önmagáról

SCHÉNER
MIHÁLY
SCHÉNER MIHÁLY

Schéner Mihály Medgyesegyházán született 1923-ban.

Békéscsabán érettségizett. 1942-től 1947-ig volt a Képző-
művészeti Főiskola növendéke. 1956-ig először Aszódon,
később Budapesten rajztanárként dolgozott. 1962-ben és
1969-ben a budapesti Csók István Galériában, 1963-ban a
londoni Grosvenor Galleryban, 1977-ben az Iparművé­
szeti Múzeumban, 1979-ben a Tihanyi Múzeumban,
1983-ban a budapesti Műcsarnokban és 1996-ban a
Körmendi Galériában rendezett kiállítást. A Munkácsy-
plakett tulajdonosa (1972), Munkácsy-díjas (1978) érde­
mes művész, kiváló művész (1989). 1995-ben Kossuth-
díjat kapott. Tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának
és a Magyar Művészeti Akadémiának.

Szerkesztette
Egry Margit - művészettörténész

Borító
Fedő és fedett akt, tanulmány

1025 Budapest, Nagybányai u. 25.

Telefon: 275-0214 Telefon/fax: 176-2110
 MÁSODIK NYITÁS
T r a n s z v e n t á c i ó ex B o n a D e a
Schéner Mihály felel néhány kérdésre

Miről beszélnek ezek a rajzok?

Életem alapvetően fontos korszakáról, amely a hatvanas
években kezdődött és máig tart. Azóta műveimet a
strukturális, építkező módszerek jellemzik. Ezekbe
éppúgy beletartozik az organikus-biológiai, mint a geo­
metrikus építkezés.

Miért nevezi második nyitásnak

új korszaka kezdetét?
Szükségesnek éreztem, hogy a parttalan és sikertelen
expresszionista kísérletezés után megfegyelmezzem ma­
gam, s így jutottam el a strukturalitáshoz. Azóta is
meggyődésem, hogy az építkező módszer sokkal több
lehetőséget kínál számomra. Ez a módszer rokonságot
teremt műveim és a népi archeformák expresszív-szür-
reális alakzatai között.

I loQyan találkozott ezen az úton a kortársi

művészet áramlataival?
Egész életemre meghatározó élményt jelentettek szá­
momra külföldi utazásaim. Először 1963-ban jutottam el
Párizsba, majd a következő években újra Párizsba,
Stockholmba és Londonba. Mintha Aeolus barlangja
 nyílásának irdatlan kövei gördültek volna le előttem.
A bennem évtizedeken át kavargó belső áramlások vulka­
nikus erővel törtek a napvilágra, s mint valami lepalackolt
trombitaszó, engem hívtak. A párizsi iskola akkor élte
fénykorának utolsó éveit, és én annak sokszínűségét,
gazdagságát igyekeztem magamba szívni.

Közelebbről mit tanult tőle?

Főképp az absztrakt művészet hihetetlen formagazdag­
ságát és szépségét. A sztereom etrikus és foltszerű,
valamint fakturális megoldásokon át Fontana merény­
letéig, azaz a vászon behasításáig, továbbá Yves Klein
ultramarinkék női testlenyomatáig, vagy Francis Bacon
figurális extremitásáig és Dubuffet naív brutalitásáig a
lehetőségek végtelen sora tárult fel előttem. S észre
kellett vennem, hogy a nagy kortársak - akárcsak a múlt
klasszikusai - szinte kivétel nélkül foglalkoztak szobrá­
szattal, sőt építészettel is, s keresték a térbeli megjelenítés
új meg új módszereit.

Miben látja művészetének újszerűségét?

Azt gondolom, az erudíció és a fantázia minden művészet
megújulásának teremtője. Bízom benne, hogy ezután is
irgalmasok lesznek hozzám.
 RAJZOK 1965-BŐL
Szemelvények Schéner Mihály füzetének lapjairól

Héjszerkezetek
Tanulmányok a kéz-albumhoz
Strukturális diszparációk
Mézeskalács huszár és Buba
Mézeskalács arche
Analitikus konfesszió
Gyűrt és csorgatott faktúrák
Figurális struktúrák, Bauhaus tanulmány
Két figura, vázlat
Fakturális konfluencia
Király és királyné, fedő és fedett tanulmány
A K örmendi G aléria B udapest ezzel a kis lélegzetvételnyi
lehetőséggel szolgálja a művészek személyes bemutatkozását,
amire még egy Kossuth-díjas, közismert és népszerű művész­
nek is szüksége van.
Önmagáról beszélni minden ember számára nagy és ritka lehe­
tőség, egyben kihívóan veszélyes is, mert könnyen bizonyítja
önértékelésünk hibáit, hiúságunkat, gyarlóságainkat.

A Művész, aki a világ legrejtettebb valóságaihoz visz közelebb

a művészet különleges eszközeivel, ritkán beszélhet magáról.
Pedig olykor Reá vagyunk kíváncsiak. Azt szeretnénk tudni,
hogy Ő saját magáról mit tart fontosnak. Milyennek látja ön­
magát.
Schéner Mihálynak már van mire szerénykednie. Kértük,
néhány mondatában pontosságra törekedjék. Megtette. Párizs
Neki is vándorünnep. És Békés megye is az. Pályája több, mint
egyszerű „Az Értől az Óceánig” sikeréletmű, hazaszeretete és
európaisága ideköti.

Hosszútávfutó Ő a percemberkék mezőnyében, nemcsak

művei de személyisége is felejthetetlen. Úgy adja meg a világ­
nak, ami a világé, hogy megtartja magának azt, ami a magáé.
Megosztja velünk mindenét Önmaga gyarapodásáért. Néki
Major Máté és Nagy László zárványol a lelkében. Monda­
taiban sejtelmes visszfények tükröződnek. Meghatottságot
érzünk, mert Schéner Mihály önmagáról szól.
Csák Máté