Petőfi Sándor Forradalmi látomásköltészete

BEVEZETŐ: Petőfiről általában

 1923-ban született Kiskőrösön.

 Felesége Szendrey Júlia
 1848-ban a forradalmi megmozdulások egyik vezéralakja volt.

Stílusok és műfajok:
 népies helyzetdalok, életképek (Hortobágyi kocsmárosné)
 családi líra (Egy estém otthon)
 Tájversek (Az alföld)
 Elbeszélő költemények (A helység kalapácsa)
 Felhők ciklus (epigrammák): válság, kiábrándultság, művészi elégedetlenség
 Hitvesi líra (Szendrey Júlia) megteremtése (Minek nevezzelek?)
 Politikai ihletésű versek (Nemzeti dal)
 Forradalmi látomásköltészet

Forradalmi látomásköltészete

Előzmények:
 1846-tól Petőfi világforradalmi lázban ég – ez 1848-ig meghatározza a gondolkodását ->
erősödő politikai tartalom
 ismerte korának eszmeáramlatait
 ő maga : utópisztikus szocialista és kommunisztikus nézetek
 művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal
hitte:
 emberiség—általános boldogság
 eszköz: szabadság
 nagy összecsapás: rab népek legyőzik zsarnokaikat
 az igazi költő feladata elősegíteni a történelmi-társadalmi-nemzeti előrehaladást

A XIX. század költői (1847)

Általában:

A hazánk című folyóiratban jelent meg

 időmértékes verselés
 címe témamegjelölő, hiányos szerkezetű
 új költői hitvallás: a költő Isten küldötte(„lángoszlop”) feladata pedig a nép vezetése a
boldogság (Kánaán) felé- váteszszerep
 a költészetnek politikai tartalmúnak kell lennie
 küldetésként éli meg
 ars poetica
 szinte követelményként állítja a kor költői elé
 szenvedélyes lírai én
 retorikus szerkezet
 racionálisan érvel és bizonyít
Szerkezet:

1.versszak:
 alanyi költészet elutasítása(, de nem teljes mértékben)
 metonímia: húr, szent fa---lant
 népvezér költő szerep

„Ne fogjon senki könnyelműen

A húrok pengetésihez!
nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást , mint eldalolni,
Saját fájdalmad, s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S ezért a szent fát félretedd. „

2. versszak:

 tétel kibontása
 magyarázat
 bibliai példa(Mózes)-patetikus
 Kánaán: forradalmi költészet motívuma
 metaforák(magyarok=kiválasztott nép, költő =próféta ,lángoszlop)

3., 4. versszak:

 hamis próféták megátkozása

 erős kifejezések, halmozások, ismétlések
 túlzások
 refutáció: az ellenfél érveinek cáfolata
 anaforák

5. versszak:

 igazságos társadalom utópiája

 késleltetés, ismétlődés(Ha majd…)romantikus körmondat
 Cél: vagyoni, kulturális és jogi egyenlőség= Kánaán
 radikális gondolatok
 jelentől elrugaszkodott távoli víziók

6. versszak:

 feloldja az eddigi zaklatottságot

 átesztétizált halálkép
 puha finom képek
 megszemélyesített halál
 kimondja a szándék minősíti az embert elvet, ez adja a megnyugvást

 romantikus szenvedélyesség
 mégsem zilálja szét a szerkezetet
 szinte klasszicista igényű kompzíció
 szabályos strófa és rímszekezet

Egy gondolat bánt engemet (1846)

elégikus hangnem
az esztendő utolsó napján írta, töprengés a jövőről
 látomásvers
 szinte egy nagy romantikus-szimbolista vízió
 rapszódia
 jambusok és anapestusok
 páros rímek
 változó sorhosszúság
 zaklatottság
 lassú észrevétlen elmúlás(hervadó virág) passzív halál(fa, kőszikla)
 de valójában cselekvő halálra vágyik
 3 pont: töprengés csendje
 egyetlen hatalmas versmondat
 már ismert vízió: a rabszolganépek a világszabadság szent jelszavával az ajkukon
megütköznek a zsarnokokkal
 erőteljes hang jelenségek: acél zörej, trombiták zaja..
 hősi halál= szolgálat a hazáért : az egyetlen elfogadható halál(itt van a csúcspont)
 a vers elcsendesedik
 megrendült ünnepélyességgel----végső látomás(az utódok megadják a tisztességet)
 Fő gondolat megismétlése: „világszabadság”
 a csatában elesettek temetésének látomása zárja a verset