�ban bevezetett int�zked�sekhez hasonl�
s�lyoss�g�akra nincs sz�ks�g. R�viden, az �kot�p
kih�v�st objekt�v ismeretek f�ny�ben kell �rt�kelni, �s
nem tudatlanul, m�sod-harmadk�zb�l kapott inform�ci�k
alapj�n.
Feladatom az elk�vetkez� hat h�tben az lesz, hogy
tet�t�l talpig megvizsg�ljam az orsz�g �let�t, felfedez-
zem a r�mh�rek m�g�tt megb�v� val�s�got, r�szletesen
le�rjam, hogyan m�k�dik az �kot�p t�rsadalom,
dokument�ljam probl�m�it, �s - ahol azt annak lehet
nevezni - elismerjem eredm�nyeit. Egykori honfit�rsaink
jelenlegi helyzet�nek k�zvetlen ismeret�ben m�g tal�n
arra is m�d ny�lik, hogy megk�s�relj�k �jra szorosabbra
f�zni azokat a sz�lakat, amelyek egykor az uni�hoz
kapcsolt�k �ket �s melyeket �k oly hevesen �s
meggondolatlanul elt�ptek.

M�jus 3.
Reno halv�ny �rny�ka kor�bbi �nmag�nak. Miut�n a
f�ny�z� kaliforniai szerencsej�t�k-biznisznek az
elszakad�ssal befellegzett, a v�ros rohamos hanyatl�snak
indult. A pazar kaszin�k �s sz�llod�k m�ra csupasz,
lepusztult romok lettek: tulajdonosaik r�g Las Vegasba
menek�ltek. A rept�r k�r�li utc�kon s�t�ltam, �s arr�l
k�rdezgettem az embereket, mit gondolnak Ecot�pi�r�l.
Legt�bben nem is komment�lt�k a dolgot, b�r mintha
n�ha egy cs�ppnyi keser�s�get �reztem volna ki a
szavaikb�l. "�lni �s �lni hagyni - mondta egy viharvert
�regember -, ha ugyan �letnek lehet nevezni, amit ezek
oda�t csin�lnak." Egy fiatalember, aki �ll�t�sa szerint
cowboy volt, elvigyorodott a k�rd�semen. "H���t -
mondta -, ismerek olyan palikat, akik azt mondj�k, voltak
oda�t csajozni. Egy�ltal�n nem olyan vesz�lyes, ha
ismered a hegyi �sv�nyeket. Nincs is vel�k semmi baj,
ok�k a kom�k oda�t, am�g ki nem der�l, hogy akarsz
valamit. K�pzeld csak, a csajok mind fegyverrel j�rnak!
Legal�bbis �gy mondj�k. Izgi, mi ?"
Nem volt k�nny� egy v�llalkoz� kedv� taxist tal�lni,
aki hajland�nak mutatkozott �tvinni a hat�ron V�g�l
siker�lt meggy�zn�m egyet, aki teljesen �gy n�zett ki,
mintha most szabadult volna h�sz �v szigor�tottr�l.
Nemhogy dupla tarif�t k�rt, de m�g 25% jattot is meg
kellett �g�rnem. Mindez�rt s�t�t pillant�sokkal �s biztat�
megjegyz�sekkel sz�rakoztatott: "Mi a fen�t keres ott,
teljesen meg van buggyanva? �tkozott nyavaly�s
kannib�lok ezek! �lve ki nem ker�l a kez�k k�z�l... m�g
�n se biztosan."
�T AZ �KOT�P HAT�RON
A Sierra Expressen, �tban Tahoe-b�l San Francisc�ba.
M�jus 4. Bel�ptem Ecot�pi�ba. �n vagyok az els�
amerikai, aki az �j orsz�got f�ggetlens�g�nek elnyer�se,
azaz 19 �v �ta hivatalosan megl�togatja.
A rep�l�g�p Ren�ban sz�llt le. Kevesen tudj�k, hogy
az �kot�p korm�nyzat az �ltaluk okozott zajra �s
l�gszennyez�sre hivatkozva m�g a nemzetk�zi j�ratokat
sem engedi �t fels�gter�lete f�l�tt. A San Francisc�b�l
�zsi�ba vagy �ppen az �szaki-sarkon �t Eur�p�ba tart�
j�ratoknak nemcsak hogy egy kies�, a v�rost�l negyven
m�rf�ldre fekv� rep�l�teret kell haszn�lniuk, de menet
k�zben is nagy ker�l�k megt�tel�re k�nyszer�tik �ket. Az
amerikai g�peknek Los Angeles fel� kell rep�lni�k. �gy
azt�n ahhoz, hogy San Francisc�ba jussak, le kellett
sz�llnom Ren�ban, �s egy m�regdr�ga taxit ig�nybe v�ve
jutottam el a Tahoe-t� �szaki partj�n l�v�
vonat�llom�sra. Tahoe-b�l gyakran indulnak
gyorsvonatok az orsz�g belseje fel�.
A hat�rt mag�t egy fest�ien elhanyagolt faker�t�s
jel�li, rajta egy szemmel l�that�an ritk�n haszn�lt nagy
kapu. Mikor a taxi meg�rkezett, senki nem volt a
k�zelben. A sof�rnek ki kellett sz�llnia, megker�lnie a
kis k�b�l �p�lt �rb�d�t, �s elm�ly�lt k�rtyapartijukat
megzavarva el�kurjantani az �kot�p milicist�kat. K�t
tejfelesk�p� fiatalember volt ott, hanyagul viselt uni-
formisban. Tudtak azonban �rkez�semr�l, pap�rjaimat a
j�l�rtes�lts�g tekint�ly�vel tanulm�nyozt�k, majd
�tengedt�k a taxit a nagy kapun. Az�rt morogva
megjegyezt�k, hogy tulajdonk�ppen speci�lis enged�lyre
lett volna sz�ks�gem, ami�rt egy bels��g�s� motorral
hajtott j�rm�v�n l�pek abba a szent orsz�gukba. Azt
feleltem, hogy hiszen a b�n�s eszk�znek mind�ssze h�sz
m�rf�ldet kell engem elvinnie az els� vas�t�llom�sig.
"Szerencs�je van, hogy a sz�l nyugatr�l f�j - mondta az
egyik. - Ha t�rt�netesen keletr�l f�jna, val�sz�n�leg fel
kellene egy id�re tart�ztatnunk."
N�mi k�v�ncsis�ggal matatt�k �t a csomagjaimat, �s
k�l�n figyelmet ford�tottak az altat�mra. De mindent
megtarthattam, kiv�ve megb�zhat� 45-�s revolveremet �s
a tokj�t. Lehet, hogy ez mindennapos szem�t New
Yorkban, oktattak ki, de Ecot�pi�ban tilos az elrejthet�
fegyverek visel�se. Tal�n mert �szrevette n�mileg
aggodalmas reakci�mat, egyik�k megjegyezte, hogy az
orsz�g utc�i teljesen biztons�gosak, ak�r �jjel, ak�r
nappal. Azzal a kezembe nyomott egy k�nyvecsk�t,
amely az "Ecot�pia megmagyar�zza" c�met viselte. Az
anyagot eg�sz csinosan nyomtatt�k, b�r a rajzok kiss�
darabosak voltak. Nyilv�n f�k�nt eur�pai �s �zsiai
turist�k sz�m�ra k�sz�lt. "Tal�n ez seg�t majd megszokni
a dolgokat - mondta a m�sik �r l�gy, szinte m�r s�rt�en
bar�ts�gos hangon, amir�l kezdem azt hinni, hogy
nemzeti jelleg. - Nyugi. Ez egy szabad orsz�g."
"Bar�tom - v�laszoltam -, egy sor enn�l sokkal
vadabb helyen voltam m�r, �s majd laz�tok, ha annak
�rzem sz�ks�g�t. Sz�ljon, ha v�gzett a pap�rjaimmal, �s
m�r itt sem vagyok."
Becsukta az �tlevelemet, de m�g egy percig a kez�ben
tartotta. "Weston - mondta a szemembe n�zve -, maga
�r�. Elv�rjuk, hogy �vatosan b�njon a szavakkal, am�g itt
j�r. Ha ugyanezen az �ton j�n vissza, tal�n majd j�
sz�vvel fogja haszn�lni a �bar�t� sz�t. Szeretn�m, ha �gy
lenne." Azzal melegen r�m mosolygott �s kezet ny�jtott.
Magam is meglep�dtem, hogy amikor elfogadtam a
k�zfog�st, ugyanaz a mosoly megjelent az �n arcomon is.

Tov�bbhajtottunk, hogy el�rj�k az itteni vas�th�l�zat

tahoe-i �llom�s�t. Nagy, fagerend�kb�l �p�tett rusztikus
�p�letnek bizonyult. �szak-Amerik�ban elmenne egy
monstru�zus turistah�znak. M�g ny�lt t�z is �gett a
v�r�termekben, amelyekb�l t�bb is akadt, az egyik
valami vend�gl�f�le, a m�sik egy nagy, elhagyatott terem
egy dobog�val, ahol nyilv�n t�ncmulats�gokat szoktak
tartani, m�g a harmadik kicsi, csendes zug, b�rfotelokkal
�s olvasnival�val. A vonatok rendszerint mind�ssze k�t-
h�rom kocsival, �m �r�nk�nt k�zlekednek. Az �llom�s
als� szintj�re �rkeznek, �s hideg id�ben nagy, s�lyos
ajt�k z�r�dnak be m�g�tt�k, hogy kirekessz�k a hideget
meg a szelet.
Nyilv�nval� volt, hogy t�len sok a s�el� errefel�,
minden�tt s�l�ctart�k �s polcok sorakoztak, �m ilyen-
korra a h� m�r j�r�szt elolvad �s csak kev�s marad�k
vend�g l�zeng. Az elektronikus minibuszok, amelyek az
�llom�st a s�el�helyekkel �sszek�tik, majdnem teljesen
�resek.
Lementem a vonatomhoz, Sokkal ink�bb sz�rnyatlan
rep�l�g�pre eml�keztetett, mintsem vonatszerelv�nyre.
El�sz�r azt hittem, egy befejezetlen aut�ba ker�ltem:
nem volt benne �l�s! A padl�t vastag, szivacsos sz�nyeg
bor�totta, �s a teret t�rdmagass�gban falak osztott�k
f�lk�kre; n�h�ny utas hever�szett a tal�lomra elsz�rt
nagy, zs�kszer� b�rp�rn�kon. Egy id�sebb f�rfi levett
egy pokr�cot a kocsi egyik v�g�ben l�v� halomb�l, �s
led�lt egy kicsit szuny�k�lni. M�sok, zavarodotts�gomr�l
kital�lv�n, hogy k�lf�ldi vagyok, megmutatt�k, hov�
tehetem a csomagomat �s hogyan szerezhetek be
magamnak �d�t�t a szomsz�dos kocsi b�f�j�ben. Le�ltem
az egyik p�rn�ra, �s �szrevettem, hogy a kil�t�s kit�n�
lesz a nagy ablakokon �t, melyek eg�szen a padl�
k�zel�ig �rtek. T�rsaim cigarett�t adtak k�rbe, amit a
szag�r�l azonnal felismertem, hogy marihu�na.
Nemzetk�zi j�akaratom els� jelek�nt �n is szippantottam
n�h�nyat, �s nemsok�ra m�r v�g cseveg�sbe mer�lt�nk.
Az �kot�pok term�szet ut�ni nosztalgi�ja olyan
magaslatokra h�g, hogy m�g a vonataikba is z�ldet
telep�tenek: tele vannak lel�g� p�fr�nyokkal meg egy
csom� egy�b apr� n�v�nnyel, amit nem ismerek.
(�tit�rsaim azonban haboz�s n�lk�l sorolt�k n�v�nytani
nev�ket.) A kocsi v�g�ben kukaszer� szem�tt�rol�k
�lltak F, � �s P bet�kkel jel�lve. Ezek, mint mondt�k,
szepar�lt szem�tgy�jt�k. Amerikaiak sz�m�ra ez el�g
val�sz�n�tlennek t�nik, m�gis megfigyeltem, hogy utunk
alatt �tit�rsaim a f�m-, �veg- �s pap�rhullad�kot kiv�tel
n�lk�l mindig a megfelel� ed�nybe helyezt�k. Mag�t�l
�rtet�d� mozdulatuk volt az els� tapasztalatom a szigor�
�kot�p hullad�kfelhaszn�l�si �s visszaforgat�si
gyakorlattal kapcsolatban, amire az itteniek olyan
b�szk�k.
Sok�ra vettem �szre, hogy �ton vagyok, mert gya-
korlatilag semmi mozg�st nem �szleltem. Miut�n a vonat
m�gneses felf�ggeszt�ssel �s meghajt�ssal m�k�dik, nem
csikorognak a kerekek, nem r�zk�dik a szerelv�ny. Az
emberek besz�lgetnek, poharak koccannak, meg
te�scs�sz�k, n�h�nyan integetnek a peronon �ll�knak.
Egy perc alatt a vonat szinte sz� szerint a f�ld f�l�tt
rep�l, noha a val�s�gban egy furcsa profil� s�n vezeti.
�tit�rsaim mes�ltek e vonatok t�rt�net�r�l. A Boeing
gy�r Seattle-ben a f�ggetlenn� v�l�s idej�n m�g mindig
nem heverte ki azt a megr�zk�dtat�st, amit a hetvenes
�vek vil�gm�ret� hanyatl�sa okozott, a pomp�s, de
�kol�giailag vesz�lyes gyorsvas�tprogram 1971-es
le�ll�t�s�r�l nem is besz�lve. B�r az �kot�p korm�ny
hossz� t�v� programja az egyes v�rosok �s r�gi�k
termel�s�nek sokoldal�v� t�tel�t �s decentraliz�l�s�t
c�lozza, �tmenetileg kap�ra j�tt a Boeing kapacit�sa az �j
vas�trendszer ki�p�t�s�ben. Noha sok�ig a jap�nok meg a
n�metek j�rtak �len a line�ris motorral m�k�d� m�gneses
f�gg�vasutak fejleszt�s�ben, a Boeing a f�ggetlens�g
ut�ni els� �vben hozz�kezdett a termel�shez. Mikor
megk�rdeztem, hogyan siker�lt a rendszer iszony�
k�lts�geit fedezni, �tit�rsaim nevettek. Egyik�k
megjegyezte, hogy csup�n a San Francisco �s Seattle
k�zti �th�l�zat t�z gyorsvas�t �r�ba ker�l, �s azzal �rvelt,
hogy a vas�ti k�zleked�s szoci�lis k�lts�gei egy
szem�lyre sz�m�tva kilom�terenk�nt j�val kisebbek mint
a l�gi k�zleked�s b�rmekkora t�vols�gra ezer m�rf�ld
alatt.
A kis k�nyvecsk�b�l megtudtam, hogy s�k.terepen a
vonatok �tlagosan 360 km/� sebess�ggel mozognak. (A
m�terrendszer haszn�lata �ltal�nos az orsz�gban.) El�g
kellemes r�l�t�s k�n�lkozik a vid�kre enn�l a
sebess�gn�l, amely �r�nk�nt nagyj�b�l 225 m�rf�ldnek
felel meg. Mi ezt r�ad�sul csak h�szperces felfel� m�sz�s
ut�n �rt�k el, mikor a vonat v�gre, kilencvenn�l
valamivel lassabban, �tjutott a Sierra Nevada f�lelmetes
keleti lejt�in. A Donner-h�g� majdnem olyan zordnak �s
bar�ts�gtalannak l�tszott, mint annak idej�n azoknak az
�tt�r�knek a sz�m�ra t�nhetett, akik itt pusztultak el.
Nordenn�l meg�lltunk, �s felszedt�nk n�h�ny megk�sett
s�el�t - vid�m t�rsas�g, ak�rcsak a mieink, de ugyancsak
slamposan �lt�zve, m�g �csk�st�l v�s�rolt pr�mes dzseki
is volt az egyiken. H�zilag k�sz�lt batyukat �s primit�v
s�l�ceket cipeltek - hossz�ak voltak �s v�konyak, gyatra
�divat� k�t�ssel. Azt�n a vonat nekil�dult a hossz�
kanyonoknak a Sierra erdei k�zt, id�nk�nt elhaladt egy-
egy foly� mellett, amelyben k�kesfeket�n �s jegesen
fr�ccsent a v�z a szikl�kon. N�h�ny perccel k�s�bb
besiklottunk Auburnbe. A menetrend, amely rajzos
form�ban �br�zolja az �tvonalakat �s a hozz�vet�leges
id�pontokat az eg�sz bonyolult busz- �s vas�th�l�zaton,
m�g h�rom tov�bbi meg�ll�t jelzett San Francisco el�tt.
Megnyugodva tapasztaltam, hogy egy percn�l tov�bb
nem �lltunk, annak ellen�re, hogy az emberek a szok�sos
�kot�p lazas�ggal sz�lltak ki s be.
Att�l kezdve, hogy el�rt�k a v�lgy fenek�t, �n nem
sok �rdekeset l�ttam, de �tit�rsaim m�g mindig le voltak
ny�g�zve. Ahogy haladtunk, az erd�k �s a m�velt
ter�letek v�ltakoz�s�t mutogatt�k; egy erd�s szakaszon
valaki �zsut�t fedezett fel k�t gid�val, k�s�bb pedig egy
mezei ny�l okozott nagy der�lts�get. Nem sokkal k�s�bb
el�rt�k a San Francisc�-i �bl�t k�rnyez� dombvid�ket, �s
n�h�ny alag�ton robogtunk kereszt�l a f�ves, kebel alak�
z�ld dombok alatt. Most m�r t�bb h�z t�nt fel, el�gg�
elsz�rtan: legt�bbj�k apr� farmnak l�tszott. A
gy�m�lcs�s�k, kertek �s mez�k eg�szs�ges �s gondozott
benyom�st keltettek, ak�rcsak n�hol Nyugat-Eur�p�ban.
M�gis, milyen szeg�nyesek �s egyszer�ek voltak ezek az
�p�letek az iowai vagy New England-i feh�rre meszelt
farmokhoz k�pest! Az �kot�pok val�sz�n�leg kifejezetten
allergi�sak a fest�sre. S�rb�l, v�lyogb�l, k�b�l, id�ette
deszk�kb�l �p�tkeznek - feltehet�en b�rmib�l, amihez
hozz�jutnak. Hi�nyzik bel�l�k az eszt�tikai �rz�k, amely
arra �szt�n�zn� �ket, hogy az ilyen anyagokat fest�ssel
csinos�ts�k. Bizony�ra sz�vesebben dugj�k el a h�zaikat
mindenf�le n�v�nyek al�, ahelyett hogy kifesten�k.
A vid�k daraboss�g�t csak n�velte elhagyatotts�ga. Az
utak keskenyek, kanyarg�sak, a f�k vesz�lyesen k�zel
�llnak a burkolathoz. Egy�ltal�n nem l�tszott semmi
forgalom. Sem egy hirdet�t�bla, sem egy benzink�t vagy
telefonf�lke. Nem lenne valami megnyugtat� �rz�s
elakadni egy ilyen k�rny�ken s�t�ted�s ut�n.
M�sf�l �r�val azut�n, hogy elhagytuk Tahoe-t, a vonat
beh�zott egy alag�tba az �b�l k�zel�ben, �s nemsok�ra a
k�zponti p�lyaudvaron bukkant ki. K�vetkez�
tud�s�t�somban azt fogom le�rni, melyek az els�
benyom�saim a Golden Gate v�ros�r�l - ahol oly sok
amerikai sz�llt partra annak idej�n, hogy az
aranymez�k�n keressen szerencs�t.

M�jus 4.
�ltal�nos benyom�s: sok ember �gy n�z ki, mint
valami oldtimer vadnyugati az aranyl�z idej�b�l.
Istenuccse el�g szakadt alak m�szk�l odahaza New
Yorkban is, de azoknak a szakadts�ga �ntudatos,
mesterk�lt, sz�npadias - egyfajta felv�g�s. Az �kot�pok
m�r-m�r dickensi figur�k: sokszor el�g furcs�k, de nem
dilis vagy hob�s kin�zet�ek, mint a hatvanas �vek hippijei
voltak. Muris kalapok, frizur�k, dzsekik, zak�k,
leggingek, harisny�k; bizony isten, egyszer m�g mintha
egy gatyap�c�t is l�ttam volna! Vagy a pali volt
term�szetellenesen meg�ldva... Tele vannak h�mezve,
kidekor�lva apr� kagyl�kkal meg tollakkal, toldott
marad�kokkal - a ruhanem� iszony� dr�ga kell legyen
ebben az orsz�gban, hogy enny�re sp�rolnak vele.
A modoruk m�g kibor�t�bb. Az utc�n felvillanyoz�ak a
pillanatok, amikor a n�k egyenesen a szemembe n�znek.
Eddig elford�tottam a tekintetemet, de mi van, ha
visszan�zek? Az emberek nagyon laz�k �s j�t�kosak
egym�ssal, mintha rengeteg idej�k lenne felfedezni,
kiakn�zni minden k�n�lkoz� lehet�s�get. Semmi nyoma
annak a rejtett fenyegetetts�gi �rz�snek, amely a mi
k�ztereinket �gy �thatja az er�szakt�l val� f�lelem miatt,
ugyanakkor rettent� sok ny�lt, eg�szen g�tl�stalanul
kimutatott �rzelem van jelen. A vonat b�k�j�t j� n�h�ny
alkalommal hangos kiab�l�s �s egym�s s�rteget�se t�rte
meg. Az emberek pimaszul k�v�ncsiak, ami sokszor
�sszez�rd�l�shez vezet. Olyan, mintha elvesztett�k volna
a szem�lytelens�g int�zm�ny�t, ami minket k�pess� tesz
r�, hogy nagy t�megben egym�s mellett �lj�nk. Ebb�l
k�vetkez�en az ember nem mehet oda egy �kot�p
hivatalnokhoz csak �gy, mint ahogy mi tessz�k. A
p�nzt�ros a vas�ti p�nzt�rn�l egyszer�en nem volt
hajland� elviselni, hogy a szok�sos hangnemben
besz�ltem vele - mit gondolok, k�rdezte, mi �, jegy�rus�t�
automata? Egyszer�en nem adja ki addig a jegyet, m�g az
ember nem �gy b�nik vele, mint egy �rz� szem�llyel, �
pedig ragaszkodik hozz�, hogy kapcsolatot teremtsen -
k�rd�seket tesz fel, megjegyz�seket tesz, erre �szinte
v�laszt v�r, �s kiab�l, ha nem kap. �gy t�nik azonban,
hogy a legt�bb ilyen d�hkit�r�s semmit sem jelent. Lehet,
hogy akad vesz�lyes �mokfut� az �rtalmatlanok k�z�tt,
de m�g eggyel sem tal�lkoztam. Rem�lem, hogy legal�bb
a saj�t �pelm�j�s�gemet siker�l meg�riznem.
ECOT�PIA F�V�ROS�NAK UTC�I
San Francisco, m�jus 5.
Mikor kil�ptem a vas�t�llom�sr�l az utc�ra, halv�ny
fogalmam sem volt, hogy mit v�rjak ett�l a v�rost�l,
amely valaha b�szk�n dicsekedett, hogy egy rettenetes
f�ldreng�s �s t�zv�sz ut�n saj�t hamvaib�l �p�lt �jj�. San
Francisc�t �gy ismert�k, mint Amerika legkedvesebb
v�ros�t, �s turist�k milli�it vonzotta. Fest�i hegyei,
h�djai, romantikus villamosa �s kifinomult, m�gis
nyugodt n�pe �jra meg �jra visszat�r�sre k�sztette a
l�togat�kat. Vajon igazolni fogja-e h�rnev�t, mint eleg�ns
�s civiliz�lt vil�gk�zpont?
Leraktam a csomagomat, �s egy kis felfedez��tra
indultam. Az els� sokk abban a pillanatban �rt, amikor
kil�ptem az utc�ra. Furcsa cs�nd �lt a v�roson. Valami
izgalmas k�pet v�rtam, ami legal�bb egy kicsit hasonl�t a
mi vil�gv�rosaink ny�zsg�s�re: aut�k berreg�s�t, taxik
t�lk�l�s�t, emberek �rad� l�ktet�s�t a v�rosi �let
temp�j�ban. Amit ehelyett l�ttam, amikor magamhoz
t�rtem a csend feletti meglepet�semb�l, az a valaha
hatalmas, a v�rost �tszel� �s a tengerhez vezet� Market
Street volt, ami most t�bb ezer f�t�l z�ldell. Az "utca"
maga, amelyen elektromos taxik, minibuszok �s
sz�ll�t�aut�k surrantak csendesen, egy k�ts�vos
semmis�gg� zsugorodott. A fennmarad� hatalmas teret
bicikli-utak, sz�k�kutak, szobrok, b�d�k �s padokkal
k�r�lvett apr�, abszurd kertek foglalt�k el. �s
mindezekre r�telepszik a m�r-m�r balj�slat� cs�nd, amit
csak a biciklik surrog�sa �s a gyerekzsivaj ellenpontoz.
M�g mad�r�nek is hallatszik n�ha, b�rmennyire
hihetetlennek t�nik is ez egy f�v�ros f�utc�j�n.
Itt-ott elsz�rtan nagy, hegyes tetej� pavilonok vannak,
k�zep�k�n �js�gosstand, k�nyvek, magazinok,
gy�m�lcsl�- �s �dess�g�rus. (Valamint cigaretta - az
�kot�poknak nem siker�lt megszabadulni a doh�ny-
z�st�l!) A pavilonokr�l kider�lt, hogy a minibuszok
meg�ll�helyei is egy�ttal, ahol az emberek az es�t�l
v�detten v�rakozhatnak. Ezek a buszok egy�bk�nt
komikus, elemmel hajtott t�kolm�nyok, kicsit azokra az
�m�di villamosokra hasonl�tanak, amelyeket a frisc�iak
egykor annyira szerettek. Vezet�j�k nincs, egy
elektronikus szerkenty� ir�ny�tja �s �ll�tja meg �ket,
amely az �tburkolat al� rejtett vezet�keket k�veti.
(Biztons�gi �tk�z�j�k is van, ha valakinek esetleg nem
siker�lne idej�ben kit�rnie az �tjukb�l.) Hogy az utasok
gyorsan ki- �s besz�llhassanak a 15 m�sodperces
meg�ll�si id� alatt, a padl�t a talajt�l mind�ssze n�h�ny
inch t�vols�gra helyezt�k el; a kerekek ez�ltal eg�szen a
j�rm� k�t v�g�re ker�ltek. Az �l�ssorok kifel� n�znek,
�gyhogy r�videbb utakon az ember egyszer�en csak le�l
vagy fel�ll a peronra, �s megkapaszkodik az egyik
kapaszkod�ban. Rossz id� eset�n �velt, kitolhat�
v�d�erny� �vja az utasokat az es�t�l.
A buszok tiz m�rf�ldn�l nem poroszk�lnak
gyorsabban, viszont �tpercenk�nt j�rnak. Menetd�j nincs.
Egy utast�rsamt�l tudtam meg, mikor k�s�rletk�ppen ki-
pr�b�ltam az egyik j�ratot. Azt mondta, a buszokat
ugyan�gy tartj�k fenn, mint az �th�l�zatot: az �ltal�nos
ad�b�l. Mosolyogva hozz�tette, hogy egy kalauz
alkalmaz�sa t�bbe ker�lne, mint amennyit a jegyeken be
lehetne szedni. Mint a legt�bb �kot�p, � is szeretett
fecsegni, �s csak �gy z�d�totta a nyakam k�z� az �sszes
k�zgazdas�gi tudnival�t a buszrendszerr�l, mintha
legal�bbis el akarn� adni nekem. Megk�sz�ntem neki,
azt�n n�h�ny sarokkal arr�bb leugrottam.
Az �j San Francisco bukolikus atmoszf�r�j�t legjob-
ban tal�n azon lehet lem�rni, hogy a Market Streeten �s
n�h�ny m�sik utc�n patakok csobognak. Ezeket r�gebben
nagy k�lts�ggel rejtett�k a f�ld al�, ahogyan az m�s
v�rosokban is szok�s. Az �kot�pok m�g nagyobb
k�lts�ggel hozt�k �ket ism�t a felsz�nre. Igy azt�n ezen a
hatalmas sug�r�ton most apr� v�zes�sek eg�sz sora
l�that�, amelyeken a v�z vid�man csobog �s cs�rgedez, a
patakmedret pedig szikl�k, f�k, bambuszok �s p�fr�nyok
�vezik. M�g mintha m�rn�t is l�ttam volna a v�zben -
b�r hogy a porty�z� gyerekekt�l �s macsk�kt�l hogyan
�vj�k meg �ket, az rejt�ly.
A cs�nd ellen�re az utc�k tele vannak emberekkel, b�r
nem akkora a t�meg, mint Manhattanben. (A
gyalogosforgalom egy r�sz�t hidak �s �tj�r�k vett�k �t,
melyek a felh�karcol�kat k�tik �ssze - n�melyik 15-20
emelet magasban.) Miut�n gyakorlatilag az eg�sz utca
gyalogj�rda, senki nem agg�dik a forgalmi dug�k vagy a
k�ty�k miatt, amelyeket egy�bk�nt ahogy l�trej�nnek,
gyorsan be is �ltetnek vir�gokkal. Egy rak�s zen�szbe is
botlottam, akik egy sz�jharmonik�n meg f�l tucat egy�b
hangszeren Bachot j�tszottak. Utcai �rusok tolj�k vid�m
sz�n� k�zikocsijaikat, �s di�kcsemeg�t, geszteny�t meg
fagylaltot k�n�lnak. Egyszer m�g egy zsongl�rt meg egy
b�v�szcsoportot is l�ttam, amint nagy gyerekcsapattal
k�r�lv�ve adt�k el� mutatv�nyukat - engem valami
k�z�pkori el�ad�sra eml�keztetett a jelenet. Rengeteg a
k�sz�l�, b�m�szkod�, r��r�, l�ty�g� ember - szemmel
l�that�an semmi dolguk, csak �ppen �gy tekintik az
utc�t, mint �letter�k term�szetes kiterjeszt�s�t. A sok
munkan�lk�li ellen�re az utc�kr�l szembesz�k�en
hi�nyzik minden biztons�gi berendez�s, fegyveres �r�k,
biztons�gi kapuk, ellen�r�k �s egy�b �vint�zked�sek. �s
�gy t�nik, senki nem l�tja sz�ks�g�t annak, hogy mint
mi, g�pkocsik v�delm�ben mozogjon egyik helyr�l a
m�sikra.
M�r a vonaton �szrevettem, hogy az itteni ruh�zat
rendszerint igen laza, esetlen szab�s�, de �l�nk sz�n�,
amely mintha a st�lus �s elegancia hi�ny�t pr�b�ln�
ellens�lyozni. Megfigyel�semet most az itt l�tott t�bb
ezer San Francisc�-i is meger�s�tette. A tipikus �kot�p
f�rfi le�rhatatlan nadr�got visel (m�g a farmer is gyakori,
tal�n az elszakad�s el�tti Eszak-Amerika hetvenes �vei
ir�nti nosztalgi�b�l?), a fels�testen rendszerint valami
f�rtelmes ing van, rajta szvetter, poncs� vagy dzseki. A
sokszor h�v�s id� ellen�re a szand�l el�g gyakori
mindk�t nemn�l. Az asszonyok is viselnek nadr�got, de a
cig�nyos, b� szoknya �ltal�nosabb. N�h�nyan
idegenszer�, testre szabott ruh�zatot viselnek, amelyek
olyanok, minta b�kaember�lt�ny, de egy sz�momra
ismeretlen anyagb�l k�sz�ltek. Lehet, hogy ezek az
emberek valamilyen speci�lis csoport tagjai, miut�n
olyan szokatlan a megjelen�s�k. B�r �s pr�m is kedvenc
anyag lehet, ersz�nynek, zacsk�nak, nadr�gnak,
dzsekinek haszn�lj�k. A gyerekek a feln�ttek ruh�inak
miniat�r v�ltozatait hordj�k: �gy t�nik, nincs k�l�n
gyerekruh�zat.
Aki kicsit hosszabb �tra indul, rendszerint egy feh�rre
festett Provo biciklire �l, amelyek sz�z�val hevernek
mindenfel� �s teljesen ingyen haszn�lhat�k.
A polg�rok napk�zben meg este j�r�s-kel�s�k sor�n
sz�thordj�k �ket, de �jszaka k�l�n szem�lyzet viszi
vissza mindet a kijel�lt hely�re. Mikor egy bar�ts�gos
gyalogosnak megjegyeztem, hogy ez a rendszer igazi
paradicsom lehet a tolvajoknak �s hulig�noknak, �l�nken
tagadta, hogy �gy lenne. Azt�n felvetette azt a nem is
olyan val�szer�tlen �szrev�telt, miszerint olcs�bb egy-
k�t ker�kp�rt elvesz�teni, mintsem tov�bb b�v�teni a
minibuszh�l�zatot vagy a taxiszolg�latot.
Kezdek r�j�nni, hogy az �kot�pok ilyen k�rd�sekben
g�tl�stalan b�s�ggel ontj�k a statisztikai adatokat.
Folyton "szoci�lis k�lts�geket" emlegetnek �s sz�molnak
hozz� az �rakhoz, ami bizony �hatatlanul valamifajta
optimista becsl�seken alapszik. �rdekes lenne egy ilyen
adatk�zl�t a mi aut�iparunk vagy �t�p�t�ink valamelyik
kem�nyfej� szak�rt�j�vel (aki egy�bk�nt nyilv�nval�an
el�julna az �kot�p aut�rombol�s l�tt�n) �sszeereszteni,
hogy l�ssuk, mire mennek.
S�ta k�zben �szrevettem, hogy a belv�rosi k�rzetben
�rdekes m�don rengeteg a gyerek meg a sz�l�, olyanok
mellett, akik nyilv�n a hivatalokban �s az �zletekben
dolgoznak. Az arra j�r�knak feltett k�rd�seimet meglep�
t�relemmel v�laszolt�k meg, �s ebb�l kider�lt az eddigi
tart�zkod�som sor�n tal�n legmegd�bbent�bb t�ny: az
egykor nagy hatalm� c�gek k�zpontjaik�nt m�k�d�
belv�rosi felh�karcol�kat egyszer�en lak�sokk�
alak�tott�k! E fejlem�ny h�tter�nek jobb meg�rt�s�hez
m�g tov�bbi �rdekl�d�s sz�ks�ges, �m amit ma az utc�n
ism�telten hallottam, az azt val�sz�n�s�ti, hogy a r�gebbi
k�lv�rosi lak�telepeket nagyr�szt elhagyt�k az emberek.
Sok h�romszintes �p�letet az 1982-es f�ldreng�s tett
t�nkre. Az �jabb k�rzetekben �p�lt olcs� lak�sok eg�sz
sorozat�t (inform�toraim rosszall�an tiki-taki kock�knak
nevezt�k �ket) megfosztott�k villamos vezet�keit�l,
�vegeit�l, k�zm�veit�l, �s egyszer�en eld�zerolt�k �ket.
A lakoss�g ma egyre ink�bb a belv�rosban lakik, olyan
h�zakban, amelyekben nem csak lak�sok, hanem �voda,
vegyesbolt, vend�gl� �pp�gy megtal�lhat�, mint az als�
szinteken �zletek �s irod�k.
Noha az utc�knak m�g mindig amerikai kin�zet�k
van, bosszant�an neh�z a dolgokat azonos�tani. Hirdet�s
nincs, csak eg�szen kicsi t�bl�kat engednek meg az
�p�letek homlokzat�n; az utcat�bl�k apr�k, alig
�szrevehet�k, f�k�nt a sarokh�zakra vannak szerelve.
V�g�l m�gis siker�lt visszalav�roznom az �llom�sra,
kivettem a poggy�szomat, �s megsz�lltam egy k�zeli
hotelben. �gy aj�nlott�k, mint ami megfelel egy ameri-
kainak, m�gis alkalmas r�, hogy "�zel�t�t" ny�jtson az
�kot�pok �let�b�l. A nevezetes l�tes�tm�ny r�szolg�lt
h�rnev�re, amennyiben szinte lehetetlen volt megtal�lni.
De az�rt el�g k�nyelmes, �s arra j� lesz, hogy
f�hadisz�ll�somul szolg�ljon.

Mint Ecot�pi�ban minden, a szob�m is tele van

ellentmond�ssal. K�nyelmes, b�r a mi l�pt�k�nkkel
m�rve kicsit �divat�. Az �gy r�mes: nincsenek benne
rug�k, csak egy darab deszka �s rajta habszivacs matrac,
m�gis f�ny�z� pehelydunna bor�tja. A hatalmas
�r�asztalon rezs� �s te�skanna �ll, felsz�ne sima, egyszer�
fa, berak�s n�lk�l, �m sok rejt�lyes eredet� folttal. Van
rajta egy kis k�zhez ill� k�ptelefon is. (A technik�t�l val�
�ltal�nos irt�z�suk ellen�re az �kot�poknak van n�h�ny
eszk�z�k, ami m�g a mienkn�l is jobb. A k�ptelefonjukat
p�ld�ul t�v�k�sz�l�khez kell ugyan kapcsolni, de sokkal
egyszer�bb a kezel�se �s jobb a k�p min�s�ge, mint a
mienknek.) A mell�khelyis�gben a v�ztart�ly magasan a
fej felett van, olyan, mint ami az Egyes�lt Allamokban
1945-ben kiment a divatb�l, �s l�ncos leh�z�val
m�k�dtethet�, amelyen fura faragott fog� l�g. A pap�r
bizony�ra valamilyen �kol�giai gy�l�let t�rgya - sima �s
durva. A k�d azonban szokatlanul nagy �s m�ly. Mint a
jap�n luxussz�llod�kban, enyh�n illatos f�b�l k�sz�lt.
A k�ptelefont r�gt�n ig�nybe is vettem, hogy megbe-
sz�ljek egy tal�lkoz�t holnapra az �lelmez�si minisz-
terrel, akinek a seg�ts�g�vel fogom elkezdeni az �kot�-
pok �ll�t�sa szerint "fenntarthat�" �kol�giai rendszerek
h�tter�nek felt�r�s�t, amelyek oly sok vit�t kavartak
n�lunk.

M�jus 5.
Lehet, hogy ezek m�giscsak visszat�rtek az �skorba.
Kora este l�ttam egy csapat vad�szt, amint fura �jakat �s
nyilakat cipelve leugr�ltak egy minibuszr�l, amelyen egy
nemr�g meg�lt szarvast sz�ll�tottak. Ketten levonszolt�k
a buszr�l, egy hossz� r�dra f�ggesztett�k, �s a rudat
v�llukra emelve mas�rozni kezdtek az utc�n. Egy nagy
kutya is volt vel�k, az els� h�zi�llat, amit ide�rkez�sem
�ta l�ttam. Itt az �llatokat nyilv�n olyan vadon �s
szabadon tartj�k, amennyire csak lehet, �s az emberek
nem �rzik sz�ks�g�t, hogy t�rsul fogadj�k �ket. Eg�sz
t�meg gy�lt �ssze b�m�szkodni, kisgyerekek rohang�ltak
k�r�tt�k izgatottan. A vad�szok t�lem nem messze �lltak
meg pihenni - �s persze az�rt, gondolom, hogy az
emberek megcsod�lhass�k zs�km�nyukat. Egyik�k
elkapta pillant�somat, �s val�sz�n�leg felfedezte benne az
undort. Kez�vel megd�rg�lte a m�g mindig v�resen
sziv�rg� sebet, �s gyorsan az arcomra kente, mintegy
engem is belevonva a vad�szat ritu�l�j�ba. Iszonyodva
ugrottam h�tra, a t�meg meg csak nevetett, nekem �gy
t�nt, goromb�n cs�fol�dva.
K�s�bb itteniekkel besz�lgetve kider�tettem, hogy a
csapat a v�rost�l nem messze volt vad�szni, ahol - ezek
szerint - �z�n�vel vannak a szarvasok. A vad�szok ugyan
el�g vadul n�ztek ki - hossz� vad�szk�sek, szak�ll, durva
ruha -, de feltehet�en k�z�ns�ges �llampolg�rok voltak,
akik kiruccantak vad�szni. A szarvast feldarabolj�k �s
h�s�t sz�tosztj�k. Azt mondj�k, a vadh�s az �kot�p
�trend tekint�lyes r�sz�t teszi ki, �s "spiritu�lis"
tulajdons�gai�rt keresett cikk!
Hogy az ilyesmire a sz�ks�g viszi r� �ket vagy valami
sz�nd�kos h�tr�ltat� politika k�vetkezm�nye, m�g nem
nagyon tudom. Mindenesetre a jelenet az esti
sz�rk�letben el�g riaszt�an hatott. (A legt�bb utca
errefel� t�ks�t�t alkonyat ut�n - �gy l�tszik, az
energiapolitik�juk meghozta a gy�m�lcs�t, �s ez�rt kellett
majdnem teljesen megsz�ntetni a k�zvil�g�t�st. El nem
tudom k�pzelni, hogy mi�rt nem vezet ez olyan p�nikhoz
�s a b�n�z�kt�l val� f�lelemhez, mint az n�lunk t�rt�nne.
Mikor azt k�rdeztem emberekt�l, nem f�lnek-e este az
utc�n s�t�lni, v�laszuk haboz�s n�lk�li nem volt - �s m�g
hozz�tett�k, hogy el�g j�l l�tnak, h�l' istennek, majd
k�z�mb�sen valami m�sra ford�tott�k a sz�t: hogy milyen
klassz l�tv�ny a biciklil�mp�k sora, amint a s�t�tben
keringenek, mintha szentj�nosbogarak lenn�nek, meg
hogy milyen j�, hogy a csillagokat m�g a v�ros k�zep�r�l
is lehet l�tni. Tiszta szerencse, hogy nincs aut�juk,
k�l�nben a k�z�ti balesetek sz�ma, azt hiszem, l�tv�nyos
lenne.)
N�mi sz�v�lt�som akadt a szobal�nnyal, mert �gy
gondolta, nagyon elengedtem magam, amikor az utc�n
vir�got szedtem �s bevittem a szob�mba �ket. Az
�kot�pok nyilv�nval�an nem t�pik le a vir�gokat, mert
jobban szeretik �ket ott, ahol n�nek, �s a l�ny el�g hamar
kioktatott ezzel kapcsolatban. J�t�kosan csin�lta, lehet,
hogy csak egyszer�en bar�ts�gos akart lenni. M�gis,
noha szemmel l�that�lag szemezett velem, nem ment bele
a j�t�kba. Csak nem leszek fick�sabb egy ilyen fennk�lt
lib�t�l? (Nem, csak �ppen felkelti bennem a v�gyat, hogy
b�rcsak import�lhatn�m ide Francine-t egy-k�t napra.)
Szeretek ig�nyesen �lt�zk�dni, de a New York-i
ruh�im el�g h�ly�n mutatnak ebben a k�rnyezetben.
Ez�rt fel�j�tottam a ruhat�ramat. S�t�tz�ld serape
csukly�t vettem, ami puha, de s�r� sz�v�s�. Azt mondt�k,
nem engedi �t az es�t (�s feltehet�en �gy b�zl�m majd
t�le, mint egy �zott birka). Egyp�r b� ing, megfelel�en
vid�m sz�nekben, egy trik�, egy laza antilopdzseki meg
k�t farmer. Beszereztem egy p�r bumfordi cip�t is -
eleg�ns olasz utcai cip�m tuti, hogy itt nem megy el! Ha
a t�k�rbe n�zek, r�m j�n a nevet�s. Ha Francine-n�l
becs�ngetn�k ebben a szerel�sben, azonnal kih�vn� a
rend�rs�get. (Tal�n az egyetlen figura, amit soha nem
pr�b�ltunk ki, az, amikor egy �kot�p titkos�gyn�k New
Yorkba lopakszik, �s �jnek �vadj�n elcs�b�tja a kit�n�
�js�g�r� n�j�t, hogy titkos inform�ci�hoz jusson.)
Amit azonnal �szrevehettem r�vid bev�s�rl� k�rutam
sor�n, hogy az itteni ruh�kban egy�ltal�n nincs nylon,
orlon, dacron vagy b�rmi egy�b m�sz�l. ( "Egyp�r inget
k�rek az azonnal sz�rad� fajt�b�l." A teljesen paff elad�:
"�gy �rti, m�sz�las inget k�r? H�sz �ve nem �rus�tunk
ilyesmit!" Azzal kifejtette, milyen sok �ram �s v�z kell az
ilyen ingek gy�rt�s�hoz, meg hogy nem haszn�lhat�k fel
�jra.) Val�ban l�ttam is p�r dolgot, amin b�szk�n
hirdette a c�dula, hogy "�jrafelhaszn�lt gyapj�b�l"
k�sz�lt. A sz�veteket �s a ruh�kat egyar�nt belf�ld�n
gy�rtj�k, �s az �ruk csillag�szati.
�LELMEZ�S, SZENNYV�Z �S A
"FENNTARTHAT� �LLAPOT"
San Francisco, m�jus 6.
Amikor meg�rkeztem az �lelmez�s�gyi
Miniszt�riumba a megbesz�lt interj�mat elk�sz�teni a
miniszterrel, sajn�lattal k�z�lt�k velem, hogy egy�b
elfoglalts�ga miatt nem �r r�. Ehelyett egyik
helyettes�nek mutattak be, egy harminc-egyn�h�ny �ves
f�rfinek, aki kezesl�basban fogadott. Irod�ja
hasonl�k�ppen n�lk�l�zte az � poz�ci�j�ban elv�rhat�
tekint�lyess�get. Se �r�asztal, se konferenciaasztal, se
k�nyelmes fotelok. Az egyik fal ment�n viszont dugig
t�m�tt fa irattart�k, dosszi�k, k�nyvespolcok �s
munkaasztalok tot�lis rendetlens�gben. A m�sik fal
ment�n valami laborat�riumi felszerel�sf�le �llt, meg
k�l�nf�le mintavev� k�sz�l�kek.
A miniszterhelyettes, hasonl�an a t�bbi �kot�phoz,
ideges�t�en hanyag, m�ly hang�, lass� besz�d�. A
padl�n, egy ablak alatt, a szoba egyik naps�t�tte
sark�ban ny�lt el sz�v�tt p�rn�kon, az ablakok mellett
valami borosty�nf�les�g f�gg�tt, az asszisztense pedig
egy Bunsen-�g�n forr� vizet tett fel nek�nk a te�hoz. �n
k�nosan feszengtem, �s nekil�ttam feltenni apr�l�kos
gonddal kiagyalt k�rd�seimet az orsz�g
mez�gazdas�g�nak termel�kenys�g�r�l. Ezeket
egyszer�en meg se hallotta. Ehelyett ragaszkodott hozz�,
hogy n�mi "h�tt�rinform�ci�t" adjon. Azzal elkezdte t�r-
gyalni... nem a mez�gazdas�got, egy�ltal�n nem, hanem
a szennyv�zkezel�st. Miniszt�rium�nak els� nagyobb
horderej� t�nyked�se az volt a f�ggetlens�g elnyer�se
ut�n, mondta, hogy az orsz�g �lelmiszerciklus�t
"fenntarthat� �llapotba" hozza: a c�l, hogy az �sszes
�lelmiszer-hullad�k, szennyv�z �s szem�t szerves
tr�gy�v� alakuljon, �s visszaker�lj�n a f�ldekre, ahonnan
v�tetett, �s ahol visszat�rhet az �lelmiszer-k�rforg�sba.
Minden egyes �kot�p h�ztart�snak ez�rt k�telez� a
hullad�k�t komposzt�lhat� �s �jrafelhaszn�lhat�
kateg�ri�kban k�l�n gy�jteni, ami szerintem iszonyatos
k�lts�get �s megterhel�st r� az �llamra �s egy�nekre
egyar�nt; a csatarendbe �ll�tand� kuk�saut�kr�l nem is
besz�lve.
A m�ltb�l �r�k�lt szennyv�zrendszer a miniszterhe-
lyettes szerint nem nevezhet� m�snak, mint szennyle-
rakatnak. A kommun�lis �s ipari szennyvizet nem for-
gatt�k vissza, csup�n kiengedt�k t�bb�-kev�sb� vesz�-
lyes, m�rgez� form�ban a foly�kba, tavakba, tengerekbe.
Ez �szerinte nem csup�n a k�zeg�szs�gnek meg az
�l�vil�gnak �rtott, de maga a c�l is pocs�kol� �s
term�szetellenes volt. Egy kis mosollyal hozz�tette, hogy
n�mely akkori technol�gia egyenesen b�ncselekm�nynek
min�s�lne, ha ma alkalmazn� valaki.
"Az irodalomban - mondta - �rz�kletes besz�mol�k
tal�lhat�k a hatalmas �sszegekr�l, amiket
�get�berendez�sekre k�lt�ttek, hogy elt�ntess�k a
szennyv�ziszapot. Tervez�ik ar�nylag f�stmentes,
�rtalmatlan �g�sterm�kekkel dicsekedtek. Minket persze
�szennyv�z-szocializmussal� v�dolnak, ak�rcsak
Milwaukee-beli el�deinket annak idej�n. Mi ennek
ellen�re elk�sz�tett�nk egy nemzeti szennyv�zsz�r�t�
rendszert, amely szerves komposzt gy�rt�s�ra k�pes. H�t
�v ut�n teljesen felhagytunk a m�tr�gy�z�ssal, nem volt
r� t�bb� sz�ks�g. Ez r�szint a szennyv�ziszap
hasznos�t�s�nak, m�sr�szt a szem�t komposzt�l�s�nak,
ezenk�v�l n�h�ny nitrog�nmegk�t� �j n�v�ny �s a
vet�sforg� bevezet�s�nek meg az �llati tr�gya
alkalmaz�s�nak k�sz�nhet�. Tal�n l�tta a vonatr�l, hogy
h�zi�llatainkat nem tartjuk z�rt helyen, mint �n�k.
Szeretj�k, ha a term�szeteshez k�zeli viszonyok k�z�tt
�lnek. Ennek azonban nemcsak �rzelmi okai vannak,
hanem ez�ltal siker�l elker�lni az �llati tr�gya olyan
m�rhetetlen felhalmoz�d�s�t, ami az �n�k
nagy�zemeiben meg csirkegy�raiban oly sok gondot
okoz."
Ez az �nel�g�lt besz�mol� term�szetesen felkeltette
szkepticizmusomat, �s elkezdtem faggatni a rendszer
gazdas�gi h�tr�nyair�l. Feltev�semet azonban kereken
tagadta. "�ppen ellenkez�leg - �ll�totta -, a mi
rendszer�nk j�val olcs�bb az �n�k�n�l, ha mindent
sz�m�t�sba vesz�nk. M�sutt a k�lts�gek j� r�sz�t
figyelembe sem veszik, vagy ravasz fort�lyokkal
�tpasszolj�k az ut�kornak, esetleg a nagyk�z�ns�gnek.
Nek�nk minden k�lts�get bele kell kalkul�lnunk.
K�l�nben soha nem lenn�nk k�pesek el�rni a rendszer
stabilit�s�t, ami pedig az els�dleges �kol�giai �s politikai
c�l. Ha p�ld�ul folytatn�nk az �n�k k�ros �s vesz�lyes
gyakorlat�t a szennyv�z kibocs�t�s�val, el�bb vagy ut�bb
valakinek meg kellene fizetnie az �rat az�rt, amit a halott
foly�k �s tavak jelentenek. Mi ink�bb saj�t magunk
tessz�k meg ezt. Term�szetesen nagyon neh�z ezen
k�lts�gek bizonyos r�szeit kvantifik�lni. De k�pesek
voltunk megk�zel�t�en bevezetni a kezelhet� politikai
fogalmak form�j�ban, k�l�n�sen ami�ta az orsz�g
ar�nylag �sszer� nagys�g� lett."
Megkaptam a sz�ks�ges elemz�seket, amelyeken a
fenti kijelent�sek alapszanak, �s kedvemre vizsg�lhattam
�ket. Alapos, mindenre kiterjed� kutat�s kellene hozz�,
hogy meg tudjam �llap�tani szavahihet�s�g�ket.
Meglep�en kem�nyeknek, t�nyeken alpul�aknak
l�tszanak. Persze az �kot�p korm�nyzat megengedhette
mag�nak olyan int�zked�sek bevezet�s�t is, amelyek
lehetetlenek lenn�nek a mi demokratikus orsz�gunkban.

Ezek ut�n a miniszterhelyettest az itteni �lelmiszer-

termel�sr�l faggattam. Tudtam, hogy ismernie kell a mi
�lelmiszeriparunk vil�grasz�l� eredm�nyeit, nem csak a
mesters�ges h�s �s egy�b mesters�ges feh�rj�k
bevezet�s�t, hanem �ltal�ban a k�sz�telek �s el�re
csomagolt term�kek sor�t. Kiv�ncsi voltam, hogyan
magyar�zza meg a visszaes�st, ami a h�rek szerint a
nyugati part mez�gazdas�g�t a s�t�t k�z�pkorba vetette
vissza, a szak�csokat pedig a hentesb�rdhoz �s a
t�zhelyekhez k�nyszer�tette (l�v�n a mikrohull�m� s�t�k
tiltottak az orsz�gban). Ism�t k�nytelen vagyok v�lasz�t
teljes terjedelm�ben k�z�lni. Kezdek r�j�nni, hogy
tipikus p�ld�ja annak, ahogyan az �kot�pok
megideologiz�lj�k extr�m politik�jukat.
"Bizony�ra eml�kszik r� - kezdte -, hogy Ecot�pia
kezdetben elk�peszt� �lelmiszer-t�ltermel�ssel k�zd�tt.
Egyed�l Kalifornia az �llamokban elfogyasztott
�lelmiszernek vagy egyharmad�t �ll�totta el�. Oregonnak
�s Washingtonnak hatalmas volt a gy�m�lcs- �s
gabonatermel�se. Igy azt�n t�bb mint �tsz�r�s�t
termelt�k meg annak, mint amire az orsz�g lakoss�g�nak
t�nylegesen sz�ks�ge volt. Miut�n az �lelmiszer-
exportnak a politikai v�ls�g miatt hamar befellegzett, a
gond most m�r az lett, hogyan zsugor�tsuk �ssze a
mez�gazdas�gunkat. Egy�ttal meg�lljt akartunk pa-
rancsolni a k�ros �s szennyez� m�dszereknek is.
Szerencs�re az �j foglalkoztat�si politika, amely a
munkaid�t heti h�sz �r�ra cs�kkentette, sokat seg�tett.
Ezenk�v�l siker�lt a f�l�slegess� v�lt munkaer�t a
visszaforgat� rendszerek �p�t�s�n�l alkalmazni. Az
�lelmiszer-feldolgoz�s egyszer�s�t�s�vel egyidej�leg az
eloszt�sban is nagy halad�st �rt�nk el. Amint azt az �n�k
�zletvezet�i is tudj�k, �t darab ezer cikkel �zemel� bolt
fenntart�sa sokkal k�nnyebb �s olcs�bb, mint egy darab
�tezres�, amilyeneket �k ennek ellen�re terveznek. �m a
legnagyobb megtakar�t�st tal�n azzal �rt�k el, hogy
egyszer�en megsz�ntett�nk egy sor feldolgoz�si �s
csomagol�si folyamatot. Ezeket vagy eg�szs�g�gyi
okokb�l betiltottuk, vagy a �Rossz szok�sok� list�j�ra
tett�k."
Ez �gy hangzott, mint egy csapda, amely r�csattanhat
egy nagy �s meglehet�sen diktat�rikus patk�nyra. Ez�rt
megk�rdeztem. - "Mik ezek a list�k, �s hogyan tartatj�k
be?"
"Ami azt illeti, egy�ltal�n nem tartatjuk be �ket.
Aff�le erk�lcsi meggy�z�si alapon m�k�dnek,
mondhatn�nk. Fogyaszt�i sz�vetkezetek tanulm�nyi
csoportjai bocs�tj�k ki �ket. Ha egyszer egy term�k
r�ker�l egy ilyen list�ra, a kereslet ir�nta rendszerint
rohamosan cs�kken. Ilyenkor a gy�rt� k�nytelen le�llni a
termel�ssel, vagy csak kis mennyis�gben, speci�l�s
boltokban tudja eladni."
"De ezek a bizotts�gok bizony�ra nincsenek csak �gy
szabadj�ra engedve, hogy azt mondj�k, ami az esz�kbe
jut, tudom�nyos megalapozotts�g �s korm�nyzati
felhatalmaz�s n�lk�l?"
A miniszterhelyettes halv�nyan elmosolyodott.
"Ecot�pi�ban - mondta - el�g sok minden t�rt�nik
korm�nyzati meghatalmaz�s n�lk�l, majd fogja
tapasztalni. �m a tanulm�nyi csoportok igenis tudom�-
nyos tan�csad�kkal dolgoznak, m�gpedig az elk�pzelhet�
legalaposabb �s legf�ggetlenebb fajt�val. Az �kot�p
tud�sok nem fogadhatnak el kedvezm�nyt vagy
fizets�get sem �llami, sem mag�nc�gekt�l, ak�rmilyen
konzult�ci�t vagy tan�csot adnak is. Ez�rt azt�n
ugyanazon a korrupci� n�lk�li hangon besz�lnek, mint
b�rmely k�z�ns�ges �llampolg�r. Igy elker�lj�k a
szerencs�tlen helyzetet, ami �n�kn�l �lland� probl�ma,
hogy az �sszes olajszak�rt�t az olajt�rsas�gok fizetik, az
�sszes agr�rszakembert a mez�gazdas�gi nagy�zemek �s
�gy tov�bb."
Ez m�r nekem is t�l sok volt. "Semmi k�ts�g -
mondtam -, hogy ezek a remek szak�rt�k vert�k el a
hatalmas ipari potenci�lt, amit a f�ggetlens�g idej�n
meg�r�k�ltek, �k tett�k t�nkre a csod�latos utca- �s
�th�l�zatukat, valamint �k zil�lt�k sz�t sz�nvonalas
eg�szs�g�gyi k�zpontjaikat. A civiliz�ci� mely v�vm�-
ny�t k�v�nj�k m�g legk�zelebb al�akn�zni?"
"Nem tisztem az �lelmiszer�gyeken k�v�l m�sr�l
nyilatkozni - h�r�totta el heves t�mad�somat -, de azt
b�rmilyen m�don bebizony�thatom, hogy az �kot�pok
jobb min�s�g� t�pl�l�kot esznek, mint ak�rmelyik n�pe a
f�ldnek, mert t�pl�l� �s �zletes, nem pedig tetszet�s �s
sz�pen csomagolt. A mi �lelmiszereink mentesek a
rovar�l� �s n�v�nyv�d� szerekt�l, mert mechanikus
gyomirt�st �s biol�giai v�dekez�st haszn�lunk.
�lelmiszer-feldolgoz�si gyakorlatunk eg�szs�ges, mert
elker�l�nk minden olyan l�p�st, amely elrontan� az �tel
min�s�g�t. Ami pedig a legfontosabb, hogy a
mez�gazdas�gunk m�r majdnem el�rte a stabilit�st,
amennyiben szem�tkibocs�t�sunk t�bb mint 90%-a
visszaker�l a k�rforg�sba. R�viden, olyan �lel-
miszerrendszer�nk van, amely a v�gtelens�gig b�rja.
M�rmint ha a haz�nkba szelek sz�rny�n �s es�vel �rkez�
idegen m�rgek szintje nem haladja meg a m�r most is
t�rhetetlen m�rt�ket."
A miniszterhelyettes f�lk�sz�l�dott, odament az egyik
polchoz, �s leemelt vagy f�l tucat cikket. "Ezekben fog
n�h�ny idev�g� anyagot tal�lni - k�z�lte. - Engedje
meg, hogy azt tan�csoljam: miut�n megem�sztette �ket,
�kot�p m�dra, ne hagyja ismereteit veszend�be menni."
A h�lye vicc k�sz�letlen�l �rt, de legal�bb megt�rte a
k�zt�nk l�v� fesz�lts�get. Felnevettem, � kik�s�rt az
ajt�ig. "H�vjon fel, ha �jabb k�rd�sei vannak" - mondta
komolyan.
Visszat�rtem a sz�llod�ba, �s elolvastam az irom�-
nyokat. Az egyik egy igen magasr�pt� szakmai le�r�s
volt a szennyv�ziszap, a talaj �sv�nyianyag-ut�np�tl�sa, a
talajv�zszint �s a felsz�ni v�zmozg�s, az �llati tr�gya �s a
k�l�nf�le k�rokoz� szervezetek viszony�r�l. Egy m�sik,
amely k�l�n�sen moraliz�l� hangneme miatt �rintett
lehangol�an, a f�ggetlens�g el�tti cs�fos t�pl�lkoz�si
szok�sokat �s ezek eg�szs�g�gyi vonzatait elemezte.
Humortalan hangneme azt engedte sejteni, mintha a
sz�dav�z valami emberis�g elleni b�ntett lenne. �gy
l�tszik, az amerikai sz�nsavas �d�t�italt gy�rt� c�gek
harminc �v alatt 10 milli�rd lyukas fog�rt tehet�k
felel�ss�. Kezdem m�r l�tni, hogy ez az egyoldal�
szeml�let, amely hajlamos minden felel�ss�get a
termel�re h�r�tani, igen elterjedt Ecot�pi�ban - �s
teljesen elhanyagolja a m�sik oldal, jelen esetben az
�d�t�italt fogyaszt�k felel�ss�g�t.
Szob�m h�rom szem�telnyel� ed�nnyel rendelkezik,
�gy azt�n miut�n gondosan �ttanulm�nyoztam az
anyagot, a P jelz�s�be helyeztem, mint j�l nevelt
�llampolg�rhoz illik. M�g j�, hogy az ittenieknek nincs
r�g�gumijuk - az vajon melyik lyukba menne?

M�jus 7.
Ez a fenntarthat� �llapot elm�let el�g �rtalmatlannak
t�nhet, am�g csak el nem kezdj�k alkalmazni az �let
minden ter�let�re, a legszem�lyesebbt�l a
leg�ltal�nosabbig. A cip�knek nem lehet fr�ccs�nt�tt
m�anyag talpa, mert az nem bomlik. �jfajta �veget �s
fazekas�rut kellett kifejleszteni, amely homokk� lesz, ha
el�g apr� darabokra t�rik. Az alum�niumot �s egy�b nem
rozsd�sod� f�meket j�r�szt t�r�lt�k a list�r�l, kiv�ve
n�h�ny helyen, ahol m�s nem felel meg helyett�k -csup�n
a vas, amely id�vel elrohad, l�tszik megfelel�en
"term�szetesnek" az �kot�pok sz�m�ra. Az �vcsatokat
csontb�l vagy nagyon kem�ny f�b�l k�sz�tik. A
f�z�ed�nyeknek nincs kozm�sod�st g�tl� teflonb�l�s�k,
�s rendszerint s�lyos vasb�l k�sz�lnek. Szinte semmit
nem festenek, mert a fest�kek �lom, gumi, esetleg k�olaj
alap�ak, amelyek egyike sem bomlik. �s az emberek nem
nagyon gy�jtenek be olyasmit, mint a k�nyvek; noha az
amerikaiakhoz k�pest sokat olvasnak, a k�nyveket
tov�bbadj�k egym�snak, vagy egyszer�en
visszaforgatj�k. Persze az�rt vannak az �letnek olyan
ter�letei, amelyek megmenek�ltek a stabil �llapot
k�vetelm�nyeit�l: a j�rm�vek kereke gumib�l, a
fogt�m�sek ez�stb�l, n�h�ny szerkezet betonb�l �p�lt, �s
�gy tov�bb. Ennek ellen�re a folyamat elk�peszt�, �s az
emberek szemmel l�that�an �lvezik a min�l sz�lesebb
k�r� kiterjeszt�s�t.
(T�vedtem, amikor azt hittem, hogy sok kuk�ra van
sz�ks�g�k: �k ugyanis alkalmasint nagyon kev�s olyasmit
produk�lnak, amit mi szem�tnek nevezn�nk - vagyis
elhelyezend� haszn�lt anyagot, amelyt�l meg kellene
szabadulni. Persze az�rt m�gis sz�ks�g�k van aut�kra,
hogy a szemetet az �jrafelhaszn�l�s hely�re elsz�ll�ts�k.)

Ezek az emberek rettenetesen t�lf�t�ttek. Tegnap

vacsora ut�n b�k�sen �l�k a szob�mban �s �rok, amikor
hangos �v�lt�z�s kezd�d�tt a folyos�n. Egy f�rfi meg egy
n� olyan fenyeget�seket v�gtak egym�s fej�hez, hogy az
fel�rt egy gyilkoss�gi k�s�rlettel. El�sz�r �gy gondoltam,
jobb, ha nem avatkozom bele. Lefel� mentek a hall
ir�ny�ba, �s val�sz�n�leg kil�ptek a kapun, vagy
visszat�rtek a szob�jukba. �m azt�n visszasodr�dtak,
�v�lt�zve �s sikoltozva, m�g csak meg nem �llapodtak
�pp az �n ajt�m el�tt. V�g�l nem b�rtam tov�bb,
kidugtam a fejem, �s azt l�ttam, hogy h�rom-n�gy m�sik
sz�ll�vend�g �llja k�r�l �ket t�tlen�l, an�lk�l hogy a
k�zbeavatkoz�sra ak�r csak k�s�rletet is tenn�nek. �gy
t�nt, egy szenved�lyes aff�r �rkezett keser� v�g�hez. A n�
haja f�lig bebor�totta k�nny�ztatta, de sz�p arc�t,
�v�lt�tt a f�rfival, �s hevesen rugdalta - a n�z�k r�sz�r�l
m�g mindig semmi reakci�, s�t n�melyik�k m�g
halv�nyan mosolygott is. A f�rfi arca v�r�s volt a d�ht�l,
elkapta a n�t a v�ll�n�l fogva, mintha csak a falhoz
akarn� csapni a fej�t, �s ez v�gre arra k�sztetett k�t
�kot�pot, hogy el�l�pjenek �s kez�ket a v�ll�ra t�ve
megf�kezz�k. Ez�rt azt�n ahelyett, hogy az agy�t
kiloccsanthatta volna, a f�rfinak meg kellett el�gednie
azzal, hogy az arc�ba k�p - mire a n� k�romkod�sok �s
s�rt�sek elrettent� �z�n�t z�d�totta r�, amelyeknek a
legszel�debbje is olyan szem�lyes dolog volt, amit soha
nem hallottam (m�g kev�sb� mondtam) m�g
n�gyszemk�zt sem, nemhogy �rdekl�dve figyel�
nagyk�z�ns�g el�tt. �m nem nagyon l�tszott, hogy a fick�
megsz�gyen�lt, meglep�d�tt volna - ami azt illeti, cs�st�l
vissza is adta a s�rt�seket. A jelenet m�g tov�bbi tizen�t
percig elh�z�dott, mik�zben tov�bbi n�z�k jelentek meg a
sz�nen. Sokkal sz�npadiasabb volt, mint b�rmi, amit
Olaszorsz�gban l�ttam. V�g�l a f�rfi meg a n� l�that�lag
egyar�nt kimer�lt a d�h�ng�sben. Ott �lltak b�n�n,
bamb�n b�mulva, azt�n s�rva egym�s karjaiba estek,
�sszemaszatolva a m�sikat vigasztal�s k�zben, majd
elbotork�ltak a folyos�n a szob�juk ir�ny�ba. Ezt l�tva a
n�z�k �l�nk cseveg�sbe kezdtek, eszm�t cser�ltek, �s
olyanfajta �rt�kel�, �sszehasonl�t� megjegyz�seket tettek,
amilyeneket mi szoktunk egy j�l siker�lt bokszmeccs ut�n.
Az szemmel l�that�an senkit nem �rdekelt, mi�rt is
pattant ki az �gy, mi volt a veszeked�s oka, de az biztos,
hogy piszokul �lvezt�k az er�s �rzelmek hat�sos
kifejez�s�t! Nyilv�nval�, hogy az egy�ni viselked�si
szab�lyok nagyon fellazultak errefel�, �s a sz�ls�s�ges
ellens�gesked�s teljesen norm�lis viselked�snek sz�m�t.

Lehet, hogy mostans�g m�r nem vagyok olyan j�

utaz�. Nincs valami nagy �tv�gyam a cukortalan �kot�p
men�h�z, hi�ba olyan b�szk�k a "term�szetes"
konyham�v�szet�kre. Azon vettem �szre magam, hogy
agg�dom, mi lesz, ha megbetegszem vagy baleset �r.
Lehet, hogy ezek az �kot�pok �tven �vvel visszaforgatt�k
az orvostudom�ny kerek�t is? M�r v�zi�im vannak arr�l,
hogy meg fognak k�p�ly�zni, ak�r a k�z�pkorban.
Kis h�j�n visszas�rtam a Pattel �s a k�lyk�kkel t�lt�tt
�veimet. Lehet, hogy egyszer�en csak hi�nyzik az otthoni
hever�sz�s k�nyelme. (Vajon mi�rt zavar �ssze �s f�raszt
ez a k�l�n�s k�nnyeds�g olyan nagyon? Hiszen izgalmas
a sztori, nem mindennapi lehet�s�g, az �sszes koll�g�m
irigyel �rte, �n meg egyszer�en k�ptelen vagyok megfogni
a k�t v�g�t.) A sr�cok vas�rnap reggelente beb�jtak az
�gyunkba, �s mi "Hegyr�l j�n a medv�t" j�tszottunk
vel�k - vih�ncolva, vihogva �s szeretnival�an. Azut�n,
amikor kihanc�rozt�k magukat, Pat elker�lhetetlen�l
megk�rdezte, mikor megyek el �jra. Egyetlen f�rfi sem
b�rja a szemreh�ny�st reggeli el�tt. De az�rt szeretem �t
a magam m�dj�n.

Az �kot�p munkabeoszt�s �s a munka meg a j�t�k

�sszekever�se a legegyszer�bb dolgok elv�gz�s�t is
gyakorlatilag lehetetlenn� teszi. A telexhivatalba mentem
tegnap, feladni a cikkemet. Seattle-en �s Vancouveren
kereszt�l kell mennie, miut�n a sz�tv�l�s �ta nincs
k�zvetlen �sszek�ttet�s�nk. Az irod�n egy �j figura �lt,
aki �tvette a sz�veget, azt�n elkezdte olvasni, nevetett, �s
megpr�b�lt vitatkozni velem, hogy mi�rt �gy �rtam le az
�lelmiszeres kom�t, ahogy le�rtam. "N�zze - mondtam -,
�n csak megpr�b�lom v�gezni a magam feladat�t - mi
lenne, ha maga meg a saj�tj�t tenn�? �sse m�r be abba
a kibaszott g�pbe!"
M�ly, s�rt�d�tt d�bbenettel n�zett r�m, mintha azt
mondtam volna, hogy b�d�s a szob�ja. "Nem tudtam,
hogy ennyire siet - mondta. - Tudja, nem mindennap
l�tunk amerikai �js�g�r�kat errefel�, �s amit �r, az
t�nyleg �rdekes. Nem akartam feltartani."
Nem lehet az ilyenekkel vitatkozni. "Nyom�s, csak
olvassa v�gig", cikiztem, azt hiv�n, hogy ezzel gyorsabb
munk�ra biztatom. �m � elismer� pillant�ssal nyugt�zta
enged�kenys�gemet, megk�sz�nte, majd le�lt �s sz�pen
olvasni kezdett. Ujjammal doboltam a pulton egy
darabig, de �gy l�tszik, a fick� komolyan vett. Mikor
v�gre befejezte, odament a g�phez, le�lt, h�trafordult, �s
azt mondta: "Kezdetnek nem is rossz. Gyorsan
megcsin�lom mag�nak." Azzal percenk�nti
nyolcvanszavas f�lelmetes sebess�ggel dar�lta bele a
masin�ba! Mikor visszaj�tt hozz�m, sz�les, j�kedv�
mosollyal adta vissza a p�ld�nyomat. "Az �n nevem
egy�bk�nt Jerry. Egy iskol�ba j�rtam George-dzsal (ez a
miniszterhelyettes), �s maga nagyon j�l �rja le �t." Azt
gondolom, hiszek neki. Ak�rhogy is, nem �lltam meg,
hogy vissza ne mosolyogjak r�. "K�szi, Jerry - mondtam
-, a holnapi viszontl�t�sra."
AUT�MENTES �LET
ECOT�PIA �J V�ROSAIBAN
San Francisco, m�jus 7.
Az �j rezsim alatt Ecot�pia sz�pen kialakult nagyv�-
rosai felbomlottak, �s bizonyos m�rt�kig szomsz�ds�-
gokra, k�z�ss�gi telep�l�sekre oszlottak fel. M�g �gy sem
felelnek meg az �ltal�nosan ide�lisnak tekintett, hossz�
t�v� fejl�d�si modellnek. Nemr�g alkalmam volt
megtekinteni az egyik�t azon furcsa �j miniv�rosoknak,
amelyek az�rt j�ttek l�tre, hogy megval�s�ts�k e
k�zponttalan t�rsadalom legv�gletesebb v�ros�p�t�si
v�zi�it. Alvis�nak h�vj�k, �lmos kis falu volt a San
Francisco Bay d�li partj�n. Az interurb�n vas�ton lehet
idejutni, ami egy nagy �p�letkomplexum als� szintj�n
teszi le az embert. Kider�l, hogy a k�zpontban nem a
v�rosi tan�cs �ll, vagy a v�rosh�za, hanem egy gy�r.
Elektromos sz�ll�t�egys�geket gy�rt - a mi fogalmaink
szerint nemigen nevezhet�k aut�nak vagy
teherg�pkocsinak -, amelyeket a v�rosokban szem�ly- �s
�rusz�ll�t�sra, vid�ken pedig mindenf�le k�zleked�sre
haszn�lnak. (A mag�ntulajdon� g�pj�rm�veket betil-
tott�k az "aut�mentes" �vezetekben. Ezek a z�n�k
el�sz�r csak a belv�rosokra terjedtek ki, ahol a
l�gszennyez�s �s a forgalmi neh�zs�gek a
legs�lyosabbak voltak. �m amikor a minibuszh�l�zatot
b�v�tett�k, a z�n�k is terjeszkedtek, �s ma m�r minden
s�r�bben lakott ter�leten �rv�nyben van a tilalom.)
Alviso utc�inak nev�k van �s nem sz�muk, sz�kek, �s
majdnem olyan tekerv�nyesek, mint a k�z�pkori v�rosok
sik�torai - nem k�nny� egy idegen sz�m�ra eligazodni
benn�k. K�t aut� m�r nem f�r el egym�s mellett - de h�t
nincs is k�t aut� benn�k egym�s mellett, �gyhogy semmi
ok az aggodalomra. Gyalogosok �s biciklist�k
kanyarognak csak. Egyszer-egyszer l�tni egy
sz�ll�t�aut�t, amint b�tort vagy valami nagyobb t�rgyat
visz, de a helyb�liek bev�s�rl�sukat szatyorban vagy
nagy ker�kp�rkosarakban hordj�k haza. A boltok
ell�t�sa, mint majdnem minden Ecot�pi�ban, f�leg
kont�nerekkel t�rt�nik. Ezek azonban a szok�sosn�l j�val
kisebbek, ar�nyosabbak, ez�rt r�f�rnek az itteni
sz�ll�t�eszk�z�kre �s az elektromos aut�kra. A me-
z�gazdas�gi term�keket p�ld�ul m�r a farmon ilyen
kont�nerekre teszik, vagy egy kont�nertermin�lra sz�l-
l�tj�k, amilyen minden ilyen t�rpev�ros sz�l�n
megtal�lhat�. Innen egy f�ld alatti fut�szalag juttatja el a
v�ros �sszes boltj�ba �s gy�r�ba, amelyeknek mind van
egy fogad��llom�suk, ahol a kont�nert le lehet emelni.
Az �tletet tal�n a mi automata �ruh�zaink adt�k, csak
�ppen itt ford�tva haszn�lj�k. �gy t�nik, kiv�l�an
m�k�dik, b�r k�v�ncsi vagyok, micsoda r�mes
felfordul�s lehet, ha valami torl�d�s fordul el� a f�ld
alatt.
Vezet�m ezen a kir�ndul�son k�t fiatal di�k volt, akik
nemr�g fejezt�k be inas�v�ket a gy�rban. Tele vannak
inform�ci�val �s �szrev�telekkel. Azt mondj�k, hogy
Alviso teljes n�pess�ge, azaz 9000 f�, a vas�t�llom�s f�l
m�rf�ldes k�rzet�ben �l. A s�r�n lakotts�g ellen�re is
vannak itt parkszer� helyek. N�ha csup�n egy-egy
sz�lesebb r�sz az utc�n, m�sutt �ltetett kertek. F�k
mindenhol - nincs olyan zug, amelyet a nap k�zvetlen�l
s�tne. A v�ros pereme ment�n vannak az iskol�k �s a
k�l�nf�le pihen�helyek. Az �szakkeleti sarokban a
h�zakig ny�lik az �b�l zsomb�kos, mocsaras, s�s
l�pvil�ga. Egy kik�t�t kotortak bele, amely a
haj�z�csatorn�ra ny�lik: ezen kereszt�l a sz�ll�t�haj�k
eg�szen a gy�ri dokkig felj�hetnek. Inform�toraim
kelletlen�l ismert�k el, hogy bizony az elektromos
j�rm�veket szer�ny m�rt�kben exportra is gy�rtj�k - az
orsz�g csak annyi importot enged�lyez mag�nak, amely
elegend� az elektromotorokhoz �s az egy�b
alkatr�szekhez haszn�lt f�mek helyettes�t�s�re.
A gy�r dokkj�ban gyerekek horg�sznak, olyan tiszta.
Az �kot�pok im�dj�k a vizet, a kik�t� haj�i a
hagyom�nyos �s teljesen elvar�zsolt
�sz�alkalmatoss�gok gy�ny�r� gy�jtem�nye. Ebb�l a
kik�t�b�l, mint lelkes k�s�r�imt�l megtudtam, gyakran
haj�znak ki az �b�lre, majd a Delt�ba, vagy �ppen �t a
Golden Gate-en, ki a monterezi partok el�. Haj�juk egy
kedves, viharvert, neh�zkes j�rm�, �s felaj�nlottak rajta
egy kir�ndul�st, ha lesz id�m.
K�rbej�rtuk a gy�rat, ami el�g zavarba ejt� hely. Mint
azt elmondt�k, a t�bbi �kot�p munkahelyhez hasonl�an
nem a fut�szalagelv alapj�n m�k�dik, amely a n�lunk
�ltal�nos n�zet szerint n�lk�l�zhetetlen a hat�kony
t�megtermel�shez. Vannak ugyan automatiz�lt szakaszok
- az elektromotorok, felf�ggeszt�s �s m�s f�bb elemek
el��ll�t�sa -, �m az elemek �sszeszerel�s�t
munkacsoportok v�gzik. Gyakorlatilag k�zzel, egym�s
ut�n illesztik hely�kre a darabokat, amelyeket automata
g�pek �ltal felt�lt�tt tart�lyokb�l vesznek el�. Az �zem
csendes �s a munka kellemes, k�l�n�sen Detroit
hangzavar�hoz k�pest, a dolgoz�k pedig nem t�lzottan
l�tszanak az ottani teljes�tm�nyhajsza k�nyszere alatt
g�rnyedni. Persze az itteni g�pek v�gletekig
egyszer�s�tett volta sokkal k�nnyebb� teszi tervez�s�ket
�s el��ll�t�sukat - v�g�l is nem l�tom ok�t, mi�rt ne
lehetett volna gy�rt�sukat teljes eg�sz�ben automatiz�lni.
Azt is felfedeztem, hogy a gy�r term�kei egy�ltal�n
nem csup�n k�sz j�rm�vekb�l �llnak. Az �ltal�nos
�kot�p "csin�ld magad" �r�letet k�vetve, amely az itteni
�let n�lk�l�zhetetlen r�sze, ez az �zem is f�leg "el�ls�
v�get" meg "h�ts� v�get", tov�bb� hajt�m�vet gy�rt.
Ezeket azt�n a tulajdonos szem�lyek �s int�zm�nyek
saj�t tervez�s� �s kivitelez�s� karossz�ri�val l�tj�k el.
N�melyik�k annyira vad, hogy a San Francisc�-i
minibuszok tiszt�ra unalmasnak t�nnek mellett�k.
L�ttam p�ld�ul egy olyan teheraut�t, amely teljesen
uszad�kf�b�l volt �sszerakva, �s fel�let�nek minden
n�gyzetcentim�ter�t kaliforniai kagyl�k d�sz�tett�k - egy
part menti hal�szkommuna tulajdona volt.
Az "el�ls� v�g" k�t ker�kb�l �ll, melyekhez egy-egy
elektromotor �s egy f�k tartozik. Egy keret kapcsolja �ket
a korm�ny- �s felf�ggeszt� egys�ghez, amelyen egy
sima, egyszer� korm�nyker�k, g�zped�l, f�k, m�szerfal
�s egy p�r f�nysz�r� tal�lhat�. A motorok nem k�pesek
harminc m�rf�ldn�l nagyobb sebess�gre (sima terepen!),
�gy azt�n a tervez�m�rn�ki feladat nem t�l komoly - b�r
vezet�im elmondt�k, hogy a felf�ggeszt�s teljesen
�jszer�, okos hidraulikus terhel�skiegyenl�t� szerkezetet
haszn�lnak, amely r�ad�sul igen kev�s f�m alkatr�szt
tartalmaz. A "h�ts� v�g" m�g enn�l is egyszer�bb,
miut�n itt nem kell korm�nyker�k. Az akkumul�torok,
amelyek kisebbnek �s k�nynyebbnek t�nnek a legjobb
jap�n importn�l, �gy vannak megtervezve, hogy
k�l�nb�z� fel�ll�sban lehessen �ket haszn�lni. Mindnek
hossz�, ors�ra tekerhet� k�belje van, amelyet csak be
kell dugni a konnektorba felt�lt�skor.
A gy�r n�h�ny szabv�ny karossz�ri�t is gy�rt,
amelyhez a meghajt�egys�g n�gy ponton
csatlakoztathat�. (Ezt minden alkalommal el lehet
t�vol�tani jav�t�skor.) A legkisebb �s leggyakoribb
modell a mi pick-up furgonunk zsugor�tott v�ltozata. Pici
vezet�f�lk�j�ben k�t ember f�r el, h�tul pedig egy nagy,
lapos, �res doboz, plat� van. A f�lke h�ts� fala r�hajthat�
es� eset�n tet�nek, �s n�ha a k�t oldalt is v�szon fedi,
hogy a rakt�ren teljesen z�rhat� doboz j�jj�n l�tre.
Kis sz�mban m�g most is gy�rtanak egy taxit�pus�
testet. A f�ggetlened�s ut�n sok ilyet haszn�ltak a
v�rosokban a hi�ny �thidal�s�ra, am�g a minibusz- �s
vas�trendszert �p�tett�k. Az ilyen testeket m�anyagb�l
�ntik, egyetlen hatalmas �nt�form�ban.
Ezek a primit�v �s gyenge j�rm�vek nyilv�n nem
el�g�thetik ki a sebess�g �s szabads�g ir�nti v�gyat,
melyet az amerikai aut�ipar �s r�men�s aut�p�lya-
program olyan csod�latosan szolg�l. Vezet�immel heves
vit�ba keveredt�nk ezen a t�nyen, �s be kell vallanom,
hogy �k k�nosan t�j�kozottak voltak a mi v�rosi
k�zleked�s�nkben n�ha fenn�ll� k�r�lm�nyekr�l -
vagyis hogy a k�zleked�si dug�k miatt a mozg�s
semmif�le sebess�ggel nem lehets�ges. Mikor azonban
megk�rdeztem, mi�rt nem �p�t Ecot�pia gyors aut�kat a
sok ezer kilom�teres, most teljesen �res vid�ki
�th�l�zat�nak kihaszn�l�s�ra, m�g ha egy r�sz�ket fel is
haszn�lt�k a vasutak - partnereim megkukultak.
Megk�s�reltem a k�ts�g apr� magvait el�ltetni benn�k:
senki sem lehet teljesen �rz�ketlen a ny�lt, szabad p�lya
gy�ny�reire, mondtam nekik, �s elmes�ltem, milyen
�rz�s egy k�nyelmes, sok l�er�s csodaaut�ban
sz�guldani, mik�zben a l�nyok haja rep�l a sz�lben...
A gy�rhoz k�zeli �ttermek egyik�ben eb�delt�nk, a
munk�sok vid�m, hangos gy�lekezet�ben. �szrevettem,
hogy el�g sz�p mennyis�get fogyasztottak szendvicseik
�s leves�k mell� a kit�n� helyi borb�l. Ut�na
megl�togattuk a v�rosh�z�t, ami egy szer�ny fa�p�let,
megk�l�nb�ztethetetlen a lak��p�letekt�l. Itt egy
t�rk�pet mutattak, amely t�bb szomsz�dos miniv�rost
�br�zolt, mindegyik a saj�t vas�t�llom�sa k�r� �p�lt. A
jelek szerint egy v�rosokb�l �ll� gy�r�t �p�tenek az �b�l
k�r�, a v�rosok mindegyike egy-egy �n�ll� k�z�ss�g, de
egym�ssal vas�ti �sszek�ttet�sben vannak, �gyhogy az
eg�sz l�nc egyetlen nagyv�rost fog alkotni. Azt ig�rik,
hogy �t perc s�t�val minden�tt el�rhet� a legk�zelebbi
�llom�s, �t percen bel�l j�n a vonat, ami elvisz tiz
�llom�ssal arr�bb, azt�n megint t�z perc s�ta, �s a c�ln�l
vagy. Inform�toraim meg vannak r�la gy�z�dve, hogy ez
k�r�lbel�l feleannyi id� alatt megtehet�, mint amennyi
id�be nek�nk tellene, nem is besz�lve a parkol�s,
k�zleked�s �s persze a k�rnyezetszennyez�s
gy�trelmeir�l.
Es mi lenne a sorsa a m�r l�tez� nagyv�rosoknak, ha
ezek az incifinci telep�l�sek venn�k �t az uralmat? El
fogj�k �ket lassank�nt t�ntetni, csak n�h�ny negyedet
hagyva meg �l� m�zeumi bemutat�nak "barb�r m�ltunk
eml�ke" gyan�nt, hogy a fi�k tr�f�lkoz� szavait id�zzem.
A f�ldb�l ism�t f�ves puszta, erd�, gy�m�lcs�s vagy
�ppen kert lesz - a v�roslak�k egy-egy csoportj�nak
gyakran van telke vid�ken, ahol esetleg kis kunyh�t
�p�tenek, z�lds�get termesztenek, vagy �ppen csak
leveg�v�ltoz�s v�gett j�rnak ki.
Alviso ut�n vonattal jutottunk el Redwood Citybe,
ahol az �talak�t�s folyamata megfigyelhet�. H�rom �j
v�ros n�tt itt ki a f�ldb�l, amelyeket egym�st�l vagy f�l
m�rf�ld ny�lt terep v�laszt el, �s k�t tov�bbit most
�p�tenek egy m�sik l�nc r�szeik�nt, amely n�h�ny
m�rf�lddel az �b�l m�g�tt fog h�z�dni a dombok
l�b�n�l. A kett� k�z�tt a kor�bbi k�lv�rosi lak�negyedek
egy r�sz�t m�r erd�k �s legel�k v�ltakoz� elegy�v�
alak�tott�k. A l�tk�p egy kicsit gyermekkorom
Pennsylvani�ban t�lt�tt nyaraira eml�keztetett. A ka-
nyarg� patakok ment�n erd�s s�vok h�z�dnak. Fent
�lyvek keringenek lust�n. K�lyk�k k�sz�lnak kint a
mez�n, �jjal �s nyilakkal, vad�sznak; intenek a vonatnak,
ahogy az elh�z mellett�k. Egy valaha mozgalmas
civiliz�ci� jelei - az utc�k, aut�k, benzinkutak, �ruh�zak
- teljesen ki vannak t�r�lve, mintha soha nem is l�teztek
volna. A jelenet kij�zan�t�lag hatott, �s arra gondoltam,
mit �rezhetett egy karth�g�i, amikor a h�d�t� r�maiak
lerombolt�k, felsz�ntott�k az �kor� v�rost, �s hely�t
bevetett�k s�val

M�jus 8.
Valami k�l�n�s t�rt�nik k�r�l�ttem. M�g nem tudom,
mi a forr�sa ennek az �rz�snek. Olyan, mint amikor az
ember fel�bred egy �lomb�l, �s nem eg�szen tudja
visszaid�zni, mir�l volt benne sz�. Az a m�d, ahogy az
emberek egym�ssal - �s velem - b�nnak, valamire
eml�keztet, �s nem tudom eld�nteni, mi az. Mindig
meglepet�sszer�en �r, �s azt sugallja, mintha valami
kellemes szem�lyes �lm�nyben lenne r�szem - egy
bar�ts�g, szerelem, valami fontos, amit meg kell
ismernem -, ami azt�n mintha �ppen elm�lt volna... �s az
emberek gyakran meglep�dve, csal�dottan n�znek r�m -
mintha gyerek lenn�k, aki nem bizonyult valami gyors
felfog�s�nak. (De mi a fene lehet az, amit meg kellene
�rtenem?)
M�skor �gy �rzem, mintha az �let itt visszat�rt volna
az elm�lt id�be, amit r�gi f�nyk�pekr�l ismerhetn�k.
Vagy �ppen el�reugrott, egy majdani id�be; ezek az
emberek, akik id�tlen t�rsadalmi gyakorlatuk ellen�re is
olyan nagyon amerikaiak, olyanok, amilyenn� mi is
v�lhatunk. (�s persze egyetlen alkalmat sem hagynak ki,
hogy hangs�lyozz�k: �gyis k�vetn�nk kell �ket.) Azt�n
olyan �rz�sem is van, hogy valahol, egy vid�ki
nyaral�son ottragadtam. Tal�n r�szben a sok fa meg a
s�t�t �jjelek miatt (amit�l m�g mindig az az �rz�sem,
hogy valahol �ramkimarad�s van), meg azt�n a cs�ndh�z
is neh�z hozz�szokni. K�rosan �rinti paranoi�s New
York-i idegrendszeremet, ami z�g�sra, szir�n�z�sra,
csikorg�sra, kopog�sra, d�ng�sre, zakatoI�sra van
be�ll�tva, hogy egy-egy l�v�st, sikolt�st ne is eml�tsek. Az
ember cs�ndet csak vid�ken v�r. De itt egy s�r�n lakott
nagyv�rosi r�gi�ban vagyok, t�bb milli� emberrel
k�r�lv�ve - �s m�gis, az egyetlen igazi zaj csak az emberi
hangok �s a csecsem�k s�r�sa. Ecot�pi�ban nincs "�j
Ember" marhas�g, de hogy b�rj�k a cs�ndet?
Vagy, ha m�r t�m�n�l vagyunk, hogy b�rj�k a t�l�nk
val� elz�rts�got? Biztosan nagyfok� �nell�t�st
fejlesztettek ki. A vil�g t�bbi r�sz�vel ugyanakkor
l�tsz�lag meglep�en j� kapcsolatban �llnak, de ami
minket illet, szigor�an csak magukra hagyatkoznak -
mint a kamaszod� gyermek, aki sz�nd�kosan dobja el
sz�leinek �letform�j�t. Tal�n majd elm�lik n�luk is.
Az �kot�pok el�g nagyvonal�an kezelik az id�t, mint
megfigyeltem, kevesen hordanak �r�t, �s sokkal ink�bb
ford�tanak figyelmet a napkelt�re vagy az �rap�lyra,
mintsem az �r�t n�zn�k. N�mileg az�rt igenis beh�dolnak
az ipari civiliz�ci�nak, b�r morogva megjegyzik: "Egy
igazi indi�n soha nem hord �r�t." Sokan �rzelmesek, ha
az indi�nokr�l van sz�, �s irigylik �ket az �si amerikai
civiliz�ci�ban elfoglalt term�szetes hely�k�rt. A
legelterjedtebb �kot�p m�tosz az, hogy mit tenne �s mit
nem tenne egy indi�n az adott helyzetben. Vannak egyes
cikkek, ruh�k, t�sk�k, szem�lyes d�szek, amelyek vit�n
fel�l indi�n hat�sra sz�lettek. De ami a legink�bb sz�m�t,
az a term�szettel val� harm�ni�ban �l�s, "k�nny�
l�ptekkel j�rni a f�ld�n", a F�ld anyak�nt kezel�se.
Nincs teh�t mi�rt csod�lkozni, hogy az ilyen
megk�zel�t�sben a legt�bb ipari folyamat,
munkam�dszer, term�k gyan�s! Ugyan ki menne r�
d�mperrel a saj�t �desanyj�ra?

A sz�lloda egy darabig ok� volt, de m�r valahogy

meguntam. R�szoktam, hogy egyre t�bb id�t t�lt�k a
"Franklin's Cove"-ban, n�h�ny utc�val arr�bb, lent
eg�szen a v�zpart k�zel�ben, amely egyfajta �js�g�r�i
k�z�ss�g, ahol vagy negyven �r�, �js�g�r� �s t�v�s �l
egy�tt. Rendk�v�l bar�ts�gosan fogadtak - t�nyleg otthon
�rzem itt magam. Az �p�let valaha �ruh�z lehetett, ma
szob�kra van osztva. Egy�tt f�znek, vannak
dolgoz�szob�k (elektromos �r�g�p n�lk�l, mint
�szrevettem, �m egy csom� k�nnyen kezelhet� k�zi
videokamer�val), s�t egyfajta tornaterem is. Gy�ny�r�
vad kert a h�ts� fronton, ahol sz�p ny�ri napokon
rengeteg id�t t�ltenek semmittev�ssel, a napon heve-
r�szve. Az �ruh�z egyik sz�rnya omladozik �s f�lig
romokban hever, de senki nem t�r�dik sem azzal, hogy
rendbe hozza, sem azzal, hogy lebontsa. (Az id� majd
megteszi a mag��t, mi meg hagyjuk, hadd tegye -
v�laszolta egyik�k, mikor megk�rdeztem, mi�rt t�rik ezt a
rendetlens�get maguk k�r�l.) A dolgok k�zepe egy
k�nyvt�r-nappali, tele k�nyelmes karossz�kekkel �s
hever�kkel. Olyan sokat voltam m�r ott, hogy van nekem
is egy kedvenc fotelom.
H�m- �s n�nem� �kot�pok egyar�nt rendelkeznek
valami magabiztos, �llatias �n�rz�kel�ssel. A Cove-ban
teljesen ellazultan, �sszeg�mb�ly�dve, p�rn�kon,
matracokon, vagy csak �gy a padl�n, szertesz�t he-
ver�sznek, a szoba napos zugaiban elny�ltan, mint egy
csapat lusta macska. Ny�jt�zkodnak, �trendezik
tagjaikat, rejt�lyes j�gaszer� testgyakorlatokat v�geznek,
�s szemmel l�that�an irt�zatosan �lvezik saj�t
testis�g�ket. Mindezt nemcsak a maguk sz�m�ra �riz-
getik, �ppen ellenkez�leg - j� n�h�nyszor botlottam
szeretkez� p�rokba az �p�let k�l�nb�z� sarkaiban, akik
cs�ppet sem l�tszottak meglep�dni vagy bosszankodni -
semmiben sem k�l�nb�z�tt att�l, mintha valakit
meglep�nk f�rd�s k�zben. Rajtakaptam magam, meny-
nyire irigylem �ket az�rt, hogy ilyen k�nyelmesen
viszonyulnak saj�t testis�g�kh�z. Mintha jobban l�le-
gezn�nek, rugalmasabban mozogn�nak ett�l. Igyekszem
k�s�rletk�ppen ut�nozni �ket...

Est�nk�nt, b�r persze napk�zben is b�s�gesen ny�lik

erre alkalmuk, a lak�k �sszegy�lnek egy kis ked�lyes
fecseg�sre, ami nekem az egyetemi �veket juttatja az
eszembe. A besz�lget�s t�m�r�l t�m�ra ugr�l, egym�st is
ugratj�k, bolondoznak, de az�rt rendszerint van valami
�sszek�t� fon�l. Tegnap el�g sok�ig besz�lgettem egy
�rdekes fick�val, akit itt ismertem meg a Cove-ban. Bert
Luckmannak h�vj�k (�gy t�nik, ez az igazi neve),
Berkeleyben v�gzett a f�ggetlens�g idej�n, �rtelmes
zsid�gyerek New Yorkb�l. �tesett a maoista f�zison,
azt�n csatlakozott a szakad�r mozgalomhoz. Politikai �s
tudom�nyos szak�r� (errefel� nem szokatlan kombin�ci�),
a San Francisco Timesnak dolgozik. K�nyvet �rt a
kozmol�gi�r�l, misztikus be�t�se van, ennek ellen�re a
riporterek gy�ngye; kem�ny, szellemes, �sszeszedett
�r�sai vannak. Meglep�en szkeptikus az amerikai t�pus�
tudom�nnyal szemben, amelyet b�rokratikus sz�k-
reked�ssel �s pocs�kl�ssal v�dol. "Elk�vett�tek azt a
v�gzetes ball�p�st - mondta nekem -, hogy a tudom�nyos
int�zm�nyeteket int�zm�nyes tud�sokkal t�lt�tt�tek meg,
akik �gymond megb�zhat�ak. A val�s�gban azonban a
fiatal �s megb�zhatatlan tud�sokt�l lehet a legt�bb �j
�tletre sz�m�tani. Van m�g ugyan egy s m�s arrafel�, de
jobb�ra elveszett a sz�ks�ges hajt�er�." (K�tlem.
Ellen�rz�m majd, ha visszamentem.)
N�h�ny k�r ut�n a besz�lget�s meg�l�nk�lt �s
szem�lyesebb� v�lt. Elhat�roztam, hogy megszond�zom
egy kicsit. "Nem gondolod, hogy ez a stabil-�llapot dolog
baromi unalmas lehet? Szerintem egy id� ut�n bele
fogtok �r�lni az egyformas�gba." Bert kedvtelve n�zett
r�m, �s azonnal visszadobta a labd�t. "Sose felejtsd el,
hogy mi magunk soha nem kell, hogy stabil �llapotba
ker�lj�nk. A rendszer ny�jtja a stabilit�st, �s mi ez�rt
lehet�nk benne tetsz�legesen szesz�lyesek. Amivel azt
akarom mondani, hogy mi egy�ltal�n nem akarunk
t�k�letesek lenni, csup�n �gy �tlagosan norm�lisak - �s
ett�l egy csom� ide-oda elt�r�s l�p be." "De ez a halad�s
fogalm�nak a felad�s�t jelenti. Hiszen egy bizonyos
stabil pontot akartok el�rni, �s azt�n ott meg�llni, mint
egy kupac szerencs�tlens�g."
"Els� megk�zel�t�sben tal�n �gy t�nik, de a val�s�g-
ban egy�ltal�n nincs stabil pont. �lland�an t�reksz�nk
r�, de soha el nem �rj�k. Hiszen l�tod, mennyire nem
�rt�nk egyet mindenben egym�ssal sem - csup�n a
legfontosabb dolgokban van konszenzus, a t�bbi �lland�
vita t�rgya. Mellesleg, �ppen ez az �r�m �s j��rz�s egyik
f� forr�sa az egym�ssal val� viszonyunkban -
megpr�b�lunk elt�r� perspekt�v�ban gondolkodni, l�tni,
hogy m�sok hogy �lik meg ugyanazokat a dolgokat."
"M�giscsak a realit�sok figyelmen k�v�l hagy�s�t
jelenti ez a nagy stabilit�sra t�rekv�s, nem?" Bert ezt
valamilyen okn�l fogva sokkal komolyabban vette.
"Val�ban? Csakhogy mi a val�s�gban is el�rt�nk
valamit, ami m�r hasonl�t a stabilit�shoz. A mi
rendszer�nk sz�pen kanyarog a maga �tj�n, m�g a ti�tek
folyton g�rcs�l. �n �gy l�tom a mienket, mint egy
naps�t�tte mez�t. Rengeteg v�ltoz�s van benne - a
n�v�nyek n�nek, m�sok pusztulnak, a bakt�riumok
lebontj�k �ket, az egerek magokat esznek, az �lyvek meg
egereket, azt�n egy-k�t fa elkezd n�ni, �s be�rny�kolja a
f�vet. De a mez� eg�sz�ben �lland�, �s fenntartja mag�t.
Hacsak h�lye emberek nem j�rnak arra, hogy mindent
elrontsanak."
"Kezdem �rteni, amit mondasz. Az eg�r szem�vel az
eg�sz nem is olyan �lland�."
Di�k�vei ut�n Bert rengeteget utazott - Kanad�ban,
Latin-Amerik�ban, Eur�p�ban, �zsi�ban. Arra is
gondolt, hogy az USA-ba is el k�ne mennie inkognit�ban,
de azt�n m�gsem ment (vagy csak mondja, hogy nem).
Van egy b�jos, szeles bar�tn�je, akit Clar�nak h�vnak.
N�h�ny �vvel id�sebb n�la, szint�n �js�g�r�. K�l�n
szob�juk van a Cove-ban. Bert igazi vil�gcsavarg� -
Seattle-ben, Vancouverben �s egy kis kaliforniai
�d�l�faluban, Mendocin�ban egyar�nt dolgozott m�r.
Elmes�lt�k egym�snak �let�nk t�rt�net�t, �s � kiszedte
bel�lem utaz�saim t�rt�net�t, a bels� intrik�kat,
korm�nyzati forr�saimmal val� kapcsolataimat �s �gy
tov�bb. Megfogott egyp�rszor k�nt�rfalaz�s k�zben, de
el�g hamar r�j�n az igazs�gra, �s meg�rti, mit akarok
mondani. �szinte, tal�n m�r testv�ri hangon
besz�lgett�nk, ez�rt megpr�b�ltam igaz�n becs�letes �s
t�rgyilagos lenni. Mes�ltem neki Francine-r�l. Pontosan
akarta tudni a kapcsolatomat vele, �s meglep�d�tt, hogy
m�g mindig mennyire ideiglenes �s puhatol�z�, noha
idestova h�rom �ve tart. "Nekem ez teljesen k�naiul van -
mondta. - K�l�n lak�sban �ltek, hetente egyszer-k�tszer
l�tj�tok egym�st, sokszor hetekig egyszer sem.
Ugyanakkor nincs egy csapat k�r�l�tted, akikkel egy�tt
�lhetn�l, akik �rzelmileg t�mogatn�nak, akik seg�ten�nek
k�z�s �letetek fenntart�s�ban, am�g te t�vol vagy. Azt
hinn� az ember, hogy az els� vagy m�sodik hosszabb
t�voll�t ut�n felbomlik az ilyen kapcsolat - egyik�t�k �j
viszonyt kezd valaki m�ssal, �s pillanatok alatt k�t
k�l�n�ll� vil�g alakul ki a mostani k�z�s helyett. �n ezt
nagyon ijeszt�nek tal�ln�m." "�n is annak tal�lom -
mondtam -, �s egyszer k�tszer val�ban volt viszonyunk
m�ssal. De a v�g�n mindig �sszej�tt�nk megint." "M�g
�gy is t�l l�h�nak t�nik sz�momra a dolog" - mondta
nagy homlokr�ncol�sok k�zepette. "T�l nagy hatalmat
enged a mag�nynak. Mi itt �gy pr�b�ljuk az �let�nket
szervezni, hogy min�l ritk�bban legy�nk egyed�l. Az
ilyesmi meg�v att�l, hogy t�l sok �rzelmi hib�t k�vess�nk
el. Szerintem az elk�telezetts�g nem olyan valami, amit
csak �gy meg lehet tenni, nektek kett�t�knek, mindenki
m�st�l f�ggetlen�l. Be kell �gyaz�dnia valamilyen
szoci�lis szerkezetbe, egy t�rsadalmi k�rnyezetbe,
amelyben baj eset�n megb�zhattok. Az ember ugyanis
t�rsas l�ny. Sok kapcsolatra van sz�ks�ge."
"Lehet, hogy igazad van - hagytam r� k�tkedve. -
Err�l az oldalr�l m�g soha nem gondoltam �t.
Eml�kszem azonban, hogy n�ha elk�pzeltem, nem lenne-e
jobb, ha sok-sok gyerek lenne k�r�l�ttem..." "Ami azt
illeti, vannak m�sfajta csal�dok is" - mondta gyeng�den,
halv�ny mosoly k�s�ret�ben -, egyszer majd elviszlek
egyhez."
Egyp�rszor j�t besz�lgettem Tommal is, aki a Flow
nev� nagy magazinnak dolgozik. Tal�n 35 �ves lehet, de
az arc�n m�r megjelentek a r�ncok. Ugyancsak heves
v�r�, �ppen valakivel �v�lt�z�tt, aki k�telkedni mert
Amerika braz�liai strat�gi�j�r�l alkotott v�lem�ny�nek
helyess�g�ben. El�sz�r csak hallgattam, de tudtam, hogy
Tomnak t�rt�netesen igaza van, T�nyleg fel�ll�tottunk
n�h�ny elektromos ker�t�ssel v�dett t�maszpontot a
gerillamozgalmak ellen�rz�s�re, b�r �gy adtuk el�,
mintha v�rosi ter�letfejleszt�si m�velet lenne. "Na, ide
figyelj - mondta v�g�l Tom -, itt van ez a nyavaly�s
amerikai riporter, mi�rt nem �t k�rdezz�k meg?" "Ok� -
mondta a m�sik, �s hozz�m fordult -, tudsz valamit
r�la?" "�h�m - feleltem. - Tomnak bizony igaza van.
Sao Paulo k�r�l minden�tt �rz�kel�k vannak. L�gy sem
mozdulhat, hogy a hadsereg ne tudna r�la." "Honnan
tudod? Biztos vagy benne?"
"Nan�. Mag�nak az Eln�knek a sz�j�b�l hallottam,
amikor parancsot adott a fel�ll�t�sukra, �s azt is, hogy le
fogja tagadni, ha a sajt� megszell�zteti." Tomb�l
kipukkadt a nevet�s, az ellenfele napokig nem besz�lt
vele, de mi �sszebar�tkoztunk. Nemcsak a brazil
dolgokr�l besz�lgett�nk, hanem az �js�g�r�szakm�r�l
�ltal�ban. Meg arr�l a nagy v�ltoz�sr�l, ami a f�rfi-n�
viszonyban Ecot�pi�ban v�gbement. Szerinte a n�k
Ecot�pi�ban teljesen megszabadultak att�l a f�gg�
viszonyt�l, ami n�lunk m�g mindig �ltal�nos. Nem
mintha uralkodn�nak a f�rfiakon, egyszer�en csak
ugyanakkora hatalmuk van a munk�jukban �s
kapcsolataikban egyar�nt, mint a f�rfiaknak. V�g�l is
nincs sz�ks�g�k r�, hogy manipul�ljanak: a T�l�l�k
P�rtja meg �ltal�ban a mozgalmak �gy �talak�tott�k a
t�rsadalmi strukt�r�t, hogy a n�k t�rsadalmi helyzete
val�ban egyenl� a f�rfiak�val. �gy azt�n az emberek
megtehetik, hogy egyszer�en �nmagukat adj�k, an�lk�l
hogy a mi szexu�lis t�ltet� t�rsadalmi szerepeinket
kellene j�tszaniuk. (Ugyanakkor felt�nt nekem, hogy az
�kot�p n�k m�g �gy is nagyon n�iesek tudnak lenni,
biol�giai vonzerej�k nemt�r�d�m aur�ja, n�ha
kifejezetten a term�kenys�g jelei lengenek k�r�l�tt�k, b�r
fogalmam sincs, hogy tudj�k ezt komoly, felel�ss�gteljes
�s kem�ny munk�jukkal �sszeegyeztetni. Es a f�rfiak is
meg�rzik f�rfiass�gukat, annak ellen�re, hogy �rzel-
meiket, m�g gyenges�g�ket is, sokkal ny�ltabban kifeje-
z�sre juttatj�k, mint Amerik�ban.)
Tom �les esz� �s cinikus, mint minden valamireval�
�js�g�r�, m�gis valahogy optimista a j�v�t illet�en. Hisz
abban, hogy a politikai hatalom term�szete meg fog
v�ltozni, �s a technol�gia, valamint a t�rsadalmi
szerkezet �talak�that� �gy, hogy az emberis�g jav�t
szolg�lja ahelyett, hogy roml�s�ra t�rne. Szkeptikus, de
nem keser�, ezt �szrevettem. K�nyelmes lehet �gy
gondolkodni.

Hi�nyzik nekem Francine megb�zhat�, bar�ti "fi-

gyelmess�ge". (Ah�nyszor csak �ton vagyok, mindig r�
kell j�jjek, mennyire h�s�ges j�tsz�t�rs, annak ellen�re,
hogy megbesz�lt�k: soha nem k�vetel�nk h�s�get
egym�st�l.) Valahogy az az �rz�sem, hogy k�r�l�ttem
minden n� titokban �lland�an szeretkezik, �s �n is
megkaphatn�m �ket, ha ismern�m a jelsz�t, de nem
ismerem. Lehet, hogy hi�nyzik valami bel�lem. Vajon az
�js�g�r�n�k a Cove-ban valami titokzatos ok miatt nem
tal�lnak engem vonz�nak? Bar�ts�gosak velem,
egyenesek, ny�ltak, n�ha meg is �rintenek, ami persze
j�lesik �s megborzongok t�le. De mindezt amolyan
testv�ri m�don: ha visszasimogatom �ket, �gy t�nik,
mintha azt �rezn�k, vissza�ltem a bizalmukkal, �s azonnal
elh�z�dnak. Kell hogy legyen valami titkos mozdulat, ami
sz�ks�ges ahhoz, hogy az ember itt k�zel ker�lj�n a
n�kh�z, �s amit �n nem ismerek. Hi�ba figyelem azonban
az �kot�p f�rfiakat, az �gvil�gon semmit nem l�tszanak
tenni, csak mosolyognak n�ha. �s m�gis jutnak valamire,
m�skor viszont nem - az eg�sz olyan mell�kes, �s senkit
nem igaz�n izgat. Sz�momra nagyon zavar� �gy k�zt�k
lenni; az az �rz�sem, makacsul ragaszkodom a saj�t
sztereot�pi�imhoz. A maga egyszer�, cicom�tlan m�dj�n
nagyon sok �kot�p n� sz�p. Vonzerej�k nem
kozmetikumok �s ruhak�ltem�nyek f�ggv�nye. Magukt�l
keltenek olyan benyom�st, hogy er�s, biztons�got
sug�rz�, a szerelmet �lvez� emberek, akik nagyon
tisztess�gesek �s nem rejtik el az �rzelmeiket. Azt hiszem,
tetszem nekik. A Cove-ban, az utc�n mer�szen szemeznek
velem, sz�vesen besz�lgetnek, eg�szen szem�lyes t�m�kr�l
is. M�gis, sose jutok tov�bb enn�l. Gondolkoznom kell a
dolgon. �s sokat tanulnom.

ECOT�PI�BAN ISMERETLEN A
SPORT
San Francisco, m�jus 9.
Az amerikai sportrajong�kra neh�z id�k v�rn�nak
Ecot�pi�ban. Nincs kos�rlabda, labdar�g�s, baseball, de
m�g j�gkorong sem. Az �js�goknak van ugyan olyan
rovatuk, amit sportnak neveznek, de ezt furcsa, egy�ni
sportoknak szentelik. A siel�s, k�l�n�sen a s�fut�s �s
v�ndors� nagy n�pszer�s�gnek �rvend. A hegym�sz�st,
kir�ndul�st �s t�boroz�st, amik rendszerint vad�szattal,
hal�szattal p�rosulnak, sportnak tekintik. Az �sz�s,
vitorl�z�s, pingpongoz�s, torna �s tenisz nagy figyelmet
kap. �s a sakk is! Nincs viszont sem �k�lv�v�s, sem
birk�z�s vagy roller derby. R�viden, a sportszurkol�k
sz�m�ra az �let olyan unalmas Ecot�pi�ban, hogy azt
elk�pzelni is neh�z. A sport�let kiz�r�lag a r�sztvev�k
sz�rakoz�s�t szolg�lja.
M�s r�szr�l azonban a fizikai er�nl�t�t tekintve az
�tlagos honpolg�r meglep�en eg�szs�ges kin�zet�. Egy
magamfajta amerikai kiss� l�ttyedtnek t�nik errefel�.
Hozz� vannak szokva, hogy rengeteget gyalogolnak,
nagy terheket cipelnek a h�tukon hossz� t�vols�gokra, �s
�ltal�ban sokkal nagyobb fizikai aktiv�t�st fejtenek ki,
mint az �tlagamerikaiak. K�l�n�sen a n�k t�nnek
pomp�san eg�szs�gesnek, m�g ha nem is ragaszkodnak a
mi szabv�ny st�lusunkhoz. A k�v�r �s lerobbant
embert�pus, amelyet mi annyira megszoktunk a
nagyv�rosainkban, teljesen ismeretlen errefel�, �s m�g az
id�sebbek is meglep�en er�sek �s sz�v�sak. K�rd�semre
azt felelt�k, "h�t igen, a term�szet el�g b�kez�en ell�tott
minket mindennel ahhoz, hogy akt�v �letet �lj�nk".
L�that�lag fel sem t�nik nekik, hogy m�s orsz�gokban az
emberi l�nyek halv�ny �rny�kai csak az � form�juknak.
Amikor azonban tov�bb �rdekl�dtem, kider�lt, hogy
minden felhajt�s n�lk�l a testedz�s komoly h�l�zat�t
alak�tott�k ki. Ez, meg kell adni, szinte sp�rtai
intenzit�s�, �s valamilyen form�j�ban szinte minden
�kot�p r�szt vesz. M�g a r�plabda is kedvenc
id�t�lt�s�k, �s eb�did�ben, s�t m�skor is, a
gy�rudvarokon meg az utc�kon l�tni csapatokat j�t�k
k�zben. Nem d�l a versenyszellem, de szemmel l�that�an
nagyon �lvezik.
Az �kot�pok t�ncolni is nagyon szeretnek, ami
testgyakorl�snak sem utols�. �s sokat gyalogolnak, amit
musz�j is, tekintve a minden�nnen kitiltott aut�kat. Ez az
�ra a j� eg�szs�gnek. (Fut� alakokat gyakorta l�tni, akik
ak�r sportb�l futnak, ak�r csak mert elk�stek
valahonnan). A pingpongasztal egyike a
legk�z�ns�gesebb b�tordarabnak, �s be kell valljam,
hogy amikor kih�vtam egy mamlasznak i�tsz� tizen�vest
egy bar�ts�gos m�rk�z�sre, derekasan megvert!
Az �kot�p iskol�k laza tanrendje meg a jobb id�j�r�s
sokkal t�bb id�t ad a gyerekeknek szabadban elt�lt�tt
foglalkoz�sokra, mint a mieink. A fiataloknak �gy iskolai
�veik alatt v�gig sok lehet�s�g�k ny�lik a testmozg�sra.
Az iskolai oszt�lyok gyakran mennek kir�ndulni. Sokszor
l�tni hat�ves nebul�kat h�tizs�kkal. A t�r�z�s t�bb napig
is eltarthat, �s t�voli vid�keket is bej�rnak. Amint
magasabb oszt�lyokba l�pnek (a "tagozat" sz�t nem a mi
�rtelmez�s�nkben haszn�lj�k itt), a tanrend egyre t�bb
id�t enged a fiataloknak hal�szatra, vad�szatra �s t�l�l�si
gyakorlatokra, a hagyom�nyos oktat�si t�rgyak rov�s�ra.
Nemcsak arra k�nyszer�tik �ket, hogy alapvet� fog�sokat
megtanuljanak, de improviz�lniuk is kell olyan
�kol�giailag elfogadhat� felszerel�seket, amelyekkel a
vadonban elboldogulnak: kamp�k, horgok, nyilak, �jak
stb. ker�lnek ki a kez�k al�l.
N�mely sz�l� �s m�s feln�tt is �nk�ntes alapon r�szt
vesz a fiatalok sz�m�ra tartott szabadt�ri
foglalkoz�sokon, ami sportc�lokat �s a h�s beszerz�s�t
egyar�nt szolg�lja, mert a vad nagy sz�mban t�rt vissza
az �jraerd�s�tett ter�letekre. �gy azt�n ma m�r az �z�n,
szarvason, r�k�n, ny�lon k�v�l pum�t, vadmacsk�t,
medv�t (grizzlyt is!) lehet vad�szni. (Rendszerint �jjal �s
nyilakkal vad�sznak, b�r a legt�bb lak�egys�gnek
l�fegyvere is van.) A gyerekek tapasztalatai
egybefon�dnak a n�v�nyek, �llatok �s a t�j
tanulm�nyoz�s�val. Teljesen leny�g�z�tt a tud�s, amit
eg�szen fiatal gyerekek sz�j�b�l hallottam az ilyen
t�m�kr�l. Egy hat�ves m�r �kol�giai nich�kr�l besz�l
neked, amelyeket azok az �llatok �s n�v�nyek foglalnak
el, amikkel napi �lete sor�n tal�lkozik. Azt is tudja,
milyen gy�kerek �s bogy�k az ehet�k, hogyan kell
felhaszn�lni a szappangy�keret, �s hogyan kell
bogr�cstart�t faragni egy �gb�l.
Az �kot�piai foly�k �s tavak komoly szerepet j�tsza-
nak az itteni sport�letben, ugyanis annak ellen�re, hogy a
tengerpart k�zel�ben sokszor j�ghideg a viz�k, a
fiatalokat m�gikus er�vel vonzz�k. Nem sokkal a
f�ggetlens�g ut�n egy kisaj�t�t�si t�rv�ny �rtelm�ben az
�sszes v�zparti tulajdonb�l "v�ziparkokat" csin�ltak.
Gy�ny�r�, pazar luxusvill�kat foglaltak le, �s
hal�szsz�vetkezetet, iskol�kat, k�rh�zakat, oceanol�giai
meg limnol�giai int�zeteket, term�szettudom�nyi
m�zeumokat rendeztek be. Szabadd� v�lt a cs�nak�z�s,
horg�sz�s, f�rd�s olyan tavakon is, amelyeket kor�bban
ker�t�sek z�rtak el a nagyk�z�ns�g el�l �s h�zidetekt�vek
regimentje �rz�tt az illet�ktelen behatol�kt�l. Az �j
korm�ny m�g addig is elmer�szkedett, hogy
felrobbantatta a v�lgyz�r� g�tak egy r�sz�t, arra val�
k�tes hivatkoz�ssal, hogy azok lehetetlenn� teszik a
vadv�zi evez�st �s a lazacok �v�s�t. Ez ut�bbiak
visszatelep�t�s�re egy�bk�nt nagy er�fesz�t�seket tettek,
�s a lazacok nagy k�zszeretetnek �rvendenek.
Az �kot�p mindennapi �let saj�tos er�nl�ti
vonatkoz�sa, hogy az iskol�kban az �csol�s �s egy�b
iparos-munka is tant�rgy, �s ennek sor�n a di�kok
sokszor val�di �p�tkez�seken vesznek r�szt, ahol
r�nkf�val, k�m�vesmunk�val �s egy�b, neh�z fizikai
munk�nak sz�mit� tev�kenys�gekkel foglalkoznak. Fi�k
�s l�nyok egyforma gyakoris�ggal v�lasztj�k ezeket a
t�rgyakat.
A legnehezebb azonban m�gis annak elfogad�sa, hogy
mik�nt k�pesek meglenni az �kot�pok a mi
versenyszezonjaink fesz�lts�gekkel teli, izgalmas napjai,
a kupaj�t�kok fennk�lt �nnep�lyess�ge n�lk�l, an�lk�l,
hogy a fiatalok azonos�thatn�k magukat valamelyik
szt�rj�t�kossal. �gy l�tszik, azt az izgalmat, amit mi az
ilyesf�le sportversenyeken levezet�nk, az �kot�pok teljes
eg�sz�ben az �gynevezett "hadij�t�kok"-ra tartogatj�k.
Ezek azonban sohasem t�nnek fel az �js�gok
sportrovataiban, s�t, nyomtat�sban sehol sem. Az
emberek kit�r�en v�laszolnak, ha valaki ezekr�l a
j�t�kokr�l k�rdezi �ket, de az orsz�gon k�v�l sz�lling�z�
h�rekb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy el�g barb�r
gyakorlata lehet ennek az int�zm�nynek. N�h�ny kif�lelt
p�rbesz�db�l az is kider�lt, hogy k�l�n�sen a fiatalokat
rendk�v�l sokat foglalkoztatja ez a v�res szertart�s, amely
val�sz�n�leg �ldozatok sz�zait k�veteli k�r�kb�l minden
�vben. Rem�lem, nemsok�ra a szemtan� hiteless�g�vel
sz�molhatok be majd �n�knek err�l a vitatott
l�tv�nyoss�gr�l.

M�jus 10.
M�g mindig semmi eredm�nye a pr�b�lkoz�saimnak,
hogy egy randev�t besz�ljek meg Allwen eln�kkel. A
sz�rnyseg�dje az�rt el�g bar�ts�gos. Azt mondja, elj�n
ennek is az ideje, de mi�rt nem n�zek ink�bb k�r�l el�bb
az orsz�gukban, "hogy legyen mir�l besz�lgetnie vele".
Ism�telten megk�rt, hogy korai st�diumban olvashass�k
leadott cikkeimet. Vajon azt akarj�k-e l�tni, hogy mi
mindent irk�lok, miel�tt odaengedn�nek becses eln�k�k
sz�ne el�?
Ma l�ttam Allwen asszonyt a t�v�ben, egy naper�m�
avat�s�n. T�k�letes ellent�te a mi szalag�tv�g�s,
�nnep�lyes cerem�ni�inknak. Itt azok �nnepelnek, akik a
munk�t v�gezt�k. A kamera a t�megben v�ndorol. Az
eg�sz tiszta �sszevisszas�g, nincs n�z� meg szerepl�,
mindenki mindenkivel besz�lget �s teljes a z�rzavar. A
kamera egy darabig id�z�tt egyes csoportokn�l, amelyek
k�z�tt az egyikben lehetett l�tni egy egyszer�, de
er�teljes, egy�ltal�n nem felt�n� asszonyt, aki egy�tt
fecsegett, nevetg�lt a t�bbiekkel. Valami pap�rokat
mutogattak neki, � meg tr�f�lkozott vel�k. De senki nem
sz�l�totta fel, hogy mondjon besz�det. Azt�n egy id� ut�n
csak �gy mell�kesen kider�lt, hogy � Vera, az
eln�kasszony. Az egyik n�h�z fordult, �s odasz�lt neki:
"No, elmondja nek�nk, hogy t�rt�nt ez az eg�sz?"
Mire a n� komolyan, de minden pompa �s
fesz�lyezetts�g n�lk�l nekil�tott, �s elmes�lte a beruh�z�s
h�tter�t, mi�rt kellett ide �p�teni, hogyan hat�rozt�k el
azok az emberek, akik a majdan ell�tand� k�z�ss�gekben
�lnek, hogy mif�le er�m�vet akarnak, �s hogy siker�lt
n�h�ny �j, speci�lis �j�t�st is bele�p�teni. Azt�n a
t�bbiekhez fordult, �s a sz� az �p�tkez�sre terel�d�tt,
hogy milyen vicces esetek fordultak el�. Sz� sem esett a
mi �nnep�lyes, "ahalad�snagym�rf�ldk�ve" szer�
dum�inkr�l. Az �zemegys�g bizonyos r�szei
nyilv�nval�an k�v�nnival�t hagynak maguk ut�n,
legal�bbis egyesek szem�ben, �s ezek az egyesek a
nemtetsz�s�ket cs�ppet sem rejtett�k v�ka al�. Amikor
egy kiss� t�ls�gosan is behev�ltek t�le, Allwen asszony
�jra t�rsalg�sba kezdett, de nem j�tszotta meg a szigor�
b�r� vagy a j�s�gos anya szerep�t, hanem egy m�sik
esetet mes�lt el, ahol szint�n valami rosszul siker�lt, �s
mint egy politikai anekdot�t, kifejtette, hogy j�ttek �ssze
a v�g�n m�gis az emberek, �s �gy-ahogy megoldott�k
maguk. A fagyos hangulat felengedett, �s a k�lcs�n�s
bizalom is visszat�rt.
Azt�n, mikor m�r szemmel l�that�an mindenki
elmondta, amit el akart mondani, a csoport csak �gy
egyszerre elhat�rozta, hogy itt az ideje bekapcsolni az
er�m�vet. Vicceket eresztettek meg arr�l, hogy esetleg
nem is fog m�k�dni, �s el�hal�sztak egy gyereket, aki
v�g�l elford�totta a kapcsol�t. M�k�d�tt. A villanyk�rt�k
kigyulladtak. Az emberek egym�st �lelgett�k �s
�ljeneztek, azt�n pezsg� pukkant, az operat�r�k meg
letett�k a kamer�t, poharat ragadtak, �s mi nem l�ttunk
t�bbet.

Szabad id�m egy r�sz�t arra haszn�ltam, hogy Allwen

kor�bbi besz�dei k�z�l n�h�nyat megn�zzek vide�n.
(Vettem egy rak�ssal, hogy majd hazaviszem.) T�nyleg
figyelemrem�lt� ez a n�. Er�teljes egy�nis�g, komoly
adotts�ggal ahhoz, hogy n�pszer�, �m politikailag er�sen
t�lt�tt besz�deket mondjon. Tele van melegs�ggel, de
fenyeget�ssel is. Az ember nem sz�vesen lenne az
ellens�ge. Tal�n az �reg Erzs�bet kir�lyn� lehetett ilyen.
Mindezzel egy�tt Allwen soha nem a "mi �s �k"-re
j�tszik. Az alapmot�vum mindig egyfajta egys�g keres�se.
Csal�dias a l�gk�r m�g akkor is, ha �ppen korhol valakit.
K�tlem, hogy b�rkit is teljesen kiejtene a kegyeib�l,
f�ggetlen�l politikai alap�ll�s�t�l. Valamilyen rejt�lyes
�ton a n�z�t is a bizalm�ba avatja, �gyhogy az ember
egyszer csak azt veszi �szre, hogy m�ris osztja
�rvel�s�nek logik�j�t �s a benne rejl� meggy�z�d�st.
Neh�z lenne azt hinni, most �ppen eladni akar valamit,
mint azt a legt�bb amerikai telev�zi�s besz�d teszi.
Ehelyett ink�bb odaad: tiszta elm�t, b�lcsess�get, er�t.
Ugyanilyen er�vel lehetne vall�si vezet� is. Tal�n az is.
Az �llami �kol�giai egyh�z vezet�je, a f�papn�? Biz'
isten nem �gy n�z ki. De ak�rhogy is, olyan er�, amivel
sz�molni kell.
AZ �KOT�P TELEV�ZI�
�S AMI BENNE VAN
San Francisco, m�jus 10.
Az �kot�pok azt �ll�tj�k, hogy megrost�lj�k a modern
technik�t �s nagy r�sz�t �kol�giai okokb�l elvetik. E
technikai �nsanyargat�s dac�ra videok�sz�l�keket m�g
n�lunk is kiterjedtebben haszn�lnak. Az embernek van
egy olyan �rz�se, hogy csak akkor sz�ll�tj�k a test�ket
egyik helyr�l a m�sikra, ha az �r�met okoz nekik, a
mi�ltalunk megszokott k�teless�gszer� "�zleti �t"
ismeretlen el�tt�k. Ehelyett �zleti �gyeiket k�ptelefonon
int�zik. Ezek ugyanazon a k�belen vannak �sszek�tve,
mint a rendes t�v�k�sz�l�kek. Az eg�sz orsz�g, n�h�ny
kies� vid�ki helyt�l eltekintve, be van h�l�zva k�bellel.
(Szab�lyos t�v�ad�s szinte nincs is.) Videok�sz�l�kek
minden�tt vannak, de legnagyobb meglepet�semre alig
l�ttam embereket el�ragadni �s �r�kon �t b�mulni,
amerikai st�lusban. Vajon ez valami saj�tos nemzeti
von�s, vagy csak egyszer�en az elt�r� programoz�s
eredm�nye, esetleg mindkett�? M�g nem tudom
megmondani. De az biztos, hogy itt haszn�lj�k a t�v�t,
ahelyett, hogy az haszn�ln� �ket.
Vannak olyan csatorn�k, amelyek egy�rtelm�en az
�llamappar�tus r�szei. Olyasmi ez, mint n�lunk a
parlamenti plen�ris �l�sek egyenes k�zvet�t�se. Az
emberek olyankor n�zik, amikor valamilyen szempontb�l
�rdekes esem�ny zajlik vagy a helyi �nkorm�nyzat
�l�sezik. (A korm�ny egyetlen �l�se sem z�rt, a sajt� �s a
k�z�ns�g egyar�nt jelen lehet.) A n�z�k nemcsak passz�v
r�sztvev�i ezeknek az �l�seknek, hanem elv�rj�k, hogy
belesz�lhassanak. Folyton betelefon�lnak a
megjegyz�seiket �s a k�rd�seiket k�zz�tenni, n�ha a jelen
lev� tisztvisel�knek, n�ha a t�v�st�bnak c�mezve. �gy
azt�n a t�v� nem sug�roz h�rad�t, hanem az id� nagy
r�sz�ben a m�sor maga a h�r. A szabv�ny korm�nyanyag
olyasmit tartalmaz, mint a k�lts�gvet�s sz�mai, vagy az
�j tisztvisel�k kinevez�se, b�r�s�gi �gyek �s bizotts�gi
�l�sek, valamint a parlamenti �s a parlamenti bizotts�gi
�l�sek. A komment�rok vegyesek, a narr�tort�l kezdve
eg�szen a meglehet�sen vehemens elemz�kig. Nem
szab�ly az objektivit�s, mint n�lunk a h�rad�kban. Az
itteniek elvetik ezt az elvet, burzso� maszlagnak ki�ltj�k
ki, �s ragaszkodnak ahhoz a felfog�sukhoz, hogy az
igazs�g akkor der�l ki a legjobban, ha szubjekt�v
v�lem�nyekkel bocs�tj�k �tjukra a t�nyeket.
A t�bbi csatorna filmeket �s mindenf�le sz�rakoztat�
programot k�zvet�t, de a rekl�mokat id�tlen m�don az
egyes m�sorok k�z�, egym�s h�t�ra passzirozz�k be,
ahelyett hogy elsz�rtan mutatn�k. �gy nemcsak az
�ltalunk megszokott ritmust bor�tj�k fel, amikor a rekl�m
alatt laz�thatunk egy kicsit a krimi fesz�lts�g�n, hanem a
hirdet�ket is jobban versenyeztetik egym�ssal. Ez azt�n
el�g rosszul s�l el, mert �gy k�nytelenek csup�n a
bejelent�seikre szor�tkozni, a j�kedv� h�ziasszony vagy
egy�b fogyaszt�k bemutat�sa, minden tov�bbi sallang
n�lk�l. (Biztosan van valamif�le tilt�s a hirdet�sek
sz�m�ra, mert az �js�gokban ugyanilyen �res,
semmitmond� a rekl�m.) Kicsit neh�z lehet egy-egy
term�k le�r�s�nak adatain felizgulni, de az �kot�poknak
siker�l. N�ha, �gy gyan�tom, csak az�rt n�zik, hogy
felfedezzenek egy ellenhirdet�st, �s elcs�mcsogjanak
azon, amint a riv�lis term�k bemond�ja megvet�, g�nyos
mosollyal fitym�lja le az el�z�t.
A hirdet�sek m�gis az�rt jelentenek valami n�zhet�t,
mert a j�zans�g szigeteit k�pezik a szem�lyes
vallom�sok, a szubjekt�v n�z�pontok �s a k�prendszer
kavalk�dj�ban, amely a "norm�lis" t�v�m�sort kiteszi.
Vannak csatorn�k, amelyek menet k�zben v�ltanak: ami
eddig politikai esem�nyeket vagy h�reket k�zvet�tett,
d�lben, vagy hat �rakor d�lut�n, egyszer csak h�ztart�si
tan�csad�sra vagy hangos rockzen�re kapcsol, esetleg
h�tborzongat� sz�rrealista filmalkot�sokat mutat be,
melyek a legvadabb r�m�lmainkat v�ltj�k val�ra rik�t�
sz�nekben. Az itteniek nem nagyon hisznek a
sz�nhangol�sban. A t�v�s m�rn�k�k n�ha megtr�f�lj�k a
k�z�ns�get, �s sz�ntsz�nd�kkal elbabr�lj�k a jeleket,
hogy a pasik feje z�ld lesz vagy s�rga, az �g meg lila.
Azt�n a k�vetkez� pillanatban megint valami
hal�lkomoly importm�sor Kanad�b�l vagy Angli�b�l. �s
vannak n�h�nyan, akik az amerikai m�holdas ad�st is
tudj�k fogni, �s a mi m�sorainkat n�zik, vagy nevetnek a
rekl�mjainkon. De ez m�sodlagos, kisebbs�gi �zl�s, �s
egy�bk�nt is dr�ga vev�berendez�s kell hozz�.
A telev�zi� am�gy az egyik fontos oka lehet, ami�rt az
�kot�pok olyan furcs�n viszonyulnak az anyagi
javakhoz. Term�szetesen nagyon sok fogyaszt�si eszk�z
�kol�giailag k�rosnak min�s�ttetik, ezeket egyszer�en
nem is lehet kapni, ez�rt nincs is senkinek: az elektromos
konzervnyit�, hajs�t�vas, teflontepsi ismeretlen errefel�.
�s az ipar t�lburj�nz�s�nak visszanyeseget�se miatt az a
szemet gy�ny�rk�dtet� sokf�les�g, ami a mi
�ruh�zainkban d�vik, er�sen korl�tozott itt. Sok alap�ru
kifejezetten szabv�nyos�tott. F�rd�leped�t p�ld�ul csak
egyetlen sz�nben, feh�rben lehet kapni, �gyhogy az
embereknek maguknak kell megfesteni�k mindenf�le
cifra sz�nekre (n�v�nyi fest�kek �s �sv�nyok
felhaszn�l�s�val, mint megtudtam). Az �kot�pok
rendszerint k�nnyed�n utaznak, kev�s holmival, b�r
term�szetesen minden h�ztart�s rendelkezik az alapvet�
felszerel�si t�rgyakkal. Ami a szem�lyes haszn�lati
t�rgyakat illeti, az �kot�pok f�leg f�k�nt olyasmit
birtokolnak, vagy legal�bbis t�r�dnek vele, mint a k�sek,
szersz�mok, ruh�zat, kef�k, zeneszersz�mok, amiket
csakis a legjobb min�s�gben tartanak �rdemesnek
beszerezni. Mindezeket k�zzel k�sz�tik, �s tulajdonosuk
m�v�szi t�rgyaknak tekinti �ket; ami, meg kell adni, igaz
is sokszor.
Az olyan t�rgyak viszont, amelyeket az �ruh�zakban
kapni, legt�bbsz�r �divat�nak l�tszanak. Kev�s olyan
�kot�p k�sz�l�ket l�ttam, ami ne t�nt volna egy amerikai
t�v�n�z� sz�m�ra primit�vnek. Az egyik �r�gy�k, mint
hallottam, hogy �gy k�nnyebben meg tudja jav�tani a
haszn�l�ja, ha elromlik. Mindenesetre teljesen n�lk�l�zik
a n�lunk megszokott �ramvonalat: egyes r�szek ki�llnak,
fura sz�gben foganty�k, kallanty�k l�that�k, n�ha m�g
f�b�l k�sz�lt alkatr�szek is cs�f�tj�k �ket.
Azt viszont �szrevettem, hogy igenis megjav�tj�k a
saj�t dolgaikat. Az utc�kon nincsenek is jav�t��zemek.
K�l�nleges k�vetkezm�nye ennek, hogy garancia sehol
sem l�tezik. Az emberek term�szetesnek veszik, hogy a
gy�rtott term�kek massz�vak, tart�sak, k�nnyen
jav�that�k, ami egy�ttal persze azt is jelenti, hogy a
mieinkhez viszony�tva n�lk�l�zik a bonyolult
kifinomults�got. Nem volt k�nny� el�rni id�ig. Hallottam
tr�f�s t�rt�neteket a h�skorb�l, amikor nevets�ges
dolgokat terveztek �s gy�rtottak, beperelt�k a gy�rt�kat,
meg egy�b fejlem�nyek k�vett�k egym�st. Most van egy
olyan t�rv�ny, ami szerint minden �j term�ket ki kell
adni egy t�z h�tk�znapi emberb�l �ll� bizotts�gnak (azt a
sz�t, hogy "fogyaszt�", nem haszn�lj�k nyilv�nos
helyen), �s csak ha �k megfelel�nek �t�lt�k a
jav�that�s�g�t, ami egyszer� szersz�mokkal is elv�-
gezhet�, akkor engedik meg a t�meggy�rt�s�t.
Kiv�tel a video �s egy�b elektronikus berendez�sek.
Ezeket szabv�nyos�tott modulokban kell megtervezni, �s
a boltoknak ezeket a r�szeket pr�baberendez�sekkel
egy�tt kell tartaniuk, hogy a haszn�l�k k�nnyen meg-
tal�lj�k �s helyettes�thess�k a hib�s panelt vagy modult.
�s persze az elektronikus k�sz�l�kek nagy r�sze
manaps�g olyan kicsiny, hogy az eg�szet �jra lehet
haszn�lni, ha elromlik. Az �kot�poknak van n�h�ny
figyelemre m�lt� technikai �jdons�guk a miniat�riz�l�s
ter�n, egy t�ny�rn�l nem nagyobb sztere� berendez�s,
zseni�lisan egyszer� �s finom szab�lyoz�berendez�s a
napf�t�shez, �s f�lhallgat�ba �p�tett r�vid t�v�
r�di�telefon. Ezek bizony kiel�g�tik a nemzeti t�rekv�st a
t�m�rs�g, k�nny�s�g �s az alacsony fogyaszt�s ir�nt.
 M�jus 11.
Ma reggel ny�lt el�sz�r alkalmam alaposabban ta-
nulm�nyozni azt a furcsa �kot�p szok�st, amit k�z�s
kritiz�l�snak neveznek. Beugrottani az egyik kis nyitott
el�ter� k�v�z�ba, ahol remek, sz�vmelenget� reggelit
lehet kapni. Csal�dias asztalokb�l �ll a berendez�s, de a
korai �r�ban m�g kev�s volt a vend�g. A k�zelemben
azonban egy f�rfi megt�rte a csendet, nem sokkal azut�n,
hogy a pinc�r kiszolg�lta.
"Ezt a toj�st n�zz�tek meg!" - ki�ltotta, s nem a
pinc�r, hanem a k�v�z� k�z�ns�ge fel� fordult. Egy
pillanatra felmutatta a t�ny�rj�t, hogy mindenki l�ssa. -
"Teljesen meg van sz�radva!" Enn�l a pontn�l azt
v�rtam, hogy a pinc�r majd igyekszik megnyugtatni, �s
felaj�nl egy m�sik adag toj�st, de nem. Mindketten a
ny�tott konyha fel� tartottak, amely ugyan oldalt
helyezkedett el, de csak egy pult v�lasztotta el a k�ls�
helyis�gt�l. (Az �kot�poknak nagy �r�met szerez, ha
figyelemmel k�s�rhetik �teleik elk�sz�t�s�t. A konyha
mindig megtekinthet�, �s a vend�gek �gy figyelik a
szak�csot, mint mi egy pizzak�sz�t�t.) "Ki csin�lta ezt a
toj�st?" - k�rdezte a vend�g. Az egyik szak�cs, egy
asszony, f�lretette, amivel �ppen foglalatoskodott, �s
odament hozz�, hogy megszeml�lje a b�njelet. "�n.
Mi�rt, mi a baj vele?" A f�rfi megism�telte panasz�t, az
asszony felvett egy vill�t, �s a toj�sba b�kte. "Biztos t�l
sok�ig hagyta a t�ny�ron" - jelentette ki. "A t�ny�rja is
teljesen kih�lt!" Azonnal egy rak�s k�z ny�lt ki, hogy
ellen�rizz�k az �ll�t�st, �rv �rvvel csapott �ssze, m�g
megsz�letett a konszenzus, hogy bizony a t�ny�r m�g el�g
meleg, �s az asszony t�nyleg t�ls�t�tte a toj�st. "Mi�rt
nem figyelt r� jobban?" - �rdekl�d�tt a vend�g. "Mert
k�t t�zhelyem van �s 14 rendel�st kell egyszerre
figyelnem" - replik�zott az asszony.
Ekkor n�h�ny el�gedett vev� sz�lt k�zbe, �s kijelen-
tett�k, hogy Ruth kiv�l� szak�cs, �s az � toj�saikat
mesteri t�k�llyel k�sz�tette el. �gy azt�n Ruth
munkaterheit mindny�jan megvitatt�k, ami azt illeti, el�g
hangosan. (K�zben �jabb �s �jabb kuncsaftok sz�llin-
g�ztak be a konyh�ba, csatlakozva a diskurzushoz, �s kint
az �tteremben az �sszes t�ny�ron j�ghideg lett a toj�s, De
ez m�r senkit nem �rdekelt.) Valaki megk�rdezte Ruthot,
mi�rt nem k�rt seg�ts�get, ha �rezte, hogy el�sz�k a
rendel�sekkel, mire a n� elv�r�s�d�tt, �s neheztel�
pillant�st vetve a t�bbi szak�csra kijelentette, hogy ez az
� dolga, �s � el is tudja v�gezni, ha b�k�n hagyj�k. Az
egyik vend�g, aki m�r r�gebb �ta ismerhette Ruthot, azt
mondta, tudja, hogy �gyse k�rt volna seg�ts�get a t�bbi
szak�cst�l, akiknek szint�n megvan a maguk dolga, de mi
volna, ha beismern�, hogy n�ha a tennival� t�l sok, �s
seg�ts�g�rt ki�ltana?
M�sok belesz�ltak, hogy igaz�n �r�ln�nek, ha id�n-
k�nt bel�phetn�nek a konyh�ba kiseg�teni egyp�r percre.
Ruth itt m�r nem b�rta tov�bb, �s elpityeredett, vagy a
sz�gyent�l, vagy a megk�nnyebb�l�st�l, nem tudom
pontosan. N�h�nyan bej�ttek a konyh�ba, meg�lelt�k,
megpaskolt�k. Feltehet�leg s�s krokodilk�nnyeket
hullatott a k�vetkez� n�h�ny rendel�sbe, de mindenki
el�gedetten t�rt vissza az asztal�hoz, �s a panaszos j�
�tv�ggyal fogyasztotta el �j toj�s�t, amit Ruth
szem�lyesen hozott ki neki. Hangosan, cirkalmasan
k�sz�nte meg, mik�zben mindenki mosolygott �s j�kedv�
volt.
Az eff�le kis l�lektani dr�m�k el�g gyakoriak
Ecot�pi�ban. Van benn�k valami k�z�ns�ges, de
ugyanakkor bizonyos m�rt�kig �lvezetesek, a r�sztvev�ket
�s a megfigyel�ket egyar�nt fel�d�tik.

Mindig, mikor �ton vagyok, n�h�ny nap ut�n elkezd

hi�nyozni a szex. Igyekszem valahogy elint�zni a dolgot,
�gy vagy �gy. M�g most sem �rtem, hogy ezek a
f�ggetlen, �n�ll� �kot�p n�k mi�rt nem reag�lnak
k�ts�gbeesett jelz�seimre, Biztos, hogy nem az�rt, mintha
nem tudn�k, mir�l van sz�! Egyszer az utc�n felszedtem
egyet, �s elkezdtem kicsit puh�tani. "Ide figyelj - mondta
egy id� ut�n -, ha csak dugni akarsz, mi�rt nem mondod
meg?" - azzal megvet�en v�gigm�rt �s otthagyott. A
dolog elgondolkodtatott. R�j�ttem, hogy nem csak dugni
akarok, mint �ltal�ban, amikor �ton vagyok. Val�j�ban
az izgat, mi megy itt v�gbe f�rfi �s n� k�z�tt, �s be
szeretn�k sz�llni. Egy�rtelm�, hogy �ltalam ismeretlen
m�don kezelik egym�st. Irigykedem, �s �gy �rzem,
kihagynak valamib�l, de k�v�ncsi is vagyok, �s
kih�v�snak �rzem. Zavarts�gom n�ha �tadja a hely�t
valami furcsa k�szs�gess�gnek, t�relemnek �s
nyugalomnak: m�ntha nemsok�ra belebotlan�k valakibe,
aki majd mindent vil�goss� tesz el�ttem. Cs�ppet sem
k�nny�ti a dolgomat, hogy az �kot�pok ugyancsak
hangosan szeretkeznek. K�jes ny�g�sek, s�hajt�sok,
kiab�l�s �s sikolyok sz�vik �t meg �t az �jszak�t, b�r a
hotel falai nem k�l�n�sebben v�konyak. Nincs az
�gvil�gon semmi g�tl�s benn�k, �s egy�ltal�n nem
b�nj�k, ha m�s is megtudja, mi folyik odabent.
AZ �KOT�P GAZDAS�G: A
V�LS�G GY�M�LCSE
San Francisco, m�jus 12.
Az USA-ban �ltal�nosan elterjedt n�zet, hogy az
�kot�pok �lhetetlen �s lusta n�ps�g. Nem is csoda, hogy
ilyen k�vetkeztet�sre jutottak, miut�n az orsz�gban
r�gt�n a f�ggetlens�g kiki�lt�s�t k�vet�en bevezett�k a
h�sz�r�s munkahetet. M�gis, azt hiszem, egyetlen
amerikai sem �rezte m�g �t azt az �ri�si v�ltoz�st, amit
ez az int�zked�s okozott a mi �letm�dunkhoz k�pest.
Nem kev�sb� hihetetlen �s megd�bbent�, hogy az �kot�p
t�rv�nyhoz�s azonm�d, a hatalom els� m�mor�ban k�pes
volt ezt a forradalmi int�zked�st kereszt�lvinni.
Nem m�s forgott itt kock�n, mondj�k a mindentud�
�kot�pok, mint az a protest�ns munkaerk�lcs, amelyre
eg�sz Amerika �p�lt. A k�vetkezm�nyek rendk�v�l
s�lyosak. Gazdas�gi �rtelemben Ecot�pia k�nytelen volt
elz�rk�zni a kem�nyebben dolgoz� n�pek keltette
versenyt�l. Ipar�t komoly le�p�t�s fenyegette �veken �t.
A nemzeti �ssztermel�s t�bb mint harmad�val cs�kkent.
�m a legkomolyabb �s legm�lyebb k�vetkezm�nyek
filoz�fiaiak �s �kol�giaiak voltak. Az ember�s�g,
�rvelnek az itteniek, nem az�rt j�tt a vil�gra, hogy
bolondul termeljen, mint a 19. �s 20. sz�zadban hitt�k,
hanem az embereknek el kell foglalniuk szer�ny hely�ket
az �l�l�nyek �sszef�gg�, �lland� h�l�zat�ban, �s
�vakodniuk kell e h�l�zat megzavar�s�t�l. Ez a jelenlegi,
fogyaszt�sra �p�lt �letm�d fel�ldoz�s�t jelenti a j�vend�
t�l�l�s �rdek�ben. A dolog szinte vall�sos c�ll� v�lt,
hasonl�an a kor�bbi �dvtanokhoz. Az emberek
boldogs�ga nem att�l f�gg, milyen m�rt�kben uralkodnak
a f�ld t�bbi teremtm�ny�n, hanem milyen m�rt�kben
�lnek harm�ni�ban vel�k, mondj�k.
Lehet, hogy els� pillant�sra, a felszinen nem t�nik
vesz�lyesnek ez a filoz�fiai v�lt�s. �m csontig hat�
k�vetkezm�nyei nagyon hamar vil�goss� v�ltak. A
k�zgazd�szok, akik k�z�tt ott volt Amerika n�h�ny
legk�v�l�bb elm�je is, tiszt�ban voltak vele, hogy a
folyamatosan n�vekv� �letszinvonalat csakis a munkaid�
�s a munka intenzit�s�nak �lland� �s k�ny�rtelen
fokoz�s�val lehet fenntartani. Hi�ba h�vj�k a munk�sok
ezt "bep�rget�s"-nek, az igazs�g akkor is az, hogy a
munkamennyis�g �lland� n�vel�se n�lk�l a t�k�t nem
lehet vonzani, m�g kev�sb� megtartani, �s a p�nz�gyi
cs�d r�vid �ton bek�vetkezik. A sz�rny� �jdons�g, amit
n�h�ny �kot�p milit�ns csemp�szett be a k�ztudatba, az
volt, hogy szerint�k a gazdas�gi katasztr�fa nem
felt�tlen�l jelenti az egyes emberek szem�lyes
t�l�l�s�nek lehetetlens�g�t, �s hogy ami azt illeti, a
p�nz�gyi cs�d m�g el�ny�re is ford�that�, ha az �j
nemzet k�pes �tszervezni �rt�krendj�t �s energiaforr�sait,
tud�s�t, �gyess�g�t �s nyersanyagait az alapvet� emberi
sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re haszn�lja fel. Ha ez siker�l, a
GNP hatalmas cs�kken�se is (ami egy�bk�nt is a
haszontalan, pocs�kol� tev�kenys�gek kies�s�nek lesz az
eredm�nye n�zet�k szerint) politikai t�k�v�
kov�csolhat�.
R�viden, a p�nz�gyi p�nikot nemhogy elviselt�k, de
kifejezetten �s sz�nd�kosan m�g sz�tott�k is. Sz�m�t�suk
bev�lt: miut�n a t�ke �sz n�lk�l elmenek�lt, a legt�bb
gy�r, gazdas�g �s egy�b termel��zem �rett gy�m�lcsk�nt
hullott az �kot�pok �l�be.
�s val�j�ban alig n�h�ny kritikus int�zked�sre volt
sz�ks�g, hogy ezt a pusztul�st magukra id�zz�k: a
mez�gazdas�g �llamosit�sa, az olajipari morat�rium
kimond�sa, a Sear, Penneys �s Safeway alkotta
nagykereskedelmi h�l�zat er�szakos egyes�t�se �s
n�h�ny szigor� term�szetv�delmi t�rv�ny meghozatala,
amelyek elvett�k a faipar kedv�t �s haszn�t, megtette a
mag��t.
Persze ezek a l�p�sek hatalmas felh�borod�st v�ltottak
ki Washingtonban. A k�l�nf�le �rdekekben lobbiz�
hatalmass�gok megpr�b�lt�k r�venni a korm�nyt, hogy
avatkozzon be katonailag, Addigra azonban m�r j�
n�h�ny h�nap eltelt, �s az �kot�pok megalak�tott�k �s
kik�pezt�k nemzeti mil�ci�jukat, Franciaorsz�gb�l �s
Csehszlov�ki�b�l pedig l�gi �ton fegyverekt szereztek
be. Olyan h�rek is sz�llongtak, hogy az elszakad�skor
al�akn�ztak n�h�ny keleti nagyv�rost atombomb�kkal,
amelyeket titokban k�sz�tettek vagy amerikai
kutat�laborat�riumokb�l raboltak el. Washington ez�rt
azt�n annak ellen�re, hogy heves gazdas�gi �s politikai
kamp�nyba kezdett Ecot�pia ellen, �s aknaz�rat telep�tett
a kik�t�ibe, v�g�l lemondott a beavatkoz�sr�l.
 A d�nt�s ut�n �jabb cs�d�k �s k�nyszer� elad�sok
k�vetkeztek be a gazdas�gi v�llalkoz�sokn�l. A dolog
eml�keztetett arra, ami az intern�lt amerikai jap�nokkal
t�rt�nt a m�sodik vil�gh�bor� alatt. Kiv�l�, �si San
Francisc�-i csal�dok voltak k�nytelenek az �j rezsim
k�pvisel�ivel a lehet� legk�ptelenebb �s megsz�gyen�t�
felt�telek mellett alkudozni. A spanyol f�ldfoglal�sig
visszamen� ingatlanokat kellett egyik pillanatr�l a
m�sikra el�rverezni. Hatalmas t�k�sv�llalatok, amelyek
hozz� voltak szokva, hogy �k dikt�lj�k a felt�teleket a
v�rosi �nkorm�nyzatoknak �s tartom�nyi
parlamenteknek, hirtelen azon tal�lt�k magukat, hogy
j�v�t�tel�rt k�ny�r�gnek, �s feszengve kell
elmagyar�zz�k, hogy tulajdonaik mennyivel t�bbet
�rnek, mint amenynyi ut�n eddig ad�ztak.
Az alkalmazottak t�zezrei ker�ltek utc�ra, �s az �j
korm�ny k�tf�le m�don v�laszolt erre a k�hiv�sra.
Egyr�szt felszippantotta a munkan�lk�lieket azokhoz a
hatalmas �p�t�si beruh�z�sokhoz, amelyeknek keret�ben
meg�p�ltek a vas�th�l�zat �s az �lland� �llapot�
rendszerek gerinc�t alkot� szennyv�zkezel�si, hullad�k-
�jrafeldolgoz� �s egy�b egys�gek. M�sokat a r�gi
rendszer �ll�t�lag vesz�lyes �s cs�f produktumainak
elt�ntet�s�re haszn�ltak fel, mint amilyenek p�ld�ul az
�zemanyagt�lt� �llom�sok. A h�sz�r�s munkah�t
val�ban megdupl�zta a munkahelyeket, de egyik
pillanatr�l a m�sikra a fel�re cs�kkentette a szem�lyi
j�vedelmet. (�veken �t merev, maximaliz�lt �rakat
tartottak az �lelmiszerekn�l �s alapell�t�si cikkekn�l.)
A bek�vetkez� �t�ll�si id�szak term�szetesen teljes
z�rzavarhoz vezetett; b�r sokak szerint ink�bb izgalmas
volt. Legt�bben azt vallj�k, akik �t�lt�k ezeket az id�ket,
hogy senki nem szenvedett k�l�n�sebben az
�lelmiszerhi�ny, a hajl�ktalans�g, a ruhan�lk�lis�g vagy
az orvosi ell�t�s hi�nya miatt - b�r az igaz, hogy sok
k�nyelmetlens�ggel j�rt, hatalmas le�p�t�sek voltak az
aut�iparban �s sz�mos hasonl� ipar�gban, az iskol�kban
�s m�s szoci�lis jelleg� int�zm�nyekben is. �s persze
sokakat megfosztottak j�l meg�rdemelt k�nyelmi
cikkeikt�l: aut�ikt�l, luxus�teleikt�l, divatos
ruh�zatukt�l, felszerel�si �s m�szaki cikkeikt�l, sok
szolg�ltat�st�l. Ezek a dolgok k�l�n�sen a
k�z�pkor�akn�l okoztak gondot, b�r egy ma m�r �reg
ember azt mondta nekem, hogy � annak idej�n a m�sodik
vil�gh�bor� alatt Vars�ban mint kisfi� pen�szes
burgony�n �s patk�nyokon �lt, �s az �kot�p �tmenet
ahhoz k�pest kismiska. A fiatalok sz�m�ra a
sz�ks�g�llapot egyfajta h�bor�s �lm�nyt jelentett, ink�bb
izgalmat, mint megpr�b�ltat�st. Az �ldozatv�llal�s pedig
elfogadhat�bbnak t�nt az amerikai t�mad�s �rny�k�ban.
N�h�nyan azonban megjegyezt�k, hogy az �j korm�ny
ir�nyv�lt�sa az alapvet� biol�giai sz�ks�gletek
kiel�g�t�s�re egyes�t� �s lelkes�t� er�k�nt is hatott.
�lelemrabl�s, har�csol�s alig fordult el�, (Az �lelemmel
val� adakoz�s, ami olyan jellemz� ma az �kot�pokra,
ekkor alakulhatott ki.)
Az a ter�let, amelyen Ecot�pia fekszik, k�nnyebb� is
tette az �tmenetet. Az orsz�got alkot� �llamokban magas
volt az orvosok sz�ma, az �ltal�nos iskol�zotts�gi szint, a
szakk�pzett munkaer�, m�rn�k�k �s m�szakiak, nem
�gy, mint a sz�vets�g t�bbi �llam�ban. Nagyv�rosaiban,
Seattle kiv�tel�vel, minden olyan ipar�g megtal�lhat�,
amelyek az �let alapvet� sz�ks�gleteit k�pesek
el��ll�tani. Egyetemei messze f�ld�n h�resek, �s
kutat�helyein dolgozott az Egyes�lt �llamok sok
legjobban jegyzett tud�sa. M�rs�kelt kl�m�ja miatt a
szabadt�ri �letm�d m�r annak idej�n is elterjedt �s
k�zkedvelt volt. Az �kol�giai politika
k�vetkezm�nyek�nt el��ll� t�zel�anyag-hi�ny kev�sb�
�rintette a n�pess�get, ink�bb csak bossz�s�g volt, nem
�let-hal�l k�rd�se, ami a keleti parton lett volna a kem�ny
telek miatt. Az emberek szokatlanul j�l �rtettek a
term�szettel kapcsolatos dolgokhoz, �s tapasztaltak
voltak t�boroz�sban �s egy�b szabadt�ri
tev�kenys�gekben.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, hogy milyen
politikai kontextusban zajlott le ez a v�ltoz�s. 1980-ban
m�r majdnem negyed �vsz�zada folytak az indok�nai
h�bor�k. Az amerikai r�szv�tel D�lkelet-�zsi�ban
tizen�t�dik �v�be l�pett. T�zsz�netek j�ttek, t�zsz�netek
mentek. Az USA vezet�se, �gyesen kiker�lve a
kongresszus p�nz�gyi ellen�rz�s�t, folyamatosan kereste
a konfliktus "v�gs� megold�s�nak" lehet�s�g�t. A
hatalmas katonai potenci�l fenntart�sa �s fegyverrel
ell�t�sa m�g akkor is gazdas�gi probl�m�khoz vezetett,
amikor a k�zv�lem�ny m�r r�gen elvesztette f�l�tte az
ellen�rz�s lehet�s�g�t. A hetvenes �vek kitart� infl�ci�ja
�s gazdas�gi visszaes�se sz�lesk�r� el�gedetlens�get
v�ltott ki, �s al�akn�zta az amerikaiaknak a gazdas�gi
halad�sba vetett hit�t. Napirenden voltak a vadsztr�jkok
�s �zemfoglal�sok, amelyek teljesen lefoglalt�k a
Nemzet�rs�get. A hetvenes �vek elej�nek
k�rnyezetv�delmi pr�b�lkoz�sai kudarcba fulladtak, �s a
szennyez�s �jabb �s �jabb �ldozatokat k�vetelt, a
k�rnyezet �llapota pedig tov�bb romlott. Az
energiav�ls�g gazdas�gi t�r�st, �remelked�st okozott. A
folytonos washingtoni botr�nyok pedig elvett�k az
embereknek a k�zponti korm�nyba vetett bizalm�t.
"Mindez meggy�z�tt minket arr�l, hogy ha t�l akarjuk
�lni, akkor saj�t kez�nkbe kell venni az esem�nyek
menet�t" - mondta nekem egy �kot�p f�rfi. R�mutattam,
hogy a konspir�ns forradalm�roknak is mindig ez volt a
taktik�juk, akik felt�telezik, hogy a t�bbs�g nev�ben
cselekszenek, de gondosan vigy�znak r�, nehogy a
t�bbs�g kez�be val�di hatalom ker�lj�n. "Semmi nem
akart javulni, a helyzet egyre rosszabbodott - felelte -, �s
az emberek k�szek voltak v�ltoztatni rajta. Sz� szerint
betegek voltak a rossz leveg�t�l, az agyonvegyszerezett
�lelmiszerekt�l, a holdk�ros rekl�mokt�l. Az�rt kezdtek
el politiz�lni, mert gyakorlatilag ez volt m�lt�s�guk
meg�rz�s�nek egyetlen m�dja."
"Vagyis csak az�rt, hogy egy sz�ls�s�ges �kol�giai
programot k�vessenek, milli�k voltak k�pesek fel�ldozni
j�l�t�ket?"
"Az id� t�jt m�r nem volt valami nagy a j�l�t - felelte.
- Valamit tenni kellett. �s senki m�s nem tette meg
helyett�nk. �s persze - vigyorodott el - marha
szerencs�sek is voltunk." Ez az akaszt�fahumor, ami a
b�csiek �s a zsid�k humor�ra eml�keztet, �ltal�nos
Ecot�pi�ban. Meg�rt�se seg�thet megmagyar�zni azt is,
hogy t�rt�nt ez a csod�latos v�ltoz�s.

M�jus 13.
�rdekes, de az �kot�pok rejt�lyes m�don nem �rzik,
hogy elk�l�n�ln�nek a technol�gi�jukt�l. Mintha egy
kicsit az indi�nokhoz hasonl�an gondolkodn�nak; hogy a
l� meg a tipi, az �j meg a ny�l mind a term�szet m�h�b�l
ugrottak el�, ak�rcsak az emberi l�nyek, szervesen.
Persze sokkal intenz�vebben �s kiterjedtebben munk�lj�k
meg a term�szetes anyagokat, mint az indi�nok tett�k a
ny�lhegyekkel vagy a tipi b�r�vel, de ugyanazzal a
tisztelettel, bar�ti m�don b�nnak az anyaggal. A minap
meg�lltam, hogy n�h�ny �csot figyeljek meg munka
k�zben. Szeretettel forgatt�k, f�r�szelt�k a f�t (saj�t
kez�kkel, nem g�pekkel). A sz�geket gy�ny�r� mint�ban
helyezt�k bele a f�ba, �s kalap�cs�t�s�k nyugodt,
t�relmes �temet tartott. Mikor egyes darabokat a
hely�kre emeltek, �vatosan tartott�k �ket, gondosan
illesztett�k a n�hol rov�tkol�ssal, m�shol sz�ggel
r�gz�tett �rintkez�si pontokhoz. Az embernek az volt az
�rz�se, ink�bb meggy�zni akarj�k a f�t, a lelk�re
besz�lnek, ahelyett hogy k�nyszer�ten�k.

Fura telefonh�v�st kaptam a hotelben tegnap este. Egy

reszel�s, durva hang �rdekl�d�tt, hogy tal�lkozhatna-e
velem n�h�ny bar�tja t�rsas�g�ban. A k�ptelefon
k�perny�j�t el�sz�r nem kapcsolta be, de amikor azt
feleltem, hogy sz�vesen l�tom, m�r nem rejt�zk�d�tt
t�bb�. Egy k�v�h�zban tal�lkozzunk, javasolta. A helynek
olyan hangulata volt, mint aff�le f�rfiklubnak. S�t�tbarna
fabor�t�s, tart�kban, a falak ment�n �js�gok sora, s�r,
k�v� �s finom s�tem�nyek. Azzal kezdt�k, hogy mennyire
�r�lnek a l�togat�somnak, �s rem�lik, a k�t orsz�g
kapcsolata mostant�l fogva javulni fog.
Ez �j volt. Eddig egyetlen, ez id�ig l�tott �kot�p sem
l�tszott egy k�r�mfeket�nyit is t�r�dni azzal, hogy milyen
viszonya van haz�j�nak az Egyes�lt �llamokkal, ak�r
pr�, ak�r kontra. Alaposabban szem�gyre vettem az
embereimet. L�tszott, hogy �zletemberf�l�k, van egyfajta
m�d, amellyel az �zletemberek kinyilv�n�tj�k a
tulajdonjogukat, ez ismer�snek t�nt. Lassan derengeni
kezdett, kik is ezek val�j�ban: az ellenz�k!
A durvahang� bemutatott minket egym�snak. Azt�n
egy kicsit �vatosan kifejtett�k �ll�spontjukat. Hogy, b�r
az �j korm�ny sz�mos reformja term�szetesen hasznos �s
sz�ks�ges volt, m�sok megnehez�tett�k a l�gk�rt a
v�llalkoz�sok sz�m�ra. "Gazdas�gunk, mint az �nnek is
nyilv�n felt�nt, folyamatosan lesz�ll� �gban van.
F�lelmetes, mit vesztett�nk. �s ami m�g rosszabb, el�bb-
ut�bb �tj�ba ker�l�nk az �llamoknak."
"Ezt meg hogy �rti?"
"N�zz�k csak. Kicsiny orsz�g vagyunk egy nagyon
nagy k�zvetlen k�zel�ben. Ha sok�ig ragaszkodunk ehhez
az �r�lt �komarhas�ghoz, nem ker�lj�k el a fegyveres
konfliktust, �s akkor egyszer�en let�r�lnek minket a f�ld
sz�n�r�l. Tudjuk, mit m�veltek �n�k Vietnamban, �s
tudjuk, mit tesznek most Braz�li�ban. A mi
atomakn�inkr�l meg k�nnyen kider�lhet, hogy bl�ff az
eg�sz. �s akkor itt is Vietnam lesz."
"Mi h�t a teend�?"
"Vehetn�nk egy kicsit l�gyabb ir�nyvonalat. N�h�ny
kompromisszum nem �rt. Nagyon izgatottak vagyunk az
�n l�togat�sa miatt, mert elvezethet a kapcsolatok
normaliz�l�d�s�hoz a k�t orsz�g k�z�tt. Ett�l kezdve
elk�pzelhet�, hogy el�zetes terveket cser�l�nk,
megmutatj�k, mi t�rt�nik, ha hagyj�k az �zletet
vir�gozni, a menedzsereket dolgozni, �s kifejl�dhet a gaz-
das�gi f�ggetlens�g. Azt�n egy id� ut�n megint vissza-
�ll�thatn�nk gazdas�gunkat a modern v�g�nyra."
"H�t a Halad�s P�rtja nem �ppen ezt akarja?"
R�vid sz�net �llt be. "Igen. De �k csak jelk�pes harcot
v�vnak. J�r a sz�juk a v�ltoz�s sz�ks�gess�g�r�l, de
amikor igazi v�ltoz�sra ker�lne a sor, vonakodnak
megtenni a sz�ks�ges l�p�seket. Ami azt illeti, majdnem
olyan rosszak, mint a T�l�l�k P�rtja. M�r feladtuk a
rem�nyt, hogy z�ld �gra verg�d�nk vel�k."
"No �s akkor mit akarnak tenni?"
K�nyelmetlen�l f�szkel�dtek. "El�sz�r is, nagy v�-
rakoz�ssal n�zt�nk az �n l�togat�sa el�. Arra k�rj�k,
l�pjen fel a kapcsolatok normaliz�l�sa �rdek�ben, itt is,
�s majd ha visszat�rt, Washingtonban is. Rem�lj�k, hogy
siker�l mozg�sba hoznia a dolgokat. De szeretn�nk, ha
tudn�, hogy mi k�szek vagyunk harcolni is az
eszm�ink�rt."
Meg�tk�zve n�ztem r�juk. "Harcolni?"
Nagyon �nnep�lyesen n�ztek vissza r�m, azt�n
egym�sra, �s �gy l�tszik, eld�nt�tt�k magukban, hogy
kihaszn�lj�k a nagy lehet�s�get. "Azt kell gondolnunk,
hogy az USA korm�nya sz�m�ra nem idegen gondolat a
f�ldalatti mozgalmak t�mogat�sa olyan orsz�gokban,
melyek korm�nya bar�ts�gtalan viselked�st tan�s�t.
K�zel az id�, amikor a norm�lis politikai cselekv�s
keretei m�r nem elegend�ek t�bb�. Ecot�pi�t r� kell
k�nyszer�teni, hogy bel�ssa: meg kell v�ltoztatnia
politik�j�t. B�rmit k�szek vagyunk megtenni. De
sz�ks�g�nk van seg�ts�gre."
"�s nem f�lnek att�l, hogy egyszer�en amerikai
k�meknek n�zik majd magukat?" "Ezt a kock�zatot
v�llalnunk kell. Term�szetesen olyan anyagot k�r�nk
majd, amire nem lehet r�bizony�tani az amerikai
eredetet." Most rajtam volt a sor, hogy sz�netet tartsak.
"�gy �rti, robban�szert, k�zifegyvert k�rnek?" Kicsit
csal�dottan n�ztek r�m. "Persze. Akkor olyan helyzetben
lesz�nk, hogy megmutathatjuk, mennyire elfogadhatatlan
�rat kell fizetni a jelenlegi ir�nyvonal�rt. Ennek csak
egyetlen m�dja van."
"N�zz�k, mondtam, �n �js�g�r� vagyok, �s nem a CIA
�gyn�ke." Udvariasan, de k�tkedve mosolyogtak.
"Mindazon�ltal, azt hiszem, tov�bb�tani tudom mindazt,
amit mondtak, olyan embereknek, akiket �rdekelhet a
dolog. Mennyire bizony�that�, hogy a k�zv�lem�ny
maguk m�g�tt �ll?"
"Tudja, milyenek az emberek - eszik, ami �ppen akkor
n�pszer�, m�g akkor is, ha az ellenkezik a saj�t
�rdekeikkel. De a dr�mai tettek azonnal hatalmas
lelkesed�st fognak kiv�ltani."
 V�gign�ztem rajtuk. Nem mutattak valami meggy�z�
k�pet mint a j�v� v�res terrorist�i. De h�t lehets�ges,
hogy ez a legt�bb igazi terrorist�r�l sem mondhat� el.
N�h�nyan k�z�l�k t�l voltak az �tvenen, olyasf�le
emberek, akik az �llamokban a helyi Rotary Klub tagjai
lenn�nek, k�z�ns�ges, egyszer� polg�rok, de itt kil�gnak
a sorb�l. P�ran fiatalok, haragosan �g�, vesz�lyes
szemekkel. Fogalmam sincs, hogyan �s mi�rt, de
val�sz�n�leg �k lenn�nek mindenf�le rendszer ellenz�ke,
ak�rmilyen legyen �s ak�rmit tegyen is. Nem hinn�m, az
eddigi tapasztalataim alapj�n, hogy jelent�s t�rsadalmi
b�zisuk lenne. Az�rt feljegyeztem, hol tal�lom meg �ket.
Ahogy kil�pt�nk a k�v�h�z kapuj�n, ak�r �zleti
t�rgyal�sr�l is j�hett�nk volna...

M�jus 15.
Marissa Brightcloud. F�nyes Felh�. Indi�n hangz�s�,
felvett n�v. Sokan haszn�lnak ilyet. Az �llom�son v�rt
r�m, hogy az erdei sz�ll�sra vigyen, ahol a fakitermel�s
�s erd�szet gyakorlat�t fogom n�h�ny napig
tanulm�nyozni. El�sz�r azt hittem, valami
korm�nyalkalmazott vagy sajt�sz�viv�. K�s�bb kider�lt,
hogy a t�bb t�zezer hekt�ros erd�t �s az erd�gazdas�gi
egys�get igazgat� h�ttag� v�lasztott bizotts�g egyik
tagja. Er�s, meleg test� n�. Karcs�, de er�s cs�p�je van.
Haja s�t�t, g�nd�r, szeme nagy, �l�nk. Olasz
bev�ndorl�kat sejtek a h�tt�rben. M�g nedves volt a
reggel - durva k�t�tt pul�vert viselt, farmernadr�got �s
turistabakancsot. Az egyetlen d�sz egy k�nny� selyems�l
volt a nyaka k�r�l, finom vir�gmint�kkal.
Gondoskodott biciklir�l mindkett�nk sz�m�ra. Baj
van: �vek �ta nem �ltem ker�kp�ron. El�sz�r kicsit
kacs�ztam. Nyugodtan, �lvezettel n�zte, amint �jra
nekirugaszkodom, majd kereszt�lkarik�ztunk a v�roson
�s neki az erd�nek. Keveset besz�lt, de k�v�ncsian
m�regetett. Egyszer meg�lltunk egy dombtet�n, ahonnan
j� kil�t�s ny�lt az erd�kre. Tett egy mozdulatot, azt�n
v�rakoz�an a karomra helyezte a kez�t. Helyes erd�, de
m�s nem jutott az eszembe, mint hogy "gy�ny�r� a
kil�t�s". Tr�f�s t�relmetlens�ggel n�zett r�m, mintha
azon t�prengene, tulajdonk�ppen mif�le ember is lehetek
�n.
Azt�n csendben megsz�lalt. "Ez az erd� az �n
otthonom. Akkor �rzem a legjobban magam, ha f�k k�z�tt
vagyok. A ny�lt terep mindig is idegen volt sz�momra.
Igaza volt csimp�nz �seinknek. A f�k k�z�tt biztons�gban
vagy, szabad lehetsz." �s rejt�lyesen mosolygott. H�ly�n
hallgattam. Felpattant a biciklire �s el�rehajtott. Mintha
gyorsabban tekert volna - vagy csak �n f�radtam el?
N�mi gondot okozott, hogy l�p�st tartsak vele, de azt
hiszem, siker�lt eltitkolnom. V�gre el�rt�k a t�bort.
Hatalmas f�k �ltal k�zrefogott rozzant �p�letek cso-
portja. �regek, fest�s n�lk�l, de az�rt van benn�k valami
esetlen, faragatlan b�j, mint a r�gi ny�ri t�borokban. A
k�zponti gy�lekez�terem k�r�l szesz�lyesen elsz�rva
helyezkedtek el. Az egyik oldalon g�pekkel megrakott
cs�rszer� �p�tm�ny. M�g�tte egy ny�lt csemet�skert sok
hekt�ron, benne ezernyi kis magonccal. Az eg�sz telepnek
erd�szaga van, mint amikor a feny�t�k lassan
lebomlanak �s a l�bunk alatt fiatal tavaszi humusz lesz
bel�l�k. A f�ny szel�den sz�r�d�tt �t a nagy f�k
koron�j�n, furcsa, l�gy atmoszf�r�t teremtve. Olyan
�rz�sem t�madt, mintha egy nagyon �reg, kicsit
orm�tlan, s�t�t templomban lenn�k.
Ahogy meg�rkezt�nk, az �p�letekb�l t�bb tucat ember
�z�nl�tt el� minket �dv�z�lni. A l�togat� nyilv�n
esem�nysz�mba megy sz�mukra. Marissa v�delmez�n �llt
mellettem, amikor k�rbe�lltak. K�rd�sekkel bomb�ztak:
mit l�ttam eddig, hol �lek az �llamokban, mit szeretn�k
m�g l�tni, mi a kedvenc fafajt�m (csak az jutott az
eszembe, hogy kar�csonyfa. A botanika sose volt er�s
oldalam, de elismer� nevet�s nyugt�zta). Aranyk�p�sek
arr�l, hogy mennyire nem �gy n�zek ki, mint egy fav�g�.
Ekkor vettem �szre, hogy a csoport fele n�. Akkor m�g
azt hittem, f�leg a csemetekerttel meg az �ltet�ssel
foglalkoznak, de nem: f�t is v�gnak, traktort vezetnek �s
er�g�peket kezelnek.
"Miel�tt megmutatn�nk vend�g�nknek, min dolgo-
zunk, el�bb meg kell f�rdenie" - jelentette ki Marissa egy
mosoly k�s�ret�ben. �s elvezetett a szertart�sos f�rd�h�z,
amellyel az �kot�pok minden olyan vend�get
megtisztelnek, aki ott marad k�r�kben egy darabig, m�g
akkor is, ha - ak�rcsak �n - az illet� nem utazott t�bbet
egy �r�csk�n�l. A l�ny most m�r t�bbet besz�lt. J�
n�h�ny �ve �l ebben a t�borban, n�ha bemegy egy-egy
h�napra a v�rosba, r�szben �d�l�s c�lj�b�l, m�sr�szt
hogy kicsit megv�ltozzon az �lettemp�ja. L�tszik rajta,
hogy kem�nyen dolgoz� feh�rn�p. Ugyanakkor �l�nk �s
n�ies, a t�bor embereivel pedig, akik v�roslak�k
erd�szolg�laton, kifejezetten csintalan. Miel�tt ugyanis
valaki megvehetne egy nagyobb adag f�t, p�ld�ul
h�z�p�t�shez, el�bb le kell dolgozza a t�bb h�napos
szolg�latot az erdei t�borok valamelyik�ben, ahol f�t
�ltet, gondozza az erd� talaj�t, �s beind�tja azt a
famennyis�get a n�veked�s �tj�n, amely majd egyszer
helyettes�ti az �ltala megv�s�roltat. (K�lt�i, bolond
n�ps�g - b�r lehet, hogy az embereket kicsit jobban
r�szoktatja, hogy megbecs�lj�k a f�t.)
Tudni akarta, van-e csal�dom, ki vezeti a h�ztart�st
(meglep�d�tt, hogy m�g csak nem is �lek a feles�gemmel
�s a gyerekeimmel, nem besz�lve a nagysz�l�kr�l,
unokatestv�rekr�l �s minden rend� �s rang� rokons�gr�l,
ismer�s�kr�l, hanem egy sz�l egyed�l a magam tany�j�n,
harminc m�rf�ldre a csal�dt�l, mik�zben rengeteg id�t
t�lt�k egy m�sik asszony t�rsas�g�ban). Megk�rdezte,
miben lelem �r�m�met. Ez olyan k�rd�s volt, amire
el�sz�r nehezen tudtam �szint�n v�laszolni, de
megpr�b�ltam, �s k�v�ncsis�ga megk�nny�tette a dolgom.
"El�sz�r is, a hatalom �rzete okoz �r�met - hogy
munk�m r�v�n hat�ssal vagyok emberekre, nagy
t�megekhez sz�lok, de befoly�solok olyanokat is, akik
d�nt�shelyzetben vannak. Azt�n a mesters�g �r�me az
�r�sban, az agyam torn�ztat�sa, a tudat, hogy megvan
bennem a k�pess�g �s az eredetis�g, hogy megragadjak
furcsa, szokatlan esem�nyeket, �s t�vlatot adjak nekik. �s
szeretem a luxust, de legal�bbis a finom holmikat: a leg-
jobb �teleket a legjobb �ttermekben, a legjobb ruh�kat, a
legjobb emberek t�rsas�g�t." Marissa �v�dve szak�tott
f�lbe: "�s a bar�tn�je is egyike a legjobb embereknek?"
"Igen, bizonyos �rtelemben. Vagyis ink�bb a legjobb
emberek szeretik �t, m�g ha � maga nem is eg�szen
k�z�l�k val�."
A f�rd�h�z az erd� m�ly�n volt, n�h�ny sz�z m�terre a
tiszt�st�l. Mire oda�rt�nk, a besz�lget�s �szrev�tlen�l
eg�szen bizalmas, szem�lyes hangv�tel� lett. "Nem is
besz�lt arr�l, milyen �r�m�ket szeret az emberekkel
kapcsolatban. Nincsenek bar�tai, nem szereti az embe-
reket?" "Dehogynem, persze!" - feleltem, mintha
megleptek volna. Kinyitotta a f�rd� ajtaj�t, �s kezemn�l
fogva bevezetett a s�t�t bels� t�rbe. Megnyitotta a k�d
csapj�t, n�h�ny �gat dobott a t�zre, kedvesen,
egyszer�en r�m mosolygott, k�zelebb l�pett, r�tette a
kez�t a v�llamra, �s megk�rdezte: "Nem akarsz lefek�dni
velem?"
Igaz�n fick�s voltam az ut�bbi napokban, de
r�men�ss�ge teljesen ki�t�tt, padl�ra ker�ltem (egy pilla-
nattal k�s�bb sz� szerint is). Egy�ltal�n nem volt megad�
vagy figyelmes. Egyszer�en csak a k�zelembe akart
ker�lni, j�tszani velem, szerelmeskedni. Sejtettem, hogy
ilyesmi fog t�rt�nni, de azt hittem, majd csak a f�rd�s
ut�n. Ehelyett hirtelen a f�rd�h�z fapadl�j�n tal�ltam
magam. Te j� Isten - villant �t rajtam -, ez a n� er�sebb
n�lam!
�sszeszedtem magam �s �tfordultam, hogy �n ker�ljek
fel�lre. Mindketten azonnal felizgultunk. Kuncogott,
amikor sietve ler�ngattuk egym�sr�l a ruh�t. Mikor
levett�k, �l�nken, f�rk�sz� tekintettel n�zett r�m. M�r
nem mosolygott. Izmos l�baival szorosan �tfogott, ahogy
bel�hatoltam. K�zdelm�nk kem�ny volt, r�vid �s
verejt�kes. �that�, izgat� n�i szaga volt. Nem �reztem
alattunk a kem�ny padl�t, nem hallottam a forr� v�z
csobog�s�t sem. Ut�na nevetett, �s kibontakozott az
�lel�semb�l. "Ez j� volt - mondta. - M�r amikor a
vonatr�l leszedtelek sejtettem, hogy nem lesz ellenedre
egy kis j�t�k." K�v�ncsian n�zett r�m. "Nem gondolt�l
r�, hogy kikezdj velem, amikor meg�lltunk a dombtet�n?
Tudok ott egy j� helyet, �s gondoltam, lehetne esetleg..."
"Azt hiszem, m�g t�ls�gosan meg vagyok illet�dve itt
n�latok, semhogy ilyesmire koncentr�ljak..."
"Gondoltam. Tetszett�l nekem, komoly fi� vagy, m�g
ha nem is valami nagy biciklis! Csak olyan...
sz�rakozottnak vagy minek t�nt�l. Ak�rhogy is, mi nem
tesz�nk nagy k�l�nbs�get a vend�gekkel. Elv�rjuk, hogy
mindenben r�szt vegy�l. Holnap egy�tt fogunk dolgozni.
�s most megmutatom, hogy szoktunk mosakodni."
Egy furcsa alak� szivaccsal d�rg�lt�k v�gig egym�s
test�t, �s egy mosd�kan�llal mert�nk hozz� vizet a
k�db�l. (Zuhany nincs.) Azt�n bem�sztunk lubickolni,
mik�zben Marissa el�gedetten mosolygott. Jelenl�te
olyan elb�v�l�en hatott r�m, amit soha azel�tt nem
�reztem. Nem volt kifejezetten sz�p, legal�bbis az �n
�zl�sem szerint nem. De n�ha, amikor r�m n�z, a hajam is
�gnek �ll, mintha egy vad �s felfoghatatlan l�nnyel
ker�ln�k �sszet�z�sbe, aki �llati �s emberi egyszerre.
Szeme olyan s�t�tbarna, hogy lehetetlen a m�ly�re
hatolni. Kicsit durva volt j�t�k k�zben, ahogy egym�st
fr�csk�lt�k. Megharapott, azt�n elugrott el�lem. Nagy
sok�ra j�ttem r�, azt akarja, hogy ne legyek vele olyan
szertart�sosan gyeng�d. Hajlamos vagyok beleesni
egyfajta buta szel�ds�gbe, amib�l � egy-egy j�l ir�nyzott
l�k�ssel vagy harap�ssal billentett ki.
Ett�l nagyon felizgultam. F�nyl� szemekkel kipattant a
k�db�l, �s �gy, ahogy volt, v�zt�l cs�p�g� testtel kirohant
az ajt�n. Meglepve n�ztem ut�na. Egy pillanatra
visszaj�tt, komikus, de nagyon ingerl� kis t�ncot lejtett
el�ttem, majd ism�t ki az ajt�n, nevetett, megint be, de
k�zben egyetlen sz�t sem sz�lt. �n is kiugrottam, �s
ut�navetettem magam, le az erdei �sv�nyen. Piszok
gyorsan futott, �s �gyesen ker�lgette a f�kat. Egyre
m�lyebbre jutottunk a s�r� erd�ben. Hirtelen, m�g egy
k�l�n�sen nagy, vastag t�rzs� mamutfeny� k�r�l
keringett, egyszer csak elt�nt a fa t�v�n�l ny�l� �regben.
Mikor ut�nab�jtam, egy szent�lyszer� valamiben
tal�ltam magam. Ott fek�dt az �reg m�ly�n, puha
feny�t��gyon, �s m�lyen zih�lva l�legzett. Az �reg
megp�rk�l�d�tt falaira aggatva, alig l�that�an,
tollakb�l, csontokb�l �s fogakb�l k�sz�lt f�gg�k �s
amulettek cs�ngtek, f�nyes, csiszolt k�vek vil�g�tottak.
Olyan volt, mintha a nagy fa mag�ba sz�vott volna engem
mindenest�l, �s �n, beh�dolva e hatalmas szellemnek,
r�d�ltem a l�nyra, mintha nagy magass�gb�l,
szabades�ssel zuhann�k kereszt�l a s�t�ts�gen, a l�gy,
simogat� leveg�ben, �s riporteri �ntudatom marad�ka is
elhagyott, el�szott a nagy semmibe.
�r�kon �t szeretkezt�nk. Nincs er�m le�rni. Nem is
akarom.

Nagy sok�ra felkelt�nk, �s visszat�rt�nk a f�rd�h�z.

Miel�tt elhagytuk volna a f�t, Marissa valamit mormo-
gott, amit nem �rtettem. Derengett m�r, hogy ez aff�le
ima lehet, �s hogy ez a hihetetlen n� egy istenverte
druida, vagy mi - egy faim�d�!
L�bam alig �rintette a talajt visszafel� az �ton a t�bor
fel�, olyan k�nny�nek �reztem magam. Mire vissza�rt�nk,
m�r mindenki a k�z�s �p�letben t�m�r�lt, eb�deltek.
Hangos, j�kedv� t�rsas�g a hossz�, nagy asztalok
ment�n. Az emberek r�nk mosolyogtak �s helyet
szor�tottak nek�nk. (N�h�nyan az asszonyok k�z�l nem
mosolyogtak, hanem ink�bb elismer�en n�ztek r�m,
legal�bbis �gy t�nt. K�v�ncsi vagyok, vajon mindny�jan
olyanok-e, mint Marissa?)
M�g aznap, valamivel k�s�bb egy f�rfit�l megtudtam,
hogy Mariss�nak igen j� h�re van, � az egyik
legkem�nyebben dolgoz� �s legink�bb felel�ss�gteljes
tagja a bizotts�gnak. Kicsit neh�z sz�momra szem�ly�t
err�l az oldal�r�l �rt�kelni, m�g ha l�ttam is �t d�lut�n
eme szerep�ben tev�kenykedni. Kider�lt az is, hogy
�lland� szeret�je van a t�borban, de valahogy �gy
int�zte, hogy velem lehessen, am�g ott vagyok. A szeret�
sz�ke, f�l�nk, gyakran elpirul, de cs�ppet sem l�tszik
f�lt�kenynek, ami�rt a bar�tn�je velem szeretkezik.
Nyilv�n akadnak m�g m�sok, akikkel megvigasztal�dhat!
Eg�szen estig nem voltam bizonyos benne, ki kivel fog
aludni. De a l�ny egyenesen odaj�tt a kis h�zik�hoz,
amelyet kiosztottak nekem, egy�ltal�n nem t�r�dve a
helyzet k�nyess�g�vel.
 Amit csin�lunk szeretkez�s k�zben, teljesen k�l�n-
b�zik minden eddigi �lm�nyemt�l. Most, hogy a kezdeten
t�l vagyunk, mindketten j�csk�n laz�tottunk. �lelkez�nk,
birk�zunk, azt�n a k�vetkez� pillanatban teljesen
nyugodtan, cs�ndben fekve szeml�lj�k, pihek�nny�
�rint�sekkel simogatjuk egym�st, melyek n�ha erotikusak,
n�ha nem. Nincs forgat�k�nyv: nem el��r�s, hogy
bel�hatoljak, noha fantasztikusan k�v�nom. Soha nem
mondja ki szavakkal, hogy tetszik-e neki, amit vele teszek,
vagy sem. Az eg�sz rohadt amerikai szexu�lis
"forradalom" a maga h�lye k�vetel�seivel �s
ellenk�vetel�seivel, szexu�lis gyakorlataival, munka-
m�dszereivel �s a szex mint egy megoldand� probl�ma
mind elsz�llt, kiesett az agyamb�l. Minden az
�rz�seinkb�l ered. Alkalomadt�n elegend� izgalmat okoz
egy puszta pillant�s is. M�skor meg m�r-m�r f�lelmetes,
ijeszt�en vad, orgiaszer� cs�csokra �r�nk. De egyik sem
t�nik fontosabbnak a m�sikn�l. Mindenesetre, ami
kett�nk k�z�tt t�rt�nik, annyira rendk�v�li �s csod�latos,
hogy egyszer�en nem is �rdekel, mit csin�l a m�sik
szeret�j�vel, nem t�r�d�m vele.
Csak egy dolog van, amit nem szeretek: nem engedi,
hogy a sz�jammal a mell�t �rintsem. "Nem vagy gyerek"
- mondta, �s ell�k�tt mag�t�l, helyette a kezemet t�ve
oda. A mellei kem�nyek, remek�l illettek a kezembe.
"Van gyereked?" - k�rdeztem. "Nem, m�g nincs - felelte
-, de hamarosan lesz." "Everett-t�l?" (�gy h�vj�k a
sz�k�t). "�, dehogy! Vele csak j� bar�tok vagyunk.
Egy�tt kef�l�nk, de nem a kedvesem." "�s akkor hogy
fogod megtal�lni a kedvesedet?" Megvonta a v�ll�t.
"Micsoda k�rd�s! H�t nem tudod?"
Patre gondoltam. "Egyszer m�r hittem azt az
�letemben, hogy tudom, de azt�n kider�lt, hogy csak...
hm... �lett�rsak vagyunk, �s t�vedtem. K�t gyerek�nk lett,
mire szak�tottunk." "Rohadt neh�z lehet az ilyesmi
n�latok a gyerekeknek. �pp el�g kem�ny itt is, pedig itt a
gyerekeket a saj�t sz�leiken k�v�l m�g sokan m�sok is
szeretik." "�gy is van. Val�ban neh�z. Ha �jra
kezdhetn�m, nem menn�k el." R�m n�zett - tal�n,
rem�lem, kicsit elismer�en - a s�r�, halv�ny f�nyben,
ami az erdei lombokon �t a kabinba sz�r�d�tt. Azt�n
meg�lelt �s a fal fel� fordult aludni.
ECOT�PIA HATALMAS ERDEI
Healdsburg, m�jus 17.
A feje tetej�re �llt �kot�p gazdas�gban a fa igen
jelent�s t�nyez�. Nemcsak �p�letf�nak �s
pap�rgy�rt�shoz haszn�lj�k, hanem kiindul�si pontja
azoknak az �jszer� m�anyagoknak is, amit az �kot�p
tud�sok fejlesztettek ki. Az itt lak�k falun �s v�roson
egyar�nt m�ly �s tart�s rokonszenvvel viseltetnek a f�k
�s az erd� ir�nt. Szeretik szagolni, tapogatni, faragni,
csiszolni. A k�rd�sre, hogy mi�rt ragaszkodnak ennyire
ehhez az idej�t m�lta nyersanyaghoz, amelyet az
�llamokban m�r szinte teljesen kiv�ltott az alum�nium �s
a m�anyagok, szenved�lyes t�lf�t�tts�ggel v�laszolnak.
A faell�t�s fenntarthat�s�ga �rdek�ben egyik els� dolguk
volt, hogy hatalmas ter�leteket erd�s�tettek �jra,
amelyeket annak idej�n a faipari c�gek irtottak ki. Sok
sz�z hekt�ron telep�tettek erd�t olyan helyeken is, ahol
azel�tt gy�m�lcs�s vagy sz�nt� volt, de elhagyt�k �s
elvadult, mert a lak�k a v�rosba k�lt�ztek.
Alkalmam ny�lt egy olyan erdei t�bort megl�togatni,
amely a fakitermel�ssel �s �jratelep�t�ssel foglalkozik, �s
megfigyelhettem, milyen messze mennek az �kot�pok a
f�k im�dat�ban. A tarv�g�s ismeretlen fogalom, erdeik
vegyes kor�ak �s elegyes fafajokat tartalmaznak.
�rvel�s�k szerint a v�g�s�rett f�k kitermel�se kevesebbe
ker�l a tarv�g�sn�l, de m�g ha nem �gy lenne, akkor is
k�v�natos, hogy elker�lj�k a rovark�rtev�ket,
cs�kkents�k az er�zi�t �s el�seg�ts�k az �jraerd�s�l�st.
Az ilyen �rvek azonban ink�bb csak ravasz
magyar�zatnak t�nnek, amivel igazolj�k �rzelmi
viszonyukat a f�khoz. Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy
faim�d�k - �s nem lenn�k meglepve, ha tov�bbi
vizsg�l�d�saim sor�n r�bukann�k olyan gyakorlatra,
amely igazolja feltev�semet. (Ami azt illeti, t�bb helyen
l�ttam f�lelmetes kin�zet� totemoszlopokat a lakhelyek
k�rny�k�n.)
Az �kot�p faiparnak vannak olyan von�sai, melyek
barb�rnak t�nhetnek a szerencs�tlen vev�k sz�m�ra: az a
szem�ly vagy csoport, aki f�b�l k�v�n valamit �p�teni,
el�bb ki kell menjen az erd�be �s el kell v�gezze az
�gynevezett "erdei szolg�latot", ami abb�l �ll, hogy egy
ideig kem�ny fizikai munk�val hozz� kell j�rulnia ahhoz,
hogy annyi �j fa kapjon �letre, amennyi majd p�tolja a
megv�s�rolni sz�nd�kozottat. Az ilyen rendszer
bizony�ra elk�peszt�en gazdas�gtalan �s k�ros,
pocs�kolja az emberi munkaer�t, de �gy l�tszik, az
�kot�pokat - legal�bbis azokat, akik a t�bort vezetik - ez
egy cs�ppet sem zavarja.
Maga a fakitermel�s meglep�en hat�konyan folyik,
legal�bbis ahhoz k�pest, hogy az itteniek mennyire
m�sk�pp �llnak hozz� a munk�hoz. A t�borban sok a
vih�ncol�s, de amikor egy csapat dolgozik, a munk�jukat
sokkal gyorsabban �s intenz�vebben v�gzik, mint
ak�rmelyik munk�s, akit eddig l�ttam. A f�kat furcsa,
m�r-m�r vall�sos tisztelettel v�gj�k ki �s gallyazz�k le.
Olyan �rzelmi intenzit�ssal, amit mi legfeljebb egy
balettel�ad�sn�l v�rn�nk el.
Azt is hallottam, hogy nehezebb terepen �k�rfogatot
�s lovakat is haszn�lnak, ak�rcsak r�gen, az aranyl�z
idej�n. M�s vid�keken kip�nyv�zott h�l�gballon �s
k�telek seg�tik a kiv�gott f�k emel�s�t �s elsz�ll�t�s�t a
legk�zelebbi rakod�t�rig. �m abban a t�borban, amit �n
l�ttam (lehet, hogy ez bemutat�ter�let), az alapvet�
eszk�z egy hatalmas elektromos traktor n�gy nagy
gumiker�kkel. �ll�t�lag ezek kev�sb� t�pik fel az erd�
talaj�t, mint az �kr�k, amelyek egy sz�nk�f�l�n
vonszolj�k ki a f�t az erd�b�l. Noha ezek a traktorok igen
nehezek �s nagyok, fordul�konys�guk meglep�, mert
els�-h�ts� kerek�k korm�nyozhat�. K�zep�k�n v�dett
kezel�i kabin van. Az egyik v�g�kre hatalmas l�ncf�r�szt
szereltek, amely a legnagyobbak kiv�tel�vel az �sszes f�t
k�nnyed�n �tf�r�szeli, m�ghozz� a f�ldt�l mind�ssze
n�h�ny centim�terre. Ez nemcsak eszt�tikailag sz�p,
hanem az itteniek �ll�t�sa szerint t�bb milli� k�bm�ter
deszkaanyagot jelent �vente, azonk�v�l az erd�talaj
kezel�s�t is k�nnyebb� teszi. Ugyanez a f�r�sz v�gja a
fat�rzseket m�retre.
A traktor m�sik v�g�n hatalmas karmok vannak,
melyek k�pesek megragadni egy t�rzset, �tford�tani a
traktor f�l�tt �s �gy kivinni a k�zeli �tra, ahol nagy
d�zelmotoros teheraut�k v�rj�k, hogy megrakodhassanak.
Az erd�szek azt �ll�tj�k, hogy ez a g�p m�g sz�raz
ny�ri id�ben is k�pes munkav�gz�sre, mert kipufog�-
g�zok h�j�n nincs, ami a sz�raz avart l�ngra gy�jtsa.
Igaznak t�nik, hogy m�dszer�k val�ban kev�ss� zavarja
meg az erd� �let�t, mert az tov�bbra is term�szetes,
vonz� marad. T�bbf�le faj n� egy ter�leten, �s ez
�ll�t�lag el�seg�ti a vadvil�g szaporod�s�t, ugyanakkor
kord�ban tartja a faront� bogarakat �s a gomb�kat.
�rdekes m�don egyp�r halott f�t �llva hagynak, csak
az�rt, hogy otthona legyen a rovarokkal t�pl�lkoz�
hark�lyoknak, �s itt-ott tiszt�sokat, erdei r�teket hagynak
meg, hogy az �znek, szarvasnak megfelel� �lettere
legyen. Az id�sebb f�k magjaib�l mindig van el�g �julat,
ez�rt az erd�szek ma m�r csak olyan helyekre nevelnek
csemet�ket, ahol �jratelep�t�st akarnak v�gezni. A s�r�
lombozat h�v�sen �s nedvesen tartja a talajt, �r�m rajta
s�t�lni. Noha ott-tart�zkod�som alatt n�h�ny �ra hosszat
esett az es�, �szrevettem, hogy a t�bor melletti patak nem
duzzadt meg �s nem v�lt zavaross� - igaz lehet, amit
mondanak, hogy az erd�szeti m�dszer �rintetlen�l hagyja
a talaj fels� r�teg�t is, cs�kenti az er�zi�t, �s a vizek �l�k
maradnak. (�n ugyan nem l�ttam halat, de am�gy is
olyan ember vagyok, aki sehol sem l�t meg ilyesmit.)
A kitermel� t�borokban nincs f�r�sz�zem, de vannak
hordozhat� g�peik, melyekkel nyers f�r�sz�rut tudnak
v�gni, p�ld�ul deszk�kat saj�t sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�re.
A t�rzsek felszeletel�se �s a gerend�k kialak�t�sa,
valamint a pap�ripari rost kinyer�se f�r�szmalmokban
t�rt�nik, kint a ny�ltabb terepen. A malmok a kitermel�
egys�gekt�l v�s�rolj�k a nyersf�t. A f�r�sz�rut azt�n
szinte kiz�r�lag a malmok k�rny�k�n �rt�kes�tik, egy-egy
megye nagys�g� ter�leten. Faexport nem l�tezik, r�gt�n
a f�ggetlens�g ut�n megsz�ntett�k. Azt �ll�tj�k, hogy
miut�n az USA faexportj�nak nagy r�sze kor�bban a
nyugati ter�letekr�l ker�lt ki, gyakorlatilag az �j nemzet
els� napjait�l l�tezett felesleg. Az �kot�p erd�szek
szerint az�ta erd�politik�juk k�vetkezt�ben a faanyag
m�g megdupl�z�dott. Ennek ellen�re nem tervezik az
export fel�j�t�s�t.
�rdekes m�don maguk az �kot�pok vit�znak azon,
hogy mennyire engedhet� meg a nagy d�zelj�rm�vek
haszn�lata a fasz�ll�t�sban. T�bben is menteget�ztek,
ami�rt m�g mindig ennyire f�ggenek ezekt�l a nagy,
hangos, b�d�s g�pekt�l. M�gis akadnak olyanok, akik a
munkanap v�g�n szeretettel simogatj�k, f�nyes�tik,
�polj�k �ket - ez az egyetlen levezet�si m�dja az
emberek nagy g�pek ir�nti vonzalm�nak ebben a
gondatlan t�rsadalomban. Az egyik teheraut� elvesztette
az �tk�z�j�t, helyette egy durva far�nk�t raktak oda.
Egyes sz�ls�s�gesek az�rt �rvelnek, hogy a l�kh�r�t�kat
mind ki kellene cser�lni f�ra, pedig m�r most is
rozsdamentes ac�lb�l �s nem kr�mozott lemezekb�l
k�sz�lnek. A konzervat�vok azonban azt mondj�k, hogy a
teheraut�kat m�zeumi t�rgyaknak kell tekinteni �s
eredeti �llapotukban meg�rizni �ket. A k�t n�zet
nagyj�b�l egyforma er�s, ami azt jelenti, hogy egyel�re a
konzervat�vok vannak el�nyben, hiszen b�rmilyen nagy
horderej� v�ltoz�s, mint aminek ez is min�s�l, csak
akkor vihet� kereszt�l, ha gyakorlatilag konszenzus van.
A mi k�zgazd�szaink bizonyosan ellentmond�sokkal
teli �tveszt�nek tal�ln�k az itteni faipari gyakorlatot. A
magamfajta megfigyel� azonban csak �ltal�nos
k�vetkeztet�s levon�s�ra k�pes. Az �kot�pok term�-
szetesen �gy tekintenek a f�kra, mintha azok az
emberekkel egyenrang� �l�l�nyek lenn�nek. Egyszer
l�ttam egy rendes kin�zet�, j�zannak l�tsz� fiatalembert,
amint az egyik f�hoz hajolt �s azt s�gta neki
"Testv�rem!" �s ugyancsak term�szetszer�leg a fa
Ecot�pi�ban olcs� �s b�s�gesen rendelkez�sre �ll�
nyersanyag, ak�rmennyire is rendhagy� a termel�si
m�dja. A fa ez�rt �tvesz egy csom� szerepet, amelyet ma
n�lunk az alum�nium, bitumen �s egy�b anyagok t�ltenek
be.
Az �kot�p erd�szet fontos mell�kterm�ke, hogy a t�l
meredek, er�zi�vesz�lynek kitett, nehezen megk�-
zel�thet� terepeket term�szetv�delmi ter�letekk�
nyilv�nitj�k. Az ilyen ter�leteken minden utat
megsz�ntettek, �s ma csak t�boroz�shoz, vadv�delmi
ter�letnek haszn�lj�k, az erd�t�zek kock�zat�t pedig
v�llalj�k. Az is �rdekes, hogy ezek az erd�k a mieinkhez
k�pest cs�ndesek, mert nincs benn�k hegyi ker�kp�r,
k�t�lt� terepj�r�, k�t�l�ses sportrep�l�g�p vagy t�len
motoros sz�n. Nem is lehet benn�k gyorsan mozogni,
mert a gyalog�sv�nyeken k�v�l semmilyen m�s m�don
nem lehet el�rejutni.
�s vajon mit sz�lt mindehhez a sok �j erd�h�z az
�kot�p mez�gazdas�g? L�tsz�lag nem sokat: a z�lds�g,
gabona, h�s ar�nylag olcs�, a h�smarha pedig
k�z�ns�ges l�tv�ny a mez�k�n, legel�k�n, �m sehol
nincs intenz�v hizlal�s. Visszat�rt egy csaknem kihalt
mesters�g, a cowboy. �s a Sierra l�bain�l a
marhap�sztorok r�gi gyakorlatukhoz h�ven nyaranta
ism�t felhajtj�k a guly�t a magasabb v�lgyek d�s
legel�ire. A legeltet�sre alapozott �llattart�s vezetett az
�si fajt�k �jj��leszt�s�hez, melyek jobban t�rik az
�ghajlat v�ltoz�sait �s nem sz�rja fel nyelv�ket a
bog�ncs. A legel�ket csak nagyon ritk�n �nt�zik, �s azt is
csak a tejel� �llom�nyokn�l.
�m az �kot�pok igazi szerelme m�giscsak az erd�,
melyet oly nagy szeretettel �s a fentebb le�rt fenntarthat�
m�don gondoznak. Ez az a ter�let, ahol val�ban
kijelenthetik, hogy siker�lt a term�szetnek visszaadni
eredeti jogait.

M�jus 18.
Marissa szerint �n egy gy�va ny�l vagyok. Kig�nyolja
az USA haditechnik�j�t, amit szerinte csak az�rt
tal�ltunk ki, mert m�r �gy elkorcsosultunk, hogy nem
b�rjuk elviselni, ha puszta k�zzel kell meggyilkolni egy
embert. Ink�bb 50 ezer doll�rt k�lt�nk a b�ntudat
elhesseget�s�re, �s a sztratoszf�r�b�l nyomjuk kup�n egy
bomb�val. Mindezt az�rt mondta, mert el�z� �jjel a
nemtetsz�semnek adtam hangot a ritu�lis hadij�t�kokkal
kapcsolatban. "Ide figyelj, fogadok, hogy im�dni fogod!
- k�t�d�tt vid�man. - �ppen el�gg� felk�sz�lt vagy m�r
r�." Azzal kivillantotta a fogsor�t. N�ha m�g most is meg
tud ijeszteni, t�lont�l tudat�ban van erej�nek, �si, �llati
hatalm�nak. Hatalmas nevet�sben t�rt ki. Felh�vott
valakit, hogy megbesz�ljen nekem egy l�togat�st az egyik
hadij�t�kra, amit nemsok�ra a k�rny�ken rendeznek, �s
n�h�ny bar�tja is r�szt fog benne venni. A szemeiben
huncut f�ny villant, amikor mindent elrendezett nekem.
Le se tette m�g a k�ptelefont, m�r megint egym�son
voltunk, mik�zben � meg�ll�thatatlanul kuncogott �s
kacar�szott.
Az �kot�p szok�sokkal �s erk�lcsi norm�kkal val�
�ssze�tk�z�seimet ellen�llhatatlanul komikusnak tal�lja.
Az � szem�ben �n gyerekesen pazarl� vagyok. Ma reggel
elkezdtem �rni valamit egy pap�rlapra, nem tetszett,
�th�ztam �s eldobtam. � f�lszedte, �s megrov�an n�zett
r�m. "M�g alig �rt�l r�." "Nem siker�lt, �jra akarom
kezdeni." "Az rendben van, de mi�rt nem kezded el egy
kicsit lejjebb? Hiszen te akarsz �jrakezdeni, nem a
szeg�ny pap�r! Gondolj a f�ra, amelyb�l lett..."
M�rgemben elt�ptem az eg�szet, �s hozz�v�gtam a
fecniket. M�sr�szr�l viszont, ha kicsit is elkalandozik az
agyam vagy csak visszaesek a szokott amerikai hivatali
st�lusomba, teljesen begurul �s azzal v�dol, hogy
embertelen �s kegyetlen vagyok, De amikor csak
cs�ndben fekszem �s nem csin�lok semmit, vagy
elgondolkodva �rok valamit, �gy n�z r�m, mintha nem
valami idegen bolyg�r�l ideszakadt �kot�ptalan alak
lenn�k, hanem csup�n egy embert�rsa. Es ilyenkor fordul
el� rendszerint, hogy a leggyeng�debben szeretkez�nk.
Kor�n keltem, hogy elkapjam a reggeli vonatot a
v�rosba, ahol a k�vetkez� sztorimon akartam dolgozni.
Egy�tt biciklizt�nk ki az �llom�sig. Mikor m�r sz�lt a
vonat cseng�je, hirtelen �gy �reztem, mintha meg-
fosztan�nak valamit�l, �s kib�ktem: "Marissa, gyere
velem." Meg�lelt �s azt mondta: "Szeretn�k, de nem
lehet. Holnap. Napnyugtakor ott leszek." A vonat
meg�rkezett, �s a l�groham majd elsodort mindkett�nket.
Besz�lltam, �s csak b�multunk egym�sra a nagy
ablakokon kereszt�l, m�g a vonat ki nem h�zott az
�llom�sr�l, Komoly, figyel� tekintete m�g most is a
szemem el�tt van, amikor igyekszem befejezni az �kot�p
n�pesed�spolitik�r�l �rottakat. Holnap este itt lesz
megint, a szob�mban...
Az�rt j�lesik a Cove-ba visszat�rni. Kezdem
megismerni az embereket, �rzeni, hogy elfogadnak mint
koll�g�t �s mint embert, annak ellen�re, hogy amerikai
vagyok. Bert fantasztikusan nagylelk�, s mint a legt�bb
itteni, szinte testv�rk�nt kezel, an�lk�l hogy a
versenyszellemnek nyoma lenne a viselked�s�ben.
Rengeteg id�t t�lt velem, magyar�z dolgokat, bemutat
kulcsembereknek, k�lcs�nadja az ingeit, nekem adta a
toll�t, amit megcsod�ltam. Lehet, hogy a biol�giai
b�s�gen alapul� gazdas�guk miatt ilyen adakoz�
kedv�ek?
Elolvasta a flekkjeimet, cikizett azzal, hogy majd �r
egy vez�rcikket a Times-ban Weston el�menetele c�mmel,
de az�rt komolyan �gy gondolja, hogy igyekszem
lek�zdeni az "el��t�leteimet". Az eddigiek k�z�l az
erd�gazdas�gr�l �rottakat tal�lta a legjobbnak, �v�dve
meg is jegyezte, hogy bizony�ra �rzelmi alapon
viszonyultam hozz�. (Elmes�ltem neki tal�lkoz�sunk
t�rt�net�t Mariss�val, persze a r�szletek n�lk�l.) Az
Alvis�r�l �rottak is megnyert�k tetsz�s�t. "De a
sportcikked r�mes volt. Legjobb, ha nem foglalkozol
ilyesmivel. T�nyleg el akarsz menni a hadij�t�kokra?"
Elmes�ltem neki, hogy Marissa m�r meg is besz�lte a
dolgot valakivel, �s hogy n�h�ny nap m�lva megyek.
Kicsit bizonytalanul n�zett r�m. "Rem�lem, minden
rendben lesz - mondta -, ez lesz a legvadabb dolog,
amibe n�lunk belebotolhatsz. Lehet, hogy tudok neked
seg�teni egy picit, ha sz�ks�ged lesz r�m. �r�ln�k, ha
l�thatn�m a piszkozatot, esetleg adn�k hozz� egy kis
h�tt�rinform�ci�t ."
"Persze hogy l�thatod - biztos�tottam r�la. - De �gy
fogom meg�rni, ahogy �n akarom."
Kezet adott r�, �kot�p m�don.

(K�s�bb) Kellemetlen �jszakai l�togat�im voltak: az

�kot�p k�melh�r�t�s emberei, akik kiszimatolt�k
valahogy tal�lkoz�somat a f�ldalatti csoporttal. (Vagy
csak csali volt az eg�sz?) "�n term�szetesen szabadon
besz�lgethet akivel csak akar - mondt�k - ecot�piai
tart�zkod�sa alatt. De nehogy azt higgye, semmit sem
tudunk az �n korm�ny�nak titkos hadm�veleteir�l.
Okosabb lenne, ha elfelejten� �tadni azt az �zenetet
Washingtonban." "�s ha nem felejtem el?" "Azzal csak
tov�bbi gondot okozna itteni bar�tainak." "Nem is a
bar�taim." "Akkor meg mi�rt adn� �t az �zenetet?"
"Mert nem szeretem, ha meg akarnak f�leml�teni."
Mosolyogtak. "Gondolja? Egy piciny orsz�g, mint a
mienk, �megf�leml�thet� egy olyan hatalmasat, mint az
�n�? Ne legyen gyerekes." K�s sz�netet tartottak. Azon
t�prengtem, vajon mennyit tudnak abb�l, amit mondtam.
"Weston, maga nem bolond. Azt is tudjuk, hogy nem is
k�m. De elv�rn�, hogy az Eln�k fogadjon valakit, aki �gy
viselkedik, mintha k�m lenne?"
"Ok� - feleltem -, egy null oda. Nincs �zenet."
K�nos �lm�ny volt. Jobban kell vigy�zzak a
l�p�seimre. Ezek az �kot�pok egy�ltal�n nem olyan
nemt�r�d�m�k, mint amilyennek l�tszanak. �s az igazat
megvallva, kicsit meg is k�nnyebb�ltem - nem nagyon
tetszettek azok a figur�k. El�gettem a kapott list�t �s a
c�meket.
CS�KKEN�S ZUHAN�S N�LK�L?
ECOT�PIA �S A N�PESED�S
PROBL�M�JA
San Francisco, m�jus 20.
Ecot�pia lakoss�g�nak l�tsz�ma lassan cs�kken, �s ez
a cs�kken�s tizen�t �ve tart. Ez a megd�bbent� t�ny m�r
�nmag�ban elegend� lenne ahhoz, hogy elv�lassza az
orsz�got az �llamokt�l �s gyakorlatilag az eg�sz vil�gt�l,
Jap�n kiv�tel�vel. A jelens�g t�pot adott a h�resztel�snek,
miszerint kiterjedt abortuszprogramot �s tal�n m�g
gyermekgyilkoss�gokat is v�grehajtanak itt. A
meggy�z�d�sem azonban az eddigi vizsg�l�d�saim
alapj�n az, hogy az orsz�g n�pess�g�nek fogy�s�t
teljesen hum�nus eszk�z�kkel �rt�k el.
Hajlamosak vagyunk p�ld�ul elfelejteni, hogy m�r a
recesszi� el�tt is cs�kken�ben volt a n�pess�g
n�veked�s�nek �teme ezekben az �llamokban, ak�rcsak
az USA t�bbi ter�let�n. Az amerikai demogr�fusok sze-
rint ez r�szben a folyamatos infl�ci�nak �s v�ls�gnak,
m�sr�szt az abortuszt�rv�ny enyh�t�s�nek volt betudhat�,
de legink�bb annak, hogy a l�tsz�m f�l�tti gyermek egy
er�teljesen iparosodott orsz�gban sokkal ink�bb teher,
mintsem �r�m a csal�dban, pontosan az ellenkez�je, mint
az elmaradott agr�rorsz�gokban, ahol sz�ks�g van a
dolgos k�zre. R�ad�sul a "Z�ld Forradalom"
eredm�nyezte sz�rny� �h�ns�gek, amelyekben t�zmilli�k
pusztultak el Pakiszt�nban, Indi�ban, Bangladeshben �s
Egyiptomban, j� p�lda volt arra, hogy milyen
vesz�lyekkel j�r a t�ln�pesed�s.
A sz�tv�l�s ut�n Ecot�pia nemzeti c�lk�nt t�zte ki a
n�pess�g cs�kent�s�t. Igaz ugyan, hogy a d�nt�st hossz�
�s elkeseredett vita el�zte meg. �ltal�nosan elfogadt�k,
hogy bizonyos m�rt�k� cs�kken�s k�v�natos, ha az
er�forr�sokra �s m�s �l� fajokra gyakorolt emberi
nyom�st cs�kkenteni akarj�k, az emberek �letmin�s�g�t
pedig n�velni. A v�lem�nyek azonban �lesen
k�l�nb�ztek abban, hogyan lehetne ezt a cs�kken�st
el�rni, �s milyen m�rt�kig kell elmenni. A nemzet
kihal�s�t�l val� retteg�s j� alapot adott a
n�pess�gkorl�toz�s ellenz�inek a kez�be, a k�zgazd�szok
pedig a gazdas�gi k�vetkezm�nyekt�l �vtak. V�g�l egy
h�roml�pcs�s programot fogadtak el. Az els� l�pcs�
1982-ig tartott. Egy sz�les k�r� oktat�si �s eg�szs�g�gyi
kamp�nyb�l �llt, amely az orsz�g �sszes n�j�t a
fogamz�sg�tl�s minden m�dj�ra megtan�totta. A k�r�sre
v�gzett magzatelhajt�st t�rv�nyes�tett�k. K�lts�gei
nemsok�ra nagyon lecs�kkentek, �s helyi klinik�kon �s
k�rh�zakban egyar�nt elv�gezt�k. Amennyire
�ltal�nos�that�k a statisztik�k ilyen r�vid id�szakr�l, ez a
l�p�s a sz�l�sek sz�m�t a hal�loz�s al� cs�kkentette
n�h�ny tized sz�zal�kkal, ami majdnem kiegyenl�tette a
n�vekv� �lettartam okozta l�tsz�mn�veked�st. (Jellemz�
m�don a f�ggetlens�g kiv�v�s�nak izgalmas h�napjai
alatt hirtelen megemelkedett a terhess�gek sz�ma!)
A m�sodik f�zisban, 1983-84-ben, amikor az orsz�g
gazdas�gi �let�t radik�lisan le�p�tett�k �s
decentraliz�lt�k, a n�pesed�spolitik�t egy�b politikai
term�szet� kamp�nnyal kapcsolt�k �ssze. Ezen id�szak
alatt az �kot�pok le�p�tett�k nemzeti ad�rendszer�ket,
valamint az �llami t�mogat�sokat, �s a helyi k�z�ss�gek
visszanyert�k rendelkez�si jogukat saj�t �letter�k felett.
Ez�ltal lehet�v� v�lt, hogy az emberek maguk d�nts�k el,
hogyan k�v�nj�k berendezni saj�t kollekt�v l�t�ket, �s ez
mit jelent a n�pess�g �s eloszt�s szempontj�b�l a helyi,
k�z�ss�gi szinten. Miut�n a vid�ki l�tfelt�telek jelent�sen
megjavultak, San Francisco, Oakland, Portland �s
Seattle, s�t a kisebb v�rosi k�rzetek lakoss�ga is
lassank�nt kezdett sz�tsz�r�dni, visszasziv�rogni. A
kedvez� adotts�g� helyeken �j kisv�rosok n�ttek ki a
f�ldb�l, saj�t, l�ncszer� k�zleked�si h�l�zattal: Napa, a
Szajna m�dra kanyarg�, v�gre tiszta viz� kis foly�
ment�n, vagy Carquinez-Martinez, a szoros viz�be
ereszked� dombok l�b�n�l elny�jt�z� kisv�ros �s m�sok,
szerte az orsz�gban. A nagyv�rosokban t�bb
lak�negyedet elhagytak az emberek, a h�zakat
eld�zerolt�k, a ter�letet parkositott�k. A vid�ki v�rosok,
mint Pacerville is, amelyek azel�tt 10-20 ezer lakost
sz�ml�ltak, a r�juk kapcsol�d� t�rpev�rosokkal egy�tt
40-50 ezer lakos�ak lettek, ami az itteni v�lem�ny szerint
v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tt ide�lis l�tsz�m.
A decentraliz�ci� az �let minden oldal�t �rintette. Az
orvosi szolg�ltat�st is sz�ttelep�tett�k. Az volt az alapelv,
hogy hatalmas, v�rakoz� betegek sor�val ostromlott
iparszer� orvosi l�tes�tm�nyek helyett legyenek kicsi,
k�nnyen el�rhet� k�rh�zak �s klinik�k mindenfel� az
orsz�gban, ezenk�v�l lak�k�rzetekre bontott
eg�szs�g�gyi ell�t�si k�zpontok. A mez�gazdas�gi,
hal�szati �s erd�szeti v�llalkoz�sokat szint�n �tszervezt�k
�s sz�tdarabolt�k. A nagy, iparszer� mez�gazdas�gi
telepeket lehetetlen helyzetbe hozta az igen szigor�
�nt�z�si szab�lyoz�s �s korl�toz�s, amit a f�ggetlens�g
el�tt nem vettek tekintetbe. Ehelyett most sz�vetkezetek
�s nagyobbacska csal�di v�llalkoz�sok foglalt�k el a
terepet.

Inform�toraim szerint mindezek a v�llalkoz�sok

komoly eredm�nyre vezettek a nagy n�ps�r�s�g
felold�s�ban, �s a cs�kken�sellenesek itt �jabb mun�ci�t
tal�ltak �rvel�s�k t�mogat�s�ra: a megv�ltozott
helyzetben nem is t�nt �gy, mintha olyan sokan
lenn�nek!
�gy azt�n a tov�bbi n�pess�gkorl�toz�s nyom�sa
1984-t�l cs�kkent. Mire az �v v�gi statisztika be�rkezett,
kider�lt, hogy az els� val�di eredm�nyt siker�lt el�rni: az
orsz�g eg�sz�nek lakoss�ga 17 ezer f�vel cs�kkent. A
t�nyt nem k�vette a megj�solt hiszt�ria, �s az emberek
alkalmasint s�t�t el�gt�telt �rezhettek, hogy az �szak-
amerikai t�rsadalom a sz�les k�rbenhirdetett
t�ln�pesed�se ellen�re ugyanezen id� alatt tov�bbi
h�rommilli� f�vel gyarapodott.
A harmadik f�zis, ha h�vhatjuk �gy egy�ltal�n, a
figyelmes kiv�r�s id�szaka, eg�szen a mai napig tart. A
magzatelhajt�s k�lts�gei tov�bb cs�kkentek �s a sz�muk
stabiliz�l�dott. A fogamz�sg�tl� eszk�z�k haszn�lata ma
m�r teljesen �ltal�nos. (Mell�kesen, mind n�i eszk�z. Itt
nincsenek f�rfi antib�bi-tablett�k.) A n�pess�g �vi 65
ezer f�vel cs�kken, �gy azt�n az eredetileg 15 milli�s
orsz�g ma 14 milli�t sz�ml�l. N�h�ny sz�ls�s�ges
v�lem�ny szerint a cs�kken� l�tsz�m n�veli az egy f�re
jut� gazdas�gi hasznot, �s ezzel seg�t �letben tartani az
orsz�g gazdas�gi v�rkering�s�t. Noha a cs�kken�s
k�ts�gk�v�l val�s�gos �s �rinti a bizalmas politikai �s
gazdas�gi l�gk�rt, az�rt �n szkeptikus vagyok az ennyire
k�zvetlen hat�s tekintet�ben. V�gt�re is, a cs�kken�s
nem t�bb �vi 0,3 %-n�l.
Mi lesz a n�pess�g sorsa a j�v�ben? Legt�bben tart�s,
lass� tov�bbi hanyatl�sra sz�m�tanak. Att�l tartanak,
hogy az enn�l gyorsabb cs�kken�s vesz�lyeztetn� a
nemzet biztons�g�t, kit�ve azt az USA agresszi�j�nak,
amelyr�l m�g ma is elterjedt n�zet, hogy nagyon v�gyik
az "elvesztett nyugati ter�leteit" viszszaszerezni.
M�sr�szr�l viszont vannak, akik azt rem�lik, hogy maga
az amerikai n�pess�g is nemsok�ra cs�kkenni kezd majd,
�s ha ez bek�vetkezik, az �kot�pok hajland�ak v�g
n�lk�li cs�kken�ssel sz�molni saj�t l�tsz�mukat illet�en.
Igazs�g szerint a T�l�l�k P�rtj�nak n�mely radik�lis
gondolkod�ja szerint az igaz�n k�v�natos l�tsz�m az
lenne, ami az indi�nok� volt a feh�r ember megjelen�se
el�tt. Ez egymilli�n�l is kevesebbet jelentene az eg�sz
orsz�gban, akik teljesen sz�tsz�rt csoportokban �ln�nek!
A legt�bben azonban megel�gszenek annyival, hogy a
gond nem annyira a puszta sz�mokkal van Hisznek
benne, hogy a v�rosokat tov�bbi �tszervez�ssel m�g
kisebb t�rpev�rosokk� kell tenni, �s a vid�ki �let
el�mozd�t�sa cs�kkenti a probl�m�t. Ezzel kapcsolatban
a radik�lisok szeretn�k a vonatutaz�st teljesen ingyeness�
tenni. Azzal �rvelnek, hogy ez m�g vonz�bb� tenn� a
vid�ki �letm�dot, �s azok az emberek, akik szeretik a
v�ros ny�jtotta �r�m�ket �s v�ltozatoss�got,
gyakorlatilag b�rmikor beugorhatn�nak, amikor csak
akarnak.
Az USA-ban persze mindenki meg van gy�z�dve
arr�l, hogy csakis a gazdas�gi �s n�pess�gbeli n�veked�s
hozhatja meg az �letfelt�telek javul�s�t. Az �kot�p
kis�rletnek, b�rmilyen kezdeti eredm�nyeket mutathat is
fel, m�g hossz� ideig kell futnia ahhoz, hogy �rdemben
meg tudja k�rd�jelezni ezt az alapvet� hitet. Hiszen az
itteni k�r�lm�nyek sokkal kedvez�bbek voltak m�r
kezdetben is, mint az �llamok t�bb r�sz�n. Term�keny
mez�gazdas�gi ter�letek, elhagyott, lak�snak alkalmas
�p�letek, a h�res nyugati �n�ll�s�g, amely mind oda
vezetett, hogy a f�l�slegre figyeltek, nem a hi�nyra, amit
egy�bk�nt is csak energi�ban �s f�mekben szenvedtek
(vagy ink�bb id�ztek magukra).
Az amerikaiak azt is riaszt�nak tal�ln�k az itteni
szoci�lis szok�sokban, hogy a nukle�ris csal�dmodell
(ahogyan mi nevezz�k) elt�n�ben van. M�g mindig
"csal�dot" mondanak, de az itteniek gyakorlatilag
nagyobb, 5-20 f�s csoportokat �rtenek ezalatt, amelyek
tagjai vagy rokons�gban vannak egym�ssal, vagy nem,
de egy�tt �lnek. Sok ilyen csal�dban nem csak az
�tkez�sek �s a h�zimunk�k k�z�sek, de a
gyermeknevel�s is. A f�rfiak �s n�k egyar�nt r�szt
vesznek benne, m�r ami az elt�lt�tt id�t illeti, de
meghat�rozott tekint�lymegoszt�sban. Az �kot�p
�letforma meglep�en egyenl� jogokat biztos�t - a n�k
ugyanolyan �ll�sokat kapnak, azonos fizet�ssel, �s persze
a T�l�l�k P�rtj�t is uralj�k. A t�ny, hogy saj�t test�knek
is sz�zsz�zal�kosan urai, azt jelenti, hogy olyan
hatalommal rendelkeznek, amely m�s t�rsadalmakban
ismeretlen vagy el van rejtve: jogukban �ll gyermekeik
apj�t megv�lasztani. "Egyetlen �kot�p n� sem hord
olyan magzatot a sz�ve alatt, akinek apj�t ne szabadon
v�lasztotta volna" - mondt�k nekem komolyan. �s a
gyermek els� k�t �v�ben a nevel�sben is �rv�nyes�l ez a
dominancia. Az ap�k akt�van r�szt vesznek a
gondoz�sban, nevel�sben, de vita eset�n az asszony� a
v�gs� sz�, �s ez ellen nincs apell�ta. Az ap�k,
legnagyobb meglepet�semre, nem l�zadoznak az ilyen
b�n�sm�d ellen, mintha ez lenne a term�szetes.
Bizony�ra tudj�k, hogy befoly�suk k�s�bb er�sebb lesz,
elj�n az � idej�k, �s ennek �gy kell lennie.
El�g neh�z egy k�v�l�ll� sz�m�ra meg�t�lni, milyen
sz�lak k�tik �ssze egy csoport tagjait egym�ssal, de a
gyermekek bizony�ra meghat�roz� jelent�s�g�ek.
Val�sz�n�leg a gazdas�gi meg�lhet�s is szerepet j�tszik
benne. Az egyik ilyen csal�dn�l, amelyet megl�togattam,
eml�keztettek a r�gebbi amerikai szok�sra, amely szerint
a gyerekek sz�m�ra keresztsz�l�ket kell v�lasztani, akik
lehetnek rokonok vagy idegenek, de mindenk�ppen
bizonyos felel�ss�get v�llalnak a gyermek�rt,
�rdekl�dnek ut�nuk, �s igyekeznek gazdag�tani az
�let�ket, vagy �ppen mened�ket ny�jtanak a sz�leik el�l!
Az �kot�p gyerekek rendszerint ilyen �nk�ntes
keresztsz�l�kkel k�r�lv�ve n�nek fel, �s soha nem l�ttam
n�lukn�l jobb kedv� csapatot. A "csal�dok" tagjainak
kiv�laszt�s�n�l nyilv�n az is szerepet j�tszik, hogy
mennyire hajland� az illet� r�szt venni a k�z�s
gyermeknevel�sben. Vannak azonban olyan "csal�dok"
is, ahol egy�ltal�n nincs gyerek. Ezeknek teljesen m�s
hangulatuk, l�gk�r�k van, rendszerint nagyobbak, �s
bizony�ra kev�sb� �lland�ak. N�melyeket szakmai
kapcsolat f�z egybe - �js�g�r�-csoportok, zen�szek,
tud�sok, mesteremberek, vagy olyanok, akiknek k�z�s
v�llalkoz�suk, gy�ruk vagy iskol�juk van. Tagjaik
t�bbnyire fiatalabbak, m�g a gyermekes csal�dok
tagjainak �letkora t�g hat�rok k�z�tt mozog. (Ritka az
olyan �regember Ecot�pi�ban, aki egyed�l �lne, ami
pedig n�lunk oly gyakori. T�bbnyire csal�djuk k�r�ben
�lnek, �s fontos szerepet j�tszanak a gyermeknevel�sben
�s -fel�gyeletben.)
Az amerikaiak sz�m�ra ismer�sek az �kot�p szexu�lis
szabadoss�gr�l kering� pletyk�k, de meg kell
mondanom, hogy ami a csal�dokat illeti, szexu�lis
szok�saik semmivel sem kev�sb� �lland�ak a mieinkn�l.
Rendszerint t�bb�-kev�sb� tart�s heteroszexu�lis
p�rkapcsolatban �lnek, b�r f�rfi �s n�i homoszexu�lisok
egyar�nt megtal�lhat�k k�zt�k is. Att�l tartok, az azonos
nem�ek kapcsolata sokkal kevesebb probl�m�t jelent
nekik, mint az n�lunk megszokott. A monog�mia nem
felt�tlen�l hivatalosan hirdetett �rt�k, de az�rt a p�rok
rendszerint monog�mok (kiv�ve a n�gy �vszak �nnepeit,
a napfordul�kat �s a nap�jegyenl�s�get, amikor a
partnercsere �tmenetileg sz�les k�rben d�vik). A csal�d
egyed�l�ll� tagjai sokszor k�ls� szeret�vel j�nnek �ssze,
ilyenkor vagy eggyel t�bb, vagy eggyel kevesebb tagja
lesz a csal�dnak. A csal�dok tagjai lassank�nt v�ltoznak
hasonl� m�don, mint a mi "nagycsal�djaink"-ban t�rt�nt
n�h�ny gener�ci�val ezel�tt.
Sokat k�rdez�sk�dtem az itteni eugenisztikus
csal�dtervez�si gyakorlatot illet�en is, ami szint�n sok
vit�ra adott okot az USA-ban: a term�szetes szelekci�t
el�seg�t� teny�szt�i m�dszerekr�l, a t�volinak t�n�
kl�noz�si gyakorlatr�l, amikor a genetikailag kiv�l�
egyedekr�l tetsz�s szerinti l�tsz�mban azonos m�solatok
�ll�that�k el�, vagy �ppen a g�nszerkezetet is
megv�ltoztathatj�k, hogy egy rendk�v�li n�pet hozzanak
l�tre. �m egyetlen �kot�p polg�r vagy tud�s sem volt
hajland� ilyesmir�l besz�lni, csak a megvet�s hangj�n
nyilatkoztak a t�m�r�l. Akkor sem j�rtam t�bb
szerencs�vel, amikor megkock�ztattam a megjegyz�st,
hogy az ember tal�n csup�n egy k�z�ps� "hi�nyz�
l�ncszem" a majom �s egy k�s�bbi, fejlettebb �s
fels�bbrend� emberis�g k�z�tt. Hitetlenked�
fejcs�v�l�ssal hallgattak. Vonakod�suk, amellyel az ilyen
spekul�ci�kr�l sz�l� vit�kat elutas�tj�k, mutatja, hogy
menynyire vakok a modern tudom�nyos halad�s �ltal
el�rt eredm�nyekben rejl� k�pr�zatos lehet�s�gekkel
szemben. De azt is mutatja, mennyivel ink�bb hajland�k
azokkal a biol�giai tulajdons�gokkal �lni, amit jelenleg
megadatott birtokolnunk.

M�jus 21.
Hirtelen mindenki a t�v� k�perny�j�re meredt. A
nemzeti monitorrendszer, amely elk�peszt�en �rz�keny a
radioakt�v �s egy�b szennyez�sekre, a Csendes-�ce�n
fel�l �rkez� l�g�ramlatban a sug�rz�si szint hirtelen
n�veked�s�t mutatta ki. Az ok ismeretlen. Spekul�ci�k az
utc�n �s a t�megkommunik�ci�s eszk�z�kben: a k�naiak
robbantottak m�r megint? Vagy egy jap�n
atomer�m�ben t�rt�nt baleset? H�bor�s konfliktus a
szovjet-k�nai hat�ron? Atommeghajt�s� tengeralattj�r�
futott z�tonyra? Az emberek agg�dnak, nyomottak,
m�rgesek, K�ts�gbeesetten b�mulj�k a k�perny�t, nem a
n�lunk megszokott passz�v, kiszolg�ltatott m�don, hanem
m�rgesen kiab�lva, �s a st�di�t el�rasztj�k a
telefonh�v�sok. Vera Allwennek �s k�l�gyminiszter�nek
egy �r�n bel�l meg kellett jelennie a k�perny� el�tt, �s
v�dekez� alap�ll�sban magyar�zkodnia a magukb�l
kikelt honpolg�rok igencsak k�nyes �s kem�ny
k�rd�seire, hogy mi�rt nem tud a korm�ny semmit sem
tenni. (S�t, egyes forr�fej�ek szerint kommand�sokat
kellene kik�ldeni, hogy elint�zz�k a jap�n, k�nai, szib�riai
�zemeket, amelyek ennyi szennyez�st bocs�tanak ki!)
Allwen kijelentette, hogy tiltakoz�st fog int�zni ahhoz, aki
felel�snek bizonyul, b�rki legyen is az. K�zben az �kot�p
flotta �s az �gyn�k�k szerte a vil�gban igyekeznek
behat�rolni a szennyez�s forr�s�t. Ez id�ig semmi h�r az
USA-b�l, pedig a mi m�holdjaink bizony�ra �rz�kelt�k,
mi t�rt�nt.
�ltal�nosan elterjedt tendencia, hogy b�rmi t�rt�nik
is, a technikai bakikat el�szeretettel kenik az
amerikaiakra, �gy azt�n nem voltam valami h�n szeretett
vend�g az elm�lt n�h�ny �r�ban. Azok a csoportok,
amelyekkel egy�tt n�ztem Allwent �s a t�bbi politikust a
t�v�ben, �gy v�lik, az �kot�p korm�ny t�l toler�ns a
k�v�lr�l �rkez� szennyez�sek �gy�ben. Azt javasolj�k,
hogy "jav�tani" kellene a helyzeten, ami nyilv�nval�an
azt jelenti, hogy vezessenek be egy nemzetk�zi
szennyez�si b�rs�got. A jap�nok im�dni fogj�k az �tletet.
Mindezt jobb�ra a Franklin Cove-b�l n�ztem, ahov�
megh�v�suknak eleget t�ve v�gre bek�lt�ztem (Marissa
�gyis unszolt m�r miatta, mert egy�ltal�n nem szereti a
sz�llod�kat). "Elv�gre te is �js�g�r� vagy, nem? -
k�rdezt�k. - Akkor meg itt a helyed, vel�nk." Kedves
gondolat, �s azt hiszem, musz�j lesz id�t szak�tanom �s
besz�llni a mosogat�sba meg f�z�sbe. Kicsi szob�t
kaptam a fels� szinten. A tet�ablak �pp az Alcatrazra n�z,
ami egy nagy z�ld p�p az �b�l viz�ben, rajta a vid�m
narancssz�n� vil�g�t�torony. Alig hihet�, hogy ez a
cs�ndes, b�k�s, f�vel bor�tott sziget valaha a
legelsz�ntabb gonosztev�inknek ny�jtott
k�nyszerlakhelyet �s tele volt betonnal meg vassal.

(K�s�bb) Kicsit kibor�t�nak tal�ltam a h�zimunka-

csoportot. Mikor el�sz�r csatlakoztam hozz�juk, a
vacsora ut�ni mosogat�sr�l volt sz�. Nekil�dultam, hazai
st�lusban, hatalmas adag mosatlant cipelve a mosogat�
fel�. N�h�ny fordul� ut�n �szrevettem, hogy az emberek
meg�lltak szok�sos cseveg�s�kben, �s �rdekl�dve
b�mulnak r�m. "Szent isten, Will! - mondta Lorna - mi a
t�r�t csin�lsz, ez nem l�verseny!" Mindenki nevetett.
Elpirultam, legal�bbis �gy �reztem. "Mire gondolsz?"
"�gy loholsz azokkal a t�ny�rokkal, mintha darabsz�mra
fizetn�nek! Nagyon nem �kot�p!" K�r�ln�ztem, �s
r�j�ttem, hogy hozz�m k�pest mindenki nagyon lassan,
k�nyelmesen tesz-vesz. Lorna �s Brit egyfajta j�t�kot
csin�ltak bel�le, cser�lgett�k, hogy ki mosogasson, m�g a
m�sik a h�t�t massz�rozta. Bert ek�zben egy mulats�gos
tal�lkoz�st besz�lt el egy olvas�val, aki valamilyen ok
miatt nagy ver�st �g�rt neki, Red pedig �ppen egy pofa
s�rt ivott �s egy�ltal�n semmit sem csin�lt. N�ha, ha
pillant�sa egy-egy piszkos cs�sz�re vagy poh�rra esett,
fel�llt �s egyenk�nt besz�ll�totta a mosogat�ba.
"Nem azt akarjuk, hogy v�gezz�nk vele? - k�rdeztem
v�dekez�en. - �n szeretek mihamarabb t�lesni a
munkav�gz�sen. Mi�rt baj, ha egy kicsit �gyelek a
hat�konys�gra?" "A sok kicsi sokra megy, Will - mondta
Lorna. - A mi n�z�pontunk szerint, ha valamit �rdemes
megcsin�lni, akkor azt a lehet� leg�lvezetesebb m�don
kell megtenni. K�l�nben nem is igaz, hogy igaz�n meg
kell tenni."
"Es akkor hogy tudtok b�rmit is megcsin�lni? -
k�rdeztem kimer�lten. - Csak nem akarj�tok bemes�lni,
hogy a koszos ed�nyek mosogat�sa �lvezet?" "Mi m�r
csak �gy csin�ljuk - felelt Bert. - Majdnem mindegy, mit
teszel, ha a folyamatra figyelsz �s nem az eredm�nyt
akarod el�rni."
"Rendben van, igyekezni fogok" - adtam meg magam.
�gy azt�n elsz�szm�t�ltem minden kis darabbal, �kot�p
m�dra. Ittam egy kis s�rt, bedobtam p�r ev�eszk�zt a
mosogat�ba, elmes�ltem egy aznap hallott viccet,
let�r�ltem p�r asztalt. Piszok nehezemre esett �gy
lelassulni, s m�g nehezebb volt k�zben megtartani
ezekkel az emberekkel a j� kapcsolatot. Ink�bb
koncentr�ltam volna a feladatra, �s �ket meg ki szerettem
volna kapcsolni. De �k ezt is �szrevett�k �s j�t�kra
fogt�k. "H�, Willike - �v�lt�ttek r�m -, itt vagyunk �m!"
Valaki megcsiklandozott, a m�sik h�tba vert. M�g a
v�g�n �tk�peznek.

M�jus 23.
Ez a Marissa egy boszorka. Amikor itt van velem,
teljesen elfeledkezem az id�r�l, k�telezetts�geimr�l,
beidegz�d�seimr�l. A k�zvetlen �ntudat fert�z�
�llapot�ban leledzik. Fej�nek, agy�nak valamely h�ts�
kis zug�ban elrejtve neki is ott kell legyen az erdei t�bor,
az ottani k�teless�gei, a m�snapi visszat�r�se. De k�pes
r�, hogy egyszer�en kikapcsolja mindezt �s csak legyen.
Ugy �rzem, b�rmire k�pes. � a legszabadabb �s
legelengedettebb ember, akit valaha ismertem. Olyan
m�rt�kben a hat�sa al� ker�l�k, hogy n�ha m�r az az
�rz�sem, mintha k�b�t�szerm�morban �lmodn�k. M�g
mindig �gy �l a k�pzeletemben, mint egy furcsa, idegen
vad�llat. Term�szetesen reag�l a k�rnyezet�ben �l� t�bbi
�llat okozta ingerekre (engem is bele�rtve), de mindez
valahogy k�v�l esik rajta. Teljesen kisz�m�thatatlan
hangulatember, szesz�lyes, �s m�gis, b�rhol legyen is, ott
mindig neki van igaza, ak�r velem van, ak�r m�ssal.
(Fogalmam sincs, hogy kezeljem magamban a f�lt�-
kenys�gi rohamot, amikor figyelme, mint valami m�gikus
f�nyp�szta, valaki m�sra ir�nyul. De b�rom.)
Nem mintha t�l sokat henteregn�nk az �gyban. Ami
azt illeti, el�gg� elfoglaltak vagyunk, sorra l�togatjuk az
ismer�seit, nagyokat kir�ndulunk, exped�ci�kat
szervez�nk, hogy megmutathassa nekem a kedvenc
helyett Frisc�ban, k�l�nleges eldugott �ttermekben
�tkez�nk, sokat nevet�nk, m�skor meg csak �l�nk egym�s
mellet, �s az embereket, a madarakat, s�t a f�kat
figyelj�k. Az eg�sz v�rosban minden�tt megvannak a
kedvenc f�i, �s ezek t�nyleg nagyon fontosak a sz�m�ra.
(Azt hiszem, k�l�n cikket kell szentelnem a f�knak.)
Tanulm�nyozza a jellem�ket, id�nk�nt �jra megl�togatja
�ket, hogy megn�zze, hogyan v�ltoztak, mennyit n�ttek,
szereti megm�szni �ket, �l�nken, biztons�gosan mozog az
�gak k�z�tt, f�ktelen�l boldog, ha a f�knak j�l megy sora,
�s le van t�rve, ha nem. M�g besz�l is hozz�juk - vagyis
ink�bb csak mormog, mert tudja, hogy h�lyes�gnek
tartom az eg�szet.
Riadtan �szlelem, hogy mennyire k�t�d�m hozz�. Ami
az elej�n csak az �ton j�r� f�rfi k�nnyed, megszokott
fl�rtj�nek indult, pillanatok alatt �tkozottul komolyra
fordult. Marissa er�s, hat�rozott egy�nis�g. Kereszt�ll�t
az �cska h�lyes�geimen, de l�t alatta valami sz�m�ra
�rt�keset. �gy visszatekintve �s �sszehasonl�tva Pat szinte
mesters�gesnek, m�embernek t�nik mellette, �llott,
merev, �s r�mesen, elk�peszt�en mesterk�lt. M�g
Francine is, az �n kedves, boh� Francine-em, akivel
olyan sokat nevett�nk �s j�tszottunk, kicsit k�nny�nek
tal�ltatik. Mariss�val olyan �rzelmeket �lek �t,
amelyekr�l nem is tudtam, hogy k�pes vagyok r�. Eg�sz
l�ny�nk �s test�nk egyetlen, m�ly, mindent elbor�t�, m�r-
m�r f�lelmetes odaad�sban olvad fel, Nincs mit tagadni:
kezd�nk beleesni egym�sba. �s annak ellen�re, hogy
mindig a maga �tj�t j�rja �s m�g mindig Everettel �l a
t�borban, heves birtokl�si v�gy �l benne ir�ntam. Mindig
felfortyan, valah�nyszor felmer�l a visszat�r�sem.

Tegnap az �b�lbe ment�nk vitorl�zni a Cove-beli

n�ps�ggel. Marissa elhozta Ben nev� testv�r�t is. Id�sebb
n�la, goromb�n �s engesztelhetetlen�l USA-ellenes. Att�l
a pillanatt�l fogva, hogy �tnak indultunk, meg nem sz�nt
�rvekkel �s v�dakkal bomb�zni engem. Megpr�b�ltam
udvariasan kit�rni, de nem seg�tett. Szezon eleje van, a
sz�l m�g nem az igazi, �gy azt�n egy darabig el voltunk
foglalva a vitorl�k sz�lbe �ll�t�s�val. Azt�n leheveredett
mindenki a fed�lzeten s�tk�rezni �s figyelni, hogyan
halad mellett�nk a v�z. �n h�tramentem Ben mell�, �s
felaj�nlottam, hogy �tveszem a korm�nyrudat.
Felhorkant, �s halkan azt sziszegte: "Mi a francot akarsz
a h�gomt�l? Mit kavarsz k�r�l�tte, mi? Ezek a rohadt
jenkik minden�tt ott vannak!" Szel�den mosolyogtam.
"Kedvelj�k egym�st. Mi rossz van abban?" "Tudod te
j�l, te idi�ta v�zil�! El�bb j�l r�m�szol, �s amikor m�r �
is benne van, megl�psz!" "Senki el�l soha nem rejtettem
el a sz�nd�kaimat, Ben." R�m n�zett. "Meg�rdemeln�d,
hogy kil�kjelek innen �s ne forduljak vissza �rted!" Egy
heves mozdulatot tett a kez�vel. A k�t�lzet ut�n kaptam,
azt hittem, t�nyleg akar valami felel�tlens�get csin�lni.
Kegyetlen�l vigyorgott. "Te szarh�zi cs�t�ny!" El�nt�tt
az indulat. "�gy gondolod, jogod van a h�god �let�be
belesz�lni? Fenyegetsz? Mi vagy te, egy maffi�z�?" A
t�bbiek meghallott�k, hogy veszeksz�nk, �s h�traj�ttek.
Ben meg �n gy�l�lk�d� pillant�sokat v�ltottunk. "Csak
egy kis n�zetelt�r�s" - mondta Ben. Fel�lltam �s
el�rementem Marissa mell�. "Majd k�s�bb elmes�lem" -
mondtam neki. "�n is" - l�tt vissza Ben.
Tov�bb vitorl�ztunk, egy elhagyott b�lnavad�sz
�llom�s fel� a keleti oldalon, �s ott is maradtunk egy
darabig. Most m�zeum, h�tborzongat� ki�ll�t�s van
benne a b�lnavad�szatr�l �s a fajok kihal�s�r�l �ltal�-
ban. Ben nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem annak
kifejt�s�re, hogy az amerikai technol�gia milyen �tt�r�
szerepet j�tszik ebben a tragikus �s visszaford�thatatlan
folyamatban. �s be kell valljam, eddig nem is tudtam,
mennyire benne vagyunk a p�cban. T�nyleg f�lelmetes a
t�rt�net. A mi szerep�nk alapvet� volt abban, hogy
nagyszer� teremtm�nyek ezrei, amelyek valaha
ben�pes�tett�k a f�ldet, �r�kre elt�ntek az Univerzumb�l.
Felfaltuk �ket telhetetlen �tv�gyunkban. Negyvenszer
annyi a ma �l� emberek �sszs�lya, mint az �sszes t�bbi
eml�s�llat�!
Marissa f�k�nt a b�ln�k �let�t bemutat� t�rl�kat
b�multa. (Az �kot�poknak fantasztikus fot�saik vannak.
Sz� szerint egy�tt kell �lni�k az �ppen filmezett fajjal,
b�r, amennyire l�tom, nem szeretik a n�lunk divatos
megfagyott pillanatk�peket.) Mint kider�lt, �szott m�r
egy�tt delfinekkel, de nem mond r�la t�bbet, csak hogy
nagyon izgalmas �s f�lelmetes volt.
Visszafel� kis hal�szhaj�k mellett haladtunk el. Az
egykor ny�lt szennycsatorna-�b�l, �gy t�nik, visszanyerte
eredeti term�kenys�g�t, amilyennek egy �b�ltorkolatnak
val�ban lennie kell. (�gy szenved�lyes inform�torom.)
B�szk�n mes�lt�k, h�ny tonna apr�, �b�lb�li
garn�lar�kot fognak �s sz�ll�tanak partra naponta. M�g
az ehet� kagyl�k is, amelyeknek h�jait az �szaki parti
indi�nok egykor hatalmas szem�tdombokon gy�jt�tt�k,
visszat�rtek az iszapos fen�kre.
Sz�lt�l cserzett b�rrel, kicsit lebarnulva, kicsit
pity�k�san t�rt�nk vissza alkonyatkor a Cove-ba �s az
�gyunkba. "Ben val�j�ban j� testv�r, de soha nem
voltam k�pes megtan�tani, meddig mehet el" - mondta
Marissa menteget�zve. (Megfigyeltem, hogy leck�zteti,
mik�zben mi a felszerel�s elpakol�s�val voltunk
elfoglalva.) "Sokat t�r�dik velem, m�g ha nem is �rt meg.
Nem szereti, ha kock�zatot v�llalok. Azt hiszem, ez m�g a
csal�di m�lt maradv�nya, amikor a n�knek nem adatott
meg, hogy f�ggetlenek legyenek. De ha nem
kock�ztathatn�k, nem is �rezn�m, hogy �letben vagyok."
�des, de kif�rk�szhetetlen pajt�skod�ssal r�m mosolygott
�s karjaimba fek�dt.
Vajon mit jelenthetek ennek a fantasztikus
asszonynak? Mindig kit�r a k�rd�sem el�l, ha arr�l
faggatom, mit eszik rajtam. Mikor a t�borban van,
bizony�ra tov�bbra is Everettel �l, �s le is fekszik vele,
mint kor�bban. M�gis, apr�nk�nt egyre t�bb id�t t�lt
velem. Ugyanakkor j�indulat�an mulat az �kol�giai
�letm�dban elk�vetett hib�imon, �s ki is jav�tja �ket (mint
p�ld�ul a v�zzel, elektromos �rammal val� takar�koss�g),
mintha � lenne az okos, mindentud� tan�r �s �n a
z�ldf�l� �jonc, aki m�g nem eg�szen alkalmas a civiliz�lt
�letre.
N�ha, amikor arr�l besz�lek, hogy az �kot�pok vagy �
maga sz�momra milyennek t�nnek, nagyon elcsendesedik
�s figyel r�m. A m�ltkor megeml�tettem, mennyire
furcs�llom az extr�m hossz� ideig tart� szemez�seket, �s
hogy az �gy felkavart �rz�seket mennyire nehezen
kezelem. "Milyen �rz�seket?" - k�rdezte. "Idegess�get, a
felszabadults�g v�gy�t, hogy v�gre m�shov� n�zhessek."
"�s ha ellen�llsz a k�s�rt�snek �s tov�bb n�zel?"
(Mindezenk�zben, persze, azokat a nagy, s�t�t szemeit
figyelmesen r�m f�ggesztette.) "Akkor gyeng�ds�get
�rzek, �s v�gyat, hogy meg�rintsem az illet�t... �s... att�l
f�lek, els�rom magam..." "�, te bolond! H�t persze hogy
els�rhatod magad!" Azzal hosszan, forr�n meg�lelt.
Meg kellett magyar�zzam. "De nem n�lunk! Itt tal�n
megtan�thatsz r�. Itt nem kell annyira vigy�znom
magamra, ha velem vagy." "Rendben van" - felelt,
enyhe zavarts�ggal a szemeiben. Lehet, hogy az �
sz�m�ra minden h�tk�znapis�gom dac�ra �n vagyok a
Nagy Kaland, a Rejt�lyes Idegen?
VADAK K�Z�TT:
ECOT�PIA S�T�T OLDALA
117Marshall-by-the-Bay, m�jus 24.
Rengeteg egyeztet�s �s t�rgyal�s ut�n v�gre enged�lyt
kaptam, hogy megf�gyel�je lehessek annak a sz�rny�
szok�snak, amely oly sok visszatetsz�st sz�lt Ecot�pi�val
szemben a civiliz�lt �llamok k�r�ben: a ritu�lis
hadij�t�knak. Amennyire tudom, �n vagyok az els�
amerikai, akinek oszt�lyr�sz�l jutott, hogy tan�ja legyen
a v�rfagyaszt� l�tv�nyoss�gnak. T�rsaimmal egy�tt m�r
hajnal el�tt nekiv�gtunk a San Francisc�t�l �szakra fekv�
v�roska, Marshall fel� vezet� vonat�tnak. Innen h�sz
perc s�ta k�vetkezett, mik�zben elhaladtunk k�t szent�ly
mellett, melyek oly gyakran d�sz�tik az �kot�p t�jat, �s
kijutottunk egy dombtet�re, ahonnan hangulatos,
v�ltozatos t�jra ny�lt kil�t�s. Egy patak szelte kereszt�l,
�s egyik v�g�ben mocs�r h�z�dott.
Mire oda�rt�nk, az el�k�sz�letek m�r jav�ban folytak.
A patak k�t oldal�n k�t csoportban fiatalemberek
gy�lekeztek. T�n huszon�ten lehettek mindk�t csapatban.
K�l�n-k�l�n t�zet gy�jtottak, �s egy nagy kond�rban
valami italf�l�t f�ztek, ami nyilv�n �rz�stelen�t�- �s
k�b�t�szer lehetett, hogy ne �rezz�k annyira az
elk�vetkez� sz�rny�s�geket. Minden f�rfi (16 �s 30
k�z�tt lehettek) hossz�, vesz�lyes l�ndzs�t hordott,
amelynek a v�g�t �les, fekete k�penge d�sz�tette. �s
mindegyik primit�v, f�lelmetes harci sz�nekre festette
saj�t meztelen test�t.
Egy id� ut�n, amikor m�r t�bb sz�z n�z� gy�lt �ssze a
l�tv�nyoss�gra, egy nagy gonggal megadt�k a jelet. A
n�z�k. abban a pillanatban fesz�lten figyelni kezdtek. A
"harcosok" felsorakoztak a patak k�t oldal�n, egym�st�l
l�ndzsany�jt�snyi t�vols�gra. Az egyik csoport, amelyik
agressz�vebbnek l�tszott, v�rszomjas, vad harci dalokat
kezdett �nekelni, b�r volt benne valami a mi
sportbiztat�sunkb�l is. Amikor a m�sik csapat habozott,
�s elh�tr�lt a patakt�l, emezek �tugr�ltak, �s l�ndzs�ikat
r�zva rohamra indultak az ellenf�l ellen.
A v�d�k azonban nem estek p�nikba. Ah�nyszor csak
az egyik ember�ket egy kicsit jobban megszorongatt�k a
t�loldaliak, v�d�n k�r�gy�ltek, �s kiab�lva,
l�ndzs�jukkal b�kd�sve kergett�k el az ellenfelet. Azt�n
az eg�sz mozg�, hull�mz� frontvonal sz�th�z�dott a k�t
csapat eg�sz hossz�ban. Egyszer-egyszer kisebb
csoportok leszakadtak, �s nekiszaladtak az ellenf�l
vonal�nak. De az ilyen t�mad�sokat hamar viszonozt�k,
sokszor az �les obszidi�npeng�k vesz�lyes k�zels�g�ben.
Ez �gy ment egy darabig, sok-sok kiab�l�ssal,
mik�zben a t�meg egyre izgatottabb lett. A harcosok
id�r�l id�re visszat�rtek az �sth�z, felfriss�teni magukat.
Azt�n hirtelen egy sikoly hallatszott a vonal egyik
v�g�b�l. �n �ppen m�sfel� figyeltem, �gy nem l�ttam a
v�gzetes d�f�st, de m�sok k�s�bb elmes�lt�k, hogy az
egyik harcos elcs�szott a nedves f�v�n az egyik roham
alkalm�val, �s ellenfele, megragadva a k�n�lkoz�
alkalmat, sikeresen �tsz�rta a v�ll�t a l�ndzs�j�val.
Az ellens�gesked�s ett�l egy csap�sra megsz�nt. A k�t
t�rzs visszat�rt eredeti helyzet�be. A "gy�ztes" oldal
szurkol�i �r�m�kben egym�st �lelgett�k, m�r-m�r
eksztatikus ujjong�ssal. A vesztesek padl�n voltak. A
n�z�k k�z�l orvosok ker�ltek el�, �s ell�tt�k a sebes�ltet.
A f�v�n rengeteg v�r folyt, de a megjegyz�sekb�l
kivettem, hogy az �ldozatot cs�nya sebe ellen�re sem
fenyegeti k�l�n�sebb vesz�ly.
A gy�ztesek �nnepi t�ncba kezdtek. Szurkol�ik
csatlakoztak hozz�juk. Zen�szek t�ntek fel, a t�nc
megkezd�d�tt. A harcosok mindenkivel megosztott�k
�stj�k f�ztj�t, izgatott �nnepi hangulatban. A gy�ztes
oldal harcosai egym�s ut�n t�nedeztek el a boz�tban, a
bokrok k�z�tt, egy-egy n�vel az oldalukon. A vesztes
oldalon nagy volt a sajn�lkoz�s, panaszkod�s, s�r�s-r�v�s.
Egy id� ut�n a t�zet �jra�lesztett�k, �telt hoztak, �s egy
lakoma k�rvonalai bontakoztak ki. Ezt a gy�ztesek
rendezt�k, de nagylelk�en felaj�nlott�k a legy�z�tt
oldalnak is, akik tiszteletteljesen el is fogadt�k.
Megtudtam, hogy az oldalt �ll� ment�aut� nemsok�ra
el fogja sz�ll�tani a sebes�ltet, aki imm�r takarosan
bek�t�zve fek�dt, ez�rt odamentem, hogy besz�ljek vele.
Egy furcsa, v�r�s lepelre fektett�k, amelyen feh�r kereszt
vil�g�tott. Test�t t�nyleg keresztrefesz�t�sszer�en
helyezt�k el, bok�j�ra �s csukl�ira szalagokat k�t�ttek.
N�h�ny asszony hajolt f�l�, sajn�lkoztak, �s id�nk�nt
megt�r�lt�k az arc�t, homlok�t egy nedves ruh�val.
"�, mennyire szenvedt�l!" - s�rt az egyik. "F�rfi
voltam" - felelte amaz m�lt�s�ggal. "Szeg�ny testedet
megs�rtett�k, meg is halhatt�l volna!" - mondta az
asszony. "Ne gondolj most velem, gondolj a csal�dra.
��rt�k viselem e sebeket. Mindny�jan szenved�nk!"
Ekkor a fiatalember r�juk n�zett, sz�nalomram�lt�an.
"Elv�geztetett" - mondta eg�szen csendesen, �s behunyta
a szem�t. Egy pillanatra azt hittem, az orvosok t�vedtek,
�s el�ttem szenved ki. De azt�n kider�lt, hogy ez csak jel
volt az asszonyoknak, hagyj�k mag�ra, mert amint
egyed�l maradt, azonnal kinyitotta a szem�t �s
t�k�letesen j�kedv�en n�zett maga k�r�.
Megragadtam az alkalmat �s odamentem hozz�.
"Hogy �rzi mag�t?" "F�rfinak �rzem magam" - felelte,
visszaesve kor�bbi patetikus modor�ba. "�j �letre
sz�lettem." "Meg tudn� mondani, mi�rt harcoltak?"
"Ellen�k, term�szetesen, �k meg miellen�nk, hogy
eld�nts�k, ki a jobb." "Semmi egy�b okuk nem volt r�?"
K�v�ncsian pillantott r�m. "Meg az�rt is persze, hogy
pr�b�nak vess�k al� magunkat. Nem �rti, hogy mennyire
j� f�lni, �s legy�zni a f�lelmet?" "Megtenn�-e �jra?"
"H�t hogyne! Meg is fogom, mostant�l k�t holdt�lte
m�lva. Maga idegen itt?"
"Amerikai �js�g�r� vagyok" - feleltem, �s el�h�ztam
a f�nyk�pez�g�pemet. "Az �js�gomnak �rok cikkeket.
Megengedi, hogy lef�nyk�pezzem?" - k�rdeztem, nem
v�rva ellenvet�st, de a fiatalember hat�rozottan
tiltakozott: "Nem! Egy�ltal�n nem! Hogy gondolja!
Nincs mag�ban egy�tt�rz�s?" A k�zelben �ll� f�rfiak egy
csoportja fel�nk fordult �s fenyeget�en k�zeledni kezdett.
"Bocs�nat" - mondtam gyorsan, mert r�j�ttem, hogy
s�lyos hib�t k�vettem el. Azonnal eltettem a kamer�t.
K�s�bb megtudtam, hogy az �kot�pok hiedelme szerint a
fotogr�fi�nak van egy s�t�t, m�gikus oldala is,
amennyiben megfagyasztja a pillanatot, �s ezzel becsapja
a biol�gi�t, le akarja gy�zni a v�ltoz�sokat �s ezzel a
hal�lt. Ebben a helyzetben k�l�n�sen nem ideill� teh�t.
Az �kot�pok azonban nem el�gedtek meg ennyivel. Az
egyik id�sebb f�rfi odaj�tt hozz�m, �s megk�rt, �ljek le
mell�. H�sos t�szt�val kin�lt, azt�n hossz� magyar�zatba
fogott az im�nt l�tott hadij�t�k jelent�s�g�r�l.
Az �kot�pok mindig is nagy gyakorlati fontoss�got
tulajdon�tottak az antropol�gi�nak �s a n�prajznak. A
f�ggetlens�g elnyer�se ut�n igyekeztek a n�prajzi
elm�leteket a gyakorlatba is �t�ltetni. Csak hatalmas
ellen�ll�s legy�z�se ut�n lehetett egy olyan radik�lis
�tletet, mint amilyen a ritu�lis hadij�t�k, t�rv�nyesen
bevezetni, �s igy is a legjobb �gyv�dek minden
agyaf�rts�g�ra sz�ks�g volt hozz�. De p�rtol�i kitartottak
mellette. Azzal �rveltek, az embernek sz�ks�ge van r�,
hogy a biol�giai l�ny�ben inherensen benne rejl� fizikai
verseng�s szellem�nek valamilyen ny�lt, t�rsadalmilag
elfogadhat� m�don adjanak kifejez�st, miel�tt az egy�b
perverz form�t �ltene, mint amilyen a h�bor�.
Rem�lt�k, hogy az orsz�got senki nem k�nyszer�ti
bele egy igazi h�bor�ba, mert tiszt�ban voltak a
puszt�t�ssal, amit az okoz. Ugyanakkor az is vil�gosnak
l�tszott, hogy az ember nem k�pes teljesen �s �lland�an
b�k�ben �lni. A fiatal f�rfiaknak k�l�n�sen sz�ks�g�k
van r�, hogy pr�b�ra tegy�k f�rfiass�gukat, hogy
harcoljanak a "m�sik" ellen, t�madjanak �s
menek�ljenek, bajt�rsiass�gukat bizony�ts�k, haszn�t
vegy�k a sebess�g �s er� gy�ny�r� k�pess�geinek, b�trak
legyenek vagy f�ljenek. "Amerik�ban maguk is ugyanezt
a c�lt �rik el a h�bor�ikkal �s a g�pkocsijaikkal -
vigyorgott r�m �nel�g�lten. - A l�nyeg ott is ugyanaz,
hogy egym�snak menjenek, harcoljanak �s ki�lj�k
agresszivit�sukat. Meg azt�n ott van az amerikai futball.
Csakhogy az kiz�r�lag a n�z�k kedv��rt van, �s a
j�t�kosoknak nincs hal�los fegyver�k. B�r elismerem,
�tvett�nk valamit bel�le."
Azt�n folytatta, azt bizonygatva, hogy az itteni
hadij�t�kok val�j�ban nagyon kev�s hal�los �ldozatot
k�vetelnek - tal�n �tven fiatalember hal meg �vente, �s
ezt a sz�mot folyton a mi 75 ezres k�z�ti hal�leset�nkkel
hasonl�tgatta �ssze, �s a h�bor�s �ldozatokkal, amelyek
sz�ma 5000 k�r�l van �vente. Mell�kesen jegyzem meg,
hogy a n�k soha nem vesznek r�szt a j�t�kokon. De
miel�tt a milit�ns feminist�k felpattann�nak e pontn�l,
tudniuk kell, hogy a hadij�t�kok int�zm�ny�t a T�l�l�k
P�rtj�nak �ltal�ban egy�ttm�k�d�sre ir�nyzott programja
r�szek�nt vezett�k be, �s hogy a n�i verseng�st m�s
ter�leteken szeretn�k el�mozd�tani, a politikai
aktivit�sban, a munkaszervez�sben (ahol a n�k sokkal
jobbak a f�rfiakn�l), valamint a gyermekek apj�ul
kiszemelt f�rfiak�rt val� vet�lked�sben.
�gy azt�n f�k�nt fiatal f�rfiak vesznek r�szt a
csapatj�t�kokban, akik rendszerint a szomsz�dokb�l,
lak�k�z�ss�gekb�l verbuv�l�dnak, mint a mi
grundjainkon a focicsapatok, csak m�g kisebb l�pt�kben.
A mai csat�t p�ld�ul k�t k�z�ss�g tagjai v�vt�k, akik
szomsz�dos falvakban laknak. Az egyik csoport birk�t
teny�szt �s tehen�szetet tart fenn, a m�sik pedig az �b�l
viz�ben osztrigafarmot. A v�rosokban a verseng�s a
lak�szomsz�dok k�z�tt �s a gy�rak r�szlegei k�z�tt d�l.
Egyik �zem a m�sik ellen, mint a mi ipari kup�inkon.
Csakhogy itt nincsenek kupak�zdelmek, rangsor �s
egyebek. Minden egyes k�zdelem �n�ll� esem�ny, a c�l
�s a v�g maga.
"�s mit jelent a kereszt?" - k�rdeztem.
"Az orsz�g a kereszt�ny-zsid� �r�ks�gen �p�lt -
felelt�k -, �s mi igyeksz�nk a legjobbat megtartani
bel�le. Sok nyom�t tal�lja m�g ma is meg a
kult�r�nkban. Itt p�ld�ul a sebes�lt fiatalember val�ban
szenved a csal�dj��rt, az �v�i�rt. Rengeteg k�ltem�ny �s
zene sz�l err�l a szenved�sr�l, �pp�gy, mint a
b�tors�gr�l �s harciass�gr�l. Olyankor �l�nk egy kis
�nnepet is, amikor a sebes�lt harcos visszat�r k�z�nk a
k�rh�zb�l. Kital�lhatja, mit jelent ez: a felt�mad�st.
Felkel �s j�r."

Vil�gos teh�t, hogy az ijeszt� l�tv�nyoss�g, melynek

sor�n �p, eg�szs�ges fiatalemberek sz�nd�kosan akarj�k
elpuszt�tani egym�st, aff�le f�lig vall�sos szertart�s, �s
kor�ntsem volt egyszer� az int�zm�nyes�t�se, ak�rmit is
gondolunk r�la mi, amerikaiak. Val�ban megtal�lhatjuk
el�k�peit a futballban, bikaviadalban vagy �ppen a
primit�v n�pek ritu�lis h�bor�iban. De esztelen vads�ga,
az ok n�lk�li v�ront�s bizony�ra tov�bbra is foltot ejt
majd Ecot�pia h�rnev�n a civiliz�lt nemzetek k�r�ben.

M�jus 25.
Lehetetlen alak ez a nyavaly�s n�! T�nyleg teljesen
bevadult a j�t�kokt�l. Eg�sz id� alatt ott �llt mellettem,
�s halk, izgatott hangon magyar�zta, mi t�rt�nik. Azt�n
elt�nt mell�lem, a gy�ztesek �stj�hez szaladt, leh�zott egy
nagy adagra val�t a kotyval�kb�l, �s kih�v�an n�zett
k�r�l. Semmi ellen�ll�st nem tan�s�tott, amikor az egyik
harcos odal�pett hozz�, hagyta, hogy megragadja �s
szab�lyosan, sz� szerint a h�na al� kapva becipelje a
bokrok k�z�. (A l�ny majdnem 65 kil�, t�rt�netesen
tudom, de ez nem zavarta a fick�t.) Engem egy
pillant�sra sem m�ltatott.
K�s�bb, amikor a t�bbiek m�r �tkeztek, visszaosont,
kipirultan, izzadtan, boldogan. R� se r�ntott a harap�s
kedvemre. Este ernyedten, oldottan ny�lt el a
sz�llod�ban, �s hagyta, hogy ide-oda r�ncig�ljam az
�gyban, ne engedjem felkelni �s gyakorlatilag
meger�szakoljam. Mintha v�rt is volna valami ilyesmit.
Az elej�n saj�ts�gos �rz�s ker�tett hatalm�ba, a v�gy �s
gy�l�let kever�ke, amelyek azt�n egyetlen er�s, szoros
�sszefon�d�sban olvadtak �ssze, � visszafogadott, �n
meg elfogadtam �t olyannak, amilyen. Szeretem a szabad
sz�rnyal�s�t, m�g ha f�j is n�ha.
Nem sokkal �bred�sem el�tt r�mes �lmom volt a
h�bor�s j�t�kr�l. �lmomban ki voltam festve, harcra
k�szen. Testem f�nylett az olajt�l, gy�ny�r� volt, er�snek,
�lettelinek �reztem magam. N�k mosolyogtak r�m az
oldalvonal m�g�l, �s �n mindegyiket magam�v� akartam
tenni. Azt�n megsz�lalt a f�lelmetes gonghang, �s
p�nikszer� f�lelem fogott el. Megragadtam a l�ndzs�mat,
�s a t�bbiekkel egy�tt el�rerohantam. De amint a
harcvonalhoz �rt�nk, hogy cselezni, d�fk�dni kezdj�nk, a
t�bbiek fel�m fordultak, �s �mulva vett�k �szre, hogy nem
vagyok k�z�l�k val�. �r�lt k�ts�gbees�s futott �t rajtam,
mert tudtam, hogy ez azt jelenti, nem fognak �rtem
harcolni. Nem vagyok az � t�rzs�kb�l val�, egyed�l
hagynak az ellenf�l �les l�ndzs�inak martal�k�ul, �s
el�rkezett a v�g �r�ja...
Izzadva �bredtem fel, kezem m�g mindig g�rcs�sen
markolta az �lomb�li l�ndzs�t. B�rcsak otthon lehetn�k,
a biztons�gos New Yorkban!
Micsoda vad�llatok!
ANYAGOK ITT �S OTT
San Francisco, m�jus 25.
Ecot�pia �s az Egyes�lt �llamok egyik meglep�
k�z�s von�sa, hogy mindk�t orsz�g hatalmas mennyis�g�
m�anyagot haszn�l fel. El�sz�r arra gondoltam, hogy
akkor m�gsem k�l�nb�zhet �letm�djuk olyan nagyon a
mienkt�l. Az alaposabb vizsg�lat azonban kider�tette,
hogy a l�tsz�lagos hasonl�s�g ellen�re a k�t orsz�gban a
m�anyagokat teljesen elt�r� m�don alkalmazz�k.
El�sz�r is, az �kot�p m�anyagokat majdnem kiz�r�lag
�l�, biol�giai alapanyagb�l �ll�tj�k el� (f�k�nt
n�v�nyekb�l), nem �gy, mint mi a fosszilis (petr�leum �s
sz�n) forr�sokb�l. R�gt�n a f�ggetlens�g ut�n intenz�v
kutat�munka kezd�d�tt ezen a ter�leten, amely az�ta sem
�llt meg. Adatk�zl�im szerint k�t f� c�lt jel�ltek ki. Az
egyik az volt, hogy a m�anyagokat nagy mennyis�gben,
alacsony �ron �s sokf�le c�lra lehessen felhaszn�lni:
legyen olyan, amelyik k�nny�, a m�sik neh�z, merev,
rugalmas, �tl�tsz�, t�m�r �s �gy tov�bb. �s hogy olyan
technol�gi�val �ll�ts�k el�, amely maga nem szennyez. A
m�sik f� c�l az volt, hogy kiv�tel n�lk�l minden �j anyag
biol�giai �ton lebonthat� legyen. Magyar�n: a m�tr�gy�k
kiv�lt�s�ra lehessen haszn�lni �ket, amelyeket a
sz�nt�f�ldekr�l a n�v�nyek ism�t felvesznek magukba,
�s �gy �jb�li el��ll�t�suk lehet�v� v�lik. Ez azt�n �gy
mehet tov�bb a v�gtelens�gig, abban a k�rforg�sban,
amelyet az �kot�pok vall�sos �h�tattal "fenntarthat�
�llapot"-nak neveznek.
A lebonthat�s�gra t�rekv�s egyik k�vetkezm�nye az
lett, hogy olyan anyagok ker�ltek forgalomba, melyeket
sz�ntsz�nd�kkal r�vid �let�re terveztek �s egy id� ut�n
�nmagukt�l sz�tesnek, ha bizonyos k�r�lm�nyek k�z�
ker�lnek. (Jellemz� az �kot�pok �letk�zpont�
gondolkod�s�ra, hogy az ilyen anyagra, amikor elkezd
lebomlani, azt mondj�k: haldoklik.) Ebb�l k�sz�lnek a
s�r�sdobozok, sz�mos �telf�les�g �s egy�b �ru
csomagol�anyaga, celof�nszer� h�rty�k �s �gy tov�bb.
Ezek a csomagol�anyagok k�r�lbel�l egy h�napon bel�l
"meghalnak", k�l�n�sen ha a nap ultraibolya sugarai �rik
�ket. �szrevettem, hogy az egy�bk�nt oly gondos �s
tiszta �kot�pok haboz�s n�lk�l dob�lj�k el a
s�r�sdobozokat �s taposnak r�juk, mert tudj�k, hogy
n�h�ny h�ten bel�l a maradv�nyok �gyis apr� morzs�kra
t�redeznek �s elvegy�lnek a talaj szemcs�ivel. Ugyan�gy
gond n�lk�l dobj�k ki csomagol�anyagaikat a kerti
komposztdombra, mert tiszt�ban vannak vele, hogy azok
ugyan�gy elbomlanak ott, �s gazdag�tj�k a term�keny
kerti talajt.
A m�anyaggy�rt�s m�sik �ga viszont egy sor tart�s
anyag el��ll�t�s�hoz vezetett, melyeket els�sorban a
f�mek helyettes�t�s�re haszn�lnak. A f�mek k�l�n�sen
�rt�kess� �s ritk�v� v�ltak Ecot�pi�ban, amikor a kev�s
b�nya�zem �s koh� term�k�t, amit azel�tt az orsz�gban
el��ll�tottak, az �jrafeldolgozott f�mekkel
helyettes�tett�k. E hi�nygazdas�g mulats�gos von�sa volt
a haszn�lt aut�k begy�jt�s�re indult orsz�gos kamp�ny,
amely aut�k annak idej�n ugyan�gy elcs�f�tott�k az
�kot�p vid�ket, mint teszik azt a mienk most is. Ezek a
kor�bban �rt�ktelen kacatnak min�s�l� �cskavasak
hirtelen csillag�szati �sszegeket �rtek, �s
hangyaszorgalommal gy�jt�tt�k be �ket a
patakmedrekb�l, �tsz�lekr�l, elhagyott cs�r�kb�l �s
persze az �cskavastelepekr�l. Hasonl� mozgalom indult a
t�bb milli� s�r�s- �s k�l�sdoboz begy�jt�s�re �s
�jrafelhaszn�l�s�ra is.
A tart�s �kot�p m�anyagokat minibuszok
karossz�ri�j�nak, "fr�ccs�nt�tt h�zak", �rm�k, palackok
�s mindenf�le egy�b t�rgyak gy�rt�s�ra haszn�lj�k fel.
Molekul�ris szerkezet�k olyan, mint a n�lunk
gy�rtottak�, �s norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt
gyakorlatilag nem bomlanak el, k�l�n�sen, ha nem
ker�lnek �rintkez�sbe a talajjal. A molekular�csukba
azonban az �kot�p tudom�ny titkos eredm�nyeit
felhaszn�lva olyan "lyukakat" �p�tettek be, amelyekhez
csak a talaj mikroorganizmusai f�rnek hozz�. Ha ezeket a
kulcspontokat megbontj�k, az eg�sz makromolekula
hamarosan sz�tesik.
E k�l�n�s, de zseni�lis megold�s r�v�n az ar�nylag
nagy m�anyag t�rgyak is lebomlanak v�g�l, ha elegend�
ideig �rintkeznek a nedves f�lddel. Rendszerint azonban
a m�anyagokat is akt�van recikl�lj�k, kisebb, k�nnyen
kezelhet� darabokra t�rik �s " erjeszt�d�zs�nak" nevezett
nagy tart�lyokba teszik. Ezekben speci�lis f�ldkever�k
van, hogy a talajmikrob�k j�l �rezz�k magukat benne.
Egy id� ut�n a munk�juk eredm�nyek�nt keletkez�
anyagot kisz�r�tj�k �s tr�gy�z�sra haszn�lj�k a f�ldeken.
(A P-vel jel�lt �jrakuk�k tartalma is ide ker�l.)
K�zenfekv� el�nyei dac�ra a d�zs�s rendszert�l az
�kot�pok nem mindig vannak elragadtatva, k�l�n�sen
azok nem, akik a f�kat kedvelik. Elismerik
term�szetesen, hogy alak�that�s�ga, �nthet�s�ge miatt a
m�anyagb�l olyan t�rgyak is k�sz�thet�k, amelyek f�b�l
nem, �s hogy ezek a t�rgyak alkalmasint er�sebbek,
tart�sabbak, rugalmasabbak lehetnek. A
sz�ls�s�geseknek azonban az a v�lem�ny�k, hogy
tulajdonk�ppen semmilyen m�anyagot nem lenne szabad
haszn�lni, tekintve, hogy a nem term�szetes anyagoknak
egy ide�lis �kol�giai vil�gban nincs hely�k. Az ilyen
purist�k kiz�r�lag fah�zakban hajland�k lakni,
fab�torokat, t�rgyakat haszn�lnak, tariszny�val, sz�v�tt
t�sk�val, vessz�kos�rral j�rnak �s agyaged�nyekb�l
esznek. A m�anyagp�rtiak a maguk r�sz�r�l hat�kony
gazdas�gi �rveket tudnak felhozni, �s siker�lt nekik m�g
olyan anyagokat is produk�lniuk, amelyek kev�sb�
t�nnek mesters�gesnek, jobban ut�nozz�k a term�szetes
anyagok sz�n�t, tapint�s�t.
Mindazon�ltal van egy olyan �rz�sem, hogy az itteni
m�anyagipar tagadhatatlan tudom�nyos eredm�nyei
ellen�re a j�v� m�gis a purist�k�. Mint az �let m�s
ter�letein, az �kot�poknak ugyanis itt is nagyon er�s a
hajland�s�guk, hogy megv�ljanak a modern technika
v�vm�nyait�l, legyenek azok b�rmennyire nagyszer�ek
�s l�tsz�djanak b�rmennyire �rtalmatlannak is. Helyette a
romantikus, �m igencsak sokba ker�l� utat v�lasztj�k,
amelyre a sz�ls�s�gesek azt mondj�k: "Vissza a
term�szethez."

M�jus 26.
Berttel nagy vit�m volt a hadij�t�kos cikkem kapcs�n.
Nem az �r�s ellen volt kifog�sa, hanem amiatt, hogy nem
�lt�nk �ssze el�tte, az �g�retemhez h�ven. "Te mindig
csak a magad orra ut�n m�gy, �s f�ty�lsz m�sokra? -
t�madt nekem haragosan. - Nem veszed �szre, hogy csak
vesztesz vele? Nem gondolod, hogy a k�z�s munka csak
hasznodra v�lna?" "Tudod... - mondtam v�dekez�en -
sietnem kellett, �s nem volt�l k�zelben, ez�rt..." "Szarok
a kifog�saidra! - jelentette ki kereken. - Felaj�nlottam a
seg�ts�gemet, mintha a testv�rem lenn�l. Fontosnak
tartottam, hogy egy�tt dolgozzunk. Van fogalmad r�la,
mennyire er�szakosnak �s k�v�l�ll�nak l�tszol te a mi
sz�munkra?" Mag�b�l kikelve d�h�ng�tt, �s att�l tartok,
igaza van: elszalasztottam a k�n�lkoz� alkalmat. M�g
besz�lgett�nk err�l egy darabig, �s elmes�ltem neki, mit
�rzek, de sajnos, azt hiszem, id�be fog telni, mire megint
�sszemelegsz�nk. A dolog jobban b�nt, mint v�rtam
voltam: azt hiszem, bar�tok lett�nk.
A k�lyk�k egyre jobban hi�nyoznak ezen az �ton,
sokkal jobban, mint m�skor, �s nem tudom, mi�rt. Isten
l�tja lelkemet, amikor otthon vagyok, el�gg�
elhanyagolom �ket: hetek m�lnak el, hogy nem l�togatom
meg, azt�n meg nem gy�z�m aj�nd�kokkal kiengesztelni
�ket. (Ecot�pi�ban m�g semmit nem vettem nekik. Semmi
olyat nem tal�ltam, amit �rdemes lenne hazavinni. Vagyis
ink�bb, ami �rt�kes �s sz�p, azt nem lehet megvenni vagy
elvinni.) Arra v�gyom, b�rcsak itt lenn�nek velem, hogy
l�ss�k, mit csin�lok, tal�lkozzanak az emberekkel, akiket
itt ismerek. Vajon Mariss�t hogyan fogadn�k? A l�ny
biztosan azonnal tudn�, hova tegye �ket, �szrevenn�,
mennyire el vannak k�nyeztetve (nem mintha valamire is
menn�nek n�la ezzel), �k pedig bizony�ra tiszteln�k �s
szeretn�k. Fay egyszer, am�kor hat�ves volt, azt mondta,
nem b�zik meg Francine-ben. Mariss�ban bezzeg k�nny�
megb�zni. Es � legal�bb soha nem akarja elhitetni
senkivel, hogy vesz�lytelen j�t�k, ha megb�zol benne...
Nem sokkal ezel�tt Kennyvel besz�ltem, az egyik
k�ly�kkel, aki a Cove-ban lakik. Az �desanyja egy h�tre
elutazott, �s ez�rt megk�rdeztem, nem �rzi-e nagyon
egyed�l mag�t? "Mi�rt lenn�k egyed�l? A t�bbiek mind
itt vannak." Hirtelen k�nnybe l�badt a szemem arra a
gondolatra, hogy az �n gyerekeim most milyen t�vol
vannak t�lem, olyan k�rnyezetben, ahol az �let v�g�l is
egy�ltal�n nem vesz�lytelen �s a helyzet egyre romlik.
Nem csak a b�n�z�s �s a minden�tt gar�zd�lkod� �r�ltek
miatt, hanem mert a gyerekeink gyerekei val�sz�n�leg
meg fognak fulladni a szmogban �s vegyi anyagok
m�rgezik meg test�ket. (Vagy New Yorkban �s Toki�ban
majd l�trej�nnek sz�n-monoxidot l�legz� mut�nsok?)
Vajon milyen �let�k lehetne, ha �kot�p gyerekeknek
sz�lettek volna? Balett�ra, videok�r �s �ruh�zi
bev�s�rl�k�rutak n�lk�l? Kem�ny, feln�tteknek val�
munk�t v�gezn�nek a kertben, az �zletekben, iskol�ban
egyar�nt. Tucatnyi vagy m�g t�bb emberrel �ln�nek
mindennapi k�zels�gben, kit�ve egy rak�s szexu�lis
�lm�nynek, olyan esem�nyeknek, melyekt�l hamar�bb
feln�n�nek, �s - �gy v�lem - meger�s�dne a lelk�k, m�g
ha engem riaszt is ez a lehet�s�g. (�n ink�bb v�dettnek
szeretn�m tudni �ket.) Mindenk�ppen val�s�gosabb �let
lenne azonban, mint New Yorkban, ezt el kell ismernem.
T�bb fogalmuk lenne a term�szetes folyamatok rendj�r�l
�s embert�rsaik �gyes-bajos dolgair�l is. Gy�keres
v�ltoz�st jelentene az �let�kben. Ki tudja, tal�n m�g
�lvezn�k is!

N�h�ny sz�rv�nymegfigyel�s, amib�l nem tellett ki egy

eg�sz cikk:

F�ny der�lt v�gre r�, mik azok a b�v�rruhaszer�

�lt�ny�k. Az itteniek "mad�rruh�nak" h�vj�k, vagy
"unipulinak". Tulajdonk�ppan azonban nem egyenruh�k,
hanem egy �jfajta ruh�zat darabjai. Sokan ut�lj�k, hi�ba
olyan remek az el��ll�t�suk technol�gi�ja. (Az�rt
mad�rruha, mert �ll�t�lag a madarak tollazat�val
vetekszik a testet fed� k�pess�ge!) �jfajta m�sz�lak
kombin�ci�j�b�l sz�vik. Hogy mib�l, az hom�lyos
maradt el�ttem, egyesek szerint keratin, ami �llati sz�rt,
csontot, pat�t jelentene, m�sok azt mondj�k, faeredet�
rostokb�l. Ak�r �gy, ak�r �gy, a b�l�se rugalmas,
szivacsos sz�vet, vagy m�sf�l centim�ter vastag. A neki
tulajdon�tott el�ny�k m�r-m�r mes�be �l�k: amikor esik
az es�, a k�ls� r�teg rostjai megduzzadnak,
�sszetapadnak �s a v�z lepereg r�la. Meleg id� eset�n a
bels� laza r�teg bolyhai kip�nd�r�dnek, kevesebb leveg�t
fognak fel, �s a test p�rolg�sa, h�lead�sa lehet�v� v�lik.
Hidegben �ppen ford�tva, a bolyhok k�z� szorult leveg�
szigetel. Ez�rt kell az anyagnak szorosan a b�rre
simulnia. Mindezen t�l van m�g egy v�kony bels� h�rtya
is, hogy kellemes �rzete legyen a b�r�n. Kipr�b�ltam egy
ilyet, �s vettem is bel�le r�gt�n kett�t, hogy hazavigyem.
(Nem mintha kedvem lenne New Yorkban egy ilyen
�lt�z�kben flang�lni!) Esetleg k�s�rletk�ppen
megpr�b�ln�m valamelyik hideg t�li napon, de persze
fel�lt�vel.
"Prevent�v k�zleked�si eszk�z". Jake doktor, Marissa
mar� humor�, de optimista unokatestv�re �gy h�vja a
biciklit, mert szerinte rengeteg orvosi k�lts�get
megsp�rol. Azt �ll�tja, hogy azon az �sszegen,
amenynyibe egy sz�vroham a p�ciensnek, az eg�szs�g�gyi
ell�t�snak, a k�z�ss�g�nek �s a munkahely�nek ker�l,
vagy �tsz�z ingyen Provo ker�kp�rt lehetne venni.
Egyetlen megel�z�tt sz�vinfarktus teh�t egy-k�t �ves
fizet�snek a megtakar�t�s�t jelenti. Ezenk�v�l, mint
mondja, a bicikli eszt�tikailag is gy�ny�r�, a
leghat�konyabb k�zleked�si eszk�z fejenk�nt,
m�rf�ldenk�nt �s kal�ri�nk�nt, amit valaha is �l� testek
mozgat�s�ra kital�ltak. M�g a jumb�k is t�bb energi�t
fogyasztanak. (Megn�zte az alakomat, �s kijelentette,
hogy amerikai l�temre nem is vagyok olyan rossz b�rben.
"N�h�ny h�t m�lva val�sz�n�leg m�g jobban fogja �rezni
mag�t, mint most. Az �tkez�s, a leveg�, kapcsolata saj�t
�nj�vel s a t�bbi." "Hogy �rti ezt?" "Meg kell ismernie
saj�t �llati l�ny�t, ahogyan mi is tessz�k. Ha majd m�r
j�l megy, megl�tja, sokkal �lvezetesebb� v�lik az �lete."
"Majd sz�lok" - feleltem.)
K�lkereskedelem: a term�szetes gum�t Vietnamb�l �s
Indon�zi�b�l hozz�k. A m�anyagok �s
el��ll�t�sitechnol�gi�juk a legnagyobb kiviteli cikk.
Jap�nb�l elektronikai �ruk j�nnek be. K�nyvek, lemezek,
videoszalagok, zen�szek, m�v�szek az eg�sz vil�gr�l
�rkeznek, kiv�ve az USA-t! Vajon hogy csin�lj�k?
J� pont egyik este: Bert az �reg DuPont jelsz�nak
ment neki lekicsinyl�en: Jobb dolgokkal a jobb �let�rt a
vegyiparban. "Mindez nem jelent m�st - nyilatkozta -,
mint nylont, orlont �s eg�sz Delaware �llam teljes
elkurvul�s�t. Mi a biol�gi�t�l v�rjuk a jobb dolgokat.
Ezenk�v�l, nem is term�kekben, �dolgok�-ban
gondolkodunk, hanem sokkal ink�bb rendszerekben." Ez
volt az els� alkalom, hogy nem t�nt tot�lis marhas�gnak,
amit mondott. �nr�m is �rv�nyes lehet ez a megk�zel�t�s:
�n is k�l�nf�le rendszereknek vagyok a r�sze. Senki, m�g
saj�t magam sem tudom elv�lasztani egy�ni �nemet
t�l�k. (Ez a felismer�s furcsa, lebeg� �rz�ssel t�rsult
bennem, ami nem is volt olyan rossz. Hm.)
Kib�rhatatlanul �ntelt n�ps�g: egy h�sz �v k�r�li
figura nekem esett: "A g�pj�rm�vek �tlete jellegzetesen
XIX. sz�zadi jelens�g. Mi�rt cs�ngenek m�g most is olyan
g�rcs�sen rajta?" Mindezek ellen�re az �kot�pokban
m�g most is sok az amerikai von�s, �rdekes francia
befoly�ssal keveredve. A vonatok menetrendj�ben, az
�rlist�kban nagy a rendszeress�g. Lehet, hogy ez a
szellemi szigor ellens�lyozza a mag�n�let lazas�g�t �s
frivolit�s�t?
P�nz: az itteni bank�k el�sz�r komikusnak t�ntek.
M�gis, h�rom h�t elm�lt�val m�r sokkal vonz�bbnak
tal�lom, mint a p�nzt�rc�mban maradt z�ldhas�
otthoniakat. St�lusuk terjeng�s, romantikus, d�s b�j�
rousseau-i jelenetek vannak rajtuk, m�r-m�r tropikus
bujas�ggal, furcsa vad�llatokkal, csod�latos
n�v�nyekkel. Egyetlen neves �kot�p szem�lyis�g sem
l�that�. Mikor megk�rdeztem, mi�rt, az emberek csak
nevettek. Lehet, hogy ez is a p�nzhez val� k�zvetlen,
gyakorlatias viszonyuk k�vetkezm�nye. Csom�kba gy�rik,
�s nemt�r�d�m k�nnyeds�ggel teszik ide-oda, mintha
mindny�jan szerencsej�t�kosok lenn�nek.
Lakhely: a lak�sokban ritk�n l�tni v�s�rolt b�tort. A
puszta f�ld�n, matracokon alszanak, meg iszonyatos
nagy, barb�r �csolt gerenda�gyakon, amelyeket m�g
valami k�z�pkori harcosnak �p�thettek. Van olyan hely is,
ahol egy�ltal�n nem tartanak �gyat, csak gy�k�nyeket
ter�tenek le �jszak�ra a f�ldre, jap�n m�dra. De sehol
egyetlen rendes �gy, kerettel, matraccal, rug�kkal,
p�rn�val �s paplannal!
J� p�r lak�csoportot megl�togattam m�r, de m�g
mindig meglep a csendess�g�k. A f�ggetlens�g ut�n, mint
mes�lt�k, nagy hangs�lyt fektettek a zajv�delemre, �s
rengeteg munk�val gyakorlatilag zajtalan g�peket �s
h�ztart�si seg�deszk�z�ket fejlesztettek ki. �gy p�ld�ul a
h�t�szekr�nyek, amelyek n�lunk egy h�ztart�s napi
zajainak nagy r�sz�t produk�lj�k, bugyborognak,
morognak, z�r�gnek �s b�gnak, itt teljesen csendesek, a
h�zi biog�z termel�sb�l sz�rmaz� met�n hajtja �ket.
Egyszer� modellek, nem fagymentesek, �m ener-
giatakar�kosak. A v�rosi zaj m�sik alapvet� forr�s�t�l,
az aut�kt�l pedig eg�szen megszabadultak. A
mos�g�peket �s centrifug�kat, amelyeket nem lehet
eg�szen cs�ndben �zemeltetni, rendszerint k�v�l,
k�l�n�ll� kunyh�kban tartj�k. A mosogat�g�p pedig, ami
n�lunk tal�n a legnagyobb ny�g, ismeretlen errefel�.
Ha valaha egyszer megszokom a zajok hi�ny�t, ut�na
m�r biztosan �lvezni fogom, hogy csak term�szetes
eredet� hangokat hallok: a szelet, a szomsz�db�l
�tsz�r�d� muzsik�t, l�pteket, egy baba s�r�s�t...
Vajon k�pes lenn�k-e b�rmit is �rni az erdei t�borban?
Amikor ott vagyok, Marissa bar�tai folyton h�znak, ha
nem csatlakozom a munk�jukhoz. � maga is, b�r �t�rzi a
helyzetet, szeretn�, ha t�bbet lenn�k vel�k.
Megd�bbentett, milyen sokat mes�lt "csal�dj�nak" a
kapcsolatunk r�szleteir�l. "Nincs semmi tapintat
benned?" - fakadtam ki, "Mir�l besz�lsz?" - vadult be.
"Ezek az emberek a bar�taim, egy�tt �lek vel�k �s
szeretnek engem. Jogosan akarj�k tudni, mi van velem!
�s �n el is mondom nekik. T�r�dnek velem, v�lem�ny�k
van, rajtuk kereszt�l magamat is jobban megismerem."
"Nekem ez akkor sem tetszik. Legal�bb elmondhattad
volna, hogy tudjam: kibesz�lsz minket." M�g jobban
begurult: "H�t ide figyelj, te sz�gyelled a
kapcsolatunkat? Akkor meg mit�l olyan sz�rny�, hogy
m�soknak is elmes�lem?"
A v�g�n kibogoztuk valahogy. Kezdem azt �rezni, hogy
ig�nyem a rom�ncaim bizalmasan kezel�s�re elt�lzott
ebben a k�rnyezetben, de azt hiszem, siker�lt vele azt is
meg�rtetnem, mennyire szokatlanok sz�momra az �
szok�saik. Azt hiszi, t�k�letesen be tudok illeszkedni. Ez
nagyon zavar, b�r az igaz, hogy j� �rz�s, ha egy-egy
dologban t�nyleg siker�l dics�retet ki�rdemelnem, vagy
r�szt vennem valamilyen szem�lyek k�z�tti kapcsolat
kialakul�s�ban.
Kegyetlen�l v�gyom r�, hogy min�l t�bb id�t t�ltsek
Mariss�val, de forr�saim legt�bbje itt van bent a
v�rosban. K�sz gy�trelem a k�ptelefonon besz�lni hozz�,
tudva, hogy nem �rinthetem meg. De � most nem tud
bej�nni. Lehet, hogy �n fogok kimenni, legal�bb egy
�jszak�ra.
R�d�bbentem, milyen ijeszt� lehet annyira k�zel �lni a
f�ldh�z, mint ahogy azt az �kot�pok teszik. Nem tudom
m�g, hogy fogok megbirk�zni ezzel a felismer�ssel. Az
�ton-�tf�len elsz�rt kis szent�lyeik nemcsak aff�le kegyes
d�szek a term�szet ir�nti megbecs�l�s kifejez�s�re. Van
k�zt�k olyan is, amelyik egy nevezetes gyilkoss�g
eml�k�re �p�lt. Nem �ll ez messze att�l a m�toszt�l, ami
az arizonai Tombstone-t �vezi. A legt�bbj�ket m�gis j�
szellemeknek aj�nlott�k (vagy n�ha a rossznak, mint
p�ld�ul egy gyermek hal�l�nak hely�n fel�ll�tott
eml�km�vet). N�melyek igen muland�ak, fak�regbe v�sett
kis versek, hamar elt�nnek majd, ami nyilv�n r�sze a
hagyom�nynak. "Olyanok, mint a sz�raz kukoricasz�r -
mondta egy kisl�ny -, egy darabig ottmaradnak, hogy
tudjad, vet�s volt ott, de azt�n �j �vszak j�n." Kedvencem
egy apr�, csillog� kagyl�kb�l kirakott, t�r�keny, eleg�ns
�tveszt� az egyik tengerre n�z� dombon. K�zep�ben egy
darab uszad�kf�ra ezt karcolt�k:

Nap, figyelt�k buk�sodat;

Mintha az utols� alkalom lenne
K�sz�nj�k neked a holnap reggelt.
A HATALOM ASSZONYAI:
POLITIKA,
SZEX �S T�RV�NY ECOT�PI�BAN
San Francisco, m�jus 27.
Az a t�ny, hogy Ecot�pia �llamf�je egy asszony, Vera
Allwen, k�ztudott. A legt�bb amerikainak azonban
fogalma sincs r�la, hogy a vezet�se alatt �ll� T�l�l�k
P�rtja, amelynek a f�ggetlens�g kiv�v�s�ban
oroszl�nr�sze volt, n�i t�bbs�g� szervezet.
Noha a tagok t�lnyom� r�sze a gyeng�bb nemhez
tartozik, sok f�rfi is van k�zt�k, egyesek igen magas
p�rtpoz�ci�kban. M�gis, a p�rt politik�j�nak
egy�ttm�k�d�sre �s a biol�giai szab�lyszer�s�gekre
alapozott ir�nyvonal�t rendszerint n�k hat�rozz�k meg. A
legnagyobb ellenz�ki p�rt, a Halad�s P�rtja a T�l�l�k
szerint tov�bbra is azt az idej�tm�lt �s rombol�
f�rfiattit�d�t k�pviseli, amely az individualizmushoz, ter-
mel�shez, korl�tlan n�veked�shez k�t�dik.
Ecot�pi�ban, ak�rcsak az USA-ban, l�nyegesen
nagyobb a n�k l�tsz�ma. A T�l�l�k kezdeti gyarapod�sa
�s sikere, mint azt egy alap�t� tagt�l tudom, e t�ny
�szinte �s lelkes�t� elismer�s�b�l fakadt, annak
k�vetkezm�nyeivel egy�tt, hogy a n�knek a f�rfiak�t�l
elt�r� �rt�keit, �rdekeit �s ig�nyeit az elm�lt k�tsz�z �v
amerikai korm�nyz�sa egy�ltal�n nem volt k�pes
�rv�nyre juttatni. "200 �vig hitegettek, de nem sok
eredm�nnyel" - mondta nekem egy befoly�sos asszony a
p�rtb�l.
Az USA nyugati �llamaiban az 1976-os k�tsz�z �ves
�vfordul� er�ltetett �nnepl�s�nek idej�re �ltal�noss� v�lt
az el�gedetlens�g a washingtoni korm�nyzattal szemben.
M�gis, egyed�l a T�l�l�k �rveltek hat�rozottan amellett,
hogy csakis az elszakad�s lehet a stabil, hossz� t�v�
t�l�l�s egyetlen biztos felt�tele. �m ennek a vesz�lyes �s
mer�sz politikai alternat�v�nak az elfogadtat�sa azon
�llamok polg�rainak k�r�ben, amelyekb�l k�s�bb
Ecot�pia kialakult, csakis drasztikus m�dszerekkel volt
lehets�ges. 1978-ra a nemzeti t�rv�nyhoz�s egy r�sze, a
tartom�nyi parlamenteknek pedig nagy t�bbs�ge m�r
n�kb�l �llt. Frakci�ikban sok olyan programot
kidolgoztak, amelyek k�s�bb, 1980-ban az �kot�p
korm�nyprogram alapj�t adt�k. K�shegyig men�,
szenved�lyes vit�kat folytattak arr�l, hogyan lehet a
legjobban megval�s�tani az itt lefektetett elveket, �s
k�l�n�sen, hogy sz�ks�ges-e ehhez az elszakad�s.
Mialatt a n�k ezzel voltak elfoglalva, a f�rfi
politikusok sem t�tlenkedtek. Botr�ny t�rt ki, amikor a
p�rtberkeken bel�l kider�lt, hogy egyes vezet�
p�rtpolitikusok nemi "numerus clausust" akartak
v�laszt�si csal�s �r�n el�rni, amely a n�i k�pvisel�k
sz�m�t egy csap�sra a fel�re cs�kkentette volna. A
k�s�rlet azonnal megosztotta �s heves vit�ra k�sztette a
lakoss�got. Amikor Washington megpr�b�lt a csal�k
oldal�n beavatkozni a helyi v�laszt�sokba, a sz�vets�gi
szab�lyoz�s �sszes form�ja ellen l�zad�s t�rt ki, az
ad�kt�l a szennyv�zb�rs�gig. N�h�ny h�nap k�osz
k�vetkezett, amely fegyveres �sszet�z�sekhez �s helyileg
ellen�rz�tt, tartom�nyi szint� int�zm�nyek kialak�t�s�hoz
vezetett (munk�stan�csok, polg�rtan�csok alakultak),
v�g�l megsz�letett az, amit az �kot�p nevez�ktan alapj�n
f�ggetlens�gnek kell h�vnunk.
Amikor a helyzet normaliz�l�dott, a T�l�l�k els�pr�
gy�zelmet arattak az 1980 v�g�n tartott alkotm�nyoz�
nemzetgy�l�si v�laszt�sokon. Nem sokkal ezut�n
�jj�szervezt�k az �llami �s megyei adminisztr�ci�s
rendszert, aminek kor�bbi form�j�t idej�tm�ltnak �t�lt�k,
miut�n nem a termel�s �s fogyaszt�s szerves
rendszereihez igazodott �s alapjaiban volt alkalmatlan a
region�lis �kosziszt�m�khoz val� alkalmazkod�sra. Az
orsz�got �t v�rosi �s n�gy vid�ki k�rzetre osztott�k.
Ezeken bel�l jelent�sen megn�velt�k a helyi k�z�ss�gek
�nkorm�nyzatainak �s a helyi adminisztr�ci�s
rendszereknek a hatalm�t.
Elkezd�d�tt egy �jabb orsz�gos szint� vita, hogy
vajon megval�s�that�-e "�kol�gia egy orsz�gban", avagy
Ecot�pia l�te f�gg-e att�l, hogy el tudja terjeszteni
�kol�giai ideol�gi�j�t a vil�g t�bbi r�sz�ben. Azok a
sz�ls�s�gesek, akik ez ut�bbi v�lem�nyt k�pviselt�k, ez
id�ig alulmaradtak, de min�l t�bb k�rnyezeti katasztr�fa
k�vetkezik be a t�bbi orsz�gban, ann�l ink�bb er�s�dik a
befoly�suk.
Miut�n az amerikaiak joggal lehetnek k�v�ncsiak r�,
hogyan m�k�dik egy n�k vezette politikai rendszer, t�bb
p�rtgy�l�st �s tal�lkoz�t is megl�togattam. Ezek alapj�n
�t�lve meg�llap�that�, hogy a p�rt teljesen elt�r minden
egy�b szervezet fel�p�t�s�t�l �s m�k�d�s�t�l, amit
eleddig ismertem. Egy-egy gy�l�snek nincs hivatalos
napirendje. Ehelyett a r�sztvev�k t�majavaslatainak
meghallgat�s�val kezd�dik. Mik�zben ezeket
megbesz�lik (gyakran bar�ts�gos hahot�z�s k�zepette,
m�skor m�rges d�hkit�r�sekkel tark�tva), kialakul
valamif�le ir�nyvonal. De semmi formas�g, hivatalos
javaslat, szavaz�s �s ilyesmi. Helyette ink�bb az
�rzelmek fokozatos mozg�sa, szem�lyes ellent�tek
�thidal�sa, �s lassan egyfajta k�z�s nevez� kialak�t�sa a
teend�ket illet�en. Amikor siker�lt t�bb�-kev�sb�
egyet�rt�sre jutni, az emberek igyekeznek azokat is
megnyugtatni, akiknek ellenkez� v�lem�nye ez�ttal nem
�rv�nyes�lt. Csak miut�n ez a l�lekgy�gy�t�s is megvolt,
akkor emelkedik d�nt�ss� a k�zmegegyez�s, �s ez az
egyetlen pillanata a h�rom�r�s tal�lkoz�nak, amely a mi
politikai gy�l�seinkre eml�keztet. Ennek ellen�re a
h�rom �ra alatt valahogy m�gis rengeteg minden
megold�dik: szemben�znek egy politikai probl�m�val,
k�r�lj�rj�k �s hat�rozott d�nt�st hoznak r�la. Igaz,
mindezenk�zben rengeteg figyelmet szentelnek olyan, a
mi szem�nkben nem ideval� dolgoknak is, amelyeknek
ink�bb a t�rsadalmi �let vagy mag�n�let porondj�n lenne
a hely�k, nem a politik�ban. M�sr�szr�l azt is el kell
ismerni, hogy az emberek szemmel l�that�an �lvezik az
ilyen tal�lkoz�kat, �s hogy bizonyos �rtelemben
tanulhatn�nk t�l�k.
Noha az els� pillant�sra �gy t�nik, mintha az �kot�p
t�rv�nyek csak a korm�nyterror igazol�s�t szolg�ln�k,
k�zelebbi tanulm�nyoz�s alapj�n kider�l, hogy igen
hasonl� elvek szerint m�k�dnek, mint a mieink. Az
emberi jogok fejezete beker�lt az alkotm�nyba,
m�ghozz� eredeti form�j�ban, amely ugyancsak
kidolgozatlannak �s vesz�lyesen pontatlannak t�nne
legt�bb mai amerikai sz�m�ra. Hozz�nk hasonl�an �k is
az �gyv�dek l�gi�it tartj�k �s rengeteg vit�t visznek
b�r�s�g el�.
Mindazon�ltal a t�rv�nyek tartalma j�csk�n
megv�ltozott. Ecot�pi�ban a k�zrend s�lyos
megs�rt�s�nek tartanak sz�mos olyan cselekm�nyt,
melyek n�lunk �ri huncuts�gnak min�s�lnek �s
elk�vet�s�k miatt alig ker�l sor felel�ss�grevon�sra. A
vizek vagy a leveg� sz�nd�kos szennyez�s�t komoly
b�rt�nb�ntet�ssel s�jtj�k. Az olyan "�ldozat n�lk�li"
b�n�k, mint amilyen a szerencsej�t�k, a prostit�ci� vagy
a k�bit�szer-�lvezet egy�ltal�n nem min�s�lnek
b�ntetend�nek, �m a sikkaszt�s�rt, csal�s�rt,
�sszej�tsz�s�rt �s egy�b hasonl� bocs�natos b�n�k�rt
ugyan�gy felelni kell, mint a testi s�rt�s�rt vagy
rabl�s�rt. Ez ut�bbiak egy�bk�nt rendk�v�l ritk�k
errefel�, tal�n a lak�k szem�lyes ismerets�ge �s a
n�vtelen�l marad�s lehetetlens�ge miatt. (Az idegenek
igen nagy figyelemben r�szes�lnek Ecot�pi�ban, de
val�sz�n�, hogy ennek oka nem puszt�n a bar�ts�goss�g
�s vend�gszeretet.) A b�r�s�gok ritk�n szabnak ki
p�nzb�ntet�st, el�nyben r�szes�tik a b�rt�nt, mert az
�ll�t�suk szerint ink�bb �rinti egyform�n az el�t�lteket.
Rem�lem, hogy nemsok�ra alkalmam lesz megtekinteni
egy �kot�p b�rt�nt. Inform�ci�im szerint minden b�rt�n
egy�ttal munkat�bor is, �s a h�rek szerint vannak
olyanok, amelyek rabszolgatart� telepekre hasonl�tanak
ink�bb.
Az amerikai politika ugyan �tmenetileg fl�rt�lt a
k�rnyezetszennyez�s lek�zd�s�nek gondolat�val, de az
�kot�p t�rv�nyhoz�s enn�l sokkal tov�bb ment: vad
d�hvel vetette r� mag�t az ipari �s mez�gazdas�gi
szennyez�kre, hogy az �lland� �llapot� k�rforg�sba
illessze �ket. El�sz�r rem�lt�k, hogy a nagyk�z�ns�g
nyom�sa r�k�nyszer�theti az ipart az �kol�giai k�rok
m�rs�kl�s�re. Felvil�gos�t� kamp�nyok magyar�zt�k el,
mennyivel t�bb elektromoss�got �s vizet ig�nyel a
m�sz�lak el��ll�t�sa, mint a term�szetes anyagok�. Hogy
a nagy nyom�s� motorok mennyivel t�bb ac�lt, energi�t
�s �zemanyagot em�sztenek fel, hogy az
alum�niumgy�rt�s �ramig�nye milyen csillag�szati, hogy
a vegyi anyagok milyen v�ratlan m�dokon fenyegetik a
k�rnyezetet �s az ember �let�t egyar�nt.
N�h�ny ponton m�r az els� h�napokban javul�s
k�vetkezett be. Sajnos azonban m�g a t�ke kimenek�l�se
ut�n l�trej�tt �j v�llalkoz�sok sem voltak hajland�k t�bb
int�zked�st megtenni, mint versenyt�rsaik. Mi t�bb, a
b�rs�gol�si �s ad�ztat�si t�rekv�sek is cs�d�t mondtak,
mert a szennyez� c�gek k�vetkezetesen a v�s�rl�kra
h�r�tott�k a k�lts�geket, akik �gy arra panaszkodtak, hogy
nemcsak a szennyez�st�l szenvednek, de most m�r a
dr�gas�g miatt is.
A T�l�l�k ez�rt 1981-ben egy olyan t�rv�nycsomagot
vittek kereszt�l a parlamenten, amely egyszer�en
megtiltotta a legt�bb er�sen szennyez� technol�gia
alkalmaz�s�t �s bizonyos term�kek el��llit�s�t. Az
�rintett c�geket felv�s�rolt�k, vagy egy
kock�zatmegoszt� rendszer seg�ts�g�vel kev�sb� k�ros
term�kek gy�rt�s�ra �ll�tott�k �t. M�g �gy is egy sor c�g
bez�rta kapuit, �s nem v�llalta a teljes h�traarcot.
Az ilyen mozgalmas v�ltoztat�sok ellen�re �gy
l�tszik, hogy a korai �kot�p korm�nyzat ink�bb
felhaszn�lta, semmint lerombolta volna a kor�bbi
adminisztrat�v szab�lyoz�s eszk�zeit. �gy p�ld�ul a
hatalmas �t�p�t� c�gek szem�lyzet�t nem bocs�tott�k
sz�lnek, hanem ink�bb munk�ra fogt�k, �s vel�k
�ll�ttatt�k helyre a v�gletesen elszennyez�d�tt vizek,
v�zpartok, foly�k eredeti �llapot�t. Annak idej�n
Ecot�pi�ban, mint az �llamokban most is, ezek a
ter�letek nagyr�szt az ipartelepek, �zleth�zak, rat�rak,
szennyv�ztiszt�t�k, t�rol�k, vas�ti rendez� p�lyaudvarok,
szem�ttelepek parttalan terjeszked�s�nek estek �ldozatul.
Miut�n az �t- �s aut��t�p�t� c�gek minden j�val fel
voltak szerelkezve ahhoz, hogy a "vil�got az aut�k
sz�m�ra biztons�gosabb� �s az emberek r�sz�re
vesz�lyesebb� tegy�k", most k�pesek voltak gyorsan �s
alaposan elt�ntetni minden ilyesmit az orsz�g �sszes
kisebb-nagyobb foly�viz�nek partjai ment�n, �s
helyett�k s�tautakat, takarosan ki�p�tett partoldalakat,
kishaj�knak m�l�kat, st�geket, f�ves �s homokos
f�venyeket �s egy�b l�tes�tm�nyeket hoztak l�tre. Az
olyan helyeken, ahol az aut��t eg�szen a v�zig ny�lt, az
alapoz�st �p�letek felh�z�s�ra vett�k ig�nybe, pavilonok,
�ttermek, t�nctermek, sz�rakoztat� l�tes�tm�nyek n�ttek
ki a f�ldb�l, mig a fennmarad� r�szeken a betont
felt�rt�k, bedar�lt�k �s t�lt�seket �p�tettek bel�le.
Bicikliutak, minibusz-vonalak �s v�rakoz�helyek
tark�tott�k a k�pet, hogy a v�zfel�let minden polg�r
sz�m�ra k�nnyen el�rhet� legyen.
�gy azt�n az olyan helyek, mint a Puget Sound, a
Portland melletti Columbia �s Williamette foly�k, a
Frisc�i-�b�l �s a Delta ism�t alkalmass� v�ltak v�zi
sz�ll�t�sra, v�zitaxik �s hossz�j�rat� kompok t�ntek fel
nagy mennyis�gben. Az �kot�pok majdnem annyira
rajonganak a v�z�rt, mint a f�k�rt, �s az evez�s,
vitorl�z�s, cs�nak�z�s kedvenc id�t�lt�seik k�z� tartozik.
Alig akad olyan �kot�p, aki ne t�lten� idej�nek
tekint�lyes r�sz�t horg�sz�ssal, evez�ssel, kajakoz�ssal,
vitorl�z�ssal, �sz�ssal, v�zparti pocskol�ssal, vagy csak
egyszer�en azzal, hogy a vizet szeml�li. Nemzeti jelk�p a
k�csag, ami eg�sz napj�t t�rdig v�zben �llva, a
mocsarakban t�lti.
Lehet, hogy a T�l�l�k P�rtj�nak vagy az �kot�p
korm�nynak a politik�ja v�gletesnek vagy bolondnak
l�tszik a mi szem�nkben, v�grehajt�sa azonban
kor�ntsem t�rt�nik olyan k�m�letlen m�don, mint azt
sokan gondolj�k. Am�g p�ld�ul az orsz�gos vas�th�l�zat
ki nem �p�lt, a m�r l�tez� orsz�gutakat gyorsbuszok
�zemeltet�s�vei haszn�lt�k ki. A 100 m�rf�ldes
sebess�ggel robog� csukl�s buszoknak minden�tt
els�bbs�g�k volt a bels� s�von. Az �gy nyert k�zvetlen
k�zleked�sdinamikai tapasztalatokat haszn�lt�k fel a
vonatk�zleked�sben is, amikor a h�l�zat elk�sz�lt.
Vagyis, az itteniek sz�m�ra a m�rt�kletes, fokozatos
�tmenetek alkalmaz�sa is elfogadhat� v�gletes c�ljaik
el�r�se �rdek�ben. Nem kell felt�tlen�l egyet�rten�nk
ezekkel a c�lokkal ahhoz, hogy �rt�kelj�k a m�dot,
ahogyan kereszt�lviszik terveiket.

M�jus 28.
Francine-t�l kaptam levelet. Sz�ks�g eset�re el�re
egyeztetett csemp�sz�tvonalon �rkezett Kanad�b�l. Kicsit
megijesztett, nem v�rtam t�le levelet, hacsak valami
komoly baj nincsen. Ugyanaz a r�gi, bolondos Francine,
mint mindig: �j tervek, amelyekkel majd megrengeti a
m�v�szvil�got, szerelmi kaland egy konzuli fogad�son, a
zs�km�ny: az els� �l� nagyk�vet a list�j�n! Egy kicsit
tal�n hi�nyzom neki, de ezt sose vallan� be - pap�ron
biztosan nem. Hi�ba: ezek a j�t�kszab�lyok...
K�s�bb egy �kot�p v�s�ron n�ztem sz�t. A legt�bb
v�rosban havonta tartanak ilyet. Ez a mostani meglep�en
nagy volt �s j�l szervezett. H�rom napig tartott a
v�rosh�za el�tti t�ren, amelynek egy r�sz�n van burkolat,
de a m�sik fel�t f�k �rny�kolj�k be �s patakok
cs�rgedeznek rajta. A v�rosh�za l�pcs�i pedig ideiglenes
sz�npadk�nt szolg�lnak az erre t�vedt k�sza sz�n�szek,
pantomimm�v�szek, s�t zsongl�r�k sz�m�ra. A teret kis
b�d�k �s standok bor�tj�k, ahol mesteremberek,
�stermel�k, lacikonyh�sok, �d�t�ital-�rusok, szerencse-
�s j�vend�mond�k, arck�pfest�k, zen�szek ny�zs�gnek.
Falusi hangulata van az eg�sznek. Az �rusok s�trat is
vernek a b�d�ik m�g�tt, ebben laknak a v�s�r idej�n.
Hogy a t�bb ezer b�m�szkod� k�z�l, akik ott
lebzselnek, mennyi a potenci�lis v�s�rl� �s mennyi az
�rusok pereputtya, azt meg nem tudn�m mondani. A
gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g mindenesetre nem l�tszik
t�lont�l meghat�roz� faktornak. Ink�bb gigantikus
bulir�l van sz�, amelyen mell�kesen elk�l n�h�ny
port�ka, cserebere, alkudoz�s folyik. Alkalom ny�lik m�s
vid�kr�l sz�rmaz�kkal ismerkedni, a vid�kieknek egy kis
v�rosi leveg�t sz�vni, a felgy�lt �ruikat eladni. A sz�leken
zen�szcsoportok muzsik�lnak, est�nk�nt t�ncmulats�g
van, amelyeken az emberek nagyon j�l elvannak
egym�ssal bicsk�z�s n�lk�l is.
Ez nem egyike volt azoknak a nevezetes �vszakos
�nnepeknek, amikor �ll�t�lag szabad a szex (a tavaszi
nap�jegyenl�s�g k�t h�napja volt), de az�rt most sem
ap�caz�rda. Lehet, hogy a kicsi bolond Francine levele
izgatott fel, de j�l ber�gtam, �s semmivel sem t�r�dve
koslattam k�t kih�v� n�cske ut�n, akik egy s�torba vittek.
Nem is olyan rossz n�ha a v�ltozatoss�g a sok Nagy
Komoly �gy ut�n. Belementek a n�vtelen j�t�kba. Lehet,
hogy purit�n �seim �t�ttek vissza, de m�g sosem voltam
k�t n�vel egyszerre (b�r sokszor elkapott a v�gy, hogy
b�rcsak lenne merszem hozz�). Ez a k�t l�ny teljesen
nyugisan �s mag�t�l �rtet�d�en csin�lta, ami nekem is
megk�nny�tette a dolgot. Egyszer mindketten r�m
koncentr�ltak, m�sszor meg �n osztoztam egyik�j�kkel a
m�sikon. Ugyanolyan term�szetes sz�ks�gletnek vett�k a
szexet is, mint mi az ev�st vagy tal�n a s�t�l�st: kellemes
biol�giai m�k�d�s, semmi komoly �rzelem. Nagyon
megnyugtat�...
K�l�n tudtam �rt�kelni, hogy soha semmilyen
kombin�ci�b�l nem z�rtak ki, nem v�rt�k el, hogy csak
n�z� legyek, b�rmit csin�lhattam vel�k, nem voltak
meglepve t�le. Hi�ba voltam orsz�gukban teljesen
idegen, m�s szok�sokkal, nem riadtak vissza t�lem.
Lehettek vagy 20-22 �vesek, de nem tudtam nekik semmi
�jat mutatni, amir�l ne tudt�k volna, hogyan kell
csin�lni...
Kimer�t� egy �jszaka volt. Kicsit belek�bultam. Hajnal
t�jban fel�lt�ztem �s a v�roson kereszt�l s�t�ltam a Cove
fel�. A k�dk�rt�ket hallgattam �s Mariss�ra gondoltam.
Hi�ba mardos a f�lt�kenys�g id�r�l id�re, k�l�n�sen a
hadij�t�kokon t�rt�ntek miatt, az � viselked�se akkor �s
az �n mostani kalandom valamilyen furcsa m�don
kiegyenl�tik egym�st. Egy�ltal�n nem �rzeni ad�snak
vagy b�n�snek magam.
Haza�rve egy c�dul�t firkantottam Francine-nek,
diplomatikus immunit�st k�n�lva neki, �s besz�molva az
�n kalandomr�l, majd m�ly �lomba zuhantam.
Fel�bred�s ut�n elt�ptem a lapot �s dolgozni kezdtem.
DOLGOZ�I R�SZV�TEL, AD�Z�S
�S
FOGLALKOZTATOTTS�G
ECOT�PI�BAN
San Francisco, m�jus 28.
Nevezhetj�k-e szocialist�nak az �kot�p gazdas�got? E
k�rd�st tettem fel a korm�ny egyik sz�viv�j�nek.
Elmondtam neki azt is, hogy Amerik�ban �ltal�nosan
elterjedt ez a n�zet, val�sz�n�leg az elm�lt k�t �vtized
inform�ci�hi�ny�nak k�sz�nhet�en. Az �riember
azonban szerfelett udvariasan kioktatott, hogy � miben
l�tja az amerikaiak zavar�nak legf�bb ok�t.
Az �kot�p gazdas�g, kezdte, egy kevert t�pus�
gazdas�g, ak�rcsak az Egyes�lt �llamok�. A kever�k
egyes elemei azonban �jdons�gnak tekintend�k,
ezenk�v�l a politikai �s �kol�giai megfontol�sok miatt
eg�szen m�shov� esnek a hangs�lyok. Eml�keztetett r�,
hogy a f�ggetlens�g ut�n azonnal er�s t�keki�raml�s
vette kezdet�t, csak�gy, mint a kubai forradalom ut�n. A
legt�bb vagyonos csal�d vagy Los Angelesbe, vagy
keletre, n�h�ny esetben sv�jci vagy francia birtok�ra
menek�lt. Ez k�ts�gtelen�l alaposan megnehez�tette az
�kot�p v�llalkoz�sok ir�ny�t�s�t, ismerte be, b�r a
menek�ltek teljes l�tsz�ma, a gyerekekkel �s
asszonyokkal egy�tt sem haladta meg a n�h�ny ezret.
Az �kot�p korm�ny, amelynek az eg�sz lakoss�g
�lelmez�s�vel, lakhely�nek megteremt�s�vel �s
ruh�ztat�s�val kellett szemben�znie, el�sz�r
l�gtorn�szk�nt egyens�lyozott a v�llalkoz�sok r�gi
m�don t�rt�n� tov�bbvitele �s az �j, soha nem pr�b�lt
m�dszerek bevezet�se k�z�tt.
De nem kellett hozza sok id�, folytatta a tisztvisel�, �s
bebizonyosodott, hogy val�j�ban nincs v�laszt�suk: a
kor�bbi tulajdonosok t�voz�s�nak l�tt�n az emberek
r�j�ttek, hogy �j korszak kezd�d�tt, �s spont�n m�don
foglalt�k el a gy�rakat, �zemeket, farmokat, �ruh�zakat.
A folyamat kaotikus volt, de nem anarchikus: a helyi
�nkorm�nyzatok �s b�r�s�gok l�tt�k el a fel�gyeletet.
Rendszerint abb�l az alapelvb�l indultak ki, hogy azok,
akik egy-egy termel�i egys�gben dolgoznak, birtokolj�k
is azt. �s miut�n m�s seg�ts�gre saj�t magukon k�v�l nem
sz�m�thattak, legf�bb gondjuk r�gt�n az esem�nyek ut�n
az volt, hogyan tudj�k tov�bbra is z�kken�mentesen
m�k�dtetni �gy, ahogyan azel�tt. Akadtak m�r ilyesmire
t�rt�nelmi p�ld�k, hiszen Franciaorsz�gban a hatvanas
�vekben megt�rt�nt, hogy az alkalmazottak �tvett�k egy-
egy �zem ir�ny�t�s�t, az USA-v�llalatok �s tr�szt�k
pedig egyszer�en, t�rv�nyes eszk�z�kkel, fokozatosan
ker�ltek �t az alkalmazottak birtok�ba.

Az ilyen �tv�telek adt�k meg a tov�bbiakban a hangot

az alapvet� l�tsz�ks�gleti cikkek el��ll�t�s�hoz �s
sz�toszt�s�hoz. Nem sokkal k�s�bb azonban sokkal
m�lyrehat�bb �s ir�ny�tott gazdas�gi v�ltoz�sok
k�vetkeztek be, f�k�nt a p�nzforr�sok �s a munkaer�
�tcsoportos�t�sa a fenntarthat� gazdas�g kialak�t�s�nak
szervez�s�re, a mez�gazdas�gi visszaforgat� rendszerek
ki�p�t�s�re, az �j, term�szetes alap� �s boml�
m�anyagipar tudom�nyos �s technikai h�tter�nek
megteremt�s�re. (A k�zleked�si rendszer, amely
tov�bbra is a fenntarthat� rendszer elv�nek egyik gyenge
pontja maradt, szint�n nagyon sok er�forr�st em�sztett
fel ebben az id�szakban.)
Az ir�nt �rdekl�dtem, mif�le finansz�roz�si
lehet�s�gei voltak a korm�nynak ilyen nagy kiterjed�s�,
�tfog� beruh�z�si program megval�s�t�s�ra. Kider�lt,
hogy az el�z� id�szak ad�rendszer�t teljesen elvetett�k a
f�ggetlenn� v�l�st k�vet�en. A tulajdonosok vagyon�nak
elkobz�s�t, j�sz�gveszt�s�t lehet�v� t�v� t�rv�nyeket
vezettek be. (Szem�lyi ing�s�gokon k�v�l ma
Ecot�pi�ban egyetlen polg�r sem �r�k�lhet
mag�nvagyont!)
Az �kot�p forradalm�rok �ll�spontja szerint, amely
az�ta is �rv�nyben van, a kapitalizmus kev�ss� ismert,
�m alapvet� hib�ja, hogy a t�ketulajdonosokat nem k�pes
egyform�n megad�ztatni: a kapitalista rendszerekben a
vagyon mindig eg�rutat tud nyerni a szeg�nyebbek
rov�s�ra. Az �j ad�rendszer, amely a jelenlegi
korm�nyz�s alapja, teljes eg�sz�ben egyfajta ad�n
nyugszik. Ezt mi t�rsas�gi ad�nak nevezn�nk, mert a
termel�ket ad�ztatja meg (akiknek k�r�be mellesleg
beletartoznak az egy�ni v�llalkoz�k, mesteremberek is).
R�szint a nett� bev�telen, r�szint viszont a teljes
p�nzforgalmon, a brutt� bev�telen alapszik. Mint a
legt�bb korm�nyz�si feladat, az ad�k rendszer�nek
meg�llap�t�sa is a helyi �nkorm�nyzatokra van b�zva,
amelyek rendszerint csak igen korl�tozott m�rt�kben
j�rulnak hozz� a region�lis, illetve orsz�gos szint�
szab�lyoz�shoz.
A rendszer m�g�tt �ll� �rvel�s szerint v�gs� soron
minden ad� azt a c�lt szolg�lja, hogy a korm�ny
elvegyen a gazdas�gi termel�s eredm�ny�b�l, �s azt
nyilv�nosan meghirdetett �sszt�rsadalmi �rdekeket
szolg�lva haszn�lja fel. Ez�rt az a legegyszer�bb, ha az
�jraeloszt�st min�l alacsonyabb szintre sz�ll�tjuk le, a
forr�shoz min�l k�zelebb v�gezz�k el. �gy �ttekinthet�,
egyszer�, gyors �s �rthet�, ellen�rizhet� az �tlagember
sz�m�ra is. (Az ad�visszat�r�t�s n�luk nem titkos.)
Az elm�lt n�h�ny �vben ezt az ad�politik�t olyan
t�rv�nyekkel eg�sz�tett�k ki, melyek amerikai szemmel
n�zve ugyancsak drasztikusan �rt�kelik �t az alkalmazott
jogi helyzet�t a v�llalkoz�sokban. Az �kot�p v�llalat
dolgoz�i mostant�l fogva mind "t�rstulajdonosok". Senki
nem foghat �gy �zleti v�llalkoz�sba, hogy embereket
vesz fel, kir�gja �ket, ha nem tetszik a munk�juk, �s
zsebre teszi az �sszes hasznot, amit siker�l kihoznia
bel�le. B�rmily groteszknek t�nik is ez a mi sz�munkra,
egy alkalmazott, aki bel�p egy c�ghez, ugyanolyan
jogokkal rendelkezik, mint n�lunk a legmagasabb
beoszt�s� igazgat�k. �pp�gy, ahogy az el�bb eml�tettek
�rdekl�dnek a r�szv�nyek sz�toszt�sa, a profit
felhaszn�l�si m�dja, az ad�v�delem �s egy�b d�nt�sek
ir�nt, megteszik ezt a legkisebb �ll�sra p�ly�z�
�llampolg�rok is!
Ebben az orsz�gban nincs forgalmi, ingatlan- �s
szem�lyi j�vedelemad�, b�r l�tezik egy telekhaszn�lati
ad�, amely el�seg�ti a ter�letek jobb kihaszn�l�s�t, �s a
v�rosok figyelemrem�lt�an kompakt megjelen�s��rt
felel�s. Minden egy�b ad�fajta eml�t�se sz�les k�r�
ellenkez�st v�lt ki azon az alapon, hogy azok vagy
regressz�v hat�s�ak, vagy pedig az emberek k�zti
egyenl�tlens�gek el�id�z�i. Ezzel szemben a t�rsas�gi
ad�, miut�n az minden alkalmazottat egyar�nt �rint
tulajdonosi poz�ci�j�b�l kifoly�lag, �ltal�nos v�lem�ny
szerint el�seg�ti a szolidarit�st. (Kicsit paradox �llit�s, ha
meggondoljuk, hogy ezek a csoportok a piacon �ppen
el�g er�sen versengenek egym�ssal.)
Azt hangoztatj�k, b�r ez m�g bizony�t�sra v�r, hogy
�ll�t�lag nincsenek gazdag emberek Ecot�pi�ban. N�-
mely foglalkoz�si �gakban, m�v�szek, tud�sok, orvosok
k�r�ben a j�vedelem elismerten valamivel magasabb az
�tlagn�l, de ezeket a k�l�nbs�geket sz�nd�kosan
igyekeznek alacsonyan tartani. Olyan szem�lyek viszont
egy�ltal�n nincsenek ma m�r az orsz�gban - legal�bbis
�gy mondj�k -, akik a termel�eszk�z�k birtokl�sa �s
m�sok munkaerej�nek megv�s�rl�sa �r�n tenn�nek szert
nagy vagyonra. N�ha el�fordul, hogy egy-egy c�g
valamilyen k�l�nleges �jdons�ggal jelenik meg a piacon,
amely ut�n azonnal igen nagy a kereslet. A
mad�r�lt�ny�k kital�l�i p�ld�ul eredetileg egy
harmincf�s kis kollekt�va tagjai voltak. Term�k�k
eredetis�ge �s zseni�lis kivitelez�se miatt r�vid id� alatt
hatalmas bev�telre tettek szert, annak ellen�re, hogy
nemr�g tagl�tsz�muk n�vel�s�r�l �s a h�sz�r�s munkah�t
tov�bbi cs�kkent�s�r�l hoztak d�nt�st.

Vajon mi�rt nem haszn�lj�k fel az ilyen sikeres

csoportok a nagyobb bev�telt arra, hogy a t�bbi
v�llalkoz�st ellen�rz�s�k al� vonva ugyanolyan
kapitalist�kk� alakuljanak, mint a mieink? A k�rd�sre
adott v�lasz el�g bonyolult, de l�nyege di�h�jban annyi,
hogy a k�zvetlen felv�s�rl�s �s egy m�sik v�llalkoz�s
r�szv�nyeinek megszerz�se t�rv�ny �ltal tiltott. A
nyeres�get �gy semmi m�sra nem lehet ford�tani, mint
k�lcs�nt adni a nemzeti bankrendszernek, amely viszont
a v�llalkoz�soknak ad k�lcs�nt. Ez az elrendez�s, amely
a hetvenes �vek jugoszl�viai k�s�rlet�re eml�keztet,
egy�rtelm�en �rdekeltt� teszi a bankokat a gazdas�g
fellend�t�s�ben, �s lehet�v� teszi a sokszor meglep�en
komoly �llami fejleszt�st, ami anny�ra jellemzi az �kot�p
fejl�d�si ir�nyvonalat. (A legt�bb, amit a k�l�n�sen
szerencs�s v�llalkoz�k ily m�don el�rnek, az, hogy id�
el�tt nyugalomba vonulhatnak, �s �lvezhetik az �letet,
mik�zben meg�lnek a banki kamatokb�l.) A rendszer
mindenk�ppen a mi k�zgazd�szainknak is a figyelm�be
aj�nlhat�. Ellentmond ugyan az �kot�pok
decentraliz�ci�s t�rekv�seinek, de a nemzeti banknak
fi�kjai vannak szerte az orsz�gban, �s ezek �ll�t�lag
nagyfok� auton�mi�val rendelkeznek.
Az �kot�p v�llalkoz�sok pontosan �gy viselkednek,
mint USA-beli t�rsaik: a piac t�rv�nyeinek megfelel�en
igyekeznek min�l t�bb term�ket eladni, min�l nagyobb
bev�telre szert tenni, �s ez�rt er�s versenyben vannak
egym�ssal. A versenyt er�teljesen befoly�solj�k a ke-
m�ny �kol�giai szab�lyoz�k. Sejt�sem szerint nem
eg�szen mentesek bizonyos m�rt�k� felv�g�st�l, �s nem
riadnak vissza term�keik nem eg�szen a val�s �rt�keknek
megfelel� rekl�moz�s�t�l.
Mindazon�ltal az a t�ny, hogy a gy�rat a benne
dolgoz�k k�z�sen birtokolj�k (fejenk�nt egy szavazattal),
bizonyos m�rt�kig korl�tozza egy ilyen v�llalkoz�s
lehet�s�geit. �gy p�ld�ul nem n�vekednek korl�tlanul, a
kollekt�va leghat�konyabb l�tsz�ma 300 alatt van. Ef�l�tt
ugyanis elb�rokratiz�l�dnak, �s j�vedelmez�s�g�ket,
valamint t�rstulajdonos-alkalmazottaikat is elvesztik,
mert ezek kedvez�bb felt�teleket keresnek maguknak. "A
kicsi sz�p", eml�keztettek r�. A v�llalatok dolgoz�it �pp
annyira �rdeklik a munkafelt�telek, mint a profit. Sok
esetben a tagok hajlamosak alacsonyabb profittal is
megel�gedni, ha cser�be nyugalmasabb munkatemp�t
kapnak �s olyan szervez�si keretekben dolgozhatnak,
amely megengedi az emberek k�z�tti szem�lyes
kapcsolatok �pol�s�t.
Persze a t�bbi v�llalattal val� verseny eg�szs�ges
korl�tok k�z�tt tartja a lustas�gra val� hajlamot, de az
itteni term�kek m�g �gy is kifejezetten piack�ptelenek az
intenz�v k�lf�ldi term�kekhez k�pest. A ruh�k �s cip�k
�ra p�ld�ul az alapell�t� �zleteken k�v�l csillag�szati, �s
szigor� importad�kkal igyekeznek kiszor�tani az �zsiai
term�keket. Ennek azt�n az a k�vetkezm�nye, hogy az
emberek rendszerint otthon, maguk �ll�tj�k el� a
haszn�lati t�rgyakat, amely tev�kenys�g mellesleg
er�nynek sz�m�t.
Teljesen lehetetlen a viszonylagos ad�terheket
meg�llap�tani az orsz�gban, mert csak a v�llalkoz�sok
ad�znak. Miut�n azonban az itteni hadsereg ar�nylag
kicsi (akkora, mint Kanad��), ugyanakkor sok
korm�nyfeladatot (a mienkhez k�pest igen k�lts�ges ne-
vel�st, oktat�st p�ld�ul) furcsa m�don szabadpiaci elvek
alapj�n szerveznek, bizonyosnak l�tszik, hogy az
�sszes�tett ad�terhek ar�nylag nem magasak. Ez
magyar�zhatja, hogy mi�rt nem okozott nagyobb
felh�borod�st a f�ggetlens�g ut�ni �vekben a hirtelen
cs�kken� nemzeti �ssztermel�s.
Az ad�bev�telekb�l a helyi �nkorm�nyzatok
visszaforgat� szolg�ltat�saikat, lak�s�p�t�st,
energiaell�t�st, v�zell�t�st, t�vk�zl�st, orvosi
szolg�ltat�st, rend�rs�get, b�r�s�gokat �s egy�b
k�z�ss�gi kiad�sokat finansz�roznak. Az ad�k egy
kicsiny h�nyada a region�lis �s orsz�gos szervekhez
folyik be, amelyek a nagyobb, region�lis m�ret�
beruh�z�sokra ford�tj�k azt, a vonat- �s telefonh�l�zat, a
v�delmi rendszer ki�p�t�s�re, valamint a kutat�sok
t�mogat�s�ra.
�rdekes m�don, annak ellen�re, hogy az �kot�pok
milyen fontoss�got tulajdon�tanak a mez�gazdas�gnak �s
a vid�ki �letnek, az alkotm�ny a v�rost r�szes�ti el�nyben
a vid�kkel szemben, m�g a mienk, amelyet az
agr�rkorszakb�l �r�k�lt�nk, �ppen ford�tva, vid�k-
k�zpont�. N�lunk az egyes �llamoknak teljhatalmuk van
a v�rosok felett, bele�rtve ebbe a jogi st�tus megad�s�t �s
a hat�raik meghat�roz�s�t is. Ezzel szemben Ecot�pi�ban
a nagyobb v�rosok egyszer�en l�tsz�mukn�l fogva
uralj�k a k�rnyezet�ket, mert az egy-ember-egy-szavazat
elv �rv�nyes�l mindenhol. Ezenk�v�l a megyei szintet
teljesen kihagyt�k minden�tt.
Ez a furcsa rendszer nyilv�n folyamatos
konfliktusokat �s f�lt�kenyked�st okoz az ad�bev�telek
eloszt�s�val kapcsolatban. Ahelyett, hogy egy er�s
k�zponti ad�hat�s�gra bizn�k, amely a j�vedelmeket
k�zvetlen�l ellen�rzi, a k�zponti korm�nynak
folyamatosan a helyi �nkorm�nyzatokt�l kell a bev�telek
tov�bb�t�s�t k�rnie. Ez�rt azt�n az �kot�p sz�vets�gi
korm�ny, amely felsz�nes vizsg�l�d�s alapj�n a korai
kapitalizmus kis korm�nyszerveinek szerkezet�hez
hasonl�t, legt�bb befektet�s�t olyan vita n�lk�li
ter�leteken hozza, amelyek minden �llampolg�rnak
egyar�nt haszn�ra kell v�ljanak. Meglep�en kicsiny a
t�rsadalmi biztos�t�s rendszere, ahhoz k�pest, hogy az
�kot�pok �lethossziglani garanci�t kapnak az alapvet�
ig�nyeik kiel�g�t�s�re, �lelmez�sre, lak�sra, ruh�zatra �s
orvosi ell�t�sra. N�melyek kihaszn�lj�k ezt a lehet�s�get,
�s k�l�n�sen azok, akik valamilyen m�v�szi alkot�son
vagy ilyesmin dolgoznak, sokszor �vekig �lnek �ll�s
n�lk�l (micsoda paradicsom volna a mi fiatal m�v�szeink
sz�m�ra!). Legt�bben m�gis �gy �rzik, a garancia kev�s
az � ig�nyeik sz�m�ra, vagy egyszer�en csak �lvezik a
lehet�s�get, hogy dolgozhatnak, �s ezzel egy�ttal
t�rsadalmi �letet is �lhetnek. Az id�sek �s fogyat�kosok
persze k�nytelenek ig�nybe venni a szoci�lis juttat�st.
V�lem�nyem szerint az alapjuttat�s, m�g ha alacsony
�letsz�nvonalat tesz is csup�n lehet�v�, m�g mindig jobb,
mint a mi szoci�lis gondozottaink�.
Annak ellen�re, hogy k�zgazd�szaink milyen hevesen
kritiz�lj�k az �kot�p gazdas�gi rendszert, a k�zvetlen
megfigyel�s csak al�t�masztani tudja az �kot�p
korm�nysz�viv�k �ll�t�sait, b�rmennyire kellemetlen�l
hangzik is ez az amerikai f�lnek: a rendszer m�ra az
�kot�p mindennapok szerves r�sz�v� v�lt, �s nem �gy
n�z ki, mintha egyhamar �ssze akarna omlani.

M�jus 29.
�jraolvastam az utols� h�rom cikkemet.
R�d�bbentem, mennyire megv�ltozott hozz��ll�som az
itteni dolgokhoz h�rom h�t leforg�sa alatt. (�s ez
nemcsak Marissa miatt van!) Mi van velem, puha
vagyok? Lehet, hogy nem is tudtam igaz�n j�kat �s
k�nosakat k�rdezni azzal a gazdas�gi zagyvas�ggal
kapcsolatban? Vagy csak egyszer�en kezdem bele�lni
magam? Az eg�sz �kot�p k�s�rlet kezdetben nem t�nt
t�bbnek egy �cska tr�kkn�l, egy provinci�lis
pr�b�lkoz�sn�l valamilyen ide�lis t�rsadalom
l�trehoz�s�ra, mik�zben az �sszes t�bbi orsz�g rohan az
�sszeoml�s fel�. Mindabb�l, amit a vil�g t�bbi r�sz�n
l�ttam, tudtam, hogy ez nem siker�lhet, musz�j, hogy
valami csal�s legyen a dologban. Persze eszem �g�ban
sem volt elhinni a sok mes�t a munkat�borokr�l meg a
k�korszaki m�dszerekr�l �s a t�bbi marhas�gr�l, de azt
hittem, majd siker�l �les szemmel �szrevenni, mi hib�dzik
benne, kisz�rni valami sz�rny�, v�gzetes t�ved�st, amely
azt jelenten�, hogy v�gs� soron m�gsem kell igaz�n
t�r�dn�nk vele, le�rhatjuk, �s besz�mol�im azzal a
v�gkicseng�ssel z�rulhatnak majd, hogy aludjunk
nyugodtan, el�bb-ut�bb el fog m�lni ez a r�m�lom is...
De nem akar elm�lni. Ami azt illeti, min�l jobban
n�zem, ann�l ink�bb csod�lnom kell az orsz�g �let�nek
sz�ps�g�t �s erej�t. �s ett�l teljesen elvesztem a talajt
magam alatt. Ugyanis nincs m�r olyan viszony�t�si pont,
amelyre az �r�saimat alapozhatn�m. Nem tudok m�st
tenni, mint le�rni az �sszes szem�lyes benyom�somat,
ahogyan �n l�tom. Vajon teljesen el fogom veszteni az
objektivit�somat? Csak nehogy Max elkezdje
megny�rb�lni, amit k�ld�k. �gy �rzem, m�r semmit sem
�rtek, legal�bbis nem �gy �rtem a dolgokat, ahogy
azel�tt...

Kimentem Mariss�t megl�togatni az erdei t�borban.

M�lyen bent az erd�ben leltem meg, �ppen f�kat jel�lt
kiv�g�sra. Megengedte, hogy elk�s�rjem, felt�ve, ha
befogom a sz�mat. Lassan s�t�l a f�k k�z�tt, mindet
alaposan megn�zi. Azt�n egy id�re le�l, �s elm�ly�lten
gondolkodik. P�r perc ut�n fel�ll, odamegy egyik-m�sik
f�hoz, egy piros szalagot k�t�z r�juk, �s valamit suttog,
amit tov�bbra sem �rtek. Arckifejez�se ezekben a
pillanatokban sz�nalommal teli, m�gis hat�rozott. Azt�n
megenyh�l, �s �ts�t�lunk az erd� egy m�sik r�sz�be.
Munk�j�nak fontos mozzanata ez, de egy�ttal egyfajta
szertart�snak is felfoghat�. �nnep�lyss�g van benne.
V�gre gondok mer�ltek fel Everett �s k�zte. A fi� m�g
mindig nem �rzi elveszettnek mag�t, mint �n tenn�m a
hely�ben, de az�rt volt egy vit�juk arr�l, hogy el�bb vagy
ut�bb egyik�nknek mennie kell. (B�rcsak � menne. Egyre
f�lt�kenyebb vagyok a gondolatra, hogy Mariss�nak
viszonya van vele.) Vacsorakor felmer�lt a k�rd�s, vajon
j� �tlet lenne-e helyre�ll�tani a kapcsolatot
Washingtonnal. Teljes meglepet�semre Marissa er�sen
helyeselte, �s igen tal�l�konyan �rvelt mellette. A t�bbiek
s�t�t pillant�sokat vetettek fel�m, hi�ba nem sz�ltam
semmit. Everett v�g�l is a csal�d tagja, m�g �n csak egy
j�ttment idegen vagyok.
Megh�vtak egy beszerz� k�r�tra a k�zeli v�rosba.
N�gyen z�tyk�l�dt�nk a kis elektromos teheraut�n. Az
egyik helyi �ruh�zhoz ment�nk. Az itt tal�lhat� �ruk
nyilv�n korm�nyszabv�nyra k�sz�ltek automata
gy�rakban. Egyszer� konfekci�holmi, n�ha meglep�en
vonz� �s hihetetlen�l olcs�. A zokni egynegyede mint
n�lunk, de csak fekete vagy feh�r kaphat�. T�rt�netesen
�j trik�ra volt sz�ks�gem, �s a j� v�s�rra val� tekintettel
vettem r�gt�n kett�t (s�fr�nysz�nben!) Az �ruh�zak
�lelmiszerr�szlege a sz�r�tott, fagyasztott �s konzerv�lt
�telek el�g szer�ny v�laszt�k�t ny�jtja. Aki akarja,
meg�lhet ezeken is, nagyon kev�sb�l kij�n (tal�lkoztam is
p�r m�v�sszel �s egy�b k�sza figur�val, akik azt �ll�tj�k,
hogy �gy is tesznek, mert �rt�kesebbnek tartj�k az
idej�ket ann�l, hogysem p�nzkeres�ssel foglalkozzanak).
A legt�bben azonban csak kenyeret, babot, rizst,
gy�m�lcs�t �s m�s alap�lelmiszert v�s�rolnak ilyen
helyen, mert egy�b ig�nyeiket kis, �n�ll� h�s�zletekben,
illetve a t�rsk�z�ss�gek k�zvetlen sz�ll�t�sai r�v�n
fedezik. (A fav�g�k tej-, h�s- �s z�lds�gell�tm�nyukat egy
15 m�rf�ldre fekv� farmt�l kapj�k.)
 A szabv�nyos�t�s f�lelmetes m�reteket �lt egy ilyen
szabv�ny�ruh�zban. A lekv�rokat, bef�tteket �sszesen
h�romf�le m�retben �rus�tj�k, a csomagol�s
term�szetesen boml� anyagokb�l k�sz�l. Az egyik akkora,
mint egy kis heringes �veg, a m�sik, mint egy nagy
lekv�r,a harmadik meg olyan, mint amilyenekben a mi
�ttermeinknek hozz�k a gy�m�lcs�t. A m�reteket
centim�terben adj�k meg, nem nevezik el �ket "�ri�s"-
nak, "k�zepes"-nek vagy "Jumb�"-nak, meg egy�b
furfangos neveken, mint mi. A c�mk�k felirata �s
tervez�se azonban aranyos, �l�nk. �s n�mely �rucikknek
kifejezetten j� st�lusa van, mint p�ld�ul a cip�knek.
Valahol elhagytam a hajkef�met, �s az itteni boltban
csak term�szetes sert�b�l k�sz�ltet lehet kapni. Mikor
kifejtettem, hogy egy igazi m�anyag kef�t szeretn�k,
t�rsaim kicsit meg�tk�zve n�ztek r�m, mintha k�tfej�
borj� lenn�k, �s elvittek egy antikv�riumba. Ez egy olyan
�zlet, ahol minden, a h�tk�znapi �letben itt m�r nem
kaphat� dolgot �rulnak, �s amelyek k�z�l n�lunk soknak
a gy�gyszert�rban lenne a helye.
Az �kot�p gy�gyszert�rak kis zs�folt zugolyok, ahol
mindent �rulnak az �gvil�gon, kiv�ve gy�ri gy�gyszer-
k�sz�tm�nyeket. Az �kot�p orvostudom�ny drasztikus
v�ltoz�son esett �t, �s kiirtotta a legt�bb nyugtat�,
friss�t�, altat� �s egy�b pirul�t. Igazat megvallva,
egy�ltal�n nem enged�lyeznek semmilyen, viselked�st
befoly�sol� szert. Ami d�nt� t�nyez� lehetett abban is,
ahogy �tszervezt�k az iskol�ikat. Miut�n nem voltak
k�pesek a nehezen kezelhet� gyerekeket az iskol�hoz
idom�tani, k�nytelenek voltak az iskol�kat form�lni a
gyerekek ig�nyeihez. Megk�rdeztem egy orvost, hogyan
kezelik az �lmatlans�got. "Az ilyen gondokat rendszerint
t�rsadalmi, pszichol�giai �s nem orvosi probl�m�nak
l�tjuk" - felelte. "Ez�rt ink�bb arra igyeksz�nk r�venni
az illet�t, hogy az �letm�dj�n v�ltoztasson, ahelyett hogy
a test�nek biok�mi�j�val tenn� ezt, amely egy�bk�nt
val�sz�n�leg teljesen rendben van. Mellesleg,
Ecot�pi�ban m�g �lvezet is lehet eg�sz �jszaka �bren
maradni, hiszen tudja. A h�sz�r�s munkah�t fellaz�totta
az emberek id�beoszt�s�t."
A r�gis�gboltot mindenesetre n�h�ny id�sebb h�lgy �s
p�r dekadens ifj� tit�n l�togatta csak, akik rengeteget
nevettek �s min�l riaszt�bb t�rgyakat kerestek. A
m�anyag kef�mr�l kioktattak, hogy nem lehet �jra
felhaszn�lni, mert r�gi t�pus� m�anyagb�l k�sz�lt. "Ez a
vacak �vsz�zadokon �t nem bomlik el..." -jegyezte meg
az elad� m�la undorral. Sebaj, el fogom t�vol�tani a
becses orsz�g�b�l, ha majd elmegyek...
Marissa �s bar�tai arr�l mes�ltek nekem, hogy
minden �j �p�letnek �jra felhaszn�lhat�, meg�j�that�
nyersanyagokb�l kell �p�lnie. Volt egy id�szak, m�g az
elej�n, amikor kiz�r�lag f�b�l engedtek �p�tkezni. Ennek
az id�szaknak a vezet� l�ngesze egy Feny� (Fir)
Archibald nev� �p�t�sz volt. Figyelemre m�lt�, nagy
hat�s� m�vet �rt a kor�bbi fa�p�letekr�l, �s lefektette
azoknak a k�vetelm�nyeknek az alapjait, amelyeket az �j
m�anyagoknak ki kell el�g�teni�k, ha azokat �p�tkez�si
c�lokra akarja valaki felhaszn�lni. Megk�rdeztem
Mariss�t, mi�rt Feny�nek h�vta mag�t, �s nem mondjuk
r�gt�n Mamutfeny�nek? Mire �: "Tudod, nagyon szer�ny
ember volt, �s realista." (Szint�n � volt a szerz�je egy
m�sik �r�snak, amely �lesen t�madta a behem�t nagy
�p�leteket.)
Vissza kell mennem a v�rosba ma este. Megpr�b�ltam
Mariss�t r�besz�lni, hogy j�jj�n velem. Csakhogy m�r �n
is kezdek beleszokni az erdei �letbe. Ma este, vacsora
el�tt mindny�jan egy�tt �lt�nk �s j�tszottunk (nincs jobb
sz� r�) "Nos, kedves Will - mondta valaki -, rajtad a sor.
Mit tudsz te tenni a sz�rakoztat�sunk �rdek�ben?"
Azonnal p�nikba estem. El�ttem az emberek �nekeltek, de
�n nem tudok �nekelni. Vicceket mes�ltek - �n soha nem
tudtam egyet sem megjegyezni. Az emberek cikizt�k,
ugratt�k egym�st, nevettek - �n soha nem voltam k�pes
ilyen sz�nlelt t�mad�sokra. �tvillant a fejemen az �tlet,
hogy elmes�lhetn�m az �letem t�rt�net�t, de azt�n id�ben
le�lltam: hal�lra unn�k magukat, nincs semmi po�n
benne. Miut�n sejtettem, hogy Marissa sz�gyelln� mag�t
miattam, sut�n megsz�laltam: "Igaz�n nem tudom. Att�l
f�lek, nem vagyok valami nagyon sz�rakoztat� jelens�g.
Soha senki nem tan�tott meg minket arra, hogyan
sz�rakoztassunk m�sokat. Csak �lt�nk a t�v� el�tt, �s azt
b�multuk." El se hitt�k, nemhogy elfogadt�k volna. Azt
hitt�k, k�retem magam. Mikor v�gre r�j�ttek, hogy
t�nyleg komolyan gondolom, amit mondtam, szomor�ak
voltak �s zavarba j�ttek, helyettem is. "Ide figyelj -
mondta az egyik f�rfi -, ilyen k�nnyen nem �szod meg.
Azt csak nem tagadhatod le, hogy ismered a �Boci, boci
tark�t�, igaz? No, akkor sz�veskedj�l elkezdeni, mi majd
k�s�r�nk." Mit volt mit tenni, nagy leveg�t vettem, �s
siker�lt t�bb�-kev�sb� eltal�lnom a hangot. Egy perc
m�lva m�r remek�l ment, mindenki tercelt r�, meg vicces
harm�ni�kat hoztak ki bel�le, csavart�k a ritmust, s
k�zben r�m nevettek. Azt hiszem, r�videsen ki kell
eg�sz�tenem a reperto�romat...
B�RSZ�NEK ECOT�PI�BAN:
FAJGY�L�LET VAGY
EGYENJOG�S�G?
San Francisco, m�jus 29.
Meglep�en kev�s a s�t�t b�r� ember San Francisco
utc�in, �s ma siker�lt megtudnom, mi�rt. A f�ggetlens�g
�ta az elszakad�s, elk�l�n�l�s elve sz�les k�rben elterjedt
az orsz�gon bel�l is a politikai �letben. A politikai
gyakorlatot Thomas Jeffersonnal �s m�s korai amerikai
hazafiak mond�saival t�masztj�k al�. A feket�k
k�z�ss�ge, amely a feh�rek uralma alatt gazdas�gilag
h�tr�nyos helyzete miatt m�r az elszakad�s el�tt is
hajlamos volt a nacionalizmusra, szeparatizmusra,
szemmel l�that�an csatlakozott az �ltal�nos
�r�mm�morhoz, amikor a nagy keny�rt�r�sre
Washingtonnal v�gre sor ker�lt. Az ezt k�vet�
h�napokban a feket�k szeparatista p�rtokat hoztak l�tre
Oakland �s Frisco n�gernegyedeiben, melyeket a feh�r
v�rosr�szek kor�bban vesz�lyesen fojtogattak, �s maguk
akart�k �tvenni a ter�let�k feletti ellen�rz�st. Hossz� �s
kem�ny vita ut�n a fekete negyedek (�s San Francisc�ban
a k�nai negyed) hivatalosan is Ecot�pia elismert
v�ros�llamai lettek. Saj�t korm�nnyal, ad�politik�val,
rend�rs�ggel �s jogrendszerrel, ipartelepekkel �s a k�zeli
f�ldeken farmokkal. Val�j�ban mindennel rendelkeztek
ahhoz, hogy �n�ll� kis birodalmak legyenek, f�ggetlen
�llamocsk�k, saj�t postab�lyeggel �s p�nznemmel,
egyed�l �n�ll� k�lpolitik�t nem folytathattak.
Ez a helyzet.a feket�k egy r�sz�t megel�gedetts�ggel
t�lti el, m�g m�sok igencsak bizonytalannak tal�lj�k az
�llapotokat, �s hossz� t�von a teljes �n�ll�s�g mellett
vannak. Az egyik elk�pzel�s szerint, melyr�l most
folynak az egyeztet� t�rgyal�sok, az eg�sz fekete
k�z�ss�get �j helyre k�lt�ztetn�k a Monterey-�b�l �s a
Salinas-v�lgy k�zel�be, amely sz�mukra b�s�ges
mez�gazdas�gi ter�leteket �s a tengerre jut�s lehet�s�g�t
egyar�nt biztos�tan�. Az ezzel j�r� politikai �s gazdas�gi
neh�zs�gek persze eszeveszetten nagyok, de nem p�lda
n�lk�l val�k, Kelet-Eur�p�ban a II. vil�gh�bor� ut�n
v�grehajtottak m�r ilyesmit.
N�h�nyan a feket�k k�z�l ink�bb a Soul Citynek
nevezett fekete negyedeken k�v�l v�lasztottak lakhelyet
�s munkalehet�s�get maguknak. Ezek teljesen
asszimil�l�dtak, beilleszkedtek a t�rsadalomba, �s
sokszor be is h�zasodnak. A fekete ter�leteken bel�l,
amennyire tapasztalataim alapj�n meg tudom �t�lni, t�bb
dolog eml�keztet a r�gi id�kre, mint az orsz�g m�s
r�sz�ben. Egyp�r mag�ng�pkocsit itt rejt�lyes m�don
m�g elviselnek, s az emberek ragaszkodnak a r�gi id�k
n�h�ny jelk�p�hez: �l�nk a m�regdr�g�n import�lt sk�t
whisky �s egy�b luxuscikkek kereskedelme, amelyek
Ecot�pi�ban m�sutt alig-alig lelhet�k m�r csak fel. Az
egy f�re es� j�vedelem �ll�t�lag 10%-kal magasabb az
�tlagn�l, f�k�nt az�rt, mert hoszszabb a munkaid�. Lehet,
hogy a f�ggetlens�g el�ttr�l sz�rmaz� lemarad�sukat
akarj�k behozni, m�r ami a fogyaszt�i javak �lvezet�t
illeti, ezt viszont csak t�bbletmunk�val �rik el, "M�g
most is az elvesztegetett id�t igyeksz�nk p�tolni" -
mondta nekem egy j�l �lt�z�tt fekete �riember.
Soul City kult�r�ja term�szetesen teljesen elt�r az
orsz�g t�bbi r�sz�nek �tlag�t�l. Zen�t, k�lt�szetet,
reg�nyeket �s mozifilmeket gy�rt �s export�l, Ecot�pia
t�bbi r�sz�re �pp�gy, mint k�lf�ldre, Eur�p�ba �s
�zsi�ba. A sz�nes b�r� �p�t�szek, akik a gett�k
szellem�ben n�ttek fel, vezet� szerepet j�tszottak az
�kot�p v�rosok embercentrikus �jj��p�t�si, �talak�t�si
programj�ban. Az itteni v�llalkoz�sok egyesek szerint
term�szett�l fogva sokkal ink�bb k�z�ss�gi jelleg�ek,
mint a feh�rek lakta r�szeken.
Miut�n az Egyes�lt �llamokban annak idej�n a
b�n�z�s nagy r�sze a sz�nes b�r� negyedekre
koncentr�l�dott, Soul Citynek is meg kellett k�zdenie
ezzel a probl�m�val. Amint legaliz�lt�k a marihu�na s
egy�b k�b�t�szerek �lvezet�t, amneszti�t hirdettek
mindazon b�rt�nt�ltel�k sz�m�ra, akiknek tettei ily
m�don t�bb� nem min�s�ltek b�ntetend�nek. N�h�ny
"szexu�lis b�n�z�" �s egy�b okokb�l, ittass�g,
gar�zdas�g �s munkaker�l�s miatt el�t�lt ember szint�n
szabadl�bra ker�lt. �s noha a heroinkereskedelem
�tv�tele �s �llami monop�liumm� t�tele tov�bb
cs�kkentette Soul City b�n�z�si statisztik�j�t, m�g �gy is
�pp el�g bentlak� maradt ahhoz, hogy a fekete
b�ntet�szakembereknek elegend� dolguk legyen �s
vezet� szerepet j�tsszanak a fegyh�zak
megreform�l�s�ban.
Egy amerikai kriminol�gus sz�m�ra legmeglep�bb a
jelenlegi b�rt�nb�ntet�sek s�lyoss�ga lehet, amit
er�szakos cselekm�nyek�rt osztogatnak. Egy k�z�ns�ges
utcai zaklat�s, amelyet New Yorkban n�h�ny h�nappal
meg lehetett �szni �s amit m�g ma is csak egyt�l �t �vig
terjed� b�ntet�ssel s�jtanak, itt azonnal kem�ny �t �vet
jelent, a cs�kkent�s lehet�s�ge n�lk�l.
Az ilyen b�ntet�sek v�grehajt�sa azonban alaposan
k�l�nb�zik a n�lunk megszokott�l. A divatos nagy
b�rt�nint�zm�nyek sem Soul Cityben, sem m�sutt
Ecot�pi�ban nincsenek sehol. Az el�t�lteket sok apr�
int�zm�nyben helyezik el, amelyek mindegyike n�h�ny
tucat bentlak�t k�pes csak fogadni. Napk�zben az
el�t�ltek laza fel�gyelet mellett vagy �ppen teljesen
fel�gyelet n�lk�l az �ltal�nos t�rsadalmi �letben vesznek
r�szt, rendes munkahelyeken �s rendes fizet�ssel
foglalkoztatj�k �ket. M�skor azonban korl�tozz�k �ket a
szabads�gukban, ak�r feles�g�kkel, f�rj�kkel,
szeret�j�kkel egy�tt, ha �gy k�v�nj�k. Ezt a furcsa elj�r�st
azzal magyar�zz�k, hogy az er�szakcselekm�nyek miatt
el�t�lt emberek rendszerint �jabbakat k�vetnek el
szabadul�suk ut�n, ez�rt �jra b�rt�nben v�gzik. Ennek
egyik oka az lehet, hogy a konvencion�lis b�rt�n�let
megb�n�sra �szt�nz�s helyett csak n�veli az es�lyt �jabb
er�szak elk�vet�s�re. (Kiv�tel a gyilkosok, akik
rendszerint h�zast�rsat vagy ismer�st �lnek meg �s ritk�n
ism�telnek.) Az amerikai rendszerben az itteni v�lem�ny
szerint az el�t�lteket gyakorlatilag csak �jabb b�n�k
elk�vet�s�re nevelt�k a b�rt�n�kben. Soul City
b�ntet�jogi szakemberei viszont �gy v�lik, az �
m�dszereik lehet�s�get ny�jtanak az el�t�lteknek arra,
hogy bentl�t�k alatt kifejlesszenek olyan �letm�dot
maguknak, amely norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a
mindennapi �letben nem j�r agressz�v k�sztet�ssel.
Hat�sos �sszehasonl�t� statisztik�t mutatnak be a k�t
orsz�g visszaes�si ar�nyai k�z�tt, amelyeknek
helyt�ll�s�g�r�l term�szetesen itt nem �ll m�domban
meggy�z�dni.
�rdekes m�don Soul City lak�i is rendeznek ritu�lis
hadij�t�kokat, de ezeken a l�ndzs�t t�l kegyetlen
fegyvernek tekintik. Helyette hossz�, neh�z bunk�sbotot,
amolyan Robin Hood-szer� f�tyk�s�ket haszn�lnak, �s a
r�sztvev�k buk�sisakot viselnek. �gy azt�n a tal�lkoz�k
rendszerint nem cs�nya ny�lt sebekkel, hanem egy-egy
t�r�tt i�bsz�rral, karral, esetleg ki�t�ssel �rnek v�get.
B�r gyakorlatilag az orsz�g �sszes lak�ja az angolt
tekinti anyanyelv�nek, Soul City vezet�se jelent�s
hangs�lyt helyez a szuah�li nyelv tan�t�s�ra az
iskol�kban. Ma m�r sok feln�tt is besz�li. M�sok
mesters�ges �s haszontalan l�p�snek tekintik.
R�mutatnak, hogy a fekete kamaszok gyakorlatilag
am�gy is k�tnyelv�eknek tekinthet�k, hiszen besz�lik az
irodalmi angolt, �s ezen k�v�l az utcai tolvajnyelvet is. Ez
ut�bbit fokozatosan elfogadj�k Soul City f�lig hivatalos
nyelv�nek az �zleti t�rgyal�sokban �s a szakmai
kapcsolatokban is. A szuah�li ugyanakkor hasznos lehet
az afrikai orsz�gokkal vir�gz� gazdas�gi kapcsolatokban.
Afrikai eredet�k tudata er�sen �l az �kot�p feket�k
k�r�ben, �s �gy hallom, Ecot�pia jelent�s p�nz�gyi �s
fegyvert�mogat�st ad a d�l-afrikai l�zad�knak.
Ez is, mint az itteni fajk�rd�sek legt�bbje, kellemetlen
ir�ni�val �rinti az Egyes�lt �llamokat. Mi az�rt n�z�nk
borzadva D�l-Afrik�ra, mert ott az uralkod� feh�r
kisebbs�g kegyetlen megk�l�nb�ztet�ssei s�jtja a nagy
l�tsz�m� feket�ket az �let minden ter�let�n. Itt viszont a
fekete kisebbs�g saj�t maga k�nyszer�tette ki a
megk�l�nb�ztet�st, csak persze nem mindegy, hogy ez
pozit�v m�don, a feket�k akarat�nak megfelel�en j�tt
l�tre, m�g Afrik�ban a feh�rek nyom�s�ra. De annak ny�lt
bevall�sa, hogy a k�l�nf�le b�rsz�n� emberek nem
k�pesek b�k�ben egym�ssal �lni, egyike a
legki�br�nd�t�bb fejlem�nyeknek Ecot�pi�ban, �s ez
be�rny�kolja saj�t nemzet�nk j�v�j�t is. A p�lda rossz
el�jel saj�t nagyv�rosaink fekete lakoss�g�nak sz�m�ra,
akik m�r �gy is elszakad�st emlegetnek.

M�jus 30.
Els� esetben fordult, el�, hogy Marissa nem volt
hajland� velem j�nni a v�rosba, szinte elvi k�rd�st
csin�lt bel�le. "H�tv�ge van - k�rleltem -, csak el tudsz
j�nni k�t napra?" "Mi�rt pont �n legyek az, aki elmegy?
Mi�rt nem te j�ssz ide? Mi�rt �n menjek hozz�d? Nekem
ez az otthonom, de te csak l�togat� vagy a Cove-ban!"
Vit�nk meglep�en heves �s szenved�lyes lett hirtelen,
szitokszavakkal, l�kd�s�d�ssel, zs�rt�l�d�ssel, gyilkos
pillant�sokkal tark�tva: el�g sok forog kock�n.
Megpr�b�ltam megengesztelni �s egy kis melegs�get
lopni k�z�nk egy �lel�ssel. Erre � fel�m csapott, felkapta
a h�l�zs�kj�t, �s kivonult valahov� az erd�be aludni. �n
visszafek�dtem, leforr�zva, alig b�rtam elaludni.
Valamikor hajnal fel� arra �bredtem, hogy mell�m b�jik
az �gyba, �s hideg kez�t a v�llamra fekteti: "Meg kell
tanulnunk alkalmazkodni egym�shoz" - mondta.
�tkaroltuk egym�st, �s �lomba zuhantunk.
Persze ezzel semmi nem old�dott meg. Ha egyszer
megk�t�tte mag�t, nem lehet kimozd�tani. Napk�zben
kijelentette, hogy akkor se fog velem j�nni a v�rosba,
hi�ba van � a soron. Erre megh�vtam, j�jj�n velem
m�snap Punta Gord�hoz, ahol egy termikus er�m�vet
mutatnak meg nekem. Ez egy�bk�nt v�gre egy kellemes
h�r, azt mutatja, a hivatalnokok kezdenek felengedni
ir�ntam, �s val�sz�n�, hogy hamarosan l�thatom Vera
Allwent.
De az �tlet nem k�pr�ztatta el Mariss�t. Mindenf�le
k�lf�ldi m�lt�s�gos urakat emlegetett. Pedig az �szaki
vonat�t rendk�v�l gy�ny�r�nek �g�rkezik, gazdag
farmervid�keken kereszt�l, h�g�kon, gy�m�lcs�s�k�n �t,
de ezek egyike sem ingatta meg elhat�roz�s�ban. Az�rt
annyit meg�g�rt, hogy megl�togat a Cove-ban, ha
visszaj�ttein az utaz�sr�l. Ett�l kicsit jobb kedvem lett.
De az�rt neh�z elfogadni a szesz�lyeit, amelyek j�nnek,
mennek, kisz�m�thatatlanul. Meglep, hiszen v�g�l is
Francine ugyanezt csin�lja. Lehet, hogy n�la az�rt nem
t�nt fel, mert soha nem akartam t�le enn�l t�bbet? El
nem tudom k�pzelni, milyen lenne olyan valakivel �lni,
mint Marissa. A lehet�s�g l�legzetel�ll�t�an izgalmas, de
ijeszt� is egy�ttal, mint egy f�ldreng�s. (Mellesleg a
m�ltkor �t�ltem �letem els� igazi f�ldreng�s�t. Teljesen
el�nt�tt az izzads�g, pedig �pp csak megremegett egy
kicsit a szob�m.)
A NAP �S A TENGER ENERGI�JA
Punta Gorda, m�jus 31.
Az �kot�p tudom�ny �s technika legkev�sb� ismert,
ugyanakkor legizgalmasabb felfedez�seinek alkalmaz�sa
a Punta Gorda-i hatalmas h�gradiens er�m�, amelyet
nemr�g alkalmam ny�lt megl�togatni. (Hasonl�, de
kisebb er�m�vek l�teznek m�g Monterey k�rny�k�n �s
m�sutt is a tengerpart ment�n.) Eddig tal�n ez a
leghat�konyabb �s legmeggy�z�bb v�vm�nya annak az
�tnak, amelyet az �kot�pok v�lasztottak ide�ljuk, a
szennyez�smentes energiaforr�sok kiakn�z�sa �rdek�ben.
A vil�g t�bbi r�sz�hez hasonl�an Ecot�pia is �l�nk
figyelemmel k�veti az egyre �g�retesebb k�s�rleteket az
atommagf�zi� energi�j�nak gyakorlati felhaszn�l�s�ra.
Csakhogy a kil�t�sok nem igaz�n lelkes�tik az itt lak�kat,
mert term�szetes ellenszenvvel viseltetnek minden, az
orsz�got beh�l�z� vezet�krendszerrel szemben, �s �gy
v�lik, nem szabad nagy energi�kat egyetlen pontra
koncentr�lni. Ez�rt jobban �rdekli �ket az
energiatermel�s diff�z, a felhaszn�l�hoz k�zeli m�dja.
Mindazon�ltal ezen a ter�leten sem olyan oktalan
�lmodoz�k, mint azt a legt�bb amerikai szereti hinni. Az
ipari miniszt�riumban tett l�togat�som alkalm�val
meggy�z�dhettem r�la, hogy a tisztvisel�k teljesen
tiszt�ban vannak azzal a t�rt�nelmi tendenci�val, amely
az energiagazdag kult�r�k dominanci�j�t biztos�tja az
energiaszeg�nyek f�l�tt. Az �kot�pok - az �ltal�nos
hiedelem dac�ra - nem jutottak vissza a k�korszakba.
Sokkal t�bb energi�t haszn�lnak fel, semmint azt az
orsz�gban utazva felt�telezn�nk, csakhogy ezek forr�sa
�s felhaszn�l�sa egyar�nt sz�tsz�rt, rejtett �s �jszer�.
Az �kot�pok olaj- �s g�zt�zel�s� elektromosenergia-
termel� rendszert �r�k�ltek (amelyeket egy�bk�nt
n�h�ny �ven bel�l bez�rtak �s felsz�moltak), �s n�h�ny
atomer�m�vet. V�lem�ny�k szerint a hasad� energia a
t�volabbi j�v�ben teljesen kik�sz�b�lend� a radioakt�v
mell�kterm�kek �s a h�szennyez�s miatt, �m �tmenetileg
hajland�k elviselni a t�voli �s gy�ren lakott ter�leteken.
Megk�tszerezt�k a biztons�gi int�zked�seket az esetleges
robban�s kiz�r�s�ra, �s meghosszabb�tott�k a h�t�viz-
kivezet� cs�veket t�bb m�rf�ldre a tengerbe. Az
ittenieknek van egy saj�ts�gos, tipikus tal�lm�nyuk,
amellyel k�pesek a tengerparti er�m�vek kibocs�t�s�t
merev m�anyag cs�vek seg�ts�g�vel messze a tengerbe
vezetni. Ezek a cs�vek l�gbubor�kokat tartalmaz�
fr�ccs�nt�tt anyagb�l k�sz�lnek, ez�rt enyh�n lebegnek a
v�zben, �s a k�v�nt m�lys�gben lehet �ket k�belekkel
lehorgonyozni az �ce�n fenek�re. Ugyancsak �r�kl�tt, de
�kol�giai szempontb�l �rt�kes, szokatlan kiindul�si pont
a geotermikus energiaforr�s. San Francisc�t�l �szakra, a
h�v�zforr�sok k�rzet�ben a f�ld m�ly�b�l felt�r� g�z
turbin�kat hajt meg. Pokoli �lm�ny: g�z, sisterg�s,
hangos s�v�t�s, mintha a F�ld �ppen most akarna
felrobbanni. A mi csendesen duruzsol� er�m�veinkkel
szemben ennek a rendszernek komoly el�nyei vannak:
olcs�, gyakorlatilag egy�ltal�n nem szennyez, �s csup�n
nagyon kev�s meleg vizet bocs�t ki a k�zeli patakba. Ez
is csak el�ny�s, mert �gy t�li �d�l�st tesz lehet�v�, soha
be nem fagy� v�zfel�lettel.
Ecot�pia sz�mos v�zi er�m�vet is �tvett a nagy
hegyvid�ki g�tak ment�n. Ezeket azonban szint�n csak
�tmeneti megold�snak tartj�k, mert n�h�ny gener�ci�
alatt felt�lt�dnek, �s egy�bk�nt is nagyon el�nytelen
hat�suk van a vadvil�gra meg a lazacv�ndorl�sra. Az
�kot�p gondolkod�s egy�rtelm�en az olyan
energiaforr�sok ir�ny�ba fordult, amelyek, mint a
napenergia, a sz�l, a hull�mok, az �rap�ly �s a f�ld h�je,
gyakorlatilag korl�tlan ideig hasznos�that�k, an�lk�l
hogy a helyi �l� rendszereket k�rosan befoly�soln�k. (Az
itteniek gyerekes �r�mmel n�zegetik a sz�lmalmokat �s a
h�ztet�kre szerelt sz�lmotorokat, melyek igen gyakoriak
a v�rosokban �s a vid�ki telep�l�seken egyar�nt.)
Az �kot�p kutat�s �s fejleszt�s �rdekl�d�se �s bizalma
alapvet�en k�t forr�s fel� fordult: az egyik a napsug�rz�s
k�zvetlen energi�ja, amelynek befog�s�t t�bbf�le
rendszer is lehet�v� teszi. N�melyek nagy beruh�z�st
ig�nyelnek, m�sok h�zilag is elk�sz�thet�k. Az egyikfajta
a foncsorozott parabolat�k�r, amely vagy harminc l�b
�tm�r�j� �s a napf�nyt fokusz�lja. Miut�n a Nap helye
v�ltozik az �gen, a t�k�rnek ezt k�vetnie kell. Ez�rt a
k�sz�l�k, mint egy nagy p�k, k�belh�l�zaton �l. Fel-le
mozogva keresi a maxim�lis hasznos�that�s�g hely�t,
ahol a legt�bb meleget tudja befogni, �s a termelt g�zt
egy hajl�kony cs�v�n a f�ldre k�ldi, ahol az gener�tort
hajt meg. Ecot�pia d�li ter�let�nek j� r�sze sivatag, de
ezek a k�sz�l�kek �llit�lag a sokkal �szakibb ter�leteken
is j� szolg�latokat tehetnek.
Egy m�sikfajta naper�m� hatalmas fel�let� napelemek
arzen�lja, amelyek a m�holdakon haszn�ltakhoz
hasonl�tanak legink�bb, de iszony� nagy m�ret�ek.
Livermore-t�l d�lre megl�togattam egy ilyen telepet,
amely titkos �sszet�tel� vegy�letet haszn�l az elem
receptoranyag�ul. Az enyh�n hull�mos dombvid�ket sz�
szerint v�rosnyi mennyis�g� elemblokk bor�totta, melyek
egy �veges anyagra voltak felhordva, k�r�lbel�l k�tszer
k�t m�teres adagokban. A domb ment�n keskeny pall�k
vezettek a kezel�szem�lyzet r�sz�re, akik id�r�l id�re
lemoss�k �s megtiszt�tj�k a t�bl�k fel�leteit.
Napk�zben a h�s�g �s a sug�rz�s igen intenz�v, de
maga az er�m� csendes, nyugodt, b�k�s k�pet ny�jt. A f�
nem zavartatja mag�t, tov�bbra is n� a t�bl�k k�z�tt, a
folyos�k alatt, melyek a f�ldt�l n�h�ny m�terre
helyezkednek el. Mezei pacsirta hangj�t hallottam, �s
�szrevettem, hogy mezei eg�r l�bnyoma l�that� egy
helyen. Az eg�sz l�tes�tm�ny minden ir�nyban t�bb
m�rf�ld hossz�, t�n 20-30 n�gyzetm�rf�ld lehet, akkora,
mint egy nagyobbacska rep�l�t�r. A termelt �ram
elegend� egy miniv�ros ell�t�s�ra, �s az �kot�p
technikusok hisznek benne, hogy ezek a megold�sok
felh�sebb �ghajlaton is meg fogj�k �llni a hely�ket,
gazdas�gilag pedig kifizet�d�ek lesznek.
M�g ez a hatalmas �p�tm�ny is elt�rp�l azonban a
Punta Gorda-i h�gradiens er�m� mellett, amely �gy n�z
ki, mintha valami k�z�pkori furcsa hercegi v�r �sat�sa
lenne. A partr�l kiny�lik eg�szen addig, ahol m�ly, hideg
v�z tal�lhat�, �s hatalmas cs�veken besz�vja azt. Kisebb
cs�vek tekeregnek ide-oda, pump�khoz, gener�torokhoz
csatlakoztatva. A m�rn�k�k magyar�zata szerint a
rendszer olyan, mintha egy gigantikus h�t�szekr�nyt
h�tramenetben �zemeltetn�nk. Miut�n a v�z elk�peszt�
mennyis�g� h�energi�t k�pes rakt�rozni, ar�nylag kis
h�m�rs�klet-k�l�nbs�g is jelent�s h�kinyer�si
lehet�s�get jelenthet, ha megfelel�en hat�kony h�cser�l�
eszk�zt alkalmaznak hozz�. Ehhez azonban nagyon sok
vizet kell megmozgatni. M�r az er�m� �p�t�szeti
megold�sa is leny�g�z�. Olyan, mintha maga a dag�ly
meghosszabb�t�sa lenne. A m�lyr�l �rkez� hideg v�z
nagyon gazdag t�panyagokban. Ez�rt egy r�sz�t a k�zeli
tavakba t�pl�lj�k, miel�tt a meleg felsz�ni vizekkel egy�tt
a rendszerbe ker�lne, �s addig itt halakat �s kagyl�kat
�ltet, melyek az �zem fontos mell�kterm�kei.
E remekbe szabott, leny�g�z� nagyberuh�z�s ut�n,
ami b�rkinek a csod�lat�t kiv�vhatja, akinek m�dja ny�lik
megtekintenie, sz�ljunk az �rem m�sik, szinte a
nevets�gess�g hat�r�t s�rol� oldal�r�l is. P�lda r� egy
saj�ts�gos, egy�ni energiatermel� eszk�z, amely egy�ttal
seg�t kicsit jobb k�pet alkotni a k�pzeletgazdag
emberekr�l, akikkel itt dolgunk van. Nemr�g
megl�togattam egy �kot�p "csal�dot" vid�ki h�zukban.
(Legt�bb �kot�p lak�k�z�ss�gnek van egy kis kunyh�ja
bent az erd�ben, vagy pedig bar�ti viszonyt tartanak fent
egy vid�ki k�z�ss�ggel, amelynek k�ls� tagjai, �s idej�k
egy r�sz�t ott t�ltik.) Ez a gy�ny�r� mag�nyos h�z vad,
eldugott hegyi erd�s�g k�zep�n h�z�dott, sok-sok
m�rf�ldre a legk�zelebbi villanyvezet�kt�l. M�gis,
amikor oda�rtem, egy r�di�b�l �ppen kellemes zene
hangjai �ml�ttek sz�t a t�jon. Mint kider�lt, a r�di�t egy
v�ziker�k hajtja! Egy okos feltal�l� lebeg� v�zikereket
�p�tett, amely a habok h�t�n, a sodr�s k�zep�ben
bukd�csol, k�belek r�gz�tik, �s �gy mentes minden
k�lts�ges �s nem �kologikus j�rul�kos �p�tm�nyt�l. 24
voltos egyen�ramot termel, amelyet n�h�ny
akkumul�torban t�rolnak. Ez b�s�gesen elegend� arra,
hogy m�k�dtesse a r�di�t, egy pump�t �s azt a n�h�ny
elektromos �g�t, amely egy olyan orsz�gban sz�ks�ges,
ahol az emberek kor�n fekszenek. Vend�gl�t�im
rendk�v�l �rvendtek, amikor megcsod�ltam hihetetlen
szerkenty�j�ket. S�t, megpr�b�lt�k nekem adni, de
miut�n vagy 15 kil�t nyom, szerencs�re ez sz�ba sem
j�hetett.
Ezt a h�zat is, mint sok m�sikat az orsz�gban, nagy
f�ld alatti tart�lyokban t�rolt v�zzel f�tik, amely a nap
energi�j�t gy�jti �ssze, �s ahonnan a melegebb vizet a
lak�terek radi�toraiba lehet pump�lni. Az �kot�p h�zak
tetej�nek �s d�li oldal�nak legnagyobb r�sz�t ilyen, a
napenergia befog�s�ra alkalmas kollektorok foglalj�k el,
miut�n azonban tetemesen m�rs�klik a f�t�si �s
fenntart�si k�lts�geket, valamint f�ggetlenn� teszik az
�p�letet a k�zponti eloszt�s k�nyszer�t�l, az �kot�pok
nem nagyon b�nj�k ezt a kis kellemetlens�get.
El�szeretettel mutatnak r�, hogy a rendszer
v�zmelegit�sre �s a s�s v�z lep�rl�s�ra is alkalmas, ami
igen hasznos lehet a tengerparti k�z�ss�gek sz�m�ra,
ahol a ny�ri v�zell�t�s ugyancsak bizonytalan.
Nem lenne teljes a k�p annak a v�gletesen mer�sz
elk�pzel�snek az eml�t�se n�lk�l, amely val�ban
forradalmas�tan� az energiaipart, m�r ha t�nyleg
m�k�dik. Mint az k�ztudott, a fotoszint�zis r�v�n a
n�v�nyek k�pesek a Nap energi�j�t k�zvetlen�l befogni
�s t�rolni, majd saj�t n�veked�s�k energiaig�ny�nek
fedez�s�re ford�tani. Az �kot�p tud�sok rem�lik, hogy
siker�lt kidolgozniuk egy olyan elj�r�st, amellyel
speci�lisan termelt n�v�nyek eset�ben az �gy befogott
napsug�rz�s k�zvetlen�l elektromos energi�v� alak�that�.
Egy ilyen hihetetlen�l eleg�ns �s frapp�ns megold�s
t�k�letes lenne �kot�p szemmel: az ember saj�t kertje
nemcsak visszaforgatn� a hullad�kot �s a szennyvizet,
�lelemmel szolg�lna, de fedezn� a h�z vil�g�t�s�nak
energiaig�ny�t is!

J�nius 1.
Mikor vissza�rtem az �szaki kir�ndul�sr�l, Mariss�t
m�r a Cove-ban tal�ltam, az �n karossz�kemben �lt �s
olvasott. Mindig meglepet�ssel �s csod�lattal t�lt el,
mennyire term�szetesen tud megjelenni idegen helyen is,
an�lk�l hogy szokott otthonoss�g�t elveszten� k�zben.
�gy l�tszik, az �kot�pok a saj�t csal�di kl�njuk k�tel�kei
miatt biztons�gban �rzik magukat b�rhol m�shol is. Vagy
lehet az is, mert az orsz�g annyira kicsiny, hogy bizonyos
m�rt�kig mindannyian ugyanannak a nagy csal�dnak a
tagjai. Ak�rhogy is, m�r teljesen beleillik a Cove-ba.
Kart karba �ltve, szorosan egym�s mellett, j�
bar�ts�gban vonultunk fel a szob�mba. Fantasztikus
�rz�s tudni, hogy kellek neki: egyenes, szenved�lyes, �s
semmi sem lehetetlen sz�m�ra. Nem tudom pontosan, mi
az, ami miatt eg�szen m�s �rz�s vele szeretkezni. Test�t
k�zvetlen, bizalmas m�don haszn�lja, amit�l �n is
mag�t�l �rtet�d�en viselkedem. � teljesen egyens�lyban
van saj�t mag�val, biol�giai l�ny�vel, �s mintha a dolog
ragad�s lenne, ett�l �n is �gy �rzeni a magam�t. Sokkal
er�sebb vagyok vele, mint a val�s�gban, sokkal jobban
szeretem a saj�t nyikhadt testemet is, nagyobb a
bizalmam, hogy nem hagy cserben. Nem agg�dom t�bb�
amiatt, hogy beteg lesz, f�radt, gyenge, vagy nem �llja
meg a hely�t, ha dugni kell. Egyszer�en nem gondolok
vele t�bbet �gy, ahogyan a m�ltban tettem. A szerelm�nk
pedig egyre ragyog�bb lesz. Teljesen nyitottak vagyunk,
laz�k, �s megb�zunk a m�sikban. N�ha teljesen
megfeledkez�nk magunkr�l, elvesztj�k az �nuralmunkat,
�s k�z�s �rzelmeink f�ktelen kit�r�seiben tobz�dunk,
egym�s k�zels�g�ben �s a beteljes�l�sben, amely
k�l�nb�zik mindent�l, amit ez id�ig �t�ltem. M�gis, soha
nem besz�l�nk r�la. Csak �gy megt�rt�nik �s k�sz. Nem
kell hozz� nagy akrobatika, kifacsart p�zok vagy ilyesmi.
A v�ltozatoss�g kedv��rt n�ha elj�tszunk egy kicsit
egym�ssal, ilyen vagy olyan or�lis mutatv�nnyal, ami
j�lesik �s �lvezet is, de az�rt az igazi m�gis a k�zvetlen,
rendes k�z�s�l�s, ez mindkett�nk kedvence. (Ami el�g
furcsa, mert a h�rek szerint az �kot�pok olyan
szabadosak a nemi �let ter�n, hogy ink�bb gondoltam
volna b�rmi m�sra, mint hogy az egyszer� kef�l�st
szeretik legjobban!) �gy t�nik, mintha �r�kon �t
csin�ln�nk, aktusunk csak megy a maga �tj�n,
hull�mhegyekkel �s -v�lgyekkel, v�ltoz� �rzelmi
felhangokkal, sz�nezettel, mint egy k�nyelmes, �lvezetes
�s nem t�l siet�s s�ta a hegyekben, ahol r��r�nk a
cs�csra eljutni. De a v�g�n az�rt m�gis el�rj�k, �s alig
vessz�k �szre, hogy m�r ennyire k�zel jutottunk hozz�, �s
hogy a kil�t�s ilyen gy�ny�r�, a leveg� tiszta, �s �n �gy
�rzeni, hogy �letemben el�sz�r igaz�n �lek...
Meddig mehet ez �gy tov�bb? Soha nem el�g bel�le...
alig v�rom az alkalmat, hogy ism�t lefektessem,
bevonszoljam az �gyba, mint egy telhetetlen h�m �llat,
szinte sz�gyellem, hogy ennyire kit�lti az �letemet, hogy
ennyire v�gyom m�g t�bbre ebb�l az eg�szen rendk�v�li
l�nyb�l... Most itt alszik mellettem, n�zem, ahogyan
kiny�jt�zik a takar�m alatt. Olyan sok energia szorult
bele... ett�l �n is �sszeszedem a magam�t. Mikor vele
vagyok, szil�rdabbnak, er�sebbnek �rzem magam,
nehezebbnek, szinte sz� szerint, mintha er�sen gy�keret
eresztettem volna a f�ldben...

Lassank�nt r� kell j�jjek, hogy viszonyom Mariss�val

megv�ltoztatja eg�sz eddigi k�pemet arr�l, hogy is n�z ki
a f�rfiak �s n�k egy�ttes l�te. Olyan dolgok, amelyeket
Francine-nel val� egy�ttl�tem alatt term�szetesnek
vettem, most bizarrnak t�nnek. A f�rfiak soha nem tekerik
a fej�ket Marissa ut�n olyan m�don, mint azt Francine-
nel teszik, akinek rik�t� sz�kes�ge csupa kih�v�s. Marissa
ezzel szemben egy�ltal�n nem festi mag�t, soha. Most,
hogy n�lunk a divatdikt�torok �ppen �jra bevezett�k az
er�s ajakr�zst �s �l�nk szemfest�st, el�sz�r kicsit
s�padtnak, sz�ntelennek tal�ltam �t, mintha sz�kmark�
lenne saj�t b�jaival. M�gis, micsoda er� rejlik a szeme
m�ly�n, a sz�ja vonal�ban, eg�sz test�nek mozg�s�ban!
Olyan az eg�sz, mintha Francine festett baba lenne,
amely a szexualit�s �s vitalit�s jeleit viseli mag�n.
Marissa ezzel szemben maga a szexualit�s �s vitalit�s,
�l�ben, neki nincs sz�ks�ge jelekre...
R�gebben k�l�n�s �r�met szerzett, ha Francine-nel
k�l�nleges partikra, �ttermekbe mehettem. Olyan volt,
mint amikor az ember ki�ll�t egy k�l�n�sen �rt�kes
f�d�jat, amelyet valamilyen versenyen nyert el. �s �
mindent el is k�vetett annak �rdek�ben, hogy tr�fe�nak
l�ss�k: mellei szinte �tt�rt�k a ruh�t, remek�l tudta
csalfa pillant�s�t r�lam m�sokra �tvezetni, versenyfel-
h�v�st, �sszehasonl�t�st, fl�rt�ket jelezve ezzel.
Mariss�val ha az ember bemegy valahova, akkor bemegy
�s k�sz. Az ott lev�kkel el�bb-ut�bb kapcsolatba
ker�l�nk, k�l�n-k�l�n vagy egy�tt, t�bb� vagy kev�sb�,
ahogy �ppen alakul. A legt�bb ember vonz�nak tal�lja
Mariss�t. Finoman, elm�sen, ravaszul �s �szrev�tlen�l
b�vk�r�be von, de soha nem prezent�lja mag�t szexu�lis
t�rgyk�nt, amely�rt harcolni, vet�lkedni kell, �s soha nem
tettet olyan �rzelmeket, amelyeket nem �rez. Ennek
ellen�re elv�rja, hogy er�sen k�t�djek hozz�. R�mes
vit�ink voltak amiatt, mert �gy �rezte, nem adom el�gg�
oda magam szerelm�nknek.
N�ha az�rt hi�nyzik Francine: frivol k�nnyeds�ge,
�rz�ke a konvenci�khoz, az elm�s visszav�g�sokhoz.
Marissa v�gtelen�l komoly, �s n�ha d�h�s vagyok r�,
ami�rt nem hajland� egy kis sz�nj�t�kra. Francine
semmit sem vesz komolyan, val�sz�n�leg az�rt, mert
semmi nem szent neki az �letben. Pont az vonz benne,
hogy vele lehetek felel�tlen, dajk�lhatom gyerekes
egy�gy�s�ggel eszm�letlen nagy melleit.
(Mi�rt is olyan neh�z feln�ttnek lenni?)
Itt vagyok �n, 36 �vesen, egy ragyog�, j�t�kos
asszonnyal a kontinens egyik fel�n, �s egy szenved�lyes,
komoly n�vel a m�sikon. Marissa gy�l�ln� New York
minden n�gyzetcentim�ter�t, �s Francine egy percig sem
b�rn� ki Ecot�pi�ban. Micsoda m�zlista n�k, hogy ilyen
hasadt agy� szeret�j�k akadt... De �n hogy viseljem el a
kett�hasadt agyamat?
Lehet, hogy tulajdonk�ppen k�lt�nek kellett volna
lennem, mint ahogyan kamaszkoromban k�sz�ltem is r�.
Biztos, hogy a m�v�szek jobban meg tudnak birk�zni a
szem�lyes ellentmond�saikkal, beledolgozz�k a
m�veikbe...
Marissa t�relmes, de engesztelhetetlen k�rd�seinek
s�lya alatt k�nytelen voltam Pattel val� h�zass�gom
�veire is visszagondolni. Ahogy eln�zem az itteni
szerelmet, h�zass�got �s kapcsolatokat, nem vagyok
k�pes meg�rteni azt a fantasztikus nyomaszt� �rz�st, amit
mi �rezt�nk, egy csom� merev, sematikus elv�r�s
megfelel�s�nek k�nyszer�t, hogy ezent�l m�r �gy kell
le�ln�nk az �let�nket, �r�kk� ez lesz a dolgunk, hogy
valahogy t�l�lj�k a k�r�tt�nk zajl� ellens�ges
vil�gmindens�get. Az �kot�p h�zass�gok sokkal sim�bb
�tmenetben folytat�dnak a kiterjesztett csal�di
kapcsolatokban a mindk�t nemb�li bar�tokig. Az egy�nek
nincsenek annyira elszigetelve egym�st�l, mint a mi
t�rsadalmunkban. Nem �gy l�teznek egym�s sz�m�ra,
mint megoldand� probl�ma vagy isten� kegy aj�nd�ka,
hanem egyszer�en t�rsak. Senki sem olyan abszol�t
n�lk�l�zhetetlen (vagy �ppen kik�sz�b�lend�), mint
n�lunk. F�lelmetesen bonyolult �s szoros kapcsolat ez
sz�momra, de l�tom, hogy �ppen ez a szoros
�sszetartoz�s �lteti �ket. Mindig van �letk�pes alternat�va
egy kapcsolat mellett, legyen az b�rmennyire is intenz�v.
Nem fenyeget az egyed�ll�t vesz�lye. Ez persze nem
jelenti azt, hogy ne �rezn�k ugyanazt a sz�rny� k�nl�d�
f�lelmet, amikor egy kapcsolat v�ls�gba jut. Ez valahogy
elszomor�t - r�mesen ki�br�nd�t�. Megint a szok�sos,
�tkozott realizmusuk, f�ldh�zragadts�guk: gondot
viselnek magukra, egym�sra. Azt azonban l�tom, hogy
�ppen ez a f�ldh�zragadt realizmus teszi lehet�v�, hogy
id�nk�nt felel�tlen�l, but�n viselkedjenek, �s ne kelljen
f�lni�k a k�vetkezm�nyekt�l. Soha nem lesznek eg�szen
sz�mkivetettek, tegyenek b�rmit... Lehet, hogy a
h�zass�gok is ez�rt tart�sabbak. Nincsenek meg t�bb�
azok a magas ig�nyek, melyekhez fel kell n�ni, meg kell
felelni. A h�zass�g kev�sb� k�zpontja egy egy�n �let�nek,
�s ez�rt nem annyira �letbev�g�an fontos, hogy teljes
m�rt�kben kiel�g�t� legyen. (Ha ugyan lehet egy�ltal�n
valaki vagy valami teljes m�rt�kben kiel�g�t�.) Ennek
ellen�re az emberek igenis szoktak szak�tani, �s ez meg is
viseli �ket. De nincs a sikertelens�gnek az a borzaszt�
hull�ma, amit Pat meg �n is �rezt�nk, amikor
sz�tment�nk. Hogy a teljes katasztr�fa szakadt r�nk,
persze �r� els�sorban, de r�m is, val�ban. Vagy az az
�rz�s, hogy hib�sak vagyunk, ami�rt az eg�sz elromlott,
hogy valamit rosszul csin�ltunk, amit pedig j�l kellett
volna, hogy t�lem nem kapta meg mindazt, amit a n�knek
meg kell kapniuk (ahelyett, hogy saj�t maguknak kellene
megkeresni�k, megtal�lniuk), �s ez�rt mindketten
sikertelenek vagyunk, ami szenved�st okoz. Nem, az
�kot�pok k�z�l egyetlenegy sem hordozza a b�nb�nat
ilyen terheit. �s noha ez l�tsz�lag megfosztja �ket valami
�rt�kt�l az �letben, kezdem �ket irigyelni az�rt, ami�rt
ilyenek, �s az�rt is, mert l�tom, hogy k�z�s strat�gi�juk
az �nv�delemre er�sebb, sikeresebb �s eredm�nyesebb az
egy�ni v�dekez�sn�l, amit �n k�s�reltem meg Francine-
nel, az�ltal, hogy kapcsolatunkat meghagytam
k�nnyednek, korl�tozottnak, fel�letesnek...
�KOT�P KOMMUNIK�CI�S
ESZK�Z�K:
SAJT�, TELEV�ZI�,
K�NYVKIAD�S
San Francisco, j�nius 2.
Mint aff�le gyakorl� �js�g�r�, term�szetesen
�rdekl�d�m m�s orsz�gok sajt�ja ir�nt, �s ez�rt
Ecot�pi�ban is id�m jelent�s r�sz�t szerkeszt�kkel,
�r�kkal, telev�zi�s szem�lyis�gekkel t�lt�ttem. Olyan
k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoznak, ami elviselhetetlen lenne
nemcsak az �n, de legt�bb otthoni koll�g�m sz�m�ra is.
Ennek ellen�re megtanultam tisztelni helyt�ll�sukat,
�sszeszedetts�g�ket, kem�ny munk�jukat �s az �ltaluk a
k�z jav�nak v�lt elvek�rt val� odaad�sukat.
Az �kot�p m�dia alapvet� helyzete akkor v�ltozott
meg, amikor a f�ggetlens�g ut�ni politikai z�rzavarban
olyan t�rv�nyeket hoztak, amelyek lerombolt�k a
h�rk�zl�si monop�liumokat. Azok a j� kapcsolatok,
be�p�tett emberek, akik kor�bban a t�rv�nyhoz�sban �s a
korm�nyban v�dt�k a kiad�kat �s a h�rk�zl�si
v�llalatokat, kiestek a hatalomb�l. R�ad�sul az els� sajt�-
t�rv�ny semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem adott
lehet�s�get t�bbsz�r�s tulajdon szerz�s�re. Vagyis
mindazok a mamutv�llalatok, amelyek egyszerre voltak
tulajdonosai a magazinoknak, napilapoknak, t�v�- �s
r�di��llom�soknak, k�nytelenek voltak megv�lni
mindett�l, �s csak egyetlen sajt�eszk�zt tarthattak meg
v�rosonk�nt. �ltal�ban (�s mint k�s�bb kider�lt,
helytelen�l) a legnagyobb t�v�ad�jukat v�lasztott�k.
Ezut�n egy sor tov�bbi szigor�t� int�zked�s
k�vetkezett ugyanis, amelyek er�sen behat�rolt�k a
megengedett hirdet�sek �s rekl�mok t�m�it, mennyis�g�t,
t�bb k�z�rdek� m�sort k�veteltek �s �gy tov�bb. Mint
kider�lt, ezek a szab�lyok �rdemtelen el�nyt ny�jtottak a
kicsi, f�ggetlen v�llalkoz�i csoportoknak, amelyek
megd�bbent� mennyis�gben, gombam�d szaporodtak.
Az egyetlen, nagy p�ld�nysz�m� napilap helyett, amely
azel�tt San Francisc�ban megjelent, most hat van - az
�gvil�gon mindenf�le v�lem�nyt k�pviselve -, ezenk�v�l
heti- �s havilapok, speci�lis h�rlevelek. Nagyobb ter�letre
jutnak el, mint a kor�bbi San Francisc�ban megjelent
lapok, mert a f�v�rosi sajt� bizonyos m�rt�kig m�ra
orsz�gos n�pszer�s�gnek �rvend. Az �js�gok m�sutt is
vir�gzanak: Seattle-ben n�gy, Portlandben h�rom, s�t
m�g Sacrament�ban is h�rom napilap jelenik meg
rendszeresen. Hasonl� szaporod�s figyelhet� meg a
magazinok ter�n. Az egyes riportereket �s �js�g�r�kat
nem viseli meg annyira ez az elapr�z�d�s, mint azt
gondolni lehetne. Nem epekednek a nagy c�gek
biztons�ga ut�n, hanem �ppen ellenkez�leg, �lvezik azt a
szabad csapong�st, amit a kis c�gek k�z�tt v�gezhetnek,
m�g ha tudj�k is, hogy munkaad�juk napjai
egy�rtelm�en meg vannak sz�ml�lva.
A telev�zi�s h�l�zatot szint�n hasonl� m�don
decentraliz�lt�k �s sz�tt�rdelt�k. A m�r l�tez�
�llom�sokat hamarosan egy csom� helyi program
sug�rz�s�ra k�nyszer�tett�k, b�r a h�reket k�zpontilag
adt�k. A korm�ny maga is megszerzett j� p�r csatorn�t
politikai c�ljai �rdek�ben. Mint azt egy kor�bbi
cikkemben m�r le�rtam, a helyi �s orsz�gos t�rv�nyhoz�s,
a korm�nyz�s minden mozzanata nyomon k�vethet� a
nyilv�nos t�v�ad�sok r�v�n: bizotts�gi �l�sek,
meghallgat�sok, t�rgyal�sok. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a
sz�rakoztat� funkci� nyilv�nval�an a h�tt�rbe szorult.
F�leg r�gi filmek �jravet�t�s�re szoritkoztak, no meg az
amat�r el�ad�sok �z�n�re: rockkoncertek, kom�di�sok �s
az �kol�giai probl�m�k megvitat�s�nak v�get nem �r�
alkalmai v�ltj�k egym�st. Nehezen k�pzelhet� el, hogy
ak�rki az �llamokban v�gig tudna n�zni egy-egy ilyen
m�sort, amelyek nemigen t�r�dnek a l�tszattal �s a
csillog�ssal, �s amelyeket tov�bb ront az �lomvil�got
id�z� rekl�mok hi�nya.

De mennyire hat�kony az itteni h�rszolg�lat? A mi

�js�gcikkeinkkel vakt�ban v�gzett �sszehasonl�t�s azt
mutatja, hogy az �kot�p �js�g�r�s meglep�en t�j�kozott
azokon a ter�leteken, amelyekkel hajland� foglalkozni.
Miut�n nincsenek diplom�ciai kapcsolataink, egyetlen
tud�s�t� sem �llom�sozhat az Egyes�lt �llamokban, �gy
az innen sz�rmaz� �rtes�l�sek hi�nyosak �s
sz�rv�nyosak, f�leg az eur�pai h�rszolg�latokra
hagyatkoznak. A vil�g egy�b r�szeir�l azonban kiv�l�an
inform�ltak. Az �kot�p �js�gok p�ld�ul egy h�ttel azel�tt
m�r �rtak a legut�bbi Braz�lia elleni amerikai
l�git�mad�sokr�l, miel�tt a mieink lehozt�k volna...
Annak ellen�re, hogy az �kot�p m�dia �ltal�nos k�pe
teljesen z�rzavaros, anarchikus �llapotokat mutat, olyan
dzsungelt, amelyben csak a legkem�nyebbek tudnak
helyt�llni, az�rt itt is vannak �rdekes megold�sok. Az
�js�gokat p�ld�ul, amelyek m�g a mi kis f�zeteinkn�l is
kisebbek, elektronikus nyomtat�kon nyomj�k helyben, az
�js�g�rus kioszkokban, k�nyvt�rakban �s egy�b
helyeken. A printerek a k�zponti adatbankkal vannak
�sszek�tve, amiket a kiad�k b�relnek. A nyomtat�kon
k�tf�le fest�ket haszn�lnak: az egyik ak�rmeddig eltart, a
m�sik viszont n�h�ny h�t alatt kifakul, elveszti a sz�n�t,
�s a pap�r azon nyomban �jra felhaszn�lhat�.
Ez a rendszer a k�nyvnyomtat�st is mag�ban foglalja.
B�r sok n�pszer� k�nyvet rendes �ton is kinyomtatnak,
�s kioszkokban, k�nyvesboltokban �rulj�k, a ritk�bb
kiadv�nyokhoz speci�lis nyomtat�h�l�zaton kereszt�l
lehet hozz�f�rni. Kin�zed a k�nyv sz�m�t egy
katal�gusb�l, benyomod egy wurlitzerszer� doboz
billenty�zet�n a sz�mokat, megszeml�led a megjelen�
f�lsz�veget, mintabekezd�seket, �rat, egy�b adatokat,
azt�n bedobod a megfelel� mennyis�g� p�nz�rm�t, ha
meg akarod venni. N�h�ny perc m�lva az eg�sz k�nyv
kinyomtatva megjelenik a r�sben. Ezeket a termin�lokat
a v�roslak�k nem nagyon haszn�lj�k, mert �k ink�bb a
nyomdai �ton el��ll�tott k�nyveket kedvelik. Viszont a
vid�k minden eldugott zug�ban megtal�lhat�k �s �gy
minden vid�ki lakos rendelkez�s�re �llnak, ily m�don
beszerezhetik a n�pszer� bestsellereket �s a speci�lis
kiadv�nyokat egyar�nt. Mind a 60 ezer k�nyv, amelyet a
f�ggetlens�g �ta Ecot�pi�ban kiadtak, ma is kaphat�
ezen a m�don, �s ezenk�v�l m�g vagy 50 ezer a kor�bbi
id�kb�l. Tervezik, hogy ezt a sz�mot fokozatosan 150
ezerre emelik. K�l�nleges rendel�seket is felvesznek,
k�l�nleges �ron, amelynek ellen�ben a hatalmas
berkeleyi k�nyvt�r b�rmely k�tet�t scannerrel beviszik a
sz�m�t�g�pbe.
Ugyanez a rendszer tette lehet�v�, hogy az itteni
k�nyvkiad�s annyival gyorsabb legyen a mienkn�l. A
szerz�k eredeti p�ld�nyukat elektromos �r�g�pen �rj�k,
amely egy�ttal m�gnesszalagot is k�sz�t a m�r�l. A
m�gnesszalagot n�h�ny percen bel�l nyomtat�sra el�
lehet k�sz�teni �s ezzel egyidej�leg bet�pl�lni a k�zponti
adatbankba, �gyhogy azonnal rendelkez�sre �lljon a
nyomtat�termin�lokon.
A "profi" kiad�kon k�v�l Ecot�pi�ban jelent�s m�ret�
amat�r ipar is vir�gzik. �r�k, m�v�szek, politikai
csoportok, speci�lis szervezetek k�nnyen hozz�juthatnak
olcs� publik�l�si lehet�s�ghez, mert az orsz�gban m�r
nagyon r�gen kifejleszett�k a hordozhat�, idi�ta-biztos,
k�nnyen jav�that� kis nyomd�kat, �s haszn�lj�k is
minden�tt, iskol�kban, irod�kban, gy�rakban �s �gy
tov�bb. A gyerekek m�r nyolc�ves korban tudj�k kezelni
�ket.
Az ilyen m�don k�sz�lt m�vek v�ltozatoss�ga
k�pr�zatos: szak�csk�nyvek (sok �kot�p szereti a has�t
�s odavan a finom �telek�rt, ami k�ts�gk�v�l a francia
kultur�lis �r�ks�g r�sze), politikai besz�dek, tudom�nyos
k�zlem�nyek, humoros k�nyvek, k�preg�nyek (ezek
fejl�d�se sz�d�letes, mert n�mely kit�n� m�v�sz ebben
�li ki mag�t), k�s�rleti irodalom, k�lt�szet, mesters�gek
k�zik�nyve, bark�csk�nyvek �s �gy tov�bb. St�lusuk a
d�c�g�s, h�zilag fabrik�lt bor�t�t�l a k�l�nleges, egy�ni
cs�csteljes�tm�nyekig v�ltozik. Az �kot�pok
mesters�gek, c�hess�g ir�nti el�szeretete, a t�rgyakhoz
val� m�r-m�r k�z�pkori viszonyul�s a modern technika
alkalmaz�sa ellen�re megnyilv�nul a k�nyvkiad�sban is.
Minden egyes megjelent darab, legyen az �js�g, k�nyv
vagy magazin, hossz� kolofonnal rendelkezik, amely
felsorolja a szerkeszt�t, a g�p�r�t, a nyomd�szt,
k�nyvk�t�t stb. Amikor megjegyeztem, hogy ez el�g
szer�nytelennek t�nik a mai vil�gban, azt felelt�k, semmi
k�ze a hi�s�ghoz: f� c�lja a felel�ss�g meg�llap�t�sa,
r�sze annak a t�rekv�snek, amelyben igyekeznek
mindent lebontani �s a felel�s�ket neves�teni.

J�nius 3.
Tegnap este a Cove-ban a t�z mellett �ltem, r�gi
�js�g�r�-t�rt�neteket mes�lt�nk �s forralt bort ittunk.
Id�nk�nt valaki bedugta az orr�t, f�lmelegedni a hideg
est�ben. M�g most is szeretnek engem h�zni. Egy id�
ut�n Bert megint elkezdte. "Na, kedves Willy, mes�ld el
nek�nk, mi volt a legnagyobb szenz�ci�, amit a Times
nem engedett lek�z�lni?" "Hogy �rted, hogy a
legnagyobb?" - k�rdeztem v�dekez�en. "H�t, ak�rmi,
amir�l te �gy gondolod, hogy a legnagyobb. A Diszn�-
�b�l el�g nagy �gy volt, azt hiszem, de h�t r�gen t�rt�nt.
Meg azt�n v�g�l m�gis �gy d�nt�ttek, hogy lek�zlik, b�r
h�rom napig tartott, am�g elhat�rozt�k magukat."
"�n elleneztem volna, hogy visszatarts�k - mondtam
szem�ld�kr�ncol�ssal. - Az�rt k�z�lt�k m�gis, �gy
tudom, mert m�sok �gyis lehozt�k volna. Az �reg m�g �gy
is �gy �rezte, el�rulja az eln�k�t." Kit�rt a k�r�rvend�
nevet�s, ami persze nem lepett meg. Az ember ne v�rja el,
hogy az USA politikai bakl�v�seit �s vezet� figur�it nagy
szeretettel fogadj�k �kot�p k�r�kben. "Azt�n az �js�g
mindent lek�z�lt egy kicsit k�s�bb, amennyire tudom.
Hallottatok a Pentagon Papersr�l?" "Iiigen, abban
rendesek voltak - �rtett egyet Tom -,, m�g ha lopt�k is az
anyagot."
"Figyelj csak, Will - d�lt h�tra sz�k�ben Bert azzal a
fesz�lt figyelemmel az arc�n, amelyr�l tudtam, hogy most
komoly dolgokr�l fog besz�lni -, mit akarsz �rni a
helikopterh�bor�r�l? Szerint�nk ugyanis az volt a
legnagyobb elhallgatott szenz�ci� a f�ggetlens�g �ta.
Tudom, hogy akkor mind�ssze 19 vagy 20 �ves volt�l, �n
is annyi voltam. De egy b�d�s sz�t nem sz�ltak r�la a
nagy �js�gjaitok. A szamizdatjaitok megszagoltak
valamit, de sose j�ttek r�, mi volt a val�s�g.
Harmadk�zb�l kapott, bizonytalan tal�lgat�s volt az
eg�sz."
Hal�los csend lett, minden szem rajtam. N�h�nyszor
nagy leveg�t vettem. Tudom, m�g ha csak egy di�klap
riportere voltam is abban az id�ben, hogy k�sza h�rek
kaptak l�bra 1982-ben arr�l, hogy valami nincs rendj�n
az �kot�p hat�ron. Egyp�r, n�lam valamivel id�sebb
bes�zott fiatal ki akarta nyomozni, mi van a h�tt�rben.
De a t�virati irod�nak volt egy embere Ren�ban �s
persze eg�sz l�gi�ja Los Angelesben. A szerkeszt�k �gy
v�lt�k, hogyha t�nyleg t�rt�nt volna valami, t�l�k �gyis
meg fogjuk tudni. Nem sokkal ezut�n a hadseregnek
hirtelen egy rak�s �j helikopterre lett s�rg�sen sz�ks�ge,
de ezt azzal magyar�zt�k, hogy r�sze a latin-amerikai
v�ls�gnak, amely ekkort�jt kezdett kibontakozni.
Egy�bk�nt is, 1982-re a sz�tv�l�s okozta sokk m�r
lecsengett, �s az olvas�knak tele volt a h�cip�j�k
Ecot�pi�val. A k�zv�lem�nyt sokkal jobban �rdekelte az
�lland� gazdas�gi v�ls�g. A k�zv�lem�ny-kutat�si
eredm�nyek szerint ugyan senki nem �r�lt valami nagyon
Ecot�pia l�t�nek, de az emberek nem is igen b�nt�k az
elvesztett ter�leteket. Annak val�sz�n�s�ge, hogy a
korm�ny titkos t�mad�st kock�ztatna meg, igen t�volinak
t�nt. Nekem biztosan nem okozott �lmatlan �jszak�t.
"Ugratsz? Mif�le helikopterh�bor�?" - k�rdeztem.
"Na ne iz�lj! - felelt Bert m�rgesen. - Mit adod az
�rtatlant?!" "Val�ban hallottunk valamit - vallottam be.
- Az embereink biztosan ut�namentek. Mi t�rt�nt, egy kis
zr� a hat�ron?" "Zr�??? - h�borodott fel Bert. -
Kibaszott, igazi h�bor� volt az, ember! Ezrek haltak meg
mindk�t oldalon!"
Red, aki olyan �tven k�r�l lehet, most besz�lt a
h�tt�rb�l. � rendszerint kevesebbet besz�l, ez�rt
szavainak s�lya van. "�n r�szt vettem benne - mondta
egyszer�en. - Holnap reggel elviszlek egy helyre, �s
mutatok valamit, ami majd meg fog gy�zni." De nem
�rulta el, mi l�gyen az.
Az est tov�bbi r�sz�ben a h�bor�r�l besz�lt�nk.
T�rt�neteik t�ls�gosan egybehangz�ak voltak ahhoz,
hogy kital�ltak legyenek. �sszegezve a dolgot, �gy
l�tszik, t�nyleg egy kisebbfajta h�bor� t�rt ki '82
tavasz�n. Csup�n n�h�ny napig tartott, de �ll�t�suk
szerint fordul�pontot jelentett az �j orsz�g �let�ben. Az
�kot�pok term�szetesen tiszt�ban voltak vele, hogy
Washingtonban ny�zs�gnek a h�j�k, akik meg vannak
r�la gy�z�dve, hogy azonnali �s ha sz�ks�ges, n�pirt�
"megold�st" kell tal�lni az elszakad�s okozta blam�zsra.
Az �kot�pok azt is tudt�k, hogy a h�ja n�z�pont eleddig
nem diadalmaskodott a politik�ban. R�szben az�rt, mert
addigra Ecot�pia annekt�l�sa m�r komoly gazdas�gi
neh�zs�gekkel j�rt volna, m�sr�szt az�rt, mert az
elszakad�s �ta att�l rettegett mindenki, hogy New York,
Chicago, Washington �s n�h�ny m�s v�ros esetleg
t�nyleg atombomb�kon �l,
Red t�rt�nete szerint az �kot�pok az elszakad�s ut�n
azonnal r�j�ttek, hogy a helikopterelh�r�t� fegyvereknek
nagy jelent�s�g�k lehet, �s ez�rt gy�rtottak is n�h�ny
eg�szen �j fajt�t, nagy sz�mban. Az egyik
radarir�ny�t�s�, ember �ltal is hordozhat� rak�ta
amelyet az elszakad�s sor�n az �kot�pok az amerikai
hadseregt�l vettek �t, �s a sacrament�i �s San Francisc�i
rak�tagy�rakban k�sz�tett�k �ket. A rak�ta elind�t�sa
ut�n a harcos tov�bbra is a c�lpontra ir�ny�totta a
k�sz�l�ket, amely a rak�t�t a c�lba �r�sig korm�nyozta.
Egy m�sik t�pus, francia �s orosz tal�lm�ny, infrav�r�s
ir�ny�t�ssal a rep�l� t�rgy kipufog�g�zai fel� hajtotta a
rak�t�t. Ezeket k�l�n�sen s�t�tben lehetett j�l haszn�lni.
Egy harmadik, sokkal olcs�bb megold�s eg�szen
egyszer� l�ved�ket tartalmazott, amely hossz�, gubancos
dr�tot vonszolt. Ez a dr�t belegabalyodott a helikopter
rotorj�ba, amit�l az elvesztette a korm�nyozhat�s�g�t �s
leesett. Ezeket a fegyvereket, �gy l�tszik, sz�lt�ben-
hossz�ban osztogatt�k az orsz�gban a fegyveres
egys�geknek. "�gy �rted, a hadsereg egys�geinek?" -
k�rdeztem. "A hadseregnek, a munkahelyeknek, a
lak�k�z�ss�geknek egyar�nt - mosolygott Red. -
Minden�tt ott voltak, t�bb sz�zezer k�sz�lt bel�l�k, ak�r
hiszed, ak�r nem."
�ll�t�sa szerint az t�rt�nt, hogy az amerikai hadsereg
�s a l�gier� egy nagy titkos t�mad�st ind�tott az orsz�g
ellen: a d�l-kaliforniai, colorad�i �s montanai
b�zisokr�l, valamint t�bb, a Csendes-�ce�non cirk�l�
anyahaj�r�l l�gi�nyi helikopteres egys�get dobtak �t az
�kot�p hat�ron, amelyeket vad�szg�pek k�s�rtek. Ez a
mozzanat persze nem lepte meg k�l�n�sen Ecot�pi�t.
�gy h�rlik, kit�n� h�rszerz�ik vannak. A sug�rhajt�s�
g�pek rengeteg k�rt okoztak, mert a Vietnamban bev�lt
m�dszerrel "fellaz�tott�k" a terepet. Csakhogy riaszt�an
nagy sz�mban maradtak ott: az �kot�pok leszedt�k �ket.
Es ami m�g enn�l is rosszabb volt, amikor a
helikoptercsapat meg�rkezett, heves l�gv�delmi t�z
fogadta �ket a hat�rok �s a tengerpart teljes hossz�ban,
eg�szen megjel�lt bevet�si pontjukig.
"Mindet leszedt�k" - mondta Red nyugodtan.
"Hogyhogy mindet? Hiszen az lehetetlen!"
"Nem musz�j elhinni - felelte. - De sokkal t�bb
rak�t�nk volt, mint ah�ny helikopter�k nekik. �gy azt�n
sz�p sorban lel�v�ld�zt�k �ket, ahogy �tl�pt�k a hat�rt.
Lehet, hogy siker�lt volna n�h�nyat c�lba juttatniuk, ha
az �sszeset egy helyre koncentr�lj�k, de nem ezt tett�k.
Elbizakodottak voltak, �s egyszerre tervezt�k sz�tdobni az
embereiket az eg�sz orsz�gban. Vagy h�tezer ment
taccsra h�rom nap alatt. Legt�bb a hat�r k�zel�ben, de
m�sutt is, minden�tt. Amikor azt�n esz�kbe jutott
�sszesz�molni a vesztes�get �s r�j�ttek, hogy m�g
egyetlen ember�k sincs bent az orsz�gban,
abbahagyt�k."
"Ezt nem hiszem el! - mondtam hitetlenkedve. -
Biztosan r�j�ttek, mi t�rt�nik, �s megv�ltoztatt�k volna a
haditervet." "Lehet, hogy a sz�m�t�g�peik bolondultak
meg - k�z�lte Red sz�razon. - Meg azt�n �ssze is
zavartuk egy kicsit a fi�kat. �ll�t�lag amikor azt hitt�k,
egym�ssal besz�lnek, feler�szt a mieink voltak a
vonalban. Akik azt�n... hm... elk�ldt�k �ket j� kis k�nos
helyekre. Ami azonban v�gleg jobb bel�t�sra b�rta �ket,
gondolom, az volt, hogy be�g�rt�k nekik: felrobbantjuk az
amerikai v�rosok al� helyezett atombomb�kat, ha nem
sz�llnak le r�lunk. Ilyen komolyan ment a j�t�k."
Ez a testv�rh�bor�s v�zi� borzad�llyal t�lt�tt el, b�r
tudom, milyenek a polg�rh�bor�k. "�s mit csin�ltatok a
hadifoglyokkal?" - k�rdeztem. "Nem voltak sokan -
mondta Red. - Az ember rendszerint nem �li t�l, ha
felrobban a segge alatt egy helikopter. Egy darabig
marasztaltuk a pil�t�kat, p�r h�napig, am�g eg�szen
bizonyoss� nem v�lt, hogy v�ge az eg�sznek. (A ti
embereitek akkoriban kezdtek Braz�li�val foglalkozni.) A
deszantosoknak sz�pen a lelk�re besz�lt�nk egy kicsit,
azt�n visszazsuppoltuk �ket, ahonnan j�ttek, L. A.-ba.
N�h�nyan k�s�bb, mint hallottam, visszat�rtek, hogy
n�lunk �ljenek."
Eg�sz �jjel err�l besz�lgett�nk. "Nos, Willy, mit fogsz
most tenni?" - k�rdezte v�g�l Bert. Mi az �rd�g�t v�rt
t�lem, mit mondjak? "El�sz�r is alaposan ellen�rizni
akarok mindent - feleltem. - Azt�n pedig ki kell tal�lni,
hogy tudom �gy eladni a sztorit, hogy ne legyen t�l cikis.
Semmivel sem akarok jobban egy m�sodik h�bor�t, mint
ti."
"M�g j�, hogy el�g sz�les v�llad van, elf�r rajta a
vil�g �sszes gondja!" - nevetett Bert, de mindannyian
kicsit csal�dottnak l�tszottak a v�laszomt�l. Csakhogy �n
akkor sem leszek forr�fej� z�ldf�l�, aki b�rmit le�r, ami
csak az esz�be jut.
AZ �KOT�P OKTAT�SI RENDSZER
MEGLEPET�SEI
San Francisco, j�nius 4.
Az iskol�k tal�n az �kot�p t�rsadalom legink�bb
elavult int�zm�nyei. A mi sz�m�t�g�ppel vez�relt,
egy�ni, otthoni tan�t�si m�dszereinknek semmi nyoma
errefel�. A gyerekeket m�g ma is naponta fizikailag
�sszegy�jtik az oktat�shoz. Elektromos seg�deszk�zt alig
haszn�lnak, abban a hiszemben, hogy a tan�r �s
tanul�t�rsaik fizikai jelenl�te m�r �nmag�ban nevel�
hat�st fejt ki a tan�tv�nyokra. Ha az �ltalam megl�togatott
Crick School p�ld�nak tekinthet�, akkor az �kot�p iskola
sokkal ink�bb egy parasztgazdas�ghoz hasonl�t, mint
b�rmi m�shoz. Egy �kot�p tan�r meger�s�tette a
megfigyel�semet. "Az�rt van �gy, mert �tl�pt�nk a
biol�gia korszak�ba. Az �n�k iskolarendszere m�g
mindig fizikai alap�. Ez�rt olyan a l�gk�re, mint egy
b�rt�n�. Nem engedik meg, hogy a dolgok n�vekedjenek
benne."
Crick School a Reliez nev� minicity sz�l�n tal�lhat�,
�s 125 tanul�ja mindennap a v�rosb�l megy ki az
iskol�ba (vagy egy tucat ilyen iskola szeg�lyezi a v�rost).
Az iskol�nak nyolc hekt�r ter�lete van, amelybe egy
erd�folt �s a k�zeli patak is beletartozik. Nev�t Francis
Crickr�l kapta, aki a DNS t�rbeli szerkezet�nek egyik,
felfedez�je. Nincs egyetlen nagy, �lland� �p�let sem a
ter�leten. Ehelyett az �r�kat vagy a szabadban, vagy
pedig �tmeneti jelleg�, az eg�sz ter�leten tal�lomra
elsz�rt apr� kis fa�p�letekben tartj�k, amelyekbe �pp
csak bef�r a tan�r �s t�z tan�tv�nya. Nem tal�ltam meg az
iskolai irod�t, �s �rdekl�d�semre felvil�gos�tottak,hogy
nincs is. Az eg�sz adminisztr�ci� elf�r egy fi�kban!
Miut�n mind�ssze f�l tucat tan�r tan�t itt, az oktat�s
megszervez�se �s �sszhangol�sa nem neh�z, egyszer�en
r�sze a mindennapi �letnek. Az �r�k hoszsza �s id�pontja
t�g hat�rok k�z�tt v�ltozik, iskolacseng� nincs, �s ez�rt a
tan�rok b�rmikor �ssze�lhetnek, ha sz�ks�g�t �rzik.
Hetente egyszer egy�tt vacsor�znak, hogy alaposabban
megr�gj�k a dolgokat.
El�g hihetetlen�l hangzik, �m a gyerekek mind�ssze
egy �r�t t�ltenek csup�n aktiv oszt�lymunk�val. Mikor
azt k�rdeztem, hogy tudj�k megakad�lyozni, hogy a
tan�ri fel�gyelet n�lk�l l�zeng� gyerekek ne tegy�k
t�nkre a berendez�st, azt felelt�k, nem kell vel�k t�r�dni,
mert el vannak foglalva a saj�t "projekt"-jeikkel. Miut�n
az ilyen v�llalkoz�sok nyomait l�pten-nyomon l�thattam,
el kell fogadnom, hogy ha n�mileg optimista is, de a
magyar�zat megfelel a val�s�gnak.
Az erd�r�szlet a tev�kenys�gek egyik k�z�ppontja,
k�l�n�sen a fi�k sz�m�ra, akik hat-nyolc f�s csoportokba
ver�dnek. F�b�l h�zakat �p�tenek, rejtekhelyeket, �jat,
nyilat fabrik�lnak, igyekeznek csapd�val foglyul ejteni a
domboldalban hemzseg� pockokat, �s egy�ltal�n, �gy
viselkednek, mint a boldog vademberek. T�rsalg�suk
�rdekes m�don azonban a biol�gia szakkifejez�seivel van
tark�tva, �s szemmel l�that�an tudj�k is, mit besz�lnek.
(Egy hat�ves gyerek e szavakkal hajolt valami
cs�sz�m�sz� herny� f�l�: "� igen, l�rva�llapotban van.")
Azt�n vannak olyan l�tes�tm�nyek is, mint egy nagy kert
vagy a sz�v��zem, amelyeket ink�bb a l�nyok
l�togatnak, de a l�nyok tagjai lehetnek a f�k�nt fi�kb�l
�ll� csoportoknak is �s viszont. A gyerekek a j�t�k- �s
munkaidej�k legnagyobb r�sz�t azonban k�z�sen t�ltik
el.
A "munka" sz� alatt azt �rtem, hogy Ecot�pi�ban a
gyerekek az iskolai oktat�sb�l naponta legal�bb k�t �r�t
val�ban munk�val t�ltenek. Az iskola kertje fontos ebb�l
a szempontb�l, mert az �lelem egy r�sze innen ker�l ki.
De a legt�bb iskol�nak kis �zemei is vannak. Crickben
egy k�r�lbel�l h�sztag� csapat nagy szorgalommal
k�tf�le �rucikket gy�rtott f�b�l a m�helyben: az egyik
mad�rod�, a m�sik pal�nt�s-l�da volt. A pal�nt�sl�d�k
szerencs�re egyform�k voltak m�retben �s alakra, m�g a
mad�rod�k a legv�ltozatosabb alakot �s form�t �lt�tt�k,
mindenf�le m�retben. Ez a kett�s m�rce nyilv�n nem
v�letlen. A rendszer azon van, hogy a gyerekeket
megtan�tsa: a munka minden ember �let�nek term�szetes
r�sze, �s hogy �titassa �ket azokkal a m�dszerekkel,
amelyeket a munkahelyek szervez�s�re alkalmaznak:
nincsenek f�n�k�k �s beosztottak, �s a m�helyben a
gyerekek egym�s k�zt besz�lik meg, mit �s hogyan
tegyenek. A m�helyben egy�bk�nt egy sor m�s pr�b�l-
koz�s is l�that�, t�bb�-kev�sb� f�lk�sz �llapotban.
Mik�zben ezeket l�trehozz�k, a gyerekeknek komoly
geometriai �s fizikai ismereteket kell alkalmazniuk,
bonyolult sz�m�t�sokat v�gezni�k, �s t�rhet� k�rpitos- �s
asztalosmunk�t v�gezni�k. A sz�ks�ges tud�st olyan
hev�lettel szedik sorra, amely teljesen idegen a mi
gyerekeinkt�l, akik el�re gy�rtott, becsomagolt
inform�ci�kat kapnak, gyakorlati kontextus n�lk�l. A
m�helyb�li keresm�ny�ket a gyerekek �gy verik el,
ahogy akarj�k. A kereset egy r�sz�t a r�szt vev�
gyerekek k�z�tt egyenl� ar�nyban osztj�k sz�t, a m�sik
fel�t pedig az iskola haszn�lja fel: egy k�l�nlegesen
finom �j�szfelszerel�st mutattak, amelyet nemr�g v�-
s�roltak az iskola sz�m�ra.
L�togat�som ideje alatt f�nyes naps�t�s volt, de Crick
School nem nagyon vonz� s�rtengerr� v�ltozhat az es�s
id�szakban. N�mi v�delem gyan�nt, meg hogy legyen
hely a tal�lkoz�kra, filmvet�t�sre, bulikra, az iskol�nak
van egy hatalmas, indi�n tipire eml�keztet� s�tra. Feh�r
v�szna m�r nem �ppen �j �s sz�mos egy�ni dekor�ci�
van rajta. A v�szon als� fel�t rendszerint felg�ngy�lik,
�gy olyan lesz, mint egy pavilon. A gyerekek itt
j�tszanak, ha odakint k�l�n�sen er�sen esik az es�. (Soha
nem tiltj�k meg nekik, hogy es�ben kimenjenek, �s meg
kell tanulj�k, hogyan sz�r�tkozhatnak meg egyed�l.) A
t�r k�zep�n egy nagy g�d�r van az id�nk�nti roston
s�t�seknek, amelyeknek rendszerint egy szarvas vagy az
iskola egyik sert�se esik �ldozatul pecsenye form�j�ban.
A tipi egyik fel�t pedig gyakran konyh�nak haszn�lj�k,
ahol a gyerekek uzsonn�t, eb�det k�sz�thetnek
maguknak.
Vajon ez a rendkiv�l szabados, szab�lyozatlan
rendszer nem vezet-e rendetlens�ghez, vadul�shoz?
Amennyire eddigi megfigyel�seim alapj�n meg tudom
�t�lni, egy�ltal�n nem: ami azt illeti, az iskola meglep�en
csendes. A gyerekek kis csoportokban rohannak ide vagy
oda, rejt�lyes, de nyilv�nval�an igen fontos k�ldet�sben.
N�h�nyan labdaj�t�kokat j�tszanak, de az iskola csak
nyomokban eml�keztet arra a ny�zsg�, l�zas aktivit�sra,
amivel mi �ltal�ban az iskol�kat t�rs�tjuk. El�sz�r nem is
akartam elhinni, hogy 30-40 gyerek van k�r�l�ttem,
annyira hi�nyzott a zsivaj. A csoportok pedig egy�ltal�n
nem azonos kor� gyerekekb�l �llnak. Mindegyikben
vannak id�sebbek, akiknek ugyan vezet� szerep jut, de
az�rt nem zsarnokoskodnak. A vegyes �letkort a tan�rok
is t�mogatj�k, vagy legal�bbis nem ellenzik. A
csoportokban egy �tlagos szintet vesznek alapul, �s nem
sz�lnak, ha egy-egy id�sebb gyerek is be�l vagy figyeli
az �r�kat.
A legt�bb tan�r, k�l�n�sen aki a kisebbekkel
foglalkozik, szemmel l�that�lag mindent tan�t. N�h�ny
azonban egy kicsit szakosodik: az egyik a zen�re, a
m�sik a matematik�ra, a harmadik mechanik�ra. A
mechnika azonban itt nemcsak a fizika egy �g�t jelenti,
hanem mindent, ami t�rgyak tervez�s�vel, gy�rt�s�val,
jav�t�s�val �sszef�gg. �gy azt�n saj�t egy�ni
�rdekl�d�s�knek megfelel� t�rgyakkal foglalkoznak,
mert az a n�zet, hogy ez�ltal hitelesebben tan�thatj�k azt
a gyerekeknek, akik jobban fogj�k �lvezni. �s persze a
saj�t �rdekl�d�s�k is �l�nk marad �gy. Minden tan�r
rengeteg biol�giai ismeretet tan�t. A hangs�lyok �s a
munkaterhel�s igen rugalmas, maguk a tan�rok
hat�rozz�k meg.
Ez is, mint az �sszes t�bbi meglep� �s figyelemre
m�lt� �j�t�s, az�ltal v�lik lehet�v�, hogy az �kot�p
iskol�k mag�nk�zben vannak. Pontosabban, annak
megfelel�en, ahogy a v�llalatok �s �ruh�zak is azoknak a
k�z�s tulajdonai, akik benn�k dolgoznak, az iskol�k is az
�ket m�k�dtet� tan�rok kollekt�v tulajdona. Jogi
szempontb�l Crick School r�szv�nyt�rsas�g: tan�r
tagjainak birtok�ban van a f�ld, az �p�letek �s a h�rn�v.
Teljesen szabad kezet kapnak, �gy m�k�dtetik, ahogy
akarj�k, a sz�l�k pedig szabadon v�laszthatnak a Crick �s
a t�bbi kis iskola k�z�tt.
Az iskol�k m�k�d�s�nek egyetlen ellen�rz�si
lehet�s�ge azon k�v�l, hogy az �p�letekn�l bizonyos
biztons�gi el��r�sokat be kell tartani, a nemzeti
vizsgarendszer, amelyet minden gyereknek 12 �s 18 �ves
kor�ban kell letennie. �gy azt�n, annak ellen�re, hogy
nincs form�lis adminisztrat�v k�vetelm�ny, a sz�l�k
elv�rj�k az iskol�kt�l, hogy gyermekeiket felk�sz�ts�k
ezekre a vizsg�kra (�s az �letre), �gy az iskol�k nagy
hangs�lyt helyeznek arra, hogy oktat�si m�dszereik
hat�konyak legyenek. A vizsg�kat minden �vben egy
nagy tekint�ly� bizotts�g el�tt kell letenni, amelyben
nevel�k, politikusok, sz�l�k vannak. A test�let egy r�sz�t
szabadon v�lasztj�k, m�s r�sz�t kijel�lik. A megb�z�sok
h�t �vre sz�lnak, igy a tagok n�mileg f�ggetlenithetik
magukat a r�vid t�v� politikai �rdekekt�l, nyom�st�l.
Az iskol�k k�z�tt val�ban �l�nk verseng�s folyik a
tanul�k�rt, akik ide-oda v�ndorolnak. A k�z�piskol�k
szintj�n a helyzet alkalmasint a mienkre hasonlit. Az
egyik San Francisc�-i iskol�ba jut�shoz, amely egy sor
tud�st �s politikust adott az orsz�gnak, hossz�
v�rakoz�list�t kell v�gigv�rni.
Nehezen �t�lhet� meg, hogyan reag�lnak a gyerekek
erre a versenyszellemre, amely ugyanakkor az itteni
�letre jellemz� lazas�ggal egyszerre jelentkezik. Gyakran
megfigyeltem, hogy az iskol�ban egyik gyerek a
m�siknak seg�tett, �s k�nnyen �szre lehet venni, hogy ha
az egyik ember t�bbet tud a m�sikn�l, az hajlamos
segiteni. A nagyobb tehets�g azonban errefel� nem olyan
irigyl�sre m�lt�, mint n�lunk, ahol egy�rtelm�en elnyeri
jutalm�t a nagyobb p�nz, hatalom, karrier form�j�ban.
Az �kot�pok saj�t tehets�g�ket szerencs�s adotts�gnak
fogj�k tel, amit meg kell osztani m�sokkal. Biztos, hogy
Crick Schoolban soha nem fordul el� olyasmi, hogy
egyik gyerek h�ly�nek titul�lja a m�sikat csak az�rt, mert
az nem fogja fel olyan gyorsan a dolgokat, mint emez.
Az �kot�pok �rt�kelik a kiv�l�s�got, de meg�rzik,
mennyire elt�r� szinteken lehet valaki kiv�l�, �s hogy
mindenkiben van olyan �rt�k, amelyet meg tud osztani a
m�sikkal.
Es vajon hogyan viszonyulnak az �kot�pok ahhoz a
t�nyhez, hogy a borsos tand�jak miatt a szeg�nyebb
sz�l�k nem engedhetik meg maguknak, hogy megfele-
l�en iskol�ztass�k a gyermekeiket? Ezen a fontos
ter�leten az �kot�pok nem hagyt�k, hogy gondolkod�suk
megv�ltoz�sa elt�r�tse �ket a kor�bbi korszakok
gyakorlat�t�l. Nem annyira szab�lyos
�szt�nd�jrendszerben, de az�rt adnak t�mogat�st azoknak
a csal�doknak, amelyek bev�tele alacsonyabb bizonyos
szintn�l, �s e t�mogat�s egy r�sz�t iskol�ztat�sra kell
ford�tani. �gy azt�n az �kot�p allam, mik�zben nem veszi
le eg�szen az iskol�ztat�s �s nevel�s gondj�t a csal�dr�l
(ezzel el�seg�tve tal�n a nagyobb lak�egys�gek
kialakul�s�t!), az�rt m�gis hajland� arra, hogy az
�llampolg�rokat gyermekeik bizonyos fok�
iskol�ztat�s�ra biztassa. Az "illetm�nysulik" lehet�s�ge,
ami az USA-ban nagy gondot okozott, amikor el�sz�r
pr�b�lt�k a tand�jjegyeket bevezetni, nem aggasztja
k�l�n�sebben az ittenieket. A gyermekek j�l�te
folyamatosan t�rgyalt t�ma, �s az olyan helyeken, ahol a
gyerekek maguk is k�sz�tenek iskola�js�got, amelyben
nevets�gesen kritikusak saj�t iskol�jukkal szemben,
mindenf�le suskus azonnal napf�nyre ker�lne.
R�vid l�togat�som alapj�n �t�lve a t�ny, hogy nincs
semmilyen form�lis tanterv, nem jelenti azt, hogy a
gyerekek ne tudn�nak alapvet� dolgokat, �rni, olvasni,
sz�molni, b�r nem annyira szisztematikusan, hanem
ink�bb gyakorlati vonatkoz�saikban tanulj�k meg
mindezeket. Ugyanakkor egy csom� egy�b inform�ci� �s
tud�s is a birtokukba jut. Egy t�z�ves �kot�p gyerek nem
j�n zavarba, ha v�delmet kell �p�tenie az es� ellen, b�r
n�ha ugyancsak furcsa �p�tm�nyek s�lnek ki bel�le.
Tudja, hogy kell megtermelnie, beszereznie �lelm�t,
hogyan kell egyszer�bb ruh�kat elk�sz�teni, hogy �s hol
�l t�bb sz�z �llat �s n�v�nyfaj, a saj�t lakhely�n �pp�gy
eligazodik, mint messze kint a vid�ken, ahov� h�tizs�kos
exped�ci�k sor�n jutott el. Az is igaz lehet, hogy a
gyerekek sokkal jobb viszonyban vannak egym�ssal,
mint egy fesz�tett tanterv�, stresszel zs�folt, megterhel�
nagy iskol�ban. Nyilv�nval�, hogy meg kell tanulniuk
saj�t �let�ket megszervezni, ar�nylag rendet tartani �s
magukt�l gondolkodni. B�rmennyire kaotikusnak �s
szab�lytalannak l�tszik is els� l�t�sra az �kot�p
iskolarendszer, m�gis alkalmas arra, hogy a gyerekeket
j�l �s alaposan felk�sz�tse a r�juk v�r� �letre
Ecot�pi�ban.

J�nius 6.
Ma reggel Reddel kimentem egy elhagyatott
roncstelepre San Francisc�t�l d�lre. Itt, hatalmas
hegyekbe halmozva, mint mi az �reg, levetett aut�inkat,
sz�tl�tt, lezuhant amerikai hadihelikopterek sz�zait
�rizt�k. Az itteni technikusok m�r minden mozd�that�,
haszn�lhat� alkatr�szt kiszedtek bel�l�k, a m�szerek,
k�belek, motorok legt�bbj�kb�l hi�nyoztak. De
letagadhatatlanul ott voltak, m�ghozz� ugyanilyen
letagadhatatlanul amerikaiak, az 1982-es �vj�ratb�l.
Azonnal felh�vtam Mariss�t, elmondani neki ezt a
megd�bbent� �jdons�got. "Mi�rt, te t�nyleg k�telkedt�l
benne? - k�rdezte hitetlenkedve. - M�g mindig azt
hiszed, az emberek be akarnak csapni t�ged?" "�n m�r
semmit sem tudok - feleltem kimer�lten. - Nem tudom
m�r, mir�l mit gondoljak, kiv�ve t�ged." "�s r�lam mit
gondolsz?" "Majd megs�gom, ha itt leszel velem..."

J�nius 7.
Most j�ttem vissza a Had�gyminiszt�riumb�l, ahol azt
pr�b�ltam kinyomozni, mi a hivatalos �kot�p �ll�spont a
helikopterh�bor�r�l. Az eg�sz miniszt�rium elf�r h�rom
emeleten abban az �p�letben, amely r�gen a San
Francisc�-i sz�vets�gi hivatal �p�lete volt. Nincs is
sajt�szolg�lat. Egyszer�en bevittek egy irod�ba, �s
bemutattak egy fiatalembernek, aki csak a nev�t mondta
meg, se rang, se beoszt�s. K�s�bb tudtam meg, hogy
valami gener�lisf�le. Meger�s�tette azokat a h�reket,
amelyeket kor�bban hallottam, �s megadta a pontos
sz�mot is: 7679 helikoptert l�ttek le, b�r mint mondta, "a
sz�mol�st n�mely esetben ugyancsak sz�tsz�rt roncsok
alapj�n kellett v�gezn�nk, tudja..."
Amir�l azonban enn�l is sokkal sz�vesebben besz�lt, az
az Ecot�pi�ban a f�ggetlens�g ut�n bevezetett
mil�ciarendszer volt. Szemmel l�that�an nagy t�rsadalmi
�j�t�snak tekintette, �s nem akarta �szrevenni, hogy
ugyanezt m�r egyszer megpr�b�lt�k az amerikai
t�rt�nelemben 1789-ben, �s akkor sem m�k�d�tt. (�s ha
most megint megk�s�reln�nk, az egys�gek nagy
val�sz�n�s�ggel �n�ll�s�tan�k magukat, �s felfegyverzett
har�csol� hord�kk� v�ln�nak!) Helyi fegyverrakt�raik
vannak, az embereket �vente egyszer rendszeres
"kik�pz�s"-nek vetik al�, ami azt jelenti, hogy n�h�ny
h�tig dolgoznak. Szervezeti fel�p�t�s�k ink�bb hasonl�t
valami gerillaband�ra, semmint regul�ris hadseregre,
ami nem akad�lyozza meg �ket abban, hogy kiv�l� r�di�-
�sszek�ttet�ssel �s igen hat�kony nemzeti parancsnoki
rendszerrel rendelkezzenek. Tagadta, hogy meger�s�tett
v�delmi rendszert �p�tettek volna ki a hat�rok mellett, b�r
ezek f�k�nt a hegyek ment�n h�z�dnak, �s ez�rt k�nnyen
�thatolhatatlann� tehetn�k �ket. "Eml�kezzen csak Dien
Bien Phura!" - nevetett. Azt sem �rulta el, hol folyik
jelent�sebb had�szati kutat�s, noha nyilv�nval�an er�sen
decentraliz�lt ez is. Azt mondta, a lakoss�g a ki�tl�je a
legt�bb egyszer� �s zseni�lis �j�t�snak. "Egy k�z�ns�ges
polg�r tal�lta fel a leghat�konyabb helikopterelh�r�t�
eszk�z�nket, a k�telet hurcol� l�ved�ket. Nagyon rossz
l�v� volt, �s a tal�lm�nya r�v�n akkor is siker�lt
leszednie a g�pet, ha nem pontosan c�lzott."
Azt is mondta, hogy szerint�k j� lenne a had�gyi
appar�tust tov�bb cs�kkenteni (ma ar�nyaiban a
kanadaihoz hasonl�), de m�g nem b�znak el�gg� az USA-
ban. �gy t�nt, nagyon klassz �s kem�nyen dolgoz� pali.
Nyoma sem volt benne a tintanyal� mentalit�snak, ami a
mi fegyveres er�ink hivatalait �gy �titatja. Lefogadom,
hogy ezek t�nyleg al�akn�zt�k Washingtont.

(K�s�bb) V�g�l �gy d�nt�ttem, nem �rok semmit a

h�bor�r�l. Nem l�tom, mi haszna lenne, ennyivel az
esem�nyek ut�n. Igen, a Times val�ban rosszul tette,
hogy nem k�vette az esem�nyeket �s nem �rt r�la semmit
annak idej�n. �gy sejteni, b�rmennyire neh�z is
bevallani, hogy tov�bbi eltitkolt sz�rny�s�gek is
kider�lhetn�nek m�g leg�jabb t�rt�nelm�nk viselt
dolgair�l - dolgok, amelyek nagy t�ved�snek bizonyultak,
de legal�bbis nagy kock�zatot jelentettek, �s el�zetesen
meg kellett volna �ket vitatni, nyilv�noss�gra hozni,
�rtelm�ket k�ts�gbe vonni. El tudom azonban k�pzelni,
mi t�rt�nne, ha most felszaggatn�m a r�gi sebeket.
(Felt�ve persze, hogy Max lehozn� egy�ltal�n a neki
k�ld�tt cikkemet, ami, finoman sz�lva, legal�bbis
k�ts�ges.) �n lenn�k a n�p�nk �s Ecot�pia k�z�tti �jabb
gy�l�lk�d�s k�rt�kony kirobbant�ja. A jobboldal azonnal
nekem esne, k�p�nyegforgat�nak nevezne, aki "kiadja
titkainkat". Es be kell valljam, ez a v�d f�jna a
legink�bb, b�rmennyire but�n hangzik is. T�nkretenn�
ugyan�s mindazt a hat�st, amit eddigi cikksorozatom
tal�n elind�tott a sz�vekben a k�lcs�n�s meg�rt�s fel�. A
k�vetkezm�nyek�nt jelentkez� fesz�lts�g pedig eg�szen
bizonyosan lehetetlenn� tenn�, hogy b�rmilyen komoly
besz�lget�sre sz�m�tsak Vera Allwennal. Vagy ak�r, hogy
az orsz�gban maradhassak! (Titk�r�nak hangneme az
ut�bbi napokban egy kicsit bar�ts�gosabb lett. M�g azt is
javasolta, �rjak egy cikket a gazdas�gukr�l. Ennek
ellen�re m�g mindig semmi konkr�tum.)

"Megtudod az igazs�got, �s az igazs�g szabadd� fog

t�ged tenni." Eml�kszem, micsoda h�tborzong� �rz�s
ker�tett hatalm�ba ennek a mott�nak az olvast�n. Azt�n
k�s�bb megtanultam, hogy az igazs�g rendszerint nem
valami k�nny� dolog, amit az ember egyszer�en
"megtud", hanem a k�l�nf�le t�nyeknek, v�lem�nyeknek,
l�t�sz�geknek bonyolult �s mindig is viszonylagos
gy�jtem�nye. L�nyege a felt�telezetts�g, m�g ha
nyilv�nval�nak l�tszik is. Mint p�ld�ul a tudom�ny.
�veken �t igyeksz�nk pontos�tani, meghat�rozni, de soha
nem �rj�k el a teljes t�k�letess�get. (Ami azt jelenti teh�t,
hogy a szabads�gunk is ennyire felt�teles?) Egy napon
�gyis meg�rom a helikopter�gyet. De nem most, mert ez
nem tartozik bele jelenlegi k�ldet�sembe.
�s most le kell mennem �s szemben�znem Bert �s a
t�bbiek unszol�s�val. Rohadt m�zlist�k.
�LET A M�ANYAG CS�BEN
Santa Cruz, j�nius 8.
Mi m�anyag t�rgyakat, dr�tot, kerti sz�ket �s egy sor
egy�b dolgot fr�ccs�nt�nk, de az �kot�pok eg�sz
szob�kat. Olyan g�pet konstru�ltak, amely irdatlan nagy
m�anyag cs�vet k�pes pr�selni. Tizenh�rom l�b sz�les �s
t�z l�b magas, falai hat inch vastagok �s bel�l v�zszintes
padl�ja van. A cs� lehet t�m�r, vagy oldal�n ablakok. A
v�ge f�gg�legesen vagy �tl�san van lev�gva. Az �gy
k�sz�lt h�zak sokf�le alakot �lthetnek -igaz�b�l nem is
l�tni kett� egyform�t, de �ltal�nos kin�zet�kr�l j� k�pet
kapunk, ha rep�l�g�pkabinokra gondolunk, amiket a
kert�nkbe hoztak �s szesz�lyes �sszevisszas�gban
egym�shoz ragasztottak.
A legt�bb �kot�p �p�let f�b�l k�sz�l, mert az itteniek
ezt szeretik a legink�bb. �m a fah�zakat nem olyan
egyszer� meg�p�teni, �s ez�rt dr�g�bbak ezekn�l a pr�selt
m�anyag �p�letekn�l, amiket gyapotb�l el��ll�tott
anyagb�l k�sz�tenek. Az ilyen pr�selt h�zak m�sik el�nye
hordozhat�s�guk (egy szabv�nyos, n�gy m�ter hossz�
darab olyan k�nny�, hogy n�gy ember elb�rja), �s az
�kot�pok nagy tal�l�konys�ggal haszn�lj�k fel az
elemeket.
Az egyik v�g�kn�l lev�gj�k �s �sszeragasztj�k �gy,
hogy n�gysz�gletes, vagy m�s sz�gben, akkor hatsz�g�,
nyolcsz�g� �p�letek keletkeznek. Az ember cikcakkban
is �sszerakhatja az elemeket, vagy k�sz�thet bel�l�k
hossz� folyos�t, hurkot, kit�remked�sekkel �s
besz�gell�sekkel, k�z�pen kisz�lesed�ssel (gyakori a
csal�di egys�gek gy�lekez�hely�nek). Kombin�lni is
lehet a k�zponti k�- vagy fa�p�lettel, amelyhez k�ls�
egys�gk�nt pr�selt m�anyag cs�vet toldanak. N�h�ny
perces munk�val lehet bele ablakot, ajt�t v�gni. �s
nemcsak k�l�n�sebb szak�rtelem n�lk�l
�sszeragaszthat�k, de nagyon olcs�k is. Egy szob�nyi cs�
ablakostul �t�dannyiba ker�l, mintha valamilyen
hagyom�nyos anyagb�l k�sz�lt volna. Ez a megd�bbent�
eredm�nye annak, ha egy h�zat k�zi munka helyett
teljesen ipari m�don �ll�tanak el�.
Megl�togattam az egyik ilyen �zemet, amelyben
ezeket a m�anyag egys�geket gy�rtj�k. Olyan, mint
n�lunk egy aut�mos�. Nagy �stben forr az alapanyag,
amely habszer�, �nthet� konzisztenci�j�. A habot ezut�n
egy hatalmas ov�lis nyil�son, nagy nyom�ssal �tpr�selik,
�s a m�sik oldalon a leveg�vel �rintkezve megsz�rad �s
megkem�nyedik. Miut�n n�h�ny g�rg�n v�gighaladt,
ablakokat v�gnak bele, ahol kell, k�lsej�t �s belsej�t
pedig kem�ny, sima m�anyaggal f�jj�k le. Ennek
semleges sz�ne van, teljesen a sz�raz kukoricalev�lre
eml�keztet, ami nem meglep�, merthogy abb�l k�sz�l.
Moshat� �s festhet�, b�r nagyon kevesen haszn�lnak
ebben az orsz�gban fest�ket, ez�rt szer�nyen simul bele a
term�szetes k�rnyezetbe. V�g�l a cs�vet k�l�nf�le
hossz�s�g� darabokra v�gj�k le, �s a k�zeli mez�n
t�rolj�k a felhaszn�l�sig.
A padl� alatt �nt�skor m�ly�tett �rkokat h�znak a
vezet�kek �s dr�tok befogad�s�ra, amelyeket szint�n
szabv�nym�retben �rulnak, �s k�nnyen csatlakoztathat�k
a vizesblokk elemeihez.
Az �kot�pok mindig integr�lt rendszerekr�l
besz�lnek, ami n�luk azt jelenti, hogy olyan dolgokat
gy�rtanak, amelyek �kol�giai b�lv�nyim�datuk t�bb
t�rgy�ul szolg�lnak egyszerre. A kinyomott h�z j� p�lda
erre. Legmeglep�bb r�sze tal�n a f�rd�szoba. Az
�kot�pok a mi �p�t�szeink egy r�gebbi �tlet�t val�s�tott�k
meg, �s eg�sz f�rd�szob�kat �ntenek egyetlen darabb�l,
amelynek nagys�ga ar�nyos a pr�selt szob�k�val. Minden
szokv�nyos f�rd�szoba-berendez�s megtal�lhat� benne,
m�g f�t�test is. Egy egybe�nt�tt tank van alatta, amelybe
k�t cs� vezet. Ez egy eg�szs�g�gyi tart�ly, amely
amellett, hogy elint�zi a szennyvizet, m�g met�ng�zt is
termel, ez ut�bbi pedig m�k�dteti a f�t�testet! A
kifoly�n�l megjelen� anyag egy�ltal�n nem gusztustalan,
hanem tiszta �s szagtalan, alkalmas a kert �nt�z�s�re,
ez�rt a kertet rendszerint a f�rd�szoba mellett tal�lhatjuk
meg. A komposztot, illetve tr�gy�t n�h�ny �venk�nt el
kell t�vol�tani a tart�lyb�l, �s kiv�l�an felhaszn�lhat� a
f�ldek t�panyagp�tl�s�ra. Lehet, hogy a rendszer egyesek
sz�m�ra riaszt�nak t�nik, sok el�nye van azonban,
k�l�n�sen vid�ken. �s ha figyelembe vessz�k, hogy a
g�z �s elektromos �ram Ecot�pi�ban k�r�lbel�l
h�romszor annyiba ker�l, mint n�lunk, r�gt�n vil�goss�
v�lik, mi�rt nyert ilyen t�g teret egy ilyen fura, de
haszn�lhat� elj�r�s. A m�sik integr�lt rendszer, amelyre
az �kot�pok nagyon b�szk�k, a napf�t�s �s a h�pumpa.
Ezek k�l�n�sen a pr�selt h�zakn�l hat�konyak, nem
fogyasztanak semmilyen fosszilis t�zel�anyagot, sem
vizet, csup�n egy kev�ske �ramot a pump�k
�zemeltet�s�hez. Az itteni csillag�szati energia�rak egyik
�rdekes k�vetkezm�nye egy�bk�nt, hogy a h�zakat
rendszerint betegesen gyeng�n vil�gitj�k meg.
Mindenf�le l�mpa akad benn�k, amiket olvas�shoz,
munk�hoz haszn�lnak, de az �kot�pok ker�lik a
fluoreszcens f�nycs�veket, mondv�n, hogy ezek
egyenetlen f�nykibocs�t�sa �s az ingerk�sz�b alatti
vill�dz�sa nem tesz j�t az emberi szemnek. A t�rsas
egy�ttl�tekhez azonban h�zaikat apr� f�ny� �g�kkel
vagy �ppen k�z�ns�ges gyerty�kkal vil�g�tj�k meg,
amiket ugyan�gy, ahogy eleink, �llati zs�rb�l �ll�tanak
el�.
Eltekintve az ilyen k�l�nlegess�gekt�l, a pr�selt
h�zaknak saj�tosan kellemes hangulatuk van, ha egyszer
hozz�szokott az ember. A t�ny, hogy a falak a
mennyezetbe hajlanak �t, el�sz�r kicsit nyugtalan�t�, �m
azt�n biztons�got ny�jt �s meghitt hangulatot k�lcs�n�z a
helynek. A h�zakat sokf�le m�don d�sz�tik, akik ilyen
pr�selt h�zakban laknak, ha lehet, m�g t�bb sz�nyeget,
takar�t, ter�t�t, sz�v�tt text�li�t haszn�lnak, �gy enyh�tve
a lak�s er�sen geometrikus jelleg�t. B�r�nyb�r�ket �s
sz�rm�ket is gyakran lehet l�tni. Miut�n a habos
szerkezet k�l�n�sen j�l szigetel, ezeket a h�zakat igen
k�nny� f�teni. Az ablakokat az �v nagy r�sz�ben sarkig
t�rj�k, a lak�k pedig nem sok ruh�zatot viselnek odabent.
(Sokan egy�ltal�n nincsenek is tudat�ban
meztelens�g�knek. Egyszer ajt�t nyitott nekem egy
�kot�p, aki egy�ltal�n semmit sem viselt.)
Az egyik legkedvesebb h�z, amelyet eddig l�ttam, egy
k�b�l rakott k�zpont k�r� ker�kk�ll�szer�en toldott
pr�selt elemekb�l �llt. K�z�pen volt az �tkez�, nappali,
nyolcsz�glet� helyis�g, �ttetsz� kupol�val. A kupol�ig
fel�rt egy kis fa, t�n 15 l�b magas, egy bels� kert
k�zep�n. A nyolcsz�g egyik oldala a foly�ra n�zett,
ahonnan az �p�t�k�vek is sz�rmaztak. A t�bbi oldalon
cs�sz�ajt�k ny�ltak a szob�k fel�, melyek k�z�l �t h�l�-
dolgoz�-pihen�szoba volt, egy k�nyelmes, t�gas
luxusf�rd�szoba ny�lt t�zhellyel �s egy m�helyf�le egy
kisebb f�rd�szob�val. N�v�nyek �s sz�ttesek voltak
mindenfel�, kedvesen ellenpontozva a pr�selt szob�k
halv�ny, kecses �veit. Az egyik h�l�szob�t teljes
eg�sz�ben s�pped�s, vastag sz�nyeg bor�totta, amely
eg�szen az ablakmagass�gig felh�z�dott a falra is. Az
alacsony �gyon k�v�l semmilyen m�s b�tor nem volt
benne, lesz�m�tva egyp�r polcot. Ezek k�szen kaphat�k a
pr�selt h�zak egy�b berendez�seihez hasonl�an. Az
emberek azonban legt�bbsz�r saj�t gy�rtm�nyukat
r�szes�tik el�nyben, amit gy�ny�r� faanyagb�l, mesterien
d�sz�tve, nagy m�gonddal k�sz�tenek el.
A pr�selt h�zakb�l sok h�ztart�si k�sz�l�k hi�nyzik,
de ami van, az sokkal tart�sabb. Vannak olyan �p�letek,
melyeket tizen�t �ve egyhuzamban laknak. Lak�ik
k�nnyed�n �t tudj�k �ket alak�tani. Egyszer egy �kot�p,
aki �ppen a h�z�t mutogatta nekem, fogott egy balt�t,
nekiesett a pr�selt falnak, �s egy t�tong� nagy lyukat
v�gott bele! Azt�n �sszegy�lt a fam�lia, ragaszt�t hoztak,
m�anyag habot, �s nagy nevetg�l�s k�zepette sz�pen
befoldozt�k, mintha mi sem t�rt�nt volna. Az eg�sz
m�velet nem vett t�bbet ig�nybe t�z percn�l.
Mint az �sszes Ecot�pi�ban gy�rtott m�anyag, a
pr�selt h�zak anyaga is k�nnyen apr� darabokra t�rhet�,
�s bele lehet tenni valamelyik nagy biod�zs�ba,
amelyben a mikroorganizmusok lebontj�k �s vissza-
forgathat�v� teszik. Kiker�l a f�ldekre, ahonnan v�tetett.
K�l�n�s m�don az egyetlen komolyabb gond ezekkel a
h�zakkal a kipr�b�l�suk idej�n az volt, hogy egy t�l er�s
sz�l elvihette �ket. Ez ellen azonban nem �gy
v�dekeznek, hogy lebetonozz�k az aljzatba, hanem nagy,
dug�h�z�szer� k�pz�dm�nyekkel r�gz�tik �ket, melyek
biztons�gosak, ugyanakkor nem teszik t�nkre a felsz�nt.
Sokan nagyon kedvelik ezeket a h�ztart�si
automat�kat. M�sok azonban cs�ppet sem ilyen
tisztelettud�ak, �s egy�ltal�n nem viselkednek vel�k
olyan szertart�sos al�zattal, mint a fa�p�tm�nyek eset�ben
teszik. Ha egy csal�dtag elhagyja a k�z�ss�get vagy
meghal, szob�j�t egyszer�en lev�lasztj�k �s
visszaforgatj�k. Ha viszont �jsz�l�tt �rkezik vagy valaki
csatlakozik a csoporthoz, �j szob�t ragasztanak a m�r
l�tez� strukt�r�hoz - hossz� szakasz a feln�ttnek, r�vid
az �jsz�l�ttnek. Minden valamireval� �n�rzettel
rendelkez� �p�t�sz megborzongana ekkora
m�lt�nytalans�g l�tt�n, pedig ez a gyakorlat az igazi
funkcionalizmus: a benn�k zajl� �let k�zvetlen�l
t�kr�z�dik a h�zak sors�n.

J�nius 9.
Most megint sokkal rugalmasabb a viszonyunk
Mariss�val. A helikopterh�bor�s �lm�ny ut�n �tmentem
hozz� a t�borba egy kicsit kif�jni magamat, tegnap meg �
j�tt velem a pr�sel��zembe k�r�ln�zni. Kider�lt, hogy
m�g soha nem j�rt ilyen helyen (nagyon vigy�znia kellett,
hogy ne botoljon bel�j�k!), �s arra a k�vetkeztet�sre
jutott, hogy r�mesek. Begurult, amikor l�tta, mennyire
megragad engem az eg�sz. "Tudtam, tudtam! Hiszen ezek
is csak a ti amerikai vacakjaitok, csak m�s kiad�sban!" -
azzal a cs�vek fel�let�t d�ngette �s savany� arcot v�gott.
El�sz�r nem �gyeltem r� k�l�n�sebben, de azt�n hirtelen
r�j�ttem, hogy reakci�ja nagyon is szem�lyes �s sokkal
m�lyebb jelent�se van: �gy �rezte, ezzel a l�togat�ssal
visszacs�szom az �ton, elvesztem mindazt, amit eddig az
� �s az �kot�pok meg�rt�s�nek folyamat�ban el�rtem,
ami�ta itt vagyok. Els�rta mag�t. "Hogy mondhatod,
hogy �gy szereted a f�t, ahogy szereted, �s ugyanakkor
hanyatt esel ett�l a darab �cska, szar m�anyagt�l, mi?
Csak fogd meg, fogd csak meg!" (Megfogtam, �s igaza
volt. Az anyag h�v�s, szem�lytelen, nyugodt, nem
val�s�gos, �s nincs egy cs�pp illata sem.) Vadul r�zta a
fej�t, �s ism�t felki�ltott: "Soha, de soha, igaz�n soha az
�letben nem lenn�k k�pes egy ilyen vacakban �lni!"
Hirtelen r�j�ttem, hogy �j �s nagyon �rdekes
fejlem�nyek el�tt �llunk, ahol minden apr� r�szletnek
saj�tos, felsz�n alatti jelent�se van. Valami k�l�n�s,
jelent�s�gteljes m�don n�z r�m, figyeli, amit csin�lok,
mondok vagy �rzek, �s ez m�r eg�szen m�s, mint a
kezdeti ked�lyes, j�t�kos birk�z�sok. Mintha �letre-
hal�lra menne a j�t�k. Ak�rmi is az, amit bennem figyel,
azt val�ban nagyon fontosnak tartja... Szexu�lisan is
el�rt�nk valami �j, meg�llapodott szintre. Heteken �t �gy
viselte el m�r-m�r telhetetlen �tv�gyamat, amellyel a
test�re �h�toztam, mint valamilyen r�g�ta kiel�g�tetlen
sz�ks�gletet, amely el fog m�lni, �s val�ban �gy is lett.
Most m�r sokkal ink�bb egyens�lyban vagyunk, legal�bb
annyira kell � nekem, mint amennyire �n kellek neki. A
k�lcs�n�s megk�v�n�s izgat� �rz�s�vel tekint�nk
egym�sra. Furcsa, emel�, fesz�t� �r�m duzzasztja a
mellkasomat, amikor erre gondolok, �s ez az �rz�s igaz�n
a sz�vemb�l fakad. "F�lek, hogy t�l szentiment�lis
vagyok - mondtam neki az �jjel -, de akkor is meg kell
mondanom, hogy szeretlek...!" Figyelmesen r�m emelte a
tekintet�t. "Mi az, amit annyira szeretsz bennem?" -
k�rdezte. "Azt, hogy olyan jelenval� vagy, olyan szabad.
�s hogy olyan j�l kij�v�nk egym�ssal. Nem csak az
�gyban, hanem egy�bk�nt is."
"Nos - kezdte �vatosan, lassan -, �n is kezdelek
megszeretni. Szeretem az eszedet, az intelligenci�dat,
kedvess�gedet. �s n�ha meglepsz a saj�tos
v�lem�nyeddel bizonyos dolgokr�l. �s alkalmasint �n is
jobban szeretek veled lenni, mint m�sokkal. Azt hiszem,
veled ellent�tben jobban l�tom a saj�t rigoly�imat. Te
vagy a legbefoly�sosabb ember az �letemben az ut�bbi
id�ben."
"Mit �rtesz ezalatt? Hogy bar�taim vannak
Washingtonban?"
"�, dehogy, te csacsi! - nevetett. - Egyszer�en csak
jobban vonz�dom hozz�d, mint b�rki m�shoz."
"�gy, ahogy a kedvesedhez szeretn�l vonz�dni?"
Egy darabig nagyon komolyan n�zt�k egym�st. "Nem
tudom - mondta v�g�l. - Ha �kot�p lenn�l, azt
mondan�m, igen. De lehet, hogy �ppen az�rt olyan
izgalmas veled lenni, mert nem vagy �kot�p. Sokkal
cinikusabb vagy, mint mi, ez�rt mindent a te ellenedben
akarok pr�b�ra tenni! De olyan r�mesen gy�k�rtelen is
vagy..."
Meglepve l�ttam, hogy hirtelen s�rva fakad. �s az
igazat megvallva, hirtelen �n sem �reztem m�r olyan
j�kedv�nek magam. Igaza van ugyanis: otthontalan
v�ndor vagyok, �s ez az utaz�s valahogy �j
megvil�g�t�sba helyez olyan dolgokat, amelyekr�l pedig
m�r azt hittem, el vannak int�zve: a m�d, ahogy Pat
rendbe tette a gyerekek �s a mi �gy�nket, Francine-nel
val� k�nnyed viszonyom, mind �j �rtelmet kap. Kezdem
m�r l�tni, hogy egy �kot�p sz�m�ra, akinek mindig van
hov� visszat�rnie, egy hely, �s azok az emberek, akik e
helyen laknak, az �n helyzetem m�r-m�r sz�nalmasan
bizonytalannak t�nhet. Soha nem jutott eszembe emiatt
s�rni. Lehet, hogy hiba volt...
A FELADATOK SZ�TV�LASZT�SA
ECOT�PI�BAN: KUTAT�S �S
OKTAT�S
Berkeley, j�nius 9.
Az �llamokban az egyetemek a tudom�nyos
meg�jul�s legf�bb forr�sai, �s hasonl�k�ppen fontosak a
t�rsadalompolitika form�l�s�ban is. �m az �kot�pok a
kism�ret� egys�gek ir�nt tan�s�tott rajong�sukkal
�sszhangban itt is megpr�b�lt�k sz�tv�lasztani az
oktat�si �s kutat�si feladatokat. A t�rekv�s a kis
kutat�int�zetek gombaszer� elszaporod�s�t
eredm�nyezte. Ezek rendszerint az egyetemek k�zel�ben
helyezkednek el, �s alkalmazottaik egy r�sze �lland�,
m�sok egyetemi oktat�k, akik egy�ves kutat�si
peri�dusukat t�ltik itt. A kutat�int�zetek l�tsz�ma 30-100
k�z�tt mozog, tud�sok, technikusok, seg�dszem�lyzet �s
�gy tov�bb, neh�z megmondani, ki kicsoda, mert a
szakmai szerepek nem v�lnak sz�t olyan hat�rozottan,
mint n�lunk. Egy Monterey melletti kis int�zet, amelyet
megl�togattam, egy sor oceanogr�fiai �s ahhoz
kapcsol�d� biol�giai k�rd�ssel foglalkozik. Egy m�sik,
San Francisc�t�l d�lre, az asztron�mi�ba �s
csillagfizik�ba �sta bele mag�t. (A Mount Hamilton
teleszk�pjai ism�t haszn�latba vehet�k, h�la a
f�ggetlens�g �ta folyamatosan cs�kken�
l�gszennyez�snek �s a v�rosok gy�r k�zvil�g�t�s�nak.) A
hozz� nem �rt� sz�m�ra ezek az int�zetek igen j�l
felszereltnek l�tszanak, �s az �kot�p tud�sokat gyakran
hivj�k k�l�nf�le nemzetk�zi konferenci�kra, hogy nagy
eredetis�gre vall� eredm�nyeiket bemutass�k, amelyek
igen sz�mottev�ek annak ellen�re, hogy sokkal kevesebb
ter�letet �lelnek fel �s persze j�val kevesebb anyagi
t�mogat�sban r�szes�lnek, mint a mieink.
A kutat�int�zetek hangulata meglep�en j�t�kos ahhoz
az igen nagy felel�ss�ghez k�pest, amit a nemzet
�let�ben viselnek. Sokszor �lnek �ssze egy kicsit te�zni,
k�v�zni, egy marihu�n�s cigarett�t elsz�vni, �s rengeteg
olyan k�s�rlet�k van, amelyben a gyerekek
�p�t�j�t�k�hoz hasonl� elemek szerepelnek. A legt�bb
laborban az elektronikus berendez�seket id�tlen
j�t�kokhoz is felhaszn�lj�k, �s azt �ll�tj�k, hogy k�zben
meglep� �s hasznos �tletek sz�letnek.
Az orsz�gban sikeresen m�k�dnek olyan eg�szen
apr�, speci�lis kutat��llom�sok, amelyek mind�ssze k�t-
h�rom ember munk�j�b�i �lnek Az �ltal�nos v�lem�ny
szerint ezek a kicsi csoportocsk�k a sz�l�atyjai a legjobb
�s leghasznosabb fejleszt�si �tleteknek. Olyan dolgok
ezek, amelyeket pontosan senki nem �rt, de �gy l�tszik,
kedvez nekik a saj�t gondolatukban elmer�lt elm�k
szabad atmoszf�r�ja.
Nem vil�gos, hogyan t�rt�nik e kicsi egys�gek anyagi
t�mogat�sa, m�g kev�sb� ellen�rz�se, ha t�rt�nik ilyen
egy�ltal�n. B�r van valami k�zponti p�nzalap, amelyet a
mi Nemzeti Tudom�nyos Tan�csunkhoz hasonl�
szervezet oszt sz�t. Ennek tan�csad� test�let�t�l elv�rj�k,
hogy bizonyos �sszeget a rendszerint fiatal tud�sok �ltal
felvetett, nem sok sikerrel kecsegtet�, kock�zatos
v�llalkoz�sokhoz is adjon. �ltal�nos v�lem�ny szerint,
ha csak minden sz�zadik ilyen �tletb�l kis�l valami
hasznos, a p�nzt m�r nem hi�ba k�lt�tt�k el. A legjobb
p�lda erre, amit folyton felemlegetnek, annak az �tletes
mechanizmusnak a feltal�l�sa volt, amellyel a
fotoszint�zis energi�j�t az alg�kban �s m�s alacsonyabb
rend� n�v�nyekben elektromos �ramm� lehet alak�tani. E
tal�lm�ny k�t 26 �ves, �ll�t�lag igen antiszoci�lis figura
nev�hez f�z�dik, akiknek szokatlan �rdekl�d�si ter�lete
t�rt�netesen egy kis botanika, n�v�ny�lettan �s
elektronika kever�k�t foglalta mag�ban. (Noha az elj�r�s
gyakorlati felhaszn�l�sra eddig m�g nem bizonyult
alkalmasnak, az�rt megkapt�k �rte a Nobel-d�jat.)
Tudom�nyos k�pzetts�gem nem teszi lehet�v� annak
meg�llap�t�s�t, mennyire helyt�ll�ak azok az �ll�t�sok,
amelyekkel n�ha szembes�ltem. Megalapozottak-e
p�ld�ul az er�fesz�t�sek olyan anyagok el��ll�t�s�ra,
amiket mi csak k�olajb�l vagy sz�nb�l vagyunk k�pesek
gy�rtani. Az erjed�st, amelyet m�sutt ital- �s
�telk�sz�t�sre haszn�lnak, itt olyan alkohol gy�rt�s�nak
szolg�lat�ba �ll�tj�k, amely gabon�b�l, tarl�r�p�b�l vagy
egy�b mez�gazdas�gi term�kb�l f�t�sre, f�z�sre
alkalmas anyagot hoz l�tre. Az itteniek rendk�v�l
b�szk�k r�, hogy ken�sen k�v�l semmi m�sra nem
haszn�lnak k�olajeredet� term�ket. De ezeket is
nemsok�ra helyettes�teni tudj�k majd s�r�, tart�s n�v�nyi
olajokkal. A n�v�nytermeszt�st magas fokon �zik, �s a
n�v�ny�pol�st jap�n eleganci�val �s gondoss�ggal
v�gzik. A tengerbiol�giai kutat�sok bizonyos �gai igen
fejlettek: egy tengeri kutat��llom�s p�ld�ul m�r �vek �ta
azzal foglalkozik, hogy a delfinek �s b�ln�k besz�d�t
megfejtse. Speci�lisan k�pzett b�v�rok �lnek az
�llatokkal hossz� id�n kereszt�l, �pp�gy, mint a
n�prajzosok tenn�k, ha egy ismeretlen t�rzs nyelv�t
akarn�k megtanulni. Akt�v kutat�munka folyik az olyan
ter�leteken is, amelyek a Nap, a sz�l �s az �rap�ly
energi�j�nak hasznos�t�s�t c�lozz�k.
Az �kot�p tud�sok ugyan�gy panaszkodnak a
leg�rdekesebb kutat�si t�m�k finansz�roz�s�nak
sz�kkebl�s�g�re, mint b�rki m�s. M�g most is
el�gedetlen morg�st v�lt ki az �g�retes, �m
energiaig�nyes �s rendk�v�l dr�ga f�zi�s k�s�rletek
le�ll�t�sa r�gt�n a f�ggetlens�g ut�n. Egy rak�s alapvet�
biol�giai kutat�s sz�m�ra viszont b�s�ges p�nzforr�s �ll
rendelkez�sre, hiszen a nemzeti termel�s olyan gy�keres
�talak�t�sa, mint amilyen a f�ggetlens�g �ta
bek�vetkezett, csakis intenz�v kutat�munka �r�n volt
lehets�ges.
Van azonban az �kot�p tudom�nyos �letben egy
szembesz�k� hi�nyoss�g, amely eml�keztet r�, hogy sok
tekintetben mennyire hirtelen k�vetkezett be a t�r�s a
sz�tv�l�skor. Sem az egyetemeken, sem m�sutt nem
tal�lni olyan embereket, akik a valaha vir�gz�, fejlett
tudom�ny�gakkal foglalkozn�nak, mint amilyen a
politikatudom�ny, szociol�gia vagy pszichol�gia.
M�vel�ik nyilv�n m�s ter�letekre sodr�dtak, filoz�fi�val,
biol�gi�val, ilyesmivel foglalkoznak. A fenti t�m�kban
tov�bbra is sok k�nyv jelenik meg, de nem tulajdon�tanak
nekik k�l�n tudom�nyos jelent�s�get, hanem �gy
tekintik, mint az �ltal�nos t�rsadalmi �let r�szeit. A
t�rt�nelem viszont igen vir�gz� tudom�ny�g errefel�, b�r
az is igaz, nagy r�sze abb�l �ll, hogy a f�ggetlens�g el�tti
arch�vumok anyagait kurk�ssz�k. (Van egy k�l�n �ga,
amely az "ipari t�rt�nelem" nevet viseli �s az amerikai
gy�rosok �s r�szv�nyt�rsas�gok �ll�t�lagos b�neit
taglalja, akiknek adatai a sz�tv�l�skor k�ztulajdonn�
v�ltak.) A k�zgazdas�gtan persze itt is nagyon akt�v
ter�let, b�r ir�nya elfogadhatatlan lenne a mi
k�zgazd�szaink sz�m�ra. Az antropol�gia is nagyon
n�pszer�. A tudom�nyos �let ezen apr� vissz�ss�gai tal�n
seg�tenek megmagyar�zni az itteni �let szervezetlen,
kaotikus term�szet�t.

A di�kzavarg�sok r�mk�pe m�g sokkal k�zelibb az

itteni egyetemeken, mint n�lunk. Mialatt Berkeleyben
j�rtam l�togat�ban, egy d�k�nt a di�kok �s a tan�rok
k�z�s szavazata alapj�n lev�ltottak egy koll�giumi
gy�l�sen, amelyre negyed�venk�nt ker�l sor. A
decentraliz�ci�s t�rekv�sek itt is �rv�nyes�ltek ugyanis,
�s a nagy egyetemeket t�bb kis koll�giumra, szakra
bontott�k le, s ezek mindegyike saj�t maga int�zi �gyeit,
a k�zponti adminisztr�ci� �ld�sa vagy �ppen �tka n�lk�l.
Tervezik, hogy id�vel az egyetemeket is teljesen
privatiz�lj�k �s sz�tsz�rj�k, az iskol�khoz hasonl�
m�don.
Azokban az �vekben, amikor az int�zm�nyben
tart�zkodnak (kapcsolatuk az int�zm�nnyel annyira
szoros lehet, hogy a kor�bbi iroda�p�leteket lak�sokk�
alak�tva be is k�lt�znek oda), a professzorok teljes
energi�jukat a tan�t�snak szentelik. Minden szakon van
egy csoport tan�r, akiket a hallgat�k szerz�dtetnek, �s
gyakorlatilag a hallgat�i tand�jakb�l kapj�k a fizet�s�ket.
Ezeket a "koll�ga" professzorokat, akiket �lland�
szakt�rsaik sokszor brili�ns agy�nak, de lehetetlen�l
rendszertelennek tartanak, n�ha valamelyik m�sik
egyetemr�l cs�b�tj�k el egy-k�t �vre. M�skor kiemelked�
akad�mikusok, tud�sok, politikusok vagy egyszer�en
csak �rdekes �let� emberek, akiknek elbesz�l�seit a
hallgat�k szeretn�k alaposabban megismerni.
A m�sik meglepet�s a hallgat�k l�tsz�ma, amely
jelent�sen cs�kkent. Az emberek nem az�rt mennek
egyetemre, mert sz�ks�g�k van r� a karrierhez, vagy
valami egy�b gyakorlati okb�l, hanem mert szeretik az itt
vir�gz� szellemi �letet. Az �kot�p mindennapok
egy�bk�nt is sokkal nagyobb hangs�lyt fektetnek a
gyakorlatra �s tapasztalatra, mint a jogos�tv�nyokra,
diplom�kra �s form�lis k�vetelm�nyekre. Egy diploma
puszta birtokl�sa semmire sem jogos�t, �s nem
tapasztalhat� a k�m�letlen harc a doktori c�m el�r�s��rt
sem. (Amennyire tudom, nincs egyetlen olyan �ll�s sem
az orsz�gban, amelyet csak valamilyen diplom�val
lehetne bet�lteni.) �gy azt�n az emberek megbecs�l�se
att�l f�gg, mit teljes�tenek. A kreativit�st,
tal�l�konys�got igen nagyra �rt�kelik, r�szint mert
�rt�kes szem�lyi tulajdons�gnak tartj�k, m�sr�szt, mert
hasznos a t�rsadalom sz�m�ra.
Ez a hozz��ll�s igen s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt
egyes meghat�rozott szakter�letek �s a jogos�tv�nyokkal
j�r� szakk�pz�s sz�m�ra. �gy p�ld�ul Berkeley remek
tansz�krendszer�t egyszer�en lerombolt�k, a hatalmas,
szabv�nyos�tott el�ad�s-sorozatok tanterv�vel egy�tt.
Ezeket az el�ad�sokat a legjobb professzorokkal vide�ra
vett�k �s a hallgat�k rendelkez�s�re bocs�tott�k.
Ezenk�v�l a telev�zi�ban is bemutatt�k �ket, amelynek
�ll�t�lag komoly szeml�letform�l� hat�sa volt annak
idej�n. A bentlak�sos oktat�s azonban eg�szen �j utakra
t�rt. A v�laszt�sos m�dszer, amikor minden hallgat�
k�v�h�zszer�en v�laszthatott a k�l�nf�le tansz�kek
�tlapj�nak k�n�latai k�z�tt, video seg�ts�g�vel
k�zint�zm�nny� v�lt. K�z�ns�ges, egyszer� honpolg�rok
ezrei �lnek v�gig videotanfolyamokat biol�gi�b�l,
m�rn�ki tanulm�nyokb�l, zeneelm�letb�l. Az
egyetemist�kt�l azonban elv�rj�k, hogy akt�van
vegyenek r�szt az itt foly� intellektu�lis munk�ban �s
tev�kenys�gekben. �gy minden egyes hallgat� megfelel�
j�rtass�gra tesz szert a humani�r�k, a biol�giai �s fizikai
tudom�nyok m�vel�s�ben, a politikai gondolkod�sban.
B�r a mi sz�munkra hihetetlennek t�nik, ezeket a
k�pess�geket objekt�vnek �s m�rhet�nek t�telezik fel.
El�r�s�t a 20 f�s csoportokba szervez�d�tt hallgat�k �s a
tan�r k�z�s felel�ss�ge teszi lehet�v�. A sz�monk�r�s
szemmel l�that�an igen kem�ny. Vizsg�kat az egy�ves
alapt�rgyakb�l csak �v v�g�n kell tenni, �s ezeket a
szakok k�z�tti tan�ri bizotts�g k�sz�ti el� �s vezeti.
L�ttam n�h�ny ilyen tesztlapot, �s abban az �llt, hogy egy
"�tlagm�velts�g�" egy�nnek egyar�nt j�l kell ismernie a
j�vai gamel�n n�pzene ton�lis beoszt�s�t �s a macska
endokrin mirigyeinek m�k�d�s�t. A n�h�ny �ltalam
kezdem�nyezett suta besz�lget�s alapj�n �t�lve, a
rendszer kiv�l�an m�k�dik!
Vannak speci�lis kurzusok is, b�r az alaptanfolyam is
el�g sok speci�lis ismeretet tartalmaz. Amit mi fokozatos
tanul�snak nevezn�nk, az itt a kutat�int�zetekben,
gazdas�gokban, gy�rakban �s egy�b termel��zemekben
v�gzett inaskod�s r�v�n t�rt�nik. Itt a tanul�kat
ugyanazzal a m�rc�vel m�rik, mint mestereiket. Egyetlen
r�vid, de vel�s k�zlem�ny sokkal t�bbet sz�m�t egy sor
hossz� �s unalmas, fecseg� cikkn�l. A "tal�lm�nyok",
legyenek csup�n absztrakt �tletek, gyakorlati
m�dos�t�sok vagy alkot�tev�kenys�g, nagy elismer�snek
�rvendenek �s sok vit�t v�ltanak ki. Egy k�z�ss�gben
val� r�szv�tel pedig, legyen az koll�gium, munkacsoport
vagy �ppen egy akad�miai sz�vets�g, mindenki sz�m�ra
hasznos �s fontos. (A mag�nyos farkasok csak �gy
emlegetik az ilyet, hogy az "egy�ttl�tteszt" .)
 Ily m�don a nagy�zemi termel�st folytat�, szakember-
el��ll�t� �s fokozatgy�rt� egyetemek kora m�r a m�lt�
Ecot�pi�ban. Azok az egyetemi feladatok, amelyeket
kor�bban korm�ny- �s �zleti megb�z�sok alapj�n az
egyetemek ell�ttak, haditechnikai fejleszt�s,
politikatudom�ny, alkalmazott kutat�s, ma eg�szen m�s,
�j szervezetek feladata. J� ugr�deszka volt ehhez persze
az a k�nyszer� k�r�lm�ny is, hogy a washingtoni
sz�vets�gi korm�ny t�mogat�sa, amely majdnem minden
ilyen kutat�s legf�bb forr�sa volt, hirtelen megsz�nt a
sz�tv�l�s k�vetkezt�ben. Ami pedig a hely�be l�pett, nem
vehette fel a versenyt a r�gi egyetemeknek a Wall Street
�s a Feh�r H�z p�nz�re t�maszkod� nagyvonal�
luxus�val.
M�sr�szr�l viszont az intellektu�lis szigor �s a
hagyom�nyos t�rgyak k�z�tti hat�rok felold�sa lehet a
magyar�zata annak, hogy sok �kot�p szak�rt� oly
vehemensen v�d bizonyos ezoterikus �ll�spontokat (n�ha
szemmel l�that�an csak a vita kedv��rt �s a sikeres
�rvel�s gy�ny�r�s�g��rt). A tudom�nyos vit�t �nbecs��rt
m�velik, mintha m�v�szet lenne. Ez, a legt�bb itteni
egyetem �ltal b�tor�tott felt�telezett elmefordulat
k�nny�thette meg a sz�mtalan megd�bbent� �j�t�snak az
ilyen gyorsan �s ennyire el�zm�nyek n�lk�l val�
kereszt�lvitel�t.

J�nius 10.
B�tor�t� �zenet �rkezett az eln�ki hivatalb�l: Allwen
�rdekl�d�ssel olvasta cikkeimet, �s nemsok�ra sort ker�t
r�, hogy belepassz�rozzon a programj�ba. Ez
egy�rtelm�en lehet�v� teszi, hogy m�g vagy t�z nappal
meghosszabb�tsam az itt-tart�zkod�somat. �izentem
Max-nak, �s k�rtem, mondja meg Francine-nek �s
Patnek. Furcsa b�ntudatot �reztem mindkett�j�k miatt.
Tov�bb rontott a dolgon, hogy Marissa teljesen
kiborult, amikor b�rgy�n megeml�tettem neki az interj�t,
�s hogy ut�na vissza kell mennem New Yorkba. �gy
n�zett r�m, mintha valami g�pfegyveres kiv�gz�sre
k�sz�ln�k. "Te nyavaly�s, rohadt kurvapec�r!" - esett
nekem, �s pofon v�gott. Egy darabig n�ma d�hvel,
hevesen birk�ztunk, azt�n egyszerre els�rtuk magunkat,
k�ts�gbeesetten, szorosan karoltuk �t egym�st, a k�nnyek
patakzottak a test�nk�n, zokogtunk. Egyik�nk sem sz�lt
egy sz�t sem, csak s�rva kapaszkodtunk egym�sba, nem
b�rtuk elviselni az elv�l�s gondolat�t. Azt�n egy id�
m�lva m�gis f�l�llt, �s elindult hazafel�, m�g mindig
k�nnyesen.
Ez a dolog kett�nk k�z�tt, ami olyan term�szetesen,
k�nnyed�n, mag�t�l j�tt, most mintha kezdene kisiklani a
kez�nk k�z�l. Lehet, hogy eg�sz id� alatt ilyen
ellen�rizhetetlen volt, csak eddig nem vettem �szre?
Lehet, hogy nem is akartam ura lenni a helyzetnek? De
hogy v�gz�dhetne m�sk�pp, mint sz�rny� szenved�ssel?
Tal�n a szerelem nem is egy�b, mint a k�n �s szenved�s
szenved�lyes el�j�t�ka?
Itt �l�k az ablakn�l, ki�getten, kimer�lve, kisz�radt,
�g� szemmel, �s az els� ny�ri k�d�t n�zem, amint lassan
el�k�szik az Alcatraz m�g�l �s halad az �bl�n kereszt�l a
forr� bels� v�lgy fel�. A k�dk�rt megsz�lalt a Land's
Endn�l, pedig m�g csak d�l van...
ZENE, T�NC �S M�V�SZETEK
ECOT�PI�BAN
San Francisco, j�nius 10.
Ahogy nem sok k�l�nbs�get tesznek amat�r �s profi
k�z�tt a tudom�nyban, ugyan�gy elmos�dik a k�l�nbs�g
a m�v�szetekben is Ecot�pi�ban. Az emberek a
legv�ltozatosabb �gyess�gi �s tud�sszinteken is
mindenf�le g�tl�s n�lk�l produk�lj�k magukat. Az eg�sz
orsz�gban nincs egyetlen fiatal sem, aki ne j�tszana
valamilyen hangszeren, ne t�ncolna, �nekelne, �rna,
festene, filmezne, vagy ne mer�lne el valamilyen egy�b
m�v�szi tev�kenys�gben. Ugyanakkor nagyon kevesen
�rnek el olyan fokot, hogy el tudn�k magukat tartani
ebb�l.
A versenyszellem m�s szempontb�l is er�teljes.
Nemcsak a hallgat�s�g b�nik durv�n a rossz el�ad�kkal,
kif�ty�li, bekiab�l, megdob�lja, hanem m�g a sikeres
m�v�szeknek sem ny�lik m�djuk �szt�nd�jak�rt,
t�mogat�s�rt fordulni a k�l�nf�le alap�tv�nyokhoz,
amelyeket a mi m�v�szeink oly el�szeretettel keresnek
fel. Ha tiszt�n a bev�teleikb�l nem �lnek meg, akkor a
fiatal �kot�p m�v�szeknek azon t�l, hogy felkopik az
�lluk, k�t v�laszt�si lehet�s�g�k van: vagy tov�bb
teng�dnek a minim�lis szoci�lis seg�lyen �s k�zdenek az
elismertet�s�rt, vagy �ll�st v�llalnak, �s hobbiszinten
�zik tov�bb a m�v�szeteket
�rdekes m�don az a moh�s�g, amellyel a legt�bb
�kot�p beleveti mag�t valamif�le m�v�szi
tev�kenys�gbe, tov�bb nehez�ti azok helyzet�t, akik
viszont ebb�l szeretn�nek meg�lni, mert annyira
el�rt�ktelenedik a "m�v�sz" n�v. M�g a zen�ben is, noha
megveszik a sikeresebb egy�ttesek lemezeit, nem nagyon
igyekeznek megl�togatni �ket vend�gkoncerteken, ha
egyszer a saj�tjuk is j�tszik. Festm�nyeket �s szobrokat is
gy�jtenek, de haboz�s n�lk�l �sszekeverik �ket a
bar�taikt�l kapott t�rgyakkal, vagy �ppen saj�t
m�veikkel. J�nnek ugyan nemzetk�zi v�ndorki�ll�t�sok
az itteni m�zeumokba, �m kor�ntsem keltik azt az
intenz�v �rdekl�d�st, mint New Yorkban. Az �kot�pok
ugyancsak sz�kmark�an b�nnak az elismer�ssel. M�r-
m�r provinci�lisan ultrademokratikus k�z�nnyel kezelik
a legnagyobb m�v�szi alkot�sokat, a kiv�l�s�g
bizony�t�kait. Persze, ha a m�v�szet olyan dolog, ami
minden sarkon megtal�lhat�, akkor egy Picass�ban, Van
Goghban nincs m�r semmi k�l�n�s.
Nincsenek neves �pit�szek sem az orsz�gban. Az
emberek saj�t maguk terveznek �s �p�tenek meg mindent
a lak�k�z�ss�g�k vagy a v�llalatuk sz�m�ra,
megd�bbent� szak�rtelemmel �s k�pzel�er�vel. Gyakran
haszn�lnak fel modulokat �s szabv�nyelemeket, melyek
m�ra gyakorlatilag a n�pm�v�szet szintj�re emelkedtek.
A korm�nynak, �nkorm�nyzatoknak van tervez�j�k a
k�z�p�letek megtervez�s�re, �s l�teznek valamif�le
el��r�sok is, de az �p�t�sznek kor�ntsem kell olyan neves
szakembernek lennie.

Minden m�v�szi �g k�z�l a zene a legfontosabb az

�kot�pok sz�m�ra. Minden gazdas�g, gy�r vagy
nagycsal�d rendelkezik valamif�le
zen�szcsoportosul�ssal, �s azok is, akiknek siker�lt
profiv� v�lniuk, ilyen helyen kezdt�k. Rengeteg �j st�lus�
zen�t kompon�lnak. A fekete band�k olyan dzsesszes
gy�ker�, bluesos zen�t j�tszanak, amelyet mi
Chicag�b�l, New Orleansb�l vagy a karibi zen�b�l
ismer�nk. A spanyol eredet� zen�szek f�lreismerhetetlen
latin-amerikai be�t�ssel j�tszanak. A feh�rek viszont
legt�bbsz�r olyasf�le zen�t produk�lnak, ami legink�bb a
j�vai gamel�nra hasonl�t - kidolgozott, magas fok�,
m�gis mag�val ragad� jazz, benne sok-sok h�zilag
k�sz�lt �t�hangszerrel, gongokkal. (Azt mondj�k,
rokons�gban van a kor�bbi rockzen�vel.) Vannak
klasszikus hangszereket haszn�l� zenekarok is, akik
eg�szen f�ld�nt�li, improviz�lt zen�t j�tszanak, amihez
hasonl�t sehol sem hallottam, �s v�g�l vannak teljesen
elektronikus zen�t kedvel�k is, szintetikus hangz�sokkal.
Mindenfajta zen�nek er�teljesen t�ncr�tmusa van. Ritk�n
l�tni zenekart �gy j�tszani, hogy valahol a k�zelben ne
perd�ln�nek t�ncra az emberek. Mellesleg a klasszikus
zene is gyakran hallhat�, f�leg utcazen�szek
tolm�csol�s�ban.
Neh�z a botf�lem sz�m�ra, hogy a sz�veget �s a
dallamot k�vessem, az emberek pedig nem veszik
sz�vesen, ha le akarom vel�k �ratni. M�gis siker�lt
megszereznem n�h�ny n�pszer� m� sz�veg�t. Kider�lt,
f�leg romantikus nyavalyg�s, nem sokban k�l�nb�zik a
mi hillybillynkt�l. Panaszos �radat a mag�nyr�l, rossz
el��rzet az igaz szerelem szomor� v�g�r�l, d�h �s
k�ts�gbees�s. Van olyan, amelyben duzzad az eg�szs�ges
humor, de az�rt eg�sz�ben v�ve l�that�, hogy b�rmily
alapos v�ltoz�sokat hozott is az �kot�p forradalom, az
emberi nem alapvet� �rzelmein �s b�nat�n nem sokat
v�ltoztatott.
Az orsz�gban par�zs vita folyik az elektronikus
er�s�t�sr�l. A sz�tv�l�s idej�n a rockzene teljesen
elektromos er�s�t�s� volt, �s az egy�ttesek teheraut�nyi
felszerel�st hordoztak mindig magukkal. Nemsok�ra
azonban heves t�mad�sok �rt�k �ket a "folkie"-k
r�sz�r�l, akik csak hagyom�nyos hangszerekhez voltak
hajland�k ny�lni, harmonik�hoz, git�rhoz, zongor�hoz �s
bendzs�hoz, esetleg antik hangszerekhez, mint a lant,
vagy egzotikusokhoz, mint a szit�r. A n�piesek azzal
�rveltek, hogy a zene nem lehet mindenki�, am�g
k�lts�ges berendez�sek kellenek hozz�. �s egy�bk�nt is,
a zene nem f�gghet az elektromos �ram mesters�ges
seg�ts�g�t�l. V�gs� �rv�k pedig az volt, hogy az er�s�tett
zene biol�giai t�mad�s, mert k�ros�tja a dobh�rty�t. Az
olcs�, k�zhez �ll� kis er�s�t�k kifejleszt�se al�akn�zta
els� �rv�ket, a m�sik pedig nem nagyon hatotta meg a
fiatal �kot�p zen�szeket. �gy azt�n a vita v�ltozatlan
hevess�ggel d�l tov�bb.
Sz�mos �kot�p m�v�sz nemzetk�zi h�rn�vre tett szert,
P�rizsban �s Toki�ban l�pnek fel. Ennek ellen�re a
m�v�szi tev�kenys�gek f�kuszpontja eg�sz Ecot�pi�ban
er�szakosan belf�ldi. Egy fiatal el�ad� od�ig ment el,
hogy nem adta meg nekem a nev�t, nehogy az �js�gban
megjelenve "meghurcoltass�k". "Olyanok vagyunk, mint
a baliak - hajtogatta -, nincs nek�nk m�v�szet�nk,
egyszer�en csak mindent csin�lunk, amire k�pesek
vagyunk." E hozz��ll�s eredm�nye nemcsak a
nagysz�m� m�alkot�s �s mestermunka (fazekasss�g,
keramikusm�v�szet, sz�ttesek, �kszerek), de az �kot�p
haszn�lati t�rgyak, b�torok kit�n� min�s�ge is. Egyik-
m�sik, mint p�ld�ul az a megd�bbent� tollas mandala,
amit egy bar�tomt�l kaptam, nem m�v�szi alkot�s, sem
pedig valami m�s. Mindenesetre hozz�j�rul ahhoz az
eszt�tikai gazdags�ghoz, amivel az �kot�pok
megaj�nd�kozz�k egym�st.

J�nius 13.
Le kell �rjam, miel�tt elhalv�nyul...
Tegnap arra �bredtem, hogy az eg�sz Cove izzik az
izgalomt�l: mi k�vetkez�nk a harci j�t�kokban!
K�l�n�sen Tom, de mindenki m�s is irt� izgatott lett
egyszerre. Legnagyobb meglepet�semre Lorna a
legharciasabb. Hi�ba voltam �n is ott, akivel egyszer
�sszekaptak ezen; nem sz�gyellt�k magukat, nem
haboztak: egyszer�en tetszik nekik a dolog. Egy id� ut�n
m�r nem is sz�ltam sokat. �gy �reztem magam, mint az
egyszeri falu bolondja a foci vil�gkupa d�nt�j�n: "Ugyan
mit vagytok �gy oda, hiszen csak egy nyavaly�s
b�rlabd�t kergetnek!"
A reggeli a szok�sosn�l �nnep�lyesebb: g�r�gdinnye
�s pezsg�. De senkinek sincs valami nagy �tv�gya. Az
izgatotts�g ragad�s, be kell vallanom, r�m is hatott egy
kicsit. Az emberek igazi akaszt�fahumorral �lcel�dtek.
Valaki megjegyz�st tett a sz�p meleg id�re, Tom egy �reg
indi�n mond�ssal felelt: "M�lt� nap a hal�lra."
T�z �ra k�r�l kezd�d�tt a par�d�. A f�rfiak �ntudatos
m�lt�s�ggal n�ztek egym�sra, �s fel�lltak. Mindenfel�
�lel�sek, az ajt�b�l visszapillant�s. Nina, Tom bar�tn�je
is �tj�tt hozz�nk, �s els�rta mag�t, ami bosszantotta
Tomot. "Ne b�gj, szarr� verj�k �ket!" Erre m�g
hangosabban b�g�tt. �n is vel�k mentem, hogy
v�gign�zzem. "Ett�l f�rfi leszel" - hergelt Bert.
Felkapt�k nagy l�ndzs�ikat, �s mindannyian kivonultunk
a nagy ajt�n az utc�ra - a k�r�lbel�l tizen�t f�s
k�zd�csapat �s vagy harminc k�s�r�. A harcosok �nekelni
kezdtek, l�ndzs�ikat l�b�lt�k, �s mi ut�nuk �z�nl�tt�nk.
P�r�s, forr� San Francisc�-i nap volt, egy kis sz�llel.
J� p�r m�rf�ldre voltunk a parkt�l, ahol az esetnek
meg kellett t�rt�nnie. B�tran tartottunk a k�zd�hely fel�,
a harcosok daloltak, a t�bbiek id�nk�nt felkapt�k a
refr�nt. Az emberek megn�ztek minket, ahogy elhaladtunk
mellett�k - ha egy-egy f�rfi tett egy mozdulatot a
l�ndzs�val vagy megugrott kicsit, mosolyogtak �s
�ltett�k. �hatatlanul iskol�s�veim focimeccsei jutottak
eszembe, mi t�bbiek �gy n�zt�nk ki, mint az agg�d�
sz�l�k, akik a meccs el�tti handaband�z�st figyelik...
Nagyon forr� nap volt, �s az �homra bed�nt�tt pezsg�
hat�sa nem maradt el. Levettem a pul�veremet, �s az
egyik n� kez�be nyomtam - nem is eml�kszem r�, Brit
volt az vagy Lorna. A dal egyre er�sebb lett, �s a csoport
hangulata megv�ltozott. Ahogy k�zeledt�nk a parkhoz,
hirtelen mintha valaki bekapcsolta volna a
magasfesz�lts�get. Az emberek egym�sba karoltak, �s
furcs�n n�ztek egym�s szem�be. A l�p�seink �teme
er�sebb, hat�rozottabb lett, a menetel�s �s a harci t�nc
kever�ke.
Azt�n egyszerre csak ott volt el�tt�nk a park, benne a
szertart�si �sttel, sz�l�r�l barb�r nagy csanakok l�gtak
le, csillogtak a napf�nyben. P�r sz�z m�terre, az
oldalban gy�lekezett az ellenf�l, a saj�t �stj�k k�r�l.
Jeges borzong�s futott �t rajtam, amit�l teljesen
meglep�dtem: gy�l�ltem �ket! �s hat�rtalan b�szkes�g
t�lt�tt el a mi harcosaink l�tt�n, akik a mi �st�nk k�r�l
�lltak, Milyen sz�pek voltak, milyen der�k leg�nyek!
Egyik a m�sik ut�n vetette le az utcai ruh�j�t, hogy harci
mezbe �lt�zz�n. B�rdzsekik �s pomp�s mint�val dekor�lt
sortok ker�ltek el�, n�melyiken csillagk�pek jelei, m�son
totem�llatok, megint m�son csak geometrikus mint�k. A
cs�sz�k k�rbej�rtak (senki sem vett mag�nak, csak akkor
itt�l, ha egy testv�red megk�n�lt), �s mi t�bbiek is
odat�m�r�lt�nk, biztat�an �v�lt�zve.
Nem b�rok visszaeml�kezni, mi t�rt�nt ezut�n. Valaki -
tal�n Bert - egy cs�sze forr� italt nyomott a kezembe,
ujjaimat r�fonta a cs�sz�re, �s megszor�totta a karomat.
De k�ptelen vagyok visszaeml�kezni az arc�ra.
Hom�lyosan dereng, hogy �jul�s k�rny�kezett, gyenge
voltam, mintha nem lenn�k k�pes megfogni a cs�sz�t �s
az lehullana a f�ldre. Arra sem eml�kszem,
megpr�b�ltam-e megtartani egy�ltal�n. M�gis
kih�rpintettem valahogy. Innent�l az eg�sz nagyon
zavaros. Egyszer csak hatalmas ki�lt�st hallottam, de
nem tudom, �n ki�ltottam-e vagy m�s, kezek veregettek
h�tba, harci �lt�zetet �ll�tottak �ssze sietve a sz�momra,
�s m�g egy m�sodik cs�sze levet nyomtak a kezembe.
Oldalt, a k�z�ns�g soraiban a szemem sark�b�l megpil-
lantottam egy asszonyt, aki mintha Marissa lett volna, �s
megdobbant a sz�vem. Odafordultam, de nem l�ttam
sehol. (�, hogy szeretem azt a n�t!) A sz�vem er�sen vert,
iszony� energi�k l�ktettek bennem, minden izmom sokkal
er�sebbnek, testemet hatalmasabbnak �reztem.
Megvert�k a gongot, �s a csata megkezd�d�tt. L�ttam
kor�bban, hogyan gyakorolnak a mieink a kertben a
l�ndzs�kkal, de a t�nyleges fegyver nagyon neh�znek �s
orm�tlannak t�nt. F�ltem t�le, hogy tapasztalatlans�gom
miatt a testv�reimet is bajba sodorhatom. De szem�k
biztat�an f�nylett, �s egy�tt rohantunk le az ellenf�l
ir�ny�ba, hogy elkezdj�k f�lelmetes t�ncunkat, amely oly
sokat k�s�rtett az �lmaimban. Els� t�mad�sukt�l hal�lra
r�m�ltem. Soha nem l�ttam m�g m�sik ember szem�ben
ilyen gy�l�lk�d�, ny�ltan gyilkos tekintetet, s alig �lltam
meg, hogy sarkon ne forduljak �s kegyelem�rt sz�k�lve el
ne rohanjak. De kitartottunk, �sszet�m�r�lt�nk, �s
l�ndzsaerd�vel �zt�k vissza �ket kiindul� helyzet�kbe.
L�tt�k, hogy ha tov�bb er�ltetik, valamelyik�k hal�los
sebet kaphat. L�p�sr�l l�p�sre h�t, �rgus szemekkel
lesve, hogy hol lazul a sorfalunk, h�tr�lni kezdtek.
Ebben a pillanatban, legal�bbis valahogy �gy
eml�kszem, mellettem valaki egy vad�llati �v�lt�st
hallatott, egy igazi diadalmas, v�rszomjas b�mb�l�st,
amit�l megfagy az erekben a v�r. Soha nem �reztem
semmi ehhez hasonl�t, mint akkor. Az � el�renyomul�suk
okozta p�ni f�lelem hely�t a k�z�s er�nkbe vetett hit
kimondhatatlan bizalma v�ltotta fel, �s tudtam, hegy ez
mindannyiunk�. L�ndzs�inkkal cselezve �s fenyeget�zve
sz�tsz�r�dtunk, �s elkezdt�nk apr�nk�nt el�r�bb hatolni,
gyenge pontokat keresve, n�ha megk�s�relve egyik-m�sik
ember�ket elszak�tani a t�bbit�l.
Az egyik ilyen roham alkalm�val elragadhatott a
lelkesed�sem, �s elsz�m�tottam a t�vols�got. Az ilyen
csat�k egyens�lya k�nyesebb, mint els� pillanatban
l�tszik, �s az ellens�g a m�sodperc t�rtr�sze alatt
kihaszn�lhatja a meging�st, hogy el�ny�re ford�tsa azt.
Valahogy egy vagy k�t l�p�ssel t�bbet l�phettem a
kellet�n�l el�re, vagy rossz ir�nyba indultam. Az ellenf�l
azonnal ellent�mad�sba ment �t, amelynek k�vetkezt�ben
leszakadtam a csapatomt�l. Jerry, aki mellettem �llt,
h�tral�pett egy pillanatra, hogy helyet csin�ljon Tomnak
�s egyes�lt er�vel seg�tsenek nekem, de m�r k�s�n: a
k�vetkez� pillanatban egy l�ndzsa f�r�dott az oldalamba,
a cs�p�m felett.
Azonnal el�julhattam, b�r hom�lyosan ki�lt�sokra �s
sikoltoz�sra eml�kszem, �s kezeket �reztem, melyek
lefektetnek a v�res f�re.
A t�bbiek elbesz�l�s�b�l tudom, hogy egy orvos
sz�pen bek�t�z�tt, majd besz�ll�tottak a kis k�rh�zba,
ahol ezt a napl�t �rom. A seb cs�nya, de a jelek szerint
nem �rt semmilyen l�tfontoss�g� szervet. Tomp�n sz�r,
de elviselhet�. Majd egy �ra hosszat tartott a m�t�t, am�g
megtiszt�tott�k a sebet �s �sszevarrtak. Alkonyt�jt t�rtem
magamhoz, �s azt kellett tapasztaljam, hogy egy
meglehet�sen sz�p, Linda nev� �pol�n� gondjaira
vagyok b�zva. ,B�tor volt" - mondta, miut�n
elmagyar�zta, hogy az altat�s okozta k�db�l k�sz�l�dom
�ppen kifel�. Vajon a csat�t �rtette ezalatt, vagy a
m�t�tet? T�l �lomittas voltam, hogy megk�rdezzem. A
k�rh�zban nem sok beteg lehet - neki, �gy l�tszik, nincs
m�s dolga, mint hogy engem abajgasson. Erre sz�ks�gem
is van, mert abban a pillanatban, hogy lehunyom a
szemem, a harc k�pei bukkannak fel a k�pzeletemben, �s
ez�rt nincs �nyemre az alv�s...

J�nius 14.
Tegnap este, miut�n befejeztem a napl��r�st,
elmes�ltem Lind�nak a hallucin�ci�imat. Azt v�rtam,
majd valami altat�t ad, ehelyett megk�rt, hogy
r�szletesen mondjam el neki. Azt�n a homlokomat �s a
v�llamat kezdte el massz�rozni, amit�l elcsitult az agyam
zakatol�sa. Egy ideig csak csendben �lt mellettem, kez�t
a mellkasomon nyugtatva. Nyugodtan, mintha eg�sz
�jszaka itt virrasztana, ha kell. Azonnal elaludhattam, �s
ma reggel, amikor fel�bredtem, az �gyam melletti
sz�kben �lt. Mint kider�lt, t�nyleg velem volt eg�sz �jjel
(a szoba sark�ban a hever� �ssze volt d�nc�lve, l�tszott,
hogy aludtak benne), �s mi t�bb, ez �ltal�nos gyakorlat
az �kot�p k�rh�zakban.
Hossz� haja lebbent, amikor fel�llt �s odaj�tt hozz�m.
"Hogy �rzi mag�t?" Neh�z volt megmondani. F�radt
voltam, mintha m�g �r�kon �t tudtam volna aludni.
M�gis, a nap h�vogat�an s�t�tt, �s ett�l ny�jt�zkodni
t�madt kedvem. Ez �szre t�r�tett, tudat�ra �bredtem a
k�t�seknek, meg annak, hogy a mozg�s f�jdalommal j�r.
Csendesen fek�dtem, �s csak pislogtam r�. "N�h�ny
bar�tja szeretn� megl�togatni - mondta -, de el�bb tal�n
enne valamit." "Farkas�hes vagyok!" - feleltem moh�n.
"Az orvos is be fog n�zni egy kicsit, de el�bb meg kell
er�s�ten�nk mag�t. Mit szeretne enni?"
Egy pillanatig gondolkodtam. "Mondjuk egy
nagyobbacska parasztreggelit, szalonn�val, toj�ssal,
krumplival, p�st�tommal, paradicsoml�vel, k�v�val �s
pir�t�ssal..." Mosolygott. "L�tom, meg akar gy�gyulni.
Ok�, megn�zem, mit tehetek mag��rt." Egy gombra
mutatott az �gy fej�n�l. "Ha ezt megnyomja, azt �n
meghallom, ak�rhol vagyok, ak�rmit csin�lok is �ppen."
Egy apr�cska r�di�k�sz�l�k volt a cs�p�j�re er�s�tve.
Mikor kiment, �gy �reztem magam, mint aki hirtelen
sokat nyer a ruletten: a sors kif�rk�szhetetlen akarat�ra
b�ztad magad, �s ahelyett, hogy a v�rt vesztes�g �rne,
meggazdagodsz. T�l�ltem, a nap ragyog�an s�t, �s valaki
idek�ldte nekem ezt a pomp�s n�t, hogy gondomat
viselje...
R�vetettem magamat a reggelire, b�r nem voltam
igaz�b�l annyira �hes, mint el�sz�r hittem. Megj�tt a
doktor. Nem az �n esetem orvosban: hossz� haj, hanyag
st�lus. Az �letem �s karrierem minden apr� r�szlete
�rdekelte, ami m�r a tolakod�s hat�r�t s�rolta, de az�rt
el�gg� �rtette a dolg�t. Megtapogatott, hallgat�zott, �s
kijelentette, hogy rohaml�ptekkel haladok a gy�gyul�s
�tj�n. Az antibiotikumok minden bizonnyal elv�gezt�k
feladatukat, semmi jele a fert�z�snek. Holnap, mondta,
m�r mozoghatok egy kicsit. "Ma m�g meg kell el�gedjen
a passz�v �r�m�kkel. Lind�nak megmondom, hogy
f�rdesse meg mag�t d�lut�n. �s tal�n egy kis maszsz�zst
is adhat."
Arra gondoltam, megk�rek valakit, hogy telefon�ljon
Mariss�nak, de Linda meglehet�sen cs�p�sen
megjegyezte, hogy m�r gondoskodott r�la, �s hogy csak
ne izguljak, ink�bb �lvezzem a massz�roz�st, ami
egy�bk�nt isteni �rz�ki �lvezetnek bizonyult. Linda
szemmel l�that�an arra t�rekedett, hogy minden egyes
kis izmot �s idegsz�lat �n�ll� �letre keltsen, felmeleg�tsen
a testemben. L�gy, �lland� ritmusban markol�szott �s
�t�getett, ami k�bult, �lomittas �llapotba ringatott.
K�zben egyszer-egyszer nem �lltam meg, hogy k�jes
s�hajjal ne adjak kifejez�st megel�ged�semnek �s
csod�latomnak, ami nagyon tetszett neki. A v�g�n le�lt az
�gyam sz�l�re, betakart, meg�lelt �s azt mondta: "Maga
igaz�n h�l�s p�ciens."
"H�t, ami azt illeti, soha az �letben nem b�ntak m�g
ilyen j�l velem. A mi k�rh�zaink, tudja... nos, h�t lehet,
hogy orvosi szempontb�l kiv�l�ak, de teljesen
szem�lytelenek. A n�v�rk�k agyon vannak terhelve, �s
k�zel sem ilyen csinosak." "Tal�n �n sem vagyok olyan
csinos, azt csak most gondolja." "Nem mintha
sz�m�tana, igaz?" "Nemigen." H�trad�lt, �n meg
boldogan hunytam le a szemem.
Egy kicsit elszuny�k�lhattam megint, mert hangokra
�bredtem, �s egyszer csak Marissa volt a szob�ban, tele
csipkel�d� r�szv�ttel, �s n�h�ny bar�tom a Cove-b�l.
Marissa ac�los nyugalommal, egy pillant�ssal felm�rte
Lind�t, �s nyilv�n �gy d�nt�tt, hogy megfelel. Azalatt
azonban, am�g ott volt velem, nem engedte a k�zelembe,
aki nem is l�tszott ezt zokon venni. Tudta, hogy betege
�gyis nemsok�ra visszaker�l az � kezeibe. Vend�geim egy
zs�rkosarat �s egy nagy adag bort is magukkal hoztak,
amiket sorra nyitogattak. Linda is bet�rsult, mintha egy
k�rh�zi szob�ban az lenne az �let rendje, hogy az
�pol�n� egy�tt iszik betege vend�geivel. Feltekert�k az
�gyamat, �gyhogy l�thattam az �bl�t, amelyet innen f�lig
f�k takartak el, �s kinyitott�k az ablakot. Nem sok id�be
tellett, �s a szoba elsz�rt palackokkal, �teldarabk�kkal �s
szalv�t�kkal meg nevet� emberekkel lett tele.
Marissa viselked�se �rezhet�en megv�ltozott. Tal�n az
lehet az oka, hogy m�giscsak r�szt vettem a csat�ban,
m�g ha kiss� v�ratlan, f�lszeg m�don is. L�tszik rajta,
mostant�l kezdve jobb embernek tal�l. Mintha
val�s�gosabb, igazibb lenn�k. (Mell�kesen megk�rdeztem
t�le, nem �t l�ttam-e a parkban egy pillanatra, de csak
nevetett �s letagadta.) V�g�l is t�nyleg b�szke vagyok
magamra. B�szk�n viselem majd a sebhelyemet. J� �rz�s,
hogy kev�sb� kezel idegenk�nt, m�g tr�f�lkozik is velem:
"Ak�rhogy is - mondta -, most m�r legal�bb �kot�p v�r
is folyik az ereidben!" (Mert v�r�t�mleszt�st kaptam a
m�t�t sor�n.)
A sok j� bor �s a kellemes t�rsas�g hat�s�ra eg�sz kis
buli j�tt l�tre a v�g�n. Olyan j� �rz�s volt, hogy �n
vagyok a figyelem k�z�ppontj�ban, ez�rt nem �lltam meg,
�s kit�rt bel�lem: "Tudj�tok, nem vagyok hozz�szokva,
hogy ilyen boldog legyek, amikor �ppen szenvednem
illene!" Harsog� hahota volt a v�lasz. Linda �v�an
n�zett r�m, mintha valami nagy gyerek lenn�k, aki
nevets�ges, de szeretni val� butas�got mondott, �s
mindenki csak �gy sug�rzott a szeretett�l. Var�zserej�
pillanat volt. El�nt�tt a bizonyoss�g, hogy val�ban
fantasztikus gyorsas�ggal gy�gyulok. "Ami azt illeti,
bizony el�g fura k�rh�zaitok vannak - mondtam. -
N�lunk alig v�rod, hogy kiker�lj, itt meg egyike a
legremekebb helyeknek."
"Hiszen �ppen err�l van sz� - mondta Linda. - Az
emberek akkor j�nnek helyre leghamarabb, ha boldogok.
Mi nem v�lasztjuk el egym�st�l az orvosl�st �s az �letet.
Ez�rt azt�n t�nyleg a legremekebb helynek igyeksz�nk
berendezni a k�rh�zakat. Ez�rt t�nt olyan viccesnek, amit
a szenved�sr�l az el�bb mondott."
"�s gyakran fordul el�, hogy a p�ciensek nem
akarnak hazamenni?"
"Nem, nem igaz�n. Tiszta sz�v�kb�l meg akarnak
gy�gyulni, �s visszat�rni az �letbe. Maga is, meg fogja
l�tni, nem telik bele n�h�ny nap..." - s l�gyan r�m
mosolygott.
(H�t nem l�tod, akartam mondani neki, hogy m�g
mindig mennyire v�gyom egy kis emberi k�zvetlens�gre,
kapcsolatra, Mariss�ra, r�d �s mindenkire, �s szeretlek,
mert te volt�l mellettem a hossz� �s sz�rny� �jszak�n,
amikor sebes�lt voltam �s elesett, testben �s l�lekben, �s
mert csod�latos m�don mindig tudod, mire van
sz�ks�gem, �s meg is kapom azt t�led, az alatt a kis id�
alatt, am�g a legjobban kell, an�lk�l hogy b�rmit v�rn�l
�rte viszonz�sk�nt...)

J�nius 15.
 "Hisz�nk benne, hogy minden �leter�t seg�ten�nk kell
mag�ban" - mondta a doktor, amikor kifejeztem
megel�ged�semet Linda massz�roz�s�t illet�en. Marissa
visszament a t�borba, de el�tte komolyan sz�t v�ltott
Lind�val. � azt�n, amit f�lig-meddig m�r v�rtam is
(vajon ez is orvosi utas�t�sra t�rt�nt, vagy saj�t
kezdem�nyez�se volt?), f�rdet�s k�zben addig
�gyeskedett, m�g a farkam fel nem �llt �s el nem s�lt. A
v�gyam r�gt�n fel�ledt, megfeledkeztem a k�t�sekr�l,
varratokr�l. Linda keze �s csendes mosolya elb�v�l�, de
sajnos a derekam m�g sz�r a k�t�s alatt, ez�rt nem tudok
igaz�n mozogni. Rem�lem, addig nem engednek el, am�g
egyszer j�l meg nem tudom �t dugni!

(K�s�bb) Telex a Cove-b�l: "MI�RT NEM VESZEL

EGY GIT�RT �S M�SZ SZEREN�DOT ADNI AZ
ELN�K BALKONJA AL�? NY�LSZ�V�EK SOSE
FOGNAK FASZA INTERJ�T CSIN�LNI. AZT�N
FOGD A KUFFERODAT �S GYERE VISSZA, ITT
NYUGI VAN. FRANCINE." Ez az �r�lt m�g eltolja az
eg�sz tervemet. Rem�lem, az �kot�p titkosrend�rs�gnek
van humor�rz�ke, �s ismerik a n�i lelket is...
K�RH�ZAK �S EG�SZS�G�GYI
ELL�T�S: AZ �KOT�P M�DSZER
San Francisco, j�nius 15.
Egy szerencs�tlen baleset k�vetkezt�ben alkalmam
ny�lt els� k�zb�l megtapasztalni az �kot�p
k�rh�zrendszert. Egy m�ly v�gott seb miatt tart�zkodtam
itt az elm�lt n�h�ny napban. Szerencs�sen
gy�gyul�f�lben vagyok, holnap kiengednek, de az�rt egy
darabig m�g vigy�znom kell magamra.
A legnagyobb k�l�nbs�g az itteni �s az otthoni
k�rh�zak k�z�tt a m�retekben van. Annak ellen�re, hogy
az orvosi ell�t�s, amelyben r�szes�ltem, igen magas
sz�nvonal�, az itteni l�gk�r igen apr�cska int�zm�nyre
utal. Mind�ssze 30 beteget �polnak itt, �s enn�l a
l�tsz�mn�l gyakorlatilag nagyobb a n�v�rk�k sz�ma
(akik egy�bk�nt sokkal hosszabb ideig vannak
szolg�latban, mint a mieink, viszont hossz� pihen�napjuk
is van). A r�ntgenvizsg�latok, seb�szeti ell�t�s, altat�s �s
a t�bbi szakmai r�szlet legal�bb annyira ig�nyes, mint
b�rhol m�sutt, b�r a k�rh�z fizikai megjelen�se egy
amerikai orvosba belefojtan� a l�legzetet: a falak
rusztikusak, csemp�z�s sehol, �s nem �rezni a
fert�tlen�t�szerek szag�t sem, amir�l nek�nk mindig a
k�rh�z jut esz�nkbe. Ezzel szemben minden tiszta �s
gondosan �polt, az orvosok pedig, akiknek megjelen�se
�s viselked�se eg�szen szokatlan egy amerikai szem�ben,
igen k�szs�gesek �s j�l k�pzettek.
Egy tekintetben az �kot�p eg�szs�g�gyi szolg�lat
eg�szen m�s �tra t�rt, mint a vil�g t�bbi r�sz�n. Nem
alkalmaznak elektronikus seg�deszk�z�ket, hogy egy
k�zponti n�v�rszob�b�l egyszerre sok beteget
ellen�rizhessenek. Az az elm�let - mint siker�lt
megtudnom -, hogy a n�v�r szem�lyes jelenl�te �s
gondoskod�sa t�bbet jelent a legt�k�letesebb ell�t�sn�l.
Ez�rt az egyetlen technikai eszk�z egy apr�cska r�di�,
amellyel az ember a k�rh�z eg�sz ter�let�r�l b�rmikor
h�vhatja a hozz� kirendelt n�v�rk�t an�lk�l, hogy ezzel
b�rki m�snak kellemetlens�get kellene okoznia. Az
�pol�szem�lyzet egy sor k�l�nleges gy�gy�t�si elj�r�sban
j�rtas, amelyek nagy r�sze ismeretlen n�lunk, �s
amelyeket az�rt tartanak nagyon fontosnak, mert �ll�t�lag
el�seg�tik a szervezet �ngy�gy�t� k�pess�g�nek
�szt�nz�s�t.
Az �kot�p �llampolg�rok a b�lcs�t�l a s�rig
t�rsadalombiztos�t�ssal rendelkeznek, �s ez drasztikusan
megv�ltoztatta az orvosi ell�t�s k�p�t is. Ahelyett, hogy a
szakma ellen�rizn� �ket, a k�rh�zak kiz�r�lag csak az
�ket m�k�dtet� k�z�ss�geknek tartoznak felel�ss�ggel.
Ez a k�z�ss�g k�r�lbel�l egy minicity nagys�g�, vagy
t�zezer ember. Igy azt�n annak lehet�s�ge, hogy az
orvosok maguk �llap�ts�k meg a kezel�s d�j�t, m�r a
m�lt�, noha egy orvos m�g mindig v�logathat az egyik
vagy a m�sik k�z�ss�g �ltal k�n�lt �ll�slehet�s�gek
k�z�tt. Val�j�ban az orvosok m�g �gy is a legmagasabb
j�vedelmi kateg�ri�ba tartoznak, annak ellen�re, hogy
sz�muk sokkal nagyobb, mint n�lunk. Ugyanakkor
sz�mos olyan feladatot is el kell l�tniuk, amit m�sutt
technikusok vagy az �pol�szem�lyzet l�t el. M�sr�szr�l
viszont a technikusok �s az �pol�k elv�geznek egy sor
olyan munk�t is, amit n�lunk az orvosok megtartanak
maguknak. Azt is �szrevettem, hogy az orvosok,
alkalmazottak �s betegek k�zti besz�lget�sek j�val
�l�nkebbek, mint n�lunk. A doktor erk�lcsi �s
tudom�nyos tekint�lye egy�rtelm�en felh�gult.
Mindenesetre a felt�telek nem lehetnek az�rt t�ls�gosan
nyomor�s�gosak az orvosok sz�m�ra, m�sk�l�nben
elhagyn�k az orsz�got. Amennyire meg tudom mondani,
mind�ssze n�h�ny sz�z t�vozott k�zvetlen�l a
f�ggetlens�g ut�n, azok is a nagy j�vedelm� specialist�k
voltak, mostan�ban m�r senki. Ecot�pi�nak nincs
sz�ks�ge k�lf�ld�n v�gzett doktorokra, hogy felt�ltse
k�rh�zait, mint ahogyan mi r�k�nyszer�l�nk, mert
orvosegyetemeinek kibocs�t�s�t majdnem k�tszeres�re
n�velt�k az elm�lt �vtizedekben.
Gy�nge fizikai �llapotom nem tette lehet�v�, hogy t�l
sok adatot gy�jtsek ittl�tem alatt. Mindazon�ltal l�tszik,
hogy az orvosi ell�t�s legaktu�lisabb probl�m�ja minden
bizonnyal a legmagasabban jegyzett specialist�k kr�nikus
hi�nya. Vannak ugyan szakemberek, akikkel sz�ks�g
eset�n konzult�ci�t tartanak, de ugyanakkor elv�rj�k,
hogy ezek a szakemberek �ltal�nos gyakorlatot is
folytassanak. Ezt a pocs�kl� szok�st azzal magyar�zz�k,
hogy �gy a specialista is k�zvetlen kapcsolatban marad az
emberek val�s eg�szs�g�gyi sz�ks�gleteivel. Lehet, hogy
�gy van, ennek ellen�re az ilyen rendszer mindenk�ppen a
szakmai lehet�s�gek �s a specializ�ci� jelent�s
besz�k�l�s�t jelenti. A val�s�g az, hogy n�mely szak�g
eg�szen kihalt. Az �jsz�l�tteket p�ld�ul b�b�k �s
�pol�n�k segitik vil�gra, hacsak nincs valami
komplik�ci�, �s a k�rh�zakban sem sz�l�szet, sem
�jsz�l�ttoszt�ly nincsen.
Nincsenek olyan j�l ell�tott intenz�v oszt�lyok sem,
mint a mi k�rh�zainkban. Ez egy�ttal azt is jelenti, hogy
a s�lyos beteg, haldokl� p�ciensek �letben tart�si es�lyei
sokkal kisebbek, mint a j�l felszerelt, kit�n� technik�val
rendelkez� amerikai k�rh�zakban. Ez a l�tsz�lagos
kem�nysz�v�s�g csup�n r�szben ered gazdas�gi
sz�ks�gszer�s�gb�l, a m�sik oka az �kot�pok saj�tos
fatalista viszonya a hal�lhoz. Sz�vesebben t�ltik �let�k
utols� napjait otthon, �s az id�sebb �kot�pok jelent�s
energi�t ford�tanak r�, hogy felk�sz�ljenek a hal�lra. M�g
az is elk�pzelhet�, az �ll�t�sok szerint, hogy mint az
amerikai indi�nok, meg tudj�k v�lasztani hal�luk
pillanat�t. Ak�rhogy is, ha �rzik, hogy elj�tt az idej�k,
akkor hagyj�k, hogy elj�jj�n, �s vall�sos �kol�giai
szeml�let�k mened�k�b�l n�znek szembe az
elker�lhetetlen t�nnyel: nemsok�ra �k is visszaker�lnek
az �r�k k�rforg�sba.
M�sr�szr�l viszont az eg�szs�g�gyi ell�t�s rendk�v�l
nagy s�lyt fektet a megel�z�sre. Az �sszes k�z�ss�gi
k�rh�zban rendszeres ellen�rz�st v�geznek minden
�llampolg�ron, �s ez�rt id�ben siker�l a legt�bb kisebb
betegs�get elkapni, miel�tt komolyra fordulna a dolog.
Egyetlen ideval�sinak sem kell lemondania az orvosi
ellen�rz�sr�l csak az�rt, mert az dr�ga vagy nehezen
hozz�f�rhet�.
Minden orvos kap olyan k�pz�st is, amit mi
pszichi�tri�nak mondan�nk, b�r a pszichol�gia �s
pszichi�tria nem elk�l�n�lt szakm�k. Az �n
kezel�orvosom is legal�bb olyan figyelmet ford�tott
lelki�llapotom ellen�rz�s�re, mint a sebem gy�gyul�s�ra.
�ll�t�lag jelent�sen cs�kkent az elmebetegs�gek sz�ma a
f�ggetlens�g �ta, b�r az ilyen �ll�t�sok hitel�nek
meg�llap�t�sa igencsak neh�z, tekintettel a drasztikusan
megv�ltozott k�r�lm�nyekre. Azt mindenesetre
meger�sithetem, hogy az itteni nagyv�rosok utc�i
nincsenek tele azokkal a szerencs�tlen, nyomorult
�r�ltekkel, akik n�lunk oly gyakoriak. M�sr�szr�l viszont
az a k�lcs�n�s bizalom �s biztons�g, amit az �kot�pok
szoros, er�sen szem�lyes �letst�lusukkal �s lak�k�z�ss�gi
rendszer�kkel el�rtek, alaposan beny�jtja a sz�ml�t a
n�vtelens�g �s szabads�g oldal�n. Az �kot�pok
nyugodtak lehetnek, mondta nekem egy orvos, hogy
"soha nem lesznek egyed�l". A leggyakoribb
pszichi�triai probl�ma, amellyel az emberek felkeresik az
orvost, az egyed�ll�t ig�nye �s a k�sztet�s, hogy
er�szakos cselekm�nyeket k�vessenek el. (�rdekes
ugyanakkor, hogy �ltal�ban id�sebb emberek �s n�k
gy�tr�dnek ilyesmit�l, azok, akik nem vesznek r�szt a
hadij�t�kokon!) N�melyik betegen seg�t, ha vad
vid�keken t�r�zik, ahol azt�n heteken �t teljesen egyed�l
lehet, ha akar. M�gis, azt nem mern�m �llitani, hogy az
�kot�pok boldogabbak lenn�nek az amerikaiakn�l.
Ink�bb az a val�szin�, hogy az elt�r� �letst�lus olyan
nyeres�get eredm�nyez, amelyet csak m�s jelleg�
vesztes�g �r�n lehet el�rni. Lehet, hogy csup�n arr�l van
sz�, hogy az itteniek t�l�nk elt�r� m�don �lik �t a
boldogs�got �s szomor�s�got.

J�nius 15.
(K�s�bb) Most kaptam egy �zenetet az eln�k
titk�r�t�l: gy�gyul�st k�v�nnak nekem, �s tudassam, ha
�jra �zemk�pes vagyok. J� h�r!
A vastag t�glafalon megnyitottak egy ajt�t, �gy
besz�lgethetek a szomsz�dommal, aki egy 45 �v k�r�li
asszony. Kis h�j�n elvesztette az egyik karj�t egy
hal�szhaj�n bek�vetkezett balesetben, a h�l� cs�rl�z�se
k�zben. �pol�ja egy 30 k�r�li sz�pfi�, nagyon �gyesen
mes�l t�rt�neteket, �s tal�n egy�b k�pess�gei is vannak.
Rengeteget nevetteti, n�ha bele is pirul. Megengedt�k,
hogy felkeljek �s r�vid s�t�kat tegyek a k�rnyez�
dombokon. Megismertem a t�bbi beteget is, akiknek
rendszerint (de nem kiz�r�lag) ellenkez� nem� �pol�ik
vannak. Megjegyeztem Lind�nak, hogy bens�s�ges
kezel�si m�dszere esetleg gondot okozhat a
koll�gan�inek. Inger�lten v�laszolt: "El�sz�r is, minden
eset egyedi. M�sodszor pedig, minden egyes emberben
van valami, amit �rdemes �rt�kelni �s szeretni
(elmosolyodott), m�g ha egy h�lye bek�pzelt amerikai
seggfej is az illet�, mint te. Harmadszor, az �pol�k is
emberek, �s szabadon d�nthetnek afel�l, hogy mit tesznek
meg �s mit nem. Azt hiszed tal�n, hogy rabszolga
vagyok?" Grimaszt v�gott, megragadta a v�llamat, �s
visszavonszolt a szob�ba. Att�l tartok, igaza van. Az �n
kultur�lis h�tterem az el�nyei mellett rengeteg
h�tr�nnyal is j�r.
Elolvastam egyp�r �kot�p reg�nyt. Rendk�v�li
magabiztoss�gr�l �rulkodnak, majdnem mint a 19.
sz�zadi angol reg�nyek: alap�ll�suk, hogy a vil�g -
val�sz�n�leg ebb�l a fenntarthat� �llapot marhas�gb�l
kiindulva - egy eg�sz rendes �s kedves hely, amelyben az
id�nk�nti neh�zs�gek dac�ra el lehet az�rt boldogulni.
Persze el�fordulnak izgalmas kalandok �s lelki
konfliktusok is, de egyik sem az a teljesen lehangol�,
ki�ttalan �rz�s, mint ahogy az a mi k�nyveinkb�l �rad. A
sztori els� l�t�sra rettenetesen �llott, poshadt, fogalmam
sincs, hogy lehet ezzel �rdekl�d�st felkelteni. Hogyhogy
nem j�ttek r� az izgalmas horror vonzerej�re? N�melyek
egyenesen happyenddel v�gz�dnek... Azt�n egy id� ut�n
m�giscsak megszokja az ember. J�lesik egy kicsit
elt�lteni vel�k az id�t, megnyugtat�. Amir�l eszembe jut,
hogy maga az orsz�g is kezd sokkal megnyugtat�bb lenni
az ut�bbi id�ben: amikor igaz�n sz�ks�gem volt r�,
gondoskodtak r�lam...

J�nius 16.
�j k�t�st kaptam, ez m�r eg�szen kicsi. Linda meg �n
egy hossz�, szel�d szeretkez�ssel avattuk fel - alig
�reztem m�r f�jdalmat, csak n�ha egy k�s sz�r�
kellemetlens�get.
Kezdek r�j�nni, hogy Linda t�nyleg nem annyira
csinos, mint amilyennek az els� alkalommal l�ttam, �s
nem is a legragyog�bb elme a vil�gon. De sz�letett
�pol�n�. Rettent�en kedves, meleg l�ny, aki tartja benned
a lelket, egy�tt �rez veled, szeret, �s fizikailag is, lelkileg
is jelen van. (Felt�telezem, hogy ha igazi �kot�p lenn�k,
bar�tokkal, rokonokkal k�r�lv�ve otthon, m�r holnap
hazamehetn�k.) De err�l nem hajland� besz�lni. "Nincs
mit mondjak - feleli. - Majd ha el�g j�l leszel, akkor
elm�sz. Tudni fogod, mikor �rkezett el az ideje."
"�s akkor �jabb p�cienst szedsz fel szeret�nek?"
"H�lye."
De tudja, hogy m�g mindig nem tudtam t�ltenni
magamat ezeken a dolgokon, ez�rt odaj�n hozz�m �s
meg�lel. "Mikor te elm�sz, �n is megkapom a
szabads�gomat, �s oda megyek, ahov� akarok,
vonatb�rletem van. �gy tervezem, a sivatagban fogok
t�r�zni. �s sokat gondolok majd r�d. �s te pedig sokat
�rsz majd r�lam a napl�dban." (Felfedezte a noteszomat
a p�rna alatt.)
"Igen" - ennyit tudok csak kiny�gni, meg�lelem �s
s�rni szeretn�k. Ez az orsz�g bizony megtan�tott a s�r�sra,
�s valamilyen �ltalam is ismeretlen okn�l fogva j�lesik
s�rnom, mintha a k�nnyek nemcsak a k�nnycsatorn�imat
nyitn�k meg...

J�nius 17.
Mikor ma reggel elhagytam a k�rh�zat �s Mariss�hoz
indultam a t�borba, �tk�zben meg�lltam az egyik
fantasztikusan j�l felszerelt sportboltn�l, �s vettem
Lind�nak egy �j h�l�zs�kot - csuda klassz, pihezs�k,
amit eg�szen picire �ssze lehet g�ngy�lni. Meghitt, meleg
lesz neki a leghidegebb sivatagi �jszak�ban is. S�t�tz�ld,
barna, k�k �s ragyog� narancss�rga k�zt lehetett
v�lasztani. A narancss�rg�t vettem meg. Kicsit h�ly�n
�reztem magam, de az�rt egy k�rty�ra r��rtam: "B�jj
bele. Szeretlek." A k�rh�zhoz k�ldettem, hogy megkapja,
miel�tt m�g elindul vak�ci�zni.
Marissa nagyon meg�r�lt nekem. Kis kegyetlen,
piszk�l�d� k�rd�seket tett fel Linda figyelmess�g�re
vonatkoz�an, ragaszkodott hozz�, hogy megn�zze a sebet,
�s g�nyol�dott "szeg�ny sebes�lt Willie-n, akinek a
csinos n�v�rke viselte gondj�t". Nevett�nk �s boldogan
ugrattuk egym�st. Fantasztikus �rz�s megint vele lenni.
M�gis, valahogy hirtelen belekeveredt�nk egy
boldogtalan vit�ba. Lelkesed�semben megeml�tettem
neki, hogy id�nk�nt arr�l �lmodozom, milyen j� lenne
elvinnem �t magammal New Yorkba, ha itt letelik a
k�ldet�sem. Meg�tk�z�tt rajta, �gy fogta fel, mint egy
teljesen abszurd, id�tlen �tletet: "Mi a fen�t csin�ln�k �n
ott? Csak a te f�ggel�ked lehetn�k. Nincs az az isten,
hogy meg tudn�k �lni abban a ti rohadt vil�gotokban."
Legnagyobb meglepet�semre ett�l s�rtve �reztem
magam: mintha a val�s vil�gnak semmi befoly�sa nem
lehetne a mi viszonyunkra. D�h�ngtem �s morogtam,
azzal v�doltam, hogy nem gondol velem, nem akar velem
lenni. Biztos�tott a szerelm�r�l, de hallani sem akart az
alapprobl�m�r�l. Ellepett a hideg ver�t�k, �s r�mesen
�reztem magam. K�ts�gbeesetten v�gytam r�, hogy
lefek�djek vele, de �reztem, hogy nem tudn�k begerjedni
�s semmi sem t�rt�nne.
V�g�l s�t�ltunk egy nagyot az erd�ben. Kezdem
meg�rteni a f�k ir�nti �rzelmeit. Felkapaszkodtunk a
v�lgyfen�ken, azt�n r��r�sen elballagtunk az �reges
f�hoz, ahol el�sz�r szeretkezt�nk. M�g most is m�gikus
hely. De ez�ttal csak csendben �lt�nk egym�s mellett az
od�ban, �s az alkonyat �rkezt�t lest�k, hogyan fakulnak a
sz�nek, t�nnek el a t�rgyak. Id�nk�nt gyeng�den
meg�rintett�k egym�st. A veszeked�s ellen�re sokkal
boldogabb vagyok, mint r�gebben, �s iszony�an rettegek
att�l, hogy egyszer v�ge lesz. El fogom halasztani a
visszat�r�semet a v�rosba, �s a munk�mat min�l k�s�bb
kezdem el, �gyis olyan hamar v�ge lesz.
 J�nius 18.
Ma reggel mondt�k meg, hogy Vera Allwen n�gy
�rakor v�r, de szigor�an m��soron k�v�l �s nem
hivatalosan. Most �rtem vissza az irod�j�b�l, �s gyorsan
le�rom, mi t�rt�nt.
Az eln�kasszony igen egyenes ember. Annak ellen�re,
hogy el�g apr�, jelent�ktelen termet� �s molett, tud
tekint�lyt teremteni mag�nak. Hozz� van szokva a
hatalomhoz. De kor�ntsem olyan h�v�s �s szem�lytelen,
mint a mi politikusaink, akiket n�ha nehezen lehet az
�zletembert�l megk�l�nb�ztetni. Ugyan�gy tele van a
fej�k sz�mokkal, csak ezek hatalmi es�lyekben �s nem
doll�rokban csengenek. Ennek a n�nek a szem�lye a
tekint�lyes, nem a poz�ci�ja vagy az int�zm�ny, amelynek
a feje. Nehezen lehet megfogalmazni. (�gy hallottam,
n�mely r�gi v�g�s� kommunista vezet�nek volt meg ez a
tulajdons�ga, Ho Si Minhnek, Ma�nak.) Olyan �rz�sem
volt vele szemben, mint amikor n�ha n�lam sokszorta
jobb j�t�kosokkal �ltem le sakkozni. Rejt�lyes m�don
tudta �reztetni f�l�ny�t. Val�ban figyelemrem�lt�
asszony. Hirtelen azon vettem �szre magam, hogy
politikai megb�zott l�temmel vigasztal�dom - lehet, hogy
�n magam nem �rek fel hozz�, de mindenesetre
k�ldet�sem van, amit teljes�tenem kell.
El�adtam az eln�k�nk k�r�s�t a viszonyok
rendez�s�re, kifejtv�n azokat a - f�k�nt gazdas�gi -
el�ny�ket, amelyekkel ez Ecot�pia sz�m�ra j�rna. Nem
volt eg�szen ellen�re - megeml�tette, hogy az orsz�g
m�ris folytat bizonyos kereskedelmet egy sor m�sik
orsz�ggal, �s val�j�ban j�l is j�nne egy �jabb lehet�s�g
egyes t�bbletterm�kek elad�s�ra (f�leg borr�l van sz�),
�s sz�vesen v�s�roln�nak bizonyos dolgokat t�l�nk (de
nem hat�rozta meg k�zelebbr�l, mi l�gyen az). A
cserealap azonban a yen kell legyen, amit persze el lehet
titkolni a mi k�zv�lem�ny�nk el�tt.
Megk�rdezte, mi�rt akarjuk v�llalni a kock�zatot, amit
az �kot�p konzul�tusok fel�ll�t�sa jelentene a nagyobb
v�rosokban, tekintettel arra, hogy m�ris komoly
gondjaink vannak az �kot�p ide�k terjed�s�vel az ifj�s�g
k�r�ben. Nem biztos, hogy erre j�l v�laszoltam -
lekicsinyeltem a vesz�lyt, kifejeztem a j�indulatunkat �s
�gy tov�bb. Nevets�gesen naivnak t�nhettem, ha a
k�mjeik t�nyleg olyan j�k, mint gondolom. Mindannak
alapj�n, amit tudok, igen val�sz�n�, hogy �k
finansz�rozz�k a Nagy Tavak k�rny�k�n �s d�lkeleten
elindult szeparatista mozgalmakat.
F� pont: az �jraegyes�t�sr�l ne is �lmodozzunk, sem
most, sem m�skor. Hosszan, szenved�lyesen besz�lt err�l.
Hogy maga az elv is mutatja, mennyire elvesztette a
korm�nyunk kapcsolat�t a val�s�ggal, hogy Ecot�pia
minden szempontb�l csak veszthet egy esetleges
�jraegyes�t�sen (fel is sorolta, mi�rt), �s hogy a gond
nem az, hogy Ecot�pia mik�nt k�vethetn� az Egyes�lt
�llamokat, hanem �ppen ford�tva, �s hogy az �sszes
nagyobb orsz�g jobban tenn�, ha kisebbekre oszlana, �s
m�g ha az � korm�nya akarn� is az egyes�l�st, a n�pe
nem engedn� meg �s �gy tov�bb. Vadul nacionalista,
er�szakosan szeparatista szentbesz�d. Azt�n egyszer csak
f�lbeszak�totta saj�t mag�t, �s r�m meredt azokkal a
szuggeszt�v, parancsol� szemeivel: "Ezt nem gondolhatja
komolyan" - jelentette ki. "Az �n korm�nyom..." -
kezdtem, de f�lbeszak�tott �s megism�telte: "Nem
gondolhatja komolyan."
Cs�nd. Hossz�, k�nos cs�nd.
V�rt, h�trad�lt, de k�zben folyton engem figyelt.
K�nyelmetlen�l feszengtem, ebben a pillanatban ugyanis
t�nyleg fogalmam sem volt, mi a fen�t nyerhetne b�rki is
az egyes�l�st�l. Ak�r az �llamok, ak�r m�s, engem is
bele�rtve.
Halv�ny ir�ni�val elmosolyodott. "Nos, akkor most
mindent elmondtam, amit egy hivatalnoknak el kellett
mondania. Nem besz�lhetn�nk mostant�l fogva csak �gy,
mint k�t egyszer� ember?" Kis poh�rba p�link�t t�lt�tt
(�kot�p gy�rtm�nyt, nem franci�t!), amit az �r�asztala
m�g�l h�zott el�. Fel�llt, megker�lte az asztalt, �s le�lt
mell�m. "P�ntek d�lut�n van, erre a h�tre el�g a
munk�b�l. Nagyon k�v�ncsi vagyok viszont, mit gondol
val�j�ban az orsz�gunkr�l, annak alapj�n, amit l�tott �s
tett. Term�szetesen nagy �rdekl�d�ssel olvastuk a
riportjait. Hogy az igazat mondjam, teljesen meglepett
egyre n�vekv� �szintes�g�k �s a szokatlan k�v�ncsis�g,
amely t�kr�z�dik benn�k. Lehets�ges, hogy a v�rtn�l
jobban �rezte mag�t Ecot�pi�ban?" �s szeme sark�ban
huncut, cinkos r�ncocska jelent meg. Megd�bbenve
meredtem r�, �s csak annyit siker�lt kipr�selnem
magamb�l: "Az igazat megvallva, ez �gy van."
"Nem annyira szem�lyes hangv�tel�ek az �r�sai, mint
a mi �js�g�r�ink� �ltal�ban, ez�rt nem igaz�n tudtuk
meg�t�lni, mennyire kellemes �lm�nyek �rt�k itt
k�r�nkben."
"Szem�lyes �lm�nyeimet egy napl�ban r�gz�tettem.
Sok k�z�l�k igen kellemes, de nem kiad�sra val�. Meg
kell �rtenie, hogy a mi m�rc�nkkel m�rve m�g �gy is t�l
szem�lyesek az �r�saim."
"Igen, tudom. �s azt is tudom, hogy igyekezett
mindent �gy csin�lni ittl�te alatt, ahogyan az itt lak�k
teszik, m�r amennyiben ez lehets�ges volt az �n sz�m�ra.
Igaz�n h�l�sak vagyunk az alkalmazkod�s��rt. De
term�szetesen m�g enn�l is t�bbet v�runk el �nt�l. Sok
minden van m�g, amit adhatunk, �s ha j�l sejtem, �n m�g
sok dolgot nem eg�szen �rt n�lunk." "Annyit
mindenesetre t�k�letesen, hogy az eln�k�nket nem sok
j�val kecsegtethetem."
"T�k�letesen �gy van, ha az egyes�t�sre gondol."
"�s ha gy�znek a h�j�ink?"
"A maguk h�j�i nem voltak el�g �r�ltek �s elsz�ntak
ahhoz, hogy sz�td�lj�k az eg�sz orsz�got az egyes�t�s hi�
rem�nye �rdek�ben '82-ben, most m�g kev�sb� lesznek
azok. De el�g ebb�l. �n arra vagyok k�v�ncsi, mit �rzett
azalatt, am�g vel�nk �lt. Nyugodtan lehet �szinte. Nem a
lepcses sz�m juttatott az eln�ki poz�ci�ba. Innen semmi
nem fog kisziv�rogni. �n tetszik nekem - kiv�l� �s b�tor
munk�t v�gzett. Minden �rdekel, ami mag�val itt
t�rt�nt."
A besz�lget�s h�tral�v� r�sze kellemetlen�l szem�lyes
volt, nem tudom felid�zni. Majdnem olyan, mint egy
l�lekanal�zis. Folyton azt �reztem, a leghalv�nyabb
c�lz�s vagy utal�s n�lk�l is, hogy valahogyan pr�b�ra
akar tenni, a h�s�gemet firtatja �s vegyes �rzelmeimet
akarja kipuhatolni. Csak azt hajtogattam, amiket m�r a
cikkekben is �gyesen megfogalmaztam, de erre mindig
el�g metsz�en v�laszolt, nem hagyva k�ts�get afel�l, hogy
tiszt�ban van vele, hogyan m�k�dik az agyam. M�g
Mariss�r�l is tudott, ami tulajdonk�ppen nem is olyan
meglep�. (�gy l�tszik, egy ilyen apr� orsz�gban a
k�z�ns�ges besz�lget�s is el�g olyan dolgok
kider�t�s�hez, amelyekhez a nagyobbakban
titkosszolg�latot kell tartani.) A besz�lget�s ut�n
kimer�ltnek, nyomottnak �reztem magam, mintha valaki
egy nagy s�lyt rakott volna a fejemre. T�l sok nekem ez
az orsz�g, igaz�n... M�g az eln�k is a lelki �leteddel
t�r�dik. Amit �n v�rtam az interj�t�l, az nem t�rt�nt meg.
De az sem, amire � sz�m�tott. Az volt az �rz�sem, kicsit
csal�dott, t�bbet v�rt t�lem. Kifele menet eszembe jutott
a d�dany�m, akinek csal�d�sait csal�dunkban t�bb
nemzed�knek kellett elviselnie...
Mikor vissza�rtem a Cove-ba, m�r mindenki majd
meghalt a k�v�ncsis�gt�l, hogy megtudja, mi t�rt�nt. De
�n goromba voltam vel�k, felmentem a szob�mba �s
napl�t �rtam. Eg�sz nap borong�s hangulatom volt. S�t�t
j�slatok minden�tt.

J�nius 18.
Az eln�kn�l tett l�togat�som teljesen lehangolt. Az
eg�sz utaz�s mintha csak id�pocs�kl�s lett volna. Ez a
hely m�r elveszett az USA sz�m�ra, semmi k�ts�g,
�r�kre. Pont. A Cove �js�g�r�i az�rt nyaggatnak,
mondjam el, mi t�rt�nt a besz�lget�sen. Egy sz�t se
tudtak kih�zni bel�lem. Miut�n azonban nem h�ly�k,
r�j�hettek, hogy a riporteri feladatomon k�v�l m�g m�s
k�ldet�sem is lehetett itt. �s azt is l�thatj�k a savany�
pof�mr�l, hogy nem j�tt �ssze, ak�rmi is volt az. Egy�tt
�reznek velem, de az�rt az interj� �ta bizonyos
t�vols�gtart�ssal szeml�lj�k egym�st.
Valami nyavaly�t kaptam - influenzaf�le, fejf�j�s,
torokf�j�s, kicsi h�emelked�s. (A h�m�r�t Celsius-
fokokkal haszn�lj�k, �gyhogy nem tudom pontosan,
mennyire komoly, de csak egy fokkal magasabb a
norm�lisn�l.) Eg�sz �jjel le sem hunytam a szemem.
Id�nk�nt leesz a fene a f�ldszintre, de akkor meg r�gt�n
nekem esnek. M�g Bert is. Durv�n le kellett �ll�tanom.
Musz�j egy kicsit �t�rt�kelnem az eg�sz kalandot m�s
n�z�pontb�l. Riaszt a gondolat, hogy Marissa ebben az
�llapotban megl�sson. A "t�vlat", amit annyira szeret
bennem, elp�rolgott. Fel fogom h�vni, �s megmondom,
hogy beteg vagyok, ne j�jj�n.
Azt �lmodtam, hogy egy nagy t�bl�zatot k�sz�tek
"ECOT�PIA" c�mmel, �s le�rom r� az �sszes j� �s rossz
von�st. A lista egyre hosszabb �s zavarosabb lesz, �s m�r
hallom Marissa cs�fond�ros nevet�s�t. V�g�l
�sszet�pem, sz�d�l�k, �s mardos a k�ts�g.
ECOT�PIA: KIH�V�S VAGY
ILL�ZI�?
San Francisco, j�nius 19.
Merre tart ez a furcsa orsz�g? T�bb mint hat h�t
rendk�v�l megfesz�tett munk�ja ut�n m�g most sem
v�llalkozom r�, hogy megj�soljam. K�ts�gtelen, ezt
k�nytelen vagyok beismerni, hogy biol�giai szinten
igenis m�k�dnek az itt beind�tott kock�zatos szoci�lis
k�s�rletek. A leveg�, a v�z krist�lytiszta. A f�ldeket
gondosan �polj�k �s azok term�kenyek. Az �lelmiszerek
b�s�gben, teljes �rt�k�en, felismerhet� form�ban �llnak
rendelkez�sre. Minden �l� rendszer fenntarthat� m�don
m�k�dik, �s ez �r�k id�kig �gy mehet. Az emberek
eg�szs�gesek, j�l�tben �lnek, ez tagadhatatlan. Igaz
ugyan, hogy amerikai szem sz�m�ra a v�gletekig hajszolt
decentraliz�ci� �s �rzelmi nyitotts�g kicsit riaszt�, de
ennek is rengeteg el�nye van. Ebben a tekintetben
Ecot�pia mer�sz kih�v�st jelent, �s sok�ig nem tudjuk
m�g az itteni eredm�nyeket utol�rni.
M�sr�szr�l azonban ezeket az el�ny�ket dr�g�n kellett
megfizetni. Nemcsak az itteni ipari termel�s �s
�letsz�nvonal marad messze a mienk alatt, olyannyira,
hogy azt egy �tlagamerikai nehezen viseln� el, de az
eg�sz �kot�p politikai rendszer egy olyan feltev�sen
alapul, amelyet a legnagyobb j�indulattal sem nevezhetek
m�snak, mint rendk�v�l vesz�lyesnek. Kor�bbi
cikkeimben m�r �rtam a v�ros�llamokr�l, amelyek
gyakorlatilag m�ris lev�ltak az orsz�g test�r�l.
Mostan�ban m�r arr�l folyik a sz�, hogy a spanyol ajk�
�s jap�n lakoss�got is �ssze kellene szervezni San
Francisco egyes r�szein. Ez ut�bbi azzal a balj�s
kil�t�ssal nehez�tve, hogy itt azonnal a jap�n t�ke fogja
�tvenni az uralmat. A zsid�k �s az indi�nok k�r�ben
minden�tt �ltal�nos a milit�ns n�zet, n�melyek m�g
nagyobb auton�mi�t k�vetelnek a kisebbs�geknek.
Bevallottan nehez�re esik egy amerikainak az ilyen
tendenci�kat kritiz�lni, miut�n, ha nem is ilyen
l�tv�nyosan, de a mi orsz�gunkban is n�tt az elk�l�n�l�si
t�rekv�sek ereje a hatvanas �vek integr�ci�s k�s�rleteinek
kudarca ut�n. M�gis, az amerikai ide�l m�g mindig �gy
tartja, hogy minden f�rfi �s n� egyenjog�, egyenrang� �s
egyforma v�delmet �lvezhet a t�rv�ny szem�ben, ha
egyetlen hatalmas �s gazdag orsz�g polg�ra. Az �kot�p
elszakad�si elv tagadja ezt a rem�nyt �s hitet. Mik�zben
l�tsz�lag optimista, val�j�ban a m�lyben szervesen
pesszimista. A k�vetkezm�nyek pedig vil�gosak. Az
�kot�p ideol�gia elt�r a kor�bbi amerikai nagys�g
k�p�t�l, amely tengert�l tengerig egyes�tette a n�peket �s
orsz�gokat. Ehelyett egy elapr�zott, balkaniz�lt kontinens
fel� mutat, amely apr�, m�sodrang� n�pecsk�k
�sszevissza halmaza lehet, mindegyik �nk�nyes
kultur�lis k�l�nb�z�s�ggel terhelve. Ahelyett, hogy a
b�ke �s szabads�g vil�ga fel� vezet� hossz� menetel�st
v�lasztott�k volna, amely�rt Amerika oly sok �ldozatot
hozott a koreai, vietnami, braz�liai csatamez�k�n, hogy a
polg�rh�bor�t ne is eml�tsem, az �kot�pok csak kvietista
szeparatizmust tudnak k�n�lni, visszat�r�st a k�z�pkori
Eur�pa fejedelems�geinek rendszer�hez, vagy �ppen a
dzsungel n�peinek t�rzsi t�rsadalm�hoz.
Az �kot�p elm�let alapj�n a nemzet�llamok, a
rem�nybeli egyes�lt Vil�g�llam �g�ret�vel egy�tt
elt�nnek majd a t�rt�nelem sz�npad�r�l. Nagyszer�
felfedez�seink ellen�re, amelyek lehet�v� teszik a l�gi
utaz�st �s a glob�lis inform�ci�s h�l�zatokat, az
emberis�g kis, kultur�lisan homog�n csoportocsk�kba
fog t�m�r�lni. Yeats, a kicsiny �s szeparatista
�rorsz�gb�l sz�rmaz� huszadik sz�zadi k�lt� szavaival
�lve: "A k�zpont nem tart ki."
Az �kot�pok szerint az ilyen soksz�n�s�g k�v�natos
nemcsak �kol�giai, de kultur�lis alapokon is. Egy kicsiny
helyi t�rsadalom ugyanis sokkal finomabban,
pontosabban el tudja foglalni a hely�t egy biol�giai
rendszerben, hat�konyabban, gazdagabban �s persze
kev�sb� k�rt�konyan tud ott l�tezni, mint a
szuperhatalmak. Sz�momra ez k�tes �rt�k� fetisiszta
decentralizmus. Azt felt�telezi ugyanis, hogy a
nagyhatalmak iszony� m�retekben felhalmozott forr�sait
semmik�ppen nem lehet okosan felhaszn�lni. �n lenn�k
az utols�, aki tagadja, hogy a t�lm�retezett korm�nyzati
b�rokr�ci�nk �s a nemzetk�zi v�llalatok nem k�vetnek el
n�hanapj�n hib�t, vagy nem hagynak ki egy-egy
lehet�s�get. Azonban el�t�lni �s feloszlatni �ket a kis
l�pt�k� �jit�sok jav�ra, mint ami Ecot�pi�ban t�rt�nik,
sz�momra azt jelenten�, hogy a civiliz�ci� gyermek�t
ki�nten�nk a szennyezett f�rd�v�zzel egy�tt. Ha valaha is
jobb �letk�r�lm�nyeket k�v�nunk el�rni magunk �s
ut�daink sz�m�ra, azt csakis a m�r legjobban ismert
m�dszerek okosabb felhaszn�l�s�val tehetj�k meg.

J�nius 20.
Bla, bla, bla... M�g �n se b�rom elolvasni ezt a zagyva
marhas�got, amit �rtam. New Yorkban biztosan im�dn�k.
Igazi "objekt�v" �lgondolkod�s, ami k�vetkeztet�sre jut,
ak�rmi �ron... Elhat�roztam, hogy m�gis visszamegyek
New Yorkba. Ha itt maradok, m�g t�d�gyullad�s lesz a
v�ge. Nem b�rok Berttel vagy a t�bbiekkel besz�lni, pedig
�k folyton a nyomomban koslatnak, �s a figyelm�k n�ha
j�lesik. De ha most feladom, elvesztem a marad�k
�nbecs�l�semet is. �gy h�t kuksolok a szob�mban, �s
k�l�n�sebb siker n�lk�l igyekszem aludni. Verg�d�m a
k�ts�gbeesett v�gy �s a p�ni f�lelem k�z�tt, hogy
Mariss�t l�thassam. Nincs igaz�b�l m�r mit keresnem itt.
M�g �rhatn�k p�r cikket, apr� mulats�gos r�szleteket, itt-
ott kicsit kieg�sz�thetn�m a k�pet. De m�r mindent tudok,
amit tudnom kell.
Marissa azt mondta, be fog j�nni a Cove-ba, hogy
felvid�tson egy kicsit. Nem tudom, hogy viselem majd el,
az elv�l�s tudat�ban. El�vettem a b�r�nd�met, �s
beledob�ltam egyp�r holmit. �tvillant az agyamon az esti
vonat a Sierr�ba �s azt�n Ren�ba. Vagy lemehetn�k Los
Angelesbe �s arrafel� vissza. B�cs� n�lk�l t�vozni a
legjobb b�cs�.
Az �jjel alig aludtam. Az Allwennel k�sz�tett interj�,
egyes �lm�nyeim kavarogtak a fejemben. A Mariss�val
t�lt�tt id�, amikor semmi k�l�n�set nem akartunk
egym�snak mondani, csak �lt�nk �s n�zt�k egym�st,
finoman �rintve a m�sikat. S�t�im a k�d�s v�rosban,
meghitt kis csukly�s pul�veremben. A nap�llom�s
csillog� elemei, ahogy csendben sz�vj�k magukba az
energi�t, nincs semmi mozg�s, csak egy mezei pacsirta
�nekel. Az a m�d, ahogyan az emberek itt egym�sra
n�znek. Azt�n, �s ez a legrosszabb, r�m�lmomban fel�m
ford�tj�k a tekintet�ket, ugyanazzal a n�z�ssel,
v�rakoz�an, �s �n nem b�rom viszonozni. Kiv�ve
Mariss��t. Rem�lem, nem fogok becsavarodni. El kell
t�nn�m inn�t.

J�nius 21.
Elvehetik a noteszomat, akkor is bele�rom. Elraboltak!
Tegnap, mik�zben �ppen pakoltam, h�rom f�rfi meg egy
n� j�tt a szob�mba, �s megk�rtek, menjek vel�k. "Mi a
fen�nek?" - k�rdeztem inger�lten. Kett�t ismertem
k�z�l�k. Az egyik, akinek nagy bozontos szem�ld�ke
d�moni kifejez�st adott az arc�nak, Marissa b�tyj�nak a
bar�tja. (Els� gondolatom az volt, hogy biztosan ez az
�kot�p maffia.) De mosolygott, amikor bej�tt, �s karj�t
nyugtat�lag az eny�mre tette. A m�sikat is ismertem m�r
partikr�l �s egyszer l�ttam Berttel besz�lgetni. Tud�sf�le
lehetett, eml�kszem egy besz�lget�sre, ami kicsit zavaros
volt. (Sose lehet tudni, ezek a fick�k zsenik vagy �r�ltek).
A t�bbit m�g nem l�ttam eddig, amennyire meg tudtam
�t�lni. A l�ny vonz�, bodros sz�ke hajjal, Mintha
mindny�jan j� bar�tok lenn�nek.
"Na gyere sz�pen." Beszor�tottak a sarokba, egyik�k
bev�gta marad�k ruh�imat a b�r�ndbe. Hirtelen biztos
lettem benne, hogy csakis a titkosszolg�latt�l j�hettek.
Megv�rtam, am�g le�r�nk a hallba, �s ekkor seg�ts�g�rt
ki�ltottam, Bert �s h�t nyolc ember a Cove-b�l jelent meg
�s k�r�nk gy�ltek. Hihetetlen�l megk�nnyebb�ltem.
Fogva tart�im azonban cseppet sem l�tszottak
megszeppentnek. Arra gondoltam, megk�rek valakit,
hogy h�vja fel Washingtont. A csoport egyik tagja
f�lrevonta a bar�taimat, �s hall�t�vols�gon k�v�l valamit
sugdosott vel�k. N�mi vita t�madt, fel�m pillantgattak,
azt�n megegyezhettek. "Will - mondta Bert -, azt hiszem,
jobban teszed, ha most vel�k m�sz."
"Mi az, hogy jobban teszem? - ki�ltottam. - �s ha
nem akarok? Elv�gre ez egy szabad orsz�g, vagy nem?
Valaki telefon�ljon! Ebb�l nagy botr�ny lesz, m�g mindig
nem �rtitek? A k�l�gyminiszt�riummal akarok besz�lni,
vagy a Feh�r H�zzal, ha kell. Hiszen ez nevets�ges!"
Bert odaj�tt hozz�m, �s f�lrevont. "Figyelj ide, Will -
mondta. - Tudjuk, mennyit gy�tr�dt�l az�ta, hogy
besz�lt�l Vera Allwennel. Ha itt �lsz ebben a rohadt
szob�ban �s nem csin�lsz semmit, az nem vezet semmi
j�ra. Egy kis v�ltozatoss�g nem �rt. Ezek a gyerekek
t�nyleg j� bar�tok. Egy rendk�v�l klassz helyre akarnak
vinni t�ged n�h�ny napra, nem messze innen. �n is
voltam m�r ott, amikor egyszer neh�z helyzetben voltam,
�s mindannyian �gy gondoljuk, hogy ez j�t fog tenni
neked. Veled menn�k, ha tudn�k, de ma ez nem megy.
Meg�g�rt�k, hogy telefon�lhatsz, amikor csak akarsz, �s
�n meg meg�g�rem, hogy holnap este elmegyek t�ged
megl�togatni."
"Amire most a legnagyob sz�ks�gem van, az az, hogy
kijussak v�gre ebb�l a kibaszott orsz�gb�l! - fakadtam
ki. - M�ghozz� most r�gt�n! Vigyetek ki a
vas�t�llom�sra!"
"�ppen oda visznek - mondta Bert. - De egyen�rt�k�
lenne a veres�ggel, ha ebben az �llapotban hagyn�d el az
orsz�got. Ezek az emberek ugyan�gy tudj�k ezt. Gyere,
Will, fogadd el a becs�letszavunkat. Ezek nem rend�r�k,
tudom, hogy �gyis ez aggaszt a legjobban. Valaki a
Cove-b�l elk�s�rhet, ha �gy gondolod, hogy felt�tlen�l
sz�ks�ges."
Ett�l egy kicsit megnyugodtam. Lehet, hogy bolond
voltam, ami�rt nem tiltakoztam tov�bb, de megtanultam
b�zni Bertben, ak�rmilyen szokatlan dologr�l legyen sz�.
Washington messze van, �s �n t�nyleg nagyon rosszul
�rezn�m magam, ha most megh�tr�ln�k. Mellesleg a
"fogvatart�im" m�r kev�sb� t�ntek fenyeget�nek, ahogy
a Cove-b�liekkel t�rsalogtak. Eszembe jutott, hogy hi�ba
nem az �kot�p titkosszolg�lat emberei, m�g mindig
lehetnek a CIA �gyn�kei. Ha az eln�k t�nyleg fontoss�got
tulajdon�t a k�ldet�semnek, rendezhette �gy a dolgokat,
hogy csak addig maradjak, am�g nem teljes�tettem! Biz'
isten nem volt titok, mennyire lehangolt a tal�lkoz�s
Allwennel, �s t�bben azt is l�tt�k, amint el�b�ny�szom a
b�r�nd�met a szekr�ny m�ly�r�l...
Az �llom�sra vittek, �s az els� d�lre indul� vonattal
h�rom meg�ll�t ment�nk. Azt�n egy minibuszra
sz�lltunk, amely keletnek tartott, a hegyekbe. Nemsok�ra
kanyarogni kezdett az �t, el�sz�r egy foly�v�lgyben, f�lig
legel�k, f�lig erd�k k�z�tt. Az �t v�g�n sz�lltunk ki, egy
olyan helyen, amely az alkonyati nap f�ny�ben ink�bb
t�nt �d�l�nek, semmint lak�k�z�ss�gnek. Szanasz�t
hever�sz� k�nyelmes emberek, egy nagy lapos �p�let
terasz�n. A ter�leten pedig sz�mos, durva deszk�b�l
�csolt kis h�zik� l�tszott, kis verand�kkal.
"Nemsok�ra harapunk valamit -- mondt�k -, de el�bb
lemegy�nk f�rdeni." Kider�lt, hogy h�forr�s van a
k�zelben, amit a jap�n k�z�ss�g tett rendbe.
Foglyulejt�im f�lig-meddig hisznek csod�latosnak
mondott erej�ben. Beraktuk csomagjainkat az egyik
h�zik�ba, �s lefel� tartottunk a hegyr�l. Senki nem
besz�lt - szemreh�ny� hallgat�s az �n r�szemr�l, �s ki
tudja micsoda az �v�kr�l. K�rben�ztem, hogy felm�rjem
a menek�l�s lehet�s�geit. Amint kiker�l�k a
l�t�mezej�kb�l, j� es�lyem van megl�gni. A gond csak az
elej�vel lenne, �s a marad�k hat-nyolc m�rf�lddel vissza
az �llom�sig a ny�lt mez�k�n kereszt�l, ahol neh�z
elrejt�zni. Majd �jszaka fogom megpr�b�lni.

A f�rd�k egyszer�, de gy�ny�r� �p�letekben vannak.

Mindegyikben egy-egy �lt�z�t �s szaun�t alak�tottak ki.
Az ember leveti a ruh�j�t, �s meztelen�l bemegy egy
terembe, ahol medenc�k vannak, mindegyik n�h�ny
n�gyzetm�ter fel�let� �s vagy m�sf�l m�ter m�ly. Be-
szappanozza mag�t, megmosakszik egy zuhany alatt,
azt�n centir�l centire beleereszkedik a g�z�lg� forr�
v�zbe. A legnagyobb megk�nnyebb�l�semre egy�ltal�n
nem b�d�s, b�r van valami selymes tapint�sa �s egy
kicsit furcsa illata. Mindannyian nagy �lvezettel
s�llyedt�nk bele, rabtart�im r�m mosolyogtak �s
hangosan, h�l�san ny�gtek a k�jes �lvezett�l. A
fesz�lts�g engedett egy kicsit. A medence el�g nagy
ahhoz, hogy lehessen benne mozogni, �rdes fel�let�hez
j�lesik d�rg�l�zni, �s a megfelel� magass�gban padok
vannak, amikre r� lehet �lni.
Rajtunk k�v�l egy fiatal p�r volt csak bent, akik csukott
szemmel �ltek �s �szre sem vettek benn�nket, meg egy
�reg jap�n, aki id�nk�nt bedugta a fej�t a v�z al�, azt�n
lassan felmer�lt �s azt mondta: Aaaaaahhh.
Vagy negyed�r�t maradhattunk, azt�n kim�sztunk,
hatalmas t�r�lk�z�kbe burkol�ztunk �s izzadtunk. A
szaun�nak hatalmas ablakai voltak, amelyen kereszt�l
l�thattam a s�t�t eget �s a f�k koron�j�t, ahogy gyeng�n
mozognak. Ett�l el�lmosodtam. Lehet, hogy a v�g�n
k�pes leszek aludni.
Rabul ejt�im sz�tlans�ga bosszantott, de
elhat�roztam, hogy kitartok, �s megv�rom, hogy �k
kezdj�k el, ak�rmit is akarnak elkezdeni. Egyetlen
k�r�sem csak az volt, hogy felh�vhassam a Cove-ot, amit
r�gt�n vacsora ut�n lehet�v� tettek. Mint kider�lt, Bert
m�g most sem tud j�nni, csak egy nappal k�s�bb, de az�rt
�gy is j� volt hallani a hangj�t, k�l�n�sen mert elmes�lte,
hogy Mariss�t is �rtes�tette a holl�tem fel�l. Ezut�n
karossz�kekben ki�lt�nk a hossz� verand�ra. El�g h�v�s
lett, ez�rt t�zet gy�jtottak, ami ugyancsak j�lesett. Valaki
egy �veg brandyt h�zott el� a szoba m�sik v�g�ben. A
poharak k�rbej�rtak, �s mindny�jan az aj�nd�koz�ra
emelt�k �ket. Sakk, domin� �s go j�t�k ker�lt el�. Mindez
egy darabig elsz�rakoztatott, de azt�n kezdtem �rezni,
hogy idegess�gem visszat�r. T�rsaim azonban csak
t�relmesen v�rtak, szemmel l�that�an valamire - vagy
valakire tal�n. Mindenesetre tuti, hogy ezek a legn�m�bb
�kot�pok, akikkel ebben a sz�men�sesek orsz�g�ban
tal�lkoztam.
V�g�l m�gis feladtam. "Na, rendben van. Most m�r
igaz�n el�rulhatj�tok, mit akartok t�lem. Mire j� ez az
eg�sz?"
"Semmit nem akarunk t�led, az �gvil�gon semmit -
mondta a d�moni n�z�s�, Ben bar�tja (Ronnak h�vj�k). -
Egyszer�en megadjuk neked az es�lyt egy kis
v�ltozatoss�gra. Azt kezdesz vele, amit akarsz." "De
kinek a megb�z�s�b�l?" "Ezt most m�g nem mondhatjuk
meg. De hidd el, a bar�taid vagyunk. Nem akarunk
semmi rosszat. Szeretn�nk, ha te is �gy tekinten�l minket
mint bar�tokat. Ne felejtsd el, ez itt Marie, az Vince, ez
meg itt Allan."
"Az nem rossz, szerintetek, hogy akaratom ellen�re
fogva tartotok?" Erre senki nem v�laszolt. Csak �ltek �s
n�ztek r�m, egy kicsit tal�n feszengve, de meg nem
inogva. "N�zz�tek - mondtam -, fogalmam sincs, kinek
dolgoztok, de ez a h�lye vicc valakinek nagyon sokba fog
ker�lni."
"Mi�rt gondolod, hogy valakinek dolgozunk?" -
k�rdezte Marie. "Ez el�g nyilv�nval�. T�rv�nybe �tk� z�t
cselekedtek, ez egy. Kett�, ha nem tudn�tok, az
orsz�gotok f�lhivatalos l�togat�j�val babr�ltok ki, akinek
hogyl�te nem lehet mindegy a korm�nyotok sz�m�ra."
"Ez bizony igaz - felelte. - Nos, mit sz�ln�l hozz�, ha
megk�rn�nk, hogy sz�molj be nek�nk jelenlegi
hogyl�tedr�l?" "Ut�lom, ha akaratom ellen�re tartanak
fogva. Belebetegszem. Ez hogyl�tem egyetlen oldala, ami
r�tok tartozik." "Nem - v�gott k�zbe Ron. - T�vedsz.
Minden r�nk tartozik." Szinte s�rt�d�tten besz�lt. A
t�bbiek b�lintottak. �sszefontam a karomat, �s nem
sz�ltam t�bbet. N�h�ny perc m�lva mindny�jan
felment�nk a h�zik�hoz. Ron �s Marie lefek�dtek, Vince
�s Allan n�zik, ahogy ezt a napl�t �rom.

J�nius 22.
Alig aludtam eg�sz �jjel. Folyton engem �riznek, �s ez
csak ann�l rosszabb. H�rom �ra k�r�l felk�lt�tt�k Ront
�s Marie-t �s cser�ltek, l�tva, hogy �n nem fekszem le.
Addigra m�r el�gg� be voltam s�zva, ez�rt
megk�rdeztem, kimehetek-e s�t�lni. Marie aj�nlkozott,
hogy elk�s�r. "Ki�lt�snyira maradunk a k�zelben" -
mondta.
Egy darabig s�t�ltunk. A l�ny bar�ts�gosan
viselkedett, bel�m karolt. Meglepet�sszer�en el�nt�tt a
heves v�gy, de ellen�lltam �s nem tettem semmilyen
l�p�st. Azt�n sajnos elrontotta az eg�szet, mert elkezdett
a lelkemre besz�lni, mint valami csapnival� amat�r
pszichol�gus: "Mi�rt nem hagyod, hogy seg�ts�nk, mi�rt
nem osztod meg vel�nk a gondolataidat, a
t�preng�sedet? Nem embernek val� mindent magadba
fojtani!"
Elh�z�dtam. "Mi�rt pont nektek besz�ljek? Mondj egy
elfogadhat� indokot!" "Mi itt vagyunk veled." "Vettem
�szre. M�s?"
Csendben megker�lt�k az �d�l� udvar�t. K�zen fogott,
�s csak ekkor vettem �szre, hogy ez a l�ny nem lehet t�bb
h�sz�vesn�l. "Nos, rendben van, mondok neked valamit.
Szeretn�k hazamenni, kiker�lni ebb�l az orsz�gb�l. Itt
minden kibillent az egyens�lyomb�l. Nem val�s�gos,
egyszer�en nem val�s�gos itt semmi."
"Nek�nk nagyon is az. Csak te nem engeded, hogy
neked is az legyen." "Elv�geztem a munk�mat, amit itt el
kellett v�geznem, amennyire b�rki m�s meg tudta volna
tenni, de most m�r el kell mennem." "Mi�rt gondolkodsz
�gy, hogy ez csak egy munka?" "Kaland is volt, ha erre
gondolsz." "M�g mindig kaland. M�g akkor is, ha mi
vagyunk azok, akik miatt tov�bb folyik." R�m kacsintott.
Visszat�rt�nk a kabinhoz. Ron n�mi k�v�ncsis�ggal
figyelt minket, de �n nem sz�ltam, �s Marie sem.
Szundik�lhattam egyp�r �r�t. Most reggel hat van, majd
csak elm�lik ez a nap is. Reszketek - nem merek t�bb
k�v�t inni m�r.

J�nius 22. este

Reggel is, d�lut�n is f�r�dt�nk, azt�n s�t�ltunk egyet.
El nem tudom k�pzelni, mire v�rnak. �szint�n
�rdekl�dnek minden ir�nt, mit gondolok Ecot�pi�r�l, mi
t�rt�nt itt velem, mit sz�nd�kozom tenni. A reggeli
izzaszt�s ut�n �gy �reztem, egy kicsit besz�lhetek r�la
nekik. Nagyon nehezemre esik a gondolataimat �s
�rz�seimet �rint�snyi k�zelb�l megosztani vel�k, �s m�g
most is vak d�h �nt el, ha erre az eg�sz k�ptelen helyzetre
gondolok. De az�rt elmondtam: egy rak�s ismeretre
tettem szert, sokat neh�z �sszer�nek elfogadni. Egy
csom� �rdekes szem�lyes �lm�nyem volt. Mindennek az
ered�je vajon rossz vagy j�? Isten bizony nem tudom.
Az orsz�g egyes von�sai egy�rtelm�en elb�v�lnek -
sz�ps�ge, v�rosai, amelyek annyira �lesen el�tnek att�l a
pokoli l�rm�t�l, amiben mi �l�nk. Az �let egyes r�szei
olyan �rzelmeket v�ltanak ki bel�lem, amilyenekre
n�h�ny hete m�g nem hittem volna, hogy k�pes vagyok -
minden, ami Mariss�val, a hadij�t�kok r�miszt�
szertart�saival, a k�rh�z biztons�g�val �s a Cove-val
kapcsolatos. M�s dolgok egyszer�en csak rejt�lyesek,
mint p�ld�ul a gazdas�gi rendszer�k. S mindezek felett,
mint egy v�kony f�tyol, lebeg egy sz�v�s hitetlens�g, amit
szeretn�k elt�pni, vagy legal�bbis f�lrehajtani.
Figyelt�k, ahogy besz�lek, de nem nagyon tal�ltak
benne olyasmit, amire v�laszolhatn�nak. Egy pontn�l
Ron t�relmetlen�l f�lbeszak�tott: "Igen, igen. Most m�r
mindent elmondt�l arr�l, amit gondolsz. Ez mind nagyon
�rdekes, de minket igaz�b�l az �rdekel, hogy mit �rzel?
�s mit fogsz tenni?"
"Hogyhogy mit? Vissszamegyek New Yorkba,
term�szetesen." De pontosan abban a pillanatban,
amikor ezt kimondtam, hirtelen iszony� g�rcs�s f�jdalom
�llt a fejembe. "Az istenit - ny�gtem -, ez a h�lye
fejf�j�s." Felbotork�ltam a l�pcs�n az �gyamhoz �s
lefek�dtem. Vince hideg borogat�st rakott a homlokomra.
R�m�lt l�tom�saim voltak arr�l, hogy a forr� f�rd�
megkergette a v�remet. Soha azel�tt nem �reztem ilyen
k�nszenved�st. �k is szemmel l�that�an megszeppentek.
Vince �tment az irod�ba �s el�ker�tett egy orvost, aki
�ppen az �d�l�ben tart�zkodott. � �t is j�tt, megvizsg�lt,
azt�n mondott n�h�ny vizsg�latot, amelyeket el kell
v�geztessek, ha visszamentem a v�rosba, de azt mondta,
99% a val�sz�n�s�ge, hogy a dolog l�lektani alapon van
�s a f�rd�nek semmi k�ze hozz�.
Addigra m�r d�lut�n k�zepe volt. A fejf�j�som
cs�kkent. Ism�t lement�nk f�rdeni. Ron, abban a hitben,
hogy ez j�t fog tenni nekem, felaj�nlotta, k�ldjem el
telefonon az � k�lts�g�re az egyik r�videbb cikkemet, a
m�g kiadatlanok k�z�l. �gy egy kicsit �tf�s�ltem az
egyiket. Nem valami nagy sz�m, de t�nyleg j� volt �jra
dolgozni. Elj�tszottam a gondolattal, hogy
belecsemp�szek egy �zenetet Max sz�m�ra az
elrabl�somr�l. Azt�n meggondoltam magam, mert csak
nemzetk�zi bonyodalmakhoz vezetne, �s v�g�l is nem
vagyok �letvesz�lyben.
MUNKA �S J�T�K ECOT�PI�BAN
Gilroy Hot Springs, j�nius 22
Min�l t�bbet tudok meg az �kot�p
munkam�dszerekr�l, ann�l ink�bb csod�lkozom rajta,
hogyan m�k�dhet egy�ltal�n ez a rendszer. Nemcsak
az�rt, mert bevezett�k a h�sz�r�s munkahetet. De azt sem
lehet megmondani, hogy egy �kot�p mikor dolgozik �s
mikor sz�rakozik. A legfeszitettebb, fontos t�rgyal�sok
k�zben egyszer csak valakinek esz�be jut, �s az eg�sz
deleg�ci� elhat�rozza, hogy most pedig �tmennek a
k�zeli szaun�ba. Az igaz, hogy kidolgoztak egyfajta
megoszt�si rendszert, amellyel - ahogy �k mondj�k -
"fedezik" egym�st, valaki mindig h�tramarad a telefont
felvenni, a l�togat�kat fogadni. Es az is igaz, hogy a
t�rgyal�s a szaun�ban is folytat�dik, m�ghozz� sokkal
szem�lyesebb szinten, ami, mint kider�lt, igen �lvezetes.
De az itteni �let oly sok lehet�s�get k�n�l a sz�rakoz�sra
�s �lvezetekre, hogy neh�z meg�rteni, hogy tudj�k ennek
ellen�re fenntartani a t�rsadalom hat�konys�g�t.
Olyan dolgok t�rt�nnek a gy�rakban, �ruh�zakban,
�zletekben, amelyek ugyancsak meglepn�k a mi
fel�gyel�inket, igazgat�inkat. Egyszer l�ttam, hogy egy
eg�sz r�szleg figyelmeztet�s n�lk�l egyszer csak bez�rt.
Valaki elugrott s�r�rt �s marihu�n��rt, �s pillanatok alatt
part� kerekedett, ott a g�pek k�zvetlen szomsz�ds�g�ban.
Az alkalmazottak nyomokban sem hasonlitanak a
munk�sokra. Miut�n r�sztulajdonosok is, eg�sz otthon
�rzik magukat a munkahelyen, mintha a saj�t ter�let�k
lenne. R�mes lehet ellen�rizni �ket. A munkamenet
legkisebb v�ltoztat�sa is alkalmat ad a
csoportmegbesz�l�sre, ahol a v�lasztott, �s ez�rt m�r
eleve gyenge poz�ci�b�l indul� fel�gyel�ket egy rak�s
g�nyos k�rd�ssel zaklatj�k, �s a v�g�n eredeti
elk�pzel�s�ket ritk�n fogadj�k el v�ltoztat�s n�lk�l. A
fel�gyel�k ehhez persze j� k�pet v�gnak, �s
bizonykodnak, hogy a munk�sok sokszor m�g jobb
�tletekkel �llnak el�, mint �k maguk, �s meg vannak
gy�z�dve r�la, hogy az orsz�g �tlagos teljes�tm�nye egy
munka�r�ra vet�tve rendk�v�l magas. Biztosan �gy is van.
Mellesleg sok intellektu�lis tipus� ember k�z�ns�ges
gy�rakban vagy gazdas�gban dolgozik. Ez r�szben az�rt
lehet, mert nincsenek meg az oszt�lyok elk�l�n�l�s�nek
felt�telei, m�sr�szt a sz�nd�kos politika miatt, amely
megk�veteli az egyetemist�kt�l, hogy tanulm�nyaikat a
munk�val v�ltogass�k. Tal�n ez az eg�sz �kot�p
gazdas�g legmeglep�bb von�sa: nem csak a k�pz�si id�
hosszabbodik �gy meg, de a hallgat�k tal�l�konys�ga
adja a hajt�er�t sok �j v�llalkoz�shoz. (Az egyik hallgat�
hajtotta ki p�ld�ul a munk�sellen�rz�s bevezet�s�t is.)
Az �kot�pok gyakorlatilag b�rmilyen alkalmat
pillanatok alatt fel tudnak haszn�lni egy kis sz�rakoz�sra,
j�t�kra, s�t intim egy�ttl�tre is. El�sz�r meglepett,
mennyire k�nnyed�n bocs�tkoznak bizalmas
besz�lget�sbe v�letlen�l �tjukba sodr�dott idegenekkel
is. Ma m�r hozz�szoktam, s�t ami azt illeti, �lvezem is,
k�l�n�sen ha a gy�ny�r� �kot�p n�kr�l van sz�. De m�g
most sem tudtam megszokni, hogy egyszer-egyszer,
amikor valakivel ilyen ked�lyesen �s abszol�t r��r�sen
elbesz�lgetek, egyszer csak az illet� kijelenti, hogy �
tulajdonk�ppen most dolgozik, �s azzal od�bb�ll. A
munka �s az egy�b tev�kenys�gek k�zti v�laszt�vonal
elt�nni i�tszik ebben az orsz�gban, s vele egy�tt a mi
elk�pzel�s�nk szerinti "�ll�s" is, amely ugyeb�r m�s,
mint az igazi �let. Az �kot�pok, b�rmily hihetetlen�l
hangzik is, �lvezik a munk�t.

A munkan�lk�lis�g r�me a legkev�sb� sem izgatja

�ket. Sokan voltak munka n�lk�l a f�ggetlens�g el�tt, de
a h�sz�r�s munkah�t majdnem megk�tszerezte a
munkahelyek sz�m�t, �s ez m�g akkor is sokat jelentett,
ha ugyanakkor egy sor �zemet bez�rtak a szennyez�si
probl�m�k �s a le�p�t�sek miatt. �sszess�g�ben a
csal�dok j�vedelme is kevesebb lett. Abban az �tmeneti
id�szakban, amikor egy eg�szen �j �letsz�nvonal kezdett
k�rvonalaz�dni, az orsz�g p�nz�gyi politik�j�nak nagyon
rugalmasnak kellett lennie, ha a hirtelen infl�ci�s �s
defl�ci�s tendenci�kat k�vetni, illetve ellens�lyozni
akarta. Az eredm�ny azt mutatja, hogy annak ellen�re,
hogy a v�llalatok nem szenvednek hi�nyt a tag-
munk�sokban, nem sok olyan ember van, aki akarata
ellen�re lenne munkan�lk�li. Mindenesetre a
t�rsadalombiztosit�s, a szoci�lis h�l� �s az alap�zlet-
h�l�zat miatt egy kis �tmeneti munkan�lk�lis�g nem
nagyon aggasztja az embereket, rendszerint m�g fel is
haszn�lj�k, alkotnak, tanulnak, pihennek ezalatt. �gy
p�ld�ul olyan bar�ti k�r�k, akik munka n�lk�l maradtak
(rendszerint kor�bbi v�llalkoz�suk cs�dje miatt),
�sszever�dnek, egy�tt kitanulnak valami �jat, amib�l egy
m�sik, rem�nyteljesebb v�llalkoz�sba foghatnak.
Ha neh�z meg�llap�tani, mikor dolgozik vagy
sz�rakozik egy �kot�p, az az�rt is van, mert ugyancsak
b�kez�en b�nnak az id�vel. El�fordul p�ld�ul, hogy a
munk�sok �nk�ntesen maradnak bent tov�bb a
megszabott id�n�l, mert meg akarnak mondjuk javitani
egy lerobbant g�pet. A h�sz�r�s munkah�t ink�bb csak
ir�nyelv, a val�di termel�sre vonatkozik, a karbantart�s
�ltal�ban hobbisz�mba megy. �lvezik a bark�csol�st.
Annak ellen�re, hogy Ecot�pi�ban sz�nd�kosan nem
fektetnek hangs�lyt az anyagi javakra, az emberek
szeretnek megjavitani dolgokat. Ha egy ker�kp�rnak
leesik a l�nca vagy kilyukad a kereke, a tulajdonost egy
perc alatt �ten veszik k�r�l, aj�nlkozva, hogy seg�tenek
megcsin�lni. Azt�n, ahogy az ilyen v�letlen
tal�lkoz�sokkor lenni szokott, hamarosan valaki el�h�z
egy cigarett�sdobozt �s k�rbeadja. Az emberek
tr�f�lkoznak, h�tba veregetik egym�st, �s sorban
mindenki kiveszi a r�sz�t a munk�b�l.
Figyelemre m�lt�, hogy mennyire szeretnek
testk�zelben lenni, egym�st fizikailag meg�rinteni. A
legt�bb amerikai sz�m�ra s�rt�s �s kellemetlen, ha egy
vadidegen bar�ts�gosan meg�rinti az utc�n, �s kiv�teles
alkalmakt�l eltekintve m�g a bar�tok sem igen
simogatj�k egym�st, mert a testi �rint�st a szeret�k �s a
gyermekek sz�m�ra tartogatj�k. Az �kot�pok teljesen
feladt�k ezt a tart�zkod�st, �s gyakorlatilag mindenkit
�sszefogdosnak. A feln�ttek elismer�en paskolj�k meg
elhaladtukban a gyerekeket. Az ismer�s�k, ah�nyszor
csak tal�lkoznak, kezet fognak, m�g ha n�h�ny perccel
azel�tt l�tt�k is egym�st, n�ha az eg�sz karjukkal
�sszefon�dnak. T�rsas besz�lget�skor az emberek
bizalmasan egym�snak t�maszkodnak, vagy karjukat,
l�bukat egym�s�ba f�zik. �s tan�ja voltam, amikor egy
f�rfi odament az utc�n egy csinos idegen n�h�z, mondott
valami elismer�t mosolyogva, meg�lelte vagy �tkarolta,
azt�n tov�bbment. Az asszony is folytatta az �tj�t,
bar�ts�gosan pillantva vissza.
A mi sz�munkra az ilyen viselked�s a tiltott �lmok
vil�g�ba tartozik. Az �kot�pok viszont ilyen �lmok
alapj�n viselkednek eg�sz �let�kben. Meztelen�l,
k�z�sen, szabadon f�rdenek, vagy g�zf�rd�znek,
szaun�znak. F�rfiak �s n�k, a gyerekekr�l nem is
besz�lve, kart karba �ltve s�t�lnak az utc�n. R�gi
bar�tok, ha egy ideje nem tal�lkoztak, forr� �lel�ssel
k�sz�ntik egym�st, �s ha ellenkez� nem�ekr�l van sz�,
el�fordul, hogy bocs�natot k�rve a t�rsas�gt�l elvonulnak
egy f�lrees� helyre szerelmeskedni, csak �gy. A meztelen
massz�zs is �ltal�nos csoportos sz�rakoz�s.
Lehet az is, hogy a szem�lyes kapcsolatok ilyen
fellazul�sa az �ltal�nos k�b�t�szer-�lvezetnek
k�sz�nhet�, vagy legal�bbis k�ze van hozz�. Az �j
korm�ny egyik legkock�zatosabb v�llalkoz�sa az volt,
hogy a marihu�n�t �ltal�nos �lvezeti cikk� tette.
Nemcsak elt�r�lte a t�rv�nyes tilt�sokat, de nagy
kamp�nyok keret�ben kiv�l� min�s�g� alapanyagot
osztogatott, amelyek a "dobd fel magad" c�met viselt�k.
Az eredm�ny az, hogy minden h�z �s lak�s tele van
vir�gcser�ppel, vagy a kert egy kis sark�ban n� az
anyan�v�ny. Olyan, mintha mondjuk a konyh�ban lenne
egy harmadik csap a s�r sz�m�ra. A legt�bben m�gis
meglehet�sen m�dj�val �lnek vele, �s a m�dszer egyik
legnagyobb h�tul�t�je, hogy megfosztja az �llamot egy
jelent�s ad�bev�telt�l.

J�nius 23.
Az �jjel megk�s�reltem. Kett�kor magamt�l
fel�bredtem, �s hirtelen nagyon szerettem volna m�r
elt�nni innen. �vatosan k�r�ln�ztem, �s meglepve vettem
�szre, hogy mind a n�gyen m�lyen alszanak. Elunt�k az
�rk�d�st. Marie - mint egy kis irigys�ggel l�ttam -
Ronnal b�jt egy �gyba: a fene egye meg. Tapogat�zva
megkerestem a ruh�mat, felmeleg�tettem a takar� alatt.
Felkaptam a cip�met, halkan az ajt�hoz osontam �s
kisurrantam rajta. Odakint teljes csend volt, sz�l sem
rezd�lt. Egy darabig mez�tl�b mentem, nagyon j�lesett.
Az �p�letek k�r�b�l kifel� tartottam, hegynek fel. Ha
egyszer t�l leszek a tet�n, m�r tiszta a leveg�. F�lhold
volt, fogom l�tni az utat.

Ahogy az oldalban egy tiszt�sra �rtem, egy kis

�p�tm�nyt tal�ltam ott, rudakon �ll� n�gysz�gletes
kunyh�t, de falak n�lk�l, csak tet�vel. Valamilyen okb�l
felkeltette az �rdekl�d�semet, odamentem, hogy
felm�sszak a l�tr�n �s k�r�ln�zzek egy kicsit. �gy t�nt,
helyes ir�nyt v�lasztottam. A t�j f�ld�nt�li sz�ps�gben
t�nd�k�lt a hold s�padt f�ny�n�l. L�ttam, amint egy nagy
bagoly siklik puh�n, �s tudat�ra �bredtem, hogy id�ig
hallom a patak hangj�t, pedig vagy 50 m�terre voltam
t�le.
Hirtelen surran� zajt hallottam k�zvetlen a kunyh�
alatt a f�ld�n, egy huppan�st, azt�n l�legzetel�ll�t�
sikolyt. J�gg� dermedten kapaszkodtam a kunyh�t tart�
egyik oszlopba. Nem mertem lepillantani. A kuty�k
azonnal ugatni kezdtek, �s �szrevettem, amint egy nagy
s�t�t �rny suhan az erd� fel�: egy puma, amely az �n
talpam alatt megfogott nyulat cipelte! Mire meg�rtettem,
mi t�rt�nt �s kicsit magamhoz is t�rtem, m�r k�s� volt:
k�t kutya t�nt fel csaholva �s szagl�szva, m�g�tt�k nem
sokkal Vince. Nem voltam biztos benne, hogy �szrevett-e,
de a t�voll�temet biztosan felfedezt�k: a j�t�knak v�ge.
Lem�sztam, el�g reszket�sen. "A puma elkapta a nyulat,
�pp itt alattam - motyogtam. - Az�rt ugatnak a kuty�k."
"F�lelmetes, igaz? - mondta Vince. - Viszont sz�p az
�jszaka. Hogy tetszik a holdn�z� kunyh�?" "Sz�val az.
�ppen rajta �ltem �s a holdat n�ztem, amikor megjelent
az az �tkozott d�g."
Egy darabig csendben figyelt. "S�t�lgatt�l, mi? A
kettes sz�m� cs�f riadalom." "Nekem mindenk�ppen."
"Mindannyiunknak."
 Egy�tt ment�nk vissza a kish�zhoz. A t�bbiek is fent
voltak, nyilv�n engem kerestek, de egy id� ut�n
visszat�rtek. Senki semmivel nem v�dolt, de �rezhet�en
k�z�nk ereszkedett a csal�dotts�g hangulata. Nyomott
voltam �s zavart. Az �jszaka h�tral�v� r�sz�ben valaki
mindig �rt �lt a sarokban egy k�nyvet olvasva. Marie
visszat�rt a saj�t �gy�ba.
Reggeli ut�n v�gre bel�ttam, hogy egy darabig most
m�r depresszi�s leszek �s sz�ks�gem van egy kis
vigasztal�sra - ez�rt felh�vtam Mariss�t. Egy�ltal�n nem
f�l att�l, hogy elrabl�im b�rmi rosszban t�rn�k a fej�ket.
Nem oszlatta el �ppens�ggel a szorong�somat, de
meg�rtette, hogy el�g komolyak. Ma kem�nyen dolgozik,
f�t termelnek ki, de �jjel vagy m�snap reggel fel fog
j�nni. Addig valahogy �ssze kell szedjem magam.

J�nius 25.
�lmodtam. Otthon voltam New Yorkban, a
lak�somban. �jszaka van, egy cikken dolgozom. Hirtelen
iszony� v�gy fog el, hogy Mariss�val besz�ljek.
Felveszem a telefont. Megadom a nemzetk�zi t�vh�v�s
telefonkezel�j�nek a sz�mot. Sz�net. "Sajn�lom, uram, de
nem tudjuk teljes�teni a k�v�nt h�v�st." "Mi�rt?" "Nem
�ll m�dunkban ebben az id�ben �sszek�ttet�sbe l�pni San
Francisc�val." Vitatkozunk azon, hogy akkor pr�b�lja
meg Vancouveren �t, mik�zben egyre zavartabb �s
k�ts�gbeesettebb leszek, az oper�tor meg meg�rj�t a
folytonos �res k�rog�s�val "Sajn�lom, hogy ezt
gondolja, uram." Valami baj van? Kit�rt a h�bor�? Csak
annyit felel, hogy a dolg�t v�gzi. D�h�dten �bredek fel,
�s arra a m�ni�kus Jerryre gondolok a San Francisc�i
postahivatalban, aki lebarmolt, mert � nem csak a dolg�t
v�gzi, Lehet, hogy Jerry pr�b�ra tenn� az idegeimet, de
biztosan kital�lna valami furfangos m�dot, hogy teljes�tse
a k�r�semet, esetleg, ha kell, Timbuktun kereszt�l, mert
tudn�, hogy mennyire sz�m�t nekem.
Az �lmom ut�n egy darabig csendben �s �beren
fek�dtem. K�r�ln�ztem a kabinban, �s meglepet�semre
megint mindenki aludt. Lehet, hogy m�r nem b�nj�k.
K�pzeletben l�ttam magamat, amint felkelek, kisurranok,
legyalogolok a vonatig, �s tal�n m�r a hat�ron is t�l
lehetek, Los Angeles mellett, mire fel�brednek. Eb�did�re
New Yorkban lehetn�k! Max m�g az irod�ban lenne.
Francine-t is el� tudn�m ker�teni, �s azt�n lemehetn�nk a
v�rosba, �ps�gben visszat�r�semet �nnepelni.
Mi�rt nem hangzott az eg�sz sokkal vonz�bbnak?
Kicsit m�g felkurbliztam a fant�zi�mat, �s elk�pzeltem az
est v�g�t Francine-nel, az �zletes, finom �j tr�kk�ket,
amiket mindig kital�l. Semmi. Csup�n a pokr�c j�t�kony
meleg�t �reztem �s a vid�ki leveg� friss lehelet�t az
arcomon. Hallatlan v�gy fogott el, hogy csak fek�djek itt,
b�k�sen, k�nyelmesen, v�rva a hajnalt, v�rva, hogy mi
fog t�rt�nni.
Marie kinyitotta a szem�t, �s megl�tta, hogy �bren
vagyok. "Sokkal jobban n�zel ki - suttogta. - Mars
aludni!" �s azzal, a buta gyermek, megcs�kolt. A
k�vetkez�, amire eml�kszem, hogy reggel volt.
Mindenki kor�n a f�rd�be ment, de �n nem �reztem
kedvet hozz� - f�ltem, hogy visszaj�n a megf�z�s vagy
valami. Ron maradt velem, egy sarokban gubbasztott �s
k�ltem�nyeket olvasott. Elhat�roztam, hogy ruh�im
rendbe rak�s�val csapom agyon az id�t. Kir�ztam az
otthoni �lt�nyeimet, mindent takarosan sz�thajtogattam.
Azt�n egy �tlett�l vez�relve felvettem a rendes ingemet,
csak hogy l�ssam, hogy n�z ki - v�gt�re is h�t hete, hogy
utolj�ra rajtam volt, �s �gy �reztem, lefogytam itt egy
kicsit. Kellemes �rz�s t�lt�tt el, amikor a j� kis m�sz�las
ingem ism�t a b�r�met �rte �s bedugtam a nadr�gomba -
isten tudja, mi�ta nem hordtam nadr�gba t�rt inget. Az
�v kicsit laza, de nem vesz�lyes - eggyel kellett beljebb
venni. Pokoli k�v�ncsian m�g nyakkend�t is k�t�ttem,
csak megn�zni, hogy mutat. Odas�t�ltam a t�k�r el�, a
nyakkend�t a nyakam k�r� vetve, �s elmer�lten k�tni
kezdtem a csom�t.
Azt�n egyszer csak �szrevettem magamat a t�k�rben.
A hajam is �gnek �llt a r�m�lett�l. R�mesen n�ztem ki, az
m�r nem is volt emberi! Alakom feszes volt, merev.
Megd�bbenve �ltem le. Azt�n k�v�ncsian befejeztem a
nyakkend� megk�t�s�t, felvettem a zak�mat is, �s
odamentem ism�t a t�k�rh�z. Ez�ttal undor�t� amerikai
�nem kifejezetten visszatasz�t� volt - t�nyleg majdnem
elh�nytam magam. Elt�lt�tt a v�gy, hogy ism�t
beleb�jjak a forr� v�zbe. A testem s�v�rgott ut�na, hogy
ledob�ljam magamr�l ezeket a sz�rny� g�nc�ket, �s
lebegve, m�lyen mer�ljek a csalogat�, biztat� meleg
v�zbe. Leh�ztam az �lt�nyt, felvettem egy k�nt�st, �s
odasz�ltam Ronnak, aki megjegyz�s n�lk�l figyelte
�lt�zk�d�si k�s�rletemet, hogy lemegyek f�rdeni.
Hossz�, hossz� ideig f�r�dt�nk. Nem akar�dzott
kij�nni, csak �ltem nyakig a medenc�ben, b�multam a
cs�b�l vid�m csobog�ssal kibuggyan� vizet, �s
hallgattam a bonyolult hangokat, amiket ek�zben adott.
Testem s�lytalanul lebegett a meleg, simogat� v�zben,
�pp csak a legcsek�lyebb �rz�kel�st ny�jtva. Behunytam
a szemem, �s egyre m�lyebbre mer�ltem, m�g az orromon
k�v�l m�r semmi m�s nem l�tszott ki. Elvesztettem a
t�r�rz�kemet, minden kics�szott al�lam, kiv�ve a v�z
kitart� bugyog�s�t a F�ld meleg m�h�b�l. Fogalmam
sincs, meddig maradhattam �gy, de egyszer csak a saj�t
hangomat hallottam, amint meglep�en hangosan �s
tiszt�n azt ki�ltom:
"Ecot�pi�ban akarok maradni!"
Vill�mcsap�sk�nt has�tott bel�m a felismer�s, hogy
heteken kereszt�l ez�rt a kijelent�s�rt k�szk�dtem. A
fejem egyszerre k�nny� lett. Fel�lltam, cs�p�g�tt r�lam a
v�z, �s boldogan, eg�sz testemben remegtem. A terem
csendj�t �r�mki�lt�sok t�rt�k meg, Marie felsikoltott, �s
mindannyian felfel� botladoztunk a l�pcs�n, a t�bbiek
mind engem �lelgettek, a h�tamat veregett�k: �t feln�tt
ember, puc�ran vih�ncolva, boldog nevet�ssel.
A szaun�ba ment�nk, ahol az ott tart�zkod�k
k�v�ncsian m�regettek. Azt�n Vince mag�ra dobott egy
t�r�lk�z�t, mintha poncs� lenne, kisurrant, �s r�vid id�n
bel�l Mariss�val t�rt vissza. Mint kider�lt, m�r tegnap
k�s� este �ta itt volt, de miut�n �gy l�tt�k, hogy �n �ppen
most fogok "megt�rni", �gy d�nt�tt, nem akarja a
folyamatot jelenl�t�vel megzavarni, b�rmennyire v�gyott
is engem l�tni.
 Sug�rzott a boldogs�gt�l, �s szebbnek l�ttam, mint
valaha. �t�lelt�k egym�st �s b�gt�nk, a k�nnyek folytak
az arcunkon, j�les�n, megk�nnyebb�lve, a t�bbiek meg
ott ugr�ltak k�r�tt�nk, �s szemmel l�that�an nagyon meg
voltak magukkal el�gedve. Azt�n felkelt�nk, magunkra
dobtunk valamennyi ruh�t, �s kivonultunk az erd�be.
Nem messze onnan volt egy hely, ahol vastag
feny�t�sz�nyeg gy�lt �ssze, puha, sz�raz avar, �s t�ncra
perd�lt�nk, magasra r�gva a t�ket a leveg�ben,
cs�szk�lva rajtuk, ugr�ltunk. Marissa meg �n egyfajta
n�szt�ncba fogtunk k�z�pen, azt�n f�lrevonultunk, a
holdn�z� p�zna mellett el a hegytet� fel�, ahol egy
hatalmas t�lgyfa alj�ban a tavaszi f� vastag maradt �s
z�ld. Lassan, �nnep�lyesen szeretkezt�nk, minden
porcik�nkkal �rezve magunk alatt a f�ldet, amely s�lyos
volt �s er�s, rajta nyugtattuk eg�sz l�ny�nket, besz�vtuk
gazdag, term�keny lehelet�t. Amikor Mariss�val vagyok,
�gy �rzem, a Vil�gegyetem minden boldogs�ga bel�m
s�r�s�dik �s rajtam kereszt�l �mlik bel�. Fens�gesen
bens�s�ges �s m�gis szem�lytelen egyszerre.
Ut�na lust�n ny�lt el a f��gyon: "Kit�n� hely a
fogamz�shoz" - mondta, �s felpillantott a nagy f�ra. De
nem �rulta el, van-e es�ly most r�. "Ez az �n testem" -
ennyit mondott csak. Ismerve az elk�telezetts�get, amit a
csal�d �s az ut�dnemzed�kek ir�nt �rez, a lehet�s�g
alaposan megijesztett - �s m�gis: k�sz vagyok elfogadni.
Kis id� ut�n visszaballagtunk a v�lgybe, megkerest�k
a t�bbieket, �s m�g egy utols�, r�vid id�re visszab�jtunk
a v�zbe. Azt�n visszat�rt�nk a v�rosba, a Cove-ba.
Rejt�lyes m�don ott addigra m�r hatalmas buli volt
kialakul�ban. (Hogy ezek az �kot�pok milyen j�k az ad
hoc partikban!) Legnagyobb meglepet�semre Marissa
b�tyja, Ben volt a f� szervez�, �ppoly lelkesed�ssel
j�tszotta a h�zigazda szerep�t, mint amilyen nagy volt
kor�bbi elkesered�se: majd megfojtott medve�lel�s�vel �s
hatalmas h�tbav�g�saival.
Mikor nyilv�nosan k�sz�netet mondtam gaz
elrabl�imnak, akik a h�v�zhez vittek, amikor olyan
ramaty �llapotban voltam, �k ragaszkodtak hozz�, hogy
Ben-nek j�r a k�sz�net. "Nos - mondta � - akkor most
el�rulok egy �llamtitkot. Tudod, Will, �gy felh�ztam
magam, hogy elmentem Vera Allwenhez, �s k�rtem,
dobjon ki t�ged az orsz�gb�l, amire nem volt hajland�.
Viszont azt javasolta, hogy a meleg v�z tal�n j�t tesz majd
neked, �tseg�t a v�ls�gos id�szakon."
Elk�pedtem: ez a furcsa �regasszony m�r akkor tudta,
mi megy v�gbe bennem, amikor m�g nekem fogalmam
sem volt r�la! "V�g�l is - s�gta Ron a f�lembe - Bennek
m�giscsak siker�lt megv�denie a h�g�t!"
Ez m�r t�l sok volt, S�rva fakadtam, boldogan, a
sug�rz� arcokt�l k�rbev�ve.

Most, hogy ezt �rom, m�snap reggel van. Marissa m�g

alszik, fekete haja bebor�tja a p�rn�t. Tudom m�r, hogy
orsz�g�ba legal�bb annyira beleszerettem, mint
�mag�ba. �j �n kezd kibontakozni bennem, h�la neki �s
n�p�nek. Ez az �j �n idegen �s ismeretlen sz�momra, egy
�kot�p, ami f�lelemmel, izgalommal �s er�vel t�lt el... De
v�gre k�szen vagyok r�. Nem tudom, mindez mit jelent,
hogy fogunk �lni, vagy �ppen hol. De b�rmelyik
lehet�s�g annyira term�szetes, mag�t�l �rtet�d�. Egy
darabig biztosan az erdei t�borban akarok maradni -
soha nem �ltem m�g ilyen k�zel a term�szethez, �s azt is
szeretn�m megtudni, hogy �ll a kezemben a munka.
K�nnyes b�cs�k v�rnak r�m Francine-nel �s Pattel.
Viszont elhat�roztam, megk�rem Patet, k�ldje �t a
k�lyk�ket a ny�rra. Ha diplomata�tlev�l kell hozz�...
Nos, az eln�k tartozik nekem egy sz�vess�ggel. �s ki
akarok pr�b�lni egy csom� �jszer� �r�sm�dot. Rengeteg
dolog van itt Ecot�pi�ban, amit a vil�gnak musz�j
megtudnia. Tal�n tudok ebben seg�teni.

A SZERKESZT� UT�SZAVA

Az el�tt�nk fekv� sz�veget William Weston ecot�piai

�tja alkalm�val k�sz�tett �js�gcilckeib�l �s
napl�jegyzeteib�l �ll�tottuk �ssze. A napl�jegyzetek
n�melyik�nek vitathat� �s k�rd�ses hangv�tele dac�ra
figyelembe vett�k Weston k�v�ns�g�t, hogy a sz�veget
ne v�ltoztassuk meg. A Kedves Olvas�t esetleg
�rdekelheti az al�bbi �zenet is, ami a napl�kkal egy�tt
�rkezett a Times Post szerkeszt�s�g�be, a
f�szerkeszt�nek c�mezve:

Dr�ga Max,
Mondtad ugyan, hogy folytassam �s �rjam meg az
eg�sz sztorit, de amint belekeveredtem, r�j�ttem, hogy
nem tudom megtenni. Ink�bb elk�ld�m a napl�mat, b�r
nem tudom, mit tudsz kezdeni vele. Fel�lem
k�rbeadhatod az irod�ban, bez�rhatod az iratt�rba, vagy
kinyomtathatod, ha akarod. (H�z�s n�lk�l vagy sehogy,
k�rlek.) �gy d�nt�ttem, hogy nem t�rek viszsza, Max. A
napl�b�l meg�rted, mi�rt. Mindenesetre k�sz�n�m neked,
hogy ell�tt�l ezzel a megb�z�ssal, amelyr�l sem te, sem
�n nem tudtuk, mi lesz a v�ge. A v�ge az lett, hogy
haza�rkeztem.

Will
##