G Y O R

M E G Y E ÉS V Á R O S

EGYETEMES LEIKÁSA.
A MAGYAR ORVOSOK ES TERMÉSZETVIZSGÁLÓK
1874-kn «HB VÁROSÁBAN TARTOTT

X V I I - ^ i K NAGYGYŰLÉSÉNEK
EMLÉKÜL
NYÚJTJA

M É L T Ó S Á G O S ÉS F Ő T I S Z T E L E N D Ő
r
D KRUESZ KRIZOSZTOM,
A PANNONHALMI SZT. B E N E D E K - R E N D FŐAPÁTJA, SZT. ISTVÁN-REND L O V A G K E R E S Z T E S E , A M A G Y . O R V O S O K
É S TERMÉSZETVIZSGÁLÓK X V I I . NAGYGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.

SZERKESZTÉ

F E H É R IPOLY.
PANNONHALMI BENCÉS TANÁB, A MAGY. ORVOSOK É S TERMÉSZETVIZSGÁLÓK X V I I . N A G Y G Y Ű L É S É N E K
1
TITKÁBA. . f _^ _

BUDAPEST. Xj*'

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA.
1874.
Sztachovics Remig kéziratai között (Pannonhalma,
Könyvtár)
kéziratban:
Komárom megye régészeti és árpád-kori térképe
igazolással (1875)
Moson megye régészeti és árpádkori térképe igazolással
(1875)
Veszprém megye régészeti és árpádkori térképe
igazolással (1875)
Győrmegye régészeti s Árpádkori térképe s annak
igazolása.
In: Győrmegye egyetemes leírása (1874) megjelent:
G R Ó F V I C Z A Y H É D E R

györmegjíei f ő i s p á n .
 G - Y Ő E
MEGYE M VÁROS

EGYETEMES L E Í R Á S A
 ELŐSZÓ.

Alkalmi jelenségeknek mintegy természetökkel jár, hogy

felszinre emelkedésöket azon körülmények érintésével indo­
kolják, melyek között eszméjök megfogamzott.
E kötelem alatt áll jelen alkalmi míí is, mely létokát a
magyar orvosok és természetvizsgálók X V I I . nagy gyűlésében
birja. A vándorgyűlések eszméjéből u. i . természetszerűleg
fejlődik k i azon eredmény, mely egyes vidékek tüzetes ismer­
tetésében nyilatkozik.
I l y eredményt képvisel jelen müvünk.
Midőn 1872. szept. havában a magy. orv. és term, vizs­
gálók Mehádiában tartott nagygyűlése Győr városát tűzte
k i jövő gyűlése helyéül, az első visszhang, mely körünkben
emelkedett, a megye egyetemes leírását vette tervbe. Az eszme
megtestesítésére monographia - bizottság alakult Dr. Kruesz
Krizosztom pannonhalmi főapát ö mlgának — mint a X V I I .
nagygyűlés egyik elnökének vezetése alatt, k i is nemes áldo­
zatkészséggel megajánlotta a mü kiadásának összes költségeit.
Megyénk értelmisége közlelkesedéssel karolta fel az ügyet; a
szellemi erők készséggel sorakoztak a kivitel érdekében.
Miután a nevezett bizottság megtisztelő felhivása elsőben
a programm vázlatos összeállításával — utóbb pedig az egész
mü szerkesztésével csekélységemetbizta meg: kötelességemnek
ismerem eljárásomról röviden beszámolni.
 A mü fő vonásainak megállapításánál a történelmi társu­
lat által a helytörténeti monographiák számára ajánlott terve­
zetet (1. Századok, 1872, júniusi füzetében) vettem kiindulási
pontul. Azonban az egyetemesség szempontja volt irányadóm
akkor, midőn a történelmi társulat programmjától eltéröleg, a
feldolgozandó anyagot három főcsoportba foglaltam, u. m. a
t e r m é s z e t i , t á r s a d a l m i , és t ö r t é n e t i viszonyok ke­
retébe. A lényeg ezzel nem változott, de azt hiszem, átlátszóbbá
lett a mü szerkezete, a mennyiben e három sarkalatos pont­
ban mintegy jegőc-magvat nyertek a rokon tárgyak.
A részletezésnél hasonlókép iparkodtam az egyetemesség
nézpontjára emelkedni ; inkább óhajtottam minden egyes
tekintetet — habár röviden is — átölelni, mintsem egyes pontok
teljes kimerítése mellett egyéb helyeket igen is hézagosan
hagyni. Hajlandó vagyok ugyan a müvet hálóhoz hasonlítani,
melynek meg vannak hézagai, — de a mely mégis átkarolja az
összes viszonyokat; azt hiszem, i l y szerkezet mellett könnyebb
leend idővel a mutatkozó hiányokat kifoltozni.
Az es yes fejezeteknél szükségeseknek mutatkozott észre­
vételeket a mü folyamában illető helyeiken úgyis megtettem;
befelé tehát alig van e helyen megjegyezni valóm.
De igenis is van a külsőségek között néhány pont, melyet
nem hagyhatok érintetlenül.
Hálás elismeréssel kell elsőben is megemlékeznem a magy.
tud. akadémia archeológiai bizottságának azon szivességéről,
melylyel 55 fametszetét a régészeti ismertetéshez átengedte, s
ez által munkánk érdekességét nagyban emelte.
A monographia-bizottság egyhangú kérelme folytán tör­
tént, hogy müvünket a nagygyűlés mélyen tisztelt elnökeinek
arcképeivel díszíthetjük. Éles fájdalom fogja el keblünket,
midőn ide jegyezzük, hogy azon vonásokat — melyeket tisz­
teletünk oltárára szántunk — a gondviselés keze egy sírköre
is oda véste; Hédervári gr. Viczay Héder — a nagygyűlés
egyik elnöke elhunyt, mielőtt nemes buzgalmának gyümölcsét
szerény müvünkben megérhette volna.
 Végül be kell vallanom, hogy lehetetlen volt teljesen
kikerülni a műnek mozaik-szerü jellegét; bármennyire ügye-
keztem is az alaki egyöntetűséget megadni, de nem lehetett
teljesen elmosni az egyes szerzők egyéniségének elütő voná­
sait. Ez ugyan magában véve alig érinti a dolog lényegét ; de
természetszerűleg foly ebből egy más körülmény, mely első
tekintetre talán visszatetsző is lehetne, ha az olvasó erre nincs
előkészítve. Ugyanazon egy tárgyat különböző oldalairól más
és más szerzők rajzolnak; a mi természetesen közvállalatnál a
szerep-kiosztás kérdésével áll összefüggésben. Ez okozza, hogy
több ismétlés és utalás válik szükségessé, mintha az egész kép
egy ecset müve volna.
Szerénytelenség lenne részünkről magunknak egy minden
tekintetben tökéletes mü érdemével hízelegni ; igényünk eny-
nyire nem terjedhet; a hiányokat készséggel beismerjük, után­
pótlásukat szívesen fogadjuk ; de e hiányokat kimenti egyrész­
ről az idő rövidsége, más részről a szükséges előmunkálatok
hiánya. Munkánk u. i . m á r a mult év július havában került
sajtó alá, s habár utóbb a kiállítás lassabban haladt is, a kéz­
iratok legnagyobb részt már az említett időben együtt voltak.
Ha sikerült a megyénk múltja és jelene iránt való érdek­
lődés magvát elvetnünk, —ha szabad azon hiedelemben élnünk,
hogy hazai tudományosságunk épületéhez egy homokszemmel
j á r u l t u n k : ugy e tudatban birjuk szerény munkánk bő
j utalmát.

P a n n o n h a l m á n , j ú n i u s hóban, 1874.

Fehér Ipoly,
 TARTALOM.

Első rész.

TERMÉSZETI VISZONYOK.

1. Földrajzi ismertetés. — Fehér Ipolytól. L a p

Adatok és kútforrások a megye földrajzához 3

A megye földrajzi fekvése 8
A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása 14
2. A megye domborzati vfszonyai. (Hegyrajz.) — Fehér Ipolytól.
Hegyek, dombok, magaslatok 19
Magasságmérések 23
8. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. — Dr. Hollósy Jusztiniántól 26
Pannonhalma kőzeteinek ismertetése. — Göltl Emötöl 36
A feltalajok alkotása. — Stollár Gyulától 40
4. A megye vizrajzi viszonyai. — Fehér Ipolytól.
Folyók: Nagy- és Kis-Duna, Rába, Rábca 51
Patakok és mellékvizek: Marcal, Csiliz, Bakonyfolyás, Pánzsa . . . 71
Tavak, mocsárok 74
5. A megye éghajlata. — Dr. Kruesz Krizosztomtól 75
Földdelejesség 94
Földrengések 96
6. A megye viránya. — Ebenhöch Ferenctől 97
7. A megye állatvilága. — Méry Ételtől ' 133

második rész.

TÁRSADALMI VISZONYOK.

1. Terület és igazgatás. — Dr. Kautz Gusztávtól 161

2. Néprajzi ismertetés.
A népesség számviszonyai. — Dr. Persz Adolftól 164
Lakházak, táplálkozás és népviselet. — Vargyas Endrétől 176
Vagyoni állapot és keresetmód. — Dr. Pisztóry Mórtól 177
Szegény-ügy és humanistikus intézmények. — Dr. Pisztóry Mórtól . . 182
Bűnügyi viszonyok. — Dr. Fölkel Istvántól 189
3. Szellemi műveltség. L
»p
Egyházi ü g y .
Róm. kath. egyház:
a) A győri püspökség egyházhatósági területe. — Holdhásy
Jánostól 204
b) A pannonhalmi főapátság elkülönzött egyház-területe. — Dr.
Fuchs Bonifáctól • . . . . 206
Görög nem egyesült egyház — község 208
Ágost hitv. evang. egyház. — Karsay Sándortól 209
Evang. reform, egyház. — Liszkay Józseftől 210
Izraelita hitfelekezet. — Wotticz Károlytól 210
Tanügy:
Felsőbb és középtanodák. — Dr. Kautz Gusztávtól 211
Elemi tanodák és népműveltségi viszonyok. Vargyas Endrétől . . . . 221
Könyvtárak:
A pannonhalmi könyvtár. — Kicncze Leótól 228
Kisebb könyvtárak. — Dr. Kautz Gusztávtól 240
Színészet. — Dr. Kovács Páltól 242
Zenészét. — Karvasy Kálmán- és Dr. Kautz Gusztávtól 245
Művetődési egyletek. — Dr. Sikor Józseftől 250
Irodalom. — Dr. Kovács Páltól 259
4. Anyagi műveltség:
Mezőgazdaság és állattenyésztés. — Nedetzky Sándor- és Szilágyi
Gáspártól 263
A győri püspökség börcsi gazdasága. — Szilágyi Gáspártól 276
A pannonhalmi főapátság kis-megyeri gazdasága. — Kühn Raymundtól. 279
Szőlőmüvelés és gyümölcstenyésztés. — Simon Vincétől 282
Borászat. — Pierhauer Lipóttól 300
Erdészet. — Stróbl Sándortól 303
Ipar és kereskedelem. — Dr. Pisztóry Mórtól 317
5. Egészségügy:
Népesedési mozgalom. — Dr. Persz Adolftól 331
Adatok a lakosság éplétének és közegészségügyi viszonyainak megbi-
rálásához. — Dr. Buzinkay Gyulától . . . 339
Kórházak. — Dr. Sikor Józseftől 348

Harmadik rész.

TÖRTÉNETI VISZONYOK.

A) Régészet.
Őskor. — Ebenhöch Ferenctől 357
Ókor:
A megyében talált római emlékek. — Sztachovics Remigtől 377
A megye területén talált római érmek. — Hercz Józseftől 386
Régészeti leihelyek. — Ebenhöch Ferenc- és Sztachovics Remigtől . . 405
 Lfl
Közép- és ú j k o r : p
Győrvár. — Méry Ételtől 410
A győri székesegyház. — Holdházy Jánostól 420
A győri székesegyház kincstára. — Méry Ételtől 430
Győr város utcái és nevezetesebb épületei. — Méry Ételtől 432
A győri kath. főgymnásium régészeti gyűjteménye. Méry Ételtől . . . 435
A pannonhalmi székesegyház és főmonostor. — Dr. Fuchs Bonifáctól . 439
A megye egyéb műemlékei. — Méry Ételtől . . . • 446

B) Történelem.

Levéltárak. — Dr. Surányi János- és Matusek Antaltól 450

A megye kültörténete. — Villányi Szaniszlótól 458
A megye árpádkori térképének igazolása. — Stachovics Remigtől . . . 473
A megye helytörténete. — Matusek Antaltól 490
Pannonhalma helytörténete. — Vaszary Kolostól 580
A megye és város beltörténete, helyhatósági élete. — Karvasi Kálmán­
tól és Szavári Józseftől 602
Egyházi és vallási állapot a múltban :
Katholicismus :
A győri püspökség és káptalan története. — Dr. Surányi Jánostól. . 610
A győri megyés püspökök névsora 617
A pannonhalmi apátok, főapátok stb. névsora 618
Lovagrendek és kolostorok története 619
A győri két protest, egyház története. — Karsay Sándortól és Lisz­
kay Józseftől 626
A győri izraelita hitközség története. — Wotticz Károlytól . . . . 630
Adatok a megyében született vagy működött közszereplésü férfiak életrajzához. — Dr.
Röszler Istvántól 363
Helyrajzok. — Fehér Ipolytól.
Gyór . . . . , 649
Pannonhalma 659
Hédervár 670
 ELSŐ RÉSZ.

TERMÉSZETI VISZONYOK.

Oyo'rmpgye és város egyet, leírása 1

 1. Földrajzi ismertetés.
Fehér Ipoly tói.

Adatok és kutí'orrások a megye földrajzához.

H a átalában alapos azon panasz, miszerint m i n d e k k o r á i g nem b í r ­
j u k h a z á n k természeti viszonyainak oly részletesen beható ismertetését,
a milyen azt sokoldalú érdekességeinél fogva m é l t á n m e g i l l e t n é : ugy
fájdalommal kell bevalhmunk irodalmunk m e d d ő s é g é t akkor, ha egyes
vidékek, kisebb területek, m e g y é k tüzetes leírásáról van szó. H a z á n k
egész halmazát tárja fel a természeti érdekességeknek, s a természet­
búvárok e nagy választékú r a k t á r b ó l elsőben is azon pontokat szemelték
k i t a n u l m á n y a i k t á r g y a i v á , melyek r e n d k í v ü l i feltünoségök folytán ugy
szólván elutasíthatlanul követelték a tüzetes á t k u t a t á s t , m ó l t a t á s t .
A K á r p á t o k n a k félkörben fűződő láncolata, E r d é l y bérces talaja száz
meg száz oly anyaggal kínálkozik, mely a t e r m é s z e t b ú v á r m u n k á s s á g á t
édesebbnél édesebb gyümölcsökkel kecsegteti. I l y választékosság mellett
alig lehet csodálni, ha azon vidékek, melyeknek a természet érdekessé­
geiből szerényebb rész j u t o t t , s melyek a b ú v á r k o d á s n a k kevésbé h á l á s ­
talaját képezik, — ha ezek alig vagy csak elvétve akadnak oly kézre,
mely őket átkutassa, ismertesse.
S épen ezek közé tartozik G y ő r m e g y e is, melyet a természet
szintén mostohább osztalékban részesített; de h a b á r nem versenyezhet
is érdekesség t e k i n t e t é b e n h a z á n k t ö b b megyéjével, azért m é g sem
annyira meddő, hogy t a n u l m á n y o z á s a teljesen h á l á t l a n maradna. H a
egyes tekintetekben nem nyújt is valami r e n d k í v ü l i t , mely őt egyéb
vidékek közöl kiváló pontra emelné : de b í r azon többoldalúsággal,
mely kizárja az unalmas egyhangúságot, bizonyos üdeséget kölcsönöz,
mely a helyett hogy untatna, kellemesen szórakoztat, a helyett hogy
fárasztana, élénkít.
Akadtak ugyan m u n k á s kezek, melyek nem szorítkoztak kizárólag
hazánk érdekesebb pontjainak ismertetésére, de átölelték annak egész
1*
 terjedelmét. I l y egyetemes leírások bármily terjedelmesek legyenek is,
egyes v i d é k e k n e k a r á n y l a g csekély t é r t szentelhetnek, főleg ha az
anyagot az egyetemesség szempontjából dolgozzák fel. I l y m u n k á l a t o k a t
alig számíthatunk a részletes méltatás kútforrása! közé.
E m l í t h e t n é n k ugyan n é h á n y müvet a 17-ik és 18-ik századból,
melyek egészen t á g terjedelmű keretbe foglalva némileg kutforrásokul
volnának t e k i n t h e t ő k a természeti viszonyok ismertetéséhez. Azonban
ezek jelenleg alig bírnak egyéb mint könyvészeti (bibliographiai)
jelentőséggel. Adataik m í g egy részről inkább a változékony külszinre
vonatkoznak, s alig érintik a m a r a d a n d ó lényeget : addig m á s részről
nincsenek is oly positiv alapokra fektetve, melyek hitelességeket bizto­
sítanák.
M e g b í z h a t ó források ez i r á n y b a n csakis a mult század vége felé és
a jelen században kezdtek fakadozni. A földrajzi, hegyrajzi és vízrajzi
ismertetéshez pontos mérések, helyhatározások voltak szükségesek, és
a nyert adatokat h ű t é r k é p e k b e n kellett feldolgozni. E tényezőknek
nélkülözhetlen szükségességét a mult század kezdte á t é r t e n i . S az első
lökés i t t sem magából a célzott t á r g y b ó l indult k i , hanem kivülről j ö t t .
M á r i a Teréziának főleg a hétéves h á b o r ú b a n elég alkalma volt
meggyőződni arról, hogy a hadviselés sikerét egyebek között a megbíz­
ható t é r k é p e k is föltételezik, melyek ismét csak alapos mérések n y o m á n
szerkeszthetők. E szükségnek érzete érlelte meg benne az elhatározást,
hogy birodalmának fölméretését elrendelje, s ennek kivitelével a kato­
nai m é r n ö k k a r t megbízza. T á m o g a t t a e tervét a tudományos világban
épen azon időtájban keletkezett mozgalom, mely feladatául f ö l d ü n k
alakjának, l a p u l t s á g á n a k és a délkör fokainak szabatos m e g h a t á o z á s á t
íüzte k i .
Csaknem minden európai k o r m á n y vállalkozott egy vagy más
délkör fokmérésére; igy M á r i a Terézia L i e s g a n i g j e s u i t á t , a bécsi
csillagda igazgatóját bízta meg a fokmérés k e r e s z t ü l v i t e l é v e l , k i is
1769-ben a délkör-fokokat Bécstől Varasdig, n e m k ü l ö n b e n P é t e r v á r a d t ó l
Kistelekig ( C s o n g r á d m e g y é b e n ) fölmérte. Ez utóbbi helyen tett m é r é ­
seinek kiindulási pontjául P é t e r v á r a d egyik t o r n y á t vette fel, melyhez
a többi helyeket viszonyította. Azonban bármily megbízhatók voltak
legyen egyes adatai s az ezekből lehozott relativ m e g h a t á r o z á s o k : absolut
órtékre m é g s e m emelkedhettek, mert Liesganig elmulasztotta a kiindulási
pontnak h e l y é t csillagászati uton tüzetesen m e g h a t á r o z n i ; ehhez j á r u l t
továbbá műszereinek tökéletlensége; e körülményekből könnyen érthető,
hogy Zach báró 1803-ban átvizsgálván Liesganig méréseit, h e l y h a t á r o ­
zásait, ezeket hibásaknak, hasznavehetleneknek találta.
 Ugyanezen idő tájban végeztek hazánkban hely h a t á r o z á s o k a t :
M i k o V i n y i m é r n ö k , H e l l M i k s a jesuita, a bécsi csillagdának
hírneves igazgatója, valamint utódja T r i e s n e c k e r . H e l l u . i . 1776-ban
m e g h í v á s t vett az egri csillagda berendezésére, m i célból M a g y a r o r s z á ­
gon á t u t a z t á b a n Pozsony, Pest, Buda s m é g n é h á n y helynek földrajzi
fekvését meghatározta.
A z e m l í t e t t tudósok által g y ű j t ö t t adatok azonban minden rend­
szer nélkül inkább szórványosan képviseltek egyes pontokat, s i g y
hazánk egyetemes földrajzához vajmi csekély anyagot s z o l g á l t a t t a k ,
névszerint pedig G y ő r m e g y é t épen nem érintették.
L i p s z k y ezredes volt az első, k i csillagászati észleletekre ala­
p í t o t t földrajzi helyhatározásokkal nagyobb számban rendelkezett; ő
u. i . M a g y a r o r s z á g t é r k é p é t akarván készíteni, tisztán b e l á t t a , miszerint
e célra elsőben is pontos helyhatározásokra, mérésekre van szüksége.
Adatait részben maga teremtette, részint B o g d a n i c h D á n i e l , a
budai csillagda segédje által szerezte. Hatalmas l e n d ü l e t e t adott ez
ü g y n e k S c h e d i u s magyar egyetemi t a n á r , k i is folyóiratával (Zeit­
schrift von und für Ungarn) hazánk földrajzi viszonyai i r á n t benn ugy
mint a külföldön érdeklődést keltett. Lipszky és Schedius bold. eml.
J ó z s e f nádor közbenjárása folytán ő felségénél a császárnál kieszközöl­
ték, hoo-v Boo-danich csillao-ászati meghatározások v é g e t t az országot
beutazza.
A fáradhatlan férfiú 1798-ban december hóban indult tudományos
k ö r ú t j á r a , mely alkalommal absolut é r t é k ű helyhatározásait lehető
legnagyobb szabatossággal végezte.
1801 tavaszán tervezte második útját, de terve keresztül vitelében
megakadálvozta őt a halál. A fiatal, lelkes tudós ez évben sirba szállt.
E közben Lipszky ernyedetlenül dolgozott térképe összeállításán,
melynél gondosan felhasznált minden megbízható adatot; igénybe vette
Liesganig fokméréseit is, melyeket lehetőleg k i i g a z í t o t t ; k i t a r t ó szor­
galmának azon eredménye lett, hogy t é r k é p e szerkesztésénél több mint
500 földrajzi helyhatározással rendelkezett. M ű v é t 1803 kezdé vésetni;
1806—1808 első, •— 1833-ban pedig második kiadásban jelent meg
t é r k é p e , melynek a t u d o m á n y tekintélyei is legnagyobb elismeréssel
adóztak.
Lipszky térképe nyomán ehhez hasonló méretre szerkesztették
u t ó b b S c h e d i u s és B l a s c h n e k t é r k é p ö k e t , mely az előbbinél
jóval tökéletesebb, a mennyiben sokkal több földrajzi hely határozásra
van fektetve, és a hegyrajzi árnyalatok is élesebb vonásokban vannak
kifejezve.
 G

A z e m l í t e t t egyetemes térképeken kivül a mult század végén

(1793-tól 1800-ig) G r ö r ö g D e m e t e r az egyes m e g y é k t é r k é p e i t
k ü l ö n lapokban állítá k i . M ű v e átalában véve elismeréssel találkozott,
főleg egyes m e g y é k kiválóan sikerültek, hol t. i . részletes m u n k á l a t o k ,
helyi fölmérések á l l t a k rendelkezésére. De a r á n y l a g csak kevés megye
s z o l g á l t a t h a t o t t saját területéről földméreti adatokat. Igaz ugyan, hogy
G ö r ö g az illető t é r k é p e k e t metszetés előtt á t k ü l d t e saját megyéikhez
átvizsgálás és j a v í t á s v é g e t t , azonban ugylátszik e felhívásnak nem fe­
leltek meg m i n d e n ü t t egész lelkiismeretességgel. I g y t ö r t é n h e t e t t , hogy
G y ő r m e g y e t é r k é p e sem emelkedett a teljes h ű s é g magaslatára.
A z eddigieknél sokkal rendszeresebb és biztosabb alapot nyert
földrajzi tájékozásunk 1806-ban, a midőn is I . Ferenc császár a cs. k.
t á b o r k a r t u t a s í t o t t a az osztrák birodalom újból eszközlött felmérésére.
A munka többszörös félbeszakítással ugyan, de lehető pontossággal folyt
1850-ig, midőn annak folytatását a külön e célra felállított cs. k. kato­
nai földrajzi i n t é z e t vette á t , melynek működése jelenleg is foly, és nagy
szabású m u n k á l a t á v a l remélhetőleg ez évtizedben teljesen elkészül.
A földrajzi i n t é z e t adatait m i g egyrészről az o s z t r á k - m a g y a r
birodalom egyetemes t é r k é p é n e k szerkesztésére használja f e l , addig
ugyanazokból egyes m e g y é k és vidékek külön térképeit (Specialkarten)
is kiállítja, melyek mindenkor az egyetemes t é r k é p méreteire vannak
fektetve. I g y bírjuk ez intézettől G y ő r m e g y e t é r k é p é t (1869) nemkülön­
ben G y ő r vidékének (Umgebung von Raab) t é r k é p i rajzát.
Valamint a földrajzi intézet kiadványait átalában ugy névszerint
m e g y é n k t é r k é p é t is kiválóan jellemzi az adatok pontossága és a kiállítás
gondossága, finom e l e g a n t i á j a . F e l t a l á l j u k benne a domborzati rajz legpa­
r á n y i b b és h ű á r n y a l a t a i t , n e m k ü l ö n b e n az adriai tenger színétől vett
magasságméréseknek bécsi ölekben kifejezett adatait. Szóval, a t é r k é p
maga úgyszólván egész leírását adja m e g y é n k vizszintes és függőleges
tagosulatának.
E t é r k é p volt t e h á t kiválóan egyike azoknak, melyek jelen ismer­
t e t é s ü n k fonalát vezették. De kötelességszerűnek tartom ez alkalommal
felemlíteni azon szives készséget is, melylyel személyes megkeresésemre
a földrajzi intézet saját a d a t t á r á t előttem megnyitotta, és h á r o m s z ö g ­
méreti adatait rendelkezésemre bocsátotta.
M e g y é n k i l y m ű g o n d d a l kiállított részletes térképe ha nem is fö­
löslegessé, de legalább nélkülözhetové teszi azon egyetemes t é r k é p e k e t ,
melyek hasonlókép megbizható földrajzi hely határozásokra vannak fek­
tetve ; ilyenek az A l b r e c h t főherceg rendeletére kiadott : „ A d m i n i s t r a ­
tions- und Generalkarte des Königreichs Ungarn nemkülönben a bel-
é r t é k r e ugy mint külcsinra e g y a r á n t kitűnő S c h e d a-féle t é r k é p :
„ G e n e r a l k a r t e der oestr. Monarchie", melynek szerzője mint a t á b o r k a r
tagja bőségben rendelkezett a szükséges adatokkal.
De saját erőink sem v o n t á k k i magukat azon terjedelmes munka
a l ó l , melyet egy országnak föld-, hegy-, és vizrajzi ismertetése meg­
kíván.
A m a g y a r k i r á l y i é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g a hely­
tartótanács rendeletére 1823-ban megkezdé a D u n á n a k és á r t e r é n e k föl­
vételét ; e munka csakis háromszögtani hálózat alapján volt kivihető ;
miért is az építészeti i g a z g a t ó s á g felhasználván az 1822-ig a katonai m é r ­
nökkar által végzett méréseket, az egész háromszögtani hálózatot
saját méréseivel egészítette k i . E m u n k á l a t 24 évet vett igénybe, s
1846-ban ért véget. A z építészeti igazgatóság mérései természetesen
főleg a Duna m e n t é r e s z o r í t k o z t a k , s igy ennek keretébe G y ő r m e g y e is
beleesett ; utóbb azonban a többi főfolyók szintén bevonattak a h á l ó ­
zat körébe.
A z i g y g y ű j t ö t t adatokból jelent meg G y ő r m e g y e átnézeti t é r k é p e
1870-ben a magy. k i r . á l l a m n y o m d a kiadásában. E t é r k é p e t némileg
módosítva, kibővítve csatoltuk jelen m ű mellé. A t é r k é p m é r e t e , a r á n y a
megegyez a cs. k. katonai földrajzi intézet t é r k é p é v e l ; ( 1 bécsi h ü v e l y k
= 2000° — Vginfd; vagyis 1 : 144000.) a magasságmérések eredményei
m i n d k e t t ő n bécsi ölekben vannak kifejezve és pedig az adriai tenger
felszínétől, csakhogy m í g a földrajzi intézet térképe a m a g a s s á g o k a t
kerek számokban adja, addig saját t é r k é p ü n k a szükséges tizedes
számokat is mellékli.
Igaz ugyan, hogy mellékelt t é r k é p ü n k r ő l hiányzik a domborzati
rajz, névszerint a hegyek k i t ü n t e t é s e . De pótolja e h i á n y t a barna (erdő)
és piros (szőlő) színezés, a mennyiben t. i . m e g y é n k függőleges kiemel­
kedéseit, hegyeit kevés kivétellel m i n d e n ü t t erdők és szőlők borítják,
s azon h á r m a s hegycsoport, mely a megye déli részét egymással p á r h u ­
zamos i r á n y b a n h a s í t j a : épen az erdő és szőlő színezéssel világosan van
jelezve. M e g y é n k egyéb részein j e l e n t é k e n y emelkedéssel ugy sem
találkozunk.
Örömmel j e l z ü n k ez alkalommal egy térképet, mely jelenleg van
a kát. földrajzi intézet sajtója alatt, s melyet Ruzsicska J . főhadnagy a
19-ik sorezredben — készít. E m ű kimerítő részletességgel t ü n t e t i föl
m e g y é n k területi és domborzati viszonyait és pedig 15 íven, melyből 8
ív máris megjelent. A t é r k é p a t á b o r k a r és a kataster eddigi méréseit
az utolsó adatig mind magába zárja, ehhez j á r u l n a k m a g á n a k a szerzőnek
személyesen g y ű j t ö t t adatai ; a kiállítás pontosságáról eléggé kezeske-
 dik a földrajzi intézet ismeretes k i t ű n ő sajtója ; ugy hogy csak őszinte
tí
örömmel üdvözölhetjük müvet, mely valóban ritkítja párját. Meg­
említjük m é g m e g y é n k azon térképét, melyet H e g e d ű s Sándor cs. k.
megyei építész és mérnök 1855-ben készített, és pedig elég csínnal és
pontossággal. E t é r k é p azonban jelenleg értékét vesztette annyiban, a
mennyiben az 50-es évek politikai felosztására van fektetve, a midőn
t. i . a megye éjszaki határszélét a N.-Duna képezte, és a Duna balpartján
eső Csilizköz azon időben K o m á r o m megyébe volt kebelezve ; e rész
t e h á t teljesen hiányzik a térképről.
J e l e z t ü k azon kutforrásokat, melyek a szükséges adatokat részint
elszórva, részint szemléleti alakba — t é r k é p b e öntve t a r t a l m a z z á k . Nem
szabad azonban elhallgatnunk azon dus forrást sem, mely hazánk t e r m é ­
szeti viszonyainak á t k u t a t h a t ó a d a t t á r á t úgyszólván teljesen k i m e r í ­
tette, s igy megvetette alapját azon l e h e t ő s é g n e k , miszerint h a z á n k n a k
természeti szempontból r e n d k í v ü l érdekes viszonyait ismertessük. E
jeles m ű Hunfalvy J á n o s n a k : „ A magyar birodalom természeti viszo­
nyainak leirása" cimü terjedelmes munkája, melynek m e g y é n k r e vonat­
kozó a d a t g y ű j t e m é n y é t jelen ismertetésünkben teljes mérvben értéke­
sítettük.
De e mellett feldolgoztuk azon részletes adatokat is, melyeknek
birtokába egyesek szívességéből m a g á n u t ó n j u t o t t u n k . K ö t e l e s s é g ü n k ­
nek ismerjük a forrásokat is megnevezni, de célszerűbbnek tartjuk azt
a részletezésnél tenni, ott t. i . hol az illető adatokat értékesítjük.

A megye földrajzi fekvése.

Oy őrinegye M a g y a r o r s z á g délnyugoti részén fekszik, és pedig leg­
1 0
nagyobb (körülbelül / n ) részben a Nagy Duna j o b b p a r t j á n , m i g csekély
1
(körülbelül / ) része — Csilizköz — a fejedelmi folyó b a l p a r t j á n terül
u

el. Földrajzi fekvését illetőleg a cs. k. katonai földrajzi intézet térképe

szerint *) a F e r r ó t ó l számított keleti hosszúságnak 34° 55' és 35° 36'
közé, — és az éjszaki szélességnek 47° 25' és 47° 53' közé esik. E sze­
r i n t kiterjedése hosszúságban (vagyis n y u g o t t ó l kelet felé) 4 1 ' , széles­
ségben pedig (vagyis déltől éjszak felé 28' ; vagy osztrák postamérföldek­
ben kifejezve, hosszúsága 6*8 és szélessége ugyanannyi mérföl­
det tesz.
A percekben kifejezett hosszússágnak és szélességnek ezen átszá­
m í t á s á t mérföldekre könnyen eszközölhetjük azon kulcs segélyével, me-

*) Megjegyzendő, hog}" az átalában érintendő földrajzi adatok, ha forrásuk

megnevezve nincs, mindenkor a kat. földrajzi intézet térképére vonatkoznak.
lyet a magyarországi építészeti igazgatóság saját hosszméréseinek fokokra
és percekre változtatásánál, átszámításánál m e g á l l a p í t o t t és használt.
E kulcs szerint u. i .
egy fok, perc, mperc egy fok, perc, mperc
hosszúságra esik bécsi öl : szélességre esik bécsi öl :
a 47 szél. fok alatt : 40,190. 36 — 669..., — 1 1 . 16 58,614. 154 — 796. — 1 6 .
9 28

a 48 „ „ „ : 39,436. 2a — 657. — 10.

27 95 58,6 3 2 . 7 6 8 — 9 7 7. —16.
212 29

1
és i g y 47 / szél. fok alatt, mely alá megyénk átlag-fekvése esik, k ö z é p ­
2

számítással :
1 hossz, fok = 39,813. b. öl ; 1 h. perc — 6 6 3 . öl; 1 h. mperc = 11. öl.
2n 55 6

1 szél. fok — ö 8 , 6 2 3 . b. öl ; 1 sz. p e r c = 977. öl; 1 sz. mperc = 1 6 .

5 1 1 5fi öl. 385

E kulcs valóban a fönnebb jelzett e r e d m é n y r e vezet.

A megye legszélsőbb pontjait a következő helyek képezik :
éjszakról P a t á s : 4 7 ° 5 2 . / éjsz. sz. 3 5 ° 19' kel. hossz,
délről A l s ó - P e n y v á d : 4 7 ° 25.'/ „ 3 5 ° 5.,' „
keletről R é t a l a p : 47° 36./ „ 3 5 ° 35' „
11
nyugotról K a p i : 47 42.,' „ 34° 56./ „
E szélső pontok távolsága tesz:
P a t á s és A l s ó - P e n y v á d között : 6.95 midet,
Rétalap és K a p i között : 6.5 mfdet.
Mindezen adatok máris eléggé jelzik m e g y é n k meglehetősen sza­
bályos alakzatát, mely — h a b á r csak megközelítőleg — lehetővé teszi a
megye közép délkörének és párhuzamos körének kijelelését. H a u. i . a
keleti hosszúság szélső pontjainak távolát felezzük, középhosszuság
g y a n á n t 3 5 ° 1 5 . / kapunk, mely ponton á t f e k t e t e t t délkör a következő
helyeken és határokon vonul át : nyáradi h a t á r . L a d a m é r és Zámolytól
keletre, P i n n y é d , G y i r m ó t h t ó l , Szemerétől keletre F e l - P é c nyugoti
tövén át. Hasonlókép találjuk a középszélességet: 4 7 ° 39', melyen
á t f e k t e t e t t p á r h u z a m o s (szélességi) kör E n e s é t éjszakról érinti, I k r é n y e n ,
Kis-Megyeren, Ö r k é n y e n és Bőnyön vonul keresztül. E középszélességi
és hosszúsági körök G y ő r város terűién, illetőleg h a t á r á b a n a R á b a —
parti szállások — és G y i r m ó t h között vágják egymást : e pont képezi
t e h á t körülbelül a megye földrajzi középpontját.
H a megyénk közép délkörét a földgömbön végig kisérjük, az a
következő pontokon halad á t : éjszak felé indulva Morvaországon,
S z i l é z i á n , Poroszországon — névszerint Posenen és P o m e r á n i á n át a
keleti tengerbe, innen Svédország keleti oldalát hosszában átszelve, az
éjszaki jeges tengerbe, Spitzberg sziget keleti oldala mellett elhaladva
az éjszaki sarknak t a r t ; innen E.-Amerika nyugoti oldalát súrolva, á t ­
szeli az éjszaki és déli csendes tengert, A f r i k a déli csúcsán épen a J ó -
remény foka mellett fölemelkedik, Afrikát egész hosszában áthasítva,
Tripolison keresztül lép a földközi tengerbe, majd Dél-Olaszország keleti
n y u j t v á n y á t és az adriai tengert átszelvén, D a l m á t i a legalsó részén és
H e r z e g o v i n á n á t t é r vissza kiindulási helyére
Hasonló k ö r u t a t t e h e t ü n k m e g y é n k középszélességi körén , m i ­
közben a következő pontokat érintjük : nyugot felé indulva Stájerország
éjszaki, Bajorország déli részén áthaladva, a bodeni tó érintésével Fran­
ciaországot szeli át, majd az atlanti óceánon á t É . - A m e r i k á b a , névsze-
r i n t az E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a l é p ; innen az éjszaki csendes tengeren át
Ázsiába j ő , és Chimin, Tatárországon, Bessarábián és M o l d v á n keresztül
t é r vissza.
M í g G y ő r m e g y e földrajzi fekvését nem közvetlen meghatározások,
hanem csakis t é r k é p i hálózat nyomán adhatjuk : addig egyes pont­
j a i r ó l igen is birunk közvetlen földrajzi meghatározásokat felmu­
tatni. I g y e m l í t ő k , miszerint L i p s z k y hazánkban körülbelül 500
helységnek ismerte földrajzi fekvését, melyeknek j e g y z é k é t a „Con-
spectus Generalis"-ban tette közzé ; ugyané j e g y z é k megjelent Zach
„Monatliche Correspondenz" cimü folyóiratában. E j e g y z é k b e n ta­
láljuk m e g y é n k több pontját is. K i v á l ó súlyt fektetett a földrajzi
meghatározásokra a cs. k. táborkar, mely is háromoszögméréseit csillagá­
szati meghatározásokkal kapcsolta össze. E m u n k á l a t o k a t megyénkben
P a s q u i c h, a budai csillagda igazgatója és A u g u s t i n végezték.
Névszerint az első 1807-ben *) határozta meg G y ő r földrajzi szélességét ;
a hosszússágot pedig A u g u s t i n határozta meg 1808-ban a bécsi Szt.-Ist-
ván toronytól, mely is a háromszögtani fölvétel kiindulási pontjául szol­
gált. Ez u t ó b b i meghatározás tüzjelek által t ö r t é n t april 29-én és 30-án
reggel és este. A Pozsony közelében lévő hundsheimi hegyen u. i . lőport
lobbantottak fel, melynek lángja a bécsi egyetem csillagdájából ugy, mint
a győri tűztoronyból e g y a r á n t l á t h a t ó volt. A meghatározás eredményét
alább adjuk rovatos összeállitásban.
Különös figyelmet szentelt a t á b o r k a r m e g y é n k néhány pontjának
1810-ben, a midőn M a g y a r o r s z á g r a nézve egy háromszögméreti alapvo­
n a l i (Trigon. Basis) G y ő r m e g y e t e r ü l e t é n jelelt k i ; erről utóbb m é g lesz
alkalmunk bővebben szólni. **)
A z építészeti igazgatóságnak hasonlókép több földrajzi m e g h a t á ­
rozást köszönünk. M u n k á l a t a i ugyan közvetlenül arra szorítkoztak,

*) Hunfalvy, I . 22.
**) Mint a kat. földrajzi intézettől értesültem, már is tervben van Magyar­
ország háromszögtani uj fölvétele, mely alkalomból a nyuli Magas-hegy csúcsa van
kiszemelve alappontnak, s ez okból földrajzi fekvése csillagászatilag lesz pontosan
meghatározva.
liogy a háromszögméreti hálózat pontjainak távolságát a budai csillagda
délkörétől és szélességi körétől bécsi ölekben m e g h a t á r o z t a ; az i g y
nyert adatokat azonban Valland épitészeti felügyelő fokokra és percekre
is átszámította, s ez által az illető pontok földrajzi fekvését könnyebben
feltalálhatóvá tette. Amennyiben az adatok rendelkezésünkre állnak,
közölni fogjuk az eredeti meghatározásokat ugy, mint ezeknek átszá­
mításait.
Mielőtt azonban ezt tennők, szükségesnek tartjuk megjegyezni,
miszerint az átszámításnál a budai sz.-gellérthegvi csillagda fekvésének
azon meghatározása vétetett fel alapul, melyet a cs. k. katonai mér­
nökök ujabb időben tettek; e szerint ugyanis az említett csillagda F e r r ó
délkörétől 36° 42' 5 3 . " hosszúsággal és 47° 29' 1 5 . " szélességgel
185 97

bír. Kulcs g y a n á n t pedig azon arány szolgált, melyet m á r e cikk elején

az egész megye földrajzi kiterjedésének megállapításánál j e l e z t ü n k és
alkalmazásba is v e t t ü n k .
Nem akarjuk állítani, hogy ezen átszámítások mind a pontosság
t ú l s z á r n y a l h a t l a n magaslatán állnak, de megengedhető hibáik m i n ­
denesetre igen csekélyek, s nagyrészt csakis a mpercekre szorítkoznak.
A meghatározások atillában vagy a helységek tornyaira vagy a
magaslatokon felállított háromszögméreti g ú l á k r a (Pyramis) vonatkoz­
nak. A z adatokat nagyrészt Hunfalvy munkájából (1.38.) kölcsönöztem;
de felvettem j e g y z é k e m b e oly helyeket is, melyeknek fekvését csupán a
földrajzi intézet pontos térképe nyomán h a t á r o z t a m meg. Nem igényel
ugyan e mód feltétlen bizalmat egész az utolsó percig, de némi tájéko­
zást, sőt gyakorlati alkalmazhatóságot mégis nyújt. E helyeket : k a t .
t é r k é p megnevezéssel, a többieket a meghatározók neveivel jeleltem.

Keleti hosszúság
Helynév Éjs i. szélesség Meghatározó
Ferrótól
«
Abda . . . . . . 35 u
13' 18.", 2
47° 42' 8."« épit. igazgat.
Asszonyik . . . . 35 29 47 30 kat. térkép.
35 10 12. 2;!
47 50 43.48 épit. igazgat.
Bajcs (Nagy) . . . 35 21 8
-69 47 4G 2°-38 épit. igazg.
19 58.,. 47 50 21-54 épit. igazg.
Bácsa 35 19 10. 40
47 44 19-56 épit. igazg.
35 29 30 47 32 kat. térkép.
B ö n y (gúla) . . . . 35 33 28-05 47 39 39-325 táborkar.
35 9 55.gr) 47 41 42. 32
épit. igazg.
35 17 47 38 kat. térkép.
Dunaszegh . . . . 35 12 32. 62
47 46 49. 22
épit. igazg.
Duna Szt. P á l . . . 35 10 47 46 30 kat. térkép.
 Keleti hosszúság
Helynév Éjsz. szélesség Meghatározó
Ferrótól

Enese . 35° 5' ti . 47« 38' 30" kat. térkép.

Écs (Nagy) 30 23 30 47 33 30 kat. térkép.
Fel-Péc 35 16 47 31 30 kat. térkéug
Gönyö 35 26 20. 93 47 44 29-68 épit. ig<^H
Gyarmat 35 9 30 47 28
kat. H J F
Gyirmóth 35 14 30 47 38 kat. 1 Sej
Gyömöre 35 14 47 30 kat. ml
Győr . 16 47 41 i
28 15 LipszMII
Győr . 35 16 30 47 41 27 LipszMflA 5
Győr, tűztorony 35 17 56 47 41 12 AugusWjk
Győr, tűztorony — — — 47 41 Pasquicl^fi
Győr, tűztorony 35 Iß 47 41 Kreil *)
Győr, tűztorony 35 17 56 47 41 1.4.9 táborkar
Győr, tűztorony 35 18 1-975 47 41 14-5,5 táborkar
Győr, tűztorony 35 17 43.0S 47 41 46-90 épit. igazg.
Heese . . . . 35 21 30 47 41 kat. térkép.
Hódervár 35 6 3 47 49 35 Lipszky
Hédervár 35 7 22. 85
47 50 37- 75
épit. igazg.
Kajár . 35 15 47 29 30 kat. térkép.
Kapi . . . . 34 56 30 47 42 30 kat. térkép.
Kecskemét puszta 35 27 4-59 47 41 8.7, épit. igazg.
Kis-Baráth . 35 18 30 47 37 30 kat. térkép.
Kis-Megyer . 35 20 47 39 kat. térkép.
Koroncó . 35 11 30 47 36 kat. térkép.
Kóny . . . . 35 1 30 47 37 30 kat. térkép.
Magashegy (n.-bar áthi,
gúla) . . . 35 19 35-665 47 34 44-88 táborkar
Malomsok ( U j ) 35 3 30 47 27 kat. térkép.
Medve . . . 35 19 47 48 38. 24
épit. igazg.
Mezö-Eörs . 35 33 47 34 kat. térkép.
Mindszent 35 30 47 35 kat. térkép.
Mórichida 35 5 47 31 30 kat. térkép.
Nagy-Baráth 35 19 47 36 30 kat. térkép.
Nyul . . . . 35 21 30 47 35 30 kat. térkép.
Örkény (gúla) . 35 27 26-355 47 39 4-02 táborkar
Öttevóny . 35 9 8. 2R 47 44 11-85 épit. igazg.
Öttevény-Sziget. 35 11 47 44 50 kat. térkép.
Pannonhalma 35 24 6 47 32 32 Lipszky
Pannonhalma 35 25 30 47 33 kat. térkép.
Patás . . . . 35 19 47 52 30 kat. térkép.

*) E meghatározást a bécsi cs. kii*, meteorológiai és földdelejességi intézet

1859-iki évkönyvéből kölcsönöztem.
 Keleti hosszúság
Helynév Meghatározó
Ferro tói

Patás 35° 19' 20. " 80

47° 57' épit. igazg. ) :;;

Pázmánd . . . . 35 27 47 34 épit. igazg.

Péér 35 27 25. 05
47 37 13., 3 kat. térkép,
Radvány . . . . 35 21 47 50 kat. térkép,
Ravazd . . . . 35 25 30 47 30 30 kat. térkép,
Rába-Patona 35 9 47 37 30 kat. térkép,
R á b a Szt.-Mihály . 35 5 40 47 34 30 kat. térkép,
Ráró 35 9 30 47 49 30 kat. térkép,
Ságh 35 25 54.«, 47 35 30. 63
épit. igazg.
Ságh (gúla) . 35 25 47 35 30-055 táborkar
Ságh (déli alappont) 35 30 37. .,
8 47 30 11'825 táborkar
Sövényház 35 2 20 47 41 kat. térkép,
Szemere . . . . 35 14 47 33 30 kat. térkép,
Szt. Iván . . . . 35 24 0 47 42 épit. igazg.
Szerecsen.... 35 13 30 47 28 10..7 kat. térkép,
Táp . . . . 35 30 47 31 kat. térkép,
Táp-Szt.-Miklós 35 31 47 30 20 kat. térkép,
Tényö 35 18 30 47 32 kat. térkép,
Tóth . . . . 35 10 30 47 31 30 kat. térkép,
Vámos 35 18 49. 99 47 45 épit. igazg.
Vének 35 25 24.,, 47 44 40. 7S • épit. igazg.
Zámoly 35 14 33., 47 45 51.48
épit. igazg.
4.„
F ö n n e b b e m l í t ő k , miszerint az é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g eredeti m u n ­
k á l a t a az egyes helyek f e k v é s é t nem fokokban, hanem h o s s z m é r t é k b e n
adja é s pedig a budai csillagda d é l k ö r é t ő l é s s z é l e s s é g i k ö r é t ő l . N e m
tartjuk t e h á t é r d e k t e l e n n e k az eredeti f ö l v é t e l adatait b é c s i ölekben
kifejezve s z i n t é n ide igtatni. **)
T á v o l s á g a budai
délkörtől nyugotra : széles, körtől éjszakra:
Abda , 58,879. 7R 12,584. (54

Ásvány 60,917. 2fi 20,9 6 9 . 57

Baj cs (Nagy) . . . . 53,726. I0 16,765. no

Balony 54,507. 77 20,612. l)8

Bácsa 54,693., 74 14,716. 7()4

Börcs 61,095. 16 12,155. 8l

*) Az ép. igazg. által adott ezen szélesség valószinüleg hibás, mert majdnem
5 perccel magasabbra teszi Patast, mint a kat. térkép, sőt mint a saját adataiból
összeállított kataster-térkép.
**) Hunfalvy, I . 91 ; összevetve és némileg kiegészítve az orsz. háromszög­
méreti hivataltól nyert adatokkal.
 Távolság a bu da i
délkörtől nyugotra : széless. körtől éjszakra:
Dunaszegh 59,379. 09 17,154.. 20

Duna Szt.-Pál . . . . 61,103. 260 17,579. 371

Gönyő 50,304.",, 14,881.-, 0

Győr . 55,9 7 8 .
6 4 0 12,217., 89

Hédervár 62,772. S0 20,876. 20

Kecskemét puszta . . . 49,827. 36 11,609. 49

Medve 54,683.' 161 18,929. 755

Öttevény 61,618. 324 1 4,5 8 3 .

0 5 5

Patas 54,9 0 7 .
9 3 9 2 3,2 1 5 .
5 0 9

Péér 49,593. 170 7,771.- )S6

P é é r (gúla) 50,4 8 7 .
6 9 3 6,9 3 6 .
399

Szt.-Iván 51,849. 36a 12,609. s85

Vámos 55,245. t;2 16,038. 75

Vének 50,9 2 8 .
00 1 5,2 3 6 .
d0

Zámoly 58,056. GÏ0 15,449.^3

A megye határai, alakja, kiterjedése és felosztása. *)

G y ő r m e g y é t öt szomszédos megye zárja körül, névszerint: E K . - r ő l
K o m á r o m , K . - r ő l K o m á r o m és Veszprém, D.-ről kizárólag Veszprém,
Ny.-ról Soprony és Mosony, E N y . - r ó l és E.-ról Pozsony.
Természetes h a t á r a i t képezik E K . - r ő l a Csiliz-folyó, E.-ról a Nagy-
Duna, Ny.-ról a R á b a , majd a Rábca és a Kis-Duna.
H a t á r v o n a l á t kijelölendők, induljunk k i legmagasabb éjszaki
pontjától — P a t a s t ó l , melytől kezdve D . felé egész Szőgyéig a Csiliz
képezi a megye h a t á r á t (körülbelől 11 ezer ölre), hol is e folyó a Nagy-
D u n á b a szakad. P a t a s t ó l elsőben K . felé kanyarog a határ, de nemsokára
D K . i r á n y t vesz és Izsap k o m á r o m m e g y e i helység mellett elhaladva,
egy épszögü kanyarulattal egyenesen D . felé tart, s ez irányban Szögyénél
a N . - D u n á v a l találkozik.
Innen kezdve K . i r á n y b a n e folyó képezi h a t á r á t (körülbelől 7 ezer
ölre), de Gönyő alatt m á r elhagyja a fejedelmi folyót és a k o m á r o m ­
megyei K.-Keszin alul előbbi irányával derékszöget képezve, h a t á r o ­
zottan D.-nek tart, és pedig Ü r e g - S z e n t - J á n o s és Bőny h a t á r a i t érintve,
alig mutat némi csekély kanyargást. Bőny alatt csaknem derékszög
alatt K . felé fordul, de csakhamar visszatér előbbi i r á n y á b a és R é t - a l a p ,
M e z ő - E ö r s mellett elhaladva, csúcsos beszögelléseket tesz.
V é g r e T á p - S z t . - M i k l ó s körül, illetőleg B á n k és L á z i veszprém­
megyei helységek között N y . i r á n y t ölt, miközben szintén megtartja
J
'') Rövidség okáért az égtájakat csupán kezdőbetüjökkel jelelem: É, K , D, Ny.
 yakori csúcsos beszögelléseit; i g y m i n d j á r t T á p - S z t . - M i k l ó s n á l é s
Lsszonyfánál erősen bemélyed, m í g a k é t helység között az asszonyfai
íajornál Veszprérnmegyébe domborodik. Asszonyfától félköralakban
ágja á t a h á r m a s — tarjáni erdőt, s ennek ny. oldalán erős beszö-
;ellést képezvén, áthasítja a p á t k a i völgyet és a sokorói hegycsoport
,lsó n y u j t v á n y á t — a H a r a n g o z ó t ; ettől félkörös kanyarulatokban
Liovász-Patona (Veszprémm.) fölött elhaladva, Szerecsent megkerülve,
Tyarmatnál mély öblöt vet, és ujolag egy nagy félkört kerítve, Ó - M a -
omsoknál találkozik a Vas- ós Sopronymegyét elkülönítő R á b a folyóval
körülbelől 12 ezer öl hosszában), s ehhez simulva, határozottan é.
r á n y t vesz; csekély kanyarodásait leszámítva, meglehetős egyenesen
tart K i s - B a b ó t h felé, miközben K . - A r p á s t , M ó r i c h i d á t és R á b a - S z e n t -
Miklóst súrolja. K . - B a b ó t h és R á b a - S z t . - M i h á l y között elhagyván a
Rábát, ény. i r á n y t vesz, és a r á n y l a g csekély kanyargással K ó n y é s
Bödöge mellett eljut K a p i helységhez, mint a megye legszélső nyugoti
pontjához.
I t t a Rábcához csatlakozva (mintegy 12 ezer ölre) kígyózik K .
felé, miközben R é t i t és Sövényházát érinti. H u g o t h pusztától keletre
ismét "elhagyja e folyót, és egy kanyarulattal ék. irányban tart; majd
a lébény-szt-miklósi c u k o r g y á r fölött E K . - r e fordulván, a mosonyi Duna­
ághoz ( K . - D u n á h o z ) simul, s ennek mentében (körül-belül 7 ezer öl
hosszúságban) érinti D u n a - S z t - P á l t , Zsejke p u s z t á t és a mosonymegyei
Mécsért. E helység fölött elhagyja e folyót is, és N y . felé vetettkidom-
borodással m e g k e r ü l i H é d e r v á r t és a pozsonymegyei L i p ó t helység alatt
a N.-Duna ágait, majd m a g á t a főfolyót is á t v á g v a s e közben a Duna­
á g a k szeszélyes kanyargásait utánozva, Nyarad mellett elhalad, és ék.
i r á n y b a n kiindulási pontunknak — Patasnak tart.
A megye imént rajzolt h a t á r v o n a l á n a k h o s s z á t csakis meg­
közelítőleg adhatjuk a kat. földr. intézet t é r k é p e valamint saját t é r k é ­
p ü n k nyomán, és pedig E K . - r ő l ( P a t a s t ó l Szőgyén át K.-Kesziig)
18 ezer ö l ; K - r ő l ( K . - K e s z i t ő l a táp-szt.-miklósi kanyarulatig) 21 ezer
ö l ; D-ről (a táp-szt-miklósi k a n y a r u l a t t ó l Malomsokig) 35 ezer ö l ;
Ny.-ról (Malomsoktól — K a p i n á t — H é d e r v á r i g ) 50 ezer ö l ; s végre
E K - r ő l (Hódéi-vártól — Patasig) 20 ezer öl; s igy az egész megye
h a t á r v o n a l á n a k hossza megközelítőleg 144 ezer ölet, vagyis 38 mfdet
tesz, melyből a folyók által k é p e z e t t természetes h a t á r r a mintegy 49
ezer öl vagyis 12 mfd esik.
A megye a l a k j a , k ü l s z a b á s a — nem ugyan egyes részleteiben —
de egészben véve meglehetős szabályosságot mutat; keleti és déli olda­
lát csúcsos k i - és beszöggelések jellemzik, D N y . elég sima menetű, m í g
 le

É . és E K . körvonalú örökös t e k e r v é n y e k b e n kanyarog, és a megye ezen

oldalának fodros alakot kölcsönöz; e kígyózó vonalakat természetes
h a t á r a i n a k : a Rábca, N . - és K.-Duna és a Csiliz-folyók szeszélyes kanyar­
gásainak köszöni.
A l a k j á t tekintve a megye két egymás fölött álló négyszöget k é p e z ;
az alsó nagyobb négyszög sarkai: Gönyő, T á p - S z t - M i k l ó s , Malomsok
és K a p i . E négyszög fölött áll a másik kisebb, melynek négy s a r k á t :
Vének, Öttevény, H é d e r v á r és P a t á s képezik. M i n d k é t négyszög-
szabályos földrajzi fekvéssel bir, a mennyiben oldalaik — eltekintve a
k a n y a r u l a t o k t ó l — meglehetős határozottan a négy fő égtáj felé néznek.
A négyszögek csúcsait egyenes vonalokkal összekötve, megkapjuk az
oldalok átlagos hosszár, és pedig a gönyői és táp-szt-miklósi csúcs k ö z ö t t :
4 mfd, T á p - S z e n t - M i k l ó s és Malomsok között ismét 4 mfd., Malomsok
és K a p i között 4 mfd, végre K a p i és Gönyő között 6 m f d ; a felső
kisebb négyszög mind a négy oldala körülbelül 2 mfdet tesz. Mindez
eléggé jelzi a megye alakjának meglehetős szabályos voltát.
M e g y é n k n a g y s á g á r a birunk ugyan adatokat m á r a mult század­
ból, anélkül azonban, hogy ezeket m e g b í z h a t ó k n a k t a r t h a t n á n k . I g y a
mult század végén Novotny „Statistica Regni H u n g á r i á é " cimü m u n k á ­
j á b a n közli a m e g y é k kiterjedését, de elhallgatja a forrást, melyből ada­
tait m é r i t é ; ő G y ő r m e g y e kiterjedését 30 Q mfdre teszi; az 1772-ben
behozott ú r b é r 28. Q mfdet mond; N é m e t h L á s z l ó e század elején a
16

g y ő r i evang. gymnasium igazgatója G ö r ö g D . térképe nyomán 30 megye

t e r ü l e t é t — k ö z t ü k Győrét is kiszámította * ) ; szerinte:
Csilizköz 1-80 • mfd.
Szigetköz 3'60 „ „
Tóköz .5-0 „ „
Összesen . 1Q-4Ô Q mfd.
Pusztai járás 9*5 U mfd.
Sokoróaljai járás 7*96 „ „
A z egész megye . 27*86 Q mfd.
M e g b í z h a t ó méréseket elsőben a táborkar kezdett végezni, midőn
e század elején az osztrák birodalom fölméréséhez fogott. M á r fÖnnebb
említők, miszerint ez alkalommal (1810-ben) épen m e g y é n k t e r ü l e t é r e
esett egy háromszögméreti alapvonal ( T r i g . Basis). E fontos vonal meg­
érdemli, hogy tüzetesebben ismertessük.**)
A z alapvonal g y e n g é n elhajlik a dél-éjszaki iránytól és pedig felső

*) Lásd: Schedius, Zeitschrift vön und für Ungarn.

**) A kat. földrajzi intézet »Topographische Beschreibung« cimü hiteles
kézirati munkálata szerint.
 1
vége kissé K . felé. Éjszaki végpontja (lásd a térképen) / órányira fek­ 4

szik Bőnytől E K . felé; természetes talaj-magassága az adriai tenger

szinétől 7 8 . 305 b. 51; helyét m á r v á n y emlékkő jeleli, melynek csak felső
lapja l á t h a t ó ; a fölötte álló gúla 1858-ban épült. A déli végpont 200
lépésnyire fekszik É K . felé T á p - S z e n t - M i k l ó s helység utolsó házától ;
talajmagassága 9 6 . b. öl; helyét vörös márványoszlop jelzi, mely
537

fölött g ú l a áll. A z alapvonal középpontja Mező-Eőrs közelében fekszik

E N y . felé, Mindszenttől pedig K . felé; talajmagassága 7 0 . . 866

A z alapvonal hosszát 1810. aug. 13. — oct. 22-ig h a t á r o z t á k meg

egész pontossággal, és 9429. b. ölnek találták. 1815- vagy 16-ban a
429

tudatlan nép kincset gyanítva a déli végpont kőoszlopa alatt, ezt kiásta
és helyéből kimozdította; visszatetette ugyan a t á b o r k a r az oszlopot,
de a hely azonossága többé nem n y ú j t o t t teljes megbízhatóságot, és az
egész alapvonal hosszát m á r csakis számítás által lehetett m e g h a t á ­
rozni, m i is 9429. b. Ölet adott.
21

Ezen háromszögméreti alapvonal hálózatának nevezetesebb pontjai

m e g y é n k területén a következők :
1
Ö r k é n y , / órányira D N y . felé P . - Ö r k é n y t ő l ; ez lőn elfogadva a
i

hálózat főpontjául (Netzpunkt); 1853-ban a kataster g ú l á t é p í t e t t föléje.

1
S i n a i h e g y , magaslat a bőnyi határban, e helységtől / órányira i

E K . felé; a háromszögméreti pont 800 ölre esik E. felé az alapvonal

éjszaki végpontjától; helyét felirattal ellátott m á r v á n y k ő jeleli, mely
fölé 1858-ban gúla épült.
1
S á g h a hasonnevű halom tetején j< órányira E N y . felé P á z m á n d t ó l ,
i

s ugyanannyira D N y . felé P é é r t ő l ; a vörös m á r v á n y — jelkövön i l y

felirat á l l : Opera astron. Trigon. 1810; fölötte gúla emelkedik.
M e g y é n k háromszögméreti alapvonalát G y ő r városon á t a F r a k n ó
mellett kiemelkedő Rozália kápolnával kapcsolták össze, mely m á r a
bécsi vonallal összeköttetésben állt.*)
A t á b o r k a r n a k háromszögmérései m e g y é n k D u n á n alul eső részét
illetőleg be vannak fejezve, de közzétéve nincsenek; terv szerint 1877-
ben k e r ü l a sor a hátralévő részre (CsilizkÖzre).
A táborkaron kivül terjedelmes méréseket végzett m e g y é n k b e n
még az építészeti igazgatóság a Duna árterének fölvétele a l k a l m á v a l ,
sőt ujabb időben (az 50-es években) is, midőn a kataster m e g y é n k b e n
működött.
M e g y é n k t e r ü l e t é t egyes irók más és más n a g y s á g r a szabják; i g y
F é n y e s Elek (Magyarország leirásában, 1847.) 28. • midre, Galetti
7G5
29. Q mfdre teszi. Ficker az osztrák birodalom egyes területeit a tábor­
t

kar háromszögmérései alapján földrajzi mfdekben kiszámította, s ez

alkalommal a Bessel által pontosan m e g á l l a p í t o t t kulcsot használta az
osztrák és földrajzi mfdek kölcsönös á t s z á m í t á s á n á l ; Bessel szerint u. i .
egy osztrák futó mfd = I . 0 2 2 3 7 2 6 földrajzi futó mfddel, s egy osztrák Q
mfd = 1.04524577 földr. • mfddel. *) Ficker számítása megyénk t e r ü l e t é t
25. földr. | ~ ] mfdre teszi.
7130

A m. k i r . h e l y t a r t ó tanács 1865-ben közzétett k i m u t a t á s a szerint

m e g y é n k kiterjedése 2 7 . 3132 földr. Q mfdet— a t á b o r k a r mérései szerint
pedig 24. osztrák (— 26. földr.) Q mfdet tesz; végre a minisztérium
87 64

által legújabban kiadott statistikai kimutatás m e g y é n k e t 24. osztrák 60

|~| mfdre teszi.

E két utóbbi adat t e h á t meglehetősen összevág, melyeknek közép­
értékét elfogadva, megyénk a kisebbek közé tartozik.
M e g y é n k közigazgatási tekintetben négy részre: u. m. h á r o m
j á r á s r a és G y ő r szab. k i r . város területére oszlik. A j á r á s o k neve: t ó - ,
sziget-, és csiliz-közi, sokoró-aljai és pusztai j á r á s .
1. T ó - , s z i g e t - é s c s i l i z - k ö z i j á r á s megyénk azon ény..részét
képezi, mely Soprony, Mosony, Pozsony és K o m á r o m m e g y é k r e dül.
A szomszédsokoróaljai j á r á s t ó l n a g y r é s z t a R á b a folyó választja el, kivéve
R á b a - P a t o n a környékét, hol is a t ó - , sziget- és csilizközi j á r á s h a t á r a
a R á b á t ó l jobbra kitérve, meglehetős öblöt vet, de utóbb I k r é n y n é l
ismét e folyóhoz simul. G y ő r város t e r ü l e t é n e k ó. részétől egy darabon
( P i n n y é d t ő l G y ő r i g ) a Rábca folyó, innen pedig a likócsi p u s z t á i g a
K.-Duna választja el. E ponttól kezdve a pusztai j á r á s s a l határos, és
ettől előbb a K.-Duna, utóbb pedig ( V é n e k t ő l ) a N.-Duna különíti el.
A t ó - , sziget és csiliz-közi j á r á s — mint neve is mutatja, h á r o m
k e r ü l e t b ő l : Tóköz-, Szigetköz- és Csilizközből nőtt össze, melyek mind­
annyian természetes h a t á r o k közé vannak szorítva. I g y T ó k ö z azon
t e r ü l e t , mely Győrtől Ny.-ra a R á b a és K.-Duna között fekszik, Soprony
és Mosonymegyékra d ü l ; közepét a_Rábca hasítja át. S z i g e t k ö z G y ő r t ő l
ENy.-ra a K i s - és N.-Duna közt t e r ü l el, Mosony és Pozsonymegyékre
hajlik. Szigetközt m á s k é n t Kis-Csallóköznek is nevezik, ellentétben a
N.-Duna balpartján elterülő Nagy-Csallóközzel. V é g r e C s i l i z k ö z mint
sziget szorul a N.-Duna és a Csiliz folyó közé, G y ő r t ő l E.-ra esik,
Pozsony n e m k ü l ö n b e n K o m á r o m m e g y é v e l határos, és Csallóköznek egy
részét képezi. Csilizköz többször kiszakíttatott a megye kebeléből ; i g y az

*) Hunf. I . 106. 1. Megjegyzendő továbbá, hogy egy osztrák • mfd = 10 ezer

hold, egy holdat 1600 • öllel számítva; egy földr. • mfd pedig = 9567. hold. 128
50-es években K o m á r o m m e g y é h e z tartozott, és csak az alkotmány élet­
beléptével 1861-ben csatoltatott vissza Győr megyéhez.
2. S ok o r ó - a l j a i j á r á s m e g y é n k dny. része, mely Soprony és
V e s z p r é m m e g y é k k e l határos, E. oldalán G y ő r város területével, K.-ten
pedig a pusztai j á r á s s a l érintkezik, s ettől a D K . - t ő l E N y . felé egyenes
irányban haladó csanak — nyul-, écs — ravazdi hegylánc választja el.
3. P u s z t a i j á r á s a megye D K . részét képezi, D.-ről Veszprém,
K.-rŐl Komárommegyékkel, E.-ról Szigetközzel, Ny.-ról pedig G y ő r
város területével és a sokorói járással határos ; a komárommegyei
Csallóköztől a N.-Duna, Szigetköztől pedig a K.-Duna választja el.
4. G y ő r v á r o s t e r ü l e t e az említett három j á r á s közé van ékelve,
és az egy Csilizköz kivételével, a többi részek mindegyikével érintkezik.
A z említett alkatrészek kiterjedése a kat. földrajzi intézet térképe,
illetőleg az adókataster nyomán tesz:
Tó—sziget—csilizközi járás . . . . 9.85 D mfd.
Sokoróaljai járás 6" 86 „ „
Pusztai járás 9.15 „ „
Győr város területe 0.78 „ „
összesen . 26. Qmfd. fi4

2. A megye domborzati viszonyai.*) (Hegyrajz.)

Fehér Ipnlytól.

Hegyek, dombok, magaslatok.

M e g y é n k magassági tagosulata habár nem bír is valami rendki-
vüli érdekességet felmutatni, kellemes változatossága által azonban nem
is áll épen utolsó helyen. A mérsékelt domborzatok csaknem minden
á r n y a l a t á t magába zárja; a mély fekvésű vizenyős talaj mellett ott ta­
láljuk a dúsan termő síkságokat, valamint a szőlővel és erdővel koszo­
r ú z o t t magaslatokat. A megye éjszaki felét átalában sík, mondhatni
mély fekvés jellemzi; nyugoti és keleti oldalán a talaj emelkedik, a
nélkül, hogy észrevehető magaslattá nőne; m í g a déli oldalt csaknem
egész terjedelmében huljámzatos emelkedettségek szegélyezik, melyek
a D K . részen összefüggő h á r m a s lánccá fűződnek és D K . - t ő l E N y . felé
csaknem a megye szivéig benyúlnak.
E g é s z b e n véve megyénk magaslatai a Bakony-hegységnek éjszaki

*) Adataimat részben Hunfalvy egyetemes munkájából, részben pedig Matusek

Antalnak Győrmegye történeti leirását tárgyazó kéziratából merítettem.
2*
 elődombozatát képezik, melyeket Hunfal vy a s z e n t - m á r t o n d o m b -
c s o p o r t egyetemes nevezete alá foglal.
E dombcsoportok azonban nem állnak szakadatlan összefüggésben
a Bakony jóval magasabb hegységeivel, hanem ettől a Veszprémmegye
éjszaki határvonalát képező és L á z i , Romand, Ghic, Hathalom, N . - D é m ,
L o v á s z - P a t o n a , Gecse és Takácsi helységek mentében átvonuló völgy
által vannak elkülönítve, és egészen önálló jellegeknél fogva magukban
képeznek egy egészet. A z átmenetet egyes pontokon p l . Bánk, L á z i és
Táp-Szent-Miklós között meglehetős domborulatok képezik, m í g
m á s u t t a völgyelések a láncolatot határozottan megszakítják.
A t u d o m á n y megállapított fogalmaihoz szigorúan alkalmazkodva,
megyénk magaslatait alig i l l e t i meg a „ h e g y " nevezet, hanem meg kell
elégedniök a „ d o m b " szerényebb cimével. Azonban a szóalakítás k ö n n y í ­
tésére mégis megengedhetőnek tartjuk az egész lánccá fűződött magas­
latokat „hegylánc, hegycsoport" névvel jelelni, és a „ d o m b " elnevezést
a közélet által elfogadott értelemben egyes kisebb emelkedések számára
fenntartani.
Megyénk emlkedéseit Hunfalvy három sorra osztja, u. m. a szent-
mártoni, ravazd-ménfői és a sokorói láncolatra, melyek egymással p á r h u ­
zamosan haladva, két — meglehetősen egyenlő szélességű völgy gyei az Ecs
és Szent-Márton közt elterülő P á n z s a — völgyet és a t é n y ő - p á t k a i t zárják
be. Matusek ezen három hegylánchoz negyedik g y a n á n t azon hullámzatos
magaslatokat csatolja, melyek a megye D N y . oldalán V e s z p r é m m e g y é ­
ből benyúlva a sokorói völgyön t e r ü l n e k el, és i n k á b b a talajnak egész­
ben vett magas fekvése, mintsem egyes feltűnő kiemelkedések folytán
számíthatók a hegyrajzi tényezőkhöz.
L á s s u k az é r i n t e t t hegycsoportokat egyenkint. K e z d j ü k a legjelen­
tékenyebbnél, mely R o m á n d és P é t e r d veszprémmegyei helységeket
elhagyván, Ravazdnál lép a megyébe, és D K . - r ő l határozottan egyenes
vonalban nyúlik E N y . felé, m i közben keleti oldalán Ecs, N y u l , Nagy- és
K i s - B a r á t helységeket érinti, m í g nyugoti oldalát az egy P á t k a község-
ki vételével e g y e b ü t t termékeny szőlőtelepek borítják.
E hegylánc hosszúságra, szélességre és magasságra egyaránt felül­
múlja megyénk egyéb emelkedéseit; hossza körülbelül 3 mfd, legnagyobb
3
szélessége pedig (Ravazd és P á t k a között) mintegy / mfdet tesz; magas­
4

sága a megye határától kezdve habár gyengén, de mégis emelkedik, és

tetőpontját a n y u l i és tényői h a t á r o k találkozásánál S z e n t - P á l hegyben és a
Magas-hegyben éri el; az elsőnek magassága az adriai tenger szinétől a
t á b o r k a r mérése szerint 1005 b. láb, m í g az utóbbié 996 b. l á b . Ezek
képezik megyénk legmagasabb pontjait; innen kezdve a hegylánc magas-
 sága ismét apad, m i g végre Ménfő és Csanak szőlőhegyeiben csaknem
meredek lejtéssel egyszerre megszakad.
A hegylánc gerincét nagyrészt erdők koszorúzzák, m í g lejtőit —
névszerint a keletit Ecstől kezdve egész Csanakig, a nyugati oldalon
pedig Ménfő és Tényő felé eső hajlásait szőlőtelepek borítják. A Ravazd
és É c s közt fekvő keleti lej tőség erdői ujabb időben szántóföldekké
alakultak.
E láncolat kiválóbb pontjai külön elnevezéssel b í r n a k ; ilyen az
A m á r o s h e g y P á t k a és Ravazd között, F e k e t e h e g y P á t k á t ó l EK.-re,
T é n y ő h e g y , N a g y - E c s h e g y a hasonnevű falvak szomszédságában,
P a p e r d ő - h e g y K i s - E c s t ő l Ny.-ra, a fönnebb említett M a g a s h e g y
vagy H e g y e s m a g a s Nyúltól Ny.-ra, R á k ó c z y Csanak és K i s - B a r á t
helységek határában, K i á l t ó N . - B a r á t t ó l Ny.-ra; ez utóbbi hegynek
nevét Matusek szerint a szóhagyomány onnan származtatja, hogy hajdan
a munka kezdetét és végét ezen helyről k i á l t o t t a k i az ezzel megbizott
községi előljáró, és pedig a munka befejezését „hujja" szóval.
A második láncolat az előbbitől keletre esik, B á n k és L á z i vesz­
prémmegyei helységektől T á p - S z e n t - M i k l ó s n á l nyomul megyénkbe, s
innen kezdve a középső hosszú láncolattal p á r h u z a m b a n E N y . felé tart;
s ezzel a P á n z s a - é r által öntözött termékeny völgyet alkotja. H a b á r
nincs is oly tökéletes lánccá kifejlődve mint az előbbi, menete mind­
azonáltal tisztán felismerhető. Gerince nem képez oly egyenes vonalt
mint az előbbié, hanem az Önállóan kiemelkedő magaslatok váltakozva
a közbeeső völgyelésekkel, együttesen alkotják a hullámzó láncolatot.
I g y m á r T á p n á l a R é s z h e g y b e n hirtelen felcsúcsosodva és csakhamar
ismét lesülyedve, majd Tarján pusztán és Illók erdőn át hullámozva,
P a n n o n h a l m á b a vegyül, s i t t a történelmileg nevezetes hármas csúcsot
(mons tricollis P a n n ó n i á é ) alkotja, melynek egyik ormán a magyarországi
bencések ősi fészke: a pannonhalmi főapátság emelkedik. Innen kissé
szétterülvén, részben K . felé P á z m á n d n a k , részben eredeti i r á n y á t
követve S á g h n a k hajlik, és i t t egy darabon elsimulva, nem messze a S á g ­
h a l o m b a n ismét kerekded alakban felcsúcsosodik. Láncolata i t t meg­
szakad, h a d á r apróbb domborodásokban i r á n y á t tovább is folytatja, m i g
végre K . - M e g y e r n é l a T e m p l o m - h e g y b e n és S z a b a d h e g y b e n
teljesen elmosódik.
E keleti láncolat vagy inkább csoportozat megyénk legszebb rész­
letei közé tartozik; a látvány, melyet e dombcsoportok az écsi vagy
nyuli magaslatokról tekintve nyújtanak, valóban egyike azoknak, melyek
egy enyhe látkép minden elemét kellemes összhangzatban tar­
talmazzák. A dombok játszi hullámzása merész ugrásban tör k i a h i r t e -
len felmeredő csúcsokban; a szelíd najlásokat ugy, mint a gerinceket
kifehérlő házakkal, pincékkel t a r k í t o t t szőlőtelepek borítják; mint egy
korona emelkedik az egész csoportozat fölé a pannonhalmi főapátság
fellegvára, melynek tornyáról messze szétragyog a kettős kereszt, mint
h a z á n k keresztény polgárosodásának emlékoszlopa. S az egész látképnek
h á t t e r é t a Győrtől a Duna mentében K o m á r o m felé terjedő síkság
képezi, melynek végvonásai egy részről a nyitrai hegyek kékellő ködében,
más részt a Vértesek láncolatában mosódnak el.
A harmadik vagy nyugoti láncolat K a j á r és P á t k a között ér a
megyébe és K i s - P é c , F e l - P é c , nemkülönben Szemere határait Tényőtől
és P á t k á t ó l elkülöníti.
A ravazd-csanaki főláncolattól Ny.-ra esik s ezzel párhuzamosan
D K . - t ő l E N y . felé haladva, a tényő-pátkai völgyet alkotja. E nyugoti
láncolat E N y . vége képezi a szoros értelemben vett s o k o r ó i hegyeket,
mely nevezet eredete fölött szétágazók a vélemények. Enessey „ s o k u r u "
szótól származtatja, m í g Matusek a hegység „ s o k o r r ú " (ormu) alak­
j á b a n sejti az elnevezés forrását. Azonban t á g értelemben m e g y é n k
összes hegységei a Sokoró nevezet a l á esnek.
K i v á l ó b b pontjai : a H a r a n g o z ó h e g y Kaj ártól DK.-re, tetején
a pálosok elpusztult zárdájának gyér emlékeivel; a K o p a s z , K . - P é c n é L
F e l - P é c e n a T ö v i s v á r n á l megszakad és ismét az E b é d l á t ó magas­
latba emelkedik, utóbb pedig a szemerei szőlőkön á t felhúzódik Puszta-
Szt.-Pálig, útjában m i n d i n k á b b lelapulva, m í g végre Koroncó felé
homokbuckákban enyészik el.
A láncolat délkeleti részét inkább erdők, m í g éjszaknyugoti haj­
lását szőlők borítják.
M e g y é n k n e k ezen h á r o m hegyláncolata mellékelt t é r k é p ü n k ö n
szintén kivehető, amennyiben az emelkedéseket nagyrészben szőlők és
erdők borítják, melyek t é r k é p ü n k ö n színekkel vannak előtüntetve.
V é g r e j e l e n t é k e n y emelkedettséget mutat megyénk délnyugoti
része, melyet azonban i n k á b b a talajnak egészben vett magas fekvése
jellemez a n é l k ü l , hogy egyes kiemelkedésekkel bírna. E dombhát a
veszprémmegyei L o v á s z - P a t o n á t elhagyva, Szerecsennél éri el megyénk,
h a t á r á t , honnan Gyomorén, Gyarmathon és T é t h e n át Ny.-ra majdnem
a Marcal mocsárokig húzódik s a K a s z a-hegynél szétterül. Ezen emel­
kedett t e r ü l e t a sokorói hegylánccal képezi a S o k o r ó - a l j á t , vagy
sokorói völgyet, melynek közepén a B a k o n y ere csörgedez végig.
E d o m b h á t m á s k é n t G y ü r - h á t n a k is neveztetik, és pedig
Matusek szerint azon körülménynél fogva, mivel ez képezhette egykor
az avar g y ű r ű n e k vagy körsáncnak h a t á r á t .
 Kisebb emelkedésekkel szintén több helyütt találkozunk, névsze-
rint m e g y é n k alsó felében; ilyen az Ö r k é n y i domb; Bőny falu felső
végén homokdomb emelkedik, melynek felső vége S i n a i - , alsó vége
pedig O r d o g h e g y n e k neveztetik; e domb a komárommegyei Ö r d ö g ­
á s t a dombbal forr Össze; végre a sokorói hegyekhez csatlakoznak:
P a r a d i c s o m , S z e n t - P á l , P a g o n y e r d ő , F ö v e n y e s d o m b stb.
földhátak.
A z elősorolt domborulások közé zárt kisebb völgyeken k i v ü l
kiváló említést érdemel azon két hosszúkás völgyelés, melyet a középső
(ravazd-csanaki) hegylánc a szt.-mártoni láncolattal képez, s melyen a
Pánzsa-ér kígyózik v é g i g ; nemkülönben a sokorói vagy tónyői völgy,
melyet ugyancsak a középláncolat és a sokorói hegyek alkotnak.
1
A z említett emelkedések összesen alig borítják megyénk / részét, 3

míg a többi terület termékeny síkot képez; igy a pusztai j á r á s n a k

K o m á r o m m e g y é r e hajló része, az egész T ó - , Sziget- és Csiliz-köz, vala­
mint Győrváros t e r ü l e t e szakadatlan rónaság, melyet a tekervényesen
átkigyózó folyók hullámai öntöznek. M i n t hegyes vidéken átalában,
ugy nálunk sem hiányzanak azon mély hegyszakadások, úgynevezett
h o r g o k , melyek nagyrészben a magaslatokról alárohanó esőviznek
köszönik olykor szédítő mélysógöket; kiváló példányokat látunk Ravaz-
don, Ecsen, Nyúlon és N.-Baráthon. Szigetközben a K.-Duna partján
számos domborulat és ezzel kapcsolatban mélyedés is l á t h a t ó ; mindezek
alig t e k i n t h e t ő k természetes képződményeknek, hanem nagyobb való­
színűséggel hozhatók kapcsolatba a G y ő r t hajdan körítő sáncokkal. Igy
többi között a szóhagyomány avar m a r a d v á n y n a k tartja azon árkot is,
mely a két Duna között m á r - m á r alig kivehető, s felső vége a rárói
h a t á r b a n a N.-Duna árjai ellen emelt töltés tövében az úgynevezett
Szárcsa-tó és Bagomér-erdő közé esik, mígal só vége a K.-Duna p a r t j á n
ma is látható. U g y látszik ezen úgynevezett ö r d ö g á r o k hivatva volt
Szigetközt, illetőleg az a v a r g y ü r ü t a felülről jövő m e g t á m a d á s ellen
védeni. *)

Magasságmérések.
M e g y é n k területén részint országos intézetek, részint egyesek
végeztek magasságméréseket; az előbbiek közül legtöbb meghatározást
köszönünk a táborkarnak és az orsz. háromszögméreti hivatalnak;
adataik egyrészről a kat. földrajzi intézet, másrészt a m. k i r . kataster
térképén vannak feldolgozva, mint ez utóbbi az ide csatolt térképen is

*) Matusek kézirata.
l á t h a t ó . Ezen t é r k é p e k adatain k i v ü l á t v e t t e m azon mágus ságméréseket
is, melyeket Hunfalvy m u n k á j á b a n t a l á l t a m . A m a g a s s á g m é r é s e k á t a l á ­
ban bécsi l á b a k b a n vannak kifejezve, és az adriai tenger szinére vonat­
koznak.

Hely neve. Magassága Meghatározó

Abda 382. 74 b.láb táborkar

Árokhegy (Táp-Szt.-Miklósnál) 756 táborkar
Ásvány, a templom kőlépcsője . 369. 8 Strefleur
hár. mér. hiv.
497. 52 táborkar
397. 26 táborkar
366. 6 hár mér. hiv.
387 hár. már. hiv.
Csanaki hegy 745. 32 táborkar
Derek ( K . P é c t ö l D N y - r a ) . . 474. 48 táborkar
Duna rendes vízállása V é n e k alatt 337. 9 Strefleur
370.2 hár. mér. hiv.
360. -( hár. mér. hiv.
F e l - P é c (szőlő) 82o.j9 táborkar
Fehértó 365.4 hár. mér. hiv.
405., Kreil
388. 8 táborkar
G ö n y ö n a Duna felszíne 327. 8 Strefleur
G ö n y ő , templom felső lépcsője. 376. 2 Strefleur
501. 12 táborkar
383. 52 Kreil
Győr . . . . . . . .. .' 376., hár. mér. hiv.
Győr 376.J táborkar
Győr, a Duna felszíne . . . . 343., Strefleur
Győr, a Duna felszíne . . . . 342 " Kreil
Győr, a színház ajtó küszöbe . 359. 6 táborkar
Győr közép magassága . . . . 380 Kreil
Győr, Mária szobor a sétatéren 362., t'áborkar
Kajár (tisztilak udvara) 412 Kornhuber
Kaszahegy (Lesvártól D N y - r a ) 428. 28 táborkar
506. fi4 táborkar
385 Kornhuber
393. 30 táborkar
379. 8 hár. mér. hiv.
363.,; hár. mér. hiv.
Kiáltóhegy ( N . - B a r á t h ) . . . . 745-2 hár. mér. hiv.
Lesvár . j 410. 46
táborkar
416., hár. mér. hiv.
Medve, a Duna ártere . . . . 357 Strefleur
 Hely neve Magassága Meghatározó

Medve, a Duna felszíne . . . . 332.C, b . l á b Strefleur

Medve, templom küszöbe 359. 2
Strefleur
Mező-Eörs helység 469. 68
táborkar
450. 48
táborkar
Miskoj Gyirmóthtól É K - r e . . 373. 26
táborkar
462. 84
táborkar
995. 7(1
táborkar
984 hár. mér. hiv.
972 földrajzi intézet
482. 7ü
táborkar*
408 táborkar
Nyul (templom előtt) . . . . 341 Kornhuber.
Nagy-Baj cs, templom küszöbe . 357. 5 Strefleur
N.-Bajcs, a Duna ártere 365 Strefleur
Nagy E c s (templom előtt) . 381 Kornhuber.
487. 98
táborkar
480 táborkar
373. 72
táborkar
886. 5 táborkar
Pannonhalma az udvar . . . . 894 bécsi meteor, intéz. *)
Poszógódomb Abdától D N y - r a 382. 74
táborkar
418.0S táboi'kar
361-3S táborkar
405.96 táborkar
Ravazdi Amároshegy . . . . 948. 81
táborkar
437 1
Kornhuber
Részhegy Asszonyfánál . . . . 851. i6
táborkar
Révfalu, Szt.-János kápolna 358., Strefleur
Sashegy Győrtől D K - r e . 467. 88
táborkar
610.« 8
táborkar
612 földr. irtézct.
Sinaihegy Bönytől E K - r c . 496. 14
táborkar
362 Strefleur
Szap, a Duna felszíne . . . . 335. 9
Strefleur
Szap, a templom abl. alsó keresztvasa 369.., Strefleur
Szt. P á l h e g y (tónyői erdő) . . . 1005. ü6
táborkar
Szt. Pálhegy (tényői erdő) . . . 1007. 5 hár. mér. hiv.
Szt. János, Zámoly alatt 366. 6 hár. már. hiv.
606. 90 sáborkar
448. 92
táborkar
3G4. 8
hár. mér. hiv.
Vének, templom küszöbe 358.,, Strefleur

*) A bécsi meteor, intézet a légsúlymérői állás középm&gasságából hozta le

ezen adatot 1868-ik évben.
 2(5

3. Adatok a megye földtani viszonyaihoz. *)

Dr. Hollôsy Jusztiniántól.

H á r o m párhuzamos hegylánc hasítja át Győrmegye déli részét

melyek közül a középső leghosszabb egész a megye középpontjáig
hatol, m í g a másik kettő jóval rövidebb. A hegyláncok tüzetes ismerte­
tését, hely rajzát e h e l y ü t t mellőzhetjük, s utalunk e tekintetben a köz­
vetlen megelőző fejezetre, a domborzati viszonyok ismertetésére.
A h á r m a s hegylánc keleti vonala : a sz.-mártoni dombcsoport
névszerint ennek legkiválóbb pontja : Pannonhalma szolgált kiindulási
pontul azon k u t a t á s a i m n á l , melyek habár közvetlenül a hegyláncolat
vidékére, a megyének D u n á n alul eső részére vonatkoznak, a lehozott
következtetések mindazonáltal jogosan alkalmazhatók a szomszédos
nagyobb területekre is, a mennyiben az alább érintendő átalános földtani
szempontok megengedik, hogy azoknak szélesebb keretet adjunk.
K u t a t á s a i m folytán a győrmegyei hegylánc földtani viszonyaival
némileg megismerkedvén, annak rétegeit a Congeria-képlet korszaká­
ban keletkezett üledék-kőzeteknek tartom.
A pannonhalmi főmonostor magát a szükséges ivó-vízzel ellátandó,
1840-ben az éjszakra 400° távolságra eső völgyben kutat ásatott, mely­
nek vizét gépezet segélyével emelte fel a monostorba 62° magasságra.
E k ú t n a k mélysége a földszintől kezdve a fenékig 44 lábnyi volt ; vize
azonban az idő folytával olyannyira megfogyatkozott, hogy 1867-ben
m á r mélyebbre kellett ásatni a kutat és pedig 58 lábbal, s i g y összes
mélysége 120 lábnyi lett. E z e n k í v ü l fúrás által m é g 114 lábnyira ha­
toltak le a föld mélyébe ; s igy összesen 216 láb vastag földréteg t á r u l t
föl szemeim előtt.
E r é t e g ötféle tagosulatot t ü n t e t e t t elő. A z első legfelsőbb, — a
földszintől lefelé számítva, — 44 lábnyi vastagsággal birt, s egyedül
csak homokot tartalmazott. E homok szemecsei l e g i n k á b b csak kova-
és mészko-morzsalékok ; közéjek azonban nem csekély mennyiségben
csillámpala-szemecsek i s k e v e r v é k ; de sőt vastartalmú, sárga agyag is
előfordul m i n d e n ü t t , és pedig helyenkint oly nagy mennyiségben, hogy

*) A megye földtani visznyainak átkutatására a m. földtani intézet részéről

1872-ben Dr. Pávay E . lön kiküldve, ki azonban adatait részint az idő rövidsége
részint közbejött egyéb akadályok miatt jelen müvünk számára nem állíthatta össze;
érdekes munkálata tehát külön kiadásra vár. Kimerítő kép hiányában legalább
néhány érdekes adatot nyújtunk. S z e r k.
a különben fehéres homoknak sárga és i t t - o t t barna szint kölcsönöz ; s
az üledék-kőzet, — a küljelleget s az alkatrészek minőségét tekintve, a vá­
lyogföldtől (Lehmerde) nem igen különbözik. E homokréteg szemecsei
átalában véve nagyon aprók, finomak s egymással olyannyira lazán
függnek össze, hogy a homokrögök az ujjak hegyeivel is nagyon kony-
nyen szétmorzsolhatok. Ezen első tagosulatot f e l s ő h o m o k r é t e g n e k
nevezhetjük, hogy azt a nagyobb mélységben ismét előforduló homok-
rétegtol megkülönböztessük.
A felső homokréteg alatt létezik a 2-ik tagosulat : az a g y a g -
m á r g a r é t e g (Thonmergelschichte), melynek vastagsága 6 l á b n y i ;
szine igen világos kék, sárgaagyagszerü csíkokkal vagy pettyekkel tar­
k í t v a ; részeinek Összefüggése oly erős, hogy a szétdarabolás csak csú-
k á n y k a p a segélyével eszközölhető ; azonban ezen a g y a g m á r g a - r é t e g r ö ­
gei vizbe vettetvén, lassankint laza földdé mállanak. A z egyik r ö g —
melyet vegyészetikig elemeztem — a kovany-, vas- és timanynak nem
nagy mennyiségű vegyületcin kívül mintegy 4 1 % mészkövet és majd­
nem 55°/o agyagot tartalmazott. A z a g y a g m á r g a - r é t e g b e n előfordulnak
— jóllehet nem nagy mennyiségben — vékony és apró fekete szálkák
is, melyek elszenesedett növényrészeknek mutatkoznak ; de egyéb k ö v ü ­
leteket benne nem találtam.
A harmadik tagosulat ismét homokréteg, mely az előbb említett
felső homokréteggel minden tekintetben teljesen egytermészetü; vastag­
sága 46 lábnyi, s ezt a l s ó vagy r é g i b b h o m o k r é t e g n e k nevezhetjük.
A negyedik tagosulat sárga agyagot tartalmaz, mely közé m á r
kékes t á l y a g (Tegel) is van keverve. E keveréket a kútásó német
munkások t á l y a g - a n y á n a k (Tegelmutter) mondják, m i pedig t á l y a g -
a n y a r é t é g n e k n e v e z h e t j ü k ; vastagsága 6 lábnyi.
A t á l y a g a n y a r é t e g alatt van az 5-ik tagosulat : a t á l y a g r é t e g
(Tegelschichte), mely különböző mélységekben különböző árnyalatok­
ban kéklő tályagot tartalmaz. E g y i k rögében — vegyészeti elemzés
utján — a kovany-, vas- és timany-vegyületein kivül, 8 6 ° agyagot és /0

1
7 / % mészkövet találtam. E t á l y a g r é t e g vastagsága 114 lábnyi volt ;
2

s ezen ( m á r 216 lábnyi) mélységben, laza, világos fehérszinü homok

kezdett mutatkozni, mely a Foraminiferák ásatag kövületeit is tartal­
mazván, tengeri üledéknek bizonyult be ; ez okból nem is lehet egykor-
szaku a most elősorolt rétegekkel, melyek az utóbb felhozandó érvek­
nél fogva tengeri üledéknek nem mondhatók. Azonban e homokból
csak mintegy apró g y ü s z ü r e való mennyiség j u t o t t kezemhez, mivel a
főmonostor kútja ekkor m á r elegendő ivó-vizet szolgáltatott s a
további fúrást beszüntették.
 ' Ugyanily tagosulatokat észleltem a győrmegyei hegylánc egyél
helyein is, de sőt a hegyláncot környező s a szomszéd megyékbe elte­
rülő rónaságon is, és pedig ugyanoly rendben, a mint azok a pannon­
halmi k ú t ásásánál egymásután következtek ; de az egyes tagosulatol<
vastagságát különböző helyeken különbözőnek találtam. A felső homok-,
a g y a g m á r g a - és alsó homokréteg vastagsága a pannonhalmi k ú t n á l 96
lábat — s a hegylánc egyéb helyein is majdnem ugyanannyit tesz ; a
rónaságon ellenben e három tagosulat vastagsága átalában véve jóval
csekélyebb ; i g y a sashegyi pusztán (Győrtől D K . - r e ) mintegy 36 l á b ­
n y i s a t a r k á n y i h a t á r b a n (a szomszédos K o m á r o m m e g y é b e n , G y ő r t ő l
DK.-re) csak 6 lábnyi. A t á l y a g r é t e g vastagságáról nem szólhatok,
mert csak egy helyen, t u d n i i l l i k a pannonhalmi k ú t ásásánál, volt alkal­
mam látni, hogy a munkások e tagosulat végét elérték. Továbbá a
győrmegyei hegylánc homokrétegei többnyire csak igen apró, finom
homokszemecseket tartalmaznak : holott a rónaságon a homokszemecsek
mennyisége csekély, de annál számosabbak az apróbb vagy nagyobb,
gömbölyded vagy lapos kövecsek, ugy annyira, hogy eme rétegek m á r
nem is homok, hanem inkább kavicsréteo-eknek nevezendők.
A z imént elősorolt tagosulatok földismei minősége elég világosan
k i t ü n t e t i , hogy a győrmegyei hegylánc s az azt környező rónaság har­
madkori képződménynek tekintendő. Legyen szabad e helyen röviden
megemlíteni, hogy mióta földünk — mely egykoron hőolvasztott álla­
potban létezett — szilárd kérget öltött, s az akkori légkör vizgőzei le —
hülés következtében cseppfolyósakká v á l t a k s a szilárd kérget elboríták,
ez utóbbinak szétporlott vagy elmállott anyagkészletéből üledék-kőze­
teket alkotandók : azóta a mai napig sok, igen sok idő folyt le ; s ezen
összes időt a földtanban négy időszakra osztják. A z első vagy legré-
giebb időszak, melyben a halaknál tökélyesebb szervezetű állatok nem
léteztek, a h a l a k u r a l m á n a k — vagy 9$ e l s ő k o r i k é p z ő d m é n y
k o r s z a k á n a k neveztetik. A közvetlenül ezután következő időszakot,
melyben m á r hüllők is — mint akkori legmagasabb rangú állatok —
léteztek, a h ü l l ő k u r a l m á n a k — vagy a m á s o d k o r i k é p z ő d m é n y
k o r s z a k á n a k mondjuk. A harmadik időszakban m á r emlősök is t ű n ­
tek föl, s ez volt az e m l ő s ö k u r a l m á n a k , vagy a h a r m a d k o r i k é p ­
z ő d m é n y n e k k o r s z a k a . Ezek lefolyta u t á n állt be a n e g y e d k o r i
k é p z ő d m é n y , vagyis az e m b e r u r a l m á n a k k o r s z a k a , mely most
is egyre foly, s csak a messze jövőben érendi el talán v é g h a t á r á t .
A harmadkori képződmény, mint a győrmegyei h e g y l á n c kelet­
kezési kora veszi leginkább i g é n y b e ezúttal figyelmünket ; nem veszi
t e h á t rosz néven a tisztelt olvasó, ha e t á r g y n a k m é g n é h á n y szót
zentelendek. Jelenleg a geologok legnagyobb része a harmadkori
épződménynek három főosztályát különbözteti meg : t u d n i i l l i k az
Cocen, O l i g o c e n és N e o g e n képleteket.
A bakonysági hegyeken sok helyen apróbb vagy nagyobb, kere­
ss és lapos kövecsek t a l á l t a t n a k ; az apróbbakat alakjuknál fogva a
.ép megkövesedett lencsének nevezi, a nagyobbakat pedig szent László
lénzének mondja, k i is a nép hite szerint a megfutamodott ellenség*
Ital szórt pénzt kővé változtatta, hogy annak fölszedetése által a
lagyar hadsereg az utánnyomulásban ne legyen föltartóztatva. E k ö v e ­
sek nem egyebek, mint ásatag m a r a d v á n y a i oly állatoknak, melyek,
aint a Foraminiferák sajátszerű fajai — leginkább csak az Eocén
:éplet lerakodásakor éltek és N u m m u l l t o k n a k neveztetnek.
A z Eocén képlet fölé mint ujabbkori képződmények rakodtak le
z Oligocen rétegek, melyeknek korszakában a Nummulítok véglegesen
ltüntek a föld színéről, s a Foraminiferák akkori fajainak legnagyobb
észe oly alakokban j ö t t létre, melyek kizárólag csak az Oligocen k é p ­
etben fordulnak e l ő ; ilyen p é l d á u l : a „Clavulina Szabói Hantken",
iiely az Eocén rétegekben épen nem, de az Oligocen képződményben,
legalsóbb osztályzatától kezdve a legfelsőbb rétegekig nagy mennyi­
égben található.
A z Oligocen képlet lerakodása u t á n állt be a harmadkori képződ­
mény azon korszaka, melyben a Neogen képlet keletkezett. A harmad-
:ori képződmény e h á r o m főosztályának mindegyike több tagosulatra
szlik; mi azonban jelenlegi célunkhoz képest csak a Neogen képlet
lárom tagosulatát említjük meg.
A Neogen képlet első korszakában hazánknak jelenleg száraz t á l a ­
sul a K ö z é p t e n g e r vize vesztegelt : s az ebből lerakodott üledék-kőzet
Neogen képlet k ö z é p t e n g e r i ( M e d i t e r r a n ) t a g o s u l a t á n a k
eveztetik. E rétegekben nagy számmal oly állatok ásatag maradványai
ordulnak elő, a minők a Középtengerben m é g jelenleg is fÖllelhetők.
£ korszak folytában azonban Europa délnyugoti része lassankint emel-
ő d v é n , a K ö z é p t e n g e r vize délfelé m i n d i n k á b b visszahúzódott, s hazánk
érségei amannak vizétől elvégre m e g m e n e k ü l t e k ; de ugyanekkor
Durópa E K . része alásülyedezett, s a Szarmát tenger m i n d i n k á b b előbbre
olulván, hazánk talajának nagyrészét elözönlötte; s e tenger vizéből
akodott le a Neogen képlet második tagosulata, a s z a r m á t t a g o s u l a t .
E l v é g r e E u r ó p a D K . része lassankint emelkedvén, hazánk
alája a hátravonuló szarmát tengertől megvált, s a Neogen képlet
tarmadik korszaka állt be, melynek folytában a Dunamedencét a tenger
látramaradott vizéből megalakult roppant terjedelmű tó borítá ; e
víztömeg eleve több sót tartalmazhatott, de lassankint a szárazföld
magaslatairól folytonosan beléje özönlő édes viz azt félig sóssá változ­
tatta ; erről kezeskedik az akkori állatvilág, melynek ásatag m a r a d v á ­
nyai inkább féligsósvizi, mint tiszta édesvizi tavakra emlékeztetnek.
A z ezen korszakból eredő üledék-kőzet a Neogen képlet harmadik
vagy legfiatalabb tagosulatát képezi, mely C o n g é r i a k é p l e t n e k nevez­
tetik. E nevét a héjas p u h á n y o k azon sajátszerű fajaitól nyerte, melye­
ket Partsch C o n g er i á k n a k nevezett el, s melyeknek ásatag kagyló
maradványaival a Congeria képlet helyenkint nagy mérvben bővelke­
dik ; ezek sorába tartoznak a Balaton partjain föllelhető, kecskeköröm-
szerü kövületek is, melyek nem egyebek, mint a Partsch-féle Congeria
subglobosa ásatag maradványai ; e kagylók törékeny részei a vizben
elmorzsolódván, csak azon tömörebb csúcsaik maradtak fenn, melyek a
kagylóisme műnyelvén k ö l d ö k ö k n e k (umbo, W i r b e l ) neveztetnek, s
jelenlegi alakjukban többé-kevésbbé a kecske körmökhöz hasonlítanak.
A Congeria képlet korszakában keletkezett a győrmegyei hegy­
lánc is ; ezt sejteti velünk m á r azon átalános tapasztalat is, mely sze­
r i n t a teljesen kifejlődött Congeria-képletben a tetemes vastagságú
t á l y a g r é t e g fölött homok- vagy kavicsrétegek fordulnak elő ; ugyanazt
azonban más körülmények m é g inkább igazolják.
A győrmegyei hegylánc felső és alsó homokrétegciben fehéres
szinü h o m o k k ő - t á b l á k szórványosan ugyan, de nem csekély számmal
vannak lerakva. Előfordulnak ezek a hegyek legtetején, ki-kimeredez­
nek a mélyebb horgok és homokgödrök part-oldalaiból ; — szóval a
felső homok minden rétegében fellelhetők. S az alsó homokrétegben, a
pannonhalmi k ú t ásásakor, i l y k ő t á b l á k r a 50, 56, 62, 75, 83 és 89 l á b ­
nyi mélységekben akadtak. E k ő t á b l á k szinökre és alkatrészeikre nézve
nem ü t n e k el a rakodvány azon fehéres homokjától, melyben a sárga
agyag csak gyéren fordul elő ; de szemecseik egymással oly erősen
függnek össze, hogy a szótdarabolás csak hatalmas pőrölyütések által
eszközölhető ; s a kevésbé szakavatott gyakran hajlandó e homokkő­
t á b l á k a t m a g i á n a k (Granit) tekinteni. Térfogatukra nézve 10, 20, 30,
100 köblábnyiak, sőt némelykor még nagyobbak is. I l y homokkőtáblá­
kat Suess Ede a Congeria-képlet homokrétegeiben Bécs környékén is
észlelt ; és szerinte ezek akképen keletkeztek, hogy a homokszemecsek-
ből eleve csak apróbb gömbölyök alakultak, melyek kölcsönös é r i n t k e ­
zésbe jővén egymással, összetapadtak. E homokkőtáblák — mint a
Congeria képlet homokrétegeinek rendes melléktömegei — világos
tanujelül szolgálnak arra, hogy a győrmegyei hegylánc rétegei Conge-
ria-képletnek tekintendők.
 Ezen állításunkat m é g inkább igazolja azon körülmény, mely sze-
•int a felső homokrétegben — ha ez e g y ú t t a l több vagy kevesebb kavi­
csot is tartalmaz, — helyenkint kecskekÖrÖmszerü kövületek vagyis
i Partsch-féle Congeria subglobosa ásatag maradványai elég nagy
számmal föllelhetők, melyek kizárólag csak a Congeria-képletben for-
iulnak elő. Ilyeneket találtam a szomszédos m e g y é k P é t e r d , L á z i ,
P á r k á n y helységeinek határaiban, és pedig nem r i t k á n oly állapotban,
hogy törékenyebb részeik sem voltak elmosva, elmorzsolódva ; — miből
szükségképen azt kell következtetni, hogy azok nem rohanó víztöme­
gek által sodortattak e helyekre, hanem hogy azon állatok, melyek e
kagyló m a r a d v á n y o k a t szolgáltatták, ugyanott éltek és m ú l t a k k i , a hol
ásatag kövületeik jelenleg találtatnak.
M i u t á n a o-vŐrmep'vei hee;vlánc rétegeinek földismei minőségével
és keletkezési korszakával némileg m e g i s m e r k e d t ü n k , alkalomszerűnek
tartjuk az említettek nyomán a győrmegyei hegylánc vidékének ós az
összes Dunamedencének, különösen pedig hazánk területének, mint
ezen medence j e l e n t é k e n y e b b részének azon,— valamint az utóbbi kor­
szakban fennállott viszonyaira némi következtetéseket vonni.
A győrmegyei hegylánc főága s a keleti m e l l é k á g közt elvonuló
kies Pánzsavölgyben — mely most a mezei gazdák fáradalmait dús
termésekkel jutalmazza, mintegy közép helyet foglalva terül el N y ú l
helység t á g határa. I t t emelkedik k i a közép hegylánc, de sőt az egész
megye egyik legmagasabb orma, melyet e vidék népe Magashegynek
nevez, s mely a t á b o r k a r mérése szerint az adriai tenger színvonala fölé
996 — s a PánzsavÖlgy talaja fölé mintegy 500 bécsi lábra magasodik.
E csúcsnak legmagasabb koronájaCongeria-képleti vizüledék, a m i vilá­
gosan tanúsítja, hogy a Dunamedencét azon korban eme hegycsúcsnál
is magasabbra emelkedett víztömeg borította, melynek fölszine azon­
ban sokkal magasabban nem állhatott, mert a bakonyi hegyeknek mint­
egy másfélszáz lábbal magasabbra érő fönsikjai, — p é l d á u l a csesznek!
v á r t ó l Zirc felé v o m ü ó országút, — N u m m u l í t rétegeket t ü n t e t n e k elő,
melyekre Congeria-képleti üledékek le nem rakodtak ; m i világos tanu-
j e l ü l szolgál arra, hogy a Congeria-képlet korszakában a víztömeg föl­
szine odáig m á r nem emelkedett ; s a Haj szabarna, Somhegy s a bako­
n y i h e g y l á n c egyéb magaslatai az akkori vizekből kimeredezvén, szige­
teket alkottak. Innen m á r elég biztosan k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy a
Congeria-képlet korszakában a víztömegnek mélysége a PánzsavÖlgy
talaja fölött mintegy 500—600 lábnyi lehetett.
Ezen víztömeg nem volt tengeri víz. A Congeria-rétegek lerako­
dását közvetlenül megelőzött korszakban, vagyis a szarmát-képlet kor-
 HM

szakában hazánk talaja oly tengernek fenekét képezte, melynek vizében

tengeri emlősök, fókák ós delfinek léteztek, tengeri halak éltek, tengeri
p u h á n y o k s az ezek közt főleg említendő Mactra podolica E i c h w . és
Donax lucida Eichw. t a n y á z t a k ; de sőt a Foraminiferák fajai s a N u l -
lipora ramosissima-hoz közelálló tengeri növények sem h i á n y o z t a k ;
— minderről a szarmát-képlet ásatag állat- és növényvilága v á l t i g ta­
núskodik. Ez szükségképen u g y a n í g y leendett vala a rákövetkezett
Congeria-képlet korában is, ha hazánk térségeit ekkor is a tenger vize
borította volna. De főleg a győrmegyei h e g y l á n c változatos tája nagyon
alkalmas leendett vala a tengeri növény- és állatvilág faj különbség
szerint különböző életszükségeinek kielégítésére ; i g y a hegyek oldalait
borító csekély — s a völgyek fölött hullámzó mély vizek — a bakonyi
hegyeknek szárazföldi térségei, ugyanazoknak a vizbe majd mélyebbre,
majd kevésbbé mélyre m e r ü l t mészkősziklái mindannyi kedvező k ö r ü l ­
mények voltak a különféle fajú tengeri lények életére és tenyészésére.
Azonban a győrmegyei h e g y l á n c és az ezt környező rónaság Congeria-
rétegeiben a tengeri növény- és állatvilág semmiféle nyomait, semmiféle
ásatag m a r a d v á n y a i t nem t a l á l t a m : miből joggal azt k e l l következtetni,
hogy a Dunamedencében a s z a r m á t - t e n g e r visszavonulása u t á n h á t r a ­
maradott sósviz a légkörből és hegyek magaslatairól alászállott édes
vizzel m i n d i n k á b b nagyobb mérvben összeelegyedvén, tengeri j e l l e g é ­
ből lassankint kivetkőzött ; i l y módon benne a tengeri lények létezése
m i n d i n k á b b nehezebbé és elvégre teljesen lehetetlenné v á l t ; s a Conge-
ria-rétegek állatvilági kövületei m á r azt tanúsítják, hogy a hazánk
térségeit akkor borító víztömeg inkább féligsós, mint édes volt.
E viztomcg mozgó állapotban volt E N y - r ó l D K . felé t a r t ó
irányban. A tapasztalás elegendőképen tanúsítja, hogy az erősebben
mozgó vizek nagyobbféle kődarabokat is elsodorni képesek ; de ha a
mozgás g y e n g ü l , akkor a kő —*rögök a viz erejével dacolva, megállapo­
dásra vergődnek, és a meder fenekén kavicsréteget alkotnak ; a víz las­
súbb haladása vagy teljes nyugvása mellett pedig a finomabb kőszeme-
csek is lerakodnak, és annál nagyobb m é r v ű torlatokat hoznak létre,
minél enyhébb vala — különben egyenlő k ö r ü l m é n y e k között — a viz
folyása. Ezek nyomán Önként kiviláglik, miszerint a Congeria-képlet
korszakában a finomszerü és tetemes vastagságú r é t e g e k e t előtüntető
győrmegyei h e g y l á n c fölött a viz mozgása jóval enyhébb volt, mintsem
az azt környező rónaság fölött, melynek Congeria-rétegei, mint m á r
említve volt, egyrészt kavicsszerüek, másrészt csekély vastagságúak.
Ezen állapot — mint a r é t e g e k m u t a t j á k — az egész Congeria-korsza-
kon át változatlanul állt fönn ; következőleg szakadatlanid változatlan
volt azon akadály is, mely a hegylánc fölött hullámzó víztömeget k é s ­
leltette.
I l y akadályt azonban csakis a bakonyi hegyek és ezek is csak ugy
szolgáltathattak, hogy a beléjök ütköző vizet a győrmegyei hegyek i r á ­
n y á b a n verték vissza, mely a szemközt jövő vizzel találkozván, ezt az
ellenirányú ütközés törvényei szerint lassúbb mozgásra készteté. E
nézetet valónak tartani annyiból is hajlandó vagyok, a mennyiben i l y
összeütközés alkalmával helyenkint körben forgó mozgás, vagyis az
úgynevezett örvény keletkezik, mely a mederben öbölszerü mélyedése­
ket szokott létrehozni ; s íme i l y mélyedésben fekszik Ravazd, s i l y
öblöket a győrmegyei h e g y l á n c egyéb helyeken is t ü n t e t elő. — A
győrmegyei hegylánc hossziránya függélyes a bakonyi hegyek i r á ­
n y á r a ; következőleg az utóbbiakba ütköző viz függélyesen hajtatott
vissza ; függélyes volt t e h á t annak haladási i r á n y a az ütközés előtt is ;
vagyis a Dunamedence Congeria-képletkori vize, a g y ő r m e g y e i hegyek
hosszirányával megegyezőleg, E N y . - r ó l D K . felé haladva mozgott.
I l y irányban foly a Duna vize jelenleg is Pozsonytól kezdve G y ő r
tájáig, hol azonban kelet félé t é r el ; mely irányváltozást épen a Con-
geria-korszaki víznek nagyszerű fövénytorlata : a győrmegyei hegylánc
idézte elő. E b b ő l azt k e l l következtetni, hogy a Dunamedence a Con­
geria-képlet korszakában ugyanonnan és ugyanazon uton nyerte édes
vizét, a honnan és a melyen azt jelenleg is nyeri ; vagyis az eső és hó
alakjában földre szállott viz a Dunamedence éjszaki részének magasla­
tairól a dél félé m i n d i n k á b b mélyedő t e r ü l e t e k r e folyt. A Dunamedence
talajának akkori relatív lejtviszonyai t e h á t a mostaniaktól lényegesen
nem különbözhettek ; vagyis a Dunamedence t e r ü l e t é n helyi emelkedé­
sek (Lokalhebungen) azon idő óta nem igen fordultak elő ; de az Összes
medence talaja mégis fokozatosan emelkedett.
A harmadkori képződmény lerakodása u t á n beállt elvégre a negye­
dik korszak, melynek üledék-kőzeteit Morlot Svájcban nagy szor­
galommal tanulmányozván, azon meggyőződésre j u t o t t , hogy e korszak­
ban — az Alpesek környékére vonatkozólag — öt részletet k e l l meg­
k ü l ö n b ö z t e t n i . Ezek közt legrégiebb az e l s ő vagy r é g i ebb j é g n e k or,
melyben a j é g n é k (Gletscher) a szárazföldet sokkal nagyobb m é r v b e n
l e p t é k el, m i n t a mennyire jelenleg terjeszkednek; mert az öt világrész
magaslatain majdnem m i n d e n ü t t találtatnak ezen időből oly karcolatok
és csiszolatok, minőket a j é g n é k haladó mozgásuknál fogva medrök
fenekén és oldalain hoznak létre.
A most említett korszakrészietet az e l s ő vagy r é g i e b b ö z ö n y -
k o r v á l t o t t a föl ; a midőn is az Elephas antiquus létezett, a tőzegtele-
Győrmegye és vilros cjryet. leírása. 5
pékből a palaszén (Schieferkohle) keletkezett, az Alpesek tája jelen
színvonalánál mintegy ezer lábbal mélyebben állt, a j e g n é k az Alpesek
bensejéig visszavonultak, s a völgyeket a viz borította el, melynek tete­
mes részét az olvadó j e g n é k s z o l g á l t a t t á k , s melyből a r é g i ebb
ö z ö n y r é t e g e k (ältere Diluvialsehichten), homok és görelyek rakod­
tak le.
A harmadik korszakrészlet: a m á s o d i k vagy u j a b b j eg ne k o r ,
melyben a j e g n é k ismét elszaporodtak, de nem oly nagy mérvben, mint
az első jegnekorban; Rhone jegnéje p é l d á u l a genfi tó folyamkörnyé­
kén t ú l ekkor m á r nem terjeszkedett.
A negyedik k o r s z a k r é s z l e t : a m á s o d i k vagy u j a b b ö z ö n y k o r ,
melyben a j e g n é k lassankint jelenlegi léthelyökig vonultak vissza; ezen
időben élt az Elephas primigenius, készültek az abbevillei durva kőesz­
közök ; ezen időben a v ö l g y t e r ü l e t e k e t ismét víz özönlötte el, mely az
u j a b b ö z ö n y r é t e g e k e t (neuere Diluvialsehichten) szolgáltatta.
A z ötödik k o r s z a k r é s z l e t : az ú j k o r ; ebben az Alpesek tája foko­
zatos emelkedéssel mostani színvonalára vergődött : ennek folytában
hozattak létre a kőkor cölöpépítményei, s az uj korban keletkezett és
keletkező üledék-kőzetek á r ad v á n y - r é t e g e k n e k (Alluvialschichten)
neveztetnek. Ezen újkort némely geologok az ötödkori k é p z ő d m é n y
korszakának tartják. — M o r l o t kutatásainak eredményével L y e l l tapasz­
talatai is nagyrészben m e g e g y e z ő k , melyek szerint E u r ó p a talaja
a harmadkori képződmény korszakának lefolytával a tengerek mostani
színvonala fölé mintegy 500 lábra emelkedett ; de a régiebb jcgnekor
folytában újonnan sülyedezett, és csak az ujabb jegnekorban kezdett
ismét emelkedni, mostani színvonalát fokozatosan elérendő.
A negyedkori időszaknak imént ecsetelt változatos eseményei a
győrmegyei hegyláncon semmi nyomot nem hagytak h á t r a ; mert az
összes negyedkorból nem t a l á l t a m ott egyebet, mint i t t - o t t egy, és
m á s u t t k é t láb vastag termőföld-réteget, mely a Congeria-képlet ü l e ­
dék-kőzeteit közvetlenül födi, s melynek keletkezésére a kellő anyagot
az ott tenyészett szárazföldi növények s z o l g á l t a t t á k ; nem t a l á l t a m
nevezetesen oly jeleket, melyek az egykori j e g n é k létéről t a n ú s k o d n i
hivatva volnának. M i n d e b b ő l azt lehet következtetni, hogy a valaha
nagy mennyiségben létezett j e g n é k a győrmegyei hegylánc k ö r n y é k é i g
soha sem terjeszkedtek. Nem találtam, főleg a hegylánc magasabban
fekvő helyein, özönykori rétegeket ; m i világos tanujelül szolgál arra,
hogy az özönykori víztömeg, — mely a D u n a m e d e n c é t s nevezetesen
h a z á n k rónaságait is sokáig borítván, tetemes vastagságú rétegeket szol­
g á l t a t o t t , — színvonalával a győrmegyei hegylánc magasabban álló pont-
j á i g m á r nem hatolt ; az özönykori víztömeg t e h á t hazánkban a Congeria-
képletkorínál csekélyebb •— s a m i n t ásatag kövületei m u t a t j á k — édes
volt. A mondottak nyomán bizton állíthatjuk, hogy a negyedkori idő­
szak beálltával az összes E u r ó p á v a l h a z á n k talaja is lassankint emelke­
dett ; minélfogva a győrmegyei h e g y l á n c a víz alól fölmerülvén, szigetet
alkotott, mely az egész negyedkorban többé — legalább huzamosb
időre — nem k e r ü l t a viz alá. További emelkedés következtében
elvégre az özönykori viz h a z á n k rónaságairól is lefolyt, egyes folyamo­
kat, s a mélyebben fekvő helyeken egyes tavakat h a g y v á n h á t r a . H a
m á r tekintetbe veszszük, hogy a Congeria-képlet korszakában a P á n z s a ­
vÖlgy talaja fölött mintegy 500—600 l á b mély víztömeg vesztegelt, és
nogy e völgynek némely helyei jelenleg 500 lábbal magasabban állnak
a tengerek színvonalánál : nem mondható jogosulatlannak azon állítá­
sunk, mely szerint a PánzsavÖlgy és illetőleg h a z á n k talaja — M o r l o t -
nak az Alpesek k ö r ü l tett tapasztalatával megegyezőleg — a negyed­
k o r i képződmény folytában mintegy ezer lábbal magasabbra emelkedett.
É r t e k e z é s e m végére érvén, célszerűnek vélem a mondottakat rövid
vázlatba összefoglalni. M i v e l a győrmegyei h e g y l á n c csekély vastag­
ságú termőföldrétege alatt a g y a g m á r g á t és ez alatt ismét homok­
réteget tartalmaz, mely alatt t á l y a g a n y a - és j e l e n t é k e n y v a s t a g s á g ú
t á l y a g r é t e g t e r ü l el ; s emez alatt tengerből lerakodott homok létezik.
E homok a Congeria-képletet megelőző korszakból s a * termőföld a
negyedkori képződmény korszakából ered ; a többi Öt réteg, melyeknek
összes vastagsága a győrmegyei hegyekben 216 lábnyi s az azokat
környező rónaságon j ó v a l csekélyebb, a harmadkori képződmény v é g ­
szakában, vagyis a Congeria-képlet idejében félig sós vizből rakodott
le; mely a s z a r m á t - t e n g e r visszavonulása u t á n h á t r a m a r a d t sós-, és a
légköri lecsapódások által szolgáltatott édesvizből állt elő; s ezen édes víz
a Dunamedence éj nyugati tájairól a délkeleti mélységek felé özönlött.
A negyedkori képződmény beálltával E u r ó p a s a Dunamedence is emel­
kedni kezdett, s a g y ő r m e g y e i h e g y l á n c a viz alól fölmerülvén, végle-
o-esen szárazfölddé vált.
A z o n rendnek megállapítása u t á n , melyben az i t t rajzolt esemé­
nyek e g y m á s u t á n következtek vala, megkellene m é g határozni, hogy
mennyi idő alatt rakodott le a Congeria-képlet, s h á n y évezred folyt le
a negyedkori képződmény beálltától a jelenig. Vannak geologok, k i k
hajlandók az üledékes kőzetek vastagságából a lerakodás i d ő t a r t a m á r a
k ö v e t k e z t e t n i ; s különösen francia mérnökök tapasztalták, hogy a
Nilfolyam vize minden évszázadban, középleg véve, mintegy öt
h ü v e l y k vastag ü l e d é k e t szolgáltat; ezen mérték szerint t e h á t , a
3*
pannonhalmi k ú t helyén, a Congeria-képlet három felső, Összesen
96 láb vastag rétegének lerakodására 23 évezred volt szükséges ; és
ugyanily rétegek, — T á r k á n y b a n csak 6 lábnyi vastagsággal birván
a lerakodásra k é t évezredet sem igényeltek ; holott az összes földtani
viszonyok világosan tanúsítják, hogy a lerakodás időtartama m i n d k é t
helyen egyenlőleg hosszú, de sőt a mélyebben fekvő tarkányi h a t á r b a n
hihetőleg valamivel hosszabb volt. Innen látjuk, hogy ezen ut nem
vezet a kérdés alapos megoldásához ; s átalában véve azt állíthatjuk,,
hogy a földtan jelen álláspontján nem ismer oly kulcsot, melynek segé­
lyével az üledék-kőzetek lerakodási időtartama csak megközelítőleg is
meghatározható volna.

Pannonhalma kőzeteinek ismertetése. *)

Göltl Ernőtől.

Pannonhalma valamennyi kőzete üledéki, és pedig a harmadkor­

szak utolsó szakának t e r m é n y e i , melyeknek d u r v á b b részét a homok és
homokkövek, finomabb részét pedig m á r g a n e m ü kőzetek képezik.
I . H o m o k ; ez képezi a hegynek túlnyomó alkatrészét, és pedig
alant részint m a g á n y o s a n , részint különféle szinü és vegyalkotásu
rétegeivel váltakozva; utóbb homokkővel váltakozik több rétegben, mely­
ből kisebb nagyobb t á b l á k a t z á r m a g á b a ; rétegei csekély mérvben lej­
tenek éjszak felé, és csaknem vízszintesen t e r ü l n e k el.
E homok nagyobb részt kovarctörmelékből á l l , melyhez kisebb-
nagyobb mennyiségben földpát, csillám, és palatörmelék is j á r u l n a k ,
m i g mész és vaséleg vegyületei inkább a finomabb részeket képezik ; ez
utóbbiaktól függ a homok szine, a mennyiben a fehérebbszinüekben t ú l ­
nyomó a mész és vasélecs, a s á r g á k b a n pedig a vaséleg ; mind e homok­
1
nemek oly erős összetartásuak, hogy a beléjÖk vájt l ^ ölnyi szélességű
pincék a beomlás ellen kellő biztossággal b í r n a k .
Álljon i t t m u t a t v á n y u l néhány homokfajnak vázlatos vegyelemzése.
( H 1.) S á r g a h o m o k os a g y a g . Ockersárga, réteges, apró csillám-
tartalmú, kevés d u r v á b b homokkal v e g y ü l t összeálló kőzet; összetartása a
m á r g á é n á l csekélyebb, az ujjak közt szótmorzsolható, vizben szétmállik,
reá lehelve agyagszagot terjeszt, a nyelvhez keveset tapad.

") Xem tartottuk érdektelennek jelen vázlatos munkálatot a földtani viszonyok­

hoz mintegy mellékletül csatolni, annyival is inkább, mivel földtani ismertetésünk
kiindulási pontját szintén Pannonhalma és ennek közvetlen környéke képezi.
Szerkesztő.
 F e l t á r v a l á t h a t ó az ú g y n e v e z e t t „szamárhorogban", a H o s z p o d á r
szőlő éjszaknyugoti sarkán k é t m á r g a r é t e g k ö z ö t t , mintegy 8"—10"
vastagságban.
( H 2.) S á r g a d u r v á b b s z e m ű l a z a h o m o k . Narancssárga,
nagyobb á t m é r e t ü csillám t á b l á c s k á k a t tartalmazó homok, előfordul sok
1
helyen / "—5" vastaságu r é t e g b e n , másszinü homokkal és homokkö­
2

vekkel v á l t a k o z v a ; az elemzett rész a váraljai kereszt alól (6°—8°-lel

alább) való.
( H 3.) V i l á g o s s z ü r k e h o m o k . Csaknem fehérszinü, szemcséi
n a g y s á g r a nézve az előbbiével megegyeznek, csillámot valamint a t ö b ­
biek ugy ez is tartalmaz ; ha palatörmelékek nem volnának benne, tiszta
fehérnek m u t a t k o z n é k ; az elemzett rész Pannonhalma délkeleti részéről,
a p á z m á n d i horogból, mintegy 2° vastag rétegből való.
A vegyelemzés e r e d m é n y é t következő összeállítás t ü n t e t i elő :

100 súlyrész szárított kőzetben I H . 1. H . 2. H . 3.

0-02 0-02 0-02

Sósavban oldható részek u. m.

Vasélecs )
7-52 6.88 2-56
Timföld )
18-76 5-08 13-40
0-49 0-63 1-80

69-40 84-00 80-00

Összeg *. 96-19 96-61 97-78

E g y é b meg nem határozott részek és vesz-

3-81 3-39 2-22

I I . H o m o k k ő : alkatrészei a homokéval azonosak, és ez utóbbitól

csak a nagyobb m e n n y i s é g ű mésztartalom által különbözik, mely mint
kötszer erősebb összefüggést eredményez.
A homokkövek homokkal váltakozva ö l e k r e terjedő szakadozott
rétegekben fordulnak elő, és pedig a v á r s é t á n y t ó l s z á m í t v a 8°—10° m é l y ­
3
ségnél kezdve az egész magasságnak körülbeííül / 4 - i g ; ezen alul m á r
nem akadtam nyomára. T ö b b helyen hatalmas* lapokban t á r u l fel ; i g y
p l . a vársétány dny. oldala alatt sib*
 E kőzet összefüggésre ú g y m i n t szinre igen különböző fokozatban
van képviselve, és pedig a legkeményebbtől kezdve — mely k a l a p á c s ­
csal is csak bajosan törhető, — egész a l e g p u h á b b nemig, mely az ujjak
közt is szétmorzsolható ; összefüggése véleményem szerint csupán a
mésztartalomtól függ.
Szine a narancssárgától egész a piszkos fehérig szintén különböző
árnyalatban mutatkozik.
E homokkövek közül is vettem n é h á n y a t vegyelemzés alá, n é v s z e ­
r i nt 3 példányt, u. m.
( I í k . 1.) A l e g k e m é n y e b b é s l e g v i l á g o s s a b b h o m o k k ő ,
mely a hegyben található, és a vársétány alatt a dny. sarkon t á r u l fel 6"
vastag rétegben.
( H k . 2.) G y e n g é n ö s s z e f ü g g ő n a r a n c s s á r g a és barnás
rétegekből álló kőzet, melynek vastagsága körülbelül S"—10" ; az e l ő b b i ­
nél néhány lábbal magasabban ugyanazon helyen t á r u l föl.
H k . 3.) L e g g y e n g é b b ö s s e f ü g g é s ü h o m o k k ő , mely n á l u n k
előfordul ; szine világos szürke, az elemzett darab az úgynevezett „ m e r e ­
dek u t " derekától a vizmosásból való.

100 súlyrész szárított kőzetben : H K . 1. H K . 2. H K . 3.

0-02 0-05 0-05

Sósavban oldható részek u. m.

Vasólecs )
(Wi G 4-20 0-68"
Timföld J
Szénsavas mószéleg . . . . 44-40 13-44 23-28
„ keseróleg . . . . 0-44 0-22 0-52

50-70 78-40 73-00

Összeg 9 6-22 96*31 97-53

Egyéb meg nem határozott részek és vesz-

3-78 3-69 2-47

I L I . A g y a g m á r g a . A harmadik k ő z e t , mely h e g y ü n k b e n
nagyobb mennyiségben van képviselve: az agyagmárga, mely a hegy
csúcsától egész a D N y . felé eső talpáig három j e l e n t é k e n y vastngságu
tagosulatban terül el, ezen alul pedig csaknem a P á n z s a - é r i g m é g hat
— helylyel-közzel vékonyabb majd vastagabb — tagosulatot mutat, s
minden egyes tagosulat 3—4- sőt több rétegből is áll, melyek egymástól
szinre ugy mint vegyalkatra nézve többé-kevésbé e l ü t n e k ; i g y a többi
között a felülről számított második (9'—10' vastag) tagosulat közepén
sárga homokos agyag és homokkő-réteg vonul végig. H á r o m egymástól
igen eltérő kőzetet vettem vegyelemzés alá.
( M 1.) Legvilágosabb és legfinomabb szemcséjű m á r g a , mely
h e g y ü n k b e n előfordul, íze sós lelhelye az úgynevezett „ s z a m á r h o r o g " a
Hoszpodárszőlő ény. sarka alatt.
( M 2.) H a m u s z i n ü , narancssárga erekkel, íze igen sós, sósavval
nem pezseg, előfordul ugyanazon helyen, mint az előbbi ; ez képezi i t t a
legalsó m á r g a r é t e g e t .
( M 3.) Szinre és szemcséi n a g y s á g á r a nézve a k é t előbbi között
foglal helyet, sósavval keveset pezseg. Előfordul a „szamárhorog" alsó
vége felé, mint a tagosulat legalsó rétege.

100 súlyrész kőzetben M . 1. M . 2. M . 3.

Vizben oldható részek u. m.

Sósav \
Légsav J
Kénsav (
0-40 0-77 0-08
Szikéleg [
Mészéleg I
Keseréleg )

Sósavban oldható részek u. m.

Vasólecs )
1-84 4-25 7-16
Timföld )
Szénsavas mészéleg 39-40 1-10 3-40
„ keseréleg 0-28 0-52

Sósavban oldhatlan részek . 57-00 91-40 85-60

Összeg 98-04 97.80 96-76

E g y é b meg nem határozott rés ?ek és vesz-

1*36 2-20 3-24
 V é g r e említést érdemelnek m é g a homokkő törmelékek, melyek a
hegy aljának némely részeiben előfordulnak; i g y p l . a S z t . - M á r t o n
mezővárosi templom mellett levezető horogban.
Minden egyéb előforduló kőzetek az előbbieknek keverékei és csak
kisebb rétegeket képeznek.

A feltalajok alkotása.
Stollár Gyulától.

Azon rövid idő, melyhez jelen m u n k á l a t összeállítása kötve volt, —

nem engedte, hogy benne egyrészről a megye legkülönbözőbb pontjai
képviselve legyenek, másrészt hogy a k u t a t á s mindazon mozzanatokra
kiterjeszkedjék, melyek a talaj megítélésénél bizonyára mérvadók. M i n d ­
azonáltal az alább összeállított rovatok némi képet mégis nyújtanak a
győrmegyei feltalajok alkotásáról.
Mielőtt a vegyelemzés táblázatos eredményét b e m u t a t n é k , szük­
ségesnek tartunk értelmezésül n é h á n y megjegyzést előrebocsátani.
A talaj próbák nagyrészt m é g eke-művelés alatt nem volt táblákról
g y ű j t e t t e k folyó év j a n u á r havában.
Időrövidség tekintetéből fel kellett hagyni azon kísérletekkel,
melyek a talajok viszonyát és m a g a t a r t á s á t , a tápsók és gáznemek felvéte­
lét, nemkülönben m e g t a r t á s á t k i t ü n t e t n é k . E l kellett továbbá hagyni a
nem kevésbé fontos hamany, szikeny, kesreny, valamint legtöbbnél a
v i l s a v ' m e g h a t á r o z á s á t is. A z e l p á r o l t a t o k é p e s s é g e t is csak az
J
összes elnyelt viz / részével lehetett meghatározni.
4

A k a v i c s ós t ö r m e l é k részek kifőzés, hevítés és lemérés u t á n

górcsővel és kémszerekkel kémleitettek ásványi minőségökre. A f i n o ­
m a b b f ö l d pedig következő kísérletekre szolgált :
1) az i s z a p o l á s r a ; eredeti tervezet szerint minden iszapolási
t e r m é k b e n külön meg kellett volna határozni a meszet, de m i u t á n az elő-
kisérletek kiderítek, miszerint az iszapolásnál nagy mennyiségben szük­
séglett — legkevesebb 10—12 liter — viz a mésznek legnagyobb részét
feloldotta, — a mész meghatározása abban maradt. A z iszapolt részek
kitett arányszámai hevítve értendők :
2) a h y g r o s c o p i c u s v i z 100° C-nál a sulyveszteség megszűn­
t é i g folytatott szárítás u t á n t ü n t k i .
3) a v e g y i l e g k ö t ö t t v i z é s h u m u s pedig a hygroscopicus viz
leszámítása u t á n az összes hevítési veszteségből oly módon nyeretett,
hogy a sulyveszteség m e g s z ű n t é i g szénsavas ammóniával kezeltetett.
 4) A z összes s z é n s a v a s m é s z a talált szénsavból tőn kiszámítva.
5) A v i z e i n y e l ő k é p e s s é g rovatában álló számok a talajra
öntött, illetőleg ez által visszatartott viz mennyiségét fejezik k i .
Ezeknek előrebocsátása u t á n szolgáljon a következő táblás k i m u ­
tatás a kémlelt 42 feltalaj alkotásának, nemkülönben természet- és
vegytani viszonyainak ismertetésére.
 1000 r é s z 100 s ú l y r é s z
légszáraz földben
A prúba földnek, eredetileg van iszapolt alkatrészei

melyből a minták vétettek,

köaelebbi megnevezése a reá minőségre
vonatkozó adatokkal nézve

A 9-ik számú tábláról; a"4"0"

mély — légszáraz állapotá­ márga, agyag
banbarna porhanyó - feltalaj pala, homokkő
alatt barnasárga agyag és töredék és sok
homok képezi az alsó réteget. 5.97 szerves anyag. 3.89 2.91 57.04 12.39 15.47 6.63
Az 5-ik számú tábláról; hol az
1' 6" mély — légszáraz álla­
potában sárgabarna kötött — agyag márga,
réteg alatt vörös agyag é3 kovarc, magla-
homok nyugszik. 3.81 töredék. 3.03 3.02 44.021 9. 14.81 24.67

A pázmándi határra dülö táb­

lák közepe tájáról- — Az
emelkedett rész feltalaja 2'6"
fekete, kötött föld 1. sz.á.a)
szürkésfekete, porhanyó —
alatt 1' 6" mély réteg agyag kovarc, márga,
van kevés homokkal ; tovább homokkő, föld-
pedig kavics és homok. 5.45 pát, csigahéj. 5.19 6.18 53.37 16.03 10.43 9.14
Aranyosi-féle bérföld, meiy az kevés kovarc,
erdőre döl; lapályának k ö ­ kavics, túlnyo­
zepe tájáról; 1. sz. á. barná3 mó a tángyér-
fekete, laza és humusdús. 8.47 háza és kagyló­ 18.62 15.04 31.80 10.82 10.63 9.96
A nyalkái határral szomszédos héj töredékek.
nagy káptalani dűlőnek kö­
zepe tájáról. A 2' rétegű fe­ k.,t.
kete — 1. sz. á. fekete — föld 11.69
alatt 1' 6" mély sárga agyag d.h. augit, csillám,
kevés homokkal, alantabb 13.19 homokkő és
pedig kavics és homok te­ össz. gránit-töredé­
rül el. 24.88 kek. 6.14 5.87 42.73 15.36 16.87 13.94
A Hunkárné asszonyság birto­
kával szomszédos és az örsi
határra valamint az ország­
útra dülö táblákról. A felta­
laj 1' 6" mély, fekete föld —
1. ez. á. sárgafekete, kötött — vörös kovarc,
alatt r mély homok — agyag földpát,
és kavics ütötte fel szék­ homokkő,
helyét. 13.14 kevés csillám. 4.39 5.23 49.21 13.27 15.83 13.43
kovarc, homok­
A tóra dűlő rét közép tájáról. 18.88 kő, földpát, 6.55 33.04 17.00 24.24 7.34
márga, agyag­
pala, vaamara
A püspökalapi és pééri hatá­ aék, csigahéj és
rokra dülö, Mindszenten felül turfás gyökér.
fekvő ,,tröncöl"-féle tag kö­
zepe tájáról. 2' mély fekete
— 1. sz. á. szürkéssárga,
barna és porhanyó — fóld apró kovarc,
alatt 1' mély agyag kevés földpát,homok
homokkal — 3' mély kavics, kő, kevés csil­
homok létezik. 2.78 lám és csigahéj. 5 57 3.60 52.50 11.06 9.07 13.87 !

l) Beleértvén a hygroscopicus és vegyileg kötött vizet, humusnak egy részét, az összes meszet
2
a többi tápsikon kivül. ) a. = alos (basikus); k. — közönbös (neutral); gy. a. = gyengén alos;
3
». sa savas. ) 1. sz. á. = légszáraz állapotában.
l e s z i l á l t finom földnek
S •ai viztarto v.is elpároltato képessége °/ -ban
j\ 0

Vize Inyelö képes;

ínsavas mei

Q. méternyi
2 i c« M _
Vilsava

oo
Összes

•a!

erületen
a-* 09 1-sö 2-ik 3-ik 4-ik 5-ik Észrevételek
sí •C
o N >,
> V
be
OS -
s» g > 48 óra lefolyta alatt
• 5I
•OS

- 16.59 - gy- » 47.0 — — — - — - -

10.00 a 40.0

1) A környék földterületén
található kőzetek cseké­
lyek, melyek csak tavasz-
szal vizenyősek az össze-
szüremlö viz által, de
mindamellett nem nevez­
hetők mocsároknak, mert
25.37 11.59 0.0165 a 57.0 11.81 13.06 12.29 11.24 5.89 2498.3, 11.1 műveletre mindig alkal­
masak.
2) Az itt felemlített ,
emelt területről vett ta­
lajok minden a megyében
54.46 25.00 0.080 a 69.0 13.59 13.07 13.74 14.04 9.37 2401.82 11.1 szokásos gabnanem ter­
melésére alkalmasak, va­
lamint megterem bennök
mindennemű kemény- é s
gyümölcsfa.

19.14 545 0.0453 a 35.0 847 881 8.69 7.66 3.94 2524.97 11.1

4) Az 1872-ik évi átlagos

termés nem sorolható a
kielégitök közé, inkább
rosznak mondható, de ok­
szerű gazdálkodás mel­
lett a legjobb termésekre
jogosít a földnek j ó mi­
20.45 8.87 0.0913 a 44.0 10.01 9.85 9.74 8.45 4.29 2551.76 11.1 nősége.

30.01 35.68 0.0739 a 29.6 9.85 9.34 9.03 8.13 4.34 2614.8, 11.1

0) A táblákon kiváltképen
a még anya — művelet­
lenebb — földrészleteken
különösen díszlenek: a
tüskerózsa, ökörfarkkó­
14.54 11.28 0.1067 a 38.0 10.99 10.49 10.36 9.22 4.45 2542. , 11.1 ró, kigyóhagyma, perje.
8
 1000 r é s z 100 s ú l y r é s z
légszáraz főidben
A p r ó b a földnek, eredetileg van iszapolt alkatrészei

Vegyileg kötc
A határ neve

vize és humu
Hygroscopici
•o
Folyó szám

(futóhomok)
melyből a minták vétettek, <g

(homok)

(homag)
•/.

vize
P g I minőségre bJO
közelebbi megnevezése a reá S 2 — *

b
a

c
> •S £ M
vonatkozó adatokkal h nézve
SO
>, I i
s
I

i
7 A gúghi és Örsi határokra diilő meszes homok­
táblákról a kastélynak átel­ kő, kovarc,

kelet — délkeletnek 2'/a mfdnyire

lenében vett próba 1. sz. á. földpát, kevés
sárgásszürke hamagos. 2.22 csigahéj s finom 2.53 3.07 62.32 7.44 3.53 17.00
M i n d s z e n t

8 ,,Templom-dülö" terület köze­ gyökerecskék.

péről. A 1. sz. á. fekete hu­
musos termő réteg 1' 11"
mély, ez alatt 1' mély kevés agyagos márga,
meszet tartalmazó agyag, kovarc, földpát,
alantabb pedig kavicsos ho­ 4.88 csigahéj ; 7.85 7.25 41.53 12.12 11.03 17.72
mok van. homokkő, ko­
9 A pázmándi és nyalkái hármas varc, földpát,
határra dülö táblákról vett csillám, csiga­
próba 1. sz. á. barnásfekete, héj és kevés
porhanyó humusos (homag). 8.17 gyökér, szalma; 4.72 3.34 59.35 10.72 10.39 12.17
10 A kastély-kertből vett minta kovarc, földpát,
1. sz. á. fekete é humusban homokkő,
nem szegény föld. 5.48 márga. 3.90 3.26 67.04 8.77 4.64 1292

k,t.
1 Nagy-táplányi; a felréteg fe­ 9.55 márga, homok­
délkeletn ek 1 mfdre

kete humusos — 1. sz. á. bar­ d. h. kő, kovarc,

násfekete — és 2' mély, alatta 13 06 földpát, csillám
3' mély agyag felváltva ho­ össz. és magla-töre-
-s mokkal terül el. 22.61 dékek. 3.84 4.92 48.48 14.96 9.97 17.19

2 Kis táplányi 2' mély humusos kovarc, homok­

-s feltalaj, mely alatt 1. sz. á. kő, földpát,
barnafekete 3' agyagos alta­ agyagmárga és
laj nyugszik. 0.295 csigahéj. 5.18 7.74 39.68 17.74 15.69 13.56
j

1 K. tábla feltalaja 2' 6" mély

fekete — 1. sz. á. sárgás­
barna kötött — alatta vörös agyagmárga és
agyag fekszik. 0.116 kovarc. 3.99 3.97 41.58 7.11 13.52 31.56

2 3-astarjáni 11-ik tábla feltalaja

2' 6" fekete — 1. sz. á. kötött csupán szalmás
dél — délkeletnek 3 mfdnyire

sárgabarna — és barnasárga maradékot

agyagon nyugszik. adott. 4.11 4.98 54.37 13.48 10.91 11.77
3 15-ik tábláról; a termő réteg
3' mély fekete — 1. sz. á.
szürkesárga s igen kötött —
alatta pedig sárga agyag van. szalma. 6.49 5.35 32.12 11.52 14.70 30.84
k., t.
4.01
4 9-ik táblának 6" mély fekete d. h.
termő rétege — 1. sz. á. sár­ 10.78 kovarc, földpát,
ga — sárga föld, homok és össz. csillám,
kavicson nyugszik. 14.79 homokkő. 3.31 2.18 59.26 11.69 6.91 16.82
5 13-ik tábla termő rétege fekete
— 1. sz. á. tömött sárga­ agyagmárga,
barna — 6" mélységgel bir, homokkő s cse­
s alatta sárga föld (V) van. 5.91 réptöredékek. 2.55 3.09 48.17 16.76 10.61 19.24
 leszitált linóm földnek

S víztartó v.is elpároltato képessége %-ban

2-ik 3-ik 4-ik 5-ik at S Kszrevételek

1-sö
S 3

48 óra lefolyta alatt

•
7) A földárját a kutak víz­
állásával lehet egy sorba
tenni; ezeknek mélysége
8.10 H.14 0.0306 36.0 10.42 9.37 8.35 5.91 2.17 2341. 11.1 a magasabb pontokon 3«,
alantabb 1° 3', mig a völ­
gyeleteken 3' söt 2' is.
8 ) Gyakorlati szempontból
megítélve : búzatermő
föld. éspedig holdankint
27.86 14.01 0.0913 45.0 13.5411.68 11.73 10.97 5.47 2507. 11.1 mintegy 12—20mérö ter­
més várható.

L1.31 2.50 0.0939 28.0 8.67| 8.10 7.77 5.85 2.24 2669. 11.1

7.29 2.50 0.0913 36.0 10.69 9.68 8.96 6.62 2.54 2507. 11.1 19

1) Kőzetek és kövületek
nem fordulnak elő. Va­
don díszlik benneatarack
és iglice tüske.—Vizárja
L3.62 6.83 42.5 14.93 15.44 2.41 2498. . 12.9
3
2°. — Búzatermő föld,
9 mérő átlagos terméssel.
2) Vadon díszlik az előbb
említett növény, külön­
ben j ó répa föld. — Viz­
27.66 19.11 51.0 17.61 8.40 11.37 6.20 •2401. 12.9 árja 1°.

13.03 0(?) 32.8 15.38 11.70 2534.97 12.9

24.32 12.50 40.0 15.93 14.40 2551.; 12.9

27.98 14.73 49.0 20.48 8.98 2614., 12.9

18.78 8.84 42.0 18.59 12.89 11.67 4.29 0.71 2498.3 12.64 2

12.34 440 18.01 13.07 9.70 3.74 0.048 2401.82 12.64

 M 1000 r é s z 100 s ú l y r é s z
'S légszáraz földben
A próba földnek, M eredetileg van ai iszapolt alkatrészei
Si co
A határ nev(

t2

Hygroscopici

Vegyileg kötc
Györvárosától i

vize és humu
kavics és törmelék,
Folyó szám

(futóhomok)
melyből a minták vétettek,

durva homok

(homag)
vize
minőségre bp
es
közelebbi megnevezése a reá ©
"0 >»

b
* a M
vonatkozó adatokkal nézve eS
o
,0
1
1

kovarc, földpát,
agyagmárga és
1 A borbai határra dülö földek­ kevés gyöke-
ről; 1. sz. á. szürkésfekete. <s 28.63 recske. 4.16 4.79 53.59 10.97 10.10 16.49
fa
V*
- 2 A major körül fekvő határról; S3
a kovarc, földpát,
agyagmárga,
-9) 1. sz. á. fekete, humusos. g 19.32 sok csigahéj. 6.33 5.63 47.77 17.04 12.07 10.43
SB
3 Keletnek a gúgbi, őrsi határ
és a Kalócy-féle birtok közé o kovarc, homok­
At eső földek közepéről ; 1. sz. á. E kő, földpát és
barna. Z 25.71 márga. 3.10 3.09 64.86 9.45 9.75 10.34
3
délk

feltűnő kevés
szerves mara­
4 Csák-némai határ, keletnek eső dék, homokkő,
tábláról a magtár mögül; 1. kovarc, földpát,
sz. á. barna. 57.90 csillám, márga 3.05 3.03 60.45 7.41 10.98 14.63
és csont.

1 Rét-talaj >/j' mély, alatta fehér kovarc, agyag­

atka; I . sz. á. szürkésfekete pala, homokkő,
porhanyó. 3 23 földpát, csiga­ 2.59 6.30 65.34 7.74 7.23 12.37
£ héj.
2 Pock; a 6"—1' mély termő ré­ 'S,
teg alatt több láb meszes 2a Uílnyomó ko­
sárga anyag van; 1. sz. á. S varc, földpát,
XI barnasárga porhanyó. 16 05 márga. 1.11 4.28 77.56 5.63 5.91 5.41
'Ugotnak 2

3 Zabcser; a földtalaj 5" egyfor­ kovarc homok,

ma homok — 1. sz. á. sár­ márga, szalma
18.32 és gyökeres 0.69 1.04 84.65 3.33 3.23 6.31
1
gás — alatta l /.' kavics.
-» részek.

4 Pagony ; feketebarna, kevés a gombostű nagy­

H
humussal kevert homok. 35.96 ságú kovarc 0.94 2.44 88.78 0.96 0.89 0.53
1 homok, földpát,
csillám, szerves
-aj anyag, turfás.
-Ö
1
dnyire

S 1 Házak alatti szikes föld; 1. sz.

s» á. szürkefekete. 9.02 kovarc. 4.72 3.92 48.47 32.26 6.99 2.60

• 2 A 4-ik tábláról ; 1. sz. á. bar­ d. h. kovarc és

'Ii násfekete. 0.48 márga. 2.91 5.07 57.68 11.36 8.91 14.35
M
aj
•s 3 A dombi dűlőről ; 1. sz. á. hu- C
musban n. szegény, fekete CD agyagpala, ko­
H "s
föld. 7.61 varc, homokkő. 5.26 6.14 59.32 13.75 9.55 7.29
leszitált linóm föleinek

víztartó v. is elpároltato képessége %-ban

Észrevételek
1-sö 2-ik 3-ik 4-ik 5-ik
11
g s
S £
48 óra lefolyta alatt • îl
4.32 41.0 15.06 12.29 11.70 5.83 1.90 2524. 12.64 S(7

- 21.82 37.2 13.55 12.70 10.20 6.G5 2.63 2551-76 12.64

0.23 — 37.0 13.03 10.75 7.00 2.86 0.52 2614. 12.64 82

0.23 37.0 17.17 11.92 ,03 3.38 0.84 2542.8! 12.64

1) Szelid rövid füveket te-

rem; a termés közép-
4.27 a '46.8 110.67'l7.21 9.37 7.64 2.17 2507.1 12.64 szerű. — Vizárja 1».
2) Búzaföld ; a termés gaz­
dag; vadon diszlik bo­
gáncs kóró s iglice ; trá­
gyázva nem volt. —
1.09 29.6 9.63 8.48 7.30 5.45 1.89 2341.40 12.64 Vizárja 4°.
3) Az átlagos termés vala­
mint a föld: rosz ; vadon
I í diszlik a kutyatej és ökör­
0.57 30.0 14.27 10. 17 5.37 0.76 0.054 2507.1 12.64 farkkóró ; trágyázva nem
volt. — Vizárja 5°.
4) Müvelésre alkalmatlan;
ákász soványon megte­
0.60 40.0 10.27 8.49 7.71 7.27 5.98 2669.. 12.64 rem. — Vizárja 6°.
Átaláhan n téthi határban
2—3—4°-re agyagmárga
V / vastagrétegben fordul
elö, melynek elemzési
eredményét a rovatok
után adjuk.

A feltalaj átlagban 2' hu­

2G.05 45.5 14.41 1310 9.13 2498.. 13.70 musos föld, melynek al­
talaját homok agyaggal
felváltva képezi ; a határ­
ban sok helyen szikes
1.57 42.0 10.30 12.70 7.58 2401. 13.70 pontok mutatkoznak. E
búzaföldek átlagos ter­
mése 9 mérö. Közetek
nincsenek; vizárja 2°;
diszlik rajtok a tarack,
10.76 34.0 13.53 12.54 7.38 2524. 13.70 bogáncs és iglice.
 •

1000 rész 100 súlyrész:

légszáraz földben
A próba földnek, eredetileg van iszapolt alkatrészei
ig g
melyből a minták vétettek,
közelebbi megnevezése a reá minőségre
x> 2 « a
vonatkozó adatokkal nézve
>>
Mind a pannonh. főapátság
birtokáról. csigahéj,
d. h. sok szalma és
1 Kakásból ; 1. sz. á. szürkés. 0.60 gyökér. 4.51 9.56 55.79 17.78 9.54 7.21
2 A szélmalmi felső kisebb táb­ csupán fűmag -
láról ; 1. sz. á. sárgabarna. vak. 1.28 2.62 73.38 5.65 8.64 8.61

Serfőző ; 8-ik tábláról a malom d. h.

mellől; 1. sz. á. sárgásbarna. 0.08 széna, szalma, 4.74 5.31 58.60 11.52 10.93 9.07

Az Illák melletti 13-ik táblá­ d. h

ról ; 1. sz. á. sárgabarna. 0.21 agyag-márga. 4.43 4.72 54.51 11.62 9.00 16.32
5 Az écsi határ melletti 3-ik táb­ d. h
láról; 1. sz. á. sárgabarna. 0.12 szalma. 2.22 3.06 65.40 3.80 10.81 13.47

Veszprémmegye.

Öreghegy; szürke homok ; ez

a túlnyomó ; 1. sz. á. barna d. h. apró kavics,
porhanyó. 0-38 földpát, csillám, 1.09 1.09 92.11 2.53 4.25 3.86
kavics, földpát,
Strázsahegy; kövecses; l.sz.á.
feketebarna porhanyó. 28.58 homokkő. 1.45 3.40 4.00 5.98 4.17

A szölöbeli hegyoldal közepé­ kovarc, földpát,

ről ; 1. sz. á. sárgabarna por­ magla, s
hanyó. 10.97 kevés csillám, 2.70 2.34 72.09 4.08 8.80 10.58
túlnyomóan ko­
varc, földpát,
A szőlő alatti gyümölcsösből ; kevés csillám,
1. sz. á. sárgabarna. 18.92 csiga és kagyló 0.33 3.90 80.12 2.72 4.90 6.73
héj.

A győri püspökség birtokáról ;

szántóföld; 1. sz. á. fekete,
humusos és közép kötött­ d. h. agyag-marga,
ségű. 0.45 csigahéj. 3.87 6.11 48,60 7.54 15.40 16.22

Balony ; termő rétege 3' mély j kovarc, földpát,

humusos — 1. sz. á. fekete I túlnyomóan
és porhanyó — az altalaj d. h. azonban csiga-
agyagos. 0.38 héj. 9.08 7.90 46.90 9.33 13.89 13.67

L bakonybéli apátság birtoká­

ról ; rét-talaj, mely feltöre-
tésre lön szánva. 8.56 62.15 7.21 13.00 9.25
leszitált in n m földnek
1 « a CO víztartó v.is elpároltato képe jsége %-ban
N S
n savas mes

et

elnyelő kép
rX «

igos hőfok
• m. méternyi
•es

ellett (Ro)
Vilsava
Összes

Észrevételek
sége

területen
to "S 1-sö 2-ik 3-ik 4-ik 5-ik
S5
es <s 9
j>
t«
f -s§ CG 48 óra lefolyta alatt i a
1*.
M >

19.09 a 55.5 14.88 15.23 11.39 2551.76 13.70

- 10.21 - a 35.5 17.78 12.35 11.59 - — 2614.82 13.70

- 2.18
- a 31.6 12.65 11.03 6.14 —
- 2542.81 13.70

- 17.61 - a 43.5 15.36 13.50 8.34 — - 2341.40 13.70

- 0.15 k 25.6 13.01 6.11 2.7,1

- — 2507.J9 13.70

1.14 k 31.0 13.96 8.59 0.95 2669.48 13.70

- 0.23
- k 35.0 15.01 11.51 6.39 - - 2507. u 13.70

- 0.21 — k 24.0 — —.— - — —

- 0.20 - gy. a 31.0 - - — — - — -

A földterület róna ; a Ráb­
cától 400 ölnyi távolságra,
s ennek rendes vizszine
felett l'/a ölnyi magasság­
- 1.41 - a 43.0 — — - — - - - ban. Elövetemény 1869
tak. r é p a ; 1870 buza;
1871 b ü k k ö n y ; 1872buza.

A buján tenyésző gyom el

szokja nyomni a vetést.

22.27 a 46.0 — — - - -
Trágyázva soha sem volt.
Vizárja 2°.

28.97 17.61 0.17 - 45.0

Oyőrmeftye és város egyet, leírása.

 A t o t h i h a t á r b a n előforduló a g y a g m á r g á n a k vegyi összetétele :
Szerves anyag és vegyileg kötött viz 0.10%
Nedvesség . 1.73 ,.
Vilsavas sók 5.51,,
Szénsavas mészéleg . .' . . . . 58.96 ,,
„ keseréleg 1.43 „
Sósavban oldhatlan rés* . . . . 32.82 „
100.55%
Oldhatlan részében van szénsavas szikéleggel feloldható
Kovasav 17.41%
Agyag 15.41 „

4. A megye vízrajzi viszonyai.*)

Fehér Ipolytól.

M e g y é n k egészben véve vizekben t ú l g a z d a g , oly annyira, hogy

épen ezen elem r a k o n c á t l a n s á g a nem r i t k á n érzékeny csapást mór gaz-
dászati viszonyainkra. E tekintetben kiválóan a megye éjszaki és
éj nyugoti része van k i t é v e a vizek szeszélyeinek, hol is egyrészről a
tekervényesen kigyózó folyók s ezeknek m e l l é k á g a i , m á s r é s z t a talajnak
m é l y e b b fekvése e g y a r á n t t á g t é r t nyitnak ezen elem g a r á z d á l k o d á s a i ­
nak. A keleti rósz, n é v s z e r i n t a pusztai j á r á s és a sokoróinak egyrésze
annyiban szerencsésebb viszonyoknak örvend, hogy a p u s z t í t ó elem árjai
nem b a r a n g o l j á k be t e r m é k e n y t é r é i t ; de sőt a talajnak magasabb fek­
vése ós homokos alkata a növényzet t á p l á l k o z á s á r a szükséges nedveket

*) Idevágó adatok tekintetében megyénk határain belül ugy mint ezen kívül
elég bő és megbízható források álltak rendelkezésemre. Ürömmel jelzem itt e körül­
ményt, de egyúttal hálás köszönetemmel is adózok azoknak, kik számomra értékes ada­
taik tárházát megnyitották. Igya Duna viszonyaihoz hiteles adatokat vettem Bob i c h
K á r o l y kir. folyammérnök úrtól Komáromból; a Rába folyóra — névszerint pedig
ennek szabályozására V a r g y a s E n d r e kir. tanfelügyelő és K r i s z t i n k o v i e h
E d e ügyvéd urak bocsátották rendelkezésemre becses munkálataikat. Hiteles
műszaki adatokat köszönök a nm. közmunka és közlekedési minisztériumnak, mely
szives volt a Rába, Rábca és Marcal folyók műszaki ismertetését velem közölni.
Hasonlóan érdekes adatokat vettem Ruzsicska János 19-ik sorezredbeli főhadnagy
úrtól, nemkülönben Matusek Antal többször említett kéziratából. Fogadják mind­
annyian megyénk és tudományos vállalatunk hálás elismerését. Végre nem hagy­
hatom említés nélkül Hunfalvynak ismételten idézett monumentális munkáját,
melyből szintén sok adatot merítettem.
 Ol

is olykor csak hiányosan juttatja és őrzi meg. E tekintetben t e h á t

jelentékeny különbség jellemzi a megye említett k é t részét.
M e g y é n k összes vizei a Duna folyam-rendszeréhez tartoznak, mely
fejedelmi folyó a megye t e r ü l e t é n hömpölygeti szőke habjait. A vizrajzi
viszonyok tiszta áttekintése ugy kivánja, hogy a folyókat, patakokat
stb. egyenkint v e g y ü k tüzetes ismertetés alá.

Folyók:
Duna.

E u r ó p a e főfolyójának átalános vázolását ezúttal mellőzhetőnek

tartjuk, minthogy ezzel minden földrajzi kézikönyv kimerítően foglal­
kozik. E l é g lesz e h e l y ü t t csupán azon részére szorítkozni, mely
megyénk h a t á r a i közé esik.
A Duna Pozsony alatt Rajka környékén k é t ágra hasad; a főme­
der m e g t a r t v á n délkeleti i r á n y á t , a kiszakadt mellékág pedig ettől
dél felé kanyarodva, Mosony és G y ő r felé tart, majd egyenesen keletnek
fordulva, Véneknél ismét egyesül a főmederrel. K ü l ö n k e l l t e h á t a
főágról vagyis N a g y - m á s k é n t Ö r e g - D u n á r ó l és ennek déli ágáról a
K i s - v a g y m o s o n y i - D u n á r ó l szólnunk.

1. Nagy-Duna.

E folyó Á s v á n y n á l ömlik a megyébe, s m i u t á n Pozsony és G y ő r ­

megyék h a t á r v o n a l á t képezte, utóbb Csilizközt Szigetköztől, majd pedig
K o m á r o m és G y ő r m e g y é k e t egymástól elválasztotta, — Gönyő alatt
elhagyván megyénket, K o m á r o m m e g y e t e r ü l e t é r e lép át.
I r á n y á t tekintve sürü hajlongásokban fut alá, és számtalan ága­
zatokra hasadva, kisebb-nagyobb szigeteket, zátonyokat alkot. Medre
igen változatos, profilja szabálytalan, minek oka a p a r t v i d é k alacsony
fekvésében rejlik.
H o s s z a a megye t e r ü l e t é n ( Á s v á n y t ó l Gönyőig) 14400 ölet
5
vagyis 3 / mfdet tesz.
s

A D u n a e s é s e egyéb nagyobb folyókhoz képest átalában véve

csekély. BuíFon k i m u t a t á s a szerint főfolyóink kisebb eséssel bir, mint a
Rajna, Rhone és Po, minek oka azon k ö r ü l m é n y b e n fekszik, hogy m í g
egyrészről jóval hosszabb ú t a t fut be, mint e folyók, addig másrészt a
Fekete tenger, mely őt befogadja, magasabban fekszik, mint azon tenge­
rek, melyekbe az említett folyók ömlenek. A Duna átlagos esése mfden-
kint 6. lábat, 100 ölenkint 1. h ü v e l y k e t tesz. A vizesés azonban az
50 9

4*
egyes pontokon igen különböző, a szerint, a mint a folyam vize t ö m ö ­
r ü l t e n egy mederben ömlik, vagy á g a k r a szakadva megoszlik. Ez utóbbi
körülmény forog fenn m e g y é n k b e n is ; i g y az ország h a t á r á t ó l D é v é n y ­
től Gönyöig (11 y mfd) az esés 100 ölenkint 2 . k ü v e l y k ; m e g y é n k
2 25

1
h a t á r a i n belül pedig átlagosan véve 2 / h ü v . ; legkisebb esése ( S z a p n á l )
2

10.38 vonal, legnagyobb pedig 4" 6"', de a legtöbb helyen 1" és 3 " közt
változik. Gyakran a közvetlenül szomszédos helyeken az esés igen k ü l ö n ­
böző; i g y közvetlenül m e g y é n k felső h a t á r á n Csúnynál 2" 7"'-ről rögtön
4" 2"'-ra emelkedik, és csakhamar i s m é t 2" 3'"-va száll; B o d a k n á l pedig
3" 5"'-ról 1" 3"'-ra csökken.
Egyes pontokat illetőleg a következő adatokat hozzuk fel:
Esés
láb hüv. von.
Lipóttól—Szapig 12 8 7
Szaptól—Vénekig Ö 1 2
Vénektől—Gönyöig 0 8 0
S z é l e s s é o-e tág- határok között ino-adoz; lencsekélvebb a szélesség
Gönyő és V é n e k között, hol csak 208 ölet tesz, legnagyobb pedig'
N.-Bajcsnál, hol is 560 öl szélességre terjed.*)
A Duna m é l y s é g e a szétágazás és ezen á g a k n a k egyesülése
szerint, nemkülönben a medernek laza vagy tömör alkata szerint igen
különböző. S e k ö r ü l m é n y m á r előre jelzi, miszerint m e g y é n k t e r ü l e t é n
alig találkozunk tetemes mélységgel ; i g y a legnagyobb mélység alig
1
tesz többet 5°—6°-nél, a közép mélység pedig 2 / °—3°-et. 2 G ö n y ő és
V é n e k között legkisebb vízállásnál a mélység 18—22 l á b , m í g
N.-Bajcsnál ugyanily k ö r ü l m é n y e k között csak 9 —10 l á b ; azonban
e helyen a balpart körülbelül 2 2 ° szélességben 18 l á b mélységű kotrássat
bir, és pedig a partvédezet nem csekély kárára, mely épen ez okból az
alámosás miatt tetemes károkat szenved, és folytonos j a v í t á s t igényel.
Vannak ezenkívül egyes helyek, hol a mélység a rendes a r á n y o k a t
meghaladja; i g y u Szap helység mellett lévő nagy kanyarulatban a bal­
p a r t t ó l 4—5 ölnyi távolban a mélység 32—34 lábat tesz; úgyszintén
Gönyőnél a j o b b p a r t t ó l 15—18 ölre 30 lábnyi mélységre akadunk.
A felhozott adatok mind a komáromi viz mérce 0 fokára vonat­
koznak, mely pont az adriai tenger szine fölött 3 3 1 ' 3 " 5'" magasan áll.
A D u n a v i z á l l á s á n a k v á l t o z a t a i , h a b á r 20—33 lábnyi

*) Ezek a folyammérnök adatai, melyektől Ruzsicska főhadnagyé jelentéke­

nyen elütnek; szerinte a legnagyobb szélesség Medvénél o50°, közép szél. Gönyőnél
250° és legkisebb szél. Szőgyénél 150°—200°.
úilönbséget mutatnak, mindazonáltal az i ngadozás nem szokott hirtelen
történni és nem is csap át a szélsőségekbe mint p l . a Tiszánál. A vizál-
ások valamint a védtöltések és a D u n a m e l l é k talajmagasságai mind a
iomáromi vizmérce 0 pontjához viszonyíthatok legbiztosabban, mely
s a D u n á n a k több éven á t tapasztalt legkisebb vizállását képviseli; a
kdzmérce közvetítésével azután minden adatot könnyen visszavihetünk
iz adriai tenger szinére.
A vízállás szélsőségeit következő adatok j e l e l i k :
1853. j u n . 30-án volt Szapnál az eddig észlelt legmagasabb viz-
íllás 363' 7" 1 " ' , a legkisebb pedig u g y a n é helyen 341' 6" 5'" az
ídriai tenger szine fölött. B í r u n k ezenkivül m é g néhány évről adato-
iat, melyek szerint a legmagasabb vizállások tavaszszal a jégolvadás
ilkalmával jelentkeztek; s épen ezen okból nem vehetők ezen adatok
r á n y a d ó k u l a vizállás szabad változásainak megítélésére. Legbiztosabb
;ájékozást nyújt a fönnebb é r i n t e t t 1853-ik évi n y á r i áradat, mely tisz­
tán a vizmennyiség egyetemes szaporodásának eredménye volt.
A vizállás átlagos változatainak megitélésére szolgálhatnak a
Grönyőnél tett észleletek, melyek szerint e helyen a legmagasabb vizállás
3 pont felett: 15' 2" legkisebb pedig 4' 1 1 " , 0 pont alatt; az ingadozás
tehát 20 lábat tesz.
Á t a l á b a n véve a Duna vizmagassága az utolsó évtizedben kisebb
volt, mint az előbbi években, mint ezt az egyes helyeken vezetett
észleleteken kivül a gőzhajózási társulat évi jelentései is tanúsítják.
Ez utóbbinak az 1861. üzleti évről szóló jelentése szerint, ez évben a
vizállás oly kedvezőtlen volt, mint a t á r s u l a t fennállása óta m é g sohasem;
iz 1862. és 1863-ik évi vizállás á t a l á b a n m é g kedvezőtlenebb volt.
E t é n y e k eléggé jelzik, miszerint az alacsony vizállás alig t e k i n t h e t ő
;öbbé r e n d k i v ü l i eseménynek, de igenis rendes j e l e n s é g n e k ; melynek
3gyik okát a gőzhajózási t á r s u l a t azon körülményben keresi, miszerint
i védtöltések közé szorított folyó gyorsabb lefolyást nyert, s i g y
:orlódása csekélyebb.
A Duna s e b e s s é g é t természetesen a folyónak szélessége, med­
rének alakulata és a vizesés határozzák meg. Alacsony vizállás mellett
sodrának középsebessége Pozsony és Gönyő között 3—4 l á b ; n é v -
ízerint Szapnál 2 . láb, N.-Bajcsnál pedig 3 .
8567 l á b . A kanyarokban,
3389

•őleg ezeknek külső szélén a sebesség jóval nagyobb, ugy, hogy egyes
nerészebb kanyarulatokon 8—11' sebesség is előfordul.
V i z m e n n y i s é g e meglehetősen állandó, mint ezt nagy f'olya-
noknál rendesen tapasztaljuk. A m á s o d p e r c e n k i n t alárohanó vizmeny-
 m

54

nyiség (másként vizemésztet) megitélésésére szolgáljanak ezen adatok

a vizemésztet S z a p n á l : 37999. k ö b l á b ; N.-Bajcsnál 38001. k ö b l á b ; él
8 3

Gönyőnél — a győri D u n a á g beömlése u t á n közép vizállás mellet

67376 köbláb.
A D u n a p a r t j a i t megyénk h a t á r a i n belül k ö n n y ű alkotású
alacsony fekvésű laza talajok képezik. Pozsonytól csaknem megyénl
h a t á r á i g magasabb és szilárdabb partok kisérik a folyót ; i t t azonban a;
erősebb alkotású partok 400—800 ölre befelé vonulnak, s a D u n á n á l
közvetlen partjai mozgékony homokdarából, fövényből és lisztfinomsági
iszapból állanak.
A merő öntésekből emelkedett partot főleg a gőzhajók habolási
könnyen szaggatja; i g y képződnek egyrészről a tekintélyes kanyarok
míg másrészről a folyam medre a túlsó p a r t t ó l behúzódik. A tetemei
k á r r a l j á r ó partszaggatás ellen a k o r m á n y költséges k o p á r t v é d e z e -
t e k é t emelt több helyen, főleg pedig a nagy kanyarokban, hol :
partnak aláásása és szakadozása legnagyobb mérvűnek mutatkozott
E partvédezetek 3 öl magas kőburkolatból, alul pedig erős kőhányásbó
állnak, I l y partvédezet van:
Ásványon 439 öl hosszú,
Szapnál 2655 „ „
Medve fölött 803 „ „
Medvén alul . . . . . . . 1311 ,, „
Medvén ennek folytatása lesz . . 600 „ „
N.-Eajcson 353 ,, „
Szőgyén 950 „ „
Szőgyén ennek folytatása lesz . . 300 „ „
Gönyön 363 „ ,,
Összesen tehát elkészült . 6874 öl,

és jelenleg építés alatt van 900° hosszú partvédezet.

A z á r a d m á n y i partok a közép vizállás fölé átalában csak 3—i
lábnyira emelkednek, s majdnem m i n d e n ü t t vízszintesek; kivétel csakis
egyes pontokon mutatkozik, hol a part magasabban emelkedik a v i ;
szine fölé. A partokat m i n d e n ü t t n á d , fűz, nyár stb. borítják, de kalász
sehol nem lengetnek.
A D u n a m e d r e é s s z i g e t e i . A z alacsony és laza partok a folyó;
nem t a r t h a t j á k meg medrében, az t e h á t szétterül, sokszorosan eloszlil
és szétágazik, sőt ágainak sodra is minduntalan változik, — széthasad
majd ismét egyesül. Gyakran a folyam főágában is alig lehet mondani
hogy hol van sodra. A hol ez megoszlik, ott k é t vonala között hÖmpölyrt
hömpöly rakódik le, mígnem egy hosszúkás zátony támad, mely közepei
vizálláskor a folyó habjai alól felmerül. Nagyobb áradáskor egy-egv
homokréteget hord rá a folyam; lassankint cserjék, növények honosodnak
meg rajta, melyek a vizben uszó földes részek uj lecsapódását m é g
i n k á b b elősegítik. A folyton növekvő zátony végre mint sziget emelkedik
k i , mely olykor a vizállás 0 pontja fölé 10—15 lábnyira is felmagasodik.
A dunai szigetek földje t e h á t egész a folyam közép vízállásának mély­
ségéig rendesen finom iszapból áll, melylyel néha homokrétegek válta­
koznak; alatta pedig kisebb-nagyobb hömpölyök feküsznek. A zátonyok
ugy mint a szigetek hosszúkásak, és a folyam i r á n y á b a n n y ú j t o t t a k :
felső csúcsuk lapult, szelíd hajlású, m í g alsó végok rendesen magasabb
és meredekebb.
A meder-talaj egyik érdekes pontját a Szap helység mellett lévő
nagy kanyar képezi, hol is a meder-talaj alatt 7 láb mélységben és nagy
kiterjedésben több mint egy öl vastagságú j ó tőzegréteg fekszik.
A D u n a m e d r é n e k keresztszelvénye hazánk t e r ü l e t é n sehol sem
oly szabálytalan, mint Pozsonyinegye P ü s p ö k i helységétől m e g y é n k e n
át egész S z e g y é i g ; fő- és mellékágaiban ezer m é g ezer zátony és sziget
hasogatja szét a folyam vizét; a szigetek és zátonyok ugy, mint a folvó-
ágak medre, kanyarulatai és sodra minduntalan változnak, ugy hogy e
tekintetben évről évre uj és uj térképre lenne szükség, ha a folyó h ű
rajzát akarnók adni. Csak V é n e k alatt nyer a Duna ismét szabályosabb
alakot.
A D u n a á r a d á s a i képezik a p a r t v i d é k e k sújtó csapásait,
melyeknek súlyát alig érzi a Duna mentében egyetlen pont is annyira,
mint épen megyénk, névszerint ennek esilizközi része. E v k ö n y v e i n k
századok óta mutatnak fel egyes éveket, melyekben e boszuló angyal
újra és újra megjelent. Nem említjük a r é g l e t ű n t századok keserveit,
melyeket a bősz elem fakasztott, csupán az ujabb időkből hozunk fel
néhány adatot. 1783-ban a Duna rendes vizállása fölé 19 lábnyira és a
partvidék síkja fölé 6 lábnyira emelkedett; 1789-ben pedig 250 Q mfd
t e r ü l e t e t borított el habjaival. I l y rendkiviili vizállás természetesen nem­
csak a közvetlen környezetre méri csapásait, de a D u n á b a ömlő mellék­
folyók által elhat távol vidékekre is ; igy történik, hogy a tulságig meg­
dagadt Duna a R á b a és Rábca folyókat egész a H a n s á g i g , sőt egész a
F e r t ő taváig visszaszorítja, s e vidéknek sík lapályait is viz alá temeti.
A z 1838-ik év áradása m é g élénk emlékezetben van, hasonlókép
az 1850-dik év téli jeges árvize. A l i g van t o l l , mely híven t u d n á ecse­
telni azon képet, melyet a medréből kitört elem nyújt. A sebesen
rohanó hullámok tompa moraja mérföldekre előre j e l z i a végzetes
sorsot, melynek érzetére ember és állat megborzad; a menekvők jajve-
 széklése közé a m e g r é m ü l t állatok vad ordítása vegyül, s e hangok
velőkig rázkódtatják az idegzetet.
A védtöltések nagyban fékezik ugyan a hullámok tulcsapásait, de
feltétlen biztosságot ezek sem nyújtanak, mert a duzzadó elem a töltések
belsejébe is ravaszul beszürenkezik, s biztosan felkeresi a g y e n g é b b
pontokat; csakis folytonos éber őrködés és tatarozás képes a ravasz
ellenséget fékben tartani.
A D u n a j é g v i s z o n y a i habár á t a l á b a n véve a természettan egy­
szerű törvényei alá esnek, mindazonáltal a helyi k ö r ü l m é n y e k változa­
tos combinatiója egyes helyekre sajátos törvényeket alkot, melyeket
természetesen csakis pontos és hosszabb megfigyelés á l l a p í t h a t meg.
I l y n e m ű észleletek azonban ekkoráig alig t é t e t t e k ; s i g y a jégviszonyo­
kat csakis egyes elszigetelt adatok n y o m á n ecsetelhetjük.
Kisebb-nagyobb mérvben minden télen zajlik a Duna, de nem
képződik mindig oly összefüggő j é g h á t , mely a folyót egész szélessé­
gében borítaná, vagy épen a szabad átkelést j é g h á t o n lehetővé tenne ;
azonban vannak évek, midőn a szilárd j é g k é r e g heteken át erős hidat
képez az ellentétes partok között, melyen terhelt szekerek is k é n y e l m e ­
sen á t k e l h e t n e k .
2
Kivételes éveket — milyen p l . az 1 8 7 / - k i volt — nem szá­
3

mítva, a jégzajlás november és március hónapok időközére esik. A hőmér-

sék, melynél a zaj ló j é g mutatkozik, — 3° és — 12° R. között áll. A zaj-
lás csaknem egyidőben kezdődik m i n d e n ü t t , de a j é g megállapodása
rendesen az alsóbb állomásoknál előbb történik.
A jégviszonyok kifejlődésénél a hőmérsóken kivül még a vizállás,
vízsebesség, hóesés, szélirány és erősség m ű k ö d n e k , mint j e l e n t é k e n y
tényezők, melyek együttesen alkotják a jégképződés törvényeit.
Hosszan tartó — 6—8 fokú h i d e g n é l nagy mérvben mutatkozik a
fenékjég, mely hatalmas tömegekben tör a vizszinére. H i r t e l e n beállt
alacsony hőmérsék szinjeget termel, mely mint h á r t y a védelmezi a folyó
belsejének kihűlését és gátolja a fenékjég képződését.
Természetes, hogy alacsony vizállás és csekély folyási sebesség
kedvezően hatnak a j é g t ö m e g e k kifejlődésére.
A megzajlott Duna j é g t á b l á i 2 0 ° — 3 0 Q ° nagyságra is felemelked­
nek, s n e m r i t k á n megtorlódván, házmagasságú j é g s z i k l á k k á csúcsosod­
nak, melynek éles csikorgása, hatalmas ropogása érdekes j á t é k o t képez
a partvidék téli látképében.
—12° hőmérsék mellett a zaj ló j é g megállapodik, és az egyes j é g ­
t á b l á k összefüggő egészszé tömörülnek. Alacsony vízállásnál — 9°—10°
is elég arra, hogy a Duna beálljon, főleg ha tartós zajlás előzte meg ; a
megállapodás rendesen a zátonyok körül kezdődik, hol a fenékjég
képződése nagyobb mérvű. J e l e n t é k e n y tényező e tekintetben a hó és
folyamellenes szél ; az első kásaszerü sűrűséget kölcsönöz a víznek,
míg a szemközt jövő szél a jégmozgást gátolja, s igy a torlódást és
tömörülést elősegíti.
Vannak egyes esetek, midőn a Duna h á t á n hó és fenékjég közre­
működése nélkül is egy éjen át 1—2" vastagságú j é g k é r e g képződik
és pedig a r á n y l a g nem is túlságos alacsony hőmérséknél. I g y t ö r t é n t
1871 december hóban, midőn a hőmérsék k é t nap alatt - j - o°-ról — 6°-ra
szállt alá. E g y éjjel elég volt arra, hogy az emiitett j é g h á r t y a képződ­
jék, és 4 nap alatt több mfd. területen megállott a j é g .
A kedvező körülmények összműködése a j é g r é t e g vastagságát
könnyen fölviszi 12 h ü v e l y k r e , sőt sekélyes helyeken 18—20 h ü v e l y k r e
is. A j é g u t szilárdítására, természetesen azt sem mulasztják el, hogy
öntözés által vastagítsák a réteget, melyen az átkelést ellenőrző köze­
gek facövekekkcl jelelik k i a megbízható ú t határvonalait.
Viszont a j é g zajlása vagy megállapodása visszahatást gyakorol
a hőmérsékre ugy, mint a viz állásra. I g y zajláskor többnyire, — megálla­
podáskor pedig mindig emelkedik a viz állása, úgyszintén a j é g meg­
indulásakor is. A hőmérsék pedig rendesen alászáll, ha a j é g megálla­
podik.
A j é g megindulása és eltakarodása rendesen - j - 4°. mellett t ö r t é ­
7

nik, h a b á r — l ° . - n é l is megeshetik.
5

M e g y é n k sajátos jégviszonyait tekintve, körülményei épen nem

mondhatók kedvezőknek, a mennyiben a D u n á n a k s ü r ü szétágazásai
míg egyrészről a folyó terjedelmét növelik s ugyanekkor mélységét és
folyási sebességét csökkentik, s e tényezők együttesen elősegítik a jég-
képződését s a m i fő, a j é g torlódását és fennakadását. S épen e k ö r ü l ­
ményben fekszik Csilizköznek egyik veszedelme, mely a dunai j é g j á r á s
által igen sokat szenved.
A leggonoszabb pontot azon erős. de szűk kanyarulat képezi, mely
iSzapnál van; i t t állapodik meg és torlódik össze elsőben is a j é g , melyet
a sok ágra szakadt és i g y m e g g y e n g ü l t vizfolyás nem képes tovább
mozdítani. E hullámok tehát csakhamar magasra dagadnak, s vagy
átborítják a védtöltést, melynek magassága átalában 3B5' 2" 6"' az
1
adriai tenger szine fölött, tehát csak l /? lábbal több, mint a nyári leg­
magasabb vizállás (1. ennek változatait fönnebb) ; m á r pedig a j é g t o r ­
l ó d á s j ó v a l magasabbra dagaszthatja a Duna vizét. De az sem lehetetlen,
hogy a hullámok elszakítják a különben is gyenge alkotású védtöltést,
s duló a n g y a l k é n t száguldanak szerte nemcsak Csilizköz, de az egész
Csallóköz lapályos téréin, hol a bőszülten rohanó elem nem r i t k á n
hatalmas örvényeket kotor. I l y csapás érte Csallóközt legközelebb
1850-ben, midőn a viz Szapnál a védtöltést 2000 öl hosszúságban
á t t ö r t e , s ugyanitt közel 20 házat alapjából elsodort. A z 1862-ik évi
árviz hasonlókép e ponton talált m a g á n a k nyilast.
K i v á l ó figyelmet érdemel a Duna mint k ö z l e k e d é s i ú t ; e tekin­
tetben azonban épen a m e g y é n k területére eső része emelkedett nem
egészen hizelgő h í r r e . A D u n á n a k u. i . Pozsony és Gönyő közt elnyúló
része a folyammedernek helytelen kifejlődése miatt nagyban zsibbasztja
azon élénk forgalmat, melynek létesítésére a fejedelmi folyó k ü l ö n b e n
hivatva volna.
A k i egyszer gőzhajón főleg alacsony vizállás mellett ezen útat
megtette, bizonyára élénken fog visszaemlékezni azon aggodalmakra,
melyek közt a sziget-tömkelegek tekervényes uraiból nagy nehezen
kibontakozott, ha mégis nem volt kénytelen egy éj et vagy napot veszteg­
zár alatt tölteni a Duna közepén, hol a roppant számmal körülkóválygó
vízimadarak t á r s a s á g á n kívül alig élénkíti egyéb a Robinson-élet néma
csendjét. Csakis a legügyesebb kormányos képes e helyeken m a g á t
kiismerni, s a hajót fennakadás nélkül keresztül j u t t a t n i . M i l y h á t r á ­
nyára van ez az üzleti forgalomnak, annak megítélésére csupán azon egy
t é n y t emeljük k i , miszerint azon 40—50 ezer mázsa terhet, melyet
alulról Gönyöig 8 —10 uszály-hajón egy gőzös szokott szállítani, innen
Bécsig 4—6 gőzhajónak kell tovább j u t t a t n i . E hátrányos körülmények,
h a b á r kisebb mérvben, de mégis lankasztólag hatnak a kisebb evezős
hajók közlekedésére is.
A jégviszonyok természetesen a téli időszakra beszüntetik a vizi
ú t használatát ; i g y a D u n á n december 15-től február 15-ig szoktak a
gőzhajók rendesen szünetelni.
O l y óriási víztömeg — mint a Duna — bizonyára nagy mérvben
visszahat a partvidék t a l a j v i z é n e k viszonyára is. E visszahatást igen
elősegíti megyénk partvidékeinek, illetőleg földrétegeinek laza alkotása,
melyen a talaj viz nagy könnyűséggel halolhat keresztül.
A talajvíz magassága átalában megegyez a folyam közép vízállá­
sával, h a b á r olykor e fölé is emelkedhetik. Valamint t e h á t a folyam
vizállása, ugy ingadozik a talajvíz magassága i s ; mely k ö r ü l m é n y vilá­
gosan j e l z i e k é t tényezőnek benső összefüggését, mely főleg k é t ellen­
tétes i r á n y ú áramlásban nyilvánul ; ha u. i . a folyam vize dagad s fel­
színe a talajviz szine fölé emelkedik, akkor a viz a folyam felől szivárog
a környező f ö l d r é t e g e k b e , s a talaj viz felszíne lassankint szintén
emelkedik ; épen ellenkező áramlat áll be akkor, ha a folyam apad.
A talaj viz természetesen sokkal lassabban sziirenkezik át a r é t e ­
geken s igy későbben j u t el a folyamig, mint viszont ; ez okból az
esőzések és hóolvadás által összegyülemlett talajvíz t á p l á l ó ereje csak
hetek, sőt hónapok múlva, rendesen a n y á r i hónapokban mutatkozik a
folyamon.
K á r o s elemmé fajul nem r i t k á n a talajvíz Csilizközben, mely
r e n d k í v ü l alacsony fekvésénél és könnyű talajánál fogva sokat szenved
a fakadó vizektől. U . i . m á r fönnebb említők, miszerint a Duna színé­
nek Szapnál észlelt legalacsonyabb állása 341' 6" 5"' az adriai tenger
szine f ö l ö t t ; m í g Csilizköz legmagasabb foldszine 360' 2" 6"', a legala­
csonyabb pedig 350' 9' 2"' ugyancsak a tenger szine fölött. Ezen ada­
tokból önként érthető ama közel lehetőség, mely szerint a talaj viz
közép vizállás mellett is könnyen feltör a talaj felszínére.
A Duna j o b b p a r t j á t magasabb fekvése eléggé biztosítja a talaj­
víz felfakadása ellen.
A D u n a á g a k sehol nem találhatók oly sűrűen, mint Pozsonytól
egész Szapig, hol is mintegy 10 elsőrendű, s 30—50 kisebb elágazás
osztja meg a folyam vizét. A főbb á g a k közöl egy, t. i . az ásványi —
m e g y é n k területére esik, s k ö r ü l b e l ü l 7000 köbláb vizet szakít le az
anyafolyó kebeléről, melyet azonban nemsokára ismét visszaömleszt.
Maga a Csiliz folyó szintén ágszakadásnak tekinthető, a mennyiben a
főfolyamból B a k á n á l kihasadván, az öreg D u n á v a l Csilizköz területét
alkotja, és Szőgye átellenében visszaömlik az anyamederbe.
A kisebb ágak menete, de sőt a nagyobbaké is folyton változik :
egyik helyen eliszaposodik, s uj medret nyit m a g á n a k . A nagyobb ágak
magasabb vizállás mellett rendesen hajózhatók. A k i s z a k a d á s o k kezdet­
ben átalában keskeny mederrel és nagy sebességgel bírnak, visszafordu­
lásuknál azonban szélesebb mederrel, kisebb sebességgel és vízmennyi­
séggel ömlenek a főfolyamba. Vizveszteségök főleg az elpárolgásnak
tulajdonítandó, inert az elszivárgást a meder agyagos feneke alig engedi
meg; magas vizállás mellett azonban az oldal-elszivárgás is lehetségessé
válik, és pedig a partok laza alkotású felső rétegein át.
A számtalan ág-szakadás valóságos sziget-tömkeleggé alakítja a
Duna ezen tájait.
A D u n a s z a b á l y o z á s a * ) nemzetgazdászati szempontból való-

*) Adataimat nagyrészt a „Csallóköz vízszabályozási társulat'' által kiadott

u
,,Csallóköz vizmentesítése 185-i-től—l867-ig cimü füzetből merítettem.
 ban elodázhatlan szükséggé érett ; mert m í g egyrészről a folyónak
rakoncátlansága folytán ugy szólván elveszett tőkét képvisel azon szép
t e r ü l e t , mely fölött a Duna hullámai és jégtorlaszai időnkint v é g i g
tombolnak : addig másrészről tetemesen van zsibbasztva az ország keres­
kedelme is, melynek közvetítésére épen e fejedelmi folyó volna hivatva.
Névszerint három irányban fejti k i a Duna nemzetgazdá-
szatilag káros hatásait, u . m. : 1. t ú l d a g a d ó hullámai által, melyek a
N
meder h a t á r a i t meghaladva, a p a r t v i d é k e k e t elborítják; 2. a felfakadó bel-
vizek által, melyek Csallóköz alacsony ós laza talajából könnyen fel­
bugyognak, s i t t összegyűlve lefolyást nem találnak, hanem vesztegelve
kénytelenek bevárni az időt, m í g páraalakban szerte r e p ü l h e t n e k ; és
3. a s ű r ű elágazás által, mely i d ő n k i n t bizonytalanná vagy épen lehe­
tetlenné teszi a nagyobb hajóközlekedést. A bajok ezen nemei t e r m é ­
szetesen kijelelik a módokat is, melyek azoknak orvoslására vezetnek.
Századok óta sújtják e csapások Csallóköz téréit, melyre m é g jelen
állapotában is nem r i t k á n keserű g ú n y t tartalmaz a hangzatos „ A r a n y ­
kert" elnevezés. H a domborzati rajzát t e k i n t j ü k Csallóköznek, azonnal
látjuk, hogy számtalan lapos szeli azt keresztül, mely egykor mind
megannyi D u n a á g volt. A lakosság szaporodása a földművelés emelke­
dését vonta maga után, s ez ismét szükségessé tette, hogy Csallóköz
védeszközöket nyerjen a dúló elem ellenében. I g y t ö r t é n t , hogy i t t - o t t
m á r századok előtt védtöltéseket emeltek, a belvizek levezetésére csator­
n á k a t ástak ; névszerint K o m á r o m m e g y e m á r 1640-ben a csatornák
tisztítására egész erejét kirendelte, 1657-ben pedig közgyülésileg meg­
parancsolta, miszerint a Duna- és Csiliz-folyók védtöltései helyreállít­
tassanak.
E m u n k á l a t o k azonban csakis e század első negyedében nyertek
rendszeres alakot, midőn 1823-ban az orsz. építészeti igazgatóság a
D u n á n a k és á r t e r é n e k műszaki fölvételét s ennek alapján a szabályozást
megindította. 1826-ban kezdte meg K o m á r o m m e g y e védtöltéseit a Duna
m e n t é b e n emelni, melyeknek középmagasságát a föld színétől 8—9
lábra, a Duna színétől pedig — vagyis a vízmérce 0 pontjától —
16 lábra és 6 hüvelykre tette, mely fölé a legmagasabb árviz sem emel­
kedik, — az esetleges jégtorlódásokat természetesen számításon k í v ü l
hagyva.
I l y védtöltés készült m e g y é n k t e r ü l e t é n Csilizközben a Csiliz folyó
beömlésétől kezdve egész B a k á i g , v. i . Pozsonymegye h a t á r á i g : 7746
futó öl vagyis közel 2 mfd. ; sajnos azonban, hogy épen m e g y é n k t ö l t é ­
sei g y e n g é b b szerkezetet nyertek, mint a szomszéd megyéké, és pedig
azon okból, mivel töltéseink nem a folyam közvetlen partján, hanem
ettől távolabb emeltettek, és igy a kicsapó h u l l á m o k n a k némi á r t é r t
engedtek, s ennek fejében a g y e n g é b b szerkezetet is elégségesnek vélték.
E z e n k í v ü l védtöltést emeltek a Csiliz folyó m i n d k é t partján és
pedig P a t a s t ó l kezdve egész a D u n á b a omlóséig ; ezen töltésnek a
Csiliz j o b b p a r t j á n eső fele — 10 y ezer futó öl — G y ő r m e g y é t i l l e t i .
2

E m u n k á l a t o k azonban csakis a Duna t ú l d a g a d ó hullámai ellen

védik az egész Csallóközt ú g y m i n t ennek csilizközi részét ; de nem
óvják meg a felfakadó belvizek csapásaitól ; sőt épen a védtöltések h á t ­
rányossakká váltak annyiban, a mennyiben az Összegyűlt talajvizek
lefolyásának útját állták. E z okból szükséges volt a belvizek leereszté­
sére a töltéseket i d ő n k i n t á t á s n i ; minek természetesen az lett káros
következménye, hogy a töltésnek uj h á n y a t u helyei kellően meg nem
üllepedhettek, s a Duna rohamos áradása esetében mindmegannyi
Achilles-sarkot képeztek.
I l y veszélyes helyzetbe szorult Csallóköz többi között az Ötvenes
évek elején, m i d ő n t. i . 1850-ben a m e g t o r l ó d o t t j é g a Duna árjait felda­
gasztva, ezek a töltéseket részint átborították, részint k e r e s z t ü l t ö r t é k
több mint 2000 öl hosszúságban. A z 1851-ben szerfölött m e g g y ü l t belvi­
zek leeresztésére több h e l y ü t t á t á s t á k a töltéseket, mely nyílásokat az
1853-ban j ö t t sebes áradás elől ismét betölteni m á r nem s i k e r ü l t , s a
pusztító habok ujolag szerte száguldoztak a t e r m é k e n y tereken.
E k k o r (1854) alakította a csallóközi közbirtokosság a „ C s a l l ó k ö z i
v í z s z a b á l y o z á s i t á r s u l a t o t " , melynek első teendője volt felkérni a
pozsonyi cs. k. h e l y t a r t ó s á g i osztályt, miszerint a szabályozási lejtmérés
gyors eszközlésére az orsz. épít. igazgatóság kebeléből szakerőket k ü l d ­
jön k i .
A kérelem folytán F o r g á c h J ó z s e f és Bobich K á r o l y mérnökök
k ü l d e t t e k k i a lejtmérés eszközlésére és célszerű szabályozási tervezet
készítésére, m i t az illetők 1854 őszi és 1855 téli szakában végzett
méréseik alapján teljesítettek is.
A z épít. igazgatósághoz benyújtott tervezet lehetőleg iparkodott
a m á r fennlévő régi vízfolyásokat é r t é k e s í t e n i , nemkülönben a levezető
csatornákat minél több lapályon és mocsáron keresztülvinni, hogy í g y
e pontok mind bevonassanak a lecsapolás hálózatába. A kifolyás két
főpontjául a k e s z i f o k o t (Kis-Keszinél) és a k a r o m i f o k o t (Csicsón
alul) jelelte k i . Ez utóbbitól nem messze esik azon 14 Q láb nyílással bíró
fa-zsilip, melyet a csilizkÖzi-7 helység a Csilizfolyó ásott á g á n 1852-ben
k é s z í t t e t e t t ; e zsilip feneke a tenger szinétől m é r t 124' 4" 1 1 ' " magasságra
van téve, és megegyez az 1841-ben Medve és Szőgye között észlelt l e g k i -
scbb (124' 3" 3"') vízállással, miért is legalacsonyabb viz lebocsátására
alkalmas.
E t t ő l nem messze van egy másik kisszerű zsilip a Csobánc erén,
de m i u t á n ez a legalacsonyabb vizállásnál 4' 3"'-lal magasabbra van téve,
ez okból csakis a nagyobb vizeket képes levezetni a Duna középszerű
vízállása mellett. V a n t o v á b b á k é t kisszerű fazsilip a raclványi mocsárok
kifolyásánál, melyek az összegyűlt belvizeket feltartóztatják, és csak akkor
engedik lefolyni, ha a Duna állása a levezetést lehetővé tette. Csilizköz
belvizei a bőősi (Pozsonyin.), patasi és radványi h a t á r o k b a n veszik
eredeteket, s egyrészről egy régi vízfolyáson lejtenek alá, másrészről
pedig Nyarad és Balony felé tartva a Csobánc erében egyesülnek.
, A szabályozási tervezet értelmében e vízfolyások a nagyobb
kanyarok elvágásával és az esés egyenletes beosztásával (100 ölenkint
1 " 9'" esést számítva) főcsatornák g y a n á n t szolgálnának, de ezeken
k í v ü l uj levezető csatornák is ásandók, melyek gyorsabban és bizto­
sabban leszármaztathassák a belvizeket. M e g h a g y a n d ó k n a k vélte
továbbá a tervezet a fennlévő kézi zsilipeket is, sőt ezeknek számát
szaporítandóknak véleményezte.
A lccsapolási tervezetet ugy a szabályozási t á r s u l a t , mint az
építészeti igazgatóság e l f o g a d v á n , annak életbeléptetéséhez azonnal
h o z z á f o g t a k , s 1856-ban a két főzsilip m á r készen volt. M e g y é n k
t e r ü l e t é t illetőleg a Csiliz beömlésétől kezdve egész a Csobánc eréig
(Kulcsodon fölül) 5° széles és 1778° hosszú csatorna k é s z ü l t ; e ponttól
kezdve pedig a csatorna kétfelé ágazása lőn tervben elfogadva ; az egyik
ág R a d v á n y alatt elhaladva, a bőősi h a t á r B ú v á r laposába vezetne, a
másik pedig Balony mellett ugyancsak a bőősi h a t á r Bugyogó és Felhid
laposaiban végződnék.
A védtöltések és levezetési csatornák létesítésén kívül szükséges
volt a Duna mellékágainak lehető elzárásáról is gondoskodni. I g y a
bagoméri 78° széles á g elzárása munka alatt van, mely kiválóan előnyös
hatással leend a gőzhajók j á r á s á r a , főleg a Szap fölött eső részeken.
A z eddig v é g z e t t m u n k á l a t o k azonban csakis az alapkövet t e t t é k
le a nemzetgazdászatilag annyira fontos kérdés megoldásához, s inkább
csak Csallóköz saját érdekeit, mint a kereskedelmi szélesebb érdeket
i l l e t i k , melyek főleg a Duna hajózhatóságában nyerik kielégíttetésöket.
Beismerte ennek horderejét jelen k o r m á n y u n k , midőn legközelebb
kimondotta annak elodázhatlan szükségességét, hogy viziutaink közül
mindenekelőtt a D u n á n a k Pozsony és Gönyő közt eső részét mint legro-
szabbat veszi szabályozás alá, melynek költségvetése 6 millió 700 ezerre
van előirányozva.
 Nem tartjuk szükségesnek a Dunaszabályozás és Csallóköz
vizmentesítésének előnyeiről e helyen érdemlegesen értekezni ; csupán
az eddig végzett m u n k á l a t o k n a k befolyását az egészségi viszonyokra
akarjuk röviden jelezni. K l e i n M . komárommegyei főorvos hiteles
jelentései szerint u. i . K o m á r o m városában a hideglelősök számaránya
a szabályozás előtt és u t á n ugy áll, mint 6 : 1 ; a m i bizonyára a
m e g s z ű n t posványok kézzel fogható eredménye.

2. Kis-Duna.
Ezen á g Pozsony alatt hasad k i a N a g y - D u n á b ó l , és ennek jobb
oldalán tekervényesen kigyózó vonalban D K . felé haladva a főággal a
Kis-Csallóközt — m á s k é n t Szigetközt alkotja. Kis-Duna nevezetén kivül
még mint m o s o n y i vagy g y ő r i D u n a á g is szerepel. A megye
h a t á r á b a H é d e r v á r alatt l é p , s egy darabon Mosony és G y ő r m e g y é k
h a t á r v o n a l á t képezi, majd Tóközt Szigetköztől elválasztja. Győrhöz
érve a R á b a és R á b c a folyókat m a g á b a fogadja, s erős kanyarulattal E K .
felé fordul, mely irányából Bácsánál t é r k i K - r e , s ez irányban haladva
Véneknél a N . - D u n á b a visszaömlik.
Egész hossza — a kiszakadástól a visszaömlésig — 16 mérföld
8880 öl, melyből m e g y é n k területére 6 mérföld esik. K ö z é p e s é s e
100 ölenkint 1 " V", a győri gőzhajó állmástól pedig egész V é n e k i g
összesen 2° 1'. K ö z é p s z é l e s s é g é t Hunfalvy 25 ölre, holott Ruzsicska
főhadnagy kétszeresére teszi ; ez utóbbi szerint u. i . legnagyobb vizállás
mellett 60°—70°, legkisebb-mellett 40°, s igy középszélessége 50°. Közép
m é l y s é g e egészben véve 5' 5", Győrnél pedig 5' 1", s ugyanitt legna­
gyobb mélység 10', sőt i t t - o t t 16' ; G y ő r fölött r i t k á n haladja meg az 1 ölet.
Közép s e b e s s é g e 1 . l á b ; v i z m e n n y i s é g é t illetőleg pedig csupán
89

a kiszakadás helyére b í r u n k adatot, a mennyiben i t t 2000 köbláb vizet

x
szakít k i a főfolyamból. A Kis-Duna V é n e k t ő l számítva G y ő r i g 2 / mér­ 4

föld hosszúságban gőzhajóval is j á r h a t ó ; O t t e v é n y — Szigetig 400—800

mérő gabnaterhet megbír, és kisebb evezős hajóval egész Mosonyig j á r ­
h a t ó ; ez okból m é g néhány évtized előtt is igen j e l e n t é k e n y forgalmi utat
k é p e z e t t , a mennyiben r e n d k í v ü l élénk gabnakereskedést közvetített,
mely azonban a győr-bécsi vaspálya kiépítésével teljesen megszűnt.
A K i s - D u n á b ó l Dunaszegh, L a d a m é r , Zámoly és Újfalu mellett
egy m e l l é k á g : a H o l t - D u n a kanyarodik el éjszakra.*
G y ő r városa egészséges kútvíz h i á n y á b a n ivóvizét legnagyobb
részben a K i s - D u n á b ó l veszi. Igen is fontos t e h á t egészségi szempontból
e folyó vizének vegyi összetételét tüzetesen ismerni. S ez okból
elismeréssel kell adóznunk L i p t a y J á n o s győrvárosi reáltanárnak,
 k i a Kis-Duna vizét tüzetes vegyelemzés alá vette, és az e r e d m é n y t
szives volt rendelkezésünkre bocsátani. Örömmel nyitunk tért az érdekes
munkálatnak.
A vegyelemzés télen t ö r t é n t , és átalános e r e d m é n y k é n t k ö v e t k e ­
zőket mutat f e l : a m m ó n i a tartalmát illetőleg 122670 vizrészre 1-rész
ammónia esik, a m i egészségi szempontból igen m e g n y u g t a t ó adat;
16130 vizrész 1 rész l é g s a v a t tartalmaz, mely természetesen a viz
v a s
aljaihoz van k ö t v e ; s z i l á r d a n y a g tartalma 0*035%, g y i 2557
vizrészre 1 rész szilárd anyag esik; az e l n y e l t l é g n e m e k e t illetőleg
1000 k. cent. met. viz 15° R. és 754 mm. légnyomás mellet 24% k. cent.
met. léget tartalmaz magába zárva, elnyelve, — és pedig : 1 1 % k. c.
élenyt, 5% k. c. legényt, és 8% k. e.szénsavat. K ö n k é n e g - (Hydrothion)
és könvilág-gáz épen nem, — könszéneg pedig csak igen kétséges
mennyiségben v o l t j e l e n .
Minthogy a folyó partjain és környezetében soknemü szerves testek
rothadnak, nemkülönben a házi csatornák is abba ömlenek, — érdekes
volt a viz fölött uszó levegőnek ammónia t a r t a l m á t is mennyiségileg
m e g h a t á r o z n i , hogy következtetést lehessen vonni azon ammónia­
mennyiségre, melyet a viz a levegőből elszörpolni képes volna. E célra
körülbelül 130 m m m leveffő vezettetett keresztül hío-ított tiszta sósavon
és ezüst oldaton, mely utóbbi j e l e n t é k e n y b á m u l á s a által az úgynevezett
csatorna-gáz (Kloakengas) jelenlétét kétségen kivül helyezte.

1. A v i z t ö m ö r m a r a d é k a i n a k ö s s z e t é t e l e százalékban:

Alkatrészek K e n d s z e r e s í t ve :

Mészéleg 26.88% Széns. mész ( C a C 0 ) 3 39.39%

Keseréleg . 4.77 „ Széns. kesreny (MgCO ) ;i 7.00 „
Szikéleg, haméleg nyo- Vaséleg (mint FeCO.,)
maival 4.71 „ és cseléleg ( F e , 0 . és ;i

V a s é l e g (mint széns. vas- Mn,O ) . . . . .

s
0.25 „
élecs oldva) és Cseléleg Gipsz ~(CaSO,) . . . 10.56,,
(Mn 0 ) . . .
2 3 1.00,, Szerves anyagok . 7.25,,
Szerves anyagok . 7.25,, L é g s a v és ammónia . 20.00 „
Légsav és ammónia 20.00 „ Szikhalvag (NaCl) . . 5.20,,
Kovasav (SiO.,) . 0.25 „ Kéns. szikeny ( N a S 0 ) 2 4

Halvány 3.15,, (haméleg nyomaival) . 4.60,,

Kénsav ( H S O ) .
2 (
11.67,, Kéns. kesreny (MgSO,) 4.29 „
Szénsav (CO,,) 21.00,, 99.54" „
100.68%

Fölösleg . . . . 0.68 gramm. Hiány . . . . 0 . 4 6 ° .„.

 65

2. A v i z tömör maradékainak összetétele egy ak ó b a n :

Alkatrészek: Szenier: Rendszeresítve : Szemer :

Mészéleg . . . . . 72.25344 Széns. mész . . . . 105.88032

Keseréleg . . . . . 12.82176 Széns. k e s e r é l e g . 18.81600
Szikéleg . . . . . 12.66048 V a s - és Cseléleg 2.68800
V a s - és c s e l é l e g . 2.68800 Kovasav 0.67200
Szerves anyagok . 17.48800 28.62720
Légsav és ammónia . 53.76000 Szerves anyagok 17.48800
Kovasav . . . . 0.67200 Légsav és ammónia 53.76000
Halvány (mint N a C l ) 8.56720 Szikhalvag . . . . 13.97760
Kénsav . . . . . 31.36896 K é n s . szikéleg . 12.26480
Szénsav . . . . . 56.44800 K é n s . keseréleg . 11.53152
Összeg 2G8.71744. Összeg 265.80544

Rába.

Felső-Stájerországban Passail környékén a Heuboden magaslaton

ered, s hazánk t e r ü l e t é n Vasmegye E K . csúcsán Niczk és Kecskéd között
két á g r a hasad; az egyik K i s - R á b a egyenesen E. felé tart és a Rep­
cével egyesülve áthasítja Soprony megyét, utóbb pedig K - r e fordulva
G y ő r n e k veszi ú t j á t , s Rábca nevezet alatt a K i s - D u n á b a szakad.
A másik á g vagyis Ö r e g - R á b a , melyről e helyen szólni fogunk, — a
széthasadás u t á n azonnal K . felé tart, s m e g y é n k h a t á r á t Marcaltő és
O-Malomsok között éri e l ; éjszaki i r á n y t tartva R á b a - S z t - M i h á l y i g
Soprony és G y ő r m e g y é k h a t á r á t képezi ; innen É K . felé hajlik, mely irá­
n y í t I k r é n y n é l keletire változtatja, de G y i r m ó t h n á l ismét EK.-nek
veszi ú t j á t , és G y ő r ö t t a p ü s p ö k v á r alatt a Rábcával egyesülvén,
nyomban beomlik a Kis-Dunába.*) S z t . - M i h á l y t ó l kezdve G y i r m ó t h i g
több helyen határvonalat huz a tóközi és sokoró-aljai j á r á s o k között.
Folyása r e n d k i v ü l tekervényes, tele örökös hajlásokkal ; útjában
m e g y é n k következő helységeit é r i n t i : Ó-Malomsok, K . - A r p á s , K . - B a b ó t h ,
R á b a - S z t . - M i h á l y , Csécsény, M é r g e s , R á b a - P a t o n a , G y i r m ó t h .
A R á b á n a k hossza**) eredetétől számítva egész a D u n á b a ömléséig :
3
52V 2 mérföld, az ország h a t á r á t ó l G y ő r i g 35 /4 m é r f ö l d ; melyből
m e g y é n k h a t á r á r a és területére összesen 9 mérföld esik, és pedig a
m e g y é t csupán egy oldalról mint h a t á r é r i n t i (Malomsoktól — majdnem

*) Régóta Győr előtt ketté hasadt s egyik ága a fehérvári kapu előtt elha­
ladva a várost körül folyta, és csak ezután szakadt a K.-Dunába.
**) A műszaki adatokat a m. kir. közm. és közieked. ministerium legújabb
hiteles kimutatása nyomán közlöm, habár egyéb magán adatok ettől többé kevésbbé
eltérnek.
Gyó'rmegye és város egyet, leírása. r.
 Csécsényig) 3 % mf'dön, míg teljesen a megye területén fékszik
3
(Csécsénytől — G y ő r i g ) 5 / mérföld. 8

E s é s e jelen állapotában l e g k i s e b j b v i z á l l á s mellett az ország

h a t á r á t ó l G y ő r i g Összesen 440' 7" 3"', és 100 Ölenkint átalában 3. ". 7

A megye t e r ü l e t é n (9 mérföld távolságon) : 27' 3" 1"', és 100 ölenkint

átalában I I . 5 ' " . L e g n a g y o b b v i z á l l á s mellett pedig esése a S t á j e r
h a t á r t ó l Győrig 433' 5", t e h á t 100 ölenkint 3. ; névszerint m e g y é n k 6

t e r ü l e t é n 22' 3" 5"', és 100 ölenkint 8. "'. 8

A z i d ő , mely alatt a folyó vize az ország h a t á r á t ó l G y ő r i g é r k e ­

zik, 29 y órát tesz.
2

Közép sebessége legmagasabb vizállás mellett 8', legkisebb

vízállásnál l.' 32»
6

Szélessége :
( l
Ó - é s Uj-Malomsok között 13 —27°
Árpástól—P.-Szent-Mihályig . . 13°—24°
Csécsénynél . . . . . . . . . . 13°—20°
y
Rába-Patonánál 14 — 2 8 °
Ikrónyi határban 13°—20°
Györváros területén . 20°—33°

Mélysége:

Malomsok és Árpás közt 3' 7"—12'

Árpás és Babóth közt , 4'—10'
B a b o m t ó l — Csécsényig 7' 6"—20'
Cs é c s é n yt ő l — R . - Pa t o n á i g 6'—11'
R.-Patonától—Győrig . . . . . - 4' 5"— 6'

V i z e m é s z t é s e legnagyobb vízállásnál 15855 kláb, legkisebb

vízállásnál pedig 700 kláb.
A R á b a v í z á l l á s á n a k megítélésére szolgáljon (3 n é h á n y adat,
mely a viz magasságát G y ő r n é l mutatja:
1860. 1861. 1862. 1863.
Legnagyobb . . . 2' 2" 2' 3" 6"' 3' 0" 3"' 10' 1"
Legkisebb . . . . 0' 4" 0' 2" 6"' 0' 4" 4'" 0' 8"
É v i átlag . . . . 1' 0" 0' 9" 9'" 1' 8" 3'" 4' 4" 4"'

A szomszéd folyókhoz viszonyítva legnagyobb vízállása mellett a

Rábca t ü k r é n é l 9" 8 " ' - l a l , a Marcalnál pedig 5'-bal magasabban
fekszik'; m í g legalacsonyabb vizállása mellett ( I k r é n y n é l ) a R á b c a
t ü k r é n é l 3' 6" 5"'-lal alacsonyabban, a Marcalénál ellenben ( U j - M a l o m -
soknál) 1' 9" 10"'-lal magasabban fekszik.
 M á r formebb említők, miszerint a Duna árjai j e l e n t é k e n y vissza­
h a t á s t gyakorolnak a Rábára,';ugy hogy e hatás egész R á b a - S z t - M i h á l y i g
terjed.
V i z e — k ü l ö n ö s e n áradás alkalmával,piszkos, sárgás szinü, m i is
a nagy mennyiségű iszapnak eredménye.
P a r t j a i csaknem m i n d e n ü t t magasak és meredek szabásuak,
szomszédos t e r ü l e t e i pedig a gyakori kiöntés következtében mocsárosak,
i g y főleg G y i r m ó t h és I k r é n y között, R á b a - P a t o n á n á l , Mérgesnél,
A r p á s n á l , stb.
A R á b a örökösen kanyargó vonalban kigyódzik, mely elfajult és
szabálytalan állapotában e g y á t a l á n nem képes medrében levezetni azon
nagy viztömeget, melylyel rendelkezik, m i é r t is m á r a közönséges n y á r i
árvizek alkalmával is elönti a p a r t v i d é k t e r m é k e n y téréit, s i l y alka­
lommal roppant k á r o k a t okoz.
Á r t e r e olykor igen j e l e n t é k e n y ; a különben is tökéletlen védtÖl-
téseket gyakran átönti, sőt tulcsapó hullámai olykor egyesülnek a
Marcal vizével, és a közbeeső t e r ü l e t e t teljesen elborítják.
M i l y roppant t e r ü l e t e k e t veszélyeztet a R á b a rakoncátlan vize,
annak megítélésére szolgál azon adat, mely szerint e folyónak á r t e r e
legnagyobb vizállás mellett: G y ő r m e g y é b e n 32493, Sopronymegyében
46272, Vasmegyében 73903, s i g y h a z á n k b a n összesen 152667 holdat
tesz; de m e g y é n k b e n m á r a közönséges n y á r i árviz mellett is 18370
holdra megy.
Azonban a kártékony árvizek oka korántsem m a g á b a n a folyó­
völgy természetében keresendő, mintha talán szabályszerű k ö r ü l m é n y e k
közt a folyó nem volna képes a j e l e n t é k e n y vízmennyiséget medrében
alávezetni; de nem kereshető az ok a folyó összes esésében sem, mely elég
kedvező, valamint a partok alkotásában sem, melyek kellő magassággal
bírnak; de igen is azon gondatlanságban,fekszik a veszélyek oka, mely
tétlenül nézte és engedte, hogy a meder természettellenes alakba
elfajuljon, és örökös kanyargásaival útját kelleténél csaknem 10 mfddel
hosszabra nyújtsa. Es a legsúlyosabb václat azon malmok és vizduzzasztó
fenékgátak képezik, melyek a folyó m e d r é t egész szélességében elzárva,
a vizet csaknem a partszin magasságára feltorlaszolják, s ez által a
folyó rendes esését összesen113' 1 " 10"'-lal erőszakosan m e g c s o n k í t j á k :
minek természetes eredménye, hogy a nagy árviztömeg és az évenkint
zajló j é g nem takarodhatik le szabadon minden megrekedés és p u s z t í t ó
kiöntés nélkül.
A csaknem évenkint megújuló kiöntések közöl elég legyen csupán
azon csapást említenünk, melyet a dúló elem ez évben mórt a R á b a -
5*
vidékre. A hirtelen hóolvadásből keletkezett nagy viztömeg u. i . a
malomsoki, sobori és árpási szerfelett magas malomgátak által t e r m é ­
szetes lefolyásában akadályozva lévén, a védtöltéseket á t t ö r t e , s k ö r ü l ­
belül 24 helység h a t á r á t annyira elborította, hogy csakis a dombosabb
helyek maradtak i t t - o t t szárazan; s a pusztító elem hullámai egészen föl
Sövényháza és K a p i helységekig szertebarangoltak. K i számítja fel
mindezen k á r o k a t ? — S a gondatlanság boszuló angyala századok óta
évről-évre megkívánja roppant áldozatát!
E súlyos bajokon csakis a R á b a gyökeres s z a b á l y o z á s a segíthet*
Ezen eszme épen nem uj ; felmerült ennek szükségérzete m á r a 17-ik
században; t ö r t é n t e k is némi lépések, a nélkül, hogy a csomó egész
napjainkig megoldatott volna.
A szabályozási ü g y hosszas folyamának részletezése meghaladja
jelen feladatunk körét, s e h e l y ü t t csakis e század fő mozzanataira
szorítkozhatunk.*)
A szabályozási előmunkálatok 1828-ban indultak meg, melyek a
következő években befejeztetvén, 1838-ban Győrben a Rábaszabályozási
bizottság tanácskozmányra ü l t össze. H a t á r o z a t a i azonban nem csak hogy
foganatot nem nyertek, de a rá következett zavaros időszak alatt a
szabályozási munkálatok nagy része el is veszett, s az ü g y huzamosabb
időre h á t t é r b e szorult.
23 év mult el, míg ismételt panaszok és kérelmezések folytán az
1858—1861 évi időközben egy ujabb szabályozási tervezet készült és
pedig a k o r m á n y által előlegezett költség igénybe vétele mellett.
E tervezet tisztán műszaki adatokból összeállítva a R á b a folyót oly
rendes mederbe szorítja vala, mely az időnkint előforduló legnagyobb
árvizeket is az árkiöntés veszélye nélkül biztosan levezethesse. A z ü g y
megvitatására és foganatosítására alakult érdekeltség 1870-ben j ö t t
össze Szombathelyen tanácskozmányra, mely alkalommal a szabályozási
ü g y e t a közmunka és közi. minisztérium pártfogásába ajálva, k é r e l ­
mében főleg a következőket hangsúlyozta: hogy a k o r m á n y két irányban
készíttessen célszerű tervezetet, névszerint a) á r m e n t e s í t é s i szem­
pontból a vizlevezetós, valamint a külön csatornára helyezendő malmok
érdekében; b) ármentesítéssel összekötött h a s z n o s í t á s i szempontból
a hajózás, ipar és gazdászat érdekében, és pedig egy hajózható és egy
malomhajtó valamint öntöző-csatorna létrehozatala által.

*) Kimerítően tárgyalja a Rába-szabályozás fejlődését Krisztinkovich Edének

» T u l d u n a i k ö z é p - s f e l v i d é k v i z e i n e k s z a b á l y o z á s á r ó l * * , kiadott mun­
kálata, valamint Vargyas Endrének a »Sopron« cimü hetilapban (1871) „R á b a-
s z a b á l y o z á s « cím alatt közlött cikksorozata.
 A kormány átértvén azon szerepet, melyet a Rábaszabályozás
nemcsak a közvetlenül érdekelt terület, — de egyszersmind nemzetgaz-
dászatunk felvirágoztatásában képvisel, — azé rdekeltség méltányos óha­
j á t teljesítendő, a hiányzó előmunkálatok elkészítésére m é g ugyan­
azon évben k i r . mérnököket k ü l d ö t t k i , k i k is munkálataik alapján
tervezeteiket ármentesítési ugy mint hassznosítási irányban elkészítették.
A tervezet lényegét következőkben foglalhatjuk össze:
A R á b á n a k 95 kanyarodását át k e l l vágni, mivel ez által a
vízfolyás egyenesebb, rövidebb, s a meder szabályszerűbb lesz, a nagy­
mérvű partomlások megszűnnek, a felduzzadt vizszin alább száll,
jégtorlaszok nem képződnek; de továbbá ezen átvágások nagyban
megkönnyítik az anyameder mentében ásandó csatornák létesítését.
A z átvágások folytán a R á b a hossza az ország h a t á r á t ó l G y ő r i g
3
2 6 y mfd, — t e h á t 9 / mfddel rövidebb lesz, mint jelenleg; s m e g y é n k ­
8 8

2 2
ben a folyó hossza 3 / mfddel rövidebb, t e h á t csak 5 / mfd lesz.
8 8

E s é s e legnagyobb vizállás mellett az ország h a t á r á t ó l G y ő r i g

100 ölenkint 5", névszerint pedig megyénkben 1 . " lesz. 2

K ö z é p s e b e s s é g e 10. l á b , — s az i d ő , mely alatt hazánk

62

területén a D u n á b a ömlik, 16 óra 24 perc lesz, s ezen útját 13 óra

6 perccel gyorsabban futja meg, mint jelenleg.
A Duna kártékony visszahatásának ellensúlyozására G y ő r t ő l
egész R . - S z t - M i h á l y i g erős védtöltések építendők; a R á b a medréből
valamennyi vízduzzasztó malomgát eltávolítandó; a malmok az e célra
külön tervezett csatornára helyezendők, azok pedig — melyek a főfo­
lyamon maradnának, — külön csatornákon nyernék őrlő vizöket ; s végre
a tervezett csatornák rétöntözésre is szolgálnának.
A z ü g y n e k műszaki oldala t e h á t a kivitelre m á r megérett, de
nem i g y a pénzügyi oldal, mely végre is egyedül határoz i l y vállalatnak
élete fölött. A rábamelléki érdekeltség saját közreműködésén kívül
országos t á m o g a t á s t óhajt, mert az ü g y h a b á r első sorban sajátja, de
bizonyára nem csekély mérvben érinti a szélesebb k ö r ű országos érde­
keket is. Vajha a közel jövő meghozná a kérdés sikeres megoldását!

Rábca.
M á r fönnebb említők, miszerint a R á b a Vasmegye ék. h a t á r á n á l
ketté hasad, s egyik ága Ö r e g - R á b a vagy egyszerűen csak R á b a
nevezet alatt keletnek tartva, megyénken á t Győrnél a D u n á b a ömlik;
másik ága pedig mint K i s - R á b a éjszaki irányban haladva Soprony-
megyén keresztül a H a n s á g felé veszi útját, s m i u t á n a kapuvári
erdőben a Repce patakkal egyesült, keletnek fordul, és Rábca nevezet
alatt megyénk nyugoti sarkán K a p i helység fölött Győrinegye h a t á ­
rához ér, s m i u t á n egy j ó darabon határvonalat képezett Mosony- és
G y ő r m e g y é k között, Börcs közelében tisztán ez utóbbinak területére
lép, Tóközt áthasítja, G y ő r - U j v á r o s t Győr-Szigettől elválasztja, s a
p ü s p ö k v á r sarkán — elhagyott testvérével a Kábával egyesülvén, néhány
ölnyi távolban m á r a Kis-Duna szőke habjaiba olvad.
Medre egész a megye h a t á r á i g csatornaszerü, innen kezdve
azonban sürü kanyargással kigyózik, m i közben K a p i , R é t i , Börcs,
Abda és P i n n y é d helységek h a t á r a i t locsolja.
A z Ö r e g - R á b á n — közvetlenül a K . - R á b a torkolatán alul rőzse —
g á t van húzva, mely az egész medret átfogja és a R á b a vizét oly magasra,
dagasztja, hogy a K . - R á b a torkolatán lévő 3° széles zsilipen át a
malmok hajtására elegendő vizet lehessen ereszteni; e zsilipnek ászok­
fája 3' 4" l l ' " - l a l fekszik magasabban mint az Ö r e g - R á b a t o r k o l a t á n a k
1864-ik évi april hó 26-án észlelt vizállása.
E duzzasztó g á t és zsilip képezik tehát a K . - R á b á n a k s i g y a
R á b c á n a k is egyik tápszerkezetét, mely g á t ugy van alkotva, hogy az
Ö r e g - R á b a árvizeit a K . - R á b á b ó l kizárja, ós ebbe mindig csak annyi
vizet szolgáltasson, a mennyi a malmok hajtására szükséges.
A Rábca t e h á t voltaképen rendes értelmében folyónak nem is
nevezhető, a mennyiben nem képezi források, patakok s egyéb eleven
vizek közvetlen lefolyását, hanem inkább csak a mocsárok magasabb
állású vizeinek levezetésére szolgál ; s ha az Ikva, de különösen a Repce
Vadvizei áradásaikkal időnkint m e d r é t cl nem özönlenek, és a K . - R á b a
malom csatornája nem t á p l á l n á : alig is szerepelne másként mint é r ,
mely a D u n á v a l érintkezve a vizek áradásainak hullámzó j á t é k á t üzi,
míg az év nagyrészében medre üresen maradna.
De h a b á r a Rábca természetszerűleg épen a F e r t ő és H a n s á g
mocsarainak levezetésére volna hivatva, — e feladatának is tökéletlenül
felel meg, mert századokon át emberi kéz által mitsem gondozva, szint-
oly parlag jellemet öltött, mint m e g y é n k egyéb folyói.
A Rábca hossza a Repcével t ö r t é n t egyesülésétől egész a Dunába
2
omlóséig: 9 / mfd., melyből megyénkre ( K a p i t ó l - G y ő r i g ) 7 mfd. j u t ;
8

ez utóbbi távolságon összes e s é s e legkisebb vizállás mellett 12', és

100 ölenkint 6'"; míg a legmagasabb vizállás mellett 8' 8", és 100 ölen­
k i n t 4. '".
4

E jelentéktelenül csekély esés oka egyrészről a mély és iszapos

mederben, másrészről azon körülményben rejlik, mely szerint magasabb
vizállás alkalmával vizét a Duna és R á b a visszaszorítja.
 Közép s z é l e s s é g e A b d á i g 10°—12°, i t t k i t á g u l mintegy 40 ölre,
de csakhamar ismét összeszorul, és Győrnél rendesen 20°—25° széles­
ségivel bir.
DO
K ö z é p m é l y s é g e 3'—6', mely azonban igen is v á l t o z é k o n y ; szá­
raz évszakban alig van vize, m í g máskor medréből is kicsap és a part­
vidéket elborítja.
K ö z é p s e b e s s é g e legkisebb vízállásnál 1', legniagasabbnál pedig
4' ; ugyanily körülmények között v i z e m é s z t é s e 300, maj d 7000 köbláb.
Jelen elhagyott állapotában épen nem hajózható.
A R á b c a - s z a b á l y o z á s szükségességének érzete mindannyiszor
fájdalmas hangokban t ö r k i , valahányszor a rakoncátlan vizek pusztítva
száguldoznak a szomszédos tereken ; de azért a foganatosítás mindek-
k o r á i g a j á m b o r óhajok ködében lappang. K ü l ö n érdekeltség m ű k ö d i k
ezen ü g y b e n is, mely azon szilárd meggyőződésre jutott, miszerint a R á b ­
cának szabályozása csakis a R á b á v a l együttesen oldható meg sikerrel.
Szűk t e r ü n k nem engedi, hogy tervezeteket részletezzünk, melyek mind­
e k k o r á i g csak a papir türelmes lapjain élnek. E l é g legyen t e h á t e tekin­
tetben is utalnunk Krisztinkovichnak fönnebb idézett emlékiratára,
mely a Rábcaszabályozás mozzanataira szintén kiterjeszkedik.
Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy a bővebben érdeklő­
dők figyelmébe ne ajánljuk azon átnézeti t é r k é p e t , mely 1871-ben a
in. k. államnyomdában jelent meg, s mely a F e r t ő tava kiszáradt m e d r é ­
nek további vizmentesítésére tervezett vízépítéseket, névszerint a Rába,
Rábca és Répceszabályozás műszaki tervezeteit tiszta áttekintésben
adja. Ugyancsak a m. k. államnyomdában jelent meg 1871-ben a F e r t ő
tavának, nemkülönben a Rábca és Repce folyóknak átnézetes hoszszel-
vénye, mely a vizállásokat és eséseket tisztán kivehető szinezéssel és
számokkal adja.
Patakok és mellékvizek.
Marcal szabálytalan kis barna patak, mely a Bakony dny. végén
ered ; több apró csermelylyel egyesülvén és Zalamegyén áthaladván,
mint határvonal szorul Vas- és Veszprémmegyék közé, majd Marcaltő
és O-Malomsok között eléri m e g y é n k e t és a R á b á v a l csaknem p á r h u z a ­
mos irányban K . - A r p á s , Mórichida, Rába-Szt.-Miklós és Koroncó hely­
ségek h a t á r a i t átmosva, G y i r m ó t h fölött a R á b á b a szakad.
r, 5
E g é s z hossza 10 / mfd., melyből m e g y é n k területére 3 / mfd. j u t .
8 8

E s é s e egész m e g y é n k h a t á r á i g 47' 3" 1 1 ' " , vagyis 100 ölenkint

2" ; a megye h a t á r á t ó l pedig a R á b á b a omlóséig (1872-ki mérések sze­
r i n t ) 22' 6" 2"', t e h á t 100 ölenkint 1 . " .
8
 Á t l a g o s s z é l e s s é g e ugy mint m é l y s é g e bajosan adható, men
a partjain elterülő mocsárok úgyszólván medréhez tartoznak. A méré­
sek csakis egyes helyekre szorítkoznak ; i g y a g y i r m ó t h i h í d n á l közép­
szélessége 6°—7°, mélysége pedig 3'—4'. Vize torlódás folytán mind­
annyiszor kicsap medréből, valahányszor a R á b a szine magasan áll.
K ö z é p s e b e s s é g e legkisebb vízállásnál 0. ", legnagyobbnál pedis
S2

3. ' ; m í g v i z e m é s z t é s e ugyanily k ö r ü l m é n y e k között majd 70. , májé

5 2

998 köbláb.
Jelen állapotában a Marcal szintén egyik csapását képezi megyénk­
nek, melynek j e l e n t é k e n y t e r ü l e t é t e folyónak szeszélyes vize teljeser
haszna vehetienné teszi. Nem csoda, ha a Marcalszabályozás keresztül
vitele régóta foglalkoztatja az érdekelt v i d é k e t ; az ü g y azonban hasonló
nehézségekre akad, mint a R á b a és R á b c a szabályozás ; az é r d e k e k súr­
lódása és összeütközése miatt ezen ü g y is csiga-módra halad. A m e g y é n l
kebelében alakult érdekeltség 1863-ban h a t á r o z o t t a n kifejezte, misze­
rint a Marcal szabályozását igen is forrón óhajtja, de csak a Rába
szabályozásával együttesen, mert különben a Marcal szabályozása Győr­
megyére nemcsak előnyöket nem hozna, de sor tetemes k á r o k a t terem­
tene. A z ü g y fejlődésének hosszas menetét Krisztinkovich kimerítően
adja többször idézett emlékiratában.
Csiliz a csallóközi Somorja alatt a N.-Dunából mint régi Dunaág
szakad k i , de t o r k o l a t á n á l részint m á r be van iszapolva, részint a dunai
védtöltések által van elzárva, ugy hogy jelenleg egész B a k á i g holt
folyót képez, és csupán e helységnél lép fel önálló alakban, és saját
fakadó vizeitől táplálva, k a n y a r u l a t á v a l a Csilizközt határolja. Patasnál
megyénkhez érve, ezt K o m á r o m m e g y é t ő l elkülöníti, s Kulcsod alatt a
H o l t - D u n á b a és ezzel e g y ü t t Szőgye átellenében a N.-Dunába
szakad. M e g y é n k e t 3% mfd h o s s z ú s á g b a n mossa ; s z é l e s s é g e
30—40^ m é l y s é g e 1°—2°. F o l y á s a igen lassú, vize igen kevés; med­
rét s ü r ü nádasok lepik, partjait pedig védtöltések szegélyezik. A Duna
magas vízállásánál erősen torlódik és pedig fel egész Patasig, s ilyen­
kor töltésein is átcsap.
Bakonyfolyás nevezettel több apró patak van megyénk területén,
melyek mindannyian a Bakony talaján fakadt csermelyeknek köszönik
eredetöket, s melyek rendes k ö r ü l m é n y e k között ugyan szerényen csör­
gedeznek alá, sőt száraz időjárással erök teljesen is kiapad; de olykor i

— főleg záporesők alkalmával, sebesen rohanó hullámokat höm-

pölygetnek és pedig nem r i t k á n oly tömegben, hogy rohamosan csapnak
k i a csekély mederből.
 I l y Bakonyfolyás vagy Bakonyér húzódik el T ó t h ós Szt.-Kut
között, mely másként C s a n k o t a - é r nevezettel is bír, és a Marcalba
önti vizét.
E g y másik Bakonyfolyás L o v á s z - P a t o n a mellett hatol megyénkbe,
és K i s - és F e l - P é c , Szemere, Koroncó mellett elhaladva, szintén a M a r ­
calban vesz el. Ezen ér jelenleg Som-ere nevezet alatt is előfordul,
míg a 17. században c s e r a l j a i patak név alatt szerepelt, s mindkét
nevét eredetétől nyerhette, a mennyiben a Bakony végágainak som- és
csertermő sűrűiből t ö r elő. Ennek hossza m e g y é n k t e r ü l e t é n 2 mfdet
tesz, szélessége Koroncó mellett 2°, e g y e b ü t t csak 1°; mélysége 3'—4'.
A harmadik Bakonyfolyás T á p - S z t . - M i k l ó s mellett lép m e g y é n k b e ,
s Mező-Ors mellett elhaladva R é t a l a p közelében K o m á r o m m e g y e t e r ü ­
l e t é r e csap át, innen azonban csakhamar visszatér megyénkbe, s Bőny
fölött elhaladva, egyenesen a N . - D u n á n a k tart, melybe G ö n y ő alatt
beomlik.
Hossza 4 mfd, szélessége 1 és 2 öl között változik, mélysége a
k ö r ü l m é n y e k szerint igen k ü l ö n b ö z ő ; medre olykor csaknem száraz,
máskor sebesen rohanó hullámai szerte kicsapnak; átalában egyike a
legvadabb természetű patakoknak.
Negyedik Bakonyér Nyalka helység és Borba puszta közt csörge­
dez szerény mederben, s Mindszent, P é é r , Töltéstava, T á p l á n y és
K.-Megyer mellett v é g i g k í g y ó d z v a , Győrváros területén a R á b á b a ömlik.
Pánzsa-ér a tarjáni p u s z t á n (Ravazd és Asszonyfa között) több
apró forrásból fakad, innen Ravazd alá siet, hol P a n n ó n i a forrásából
— m á s k é n t B é l a k u t j á b ó l — csekély vizét megszaporítván, ettől
P á n z s a (Pannosa) nevet nyer. Ez utóbbi azon történelmi nevezetességű
S a b a r i a forrás, melynek vizéből — Béla k i r á l y névtelen jegyzője sze­
r i n t — az Á r p á d vezérlete alatt j ö t t honfoglalók nemkülönben barmaik
ittanak. I V . Béla királynak 1231-ben kelt levele „ s z t . f o r r á s " , „ P a n ­
n o n f ő " és „ P a no s a" név alatt említi e forrást. (Matusek kézirata).
Ravazd fölött a P á n z s a - é r kisded nádas tavat alakít, és az écsi vagy
Pánzsavölgyön keresztül éjszak felé tart, m i g K.-Megyer mellett a leg­
utóbb érintett Bakonyérrel egyesülvén, nemsokára a R á b á b a szakad.
Hossza 3 y mfd, szélessége K.-Megyerig alig 1°; Győr h a t á r á b a n azon­
2

ban kiszélesedik, és a R á b á b a ömlésénél 3°—4° szélességgel bír. M é l y ­

sége és vize csekély, főleg ujabb időben tetemesen megfogyatkozott. *)

*) A Pánzsa — illetőleg a ravazdi Béla-kút vizét Kitaibel vegyelemezte

1801-ben, és az eredmény i l y cimü múben lett közzétéve : »Pauli Kitaibel opuscula
Pbysico-chemica, edidit Jo. Schuster, Tom. I . Hydrographica Hungáriáé, 1829;
Aquae Cora. Jaurinensis ; Aqua Ravsadiensis, Pannóniai k ú t vocata.«
 A z említetteken k í v ü l m é g több apró csermely kanyarog me­
gyénk déli területén, névszerint a sokorói j á r á s b a n .
1) I g y a n. és k . - b a r á t h i hegységből k é t kis csermely folydogál
Ménfő felé.
2) P á l t e l e k t ő l a tényői völgyben egy másik^
3) A S á r d o s - é r a koroncói h a t á r b a n vesz el.
4) A T ö r deinesz-ér Veszprémmegyéből j ő és Gyarmath és
Osikvánd közt elhaladva a Marcalba ömlik.
5) A G e r e n c e szintén Veszprémmegyóből j ő , s megyénk dny.
sarkán rövid határvonalat képezvén Malomsoknál a Marcal csatornájába
szakad.
Mindezek nagyobbrészt száraz mederrel bírnak, mely csak hóol­
vadás és erős esőzés idején telik meg.

Tavak, mocsárok.
M e g y é n k tavakban nem, — de mocsárokban annál gazdagabb.
A l a d a m é r i tó (Szigetközben) Dunaszeg és L a d a m é r között —
egykor D u n a á g lehetett, és a K . - D u n á v a l 6'—8' mély árokkal van össze­
kötve, többnyire víz nélkül áll, mocsáros és náddal van benőve ; t e r ü l e t e
2O.499 hold.
A f e h é r - t ó Tóközben Bödöge ésjSövénykáz közt fekszik körül­
belül 178 hold t e r ü l e t e n .
A k ó n y i tó a hasonnevű helység alatt t e r ü l el mintegy 103
holdnyi térségen.
M i n d k é t tónak szélei mocsárosak és n á d d a l vannak benőve.
A m o c s á r o k j e l e n t é k e n y területet b o r í t a n a k ; igy Csilizközben :
Kulcsod, Balony, P a t á s , Medve helységek h a t á r a i b a n ; S z i g e t k ö z b e n :
a sárási puszta és Újfalu közelében ; Tóközben : I k r é n y és G y i r m ó t h ,
Sövényház és Markota között, továbbá a kónyi tó k ö r ü l ; de főleg a
Marcal mentében.

Mielőtt vízrajzi ismertetésünket befejeznők, el nem mulaszthatjuk

fölemlíteni, miszerint megyénknek — kevés kivétellel — j ó és egészséges
kut vize van, h a b á r ennek áldásai nem t á r u l n a k fel m i n d e n ü t t egyenlő
k ö n n y ű s é g g e l ; mert m í g az éjszaki és nyugoti részeken alig néhány
lábnyi mélységben bő forrás fakad, addig a déli részen, névszerint a
pusztai árás alján gyakran tetemes mélység is nagyon szűkmarkúan
jutalmazza a munkás kéz fáradalmait. A Duna mentében, i g y többi közt
a székvárosban is e folyónak vize pótolja a kutak üde nedvét.
 75 IP
E m l í t é s t érdemel végre a víznek azon kivételes hatása, melyet ez
Szigetköz néhány helységében kifejt, Í I mennyiben t. i . a lakosok
>zt a golyva jelentékeny számarányban mutatkozik.

5. A megye é g h a j l a t a .
Dr. Kruesz Krizosztomtól.
Azon kép, melyet csekély adataink nyomán összeállíthatunk, nem
kinthető G y ő r v á r m e g y e éghajlati viszonyainak teljesen h ű t ü k r é ü l ; az
latok ugyanis csak P a n n o n h a l m á r a vonatkoznak. Hogy ezeknek értékét
ímileg az összes megyére vonatkoztassuk, jónak l á t t u k a pannonhalmi
latokat a legközelebbi l é g t ü n e t i állomások adataival párosítani; e végre
k é r t ü k D r . K l e i n M i h á l y komáromi orvos u r n á k K o m á r o m r a , és Bar-
jssy m a g y a r - ó v á r i t a n á r urnák M a g y a r - Ó várra vonatkozó jegyzeteit,
it t a r t v á n , hogy K o m á r o m és Ó v á r G y ő r v á r m e g y é n e k lapályosabb részét
ápviselik, midőn Pannonhalma annak emeltebb és szárazabb helyeit
ápviseli.

A fölvett helyek éjsz. szél hossz. Ferr. magassága*) köz. légnyomat

Győr 47°41' 35°18' 63°2' 333.64"'

Pannonhalma 47 33 35 25 149 0 326.68"'
Magyar-Óvár 47 53 34 54 64 1 331.83"'
Komárom . 47 47 35 49 58 1 333.155"'

I . H a v i k ö z é p légnyomat, é s e n n e k s z é l s ő s é g e i párisi
on a1okb an:

Pannonhalmán Bécsben Komáromban

közép. max. min. közép. max. min. közép. max. min.

anuárban . 327.65 335.71 314.08 330.67 339.91 •319.73 333.77 341.4 324.3
ebruárban 326.92 334.91 318.78 331.35 337.85 321.65 333.37 341 2 324.2
[árciusban . 325.20 332.54 314.64 329.10 337.21 319.16 331.35 340.3 323.1
.prilben . . 326.28 331.40 318.86 329.20 335.44 321.78 333.42 339.9 325.6
[ájusban 325.83 331.21 320.20 329.06 335.02 321.91 333.16 338.6 325.4
uniusban . 326.26 330.11 319.99 329.70 333.80 325.10 333.18 337.5 326.9
uliusban 326.36 330.46 321.10 330.01 334.40 324.99 333.11 336.9 327.5
.ugusztusb. 326.38 331.24 321.45 329.91 333.20 322.06 332.77 336.9 327.8
zeptemberb. 327.20 333.05 320.66 330.18 334.73 321.07 334.00 339.0 327.8
dttoberben . 327.13 332 79 32.970 330.97 336.11 821.03 333.02 340.1 325.6
íovemberb. 326.88 333.82 318.30 330.77 338.09 321.88 332.40 339.3 324.8
»ecemberb. . 327.69 336.79 316.85 331.29 338.77 317.40 334.30 341.5 325.3

*) Az adriai tenger szine fölött.

 I I . É v s z a k i k ö z é p l é g n y o m a t és ennek szélsőség
párisi vonalokban:

Pannonhalmán Bécsben Komáromban

Évszak
közép. max. min. közép. max. min. j közép. max. mi:
Tél. . . . 327.431 336.79 314.08 331.10 339.91 317.40 333.81 341 50 324
Tavasz 326.102 332.54 314.64 329.12 337.21 319.16 332.62 340.30 323
Nyár . . . 326.329 331.24 319.99 329.93 334.40 322.06 333.05 337.50 326
Ösz . . . 327.030 333.82 318.29 330.64 336.11 320.88 333.14 340.10 324
Évi. . . . 326.680 336.79 314.08 330.21 339.91 317.40 333.15 341.50 323

I I I . A légnyomat ingadozásai átalános törvény alatt állván, m i

m á s u t t , ugy n á l u n k is legnagyobbak a téli, legkisebbek a n y á r hón
pókban, j e l e s ü l :
Ingadozás

Pannonhalmán Komáromban Bécsben

Január . . . . 21.63'" 17.10"' 20.18"'

Február 16.13 17.00 16.20
Március 17.90 17.20 18.05
Április . . . . 12.54 14.30 13.66
Május . . . . 11.01 13.20 13.11
Junius . . . . 10.12 10.60 8.70
Julius . . . . 9.36 9.40 9.41
Augusztus . 9.79 9.10 11.14
Szeptember 12.39 10.20 13.66
Oktober 11.72 14.40 15.08
November . 15.52 14.50 16.21
December . 20.94 16.20 21.37
Télen . . . . 22.71 17.90 22.51
Tavaszkor . 17.90 17.20 18.05
Nyáron 11.25 11.30 12.34
Őszkor . . . . 15.53 15.20 15.23
Évi . * . . . . 22.71 18.40 22.51
P a n n o n h a l m á n az 1856—1866-ki évek időközében a legnagyol
légnyomat decemberben, a legkisebb j a n u á r b a n fordult e l ő ; a k é t hóna
középszámai azonban igen közel esnek egymáshoz annyira, hogy
középlégnyomat különbsége e k é t hónapban = 0.04'".
A z évi középlégnyomat egyik hónapban sem fordul elo, legköz<
lebb áll hozzá a novemberi, a kettő között a különbség ==-. 0.20"'.
A téli közép az évi középen fölül 0.751'"-nyira esik
A tavaszi „ „ „ „ alul 0.578"'-uyüa „
A nyári „ „ „ „ „ 0.351"'-nyira „
Az őszi „ „ „ „ fölül 0.350"'-nyira „
 A komáromi észleletek nem m u t a t j á k azon szabályszerűséget,
int a pannonhalmiak és bécsiek minek oka hihetőleg az észlelési mód-
; erben fekszik.

I V . H a v i k ö z é p hőmérsék és e n n e k s z é l s ő s é g e i R. f o k o k b a n .

Pannonhalmán Komáromban M.-Óvár.

Hó
közép. maxim. minim. közép. maxim. minim. közép.

Január — 1.75 + 9.3 — 13.2 — 1.0 + 9.0 — 16.0 — 1.11

Február . — 0.09 11.4 — 11.7 — 0.8 12.5 — 16.0 + 1.63
Márczius . +3.56 16.0 — 9.7 +4.9 18.0 — 9.0 3.14
Április 7.95 19.8 — 2.5 8.9 20.8 — 2.0 8.81
Május . 11.20 23.6 — 1.3 13.0 24.2 + 1.0 13.24
Junius. 15.12 26.7 +5.2 17.1 28.5 5.0 15.83
Julius . 16.43 27.0 8.5 18.1 28.0 9.0 16.85
Augusztus 15.32 27.0 6.8 17.1 28.0 6.0 15.22
Szeptemb. 13.55 22.8 0.7 14.5 27.0 1.5 13.53
Oktober . 9.29 23.0 — 0.8 10.2 20.0 — 3.0 7.39
November 2.99 16.1 — 8.0 4.4 18.0 — 6.0 3.27
December — 0.58 8.4 — 10.6 —0.7 8.0 — 10.0 0.48

V. É v s z a k i közép hőmérsék és e n n n k ingadozásai

Et. f o k o k b a n .

Pannonhalmán Komái'omban M.-Óvár.

Évszak
közép. maxim. minim. közép. maxim. minim. közép.

Tél — 0.84 + 11.4 — 13.2 —0.49 + 12.5 — 16.0 + 0.01

Tavasz +7.60 23.6 — 9.7 + 8 . 9 2 24.2 — 9.0 8.39
Nyár . \ 15.65 27.5 +5.0 17.08 28.5 +5.0 12.53
Ösz . . 9.15 22.8 — 6.4 9.78 27.0 — 6.0 8.06
Évi. . . 7.85 27.5 — 13.2 8.82 28.5 — 16.0 8.09

A pannonhalmi és komáromi észleletek ugyanazon évekre (1856

—1866) vonatkoznak, és ez okból összehasonlíthatók; a m a g y a r - ó v á r i a k
más és kevesebb számú évekből (1866—1870) valók.
A két előbbi állomás hőmérséki viszonyai némi észrevételekre szol­
g á l t a t n a k alkalmat. P a n n o n h a l m á n a k közép hőmérséke a helynek maga-
kabb fekvésénél fogva kisebb számokat, de e g y ú t t a l kisebb ingadozáso-
s at is mutat, mint az alantabb fekvő K o m á r o m .
 Pannonhalmán közép téli hőmérsék 0.84° ingadozás 2 4 . 6 °
Komái-omban 55 55 55
0.49° J
'• 55 28.5°
Pannonhalmán 55
tavaszi 55
7.60° 55 33.3°
Komáromban 55 55
8.92° 55 33.2°
Pannonhalmán 55
nyári 55
15.65° 55 22.5°
Komáromban 55 55 55
17.08° 55 23.5°
Pannonhalmán 55
őszi 55
9.15° 55 29.2°
Komáromban )J 55 55
9.78° 55 33.0°
Pannonhalmán az évi közép Pl 7.84° 55 .40.7°
Komáromban 55 55 55 55
8.82° 55
44.5°

E t ü n e m é n y n e k kulcsa azon egyszerű törvényben rejlik, hogy ;

hidegebb légrétegek nagyobb fajsúlyuk miatt a mélyebb helyekre száll
nak; holott a melegebbek fölemelkednek. Pannonhalma csekélyebb törne
généi és csekély víztartalmánál fogva (páraképzés nem lévén), nen
fosztja meg oly nagy mértékben a légburkulatot melegétől; azért i t t í
dérképzés a völgyekhez képest ritka, és szélcsendes időben a hőmérsék e
főmonostorban néha 4—5 fokkal magasabb, mint a mezővárosban. Szeles
időben a hegy minden oldalról szabadon állván, gyors és tetemes hőmér-
séki változáson megy k e r e s z t ü l ; m i különösen nyáron érezhető, midőn
hosszabban tartó rekkenő meleg napok u t á n rövidebb ideig t a r t ó eső
vagy föl-szél kellemesen k i h ű t i a hegytetőt, holott G y ő r városa helyi­
ségei, úgyszólván, változtatlanul forrón maradtak. V a n azonban e körül­
ménynek kellemetlen oldala is, a mennyiben a gyors és gyakran tetemes
liőmérséki változások a légzo-szervekre annál k á r t é k o n y a b b a n hatnak,
minél erősebbek a szelek, melyek azt okozták.
A lég hőmérséke, nyomása és nyirkossága, nemkülönben a csapa­
dék mennyisége a lég áramlataival vagyis a szelekkel a legbensőbb
viszonyban áll, azért indokoltnak tartom e h e l y ü t t a szeleknek kimerí­
tőbb rajzát adni. A következő t á b l a a szelek irányára vonatkozik;
megjegyzendő, hogy csak nyolc i r á n y vétetett figyelembe, oly formán,
hogy csak az É . K . D. és N y . alatt álló számok felelnek meg a címnek,
az E. és K . közt eső irányok K E - v a l , a K . és D . közé esők D K - v a l
jeleztettek stb.
A számok az illető szeleknek előfordulását j e l z i k ; a följegyzések
naponkint háromszor történtek.
 V . A szelek i r á n y a Pannonhalmán 1856—1866-ban.

Év Hó É. ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

J anuár 2 0 8 9 19 19 22 14
looo Február 3 4 3 3 10 14 34 16
Március 19 2 11 3 14 14 11 19
Április 5 0 1 5 20 38 15 6
Május 7 1 3 6 9 36 23 8
Junius 10 1 1 2 17 18 21 20
Julius 6 4 1 0 12 H 36 20
Augusztus 7 7 2 2 5 24 30 19
Szeptember 14 4 6 3 12 26 20 5
Oktober 8 6 12 17 22 12 9 7
November 6 5 3 7 12 22 12 23
December 4 2 1 13 12 29 15 17
összeg 91 36 52 70 164 263 248 174

J anuár 5 2 5 18 12 9 21 21
1857
Február 5 3 3 17 38 4 13 1
Március 11 5 16 9 6 17 9 20
Április 11 4 3 3 6 24 17 22
Május 16 2 5 10 18 9 17 16
Junius 15 10 8 3 4 13 18 19
Julius 9 2 0 0 2 16 37 27
Augusztus 8 15 9 3 10 10 20 18
Szeptember 7 2 2 12 18 13 26 13
Oktober 6 3 5 14 21 10 25 9
November 14 11 4 3 15 18 7 18
December 10 1 2 3 9 11 34 23
összeg 117 60 62 95 159 154 244 207

Január 9 4 13 5 8 22 22 10
1858 8 8 4
Február 5 11 9 21 18
Március 4 2 5 8 17 15 28 14
Április 14 7 5 6 9 19 15 15
Május 12 4 4 4 9 16 21 23
Junius 21 11 6 2 6 2 22 20
Julius 8 7 4 2 3 18 23 28
Augusztus 9 13 10 5 4 12 24 16
Szeptember 20 5 1 12 11 14 9 18
Oktober 7' 0 8 4 28 18 17 11
November 9 13 9 4 14 16 18 7
December 8 2 11 12 16 8 24 12
összeg 126 79 85 85 143 168 231 178
 Év Hó É. ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

1859 Január 9 0 4 4 19 24 26 7
Február 6 1 3 10 13 10 33 8
Március 5 1 3 0 21 16 34 10
Április 6 2 5 3 11 20 38 5
Május 17 11 16 3 14 14 9 9
Junius 7 7 4 2 13 18 19 20
Julius 22 8 3 4 5 6 19 26
Augusztus 8 7 3 11 15 13 19 17
Szeptember 2 0 1 7 16 10 40 14
Oktober 8 2 10 9 19 9 32 4
November 17 8 9 7 22 11 8 8
December 3 2 4 5 16 ó 26 24
összeg 110 49 65 65 184 164 303 142 ;

1860 Január 1 0 14 9 25 17 19 8 ;
Február 8 0 1 0 11 14 37 16
Március 17 1 3 2 18 14 21 17
Április 9 4 10 6 20 9 20 12
Május 12 6 3 4 16 12 31 9
Junius 9 0 0 0 16 16 38 11
Julius 8 4 0 5 6 11 50 9
Augusztus 9 0 2 4 18 23 26 11
Szeptember 8 4 3 5 23 14 19 14
Oktober 6 7 7 1 17 25 21 9
November 5 3 3 14 22 6 27 10
December 8 3 2 6 20 10 35 9
összeg 100 32 48 56 212 171 344 135

1861 Január 7 3 2 3 14 19 36 9
Február 7 0 7 ' 11 13 27 14 5
Március 14 2 5 2 18 19 23 10
Április 18 5 A 3 7 7 25 21
Május 8 2 4 1 17 13 40 8
Junius 11 5 7 3 16 13 27 8
Julius 7 2 1 1 15 24 36 8
Augusztus 13 4 2 6 8 21 8 30
Szeptember 8 4 4 7 7 24 14 22
Oktober 5 6 10 6 35 8 20 3
November 8 0 0 3 19 21 19 20
December 13 1 3 7 15 13 25 16
összeg 119 34 49 53 84 209 287 160
 Év Hó É. ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

1862 Január 5 2 2 3 20 17 34 10
Február 17 6 0 6 14 4 18 19
Március 2 0 1 7 35 27 9 21
Április 1 2 0 6 16 10 34 12
Május 9 8 3 9 15 13 22 14
Junius 3 2 2 6 20 11 32 14
Julius 3 2 2 3 22 15 35 11
Augusztus 6 0 2 4 13 14 36 18
Szeptember 2 0 1 13 12 20 29 13
Oktober 2 1 9 8 13 30 26 5
November 9 8 33 29 4 0 4 3
December 6 0 4 10 10 31 24 8
összeg 64 31 59 94 194 192 303 148

1864 Január 8 4 10 10 13 16 26 6
Február 3 4 5 10 12 17 23 10
Március 9 3 8 1 8 18 32 14
Április 17 4 4 0 5 4 30 26
Május 21 5 13 3 8 4 19 20
Junius 23 2 2 3 4 6 37 13
Julius 5 9 0 3 0 8 22 46
Augusztus 7 0 0 2 2 24 37 21
Szeptember 7 1 3 1 8 11 21 38
Oktober 4 6 3 0 2 34 25 19
November 6 5 3 17 6 8 21 24
December 6 4 43 10 6 10 10 4
összeg 116 47 94 60 74 160 303 241

1865 Január 6 2 8 15 2 30 21 9
Február' 13 5 6 4 3 14 21 18
Március 4 16 8 12 6 5 15 27
Április 6 5 7 8 10 19 19 16
Május 7 4 8 15 10 23 14 12
Junius 12 6 2 2 6 4 23 35
Julius 10 9 3 9 9 15 21 17
Augusztus 7 6 1 0 5 19 31 24
Szeptember 13 5 8 11 3 7 27 16
Oktober 3 3 12 9 11 33 11 11
November 5 1 9 12 15 24 16 8
December 6 2 1 9 4 40 27 4
összeg 92 64 73 106 84 233 246 197
GyŐrmegye és város ogyot. leírása.
 Év Hó É. ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

1866 Január 4 8 4 7 12 34 13 11
Február 1 5 5 6 7 26 27 7
Március 6 2 2 7 9 28 18 21
Április 8 ' 9 7 8 10 25 11 12
Május 12 2 3 ' 6 9 21 9 31
Junius 12 6 9 5 5 13 11 29
Julius 7 3 1 4 0 13 32 33
Augusztus 3 7 2 1 5 20 33 22
Szeptember 0 1 10 8 11 27 19 14
Oktober 4 3 17 15 9 22 7 16
November 5 4 3 7 8 23 23 17
December 9 11 9 13 8 9 17 17
Összeg 71 1 61 72 87 93 261 220 230

V I . Tiz év alatt hányszor fordult elő a jelzett szélirány:

az egyes hónapokban j É . ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

Január 50 25 70 83 144 207 240 105

Február 68 39 42 88 138 138 228 125
Március 91 34 62 52 152 173 200 164
Április 95 42 46 68 114 180 224 156
Május 121 45 62 57 143 161 171 150
Junius 123 50 40 28 96 114 248 189
Julius 85 53 15 36 74 137 209 224
Augusztus 77 64 33 33 85 193 276 197
Szeptember 81 26 39 79 121 166 224 167
Oktober 52 39 93 61 177 201 193 94
*u November 84 58 76 115 134 172 188 141
December 73 28 81 98 126 164 237 140

egy évben átlag 100.0 50.3 65.9 79.8 150.4 200.6 263.8 185.2

10 év alatt É. ÉK. K. KD. D. DNy. Ny. NyÉ.

télen 191 92 193 269 408 509 705 370

tavaszkor 207 121 150 177 409 309 595 470
nyáron 285 167 88 97 255 444 733 610
őszkor 217 123 208 255 432 539 605 352

E számok nyiltan m u t a t j á k , hogy v i d é k ü n k ö n az éjszaki, éjszakke­

leti, keleti és délkeleti szelek a többi n é g y irányhoz tetemes kisebbség­
ben vannak, ugy állván egymáshoz = 296: 700 ; l é g r i t k á b b a k az
j szakkeleti és k e l i szelek, az éjszakiak gyakoriabbak május, — j ú n i u s ­
on, — átalán nyáron, mint m á s évszakokban, stb.
zázalék szerint É . : É K . : K . : K D . : D . : DNy.: Ny.: N y É . :
mint 9.176: 4.796: 6.010: 7.018: 13.604: 18.086: 24.897: 16.413:
A déli szelek meghozzák az eső a n y a g á t , melyet a nyugoti szél
;sővé érlel meg; az éjszaki szél tisztítólag hat, a keleti szél száraz, és
I Ü V Ö S , télen metszően hideg.
A szelek ereje P a n n o n h a l m á n tetemes, és dacára az a r á n y l a g
ïsekély magasságnak, mégis j e l e n t é k e n y e n nagyobb, mint a mező­
városban s a v á r m e g y e sík t e r ü l e t e i n . A déli és nyugoti szelek arany­
ág erősebbek s erejök mellett k i t a r t ó k ; ugy, hogy 3—4—5 napig is
l ü h ö n g n e k . A z igazi forgetegek nyugot és nyugotéj szakról j ö n -
aek, erőre nézve fölülmúlják a déli legerősebb szeleket, de rendesen
rövid tartamnak; azért a déli erős és t a r t ó s szelek több k á r t tesznek,
aiert gyakrabban is d ü h ö n g n e k . 1858-ik évi april 30— május 5-ig D . és
DNy. i r á n y b a n jövő roham 7—-8 fokú erősséget nyert, melyről jegyze­
tem mondja : „Bábolnán, T á r k á n y b a n p a j t á k a t zúzott, P a n n o n h a l m á n
fákat hasított és t ö r t ! " I l y e n szél d ü h ö n g ö t t 1859. j a n u á r 23. 24. 30. 3 1 .
s febr. 1. 2; feb. 17. 18. 19 a N y 7 . d ü h ö n g ö t t , mely 20. 2 1 . 22-én É 5 - n e k
engedvén á t az uralmat, febr. 23-án ismét visszatért és N y 8 - i g emelked­
vén 3 napig tartott, D N y r a t é r v é n 27-én harmadszor is v i s s z a t é r t ;
marc. 11-én ismét D 5—7 d ü h ö n g ö t t , mely m á r c . 16-ig tartott ! A
k ö z é p s z é l e r ő s s é g P a n n o n h a l m á n 3. 12.
A z irányváltozás sok r e n d e t l e n s é g n e k van kitéve, s nem r i t k á n for­
dít va j ár délről keletre, éj szakra, nyugotra; á m b á r gyakoribb a rendes forgás.
VII. Havi közép páranyomat é s e n n e k s z é l s ő s é g e i párisi
vonalokban.
Pannonhalmán
Hónap
közép. 1 maxim. | minim.

Január . . . . 1.56 3.22 0.50

Február 1.76 3.60 0.45
Március 2.08 3.96 0.81
Április . . . . 2.62 5.57 1.09
Május . . . . 3.62 6.64 1.20
Junius . . . . 4.55 7.68 1.82
Julius . . . . 4.82 8.35 1.81
Augusztus . 4.95 9.75 1.86
Szeptember 4.29 7.87 1.71
Oktober 3.67 5.98 1.08
November . 2.22 5.44 0.76
December . 1.61 3.64 0.67
 V I I I . É v s z a k i és é v i k ö z é p p á r a n y o m a t és ennek
ngadozásai párisi vonalokban.

Pannonnalmán
Évszak
közép. maxim. 1 minim.
Télen . . . . 1.708 3.60 0.45
Tavaszkor . 2.772 6.64 0.81
Nyáron . . . . 4.758 9.75 1.81
Őszkor . . . . 3.149 7.87 0.76
Évi . • . . . 3.097 9.75 0.45

A páranyomat maximuma a nyári évszakra esik, a mininum a

télire ; ugyanez áll az ingadozás szélső határaira nézve is, mely utóbbi
augusztus hóban = 9.75"'—1.86'" = 7.89'", j a n u á r b a n pedig = 3.22"'—
0.50'" == 2.72"', decemberben, = 3.67"'—0.67"' = 3"', a miből
kiderül, hogy a p á r a n y o m a t a l é g n y o m a t t a l ellentétes hullámzásban áll.

I X . V i s z o n y o s havi légnedvesség — n y i r k o s s á g — ( t e l í ­
t e t t á l l a p o t = 100).

Hónap Pannonhalmán M.-Óvárott

közép. maxim. 1 minim. közép.
100
Január . . . . 86.0 51 92
16
100
Február 79.0 40 83
12
100
Március 75.0 24 77
5
100
Április . . . . 65.0 29 63
1.2
100
Május . . . . 66.0 25 64
0.4
Junius . . . . 65.0 100 23 61
"ÔT3
100
Julius . . . . 63.0 20 62
0.5
oh

Augusztus . 67.0 25 68

Szeptember 69.0 100 25 68

1.1
Oktober 73.0 100 31 75
2.5
100
November . 84.0 49 80
8.3
December . 80.0 100 54 89
21.6
 X . É v s z a k i é s é v i n y i r k o s s á g ( t e l í t e t t á l l . =s= 100).

Pannonhalmán M.-Óvárott
Évszak
közép. maxim. minim. közép.

100
Télen . . . . 86.0 49.6 40 88.0

100
Tavaszkor , 68.0 24 68.0
6.6
100
Nyáron. • V • 65.0 20 64.0
0.77
100
Őszkor . . 76.0 25 74.0
10.6

Évi . . . . . 100
73.6 20 73.5
~67~
A P a n n o n h a l m á n k i t ü n t e t e t e t t maximumokra nézve megjegyzem,
íogy a törtszám nevezője azt mutatja, hányszor volt az illető hónapban
fagy évszakban a lég p á r a t e l t állapotban ; p. j a n u á r b a n 16-szor, február-
)an 12-szer, decemberben 21.6-szer ; "tehát télen 49.6-szer, s az egész
;ven á t 67.6-szer.
E számok mint középszámok nem a tényeket fejezik k i , hanem
izon képzelt számot, mely a nyirkosság egyenletes beosztásából ered.
i z észleletek tiz évre terjedvén, april hóban e tíz év alatt 12-szer jegyez-
etett páratelt állapot ; e szám 10 évre beosztva az 1.2 középszámot
idja. Májusban nem minden évben, hanem 'Â 10 év alatt csak 4-szer
e g y e z t ü n k p á r a t e l t állapotot, 4 : 10 = 0.4 s. i . t.
M i n t emiitők, a pannonhalmi észleletek 1856—1866-ig, a magyar-
(várik 1866 — 1870-ig terjednek. H a b á r mind a k e t t ő csekély évszámra
vonatkozik és azonkívül különböző évekre, mégis meglepőleg Összhangzó
iredményt mutat. A z összehasonlítás sem igazságos, de mégis kockáztatom
tzon megjegyzést, hogy M a g y a r - O v á r o t t az évi ingadozás = 90.71—60.94
= 29.77, nagyobb mint P a n n o n h a l m á n 86—63 = 2 3 ; ugy látszik
ovábbá, hogy a mélyebben fekvő helyek télen nyirkosabbak, mint a
magaslatok ; ellenben n y á r p n ez utóbbiak nyirkosabbak. P a n n o n h a l m á n
íem r i t k a tünemény, hogy a főmonostor fölött tiszta, felhőtlen é g áll,
íolott alatta h a t á r t a l a n k ö d t e n g e r t e r ü l el ; mely t ü n e m é n y leginkább
íüvös szélcsendes napokban mutatkozik; h o l o t t n y á r i esős napokban a
omonostort a felhők súrolják, a mikor azt a völgyek lakóira nézve köd
mrkolja.
A t i z évi időközben az 1864/5 év volt a legnyirkosabb, melyben
.56-szor jegyeztetett p á r a t e l t állapot, mely számból decemberre 62,
j a n u á r r a 26, februárra 39 esik; vagyis, minthogy egy-egy napra
j e g y z é s esik, decemberben 2 1 , j a n u á r b a n 8.7, februárban 13 napon vol
a l é g p á r a t e l t állapotban, azaz : j o b b á r a k ö d ö s . D r . K l e i n M i h á l y orvo
ur K o m á r o m b a n a mondott évben 40 ködös napot jelzett, mely szár
szintén p á r a t l a n u l áll a tiz évi i d ő k ö z b e n ; leszárazabb évül 1858/
jeleztetik, melyben P a n n o n h a l m á n csak 47 páratelt állapot jegyeztetet
ezekből decemberre 12, j a n u á r r a 12, februárra 1 esik, vagyis decern
bérben 4, j a n u á r b a n 4, februrban 1*/, nap volt p á r a t e l t vagy ködös.
K l e i n orvos ur K o m á r o m b a n ez év folyama alatt 18 ködös napa
jegyzett, mely szám a pannonhalmihoz = 15.7 igen közel áll.

X I . A z esős napok s z á m a Pannonhalmán.

_2

ecember
CO
[árcius
ebruár

S-, .JS
s; iJ
prilis
anuár

Év BD CO J3 g fcJO
P a H, <£
'S C
s;D
s
"5 •a m o
1-8 tu 1-3 -o CO O P) •O
*^
<
1852 . . . ? 7 6 3 9 3 5 0 7 9 6 o;
8
1853 . . . 4 3 9 1 1 14 14 8 8 4 8 6 1 9;
1854 . . . 6 10 6 ' 7 7 8 12 13 ô 5 3 9 • 8'
1855 . . . 4 4 11 9 12 10 2 7 5 6 8 7 8
1856 . . . 7 5 3 2 13 8 9 6 11 3 9 10 8'
1857 . . . 13 7 13 14 10 9. 11 8 7' 10 7 5 il;
1858 . . . 10 7 12 7 12 8 13 14 o 10 7 il:
O 9
1859 . . . 6 7 12 10 20 14 7 11 11 12 8 13 13
1860 . . . 10 8 10 10 9 5 16 14 9 6 6 9 il:
1861 . . . 6 3 5 3 6 4 9 6 9 3 7 4 6.
1862 . . . 8 5 2 9 9 8 6 6 3 5 8 8 7'
1863 . . . 10 0 4 4 7 5 4 4 6 4 9 3 6:
1864 . . . 1 11 13 13 8 11 12 12 7 6 7 3 10-
1865 . . . 11 11 11 1 8 9 7 15 5 9 3 4 9-
1866 . . . 8 13 9 7 8 5 13 13 5 1 12 11 10.
1867 . . . 12 11 14 14 7 6 . 7 5 3 8 9 14 Ill
1868 . . . 11 5 14 10 9 8 8 6 4 7 7 8 9'
1869 . . . 4 11 10 9 6 9 6 8 5 8 11 15 101
1870 . . . 9 7 7 6 6 13 10 13 4 11 6 12 10'
1871 . . . 9 3 5 9 7 11 7 4 3 7 11 7 8'
1872 . . . 1 7 5 6 6 11 7 9 8 6 10 9 81
20 évig átlag 7.5 6.9 8.4 8.0 9.2 8.5 8.0 8.3 | 5 . 8 6.9 7.8 8 —

Összehasonlítás v é g e t t ide igtatom az 1859—1870-ig terjedt

12 évi adatokból P a n n o n h a l m á n , M - . Ó v á r o t t , é s K o m á r o m b a n kiszámító!
havi átlagot.
 XII. Az esős napok havi átlagai (a római számok a
hónapokat jelentik).

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

Pannonhalmán . 8.0 7.7 7.5 8.0 8.6 8.0 8.8 9.4 6.0 6.3 7.8 9.0
Magy.-Óvárott . 12.6 10.2 12.1 10.9 11.6 10.1 10.9 11.5 7.2 9.7 11.2 12.2
Komáromban . 11.7 10.2 11.1 10.5 10.6 12.2 10.9 12.5 8.1 9.6 11.6 10.4

XIII. Az évi esős napok számai.

É v : 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 összeg

Pannonhalmán 131 112 65 77 61 104 94 105 110 97 100 104 1160

M.-Óvárott . 127 129 89 87 72 82 111 151 199 183 158 154 1540
Komáromban . 155 127 118 103 135 130 116 113 140 131 138 150 1556

A különbség tetemes ; m i is igazolja azon á l l í t á s u n k a t , hogy a

vizek mentében gyakoribb csapadékok észlelhetők ; a m i mindenesetre
tetemes befolyást gyakorol az éghajlatra m é g akkor is, ha a csapadékok
mennyisége az egyes években nem nagyon különböznék is oly k é t
helyen, melyeknek egyikén p. gyakran, de mérsékelten, másikán r i t k á b ­
ban, de annál bővebben esik. De lássuk a csapadék mennyiségét.

X I V . A csapadék m e n n y i s é g e p á r i s i v o n a l o k b a n Győr-
Szent-Márton mezővárosban.

Ev Jan. Febr. Marc. April Május Jun. Julius Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

1857 29.25 3.70 14.57 31.71 13.37 15.08 13.74 17.20 18.15 37.21 23.58 4.17
1858 3.00 9.30 5.21 11.02 30.18 3.14 27.21 24.77 7.00 20.00 16.86 14.22
1859 2.70 2.92 23.75 19.47 42.86 24.90 20.73 27.04 20.47 35.57 16.10 32.05
1860 13.44 24.52 12.95 32.15 25.24 14.04 26.86 16.93 40.66 13.26 19.75 16.89
1861 11.34 6.4G 22.08 5.38 36.85 25.80 22.28 12.40 13.01 3.80 17.47 3.28
1862 21.12 7.70 0.00 29.04 76.62 43.74 5.34 18.26 5.64>. 6.84 26.42 12.78
1863 12.50 0.00 27.73 9.G0 7.63 12.44 9.06 4.76 18.90 5.84 11.24 14.95
1864 1.64 15.62 41.44 14.24 32.96 20.42 23.03 35.94 24.16 7.58 22.73 3.42
18G5 20.33 14.51 32.48 0.35 6.36 23.05 38.06 23.85 1.78 16.68 5.48 1.29
1866 3.10 9.30 34.67 22.31 19.67 12.12 14.43 51.95 22.26 0.84 7.23 17.77
1867 24.79 8.06 16.16 29.88 15.22 29.60 24.13 18.22 15.54 42.75 6.89 58.71
1868 10.38 4.67 24.80 24.32 51.05 19.50 44.77 7.55 15.69 15.84 13.04 33.09
1869 5.81 13.84 18.98 11.67 10.41 15.00 29.08 14.99 20.77 31.96 22.11 22.50
1870 20.54 12.21 10.91 10.30 15.87 26.05 53.08 49.46 11.24 32.00 34.70 32.24
1871 23.17 2.64 16.15 9.33 18.44 23.11 17.68 12.88 2.71 30.08 38.17 12.98
1872 11.24 6.24 7.86 23.52 7.03 29.87 9.45 25.74 22.27 13.47 31.54 11.33

közép 13.39 8.85 19.36 17.33 25.61 21.11 23.68 22.62 16.26 19.Gl 19.58 18.16
 XV. A csapadék mennyisége párisi vonalokban
M a g y a r - O v á r o 11.

Év Jan. Febr. Marc. April Május Jun. Julius Aug. Szept. Okt. Nov. Dec

1859 1.30 2.20 22.00 25.70 38.30 13.730 22.U0 21.50 25.60 40.4U 21.00 32.80
1860 12.70 15.30 8.40 30.70 23.80 22.00 29.10 23.10 35.20 17.40 17.30 24.00
1861 20.00 8.80 21.10 8.00 40.90 37.00 22.50 10.00 18.00 1.60 25.80 5.60
1862 29.50 4.30 4.70 22.40 36.65 26.60 7.40 14.20 7.13 8.30 22.86 12.20
1863 13.30 1.32 12.35 18.06 14.81 9.25 11.65 7.22 15.11 6.42 17.49 2Í.07
1864 2.10 22.60 27.02 7.57 15.84 33.43 14.67 30.40 15.45 17.43 15.32 4.32
1865 17.32 7.26 20.12 2.19 10.70 14.06 14.47 28.41 1.78 15.82 7.20 1.19
1866 6.08 15.71 18.67 16.12 23.78 20.97 15.67 35 52 39.60 3.51 11.26 23.64
1867 26.63 8.31 13.70 25.97 16.15 31.84 41.13 32.24 24.89 43.78 3.96 44.70
1868 11.77 12.60 29.18 22.06 56.90 26.50 43.84 21.51 14.48 11.57 11.94 31.91
1869 5.78 17.03 17.21 20.24 7.14 6.71 20.54 37.31 9.08 27.25 24.62 26.59
1870 20.43 13.10 5.51 6.27 19.54 26.66 33.47 26.04 19.54 31.99 35.84 22.94
Xtlag 13.950 10.710 16.663 17.106 23.709 22.812 23.034 25.638 18.659 18.789 17.924 20.913

A havi á t l a g szerint l e g t ö b b c s a p a d é k keletkezik m á j u s , j ú n i u s ,

július és augusztusban, legkevesebb február és januárban?
S z e n t m á r t o n és M a g y a r - ó v á r k ö z t a k ü l ö n b s é g igen csekély. Megjegy­
zendő még, hogy 1857—60-ig a főmonostorban, 1861—1872-ig a
m e z ő v á r o s b a n fölfogott c s a p a d é k v é t e t e t t föl.

XVI. Évszaki csapadék átlaga párisi vonalokban.

Évszak Szent-Mártonban Magyar-Óvárott

Télen . . . . 40.400 45.570

Tavaszkor 62.300 56.478

Nyáron . 87.410 71.484

Őszszel 55.450 75.372

É v i átlag . 245.560 248.904

 X V I I . E v i c s a p a d é k p á r i si vonalokban.

Év Szent-Mártonban Magyar-Óvárott Komáromban

1859 268.56 270.03

1860 257.69 259.50 —.—
1861 180.15 219.30 —.—
1862 246.50 196.29 —.—
1863 134.65 148.08 —.—
1864 . 243.18 206.15 166.73*)
1865 , 184.22 140.52 225.81*)
1866 215.65 250.53 225.81
1867 . 290.35, 313.30 340.81
1868 . 264.70 274.26 319.85
1869 . 217.12 219.70 240.24
1870 308.60 261.30 304.75
1871 . 207.34 —.— 242.18
1872 304.39 —. 251.08

1859— 1870-ig összeg 2811.37 2758.93

1864— 1872-ig összeg 2235.55 2317.26

Ezen eredmény annyiból m e g l e p ő , a mennyiből P a n n o n h a l m á r ó l

tekintvén a roppant l á t h a t á r b a eső külön vidékeket, ugy l á t t u k , mintha
I Duna mentében nemcsak többször, hanem bővebben is esett volna.
Minthogy azonban nincs kétség benne, hogy az óvári észleletek pontosak,
i számok előtt meg kell hajolnunk.
A pannonhalmi főmonostorban és a mezővárosban fölfogott csapa-
l é k közt van ugyan különbség, de nem tetemes ; e különbség részint
i különböző magasságtól, részint azon körülményből ered, hogy a leg­
bővebb vizet a n y á r i záporok adják, melyek a felhők csekély terjedelme
nellett, majd a hegy, majd a város fölött vonulnak el. A városi j e g y -
íéseket G ö l t l gyógyszerész ur 1860-ban kezdette meg ; a különbség
kitüntetése végett ide igtatok egy p á r évi eredményt.

*") E két szám nem látszik megbízhatónak.

 XVIII. A csapadék mennyisége párisi vonalokban.

1860. 1865.
Hó
a főmonostorban a városban a főmonostorban a városban

Január 13.44 11.40 20.90 20.33

Február . 24.52 15.77 16.54 14.51
Március . 12.95 11.52 36.45 32.48
Április 32.15 28.97 1.13 0.35
Május . . . . 25.24 26.16 4.78 6.36
Junius 14.04 11.51 21.99 23.05
J u l i u s . . . . 26.86 30.86 28.28 38.06
Augusztus 16.93 19.37 20.61 23.85
Szeptember . 40.66 42.54 1.82 1.78
Oktober . 13.26 15.88 11.85 16.68
November 19.75 24.77 4.65 5.48
December 16.89 15.06 1.55 1.29
É v i összeg 256.69 253.81 170.55 184.22

A különbség az egyes hónapokban tetemes, az évi összegben kisebb;

a téli hónapok a főmonostorban több csapadékot adnak, de ezen ered­
mény hihetőleg hamis, minthogy télen leginkább hóval van dolgunk,
mely a szél hatalma alatt állván, háztetőkről is lesodortatik; azért több
g y ü l össze ott, a hol magasabb háztetők és téresebb udvarok közt fogjuk
föl a csapadékot.
A csapadék G y ő r v á r m e g y é n e k egyes részein mégis igen külÖn-
bözhetik ; mert tény, hogy az erdős hegyek és erdős folyampartok
gyorsabban érlelik meg az esőt. P a n n o n h a l m á r ó l gyakran l á t h a t j u k az
eső-felhők menetét. H a a déli szél néhány napig uralkodott, s meghozta
a p á r á k szükséges mennyiségét : rendesen a nyugati váltja föl azt, és
megérleli az esőt ; azért az eső hozzánk rendszerint a Rábaközből j ö n ;
de ezen irányban jővén, a sokorói hegy vonalba ütközik ; azért a sokorói
j á r á s többször és bővebb esőt kap, mely ha a hegyen átjön, m á r g y e n g é b b ;
de vajmi gyakran megtörténik, hogy a csanaki foknál két részre szakad,
melynek egyike a Duna mentében, másika a sokorói hegyek irányában a
bakonyság felé tart, ott a bakonyi hegyek irányában a V é r t e s e k n e k
fordul, és a dunaival találkozik. Ilyenkor a pusztai j á r á s kevesebb esőt
kap. A keleti szél r i t k á b b a n hoz esőt ; de ha mégis hoz : akkor a pusztai
j á r á s b a n történik a s ü r ü b b csapadék.
A csapadék legnagyobb része e s ő alakban jelenik meg. A nagy
havazás r i t k a ; a hónak tartós maradása m é g r i t k á b b ; a hó azonban nem
2
r i t k á n igen nagy alkalmatlanságot szerez. 185 /.3-ik évi télen alig
havazott 5-ször ; a hőmérsék minimuma — 5. volt, s j a n u á r 20-án ezen
 ül

észrevétel olvasható : „a vad repce virágzik és gyümölcsöt érlel", március

15-én „a som és mondola nagyban v i r á g z i k " ; de március 18-án a szél
éjszakra fordulván, a hőmérséket 8°-ról—4°re, 20-án m á r — 5°.5-re
8
szállította le, e g y ú t t a l beállott a havazás N y szél mellett, s 21-én az
észrevételek közt e jegyzet olvasható : „ A hófuvatok ölnyi m a g a s s á g ú a k ;
az utak j á r h a t l a n o k , sok szerencsétlenségről, emberfagyásokról hallani!"
A hideg ekkor m á r 30-áig tartott, mely napon a hőmérő m é g — 4° K .
mutatott ; april 14-én újra megjött a hideg, s a hőmérő — 3°. R. sülyedt ;
a hó és hideg a tavaszi m u n k á t nagyon késleltette, mert csak april 25-én
j u t h a t t a k a gazdák a tavaszi vetéshez, a vincellérek a szőlőmetszéshez.
I l y visszás időjárás nem r i t k a m i n á l u n k ; s a tavaszi fagyok káros hatása
sokkal élénkebb emlékezetben van, semhogy azt hosszasabban kellene
bizonyítanunk !
Nem érdektelen mégis azon éveket tudni, a melyekben a vidékbeli
szőlők a fagyoktól szenvedtek. Börzsey J á n o s szent-mártoni polgár
lelkiismeretes jegyzetei szerint a téli esős hideg károsan katott 1842,
1843, 1844,1845, 1846, 1847,1849, 1852, 1856,1859, 1861, 1864, 1865,
1867, 1870, 1872 é v e k b e n ; t e h á t 30 év alatt 16-szor.
Tavaszi fagyok voltak: 1843-ik évi május 1- és 2-án
1845-ki „ „ 4-én
1846 „ „ „ 2-án
1850 „ „ „ 4-én
1851 „ „ „ 2-án
1852 „ „ april 17- és 27-én
1853,, „ „ 16-, 1 7 - é s 18-án nagy fagy
1861 „ „ „ 20- és 21-én
1862 „ „ „ 16- és 17 „
1863 „ „ j ú n i u s 2- „ 4 „
1864 „ „ május 5- „ 6-án
1865 „ „ „ 2-án
1866 „ „ „ 23- és 24-én
1873 „ „ april 27- „ 28-án.
A vidékbeli szőlők i l y viszonyok közt csakugyan siralmas állapotra
j u t o t t a k ; nemcsak a z é r t , mert a tényleges k á r a vesszőt és ennek
gyümölcsét sújtotta, hanem azért is, mert a szőlőgazdák az igen kétes
e r e d m é n y ű szőlőszetre nem akarnak vagy nem birnak annyit áldozni,
a mennyit a virágzó állapot igényel. Mindez kulcsul szolgál azon
csekély előmenetel megfejtésére, melyet a szőlőszet vidékünkön idáig
tehetett. A fagyokon kivül a j é g e s ő is meg-meg jelenik, habár nem
 oly igen gyakran; nevezetesebb jégesők voltak 1842, 1851, 1859, 1861,
1864, 1868 ; átalános azonban csak az 1851-ki vala, mely a szőlőt és a
gyümölcsfákat t ö n k r e tette. A z 1842-ki jégeső ( t á n május 2 3 - á n ? ) a
kész fürtöket elmetszette; de a j ó erőben lévő tő újra hajtott, és megle­
hetős szüretet adott.
A v i l l a m o s t ü n e m é n y e k csak néha j e l e n t é k e n y e k ; l e g t ö b b n y i r e
mérsékelten és k á r nélkül folynak le. 1852—1872-ig, t e h á t 20 év
395-ször jegyeztetett a vidéken villámlás és dörgés, és igy egy évre
átlagosan 19.7 dörgés esik. Valóságban az évek igen különböznek
e g y m á s t ó l ; 1852—1872 az egyes évekre eső villámlás és d ö r g é s - t ü n e t e k
igy következnek : 9, 18, 10, 16, 14, 24, 27, 28, 25, 22, 24, 27, 13, 18,
22, 14, 32, 14, 18. A legtöbb eset máj., j u n . , j u l . , aug. hóban fordul elő.
A n ö v é n y z e t t e n y é s z e t é n e k folyama vidékünkön az éghajlati
viszonyok miatt nem lehet rendes. A szelek uralma és az ezzel kapcso­
latban álló hőmérsék kicsapongása, a csapadék rendetlen és aránytalan
megjelenése m á r a mezei m u n k á k rendes folyamát nagyban gátolja,
annál i n k á b b zavarja a növényzet rendes és biztos fejlődését és g y ü m ö l -
csözését.
1852-ben a tavaszit m á r február 20-án vetették, 1854-ben március
14-én, 1860-ban március 20-án, 1857-ben március 30-án, 1853-ban april
25-én, 1866-ban május hó 26-án, másodszor ; a vetés ideje t e h á t , tekintve
az 1866-ki r e n d k i v ü l i esetet, febr. 20- és april 25-ke közé esik. A z
a r a t á s kezdete legkorábban j u n . 19. (1856-ban) legkésőbben j u l . 9-én
(1853-ban) jegyeztetett.
Oly rendes lefolyású év, minő az 1862-ki vala, a nagy r i t k a s á g o k
közé tartozik. Ez évben márc. 24-én volt az utolsó mérsékelt fagy, april
és május hóban a kellő hőmérséket kivánatos csapadék kisérte, s
j ú n i u s b a n j a v á b a n folyt az a r a t á s ; j ú l i u s száraz lévén, a t a k a r o d á s r a
igen alkalmas vala. De ilyen év n á l u n k igen r i t k a ; legtöbbször a tavaszi
késő fagyok u t á n rekkenő meleg következik. 1866-ban az első tavaszi
vetés kifagyott ; a második a száraz forróság miatt kiaszott. A szemnek
elfojtása ködök által, vagy megfüllesztése r e k k e n ő hőség által szintén
előfordul, s nem r i t k a az eset, hogy a virágzás, vagy szem-érés idején
jelentkező erős szelek által a vetések érzékeny k á r t szenvednek.
A gazdák sorsa e szerint vidékünkön folytonos aggodalom, melyet
19 év alatt alig kétszer jutalmaz kielégitőleg bő aratás.
A z aratások minőségéről és mennyiségéről, valamint a gyümölcsö­
sökről más fejezetek s z ó l n a k , részemről csak a szőlőkre vonatkozó
rovatos k i m u t a t á s t kivántam ide igtatni, melyben mint t ü k ö r k é p b e n a
mezei munka és annak eredménye is jóformán hiven mutatkozik.
 Év metszés hajt virágzik szüret. mennyi minő a bor

1842. II. 21 IV. 21 VI. 18 X. 10 kevés jó

1843. II. 15 IV. 13 VI. 8 X. 16 kevés középszerű
1844. III. 18 IV. 25 VI. 13 X. 22 kevés jó
1845. III. 3 IV. 28 VI. 14 X. 20 sok középszerű
1846. III. 16 IV. 15 V. 27 X. 4 sok rosz
1847. IV. 3 V. 1 VI. 2 IX. 29 sok jé
1848. II. 26 IV. 5 V. 31 IX. 27 sok jó
1849. III. 4 V. 1 VI. 4 X. 10 kevés középszerű
1850. III. 11 IV. 23 VI. 5 X. 3 kevés jó
1851. IV. 1 V. 1 VI. 17 X. 28 kevés középszerű
1852. III. 8 V. 5 VI. 10 X. 15 sok rosz
1853. II. 14 V. 8 VI. 21 X. 25 sok középszerű
1854. III. 6 IV. 23 VI. 3 X. 12 kevés jé
1855. III. 5 IV. 20 VI. 5 X. 13 kevés középszerű
1856. III. 11 IV. 14 VI. 8 X. 6 kevés középszerű
1857. III. 20 IV. 16 VI. 8 X. 15 közép. középszerű
1858. IV. 6 IV. 26 VI. 18 X. 15 kevés jó
1859. III. 15 IV. 20 VI. 4 X. 2 kevés középszerű
1860. III. 1 V. 5 VI. 10 X. 12 sok középszerű
1861. IV. 2 V. 3 VI. 18 X. 1 kevés középszerű
1862. III. 10 IV. 7 V. 19 IX. 24 kevés rosz
1863. IV. 5 IV. 16 VI. 5 X. 1 kevés középszerű
1864. III. 7 IV. 29 VI. 15 X. 28 kevés rosz
1865. II. 19 IV. 26 V. 25 IX. 27 kevés középszerű
1866. IV. 1 IV. 15 VI. 5 IX. 22 kevés középszerű
1867. III. 11 IV. 25 VI. 3 X. 20 kevés rosz
1868. IV. 1 IV. 26 V. 31 X. 1 sok jó
1869. IV. 1 IV. 16 V. 18 X. 8 sok középszerű
1870. III. 7 IV. 15 V. 28 X. 20 sok rosz
1871. III. 13 IV. 14 V. 23 X. 20 sok rosz
1872. III. 4 IV. 20 V. 23 X. 1 kevés jó

A z adatokra azt kell megjegyezni, hogy a szüret rendesen nem

akkor t ö r t é n i k , mikor a szőlő állapota ugy kivánja. L e g t ö b b n y i r e a
szőlők tulajdonosai idő-előtt kierőszakolják az engedélyt ; az ü r ü g y öt
szolgáltatja vagy a rosz idő, vagy a méhek s madarak pusztítása, állító­
lagos rothadás s. t. eff. Egyeseknek elválni a többiektől m á r a mezei
rendőrség hiánya miatt sem lehet ; s igy a bor minősége az emberek
türelmetlensége miatt rosz. De egészben véve m é g is szomorú benyomást
n y e r ü n k , ha meggondoljuk, hogy 30 év alatt 3-szor jegyeztetik sok és
jó bor, 6-szor kevés és j ó , 4-szer sok középszerű, 1-szer középszerű
mennyiség- és minőségre, 10-szer kevés középszerű, 3-szor sok rosz, és
4-szer kevés rosz bor vagy 9-szer sok, 19-szer kevés !
 Földdelejesség.
Földdelejességi meghatározásokat valamint az osztrák birodalom­
ban átalában, ugy névszerint M a g y a r o r s z á g b a n a bécsi cs. k i r . meteoro­
lógiai és földdelej ességi intézet végzett, és pedig a negyvenes évektől
kezdve folytatólagosan évenkint más és m á s területeken. I g y k e r ü l t a
sor az ötvenes években M a g y a r o r s z á g r a . B á r m i l y hitelesek és értékesek
legyenek is e meghatározások, m é g sem t ü k r ö z i k azok vissza hazánk
földdelej ességi visszonyainak teljes k é p é t ; mert a meghatározások
a r á n y l a g igen is csekély számú pontokra szorítkoznak; i g y többi között
G y ő r m e g y e sem került a m e g h a t á r o z á s hálózatába.
A kép bővítésének sőt ha lehet kiegészítésének szükségességét a
magyar tud. A k a d é m i a komolyan á t é r t e t t e , és a földdelej ességi megha­
tározások folytatását a magyar k o r m á n y támogatása mellett (1864,
1866 és 1867-ben) újra foganatba vette, a k i v i t e l l e l pedig D r . Schenzl
Guido budai főreáltanodai igazgatót és K r u s p ó r I s t v á n m ű e g y e t e m i
t a n á r t bízta mes;. Nevezett tudósok h á r o m év alatt — illetőleg; a szabad
rendelkezésökre állt szünidőkben, — M a g y a r o r s z á g déli részét és E r d é l y
nyugati felét u t a z t á k be.
A megkezdett munka folytatására ugyancsak D r . Schenzl jelenleg
a m. k i r . meteorológiai és földdelejességi intézet igazgatója D r . Kondor
G u s z t á v egyetemi t a n á r kiséretében 1869-ben ismét ú t r a kelt és aug.—
sept, hónapokban M a g y a r o r s z á g nyugati részén végezte földdelejességi
meghatározásait, m í g ugyanez alkalommal kísérője D r . Kondor G u s z t á v
a csillagászati részt — u. m. idő-, azimuth- és sarkmagasság-megha­
tározásokat — vezette.
Ezen utjok alkalmával érintették m e g y é n k e t is és állomási h e l y ü l
P a n n o n h a l m á t szemelték k i , hol is n é h á n y napig időzvén, a tervezett
meo'határozásokat k i m e r í t ő részletesséo-o-el végezték.
Nevezett tudósok e körutjok alkalmával gyűjtött adatokat feldol­
gozván, m u n k á l a t u k eredményét a m. tud. A k a d é m i á n a k benyújtották.
Ezen értékes m u n k á l a t b ó l veszszük át a megyénkre — illetőleg
P a n n o n h a l m á r a vonatkozó földdelejességi meghatározások végered­
ményeit.
I . A delejes elhajlás (Declinatio)

m e g á l l a p í t á s á r a 5 meghatározást végeztek, s végeredményül a közép

é r t é k e t fogadták el.
1-ső m e g h a t á r o z á s : szept. 4-én; á l l á s p o n t : a vársétányon a főki-
j á r a t t ó l balra.
 A z elhajlás 10 beállítás és leolvasás középértéke szerint 10° 40.07'
A müncheni készülék 0 pontjára á t s z á m í t o t t elhajlás . 11° 8.8'
2- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 4 - é n ; álláspont: a z e l ő b b i .
A z elhajlás 5 beállítás és leolvasás középértéke szerint 10° 42.8'
A müncheni 0 pontra á t s z á m i t v a 11° 13.8'
3- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 6 - á n ; álláspont: a vársé­
t á n y o n a k ö n y v t á r ék. sarkán.
A z elhajlás 3 beállítás és leolvasás középértéke szerint 10° 34.20'
A müncheni 0 pontra átszámítva 11° 3.8'
4- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 6-án; á l l á s p o n t : a z e l ő b b i .
A z elhajlás.3 beállítás és leolyasás középértéke szerint 10° 30.4'
A müncheni 0 pontra átszámitva 10°59.9'
5- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 6-án; álláspont: az előbbi.
A z elhajlás 6 beállítás és leolvasás középértéke szerint 10° 27.20'
A m ü n c h e n i 0 pontra átszámítva 10° 58.6'
A három u t ó b b i m e g h a t á r o z á s szerint t e h á t : a m ü n c h e n i
0 pontra átszámított elhajlás 11° 0.3'
I I . Vízszintes hatályosság ( H ö r . Intensität).
1- ső m e g h a t á r o z á s : szept. 4-én történt, a v á r s é t á n y o n a fokijá­
r a t t ó l balra; az adatok azonban a m u t a t k o z ó szabálytalanságok miatt
nem voltak m e g b i z h a t ó k ; a zavaró ok valószinüleg a közelfekvő várfal­
ban keresendő.
2- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 6-án; álláspont: a vársétá­
nyon a k ö n y v t á r ék. sarkán.
A vizszintes hatályosság két észlelet középértéke szerint
Gauss-féle egységben kifejezve . . . . 2-0902
A müncheni készülék 0 pontjára átszámítva 2*0702
3-ik m e g h a t á r o z á s : szept. 6-án; álláspont az előbbi.
V . h a t á l y o s s á g : k é t észlelet középértéke szerint . . . 2*09405
A müncheni készülék 0 pontjára átszámítva 2*0729
A k é t utóbbi m e g h a t á r o z á s középértékéből a m ü n c h e n i
készülék 0 pontjára á t s z á m í t o t t vizszintes hatályosság . . . 2*0715
III. Delejes lehajlás (Inclinatio).
1- ső m e g h a t á r o z á s : szept. 4 - é n ; á l l á s p o n t : a v á r s é ­
tányon a főkijárattól balra.
Lehajlás 630 9.3'
2- i k m e g h a t á r o z á s : szept. 6 - á n ; á l l á s p o n t : a vársó-
t á n y o n a k ö n y v t á r ék. sarkán.
Lehajlás 63« .5< 6

M i n d k é t meghatározás középértéke szerint a lehajlás . . . 63° 8.'

 I V . A fólddelejesség ö s s z e s ereje (Totalkraft)
a fönnebbi meghatározások szerint 4.629
Összehasonlításul ide j e g y e z z ü k m é g a P a n n o n h a l m á t ó l 4—5
mfdre kelet felé eső K o m á r o m n a k földdelejességi tényezőit,— ugyan­
azon időből.
A müncheni 0 pontra átszámított e l h a j l á s . . . . 10° 52.5'
míg K r e i l 1848. -ban a Duna j o b b p a r t j á n U j - S z ő n y b e n
5 . . 12° 46.3'
elhajlást észlelt.
A z elhajlási csökkenés t e h á t 2 1 . év alatt . . . . .
2 2° 20.3'
s egy évre esik 0° 6.7'
V i z s z i n t e s h a t á l y o s s á g 1869-ben a normál-pontra
átszámítva 2*0547
Ugyanaz Uj-Szőnyben 1848. -ben 5 2*0202
Csökkenés 2 1 . év alatt
2 0*0562
S egy évre esik 0*0027
D e l e j e s l e h a j l á s 1869-ben 63° 15.9'
Ugyanaz Uj-Szőnyben 1848. -ben 5 63° 43.9'
Csökkenés 2 1 . év alatt
2 28.0'

F ó l d d e l e j e s s é g ö s s z e s ereje:
1869-ben . . . '.' „ 4*616
1850-ben . . . . . . 4*582

Földrengések.
E tüneményre vonatkozólag megyénkben nem rendelkezünk t ü z e ­
tes adatokkal, s egészben véve csakis a nevezetesebb esetekről szólha­
tunk, melyeknek szomorú nyomai nem annyira a jegyzetekben, mint
i n k á b b a közemlékezetben élnek. I l y e n volt az 1811-ik évi nagy föld­
rengés, melynek gyupontját jóllehet a Vértesek képezték, de h u l l á m ­
g y ű r ű i megyénkbe is elhatoltak, minek folytán p l . a pannonhalj ni
székes-egyház és főmonostor erős falai is sokat szenvedtek. Hasonlókép
emlékezetben él még az 1851-ben j u l . 17-én este 10 órakor beállott
kisebb földrengés.
K ü l ö n b e n a természetnek e rémes tüneménye épen nincs annyira
helyhez kötve, hogy a szomszédos vidékek adatai megyénkre nézve is
nem volnának érvényesek. I g y K o m á r o m b a n D r . K l e i n megyei főorvos
ur 1838-tól pontosan feljegyezte a földrengéseknek nemcsak idejét, de
i r á n y á t , alakját, erősségét és t a r t a m á t is. É r d e k e s n e k tartjuk a szíves­
ségéből vett adatoknak főbb pontjait ide igtatni. K o m á r o m b a n föld­
rengés volt: 1838. j u l . 22-én 2 mpercig t a r t ó ; 1839. okt. 4-én 3 mpercig
t a r t ó ; 1841. apr. 17-én 5 mp; 1841. okt. 24-én 4 mp., repedésekkel,
kémény omlásokkal és kénes bűzzel; 1843. márc. 3-án 3 mp.; 1845.
máj. 9-én 2 mp.; 1851. j u l . 17-én 8—10 mp., ágyudörgéshez hasonló
ropogással; 1851. j u l . 2-án 1 mp.; 1857. j u n . 2-án 7 mp.; 1857. j u n . 9-én
4 mp.; 1858. dec. 10-én 2 mp.; 1862. apr. 18-án 2 mp.; 1863. szept. 30-án
5 mp.; 1863. m á j . 10-én; 1866. febr. 27-én 5 mp.; 1866. marc. 20-án
7 mp.; 1866, apr. 2 1 - é n 4 m p .

6. A megye viránya.
Ebenhöch Ferenctől.

Dacára szűk h a t á r o k által korlátolt csekély t e r ü l e t é n e k és csakis

déli részén emelkedő szerény dombláncolatainak, m e g y é n k viránya elég
változatos ; mert m í g nagy részben homokos, s a h á r o m folyó (Duna,
Rába, R á b c a ) táján vizjárta, sőt a Marcal partjain mocsáros talaja
fitkább vizi és homoki növényekben igen is bővelkedik : addig m á s ­
részt a havasalji fajokat sem nélkülözi teljesen. A z é r t az alább követ­
kező növényjegyzék — habár távol áll a teljesség igényétől, — m i u t á n
3sak a pannonhalmi és koroncói adatok nyomán készült — mégis a szél-
tiben m ű v e l t növényeket is ide számítva a z e d é n y e s n ö v é n y e k
s o r á b ó l 439 növényfajt — 1000 válfajon jóval fölül tartalmaz ; melye­
i é t Hazslinszky Frigyes „ M a g y a r h o n edényes növényeinek füvészeti
iézikönyvé"-ben követett rendszer és elnevezés szerint osztályoztam,
n á r csak azért is, mivel irodalmunkban az egyetlen m ű , mely e k e l l e -
n e s t u d o m á n y mai színvonalán áll ; m u n k á l a t o m fogyatkozásait
igyrészről a szükséges segédeszközök és adatok hiányának, más részt a
ddolgozásra eno-edett idő rövidséo-ének számítsa be a szives olvasó.
M e g y é n k növénytani ritkaságai közül következőket vélem kieme-
e n d ő k n e k : Helianthemum fumana M i l l , d i s c u t a lupuliformis Krock-
3nosma echioides L . Phlomis tuberosa L . Lycopus exaltatus L . Villarsia
îymphoides Vent. Chlora perfoliate L . Gentiana pneumonanthe L .
jralium pedemontanum L . Senecio paludosus L . Artemisia austriaca
Tacq. Aster acris. L . Plantago maritima L . Plantago arenaria W . K .
3aphne Cneorum L . Polygonum arenarium W . K . Kochia arenaria
iV. K . Corispermum nitidum W . K . Populus canescens Smith. Salix
epens L . Stratiotes aloides L . I r i s variegata L . I r i s graminea L . I r i s
,renaria L . Gagea pusilla Schult. Salvinia natans Hoffm.
Győrmeg-ye és város círyot. leírása. 7
 Ezek közül az I r i s arenaria L . az 1844-ben t ö r t é n t tagosztály óta
teljesen kiveszett, eke alá kerülvén akkor a koroncói B ő s z e-d o m b
homokos talaja, hol addig tenyészett, mint ezt az egyetlen — M i l k o v i t s
ur növénygyűjteményében fennmaradt példány tanúsítja. A kiveszés-
hez közel van egyetlen G e n t i á n á n k , mely a koroncói r é t e k e n ezelőtt is
csak k é t helyen fordult elő ; G. pneumonanthe L . , melyet m á r 5 év óta
nem észleltem h a t á r u n k b a n . A Marcal folyónak és nádasainak 1863-ik
évi teljes kiszáradása a Salviniát is valószínűleg száműzte m e g y é n k
területéről, mert azóta ismételt szorgos k u t a t á s o m dacára sem leltem
azt nádasainkban. Ellenben a távol keletről a 16-ik és 17-ik századi
török táborozások alkalmával hozzánk költözött Myagrum perfoliatum
L . és Daphne Cneorum L . most is buján tenyészik nálunk, s ez utóbbi
a győri piacon mint kedves illatú tavaszi virág nagy kelendőségnek
örvend, hol is a szt.-iváni horvát menyecskék által májusban á r u l v a :
s z t . - i V á n i v i r á g néven ismeretes.
E megyében g y ű j t ö t t n ö v é n y t á r a k tudtommal csak követ­
kező helyeken l é t e z n e k :
1. P a n n o n h a l m á n , a főapátsági könyvtárban, B a l l a y V a l é r
főapáti helynök által a negyvenes években Sopronban kezdett, majd
K a j á r o n folytatott s utóbb P a n n o n h a l m á n jeles szakismerettel és kiváló
ü g y s z e r e t e t t e l bevégzett s Reichenbach rendszere szerint osztályozott
növénytár, melynek adatain e közlemény j o b b a d á n alapszik.
2. Koroncón bold. M é h k e r t i M i l k o v i t s J á n o s közbirtokos által a
harmincas és negyvenes években nagy gonddal és szenvedélylyel g y ű j ­
t ö t t — Diószegi s Fazekas kézikönyve szerint m e g h a t á r o z o t t s L i n n é
nemi rendszere nyomán osztályozott növénytár 10 könyvalaku fadoboz­
ban Koroncó vidékének v i r á n y á t tartalmazza, melyhez függelékül
mintegy 400 növényfaj kikopácsolt s alig h ü v e l k n y i papirdobozokban
kettős üveg közé rakott m a g g y ü j t e m é n y e van csatolva. Jelenleg az
elhunyt özvegyének b i r t o k á b a n van.
3. D r . R ó m e r F l ó r i s az ötvenes években győri főgymnasiumi tanár
és muzeumőr által e megyének főleg szigetközi részében, G y ő r vidékén
és a Bakony táján g y ű j t ö t t jeles növénytár, mely csere folytán mintegy
3000—4000 fajra szaporodván, a buzgó gyűjtő által 1863-ban nagylel-
k ü l e g a pesti k i r . á l l a m g y m n a s i u m n a k lőn ajándékozva.
4. A győri főgymnasium növénytára, melyet 1858-ban D r . Róme]
F l ó r i s alapított, s mely u t ó b b Tomek A n a s z t á z t a n á r és Ballay Valói
által a szt.-mártonvidéki — általam pedig a koroncóvidéki növé­
nyekkel gazdagítva, jelenleg Decandol szerint van osztályozva.
 5. V é g ü l saját koroncó-vidéki n ö v é n y t á r a m , melyet 1863-ban
ezdettem újból összeállítani, s Koch szerint osztályozni; m i u t á n ugyan­
kkor m é g a negyvenes években G y ő r ö t t kezdett, u t ó b b Koroncón foly-
itott és cserepéldányokkal vagy 2300 fajra szaporodott régebbi
ovénytáramat a győri kisebb papnöveldének ajándékoztam egy rovar- és
y á s g y ü j t e m é n y n y e l e g y ü t t . M é r y E t e l győri t a n á r s m u z e u m ő r ser-
entésére s utasítása szerint a győri főgymnasium tanulói ugyan éven-
int több kisebb nagyobb n ö v é n y t á r t állítanak k i G y ő r és vidékének
irányából ; ezen g y ű j t e m é n y n e k azonban amily szerény keletkezések,
D oly ephemer és ismeretlen későbbi sorsuk. K í v á n a t o s , hogy e m e g y é t
-.akértők egész kiterjedésében növénytanilag á t k u t a s s á k s flóráját biz-
adatok nyomán rendszeresen és híven összeállítsák.

I . REND. PILLANGÓSAK. PAPILIONACEAE.

' h a s e o 1 u s vulgaris L . (Közönséges Paszuly) valamint válfaja Ph.

nanus L . M i n d e n ü t t művelve ; — Ph. coccineus L . ( N a g y v i r á g u
P.) s válfaja Ph. multiflorus L . Kertekben m i n d e n ü t t ,
» n o b r y c h i s sativa L a m . ( T a k a r m á n y Csacsöröm.) K o r . és S z t . - M á r -
ton napos dombjain,
i o r o n i l l a varia L . (Tarka K o r n i l l a . ) M i n d e n ü t t .
> r o b u s vermis L . (Tavaszi Lednek.) I l l a k i , écsi s kor. erdő ; —
O. niger L . ( F e k e t e d ő L . ) P. sz.-páli erdő.
* a t h y r u s sativus L . (Szeges B ü k k ö n . ) Lófogu borsó néven i t t ott
m ü v e i v e ; L . —tuberosus L . ( M o g y o r ó B . ) Őszi közt m i n d e n ü t t ; —
L . pratensis L . (Pallagi B . ) K o r . és sz.-m, r é t e k e n ; L . palustris L .
(Mocsári B.) K o r . Vajda-rét.
r
i c i a pisiformis L . (Borsóka Babó.) I l l a k i és sz.-páli erdő ; —
V . dumetorum L . (Csere B.) I l l á k ; — V . Cracca L . ( K a s z a n y ü g B.)
sz.-m. utak szélén, Paradicsom; — V . tenuifolia Roth. (Inaslevelü B.)
I l l á k , Paradicsom ; — V . villosa Roth. (Szőrös B.) K o r . s ü r ü
bokrokban ; — V . Faba L . (Bab B.) M i n d e n ü t t művelve ; —
V . lathyroides L . (Pici B.) K a j á r i s kor. homokon; — V . s a t i v a L .
( A b r a k B.) M i n d e n ü t t művelve ; — V . lutea L . ( S á r g a B . ) Szt.-M.
vetések közt ; — V . Pannonica Jacq. (Pannoni B.) K o r . vetések
közt ; — V . sepium L . ( G y e p ű B.) Illák, K o r .
I r V u m Lens L . (Főzelék Lencse.) I t t - o t t művelve ; — E . hirsutum L .
(Borzas L . ) Paradicsom. V i c i a hirsuta Koch.

*) A leihelyeket illetőleg leggyakrabban fordul elő Koroncó és Sz.-Márton,

iért is e két helyet rövidítve Kor. és Sz.-M. betűkkel fogom jelelni.
P i s u m arvensc L . (Mezei vagy cukor Borsó.) Kertekben vagy szőlőkbei
művelve ; — P . sativum L . ( V e t e m é n y B.) M i n d e n ü t t művelve.
A s t r a g a l u s glycyphyllos L . ( E d e s l e v e l ü Bóka.) Illák, K o r . ; —
A . Cicer L . (Bagolcsa B . ) K o . ; — A . exscapus L . (Szártalan B .
Sz.-iváni homok; — A . austriacus Jacq. ( O s z t r á k B.) Sági domb
— A . vesicarius L . (Hólyagos B.) Sz.-M. sági domb ; — A . Ono-
brychis L . (Csacsöröm B.) sz.-m. kor. homokdomb; — A . arenarius L
(Homoki B.) Sz.-iváni homokdomb.
C o 1 u t e a arborescens L . ( P u k k a n t ó Dudafürt.) K o r . pagonyban elva­
dulva, művelve kertekben.
R o b i n i a Pseudacacia L . ( A l a k á c Robinia.) Széltében művelve, kor. ?
egyebütt mint erdő ; — R. hispida L . (Rózsás R.) Kertekben
művelve ; — R. Caragana L . (Bokros R.) és R. viscosa L . (EnyvesR.)
m i n d a k e t t ő kertekben.
G a 1 e g a officinalis L . ( K e c s k é r e Galga.)Kor. Ravazd, nedves helyeken,
G l y c y r r h i z a glabra L . ( É d e s Higvirics.) I t t - o t t a. szőlőkben
művelve.
D o r y c n i u m suffruticosum V i l i . (Cserjésedő Pofaszárny.) Kisbaráti,
sági domb.
L o t u s corniculatus L . (Szarvas Kerep.) M i n d e n ü t t ; — L . uliginosus
Schk. (Mocsári K . ) Sz.-M. B á l i n t - r é t , Koroncó V a j d a - r é t ; —
L . siliquosus L . (Becős K . ) K o r . és Sz.-M. rétek.
T r i f o l i u m agrarium L . (Zörgő L ó h e r e . ) K o r . I l l á k ; — T . filiforme
Koch. (Cérna L . ) I l l á k ; — T . ochreleucum L . (Vajszin L . ) Kor.
Illák, écsi erdő ; — T . arvense L . (Herehura L . ) M i n d e n ü t t tarló­
b a n ; — T . striatum L . (Karcolt L . ) P.-sz.-páli e r d ő ; — T.
fragiferum L . (Eper L . ) Szt.-M. K o r . nedves rétek : — T. pratense L .
(Réti L . ) M i n d e n ü t t réteken és művelve ; — T. montanum L .
(Háromfejű L . ) K o r . pagony; — T. hybridum L . (Korcs L . ) Szt-M.
Kor. nedves rét ; •— T. repens L . (Gyökerező L . ) K o r . nedves rét.
M e l i l o t u s officinalis Desr. (Somkóró Mézkerep.) M i n d e n ü t t szántó­
földeken; — M . alba Desr. ( F e j é r M . ) K o r . Sz.-m. dombon; —
M . coerulea Desr. ( K é k M . ) Kertekben, művelve s komló helyett
használva kenyérbe.
M e d i c a g o falcata L . ( S á r k e r e p Csigacső.) M i n d e n ü t t réteken, dom­
bokon; — M . sativa L . (Lucerna Cs.) M ű v e l v e s vadon is m i n ­
d e n ü t t ; — M . prostrata Jacq. (Cseplesz Cs.) K o r . homokon;
M . lupulina L . (Komlós Cs.) M i n d e n ü t t r é t e k e n dombokon ; —
M . orbicularis A l l . ( K a r i k á s Cs.) Sági domb, ritka ; — M . minima
Desr. ( P i c i Cs.) Kajári, szemerei, sz.-páli, kor. homok.
I n t h y l l i s vulneraria L . ( N y u l Szapuka.) Sz.-M. kor., sz.-páli dom­
bokon, pagonyban.
J y t i s u s Laburnum L . ( F a i Zanót.) Kertekben művelve.
C. nigricans L . ( F e k e t e d ő Z.) Illák, kor. pagony ; — C. austriacus L .
( O s z t r á k Z.) Szt.-M. szőlők, utak, kor. pagony ; — C. supinus Cr.
C. ratisbonensis SchaefF. (Henye Z.) P á z m á n d i horog oldalain; —
C. capitatus L . (Gombos Z.) Tényői erdő ; — C. hirsutus L .
(Borzas Z.) T é n y ő i erdő.
j r e n i s t a pilosa L . (Szőrös Rekettye.) Ecsi erdő ; — G. tinctoria L .
( N y u l R.) S á g i domb, kor. pagony és Paradicsom.
o n o n i s spinosa L . (Tövises I g l i c . ) L e g e l ő k ö n , utak mellett m i n ­
denütt.

I I . REND. MANDOLAFÉLÉK. AMYGDALEAE.

a m y g d a l u s communis L . (Csemege Mandola.) M ű v e l v e kertek­

ben; — A . nana L . ( H á n y a M . ) kertekben.
3
e r s i c a vulgaris. M i l l . ( Ő s z i Barack.) K e r t e k - és szőlőkben.
I r m e n i a c a vulgaris L a m . (Tengeri Kajszin.) u. o.
D e r a s o p h o r a dulcis F I . W e t t . (Cseresnye Meggy) u. o.; — C. acida
F l . W e t t . (Borizü M . ) u. o. ; — C. Chamaecerasus Jacq. (Csep-
lesz M . ) P á z m á n d i és sági horog.
P r u n u s spinosa L . ( K ö k é n y Szilva.) E r d ő n , utszéleken m i n d e n ü t t ; —
P. instititia L . ( K ö z é p Sz.) Kertekben, szőlőkben ; — P. domestica
L . ( K e r t i Sz.) u . o.
P a d u s vulgaris Host. (Gerezdes Zelnice.) Kertekben, kor. pagonyban
vadon ; — P. Malialeb L . (Saj Z.) kor. pagony.

I I I . REND. RÓZSAFÉLÉK. ROSACEAE.

l o s a gallica L . (Farkas Rózsa) I l l a k - e r d ő ; — R. pimpinellifolia L .

(Tompalevelü R.) Sz.-M. szőlőkerítések s horog oldalai; —
R. canina L . (Csipke R.) Szt.-M. Szemere, kor. utszélek.
R u b u s Idaeus L . ( M á l n a Szeder). Kertekben m ű v e l v e ; — R. caesius
L . (Hamvas Sz.) K o r . pagony, g y ő r - d u n a i szigetek, Szt.-M.
szőlőkeritósek ; •— R. fruticosus L . (Seregély Sz. u. o.)
? r a g a r i a collina L . (Csattogó Szamóca.) I l l á k és écsi e r d ő ; —
F . vesca L . ( F ö l d i eper Sz.) u. o. s kor., szt.-páli-erdő ; — F . ela-
tior E h r . ( K e r t i Sz.) Kertekben művelve s Illák, meg écsi-erdő.
3
o t e n t i l l a supina L . (Henye P i m p ó . ) G y i r m ó t h sebesi major; —
P.. anserina L . ( L i b a P.) K o r . rétek, kis-écsi s. a. t. legelőkön
közönséges ; — P. Tormentilla Scop. ( T i m p ó P.) I l l a k - e r d ő ; —
 P. rep tans L . (Terjedő P.) Kor., Paradicsom, Szt.-M. ávko,
legelők ; — P. verna L . (Tavaszi P.) K o r . legelők, Szt.-M., likóc
puszta dombok ; — P. argentea L . ( E z ü s t ö s P.) K o r . utszél, Sz.-A
sági domb ; — P. inclinata V i l i . (Buglyos P.) Szt.-M. kálvária ; -
P. recta L . (Egyenes P . ) u . o.; — P. opaca L . (Cérnás P.) Szt.-]V
gyümölcsösök, szt.-páli erdő.
A g r i m o n i a Eupatorium L . (Bojtorjános P á r l ó . ) Erdőszéleke
mindenütt.
A l c h e m i l l a vulgaris L . (Közönséges B o k á i ) . Szt.-M. r é t e k .
S a n g u i s o r b a officinalis L . (Orvosi Vérfő.) Nedves r é t e k e n m i i
denütt.
P o t e r i u m Sanguisorba L . (Vérfő Csabair). Szt.-M., S z t . - P á l s. a.
rétek.
G e u m urbanum L . (Szegfüszagu Ciklász). Illák, Koroncó, Szt.-P<
s. a. t. erdők.
S p i r a e a Aruncus L . (Szakállas Bajnóca). I l l a k - e r d ő ; — S. F i l i p e i
dula L . (Koloncos B.) S z t . - M á r t o n , kor., s. a. t. r é t e k ; -
S. Ulmaria L . ( L e g y e z ő B.) Szt.-M. B á l i n t - r é t , kor. Paradicson

I V . REND. A L M A F É L É K . POMACEAE.

C i d o n i a vulgaris P. (Közönséges Birs.) Kertekben, szőlőkbe

művelve.
P y r u s communis L . (Közönséges K ö r t v é l y ) u. o. erdőn vadon ; — 1
Malus L . ( A l m a K . ) u. o.
S o r b u s domestica L . (Fojtós Berkenye). Szőlőkben m ű v e l v e ; — í
aucuparia L . (Veres B.) Kertekben, utak mellett.
C r a t a e g u s Oxyacantha L . (Csere Galagonya.) Szt.-M. keritésel
G y i r m ó t h , erdő ; — C. monogyna Jacq. (Egymagu G.) Sz.-]\
B á d i horog, K o r . V a j d a - r é t , S z . - P á l , erdő.
M e s p i l u s germanica L . (Borizü Naszpolya). Szőlőkben művelve.

V . REND. FÜZÉNYFÉLÉK. LYTHRARIEAE.

L y t h r u m Salicaria L . ( R é t i F ü z é n y ) Sz.-M., Győr, kor. árok, nádaí

ban ; — L . virgatum L . (Vesszos F.) u. o. ; — L . Hyssopifolia I
(Alacsony F.) P á z m á n d , K o r . nedves földeken.

V I . REND. TENGERFÜRTFÉLÉK. HALORAGEAE.

H i p p u r i s vulgaris L . ( L ó f a r k Usszakál.) Szt.-M., K o r . mocsárokba]

M y r i o p h y l l u m verticillatum L . ( G y ű r ű s Tóborosta.) K o r . , Marci
és malomárok ; — M . spicatum L . ( F ü z é r e s T . ) u. o.
 V I I . REND. CSÉSZEKÜRTFÉLÉK. OENOTHEREAE.

O e n o t h e r a biennis L . ( L i g e t é k e Csészekürt). Szt.-M., a P á n z s a

mentében, kor. pagony.
E p i l o b i u m augustifolium L . (Keskeny Csővirics.) I l l á k , szt.-páli
erdő ; — E . hirsutum L . (Piros Cs.) Ravazdi rét, Paradicsom ; —
E . parviflorum Schreb. (Szőrösödő Cs.) Ravazdi rét ; — E . mon-
tanum L . ( H e g y i Cs.) I l l á k , sz.-páli erdő ;— E . palustre L . (Deréce
Cs.) K o r . malomárok és nádas ; — E . roseum Schreb. (Rózsaviratu
Cs.) Ravazdi rét.
C i r c a e a lutetiana L . ( V a r á z s Szirompár.) Szt.-páli erdő.

V I I I . REND. JÉZSAFAFÉLÉK. PHILADELPHEAE.

P h i l a d e l p h u s coronarius L . (Korona Jézsafa.) Kertekben művelve.

X I . REND. GERELYFÉLÉK. GERANIACEAE.

E r o d i u m cicutarium L ' H e r i t . (Bürök A r o r r ) M i n d e n ü t t utak-, árok­

partokon.
G e r a n i u m sylvaticum L . ( L i g e t i Gerely) K o r . pagony; — G. sangui-
neum L . (Rózsás G.) Sági domb; — G.pusillum L . ( A p r ó G.) Sz.-M.
K e r í t é s e k mellett, K o r á r o k p a r t ; — G. columbinum L . (Galamb G.)
Sz.-M. dombok; - G. molle L . (Puha G.) Sz.-M. Csajderkut
félé; — G. robertianum L . ( B a k b ü z ü G.) Sz.-M., K o r . árnyékos
helyeken.

X I I . REND. L E N F É L É K . L I N E A E .

L i n u m catharcticum L . (Béka Len.) Kor., Sz.-M. nedves réteken ; —

L . f l a v u m L . ( S á r g a L . ) S z . M . T é n y ő , szőlők szélén; — L . h i r s u t u m L .
(Borzas L . ) u. o.; — L . tenuifolium L . ( Á r l e v e l ü L . ) Sz.-páli e r d ő ; —
L . usitatissimum L . ( H á z i L . ) m ű v e l v e ; — L . perenne L . ( É v e l ő L . )
Tarján puszta, Győr, P á n z s a p a r t ; — L . austriacum L . ( O s z t r á k
L . ) Sági dombok.

X I I I . REND. TEREBINTHOSIAK. TEREBINTHINEAE.

T r i b u l u s terrestris L . (Súlyom Szurdancs.) K o r . K a j á r , homokon,

Győr, K i s k ú t felé.
D i c t a m n u s albus L . (Kőris Ezerjó.) Illák, sz.-páli erdő, szemerei
kutyor.
R h u s Cotinus L . ( S á r g a SzömÖrcse.) Sz.-M. liget,kertekben m ű v e l v e ;
— R. typhina L . ( V i r g i n i a i Sz.) K o r . pagonyban fél vadon, kertelt-
ben művelve.
E u t a graveolens L . (Szagos Ruta.) M ű v e l v e kertekben.
J u g 1 a n s regia. L . ( P o m p á s Diófa.) u. o.

XIV. REND. HÁRMASGUBÓCUAK. TRICOCCAE.

E u p h o r b i a Chamaesice L . (Verhenyes F ü t e j ) K ó r . tarlóban; —

E . L a t h y r i s L . ( N a g y s á r F . ) I t t - o t t falun kert- ós szőlőben művelve
mint láz-ölő ; — E . platyphylla L . (Nagylevelű F . ) Sz. M . kertben,
K o r . t a r l ó b a n ; — E . epithymoides Jacq. (Borzas F.) Ravazdi
e r d ő ; — E . palustris L . (Tavi F . ) G y ő r - p r a t e r ; — E . helioscopia L .
(Napraforgó F . ) Sz.-M. K o r . s e g y e b ü t t , kert- és szollőkben ; — E .
Gerardiana Jacq. ( P a r t i F.) u. o. utak mellett; —• E . amygdaloides L .
(Baracklevelü F . ) Ecsi erdő ; — L . Cyparissias L . (Farkas F . )
M i n d e n ü t t ; — E . Esula L . (Kissár F . ) Győr, városrét, K o r . árok­
part; — E . virgata W . k. (Vesszős F . ) K o r . Marcal-rétek, Paradi­
csom; — lucida W . k. ( F é n y e s F . ) K o r . s g y i r m ó t h i M a r c a l - r é t e k ; —
E . falcata L . (Sarlós F . ) Vetések közt; — E . exigua L . ( A p r ó
F . ) u. o.
M e r c u r i a 1 i s annua L . ( E g y n y á r i Szélfű.) Kertek-, szőlőkben.
B u X u s sempervirens L . (Télizöld P u s z p á n g . ) Kertekben művelve.

XV. REND. EBSEFÉLÉK. FRAGULACEAE.

I l e x Aquifoliuni L . (Téli Magyal.) Sz.-M. kertben művelve.

R h a m n u s catharcticus L . (Varjútövis Benge.) K o r . Paradicsom ; — R.
Frangula L . ( K u t y a B . ) u. o. és Marcal-part.
E v o n y m u s europaeus L . (Csíkos Kecskerágó.) Illák, écsi erdő, K o r .
pagony ; — E . verrucosus Scop. (Bibircses K . ) Illák, écsi erdő.
S t a p h y l e a pinnata L . (Mogyorós Hályogfa.) Sz.-M. kertben.

XVI. REND. CSÉSZESZÁRNYFÉLÉK. POLYGALEAE.

P o l y g a l a major L . (Nagyocska Csészeszárny.) Sz.-M. homokdomb.

K o r . — P. vulgaris L . (Pacsirta Cs.) u. o.

X V I I . REND. SZAPPANFAFÉLÉK. SAPINDACEAE.

A e s c u l u s Hyppocastanum L . (Gesztenye Bokrétafa.) M ű v e l v e min­

denütt.

X V I I I . REND. JUHARFÉLÉK. ACERINEAE.

A c e r Pseudoplatanus L . (Juhar J á v o r . ) Sz.-M. s ravazdi e r d ő ; —

A . platanoides L . ( J ó k o r i J.) u. o. ; — A . campestre L . (Fodo
J.) u. o.
 X I X . REND. MÉZGATERMŰK. GUTTIFERAE.

H y p e r i c u m quadrangulum L . (Négyszögű L i n k a . ) Illák, K o r . S á r -

dos-ér mellett; — H . perforatum L . (Csengő L . ) Közönséges m i n ­
d e n ü t t ; — H . montaniim L . (Hegyi L . ) Illák, sz.-páli erdő ; —
H . hirsutum L . (Borzas L . ) u. o.

X X . REND. SZÙDOKFÉLÉK. TILIACEAE.

T i l i a grandifolia Ehr. (Nagylevelü Szódok) I l l á k ; — T. parvifolia

Ehr. ( K i s l e v e l ü H á r s Sz.) u. o.

X X I . REND. M Á L Y V A F É L É K . MALVACEAE.

H i b i s c u s Trionum. L . (Dinnye H i b i k . ) K o r . kapás növények közt.

A l t h a e a officinalis L . (Mahola Ziliz.) Kajár, K o r . á r k o k - és vízjárta
helyeken.
L a v a t e r a thuringiaca L . ( T h ü r i n g i a i Lavatera.) K o r . Vajda-rét,
Szemere, Sz.-M.
M a l v a crispa L . (Bodros M á l y v a . ) K o r . kertben félvadon ; — M .
sylvestris L . (Erdei M . ) K o r ; — M . rotundifolia F r . (Kerek M . )
K o r . Szt.-M. ; — M . vulgaris F r . (Közönséges M . ) u. o.

X X I I . REND. SZEGFŰFÉLÉK. CARYOPHYLLEAE.

C u c u b a l u s bacciferus L . (Bogyótermő Kukuba.) Illák. Paradicsom.

A g r o s t e m m a Githago L . (Vetési Konkoly.) M i n d e n ü t t vetések közt.
L y c h n i s Coronaria L . (Rózsás Mécsvirág.) Kertekben művelve ; —
L . Viscaria L . (Szurkos M . ) Sz.-M. K i s b a r á t i , réteken, bokrokban ;
— L . Flos cuculi L . ( K a k u k M . ) u. o. s K o r . ; — L . vespertina
Sibth. (Esti M . ) u. o.
S í l e n e inflata Sm. (Hólyagos Sziléne) Sz.-M. dombok, Paradicsom,
K o r . ; — S. conica L . ( K ú p o s Sz.) K o r . temető, K a j á r , vetések
k ö z t ; — S. Otites L . (Fodorszirmu Sz.) K o r . pagony s temető.
Sz.-M. ; — S. viscosa Pers. (Enyves Sz.) Sz.-M. kert, K o r . árokpart ;
— S. noctiflora L . (Esti Sz.) Kajár, szántóföld; — S. dichotoma
Ehr. ( K é t - k é t á g u Sz.) Győr, városrét ; — S. Armeria L . (Szegfű
Sz.) I l l a k - e r d ő ; — S. nutans L . ( K ó n y a Sz.) Sz. M . domb, Paradi­
csom, Kor.
S a p o n a r i a officinalis L . (Tajtékzó Szappanfű.) K o r . S z . - P á l , á r o k ­
ban; — S. Vaccaria L . (Vetési Sz.) Győr, Sz.-M. K o r . vetések k ö z t .
G y p s o p h i l a muralis L . (Gyepi Dercefű). K o r . Sz.-M. dombos hely;
— G. fastigiata L . (Sátorozó D.) K a j á r , homok; — G. paniculata
L . (Buglyos D.) Szemere, K o r . homok.
T u n i c a saxifraga Scop. ( K ő t ö r ő Ékfü.) Sz.-M. dombos hely.
D i a n t h u s plumarius L . (Tollas Szegfű.) Szentiván, K o r . homok ; -
D . Caryophyllus. L . ( P o m p á s Sz.) Kertekben művelve ; — D . pro
lifer L . ( A s z ú Sz.) K o r . homokon ; — D . velutinus Guss. (Borza
Sz.) Sz.-páli erdő ; — D . Carthusianorum L . ( H á r o m i n u Sz.
Sz.-M. K o r . dombokon ; — D . Armeria L . (Szeplős Sz.) Illák.
M a l a c h i u m aquaticum F r . ( V i z i L á g y o d a . ) Kor., Sz.-M. árokban
nedves réten.
C e r a s t i u m glomeratum T h u i l . Csomós M a d á r h u r . ) K a j á r , szán
tóföld ; — C. semidecandrum L . (Béna M . ) K o r . Kajár, földeken
— C. glutinosum Fries. (Enyves M . ) u. o. ; — C. triviale L i n k
(Pongyola M . ) K a j á r , szántóföldeken; — C. arvense L . (Pallag
M . ) Sz.-M. szántóföld szélén, K o r .
S t e l l a r i a media L . (Gyenge Csillaghúr.) Sz.-M. m i n d e n ü t t ; —
St. graminea L . ( P á z s i t Cs.) u. o. K o r . ; — St. Holostea L . (Olo-
csán Cs.) Illák.
H o l o s t e u m umbellatum L . ( E r n y ő s Olocsán.) M i n d e n ü t t Sz.-M..
Győr, K o r .
A r e n a r i a serpyllifolia L . ( K a k u k Homokhur.) Kor., Sz.-M. homokon.
A l s i n e setacea W . K . (Sertelevelü L u d h u r . ) Sz.-M.; — A . Jacquinii
Koch. (Csomós L . ) u. o. ; — A . verna Bartl. (Tavaszi L . ) K o r .
homokon.
S c l e r a n t h u s annuus L . ( E g y n y á r i Szeklár.) Kor. homokon.

X X I I I . REND. PORCSINFÉLÉK. PORTULACEAE.

P o r t u l a c a oleracea L . (Kövér Porcsin) Sz.-M., K o r . szőlők —

kertekben.

X X I V . REND. T Ö K F É L É K . CUCURBITACEAE.

B r y o n i a alba L . (Büdös Gönye.) Sz.-M., K o r . s e g y e b ü t t , kerítések

mellett ; — B . dioica Jacq. ( K é t l a k i G.) Sz.-M.
C u c u m i s Melo L . ( S á r g a d i n n y e Ugorka.) M ű v e í v e m i n d e n ü t t ; —
C. sativus L . (Savanyító U . ) u. o.
C u c u r b i t a Lagenaria L . ( L o p ó Tök.) Művelve a szőlőhegyekben ;
— C. Pepo L . ( U r i T.) Művelve m i n d e n ü t t ; — C. Melopepo L .
(Koronás T.) szintén ; — C. Citrullus L . ( G ö r ö g d i n n y e T.) szintén.

XXV. REND. V I O L A F É L É K . VIOLARIEAE.

V i o l a tricolor L . ( H á r o m s z í n ű Viola.) M i n d e n ü t t szántóföldeken ; —

V . odorata L . (Szagos V . ) Sz.-M., Kor., P i n n y é d árnyékos helye-
 k e n ; — V . hirta L . (Borzas V . ) Sz.-M., K o r . száraz domb; —
V . arenaria DC. (Homok V . ) Ravazd ; — V . canina L . (Sovány V . )
I l l a k - e r d ő . K o r . pagony; — V . sylvestris L . ( E r d e i V . ) u. o. ; —
Persicifolia Roth. (Kajszinlevelű V . ) Mogyorós erdő, Győr, városrót.

XXVII. REND. SZUHARFÉLÉK. CISTINEAE.

H e l i a n t h e m u m Fumana M i l l . (Kacskörös Tetemoldó.) K o r . pagony­

ban száraz homokbuckán ; — H . vulgare Gaertn. (Közönséges T.)
Illák, K o r . pagony.

XXVIII. REND. NIMFAFÉLÉK. NYMPHACEAE.

N y m p h a e a alba L . ( F e h é r Nimfa.) a Marcalban m i n d e n ü t t , G y ő r -

Szigeth ; — N . minor D . C. u. o. koroncói h a t á r b a n .
N u p h a r luteum Sm. ( S á r g a Nufar.) u. o. G y ő r - S z i g e t h .

X X I X . REND. REZEDAFÉLÉK. RESEDACEAE.

R e s e d a lutea L . (Sárga Rezeda.) Közönséges m i n d e n ü t t ; — R. odorata

L . (Szagos R.) Kertekben művelve ; - R. luteola L . ( S á r g á s R.)
Sz.-M. réteken, K o r . Bakonyér töltésein.

XXX. REND. KERESZTESEK. CRUCIFERAE.

R a p i s t r u m perenne A l i . (Évelő Rekenyő.) Sz.-M. szántóföldek.

R a p h a n u s sativus L . ( K e r t i Retek.) Művelve ; — R. Raphanistrum L .
(Repcsén R.) Sz.-M. K o r . s egyebütt tavaszi közt.
D i p l o t a x i s tenuifolia DC. (Keskenylevelü Ikrend.) Győr, házfalak
mellett ; — D . muralis DC. (Kőfali I . ) Sz.-M. szántóföldeken.
E r u c a s t r u m elongatum Rchb. (Haraszt Nyulyga.) Sz.-M. egyedül a
S á g r a vezető horogban.
S i n a p i s arvensis L . (Vetési M u s t á r . ) Kor., Szt.-M. szántóföldeken ;
— S. alba L . ( F e h é r M . ) u. o.
B r a s s i c a oleracaea L . (Főzelék Káposzta.) Művelve m i n d e n ü t t ;
— B . Napus oleifera L . (Öszi Repce.) Művelve ; — B . Rapa L .
( K e r é k r é p a K . ) szintén — Rapa a) campestris L . Sz.-M., S z á n ­
tóföld.
M y a g r u m perforatum L . ( Á l t a l n ő t t Légyfogó.) K o r . tavaszi föl­
deken.
N e s l i a paniculata Desv. (Pallagi Neslia.) Sz.-M. vetés közt, K o r .
pagony.
Isatis tinctoria L." ( F e s t ő Csülleng.) N y u l i h a t á r b a n az ország-ut
mellett.
L e p i d i um campestre R. B i \ (Mezei Zsázsa.) Szt.-M. a főmonostor
körül, Koroncó, ugarföld; — L . Draba L . ( D a r a v i r á g Zs.) M i n ­
d e n ü t t alkalmatlan gaz ; — perfoliatum L . ( F e l e m á s Zs.) Kisme-
gyer ; — L . ruderale L . (Mecsek Zs.) Sz.-M. a k ö n y v t á r falánál,
K o r . plób. udvar; — L sativum L . ( K e r t i Zs.) Vetve kertekben.
C a p s e 11 a Bursa Pastoris L . ( P á s z t o r Tarsolyfü.) Sz.-M., K o r . m i n ­
d e n ü t t ; s) integrifolia DC. u. o.
C a m e l i n a sativa Cr. (Magvas Gomboska.) Kor., Sz.-M. á r o k ­
parton.
E r y s i m u m canescens R t h . ( S z ü r k é s Szegecs.) Sz.-M. árkokon. K o r .
— E . repandum L . ( F ü r t ö s Sz.) Sz.-M. szántóföld, K o r . á r o k p a r t ;
— E . cheiranthoides L . ( I b o l y a k é p ü Sz.) I l l a k - e r d ő , K o r . bábota ;
— E . A l l i a r i a L . ( H a g y m a s z a g ú Sz.) Sz.-M. bokrokban.
S i s y m b r i u m Thalianum Gaud. (Thal. Zsombor.) K a j á r , szántóföld; —
S. I r i o L . (Irió Zs.) K o r . szántóföldeken;— S.Columnae L . (Hamvas
Zs.) Sz.-M. árkok, utak, kerítések mellett ; — S. pannonicum
Jacq. (Pannoni Zs.) K a j á r i erdő. K o r . á r o k p a r t ; — S. officinale
Scop. (Orvosi Zs.) Sz.-M. utak mellett, K o r . szérűn : — S. Sophia
L . (Zsófia Zs.) K o r . utak mellett, szürün ; — austriacum Jacq.
( O s z t r á k Zs.) I l l a k - e r d ő ; — S. Loeselii L . (Borzas Zs.) Sz.-M.
árkok partján.
T h 1 a s p i arvense L . (Vetési Tarsóka.) Sz.-M. utak mellett ; —
T h . perfoliatum L . (Gallérozó T.) u. o. törmeléken.
C o c h l e a r i a Armoracia L . (Torma Kalánfü.) Kertekben művelve,
K o r . nedves réten félvadon.
D r a b a muralis L . (Kőfali D a r a v i r á g . ) Sz.-M., Kisécs ; — D . verna L .
(Tavaszi D.) M i n d e n ü t t ugarföldon, legelőkön.
A 1 y s s u m calycinum L . (Csészés Ternye.) K o r . pagony, Sz.-M. dombos
helyeken ; — A . montanum L . ( H e g y i T.) u. o. ; — A . minimum
L . (Pici T.) p á z m á n d i domb.
F a r s e t i a incana R. Br. ( F e h é r Farsetia.) K o r . S z . - M . s e g y e b ü t t
utszéleken.
B e n t a r i a enneaphylla L . (Kilenclevelü Fogasir.) K o r . Sz.-M. liget ;
—• D . bulbifera L . ( G u m ó t e r m ő F.) u. o.
C a r d a m i n e pratensis L . (Kakuk Foszlár.) K o r . Sz.-M. rétek ; —
C. amara L . ( K e s e r ű F.) Sz.-M. árkokban.
A r a b i s hirsuta Scop. (Borzas I k r a p i k . ) Illak-erdő ; — A . T u r r i t a L .
Torony I . ) u. o. ; — A . auriculata L . ( F ü l e s I . ) Sz.-M. árkokban.
T u r r i t i s glabra L . * (Kopasz Toronyszál.) K o r . Paradicsom, I l l á k ,
sz.-páli erdő.
B a r b a r e a vulgaris R. Br. (Közönséges Tormáncs.) Sz.-M. Bálint-rét;
— B . praecox R. Br. ( K o r a i T . ) u. o.
N a s t u r t i u m amphibium R. Br. (Iszap Rézsuka.) Ravazdi t ó , kor.
nádasok ; — N . austriacuni. Cranz. ( O s z t r á k R.) K o r . nedves
r é t e k e n ; — N . palustre. D . C. (Tavi R.) Sz.-M. B á l i n t - r é t ; — N .
sylvestre R. Br. (Berki R.) u. o. utak mellett.

• X X X I . REND. M Á K F É L É K . PAPAVERACEAE.

F u m a r i a officinalis L . (Fold F ü s t i k é . ) Sz.-M. kertekben, K o r .

pagonyban.
C o r y d a l i s solida Sw. ( T ö m ö r K e l t i k e ) Illák.
G 1 a u c i um corniculatum Curt. (Szarvas Szarumák.) Sz.-M. vetések
közt, K o r . árokparton.
C h e l i d o n i u m május L . (Cinadonia Gódirc.)(3ryŐr, Szt.-M. cserjék
árnyában.
P a p a v e r Rhoeas L . (Pipacs M á k . ) Vetések közt m i n d e n ü t t ; —
P. dubium L . ( K é t e s M . ) K o r . t e m e t ő á r k á n , P. Szt.-M. kert á r k á n ;
— P. somniferum L . (Alomhozó M . ) M ű v e l t e t i k m i n d e n ü t t .

XXXII. REND. BORBOLYAFÉLÉK. BERBERIDEAE.

B e r b e r i s vulgaris L . (Sóska Borbolya.) Sz.-M. liget, K o r . pagony.

XXXIII. REND. SZIRONTÁKFÉLÉK. RANUNCULACEAE.

P o e o n i a officinalis L . (Rózsa Bazsál.) Kertekben művelve.

D e l p h i n i u m Consolida L . (Szarkaláb Sarkvirág.) Vetés közt m i n ­
d e n ü t t ; — D . Ajacis L . ( K e r t i S.) Kertekben művelve.
A q u i l e g i a vulgaris L . (Harang Cámoly.) Kertekben művelve.
N i g e l l a arvensis L . (Mezei Kandilla.) M i n d e n ü t t vetés k ö z t ; — N .
damascena L . ( K é k K . ) Kertekben művelve.
C a 11 h a palustris L . (Mocsári Gólyahir.) Nedves helyeken m i n d e n ü t t .
C e r a t o c e p h a l u s falcatus P. (Sarlós F u l á n c s . ) Sz.-M. á r k o k o n ; —
C. orthoceras D G ( S u d á r s z a r v u F.) u. o.
R a n u n c u l u s aquatilis L . (Tavaszi Szironták.) Sz.-M., P á n z s á b a n ,
Kor., Marcalban; — R. L i n g v a L . ( N á d i Sz.) K o r . nádasokban ; —
R. Ficaria L . (Saláta Sz.) Sz.-M., K o r . s e g y e b ü t t ligetekben,
á r o k p a r t o k o n ; — R. illyricus L . (Selymes Sz.) K o r . temető, föve­
nyes és sóska-domb; — R. repens L . (Boglárka Sz.)- M . , K o r .
nedves r é t e n ; — R. bulbosus L . ( G u m ó s Sz.) K o r . pagony; —
R. sceleratus L . (Torzsika Sz.) Kor., R á b a - S z . - M i h á l y , Szemere,
á r k o k b a n ; — R. arvensis L . Mezei Sz.) Sz.-M., K o r . s e g y e b ü t t
 vetések közt; — R. acris L . ( R é t i Sz.) Kor., Sz.-M r é t e k e n ; —
R. lanuginosa, L . (Gyapjas Sz.) Illak-erdŐ; — R. auricomus L . ( V á l ­
tozó Sz.) K o r . Paradicsom, ravazdi erdő.
A d o n i s aestivalis L . ( N y á r i Hérics.) Vetések közt m i n d e n ü t t ; —
A . flammea Jacq. ( L á n g s z i n ü H . ) u. o. Sz.-M., K o r . ; — A . vernalis
L . (Tavaszi H . ) Sz.-M., sz.-páli erdő, szemerei szőlő.
A n e m o n e Pulsatilla L . ( L e á n y Kökörcsin.) Sz.-M., kisbaráti, tényői
hegyekben; — A . pratensis L . (Mezei K . ) Tarján puszta, kor.
Bősze-domb, K i s - á r p á s , t e m e t ő ; — A . sylvestris L . (Erdei K . )
Sz.-M. árnyékos helyen; — A . nemorosa L . ( L i g e t i K . ) sz.-páli
erdőben; — A . ranunculoidis L . (Boglár K . ) K o r . pagony.
T h a l i c t r u m flavum L . ( S á r g a Virnáncz.) S á g ; — T h . angustifolium
Jacq. (Szűklevelü V . ) Győr, városrét, kor. pagony; — T h . galoides
Nestl. (Galaj V . ) I l l a k - e r d ő ; — T h . május L . S á g i domb.
C l e m a t i s integrifolia L . ( E p l e v e l ü Bérese.) Kor., Győr, Sz.-M. s
m á s u t t rendes réteken ; — C. recta L . ( L ó t o r m a B.) Torda-sziget; —
C. Vitalba L . (Iszalag B.) Sz.-M. sövényekben.

XXXIV. REND. RIBISZKEFÉLÉK. RIBESIACEAE.

R i b es Grossularia L . (Pöszméte Ribiszke.) M ű v e l v e m i n d e n ü t t ker­

tekben; — R. rubrum L . (Veres R.) u . o.; — R. nigrum L .
(Fekete R.) u. o.; — R. aureum L . (Arany R.) u. o.

XXXV. REND. KÖTÖRFÉLÉK. SAXIFRAGEAE.

S a x i f r a g a bulbifera L . ( R ü g y h a g y m á s K ő t ö r . ) Sz.-M. liget, sz.-páli

erdő.

XXXVI. REND. POZSGÁRFÉLÉK. CRASSULACEAE.

S e m p e r v i v u m tectorum L . (Rózsás F ü l f ü . ) Itt-ott háztetőkön s

tűzfalakon.
S e d u m maximum Sut. (Bablevelü Szaka.) Kor., sz.-páli erdő, sebesi
major; — S. acre L . (Borsos Sz.) Sz.-M. dombok lejtje, K o r .
árokpartokon.

X X X I V . REND. F A K I N F É L É K . LORANTHACEAE.

L o r a n t h u s europaeus L . ( E u r ó p a i Fakin.) Illák, sz.-páli erdő, t ö l g y -

s körtefákon.
V i s c u m album L . ( F e h é r F a g y ö n g y . ) I l l a k - e r d ő .
 Ill
X X X V I I I . REND. SOMFÉLÉK. CORNEAE.

] o r n u s mas L . ( H ú s o s Som.) Illák, Paradicsom, e r d ő - s kertekben; —

C. sangvinea L . ( V e r e s e g y ü r ü S.) u. o.

X X X I X . REND. SZÖLŐFÉLÉK. AMPELIDAE. •

V i t i s vinifera L . (Bortermő Szőlő.) Művelve hegyekben s kertekben;—

V . sylvestris C m . Vadon a kor. pagonyban s Paradicsomban.
A . m p e l o p s i s hederacea M i c h . (Borostyán Venyige.) M ű v e l v e ker­
tekben Győr, K o r . sat.

X L . REND. A R A L I A F É L É K . ARALIACEAE.

H e d e r a H e l i x L . ( R e p k é n y Borostyán.) G y i r m ó t h , sebesi erdő.

X L I . REND. ERNYŐSÖK. UMBELLIFERAE.

B i f o r a radians M . B. (Sugárzó Pokilincs.) Sz.-M. vetések közt.

C o n i u m maculatum L . (Foltos B ü r ö k . ) Omladékokon s kerítések
mellett m i n d e n ü t t .
C h a e r o p h y l l u m bulbosum L . (Mogyorós Baraboly.) Sz.-M. bok­
rokban; — Ch. aureum L . (Arany B . ) I l l á k , erdő szélén.
A n t h r i s c u s Cerefolium. Ploffm. (Zamatos Turbolya.) K o r . malorn-
tÖltés, á r o k p a r t o k ; •— A . trichosperma Schult. ( S e r t é s m a g u T . )
Sz.-M. kerítések mellett ; — A . vulgaris P. (Közönséges T.) u. o.
utak mellett.
T o r i l i s helvetica Gmel. (Svájci T ü s k e r n y ő . ) Sz.-M., G y i r m ó t h , v e t é ­
sek k ö z t ; — Torilis Anthriscus Gmel. (Turbolya T . ) K o r . pagony s
Paradicsom.
C a u c a l i s daucoides L . ( V i g á l y i Borzon.) Kor., Sz.-M. vetések közt.
D a u c u s Carota L . ( S á r g a r é p a Murok.) Kertekben művelve s vadon
a réteken m i n d e n ü t t .
T o r d y l i u m maximum L . (Durva Magtaraj.) Sz.-M. kopár dombok.
H e r a c l e u m Sphondylium L . (Medvetalp T á p s i r . ) Sz.-M. rétek.
P a s t i n a c a sativa L . ( K e r t i P á s z t i n á k . ) R é t e k e n m i n d e n ü t t .
À n e t h u m graveolens L . (Nehézszagu Kapor.) M ű v e l v e kertekben s
i t t - o t t félvadon is.
P e u c e d a n u m Cervaria L . (Szarvas Kocsord.) Sz.-M. homokdomb.
K o r . belső r é t e k ; — P. Oreoselinum Mönch. (Citrom K . ) K o r .
pagony; — P. Alsaticum L . (Buglyos K . ) u. o. Vajda-rét, bok­
rok közt.
A n g e l i c a sylvestris L . ( E r d e i Angyelika.) Sz.-M. g y ü m ö l ­
csösök.
 S i l a u s pratensis Bess. ( R é t i Silaus.) u. o. rétek.
L i b a n o t i s Montana A l l i o n . ( H e g y i T ö m j é n i 11 a t.) u. o. bokros
dombok.
S e s e 1 i coloratum Ehr. (Szines Gurgulya.) Kor. t e m e t ő , S z . - M . k á l v á r i a :
S. glaucum L . ( F a k ó G.) u. o.
F o e n i c u l u m officinale A i l . (Orvosi Fenik.) Kertekben művelve.
A e t h u s a Cynapium L . ( Á d á z Ebzellér.) Sz.-M. K o r . tarlóban.
O e n a n t h e fistulosa L . ( O s t o r i n d á s Haramag.) K o r . nedves réteken,
Nagy Ecs; — Oe. Phellandrium L a m . (Bösövény H . ) Kor., R.-Pa-
tona, R . - S z . - M i h á l y álló vizben, árokban.
B u p l e u r u m falcatum L . (Gacsos Szingallér.) Sz.-M. K o r . dombok ; —
B. longifolium L . (Hosszúiévelü Sz.) Ravazdi e r d ő ; — B . r o t u n d i -
folium L . Sz.-M. vetés k ö z t ; — B . tenuissimum L . ( G i n d á r Sz.)
K o r . falulegelő ; — B . Gerardi Jacq. (Gerárcl Sz.) Tényő, szőlők
felett.
S i u m latifolium L . (Széleslevelü Bolonyik.) Ravazdi erdő, K o r . n á d a ­
sok; — S. angustifolium L . ( K e s k e n y l e v e l ü B.) K o r . nádasok,
Sz.-M. árkok.
Pimpinella magna L . (Nagy Pimpinella.) Sz.-M. r é t e k ; —
P. saxifraga L . ( K ő t ö r P.) u. o. K o r . dombos helyek.
C a r u m Carvi L . (Konyha K ö m é n y . ) Sz.-M. K o r . réteken.
A e g o p o d i u m Podagraria L . (Bigecsi Baktopp.) Sz.-M. K o r . á r n y é ­
kos helyen.
F a l c a r i a R i v i n i Host. ( R i v i n Sarlófű.) M i n d e n ü t t vetések közt.
T r i n i a vulgaris DC. (Közönséges Trinia.) K o r . Pagony; — T. K i t a i -
belii. M . B . ( K i t a i b e l T . ) Sz.-M. az Ámánd-szőlő melletti horog.
A p i u m Petroselinum L . (Petreselyem Zeller.) Kertekben minde­
n ü t t ; A . graveolens L . (Nagyszagu Z.) u. o.
C i c u t a virosa L . (Mérges Csomorika.) Ravazdi tó.
E r i n g i u m campestre L . (Mezei I r i n g ó . ) Legelőkön utak mellett
m i n d e n ü t t ; — E . planum L . (Lapos J . K o r . mesterföld, Győr, v á ­
rosrét, P á n z s a táján.

X L I I . REND. HANGAFÉLÉK. ERICACEAE.

P y r o l a c h l o r a n t h a Sw. (Zöldviratu körtike.) K o r . pagony, erdei

fenyvek alatt. A hangafélék rendjéből csakis ezen egyetlen p é l ­
d á n y t találtam m e g y é n k területén, s ezt is csak legújabban — m á ­
jus 20-án leltem teljes virágzásban.
 X L I I I . REND. K A N K A L I N F É L É K . PRIMULACEAE.

n a g a 11 i s arvensis L . (Mezei Tikszem.) Kor., Sz.-M. szántófölde­

ken; = A . coerulea Schreb. ( K é k T.) u. o.
y s i m a c h i a Nummularia L . ( F i l l é r Lizinka.) Illák, Kor. belső
r é t e k ; — L . nemorum L . ( L i g e t i L . ) K o r . Paradicsom; —
L . punctata L . (Pettyegetett L . ) G y ő r - S z i g e t h ; — L . vulgaris L .
( F ü z é n y L . ) K o r . nádas, árkokban.
y c 1 a m e n europaeum L . ( L i g e t i Türtszirom.) Ravazdi erdő.
n d r o s a c e maxima L . (Nagy Müköcs.) S z t . - P á l , Sz.-Iván, K o r .
földeken.

XLIV. REND. RENCSEFÉLÉK. UTRICULARIEAE.

t r i c u l a r i a vulgaris L . (Közönséges Rencse.) Győr, vizárkokban,

Kor., álló vizben.

XLV. REND. SZÁNDORFÉLÉK. OROBANCHEAE.

r o b a n c h e ramosa L . ( E l á g a z ó S z á d o r . ) Kismegyer, K o r . kender­

földek, kertekben; — O. coerulea V i l i . ( K é k Sz.) Sz.-M. k á l v á r i a ; —
O. Epithymum DC. (Demutka Sz.) u. o.; — O. Galii Duby.
(Galaj Sz.) K o r . Paradicsom.

X L V I I . REND. TÁKAJAKFÉLÉK. SCROPHULARINEAE.

[ e 1 a m p y r u m nemorosum L . ( K é k - ü s t ö k ü Fintor.) Ravazdi, kis­

b a r á t i erdő ; — M . pratense L . ( G ú n y o l ó F . ) u. o. ; — M . crista-
tum L . (Taréjos F.) u. o. K o r . Paradicsom; — M . arvense L . (Csor-
molya F.) szántóföldeken m i n d e n ü t t ; — M . barbatum W . K .
(Szakállas F.) Sz.-M., Kor. vetések közt.
h i n a n t h u s Alectorolophus P o l l . (Csörgő Lapor.) Sz.-M. vetések
közt; — R. minor Ehr. (Kisebb L . ) Sz.-M. K o r . r é t e k e n ; —
R. major Ehr. (Nagyobb L . ) u. o.
u p h r a s i a officinalis L . (Szemvíditó Szálkacsék.) Illák, Kajár, r é t e n ;
— E . Odontites L . (Fogancs Sz.) K o r . rétek, Sz. M . dombok.
e r o n i c a spicata L . (Macskafark Szigoraik) Sz.-M. kálv., K o r .
Paradicsom; — V . nitens Host. (Kopasz Sz.) Kor., Paradicsom; —
V . longifolia L . (Hosszúlevelü Sz.) K o r . belsőrétek, Győr, prater; —
V . spuria L . ( K é t e s Sz.) K o r . szántóföld; — V . latifolia L . (Széles
levelű Sz.) I l l á k ; — V . prostrata L . ( L e c s e p ü l t Sz.) Sz.-M. B o l ­
dogasszony, Kor.ugaron; — V . dentata Schm. (Fogas Sz.) Sz.-páli
erdő; — V . Anagallis L . ( P ó l é Sz.) Sz.-M., K o r . iszapos r é t e k ; —
V . Beccabunga L . (Deréce Sz.) Pánzsa, K o r . Marcal; — V . scutel-
Gyúrmetrye és v í r o s egyet, leírása. ü
 lata L . (Paizsos Sz.) K o r . mocsárok; — V . Chamaedrys L . (Cser Sz
Sz.-M. kálvária, K o r . r é t e k e n ; — V . Officinalis L . (Orvosi Sz
Illák, K o r . gyepekben; — V . serpillifolia L . (Kakuk Sz.) K o
Paradicsom; — V . arvensis L . (Ugar Sz.) Sz.-M. hoszpodár-szőh
K o r . ugarfold; — V . praecox A l l . ( J ó k o r i Sz.) Sz.-M. dombok; -
V . triphyllos L . (Ujjas Sz.) u. o.; — V . venia L . (Tavaszi Sz
Sz.-M. gyepes árokpart, K o r . luccrnaföld; — V . agrestis I
(Mezei Sz.) S z . - M . u g a r f ö l d ; — V . h e d e r i f o l i a L . ( B o r o s t y á n l e v e l ü S z
Sz.-M., K o r . kert és ugar; — V . austriaca L . ( O s z t r á k Sz.) Sz.-IV!
Bold.-Asszony, K o r . templomdomb.
G ra t i o 1 a officinalis L . (Orvosi Csikorka.) Kor. nedves rétek, Győr, pratei
D i g i t a l i s purpurea L . (Piros G y ű s z ű v i r á g . ) Kertekben művelve.
A n t i r r h i n u m május L . (Nagyobb P i n t y ő . ) u. o.; — A . Orontiur
L . ( G ú n y o s P.) Sz.-M. vetések közt.
L i n a r i a genistifolia M i l l . (Rakottyalevelü Gyujtován.) Sz. M . k á h
K o r . pagony; — L . vulgaris M i l l . (Közönséges Gy.) u. o.árokpar
s utak mellett; — L . minor Desf. ( K i s Gy.) Sz.-M. szántóföld; -
L . Elatine M i l l . ( L á t o n y a Gy.) u. o. és K o r . ; — L . spuria M i l l
(Korcs Gy.) Sz.-M. szántóföld.
S e r o p h u l a r i a Scopolii. Hopp. (Scopoli Tákajak.) B a r á t i e r d ő ; —
Sc. nodosa L . (Göcsös T.) Écsi erdő, K o r . Paradicsom.
V e r b a s c u m phoeniceum L . (Violakék F a r k k ó r ó . ) Sz.-M. liget, K o r
pagony, sz.-páli erdő ; — V . Blattaria L . (Molyüző F.) K o r . ugar
Sz.-M. á r o k p a r t ; — V . nigrum L . (Fekete F.) I l l a k - e r d ő ; —
V . Lyehnitis L . (Mécs F.) u. o. sz.-páli e r d ő ; — V . Thapsus L
( Ö k ö r F.) K ö r . ugarfold, utak mellett; — V . Thapsiforme Schrad
(Keskenylevelü F.) Sz.-M. ugar.

XLVIII. REND. CSUCSORFÉLÉK. SOLANACEAE.

L y c i u m barbarum L . (Pongyola F a n z á r . ) K o r . Sz.-M. s egyebüt

művelve s elvadulva.
Lycopersicum esculentum M i l l . ( M e g e h e t ő Paradicsomalma.
M ű v e l v e kertekben.
So 1 a n u m tuberosum L . ( K o l o m p é r Csucsor.) M ű v e l v e az egész megyé­
ben; — S. Dulcamara L . (Keserédes Cs.) K o r . pagony, Paradicsom
M a r c a l r é t e k ; — S. nigrum L . (Fekete Cs.) U t a k mentén, kerítései
mellett, árnyékban m i n d e n ü t t ; — S. miniatum Bernh. K o r . pagony
C a p s i c u m annuum L . ( E g y n y á r i Paprika.) M ű v e l v e kertekben.
P h y s a 1 i s Alkekengi L . (Piros P á p o n y a . ) Sz.-M. Szőlőkerítések
Győr, újvárosi töltés mellett.
l y o s c i a m u s niger L . (Bolondító Csalmatok.) M i n d e n ü t t művelt és
rom-talajon.
N i c o t i a n a Tabacum L . (Közönséges D o h á n y . ) I t t - o t t mint az előbbi
művelés m a r a d v á n y a ; — N . rustica L . (Kapa D . ) M i n t az előb-
beni, főleg földművesek kertjeiben.
D a t u r a Stramonium L . (Maszlagos Redőszirom.) M i n d e n ü t t alkal­
matlan gaz.

X L I X . REND. POLEMONIUMFÉLÉK. POLEMONIACEAE.

3
o l e m o n i u m coeruleum L . ( K é k Polemonium.) Ravazdi malom.

L . REND. SZULÁKFÉLÉK. CONVULVULACEA.

Du s c u t a Epithymum L . (Démutkafojtó Pippany.) Sz.-M., K o r . r é t e ­

ken; — C. europaea L . ( E u r ó p a i P.) u. o. csalánon és lucernán; —
C. lupuliformis Krock. ( K o m l ó k é p ü P.) K o r . füzeken és pongyola­
fanzáron.
C o n v o l v u l u s sepium L . (Nagy Szulák.) Kor., Sz.-M. e g y e b ü t t
kerítések mellett; — C. arvensis L . ( K i s Sz.) u. o. vetések közt,
ugarföld.

L I . REND. ÉRDESLEVELÜEK. ASPERIFOLIACEAE.

3 c h i n o s p e r m u m Lappula. (Bojtorján S ü l m a g . ) Sz.-M. Bold.-A.

K o r . árokpart, ugarföld.
V s p e r u g o procumbens L . (Henye Magiszák.) Sz.-M. Kor., kert­
kerítés.
U y n o g l o s s u m officinale L . ( O r v o s i Á r n ő . ) Sz.-M.,Kor.parlag, ugar­
föld, árokpart.
B o r a g o officinalis L . (Orvosi Boragó.) I t t - o t t kertekben, szőlőkben
vadon.
S y m p h y t u m officinale L . (Fekete Nadálytő.) Győr, K o r . s e g y e b ü t t
nedves r é t e k e n ; — S. tuberosum L . ( G u m ó s N . ) Ravazdi,
tényői erdő.
M y o s o t i s palustris Roth. (Mocsári Miszót.) Győr, prater, K o r .
n á d a s ; — M . silvatica Hoff. ( E r d e i M . ) I l l á k , sz.-páli erdő, Paradi­
csom; — M . intermedia L i n k . (Közép M . ) I l l á k ; — M . hispida.
Schlechtd. (Borzas M . ) Sz.-M. vetések; — M . stricta L i n k ( S u d á r
M . ) K o r . pagony, bábotai ugarok; — M . sparsifloraMikan. (Zilált-
viratu M . ) Illák.
i n c h u s a officinalis L . (Orvosi Atracél.) Mindenütt utak szélén
romtalajon.
L y c o p s i s arvensis L . (Mezei N y a k ó . ) Sz.-M. vetések.
N o n n e a pulla DC. (Gyászoló Nonnea.) U . o. K o r . s e g y e b ü t t utak
mellett.
L y t h o s p e r m u m officinale L . (Gyöngyköles K ő m a g . ) Illák, K o r .
pagony; — L . purpureo-coeruleum L . (Biborkék K . ) Sz.-M. liget,
G y i r m ó t h , sebesi erdő; — L . arvense L . (Mezei K ő m a g . ) Minde­
n ü t t vetések közt.
P u l m o na r i a officinalis L . (Pettyegetett G á Ina.) Ravazdi e r d ő ; —
P. mollis Wolff. ( T ü d ő G.) Sz.-M. liget, sz.-páli, tényői erdő.
E c h i u m rubrum Jacq. (Vörös Kigyószísz.) Ravazdi rét ; — E . vulgare
L . (Terjőke K . ) M i n d e n ü t t utak mellett.
Ó n o s m a echioides L . (Szúrós Vértő.) Sz.-iváni, likócsi homok, kis­
b a r á t i erdőszél.
C e r i n t h e minor L . ( K i s Szeplén.) M i n d e n ü t t ré tek, vetések, á r o k ­
partok.
H e l i o t r o p i u m europaeum L . ( E u r ó p a i Kunkor.) Kor. G y ő r , N y a l k a
ugar, árokpart.

I L I I . REND. GALAMBÓCZFÉLÉK. VERBENACEAE.

V e r b e n a officinalis L . (Szaporafű Galambóc.) U t a k mellett, á r o k ­

partokon m i n d e n ü t t .

L U I . REND. GUBÓVIRÁGFÉLÉK. GLOBULARIEAE.

G l o b u l a r i a vulgaris L . (Közönséges Gubóvirág.) S á g i domb.

L 1 V . REND. AJKASAK. LABIATAE.

A j u g a Chamaepitys Schreb. (Kalinca Kacskanyak.) Sz.-M. K o r .

ugarok; — A . reptans L . (Ostorindás K . ) Sz.-M. r é t e k ; — A .
genevensis L . (Genfi K . ) u. o. K o r . l i g e t - e r d ő .
T e u c r i u m Chamaedrys L . (Ganiandor Tarorja.) Sz.-M. K o r . dombok ;
T. Scordium L . ( H a g y m a s z a g ú T.) K o r . mocsárok ; — T. montanum
L . ( H e g y i T.) U . o. rét, pagony.
P h l o m i s tuberosa L . (Csicsókás Bundi.) Sz. M.-B.-Asszony.
B a l l o t a nigra L . (Fekete Pesztercze.) Romtalaj m i n d e n ü t t .
M a r r u b i u m vulgare L . (Közönséges Pemet.) K o r . Sz.-M. utak szé­
lein; — M . peregrinum L . ( F e h é r P.) u. o. K o r . pléb. domb; —
M . peregrino-vulgare Reichb. Kor. plób.-domb s mester udvar.
S i d e r i t i s montana L . ( H e g y i Bibetyü.) Sz.-M. kálvária.
B e t o n i c a officinalis L . (Orvosi Bakfű.) I l l á k , sz.-páli erdő.
 i t a c h y s germanica L . (Német H u n y á s z.) S á g i domb, Győr, Pánzsa,
S z . - P á l útszélen; — S. sylvatica L . ( E r d e i H . ) Paradicsom-erdő ; —
S. palustris L . (Seppedéki H . ) Kis-écsi r é t , K o r . belső rétek, n á d a ­
sok; — S. annua L . ( E g y n y á r i H . ) K o r . Sz:-M. vetések, ugarok; —
S. recta L . (Tisztes H . ) Sági domb.
C l i n o p o d i u m vulgare L . (Közönséges Pereszlén.) sz.-páli erdő.
G a 1 e o p s i s versicolor Curt. (Többszinü Vajfü.) Écsi erdő; — G.
Ladanum L . (Vörös V . ) Sz.-M. vetések, sz.-páli erdő. K o r .
pagony; — G. pubescensBess. (Szörösödő V . ) Sz.-M. szántóföldek
szélein; — G. Tetrahit L . (Tarka V . ) Sz.-M. vetések, sz.-páli erdő.
K o r . pagony.
C h a i t u r u s Marrubiastrum Reichb. (Pemet K a j t á r . ) K o r . romtalaj.
L e o n u r u s cardiaca L . (Szúrós Gyöngyajak.) Sz.-M. K o r . utak szélein,
romtalaj.
L a m i u m amplexicaule L . (Szárölelő T á t k a n a f . ) Sz.-M. K e r t , K o r .
utszél, á r o k p a r t ; — L . purpureum L . (Piros T . ) u. o.
M e l i t t i s Melissophyllum L . (Melisszalevelü M o z s á r v i r á g ) Illák,
kisbaráti erdő.
D r a c o c e p h a 1 u m Moldavica L . (Pettyegetett Pofóka.) K a j á r i kert.
G l e c h o m a hederacea L . ( K é t i k s R e p k é n y . ) Sz.-M., K o r . s e g y e b ü t t
kerítések alatt, á r o k p a r t : — G . hirsuta W . K . (Szörösödő R.)
Tényői erdő.
N e p e t a Cataria L . (Macska Csipkepity.) Sz.-M. K o r . s m á s u t t k e r í ­
tések, utak mellett.
S c u t e l l a r i a galericulata L . ( K u c s m á s Csukóka) Ravazdi erdő, K o r .
pagony; — S. hastifolia L . ( D á r d a l e v e l ü Cs.) Sz.-M. K o r . á r o k p a r t .
P r u n e l l a grandiflora J acq. (Nagyviratu Békavar.) S á g i domb. K o r .
pagony; — P. vulgaris L . (Közönséges B.) u. o. Sz.-M. réteken ; —
P. alba Pall. ( F e h é r B.) S á g i domb/
M e l i s s a officinalis L . (Citromszagu Melissa.) S z . - M á r t . k e r t k e r í t é s
mellett.
S a t u r e j a hortensis L . (Borsos Szátorja.) Kertekben művelve.
C a l a m i n t h a Acinos Clairv. ( F ü r t ö s Csombor.) S z . - M . , m é l y u t , K o r .
pagony.
T h y m u s Serpyllum L . ( K a k u k f ü D é m u t k a . ) Sz.-M. K o r . s e g y e b ü t t
dombos helyeken; — T . vulgaris L . (Közönséges D . ) Kertekben
művelve.
O r i g a n u m vulgare L . (Közönséges Murvapikk.) I l l á k , sz.-páli, kis­
b a r á t i erdő, szemerei szőlőhegy; — O. Majorana L . (Majorána M . )
Kertekben művelve.
S a l v i a Aethiopis L . (Szerecsen Zsálya.) I l l a k szëlén; — S. Sclare;
L . ( S k a r l á t Zs.) K a j á r i szőlők, szemerei e r d ő ; — S. austriaca Jacq
( O s z t r á k Zs.) Szt.-M. kert; — S. glutinosa L . (Enyves Zs.) Ravazd
e r d ő ; — S. verticillata L . ( G y ü r ü s Zs.) K o r . pagony, Sz.-M. dom­
bok;— S. pratensis L . (Mezei Zs.) u. o. utak szélén; — S. sylvestri:
L . (Erdei Zs.) u . o. K á l v á r i a s pléb. domb; — S officinalis L
(Orvosi Zs.) Kertekben művelve.
L y c o p u s europaeus L . ( E u r ó p a i Peszérc.) K o r . á r k o k b a n ; —
L . exaltatus L . (Magas P.) Zámoly, falu végén árkokban.
P u l e g i u m vulgare M i l l . (Csombor Putnok.) K a j á r , malomárok, K o r
árkokban.
M e n t h a crispa L . (Fodor Menta.) Kertekben művelve. ; — M . Sativt
Sm. (Vetési M . ) u. o.; — M . arvensis L . ( T a r l ó i M . ) Sz.-M. szán­
tóföldek szélén; — M . aquatica L . ( V i z i M . ) K o r . Sz.-M. vizenyős
helyeken; — M . sylvestris L . ( E r d e i M . ) u. o.
L a v a n d u l a vera D C . (Igaai Levendula.) Kertekben művelve.
H y s s o p us officinalis L . (Orvosi Izsóp.) u. o.

LV. REND. TARNICSFÉLÉK. GENTIANEAE.

V i l l a r s i a nymphoides Vent. (Elecke Villarsia.) Zámolyi tó, Rába-

patonai cinér.
M e n y a n t h e s trifoliata L . (Vidrafű Elecke.) Sz.-M. iszapos rét.
C h 1 o r a perfoliata L . ( Á l t a l b u v ó Klóra.) Hecsei erdő.
E r y t h r a e a Centaurium. (Százforintos földepe.) I l l a k - e r d ő , K o r . belső
r é t e k ; — E . pulchella Fr. (Csinos F.) Sz.-M. K o r . homokos rétek,
G e n t i a n a Pneumonanthe L . ( K o m i s Tárnics.) K o r . K u r u c r é t s ha­
t á r é r i domb.

LVI. REND. KRÉPINFÉLÉK. ASCLEPIADEAE.

V i n c e t o x i c u m vulgare. Schult. ( F e c s k e g y ö k é r Méregölő.) I l l a k -

erdő, Paradicsom.
A s c l e p i a s Cornuti. Decoisn. (Pamut K r é p i n . ) K o r . pagonyban
félvadon.

L V I I . REND. APÓCINFÉLÉK. APOCYNEAE.

V i n c a minor L . (Bőrvén M e t é n g . ) K o r . pagony.

L V I I I . REND. OLAJFÉLÉK. OLEACEAE.

L i g u s t r u m vulgare L . (Vesszős Fagyai.) I l l á k , K o r . pagony.

S y r i n g a vulgaris L . (Orgona L i l a . ) Sz.-M. K e r i t é s e k , kor. pagony.
1
i r a X i n u s excelsior L . (Magas Kőrisfa.) I l l a k - e r d ő ; — F . Ornais L .
( V i r á g o s K . ) Sz.-M. Kertben művelve.

L I X . REND. LONICERAFÉLÉK. LONICEREAE.

V i b u r n u m Opulus L . ( K á n y a Bangita.) K o r . pagony, Sz.-M. liget ; —

V . Lantana L . (Ostormén B.) sz.-páli erdő, Sz.-M. horgok oldala.
í a m b u c u s nigra L . (Fekete Bodza.) Kerítések, á r o k p a r t o k m i n ­
d e n ü t t ; — S. Ebulus L . ( F ö l d i B.) Á r k o k b a n művelt talajon
m i n d e n ü t t ; — S. racemosa L . ( F ü r t ö s B.) Kertekben művelve,
i t t - o t t keritések mellett vadon.
j o n i c e r a Caprifolium L . ( J e r i k ó i Lonicera.) Kertekben művelve ; —
L . Xylosteum L . ( Ü k ö r k e L . ) Écsi erdő.

L X . REND. BUZERFÉLÉK. RUPIACEAE.

h e r a r d i a arvensis L . ( U g a r i Sherardia.) Szt.-M. kor. vetések közt.

. s p e r u 1 a odorata L . (Szagos M ü g e . ) Ravazdi erdő ; — A . Arvensis
L . ( U g a r i M . ) Szt.-M. v e t é s e k ; — A . cynanchica L . (Ebfojtó M . )
u. o. horog, K o r . pagony.
a H u m Aparine L . (Ragadós Galaj.) Szt.-M. kertkeritések, K o r .
Paradicsom-erdő ; — F . tricorne W i t h . ( H á r o m s z a r v u G.) Szt.-M.
K o r . vetések árokpart ; — G. uliginosum L . (Posvány G.) Szt.-M.,
B á l i n t - r é t , K o r . M a r c a l - r é t e k ; — G. boréale L . (Északi G.) Illák,
Paradicsom erdő ; — G. verum L . (Tejoltó G.) u. o.; — G. Mollugo
L . (Puha G.) u. o. ; — G. sylvaticum L . ( E r d e i G.) u. o. ; —
G. vernum Scop. (Tavaszi G.) Paradicsom ; — G. criiciatum L .
(Keresztes G.) Illák, écsi erdő, K o r . pagony; — G. pedemontanum
M . B . (Piemonti G.) K o r . Vajda-rét.

LXI. REND. CSENGETYŰFÉLÉK. CAMPANULACEAE.

a m p a n u l a sibirica L . (Szibiriai Csengetyüke.) Szt.-M. lejtője; —

C. glomerata L . (Csomós Cs.) Szt.-M. liget ; — C. Trachelium L .
(Éleslevelü Cs.) u . o. bokrok közt ; — C. rapunculoides L .
( R a p o n c k é p ü Cs.) u. o. dombokon ; — C. bononiensis L . (Boíogni Cs.)
u. o. szt.-páli e r d ő n ; — Rapunculus L . (Raponc Cs.) sz.-páli
erdő ; — C. persicitblia L . (Baracklevelü Cs.) u. o. écsi erdő ; —
G patula L . (Terebélyes Cs.) Szt.-M. gyümölcsös, K o r . Paradicsom,
szt.-páli e r d ő ; — C. rotundifolia L . ( K e r e k l e v e l ü Cs.) Szt.-M.
horgok, szt.-páli erdő.
 L X I I . REND. FÉSZKESEK. COMPOSITAE.

H i e r a c i u m Pilosella L . ( E g é r f ü l Hölgyomál.) K o r . dombos helyei

Szt.-M. lejtő; — H . Auricula L . (Nyulfül H . ) Szt.-M. K o r . r é t e k ; -
H . murorum L . (Kőfali H . ) I l l a k - e r d ő ; — I I . pratense Tauscl
(Bogernyős H . ) S á g i domb. K o r . pagony ; — H . umbellatum I
( E r n y ő s H . ) I l l a k - e r d ő , K o r . pagony.
C r é p i s foetida L . (Bűzös A s z á s z } Szt.-M. Kor., utak mellett; -
C. biennis L . ( K é t n y á r i A . ) u. o. r é t e k ; — C. tectorum 1
(Hamvas A . ) u. o. ; — C. pulchra L . (Szép A . ) Szt.-M., B.-Asz
szony; — C. praemorsa Tausch. (Csonkagyökerü.) Kisbaráti-hegy
T a r a x a c u m officinale W i g g . (Pongyola Pitypang) Szt.-M., K o r . é
e g y e b ü t t m i n d e n ü t t ; — T . laevigatum D . C. Szt.-M. a főmonosto
körül, Koroncó, legelők ; — T. serotinum Poir. (Késő P.) P á z m á n d
dombok.
C h o n d r i l l a juncea L . ( K á k a K á k i c s . ) Szt.-M., K o r . s. a t . legelőkön
szántóföldeken.
L a c t u c a muralis Gaertn. (Kőfali Saláta.) K o r . Paradicsom ; —
L . scariola L . (Keszeg S.) Á r k o k b a n , keritések mellett min­
d e n ü t t ; •— L . saligna L . (Szálaslevelü S.) Sz.-M. árkokban, szán­
tóföldek szélein ; — L . sativa L . ( K e r t i S.) Művelve kertekber
mindenütt.
S o n c h u s oleraceus L . (Dudva Csorbóka.) Á r k o k b a n , kerítések melletl
m i n d e n ü t t ; — S. asper V i l i . ( É r d e s Cs.) Szt.-M. kert ; — S. arven­
sis L . (Mezei Cs.) u. o. szántóföldek.
P i c r i s hieracioides L . ( H o l g y o m á l k é p ü M a g v a r ó t t . ) Illak-erdő, kor,
Vajda-rét.
P o d o s p e r m u m Jacquinianum Koch. (Jacquin Nyélkaszat.) Kor.,
b r á n y i r é t e k ; — P. laciniatum DC. (Sallangos N y . ) Szt.-M.
lejtő; — P. calcitrapaefolium D . C. K o r . falurét.
S c o r z o n e r a humilis L . (Alacsony Pozdor.) Szt.-M. rétek, Kor.
nedves rétek ; — S. parviflora Jacq. (Kisviratu P.) K o r . b a r n a r é t ; —
S. purpurea L . (Piros P.) K i s b a r á t i - h e g y ; — S. hispanica L .
(Spanyol P.) Kertekben művelve.
T r a g o p o g o n major. Jacq. (Nagy Kecskedisz.) K o r . árokpart, szán­
tóföld szélén ; — T. pratensis L . ( R é t i K . ) u. o. Szt.-M. rétek ; —
T . orientális L . ( K e l e t i K . ) K o r . rétek.
H y p o c h o e r y s maculata L . (Foltos Polyvahordó.) I l l a k - e r d ő .
L e o n t o d o n hastilis L . (Dárdafogu Oroszlánfog.) Szt.-M. liget, kor.
pagony ; — L . autumnalis L . (Őszi O.) Szt.-M. rétek.
C i c ho r i u m Intybus L . (Mezei K a t á n g . ) R é t e k e n mindenütt ; —
C. Endivia L . (Endivia K . ) Művelve kertekben.
L a p s a n a communis L . (Közönséges V á l u p i k . ) Illak-erdő.
C a r t h a m u s tinctorius L . (Sáfrán Szeklice.) Kertekben, szőlőkben
müveive.
S e r r a t u l a tinctoria L . ( F e s t ő Zsoltina.) Illak-erdő, kor. rétek.
J u r i n e a mollis Reichb. (Puha Jurinea) Szt.-M. rétek, sz.-páli erdő.
Lappa major Gaertn. ( K e s e r ü l a p u Bojtorján.) M i n d e n ü t t ; —
L . minor DC. ( K i s B.) u. o. ; — K . tomentosa L a m . (Molyhos B.)
K o r . malomárokpart.
C i r s i u m lanceolatum Scop. ( L á n d z s á s Barcs.) Sz.-M. kor. legelők; —
C. eriophorum Scop. (Gyapot B.) Szemerei út, kor. Vajda-rét ; —
C. palustre Scop. (Tavi C.) Győr, prater, kor. nedves rétek ; —
C. arvense Scop. (Mezei B.) Szántóföldeken m i n d e n ü t t ; — C. pan-
nonicum Gaud. (Pannóniai B.) Kor. Vajda-rét; — C. heterophyllo-
acaule Koch. K o r . füzéki rét ; — C. oleraceum Scop. ( H a l v á n y B.)
Sz.-M. Bálintrét.
C a r d u u s nutans L . (Bókoló Bogács). U t a k mellett, ugarföldön m i n ­
d e n ü t t ; — C. acanthoides L . ( A k á n t k é p ü B.) u. o.; — C. hamulosus
Ehr. Sz.-M. utak mellett.
O n o p o r d o n Acanthium L . ( F e h é r h á t u Bordon). U t a k mellett m i n ­
denütt.
C e n t a u r e a solstitialis L . (Sáfrányos Csüküllő). K o r . szérűben; —
C. Calcitrapa L . (Sulymos Cs.) likócsi l e g e l ő ; — C. paniculata
Jacq. (Bugás Cs.) Szt.-M. K o r . utak szélén ; — C. Scabiosa L .
(Sikantyu Cs.) u. o. ; — C. Jacea L . (Imola Cs.) u. o. rétek ; —
C. montana L . (Hegyi Cs.) kisbaráti hegy ; — C axillaris W i l l d .
u. o. ; — C. Cyanus L . ( B ú z a v i r á g Cs.) vetés közt m i n d e n ü t t .
C a r l i n a acaulis L . (Szártalan Körfény.) Szt.-M. Tényő, száraz
legelőkön ; — Ç. vulgaris L . (Közönséges K . ) I l l a k - e r d ő , K o r .
. pagony.
X e r a n t h e m u m annuum L . ( E g y n y á r i V a s v i r á g ) Szt.-M. K á l v á r i a ,
K o r . utak szélén.
C a l e n d u l a officinalis L . (Orvosi P e r e m é r ) . Kertekben művelve s
félvadon.
E c h i n o p s Sphaerocephalus L . (Gömbös Labdaborz). Illák széle,
szemerei csonkás szélén.
S e n e c i o paludosus L . (Posvány Üszögör). K o r . nádas, Győr, prater; —
S. Jacoboea L . (Berzedt Ü . ) Szt.-M. K o p á r dombok, K o r . rétek,
utszélek ; — S. Vulgaris L . (Aggófü Ü . ) . M i n d e n ü t t .
C i n e r a r i a pratensis Hoppe. ( R é t i Dugasor.) Szt.-M. nedves rétek
K o r . pagony.
F i 1 a g o germanica L . (Német Fonálfii). Szt.-M. K o r . szántóföldek ; —
F . arvensis L . (Gyepi F.) u. o.
G n a p h a l i u m uliginosum L . ( I s z a p G y o p á r ) . K o r . m a l o m á r o k p a r t ; —
G. arenarium L . (Homok Gy.) Szt.-iváni, K o r . homok, Szt.-M ; —
G. dioicum L . (Parlagi Gy.) ravazdi, kisbaráti, tényői hegy ; —
G. sylvaticum L . ( E r d e i Gy.) Szt.-páli erdő.
T a n a c e t u m vulgare L . (Gilisztaüző Varádics.) Ravazdi árkok,
kisárpási, ráb.-patonai töltések ; — T. balsamita L . (Bazsamint V . ) #

kertekben művelve.
A r t e m i s i a Absinthium L . ( F e h é r Ü r ö m . ) Szt.-M. K á l v á r i a ; —
A . Abrotanum L . ( A b r u t Ü . ) kertekben művelve ; — A . austriaca
Jacq. ( O s z t r á k Ü . ) K o r . Paradicsom; — A . vulgaris L . (Fekete U . )
m i n d e n ü t t ; — A . campestris L . (Mezei Ü . ) Szt.-M. dombok ; —
A . scoparia W . K . ( S e p r ű Ü . ) P á z m á n d i temető, K o r . pagony ; —
A . Dracunculus L . ( T á r k o n y Ü . ) kertekben művelve.
C h r y s a n t h e m u m m o d o r ú m L . (Illattalan Arany virág.) Szt.-M.
vetések közt ; — Chr. corymbosum L . (Sátoros A . ) I l l á k erdő ; —
Chr. Leucanthemum L . (Ökörszem A . ) u. o. K o r . rétek.
M a t r i c a r i a Chamomilla L . (Orvosi Szikfü.) M i n d e n ü t t szerükön,
udvarokon.
A c h i l l e a Millefolium L . ( E g é r f a r k Cickóró.) M i n d e n ü t t gyepekben
árokparton ; — A . lanata Spreng (Gyapjas C.) K o r . pagony.
A n t h e m i s tinctoria ( F e s t ő Montika) Szt.-M. K á l v á r i a , Tényő,
û e
gy; A . austriaca Jacq ( O s z t r á k M . ) Szt.-M. K o r . szántó-
földek ; — A . arvensis L . ( P a l i á g i M . ) u. o. ; — A . Cotula L . (Bűzös
M . ) u. o. és utak mellett.
B i d e n s tripartita L . (Farkasfog Villamag.) Nedves helyeken m i n ­
d e n ü t t ; — B . cernua L . (Bókoló V . ) u. o.
H e l i a n t h u s annuus L . (Napraforgó Nap virág). Művelve szántóföl­
deken m i n d e n ü t t ; — H . tuberosus L . (Csicsóka N . ) u. o.
Xanthium strumarium L . (Szúrós Cimpaj.) Nedves helyeken
m i n d e n ü t t ; — X . spinosum L . (Tövises C.) U t a k mellett m i n d e n ü t t .
B u p h t h a 1 m u m salicifolium L . ( F ű z l e v e l ü Ökörszem.) Illak-erdő.
I n u l a germanica L . (Német Sertecsék.) Szt.-M. szántóföldek kor.
pagony ; — I . ensifolia L . ( K a r d l e v e l ü S.) u. o. szőlők kerítései
mellett ; — I . salicina L . ( F ű z l e v e l ü S.) K o r . Szt.-M. árkok ; —
I . squarrosa L . u. o. Illak-erdő, Paradicsom ; — I . britannica L .
( B r i t t S.) Sz.-M. árkok, kor. pagony; — I . Conyza DC. (KonizsS.)
 u. o. ; — L Pulicaria L . (Balha S.) K o r Sz.-M. árkokban ; — I .
disenterica L . ( R é t i S.) u. o. rétek.
L i n o s y r i s vulgaris Cass. (Közönséges A r a n y f ü r t ) I l l a k - e r d ő .
S o l i d a g o V i r g a aurea L . (Aranyos Ritkaréj.) Szemerei hegy, I l l a k -
erdő.
E r i g e r o n acris L . (Bóbitás Küllőrojt.) S z . - M . dombok, kor.
pagony ; — E . canadensis L . (Seprence K . ) M i n d e n ü t t .
B e l l i s perennis L . (Százszorszép Rukerc.) Gyepekben, nedves helye­
ken m i n d e n ü t t .
A s t e r acris L . (Pettyegetett Gerebesin.) K o r . Paradicsom ; — A .
T r i p o l i u m L . (Pozsgás G.) S z . - M . B á l i n t - r é t ; — A.pannonicus Jacq.
(Pannóniai G.) K o r . árokban ; — A . Amellus L . (Mellaparti G.)
Szemerei szőlőhegy, I l l a k - e r d ő ; — A . Salignus L . ( F ü z G.)
Kertekben müveive s i t t - o t t vadon.
E u p a t o r i u m cannabinum L . (Kender Pakóca.) Ravazdi t ó , kor.
pagony árkában.
P e t a s i t e s officinalis Mönch. (Kalapfű Szattyu.) Ravazdi tó körül.
T u s s i l a g o Farfara. ( L ó k ö r m ü Szamárlapu.) Sz.-M., Ecs s. a. t. hor­
gok, kor. pagony árka.

LXIII. REND. MÁCSONYAFÉLÉK. DIPSACEAE.

S c a b i o s a columbaria L . (Galamb Sikantyu.) Sz.-M. kor. r é t e k ; —

S. ochroleuca L . (Vajszinü g. S.) u. o.
S u c c i s a pratensis Mönch. ( R é t i Varfű.) Sz.-M. kor. rétek.
C e p h a 1 a r i a transilvanica Schrad. ( E r d é l y i Gömbvirág.) u. o.
I ) i p s a c u s sylvestris M i l l . ( E r d e i Macsona.) Sz.-M. győri P á n z s a
mellett árokpartokon ; — D . laciniatus L . ( H é j a k u t M . ) Sz.-M. kor.
á r o k p a r t ; — D . Fullonum L . (Takács M . ) hajdan G y ő r ö t t nagyban
művelve.

LXVI. REND. GYÖKÖNKEFÉLÉK. VALERIANEAE.

V a l e r i a n a officinalis L . (Macskagyökér Gyökönke.) I l l a k - e r d ő , K o r .

pagony ; — V . dioica L . ( K é t l a k i G y . ) Ravazd, kor. nedves r é t .
V a l e r i a n e l l a olitoria P o l l . (Saláta Galambbegy.) K o r . Sz.-M. rétek,
árokpartok.

L X V I . REND. UTILAPUFÉLÉK. PLANTAGINEAE.

P l a n t a g o arenaria W . K . (Homok Ú t i l a p u ) Sz.-M. homokdomb,

kor. homoktalaj ; — P. maritima L . (Tengeri M . ) Sz.-M. kor.
nedves r é t e k ; — P. major L . (Széleslevevelü U . ) u. o. kert,
 utmente ; — P. media L . (Közép U . ) u. o. r é t e k ; — P. lanceolate
L . (Keskenylevelii IT.) u. o.

L X V I I . REND. GÉGEVIRÁGFÉLÉK. ARISTOLOCHIACEAE.

A r i s t o l o c h i a Clematitis L . (Farkasalma Gégevirág.) Szt.-M. szőlő-

kerítések, kor. Paradicsom.

L X V I I I . REND. EZÜSTFAFÉLÉK. ELAEAGNEAE.

E l a e a g n u s augustifolia L . (Keskenylevelii Ezüstfa.) Kertekben

művelve, gyökérhajtásokról félvadon.

L X I X . REND. BOROSZLÁNFÉLÉK. DAPHNOIDEAE.

D a p h n e Cneorum L . (Henye Boroszlán.) Sz.-iváni s gönyői h a t á r b a n

homoktalaj.
P a s s e r i n a annua Wickstr. ( E g y n y á r i Cicó.) Ugarokon m i n d e n ü t t .

LXX. REND. SZANDALFÉLÉK. SANTALACEAE.

T h e s i u m ramosum Heyn. ( Á g a s Bögretok.) Sz.-M. kor. homokos

rétek.
L X X I . REND. CIKSZÁRFÉLÉK. POLYGONEAE.

R u m e X maritimus L . (Tengerparti L ó r o m . ) Sz.-M. kor. vizárkok ; —

R . crispus L . (Fodros L . ) u. o. ; — R . Hydrolapathum Huds.
(Parti L . ) Győrsziget, K o r . ; — R . pratensis M . K . (Lósoska L . )
Sz.-M. rétek ; — R . seutatus L . (Pajzsos L . ) Kertekben művelve ; —
R . Acetosa L . (Sóska L . ) M i n d e n ü t t rétek ; — R . Acetosella L .
( M a d á r L . ) u. o.
P o l y g o n u m amphibium L . ( V i d r a Cikszár.) K o r . Marcal folyó ; —
P. Persicaria L . (Baracklevelü G.) Sz.-M. kor. vizenyős helye­
ken ; — P. Hydropiper L . (Borsos C.) u. o. ; — P. mite Schrank.
(Szelíd C.) K o r . fövenyes vágás, Sz.-M. á r k o k ; — P. aviculare L .
(Gorcsin C.) Utakban m i n d e n ü t t ; — P. arenarium W k . (Homok
C.) K o r . Kajár, homoktalaj ; — P. Convolvulus L . ( S z u l á k C.)
Kor., szt.-m. szántóföldek; — P. dumetorum L . (Folyó C.) K o r .
Paradicsom bokrokban ; — P. Fagopyrum L . ( P o h á n k a C.) Vetve
itt-ott.

L X X I I . REND. AMARÁNTFÉLÉK. AMARANTHACEAE.

A m a r a n t h u s retroflexus L . ( P a r é j A m a r á n t . ) M ű v e l t talajon
mindenütt.
P o l y e n e m u m arvense L . (Mezei Torzon.) K a i ári homok.
 L X X I I I . REND. LIBATOPPFÉLÉK. CHENOPODIACEAE.

C h e n o p o d i u m urbicum L . (Telekes Libatopp.) H á z a k körül ; —

Ch. album L . ( F e j é r L . ) K o r . művelt talaj ; — Ch. Bo try s L .
(Rubianka L . ) i t t - o t t kertekben művelve és félvadon ; — Ch. oliduin
Sm. (Büdös L . ) Utakon mindenütt ; — Ch. hybridum L . (Pokol­
var L . ) Szt.-M. kert ; — Ch. ficifolium L . ( F ü g e l e v e l ü L . ) u. o.
kor. házak k ö r ü l ; — Ch. Bonus Henricus L . ( P a r é j L . ) N y a l k á i
ut ; — Cht. Rubrum L . (Veres L . ) Sz.-M. kerítések alatt.
A t r i p l e x nitens. Rebent. ( F é n y e s Maglapél) Szt.-M. kertkerítés ; —
A . hastata L . ( D á r d á s M . ) K o r . kertben ; — A . tatarica L .
(Tatar M . ) Sz.-M. utak, kerítések mellett ; — A . laciniata L .
(Hasogatott M . ) Szt.-M. monostor, kor. mesterlak körül.
S p i n a c i a inermis Mönch. (Fegyvertelen Paréj.) Kertekben m ű ­
velve ; — S. spinosa Mönch. (Tüskés P.) u. o.
B e t a vulgaris L . (Közönséges Mangold.) M ű v e l v e m i n d e n ü t t .
K o c h i a Scoparia. Schrad. (Seprűfü Kochia.) Kertekben s művelt
talajon nem r i t k a ; — K . prostrata Schrad. ( L e c s e p ü l t K . ) P á z ­
m á n d i homok ; — K . arenaria Roth. (Homok K . ) u. o. kor. homok.
S a 1 s o 1 a K a l i L . (Kamborz Savar.) Homokon m i n d e n ü t t .
C o r i s p e r m u m nitidum W . K . (Fénylő Poloskamag.) Kajár, T é t h ,
Szemere, K o r . , homoktalaj.

LXXIV. REND. FŰZFÉLÉK. SALICINEAE.

P o p u 1 u s alba L . ( F e h é r Nyárfa.) Győr, városrét, kor. pagony ; —

P. canescens Shmith. (Szőke N y . ) K o r . pagony ; — P. tremula L .
(Rezgő N y . ) u. o. ; — P. nigra L . (Fekete N y . ) u. o. G y ő r városrét.
— P. pyramidalis Rozier. (Jegenyer N y . ) Művelve m i n d e n ü t t ,
kor. pagony félvadon.
S a l i x repens L . ( K ú s z ó F ü z ) K o r . pagony, szent-iváni homok; —
S. purpurea L . (Csigolya F.) Győr, városrét; — S. Caprea L .
(Kecske F.) K o r . pagony s mocsárok, kajári erdő; — S. aurita L .
( F ü l e s F.) G y ő r s z i g e t ; — S. cinerea L . (Hamvas F.) Győr, város­
r é t ; — S. amygdalina L . (Mandola F.) K o r . malomárok partja; —
S. Fragilis L . (Csörege F.) Kor., V é n e k ; — S. alba L . ( F e h é r F.)
Vének.
LXXV. REND. KENDERFÉLÉK. CANNABINEAE.

C a n n a b i s sativa L . (Vétesi Kender.) Művelve s vadon mindenütt.

H u m u l u s Lupulus L . (Felfutó Komló.) Sz.-M. szölőkerítések, K o r .
pagony.
 L X X V I . REND. CSALÁNFÉLÉK. URTICACEAE.

P a r i e t a r i a erecta M . K . ( S u d á r Falfű.) Sz.-M. kertkerítés.

U r t i c a major. Kanitz. (Nagy Csalán.) M i n d e n ü t t ; — U . urens L .
( A p r ó Cs.) u. o.

L X X V I I . REND. EPERFÉLÉK. MOREAE.

Morus alba L . ( F e h é r Eperfa.) Művelve m i n d e n ü t t t ; — M . nigra L .

(Szeder E.) u. o.
F i c u s Carica L . ( K á r i á i Függefa.) Kertek- és szőlőkben művelve.

L X X V I I I . REND. SZILVAFÉLÉK. ULMACEAE.

U l m u s campestris L . (Mezei Szilfa.) K o r . Paradicsom, Szt-M. liget.

LXXIX. REND. CELTISZFÉLÉK. CELTIDEAE.

C e l t is australis L . (Déli Celtisz.) Szt-M. liget.

LXXX. REND. KUPACSOSAK. CUPULIFERAE.

C a s t a n e a vesca Gaert. (Csemege Gesztenyefa.) S z . - P á l , Sz-M. kertben.

Q u er eus pedunculata Ehr. (Kocsános Tölgy.) Illák, sz.-páli erdő,
K o r . Paradicsom; — Q. pubescens W i l l d . (Szörösödő T.) Magyalos;
— Q. Cerris L . (Cser T..) Illák, T é n y ő , sz.-páli erdő.
C o r y l u s Avellana L . (Közönséges Mogyoró.) Illák, kerítések, K o r .
pagony; — C. tubulosa W i l l d . (Csöves M . ) Kertekben művelve.
C a r p i nus Betulus L . (Közönséges G y e r t y á n . ) I l l a k - e r d ő .

L X X X I . REND. NYIRFÉLÉK. BETULACEAE.

A I n us glutinosa DC. (Enyves Eger.) Győr, R á b a - p a r t , K o r . pagony.

B e t u l a alba L . ( F e h é r N y i r . ) Ravazdi erdő, K o r . pagony.

L X X X V I . REND. KÚPTERMÜK. CONIFERAE.

P i n n s L a r i x L . (Veres F e n y ő . ) Szt.-M., Győr, K o r . kertekben; —

P. sylvestris L . (Erdei F.) K o r . pagony, F e r e n c - h á z a nagyban, futó
homok kötésére; — P. picea L . ( L u c F.) Sz.-M., Győr kertekben.

L X X X V I I . REND. CIPRUSFÉLÉK. CUPRESSINEAE.

J u n i p e r u s communis L . (Gyalogfenyő Boróka.) Illák, K o r . pagony;

— J . Sabina L . (Nehézszagu B.) Kertekben művelve.
 Egyszikűek. (Monocotyledoneae.)
L X X X V I I I . REND. GYÉKÉNYFÉLÉK. TYPHACEAE.

S p a r g a n i u m ramosum Huds. (Buzogány Baka.) Kor., Marcal s mocsá­

rok; — S. simplex Huds. ( E g y s z e r ű B.) u. o.
T y p h a latifolia L . (Bodnározó Gyékény.) K o r . nádasok; — T. angu-
stifolia L . ( H á t i Gy.) u. o.

L X X X I X . REND. KONTYVIRÁGFÉLÉK. AROIDEAE.

A r u m maculatum L . (Foltos K o n t y virág.) P i n n y é d i erdő.

XC. REND. HINÁRFÉLÉK. NAJADEAE.

L e n i n a trisulca L . (Keresztes Lépese.) Sz.-M. árkok, K o r . állóvizek,

nádasok; — L . polyrrhiza L . (Fanos L . ) u. o.; — L . minor L .
( A p r ó L . ) u. o.
P o t a m o g e t o n erispus (Fodor Uszany.) K o r . sóskadombi v á g á s ; —
P. lucens L . (Üveglevelü U . ) K o r . malomárok s Marcal vize; —
P. natans L . (Békatutaj U . ) u. o. Marcal folyó.

X C I . REND. KOSBORFÉLÉK. ORCHIDEÁÉ.

L i s t e r a ovata R. Br. (Tojásdadlevelü Listera.) Szt.-M., csajderkuti

völgy, K o r . pagony.
E p i p a c t i s latifolia A l i . (Széleslevelü Bibak.) Illák, szt.-páli e r d ő ; —
E . palustris Crantz. (Mocsári B.) K o r . nedves rétek.
C e p h a l a n t l i e r a pallens Rich. ( H a l a v á n y Tekeporhon.) Mogyorós.
P l a t a n t h e r a bifolia Rich. ( K é t l e v e l ü L a p á r . ) Ravazdi erdő.
O r c h i s latifolia L . (Széleslevelü Kosbor.) Sz.-M. B á l i n t - r é t ; — O. l a x i -
flora L . ( L a z a f ü r t ü K . ) u. o. K o r . b a r n a r é t ; — O. variegata A l i .
(Tarka K . ) Sz.-M. gyümölcsösök; — O. coriophora L . (PalackaK.)
Kis-écsi, kis-sz.-páli r é t e k ; — O. Morio L . ( A g á r K . ) Sz-M. rétek,
K o r . pagony; — O. fnsca Jacq. (Kesely K . ) Sz.-M. liget.

X C I I . REND. POTNYAFÉLÉK. HYDROCHARIDEAE.

H y d r o c h a r is Morsus ranae. L . (Béka Potnya.) K o r . nádas.

S t r a t i o t e s aloides. L . ( I m e r g y ö k é r Kolokán.) u. o.

X C I I I . REND. A M A R Y L L I S F É L É K A M A R Y L L I D E A E .

G a l a n t h u s nivalis L . ( K i k e l e t i H ó v i r á g ) G y ő r - S z i g e t h .
L e u c o j u m aestivum L . ( N y á r i Tőzike.) u. o. K o r . Paradicsom.
N a r c i s s u s pöeticus L . (Költészi Nárcisz.) Kertekben m ű v e l v e ; — X .
Tazetta L . ( T a z é t N . ) u. o.

XC1V. REND. NOSZIROMFÉLÉK. IRIDEAE.

C r o c u s vermis L . (Tavaszi Sátrán.) Kertekben művelve ; — C. sativus

A l i . (Jóféle S.) u. o.
I r i s pumila L . ( A p r ó Nőszirom.) Sz.-M. B.-Asszony, és kertekben
művelve ; — I . arenaria W . K . (Homok N . ) K o r . tagosítás előtt
Bösze-dombon ; — I . variegata L . (Tarka N . ) S á g i domb, pinnyédi
erdő, K o r . Paradicsom ; — I . germanica L . (Német N . ) Kertekben
művelve ; — I . graminea L . (Pázsitos N . ) Torda-sziget, Kor. Vaj da-rét ;
— I . sibirica L . (Szibiriai N . ) Győr, városrét, Kor. Paradicsom ; —
I . Psedaucorus L . (Sás N . ) Ravazdi tó, kor. mocsárok, győri
álló vizek.

X C V I . REND. TUKMAFÉLÉK. SMILACEAE.

C o n v a l l a r i a majális L . (Májusi G y ö n g y v i r á g . ) Ravazdi, pinnyédi

erdő, mogyorós.
P o 1 y g o n a t u m verticillatum Mönch. (Pávafark Sülyfii.) Sz.-M. liget-
pinnyédi erdő ; — P. latifolium Jacq. (Széleslevelü S.) u. o.
P a r i s quadrifolia L . ( N é g y l e v e l ü Ciliar.) P i n n y é d i erdő.

XCVII. REND. LILIOMFÉLÉK. LILIACEAE.

A s p a r a g u s officinalis L . ( S p á r g a N y u l á r n y é k . ) Sz.-M., Kor., G y ő r ,

rétek.
A n t h e r i c u m ramosum L . ( Á g a s Hölye.) Sz.-M., K i s b a r á t , dombok.
A l l i u m ursinuin L . (Medve Hagyma.) Kaj ári erdő ; — A . Cepa L .
(Veres PL) Művelve m i n d e n ü t t ; — A . ascalonicum L . (Mogyoró
H . ) Szintén ; — A . Schoenoprasuin L . (Metélő H . ) Művelve ; —
A . Porrum L . ( P ó r é H . ) Művelve ; — A Scorodoprasum L . ( K i g y ó s
H . ) K o r . szántóföldeken alkalmatlan gaz ; — sphaerocephalum L .
(Bunkós H . ) Kor., Sz.-M. vetések közt, réteken ; — A . rotunduin
L . (Ereszes H . ) u. o.
O r n i t h o g a l l u m nutans. L . ( L e k o n y u l ó Sárma.) K o r . Sz.-M. vetések ;
— O. umbellatum L . ( E r n y ő s K . ) u. o. rétek, gyümölcsök.
S c i l l a bifolia L . ( K é t l e v e l ü Csilla.) P i n n y é d i , g y i r m ó t h i mogyo­
rós erdő.
M u s c a r i comosum M i l l . (Üstökös G y ö n g y i k e . ) M i n d e n ü t t szántó­
földeken ; — M . racemosum M i l l . ( F ü r t ö s Gy.) u. o. rétek s g y ü ­
mölcsösök.
L i 1 i u m bulbiferum L . ( T ü z e s L i l i o m . ) Kertekben művelve ; —
L . Martagon L . ( T u r b á n L . ) Ravazdi erdő.
t T r i t i l l a r i a imperialis L . ( K o r o n á s Hatkotu.) Kertekben művelve.
je a g e a stenopetala Reichb. (Keskenyszirmu T y u k t a r é j . ) Kor., Gyirm.,
Szt.-M. gyep, erdő ; — G . arvensis Schult. (Mezei T y . ) u. o. ; —
G. lutea Schult. ( S á r g a T y . ) Illak-erdő ; — G. pusilla Schult.
( K i s T y . ) K o r . pagony alatti homokos legelő.
T u 1 y p a Gessneriana L . (Gessner T u l i p á n t . ) Kertekben művelve.

X C V I I I . REND. KIKERICSFÉLÉK. COLCHICACEAE.

J o l c h i c u m autumnale L . (Záspa Kikerics.) Nedves réteken min­

denütt.

X C I X . REND. SZITTYÓFÉLÉK. JUNCACEAE.

Tu n e u s bufonius L . (Varangy Szittyó.) Sz.-M., K o r . vizenyős r é t e k ;

— J . compressas Jacq. (Összelapult Sz.) Sz.-M., nedves rétek ; —
J . lamprocarpus Ehr. ( F é n y e s termésű Sz.) K o r . árokban ; —
J . effusus L . (Béka Sz.) Sz.-M. ; vizenyős rét, kor., árokban ; —
J . conglomeratus L . (Bunkós Sz.) u. o.
L u z u 1 a pilosa W i l l d . (Szőrös Luzula.) Sz.-páli, kisbaráti erdő ; —
L . albida DC. ( F e h é r e s L . ) ravazdi e r d ő ; — L . campestris. D C .
(Mezei L . ) Illák.

C. REND. HIDÖRFÉLÉK. ALISMACEAE.

T r i g l o c h i n palustre L . (Savanyu Hutsza.) Győr., Kor., Sz.-M.,

nedves rétek.
A 1 i s m a Plantago L . (Útifű Hidőr.) M i n d e n ü t t árkokban.
S a g i 11 a r i a sagittaefolia L . (Nyillevelü Nyilfü.) Kor. mocsárok.

Cl. REND. ELECSFÉLÉK. BUTOMEAE.

B u t o mus umbellatus L . ( E r n y ő s Elecs.) u. o.

CIL REND. P A L K A F É L É K . CYPERACEAE.

C y p e r u s fuscus L . (Barna Palka.) K o r . fövenyesdombi v á g á s ; —

C. flavescens L . (Sárgálló P.) K o r . nedves rét ; — C. esculentus L .
(Mandola P.) Kertekben művelve mint kávépótlék.
Eriophorum angustifolium Roth. (Keskenylevelü Gyapu.) Kor.,
Sz.-M., vizenyős rétek.
S c h o e n u s nigricans L . (Kormos Csaté.) u. o.
Gyú'rmcgyc és város eftyet. leirnsa. , Q
S c i r p u s compressus P. ( L a p í t o t t K á k a . ) Sz.-M. vizállás ; — S. mari
timus L . (Tengerparti K . ) Kor. fóvényesdombi v á g á s ; — S. triquete:
L . ( H á r o m é l ű K . ) Sz.-M. vizállás; — S. lacustris L . ( T a v i K . ) u. o
H e l e c h a r i s ovata R. B . (Tojásdad Tódisz.) u. o. ; — H . palustri;
B . B . ( Á r v a T.) K o r . árokban.
C a r e X dioica L . ( K é t l a k i Sás.) Sz.-M. B á l i n t - r é t ; — C. Davalliana Sm
(Dawall S.) u. o. ; — C. stenophylla W a h l . (Szittyós S.) I l l a k
Kor., Bábota ; — C. divisa Huds. (Oszlott S.) Ravazdi rét ; —
C. vulpina L . (Róka S.) Ravazd, Mogyorós, mocsáros r é t ; —
C. divulsa Good. (Keshedt. S.) Écsi erdő ; — C. paniculata L
(Buglyos S.) Ravazdi rét ; — C. Schreberi Schrank. (Schreber S.
Sz.-M. homok ; — C. remota L . ( R i t k á s S.) Écsi erdő ; — C. lepo-
rina L . ( N y u l S.) Sz.-M., rétek ; — C. stricta Good. ( S u d á r S.'
K o r . pagony; — pilulifera L . (Epres S.) I l l a k ; — C. praecox Jacq,
( J ó k o r i S.) K a j á r , kor. homokos dombok ; — C. humilis Zeyss.
( L a p p a n g ó S.) Sz.-páli erdő ; — C. alba Scop. ( F e h é r S.) I l l á k ; —
C. panicea L . (Muhar S.) Sz.-M. rétek ; — C. pallescens L .
( S á p a d t . S.) Sz.-M. pagony ; — C. glauca Scop. (Szürkezöld S.)
u. o. K o r . rétek ; — C. Michelii Host (Micheli S.) I l l a k ; — G.
flavaL. ( S á r g a S.) Sz.-páli erdő ; — C. distans L . ( R i t k á s S.) Sz.-M.,
B á l i n t - r é t ; — C. sylvatica Huds. (Erdei S.) I l l a k ; — C. ampullacea
Good. (Bögrés S.) Ravazdi tópart ; — C. vesicaria L . (Hólyagos S.)
u. o. K o r . malomárokpart ; — C. paludosa Good. ( P o s v á n y S.) u. o.
— C. hirta L . (Borzas S.) Sz.-páli erdő.

C H I . REND. PÁZSITFÉLÉK. GRAMINEAE.

A n d r o p o g o n Sorghum L . (Cirok Fenyer.) M ű v e l v e seprűnek ; —

A . Gryllus L . (Élesmosó F.) Szt.-M. k o p á r - d o m b , K o r . temető,
pagony; — A . Ischaemum L . ( V é r t á l l i t ó F.) u. o.
H o r d e u m vulgare L . (Közönséges Á r p a . ) M ű v e l v e ; — H . hexasti-
chon L . (Hatsoros Á . ) S z i n t é n ; — H . murinum L . ( E g é r Á . )
K e r í t é s e k , utak mellett m i n d e n ü t t .
S e c a l e céréale L . (Gabona Rozs.) M ű v e l v e .
T r i t i c u m vulgare V i l i . (Közönséges Buza.) Szintén ; — T. repens L .
(Tarack B.) M ű v e l t tájon m i n d e n ü t t .
L o 1 i u m perenne L . ( É v e l ő Vadóc.) R é t e k e n m i n d e n ü t t ; — L . temu-
lentum L . (Szédítő Vadóc.) Tavaszi közt.
B r o m u s secalinus L . (Gabona Rozsnok.) Őszi közt ; — B . mollis L .
(Puha R.) Utak mellett, gyepekben ; — B . arvensis L . (Mezei R.)
Vetések közt ; — B. racemosus L . ( F ü r t ö s R.) Szt.-M. r é t e k ; —
 B . squarrosus L . (Berzedt B . ) K o r . istendombi homok; —
B . inermis L . ( Á r v a R.) Szt.-M. r é t e k szélein ; — B . asper M u r r .
(Borzas R.) I l l a k , K o r . pagony; — B . sterilis L . ( M e d d ő R.)
Szt.-M. utak mellett ; — B . tectorum L . ( F e d é l R.) M i n d e n ü t t
falakon utak mellett ; — B . patulus M . K . Sz.-M. kálvária.
F es t u e a ovina L . ( J u h Csenkesz.) R é t e k e n m i n d e n ü t t ; — F . glauca
L a m . u. o.; — F . elatior L . u. o.
K o e l e r i a eristata P. (Taréj os Koeleria.) Sz.-M. gyepes dombok; —
K . glauca D C . u . o. homokos rét.
D a c t y l i s glomerata L . (Csomós Ebir.) R é t e k e n m i n d e n ü t t .
M o l i n i a coerulea Mönch. ( K é k Molinia.) I l l á k , K o r . , Paradicsom.
M e 1 i c a ciliata L . ( P r é m e s L é h a p ó t . ) Szt.-M. kálvária.
B r i z a media L . (Közép Rezge.) u. o. rétek, K o r . pagony.
G l y c e r i a distans W a h l . ( V i g á l y Mézpázsit.) Szt.-M. á r k o k ; —
Gr. spectabilis M . K . (Fodorsás M . ) K o r . malomárok, nádasok ; —
G. fluitans R. B r . ( H a r m a t k á s a M . ) Sz.-M. K o r . vízállások.
P o a dura Scop. ( K e m é n y Perje.) Szt.-M. s z ő l ő b a r á z d á k ; — P. com­
pressa L . (Összenyomott P.) K o r . száraz r é t e k e n ; — P. pratensis
L . (Mezei P.) Kor., S z t . - M á r t . r é t e k ; — P. annua L . ( E g y n y á r i P.)
M i n d e n ü t t ; — P. bulbosa L . ( G u m ó s P.) Szt.-M. á r o k p a r t ; —•
P. nemoralis L . ( L i g e t i P.) Ravazdi erdő.
E r a g r o s t i s poaeoides Beauv. ( P e r j e k é p ü T ő t i p p a n ) . Homoktalajon
mindenütt.
S e s l e r i a coerulea A r d . ( K é k Sesleria.) Sz.-M. kálvária.
A V e n a sativa L . ( A b r a k Zab.) Vetése m i n d e n ü t t ; — A . fatua L .
( H é l a Z.) V e t é s e k közt m i n d e n ü t t ; — A . tenuis M ö n c h .(Vékony
Z.) Szt.-M. K o p á r domb ; — A . pubescens L . (Szörösödő Z.) K o r .
gyepekben ; — A . pratensis L . ( R é t i Z.) R é t e k e n m i n d e n ü t t ; —
A . flavescens L . ( S á r g a Z.) Szt.-M. r é t e k ; — A . caryophyllea W i g g .
(Szegfüs Z.) Ravazdi erdő.
A i r a caespitosa L . (Gyepes Nápic.) R é t e k e n m i n d e n ü t t ; — A . flexuosa
L . (Vanyiga N . ) I l l a k - e r d ő .
P h r a g m i t e s communis T r i n . (Közönséges T e t ő n á d . ) F o l y ó k men­
t é n álló vizekben m i n d e n ü t t .
C a l a m a g r o s t i s Epigeios Roth ( S i s k a n á d N á d t i p p a n ) . Szt.-M.
Bold.-Asszony, K o r . pagony.
A n e m a g r o s t i s Spica venti L . ( H a r m a t t a r t ó Széltippan.) V e t é s e k
közt nedves helyeken.
A g r o s t i s canina L . (Eb Tippan) R é t e k e n ; — A . vulgaris W i t h .
S z t . - M á r t . réteken.
S t i p a peimata L . ( Á r v a l á n y Haj ka.) Szt.-M. kálvária, kisbaráti
hegy; — S. capillata L . ( K u n k o r g ó H . ) u. 0..K01*. temető, pagony.
Se t a r i a verticillata P, B . ( R a g a d ó Sertepázsit.) M ű v e l t talajon
m i n d e n ü t t ; — S. viridis P. B . (Zöld S.) u. 0. ; — S. glauca P. B .
(Szürkezöld S.) Homokos földeken m i n d e n ü t t .
T r a g u s racemosus Desf. ( F ü r t ö s Polyvaborz.) Kor. homoktalaj.
P a n i c u m sangvinale L . ( P i r ó k Muhar.) Szt.-M. Kor., utak mellett ; —
P. glabrum Gaud. (Sima M . ) u. 0. homoktalaj ; — P. crus galli L .
( K a k a s l á b M . ) Kor. kertekben nedves helyeken ; — miliaceum L .
(Köles M . ) művelve m i n d e n ü t t .
A n t h o x a n t h u m odoratum L . (Szagos Borjapázsit.) R é t e k .
H i e r o c h l o a australis R. Sch. (Déli Szentpázsit) Ravazdi erdő.
H o 1 c u s mollis L . (Puha Cirok.) Illak-erdŐ ; — H . lanatus L .
(Pelyhes C.) P á z m á n d i horog.
P h a l á r i s arundinacea L . ( N á d k é p ü Polyvacsuk.) K o r . Paradicsom.
A l o p e c u r u s pratensis L . ( R é t i Ecsetpázsit.) Kor., Szt.-M. r é t e k ; —
A . agrestis L . (Pallagi E.) Ugarok u. o. ; — A . geniculatus L„
(Bötykös E.) u. o. árkok, álló vizek.
L e e r s i a oryzoides Schwarz. ( R i z s k é p ü Leersia.) K o r . mocsárok.
Z e a Mays L . (Tengeri Kukorica.) M ű v e l v e .

C V I I . REND. SALVINIAFÉLÉK. SALVINIACEAE.

S a l v i n i a natans Hoff. ( F e n t u s z ó Salvinia.) K o r . n á d a s o k .

CIX. REND. PÁFRÁNFÉLÉK. POLYPODIACEAE.

Aspidium aculeatum D i l i . (Tüskés P á p r á g . ) K o r . pagony.

CX. REND. ZSURLÓFÉLÉK. EQUISETACEAE.

E q u i s i t u m arvense L . (Mezei Zsurló.) R é t e k , szántóföldek m i n ­

d e n ü t t ; — E . palustre L . (Tavi Zs.) nedves r é t ; — E . hiemale L .
(Téli Zs.) K o r . Lippay-tag ; — E. variegatum Scheich. (Tarka
Zs.) Szt.-iváni homok.
 7. A megye állatvilága.
Méry Ételtől

G y ő r m e g y e faunájának érdekében az ötvenes évek keltettek élénk

mozgalmat, melynek buzgó zászlóvivője D r . R ó m e r F l ó r i s — azon idő­
ben győri t a n á r volt; nyomában haladott: E b e n h ö c h Ferenc koroncói
plébános, Mayrhofer József jelenleg győri kanonok, buzgó ornitholog,
M i l k o v i t s J á n o s földbirtokos, érdekes tojásgyüjteményével, Kovács
Béda és mások. E mozgalomnak gyümölcse lett a kisebb m a g á n g y ű j t e ­
m é n y e k e n k i v ü l a győri főgymnasium múzeuma, mely nemcsak a
megyének, de a szomszédos vidéknek is mintegy „ t a r t o m á n y i m ú z e u m á t "
képezi, melynek R ó m e r által m e g p e n d í t e t t eszméjét r i t k a készséggel
iparkodott Győr vidéke „pusztán Isten és a haza nevében" valósítani, —
mint m a g á t R ó m e r azon időben kifej ezé.

Gerinces állatoké (Vertelbrata.) *•)

Emlősök. (Mammalia.)
E m l ő s ö k b e n m e g y é n k époly kevés változatosságot mutathat föl,
mint átalában hazánk; de mint Pest-, Heves-, Szabolcs-, Békés-,
Torontál-, Soprony-, ugy G y ő r m e g y e is bír specialitással a fogas yakony-
ban. A Duna, Rábca, de főleg a R á b a régi és uj medre lelhelye az őslé­
nyeknek; szórványosan e g y e b ü t t is előfordulnak, l e g i n k á b b a homokré-
tegben: Heesen, Szabadhegyen, Győrött.

I. Kéz-szárnyuak. (Cheiroptera.)

D e n e v é r e k . ( V e s p e r t i l i o n e s . ) K ö z . denevér. ( V . murinus.)
Nagy íulnyes. ( V . auritus.)

II. Ragadozók. (Insectivora.)

1. R o v a r e v ő k . ( I n s e c t i v o r a . ) K ö z . sün. (Erinaceus europaeus.)

Köz. cickány. (Sorex araneus) K ö z . vakond. (Talpa europaea.) S á r g á s ­
fehér változatban Dinnyéden, G y ő r ö t t .

*) A meghatározások — ha a rendszer külön megnevezve nincs — Linné

rendszerére vonatkoznak.
Az állatvilág egyes példányai képviselvék a győri főgymnasium, Mayrhofer
kanonok, Ebenhöch esperes, vagy Milkovits földbirtokos gyűjteményeiben.
 2. H ú s e v ő k . ( C a r n i v o r a . ) K ö z . borz. (Meies taxus Schreb.)
Szelíd eb. (Canis familiáris.) Falvainkban és p u s z t á i n k o n a kuvasz és
magyarhoni komondor. W i n d i s c h Antalnak b e r n á t h e g y i s uj földi keve­
redési! leonbergi fajtájú házi ebe G y ő r ö t t feltűnő. Farkas eb. (C. lupus.)
M a m á r csak elvétve. R ó k a eb. (C. vulpes.) Kertjeinkben szelídítve
szabadon is, de párzás idején elvadul. V a d macska. (Felis catus.)
P á t k á n . H á z i m. ( F . domestica B r . ) Különféle fajtákban. N y estmenyét
(Mustela foina Briss.) G ö r é n y m . ( M . putorius.) I k r é n y , S z e n t - I v á n ,
Újfalu. H ö l g y m . ( M . erminea.) Különféle évszaki változattal K o r o n c ó ,
Csanak, G y ő r - S z i g e t h . K ö z . m. ( M . vulgaris.) K ö z . vidra. ( L u t r a v u l ­
garis E r x l . ) tejjel nevelt kicsinyek és Á r p á s r ó l 1854. a Marcalból a
győri múzeumban.
III. Őrlők. (Rosores.)
Parlagi evet. (Sciurus vulgaris.) Csanak. Szürkés válfaju. É t i pele.
(Myoxus glis Schreb.) K ö z . ü r g e . (Smermophilus citillus.) H á z i egér.
(Mus musculus.) P a t k á n y - e g é r . (M.-rattus.) V á n d o r - e . ( M . decumanus.)
Gyakoriabb, mint a p a t k á n y . Kerti-e. ( M . hortulanus Nordm.) Fekete,
tarka, sárgás válfaja G y ő r ö t t , a fehér pedig I k r é n y b e n . Mezei pocok.
(Hypudaeus arvalis Pali.) K ö z hörcsög. (Cricetus frumentarius ' Pall.) k

Fogas vakony. (Spalax typhlus Pali.) F ö l d i - k u t y a név alatt Koroncón,

eddig Győrmegyéből csak a győri múzeumban és Mayrhofer kanonok­
nál. A R á b a - , R á b c a - s Dunaparton hajdan tenyészett s G y ő r n é l m é g
1750-ben fogott h ó d n a k (Castor fiber) most semmi nyoma. Mezei nyúl.
(Lepus timidus) E r d e i és mezei válfajok s egyfülű szörny a gy. m. Ten­
geri ny. ( L . cuniculus.) Különféle szinben háziállat. Tengeri őrlet• -
(Cavia cobaya Pali.) H á z i á l l a t .
IV. Többesülkiiek. (Mulíungula.)
A vastagbőrüekből őslények lelhelye a Duna és R á b a medre;
amabból őselefánt- (Elephas primigenius) csontok H é d e r v á r o t t , ebből
G y i r m ó t h r ó l , Győrből s a Rábcából D i n n y é d r ő l : fogak, borda, lábszár­
csont, csigolya. A szabadhegyi temető mellől, Hecsérőí, győri homok­
gödröktől s uj-szállásokról zápfogak. A sörtés-disznónak több fajtáját,
G y ő r ö t t az ú g y n e v e z e t t szállásokon tenyésztik. Különös válfajok a p ü s ­
pöki urodalomban s Hecktlnél.*)
V. Egypatásak. (Solidungula.)
A közönséges ló. (Equus caballus.) Tenyésztés által annyira v á l ­
toztak, hogy a fajták tiszta példányai r i t k á n láthatók ; a gazdasági egylet
*) Malac-szörnyek : forradt szájú, Hédervárról; fekete, majomszáju, elelant-
ormányu Nagy-Baráthról, Lakó Istvántól.
s megyei birtokosok által rendezett versenyek nemesítésökre j ó h a t á -
suak, valamint a kormányi gondoskodás, hogy egyes helyeken, mint
Szent-Ivánon, Eőrsön állammének tartatnak. A szamár-ló. (Equus
asinus) ós korcsa a lóöszvér (mulus) és szamáröszvér (hinnus), mint
háziállat, szegény falusi zsellérek teherhordója. A korcsokat városi ipa­
rosok á r u i k hordására használják.

VI. Kérődzők. (Bisulca.)

A z a g a n c s o s a k családjából a közönséges g i m (Cervus elaphus)

körvadászatok alkalmával a Bakonyból űzetve barangolja be megyén­
ket; lövések elől menekülendő a N a g y - D u n á n is keresztül úszik. A z
őzgim (Cervus capreolus) szelidítve. Osgim (Cervus megaceros) agancsa
és agyacsa Gyirmóthról a Rábából.
A z o d u s z a r v u a k b ó l a szelid kecske (Capra hircus), mint házi­
állat szórványosan. A szelid j u h . (Ovis aries.) Bárányszörnyek gyako­
riak; a legváltozatosabb alakok: P á z m á n d r ó l kétfejű, háromlábú, nyolc-
lábu; Pátkáró] hétlábu, Péérről nyakszáj u. A köz. tulok (Bos taurus),
főleg a ( B . t. var. dacicus) s a svájci ( B . t. var. helveticus). Borjuszörny,
fej csont nélkül, forradt nyelvvel, Győrből. Tizenhárom év előtt G y i r ­
móthról a Rábából a bécsi múzeumba vittek halászok őstulok (Bos p r i m i -
genius) fejet. A bivaltulok (Bos bubalus) mint erős teherhordó állat a
gazdaságnál S z t - M á r t o n b a n s e g y e b ü t t .

Madarak. (Aves.)
Teljesen műveletlen őserdők és havasok ünnepies magányába nem
vonulhatnak megyénk madarai, hol a természetbúvár által felkutatva,
mint ritkaságot m u t a t h a t n á azokat föl hazai ornithologjainknak. Síkon,
hegyen, szárazon, posványban mégis oly változatosságát látjuk mada­
rainknak, hogy ha M a g y a r o r s z á g és E r d é l y a Dunafejedelemséggel
legtöbb m a d á r n e m e t s fajt mutathat föl E u r ó p á b a n , — e számot és vál­
tozatosságot nagy mérvben megyénk is képviseli. T á p - S z e n t - M i k l ó s
romijára ereszkedve találkozunk a különben hegyi fakó keselyűvel
( V u l t u r fulvus Briss.). V é n e k alatt nagy harcsával látjuk küzdeni a
a halászó csermelyt, (Pandion haliaetos,) miközben a szemes halász
m i n d k e t t ő t elevenen elfogja. A m á s u t t r i t k á b b k á n y a (Milvus regalis)
n á l u n k honos; a m á s u t t sziklás erdőkben, várromokban tanyázó nagy
suholy, ( Bubo maximus Bechst.) nálunk egy-egy szenvedélyes vadásznak
eléggé iskolázott csábmadara; a különben fenyvesekben élő, hangyaboly­
bontó , veres s a p k á s , fekete h a r k á l y (Picus martius) Nagy-Ecsre
 r á n d u l tisztítandó férges fáinkat; látni Kis-Megyeren és M a r k o t á n
tavaszszal a bohókás viseletű, hangyapusztító köz. nyaktekercset is
( J y n x torquilla), a csupa-szárny kőszáli föl lenget (Hirundo apus) tor­
nyainkban meg-meglepi a hirtelen visszajött fagy. Fölkeres bennünket
a bóbitás selyemfarku ioeska (Bomby cilla garruia); a nyuli hegyek
kopár kövein zengi fuvolaszerű bánatos dalát a sziklarigó (Turdus
saxatilis); lombos berkeink árnyékában későn-korán csattogja szerelmi
dalát a bájdalu zenér (Sylvia luscinia); s z i n t ú g y harsog éjjel a magyar
zenér. (Sylvia philomela Bechst.) Erre vonul a nagykarmu fehér sarka­
nyu (Plectrophanes, vagy Emberiza nivalis), s a n á l u n k nem épen sok
fenyőtobozt találó köz. keresztcsőr. ( L o x i a curvirostra.) Egyes helyekre,
mint Koroncóra nagyobb csoportban szállong a sáskafaló rózsaszínű
csacskár (Turdus roseus), Nagy-Ecsen, Győrött, Bajcson, Szőgyén mint
ritkaságot lövik vadászaink a tarka rendes csÖntört (Nucifraga caryo-
catactes); Szemerén, D u n a - S z e n t - P á l o n t a n y á z g a t a kaspi vidéki gyur­
gyalag-méhész (Merops apiaster), mely különben hazánknak is egyik
legszebb madarát képezi. Ugarainkat fölkeresi a veres fogoly (Tetrao
rufus.). Lomha és reznek-tuzokainkat nem is említve, 1863—64. átkelt
E u r ó p á b a , hazánkba, F e h é r - , Pest-, A r a d - , Csongrád-, P o z s o n y - m e g y é -
ken kivül Győrmegyébe is, névszerint Kis-Megyerre az akkor hamar­
j á b a n L á z á r K á l m á n gr. által k é t e s - t á v o z t y ú n a k nevezett forradvujju
kalandóc (Syrrhaptes paradoxus I l i i g ) „ h í r t hozandó az ázsiai sivatag-
forrásainak kiapadásáról". A D u n a - á g mentét s a R á b a mocsáros téréit
s a tavakat egész özöne borítja a vándor, költözködő vizimadaraknak ;.
gázlók- és úszókból kivált K ó n y , Koroncó, G y i r m ó t h , R á b a - P a t o n a ,
S z e n t - P á l telve k a legváltozatosabb vizimadarakkal. M í g I k r é n y b e n a
a néma h a t t y ú t (Cygnus olor I l i i g ) lövik, emitt a délceg fekete gólya,
(Ciconia nigra Gessn.),. K ó n y b a n a kelepelő fehér kanály (Platalea leu-
corodia) s a sudár t e r m e t ű gólyalábu tocs (Hypsibates himantopus
Nitzsch), a karcsú európai csutor (Recurvirostra avocetta), a halikra­
pusztító, feketefarku pocsály (Limosa melanura); a Kaspi- és Fekete­
tenger mellett nyaraló magyar bat la (Ibis falcinellus) ; Bajcs mellett s
megye nyugoti részén a bajnok yíbic (Tringa pugnax), a himpárzáskor
hosszú tarka nyakörvvel. A szöcske-, sáska-faló nagy póling (Numenius
arquata) A b d á n . A lilék négyféle faja K ó n y b a n és Heesen, rendes
mankóc (Charardius crepitans), M a r k o t á n . A hazai gémek minden faja
a Rába-közben, V é n e k e n , Heesen, Koroncón. A z úszókból három faj
búvár, kivált F e h é r t ó n és K ó n y mocsaraiban, Enesón, O t t e v é n y b e n ;
rucák Rába-közben, H é d e r v á r mellett a legnagyobb változatosságban.
K o r m á r o k (Carbo), vöcskök (Podiceps) több fajban. Előfordul m é g
J-yőr-megyében a köz. gödény (Pelicanus onocrotalus). Vadászok
lehány év előtt a lelőtt példány begy zacskójából dohányzaeskót
ilakítának.*)

I. Ragadozók. (Accipitres.)

N a p p a l i a k . ( D i u r n a e . ) F a k ó keselyű. ( V u l t u r f'ulvus Briss.)

Táp-Szent-Miklóson. L á r m á s sas. ( A q u i i a naevia Bechst). Szabadin,
Vámos mellett, Szent-Mihályon. Csonttörő harács. (Haliaetos albicilla.)
Halászó csermöly. (Pandion haliaetus.) Véneken. K ö z . héja. (Astur palum-
barius.) K a r v a l y - h é j a . (Astur nisus.) G y i r m ó t h , Koroncó. Barna kánya.
(Milvus ater Priss.) K ö z . ölyv. (Buteo vulgaris Bechst.) Enesén. G a t y á s
ölyv. ( B . lagopus B r ü n . ) V á n d o r sólyom (Falco peregrinus.) Szent-Ivan.
O l y ü d e d s. ( F . subbuteo.) N a g y - Ë c s e n . Falco vespertinus, F . cenchris
Frisch. Törpe sólyom. ( F . aesalon Gm.) Nagy-Ecsen. Vércse s. (Falco
tinnunculus. ) Koroncón, Kis-Megyeren, Heesen. Vörhenyeslábu sólyom.
( F. rufipes Bechst.) Vének, S z e n t - I v á n , Koroncó. K é k e s örvÖly. (Circus
cyaneus.) K ó n y . Hamvas ö. (C. cineraceus Bechst) u. o. Vörhenyes ö.
(C. rufus.) u. o. és M a r k o t á n .
É j i e k . ( N o c t u r n a e . ) Nagy suholy. (Bubo maximus Bechst.)
Heesen mint csábmadár. (Strix otus.) H u h o g ó fülbő. (Otus brachyotus.
Forst.) Koroncón, Győrött, Szent-Ivánon, Enesén. Bagoly. (Str. aluco.)
Véneken. L á n g b. (St. flammea.) G y ő r ö t t éléstárak- s padlásokon. Törpe
csuvik. (Surnia pygmaea.) Karvaly-csuvik. (Str. funerea L a t h . ) Enesén.
Str.pttssorina Auer. Kis ftilönc. (S.soops.)

IL Kuszók. (Scansores.)

Fekete h a r k á l y . (Picus martius.) Nagy-Écsen, Bajcson. Zöld h.

(P. viridis.) G y i r m ó t h . Szürke harkály. (P. canus Gm.) Népnyelven küllő,
Győrött. Nagyobb h. (P. major.) Győrött. K ö z é p h. (P. médius.) G y ő r ö t t ,
Kajáron és Heesen. Kisebb h. (P. minor) Győrött. Hangos kakuk.
(Cuculus canorus.) Győr, Koroncó. Veresbarna kakuk. (C. rufus Bechst.)
Népnyelven g y ö n g y k a k u k . G y ő r - S z i g e t h . K ö z . nyaktekercs. ( I y n x tor-
quilla.) Kis-Megyer, Koroncó.

*) A koroncó-vidéki madarakat, 142 fajt, Ebenhöch Ferenc esperesplebános

saját gyűjteménye után közölte a „Correspondenzblatt des Vereins für Naturkunde
zu Pressburg" 1. Jahrg 1862. 91. 1. „So interessant daher Koroncó mit seiner Sumpf-
und Sand-Flora ist, nicht minder anziehend wird auch dessen Vogel-Fauna sein."
És ebben igaza van.
 Hl. Verebek. (Passeres.)

1. K i á l t o z o k . Csacsogó karics. (Coracias garrula.) Népnyelvei

zöld-kánya. K ó n y , K a j á r , Kis-Megyer. G y u r g y a l a g - m é h é s z . (Merop
apiaster.) Szemere, S z e n t - P á l . Búbos banka. (Upupa epops.) G y i r m ó t h
G y ő r és S z e n t - M á r t o n . K ö z . j e g é r . (Alcedo ispida.) Gyirmót, G y ő r
Kőfali fölleng. (Cypselus apus.) Kora tavaszszal G y ő r ö t t és Koronczón
tornyokban. E u r ó p a i lappantyú. (Caprimulgus europaeus.) S z e n t - P á l
Győr-Szigeth.
2. F e c s k e f é l é k . F ü s t ö s fecske (Hirundo rustica.) H á z i fecske
( H . urbica.) F e h é r változata G y ő r ö t t . Parti f. ( I I . riparia.)
3. L é g y k a p ó k . S z ü r k e legyész. (Muscicapa grisola.) Örvös 1.
( M . albicollis T m k . ) Selyemfarku locska. (Bombycilla garrula.) Nagy-
Ecs, Győr, R á r ó .
4. G é b i c s f é l é k . Őrgébics. (Lanius excubitor.) D u n a - S z e n t - P á l ,
Vének. Tövisszúró g. ( L . collurio.) V ö r h e n y e s g. ( L . rufus.) Győr. K i s
gébics. ( L . minor).
5. Z e n é r f é l é k . Bájdalu zenér. (Sylvia luscinia.) A csanaki,
n y u l i , écsi hegyek lombos berkeiben és szőleiben eddig csak éneklőt
fogtak el, vagy ügyes madarászok hivó hangjokkal elfogás előtt ének­
lésre bírták. E r é l y e s városi intézkedés a behozottakat elkoboztatja és
szabadon bocsáttatja. Magyar zenér. (S. phiíomela Bechst.) R i t k á b b s
nagyobb áron kel. B a r á t k a zenér. (S. atrieapilla). Berkeink szorgalmas
énekese. Csanak, Győr. R i g ó z. (S. turdoides) Győr. N á d i z. (Sylvia
arundinacea Briss.) Koroncó. K e r t i z. (S. hortensis L a t h . ) Veresfarku z.
(S. tithys.) Vörösbegyű z. (S. rubecula.) S z e n t - P á l , Heese. K é k b e g y ü z.
(S. svecica.) G y i r m ó t h 1858., Győr. F ü s t f a r k u z. (S. phoenicurus.)
S z e n t - P á l . Mocsári z. (S. palustris Bechst.) Koroncó. (S. aquatica L a t h . )
S. phragmites Bechst, S. cariceti Nauin, S. rufa. P o s z á t a z. (S. curruca
L a t h . ) Szöcskésző z. (S. locustella Penn.) S. fluviatilis. S z ü r k e z.
(S. cinerea Biss.) Győr. Tüzfejü ökörszem. (Regulus ignicapillus Brehm.)
Győr. Szobában igen ü g y e s légykapó. A p r ó csuk. (Troglodites parvulus
Koch.) Győr. Hont-sziklár. (Saxicola oenanthe.) Barnahegyü szikhír.
(S. rubetra.) Barkós cinke. (Parus biarmicus.) Koroncó, K ó n y , Győr.
F ü g g ő cinke. (P. pendulinus.) Fészke, Vénekről, Győrből. Szén c.
(P. major.) G y i r m ó t h , Győr. Fenyves c. (P. ater.) A megye délkeleti
részén. Mocsári c. (P. palustris.) R á b a - P a t o n a , Győr. K é k c. (P. coeru-
leus) G y i r m ó t h , Győr. Búbos c. (P. eristatus.) G y ő r . Hosszufarku c.
(Orites caudatus.) Dorongfarku c. név alatt a megye délkeleti részén s
Nagy-Ecsen.
 6. B i l l e g é n v e k . F e h é r billegény. (Motacilla alba.) G y i r m ó t h ,
ryőr. S á r g a b. ( M . flava.) G y i r m ó t h , Győr. ( M . sulphurea.) R é t i pipiske
Amthus pratensis.) S z e n t - P á l . F a i p. ( A . arboreus Bechst.) A . campes-
:is Bechst.
7. R i g ó f é l é k . Fekete rigó. (Turdus merula.) Győr, Baj cs, Nagy-
Ics. K a l i t k á b a n némelyik állandóan gyenge, fuvolaszerü hangon énekel.
)rvÖs r. ( T . torquatus) Győr. L é p r. ( T . viscivorus.) Fiatal korában
gen megszelídül, de szobában nem t a r t h a t ó . G y ő r - S z i g e t h , Enese, Nagy-
Ccs, tényői erdő. H ú r o s r. ( T . pilaris.) Szent-páli erdő, N a g y - É c s ;
Szikla r. ( T . saxatilis.) K ö z n y e l v e n magán-veréb. Nagy-Ecsen, Nyúlon
madarászok rendesen a fészken ülő himet elfogják s a kicsinyeket
ölnevelik. A fiatal himek csak egy év múlva ismerhetők fel nászmezök-
'ől, ha hangjok el nem árulná. Természetes dala a legváltozatosabb
lallamu, de tanítva csak a dal elejét képes elsajátítani. F o g s á g b a n igen
•agaszkodó, de hat évnél r i t k á n él tovább.
8. P i n t y f é l é k . - S á r i n á n y o k. Havasi sármány. (Plectrophanes
nivalis.) Citrom s. (Emberiza citrinella.) G y i r m ó t h , Győr. N á d i sármány
^E. sclioeniclus) G y i r m ó t h , Koroncó. Kölesi sárm. ( E . miliaria.) K ó n y ,
Győr-Szigeth, F e h é r változata P u s z t a - S z e n t - P á l r ó l . — P i n t y e k . H á z i
veréb. ( F r i n g i l l a domestica.) M i n d e n n ü t t . F e h é r változata Sarasról és
Győrből. Csíz p. ( F r . spinus.) Nagy-Ecs, G y ő r - S z i g e t h . Tengelic p.
( F . carduelis.) Győr. egy p é l d á n y k a l i t k á b a n 24 évig élt. Parlagi p.
( F . montana.) Győr. L e n . p. ( F r . linaria.) Győr. Kenderike p. ( F r . cana-
bina.) Győr, P u s z t a - S z e n t - P á l . K a n á r i v a l való párosítása nem sikerült.
F e n y ő p. ( F r . montifringilla.) Koroncó, Nagy-Ecs. Zöldike p. ( T . chloris.)
G y ő r - S z i g e t h , Nagy-Ecs. Kanari p. ( F . canaria.) K a l i t k á b a n tenyésztve,
csízzel, tengeliccel párosítva, vegyes szinkeveréket nyer. Süvöltő pirók.
(Fr. pyrrhula M e y . ) G y ő r - S z i g e t h . V a s o r r ú pinty. ( F . coccothraustes.)
Bajcs, Nagy-Ecs, Győr. K ö z . keresztcsőr. ( L o x i a curvirostra.) Nagy-Ecs.
9. P a c s i r t a f é l é k . Mezei pacsirta. (Ahuida arvensis.) K ó n y r ó l ,
Hecséről. K a l i t k á b a n természetes dalát u t á n z a t o k k a l cifrázza. Búbos p.
( A . eristata.) K ó n y r ó l , Győrből fekete s Ménfőről fehér változata. (Alauda
arborea.)
10. F a k ú s z ó k . Rendes fakusz. (Cerihia familiáris.) Győr. K ö z .
ponc (Sitta europaea) Heese.
11. S e r e g é l y f é l é k . K ö z . seregély. (Sturmis vulgaris.) K ó n y ,
Heese. Gy. m. fiatal példány is. K a l i t k á b a n szelid, szemes, nyugtalan.
Rózsaszínű csacskár. (Turdus roseus.) Koroncó.
12. H o l l ó f e l é k . S á r g a aranybegy. (Oriolus g a l b u l a . ) G y ő r . H o l l ó -
varju. (Corvus corax.) Vetési V . (C. frugilegus.) Győr, Réfalu. Hamvas v.
(C. cornix.) G y ő r - S z i g e t h , Réfalu. Csóka-varjú. (C. monedula.) Győ
Szigeth. Fekete v. (C. corone.) Csergő szarka. (C. pica.) Rendes csonti
(Xucifraga caryocatactes.) Győr, Bajcs, Szogye, Nagy-Ecs. Cser-szajk
(Garrulus glandarius.) T ó t h , P u s z t a - S z e n t - P á l .

IV. Galambfélék. (Columbae.)

ö r v ö s galamb. (Coluniba palumbus.) Nagy-Ecs, Gönyő, G y ő

V a d g. (C. oenas.) S z e n t - J á n o s , S z e n t - M á r t o n , Nagy-Ecs. Törzsök j
(C. livia Briss.) Heese. H á z i g. (C. domestica.) G y ő r . Gerle g. (C. tui
tur.) P i n n y é d , Koroncó. Kacagó g. (C. risoria.) Szelidítve.

V. Tyúkfélék. (Gallinae.)

Veres fogoly. (Tetrao rufus.) S z ü r k e fogoly. (Perdix cinerea Briss.

Abda. K ö z . fürj. (Coturnix daetylisonans M . ) G y ő r , Abda. Törzsö
kakas. (Gallus domesticus Briss.) Suta-, göndör-, búbos és cochinchina
változatban. G y ö n g y t y ú k . (Numida meleagris.) K ö z . pulyka. (Meie
agris gallopavo.) F e h é r és tarka. Győr, K ó n y , Kis-Megyer. Igazi fácán
(Phasianus colchicus. G y i r m ó t h , Győr. Búbos páva. (Pavo eristatus.
Győr. F e h é r változatú is.
A tyúkfélék és galambok közt átmenetet képező s a csupfaj-
dóktól ujjainak alkotása s kinyúló két közép farktolla által különböze
forradt ujjú kalandóc Friv. (Syrrhaptes paradoxus
I l i i g . ) egy p é l d á n y á t 1864-ben K.-Megyeren csak megsebezték, egy
másik p é l d á n y t N.-Megyeren lőttek.

VI. Gázlók. (Grallatores.)

1. T y u k a 1 a k u a k. Lomha túzok. (Otis tarda.) S z e n t - J á n o s ,

Heese, Győr, Borba-puszta T á p mellett, Reznek-tuzok. ( 0 . tetrax.)
2. G é m e k . K ö z . daru. (Ardea Grus L . ) S z ü r k e gém. (Ardea
cinerea.) G y i r m ó t h , Bácsa, Győr, Vének. Kis-Megyer. B i b o r - g é m . ( A r d e a
purpurea.) Győr, G y i r m ó t h , Enese. Fiatalok bekötött szárny nélkül el
nem t a r t h a t ó k . F e h é r kócsag. (Ardea alba.) R á b a - P a t o n a , S z e n t - J á n o s ,
Heese, Kajár. Foszlott disztolluakat r i t k á n kaphatni. Mayrhofer kanonok
gyűjteménye e tekintetben szerencsés kivétel. Kisebb f. g. ( A garzetta.)
E g é s z megye, kivált S z e n t - J á n o s . K ö z é p g. ( A nyeticorax.) G y i r m ó t ,
Sárás, Győr, Vének. Dobos g. ( A . stellaris.) G y i r m ó t h , Tóth, Ö t t e v é n y -
Sziget, Koroncó. Üstökös g. ( A . comata Pali.) Koroncó. A p r ó g.
( A . minuta.) F e h é r t ó , Enese, Győr. F e h é r gólya. (Ciconia alba Bechst.)
K ó n y Fekete G. (C. nigra.) S z e n t - P á l . Magyar batla. (Ibis falcinellus.)
K a j á r . F e h é r kanály. (Platalea leucorodia.) K ó n y .
 3. L i l é k . Arany-lile. (Charadrius auratus.) K é n y . Parti L
!h. hiaticula.) K ó n y . S á r g a 1. (Ch. morinellus.) Sashegy; G y ő r ö t t a
dászok bagoly-snefnek nevezik. Folyami 1. (Ch. minor Bes.) K i s -
egyer, K ó n y . Rendes mankóé. (Oedicnemus crepitans Tem.) Markota,
ecse. K ö z . bíbic. (Yanellus eristatus M . et W.) K ó n y , G y ő r . G ó l v a -
bu töcs. (Himantopus rufipes Bechst.) Győr, K ó n y .
4. S z a 1 o n k á k. E u r ó p a i csutor. (Recurvirostra avocet; a. )
óny. E r d e i szalonka. (Scolopax rusticola.) S z e n t - P á l , G y ő r - S z i g e t h .
xgyobb sz. (Sc. major.) R á b a - P a t o n a . Közönséges sz. (Se. gallinago.)
í b a - P a t o n a , Győr. Gyepi sz. (Se. gallinula.) Abda, G y ő r . Nagy­
i i n g . (Numenius arcuata.) Abda. Győr. Erdei külöd. (Totanus
areola.) Koroncó, Győr. P i r o s l á b u külöd. ( T . calidris.) Koroncó.
iketefarku pocsály. (Limosa melanura.) Győr, K ó n y . Bajnok küzdér.
l â c h e t é s pugnax.) R a d v á n y , G y ő r - S z i g e t h . H i m , nászmezében a gy. m.
5. S z á r c s á k. V i z i guvat. (Rallus aquaticus.) Győr, K ó n y . A p r ó
ivat. (R. minutus Pali.) G y ő r . K ö z . haris. (Crex pratensis Bechst.)
y i r m ó t h , Ravazd. Fekete szárcsa. (Fulica atra.) K ó n y , Győr. Zöldlábu
)da. (Gallinula chloropus.) Győr, Enese, Koroncó. P ö t t ö s hóda. (Rallus
>rzana.) G y i r m ó t h , Győr, G y ő r - S z i g e t h , D u n a - S z e n t - P á l , Szabadhegy.

VII. Úszók. (Palmipedes )

1. B ú v á r o k . Búbos vöcsök. (Podiceps eristatus.) F e h é r t ó , Győr,

y ő r - S z i g e t h . A p r ó v. (P. minor.) F e h é r t ó , Győr. (P. minutus.)
ehértó, G y ő r - S z i g e t h . F ü l e s v. (P. auritus.) G y ő r - S z i g e t h . F e h é r t ó ,
ubocskás v. (P. suberistatus.) F e h é r t ó . Jeges bukdár. (Colymbus
tacialis.) F e h é r t ó , G y ő r . Sarki b. (C. arcticus.) F e h é r t ó . A p r ó b.
3. septeintrionalis.) Koroncó 1860.
2. E V e z ő 1 á b u a k. Nagy kormár. (Carbo cormoranus M . et W . )
kárókatonája, R . - S z . - M i h á l y 1859. Holló kormár. (C. graculus.) Rendes
ődény. (Pelecanus onocrotalus.) FehértóTó és"9^Mayrholer k a n o n o k n á l .
3. S i r á 1 y o k. Rendes halászka. (Sterna hirundo.) K ó n y , Győr.
ekete h. (St. nigra Briss.) K ó n y , Győr. A p r ó h. (St. minuta.) Fekete-
á t u sirály. (Larus marinus.) K ó n y , Kajár. H á r o m u j j u s. ( L . tridactylus.)
[óny. K a c a g ó s. ( L . ridibundus.) S á r g a l á b ú s. ( L . tűseus.)
4. K a c s á k . N é m a h a t t y ú . (Cygnus olor I l i i g . ) I k r é n y . 1853.
zürke lud. (Anser cinereus M . et W. és Anas anser domesticus.)
r
etési 1. ( A . segetum.) K ó n y , Enese. Rendes ruca. (Anas boschas.)
Cóny, Ö t t e v é n y - S z i g e t h . Kcrce r. ( A n . clangula.) Kóny, Győr, Ö t t e v é n y -
zigeth. Sipos r. ( A n . penelope.) F e h é r t ó , Enese. Kabinos r. ( A n .
lypeata.) F e h é r t ó . N y i l f a r k u r. ( A n . acuta.) F e h é r t ó . Hamvas r. ( A n .
ferina.) F e h é r t ó . F e h é r s z e m ü r. ( A n . leucophtalmos Bork.) K ó n y , Gye
A p r ó r. ( A n . crecca.) K ó n y . Fehérfejű r. ( A n . mersa Ball.) K ó n
( A n . fuligula.) K ó n y . H á z i réce. (Anas boschas domestica.) M i n d e n ü l
( A n glaciális.) 1858. Koroncó. ( A n . suberecca B.) Pézsma-kác!
(Cairina moschata Flem.) Győr. K ö z . b ú v á r . (Mergus mergansei
F e h é r t ó , Győr, Ö t t e v é n y - S z i g e t h . Búbos b. ( M . serrator.) Feliért
Enese, G y ő r - S z i g e t h . A p r ó b. ( M . albellus.) F e h é r t ó , Enese, Öttevén]
Szigeth, V é n e k .

Hüllők. (Amphibia.)
A hüllőkről és halakról 10 évi megfigyelés nyomán saját aqm
riumomból vettem t ö b b érdekes adatot.

A ) PIKKELYES H Ü L L Ő K . (SQUAMATA.)

1. Tajkosok. (Testudinata.)
G ö r ö g medencéi". (Testudo graeca.) Egyes h á z a k n á l ; i g y K i n d e l
1
mann győri kereskedő egyet 5 évig s 8 hóig tartott. N ő t t ezalatt 3 /
latnyit. K ö z . teknőc. (Emys europaea Sehn.) K e r t i tavakban. E g y i
válfaját, a t ö r p é t ( E . picta) a múzeumi aquariumban hangyatojássa
tartottam, melyet kézből is elfogadott; v i z i bogarak könnyen sebzil
H é d e r v á r o t t Viczay H é d e r ő excja a q u a r i u m á b a n .

2. Gyíkok. (Sauria.)
Zöld gyík. (Lacerta viridis Daud.) Kindermann győri keresked
k é t évig tartott egy igen szép p é l d á n y t , mohával kivül-belül bélelt
nyílással biró cserépben. Bőrét évenkint darabokban vetette le. Eledel
fakukac, saláta s nedves zsemlyeaprólék volt. H a éhes volt, lakábó
kijött, s mint a teknőcök szoktak, egyet ásított. Ilyenkor lisztférget
darázst, csótánt is megevett. Ujabban kétfarku eleven p é l d á n y t hoztak
mely 3 h é t i g h a n g y á k k a l és hangyatojással élt. F ü r g e gy. ( L . agilis.
T ö r é k e n y kuszma. (Anguis fragilis.) G y ő r .

3. Kígyók. (Ophidia.)
V i z i sikló. (Coluber natrix.) Mocsáros, füves helyeken. K ö z
pajzsóc. (Vipera berus.) R i t k á n hegyekben rézkigyó néven.

B ) MEZTELEN H Ü L L Ő K . (NUDA.)

4. Békahüllok. (Batrachia.)
F a r k a 11 a n o k. ( E c a u d a t a.) Zöld lombász. ( H y l a arborea.)
I n k á b b vizes füzesek-, berkekben. A z aquarium szikláján el- elüldögél.
i bebocsátott legyet nyílsebesen kapja el, lábai- vagy nyelvénél fogva
i sima üvegen is odatapadva, függve marad. Kecske b. (R. esculenta.)
3yepi b. (R. temporaria.) E s ő u t á n kicsinyei seregesen lepik el a földet.
Iarkahasu meregy. (Bombinator igneus M e r r . ) kutakban és állóvizek-
3 e n . K ö z . varangy (Bufo cinereus Sehn.) P u s z t í t á s á r a sünöket hasz­
nálnak.
F a r k k a l b í r ó k . (Caudata.) Tarajos gőte. ( T r i t o n eristatus.)
Győrött salamander név alatt, eső u t á n a városrét melletti utakon is
m á s z k á l n a k ; a praterban s P i n n y é d mellett gyakori. Aquariumban
kézből táplálható. A z eledelen könnyen összevesznek, amidőn egymásnak
megragadott lábait órákig is száj okban t a r t j á k . N é h a az aranyhalakat
üldözik, farkuszonyaikat harapdálják. I d ő n k i n t egy-egy csigát, melynek
héjába fejők befér, mint a hanyászéba (Lymanaeus), héjából kirázva
falnak föl. Levegővételre lábaikat összecsapva, sebesen fölegyenesedve,
furakodnak vizszinre. A mocsgák, (Paludina) közeledtökre szorgosan
bezárják házok kapuját. B ő r ü k e t nem darabokban vedlik le, hanem azt
sziklához g y ű r v e , egészen levetik egyszerre. I l y levedlett bőrt teljes
épségben gyakran látni az aquarium vizében. Nyiltkopoltyus porontyai
az aquariumban igen élénkek. O t t nem szaporodik.
Ugyanezen aquarium tetejében Pius Titiusnak az adelsbergi bar­
langból hozott angolna-gőtéje (Proteus) a vizsugártól fölüdült vizben
oly fürge lett, hogy abból kidobta magát. E g y más példány, tiszta vizben
ázalagokkal táplálkozva, 14 h ó n a p i g tartatott el.

Halak.
M e g y é n k folyói hajdan halban dúsabbak voltak, kivált a Duna,
melynek nemcsak K o m á r o m mellett folyó részében volt annyi viza és
tok, hogy egyszerre száznál többet is fogtak, hanem a győriben is.
A W ö n i k i —véneki — h a l á s z g y a r m a t o n kívül — melyről m á r 1093-ban
említés tétetik, — a Duna m e n t é b e n több h e l y ü t t lehettek piscínák (vulgo
tónya), vivariumok (vulgo b á r k a ) és clausurák (vulgo segye, szegye), s
talán a Duna mellett fekvő mai Szőgye is attól vette nevét.
Husones, qui vocantur vizahal, lehettek nagy mennyiségben ; azért
adja Géza k i r á l y (1141) a panonhalmi a p á t s á g n a k a Geurinnél ( G y ő r n é l )
fogott vizák h a r m a d á t . V o l t m é g csuka, harcsa, kárász, gadóc, O l á h
Miklós szerint tok, kecsege, ponty, sügér, fogas, dörgöce sat. A z akkori
minőség most is képviselve van, de nem a t e m é r d e k mennyiség. M a
valódi esemény, ha a győri D u n á b a nagyobb viza téved, mint ez k ö r ü l ­
belül 15 év előtt a bácsai h a t á r vízállásaiban az apály u t á n történt. „ A hal
ezen feltűnő szűke a malmok, hajók, főleg gőzösök okozta nyugtalanítás-
nak, valamint az áradások r i t k u l á s á n a k tulaj donítható ; miért is a folyók
kevesebbé öntvén k i mellékágaikba, a halak ívásukat és i g y t e r m é k e ­
nyítéseket sem végezhetik s i g y napról-napra mindig jobban a Duna
alsó részei felé húzódnak." A z ó t a is meg-meglepi a győri halászokat (pl,
a medvéi révben 8 év előtt) egy-egy nagyobb példány viza, melynek ára
r é g e n t e a r á n y l a g nagyobb lehetett a mainál, ha m é g o l y bőségben talál­
tatott is, mert ugy látszik kedvelt s í g y kapós volt. N á d a s mocsaraink,
a Marcal, R á b a , R á b c a halakban még mindig eléggé bővelkednek.

A ) PORCOSAK. (CHONDRACANTHT.)

I. Szabad kopoltyűsak. (Branchiostegi.)

K ö z . tok. (Accipenseuser sturio.) A z öt pajzsu, n é g y szakállú,

12 láb hosszú és 100—200 fontnyi a D u n á b a n . Viza-tok. (Accipenser
huso.) D u n a - á g Bácsánál, Ö r e g - D u n a Medvénél s GÖnyőnél. Sőreg-t.
( A . ruthenus.) Kecsege néven, á r k é p ü orrával, 2'—4' és 10—40 font.
D u n á b a n G ö n y ő és N é m a mellett.

II. Körszájuak. (Cyclostomata.)

Folyami orsa. (Petromyzon fluviatilis.) Arany szivárványos szemei­
vel, tarka testével, violaszinű uszonyával, a R á b a iszapjában. Aqua­
riumban tovább elél, de a tisztáson r i t k á n l á t h a t ó .

B) CSONTOSAK. (OSTACANTHI.)

III. Lágyparások. (Malacopterigii.)

1. H a s p a r á s o k. ( M a 1 a e o p t e r i g i i a b d o m i n a l e s . )
C s u k a f é l é k . K ö z . csuka. (Esox lucius.) Lenyomott fejjel és
elnyúlt testtel ; a Marcal és Rábca nádasaiban 6—10 fontos. A q u a r i u m ­
ban szökve, sebesen úszik, szelielíthetlen s a pontyokat meg-megtáinadja
és pedig az apróbbféle is.
P o n t y f é l é k Potykaponty. (Cyprinus Carpio.) Potyka néven,
tojásdad testű, sárga oldalú, 4'—6', 20—24 fönt. L e g i n k á b b a D u n á b a n
s mocsárokban. A r a n y halak közt évekig e l t a r t h a t ó .
Aranyhal. (Cypr. auratus.) Ü v e g e k b e n , aquariumban sok s z í n v á l t o ­
záson megy keresztül, i g y feketén-tarkázott, tiszta aranyszinü, veresesbe
hajló, aranysárga, néha megfehéredik. M i n é l kisebb, annál t a r t ó s a b b .
E g y e n l ő hőmérsékü vizet kivan. E t e t é s k o r hangra csoportosan j ö n n e k
elő. A Lemna minor nagyobb mennyiségben á r t a l m a s . K ü l ö n b e n nem
kényes. M e g t ö r t é n t , hogy az uszó koringgé (Gyrinus natator) épen az
 aranyhal szájába keringett, megfordult belsejében, anélkül, hogy vala­
melyiknek baja lett volna. H a a vizben több apró moha képződik, ez is
elég táplálkozásukra. K ü l ö n b e n csak annyi zsemlye vagy ostya vetendő
vizekbe, amennyit azonnal fölemésztenek, mert vizöket savanyítja. -
Köz. kárász. (Carassius vulgaris Nils.) 8" —10", a D u n á b a n és Marcal­
ban l . i / fontosak. Aquariumban a D / V ' - n y i elég tartós. A kövi k.
a

(C. gibellio Nils.) a kónyi t ó b a n , koroncói n á d a s b a n , M a r k o t á n .

K e s e r ű diszponty. (Ehodeus amarus Agass). Okie néven, vizszinen
úszkál. A Duna-, de l e g i n k á b b a R á b a - és R á b c á b a n . Folyami m á r n a .
(Barbus fluviatilis Agass). Orrhegyen bajszos, ragadozó, 2' — 3' a Duna-,
R á b a - , Rábcában 3—8 fontos. F o l y a m i görgöcse. (Gobio fluviatilis
Cuv.) máskint dorgöcse ; 4 " — n a g y p i k k e l y ü ; a D u n á b a n , G y ő r ö t t
i n k á b b a R á b a - s R á b c á b a n , meg mocsárokban ; horoggal 2—4-latosokat
fognak. K ö z . compó. (Tinea vulgaris Agass.) Cigányhal n é v e n ; apró,
sárgás pikkelylyel, n y á l k á s 1'—2' és 2—8 fontnyi. J ó időkben a vizből
k i v e t i m a g á t . R á b a , Rábca. A z állóvizekben levőt a horgászok selyem-
halnak nevezik. Aquariumban az l ^ V ' - n y i szelid és sokáig e l t a r t h a t ó .
A csigák petéit igen kedveli. Aranyos compó. (Tinea chrysitis auratus.)
5"-nyi példánya a D u n á b ó l ker ü l t az aquariumba, de n a g y s á g a miatt meg
nem élt. Dévér dobáncs. (Squalius leuciscus Heck.) D é v é r - k e s z e g néven ;
gyors uszó, vékony, ezüstfehér p i k k e l y ü , tehérhusu, Ízletes ; Duna, R á b a ,
Rábca. Horgon 3—6 fontosat fognak. Fényes-féhérke. (Alburnus lucidus
1
Heck.) K ö n n y e n hulló p i k k e l y l y e l ; D u n a , R á b c a ; horgon 1 — l / , fontosak.
Szellő-keszeg (Cyprinus idus.) S z é l j ó s p o n t y , domború h á t t a l s nagy
pikkelyekkel; 3—8 fontos ; Duna, F e h é r t ó . J á s z p o n t y . (Cypr. jeses.) Gyors
uszó, vastag, széles testű, 2 —10 fontos; a Duna sebes folyású helyein;
horgon 2—4 fontos. J á s z k e s z e g . (Cypr. orfus.) V e r e s s z á r n y u , aranyszi-
1
várványu, ízletes husu ; Duna ; horgon .? fontosak. Veresszemü ponty.
(Cypr. erithrophtalmus). Sáfránysárga szivárványu, h u s a n y á r o n Ízletes;
Duna és R á b a lassú folyású helyein. P i r o s s z á r n y u keszeg. (Cypr. r u t i -
l l
lus.) V é r p i r o s hassal és alfeluszonynyal, 1—2 fontos, horgon f — / 4 s

fontosak ; Duna, R á b c a . Csik-tergély. (Cobitis fossilis.) Tavak- és mocsá­

rokban. Aquariumban, t a r t ó s hal, szélvész előtt nyugtalan, a homokot
felzavarja. L é g v é t e l r e gyakran szinre úszik, kivált a kisebbek élénk
mozdulatú úszásukkal valódi díszei az aquariumnak : a kenyeret, han­
gyatojást mohón eszi ; mozdulatlanságában néha élettelennek látszik.
K ö v i tergély. (Cob. taenia.) K i v á l t G y ő r mocsaraiban, v a s u t h i d a k n á l
Steinbeissér név alatt igen gyakori. A z aquarium egyik éke s n é l k ü l ö z -
hetlen hala, örökké mozgó élénkségével ; az aranyhalak ezzel l e g i n k á b b
megférnek ; mohón eszik.

GyiHrmegye és várna eçyct. leirásn.

 H a r c s a f é l é k . K ö z . harcsa (Silurus glanis.) Duna- s R á b á b a n
D/a mázsa (1872. 13. darab), a medvéi révben 6 mázsás is. R á b a -
P a t o n á n a forgónál, külön e célra készített horgon (melyen lud volt
csalétkül) 5—6 év előtt mázsásat fogtak. A z aquariumba 5"-nyi
hosszú k e r ü l t , mely három év alatt l " - n y i t nőtt. Kevésbbé, de mégis
szelídíthető. A h á t á r a vetett eledelt nem érzi, de a bajuszával csak gyen­
gén is érintkezőt nyílsebesen kapja el. Úszása méltóságos és a sok apró
ponty, az egy falkában sereglő keszegek, a nyugtalankodó tergélyek,
föl-fölfurakodó gőték, lebegő merülyök, Dytiscus stb. közt igen feltűnő.
Testének változatos m á r v á n y z a t á n á l fogva egyike szebb halainknak.

2. T o r o k p a r á s o k . (Malacopterigii subbranchii seu

j u g u l a r e s.)
G a d ó c f é l é k . ( G r a d ó i d é i . ) K ö z . menyhal. ( L o t a flaviatilis.)
Tarka, nyálkás testtel, 1—3' 2—9 fontos; Duna, R á b a ; ez utóbbiban
3—4 fontosak.
IV. Tüskeparások. (Acanthopterigii.)

S ü g é r f é l é k . ( P e r c o i d e i . ) Folyami sügér. (Perca fluviatilis.) E g y -

fontosak a Marcal- és R á b c á b a n ; hálóval és horoggal fogják. Előfordul
a D u n á b a n is ; mólyen és sebesen úszik. Aquariumban aranyhalakkal s
más pontyokkal nem t a r t h a t ó , mert azokat folyton üldözi, uszonyaikat
tépdeli. Kolcs érdesz. (Perca Zingel.) Barna keresztcsikos ; Duna, R á b c a ;
1
horgon / fontosak. Bucó érdesz. (Perca asper.) 3—4 keresztcsiku ;
2

Duna és R á b c a tisztás helyein. Rendes süllő-fogas. (Lucioperca

sandra Cuv.) K ö n n y e n emészthető, Ízletes húsával ; Duna- és R á b á b a n .
P á n c é l o s o k . ( T r i g l o i d e i . ) Bökös durbancs. (Gasterosteus
aculeatus.) H á t o n és hason bőkkel, 3" hosszú ; töviseitől a vizek raga­
dozói is félnek. G y ő r mocsáros helyein nagy m e n n y i s é g b e n ; a nép pap-
t e t ű n e k nevezi. Aquariumban sok n y á l k á t választván el, kényesebb
halakra á r t a l m a s ; különben is t ö b b n y i r e rejtőzik.
H a l k ö v ü l e t b ő l Ikrényben találtatott őscápafog (Carcharo-
don megalodon) igen szép példánya.

Izállatok. (Anthrozoa.)
,, p*—-———-~
Rovarok. (Insecta.)
A m e g y é n k területén található r o v a r p é l d á n y o k természetének
élénkebb megvilágításához nem tartottuk érdektelennek i t t - o t t saját
megfigyelésünk néhány a d a t á v a l szintén hozzájárulni.
 Bogarak. (Coleoptera.)
C i n g o 1 á n y o k. (Cicindelidae.) Mezei cingolány. (Cicindela cam-
pestris.)C. germanica. C. littoralis Fabr., C. hybrida., C. sylvicola Meg.,
C. sylvatica.
F u t o n c o k. (Carabida.) Omophrhon limbatum Fabr. Ritka. P a r t i
könnyedőc. (Elaphrus riparius O l i v . ) E . uliginosus Fabr. K é r g e s döfök.
(Procrustes coriaceus Bon.) Violaszínü futonc (Carabus violaceus Fabr.)
C. cyaneus Fabr. C. clathratus Fabr. C. granulatus. C. hortensis Fabr.
Preyssleri Duftsch., C. Escheri Dahl. E k é n y . (Calosoma.) B á b r a b l ó
ékény. (Calosoma sycophanta Fabr.) F ü r k é s z - é . (C. inquisitor Fabr.)
P a t t o g á n y (Bi'achinus.) Csergő p a t t o g á n y . (Brachinus crepitans.) Pana-
gaeus crux major Fabr. E r eszi nü barang. (Harpalus aeneus Fabr.)
Vöröscsápu b. ( H . ruficornis Fabr.) Feronia nigra Fab., F . picimana
Dej., F . mêlas Creutz., F . cuprea D e j . B ü z g e idomu Zugand. (Pelor
blaptoides Dej.) Zöldsárga fojtonc. (Anchomenus prasinus Fabr.),
A . angusticollis Fabr., Agonum parumpunetatum Fabr., A . sexpunc-
tatum Fabr. Barázdás gernye. ( A b a x striola Sturm.) A . carinatus
Sturm., Chlaenius festivus Fabr., Ch. Schrankii Duftsch. Erdei holdarc.
(Molops terricola Sturm.)
M c r ü 1 y ö k. ( D y t i s c i d a.) Roeseli b u k d á s z (Cybister Roeselii
Curtis.,) Acilius sulcatus L . Széleit m e r ü l y . (Dytiscus marginalis.) A z
aquariumban az elhullott csigákat és tergélyeket fölemészti, s i g y a vizet
ártalmas anyagoktól megtisztítja. L é g v é t e l r e gyakran szinre j ő s ott
huzamosabb ideig lebeg;. Közös étkezésben részt vesz, ep-v-eo-v falán-
kabb evőt elriasztva. Barna bukza. (Colymbetes fuscus.) K ö n n y ű d moz­
dulataival az aquarium élénkségét emeli. Á t t e t s z ő pocska. (Laecophilus
hyalinus Erichs.,) Hydaticus austriacus Sturm., H . transversalis Fabr.
jSoterus crassicornis Fabr. Keringőcök. (Gyrinidae.) Uszó keringőe.
(Gyrinus natator Fabr.) A z aquariumban folytonos ide-oda kerin­
gésével a felszinen uszó halaknak alkalmatlan. U g v látszik a gőték
emésztik el.
C s i b o r o k. (PI y d r o p h i 1 i d a.) Fekete csibor. (Hydrophilus
piceus.) Ez valamint alakja aquariumban soká t a r t h a t ó , i n k á b b növényt
f
eszik ; ezüstzománcos alrésze a szurokfekete röppel ellentétben igen feltű­
nővé teszi ; lassúbb úszkáló, mint a m e r ü l y vagy b u k d á s z ; gyakran sziklán
pihen; födött aquariumban t a r t a n d ó , mert éjjel k i r e p ü l . Hosszas tavonc
(Hydrobius oblongus Herbst.) Kisebb volta- és élénkebb mozdulatainál
fogva aquariumba való.
P e s z é r ek, (S i 1 p h i d a.) Sirásó dögész. (Necrophorus vespillo.)
iSémet d. ( N . germanicus.), N . humator Fabr., N . ruspator Erichs., Ne-
!0 *
erodes littoralis. Ráncos peszér. (Silpha rugósa.) N é g y pontos p .
(S. quadripunctata.) Sötét p. (S. obseura.) Sárga-vöröstoru p. (S. tliora-
eiea) S. atrata.
H o l y v á k. ( S t a p h y l i n i d a.) Sárga holyva. (Staphylinus cae-
sareus Cederh.) Rágonyos I i . (S. maxillosus.,) S. murinus. F e k e t e r ö p ü s
gyorsa. (Ocypus pieipennis Fabr.) O. similis Fabr. P a r t i pedér. (Pae-
dorus riparius.)
P o r V á k ( D e r m e s t i d a.) Szalonna- porva. (Dermestes larda-
rius.) Nedves r u h á k , lom közt gyakori, szárított hangyatojásban észre­
vétlenül elszaporodik. ( D . murinus.) Szűcs- p. (Attagenus pellio.) N é h á n y
év előtt a katonai r u h a r a k t á r b a n igen el volt szaporodva. T á k a j a k i
virmász. (Anthremus scrophulariae.) E s z k ö z t á r i v. ( A n t h . museorum.)
A dohánynedv (nicotin) legbiztosabban elemészti.
V Ö n y e s z e k ( B y r r h i d a.) K ö z . vönyész. | Byrrhus pilula -1 ? 1., )
B. varius Fabr.
K u r t á 1 y o k. ( H i s t e r i d a.) Egyszínű kurtály. ( Hister unico-
lor.) Négyjegyes k. ( H . quadrimaculatus.) Öblös k. ( H . sinuatus Fabr.)
H . iiiaequalis Fabr.
T u r o n y o k . ( S c a r a b e i . ) Orrszarvú tülköne. (Oryctes nasi-
eornis.) Meleg házak-, ólakban kora tavaszszal gyakori. Öves csajág.
(Trichius fasciatus.,) Valgus hemipterus. Aranyos diszély. (Cetonia*
átirata.) Zöld. d. ( 0 . viridis Fabr.) Borzas d. (C. hirtella.) Pettyes d.
(C. stictica Fabr.) C. speciosissima Scop. R i t k á b b . Affinis Andersen.
C. marmorata Fabr. Phyllopertha hordeola. Boz(')ti szipoly. (Anisoplia
frutieola Fabr..) A . agricola Fabr., A . crueifera Herbst^ Zöld döbör.
(Anomala vitis Fabr.,) J ú l i u s i d. ( A . Frischii Fabr.) Kalló-cserebiily.
(Polyphylla fullo.) K ö z . es. (Melolontha vulgaris Fabr.) Nyaratszaki es.
( Rhizotrogus solstitialis.) R. aequinoctialis Fabr. Serica holosericea Scop.
S. brunnea L . Homaloplia ruricoia Fabr. Anoxia pilosa Fabr. Ganaj i
\ i irony. (Geotrupes stercorarius.) Erdei t. ( G . sylvaticus Panz.) G . ver-
iiaiis. Nagyféfü c s a j k ó (Lethrus cephalotes Fabr.,) a szőlők hajtásait
v

lerágja. J á m b o r labdár. (Ateuchus pius J l l . ) Kajáron, m á s u t t ritkább_

Labdacsi galacsiír. (Gymnopleurus Mopsus Pali.,) Onthophagus vacca.,
(). Schreberi., O. taurus., O. coenobita Herbst., O. nuchicornis., O. tages
Muls, O. ovatus., Oniticellus ílavipes Fabr. H o l d u saroly. (Copris luna-
ris.) H á z i ganajóc. (Aphodius fimetarius A . ) fossor., A . foetidus Fabr.
A . sordidus Fabr., A . inquinatus Fabr., A . sus Fabr., Rhyssemus asper
Fabr.
A g a n cs á r o k . ( L u c a n i d a.) Szarvas agancsár. (Lucanus cer­
vus.) E g y e n k ö z ű zergély. (Dorcus parallelopipedus).
 P o m p á l y o k . ( B u p r e s t i d a.) Buprestis novemraaeulata. Chal-
eophora Mariana. K é t p e t t y e s mezőr. ( A g r i l u s biguttatus Fabr.) Sötétes
füstönc. (Capnodis tenebrionis.) Gyászos kisa. (Perotis lugubris Fabr.)
S z ö k é s é r e k . ( E 1 a t e r i d a.) Eucnemis capncinus Abrens.
Melanotus castanipes Payk. Lacon murinus. Athous longicoliis Fabr.
Toros szüvér. (Cardiophorus thoracicus Fabr.) Ampedus sanguineus,
Ludiiis ferrugineus. Diacanthus latus Fabr. Agriotes pilosus Fabr.
VÖröslábu vivonc. (Melanotus rufipes Herbst.) M . niger Fabr. Elater
obscurus Fabr. E hirtus Herbst. E . fi lu m Fabr. E . segetis Bjerk. Adrastus
pallens Fabr. A . pusillus Fabr. Cryptohypnus bimaeulatus Fabr.
M e c s é r e k. ( L a m p y r i d a.) V i l á g í t ó mecsér. (Lampyris no-
ctiluca.)
P u h á r o k. ( T e 1 e p h o r i d a.) Barna hóbogár. (Cantharis fusca.)
-C. dispar. Fabr. C. livida. C. melanura Fabr.
I I ó 1 a g á n y o k. ( M e 1 y r i d e s. M a 1 a e h i i.) Malachius aeneus.
M . bipustulatus. M . riibricollis Fallen. A I . pulicarius Fabr.
T á 11 é k o k. ( T i 11 i d a.) Méhész szőrkély. (Triehodes apiarius).
H a n g y á s z t á l t é k . (Clerus formicarius.) Cl. mutilarius Fabr.
F u r d a n c s o k. (P t i n i d a.) Tolvaj furdancs. (Ptinus fur).
K o p o g d r o k. ( A n o b i a.) F a k ó makancs. (Anobium paniceum. )
Apate capucina.
F e k e t é i y e k . (Al e 1 a n o s o m a t a.) H a l o t t i büzge. (Blaps
mortisaga.) Homoki csórva (Opatrum sabulosum.) Diaperis boleti. B o l i -
thophagus reticulatus. L i s z t r e j t é n y . (Tenebrio molitor.)
D e r e n c s e k. (C i s t e 1 i d a.) Omophlus lepturoides Fabr.
T ü z s z i n ű e k. (P y r o c h r o i d a.) Biborszinű tüzszinbogár.
(Pyrochroa coccinea.)
A n t h i a i d á k. ( A n t h i c i d a.) Anthicus monoceros G y l l .
M a r ó k á k . ( A I o r d e 11 i d a.) Tőrös maróka. (Alordella acu-
leata).
I z g o n c o k. (C a n t h a r i d a.) H ó l y a g h ú z ó izgonc. ( L y t t a vesi-
catoria). Szíriai i . ( L . syriaca.) Epicauta dubia Oliv. K ö z . n ü n ü k e .
(Meloe proscarabeus). Violaszinű n. ( M . violaceus Alarsh.) R ö v i d n y a k u n.
( A l . brevicollis Panz.) Ráncos n. ( A l . rugosus Ziegl.) M . decorus
Brandt. M . variegatus Donovan. M . reticulatus Ziegl. Változékony
nyűzse. (Alyíabris variabilis Tauscher.) Hapalus bimaeulatus.
Z s i z s i k f é 1 é k. ( B r u c h i d a . ) Borsó-zsizsik. (Bruclius pisi.)
Rhinomacer lepturoides Fabr.
O r m á n y o s a k . ( C u r c i i l i o n i d a . ) N y i r l i g e t i eszelény. ( R h y n -
chites betuleti Fabr.) A gazdasági egylet meghatározásra k ü l d t e be ; a
szőlőkben igen elszaporodott és pusztító, l i . Bacchus. Magyarhoni e,
(R. hungaricus Fabr.) Gyümölcsfa hüvelyész. ( A p i o n pomonae Fabr.)
A . frumentarium. Attelabus curculionides. Chlorophanus viridis. P o l y -
drusus micans Fabr. Tanimecus palliatus Fabr. M á r v á n y z o t t dicsér.
(Cleonus marmoratus Fabr.) B a z á z d a - o r m á n y u d. (Cl. sulcirostris.) Ferde
d. ( C l . obliquus Fabr.) K é t j e g y e s kérgész. (Lepyrus binotatus Fabr.)
Hylobius abietis Fabr., Molytes germanus. Phytonomus rumicis. Fagyal-
fogor. (Otiorhynchus ligustici.) A gazdasági egylet meghatározásra
k ü l d t e , szintén pusztítja a h a j t á s o k a t ; a vidéken sároshátu néven ismerik.
Kerekdedes fogor (Ot. orbicularis í l e r b s t . ) Ot. gemmatus Fabr. L i x u s
paraplecticus. L . Ascanii L . Erirhinus acridulus. Lignyodes enucleator
Panz. K ö z . makkony (Balaninus nucum.) Tychius quinquepunctatus.
Cionus thapsus Fabr.Chryptorhynchus lapathi Sphenophorus abbrevia-
tus Fabr.
S z u f é 1 é k. ( B o s t r y c h i d a.) Betűző szu. (Bostrychus typo-
graphus.)
,,C i n c é r e k. (C e r a m b y c i d a e.) Spondylis buprestoides. Prionus
coriarius. H ő s cincér. (Hainmaticherus héros Fabr.) Cser-c. ( H . cerdo
Fabr.) Koehleri biborék. (Purpuricenus Koehleri Fabr.) Pézsma-illár.
(Aromia moschata.) Rosalia alpina. Vérszínű bájlár. (Callidium sanguine-
um.) Változékony b. (C. violaceum.) Criocephalus rusticus. í v e s torgomb.
(Clytus arcuatus.) V i r á n y i t. (Clyt. floralis Pall.) Ekes t. (Clyt. ornatus
Fabr.) Clyt detritus. Clyt. mysticus. Clyt. plebejus Fabr. Clyt. rhamni
Germ. Stenopterus rufus L . Acanthoderes varius Fabr. Astonymus
aedilis L . Szövő veszke. ( L a m i a textor.) Szomorú kosány. (Morinus
tristis Fabr.) Fekete i z m ó c (Dorcadion morio Fabr.) Vörösbarna i .
(Dore, fulvum Scop.) V ö r ö s l á b u i . (Dore, rufipes Fabr.) Nyárfa-nyikor.
(Saperda populnea.) K a r h á r i _ n j \ (Sap. carcharias.) Oberea linearis.
Agapanthia cardui Fabr. M a r ó nyakar. (Bhagium mordax Fabr.) F ü r k é s z
ny. ( R h . inquisitor.) Hatfoltos karcsa. (Pachyta sexmaculata Marsh.)
Leptura rubrotestacea 111. Strangalia quadrifasciata. Str. melanura L .

Z o m á n y k á k . ( C h r y s o m e l i d a . ) Nyilfűi bada. (Donacia sagit-

tariae Fabr.) D . vittata O l i v . D . crassipes Fabr. Sárhordó hengenye.
(Leina merdigera.) L . duodecimpunctata. L . asparagi. L . cyanella. Zöld
pajzsda. (Cassida viridis.) C. austriaca Fabr. V a r á d i c s nyáma. (Adimonia
tanaceti.) A d . rustica Fabr. A d . capreae. Phyllobrotica quadrimaculata.
Agelastica alni. Orsodacna cerasi Lacord. Luperus rufipes Fabr. Vete-
ményi szökönc. ( H a í t i c a oleracea.) H . rufipes. PL neinorum. H . fuscipes.
Fabr. Vérszélü zományka. (Chrysomela s a n g u i n o l e n t a . ) P o m p á s z. (Chrys.
fastuosa.) Violaszinü z. (Chrys. violacea Fabr.) F ü v i z. (Chrys. graminis)
Gabonái z. (Chrys. cerealis.) Crhys. marginata, Chrys. göttingensis
Fabr. Héricsi yágcomb. (Entomoscelis adonidis Fabr.) A gazdasági
egylet meghatározás végett k ü l d t e be, t ö b b holdnyi repcét elpusztított.
Diszes arangy. (Chrysoclms pretiosus Fabr.) Nyárfa-lenke. ( L i n a populi.)
tremulae Ginel. aenea. Hatpettyes lapagy. (Gonioctera sexpunctata Fabr.)
Tormaferdőc. (Plagiodera armoraciae.) Cikszár-hasholyga. (Gastrophysa
poligoni.) Hosszúlábú bolyhár. (Lachnaia longipes Fabr.) Sima lapagy.
(Clytra laeviuscula Ratzeb.) C l . bucephala Fabr. C l . aurita Fabr.
Labidostomis tridentata. Selymes l'erej. (Cryptocephalus . sericeus.)
Kétvonalos f. (Crypt. bilineatus.) Crypt. coloratus Fabr. Crypt. Moraei
Fabr. Crypt. minutus Fabr. Crypt imperialis Fabr. Coptocephala qua-
drimaculata.
B ö d é k. C o c e i n e 11 i d a.) H é t p e t t y e s böde. (Coccinella septem-
punctata.) K é t p e t t y e s b. (Cocc. bipunctata.) Ö t p e t t y e s b. (Cocc.
quinquepunctata.) Tizennégy bibircses b. (Cocc. quatuordecim pustu-
lata.) Cocc. mutabilis Scriba. Cocc. novemdecim punctata. Cocc. livida
Deg. Cocc. septemmaculata Tigny. Cocc. duodecim punctata. Cocc.
tredecim punctata. Halvzia octodecim guttata. K é t bibircses aj konc.
(Chilocorus bipustulatus.)

Hártyaröpűk. (Hymenoptera.)

R e n d k i v ü l i n a g y s á g ú , közönséges- ugy, mint lódarázsfészkek

találhatók megyénkben : lombokon, régi odvas fákban, hidak alatt,
padlásokon stb. Révfaluból muzeumunkba legújabban 3' magas, h u l l á m ­
redős szerkezetű lódarázsfészek került, melynek lakói m á r annyira
szelidek voltak, hogy a közelgőket nem csipték meg.
1. F ü r é s z a 1 a k u t o j ó e s ő v e 1. Z ö h e r f é 1 é k. ( T h e n t h r e-
d o n i d a e.) Rózsa-erdenyész. (Hylotoma rosae.) V ö r ö s t é r d ü álnonc.
(Dolerus gonager.) Fekete a. ( D . niger.) K é t ö v e s zöher. (Thentredo
bicincta.) T ö r ö z s ö k (S i r i c i d a e.) Ó r i á s i törözs (Sirex gigás.)
2. F o n á 1 i d o m u t o j ó c s ő v e 1. A r a n g y o k. (C h r y s i d a e.)
Köz. arangy. (Crysis ignita.) G u b o n e o k. ( G a 11 i c o 1 ae.) Tölgylevelü
gubonc(Cynips quercus folii.)C. quercus calicis Burgsdorf. C.fecundatrix
H a r t i g . Rózsa g. (Cyn. rosae.) F ü r k é s z e k . ( I e h n e u m o n i d a e.)
Vivó fürkész. (Ichneumon luctatorius.) I n g e r l ő F . ( I . Instigator Fabr.)
K ö t e k e d ő f. ( I . fusorius.) Téglavörös meselény (Ophion luteus F.) Töröző
hernyász. (Campoplex pugillator.) Cryptus spinosus.
3. T o j ó f u l l á n k k a l . H a n g y á k . ( F o r m i c i d a e.) — Vörös
hangya. (Formica ruta.) Herculani. ( F . herculanea.) Vörös hengye.
(Myrmica rubra.) A p á t k a i , tényői, nyuli hegyekből a győri piacra
nagy mennyiségű hangyatojást hordanak; kora tavaszszal a herculani,
később a vörös hangyáét. Vórfaru b u b á r . (Scolia haemorrhoidalis.)
K é t öves b. (Se. bifasciata.) D a r á z s o k. ( V e s p i d a e.) — Köz. darázs.
(Vespa vulgaris.) Szürke fészke a győri múzeumban. Szitári darázs.
Vespa crabro.) S á r g á s fészke a győri múzeumban. M é h f é l é k .
( A p i d a e.) — K e z t y ű s virha. ( A n t h i d i u m manicatum.) Szelid méh.
(Apis mellifica.) Lovagi pöször. (Bombus equestris.) F ö l d i p. ( B . ter-
restris.) Kövi p. ( B . lapidarius.) F e k e t e k é k d a n d á r . (Xylocapa violacea.)

Pikkelyröpiiek. (Lepidoptera.)

A z elősorolandó lepek egyrésze Koroncó, legnagyobb része pedig

Győrvidékéről való. Némelyik — mint a szilva-pohók, (Gastropacha
pruni) évekig elkerülte a figyelmet. R i t k á b b a tölgylcvelü pohók —
(Gastropacha quercifolia.) s szőlőszender. (Deilephila elpenor O.)
A z igászkák- és b o g l á r k á k b a n (Zigaena, Lycaena) elég változa­
tosság található. Karórépa-özöndéket (Pontia napi) a mult enyhe télen
már 1872. dec. közepén fogtak.
I. N a p i e p é k . ( D i u m a.) N y m p h a l i na. — T a r k á l y o k .
(Melitaeae F.) K ö r n y e z e t t t. ( M . cinxia.) Iker t. ( M . dydima Esp.)
Kora t. ( M . maturna.) M . lucina. M . dyctinna E . M . parthenia O.
C s i l l e r e k. ( A r g y m u i s F. ) Aglaja es. ( A r . Aglaia.) Pan­
dora es. ( A r . Pandora.) Latonia es. ( A r . Latonia.) A r . Hecate F . A r .
Niobe. A r . Adippe F . ,S z ö g 1 e n c e k. ( V a n e s s a e.) — Bogács sz.
( V . cardui F.) Jo. sz. ( V . Jo. F.) C sz. ( V . c. album F.) R ó k a sz.
( V . polychloros F.) Csalán sz. ( V . urticae F.) G y á s z sz. ( V . Antiopa
F.) Atalanta sz. ( V . Atalanta F.) E n y h é s z e k. ( L i m e n i t e s.) —
Nyárfa e. ( L i m . populi F.) L i m . sybilla F . L i m . Camilla F . S z i n é k.
( A p a t u r a F . ) — Szivárvány sz. ( A p . iris F.) S a t y r i n a. S z e-
m ő c ö k. ( H i p p a r c h i a F.) — Galatéa sz. ( H . Galathea.) Janira
sz. (Janira.) Ep. Arcanius L . Pararga Megaera. P. Abaera. P.
Egeria. Satyrus Hermione. S. Proserpina W . V . S. Briseis. Oz ö n d é k ek.
(P i e r i d i n a.) O z ö n d é k e k. (P i e r i s S e h r a n k.) Galagonya ö.
(P. Crataegi.) K á p o s z t a ö. (P. brassicae.) K a r ó r é p a . (P. napi.) Hajnali ö.
(Anthocharis cardamines.) ,S u r á n o k. (C o 1 i a s Boisd.) C. Myrmidone.
E . H a l v á n y s á r g a s.(C. Hiale.) Edusa s. (C.Edusa.)Benge s. (Rhodoeera
rhamni.) B o g 1 á r k á k. ( L y c a e n i n a.) — B o g 1 á r k a. ( L y c a e n a F.)
L . Damon F . L . Cyllarus F . L . Acis W . V . L . Alsus F . L . A r i o n L .
L . Daphnis W . V . L . Argus L . L . Aegon B k h . L . Amyntas F.
L . Alexis F . L . Adonis F . Polyommatus Phlaeas. P. virgaureae L .
 . Circe W . V . Thecla ilicis O. T h . rubi L . T h . quercus E . P i l l á i t ­
ok. ( P a p i l i o n i n a . ) V ö r p e t y . Doritis O. Apollo v. ( D . Apollo.) D .
[nemosine L . T h a i s F . — T h . Polyxena W . V . P i l l a n g ó .
Papilio.) Fecskefarkú p. (Pa. machaon.) Kardos p. (Pa. podalirius.)
'. Alexanor E . B ú s k a k. (Hesperidina.) Syrichtus carthami O. Sy.
•itillum H . Sy. alveolus O. Sy. Tages. Hesperia comma. H . syl-
anus F .
I I . E s t 1 e p k é k. C r e p u s c u 1 a r i a. ) — I g á s z k á k.
í y g a e n i d a e . ) l g á s z . ( Z y g a e n a F . ) Z. minos L . Z. brizae
). Z. achilleae E . Z. lonicerae E . Z. filipendulae L . Z. onobrychis
\ Z. ephialtes L . I n o Leach. Ino statices L . R o v a n c s o k .
S y n t o m i d e a . ) R, o v a n c s. (S y n t o m i s 111.) S. phegea L . S z i t -
. á r o k . (S e s i o i d e a.) T r o c h i 1 i u m Scop. T r . apiforme H . S z i t -
á r. S e s i a L a s p. Sesia cynipiformis E . S. culiciformis. S. t i p u l i -
jrmis.S z e n d e r e k. ( S p h i n g i n a.) P ö d 5 r n y e. ( M a c r o g l o s s a O.)
I . stellatarum L . S z e n d e r. (S p h i n x . ) Sph. elpenor O., barack v i r á g -
örös sziliével r i t k á b b . Sph. porcellus O. Sph. euphorbiae O. Sph.
tgustri. Sph. convolvuli. B o s z o r . ( A c h e r o n t i a O.) Halálfejü b.
A . atropos O.) Sz ü r k ü 1 é n y. (S m e r i n t h u s L a t r . ) Sm. tiliae.
Sm. ocellatus O. Sm. populi.
I I I . E j l e p e k . N o c t u r n a . ) — P á v a s z e m e k. ( S a t u r n i n a . )
}
á v a s z e m. ( S a t u m r a Sehr.) S. p y r i W . V . S. spini W . V .
J. carpini W . V . F o 1 1 á r. ( A g l i a O.) A . tau. O. E n d r o m o i d e a .
indromis O. E . versicolora L . S z ö v ö n c ö k . ( B o m b y c i na.)
3
o h ó k . ( G a s t r o p a c h a O.) G. betulîfolia F . G. quercifolia. Pata-
lázáról. G. pruni l e g r i t k á b b . G. neustria. N o t o d o n t i n a . V i l l a -
'a r k. ( H a r p y i a O.) H . vinula. F a r á 1. ( P y g a e r a O.) P. vagy
Phalera bucephala. A r c t i o i d c a. N y ú t a g. (O r g y i a O.) O. antiqua.
3. vagy Dasychira pudibunda. S z i hlTÎ s z. ( E u p r e p i a. A r c t i a
Schrank.) E . villica. E . purpurea. C a11 i m o r p h a L a t r . C. dominula.
2. jacobaea. E j e n e e k. ( N o c t u c a c e a.) E j f é 1 é s z ( A c r o n y e t a O.)
\ c . rumicis. Agrotis pronuba. K a j á r r ó l . Vetemér. ( M a m e s t r a T r . )
M. brassicae. E j d i s z . ( P l u s i a T r . ) P. gamma. P. moneta F .
U s a 11 a n g. (C a t o c a 1 a Schrank.) C. fraxini r i t k á b b . C. nupta.
Pataházáról. B á j s z i n é r . ( E u ele d i a O.) E . m i . E u m e l i a H b .
Eu m. sulphuralis. M e r é s z e k . ( G e o m e t r a e.) A b r a x a s Leach.
A grossulariata L . B i n e s . B o a r m i a T r . B . cinctaria W . V .
I V . A p r ó 1 e p é k. ( M i c r o 1 e p i d o p t e r a.) T ü z i k é k.
[ P y r a l i d i n a.) L i s z k e . ( A s o p i a T r . ) A . farinalis. M o l y -
f é 1 é k. ( T i n o i d e a . ) M o 1 y. ( T i n e a Zell.) T . granella, T . pellionella.
T o l l a n c o k . ( P t e r o p h o r i n a . ) T o l l a n c (Pterophoms Zell
Pt. pterodactylus. A c i p t i l u s Zell. Ac. pentadactylus.

Kétröpíík. (Diptera.)
A m e r s z i p o s a k (P r o b o s c i d e a) közöl. S z u n y o g f é l é .
( C u I i c i da.) Szúnyog. (Culex.) C. pipiens. O r r m á n y u a
( E o s t r a t a e . ) Tipoly. ( T i p u 1 a.) T. oleracea. T . gigantea Scfr
P ö c s ö k f é l é k . ( T a b a n i d a e . ) P ö c s ö k . (Tabanus.) T . bovinu
T . tropicus. C i ne ú r f é l é k . ( B o m b y l i d a e . ) Cincur. (Bombylius
B . flavipes és ater Scop. Zögér. (Anthrax. Scop.) A . morio Fabr. t
liava M . L e g y e k. ( M u s c i d a e.) Gyelrne. (Tachina. Meig.) T . fer;
alakai nedves homokban. Husonc. Sarcophaga M . S. carnaria. L é g ;
(Musca.) M . vomitoria és caesar. B ö g ö 1 y f é 1 é k (O e s t r i d a e
Bagécs. (Gastrus M . ) G. equi. Bögöly. (Oestrus.) Oe. bovis, ovii
equi Fabr.
A m e r s z i p t a l a n o k közöl. B á b n e m z ő k. ( P u p i p a r a,
Csimbe. (Plippobosca.) H . equina. Edecs. (Melophagus.) H i p p . ovim

Recésröpűk. (Neuroptera.)
I . A r e s á p o s a k. (S u b u 1 i c o r n i a.) A c s a f é 1 é k. ( L i b e l
l u i i n a . ) Acsa. (Libellula.) L . depressa. L . quadriniaculata, vulgat
és splendens. Hosszány. (Aeschna.) A e . rufescens. Leke. ( A g r i o n .
A . virgo L . és puella L . K é r é s z e k . ( E p h e m e r i n a.) Kérés2
(Ephemera L . ) E . vulgata. Szapuresa. (Palingenia.) P. longicauda.
I L H o s s z c s á p o s ajk. ( L o n g i c o r n i a.) — l í e d ő s r ö p ü k
( P l i c i p e n n i a . ) Tegzér. (Phryganea.) Ph. grandis. Mocsga. ( L i m n o
philus.) L . rhombicus. L a p o s r Ö p ifje k. (P 1 a n i p e n n i a.) Fátyolkii
(Hemerobius.) PL perla L . Hangyales. (Myrmecoleon M . ) M.formicarius
G y ő r ö t t s a szentiváni homokban.
I I I . K á g ó k, (C o r r o d e n t i a.) Szukoly. ( ï r o e t e s . ) Tr. domes
tieus. T e g z é r e k és szitakötők alakai és bábjai az aquariumban tarthatók
V é d v e levén fiiszál és ágacskákból alkotott házok által, a többi állatol
föl nem falják, mig maguk a legfalánkabbak.

Egyenesröpíík. (Orthoptera.)
A s z á r n y a s o k b ó l . Sáska. (Acridium.) A . striduluin. Locustt
viridissima. Csucsor. (Truxalis.) T r . nasuta. Tücsök. (Gryllus.) Gr
campestris és domesticus. Aska. (Gryllotalpa.) Gr. vulgaris L a t r
Táltor. (Mantis.) M . religiosa, r i t k á b b . Csótán. (Blattá.) B l . orientális
és lapponica. Ollár. (Forficula.) F . auricularia.
A s z á r n y a t l a n o k b ó l . Szőrkész. (Triehodectes.) Tr. latus
 (Félröpűk. (Hemiptera.)

I . K ü l ö n r o p u . s e k. ( H e t e r o p t e r a . ) Pajzsány. (Tetyra.)
nigrolineata F.'és maura F . Badacs. (Cydnus.) C. tristis F . és bicolor.
lacka. (Cimex.) Pentatoma. P. nigricorne F., prasina. s baccarum,
iposka. (Eurydema.) E u . oleracea. Palancs. (Coreus.) Co. marginatus és
ladratus. F . Vörelóny. (Pyrrhocoris.) Py. apterus. Bodobács. (Lygaeus.)
f. saxatilis Scop. és equestris. Poloska. (Acanthia.) A c . lectularia.
, Kevésbbé elterjedve mint a r á n y l a g a városokban szokott lenni,
ones. (Reduvius.) R. haemorrhoidalis. Uszka. (Notonecta.) N . glauca.
quariumban figyelmet kelt hátuszása, de nem igen t a r t h a t ó , mert az
latokat csipdesi. B u k á l y . (Nepa.) N . cinerea. Aquariumban az állatok
ttegése, valamint az U s z á r . (Naucoris.) N . cimicoides. L . Hydrometra
custris és stagnorum.
I I . E g y e n l ő r ö p ü e k . (Homoptera.) Kabóca. (Cicada.) Ci.
nematodes és orni. Centrotus. Ce. cornutus. Levelész. (Aphis.) A .
>sae.

Héjancok. (Crustacea.)
Vértesek közül a k ö z . r á k n a k (Cancer Astacus.) s válfajának a
ekete r á k n a k megyénk bővében van. A Rába, Rábca, Marcal m é g i n k á b b ,
aint a Duna. Aquariumban a gőte ismeri gyöngéjét, t. i . mellének
rányzott fej ütéssel csapja agyon.
Gyűrűsekből a v i z i repecs, (Asellus aquaticus) köz. zsugorc, ( A r m a -
Lillo vulgaris) s a fali ászka (Oniscus asellus) fordul elő. R i t k á b b a
íenge (Julus.) J . terrestris. Gyakori a rinya. (Scolopendra.) Sc. forfi-
;ata. Fabr.
Pajzsosokból évek előtt selébet, (Apus) A . productust, Mono­
kulus cancriformist hoztak. Aquariumban meglepő sajátszerű úszása,
:blyton lebegtetvén 60 p á r kopoltylábát. A halak félnek tőle és szorgo­
san k i k e r ü l i k .

Pankányok (Arachnidae.)
B ö k ö l ö k b ő l a botrogféle ollói; (Chelifer cancroides) fordul
elő: könyvtárakban, kevésbbé lakott szobák függönyredői közt. Oldalt -
íütása a r á k r a és bökölyre emlékeztet. Keresztes-, házi pókon és z u g á -
ron — (Segestria) — k i v ü l nem is emlitve a szövért — (Phallangium)
— k u t y á k b a n előfordul a kolláncs (Ixodes marginatus).
 Gyürünyök. (Anmilata.)

S ö r t é s e k b ő l , földi giliszta (Lumbricus terrestris), a fö

veregetése által idézik föl a horgászok csalétkük L á b a t l a n o k b a
(Apoda) a rendes háromféle nadály : orvosi-, ló- és m a g y a r n a d á l y . ( H
medicinalis, officinalis és nigrescens.) Aquariumban tojásokat ra
amidőn fehér tajték veszi körül. A fekete lapárt (Planaria nigra) ham
elnyeli valamelyik gőte, vagy hal.

Bellények. (Entozoa.)

Bellényekből édesvizben előfordul a vizi fonalóc (Gordius aqu:

ticus.) Orsonyák (Ascaris) és szalagférgek : hosszizes galandóc -
(Taenia solium) s széles gödrény ( T . lata).

PuMnyok. (Mollusca.)
M i n t szintén kevésbbé hozzáférhetők i n k á b b aquariumban tanul
mányozhatók. Célszerű egy külön aquariumot szárazföldi csigák számár
tartani, melyben csak annyi nedvesség van, amennyi mohok s egyei
nedves helyi növények p. pénzlevelü lizinkák (Lysimachia nummularia
imer (Stratiotes) stb. fentartására szükséges. Mozgás, érzés, t á p l á l
kozás, tenyészés, mind kényelmesen, s a m i fő, biztosan tanulmányozna
tók ez esetben. A hanyász (Lymnaeus) tovasikló mászása által az üve­
get, követ, a mohától tisztogatja. Amocsga (Paludina), veszélyt sejtvén
ajtaját sebesen becsapja. A t á n g y é r o k (Planorbis) étkezése nyesdeső
fc

mintha csak hernyó h a r a p d á l n á a v i z i növény leveleit. A viziek légcsa­

torna által lélekzenek, melyet vízszinén szabadon tartanak ; a petékéi
hosszas h á r t y á k b a n növények-, kövek-, vagy az aquarium üvegére
rakják.

Hasiabuak. (Gasterepoda.)

I. Tüdősek. (Pulmonata.)

A . ) F ö l d i e k . H é j i n c s . ( L i m a x . ) Vetési h. (L.agrestis) L.hortensis,

L . maximus pincékben, erdőkben ; kertekben emésztésökre az utakra
hamut hintenek, melybe • ha nedves testét göngyöli, veszve van. Biga,.
( H e l i x L . ) Szilvási b. ( H . pomatia.) H . adspersa M ü l l . L i g e t i b. ( H . arbu-
storum.) K e r t i b. (H.hortensis Müll.) B e r k i b. ( H . nemoralis.) H . f r u t i -
cum M ü l l . H . incarnata M ü l l . H . intermedia F é r . Falha. (Burinais Scop.)
ikos f. ( B . radiatus B r . ) Zárász. (Clausula Drap.) K é t f o g u z. ( C l .
.ens Drap.) C l . similis Charp. B a b á r . (Pupa Drap.) P. frumentum
ap.
B.) É d e s - v i z i e k. T á n g y é r . (Planorbis M ü l l . ) K ö z . t, (Planor-
corneus Drap.) P l . nitidus M ü l l . Halak t á r s a s á g á b a n az aquariumban
ó tenyésztésre legalkalmasabb, mert szük mentyűjébe vonván m a g á t ,
)ől gőték által k i nem rázható, bogarak, halak által nem sérthető,
kete testével a fehér kavicson csúszva m á r messziről feltűnik. P e t é -
: rak, de a halak azt csakhamar fölemésztik. Tanulmányozásra ieg-
szerübb külön üvegbe helyezni. A h á r t y a egyes pontjai m i n d i n k á b b
•nulnak, mig egy-egy gombostű foknyi pont mozogni, kiválni kezd.
y biztos helyen fölnevelhető. N é h a egy-egy a vizszin felett, az üveg^
den szárazon marad s i g y elvész. H a n y á s z . (Lymnaeus Menke.) Pos-
ayi h. ( L y m n . stagnalis Drap.) Mocsarainkban legközönségesebb,
[uariumban igen sok nem t a r t h a t ó , kivált üreges sziklák közt, mert
yyes mentyűjével könnyen befurakodik, öblös szája pedig megakad s
j ott vesz. Lélekző szerve folyton látható. Bennveszett hanyászok
•usztítását gőték, m e r ü l y o k végzik. L . palustris M ü l l . L . vulgaris
3 Í f f L . ovatus Drap. L . auricularis Drap.

II. Fésűs kopoltyúsok. (Pectinibranchia.)

Mocsga. (Paludina L a m . ) Szülő m. ( P . vivipara.) Mocsarainkban

zönséges, aquariumban bronzszinü testével a többitől elüt. I n k á b b
M á k o n és fenéken mozog.

Kagylók. (Conchifera.)

F o l y ó i n k - s mocsarainkban a fogincsok (Anodonta) s g y ö n g y i k é k

nio) szokott fajai fordulnak elő. K i v á l t a hattyu-fogincs (Anodonta
?nea D r . ) r e n d k í v ü l i nagy minőségben a B á b á b a n . A kacsa-fogincs
n. anatina D r . ) aquariumban t a r t h a t ó , ha a gőték kinyújtott testeket
m h a r a p d á l n á k . K ü l ö n b e n ha a fövény fölött a kavics igen apró, borsó-
a-yságú: amabba mentyüéllel befurakodva az aquariumban k ö r u t a t
•nak, melynek nyoma szépen l á t h a t ó .
 MÁSODIK KÉSZ.

TÁRSADALMI VISZONYOK.
 1. Terület és igazgatás.
Dr. Kautz Gusztávtól.

G y ő r v á r m e g y e 24*60 osztrák Q mértföldnyi területtel bír, és

, megye székhelyét képező G y ő r szab. k i r . város — mint önálló t ö r -
ényhatóság — t e r ü l e t é n kivül közigazgatási tekintetben három j á r á s r a :
z
egyesített tó-sziget-csilizközi, a sokorói és pusztai járásokra van
elosztva, mely t e r ü l e t e n S z e n t - M á r t o n és T é t h mezővárosokon kivül
10 falu és 44 pusztatelep létezik. *)
A m e g y e k ö z i g a z g a t á s á n a k központját és székhelyét szab.
drályi G y ő r városa képezi, melynek területén a megyének terjedelmes
zékháza van, melyben bizottmányi közgyűléseit tartja, és a hol a központi
dvatalok elhelyezvék. — A megyei hatóság élén a f ő i s p á n áll, mely
méltóságot 1868 óta H é d e r v á r y Viczay H é d e r gróf, valóságos belső
itkos tanácsos viseli. A megyei tisztikart alkotják : az alispán, főjegyző,
őügyész, 2 árvaszéki ülnök, 3 szolgabiró, 2 aljegyző, pénztárnok, ellenőr,
zámvevő, központi árvagyám, főorvos, főmérnök, 3 j á r á s i orvos, ú t i
)iztos és levéltárnok, megfelelő számú kezelő és szolgaszemélyzettel.
1 közbiztonsági közegek élén a csendbiztos áll, kinek 33 j ó l fölfegy­
verzett p a n d ú r három szakaszban van parancsa alá helyezve ; a megye-
láz közvetlen felügyeletét pedig egy v á r n a g y gyakorolja.
A megye bizottmánya áll 168 tagból, kiknek felét a megye leg-
öbb egyenes királyi adót fizető lakosai, másik felét a megye közönsége
iltal választottak képezik. Gyűléseit rendszerint évnegyedenkint tartja;
ÍVÍ költségvetése 54,000 forintot tesz.
A megye székelyét képező s z a b a d k i r á l y i G y ő r v á r o s a
málló törvényhatóságot képez, és mint ilyen szintén az 1870-ik évi
12 törv.-cikk szerint van szervezve. A városi h a t ó s á g é l é n a f ő i s p á n
i l l , mely méltóságot 1871 óta Balogh K o r n é l udvari t a n á c s o s '
viseli. A város t i s z t i k a r á t képezik : a polgármester, 3 tanácsnok,
ojegyző, 2 aljegyző, 2 számvevő, házi-, adó-, á r v a - é s alapítványi p é n z -

*) Ez adatok az 1870. évben eszközlött népszámlálásból merítvék.

Györmegye és város egyet, leírása. 11
t á r n o k o k és ugyanannyi ellenőr, főügyész, főmérnök, főorvos, fősebész
s z á m t a r t ó és levéltárnok. A közbiztonsági közegek élén áll : a város
k a p i t á n y , alatta a főhadnagy és 3 külvárosi hadnagy, parancsnokságul
alatt pedig 45 rendőr. E z e n k i v ü l a fennjelelt hivatalokban megfelel
számú segéd- és kezelőszemélyzet végzi a hivatalos — különösen iroda
teendőket.
A városi bizottmány 80 tagból áll, kiknek felét a város közönség'
által választott, másik felét pedig a legtöbb k i r á l y i egyenes adót fizet*
polgárok képezik. T ö r v é n y h a t ó s á g i közgyűléseit a b i z o t t m á n y mindéi
h ó első hétfőjén tartja, ezenkivül a b i z o t t m á n y tagjai több állandó szab
bizottságokban ú g y m i n t : g a z d a s á g i , p é n z ü g y i , alapítványi , elemi é;
reáliskola-ügyi, kórházi és egészségügyi választmányokban m ű k ö d n e k
A város évi költségvetése 271,956 forint kiadást t ü n t e t k i , melj
a város ingatlanai, k i r . haszonvételek, ú t - és kövezetvámok, és egyél
jövedékekből befolyó összegek, valamint az egyenes királyi adó utái
kivetett 75°/ városi adó által fedeztetik. G y ő r városának, mint község­
0

nek vagyona — leltára szerint — 1.804,990 frt. é r t é k e t képvisel, melyet í

háborús években reá rótt r e n d k í v ü l i k a t o n a t a r t á s i szolgálmányok álta.
okozott 520,010 frt. o. é. adósság terhel.
A z i g a z s á g s z o l g á l t a t á s közegei Győr megyére és városára
valamint az e tekintetben e területhez szomszédos V e s z p r é m vármegyé­
nek 18 községére kitérjedőleg : a győri első folyamodásu k i r . t ö r v é n y ­
s z é k és h á r o m j á r á s b í r ó s á g . — A győri k i r . törvényszék élén á l l :
egy e l n ö k ; ennek hivatali személyzetéhez tartozik : hat törvényszéki
biró, két j e g y z ő , k é t telekkönyvvezető, a megfelelő számú segéd-,
kezelő- és szolgaszemélyzettel. E törvényszéknek rendes illetőségéi]
k i v ü l , mint pénzügyi törvényszéknek illetősége kiterjed m é g K o m á ­
rom-, V e s z p r é m - és Mosonymegyék területére is. A z igazságszolgálta­
t á s közérdekeinek képviselésére a törvényszék mellett a győri kir.
ügyészség van hivatva, élén a királyi ügyészszel, k i mellé egy alügyész,
irnok és hivatalszolga van rendelve ; felügyelete alatt állanak : a megyei
székházban elhelyezett törvényszéki b ö r t ö n ö k , ezek felügyelője és
8 börtönőr, valamint a j á r á s b i r ó s á g i fogházak.
K i r á l y i j á r á s b í r ó s á g van : G y ő r ö t t , és pedig e város, nemkülönben
a tó-sziget- és csilizközi j á r á s s z á m á r a ; — T é t b e n a sokorói- és Szent-
M á r t o n b a n a pusztai j á r á s , valamint Veszprémmegye fennjelelt köz­
ségei s z á m á r a ; mindegyiknek élén áll : egy k i r . j á r á s b i r ó , a g y ő r i n é l
két, a másik k é t j á r á s b í r ó s á g n á l egy-egy aljárásbiróval, kellő számú
segéd- és kezelőszemélyzettel. — V é g r e a katholikusok házassági
ügyeiben itél a győri püspöki szentszék, a püspöki helynök elnöklete
l a t t , több ülnök, egy j e g y z ő , aljegyző, házasságvédő és szegények
igy védj ével; e szentszéknek illetősége az egész győri e g y h á z m e g y é r e
iiterjèrL m í g a pannonhalmi sz. B e n e d e k r e n d ü főapátság elkülönített
;gyház területén az ilynemű ü g y e k e t a P a n n o n h a l m á n székelő és az
dőbbivel hasonló szervezetű főapáti szentszék kezeli.
K a t o n a i i g a z g a t á s t e k i n t e t é b e n G y ő r városában székel a
13-ik számú cs. k i r . hadosztály 2-ik gyalog d a n d á r j á n a k parancsnok­
sága, egy tábornok — mint parancsnokkal, egy főtiszttel, és k é t
egénynyel.
E z e n k i v ü l G y ő r városában állomásoz a 19. sz. cs. k i r . gyalog-
•orezred hadkiegészítő k e r ü l e t parancsnoksága, mely e g y ú t t a l a 19. sz.
jyalog-sorezred tartalékparancsnoksága is, ezen ezred 4-ik és 5-ik, ugy
pótzászlóaljának keretével, h á r o m k i n c s t á r i l a k t a n y á b a n elhelyezve:
37 főtiszt, és 257 katona. — G y ő r t o v á b b á állomáshelye a 9-ik
számú huszárezred törzsének és egy századának, (15 főtiszt, 149 huszár,
121 kincstári ló,) négy községi l a k t a n y á b a n elhelyezve. Ugyanezen
ezrednek k é t százada a megye községeiben félévenkint váltakozva van
elhelyezve, (10 főtiszt, 262 huszár, és 236 kincstári ló). *) — A kato­
nai igazgatás alá tartozik továbbá a GyŐr városában létező, és kincs­
tári épületben elhelyezett cs. k i r . csapatkórház is, 80 betegre újonnan
célszerűen berendezve, melybe az orvosi és ápoló személyzet a helyben
állomásozó csapatokból vétetik ; úgyszintén az i t t lévő cs. k i r . fiók élel­
mezési r a k t á r , kincstári épületben elhelyezve, élén egy élelmezési
főtiszttel, négy legénynyel. A katonai kincstár épületei a katonai é p ü l e ­
tek felügyelőségéhez tartozó őrmester felügyelete alatt állanak ; végre
katonai célokra állandóan h a s z n á l t a t i k m é g a bécs-ujvárosi k ü l v á r o s b a n
létező csapat-szállító h á z , mint községi laktanya. — G y ő r m e g y e Otte-
vény községében a fehérvári m. k i r . ménlótelep fiókja létezik egy főtiszt
parancsnoksága alatt, n é h á n y lovászszal és kincstári ménlóval.
H o n v é d e l m i tekintetben sz. k i r . G y ő r városa, valamint a m e g y é ­
nek sokorói és pusztai j á r á s a i a 72. számú p á p a i zászlóalj kerületéhez,
a tó-sziget-csilizközi j á r á s pedig a 73. számú mosonyi honvédzászló­
aljéhoz tartoznak.
P é n z ü g y i i g a z g a t á s . G y ő r városa székhelyét képezi egy
m. k i r . p é n z ü g y i igazgatóságnak, melynek h a t á s k ö r e k i t e r j e d : Győr-,
Mosony-, K o m á r o m - és V e s z p r é m m e g y é k t e r ü l e t é r e . — A p é n z ü g y i
igazgatóság élén áll : egy p é n z ü g y i igazgató ( k i r . tanácsos) ; helyettese egy
p é n z ü g y i tanácsos; t i s z t i k a r á t pedig k é p e z i k : egy számtanácsos, 5 p é n z -

*) Ujabb intézkedés szerint az 5. sz. huszárezred fogja ez állomást elfoglalni*

11*
ü g y i t i t k á r , 1 ügyész, 9 fogalmazó, 10 számtiszt és kellő számú kezelő­
személyzet. A k i r . p é n z ü g y i igazgatóságnak alárendelvék : a győri k i r
adóhivatal, élén egy adótárnokkal, ellenőr és 8 tiszttel ; t o v á b b á : s
győri f ő v á m - h i v a t a l , egy vámszedővel és ellenőrrel ; úgyszintén í
k i n c s t á r i d o h á n y r a k t á r , kezelő- és ellenőrrel ; a sóhivatal : sótárnok-
ellenőr- és mázsatiszttel ; végre a k i r . p é n z ü g y ő r s é g biztossága : egy
biztos-, több szemlész-, fölvigyázó és p é n z ü g y ő r r e l .
A z említett hatóságok- és hivatalokon kivül G y ő r városában szé­
kel a S o m l y ó - V á s á r h e l y - k e r ü l e t i közalapítványi főtisztség; a győri
t a n k e r ü l e t főigazgatója, és G y ő r m e g y e népiskolai tanfelügyelője; léte­
zik ugyanott egy k i r . postagondnokság, élén egy postagondnok, 3 tiszt,
4 j á r u l n o k , egy gyakornokkal és kellő számú szolgaszemélyzettel ; végre
egy állaintávirda-állomás, élén a főnökkel, 8 távirdász- és szolgákkal.

2. Néprajzi ismertetés.
A n é p e s s é g s z á m v i s z o n y ai.
Dr. Persz Adolf161.

A népességnek különféle szempontokból megvilágított viszonyai

m í g egyrészről igen érdekesek, addig másrészt fölötte lényegesek és
uélkülözhctlenek, mert a társadalmi és közgazdászati föltevések köz­
vetlen alapjául szolgálnak, s az e részben kifejthető eredmények egyedüli
kútforrását képezik.
A z átalános ugy mint részletes népességi állapotok és viszonyok
kellő feltüntethetéséhez megbecsülhetetlen anyagot s adatokat nyújt a
legutolsó 1870-ik évi népszámlálási m u n k á l a t , mely korábbi hasonló
munkálatokhoz képest nemcsak ujabb keleténél fogva, hanem különben
is annyiban sokkal tökéletesebb, hogy egyrészről a lehető legnagyobb
pontossággal s figyelemmel van összeállítva, másrészről több oly pontra
kiterjeszkedett, melyek azelőtt soha kimutatva nem lettek.
Előadandó ismertetéseink legfőbb s illetőleg alapvonásait a hivat­
kozott közhitelű munkálatból, valamint egyéb annak nyomán készült
munkákból merítettük.
H a legelőször is a j e l e n l e v ő n é p e s s é g e t s ennek számát
átalában szemügyre veszszük, mindenekelőtt megemlítendő, hogy míg
Győrváros és megye egész M a g y a r o r s z á g s E r d é l y összes 4682.52 Q
mértföldnyi területéből 24.60 osztr. [ J mfdnyi t é r t foglal el, t e h á t az
 ;gész terület 0.53 °/ -àt képezi, s e szerint a létező 78 megye, kerület,
0

^agy szék között n a g y s á g r a nézve a 60-ik helyen áll, ugy, hogy m é g

L8 megye van, mely nála kisebb: addig népessége számára nézve a
?
4 - i k helyen van, ugy, hogy csak 4 rész található, melyben a népesség
nég csekélyebb; egyébiránt a népszámlálás eredménye szerint a lakosok
száma :
Győrvárosban 20035
Győrmegyében . . . . . . . . 83602
összesen : 103637
3 népesség számát az egész ország népességének számával egybehason-
íítva, azt találjuk, hogy m i u t á n a lakosok száma
Magyarország- s Erdélyben . . . 13219350
s az egész sz. I s t v á n korona t e r ü l e t é n 15417327
az elsőből
Győrváros lakossága 0.15%-ot
G y ő r m e g y e lakossága 0.63°/ -ot
0

s mindkettőé együttvéve . . . . 0.78°/o-ot,

továbbá a korona összes területéből
Győrváros lakossága 0.12°/ -ot
0

G y ő r m e g y e lakossága 0.54°/ -ot

0

s mindkettőé e g y ü t t v é v e . . . . 0.67°/ -ot képez.

0

Különösen a megye egyes j á r á s a i t tekintve, ezek a népesség

számára nézve akként sorakoznak, hogy
a sokoróaljai j á r á s r a . . . ' . . . 21733
a pusztai j á r á s r a 29209
s a tó-, sziget- és csiliz-közi j á r á s r a . 32660 lakos esik;
t e h á t az egész megye népességéből
0
a sokoróaljai j á r á s é 26.14 /o-°t
a pusztai j á r á s é 35.37°/ -ot
0

s a tó-, sziget- és csiliz-közi j á r á s é . 38.49%-ot tesz k i ;

az egész megye összes népességéből
Győrvárosé külön 19.34%-ot
a többi j á r á s é együttvéve . . . . 80.66%-ot t ü n t e t föl.
H a azonban a t é n y l e g e s é s j o g i n é p e s s é g e t egymástól elvá­
lasztva veszszük vizsgálat alá, egészen más eredmény mutatkozik; erre
vonatkozólag meg kell j e g y e z n ü n k , hogy a tényleges népességhez a
jelenlévő helybeli, valamint a jelenlévő idegen lakosok tartoznak,
ellenben a j o g i népességhez a jelenlévő helybeli, valamint a távollévő
helybeli lakosok s z á m í t a n d ó k ; mindezeket következő táblázatokban
tüntethetjük k i :
 a tényleges népességet illetőleg,

jelenlévő jelenlévő
összesen
helybeli idegen

a városban . 16473 3562 20035

a megyében 80458 3144 83602
együttvéve . 96931 6706 103637

továbbá a j o g i népességet illetőleg,

jelenlévő távollevő
összesen
helybeli helybeli

a városban . 16473 424 16897

a megyében 80458 1808 82266
együttvéve . 96931 2232 99163

miből k i t ű n i k , hogy az egész jelenlévő népesség számában a jelenlévő

idegenek — k i k a tényleges rovatba be véve vannak,
G y ő r v á r o s r a nézve 17.79°/ 0

G y ő r m e g y é r e nézve 3.76°/o
s mindkettőben együttvéve . . . 6.47°/ -otképviselnek;
0

m i g a távollévő helybeliek, k i k a j o g i népesség rovatába tartoznak,

Győrvárosra nézve 2.50°/o
G y ő r m e g y é r e nézve 2.19°/ 0

s mindkettőben együttvéve . . . 2.25%-ot tesznek.

A további részletek — névszerint a jelenlévő népességnek a jelenlét
t a r t a m á r a s kivált honosságra, úgyszintén a távollévő helybelieknek
tartózkodásuk módjára s idejére, azonfelül a katonai és honvédkötelék­
ben álló helybelieknek erre vonatkozó kivonatos feltüntetése következő
t á b l á z a t o k k a l eszközölhető :

A jelenlévő népességnek k i m u t a t á s a a j e l e n l é t t a r t a m a szerint:

ideiglenes, j elenlévő huzamosan jelenlévő

jelenlévő
népesség össze­
férfi nő férfi nő összesen
sen

a városban . 20035 117 102 219 9321 10495 19816

a megyében 83602 82 49 131 40864 42607 83471
együttvéve . 103637 199 151 350 50185 53102 103287
 A j e l e n l é v ő n é p e s s é g n e k k i m u t a t á s a h o n o s s á g szerint:

f é r f i n ö
jelen­ más ha­ ausztr. ausztriai
kül­ más hazai kül­
l é v ő ide­ zai köz­ tarto­ tarto­
földre községbe földre
genek ségbe mány­ mányba
való való való
való ba valií való

i városban . 3562 1594 135 17 1733 68 15

i megyében 3144 1560 66 17 1439 46 16
ígyüttvéve . 6706 3154 201 34 3172 114 31

A t á v o l l é v ő helybeli n é p e s s é g n e k k i m u t a t á s a t a r t ó z k o d á s i m ó d
szerint :

az országon belül tar­ az országon kivül

távollévő tózkodók tartózkodók
helybeliek polgári mi­ katonai
férfi nő
nőségben szolgálatb.

a városból . 424 279 69 21

a megyéből . 1808 1263 475 48 22
együttvéve . 2232 1542 544 103 43

A z országon kivül távollévő helybeli népességnek kimutatása

tartózkodási hely s i d ő szerint:

az orszá­ i d e i g 1 e n e s e n h u z a m o s a n
gon kivül ausztriai
ausztriai tarto­
távollévő külföldön tartomány­ külföldön
mányban
hely­ ban
beliek férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő

a városból . 76 10 1 34 18 11 2
a megyéből. 70 9 8 4 — 26 14 9 -** .
együttvéve . 146 19 9 4 60 32 20 2

A k a t o n a i és h o n v é d k ö t e l é k alatt á l l ó n é p e s s é g k i m u t a t á s a :

katonai szol­ rendes

honvéd
gálatban katona

a városból . 69 53 16
a megyéből 475 408 67
együttvéve . 544 461 83
 Hasonló részletességgel lehetne kimutatni a jelenlévő idegei
népességet a honosság egyes országai szerint, valamint a távollév<
helybelieket a tartózkodás- egyes országai szerint, de ezekre vonat­
kozólag elégnek tartjuk futólag megemlíteni, miszerint Győrvároí
jelenlévő idegenéi nagyobb részben A l s ó - és F e l s ő - A u s z t r i a , Cseh-
Morva-, N é m e t - és Olaszországból valók; m á r kisebb számban talál­
koznak Stájerország, T y r o l - , Karinthia-, Szilézia-, Halics, Svájc- és
Oroszhonba valók; m á s h o n n a n valók pedig épen gyéren fordulnak elő.
s E u r ó p á n kivüli államból egy sem volt jelen.
Ugyancsak Győrváros távollévő helybeliéi nagyobb részben szin­
tén az említett országokban s körülbelül a mondott arányban voltak
elosztva, hasonlóképen E u r ó p á n kivül tartózkodó egy sem találkozott.
G y ő r m e g y e jelenlévő idegenéiről, valamint ugyancsak távollévő
helybeliéiről teljesen ugyanaz mondható, mégis azon észrevétellel, hogy
a megye távollévő helybeliéi közöl n é h á n y E u r ó p á n kivül tartózkodó
egyén is található volt.
Második feladatunk kimutatni a v i s z o n y l a g o s n é p e s s é g e t ,
vagyis a jelenlévő népességnek a területhez m é r t s ű r ű s é g é t ; erre nézve
Győrváros és megye M a g y a r o r s z á g és E r d é l y 78 része között a 2-dik
helyet foglalja el, mivel egészben véve 24.60 osztr. Q m f d n y i t e r ü l e t e n
103637 lakossal bír, s i g y minden Q mfdnyi térre á t l a g 4212 lakos
esik. H a e tekintetben a szomszéd m e g y é k k e l összehasonlítjuk, l á t h a t ­
j u k , hogy K o m á r o m m e g y e viszonylagos népessége Q mfdkint 2773,
Mosonymegyéé 2234, Sopronymegyéé 4004, V e s z p r é m m e g y é é 2782,
Pozsonymegyéé 3969 lakos.

E m l í t é s t érdemelnek m é g a megye t e r ü l e t é n létező népesebb köz­

ségek, melyek legalább 2000-nél több lakossal b í r n a k ; i g y :

GyŐr sz. k . város 20035 lakossal

Győrsziget község 4519 „
S z t . - M á r t o n mezőváros . . . . . 3220 „
N y u l község (Nagy-Nyul, K i s - N y u l , K á p -
talan-Nyul, Nagyhegy, Kishegy) . 2875 „
Ecs község (Nagy-Ecs, Hegység, Mesterfa) 2173 „
S z e n t - I v á n község 2406 „
T ó t h község 2790 „

Midőn további feladatunkká teszszük Győrváros és megye jelen­

lévő népességét a fennforgó n e m i k ü l ö n b s é g szerint kimutatni,
ezt előzetesen s általában következő t á b l á z a t t a l tehet] ük :
 a jelenlévő né­ nem s z e r i n t
pesség finemű nőnemű

i városban 20035 9438 10597

Ï, sokoróaljai járásban 21733 10637 11096
i pusztai járásban 29209 14493 14716
i tó-, sziget- és csiliz-
közi járásban . 32660 15816 16844
az egész megyében
összesen . . . . 83602 40946 42656
a városban és megyé-
ben együtt véve . 103637 50384 53253

tehát a nőnemű népesség száma a finemü népességét m i n d e n ü t t meg­

haladja.
M e g j e g y e z h e t j ü k , hogy egész Magyarországban s E r d é l y b e n
78 rész között 56 van, melyekben ugyanezen állapot mutatkozik, s ezen
részek sorában Győrváros és megye a 11-dik helyen á l l . K ü l ö n b e n ha
a fönnebbi számokat bővebben taglaljuk, azt tapasztaljuk, hogy a
városban és megyében együttvéve á t l a g minden 1000 férfira 1060 nő
esik ; és pedig Győrváros összes népességéből a finemü 47.16°/o"°tj m i g
0
a nőnemű 52.84 /o-ot képvisel, vagyis a nőnemű népesség 5.68%-kal
t ö b b . Továbbá
0/,
Győrmegye sokoróaljai j á r á s a népességéből a finemü 49.01 -ot 0

s a nőnemű 50.99%-ot tesz, vagyis i t t a nőnemű 1.98°/ -kal több; 0

a pusztai j á r á s népességéből a finemü 49.50%-ot s a nőnemű

50.50°/o-ot tesz, vagyis a nőnemű l ° / - k a l több ;
0

a t ó - , sziget- és csilizközi j á r á s népességéből a finemü 48.59°/ -ot, 0

s a nőnemű 51.41°/ -ot tesz, vagyis a nőnemű 2.82°/ -kal több ;

0 0

az egész megye népességéből a finemü 49.02°/ -ot s a nőnemű 0

50.98%-ot tesz, vagyis a nőnemű 1.86%-kal t ö b b ; végre

a város és megye e g y ü t t v e t t összes népességéből a finemü48.78%-ot
s a nőnemű 51.22%-ot tesz, vagyis a nőnemű népesség 2.44°/o-kal t ö b b .
További teendőnk a jelenlévő népességnek állapotait s viszonyait
a különféle é l e t k o r szerint feltüntetni ; erre vonatkozólag a rendel­
kezésünkre álló adatokból következő kivonatos k i m u t a t á s r a szorít­
kozunk:
1. A z 1—5 éves csecsemők l é t s z á m a :
Győrvárosban 2020
Győrmegyében 11906
mindkettőben e g y ü t t v é v e . . 13926
e szerint a csecsemők csoportja az egész népességből :
a városban 10.09%-ot
14 24%-ot
mindkettőben együttvéve. 13.44%-ot tesz;
ugyancsak a csecsemők csoportjából
, , í finemü 960
a varosban <J
/ nonemu . 1060
) finemü 5790
a megye ben <
( nonemu . 6116
mindkettőben i finemü 6750
együttvéve ^ nőnemű . . 7176
miből kiszámítható, hogy az egész csoportból a finemüek
47 61%-ot
a megyében 48 78i>/o-ot
mindkettőben együttvéve . 43.68%-ot
a nőneműek pedig :

51 22%-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . 56.32°/ -ot tesznek.
0

2. A z 5—15 éves gyermekek l é t s z á m a :

3990
. 19174
mindkettőben együttvéve. . 23164
vagyis a gyermekek az egész népességből :
19 92%-ot
a megyében . 22.93%-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . . 22.37 %-ot képviselnek;
ugyancsak a gyermekekből
, ( finemü . 1974
a varosban <
( nőnemű . . 2016
( finemü . 9298
a me gye ben <
) nonemu . . 9876
mindkettőben í finemü . 11272
e g y ü t t v é v e ^ nőnemű . . 11892
vagyis a gyermekek csoportjából a finemüek
a városban . 49.50%-ot
a megyében . 48.04%-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . . 48.78%-ot
i nőnemnek pedig
50 50%-ot
51 96o/o-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . 51.22%-ot tesznek.
3. A 15—20 éves ifjak létszáma:
2608
Győrmegyében 7930
mindkettőben együttvéve. 10538
vagyis ezen ifjak az egész népességből
a városban. 13.02%-ot
9 48%-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . 10.17 % - o t képviselnek;
ugyancsak ezen ifjakból
, , ( finemü . . 1167
a varosban <
/ nonemu . . 1441
( finemü 3609
a megye ben <
{ nonemu .' . 4321
m i n d k e t t ő b e n ( finemü . . 4776
együttvéve ) nőnemű . 5762
t e h á t ezen ifjak csoportjából a finemüek •

44.80%-ot
45 66°/o-ot
mindkettőben együttvéve . . 45.45%-ot
a nőneműek pedig
55 20o/o-ot
54.34%-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . . 54.55°/o-°t tesznek.
4. A 20—50 éves korúak létszáma :
8736
33329
mindkettőben együttvéve. 42065
vagyis az ezen korúak száma az egész népesség)-ből
43 66%-ot
40 OOVo-ot
mindkettőben e g y ü t t v é v e . . 40.65%-ot tesz
ugyancsak ezen korúakból
. í finemü 4042
a varosban <
f nonemu . . 4694
 finemü 16344
a megyében
nőnemű 16985
ení f 20386
e g y ü t t v é v e / nonemu 21679
t e h á t ezen csoport számából a finemüek
a városban 46.29%-ot
a megyében . . . . 49.26%-ot
mindkettőben együttvéve 48.54%-ot
a nőneműek pedig
a városban 53.71%-ot
a megyében . . . . 50.740/o-ot
mindkettőben együttvéve 51.46%-otképviselnek;
5. V é g r e az utolsó, t . i . az 50 évesektől kezdve egész a legmaga­
sabb korig számított csoport létszáma :
G y ő r városban . . . 2681
Győrmegyében . . 11263
mindkettőben e g y ü t t v é v e 13944
t e h á t ezen csoport az egész népességnek
a városban 10.11%-át
a megyében . . . . 13.35%-át
m i n d k e t t ő b e n együttvéve 1 3 . 3 7 % - á t teszik;
ugyancsak ezen korúakból
finemü 1315
a városban
nőnemű 1366
finemü 5605
a megyében
nőnemű 5658
mindkettőben í finemü 6920
együttvéve ( nőnemű 7024

vagyis ezen csoportból a finemüek

a városban 49.26%-ot
a megyében . . . . 50.00%-ot
mindkettőben együttvéve 49.68%-ot
a nőneműek pedig
a városban 50.74%-ot
a megyében . . . . 50.00%-ot
m i n d k e t t ő b e n együttvéve 50.32%-ot képeznek.
M é g csak azt kivánjuk fölemlíteni, hogy a legmagasabb életkor
következőleg n y i l v á n u l :
 Győrvárosban a kimutatások részleteiben egy 88 éves férfi, egy
>5 éves nő s egy 97 éves férfi t a l á l t a t i k ; ellenben a megyében 92 éves
:orig minden év legalább egy-két férfival s ugyanannyi nővel k é p v i -
elve van; továbbá négy 95 éves nő, egy 96 éves férfi, egy 98 éves férfi,
igy 100 éven t ú l élő nő fordul elő. T e h á t a megyében a magasabb
l é t k o r erősebben van képviselve, minek ha okát keressük, mindenesetre
i dolog természetességében s legfőképen abban fogjuk igazolva találni,
togy a város szűk falai között alig lehetséges oly magas kort elérni,
nint a külső, szabad falusi élet körülményei között.
V é g r e megemlítendőnek tartjuk, hogy a városban ugy mint a
negyében az átlagos kor a finemü népességnél 26.71 évre, a nőnemű
íépességnél pedig 26.14 évre tehető ; megjegyezvén, miszerint e tekin-
etben Győrváros és megye egész M a g y a r o r s z á g s E r d é l y 78 része
cözött elég kedvezően á l l , mert a 39-ik — t e h á t épen a középső helyet
nglalja el.
H á t r a van a jelenlévő népességnek kimutatása c s a l á d i á l l a p o t
szerint. E z t legcélszerűbben következő táblázatokkal teljesíthetjük és
3edig 1-szÖr á t a l á n o s s z á m o k b a n :
a finemü népességre nézve (összes számukat lásd f ö n n e b b ) :
c s a l á d i á l l a p o t s z e r i n t
nőtlen nős özvegy elvált
i városban.... 5814 3344 261 19
i sokorói járásban . 5974 4348 290 25
i pusztai járásban 8441 5686 340 26
i tó-, sziget- és csiliz-
közi járásban . 9160 6275 359 22
iz egész megyében . 23575 16309 989 73
i városban ós megyé­
ben együttvéve 29389 19653 1250 92

a n ő n e m ű e k r e (összes számukat lásd fönnebb) :

c s a l á d i á l l a p o t s z e r i n t
hajadon férjezett özvegy elvált

a városban 6076 3309 1169 43

i sokorói járásban 5639 4345 1074 38
i pusztai járásban 7642 5714 1318 42
i tó-, sziget- és csiliz-
közi járásban . 8911 6284 1611 38
az egész megyében 22192 16343 4003 118
a városban és megyé­
ben együttvéve 28268 19652 5172 161
 2-szor százalékokban kifejezve, a finemü népességei
illetőleg :
családi állapot szerint
nőtlen | nős özvegy 1 elvált

a városban . . . . 29.02 16.70 1.30 0.10

a megyében . . . . 28.20 19.50 1.19 0.09
együttvéve . . . . 28.36 18.97 1.20 0.09

s a n ő n e m ű népességet illetőleg :
családi állapot szerint
hajadon férjezett özvegy elvált

a városban . . . . 30.33 16.51 5.83 0.21

a megyében : 26.54 19.55 4.79 0.14
együttvéve . 27.27 18.96 4.98 0.17

mely adatokból kiváló jelenségként kiemelendő, hogy m í g a városban

a nőtlen férfiak száma a nős férfiakét 2.32°/ -kal meghaladja, valamint
0

a hajadon nőneműek száma a férjes nőkét 13.82°/o-kal felülmúlja: addig

a megyében a nőtlen férfiak száma a nős férfiakét m é g jobban t. i .
8.70°/o-kal múlja felül, ellenben a hajadon nőneműek száma a férjes
nőkét m á r csak 6.99°/ -kal haladja meg.
0

Ezen — első tekintetre rendkívülieknek látszó t ü n e m é n y e k figyel­

mesebb vizsgálat u t á n a városi és falusi élet k ü l ö n sajátszerűségeiben
nagyon természetes m a g y a r á z a t a i k a t találjuk ; természetes ugyanis,
hogy a városban a nőtlen férfiak a nős férfiak fölött t ú l s ú l y b a n vannak,
m i u t á n i t t sok az olyan férfi elem, mely nem nősülhet, mint a papi s
katonai osztály s a tanuló ifjúság; továbbá természetes, hogy ugyancsak
a városban a hajadon nők a férjes nők felett oly nagy t ú l s ú l y b a n
vannak, m i u t á n számukat többnyire a megyéből bevonuló cselédség
szaporítja ; hasonlóképen t e r m é s z e t e s , hogy a megyében a nőtlen
férfiak m é g túlnyomóbb számmal vannak képviselve, m i u t á n falukon
több az olyan férfi népesség, mely mint zsellér vagy lakó és napszámos
sokkal nehezebben j u t a család megalapításához ; végre szintén t e r m é ­
szetes, hogy ugyancsak a megyében a hajadon nők száma a városéhoz
képest kisebb, miután egyrészről sokan közülök épen a városban cseléd-
kednek, de másrészről köztudomású, hogy a nő falukon mintegy n é l k ü -
lÖzhetlen a h á z n á l s ez okból közönséges viszonyok mellett is rendesen
kelendőbb a férjhezmenetelre nézve.
 V é g r e , hogy a városban mind a finemüeknél mind a nőneműeknél
z özvegyek és elváltak száma nagyobb mint a megyében, e k ö r ü l m é n y t
s a városi élet k ü l ö n sajátszerűségei, jelesül az itteni társadalmi s
rkölcsi állapotoknak sokkal lazább volta elég természetesen meg­
ejtheti.
H á t r a van a jelenlévő népességnek viszonyait v a l l á s szerint
e l t ü n t e t n i ; és pedig 1-ször á t a l á n o s s z á m o k b a n :

görög ke­
katholikus evangélikus angol
me- Izrae­

leti
gö­ tho- lita
római ágostai helvét
rög dikus

i városban 14227 8 15 3087 966 3 1729

i sokorói járásban . 12996 1 1 7082 656 997
i pusztai járásban 24159 1 1007 3430 612
x tó-, sziget- és csiliz-
közi járásban . 26303 2445 1899 2013
iz egész megyében . 63458 2 1 10534 5985 3622
i városban és megyé­
ben együttvéve 10 16 6951 3 5351
77685 13621

2-szor s z á z a i t n k i fejezi
;k okba •e :

katholikus evangélikusmás
görög Izra­
keresz­
keleti elita
római görög ágostai helvét tény

a városban 71.01 0.04 0.08 15.40 4.82 0.02 8.63

a megyében . 75.90 0.00 0.00 12.60 7.16 4.34
együttvéve.... 74.97 0.00 0.01 13.15 6.70 0.00 5.56

t e h á t mind a városban, mind a megyében a katholikus hitfelekezetüek

0 _n
absolut többségben vannak, ugy hogy k ö r ü l b e l ü l 7 5 / o y i részt k é p v i ­
selnek, a többi 25% azután a más vallásúak között oszlik el, még­
pedig a legnagyobb rész az ágostai evangélikusokra esik ; azontúl a
városban az izraeliták, a megyében pedig a helvét evangélikusok verse­
nyeznek ; végre a római és keléti görögök csak néhány egyénnel szere­
pelnek, s kivételesen a városban előfordul néhány angol methodikus is.
Megjegyzendő, hogy Győr város és megye egész Magyarország s
E r d é l y 32 olyan része között, melyekben szintén a római katholikus
vallásbeliek absolut többségben vannak — a 11-ik helyen áll.
 Befejezésül a jelenlévő népességet n e m z e t i s é g szerint követ­
kezőkben mutatjuk k i :
Győrvárosban és a megyében együttvéve van

Magyar Német Tót Egyéb

102289 1336 10 2

az e g é s z n é p e s s é g százaié kaiban

Magyar Német Tót Egyéb

98.70% 1.29% • 0.01% 0.00%

miből látható, hogy a városban és a megyében a magyar nemzetiség

nemcsak absolut többségben van, de e g y ú t t a l annyira túlnyomó, misze­
r i n t a többi nemzetiségek k ü l ö n tüzetes figyelmet alig érdemelnek.
E tekintetben Győrváros és megye egész M a g y a r o r s z á g és E r d é l v
29 olyan része között, melyekben hasonlókép a magyar nemzetiségű
elem föltétlen túlsúlyban van — az 5-ik helyet foglalja el.

Lakházak, táplálkozás és népviselet.

Vargyas Endrétől.

A létező házszám Győrmegyében 12,987, Győrvárosában 1825.

Á t l a g egy Q mérföldre 602 ház esik. A lakófelek száma Győrvárosban
4406, a megyében 22030. E g y h á z i középület van a megyében összesen
103, a városban 15 ; iskolai középület a megyében 94, a városban 9,
megyei középület 2, községi 130, katonai a megyében 1, a városban 3 ;
állami a megyében 3, a városban 1. Es i g y összesen egyházi középület
van 118, iskolai 103, megyei 2, községi 130, katonai 4, állami 4.
A létező összes épületek közt a községekben földszinti ház van
12959, egy emeletes 25, k é t emeletes 3 ; Győrvárosban földszinti h á z van
1384, egy emeletes 387, k é t emeletes 52. ö s s z e s e n a megyében és város­
ban földszinti ház van 14343, egy emeletes 412, k é t emeletes 55.
G y ő r m e g y e népessége a t á p l á l k o z á s r a nézve i n k á b b a főzelék
és tésztanemüek felé hajlik. A községek lakói husievest többnyire csak
vasárnap, vagy legfölebb 3-szor esznek hetenkint ; de a főzelék mellé
a n n á l gyakoriabb főleg a sertéshús. A városban a húsfogyasztás m á r
gyenlő à tésztanemüek fogyasztásával. Szeszes italok kÖzől a közönsé­
ges t ö r k ö l y p á l i n k a — sajnos a népnél m é g gyakori ; a szőlőtermő
idékeken ellenben a bor bír előnynyel. Különösen kiemelendő e tekin-
etben, hogy G y ő r v á r o s á b a n azon napszámosok, k i k a gabna-rakodásnál
oglalkoznak (u. n. zsákolok), s nehéz munkájokkal ha a kereskedés
l é n k e b b — naponkint 3—4 ftot. keresnek — igen j ó l táplálkoznak,
Lgy annyira, hogy pecsenyenemüekkel m á r akkor élnek, midőn m é g a
ehetősebb polgár asztalán ilyesmi csak nagy r i t k a s á g .
A népviselet G y ő r m e g y é b e n — a részben m é g h o r v á t viseletű
5Zt.-Iván község lakosait kivéve — tisztán magyaros ; különféleségei
íözé tartozik K ó n y környékén a k é k dolmány, k é k n a d r á g és szines,
öbbnyire piros mellény (pruszli) ; a szent-iváni népviselet a férfiaknál
íék vagy vörös zsinórszegélyzetü magyar dolmány és n a d r á g , az é l t e ­
sebb nőknél pedig tornyosán fésűre illesztett fejkötő, m í g a fiatalabb
íemzedék teljesen hozzásimul a magyar viselethez. A nép — m i u t á n
i falvak a városhoz á talán közel esnek — kevésbé babonás. Egyes eredeti
íépszokásai m é g most is fenn vannak. Ilyenek a lakodalmi vőfély-
rtöszöntések s a bucsuk alkalmával való szokások, melyek mintegy évi
répünepeket képeznek. I l y e n n é p ü n n e p e k G y ő r ö t t a „pajta-alja"-i
űpós-játékok; s a „ G a l a m b " - n á l húsvét hétfőn tartatni szokott n é p -
íinnep, mely évenkint t e m é r d e k embert csal k i .

Vagyoni állapot és keresetmód.

Dr. Pisztóry Mórtól.
A város és megye vagyoni állapotára nézve kiválóan fontosak
azon adatok, melyekből a szegénység terjedését vagy csökkenését, á t a ­
lában pedig a vagyoni állapotnak fejlődését ismerjük fel.
A szegény osztályoknak a vagyonos osztályhoz való viszonyát
leghelyesebben a foglalkozás és keresetmód között fennálló k ü l ö n b ­
ségből ismerhetjük f e l ; ha e tekintetben k é t főcsoportra osztjuk a
foglalkozással bíró népességet, akkor a vagyonosabb osztályhoz soroz­
hatjuk azokat, k i k ö n á l l ó foglalkozással és keresettel bírnak, — a
szegény osztályhoz ellenben azokat, k i k mint napszám- és b é r m u n k á s o k
vagy segédek a munkaadóval szemben függő helyzetben vannak.
A z 1870. évi adatok szerint :
1. A v á r o s b a n , eltekintve a háztulajdonosok és j á r a d é k o s o k t ó l ,
volt az ö s s z e s i p a r n á l 1194 önálló v á l l a l k o z ó , és 1689 munkás ;
a k e r e s k e d e l e m n é l 464 önálló vállalkozó és 769 hivatalnok és
segéd ; az ő s t e r m e 1 é s n é 1 310 birtokos és bérlő, 490 m u n k á s ;
Gyú'rnieírye és város egyet, leírása. t y
 a m u n k á s osztályhoz sorozandó továbbá a személyes szolgálatokat t e l ­
j e s í t ő 3629 egyén is ; mivel e rovatban csakis az elszegődött személyzet
van felvéve, de nem e g y ú t t a l a társadalom részére szolgálatot teljesítő
egyének, mint p. hivatalnok, művész, orvos, t a n á r sat. E szerint a v á r o s ­
ban az összes m u n k á s és n e m ö n á l l ó keresettel bíró osztály 6568
emberből á l l ; ezen számot az összes lakossághoz viszonyítva, le k e l l
vonni a városi lakosság összes számából a foglalkozás nélküli e g y é n e ­
ket, k i k t ö b b n y i r e nők és gyermekek, és kiknek összes száma 10040 ; a
város foglalkozással vagy vagyonnal bíró népessége összesen 10000
levén, ezek közöl 6508 nem b í r önálló keresettel ; a kereset t e k i n t e t é b e n
mástól k ö z v e t l e n ü l függő néposztály száma t e h á t a városban igen
j e l e n t é k e n y és m é g növekszik azon 517 — tizennégy évnél idősebb —
férfi száma által, k i k a városban minden foglalkozás és rendes kereset
n é l k ü l élnek. A m u n k á s és szolga személyzetnek az önálló keresettel
vagy vagyonnal bíró osztályhoz mért a r á n y á t illetőleg az utóbbiak
a foglalkozással bíró lakosságnak csak egy harmadrészét, az előbbiek
2
pedig / - r é s z é t teszik; vagyis a foglalkozással bíró lakosságnak 30°/
3 0

önálló keresettel b í r ; 70% ellenben a szolga és m u n k á s személyzethez

tartozik.
Azon körülmény, hogy a városban 517 finemü és 14 évnél idősebb
egyén létezik, k i k sem tanulói p á l y á n nincsenek, sem valami foglalko­
zással nem bírnak, — arra engedne ugyan következtetést vonni, hogy
v á r o s u n k b a n nincs elegendő munka alkalom; azonban e számból
levonandók azon szerencsétlenek, k i k természeti fogyatkozásaiknál
fogva nem képesek a m u n k á r a ; ilyen van a finemüek között összesen
33, — nem számítva a b é n á k a t . A többi foglalkozás nélküli egyénre nézve
pedig nem lehet mondani, hogy e g y á t a l á n keresetet ne t a l á l n á n a k ; hanem
azon körülmény, hogy a n a p s z á m - m u n k a u t á n élő nép fő keresetét a
gabna kereskedés u t á n nyeri, — igen változóvá teszi ezek keresetét.
O l y időszakban, midőn nagy gabnaszállítások vannak, mindenki igen
könnyen tehet j e l e n t é k e n y keresetre szert; mert zsákhordás u t á n egy
erős napszámos 4—5 frtot megkereshet ; ellenben midőn a g a b n a ü z l e t
pang, akkor a keresetnélküli egyének száma is j e l e n t é k e n y e n emelkedik.
2) A m e g y e t e r ü l e t é n van a k é z m ű i p a r n á l 1735 önálló
iparos, 1735 m u n k á s és hivatalnok, a k e r e s k e d é s n é l 457 önálló
vállalkozó, 353 segéd és hivatalnok, az ő s t e r m e l é s n é l végre 12617
birtokos és bérlő, 22049 tiszt és m u n k á s ; s z e m é l y e s s z o l g á l a ­
t o k a t teljesítő e g y é n : 4503. E szerint t e h á t a n e m önálló
keresettel bíró egyének összes száma a megyében 28640, vagyis a
megye ö s s z e s lakosságának 34%-a ; ú g y hogy a megye foglal-
cozással vagy vagyormal bíró lakosságának 66°/o nem b í r önálló kere­
settel ; ehhez számítva m é g a 14 éveseken felül foglalkozás nélkül álló
í n e m e t , — kiknek száma m é g a finemü nyomorékok (570) levonása u t á n
is e z e r r e rug, — azt találjuk, hogy a megyében sokkal kedvezőt­
lenebbek a kereseti viszonyok, mint a városban. A megyei kereseti
forrásokat illetőleg ezek tulnyomólag a mezei m u n k á r a szorítkoznak,
ugy hogy az őstermelésnél alkalmazott béresek és napszámosok száma
1871-ben 22000, ezek átlagos m u n k a b é r e 55 k i \ , — a legnagyobb mun­
kabér ezen évben 1 ft. 80 kr, a legalacsonyabb pedig 15 k r . volt.
H a m á r most a foglalkozás adatai alapján akarjuk a megye és város
vagyoni állapotának némi képét nyújtani, akkor h á r o m csoportot k ü l ö n ­
b ö z t e t h e t ü n k meg, u . m. önálló keresettel, másoktól függő keresettel,
és semmi keresettel bíró egyének csoportját.
1. ö n á l l ó keresettel vagy vagyonnal b í r n a k :
a városban: a megyében
értelmi keresettel*) . 1099 668
. 310 12617
1194 1735
. 464 457
járadék és házbirtokosok . 359 505
3426 15982
m á s o k t ó l f ü o- o- ő kereset u t á n élnek :
a városban: a megyében
személyes szolgálatok után . 3629 4503
, 490 22049
1680 1735
. 769 353
6568 28640
3. s e m m i k e r e s e t t e l vagy foglalkozással nem birnak a 14
éven felül eső férfiak k ö z ö l : a városban 517, a megyében 1280. Ezen­
kivül a foglalkozás nélküliek rovatában szerepelnek m é g a 14 éven alul
esők, kiknek száma a v á r o s b a n 4978', a megyében 28410; a 14 éven fölül
eső és foglalkozás nélkül álló nőkkel e g y ü t t pedig a foglalkozás n é l k ü l
álló egyének összes száma a városben 10040, a megyében 38980 ; csak­
hogy ezen számot l e g i n k á b b a házi nevelést és legelső ápolást igénylő
gyermekek és a szülői háznál vagy férjnél levő nők szaporítván, ezek
magas számából h á t r á n y o s következtetést a vagyoni viszonyra vonni
épen nem lehet.
A foglalkozásra vonatkozó adatokon k i v ü l m é g a vagyonosodás

*) Az értelmi keresethez tartoznak: a papok, közhivatalnokok, tanulók,

tanárok, iró, művész, ügyvéd, orvos és más egészségügyi személyek.
emelkedése vagy csökkenésére nézve főleg az a d ó k é p e s s é g n ö v e ­
k e d é s e v a g y c s ö k k e n é s e nyújt igen érdekes fölvilágosítást; e
részben a főbb adónemeket véve alapul, a t é n y l e g b e f i z e t e t t
a d ó ö s s z e g a városban majd minden adónemnél 1866—1870-ig-
n ö v e k e d e t t , ellenben a megyében c s ö k k e n t ; — legfeltűnőbb ezen
eltérés:
1. a k e r e s e t i a d ó n á l ; u . i . tényleg befolyt o. é. irtokban :

Ev a városban a megyében

1866 10540 16971

1867 8994 14353
1868 18110 17346
1869 23420 12789
1870 23840 12486

Ezen adatok főleo- akkor t ű n n e k föl is*en kedvezőtlen színben a

megyére nézve, ha a befizetett adómennyiséget az adózók számához
viszonyítjuk; ugyanis 1866-ban a városban a kimutatott 10540 frtnyi
adó összesen 8960 embertől folyt be, t e h á t egy-egy adófizetőre 1 frt
17 kr. esett, ellenben a megyében ez évben befizetett 16871 ftot 38500
egyén fizette be, t e h á t egy-egy adófizetőre c s a k 44 kr. kereseti adó
esett; sőt 1870-ben az ellentét m é g nagyobb v o l t ; — inig ugyanis a
városban összesen 10379 lélek 23840 frt fizetett és i g y egy adófizetőre
2 ft 20 kr. esett : addig ezen évben a megyében 38,500 lélek csak
12386 ft. kereseti adót fizetvén, egy-egy adófizetőre épen csak 35
k r n y i kereseti adó esett. M i g t e h á t a városban nemcsak a kereseti
adót fizetők száma, hanem m i n d e n e g y e s a d ó f i z e t ő n e k k e r e ­
s e t i k é p e s s é g e i s n ö v e k e d e t t 1866-tól 1870-ig: addig a
megyében nemcsak a kereseti adót fizető egyének száma nem növeke­
dett, hanem a l é t e z ő k a d ó f i z e t é s i k é p e s s é g e is c s ö k k e n t ,
pedig a megyei összes lakosságnak fele fizet keresetadót, sőt a foglal­
kozással bíró népesség legnagyobb része be van vonva a kereseti adó
fizetésbe, mit eléggé bizonyít azon adat, hogy a m e g y é b e n foglalkozással
bíró egyének száma összesen 44622 levén, ezek közöl 1866-tól 1870-ig
földadót á t l a g évenkint csak 5600, házbéradót pedig épen csak 350
egyén fizetett, s i g y a megyei lakosság is csak tulnyomólag a m u n k a
u t á n eső keresetre van utalva, a m i pedig az iparos j e l l e g ű városban
sokkal jövedelmezőbb, mint a megyében, hol a m u n k á s kéz t u l n y o m ó l a g
a mezei n a p s z á m - m u n k á r a van szorítva.
2. A f ö l d a d ó kedvezőbben t ü n t e t i ugyan föl a megye helyzetét,
minthogy földadó fejében fizetett a városban 1023 ember 1866-ban
10,540 frtot, t e h á t egy adófizetőre esett 10 frt., ellenben a megyében
5632 egyén fizetett 152,744 frt t e h á t egy adófizetőre 27 frt esett; csak­
hogy ezen körülmény mitsem bizonyít, mivel a város h a t á r á n belül eső
földek száma igen csekély, részben nem is alkalmas földmüvelésre, ugy
hogy a városi föld jövedelmét tulaj donképen a házak képezik, és igy a
házbéradóból ismerhetők föl. De még a földadónál is a városban
1866-tól 1870-re emelkedés, ellenben a megyében csökkenés mutatko­
z i k ; ugyanis 1870-ben a városban 1023 adófizető m á r 12836 frtot fize­
tett, s igy egy főre 12 ft. esett, ellenben a m e g y é b e n 5633 adófizető
összesen csak 141,769 frtot fizetvén be, i t t egy-egy főre m á r csak 26 frt.
t e h á t 1 fttal kevesebb esett mint 1866-ban. V é g r e a földadó a városban
10540 ftról öt év alatt 12836 ftra emelkedett, ellenben a m e g y é b e n
152,744 ftról 141,769 ftra szállott alá.
3. Legnagyobb emelkedést mutat a v á r o s b a n a h á z b é r a d ó,
mely 1866-ban 46113 ftot, 1870-ben pedig m á r 72439 frt tett, pedig
1869- ben a házbéradó h á t r a l é k csak 750 ft. levén, az egész évi szapo­
rodás a j ö v e d e l e m e m e l k e d é s é t bizonyítja ; m é g pedig mivel a
h á z b é r a d ó t fizetők száma 1866-ban 1795 volt, egy-egy főre 25 ft. esett,
1870- ben pedig az adót fizetők száma 1799 volt, és egy-egy főre m á r
40 f r t n y i adó esett, s i g y a háztulajdonosok jövedelme öt év alatt közel
30°/o-al növekedett.
H a végre az adókat összesítjük, akkor az adóképesség kölcsönös
viszonya és az ebből folyó jövedelememelkedés és csökkenés k ö v e t k e ­
zőleg á l l o t t : 1866-ban a városban befolyt 11778 f ő u t á n 67,193 o. é. ft.
e g y e n e s a d ó , t e h á t e g y a d ó f i z e t ő r e e s e t t 5 frt. 70 k r ;
ellenben a m e g y é b e n : 57,199 a d ó f i z e t ő u t á n 184,482 ft.
e g y e n e s a d ó , t e h á t QgJ-^gj f i z e t ő r e 3 ft. 17. kr., a m i m á r
m a g á b a n véve azt bizonyítja, hogy a városban átlag minden egyes adó­
fizető nagyobb jövedelemnek örvend, mint a megyében. De m é g feltű­
nőbb a városi népesség előnyösebb vagyoni helyzete, ha az 1866 évet
az 1870. évvel hasonlítjuk össze; ugyanis: 1870-ben a v á r o s b a n
13101 adófizető u t á n befolyt 109115 o. é. ft. egyenes a d ó ; t e h á t egy-
egy fizetőre 8 ft 32 kr. esett, és igy az átalános adófizetési képesség és
ezzel e g y ü t t az adófizető polgárok jövedelme hasonló a r á n y b a n növeke­
d e t t ; a m e g y é b e n 58230 adófizető u t á n 168147 o.e. ft. folyván be,
egy-egy adófizetőre csak 2 ft 88 kr. adó esett, és igy m i g a városban az
adóképesség 5 év alatt növekedett, addig a megyében 3 ft. 17 krról 2 ft.
88 krra szállott le.
A megye lakosságnak kedvezőtlenebb vagyoni viszonyait végre m é g
az adó h á t r a l é k o k is igazolják, mint ez következő k i m u t a t á s b ó l k i t ű n i k :
 a városban a megyében
Év
osztrák értékű forint

1866 . . . 12819 71964

1867 . . . 11926 38070
1868 . . . 18966 28326
1869 . . . 3182 93429
1870 . . . 2154 88697

A városban t e h á t 1866-ban a hátralék a befizetett adónak 1 9 % - á t

tette, ellenben a m e g y é b e n 39 /°-át ; 1870-ben pedig a városban a hát­
0

ralék a befizetett adónak nem is egészen 2°/ -át a m e g y é b e n m á r 52°/ -át

0 0

tette, a nélkül, hogy ezen időben valami r e n d k i v ü l i csapás sújtotta

volna vidékünket.
H a mind ezen felül m é g tekintetbe veszszük, hogy a fogyasztási
adónak legnagyobb része a városi lakosok terhére esik, — hogy a m e g y é ­
ben e g y n e h á n y rendezett nagy uradalom is létezik, melyek leszámítása
u t á n a viszony m é g sokkal kedvezőtlenebbnek t ű n n é k fel a megyére
nézve : akkor nemcsak a m u n k á s osztálynak, hanem az önálló foglalko­
zás u t á n élőknek és i g y az e . g é s z k ö z é p o s z t á l y n a k helyzetét
is sokkal kedvezőtlenebbnek mondhatjuk a megyében, mint a városban.

Szegény-ügy és liunianistikus intézmények.

Dr. Pisztóry Mórtól.

A szegénység ijesztő sorsa mindig igen setét színekben t ű n i k föl

a társadalmi életben, mivel a szegényt nemcsak a nyomor és ínség, de
e g y ú t t a l a b e t e g s é g e k és nyavalyák rémei is üldözik a bölcsőtől a sirig.
Nem r e n d e l k e z ü n k ugyan ez i r á n y b a n oly részletes adatokkal,
mint egyes világvárosok p l . Paris, de azért h a b á r t á v o l a b b eső adatok
n y o m á n mégis adhatunk némi képet a szegénységről.
F ő l e g k é t elem szokta m i n d e n ü t t a szegények számát nagy m é r ­
t é k b e n szaporítani, t. i . a törvénytelen gyermekek és azon szerencsétle­
nek, k i k testi vagy l e l k i fogyatkozásokban szenvednek.
A m i a törvénytelen gyermekeket i l l e t i , ezeknél a m á r m i n d e n ü t t
és i g y n á l u n k is n a g y m é r v b e n m u t a t k o z ó halálozás is eléggé igazolja,
hogy a törvénytelen gyermekek között sokkal nagyobb azon szerencsét­
l e n gyermekek száma, k i k kellő ápolás, orvosi kezelés vagy felügyelet
h i á n y a , nem r i t k á n szívtelen bánásmód következtében elhalnak, mielőtt
gyermekkoruk első éveit is elérhették volna. Ugyan ezen okok igen
valószínűvé teszik, hogy ezen szerencsétlenek növelik e g y ú t t a l legna­
gyobb m é r t é k b e n a nyomorékok számát.
G y ő r v á r o s á b a n az ujonszülött gyermekeknek e g y h e t e d r é s z e
t ö r v é n y t e l e n , ugy hogy 1866-tól 1870-ig á t l a g minden évben 111
törvénytelen gyermek s z ü l e t e t t ; a megyében á t l a g egy-egy évben 200
törvénytelen gyermek születik, m i az évi születések 6°/ -ának felel 0

meg. M i g t e h á t a v á r o s b a n m i n d e n h e t e d i k addig a megyében csak

m i n d e n 1 7 - i k ujon szülött gyermek törvénytelen.
A segélyre szoruló egyének számát — más államokban tett tapasz­
talatok u t á n indulva, — valószinüleg a t ö r v é n y t e l e n gyermekek szapo­
rítják igen nagy mérvben, és Győrvárosa — Pest kivételével — azon
városok közé tartozik, melyekben a t ö r v é n y t e l e n szülések száma nagyobb,
mint hazánk vidéki városainak legnagyobb részében.
A szegénységnek egy második szülőokát a testi vagy l e l k i
fogyatkozások k é p e z i k ; az 1870. évben foganatosított népszámlálás e
részben csak is következő h i á n y o k kiderítésére terjeszkedett k i :
1) A megyében:
vak: 49 fi, 62 nő, összesen 111
siketnéma: 90 „ 98 „ „ 118
elmebeteg: 28 „ 37 „ „ 65
hülye : 115 „ 101 „ „ 216
282 fi, 298 nő, összesen 570.
2) A városban:
vak: 11 fi, 10 nő, összesen 21
siketnéma : 12 „ 2 „ „ 14
elmebeteg: 4 „ 14 „ ,, 18
hülye: 6 ,, 3 ,, ,, 9
33 fi, 29 nő, összesen 62.
A városban jtehát minden 323 lélekre, a m e g y é b e n ellenben m á r
minden 146 lélekre esik egy i l y szerencsétlen. Ezen k ö r ü l m é n y , nem­
különben a n a p s z á m - m u n k á r a szoruló egyének óriási száma bizonyára
nagy m é r v b e n növeli a segélyre szorulók számát a m e g y é b e n . A közsé­
gek rendesen saját szegényeiknek bizonyos napokon a koldulást szokták
megengedni, az idegen koldusok pedig a szolgabirák á l t a l eltoloncol-
tatnak.
A városban főleg a j ó t é k o n y intézetek működéséből és a városi
h a t ó s á g által - - l e g i n k á b b a humanistikai alap"ok jövedelméből n y ú j t o t t
segélyzésekből m á r a segélyre szorulók számát is megközelítőleg meg­
tudhatjuk, ez okkól érdekes lesz a városunkban m ű k ö d ő j ó t é k o n y s á g i
intézetekkel e h e l y ü t t röviden megismerkedni.
 184

Városunkban a nyomor és inség enyhítésére nézve legjelentéke­

nyebbek azon alapok, melyek városunk nemeslelkü polgárainak tobt
mint 100 év óta történt és folyton ismétlődő n a g y l e l k ű hagyományaiból
g y ű l t e k össze, melyek G y ő r v á r o s tanácsának kezelésére bízattak és
melyeknek kezelése céljából a városi hatóság kebelében 1836-ban egy
külön alapítványi hivatal állíttatott fel. Ezen hivatal kezelése alatt az
ingatlanokkal e g y ü t t [350963 frtnyi tőke van (az 1870 évi állapot szerint),
és ezen egész összeg a szegénység enyhítésére fordíttatik. Ezen alapok­
ból tartatik fenn a városi közkórház, melynek alapösszegét 1773-ban
M u 11 a r c H e n r i k tette le a humanismus oltárára, kinek h a g y o m á n y a
az 1870. évi állapot szerint 38067 o. é. ftot tesz. 1803-ban T u m 1 e r
J á n o s szegény elemi tanulók részére beszerzendő iskolakönyvekre 420
ftos a l a p í t v á n y t tőn. B r a n i s c h a J ó z s e f pedig 1866-ban k é t iparta­
nodái ösztöndíjt létesített, melynek tőkéje jelenleg 2525 ő. é. ftot tesz.
De különös említést érdemelnek a városunk polgárainak szivében élő ne­
meslelkü B i s i n g e r J ó z s e f n e k 1843-ban tett alapítványai, melyek
az alapítványhoz tartozó két h á z becsértékével e g y ü t t közel 200,000 fnyi
értéket képviselnek, és melyekből lassankint a kamatok fölszaporodtával
több humanistikai intézmény létesítendő. Első helyen kisdedóvoda volt
állítandó, azután városi dolgozó ház, végre 12 rokkant városi polgár
számára szeo-énv-intézet. A z első m á r föl van állítva; a dolo-ozó h á z n a k
terve m é g az 1870. év elején lett bírálat végett a képző művészeti t á r s u ­
latnak Pestre leküldve, és a megvalósítás legközelebb fog következni.
E z e n k i v ü l a városi alapítványi hivatal kezelése alatt m é g a követ­
kező alapítványok léteznek, melyek tisztán szegény-segélyzésre fordít­
tatnak, és melyeknek jövedelmeiből 1866 — 1870-ig történt segélyzés
alább k i van t ü n t e t v e . Ide tartoznak :
1. Qzv. H u f n a g e l n é szül. Szőnyi M á r i á n a k 1763-ban 12
elaggott polgár segélyzésére tett 8277 ftos és 1795-ben munképtelen
házi szegények segélyzésére tett 79341 ftnyi alapítványa.
2. E n g e l M i h á l y 1864 évi 902 ftnyi alapítványa szegény vakok
segélyzésére.
3. L e t t m a y e r G y ö r g y n e k 1806-ban háziszegények segély­
zésére tett 10535 ftos alapítványa.
4. A z 1867-ben m ű k ö d n i m e g s z ű n t Ínséges bizottmány által a
szegény alapnak á t a d o t t 709 ft.
5. A sétatéren álló sz. M á r i a szobor 588 ftos tőkéje u t á n eső j ö v e -
tlelemnek fele szintén szegény-segélyzésre fordíttatik.
E z e n k i v ü l létezik k é t árvaházi alap, az egyik 12 árva ü g y érmek
neveltetése és eltartása céljából 1832-ben keletkezett C z e h J á n o s
/olt győrvárosi p o l g á r m e s t e r n e k és A s z t l kanonoknak 12612 ftos
ilapítványából. Ezen alapítvány jelenleg 6 árva figyermek teljes ellá­
tására és neveltetésére fordíttatik.
Özv, Szabó P á l n é szül. T ü s z k ő A n n a pedig egy leány á r v a -
íáz felállítására 340 ftnyi alapot létesített, mely szintén az alapítványi
íivatal kezelése alatt á l l .
A győri püspökség felügyete alatt továbbá k é t szegény-intézet
étezik Győrött, melyek mindegyike külön épülettel bir. A z egyiket,
nely ,,m a g y a r i s p o t á l y n a k " neveztetik, Széchenyi G y ö r g y alapí­
totta 1766-ban, a másikat — mely „ k e r n e t i s p o t á 1 y"-nak neveztetik
Paberle Cecilia alapítá 1746-ban. M i n d k é t intézetben több elaggott
iatholikus férfi és nő nyer lakást és teljes ellátást.
E z e n k i v ü l városunkban különösen a nemesszivü emberbarátok
iltal alakított és fenntartott egyletek fejtenek k i nagy tevékenységet az
nség és nyomor enyhítésében ; ilyenek :
1. A g y ő r i j ó t é k o n y n ő e g y 1 e t, mely 1865 óta áll fenn,
ís 1871-ben 184 tagot számlált; az egylet ezen évi jövedelme 3868 fto tett,
nely részben az alaptőke szaporítására, részben a szegények segélyzé-
sére fordíttatott. Jelenleg alaptőkéje közel 2000 ft. A z egylet leginkább
lő-tagokat számlál, k i k nemcsak segélyzésről gondoskodnak, hanem a
sereset nélkül álló szegényeknek m u n k á t is szereznek ; az egylet aven­
ant 200-nál több egyént részesít havi, évnegyedes és féléves rendes
íegélyzésben, miközben vallás-, kor-, és nemkülönbségre semmi tekin­
tettel nincsen, csak az Ínséget tartja szem előtt.
2. A sz. E r z s é b e t - e g y l e t keletkezett 1864-ben, a p á r t o l ó -
tagoknak Önként ajánlott j á r u l é k a i képezik jövedelemforrását, és leg-
n k á b b a k a t h . p a p s á g n a k évenkint tett j e l e n t é k e n y adakozásaiból tartja
tenn m a g á t . A z egylet nőtagjai által 1872-ben és 1873-ban a böjti
.dőszak alatt rendezett tombola-játékok az egylet jövedelem forrásait
jelentékenyen növelték, ugy hogy azóta évenkint 1000 í r t n á l nagyobb
isszeget fordíthat segélyzésre. É v e n k i n t néhány család rendes segélyben
részesül, és közel 100 család különféle r e n d k í v ü l i segélyt nyer, mely
pénz, élelmiszerek, gyógyszerek vagy házbér-fizetésből áll. — Ezen egylet
felügyelete alatt áll a G y ő r ö t t 1872-ben részint önkéntes adakozások,
részint e célra rendezett átalános gyűjtésekből létesült „ k a t h . l e á n y -
í r v a h á z , " mely jelenleg 8 árvaleány befogadására képes.
3. „ A g y ő r i és g y ő r s z i g e t i i z r. n ő - e g y l e t " 1868-ban
:öbb izraelita nő által alapíttatott, és jelenleg 178 rendes tagot számlál,
d k évenkint 2 frt. 40 k r . j á r u l é k o t kötelesek befizetni. E z e n k i v ü l a
rendkivüli adakozásokból egy alaptőke j ö t t létre, mely az 1872. év
végén m á r 2821 frtot tett. Célja főkép a nőnem segélyzése; 1872-be
856 frt. fordíttatott segélyzésre, mely részint havi-járulékokból, részir
házbér, r u h á z a t , élelmi szerek, fa és m á s rendkivüli segélyzésből állót
4. A „ b e t e g á p o l ó é s s e g é l y z ő - e g y l e t " 1869. April4-é
l e g i n k á b b izraelita hitfelekezetü tagok által alapíttatott, és jelenle
302 rendes tagot számlál. A z egylet a szegények számára külön 40
forint évdíjjal ellátott orvost tart. 1872-ben 716 orvosi rendelvén)
fizetett k i , és ezenfölül a betegeket 517 f r t n y i segélyben részesítő.
5. A „ g y ő r i k e r e s k e d e l m i i f j a k b e t e g - á p o 1 d á j a
1852-ben alakult, 1869-ben alapszabályait a kor kívánalmaihoz képes
módosította. Célja: m e g b e t e g ü l t tagjainak díjtalan elhelyezése, gye
gyítása és eshetőleg azok eltemetéséről való gondoskodás. A z egyletne
jelenleg 40 rendes tagja van, k i k évenkint 4 frt. j á r u l é k o t fizetnek.
6. A győri vendéglősök, italmérők és kávésok egyesülése 1846-ban
célból j ö t t létre, hogy beteg tagjait ápolásban(1.alább a K ó r h á z a k n á l
eshetőleg tisztességeseitemetésben részesítse; 1872 május hó 4-énazonba
ezen egylet az uj ipartörvény szellemében t a k a r é k - és h i t e l e g y l e t t é ala
kult, és kebelében egy külön segély és temetkezési alapot létesített. A
egyletnek j ó t é k o n y s á g i működése az alábbi k i m u t a t á s b a n k i van tüntetv<
A z egyletnek, mint i p a r t á r s u l a t n a k ismertetése az iparnál olvasható.
7. A „ h a j ó s - e g y 1 e t " és 8. a „ j o g á s z s e g é l y z ő - e g y l e t
részletes ismertetése szintén az illető fejezeteknél fordul elő
9. A „ g y ő r - s z i g e t i t e m e t ő - e g y 1 e t " 1839-ben Sztár
kovics J á n o s győri p ü s p ö k által alapíttatott. Tagja vallás- és n e m k ü l ö n t
ség nélkül mindenki lehet, és j á r u l é k o k rendes befizetése esetére teme
tési költségekre 20 frtot kap. A z egylet 5187 tagot számlál. A z egy
létnek szolgaszemélyzete is van, mely gyászöltönyben jelenik meg
tagok temetésén, és 1870-ben 167 tag temetésére 5419 frtot fizetett.
10. A „ g y ő r i m u n k á s - e g y l e t " 1867-ben alakult, tagj
135 m u n k á s , k i k betegség esetén segélyt kapnak; 1870-ben e célra 11
frt. fordíttatott.
11. A ,,C h e w r a k a d i c h a" az izrael. hitközség által 1789-be
alapíttatott, alaptőkéje 3400 frt. A tagok alapítási és évdijat fizetne!
S z á m u k 420. Célja betegápolás, szegény segélyzés és eltemetés. A
egyletnek különben vallási jellege is van, külön ünnepe és szertartása:
12. A „ N i c h u m A v e l i n . " Célja a szegények segélyzése
gyászidő első h e t é b e n ; e célból az egylet mindenkinek, szegény vag
gazdag 5 frtot küld. 1867-ben alakult, tagjainak száma 110.
Mindezen egyletek működését 1866-tól 1870-ig következő k i m u
tás tünteti ki:
 A györvárosi szegénysegélyzés kimutatása 1866 - 1870.

A segélyzettek száma A. segélyre fordított évi összeg

évenkint oszt ért. frt.
A s e g é l y z ő címe
1866 1867 1868 1869 1871 1866 1867 1868 1869 1870

Városi közalapítványok . 267 254 250 246 236 3727 3250 3253 3134 3062
jryőrvárosi fiárvaház . 6 6 6 6 6 1118 1358 118» 128^ 1037
Győri jótékony nőegylet , 188 204 207 21C 204 1146 1310 1407 1386 1462
Sz. Erzsébet-egylet 108 80 80 87 98 1667 659 1063 1294 1259
&yöri izrael. nőegylet. 50 54 144 161 — 219 397 817 856
Betegápoló és segélyző
—
egylet — 30 42 5i 644 644 978 1228
Chewra kadicha . . . . —
283 189 •
151 194 16Ë 1023 661 —
649 651 824
Jogász segélyegylet . . — - 6 8 6 — — 218 288 218
Győrszigeti temető-egylet 106 180 155 159 167 3906 5379 4904 5254 5419
S 21
Munkás-egylet . . . .
— — — — 4 10 18 15
— —
74 79 111
—
Nichum Avelin (részvét- — —
400 260
Kereskedő ifjak ápoldája
—4 —4 8Û1 802 52
1
— 162-
199
400
150 149 144
Vendéglős-egylet . . . 30 34 35 37 21 572 411 566 604 552
..Kisfaludy K." egylet, ke­
letkezett 1872 ápril hó. — — — — 31 — — — — 600
Összeg : 9yü ÚJUL) Íu65 L228 121- L.S35S L4U76 14913 L626Ö

Ezen k i m u t a t á s b ó l k i t ű n i k , hogy a jótékony intézetek igen nagy

tevékenységet fejtenek k i a segélyezésben és évről-évre nagyobb összeget
fordítanak k i t ű z ö t t céljokra; de k i t ű n i k másrészről az is, hogy a segélyre
szorulók száma városunkban igen j e l e n t é k e n y ; évenkint átlag 15140 f r t .
fordíttatik 1100 egyén segélyzésére, t e h á t egy-egy segélyezendőre 14 frt
esik. A segélyzettek száma 1870 óta m é g növekedett is, m i u t á n ezen év
december 12-én tartott közgyűlés határozata értelmében az utcai és házi
koldulás végleg eltiltatott, a helybeli m u n k a k é p t e l e n koldusok összeirat-
tak, és kimondatott, hogy 93 koldus naponkint 10 k r t , és 76 naponkint
5 k r t fog kapni a város részéről. Jelenleg a városi pénztárból segélyt
nyerő koldusok száma 150, az alapítványi jövedelmekből pedig szintén
150 egyén nyer részint heti, részint havi segélyezést, t e h á t összesen 300
m u n k a - k é p t e l e n szegény ezúton évenkint á t l a g 4000 frtot kap, mely
összeg nem felel ugyan meg a közgyűlés határozatának, minthogy e
szerint egy részének évi 36 frt 50 kr., másik részének 18 frt 25 kr. j u t n a ;
de a segélyzés módozata még végleg megállapítva nincs, a mennyiben
ez ü g y b e n végleges véleményadással — a helybeli j ó t é k o n y intézetek
m e g h a l l g a t á s a u t á n — a k a p i t á n y i hivatal lett megbízva. *)

*) Nem mulaszthatjuk el, hogy ide vonatkozólag ne jelezzünk két mozzanatot,

u. m. 1. a g y ó r e g y h á z m e g y e i , — 2. a p a n n o n h a l m i e g y h á z m e g y e i n é p -
 E h e l y ü t t m é g röviden m e g e m l í t h e t j ü k a szegénység elhárításai'
vonatkozó intézeteket, milyenek a biztosítás, tűzoltás és az árva-vagyo
kezelése.
A b i z t o s í t á s egyrészről a vagyon megóvására vonatkozik
másrészről pedig az életbiztosítás a munkaképesség megszűnése álta
beálló szegénységet hárítja el. V á r o s u n k b a n és m e g y é n k területé:
Önálló biztosító intézet ugyan nem létezik, de főleg a városban min
den nagyobb hazai és lajtántuli biztosítási intézetnek van ügynöksége
melyek a megyére is kiterjesztik műkÖdésöket. A G y ő r ö t t lévő ü g y
nökségek számát t i z r e tehetjük.
A vagyon megvédése céljából alakíták t o v á b b á városunk polgára
1870 j ú l i u s hó 24-én „ a g y ő r i ö n k é n t e s t ű z o l t ó - e g y l e t e t . '
A z egyletnek jelenleg 355 pártoló tagja van, k i k évenkint 2 frto
fizetnek és 119 m ű k ö d ő tagja, k i k magukat a tűzoltásban gyakorolják
ezenkivül van az egyletnek külön 16 tagból álló zenekara. A z egylet ;
szükséges szerekkel teljesen el van látva. E szerek minél egészen ujak
és a legújabb t a l á l m á n y ú készülékek m i n t á i szerint többnyire Bécsbei
és a külföldön készültek. Ezek közöl említést érdemel négy egészen u
szerkezetű fecskendő, melyek percenkint 6—10 akó vizet képesel
szolgáltatni; több kisebb és nagyobb ódon fecskendő; — egy 60' magái
n ü r n b e r g i és 58' magas kufsteini és számos kisebb hágcsó, különféh

t a n í t ó k n y u g d í j - é s s e g é l y i n t é z e t é t . Á cél mindkettőnél ugyanaz, t. i . a:

illető egyházmegyék kath. néptanítóinak, segédtanítóinak, kik a további hivatal
viselésre képtelenekké váltak, — valamint ezek özvegyeinek és árváinak jövőjérő
gondoskodni.
A g y ő r e g y h á z m e g y e i nyugdíjintézet alapját Zalka János megyés püspöl
ö mlga tette le 1668-ban 5000 frt örökös alapítványával: ehhez járul az intézet ren
des tagjai által évenkint fizetendő díj : az I . osztályban 6 frt, a II-ikban 4 frt. A :
említett alapítványból és a tagdíjakból, valamint egyes jótevők adakozásaiból a;
intézet tőkéje jelenleg 22,117 frtot tesz, melyből 1873-ban történik első ízben segé-
lyezés, és pedig az I . osztályú nyugdíj 150 frtban, a I I . osztályú 120 frtban, a kis­
korú árvák segélydíja 16 frtban lőn megállapítva. Az özvegyek e díjaknak feléi
élvezik. 1873-ban 2 tanító, 12 özvegy tanítóné részesül nyugdíjban, 13 kiskori
gyermek pedig évi gyámsegélyben
A p a n n o n h a l m i e g y h á z m e g y e i nyugdíjintézet legújabb eredetű, meri
alapját csak 1873-dik év elején tette Kruesz Krizosztom főapát ő mlga 6000 fr1
alapítványával, illetőleg ennek évenkint fizetendő 300 frtnyi kamatjával. Az intézel
berendezése megegyez az előbbiével; nyugdíjazását és segélyezését csak 1878-dik év
elejével kezdi meg, s vagyonállapota szerint ekkor fogja az egyes díjak összegéi
megállapítani.
Szerkesztő.
 entőszerek és 140 tűzoltó számára teljes felszerelés. Ezenfelül a
igy kaszárnya mögött eső városi tornatérségen egy magas fabódéja
m a tűzoltási gyakorlatok számára.
Ezen egylet j ó t é k o n y működését városunk és a szomszédos k é t
jzség : Győr-Sziget és Révfalu m á r több izben t a p a s z t a l t á k ; az
yyiet fennállása óta 21 nagyobb égésnél működött áldásos sikerrel,
? a tűzvész nagyobb elterjedését mindannyiszor megakadályozta.
A szegénység megóvása szempontjából említhető m é g az á r v a -
a g y o n n a k az árvákhoz való aránya. Győrváros adatai szerint az
,szes árva vagyon 1867-ben volt 1.130608 f r t . 37 kr. o. é., az á r v á k
:áma pedig 987, és i g y egy árvára á t l a g 1145 frtnyi é r t é k ű vagyon,
sett; — 1870-ben az összes árva-vagyon értéke 1.195222 o. é. forintot
épviselt, és az á r v á k száma 1070 volt, — t e h á t egy-egy árvára á t l a g
822 frt. o.értékű vagyon maradt; m i elég kedvezőnek mondható, habár
Ï árva-vagyonnál i l y átlagos számítást nem lehet biztos alapul venni,
livel egy-két gazdag á r v á n a k nagy vagyona igen nagy mértékben
nelheti az átlagos számot.
A város szegényeinek számát végre legjobban feltünteti az éven-
int segélyre szorulók száma, k i k a fÖnnebbi t á b l á z a t b a n vannak k i m u -
itva; e szerint az évenkint segélyre szorulókat á t l a g 1100-ra tehetjük,
gy hogy városunkban minden 18 lélekre egy segélyre szoruló szegény
äik; m i a külföldi államok adataihoz képest elég kedvezőtlen jelenség,
tért Poroszországban csak minden 50, — Franciaországban csak
dnden 30 lélekre esik egy segélyzendő, — h a b á r ezen adatok csak
kkor lennének alkalmasak az összehasonlításra, ha Győrvárosához
asonló számú lakossággal biró városokkal vonhatnánk párhuzamot.

B ű n ü g y i viszonyok.
Dr. Fölkel Istvántól.

Tapasztalás által igazolt t é n y az, hogy valamely nemzet életre-

alóságának s jövő jólétének legbiztosabb hőmérője : a közerkölcsiség
edvező á l l a p o t a ; s viszont ennek sülyedése a nemzet életerejére is
sibbasztólag k i h a t v á n ennek fejlődését lehetlenné teszi.
É l e t s z ü k s é g l e t t é emelkedik t e h á t a nemzetre nézve az, hogy a
özerkölcsiség állapotáról határozott tudomással b í r j u n k ; mert csak
z ú t o n lehetséges a szükségesekké vált javítások és a felmerült okok
Itávolítása i r á n t intézkedni.
E r r e nézve legbiztosabb kalauzul szolgál a b ű n ü g y i statistika,
íely lelkiismeretes kezelés mellett a közerkölcsiségnek h ű t ü k r é t
képezi. S m á r e k ö r ü l m é n y is eléggé jelzi a b ű n ü g y i statistikának fon­
tos, szükséges voltát.
H a városunk és m e g y é n k b ű n ü g y i statistikáját figyelemmel szem­
léljük, egyrészt kedvezőtlen benyomást gyakorolhat r e á n k a b ü n t e t t e k
miatt elitélt egyének aránylagosan tetemes s z á m a ; másrészt mindazon­
által ezen számoknak évről-évre apadása a közerkÖlcsiségi állapot foko­
zatos j a v u l á s á t t a n ú s í t v á n , azon örvendetes t é n y n e k szolgál bizony­
ságául, hogy a szellemi művelődés hódító hatalma a néperkölcsök szeli-
dítésére j ó t é k o n y befolyását el nem téveszti.
H o g y pedig a mult és jelen idő között annál könnyebben vonhas­
sunk párhuzamot, s ebből a jövőre nézve annál nagyobb bizonyossággal
következtethessünk, a város és megye b ű n ü g y i statistikájának 1869.
187Ö és 1871 évi eredményeit fogjuk feltüntetni, és pedig azon adatok­
ból, melyeket az 1871 év végéig fennállott városi és megyei törvény­
szék feljegyzései nyújtanak.
Ezen év végéig ugyanis a város és megye helyesebb átnézet ég
párhuzamos összehasonlítás végett elkülönítve egymás mellé állítható :
m i az 1872 évre vonatkozólag m á r nem lehetséges, minthogy az uj bíró­
sági szervezésnek azon év elején t ö r t é n t életbeléptetése folytán a
városi és megyei törvényszék helyébe a g y ő r i k i r á l y i t ö r v é n y s z é k
lépett, melynek bírósági hatásköre ugy a város, valamint a megye egész
területére k i t e r j e d ; ezen év b ű n ü g y i adatai t e h á t m á r a városra ég
megyére együttesen vonatkoznak.
A bűntörvénykezés, vagyis a b ű n v á d i feljelentések, nyomozások
s a b ű n p e r e k menetétől ezúttal eltekintve, szükségesnek látjuk főleg n
közerkölcsiség és társadalom viszonyait feltüntető azon adatokkal fog­
lalkozni, melyek a b ű n t e t t e k miatt elitélt egyének számát képviselik,
megjegyezvén, miszerint a csekélyebb jelentőségű és az egyes bíróságok
(városi sommás bíróság, szolgabirák) előtt t á r g y a l t kihágásokat figyel­
men kivül hagyván, csakis a b ű n t e t t e k e t veszszük t á r g y a l á s alá.
A z említett h á r o m évben b ü n t e t t e k miatt elitélt egyének száma:
Győr városában:
1869-ben 1870-ben 1871-ben
151 113 103
a megyében:
112 185 154
a v á r o s b a n és m e g y é b e n :
1872-ben elitéltetett 107 egyén.
H a t e h á t tekintetbe veszszük, hogy Győr városának 20035 lakosa
van, ugy i t t a három évi á t l a g e r e d m é n y t véve, minden 165 lakosra, —
 83602 lakossal bíró megyében pedig minden 186 lakosra j ő egy elitélt
üntettes. Mindenesetre kedvezőtlen eredmény, főleg ha az egész ország
ű n ü g y i viszonyait t e k i n t j ü k , melyek M a g y a r o r s z á g b a n az -1870. évi
íámítás szerint, k ö r ü l b e l ü l csak minden 736 lakosra adnak egy elitélt
üntettest ; városunk és m e g y é n k ennélfogva a fegyencek számához
evezetés contingenssel j á r u l .
Mindamellett évről-évre apadni látjuk a számot, s e részben az
872 évi eredmény örvendetes j a v u l á s t mutat fel, a mennyiben a k i r .
irvényszék ezen év alatt csak 107 e g y é n t itélt el. — Természetes, hogy
zen szám a valósághoz csak annyiban áll közel, a mennyiben az ujon-
an életbelépett h á r o m j á r á s b i r ó s á g k ö r ü l b e l ü l 180 b ü n i t é l e t e számba
em v é t e t e t t . H o z z á j á r u l m é g azon k ö r ü l m é n y is, hogy a törvényszék
z 1872 év első hónapjaiban az átadás teendőivel lévén elfoglalva, tett-
ïges működését csak március havában kezdette meg.
A z elitélt egyének n e m i k ü l ö n b s é g é r e n é z v e , volt
a városban:
1869 évben 107 férfi-, 44 nőbűntettes,
1870 „ 76 „ 37
1871 „ 59 „ 44
a megyében :
1869 évben 95 férfi-, 17 nőbűntettes,
1870 „ 167 „ 18
1871 „ 126 „ 28
a v á r o s b a n és m e g y é b e n :
1872 évben 97 férfi-, 10 n ő b ű n t e t t e s .
E szerint t e h á t a v á r o s b a n h á r o m év alatt összesen 242 férfi- és
0
.25 n ő b ű n t e t t e s volt ; s i g y a finem az összes elitéltek közt 65*9 / -kal, 0

-
i nőnem pedig 3 4 l ° / - k a l szerepel.
0

Ezzel szemben a m e g y é b e n h á r o m év alatt Összesen 388 férfi- és

:sak 63 nő-elitélt volt ; a finem t e h á t az elitéltek összes számában
-
56'1%-kal., a nőnem csupán 1 3 9 ° / - k a l vett részt. M i b ő l a megyei
0

lőnemnél sokkal kedvezőbb erkölcsiséget k ö v e t k e z t e t ü n k , mint a városi-

í á l ; mely j e l e n s é g n e k természetes oka abban rejlik, hogy azon nőcselé-
lek és állandó kereseten k i v ü l álló nőszemélyek, — k i k épen a b ű n ­
tettesek számát szaporítják, — i n k á b b a városban tartózkodnak, mint
i megyei községekben ; továbbá a b ű n t e t t e k r e csábitó alkalmak is i n k á b b
d n á l k o z n a k a városban, mint máshol.
A z 1872 évben a nőnemnek a b ű n t é n y e k r e vonatkozó a r á n y a m á r
-
irvendetesebb ; ugyanis ezen évben a finemre 9 0 7 ° / , a nőnemre pedig 0

isak 9*3°/ esik.

0
 Tekintve az elitélt b ű n t e t t e s e k n e k é l e t k o r á t , az ide vonatkozc
rovatokból következő eredmény t ű n i k elő. Ugyanis az elitéitel
közt volt
a városban:
20 é v e n alul: 20 é v e s t ő l 24 é v e s i g :
1869- ben 15 fi, 10 nő 1869- ben 12 fi, 10 nő
1870- ben 13 „ 11 „ 1870- ben 11 „ 4 „
1871- ben 5 „ 4 „ 1871- ben 9 „ 11 „
24 é v e s t ő l 30 é v e s i g 30 é v e s t ő l 40 é v e s i g :
1869- ben 39 fi, 9 nő 1869- ben 28 fi, 6 nő
1870- ben 24 „ 7 „ 1870- ben 22 „ 4 „
1871- ben 15 „ 3 „ 1871- ben 17 „ 17 „
40 é v e s t ő l 60 é v e s i g : 60 é v e n f ö l ü l :
1869- ben 13 fi, 5 nő 1869-ben 3 fi, 1 nő
1870- ben 11 „ 4 „ 1870- ben 2 0 „
1871- ben 13 „ 6 „ 1871- ben 0 o „
a megyében:
20 é v e n alul 20 é v e s t ő l 24 é v e s i g
1869- ben 12 fi, 1 no 1869- ben 30 fi, 4 nő
1870- ben 51 „ 3 „ 1870- ben 39 „ 6 „
1871- ben 7 „ 6 „ 1871- ben 39 „ 6 „
24 é v e s t ő l 30 é v e s i g : 30 é v e s t ő l 40 é v e s i g :
1869- ben 22 fi, 4 nő 1869- ben 19 f i , 5 nő
1870- ben 34 „ 5 „ 1870- ben 20 „ 5 „
1871- ben 28 „ 4 „ 1871- ben 22 „ 4 „
40 é v e s t ő l 60 é v e s i g : 60 é v e n fölül:
1869- ben 9 fi, 3 nő 1869- ben 3 fi, 0 nő
1870- ben 9 „ 1 „ 1870- ben 1 „ 0 „
1871- ben 22 „ 6 „ 1871- ben 5 „ 5 „

A v á r o s b a n és m e g y é b e n 1872-ben:
20 éven alul 20—24-ig 24—30-ig 30—40-ig 4 0 _ 6 0 - i g 60-on fölül
15 fi, 4 nő 21 fi, 1 nő 26 fi, 1 nő 22 fi, 1 nő 12 fi, 2 nő 1 fi, 1 nő.
E k k é n t a három év alatt az összes 367 b ű n t e t t e s közt a városban
volt 58 husz évesnél fiatalabb egyén, m í g a megyében 451 b ű n t e t t e s
közt 80 i l y k o r u szerepelt ; vagyis a városban a fiatalabb b ű n t e t t e s e k
0
15'8°/ -kal, a megyében 17-7 /o-kal vettek r é s z t ; t e h á t a megyében e
0
 részben kedvezőtlenebb viszonyokkal találkozunk, mint a városban, hol
a nevelésre több gond fordíttatván, a fiatalság a b ű n t e t t e k t ő l i n k á b b
visszavonatik ; mi ismét hatalmas érv a nevelés mellőzhetlen szüksége
mellett.
Tekintve az egyes évek eredményeit, a 20 éven aluleső fiatal kor­
nak a b ű n t e t t e k b e n t a n ú s í t o t t részesülési aránya 1869-ben a városban
16-5°/ , 1870-ben m á r 21-2%, 1871-ben ismét 8-7%-kot mutat; a m e g y é ­
0

ben az 1869 év l l * 6 ° / - o t eredményez, mely 1870-ben egész 29-2%-ra

0

0
felszaporodik, 1871-ben pedig 8*4 / -ra leapad. 0

Á t a l á b a n véve t e h á t szomorú tapasztalást m e r í t ü n k ezen adatok­

ból, melyek városunk és m e g y é n k fiatalkorú egyéneinek a b ű n t e t t e k b e n
oly feltűnően magas részesülési a r á n y á t m u t a t j á k ; holott az 1870 évi
számítás szerint az összes m a g y a r o r s z á g i fenyítő törvényszékek á l t a l
elitélt 11211 b ű n t e t t e s közt csak 1420 husz éven alul eső egyén szere­
pelt, s i g y az egész országban ezen fiatal korra a b ű n t e t t e s e k 12'6°/ -a 0

j u t o t t . E tekintetben t e h á t n á l u n k kedvezőtlenebb viszonyok léteznek,

m i a népnevelés elhanyagoltabb állapotára enged következtetést vonni.
A nőnemű ifjúságnak a b ű n t e t t e k b e n t a n ú s í t o t t részvételét i l l e ­
tőleg a statistikai számadatok feltűnően mostoha viszonyokat constatál-
nak, a mennyiben 1869-ben a városban a 20 éven alul eső 25 b ű n t e t t e s
közt 10 nő volt, t e h á t a nőnemű ifjúság 4 0 % - k a l ; 1870-ben 45°/o-kal;
, 0
1871-ben 4 4 4 / - k a l volt k é p v i s e l v e ; jobb állapotot t a l á l u n k a m e g y é ­
0

,
ben; i t t ugyanis a zsengekoru nőifjuság 1869-ben csak 7 7°/ -k:al, 0

1870-ben 5"5°/o-kal vett részt a b ű n t e t t e k b e n . E tekintetben t e h á t

a megye a r á n y t a l a n u l jobb viszonyoknak örvend mint a város, hol
különben is a cselédek és rendes foglalkozás nélkül álló ifjú nők nagyobb
számmal léteznek, k i k azután a bűnlajstromokat l e g i n k á b b betöltik.
I g y van ez a 20—24 éves korú nőknél is ; ezen rovat a városban
szintén nem mutat örvendetes eredményt, mert 1869-ben i l y korú n ő k
19-6%-ot, 1870-ben m á r 26-6° - o t , 1871-ben 55%-ot k é p v i s e l t e k ;
0

ez utolsó évben tehát több 24 éven alul eső nő lett elitélve, mint férfi.
— A megyében ezen rovat is a nőnemre nézve kedvezőbb ; mert i t t
1869-ben a 24 évesnél fiatalabb nők csak 10-2°/ -kal, 1870-ben 0

13-3%-kal, 1871-ben szintén csak 13'3%-kal jelentkeztek az elitéltek

s o r á b a n ; minek természetes oka abban rejlik, hogy a megyei községek­
ben a r á n y l a g kevesebb i l y körű hajadonok és foglalkozás nélkül álló
nők tartózkodnak.
A városi kedvezőtlen viszonyok mindenesetre gyökeres orvoslást
igényelnek, azért is első sorban a nőnemű ifjúságnak helyesebb nevel­
tetése égető szükségként t ű n i k elő ; célirányosnak m u t a t k o z n é k továbbá
l.yíírmegye ös város epyet. leírása. 1^
a mai kor igényeinek megfelelő cselédrendtartás behozatala; nem­
különben a nőcselédek erkölcsi érzületének felébresztése jutalomdíjak
kitűzése által.
K é t s é g e t nem szenved, hogy i l y intézkedések, valamint a m á r is
gyakorlati hasznuaknak bizonyult n ő k é p z ő - e g y l e t e k a női erköl­
csök emelkedését tetemesen elősegíthetnék.
K ö n n y e b b á t t e k i n t é s végett hasonlítsuk össze az egész ország és
városunk, valamint m e g y é n k b ű n ü g y i viszonyait.
A városban a h á r o m évi á t l a g szerint a 20 éven alul eső n ő b ű n t e t -
tesekre 4 4 ° / , a megyében pedig 19°/ esik; ezzel szemben az 1870 évi
0 0

összeszámítás szerint M a g y a r o r s z á g b a n a 20 évesnél fiatalabb elitélt

-
nők 19 2°/o-kot képviseltek. í m e városunk viszonyai az egész ország
állapotához képest e részben nem a legjobbak, holott a megye sokkal
kedvezőbb állapotnak örvend. Tekintve az elitéltek p o l g á r i á l l a p o ­
t á t , az 1869, 1870 és 1872 évi statistikai adatok a következő számará­
nyokat m u t a t j á k :
Elitélt házas
a városban: a megyében:
1869- ben 39 férfi 10 nő 41 férfi 8 nő
1870- ben 24 „ 5 „ 59 „ 9 „
1871- ben 22 „ 17 „ 59 „ 19 „
1872- ben (város ós megye) 39 férfi 2 n ő ;
e l i t é l t n ő t l e n és hajadon:
a városban: a megyében:
1869- ben 60 férfi 34 nő 54 férfi 5 nő
1870- ben 57 „ 25 „ 95 „ 9 „
1871- ben 35 „ 19 „ 64 „ 8 „
1872- ben (város és megye) 56 férfi 6 nő.
E szerint a városban a házasok 1869-ben 32-4°/ -kal szerepel­0

tek az elitéltek közt, mely a r á n y 1870-ben 25'6°/o-ra leapad, 1871-ben

ismét 35*9°/ -ra felszaporodott; a megye pedig 1869-ben az elitélt
0

házasokra nézve 43-7%-ot, 1870-ben 36-7%-ot, 1871-ben 50'6-ot

t ü n t e t f e l ; s igy ezen h á r o m év á t l a g számítása szerint az elitélt
házasok a városban 31°/o-kal, a m e g y é b e n 40°/o-kai jelentkeznek. E b b ő l
látszik, hogy a városban a házas életű egyének r i t k á b b esetekben for­
dulnak meg a b ü n t e t ő igazságszolgáltatás birói széke előtt, m i n t a
megyében, minek okát e g y e d ü l abban lehet keresni, hogy a megyében
t ö b b házasságok köttetnek, mint a városban, hol a család fenntartása
nagyobb kiadásokkal j á r .
 A z elitélt házas életű egyének nemét illetőleg, a városban a nőbűn-
tettesek körülbelül 2 7 % - k a l , a megyében csak 17%-kai szerepelnek;
t e h á t a városban e részben is mostohább viszonyok léteznek.
Ezen adatokat egybevetve az előbb kijelelt eredménynyel, ismét
egy uj érvet n y e r ü n k a nőnevelés helyesebb alapokra leendő fekteté­
sének szükséo-e mellett.
A nőtlenek és hajadonok k é t s é g k í v ü l nagyobb számmal jelent­
keznek az elitéltek közt, mint a házasok, és pedig ugy a városban, vala­
mint a megyében ; ez utóbbiban ugyanis a h á r o m évi átlag szerint
65%-kal, amott pedig 4 5 % - k a l .
E tekintetben t e h á t a nőtlenek és haj adónak közt a megyében
a közerkölcsiség roszabb állapotban létezik s nevezetesen a nőnemnél.
Ennek okát m á r fennebb t á r g y a l t u k , s a városban a rendes foglalkozás
n é l k ü l álló nők nagyobb számában kerestük.
V é g r e volt m é g elitélt özvegy
a városban: a megyében:
1869- ben 4 férfi 4 no 0 férfi 4 nő
1870- ben 0 „ 3 „ 13 „ 0 „
1871- ben 1 „ 9 „ 1 „ 3 „
1872- ben (város és megye) 2 férfi 2 nő.
F e l t ű n ő e tekintetben, hogy ezen rovatban több elitélt özvegy
nővel találkozunk, mint Özvegy férfival, kivált a városban, hol a család
fenntartója elhaltával, rendes kereset n é l k ü l özvegy-állapotra j u t o t t n ő
könnyebben sodortatik a b ü n sikamlós ú t j á r a ; részint azért, mivel ala­
pos nevelés h i á n y á b a n az özvegy n ő k nagy részben életök fenntartá­
sára szükséges keresetre és foglalkozásra képtelenek, részint mivel a nő
özvegységében oltalmazójától megfosztva, r i t k á b b a n talál önmagában
elegendő lelki erélyt a b ü n t e t é s t magok u t á n vonó cselekvényektől tar­
tózkodásra.
A c s a l á d i v i s z o n y t t e k i n t v e , az 1869 és 1870 évek adatai
azon tapasztalatra vezetnek, hogy ezen k é t évben a városban épen a
gyermekkel bíró családos egyének nagyobb számaránynyal vettek részt
az elitéltek közt, mint a gyermektelen egyének ; volt t. i . elitélt b ű n ­
tettes g y e r m e k k e l b i r ó
a városban: a megyében:
1869- ben 30 férfi 10 no 34 férfi 8 nő
1870- ben 18 „ 6 „ 63 „ 10 „
1871- ben 15 „ 7 9 57 „ 20 „
1872- ben (város és megye) 20 férfi 4 nő.
 Gyermektelen bűntettes
a városban: a megyében:
1869- ben 13 férfi 4 nő 61 férfi 9 nő
1870-ben 6 „ 2 „ 104 „ 8 „
1871- ben 44 „ 27 „ 69 „ 8 „
1872- ben (város és megey) 57 férfi 6 nő.
S i g y következő arány áll elő : a városban a gyermekkel bíró
élitéltek a három év alatt 23°/ -kal, a megyében 4 2 % - k a l szerepelnek ;
0

t e h á t a megye roszabb állapotot mutat e tekintetben, mint a város, hol.

a gyermekekkel bíró szülőkre a családi kötelék szentsége erkölcsösebb
befolyást látszik gyakorolni.
A nőnem ugy a városban, valamint a megyében is csekélyebb
a r á n y b a n jelentkezik ezen rovat alatt; bizonyságául annak, hogy az
anyaszeretet szent érzete erkölcstisztító hatását r i t k á n téveszti el.
Á t t é r v e a m ű v e l t s é g i f o k r a , az ide vonatkozó statistikai ada­
tokból azon tapasztalást m e r í t j ü k , miszerint a műveltség teljes hiánya
az erkölcstelenedéssel karöltve j á r , s a jogrendet háborító cselekvé­
nyek egyik főindító okát képezi. Ugyanis az elitélt b ű n t e t t e s e k közt
volt olyan, k i sem olvasni, sem i r n i nem tudott :
1869- ben a városban : 85, a megyében 55
1870- ben „ 68 ' „ 122
1871- ben „ 57 „ 86
1872- ben a városban és megyében : 47 ;
0
e szerint t e h á t a városban az összes elitéltek közöl 1869-ben 56'2 / , 0

1870-ben 60-2%, 1871-ben 55-7%; a megyében 1869-ben 4 9 - l » / , 0

1870-ben 65-9%, 1871-ben 55-8%, 1872-ben a városban és m e g y é b e n

43*9°/o esett az egészen műveletlen e g y é n e k r e ; mindenesetre oly
j e l e n t é k e n y arány, mely a népnevelés terjesztésének égető szüksége
mellett eléggé világosan szól. K ü l ö n b e n saját viszonyainkat összehason­
lítva az egész országnak e részben tapasztalt viszonyaival, azon ered­
ményre j u t u n k , miszerint tekintve — hogy az 1870 évi összeszámítás­
ban az országban az elitéltek közt az olvasni és i r n i nem t u d ó fegyencek
58-2°/ -kal szerepelnek, — v i d é k ü n k a r á n y l a g kedvezőtlen á l l a p o t b a n
0

sínlődik.
Csak olvasni tudó elitélt volt
1869- ben a városban : 7, a megyében : 0 egyén
1870- ben „ 6 „ 28 „
1871- ben „ 5 „ 0
1872- ben a városban és megyében : 4.
 Olvasni és i r n i t u d ó elitélt volt
1869- ben a városban : 59, a megyében : 56
1870- ben „ 39 „ 32
1871- ben „ 41 „ 66
1872- ben a városban és megyében : 55.
Magasabb műveltségű elitélt volt
1869- ben a városban : 0, a megyében : 1
1870- ben „ 0 „ 3
1871-ben „ 0 „ 3
1872- ben a városban és medvében : 1.
Dir

Tekintve t e h á t , hogy a műveltséget nélkülöző elitélt bűntettesek

számában évről-évre mégis némi apadás mutatkozik, reménynyel tekint­
h e t ü n k a jövő elé, mely e számokat m é g alább fogja szállítani.
A z elitéltek v a g y o n i á l l a p o t á t illetőleg az 1869 —1872 évi
adatok azt mutatják, hogy az egészen vagyontalan b ű n t e t t e s e k száma a
városban évről-évre csökken, m í g a m e g y é b e n m i n d i n k á b b szaporodik ;
m i a városi lakosság folytonos vagyonosodásának, a megyében pedig az
ellenkezőnek bizonyítéka. Ugyanezen a r á n y létezik a kevés vagyonnal
bíró elitéltekre nézve is. I g y elitéltetett e g é s z e n v a g y o n t a l a n :
1869- ben a v á r o s b a n : 132, a megyében : 92
1870- ben „ 97 „ 135
1871- ben „ 86 „ 90
1872- ben a városban és megyében : 85.
Kevés vagyonnal bíró :
1869- ben a városban : 18, a megyében : 20
1870- ben „ 16 „ 49
1871- ben „ 17 „ 63
1872- ben a városban és megyében : 18.
Vagyonos :
1869- ben a városban : 1, a megyében : 0
1870- ben „ 0 „ 1
1871- ben „ 0 „ 1
1872- ben a városban és megyében : 4.
E szerint t e h á t az 1869—1871 évi átlagot véve az elitéltek közt
az egészen vagyontalanok a városban : 85*8%-kal
0
„ „ „ a megyében : 70*3 / -kal
0

a kevés vagyonnal bírók a városban : 13'8°/ -kal

0

„ „ „ a m e g y é b e n : 29'2%-kal
szerepeltek. — Ezen statistikailag kimutatott számarányokból l á t h a t n i ,
hogy a vagyonosodás a közerkölcsiségre is jótékonyan kihat, a mennyi­
ben az által a b ű n t é n y e k r e csábító okok is kevesbednek.
P o l g á r i f o g l a l k o z á s é s k e r e s e t t e k i n t e t é b e n a bűnrészesü-
lési a r á n y szabatos k i t ü n t e t é s e annál is i n k á b b fontos, minthogy ez ú t o n
v i d é k ü n k lakosságának vagyonosságára is k ö v e t k e z t e t h e t ü n k ; minél
nagyobb számmal jelentkeznek u. i . a kereset n é l k ü l álló egyének a
b ű n ü g y i statistika rovataiban, annál szomorítóbb állapotot bizonyít ez
a vagyonosságra ; valamint a kereset nélkül álló fegyencek a r á n y l a g
csekély száma kedvezőbb gazdászati viszonyoknak bizonyítéka.
V á r o s u n k és m e g y é n k statistikai adatai e részben következő képet
nyújtanak.
A z elitélt b ű n t e t t e s e k közt volt a v á r o s b a n :
1869 1870 1871
22 2 7
85 66 68
ipar-, keresk.-segéd, g y á r m u n k á s 1 14 12
5 4 9
iparos, kereskedő, gyáros . . . 27 ' 7 " í 1
tudom, vagy művészi foglalk. . 0 0 1
tisztviselő 0 2 1
az előbbiek nejei és családtagjai 11 18 4
összesen : 151 113 103
A m e g y é b e n volt elitólt r
1869 1870 1871
0 0 16
72 123 57
ipar-, keresk.-segéd,- g y á r m u n k á s 4 0 5
35 58 59
iparos, kereskedő, gyáros . . , 1 15
tudom, vagy művészi foglalk. 0 3 0
i D 2
összesen : 112 185 154
Ezen adatokból kiindulva, a városban a kereset nélkül álló egyé­
neket nagyobb számmal látjuk a b ű n t e t t e s e k lajstromában képviselve
mint a megyében ; minek természetes oka az, hogy i l y egyének minden­
kor i n k á b b a városban keresnek menedéket, hol azután könnyebber
is tévednek a b ű n pályájára. M e g n y u g t a t ó s jobb jövővel biztatí
j e l e n s é g k é n t t ű n i k elő azon körülmény, miszerint 1870 és 1871-bei
ezen bűnös egyének száma jóval csökkent; 1872-ben pedig m é g i n k á b b
leapadt ; ezen évben ugyanis csak 5 kereset nélkül álló egyén Ítéltetett
el a városban és megyében összesen.
Nagy mérvben vannak a napszámosok és cselédek a bűnösök
közt képviselve; ugyanis a v á r o s b a n : 1869-ben 56*2%-kal, 1870-ben
58*4%-kal; 1871-ben 6 6 ° / - k a l ; t e h á t ezen osztályú lakosságnál az
0

erkölcsiségre nézve m i n d i n k á b b mostohább viszonyok keletkeznek.

A m e g y é b e n a b ű n t e t t e s napszámosokra és cselédekre 1869-ben
64-3%; 1870-ben 66-5%; 1871-ben 5 0 % esik; s i g y i t t a cseléd és
napszámos osztály közt m é g nagyobb erkölcstelenedést látunk, mint a
városban ; minek káros következményei ismét a népnevelés szigorúbb
kezelése által volnának enyhíthetők.
A f ö l d m ű v e s osztály szintén tetemes aránynyal j á r u l t a b ű n ­
lajstromok betöltéséhez; mert az 1869 —1871 években elitélt 451
b ű n t e t t e s közt 152 földműves v o l t ; t e h á t az elitéltek egy harmada
tartozott ezen osztályhoz. E tekintetben m e g y é n k roszabbul áll, m i n t
más v i d é k e k ; mert az 1870 évi számítás szerint a földműves osztályra
az egész ország b ű n t e t t e s e i közt 31*3%, megyénkben pedig 33'7%
esik. — Pedig épen ezen néposztálynál — melyben a nemzet ereje
rejlik, szükséges a közerkölcsiség s állapot j a v í t á s á r a kiváló figye­
lemmel lenni és célirányos intézkedések megtételére annál is erélyeseb­
ben hatni, minthogy a földműveseknek bűnrészesülési aránya a h á r o m
év alatt fokozatosan növekedett.
A z i p a r o s osztályból a városban 1869-ben 27, 1870-ben 7,
1871-ben csak 1 elitélt t a l á l k o z o t t ; örvendetes bizonyságául annak,
hogy i t t m i n d i n k á b b kedvezőbb viszonyok fejlődnek, melyek m é g
i n k á b b javulnának, ha a tervezett városi iparegylet és polgári k ö r meg­
alakulásának oly nagy akadályokkal nem kellene k ü z d e n i . K é t s é g e t
nem szenved, hogy i l y egylet s nevezetesen az említett p o l g á r i k ö r az
iparos osztály erkölcsi és szellemi nemesbülésére felette j ó t é k o n y és
üdvös befolyást fogna gyakorolni.

Tekintve az elitéltek v a l l á s á t , r o m . k a t h o l i k u s volt

1869- ben a városban 115; a megyében 102
1870- ben „ 89; „ 138
1871- ben „ 78; „ 119
1872- ben a városban és megyében 86 ;

t e h á t a római katholikus felekezetű b ű n t e t t e s e k száma, kivált a város­

ban évről évre alább száll; annak bizonyságául, hogy ezon felekezetű
lakosság között a közerkölcsiség m i n d i n k á b b emelkedik ; mely ered­
ményben a nevelési rendszernek bizonyára meg van saját része.
V o l t továbbá elitélt á g o s t a i hitvallású:
1869. évben a városban 16 ; a megyében 51 ;
1870. „ „ „ 11;,, *„ 31;
1871. „ „ „ 12;,, „ 28;
1872. évben a városban és megyében 15 ;
h e l v é t hitvallású :
1869. évben a városban 4; a megyében 4:
1870. „ „ „ 3; „ „ 16;
1871. ,, ,, ,, 9; ,, ,, 3;
1872. évben a városban és megyében 0;
izraelita:
1869. évben a városban 16; a megyében 1;
1870. „ „ „ 10;,, „ 0;
1871. ,, ,, ,, 4; ,, ,, 4;
1872. évben a városban és megyében 6.
Összehasonlítva tehát az említett felekezetű elitéltek számará­
n y á t egymással, valamint az 1870 évi számítás szerint az egész
országnak ide vágó viszonyaival, következő eredményt t ü n t e t fel az
1869—1872 évi i d ő t a r t a m :
Ugyanis az elitéltek közt képviselve vannak :
a római katholikusok:
n á l u n k : 80'7°/o-kal; az országban 46'5°/o-kal;
ágostai vallásúak:
0
n á l u n k : l l * l / - k a l ; az országban 5-5°/o-kal;
0

helvéthitvallásuak:
,
n á l u n k : 4 2 ° / - k a l ; az országban : 20.2%-kal;
0

izraeliták:
n á l u n k 4°/o-kal; az o r s z á g b a n : 5'7°/ -kal. *)
0

S i g y a római katholikusokra esik a legnagyobb a r á n y ; á m b á r ,

m i k é n t fennebb kimutattuk, e részben a viszonyok örveneletes j a v u l á s ­
nak indulnak s a folytonos haladás azon r e m é n y r e jogosít, miszerint a

*) Talán hivebb képét tárjuk fel a viszonyoknak, ha az egyes vallásfelekeze­

tekből elitéltek száma mellé párhuzamba állítjuk az illető vallásfelekezetüek összes
számát városunk és megyénk területéről ; e párhuzam tünteti k i , miszerint a katho-
likusoknál minden 107 egyénre esik egy elitélt, míg az ágostaiaknál minden 115-re,
a helvét hitvallásuaknál minden 178-ra és az izraelitáknál minden 124-re j u t egy
elitélt. S z e r k.
 cs közművelődés terjedésével, ezen téren is nemsokára kedve­
z ő b b állapot fog v i r u l n i .
A z elitéltek e l ő é l e t é r e nézve felette fontos azon k ö r ü l m ó n y -
>k számadati k i m u t a t á s a , vájjon mily arányban vettek részt az egy-
• i már b ü n t e t v e volt egyének a b ű n t é n y e k b e n ; ebből lehet ugyanis
b'üntörvénykezés h a t á l y á t legjobban megítélni. Minél nagyobb
1
on bűnösök száma, k i k előbb m á r a b ü n t e t ő igazságszolgáltatás
rouipói előtt megfordultak, annál kevésbé bizonyul be célszerűnek a
i'sek eddigi kezelése; mert a b ü n t e t é s n e k főcélja a bűnös j a v í t á -
ban r e j l i k ; ezen nemes cél pedig m é g nincs elérve akkor, ha a b ű n b e
sszuesett egyének száma szaporodik.
: ide vonatkozó b ű n ü g y i statistikai adatok szerint az eiltéltek
fordultak olyanok:
vik előbb m é g nem voltak b ü n t e t v e :
1869. évben a v á r o s b a n : 112: vagyis 80-8%;
„ ,, a megyében: 109: vagyis 97.3°/ ; 0

1870. „ avárosban: 80; vagyis 70-8°/ ; 0

„ ,, a megyében: 157; vagyis 84*9%;

1871. „ avárosban: 79: vagyis 76*7°/ ; 0

-
„ „ a megyében: 139; vagyis 90 2°/ . 0

2. Kik'hason b ű n t e t t miatt b ü n t e t v e voltak :

1869. évben a v á r o s b a n : 25; vagyis 16*5°/ ; 0

„ „ a megyében : 7 ; vagyis 6'2% ;

,
1870. évben a v á r o s b a n : 2<S; vagyis 2 4 7 ° / ; 0

„ „ a m e g y é b e n : 9; vagyis 4-8%;
1871. évben a v á r o s b a n : 18; vagyis 17*4°/o;
„ „ a megyében : 6 ; vagyis 3-9%.
3. K i k más b ű n t e t t miatt m á r b ü n t e t v e voltak :
1869. évben a v á r o s b a n : 6; vagyis 3 ' 9 ° / ; 0

0
„ „ a m e g y é b e n : 1; vagyis 0*8 / ; 0

1870. évben a v á r o s b a n : 0; vagyis 0;

„ „ a m e g y é b e n : 1; vagyis 0-5%;
„ 1871. évben a v á r o s b a n : 2; vagyis l*9°/o;
„ „ a m e g y é b e n : 15; vagyis 9'7°/o.
Ezen összeállítás szerint, ugy a városban, valamint a megyében
nagyobb azon elitéltek bünrészesülési aránya, k i k h a s o n b ű n t e t t
iatt m á r b ü n t e t v e voltak, mint azoké, k i k egyéb másnemű b ű n t e t t
iatt b ű n h ő d t e k . A bűnismétlésre nézve a város kedvezőtlenebb képet
ntet elő, mint a megye.
 A nőnemű ifjúságot illetőleg, az 1869—1872 évi időszaki:
ismételve b ű n h ő d ö t t 137 egyén közt összesen 30 no volt ; s i g y a férfi
78-2%-kal, a nők 21'8%-kal voltak képviselve. Ezen arányhoz kii
rólag a városi elitélt nőbüntettesek | j á r u l n a k ; mert feltűnő s a meg^
viszonyokra örvendetes jelenség az, hogy 1869., 1870., 1871. évek als
a megyéből egy elitélt nő sem találtatott, k i előbb b ű n t e t t miatta n
megfenyítve lett volna; minek természetes oka azon m á r feínne
többször említett k ö r ü l m é n y b e n keresendő, hogy a városban a'cse
dek és foglalkozás nélkül álló nők közt sok olyan akad, k i k mitite
szokásból bűntettesek.'.
E k k é n t az elitélt egyének személyes viszonyait letárgyalva
szükséges m é g magukat a b ű n t e t t e k e t , valamint a bűnhődések neméi
felemlíteni.
1
A várost illetőleg csak két évre — míg a megyében h á r o m ó
terjednek adataink.
E l i t é l t e t t e k a városban :
1870-ben 1871
nyilvános erőszakoskodás miatt : 1 1
emberölés — 2
magzatelhajtás 1 —
súlyos testi sértés 8 5
tolvajság „ 81 69
sikkasztás „ 5 3
birói zártörés 1
rablás „ 2 —
csalás „ 4 10
váltóhamisítás 1 —
bűnelősegítós „ 9 13
összesen 113 103.

A m e g y é b e n elítéltettek :
1869-ben 1870-ben 1871-be
erőszakos ellenszegülés miatt 6 — . 2
nyilvános erőszakoskodás miatt 11 10 13
hivatalos hatalommal visszaélés miatt 10 — .—
vallásháborítás »? 1 4
erőszakos nemi közösülés ÍJ 1 —
gyilkosság „ 2 5 9
gyermekgyilkosság » 5 6 4
 1869-ben 1870-ben 1871-ben
emberölés miatt 5 11 3
gyermekkitevés —. 1 2
súlyos testi sértés 40 85 34
gyújtogatás — - .. 1 2
tolvaj ság 29 45 37
sikkasztás 1 0 3
csalás — 6 2
birói zártörés 1 ' —

rablás 2 31
állevélköltés 5 8
bűnelősegítés
összesen 112 185 154.
Avárosbanés m e g y é b e n elítéltetett a győri k i r . t ö r v é n y ­
szék által 1872-ben :
erőszakos nemi közösülés miatt 1
gyilkosság „ 3
emberölés „ 5
súlyos testi sértés „ 37
u
gy J g' t o a t a s
» 1
tolvaj ság 46
birói zártörés 1
rablás 1
zsarolás 2
csalás 2
állevélköltés 4
bűnelősegítés 4
összesen 107.
Ezen bűnös cselekvények következőleg lettek megfenyítve
A városban 1870. 1871.
1—5 évig tartó börtönre 6 1
1 éven alul „ „ 107 102.
A m eg y é b e n 1869. 1870. 1871.
5—10 évip* tartó böntönre — — 1
1 5 ,, ,, 5, 6 10 25
1 éven alul „ „ 106 175 129.
A z előterjesztett t á b l á s átnézet azt mutatja, hogy a b ü n t e t t e k
közt nagyobb részt a vagyon ellen intézett merényletek, nevezetesen
tolvaj sági b ű n t é n y e k szerepelnek, és pedig a városban a két év alatt
elkövetett 216 bűneset közt 150 tolvajság v o l t ; ezen b ű n n e m r e tehí
69-4% esett. A megyében 1869—1871 évi időközben volt a 451 bűr
tény közt 111 lopási eset; t e h á t az összes b ű n t e t t e k 2 4 5 ° / - 5 miből
,
0
A

megyére nézve a vagyonbiztonságot illetőleg kedvezőbb következtetés

vonhatni.
M e g n y u g t a t á s t szerez mindenesetre azon körülmény, miszerint a
elitélt b ü n t e t t e k a r á n y l a g nem számíthatók a nagyobb j e l e n t ő s é g ű é
közé; a mennyiben egyetlen eset kivételével, — melyre 5 —10 évig tart
börtön és 48-at kivéve, melyekre 1—5 évig tartó börtön szabatott, -
a többiek mind 1 éven alul eső börtönnel f e n y í t t e t t e k ; e részbe:
t e h á t v i d é k ü n k b ű n ü g y i viszonyai semmi esetre sem foglalhatnak :
legrosszabbak közt helyet.
H a a hivatalos adatok nyomán statistikailag összeállított b ű n ü g y
viszonyokat, az okokat s az abból vont következtetéseket figyelemmé
kisérjük, egyrészt tagadhatlan ugyan, hogy a bűnrészesülési arány váro­
sunkban s megyénkben nem épen csekély; másrészt azonban megnyug­
t a t á s t adhat azon körülmény, miszerint az állam ellen intézett, további'
a nagyobb erkölcsi romlottságot igazoló súlyosabb b ű n t e t t e k rovata
egészen üresen állanak; nemkülönben örvendetes tény az is, hogy s
bűnösök száma évről-évre csökken; bizonyságául a közerkölcsiség foko­
zatos emelkedésének.

3. Szellemi műveltség.
Egyházi ügy.
Római katholikus egyház.
a) A győri püspökség egyházhatósági területe.

Holdhásy Jánostól.

A róm. kath. egyháznak Győrött mint közigazgatási székhelyen

központosuló t e r ü l e t i k o r m á n y z a t á t csakis az által leszünk képesek a
maga teljességében hiven s kimerítőleg v á z o l h a t n i , ha azt e g y h á z ­
megyei szervezetében, mint osztatlan egészet mutatjuk be : habár az,
mint ilyen területi viszonyaira nézve a politikailag vett G y ő r v á r m e g y é ­
től elütő s ennek h a t á r a i n messze túlterjeszkedő tagozatot t ü n t e t is fel.
A győri e g y h á z m e g y e ugyanis jelenlegi szervezetében kiterjed
egész Soprony és Mosonyvármegyékre, G y ő r v á r m e g y e nagy részére
Î egész pusztai és sokoró-aljai j á r á s r a , s a harmadik járásból Tó-^
zre,) és K o m á r o m m e g y e egy részére (a tatai és gesztesi j á r á s o k r a , )
g Vas-vármegyéből egy plébánia szintén ide tartozik.
Eredetileg ezen egyházmegyéhez tartozott m é g egész V a s - v á r ­
igye és Veszprém-vármegyéből a pápai főesperesség ; de ezen t e r h ­
ek 1777-ben M á r i a Terézia királynő és V I . Pius p á p a közös meg­
nézése folytán elszakíttatván, részint az ujon alakított szombathelyi
izint a veszpémi püspökségekhez csatoltattak.
G y ő r v á r m e g y é n e k hat községe egyházhatósági tekintetben a
nnonhalni főapátság elkülönzött területéhez tartozik, — mint erről
ibb leend szó; továbbá Uj-Malomsok fiókhelység, mint a veszprém­
igyei marcalthői plébánia álladéka — a veszprémi püspököt
leri főpásztorául, m í g ellenben a veszprémmegyei H á n t h a helység,
nt a kis-béri plébánia fiókközsége a győri püspök egyházhatósága
btt áll.
V é g ü l G y ő r v á r m e g y é n e k a K i s - D u n á n t u l eső Sziget- és Csiliz-
z nevű területén fekvő r. k. egyházközségek, melyek e g y ü t t v é v e 9
ibániával a h é d e r v á r i - a l e s p e r e s i k e r ü l e t e t alkotják, —
esztergomi érseki fő-megyéhez tartoznak.
A győri egyházmegye; székhelye G y ő r ; főlelkipásztora a győri
spök, ez idő szerint 1867 óta D r . Zalka Ev. J á n o s pápai trónálló.
A z egyházmegye fölosztatik 6 fő-, s 22 al-esperességre ; 236 lel--
szséggel és 355,340 r. k. hivővel ; (az 1869 évi országos népszámlálás
itainak alapján szerkesztett 1872 évi egyházmegyei n é v t á r szerint),
en plébániák következő k e g y u r a s á g o k alatt állanak : 2 lelkészségben
33. s ap. k i r . F e l s é g e ; 3 1 - b e n e g y h á z i j a v a d a l m a s móltóságok; 13-ban
/ a l l á s - a l a p ; 15-ben egyes községek és magánosok közösen élvezik a
yyuri jogokat; 15 lelkészségnek pedig nincs kegyura. — A nyelv
sználata e lelkészségekben következőleg csoportosul; 92 községben
stán német és 30-ban tisztán horvát nyelv használata d í v i k ; 11-ben
net-magyar (a mennyiben t. i . m i n d k é t nyelv dívik, de az egyik mégis
nyomó) 2-ben magyar-tót, 3-ban német-horvát, 4-ben horvát-német
ûv vegyesen használtatik. A GyŐr-vármegyében fekvő plébániák
mban kivétel nélkül m i n d magyarajkuak.
A z e g y h á z m e g y e összes papságának száma : 324 ; ezek közöl
lelkipásztorkodás terén alkalmazva van 275, és pedig 213 p l é -
íos, a többi helyettes plébános, k á p l á n , stb. — E g y é b egyházi
r
atalban alkalmazott áldozár van 26, a szt. László-féle nyugdíj -
ézet tagja 4, egyéb nyugalmazott s alkalmazáson kivül álló papok
ma 19.
 A z egyházmegyében k é t k á p t a l a n létezik, és pedig a győri székei
e g y h á z i 14 valóságos és 6 cimzetes kanonokkal; továbbá a soprom
t á r s a s - k á p t a l a n 5 kanonokkal. *) Valóságos javadalmas prépostság vs
a megyében 6 ; cimzetes a p á t s á g 6, cimzetes p r é p o s t s á g pedig 3.
Tan- és nevelő intézeteiről alább a „ T a n ü g y " rovatában.
A z e g y h á z m e g y e t e r ü l e t é n összesen 20 szerzetes-ház létezik ; <
pedig a premontrei kanonok-rend prépostsága Csornán ; a pannonhaln
sz. Benedekrend székházai G y ő r ö t t és Sopronyban ; a kegyesrendie
háza M a g y a r - ö v á r o t t ós T a t á b a n ; a sz. M á r i á r ó l nevezett sz. F é r e m
rendiek t a r t o m á n y á n a k konventjei Boldogasszonyban és Kis-Martonbai
a sz. Ferenc-rendi kámzsások konventje T a t á b a n ; a sarutlan karmelita
kolostora Győrött ; a sz. Domonkos-rend társháza Sopronyban ; a sze:
v i t á k konventje F r a k n ó n ; v é g ü l az irgalmasbarátok zárdája K i i
Mártonban.
T o v á b b á az Orsolya-szüzek győri és sopronyi z á r d á i ; irgalmai
nénék társulatai G y ő r - S z i g e t h b e n , F ü l e s e n , M a g y a r - Ó v á r o t t és Rajkái
végre az „Üdvözítő l e á n y a i " - n a k nevezett irgalmas-nők k é t társháí
Sopronyban. — M e l y szerzetes-házakban összesen 148 férfi- és 11
nőszerzetes egyén lakik.

b) A pannonhalmi főapátság elkülönzött egyházterülete.

Dr. Fuchs Bonifáctól.

A pannonhalmi szt. B e n d e k r e n d ü f ő a p á t — t e k i n t v e egyházi állási

p á r a t l a n u l á l l h a z á n k b a n , ez okból érdekesnek t a l á l t u k kiváltsága
részletezve előadni. 0 ugyanis a közjogban ú g y n e v e z e t t „ N u l l i u s
apátok közé tartozik, k i k egy —• a p ü s p ö k m e g y e i kötelék alól végk
pen kivett és semmiféle e g y h á z m e g y e i k o r m á n y alá nem tartozó t e r ü l
( t e r r i t ó r i u m separatum) felett a p ü s p ö k i hatalommal csaknem teljese
egyenlő j o g h a t ó s á g g a l (iurisdictione quasi episcopali) egyházi és vilá,
alattvalókra nézve felruházvák, k i k t e h á t minden püspöki jogokk
élnek, melyek nem közvetlenül a püspöki rend kifolyásai.— Ezen jog<
röviden a következők :
a) lelkiekben helynököt és közügyhallgatót rendel ;
b) van szentszéke, mely á l t a l alattvalóira nézve az Önkéntes •
törvénykezési j o g h a t ó s á g o t gyakorolja, és melytől a felebbezés 10 év:
rendelt apostoli képviselőkhöz (delegatus apostolicus) t ö r t é n i k ;

*) E káptalanoknak s egyéb a megye területén létező egyházi intézetekm

történeti fejleményei alább: »A katholicizmus történeti fejlődése" cím alatt kövi
kezik.
 c) joga van szerzetes alattvalóinak a hajkoronát és kisebb rende-
fc feladni és ugyanazokat a nagyobb rendek felvétele végett b á r m e l y i k
nai katholikus püspökhöz — elbocsátó levéllel, a m e g h a t á r o z o t t idő­
ikokban, időközökben és korban való felmentéssel, elküldeni. K ü l ö -
sen az 1871 évi j ú n i u s hó 4-én kelt pápai brève értelmében öt évre
>"a van szerpapoknak egy évi k o r h i á n y b a n felmentést adni ;
d) a papokat felhatalmazó 's a belső itélőszékre szükséges hatal-
i t mind a szerzetesekre, mind a világiakra nézve engedélyezheti,
o'osan t a r t v á n fenn m a g á n a k bizonyos b ű n ö k feloldozását ; joga van
vábbá szerzetes alattvalóit az újoncokkal e g y ü t t minden, m é g a
}oena D o m i n i " b u l l á b a n jelzett esetekben is, és g y ó g y b ü n t e t é s e k b e n
loldani és ugyanazoknak felmentést adni a k á r m i n e m ü szabálytalansági
etekben és a gyónószékre nézve m é g „in irregularitate ex homicidio
duntario" is — kivéve ha ez a szerzetbe való belépés u t á n követte­
t t el;
e) elkülönzött t e r ü l e t é t canonszerüleg látogatja és az igy szerzett
pasztalatok n y o m á n megyéjének állapotáról vagy személyesen vagy
ásban tesz jelentést a szentszéknél (visitatio l i m i n u m ) ;
f) joga van a szentelt olajt és k r i z m á t alattvalói számára a k á r -
elyik kath. püspöktől k é r n i és meghozatni ;
g) megszentelheti egyházai számára a kelyheket, harangokat, moz-
íthatlan és hordozható oltárokat, megáldhatja a k á p o l n á k a t és templo-
lokat, vagy ezeket a k á r m e l y i k püspök által megszenteltetheti ;
h) ünnepélyes ténykedések alkalmával szerzeteseinek kiséretében
légy a templomba és t é r vissza; mennyezetet h a s z n á l ; püspöki disz-
dekkel miséz és ezeket az oltárról veszi f e l ; háromszoros kereszt-
onással á d áldást és 1869-ben február 15-én kelt pápai engedély foly-
in hiveire húsvét napján az apostoli áldást adja teljes bucsuengetlési
>ggal ;
i ) uton lévén, ugy mint a püspökök, tovaszállítható o l t á r t vihet
íagával ;
k ) I X . Pius p á p a 1868. évi szeptember 12-én keltbreveje 10 évre
ngedélyt á d neki, mely szerint egyházterületének papsága a főapát
Levét a misében (canonban) felemlíti ;
1) ugyanezen p á p a 1870-ben február 17-én a jelenlegi főapát-
tak és minden utódjának jogot adott alattvalóinak a bérmálás szentségét
:iszolgáltatni ;
m) köz-zsinatra hivatik, és ott az egyházi j o g n á l fogva döntő
zavazattal bir ; szabadon választhat m a g á n a k érseket kinek t a r t o m á n y i
;sinatját l á t o g a t j a ;
 n) végre idejárulnak m é g azon engedmények melyeket a páp
dataria öt-, a poenitentiaria pedig három évre szokott adományozni
A főapátság e l k ü l ö n z ö t t egyházterületének főpásztora 1865-é
ez időszerint D r . Kruesz Krizosztom, pannonhalmi főapát, a szt. I s t v á
rend lovagja.
A z elkülönzött terület, melyen a főapát előszámlált jogait
k i v á l t s á g a i t gyakorolja-, egy esperességet képez és a következő p l é b
niákból á l l :
a) G y ő r v á r m e g y é b e kebelezett: S z e n t - M á r t o n ín. v . ; Rava!
f a l u ; Nyalka falu; S z e n t - I v á n f.; Tényő f.; K a j á r f.; és G y ő
Csanak falu; •
b) V e s z p r é m v á r m e g y é b e kebelezett : P é t e r d f. ; L á z i f. ; Bárs(
nyos f. ; V a r s á n y f. és Bakonybél f.
c) K o m á r o m v á r m e g y é b e kebelezett : T á r k á n y f. és F ü s s p. és
d) P o z s o n y v á r m e g y é b e kebelezett : D e á k i f.
Ezen 15 p l é b á n i á b a n van m é g 47 fiókegyház, melyek közt P á t k ;
a győri-, Somhegy pedig a veszprémi püspök hatósága alá tartózil
lelkészeti tekintetben azonban az első a tényői, az u t ó b b i pedi
a bakonybéli plébániához csatoltattak; viszont Dénesd pozsonymegyt
falu, T ö m ö r d és Kis-Csanak komárommegyei p u s z t á k mint a főapát j o g
hatósága alatt álló fiókegyházak, az esztergomi érsekségi illetőleg
győrpüspökségi plébániákhoz csatoltattak.
K e g y ú r 13 p l é b á n i á b a n a pannonhalmi főapát, 2-ben pedig
bakonybéli a p á t .
A kath. hivek Összes s z á m a : 21,610. Nyelvre nézve 14 plébánií
magyar, 1 német.
Tan- és nevelő-intézetéről a l á b b a „ T a n ü g y " - n é l .

Görög nemegyesült egyházközség.

A g y ő r i görög nem egyesült egyházközség m á r a 18-ik század
5-ik tizedéig kebelében megfelelő számú h i veket számlált; ujabbar
hiveinek száma, ú g y mint e g y á t a l á b a n a felső vidéken tapasztalhatni —
igen leapadt, névszerint városunkban 15-re, k i k a komáromi egyházköz­
séghez tartoznak, de G y ő r egyik külvárosában (Bécs-Ujvárosban)
Sz.-Miklósról nevezett templommal, paplakkal és iskolaházzal bírnak
és egy lelkészek van. A l a p í t v á n y a i k jelentéktelen összeget tesznek,
t e h á t önálló iskola fenntartására elégtelenek.
 Ágost. hitv. evang. egyház.
Karsay Sándortól.

A megye területén létező e hitvallású hitközségek a d u n á n t ú l i

3gyházkerület hatósági köréhez tartoznak ; e vallásfelekezet a megye
Derületén 14 anyaegyházzal bir.
A g y ő r v á r o s i e g y h á z igazgatása a hazai törvények alapján
önkormányzati és képviseleti, melyet k ö z - és tanácsülések által egy —
bárom évre választott világi felügyelő elnöklete mellett gyakorol az
3gyházkÖzség. A z egyházi tanácstagok közgyülésileg választatnak.
M i n t szab. k i r . városi gyülekezet az 1791-ben tartott pesti zsina­
ton beosztatott ugyan a győri esperességbe ; de mivel a zsinatnak k á n o ­
nai k i r á l y i megerősítést m é g nem nyertek, azért mint a d u n á n t ú l i egy­
házkerület többi szab. k i r . városi gyülekezete — a győri egyház is a
kerület i r á n y á b a n ennek egyházrendszere értelmében mint egyházi
hatóság esperességi jogokat élvez és m a g á t a kerületi gyűléseken saját
küldötte által képviselteti, n e m k ü l ö n b e n a superintendenssel is hivata­
losan közvetlenül érintkezik.
I s k o l a ü g y é r e egy külön iskolai bizottmány által ü g y e l fel, s
mnek elnökét mint iskolai felügyelőt és tagjait közgyülésileg v á ­
lasztja.
M ű k ö d i k egyházkörében 6 elemi tanító és 3 t a n á r az algymna-
uumban. ( L . a l á b b a , , T a n ü g y " - n é l . )
L é t e z i k kebelében egy nőnevelő intézet.
Van egyházi g y á m i n t é z e t e , melynek célja, évenkint a hívektől
inkéntes adakozásokat gyűjteni a szűkölködő e g y h á z a k felsegélésére
is szerves viszonyban áll a hasoncélu kerületi és országos g y á m i n t é -
ïettel.
Ugyanezen helyi gyámintézet bizottmánya gondoskodik a hely-
beli szegény hitrokonok felsegéléséről is, ebbeli javaslatait a k ö z g y ű ­
lésnek terjesztvén be.
A z egyház lelkésze ez idő szerint e g y ú t t a l a d u n á n t ú l i e g y h á z ­
kerület superintendense is ; mellette még egy lelkész m ű k ö d i k egyenlő
joggal és kötelezettséggel.
A z egyház köréhez tartoznak, Győr-Ujfalu, Révfalu, P a t a h á z a ,
Gryőr-Sziget, Börcs, Bácsa, Abda, R á r ó , Szabadi, L a d a m é r fiókegy-
Kázak.
Gyormegye és város egyet, leírása. 1 A
 Evang. reform, egyház.
Liszlcay Józseftől.

E hitvallású egyházközségek hasonlókép a d u n á n t ú l i egyház­

kerülethez tartoznak, melynek superintendense jelenleg R.-Komárom-
ban székel. A hitfelezet a megye t e r ü l e t é n 10 a n y a e g y h á z z a l bir
A győrvárosi egyház élén a képviselet alapján választott egyháztanácí
áll, mely a presbyteri k o r m á n y r e n d s z e r nyomán a lelkész és gondnol
elnöklete alatt működik, vezeti a t e s t ü l e t szellemi és anyagi ügyeit
gondoskodik a m u n k a k é p t e l e n szegények segélyezéséről ; a kebelébő-
választott albizottmány által pedig az iskolákra felügyel.
A z egyház mint az esperesség alkatrésze jogosítva van ennek gyű­
lésein egy e g y h á z i és világi k ü l d ö t t által m a g á t képviseltetni.
K ö z v e t v e az esperességi gyűlésen választott képviselői által meg­
jelenhetik a k e r ü l e t i gyűléseken, s ott a törvényszéki ü g y e k kivételé­
vel, minden egyéb t á r g y b a n szintén szavazattal bir.
A z egyházban jelenleg egy lelkész és két tanító m ű k ö d i k .
A z e g y h á z köre 12 mértföldnyi szórványra terjed k i .

Izraelita hitfelekezet.
Wotticz Károlytól.

E felekezet hitközségi szervezetére nézve kevés kivétellel aí

8
186 / évi magyar- és erdélyországi izraelita congressus által alkototl
fl

szabályzat szolgál irányadóul, melynek értmében a h i t k ö z s é g e k n é l

ü g y e i t a legszélessebb alapra fektetett ós a választóképes községi tagol
által szabadon választott községi elöljáróság és képviselőtestület vezeti
a congressus szabályai szerint alakult hitközségekre nézve pedig másod­
fokú hatóságul a 12 ÍZT. hitközség kerületi gyűlése és képviselett
szolgál.
L e g j e l e n t é k e n y e b b az egyesült győri és győrszigeti izr. hitközség,
mely szintén a congressus szabályai szerint alakulván, — 50 tagból
álló képviselőtestülettel és ezek sorából választott 7 tagu elöljáró­
sággal bir.
1871-ben e község tagjainak egy kis része m a g á t a congressuí
szabályai alól kivonván, k ü l ö n hitközség alakítására nyert engedélyt
s i g y alakult a győri és győrszigeti izr. orthodox hitközség.
 Tanügy.
F e l s ő b b és k ö z é p t a n o d á k .
Dr. Kautz Gusztávtól.

1. G y ő r i királyi jogakadémia.

G y ő r városában m á r a mult század közepe táján díszlett egy

bölcseleti, theologiai és némileg a j o g i szakra kiterjedő főiskola,
lely a győri püspökök és több kanonok nemeslelkü alapítványainak
öszönheti fönnlétét; tanítóinak kara a jezsuita-rend tagjaiból á l l o t t ;
z intézet azonban a mai fogalmak szerint felsőbb tanintézet jellegével
em b i r t , s i g y azt mondhatjuk, hogy G y ő r n e k szoros értelemben vett
elsőbb tanintézete csak azóta van, midőn dicső emlékezetű M á r i a
Terézia 1769 évi dec. 14. kelt legfelsőbb elhatározásával a felsőbb
azai t a n ü g y érdekében négy k i r á l y i akadémia felállítását elrendelvén,
gy i l y akadémia székhelyéül G y ő r sz. k i r . városát jelelte k i , hol is e
sgfelsőbb elhatározásnak megfelelőleg 1776 évi nov. 6-án Niczky
Kristóf hétszemélynök és t a n k e r ü l e t i főigazgató által a k i r . j o g a k a d é m i a
legnyittatott; 1778 évben nemesi convictussal b ő v í t t e t e t t , és a sajtó
lá bocsátandó könyvek felülvizsgálatával is m e g b í z a t o t t ; ez első szer-
ezetében e tanintézeten a h i t t u d o m á n y i , j o g i és bölcsészeti szakok
oltak képviselve.
Győrvárosa és vidéke azonban e felső t a n i n t é z e t üdvös m ű k ö -
.ését nem sokáig élvezhette, a mennyiben m á r 1785 évben I I . József
sászár rendelete folytán e tanintézet Pécsre lön á t h e l y e z v e , és szerve-
etében annyiban változást szenvedett, hogy csak a j o g i és bölcsészeti
zakókra szoríttatott. De Győrvárosa és a győri k á p t a l a n az akadémiának
redeti rendeltetése helyéről való áttétele fölött érzett sérelmeknek
s visszahelyeztetés i r á n t t á p l á l t élénk óhajuknak ismételten kifejezést
dtak kérelmező felterjesztéseikben, sőt panaszuk oryoslását az ország-
y ü l é s e n is szorgalmazták, m í g I . Ferenc király 1801-ben ez i n t é - '
étnek G y ő r b e leendő visszahelyezését elrendelte, és m i u t á n e város az
tköltözés költségeit felajánlotta, és az akadémiai épületet kijavíttatta,
802-ben m á r ismét G y ő r ö t t találkozunk az intézettel, mely 1806 évben
lyert ujabb szervezete szerint két j o g i és k é t bölcsészeti tanfolyamból
l l o t t . E szervezettel állott fenn a legszebb virágzásnak és l á t o g a t o t t s á g ­
iak örvendve, a hazaszerte legjobb hirre és általános t e k i n t é l y r e emel-
:edett k i r á l y i akadémia 1848-ig, melynek szomorú következményei
LOSSZÚ szünetelésre k á r h o z t a t t á k ez intézet működését, a mennyiben

14*
 az 1850-ben foganatba vett t a n ü g y i szervezés a bölcsészeti k é t év­
folyamnak a fögymnásiumba való beolvasztását és a hazában három
j o g a k a d é m i a felállítását rendelte el, melyeknek székhelyei között az
egész d u n á n t ú l i k e r ü l e t méltó sajnálatára G y ő r nevét kijelelve nem
t a l á l t u k . G y ő r v á r o s a és vidékének lakossága szellemi ugy mint anyagi
tekintetben érzékeny h i á n y á t érezte ez intézetnek, és várva-várta a
pillanatot, hogy ez érzelmeinek nyomatékos kifejezésére alkalma legyen.
Ez alkalom kínálkozott az 1860-ik év őszén, midőn alkotmányom
é l e t ü n k újra hajnalodni kezdett. Győrvárosának és a megyének közön­
sége [1861-ben, alig hogy alkotmányos szervezkedését befejezte, első
teendői közé tartozónak tekintette, erélyes felterjesztésében a győri
j o g a k a d é m i a visszaállítását követelni, miben több szomszédos megye
feliratai által is t á m o g a t v a lőn ; de eljárásuk ez alkalommal sikerre
nem vezetett, míglen 1866. évben Simor J á n o s akkoron győri megyés
p ü s p ö k egy az akadémiának gazdag, de később a t a n u l m á n y i alapba
bekeblezett alapítványaira és az alapítványoknak az alapítók szándo-
kához képest leendő kezelésére kötelező 1791 évi 23. t ö r v é n y c i k k r e
utaló kérvénynyel j á r u l t ő Felségéhez, és közbenjárása által k i e s z k ö ­
zölte, hogy a győri j o g a k a d é m i a visszaállításának ü g y e ujabb alapos
t á r g y a l á s alá v é t e t e t t .
A z ü g y n e k kedvező eldöntését az akkori k o r m á n y ugyan k i l á ­
t á s b a helyezte, de gyakorlati foganatosításában fő nehézséget az intézet
elhelyezésére szükségelt helyiségek hiánya képezett és a folyamodó
g y ő r i püspök felhivatott, hogy — m i u t á n az intézet céljaira használt
helyiségek a győri főgymnasium részére á t e n g e d v e lettek, de ezen he­
lyiségek az a k a d é m i á k ujabb berendezésének meg sem felelhetnének, —
ennélfogva az intézet hovaleendő elhelyezése iránt véleményes nyilat­
kozató^ adjon. — Simor J á n o s gy Őri püspök ismervén Győrvárosa
közönségének ez ü g y i r á n t t á p l á l t élénk érdekeltségét és áldozatkész­
ségét, a fennjelelt k o r m á n y r e n d e l e t e t G y ő r városa hatóságához tette
át, azon felhivassal : hogy a város j ó l felfogott érdekében, a k í v á n t
helyiségek kiállítását vállalja el. A város közönsége örömmel ragadta
meg az alkalmat, hogy tettel is bebizonyíthassa egykori felsőbb tanin­
tezetéhez való ragaszkodását, és sietett a k í v á n t helyiségeket készsé­
gesen felajánlani.
A z a l k o t m á n y u n k történetében örökké emlékezetes 1867 év a
győri k i r . j o g a k a d é m i a történetében is kiváló jelentőségű eseményt
örökít meg, mert ez volt a 19 éven á t szünetelő tanintézet visszaállítá­
sának éve, amennyiben boldogult E ö t v ö s J ó z s e f báró m. k i r . vallás és
közoktatásügyi miniszter azonnal, a mint a magyar közoktatás ü g y
vezetését átvette, sietett legfelsőbb helyen t a n i n t é z e t ü n k visszaállítását
avaslatba hozni, és kieszközölte, hogy ő császári és apostoli királyi
Felsége 1867 évi május hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával, a
ogakademia visszaállítását elrendelte; G y ő r v á r o s á n a k közönsége
>edig adott igéretét beváltandó, azonnal intézkedést tett, hogy a tulaj-
lonához tartozó úgynevezett régi m e g y e h á z épülete az intézet ideig-
enes befogadására alkalmassá tétessék, és egy a város díszére váló
kadémia-épület tervezete elkészíttessék. 1867 évi octóber hó 2-án
lyitotta meg ünnepélyes beszéddel a visszaállított intézetet L i p o v -
liczky I s t v á n akkoron cimzetes p ü s p ö k és m. k i r . vallás és k ö z o k t a t á s -
igyi ministeri tanácsos, díszes vendégkoszoru és nagyszámú közönség
elenlétében, és azon évben az első évi tanfolyam meg is kezdetett, a
:övetkező években pedig fokozatosan a másik k é t évi tanfolyam; a
áros e közben az akadémiai diszes épületet emeltetvén, ez r e n d e l t e t é -
ének az 1869 év n y a r á n átadatott, mely évtől kezdve a győri k i r .
ogakademia, mint h á r o m évi tanfolyammal biró j o g i t a n i n t é z e t szaka-
atlanul folytatja működését.
A győri k i r . akadémia, mely alapíttatásakor a h i t t u d o m á n y i szakra
3, — 1806 óta pedig csak a bölcsészeti és j o g i szakokra terjedt k i , jelen
zervezetében tisztán j o g i tanintézet, és a többi hazai k i r . j o g a k a d é m i á k -
al egyenlő, és több — különösen az 1867 évi j u l . 19-én és sept. 16-án
elt legfelsőbb rendeletek által m e g á l l a p í t o t t szervezettel bir. E szer­
ezet szerint, az idézett három évi tanfolyamból áll, melyek elsejében:
j o g és államtudományok encyclopaediája, a bölcsészeti j o g , római j o g ,
íagyar alkotmány és j o g t ö r t é n e t , meg a magyar közjog, a téli félévben
etenkint 19, a n y á r i b a n 18 órában; — a m á s o d i k b a n : egyházi j o g ,
üntető j o g , magyar magánjog, politikai tudományok, nemzetgazdászat
s p é n z ü g y t a n , a téli félévben 19, a nyáriban 20 órában hetenkint; —
harmadikban: a váltó és kereskedelmi j o g , közgazdászati és pénzügyi
jrvényisme, m a g y a r - o s z t r á k monarchia statistikája, osztrák és b á n y a -
)g, meg a polgári törvénykezési eljárás, a téli félévben hetenkint 22,
n y á r i b a n pedig 20 órán á t adatnak e l ő ; mely t a n t á r g y a k m i n d e g y i k é -
ől a tanulók fél- illetőleg- évi vizsp-ákat tenni kÖtelezvék.
A z intézet élén egy igazgató áll, k i egyszersmind t a n á r is; k i v ü l e
lég öt t a n á r adja elő a fennjelelt tanszakokat; egy s e g é d t a n á r a
elyettesi és k ö n y t á r n o k i t e e n d ő k e t látja el. E z e n k i v ü l mindig egy
slybeli orvos a törvényszéki orvostant, mint nem kötelezett t a n t á r g y a t
Íja elő, hetenkint két órában tiszteletdíj mellett; a kath isteni tiszte­
tet pedig egy szintén tiszteletdijazott hitszónok végzi. A z irodai
sendőket és szolgálatot egy akadémiai irnok (pedellus) teljesíti.
 A k i r . j o g a k a d é m i a mellett m ű k ö d i k a királyi birói államvizsgál
bizottság, melynek elnöke jelenleg a győri k i r . törvényszék elnöki
másodelnöke az akad. igazgató, tagjai : a hatóságok több tagja, tob
győri ü g y v é d és az akadémiai tanárok, számszerint összesen 26-an
mely bizottság minden év j ú l i u s és október hónapjaiban tartja rend
szerint a birói államvizsgákat, egyeseket azonban évközben is meg
vizsgál.
A m i a győri k i r . akadémia tanulóinak s z á m á t i l l e t i , ez a
1848. előtti időszakban, — beleértve a bölcsészeti karnak k é t évi tar
folyamát is, — á t a l á b a n 150—250 között v á l t o z o t t ; m í g 1867-be
t ö r t é n t visszaállíttatása óta az intézet névkönyvei a következő létszám*
mutatják k i :
1867/8 tanévben 44 nyilván 9 m a g á n t a n u l ó ;
1868/9 71 „ 22 55

1869/70 76 „ 20 55

1870/1 91 „ 35 55

1871/2 103 48 55

1872/3 82 „ 81 55

E számokból k i t ű n i k , hogy a győri k i r . j o g a k a d e m i á n a k 1841

előtt soha annyi tanulója nem volt, mint jelenleg, mert a fennkitel
számban a mindig túlnyomó többségben lévő bölcsészeti tanulók szám
is bennfoglal tátik, m i g a k é t j o g i tanfolyam hallgatóinak legnagyob
száma 1848-ig 136-ot tett, t e h á t a jelenlegi létszámnál 27-el kevt
sebbet.*)
A z intézet saját vagyonnal nem bír, kizárólagosan részére alapító'
Ösztöndíj pedig csak egy van, u. m. a K ö n i g K á r o l y győri izraelit
kereskedő és földbirtokos által, az 1869. évi magyar izraelita congres
susra képviselővé t ö r t é n t megválasztása emlékére 1869. j u l . 20-á
alapított 100 frtos ösztöndíj, mely évenkint az igazgató által ajánlatt
hozott három legjelesebb j o g t a n u l ó egyikét i l l e t i ; ezenkivül a ' K i r á l
püspökféle a l a p í t v á n y ösztöndíjasai is, az alapító levél rendeletéhe
képest, j o g i t a n u l m á n y a i k a t a győri j o g a k a d é m i á n tartoznak végezni.
A k i r . j o g a k a d é m i a j e l e n t é k e n y taneszközöket bír könyvtárába]
mely az 1868 évben á t v e t t régi k ö n y v t á r 793 kötetével e g y ü t t mosta
nig 2323 k ö t e t r e szaporodott fel, és az akadémia épületében van elhí
lyezve. (Ismertetését lásd a „ K ö n y v t á r a k " cimü rovat alatt.)

*) Hogy a magántanulók száma évről évre oly feltűnően szaporodik, ez azc

körülménynek tulajdonítandó, hogy 1869. évben kiadott szabályrendelet szerint,
magántannlás nincs többé a ministerium engedélyétől feltételezve.
 V é g r e megemlítendő m é g az akadémiához tartozó, és az ifjúság
által kezdeményezett 1868 évben létesült „jogászsegélyző egylet",
mely a rendes tagok évi illetményei, nemeslelkü adományok, és e célra
rendezett mulatságok és előadások jövedelmeiből szaporodik és jelen­
leg 3200 frtot meghaladó tőkével bír, melynek kamataiból évenkint
több vagyontalan j o g t a n u l ó segélyeztetik, a fölösleg pedig tőkésíttetik,
és egy, a tagok által választott igazgató választmány kezelése alatt áll.
A győri k i r . akadémia 1848 előtti szervezete szerint a t a n k e r ü ­
leti főigazgatóság alá lévén helyezve, ide igtatjuk a győri t a n k e r ü l e t i
igazgatók neveit; első volt Niczky K r i s t ó f később országbiró, ezt
követte Teleky József gróf, u t á n a N ó v á k Krizosztom később pannon­
halmi főapát, Bausch Ferenc, Paintner M i h á l y , F e j é r G y ö r g y a
híres t ö r t é n e t b u v á r és az akadémia történetirója, Dresmitzer J ó z s e f
és D e á k y Zsigmond felszentelt püspök, később győri nagyprépost. —
Ujabb szervezete szerint az intézet közvetlenül a magyar k i r . vallás­
os közoktatásügyi m i n i s z t é r i u m n a k van alárendelve.
A z intézet tanárainak sorozatában számos férfiú nevével találko­
zunk, k i k a hazai tudományosság körül érdemesültek. A kitünőbbek :
K e l e m e n I m r e , a magyar magánjog és történetének jeles irója, B e k e
F a r k a s , Sonnenfeld m u n k á i n a k fordítója; a hazai jogiradalom k ö r ü l
a tanulók igényeinek megfelelő, magyar nyelven i r t m u n k á k által
érdemesült K a r v a s y Á g o s t o n , később pesti egyetemi t a n á r ; szintén
irodalmi működéséről ismeretes S z i b e n l i s z t M i h á l y , C s a c s k ó
I m r e a jeles elméleti ugy mint gyakorlati magyar eriminalista; K ő n e k
S á n d o r első hazai statistikusunk, végre P a u l e r T i v a d a r m. k i r .
igazságügyminiszter, hazánkban a büntetőjog és az észjog első szak­
tekintélye. A bölcsészeti kar tanárai k ö z ö t t : S t a n k e Leander, M á á r
Bonifác, B r e s t y e n s z k y Adalbert bencés tanárok és W e r n e r
József ismeretes neveivel találkozunk.
Befejezésül azon jeleseink közöl, k i k a győri k i r . akadémián
nyerték szakképzettségök alapjait, elég legyen i t t : D e á k F e r e n c ,
G liiez y K á l m á n , H o r v á t h B o l d i z s á r , Rauch Levin
báró, S o m s i c h P á l neveit említeni, és azon k i v á n s á g u n k n a k kife­
jezést a d n i : vajha a jövő nemzedék is sok i l y jelesek neveit t u d n á a
győri k i r . j o g a k a d é m i a évkönyveiből idézni.

2. A győri püspöki lyceum.

A z egyházi javaknak a törökök által t ö r t é n t elfoglalása okozta,

hogy a tridenti zsinatnak a papnöveldék fölállítására s az egyházi
pályára lépőknek a szükséges tudományokban való szakszerű o k t a t á -
sára vonatkozó határozata G y ő r ö t t csak későbben léphetett életbe.
A nyomasztó viszonyok kedvezőbbre fordultával Dallos Miklós győri
püspök — e város szülötte — első alapítá meg a győri papnöveldét és
evvel e g y ü t t a lyceumot is, e célra 25000 rajnai forintot tévén le ala­
p í t v á n y u l ; az egyházmegye papnövendékei (számra 12) azonban ekkor
m é g a bécsi Pázmánféle intézetben képeztettek, melynek alapjához
Dallos alapítványa is csat oltatott.
A lyceum tulaj donképi megalapítója Széchenyi G y ö r g y püspök
volt, k i 1688-ban ott hol jelenleg is a papnövelde áll, házat é p í t t e t e t t
és a növendékek oktatását a szent-Benedek r e n d ü e k r e bízta ; a növen­
dékek egy része azonban m é g ekkor is a bécsi és nagyszombati egye­
temekben, n e m k ü l ö n b e n R ó m á b a n k é p e z t e t e t t a felsőbb theologiai tanul­
m á n y o k b a n ; miglen Sinzendorf Frigyes gróf bibornok s győri püspök,
növendékeit mind saját felügyelete alatt kívánván oktattatni, a k ü l ­
földön levőket hazahivatta, s mivel a papnövelde az ilykép felszapo­
rodott számú növendékek befogadására szük volt, 1732-ben arra egy
második emeletet é p í t t e t e t t , az oktatást pedig a Domonkos r e n d ü e k r e
b í z t a ; s i t t veszi kezdetét tulajdonképen a győri p ü s p ö k i lyceum.
Későbbi püspökök a tanszékeket k e g y e s r e n d ü e k r e bízták, m í g váson-
keői Zichy gróf püspök ezeket a tanárkodástól felmentvén, 1744-ben a
növendékeket ugy a bölcsészeti mint a theologiai t u d o m á n y o k hallga­
tása végett a j e z s u i t á k collegiumába k ü l d t e , j u t a l m u l a collegiumnak
650 forintot rendelvén a seminárium pénztárából. T a n í t t a t o t t pedig a
h i t t u d o m á n y i szakban : a sz. irás magyarázata, ágozatos hittan, erkölcs-
t; n és egyházi j o g .
A z 1763 évi j ú n i u s hó 28-án d ü h ö n g ö t t földrengés a város nagy­
részével e g y ü t t a papnövelde épületét is romba d ö n t ö t t e , de Zichy gróf
püspök azt 1766 évben újra fölépítetté és azon állapotba helyezé,
milyenben azt az ujabban történt á t a l a k í t á s i g l á t t u k .
I I . J ó z s e f 1784-ben egy rendelettel a p ü s p ö k i lyceumokat eltö­
rölvén, a győri növendékek a pozsonyi központi (generalis) p a p n ö ­
veldébe k ü l d e t t e k , G y ő r ö t t csupán a bevégzett theologia ismétlése
s a lelkipásztorkodáshoz szükségelt különös ismeretek megszerzése
végett töltvén egy évet, az e célból fennálló intézetben. I I . L i p ó t 1790-
ben a generalis seminariumokat feloszlatván, a győri papnövelde ismét
visszanyerte régi lakóit, és Fengler p ü s p ö k által ujolag a tanulandó
t á r g y a k tekintetéből szerveztetvén, a t a n í t á s most m á r — egy t a n á r k i v é ­
telével megyebeli papokra bízatott, és azóta ezek á l t a l volt ellátva.
E k k o r nyert szervezetében áll fenn jelenleg is, csupán az előadá­
sul használt tankönyvekben t ö r t é n t azóta változás, tekintettel a t u d o m á n y
 laladására és a hazai viszonyokra. A mostani püspök D r . Zalka J á n o s
endelete folytán jelenleg a rendes t á r g y a k o n kivül m é g a „ M a g y a r
közjog alapvonalai" és a „Népiskolai oktatás m ó d s z e r t a n a " is elő­
adatnak.
A püspöki lyceum a megyés püspök által a győri k á p t a l a n tagjai
cözől kinevezett Prodirector io-azo-atása alatt áll, és kebelében 4 t a n á r
nűkÖdik. A növendékek száma 40—45 között váltakozik. A z intézet
anárai közöl é r d e m e s ü l t e k : T u m p a c h e r , k i 1805-ben a pesti egye-
;emhez hivatott meg t a n á r n a k ; az 1844 évi országgyűlésen szerepelt
W u r d a J á n o s és H o h e n e g g e r ' L ő r i n c kanonokok, valamint
F i 1 i n g e r L i p ó t , k i 1834-ben szintén pesti egyetemi t a n á r r á lett.
A püspöki theologiai felsőbb tanintézeten kivül van az e g y h á z ­
n e g y é n e k „ k i s e b b p a p n ö v e l d é j e " is Győrött a főtérre néző
agynevezett „ a p á t h á z b a n " , mely egykor a panonnhalmi főapátoknak
?zolgált lakásul. E kisebb intézet növendékei (számszerint 50—55)
mint 5, 6, 7, 8-ik osztályú tanulók a bencések főgymnásiumában n y i l v á ­
nosan végzik t a n u l m á n y a i k a t , és csak ezután lépnek át a felsőbb p a p n ö ­
veldébe. E kisebb intézetnek alapítója Simor J á n o s győri püspök volt
1857-ben, megnyilt 1858-ban oct. 1-én.

3. A pannonhalmi foapátsági lyceum.

A Szt-Benedekrend növendékeinek kiképzésére szolgál a Pannon­

halmán létező lyceum, mely jelenleg három tanfolyamot foglal m a g á b a n
u. m. 1) a tanár-képezdét, 2) a hittani és 3) a gymnásiumi tanfolyamot.
A t a n á r k é p e z d e feladata a növendékeket a négyévi theologiai
tanfolyam alatt a gymnásiumi t u d o m á n y - s z a k o k b a n a végből vezetni
és előkészíteni, hogy a k i r . tud. egyetemnél fennálló „ K i r . gymn. t a n á r ­
vizsgáló b i z o t t m á n y " előtt a t a n á r i vizsgát letegyék, és a gymn. tan­
székekre képesítő okmányt nyerjenek. A lyceum ezen része 1866-ban
lőn szervezve és rendszeresítve. A h i t t a n i tanfolyam négy évre terjed ;
a rendes t a n t á r g y a k közt a nevelés- és oktatástan is képviselve van, s
ennek, valamint a lelkipásztorkodásnak előadási nyelve magyar, m í g a
többié latin. A főapátság mindenkor tulajdon hittani tanfolyammal b í r t ,
és pedig a szerzet visszaállíttatásakor 1803-ban kezdetben G y ő r ö t t ;
1807-ben az 1-ső ós 2-od évi folyam, 1809-ben pedig a 3-ik és 4 - i k
évfolyam is P a n n o n h a l m á r a költözött át, s i t t van m i n d e k k o r á i g . A
g y m n á s i u m i tanfolyam két évre, u. m. a 7-ik és 8-ik gymn. osztályra
terjed, ós teljesen a nyilvános gymnásiumok mintájára van szervezve.
A rend visszaállíttatásától egész 1849-ig e tanfolyam G y ő r ö t t volt, ezen
év óta azonban ez is P a n n o n h a l m á n van.
 U g y a n i t t t ö l t i k a rend újoncai is az első ujoncévet, mialat
részint a szerzet szabályait és történelmét tanulják, részint a gymná
siumi t a n t á r g y a k a t , főleg a nyelveket ismétlik ; és csak ezen év elteltéve
folytatják a rendes gymn. tanfolyamot.
A z egész lyceum élén egy igazgató áll, a tanszékeket pedig lí
t a n á r tölti be, k i k közöl 7 a tanárképezdében, 4 a hittani, — 6 a gymná­
siumi tanfolyamban, 5 az újoncoknál vegyesen m ű k ö d i k .
A z intézetben m ű k ö d ö t t jelesek közöl megemlítjük G u z m i c í
Izidor később bakonybéli apát, és M á r k f i Samu u t ó b b a pesti t u d
egyetem r e k t o r á n a k nevét; t o v á b b á R ó n a y J á c i n t o t , k i a gymnásiumi
tanfolyam bölcsészeti tanszékén 8 évig m ű k ö d ö t t . A pesti tud. egyetem
hittani karánál jelenben is k é t t a n á r m ű k ö d i k , k i k a pannonhalmi lyceum
tanszékéről léptek az egyetemére. A növendékek Összes száma 40—45
közt váltakozik.
A lyceum segédeszközeit képezik a központi főkönyvtáron kivül
a növendékek számára külön berendezett ifjúsági k ö n y v t á r , nemkülönben
a terményrajzi és természettani muzeumok, melyek nem annyira a gym­
nasium, mint i n k á b b a tanárképzés igényei szerint vannak felszerelve.

4. A sz. Benedekrendüek katholikus fögymnásiuma.

A Jezsuita szerzetet Dallos Miklós győri püspök 1626 évben G y ő r

városába behelyezvén, e rend m á r 1630 évben b í r t felsőbb iskolákkal,
melyek a nevezett rend eltöröltetése u t á n más szerzetes és világi tanítók
által lettek ellátva míglen 1801/2-ben a Szt.-Benedek rendnek viszaállít-
tatása u t á n a győri gymnasium e rend kezébe k e r ü l t és az 1850-ben történt
t a n u l m á n y i rendszer változásig mint főgymnasium 6 osztálylyal állott
fenn, midőn az előbb az akadémiához tartozott bölcsészeti szak a főgym-
násiumba bekebleztetvén, az állami főgymnánásiumok módjára szervezve,
8 osztályú főgymnásiummá egészíttetett k i , és mint ilyen jelenleg érvény­
ben lévő gymnasialis tanrendszer szerint szervezve a Sz.-Benedek rend­
ből nyert tanárok vezetése alatt á l l .
A főgymnasium a győri t a n k e r ü l e t főigazgatója alá tartozik, élén
egy igazgatóval és 13 t a n á r r a l .
A tanulók száma e középtanodán.
1867/8 évben 528
» 495
1869/70 446
1870/71 438
1871/2 390 volt.
M e l y feltűnő számcsökkenés főleg azon k ö r ü l m é n y n e k tulajdonítható,
hogy a hazánkban legújabban j e l e n t é k e n y számmal szaporodott r e á l t a ­
nodák által m i n d i n k á b b t ö b b alkalom van nyújtva a reál pályára, m i t —
tekintve az e szakbeliek h i á n y á t és a nagy szükségletet hazánkban, csak
örvendetes jelenségnek t e k i n t h e t ü n k .
A főgymnasium mind a tanárokra mind a t a n u l ó k r a nézve segéd­
szerei tekintetében kedvő helyzetben van, a mennyiben a t a n á r o k a
Szt.-Benedek r e n d ű e k t á r s h á z á n a k j ó l felszerelt k ö n y v t á r á t h a s z n á l h a t ­
ják'; az intézetnek pedig rendezett és 12495 darabot számláló t e r m é n y ­
rajzi múzeuma nemkülönben természettani szertára és ifjúsági k ö n y v ­
t á r a van.
A z intézet ifjúsága egy „Önképző k ö r b e n " önművelődésének jelen­
t é k e n y tényezőjét bírja, és egy irodalmi folyóiratot is ad k i „ K e m é n y "
cim alatt. K é t év óta az intézet jelenlegi igazgatójának kezdeménye­
zése folytán segélyző egylettel is bir.
V é g r e az intézet k ö r ü l kiválólag érdemesült t a n á r o k közöl elég
legyen i t t csupán D r . R ó m e r F l ó r i s nevét említeni, k i főleg a t e m é n y -
rajzi és régészeti múzeum létesítése és szervezése k ö r ü l fáradhatlak
£
buzgalmat és tevékenységét fejtett k i .

5. A győri ágostai evang. gyülekezet algymnasiuma.

1 7 4 9 ; e l ő t t , — mely évben a győri evangel, gyülekezettől

temploma, iskolája és szabad vallásgyakorlata elvétetett, t ö b b mint
másfél századon á t volt G y ő r ö t t evangélikus latin iskola, mint erre m á r
Szenei M o l n á r A l b e r t hivatkozik ; de ezen iskoláról igen csekély ada­
tokat bírunk.
1783-ban az ágost. evang. gyülekezet újra megalakulván, nem késett
m é g azon év november havában elemi iskoláival e g y ü t t egy latin iskolát
is n y i t n i egy t a n á r r a l ; mely iskola 1790/1-ben egy második t a n á r t is
nyervén, megalakult az algymnásium, melyet a győri evang. gyülekezet,
mint sajátját fenntartani és minden szükségesekkel saját gondnoki pénz­
t á r á b ó l , illetőleg a hivek adakozásaiból ellátni azóta meg nem szűnt.
1795-ben ezen algymnásium Szeredi Kovács J ó z s e f alapítványa
folytán tápintézetet (convictus) is nyert, melynek jövedelmeiből 10—12,
sőt időnkint m é g t ö b b szegény tanuló élelmezést nyert évenkint ; de a
bekövetkezett pénz válság ezen alapítvány tőkéjét annyira csökkentette,
hogy az akkor szenvedett k á r t , az azóta tett több rendbeli kegyes ado­
mányozások és hagyományok pótolni mindeddig képesek nem voltak.
Jelenleg ez alapítványból 8 szegény tanuló nyer ellátást egészben vagy
részben.
 •

A tanrendszert illetőleg ez i n t é z e t mindenkor a t ö b b i evang. gym-

násiumokkal, jelesen a sopronyival egyenlő szervezettel bírt, régebben
6 évi, ujabban 4 évi tanfolyammal.
A tanulók száma a vizsgálati j e g y z ő k ö n y v e k tanúsága szerint igen
váltakozó volt. R é g e b b e n az intézet népességét j e l e n t é k e n y e n növelték
a felső vidékekről magyar nyelv tanulása kedveért ide j ö t t német és
k i v á l t tótajkú tanulók ; és tekintve azt, hogy G y ő r ö t t a magyar nyelvet
sokkal szebb és tisztább kiejtéssel beszélik, mint sok más helyen, ezen
kis intézet azon időben a magyarosodásra nem épen j e l e n t é k t e l e n h a t á s ú
volt. — M i d ő n a nemzeties szellem ébredésével a felvidéki intézetekben
a magyar nyelv tanítása és gyakorlása élénk l e n d ü l e t e t nyert, az intézet
felsővidéki tanulói tetemesen kevesbedtek; m í g ujabb időben a tanulók
középszama — öt évi á t l a g o t véve fel — 6 1 .
A z intézet b í r egy kis k ö n y v t á r r a l (253 k ö t e t t e l ) , természetrajzi
gyüjteménynyel (170 darab) és természettani nemkülönben földrajzi
készülékekkel (50 drb.).

6. Gyó'rvárosi al-reáltanoda.

E tanintézet egyike G y ő r legújabb iskoláinak. Ugyanis 1851/2

évben G y ő r ö t t is valamint M a g y a r o r s z á g nagyobb városaiban a létező
elemi főtanodák negyedik osztályának k é t évi folyama az akkori tan­
szervezet szerint előbb két osztályú reáltanodává alakíttatott át, az
1852/3-ki tanév elején pedig a harmadik osztály is hozzá csatoltatván,
mint 3 osztályú alreáltanoda magánjellegű tanintézet g y a n á n t állott
fenn. 1860-ban azonban a nyilvánossági jelleggel felruháztatván, ez
idő óta mint ilyen szép sikerrel m ű k ö d i k , és Győrváros házipénztárából
tartatik fenn; ujabban j e l e n t é k e n y tanszerekkel lőn a város által fel­
szerelve.
A z intézet élén egy i g a z g a t ó t a n á r áll, k i a városi reáliskolai
bizottságnak van alárendelve, részint önálló működési körrel b í r ; a
t a n á r i kar öt t a g b ó l áll ; tannyelv a magyar.
A z intézetet látogató tanulók számvisszonyait illetőleg, ezek száma :
1867 évben . . 86-ra ment;
1868 it • . . 78
1869 n . . 85 » »
1870 » . . 96 v> n

1871 . . 164 n »

1872 n • . . 173 M 11

1883 n . . 204 n vi
nely számok összehasonlítása igen örvendetes szaporodást t ü n t e t k i *
Megnyitásától kezdve összesen 2270 tanuló l á t o g a t t a .
A z intezetet 1870. évben a városi k ö z g y ű l é s felekezetnélküli tano-
Iának jelentette k i .
Különösen kiemelendő m é g , hogy a vallás és közoktatási ministe-
L'ium és Győrvárosa közönsége között a mult évben létrejött szerződés
írtelmében az 1873/4. tanév kezdetével G y ő r városában a mostani
ilreáltanoda bekeblezésével egy állami főreáltanoda nyílik meg, mely­
hez a szükségelt helyiségek kiállítását, a felszerelésre 2000 frt.és évi
3000 f r t . o. é. összeg kiszolgáltatását G y ő r v á r o s a közönsége nemes-
ielküen felajánlotta, mely áldozatkészsége által a hazai t a n ü g y körül
magának nem csekély érdemet biztosított.

Elemi tanodák és népmiivel tségi viszonyok.

Vargyas Endrétől.

Azon m ű v e l t s é g i fokozat, melyet valamely ország vagy megye

elfoglal, ismertető j e l k é n t szolgál azon ország vagy megye szellemi
életrevalóságára.
T u d v á n azt, hogy irni-olvasni t u d á s n é l k ü l a legkezdetlegesebb
műveltség megszerzése is lehetetlen, kétségkívül i r á n y a d ó a szellemi
műveltség megítélésére főleg azon k ö r ü l m é n y , vájjon valamely ország-
vágy megye elemi iskoláiban, m i és mennyi t a n í t t a t i k , és a tankötelesek
közöl mennyi a t é n y l e g iskolába j á r ó k n a k l é t s z á m a ?
V a j m i fontos t e h á t , vájjon G y ő r m e g y e minő helyet foglal el e
tekintetben a magyar szent korona egyéb megyéi között. H o g y azonban
a kellő p á r h u z a m o t megvonhassuk, szükséges, hogy ismerjük először
is egész M a g y a r o r s z á g átalános helyzetét.
A statistika az utolsó népszámlálás adatai nyomán k i d e r í t e t t e ,
miszerint a szent korona t e r ü l e t é n — ide nem értve az 1—6 éves
gyermekek számát — 12.751,314 lélek közöl
olvasni, vagy olvasni és i r n i t u d : 5.334,811 vagyis 41"84%
sem i r n i sem olvasni nem t u d : 7.416,503 vagyis 58-16%.
A miből k i t ű n i k , hogy a kellő korban levő összes lakosságnak
több mint fele része nem t u d sem olvasni, sem i r n i ; és i g y Magyar­
ország, szemben p é l d á u l F r a n c i a o r s z á g g a l , hol az 1863-diki adatok
szerint 3 3 % , és szemben A n g o l o r s z á g g a l , a hol 30% volt az irni-olvasni
nem t u d ó k száma, — tetemes h á t r á n y b a n van.
 A m i m á r most a tanköteleseknek t é n y l e g iskolába j á r á s á t i l l e t i ,
a vallás- ós közoktatásügyi m. k i r . minisztériumnak a közoktatás álla­
potáról szóló, s az országgyűlés elé terjesztett jelentése M a g y a r o r s z á g o t
m á r kedvezőbb viszonyban t ü n t e t i elő.
Eszerint M a g y a r o r s z á g o t egybevetve a l a j t h á n t ú l i t a r t o m á n y o k ­
kal és Poroszországgal, az arány k ö v e t k e z ő ; a népiskolai t a n k ö t e l e ­
sek közöl :
,
M a g y a r o r s z á g b a n iskolába j á r t 5 6 6 2 ° / 0

O s z t r á k birodalomban „ „ 65'21°/ 0

,
Poroszországban „ „ 87 30°/ 0

Á t a l á n o s tájékozhatás végett ezeket előre bocsátva, lássuk most

m á r , vájjon a népműveltségi fokozat szerint m i k é n t áll G y ő r m e g y e ?
A m i az irni-olvasni t u d á s t i l l e t i , előre is megjegyezzük, misze­
r i n t G y ő r m e g y e viszonyítva M a g y a r o r s z á g egyéb megyéihez, kedvező
viszonyban áll.
Ugyanis G y ő r m e g y é b e n az irni-olvasni nem t u d ó k százaléka á t l a ­
0
gosan véve a férfiakat és nőket 3O37 / 0

G y ő r v á r o s á b a n pedig 28*05°/ 0

Es i g y G y ő r m e g y e M a g y a r o r s z á g b a n és E r d é l y b e n a 6-ik, G y ő r ­
városa pedig a városok közt a 12-ik helyet foglalja el.
G y ő r m e g y e j á r á s a i szerint a m ű v e l t s é g i fokozat a statistikai ada­
tok nyomán a következő :

Irni, olvasni tud Sem nem ir, sem

Csak olvasni tud
népes­ nem olvas
Győrmegye
ség
férfi nő össz. férfi nő össz. férfi nő össz.

Pusztai járás. . . 29209 6578 3738 L0316 1369 3098 4467 6546 7880 14426

Sokoróaljai járás . 21733 6037 4045 10082 78e 2492 3278 3814 4559 8373

Tó-, szigeti és csi-

lizközi járás. . 32660 9516 7298 16814 780 2722 3502 5520 6824 12344

összesen . . . . 83602 22131 1508] 37212 2935 81312 11247 15880 19263 35143

Győrváros 20035 6282 5315 11597 365 751 1116 2791 4531 7322

Város és megye . 103637 28413 20396 48809 3300 9063 12363 18671 23794 42264

A z i t t közlött részletes kimutatásban azonban bennfoglalvák az

1—6 éves gyermekek is.
 H a t e h á t ezen összegekből kivonjuk a 6 éven alul eső g y e r m e k é ­
ét, akkor az összegezett t á b l á z a t a következő számokat fogja elo-
üntetni :

A hat éves koron fölül eső népesség közöl olvasni és i r n i t u d

férfi n ő összesen

szám 0/ szám 0
szám /0 . •"0

22131 64.93 15081 42.47 37212 53.47

6282 75.58 5315 56.80 11597 65.64

28413 67.02 20396 45.45 48809 55.93

T e h á t a megyénél és városnál az irni-olvasni t u d ó k százaléka

itlagosan 55*93°/ . Ehhez hozzá számítandó m é g a csak olvasni t u d ó k
0

étszáma, melyet a következő t á b l á z a t t ü n t e t elő :

Csupán csak olvasni t u d

férfi n ö összesen

szám' °/ szám /0 szám °/

/0 /0

2935 8.61 8312 23.40 11247 16.16

365 4.40 751 8.02 1116 6.31

3300 7.78 9063 20.20 12363 14.17

A 6 éven fölül esők, k i k irni-olvasni nem tudnak, a következő

;áblázatban t ü n t e t v é k föl :

Sem i r n i , sem olvasni nem t u d

f ó r fi n ő összesen
0, '
szám /0 szám °l szám °/o
10

9016 26.46 12123 34.13 21139 30.37

1664 20.02 3292 35.48 4956 28.05

10680 25.20 15415 34.35 26095 29.90

 E szerint G y ő r m e g y e , mely mint említők Magyarország
megyéi közt műveltségre a 6-ik, elég előnyös helyzetben van. E m l í t e t
t ü k , hogy F r a n c i a o r s z á g b a n 33%, Angolországban pedig 30°/ az i r n i 0

olvasni nem t u d ó k száma. Eszerint, ha M a g y a r o r s z á g átlagos szam.

G y ő r m e g y é n e k színvonalán állana, M a g y a r o r s z á g előbbre állana, min
Franciaország s egyenlő a r á n y b a n állana A n g o l o r s z á g g a l .
A m i Győrinegyében a tanköteleseknek t é n y l e g iskolába járatása
i l l e t i , az utolsó n é g y év t a n ü g y i k i m u t a t á s a i szerint a százalék következő
1869-ben 60-12% j
î 8 7 0 - b e n 65*75% > volt a t é n y l e g iskolába j á r ó k száma.
1871-ben 71*14% )
Ezen arány növekvése kedvezőbb lendületet nyert 1872-ben, Í
mennyiben ekkor m á r 77*56% a tényleg iskolába j á r ó k száma. A számo
kat következő táblázat t ü n t e t i elő :
1872-ben

Tanköteles gyermek Elemi iskolába Ismétlő iskolába Az isko­ Iskolába nem

volt járt járt lába járt
járók fő­
6—12 13—15
össz. fiu lány össz. liu lány össz. összege fiu lány össz
éves éves

13935 4943 18878 6597 5793 12390 1136 1057 2193 14583 1986 2199 429f

E szerint tekintve, hogy M a g y a r o r s z á g b a n az iskolába j á r ó k átla­

gos százaléka csak 56% — G y ő r m e g y e , szemben a többi megyékkel
előnyös helyet foglal el, s a l a j t h á n t ú l i t a r t o m á n y o k átlagos százalékai
— a mely 65% — m á r 12%-al túlhaladja, m í g ellenben Poroszország
átlagos 8 7 % - á n á l 10%-al h á t r á b b á l l .
A fönnebbi táblázatos k i m u t a t á s más tekintetben is fontos. Abból
ugyanis k i t ű n i k , miszerint 1872-ben a t é n y l e g iskolába j á r ó k szám:i
77*56%, az iskolába nem j á r ó k százaléka pedig 22*44% volt.
H a m á r most ezen u t ó b b i t é t e l t viszonyítjuk azon fönnebbi tétel­
hez, hogy az 1870-diki népszámlálás szerint G y ő r m e g y é b e n 30*37%
volt az irni-olvasni nem t u d ó k száma, a haladás m á r 1872-ik évben
7*63% emelkedést jelez.
Vallásra nézve 1872-ben tényleg iskolába j á r t :

rémai kath. helv. hitv. ágost. hitv. izraelita összesen

11121 965 1846 651 14583

 A z időtartamra nézve az iskolába j á r ó k k é t részre oszlanak; egy*
résznél, mint á t a l á n az ágostai h i t v a l l á s u a k - és izraelitáknál, azonfelül
Győrvárosában az iskolai i d ő t a r t a m 10 hó, legtöbbnyire pedig csak
oct.—május hó közt eső 8 hó időszakra terjed.
A z 1872-diki évben irni-olvasni megtanult 1765. I t t azonban
megjegyzendő, miszerint ezen létszám a 15 évet b e t ö l t ö t t , vagyis a
tankötelezettség alól végleg k i k e r ü l t e k r e vonatkozik.
A z i s k o l á k r a ós t a n t e r m e k r e nézve, hogy kellő tájékozhatást
nyerjünk, érdekes ismerni elsőben h a z á n k viszonyait egyéb országokhoz.
Ugyanis M a g y a r o r s z á g b a n átlagosan véve egy iskolára az összes isko­
lába j á r ó k közöl 85, ellenben Poroszországban 110 tanuló esik.
G y ő r m e g y é t illetőleg az iskolák létszáma :
1869- ben 105
1870- ben 110
1871- ben 118
1872- ben 123 volt.
Ezen utóbbi tételt viszonyítva a tényleg iskolába j á r ó k létszámá­
hoz, azt találjuk, hogy G y ő r m e g y é b e n egy iskolára á t l a g 118 tanuló j u t .
Ezen arány azonban kedvezőbb lesz, ha a tantermeket viszonyítjuk a
t é n y l e g iskolába j á r ó k h o z . Ugyanis
1869-ben a tantermek száma 128
1872-ben „ „ 159
v o l t ; mely utóbbi tétel nyomán G y ő r m e g y é b e n egy-egy tanteremre
átlagosan 91 tanuló j u t o t t .
Ezek u t á n lássuk a t a n í t ó i l é t s z á m o t és az iskolák föl­
szerelését :

A tanítók létszáma

1869 1870 1871 1872 összes szaporodás

157 164 168 171 14

Képesítésre nézve az u t ó b b i év tanítói közöl képesítő oklevéllel

bírt 131, nem bírt 40; rendes tanító volt 130, segédtanító 4 1 .
L á s s u k továbbá a t a n t á r g y a k tanítását és az i s k o l á k f ö l s z e ­
relését.
A z 1868. évi törvénycikk életbeléptetése óta az előirt t a n t á r ­
gyak, ú g y m i n t a vallási t a n t á r g y a k o n k i v ü l irás, olvasás, beszéd- és
értelem gyakorlatok, számtan, anyanyelv, földrajz, történet, természet-
Győrváros és megye egyet, leírása. 1 K
rajz, természettan, gazdaságtan, ének t a n í t t a t i k G y ő r m e g y e iskoláinak
nagyobb részében. A tornászat nehezebben tud t é r t nyerni.
Fölszerelést illitőleg G y ő r m e g y e iskolái következőleg állanak :

Az iskola
épülete a épületé­ épülete mellett
községé ben van van taneszközei

1 lati szer
iró tábla

könyvtái'
fa-iskola

földgömb
i '5
tulajdona

tanterem

gyakor-
térkép
fekete
tanító
bérelt

táblák
kert

test-
ét

fali
lak

«1 ^
o; <a
-
• *

Se

113 10 159 108 57 21 13 114 100 99 81 62 15 9 4

Ezek u t á n lássuk G y ő r m e g y e összes elemi iskoláinak é v i j ö v e-

d e l m e i t é s k i a d á s a i t . A z illető tételeket a következő táblázatok
t ü n t e t i k elo, melynél az adatok 1872-diki évről s z ó l n a k :

Az iskolák évi j ö v e el e 1 m e o s z t r. ért.

egyéb
ingatlan vagyonból tökepénzböl
községi egyházi forrás-
tan­
melynek beli
összesen
díjból
jöve­ segélyekből
értéke összege kamatja
delme

120900 7435 7867 437 2206 18837 20169 6702 55786

Es i t t megjegyzendő, miszerint a tanítók a községi segélyt t ö b b ­

nyire mint egyszersmind j e g y z ő k k a p t á k . Ezen évi jövedelemből az évi
kiadás a következőleg oszlik meg :

Az iskolák évi kiadása osztr. ért.

a tanítók fizetése szegény

fűtésre tan­
gyermekek egyebekre összesen
készpénz szerekre
rendes segéd ruházására

48926 3843 276 252 133 2356 55786

í m e , a statistikai adatok n y o m á n igy állt G y ő r m e g y e iskolai

ü g y e az utolsó négy év alatt.
A z ü g y azonban folyton emelkedőben van, amennyiben részint a
felnőttek oktatása a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i ministerium rendelke­
zése folytán évenkint eszközöltetik, minek eredménye az, hogy éven-
k i n t 2—300 közt van azon felnőttek száma, k i k irni-olvasni meg­
tanulnak. Ezenfelül ugyancsak a nevezett ministerium gondoskodik a
t a n í t ó k tovább képezósóről is, részükre póttanfolyamokat rendezvén.
I g y az 1872-ki évben G y ő r ö t t rendezett póttanfolyamban G y ő r m e g y é ­
nek 94 tanítója vett részt.
H á t r a van még, hogy megemlékezzünk a tanítóképezdék, m a g á n ­
intézetek és kisdedóvodákról, nemkülönben a tanítóegyletekről.
Győrinegyében t a n í t ó k é p e z d e egy van, — és pedig a győri
kath. képezde, mely k é t tanfolyammal m é g 1847-ben állíttatott fel, s
melyhez 1871-ben a harmadik j á r u l t . A z intézet fenntartásához a győri
püspök 1850, a t a n u l m á n y i alap 1320 forinttal j á r u l t . — Ujabban
helyiséget szintén a püspök adott számára.
A győri kath. tanítóképezde állapota

2 osztályban 3 osztályban

1867 1868 1869 1870 1871 1872

száma j
tanárok 1
tanulók
tanulók

tanulók
tanulók

tanulók
tanárok
tanárok

tanárok

tanárok
tanárok

tanulók

száma
száma

száma

száma

száma

száma

száma
száma

száma

száma
száma

5 76 ö 86 ő 94 10 94 9 39 8 39

T e h á t az apadás 1868-tól : 37.

M a g á n i n t é z e t leányok számára Győrvárosában három van.
Ú g y m i n t Zsalud, Petz és Svecény ú r h ö l g y e k é , melyekben összesen 326
leány nyer képeztetést.
T a n í t ó e g y l e t eddig csak egy van a megyében : az ágostai
hitvallásuak felekezeti egylete * ) .
V é g ü l a k i s d e d ó v o d á k r ó l akarunk néhány szóval megem­
lékezni. Óvoda eddig csak Győrvárosban van és pedig 3, ú g y m i n t a
győrbelvárosi, mely m é g 1842-ben nyittatott meg Biringer J ó z s e f ala­
p í t v á n y a nyomán, továbbá a győrujvárosi, mely 1858-ban n y i l t meg s
a győrszigethi, melyet Simor J á n o s volt győri püspök alapított a p á c á k
vezetése alatt.
I g y áll G y ő r m e g y e elemi t a n ü g y e . Műveltségi állapotáról a
puszta számok eléggé tanúskodnak s ha oly fokozatosan halad évről-
évre az emelkedés, mint haladt az utolsó négy év alatt, G y ő r m e g y e
M a g y a r o r s z á g legelső m e g y é i között foglal helyet.
») Tudomásunk szerint a győri kath. egyházmegye téthi esperesi kerülete
szintén bír tanítóegylettel. S z e r k.
15*
 Könyvtárak.
A műveltség és tudományosság emelkedésének lényeges ténye­
zőit képező k ö n y v t á r a k b a n G y ő r m e g y e és városa épen nem szű­
kölködik ; sőt elmondhatjuk, hogy e tekintetben hazánk kevés vidéke
dicsekedhetik i l y kedvező viszonyokkal.
A megye területén létező k ö n y v t á r a k közt k i t ű n ő helyet foglal
el a tudós világ előtt eléggé ismeretes pannonhalmi k ö n y v t á r , melynek
értéke ugy kivánja, miszerint róla tüzetesebben szóljunk.

A pannonhalmi könyvtár.
Kuncze Leótól.

E tudományos készletre a „ k ö n y v t á r " elnevezést a legszélesebb

értelemben kell alkalmaznunk, a mennyiben keretében nem csupán a
könyv-, de egyéb m ű g y ü j t e m é n y e k is bennfoglaltatnak; ilyenek név­
szerint : a k é p - , pénz-, régiség-, ujabb m ű t á r g y a k , és a természeti
gyűjtemények. E többoldalúság szükségessé teszi, hogy az egyes cso­
portokat külön ismertessük.

1. Könyvgyűjtemény.

A könyvkészletnek eszméje mólyen gyökeredzik r e n d ü n k alapító­

j á n a k sz. Benedeknek szabályaiban, melyeknek 48-ik fejezetében ez
á l l : Accipiant omnes singulos codices de B i b l i o t h e c a . M á r ez alapon
is feltehető, hogy a pannonhalmi bencések kezdet óta minden időben
kellően gondoskodtak szellemi szükségletök kielégítéséről; de b í r u n k
e tekintetben egyenes adatokat is, és pedig nem csak átalában a t ö r t é ­
nelemben (Ziegelbauer hist. l i t . ord. S. Ben. L 6.), de különösen szent
L á s z l ó k i r á l y idejére vonatkozólag levéltárunkban is. ( D i p l . S. L a d .
Capsa I I . )
Hogy a következő századok során át egész a X V I I I . század
végéig hazánk különféle viszontagságai- és csapásaiban főmonosto-
runkkal e g y ü t t könyvkészletünk is hiven osztozott, azt nemcsak felte­
hetjük, de tudjuk is. M e r t leszámítva azon kéziratos codexeket, melyek
jelenleg a levéltárban őriztetnek, régibb készletünk némi m a r a d v á ­
nyául egy igen érdekes breviáriumot említhetek, melynek zárcime a
következő : „©reuíartum fjm ritum ac moréin inonacfjorum fancti SBeneotctt
be obferúatta fent rubricam fanctt martint facvt monafterij mottóié! paítonte &
toltuk regni öngarie accuvattffime reuifum : correctű" & emenbatui féliciter
erpítctt 9coua tmprefftone íuculentií. 2lnno 1519 bie 15 Onïtj. SBenetuê in (SbtbuS
^etrt Stecfjtenftem. 9J?anbato Suce Sttanlfe fitbrarij SBicnttcttfié", s melynek
elveszett első kiadása az időtáblából Ítélve 1496-ra teendő. E n n y i t a
régibb időkről.
A z 1772-ik évtől fogva m á r h a t á r o z o t t a b b adatokkal rendelke­
zünk. Ez évben ugyanis Somogyi D á n i e l főapát Kollinovits pozsony-
megyei földbirtokosnak k ö n y v t á r á t vette meg 350 frton ennek özve­
gyétől, m i által az akkoron csak n é h á n y ezer kötetből álló k ö n y v t á r
tetemesen gyarapodott. A z 1786-ban készült katalógus m á r 4249 k ö t e t e t
mutat k i . A szerzet igényeit akkor természetesen leginkább a theologia,
ascesis, sz. atyák, szónoklatok s t ö r t é n e t i m u n k á k elégítek k i , miért is
épen e szakok voltak leginkább képviselve, b á r egyéb szaktudományi
m u n k á k b a n sem szűkölködtünk.
M i u t á n 1786-ban I I . J ó z s e f császár intézkedése folytán szerze­
t ü n k is feloszlott, m á s k ö n y v t á r a k k a l e g y ü t t a mienk is a magyar
egyetemi k ö n y v t á r b a vándorolt á t , hol is az i l y módon keletkezett
duplányokkal *) a m i könyveinknek is nagyrésze eladatott. Innen ma­
gyarázható meg, hogy szerzetünk visszaállíttatása (1802) u t á n k ö n y v ­
t á r u n k csak részben (s egyetemi bélyeggel ellátva) k e r ü l t haza; sőt
egyes m u n k á k véglegesen egész mostanáig az egyetemi k ö n y v t á r b a n
maradtak.
A n a g y t u d o m á n y u Nóvák Krizosztom főapát volt az, k i a felosz­
latott német bencések és egyéb szerzetesek k ö n y v t á r a i n a k összevásár­
lásával a jelenlegi terjedelemnek első alapját megveté. E könyvek
többnyire az illető z á r d á k jegyeivel vannak ellátva, s igy másnemű
szerzeményektől könnyen m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k . Ugyanezen főapát
szorgalmazásának alapján — különösen Ivanics budai antiquarius buzgó
gondoskodásának köszönjük k i t ű n ő b b m u n k á i n k legfőbbjeit. A szer­
zetnek ez irányban t a n ú s í t o t t buzgalma méltánylást nyert k ü n n is, és
igy történt, hogy több egyházi férfiú k ö n y v t á r á t részint életében,
részint holta u t á n a főapátságnak ajándékozta.
I g y D r . Frank G y . győri kanonok 1804-ben 323 k ö t e t t e l ajándé-
kozá meg k ö n y v t á r u n k a t ; u t á n a 1809-ben Schober J . pozsonyi nagy­
prépost 1470 m u n k á t adott át a bencések pozsonyi székházába, honnan
az P a n n o n h a l m á r a k e r ü l t . A harmadik jótevő Paintner M i h á l y győri
kanonok, k i az 1825. május 1-én kelt végrendeletében 6000 kötetből

*) E kifejezést habár némi kétséggel, de mégis megtartottuk, támaszkodva a

könyvtár-kezelés nyelvében gyakorlatilag elfogadott szokásra. Szerk.
álló k ö n y v t á r á t engedé á t szerzetünknek, mely azonban különféle ne­
hézségek és akadékoskodások kikerülése végett végre 2000 frtot tett le
7 4
e becses gyűjtemény fejében (Archiv, fasc. / B . y . ) , mely 1833-ban
é r k e z e t t P a n n o n h a l m á r a . A következő évben Berghoff er M i h á l y , a
g y ő r i k á p t a l a n prépostja szintén végrendeletileg gazdagítá 2032 k ö t e t ­
7 4
tel t á r u n k a t (Archiv, fasc. / B . ff.). Hasonló módokon egyes székhá­
zaink könyvtárai is gyarapodtak s általuk — h a b á r közvetve — ismét a
pannonhalmi.
Tetemes szaporodásban azonban m é g jelenleg is az által részesül
könyvkészletünk, hogy egyes elhalt rendtagok könyvei, — a mennyi­
ben ezek székházainkban nem maradnak, szintén a központi k ö n y v t á r b a
kebeleztetnek be. I l y módon az 1828-ban elhalálozott Nóvák Krizosz-
tom főapátnak 7273 m u n k á b ó l álló k ö n y v t á r a is a központi g y ű j t e ­
ménybe jutott. Stanke Leander, K ö r m e n d y Krizolog és Matuskovits
Polykarp rendtagok u t á n egy-egy ezer kötet, Maár Bonifác u t á n pedig
4660 darab maradt. Nem számítva az előbbi időkben s a főmonostoron
kivül elhalt rendtársakat, az utolsó k é t évtized alatt P a n n o n h a l m á n
elhunytak közöl csupán Kimely M i h á l y főapátot és T a k á t s Bernardin,
Pendl Alajos, K ö r m e n d y K a m i i rendtagokat említjük, k i k u t á n könyv­
t á r u n k tetemes örökséget nyert.
Ö n k é n t érthető, miszerint i l y forrásokon kivül készpénzen tett
vásárlások is rendes folyamatban vannak, melyeknek évi összege kerek-
számban kétezer forintra t e h e t ő ; de a rendkivüli kiadások ez összegben
m é g nincsenek befoglalva.
K ö n y v t á r u n k n a k a rendtagok elhalálozása folytán t ö r t é n t gya­
rapodása egyrészt előnyös, de másrészt annak árnyoldala. A n n y i b ó l
előnyös, hogy i g y alig maradt h á t r a a t u d o m á n y o k valamely ága, mely
benne kéviselve nem volna.
Minek bebizonyítására a k ö n y v t á r u n k b a n képviselt szakokat abc.
sorozatba szedve ide igtatom, azon megjegyzéssel, hogy az egyes sza­
kok mellé tett számok legtöbb esetben nem egészen pontosak, de a
mennyire k ö n y v t á r u n k rendezendő állapota azt kipuhatolnom engedte
a m e g n y u g t a t á s i g irányadók. A végösszeg ellenben darabról darabra
lőn megszámlálva s i g y tüzetes.
Ascetica 5976 érmészet 219
bölcsészet 2236 földrajz (útleírás) 2523
címertan 219 fölösek 10,691
egyházjog 2092 francia irod. 1603
e g y h á z t ö r t é n . 3735 gazdászat 669
erkölcstan 1883 hittan 5554
 időszakiak 2613 ősnyomtatványok (1472—1500) 393
kéziratok 818 p o l g á r i j o g 2009
kézműtan 489 régészet 776
könyvészet 617 r e m e k i r ó k (ókori) 2390
lelkipásztorkodás 743 s z e n t a t y á k 2067
magyar j o g (és politika) 1225 szentirás (és magyarázata) 5098
magyar szépirod. 1386 szentek életei 647
magyar történ. 2852 szépészet 296
mennyiségtan 1327 szertartástan 1175
módszertan 296 szerzetes történ. 2257
naptárirod. és hasonl. 1289 szónoklatok 4807
német irod. 4021 szótárirod. 2084
neveléstan 586 t e r m é s z e t t a n 1554
nyelvtan 2983 történelem 4807
oklevéltan 219 vegyesek 7796
olasz irod. 1033 vegytan 435
orvostan 1887 vitázatok (Polemica) 3036.
A n á l u n k elfogadott és a m á r megkezdett rendezésnél érvényesí­
t e n d ő müncheni szakrendszer főcsoportjai — a pesti Széchenyi k ö n y v t á r ­
t a n tett módosítás tekintetbe vételével, a fönnebbi számokat következő­
k é p csoportosítják :
I. Encyclopaedia 3637 darab. VII. Philosophia 2532 darab.
II. Phiíologia 6415 VIII. Aesthetica 5606
III. História 11,733 IX. Politica 1643
IV. Mathematica 1327 X. Medicina 1887
V. Physica 3789 XI. Iurisprudentia 3234
VI. Anthropologia 586 XII. Theologia 35,977
M é g k ö n n y e b b áttekintés véget ezeket ekképen csoportosíthatjuk:
A ) Vallás és neveléstan 36,563
B) Egyéb tudományok:
T ö r t . polit, j o g : 16,610
Nyelvészet: 12,021
Bölcs. term, t 13,172
Összesen 41.803
C) Incunab. és kéziratok 1,211
D ) Fölös duplányok és vegyesek 19,104
98,681
A legújabb szaporodás 344
I g y a darabok jelen létszáma 99,025
 Á íolös példányok nagy száma képezi k ö n y v t á r u n k árnyoldalát,
mely bajon Czinár M ó r a k ö n y v t á r n a k hosszú időn át fáradhatlan keze­
lője, jelenleg pedig felügyelője, némileg akként segített, hogy A r m -
bruster lipcsei és Butsch augsburgi antiquariusok segélyével a d u p l á -
nyokat egyéb m u n k á k szerzésére értékesítette. Mindazonáltal k ö n y v ­
t á r u n k a t e teher még mindig nyomja, s a közel j ö v ő egyik teendőjét
épen ennek megszüntetése képezi.
K ö n y v t á r u n k kiválóbb darabjait mind felsorolni nem lehet, s azért
csak a folio-kiadásokból hozunk fel n é h á n y a t . A v a l l á s r a vonatkozók
közöl említésre m é l t ó k : a B o l l a n d i s t á k velencei kiadásának (1734 stb.)
első 44 kötete (sept,18-ikáig b e z á r ó l a g ) . — Biblia polyglotta. E d i t . B .
Waltonus 1655 L o n d i n i ; hat kötete. — Mabillon Annales ord. S. Bened.
(1739 stb.) hat kötete. — L . d'Achery és Mabillon acta Sanctorum O. S. B .
kilenc k.— Mansi collectio concil. (Florentiae 1759 etc.) 31, — és W a d d i n g
annales minorum ordinum 19 kötetben. A t ö r t é n e l m i szak főbbjei
ezek: Corpus bizantinae hist ( V é n e t . 1729) 18; Pertzii monum. German.
22 ; Muratorii antiqu-ital. (Mediol. 1738) 25 ; D'Achery Spicileg. vet.
scriptor. (Paris 1723) 3 kötetben. — E g y é b szakokból k i v á l n a k :
Mabillon ( A d i m a r i ) de re diplomatica; Lexicon heptaglotton E. Castelli
(1669 L o n d i n i ) ; Martene et Durand thesaur. anecdot; M á r t i i flora
brasil. (61 füz.), és M a r s i l i Danubius pannonico-mysicus (1726.) hat
imperial kötetben. A z i n c u n a b u l u m o k közöl felemlíthető a bécsi
világkiállításra elküldött pécsi missale (pergam. k.) 1499-ből ; a kézi­
ratok közöl pedig a Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc közt váltott
levelek, valamint Fuxhoífer Damian Monasteriologiájának kiadatlan
része.
N y e l v tekintetében az egész könyvtömegben túlnyomó a latin
és német irodalom, a magyar kerekszámban 10 ezerre, francia, ógörög
és olasz nyelv egy-kétezerre számítható ; a szláv nyelvtörzs és óhéber
n é h á n y 100 darabban van képviselve ; az angol, spanyol, syrus, és török
nyelv néhány k ö t e t b e n ; a gót, újgörög, uj héber, holland, belga, mala­
bar, perzsa, oláh, chinai, chaldaei, arabs, samaritan és aethiops nyelvek
egykét kötetben.
K ö n y v t á r u n k eddigi kezelőit illetőleg elég lesz csupán néhányat
említeni. Szerzetünk visszaállíttatása u t á n 1818-ig Nóvák Krizosztom
főapát maga gondoskodott könyvkészletünk körűi, t i t á n n á j ö t t e k M a á r
Bonifác (1819—20), Szeder F á b i á n , Czuczor Gergely, majd 1842 óta a
mély t u d o m á n y ú és magas kora dacára is ifjú lelkű Czinár Mór, m..
tud. akad. tag, k i csak 1867-ben lépett vissza a tényleges kezeléstől,
s azóta mint a könyvtár felügyelője, széles ismeretköréből folyó bölcs
 ezctésével, útbaigazításával szolgálja m é g mindig a t u d o m á n y ü g y é t ,
son ü g y e t , melyet ifjú kora óta oly gondosan ápolt, hogy az lelkének
alóságos életszükségletévé vált.
Záradékul álljon i t t m é g n é h á n y szó a k ö n y v t á r u n k r a vonatkozó
íükezelésről:
A k ö n y v t á r jelen átmeneti korszakában a régi kezelést ideiglenesen
dytatni de mellette az ujabb igények által követelt változtatásokat is
létbe léptetni, — e g y a r á n t szükséges. A z átalános mükezelés két főalakja :
) a m a r a s z t á s rendszere (Festnagelungsystem), midőn bizonyos
íunka minden időre saját helyén marasztatik; 2) a t o v á b b o z á s
íódja (Rücksystem), melynél fogva a m u n k á k a követendő szakrend-
zer megóvása végett időről időre tovább tolhatók, ugy hogy idővel
gész szekrények is eshetnek változtatás alá ; e mód azonban teljes
tánzásban idáig sem részesült, ezentúl sem fog életbe lépni ; hanem a
•écsi cs. k i r . osztrák múzeumi uj könyvtár példájára „k ö z v e t í t Ő"
endszert követünk, melynél fogva a továbbozás, mely i d á i g csak egyes
orokra nézve áll fenn — ezentúl egész szakok — vagy alszakokra fog
^terjeszkedni, m í g a marasztás csak is e szakok vagy alszakokra lesz
rányadó, nem kötve az egyes m u n k á k a t (mint i d á i g ) a sorhoz, hanem
; szakhoz vagy alszakhoz. K ö n n y ű feltalálás tekintetéből a szekrény
egyzése sem fog elmaradni, hanem i n k á b b tÖkélyesbülni azáltal, hogy
)alról jobbra vezető s e g y ú t t a l a mellékszobák szekrényeit is ugyanez
rányban kÖzbefoglaló arabs számok j ö n n e k az eddig használt 5-féle
t b c b e t ű k helyébe.
De ezen változás a katalógus változtatását is maga u t á n vonja.
íV Czinár M . által előbbi időkben megirt folio k ö t e t ü Eepertoriumot a
íélszerünek bizonyult u . n. „ l a p k a t a l ó g u s " fogja majdan helyettesíteni,
nely részben m á r is elkészült, s melyhez a rendes használatra szánt
zakjegyzék fog mellókeltetni, hogy ezen a b c-rendbe szedett sorozat
legítségével a k i v á n t szakok vagy alszakok k ö n n y ű fellelése lehetsé­
gessé tétessék. Ez által a hely-katalogus válik némileg fölöslegessé,
ía csak különös cél nem javasolandja a szak-katalogus későbbi összeál-
ítását, annál is inkább, m i u t á n a szakrokon m u n k á k (a r é t n a g y s á g
igyelembevétele mellett) ugy is egybe fognak állíttatni. Hogy azonban
iz egyes m u n k á k , — különösen azok, melyek határozott szakot nem k é p ­
viselnek, vagy e tekintetben kétesek, — mint „egyedek" kezeltessenek,
iz u . n. „v á 11 o z a 11 a n s z á m"-okat képviselő szám-katalog van kez-
leményezve, mely egyszersmind a szaporodási j e g y z é k szerepét is viszi.
Többiben a m ű t a n i eljárás azon három fő körülményhez simul, mely
ninden k ö n y v t á r r a más-másképen, de lényegesen befoly, u. m. a) a he-
lyisóg minősége, b) a meglevő könyvkészlet és c) a k ö n y v t á r célja
vagy bármely más e három pontra visszahozható k ö r ü l m é n y . — K ö n y v
t á r u n k ismertetése a h e l y i s é g szempontjából egyebütt, névszerin
a l á b b e m ű végén a „Helyrajzok" között található. Ez egyet említem fe
1
csupán, hogy a rend megőrzését valamennyi szekrénynél l / * ölny
magasságra emelkedő és r á z á r h a t ó sodronyhálózatok biztosítják.
M é g csak a k ö n y v t á r céljáról marad h á t r a egy-két szó.
K ö n y v t á r u n k n a k , mint nem állami, sem nyilvános, azért csaki;
mint épület — de mint könyvkészlet adó alá nem eső, — t e h á t m a g á n
gyűjteménynek főcélja nem más, mint a rend tagjainak hivatásuk igé
nyeihez képest a szükséges m u n k á k k a l szolgálni.
A főcélhoz fűződő mellékcélokra vonatkozólag fel kell említenem
miszerint az u. n. „Bibliotheca universales" n á l u n k is mint mindenüti
fenntartatnak, amennyiben t. i . sem az incunabulák, sem a kéziratok
sem az óclassikusok vagy egyéb specialis tekintetekből Összeállítoti
m u n k á k szakuk szerint szét nem osztatnak, hanem a célzott i r á n y érde­
kében e g y ü t t maradnak. Ilyenek nálunk a magyar nyelven i r t m ű v e k
és a pannonhalmi bencések m u n k á i , melyek azonban mindamellett Ê
főkatalogusba rendes módon vezettetnek be, egymásközt is a befogadofl
szakrendszerben állnak és duplányaikban azonkívül az egyes szakok
főhelyein is helyet foglalhatnak.

2. Műtárgyak.

Ezek hat csoportot képeznek, u. m. a képtár, éremgyüjtemény,

római régiségek, ujabbkori műtermékek, éremlenyomatok (dactylio-
theca), s a legújabban kezdeményezett gyűjtemények.

a) Képtár.

E m a g á b a n szerény (220 dból álló) gyűjtemény bemutatásánál

elég legyen csupán a főbb adatokra szorítkoznom.
A kiválóbb példányok közöl említést érdemel : azon három leg­
nagyobb olaj festmény, mely 14' 5" h . és 7' 2" sz. és 1872 előtt a székes­
egyház falain függött, a bécsi akadémiának ajándoka (1083.), és Zanchy
Antonio festőnek (Velence 1680.) műve, kiről tudjuk, hogy képeiben a
meglepő, váratlan mozzanatokat szerette k i t ü n t e t n i , mint a szóban levő
képeken is látható. A z egyik a 12 éves J é z u s t ábrázolja, midőn a
jeruzsálemi templomban az Írástudók előtt a szentírást fejtegeti ; a
másik Üdvözítőnk kereszteltetését, a harmadik pedig azon jelenetet
tárja elénk, mint űzi k i J é z u s a templomból az árusokat és vevőket. —
}72-ben négy nagy oiajféstménynyel szaporodott gyűjteményünk,
elyek bibliai tényeket ábrázolnak, u, m. Samson és Delila; J u d i t h és
olofernes: D á v i d és G ó i i á t h ; Salamon bölcs Ítélete. E k é p e k Maisch
ztergomi kanonok hagyatékából k e r ü l t e k vétel utján gyüj féme­
sünkbe.
A hiresebb lestők művei közöl felemlíthető : „ A bold, szűz láto-
itása E r z s é b e t n é l " , és „Ser. sz. Ferenc," (fejkép) m i n d a k e t t ő M a u l -
irtsch Ferenctől (1724—1796). „Oroszlány és t i g r i s " Ruthard K á r o l y -
1 ( X V I I . század.) Továbbá Batoni Pompeo (1078—1788) mesteri
;t képe a zsoltárnak e két tétele fölött : „Misericordia et Veritas obvia-
runt sibi" és „ Justitia et pax osculatae sunt" (Viczay gróf gyüj teme­
déből). Érdekesek m é g : Querfurt Á g o s t t ó l (1696—1761): „három
dlandi", Signorinótól : „hollandi lovag" és „falusi é l e t k é p " (Viczay gr.
rüjteményéből) ; "Salvator Rosatól (1615 — 1673:) „ A r g u s , " „Narcis-
is" (Göllingtól) ; Annibale Caracci (1560—1609) képe : „ A zsidók
,nca", és ifjabb (?) Tenier D á v i d ( X V I I . század) : „ P a r a s z t lakoma" ;
embrandt iskolájából az „egyptomi József Pharao á l m á t fejtegeti" ós
aagnolettitól : „Izsák mégáldja J á k o b o t " szintén Viczay gr. gyüjte-
ényéből vétettek meg. V é g r e Verbőczi : „Kopácsy J . mint veszprémi
ispök."
A z említetteken kivül vétel utján k e r ü l t hozzánk Göllingtől 11
;rab,köztük „hitetlen T a m á s " , „ L á z á r feltámadása", „ J é z u s , M á r i a és
artha", „ E m m a u s . " Signorino özvegytől 21 darab : k ö z t ü k a hollandi
ípek „ J é z u s és Xicodemus", „madárfészek", „levétel a keresztről",
)ékák", „tengeri vihar", „ J ó b " , „ L o t h " , „ Á b r a h á m " stb. Berghoffertől
darab: „Bold, szűz l á t o g a t á s a " s egyebek. Migazzi érsektől „ Á d á m
É v a " , „Kereszt felállíttatása", „ K r i s z t u s a sírban" ós „Seraph, szent
srenc elragadtatása (extasis)"
A j á n d é k utján k e r ü l t h o z z á n k : M á r i a Terézia és férje Ferenc,
ít nagy olajfestmény, hagyomány szerint ő Felségeik magas kegyéből,
svábbá Dresmitzer J . écsi esp. pléb. szívességéből : Sz. Sebestyén ; a
idai császárfürdő régi alakjában" ( S á r k á n y Miklós bakonybéli apát
cses ajándoka)és „ P . Aemilius diadalmenete Perseus fölött" (Xagy J .
^ionoktól.) Különös említést Ferdéméinek végre P á z m á n y P é t e r ós
ecskés olajfestményt! arcképei, melyek pozsonyi k ö n y v t á r u n k b ó l
izattak át, s az ércre festett : „Madonna della Sedia", „Ecce Homo",
z. K a t a l i n " és „Holofernes feje" (1515.). R e n d t á r s a i n k olajba festett
cképei közöl említésre méltó Sajghó és Rimely M . főapátok, n e m k ü -
nben Czuczor Gergely, Guzmics Izidor és Beély Fidél (fiatal korában)
. tud. akadémiai tagok arcképei.
 Külsőségek szerint van :
olajfestmény vászonra 95 darab
„ fára 48 „
„ ércre 6 •
anyagra nézve
selyemkép . 5 5?

szalmakép . 1 K j
haj kép . . . . 1 .
egyes személyiségek 75 darab
csoportok, jelenetek 84 „
t á r g y r a nézve ^ termények . 8 „
tájak, épületek 38 „
vegyesek . . . 15 „

b) Éremgyüjtemény.

Szerzetünk feloszlatása előtt numismatikánk 800 darabban vo

képviselve, mely gyűjtemény (Kupp szerint) ez időben a bécsi cs. k i
múzeumba k e r ü l t , honnan mai napig sem j ö t t vissza. 1808-ban Scharlac
K . kananok, valamint Schober J . és BerghoiTer M . saját gyűjteni
nyeiket engedek á t . Barbaries B á l i n t és H o r v á t h P é t e r r e n d t á r s a i !
u t á n maradt 608 ezüst és 704 darab rézpénz, mely 1818-ban Pannoi
h a l m á r a j ö t t , b á r nagyon megcsonkított állapotban. 1828-ban K o z i
I s t v á n megholt atyjának pénzgyüjteményét ajánlotta fel a szerzetne
mely azt 1832-ben 665 frton meg is vette. A Mitterpacher-féle p é n
gyűjteményt 936 frton v e t t ü k meg Kuncz Borbála örököstől 1833-ba
1835-ben 142 frtért Veszerle József (a m . k. egyet. t ö r t . tan.) gyűjt
menye v é t e t e t t meg.
Tetemes szaporodást nyert numismatikánk azáltal, hogy V i d i
Özséb sopronyi bencés t a n á r n a k 1855-ben t ö r t é n t elhalálozása utí
gyűjteménye P a n n o n h a l m á r a hozatott. E gyűjtemény 83 arany, 16í
ezüst és 962 darab rézpénzt tartalmaz (összesen 2667 db.)
Legbecsesebb részét az 1145 dbból álló magyar- és erdélyo
szági pénzek képezik.
Bresztyenszky Béla, Barbély Asztrik, W i r t h Adorján, Rose
berger Honor és T a k á t s Bernardin rendtársaink u t á n maradt gyűjt
menyek egy része P a n n o n h a l m á r a , a legtöbb azonban egyes gymn
siumainkba került.
Nagy buzgalmat fejtett k i az érmek rendezésében Szeder F á b i á
mig Czinár M ó r k é t nagy kötetből álló j e g y z é k e t készített, melym
nyomán — gyűjteményünk részletesebb ismertetése végett a követke:
oportokat igtatjuk ide a b c-rendben. G y ű j t e m é n y ü n k b e n képviselve
m különösen :
Amerika Királyok Portugall
Angolország Köztársaságok Ragusa
Austria Lengyel o. R ó m a i családok
Baden Lombardia „ császárok
Bajor orsz. Magyar o. „ pápák
Bamberg Mailand Salzburg
Basel Mansfeld Sardinia
Belgium Mantua Schweitz
Bern Morva o. Sicilia
Brandenburg Nápoly Silézia
Braunschweig Nassau Spanyol o.
Britannia N é m e t apátok Svéd o.
Burgundia „ érsekek Szász o.
Csehorsz. „ ország Szerb o.
D a l m á t o. „ püspökök T ö r ö k o.
D á n o. „ rendek Tyrol
Emlékpénzek N o r v é g o. Városok
E r d é l y o. Olasz o. Velence
Francia o. Orosz o. Westphalia
Genua Parma Wurtemberg
G ö r ö g o. Placentia stb.
Hannover Porosz o.
P é n z - és é r e m g y ü j t e m é n y ü n k egyrészt terjedelménél fogva, m á s ­
észt helyiségünk szük volta miatt nem maradhatott szabadon, hanem
1 van zárva szekrényekben.
A darabok száma Czinár M . összeállítása szerint :
i é g e b b i g y ű j t e m é n y ü n k b e n 123 arany 5219 ezüst 4697 réz
\_ Vidákféle gyüjt.-ben 83 „ 1622 „ 962
későbbi szaporodások 27 „ 283 „ 63
233 „ 7124 „ 5722 = 13079 db.
íozzá számítva a megvizsgálatlan és beosztatlan darabokat 1630 „
van összesen: 14,709 db.

c) Római régiségek.

Ezek részint ajándékok, részint vétel utján k e r ü l t e k hozzánk.

Képviselve vannak a következő t á r g y a k : l á m p á k , könypalackok,
lamvvedrek, agyagedények, fibulák, karperecek, téglák stb.
 d) Ujabbkori műtermékek.

Ide tartoznak : egyházi edények, serlegek, tálak, kulcsok, sarka

t y ú k , pecsétek, keresztek, olvasók, amulettek, fegyverek, műfaragá:
botok, szelencék és egyéb érc-, k ő - , ü v e g - , fa- vagy m ű t á r g y a k .

e) Éremlenyomatok.

A körülbelül 2800 darabból álló éremlenyomatok, másolaté

Behm szerint rendezvék. Eredetileg Gévay A n t a l t ó l (k. archív) Ká:
ner, bácsi püspök vette meg, k i is azt 1847-ben szerzetünknek ajándt
kozta. Képviselvék benne leginkább a pogány istenségek, pogány áld(
zatok s ünnepélyek, reges és történelmi adatok, pogány tudósok, kirí.
lyok, az ó- és újkor egyéb mozzanatai és állatok.

f) Kezdeményes gyűjtemények.

Ide tartoznak:
a) Azon k ő k o r i eszközök, melyek R ó m e r Flóris utján ujab
időben (1871) K o p e n h á g á b ó l rendeltettek.
b) Ugyanez évben szülemlett meg a „ m a g y a r bencése
a l b u m a " , melynek célja minden r e n d t á r s u n k n a k fényképét az utó
nemzedék számára lehetőleg fenntartani.
c) A z 1872-ben kezdeményezett p e c s é t g y ü j t e m é n y leg­
nagyobb szaporodását Kovács Béda kajári lelkész szívessége folytai
nyerte. Tetemesen (450 darabbal) szaporította e g y ű j t e m é n y t leg
ujabban Zwickl Krizosztom, a Bold, szűzről nevezett Sz.-Ferencrenc
k i é r d e m ü l t provinciálisa. A példányok őszes száma jelenleg 1450-r<
megy. A tüzetesebb rendezés azonban csak akkor lehetséges, ha néhán;
ezerre felszaporodik.

3. Termény-gyűjtemények.

Azon körülmény, mely szerint természetgyüjteményeink számára

külön helyiség — múzeum — idáig nem létezik, gátlólag hat azok
kellő elhelyezésére, rendezésére és célirányos s z a p o r í t á s á r a ; s mivel
e gyűjtemények épen jelenleg k e r ü l t e k uj berendezés a l á , ez okból
ismertetésöket illetőleg csakis a főbb mozzanatokra fogunk kiterjesz­
kedni.
A z á l l a t t a n r a vonatkozó gyűjteményeket illetőleg az alsóbb
r e n d ű t e r m é n y e k r e szorítkozunk. L e g e r ő s e b b e n vannak képviselve a
sigák és kagylók, melyek közt a Spaics I s t v á n exjezsuita által felaján--
)tt rész 271 darabot tesz. Szaporodott ezen osztály a Mitterpacher
iajos m. k i r . tud. egyet, tanártól 1833-ban vett csiga- és kagyló-faj ok­
ai, valamint 1847-ben Pösch K á r o l y cs. k i r . k a p i t á n y n a k Lesina
Dalmátia) szigetén g y ű j t ö t t p é l d á n y a i v a l .
A n ö v é n y o r s z á g m á r gazdagabban van képviselve. A f a g y ü j -
miény régibb része a Mitterpacher-féle, melyhez a 102 fajból álló
paics-féle gyűjtemény j á r u l ; ujabb része pedig az, melyet Bielohradszky
fotthárd erdőfelügyelő r e n d t á r s u n k nagy gonddal és ügyszeretettel
sszeállított, s mely kerek számban 100 fajt képvisel, s v i d é k ü n k erdé-
seti specialis viszonyait mutatja k i ; az egyes fanemek könyvalakban f e l -
y i t h a t ó dobozokat képeznek, melyeknek belsejében az illető fának kérge,
iveiéi, gyümölcse és a rajta élődő bogarak is l á t h a t ó k . E l é g tekintélyes
yüjteményt képez továbbá a 350 üvegben eltartott m a g g y ü j t e m é n y ;
e különösen szárított növényeink, melyek részint könyvszerüleg, részint
obozokban tartva vagy kötegeket képezve körülbelül 140 csomagot
3sznekki; ide értve a kertészi növényeket s a k ü l ö n t a r t o t t rejtve-
őszőket is. E k ö t e g e k tulaj donkép két külön gyűjteményt képeznek,
íelyek idáig egyesítve nincsenek, s melyek közöl kiváló becsű a
iallay V a l é r r e n d t á r s u n k által gyűjtött — körülbelül 3 ezer ívbe
árt és Reichenbach rendszere szerint rendezett rész (lásd „ A megye
i r á n y a " 98. lapon). A rejtvenoszők O k é n szerint rendezvók. A M i t t e r -
acher-féle gyűjtemény 34 bekötött könyvet képez. E könyvekben
jinné rendszerét látjuk alkalmazva. Szadler József orvos gyűjteménye,-
alamint a többiek kisebbek és régiebbek is.
Összes termény gyűjteményeink közt legnagyobb terjedtségü az
s v á n y t a n r a- és k ő z e t i s m é r e vonatkozó. J e g ő c m i n t á i n k
észint fából, részint táblapapirból készítvék s kétszáznál t ö b b darabot
asznék. A z ásványok az ujabban eszkÖzlott rendezés folytán a könyv-
ír n a g y t e r m é n e k oszlopaihoz támaszkodó 12 üveg szekrényben fog-
ilnak helyet. A régebben képviselt Verner és Linnéféle rendszerek
elyébe az ásványoknál a Szabó-Dana-féle, a kőzeteknél pedig Zirkel
enclszere fog lépni ugy, hogy az előbbi részletes gyűjtemények egyegy
gészbe olvasztatnak össze. E gyűjteményben az 1803-ban Spaicstól
ett 920 darab szerepel, valamint azon 980 darab, mely 1833-ban
litterpacher Lajostól szereztetett meg. Azon gyűjtemény, mely Pan-
onhalma földtani viszonyait t ü n t e t i elő, Ilollósy J u s z t i n i á n r e n d t á r ­
unktól származik.
Különös említést érdemelnek végre azon példányok, melyeket
)r. Schräder a Missisippi partján gyűjtött.
 Kisebü> k ö n y v t á r a k .
Dr. Kautz Gusztávtól.
A gyó'ri papnövelde könyvtára, mely részint a papnövelde vagyonábc
megrendelések folytán részint nagylelkű adományokból vette eredetét
;

ezek közöl különösen említést érdemelnek: Dongó M i h á l y győri kanono

adománya; Balogh Sándor sz. adalberti prépost és kanonok 5762 k ö t e t m
adománya (1810); — D e á k y Zsigmond caesaropoli felszentelt püspöl
győri nagyprépost- és kanonoknak (1870-ben) és Tartsay Ferenc győi
kanonoknak adományai. E k ö n y v t á r , melyben a k ö t e t e k száma a 16000-€
meghaladja, a jelenlegi megyés püspök által megnagyobbított papnövelde
épület egyik újonnan felépült n a g y t e r m é b e n van elhelyezve és jelenle
van rendezés alatt. Képviselve van benne legnagyobbrészt a theologh
szak, de nem hiányoznak benne a latin classikusok és a magyar irc
dalmi t e r m é k e k sem, különösen a magyar tud. akadémia k i a d v á n y a
E k ö n y v t á r több r i t k a könyvpéldánynyal, p e r g a m e n - k é z i r a t t a l é
ősnyomtatványnyal dicsekszik; jelesen: P e t r i L o m b a r d i : „Quatuo
L i b r i Sententiarum." kézirat h á r t y á n ; Toldy véleménye szerint a 13-i
századból ; — továbbá latin nyelven, Szentek élete ; À n t i p h o n a l e perga
ménre irva, nem lehet kivenni leveleik elszakadozottsága miatt. Ot
találhatók m é g : Thuróczy krónikája 1488. Guilelmi Pereldi Archiej
L u g d . „ S u m m a v i r t u t u m " kézirat a 14. századból pergamenen ; Antonin
A r c h . Flor. „ S u m m a " N ü r n b e r g 1477 ; végre a most m á r különöse
r i t k a könyvpéldány : „ A c t a et Constitutiones DioecesanaeSynodi Jaurir
sub Reverendissimo Domino Georgio Drasskovits, Sabariae habita ann
domini 1579. Pragae 1579.
Ugyanott van elhelyezve — de elkülönítve a székesegyházi könyvtá
is, köteteinek száma 500-at tesz; r i t k á b b példányok : Blondi Foroloviensi
Eomae Instauratae l i b r i I I I . h á r t y á n , kézirat K o r v i n M á t y á s könyvtá
rából. — Missale 1476-ból kézirat pergamenen ; — Institutio Principi
christiani per Erasm. Rotterod, melynek tábláján belülről e szava
j e g y e z v é k f e l : Sum Johannis Regis electi H u n g á r i á é .
A győri püspöki könyvtár, mely a győri püspökök költségein beszet
zett, vagy azok elhalálozása u t á n maradt könyvekből keletkezett,
mintegy 10000 k ö t e t n y i g y ű j t e m é n y t képez, melyben az egyházi iroda
lom, szent atyák, kanonjogi és magyar régibb történet és jogirodalor
nagyobb mérvben képviselvék, nemkülönben a nagyobb német encyclo
paedikus m u n k á k is találhatók. E k ö n y v t á r szaporítására boldogult Stan
kovich püspök jelentékenyebb költséget fordított. A püspöki lak csonk
tornyának egy termében van áthelyezve, de eddig rendezetlen állapotban
nmor J á n o s volt győri püspök, most M a g y a r o r s z á g primása e könyv­
árnak hozzáférhetőbbé tétele tekintetéből a p ü s p ö k i lak földszinti
észére egy emeletet tervezett, hová e k ö n y v t á r elhelyezendő lett volna;
! terv valósítása a mostani megyés p ü s p ö k n e k is szándokában áll.
A sz. Benedekreridüek győri székházának könyvtára, melynek alapjait
810 évre lehet vissza vezetni, s a mely jelenleg 5000-et meghaladó
kötetet számlál, melyek mind kizárólag tudományos szakmunkák, és a
őgyninasiumi tanárok által segédszerül használtatnak. A k ö n y v t á r a
zékház t ö b b termében van elhelyezve és jelenleg ujabb rendezés alatt
11 ; fenntartására a rend évenkint nem csekély összeget áldoz.
A kir. jogakadémia könyvtára. A mult században felállított győri k i r .
-kademia az akkori viszonyok között elég nagy k ö n y v t á r r a l bírt, melyet
-
tiindjárt felállíttatásakor nyert, és pedig felsőbb intézkedés folytán az
ItörlÖtt Jezsuita-rend e nemű gyűjteményéből ; e k ö n y v t á r azonban az
ntézetnek 1785-ben Pécsre történt áthelyezése alkalmával nagy fogyat­
kozást szenvedett, de 1820-dik évben m á r ismét 1118 kötetet számlált.
A k i r . j o g a k a d é m i á n a k 1867-ben történt visszaállíttatása u t á n az
ntézet igazgatósága a gymnásiumi k ö n y v t á r b a n található j o g i és állam-
u d o m á n y i m u n k á k a t , mint az egykori akadémia k ö n y v t á r á t megillető
y ü j t e m é n y t 793 kötetben á t v e t t e , mely gyűjtemény képezé a jelenlegi
könyvtár alapját. A t a n á r i testületnek első izben 1000 frt. adatott a m .
kormány részéről a k ö n y v t á r első szükségletének födözésére, mely összeg­
ü l és az évenkint a t a n u l m á n y i alapból ugy a beiratási dijak cimén befolyt
•sszegekből azon idő óta beszerzett valamint adomány utján nyert k ö n y ­
vek által a k ö n y v t á r jelenlegi állapota 2323 kötetet t ü n t e t fel, melyek
i j o g és á l l a m t u d o m á n y i szak különböző ágaira vonatkoznak, és az
ntézet helyiségében létező e célra é p í t e t t k é t teremben vannak rendsze-
esen elhelyezve ; kezelőj ök a kebelbéli tanársegéd, mint k ö n y v t á r n o k .
A k ö n y v t á r a t a n u l m á n y i alapból évenkint 420 f r t . o. é. nyer
énntartására, ezenkivül az intézetbe tanulókép újonnan belépő minden
fju 2 frt 10 k r k ö n y v t á r i illetéket fizet, mely összeg uj könyvek beszer-
;ésére fordíttatik ; a könyvek számát azonban a m. k i r . ministerium
I t a l kiadott m u n k á k , akadémiai és egyetemi értekezések és egyéb ado-
aányok is lényegesen szaporítják évenkint. Igaz ugyan, hogy a j o g -
Jsademia k ö n y v t á r a a többi hason intézetekével nem vetélkedhetik,
ainek okát főleg azon sajnos k ö r ü l m é n y b e n k e l l keresni, hogy az i n t é -
et 19 évig bezárva lévén, k ö n y v t á r a számára i l y hosszú időn á t semmi
leszerzés sem t ö r t é n t ; az akadémia t a n á r i testülete azonban az e célra
endelkezésére bocsátott összegeket oly tervszerűen ü g y e k e z c t t mind-
ddig felhasználni, hogy m í g egyrészről a tudományos haladás szinvo-
Győrmegye és város egyet, leírása. 1
nalán tartja az intézet k ö n y v t á r á t , másrészről a mult idők mulasztásait
is a lehetőségig pótolja, és igy a j o g és államtudományok minden szakát
szerényebb mérvben ugyan, de megfelelőleg képviselve találhatjuk az
intézet k ö n y v t á r á b a n .
A győri olvasó egylet könyvtára. M é g 1840-ben alakult szab. k i r .
G y ő r városában egy egylet, mely céljául t ű z t e k i a város és megye
értelmisége számára egy közös találkozási helyet létesítni, ós azt a
t u d o m á n y és szépirodalom pártolására egyesítni ; mely egylet „Olvasó­
egylet" cim alatt a jelenig fennáll, és most m á r j e l e n t é k e n y — 5619
k ö t e t n y i k ö n y v t á r r a l rendelkezik. — A k ö n y v e k a tagok dijaiból, ugy
időnkint rendezett táncvigalmakból befolyt jövedelmekből szereztetnek
be, és kiválólag szépirodalmi m u n k á k b ó l állanak ; számukat dr. Kovács
P á l veterán irónk egy j e l e n t é k e n y számú gyűjteménynek oda ajándé­
kozása által 1869-ben tetemesen szaporította. — E k ö n y v t á r az egylet
helyiségeiben van elhelyezve és sorozatilag rendezve, kezelését külön
k ö n y v t á r n o k látja el.
A karmelita atyák könyvtára. A győri karmelita a t y á k k ö n y v t á r á n a k
legnagyobb része egykorú a szerzetnek Győrbe t ö r t é n t behozatalával ;
ujabb könyvek beszerzésére csak azóta t ö r t é n n e k nevezetesebb költeke­
zések, mióta a szigorúbb rendszabályt követő karmelita szerzetesek
foglalták el a győri z á r d á t ( 1 8 5 7 ) . A k ö n y v t á r közel 8000 kötetet számlál,
és j ó l rendezve a z á r d á n a k e célra szentelt termeiben van elhelyezve, sok
régi m u n k á v a l dicsekedik, kiválólag pedig a sz. a t y á k iratai képviselvék.
A z elősorolt k ö z k ö n y v t á r a k o n kivül kisebbszerü k ö n y v t á r r a l
b í r n a k még : a győri kisebb papnövelde, a kath. főgymnasium, az ágost.
evang. algymnásium stb.
J e l e n t é k e n y e b b m a g á n k ö n y v t á r a van Viczay H é d e r grófnak
h é d e r v á r i kastélyában elhelyezve.
A m i v é g r e a népiskolai k ö n y v t á r a k a t i l l e t i , ilyenekkel — bár
m é g csak kezdetleges á l l a p o t b a n - — b í r n a k : Győrvárosa, Abda, Á s v á n y ,
K a j á r , Koroncó, R é t i k ö z s é g e k ; S z e n t - I v á n községnek pedig [egy kis
községi k ö n y v t á r a van.

Színészet.
Dr. Kovács Páltól.
G y ő r — mint magasabb műveltségű vidéki városaink egyike — a
szinészetet mindig melegen pártolá. E század elején m á r rendes színháza
v o l t ; csakhogy a polgárság nagyobb része m é g akkor németajkú lévén,
ú g y látszik az i n k á b b csak a német színészek befogadására szolgált.
gy — egy 1808-ik évről szóló színlap szerint, Gindel L ő r i n c német szin-
yazgató társulata j á t s z v á n abban, j ú l i u s 21-én adatott : „Benno der
tothkopf" ein neues Ritterschauspiel, von E d . Frohburg, M i t g l i e d dieser
íühne. 1812-ben azonban m á r egy magyar szinlap szerint a győri szin-
ázban szinre k e r ü l t : „ B á t h o r y M á r i a " szomorújáték 5 felvonásban, —
éta tisztelendő Dugonics A n d r á s ur. Szerepeltek benne : V e i k é i Karolina
sányasszony, K e m é n y , Csernátony, Kendery, Idegen, Sellyei, —
ïenkéné ifjasszony, Zsuzsanna leányasszony, H e g y i . K é s ő b b azután fel-
ált va j á t s z o t t a k színházunkban magyarok és németek, de ú g y , hogy a va-
ódi h á z i u r a k a németek, — magyarjaink pedig csak zsellérek valának
bban, — k i k akkor természetesen a szinmüvészetben is g y e n g é b b e k
r
oltak, mint német k a r t á r s a i k .
E m l é k e z e m , hogy 1835-ben valami Abday nevü szinigazgató
r
ezérlete alatt j á t s z o t t n á l u n k egy kis vándor magyar társaság, mely
i o n b a n 8 előadás u t á n kénytelen volt sátorfáját felszedve, m á s u t t keresni
>abérait. Búcsúszavaiban nevezett Abday igazgató a szinpadról élő
izóval s r i t k a Őszinteséggel monda el a 30—40 jelenvolt nézőnek, hogy
l y h á l á t l a n publikum nem érdemli, hogy ők neki tovább is j á t s z a n a k !
Mire egy a hallgatók közöl visszareplikázott szintén fennhangon hogy:
— „jobban kellene ám egy kissé j á t s z a n i ! " V é g r e 1837-ben Fekete G á b o r
gazgatása alatt j ö t t hozzánk kissé rendezettebb szintársulat, melynek
agjai között, a most is k ö z t ü n k közbecsülésben élő özvegy Kocsisovszky
lusztinné, — és Szuper a jelenleg is j ó l ismert tevékeny szinigazgató,
n á r akkor is k i t ű n ő tehetségek valának.
E g y délután s é t a t e r ü n k ö n a szinház előtt sétálván, ismerős fiatal
ircot pillantok meg.
„Marci ! te vagy ?" kérdem a felismert idegent.
„ E n vagyok b a r á t o m ! feleié a magyar színpadok ifjú hőse, a még
ikkor fiatal Lendvay M á r t o n .
„De csak nem fogsz n á l u n k fellépni ?"
„ M i é r t nem ? É s pedig m i n d j á r t holnap."
„ É s miben?"
„Az „Élet iskolájában!"
É s ú g y tett a mint monda. — M á s n a p Kaupachnak ez akkoriban
minden felé sensátiót gerjesztett színművében az aranyműves és spanyol
király kettős szerepót oly bravourral j á t s z á , hogy szemünk és szánk
tátva maradt szemléletére ! — É s ez volt azon perc, mely G y ő r ö t t a
magyar színészetet ú g y szólva megalapítá. Lendvay művészi j á t é k á n a k
szelleme á t h a t á a t á r s a s á g g y e n g é b b tehetségű tagjait is, — k i k foko­
zott buzgósággal iparkodának a nagy művész j á t é k á t t á m o g a t n i . Ez
16*
 est fényes sikerének kire befutá a, várost, — s ezentúl Lendvay mindig
telt h á z előtt j á t s z o t t . A közönség b e l á t á , hogy lehet magyarul is
j á t s z a n i , s az ez által felébresztett nemzetiségi érzelem hirdetni kezdé
mindenfelé, hogy a magyar szinművészetet G y ő r ö t t , — a magyar nem­
zetiségnek ezen mintegy végvárában — p á r t o l n i k e l l ! — Lendvay
művészi j á t é k a adá erre az első ösztönt, — ő adá az eszmét, egy magyal
színészetet biztosító társaságnak megalapítására is.
E g y este barátságos poharazás közben J a n k ó I s t v á n p ü s p ö k i ura­
dalmi ügyész, — Zmeskál I s t v á n megyei aljegyző és e sorok irója
Lendvay M á r t o n n a l egymás közt megbeszélték a dolgot, hogy a magyar
színészetet G y ő r ö t t biztosítani kell ; ez eszme a nagy közönsé g tetszéséve
is találkozott, s p á r nap alatt a m a g y a r s z í n é s z e t e t b i z t o s í t ó
e g y l e t megalakult. A színészek ezentúl ezen biztosító egylet felügye­
lete alatt m ű k ö d t e k , s ettől k a p t á k pontosan havi fixum fizetéseiket is.
A siker meglepő volt. É v r ő l - é v r e erősbült a színtársulat, — G y ő r
volt akkor a magyar színészet M e k k á j a ; a l e g k i t ű n ő b b szini tehetségek
i t t m u t a t á k be magukat a lelkesült közönségnek, s többnyire innét kap­
tak meghívást Pestre, a m á r akkor virágzásnak indult nemzeti színházhoz.
S z a t m á r i n é, K o m l Ó s s y I d a , P r i e 11 e K o r n é l i a , F e 1 e k y n é,
Szigeti József, Tóth József, Szilágyi, Benedek,
P a u l a i E d e , M o l n á r , B e n z a, H e g e d ű s és n e j e , előbb mind
a győri színház tagjai valának, s innét mentek Pestre a nemzeti színház­
hoz. Ezeken kivül mint vendégek : a L e n d v a y - p á r , E g r e s s y
G á b o r , M e g y e r y , S z e n t p é t r y s L a b o r f a l v y R ó z a ismé­
telve megtisztelték színházunkat, s a magyar színészet megkedvel-
tetósére s emelésére igen sokat tőnek. A biztosító egylet anyagilag is
szép sikerrel m ű k ö d ö t t . Célszerű gazdálkodásának ugyanis sikerült a
tagok rendes fizetésén fölül 2000 p. forintot megtakarítani, mely összeg*
még ma is a megye kezelése alatt van, s kamatjaiból többször kaptak
m á r egyes színigazgatók segélyezést. A biztosítás alatt m ű k ö d ö t t szín­
igazgatók voltak : F e k e t e G á b o r , — K o m á r o m y S á m u e l és
S z á k f y J ó z s e f , — H e t é n y i M o l n á r r a l és K o m l ó s s y
Hegedűssel.
Ujabb időben a színház ismét egy részvényes t á r s a s á g kezére
került, mely azt 20 forintos részvényekkel 6000 forint erejéig kicsino-
síttatá, s ennek kezelése alatt marad addig, m í g az említett 6000 f r t n y i
összeg le nem törlesztetik, mi a szinháznak bérbeadásából s az idényenkint
egy magyar és egy német előadás tiszta jövedelméből fog kikerülni.
Jelenleg G y ő r ö t t a magyar színészetnek biztosítására m á r nincs
szüksége, mert egy j ó l szervezett t á r s a s á g okos gazdálkodás mellett
 ivenkint tí hónapos idény alatt becsülettel fenntarthatja m a g á t ; s ez
különösen boldogult K o c s i s o v s z k y J u s z t i n tapintatos igazgatá­
snak köszönhető, k i igen j ó l rendezett és fegyelmezett színtársulatával
i győri szinházi közönség teljes m é l t á n y l a t á t és megelégedését vivta
a magának, s ezért ő volt az első szinigazgató G y ő r ö t t , k i a szinházat
íárom egész évre nyerte bérbe, ú g y hogy a nyári szinidényre is ő szer-
:ődtetett abba német színtársulatot ; ő m á r a győri sirkertben alussza
oldi vándorpályájának örök nyugalmát ; de a magyar szinmüvészét s
íülönösen a győri színház körül kifejtett hazafias buzgósága érdemessé
eszi őt arra, hogy neve e sorokban kegyeletteljesen megemlíttesék, s
ó emléke k ö z ö t t ü n k m é g igen sokáig fennmaradjon.
Most L á s z i V i l m o s szinigazgató kapta színházunkat szintén
í évre, kinek ügyszeretete s tevékenysége e téren, valamint személyes
igyessége a színpadon, bennünket a legszebb reményekre jogosít, m í g
I- közönség hazafiassága és nemzetiségünk minden tényezői iránt t á p l á l t
elkesültsége a magyar színészet pártolását évenkint fokozza.
A magyar szinidény rendszerint kezdődik október 1-sejével s tart
n r á g - v a s á r n a p j á i g . H ú s v é t hétfőjén m é g most rendesen német szin-
;ársulat váltja fel a magyart, — de ez előadásait május végén t ú l nem
gen szokta folytatni, m i u t á n színházunkban nyári hónapok alatt a hőség
ciállhatatlan.

Zenészét.
Karvasy Kálmán- és Dr. Kautz Gusztávtól.
A társadalmi és cultur élet fejlődésében egy j e l e n t é k e n y mozzanatot
tépez a zene, és a költészeten kivül egy művészetnek sincs az ember belső
detére nézve oly mélyenható jelentősége, mint épen a zenészetnek. A
-ene azon átalános világnyelv, melyet mindenki megért, és mely m i n ­
ien gondolatainkat és érzelmeinket hivebben képes kifejezni, mint a
szavak; hallatára pedig titokszerü varázserejétől áthatva, érzelmeink
íltala k o r m á n y o z t a t n a k . A zenének épen e varázserejénél fogva nem
ehet rendeltetése, hogy csupán élvezetre szolgáljon, hanem az embernek
lemesítése, a hétköznapiság porából tisztább légbe való felemelése, és
i durva érzékíségből való kiemelése képezi végzetszerű feladatát. A
:anészetben első helyen szerepel az e g y h á z i z e n é s z é t , melynek terén
jlerbert M á r t o n n a k „Scriptores ecclesiastici de musica sacra" 1784.
ciadott műve szerint a lee'réo-ibb zeneszerzőkkel találkozunk. —
l a z á n k egvháznagyjai a zenészét, különösen az egyházi zenészét kifej-
eszfcése körül mindig áldozatkész buzgalmat t a n ú s í t o t t a k ; igy a győri
 székesegyházi zenekarmik alapítványa is Széchenyi G y ö r g y gr. győ:
megyés püspök bőkezűségéből j e l e n t é k e n y összeggel gyarapodott, (
több lelkes főpap erkölcsi és anyagi t á m o g a t á s a mellett t ö b b izbe
j e l e n t é k e n y fejlődésnek és virágzásnak örvendett. A z e g y h á z i zenészt
k ö r ü l G y ő r ö t t kiválólag érdemesült Szilberknoll J ó z s e f ( f 1857
székesegyházi éneklő kanonok és apát, k i a képezdék számára j e h
orgona praeludiumokat és gyakorlatokat i r t ; m í g legújabb időbe
W i n t e r l A n t a l a p á t és kanonok kezdeményezése folytán dijak kitűzés
mellett rendezett orgonaversenyek az illetőkre buzdítólag hatnak.
A g y ő r i székesegyháznak t ö b b k i t ű n ő karnagya v o l t ; többe
közt a mult század közepe táján „összhangzati t a n u l m á n y gyűjtenie
n y é n e k " kiadása által maga nemében m á i g is p á r a t l a n u l álló és későb
a bécsi sz. I s t v á n székesegyházban^alkalmazott Albrechtsberger G y ö r g
a győri székesegyháznál mint karnagy kezdé művészi p á l y á j á t ; ugyan
később Bécsben Beethovennek mestere volt. E z t követte 1763-ban a
ősnemesi családból származott Istvánffy Benedek, k i i t t 15 évig min
karnagy m ű k ö d ö t t , és egyházi zeneművei által átalános elismerés
vívott k i magának. Ennek utódja Krajtsevits A n d r á s 1778—1810-i^
k i t ű n ő orgona j á t é k a és éneke által m i n d e n ü t t figyelmet ébresztett, à
több évvel ezelőtt elhalálozott Adler G y ö r g y — a budai vártemplomna]
volt karnagya — szintén a g y ő r i székesegyháznál veté meg sikere
működése alapjait, kitől t ö b b jeles zenemű is jelent meg. A jelesebi
székesegyházi karnagyok sorában kiváló helyet foglal az 1832—1854-ii
alkalmazásban volt R i c h t e r A n t a l , jelenleg a pesti nemzeti szin
h á z n á l karnagyi minőségben alkalmazott Richter. J á n o s atyja, — k i ;
800 művet meghaladó igen becses székesegvházi h a n g m ű t á r n a k rende
zésére különös gondot fordított; sajnos azonban hogy saját — szánio
egyházi zeneművei e h a n g m ű t á r b a n csak igen gyéren vannak képviselve
O a lakosságban a zenehajlamot és érdekeltséget jelentékenyen ébreszté
és a zenekedvelők Összetartó kapcsának méltán m o n d h a t ó ; ehhez j á r u l t
hogy r e n d k í v ü l termékeny zeneszerzői tehetséggel birt, és 22 évi itten
működése alatt a zeneirodalmat mintegy 200 jeles művel és pedig a:
egyházi zenén kivül nagyobbszerü cantaték, n y i t á n y o k , több kitüin
hangversenydarab,férfi négyes és vegyes kar, m a g á n d a l , jelesen 31 május
dalból álló dalfüzérnek szerzése által gazdagítá. A jeles férfiú irán
ápolt átalános tisztelet az általa gyakorta rendezett hangversenyek éí
egyéb előadások folytán m é g i n k á b b fokozódott; sajnálatos, hog}
müveinek kiadására eddigelé vállalkozó nem akadt, és igy n é h á n y egy­
házi zeneművének kivételével, egyéb jeles szerzeményei elterjedésén
vajmi csekély reményt t á p l á l h a t u n k . E m l í t é s t érdemel még az is, hog>
1843-ban a, zeneművészetet leghőbben pártoló boldogult Stankovich
J á n o s győri megyés püspöknek ajánlott g y ö n y ö r ű nagy miséje Nicolai
Otto cs. k. udvari karnagy személyes vezénylete alatt a legelőkelőbb
udvari művészek közreműködése mellett székesegyházunkban nagy
sikerrel adatott elő.
A székesegyház h a n g m ű t á r á b a n létező legrégibb művek közé tar­
tozik a 17-ik század elején A l i e g r i Gergely által szerzett „Miserere",
mely nagyhétben szokott előadatni.
A győri izraelita hitközség 1870-ben felépült i m a h á z á n a k felava­
tása alkalmával férfi és gyermek erőkből álló igen jeles énekkart alapí­
tott, és diszes imaházát orgonával látta el.
A v i l á g i z e n é r e és az e téren kifejtett egyleti működésre
áttérve felemlítendőnek véljük, hogy ez különféle viszonyok befolyása
alatt városunkban igen v á l t o z é k o n y és hullámzó jelleget t a n ú s í t o t t ;
m á r 1830 évben alakult — egyesek szellemi és anyagi támogatása
mellett — kezdetben B o g á r Ferenc k i r á l y i hivatalnok, u t ó b b pedig
Richter A n t a l karnagy vezénylete alatt álló m a g á n zeneegylet, mely
számos helybeli műkedvelő, valamint jeles vidéki erők közreműködése
mellett rendezett nagyszerű hangversenyek és oratóriumok által, —
többek közt Haydn Józsefnek örökbecsű „ T e r e m t é s " és „ N é g y évszak"
előadása által a közönségnek sok élvezetes estét szerzett ; sajnos azon­
ban, hogy ez egylet ismeretlen okok miatt 1840-ben m ű k ö d é s é t
beszüntette. Ezen hangversenyek létrejötte, valamint számos elsőrangú
művésznek azon időben városunkban t ö r t é n t fellépése —• nagyrészben
a zenészét körül buzgólkodó E c k e r J á n o s volt városi hivatalnok
fáradhatlan tevékenységének tulajdonítható.
A z 1846 év végén főleg Richter A n t a l karnagy buzgólkodásának
sikerült egy dalegylet és énekiskola alapítását eszközölni, és ezzel
városunkban a zenészét i r á n t hajlamot, érdeklődést é b r e s z t e n i ; de fáj­
dalom az 1848-ban beállt nagy politikai mozgalmak közben ezen egylet
is működésének beszüntetésére lőn késztetve ; ugyanez évben a fennfor­
gott viszonyok a nemzetőrségnek mintegy 40 tagból álló jeles t á b o r i
zenekarát is feloszlaták.
T i z e n k é t évi hosszú szünetelés és pangás után, midőn m á r a zené­
szét és énekművészet i r á n t i közöny városunkban m i n d i n k á b b nagyobb
mérvben mutatkozott, több buzgó zenekedvelő férfiú az annyira elha­
nyagolt ü g y e t ismét felkarolta, és a dalkedvelőket eleinte egy m a g á n
társaskörbe összehozta, 1861-ben egy dalkört a l a k í t o t t , 1862-ben
pedig egy közlelkesültséggel fogadott és nagy pártolásban részeltetett
z e n e - é s é n e k e g y l e t e t hozott létre, melynek ének- és zeneiskolája
3 tanitó alkalmazásával oly lendületet nyert, hogy m á r az első évben az
énekre, zongorára és h e g e d ű r e 123 tanuló jelentkezett. Ezen intézet
nemcsak a növendékek előmenetele, de az egyletnek gyakran történt
sikeres fellépte által is fényesen igazolta életrevalóságát.
Ez egylet női és férfi é n e k - , nemkülönben zenekara G y ő r ­
városa összes zeneértőit egyesíté, és oly gyors haladásnak örvendett,
hogy m á r 1863-ban — egy igen változatos műsorozatú hangversenyt
adott, 1864 év tavaszán Böhm G u s z t á v igazgatása alatt „ R o s s i n i "
„ S t a b a t mater" cimü oratóriumát adta elő, sőt m é g azon év utolsó havá­
ban Gócs Ede k a r n a g y s á g a alatt V e r d i n e k „ E r n a n i " cimü egész
dalművét, 1867-ben pedig „ S t r a d e l l á " - t meglepő tökélylyel adta elő.
Férfikara az 1865-ben Pesten tartott országos dalárünnepélyen előadott
dalával nagy elismerést aratott. F á j d a l o m azonban, hogy ezen egylet
is részint anyagi erejét t ú l h a l a d ó költséges előadások, valamint külön­
ben is szerény bevételeinek csökkenése miatt, részint az egyleti pénz­
t á r n a k j e l e n t é k e n y összeggel t ö r t é n t megkárosodása folytán 1868 évi
j ú n i u s hó 17-én kénytelen volt működését — kedvezőbb idők beálltáig
felfüggeszteni.
Négy évvel utóbb (1872-ben) egyes ü g y b a r á t o k tevékenysége
folytán ismét létre j ö t t városunkban egy zene- és énekegylet, mely —
h a b á r eddigelé csak az énekre szorítkozik — ügyekezete és buzgalma
miatt közméltánylást és pártolást érdemel. A z előbbi egylet vagyonát
— mely részint készpénz, részint felszerelvényekben 3000 frtot képvisel,
ezen újonnan alakult egylet átvévén, működését 380 pártoló, 40 férfi és
21 női m ű k ö d ő taggal kezdte meg, és csakhamar annyira haladt, hogy
tagjai számára évnegyedenkint változatos műsorozatú dalestélyeket
rendezhet, m i által életrevalóságát m á r is eléggé bebizonyította. M ű k ö ­
désének szélesebb körre terjedő kihatást ugy biztosíthat, ha a jövő
műkedvelő nemzedéknek kellő kiképzésére törekszik alkalmat nyújtani,
és igy működő tagjainak számát jövőre is biztosítja, m i t is kellően ren­
dezett ének- és zene iskola által valósíthat legsikeresebben; vajha
mielőbb ennyire megerősödnének életgyökerei, — őszintén óhajtjuk !
M i n d az egylet működésének kiterjedése, mind pedig átalában a zene
iránt táplált hajlamnak ébresztése céljából igen kívánatos volna, ha az
oly hosszú évek során á t nélkülözött katonai zenekar városunkba helyez­
tetnék el. Másrészről meg nagy lendületet nyerne a zenészeti élet, több
h e l y ü t t fakadna e művészet iránt nemes hajlam, képződnék tehetség, és
nemesülne az izlés, ha a székesegyházi kar ismét találkozási helyévé
válnék az összes győri jelesebb műkedvelőknek, mint volt az Richter
karnagy idejében, mit annyival könnyebben lehetne most keresztül
 inni, a mennyiben a, jelenlegi karnagy Győrvárosa lakossága előtt igen
okonszenves egyéniség. Igaz ugyan, hogy a tehetségesebb műkedvelők
- különösen nagy klassikai szerzemények előadásánál rendesen mind-
nnyian közreműködnek, de m i u t á n 1856 óta püspöki intézkedés foly-
án a női hangokat férfigyermekkar képviseli, a k i v i t e l az erőteljes és
lagyobb szabású zenemüvekben — elsőrangú szereplésre hivatott női
Lángok hiányában gyakran igen gyarló és tökéletlen; ez okból a váro-
unkban oly nagy számban rendelkezésre álló és tökéletesen kiképzett
iői hangoknak megnyerését, közreműködését oly nélkülözhetlen feltétel
•yanánt kell jelelnünk, hogy e nélkül megfelelő lendületet az egyházi
enészet magasztos ü g y e épen nem nyerhet.
A klassikus zenészét is talál — habár kisebb körökben — v á r o -
unkban ápolást, amennyiben W i n t e r ! A n t a l kanonok és apát évenkint
z. Cecilia, — mint a zenészét védszentjének előestéjén a város összes
enészeit, műkedvelőit és zenebarátait egyesíti vendégszerető házában
dassikai daraboknak előadására. *) I l y példák követése e téren is
lagyobb élénkséget idézne elő v á r o s u n k b a n , és nem csekély tényező
enne a zeneművészet iránt ápolt hajlam fokozására.
Megemlítendőnek tartjuk továbbá, hogy a panonhalmi papnöven-
Lékeknek j ó l szervezett férfi énekkara a műigényeknek teljesen megfe­
d ő szabatossággal végzi a főapátsági székesegyház ének- és zenekari
eendőit.
A zenetanulás viszonyait illetőleg városunkban e század elején
.840-ik évig a 1 a n t (guitarre) igen kedvelt hangszer volt, és a nők e
íangszer kisérete mellett gyakorolták magukat az énekben ; férfi tanu-
óknál azon időben a c s á k á n y igen eltérjedett és kedvelt hangszer
rolt; m í g jelenleg kiválólag a zongora dívik ; különösen a nő világ mutat
dilönös érzéket és fogékonyságot e hangszer iránt, és számra nézve is
óval felülhaladja a férfi tanulókat.
Zenetanítóink száma a városban mintegy 20-ra tehető, k i k mind­
annyian egész napon át tanítással vannak elfoglalva; az éneket és
:enét tanulók számát pedig megközelítőleg 150—170-ben állapíthat-
uk meg.

'"') Kötelességszerűnek tartjuk kiemelni azon érdemet, mely Karvasy Kálmán

igyvéd urat — jelen cikk egyik szerzőjét — e téren méltán megilleti; ő ugyanis
nint a zeneművészet avatottja, maga koré csoportosítván a város műkedvelő zene­
rőit, több izben rendez vonó-négyeseket és pedig klassikai darabok áttanulása
éljából ; de különben sem mulaszt el semmi alkalmat, ha kell á k ^ a t k é s z s é g g e l is
•da hatni, hogy a zenészeti müérzék felébredjen, nemesüljön.
Szerkesztő.
 V á r o s u n k n a k a zenevilágban liirnevet szerzett szülöttjei köz
felemlítendők a következő kiváló t e h e t s é g e k : C s i l l a g R ó z a jelénk
Londonban, D a l n o k i R ó z a j . Kassán, L e G a y - B a r á t i n é j . R i
Janeiroban, W u r d a J ó z s e f j . Hamburgban, R i c h t e r J á n o s j . Pe
ten, P i c h l e r J ó z s e f j . Aradon, B a k o d y L a j o s j . Pesten.
N é p z e n é n k r ő l -— mint nemzeti létünk egyik tényezőjéről se
szabad e h e l y ü t t megfeledkeznünk, annyival kevésbé, a mennyibe
elmondhatjuk : hogy e hazában alig van város, mely e téren oly nevez<
tes és kitűnő contingenst felmutatni képes volna, mint Győrvárosa. .
Bécs-Ujváros külvároshoz tartozó C i g á n y l a p o s és a város legközt
lebbi környezete 12 i l y népzenetársulatot állít k i ; érdekes látni, m i i
gyakorolják magukat hangszereik kezelésében az alig 8 éves cigári
gyermekek egymás közt vetélkedve, egymást buzdítva s oktatva, fárac
hatlan fürgeséggel, télen a kandalló mellett, nyáron pedig az ujvároi
füzesek buja pázsitjain. A legjelesebb két zenetársulat F a r k a s M i s k
és V ö r ö s J a n c s i n é p z e n e t á r s u l a t a ; j á t é k u k tisztasága és biztosság!
valamint technikai képzettségek és szivós k i t a r t á s u k által köztetszés
és elismerést vívtak k i maguknak nemcsak e hazában, de több izben tel
körutjok alkalmával — messze külföldön is annyira, hegy népzenén
jó hírnevét az egész művelt világ előtt megalapították.
Népzenénk szerzeményeit illetőleg azonban be kell vallanunl
hogy ezek a nagy elődök, mint Csermák, Lavotta, Binary, Rózsavölgy
Egressi Béni, Swastics és egyéb jeles zeneszerzőknek szivemelő, é
gondolatdus remek szerzeményeivel távolról sem mérkőzhetnek ; mine
oka bizonyára abban rejlik, hogy az alapos képzettségöknél fogva képe
sített alkotó tehetségek mintegy h i v a t o t t s á g u k o n alul esőnek t a r t j á k
téren kifejteni képességeket, s inkább átengedik a t é r t kevésbé avatot
naturalistáknak, k i k selejtes szerzeményeikkel elégítik k i a müérzé
3
szükségeit, természetesen ez u t ó b b i n a k vajmi csekély emelkedésért
Szeretjük hinni, hogy nemzeti életünk fejlődésével ezen irányban is hala
dást leszünk képesek felmutatni.

M ű v e l ő d é s i egyletek.
Dr. Sikor Józseftől.

Győri ismeretterjesztő' egylet.

Korunknak emberbaráti nemes i r á n y á t előnyösen jellemzi azo:

átalános törekvés, mely a tudományos ismereteket a nép minden rétegéb
bevinni, és i t t lehetőleg terjeszteni iparkodik. Hogy e célnak megva
losítására az iskolák nem elegendők, s hogy a felnőttek oktatására i
kell egyidejűleg t ö r e k e d n ü n k : azt régen á t l á t t á k mindazok, kiknek a
népnevelés szent ü g y e szivükön fekszik. Azon módok között, melyek által
e cél elérésére napjainkban hatni iparkodunk, — legsikeresebbnek lát­
szik az ismeretterjesztő egyletek eszméje.
E g y szerény orvostudor : K a r i k a A n t a l pendítette meg ez eszmét
G y ő r b e n először, és az 1870-ik évben az ige testté is vált, mert azóta
ezen egylet k i t a r t ó a n m ű k ö d i k az ismeretterjesztés nemes munkájában.
A z 1870-ik év j ú n i u s havában a közművelődés b a r á t a i mintegy
húszan tanácskoztak D r . K a r i k á n a k terve fölött, és elhatározták annak
mie lobbi életbeléptetését.
A z alapszabályok háromféle t a g s á g i minőséget különböztetnek
meg, u. ín. :
1. A l a p í t ó tag, a k i az egylet céljainak előmozdítására ennek
pénztárába egyszer mindenkorra legalább 20 frtot befizet. — A z alapító
tag egyszersmind m ű k ö d ő is lehet.
2. M ű k ö d ő tag lehet minden kifogástalan művelt egyén, k i
aláirásával kötelezi m a g á t , hogy az egylet működésében három éven
át — évnkint legalább egyszer nyilvánosan előadandó m u n k á l a t t a l részt
veend.
3 / P á r t o 1 ó tag lehet mindenki, a k i kötelezi m a g á t , hogy az egylet
p é n z t á r á b a három éven át évenkint előre legalább egy forintot befizet.
A z egylet tagjai b á r m e l y minőségben vidékiek is lehetnek.
Csalódott azonban az egylet, m i d ő n azt hitte, hogy e nemes eszme
m i n d e n ü t t rokonszenves pártolásra talál, mert jelenleg 3 éves fennállása
u t á n sincs egyetlen egy alapító tagja. De nem csalódott akkor, midőn
a művelt középosztálynak pártolására és a népnek t u d v á g y á r a számí­
tott, mert közel 200 p á r t o l ó t a g ad évenkint annyi anyagi segélyt, hogy
az egylet a maga szerény körében b á t r a n mozoghat, sőt évenkint némi
m u n k á k a t is vesz az alapítandó ismeretterjesztő egyleti k ö n y v t á r meg­
alapítására.
Az egylet tiszviselői : egy elnök, egy alelnök, egy jegyző, egy
pénztárnok és kilenc választmányi tag, k i k mindnyájan az egylet köz­
gyűlése által választatnak és fizetéstelenek.
A választmány hat tagja a működő, — három tagja pedig az ala­
pító vagy pártoló tagok közöl választatik meg.
A z egylet működése leginkább a téli idényre esik, midőn is vasár­
nap délutánokon a városház nagy termében rendesen k é t , egy-egy óráig
t a r t ó felolvasás rendeztetik, melyre a közönség nem- és r a n g k ü l ö n b ­
ség nélkül hivatalos. A nők számára az első sor székek vannak fenntartva.
A z előadások ingyenesek, és oly látogatottak, hogy a terem mindig
zsúfolásig megtelik.
A z előadás vagy élőszóval vagy felolvasás által történik. A birálé
választmánynak azonban előre tudnia kell a t á r g y a t , melyről az érteke­
zés szól, az megbirálja m a g á t a kidolgozást, nehogy az intézmény
céljaival megnem egyező legyen annak i r á n y a ; — k i van u. i . zárva
minden a v a l l á s i , nemzetiségi és politikai felekezetesség szempontját
érintő értekezés ; de igenis súlyt fektet az egylet arra, hogy felolvasásai
körérdeküek és gyakorlati k i h a t á s u a k legyenek.

Győri olvasó-egylet.

A z 1836-ik évben h á r o m fiatal ügyvéd j ö t t egyszerre Pestről

Győrbe, névszerint J a n k ó K á l m á n , Kálóczi Lajos és Zmeskál Sándor,
k i k egyesülten D r . Kovács P á l l a l , arról gondolkoztak, miképen lehetne
Győrvárosának közszellemét élénkebbé tenni, a művelt körök férfi ele­
meit egy társaságba összehozni, és a városnak akkoriban megindult
magyarosodását elősegíteni. Céljok kivitelére legalkalmasabbnak t a l á l t á k
egy olvasó-egylet felállítását, m i t ők maguk meg is kezdtek, minden
segélyforrás és pártolás nélkül. E l h a t á r o z t á k , hogy mindegyik fizessen
ezen célra évenkint 4 ezüst forintot, melyen könyveket vásárolnak, legin­
k á b b a magyar irodalom termékeiből. Szereztek is csakhamar egy rozzant
faszekrényt, mely befogadandó lett volna a még nem is létező k ö n y v t á r t .
Hogy neve legyen a dolognak, e négy férfiú mindegyike saját k ö n y ­
veiből néhányat oda ajándékozott, mely m u n k á k D r . Kovács P á l lakásán
lettek elhelyezve, m í g két év múlva a tagok száma 10-re emelkedett, és
igy lehetségessé sőt szükségessé lőn egy kis szobácskát bérelni, mely
szerény terjedelme dacára is könnyen befogadhatta a rozzant faszekrény
csekély könyvkészletét. E k k o r m á r újságot is j á r a t t a k , és D r . Kovács P á l
a „ H a z á n k " cimü győri hirlapot alapította, mely is a megszűnt német
„ Vaterland"-nak volt utódja. I l y szerény körben mozgott az egylet több
éven át, de azért bár lassan, mégis egyre szaporodott könyveinek és tag­
jainak száma, mígnem az 1848-ik év az egyletet m á r kis terembon és
egy csinos könyvtárral találta. A lázas idők megszűntével az akkori mc-
gyefőnÖkség az egyletet feloszlatta, minden vagyonát lezárolta, de ugy,
hogy a zár alól az egylet k ö n y v t á r á n a k legértékesebb darabjai eltünedez­
tek, és pedig olyanok, melyeket visszapótolni lehetetlen ; az elidegenített
könyvek száma egy p á r százra megy.
Sok alázatos folyamodvány kellett ahhoz is, hogy 1852-ben az
imigy megcsonkított k ö n y v t á r t az egyletnek rendelkezésére bocsássák,
de akkor is csak közvetve, a mennyiben Schweiger könyvárusnál helyez-
etett el, azon engedélylyel hogy az egylet tagjai, és a közönség azt 4
3i*int évi díjfizetés mellett, használhassák; az i g y begyült összeg pedig
evezett könyvárust illette fáradsága j u t a l m á u l .
V é g r e 1854-ben az egylet újra alakulván, kifogadta azon szép és
agy szállást, melyet máig is bír, s melyben 5 terem az olvasók és szó-
akozók számára, 2 terem pedig a k ö n y v t á r részére szolgál. Ezen fölül
an lakás és konyha a vendéglős és szolga számára.
K ö n y v t á r a jelenleg 4852 m u n k á b ó l áll, a kötetek száma pedig a
ezerét meghaladja. E m u n k á k nagyobb része magyar eredeti vagy
ordítás, de van számos német és l a t i n munka is.
Tartalmokra nézve a művek nagyobb része szépirodalmi, de a
:omoly t u d o m á n y o k is eléggé képviselvék. A szépirodalom u t á n főleg
történelem és bölcsészet érdemel említést. A z alig tengődő orvos-
gylet k ö n y v t á r a is i t t van elhelyezve, de nincs az említett létszámba
evévé, és külön kezeltetik, valamint a gazdasági egyleté is. A z olvasó-
gylet tagjainak száma rendesen 170—180, k i k mint bejáró tagok az egy-
3t fenntartására évenkint 12 forintot fizetnek. Vannak t o v á b b á — b á r
sekély számmal — csakis olvasó tagok, k i k 4 forint évi dij mellett a
ü n y v t á r t használhatják, de az időszaki sajtó termékeit nem.
A z egylet jelenleg 16 politikai, 6 szépirodalmi, 2 szaktudományi,
s 4 humoristikus lapot t a r t ; ezenkivül k é t havi füzetet j á r a t . 6 német
ol. lap kivételével a többi lap mind magyar.
Tag g y a n á n t beléphet mindenki, a k i ellen társadalmi tekintetben
lapos kifogás nem tehető, és a k i t egy egyleti tag aj ál.
A jelenlegi tagok foglalkozásukra nézve következő viszonyt m ú ­
l t n a k : földbirtkos 34, gazda 35, hivatalnok 23, ü g y v é d 18, orvos 4,
ereskedő 13, mérnök 4, pap 11, jogász 8, magányzó 13.

Győri ügyvéd-egylet.

A l a k u l t 1870-ben; székhelye G y ő r ; célja: az ügyvédi kar erkölcsi

itelének, tekintélyének gyarapítása, a j o g - és államtudományok, fejlesz-
êse, terjesztése, különösen a hazai törvénykezés t e r é n felmerülő j o g -
érdések taglalása, esetenkint m a g á n j o g ü g y ékben véleményadás, a
irvénykezés hiányainak kijelelése, ezek elhárítása i r á n t tett fel-
zólalás, célszerű javaslatok előterjesztése, és ekkép testületi h a t á s
hazai jogéletnek egységes, s a közjóléttel összhangzatos fejlődésére;
égre az egyleti tagoknak, ezek özvegyeinek, árváinak szükség esetén
egélyezése, szóval az ü g y v é d i kar és a hazai jogélet társadalmi összes
rdekének előmozdítása.
 A z egylet jelenleg 64 tagot számlál, kiknek nagyobb része beltag
azaz G y ő r ö t t m ű k ö d ő ü g y v é d ; évenkint 12 forint dijkötelezettségel bír­
nak ; vannak azonban k ü l t a g o k is 8 forint évi dijfizetés mellett. •— A i
egylet választhat tiszteletbeli tagokat is, de ilyenek m é g m á i g nen
léteznek.
Rendes ülést havonkint egyszer tart, azonban az elnök a szükség­
hez képes töbször is hivhat össze rendes ülést.
Van az egyletnek segélyintézete az egyleti tagok elszegényedeti
özvegyei vagy árvái számára.
K ö n y v t á r a áll 120 m ű b ő l , melyek mind a l e g k i t ű n ő b b jogtan:
m u n k á k , köteteinek száma 200.
Tart az egylet egy csinos — 3 szobából álló szállást is, hol ülései!
és k ö n y v t á r á t tartja, s hol az egyleti tagok a szaklapokat olvashatják

Gyó'rvidéki orvos-gyógyszerész-egylet.

A l a k u l t 1864-ben , a m i d ő n is e sorok Írójának mint főorvosnál;

kezdeményezése folytán 18 orvos és 5 gyógyszerész lépett be tagnak
A l a p s z a b á l y a i k szerint minden hóban legalább egyszer tartattak felol­
v a s á s o k , melyek mind a tudományos tájékozásra mind a kartárs:
érintkezésre igen előnyösen hatottak. Azonban az 1869-ben két k a r t á r i
k ö z ö t t felmerült súrlódás elég volt arra, hogy a virágzásnak indult
egyletet nemes törekvésében annyira megakaszsza, hogy 2 év óta az egy­
let nem is tart gyűlést. De ujabban ismét élénkebb mozgalom jelei
mutatkoznak, a mennyiben néhány lelkes és tehetséges tagnak távozásn
és halálozása által t á m a d t ű r t remélhetőleg ujabb fiatal erők fogj áh
kitölteni, és az egylet talán nemsokára ismét fölveendi működésének
elejtett fonalát.
Sok j ó t tett az egylet az által, hogy az uralgó tájkórok és j á r v á ­
nyok alkalmával a k ó r n a k geniusát és az óv- és gyógyintézkedéseket
eszmecsere utján megvitatta; mondani is fölösleges, hogy ezen eszme­
cserének a közjóra kiváló haszna el nem maradott. I l y esetekben a város
és megye el nem mulasztotta az óv- és g y ó g y eljárás t e k i n t e t é b e n a
g y ő r v i d e k i orvos-gyógyszerészek egyletét tanácsadásra felkérni, mely
esetekben az egylet mindig készséggel vállalkozott is a h a t ó s á g kivánsá-
g á n a k eleget tenni.
A z egyesület tisztviselői mind ingyenesek, u. m. egy elnök, egy
t i t k á r , egy p é n z t á r n o k ; a t i t k á r egyszersmind a k ö n y v t á r őre is.
Tanácskozási helyisége a városház tanácsterme, a k ö n y v t á r pedig
az olvasó - egylet helyiségében van elhelyezve. K ö n y v t á r a mintegy
200 darab könyvből áll, melyek legnagyobb részt a derék D r . Rottnak
lományai, k i is lelkes működése u t á n Győrből távozván, emlékül az
»yletnek egy kis k ö n y v t á r t hagyott. — E k ö n y v t á r azóta nem szapo-
)dott mással, mint D r . Kramoliny által az egyletnek adott n é h á n y
irab könyvvel, és az által, hogy az egylet a magyar orvosi könyvkiadó
írsulat tagja levén, évenkint kap néhány m u n k á t .
A tagdíj eddig csak 3 forint, és i g y igen természetes, hogy sze-
íny lehet az eredmény is, mely i l y csekély eszközökkel létesíthető.

Győri kath. legény-egylet.

Keletkezett 1863-ban; célja: az iparos segédek további kiképzése

vallásosság, erkölcsösség és p o l g á r i erények felébresztése és ápolása
Ital. E végből 1. e s t é n k i n t nyilvános előadásokat rendez a vallástan-,
tieklés-, olvasás-, iras-, számvetés-, földrajz-, történelem-, rajz- és az
)arosok szükségeihez alkalmazott t e r m é s z e t t a n b ó l ; 2. a kath. vallás
yakorlatait közösen teljesíti; 3. k i r á n d u l á s o k a t , ünnepélyeket rendez;
. a politika k i z á r á s á v a l e g y é b j ó i r á n y u lapokat j á r a t , k ö n y v e k e t n y ú j t
lvasásra; 5. a v á n d o r segédeket gondosan elszállásolja saját helyiségei­
én; végre 6. a s z ű k ö l k ö d ő k e t és betegeket segélyezi. Tagjainak száma
0—60 közt ingadoz; j ó t é t e m é n y b e n eddigelé 704 tag részesült.

Gyó'rvidéki gazdasági egylet.

Ezen egylet 1860 február h a v á b a n tartotta meg első, alakuló

özgyülését. Célja: a mezőgazdaságot minden á g á b a n tökéletesíteni,
lőmozdítani, és ez által az országos gazdasági egyletet közhasznú t ö r e k -
ésében gyámolítani. — F ő t ö r e k v é s e a g a z d á l k o d á s t érdeklő ujabb t a l á l -
aányokkal ós fejleményekkel tökéletesen megismerkedni, azoknak élet­
evalóságáról kísérletek által meggyőződni, és ha azok célszerűeknek
nutatkoznak, ugy azokat a nép között terjeszteni.
E k i t ű z ö t t cél felé ugy halad az egyesület, hogy kiterjeszti figyel-
uét a mezőgazdaság minden á g á r a u. m. a földmüvelésre, kertészetre,
á- és gyümölcsétenyésztósre, e r d é s z e t r e ; az állattenyésztésre, és neme-
ítésre; gépészetre és egyéb a g a z d a s á g körébe vágó iparágakra. Gondos­
kodik arról, hogy a mezőgazdaságot érdeklő t á r g y a k r ó l a t u d a k o z ó k n a k
ehetőleg kimerítő és alapos értesítést adhasson.
A z egylet saját m ű k ö d é s é t k i m u t a t ó évkönyveket á d k i . Azon
^an, hogy a lehetőség szerint időnként, helyhez nem k ö t ö t t gazdasági
kiállításokat és lóversenyeket rendezhessen ; valamint hogy egy minta
íazdaságot létesíthessen.
A z egylet törekvése az, hogy évenkint egyszer G y ő r ö t t — mint az
ígylet székhelyén országos g y a p j u v á s á r tartassék. Kiállítások alkalmával
jutalmakat oszt a legjelesebb cikkek tulajdonosainak. E jutalma
kisebbszerü gépek-, vagy gazdasági eszközökből, nemesfaju haszon
állatokból, pénzjutalmakból, dicsérő oklevelekből és érmekből állanak
A j ó cselédek j u t a l m a z á s á r a és kitüntetésére különös gondot fordít.
Tagja lehet az egyletnek minden becsületes ember, k i a gazdasá<
i r á n t érdeklődik. A tagok k é t f é l é k : alapítók, és r é s z v é n y e s e k — A l a
p í t ó tag, k i egyszer mindenkorra 100 frtot befizet az egylet pénztárába
vagy kötelezi magát ennek 5-ös kamatjait évenkint fizetni. A l a p í t ó tag v a i
összesen 79, az á l t a l u k alapított egyleti tőke tesz 10,625 frtot. R é s z v é n y e
tag, k i hat e g y m á s u t á n következő évre kötelezi magát, hogy évenkint a:
egylet céljaira 5 forintot fizet. Részvényes tag az egylet újjáalakulás!
u t á n jelenleg van 136, és az általuk befizetendő évi j á r u l é k tesz 680 frtot
A szegényebb sorsú kisebb g a z d á k r a nézve azon kedvezmény áll
hogy az igazgató választmánynak, vagy egyes alapító tagnak ajánlatai*!
egy forint évi dij mellett is felvétetnek tagokul, de szavazatjog nélkül
Sajnosán kell azonban tapasztalni, hogy b á r az egylet ezen kedvez­
m é n y t minden melléktekintet nélkül szívesen kiterjeszti, mégis a kis
g a z d á k közöl oly igen keveset számíthat tagjai közé, pedig épen ezek­
nek v á l n é k az egylet hasznukra.
A z egylet továbbá — méltánylandó a mezőgazdaság körül szerzet!
k i t ű n ő érdemeket,— az igazgató választmány ajánlatára nagygyűléseiben
tiszteletbeli tagokat is választhat. I l y tiszteletbeli tag jelenleg kettő van,
Minden tagja egyenlő és csak egy szavazattal bír, de testületek,
női tagok és azon alapítók, k i k 500 f r t n y i alapítványnyal léptek az egy­
letbe, szavazatjogaikat képviselőik által is gyakorolhatják.
A z egylet székhelye GyŐr, hol hivatalos szállása és gyülésezési
helye az olvasó-egylet helyisége. I t t van elhelyezve k ö n y v t á r a is, az
olvasó-egylet k ö n y v t á r á v a l együttesen kezelve. E k ö n y v t á r az egylet
eddigi működéséhez m é r t t e n szerény t a r t a l m ú ugyan, de szándéka az
egyletnek azt évről-évre szaporítani.
Minden tisztviselője fizetéstelen, egyedül a t i t k á r t kivéve, k i szin­
t é n minden hat évben újra választatik.
Hivatalos sajtóközege a „ G y ő r i K ö z l ö n y " , melyben gyűléseinek
eredményét és minden hirdetéseit közzéteszi.
A z egylet vagyona jelenleg ekképen á l l : van pénzben 9935 forint,
5 darab cs. k i r . arany, 5 darab aranyérem, 18 darab ezüstérem, és 48
bronzérem. Pénztárig h á t r a l é k 176 forint 69 kr. A l a p í t ó t a g o k n á l k ü n -
levő h á t r a l é k 680 forint, részvényes t a g o k n á l 860 frt. A z egylet fekvő
v a g y o n á t képezi azon 5 hold területű kert, mely GyŐrváros keleti
részén, annak tőszomszédságában fekszik, s melyet 1863-ban G y ő r v á -
 •osa az egylet üdvös törekvésétől á t h a t v a , ingyen engedett á t oly célból,
íogy ott az egylet mintakertet rendezzen be. A z egylet a kopár helyet
:sinosan b e k e r í t t e t t e , abba egy diszes kis épületet kertészlakkal és
t á r n o k k a l é p í t t e t e t t , földjét egyengeté, mélyen felforgatta és megja­
vította, a gyümölcsészet, szőlőszet és kertészet legnemesebb és l e g k ü -
önbözőbb fajú csemetéit ülteté, ugy hogy a kert jelenleg m á r temérdek
íemesített gyümölcs — és szőlőfajt és j ó h i r ü magot képes a közön­
i g használatára eladni. — Es ez nagy előny a közönségre, mivel a
nesszé földről nagy áldozatokkal meghozatott csemeték rendesen olya-
íok voltak, hogy a hozzájok kötött reményeknek nem feleltek meg.
2zen előnyt most élvezheti tag és nem tag egyaránt, és pedig az egy-
etnek j ó hire, és komoly iránya biztosítja mindenkinek a faj nemességét.
Hogy ezen mintakert m i l y j ó hatással van eddig is az egyletre
igy mint a közönségre, abból is k i t ű n i k , hogy az egyletnek 1872-ben
isztán jövedelmezett 466 frt 65 krajcárt, m i eléggé bizonyítja azt,
íogy a kertészet a földmivelésnek legkamatozóbb ága. De ezen anyagi
íaszon p a r á n y i n a k t ű n i k föl akkor, ha azon erkölcsi hasznot t e k i n t j ü k ,
nit ezen kert m á r rövid fennállása óta is teremtett. E g y é b előnyökön
d v ü l csupán azt említjük, hogy általa a faültetés, mint h a z á n k b a n a
egkivánatosabb törekvés oly lendületet nyert, hogy m i n d e n ü t t , a merre
;sak nézünk, oly helyeken is, hol ezelőtt t a l á n soha egy fa nem állott,
ögtönzött ligetekkel találkozunk. — Maga G y o r v á r o s a a gazdasági
tiintakert felállításakor diszes fasort ü l t e t e t t a városréten á t egész a
kertig a sétáló közönség számára, mely ma m á r G y ő r legkellemesebb
s l e g l á t o g a t o t t a b b sétahelyét képezi. De e város derék polgársága ott
aég nem állapodott meg, hanem mind h á r o m folyójának partjait és
külvárosainak minden utcáit fasorokkal látta el, több rendbeli faisko-
ákat állított, melyek ma m á r évenkint ezerszámra szolgáltatják az
Lltetvényeket. Nagy erkölcsi haszon t o v á b b á az is, hogy a mintakert
rtelmés és szakképzett kertésze az ifjúság mindkét nemét egész idév
Lyen át tanítja a kertészetnek minden ágára, és különösen a vadócok
temesítésére. I g y képződik évenkint mintegy 200 ilyen kis apostol ezen
Lasznos és nemes foglalkozásnak.
A k i a győrvidéki gazdasági egylet eddigi működéséről elfogu-
atlanul ítélni akar, annak elsőben is latolgatnia kell a viszonyokat, me-
yek között az keletkezett, valamint azon körülményeket, melyek rövid
énnállása óta reá hatottak.
Keletkezése u t á n azonnal a nagy politikai fejlemények állottak
>e, melyek m á r csak azért is zsibbasztólag hatottak működésére, mivel
• közönség figyelmét, érdeklődését más irányban terelték. A z egyletnek
Győrmegye és város egyet, leírása. 1 7
élete és működése körül legfőbb érdem bizonyára Viczay H é d e r grófc
i l l e t i , k i nemes példaadásával és fennkellt szellemének egész tevékeny
ségével maga k ö r ü l mint g y ú p o n t körül csoportosította azon kevés szám
lelkes és tevékeny férfiút, kiknek segélyével az egyletet a közöny örvt
nyéből a bukástól megmentette ; neki köszönhető, hogy midőn ez évbe
m á r harmadszor újjáalakult az egylet, dacára azon körülménynél
miszerint Sopronyban a mult év folytán szintén egy hasonirányu intézt
keletkezett — tagjaiban, munkaképes férfiaiban nemcsak nem fogyó
meg, de sőt szaporodott. — Adjon az ég sok i l y valódi nemest k a z á n i
nak, és felvirulása biztos leend !
Azonban más — nem az egylet kebelében rejlő viszonyok is vo
tak, melyek az egylet tevékenységére zsibbasztólag hatottak; az intézt
u. i . a mai viszonyok között m é g képtelen közhasznú törekvéseit érvt
nyesíteni, ha e törekvésében az államhatalom által nem gyámolíttatil
Evek előtt k é r v é n y e z e t t m á r a gazdasági egylet a földmüveléi
m i n i s t e r i u m n á l a miatt, hogy — m i u t á n h a z á n k tisztán termelő orszáj
és csakis a mezőgazdaság tökéletesítésében és okszerű reformjába
találhatja ü d v é t és boldogulását : segélje az állam e gazdasági egyleti
annyira, hogy ez képes legyen egy — a magasabb gazdálkodási tud(
m á n y kellékével felruházott egyént szerződtetni, a célra, hogy ez m i i
az egylet mozgó ü g y n ö k e , a népnek vándor oktatója, a községek buzd
tója, és az üdvös reformoknak rábeszélés által terjesztője legyen. Eölöí
leges i t t felsorolni azon sokoldalú hasznot és áldást, mely i l y intézmén
nyomaiban felfakad. M i csak fájdalommal emlékezhetünk a kormányna
a felterjesztett kérelemre adott elutasító válaszára.
A z egylet üdvös működésével áll összefüggésben azon örvendett
t é n y is, miszerint jelenleg e kis megyében 68 faiskola létezik, melyne
tartalma 26663 nemesített fa, és 78069 vadóc.
A z egylet mintakertjében a szőlőszet számára van szép szőlőiskol
melyet az ü g y b u z g ó Simon Vince csornai prépest teremtett, s melyb
évenkint sok ezerre menő legnemesebb fajú venyige j u t a közönség köz
M a j d minden évben rendez az egylet egy kiállítást- majd szarví
m a r h á k , majd juhok- és lovakból, majd meg kerti veteményekből <
gyümölcsből ; gyakran tart szántó versenyt és kisérleteket gépekkel. .
silányabb gyümölcstermő években pedig saját helyiségében remit
kisebb mérvű n y á r i és őszi gyümölcskiállítást, melyre nemesebb faj
gyümölcséből a tenyésztő m u t a t v á n y t k ü l d be az egyletnek, mely a:
közszemlére és megízlelés végett kiállítja.
A szép sikerű szarvasmarha kiállításokon kivül az egylet a gazdi
s á g ez á g á n a k érdekében egyéb munkásságot is fejtett k i . Nevezetese
 1869-ben az egylet a k o r m á n y h o z e m l é k i r a t o t k ü l d ö t t , melyben jelezte
a szarvasmarhatenyésztés h a n y a t l á s á t , figyelmeztette a k o r m á n y t , hogy
m i u t á n a szarvasmarhák mind mennyiség, mind minőség tekintetében
évről-évre hanyatlanak, intézkedjék a k o r m á n y ezen nevezetes államva­
gyon pusztulása ellen, és pedig legcélszerűbben ugy, hogy a mezőhe-
gyesi államgulyából, hol a magyar szarvasmarhafaj egész eredetiségében
tenyészik, évenkint t ö b b darabot eladás v é g e t t v i d é k ü n k számára jelel­
j e n k i . E kérése az egyletnek nem maradt sikertelen, mert azóta éven­
k i n t 30—40 darab j ó fajú s z a r v a s m a r h á t , b i k á t és üszőt bocsátanak
K i s - B é r e n nyilvános árverés alá a felső vidék részére. Mennyire volt
szükséges ezen kérelem és ezen intézkedés, k i t ű n i k abból, hogy a kiállí­
t o t t darabok roppant áron kelnek el ; nem r i t k a az eset, hogy egy-egy
fiatal bikáért 400 forintot adnak.
A lótenyésztés érdekében is nagy j ó t tett ezen egylet az által,
hogy a k o r m á n y n á l kieszközölte miszerint az állami ménesekből éven­
k é n t a szükséges mennyiségű j ó fajú ménlovakat kapja a közönség hasz­
n á l a t r a bizonyos m e g á l l a p í t o t t díj mellett, és pedig ugy, hogy a gyŐr-
v i d é k i gazdasági egyletnek k i k ü l d ö t t bizottsága szemeli k i a kirende­
lendő méneket, és az rendelkezik arról is, hogy mely időben adassanak
azok át közhasználatra.
De a j u h - sertéstenyésztés és méhészet terén sem volt az egylet
t ó t l e n ; ez irányban főleg nagyobb földbirtokkal rendelkező tagjai által hat.

Irodalom.
Dr. Kovács Páltól.
Olyan kereskedő városban mint Győr, hol a „kétszerkettő n é g y "
ismerete a t u d o m á n y o k első sorába tartozik, — elég, ha az irodalomról
<ísak valamit is lehet szólani. M á r pedig G y ő r ö t t az irodalomról nem­
csak átalánosan, de különösen a magyar irodalomról is dicsérettel
mondhatunk el egyet-mást.
G y ő r n e k m á r a mult században volt nyomdája, melynek alapí­
tója s hűséges vezetője jelen századunknak csak nem felóig — a k ö z ­
elismerésben részesült Streibig-család volt. Igaz, hogy termékei között
eleintén leginkább csak a „régi lőcsei formára" szerkesztett g y ő r i
k a l e n d á r i u m t ü n t k i , mely hosszú évek során á t volt a vidék igen
kedvelt „igazmondó prófétája" ; de tudtunkra a hajdani hires p á p a i
professor M á r t o n I s t v á n „ K a n t - f é l e p h i l o s o p h i á j a", s azon időben
nagy feltűnést okozott „ K e r e s z t é n y m o r á l i s k i s k a t e c h i s m u s a "
is ezen nyomdából került k i . K é s ő b b ezen n y o m d á n a k tulajdoni joga
17*
á t m e n t Sauerwein Gézára, s ezen cég alatt jelent meg ugyanott a t ö b b i
k ö z ö t t M á á r Bonifác bencés-rendü t a n á r „ E g y e t e m e s t ö r t é n e l m é ­
n e k " is k é t tartalmas vastag k ö t e t e .
Szintén ezen n y o m d á b a n jelent meg — hazánkban t a l á n Pozsonyt
kivéve — az első vidéki lap, mely az akkori viszonyokhoz képest
„ V a t e r l a n d " cim alatt német nyelven volt ugyan irva, Nosser Richard
tulajdonos szerkesztése mellett, — de csakhamar engedve a k ö z k í v á n a t ­
nak, magyar lappá alakult á t , s „ H a z á n k " cimmel D r . Kovács P á l
á l t a l szerkesztve, az 1848 év utolsó negyedéig közelismerésben s haza­
fias pártolásban részesült.
Ezen lapban jelent meg h a z á n k b a n az első cenzúra-mentes cikk,
melyben K a r á d y , — később a Kossuth fiuk nevelője a márciusi bécsi
és pozsonyi eseményeket a legszabadabb szellemben i r á meg. Midőn
ezen pozsonyi levelet a nyomdatulajdonos saját szakálára kinyomatni
nem meré, a lap szerkesztője az addig volt k i r . censor, — D e á k y Zsig­
mond győri kanonok és felszentelt püspökhöz vivé azt átnézés végett,
k i is annak olvasására csak nem kiesett kényelmes zsÖlle-székéből, s
azt aláírni vonakodott. A z ablak alatt azonban m á r j e l e n t é k e n y t ö m e g ­
ben g y ű l t össze a t ö r t é n t e k r ő l szóval értesült nép, s a szerkesztő a
következményekről a méltóságos censor urat tévén felelőssé, ez végre
aláirá „pro forma" az utolsó „ a d m i t t i t u r " szót, hogy legalább a félénk
nyomdász biztosítva legyen. M á s n a p m á r száz meg száz p é l d á n y b a n
olvasá azt k é t váltó g a r a s é r t a hirszoinjas nép, m i is alapjául szolgált
az a z u t á n következett lelkesedésnek.
í r t a k e lapba akkori iróink legjelesebbjei, ú g y m i n t : Petőfi,
Arany, Szász K á r o l y , Lisznyay, Vajda, R ó n a y J á c i n t és mások. Petőfi­
nek különösen n é h á n y k i t ű n ő b b dala i t t jelent meg először, u. m. „ E g y
gondolat b á n t engemet", — „ A X l X - d i k század költői", — „ F a l u
végén kurta korcsma", — a „ K u t y a k a p a r ó " , s ezek többnyire olyanok
voltak, melyek a pesti censura rostájában fennakadván, velÖk a költő a
vidéki censura t á g a b b rostájába m e n e k ü l t . A „ K u t y a k a p a r ó " - v a l azon­
ban mégis volt i t t is egy kis baj. A z utolsó versszak i g y szól :

A csárdától vagy száz lépésnyire,

Kopár dombtetőn fent,
Senki által meg nem látogatva,
Áll egy régi kőszent;
Ennek is valaki egy kopott tarisznyát
Akasztott nyakába,
Mintha mondta volna : menj isten hírével,
Mit állsz itt hiába ? !
 I t t a „ k ő s z e n t e t " a censor semmi áron sem akará átbocsátani,
— i n k á b b i r t e helyett maga, egy egészen uj berekesztő strófát. E t t ő l
azonban a szerkesztő ijedt el, k i Petőfit j ó l ismervén, bizonyos volt
abban, hogy ha e szentségtörés az ő lapjában világra j ő : a szerző őt
szonika a g y o n ü t i . — V é g r e félnapi alkudozásnak az lett a vége, hogy
a „kőszent" helyett „ k o s z — t " nyomatott, miként ez a „ H a z á n k " akkori
-zámában először nyomva, eredetileg csakugyan i g y áll.
B e ü t ö t t a z u t á n hozzánk a „szabadság", s ennek következtében
egyszer magyar, máskor horvát, — a z u t á n német, később még a muszka
is j ő v é n hozzánk, mint „jó b a r á t " mint „ v e n d é g " : nagyon természetes,
hogy i l y „barátságos v e n d é g i " viszonyok közt szegény „ H a z á n k " is
elveszett, t. i . a „ H a z á n k " cimü győri első magyar lap, — mert hiszen,
mindennek dacára is ma m á r büszkén dalolhatjuk a n ó t á t : „él magyar
— áll Buda m é g !" — A „ H a z á n k " azonban később szintén újra feltá­
madt és Zetykó József, azután B e ö t h y K á r o l y , majd Nagy Endre,
K a u t z Gusztáv, s N é m e t h y E r n ő jeles p o l g á r t á r s a i n k szerkesztése mel­
lett, mint „ G y ő r i K ö z l ö n y " , jelenleg Mersich József laptulajdonos által
szerkesztve, m á r X V I I . évi pályáját futja, — olyan idő, melylyel m é g
vidéki lapjainknak egyike sem dicsekedhetik.
A mult évek politikai p á r t t u s á i egy ellenzéki lap megjelenését
t é v é n szükségessé : született 1872-ben a „Szabad P o l g á r " mely K i s
S á n d o r szerkesztése mellett megyénkben és városunkban eléggé
elterjedt.
A város helyi s kivált társadalmi viszonyai azonban m é g e
k é t p á r t l a p által sem lévén kellőleg képviselve, t á m a d t 1873-ban a har­
madik magyar lap, mely „ G y ő r i F i g y e l ő " cim alatt, D r . Persz A d o l f
szerkesztése mellett pártszinezet nélkül, különösen városunk és t á r s a ­
dalmunk közügyeit, viszonyait kiséri figyelemmel.
A főgymnasium „önképző egylete" adja a negyedik magyar lapot,
mely „ R e m é n y " cim alatt, minden hónapban egyszer csinos kiállítással
és b é l t a r t a l m á v a l szép reményekre jogosító ü g y ékezetet tanúsítva, —
j e l e n i k meg. S i g y ez időszerűit G y ő r n e k négy magyar lapja van,
melyek közöl 3 hetenkint kétszer, egy pedig ( R e m é n y ) hónaponkint
egyszer jelenik meg.
Ezekhez szintén 1873-ban csatlakozott m é g egy ötödik testvér is,
melyre az egyszeri tiszamelléki kálvinista pappal elmondhatjuk, hogy
Isten ne vegye neki rosz néven, hogy ő n é m e t ! Cime „ R a a b e r L l o y d " ,
s Beliczay ü g y v é d szerkesztése mellett v á l t i g állítja, hogy neki csak
n y e l v e német, de s z e l l e m e magyar. A z é r t t e h á t — Isten neki !
v e g y ü k be őt is a kompániába, — s legyen ezzel városunknak öt lapja;
ezzel legalább ugy hiszem nem sok vidéki város dicsekedhetik ha­
zánkban.*)
N y o m d á n k is van k e t t ő , — a fenn e m l í t e t t „ S t r e i b i g - S a u e r w e i n " -
féle (a mult század közepe óta), s a nemrég (1869) nálunk megtelepedett
Czéh Sándoré, k i m ű é r t ő tapintattal ú g y vezeti nyomdászati ü g y e i t ,
hogy csinosságra nézve bármely nagyobb városi hasonló intézetekkel is
m é l t á n kiállhatja a versenyt.
A városunkba j á r ó lapok száma legio.**) Kaszinónk, kereskedelmi
g y ü l d é n k és kávéházaink asztalai görnyedeznek a különféle n y e l v ű s
t a r t a l m ú lapok terhe alatt. Igaz, hogy legmagyarabb kereskedőnk is
még azon balhitben vannak, hogy a „ P e s t h e r L l o y d o t " m é g a „ P e s t i
N a p l ó " vagy a „ H o n " mellett sem nélkülözhetik; valamint magyar
társas köreinket a „ F ő v á r o s i lapok" a bécsi „ F r e m d e n - b l a t t " nélkül k i
nem elégítik, — s t ö b b magyar h ö l g y ü n k előtt a „Berliner Bazar" a
pesti „ M a g y a r B a z á r " - n á l nagyobb becsben van, mert k é t h é t t e l elébb
adja a divat változásait, — no meg aztán gyakorlat végett egy kis
német olvasmányra is elkerülhetetlen szüksége van m a g y a r h o n ­
l e á n y a i n k n a k ; — mind e mellett azonban b á t r a n állíthatjuk, hogy
magyar lapjainknak minden osztálya városunkban is elég p á r t o l á s b a n
részesül. S hogy az irodalom n á l u n k i l y p á r t o l á s n a k örvend, l e g i n k á b b
köszönhetjük azon irodalmi férfiaknak, kiket ugy a múltból, mint a
jelenből b ü s z k é n n e v e z h e t ü n k m a g u n k é n a k . Ezekhez pedig — meg k e l l
vallanunk, hogy az ősidőktől fogva k ö z ö t t ü n k közbecsülésben élő
bencések magyar szellemű és tudományos m ű v e l t s é g ű szerzete nagy­
számmal j á r u l t . Csak e században is a m á r fennemlített M a á r B o n i -
fácon kivül k ö z ö t t ü n k élt s t a n á r o s k o d o t t Czuczor Gergely, nemzeti
költőink egyik legjelesbike, kinek halhatatlan költői művei mellett a
p á r a t l a n „ M a g y a r nyelv s z ó t á r á t " is k ö s z ö n h e t j ü k ; i t t kezdé irói
pályáját, — m é g pedig a helybeli „ H a z á n k " cimü lapban — R ó n a y
J á c i n t , a magyar trónörökös volt történelmi t a n á r a ; — e derék szerzet
tagja s győri t a n á r volt R ó m e r F l ó r i s , nagy t u d o m á n y ú régészünk stb.
De a világi elemnek is sok jeles t u d ó s a volt nálunk, különösen a j o g ­
akadémián. I g y a maga idejében n a g y h í r ű j o g t a n á r Boke, Szabó, k i k m á r
rég elhalának; de élnek m é g : C s a c s k ó , K a r v a s s y , Kőnek, s a legújabbak

"'•) Győrvárosa lakosságának dicséretére legyen mondva, bogy e lap részvét

hiányában 1873 május hó közepén megszűnt és a kiadó egy hason című, de magyar
lap kiadását igérte.
ÍH
*) Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a magyar lapok száma k ö r ü l ­
belül 600-ra, míg az idegen — jobbára német nyelvű lapoké mintegy 500-ra t e h e t ő .
S z e r k.
 m

:özől Hajnik Imre, k i k m á r távozának ugyan körünkből, de eleinte

aindannyian a győri akadémiának tanárai voltak. M e r t t u d ó s a i n k k a l
saknem ú g y voltunk mindig, mint szinészeinkkel. Ezeknek j elese bbjei
s a győri szinpadról léptek a pesti nemzeti szinházhoz, valamint e m l í t e t t
anáraink is mind a győri akadémiából emelkedtek a pesti egyetemhez.
A jelenleg k ö z ö t t ü n k m ű k ö d ő egyes tanárokat, ugy a v i l á g i a k a t
nint a bencésrendüeket névszerint egyenkint felsorolni i t t nem tartom
szükségesnek, nehogy szerénységeket sértsem meg; elég legyen csupán
izon fontos t é n y t megemlíteni, hogy az ő t u d o m á n y - s z e r e t e t ö k és tanítói
Duzgalmoknak köszönhető a m á r n é h á n y hónap óta fönnálló s nagyszor-
3'alommal l á t o g a t o t t „Nőiskola" kizárólag felnőtt hölgyek s z á m á r a ,
nelyben főgymnasiumi s akadémiai tanárokon kivül még n é h á n y m ű ­
kedvelő irodalmár : a classikai régészetből, — M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e ­
téből, — statistikából, — természettanból, — aesthetikából, — lélek- és
erkölcstanból, — a magyar irodalom történetéből, — s a zenészét t ö r ­
ténetéből, — egészség és neveléstanból hetenkint felolvasásokat tarta­
nak. A z ez uton b e g y ü l t k é t frtos havidijak egészen a felállítandó
gyermek-védhely m e g a l a p í t á s á r a fordíttatnak. Dicsérettel említendő i t t
még Petz V i l m a nőnövelde tulajdonos ú r h ö l g y , k i a felolvasásokra szük­
séges helyiséget — nemcsak minden dij n é l k ü l á t e n g e d i , de a nevelés­
tanból ő maga is a rendes ó r á k b a n felolvasást tart. A hol a t u d o m á n y o k
még a nők részéről is i l y közpártolásban részesülnek, ugy hiszem nem
volt felesleges e n é h á n y igénytelen lap az „irodalomról G y ő r ö t t " .

4. Anyagi műveltség.
M e z ő g a z d a s á g és á l l a t t e n y é s z t é s .
Nedetzky Sándor- és Szilágyi Gáspártól.

I.
A mezőgazdászat képének teljes rajzához elsőben is é r i n t e n ü n k
kellene ezen i p a r á g n a k elemi tényezőit, milyenek a föld-, hegy- és viz-
rajzi, — nemkülönben földtani és éghajlati — átalában t e h á t a t e r m é ­
szeti viszonyok. Azonban nehogy ismételjük azokat, m i k e m ű első
részében m á r ugy is taglalva voltak, elégnek tartjuk e h e l y ü t t csupán
utalni a természeti viszonyoknak imént é r i n t e t t és idevonatkozó pont­
jaira, melyek elég bő tájékozást nyújtanak arra, hogy ezek alapján
azonnal á t t é r h e s s ü n k t á r g y u n k r a : a szorosan vett mezőgazdaságra.
 A z 1858-ben végzett catastralis Összeírás és földbecslés szerinl
G y ő r m e g y e t e r m é k e n y területe 240.389 cat. holdat és 1389 Q ölet
bből :
Szántóföld . . 124,943 hold, 422 Q öl
R é t és kert . . . 40,530 „ 1468 „
. . 45,446 „ 1418 „
Nádas . . . . . , 1,907 „ 1343 „
Erdő . . . . . . 21,843 „ 26 „
. . 5,717 „ 1520 „
Terméketlen . ' . . . 18,701 „ 23 „
E szerint a szántóföld az egész t e r m é k e n y földterületnek, — vala­
mivel többet mint felét képezi, vagy is ugy aránylik mint 1 : l ^ o - h e z .
A lakosság összes száma az 1870-ik évi összeírás szerint 103.637; t e h á t
1000 lélekre esik 1205 hold szántóföld, s egy lélekre i y h o l d ; az 5

összes termékeny területből pedig 1000 lélekre 2319, s egy lécekre

2«y 1 0 0 0 hold j u t .
A föld termékenysége.
H a b á r m e g y é n k földtalaja nem dicsekedhetik is a b á n á t i és tisza-
melléki televényes föld termékenységével, sőt ehhez nem is hasonlít­
h a t ó , — de m é g mindig elegendő j ó arra, hogy gazdájának szorgalmát
és reá fordított m u n k á j á t kellően megjutalmazhassa. Hogy földünk
t e r m é k e n y s é g i állapotának tiszta k é p é t adjuk, a magyar k. győri
p é n z ü g y i igazgatóság szívességéből összeállított — s a megye föld­
osztályozására, n e m k ü l ö n b e n annak h a t á r o n k i n t vett átlagos évi ter­
mésére vonatkozó táblázatból következő adatokat veszszük á t :
Holdankint átlagos termés :
búzából 3
6 / bécsi mér.
4

rozsból . . . 4
árpából
zabból . ° /4 » •>•>
kukoricából
burgonyából 10 „ „
Mindez ugyan — tekintve földünk természeti viszonyait, — nem
igen kedvező eredmény, de ha figyelembe veszszük, hogy volt úrbéres
g a z d á i n k nagyobb részt m é g most is a p r i m i t í v gazdálkodáshoz ragasz­
kodnak és földjeiket zsarolják, anélkül hogy a fogyasztott erő kellő
visszapótlására is g o n d o l n á n a k : az eredmény nem is lehet k e d v e z ő .
H a majd, — mint m á r észlelhető, — az okszerű földmüvelés nagyobb t é r t
foglaland el, jogosan remélhetjük, hogy termelésünk is k e d v e z ő b b
és jutalmazóbb leend.
 R é t é s l e g e l ő . R é t e i n k — 40,530. h. 1468[~~|ölet,legelőink pedig
),446. h . 1418 Q ölet foglalnak el. A fönnebb hivatkozott catastralis
ddosztályozás és becsülés 1 hold r é t évi termését 9 mázsa mag szé-
íra és 4 mázsa sarjura, összesen t e h á t 13 mázsa t a k a r m á n y r a teszi,
/egelőink pedig á t l a g holdankint 4 mázsa széna értékre vehetők.
Sajnos, hogy legjobb réteink nagyrészben viz mellett terülvén el,
yakori elöntéseknek vannak kitéve, és ez okból termések igen bizony-
dán s egy véletlen árviz sokszor gazdáink legszebb reményeit meg-
immisíti. — R e m é n y ü n k van azonban, hogy a R á b a , Rábca és Marcal
dyóknak m á r megkezdett szabályozása valahára nemcsak óhajtás marad,
anem valósággá is leend, és gazdáinknak több ezer holdra menő rétéit
folytonos veszélytől nemcsak megmenti, de egyszersmind módot
yujt arra, hogy réteinket öntözés által magasabb müvelésre, és i g y
•tékre emelhessük. Nagyobb gazdáinknál a lucerna, vörös here és espar-
itt müvelése otthonos, és pedig gazdaságuk nem csekély előnyére.
335
A rétek és kertek aránya a szántóföldhöz 1 : 3 /4os3 •>'
34051
L e g e l ő aránya a szántóföldhöz . . . . 1:2 / 4 ;
45 46

3S
R é t - és legelő aránya a szántóföldhöz . 1 : l /s5*
át és legelő aránya az összes termőföldhöz kerek számban 1 : 3.
A n á d a s o k 1907 cat. holdat és 1343 Q ölet foglalnak el, m e g k ö -
elítőleg 1,525.600 kéve terméssel, vagyis holdankint 800 kévével, és
livel 100 kévének ára 4—6 ft. közt ingadoz : átlagos ár g y a n á n t 5 ft.
iztosan felvehető, m i is a megyének nem megvetendő jövedelmi for-
isát képezi.

Gazdálkodási rendszerek.

A gazdálkodási módozatok, melyek a földmüvelésben divatoznak,

talajnak természeti viszonyai, a birtok kiterjedése és a reáfordított t ő k e ,
emkülönben a birtokos szakképzettsége és értelmisége szerint külÖn-
özők. M í g kisebb — különösen volt úrbéres gazdáink most is
seikről Öröklött gazdálkodást visznek, sőt mivel megyénkben a m á r
aajdnem teljesen keresztül vitt tagosztályok folytán mindenkinek
lirtoka egészen h a t a l m á b a n van, — sokan földjeiket d e r ü r e - b o r u r a
r
etik, a nélkül, hogy azok kellő t r á g y á z á s á r ó l is g o n d o s k o d n á n a k :
bddíg nagyobb birtokosainknál az okszerű gazdálkodás és többeknél
,z alapos szakértelem t ű n i k k i . Nagy birtokaink közöl felemlítendőnek
á r t j u k : Sina J á n o s báró, a győri püspökség, Viczay H é d e r gróf, a pan-
lonhalmi főapátság, a győri székes káptalan, és Lamberg gróf uradal-
nait, melyek valódi szakérteiemel kezeltetnek és évenkint ezerekre
nenő tőke befektetésével a művelt gazdálkodás mai színvonalához köze-
ledve, fokozatosan kedvezőbb eredményt t ü n t e t n e k föl, és igy különöse
az egyházi birtokokat illetőleg [tettleg megcáfolják azon sokakná
gyökeret vert balhiedelmet, mintha [papi kezekben a földbirtok ner
részesülne oly okszerű kezelésben, mint ezt a nemzetgazdászati maga
sabb szempontok megkivánják. E l é g legyen a kezünknél lévő adató'
közöl csupán egyet felemlíteni, mely szerint a pannonhalmi főapátság
kis-megyeri és hecsei pusztáján a legközelebbi 4 év tőkebefektetés
75,859 ftot tett.
A gazdálkodási rendszerekből — bővebb tájékozás végett — i d
igtatunk n é h á n y a t : a) V á l t ó gazdaság különböző módozataival 6, 7, 8, !
stb. évi rendszerrel, b) Rozsföldeknél 1. ugar, 2. rozs, 3. kapás, 4. árp:
vagy zab. c) R á b a mentében és Tóközben kisebb gazdáinknál : 1. buzn
2. árpa, 3. buza, 4. kukorica, és igy tovább, ugar nélkül, d) L u c e r n á s
l . u g a r erősen megtrágyázva, 2. kapás, 3. árpa lucernával, 4. lucerna mi;
jól díszlik, — azután buza, majd tavaszi.

Munkaerő.

Noha megyénk az ország legnépesebb vidékéhez tartozik és gyá

rak h i á n y á b a n lakosai nagyobb részt mezőgazdasággal foglalkoznak
nagyobb m u n k a i d ő b e n — különösen aratáskor — a m u n k á s kéz szükségi
mégis igen érezhető. Ennek egyik oka abban fekszik, hogy kisebb paraszt
g a z d á i n k is, k i k családjukkal könnyen elvégezhetnék saját a r a t á s u k a t é
egyéb munkájokat, mégis külön aratókat és munkásokat fogadnak
másik oka pedig az, hogy n é p ü n k ha egyszer télre való k e n y e r é t meg
kereste, m u n k á r a nem örömest vállalkozik; végre jelenleg épülőben lév<
vasutaink is sok kezet elvonnak a mezei m u n k á t ó l . Ez okból serény
gazdáink kénytelenek maguknak feles földek kiadásával és más költsége
módon a szükséges k é z i m u n k á t biztosítani.
E körülmény a belterjes gazdálkodásnak is h a t á r t szab, — di
egyszersmind arról is szomorú bizonyságot tesz, hogy n é p ü n k m é g neu
bír elegendő ösztönnel a jobb lét u t á n törekvésre. A napszám az évszal
szerint k ü l ö n b ö z ő ; — férfiaknál 40 kr. — 1 frt. 20 kr., nőknél 30 —
70 k r i g terjed.
A munkások munkaképessége — dicséretére magyar fajunknak, -
nagy, különösen aratásban, mely alatt mint legjövedelmezőbb foglal
kozásuk alatt — dacára a sovány élelmezésnek — bámulatos tevékeny­
séget fejtenek k i ; reggeli 4 órától u. i . sokszor esti 10 óráig folytonos
m u n k á b a n vannak, és emellett vigak és egészségesek. E g y 2—3—4szás
holdas u r i birtokon közönségesen 6—8—10—12 cseléd van alkalmazva
 —1000 holdon pedig 20—24. Ezeknek fizetése a v i d é k szerint vál-
k ; álljon i t t például n é h á n y i l l e t m é n y :
A győri püspökség börcsi b i r t o k á n :

Marha­
Takar­

Sertés
tartás
mány
BD
Kész­

bb

Föld
pénz

Árpa
Buza

N
O m
ti
frt. m. m. m. font font iá. hold db. db. öl

xazda 24 10 18 4 40 30 12 1 1 2 1

íéres 12 6 10 4 30 40 12 % 1 2 1

bihász 40 4 12 2 30 40 12 5/ 1 2 1
/S

n felül lakás és kert ; — j u h á s z o k n a k pedig a gyapjú u t á n 1 % .

Pusztai j á r á s b a n . Béres : 20 frt., buza 20 m., rozs 10 m., hus 50 font,
told föld, 1 db. t e h é n és 2 db. sertés t a r t á s , lakás, tüzelő.
Sokoróaljai j á r á s b a n . Béres : 28 frt., buza 6 m., rozs 24. m., 50 font
l 1
50 font hus, 1 hold kukorica, / hold burgonya, / kenderföld, 1
é 8

ién és 3 sertés t a r t á s , */ m. bab, lakás, tüzelő.

2

A pannonhalmi főapátság urodalmaiban :

=0
Sertés
Marha
Kész­

Árpa
Buza

Rozs
pénz

Föld

S3
EH
frt. m. m. m. font hold öl tartás

Hajdú 68 8 18 12 40 i. Q
O 1 5

Béres 43 8 18 12 50 3/
/4 2 — 5

Ostoros 22 4 16 12 25 1; 1 — 2

Kocsis 48 6 18 6 40 1 /
/2
2 — 4

Juhász 60 8 18 12 50 IV4 4 2 6

Boj tál- 50 4 18 6 32 % 2 — 4

zen kivül a hajdú kap egész öltözet e g y e n r u h á t , béresek, ostorosok

kocsisok h ű szolgálatukért évenkint jutalomban részesülnek,juhászok
bojtárok pedig fejenkint 2 db. m u s t r a - b i r k á n a k húsát, minden db.
egbélyegelt b á r á n y u t á n 3 k r t , Szt. M i h á l y k o r minden élő birka u t á n
k r t . és minden b á r á n y után ugyanekkor 5 k r t . kapnak; mindannyian
orvos és gyógyszer kedvezményben részesülnek, az elaggottakról
gyermekek ingyen oktatásáról az uradalom gondoskodik s végre a<
j ukat is ez fizeti.
Lamberg gróf i k r é n y i urodalmában :

tartás-
Sertés
Marha
Kész­

tartás
Buza

Árpa

Föld
pénz
CO
N
O m h
tó
frt. m. m. m. hold font db. db. d

Hajdú 20 " 10 16 8 1V 30 2 4
8

Számadó juhász 40 10 16 8 l'/8 30 2 4

Béres gazda 30 10 16 8 30 2 4

Béresek 24 10 16 8 1 30 1 3
Bojtárok 36 6 14 6 %1 darab marha ny:
tartás

A számadó ezen felül minden mázsa gyapjú u t á n 1 frt., a hajdú ped

e g y e n r u h á t , lakást és tüzelőül 200 kéve rőzsét kap. A csikósok
bojtárok minden elválasztott csikó és borjú u t á n 1 f r t ; — a cseléds
gyermekei ingyen oktatásban részesülnek, és e célból az uradalom e;
tanítót és iskolaházat t a r t ; adót nem fizetnek, — orvosi és gyógysz
költségeket az uradalom viszi. A cselédek fizetése 5 évről öt évre 2 frtt
emeltetik, 15 évi szolgálat u t á n 30 frt. j a v í t á s t kapnak, e z u t á n m
nyugdíjra számíthatnak, a melyben haláluk esetében családjaik is rész
sülnek. A z aratók i t t átalában a tizedik részt kapják, de élelmezésök:
csak előleg adatik.
E g y é b i r á n t az aratók fizetése kis változással rendszerint köve
x
kező : élelemre minden személy u t á n / mérő buza, 1 mérő ro2
2

zsiradékra 60 k r . és tüzelő.
Búzából 12-dik rész, rozsból, árpából, zabból 11-dik szalmává
vagy anélkül ; némely helyen készpénzzel is fizettetnek, de ez kivéte
Rendetlenségek sürgősebb m u n k a i d ő b e n ha néha előfordulnak i
de nem gyakoriak.
A nagyobb gazdaságok átalában j ó l fel vannak szerelve, és a gas
dálkodás ökörfogatokra van alapítva ; a gazdasághoz szükséges lófogí
tokon k i v ü l , 100 hold szántóföldre átalában 6 db. j á r m o s ökröt SZE
mítanak.
Azonban ha a megye szántóföld-területét, és egész igavon
m a r h á i n a k számát p á r h u z a m b a állítjuk, sokkal kedvezőbb a r á n y t ü n i
 Ugyanis 1872-ben közmunka alá 15,298 db. igavonó marha (ós pedig
)3 db. ökör ós 7035 ló) Íratott össze; ezt a 124.943 hold szántóföldre
osztva, minden 100 holdra esik k e r e k s z á m b a n 12 db.
A nagyobb mezei m u n k á t rendesen 4 ökrös fogattal végzik.
Nagyobb gazdaságaink eszközökkel és gépekkel kellően el vannak
va ; á t a l á b a n a Zugmayer cenki, — Vidats, Gubitz és másféle vas-ekék
inak használatban.
Ide igtatjuk az orsz. statistikai hivatalnak az egész megyére, és
»annonhalmi [főapátságnak győrinegyei b i r t o k á r a vonatkozó k i m u -
ásait. »
A z egész m e g y é b e n :

Lóerőre készült gépek

o
Gözcsép

Arató és
Vas eke

Összesen
kaszáló
Cséplő
Fa eke

egyéb
Vető

Pusztai járás 8 4918 84 47 44 1 62 2156

Sokoró aljai j . 10 957 146 32 23 1 38 1197

To-, sziget- és csil. 13 2601 110 105 34 20 86 2956

Győrváros — 387 — 4 5 — — 396

Összesen 31 5863 340 188 106 22 186 6705

A pannonhalmi főapátság győrmegyei birtokain, u. m. 181 kat.

Id belsőség, 5907 hold szántóföld, 865 h. rét, 6409 h . erdő, 4982 h.
»-elő, 19 h. nádas, 49 h. szőlő, és 501 h . haszontalan, összesen 13913 hold.
rőzcséplőgép (10 ló- 13 soros Garret-féle vető­
erőre) . . . . . . 3 db. gép 10 db.
rőzfürész 3 „ 9 soros Garret-féle vető-
rőzfurógép . . . . 1 „ gép 2 „
TŐzeszterga . . . . 1 „ Kanalas szórvavető gép 6 „
TŐzmalom 2 kőre . . 1 „ Kefés szórvavető gép . 1 „
Cséplőgép lóerőre . . 3 „
Gazdasági szakiskola a megyében nem létezik, de a hazai és k ü l -
l d i szakintézetek növendékei az u r a d a l m a k n á l jelentékeny számban
,nnak alkalmazva.
ö r ö m m e l jegyezhetjük ide, hogy a pannonhalmi főapát a rend
rtokain alkalmazott cselédek gyermekeinek számára egy földműves
iskola felállítását elhatározta és pedig 80 gyermekre, k i k egyszersm
élelemmel is el fognak l á t t a t n i . Óhajtjuk, hogy e nagy horderejű töi
vés nagybirtokosainknál minél több követőre találjon.
A mezőgazdaság s minden vele rokon iparágak fejlesztésére híva
tényezők között bizonyára nem utolsó helyet foglal el a „győrvidóki g
dasági egylet", melynek fönnebb adott ismertetésére ezúttal is tftalu
Számos birtok áll haszonbérlet alatt és pedig j ó sikerre'
statistikai adatok szerint jelenleg 215 haszonbérlő létezik.

A termelés é s fogyasztás pénzviszonyai.

H a a catastralis földbecslésben megállapított átlagos termései
továbbá — az 1870-dik évi statistikai adatok alapján — a bevetett te
leteket, s végre a győri piacnak hivatalos adatokból vett hat évi átla
gabona árait alapul veszszük, — következő eredményre j u t u n k :
B ú z á v a l : (ide sorolva a kétszerest, tavaszi búzát és repce i
deket is) volt bevetve 42,957 h o l d ; évi termés 289959 m é r ő ; pé
értéke (5 f r t . 52 k r . ) 1,600.573 f r t . R o z s : (az őszi á r p á t is idesorolv
20,136 holdon, termés 80,544 mérő, p é n z é r t é k e (3 frt. 35 k r . ) 269822
Á r p a : (ide van s z á m í t v a : bab, borsó, k ö l e s , b ü k k ö n y , kender sí
27,011 holdon, termés 104539 m. pénzértéke (2 frt. 65 k r . ) — 277,028
Z a b 11.102 holdon, termés 36082 m. pénzértéke (1 frt. 80 k r . ) 67834
K u k o r i c a 9078 holdon, termés 40,851 m. pénzértéke (3 f r t . ) 112Í
frt. B u r g o n y a 3987 holdon, termés 39870 mérő, pénzértéke (50 1
19925 frt. U g a r 10,669 hold; — mint legelő holdankint 1 frt értékl
10,669 frt. E szerint az összes termés pénzértéke 2,358.415 f r t .
R é t j e i n k szénatermése összesen 526870 mázsát tesz, melyi
pénzértéke (1 f r t . ) 526870 frt. L e g e l ő i n k pedig 181784 mázsa szó
értéket képviselnek, melynek mázsáját 80 k r r a l számítva tesz p é
értékben : 145427 f r t . S i g y a szántóföld, r é t és legelő összes évi t
mese 3,030.712 frt értéket képvisel, mely összeget ugyancsak a SZÍ
tóföld, r é t és legelő 210919 hold területével elosztva, esik egy hob
14 frt 30 k r . nyers jövedelem; ebből művelési költségekre 60°/ 0

levonva, marad egy hold u t á n 5 f r t . 72 k r . tiszta jövedelem. E n i

5%-os tőkéjét véve, 1 hold értéke kerek számban 115 f r t . Bővt
tájékozásul ide igtatunk n é h á n y adatot az ujabb időkben tett birt<
eladásokról.
N a g y o b b b i r t o k o k . Csécsényben 1868-ban eladatott árve
utján 618 cat. hold k i r . kisebb haszonvétel és épületekkel 127120 J
vagyis holdja 205 f r t . Csikvándon 551 hold szintén épületekkel és
kisebb haszonvételekkel 80000 frt., tehát holdja 163 frt. Á r p á s i uro(
om 1872-dik évben 3000 hold, 600 holdra menőerdővel, épületek-
>s kisebb k i r . haszonvételekkel 266000 frt., holdja 89 f r t . 1872-ben
Céthen 1383 hold, 300 holdra menő értékes erdővel, épületekkel és
dsebb k i r . haszonvétekkel, 94000; holdja 69 frt.
Ú r b é r i t e l k e k . F ö l d n é p ü n k előszeretettel ragaszkodván a
oldhöz, ha csak tehetsége engedi, sőt olykor ezen felül is iparkodik az
iruba bocsátott földet sajátjává tenni, és ezt sokszor valóságos é r t é k é n
nil is megfizeti. I g y t ö r t é n i k , hogy a nagy és kisebb birtokok á r a között
levezetés különbség forog fenn. P é l d á u l
Sz. I v á n o n homokos talaj,1 telek 48—50 hold 7—8000 frt.
K ó n y b a n j ó föld, 1 telek 50—52 hold . . 13—14000 „
Kapiban j ó föld 1 telek 50 hold . . . . 15000 „
S ö v é n y h á z á n homokos, 1 telek 45 hold . 9000 „
Beziben 1 telek 70—72 hold 15—16000 „
A b d á n 45 hold 8000 „
Börcsön 45 hold 8000 „
K á b a - P a t o n á n 45 hold 10—12000 „
Csócsény i / telek 19 hold
4 7500 „
A haszonbérbe adott nagyobb kiterjedésű b i r t o k o k t ó l a talaj
minősége szerint holdankint fizetnek 4-—5—7 frtot, — egyes esetekben
ezen felül is. A haszonbérlet rendesen 6—9 évi t a r t a m ú . E g y k é t holdas
és 1—2 évig t a r t ó haszonbérleteknél nem r i t k a a 10—15 forint
évi haszonbér. A haszonbérlet átalában igen keresett, — válla-
kozik erre az értelmiség, kereskedő, gazdatiszt szintúgy mint a
paraszt. A B á b a , R á b c a és Marcal-mellék földértékére módosítólag
fog hatni a régóta vajúdó folyamszabályozás keresztülvitele. A szabá­
lyozási költségek födözésére holdankint kivetendő illeték, valamint
a behajtás módozatai csak u t ó b b lesznek megállapítva, erről t e h á t
m é g most nem szólhatunk.

II.
Szarvasmarha.
A megye területén ujabb statistikai adatok szerint összesen 29,347
darab szarvasmarha létezik, és pedig:
M a g y a r f a j : 27,642 db, ebből bika 193, tehén 10,440, ökör
8119, borjú három évesig 8890 db.
C s i r a f a j : bika 37, t e h é n 802, ökör 144, borjú három évesig
534 darab.
B i v a l összesen 188 db; tenyésztése k i v á l t kisebb g a z d á i n k n á l
elhanyagolt és sok kivánni valót h á g y .
 Gulya — melyben a szarvasmarha nagyobb figyelemmel neve
tetik, — 5 helyen e m l í t h e t ő ; u. m. a győri káptalané, mely összese
176 dbból áll és Csáky-féle bikától származott ; a pannonhalmi főapa
ságé 221 clbból; Lamberg gróf i k r é n y i birtokán 117 d b b ó l ; Szab
K á l m á n é 80 dbból és Szalacsy Lajosé szintén 80 dbból; — mindanni
eredeti magyar faj; b i k á k a t kivételesen a közönségnek is szolgáltat.

Tej-gazdaság.

I l y e n létezik :
A pannonhalmi főapátság kis-megyeri, — nemkülönben a győi
püspökség g y ő r - s z i g e t h i birtokán, az első 84, az utóbbi 20 db. tehénné!
M i n d k e t t ő külön lesz bemutatva az illető gazdaságok leírásánál.
Sina báró zsejkei b i r t o k á n 60 db tehén és 100 db nevendékkel
részben m ü r z t h a l i , részben morva fajú vörös, angol b i k á v a l keresztezve
Ugyancsak Sina báró b i r t o k á n S á n d o r h á z á n 70 db t e h é n és 40 dl
nevendékkel, felső vidéki fekete' és feketetarkák, eredeti hollandi bika
val keresztezve, darabonkint 2200 itce évi átlagos terméssel, melynél
itcéjét részint Bécsben, részint G y ő r ö t t értékesítik 6 k r r a l .
Özvegy K l u k y n é sövényházi b i r t o k á n 70—80 db tehénnel, svájc
faj, naponkint 6 itce átlagos termeléssel, mely Bécsben értókesíttetil
5—6 krral.
Ezeken kivül Győrvárosa körül kisebb tehenészetek is léteznek
melyek a várost tejjel ellátják és itcéjét 5—6 k r r a l értékesítik.
Sajtkészítés nincs szokásban.
J á r v á n y o s betegség a szarvasmarha között — ha csak kivülrő]
be nem hozatik, — nagyobb mérvben nem szokott pusztítani ; a magyal
faj k ü l ö n b e n is sokkal szívósabb t e r m é s z e t ű n e k mutatkozik, mint s
csira faj.
Állatbiztosítás nincs divatban; de n é p ü n k az állatorvosokat sem
igen veszi i g é n y b e , j ó l l e h e t a vidéken jelenleg három állatorvos
működik.
M i n t h o g y a megye t e r ü l e t é n szeszgyárak nem léteznek, és sör­
főzés is csak egy van Győrvárosában, ez okból a hizlalás leginkább
a k i m u s t r á l t m a r h á r a szorítkozik, és részint répával, olajpogácsával,
burgonyával, részint szénával és árpadarával történik, és 3—4 hónapig
t a r t ; a reá fordított t a k a r m á n y t nagy részben kellően visszafizeti. —
A hizlalás alá vett m a r h á n a k első súlya sovány állapotban 7—9 mázsára,
a hízottaké pedig — a helybeli mészárosok által szolgáltatott adatok
szerint — átlagban 10 mázsára tehető.
 Lótenyésztés.

Ujabb statistikai adatok szerint a megyében összesen 14,724 db

» l é t e z i k ; — ebből : csődör 242, kanca 6904, herélt 3389, csikó három
résig 4189 db.
J ó l e h e t n é p ü n k szereti lovát, és szép példányaiba némi büszke-
íget is helyez, de azért nevelésére m é g sem fordít kellő gondot,
dilönben m e g y é n k sok szép lóval dicsekedhetik, — és ez l e g i n k á b b
o r m á n y u n k gondoskodásának köszönhető, amennyiben m e g y é n k e t
venkint alkalmas m é n - l o v a k k a l ellátja, és evégből a megye kebelében
•ttevényen nagy m é n - t e l e p e t is tart az egész vidék számára. Ezen
dül a szép csikókra évenkint nagy ösztöndijakat is adományoz ;
nnek folytán ló-nevelésünkben örvendetes haladás észlelhető ; i g y
em r i t k a az eset, hogy kisebb gazdáink 4—5 éves nevendéklovaikat
—400 f r t i g értékesítik.
Ménes k é t helyen létezik, u. m. Lamberg gróf ikrényi és ehhez
satolt les vári birtokán, nemkülönben Szabó K á l m á n p é t e r h á z i j ó s z á -
á n ; ez utóbbi magyar nemesített faj 50—60 dbból áll.
Lamberg gróf ménese nagyobb részben angol, részben pedig Csen-
esi-féle eredeti magyar faj, k i t ű n ő gonddal és szakértelemmel kezelve,
12 dbból áll. Csődör van k e t t ő : egyik „Comet" norfolki, apja N o r d -
tern, anyja Block-Bess; a másik „ W i t h b y " telivér angol, apjaBamton,
nyja Lancelot.
A z i k r é n y i ménes létszáma : kanca 20 db, ötéves 2 db, négy éves
db, három éves 13 db, k é t éves 14 db, egy éves 11 db.
L e s v á r o n pedig : n é g y éves 11 db, h á r o m éves 10 db, k é t é v e s
2 db, egy éves 10 db.
E k é t ménesből m é n l o v a k csak kivételképen adatnak el, és igy a
legyebeli lovak nemesítésére kevés befolyással vannak.
Van továbbá a megye t e r ü l e t é n 18 db öszvér és 163 db szamár.

Juhászat.

A megye j u h - á l l o m á n y a összesen 127,213 darabot tesz; ebből

Lemesített 59,429, közönséges 67,784 db.
E t é r e n is örvendetes haladás t a p a s z t a l h a t ó ; ujabb időben u. i .
inom törzs-nyájakkal is d i c s e k e d h e t ü n k ; ilyen a győri püspökségé,
aelyről alább a börcsi gazdaság leírásánál tüzetesebben leend szó.
A pannonhalmi főapátság összes urodalmaiból a kosok a sashegyi
msztán vannak összpontosítva, a mennyiben a l e g k i t ű n ő b b kos-bárányok
de hajtatván, i t t neveltetnek, utóbb fÖdözésre kiosztatnak, majd ismét
Gyó'rmegye és város egyet. leírása. 18
 telelésre ide hajtatnak vissza. A kosok száma a 600-at meghalad <

V a n ezen felül a főapátságnak pozsonymegyei deáki jószágán 800 i

a n y a b i r k á b ó l álló t ö r z s - n y á j a , melynek a S t o m f á n , Csunyban
Ü r m é n y b e n vásárolt kosok u t á n nemesített p é l d á n y a i a főapátság egy
jószágaira szétosztatnak. A főapátság továbbá 1867 óta az anyabirkák
és kosokat é v e n k i n t osztályozza, és csak ezután t ö r t é n i k a párosítás.
A győri székes k á p t a l a n törzs-nyája sz.-páli birtokán 750 drbb.
E törzs-nyájak ekkoráig csak saját szükségleteik födözésére SZÍ
gálnak, de r e m é l h e t ő , hogy nemsokára a közönség is részesülhet jót
teményeiben.
Finomabb g y a p j ú t termel továbbá Viczay H é d e r gróf h é d e r v á r i ,
L é v a y nagybirtokos t á p l á n y i , — és özv. P u r g l y Sámuelné sövényhá
birtoka, — és m é g m á s n é h á n y kisebb birtokos.
A nyájak t ö b b n y i r e e g y n y i r e t ü e k ; nagyobb nyájakban a gyapj
1
t e r m e l é s : kosoknál 4—7 font, ü r ü k n é l 2 / —3 font, a n y á k n á l 2 foi
2

b á r á n y o k n á l 1 font, a közönséges b i r k á k n á l valamivel t ö b b ; átlagbi

x
a n e m e s í t e t t e k n é l 2 / font, a közönségeseknél 3 fontig terjed.
2

H ú s t e r m e l é s r e i r á n y z o t t birkászatok nincsenek; az ü r ü h i z l a l
azonban otthonos, és igen j ó e r e d m é n y t mutat f e l ; az élő súlyns
mázsája 12—18 frtig é r t é k e s í t h e t ő ; n a g y r é s z b e n a bécsi piacra szá
líttatik.
Birka-tej gazdaság ujabb időben csakis kivételesen fordul elő,
sajt csupán a házi s z ü k s é g r e k é s z ü l .

Sertéstenyésztés.

A megye 27,891 darab sertést számít t e r ü l e t é n ; tenyószté

ekkoráig i n k á b b saját szükségletek födözésére, mint kereskedésre sz»
r í t k o z o t t ; ujabb időben azonban e cikkben is némi l e n d ü l e t észlelhet
A győri p ü s p ö k s é g és a pannonhalmi főapátság sertéstenyésztéséi'
alább szintén külön leend szó az illető uradalmak b e m u t a t á s á n á l ; mié
is erre utalva, i t t csupán Severa báró p e n y v á d i birtokát említjük, h
a fehér mangalica faj szintén j ó sikerrel tenyészik.
Óhajtandó volna, hogy g a z d á i n k az állat-tenyésztésnek eze
jövedelmező á g á t jobban felkarolnák, mely különösen mocsáros vizek
mellett nem is g y a n í t o t t haszonnal kinálkozik, a n n á l is i n k á b b , me
ez i r á n y b a n k o r m á n y u n k is kezére j á r a m e g y é n e k ; igy mult évben
több k i t ű n ő kant ajánlott fel tenyésztésre. De előnyös ezen üzlet me
azért is, mert G y ő r ö t t minelenkor biztos piacra t a l á l sertés-kereskí
d ő i n k n é l , k i k jelenleg messze vidékről kénytelenek szükségleteiig
beszerezni.
 Kecsketenyésztés.
Jelenleg 289 darab kecske létezik, melyet leginkább szegényebb
n é p ü n k tart tej szükséglete födözésére.

Selyemtenyésztés.
Előbbi években Sina báró rárói u r a d a l m á b a n három éven á t
40—100 lat tojással tettek kísérletet, és e célra 4000 db szederfát és
500 öl sövényt ü l t e t t e k ; kielégítő eredmény h i á n y á b a n azonban fel­
hagytak a tenyésztéssel. Jelenleg a megye t e r ü l e t é n selyemtenyésztés
nem létezik.
Trágyatermelés.
H a t e k i n t j ü k házi állataink számát, és a tehén és ökör u t á n egy
éven á t 70 mázsa, a fiatal szarvasmarha és ló u t á n 50 m., csikó u t á n
30 m., j u h , sertés és kecske u t á n átlagosan 5 m. t r á g y á t számítunk —
következő eredményre j u t u n k :
bika, tehén, ökör, bival összesen 19,923 db == 1.394,610 m .
fiatal szarvasmarha és ló 19,959 db . . . = 99,750 „
csikó három évesig 4189 db . . . . . = 125,610 „
j u h , sertés és kecske 155,393 darab . . . = 776,965 „
Összesen 2.396,935 m.
H a ezen t r á g y a m e n n y i s é g e t a 124,943 hold szántóföldre feloszt­
: e z e r
j u k , esik egy holdra évenkint 19 m . ; ha pedig azt a k ö r ü l b e l ü l 5 / 2

holdra menő szőlőkre is kiterjesztjük, — minthogy valósággal szorgal­

masabb t r á g y á z á s b a n is részesülnek, mint a szántóföldek, — egy holdra
évenkint alig esik 17 mázsa. H a m á r most a g a z d á k n á l bevett szokás
szerint számítva, hogy a föld némileg kellő erőben maradjon, minden
6 évre holdankint csak 300 mázsát veszünk is fel : k i t ű n i k , hogy m é g
háromszoros mennyiségű t r á g y á r a volna s z ü k s é g ü n k , mint amennyit
most előállítunk. Tekintve továbbá azt, hogy g a z d á i n k évenkint kevés
ugart hagynak — a föld termő erejének évről évre szükségkép csök­
kennie k e l l : — m i is g a z d á s z a t u n k r a nézve komoly intelmet foglal
m a g á b a n . Vajha mindnyájan á t é r t e n ő k a tényekből tisztán kivilágló
figyelmeztetés fontosságát !

Méhészet.
Ujabb statistikai adatok szerint m e g y é n k b e n 4815 kast számít­
hatunk, melyek j o b b á r a m é g a régi egyszerű módon vannak kezelve, és
csakis egyes buzgó méhészeinknél tapasztalható némi törekvés a jobb
és célszerűbb irány felé. R e m é l j ü k , hogy k o r m á n y u n k buzdítása és
18*
 nagy jutalmak kitűzése folytán e téren is nemsokára nagy haladást
jelezhetünk.
Záradékul ide igtatjuk az 1870-dik évi népszámlálásnak rova­
tunkra vonatkozó főbb adatait.
Az ő s t e r m e l é s s e l foglalkozók csoportjai:

haszonbérlő
haszonbérlő

éves szolga

birtokos és

munkás "/„
napszámos
gazdatiszt
birtokos

tiszt és
/0
Győr

megye- 12446 171 108 9363 12513 15.10 26.38

város 266 44 6 216 267 1.55 2.44

összesen 12712 215 114 9579 12780 12.47 21.75

A z őstermeléssel foglalkozók a megye és város összes népességé­

nek 34.22 százalékát teszik, s e tekintetben m e g y é n k M a g y a r o r s z á g és
E r d é l y 78 megyéje, k e r ü l e t e stb. között fölülről számítva a 32-dik
helyet foglalja el.
A házi állatokból minden Q mfdre esik:

ló szarvasmarha juh sertés

598 1185 5171 1133

s igy megyénk M a g y a r o r s z á g és E r d é l y 78 részei közt fölülről számítva

következő helyeket foglalja el: lovakra nézve 13-ik, szarvasmarhákra
.nézve 17-ik, juhokra nézve 4-ik, sertésekre nézve 13-ik.

A győri püspökség börcsi gazdasága.

Szilágyi Gáspártól.
Börcs fekszik a B á b c a és a pozsonyi országút k ö z ö t t ; rétjei gya­
k o r i vizáradásoknak vannak kitéve, földje fekete, televényes, k ö n n y ű
homokos agyag.
Birtokterület:
Szántóföld . . . i . 760 hold
2
Rét . 424 / ; 4

Legelő 1782/ 4 „
Faiskola 2 „
Összesen 1365 hold (1200 • öles).
 Trágya alá kerül é v e n k i n t :
B ü k k ö n y alá télen 2 tag ; = 60 hold
Buza alá nyáron 2 „ = 60
Lucernásban 1 ,. = 10 „
T a k a r m á n y o s b a n 1 „ == 5 „
ö s s z e s e n 135 hold
A b i r t o k t e r m e l é s i b e o s z t á s a . A 760 holdból álló szántó­
földből, tekintve a réteknek a Rábca áradásai által eszkÖzlött gyakori
elöntését, nevezetes rész t a k a r m á n y termelésre fordíttatik: és pedig
11 szakaszban 10 holdankint 110 hold lucerna termelésre, ezen felül
20 hold kukorica alá zöld t a k a r m á n y n a k 4 szakaszban 5 holdjával.
A fennmaradt 630 hold 30 holdas szakaszokban 21 táblában
e k k é n t használtatik :
Buza . . 180 hold Kukorica . . . . 60 hold
Rozs 30 „ Bükköny . . . . %»S0 „
Árpa 120 „ Répa 30 „
Zab 90 „ Ugar . 60 „
T e r m e l é s 6 év i á t la g s z e r i n t h o l d a n k i n t :
x
Buza 13 ker. szalma, 10 / mérő szem
4

Rozs 10 „ „ 8 „ „
Árpa 16 „ „ 24 „ „
Zab 17 „ „ 31 „ „
2
Kukorica 47 mérő csöves 23 / 4 » „
Répa 165 mázsa
Bükköny 45 „
Lucerna 54 „
Természetes rét a gyakori á r a d á s miatt holdankint átlag 10 mázsa
szénában és sarjuban.
M ü n k a b é r : novembertől március végéig férfi napszám 50 kr,
női 35 kr. Á p r i l 1-től október végéig férfi napszám 1 frt, női 60 kr.
K e z e l ő s z e m é l y z e t a jószágigazgató felügyelete alatt:
1 gazdatiszt, 3 kocsis, 10 szekeres béres, 5 ostoros béres, 6 juhász,
1 faragó gazda, 1 mező-őr.
A cselédek é v i i l l e t m é n y e fönnebb a „Mezőgazdaság" rova­
t á b a n volt adva; i t t csupán kiegészítésül fölemlítjük, miszerint cselédek
számára rendszeresített nyugdijalap ugyan nincs, de az elaggottak és
ezeknek özvegyei, gyermekei rendesen kegyelmi segélyben, a gyer­
mekek ingyen oktatásban részesülnek; a cselédek minden adóját az
urodalom fizeti, orvosi segély szintén az urodalom költségén nyujtatik :
a jobb cselédek évenkint külön jutalomban részesülnek.
 Felszerelés állatokban:
6 darab majorosló 2100 darab birka
40 „ jármosökör 36 „ évbéres marba.
F e l s z e r e l é s e s z k ö z ö k b e n : E g y — 3 ló erejű cséplőgép,
mely cséplésre kevésbbé használtatik, minthogy a cséplés gőzgéppel
bér mellett eszközöltetik, — a j á r g á n y (Göpel) szecska metszésre szolgál.
Szecskavágógép . . . . 2 db. Közönséges vasborona . 10 db.
Répametszőgép . . . . 2 „ Fogas henger . 2 „
Garret-féle vetőgép tizen­ . 2 „
h á r o m soros . 2 „ Vaseke (Vidats-féle) . • 20 „
ű
» 8T Jtőgép . . . . 1 „ • 4 „
„ hármas vasborona 2 „ H u m b y - f é l e rosta . . . 1 *
„ szárnyas brabanti bo- Közönséges rosta . . 2 „
2 „ V a s t e n g e l y ü szekér. . • 13 „
Cultivator, 7 vasú takaró eke 6 „
Ezen fölül aprólékos faragó eszközök, kötelek, láncok stb.
Ü l t e t v é n y e k . L é t e z i k k é t hold faiskola, melyből évenkint
egy p á r ezer fa k e r ü l k i ü l t e t é s r e ; ezen kivül a t á b l á k szegélyezése,
valamint a ligetek és major körülbelül 60,000 db ü l t e t v é n y t képvisel­
nek, melyek folyvást szaporíttatnak.
T ö r z s - j u h á s z a t 310 dbból áll és 1860-ban állíttatott Hunyady
gróf-féle eredeti anyákból és kosokból, ehhez ujabban (18437) vásárol­
tatott 6 db eredeti merino anya (600 f r t ) és 2 db eredeti merino kos
(1200 f r t ) Stahrenberg gróf raudnitzi j u h á s z a t á b ó l Sziléziából ; ez
utóbbiak k i t ű n ő e r e d m é n y t mutatnak fel.
S e r t é s t e n y é s z t é s P i n n y é d e n . 1870-ben vásároltatott
Szunyog-féle eredeti fekete szerb fajból 1 kan és 19 darab másféléves
emse (páronkint 87 f r t ) , melyeknek szaporodása 1872 végéig 364 db;
ebből egyes községeknek 11 kan, magánzóknak pedig 18 kan és 23 db
emse adatott el, s igy az uradalomnak egyik főcélja — e rendkivül
jeles fajnak terjesztése eléggé sikerül, sőt a sok oldalról j ö t t óhajoknak
j ö v ő r e m é g nagyobb mérvben lehet megfelelni.
1873-ban a kétszeri malacoztatás u t á n a nyáj m á r felszaporodik
90 darab emse u t á n legalább 1000 darabra.
Ezen sertéseknek r e n d k i v ü l i hizékonysága, szelídsége és egészsége
semmi kívánni valót sem hagy; j ö v ő r e a kétszeri malacoztatás beszün­
tetésével csupán egyszeri malacoztatás fog állandósíttatni.
T e h e n é s z e t G y ő r s z í g é t b e n . 1860-ban Hunyady J ó z s e f
gróf ü r m é n y i tehenészetéből szereztetett 8 db telivér svájci faj telién
 egy bika, melyek u t á n eddigelé a nyáj 20 db t e h é n r e szaporodott;
képezi az állandó állományt. A tejhaszon mellett a bika-borjuk mind
lneveltetnek, és részint igavonásra fordíttatnak, részint pedig eláru-
ttatnak; üszők csak az évi m u s t r á k p ó t l á s á r a hagyatnak.
Tekintve a birtok mostoha fekvését, amennyiben ez a Duna és
ábca gyakori á r a d á s á n a k van kitéve — a tehenek tejelő képessége
••észen kielégítő, minthogy a borjazás u t á n eső három h ó n a p b a n (napi
ítszeri fejés u t á n ) darabonkint 16—20 itce tejet adnak a borjú élelmén
l ü l ; ezentúl m á r felére száll a tejmennyiség, mely átlagban naponkint
itcét tesz.
Ezen állatok r e n d k i v ü l i test által t ű n n e k k i l e g i n k á b b ; évenkint
yj bika hizlaltatik, melynek élő súlya 17 mázsától 21 mázsáig terjed;
Î igavonó ökrök 6—7 éven t ú l alig használhatók elnehezedésÖk miatt,
tely u t á n meghizlalva s ú l y u k 18—20 m á z s á i g k ö n n y e n fölvihető.

A pannonhalmi főapátság kis-megyeri gazdasága.

Kühn Rayrnundtól.
3
Kismegyer f e k s z i k G y ő r t ő l / mérföldnyire, G y ő r v á r o s h a t á r a ,
4

veszprémi és a fehérvári országutak és a t á p l á n y i puszta közt.

A z i d ő j á r á s tulnyomólag száraz. Győrvárosában tetemesen
yakoribb és bővebb az eső. A G y ő r tájáról jövő felhők többnyire a
sanaki hegyek és a Duna felé eloszolnak. J é g t ő l igen r i t k á n szenved.
L fagy a l a p á l y o k b a n igen könnyen k á r o k a t okoz.
A f ö l d s z i n e legnagyobb részben dombos. A mélyebb helyek
edvesebb időben ingoványosak sőt több helyen tavak is képződnek.
Lz egész birtokon végig folyó P á n z s a gyakran elhagyja csekély medrét,
a völgyben fekvő r é t e k e t termékenyíti, de némelykor teljesen kiszárad.
T a l a j a televényes agyagos homok, imitt-amott szikes részekkel,
ü t a l a j a sárga homok, kavics és m á r g a . Némely helyen a kavics a föl-
zinig emelkedik.
K i t e r j e d é s e ós f e l o s z t á s a . A z egész birtok tesz 2282
1200 • öles) holdat.
E b b ő l szántóföld . . . 1080 hold.
R é t és legelő . . . . 1160 „
Erdő 8 „
Faiskola 2 „
Majortelek 32 „
 Termelés :
Buza 240 holdon Lucerna és baltacím 60 holdc
Rozs 120 Köles, zöldkukorica,
Árpa . . . . . 200 „ magbükköny . . 60 „
Zab . . . . . 120 „ Vetett t a k a r m á n y és
K a p á s növények . 120 „ uo-ar 160
T r á g y a alá k e r ü l évenkint 220—250 hold. A szükséges trágya
mennyiség az állatok által nyert t r á g y á n kivül G y ő r ö t t pénzért vás£
roltatik. A rétek és legelők mennyisége nem a d h a t ó elkülönítve, mei
száraz években a magasabb fekvésű rétek csak legelők gyanánt használ
hatók. K ü l ö n b e n gond fordíttatik a rétek javításába ugy hamuszóra
mint trágyalevél való öntözés és az árkokból nyert föld elteregetése álta
Termési átlag:
Buza 1
S / pozs.-m.
2 Kukorica . . . . 15 pozs.-m
Rozs 8 „ Répa 140 mázsa,
Árpa . . . 14 „ Természetes rét . 6 „
Zab . . . . 15 Y2 » Vetett t a k a r m á n y . 25 „
K e z e l ő s z e m é l y z e t a kerületi jószágkormányzó igazgatás
alatt : 1 tiszt, 1 gépész, 4 kocsis, 1 mindenes, 14 béres, 14 ostoros
1 magtárőr, 1 csősz, 1 bognár, 1 kanász, 6 gulyás, 5 j u h á s z .
A cselédek é v i f i z e t é s e fönnebb volt érintve a „Mezőgazda
s á g " rovatában.
Felszerelés állatokban:
64 j á r m o s ökör, 70 db. nevendék marha,
8 majoros ló, 1600 birka,
86 tehén, 20 db. urasági sertés,
2 bika, 90 „ cseléd sertés.
Felszerelés gazd. eszközökben:
Tiz lóerejü gőzgép 1 db. Hengerrosta 1 db
Ehhez cséplőgép 1 „ Közönséges vaseke. . . 36 „
J á r g o n y (Göpel) 2 „ Colemann-féle exstirpator 1 „
Szecskavágó . 2 „ 7 vasú m a g t a k a r ó . . . 1 „'
L e n m a g p o g á c s a tör 1 „ K a p á l ó eke 2 „
Répavágó . 1 „ Töltögető eke . . . . 2 „
Répamosó-gép . 1 „ Sorvetőgép 2 „
Darálógép . . 2 „ Schmidt-féle szórvavető . 3 „
Kukorica morzsoló 3 „ Fahenger . . . . . . 8 „
Szelelő rosta . . 2 „ Vasfogas 10 „
Álló rosta 1 „ V a s t e n g e l y ü kocsi és szekér 18 „
 F a u l t e t ó t v é n y e k . A főapátságnak győrkerületi birtoka it
5 országos és 5 községi ut hasítja, ezen fölül vannak a gazdaságnak saját
közlekedési és tagutjai, melyeknek legnagyobb része, valamint a h a t á r ­
vonalok fákkal vannak körülültetve.
A z uradalom á t é r t v é n a faültetés nemzetgazdászati horderejét nem
kiméi sem költséget, sem fáradságot, hogy fa telepítvényei minél gyor­
sabban növekedjenek. A legközelebb mult két évben csupán a g y ő r k e r ü ­
leti birtokokon mindegy 100 holdnyi területen k i ü l t e t e t t csemeték és
magasabb fák száma megközelíti a félmilliót. A z u t ó b i k é t száraz év
dacára mutatkozó siker, nagyobb mérvű m u n k á r a adott ösztönt, ugy
hogy jelen évben a sz.-iváni vadász kezelése alatt álló — maggal bevetett
faiskolák 20 holdra mennek, melyekből egy k é t év alatt t ö b b millióra
menő csemete fog kikerülni. A magasabb fákat az ü l t e t v é n y e k erősebb
példányai szolgáltatják.' Kis-Megyer b í r ugyan mintegy 2 holdnyi isko­
lát, mindazonáltal szükségletét részben á szent-iváni faiskolákból és
telepítvényekből födözi.
J u h á sz at. Kis-Megyer gyakran vizállásos legelője miatt nagyobb
kiterjedésű j u h á s z a t befogadására nem alkalmas. Mindazonáltal a maga­
sabb helyen kijelelt koslegelőn nevelkednek a kosbárányok egy éves
korukig. Ezeknek száma 100—140 közt változik. Innen a szomszéd
Sashegyre hajtatnak, 3 éves korukban a főapátsága birtokokra fődözés
végett szétosztatnak. A z előbb említett kosbárányokon kivül van K i s -
Megyeren m é g 1500 db. ü r ü .
T e h e n é s z e t . 1872-ig Kis-Megyeren csak házi szükségre állott
14—15 darab fejős tehén egy svájci bikával. Ezek mellett a borjuk (5—8
h é t i g szopván, a lassankint elfogott toj e g y k é t itce zab áltál lőn pótolva.
A z igy nevelt üszők 3-ik övökben meghozták a szép borjut, az ökrök
pedig erősebb t e s t a l k a t ú a k és hízékonyabbak a tiszta magyar fajú ökrök­
nél ; m í g a magyarfaju göbölyÖk 9 — 10 mázsára híztak, addig a keresz-
tezettek 14—15 mázsa élősúlyra emelkedtek. Ezen tapasztalatok nyomán
az összes győrkerületi gulya Kis-Megyerre lőn központosítva, s az
eddig nem fejett, de fejesre alkalmas példányok fejés alá vétettek.
Jelenleg van 84 legnagyobb részben magyar fajú tehén és 2 bika.
A gulyával j ö t t magyar fajú bika, tiszta m ü r z t h a l i bikával cseréltetik
fel. Minthogy a tehenek nagy része m é g vagy nem fejhető, vagy most
m é g csekélyebb mennyiségű tejet ád, ez okból a fejés eredménye napon­
k i n t csak 200—250 itce tej, mely G y ő r ö t t adatik el. A valódi siker csak
a keresztezett faj teljes alkalmazása u t á n lesz m e g b i r á l h a t ó .
S e r t é s e k . A kismegyeri sertések angol yorkshirei és magyar
bakonyi faj keresztezéséből eredtek. Szinre nézve legnagyobb részben
fehérek, setét bőrfoltokkal, de akadnak egészen feketék is. E keresztezett
válfajnak j ó tulajdonai közé tartozik a hosszú test, k ö n n y ű h í z é k o n y s á g
ós szaporaság. E g y teljesen kifejlődött p é l d á n y orrától farka t ö v é i g
5^—6* láb hosszú, és 4 mázsára felhizlalva m é g elég könnyűséggel j á r .
E g y anyasertés 2 év alatt ötször malacozik, ós közép évi szaporasága
17 —18 darab. Jelenleg van 24 anya és 2 kan. A szomszéd hegybeli
lakók igen keresik az eladásra szánt süldőket.

Szőlőművelés és gyümölcstenyésztés.
Simon Vincétől.
I.
I s m e r t e t é s ü n k e t a szőlőművelés alatt álló t e r ü l e t e k rovatos k i m u ­
t a t á s á v a l n y i t j u k meg, a mint ezt a m . k i r . p é n z ü g y i g a z g a t ó s á g hivatalos
adatai nyomán Összeállítottuk és pedig 1600 Q öllel számított kataster
holdakban kifejezve; értekezésünk folyamában á t a l á b a n mindig i l y
terjedelmű holdat fogunk érteni.

szőlőterület szőlőterület
Község neve Község neve
hold • öl hold • öl

Ménfő . . . . . 152 322 154 1405

247 1340 145 810
Kis-Barát . ... 318 11 Gyömörő 32 643
Nagy-Barát.... 406 1094 Szerecseny . 86 1049
Nyúl 528 400 Gyarmath 85 82
Nagy-Ecs . . . . 492 1595 Téth 53 1033
18 — Morichida . . . 40 623
164 995 Csikvánd 41 713
Szent-Márton . 522 939 65 809
100 1458 Taáp-Szt-Miklós . 58 1167
278 649 Peér 35 178
Sághegy és -halom 316 143 88 1263
302 883 Bába-Szt-Miklós . 83 400
236 463 Szent-Iván . 128 1000
Fel-Péc 223 1269 34 757
85 111 12 689

Összeg 5411 285

A győrmegyei hegyekben középterméssel egy holdra 25 akót szá­

m í t u n k ; e szerint az összes termés középmennyisége 135,275 a k ó r a t e h e t ő '
 A mustnak akója elsőbbrendü hegyekben 6—10 í r t i g , a többiek-
a 4—6 frtig szokott rendesen állni. 1872. évi napi bérek u t á n Ítélve
y hold munkáltatása k e r ü l t 72 frtba, s i g y a mult évi, mennyiségileg
ette rosz termésből egy akó seprüs fejtetlen must, melyet a termesztő
-12 f r t i g értékesíthetett, több helyen, hol a jégeső is megtette a
zsmát, belekerült 10—12 frtba.
Ezen atatok megérintése u t á n haladjunk végig j e l e n t é k e n y e b b
gyvonalainkon, hogy a szőlőtelepek fekvéséről, — mely a bor minőr
gère j e l e n t é k e n y befolyással van, — részletesebb fogalmat nyer-
ésünk.
A hegyek nagyrésze Győrvárostól délnyugotnak fekszik, a
.kónyi hegyláncolat nyuj t v á n y a i b a n , melyek Ménfőtől Ravazdig
íjos fekvésű és regényes változatú fővonalt képeznek. A keleti oldalon
:ent-Márton, Nyalka, P á z m á n d , S á g h e g y , Sághalom egy csoportot
kotnak.
A fővonal nyugoti oldalán s vele egyenközüleg feküsznek a
nyői párragok, tényői hegy és P á t k a . Ezekkel ismét egyenközüleg
rülnek el nyugot felől a szemerei hegyek, Felpéc, Kispéc és kajári
;őlősök. G y ő r m e g y e k i t ű n ő b b borait a jelzett három hegyláncolatban
;ürjük. A z elsőségen a n a g y b a r á t i és tényői vetélkednek. A csanaki,
.sbaráti, nyuli és écsi, ugy főpéci, kispéci és a sági hegyekben sem
iányoznak azonban zamatos borok. A hol t. i . részint a fekvés kedve-
ibb, részint az okszerű szőlőművelés szabályaihoz alkalmazkodnak
ryes szenvedélyesebb szőlőtermelők.
A 3 főhegyvonalon kivül szétszórt 14 szőlőtelep nagyobb részét
m minden sérelem nélkül az úgynevezett kerti szőlősök közé
)rolhatjuk.
A középső fővonal 2545 hold 1562 r j öl területét borítja a szőlő
lénfőtől Ecsig bezárólag, változó magaslat és szebbnél szebb dombo-
lúások és völgyek g y ű r ű z e t é b e n fűződik odább, megragadó bájait t ü n -
3tve föl.
K ö l t ő i szépséget kölcsönöznek a hegyeknek főleg kikelettel a
irágdus cseresnye, meggy, kajszin- és megszámlálhatlan őszibarack és
virágozönben uszó egyéb gyümölcsfák, melyekkel — egyes uraságok
zőlőit kivéve — ősi félszeg szokás szerint az aranygerezdek tanyái
ciaiglan t a r k í t v á k ; ezen árnyoldal többé kevésbé közös a megye terül­
etén létező többi szőlőhegyekkel is. A természet kedvezéseit a csanaki
icgy birtokosai — k i k közöl többen birtokaikon a szőlőművelés legkor-
zerübb rendszerének foganatosítása mellett csinos épületeket is emel­
ek, m i n d i n k á b b feltűnőbbé teszik. Ezek jobban a szomszéd Győrváros
lakói, k i k is legjobb fajú szőlőültetvényeiket az okszerű szőlőműve
szabályai szerint felforgatott talajban ültetik.*)
A szőlőhegyek t a l a j a átalában véve természetes, de kitérj ec
sénél fogva mégis különböző, némely tájon a morzsalékos k ő , mási
az agyag viszi a főszerepet. — Vannak azonban tiszta homok- és k ö \
oses talajok is; nem hiányzik a kövecscsel v e g y ü l t vizes vörös agy
sem; ez legroszabb annyiból, mert a tőke gyökere hamar elrotha
ilyen a gyarmatin szőlők földjének nagyobb része. Vannak továb
mérsékelt homokos a g y a g v e g y ü l e t e k ; ezek szolgáltatják minden rész>
a legjobb bort.
A s z ő l ő m ű v e l é s — biztos adataink szerint, — Győrmeg;
összes területén majdnem azonos. A nagy közönség ugy látszik
rendszeres szőlőművelésnek nem barátja; utánzásul semmi esetre se
aj álható.
A m e t s z é s csapra és csonkásra történik, i g y nevezik a 10—1
szemre meghagyott szőlővesszőket. Sajnos, de lehetetlen n e m j e l e z n ü n
hogy a szőlőművelés alapjául tekintendő metszés átalán véve legsz;
bálytalanabbul történik. H o g y a metszés jelentőségéről kellő fogaion
mai nem bír a szőlőművelő néposztály, igazolja ama körülmény, misz<
rint 12—13 esztendős gyerkőcök minden válogatás nélkül végzik
metszést, azon téves hitben, hogy a metszés a vesszőknek e g y - k é t szenn
való lenyesésében áll. A z u r i osztály szőlőbirtokosai, k i k aszőlőmunkE
mások által végeztetik, ha bizonyos megállapított elvek szerint sürgí
t i k a metszést, a jobb érzelmű munkástól rendesen i l y választ nyernek
„ I t t újra kell tanulni, m i bizony m a g u n k n á l de m á s u t t sem ige

*) E helyen időzvén, nem lesz érdektelen egy történelmi mondát fölemlíten

A csanaki kegy nevezetességét képezi a Rákóczy-fa, mely Csanak és Kis-Barí
hegyek határvonalán két jelentékeny nagyságú szilfából áll, s mely ugylátszik eg
törzsről kelt. Koronájáról kedvező tiszta időben a pozsonyi vár és a stájer hegye
kivehetők. — Rákóczy-fának nevezik, mert a népmonda szerint már Rákóczy korába
ama kettős szálú fa akkora volt, hogy Rákóczy és Bercsényi (a nép szerint Bezeréd)
hozzá kötötték lovaikat. Hogy. Rákóczy és Bercsényi személyesen Csanakon lette
volna, a történelemből kimutatni nem lehet, de igen valószinü, hogy I I . Rákócz
Ferenc idejében a kuruc háború alkalmával Rákóczy és Bercsényi emberei ott meg
fordultak, ezen helyen — mely akkor még erdőség volt, — magukat meghúzták é
kipihenhették. Midőn amaz erdő a 17-ik század elején kiirtatott és helyén a gondüzi
italt termő borág sarjadozott, a pannonhalmi főapátság és Viczay grófok, min
földes uraságok a fát kegyeletből meghagyták, sőt megparancsolták, hogy ez soh;
ne botoltassék, se meg ne sértessék; mely rendeletet a nép az úrbéri viszonyok meg
szünte után is egész tisztelettel megőrzi, s a fát, mint hagyományos emléket, vendé
geinek szives készséggel mutogatja.
)ktuk a dolgot cifrázgatni." A metszés ma m á r majdnem kivétel
Ikül az ú g y n e v e z e t t szőlőollóval történik. A vesszőket rendesen 1—2
jmü csapokra és igen sűrű csonkásra metszik a nélkül, hogy a szőlő-
ok természetét szem előtt t a r t a n á k . A v a t o t t szolőszeink előtt isme-
;es azon tény, miszerint vannak fajok, melyek inkább alant hoznak
rezdet, azokat t e h á t k á r üres szálvesszőkkel erőtleníteni. Vannak
énben fajok, melyek a szőlővesszőzéssel nagyon kifizetik magukat;
îknek fölismerése a metszők munkaköréhez tartozik.
Sajnos, hogy a megválasztás t a p i n t a t á t nem igen találjuk fel
ílőmetszőinkben, pedig épen ott volna erre nagy szükség, hol a
ílőfaj oknak nagy vegyüléke uralkodik. Nem hiányoznak, k i k egy
tén t ö b b csapot 3—4 szemre is hagynak a csonkás mellett, ezek
'mészetesen — főleg t r á g y a h i á n y á b a n — szŐlőjÖket idő előtt tönkre
zik.
Az öregebb szőlőágy legtöbb helyen kellemetlen alakban mutat*
zik; mert a 6—7 csapocska mellett a mult évekről kimaradt száraz
gy félóletü csapokat is meghagyják a tőke romlására és időelőtti
igsemmisülésére.
Hegyeinkben a szálvesszőt saját tőkéje karójához egyenesen fel­
t i k ; noha a köztapasztalás igazolja, hogy az i l y h e l y z e t ű fürtök, ha
igszinesülnek is, de sokkal későbben fejlődnek k i , s a tőke megeről-
ése mellett a bor silányítására szolgálnak; ennek igen természetes
I az, hogy a gerezdek a föld kipárolgása folytán annál előbb puhul-
£ és érnek meg, minél közelebb esnek a földhöz. A z é r t is a szálvessző
:adás előtt a szomszéd tőke mellett lévő karóhoz vizirányosan
tendo, és pedig a földtől oly távolban, hogy a kapálást a k a d á l y nélkül
Lessen végezni.
Vajha értelmesebb birtokosaink egész erélylyel i p a r k o d n á n a k
pünket e tekintetben is helyes i r á n y b a terelni !
A metszésnek a tőke megifjodását k e l l célozni, azért is a régi
íén, mely! bujtásra alkalmas vesszőket t ö b b é nem képes nevelni,
;-fölebb egy szemre metszett 1—2 csap h a g y a n d ó , hogy i g y — ha
ig nem késő — az erejében megfogyatkozott tőke megifjodjék.
A m i nálunk csakis kivételesen történik, azt el nem mulaszthat-
c ajánlani, hogy t. i . metszés alkalmával a tőke elszáradt mult évi
/póktól, mohától teljesen megtisztítandó, s az ú g y n e v e z e t t s z a k á l -
<yj harma-gyökerek, melyek a tőkének csak gyöngítésére szolgálnak,
ávolítandók. Rendszeres szőlőmetszőt kis hegyes fűrész nélkül alig
pzelhetünk; azonban nálunk ez is csak a j á m b o r óhajtások közé
•tozik.
 A z őszi metszés ez ideig csak kisérletkép e g y - k é t tulajdonosi
fordult elő, mely sok t e k i n t e t b ő l főleg homokos, lazább talajú szőlők
1
ajánlható, ugy azonban, hogy a megmetszett szőlőcsapok / lábi 2

földdel a téli zord hideg ellen befödessenek.

E munka minél sikeresebb teljesítésére a sormüvelés előnyn;
bír, s ott a megmetszett szőlőtők csapjaikkal e g y ü t t b a k h á t r a beka]
landók, mely őszi kapálás a téli fagy porhanyítása által a föld j a v í
t á s á r a is nagy előnyül szolgál.
A lapra-kapálás rendesen kétszer történik metszés után, és k ö
zés u t á n , néha ezt megelőzőleg. H o g y a gerezdek minél könnyebi
megérhessenek, rendesen augusztus közepe felé a gazt kiíitják, i
gyomlálás vagy t ö b b helyen k a p á v a l eszkÖzlött hurolással végeznek.
A szőlőtők mellé a hol csak k e r ü l , karókat alkalmaznak. A faárr.
emelkedése miatt e cikknek beszerzése évről-évre több gondot ad.
S z ü r e t végeztével a tőke mellől a karót k i h ú z z á k és keresztkai
közt 20—30 szálat egyhalomra g y ű j t e n e k , vagy elég helytelenül, 15—
darabjával a szőlőtőkék közt fyldre rakják. Ezen ferde eljárás néha
u r i egyén kivételével, egészen átalánossá vált.
A csornai p r é p o s t s á g azonban n a g y b a r á t i és gyarmati szőlőil
nemcsak k i nem szedeti, sőt a szüretelők által i t t - o t t k i d ö n t ö g e t e t t ka
kat is rendszerint h e l y r e ü t t e t i vincellére által. A homlokegyen
ellenkező k é t eljárás előnyeinek vagy h á t r á n y a i n a k m e g v i t a t á s á t
olvasóra bizzuk, de lehetetlen k i nem mondanunk ellennézetünl
azokkal szemben, k i k a karónak szüret u t á n eszközlött kiszedését az
indokolják, hogy annak télen át a földben álló része h a m a r á b b megró
l i k , s i g y a gyakori k u r t í t á s o k m i a t t a karószám kevesbedig. Ezen int
kolás csakis akkor bírna némi alapossággal, ha a karó az idő viszontí
ságai elől födél alá h e l y e z t e t n é k ; meggyőződésünk szerint sokkal k e
sebb k á r esik a karóban, ha a téli szakot tetőirányos állásban a fÖldt
tölti, mintha a puszta földre halmocskákba összerakva éli á t az es
nedves évszakot.
Sorművelésnól, a szükség ugy hozván magával, a sodrony ke:
lését l e g k ö n n y e b b e n életbe l é p t e t h e t n i . Ezen esetben 4°—6° távolt
erős karókat, szeglábféléket j ó l megpörkölve vagy k á t r á n y n y a l erős
bekenve, a tőke sormentében levervén, 3 sodronyt kifeszítünk, melyt
hez a borágak kikötözendők, hogy a legvadabb szelek rombolása él­
is védve maradjanak.
A m u n k á t , mely alatt a fölösleges hajtások, honaljvess2
kiszedését, kacs, kötözés és levelezés kezeléset értjük, sokan elég té^
sen j e l e n t é k t e l e n foglalkozásnak t e k i n t i k ; azért t ö b b n y i r e egyéb
m u n k á r a nem igen használható anyókák, 12—14 éves serdülő l e á n y k á k
végzik e m ű t é t e k e t . Pedig a zöld-munka a metszéssel egyenlő hord­
erejű foglalkozásnak t e k i n t e n d ő , e munka okszerű kezelésétől függ
nagyban a jelen termés mennyisége is. E munka végrehajtásával azt
teljesítjük a szőlőnél, a m i t a gondos anya gyermekeinek nevelésével és
ízléses Öltöztetésével. E g y i k sem oly egyszerű és k ö n n y ű , hogy épen
semmi tapintatot, ügyességet ne kivánna.

A mint a kötözés ideje — a szőlővirágzás előtt — beáll, e mun­

k á v a l e g y ü t t e s e n végzendő a megválasztás is, mely abban áll, hogy
erejének, a föld kövérségének s tulajdonságának tekintetbe vételével meg­
határozzuk, h á n y maradjon meg a fürtöt hozott vesszőkből, nemkülönben
a meddőkből. Sokan össze nyalábolják az összes vessző csoportulatot,
alant letépik a leveleket, s i t t - o t t a kifejlődöttebb mellékhajtásokból is
n é h á n y a t kiszaggatnak. E n n y i b ő l áll sok szőlőművesnek fogalma a
zöld-munkáról.
Sajnáljuk, hogy h e l y s z ű k e miatt e fontos m ű t é t részletezésébe
nem bocsáthozhatunk ; csupán annyit j e g y z ü n k meg, hogy a választás
a kötéssel e g y ü t t vitessék v é g h e z ; a tőke tulajdonához képest, a gerez­
det hozott vesszők közöl 1—5, és a legerősebb meddő vesszők közöl
1—2 szál h a g y a n d ó meg.
Lehetetlen roszalásunknak kifejezést nem adni azon fonák, zsar­
nok eljárás ellen, mely szerint többen kötözés alkalmával a tőke azon
részét, honnét a gerezdek csüngnek, s honnét m é l t á n jövőre is várjuk
Isten áldását, — majd minden levéltől megfosztják, meg nem gondolván,
hogy a levél nemcsak oltalmazza, de táplálja is a vesszőt a gerezdekkel
e g y ü t t . A levél ugyanazon rendeltetéssel b í r a szőlőgerezdnól,'mint a
t ü d ő az embernél. Ez tiszta éltető levegőt szí be t á p l á l é k u l s a"meg­
romlottat kibocsátja : hasonlókép lélekzik a növény is, és pedig levelei
által. Valamint t e h á t az ember t ü d ő nélkül nem élhet, jépjugy van
veszélyeztetve a növény élete is a teljes lelevelezés által, m í g a nagy­
m é r v ű levélvesztés legalább is a torzs épségét kockáztatja. A levelek
j ó t é k o n y befolyásáról t á p l á l t erős meggyőződésünkben alig ajánlhatjuk
eléggé, hogy a gerezdek körül a levelek teljes épségben meghagyassa­
nak, mert ezek a hőség, eső, madár, j é g és egyéb veszélyek ellen nem­
csak védelmi szerek, de a föld p á r á i t felfogván, a gerezdek érlelésének
is leghatalmasabb tényezői.
A mint azonban a napok rövidülnek s az éjek hosszabbulnak, ha a
szőlő gazdag levélzettel bír, s lapályos helyen fekszik, vagy ha esős
 idő j á r , akkor augusztus vége felé a levelek m e g r i t k í t a n d ó k , hogy ;
szárító szél és az érlelő nap sugarai a fürtöket e g y a r á n t érhessék. —
Hegyeink nagyobb részének beültetéséről a legkorosabbak sem tudnals
biztos tájékozást nyújtani. Vannak 100—200 esztendős, sőt öregebl:
ü l t e t v é n y e k is, melyeknek fogyatkozását időnkint bujtás, rítkásabl;
helyeken pedig sima s olykor gyökeres vesszők által pótolják.
A b u j t á s r a — ősi megrögzött szokásnál fogva — a legnagyobt
rész a tavaszi időt használja; pedig hányszor megtörtént, hogy télen
át vagy a n a g y m é r v ű fagyok, vagy az ú g y n e v e z e t t ólmos esők (midőn
r. i . a vízcseppek a szőlő r ü g y e k b e n megfagynak) a vesszőket meg­
semmisítik, mi által a régi ültetvényekben mindig több s nagyobb
hézagok t á m a d n a k . F ő l e g a szegényebb osztály e csapással nem sokat
törődik, mert ez esetben, kukorica, bab, burgonya, káposzta, napra­
forgó, s t. effélékkel szokta szőlőtábláit t a r k í t a n i , elannyira, hogy
a szegényebb sorsuak szőlőtábláiban sokszor több a kukorica, mint
a szőlőtőke.
A z átalános t r á g y á z á s ritka helyen dívik, m i t főleg a t r á ­
g y a h i á n y n a k k e l l tulajdonítani.
Minthogy ujabb időben az u r i osztályból többen régi ü l t e t é s ü sző­
x
lőjüket kivágatják, s a talajt 2 / lábnyira fölforgatva, kellő távolban
2

soros vonalokban ü l t e t i k válogatott szőlőfajaikat : biztos remény

kecsegtet, hogy a j ó példa megteszi hatását, s n é p ü n k is megelégli
a silány termést, s k i á b r á n d u l á s á n a k az leszen kedvező eredménye,
hogy a silány szőlőfajt száműzve szőlőjéből, földjét rigolírozza és szak­
avatott szőlőtermelők tanácsa után indulva, oly fajokkal fogja b e ü l t e t n i ,
melyek az eddigieknél több haszonnal fogják m u n k á j á t jutalmazni.
A közönség ferde fogalmai közé k e l l számítanunk a szőlőültetést.
Jobb karban tartott szőlőkben a szó teljes értelmében tőke tőkét ér.
A z é r t nem lehet csodálni, ha a r e n d k i v ü l i évek kivételével más hegyek­
hez képest mennyiségileg csak középszerű vagy silány a termés ; mert
a szőlőtalaj egy gyökér hálózattal van átszőve. Ennek tulajdonítjuk a
jobb kezelésű szőlőkben is előforduló ú g y n e v e z e t t „ k ó k á s " b e t e g s é ­
get, midőn t. i . a tőke magasra nyúló vesszők helyett ágas-bogas kurta
vesszőket hoz gyümölcs nélkül. I l y eseteknél a t r á g y a is csak annyit
lendít, hogy haragosabb zöld szint nyernek a levelek, de sudaras vesz-
szőket a megkókásult tőke többé nem képes nevelni. E betegségnek
csak az uj ültetés, vagy az elkókásult tőkék gyökereinek kiirtása vagy
m á s ép tőkéről való bujtás képezheti gyógyszerét.
A s z ü r e t e l é s r e nézve a n a g y k ö z ö n s é g ugy látszik abból
i n d u l k i , hogy csak egyszer a hordóba zárhassa az áldott nedvet. A szüret
 J k a l m á v a l minden elkülönítés nélkül fehéret feketével, épet a rothad-
al összevegyít. A szőlőt puttonban hordják a sajtolóházba, hol meg-
Quszolják, s kádban j ő erős, de ritkás zsákban kitiporják, a létől meg-
zabadult m a l á t á t közönséges sajtóban lehetőleg kizsákmányolják.
Némely helyen a közelebbi években az ujabb szerkezetű Vidacs-
ele vas-sajtók is kelendőségre találtak.
Vörös bor készítéssel ritka helyen foglalkoznak. Kezelése ősi
zokás szerint következő : a szőlő megmuszoltan nyílt kádakba j ő , s a
:ajosabb erjedés lefolytáig 14 napig igy marad. A gondos gazda az i l y
kádakat be szokta födni hordófenékkel, vagy legalább is gyékénynyel,
u g y lepedővel, hogy légy vagy pók, s t ö b b hasonnemü fertőzménytől
negvédje, az erjedésbe hozott zúzott szőlőt naponkint lapáttal megfor­
gatván utóbb kitiporják és kisajtolják, s végre a tiszta levet hordóba
öltik. Ez az eddig rendesen dívott eljárás.
L e g ú j a b b időben egyes szőlőtermelők a sokkal természetesebb és
ikszerübb francia modort követik, u. i . a fekete szőlőnek bogyóit sod-
ony-rostán át k á d b a morzsolják, a kézben tartott kocsányt vagy csut­
kát pedig kidobják, a kitiport szemekből nyert m a l á t á t a szűrt musttal
igyütt ugyanazon egy hordóba töltik. A zajos és csendes erjedésre
)—8 hetet engedvén, a mustot lefejtik, és a m a l á t á t zsákban ismét
dnyomván, ha a mennyiség megérdemli, a m é g bennmaradt mustot
ajtó által vonják k i . Hogy ezen eljárás minden borra nézve legcél-
zerübb, az már abból is világos, mivel a szőlőszem héjának belső
álain és húsos részében sok cukor van, mely semmiféle t i p r á s v a g y saj-
olás által teljesen k i nem vonható, és csakis forrás által alkohollá v á l -
oztatva n y e r h e t ő k i .
A s z ő 1 ő d é z s m a megváltása után, a nép saját érdeke tekin-
•etcből a megyei h a t ó s á g rendelkezik a szüret időre nézve ; csakhogy
örvényeink lazulása az engedetlenséget t á n sehol sem idézte elő nagyobb
nértékben, mint épen e téren.
Nem hiányzanak a m ű v e l t e b b osztályban sem egyesek, k i k a
íatóság beavatkozását a szüretelési idő meghatározására nézve a vagyon-
cezelési szabadság sérelmének hirdetik, meg nem gondolván, miszerint
iz átalános kora szüret egész hegyláncolatok kárával történik.
E g y elhibázott szüretelés nagy időre vissza vetheti legjobb h í r -
•en állott elsőrendű szőlőhegyeinket is a kereskedő világ előtt.
H a a kiskorúak vagyona felett a törvény intézkedése folytán a
hatóság kötelessége őrködni, vájjon nem indokolt-e ezen őrködés azon
szellemileg kiskorúakra nézve, k i k a kora szüret által nemcsak maguk­
nak , de szőlőbirtokos társaiknak is az időelőtti kényszerült szürettel
Gyó'rmegyc és város egyet, leírása. 1^0;
alig felszámítható k á r t és veszteséget okoznak, és i g y rendes gazdásza
tunknak érzékeny h á t r á n y á r a vannak ?
A z országgyűlés elodázhatlan teendői közé m é l t á n számítjul
egy szigorú mezőrendőrségi törvény létrehozatalát, mely a megváltó
zott viszonyokat tekintetbe véve, oly intézkedést léptessen életbe, hog}
a közérdeknek megfelelőleg buzgó törekvésű szőlőszeink hazafiu
aggályai a szüret idejére nézve teljesen megszűnjenek.
Az előtt a bordézsma j o g ú uraságok a kora szüret és egyéb visz
szaélések kikerülése végett maguk rendelkeztek, s ezáltal a rendszerető
nép jólétét is biztosították. E g y ilynemű rendeletre akadtunk a nagy­
b a r á t i hegyközségnek 1713-ik év óta fennlevő j e g y z ő k ö n y v é b e n , melj
„ H í r a d á s " cim alatt 1822-ben a pannonhalmi főapátság által az i l l e t i
közönséghez intéztetett, s melyből n é h á n y pontot ide igtatunk :
„ A község elöljárói, hegymesterei tartoznak annak idejében, vala­
mint eddig szokásban volt, ugy jövendőben is a község nevében a föl­
des uraságnál a szüretelés végett jelentést tenni, és erre engedélyi
nyerni."
„ H o g y a bornak jósága, következésképen becse megmaradjon, Í
topott szőlőszedés, annál i n k á b b vidékieknek annak eladása tilal-
maztatik."
„ H o g y az okok és alkalmatosságok a borok megrontásában elmei-
lékeitessenek, tilalmaztatik a felesleg való csiger."
Egy másik „parancsolat" 1822-ből ezeket mondja:
„ A tőkék között az őszibarackfákon kivül gyümölcsfákat nen
szabad nevelni, a két, három esztendős gyümölcsfák a szőlők közöl
kivettessenek, és szilvásba, avagy a hol helye van, oda ültettessenek, a
régi öreg fákon k i v ü l . "
A z úgynevezett hegyi artikulusok maiglan is megvannak, de
hogy a j ó rendből sok elpárolgott, azt sajnosán tapasztaljuk.
Valamint országszerte, ugy a győri hegyekben is a s z ő l ő f a ­
j o k szertelen vegyülete szerepel. A z olvasó némi tájékozásául közöl­
j ü k a nagybaráti hegyben található szőlőfajokat, melyek többé-kevésbbé
a többi hegyekben is h a b á r olykor más néven előfordulnak. F e h é r e k :
makra, szálai, gyöngy, szőke, gróf,.zöld, tok, német, bogdányi, budai,
denka, dávid, szagos, gorozlár, zsiros-levelü, zöldkadarka, zöld kecske-
csecsü, fehérbajor, sárgabajor, törökbajor, zierfandl, barátköntös, ter­
mékeny, zöldlampért, muskotál, nagyságos, kishamvas, matyó, lengyel­
bajor, fehérkadarka, váci, juhfark, hárslevelű, sárfehór, églevelü, fud-
talpu, többféle chasselas, vékonynyaku, zöldmuskotál, spanyol mazsola,
ballagár, petrezselem, rajnai riesling, alexandriai szagos.
 F e k e t é k : makra, csóka, zierfandl, budai, burgundi, szálai,
or, szagos, denka, kökény, izabella, kecskecsecsü, lampért, váci,
igyos, vastaglevelű, kadarka-jóféle, cigánykadarka.
V ö r ö s e k : váci, dinka, muskotál, kecskecsecsü, dávid, boros-
os, bákor, tunipiros, somszőlő, vörösballagár, tramini.
A szőlők t e n y é s z é l e t é t illetőleg utalunk azon érdekes ada-
:ra, melyek a „megye éghajlata" cimü fejezetben vannak tanulságos
3pé Összeállítva.
G y ő r m e g y e szőlőszeti viszonyainak átalános ismertetése u t á n
letétien m é g egy k ö r ü l m é n y t elhallgatnunk. E r t j ü k borászati szem-
atból ama nem helyeselhető szokást, miszerint a győri főhegylán-
at szegényebb sorsú birtokosai, a mint csak a szőlő félérettségre Ver­
dik, terméseket adagonkint hordják a győri piacra.
Ez természetesen a szüretig tőkén maradt silányabb fürtök terme­
lek, illetőleg minőségének rovására történik. De közvetve nem esé­
ly á r t a l m á r a van ez azoknak is, k i k termésűk értékét előleges elado-
tással nem csonkítják, mert a kereskedő ezek j ó borának á r á t is, a
ír előbb eladott silány borok szerint szabja meg.
Sajátságos, hogy hegyeinkben ó bort a termesztő osztálynál az
ak kivételével, csak is a l e g r i t k á b b esetben lehet találni. A főbb
g y e k r ő l a győriek, a többit a rába-, t ó - és szigetköziek szokták
gyobb részt elhordani.
M i n t h o g y azonban az é r d e k l e t t hegység szegénységének szőlőjén
vül e g y á t a l á n semmije sincs, melyből szükségeit fedezhesse, főleg
i n y á r i gyümölcscsel sem bővelkedik, — épen nem csodálhatjuk, hogy
kosarazás annyira vérébe ment.
M i az i l y mostoha k ö r ü l m é n y e k közt lévőknek azt tanácsolnék,
1
rgassák fel szőlőtalajuk egy részét 2 / láb mélységre, s ültessék azt
2

) a l e g v á l o g a t o t t a b b csemege szőlőkkel, p. o. chasselas l e g k i t ű n ő b b

hér és vörös fajaival, izabella, sárga selyem s korán érő szagos mus-
)tálokkal, ezek keményebb t e r m é s z e t ü k n é l fogva, a szállítást k ö n y ­
ven k i á l l j á k . S minthogy ezek s t ö b b m á s k i t ű n ő fajok az ínyencek
í g y á t teljesen kielégítik, s z á m í t h a t n a k r á , hogy a bécsi gyümÖlcs-
:usok helyben fölkeresik mosolygó fürtjeikét.
Feladatunk lévén a g y ő r m e g y e i szőlőszetnek részrehajlatlan h ű
ijzát adni, ugy hiszszük, ha m á r az árnyoldalok festésében nem fukar-
odtunk, kötelességünk ama pontokat is f e l t ü n t e t n i , melyek eléggé
ilzik, hogy habár m e g y é n k minden hegyben nem bővelkedik is minta
iőlőkkel, képes mégis felmutatni az ujabb korból oly h a l a d á s t , mely
19*
kedvezőbb talajú és fekvésű szőlőhegyeinket a legszebb j ö v ő v e l méltá
kecsegteti.
A csornai prépostság n a g y b a r á t i és a győri k á p t a l a n n y u l i SZÍ
leiben a soros művelést m á r r é g idők óta alkalmazzák. A z első 1
holdas szép fekvésű szőlőjének alját közel 20 év óta szüret u t á n bal
h á t r a kapáitatja, hogy a t é l i fagy ellen megóvja, de meg azon ind(
kokból is, hogy a tavaszi fakadást késleltethesse s i g y a késő tavas:
fagyok ellen m a g á t biztosítsa.
A prépostság mitsem von el a kellő m e g m u n k á l t a t á s t ó l . A foly­
tonos bujtásokon kivül a soványabb részeket rendesen t r á g y á z t a t j a , t
arányos termésnek mégis r i t k á n Örvend. 1834-ik évben elszürt 120
akót, azóta a jobb esztendőkben alig bírt annak felére emelkedni
1871-ben 700 akóig termett, s a mult évben csak 101 akót s z ű r t e
Másokéhoz képest kedvezőbb termésre volt k i l á t á s , de a 3 ízben jöt
jégeső nagyon is kivette a dézmát. E szőlőnek is megvan a közö
hibája, a k i t ű n ő fajok közt u. i . m é g máig is t a l á l h a t ó k k i i r t á s r a mól
tók, s a t á n 200 éves ü l t e t v é n y nem volt még kivágva, s a föld felforgatás
u t á n újra ü l t e t v e .
Ujabb időben a győrvidéki gazdasági egyesület szőiőszeti szak
osztálya hivatása érzetében az elméleti téren ü g y e k v e k i r á n y a d ó u l fel
lépni. „ Ő s z i n t e t a n á c s o k " cimü füzetkéjében előadta az okszeri
szőlőkezelés szabályait, a szőlőültetéstől a szüretig bezárólag, s függe
lékben a szőlőiskola, bujtás-, homlítás-, döntés és venyige- trágy:
készítésmódját. *)
A z e m l í t e t t szakosztály 1862-ik évben sept, hó 22-én T é n y ő n
23-án N a g y b a r á t i n , 24-én Nyúlon rendezett a közel hegybeliek álta
szőlőkiállítást, mely alkalommal m e g m a g y a r á z á a szőlőtenyésztés v é g
célját, s ennek elérhetése v é g e t t előadta az okszerű szőlőkezelés lénye­
gesebb fogásait.
A kiállított 58-féle szőlő közöl fönnebb érintett elvek n y o m á n a;
összesereglett szőlőtermelő közönség, fehérekből : a risling, zőldlampért
zala, szigeti, mások szerint zafner, zierfandl, sárfehér, g y ö n g y és i
nem szagos muskotál fajokat t a l á l t a kitűnőknek, s i g y tenyésztésre leg-
alkalmasabbaknak; vörösekből : a l a m p é r t és szilváni ; feketékből : Í
karai és récsei mellett nyilatkozott kedvezőleg a vélemény. Elénl-!
színekkel festé a rendező osztály annak szükségességét, hogy a közönség
csakis az érintett fajok tenyésztésére szorítkozzék, mely bizonyár?
első lépés leend az okszerű haladás terén.

*) Nem sértjük szerző ő nga szerénységét, ha fölemlítjük, miszerint az

7 ,Oszinte tanácsok" ugyancsak az ő szakavatott tollából folytak. Szerk.
 T a r t o z á s u n k a t véljük az ü g y i r á n t leróni, ha idejegyezzük azon
íveket, melyekhez a korszerű haladás érdeme fűződik.
Matkovics J á n o s t i l l e t i meg az elsőség, k i K i s - P é c e n 9 holdnyi
mietet felforgattatván a legjelesebb fajokkal ü l t e t e t t be.
Szabó K á l m á n à nagy-écsi hegyben szőlejét sorba vette, s egy j ó
szét rajnai rieslinggel ü l t e t t e t é be ; borának értékét m é g i n k á b b emeli
francia modorú késő szüretelés.
Dorner Ede F e l - P é c e n lengeti évek óta a haladás zászlóját. Ö
)lt az első, k i szőlejét rostán lemorzsoltatá, a franciák rendszerét u t á -
Dzva a must lenyálkázását foganatosítá, s az i g y megtisztult mustot
lté a m a l á t á r a .
N y u l i hegyben a győri k á p t a l a n j ó kezelésű szőlején kivül soros
lőlőket rendeztek : Saári Miklós, M i c h l , Zechmeister és L a b e k n é . K i s -
irátiban Lederer Zsigmond 2 tábla soros szőleje a jelesebbek közé so-
)landó, egyike burgundival, másika gyöngyszőlővel van beültetve, —
•edetét a Viczay grófi családnak köszöni.
A közel szomszédságban D r . A r g a y I s t v á n rigolirozott földbe —
dntén sorban — k i t ű n ő fajokat ü l t e t e t t .
A pannonhalmi főapátság t ö b b h e l y ü t t képviseli a haladó elemet ;

;őlői közt mindenekelőtt említést érdemel a mintegy 5 holdas jól ren-

ezett tényői szőlős, melyben a legnemesebb kazai, kadarka, budai és
ikete szála adják ama zamatos vörös bort, mely széles körben j ó nevet
vott k i m a g á n a k .
A főapátság ügyes eljárása a tényői hegyközségre évek óta igen
) hatással volt ; ezen hegyben ama fajtarkaság ellenére, mely a győri
í g y e k e t annyira jellemzi, főleg a fehér és fekete szála, vinter gyöngy,
i l d lampért, sárfehér és balatoni l e g k i t ű n ő b b j ó s á g ú fajok szerepelnek;
sért is a fehér tényői bor szintén ritkítja párját. Kis-Ecsen 18 holdnyi
TÜlete van szőlővel beültetve. E helyen bámulatos türelem k i v á n t a t i k
szőlőszethez ; hiteles jegyzetek szerint 2o év alatt tavaszi fagy miatt
termés 20-szor semmisült meg. A z ültetés vegyes fajokkal soros; s
»yetlen fa sem l á t h a t ó a nagy kiterjedésű szőlőtáblákban. — Jelenleg
tár a fajok elkülönötítése is meg van kezdve.
E m l í t é s t érdemel m é g P a n n o n h a l m á n a kálvária mellett fekvő
oszpodár nevü 3 holdas szőlő.
K a j á r o n a bakonybéli a p á t s á g ú g y n e v e z e t t kotyori szőlejében
á r k á n y Miklós apát rendszeres soros szőlőt hozott létre. A kloster-
íuburgi hires szőlőiskolából szerzett burgundi, német, tramini, mus-
Dtálszagos, olasz és rajnai riesling, oportó fajokat mind külön táblákba
ü l t e t e t t e . Ezeken kivül kísérlet végett többféle j ó fajú tőkével en
szőleje értékét. A példa vonzerejét igazolja ama 9 birtokos eljárj
k i k jóféle fajokkal szintén soros szőlőt hoztak létre.
Csanaki hegyben a győrvárosiak által vásárlott szép fekv
hegyeken a legnemesebb versenyt látjuk. K i t ű n n e k e téren : Perli
Dániel, Nagy Endre, Lehner Ferenc, E g e r v á r y József, Reichard
mások.
Ménfőn Bezerédy K á l m á n osztja az okszerű szőlőművelésre az ál
sos tanácsokat, utasításokat a nép érdekében. L i p p i c h L á s z l ó az ují
birtokosok egyike, szőleje egy részét felforgattatván, helyére a legví
gatottabb fajokat ü l t e t é .
P á z m á n d i hegyben legszabályosabban m ü v e i t szőlő a régi Ros
házy-féle, melynek völgyében volt H o r v á t h Endre p á z m á n d i plebánosn
az „ Á r p á d " hősköltemény koszorús szerzőjének pihenője. I t t látogat
őt az e g y k o r ú tudósok : Guzmics, Döbrentei Gábor, kinek neve c
almafán ezen versben lett megörökítve. „ G á b o r fája vagyok, nevei
D ö b r e n t e y adta." *)
A győrmegyei szőlőhegyek nagyrészének kedvező fekvését, tal
minőségét, és a teljes ö n t u d a t r a ébredt egyes birtokosok szilárd tör
vesét tekintve, — a szőlőszeti i p a r á g n a k lehetetlen szép j ö v ő t n
jósolnunk. H o g y azonban jogosult r e m é n y ü n k e t a jövő mielőbb viráj
j ó l é t t e l igazolja, erre elsőben is kívánatosnak tartjuk, hogv a m
iskolákban ugy, mint a felnőttek előtt világos modorban gyakori
ú t m u t a t á s kiséretében adassanak elő a szőlő- és pincekezelés módozal
H a z á n k productiv hivatása nemcsak megérdemli, de k ö v e t e l i , hogy
ü g y e t k o r m á n y u n k figyelmére méltassa. I l y egyetemes érdek j o g
tart számot országos t á m o g a t á s r a .
A szőlőszet és borászat ü g y é n e k emelkedése tekintetéből elég
nem ajálhatjuk, hogy a szőlőbirtokosok ez ü g y g y e i foglalkozó lapo
járassanak, és ezeket ernyedetlen szorgalommal tanulmányozzák.

*) Nem akartunk az érdekes sorok fonalába vágni, de a mulasztás vé

nélkül még sem tehetnék, hogy a szerkesztői toll jogával élve, ne pótoljuk a
hézagot, melyet szerző ő nga a sorok között hagyott akkor, midőn saját n«
szerénységből kifeledé a haladás zászlóvivői közöl. Annál szivesebben pótolju
mulasztást, mert ő nsága mint a győrvidéki guzd. egylet szölőszet-borászati OSÍ
lyának lelkes elnöke nem csak az egyletet és az érdeklett megyéket kötelezte hál
buzgó tevékenységével, de mint ezen iparágaknak avatottja és szenvedélyes műve^
a gyakorlati és irodalmi téren egyaránt széles körben a legjobb nevet vívt;
magának.
Szerkesztő.
tartjuk ez alkalommal fölöslegesnek a D r . Encz F . által szerkesztett
„Bm'ászati füzetek"-et az érdeklettek pártolásába ajánlani. H a i l y szak­
lapok megszerzése egyesek pénzerejét felülmúlná, álljanak össze többen,
hogy legalább is minden bortermő községben egy példány járjon.
H a valahol, ugy e téren nagy szükség van az apostoli buzgalomra,
melyet az elfogult embertárs i r á n t ápolt önzetlen j ó a k a r a t szövétneke
vezessen. A tiszta szándék és ügyszeretet nemes öntudata acélozza az
emberbaráti keblet, s nem engedi, hogy az a hideg közöny vagy
félreértés göröngyein megtörjön. M e g y é n k nem panaszkodhatik a ter­
mészet mostohaságáról, csak k i t a r t ó akarat kell, s felfakad számára a
jólét ü d e forrása !

II.
Á t t é r ü n k a szőlőműveléssel rokon g y ü m ö l c s t e n y é s z t é s r e .
A győri hegyek — az u r i osztály birtokait kivéve — mindmegannyi
gyümölcsfatelepek. U g y látszik amint a régiek telköket borággal tele­
tűzdelek, legott gyümölcsfácskákkal is t a r k í t á k , s u t ó d a i k e szokást
nagyon sok helyen fenntartják elannyira, hogy a szőlőhegyek gyümölcs­
erdő g y a n á n t t ű n n e k fel.
A szőlőtáblákon kivül a hegyaljak és lapok gyümölcsfákkal vannak
beültetve.
A régi gyümölcsösök — némi eltéréssel — következőket tartalmaz­
zák : piros ós fekete hólyagos és oltott meggy, nyári, vaj és téli körtefajok,
kajszin és őszi barack, pogácsa, ordas, fontos, gyengesavanyu, tót, vas,
és többféle j e l e n t é k t e l e n édes alma, dió, ringló, hosszú és dobzó szilva­
félék ; sok helven az oltott, savanykás, befőzésre igen alkalmas nagyobb-
féle fekete édes szedret termő szamócafákat is nagyban tenyésztik, de
nem m i n d e n ü t egyenlő sikerrel.
Á l l í t ó l a g a cseresnye képezi a győrmegyei hegyek nevezetes ter­
ményét ; annyi áll, hogy a p á t k a i c s e r e s n y e , nevezetesen a
a hosszúkás szemű fekete duránci kitűnő tulajdonsága, hogy nem
férgesedik meg. — E nemből legszebb és legdusabban termő fa
S p i c z e r L e o p o l d szőlejében található. A nyalkái hegyben is igen
otthonos e gyümölcs.
A csanaki hegyben megterem minden gyümölcs ; kiválóan mégis
majdnem ápolás nélkül díszlik és bőven terem a kajszin barack. Ennek
kivitele oly nagy mérvű, hogy érés alkalmával a bécsi kofák bevásárlói
hét számra ott tartózkodnak. A z oltott meggy is gazdag terméssel
szokta jutalmazni gondozóját.
 K a j á r főleg a diótermelésben érdemel említést. A katholikus
tanodának kezdetleges gyümölcs-faiskoláját jóval túlszárnyalj a a bakony­
béli apátságnak úgynevezett S á r k á n y - m a j o r b é l i r i t k a válogatotl
fajú gyümölcsfa-iskolája, mely emelkedését kiválóan F r i d r i c h K . uro-
dalmi kasznár buzgó tevékenységének köszöni. N é h á n y évtized óta az
egész megyében emelkedő nyomai mutatkoznék az előbb nélkülözött
nemesebb téli alma, nagy választékú körte és egyéb nemesített gyümölcs­
fák versenyzésének.
A gyümÖlcstenyésztós barátai régibb mulasztásukat helyrehozan-
dók, messze vidékek sőt Németország k i t ű n ő b b faiskoláiból vetik meg
alapját szép gyümölcsöseinek, s ma m á r megyeszerte több faiskolát
mutathatunk fel.
Első helyen említjük P é é r k ö z s é g n e k k é t holdnál nagyobb
kiterjedésű faiskoláját, melynek kezelésére a község szakavatott egyént
tart saját költségén. — A nemrég létesült gyümölcsfaiskolából m á r ­
is mintegy 4000 darab oltványt osztott k i a község saját tagjai között.
Bizonyára utánzásra érdemes példa.
A főhegyvonal mentében majd minden községben leküzdék m á r a
gyümölcs-faiskola kezdeményezésének nehézségeit. N y u l községnek fais­
kolája két holdra terjed, mely azonban eddigelé kevés eredményt muta­
tott fel. A kisbaráti faiskola nedves talaja miatt céljának meg nem
felelhetvén, mult őszszel a község más alkalmas helyet jelelt k i számára.
A z iskolatanítónak saját kertjében mintegy 600 n e m e s í t e t t fácskája
van. A z écsi község faiskolája 1000 r j ° t e r ü l e t e n fekszik, két izben 800
darab gyümölcsfa osztatott k i a lakosság között. A mult évben 200 db.
oltvány 30 krjával, s 500 db. vadonc 12 krjával á r u s í t t a t v á n el, az elöl­
j á r ó s á g a bevett jövedelmet egészen a község pénztárába helyezte; nem
helyeselhetjük az elöljáróság ezen intézkedését, mert amaz ártatlan j ö v e ­
delemből a tanító fáradságának j u t a l m a z t a t á s a mellett a többi részt az
iskola fölszerelésére és a gyümölcsfatenyésztésben k i t ű n ő gyermekek
ösztöndijazására kellene fordítani.
C s a n a k községnek is j u t o t t tagosztály alkalmával 800 Q ° terület
gyümölcs-faiskolára, de alkalmas kezelő h i á n y á b a n e térség mindeddig
nem használtatott rendeltetésére. B á d y Izidor lelkész a község becsüle­
tét megmentendő, saját házi kertjében kezdett faiskolát létrehozni, egy
itcére való alma vagy körte magot vetvén el. H a b á r földje igen h á l á t l a n ,
mégis sikerült példájával a nép figyelmét felébreszteni, s benne a g y ü ­
mölcsfák iránt kiméletet, becsülést kelteni. M i n t e g y 600 többnyire alma
és körte oltványt nevelvén, ebből kertjében 166 darabot 5-ös rendszer­
ben ü l t e t e t t el ; a többit helybelieknek és vidékieknek elárusítván, 100
 bot a helybeli iskolaház kertjének, a fönmaradt 50 db. vadoncait pedig*
község faiskolájának adván át, ebben a rendes fakezelést megáll­
ította.
Csekély kivétellel ma m á r az egész megye területén kisebb-
agyobb élénkséget lehet tapasztalni valláskülönbség nélkül a közsé-
eknek adott faiskolák kezelése körül. M i n t k i t ü n ő b b e k említést erde­
iéinek Rárón, H é d e r v á r o n és R é t i b e n a virágzó gyümölcsfa-iskolák.
L két utóbbinak kezelői a m. k o r m á n y 50 ftos j u t a l m á b a n is részesültek.
Cóny községben a győri k á p t a l a n tagosztály alkalmával gyümölcsfa-
skola létesítésére a falu tövében 2 hold földet ajándékozott, a fanemesítés
aendőit pedig N é m e t h P é t e r urod. tiszttartó vállalta magára, kinek
gyszeretete és buzgalma eddig is szép eredményeket mutat fel ;
u. i . a térség nagyrészét vadoncokkal beültetvén, m á r is 1000 db.
rusított el, és pedig a helybelieknek a rendes árak felén. A z oltványok
s szemzések száma megközelíti a 4000-et.
A nagybaráti iskola részére adott fél hold t e r ü l e t ű gyümölcsfa-
skolábol is kerülnek k i évenkint szép oltványok.
Szándékosan hagytuk utoljára a nagy baráti katholikus községi
1
anodának U holdnyi gyümölcsfaiskoláját főleg azon okból, hogy k i m u -
athassuk, m i l y áldásos tevékenységet fejthetnek k i a szerényebb állású
gyének is, k i k minden idejöket az emberiség érdekében iparkodnak
a-tékesíteni. De szóljon h e l y e t t ü n k „A N é p k e r t é s z " m . évi 6-ik száma,
nelyben L u k á c s y S. ezeket i r j a : „Közelebbről meg kell ismerni H o r v á t h
[stván n a g y b a r á t i kath. lelkész urat a, hazai közönségnek, t á n akad m é g
izélés ez országban követője." A nevezet lelkész u. i . szabad idejét a
œzelése alatt levő faiskola előnyére fordítja, a nagvobb gyermekeket
ityai gyengédséggel a gyümölcsfák nemesítésére, ültetésére s a fák
ninden további gondozására oktatja. Faiskolájában számos kitűnő v á l -
ájban van az alma, körte, cseresnye, meggy, sárga és francia barack,
Hosszú és gömbölyű oltott szilva, dió és savanyu szeder képviselve.
A csekély térségről, — melynek talaja épen nem a legkedvezőbb,
1859-óta 10,000 db. nemesített fácskát adott e l : darabját 11—25
krjával.
A megrendelések 5 megyéből érkeznek. I g y g y ű j t ö g e t e t t össze a
gondos lelkész mintegy 1000 ftot, melyet részben temploma, részben
iskolája előnyére fordított. Áldásos működése a község h a t á r á n t u l is
kihat; oda adja legszebbfáit, hogy a gyümölcstenyésztést a legszegényebb
emberrel is megkedveltesse.
A faiskolát ujabban 500 Q öllel bővítette, ezt ismét vadoncokkal
rögtön b e ü l t e t t e , ezeket nemesítgeti és szaporítja, és valláskülönbség
nélkül m á r eddig a legszebb fácskákból a nagybarátiak között birtc
a r á n y l a g kiosztott 1400 oltványt. Szerencsés község, mely i l y önzetle
emberbaráti keblet mondhat magáénak.
E sokoldalú érdemek méltánylásául a megyei bizottmány és
gazdasági egyesület 1870-ben 100 ft. jutalmat ajánlott fel egyhangúig
azon összegből, melyet a m. k o r m á n y a gyümölcstenyésztés emelésé]
a megye rendelkezése alá bocsátott. De a lelkész a k i t ü n t e t é s t meleg sz;
vakban megköszönvén, kijelenti hogy valamint eddig községe és a vidé
érdekének előmozdításáért küzdött, ugy ez lesz jövőre is törekvés
és a részére megszavazott jutalmat nem fogadja el, hanem a községbe
faiskola alaptőkéjének nevelésére alapítványkép á t e n g e d i olykép, hog
e tőkének kamatja évenkint a fatenyésztés körül legtöbb szorgalmat <
ügyességet tanúsító fiúnak ösztöndíjul adassék k i .
E nemeskeblü önzetlen e m b e r b a r á t i ajánlat kétszeres értéki
emelte a különben is k i k ü z d ö t t érdemet. A gazdasági egyesület tefjí
méltánylásának kifejezéséül a lelkészt 1873 év elején tartott tisztujít
gyűlésén e g y h a n g ú i é tiszteletbeli alelnökének kiáltotta k i .
A gyümölcstenyésztés tferén nem csekély érdemmel bír Ihás
J á n o s haszonbérlő P á t k á n , k i a községnek szép gyümölcsfa-iskola
maga részére pedig 4000 darabból álló gyümölcsöst teremtett. Pénzé)
senkinek, de szép szóért és barátságért mindenkinek legkészségesebbe
szolgál. H a pedig szó nélkül emelnek k i fácskákat a tolvaj kezek, ezz(
sem sokat törődik, mert, úgymond, a gyümölcsészetet igy is előmozdítp
A gyümölcstenyésztés ü g y é n e k előmozdítására nem csekély be
folyást gyakorol továbbá a győrvidéki gazdasági egyesület, saját telke
szaporított fácskák j u t á n y o s elárusításával *) ; közreműködésének kej
tulaj donítanuk, hogy Győrinegye területén néhány év óta mindé
tehetősebb birtokosnál a különféle fajú nemesített gyümölcsfácská
meglepő mennyiségben találhatók.
A hely szűke nem engedi, hogy részletekbe bocsátkozzunk, eléj
le gyen csupán a k i t ű n ő b b gyümölcsösöket k e r ü l e t e n k i n t felsorolnunk
Győrött a kerttulajdonosok vetélkednek a válogatottabb gyümölcs
fácskák beszerzésében. Egyebek közt Zichy O t t ó gr. szabadhegyi kertj
sok tekintetből, de főleg az őszibarackfáknak francia izlésü redely
zeteért és ritka fajú faiskoláajért érdemel figyelmet.
Szigetközben Sina báró R á r ó n , Torkos Móric Révfaluban bírna!
kitűnő faiskolával; az előbbié 50 holdra terjed, ennek egyrésze ujabl

*) Utalunk e tekintetben az egyesületnek fennebb adott ismertetésére.

S z e r k.
telepítvény, t ö b b n y i r e mind nemes téli fajokkal; a gyümölcs nagyrészt
árverés utján értékesíttetik, vagy Bécsben es Győrött adatik el.
Tóközben F ö l d v á r y Miklós öttevényi és Szabó K á l m á n p é t e r h á z i
gyümölcsöseit említjük. Sokorói j á r á s b a n : a csanaki hegyben joggal
említendők mindazok, kikről az okszerű szőlőkezelés miatt m á r emlé-
k e z é n k ; nagy t ü r e l m e t kelle kifejteniök főleg azon okból, mert az
ujonan ü l t e t e t t fácskák sok h e l y ű t hamar eltünedeznek ; egy okszerű
intézkedés azonban ennek véget vetett, a győri piacra u. i . senki sem
vihet gyümölcsfácskákat eladás végett a község előjáróságának bizo­
n y í t v á n y a nélkül. Ezzel a tolvajlás ösztöne megyeszerte tetemesen
lehűttetett.
K i t ű n ő gyümölcsösökkel bírnak m é g özvegy Bay A n t a l n é és
Zámory A d o l f T é t h e n , Goda Lajos szemerei b i r t o k á n .
Pusztai j á r á s b a n különösen k i k e l l emelnünk a főapátságnak Pan­
nonhalma keleti lejtőjén és egy szelid völgyelésben elterülő parkját,
melyben a gyönyörű fekvés párosítva van a m ű g o n d változatos t e r m é ­
keivel. A z 55 hold t e r ü l e t ű kertnek fele angol modorban parkszerűen,
m í g másik fele a gyümölcstenyésztésre van berendezve. A nemrég
emelt ü v e g h á z mellett gazdag faiskola teremti elő a gyümölcs és egyéb
fák évi szaporítását. K ü l ö n telepeket képeznek az alma, szilva, barack,
meggy, dió, gesztenye és egyéb csoportok. Dacára azon vizhiánynak,
melyben e vidék átalában, névszerint pedig az emelkedettebb fekvésű
helyek szenvednek, — n é h á n y év alatt a kert fejlődése oly hatalmas
lendületet vett, hogy P a n n o n h a l m á n a k megtekintésre méltó egyéb
érdekességei között méltán foglal helyet.
Lehetetlen föl nem j e g y e z n ü n k m é g ama k ö r ü l m é n y e k e t is, melyek
a gyümölcstenyésztés emelkedésére kétségtelenül nagy befolyással
leendnek. A győrvidéki gazdasági egyesület u. i . megengedi, hogy a
győri főgymnasium növendékei felügyelet alatt az egylet kertjét láto­
gathassák, a fácskák kezelésének begyakorlása végett.
A katholikos tanító-képezde növendékei, a mint a tavaszi munka
megindul, hetenkint kétszer gyakorlati ú t m u t a t á s t nyernek a helyszi-
nén az egyesületi kertész á l t a l ; téli hónapokban u g y a n ő tart szak­
előadásokat az intézet helyiségében; az előadó kertészt a megyés
p ü s p ö k ur díjazza, k i mint a műkertészetnek különösen hő pártolója,
hogy papjai a gyümölcstenyésztés t e r é n a népnek szakavatott oktatói
lehessenek, ugy i n t é z k e d e k , miszerint növendékei saját kertjökben
nyáron át Plorváth I s t v á n n a g y b a r á t i plébánostól nyerjenek oktatást,
téli hónapokban pedig a kertészet elméleti oldaláról hallgatnak elő­
adásokat.
 Vajha a papnövendékek országszerte i l y gyakorlati útmutatást,
n y e r h e t n é n e k ; hivatásuk keretében bizonyára mindezt a nép roppant
hasznára k a m a t o z t a t h a t n á k .
Hogy a megyében a gyümölcstenyésztés átalános v i r á g z á s n a k
örvendhessen, addig is, — m í g országos törvény fog intézkedni, a megyei
hatóság erélyes fellépése kivántatik arra nézve, hogy a gyümölcs­
faiskola részére kiadott t e r ü l e t eredeti rendeltetésére fordíttassók, az
iskolaszék pedig gondoskodjék, hogy mindkét nembeli növendékek a
gyümölcsfatenyésztés elméleti és gyakorlati előadásaiban részeltessenek.
A legszigorúbb intézkedést kell továbbá hangsúlyoznunk, és sür­
g e t n ü n k arra nézve, hogy kényszeríttessék minden birtokos és bérlő
március végéig minden fáról a hernyófészkeket és h e r n y ó t o j á s g y ü r ü k e t
összeszedetni és biztos helyen elégettetni. Azon kivül tavaszszal és n y á r
folytán a fákon és bokrokon mutatkozó hernyók és ezek hálói azonnal
leszedendők és elpusztítandók.
M i az életből m e r í t e t t szomorú tapasztalatok n y o m á n k o c k á z t a t t u k
i n d í t v á n y u n k a t azon erős hitben, miszerint egy hatályos országos t ö r v é n y
létrejöttéig i l y hatósági rendelet szigorú végrehajtásával nemcsak a
fennálló gyümölcsösök fognak emelkedni, de hinni merjük hogy az
eddig közönbösnek mutatkozott birtokosok is gazdag gyümölcstermés
reménye által az ősi tétlenségből felrázatván, rendszeres gyümölcsösök
alakítását elengedhetlen hazafiúi kötelmeik közé számítandják.

Borászat.
Bierbauer Lipóttól.

Hogy a bor vegyi természetébe tekinthessünk, nem elegendő csu­

pán a kész bort vegyelemezni, de szükséges, hogy annak alkatrészeit az
egyes átmeneti korszakokban is — mustkorától egészen az é r e t t s é g i g —
vegyelemezzük. A bornak vegytani oldala akkor t á r u l fél e l ő t t ü n k egész
teljességében, haképesek vagyunk az alkatrészeket nemcsak minőségileg,
de mennyiségileg is meghatározni, és ha borainkat éveken át minden
fejlődési korszakában újból vegy-vizsgálat alá vetjük.
A z idő rövidsége nem engedé, hogy borainkban mindazon a l k a t r é ­
szeket m e g h a t á r o z h a t t u k volna, melyekhez az elemző vegytan m á r meg­
adta a kulcsot, s melyek kisebb-nagyobb mérvben mind érdekesek a
végre, hogy belőlük a bornak tüzetes képét állíthassuk össze. De ha
mindent nem is, m e g h a t á r o z t u k legalább azon lényegesebb a l k a t r é s z e ­
ket, melyek a bornak gyakorlati értékét alkotják. Mindezt a k ö v e t k e z ő
t á b l á z a t b a állítottuk össze.
 ramm
S E Ö ff
4) o s 2 ••o tx
d 73 c

N = u ~ n b :0 s-od
-û
to - J4 M
(A ua 7, > » M

Borsze

Szabad sa

egy literbei

Hamu **) 1
timeterben
Bork

centimeter
fajsúlya lő

Extract, 100
literben *)
A termés helye, éve Termelő tulajdonos
'te ü <s> .
O P"«
U- _ N
~~z
iO ©
00

Écsi, 1856 . . . 0-9948 0-98658 8 06 6. 2 2 1.68

5 0-089 Szabó Kálmán.
Kis-Baráti, I860 . 0-9945 0-98562 8.7- 5-5 2-55 1-92 0-237 Lederer Simon.
Kis-Barátivör. I860 A 0 98419 6. 8 1-54 3-93 17 77
Tényői, 1863 . . U-9930
0-9952 0-98584 8-62 6. 4 2.« 2-32 2.11 U Szilágyi Gáspár.
Écsi, 1868 . . . 0-9930 0-98478 9.34 5-6 3-9 1.97 0-032 Szabó Kálmán.
Nyuli, 1868. . . 0-9919 0-98366 10.1.J 5. 2 1-9 2-695 0.341 id. Zechmeiszter J ózsef..
Téthi, 1868 . . . 0-9938 0-98639 8- , 6-,
2
2., 2.16 0-024 Névtelen.
Nagy-Baráti, 1868 O.9973 0'98333 10.54 8-1 3.93 3.88 0 888 Csornai prépostság.
Kis-Éesi, 1869 . . 0-9954 0-98833 6-89 5-8 2-8 1-8 Pannonh főapátság
Nagy-Baráti, 1869 0-9916 0-98181 11 77 6-7 2. 1-645
8 Oi, Csornai prépostság.
Tényői vörös, 1869 0-9935 0-98499 9.20 5.4 4-> U 0 23t! Pannonh. főapátság.
Kis-Écsi, 1870 . . 0-9969 0-98994 5-83 7-1 •à,>2 I-M 17 »1
Tényői vörös, 187u 0-9961 0-98610 8-41 6-3 4 3 2-9, - HV „
Téthi, 1871 . . . 0-9946 0-98801 7-09 7-05 2.., 0-9.5 0-175 Névtelen.
Szt-Mártoni, 1871 0-9954 0-98864 6.B9 5.,, 2. 8 1.75a 0-142 Pann főap. (Hoszpodár)
Tényői, 1871 . . 0-9946 0-98797 7-09 7-3 3. 9 1-85 Ó m Bándy Imre.
Kis-Baráti, 1872 . 0-9915 0-98505 9-20 Ó- 7 2-95 1-95 2-001 Lederer Simon.
Kis-Baráti vor. 187 2 0-9939 0-9836« 10.16 5-3 2-8 2-5.5 0-222 -7 71
Kis-Écsi, 1872 . . 0-9953 0-98295 10.91 5-5 2-4 2-47 0-081 Pannonh. főapátság.
Gyarmathi, 1872 . 0-9981 0-98690 7. 5 7-25
8 S.4 1-6,5 — Névtelen.
Szt-Mártoni, 1872 0-9951 0-98087 12,46 6-1 3-2 4-02 0.373 Pann. főap. (Hoszpod.)
Nagy-Baráti, 1872 o. 9928 0-98397 9 92 6.0 4-45 2-34 0-0527 Csornai prépostság.
Nyuli, 1872. . . 0-9924 0-98407 9-85 4-35 2 85 1.96Í 1-235 id. Zechmeiszter József.
Tényői vörös, 1872 0-9954 0-98512 9-12 7-95 2.0 2.645 0-301 Pannonh. főapátság.
Tényői, 1872 . . 0-9851 0-98765 7. 7 6
3 3
O.o 1-495 Bándy Imre.
Tényői, 1872 . . 0*9931 0-98505 9-12 5. 8 s. 16 1-4*5 0-092 Világi György.

A lényeges a l k a t r é s z e k ezen rovatos Összeállítása m á r m a g á b a

zárja az ú t m u t a t á s t is arra nézve, mennyiben e l é g e d h e t ü n k meg bora­
i n k k a l , és mennyiben i g é n y l i k ezek a szakavatott segélyt. De m é g sem
tartjuk fölöslegesnek ez alkalommal egyes a l k a t r é s z e k r e némi megjegy­
zést tenni.
J ó l l e h e t a bornak é r t é k é t nem szabjuk feltétlenül ennek borszesz­
t a r t a l m á h o z , de j ó s á g á t mégis bizonyos b o r s z e s z m e n n y i s é g t ő l f e l t é t e ­
l e z z ü k . E l t e k i n t v e a borszesz azon szerepétől, m e l y n é l fogva e g y r é s z ­
ről a bornak t ü z é t adja, m á s r é s z t lényegesen befoly a zamatot alkotó

*) A szabad savat és borkövet egy-egy literre határoztam meg és grammok­

ban fejezem ki, ami körülbelül a szokásos ezredrész (%o pro mille) meghatározásnak
felel meg
**) E nevezet alá az ásványi részek, u. m. haméleg, mész, vilsav összegét
foglalom.
äthernemek képződésére; — csupán azt emeljük k i , hogy a bornak
szabadsav tartalma kevésbbé hat az izre, ha az kellő mennyiségű bor­
szeszszel van párosítva. Világos példa erre a kis-écsi 1870-iki, melynek
borszesztartalma 5.83°/ szabad sava pedig 7.1°/ , m í g az 1872-ki tényői
0 00

vörösnek borszesztartalma 9.12°/o, szabad sava pedig 7.95%, és a z e l ő b b i

mégis jóval s a v a n y ú b b n a k tetszik ez utóbbinál, mivel csekély szesz­
tartalma nem födi kellően a sav h a t á s á t .
Ez csupán az izre vonatkozik ; de nem kevésbbé fontos a szesznek
szerepe a bor t a r t ó s s á g á r a ; sokféle betegség ellen biztosítanék borain­
kat, ha ezeket kellő borszesz tartalomra emelnők. Mindez a magasabb
borszesztartalom előnyös vagy épen szükséges volta mellett bizonyít.
A borszesztartalom fokozatai szerint gyengének mondjuk a b o r t ,
ha szesztartalma 5 suly °/o alatt áll, szeszesnek, ha 5—10 suly °/ , ós 0

erősnek, ha ezen fölül áll szesztartalma; ez utóbbit csak a déli t a r t o m á ­

nyok termékeiben p l . madeirái, xeresi stb. találjuk.
E g y b e h a s o n l i t á s tekintetéből n é h á n y hirneves bor szesztartal­
m á t adjuk e kis t á b l á z a t b a n suly százalékokban;
Bordeauxi st. Nikolas 7.99 %
Celtingi 5.83 „
Egri 7.16 „
Grinzingi . . . . . . . . . 9.27 „
Hebroni 14.66 „
Hattenheimi 8.55 „
Somlói 9.99 „
Tokaji 12.54 „
Bizonyos mennyiségű szabad savval minden bornak kell birnia,
mivel ez adja a bornak kellemes savanykás izét. A j ó borok savtartalma
5.5- ós 6.4 pro mille közt fekszik; és m e g y é n k borai e tekintetben á t l a g
véve m e g ü t i k a m é r t é k e t . A kellőnél csekélyebb savtartalom egyiknél
sem fordul elő, de igen is előfordul n é h á n y n á l a t u l s á g . Kellő ö s z h a n g -
zatot mutat fel sav és szesztartalom között az 1868-ik és 1872-ik évi
termés, m í g épen nem kielégítő ezen alkatrészek viszonya 1871-ben.
Minden bor tartalmaz ecetsavat i s ; keletkezése elkerülhetlen, a
mennyiben physikai lehetetlenség oly nagy mennyiségű folyadékok
kezelésénél a levegő hozzájárulását teljesen meggátolni. K ö v e t k e z ő
négy borban t a l á l t a m meg az ecetsavat :
N a g y b a r á t i 1872 3.5 pro mille
Nyuli 1872 3.2 „ „
Tényői, főapátsági 1872 . . . . 5.6 „ „
Tényői, Világiféle 1872 . . . . 5.5 „ „
 Ha az ecetsav mennyisége nem túlságos, ugy ez a bornak előnyére
i l i k , mivel egy sav sem i z l i k oly kellemesen, mint épen az ecetsav;
: eszközli továbbá az ecetsavas ä t h e r képződését, mely kiváló kellemes
re
s elevenítő zamattal bír. A z ecetsav legszélső h a t á r á t Neszler 3.5 °/oo"
íszi, melyen t u l mennie nem szabad; mennyiben felelnek meg elemzett
Draink e kívánalomnak, az idézett néhány példából kiolvasható.
A borkő nem gyakorol káros befolyást a bor izére ; a pincék ren­
és hőmérséke mellett tartalmazhatnak 2.5 pro mille borkövet. A ma-
asabb borkőtartalom pincéink magas hőfokától keletkezhetik. M á r
Lagukban savanyu boroknál annak kiválasztása lehűtés által részben
iőnyössé válhatik.
Kierjedt boroknál az extract-tartalom nem nagy és r i t k á n emel-
edik 4°/ -on t u l . I g e n erős boroknál nagyobb, mivel a nagy borszesz-
0

irtalom az erjedést előbb beszünteti, mielőtt m é g minden cukor fel­

r a 1 8
omlott volna; i l y körülmények közt 10°/ -ról 2 0 % -
0 emelkedhetik;
y esetek azonban m á r a rendes és megengedhető állapot keretén k i v ü l
snek.
A rendes mérvben képviselt extract anyagok összege a bor j ó s á -
ára és izére igen nagy befolyással van; a borok megszámlálhatlan
ülönféleségét a talaj, szőlőfaj, és év összemüködésével épen az extract
nyagok alkotják.
M i csupán az e r e d m é n y t állítottuk össze rövid foglalatba ; a me-
yében dívó borkezelés módozatait illetőleg utalunk a megelőző ( „ S z ő -
íJmüvelós") cikknek ide vonatkozó részére.
Szolgáljon e n é h á n y vonásban nyújtott k é p arra, hogy borkezelé-
ünket szigorú átvizsgálás alá vetve, kiküszöböljük mindazt, a m i lehet
ogy százados szokásban, átörökölt hagyományban gyökerezik, de a tudo-
íány által el van itélve, és karoljuk fel azt, a m i t a vegytan mint e
:érdésben e g y e d ü l hivatott szaktudomány saját előnyünkre okada-
olva nyújt.

Erdészet.
Stróbl Sándortól.

A megye erdészete átalában.

Természeti é s területi viszonyok.

G y ő r m e g y e erdőségei nagyrészt annak déli részén Kavazdtól Nagy-

Barátig nyúló dombláncolaton és az ezzel két oldalról párhuzamosan
íaladó (sokorói és szt.-mártoni) dombláncolaton terülnek el.
 Nagyobb csoport erdőrészek l á t h a t ó k m é g a Nagy-Duna menti
ben, névszerint ennek szigetein és b a l p a r t j á n ; a jobbpart a r á n y l a g es«
kély e r d ő t e r ü l e t t e l bír.
Elszigetelt kisebb erdőterületek vannak továbbá a sokoróaljí
j á r á s b a n : Csikvánd, Gyarmat, T é t h és Gyömöre közelében, — Móric
h i d á n a R á b a és Marcaltól kerítve, — a K á b a j o b b p a r t j á n B a b ó t h è
S z t . - M i h á l y között végre Enese és R á b a - P a t o n a között. E területe
átnézetét illetőleg utalunk a jelen műhöz csatolt t é r k é p r e .
A z említett három dombláncolat lejtői j o b b á r a lépcsőzetesei
helyenkint meredekek, nagyobb kiterjedésű fensíkokkal ; és a Bakon;
aljának végágazatai nagyobb részt mélyen fekvő laza homokkő alréteg
gel bírnak és a harmadkori képződményhez tartoznak. Az erdőségei
egyes pontjainak az adriai tenger színétől mért magassága a „ H e g y
rajz" rovatában volt adva.
A megye többi része az özönképződményhez tartozik, és nagyobi
részben áradvány síkság, melyet a Nagy- és Kis-Duna, Bába, R á b c a é
Marcal folyók majdnem minden évben elÖntenek, minek következtébe]
e g y e d ü l a n y á r - és fűz alkalmas a tenyésztésre.
A z éghajlati viszonyok tüzetes adatait az illető rovat tárja fel
M i csupán átalánosságban szorítkozunk néhány pontra.
E vidék éghajlata fekvéséhez és magasságához képest enyhénei
mondható ; a t é l hidege r i t k á n tart február végén t u l . A késői fagyol
és a jégesők valamint égiháborúk a r i t k á b b esetek közé tartoznak.
E megye éghajlatának sajátságaihoz tartoznak m é g az éjszak
nyugoti és délkeleti heves é s tartós szelek is, melyek nem kis részbei
n

j á r u l n a k a talaj szikkasztásához. De egyrészről az éjszak-nyugoti haj'

lás, másrészt a vizenyős helyeknek kipárolgásai az éjszaki és nyugot
részt éghajlatilag meglehetősen mérséklik.
A z eső mennyisége ^és gyakorisága részben az erdők r i t k a állo­
m á n y a miatt i t t is a tartós légáramlások irányától függ. A nyugot:
szelek rendesen esőt hoznak, m í g az éj szakiak és déliek mellett száraz­
ság uralkodik.
A talaj a vizek mentén leginkább áramlási, részint zátony-homok
részint agyagos homok a futóhomokig való á t m e n e t e k k e l , és i m i t t -
amott szikes részekkel. Egyebütt, nevezetesen a 3 dombláncolat erdősé­
geiben erőteljes homokos agyag létezik. A talaj szerint e t e r ü l e t fanemei
is különbözők s 3 főrészre osztályozhatók:
az áramlási talaj fő fanemei a zátony homokon és szikes része­
ken : kopár füz, éger és szilfa ; az agyagos homokban a futóhomokig :
rezgő ós ezüst n y á r váltakozva, és kevés — mintegy 20 év óta telepi-
3tt akáca-fa; a legnagyobb kiterjedésű déli rész homokos agyagtala-
in pedig a cser, kocsányos és kocsánytalan tölgyek uralkodók.
M e g e m l í t e n d ő , hogy az akác m e g y é n k talaját igen kedveli, és
írnak szaporítása buja növésénél ugy, mint sokféle alkalmazásánál fogva
ren aj álható ; a tűlevelűek kÖzől csak kisebb csoportokban találjuk a
özönséges erdei fenyőt (Pinus silvestris), l e g i n k á b b a déli domblánco-
itokon, melynek fája r i t k a r o s t h á l ó z a t á n á l fogva gazdászati célokra
em igen alkalmazható, és ez okból ha csak általa talaj j a v í t á s t nem
jloznnk, fája miatt annak ültetése nem ajálható. Cserjék közöl szorvá-
yosan előfordul a mogyoró, húsos som, veres g y ű r ű , csere gelegonya,
arju tövis, benge, tövis kökény, sóska borbolya, vesszős fagyai, csíkos
ecskerágó, az ostormén bangita, és a kutya-benge ; a gyalog fenyő,
oróka a déli dombláncolatokon a cserjék között t u l uralkodó, és sok
elyen átgázolhatlan sűrűséget képez.
A termőhelyi viszonyok a földminőség- és fekvéshez k é p e s t
zintén 3 fő különséo-re oszlanak. A Dunamellék és Duna szio-eteinek
de ligeti földje az első és legjobb termőhelyet képezi, a másodikat a
éli rész homokos agyag dombláncolatainak tölgyesei, a harmadikat
edig az elszórt szikes és futóhomok talaj alkotják. E talajok közöl az
-ső ( m í g nem árnientesíttetik) és a 3-ik feltétlen erdőtalajjnak nevez­
e t ő ; m í g a 2-ik résznek nem csekély kiterjedésű fennsíkjai m e z ő g a z ­
asági használatra is kitűnően alkalmasak.
Hogy erdeinknek is vannak ellenségei, azt mindenki t e r m é s z e t e s ­
ek fogja találni. Legnagyobb ellenségéről — az emberről később fogok
ővebben megemlékezni, most csak az elemek és egyéb állatok k á r o s
ehatását óhajtom jelezni. HótÖrés, zuzmóra által a télen á t lombtalan
Habok keveset szoktak szenvedni. A késői fagyok és a n y á r i s z á r a z ­
i g , forróság gyakran meghiúsítják a makk- és gubacshoz kötött r e m é -
yeket.
A vad épen nem okoz semmi k á r t erdeinknek, mert az ember
gyancsak gondoskodott arról, hogy az valami túlságosan el ne szapo-
adjék; de m é g i n k á b b gondoskodott az 1872-ik évi vadásztörvény ! (?)
L Z erdőket t e h á t az ember u t á n l e g i n k á b b az erdei rovarok serege
smbolja. Ezek között a Phalena bombix dispar, Phalena bombix
hrysorhae és a Phalena bombix processionea hernyói néha oly t ö m e g e -
ín mutatkoznak, hogy a lombnak m é g utolsó izét is felfalják, és i g y az
lető év fanÖvekvését de sőt a makkra és gubacsra való k i l á t á s t is meg-
iusítják, és az erdei legelőt is élvezhetlenné teszik, mert oly erdőből,
lelyet azok elleptek a szüntelenül potyogó h u l l a d é k és gyulasztó szörü
ernyó miatt minden egyéb állat távozni ügyekszik.
Gyârmegyo cs város egyet, leírása. 20
 Kisebb feltűnéssel, de a n n á l behatóbban m ű k ö d i k a Cezambh
heros és Bostricus monografus, melyek l á t h a t l a n hatalommal döntil
meg a legóriásabb tölgyeket, apró, de halálos szúrásokkal szakítván mes
a nedvkeringést ; ós a kisebb-nagyobb fúrlyukak töméntelen sokasági
nemcsak" életétől, de használhatóságának legjövedelmezőbb részétől h
megfosztja a t ö l g y f á k a t ; mert ezek sem dongának, sem deszkának több*
nem valók. A z erdő t e n y é s z t ő n e k nem csekély boszuságot okoznak a;
ú g y n e v e z e t t szántó-kukacok az ü l t e t v é n y gyökereinek elrágása — és i
cserebogarak a nővirág megsemmisítése által.
A z 1858-ban végzett adókataster felmérés 21843 hold és 26 Q ö
e r d ő t e r ü l e t e t mutat k i , mely azonban jelenleg 16860 holdra csökkent
s i g y a tényleges e r d ő t e r ü l e t az összes termő t é r n e k (1. a mezőgazda­
s á g n á l ) csak 7 ° / - k á t teszi. Ez valóban csekély t é r , ha meggondoljuk
0

hogy a m e g y é n e k 103637 lakosa van, s a szőlőművelés is nem csekéb

fát igényel.
Ha m i n d j á r t az erdő á l l o m á n y ezen leszállítása nemzetgazdá-
szatilag talán igazolható lenne is azzal, hogy a k i i r t o t t erdőterületei
mezőgazdászati célokra előnyösebben voltak fordíthatók, mégis erdő'
pusztítás j e l l e g é t viseli az, mivel a m e g y é n e k a jelenlegi erdőállomány
nyal 50,000 holdra t e h e t ő feltétlen erdőtalaja van, melyből tényleg
csak 33.6% erdő, m í g 66.4% valódi rendeltetésétől idegen célra van for
dítva, s ennyiben inproductiv, holott az aránylagos költséggel produe
t i v is lehetne, m i által a futóhomok terjedése akadályoztatnék, ehhe;
j á r u l n a azon haszon is, hogy az erdőtérségek az egész megye kiterje­
désén szabályszerüleg oszolnának el, m í g az most épen ott nem bi;
semmi e r d ő - á l l o m á n y n y a l , hol a legkiterjedtebb feltétlen erdőtalaj van
A birtokviszonyt i l l e t ő l e g : legterjedelmesebb rész a pannon
halmi főapátság erdőállománya, mely a községi erdők leszámításává
7091 holdat tesz. Viczay H é d e r gr. 3000 cat. hold, E s z t e r h á z y P á l gr
1196 cat. hold, vallás a l a p í t v á n y 828 c. h., pápóci prépostság 479 cat
hold, győri k á p t a l a n 90 hold, csornai prépostság 60 c. h., községek el­
egyes földbirtokosok 416 holdat bírnak, mely u t ó b b i erdő-álladók cse
k é l y kivétellel a hazaszerte ismert községi erdők siralmas állapota'
ban teng.

Erdó'kezelés.

E r d ő g a z d á s z a t u n k hiányosságát eléggé j e l z i m á r azon k é t körül

m é n y is, mely szerint k ü l ö n b e n is csekély e r d ő t e r ü l e t ü n k 15 év alat
5043 holddal kevesbedett, és m é g 33200 holdnyi oly t e r ü l e t áll fa nél
kül, mely csupán és e g y e d ü l erdőtalajt képez. De nagy hiba továbbá ;
 ílszerütlen erdőkezelés, melynek egyik szerencsétlen m ű t é t e a tővá-
atás. A dunamenti berektalajon lévő lágyfaerdok kivételével a szá-
izabb talajon fekvő túlnyomó erdőségek sarj termő képessége a több-
zör eszközlött tőrevágatással m á r annyira k i van merítve, bogy azok
z elmulasztott m a g r ó l növés miatt nemcsak ritka álladékokat képez­
ek, de az elvénült tősarjból keletkezett erdőség évi fanövekvése t á v o l -
ól sem közelíti meg azon arányt, melyhez rendes kezelés mellett a
íilaj termőképessége r e m é n y t nyújtana. A z erdők ezen siralmas álla-
lOtának nagy részben oka a túlságos és korai birkalegeltetés, melyet
gyes birtokosok a n y á r i szárazság alkalmával elég k ö n n y e l m ű e n meg-
ngednek, meg sem gondolván, mennyire t ö n k r e teszi a birkanyáj a
;yenge pagonyokat.
Nem kisebb m é r t é k b e n oka az e r d ő p u s z t u l á s á n a k a lopások által
örtént károsítás.
Ismertem szép kiterjedésű erdőtért, mely a legjobb korban volt,
melyet e g y e d ü l azért kellett k i i r t a n i , mert a körülfekvő falvak lakói-
íak pusztítása ellen nem volt m e g v é d h e t ő .
I l y megrögzött visszaélések ellenében az egyes helyeken alkalmazott
egerólyesebb fellépések is csak nagy nehezen mutathattak fel kellő*
dkert. Örömmel hiszszük, hogy a bíróságok ujabb szervezése szintén
;etemesen meg fogja k ö n n y í t e n i a birtokjog szentségének megvédését.
Győrinegye erdőségei részint mint szálerdők, részint mint sarj­
a d o k kezeltetnek ; a közép-erdőgazdaság nincs gyakorlatban. É s pedig
j, szálerdő ü z e m - m ó d l e g i n k á b b a megye déli negyedében lévő cser- és
tőlgyerdőknél, m í g a sarjerdő ü z e m - m ó d a duna-menti berektalajon és
tiomokterületeken lévő lágyfa valamint az akáca erdőknél van alkal­
mazásban.
A vizmellóki áramlási t e r ü l e t e k e n a fűzfa álladékok rendesen 5
évi időközönkint botoltatnak, a zátonyok füzesei pedig mint vessző-
sök kezeltetnek, és birtokosának nem kis j ö v e d e l m e t nyújtanak.
E rendszeresebb gazdálkodás azonban l e g i n k á b b csak a nagyobb
urodalmakban névszerint a szálerdo-üzem a pannonhalmi főapátságnál
és a vallásalapítványnál honos ; a magánosak és községek a legelőtér
m e g t a r t á s a miatt erdejöket szálalva használják, a mennyiben a különböző
célokra alkalmas legszebb szálfák k i v á g a t n a k , a szakadatlan legeltetés
minden ujbólítást ( V e r j ü n g u n g ) l e h e t e t l e n n é tesz, és i g y az erdő csak­
hamar végenyészetre j u t .
A forgási időszak a szálerdő-üzemnél 80 év, m í g a sarj erdő-üzem­
nél a tölgy, cser és szilfát illetőleg 40—60 év, akácnál 25, lágyfánál
20, füzesbotlosoknál 5—6 év.
 —

A kevés számú zárt állaboknál a vigályítási forda időszaka

szálerdőnél 10, sarj erdőnél 6 évre terjed.
A szálfaerdők ujbólítása nagyrészt magvágatokban történik, m:
által a vágástér felujbólítása a sürüen meghagyott makkfák makkhul-
latása által természetes uton váratik, m í g a fennmaradt ligetek maggal
vagy csemetével b e ü l t e t t e t n e k .
A ritka állabok felujbólítása ott — hol a talaj fekvése és minő­
sége azt megengedi (vagyis hol a talaj mezőgazdasági célokra is alkal­
mas, i g y l e g i n k á b b a főapátság erdejében) mezőfatenyésztés
u t á n (Baumfeldwirthschaft) eszközöltetik, m i abban áll, hogy a v á g á s ­
tér tuskóstól kiírtatik, és 2—3 évig kapa-növény termelésre használta­
t i k ; az igy megtisztított földbe m a k k t e r m ő években egy Öl t á v o l s á g ú
sorokban zsinór u t á n k a p á v a l húzott b a r á z d á k b a n makkot rozs közé
elvetünk, vagy pedig gyökeres csemetéket tiszta földbe ü l t e t ü n k ; a
sorok között eső tér mindaddig k a p á l t a t i k kukorica vagy burgonya­
termeléssel, m í g ez a felnőtt fák b e á m y é k o l á s a miatt többé nem eszkö­
zölhető.
Művelés á l t a l a termőképesség fokonkint emelkedik ú g y a n n y i r a ,
hogy az akácnál m á r a 2-ik évben, a kőrisfánál a 4-ik a cser- és t ö l g y ­
fánál az 5-ik évben minden további földmüvelés fölösleo-es és v é d n ö -
vény ültetés szükségtelen, mivel a felnőtt ü l t e t v é n y annyira megerősö­
dött, hogy zsengekori ápolásra nincs többé szüksége.
A sarj erdő-üzemnél szokás a vágási t e r ü l e t e n 20—30 lépésnyi
távolságban egyes makkfákat meghagyni, hogy ezek a vágás
t e r ü l e t é t maggal bevessék, a következő letárolással pedig k i v á g a t n a k
és fiatalabbak által h e l y e t t e s í t e t t n e k . Erdőbirtokosaink közöl többen
egyszerűen beérik azzal, hogy az e m l í t e t t erdészeti szabályokhoz mere­
ven alkalmazkodnak, anélkül hogy u t á n n a néznének, vájjon nem szük­
séges-e a vágási t e r ü l e t e n javítás, ültetés vagy vetés á l t a l segíteni.
E mulasztásnak tulajdonítandó, hogy erdeink most m á r egész k i ­
terjedésekben magról felújítandók, mivel azok tövei a többször eszköz-
löttt tőrevágatás által sarj képességekben tökéletesen k i m e r ü l t e k .
K ö n n y e b b a felújítás vizmenti lágyfa erdőknél, hol a k ö n n y e n
messze repülő mag a vizárral lerakodik, ugy hogy nem r i t k á n látni
egészen újonnan keletkezett zátonyokat, melyek minden művelés n é l ­
k ü l k é t év alatt átgázolhatlan sűrű füzesekké alakulnak.
A z említett üzem-módok átalában véve érvényesek m e g y é n k r e ,
de e mellett vannak egyes területek, melyeket e módokkal fenntartani,
vagy épen nevelni lehetetlen. T ö b b i között csak a bonyi közbirtokos­
s á g erdejét említem fel, mely 6*65 hold kiterjedésű és feltétlen e r d ő -
 alaj, s mely közeledő elpusztulásával a szomszédos vidékre futó
íomokjával veszélyes leend. Ezen erdőtér egyesek között akként osz-
iatott fel, hogy igen sok birtokos van, kinek 5—10 dbban van erdeje,
le ezek mindegyike csak 3—4 lépés szélesen és 4—600 öl hosszan nyu-
i k el. I l y szük h a t á r o k közé szorított apró t e r ü l e t e k e t valóban lehetet-
en megvédeni a külbántalmazások ellen.
I l y széthasogatott erdőterületek t o v á b b á a t é t h i közbirtokosság,
i szent-iváni, tényői és écsi községek erdői is, melyeknek megsemmi­
sülése nagyobb részben természetszerűleg bizonyos, jóllehet hogy
lagyobb részt birói zár alatt állnak.
Á t a l á n sajnálattal kell elmondanunk, hogy m e g y é n k csekély erdő­
ségei csak fele részben részesülnek kellő kezelésben.
V é g r e n é h á n y szót az e r d é s z e t i s z e m é l y z e t r ő l . E pon-
;ot illetőleg G y ő r m e g y é b e n is mint e g y e b ü t t korszerű intézmények
üsak akkor léptek életbe, midőn egyrészről az erdőségek szűkebb térre
szorításával, más részről a fokozatosan emelkedő fogyasztással az árak
gyorsan felszöktek, m i az illető birtokosokat azon ö n t u d a t r a ébreszté,
bogy ezen gazdászati á g is kiemelendő valahára ős állapotából.
A z erdők célszerű kezelését illető intézkedések azonban m e g y é n k ­
ben m é g meglehetősen kezdetlegesek, s eddig csak is a panonhalmi
főapátság, Viczay gróf, a vallásalapítvány és E s z t e r h á z y P á l gróf ura­
dalmaiban léptek foganatba. A pannonhalmi főapátságról alább külön
fogunk emlékezni ; Viczay gróf erdejében 1 fővadász, 2 körvadász, 1
alvadász, és 3 erdőkerülő, — a vallásalapítványnál 1 erdőmester veze­
tése alatt 1 pagony alerdész és 1 erdőőr, — E s z t e r h á z y grófnál 1 főer-
dész vezetése alatt 1 erdész és 2 erdőőr, — végre a bakonybéli a p á t s á g ­
hoz tartozó kajári erdőben 1 gazdatiszt felügyelete alatt 1 erdész és 1
erdőőr viszi a kezelést.

Az erdők használata.

A fának legnagyobb része tüzelésre szolgál, h a b á r egyes álladé-

kok minőségökhöz képest kis mennyiségű haszonfát is adnak. A t ü z e ­
lőfa hasáb hossza 3 láb, az úgynevezett erdei ölnek magassága 5, hossza
12—14' a nagyobb birtokosoknál, mert a kisebb birtokosok nem igen
vágnak fát ölbe, és a szükségletüket szabálytalanul szétdarabolt fával
fedezik.
A v á g o t t fa osztályozása a helyszinén csak felületesen, u t ó b b
a r a k t á r b a n t ü z e t e s e b b e n t ö r t é n i k és pedig következőleg u. m :
a vágásokban cser-, tölgy-, g y e r t y á n - , félkemény- és lágy­
fahasáb, ugyanannyi féle dorong-, kemény és félkemény- és lágyfa
csök és kevert botfa; az i g y m e g v á l o g a t o t t hasábfát a r a k t á r b a eg
keresztrakással T magasra, a dorongfa, csök és botfát pedig 3' 3" ím
gasra, 12' hosszura karó közé rakják.
A haszonfa végére számozó k e r é k k e l ü t i k annak számát ; a vágásba
vissza maradt 1 " átmérőjű galyfát a favágók rakásokba szedik t
olcsó áron kapják, a v á g á s t é r r ő l pedig a legkisebb forgács is eltávolíl
t á t i k ; az erdő ritkásain, hol az ujbolítás erdei mezőgazdaság segítségévt
lehetséges, a fák tövestől irtatnak k i ; a kiásott tuskó 6"-nyi fáv£
2
részint / - r é s z b e n , részint pedig egészen m u n k a b é r fejében átengedte
3

t i k , vagy pedig annak b e t u d á s á v a l az Ölfa vágóbér a l á b b szállíttatil

F a v á g ó b é r hasábfáért ölenkint 60 k r . — 1 f r t . 40 kr., szálfáért köb
lábankint 1 — k r .
A z erdőművelési napszám az idő, táj és munka nehézsége szerir
20—80 k r .
M i a m a k k t e r m é s t i l l e t i , a megye déli részén fekvő cser- ós tölgy
erdőkben tett észletek szerint, minden 10—15 évben teljes, mindé
6—8-ik évben közép és minden 3—4 évben csekély a m a k k t e r m é s , mí:
a gubacstermés j e l e n t é k t e l e n .
A z erdei mellék-haszonvételt képezi a terjedelmes erdei legelt
melyet részint a haszonbérlők, részint a tulajdonosok m a r h á i j á r n a k .

Fatermés, fogyasztás é s forgalom.

E r d ő s é g e i n k e t m á r ismertetésünk elején 3 csoportra osztót

tuk, u. m. :
1. a vizmenti talajra, melynek t e r ü l e t e 31,600 hold, fordáj
20 év,
2. a déli részek homokos agyag-talajára, melynek t e r ü l e t e 968'
hold, fordáj a 80 óv, és
3. az elszórt szikes és futóhomoktalajra, melynek t e r ü l e t e 4011
hold, fordája 25 év.
Ezen erdők évi fatermése, illetőleg tényleges évi favágása össze
sen 7255 szabály-ölet tesz/Tekintve a megyének népességét és kiterjed
szőlőművelését, évenkint 70 ezer öl tüzelő, — és 10 ezer öl szerszán
és épületfára van szüksége, melybe azonban a vasúti építkezései
nincsenek beszámítva. E szerint a megye évenkint 62,745 öl tüzelő éi
és 10 ezer öl épületfa behozatalát igényli. A 80 ezer öl évi szüséglete
a népség számához viszonyítva, minden egyénre évenkint 0.758 köbö
esik, mely csekély szám azon k ö r ü l m é n y b e n találja megfejtésót, misze
r i n t Győrvárosa j e l e n t é k e n y m é r v b e n használ pót tüzelő anyagokat, p. i
coaksot és k ő s z e n e t ; hozzá j á r u l t o v á b b á azon k ö r ü l m é n y i s , hog;;

*
 n i csupán erdei t e r m é n y e k r ő l szólunk, m í g a mezőségen termett sor­
iakat, valamint a szőlőkből és szalmából nyert tüzelő szereket tekinte­
ten k i v ü l hagytuk.
É r d e k e s t o v á b b á azt is kimutatni, hogy erdeink okszerű kezelés
ás használat mellett m i l y évi t e r m é s t szolgáltatnának.
A z 1-ső osztályú erdők 3160 holdnyi t e r ü l e t e 20 évi forda mellett
a Feistmantl-féle termési t á b l a szerint évenkint 1. szabály-öl á t l a g
5

növedéket á d ; a 2-ik osztály 9584 holdjának évi á t l a g növedéke 80 éves

forda mellett 0.7 szabály-ölet tesz; a harmadik pedig, melynek térsége
4016 hold, 25 éves forda mellett 1 szabály-ölet á d .
Tekintetbe véve továbbá, hogy az első osztály termése szabály­
szerű állapotban legalább is 10%, a másodiké 25%, a h a r m a d i k é pedig
5% szerszám és épületfát fog szolgáltatni : az e r d ő k n e k alaposan vár­
h a t ó termése e k k é n t áll :
szerszám és ... , -
, ... tuzeloía összesen
epuletfa
l P

1- ső osztály 474° 4266° 4740°

2- i k osztály 1694.7 5084. 3 6779
3- i k osztály 200.8 3815. 2 4016
és gyérítések útján n y e r h e t ő — 1000 1000
Összesen : 2369. ° 5 14165. °
0 16535°
A jelenlegi termés t e h á t gondos kezelés és használat mellett 7255
ölről 16535 ölre fokozható. Tekintve továbbá, hogy 33140 holdra t e h e t ő
feltétlen erdőtalaj áll jelenleg fa n é l k ü l , mely befásíttatása esetében
holdankint legalább 0-7 ölet — t e h á t összesen 23198 öl fát szintén
adna; i g y m e g y é n k fatermelése 7255 ölről 39733 ölre, t e h á t a jelennek
5-szörösére emelhető. B i z o n y á r a nem csekély tényező egy megye anyagi
j ó l é t é n e k kérdésében, m e l y - m e g é r d e m l i a komoly u t á n n é z é s t !
Összeállítottuk t o v á b b á a megszerezhető adatok nyomán a megye
fakereskedelmének k é p é t ; e szerint évenkint a m e g y é b e j ő : '
szerszámfa tüzelőfa összesen
Bakonyból tengelyen 1000*) 28500 29500
E g y é b h e l y e k r ő l vizén — 20500 20500
K o m á r o m b ó l vizén . . . . . 8500 8500
O s z t r á k Weithofenból vizén . . . 500 500
V e s z p r é m - és Vasmegyéből vaspályán — 13745 13745
Összesen: 10000 62745 72745

*) Kizárólag tölgy és bükkfa, mely mint padló, szegláb, villa, lapát, taliga
stb. jön be.
 M i v e l a bakoiiyaljai fenyő épületfának nem használható, ez okbó
a megye szükségletét a G y ő r v á r o s b a n fennálló 4 fakereskedésből fedezi
melyeknek évi forgalma következő :
26,000 tutajfa 5—12° hossz 3—10" középerősség,
2 1 2
400,000 deszka i y . — 3° „2 / — / " 4 „ - 4

5
350,000 léc 2-2y ° 2 „ 4 / 4 - A"
4,500,000 zsindely ( t ó t ) v/ " ls

1 5
5,500,000 „ (ausztriai) /i " G

250,000 szőlőkaró
és 8,000 köbláb bakonyi tölgyfa, mely anyagok összege
900,000 k ö b l á b r a t e h e t ő .
Á l l a n d ó tüzifakereskedésnek csak Lucenbacher P á l faraktárti
nevezhető, mely k ö r ü l b e l ü l 2500 ölet ad el évenkint ; a többi 4—5
kisebb fakereskedő, a v a s ú t i udvaron lévő eladással e g y ü t t szintén
annyit adhat el. A város vagyonosabb lakói faszükségletöket m á r május
hóban szokták egyenesen a termelőtől beszerezni, k i k is a bevásárlóit
fát a városi fakertben szokták lerakatni.
A bakonyalján és a hegyek m e n t é b e n lakók tűzifakereskedéssel
nagy mérvben foglalkoznak, és a déli határszélen fekvő erdőségek­
ben, de nagyobb részt a Bakonyban ölfát vásárolnak, a jobb minőségű
fát hasábba vágják, a dorong- és galyfát pedig csillének (18" hosszura
hasogatott és szalmakötéllel összekötött gyujtófa) felaprítják és leg-
' t ö b n y i r e egy lovas vagy k é t szamaras kocsijokkal G y ő r v á r o s utcáit
„ f á t v e g y e n e k ! " k i á l t á s o k k a l bebarangolva árulják.
A faszén-szükségletet kizárólag a Bakony szénégetői látják el
bükkfa-szénnel.
A m e g y é b e n mint első r e n d ű téglaégetés E s z t e r h á z y P á l gróf­
nak szerecseni téglaégetése és a győri h a t á r b a n 3 kisebbszerü t é g l a é g e -
tás érdemel említést, hol is eladásra k é s z í t t e t i k tégla. V a n m é g jobb
minőségű téglaégetés a pannonhalmi főapátság ravazdi és Viczay gróf
h é d e r v á r i birtokán. V a n t o v á b b á G y ő r ö t t egy g y u f a g y á r és Hetsch
t e s t v é r e k fakereskedő helyiségében egy gőzfürész.
Szállításra a Győrvárosából 3 i r á n y b a n vezető vasúti vonal, a
Duna, R á b a és R á b c a folyók és a közönséges utak szolgálnak. A z utak
legnagyobb részt lehető legroszabb állapotban vannak, s teherrel csak
tartós szárazság vagy k e m é n y téli fagy mellett j á r h a t ó k . M e g e m l í t e n d ő ,
hogy a P á p á n á t G r á c b a vezető vasútvonallal a győri fakereskedők
könnyebben és olcsóbban r e m é l n e k fához j u t h a t n i , m i a tűzi fánál az
idén m á r be is k ö v e t k e z e t t , mert ezen irányból V e s z p r é m - és Vasme-
gyéből előbbi évekhez mérve 6-szor t ö b b ölfa hozatott a piacra; de azért
 mult enyhe télnek dacára is a tűzifa á r a csak 2 í r t t a l szállt alább
-
; y Ölnél.
A forgalmi á r t illetőleg G y ő r ö t t :
1 köbláb t ö l g y szerszámfa átlagos á r a . — frt 95 kr.
1 „ fenyő tutaj fa — „ 48 „
1 „ „ deszka és léc . . . . — „ 80 „
1000 drb. puha szőlőkaró 19 „ — „
1000 „ zsindely 5 „ 80 „
1 bécsi öl cser hasábfa 19 frt. ; b ü k k 18 f r t . ; t ö l g y 16 frt. ; éger
1 frt. ; puha (lomb) fa 10 f r t , ; cserdorongfa 16 fr. ; tölgy-dorongfa
2 frt.
A vidéken pedig 1 k ö b l á b tölgy haszonfa átlagos á r a 25 kr. ; szil
3 kőris 40 kr. ; cser 20 k r . ; n y á r (épületfa) 12 k r . T o v á b b á 7 lábas öl
serhasábfa 16 f r t . ; t ö l g y 12 f r t . ; félkemérryfa 10 f r t . ; puha (lomb)
f r t . ; cserdorong 12 f r t . ; tölgydorong 10 frt. ; félkemény dorong 7 f r t . :
uha dorong 10 f r t . ; k e m é n y csök 10. ; félkemény csök 6 frt. ; puha
sök 5 f r t . ; kevert botfa 4 frt.
Összehasonlításul talán nem lesz é r d e k t e l e n , ha az 1866. j a n u á r
óról szóló f a á r h i r d e t m é n y t ide igtatom, mely szerint G y ő r ö t t volt :
1 öl cserhasábfa 9 f r t ; cserdorongfa 9 frt 50 k r ; tölgyhasábfa 8 f r t ;
ülgydorongfa 7 f r t . 50 kr., kevertfa 8 frt. és szilfahasáb 9 f r t .

A pannonhalmi főapátság erdei.

A pannonhalmi főapátságnak a megye déli részén elterülő erdő-
égei 6190 holdat tesznek és 2 erdészetre oszolnak, u. m. a ravazdira
»712, — és a jánosházira 2477 holddal.
A z uralkodó fanemek a cser, kocsányos ós kocsánytalan tölgy ; a
gyakori tőrevágatás és a magról való felujbolítás elmulasztása miatt
ízen erdők is teljesen elveszték sarjtermőképességöket ; ez okból az
íddig 60 éves forda-tartalommal kezelt sarj erdőt az igényeknek megfe­
d ő gazdászati átalakítással változtatni k e l l e t t , és helyette jövőre
/ - r é s z b e n 80 éves szálerdő — és Y^-részben 25 éves akáca sarj erdő fog
4

ületbe lépni.
Hogy azonban a nagy kiterjedésű igen ritka állabok és többnyire
:sak kökény, gelegonya és gyalogfenyő borította és mitsem jövedelmező
í r d ő t é r e k a lehető legrövidebb idő alatt jövedelmező állabokká váljanak
L869-ik évben, mint az erdőrendezés kezdetén határozatba ment, misze-
•int a lassú növésű cser- és tölgyfával való kizárólagos felujbolítás
íelyett a gyorsnövésü akácfa tenyésztése jöjjön alkalmazásba, annál is
inkább, mivel e fa az itteni száraz termőhelyen is j ó l tenyészik, és
m á r megkezdett ültetések u t á n itélve, az erdészeti gazdászatban ne
szánt fontos szerepre igen is alkalmasnak mutatkozik. Nem egy ok SÍ
az akácfatenyésztés mellett; igy fája sokoldalú alkalmazásra képi
többi között annak idejében az urodalom tetemes szőlőkaró szükségl
t é t födözendi ; növése gyors, a r o v a r v i l á g b a n nem akad ellenség
magszedése k ö n n y ű és olcsó, á t a l á b a n tenyészetése oly biztos
egyszerű, hogy e tekintetben minden egyéb fanem fölött áll.
A z erdősítés vetény és vigályvágások által t ö r t é n i k ; kivételt cs:
a háromtarjáni és tényői v á g á s t e r e k képeznek, hol az álladók kellő zá
lata és a faállomány minősége a természetes uton való felujbolítá
előnyösebbé teszi. Nagyobb kiterjedésben azonban, — volt légyen azt
talaj m á r előbb is erdő vagy szántóföld vagy akár legelő, — az erdős
tés az erdei mezőgazdaság segítségével létesíttetik.
A z erdei mezőgazdaság segítsége nélkül az erdők újra növesztő
igen nagy bajjal és sok költséggel j á r n a , mert a sokféle gaz és gyo
oly buja, hogy ez a fiatal fácskát okvetlenül elnyomná, vagy csak arán;
talán költséggel volnának azok m e g m e n t h e t ő k ; és az erre fordító
összeg a vágásig való kamatok kamatjával számítva, igen tetemessé nő]
k i magát.
Fölösleges volna e h e l y ü t t az erdei mezőgazdaság előnyeit fejt
getni, melyeket a tapasztalat m á r kétségen kivül helyezett. De ne
hagyhatjuk említés nélkül azon k ö r ü l m é n y t , mely a m á r jelzett okokk
egyetemben szintén az említett erdőtenyésztési m ó d mellett nyilakozot
s e k ö r ü l m é n n y abban állott, hogy a roppant kiterjedésű falopások meí
szüntetése érdekében a vidék vagyontalan lakóinak alkalom nyujtasse
tüzelő fájok egyrészét becsületes uton megszerezhetni, s e melle
a lakosság kapás-növények termesztésére alkalmas erdőtéreket jutányi
bérért ideiglenesen használatba vehessen; mert i g y m u n k á j a utá
tüzelő és élelmi szerekhez j u t v á n , nincs t i l t o t t cselekvények elkövet*
sére annyira csábítva.
A k i t ű z ö t t cél keresztülvitele kezdetben sok nehézségbe ütközőt
főleg mivel a m u n k á s n é p nem bizván a fáradságát j u t a l m a z ó termésbei
nagyobbszerü irtásokra nem v á l l a l k o z o t t ; jelenleg azonban belátva
azt, hogy fáradozása a tuskó és gyökérfa, nemkülönben a termés élvezc
tével dúsan van jutalmazva, s i k e r ü l t ez á t a l a k í t á s r a oly számos válla
kozót megnyerni, hogy 1869 óta az erdőség különböző részeiben töb
mint 700 hold haszontalan p u s z t a s á g változott á t j ó jövedelmet ígér
állabokká, melyeknek j ö v e n d ő célszerű ujbolítása is biztosítottna
tekinthető.
 A művelési rendszer fő vonásaiban következő: a tuskós, csöpőtés
i gyöpös erdőtér részért vagy pénzhaszonbérért kiadatik a k ö r ű i m é -
bekhez képest 2 vagy 3 évre, mialatt az illetők két évi kapásnövény-
jrmeléssel az egész t é r t mindenféle tuskó — és gyomtól kitisztítani,
öteleztetnek ; ezen idő letelte u t á n a m á r j ó l megtisztított és porha-
yósított szántóföld egy öl távolságú sorokban 2 láb csemetetávolsággal
éves csemetékkel lesz beültetve és pedig tavaszszal, vagy pedig cser-
3 t ö l g y m a k k a l őszszel, — ez esetben a sorokban e g y m á s t érő m a g s ű r ű -
í g g e l ; akácamagvetés csak homokosabb talajban történik, ez is csak
isebb területen, mivel a csemete-ültetés előnyösebbnek bizonyult.
A z í g y ellátott t é r évről évre a sorok közé ü l t e t e n d ő egy sor
ukorica, paszuly, vagy burgonya-termelésre j u t á n y o s áron azon kÖte-
îzettséggel osztatik k i , hogy az illetők a kapásnövény ültetése,
:apálása és feltöltésekor mindannyiszor a fasorokat is megkapálják,
s azokat a gaztól m i n d i g tisztán t a r t j á k . H o g y pedig ezen m u n k á l a -
oknál a fák megsértése lehetőleg elkerültessék, a vállalkozók kötelesek
ninden időközben a kiveszett csemetét rá következő tavaszi ültetéssel
ajátjokból ujakkal is pótolni.
M i n t h o g y tapasztalás szerint a huzamosabb ideig tartó földpor-
íanyítás a fanövények kedvező növekvését j e l e n t é k e n y e n előmozdítja,
ÍZ okból a fasorok között való termelés mindaddig tart, m í g ezt a fel­
serdült fácskák k i nem szorítják, midőn m á r a talaj káros begyöpösödése
is elmarad.
M i v e l a 2 első évben az előkészített t e r ü l e t e k k e l nem rendelkez­
h e t t ü n k , az erdők állapota pedig mulaszthatlanul terjedelmes ültetéseket
igényelt, azért oly hiányos fiatalabb álladékok, melyek nagy kiterjedé­
sek miatt csakis tökéletes irtás illetőleg kitisztogatás által voltak
ujbolíthatók, tökéletes irtás alá k e r ü l t e k ; a hol pedig a meglevő
ritka tősarjak a forda-idő t a r t a m á r a m é g reményt nyújtottak, i l y t ö b b
száz holdnyi t é r k a p á v a l gyöpbe vágott t á n y é r o k b a n nagy mennyiségű
makkal lőn beültetve, mely m u n k á l a t terjedelmességénél fogva csakis az
urodalomnak áldozatkész elhatározásával volt foganatosítható.
A z akácfa mellett azonban a t ö b b i fanemek tenyésztése sem lett
elhanyagolva, mint ezt a következő k i m u t a t á s tanúsítja.
1869—1872-ig n é g y év alatt elültetés alá k e r ü l t :
fanem mérő font csemete db.
Tölgy . . . . 1552 — 57980
Szelid gesztenye . — 4 —
Lucfenyő . . . — 40 17600
Fekete fenyő . . — 65 30400
 fanem mérő font csemete db.
Erdei fenyő . . ' — 65 51200
Vörös „ . . — 160 600
Sima „ P. Strabus — 20 100
Korai jávor . . — 250 42000
Kőris . . . . — — 4000
Nyír — — 4000
Szil - 30
Fekete n y á r . . — — 7000
Hárs — 120 —
E
ger — 20 —
3453 843000
E b b ő l k i t ű n i k , hogy az 1869—1872 n é g y évi időközben a főapa;
ságnak csupán csak G y ő r m e g y é b e n fekvő szt.-mártoni, ravazdi, écsi (
1
tényői erdejében l / , millió lomb és tűlevelű csemete lőn elültetvf
ezenkivül à szabadban is nem csekély térek vettettek be t ö l g y g y e i é
kőrissel.
A m i a vetés és ü l t e t é s sikerét i l l e t i , örömmel jelezhetjük, hog
az a megtisztított művelt földben eddig mindig biztosan megeredt, és
növekvés a gyöpbe kényszerített ültetéshez képest feltűnően üdéne
mondható.
A n a g y m é r v ű kiültetések szükségessé teszik a terjedelmes faiske
Iákat ; G y ő r m e g y é b e n 7, a szomszéd V e s z p r é m m e g y é b e n pedig 3 fais
kólája van a f ő a p á t s á g n a k ; az előbbiek ugy mint az utóbbiak 18 hold -
összesen tehát 36 hold kiterjedéssel bírnak.
A z említett négy év alatt a „faiskola, erdőültetés és fenntartás
készpénzkiadásai tettek : 1869-ben 1456 f r t ; 1870-ben 4386 f r t ; 1871-bei
4756 f r t ; 1872-ben 8105 f r t ; összesen 18703 frtot.
A főapátságnak a megye déli részén fekvő erdőségeiben az erdé
szeti t e e n d ő k e t 1 erdőmester vezetése alatt 1 erdő rendező, 1 segéd'
tiszt, 2 pagony erdész és 14 erdőőr, — g y ő r k e r ü l e t i erdőségeiben pedij
a jószágkormányzó felügyelete alatt 1 pagony erdész és 4 erdőőr végzi
T a l á n szólnunk kellene m é g az erdőkárosításokról, oly t á r g y r ó l
mely nem csupán nemzetgazdászati szempontokat, érdekeket érint érzé­
kenyen, de a közerkölcsiség viszonyait is jellemzően világítja meg
Nem akarunk részletekbe bocsátkozni, és csak átalánosságban
j e g y e z z ü k meg, miszerint a főapátság erdei sem k é p e z t e k oly területet,
melyen a birtokjog szentsége kellő tiszteletnek ö r v e n d h e t e t t volna. E
tekintetben azonban a legújabb évek örvendetes emelkedést, j a v u l á s t
 itatnak fel, m i is lehetővé teszi, hogy elfojtsuk a mult állapotok
ött érzett fájdalom hangját, és a vigasztalóbb jövő reményeinek
ünk.

I p a r és k e r e s k e d e l e m .
Dr. Pisztóry Mórtól.

Gyár- és kézműipar.

A z iparosok számáról biztos adatokat csakis az 1870-ben foga-

tosított népszámlálás nyújt ; azonban sajnos, hogy az egyes ipar
akra nézve annyira átalános csoportok lettek f ö l v é v e , melyek arra
zve, hogy mely i p a r á g a k vannak l e g i n k á b b elterjedve a városban és
îgyében, semmi tájékozást nem nyújtanak. Ezen adatok szerint az
arosok következő csoportokra vannak felosztva: 1. építészeti és m ü v é -
eti ipar; 2. fém-, k ő - és faipar; 3. vegyészeti, élelmezési és fogyasz-
si ipar; 4. szövő i p a r ; 5. b ő r - é s papir g y á r ipar; 6. nem közvetlenül
rmelőipar.
I . É p í t é s z e t i é s m ű v é s z e t i i p a r . Ide soroztattak : építész,
ímüves, szobafeső, mázoló, cserepes ; továbbá k ö n y v - és kőnyomdász,
nyképész, réznyomó, mintarajzoló, vésnök stb.
Ezen csoportba tartozó iparral foglalkozott Győrvárosában 232,
megyében 278, összesen 510 egyén. Ezek közöl 180 mint önálló v á l -
lkozó és 330 m u n k á s .
I I . F é m - , k ő - é s f a i p a r . Ide tartoznak ; a gépészek, kocsi-
pártok, minden szállító eszközök gyártói, arany- és ezüst-művesek,
)vácsok, lakatosok, porcellán-, cserép-, kőedény-, tégla- és ü v e g g y á r t ó k ,
ztalosok, ácsok stb.
Ezen i p a r á g a k k a l foglalkozott a városban 583, a megyében 824,
íszesen 1407 egyén. Ezek között önálló vállalkozó volt 554.
I I I . V e g y é s z e t i , é l e l m e z é s i és f o g y a s z t á s i ipar.
le tartoznak k i k bármiféle vegyészeti szerek előállításával, gyújtó
i világító szerek készítésével, élelmi cikkek (liszt, cukor stb.) előállí-
.sával foglalkoznak, k i k italok készítésével, dohánytermeléssel, s t ö b b
félével foglalkoznak. Ezeknek száma volt a városban 455, a m e g y é -
3n 621, Összesen 1076. Ezek között önálló iparos volt 462.
I V . S z ö v ő i p a r . Ide tartoznak a selyem, kender, len, gyapjú,
amut szövetek g y á r t á s a és azok feldolgozásával foglalkozók p l . szabók,
m-ónők stb. Ezen i p a r á g a k k a l foglalkozott a városban 505, a m e g y é -
sn 889, összesen 1394 e g y é n ; közőlük 700 önálló iparos.
 V . B ő r - , p a p i r - é s m á s i p a r : u. m. nyergesek, szijgyártí
v a r g á k kesztyűsök, kártyafestők, könyvkötők, kalaposok, kefekötők, sza
makalaposok, kosárfonók stb. Ezeknek száma : a városban 731, a m
m e g y é b e n 544 , összesen 1275. Ezek közöl 647 önálló iparos.
V I . N e m k ö z v e t l e n ü l t e r m e lő f o g l a l k o z á s o k , u. i
hirdetési intézet, uszoda, borbély, vendéglős, h o r d á r stb. a városbí
360, a megyében 314, összesen 674 egyén, k i k közöl 377 önállóan fo<
lalkozik az iparral.
Ezen adatok szerint az összes iparosok száma : a városban 287
a m e g y é b e n 3470, t e h á t az iparosok a városban a foglalkozással bí:
népességnek 28°/oát, a m e g y é b e n 7°/o-át teszik.
Ezen k i m u t a t á s csakis az iparosok számáról ad felvilágosítás
de épen nem t ü n t e t i k i , hogy minő i p a r á g a k vannak l e g i n k á b b elte
j e d v e ; erre nézve a városban k i á l l í t o t t iparjegyek, n e m k ü l ö n b e n
városra és megyére nézve az adózási lajstromok n y ú j t h a t n a k tájékozás
1866-tól 1870-ig asztalosok részére 15, csizmadiák és varga
részére 59, korcsmárosok részére 84, szabók részére 32, sütők részére 1
iparjegy á l l í t t a t o t t k i . A z egész győri a d ó k e r ü l e t b e n pedig az ita
m é r ő k és vendéglősök e g y ü t t közel 5000 f r t . adót fizetnek, m i i
időkulcs szerint 50.000 f r t . j ö v e d e l e m n e k felel m e g ; a szabók 80
frt., a lábbeli készítők 1000 frt., kávésok 700 frt., molnárok 150
frt., sütők 4000 f t . ; — 300 í r t n á l t ö b b adót fizetnek a gyógyszerészei
mészárosok és k o v á c s o k ; 200 frton felül az asztalosok, festői
zsákkölcsönzők és varrónők, k i k közé azonban •— elég h e l y t e l e n ü l -
a kéjhölgyek is b e s z á m í t t a t t a k ; — 100 ftnál magasabb adót fizetnél
az aranyművesek, ácsok, tímárok, cukrászok, divatárusnők, ép:
teszek, hentesek, kalaposok, k á d á r o k , kefekötők, lakatosok, bábsütői
nyomdászok, órások, szíjgyártók, szűcsök és zenészek. — Ezen iparága
kat t e k i n t h e t j ü k t e h á t a városban és megyében mint olyanokat, melye
legnagyobb m é r t é k b e n vannak elterjedve.
A z iparnemek kisebb-nagyobb terjedtségét m é g a céhek és ipai
t á r s u l a t o k , valamint ezek tagjainak számából is felismerhetjük.
A város t e r ü l e t é n lévő céhek száma 58, összesen 800 taggal; eze
céhek csekély életrevalóságát eléggé igazolja azon k ö r ü l m é n y , hog
némely céhnek csak egy k é t tagja van, l e g t ö b b tagot számla
a varga- és csizmadia céh (341), szabó céh (165), molnár céh (47); 20-ná
t ö b b tagot számlál a fazekas-, mészáros- és asztalos-céh ; — 10-nél t ö b
tagot a lakatos-, k á d á r - , kalapos-, pék-, takács-, fekete fazekas- bádogos
céh ; a többi céhek m é g ennél is kisebb számmal bírnak, m i elégg
bizonyítja, hogy ezen céhek elszigetelt működése vajmi csekély haszonná
 et. Csodálnunk k e l l iparosainknak az uj i p a r t ö r v é n y n y e l szemben
tusított bizalmatlanságát, hogy ne mondjuk elfogultságát melynél
jva mindeddig nem alakultak át egy hatalmas i p a r t á r s u l a t t á , mely
3—1000 taggal valóban hatalmas támasza lehetne városunk i p a r á n a k .
A megye t e r ü l e t é n 1872-ben volt 26 céh 1312 taggal; i t t legjob-
a. el vannak terjedve a takácsok (420), molnárok, k á d á r o k , kovácsok,
)észek, szabók, p é k e k és mészárosok.
A z uj i p a r t ö r v é n y szellemének megfelelő i p a r t á r s u l a t csak egy
;ezik : „győri vendéglősök, italmérők és kávésok t á r s u l a t a . " Ezen
fsulat m é g 1846-ban keletkezett, és 1872. május hó 4-én az uj ipar-
rvénynek megfelelőleg i p a r t á r s u l a t t á alakult, egy külön t a k a r é k - és
telosztálylyal, mely törvényszékileg be van jegyezve, és melynek
ladata tagjait szükség esetén kölcsönökben részesíteni. B í r t o v á b b á
tegápoló és temetkezési alappal, m e l y r ő l a „ h u m a n i s t i k u s i n t é z m é -
r
ek" r o v a t á b a n m á r emlékeztünk.
V é g r e a favágóknak 1868-ban keletkezett t e s t ü l e t e sem bir többé
hszervezettel, hanem egészen a szabad egyesülés elvén alapszik ; tag­
inak száma 17 ; — főcélja a t á r s u l a t i tagok és ezek özvegyeinek vagy
v á i n a k segélyezése.
Dacára annak, hogy a társulási viszonyok adatai eléggé bizo-
fítják, hogy n á l u n k az ipar nagyobb j e l e n t ő s é g r e nem képes v e r g ő d n i ,
a kis ipar t ú l n y o m ó — m é g sem h i á n y z a n a k városunkban egyes
igyobb és a hazai ipar terén m á r is elismerést szerzett vállalatok ;
yen főleg Nagy M i h á l y t é s z t a - g y á r a , k i is k i t ű n ő t é s z t a - g y á r t -
ányaiért nemcsak nagyobb kiállításokon lőn k i t ü n t e t v e , de a hazai
ar t e r é n kifejtett b u z g a l m á é r t é r d e m k e r e s z t e t is nyert.
E m l í t é s t érdemel továbbá S t á d e l K á r o l y n a k 1845 óta fennálló
a z d a s á g i g é p g y á r a , mely állandón egy gőzgéppel és 10—12
igéddel dolgozik ; rostáiért és v a s k e r e t ü j á r g á n y cséplőgépeiért
366-ban a bécsi gazdasági kiállításon 8 aranyos állami jutalomdijat
yert,
E m l í t e n d ő m é g Christen k o c s i g y á r a , mely szintén érmet
yert; K o h n nagyszerű o l a j g y á r a , t o v á b b á Neubauer K á r o l y
y u f a g y á r a , egy k e m é n y í t ő - , és k é t s z o d a v i z g y á r ; a
a j ó g y á r t a közlekedési eszközöknél fogjuk megismertetni; végre
v i l á g í t ó g á z g y á r , mely G y ő r n e k részvényekre alapított egyet-
3n g y á r i vállalata, és 1868-ban 130 ezer ft. részvénytőkével keletke-
ett ; a gáz-világítás összesen 150 ezer f t n y i költséggel j ö t t létre,
s naponkint 253 közlánggal és 1900 m a g á n l á n g g a l látja el v á r o -
unkat.
marnom
A megye területén jelenleg három g y á r létezik, u. ni. a gye
szigeti olajgyár, mely 1872-ben 60,000 mérő repcét dolgozott föl;
ecet- és szeszgyár, mely é v e n k i n t 2000 akó ecetet és 10,000 akó bc
szeszt és liqueurt k é s z í t ; és v é g r e a szigeti szesz- és sörgyár, me
csak most kezdé meg m ű k ö d é s é t .
E z e n k i v ü l a megye t e r ü l e t é n a g y á r i p a r n a k m é g egy neme érd
mel kiváló említést, — t, i . a m a l o m i p a r . G y ő r m e g y e területi
összesen 3 gőzmalom van ; a város t e r ü l e t é n is van k é t gőzmalom, me
azonban szünetel, a harmadik pedig jelenleg'van keletkezőben. Ezenfel
van a megyében v i z i malom 241, szélmalom 4, szárazmalom 43; összes*
292 malom 346 p á r örlőkővel. A z ezekben feldolgozott gabnamennyis*
369,151 osztr. mérő, miből 167,557 v m . liszt és 83000 mázsa dar
korpa, hulladék stb. nyeretik.
Iparcikkeink közöl a bécsi közkiállításon Bejei és Weisz lábbe
készítményei, Stadel K á r o l y gazdasági gépei, Christen hintói, Ct
S á n d o r n y o m t a t v á n y a i , Nagy M i h á l y tésztakészítményei és Neubam
K á r . g y u f a g y á r t m á n y a i szerepeltek.
Iparunk fejlődését 1866-tól 1870-ig az évenkint növekvő iparéi
g e d é l y e k és az ipar u t á n fizetett jövedelmi adó igazolják. U . i . ipareng*
dély adatott : 1866-ban 68, 1867-ben 93, 1868-ban 87, 1869-ben 9,
1870-ben 135, összesen 476.
I p a r k e r e s e t i a d ó a kereskedelmi és tudós iparok levonás
u t á n fizettetett a győri adókerületben : 1866-ban 13,127, 1867-be
13,655, 1868-ban 13,977, 1869-ben 15,172, 1870-ben 15,622.

Kereskedelem.

A z 1870-ben foganatosított népszámlálás szerint volt a kereskt

delemnél a megyében :
pusztai j á r á s : 118 vállalkozó, 1 hivatalnok, 22 m u n k á s
sokoróaljai j á r á s : 114 „ 1 „ 49 „
t ó - , szigeti és csilizközi 205 „ 19 „ 92 „
összesen 437 vállalkozó, 21 hivatalnok, 163 m u n k á s
a v á r o s b a n pedig 383 vállalkozó, 55 hivatalnok, 239 m u n k á s ;
kereskedelem u t á n élő összes lakosság t e h á t a városban 677 személybő
áll, s i g y a foglalkozással bíró lakosság számának 6°/ -a esik a keres
0

kedelemre.
A kereskedelmi foglalkozás főnemei l e g i n k á b b az adózási lajstro
mokból d e r í t h e t ő k k i ; ezek szerint 1870-ben következő kereskedés
foglalkozások voltak m e g a d ó z t a t v a :
lőrkereskedők . . 145 fttal lókereskedők . . . 86 fttal
ilkuszok 75 „ marhakereskedők . . 143 «
leli gyümölcskeresk. . 26 „ n ü r n b e r g i áru keresk. 414 r>
lohánytőzsdék . , . 384 „ papirkeresk. . . . 96 »
"akereskedők 386 „ posztókeresk. . 213 V)
rabnakereskedés . 4750 „ rőföskeresk. 691
gyümölcskeresk. . . 97 „ sertóskereskedők . 834 »
lázalók 263 „ vaskereskedés . . . 213 »
lalapkereskedők . 24 „ üvegkereskedés . . 205 n
könyvárus . 78 „ vegyeskereskedés . 1886 V)
isztkereskedők 525 „ 173 ti
összesen 11,817 fttal.
Ezen kimutatásból első tekintetre k i t ű n i k , hogy az élelmi és r u -
íázati szükségletekkel kereskedő fajokon k i v ü l , — melyek minden
károsban legnagyobb számmal fordulnak elő, — főleg a következő ke­
reskedelmi foglalkozások vannak elterjedve, u . m. a gabna-, liszt-, ló-,
narha- és sertés-kereskedés összesen 6338 ft. adóval, m i is a kereskedési
idónak közel 6 0 % - á t teszi.
A z i n k á b b iparos jellegű és csakis a helybeli fogyasztás födö-
ïésére szorítkozó kereskedelmi ágakon k i v ü l t e h á t csakis a gabna- és
narkakereskedés bír nagyobb jelentőséggel, ez okból mindenesetre
írdekes lesz ezekkel részletesen megismerkedni.
A m i különösen Győrváros g a b n a - k e r e s k e d é s é t illeti,*) ez
károsunkban már emlékezetet meghaladó idők óta annyira elvan terjed­
je, hogy a város túlnyomó foglalkozását képezi. A Duna mellékágán a
gőzhajóval G y ő r r é érkező utasnak első tekintetre fel íbg t ű n n i , hogy
iz egész Dunaparton egy hoszszú ház-sor vonul végig, mely mind-
mnyi egy és k é t emeletes, de csak a padlás ablakokhoz hasonló kis
iblakokkal van ellátva ; — ezen épületek mind gabnatárak, melyek a
gőzhajótól a vasúti állomásig is egész u t c á k a t k é p e z n e k ; némelyik oly
liszesen van építve— főleg a R á b a partján, — hogy kevés lakház van
Gryőrött, mely vele m é r k ö z h e t i k .
Hajdan— midőn m é g vasutaink és más gőzerejü közlekedési esz­
közeink nem voltak, a nyers t e r m é n y e k k e l való kereskedés csakis a
íblyamok mentében honosodhatott meg.
Ezen időben főleg Pest, K o m á r o m , G y ő r és Mosony városok ke­
reskedői versenyeztek egymással, hogy hazánk fölös gabnaterményeit

r
*) G y ő r v á r o s gabna-kereskedelmét a legújabb adatok alapján részletesen
lolgoztam fel a statistikai e's nemzg. közlemények számára; kiadja a m. tud. akadémia.
91
w
Győrmegye és város egyet, leírása. *
 m a g t á r a i k b a Összegyűjtsék, és Ausztria nemkülönben a külföld piacár
szállítsák. K o m á r o m b a n azóta a gabnakereskedés csaknem egészen meg
szűnt, Mosonyváros forgalma 3 millió mérőről 300 ezerre hanyatlott ; -
e g y e d ü l G y ő r volt képes gabnakereskedését fenntartani és Pest váró
sával versenyre kelni ; dacára annak, hogy Pest napról napra veszélye
sebb versenytárssá lőn. B u d á n a k Triesttel, — a mohács-pécs-barcs
vasútnak N . - K a n i z s á v a l , Triesttel és a b á n á t i vidékkel való Összeköt
tetése mindmegannyi előnyök Budapest gabna-kereskedésére é
h á t r á n y o k G y ő r kereskedelmére nézve. Mindennek dacára Győrváro
jól szervezett gabna-kereskedése és forgalma 1865 óta épen nem csökkeni
* sőt ellenkezőleg — emelkedett, m i t az általam g y ű j t ö t t és a tud. akade
mia statistikai és nemzetgazdászati közleményeiben részletesen feldől
gozott adatok eléggé bizonyítanak ; mindezekből csupán a végeredmé
n y é k e t igtatom ide.

Győrből elszállít­
Győrbe érkezett
tatott

1865 2.906,201 vm. 3.122,595 vm.

1866 3.682,139 „ 3.729,169 „
1867 4.163,389 „ 4.229,505 „
1868 4.493,363 „ 4.627,797 „
1869 4.571,738 „ 4.615,759 „

Ö t év alatt t e h á t G y ő r r é érkezett összesen 19-513*830 vmázsa, é

Győrből elszállíttatott 20-344-897 vmázsa gabona; az öt évi gabnafoi
galom t e h á t közel 40 millió vámmázsa gabonát tett.
A z érkezett és tova szállított gabnamennyiség adatai bizonyítjál
-
hogy a G y ő r r é érkező összes gabnamennyiség tisztán kereskedem
szempontból érkezik városunkba.
Ezen adatokból nemcsak G y ő r k i v i t e l i gabonakereskedése, hanei
a kereskedés iránya is felismerhető. Ugyanis az összes gabnamennyisé
alulról érkezik, mert a győri gőzhajózási társulat hajói Győrnél feljeb
nem közlekednek, a vont és evezős hajók sem mehetnek t o v á b b , mir
G y ő r i g ; innen van, hogy az egész tovaszállítást a szab. dunagőzhajózáí
t á r s u l a t és az államvaspálya t e l j e s í t i ; ezek adatai szerint pedig a
egész mennyiség fölfelé Bécsnek szállíttatik.
A gabna-kereskedés t á r g y á t tulnyomólag buza és zab képezi, ug
hogy a g y ő r i gőzhajó-társulat hajóin leginkább csak buza, az állán
vaspályán és dunagőzhajó-társulat hajóin buza és zab érkezik ; a töbl
 nemekre alig esik a szállítás 10°/ -a. A kereskedés t á r g y á t
0

ő buza és zab a b á n á t i vidékről érkezik, miből é r t h e t ő ,

mennyi nehézséggel k é n y t e l e n e k kereskedőink m e g k ü z d e n i , főleg
•enc-csatorna tisztítása és k o t r a t á s a óta, mely a hajókat m é g
ibb kerülő ut m e g t é t e l é r e k é s z t e t é . Valóban csodálni lehet, hogy
r i gabnakereskedők ennyi nehézség dacára emelni és fejleszteni
ek a gabnakereskedést, és veszedelmes v e t é l y t á r s u k k a l Buda-
»1 kiállják a versenyt dacára annak, hogy a főváros a szállítási
ba esik.
A főváros adatainak összehasonlítása a győriekkel szintén iga-
hogy m i l y j e l e n t é k e n y a m i gabnakereskedésünk ; ugyanis
•ben Győrből elszállíttatott 4*200-000 vámmázsa gabona; Buda-
51 pedig 5*200-000, — t e h á t csak is 1 millió v á m m á z s á v a l t ö b b .
m é g oly években is megszerezte kereskedése számára a szüksé-
abnamennyiséget, midőn azt Bánátból a szük termés miatt meg
kaphatta; i g y 1869- és 1870-ben a g y ő r i m a g t á r a k b a n létező
ínak legnagyobb része Szerbia- és Oláhországból j ö t t .
G y ő r birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy v i -
I gabnakereskedés igényel ; ilyenek a győri gőzhajó-társulat, mely
3 gabnaszállítással foglalkozik, t o v á b b á a „győri L l o y d " , mely
i g y e l , hogy a gabnakereskedéssel visszaélés ne történjék, és e cél-
laponkint saját helyiségeiben tőzsdét tart, melyben a g a b n a á r a k
íyleg létrejött üzletek alapján jegyeztetnek; ezenkivül a m é r t é k
támadó viszálykodások elintézése szempontjából uj szerkezetű és
tökéletes gabnamérő-géppel van ellátva. Ezen intézetről alább
3tesen fogunk szólni, valamint a győri gőzhajó-társulatról is.
Ezen kivül összefügg a győri gabnakereskedéssel :
1. A f u v a r o s o k keresete, m i u t á n a gabna csaknem egészen a
j i érkezik és innen vagy egyenesen a vasúti indóházhoz vagy előbb
árakba és azután a vaspályához v i t e t i k . A G y ő r ö t t létező 150 fuva-
diát ennek köszöni l é t é t , hasonlókép a zsákhordók és gabnafel-
lők (vigyázók), kiknek e g y ü t t e s száma közel 200-ra t e h e t ő .
2. A z s á k k ö l c s ö n z ő é s z s á k v a r r ó intézetek száma 6 és
sen 40—50 embernek, többnyire n ő k n e k nyújt állandó keresetet.
3. A m a g t á r é p ü l e t e k száma hivatalos feljegyzés szerint :
városban 14, a E e r d i n á n d v á r o s b a n 36, a Ferencvárosban 52, az
:osban 8, a Nádorvárosban 37, összesen 147.
Ez csak az önálló m a g t á r i é p ü l e t e k száma ; ezenfelül számos ház
21*
v a n , hol vagy a p a d l á s , vagy a földszint egy része magtárrá
átalakítva, ugy hogy a m a g t á r a k b a n á t l a g legalább 4 millió mérő s
helyezhető el.
4. A g a b n á s h a j ó k egy része szintén győri lakosok tul:
n á t k é p e z i ; összesen 31 hajó van a győriek b i r t o k á b a n , de a nem !
hajók egy nagy részének legénysége is győri, mert számos báná
más hajó állandóan G y ő r r é szállít, és i g y a legénység családja többi
i t t van letelepedve ; ezek 1869-ben „győri hajós-egyletet" alakító
melynek tagjai csak feddhetlen és j ó erkölcsű győri hajósok lehel
A z egylet 250 tagot számlál, és célja: tagjait betegségben segélyez
eshetőleg a temetési költségeket viselni.

5. A g y ő r i g ő z h a j ó z á s i - t á r s u l a t is e g y e d ü l a gab
kereskedésnek köszöni létét.
6. Ezenfelül városunkban a gabnakereskedők számát 250-re te
j ü k , ós i g y épen nem t ú l z o t t azon számítás, mely az illetők csalá'
is bele véve 2000-re teszi azok számát, kiknek léte a gabnakere
déssel közvetlenül összefügg, ugy hogy Győrött minden 10-dik er
gabnakereskedés u t á n él.
A másik fontos kereskedelmi á g a m a r h a k e r e s k e d é s
ennek adataiból csak igen keveset ismerünk ; az adózási lajstro
adatai szerint főleg a sertéskereskedés van elterjedve, mely hajd;
G y ő r ö t t nagyobb számmal lakó szerbek kezében volt, jelenleg azoi
a szerbek m á r egészen e l t ű n t e k , és a sertéskereskedés részben a gabn
reskedéssel e g y ü t t e s e n ű z e t i k . A nagy számú sertésszállások is ige
j á k ezen á g elterjedt voltát, valamint a dunagőzhajózási-társulat ut
három évi szállításai is, melyek szerint G y ő r r é 1870-ben 22,
1871-ben 13,011, 1872-ben 9,293 darab sertés érkezett.
A marhakereskedés terjedelmét egyrészről a helybeli husfogy
tás nagyságából, másrészről a marhavásárokra hozott marha da
számából lehetne l e g i n k á b b megitélni,
A húsfogyasztásra nézve a mészáros-céh könyvei adnak némi
világosítást ; e szerint Győrvárosban levágatott — a 3 utolsó év á t h
véve — évenkint 1800 db. ökör, 900 db. tehén, 1500 db. gőböly .
3500 db. legelő j u h ; G y ő r - S z i g e t b e n pedig 700 db. szarvasmarha
2000 db. j u h .
Mindezt l e g i n k á b b kereskedők közvetítésével vásárolják a méí
rosok. A vásárokra hozott m a r h a s z á m adatai hiányzanak.
G y ő r ö t t főleg a l ó v á s á r o k nevezetesek, és messze vidékről lá
 ;ak, mert B á b o l n a és K i s - B é r méneseinek közelsége á t a l á n nagy
pással van arra, hogy m e g y é n k b e n m é g a földművesek lovai is
szépek és erősek ; azonkívül az e m l í t e t t ménesekből k i k e r ü l t lovak
| y számmal szerepelnek a győri lóvásáron. A húsvéti lóvásárra
a szakértők becslése szerint 2—3000 d b n á l is több k e r ü l , az
i v á s á r r a pedig a szarvasmarhák k e r ü l n e k nagy számmal. Sajnos,
a vásáron kiállított szarvasmarha és lejáriátok számából sem
a mennyiségre következtetést vonni. Ezen marhalevelek száma
i n t á t l a g 1200-ra t e h e t ő , de nem minden — a v á s á r r a hozott
u t á n állíttatik k i marhalevél, és a kereskedők néha 20—30, sőt
darabról is egy szám alatt á l l í t t a t j á k k i a marhalevelet, ugy hogy
i t e h e t j ü k a vásárokra egy éven á t érkező marhalétszámot
•00-re, melynek legnagyobb része ló-, ökör-, gőböly- és tehén,
ikedésünk átalános és folytonos fejlődését v é g r e az utolsó öt év
jstromai is bizonyítják, mert a kereskedők fizettek 1866-ban
1
3, 1867-ben 11,166, 1868-ban 11,004, 1869-ben 11,623, 1870-ben
7 frtot.
A kereskedelem kevésbé j e l e n t é k e n y ágait mellőzve, említendő
i kereskedés emelése céljából létező győri kereskedelmi-társulat
g y ü l d e , mely „ g y ő r i L l o y d " cim alatt 1856-ban alakult, és
ban kibocsátott részvények utján a Széchenyi-téren lévő k é t eme-
házat vette meg, hol egy díszes társalgási termet l é t e s í t e t t a
éges mellékhelyiségekkel.
A „győri L l o y d " főcélja, hogy a kereskedőknek g y ü l h e l y ü l szol-
í és a kereskedést és m ű i p a r t közvetve ugy mint közvetlenül elo­
ltsa. Ezen cél elérése szempontjából közvetíti a t e r m é n y e k a d á s v e -
A z egylet 1872-ben megerősített alapszabályai alapján részvényes
járó tagokból áll. Részvényes tagok azok, k i k azon 830 darab
tos részvények birtokában vannak, melyeken a ház vásároltatott és
[szinti kávéház berendeztetett; a részvényes tagok száma jelenleg
belépő tagok az általok beszerzett vagyont, — hova a befizeté-
1 támadó alaptőke, a bútorok és az uj szerkezetű gabnamérő g é p
dk , — külön kezelik ; ezeknek száma 270. A bejáró tagok e g y ü t ­
télések magukat a „győri L l o y d " szokás-jogainak alávetni, melyek
tt a t á r s u l a t a kereskedelemre, főleg pedig a gabnakereskede-
sl előforduló becslési ü g y e k r e nézve mint békebiróság m ű k ö d i k ,
kebiróilag foganatosított gabnabecslések száma, — mely célra a
jép szolgál, 1870-ben 54, 1871-ben 77, 1872-ben 82 volt.
 Pénzintézetek.

A kereskedelem és ipar, de részben a mezőgazdaság előmo

sára egyéb tényezőkön k i v ü l főleg pénzintézeteink szolgálnak, m
a kereskedést, m ű i p a r t , részben pedig a földbirtokot is a s z ü l
tőkével látják el. Ezen intézetek hasznos befolyását főleg azok m ű
séből ismerjük fel, melyet a következőkben óhajtunk föltűn
1. „ A z e l s ő t a k a r é k p é n z t á r " m é g 1844-ben 300
100 ftos részvénynyel alakult; ezen 30,000 ft. képezi jelenleg az i i
r é s z v é n y t ő k é j é t , mely u t á n az intézet —öt év á t l a g á t véve közel 2^
frt. évi tiszta j ö v e d e l m e t volt képes kimutatni. A z intézet vaj
az 1872. évi á l l a p o t szerint á l l egy 112,000 frt. é r t é k ű házbó
k ü n n l e v ő követeléseket, váltókat stb. nem számítva — közel 16
é r t é k ű részvénypapirok és 50,000 ft. é r t é k ű p é n z t á r i utalványok
kában van. A künnlevő követelésekkel e g y ü t t pedig az intézet vag)
lapota 1872-ben 2-142,814 f r t . volt. A z egylet iránt t á p l á l t bizal:
folyton növekvő b e t é t e l e k mutatják, melyek u . i . 1866-tól 1872-r
ezerről 2 millión fölül emelkedtek, s melyek épen nem csökkenti
ujabban keletkezett t a k a r é k p é n z t á r és m á s pénzintézetek ver
dacára.
A pénzintézet azonfelül, hogy t ö b b r e n d ü j ó hitelű részvény
rok tulajdonosa, — következő üzletekkel foglalkozott;
a) váltóleszámítolással ; az intézet által leszámítolt v
értéke 1866—1872-ig 5,614,606 f r t ;
b) előlegezett á r u é r t é k p a p í r o k r a és é r t é k t á r g y a k r a 1866 —18
2,478,248 ftot.
c) ingatlanokra jelzálogi hitelt n y ú j t o t t 1866—1872-ig 671,1:
A győri t a k a r é k p é n z t á r a legújabb pénzválság dacára is szik
áll, és 100 ftos n é v é r t é k ű részvényei 8—900 fton kelnek.
2. A „ k ö l c s ö n ö s s e g é l y z ő e g y l e t " 1864. év sept. 4-én
létre, és üzleti tőkéje a tagoknak 10 évre kötelezett 50 k r n y i heti
téséből képződik, mely egy-egy tag részéről egy év alatt 26 frtc
év alatt 260 frtot tesz; 10 év u t á n az egylet vagyona a tagok k
fölosztatik, addig pedig a tagok kölcsönös j ó t á l l á s mellett kötvény
vehetnek föl kölcsönöket. Ezen egylet m ű k ö d é s e csakis ilynemű
csönzésekre szorítkozik, ugy hogy az intézet Összes követelései egyi
és jelzálogosított k ö t v é n y e k b e n fekszik.
Ezen egylet főleg a kis ipar t á m o g a t á s á r a volt igen j ó t é
hatással, s igy sajnálni lehet, hogy több oly adósa van, kiket a 1
 yelmü börzejáték tönkre t e t t , és i g y nagyobb veszteségnek néz
lébe.
3. „ A k e r e s k e d e l m i b a n k " 1868. augusztus 29-én j ö t t l é t r e ,
872-ben pedig alapszabályait lényegesen módosította. Eredetileg
laptőkéjét 400,000 frtban állapította meg és 2000 db 200 frtól szóló rész-
ényeket bocsátott k i , 1872. sept. 26-án alaptőkéjét 1 millió ftra emelte
öl, és a részvényesek számát 3000 darabbal szaporította. Célja a ke-
eskedelem és ipar előmozdítása rendes bank és egyéb ü z l e t e k által,
nely célból következő ü z l e t á g a k k a l foglalkozik: 1869—1871-ig
a) Váltóleszámítolás által leszámítolt 11,689,902 frt é r t é k ű váltót,
b) Á r u és értékpapírokra előlegeztetett 472,709 frt.
c) Bizonyos névre és legalább 100 o. é. frtról szóló p é n z t á r i utal­
ványokat kibocsátott 5,403,100 frtig, b e v á l t o t t 4,251,000 f r t i g .
T i s z t a n y e r e m é n y e 1869—1871-ig 67,144 frt volt.
4. A „ V e s t a " szintén csak egyleti tagoknak ad kölcsönt, és i g y
3Z is az önsegélyzés elvén alapszik. A l a k u l t 1870-ben. Tagja lehet
minden önálló feddhetlen j e l l e m ű egyén, k i legalább e g y betét fizeté­
sére kötelezi m a g á t , mely hetenkint 10 k r b ó l á l l . A z egylet i l y módon
1 9
befolyt jövedelméből / rész olcsó kamatra kiadatik, de csakis egy­
2 0

leti tagoknak, y ^ - r é s z e pedig sególypénztár létesítésére fordíttatik,

melyből a hibájok n é l k ü l elszegényedett vagy szerencsétlenné lett egy­
leti tagok segélyeztetnek.
A z egylet saját tagjainak k ö l c s ö n z ö t t (váltókra, jelzálogra
és b e t é t i k ö n y v r e ) 1871-ben 14,171, 1872-ben 20,361 frtot.
Segélyalapja jelenleg 311 f r t , és az évi tiszta nyereség, mely a
b e t é t e k é r t osztalékul esett, 1214 frt volt.
5. „ A v á r o s i é s m e g y e i t a k a r é k p é n z t á r " 1871. j ú l i u s
1-én alakult, székhelye Győr, célja és üzletköre teljesen azonos az első
g y ő r i t a k a r é k p é n z t á r é v a l ; alaptőkéje 100,000 frtban van megállapítva,
és e célból 1000 darab 100 frtos részvényt bocsátott k i .
E g y ilynemű önsegélyző egylet létezett a megye t e r ü l e t é n G y ő r -
Szigetben 1862-től 1872-ig; ekkor feloszlott és l e g i n k á b b ennek tagjai
a l a k í t o t t á k a városi és megyei t a k a r é k p é n z t á r t , mely mindjárt az első
évben létre hozott és 31,000 frttal segélyezett kebelében egy önsegélyző­
egyletet.
6. „ A h i t e l é s z á l o g i n t é z e t " 187 l-ben sept. 1-ón j ö t t létre
400000 frt. részvénytőkével, melyből 300000 fi :t van befizetve ; egy-
egy részvény névértéke 100 f r t . A z intézet első évi működésének befe­
jezése u t á n r e n d k í v ü l fényes eredményeket volt képes fölmutatni.
 A z egylet első évi működése u t á n m á r tulajdon házzal bírt, és rész
vényesei 22°/ osztalékot kaptak, m i valószínűleg az 1873 i k év else
0

hónapjaiban még inkább növelte az intézet iránt t á p l á l t bizalmat

melyből fájdalom csak az ujabb börzeválság á b r á n d í t á k i városunl
polgárait, kiket azon intézet mélyen bevont a börzejátók üzelmeibe
Azon polgárok, k i k városunkban leginkább érdekelve voltak e j á t ó k b a n
és kiket ez csakhamar tönkre tett, nagyobb összegekkel adósai voltai;
ezen intézetnek. Ezenfelül az intézet maga is bizományi üzlettel, papí­
rok adásával és vevésévei foglalkozott, és innen volt óriási nagy pénz­
forgalma. Nem csoda t e h á t , ha az intézet a válság beállta u t á n azonnal
liquidálni akart, de csakhamar csődöt volt kénytelen mondani.
A z 1872-ki zárszámadás alapján összes szenvedő állapota 767,157
frtot tesz, melyre a künnlevő váltóköveteléseken felül alig van
150,000 frt fedezet, a váltók értéke pedig igen illusoriussá lett, m i u t á n
a váltóleszámítolások tulnyomólag azok j a v á r a t ö r t é n t e k , k i k a börze­
válság által tönkre jutottak.
7. V é g r e 1872. december havában j ö t t létre 500,000frtnyi 200 frtos
részvénytőkével a kereskedelem, ipar a földművelés támogatására „az
á t a l á n o s h i t e l b a n k " , melynek működése azonban jelenleg még
k i nem m u t a t h a t ó .
Összes pénzintézetünk működésének összehasonlítására szolgáljon
a következő k i m u t a t á s , mely o. é. irtokban van adva, és a Vestánál
187l-re, a h i t e l - és zálog-intézetnél, valamint a városi- és megyei
t a k a r é k p é n z t á r n á l 1872-re, a többinél pedig 1870-re vonatkozik.
 ? ^CO p

leszám ítolt vál

.fénztán jegy,

gyonra, betábl:
Ingat lan va-

zott '.kölcsön

Évi pénztár
U +=>
Betéti könyvecs-

TOK 1értéke
nyers
•C3

nyers
<D

Éve nkint
utalvány és kama-

forgalma
.sT a ! kékre

adás
0

rétéi
N 0)

-12 tozó cheque .S c

Az intézet neve OO

Összes
ingatl
•ps 3 t * kibo- beté- kivé-
beváltva tetett
£ ? S<B csátva tetett

Első tak. pénz­

tár . . . . 3.366,808 3.348,285 26,733 996,606 518,877 — — 1.370,927 1,260,488 115,701 6.860,371 2.142,814

Kölcsönös se- nincs ki­

gélyző egylet 278,889 62,000 216,889 "198,239 — — — 72,750 1.045,276 mutatva

Kereskedelmi
bank . . . 57,415 33,490 23,924 3.701,161 L76.570 1.585,400 1.237,000 - — 8.312,425 43,000

Vesta . . . . 1354 1016 338 10,347 6915 — — 14,422 4447 12,800 16,333 —
Hitel- és zálog­
intézet . . . 187,140 108,752 78,388 3.383,072 93,063 537,400 364,100 1.800,960 1.507,103 7700 39 864,743 55,902

Városi és megyei
tak pénztár . 75,644 57,614 18,000 2.340,244 82,798 — — 2.514,957 1.584,589 52,210 11.899,396 49,000

Összesen : 3.967,245 3 611,187 364,272 10.629,69!) S78,223 2.122,800 1.601,100 6.701,266 4.356,621 261,161 68.028,544 2.290,716

*) Kötelezvényekre történt leszámítolás.

 Közlekedés.
A közlekedés élénkségének k i m u t a t á s á r a kellő adatok hiányába
i n k á b b csak a közlekedés főbb i r á n y a i n a k megismertetésére k e l l szor:
koznom.
A s z á l l í t á s s a l foglalkozó egyének száma az 1870-ki összeír
szerint a megyében : 20 vállalkozó, 21 hivatalnok, 141 m u n k á s , össz
sen 182 e g y é n ; a v á r o s b a n : 81 vállalkozó, 70 hivatalnok, 335 inunké
összesen 486 egyén.
V a s ú t i összeköttetéseinket illetőleg G y ő r ujabban igen jele
t é k e n y forgalmi központtá lőn.
1. A z o s z t r . s z a b . á l l a m v a s p á l y a által G y ő r Becsest
Szőnynél pedig a déli vaspályával és i g y B u d á v a l áll összeköttetésbe
2. A n y u g o t i á l l a m v a s p á l y a által egyrészről Grace
j ö n létre egyenes és közvetlen összeköttetés, •— másrészről P á p a - K e s z
hely felé tervben van a kiépítés, miáltal G y ő r Magyarország déli vidi
kével fog rövid és egyenes összeköttetést nyerni, sőt a fiumei vasú
hálózattal is összeköttetésben állani.
3. A g y ő r - s o p r o n - e b e n f u r t i vasút által Sopronynyal ny<
egyenes összeköttetést.
5. A z engedélyezett s z ő n y - b u d a i vonal kiépítése által pedi
az eddigi kerülő helyett G y ő r v á r o s a Budapesttel nyerne rövid e
egyenes összekötő vonalat.
A v i z i közlekedést illetőleg városunk a Duna egyik á g a mellel
fekszik, mely csakis G y ő r t ő l egész V é n e k i g alkalmas nagyobb hajók fel
vételére. Mindennek dacára az első szab. dunagőzhajózási-társulat tehei
vonó gőzösei igen gyakran megfordulnak partjainkon ; naponkint rende
összeköttetése van továbbá városunknak egy kisebb gőzös által a pest
bécsi személyszállító gőzössel.
A szab. dunagőzhajózási t á r s u l a t győri állomásának élénk forgal
m á t következő adatok m u t a t j á k :
G y ő r b ő l elszállíttatott :
utas szemes v e t e m é n y egyéb áru
1870-ben 14,935, 701,144 v m . 42,131 vm.
1871 „ 14,882, 776,069 „ 38,524 M
1872 „ 17,492, 515,826 „ 58,874 V)
G y ő r r é érkezett :
1870-ben 17,569, 419,632 v m . 184,687 vm.
1871 „ 16,911, 129,389 „ 185,004 »
1872 „ 19,848, 467,522 „ 211,146
Ezen kivül főleg a győri gabnakereskedők részéről a gabonának a;
alvidékről hozzánk leendő szállítása céljából létesült 1864-ben 500,000 ft
alaptőkével (melyből 450,000 f r t . van befizetve) a „ g y ő r i g ő z h a j ó -
z á s i - t á r s a s á g " , mely helyben egy gőzgéppel ellátott hajógyárral
bír, melyben a hajók kijavíttatnak és uj hajók k é s z ü l n e k ; eddig 5 da­
rab 6—8000 mázsa teherképességgel bíró uszályhajót készítettek el
ezen hajógyárban, hol 20—60 m u n k á s dolgozik.
A z egylet 5 teherhordó gőzössel és 19 darab uszályhajóval bir.

Vásárok.
G y ő r sz. k i r . városának évenkint hat országos, — azonkívül he­
tenkint k é t heti vására van.
A z országos vásárok, melyek különösen ló és szarvasmarha miatt
igen látogatottak szoktak lenni, a következők : Piroska (január), Nagy
hét, Ű r n a p , Magdolna (július) Kisasszony nap (september), és K a t a l i n
(november). L e g é l é n k e b b e k a nagy-heti és urnapi vásárok, a midőn a
kiállított lovak és szarvasmarhák száma ezrekre megy, és a melyeken az
eladók de m é g i n k á b b a vevők nemcsak a hazából, hanem majdnem egész
E u r ó p á b ó l összesereglenek. — Győrvárosának hetivásárai legélénkebbek
az aratás befejezte u t á n , a midőn van nap, hogy az eladásra kiállított
g a b n a n e m ü e k mennyisége a 200,000 mérőt is meghaladja. É l é n k e k m é g
e heti vásárok különösen az őszi hónapokban, és nagy ünnepek előtt,
midőn a városi közönség élelmi szerekből tesz nagyobb m é r v ű
bevásárlásokat. — A gabna-adás-vevésből származó viszályok meg­
szüntetése és perek megelőzése céljából a hetivásárokon egy a városi
hatóság által t e k i n t é l y e s í t e t t és kereskedőkből álló kiegyeztető biróság
nagy sikerrel m ű k ö d i k a v á s á r szinhelyén.
E z e n k i v ü l van Győrmegyében H é d e r v á m a k , Sz.-Mártonnak és
T é t h n e k is, de csekélyebb mérvben látogatott vására.

5. Egészségügy.
Népesedési mozgalom.
Dr. Persz Adolftól.
K ö z t u d o m á s ú t é n y , hogy a népesedési mozgalmakra vonatkozó
adatok, valamint ezeknek lelkiismeretes és lehetőségig pontos egybeál­
lítása és feldolgozása a tudományosan kezelt statistikában ujabb idők­
ben fölötte j e l e n t é k e n y szerepet nyertek, s ennélfogva igen nagy tekin­
télyben részesülnek ; ez csakis onnan eredhet, hogy m i n d i n k á b b meg-
 győződéssé v á l t , s a tapasztalás számos esetei i g a z o l t á k , miszerint
kivált az egyes években vagy bizonyos időszakokban előforduló h u l l á m ­
zások nagy részben a politikai, t á r s a d a l m i és közgazdászati viszonyok
l e g h í v e b b t ü k r é ü l szolgálnak.
A felhasználható adatok közöl legtöbb méltánylást érdemelnek :
a z e s k e t ó s e k , s ezek közöl különösen a vegyes vallásúak, nem
k ü l ö n b e n a s z ü l e t é s e k , s ezek közöl a törvénytelen ágyból valók,
ugy szintén a h a l á l o z á s o k , s ezek közöl a gyermekek halálozása.
Ugyanis az esketések körülbelől visszatükrözik a társadalmi és
közgazdászati viszonyokat, a mennyiben azokból ez utóbbiakra érdekes
következtetéseket lehet v o n n i ; tagadhatatlan u. i . hogy kedvezőbb
években , — midőn a termés jobb és a megélhetés könnyebb , vagy az
ipar és kereskedelem virágzik, — az egyének h a m a r á b b határozzák el
magukat családot alapítani; ellenben kedvezőtlenebb években, midőn
a legalább egyelőre nélkülözhetlenek többé kevésbé hiányoznak, ha­
sonló elhatározások nehezebben t á m a d n a k ; s igy valamely évben t ö r ­
t é n t esketések száma meglehetősen biztos tájékozást n y ú j t a megelőző
idő gazdasági á l l a p o t á r a ; hozzájárul továbbá, hogy a vegyes vallású
esketések az egyes hitfelekezetüek kölcsönös állását t ü n t e t i k fel.
Hasonlóképen a születések — kivált ha az esketésekkel egybe­
vetve képezik a vizsgálat t á r g y á t , — a népesség termő ereje és élet­
képessége mellett vagy ellen tesznek t a n ú b i z o n y s á g o t ; különösen a
finem szaporodása vagy hanyatlása a katonai szolgálat szempontjából
véve beható politikai jelentőséggel bir, s a törvénytelen ágyból való
születések a társadalmi és szorosabb értelemben vett erkölcsi életről
kétségtelen felvilágosításul szolgálnak.
Ú g y s z i n t é n a halálozások, főleg a m á r említett tényezőkkel össze­
hasonlítva, a társadalmi és közgazdászati viszonyoknak majdnem fő
ismérvei, mert kétségtelen hitelességgel feltüntetik a közegészségügyi
állapotokat; különösen pedig a gyermekhalálozások száma a társadalmi
és közgazdászati állapotnak sok tekintetben leghivebb kinyomata,
m i u t á n elvitázhatlan, hogy a közművelődés és vagyonosodás emelked-
tével a legnagyobb gondoskodást igénylő gyermekek sorai kevésbé
ritkulnak, mig az ellenkező a gyermekek korai elhunytát növelni szokta.
Azonban mindezekre nézve biztos t á m p o n t o k a t csak ugy nyerhe­
t ü n k , ha több évet veszünk fel alapul, s ezekhez képest iparkodunk az átla­
gos állapotot kideríteni s ebből következtetéseket felállítani. Jelen vázla­
tunkban az 1866—1870-ig, t e h á t 5 évre terjedő adatokra támaszkodunk.
H a a fenn elősorolt főadatokat ezen időközre k i t ü n t e t n i szándéko­
zunk, ezt következő táblázatokban tehetjük.
 1. G y ö r v á r o s á b a n
Házasság S z ü l e t e t t M e g h a 1 t
köttetett

Évben törvénytelen gyermek 5 éves korig

össze­ vegyes össze­ össze­
fiu laáíiy fin. nőn.
sen vallású sen össze­ sen
fiu leány fiu leány együtt
sen

1866 136 22 402 334 736 65 50 115 546 453 999 214 181 395

1867 158 21 314 338 652 40 49 89 395 332 727 176 172 348

1868 213 28 380 387 767 68 69 137 354 321 675 153 139 292

1869 227 25 365 350 715 43 54 97 436 378 814 225 197 422

1870 187 24 885 415 800 64 54 • 118 394 327 721 180 156 336

Évi átlag 184.02 24.00 369 20 364.80 734 56 55.20 111.20 425 362.20 787.20 189.60 169 358.60

•2. A megyében.

1866 596 21 2284 1716 4000 138 135 273 1887 1844 3731 955 780 1735

1867 734 24 1681 1611 3292 96 100 196 1388 1342 2730 754 694 1448

1868 1078 38 1863 1726 8589 100 100 200 1643 1518 3161 886 781 1767

1869 930 18 1917 1892 3809 124 114 238 1746 1581 3327 955 815 1770

1870 877 33 1967 1886 3853 91 101 192 1650 1556 3206 895 895 1803

Évi átlag |l7(i6.2(

1 1942.41
843 1 i-6.80 3708.60 j 109 8<> 110 219.80 1662.80 1568.20 8231 891.60 793 1684.60
 H a m á r most a fenn elősorolt egyes éveket külön-külön b e h a t ó b b
figyelemmel vizsgáljuk, de egyszersmind egymással is össze hasonlítjuk:
ez uton több — a t u d o m á n y és tapasztalat által e g y a r á n t szentesített
elvnek megvalósulását d e r í t h e t j ü k k i ; azonban i t t j ó l megjegyzendő,
hogy különösen a városra vonatkozó adatokat a különféle életviszonyok
egyelőre b e l á t h a t l a n változatainál fogva kevésbé lehet biztos követ­
keztetések lehozatalára felhasználni, m i é r t is csak a sokkal egyszerűbb
falusi életviszonyokat körülölelő megye adatait kívánjuk tüzetesebben
elemezni, s i t t is csak a legfőbb tényeket felhozni.
A megyére nézve legelőször is önkéntelenül szembe t ű n i k azon
tény, hogy m í g 1866-ban az esketések száma csak 596, s 1867-ben 734,
m á r a következő 1868. évben 1078, 1869-ben 930, és 1870-ben 877 volt,
t e h á t az u t ó b b i évek nyiltan kedvezőbbek, mint az előbbiek, s kivált a
középső év szerfölött kedvező. Ennek nagyon természetes és egyszerű
oka abban rejlik, hogy köztudomás szerint 1866-ban k é t nagy csapás
uralkodott, t. i . a fagy és a háború, s az ennek folytán t á m a d t cholera,
m i é r t is ezen — és a közvetlenül u t á n a következett évben a család meg­
alakítása nehezebb volt, s az esketések számának fogyni kellett; de
m i u t á n a n é p e k é t csapást kiheverte, a harmadik év a beállott fogyat­
kozást annál feltűnőbben kipótolni ü g y e k e z e t t , mert 1867-ben megle­
hetős termés is volt ; végre a k é t utolsó év mintegy a rendes állapotba
való visszatérést j e l z i , s e k é t év m á r r e n d k i v ü l i különbséget nem is
mutat.
Hasonlóképen a születésekre nézve első tekintetre fölötte szem­
b e t ű n ő , hogy m í g 1866-ban a születések száma 4000, 1867-ben m á r
csak 3292, ós 1868-ban ismét 3589, valamint 1869-ben 3809 s 1870-ben
3853 volt ; t e h á t a második év hirtelen fogyott, a harmadik m á r ismét
emelkedett, végre a többi évek fokonkint való emelkedést s e g y ú t t a l majd­
nem teljes egyenlőséget mutatnak. Ennek oka az esketésekre vonatko­
zólag mondott tényekben fekszik ; ha u. i . 1866-ban r e n d k í v ü l kevés
esketés t ö r t é n t , ennek természetes hatással kellett lenni az u t á n a k ö ­
vetkezett év születéseire, ugy hogy ezeknek kétségtelenül fogyni k e l ­
l e t t ; m i u t á n azonban a további években az esketések száma helyre­
állott s illetőleg emelkedett, természetesen a születések számának is
újra lépcsőzetesen helyreállani és emelkedni kellett, mihez képest a
két utolsó óv csakugyan m á r igen csekély eltérést mutat.
A halálozásokra nézve szintén első tekintetre feltűnő, hogy m í g
1866-ban a halálozások száma 3731, 1867-ben m á r csak 2730, 1868-ben
3161, valamint 1869-ben 3327, s 1870-ben 3206 v o l t ; t e h á t az első év
legkedvezőtlenebb s a második év ellenkezőleg legkedvezőbb számot
 itat föl ; végre a h á r o m utolsó évben r e n d k i v ü l i eltérések m á r nem
slelhetők. Ennek oka is az esketések s k i v á l t a születések k ö r ü l m é -
eiből önként k ö v e t k e z i k ; ugyanis az első évben mutatkozó fölötte
dvezőtlen állapot az említett j á r v á n y o s betegségben gyökerezik,
ily számos áldozatot ragadott magával ; ellenben a második év m i n t -
y a r e n d k i v ü l i viszonyokból a rendes állapotba való visszatérést j e l z i ,
t további évek az esketések és születések emelkedő számával a leg-
nnészetesebb módon karöltve j á r n a k .
Nem kevésbé érdekes eredmények t á r u l n a k fel t o v á b b á akkor,
i az átalános t á b l á z a t o k a t részletekre bontjuk, és pedig külön tekin­
tet szentelve G y ő r v á r o s á b a n az egyes hitfelekezeteknek, különösen
îdig a róm. kath. vallásuaknak mint túlnyomó elemnek városrészen-
nt, továbbá a megye egyes járásainak.
 Házasság S z ü 1 e t e t t M e g h a 1 t
1866—1371-ig
törvénytelen gyermek o eves
össze­ vegyes össze­ össze­ korig
évi átlagban fiu leány fin. nőn.
sen vallású sen össze­ sen össze­
fiu leány fiu leány
sen sen
Rom. kath. 138.8 11.8 269.4 270 539.4 51.6 50 101.6 336.8 283 599.8 152.6 133.2 285.8

Ágost evang 28.6 8.2 50.6 508 101.4 1.6 2.6 4.2 53.4 48.6 102 22.6 19.6 42.2

Helv. reform. 7.6 4 17 15.2 32.2 2.2 1.8 4 21.8 15.6 37.4 84 7 15 4

Izraeliták 9.2 0 32.2 28 8 61 0.6 0.8 1.4 13 15 28 6 9.2 15.2

Győr megyében járásonkint:

Sokorói járás 213.2 36 547 518 1065 26.6 26 2 55.8 477.4 558.6 936 264.2 238.2 502.4

Pusztai járás 295 12.4 646.2 611.2 1237.4 34.6 37.2 71.8 561 512 107.3 301 289.2 590.2

Tó-, Szig-, Csil. járás 334.8 10.8 749.2 637 1386 2 45.6 46.6 92.2 624.4 597.6 1222 326.4 265.6 592

Győrvárosban a r óm. k a t h o l i k u s o k n á l városrészenkint:

Belváros 55.2 4 82.6 81 163.6 18.2 17.4 35.6 102 4 86.4 188.8 46.2 40 86.2

Újváros 46 2 3.8 106 116 6 219.6 19.6 21.6 412 158 8 136.4 295.2 64.4 60.4 124.8

Nádorváros 29.4 3.6 56 56.6 112.6 12.8 10.2 23 53.2 41.8 95 28.8 22.4 51 2

Szabadhegy 8 0.4 24.8 21 8 46.6 1 0.8 1.8 22.4 18.4 40.8 13.2 10.4 22.6
 H a most az esketések, születések és halálozások fönnebb k i m u t a -
'tt évi á t l a g o s s z á m a d a t a i t e g y r é s z r ő l a j e l e n l e v ő n é p e s s é g számával,
ásrészt kölcsönösen e g y m á s k ö z ö t t összehasonlítjuk, k ö v e t k e z ő é r d e -
58 e r e d m é n y e k r e j u t u n k .
I. Esketés.
A z esketések összes
A népesség összes számából
számából
Hány
A z összes H á n y l é ­ Vegyes
esketésre ,
esketések lekre esik vall. esk.
°/()-ban egy esk. %-ban esik egy
vegy. vall.

Győrvárosban.... 0.91 108.88 11.74 7.66

római katholikus 0.97 103.09 7.97 12.54
ágostai evangélikus . 0.99 100.25 28.57 3.50
helvét roform. 0.72 138 57.14 1.75
izraelita . . . . 0.52 192.11 0 0
Győrmegyében 1 99.17 3.08 32.42
sokorói járás . 0.98 102.03 1.40 71
pusztai járás . 1.01 99.01 4.06 24.58
tó-, sziget-, csilizk. járás 1.02 97.69 3.02 23.56

A vegyes vallású esketések a népesség összes számából a v á r o s b a n

11%-ot, a m e g y é b e n pedig 0.3%-ot tesznek, s a v á r o s b a n 834.79,
ig a m e g y é b e n 3215.46 l é l e k r e esik egy vegyes v a l l á s ú esketés.
II. Születés.
a) a n é p e s s é g összes számával Összehasonlítva.
A szülöttek összes
A z összes népszámból • ;
számából
Hány H á n y szü­
A Törvény­
lélekre löttre esik
szülöttek telen szül.
esik egy egy tör­
%-ban %-ban
szülött vénytelen

Győrvárosban . . . . 3.66 27.29 15.12 6.61

római katholikus 3.78 26.39 18.76 5.33
ágostai evangélikus . 3.27 30.56 3.96 25.25
helvét reform. 3.31 30.18 12.50 8
3.52 28.34 2.29 61
Győrmegyében 4.43 22.54 5.90 16.93
sokorói járás . 4.90 20.40 5.16 19.36
pusztai járás . 4.23 23.62 5.74 17.42
tó-, sziget-, csilizk. járás 4.20 23.56 6.41 15.58

Győmiegye és város egyet, leírása.

22
 6J a s z ü l ö t t e k nem szerint összehasonlítva.

A szülöttek összes számából

Hány szülött­
Hány szülött­
Törvénytelen

re esik egy

re esik egy
S3

nőnemű
S3 ű

p.p-v tnrvénv-
egy törvény­
tí

Hány szüle­

Hány szüle­
Nőnemű
finemü

tésre esik
Finemü

tésre esik

7,,-ban
%-ban
a j

telen fi
g
o °

Györváros 50.50 1.98 49.50 2.01 7.63 13.10 7.49 13.?

Györmegye 52.63 1.90 47.37 2.09 2.94 34.01 2.96 33.7

III. Halálozás.
a) a népesség összes számával összehasonlítva.

A halálozások
A z összes népszámból
összes számából
Hány Hány h
A halálo­ Gyermek­
lélekre lálozás:
zások halálozás*
esik egy esik ej
7o-ban 7o"han
halálozás gyenm

Györvárosban . . . . 3.92 25.45 45.66 2.19

római katholikus 4.21 23.75 47.61 2.10
ágostai evangélikus . 3.23 30.87 42.01 2.38
helvét reform. . 3.83 26.10 40.65 2.46
izraelita 1.61 61.75 53.76 1.86
Györmegyóben . . . . 3.86 25.87 52.35 1.91
sokorói járás . . . . 4.31 23.20 46.03 2.17
pusztai járás. 3.66 27.27 55.24 1.81
tó-, sziget-, csilizk. járás 3.17 31.95 58.13 1.72

b) a halálozások nem szerint összehasonlítva.

A halálozások összes számából.

Hány halál­
halál-

egy nőnemű

Gyermekhalálozás
esetre esik

:
Û ÍS 5
esetre esik |
Hány halál-1
egy finen
esetre es
Hány hal

Hány halál­

egy finemü
esetre esik

a g a ea S3 S
CD 1^2 3 >? S S <A
J
.5 = ö 1
.5 --o -J?
S = ÍM £ °
Győrváros 54.34 1.84 45.66 2.17 52.91 1.89 47.39 2.1
Györmegye 51.54 1.94 48.46 2.06 27.62 3.62 24.57 4.0

*) Az 5 éven alul eső gyermekkort értve.

 I f . Esketés, születés és halálozás.

Győrvárosban a r é m . k a t h . h i t f e l e k e z e t i ! é l városrészenkint.

Esketések Születések Halálozások

összes számából összes számából összes számából

tésre esik egy

Hány szülött-

Gyermek ha-

Hány hal.-ra
• a

vegyes vall.

törvénytelen

gyerm. hal.
Hány eske-

re esik egy
« 5

esik egy
°/ -ban
>

lálozás
•?
a '
cc . o
0

CD «v.

0
í*-» : :*3 a
SX) S
£ J H ,2

Belváros 7.27 13.75 21.33 4.71 45.87 2.18

Újváros 6.52 15.33 19.34 5.17 42.19 2.37

Nádorváros 10.35 9.66 20.57 4.86 53.76 1.86

Szabadhegy 0.40 250 4.34 23 57.47 1.74

A feltüntetett számarányokból a megelőzőleg említett elvek alap-

án számos tanulságos következtetés vonható m e g y é n k és v á r o s u n k
közgazdászati, v a g y o n o s s á g i , t á r s a d a l m i , közműveltségi és erkölcsi
viszonyaira.

Adatok a lakosság ép-létének és közegészségügyi

viszonyainak megMrálásához.
Dr. Buzinkay Gyulától.

I.
R e n d e l k e z é s ü n k r e csupán az 1866-tól 1870-ig terjedő katonaállí­
tási lajstromok á l l n a k , melyeknek alapján a sorozás! vizsga alkalmával
megjelent 20—23, 1869-ben pedig a 20—25 éves férfi lakosság testi
épségének h ű képét mutatjuk be ; e vizsgálatunkból megnyugodva l á t ­
hatjuk, hogy a városi, de főleg a megyei lakosság testi és egészségi
állapota a vizsgált öt évben átalában erős és ép fajra enged k ö v e t k e z ­
tetni, de l á t h a t j u k egyszersmind azon fogyatkozásokat is, melyekben a
megye h á r o m j á r á s á n a k egyike szenvedett.
 G-yŐrváros 20,035 lakosa közöl:

megvizsg áltatott
Szolgálatra alkal­
A íiosszmérték A mellmérték
matlan

A hadköt eles

Megjeleni t és

Felmentetett
Állítási

nem jelent
vagy meg

Szolgálati
alkalmai
ideig-
év maxi­ mini­ maxi­ mini­ össze­
átlaga átlaga lene­ végleg
muma muma muma muma sen
sen

1866 205 90 115 67.75'' 50.00" 62.30" még nem jegyeztetett 18 43 29 72

on

1867 510 118 392 66.00" 56.50'' 61.75" 39.50" 30.00" 31.09" 42 54 22 76

1868 325 102 223 67.50" 54.00" 63.05" 36.00" 28.50" 31.87" 29 50 23 73

1869 536 274 262 69.25" 54.50" 63.64" 39.00" 21.50" 31.47" 56 202 16 218

1870 412 221 191 69.75" 55.00" 59.77" 36.50" 26.00" 30.84" 86 110 25 135

Öt évi átlag 397.60 161.00 236.60 68.05 5-4.OO 02.10 37.77 26.50 31.31 46.20 93.80 23.00 114.80
 A táblázatban k i t ü n t e t e t t 5 évi á t l a g számokat a város népessé­
gnek Összes számához viszonyítva, következő a r á n y o k mutatkoznak :
0. 38 lakosra esik egy hadköteles, vagyis a lakosság 1.98%-a ;
megjelent és megvizsgáltatott a hadkötelesek közöl minden
.46-dik, vagyis 40.65 % ;
felmentetett vagy meg nem jelent a hadkötelesek közöl minden
.68-dik, vagyis 59.35% ;
szolgálatra alkalmas lett a megvizsgáltak közöl minden 3.48-dik,
-agyis 28.72 % ;
szolgálatra alkalmatlan lett a m e g v i z s g á l t a k közöl minden 1.40-ik
vagyis 71.28 % , és pedig ideiglenesen minden 1.71-ik vagyis 58.47 % ,
véglegesen minden 7-ik, vagyis 14.28 % .
V é g r e az öt év alatt alkalmatlannak talált 115 e g y é n n e k testi
bgyatkozásai következőkép oszolnak el : duzznyak összesen 7, t e h á t
itlag egy évre 1.40 ; golyva 3, á t l a g 0.60 ; törpe 4, á t l a g 0.80 ; görvély
2, á t l a g 0.40; g ü m ő k ó r 7, á t l a g 1.40; süket 1, átlag 0,20; süketnéma
1, á t l a g 0,20; elmekor 1, á t l a g 0.20; szaruhomály 11, á t l a g 2.20; t é l ­
ies v a k s á g 5, á t l a g 1 ; visszércsomó 11, á t l a g 2.20; visszérsérv 3, á t l a g
).60 ; lágyékcsatorna-tágulás 6 , á t l a g 1.20 ; l á g y é k s é r v 19, á t l a g
3.80 ; átalános foghiány 1, átlag 0.20 ; könyökiz-merev 3, á t l a g 0.60 ;
;sipiz-merev 3, átlag 0.60 ; térdiz-merev 2, á t l a g 0.40 ; gerinc ferdülés
), á t l a g 1.20; csontdag 7, á t l a g 1.40; kecskeláb 3, á t l a g 0.60; lúdtalp
), átlag 1.80.
Legnagyobb számot mutat a lágyéksérv ; egyenlő átlaggal fordul­
lak elő a szaruhomály és visszércsomó, a duzznyak, gümőkór és csont -
lag, a lágyékcsatorna-tágulás és gerincferdülés, a golyva, visszérsérv,
íönyök-, csipíz-merev és kecskeláb, a görvély és térdíz-merev, a süket,
?üket-néma, kancsal és átalános foghiány.
 G y ő r m e g y e 83,602 lakosa közöl
1) Egészben véve.

megvizsg;áltatott
Szolgálatra
A liosszmérték A mell mérték
00
alkalmatlan

Megjelen t és

Felmentetett
CP
Állítási

nem jelent
vagy meg
03

A hadköt

Szolgálati
alkalmai
év maxi­ mini­ maxi­ mini­ ideig­ össze­
átlaga átlaga végleg
muma muma muma muma lenesen sen

I860 1074 5 09 505 69.50" 50.00" 62.50', még nem jegyeztetett 183 326 00 386
18G7 1G23 702 921 68.50'' 53.00" 61.25" 37.50" 25.00" 32.08" 270 34G 80 432
ÍM
18G8 1741 400 1281 08.75" 40.00 ' 58.87" 39.50" 25.00" 32.00" 187 192 81 273
co
1869 3040 2145 895 70.00" 49.00" 00.04" 39.00" 23.00" 31.33" 575 1425 145 1570
1870 2123 1376 747 69.00" 38.00" 58.50" 37.00" 22.00" 30.25" 562 738 70 814

ö t évi átlag 1920.20 1050.40 869.80 69.15 46.00 60.23 38.25 23.75 31.41 355.40 606.40 89.60 695.00

2) Jár ásónk int öt évi átlagban.

Sokorói jár. 524.80 270.20 214.60 69.00" 54.05" 61.67" 36.25" 24.50" 32.34" 84.40 170.60 15.00 185.60
Pusztai jár. 748.80 401.00 345.80 68.60" 51.95'' 62.07" 36.75" 27.12" 32.28" 144.80 233.60 24.60 258.30
Tó-, sziget-,
csilizk. jár. G8G.60 377.20 309.40 68.75" 47.10" 61.80" 38.22" 24.75" 32.51" 126.00 201.20 50.00 251.20
 A táblázatban k i t ü n t e t e t t 5 évi átlag-számokat a megye népessé­
gek összes számához viszonyítva, a következő arányok mutatkoznak :
minden 43,53 lakosra esik egy hadköteles, a m i százalékban
n
2 9 ° / - a k felel meg;
0

megjelent és megvizsgáltatott a hadkötelesek közöl minden

82 dik, vagyis 54.94 % ;
felmentetett vagy meg nem jelent a hadkötelesek közöl minden
20-dik, vagyis 45.06 % ;
besoroztatott a m e g v i z s g á l t a k közöl minden 2,98-ik, vagyis 33.55°/ '> 0

alkalmatlan lett a megvizsgáltakból minden 1.51-dik, vagyis

>.45 °/o, — és pedig ideiglenesen minden 1.56-dik vagyis 64.10 °/o>
iglegesen minden 11.72-ik, vagyis 8.54 °/ . 0

A z öt év alatt előfordult kórok és fogyatkozások i l y á t l a g o k a t

Inak : törpeség 17.40, lágyéksérv 11.40, gerincferdüles 5.40, golyva
g ü m ő k ó r 4, teljes vakság és csípíz-merev 3.80, visszércsomó 3.60,
irvély 3.20, szaruhomály 3, könyökíz-merev 2.60, nehézkór és l ú d t a l p
,20, visszér-sérv 2, t é r d z s u g o r 1.80, csontszú 1.40, kecskeláb 1.20, teljes
opaszság és lábtő-merev 1, l á g y é k c s a t o r n a - t á g u l á s 0.80 , duzznyak,
yöngeség, süketség, kancsalság, és farkastorok 0.60, hebegő, s ü k e t -
éma, bujasenyv, mellkas-torzképződés és csontdag 0.40, elmekór, szem-
éj kifordulás, alszár-fekély, v í z s é r v , heresorv, hímvesszőhiány, donga-
íb, konoknyak és pikkelysömör 0.20.
A magassági m é r t é k e k e t egymáshoz h a s o n l í t v a , a legnagyobb
ist magasságát? (70") 1869-ben a sokoróaljai j á r á s b a n találjuk; a leg-
isebb hosszmérték pedig (38") 1870-ben a t ó - , sziget- és csilizközi
írásban j ö t t elő.
A megyében a legnagyobb évi á t l a g 62.81" volt a sokoróaljai j á r á s -
ián, 1868-ban legkisebb szintén e j á r á s b a n 1867-ben, midőn 60.52"
tlagot mutatott.
A z öt évi á t l a g legnagyobb G y ő r városában 62.10", a megyében
3gnagyobb a pusztai j á r á s b a n 62.07", legkisebb a sokoróaljai j á r á s ­
i n 61.67".
A mellmérték legmagasabb számmal 39.50" 1867-ben G y ő r -
'árosában és ugyanezen n a g y s á g g a l 1868-ban a pusztai j á r á s b a n for­
tuit e l ő ; legkisebb m e l l m é r t é k t a l á l t a t o t t 1869-ben G y ő r v á r o s á b a n
11.50". A megye t e r ü l e t é n legkisebb m e l l m é r t é k 22.00" a t ó - , sziget-
s csilizközi j á r á s b a n 1870-ben találtatott.
A m e l l m é r t é k évi átlagai közöl legnagyobb volt 1869-ben 33.84',
, sokoróaljai j á r á s b a n , legkisebb a pusztai j á r á s b a n szintén 1870-ben
11.22" fordult elő.
 A mellmértek öt évi átlagai közöl legnagyobb a tó-sziget- és cs
csilizközi j á r á s b a n : 32.50", legkisebb pedig G y ő r v á r o s á b a n : 31.31".
M i n d a hossz-, mind a mellmérték évi ú g y s z i n t é n öt évi átlagí
arról győznek meg, hogy a lakosság elég magas és elég széles termett'
bír, t e h á t testileg elég ép, és á t a l á b a n erősnek m o n d h a t ó . A magasság
és szélességi viszonyok tanulmányozása körül m é g a teljesen ép — t
i g y k a t o n á n a k alkalmas egyének számaránya valamint a szolgálati
alkalmas, ép, erős t e s t a l k a t ú a k és a kóros, vagyis v é g l e g alkalmath
nok viszonya is bizonyítja a testi épséget és erősséget.
F ö n n e b b l á t t u k , hogy m i g G y ő r városban 5 év alatt megvizsgá'
hadkötelesekből ép — s i g y szolgálatra alkalmas volt 28.72 % éskóroi
v é g l e g alkalmatlan 14.28%, — addig a megye összes j á r á s a i b a
e g y ü t t véve szolgálatra alkalmas volt 32.55 % és végkép alkalmat
lan csupán 8.54 % .
A megye egyes j á r á s a i b a n külön-külön vizsgálva a szolgálati'
alkalmasak számarányát, és összevetve ezt a végleg alkalmatlanok szá
zaléki számaival, m i n d e n ü t t kedvezőbb viszonyt találunk, mint a város
ban. Legkisebb százalék soroztatott be a sokoróaljai j á r á s b a n , hc
a beváltak százaléka 31.31 % , de ismét a végleg alkalmatlanok szá
zaléka is i t t a legkisebb 5.55 % volt.
A pusztai j á r á s b a n legnagyobb a szolgálatra alkalmasak száza
léka, 3 6 . 1 % — a kórosaké pedig 6.10%.
A t ó - , sziget- ós csilizközi j á r á s szintén elég magas százalékká
mutat ép egyéneket, de i t t a fogyatkozások is nagy százaléki számmá
mutatkoznak, mely megközelíti a városit. E j á r á s b a n a katonai szolga
latra alkalmas ép egyén a megvizsgáltak 3 3 . 4 0 % - á t teszi, a véglej
alkalmatlanok is 13.25%-kai j ö n n e k elő.
A z egyes j á r á s o k b a n nagyobb számmal előjövő kórok közöl !
sokoróaljai j á r á s b a n a törpe alakon k i v ü l gerincferdülés és lágyéksérv
mutatkoznak olyanoknak, melyek valószínűleg a megvizsgáltatásoi
k i v ü l a többi népesség korainak szintén nagyobb számarányát képvise
lik, — a pusztai j á r á s b a n a törpe alakon k i v ü l szintén a lágyéksérv éi
g;erincferdülés, — továbbá g ü m ő - és szembajok fordulnak elő nagy obi
s z á m m a l ; — a nagyobb fogyatkozási számot m u t a t ó t ó - , sziget,- éí
csilizközi j á r á s b a n — a törpe alakon kivül — mely az itteni fogyatko­
zásnak legnagyobb számát adja — előfordul az e vidéken táj kóros
golyva, — t o v á b b á lágyéksérv, görvély, szembajok, visszércsomók
g ü m ő - , főleg csontbajok és l ú d t a l p .
A megye összes t e r ü l e t é n szintén e bajok viszik a vezérszerepet
sőt a város t e r ü l e t é n előforduló kórokkal egybehasonlítva, leszámítva E
 örpe alak és golyva nagyobb tömegét, majdnem hason körök — csupán
zámbeli eltéréssel fordulnak elő.
K i i n d u l á s i pontul véve t e h á t a megvizsgált 3, illetőleg 5 korosz-
álybeli megyei és városi összes férfinépesség épségi illetőleg fogyatko-
;ási viszonyait, h a b á r teljesen m e g n y u g t a t ó l a g hathat r á n k a test hosz-
zának és a mell szélességének kedvező átlaga, népességünk hadi szol­
gálatra alkalmas létének magas foka, valamint a teljesen kóros, igy
;gyátalán alkalmatlan egyéneknek átalában csekély százaléka ; mégis
íz elősorolt t e r ü l e t e k n e k kisebb-nagyobb mértékben viszonylagosan
kedvezőtlen állapota nem k e r ü l h e t i el a vizsgáló figyelmét ; h á t r á n y ­
o n á l l u. i . e tekintetben a város és a tó-sziget-csilizközi j á r á s .
A város roszabb lakviszonyainál valamint zárt helyen t a r t ó z k o -
lásánál és foglalkozásánál fogva nem engedi a testi kifejlődés azon
okát, melyre átalában a szabad légen élés és foglalkozás u t á n juthat a
szervezet.
A megvizsgált győrvárosi hadkötelesek hosszmértékének átlaga
jobb a megye egyes j á r á s a i b á r m e l y i k é n e k á t l a g á n á l , és 1.87 h ü v e l y k k e l
lagyobb a megye Összes j á r á s a i b a n vizsgáltak hosszmértékének á t l a g á ­
nál. T e h á t átalánvéve a városi lakosság valamivel magasabb t e r m e t ű ­
nek vehető ugyan, de a mellszélesség mértékének átlaga a megye
minden j á r á s á b a n nagyobb mint a városban (sőt az összes járásokból
vett Öt évi mellmértéki á t l a g is 0.10''-kal nagyobb a városban öt év
alatt észlelt mellmértéki á t l a g n á l ) ; a megye járásaiból vett mellmértéki
nagyobb számokból és azon körülményből, hogy a nagyobb mellmérték­
kel bíró népesség közöl nagyobb százalék alkalmas hadi szolgálatra :
a, megye t e r ü l e t é n fekvő népesség a városinál épebbnek és erősebbnek
mondható.
A t ó - , sziget- és csilizközi j á r á s viszonylag nagyobb fogyatkozási
százaléka nem annyira a hossz- és m e l l m é r t é k kis á t l a g á v a l , — mint
inkább a golyva nagyobb számban való jelentkezésével látszott az
elmúlt 5 év alatt összefüggésben lenni, b á r a törpe alaknak is volt a
már elősorolt nagyobb számú megbetegedések között szerepe.
I t t t e h á t nem á t a l á b a n az egész népesség kis termete, mint a
viszonylag nagyobb számú kisebb alak és golyva, ugy a nagyobb szám­
ban előjött görvély és az ezzel összefüggésben lenni látszott csontbajok
lehettek okai a kielégítő százalékot m u t a t ó hadkötelesek mellett a
fogyatkozási számok oly magas voltának.
V é g r e utalunk a testi fogyatkozásokban szenvedőknek m á r fön­
nebb (183. lapon) k i t ü n t e t e t t s z á m a r á n y a i r a ; ezek szerint a t e r m é s z e t i
fogyatkozásokban szenvedők a városban és megyében az összes lakos'
ságnak 0.22 °/o-át képezik, s e tekintetben m e g y é n k M a g y a r o r s z á g é i
E r d é l y részei között lefelé számítva 13-ik helyen á l l .

II.

Egészségügyi személyzet.

Orvos sebésztudor, sebészműtő és szülészmester van a városban 1

orvos sebésztudor, szülészmester a v á r o s b a n 4, a m e g y é b e n 2 ; orvostu­
dor, szülészmester a megyében 4 ; orvostudor a városban 5, a megyében
4; sebész-szülészmester a városban 1, a megyében 3 ; sebészmester a
megyében 1 ; polgári sebész a városban 5, a megyében 2 ; állatorvos a
városban 5, a megyében 2 ; gyógyszerésztudor a városban 1 ; gyógy­
szerészmester a városban 4, a megyében 3 ; szülésznő a városban 20, a
megyében 11.
A megye és város 103,637 lakosának egészségügyi személyzete
t e h á t 78 egyénből á l l , és 15 helyen l a k i k ; e 15 helynek lakossága
42,452, e szerint a megye 61,185 lakosa 81 községben nem bír helyben
semmiféle egészségügyi személyzettel.
A megye t e r ü l e t é n (eltekintve Győrvárosától) csupán 14 község
lévén olyan, hol egészségügyi személyzet van, csupán 33,417 lakos
van azon helyzetben, hogy egészségügyi szükségletéről némileg gon­
doskodva van.
A megye és város lakosságát e g y ü t t v é v e és a létező összes egész­
ségügyi személyzet számához viszonyítva, minden 1324 egyénre esik
egy-egy egészségügyi személy.
A megye és város összes orvosaiból minden 3228 lakosra esik egy
orvos, minden 12,954-re egy g y ó g y s z e r t á r , — 3343-ra egy szülésznő és
14,805-re egy állatorvos.
Ezen szám viszony ok azt m u t a t j á k , hogy ha tényleg ugy volna
elhelyezve az egészségügyi személyzet, miként a számarány kivánja,
— mind az orvosok, mind a g y ó g y s z e r t á r a k száma helyes a r á n y b a n
állna a lakosság számával, illetőleg mindegyik oly számmal volna k é p ­
viselve, hogy a közönség igényeit teljesen kielégíthetné. De m i u t á n
t é n y l e g a 20.035 lakost számláló G y ő r v á r o s az összes egészség­
ü g y i személyzetnek több mint felét (46) helyben birja: ezáltal a me­
gyében igen sok község és annak igen nagy számú lakosa nem bír
semmiféle orvosi, sőt m é g szülésznői székhelylyel sem, ú g y hogy a
megyének egészségügyi személyzetet nélkülöző lakossága több mint a
 îgye és város összes lakosságának fele, úgyszólván az összes megyei
cosság negyede, és az egészségügyi személyzettel bíró községek száma
összes községek számának csak 5.7-dét teszik.
Maga Győrvárosa épen annyi orvosi személy székhelyét képezi,
nt az összes megye; Győrvárosában majdnem k é t a n n y i a gyógyszer-
rak száma, mint a megye összes területén, hasonlókép a szülésznők
x
ima is megközelíti a k é t s z e r e s t ; — az állatorvosok meg épen 2 / -szer 2

nyian vannak a városban, mint a megye területén.

K ü l ö n tekintve a város egészségügyi személyzetének számarányát
.akosság számához, a városban 46 egészségügyi személyből minden
5 lakosra esik egy, — m í g a megyében lakó 32 egészségügyi sze-
ílyből m á r csak 2612-re, t e h á t épen 6-szor annyi lakosra; — a szék-
l y e n lakó 16 orvosból a városban minden 1256 lakosra, a megyében
kó 16 orvosból m á r csak 5225-re j u t egy orvos ; a városban 4007
kosra esik egy gyógyszertár, — a m e g y é b e n 27,867-re egy, — t e h á t
ajd hétszerte nagyobb s z á m r a ; állatorvos a városban épen annyi
kosra esik, mint egy g y ó g y s z e r t á r ; a megyében 41,801 lakosra j u t
;y állatorvos; a városban minden 101 lakosra esik egy szülésznő, m í g
m e g y é b e n 7600-ra j u t egy.
A vázolt adatokból következtetést vonva a gyógyítási viszo-
rokra, azt találjuk, hogy m í g a városban az egészségügyi személyzet
>-yszólván túlságosan van felhalmozódva, addig a megye igen nagy
sze nem bír semmiféle egészségügyi személylyel. M í g t e h á t a város­
in a gyógyítási viszonyokra nézve igen kedvezőleg kell nyilatkoz-
ínk, — addig a megyebeli lakosság gyógyítási viszonyai igen kezdet-
ges állapotban vannak. A megye területén lakó összes orvosi létszám­
ul csupán 7 van saját keresetére utalva, m í g a többi 9 hatósági,
•adalmi és községi illetménynyel van ellátva. Ezen k ö r ü l m é n y m é g
e m b e t ü n ő b b e n igazolja n é p ü n k n e k országszerte ismert fatalismusát,
i az orvosi segélytől — úgyszólván irtózását.
Igaz ugyan, hogy a megye központján fekvő Győrváros is a r á n y ­
ig sok esetben n y ú j t segélyt a megyebeli szenvedőknek akár kórházi,
tár j á r ó betegeit i l l e t ő l e g , — m é g is lehetetlen, hogy a 81 községnek
•voshiányát e g y á t a l á n pótolni képes legyen.
A g y ó g y s z e r t á r a k a t illetőleg t é n y l e g a városnak úgyszólván h á ­
m a n n y i g y ó g y s z e r t á r a van, mint a megyének, m i u t á n a megye t e r ű i é ­
in létező G y ő r s z i g e t — hol a megye egyik gyógyszertára létezik — csak
Hábca által választatik el a várostól, ezáltal épen ugy hathat a városi
yógyszertárak forgalmára, — mint ezek csökkenthetik annak forgalmát.
. városban t e h á t a g y ó g y s z e r t á r a k n a k túlságosan is bővében vagyunk.
 Kórházak.
Dr. Sikor Józseftől.

1) Szentháromsághoz címzett városi kórház.

A l a p í t t a t o t t 1773-ik év december 20-án Mullarz H e n r i k Gebha:
J á n o s és ennek derék neje által végrendeleti h a g y o m á n y n y a l . Mullai
maga orvostudor és győri gyakorló orvos volt, és mint ilyen gyakra
szemlélte fájdalmasan azon szerencsétlenek nyomorát, k i k a gondc
ápolást nélkülözni kénytelenek ; nemes e m b e r b a r á t i érzésétől ösztönös
tetve, abban egyezett meg derék hitvesével, hogy 22,000 forint értéke
ket és azon győr-ujvárosi nagy házat, melyben a kórház máig is vagyo
— egy városi közkórház számára adományozzák végrendeletileg. — .
d e r é k h á z a s p á r n a k olaj festmény ü arcképe máig is ott függ Győrváros
tanácstermében, hol átalában n a g y l e l k ű adakozók arcképei vanna
köztisztelet végett kifüggesztve.
Dr. Mullarcon és nején kivül, k i k az első alapítók voltak, j ö t t e
más nemeslelkü emberbarátok is, k i k végrendeleteikben ezen intézetre
megemlékeztek, és kisebb-nagyobb összegekkel j á r u l t a k annak alaptc
kéjéhez. Ezen alapítók közöl nagyobb összegeket hagyományoztak
következők, u. m. Lettmeyer G y ö r g y győri polgár és tímár, Edei K á l
m á n győri születésű sopronyi orvostudor, Kuranda A n t ó n i a magányz
nő, O r b á n G y ö r g y győri kanonok, Bisinger J ó z s e f győri p o l g á r é
ü v e g e s , Karner A n t a l győri p ü s p ö k , Dresmitzer G y ö r g y soprony
kanonok stb.
Ezen utóbbiak h a g y o m á n y a i n a k nagyobb része azonban m á s célok
kai közösen a l a p í t t a t o t t ugy, hogy a kamatok élvezete a kórházra nézv
évenkint változó mennyiséget képvisel, miért is a kórház pénzalapja
csak onnan lehet tájékozólag felvenni, ha zsinórmértékül veszszük a
intézet évi jövedelmének k i m u t a t á s á t . E célból álljon i t t az intézetne]
a legközelebb lefolyt 1872-ik évi j ö v e d e l m i k i m u t a t á s a .
, 2075 frt 96
. 598 „
50 „ 22
. 5648 „ 15y,
Eladott haszonvehetlen szerekért . . . 25 „ -
5 „ 26
. 488 „ -
Összesen 8890 frt 59 kr.
 F e k v ő vagyona az intézetnek nincs egyéb, mint azon emeletes
áz, melyben az intézet van. Jelen viszonyok között e ház többé nem
l e l meg az igényeknek, miért is G y ő r v á r o s á n a k szándéka azt eladni
i helyette célszerűbbet emelni. A szándék foganatosítását természete-
ín a pénzviszonyok feltételezik.
Á l l a m i kórházzá lett ezen intézet 1856-ban a sopronyi h e l y t a r t ó -
ígnak rendeletéből.
A z intézet küligazgatását a város egy kórházi választmány által
szközli, mely is áll egy elnök tanácsosból, és 18 tagból, kiknek na-
yobb része városi képviselő, orvos és lelkész.
Fizetett tisztviselői következők : 1 főorvos 105 frt évi dijjal, 1
íbész 126 frttal, 1 gondnok 720 frttal, p é n z t á r n o k 169 frt, ellenőr
29, j e g y z ő 150 frt, k á p l á n 105 f r t .
E tisztviselők közöl a k ó r h á z épületében lakással csak a k á p l á n
3 a gondnok bír, mely u t ó b b i hivatal a sebészi állással egyesítve van.
A szolgaszemélyzet következőkből á l l : egy főgyámszolga havon-
int 8 frt 33 y kr. fizetéssel, 2 ápoló férfi havonkint 6 frt, 3 ápolónő
2

zintén 6 ft. Ezek egyszersmind szállást és élelmezést az intézettől

yernek.
K ó r t e r e m van 9, 4 földszint, 5 az emeletben; azonfelül k é t kamra
,z elmekórosak á r t a l m a t l a n n á tételére.
A kilenc kórterem ugy van beosztva, hogy a belbetegek számára
í, a k ü l b e t e g e k számára 3, üszkösök számára 1, ragályos n y a v a l y á k
zámára 1, elmekórosak számára szintén 1 esik. A termek magassága
l i g 16 l á b , e mellett keskenyek is, és a földszinti termeknek padlója
,z utca j á r d á j a alatt fekszik. Nagyobbrésze a k ó r t e r m e k n e k egy tisz-
átalan szűk utcára n é z ; a kórházi é p ü l e t ablakaitól mintegy 15—20
dnyire folyik a R á b á n a k lassú folyású tisztátalan vize. E termek szel-
őzési készüléke igen kezdetleges. Fokozza e termek célszerütlenségét
izon körülmény i s , hogy sokkal több b e t e g á g y van bennök elne­
vezve, mint a mennyit azok a közegészségügyi rendszabályok szerint
)efogadhatnának, annyira, hogy a keskeny és alacsony kórszobákban
:gyik á g y a másiktól csak 3 l á b n y i r a á l l , és i g y a kellő l é g m e n y -
íyiség és ü r hiányzik. V a n összesen 80 á g y .
A kórtermeknek, folyosóknak, k o n y h á n a k és egyéb helyiségek-
iek világítása gázzal t ö r t é n i k .
A fűtésre legtöbbnyire belülfűlő k á l y h á k szolgálnak, melyek r é ­
szint fával, részint coakssal fűttetnek.
 Van a kórtermeken k i v ü l egy fürdőszoba is, mely azonban ne
fűthető és i g y télen á t nem h a s z n á l h a t ó .
A halottas kamra legcélszerütlenebbül van elhelyezve, a merni]
ben az intézetnek épen kellő közepén á l l .
Van az intézetnek házi kápolnája is, de oly célszerűtlenül elh
lyezve, hogy ha a betegek az ájtatosságban részt venni akarnak, uj
fel k e l l öltözködniök és el k e l l hagyniok az épületet; ez okból azt CSÍ
is a tetemesen j a v u l t a k látogathatják.
Betegforgalma évenkint 800—900. A z iparos testületek, gőzhaj
zási és vasúti társulatok mind i t t helyezik el betegeiket. A z intéz
b e t e g m o z g a l m á r ó l és működéséről minden év elején nyomtatott k i m
tatások jelennek meg.
Ide igtatunk ezekből 3 évi forgalmat.
Gyógyulatli
Gyógy kezeltetett Gyógyult Meghalt távozott vaj
Évben maradt
össze­ össze­ össze­ össze­
férfi nö %-ban °/ -ban
sen sen sen 0
sen Vo-bí

1870 529 307 836 638 76.35 117 13.99 81 9.6'

1871 581 300 881 713 80.93 127 14.41 41 4.6Í

1872 466 245 711 583 81.99 94 13.22 34 4.75

Evi átlag 525.33 284 809.33 644.66 79.75 112.66 13 87 52 6.3Í

2) Irgalmas szüzek gyorszigeti kórháza.

Győrsziget község fogadja be nagyobb részét azon proletariátus

nak, melyet G y ő r v á r o s á n a k kereskedelmi állása mint szükséges ro
szat feltételez. I t t az anyagi és erkölcsi nyomornak legnagyobb foká
lehet gyakran szemlélni azon osztályú embereknél, k i k tisztán physika
erejök által mint napszámosok keresvén kenyereket, minden szellem
műveltséget nélkülöznek, és i g y az előrelátás, a inától holnapra v a l
számítás nem tartozik erkölcsi bélyegök közé. — Ezen osztály sülye
dósét m e g g á t l a n d ó , egy derék f ő p a p : Simor J á n o s , jelenleg Magyaror
szág hercegprímása előbb . győri p ü s p ö k , elhatározta magában, ob
h á z a t építeni, hol mind az értelmi és erkölcsi, mind a testi nyomor eny
hülést és gyógyulást találjon. E célra alapította a győri kisdedóvodá
és kórházat 1862-ben, és m i n d k e t t ő n e k kezelését az irgalmas s z ü
zekre bizta.
 A kisdedóvoda annyira benépesedett, az ott működő szerzetesnők
bánásmódja annyira megnyerte a nép hajlamát, hogy e g y m á s u t á n kelle
szaporítani a tantermek és a tanítónők számát, ugy hogy ma m á r nem-
;sak kisdedóvoda létezik ott a m i n d k é t nemű kisdedek befogadására,
lanem egyszersmind a felnőttebb l e á n y k á k számára is van teljesen fel-
jzerelt iskola, mely intézkedés évről évre szebb és szebb gyümölcsöket
terem, — E tanoda a kórházzal e g y ü t t egy épületben van elhelyezve
i g y , hogy az iskolák a földszint, a kórház pedig az emeleti részt fog­
lalja el.
A z épület, mely az úgynevezett „ t e m p l o m t é r e n " fekszik, g ó t h -
stylben van tartva csínnal és ízléssel.
V a n benne k é t kórszoba, egyik férfi, másik nőbetegek szániára,
mindegyik 3 á g y g y a l . E k ó r t e r m e k magasság és téresség t e k i n t e t é ­
ben m i n t á u l szolgálhatnak a kisebb k ó r h á z a k s z á m á r a ; magasságuk
3 öl, minden kórtermen van 3 nagy ablak. A csín és tisztaság az egész
kórházi épületben m e g l e p ő , valamint a betegek gondozása sem hagy
semmi kívánni valót.
Van az intézetnek m a g á n gyógyszertára és gyönyörű kápolnája,
melyben a betegek l e l k i épülést kereshetnek a nélkül, hogy ágyaikat
elhagynák.
A z irgalmas szüzek közöl az iskolák és a kórház ellátásával egé­
szen külön személyzet foglalkozik, és soha egyik a másik szerepkörébe
nem avatkozik, sőt nehogy valamely r a g á l y t a tanítónők eltérj eszsze-
nek a gyermekek között, a tanítónőknek a k ó r h á z termeibe belépni is
tilos. F e l v é t e t i k az intézetbe mindenki valláskülönbség n é l k ü l , csak az
k í v á n t a t i k , hogy 1-ör győrszigeti származású vagy illetőségű, 2-or t e l ­
jesen vagyontalan, 3-or hogy beteg legyen. Egyetlen betegség van
kizárva, és ez a bujakór — azon betegség, melyben a szenvedők gyak­
ran leginkább igénylik az emberi könyörületet ; de ezen elhatározásra
azon ok bírta az alapító főpapot, hogy az ápoló szerzetesnők gyengédebb
szeméremérzetét megkímélje.
J á r ó betegek számára az intézet orvosa naponkint reggel az inté­
zetben rendel egészen ingyen, de ezek gyógyszert az intézettől nem
kapnak.
A z intézetnek betegforgalma á t l a g évenkint 120.
Van továbbá a ház nagy u d v a r á b a n halottas kamra és boncterem.
A ház udvarán t ú l kezdődik a szépen berendezett kert, melyben
az ü d ü l ő betegek számára lombos fasor van ü l t e t v e .
A z intézet mind a nevelés, mind a betegápolás szempontjából cél­
j á n a k teljesen megfelel és igen sok j ó t áraszt a szegény sorsú lakosságra.
 3) Cs. kir. katonai kórház.
G y ő r városában j ó ideig nem volt a katonaság számára célszeri
k ó r h á z - é p ü l e t berendezve, hanem a mely házban épen elhelyezhet*
volt a kórház, ott helyeztetett az el. U t ó b b i időben igen soká a N á d o r
város kálvária-utcájának szélső háza volt e célra berendezve, de 185<
elején beköltözött a katonai kórház a városnak tulajdonát képező k i
kaszárnya helyiségébe, azon h á z b a , melyet a mult század vége feL
épített Győrváros kaszárnyának azon célból, hogy a p o l g á r s á g meg
óvassék a katonabeszállásolás kellemetlenségeitől, mely t e h á t egészei
m a g á n birtokát képezte a városnak. Ez épület mindennek inkábl
való, mint kórháznak, mely különben is a városnak kellő közepén á l l
Többször i n t é z e t t a város s ü r g e t ő k é r e l m e t a kormányhoz e kórháznál
eltávolítása ügyében, de mindig h i á b a n , m i g végre a nemzeti kormán]
segített ezen sérelmén, és a katonai kórház 1872-ik év május havá­
ban kiköltözött egy minden tekintetben célszerűbb épületbe, mely az (
célra á t a l a k í t o t t élelmezési r a k t á r b ó l készült.
Ezen é p ü l e t G y ő r v á r o s keleti részén fekszik homlokzatával ;
város r é t r e ; és fasorokkal van k ö r ü l ü l t e t v e , van nagy tágas udvara, h á
t u l a halottas kamra ós boncterem van elhelyezve. A kórház a homlok
zaton egy emeletes, a jobboldalon magas földszinti épület.
Van 10 betegszobája, m i n d a n n y i 3 öl magas, nagy ablakokkal
szellőző nyilasokkal (exhaustor) f e l ü l és alul van ellátva. — A kórter­
mek mind fára berendezett belül fülő v a s k á l y h á k k a l vannak ellátva.
Van a 10 kórszobában összesen 10 á g y , azonfelül van egy kór­
szoba tisztek számára 2 á g y g y a l .
F ü r d ő h e l y i s é g e igen célszerűen, mondhatni csínnal és kényelem­
mel van berendezve.
A termeknek nincs bizonyos specificus rendeltetésök. Nincs a bei-
betegek, külbetegek, bujakórosok, ragályosak stb. számára külön terem,
hanem ha egy betegszoba megtelik, akkor másik n y i t t a t i k föl. Es ez
igen nagy hiánya a szép intézetnek, m i előnyös lehet talán g a z d á l k o ­
dási szempontból, de nem azon tekintetből, melyből egy kórintézetet
megítélni kell. V a n az intézetben egy napi szolgálati orvosi szoba, egy
a tiszti napibiztos, egy az ápolók számára.
A z intézet átlagos betegforgalma 500. A tényleg szolgálatban
álló katonaság, ideértve a honvédséget és a p é n z ü g y ő r ö k e t is, mind ide
k ü l d i betegeit ápolás végett. — A nem tényleges szolgálatban levők
40 k r . napidij mellett szintén felvétetnek.
V é g r e az intézetnek m a g á n a k van gyógyszertára.
 4) Győri vendéglősök kórháza.

Ezen kisszerű betegápoló intézet 1846 óta áll fenn. V a n saját

za a belváros b á s t y a - u t c á j á b a n , melyben k é t kisebb szoba 4 á g y ­
ai van berendezve betegek számára. Csakis a vendéglők, k á v é h á -
k, korcsmák és mulatóhelyek segédszemélyei vétetnek f e l , kiknek
v i fizetéséből ezen intézet fenntartására havonkint kis részlet levona-
C — Azonban az 1872-ben meghalálozott gyermektelen vendéglős
Líranda A n t a l az intézetnek h a g y o m á n y o z t a a fehérvári uton fekvő
3p házát, melybe az intézet m é g ezen évben beköltözik, a midőn is
eddigi szűk, célszerűtlen helyiség helyett egy a célnak megfelelő,
észsóges és tágas lakást kap, melyben a b e t e g á g y a k száma legalább
t t ő v e l szaporíttatni fog.
A z intézet tart egy orvost (sebészt) és egy ápolót, k i egyszers-
ind az élelmezést is gondozza.

5) Gyó'rszigeti izraelita kórház.

Ez a győrszigeti izr. hitközség szegényei, nyomorultjai, és az

utazó szegény izr. betegek számára van alapítva és közadakozásból
rtatik fenn.
A z intézet betegforgalma á t l a g véve évenkint 40 ; van 4 ágya,
ittő férfiak, kettő nők számára.
Maga az épület, ugy mint ennek belső berendezése és felszerelése
inden tekintetben igen sok k í v á n n i valót hagy.

Oyíírnicgyo és vAros egyet, leírása. 23

 HARMADIK RÉSZ.

TÖRTÉNETI VISZONYOK.
 A) Régészet.
Őskor.
Ebenhöch Ferenctől.
M e g y é n k őslakóinak életmódját, szokásait és szükségeit, szóval
m ű v e l t s é g i fokát é l e t h ű n jellemzik azon szokatlan m ű t á r g y a k , melyek
t e r ü l e t é n m é g most is folyton fölszinre kerülnek, h a b á r azok gondos
összegyűjtésére alig másfél évtized óta fordítunk kellő gondot. Hasz­
nos szolgálatot tettek e részben a babonás földművesek és pásztorok,
k i k az ilyféle t á r g y a k a t szokatlanságuk miatt félreteszik, s azoknak
bűvös erőt tulajdonítva kuruzslásokra h a s z n á l j á k ; i l y ú t o n sok becses
anyag lőn fenntartva azon kor számára, mely annak jelentőségét meg­
értve, most m á r tudományos — főleg történelmi célból becsüli és gyűjti
ezen m ű t á r g y a k a t .
Á l l ez főleg azon kőtárgyakról, melyeket a föld népe m e n n y k ő
néven ismer és rejteget. A főid ő s l a k ó i u. i . a fémek feldolgozását
nem ismervén, a földszínen m i n d e n ü t t könnyen fellelhető k ő v e l szok­
tak élni, s azt a napi szükség szerint vagy vadászfegyverré vagy egyéb
szerszámmá idomították ; e végre a kovasziklát addig ü t ö t t é k , zúzták,
m í g többé kevésbé éles ék, vagy késpenge nem lett belőle. A z i l y ék
rövid botnak meghasított végébe csíptetve, s a k á r szíjjal, akár faháncs-
csal odaszorítva őseredeti alakja a kanászbaltának, melylyel az élelmes
ősember az akkoron szapora s épen nem félénk vadat könnyen
elejthette.
De nemcsak k ő , hanem állatcsontok és agancsok, valamint kagy­
lók is korán szolgáltak fegyverül, szerszámul.
A fémek közöl a vörösréz állott először az ősember szolgálatába,
nemcsak azért, mert könnyen olvad, hanem mert terményállapotban is
előfordul, kalapács alatt nyúlik, és t ü z n é l k ü l is feldolgozható ; ónnal
vagy horganynyal vegyítve pedig elég kemény, és fegyverül, szerszámul
j ó l használható. A vas előlállítása ellenben, h a b á r a fémek közöl leg-
elterjedtebb, — annyi ismeretet és kézművesi fogást feltételez, hogj
annak kiaknázását méltán az őskor végkorszakába helyezzük.
A z ősember által felhasznált anyagok sorozatából az agyagot sem
szabad kihagynunk, mely k ö n n y e n idomítható, napon, tűzben eléggé
megkeményedik, s különféle házi eszközül szolgálhat. E szerint k ő - ;

csont-, agancs- és kagyló-szerszámok s fegyverek, valamint kontárkéz­

zel alakított s napon szárított vagy szabad tűzben roszul é g e t e t t agyag­
t á r g y a k és edények az ő s k o r k e z d ő s z a k á b a helyezendők, me­
lyet ő s - k ő - k o r n a k (paläolith-korszak) n e v e z h e t ü n k , megkülönböz­
t e t é s ü l a rákövetkező u j k ő - k o r t ó i (neolith-korszak), — melyben
az említett eszközök lágyabb, nem r i t k á n távolból szállított k ő - n e m e k ­
ből csiszolás által s némi szabályossággal k é s z ü l t e k , sőt talán jegec —
avagy fém — fúróval á t is lyukgattattak, az a g y a g e d é n y e k pedig gon­
dosan tisztított s többnyire apró kovaszemcsékkel v e g y í t e t t g y u r m á b ó l
—• eleinte m é g szabadkézzel, u t ó b b korongon k é s z ü l t e k és k e m e n c é ­
ben j ó l k i é g e t t e t t e k . A z erre következő b r o n z - k o r b a n m á r réz és
fémötvóny (bronz) fegyverek, szerszámok és ékszerek használtattak, sőt
a r a n y t á r g y a k sem tartoztak a ritkaságok közé ; e közben a régi kőfegy-
verek és szerszámok sem lettek a használatból végképen kizárva ; —
mig a vas és ezüst kizárólag m á r az Őskor legifjabb szakába, az ú g y ­
nevezett v a s - k o r b a helyezendő.

Ós kő-kor.

M e g y é n k t e r ü l e t é n az említett őskori időszakok lele­

tei oly gyakoriak, hogy azt m é l t á n nevezhetjük az ősember
lakhelyének. Ugyanis ü t é s , z ú z á s , repegetés által készült
kovafegyverekből n y i l a k t a l á l t a t t a k Csécsényben (3 darab)
az Argay-féle tagbirtokon, mely nemcsak őskori, hanem
e g y ú t t a l római leleteknek is igen gazdag bányáját képezi ; a
példányok k ö v e t k e z ő k : 1. á b r a , hossza 2.8 centimeter,
ábra. barnavörös, fogai egyenetlenek, szakála nincs ; a második
(2. á b r a ) 1.7 cent. hosszú, májbarna, fokánál mélyedéssel,
e szerint m á r szakállal bírt, mely azonban le van törve, vala­
mint hegye i s ; a harmadiknak hossza 1.6 cent. fehér szinű,
szakála, hegye le van törve. T a l á l t a t o t t továbbá Börcsön
(szőlővel b e ü l t e t e t t homokos tájon) is egy darab, setétszinü,
ábra. hossza 2 cent. hegye, szakála nincs annyira m e g r o n g á l v a ;
végre 1873. j ú n i u s hóban kaptam egy p é l d á n y t a koroncói B á b o t á -
b ó l , fehér kovából, hegye, szakála csonka s tökéletesen hasonló a
ircsihez, csakhogy valamivel szélesebb, fogai
,'yenetlenek, de igen élesek; kisebb nagyobb
é s p e n g é k k o v á b ó l a koroncói h a t á r ho-
okbuckáin, főleg a bábotai d ű l ő b e n ; t o v á b b á
yirmóth, Szemere, Tóth, Puszta szt. P á l futóho-
okjában igen közönségesek, (lásd a 3., 4., 5., 6.
>rát); n y i l h e g y e t ellenben legszorgosabb k u ­
4. ábra.
tasom dacára sem t a l á l t u n k eddig, noha az i l y 8, ábra.
gyverek készítésénél elhulló különféle színű ko-
iforgácsokat marokszámra hozzák hozzám az
kolás gyermekek. E g y hosszabb, setétszínü s
;en szabályos kova-késpengét a likócsi határból
! kaptam t ö r ö k p u s k a k o v a néven, j e l é ü l ,
ogy ott sem r i t k á k a kova-eszközök. Ellenben
çen ritka p é l d á n y egy kisded — alig 2.5 cent.
osszú s h á r o m s z ö g alakú k ő - f ü r é s z fehér 5. ábra. 6. ábra.
ovából, szintén a koroncói h a t á r bábotai részéből. *)
Ezen korszakba tartozó c s o n t - é s a g a n c s f é l é k b ő l igen
evés j ö t t m é g eddig napfényre, u. m. egy csonka szarvas-agancs, (Sze-
leréről) melyen a v á g á s , metszés némi jelei látszanak ; egy másik
asonló, de m á r csiszolt agancsdarab a koroncói 32. számú h á z udva-
ín 4' mélységben t a l á l t a t o t t ; nevezetesebb — h a b á r hihetőleg a
eolith- vagy bronz-időbe helyezendő — egy nagyobb, szarvas agancs-
ól készült, fenn kiszélesített g y ű r ű , és egy 5 cent. hosszú, végén
tfurt cseppalaku c s o n t - a m u l e t , — m i n d k e t t ő Szemeréről, —
îlenleg a hédervári grófi gyűjteményben.
A z idetartozó a g y a g t á r g y a k m á r j ó v a l gyakrabban fordulnak
lő megyénkben ; u. m . szabadkézzel vegyes agyagból készült és csak
apon vagy szabad t ű z b e n szárított bögrék, fazekak, vedrek stb., —
2jen törékenyek, kisded füllel ellátva, t ö b b n y i r e gömbalakuak, rövidebb

agy hosszabb peremmel, s egyszerű karcolásnál egyéb cifrázattal alig

Í r n a k ; sokszor — főleg a kisebb csuprok — k ö n n y ű égetés vagy s z á -

*) Mind ezen t á r g y a k jelenleg a m. nemz. múzeumban szerző neve alatt külön

íekrényben összeállítva láthatók azon számos neolith, bronz, vas és agyagtárgyak-
al együtt, melyeket ő Koroncón és vidékén 10 év alatt hangyaszorgalommal össze-
yüjtögetett. Ezen érdekes gyűjteményt, — mely mintegy 600 darabot számlál, —
zerző 1871-ben ajándékozá nemzeti intézetünknek. Vajha számos ily munkása akad-
a hazai tudományosságunknak. Szerző nemes ajándékával bizonyára becses emlé-
et emelt nevének, melyet hálásan tartanak fenn nemzeti intézetünk csarnokai az.
tónemzedék számára. Szerkesztő.
rítás után csonttal vagy kan-agyarral kivülről k i vannak csiszblv
ilyenek Koroncón, Szemerén, T é t h e n , Csécsényben, R á b a sz. Miklósi
és K i s - A r p á s o n fölös számmal találhatók ; a nagyobb vedrekben közö
ségesen kisebb kávés-csésze alakú egy vagy két cs
por is r e j l i k , de hamunak vagy csontmaradványm
semmi nyoma. Ide sorozom m é g az úgyneveze
o r s ó - f e j e k e t , azaz : kisebb-nagyobb a g y a g - k
í ' o n g o k a t , melyek majd karika, majdgyöngyszen
vagy lencse alakúak, s közepett át vannak furv
7. ábra. (7. á b r a ) , ezeknek lapja k ö n n y ű égetés u t á n simítv
néha egycnközü küllő-alaku karcolásokkal, szélein pedig apró rová
kokkal van kicifrázva ; Koroncón eddig közel 50 dbot kaptam, a le|
kisebb mogyoró-nagyságú gyöngyhöz hasonló, a legnagyobb pedig köz
7 cent. átmérővel bir, sőt Szemerén 1871-ben majdnem 8 cent. átmérőj
vastag pogácsa-alakú csiszolt agyagkorongot leltek, melynek széle eg
helyen kÖrszelvény-idomúlag k i van metszve, ez alatt átfúrva, és 4 -
alig néhány m i l l , mélységű — l y u k által kereszt-alakban cifrázví
Ezeknek rendeltetése mindeddig bizonytalan ; én mégis a m u l e
n e k tartom azokat, minthogy a legkisebb g y ö n g y a l a k u darab Csécsénj
ben egy őskori tetem mellén találtatott. Meg kell i t t még említenen
hogy Koroncón fél dióhéj alakú és n a g y s á g ú fekete a g y a g e d é n y t
Szemerén pedig egy szintén akkora, de zsompor vagy szakajtó-alak
vörhenyes csuporka találtatott ; m i n d k é t darabot ő s k o r i g y e r m e l
j á t é k n a k tartom, és gyermeki kéz m ű v é n e k tekintem.
T ű z h e l y - d ú c o k b ó l eddig csak 2 darab találtatott megyén
területén, t. i . a győri ujszállásoknál és K o r o n c ó n ; m i n d k e t t ő cipóalaki
tetején függélyes lyukkal, t e h á t egészen új alak, és pedig az első hc
mokkőből, az utóbbi agyagból, égés nyomaival, mint a t ű z h e l y e n tel
szolgálat jeleivel.
E m l í t e n e m k e l l a megye t e r ü l e t é n előttem ismert egyetlen s í í
h a l m o t , mely Koroncó falu alsó végén a Milkovits-féle birtok utmel
lett eső sarkában előbb t e t ü d o m b néven létezett, de 1863 é\
ápril 16-án leásatott, kerülete akkor is — 20 évi szántás u t á n — 3
ölnyi, magassága 8 lábnyi volt, benne 5—6 l á b mélységben a szokot
tűzpadon két csésze alakú fekete agyagmerőke találtatott ; kőnek vag
fémnek semmi nyoma ; azóta a folytonos szántás emelkedését és emlé
k é t évről évre bizonyosabb enyészetnek adja.
E g y másik ő s k o r i s í r 1867. évi májusban lőn a bábotai part
magaslaton felfedezve ; a szólhordta homokban u. i . egy csontváz ül
helyzetben, kinyújtott lábszárakkal, arccal ék. felé fordítva, a bal vál
on pedig 12 cent, magas durva m ü v ű fekete agyag-csupor t a l á l -
atott, melynek g y u r m á j á b a n csillám (Glimmer) ragyog, és külsején —
dvált hol kérge lepattogott — korom nyomai látszanak annak jeléül,
íogy azt valaha ételkészitésre használták. A váz orvosi bizonyítás sze-
int nőé volt, s a n. múzeumban létező koponyájának fogai 10—14 éves
eányt sejtetnek.

E g y h a r m a d i k s í r 1868-ik évi septemberben szintén K o -

'oncón a Lippay-féle tagbirtokon lőn felfödözve; őszi szántáskor u. i .
íz eke 42 cent. átmérőjű kerek csillámkövet vetett f e l , melyben
számtalan kendermagnyi g r á n á t fészkelt, s melynek alsó lapja egyenes,
íelső pedig egyenetlen, közepe 3 cent. bőségü lyukra á t volt fúrva ;
ilatta k é t három maroknyi é g e t e t t csonttöredék volt; fémnek, kőnek
semmi nyoma. A kő őrlésre m á r csak p u h a s á g á n á l fogva sem szolgál­
tatott, legnagyobb valószinüséggel valami nagyobb edénynek födele
volt, m í g végre őskori égvénysír födeléül használtatott.

A n e g y e d i k Ő s - s í r végre a szemerei hegy k u t y o r nevü

szőlejében 1864-ben j ö t t n a p f é n y r e ; ugyanis gr. Sigray L á z á r n é az
említett hegylejtő éjszaki részén a bokrokat i r t a t t a , hogy helyökbe
gyümölcsfákat ültettessen ; munka közben a napszámosok csontvázra
akadtak, s kincset sejdítve a közelálló tulajdonosnőnek mitsem szóltak,
— b á r t u d t á k , hogy a régiségeket nagy előszeretettel gyűjtögeti, —
hanem a sírnak neki estek, és azt mohón ásták, miközben nemcsak a
vázat, hanem a feje mellé tett cserépedény párját is porrá zúzták, —
kincsnek azonban avagy fémnek legkisebb nyomára sem akadtak, csak
egy kis cserépedény volt fáradságuk silány jutalma ! — Maga a sír a
mintegy 200 láb magas hegy partjában, 10 ölnyi magasságban volt, s a
testet alig 2 lábnyi föld takarta, s lábbal keletnek
volt helyezve. A z említett cserépedény (8.ábra),
nincs kiégetve, és a váz fejénél balról letéve t u ­
lajdonképen kettős bögre volt, idomtalan k ö r t e -
alaku, mind a k e t t ő fódővel letakarva; feneke
igen szűk, s o t t , hol párjával Összefüggött, át
van fúrva, ú g y , hogy a kettős edényben a folya­
dék közlekedett. Nézetem szerint i t t egy l e g r é ­
gibb korszaku sírral van dolgunk ; mert minden
é r c , sőt kőfegyver hiánya, az idomtalan, kisded, 8. ábra.
primitiv-alaku, égetetlen bögre, — továbbá azon körülmény, hogy a síi-
oldalai és feneke nincsenek kővel kirakva, h a b á r ott helyben könnyen
fejlő homokkő, sőt a szomszédban mészkő is lelhető, — mindez arra utal,
hogy ez csakugyan a legrégibb Ős sírok egyike ; különben sírdombna
semmi nyoma.

Ujabb kó'-kor.

Ebben m á r l á g y a b b kőzetből, — főleg kigyla- (serpentin), pala

s homok-kőből, sőt j ó l k i é g e t e t t agyagból is készültek szerszámok é
fegyverek, u. m. különféle alakú ékek, vésük, b a l t á k , csákányok, kala
pácsok és gömbölyű buzogány-fejek; utóbbiak surla (Smirgel) segélyé
vei fa — avagy jegec, — utóbb bizonynyal fém-fúróval a nyél számára á
is vannak lyukasztva, s többnyire szabályosan kicsiszolva; — az ékel
foka mindig keskenyebb mint éle, sőt nem r i t k á n a fok egészen kihe­
gyezett a végből, hogy a szerszám vagy fegyver k ö n n y e b b kezelés te­
kintetéből fa- vagy agancs-nyélbe legyen illeszthető.
A z ilyen é k e k nagysága s alakja különböző;
láttam m á r 25 cent. hosszút is, és birtam kicsinydec
alig 3 cent. hosszút és 1.5 cent. széleset is (9. ábra):
még egy másik 7.7 cent. széles p é l d á n y n a k is birto­
kában vagyok. Ezeknek szokottabb alakjait a követ-
9. ábra. 10. ábra. kező 10., 11., 12. á b r á k mutatják.
A v é s ü k aránylag
keskenyek és hosszúak szok­
tak lenni, alant laposak, fe­
lül ivded domborúak, őzláb-
alaku, vagy mint egy föld­
műves monda: csuka­
s z á j u éllel s tonka fokkal,
mely ütés következtében
többé-kevésbé mindig csor­
ba. R ó m e r Flóris b a r á t o m
g y a l u nak nevezé azokat,
s megyénkben fölös szám­
12. ábra.
mal találhatók, holott m á ­
sutt eddig igen r i t k á k . E d ­
digi lakhelyei : Á r p á s , Csécsény, Felpéc, Kis-Baboth, K i s - B a r á t h , K o ­
roncó (9 darab), Ménfő, Szemere (2 darab), Sz. M á r t o n , P á t k a , T ó t h
(4 darab); eddig a legkisebb 4.5 cent., a legnagyobb 16.7 cent. hosszú;
amaz Téthről, ez Koroncóról való.
Balták, csákányok, kalapácsok, buzogányfejek
és ezeknek töredékei igen gyakoriak, h a b á r az anyag puhasága miatt
többnyire csonkán, és a lyuk irányában ketté t ö r t állapotban fordulnak
i, mégis nem egy finomul csiszolt pompás k i g y l a - c s á k á n y t
tam m á r , mely a legfinomabb spanyolnádnak díszére válandott ; lásd
.3., 14., 15. és 16., valamint 17. á b r á k a t . Csákányok lelhelyei e d d i g :
v á n y (legnagyobbb példány H é -
L-várott 17 cent. hosszú fekete
r y l á b ó l ) , Á r p á s (3 szép példány,

egyik fehér kőből), Csanak (leg—

sebb fajú, csak 6 cent. hosszú),
écsény, Felpéc, Gryirmóth, (3 da-
b, k ö z t ü k 1 h a r á n t - é l ü , és í g y
pa-alakú),Gyömöre,Gryőr,
is-Baráth (2 darab), K o -
ncó (25 darab), Ménfő,
érges, Puszta sz. P á l , R.
itona, Szemere (3 darab),
M á r t o n , T á p , Tényő,
íth. De épen azon sajnos
iriilménynek, — mely sok
ép csákányt csonka, töredékállapotban j u t t a t o t t
ízünkbe, — köszönhetjük m á s r é s z t , hogy az
>y nevezett f ú r á s i k í s é r l e t e k bepillantást
Lgednek azon műveletbe, melylyel az ősember a
ma kőzetet egyszerű készülékével k e r e s z t ü l
r t a ; ugyanis az a g y a g p a l á t és k i g y l á t messze-
15. ábra.
ldről szállítván e vidékre, a b á r m i k é p szétzúzott
így hasznavehetlenné v á l t darabot nem dobta el, hanem
dole kisebb éket, vésűt vagy gyalut csinált, avagy rajta
lyukat fúrva, azt kisebb csákánynyá alakította. Á m b á r
lette r i t k á n , de mégis találni i t t - o t t i l y csákánytöredé-
3t, melyet m e g k e z d t é k ugyan átfúrni, de a m u n k á t
írmi okból be nem végezvén, az i l y részben megfúrt
sldányokon többnyire g y ü r ü d e d l y u k l á t h a t ó , közepett
iálló csappal vagy pecekkel, annak j e l é ü l , hogy ősem-
íreink csőalaku üres fúróval dolgoztak, melynek nem
sllett épen fémből lennie, hisz surla segélyével egyszerű
adza-cső is megjárta, természetesen fárasztó és lassú
lunkával, k é t oldalról fúrván a l á g y k i g y l á t , m í g a középső csap k i
em hullott, és a l y u k készen volt. I l y 17 cent. hosszú b a 11 a t ö-
e d é k K i s - B a r á t h r ó l j u t o t t a győri főgymn. múzeumba, melyen a régi
ettéhasadt l y u k előtt uj 3 cent.-nyi mély g y ü r ü d e d lyukat kezdtek
 fúrni. E l ő b b saját g y ű j t e m é n y e m b e n volt, jelenleg pedig a n. muzer
ban van azon p é l d á n y (18. és 19. ábra), mely a fúrási kísérletet tisz
mutatja; e szép p é l d á n y a szomszéd mosói
megyei Mecsér helységből való, t e h á t n
lehetetlen, hogy m e g y é n k területéről sz
mázott oda.
Ide tartoznak m é g a k ö s z ö r ű i
vek, melyek váltig négyszögű hasábalaki
18. ábra.
ívded hosszoldalakkal, érdes homokkői
és az imént leirt kőfegyverek, szerszán:
csiszolására, élesítésére s z o l g á l t a k ; i l y 1
szörűköveket Koroncón és Csécsényb
utóbb K i s - Á r p á s o n is találtak, a legnagyo
12.6 cent., a legkisebbik csak 3 cent. hoi
szú, s ez utóbbi á t van fúrva. A folytoi
19. ábra.
köszörülés és élesítés folytán a rendes
8—-10 cent. hosszú ékek és vésük néha alig 3—4 cent. hosszú és ép (
széles vágó szerszámmá t ö r p ü l t e k ; sőt van reá több példa, hogy az 3
kicsinyded ékek csákány- vagy kalapács-töredékből készültek, — í
azon p é l d á n y , melyet a koroncói Vajdaréten magam találtam, s me
nem volt m é g végkép kiélesítve, hanem csak öregéből kicsiszolva,
ugyanazon szinü és fajú kőből volt, mint ama csákánytöredék, melj
cselédjeim szintén az e m l í t e t t vajdaréti földemen t a l á l t a k ; Tény'
pedig egy 3 cent. hosszú és 3.2 cent. széles éket kaptam, melynek fok;
a hajdani c s á k á n y l y u k n a k ívded kikerekítése l á t s z o t t ; ennek töred
kéből készült e feketésbarna kigyla-szerszám. Valamint pedig az előb
korszakban agyagból, csontból készült gyöngyöket, korongokat ós cse
péket viseltek a nyakon a m u l e t g y a n á n t : ú g y
korszakban a kézművesi ügyesség haladtával kőből
k é s z í t e t t e k i l y gyöngyöket, korongokat és amulettek<
ilyent mutat a 20. ábra ; ez ugyanis 3.5 cent. mag£
45. cent. széles és 1.5 cent. vastag négyszögű feh
kőlap, legömbölyített oldalakkal, s magassága irány
ban átfúrva, előlapján keresztet ábrázoló karcolással; t a l á l t a t o t t a tét
h a t á r b a n . M e g y é n k h a t á r á n kivül Ghicen (Veszp. ni.) kaptam éve
előtt 4.5 cent. hosszú, kisujj vastagságú s végén átfúrt fekete k i g y l
követ, mely szintén nem volt egyéb mint amulet, valamint azon ékalak
3.6 cent. hosszú és 2.4 cent. szürke és fekete pettyes kigyla-tábla átfú
fokkal, — mely m á r megyénk dunamenti helységéből Ásványból val
szintén nem egyéb. Sőt kőkeménységüvé vált g y u r m á b ó l (past:
 ingyöket s g y ű r ű k e t is használtak, milyenek Csécsényből, K o r o n c ó -
jutottak g y ű j t e m é n y e m b e , T é t h r ő l pedig p a s t a - g y ű r ű darabjait
3tam.
A m i az u . n. m e n n y k ö v e k k e l űzött k u r u z s l á s t és a
rnépnek erre vonatkozó b a b o n á s h i t é t i l l e t i , ez nálunk igen á t a l á -
3, és a nép hite szerint villámláskor i l y m e n n y k ő esik alá, s ez okozza
dllámcsapás rombolásait ; a kő ekkor 7 ölnyire megy a föld alá, de
dnkint egy-egy öllel fölebb j ő , s végre 7 év leforgása u t á n a föld szi-
i"e j u t ; például Mórichidán Szabó I s t v á n n é azon g y ö n y ö r ű k i g y l a
ltát, melyet nem rég vettem tőle, a Marcalban árviz u t á n egy fűzfa
;zsök alatt találta, melyet az előtt villám sújtott ; e p é l d á n y t csak
)só-társnőivel vivott kemény tusa u t á n k e r í t e t t e kézhez ; a csécsényi
n á s z t ó l szintén e tavasz elején kaptam azon b a l t a t ö r e d é k e t , melyet ő
aga P á p a vidékén oly helyen talált, hol 7 év előtt a villám egy tehe-
t agyonütött.
P r ó b á j a is van a valódi mennykőnek, t. i . cérnát vagy selyemszá-
t tekernek körüle s azt j ó szorosan reáfojtják, a z u t á n a tűzbe teszik :
dódi mennykövön a fonal a tűzben sem ég el. Alakja és szine szerint
ilönféle elnevezést adnak a köveknek ; van l a p o s és l á n c o s -
e n n y k ő , van v i z e s és l o b o g ó s k ő i s ; az ékféle köveket lapos
ennykőnek, az átfúrt balta vagy csákány féléket láncos kőnek nevezik,
;óbbiról azt tartván, hogy a nyéllyukba fém- vagy kő-lánc vala fűzve ;
agam is nem egy földműves szájából haliam, hogy ő maga látott
igy b i r t láncon függő és t ö b b n y i r e egy másik — párjához csatolt
tennykövet; így Koroncón Vörös J á n o s a tőle kapott g y ö n y ü r ű
igylabaltáról azt erősíti, hogy egy másik hasonló p é l d á n y n y a l össze
olt láncolva, s ezen módon v i t t é k a faluban h á z r ó l - h á z r a g y ó g y í t a n i ,
dg végre lánc és párja nélkül e g y e d ü l m a g á b a n k e r ü l t ismét haza.
gy az óriási 32.5 cent. hosszú b o d o n h e l y i b a z a l t - b a l t a (Sop-
tmymegye) hasonlókép egy akkora hosszúságú pajtásával összelán-
olva függött kútkölönc g y a n á n t a gémen Kausitz u d v a r á n , m í g az
gyíkét láncostól el nem lopták. Kelemen I s t v á n felpéci földműves m é g
aost is v á l t i g állítja, hogy volt egy menny köve, melybe 4 szemből álló
:őláncocska volt fűzve. Szelíd J á n o s koroncói lakos erősen bizonyít­
gatja, hogy az ötvenes évek végével a mérgesi tagbirtokon béreskedvén,
igyanott egy láncon függő m e n n y k ö v e t talált, mely á l l í t ó l a g most is
fju Szabó ú r birtokában volna. Azonban mindeddig sem sikerült szép
géreteimnek dacára i l y láncos m e n n y k ö v e t l á t n o m .
Tapasztalván a n é p i s , hogy nem minden villámcsapás gyújt,
írre vonatkozólag is különbséget tesz kedves mennykövei között ; van
t. i . v i z e s m e n n y k ő , s ilyennek tartja a fehér szinű s kőzetből 1
szült r i t k á b b darabokat, melyek nézete szerint nem g y ú j t a n a k ; a töl
— t. i . setét szinü kőből készült példányok t e h á t gyújtanak, s ezek le
nének a l o b o g ó s k ö v e k . I s t e n n y i l á n a k nevezték t a l á n h:
danta az akkoron bizonyosan nem oly igen r i t k a kova-lándzsákat
nyilhegyeket, avagy talán a nyilhoz igen hasonló kő gyalut és vésűt.
A m e n n y k ő vekről azt tartja megyénkben a n é p , hogy ezekl
sokféle nyavalyát, sebet lehet g y ó g y í t a n i ; n é v s z e r i n t : csúzos és kösz\
nyes gyulaclásokat, daganatot, torokgyíkot, mérgesedett sebeket, eml
keményedést stb.; e célból a beteg tagrészt v a l ó d i m e n n y k ő v
f e n i k , n y o m k o d j á k , s azért oly helyen, a hol e kövekhez k ö n
nyen j u t h a t n i , mint p. Koroncón, — minden jóravaló gazda és há
asszony szerez m a g á n a k egy-egy mennykövet, ahol pedig r i t k á k avaj
egyik másik kő többi társait gyógy hírben felülmúlja, azt azután házr
házra hordozzák gyógyítani, s gazdájának minden egyes esetben j u t t a
nak valami ajándékot, a k á r terményekben, a k á r p é n z b e n ; nem csoe
t e h á t , hogy oly csodás erejű követ d r á g a pénzért sem sikerül a régés:
nek kézre keríteni ! P é l d á u l Balázs n a g y - b a r á t h i földműves hoss2
somfabotjára tűzve hordoz egy szép vörhenyes kigyla-baltát, melyti
semmi áron sem akar megválni, mert ú g y m o n d : ez az é n k é n y é i
k e r e s ő m , ezzel j á r t. i . gyógyítani. Szabó I s t v á n n é fennemlíte
kigyla-baltájával sok szakajtó lisztet, babot stb. keresett.
Sőt nemcsak kétségtelen Őskori kőfegyverrel, szerintök i g a z
m e n n y k ő v e l , hanem m é g pogácsa, vagy bármily alakú főleg pedi
fekete szinű kovand g Ö r k ö v e k k e l is széltében űzik az említet
kuruzslást, és beteg tehén-tölgyet, s a sertések veszedelmes torokgyík
j á t épen nem tudják m e n n y k ő nélkül orvosolni, s van reá eset, hogy a
i l y hamis m e n n y k ő , m á r t. i . a közönséges g ö r k ő , nagyobb hírnej
és keletnek örvend, mint a valóságos, — és igen nagy tiszteletben á l l
láncos kövek. P é l d á u l a volt n a g y - b a r á t h i bíró görköve kigyógyítja torol
gyíkból m é g azt a sertést is, melyen m é g a láncos m e n n y k ő sem fogott
M á s u t t — például Csécsónyben meg azt tartják, hogy a menyecsk«
első főkötője szintén oly j ó gyógyító t ő g y d a g a n a t b a n vagy torokgyík
ban, mint a k á r m e l y i k m e n n y k ő .
Szent M á r t o n tájékán még egyéb belső nyavalyákat is gyógyí­
tanak mennykővel, p l . a kőről valamicskét levakarnak pohár vizbe
s ezt a hideglelős stb. beteggel m e g i t a t j á k !
De m é g a kőhöz kötött á t k o t is foganatosnak tartják ! Sz. Már­
tonban most 4 éve egy haragra lobbant asszony ellenfelére szórt átok-
al dobta a követ ellensége udvarába, mire az hatheti súlyos n y a v a l y á b a
sett, melyben magáról m i t sem tudott!
K é t s é g k í v ü l sok egyéb babonát is űznek ezen kövekkel, de igen
ehéz ezeket tőlük k i t u d n i ; ú r i főleg papi ember elől rejtegetik a követ,
tagadják a vele ű z ö t t b a b o n á t ; annyi mégis bizonyos, hogy nagyrész­
en e balhitnek tulajdoníthatjuk, hogy m é g most is annyi érdekes régi
ő forog kézen, s hogy mindannyit m é g nem semmisítette meg a tudat-
i n nép, mint a t u d o m á n y nagy k á r á r a megsemmisített nem egy r i t k a
s érdekes őskori agyagművet, bronz-, r é z - és vastárgyat. — Sokan a
izekat vagy hamvvedret, — mihelyt ilyenre bukkannak, — legott
gyontörik, csakhogy a benne rejlő kincshez m i h a m a r á b b hozzáfórhes-
enek ; vagy ha eleinte kimélik is azt, mihelyt meggyőződnek, hogy re-
lényökben csalódtak, benne nem pénzt, hanem hamut és szenet t a l á l -
"án, — boszuból is Összezúzzák azt!
Nem ú g y a mennykővel ; m é g soha sem hallottam, hogy földmű-
es a talált követ ismét eldobta volna ; haza viszi azt, s ha nem k u r u -
sol is vele, elteszi az asztalfiókba, vagy felveti a padlásra, honnét nem
így darab került gyűjteményembe, ámbár nem egy eset van arra is,
íogy gyermekeiknek j á t é k s z e r ü l adják, kiktől azután a babonás embe-
•ek elszedik, de ez esetben is legalább nem vesz el. T ö b b n y i r e pedig
ipáról fiúra s u n o k á r a s z á l l ; például jelesebb darabjaim: mint a
)odonhelyi nagy bazalt, — a koroncói szép kigyla-halta, a mecséri
ü r á s i kísérlet, — mondhatni tovább egy századnál voltak egy és ugyan-
Lzon családban, s igen nehezen, — csaaknem sírva váltak meg kegyelt
töveiktől az illetők.
N é m e l y vidéken, p l . N a g y - B a r á t h o n , Ecsett, Sz. M á r t o n b a n nehe-
;en, N y a l k á n , Ravazdon épen nem lehet m é g sok pénzért sem menny-
cövet kapni, mert azt tartják, hogy szerencsés az a ház, melyben menny-
ÍŐ van. E g y g y i r m ó t h i gazda beszélte mennykő u t á n j á r ó emberemnek,
íogy volt azelőtt több mennyköve, de az 1849. évi tűzvész u t á n h á z á t
íjra építvén, annak 4 sarkába 4 darab mennykövet tömetett bele ! —
Ezért is sokszor elvesz a kézből k i a d o t t mennykő ; t. i . egyik a
n á s i k n a k adogatja m i n d a d d i g , m í g végre gazdája nem tud többé reá j ö n n i ,
d n é l veszett ! M á s k o r ellenben a kölcsönkérő a csodás kőből m a g á n a k
s t ö r egy darabot ; í g y j á r t p l . a puszta-sz.-páli csákánytöredék, —
Gryirmóthon pedig az általam eddig l á t o t t legszélesebb kŐ-ék, melynek
fokát a becsületes kölcsönkérő m a g á n á l fogta további k u r u z s l á s r a ;
Rába-Sz.-Mihályon szintén fokát szegték egy jókora éknek. H j a ! — csak
kevés ember viseltetik a régiség i r á n t oly tisztelettel s kegyelettel,
mint ama vándor c i g á n y n ő , kinek fájós emlője a bodonhefyi óriás-
balta érintésére m e g g y ó g y u l v á n , — valahányszor ez esemény utál
megfordult Bodonhely táján, Kausitz földműveshez elzarándokolt, s ;
b a l t á t előkérve, azt t é r d e n állva tiszteletteljesen megcsókolta !
Z á r a d é k u l m é g az e korszakba tartozó a g y a g m ű v e k r ő l kel
szólnom. Kezdetben hihetőleg m é g szabad tűzben égették a koron*
segítsége nélkül készült edényeket, h a b á r ezeket mégis m á r nagyobi
csínnal, különféle alakban és nagyságban g y á r t o t t á k , s hegyes fáva
vagy csonttal majd a lágy agyagba rajzolt, majd a szárított edényb<
karcolt egyenes, kereszt, hullámos, párhuzamos és k o r d é d vonalok éi
pontok által gyakran igen szép cifrázatokkal díszítették, a hiányzó ke
ménységet pedig az agyag közé vegyített kova-szemcsók által iparkod­
tak megadni ; volt gyűjteményemben oly cserépdarab, melynek bels(
felülete a lágy agyagba s ü r ü e n belenyomott apró kavicsok által m i n
egy á t h a t l a n mázzal volt bevonva.
U t ó b b az agyagot minden idegen részektől gondosan megtisztí­
tották, és zárt tűzben (kemencében) keményre é g e t t é k ; a gömbölyű
vagy csekély talppal ellátott edény felette vastag és erős peremébe sok­
szor négyszögű lyukat fúrtak, ebbe szíjat vagy háncskötelet fűztek
melylyel az edényt felakasztották, vagy tovább v i t t é k ; néha az edén)
nyaka és feneke k ö r ü l 3 sor h a r á n t fülecske is volt, melyekbe szintéi
madzagokat fűztek az edény tovaszállítására.
1
Sőt ezen időszakban m á r roppant n a g y s á g ú / — 1 pozsonyi mért
2

tériméjű vedreket is készítettek agyagból, milyen G y i r m ó t h r ó l és Kába-

Sz.-Miklósról — sajnos roncsolt állapotban k e r ü l t a győri múzeumba,
nem egy darab pedig kellő elővigyázat hiányábar
összezúzatott. A csécsényi Argay-féle tagbirtokor
ugyancsak szabad tűzben égetett, de különös szép­
ségű korsók, kancsók ( 2 1 . á b r a ) és t á l a k t a l á l t a t t a k
valamint egy alig 5 cent. magas, 3 cent. szájnyilással
ellátott egyfülü és félrehajlott csűcsben végződő veres
agyag edényke, mely szintén szabad kézben idomít­
va, roszul égetve, és kis körök által cifrázva alig
volt e g y é b , mint az őskori hölgyek i l l a t - vagy
kenőcs-bögréje. Szemerén a Matkovics-féle tagbirtokon Sigray grófné
1847-ben ős-tűzpadra akadván, napszámosaival á s a t á s t r ö g t ö n z ö t t , s
állítólag vagy 200 darab kisebb, 5—6 cent. magas és 3—-4 cent. átmé-
rőjüdurva cifrázat nélküli, de j ó l k i é g e t e t t g r a p h i t - e d é n y k é t lelt, me­
lyeket a munkások elkapkodtak, s a régiség-kedvelő ú r h ö l g y n e k alig
maradt néhány példány vendégei ezeket is e l h o r d o g a t t á k emlékül, úgy
 llítólag ugy 200 db. kisebb, 5—6 cent. magas és 3—4 cent. átmérőjű
urva, cifrázat nélküli, de j ó l k i é g e t e t t g r a p h i t - e d é n y k é t lelt, melyeket
m u n k á s o k elkapkodtak, s a régiségkedvelő ú r h ö l g y n e k alig maradt
e h á n y p é l d á n y , vendégei ezeket is e l h o r d o g a t t á k e m l é k ü l , ugy hogy
sak k é t p é l d á n y maradt fenn, egyik a győri, másik a h é d e r v á r i m u -
eumban.
Sajátságosak azon edények is, melyek lábas edények kezdetle-
es szerkezetét m u t a t j á k ; ez u. i . k e t t ő s edény, egyetlen közös fenék­
éi, az alsó edénynek oldalai 3 helyen a fenék felé szögben k i vannak
íetszve, s i g y a felső edény h á r o m — fenn széles, alul csúcsos — lábon
11; i l y p é l d á n y roncsolt l á b a k k a l Koroncón t a l á l t a t o t t . E g y másiknak
3neke alá u j j n y i v a s t a g s á g ú perem van rakva, mely n é g y r e n d ű behajlás
Ital kereszt-alakot mutat; — a t é t h i h a t á r b ó l való. Szemerén t a l á l t á k
harmadikat, mely v i r á g c s e r é p - a l a k ú azon sajátsággal, hogy talpa
agy feneke t á n y é r - m ó d r a k i van szélesítve és fel van hajtva, s ez
zintén edényül használható, ha a nagyobb virágcserép-alakú e d é n y t
yilásával lefelé fordítjuk. Koroncón a 32-ik számú h á z építésekor
1871) egy fekete, n y í l t mécses-tálacskát találtak, mely nem más, mint
isded tányér, melynek pereme a kanóc számára csücsre van össze-
yomva. Ezen háztelek szomszédságában m á r azelőtt is nem egy durva
:ezdetleges m ű v ű s roszúl é g e t e t t vörhenyes hamvedret t a l á l t a k * ) .

Bronz-kor.
V

H a a föld n é p e a réz- és b r o n z - t á r g y a k a t szintoly kegyelettel

irizné, mint a m e n n y k ö v e k e t , akkor rövid időn és k ö n n y ű szerrel
ekintélyes g y ű j t e m é n y t lehetne azokból e l ő t e r e m t e n i ; de a köznép a

*) Az ismertetett műtárgyakon kivül érdekesnek tartjuk még néhányat fölem-

íteni Miháldy István bakony-szt-lászlói kath. lelkész gyűjteményéből, a mennyiben
zek szintén megyénk területén kerültek felszinre.
1. Fekete agyagedény, 20 cent. magas, nyilas átmérője 15 cent., derekán pedig
1 cent., egy füllel, teljesen ép és szabályos ; találtatott Kajáron 1873 tavaszán árko-
ís alkalmával.
2. Egy másik agyagedény, az előbbihez teljesen hasonló, de fül nélkül; talál-
atott félig égett csonttal tele Árpáson 1873 nyarán, vízmosásban.
3. Sárgás agyagedény, nyúlánk alakkal, ugy látszik szabad kézzel alakítva*
ül nélkül, egészen ép ; magassága 20 cent., derekának átmérője 13 cent. ; találtatott
L-Árpáson vízmosásban 1873-ban a Rába áradásakor.
4. Vöröses agyagtányér, 6 cent. magas, átm. fönn 19 cent., lenn pedig 12 cent.,
igyanott és ugyanakkor találtatott mint az előbbi.
5. Karcsontok (4 db.) egyszerű bronz karpereccel ; találtatott Árpáson.
Szerkesztő.
Gytfrmegye és város egyet, leirása. 24
fém-leletekkel igen k e g y e t l e n ü l b á n i k e l ; legelőször is késével faragj:
meg azokat, nem lappang-e arany vagy ezüst a setét rozsdakéreg alatt
a z u t á n neki megy és v é g k é p m e g t i s z t í t j a , lesúrolván róla a tiszte
r é g i s é g legkisebb n y o m á t is ; v é g r e a szatócsnak vagy rongyszedőne
n é h á n y k r a j c á r é r t elharácsolja a m ű d a r a b o t , mely szép szironyáva
födve, forintokat érne a szakértő szemében. De i g y sokkal keveseb
k e r ü l m ű é r t ő kezekbe, mint a gyakori leletekhez m é r t e n különbéi
kerülhetne.
M é g i s mind a fegyvernemüekből, mind az ékszer- és szerszám
félékből ismeretesek egyes p é l d á n y o k , á m b á r m e g y é n k t e r ü l e t é n
ravazdi esetet kivéve, tömeges bronzlelet m é g nem fordult elő, de
szórványosan t a l á l t egyes bronzdarabok is elég érdekesek. Vörös rézbe
kevesebb t a l á l t a t i k , mint bronzból, ez azonban m á i g sincs vegyelemezve
s azért nem ismeretes v e g y a r á n y a ; k á r is volna az egyetlen daraboka
vegyelemzés v é g e t megcsonkítani. H i h e t ő , hogy a b r o n z t á r g y a k nagyobi
része helyben ö n t e t e t t , mint ezt a Koroncón, G y i r m ó t h o n , Szemerén é
m á s u t t is talált vastag p e r e m ű erős g r a p h i t - c s e r e p e k b ő l , m i n d meganny
olvasztó-edény töredékekből, n e m k ü l ö n b e n a K o r o n c ó n , Csécsényben é
e g y e b ü t t lelt ércrögökből lehet következtetni ; noha eddig öntő-mintá
nem lehetett m é g találni, de igenis n é h á n y ö n t é s - v a r r á n y n y a l ellátót
nyilvéget.
F e g y er f é l é k b ő l legkevesebb t a l á l t a t o t t , de azért minden nemöl
egy-kót p é l d á n y b a n ismeretes. B r o n z k a r d n a k kisebb töredékei
T é n y ő n kaptam, honnan 17 cent. lntsszú, szép f ü l e s v ó s ü is j ö t
birtokomba; ellenben t o k o s - v é s ü Koroncón és a kapi-i h a t á r J e i
dombján t a l á l t a t o t t (22. á b r a ) ; egy másik v é s i
v á l t o z v á n y n y a l , mely a vésűnek a lándzsába vah
á t a l a k í t á s á t t ű n t e t i elő, és német szakmunkákba]
mint r i t k á b b faj van jelezve. D á r d a vagy 1 á n d z s !
bronzból S ö v é n y h á z á n 2, Zsejkén 1, és Koroncón i
1 darab t a l á l t a t o t t . B ü t y k ö s b u z o g á n y - f e j B,a
vazdon k e r ü l t napfényre (23. á b r a ) ; hasonlónál
vörösréz-töredéke pedig Koroncón. N y í l v é g e i
eddig háromféle alakban fordultak elő, t. i . h á r o m
s z ö g a l a k b a n , k é t szakállal és kis köpűvel ;
vessző befogadására (24. ábra) ; a köpű oldalt lyukai
a vessző vagy nyilvég megerősítésére; a másik fa
nyílvég h á r o m é 1 ü , szintén köpűvel (25. á b r a )
ez r i t k á b b , mert Koroncón és T é t h e n kivül m á s u t t eddig nem t a l á l
t á t o t t , holott az előbbi háromszögű szakálas Ménfőn, Koroncón, Szeme
4
 én, Csécsényben, Bácsán és T é t h e n is több p é l d á n y b a n fordult elő,
;t-ott Öntés-varránynyal is; egy harmadik
yilfaj Koroncón az iskolaház u d v a r á n t a l á l -
atott, a 25-ik ábrához hasonló, de karcsúbb,
:ét oly hosszú, és csak k é t éle van. E g y
zépen karcolt (ciselirt) t ő r vagy g y i l o k
26-ik ábra) vörösrézből, markolat nélkül,
öglaló-szegekkel a t é t h i h a t á r b a n Szarka-
r
árott 1868-ban t a l á l t a t o t t .
Ide sorolom m é g a metsző vagy vágó
z e r s z á m o k a t i s , valamint azon b á-
í y á s z - c s á k á n y t vörösrézből, (27-dik
ibra), melynek hossza 35 cent., vastagsága
i.5 cent., köpünyilása 3.5 cent., vizszintes
íle 6.6 cent., függélyes éle pedig 5.5 cent.,
> mely a kónyi t u r f a r é t e g b e n t a l á t a t o t t . K á r ,
íogy szironyborítékától megfoszták. 24. ábra. 25. ábra. 26. ábra.
A s a r l ó k m á s u t t , főleg he­
gyes, erdős vidéken gyakran előfor­
dulnak; K ő s z e g táján p l . az 50-es
években 40 t a l á l t a t o t t egyszerre,
27-ik ábra.
nálunk azonban r i t k á k ; közönsége­
sebb alakját a 28-ik ábra mutatja;
a ravazdi h a t á r b a n k é t ilyen t a l á l ­
tatott rézből és P r á g á b a k e r ü l t ;
Koroncón és T é t h e n pedig csak k i ­
sebb-nagyobb töredékek. A 29-ik
á b r á n e sarlók ős-eredeti alakja l á t ­
ható, vörösrézből való, éle nem hold­
alakú, hanem szokatlan módon h á t ­
rafelé van hajtva, és Koroncón
árkolás alkalmával t a l á l t a ­
t o t t . Ezen sarlók hosszú
botnak m e g h a s í t o t t végébe
csíptetve s megerősítve,
sűrű erdőben kúszó növé­
nyek eltávolítására, illetőleg
ú t - vagy csapás-készítésre
szolgáltak az Ős-embernek.
K é s e k b ő l csak két 29-ik ábra.
p é l d á n y ismeretes, m i n d a k e t t ő bronzból, egymáshoz hasonló, a nyé
vagy fogantyú k é t oldalt kiálló peremmel, mely közé csont vagy fa voh
illesztve, éle pedig kertész-kés módjára kissé előre van hajtva; a Koron­
cón talált nagyobb példány a nemz. múzeumban, a g y i r m ó t h i h a t á r b a r
t a l á l t kisebb pedig Zircen Rozsos Miklós gyűjteményében van.
A z é k s z e r e k közt első helyen említendők a f i b u l á k , mini
mellőzhetlen kellékei a kezdetleges varratlan r u h á k n a k ; közönségesebb
alak megyeszerte minde­
n ü t t előfordul, Koroncón
számtalan példányban ; a
30-dik á b r a ékesebb s r i t ­
k á b b fajú töredékei szin­
tén K o r o n c ó n , egy-egy
szép tökéletes p é l d á n y pe­
30-ik ábra.
d i g G y i r m ó t h o n és Sze­
m e r é n t a l á l t a t t a k . 31-ik ábra egy kicsinyded darab Koroncóról, ivge-
rincének füleibe csörgő lemezkék voltak valaha fűzve. A m e g y é n k b e n
t a l á l t fibulák legszebbike (32-ik ábra) a t é t h i
h a t á r b ó l való, szép szironynyal, tökéletes épsége
s ruganyossága becses d a r a b b á teszi; hossza
12 cent. Sajátságos azon fibula-változvány,
melyből Ravazdon szőlődöntés alkalmával 1845-
31-ik ábra.
ben egy agyagvederben 4 nagy, 14 közép
n a g y s á g ú és 13 kisebb, t e h á t összesen 31 darab t a l á l t a t o t t , és az
összes lelet a hozzá tartozó rézboglárral e g y ü t t — sajnos, hogy nem
a hamveder i s , — a pannonhalmi
k ö n y v t á r b a k e r ü l t ; e fibulák ívalakú
része vagyis kengyele dinnye-szelet­
alakú, melynek egyik csúcsos végére
32-ik ábra.
a csigaszerű sodronytű van erősítve, a
másik pedig a t ű hosszú h ü v e l y é t tartja; a kisebbek mind öntve, a
leomagyobb 4 darab lemezből van verve; mindannyi szép k a r c m ű v ü
cifrázattal; ezek 16 cent., amazok csak 10 cent.
hosszúak.
K o r o n c ó n és Csécsényben azonfelül a jelenleg
szokásos m e l l t ű h ö z (broche) hasonló kisebb fibulák
is t a l á l t a t t a k , p l . a 33-ik ábra Koroncón, melynek
közepe gomb vagy köldökszerűleg szabadon kidom­
borodik; egy másik hasonló kerek fibula zománc
33-ik ábra. vagy pasztaszerű beeresztett r a k m ű v e l cifrázva Csé-
;sényben; egy harmadik h a t á g ú , tompavégű, csillaghoz hasonló, Gryir-
nóthon találtatott.
N y a k p e r e c vagy n á s f a csak k e t t ő ismeretes; egyik a győri
íj szállásoknál, másik a pannonhalmi Boldogasszony kápolna éjszakkeleti
ejtőjón 1865-benfelfedezett b r o n z k o r i
s i r b a n t a l á l t a t o t t ; ez u t ó b b i sodrott m ű v ű ,
t négysoros vastagabb sodronyszál m é l y e ­
lésébe vékonyabb sodronymű van bele-
brrasztva, és a fősodronyból alakított
ïapocs és fül képezi egyszerű z á r a d é k á t ;
igyan ezen sirban k é t darab öntött és 34r-ik ábra
dgyófejekkel ékes, zárt k a r p e r e c , és
tét kisebb s o d r o n y - g y ű r ű is t a l á l -
;atott. A násfa átmérője 14, a karpereceké
5.5 cent. L e m e z b ő l vert zárt karperec
Kds-Árpáson és G y ő r ö t t t a l á l t a t o t t , (34-ik
tbra). — Ü r e g e s félgolyókból alkotott 35-ik ábra.
l y i l t karperec pedig G y ő r - Ú j v á r o s b a n (35-ik á b r a ) .
A karperecekhez sorozzák m é g némelyek azon hengeres b r o n z -
t e k e r c s e k e t , melyeket a német szakértők karvéd (Handberge) néven
smernek; ilyent 1862-ben Szarkavárott az ekevas vagy 10 darabra
jzaggatott; e r i t k a vörösréz-műnek átmérője 6.2 cent. Szemerén k i g y ó -
:ej v é g ű karperec megaranyozott darabjai t a l á l t a t t a k . Á r p á s o n pedig
egújabb időben t a l á l t a k egy 8
;ent. boségü n y i l t karperecet,
nely g y ü r ü d e d rovátkok által
ipróbb gyöngyszemekre van f e l -
36-ik ábra.
)sztva. T a l á n szintén a karperecek
fagy karvódek közé tartoznak még
tzon szélesebb-keskenyebb ívda-
•abok is, melyek vörösrézből csi-
íosan karcolva és felhajtott v é ­
gekkel Koroncón, T é t h e n és Sz.-
VEártonban t a l á l t a t t a k .
Az u j j b a v a l ó g y ű r ű k
;Öbbnyireösszecsavart sodronyból
cészültek, és Csécsényben,Téthen,
koroncón, Szemerén, S z . - M á r t o n -
)an és e g y e b ü t t is találtattak,
fülbevalónak látszik azon 37. ábra. 38. ábra. 39. ábra. 40. ábra.
kisebb, csigahajlásban végződő vastagabb r é z g y ű r ű , minőt Sz.-Mártoi
ban, Koroncón és G y ő r ö t t t a l á l t a k (36-ik á b r a ) .
A h a j t ű k szép változványai t a l á l t a t t a k Koroncón (37., 38., 39-;
á b r a ) , azonfelül S z . - M á r t o n b a n , G y ő r ö t t és Szemerén, valamint külöi
féle bronz-rudacskák Koroncón (40-ik á b r a ) .
K ö v e t k e z n e k különféle egyes és kettős, töbl
nyire sima g o m b o k füllel és fül n é l k ü l , s z <
g e k és b o g l á r o k , Koroncó-, T é t h - , G y i r m ó t l
és S z . - M á r t o n b ó l ; a 41-ik ábra k e r é k b o g l á
valószinüleg szíj-dísz, átmérője 4 cent.,széle kiáll
b ü t y k ö k k e l ékesítve, m a g á b a n egy kisebb karikí
foglal, mely 4 küllővel van beleillesztve, szé
41-ik ábra. világos-zöld szironynyal, T é t h r ő l .
A 42. á b r á n l á t h a t ó r i t k a b r o n z - b o g l á r láncon függő csör°
lemezekkel a koroncói B a b o t á b a n t a l á l t a t o t t , s talán pásztorbotna
felső végén szerepelt ; ellenben a ravazdi fibulákkal t a l á l t bogla
felső végén k a r i k á b a n végződik, alul pedig 3 ágának egyikébe, haj da
mind a háromba az ismeretes háromszögű csöro-ő-lemezkék voltak fűzvi
s a boglár-pálca d e r e k á n lev
h á r o m fülecskéből is kétségkivi
csörgő lemezek lógtak alá. Na
gyobb v a r r ó- vagy f ü z ő - 1
bronzból csak S z . - M á r t o n b a n 4
Csécsényben t a l á l t a t o t t ; utóbbib
állítólag 2 g y ű r ű karika volt füí
43-ik ábra.
ve (43-ik ábra) . H a l á s z - h o r o
(44-ik á b r a ) ellenben bronzb(
Koroncón a bábotai homok don
bon, valamint a t é t h i h a t á r b a n eg
négyszögű 4.5 cent. magas, 4 lá
bacskán álló, csúcsos ós karikába
44-ik ábra. végződő b r o n z - c s e n g e t y ü
egy másik h e n g e r a l a k ú , 6 cent. magas, fenn ige
szűk s a nyílásnál is alig 4 cent. átmérővel bir
c s e n g e t y ű G y ő r b ő l való. Koroncón szép zöld szirony
nyal bevont á r és egy b r o n z - f u r ó n a k töredéke
végül G y i r m ó t h o n 10 cent. magas d u r v a - m ű v
V e n u s s z o b r o c s k a t a l á l t a t o t t bronzból. A Ko
42-ik ábra. roncón előforduló c s e r é p - c i f r á z a t o k b ó l (45
46. ábra) k é t fajt mutatok be.
 A Koroncón, T é ­
then, Csécsényben és
Sz.-Mártonban t a l á l t
üveg, k ő és gyurma-
gyöngyökből pedig a
47—53. á b r á k többféle
változványt mutatnak.

Vas-kor.

M i u t á n a vas t á r g y a k
természetöknél fogva a 45-ik ábra. 46-ik ábra.
földben gyorsan elenyésznek, igen cse­
kély szokott lenni az őskori vasleletek
száma ; azért m í g a k ő t á r g y a k b ó l eddig
47. ábra. 48. ábra. 49. ábra.
253, a bronzokból pedig 241 darabot
s i k e r ü l t gyüjtenem : a v a s - t á r g y a k
száma alig szaporodott fel 50-re. De e
kevésnek osztályozását és pontos meg­
53. áb.
h a t á r o z á s á t is megnehezíti azon k ö r ü l ­ 50. ábra. 51. ábra
m é n y , mely szerint n á l u n k a vas-kornak h a t á r a i bele olvadnak a
római korszakba, sőt azon is t ú l terjedve a hunnok, avarok és magyarok
őskorára is kiterjednek. A t á r g y a k csekély számánál és roncsolt állapo­
t á n á l fogva nem lévén alkalom b e h a t ó t a n u l m á n y o z á s r a , e téren m é g
sokáig setétben fogunk tapogatózni.
F e g y v e r f é l é k b ő l leggyakrabban nyilak t a l á l t a t n a k , melyek
egyideig ugyan m e g t a r t j á k a bronzkor köpüs alakját, de csakhamar
csirban végződnek, mely a nyílvesszőbe bele ó k e l t e t e t t ; a nyilak alakja
majd szakálas, lándzsás, majd ismét mélyen h á r o m - é l ű ; de t a l á l t a t n a k
vékony g e r e l y - a l a k ú a k is ; a négyszögű vagy gömbölyű loborban v é g ­
ződök római nyilaknak látszanak; ilyenek Koroncón és S z . - M á r t o n b a n ,
a többi fajok azonkívül G y i r m ó t h o n , Szemerén, T é t h e n és Csécsényben
t a l á l t a t t a k . Koroncón és G y i r m ó t h o n azonfelül a k ö p ű s - n y i l a k egy
különös faja t a l á l t a t o t t , a mennyiben a n y i l keskeny alapból kiszéle­
sedvén, k i n y í l t ollóhoz hasonlóan kettős hegyben végződik ; eddig csak
k é t p é l d á n y t a l á l t a t o t t belőle, egyik a győri, másik a pesti n. m ú z e u m ­
ban van.
D á r d a vagy lándzsa csak S z . - M á r t o n b a n és N y ú l o n t a l á l t a t o t t ,
utóbbi vékony gerelyalaku; csata-bárd K o r o n c ó n ; ugyanott k é t kard is;
k a r d i k ó Tónyőn és K o r o n c ó n ; kengyel és zabola, heveder és e g y é b
.szerszám csatokkal Koroncón egy sirban; csontnyelü kés u . o. másik
sirban ; vas-fibula, különféle csatok és boglárok, egy csörgő csengetyü
szerű szívvel K o r o n c ó n ; sarlók a győri uj szállásoknál, Csécsénybe:
pedig kisded kettős halhorog. A t é t h i h a t á r b a n Valens császár ré
érme t a l á l t a t o t t , mely á t volt fúrva s bele 4 durva sodrony-szemből á l l
vasláncocska volt fűzve; része volt ez oly öv-diszítménynek, m i n ő t !
merovingi korban a n ő k viselni szoktak, t. i . a széles övről 10—20 véko
nyabb fém-lánc függött, melyek közbefűzött érmekkel voltak feldíszítve
és n é h a kés és e g y é b szerek viselésére is szolgáltak.
V é g ü l k é t vaskori sir leirásával fejezem be soraimat.
Koroncón a templom éjszaki részén a szedreskert szélében 1868-il
évi március 19-én j e l e n l é t e m b e n á s a t t a m meg azon helyet, hol egyil
hivem az előtte való őszszel egy nagyobb cserép-öblönyt t a l á l t v é r e n
ásáskor.
K i h á n y a t v á n a veremből a földet, annak fenekén egy darab római
t é g l á n kivül csakhamar egy cserépedény nyomára akadtunk, melynek
2
peremét azonban / részben m é g az őszi ásáskor lecsorbította emberem:
3

most azt v i g y á z v a kiemelvén 23.7 cent. átmérőjű, 6.5 cent. magasságú

j ó l k i é g e t e t t fekete medencealakú t á l volt, alig készült korongon, mert
feneke be volt horpasztva, cifraság nincs rajta.
T o v á b b ásatván, e m b e r v á z r a — névszerint lábszár-csontokra akad­
t u n k ; a fej i r á n y á b a n e l t a k a r í t t a t v á n a földet a gerinc-csigolyák és bordák
között finom-művü bronz-íibula t ö r e d é k é r e j ö t t ü n k ; felszedvén a kopo­
n y á t , ennek jobb felén kisebb cserép-bögrére akadtunk, mely annyira el
volt korhadva, hogy fülénél és behorpasztott fenekénél egyebet nem
s i k e r ü l t a nedves homokból f e l s z e d n ü n k ; ezen piros és morzsolható
a g y a g - ö b l e n y k e fekete graphit-féle porhanyó mázzal volt bevonva, fél
füle ötszög-metszettel b i r v á n , annak gerince kisded, de rendes körök
szakadatlan sorozatával van kicifrázva; i l y körsorozat vonult k ö r ü l az
edény d e r e k á n a fül alsó végének i r á n y á b a n is.— A töredékből Ítélve,
az egész nagyobb theás csészéhez lehetett hasonló, azon különbséggel,
hogy n y a k á n á l kissé szűkeb volt, feneke felé ellenben öblösebb.

A koponya bal felén pedig 7.8 cent hosszú négyszögű szabályos

alakú köszörűkő, 9.2 cent. hosszú késpenge vasból és ennek 9.1 cent.
hosszú, 2.2 széles és 0.9 cent. vastag csont-nyele t a l á l t a t o t t ; a késnek
nagyobbrészt elrozsdásodott széles, de vékony fogantyúja a csontnyélbe
bele volt s ü t v e ; hegye a felvételkor törött le, de élének k i k a n y a r í t o t t és
a bronzkori késeket jellemző alakja a vastag rozsda dacára j ó l k i v e h e t ő .
M é g egy darab más korhadt vas, hihetőleg karperec töredéke is t a l á l ­
tatott.
 A tetem lábfejénél balról negyedik és egészen ép fekete Öblöny
i t a l á l t a t o t t , mely szűk; — alig 6.6 cent. á t m é r e t ü nyilassal 25 cent.
íagasság és hasban ugyanannyi bőség mellett csaknem palackhoz
asonlít, füle nincs. A z első helyen e m l í t e t t 32 cent. magas és szintoly
blös veder a tetem l á b á n á l jobbról, a tál szintén j o b b r ó l a t é r d t á j o n
olt letéve ; obolusnak, vagy egyéb fémtárgynak semmi nyoma. A tetem
rccal éjszak-keletnek volt fordítva, a medence-csontok, b á r össze voltak
úzva, mégis nőre mutattak, s a koponya k ö r ü l b e l ü l 40 éves nőre utal.
A z 1867-ik év tavaszán ugyan azon homokos bábotai magaslaton
gy vaskori csontváz is t a t á l t a t o t t ugar szántáskor. M i n t h o g y az ekevas
k o p o n y á t jól meghorzsolta, a szántó suhanc ösztökéjóvel neki esett s
gyon zúzta, mert v á g y o t t látni, milyen a belseje? Csakhamar ásni kez-
lett és a vázat, mely r o p p a n t - n a g y s á g ú volt, hanyatt fekve és arccal
.életnek fordítva fel is fódözte ; mellette vas-kengyelt, n é h á n y n é g y -
zögü vas-csat m a r a d v á n y t és 3 nyilaiaku vasdarabot t a l á l t ; a j e l e n l é -
emben folytatott k u t a t á s sem lócsontokra, sem egyéb t á r g y a k r a nem
ezetett.
Nemesebb fémből vaskori t á r g y a k m e g y é n k t e r ü l e t é n alig t a l á l ­
atiak, kivéve G y ő r ö t t a vaspályaudvar építésekor egy a r a n y g y ű r ű t , és
í o r o n c ó n egy alig 0.3 cent. átmérőjű a r a n y - s o d r o n y g y ü r ü t , mely l á n c -
íak szeme lehetett. Kis-Ecsen állítólag nem r i t k á k a B i a t e k feliratú
)arbár ezüst didrachmák, de minden u t á n j á r á s mellett sem juthattam
igyhez is ; G y ő r ö t t ellenben m é g a negyvenes években egy A Í 7 A fel-
ratu találtatott, mely jelenleg Fabry N á n d o r g y ű j t e m é n y é b e n van.

Ókor.
A megyében talált római emlékek.

Sztachovics Remigtől.
I. Latin feliratok. *)
a) K ő e m l é k e k e n levő feliratok.
1. Legnevezetesebb s egyszersmind l e g r é g i b b emlékkövünk volt
iz, mely m é g a X V I . század d e r e k á n a győri székesegyház nagy oltára
nellett állott ( L a z i i Comment, de Rep. Rom. 1. X I I . Sect. I I . cap. X V . ) ,
le azóta e l t ű n t , és Schönvisner igazítása szerint a következő felirattal

*) Forrásul szolgáltak : Jani Arrabonensis Dissertatio de Jaurino Viennae,

782. Czeh János: A győri vidék a legrégibb időben és a rómaiak alatt. M. T. Társ.
evkönyvei I . k. 314—346 lap. Römer Flóris: Arcbaeol. Közlemények I I I . k. 151 —
66 1. Pannóniai ujabb kiadatlan »Latin Feliratok«.
díszlett (Appendix ad Comment, i n Romanorum I t e r per Pannoni
ripam, p. 113.) :
I M P . CAES.
• TRAIANO.
HADRIANO.
A V G . P. M . T R I B . P O T .
X X I . COS. I I I . I M P . I I .
L . A E L I U S . CAES. F I L .
T R I B . P O T E S . COS. I T .
PROCOS. X V V I R . SACR.
FACIVND.
2. A győri székesegyháznak a Duna felé néző falán egy emlé]
kövön e szavakat olvassuk :
VICTORIA.
A V G G. N . INL­
ET. L E G . I .
A D I . P. F .
ANTONINIANAE.
P. M A R C I V S .
P. F I L I V S .
SEXTIANVS.
EPHESO.
PP. D D .
3. Egykor a 2-ik számú felirat folytatásának v e t t é k a követkéz
harmadikat. A két emlékkőre Appiano egy p o l g á r h á z n á l akadt, a midő
is azok a főtemplom oldalába t é t e t t e k .
DEDICANTE
EGNATIO
VICTORE
LEG. AVGG.
PR. . . PR.
ET. . . CL.
PISONE.
LEGATO
LEG.
V. IDVS
IVNIAS.
APRO ET
MAXIMO
COS.
 4. Lazius bizonyítása szerint a püspök konyhája mellett falba
lelyezett kőnek felirata ez volt :
MARCIAE. CANDIDAE.
MATRI. PIENTISSIMAE.
AVRELIVS. LAVRENTIVS.
FILIVS. VIVVS.
V I V A E . POSVIT.

5. A z 1545-dik évben talált fehér m á r v á n y sírkőnek, — mely

izóta ismét elveszett, — felirása Lazius szerint, — kivel azt Vels
Lénárd kÖzlötte, — ez volt :
D. M .
AVR. DORISON. V E
E X STAL PRAEF. A L .
ENT. A N . X L I X . ET
AVR. MVSSA. F L .
AN. V I I . AVR. NERON.
L I B . ET. C O N I V N X
ET. A V R . L V P V S . ET.
AVR. L V P O R I N A . ET.
BASILLA. FIL.
TITVLVM. PATRI.
ET F R A T R I . FAC.
CVRAVERVNT.

6. E g y elvesztett győri emlékkőnek feliratát Muratori Inscript.

nr. M C C X X X . tartotta fönn (Katanchich nr. D L X V I . ) :

VLPIA. PARATIANE.
LAVDABILI. FEMINAE.
VALÉRIÁÉ. MATER FILIAE.
CONTRA. V O T V M . Q V A E . V I X I T .
AN. X V I .

A következő négy emlékkövet Czeh J á n o s őrködő szeme men­

tette irjeg :
7. 1827-ben a belvárosban, közel a fehérvári kapuhoz t a l á l t a t o t t :
A V G . SAC. A V R .
L ATINIANVS.
S T R A T O R . COS.
V . S. L . L .
 8. Új-városban fölfedezett fehér márvány koporsó oldal darabja

A L . P. E Q . D O .
ASIS. HERES.
CVRAV.

9. A v á r á r k a i n a k egyengetésekor talált kövön :

D . O . M.
COCC.

10. „ K i á s a t o t t a belső városban közel az új kapuhoz, a hol eg

h á z udvari falába rakva, majd 40 évig lappangott, m í g Czech J á n o s ált:
észrevéve, onnan k i v é t e t e t t és ennek kertjében felállíttatott. E sirkőne
felső részében mélyre kivésett rejtekben szemlélhető egy szakáltala
férfinak 7 h ü v e l y k n y i r e kiálló mellképe, balra pedig pongyolán ölte
z ö t t száguldó lovag, íját oldalt k i t ű z ö t t s m á r három n y i l l a l talál
cél-tekének irányozva."

ACRABANIS
A B A B V N I S . F. A L A .
AVGVSTA. ITVRAIOR.
V M . A N . X L V S T I P . X I I . H . S. E .
HANICVS FRÁTER.
HERES. POSVIT.

11. G y ő r ö t t a régi v á r m e g y e h á z u d v a r á b a n a k ú t n á l (Róme:

F l ó r i s , i d . h.) :
. . . ILLIAE
AN L X X H S
S. S A L V I V S I V L I V S
CONIVGI CARISSIME
PIENTISSIMAE ET
DESIDEEA : NT : ISSI : M A : E
F . C.

12. G y ő r - S z i g e t b e n Stanzl úr házában a csatorna alatt van egy

fehérmárvány kő-töredék, i l y felirattal ( R ó m e r F l ó r i s , i d . h.) :

AN X I TV
. . T A V I VR
ILIA I I I
P A T R I FPP.
 13. Mérföldmutató:
I : MP : . . . . M : A V : : RE : L
C SPIVS
O . . . . PARTH
N . . . . I : A T . . P : N T : F. : M : A : X .
P I I COS
P. P. . P R . . . O E PO : N T E : S.
. . O T V S T . . . i g SIS .
: MP : X X X
E r r ő l R ó m e r Flóris (idézett helyen) i g y ír :
„ E z e n m é r f ö l d m u t a t ó fekszik G y ő r b e n a temetővel szemközt lévő
dlinek építő mester ú r 37. számú háza hátsó része előtt, és hajdan
int kocsik ellen óvó kő k é t oldalt a „ M e g v á l t ó r ó l " címzett — a v á r o s -
»z átellenében álló — patika szegleteit védé, innen m a g y a r á z h a t ó ,
>gy a közepén levő b e t ű k egészen eltűntek, a különben is igen
cacsos — kaisersteini — kövű oszlopról."
„ A z oszlop maga k é t darabból áll. Alsó n é g y s z ö g ű része 21" ma­
1 it
is, 24" széles, a kerekded rész 36", és az átmérő 24". Ezen 3/ 2

stűkkel csak ez áll : M P : X X X . A fölfelé kissé vékonyuló kerekded

sz folytatása 5' 2" majd k é t lábnyi á t m é r ő v e l . "
„ H a a SIS-t j ó l olvastam — Siscianak, akkor a M . Passus X X X .
:m állhat, ha csak közelebb valami ilynevű helyet nem találunk, vagy
M P u t á n — talán C-t észre nem vettem."
14. A pannonhalmi k ö n y v t á r m e l l é k b e j á r a t á n a k átellenében a
Iba helyezett e m l é k k ö v e n :
A S E C V A
A' U G T H
A N A H V
V O E X T I A
L V P I A N . . SRNO
AMATOREIFORVM
RIS GRATVS INC
ECPECVNIAE AT
VERASIDIXIMD

15. P a n n o n h a l m á n 1865-ig az é t t e r e m alatt létezett fakamra

Iában :

ISSIM . . . .
DES . . E M E R I . .
. . . . OSFEC . . .
 16. Szent-Villibald halmáról (Ravazd mellett), — melyen mí
az. I s t v á n idejében az Ecclesia Sti V i l l i b a l d i állott, — hozatott Pai
n o n h a l m á r a és i t t a k ö n y v t á r m e l l é k b e j á r a t á n a k átellenében fali
t é t e t e t t i l y feliratú sírkő ( R ó m e r F l ó r i s , „ T u d o m á n y t á r " V I I I . köte
371. 1.) :1
I V L I O PATERNO
Q SIG L E G H A D STIP
V I Q V I V I X A NNO S
X X V I I I I QVIES T BELLo
DESIDERATE T IVLIO
F V S C O Q M I L L E G SS
STIP I I Q V I V I X ANNOS
X X V I I Q V I E S T B E L L DES
IVLIA FVSCINILLA MA
TER F I L I S PIENTISSIMIS

17. T á p o n a p l e b á n i a h á z szegdetón római síremlék töredéke ál

mely állítólag B a k o n y - S z o m b a t h e l y r ő l hozatott; a kő szélessége 3' 2'
igen szép b e t ű k k e l ( R ó m e r F l ó r i s , i d . h.) :
D. 0 M
M A V R O . . PVS

18. 1850 k ö r ü l a g y ő r i v á r m e g y e h á z átellenében fedeztek föl eg

gyermek-tetemet m a g á b a n záró kőkoporsót, melynek p a r t j á n e betű
voltak:
L V, I . A D .

b) T é g l á k o n lévő feliratok.

19. 1830-ban szept. 21-kén a g y ő r i v á s á r - á l l á s n a k a R á b á r a néz

részében, az o r s z á g ú t alól k i á s t a k k é t sírboltot; a födéltéglák bélyeg
részint: L E G . X . G.iP. V.
részint: L E G . X . COH. I V .

20. 1831-ben a szűrszabók szárító helyén t á n hét öl hosszú CSÍI

t o r n á r a akadtak, melynek téglabélyege
részint: L E G . X . G. P. F.
részint : LEG. X .

21. K é t p á r k á n y o s téglán, melyeken borjú és k u t y a l á b - n y o m o

vannak; 18" 9'" — alul 13" 4"', a v á l y ú b a n 12" 6'" széles — a p á r k á n
 agassága 1 " 6"'; t a l á l t a t t a k Fernbacli ú r győri házának alapfala
satásánál ( R ó m e r F l ó r i s , ici. h.) :
OFAR : M V : RSICINIMO.

22. Asszonyfán a mult században t a l á l t római téglákon (Czeh

íss. Miscell. Jaur. 3 . ) :
COHORS I I I .

23. Ugyanott Sidó asszonyfai birtokos földjén említenek egy

•yptát vagy régi t é g l á k b ó l épült boltozatot :
LEG. I L

24. G y ő r ö t t a D u n a - u t c á b a n , Viczay-Mayer-féle háznál : téglasir,

p á r k á n y o s téglából ; egy közülök
S I Ó I R A (olvasd : A R I A N I S ) .
d i r a t ú a győri főgymn. múzeumé.

c) A g y a g e d é n y e k e n levő feliratok:

25. M é c s ; a győri múzeumé, Milkovics ú r ajándéka K o r o n c ó r ó l :

SEXTL

26. Mécs ; t a l á l t a t o t t G y ő r ö t t a V é r b á s t y á n ; V á l y i ú r t ó l a győri

nizeumba k e r ü l t :
CAMFID.

27. M é c s ; t a l á l t a t o t t a g y ő r i h o m o k g ö d ö r b e n ; győri m ú z e u m é :
CASSL

28. M é c s ; t a l á l t a t o t t Heesen; h á r o m fogantyúféle diszítménynyel;

•yori múzeumé :
FORTIS.

29. Terra sigillata edényen; t a l á l t a m a p á z m á n d i volt legelőn:

MESINVS FECI.

30. A z elpusztult Sabaria h e l y é n ; nyolc különféle bögre p á r k á n y -

larabjain; a p á r k á n y z a t 1" széles, a b e t ű k tíz vonal magasak. A z R
)etű alakja balfelé f o r d í t v a :
< S H I
 I I . Bómai utak. *)
M i u t á n T r a j á n idejében a római védvonal a közép D u n á h o z lő
áttéve, az erődöket összekötő hadi utaknak — mint a védelem fontc
tényezőinek készítéséhez oly feszült erővel fogtak a hódítók, hogy
miatt a légiók többször veszélyes lázadásban t ö r t e k k i . A dunai véd
vonalba volt G y ő r m e g y e is foglalva, Arrabona k é p e z v é n valamint a
erodcsoportozat, ú g y a had-utak egyik fontos központját, csomózatát.
1. A r r a b o n á t ó l — ad Statuas (erőd Gönyőnél, a Bakony-folyá
t o r k o l a t á n á l ) — ad Mures (erőd Á c s mellett, a Czonczó patak Dunáb;
őmlésénél) — B r i g e t i u m felé; mindegyik erőd tiz-tizezer r ó m a i lépé
távolságra esett egymástól.
2. Arrabona-Quadrata ( O t t e v é n y ) , továbbá Gerulata ( h o r v á t h
J á r f a l v a ) , F l e x u m ( M a g y a r - O v á r , G y ő r t ő l 22 mp.), Carnuntum ( N é m e t
O v á r n á l , 30 mp.) v á r d á k a t összekötő utak.
3. A r r a b o n á n a k M u r s e l l á n át (Gyarmath, G y ő r t ő l 34 mp.) Saba
riaval (Szombathely) összeköttetése. A második és harmadik számú ú
mintegy ü t e r e volt azon kereskedelemnek, melyben P a n n ó n i a egyrész
Noricum- és Moetiával, másrészt az éjszaki b a r b á r o k k a l állott, k i k :
borostyánkövet ez úton Olaszhonba szolgáltattak ; Arrabona volt a:
árucikkek rakhelye és a kereskedők lakhelye (lásd Kerner, „Noricun
und P a n n o n i é n " 18. 103. 1. v. Ö. a t ö r t é n e l m i r é s z t ) .
4. Arrabona erődcsoportozatának (Flexum, Gerulata, Quadrata
ad Statuas, ad Mures, Arrabonaval e g y ü t t ) Cimbriana ( V e s z p r é m
g y ű l h e l y felé k i t ű z ö t t visszavonulási útja a varsányi hegyszoros Cris-
piana erőd (25 mp.) mellett volt, mely a varsányi és rédei völgyet zárta
állott pedig a hajdan Manch hegynek déli lejtőjén, a rédei Németmajoi
átellenében, a hegyről jövő patak jobb partján. B i z o n y í t é k u l szolgálna!
a római romok, és az ott t a l á l t tabulae honestae missionis, mely példánj
a sikátori rektor által Bécsbe k e r ü l t .
a) Azonban a visszavonulás útja, — a fegyveres erőt értve, —
nem a P á n z s a völgyében v o l t , hanem a tényő-sokorói h e g y h á t o n
R o m á n d n a k i r á n y u l t . Ennek számos és biztos nyomai vannak az écsi,
ravazdi és r o m á n d i erdőkben s a t é r k é p e n jelelt ú g y n e v e z e t t „töltések­
ben", melyek nagyrészt most is kocsi-út g y a n á n t szolgálnak. Ezen
x
töltések a földszinhez mérve / — 4 l á b magasak, s egy — olykor két
2

kocsi-út (8—16') szélesek, — oly tömörek, hogy azokon fa meg nem

*) Lásd: a megye régészeti térképét.

red, bokor gyökeret nem verhet, s oly rendesen készültek, hogy az
jabb századok készítményei alig lehetnek. Harmadfél láb mély felása-
ísnál erősen vert agyagot t a l á l t u n k keverve kevés homokV?d, valamint
Î az egész h e g y s é g talajában előfordul. A vidék homokkövét porha-
yósága m i a t t , a kavicsot pedig hiánya miatt nem használhatták.
I 45 foknyi oldal-lejtő szintén oly erősen vert, mint a többi r é s z ;

tiért is tartós esőzések sem hagynak sarat, legfölebb az egy hüvelyknyi

lély kerékvágásokban.
b) Római ú t vezetett Szent-Imre dombjától ( P á z m á n d éjszaki
atárában) K a p u k ö z n e k , innen déli irányban a völgyön föl a F e h é r k é p -
ßgynek, a pannonhalmi v á r k e r t déli részét átmetszvén, az I l l o k - e r d ő -
ek délnek irányzott átlóján a szántóföldekre; i t t az ú t n a k vonalát adja
két öl széles fehér vonal, mely a L a k a t o s - r é t n e k Sabaria őshelyét éri #

Jkatrészei apró kavics, tégla és bögretöredékek, nemkülönben tiszta

omok, tömött alapon két-három h ü v e l y k vastagon t e r í t v e . A z ú t egy
l széles volt.
c) Tarjántói nyugotnak a veszprémi országútnak tartott szintén
yy római ú t , mely minthogy süppedékes völgyön ment keresztül, a z é r t
íkatrészei az a) és b) utakétól különböznek, t. i . kova, tégla, vashulla-
ák és zúzott vas-salak keverve, mely anyagoknak összefüggése szivó-
ibb bármi kövekénél. A z ú t n a k részeit az eke szétszórta ugyan, de a
:étszórt részek irányából az ú t n a k i r á n y á t 2000 lépésnyire bizton
avethetni. Ezen dűlőt a nép V a s a s f ö 1 d-nek nevezi, mert a kövek
is-alkatrészét a nép is felismerte. Lehetne a m á r most k á r t é k o n y
evekből vagy hetven szekérrel összeszedni (1. „Archaeol. K ö z i e m é ­
nek" 8 k. 99 s köv. 1.).
5. A z e s z t e r h ó-nak nevezett nagyszerű római töltés, melyet most
kocsiútnak használnak s mely a mosonmegyei Baromháztól, a H á n y o n
eresztül győrmegyei R é t i - i g vezet. E s z t e r h ó névnek okmányilag első
yomát értelmezésével e g y ü t t 1226-ban találjuk. ( F e j é r C. D . I I I . 2. 89.)
elae regis iunioris confirmatio p r i v i l e g i i de Borsmonostra : „nec ad
l a u s u r a m a q u a e , quod dicitur vulgo I z t r a a quoquo ullo modo
)ffantur ire". E s z t e r h ó fontosságát hadi tekintetben felismerte 1528-ban
o o
tampa, 1540-ben Stella (1. Bongarsius 607. tk. L ) . A H a n s á g t ó l K i s -
'unáig elnyúló sánc Mansfeld K á r o l y főtábornok 1595-ik évi munkája
. Ortelius I . k. 164.1.). E s z t e r h ó n a k hossza Kovács J á n o s n a k 1740 k ö r ü l
észült térképén, melyet Bél M á t y á s nyomtatásban megjelent Moson-
. egy éj éhez adott '— tesz hétnegyed mfdet; ellenben a bécsi katon.
ddrajzi intézet térképe szerint csak hatnegyed mfdet.
Györmegye és város egyet, leirása. Of»
 A megye területén talált római érmek. *)

Hercs Józseftől.

1. T i . C l a u d i u s C a e s. A u g. P. M . T r. P. babérkoszorúzo
feje jobbra; — h á t i . S. P Q R ob cives servatos babérkoszorúban S. C. -
N . br. L . G y ő r , ( H . ) .
2. N e r o C l a u d i u s C a e s. A u g. G e r m . P. M . T r . P. I m
PP. babérkoszorúzott feje jobbra — h l . balra ülő R ó m a j o b b j á b a n Vi<
toria. — N . br. L . G y ő r , (gym.).
3. J u l i u s C a e s a r D i e t . P e r p e t u o . — A Diet, hajadc
feje h á t r a fordulva. — L . Győr. (Cz.)
4. D i v u s A u g u s t u s P a t e r hajadon feje h á t r a fordulva-
h l . Proidentia A u g . — K . br. L . G y ő r .
5. A g r i p p i n a M . F . M a t . C a e s a r i s A u g u s t i PP. fe
balra — h l . SPQR. — L . G y ő r .
6. M e m o r i a e A g r i p p i n a e — két öszvértől vont szekér. -
N . br. L . G y ő r , (Cz.).
7. I m p . N e r o C a e s . A u g . P. M a x . T r . P. babérkoszorúzo
feje jobbra — h á t l a p Securitas. Augusti jobbra ülő nő, előtte oltár hozî
t á m a s z t o t t szövétnekkel. — K . br. L . G y ő r , (HL).
8. N e r o C l a u d i u s C a e s a r G e r m . P. M . T r . P. I m p . P]
babérkosz. feje b. — h á t l a p : Decursio S. C. k é t kopj ár balra halac
lovag. — N . br. L . Győr, (Cz.).
9. T i b . C l a u d i u s C a e s a r A u g . P . M . T r . P. I m p . fejeb. -
h l . E x Senatus Consulto Ob Cives Servatos. — N . br. L . Győr, (Cz.
10. T i . C l a u d i u s C a e s a r A u g . P. M . T r . P. I m p . feje b.-
h l . Constantiae Augusti sisakos palástos j . álló bajnok, b. kopja S. C. -
L . Győr, (Cz.).
11. I m p . C a e s . V e s p . A u g . P. M . T r . P. Cos V I I . fej sugan
koronával b. — h l . Felicitas publica. — L . Győr, (Cz.).
12. I m p . C a e s a r V e s p . C o s V I I I . kosz. fej jobbra — hátlaj
Victoria Augusti S. C. A győzelem hajóorrán áll b. fordulva, j . koszon
— K . br. L . Győr, (Cz.).

*) Az érem anyagát és nagyságát illetőleg következő rövidítésekkel élünl

ar. = arany, ez. = ezüst, r. = réz, br. = bronz; n. = nagy, k. = közép; hl. = hátla
Ha a leihely ismeretes, ezt L . betű előrebocsátásával szintén jelezzük, mig a tulajdon
nevét zárjel közt rövidítve így adjuk: H. = Hercz József, Cz. = Czeh János, M. =
Milkovics, E . = Ebenhöch, Sz. = Sztachovics, K . == Kálóczy, gym. = győ
múzeum.
 13. T. I m p . V e s p. A u g . — ht. Aequitas Augusti S. C. A z
equitas mérleget tart j . — K . br. L . G y ő r , ( M . ) .
14. I m p . C a e s . D o m i t . A u g . G e r m . T r . P. V I I I . PP.
>kosz. fő b. — h l . Pont Max. L u d saec. zsámolyon ü l , melyen S V P P D
lőtte álló nőnek nyújt valamit, e mellett kis gyermek felemelt kezek­
kel, oldalt templom S. C. — N . br. L . Győr, (Cz.).
15. I m p . C a e s . D o m i t . A u g . G e r m . P. M . T R . P. X I I I . —
ïz. L . G y ő r .
16. I m p . C a e s . D o m i t . A u g . G e r m . Cos. X I I I I . — h á t l a p :
Vloneta Augusti S. C. — K . br. L . Győr, (gym.).
17. I m p . C a e s a r D o m i t . A u g . G e r m . P. M . T r . P. V I .
Dabérkoszorúzott feje j . — h l . Pallas jobb kezében d á r d á t , b. villámot
;artván b. fordul. — Ez. L . Győr, ( H . ) .
18. N e r v a C a e s . A u g. P. M . T r. P. C o s I I I . fő sugaras ko­
ronával — h l . L i b e r t á s publica S. C. j . felé álló nő j . kalap, b. dárda.—
K. br. L . Győr, (Cz.).
19. I m p . N e r v a C a e s . A u g . R e s t . szárnyas villám alul
3. C. — h á t l a p : Divus Augustus. A császár hajadon feje. — K . br.
L . Győr, (Cz.).
20. I m p . N e r v a C a e s . A u g . G e r m . — h l . Fortuna Augusti.
— K . br. L . Győr, (gym.).
21. I m p . C a e s . A u g . N e r v a e T r a j a n o C o s V . P. P. —
hl. Roma istennő b. ü l victoriát s jogart tartva, alatta S. C. — K . br.
L . G y ő r , (E.).
22. I m p . T r a j a n o . A u g . G e r . D a c . P. M . T R . P. C o s V .
kosz. fő — h á t l a p : S. P Q R Optimo Principi 4 lovas diadalszekéren. —
A r . L . G y ő r , (Cz.).
23. I m p . T r a j a n o . A u g . G e r. D a c. P. M . T R . P. a császár
feje — h á t l a p : Cos V . PP. S. PQR. Optimo P r i n c i p i , alul Danuvius.
A folyam szobra j . fekve j o b b j á t hajóra, b. vizet Ömlesztő vederre
támasztva. — L . Győr, (Cz.).
24. I m p . C a e s a r N e r v a T r a j anus A u g . G e r m . P . M . — L . G y ő r .
25. H a d r i a n u s A u g u s t u s — h l . Restitutori Bithiniae S. C.
— N . br. L . Győr, ( M . ) .
26. H a d r i a n u s A u g u s t u s babérkoszorúzott feje j . — h á t l a p
Salus Augusti az egészség istennője egy oltár előtt b. á l l v a , azon
k ö r ü l t e k e r g e t t kigyót etet b. tartott csészéből, alatta Cos. I I I . — K . br.
L . Győr, ( H . ) .
27. H a d r i a n u s A u g u s t u s hajadon fo b. — h l . Felicitati
A u g u s t i Cos I I I . P. P. Gálya. - N . br. L . Győr, (Cz.).
 28. H a d r i a n u s A u g u s t u s babérkosz. feje — h l . Hilarita
P. R. Cos I I I . k é t gyermek közt nő j . p á l m á t , b. bőségszarvat tart. -
N . br. L . Győr, (Cz.).
29. H a d r i a n u s A u g u s t u s . — K . br. L . G y ő r , Balogh
ház, (gym.).
30. S a b i n a A u g u s t a H a d r i a n i A u g . P. P. Kontyos fej
balra — h l . Vesta S. C. Ü l v e jobbra fordul, j . palladium, b. d á r d a . -
K . br. L . Győr, (Cz.).
31. A n t o n i n u s P i u s . — L . Győr, (Cz.).
32. A n t o n i n u s A u g . P i u s . P . P . T R . P. X I . — h l . Cos I I I ]
Annona jobbján véka, b. horgony. — Ez. L . Győr, (Cz.).
33. A n t o n i n u s P i u s A u g T R . P. X X . babérkosza
r ú s feje — h l . Cos I I I I . álló nő j . golyó, b. gyermek, 2 lábnál 2 g y é r
mek. — K . br. L . G y ő r , (gym.).
34. D i v u s A n t o n i n u s . Feje hajadon balra — h l . Divo Pi(
oszlop. — Ez. L . Győr, (gym.).
35. F a u s t i n a A u g u s t a a császárné feje j . — h l . Aeternitas
— Ez. L . Győr, (Rohde).
36. D i v a F a u s t i n a A u g u s t a a császárné feje j . — h á t l a p :
Consecratio Vesta oltár előtt b. áll, j . hosszú j o g a r t . — K . b r . L . Győr, ( H . )
37. M . A u r e l i u s . — Ez. L . Győr, (gym.).
38. M . A n t o n i n u s Á u g . G e r m. S a r m a t i c u s. — h l . TR,
P. X X X . I m p . V I I . Cos I I I . álló Aequitas S. C. - L . Győr, (gym.).
39. M . A n t o n i n u s A u g . A r m e n i a c u s feje b. — h i . P A X .
A V G . T R . P. X X . COS I I I . A béke b. felül j . á g , b. bősógszarv. —
Ez. L . Győr, (Cz.).
40. A u r e l i u s C a e s a r A u g . P i i F i i . — h l . T R . P O T V I I L
COS I I . S. C. Minerva j . áll bagolyt és lándzsát tart. — N . b r . L . G y ő r , ( E . ) .
41. M . A n t o n i n u s A u g. T R . P. X X V I I I . babérkosz. feje j . —
h l . Jupiter b. felül ülvén, jobbjában hosszú jogart, b. Victoriat tart,
I m p . V I . Cos I I I . — N . br. L . Győr, ( H . ) .
42. F a u s t i n a A u g u s t a p á r t á s feje b. — h l . Saeculi Felicit.
k é t férfi gyermek nyoszolyában. — Ez. L . Győr, (Cz.).
43. F a u s t i n a A u g u s t a hajadon arcképe — h l . M a t r i Magnae
S. C. Cybele balra felül ülve. — N . br. L . Győr, (Cz.).
44. F a u s t i n a A u g . A u g u s t i P i i F . Császárné feje j . — h l . n ő
b. felül áll, j . Victoriat, b. paizsot emberfőre t á m a s z t . — E z . L . Győr, ( H . ) .
45. I m p . C a e s a r A u r e l . V e r u s A u g . koszorús feje b. —
h l . Concordia Augusti T R . P. I I . COS I I . M . A u r . és Verus kezet
fog. - N . br. L . Győr, (Cz.).
 46. M . A u r e l i u s V e r u s. A u g . A r m e n i a c u s babérkoszo-
ízott mellkép - h l . R E X A R M E N I S D A T U S I M P . I I . COS I I .
császár 3 főtiszt által körülállva emelvényes tábori székén ü l s az
ott álló k i r á l y fejébe koronát tesz. — N . br. L . Győr, (E.).
47. L . A u r e l i u s C o m m o d u s A u g . babérkosz. feje j . — h l .
ibertas A u g . nő j . áll, j . süveget, baljában d á r d á t tart. — K . br.
. Győr, (gym.),
48. C o m m o d u s A n t o n i n u s A u g . borostyános feje — h l .
R. P. V I I . I m p . I U I . Cos I I I . Providentia j . felül áll, j . ág, b. pálca,
bainál golyó. — Ez. L . Győr, (Cz.).
49. C o m m o d u s A n t o n i n u s A u g . — h l . Victoria T R . P . . . .
VIP. V I I . COS. I I I I . B r i t . — N . br. L . Győr, (Rohde).
50. L . S e p t . S e v . P e r t . A u g . I m p. I I . koszorús feje — h l .
i r t . A u g . TR. P. I I . S. C. V i r t u s j . felül állva, Cos I I . S. C. —
. br. L . Győr, (Cz ) .
51. S E V E R P. A V G . P. M . T R . P. X . COS I I I . Severus feje -
.. A E T E R N I T A V G . I M P E R I Caracalla és Geta feje egymással
e m k ö z t ; t a l á l t a t o t t a Pánzsa hidjánál, és kiadatlan, Cohenben nem
láltatik. — A r . L . Győr, (Rohde).
52. J u l i a A u g u s t a (Domna) a császárné feje j . — h l . Vesta, az
tennő b. felül ül, palládiumot t a r t v á n j o b b j á b a n . — N . b r . L . G y ő r , ( H . ) .
53. A n t o n i n u s A u g . P i u s P. P. T R . P. X I I . Caracalla
)szorús feje — h l . Indulgentia A u g . COS I V . j . felül ülő nő, j . csésze,
dárda. — N . br. L . Győr, (Cz.).
54. I m p . M . O p e l . S e v . M a c r i n u s A u g . koszorús feje —
. P. M . T R . P. I I . Cos P. P. A császár j . ülve, j . golyó, balj. p á l c a . —
z. L . Győr, (Cz.).
55. I m p. C. M . A u r. S e v . A 1 e x a n d e r A u g. babérkoszorús
je — h i . Perpetuitati A u g . j . felül álló nő, j . golyó, balj. pálca. —
z. L . Győr, (Cz.).
56. J u l i a M a m a e a A u g u s t a p á r t á s feje b. — h l . Venus Felix)
enus j . felül ülve, j . gyermeket, b. d á r d á t tart. — N . br. L . G y ő r , (Cz.).
57. I m p . M a x i m i n u s P i u s A u g . G e r m , babérkoszorús
je — h l . Fides M i l i t u m S. C. j . felül nő, mindegyik kezében hadi j e l t
rtva. — N . br. L . Győr, (Cz.). •
58. I m p . C a e s . M . A n t . G o r d i a n u s A u g . babérkoszorúzott
je b. — h l . Victoria A u g . S. C. Victoria j . felül, j . koszorút, b. ágat
rtva. — N . br. L . Győr, (Cz.).
59. M a r c i a O t a c i l i a S e v e r a A u g . F ü l ö p neje p á r t á s a n —
. Pudicitia A u g . Pudicitia ülve b. — Ez. L . Győr, (Cz.).
 60. I m p . T r a j a n u s D e c i u s A u g . babérkoszorúzott feje -
h l . P. M . S. C O L V I M . n ő oroszlány és bika közt, alul : A N X I . -
K . br. L . Győr, (Cz.).
61. I m p . C. C. V i b . T r e b . G a l l u s A u g . borostyános feje j , -
P. M . S. Col. V i m . nő oroszlány és bika között, a l u l : A N X I I I . -
K . br. L . Győr, (Cz.).
62. I m p. G a 11 i e n u s P. A u g. sugaras koronával — h l . Sali
A u g g . nő j . k i g y ó t etet, b . d á r d a oltár előtt. — Ez. L . Győr, (Cz.).
63. G a l l i e n u s A u g . sugaras koronás feje j . felül — h l . L i b e i
P. Cons. A u g . j . felül leső p árd u c. — L . Győr vásár-állás, (Cz.).
64. I m p . C l a u d i u s P. T . A u g . sugaras koronás — h l . Prov:
d e n t i a A u g . Jobbra forduló nő j . pálcát a lábánál fekvő golyóra tartva.-
K i s r. L . Győr, (Cz.).
65. I m p . C l a u d i u s A u g . sugaras koronás feje jobbra -
h l . Felicitas A u g . j . felül álló nő j . békejel, b. bőségszarv, közepett B . -
K i s br. L . Győr, (Cz.).
66. I m p . C l a u d . A u g . sugaras koronás feje j . — h l . Victori
A u g . diadaljel állva. — K i s br. L . Győr, (Cz.).
67. I m p . A u r e l i a n u s A u g . sugaras koronás feje j . — h
Oriens A u g . a nap b. felül állva felemelt jobbal, b. golyót tart, lábaim
2 fogoly. — K i s br. L . G y ő r , (Cz.).
68. I m p . C. M . A u r . P r o b u s P. F . A u g . sugaras koronával -
h l . Soli invicto Sol 4 lovas kocsin, alul N . A A . — K i s br. L . Győr, (Cz.
69. I m p . C. M . A u r . P r o b u s A u g . koronás feje b. — h
Adventus Probi A u g . a császár lóháton b. felemeli jobb kezét, a l ó elő
fogoly, alatta B . — K i s . br. L . G y ő r , ( H . ) .
70. I m p . C a r u s P. F . A u g . feje sug. kor. — h l . Spes Public
a remény jobbra halad, a l u l : S X X I . — K i s br. L . Győr, (Cz.).
71. I m p . N u m e r i a n u s A u g . sug. koronás feje j . — h l . P i e t í
A u g . férj. b. állván, j . zacskót, b. d á r d á t tartva, alatta F A Q . — K i s b
L . Győr, (H.),
72. I m p . D i o c 1 e t i a n u s P. F . A u g. — h l . F e l i x Adven
A u g g . N N . oroszlány és bika k. nő, j . zászlót, b. elefánt agyarat. -
L . Győr, (Cz.).
73. D i o c l e t i a n u s A u g . borostyános fő — h l . Victoria Sai
matica 4 férfi tábor előtt áldozva. — Ez. L . Győr, (Cz.).
74. D i o c l e t i a n u s A u g . borostyános fő — h l . V i r t u s militui
4 férfi t á b o r előtt áldozva. — Ez. L . Győr, (Cz.).
75. I m p . D i o c l e t i a n u s P . F . A u g . — h l . Genio Pop. Roman
— K . br. L . Győr, (gym.).
 76. M a x i m i a n u s A u g . — h á t i . Genio Imper. — K . br.
i . Győr, (gym.).
77. D . N . M a x i m i a n o F e l i c i s s i m o S e n . Aus*, b a b é r k o -
zorúzott feje jobbra — h l . Providentia Deorum quies A u g g . két nő
zemközt áll, k ö z t ü k csillag. — K . br. L . Győr, ( H . ) .
78. I m p . D i o c l e t i a n u s A u g . sugaras vértes mellkép — h l .
Fövi Conservatori A u g g . Jupiter b. áll jogart és villámot tart, alatta
Oa. B . - K i s br. L . Győr, ( E . ) .
79. I m p . M a x e n t i u s P. F . A u g . borosty. feje, j . sasvégü
logar — h l . Conserv. Urbis Suae, Roma b. oszlopu templomban ü l v e ,
. gömb, b. dárda, alul A Q . S. — K . br. L . Győr, (Cz.).
80. V a l . L i c i n i a n u s L i c i n i u s P. F . A u g . borostyános
?
eje — h l . V i r t u t i exercitus, balra haladó férfi, jobbj. dárda, b. diadalmi
jel. - K . br. L . Győr, (Cz.).
81. I m p . C o n s t a n t i n u s A u g . borostyános feje — h l . M a r t i
Conservatori, Mars sisakosán,páncélosán b. fordul.— K . b r . L . Győr, (Cz.).
82. C o n s t a n t i u s N o b . C a e s . borosty. feje — h l . Conserva-
tores K a r t . Suae, Genius 6 oszlopu templomban áll, alul P K H . —
K . br. L . Győr, (Cz.).
83. F l a v . C o n s t a n t i u s N o b . C a e s . a császár vértes mell­
képe — h l . Felicitas Romanorum, 3 császárfi diadalív alatt d á r d á v a l ,
alul S M . H . - Ez. L . G y ő r , (Cz.).
84. C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . C. a császár mellképe j . —
K . br. L . Győr, (gym.).
85. C o n s t a n t i u s G a l l u s a császár feje j . — K . b r . L . G y ő r , (gym.).
86. D . N . V e t r a n i o P. F . A u g . feje jobbra — h l . Hoc signo
victor eris, a császár b. áll, labarumot, jogart tart s a m ö g ö t t e álló V i c ­
toria által megkoszorúztatik. — K . br. L . G y ő r , ( E . ) .
87. F I . D a 1 m a t i u s N o b . C. borosty. feje — h l . Gloria Exer­
citus, hadijel két fegyveres közt, alul : A N T . — K . br. L . Győr, (Cz.).
88. D . N . V a l e n s feje jobbra. — K . br. L . G y ő r , (gym.).
89. D . N . V a 1 e n t i n i a n u s P. F . A u g. feje jobbra — h á t l a p :
Securitas Reipublicae, Victoria jobbra siet, alatta T Sis. — K . br.
L . Győr, ( H . ) .
90. D . N . F I . C l . J u 1 i a n u s P. F . A u g . gyöngyfüzéres feje j . —
h l . Securitas Reipublicae, Apis balra fordul, fölötte 2 csillag, előtte
csőrében koszorút t a r t ó sas, alatta : CONS. T. — K . br. L . Győr, (Cz.).
91. F l . H e 1 e n a A u g u s t a feje j . — h l . Securitas Reipublicae,
j . álló nő, jobbj. lehajló á g , balj. r u h á j á t tartva, a l u l : S M . T S I . —
K . br. L . Győr, (Cz.).
 92. D . N . V a 1 e n t i n i a n u s P. P. A u g. — h l . Gloria Romano
rum, Valens térdelő ellent hajánál fog, b. keresztény jelvényes zászh
a l u l : B SISC. — K . br. L . G y ő r , (Cz.).
93. D . N . V a 1 e n t i n i a n u s P. F . A u g. — h l . Gloria Romano
rum, a császár g á l y á n áll felemelt jobbal, h á t u l Fortuna a kormán;
mellett. — K . br. L . Győr, (Cz.).
94. D. N . J o v i a n us P. F. A u g . győ ngyfüzéres feje j . — hl
V O T . V . M u l t . X . koszorú közt, a l u l : C O N S T . - K . br. L . Győr
(Cz.).
95. D . N . T h e o d o s i u s P. F . A u g. b. fordult gyöngyfüzéres
feje — h l . Reparatio Reipublicae, előtte térdelő nőnek nyújtja j o b b j á t
b. diadalszobor, alul : A . Sise. — K . br. L . Győr, (Cz.).
96. D . N . A r c a d i u s P. F . A u g . gyöngyfüzéres feje j . — hl,
Gloria Romanorum A r c . balj. Krisztus j e l v é n y t , j . leborult foglyot
hajánál fog. — K . br. L . Győr, (Cz.).
97. C. V i b i u s P a n s a családi érem. — Ez. L . Győr, (Cz.).
98. D . N . V a l e n s P. F . A u g . a császár gyöngyfüzéres feje j . —
h l . Gloria Romanorum. — K . br. L . G y ő r - S z i g e t , (gym.).
99. I m p . C a e s . V e s p a s i a n us P. F . A u g . babérkoszorús
feje j . — h l . álló nő j . mérleget, b. d á r d á t tartva. — L . Szabad-
m
h e
gy> ( g y 0 -
100. F a u s t i n a A u g u s t a , — h l . álló Aequitas S. C. — L .
Szabadhegy, (gym.).
101. L i c i n i u s j u n . — L . Szabadhegy, (gym.).
102. I m p . C a e s . V e s p a s i a n u s P. F . A u g . mellkóp j . — h l .
Pont. Max. T R . P. COS V . Caduceus. - Ez. L . Ménfő, (E.).
103. I m p . N e r v a T r aj a n u s babérkoszorúzott feje j . — L .
Sashegy, (gym.).
104. A n t o n i n u s P i u s — h l . Indulgentia. — L . Révfalu, (gym.).
105. M a x e n t i u s . — L . S z t - I v á n , (gym.).
106. C o n s t a n s . — L . Heese, (gym.).
107. R ó m a i é r e m . — L . I k r é n y , (gym.).
108. C o n s t a n t i n u s . — L . G y i r m ó t h , (gym.).
109. C o n s t a n s - h l . V O T . X X . M u l t . X X X . — L . K a ­
j á r , (gym.).
110. T i b e r i u s S. C. T i . C o s . T R . P O T . X X X V I . — h l :
Augustus 4 elefánt által diadalkocsin b. vonulva, felette Divo Augusto
S. P Q R . — N . br. L . G y i r m ó t h , ( E . ) .
111. I m p . C a e s . V e s p a s i a n u s A u g . — h l . Caduceus Pont.
Max. T R . P. COS V . — Ez. L . Ménfő, ( E . ) .
 112. A n t o n i n u s A u g . P i u s P. P. T r. P. X I I . — h l . Annona
ug. S. C. az istennő b. kalászt, j . horgonyt tartva. — N . br. Szt-
rán, ( E . ) .
113. I m p . N e r v a T r a j a n u s A u g . babérkoszorúzott feje j . —
.. Salus A u g . P. M . T r . p. COS V I . P. P. S. P Q R . - A r . L . G y i r -
óth, ( M . ) .
114. D i v a F a u s t i n a A u g u s t a feje j . — h l . Aeternitas, nő
bbra, hosszú jogart j o b b j á b a n t a r t v á n , b. kezét felemeli. — Ez. L .
cs, ( H . )
115. D . N . M a x i m i n i u s (Daza) — h l . Soli invicto A K . Y .
:. C. - A r . L . É c s , ( M . ) .
116. A u g u s t u s — Providentia A u g . S. C. — K . br. L . K o -
•ncó, ( M . ) .
117. V e s p a s i a n u s — h l . Felicitas Publica S. C. — K . br. L .
oroncó, ( M . ) .
118. I m p . N e r v a sat. babéros mellkép j . COS I I I . P. P. — h l .
:abadság istennő L i b e r t á s Publica. — Ez. L . K o r . ( E . ) .
119. I m p . C a e s . T r a j a n . H a d r i a n u s A u g . bab. vértes
ellkép - h l . P. M . T R . P. COS I I I . Annona istennő b. áll. - K . br.
. Kor. (E.).
120. A u r e l i u s C a e s . A n t . A u g . F i l . — h l . T R . P. I I I .
OS I L Providentia istennő b. áll, pálcikát s jogart tartva, előtte
DIVÓ. - Ez. L . K o r . ( E . ) .
121. A n t o n i n u s A u e. P i u s P. P. — h l . COS I U I . a császár
l i r a áll, t á l a t s jogart tartva. — Ez. L . K o r . ( E . ) .
122. F a u s t i n a A u g u s t a mkp. jobbra — h l . Juno nő b. áll,
dat s jogart tartva, előtte páva. — Ez. L . K o r . ( E . ) .
123. F a u s t i n a A u g . A n t o n i n i A u g . P i i F i i . — h l . Venus
. C, nő b. áll. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
124. M . C o m m. A n t . . . . bab. mkp. — h l . N o b i l i t A u g . P. M .
R. . . a császár j . áll s jogart tart. — Ez. L . K o r . ( E . ) .
125. C r i s p i n a A u g u s t a mkp. j . — h l . L a e t i t i a . . az istennő
. áll. - K . br. L . K o r . ( E . ) .
126. B a l b i n u s — h l . Fides M u t u a A u g g . — Ez. L . K o r . ( M . ) .
127. D . N . M a x i m i a n o B e a t i s s i m o Sen. A u g . bab. p a l á s -
)s mkp. — h l . Providentia Deoruni, quies A u g g . S. F . k é t szemközt
lló nő, a j o b b r ó l álló ágat s jogart tart, alatta A Q S . — K . b r . L . K o r . ( E . ) .
128. I m p . M a x i m i a n u s P. F . A u g . bab. f ő j . — h l . Sacra
loneta A u g g . et Caess. Nostr. balra álló nő mérleget s bőségszarut
irtva. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
 129. C o n s t a n t i u s C a e s . (Chlorus) — h l . SacraMoneta A u g
et Caess. Nostr. — K . br. L . K o r . ( M . ) .
130. D i v o G a i . V a l . M a x i m i a n o fátyolos mkp. j . — h
F o r t i F o r t u n á é , alatta Sis, nő b. állva, j . k o r m á n y r u d a t , b. bőségszan
tart. K . br. L . K o r . (F,.).
131. G a l . V a l e r i a A u g . diademás mkp. j . — h l . Vene
V i c t r i c i * B S M T S b. álló felöltözött Venus almát s fátyolt felemeld
tart. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
132. F L . H e l e n a A u g u s t a diademás mkp. j . — h l . Securit:
Reipublicae S. M . P. S. nő b. áll ágat lefelé tart. — K . br. L . K o r . ( E .
133. L i c i n i u s s e n . — h l . Genio A u g u s t i . — K . br. 1
Kor. ( M . ) .
134. D . N . C o n s t a n t i n i M a x . A u g. — K . br. L . K o r . ( M .
135. C o n s t a n t i n o p o l i s — h l . Gloria exercitus. — K . b
L . Kor. (M.).
136. C o n s t a n t i n o p o l i s — k ö r i r a t nélkül. — K . br. I
Kor. ( M . ) .
137. U r b s R o m a sisakos fő — h l . R ó m a i farkas. — K . b
L . Kor. (M.).
138. F I . J u l . H e l e n a A u g . diademás mellképe j . — h l . Pa
Publica, nő b. áll. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
139. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . diademás mkp. j . — h
Fel. Temp. Reparatio C. Sis. a császár hajón b. áll, madarat s labari
mut tartva, mögötte angyal tartja a hajó k o r m á n y á t . — K . b r . L . K o r . ( E .
140. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . diademás mellképe j . — h
Fel. Temp. Reparatio, j . fénysugaras fenix halmon. — K . b r . L . K o r . ( E .
141. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . diad. mkp. j . — h l . Fe
Temp. Reparatio, mint előbb, alább T Sis. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
142. D . N . T h e o d o s i u s P. F . A u g . diad. mkp. j . — h i . Glori
Romanorum, a császár j . megy, egy térdelő foglyot hajánál u t á n a von
és labarumot tart. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
143. H a d r i a n u s A u g u s t u s bab. mellképe j . — h l . Salu
Augusti, az istennő b. áll, k i g y ó t etet, COS I I . S. C. — K . br. I
Kor. (E.).
144. S a b i n a A u g u s t a H a d r i a n i A u g u s t i . diad. mkp. j . -
h l . Concordia A u g g . n ő j . áll és csészét tart. — K . br. L . K o r . ( E . ) .
145. K e l t a é r e m , tetradrachma, babérkoszorúzott fő b. — h
2 ,
álló felszerszámozott ló b., felette TT A A A - — ^ Töltéstava, ( H .
146. I m p . M . J u l . P h i l i p p u s P. F . A u g . — h l . Securita
August. — L . Győr, (gym.).
 147. I m p . V e r u s A u g . A r m . P a r t h . M a x . — h i . T R . P.
I . I m p . I I I I . Cos I I . Victoria áll, j . golyót, b. bőségszarut tartva. —
Iz. L . Bőny, (gym.).
148. M . A g r i p p a Cos V I I I . S. C. hajó kor. feje j . — h l . Neptun
elphint j . , b. tridenst tartva. — K . br. L . Gönyő, (gym.).
149. G o r d i a n u s P i u s F . A u g . — R. L . Vének, (gym.).
150. F a m i l i a P l a u t i a Medusa-fő — h l . k é t lovat fékező
enius. — Ez. L . T é t h , ( E . ) .
151. A n t o n i n u s P i u s F . A u g . (Caracalla)— h l . Securitas
terpetua. — Ez. L . T é t h , ( M . ) .
152. C o n s t a n t i n u s N O B C A E S . kosz. feje j . — h l . Virtus
ï u g g . et Caess. N N . Mars jobbra. — N . br. L . T é t h , ( K . ) .
153. D . N . C r i s p u s kosz. feje j . — h l . Principi Juventutis. —
I . br. L . T é t h , ( M . ) .
154. D . N . D e l m a t i u s — h l . Gloria Exercitus. — K . br. L .
Téth, ( M . ) .
155. D . N . C o n s t a n t i n u s J u n . — h l . Gloria Exercitus. —
K . br. L . T é t h , ( M . ) .
156. D . N . C o n s t a n t i n u s J u n . — h l . Providentia Caess. —
K . br. L . T é t h , ( M . ) .
157. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . — h l . Victoria D D . A u g g .
N N . — K . br. L . T é t h , ( M . ) .
158. D . N . V e t r a n i o P. F . A u g . — h l . Gloria Romanorum.—
K . br. L . T é t h , ( M . ) .
159. M . A u r e l i u s A n t . A u g . P. F . — h l . Consecratio, sas
golyón állván, k i a d a t l a n . — K . br. L . T é t h , ( M . ) .
160. F a u s t i n a A u g . A n t o n i n i A u g . P i i F i l . mkp. j . —
h l . Venus S. C. I s t e n n ő b. áll, fátyolát s golyót tartva. — K . br. L .
Gyarmath, ( E . ) .
161. L u c i l l a A u g u s t a mkp. j . — h l . Juno Regina az istennő
b. áll, t á l a t s jogart tart, előtte páva. — K . br. L . Gyarmath, ( E . ) .
162. I m p . C. M . O p e l . S e v . M a c r i n u s A u g . bab. vértes
mkp. j . — h l . Pontif. Max. T R . P. COS. P. P. Securitas b. áll, keresz­
tezett lábakkal, jogart tart s baljával oszlopra könyököl. — Ez. L .
Gyarmath, ( E . ) .
163. I m p . T . C a e s . V e s p . A u g . mkp. j . — h l . Neptun j . állva
acrostoliumot s jogart tartva, jobb lába golyón nyugszik, N E P . R E D . —
Ez. L . Szemere, ( E . ) .
 164. C o m . M . A n t. A e 1. A u r. bab. mkp. j . — h i . A p o l . M o m
COS. V I . Apollo keresztezett lábakkal j . áll s oszlopon nyugtatja 1
karját. — Ez. L . Szemere, ( E . ) .
165. I m p . A l e x a n d e r P i u s A u g . babér. mkp. j . — h
Providentia A u g . Annona istennő b. áll. — N . br. L . Szemere, ( E . ) .
166. H a d r i a n u s A u g u s t u s P. F . bab. mkp. j . — h l . H i l a r i
tas P. R. COS I I I . istennő b. áll, pálmaágat s bőségszarut tart, előtte
mögötte kisded áll. — N . br, L . Patona, ( E . ) .
167. I m p . G o r d i a n u s P i u s . F e l . A u g . bab. mkp. j . — hl
P. M . T R . P. I I . PP. S. C. Mars jobbra megy, lándzsát és paizst tart. —
N . br. L . P . - S z t - P á l , ( E . ) .
168. K e l t a é r e m, tetradraehma, szakállas koszorúzott férfi fi
j . — h l . balra léptető lovas, a ló lába alatt T I és triquetra. — Ez. L
Asszonyfa, ( K . ) .
169. T i . C 1 a u d i u s C a e s. A u g. P. M . T R . P. babér feje j .
h l . Spes Augusta istennő j . r u h á j á t emeli, b. virágot tart. — N . br. L .
Lesvár, (H.).
170. T i . C a e s a r . D i v i A u g . F . A u g u s. babérkosz. feje j . —
hl. Pontif. M a x i m . — A r . L . Csikvánd, ( K . ) .
171. I m p . S e v . A u g . babérkosz. feje j . — h l . Profeetio A u g u s t i
S. C. a császár lovon, melyet egy katona vezet. — K . b r . L . Mérges, ( K . ) .
172. J u l i a ( M a m a e a) a császárné feje j . — h l . olvashatlan. —
K . br. L . Mindszent, ( K . ) .
173. I m p . M . J u l . P h i l i p p u s A u g . koszorús feje j . — h l .
Aeternitas A u g g . elefánt b. és rajta egy vezető. — N . br. L . M i n d ­
szent, ( K . ) .
174. I m p . N e r v a C a e s . A u g . P . M . T R . P. COS I I I . P. P.
babérkosz. fő j . — h l . Aequitas A u g . az istennő j . mérleget, b. bőség­
szarut tart S. C. — K . br. L . T é n y ő , (Sz.).
175. I m p . N e r v . T r a j a n o O p t i m o A u g . G e r m , babérk.
f ő j . — h l . az istennő b. k o r m á n y r u d a t , j . bőségszarut tart, alatta Fort.
Red. — Ez. L . Tényő, (Sz.).
176. I m p . M . J u l . P h i l i p p u s A u g . babérkosz. fő j . — h l .
P M . S. C O L V I M egy nő oroszlány és bika között áll, alatta A N V . —
K . br. L . T é n y ő , (Sz.).
177. I m p . C a e s . C l . T a c i t u s A u g . sugaras kor. f ő j . — h l .
Salus A u g . az istennő csészéből egy oltár előtt k i g y ó t etet, alatta X X I .
A . — K . br. L . Tényő, (Sz.).
178. C o n s t a n t i n u s A u g . bk. fő j . — h l . D . N . Constantini
M a x . A u g . V O T . X X . koszorúban. — K . br. L . T é n y ő , (Sz.).
 179. C o n s t a n t i u s C. (Gallus) meszt. f ő j . — h l . F e l . Temp,
eparatio, egy harcos lováról ledöf egy ellenséget, alatta T M . B R . —•
:. br. L . T é n y ő , (Sz.).
180. D . N . V a 1 e n s P. F . A u g . gyöngyfüzéres fő j . — h l . Gloria
omanorum, a császár b. egy foglyot lenyom, j . labarumot tart. —
. br. L . TényŐ, (Sz.).
181. I m p . C. M . A u r . S e v . A l e x a n d . A u g . bk. feje j . —
. P. M . T R . I I . COS. P. P. Jupiter villám és jogarral. — Ez. L .
é n v ő m
> (gy -)-
182. I m p . C. A l e x a n d . A u g . bk. fő j . — h l . Pietas A u g .
Ï egy oltár előtt áldoz. — Ez. L . Tényő, (Sz.).
183. D . N . F I . C o n s t a n t i n u s A u g . diad. fő j . — h l . Gloria
xercitus, labarum két harcos között. — K . br. L . T é n y ő , (Sz.).
184. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . gyöngyfüzéres feje j . — h l .
el. Temp. Reparatio, a császár j . labarumot, b. golyót tartván, hajón
1, melyet V i c t . kormányoz. — K . br. L . Tényő, (Sz.).
185. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . diad. f. j . — h l . Fel.
emp. Reparatio, a császár egy b a r b á r t leszúr a lováról, alatta A Sis. —
I. br. L . T é n y ő , (Sz.).
186. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g. mint fönnebb. — K . br.
. T é n y ő , (Sz.).
187. D . N . J u l i a n u s A u g . gyöngyfüzéres f e j e j . — h l . Spes
eipublicae, a császár j . lándzsát, b. golyót tart. — K . b r . L . Tényő, (Sz.).
188. D . N . J u 1 i a n u s A u g . gyf. feje j . — h l . Securitas Reipub-
cae. — N . br. L . T é n y ő , ( M . ) .
189. M . A g r i p p a L . COS. kor. fo b. — h l . Neptun balra áll,
tridenst, b. delfint tart. — K . br. L . Ravazd, (Sz.).
190. T i . C l a u d i u s C a e s a r A u g . P. M . T R . P. I m p e r ,
császár koszorútlan feje — h l . L i b e r t á s Augusta, a szabadság n ő -
akban jobbra. — N . br. L . Ravazd, ( K . ) .
191. I m p . A u r e l i a n u s A u g . sugaras kor. fő j . — h l . J o v i
»nservatori, Jupiter a császárral kezet fog. — K . br. L . Ravazd, (Sz.).
192. I m p . D i o c l e t i a n u s P. F . A u g . kosz. fő j . — h l . Genio
opuli Romani, a genius oltár előtt áll, j . csészét, b. bőségszarut tart,
atta A Q P . — K . br. L . Ravazd, (Sz.).
193. I m p . N e r v a C a e s . A u g . P . M . T R . P. bk. feje j . — h l .
ortuna August. Fortuna istennő b. áll. — K . br. L . P á z m á n d , ( K . ) .
194. I m p . A n t o n i n u s P. F . A u g . (Elogabal) babérk. feje j . —
.. Invictus Sacerdos A u g . a császár á g a t t a r t v á n K, áldoz egy oltár
ott. — Ez. L . P á z m á d , (Sz.).
 195. I m p . A n t o n i n u s A u g . (Elogabal) babérkoszorúzott fe
j . — h l . Temporum Felicitas b. állván, j . bőségszarut, b. hosszú cad
caeust. — Ez. L . P á z m á n d , (Sz.).
196. I m p . C o n s t a n t i n u s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . Sc
invicto comiti,Sol b . á l l , j . sugarat, b. golyót tart, e l ő t t e * , alatta Sis. -
K . br. L . P á z m á n d , (Sz.).
197. I m p . C o n s t a n t i n u s P. F . A u g . k. fő j . — h i . Jo
Conservatori A u g g . N . N . Jupiter b. áll, előtte sas csőrében koszorú. -
K . br. L . P á z m á n d , (Sz.).
198. C o n s t a n t i n u s A u g . k. f ő j . — h l . Providentia A u g
t á b o r k a p u , fölötte csillag, alatta S. M . T . S. T . — K . br. L . P á
m á n d , (Sz.).
199. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . diad. f ő j . — h l . Fel. Tem
Reparatio, a császár j . labarumot, b. golyót tart, egy hajón állva, mely
Victoria kormányoz. — K . br. L . P á z m á n d , (Sz.).
200. C o n s t a n t i n u s J u n . N O B C. gyöngyfüzéres fő j . — 1
Dominorum Nostrorum Caesarum, V O T egy koszorúban. — K . br. ]
P á z m á n d , (Sz.).
201. F I . J u l . C o n s t a n t i n u s N o b . C a e s . g y ö n g y f ü z é r e s :
j . — h l . Gloria Exercitus, 2 labarum 2 harcos között. — K . br. 3
P á z m á n d , (Sz.).
202. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . gyöngyfüzéres fő j . -
h l . Fel. Temp. Reparatio, a császár egy lovast lováról leszúr. — K . b
L . P á z m á n d , (Sz.).
203. D . N . V a 1 e n s P. F . A u g. gyöngyfüzéres fő j . — h l . Seci
ritas Reipublicae, Victoria koszorút kezében tartva b. siet, alatta Si
3 p é l d á n y b a n . — K . br. L . P á z m á n d , (Sz.).
204. D . N . V a l e n t i n i a n u s P . F . A u g . gyöngyfüzéres fő j . -
h l . Securitas Reipublicae, Victoria koszorút tartva b. siet, 2 példámj
ban. — K . br. L . P á z m á n d , (Sz.).
205. T i . C a e s . A u g . P. M . T R . P. X X X V I I . — h l . Jobbi
vonuló négyfogatú üres diadalkocsi, S. C. — N . br. S z t - M á r t o n , ( E .
206. A g r i p p i n a M . G e r m a n i c i mkp. — h l . SPQR Même
riae Agrippinae, 2 öszvér által balra vont carpentum, S. C. — N . b
L . Szt-Márton, (E.).
207. I m p . C a e s . V e s p . A u g . P. M a x . COS I U I . babéi
koszorúzott fő j . — h l . Victoria August. Victoria egy győzelmi j e
koszorúz. — Ez. ( H . ) .
208. A n t o n i n u s A u g. P i u s P. P. T R P X V I . bab. mkp. — h
Salus A u g . COS I U I . az istennő b. tálat, j . lándzsát tartva.— N . br. ( E .
 209. I m p . A n t o n i n u s . — Ez. L . S z t - M á r t o n , (gym.).
210. I m p . M . J u l . P h i l i p p u s A u g . sug. koronás fő j . — h l .
.nnona A u g . — Ez. L . S z t - M á r t o n , (gym.).
211. D i v a F a u s t i n a A u g . feje a császárnénak j . — h i .
.eternitas, az istennő b. áll, b. hosszú jogart tart. — Ez. L . Szent-
Lárton, (Sz.).
212. I m p . M . J u l . P h i l i p p u s A u g . sug. kor. fő j . — h l .
ùberalitas A u g g . I I . nő j . áll, b. tesserát, j . bőségszarut tart. — Ez.
i. S z t - M á r t o n , (Sz.).
213. I m p. C. M . A u r. P r o b u s P. F . A u g. sug. kor. fő b. —
1. V i r t u s Probi A u g . egy harcos tropaeummal vállán j . siet. — K . br.
i . Szt-Marton, (Sz.).
214. I m p . C. P r o b u s P. F . A u g. sug. kor. fő j . — h l . Temp.
Felicitas, nő j . felül áll, hosszú caduceust j . tart.— K . br. L . S z t - M á r t . (Sz.).
215. I m p . D i o c l e t i a n u s A u g . bkosz. fő j . — h l . Salvis
b i g g . et Caess. F e l . K a r t . nő b. áll, mindenik kezében gyümölcsöt tart,
l a t t á H . — K . br. L . S z t - M á r t o n , (Sz.).
216. I m p . D i o c l e t i a n u s A u g . — L . S z t - M á r t o n , (Sz.).
217. D . N . V a l e n s P. F . A u g . gyöngyf. fő j . — h l . Securitas
ieipublicae, Victoria koszorút tart b., j . siet. — K . b r . L . S z t - M á r t . ( S z . ) .
218. I m p . C. M . J u l . F h i l i p p u s A u g . bkosz. fő j . — h l .
3
M S . C O L V I M , nő bika és oroszlány között áll, alatta A N V I I I . —
IZ. br. L . Ravazd, (Sz.).
219. D . N . V a l e n s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . Securitas
Reipublicae, Victoria koszorúval j . balra siet, alatta S M Q Q T . —
K. br. L . Ravazd, (Sz.).
220. P r o b u s A u g . sug. koronás fő j . — h l . Adventus A u g . lovag
b. halad, b. lándzsa, j . á g , alatta fogoly ü l . — K . br. L . Szt-Imre, (Sz.).
221. D . N . C o n s t an s P. F . A u g. diad. f ő j . — h l . Victoria D D . N N .
Augg. 2 Victoria koszorút t a r t v á n szemközt áll.— K . br. L . Szt-Imre, (Sz.).
222. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . F e l .
Temp. Reparatio, a császár lándzsával leszúr lováról egy lovagot. —
K . br. L . G á n t h , (Sz.).
223. J u l i a A u g u s t a (Domna) feje j . — h l . Hilaritas, istennő
áll b. hosszú p á l m a á g a t tartva. — Ez. L . P e é r , (Sz.).
224. I m p . V a l e r i a n u s P. F . A u g . k. fő j . — h l . V i c t . Parth.
Victoria b. p á l m a á g a t tart, lábánál fogoly ü l . — Ez. L . P e é r , (Sz.).
225. I m p . C o n s t a n t i n u s P. F . A u g . k. f ő j . — h l . J o v i
Conservatori A u g g . Jupiter b. áll, b. d á r d á t , j . Victoriat tart, alatta
sas. — K . br. L . P e é r , (Sz.).
 226. H a d r i a n u s A u g u s t u s bk. fő j . — h l . m e g h a t á r o z n a
lan. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
1
227. I m p . C a e s a r V e s p a s i a n u s A u g , babérk. f ő j . - — h
Victoria Augusti, Victoria koszorúz egy tropaeumot. — K . br. 1
Nyalka, (Sz.).
228. I m p. L i c. L i c i n i u s P. F. A u g. bkosz. fő j . — h l . Jo^
Conservatori, Jupiter b. lándzsát, j . victoriolát tart, előtte sas. -
K . br. L . Nyalka, (Sz.).
229. D . N . C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . C. diad. fő j . — h
Gloria Exercitas, 2 labarum 2 harcos között, alatta Sis. — K . br. I
Nyalka, (Sz.).
230. I m p . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . bkoszorúzott fő j . — I i
Sacra Moneta A u g g . et Caess. N N . nő mérleggel j . áll. — K . br. I
Nyalka, (Sz.).
231. D . N . C o n s t a n t i u s J u n . N o b . C. (Gallus) mesztelei
fő j . — h l . Fel. Temp. Reparatio, egy harcos lováról ledöf egy bar
bart. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
232. D . N . V a l e n s P. F . A u g . diad. f ő j . — h l . Securitas Rei
publicae, Victoria koszorúval balra siet. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
233. I m p . M . A n t o n i n u s A u g . bk. fő j . — h l . Minerva j
küzd, COS I I . — L . Nyalka, (Sz.).
234. H a d r i a n u s A u g u s t u s babérkosz. fő j . — h l . Salm
Augusti, az istennő csészéből k i g y ó t etet, alatta COS I I I . — K . br
L . Nyalka, (Sz.).
235. A n t o n i n u s P i u s A u g . (Caracalla) babérk. fő j . — h l
Liberalitas A u g g . I I I I . nő j . tesserát, b. bőségszarut tartva. — Ez. L .
Nyalka, (Sz.).
236. I m p . M . J u l . P h i 1 i p p u s P. F . A u g. bkosz. fő j . — h l .
P. M . S. Col. V i m . nő oroszlány és bika között, alatta A N V I . — K . br.
L . Nyalka, (Sz.).
237. I m p . C. M a x i m i a n u s P . F . A u g , bkoszor. fő j . — h l .
Sacra Monet. A u g g . et Caess. Nostr. nő mérleget tart, b. bőségszarut,
alatta ST. — K.br. L . Nyalka, (Sz.).
238. C o n s t a n t i n u s P. F . A u g . k. fő j . — h l . két Victoria
szemközt áll és koszorút tart, közepett p á l m a á g . — K . b r . L . Nyalka, (Sz.).
239. C o n s t a n t i n u s M a x . A u g . k. fő j . — h l . Gloria E x e r ­
citus, labarum két harcos között, alatta SIS. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
240. C o n s t a n t i n u s A u g . k. f ő j . — Providentia A u g g . N . N .
et Caess. t á b o r k a p u , fölötte 3 csillag. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
 241. F l . V a l . C o n s t a n t i u s N o b . C a e s . bk. f ő j . — hl.
anio Populi Romani, genius j . csészét, b. bőségszarut tartva, alatta
3. - K . br. L . Nyalka, (Sz.).
242. U r b s R o m a sisakos fő b. — h l . farkas, fölötte 2 csillag,
itta 2 gyermek. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
243. C o n s t a n t i n o p o l i s sisakos fő b. — hl. Victoria b. —
. br. L . Nyalka, (Sz.).
244. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . Fel.
mip. Reparatio, a császár b. fordul, lováról leszúrja az ellenséget. —
. br. L . Nyalka, (Sz.).
245. D . N . V a l e n s P. F. A u g . diad. f ő j . — h l . Securitas Rei-
Lblicae, Victoria koszorúval kezében b. siet. — K . br. L . Nyalka, (Sz.).
246. D . N . V a l e n t i n i a n u s P. F . A u g . diad. f ő j . — h l . Secu-
;as Reipublicae, Victoria koszorúval b. siet. — K , br. L . Nyalka, (Sz.).
247. G ö r ö g é r e m, fátyolos fő j . , m ö g ö t t e jogar és p o h á r — hl.
P E T T I O V , Neptun j . lábát hajóorrára teszi, b. kelevéz. — K . br. L .
írján, (Sz.).
248. H a d r i a n u s A u g u s t u s bk. fő j . — h l . Salus Augusti,
;ár előtt álló nő csészéből kigyót etet. — K . br. L . T a r j á n , (Sz.).
249. M . A u r e l i u s A n t o n i n u s k. fő j . — h l . Jupiter b. ülvén,
victoriolát, b. hosszú jogart tart. — L . Tarján, (Sz.).
250. I m p . V e s p a s i a n u s A u g . babérkoszorúzott fő j . — hl.
iquitas Augusti, nő j . lándzsát, b. mérleget tart, S- C. — K . br. L .
írján, (Sz.).
251. I m p . N e r v a C a e s . A u g . P. M . T R . P. COS. I U I . bk.
j . — h i . Aequitas Augusti, nő j . bőségszarut, b. mérleget tart. —
L . T a r j á n , (Sz.).
252. A n t o n i n u s A u g . P i u s P. M . T R . P. X I . bk. f ő j . —
, COS I I I I . császár j . csészét tartva áldoz b. felé. — Ez. L . T a r j á n , (Sz.).
253. C o n s t a n t i n u s A u g . diad. fő j . — h l . Gloria Exercitas,
larum 2 harcos közt. — K . br. L . T a r j á n , (Sz.).
254. D . N . C o n s t a n s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . V i r t u s A u g .
császár j . lándzsát, b. paizsot tart, k o r o n á z t a t i k Victoria által. —
br. L . Tarján, (Sz.).
255. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . Fel.
mp. Reparatio, a császár lováról leszúrja ellenségét. — K . br. L .
,rján, (Sz.).
256. D . N . V a l e n t i n i a n u s P. F . A u g . diad. fő j . — h l . Gloria
»manorum, a császár lándzsát t a r t v á n balj., jobbjával egy foglyot
Lyom. — K . br. L . Tarján, (Sz.).
Györmegye és város egyet, leírása.
 257. D . N . V a l e n t i n i a n u s P. F . A u g . gyöngyfüzéres fő j .
h l . Securitas Reipublicae, Victoria koszorúval b. siet, alatta SIS. -
K . br. L . Tarján, (Sz.).
258. I m p . T . C a e s . V e s p . A u g . P. M . T P . P. COS V I I
koszorúzott feje j . — h l . Salus A u g . az istennő ül b., S. C. — K . I
L . Á r p á s , (gym.).
259. I m p . C. V e s p a s i a n A u g . k. f. j . — h l . Roma isteni
ülve, S. C. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
260. A n t o n i n u s P i u s A u g . G e r m . — h i . Venus V i c t r i
az istennő állva, S. C. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
261. I m p. C a e s. C. V i 1 i u s T r e b. G a 11 u s A u g. k. fő j . -
h l . Pietas A u g g . b. álló nő. — Ez. L . Á r p á s , (gym.).
262. G a l l i e n u s A u g u s t u s sug. k. fő j . — h i . Uberitas A u
j . álló nő, j . k a l á s z o k a t hullat, b. bőségszarut tart.— Ez. L . Á r p á s , ( g y m ,
263. I m p . C. M . C l . T a c i t u s A u g . — h l . Laetitia Fun
nő j . koszorú, baljában horgonynyal, alatta X X I B . — K . br. 1
Á r p á s , (gym.).
264. I m p . C. M a x i i n i a n u s P. F . A u g . k. fő j . — h i . Sac
Moneta A u g g . et Caess. Nostr. nő j . állva, j . mórleget, b. bőségszar
tart, alatta Tr. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
265. I m p. M a x i m i a n u s P. F . A u g. k. fő j . — h l . J o v i Co:
servat A u g g . Jupiter j . áll, j . villámot, b. lándzsát tart, SIS. •
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
266. I m p . M a x i m i a n u s P. F . A u g . k, fő j . — h i . Concord
M i l i t u m , Jupiter victoriolát nyújt a császárnak, F A a mezőn. •
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
267. I m p . L i c i n i u s A u g. k. fő j . — h l . D . N . L i c i n i Augus
V O T X X koszorúban. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
268. I m p . L i e . L i c i n i u s A u g . k. f ő j . — h l . D . N . L i c i
A u g u s t i , V O T X koszorúban, — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
269. I m p . L i e . L i c i n i u s P. F . A u g . k. fő j . — h l . Gen
Augusti, a genius koszorúval és bőségszaruval, mezőn O / R SIS. •
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
270. I m p. L i c. L i c i n i u s P. F . A u g. k.f. j . — h l . J o v i Conse
vatori, Jupiter j . victoriolát, b. lándzsát tart, lábainál sas, mezőn ]
alatta SIS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
271. U g y a n a z , mezőn /S. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
272. U g y a n a z , mezőn T ív alatt — h l . J o v i . Conservatoi
Jupiter j o b b j á b a n golyót, b. nyilat és ivet tart, mezőn u alat
S M A L . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
 273. I m p . L i c i n i u s A u g . k. feje — h l . V i c t . Laetae Princ.
Perp. 2 Victoria oltárnál áll paizsot t a r t v á n , melyen V O T . PR., alatta
:V SIS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
274. F l . J u l . C o n s t a n t i u s N o b . C a e s . k. feje j . — h l .
Ooncordia M i l i t u m , a császár mindegyik kezében labarum, fején csillag,
ilatta T S E *. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
275. C o n s t a n t i n u s . M a x . A u g . k. feje j . — h l . Gloria Exer­
citus, p á l m a á g mellett lándzsás és nyilas k a t o n á k , C O N S T . —
K. br. L . Á r p á s , (gym.).
276. C o n s t a n t i n u s A u g . f. j . — h l . V i r t u s Exercit. K é t
fogoly közt labarum, melyen V O T . X X , mezőn S F F". S I S . —
K . br. (gym.).
277. C o n s t a n t i n u s M a x . A u g . — h l . Providentiae A u g g .
tábor-kapu felül csillag, T SIS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
278. C o n s t a n t i n u s A u g . — h i . D . N . Constantin. Max. A u g .
V O T X X koszorúban, alatta C SIS C. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
279. C o n s t a n t i n u s M a x . A u g . - * h i . Gloria Exercitus, k é t
trophaeum k é t lándzsás katona közt, alatta S H T S A h á r o m p é l d á n y ­
ban. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
280. C o n s t a n t i n u s A u g . — h l . Constantinus Max. A u g .
koszorúban V O T X X . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
281. U g y a n a z — h l . genius zászló és paizszsal, alatta fogoly,
TPS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
282. I m p . C o n s t a n t i n u s P. F . A u g . — h l . §oli invicto
Comiti, Sol sugaras fővel b. golyót tart, j . felemeli, mezőn C. S. —
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
283. D . N . C o n s t a n t i n u s P. F . A u g. — h l . Diadalkocsi. —
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
284. C o n s t a n t i n u s A u g . — h i . Providentiae A u g g . t á b o r ­
kapu csillaggal, S. N T R C . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
285. U r b s R o m a sisakos fő — h l . Victoria lándzsával és paizs­
zsal, B S I . 5 példány. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
286. C o n s t a n t i n o p o l i s sisakos fő b. — h l . Romulus és
Remus farkassal, k é t csillag, k é t példány. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
287. F l . M a x . F a u s t a A u g . — h l . Spes Reipublicae, nő k é t
karján két csecsemő, R í l P . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
288. C r i s p u s N o b. C. — h l . Caesarum Nostrorum, koszorúban
V O T X . A SIS. - K . br. L . Á r p á s , (gym.).
289. J u l . C r i s p u s N o b . C. — h l . Caesarum Nostrorum
V O T V . SIS. - K . br. L . Á r p á s , (gym.).
 290. C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . C. — h l . Gloria Exercitus,
két harcos között 2 trophaeum, 3 péklányban. — K . b r . L . Á r p á s , (gym.).
291. C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . C. — h l . Gloria Exercitus,
k é t katona között egy labarum, S M F . — EL br. L . Á r p á s , (gym.).
292. C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . — h l . Providentiae Caess.
táborkapu, fenn csillag, S M H S. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
293. C o n s t a n t i n u s J u n . N o b . C. — ' h l . Caesarum Nostrorum
V O T X P T N U . - K . br. L . Á r p á s , (gym.).
294. C o n s t a n s P. F . A u g . — h l . Gloria Exercitus, két katona
között labarum, P N C . 3 p é l d á n y b a n . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
295. C o n s t a n s P. F . A u g . — h l . F e l . Temp. Reparatio, a c s á ­
szár áll, j . golyót p h ö n i x m a d á r r a l , b. labarumot tart, mellette Victoria
a kormánynyal, alatta SIS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
296. C o n s t a n s P. F . A u g . — h l . A császár áll, b. paizsot
tesz le, j . labarumot tart, mögötte két fogoly, B . SIS. — K . br. L .
Á r p á s , (gym.).
297. C o n s t a n s P. F . A u g . — h l . Victoriae D . D . A u g g . et
Caess. N . N . k é t Victoria koszorúval szemközt áll, S N T . 5 p é l d á n y ­
ban. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
298. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g. gyöngyfüzéres fő j . —
Fel. Temp. Reparatio, a császár lándzsával egy ellenséget lováról ledöf,
B SIS A 16 p é l d á n y b a n . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
299. F l . J u l . C o n s t a n t i u s N o b . C. gyöngyfüzéres fő — h b
Gloria Exercitus, 2 lándzsás katona közt labarum, I". SIS. 2 példány. —
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
300. C o n s t a n t i u s P. F . A u g . — h l . Victoriae D . D . A u g g .
N . N . k é t Victoria koszorúval s pálmával 2 péld.— K . b r . L . Á r p á s , ( g y m . ) .
301. D . N . C o n s t a n t i u s P. F. A u g . gyöngyfüzéres f ő j . —•
h l . Virtus Augustorum, a császár b. halad, j . d á r d á t , b. golyót tart, k é t
oldalról ül 2 fogoly, alatta SIS. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
302. D . N . C o n s t a n t i u s P. F . A u g. gyöngyfüzéres fő j . —
h l . Fel. Temp. Reparatio, b. fordult katona ifju rabot vezet, mellette
fa, alul R * P. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
303. F l . J u l . C o n s t a n t i u s N o b . C a e s . — h l . Concordia
M i l i t u m , Constantius mindegyik kezében labarumot tart, fején csillag,
TSC *. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
304. D . N . F l . C L J u l i a n u s P. F . A u g . — h l . Securitas Rei­
publicae, Apis két csillaggal, alatta CONST.— K . br. L . Á r p á s , (gym.).
305. D . N . F l . C l . J u l i a n u s P. F . A u g . - h i . V O T . X -
M V L T X X B SIS C. - K . br. L . Á r p á s , ( g y m . ) .
 306. D . N . J u l i a n u s P. F . A u g . — h l . F e l . Temp. Reparatio,
harcos ellenséget dof le lováról, 2 p é l d á n y b a n . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
307. D . N i J u l i a n u s N o b . C a e s . — h l . Spes Reipublicae,
J u l i a n golyót és jogart tart, alatta A Q T . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
308. D . N . V a 1 e n s P. F . A u g. gyöngyfüzéres fő j . — h l . Gloria
Romanorum. Valens labarummal b. kezében, j . foglyot tart, j . szélen
A P B SIS C. 2 p é l d á n y b a n . — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
309. D . N . V a l e n s P. F . A u g . gyöngyf. fő j . — h l . Restitutor
Reipublicae, Victoria p á l m a á g - és koszorúval. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
310. D. N . V a l e n s P. „F. A u g . gyöngyfüzéres fő j . — h l .
Securitas Reipublicae, mezőn S Ö S, alul : A SIS C. — K . br. L . Á r ­
pás, (gym.).
311. E>. N . V a l e n t i n i a n u s P. F . A u g . gyöngyfüz. fő j . —
h l . Gloria Romanorum, a császár egyik kezében labarumot tart, másikával
egy foglyot ragad meg hajánál fogva, 2 péld. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
312. D . N . V a l e n t i n i a n u s P. F . A u g . gyöngyfüz. fő j . —
Securitas Reipublicaa, Victoria p á l m a á g - és koszorúval, mezőn D S ,
alatta A SIS C. — K . br. L . Á r p á s , (gym.).
313. D . N . G r a t i a n u s P . P . A u g. diad. fő j . — h l . Gloria N o v i
Saeculi, Grat, labarummal, nőt emel, mezőn S D , 2 p é l d á n y b a n . —
K . br. L . Á r p á s , (gym.).
314. U g y a n a z — h l . Gloria Romanorum, Gratianus labarumot
t a r t v á n , n ő t emel, mezőn M P, alatta SIS C. — L . Á rpas.
315. C o n s t a n t i n u s N o b . C a e s . babérk. fej. — h l . álló alak
jobb kezében golyó, baljában lándzsa, alatta : S. M . S. D . körirata :
Principi juventutis. — K . ar. L . K i s - Á r p á s , ( M i h á l d y J.).

Régészeti leihelyek.
Igazolásul a megye régészeti térképéhez.
Ebenhöch Ferenc- és Sztachovics Remigtől.
Á r p á s , kis. N e o l i t h : ék 2, gyalu 1, balta 3. B r o n z k o r : ékszer 1.
R ó m a i pénz sok, épület 1.
Á s v á n y . N e o l i t h : ék 2, balta 1.
Asszonyfa. R ó m a i épület, felirás 1.
Bácsa. B r o n z k o r : fegyver 2.
Bezi. N e o l i t h : ék 2.
BödÖge. N e o l i t h : ék 1. R o m á n k o r i k e r e k e g y h á z .
Börcs. P a l a e o l i t h : nyilvég 1. R o m á n k o r i épület nyomai.
Csák-Néma. R ó m a i érem 4 , római épület nyomai. K ö z é p k o r i
templom helye.
Csanak. N e o l i t h : ék 4, balta 1.
Csécsény. N e o l i t h : ék 1, gyalu 1, balta 1.
Csikvánd. P a l a e o l i t h : sir 2.
E ö t t e v é n y . N e o l i t h : é k 1.
F e l p é c . N e o 1 i t h : ék 1, gyalu 1, balta 1.
F ú d , puszta. P a l a e o l i t h : nyilvég 3, kés sok, sir 1. N e o l i t h : agyag­
féle sok. B r o n z k o r i fegyver 1, ékszer 11. V a s k o r 1 darab
R ó m a i érem sok, ékszer sok. K ö z é p k o r i magyar érem 4.

•-•S---- HO"- *
54-ik ábra.
G y á n t i dülö. K ó m á i érem 6, épület sok. K ö z é p k. templom nyomai.
Gyarmath. R ó m a i érem 4, üvegléc 5.
G y i r m ó t h . N e o 1 i t h : ék 15, gyalu 1, balta 3, egyébféle 2. B r o n z ­
k o r i ékszer 1, különféle 2, agyagféle 1. V a s k o r i fegyver 2.
R ó m a i érem 2, ékszer 1. K ö z é p k o r i magyar érem sok, e g y é b ­
féle 2.
 ryömÖre. N e o l i t h : ék 1, balta 1. R ó m a i érem 1.
jyőr, város. N e o l i t h : ék 1, balta 1, agyagféle sok. B r o n z k o r i
ékszer, agyag és különféle sok. V a s k o r : fegyver, egyébféle sok
és sir. R ó m a i'*) érem, edény, ékszer és sir, — sok. K ö z é p k o r :
magyar érem s egyébféle sok, épület 2.
í e c s e , puszta. N e o l i t h : ék 1. R ó m a i érem sok.
Iédervár. N e o l i t h : ék 1. K ö z é p k o r i épület 3.
Kajár. K ö z é p k o r i magyar érem sok, épület 1.
Kapi. B r o n z k o r i fegyver 2.

55-ik ábra.
K i s - B a b ó t h . N e o l i t h : gyalu 1.
K i s - B a r á t h . N e o l i t h : ék 3, gyalu 1, balta 3, fúrási kisérlet 1.
K i s - É c s . N e o l i t h : ék 1. B a r b á r temető római agyagfélékkel.
K ö z é p k o r i érmek 6.
K ó n y . B r o n z k o r i fegyver 1.

*) Érdekesnek tartjuk a sok római emlék közöl rajzban is (54., 55. ábra)
bemutatni azon korsót (amphorát), melyre Győrött 1861-ben Takács András sütő­
mester házának alapjában egy koporsóban akadtak, s mely jelenleg a győri főgymn.
múzeumban őriztetik. E korsót Horner Flóris a győri tört. és rég. füzetekben ( I . é.
284.) és az arch, értesítőben ekként ismerteti : „A vörös edény bacchans-alakokat
Koroncó. P a l a e o l i t h : nyilvég 1, kós ós agyagféle sok, sir 1, N e o l i t l
ék 4 1 , gyalu 9, balta 26, fúrási kisérlct 1, agyagféle sok. B r o n z
k o r i fegyver 9, ékszer 2 1 , különféle sok, agyagféle sok. V a s k o r
fegyver sok, vegyes sok, sir 2. R ó m a i érem sok, ékszer sol
K ö z é p k o r i magyar érem sok.
L i k i - V a r s á n y . R ó m a i sir 1, ékszer 4.
Markota. N e o l i t h : ék 1.
Ménfő. N e o l i t h : gyalu 1, balta 1. B r o n z k o r i fegyver 2, ékszer 1
R ó m a i érem 1.
M é r g e s . N e o l i t h : ék 1, balta 2. B r o n z k o r i fegyver 1.
Mindszent. R ó m a i érem 5, épület nyomai. K ö z é p k o r i templon
helye.
N a g y - B a r á t h . N e o 1 i t h : ék 3, balta 1.
N a g y - É c s . N e o 1 i t h : ék 2.
Nyalka. R ó m a i érem 17, ékszer 3, agyagféle 5.
P a c k a l l ó (Ravazd mellett). R ó m a i épület hypocaustummal 2, sir 1,
érem 43, agyagféle sok, felírás 1.
P á t k a . N e o 1 i t h : ék 1, balta 1.
P á z m á n d . B r o n z k o r i ékszer 7, agyagféle 5. R ó m a i sir 1, terra
sigillata ham veder 1, érem 28, egyéb agyagféle sok.
P ó r . R ó m a i érem 6, agyagféle sok.
P u s z t a - S z t - P á l . N e o 1 i t h : ék 4, balta 1, agyagféle sok.
R á b a - P a t o n a . N e o l i t h : ék 2, balta 1.
R á b a - S z t - M i h á l y . N e o l i t h : ék 2. V a s k o r i fegyver 1.
R á b a - S z t - M i k l ó s . P a l a e o l i t h : agyagféle 2. N e o l i t h : agyagféle 1.
K ö z é p k o r i agyagféle 1, épület 1.
Ravazd. P a l a e o l i t h : agyagféle 1. N e o l i t h : ék 1. B r o n z k o r i
fegyver 3, ékszer 3 1 , különféle 1, sir 1, kelta ezüst érem 1. R ó m a i
érem 8, vas fegyver 4, agyagféle sok. K ö z é p k o r i templom
helye 1.
Sabaria helyén. R ó m a i érem 7, agyagféle sok.
S á g h - h e g y . R ó m a i érem és k ö z é p k o r i magyar érem sok.
Selyemcsuk, puszta. B r o n z k o r i ékszer 6. R ó m a i érem 2, agyag­
féle sok.

mutat, melyek két mmta összenyomása által készültek ; 54-ik ábra szőlővenyigék
közt kecskelábú satyrt tüntet föl, melyet félig meztelen bacchans követ; 55-ik ábra
szülőlugasban félig meztelen nő-alak a szőlő istenségének szobrát ölelés közt meg­
koszorúzza. Ezen — diszitményeivel a classicus korra utaló, noha részben durva mű
hazánkban annyiban feltűnő és e g y e t l e n , hogy erről a diszítmény nem leváló,
mint a darabokban sok helyütt előforduló terra sigillátákról". S z e r k.
5vényháza. B r o n z k o r i fegyver 2. r í ó m a i ékszer 1.
semere. P a l a e o l i t h : agyagféle 2, sir 1. N e o l i t h : ék 10, gyalu 2,
balta 2, agyagféle sok. B r o n z k o r i fegyver 1, ékszer sok, agyag­
féle sok. R ó m a i érem sok, ékszer 2. K ö z é p k o r i magyar
érem sok.
zent-Imre, puszta ( P á z m á n d n á l ) . R ó m a i érem 15, agyagféle sok,
római ú t t a l .
zent-Márton. N e o l i t h : ék 35, gyalu 1, balta 5. B r o n z k o r i ék­
szer 22, agyagféle 2, sir 1. V a s k o r i fegyver 1, agyagféle sok.
R ó m a i érem sok, ékszer sok. K ö z é p k o r i magyar érem sok,
épület 2.
zerecseny. K ö z é p k o r i agyagféle 1.
áp. N e o l i t h : balta 1. K ö z é p k o r i magyar érem sok. É p ü l e t ( k ö ­
zépkori templom) 1.
arján. R ó m a i érem 8, ékszer 2, r ó m a i út.
ényő. N e o l i t h : ék 2, balta 1. B r o n z k o r i fegyver 3. Kelta ezüst
érem 1. V a s k o r i fegyver 4. R ó m a i érem 45, agyagféle sok.
éth. N e o l i t h : ék 8, gyalu 4, balta 3, fúrási kisérlet 1, agyagféle
sok. B r o n z k o r i agyagféle sok. V a s k o r i vegyes 3. R ó m a i érem
sok, ékszer sok. K ö z é p k o r i magyar érem sok; egyébféle sok.
sejké, puszta. B r o n z k o r i fegyver 1.
 Közép- és újkor.
Györ-vár.

Méry Eteltol.
M i d ő n Pálffy és Schwarzenberg 1598, marc. 29-én G y ő r v á i
diadalmasan bevette, és Schwarzenberg ennek parancsnoka lőn : el
teendője volt az elrombolt kapuk- s b á s t y á k n a k kijavítása. A Vobe
court és Cuvias petárdájával bevetett kapu helyett ujat készíttete
ugyanazon fehérvári-kapunál uj és erősebb falakat vonatott. E mua
közben a munkások kerek kőre akadtak, melybe török felirat volt vési
i l y é r t e m é n y ü : G y ő r - v á r a török kulcsa, melylyel az a kereszténys'
x
összes erődéit fölnyitni képes ) . Es csakugyan a Miksa által 1568-b
valódi erősséggé emelt G y ő r - v á r Montecuccoli parancsnok javítás
folytán oly nevezetes lett, hogy Szobieszki J á n o s lengyel k i r á l y t
b á m u l a t r a ragadta, midőn ez 1683-ban Bécsből L e n g y e l o r s z á g fe
2
ú t j á t erre vette ) .
G y ő r - v á r három részből á l l o t t : u. m. a fellegvárból, várból,
városból.
1. F e l l e g v á r , b e l s ő vagy p ü s p ö k v á r . P ü s p ö k i hatosa
Hajdan római erőd (praesidium), k i z á r ó l a g a római katonaság lakhely
a középkorban veszély idején királyi őrséget is fogadott be a v á r a
3
gyok- és tisztartókon kivül ) , A régi vár romjait m é g 1572-ben
4
lehetett látni ) ^ Á l l h a t o t t teljes erőd g y a n á n t m á r a vezérek idejébe
mert ennek kapujára parancsolá felfüggesztetni S z e n t - I s t v á n a láza<
5
K u p a n é g y részre v á g o t t testének egy d a r a b j á t ) .
Rómer F l ó r i s e régi vár egyik bástyafalát, a várőrizet g y ü l - vaj
n y u g h e l y é t sőt kirohanási ajtócskáját véli azon föld alatti épitmóny<
egyikében, melyet a nép a török idők óta t ö r ö k p i n c é n e k , t ö r ő

1
) Chronologia Oder Historische Beschreibung aller Kriegscmpörungen . .
so in Ober vnd Vnder Vngern auch Sibenbürgen mit dem Turcken von Ao. 13Í
biss auff gegen wertige Zeit. Zusamen verfast vnd beschrieben Durch Hieronymi
O r t e l i u m Augustnum. f M D C X X . Nürnberg.
2
) Rath Károly »Györ básytatégláinak jegyeiről^. Győri Közlöny 1858. 8. ;
3
) Rath » Győrvárosa története. I V . szakasz. Az újjáalakítás kora. « Győri
1864. 80. sz.
4
) Ráth » Győrváros története. Első közlemény.« Idézve: győri káptalan beví
lási jegyzőkönyve 2. 1. 1534. és Czeh János. »A győri vidék legrégibb időben s
rómaiak alatt.« (Magyar tudós társaság évkönyve 1. k. 339 1.)
a
) Ráth ugyanott.
 l 2
5 r t ö n n e k nevez ) . Lippert ) e helyiséget igy irja le : „ A p ü s p ö k -
,rhan — mely helyen hajdan az erőd és várparancsnoki lak állott —
:ező pince színvonalán, az épület bal szárnya alatt éjszakon l á t h a t ó
;y körivű a j t ó ; ezen n é h á n y lépcsővel alább menvén, jobbra egy 7' 6''
igas és 3' széles folyosóra é r ü n k , mely tiz lépcsővel alább vezet ; ezen
pcsők a k ö r i v ű boltozaton is ismételvék, és i g y az egész lépcsőzetet
;yenlő magasságúvá teszik."
„Balra néhány lépésnyi keskeny melléktornac vezet a négy ölnyi
agasságu, kikövezett vizfogóhoz (cisterna), melyen m é g most is l á t -
itni a félig pudvás gerendát, mely a vödrök felhúzására szolgálhatott,
k ú t b a n , mintegy k é t ölnyi mélységben ü r e g vehető észre: R ó m e r
érint a régi várfal egyik nyilasa ; de i t t a további vizsgálódástól el
d l állnunk, minthogy a fojtó lég a k i v i l á g í t á s i kisérleteket is meghiu-
tja. N é h á n y év előtt tett vizsgálat szerint e kut alul mintegy két
nyire kiÖblösödik, s boltozata t é g l á k k a l van kirakva. A Duna á r a d á -
ikor e vizmedence átszivárgó vizzel telik meg."
„ H a ezen t é r b ő l a keskeny lépcsős folyosóba visszatérünk, ez lefelé
lindinkább szűkül, m i g 15 lépcsővel alább & 3" széles, 10' 10" hosszú
sarnokszerü boltozat alá j u t u n k , mely 16' magasságban — egyik lehul-
)tt gerinckő-rész kivételével — szép, tökéletesen fenntartott kereszt-
oltot t ü n t e t elő, mely körtealekuan tagozott gerincezettel és diszesen
idolgozott zárkővel ékeskedik. E zárkő valamint. azon k é t vállkő,
íelyben a gerincezet végződik, csinos levél-ékezetből áll, a másik k é t
állkő pedig egyszerűen tagozott. A csarnok falai nagy, szabályosan
iragott négyszög-kövekből rakottak."
„ E z e n térből, a bemenet ajtajával szemközt az előbbihez hasonló
Spcsős osonka — mert csak átosonni lehet rajta, — k e z d ő d i k , mely
gyanazon irányban 18 lépcsővel- alább vezet, hol rögtön alacsony, csak
' 6" széles helyen találjuk magunkat, mely 2' m a g a s s á g i g feltöltetett
s csinos keresztbolttal végződik. Ezen boltivek alulról nagy, faragott
égyszögü kövekkel záratnak ; többi részöket pedig omladék és murva
akarja. Innen tovább nem nyomulhatunk, minthogy balról a falban
olt alacsony nyilas kő és hulladék által — mint látszik szánt szándék-
:al eltemettetett. A z egész építmény kincstartó vagy menhely lehetett,
aivel a nagyobb csarnok több helyen m é g a vakolat nyomait mutatja,
nely fehér, fél h ü v e l y k n y i vonalok által négyszögekre van beosztva.

') Rómer: »Felelet a ,Közlóny'-ben hozzám intézett régészeti kérdésekre és

nég valami régészeti életünkből. « Győri K. 186U. 6. sz.
2
) Mittheilungen der k. k. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung
1er Baudenkmahle.« I V . évfolyama 281. 1.
 E csontkeménységü fehér vakolat, mely a fekete kövektől egészen el
az épitmény többi részein is é s z r e v e h e t ő . "
„ E z e n boltokból — a nép szájában „ t ö r ö k p i n c é b ő l " —
monda szerint folyosó vezetett le egész a Duna partjáig. A z egész éj
mény átalán véve nem csekély é r d e k ű és minden kétségen k i v ü
X I V . századba helyezendő; mert ámbár az igen Összenyomott kör
tagozat r é g i b b kort jellegez, az ék- és v á l l k ö v e k e n látható lombo
müvezete és kivitele minden tétova nélkül az első állítás mellett ké
l
tet harcolnunk" ) .
E vélemény ellenében R ó m e r kijelenti, miszerint saját meg vi
gálása u t á n nem hiheti, hogy az illető épületrész akár pince al
rejtekhely volt volna. T u d ó s régészünk e t á r g y r a vonatkozólag ezel
Írja •).:
„Megfontolván azt, hogy a mostani püspöki házi kert oly básty
áll, mely tudomásunk szerint sokkal később épült ; t u d v á n t o v á b b á re*
rajzokból és leírásokból azt is, miszerint a régi győri v á r ugyanaz<
helyen állt, melyen a mostani püspök-vár emelkedik ; tekintetbe vev^
hogy az egészen faragott kövekből álló, — a bemenettől balra és i ;
akkor m é g egészen szabad, lőrés-idomu vagy nagyobb ablakokat mag
ban foglaló, néhány ölnyi magasságú — fal igen erős, és hogy azi
melléktornác, mely a víztartót magában foglalja, — mint a hüvelykny
nél szélesebb, az egész fal mellett l á t h a t ó hasadék mutatja — sokk
későbben épült a négyszögű eredeti falhoz : hiszszük hogy i t t a gye
régi vár egyik bástyafala előtt állunk, és hogy az e m l í t e t t csarnok tí
az őrség g y ü l - vagy nyughelye, a betömött ajtó pedig — ha mégis aji
és nem ablak — a Duna felé vezető, t á n a föld sziliénél emelkedettel
kirohanási ajtócska lehetett. A z erős fal közti igen szoros — nem moni
hatom folyosócska — i n k á b b csak osonka a r é g i várakban, sőt tempi i
mokban is nem r i t k a s á g a régész előtt. M e g e m l í t e n d ő még, miszerint
jelenlegi pincében éjszak felé körülbelül 5' szélességű, faragott k ő b
alakult ivkörü kapuzat látható, mely a régi v á r egyik nagyobb kapu
lehetett.*
K é t évvel később Bergh K á r o l y e föld alatti h e l y i s é g e k e t leirvái
ez utóbbi v á r k a p u t m á r sok száz évvel késsőbinek tartja. A többii
nézve véleménye az : hogy a hajdani erődnek kijáró kapuja lel
volna, nem hihető ; mert felső folyosóin is alig képes k é t termete
egyén egymást elkerülni, a legalsó lépcsőn pedig épen nem; hog

^ Győri K. 1860. 6. sz.

2
) Győri K. 1860. 7. sz
's. kisebb rejtekkijárásul szolgált volna, az m á r h i h e t ő b b ; de
a véleményt is megcáfolni látszik a szorgalmas munka és csinos
sites, milyenben az akkori idők végtelen egyszerűsége mellett csak
ezetesebb, főleg vallási építkezések részesültek; ezen okból legva-
bszinü hogy ezek is vallásos célra szolgáltak, bár sajátképeni k r i p -
nak épen nem m o n d h a t ó k .
A korszakot illetőleg azonban, melyben az építés létesült, m á r
kai inkább l e h e t ü n k tájékozva. A csarnok keresztivezete, a hevede-
et t a r t ó consolok azon kifejlet r o m á n k o r i izlést és ékítményeket
tatják, melyek hazánkban a X I I . század végén és a X I I I . elején
atoztak, milyeneket — hogy a közel vidékről említsünk példát, — az
>8-ban alapított lébényi román basilica mutat; és ugyan ezen időre
t e h á t legkésőbb 1250-re kell visszavinnünk eme rejtélyes m a r a d v á -
x
)k keletkeztet is ) .
E n n y i t j e l e z h e t ü n k a régi fellegvárnak föld alatt rejlő római és
ládkori romjaiból s vallási építményeiből.
2. V á r , d o m b , k á p t a l a n d o m b ; káptalani hatóság. A székes-
diáz délnyugoti részén jelenleg prépostsági s kanonok-lakások helyén
dan vártemető t e r ü l t el, a mai fáskert helyén pedig katonai élelem-
2
; állott, melynek helyét ma i l y feliratú emléktábla j e l e l i : ) „ H a j -
n é l e l m e z é s i h á z . I d e s z á l l t S a v o y a i E u g e n 1716.
v. 8." midőn t. i . a Rosponi ezredes és pápai követ által R ó m á b ó l

») Győri K . 1862. 3. sz.

-) Akalomszerünek sőt szükségesnek látjuk e helyütt egy mozzanatot jelezni,
ly nem csupán jelen régészeti ismertetéssel, de Györmegye egyetemes leírásának
isülésével szoros összefüggésben áll.
A magy. orv. és term, vizsgálók. X V I I - d i k nagygyűlésére szánt jelen mü meg-
otására u. i. Győrött 1873-ban külön »monographia-bizottsag« alakult, mely
izött feladatán kivül felkarolta a Méry Etel által a Győri Közlönyben (1873. 4.
i megpendített életrevaló eszmét : miszerint Győr város történelmi emlékű pont­
feliratos táblákkal jeleitessenek. E pontok kijelelésére, valamint a Méry E .
il szövegezett feliratok végmegállapítására, nemkülönben a szükséges költségek
teremtésére a monographia-bizottság kebeléből néhány szakférfiút küldött ki. Az
iluk benyújtott javaslatot a bizottság elfogadván, ugyanokét bizta meg az eszme
;leges valósításával. Györváros közönsége nemesült érzékének adta szép vonását
cor, midőn az illető épület-tulajdonosok nagy része készséggel ajánlotta meg az
deteikre tervezett emléktáblák költségeit. E nemes ügybuzgalomnak köszönhető,
ry rövid idő alatt a város 22 pontján hirdetek feliratos táblák a mult emlékeit,
nemcsak a letűnt századok eseményeit őrzik meg e táblák a késő utókor számára:
dják ezek az őket teremtő nemzedék emlékét is a hálás unokáknak.
Ezen emléktáblákra vonatkoznak az alább elszórt hivatkozások.
Szerkesztő.
 hozott kardot és kalapot a székesegyházban Kontor püspök kezel
l
átvette ) .
A vár bástya-falai azon i r á n y b a n terjedtek, hol most a Schmid
Silbersdorf-, Perlaki-, L u k á r d y - , Jerfy-, Noisser-, L e j k á m - és Stadh
h á z a k é p ü l t e k — a papnövelde dunai szegletéig. A karózattal és kap
val ellátott és a várba vezető ut a mai L e j k á m - s egyik kanonok-lak
közt volt. A „fehér b á r á n y " vendéglőn i l y feliratú emlékkő va
„Hajdan pálos-zárda, mögötte a k á p t a l a n d o m b bá
2
t y a f a l a . I t t f o l y t a R á b a 1271-ig." ).
3. V á r o s ; alapíttatott 1271-ben a g y ő r i k á p t a l a n n a k földjén
g y ő r i vár alatt, és pedig a mai Nádorváros helyéről telepített jövev
nyékből, szolga — győri vendégek — s telepítvényesekből, k i k a mc
tani majoroknak máig is „holt v á r o s " nevű táján laktak, továbbá
k i r á l y i tárnokok és j o h a n n í t á k népeiből. Hogy e város házai kezdeti
gesek lehettek, k i t ű n i k abból, hogy V . I s t v á n az épületek kiigazítása
3
vesszőről és karóról gondoskodik ) .
E r ő s í t e n i m á r E r z s é b e t királyné és 1440-ben Smikuszky J á n
v á r k a p i t á n y , nemkülönben t á r s a pakomericzi Czeczkó H e n r i k kezd
1443-ban Frigyes császár a v á r t m e g v á l t v á n , az elhelyezett német őrsi
a kegyeletes helyeket megfertőzteté, mint ezt Hunyady J á n o s 1446-bí
a római p á p á n a k elpanaszlá, hogy t. i . a székesegyház oldala melle
istállókat, csapszékeket, t á n c t e r m e k e t állítottak fel. Ez időben magábí
a városban m á r néhány t á g a s a b b épület is emelkedett ; mert 1455-bf.
a szent-ferenciek zárdájában Hunyady J á n o s , Brankovich G y ö r g y i

0 D. Sav. Eug. ünnepe. Győri K . 1860. 36 sz. — Hist. Car. Conv. Jaur.
Tiáth K. Győrv. tört. — Hazánk 1847. 98. sz.
2
) A Rába iránya már a rómaiak idejében Arrabona mellett a mai Kálvári
\ begy alatt haladott, mint ezt a kálváriái első statio emléktáblája jelzi: » I t t v o l
A r r a b o n a , s 1271 e l ő t t a h a j d a n i G e u r « . (Ráth. Győrv. tört. Győr. K. 186
34isz. 1864. 80. 89 sz. — Fejér Gy: Tud. Gyűjt. 1820. I V . K.) — Janus Arrabonei
sis ÍJJissert. de Jaur. Győri K . 1863. 2. sz.) irja, hogy a Rába ezen régi medrem
nyomai az azonkori Bíró-féle házon alul, a » fehér bárány « vendéglő és a váró
gyógyszertár- s innen a zöldség-piac felé, az uj hajóhid irányában még 1782-b(
látszottak. A Rábca meg csak 1566-ban vezettetett mai beömléshelyénél a Dunáb
Gregoriancz Pál győri püspök irja, hogy még az ő idejében (1558.) a Rába csa
magánosan folyt a várfal alatt a Dunába, a Rábca pedig Abda alatt közvetlen ömlő
be a Duna medrébe. A Rábca azon irányban haladott, merre később is k i szokó
áradni, t, i . Abdától Pionyéden át a püspök-erdő felé. (Jani A r r a b : Disser
de Jaur.)
3
) Ráth K . Győrv. tört. Győri K . 1864. 81. sz. — 1863. 5. sz. — Uj mag;
múzeum 1851. 1 f.
 apisztrán J á n o s lelkesítő szónoklatokat tartottak az országgyűlésen —
x
török ellen intézendő h á b o r ú r a ) . A város terjedésére és erődítésére
igyobb remény kínálkozott akkor, midőn Ágoston győri püspök s a
áptalan G y ő r - v á r á t és városát Frigyes császártól visszanyerte.
Nagy buzgalommal de csekély eredménynyel kezdé a várost Fer-
2
inand erősíteni ) .
1539. febr. 25-én Fels L é n á r d parancsnoksága alatt az erősített
árosra rohanó E n y i n g i Török Bálint azt felgyújtja, és 16 háznál tob­
et felperzsel, szent I s t v á n v é r t a n ú templomának — mely a bencések
iái temploma helyén állott, — harangjait leveteti és 26000 f r t n y i k á r t
3
koz ) .
1540-ben Salm Miklós parancsnoksága alatt m á r nagyobb m é r v -
ien folyt az erősítési munka, mely 1542-ben N á d a s d y T a m á s t á r n o k -
4
aesterre bízatott ) . »
1551- ben Dezsőfi Ferenc alkapitány és parancsnok alatt Pozsony-
negye is közmunkájával j á r u l t a gy őr városi árok és erődítvény kiiga-
átásához.
1552- ben Teuffel Erasmus M á t y á s parancsnok és gönyői Écsi
János alparancsnok alatt folyt az erődítési munka, a midőn is Szarka
Ezaiás bíró a védvonalba eső és lerombolt h á z á é r t szent I s t v á n v é r t a n ú
5 6
ítcájában — a mai iskolaközben ) — k á r p ó t o l t a t i k ) .
1552-ben Pallavicini Sforzia, 1556—59-ig Lószdorfi G á l (Gallus)
Ádám parancsnoksága alatt m á r három megye (Győr, Mosony és Po­
zsony) közmunkájával folyt az e r ő d í t é s ; ez időtájban neveztetett el a
déli b á s t y a (a kármelita-zárda mellett) T ó t h B á l i n t bástyájának, mivel
a k a p i t á n y gyalogságával i t t tartózkodott.
1562—71-ig salmi s neuburgi gr. Eck-Egon, e p á r a t l a n becsüle-
tességü, később honosított német ember volt parancsnok. A l a t t a pusz­
tított azon t ű z v é s z , melytől a várat s a lőportornyot csak alig
lehetett megvédeni, s melynek hevétől a déli b á s t y a 18 ágyúja elsülvén,
az ez által élesztett lángoknak részben a v á r , nagyobb mérvben a város
7
és uj-város is martaléka lőn ) . Csak ennyi d u g á b a dőlt terv, meghiu-
J
) Ráth K. Győrv. t. Győri K. 1863. 98. sz. — Jani Arrabonensis Dissertatio
de Jaurino. 17. 1 M. S. Bibi. Montis Pannóniáé 3 d, Topogr. 145.
2
) Ráth K . Győrv. t. Győri K. 1864. 81. sz.
3
) Ráth K. Győrv. tört. Győri K . 1864. 81. sz. Vesd össze alább. Győrváros
helytörténete, 1539. — Szerk.
) Vesd össze alább : Györváros helytörténete, 1542. — Szerk.
4

5
) Matusek szerint a mai duna- vagy szücs-utcában. — Szerk.
6
) Ráth K. Győrv. tört. Győri K .
7
) Ráth K. Győrv. tört. Győri K . — L . alább: Győrv. helytört. 1566.— Szerk.
suit munka után valósul 1567-ben az eszme, hogy G y ő r - v á r , ide értve
várost is, a birodalom első rendű erődjévé alakíttassék. Mindekkoráij
m i l y mérvben volt a város megerősítve, azt tüzetesen meghatározn
alig lehet.
A z 1567-ben foganatba vett erődítés költségeihez a bécsi biro­
dalmi gyűlés 30,000 forinttal, mások szerint csak 17,000-rel j á r u l t *)
Miksa császár pedig hadi építészeket tartott, köztök 1578-ban Bernardc
2
M a g n ó t s lainoi Graciolus D o n á t o t ) .
•A volt Oroszi-, most Auer-féle kávéház szögletén i l y feliratú
emlékkő van: „ I t t v o l t a b é c s i - k a p u e f ö l i r a t t a l : M A X I -
M I L I A N V S . ELECT. BOM. IMP. GERM. HUNG. BOH. REX.
A R C H I . D V X . AVST. D V X . BVRG. E X S R V I . IVS. A N . CRISTI.
M D L X V I I I . " E kapu fölött óriási kétfejű sas volt, melynek címerét
K u b i n y i Á g o s t o n valódi r e m e k m ű n e k nyilvánítá, midőn azt e g y é b
3
régiséggel 1862 december hóban megvizsgálta ) .
A Duna-utca i r á n y á b a n a mai E g r y - f é l e h á z előtt állott 1860-ig
a Duna- vagy vizi-kapu. H e l y é t i l y feliratú emléktábla j e l e l i : „ I t t
v o l t az ó D u n a k a p u ez é v s z á m m a l : M D L X V I I . A z o n a
g y ő r i v a s k a k a s . " A z ettől jobbra eső kiszögellő b á s t y á n a k —
melyen a Zánthó-féle kert és ház á l l , — gránitszögletkövébe 1573
évszám, a p ü s p ö k v á r i erődébe pedig 1570 van vésve. Á l l m é g — de
nem eredeti alakjában és terjedelmében — a fehérvári kapu, i l y feliratú
e m l é k t á b l á v a l : „ E z e n r o h a n t k i 1594. a u g . 28. S i n a n e l l e n
P á l f f y . E z t t ö r t e be p e t á r d á v a l 1598. m a r c . 29. P á I f f y
é s S c h w a r z e n b e r g . E z e n v o n u l t a k b e 1809. j u n . 24. a
fr a n c i á k " .
E t t ő l bejövet jobbra a D u n a - u t c á r a szolgáló ház u d v a r á b a n van
némi nyoma az i t t kiszögellett erődnek, valamint a J ó z s a - h á z szögleté­
től, a megyeház i r á n y á b a n bevezető utcában a középbástyának.
E v á r terjedelméről és bástyafalainak i r á n y á r ó l , valamint kiszö­
gellő erődéinek helyzetéről álljanak a következők:
G y ő r v á r körvonalai egyenlőtlen oldalú ötszöget képeztek, ugyan­
annyi kiszögellő s 300 egyént m a g á b a fogadható erőddel. K ö z é p e r ő d
volt a keleti és a dunai, nemkülönben az ezzel ellentétes fehérvári-kapu

0 Ortelius. 163. 1. Ráth K. Győrv. tört. 1864. 88. sz. Idézve Carl Oberleitner:
Die evangelschen Stände im Lande ob der Enns unter Maximilian I I . und Rudolf I I .
(1564—1597.) 19—21. 1.
2
) Győri K . 1864. 88. sz.
3
) Győri K. 1862.103. sz.
íszen, felerőd vagy félbástya pedig a rábai részen ; az egész város
J
Hal volt kerítve, melyből h é t torony emelkedett k i . )
De hogy a jelenből vonhassunk k ö v e t k e z t e t é s t a m ú l t r a , v e g y ü k
: egyik fennlevő erődöt — a p ü s p ö k v á r t kiindulási pontul. Ez, vala-
i n t a többi h á r o m főerőd, négyszögalakú, melynek a R á b a felé eső
dala 48 öl, a Duna felé néző 59°, a harmadik és negyedik oldal pedio-,
elylyel ezen ék a bástyafalhoz fűződik, 12—12° hosszú. G y ő r v á r
szaki vagyis dunai bástyafala a p ü s p ö k v á r ezen erődétől a vér-bástyáio-
-jelenleg Szalacsy-féle m a g t á r i g — terjedt, mely helyet ma i l y feliratú
n l é k t á b l a jeleli : „ H a j d a n v é r b á s t y a". E két dunai szögleterőd
ivola 395°-et tett.
A p ü s p ö k v á r i erődtől a R á b a mentében az egyik m a g y a r b á s t y a -
•ődig (jelenleg Hofbauer-féle h á z i g ) a távolság 245°. Ez utóbbitól a
,ába-hidon vagy régi bécsi kapun t ú l 110°-re volt a félbástya, mely
cként volt a l a k í t v a , hogy a 110°-ön t ú l n y ú l ó b á s t y a a R á b a felé
öllel kifelé és 15 öllel visszafelé hajlott, majd ismét 8 öllel a R á b a
dé t a r t v á n , a főbástyafallal 16° távolban párhuzamosan vonult egész a
üspökvár-erődig. E félbástya az Oroszi-Auer-féle k á v é h á z vagyis
chaeffer-féle ház u d v a r á n s a házon t ú l a R á b a felé m é g ma is fönnáll,
e az ettől 16°-nyi távolban haladó m á r nem. A H o f b a u e r - h á z n á l volt
^erner-féle szöglet-erődtől a fehérvári kapu i r á n y á b a n a r é g i b b O p i t z -
íle h á z i g 342°; az ezek közt s a mai Duna-utca i r á n y á b a n fekvő
5zép-erődig 1 9 3 ° ; a fehérvári kapuig vagy t ű z t o r o n y i g 138°. A z
•pitz-féle h á z ezen e r ő d é , közel m ú l t b a n Czech- vagy fácán-kert,
ígebben másik magyar- vagy új-bástya néven fordul elő; helyét ma
n l é k t á b l a j e l e l i i l y felirattal : „ I t t v o l t a k ö z é p - é s u j - b á s t y a
z ö g l e t e r ő d e".
E t t ő l a Szalacsy-féle m a g t á r i g vagy szenthegyi v é r b á s t y á i g a
Lvolság 285°. E k é t szögletbástya közt eső középerőd távola a v é r -
ástyától 178°. A Szalacsy-féle m a g t á r t ó l a Z á n t h ó - h á z i g , vagyis a
érbástya és p ü s p ö k v á r i erőd közt m é g részben fennlevő k ö z é p - b á s t y á i g
- a p ü s p ö k v á r t ó l számítva 193°.
G y ő r v á r éjszaki része a Duna által védve lévén, j e l e n t é k e n y e b b
íncokkal — t a l á n a révfalusit kivéve — nem b í r t ; m í g déli részén —
j i d r á s v á r , Világosvár, T a r i s z n y a v á r , Bagóvár, Szarkavár, L e s v á r , —

l
) Pooder János győrvárosi hites mérnöktől: »Sz. K . Győrvárosa 1557.« 31"
3SSZU,23 Va" széles térképe, bástyák- és sánc-árkokkal, hiteles helyeken őrzött több
isonkoru térképből nagy szorgalommal és pontos méretek szerint összeállítva
yóri K . 1860. 33. sz. A térkép a városház termében van felfüggesztve.
Györmegye és város egyet, leírása 27
nyugoton pedig M é r g e s , R á b a - P a t o n a elő v á r a k k a l s h a d r a ű t a n i szab
tossággal szervezett sánc-rendszerrel volt v é d v e . *)
A sáncok i r á n y a i a következők voltak : a p ü s p ö k v á r erődszöj
i r á n y á b a n a Szigetben és pedig a Duna-parton a mai Schmid fürd
h á z i g ; a sétatéren kezdve a mai szigeti töltéssel párhuzamosan, valami
ennek helyén is; a r á b a - p a r t i félbástya előtt a szinház helyén és a sét
t é r n e k R á b c á r a dülő r é s z é n ; v é g r e a mai H o f b a u e r - h á z átellenébe
fekvő R á b a - s z i g e t e n is sánc-erőd állott, mely a hosszú-hidra szögellei
A b á s t y a - e r ő d ö k előtt k é t - k é t , k ö z ö t t ü k pedig egy-egy (összesen hus
sánc-erőd szögellett k i , mindezt m é g egy összefüggő sáncolat szeg
lyezte. A bástyafalak alá — az ú g y n e v e z e t t v á r - á r o k b a — volt a Rál
2
á g a vezetve. )
G y ő r v á r középkori bástyatégláiból kevés k e r ü l t felszínre. A M i k
k i r á l y korából Való t é g l á k o n (milyenek a bécsi kapu mellett állc
b á s t y á b a n t a l á l t a t t a k ) csat, kereszt vagy fogantyú fordul elő évszá
3
n é l k ü l . ) Leggyakoriabb az i l y j e g y ű : R. G . V . M . 1661. olvas*
R(aimund) G ( r a f ) V ( o n ) M(ontecuccoli). E m l í t é s r e méltók a: K I I
R A M . ( = „ M a r c a l t h ő i M i k l ó s " ) feliratú t é g l á k .
De van m é g 1660, 1666, 1669, 1672, 1676 feliratú is. Ezen évsz
mok kapcsán felemlítjük, hogy Montecuccoli 1663 nov. 15-én b á s t y
kiigazításhoz 500 embert k é r a m e g y é t ő l ; ugyanezt teszi 1665-ben i
elővárak számára, a midőn szept. 23-án a g y ő r i p u s z t á n , a Bakonybí
és a Sokoró k é t felén levő falusi b i r á k a t és p o l g á r o k a t felszólítja, ho£
p a l á n k - f á k a t hozzanak. (Eredeti levele a főgymn. múzeumban.)
1674-ben a mérgesi kastély — castellum — i g a z í t t a t i k k i a t ó -
csilizköziek segélyével; 1675-ben pedig a r á b a - p a t o n a i váracska a ká
tahin és megye segélyével.
Akadtak továbbá i l y feliratú t é g l á k r a : G . Z . M . 1648; — 1651; •
1652; — D . L . M . d. G. 1658; — H I H V B . 1682; — S. G. I . V . 1
1712; — S. G. G. V . H . 1714. (Sigibert General G r a f von Heistei
T a l á l t a t t a k t o v á b b á a bencések székházának falában S. G . j e g y ü e
valószínűleg Széchenyi G y ö r g y kezdőbetűivel.
4. V á r k a p u k és a „ g y ő r i v a s k a k a s " . 1858-ban bontott*
le a bécsi kaput, 1860-ban a v i z i - vagy Duna-kaput, 1863-ban az
Duna-kaput, mely u t ó b b i n a k h e l y é t a Schaffner-féle házon ma i l y fe

Ráth K . Győr bástyatégláinak jegyeiről. Győri K . 1858. 7. sz.

8
) Pooder rajza, melynek szabatos méreteit is felvettük.
3
) I r t ezekről Rath K. Közleményét a fögymn. múzeum gyűjteménye ut
egészítek ki.
i t u emlékkő j e l e l i : „ I t t v o l t az ú j D u n a - k a p u 1835 — 1863".
bécsi kaput feliraton kivül a birodalmi címer is diszítette, ezen k i v ü l
ég k é t más címer volt rajta h á r o m folyóval és oroszlánnal. E címerek
sí feliratnak egy töredéke (Elect. Rom. I m p . Germ. Aust. D u x . B u r g ,
u i . lus. A n . Cristi M D L X V I I I . ) Győrvárosa által a fogymnasiumi
uzeumnak adatott á t .
A v i z i - vagy Duna-kapu dóriai stylben épült, triglyffel, ezen a
eppekkel, de metopja üresen hagyva. E styl u t á n o z v a van a v á r o s -
ízán és más é p ü l e t e k e n is. A vizi-kapura a török kéjtornyot é p í t e t t ,
erre szélzászlóul vörösrézből készült kakast á l l í t o t t ; 6' 1 1 " magas
tspózna tetején forgott a 23" magas, 18" széles vörösréz kakas, alatta
- n y i távolban az arccá festett félhold, e k e t t ő közt ujabb m ü v ü kettős
igyis spanyol-kereszt. A monda szerint a basa G y ő r v á r megvételét
í r o m feltétes előzményhez kötötte, u. m . : 1. az érc-kakas megszólal;
, a kőcsengők vagyis cseppek hangot adnak; 3. a török félhold meg-
dik. S line mind a h á r o m teljesül: a süvöltő szélre csikorog az é r c -
akas, s a p e t á r d a bömbölésébe bele reng a vár, b á s t y a és kapu, s így
iglyfjének cseppjei — a csengők is hangot adnak, s a kereszténység
deholdnál mutatta meg, hogy a félhold gőgös u r a l m á n a k m é r t é k e
ryőrött megtelt, s mint Garay J á n o s é n e k l i :

„A perc ütött . . . lováról lehullt A l i basa,

Megvétetett Györvára. E z a história."

E kakas előbb a császári é p ü l e t r e •— 1718-ban pedig a mai kar-

íelita templomra, majd a z á r d a szögletére k e r ü l t ; a félhold és kakas
özé kettős kereszt j ö t t , *) j e l k é p é ü l annak, mint t ö r t e meg a kereszt
2
dölyfös félhold h a t a l m á t . ) A vaskakassal e g y ü t t ugyanazon császári
pületen sas is volt, mely jelenleg a karmelita templom kupolájába van
efalazvá. I l y kétfejű sast tettek 1792-ben a t ű z t o r o n y r a is; ez azonban
849 j u n . 1-én d. u . 4V-2 órakor levétetett s helyére nemzeti zászló
5tt 8 ) .
A p e t á r d á v a l belőtt fehérvári kapu sokáig a székesegyház chorusa
Iatt volt, most az egyik sekrestyében áll. K é t török paizs pedig a
emzeti m ú z e u m b a k e r ü l t .

*) História Conventus Jaurinensis. Kéziratban.

-) 1872-ben a karmelita atyák a vaskakast, Győrvárosa pedig legújabban a
ryglif hat cseppjét tartó követ a győri múzeumnak engedek át.
3
) E sas jelenleg a győri múzeumban van.
 A győri székes-egyház.

Holdhágy Jánostól.

Nem egy kiváló hazai és külföldi műtörténész nézeteinek viss

h a n g j á t fejezem k i , m i d ő n állítom, hogy alig van hazai műépitész<
emlékeink között egy is, mely a vizsgálatnak a maga nemében érd
k e s é b b , tanulságosabb a n y a g á u l s z o l g á l h a t n a , mint a győri püspö
székes-egyház. Ezen annyi viszontagságot túlélt, s az egymást köve
á t a l a k í t á s o k folytán eredeti alakjából teljesen k i v e t k ő z t e t e t t , de jele
legi modernizált külsejében is impozáns és r i t k a fényű műépitméi
m a g á b a n hordja a l e g r é g i b b idők óta fokozatosan egymásból fejlődi:
műépitészeti i r á n y o k n a k nyomait, melyek h a b á r laikus szemek ált
jelenleg alig észrevehetők, de avatottabb m ű v i z s g á l a t által mégis feli
mérhetők. „ O t t látni m é g rajta kívülről, vagy a padlásról letekintve,
mellékhajóknak félkörű oltárhajlékkal vagyis a bazilikái apsissal va
z á r ó d á s á t ; mely azonban belülről felismerhetlenül befalaztatott. É p
ú g y észrevehetők m é g a födél alatt az egykor magasabb közép
egyház-hajónak a mellék-hajók fölött kiálló oldalfalai (s a g ó t h csúc
ives ablakoknak megcsonkított gerincei), m i u t á n most mindháro
lejebb egy a r á n y b a n van átívezve. M á r a homlokzaton feltűnő és
födél alatt m é g l á t h a t ó is a k é t - t o r n y o s eredeti tervezet ; valamint ho<
x
a történet is m é g emlékszik róla." )
Igaz u g y a n , hogy székes-egyházunk ős építészeti idomainak
m á i g fennlevő g y é r és h a t á r o z a t l a n nyomai i n k á b b csak gyanítási
mintsem valamely biztos m e g h a t á r o z á s r a szolgáltatnak anyagot, s
vizsgáló m ű t ö r t é n é s z b e n élénk t u d v á g y a t keltenek a n é l k ü l , ho£
további kutatásaihoz helyes kulcsot — összevető következtetésein
kielégítő adatokat n y ú j t a n á n a k .
Ez oka, hogy egyéb t ö r t é n e t i és levéltári adatok h i á n y á b a n
székes-egyházunk múltjára vonatkozó kérdések : vajjoá k i által s me
korban é p í t t e t e t t ? k i volt G y ő r számos n a g y n e v ű főpásztorai kÖzől,
azt emelteté, majd meg u t ó b b ismét és ismét á t a l a k í t t a t á ? —• mind
kérdések mondom a győri e g y h á z m e g y e monographusa : K á r o l y i , val:
m i n t az őt sokban kiigazító és kiegészítő Schoenwisner előtt is telji
homályban maradtak ; — de ez az oka egyszersmind, hogy b á r a haz
e g y h á z i műrégészet és m ű t ö r t é n e t elsőrangú vizsgálói: I p o l y i , H e :

J
• ) Ipolyi A. »Hazai egyházi müveszet.« — A »Religio« 1860-iki folyama 4
s köv. sz.
 e 1 m a n n , R ó m e r , L i p p e r t és mások ez érdekes m ű e m l é k e t
jb ízben vizsgálódásuk tüzetes t á r g y á v á t e t t é k : m i n d a z á l t a l a fenn-
zett g y é r nyomokon biztos i r á n y b a n t o v á b b nem haladhattak, s puszta
tijecturáknál egyéb megállapodásra nem juthattak.
S z é k e s - e g y h á z u n k m ú l t j á n a k felderítésére szerencsés k ö r ü l m é n y -
nt j e l e z h e t ő az, hogy G y ő r jelenlegi főpásztora Zalka J á n o s ő mlga,
maga is e g y h á z t ö r t é n e l m ü n k egyik szakavatott ismerője s művelője, —
időszerint a székes-egyház és k á p t a l a n c a n o n i c a visitatióját
ratalból elrendelvén s tettleg meg is k e z d v é n , a jelzett hivatalos
á r á s t á r g y á t képező összes központi e g y h á z i intézetek k e l e t k e z t é n e k
t ö r t é n e t i m ú l t j á n a k földerítése céljából a k á p t a l a n i l e v é l t á r n a k gon-
s, — és valóban nem remélt eredménynyel j u t a l m a z ó á t k u t a t á s a vált
ükségessé; ezen kedvező k ö r ü l m é n y j u t t a t á jelen sorok íróját is azon
erencsés helyzetbe, hogy némely eddig egészen ismeretlen s a g y ő r i
ékes-egyház t ö r t é n e t i múltjára tetemes világot derítő adatoknak
tott birtokába, melyeket jelen dolgozat összeállításánál lelkiismere-
sen felhasznált ugyan ; azonban eleve is kénytelen kijelenteni, hogy
indennek dacára, a fennlevő vagy t á m a d h a t ó vitás k é r d é s e k n e k v é g -
vényes megoldását és eldöntését távolról sem Ígérheti ; e g y h á z r é g é -
eti m ű t ö r t é n e l m ü n k avatott mestereire bizván, hogy az a l á b b idézendő
:mányok adataiból székes-egyházunk ős-épitészeti idomait — a meny­
iben a t u d o m á n y céljaira szükségesnek l á t n á k , — lehetőleg recon-
L-uálják.
A g y ő r i székes-egyház mikor s k i által t ö r t é n t a l a p í t t a t á s á r ó l
(îlékeinkben biztos adatot h i á b a k e r e s ü n k . A közönségesen elfogadott
demény, mely annak é p í t t e t é s é t első sz. k i r á l y u n k n a k tulajdonítja :
a m á r puszta hagyományon alapszik, melyet föltétlenül elfogadni ép
»y óvakodik a helyes itészet, mint azt h a t á r o z o t t a n elvetni. Akadnak
g a l á b b némi homályos emlékek, melyekre ezen h a g y o m á n y o s v é l e -
ény támaszkodhatik, melyeknek fennléte s összhangzatosan találkozó
núsáo-a t á n méeds több véletlen esetlegesséo-nél.
E fennlevő homályos vonatkozások a következőkbe vonhatók
isze :
1. K á r o l y i L ő r i n c győri n a g y p r é p o s t „ S p e c u l u m Jaurinensis Eccle-
J
ae" ) cimü m u n k á j á b a n a székes-egyház a l a p í t t a t á s á n a k évét 1033-ra
szí, s ezen állításának bebizonyítására ama fém-öntvényü dombor-
űre utal, mely a templom éjszaki oldalának egyik támfalán m á i g is
t h a t ó , s mely egy vánkoson térdelő k i r á l y i alakot, fején k o r o n á v a l ,

!) Jaurini 1747. pag 1.

dicskör n é l k ü l — ábrázol, k i a boldogs. S z ű z n e k egy u. n. retkes- vaj
esztergályozott toronynyal ékes templomot ajánl f e l ; a vánkoson ez<
— öntött, s nem vésett — számjegyek olvashatók: M X X X I I I . A k i r á l
alak fölött a levegőben paizst t a r t ó angyal lebeg, s a paizson Magya
ország címere l á t h a t ó , a k o r o n á s h á r m a s - h a l o m b ó l kiemelkedő apostc
k e t t ő s kereszttel, — mely alakban o r s z á g u n k címere tudvalevőleg e l
ször csak osztrák-házbeli k i r á l y a i n k pecsétéin és pénzveretein ford
elő. Ezen, legfölebb a X V I . századig visszavihető k é p itészeti jelenti
2
ségét egyébiránt Schoenwisner *) s u t á n n a R ó m e r ) és Kovács I g n á c
4
a maga valódi értékére vagy jobban értéktelenségére leszállították. )
2. A székes-egyház szentélyében a p ü s p ö k i faldistorium fölö
díszlik egy bronz-színezetű fresco, mely sz. I s t v á n k i r á l y u n k a t ábr:
zolja, amint a győri székes-egyház alapkövét lerakja, s az alapkövÖn Í
1001-dik évszámot t ű n t e t i föl. E festmény a főtemplomnak gr. Zieh
Ferenc győri püspök (1743—1783) á l t a l történt legutolsó átalakíttatás
idejéből v a l ó , s a jeles M a u l p e r t s c h művészi ecsetének remek
A z e képen l á t h a t ó évszámból K o v á c s I g n á c fennidézett, különbé
alapos t á r g y i s m e r e t t e l í r t értekezésében merész következtetéssel
templom a l a p í t t a t á s á n a k évét akarja megállapítani. K ö v e t k e z t e t é s e
ugyanis í g y v é g z i : „ M i n d e n e s e t r e meg k e l l e n g e d n ü n k , hogy a főtemj
lomnak a X V I I I . században t ö r t é n t renovatiója i d é t t ismertek mé
r é g i b b emlékeket, melyek a székes-egyház alapításáról t a n ú s k o d t a k ,
azt az 1001-dik évre v i t t é k ; de a melyek napjainkban vagy rejtv
lappangnak, vagy pedig elvesztek". — Azon nézetet, hogy a főtemj
lomnak Zichy jüispök által t ö r t é n t á t a l a k í t t a t á s a k o r ismertek adatoka
melyek n y o m á n a templom építése 1001-re visszavihető, — mert hisze
a kérdéses festményen előforduló évszámnak m á s j e l e n t ő s é g e t csakugya
nem lehet tulajdonítani, — m i is valószínűnek tartjuk. H a azonban i l
o k m á n y o k akkoron m é g léteztek volna is, azoknak fennlétét s eshetc
leges föllelhetését ma m á r fájdalom! m é g r e m é l n ü n k sem lehet; tudva
azt, hogy apusj>öki v á r s vele a levéltár a francia hadjárat alatt 1809-be
teljesen elégett.
3. V é g ü l az idevonatkozó homályos adatokhoz sorolható némile;
a jDozsonyi k á p t a l a n levéltárában ( X I I I . 6. 12.) őrzött X V I I . század
irat, mely G y ő r r ő l értekezvén, a székes-egyházra vonatkozólag ezeké

*) »Antiquitatum et históriáé Sabariensis libri I X . « Lib. I I I . pag. 245.

2
) »Györi tört. és régész, füzetek.« I . folyam 1861. 272. 1. —
8
) »A győri püspökség megalapítása." Magy. Sión I I I . foly. 1865. 161. 1.
4
) Lásd alább a győri püspökség történeténél. — S z e r k .
 ondja : „ P o s t m o d u m maiorem et Cathedralem ecclesiam i n honorem
eatae Mariae Virginia inchoavit Beatus Rex Stephanus Hungarorum
postolus vocatus, i n qua fundavit Cathedram Episcopalem, cum sex
anonicis." K i volt ezen irat szerzője? honnét m e r í t e t t e adatait? stb.—
x
;m m a g á b ó l a rövid följegyzésből, sem a közlő u t á n , ) k i azt egysze-
ien, minden ismertetés nélkül hozta n a p v i l á g r a , meg nem tudhatjuk
í g y az abban közlött adatoknak kevés bizonyító erőt t u l a j d o n í t h a t u n k ,
nnyival i n k á b b , mert ott t ö b b e k közt ezen sajátságos á l l í t á s t is t a l á l j u k :
J aurinum prius nominatum fuit Geuurinum a G e o r g i o S a c e r d o t e
iro sanctimoniae vitae insigni, i n cuius rei testimonium i n circum-
srentia S i g i l l i Capituli Jaurinensis ita scriptum est : S i g i l l u m Capituli
reuuriensis". H o g y e gyarló következtetés az irat egyéb adatainak
ú l y á t is tetemesen gyöngíti, — említenem sem k e l l .
E n n y i mindaz, a m i a győri székes-egyház alapítását első szent
d r á l y u n k n a k vindicáló h a g y o m á n y mellett ma m é g t a n ú s k o d i k ; melyek
tyomán — hogy a k é r d é s t k r i t i k a i érvényességgel eldönteni nem lehet,
dlágos.
H o g y a székes-egyház legelső ősalakja az akkori idők szellemében
• o m á n Ízlésben é p ü l t : ezt a k é t mellék-hajónak roppant m é r v ű fara­
gott kövekből rakott s eredeti kerekded bolthajtással biró k ö r i v ű oltár­
aikéi — apsisai — k é t s é g b e v o n h a t l a n u l t a n ú s í t j á k ; m i k é n t ezt a
lemplom műértő vizsgálói : I p o l y i és R ó m e r fönnebb i d é z e t t é r t e k e z é ­
seikben összhangzóan elismerik.
' A t a t á r - p u s z t í t á s u t á n O m o d é győri p ü s p ö k (1254—1263)
2
3mlíttetik ) , k i a székes-egyházat a k á r azon okból, mivel azt az i d ő ­
viszontagságok vagy egyéb balesetek m e g r o n g á l t á k , a k á r azért, hogy
az elpusztult r é g i G y ő r v á r o s n a k — mely a jelenlegi k á l v á r i a - h e g y
tövében t e r ü l t el — a k á p t a l a n - d o m b köré gyülekező népét befogadhassa,
— á t a l a k í t t a t á és m e g n a g y o b b í t t a t á .
E m l é k e i n k továbbá némi homályos említést tesznek e székes­
e g y h á z n a k — a szépművészetek magasszellemű kegyelője : D ó c z y O r b á n
3
győri püspök által (1483—1486) t ö r t é n t megújításáról. )
A mohácsi vész u t á n s z é k e s - e g y h á z u n k a tömérdek m e g t á m a d á s ­
nak kitett győri fellegvárban való fekvésénél fogva, folytonos veszé­
lyeknek s létét végenyészettel fenyegető baleseteknek volt kitéve. I g y

») Kiadta Knauz Nándor, »Magy. Sion«, 1863. 739. 1.

2
) Telekesi kézirati adatai nyomán Károlyi i. h. 2. 1.
3
) Bonfinius, Hist. Pann. D. 1. L . 1. »eius (Jaurini) basilicam Urbánus
Pontifex non parvis aedificiis et apparatibus excoluit.« V . ö. Ipolyi idézett
értekezését.
a v á r a t L a m b e r g K r i s t ó f győri várparancsnok 1529-ben a törő
közeledtének r é m h i r é r e fölégetvén, azt a Bécs felé vonuló Szolima
duló csapatainak z s á k m á n y u l hagyta H o g y e vészteljes napo.
alatt a székes-egyház nemcsak meg nem k i m é l t e t e t t , sőt a bősz csor
d á k romboló d ü h é n e k ós kincs-szomjának kiváló t á r g y a v o l t , elgon
dolható.
E l v o n u l v á n a t ö r ö k , minthogy G y ő r v á r a Bécs biztosítására Í
legkiválóbb stratégiai pontul kinálkozék : azt I . F e r d i n á n d s utánn:
Miksa királyok roppant költséggel fölépíttetek s megerősíttetek ; di
egyszersmind a székes-egyház legnagyobb részét hadi, élelmi- és szer
t á r u l lefoglalák.
A szent hely ilyetén profanatiója ellen följajduló győri k á p t a l a i
ismételt kérelme folytán F e r d i n á n d ugyan megigéré, hogy mihelyt t
v á r b a n a tervezett hadi szertár s élelmezési épület elkészülend, a székes­
e g y h á z az isteni-tiszteleti célokra ismét vissza fog adatni ; á m d e ezer.
igéret, mint annyi más, foganat nélkül maradt, elannyira, hogy T e u f f e ]
E r a s m u s várparancsnok m é g a sz. H á r o m s á g - k á p o l n á j á t (az u . n.
H é d e r v á r y - k á p o l n á t ) is lefoglaltatá. K i t ű n i k mindez a k á p t a l a n n a k
Miksa királyhoz i n t é z e t t s újabban napfényre k e r ü l t kérő leveléből,
melyben F e r d i n á n d Ígéreteire támaszkodva, kérik a k i r á l y t , hogy nekik
a templomot visszaadatni rendelje, annyival i n k á b b , minthogy biztosan
é r t e s ü l t e k arról, miszerint a h a d é l e l m i szereket az ellenséges t á m a d á s ­
nak kevésbé k i t e t t helyre, — mely tűzvész ellen bolthajtással leend
védve, — szándékozik á t v i t e t n i a h a d p a r a n c s n o k s á g . De ha ez meg nem
t ö r t é n h e t n é k is, ők szivesebben maradnak meg azon szűk helyen, mely
számukra az isteni tisztelet végzésére meghagyatott, mintsem hogy ők
m á s , t . i . a városban levő, sz. I s t v á n r ó l nevezett roskatag p l é b á n i a ­
templomba k ö l t ö z z e n e k ; és pedig azon okból, mert a székes-egyház
némely oltárához kegyes alapítványok kapcsolvák, melyeknek fejében a
2
kanonokok j ó t e v ő i k é r t való misemondásra kötelezvék ) .

A k á p t a l a n ezen k é r e l m e m e g h a l l g a t á s t nem nyert ; sőt Miksa

3
válaszul kibocsátott levelében ) — b á r i n k á b b udvarias kérelem, mint
h a t á r o z o t t parancs alakjában, •— meghagyja a k á p t a l a n n a k , hogy a
székes-egyházból, — m i u t á n a népet a lőszerekkel telt templomba isteni­
szolgálatra e g y b e g y ű j t e n i fölötte veszélyes volna, — végkép kiköltözzék;
kijelölvén neki a régi, sz. I s t v á n v é r t a n ú tiszteletére szentelt s vala-

!) Istvánfi pag. 99.

2
) Eredeti fogalmazvány a kápt. levt. Arc. 7. Fasc. 2.
3
) Kápt. levt. Arc. 6. Fasc. 7. Nr. 10.
 x
lennyire kijavíttatni rendelt plébánia-templomot ) lenn a városban %

hová is a császár a székes-egyház o l t á r a i t á t v i t e t n i s ott felállíttatni

sndelte.
Ez időtől fogva a székes-egyház hadélelmezési- és szertárrá v á l ­
h a t v á n át, oldal-hajói földdel t ö m e t t e k meg, s G y ő r n e k a török á l t a l
594-ben t ö r t é n t elfoglalása u t á n a D u n á r a néző éjszaki oldalhajó
blakai á g y ú k k a l rakattak meg. A szent hely e profanatiója csak a
iröknek Schwarzenberg és Pálffy hősies m e r é n y e által 1598-ban b e k ö -
etkezett elűzetése u t á n szűnt meg. Ugyanis G y ő r n e k akkori főpász­
m á i : Hetesi P e t h e M á r t o n (1598 —1605) s u t á n n a N a p r á g y í .
> ö m ö t ö r (1607—1619) az iszonyúan feldúlt szentegyházat lehetőleg
ijavíttatván, abba az isteni-tiszteletet ismét visszahozták. De a m i t ő k
sak kezdeményezhettek, azt a hatalmas és tehetős ifjabb t r a k o s t y á n i
> r a s k o v i t s G y ö r g y (1635—1650) — a hasonnevű győri p ü s p ö k
3 bibornok unokája, — nemes áldozatkészséggel bevégezni ü g y e k e z e t t .
! célból bizonyos G i o v a n n i B a t t i s t a E a n a olasz mesterrel
Ötött szerződést, k i is a főtemplom restauratióján 1639—1645-ig
olgozott.
Ezen — székes-egyházunk hajdani alakjának m e g h a t á r o z á s á r a
itemes világot vető, s m ű t ö r t é n e t i tekintetben is igen becses szerződési
2
kmány szintén csak most k e r ü l t napfényre ) .
E nevezetes okmányban a h á n y sor, a h á n y mondat, annyi meglepő
3
lat. Igaz ugyan, hogy hiányos nyelvezete ) s összekuszált zagyva
lerkezete miatt fölötte nehéz ezen adatokon biztosan eligazodni; azon-
an székes-egyházunk múltjára vonatkozó nagyon is sovány és hiányos
latainkat tekintve : ezen o k m á n y napfényre j ö t t é t valóban ö r v e n d e t e s ­
ek kell mondanunk. K i t ű n i k abból, hogy a székes-egyház szentélye,
tnieneti r o m á n - g ó t h templomaink mintájára, a jelenleginél j e l e n t é k e -
ven magasabb emelkedéssel birt. A sekrestye — rendeltetésének meg-

0 E templomról emlékezik a fennidézett pozsonyi kézirat: »Sunt très Eccle-

ae Parochiales Sancti Stephani Protomartyris, Sancti Benedicti et Sancti Adal-
írti.« — A Draskovits-féle canonica visitatioban pedig ezeket olvassuk: »Ex
aditione quoque accepimus, très hic fuisse Parjchiales Ecclas, ex quibus una est S.
;ephani Protomartiris, quam defacto Franciscani habent; et eiusdem Parochiae
)mum fuisse illám, quam habet Ductor peditum militum Nagy Mathe.«
2
) Kápt. levt. Arc. 10. Fasc. 1. Nr. 5. — Sajnos hogy azt a rendelkezésünkre
ló hely szűke miatt itt nem közölhetjük.
3
) Az egész szerződés olasz nyelven van irva, s Rana mester kézírása; melyben
jymásután elősorolja az általa elvállalt javítási munkálatokat. A végén pedig a
.ispök kézírásával oda van jegyezve a munkálatok bevégzésével a művésznek
zetendő munkabér.
felelőleg — elől, a szentély és főoltár közel szomszédságában létezett
annak átellenében pedig volt egy márvány-ajtó, az u . n. „díszbejárat'
(porta speciosa), mint azt a pannonhalmi székes-egyházon jelenleg h
láthatni.
H á t u l a templom b e j á r a t á n á l a h á r o m hajónak megfelelőleg hár­
mas előcsarnok díszelgett ; melyek kÖzol azonban Rana idejében csupár
a fő-hajónak előcsarnoka volt m é g ép ; az oldal-hajóké pedig teljeser
lerombolva, melyeket aztán a r e s t a u r a t i ó t vezető építésznek kelle kija­
vítani, illetőleg újból kiépíteni a meglevő középső m i n t á j á r a .
A főbejárattól kétfelől — a jelenleg r u h a t á r u l szolgáló k é t t e r é n
helyén — k é t k á p o l n a : a sz. Ferenc- és a Prajner-féle l é t e z e t t ; s ezel
mellett kétoldalt a templom roppant v a s t a g s á g ú oldalfalába illeszteti
csiga-lépcsők vezettek a — h i h e t ő l e g balcon-szerü — előcsarnokba, f
onnan a tetőzet alá ; mely lépcsők egyike épen h a g y a t v á n , m á i g meg­
van ; a másik azonban leromboltatott.
A boltozat á t a l á n mind a fő-, mind a mellék-hajókban, mind pedis
a szentélyben s a most említett k á p o l n á b a n részint egészen újra épít­
tetett, részint kijavíttatott. Ü g y látszik, a régi r o m á n - g ó t h ívezet ekkoi
Ion eltávolítva, melynek v é g m a r a d v á n y a i g y a n á n t szemlólhetők mé<;
manap is a födélzet alatt ama körülbelől másfél ölnyi csonka gerinceze
m a r a d v á n y o k , melyekről kezdetben emlékeztünk. E k k o r n y e r t é k a:
addiglan csúcsíves ablakok is mostani félkörű alakjokat; csupán t
H é d e r v á r y - k á p o l n a fedélzete alatt maradt meg egy 3' széles csúcsíves
ablak, „melynek tagozata — ú g y mond R ó m e r (az idézett helyen) —
a kissé ferdén álló t á m m a l , vagy a H é d e r v á r y - k á p o l n a r é g i nyugot:
falával tökéletesen össze volt kötve ; és í g y ezen — a torony és kápolm
k ö z ö t t állott, most b e é p í t e t t ablak, valaha az oldal-hajónak adot
világot."
L á t j u k mindezekből, hogy Rana mesternek nem csekély munkí
és fáradság j u t o t t feladatul; s ő volt az, k i a minden régit k i m é l e t l e n ü
romboló renaissance-iránynak hódolva, székes-egyházunkat ősrégi clas-
sicus alakjából teljesen kivetkőzteté. Rana a felvállalt m u n k á t hetedfé
év alatt 1639 febr. 11-től 1645 december 10-ig hajtotta végre.
Draskovits G y ö r g y püspök 1650-ben meghalálozván, u t ó d a P ü s k j
J á n o s győri p ü s p ö k s kalocsai érsek alatt (1650—1657) a m é g mindic
tetemes j a v í t á s o k a t igénylő székes-egyház további restauratiója, ú g )
látszik, v é g k é p megakadt. S ezen okból, h i h e t ő l e g bizonyos Farkai
A n d r á s — ha nem csalódom, győri kanonok — Ösztönzéseire Győr­
v á r m e g y e rendéi folyamodtak az országgyűléshez, s ü r g e t ő l e g kérel
mezvén, hogy azon 25,000 magyar forintra menő birságból, mely a;
 irőszakos jelleméről ismeretes Draskovits püspök ellen, a püspöki j a v a k
inkényes elzálogolása s a püspökségi és a k e g y u r a s á g alatti p l é b á n i a ­
épületek alatta t ö r t é n t deteriorátiója fejében, országos delegált bíróság
iltal m e g í t é l t e t e t t , s a bécsi cs. sóhivatal által, a hol az l e t é t e m é n y k é p
é k ü d t volt, részben P ü s k y kezeihez m á r k i is fizettetett, — ez u t ó b b i
i p ü s p ö k s é g és k á p t a l a n hozzájárulásával, a székes-egyház teljes k i j a ­
víttatására kényszeríttessék. *)
A z országgyűlési karok és rendek ennek folytán a királyhoz
repraesentatiót intéztek, melyből a t ö b b i közt arról is é r t e s ü l ü n k , hogy
Draskovits a székes-egyházat ideiglenesen új fa-toronynyal l á t t a t t a e l ;
valamint hogy ő é p í t t e t t e az új sekrestyét is, a hiteles helyi országos
levéltár okmányainak, — melyek annak előtte a r é g i sekrestyében tar­
tattak, — biztosabb elhelyezésére. De mindezen m u n k á l a t o k teljes
bevégzésében — bekövetkezett halála által m e g a k a d á l y o z t a t v á n ,
időjártával a befejezetlenül hagyott székes-egyházon ismét tetemes
károk t ö r t é n t e k ; főleg pedig félni lehetett, nehogy a roskatag fa-torony
a benne elhelyezett harangok súlya alatt összeomoljók. M i r e nézve k é r i
az o r s z á g g y ű l é s a k i r á l y t , hogy az a kötelességét mulasztó püspököt
( P ü s k y J á n o s t ) a templom h e l y r e á l l í t á s á n a k teljes bevégzésére, k ü l ö ­
nösen pedig a templom r é g i k ő - t o r n y a i n a k fölépítésére, k i r á l y i
t e k i n t é l y é n e k egész h a t á l y á v a l utasítsa.
P ü s k y az ellene emelt ilyetén v á d a t személyére nézve fölötte
sérelmesnek t a r t v á n , azt az országgyűléshez intézett válaszában egész
i n d i g n a t i ó v a l h a t á r o z o t t a n visszautasítá ; k i m u t a t v á n , hogy a kérdéses
pénzösszeg nem a templem újraépítésére, hanem i n k á b b a Draskovits
alatt végkép lakhatlan állapotra j u t o t t püspökségi várlakok, névleg a
keszői és szombathelyi várak, ú g y s z i n t é n a győri, sopronyi és rákosi
residentiák kijavítására, n e m k ü l ö n b e n az elzálogosított püspöki javak
k i v á l t á s á r a fordítandó. A m i m a g á t a templom újraépítését i l l e t i :
hasonlag igaztalanul á l l í t t a t i k — ú g y m o n d — a v á d a k közt, mintha ő
azt e g y á t a l á n elhanyagolta volna ; sőt ellenkezőleg a templom tetőzete
általa m á r tettleg k i is tataroztatott, s a m é g m u t a t k o z ó h i á n y o k k i j a ­
2
v í t á s á t is lehetőleg eszközöltetni h a t á r o z o t t terve és szándéka. )
E z e n t ú l a további t á r g y a l á s o k fonala ismét megszakad a k á p t a l .

x
) Egy a kápt. levt. Arc. 6. Fasc. 5. N. 14. őrzött okmányon, az ezen eljárás
miatt boszankocló Püsky kezétől kivülről e följegyzést olvassuk: »NB. Farkas And­
rás!* Mindjárt e szavak után pedig Telekesy Írásával ezt találjuk följegyezve: »NB.
Farkas András, sed Zelator Domus Dei, et sic oportuit fieri.«
2
) Mind az országgyűlési representatio, mind Püsky válasza a kápt. levt*
Capsa O. fasc. 10. — feltalálható.
 levéltárban. T é n y az, bogy S z é c h e n y i G y ö r g y győri p ü s p ö k
1660-ban a székes-egyház helyreállítását 25,000 forintnyi költséggel
bevégzé.
A z idő és események viszontagságai által r e n d k í v ü l m e g r o n g á l t
szent épület azonban, dacára mindezen pazar bőkezűséggel reáfordított
költségeknek, alig egy század leforgása alatt ismét oly állapotra j utott,
mely sem p ü s p ö k i a r a - e g y h á z i méltóságának, sem az akkori műizlés
igényeinek meg nem felelt. E k ö r ü l m é n y indítá k é t s é g k í v ü l gr. Z i c h y
F e r e n c g y ő r i p ü s p ö k ö t arra,hogy azonnal püspöki k o r m á n y a k e z d e t é n
a székes-egyház gyökeres átalakításához és díszítéséhez fogjon. K ö l t s é g e t ,
fáradságot nem kímélve, az akkori hírneves építészek- és művészekkel
szövetkezve, a püspök közvetlen vezetése s műszerető gondoskodása alatt
folyt a megkezdett munka; ú g y hogy 1774-ik évi Nagyboldogasszony
ü n n e p é n m á r — a falain g y ö n y ö r ű m á r v á n y borítékkal, boltozatán
Maulpertsch remek frescóival, és szerte d ú s aranyozású ékítményeivel
r a g y o g ó szentegyházban t a r t h a t á meg országos ünnepélylyel arany­
miséjét a jeles e g y h á z n a g y , melynek örömében kegy telj es figyelemmel
osztozott a magas szívű királyasszony : M á r i a Terézia is.
Zichy püspök fejedelmi áldozatkészségét, ú g y mint tisztult finom
műizlését hirdetve állott ez I s t e n - h á z a ismét egy századig, m í g n e m a
n a g y n e v ű elődöknek a p ü s p ö k i széken méltó utóda S i m o r J á n o s ,
jelenlegi h e r c e g - p r í m á s azt, amit rajta Zichy p ü s p ö k a k á r be nem v é ­
gezhetett, a k á r a haladó idő hatalma m e g r o n g á l t , 1863—1865-ig 60,000
frtra menő költséggel ismét megujíttatá.
Noha kétséget nem szenved, b á r róla okmányszerű biztos adatunk
nincs, — hogy a székes-egyház, annak második restaura tora Zichy p ü s ­
pök által egyházi szertartással felszenteltetett; mégis annak falain
nélkülözzük a templom-szentelés szokásos e m l é k j e l e i t : a koszorúba
foglalt 12 fali keresztet ; hanem ezeket a benne elhelyzett 12 oltár l á t ­
szik pótolni. Ezen oltárok n a g y l e l k ű alapítói K á r o l y i szerint a követ­
k e z ő k : 1. a főoltárt Nagyboldogasszony tiszteletére Matusek Endre
győri n a g y p r é p o s t emelteté. 2. A Boldogs. Szűz k e g y k é p é n e k oltára az
éjszaki mellék-hajóban gr. Heister Sigbert győri várparancsnok k ö l t s é ­
g é n épült. 3. Sz. I s t v á n v é r t a n ú n a k , mint a város védszentjének oltára
a déli hajóban Gorup Ferenc kanonok áhítatos bőkezűségének m ű v e .
4. Sz. Anna o l t á r á t K á l ó c z y M i k l ó s olvasó kanonok, 5. a h á r o m sz.
király oltárát Ferenczfy J á n o s sz. adalberti prépost, 6. Nepom. sz.
J á n o s oltárát gr. T h u r n A n t a l kanonok, 7. sz. Borbáláét Berdóczy
G y ö r g y kanonok, 8. az ostoroztatás oltárát Nagy M i h á l y sz. adalberti
prépost készíttetek az éjszaki h a j ó b a n ; a déli h a j ó b a n : 9. sz. J ó z s e f
 ía Rozália oltára Matusek A n t a l és Telekesy I s t v á n kanonokok a d o m á ­
nyából épült, 10. a fájdalmas Szűz oltára Hochburg J á n o s győri had-
álelmezési biztos áhitatos k e g y e l e t é n e k köszöni létét, 11. sz. K a t a l i n
Dltárát Matkovich M i h á l y kanonok, és végül 12. a sz. kereszt oltárát
Lacza J á n o s őrkanonok alapították. Ezek közöl h á r o m mellékoltár
időfolytán á t a l a k í t t a t o t t , u. m. a J é z u s ostoroztatásának képe helyén
jelenleg J é z u s t az olajfák hegyén ábrázoló, r i t k a műbecscsel biró fresco
látható ; Sz K a t a l i n és sz. Borbála képeik helyett pedig a megfelelő
oltárokon jelenleg sz. I s t v á n és sz. L á s z l ó k i r á l y a i n k életéből vett
jeleneteket ábrázoló k é t g y ö n y ö r ű domboröntvényű kép áll, melyek első
tekintetre megragadják a templomba lépőnek figyelmét. A templom
legújabb restauratiója alkalmával k é t oldaloltár mellőztetett.
A székes-egyház déli oldalán van a hazai műépitészetnek egyik,
a maga nemében p á r a t l a n és p é l d á n y s z e r ű e n tiszta stylban k i v i t t
becses g y ö n g y e : azu. n. sz. H á r o m s á g - v a g y H é d e r v á r y - k á p o l n a , melyet
U j l a k y Ferenc püspöknek 1538-ban kelt levele, s a szentély zárkövén
l á t h a t ó H é d e r v á r y - c í m e r e g y ü t t e s t a n ú s á g a szerint H é d e r v á r y J á n o s
győri püspök é p í t t e t e t t .
Ezen k á p o l n á t ugyancsak az e g y h á z i műépítészet n a g y l e l k ű
pártolója és ébresztője S i m o r J á n o s volt győri püspök 1861-ben
tetemes költséggel ős eredeti góth-izlésben h e l y r e á l l í t t a t á , s azt a
magyar kath. e g y h á z v i r á g a i n a k : sz. I s t v á n és L á s z l ó k i r á l y o k n a k ,
á r p á d h á z i sz. E r z s é b e t - és sz. I m r e hercegnek képeit ábrázoló ablak­
x
ü v e g festményekkel ) d i s z í t t e t é ; a sz. dénis-i templom egyik oltára
u t á n m i n t á z o t t , mennyezetes m á r v á n y oltáron h a z á n k egyik vallási és
e g y h á z m ű v é s z e t i legnagyobb kincsét, sz. L á s z l ó craniuma ereklyéjének
nagybecsű mellkép-foglalványát 1862-ben a szentnek ü n n e p é n nagy
díszszel és pompával elhelyezé.
2
R ó m e r Flóris szakavatott tolla az o l t á r t e k k é n t rajzolja ) : A z
ereklye-oltár asztaltáblája oszlopokon nyugszik, hátfala egyszerűen
tagozott; az e fölött emelkedő polc (predella) öt mezején az Ü d v ö z í t ő
és a n é g y evangélista zománc képe van — Chadt J á n o s t ó l . A z o l t á r ­
talapzat m á r v á n y , m a g á n a k az oltárnak közepénél lombdíszítményü
mennyezet, alatta az ezüst e r e k l y e t a r t ó : sz. L á s z l ó mellszobra, mely a
15-ik — a koponya kerete pedig a 13-ik századból való.
A székes-egyház keleti oldalának apsis záradékához építve létezik

*) Festette Dobiaschofszky hírneves bécsi művész, kiégette Wilfing sopronyi

festő.
3
) Győri Közlöny 1861. 81. sz.
m
6 g egy másik, a X V I I I . század közepe t á j á n é p ü l t és szent J á n o s
Rochus, F á b i á n és Sebestyén tiszteletére szentelt k á p o l n a .
A székes-egyház alatt 4 sírbolt (crypta) van, melyekben a püs­
pökök és kanonokok tetemem k i v ü l gróf Zichy, H é d e r v á r y - V i c z a y s
e g y é b kiváló hazai főúri családaink elhunyt tagjainak testei porlanak

A győri székes-egyház kincstára.

Méry Ételtől.

E k i n c s t á r t illetőleg — G r o l l A d o l f püspök (1733—1743;

l á t o g a t á s i j e g y z ő k ö n y v e u t á n elég legyen jeleznem a t á r g y a k a t , m e l y e k
részben Simor J á n o s mint g y ő r i püspök, legnagyobb részt pedig Zalkt
J á n o s , a g y ő r i e g y h á z m e g y e jelenlegi főpásztora által restauráltatván,
őseink emlékét ragyogó fenyőkkel t ü k r ö z i k vissza.
A szent L á s z l ó k o p o n y á j á t t a r t a l m a z ó e z ü s t mell­
s z o b o r , megaranyozott s d r á g a - k ö v e k k e l é k í t e t t ezüst koronával, arany
nyak-láncon I I I . Zsigmond lengyei k i r á l y aranyérmével, mint Thelekesy
egri püspök ajándékával. Ezen ereklyét P e t h ő M á r t o n N a g y - V á r a d r ó l
hozta, Napragy Demeter pedig a 17-ik század elején a győrieknek
ajándékozta. *)
O t e r e k l y e t a r t ó , k ö z t ü k egyik ciborium-alakú, másik pedig
sz. J á n o s pohara, sassal.
H a t m o n s t r a n t i a , egyik d r á g a k ö v e k k e l gazdagon ékítve,
másik ezüst díszítményekkel, harmadik toronydad alakkal.
H a r m i n c k é t k e h e l y ezüstből; ezeken k i v ü l m é g egy igen becses,
t o v á b b á a Tarrody- s Nádasdy-félék.
E g y ezüst p u l p i t u s .
A z úgynevezett g r i f f - k a r m o k, arany díszszegélylyel és lábak­
kal. Tulajdonkép bölényszarvak, milyenekkel m é g a híres b ö l é n y v a d á ­
szatok idejében szoktak k i r á l y a i n k főpapjainknak kedveskedni.
E m l é k é r m e k nagy számmal.
A BÖjtös-féle igazgyöngyös, zafírokkal díszített i n f u l a , s m é g
2
más k e t t ő , melyek egyike csak i g a z g y ö n g y ö k k e l van díszítve. )
I . Draskovich G y ö r g y a m p u l l á i ónból.
Gyönyörű művezetű p á s z t o r b o t .
A z említetteken k i v ü l Kresznerics jegyzett föl egy casulát (1514-
b ő l ) , s m á s kettőt, melyek képekkel s föliratokkal díszítvék, kivált

1
) Jani Arrabonensis Dissertatio de Jaurino. 3 7 . 1 .
2
) Győri tört. s rég. füzetek I I . k. I I . és I I I . f.
 >edig egy holló-címerűt ; ide vonatkozólag Thelekesy n a g y p r é p o s t
egyzetei k ö z t ez olvasható :
„Corvini casula 1472.
Casula Bateriana debet esse circa A n n u m 1598.
Frangepani circa A n n u m 1485.
A l i a cum Tabula ortabli 1480."
Corvin M á t y á s e miseruhájáról a m á r említett G r o l l A d o l f p ü s p ö k
s megemlékszik : Casula violacea Mathiae Regis; ezt azonban R ó m e r
íem tartja fölebbvihetőnek a 17-ik századnál. Lehet, hogy ez csak
avításaira vonatkozik.
Nevezetes m é g a hatórai miséken használtatni szokott — Ü d v ö z í -
:őnket s a bold. Szüzet ábrázoló c a s u l a h í m z e t t t ü k ö r r e l . *)
A z egyházi antik művészet fejlődéstörténetének érdekében igen
is kívánatos, hogy a győri székes-egyház kincstára kimerítő ismertetést
nyerjen. Vajha minél előbb akadna erre szakavatott t o l l !
E m l í t é s r e méltó továbbá azon középkori a n t i p h o n a l e , melyet
Rómer F l ó r i s m é l t á n y o l t legújabban, s mely a bécsi közkiállításon volt
látható, b á m u l a t r a méltó initialeival, oldalrajzaival és festvényeivel.
Szintén R ó m e r F l ó r i s nyomán szólunk i t t a győri k á p t a l a n k ö n y v ­
2
t á r á b a n őrzött C o r v i n-c o d e x ről. ) A m ű c í m e : Blondi FlaVii
Forliviensis Rome instaurate L i b . I I I . et V L T . explicit. Excriptus
0
Florentie V I . Idus Ivlias M° CCCC L X ° V H P . A nagy gonddal díszí­
tett m ű hatodik lapjának szélét Corvin M á t y á s címere köríti, belső és
felső szélét a csinos keret foglalja nagy F alakban, melynek k ö z é p ­
vonása helyén a kezdő V — U r b i s Romae rerum dominae — áll. A z
egész díszítmény mesterkézre mutat. A k ö n y v beirott része 99 levél.
A z irás jellege a mai gömbölyű álló folyóiráséhoz hasonlít, könnyen
olvasható, kevés rövidítéssel. A címek válogatva vörös és fekete b e t ű k ­
kel i r v á k ; a szakaszoké vörös, kisebb irásu, és arab számokkal van a
külszélen ellátva. Hogyan k e r ü l t ide, bizonytalan. I r a t á s i éve hihe­
t ő l e g 1467.
Ugyanazon k ö n y v t á r b a n vannak N y é k i W e ö r e ö s M á t y á s pápóci
p r é p o s t n a k a boldogságos Szűzhezi énekei a „ F l o r e s R P . F . Lodoici
Granatensis 1588" című könyv végén. Ezen versek irodalmi tekintetben
nevezetesek. Tulajdonosát illetőleg : „ S u m Thomae Gradnai de Zaska
Pragae compar. pro se et amicis 24. Mens. M a r t y — Anno 1582. mp.
3
Joannes M ak . . . . Matthias Veoros de Nyek." )
J
) Győri tört. és rég. füz. I I . k. 2. és 3. f.
2
) Győri tört. és rég. fúz. I . füzet.
3
) Ugyanott.
 Györváros utcái s nevezetesebb épületei.

Méry Ételtől.

Miksa k i r á l y 1567-ben a v á r m e g a l k o t á s á t kezdeményezvén, 9

h á z a t leromboltatott. A z Eiszler T a m á s által készített t e l e k k ö n y
szerint ez időben az u t c á k a t kijelelték, r é g i neveik helyett ujakat adtak
ú g y hogy a régiekből csak a császár-, M á r t o n - , neuhausi-, magyar-
u d v a r i - u t c á k emlékezete maradt fenn.
Belvárosi mai utcáink ugyanazok, csak más elnevezéssel. Neveik
következők : S z . - M á t y á s - (Kazinczy-utca) ; Sz.-Adalbert- (megyeház
utca); Sz.-Rudolf- ( k i r á l y - u . ) ; Sz.-Maximilian- ( v á r o s h á z - u . ) ; S z . - J á n o s
(a mai kovács-u. és ennek i r á n y á b a n v é g i g ) ; ezen utca nevét a Johanni
t á k t ó l nyerte, k i k G y ő r ö t t 1209—1598-ig z á r d á v a l és t e m p l o m m á
1
birtak, s kiket V . I s t v á n a kálvária mellől ezen u t c á b a hozott á t .
S z . - E r z s é b e t - (apáca-utca és ennek i r á n y á b a n v é g i g ) ; ebben — való
szinüleg a mai zárda helyén — 1566-ig sz. E r z s é b e t r ő l címzett kolosto:
állott. A mai zárda b e j á r a t á n á l i l y feliratú emlékkő van: „ E z o r s ó l y a
n ő k z á r d á j á t N e u p a u e r A n n a a l a p í t o t t a 1726." A vér­
bástyával, n e m k ü l ö n b e n a közép- és új-bástyával párhuzamos utcákai
ugyanezen b á s t y á k r ó l nevezték el. Sz.-mártoni- (fehérvári-u.) ; Sz.-
M á r i a - (Duna-u. a Széchenyi-térig) ; Sz.-Anna- (az előbbinek folytatást
a D u n á i g ) ; Sz.-Jakab- (szél-u.) ; S z . - F ü l ö p - (korona-köz) ; Nikodémi-
(a tejfölös-köz); Augusztin-(a nagyobb papnöveldétől a frigyszekrény­
szobor i r á n y á b a n ) ; Hieronimi-utca (a frigyszekrénynél) stb.
A G y ö r g y i - , u t ó b b L i p p a y - f é l e h á z o n emlékkő van e
f ö l i r a t t a l : „ C u r i a N o b i l i t a r i s 1565." Miksa k i r á l y ugyanis a
térszabályoz^s alkalmával Alsoky L á s z l ó d e á k n a k 1467—83-ig Győr­
megye alispánjának r é g i h á z á t l e r o n t a t v á n , ezen újat tette nemesi
2
u d v a r h e l y l y é (curiává). )
A z egymást követő háztulajdonosok hagyományos elbeszélése
u t á n i l y régi ház a Z i t t r i t s c h M á t y á s - f é l e , melyhez ismét alakra
a városház hasonlít.
A z a p á t u r - h á z (kisebb papnövelde) 1802-ig a pannonhalmi
főapátoknak tulajdona. A homlokfal fülkéiben m á i g is l á t h a t ó sz. I s t v á n
és sz. Benedek szobra. Szögletén pedig i l y feliratú emlékkő van :

') Pooder térképe.

2
) Oklevél a Lippay-családnál. — Rath K. Győrváros tört. Győri K . 1864.
88. sz. — Győrmegye alispánjai. Győri K . 1860. 94. sz. Hátútól.
L a u r i s t o n h a d v e z é r , N a r b o n ne é s d ' H é n i n k o r m á n y -
ó k l a k h e l y e 1809." i ) .
A római sírokon épült J ó z s a - B a l o g h - f é l e h á z falában
nlékkő van e fölirattal : „ I t t l a k o t t F e j é r G - y Ö r g y , k o r a l e g -
î r m é k e n y e b b í r ó j a , 1818—1824. D e á k F e r e n c 1819 — 1821.
? B a 11 h y á n y L a j o s". E h á z a jelen század elején r e s t a u r á l t a t o t t ,
int azt a Józsa-címer fölött álló évszám j e l z i , de az épület jellege
a kapu alatt és mellett levő Hercules-szobrok m é g r é g i b b időkre
;alnak.
A B e z e r é d y - most E t l é n y i - h á z i l y feliratú emléktáblával :
[ d e s z á l l t I . N a p o l e o n 1809. a u g. 3 1 . " . Vele volt E u g é n és a
íjor koronaherceg, Berthier, L a u r i s t o n , Massena, Rapp, Bertrand,
2
roussieres, D u r o i t á b o r n o k s Narbonne ) .
R é g i iratokban előfordul m é g a M á r f f y-, H u s z á r-, E s z t e r -
á z y - , B i r ó -féle ház neve.
A z 1700-ban G y ő r r é j ö t t k a r m e l i t á k a B e r g e r - f é l e h á z e m l é -
ízetét j e g y z é k föl, mint a melyben 1718-ig laktak, valamint a d o m u s
a , e s a r e a - é t , melyet ideiglenes t e m p l o m u k k á a l a k í t o t t á k át, s melyen
győri vaskakas állott.
A z e l e m i - i s k o l a é p ü l e t é n i l y feliratú emléktábla van: „1684.
o n v i c t u s , 1776. n e m z e t i - i s k o l a . I t t l a k o t t s t a n í t o t t
é v a y . " (1787 —1795 mint a rajztanoda alapítója és a magyar nyelv
n á r a . ) A z elsőnek alügyelője Rajnis volt 1764—1766-ig. A z elemi-iskola
őbb a káptalan-zenészek épületében volt, amint azt m á r v á n y t á b l a is j e l z i .
A m a g y a r - i s p o t á l y o n i l y feliratú emlékkő van : „ A l a p i ­
é t t a S z é c h e n y i G y ö r g y 1666." A templomon Széchenyi-címer.
A n é m e t - i s p o t á l y i l y feliratú emlékkővel: „ A l a p í t o t t a
a b e r l e C e c í l i a 1746."
A b e n c é s e k t e m p l o m á n r é g i b b időkből e felirat olvasható :
i. O. M . B . M . V . S. I g n a t i o S o c . J e s u . F u n d . M D C X L I .
A b e n c é s e k s z é k h á z á n pedig e felirat van : G e o r g i u s
z e c z e n y i A r c h i e p i s c o p u s C o l o c e n s i s S o c i e t a t i J e s u 1667.
M i n d k e t t ő épült : Dallos, Draskovich, a győri k á p t a l a n , Széchenyi
yörgy s I I . F e r d i n á n d k i r á l y adományából. Frescóit és o l t á r k é p é t
roger P á l , később bécsi akadémiai igazgató festé 1744. A székház

Hist. Conv. Jaur. — Hohenegger és Paintner naplója.

) Hohenegger naplója. Tud. Gy. 1820. I I . k. — Győri K . 1859. 74. sz. —
2

áth Károly, Hazánk 1847. 99. sz. — Paintner naplója. — Constants Denkwürdig­
sten. — Sehneidawind. Thiers. Kisfaludy S. levele s Története a felkelő nemes-
gnek. Kézirat.
Győrmegye és város egyet, leírása. 98
 második emeletére vezető lépcső-folyosót m á i g is díszítik azon frescól
melyeknek idejét e chronosticon mutatja: T a C t a I n s t a r n a V I
I n s t l t o r l s D e L o n g e p o r t a n t l s pane M. ProVerb. X X X
A Széchenyi-tér közepén emelkedő S z ű z - M á r i a s z o b o r fe
i r a t a : V i r g i n i D e i p a r a e sine macula Conceptae D o m u
A u s t r i a c a e U n g a r iae P r a e s i d y P r o t e c t r i c i I m p e r a n t
F é l i c i t e r L e o p o l do I . C o m m e n d a n t e H e r m a n no M a i
c h i o n e B a d e n s i L e o p o l d u s . E . S. R. I . C o m i t i b u s A . K o
l o n i t z J a u r i n e n s i u m E p i s c o p u s , E q u e s o r d . S. J o a i
H i e r o s o 1 y m i t a n i S. C. K g . M . C o n s i l i a r i u s I n t i m u s G r í
t u s P o s u i t e t C o n s e c r a v i t S. B . E . C a r d i n a l i s C r e a t u
D i e I I . S e p t e m b r i s.
A f ő g y m n a s i u m épülete 1630-tól gymnasium, 1776-tól 1786-i
j ' s 1802-től 1818-ig akadémia. I t t t a n í t o t t a k : S á m b á r , R a j n i s , F á b s c h i s c l
I Guzmics, Czuczor, M a á r Bonifác, Beke, Csacskó, Pauler, R ó m e r . Ajtaj
f fölött i l y feliratú emléktábla v a n : „ É p í t t e t t é k : S e n n y e i 1st v á r
I I . D r a s k o v i c h, S z é c h e n y i P á l , Z i c h y F e r e n c. I t t t a n u .
1 t a k : Á n y o s P á 1, F e s s i e r , K i s f a l u d y S á n d o r és K á r o l y
> T é t h i T a k á c s József, H o r v á t h Endre, Czech J á n o .
j Érdy János, B a t t h y á n y Lajos, Deák Ferenc, Ghicz
K á l m á n , S o m s i c h P á l , M aj 1 á t h G y ö r g y , Z a l k a J á n oi
K r u e s z C h r y s o s t o m , H o r v á t h B o l d i z s á r , C s á s z á r Fe
r e n c, R e g u 1 y A n t a l , V a s G e r e b e n , F r a n k e n b u r g, R au c
; Lewin, Bedekovich Kálmán."
A k a r m e l i t á k n a k rendjök római temploma m i n t á j á r a épül
e g y h á z á t festményekkel A l t o Monte díszíté 1720-ban.
A r é g i p ü s p ö k i r e s i d e n t i á n e század elejéről emléktábl
van i l y felirattal : C V r l a e p I s C o p a L I s g a L L I C a o b s I D I
I o n l s l g ne s u b V e r s a s e C V n D I s C V r l s I o s e p h l V I L
\ praesVLIs IaVrlnensIs restaVrata.
K é s ő b b és jelenleg is a püspöki j ó s z á g - k o r m á n y z ó k lakásj
f í g y 1819-ig J ó z s á é , a kinél 1817—18-ban D e á k Ferenc mint tanul
szállva volt.
; A m a j o r o k i p l é b á n i a ajtaja fölött i l y feliratú emléktábl
v a n : „1761—1786 c a m i l l a n u s z á r d a . " E g y h á z u k most plébánia
templom, melynek festvényei Antonius F l o r e n t i n u s t ó l valók.
A mai Stadel- vagy Kozics-ház helyén m á r 1221-ben állót
d ö m é s e k vagy s z t . B e n e d e k t e m p l o m a b ó 1 semmi e m l é k ű n
nem maradt, a m i t á m p o n t o t n y ú j t h a t n a ezen é p ü l e t leírásához. Nei
szólhatunk a „fehér b á r á n y " helyén állott p á l o s z á r d á r ó l és s z í
X / á z á r t e m p l o m á r ó l ; — nem a S z . - J á n o s - (ma k o v á c s - ) utcában
állott t e m p l a r i u s o k é r ó l . Semmi e m l é k ü n k a mai bencés-egyház
helyén állott és s z t . I s t v á n v é r t a n ú r ó l c í m z e t t t e m p l o m ­
r ó l , — valamint a szt. f e r e n c i e k é r ő i sem, mely a 14-ik században
m á r létezett *). A ferenciek későbbi zárdáját megyeházzá a l a k í t o t t á k ,
melyen ma i l y feliratú emléktábla van : „ F e r e n c - r e n d i z á r d a
1786-ig."

A győri kath. főgymnasium régészeti gyűjteménye.

Méry Ételtől.

A főgymnásiumi múzeum régészeti g y ű j t e m é n y é n e k ős-, valamint

ókori része t á r g y r o k o n s á g tekintetéből az illető rovatok alatt lőn bemu­
tatva ; e h e l y ü t t t e h á t csakis a közép- és újkor emlékeinek rövid ismer­
tetésére szorítkozunk.
Valamint régészeti t á r g y a i n k átalában — ú g y e korszakiak is —
legnagyobb részt a megye t e r ü l e t é n g y ű j t e t t e k , és épen e k ö r ü l m é n y
kölcsönöz g y ű j t e m é n y ü n k n e k — helyi t ö r t é n e t i multunkat illetőleg —
kiváló érdeket.
J e l e n t é k e n y gyarapodást nyert régészeti g y ű j t e m é n y ü n k az ú j a b b
időben azon ásatások alkalmából, melyek a győri g á z - g y á r mellett lévő
2
u. n. homokgödröknél és az új-szállásoknál eszközöltettek ) . Ez alka­
lommal ugyanis sírokra s ezekben többféle régiségre akadtunk, mely
leleteknek nagy része Fabry N á n d o r és saját felügyeletem alatt meg
lőn mentve, és muzeumunkba k e r ü l t . A z új-szállások ásatása 1871 márc.
hóban vette kezdetét, s ez időtől fogva manapig m é g mindig érdekes
t á r g y a k k e r ü l n e k felszínre. A z ásatás t á r g y á t képező halom 3 y öl 2

magas, 260° k e r ü l e t t e l és 115° átmérővel.

E rövid előzmény u t á n lássuk a vázlandó korszaknak emlékeit.
K u l c s o k : egy g ó t - s t y l ü nagyobb és h á r o m kisebb vaskulcs, —
leihely h . g.; ugyanilyen Á n y o s gyűjteményéből való, másik pedig az
elpusztult P o k - v á r b ó l ( T é t h mellett) hosszú vaslánccal ; 4 db nagyobb^
két kisebb ugyanolyan stylü kulcs az új-szállások temetőjének agyag­
rétegéből. A győri székes-egyház h á r o m r é g i kulcsa, ezek egyike kerek-,
másik k e t t ő csúcsíves fogantyúval, valódi r e m e k m ű v e k . Ide sorozandó
azon nagy h e n g e r ű lakat, mely G y ő r v á r bécsi-kapuja helyén t a l á l t a t ­
ván, hihetőleg annak kapujáról való.

!) Ráth K. : Győrv. tört. Győri K . 1864. 89. sz. — Jani, Arrabon. Diss, de
.Jaur. — História Com. Jaurin.
2
) A homokgödrök kősírja ismertetve volt: Győri K . és Archaeologiai Értesítő,
28*
 F e g y v e r e k és h á z i v a s e s z k ö z ö k , díszítmények.
3' 10" hosszú csövű, szuronyos puska C s a n a k r ó l ; kuruc pisztoly a
koroncói Harc-mezőről ; t ö r ö k és más 6 db pisztoly ; 2 db pisztolyalakú
k i ü t ő készlet ; 3 db kulcsos szerszám ; egy 34" hosszú, k é t ember által
kezelt, elől vastámmal ellátott, 1 " átmérőjű vaságyu TényŐrŐl ; k é t
lándzsa, egyike a h. g. k ú t j á b a n talált vasöltönyü csontváz mellől,
másik a m e g y é b ő l ; 4 db tor, egyike r o s t é l y - k é z v é d d e l ; 4' 9" hosszú,
igen vékony, k é t é l ű egyenes kard, kigyóalakú fogantyúval, a felpéci
erdőnek egyik fájából ; 3' hosszú, gömbfogantyús, k é t é l ű pallos K o r o n -
córól ; 4 db egyélű pallos ; F R I N G I A feliratú kard, s á r g a r é z - b o r í t é k u
tokkal; 2 1 h o s s z ú , kagyló-héjjal díszített nyelű, b o r d á z o t t s á r g a r é z -
gÖmbű b u z o g á n y a győri Kozma-családtól ; egy másik 18'' hosszú,
g ö m b b o r d á k k a l , egészen vasból ; 3 r é z - és 3 vasbuzogány ; szerszámos
szerkezetű török n y i l , csinos faragványnyal, V I L A N O j e g y g y e i ; 2 n y i l -
és 2 kelevéz-csúcs az új-szállásoktól ; egészen ép török k é s , nyelén
ékes karcú sárgaréz- és csontszalaggal, melyhez hasonló a h é d e r v á r i
múzeumban is v a n ; 3 sarló és k é t b á r d az új-szállásoktól; u g y a n i n n é t
3 közép- és 9 újkori s a r k a n t y ú ; k é t középkori sarkantyú, egyik K i s -
Megyerrol, a m á s i k Petz A d o l f kertjéből; újkori s a r k a n t y ú k a J ó z s a - h á z
alapjából, Bácsáról, K i s - M e g y e r r ő l , Csanakról, Ménfőről ; török- és
egyéb p a t k ó k a vidékről.

K é t v a s s i s a k : egyik L i k ó c s - p u s z t á r ó l , másik a Duna medréből

a g y ő r i gőzhajó-állomástól.
M e 11-v é r t a Schreiber-féle ház alapjából, egy nagyobb, épebb a
városháztól.
V e r e k e d ő - g y û r ü v a s b ó l , nagy k o v a - k ő v e l ; egy a r a n y g y ű r ű
g y ö n g y é k k e l , és öt aranygyöngyszem a r a n y k a r i k á v a l , a püspöki
nagyobb papnövelde alapjából, Zalka győri p ü s p ö k ú r n a k ajándéka.
K o n y h a s z e r e k s e d é n y e k . Rákóczy-féle h a r a n g ö t v é n y ü
mozsár i l y k ö r i r a t t a l : „ G e o r g i u s . Rákóci. D . G. P r i n . Trans. Par. Reg.
H u n g . Dns. E t . Sic. Comes. A . D . 1647." U n o k á j a Ferenc a j á n d é k o z ­
hatta a győri jezsuitáknak, kiknek g y ó g y s z e r t á r a a bencés székház mai
szögletboltjának helyiségén volt. U g y a n i t t volt n é h á n y extractuosus
cin-bödönke, tábláján e f ö l i r a t t a l : „1689. E x . P u r g . Dras.". B e n n ö k
Extractum Croci ; extractum Catholicum. O s t y a s ü t ő , rajta a feltámadó
Ü d v ö z í t ő egyik kezével áld, másikkal labarumot tart, páncélozott őr
kivont karddal balfelé rohan, a másik a koporsó mögött sisakját tartja
b a l j á b a n ; i r a t a : „1565. Grisdus. A u f . E r . Sdeung. I s d . Unser. Er..
Lesung."; a másik lapon címer, medve-bocscsal; k ö r i r a t a : „-{- Joachim.
E r d l . Eva. Hechenpergerin." ; Koroncóról k e r ü l t muzeumunkba *).
F e h é r kőtál i l y felirattal: „ I l l m u s . ac Reverendissimus Comes Ladislaus
E s t e r h á z y de Galantha. E t i n Frakno.". Kisebbek 1684, 1686 és 1689-
ből. R é g i chinai porcellán t á l , mely E s z t e r h á z y herceg kincstárából
k e r ü l t Győrré.
K o r s ó k : karcokkal díszített vörösréz török kancsók ; másik
kőkorsó családi címerrel domborműileg díszítve; kőkorsók 1659-, 1695-
ből és néhány a 18-ik századból. A z 1796-ból való szűrszabócéh-korsót
feliratáért említjük meg: „Majer T a m á s atyamester V í v a t . " , oldalt az
olló, évszám mellett pedig: „ E g y é l , igyál. I s t e n e d r ő l ne felejtkezel el.",
másik felén: „Győrös G y ö r g y öreg dekán legény." Muzeumunkban
van m é g a csizmadiacéh korsója s a szappanoscéh ciborium-alakú ara­
nyozott t á r s p o h a r a , k u p a k j á n g y e r t y á k a t t a r t ó szobrocskával; felirata
„1832. V i v a t das Ersamme Handwerg sol leben."
S z ö v e t - s r u h a n e m ü e k b ő l érdekes R á t h K á r o l y ajándéka :
o l t á r - a n t i p e n d i u m , sárga szalagokkal osztott mezőn gloriafényü szentek
h í m z e t t alakjaival; igazgyöngyös p á r t a d a r a b o k Koroncóról s G ö n y ő r ő l ;
18 gomb a p á l y a u d v a r mellett felásott sírból ; kuruc-föveg szt-mártoni
sírból, E b e n h ö c h a j á n d é k a ; kivarrással díszített saru 1662.; kékselymű
magas sarkú női cipő s m á s kettő ugyanolyan a kis-megyeri H o r v á t h -
családtól ; győri polgárosztályi és i n s u r g e n s - e g y e n r u h á k .
P e c s é t n y o m ó k , é r m e k , c í m e r e k : l e g r é g i b b azon közép­
kori, oval pecsétnyomó, mely a hajdani győri dömés-templom közelében
t a l á l t a t o t t s valószínűleg e rend pecsétjét ábrázolja; e nézetet t á m o ­
gatja a rajta levő k é t szerzetes-alak s a k ö r i r a t „ p r e d d . " betűi. É r d e k e s
m é g a g y ő r i borbélycéh pecsétje 1670-ből, a hajósoké, a posztónyíróké,
a csizmadiacéhé 1667-ből, a szappanos- és m a g y a r - t i m á r c é h é .
É r m e k : K u n - L á s z l ó e z ü s t é r m e , fennálló kettős kereszt, k é t
tornyocska vagy kápolna közt, csíkos körbe foglalva. H á t l a p o n szem­
csés karimában nyílt szárnyú, jobbra néző sas. (Rupp J . M a g y a r o r s z á g
ekkoráig ismeretes pénzei. I X . 253. sz.). I V . Béla rézérmeiből 4 darab
(Rupp. X V I I I . A . n e m ű , V I I I . T . 200, 201) ; 2 db k u n - t a t á r pénz, s
Rupp szerint : 8 db V I I I - i k nemű, ( V I I I . T . 200). I V . Béla érmei a
győri új-szállások temetőjében t a l á l t a t t a k , de előfordult a hajdani
P o k y - v á r helyén, L i k ó c s - p u s z t á n és a győri homokgödrök a g y a g r é t e ­
gében is, t o v á b b á P a n n ó n i a h á t i r a t u ezüstérme Koroncón. Sz. L á s z l ó
ezüstérme Szabadhegyen, Zsigmond és árvánszült L á s z l ó aranya k ü l ö n -

l
) Ezekről megemlékezett Horner Flóris a Győri tört. s rég. füzetekben.
böző verettél a megyében. Corvin M á t y á s aranya Selyem-Teleken,
J a n k ó I s t v á n ajándéka.
E m l é k é r m e k közöl csak azt említjük, mely 1701-ben a ben­
cések a l a p í t t a t á s á n a k hétszázados emlékére veretett : háromszögű isten­
szem alatt felhőben két püspöksüveges (egyik sz. M á r t o n nyársra
szúrt l ú d d a l , a másik valószínűleg Asztrik apát vánkoson koronát és
kettős keresztet tartva) ; alattok h á r m a s halom emelkedik, a középsőn
korona, ebben magas kettős kereszt. Felirata félkörben : M I : F u n d : <fc
9. 8 b r i s M D C C I : Ce l e b : a közép halmon: s a e c . a k é t szélsőn:
V I I , alattok : r u i n a t i . V I I . r e s t a u r a t i M n r i i S : M : S : M :
P : O : S : B . M á s i k oldalán a bold. S z ű z alatt felhőben sz. I s t v á n és
sz. L á s z l ó ; fölöttük e k ö r i r a t : D l t a n D o : I n DefensanDo : post I n
DotanDo ; alattok h á r m a s halom, ezek egyikén v á r a l a k ú monostor
p e r V I I felirattal, középsőn kálvária : a V I I felirattal, a másik szélsőn
pedig kápolna : a d V I I felirattal; a h á r m a s halom alatt : P a n n ó n i á é
m o n t e s i a m a d s e p t e m s a e c l a l i b e r t a n t . E példány a
nagyobb papnövelde alapjában t a l á l t a t o t t és Zalka győri püspök ú r n a k
ajándéka.
C í m e r e k b ő l megemlítjük a bécsi-kapu birodalmi c í m e r é t , m i n t
valódi r e m e k m ű v e t ; Széchenyi G y ö r g y festett és a Zichy-család vése­
tett címerét a Józsa-Balogh-féle házból.
K ö n y v e k , c é h - s e g y é b k é z i r a t o k . Telegdy és P á z m á n P.
m ű v e , ez utóbbi Magyary ellen 1603-ból; P á z m á n P. K a l a u z á n a k 2.
k i a d v á n y a , K á l d y Bibliájának 1. k i a d v á n y a , Veresmarty, Martonfalvay
K o m á r o m i Csipkés G y ö r g y m ű v e , K á r o l y i B i b l i á j a , Apáczai Csere
J á n o s encyclopaediája, Lisznyai K r ó n i k á j a ; magyar k a l e n d á r i u m 1669-
ből, Quintilian 1549-ki kötésben ; régi lapok közöl a Magyar K u r i r
1780—89-ből.
Muzeumunkban van a magyar-vargacéh ládája összes irataival.
Diplomáikon és céhszabályaikon k i v ü l különösen j e g y z ő k ö n y v ü k e t
említjük, melyet 1610 óta magyarul szerkesztettek. Okleveleik vannak:
I I . M á t y á s , L i p ó t , József, I I I . K á r o l y , M . T e r é z i a s Ferenc uralko­
dóktól. É r d e k e s e k vándorleveleik G y ő r , P á p a , Tapolca, V á c , Érsekújvár
és Veszprém rajzaival.
U g y a n i t t a szappanoscéh ládája t ö b b irattal.
É r d e k e s t á r g y á t képezi muzeumunknak egy okirat Nagy-Lajos
korából ; L e n á r t apát és Gosztonyi T a m á s őrkanonok levele 1480-ból;
Rospony Gergelyé 1505-ből, K o r l á t k ö v y P é t e r é 1522-ből, H é d e r v á r i
I s t v á n é 1527-ből, Zrínyi Miklós magyar levele 1564-ből; H a r d e g h - é
1593-ból, Montecuccolié 1666-ból; végre a m ú z e u m b a k e r ü l t azon fél-
lázsás bilincshez, melyet Kisfaludy L á s z l ó győri hadnagy, később
;yőri vicegeneralis esztergomi fogságában viselt, commentai* g y a n á n t
riintegy 27 levél, u. m. : az Övé, nejéé, rokonai-, b a r á t a i é , a k i k meg-
zabadítására mindent elkövettek. Ezen iratok közt van az esztergomi
>asa elbocsátó török levele is
V é g r e érdekesek a magyar irók eredeti kéziratai, milyenek B a r ó t h i :
Virgil Eneise, Kisfaludy S á n d o r : Gyula szerelme, és Döbrentey, Ba­
tsányi, Takács J u d i t s mások kéziratai.
Szerény vázlatban rajzoltuk muzeumunk régészeti g y ü j t e m é n y é -
íek közép- és újkori részét, csupán azon pontokat emelvén k i , melyek
zélesebb körű érdekkel bírnak ; számtalan t á r g y a t őriz az említetteken
:ivül g y ű j t e m é n y ü n k , melyek városunk, megyénk, sőt szomszéd v i d é ­
künk érdekeltségét szintoly mérvben kötik le, és a kegyeletes meg-
írzést szintúgy megérdemlik. G y ő r v i d é k e bizonyára önmagának teremt
íemes élvezetet akkor, midőn a m ú l t idők emlékeit e csarnokba hordja
issze, melyben m i n t t ü k ö r b e n m é g a késő u n o k á k is tanulságos k é p é t
iröklik a l e t ű n t századoknak. Vajha minden vidék i l y csarnokot emelne
saját múltjának !

A pannonhalmi székes-egyház é s főmonostor.

Dr. Fuchs Bonifáctol.

A m i ezen — régészeti tekintetben r i t k a becsű m ű e m l é k k o r á t

dleti, igaz ugyan, hogy szt. I s t v á n alapító és adományozó levelében
építkezésről, sőt ennek befejezéséről is van s z ó ; de ha a jelenleg m á r
eredeti alakját vissza nyert templom részeit vizsgáljuk, kénytelenek
vagyunk bevallani, hogy az a X . század végén és X I . század elején
riem é p ü l h e t e t t ; mert valamint egészben, ú g y egyes részeiben is azon
stylt t ű n t e t i elő, mely kizárólag a román építészetnek a csúcsíves stylbe
való á t m e n e t e k o r á b a n dívott ; ezen időszak pedig h a z á n k b a n a X I I I .
század elejével k e z d ő d i k ; s e k ö r ü l m é n y jogossá, sőt szükségessé teszi
azon állítást, miszerint a jelenlegi székes-egyház U r i á s a p á t alatt
1219—1225-ig é p ü l t , és pedig a megelőzőleg duló tűzvész által alap­
2
zatáig elrombolt templomnak helyén ) .
A z e g y h á z — melynek nyugotra eső régi főportáléja és előcsar­
noka az u t á n é p í t k e z é s e k alkalmával jelen században teljesen eltűnt, —

1
) Többet erről: »Toll és kard, vagy a bárom Kisfaludy « cimü rajzomban.
Győri K . 1866 52. s köv. sz.
2
) Henszlmann -. Arch. Közlem.
á t m e n e t i Ízlésben épült, majdnem tökéletesen kelet-nyugoti hossí
i r á n y b a n , ívezetes bazilica t á m o s z l o p - r e n d s z e r r e l , b á r o m hajóvá
kereszthajó nélkül, egyenesen záródó szentélylyel.
A templom a r á n y a i nem j e l e n t é k t e l e n e k ; hossza ugyanis 8 1 ' ;
középhajó szélessége 20'; a mellékhajóké közel 10'; k é t szomszéd pillé
t e n g e l y é n e k kölcsönös távola 12'; a középhajó magassága 44', a mellék
1 / 1 i a r
hajóké 2 1 / , a szentélyé 37 / ;
2 2 é g i előcsarnoké 48'.
A templom talaja 3 fokozatban emelkedik ; legmélyebb fekvésű
régi előcsarnok; 4 l á b b a l magasabban áll a templom-hajók talaja;
l
legmagasabban a s z e n t é l y , mely 6 /. lábbal emelkedik a közé
2

rész fölé.
A z egyenesen záródó szentély boltozata a diadalív mögött csillag
gerincezetű, és így h a t á r o z o t t a n a tiszta gót-idom korszakából valc
A legújabb időben t ö r t é n t építkezés alatt j ö t t e k r á az eredeti kereszt
bolt m a g a s s á g á r a ; odáig ugyanis hol ez kezdődött, a falak terméskőbő
vannak; s midőn a jelenlegi csillag-gerincezet készült, a falak téglábó
emelkedtek magasabbra. A régi boltozat gerincei a most is meglevi
oszlopokon nyugodtak.
Megvan a három jelvényes ablak és ezek fölött a kerek ablak is
Szintén a legközelebb t ö r t é n t újjitás alkalmával akadtak azon nég;
oldalfülkére, melyek közöl k e t t ő kisebb, k e t t ő pedig jóval nagyobb; !
kisebbek a szentség és m á s szt. edények elhelyezésére, — a nagyobbal
pedig ülőhelyek g y a n á n t szolgáltak az egyházi ténykedéseknél.
A templomot h á r o m hajóra osztó pillérek nagyobbrészt igei
érdekes eltéréseket mutatnak mint é k í t m é n y e i k r e , mind alakításukr;
nézve. Á t m é r ő j ű k azonban egyenlő az utolsó pillérpár kivételével, ho
e század építkezése kezdődik ; ezek a templom hosszirányában erőseb­
bek és k é t kis féloszloppal többet számlálnak, mint a t ö b b i ; az eltün
előcsarnok hevederei valószínűleg ezeken nyugodtak.
A z oszlop-alapzat lényegben az attikai, csakhogy az alsó pálca­
tag (torus) kissé előre s z ö k ő , a horony mélyebben bemetszett, a:
oszloplábak pedig változatos — liliom-levél és állat-alakokot mutatnak
A kapitelek egyszerű levélékitmények; a kisebbek fölött egyszerű, t
nagyobbak fölött pedig k e t t ő s t á b l a nyugszik. A pilléreket vízszintes
p á r k á n y z a t köti össze.
A főhajó boltozata hat részre osztott ívezetekből áll. A diagonal-
gerincek, ú g y mint a z á r k ő - és vállívek oszlopcsomókon nyugosznak, éí
pedig az előbbiek nagyobb, — a z á r k ő í v e k kisebb féloszlopokon. Ezer
•oszlopcsomók pedig részint egyszerűek (einfach abgefasst), részint
emberfő — vagy levélékitményből álló g y á m k ö v e k k e l vannak ellátva,
 L hevederek a fő- és mellékhajókban egyszerűen alakítvák. A főhajó
éli oldalán lévő öt ablak eredetileg sokkal kisebb volt, mint jelenleg.
A mellékhajók boltozata keresztbolt, egyszerű diagonal-gerinccel,
e erősebb és szélesebb kereszthevederekkel.
A k é t mellékhajó keleti vége, — hol jelenleg szent I m r e és szent
zászló oltára á l l , — m á r későbbi e r e d e t ű , és pedig a X V . század
ozzáadása ; eredetileg a mellékhajók valószínűleg ott végződtek, hol
z utolsó román gerinchordók l á t h a t ó k . Ezen utólagos hozzáépítés
övelte oly a r á n y t a l a n u l erősre a szentélynek ezen o l d a l k á p o l n á k k a l
atáros oldalfalait, melyek eredetileg 4' szélesek voltak.
A déli mellékhajó külseje eredetileg szabadon á l l o t t , l e g a l á b b
eljes valószínűséggel e mellett szól ezen hajónak h á r o m — jelenleg
>efalazott — ablakfülkéje; alig h i h e t ő u. i . , hogy az 1486-ban é p ü l t
elenlegi keresztfolyosót egy másik előzte volna meg, melynek ez eset­
fen vagy igen magasnak kellett volna lennie, hogy az említett ablakok
Iája f é r h e t t e k , — vagy igen is alacsonynak, hogy tetőzete fölött
igyanez ablakok a szabadba n é z h e t t e k legyen.
A z éjszaki mellékhajóban a sekrestye és a szt. Benedek k á p o l n a
:özé eső holdban legújabban ajtóra akadtak, mely bélletének m i n d k é t
ddalán csinos l e v é l - é k i t m é n y ü kapitelekkel és vékony oszlopokkal
á g u l k i f e l é ; sajnos, hogy ezen ajtót az épen mögéje eső fal miatt
dbontani nem lehetett.
A z éjszaki hajóba nyíló sz. B e n e d e k - k á p o l n a a templommal nem
g y k o r ú , hanem — mint a csillag-gerincezetű boltozat s ennek lecsüggő
íét zárköve bizonyítja, — a gót styl korából való.
A sz. M á r i a - k á p o l n a egészen új h o z z á a d á s , mely az egészszel
isszhangzatos stylben Storno Ferenc műépítész terve szerint 1871-ben
ípült az idomtalan szabású r é g i b b k á p o l n a helyén. A sz. M á r i a - és szt.
László-oltár közt lévő fülkének szép é k í t m é n y ü kerete a korai renais-
lance stylre utal.
K i v á l ó figyelmet érdemel a szentély alatt lévő a l t e m p l o m
Crypta). Ez három hajóból áll, melyeknek mindegyike 3 1 ' hosszú, 18' 7 "
széles és 10' 2" magas. A 12 keresztbolt szabadon álló 6 oszlopon és
negfelelő g y á m k ö v e k e n nyugszik. A z oszlopoknál nevezetes a váll-
sőnek, kapitelnek és oszloplábnak nyolcszögű alakítása, m í g maga a t ő
l e n g e r a l a k ú , és átmérőjét egész emelkedésében megtartja. A vállkő
ïsak t á b l a - és lemeztagból áll, a kapitel k é t soros — tetején g ö r b ü l t —
3S bimbóvá vastagodó levéllel b í r ; az oszlopfő g y ű r ű j e k é t — ellenkező
irányban futó és így metsző szelvényt képező kajácsból á l l ; hasonló
k é t kajácsot l á t u n k az oszlopláb legfelsőbb tagjában, melyre lemez <
fölfelé fordított henger-negyed következik. A keleti falban lévő gyán
kövek levél-ékitményüek, a déliben pedig emberfő-alakúak.
A boltgerincek, n e m k ü l ö n b e n a hossz-és kereszthevederek romái
alakúak, csakhogy tompa csúcsívesek (stumpf-spitzbogig), m i az áím<
neti korra utal.
A keleti keresztboltban nincs, de a nyugotiban van 3 csinos zárta
melyek közöl a középső 4 koronás emberfővel ékített.
Rejtélyes a déli és éjszaki fal harmadik bolt-holdjában előfordul
és a boltban elenyésző pilaster. A l á b alakja teljesen hasonló a szei
télyben l á t h a t ó k h o z , függőleges i r á n y u k r a nézve azonban nem felelne
meg e g y m á s n a k , s ez okból téves azon nézet, mintha ezen pilastere
előbb emelkedtek volna, mint az altemplom boltozata, melybe azo
csak befalaztattak. Storno véleménye szerint az építész a szentély p i l h
reit az altemplomban is jelezni akarta, mivel pedig az altemploi
szélessége a szentélyre nézve csekélynek t a l á l t a t o t t , azért ez utóbbina
szélessége nagyobbra v é t e t e t t a n é l k ü l , hogy az említett pilléreké
e l t á v o l í t o t t á k volna.
A déli oldal első keleti holdjában van egy fülke — valószinüle
piscinium, — melynek előrésze — az ablak u t á n z á s á r a , — k é t oszlopo
h e n g e r t a g ú 2 félkört hord. E fülkével szemközt az éjszaki falban va
egy más egyszerűbb fülke, mely bizonyára az egyházi edények befoga
elására szolgált. V a n t o v á b b á 3 keskeny nyilas, mely a fal egész vas
t a g s á g á n á t t ö r és hihetőleg szellőztetésre szolgált.
V é g r e az o l t á r r a l szemközt eső nyugoti falban a kettős bejára
közt vörösmárvány fülke l á t h a t ó , melyet a h a g y o m á n y szt. Istvá:
székének nevez. Henszlmann és Eitelberger e fülkét i n k á b b szt. Istvá:
széke helyének v é l i k ; I p o l y i ellenben ugyanazt az a p á t székének tartja
melyben ez zsolosmák vagy k á p t a l a n gyűlések alkalmával ü l t ; s
nézet legtöbb valószínűséggel b í r . ( V . ö. C z i n á r Monasteriologi;
1. k. p. 9.) —; A b e j á r a t az altemplomba a 18-elik század eledéi
Karner Egyed főapát alatt készült, és l e h e t ő u t á n z á s a a r o m á n építi'
szetnek.
A székes-egyház déli oldalán az úgynevezett „ d í s z b e j á r a t " —
„ p o r t a s p e c i o s a " — által a keresztfolyosóval és ez által m a g á v á
a monostorral áll kapcsolatban. A keresztfolyosó — mint ezt az egyil
sarkába illesztett évszám (1486) mutatja, — M á t y á s k i r á l y idejébe*
t a l á n a r é g i b b é k í t m é n y e k felhasználásával épült. A v ö r ö m á r v á n y b ó
készült p o r t a s p e c i o s a szintén Karner Egyed főapát m ű r e . A z
 gas és 4 " átmérőjű oszlopok — számszerint 20 — sikerült utánzásai
x
átmeneti építészetnek ) * ) .
H á t r a van, hogy szóljunk a székes-egyház viszontagságairól,
szt. I s t v á n által é p í t e t t templom m á r Vatha lázadása a l k a l m á v a l
)47) sokat szenvedett, és csak D á v i d a p á t alatt 1137-ben lőn k i j a -
va és t á g í t v a Felicián esztergomi érsek által. ( C z i n á r : Monast.
y. 63.). Azonban az így megújított templom sem állhatott fenn sokáig,
irt a X I I I . század első n e g y e d é b e n kelt okmányok szerint „a r é g e n
igett és alapostól lerontott monostor" s vele e g y ü t t természetesen a
nplom is U r i á s (1206 —1244) a p á t alatt újra épült, ( I I . A n d r á s
25-ben kelt adom. o k i . és egy m á s okm. 1226-ból; C z i n á r : Monast.
g. 72.) — és Briccius váci püspök által felszenteltetett.
Fejérkövy I s t v á n főapátsági k o r m á n y z ó korában (1567 —1592) a
rőrség v i g y á z a t l a n s á g a folytán t á m a d t tűz a monostort és templomot
ïamvasztotta; h e l y r e á l l í t t a t á s a több j e l e n t é k e n y birtok elzálogosítását
üte szükségessé; sőt a templomnak értékes készlete is N y i t r á r a k e r ü l t ,
honnan többé nem is j ö t t vissza. ( R u p p : M a g y a r o r s z á g helyrajzi
rténete 452. 1. C z i n á r : M o n . 115. 1.).
M a g g è r Piacid főapát (1647—1665) k o r m á n y a alatt ismét a v á r -
ség g o n d a t l a n s á g á b ó l t á m a d t lángok martaléka lőn a monostor ú g y
int a v á r a templommal és minden házi felszereléssel e g y ü t t ; a helyre-
lítás ismét több birtok elzálogosítását vonta raaffa u t á n . E k k o r a
apát — tekintve a várőrség gondatlansága által m á r másodízben
cozott k á r t , — kérte a k i r á l y t , hogy az eddig a kolostorban tartózkodó
irkapitány a monostoron kivül lakjék; ezen engedélyt azonban csak
)65-ben nyerte meg. ( R u p p : 452. 1. - C z i n á r : Mon. 127. 1.).
1683-ban Gencsy Egyed főapát idejében a Karamustafa nagyvezér
att Bécs alá siető t ö r ö k sereg ismét felgyújtotta a nagynehezen hely­
iállított monostort. ( R u p p : 452. 1. C z i n á r : M o n . 127. 1.).
U g y látszik azonban ezen tűzvészek a templomnak csak tetőzetét
iímvasztották el, mert új felszentelés nem vált szükségessé; de azért az
DÜlet falai is annyira meg lettek rongálva, hogy az összeomlás elke-
ilése t e k i n t e t é b ő l Sajghó Benedek főapát alatt 1732-ben vaskaposokkal

l
) A székes-egyházra vonatkozó történeti, régészeti és műépítészeti adatokat
gnagyobbrészt a következőkből merítjük: Eitelberger : Bericht über einen archaeo-
gischen Ausflug nach Ungarn in den Jahren 1854. und 1855. — Archeológiai
özlemények. — Fuxlioffer-Czinár : Monasteriologia. — Storno Ferenc: Kéziratá­
ig Mindezekre lásd még alább: Pannonhalmának helytörténeti ismertetését
S zerk.
kellett azokat megerősíteni, és csak í g y b í r t az é p ü l e t az 1763 és 1810
évi földrengéseknek j e l e n t é k e n y e b b k á r n é l k ü l ellenállani. (C z i n i
Monast. 133. 1.).
Nem csekély é r d e m e k e t szerzett a templom díszítése és belsejéi
á t a l a k í t á s a által Karner Egyed főapát (1699 — 1708), k i alatt — m
m á r fönnebb említők, — a „porta speciosa", az ehhez minden tekint
ben hasonló két b e j á r á s az altemplomba és t ö b b új oltár készült
keresztfolyosó pedig az apátok arcképeivel lőn ékesítve, melyek azonl
a rend eltöröltetésekor 1786-ban árverés útján eladattak. ( C z i n s
Monast. 131. 1.).
Sajghó Benedek főapát 1732-ben a templomot nagyobb har:
gokkal l á t t a el. ( C z i n á r : Monast. 133. 1.)
Somogyi D á n i e l főapát alatt a m ú l t század vége felé a szék
egyház teljes átalakítása, illetőleg újraépítése j ö t t tervbe, mely szer
az m á s fekvést és k é t tornyot magas k ú p a l a k k a l nyert volna; csuj
az altemplom maradt volna meg kora i r á n t való kegyeletből. E ten
ú g y látszik a közbevágott nehéz viszonyok mint légképet elfujtí
( C z i n á r : Monast. 138. 1.).
N ó v á k Krizosztom főapát a rend eltöröltetése alkalmával szét
csérlett értékes egyházi készlet helyett a székes-egyház jelenlegi éri
kes r u h á i t és egyéb készletét az eltörölt német kolostorok u t á n v e t
ugyan ő állított az előbb fából készült és korhadt mellékoltárok hely<
márványoltárokat.
H o r v á t h P á l , t i h a n y i a p á t és (1816—1828) a szerzet kormányzc
a székes-egyház fölé magasabb tornyot emelt; e helyett azonban mái
következő — Kovács T a m á s főapát alatt 1831-ben a mostani — 2
magas, alól négyszögű, fenn pedig hengeralakú, 16 oszlopon karzat
t a r t ó — torony emelkedett P á k h J á n o s prímási építész tervezete sz
r i n t . A főbejárat homlokzatán ércöntvényü dombormű élethű csoport
zatban őrzi a rend a l a p í t t a t á s á n a k (1001) és visszaállíttatásának (180
emlékét.
Ugyan ezen építkezés azonban az u r a l k o d ó ízlésnek nem ép<
hízelgő emlékét is lerakta azon ízléstelen kőhalmazban, melylyel
nemes stylben épült székes-egyház nyugoti végét megtoldotta.
Kruesz Krizosztom a jelenlegi főapát emelte k i a székesegyház
azon szánandó állapotból, melybe ezt a mult század ferde izlése, s<
mondhatni, kegyetlensége sülyesztette akkor, midőn szép szabású os:
lopait és karcsuan fölmeredő falait bemeszelte, mesteri alakítású kap
teleit és g y á m k ö v e i t kíméletlenül megcsonkította. E roppant k ö l t s é g g
j á r ó restaurátiót, valamint a templom belsejének stylszerű felszerelési
 mielkedett izlésü főpap 1868-ban kezdette meg az altemplommal, s
m á r méltó díszében l á t j u k h a z á n k e nagybecsű műemlékét. A z egész
7et Storno Ferenc művész hazánkfiának ü g y e s keze vezette. Csak a
plom h á t s ó része gyászol m é g szomorú éktelenségében, ennek á t i d o -
ása képezi az áldozatkész főpap legközelebbi terveinek f ő t á r g y á t ,
r
hogy a végleges megoldás csupán i d ő kérdése.

•
A Greyza által kezdeményezett és szt. I s t v á n á l t a l befejezett
n o s t o r, az akkori szokás szerint, valószszinüleg csak h á r o m folyo-
ól állott, ugy hogy a templommal e g y ü t t n é g y szöget k é p e z e t t ; és
talán a most „q u a d r a t u r á n a k " (négyszögfolyosónak) nevezett
séget foglalta el.
A z 1044 j u l . 5-én t ö r t é n t ménfői csata u t á n a monostor sokat
avedett a megvert m a g y a r o k t ó l ú g y , mint a diadalmasan előre nyo-
ló n é m e t e k t ő l . •
1047-ben a Vatha-felé p o g á n y l á z a d á s alatt, ha egészen le nem
iboltatott is, l e g a l á b b l a k h a t l a n n á v á l t ; mert az életben maradt
/t, az e l m e n e k ü l t szerzeteseket k é n y t e l e n volt r ö g t ö n z ö t t k u n y h ó k b a
elyezni. F á r a d h a t l a n u l m u n k á l k o d t a k ezek a monostor h e l y r e á l l í t á -
, és hogy jövőre hasonló pusztításoktól megóvják, valószínűleg fallal
ték k ö r ü l .
Szt. L á s z l ó k i r á l y a monostor mellett k i r á l y i p a l o t á t emelt.
Nem sokára e z u t á n a monostor a templommal e g y ü t t a l á n g o k
rtaléka lett, és D á v i d a p á t é p í t e t t e azt újra.
U r i á s a p á t alatt a r é g e n — á m b á r h a t á r o z o t t a n nem t u d n i : mikor —«
gett templom és monostor újra é p ü l t . Ugyanezen apát hallván a
rencsétlen sajói ü t k ö z e t n e k hírét, t ö r h e t l e n buzgalommal fáradozott
nonostort védelmi állapotba helyezni. Béla, a szegény futó k i r á l y ,
éretével Pannonhalma alatt jelent meg és 800 marka aranyat vett
U r i á s a p á t t ó l . Kevéssel a menekülő k i r á l y távozása u t á n a t a t á r o k
nnonhalma alatt termettek, s ezt ostromolni k e z d e t t é k ; de a monos-
t — melyet nem csupán a szerzetesek, hanem valószínűleg a k ö r -
ákből ide m e n e k ü l t e k is a harcias apát vezetése alatt hŐsileg vedel­
i t e k , — be nem vehették, jóllehet nagyon valószinü, hogy ez ostrom
t t l e é g e t t . ( C z i n á r : M o n . 77. 78. 1.)
M á t y á s k i r á l y alatt é p ü l t — mint m á r e m l í t e t t ü k , a keresztfolyosó.
1593-ban Szinán nagyvezér fiát Hassant Pannonhalma ellen k ü l -
tte. Baranyai P á l főapát a v á r a t hősiesen védelmezte ugyan, de ez a
L-Őrség és Zádory J á n o s v á r k a p i t á n y g y á v a s á g a — ha mégis nem
árulása folytán j u l . 30-án török kézre k e r ü l t . ( C z i n á r : M o n . 11C
R u p p . 452. 1.)
A törökök a várat, mint legalkalmasabb pontot, megerősített
de m á r 1597-ben ismét elvesztették.
Karner Egyed főapát a 18-ik század elején részint ékítési, rész
erősítési szempontból a monostornak hétszögalakot akart adni ugyi
annyi toronynyal ; n é g y torony fel is épült, de ezejk közöl k e t t ő t n
sokára a szél d ö n t ö t t le, és csak kettő maradt m e g ; u t ó b b pedig
egész terv elejtetett. ( C z i n á r : M o n . 131. 1.)
Sajghó Benedek főapát a mult század közepén az eddig cseki
négyszöget - képező monostort j e l e n t é k e n y e n n a g y o b b í t o t t a ; ugyani
mostani éjszaki és keleti szárnyat, — ez u t ó b b i b a n különösen a rem
szabású és díszítésű é t t e r m e t , n e m k ü l ö n b e n az ú g y n e v e z e t t „p r a e 1
t ú r á t " alapjából ő é p í t t e t t e , a déli oldalt pedig célszerűen módosító
és nagyobbította. E lényeges módosítások emlékét őrzi egyebek köz
keresztfolyosó déli falába illesztett m á r v á n y t á b l á n a k következő f
irata: „ A memoria hominum ad annum usque 1734 hic fuit ingress
in refectorium gradibus quator situm profundius, quod occidentem v(
sus,ubi nunc praelatura est — protendebatur, et capacitas totius monaste
hoc exiguo quadro continebatur, usque dum D e i adjutorio sensim
ampliora exaedificatum fuisset. L . I . X . S. T . " ( C z i n á r : M o n . 14.
A monostor éjszaknyugoti oldalán fekvő k ö n y v t á r Kovács Tam
főapát alatt épült 1831-ben *).

A megye egyéb műemlékei.

Méry Ételtől
2
A z á r p a si t e m p l o m ).
E templom a sz. J a k a b r ó l címzett s 1254 előtt alapított mórichid
premontrei prépostsághoz tartozott. A z á t m e n e t i román korszak azt
j e l l e g ű épületei közé s o r o l h a t ó , melyeknél k ő h i á n y miatt csak
kapuzatok s ablakok némely tagozatai s az oszlopfők k é s z ü l t e k kőbe
A rend egyéb templomaitól eltórőleg csak egy hajóval s egyenes ka:
záradékkal bír, mely utóbbi a kettős karzattal m á i g is áll, m í g a hajé

x
) Ennek, valamint a főmonostor egyéb részeinek leírását lásd alább a » H e l
r a j z o k « rovatában; a könyvtár belberendezését azonfelül a » T a r s a d a l m i v i s z
n y o k« közt 228-ik lapon. Szerk.
2
) Börner Flóris : » Árpás és a mórichidai sz. Jakabról címzett prépostsá
története" nyomán.
 3ttős változás t ö r t é n t : t. i . románkori gerendázat helyett lapos bolto-
itot nyert, k e r e k í t e t t ablakai pedig kiszélesedtek.
A templom déli részén némi nyoma l á t h a t ó a régi sírboltnak,
ely azonban a talaj vizenyőssége miatt alig volt az épület alatt.
A templom á t a l a k í t á s a a m ú l t század közepén t ö r t é n t , midőn
•edetiségöket a tornyok részben elvesztették, a hajó pedig egészen
segváltozott. Eredeti alakjában áll m é g : a szentély, a déli homlokzat
Lsó része és a kapuzat.
A m i keresztboltozatát i l l e t i , annak hevederei ferdényes á t m e t -
ietüek s az oszlopokkal e g y ü t t kőből s téglából alkotvák. Oszlopfői
íjta-mészkőből faragvák s g u m ó d a d végű levél-díszüek. A z egyenes
í r a d é k u szentélynek az oltár mellett k é t ablaka van; e szentély j o b b j á n
an a sekrestye, melyből a toronyba lépcsők vezetnek. Diadalíve nyo-
íott csúcsívded s a portale-éval összevágó. A hajó falai 27' magasak;
kerekded dongaboltozat pilléreken nyugszik s 30'-nyira emelkedik,
t padláson nyoma van a 3' magas, befalazott 5 ablaknak. A nyugoti
omlokzaton áll a k é t torony, aljában oszlopokon n y u g v ó karzattal; ez
ilágosságát két ablakon át nyeri. A tornyokat áloszlopok és szalag­
lakú széles p á r k á n y o k körítik, de a román stylt jellemző körivű p á r -
ányzat hiányzik.
A támfalak közöl a homlokzatot és s e k r e s t y é t t á m o g a t ó k egysze-
üen tagozottak, a szentélyt t á m o g a t ó k pedig k é t - , háromszorosan.
M e l l é k é p ü l e t alapfalainak semmi nyoma, hacsak a sekrestye fala
aellett befalazott ajtót nem veszszük annak, melyen át talán a kolostor­
iéi e templomba j á r t a k .

A bödöge-markotai kerekegyház nyomai

A z 1098-ik évi e g y h á z l á t o g a t á s , melyet Lacza J á n o s főesperes a
cónyi e g y h á z k e r ü l e t b e n tartott, a bödöge-markotai templom emlékét
artá fenn, melynek romladozó falai, kisded tornya ma m á r a duló
dharnak vannak áldozatul dobva. Sekrestyéje nem v o l t ; de volt kőből
íészült gót-izlésü szárny-oltára. E templom 1752-ig állhatott, mely
ívben annak helyén az új templom épült.

A b ö r c s i k e r e k e g y h á z és a k a j á r i k á p o l n a n y o m a i .
A sz. Bertalanról címzett rotunda — az e g y h á z l á t o g a t ó esperesnek
L698-ban tett följegyzései szerint — régen épült és pedig ellenséges

\) Ebenhöch Ferenc.- »Két románkori kerekegyház nyoma Győrmegyében.«

A.rch. Közi. V I I I . k. I I . f.
betörés ellen kis váralakban. A tömör, erős boltozat valóban régi idői
•— r o m á n k o r r a utal. 1668-ban lőn megújítva, de az idő viszontagság
folytán 4 részre válva, jelenleg romjaiban hever.
1698-ban m é g látszottak a templomot k ö r ü l k e r í t ő falak alapnyo
mai, melyeknek elpusztulását az említett esperes a p r o t e s t á n s o k dulá
sának rója fel.
Ugyanezen följegyzés emlékezik a k a j á r i templom déli részéi
á l l o t t kis k á p o l n á n a k r o m m a r a d v á n y a i r ó l , melyről nem tudjuk, k i é
mikor é p í t e t t e . A t é r csekély volta u t á n itélve, a kápolna igen kisdec
lehetett, s valószínűleg t e m e t ő - k á p o l n a volt.

1
Hédervár műemlékei ).
Hederich és Wolfger hamburgi gróf testvérek 990-ben Alleman-
n i á b ó l M a g y a r o r s z á g b a jővén, a mai Szigetközben telepedtek meg, i
i t t favárat, Kisző magaslaton pedig t e m e t k e z é s h e l y ü l z á r d á t emeltek
Ez építmények további sorsáról m i t sem tudunk.
A Viczay-család temetkezéshelyén H é d e r v á r o t t a régi temetőben
áll m é g a régi p 1 e b á n i a-e g y h á z, mely késő g ó t stylben é p ü l t , vagy
legalább í g y j a v í t t a t o t t . I g a z o l j á k ezt a kapuzatnak máig is dús alakí­
tása, a jelvényes állatszörnyek és egyéb részletek. Szentélyének egyenes
záródása — összhangzatban a félig berakott ablak csúcsívü z á r ó d á s á ­
sával — eredeti alakítást képez. A boltozatot lapos fódözet pótolja.
Éjszaki oldalán kápolna volt, melyet most ajtónyílás kot össze magával
az egyházzal. I t t l á t h a t ó k a Viczay-család elhunyt tagjainak m á r v á n y
síremlékei.
A mai p l é b á n i a - t e m p l o m keresztelő-medencéjének feliratat
hibásan olvasták 1031-nek, mert minuscula új-gót jelleme a 14—15-ik
századra utal, s valószinüleg 1439-ből való; nyolc oldalából k e t t ő befa­
lazva lévén, a felirat többi része nem olvasható.
A plébánia évkönyvei szerint ezen templom 1755-ben é p ü l t a
réginek helyén, mely mellett carnarium volt festvényekkel s magyar
feliratokkal, mely utóbbiakat a plébánia évkönyvei szintén m e g ö r ö ­
kítek; ezen capella mortuorum-ban volt elhelyezve az említett keresz­
telő-medence.
A v á r k a s t é l y házi kápolnája újabb izlésü.
Maga a v á r k a s t é l y a mult században lőn átalakítva, de egyik
kisebb folyosó helyisége és a kis udvar falba illesztett k é t dombor

J
) Ipolyi Arnold : »Csallököz műemlékei* cimü értekezésének toldaléka
nyomán, Arch. Köz. I . k.
ífaragvány régibb korra utalnak; e két dombormű u. i . valószínűleg a
téz K o n t lefejeztetésére vonatkozik, a mennyiben egyiken szakálas
ak összekötött kézzel, — a másikon lefejezett alak szakái nélkül
tható. A z e r ő d ü l szolgált kastélyt védsáncok k ö r n y e z e k s h á r o m
ögletén máig is egy nagyobb s két kisebb torony emelkedik.
A várkastély számos műtárgya közöl említést érdemel : az arra-
mai mérföldmutató a győri vásártérről, Mithras-emlék, szép falfrescó
Dmpejiből, a Tököly-féle összeesküvési gyűrű, melynek hydrophan
ive meleg vízbe mártva a jelvényes b e t ű k e t láttatja, stb.

l
) Bővebben alább a »H e l y r a j z o k « rovatában. Szerk.

yőrmegye í s város egyet, leírása. 29

 B) T ö r t é n e l e m .
Levéltárak.
A győri káptalan levéltára.

Dr. Surányi Jánostól.

1, O r s z á g o s l e v é l t á r . — Ez a főtemplom tornya alatt

D u n á n a k eső oldalon, egy t á g a s , száraz és világos helyiségben őri
tetik, melybe k é t vasajtón keresztül j u t h a t n i . A z i t t található okmány
és kéziratok szám szerint füzetekbe csomagolvák, melyek faszekrénye
ben lévő és számjegyekkel ellátott fiókokban vannak elhelyezve;
fiókoknak száma összesen 193.
Ez o k m á n y t á r r ó l emlékezik a G r o l l A d o l f püspök alatt 1738-b
tartott visitatio canonica a következő szavakkal : „ A győri k á p t a l
a r c h í v u m a h a j d a n á b a n sokkal dúsabb tartalommal bírt, m i u t á n a jele
leg is meglevő okmányai alig előzik meg az 1530-ik évet ; de vájj
hová lettek azok, — arról m i bizonyosat sem lehetett kipuhatolni."
M a n a p s á g azonban m á r fel van d e r í t v e a titok, s ama k ö r ü l m é n
ben leli m a g y a r á z a t á t , miszerint G y ő r n e k 1590-ben a török sereg
á l t a l t ö r t é n t elfoglalása előtt az okiratok legnagyobb része Sopron
hurcoltatott; s csak m i u t á n a török véglegesen k i ű z e t e t t az országbt
akkor szállíttattak azok ismét vissza G y ő r r é . E h u r c o l t a t á s b a n biz
nyara e levéltár is nagyban megcsonkult.
E l e v é l t á r b a n a következő catalogusok l é t e z n e k :
a) A legújabb j e g y z é k e t a nem r é g elhunyt Czakó I s t v á n kápt
lani j e g y z ő készítette, mely sorjegyzékből k i t ű n i k , miszerint majdne
összes o k m á n y a i n k nem régiebbek a 16-dik századnál. A 15-dik sz
zadból 8 okirat t a l á l h a t ó ; a 14-dik századból 3, s a 13-dik századt
(1268) csak egyetlen egy h á r t y á r a írott o k m á n y maradt fenn.
b) T ö b b nemes család névsora 1533—1822-ig, 10 nagy kötetbe
1823-tól kezdve pedig i l y családi névsor nem ugyan bekötötten, hant
azért szépen rendezett k é z i r a t b a n létezik.
 c) 1849-ben kezdett k é t j e g y z é k e fölirattal: „Felvallások, ellen-
nondások, hiteles kiadások, s egyebekről szóló jegyzőkönyv, a hely- és
LÓvre m u t a t ó sorozattal." E g y m á s j e g y z é k e c í m m e l : „ I n d e x persona-
um." V é g ü l m é g egyéb hely- és végrendeletekre m u t a t ó sorozat.
d) Á győri k á p t a l a n országos (regnicolaris) okmányainak (acta)
egyzőkönyve 1569—1824-ig 34 nagy k ö t e t b e n . F o l y t a t ó l a g kötetlen
:éziratban az 1825-ki é v r ő l ; n e m k ü l ö n b e n 1829 — 1836-ig bezárólag.
i. következő évekről szóló kéziratok m é g nincsenek egészen rendezve.
2. K á p t a l a n i m a g á n l e v é l t á r . — A székes-egyház tornya
datt a déli oldalon az előbbihez hasonló helyiségben őriztetik a k á p t a -
ani l e v é l t á r .
L é t e z i k ebben k é t s z á m - m u t a t ó , melyeknek egyike Czakó I s t v á n
cápt. jegyzőtől, a másik W u r d a néhai győri kanonoktól való.
A z évszámok szerint e g y m á s u t á n következő oldalszekrényekben
dhelyezvék a k á p t a l a n t illető okmányok, számadási könyvek, kéziratok,
nelyek nagyobbrészt gazdasági ü g y e k r e vonatkoznak.
A levéltár t a r t a l m á t elszórtan i s m e r t e t t é k R á t h K á r o l y a „ G y ő r i
Közlöny" hasábjain és Matusek A n t a l .
E levéltár másik fele, mely l e g i n k á b b r é g i i r o m á n y o k a t tartalmaz,
i k á p t a l a n - s e k r e s t y e oldalszekrényeinek 35 alsó fiókjában őriztetik.
Mindezen levéltári helyiségek kulcsai a székes-egyház őrkanonok-
íának kezében vannak.

A győri püspöki levéltár.

A g y ő r i püspöki levéltár a k á p t a l a n é h o z hasonló viszontagságokon

inent k e r e s z t ü l ; az idők viharából megmentett okmányok a p ü s p ö k v á r ­
toronyban őriztettek, melylyel e g y ü t t a francia ostrom alatt 1809 j u n .
24-én nagyobbrészt a lángok m a r t a l é k á v á lettek. A tűzvész u t á n f ö n n ­
maradt o k m á n y o k és e g y é b iratok 1812-ben régi helyiségekbe ismét
vdsszatétettek, s azóta tetemesen szaporodtak; de ezek l e g i n k á b b csak
e g y h á z m e g y e - k o r m á n y z a t i és birtokjogi viszonyokra vonatkoznak.

A pannonhalmi főapátság levéltára *).

A pannonhalmi levéltár, a benne elhelyezett okmányok minősége

szerint, f ő a p á t s á g i r a , m á s k é n t h á z i r a és o r s z á g o s r a oszlik,
s m í g amaz a bencés-rend jogainak v é d o k m á n y a i t tartalmazza, ez u t ó b b i
a főmonostor hiteles helyi (Locus credibilis) gondviselésére bízott

!
) Dr. Czinár Mór Monasteriologiája és kézirata nyomán. — S z e r k .
29*
országos iratokat, u . m. : szerződéseket, v é g r e n d e l e t e k e t , nemesség
leveleket stb. foglal m a g á b a n . Innen a levéltárnak „ o r s z á g o s
elnevezése.
M e l y év adta a pannonhalmi konventnek a hiteles hely j o g á t ? —
e k é r d é s t h o m á l y borítja; mint m i n d e n ü t t , ú g y i t t is a t á r s a d a l m
viszonyokból természetszerűleg és észrevétlenül fejlődött k i , valamin
maga az i n t é z m é n y , ú g y ennek joga is. K o r á b b i időkben a h á z i é
országos levéltár, mint e g y e b ü t t , ú g y i t t sem voltak egymástól szorosa]
e l k ü l ö n í t v e . S e r e n d e z e t l e n s é g , ú g y látszik, célzatos volt; hatni akar
tak ez által az illető k e z e l ő k r e , hogy veszély idején ne csak sajá
okmányaik, hanem az őrizetökre bízott idegen iratok m e g m e n t é s é r e i
fordítsanak gondot.
A z okmányok ezen közös elhelyezésének az 1768-ik évben kel
k i r á l y i leirat vetett v é g e t , mely az országos iratokat a m a g á n okmá
nyoktól mindenütt különválasztatni rendelé.
E különválasztás P a n n o n h a l m á n 1770-ben lőn foganatosítva, é
csak ezen i d ő óta válik el az országos levéltár t ö r t é n e t e a m a g á n levél
t á r é t ó l , m í g i d á i g m i n d k e t t ő közös sorsban osztozott.
I d ő folytán t ö b b csapás és viszontagság é r t e e levéltárakat. Igazol
j á k ezt az okmányok k ö r é b e n mutatkozó h i á n y o k ; de e mellett t a n ú s
kodnak a történelem lapjai is. H o g y vesztek el okmányok, — az
bizonyosnak t e k i n t h e t j ü k . I g y az I . E n d r é t követő k i r á l y o k által kiadót
okiratok gyakran említik I . I s t v á n s közeli u t ó d a i n a k némely adoma
nyait, holott az adományleveleknek legcsekélyebb n y o m á r a sem aka
dunk. A t a t á r j á r á s idején, ú g y látszik, nem érte veszély a levéltárt
mert maga a monostor sem lőn a vad h o r d á k d ü h é n e k á l d o z a t á v á ; <
k ö r ü l m é n y n e k köszönhető, hogy a levéltár oly okiratokat is bír, melyei
időre nézve a t a t á r j á r á s t j ó vei megelőzték. Ugyancsak a X I I I . százai
folyamatában j e l e n t é k e n y e n gyarapodott a l e v é l t á r ; U r i á s a p á t azt ;
p á p á k s k i r á l y o k t ö b b r e n d b e l i okleveleivel g a z d a g í t o t t a .
A siralmas mohácsi vész u t á n Tholnay M á t é főapát bizonyo
Tarcsi A l b e r t r e bízta a l e v é l t á r t , k i is ezt 1558-ban a monostornál
épségben visszaadta. 1593-ban a l e v é l t á r valószinüleg Bécsben v o l
elrejtve, mert a monostornak értékes holmije ugyanott bizonyos Henkel
L á z á r n á l volt elhelyezve.
A pannonhalmi konvent hiteles helyi jogait egész a X V I . százac
vége felé t ö r t é n t feloszlásáig szakadatlanul élvezé. E k k o r megszakad
j o g g y a k o r l a t á t azonban 1638-ban t ö r t é n t visszaállíttatása alkalmává
nem nyerte azonnal vissza, hanem csak j ó v a l később — 1723-ban, a midőr
Sajghó Benedek főapát az országgyűlés által újra hitelesített rég:
 ivatalos pecsétnek is birtokába j ö t t (Corp. Jur. p a t r i i , Caroli. V I .
)ecr. 2. art. 44.). E pecsét közepén szt. M á r t o n püspök ü l , lába alatt
á r k á n y , k é t oldalán k é t alak, fejétől jobbra repülő m a d á r . K ö r i r a t a :
S i g i l l u m C a p i t u l i . S. M a r t i n i de S. M o n t e P a n n ó n i á é
) . S. B.«
A z 1638-ban t ö r t é n t visszaállíttatástól egész 1723-ig a levéltár a
•yőri v á r b a n volt elhelyezve, és csak ez évben k e r ü l t P a n n o n h a l m á r a .
.759-ben az országos levéltárnak 28 nevezetes okmánya B a t t y á n y i
.jaj os gr. n á d o r parancsából az ország levéltárába vitetett. Ezen értékes
»kmanyok a jelenlegi főapát sürgetésére csak 1873-ban k e r ü l t e k vissza
3udáról P a n n o n h a l m á r a . 1770-ben Somogyi D á n i e l főapát az o k m á -
íyok nagy részét egész terjedelemben, — a többit kivonatban lemásol-
;atta, és az országos levéltár iratait tüzetesen e l k ü l ö n í t t e t t e a főapátság
n a g á n levéltárától.
F e l o s z l a t v á n I I . J ó z s e f a rendet, természetesen a konvent hiteles
íielyi joga is kialudt, s levéltárai 1787-ben B u d á r a k e r ü l t e k , országos
levéltára p e d i g ' i n n e n 1790-ben a győri káptalanhoz t é t e t e t t á t ; ez
utóbbi alkalommal azonban 302 darab o k m á n y h i á n y z o t t a g y ű j t e ­
ményből, és talán az illető családok által B u d á n kivétetve, ezeknek
birtokába vándorolt. A rendnel^^^^-ben t ö r t é n t visszaállíttatása u t á n
(1803-ban) m i n d k é t levéltár P a n n o n h a l m á r a s z á l l í t t a t o t t vissza; ugyan­
ekkor a konvent hiteles helyi jogai ismét feléledtek.
1848-ban Czinár M ó r főapátsági l e v é l t á r n o k n é h á n y konvent-tag
közreműködésével az orsz. l e v é l t á r t újra rendezte, csomagokba osztotta
és a b c - r e n d ű j e g y z é k k e l l á t t a el.
Jelen berendezését illetőleg az orsz. levéltárt k é t szekrény fogadja
m a g á b a ; az 1. szekrény eredeti o k m á n y o k a t tartalmaz és pedig 10
csomagban 953 darabot, melyek közöl 1202—1500 időkörre 87 db esik,
a X V I - i k századra 122 db, a X V I I - i k századra 60 db, a X V I I T - i k
századra — illetőleg 1786-ig 362 db; s innen egész 1837-ig 322 darab.
A 2. szekrény 4 csomagban 432 darab másolatot tartalmaz, melyek
1642—1848 a levéltárból kiadattak. A levéltár egész t a r t a l m á t k ü l ö n
másolatban tartalmazza azon 5 vastag kötet, mely 1723-ban lőn meg­
kezdve.
A z országos levéltár kulcsai a főmonostori perjel kezében vannak,
k i annak ő r e és olvasója.
A pannonhalmi h á z i l e v é l t á r t a m ú l t század végén B u d á n
t a r t ó z k o d á s a alatt k e z d t é k csomagokba rendezni, mely munka u t ó b b
P a n n o n h a l m á n lőn befejezve. E r e d e t i s é g és a származási kor szempont­
j á b ó l e házi l e v é l t á r b a n az o k m á n y o k háromféle sorozatát k ü l ö n b ö z t e t -
h e t j ü k meg- A z első eredeti s régi okiratokat tartalmaz, melyeknél a
kelet ideje 1001-től a X V I I . száz. végéig terjedő időkörbe esik. A 2-ik osz­
tályhoz tartozó r é g i okiratok csak másolatok ; eredeti okmányai ujabbak,
s a 1700—1802-ig terjedő időben adattak k i . V é g r e a 3-ik osztály körébe
az 1802-ik éven innen kelt okiratok esnek. R é g i s é g t e k i n t e t é b ő l csak
az első osztály b i r becscsel, mely 72 csomagban (Capsa) 2540 o k m á n y t
tartalmaz. Ezek közöl 1224 teljesen ép pecséttel bir, 737 pergamenen
van irva, 55 teljesen olvashatlan, 87 pedig elrongyolódott.
P á p a i b u l l a van 138, m a g y . k i r á l y o k által kiadott ren­
delet pedig 228.
307 magyar, 9 pedig német nyelven van szerkesztve a többi l a t i n .
A levéltár l e g r é g i b b magyar okmánya 1553-ból való. A magyar á l l a m ­
élet első h á r o m századából 270 okiratot b i r a levéltár. Közölök 5 az első,
25 a második, 240 pedig a harmadik században l á t o t t n a p v i l á g o t .
A levéltár legbecsesebb kincse szt. I s t v á n által 1001-ben kiadott okirat,
melylyel a pannonhalmi a p á t s á g o t a l a p í t á . *).

Győrvárosi levéltár.

Matusek Antaltól.

Ez a városház első emeletében van elhelyezve, és t ű z ellen nem

é p e n biztos k é t teremből áll. A z 1-ső teremben jegyzőkönyvek vannak
1600-tól k o r u n k i g ; nagy részben az urak (város tisztviselői, urai) v á l a s z ­
t á s á r a és előfordult perek folyamára vonatkozókat tartalmaznak, de
teljesen t ö r t é n e l m i becs n é l k ü l valóknak nem m o n d h a t ó k . E j e g y z ő ­
k ö n y v e k k e l Összefüggésben állnak a belső teremben elhelyezett és „ A c t a -
privatorum" cimmel jelelt csomagok, melyek k ö z ü g y e k r e vonatkozó
m á s o l a t o k a t is tartalmaznak; ezeknek eredetijei nem t a l á l h a t ó k , h a b á r
ilyenekre F e j é r G y ö r g y és Czech J á n o s hivatkoznak.
A levéltárt ujabb időben á t n é z t e R ó m e r F l ó r i s , R á t h K á r o l y , s
l e g u t ó b b magam is á t k u t a t t a m . A levéltárhoz vannak sorozati k ö n y v e k
is, h a b á r ezek nem k i e l é g í t ő k ; i l y e n e k :
a) N e m e s V á r o s t é r d e k l ő okiratainak (közigazga­
t á s i ) s o r o z a t j a 1650-ik é v t ő l .
b) M a g á n c s a l á d o k o k i r a t a i n a k s o r o z a t j a 1696-tól.
c) K e g y e l m e s k i r á l y i p a r a n c s o k és h e l y t a r t ó - t a ­
n á c s i r e n d e l e t e k . É v s z á m i t t nincs; l e g r é g i b b n e k tartjuk 1610-

!) Lásd alább : Pannonhalma helytörténetét. Szerk.

 3n N á d a s d y F e r e n c n é s z ü l e t e t t B á t h o r y E r z s é b e t grófnő ellen kiadott
irancsot, mely a g y ő r i p o l g á r o k t ó l szedett erőszakos vámöT betiltja.
d) P o l g á r i p e r e k s o r o z a t j a 1603-tól.
e) T ö r v é n y k e z é s i ü g y e k b e n é r k e z e t t parancsok
603-tól.
N é h á n y német p é l d á n y kivételével a t ö b b i n e k nyelve 1843-ig
i t i n , ez időtől magyar.

Megyei levéltár.
Matusek Antaltól.

K e v é s megye van, mely ősi szokásainkról, a t ö r ö k uralomról,

legyei é l e t ü n k r ő l , önfenntartási k ü z d e l m e i n k r ő l , a nemzet és k o r m á n y
özt l é t e z e t t viszonyokról oly gazdag adatokat tartalmazna, mint épen
aegyénk levéltára, j ó l l e h e t l e g é r d e k e s e b b okleveleit elvesztetté. Csak
a j n á l a t t a l j e l e z h e t j ü k , hogy m i n d e k k o r á i g teljes és h i b á t l a n l e l t á r
lines, h a b á r ujabb időben a megyei b i z o t t m á n y ennek elkészítését elha-
ározta.
A levéltár t ű z m e n t e s h á r o m t e r e m b ő l áll. K ü l s ő berendezése, a
e g y z ő k ö n y v e k s iratcsomók elhelyezése, csin, és b e l t i s z t a s á g e g y ü t t
réve j ó b e n y o m á s t gyakorolnak a belépőre.
A z első terem — a levéltárnok hivatalos helyisége — több é r t é ­
test foglal falai között; 2 öl magas faállványon vannak elhelyezve az
)rszággyülési j e g y z ő k ö n y v e k 1728-tól 1844-ig; fölebb papircsoma-
jokban n a g y b e c sű követi utasítások s egyéb országgyűlési irományok
L649-től. M á s o d i k oldalon falszekrényben r é g i kapuk összeírása, s ezzel
i'okon adó-rovatok, s e szakbeli s z á m a d á s o k , köztök n é h á n y a t ö r ö k -
liódoltsági korból is.
U g y a n é teremben van n é h á n y szekrényben peres csomag az ujabb
időből.
A balfelé nyíló 2 - i k teremben 1480-tól 1790-ig terjedő csomagok
vannak, melyekből az eredetiek ugyan nagy részben e l t ű n t e k , de ennek
dacára t ö r t é n e l m i é r t é k ö k j e l e n t é k e n y . E terem valóságos kincstár a
t ö r t é n e t b u v á r n a k , k i i t t k i r á l y i , n á d o r i , o r s z á g k a p i t á n y i , tábornoki s
t ö b b hason t á r g y ú levelet — ezek közt számtalan eredetit talál.
A z átellenes nagy teremben 1580-tól 1850-ig a megyei közigaz­
g a t á s j e g y z ő k ö n y v e i mind megvannak ; ezek G y ő r m e g y e hajdani életének
teljes k r ó n i k á j á t képezik. A z 1609. aug. 28-kán t a r t o t t megyei k ö z ­
g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v e magyar nyelven az utolsó, és pedig i r á l y a tiszta
magyar, ment a későbbi évek d e á k keverékétől. Minden j e g y z ő k ö n y v
végén m u t a t ó sorozat van. 1700-ig közigazgatási, törvénykezési, fényi
t ő ü g y i t á r g y a k összekeverve. Ugyanezen teremben vannak : minteg,
70 darab eredeti nemes levél, tisztujításokról készített h i á n y o s jegyző
könyvek, nemesi névjegyzék 1600-tól 1850-ig szintén sok hiányokkal
U g y a n i t őriztetik számos v é g r e n d e l e t és h a g y a t é k i irat stb.

Az evang. reform, egyház levéltára.

D a c á r a a fölötte elvonult nehéz időknek — becses okiratoka

tartalmaz 1567-től kezdve a jelen korig, melyek t ö b b n y i r e a helybei
k é t protest, egyház, — valamint a szomszéd e g y h á z a k viszontagságo
t ö r t é n e t é r e vonatkoznak.
A levéltár tartalma: 1) e g y h á z i számadások 1 7 1 3 - t ó l ; 2) egy­
h á z i j e g y z ő k ö n y v e k ; a l e g r é g i b b 1699-ből, magyar; 3) alapítvány:
okiratok 1 7 1 2 - t ő l ; 4) szerződések 1 6 0 0 ó t a ; 5) a reformatio korsza­
k á b ó l birói m e g i n t é s e k , eredetiek ; 6) ugyanazon időből folya­
m o d v á n y o k a felséghez, h e l y t a r t ó t a n á c s h o z stb. ; 7) periratok ; 8) a:
1721-ben ülésező articularis comissióhoz beadott sérelmek az egés2
o r s z á g b ó l ; 9) zsinati, k e r ü l e t i s egyetemes g y ű l é s i j e g y z ő k ö n y v e k
10) az akadémiában segélyt kérő theologusok kérvényei 1712óta:
11) a g y ü l e k e z e t fennállására vonatkozó okiratoknak a 18-ik század első
negyedében k é s z ü l t másolatai.

Az ágost. hitv. evang. gyülekezet levéltára.

A g y ő r i evangelika g y ü l e k e z e t n é l van a d u n á n t ú l i evangélikusok

e g y h á z k e r ü l e t é n e k levéltára, melyet a jelen század elején kezdettek
rendezni, s rendezve van a l e g ú j a b b évekig. A z összes magyarhoni
evangel, e g y h á z a k r a , de legfőkép a d u n á n t ú l i evangel, e g y h á z k e r ü ­
let ü g y e i r e vonatkozó iratokat tartalmaz; i t t vannak letéve az e g y h á z ­
k e r ü l e t i gyűlések, a superintendesek á l t a l eszközölt e g y h á z l á t o g a t á s o k ,
és m á s kisebb t a n á c s k o z m á n y o k j e g y z ő k ö n y v e i , k o r m á n y s z é k i leiratok,
rendeletek, e g y h á z k o r m á n y z a t i tudósítások, jelentések, számadások s
némely v é g r e n d e l e t e k .

Családi levéltárak.
Matusek Antaltól.
Családi m a g á n - l e v é l t á r m e g y é n k b e n csak egy van : a h é d e r v é r i . A
magyar, német, török, t a t á r , kuruc, labanc, hajdú és vallon többször dult,
hogysem az ősi kastélyok megmaradhattak volna. De a P é c z y , Poky,
Némay, Koronczóy, Kulchody, Megyery, T é t h y , Teötheössy, Rouz,
 api, Zemere s t ö b b ős nemzetségei is a m e g y é n e k vagy kihaltak, vagy
íint a Péczi n e m b ő l származott Apponyiak m á s név alatt m á s m e g y é k b e
öltöztek át, s levéltáraikat, o k m á n y a i k a t , ha m e g m e n t h e t t é k , magukkal
itték.
A z Á r p á d - h á z alatt m e g y é n k b e n v i r á g z o t t törzsnemzetsé-
ek közöl csak is k é t nemzetség maradt fenn korunkig, u. m. az E c h u
emből származott nemes E c s y család, mely nevén k i v ü l hajdani
mlékeiből ma m á r m i t sem bir, t o v á b b á az E n e s s e y e k , kiknek ősi
s v é l t á r á t 1549-ben Velidzsán székesfehérvári török parancsnok szét­
dúlta s felégette.
A X I I I - i k században m á r O t t o k á r hadai ellen v i t é z k e d e t t Enes-
eyek a későbbi nehéz harcokban is tettleges részt vettek, és tagjai
iem egyszer lettek földönfutókká, h a z á t l a n v á n d o r o k k á , — tűznek,
észnek, pusztulásnak h a g y v á n h á t r a az enessei ősi fészket. Nem csoda
ehát, ha a családi l e v é l t á r elpusztult; de romjaiból n é h á n y darabot
ínessey S á n d o r és K á l m á n vér-rokonok m é g bírnak, melyekből R á t h
í á r o l y , m e g y é n k n e k k o r á n e l h u n y t , szorgalmas oklevél-nyomozója,
dszórtan közlött is n é h á n y a t . Egyebek közt Enessey S á n d o r b i r t o k á ­
é n E n e s s é n van mai napig azon 1552. m á j . 2 6 - á n Pozsonyban kelt uj
idománylevél, melyet a család a t ö r ö k p u s z t í t á s u t á n nyert, s melynek
l y o m á n TJjlaky Ferenc k i r . h e l y t a r t ó , g y ő r i püspök s örökös főispán
i győri k á p t a l a n n a k megparancsolta, hogy ez a fiuági E n e s s e y , és
e á n y á g i S z a b ó , N a g y és B a j c h y c s a l á d o k a t az elpusztult Enesse
l i r t o k á b a vezesse be. Ugyanezen levéltár adatai nyomán közölte R á t h
K. az Enessey család származási t á b l á j á t is Nagy I v á n : „ M a g y a r -
>rszág családai" cimü m u n k á j á b a n .
G y ő r v á r m e g y e kitérj édeséhez képest mai nap isszámos nemes s z á r -
nazásu családot számlál ugyan, de ezek t ö b b n y i r e m á s megyékből szakad­
jak át, p l . Bay Borsodból, B e z e r é d y Zalából, Zsibrik Vasból, Kisfaludy
Sopronyból stb., kiknek családi l e v é l t á r a i k s z á r m a z á s u k helyén marad­
iak. A számos — ú g y n e v e z e t t armalista nemes birtokosok pedig a
X V I I - i k századot megelőző időkből o k m á n y o k k a l nem birnak, s a m i t
fed mutathatnak, az későbbi időkben t ö r t é n t bevallásokat, zálogba a d á ­
sokat vagy vételeket illet, s i g y t ö r t é n e l m i becscsel nem b i r .
Nagyobb becsű családi levéltárral b i r H é d e r v á r o t t a H é d e r-
v á r y - V i c z a y grófi nemzetség. A l e v é l t á r az ódon v á r k a s t é l y éjszaki
részének első emeletében áll ; az o k m á n y o k nagy faszekrényekbe van­
nak elhelyezve, melyeket R á t h K . á t n é z e g e t e t t ; u t ó b b magam is
á t k u t a t t a m , és jelen m u n k á m b a n is t ö b b s z ö r hivatkozom a h é d e r v á r i
levéltár csomagjaira. A z o k m á n y o k t ö b b n y i r e másolatok, és a X V I I - i k
században kihalt H é d e r v á r y , — majd az ü g y e k k o r leányfiusított Vicza
család G y ő r , Mosony, Pozsony, Tolna, N y i t r a és Bars v á r m e g y é k b e n lev
j ó s z á g a i n a k birtokviszonyait i l l e t i k ; de vannak érdekes családi levelezé
sek, és osztályos iratok is. A z okmányokról t á r g y m u t a t ó j e g y z é k is va:
készítve.
G y ő r m e g y e t ö r é n e l m é h e z számos adatot n y ú j t a n a k r é g i b b és ujab
időkben kiadott o k m á n y t á r a i n k o n k i v ü l a s o p r o n y i , p o z s o n y
v á r o s i és m e g y e i , — ugy a b u d a i o r s z á g o s l e v é l t á r , hol ;
volt győri k a p i t á n y o k és várparancsnokok levelezései is fellelhetők
v é g r e a c s o r n a i p r é p o s t s á g l e v é l t á r á b a n is lelhetők birtokviszonyokr
1
vonatkozó adatok )

A megye kültörténete.
Villányi Szanisziótől.
Őskor.

Örök éj homálya borítja közönségesen egyes népek és földterüle­

tek őskori á l l a p o t á t . Hasztalan z a r á n d o k o l u n k t e h á t vissza a r é g lezaj­
lott századok csarnokaiba, kutatva, m i l y n y e l v ű , törzsű ősnépek hamva
porladoznak l á b a i n k alatt; az e r e d m é n y felette csekély, s átalánossá-
gokkal k e l l b e é r n ü n k .
F ö l d t a n i l a g bizonyos, hogy m e g y é n k t e r ü l e t e hajdan tengerfenét
volt. A németországi nagy Duna- vagy s z a r m á t - t e n g e r P a s s a u n á l és
2
D é v é n y n é l á t t ö r t árjai m e g y é n k t e r ü l e t é n á t v e t t é k u t j o k a t ; ) valószí­
n ű l e g ekkor történt, hogy e roppant m e n n y i s é g ű viztömeg, a vaskapu
3
sziklagátjait átszakítván, utat t ö r t m a g á n a k a fekete tengerhez ) . É v e z ­
redek multak, m í g a h á t r a m a r a d t viztömeg lassanként lefolyt s megyénk
t e r ü l e t e lakhatóvá lőn.
A szent iratok szerint Japhet m a r a d é k a i telepedtek le E u r ó p á b a n .
A z idők folyamában törzsekké t ö m ö r ü l v e , különböző talaj, égalji
viszonyok, életmód és foglalkozás szerint egymástól mind e l ü t ő b b j e l -

*) Helyén volna itt — a történelmi forrásoknál, elősorolni mindazon mukákat

és értekezéseket, melyek a megye történetére, vagy egyes mozzanatok felderítésére
vonatkoznak. A források ily rendszeres összeállításának hiányát pótolják az egyes
cikkekhez csatolt hivatkozások és idézetek, melyeket épen ez okból kétszeres gonddal
fogunk mindenkor jelezni. Szerkesztő,
2
) Vesd össze „ A d a t o k a m e g y e f ö l d t a n i v i s z o n y a i h o z " cimü
fejezettel, 26. lapon. Szerk.
3
) Mutzl : A föld és az emberi nem őstörténete. 163. 1.
 2jet öltöttek. E telepedés k o r á t nyomozni, h i u törekvés. Ariadne fona-
.•a volna s z ü k s é g ü n k , mely az ősidők h o m á l y á b a n folyton k ö l -
sködő n é p e k t ö m k e l e g é b e n bizton vezéreljen ; Clio vésőjének g y é r és
tes é r t é k ű följegyzései mellett e g y e d ü l szórványos régészeti lelete-
k — e néma tanuk — s z o l g á l h a t n a k kalauzokul nyomozásaink
>zben.
G y ő r - és a szomszéd m e g y é k t e r ü l e t é n t a l á l t kőkorszaki leletek, u .
, durva cserép-edények, k ő - és csont-fegyverek, s egyéb eszközök arról
l
nuskodnak, hogy m e g y é n k m á r ősidőktől fogva lakott v o l t . ) E g y r é s z -
1 a h a l d ú s Duna s mellékfolyói — másrészről a Bakony erdőkoszoruzta
á g a z á s a i , teljesen alkalmas tényezők voltak a cultura alacsony
k á n álló, halászat- és v a d á s z a t t a l foglalkozó őslakók szükségleteinek
2
elégítésére. Ugyancsak a l e l e t e k b ő l ) látjuk azt is, hogy e lakosság a
unamellék e g y é b népeivel a művelődés t e r é n egyenlő lépést tartott ;
m m ű v e i t maga k é s z í t e t t e , mert ó n - é s rézötvénye különbözik a római­
détól.
M e g y é n k őslakói alig voltak k e l t á k ; Balbi és Maltebrun ethno-
•ahpiai rajzában a pelasg nyelvcsalád t h r á k - i l l y r á g á t helyezi E u r ó p a
íleti r é s z é r e , a k e l t á k által lakott N o r i c u m t ó l kezdve a Duna tor-
3
jlatáig ).
Herodot idejében a Duna m e n t é b e n letelepedett n é p e k közöl m á r
4 5
m e r t é k az illyreket; Strabo ) és Appianus ) a paeon-, anthar-, japod-
i triballokat i l l y r törzseknek m o n d j á k és a beköltözött k e l t á k t ó l szor­
osan m e g k ü l ö n b ö z t e t i k . Azon k ö r ü l m é n y , hogy a k e l t á k betörése
yugotról keleti i r á n y b a n t ö r t é n t , szintén arról t a n ú s k o d i k , hogy a
•una völgye más néprajok által m á r korában meg volt szállva. Justinus
G
k e l t á k r ó l értekezvén ) irja, hogy m i d ő n G a l l i á b ó l ide becsaptak,
üámos v a d n é p r e t a l á l v á n , csak ezeknek m e g h ó d í t á s a u t á n t e h e t t é k
íjátukká s z é k e i k e t ; innét k ö v e t k e z t e t h e t j ü k t e h á t , hogy az i l l y r e k —
a t á n nem is eredeti, de a mennyire ismereteink terjednek, — a Duna
7
téliekének, következőleg m e g y é n k n e k is l e g r é g i b b lakosai v o l t a k . )

') Lasd a „ R é g é s z e t " rovatában : Ő s k o r t 257. lapon. Szerk.

2
) Archaeologiai közlemények I I . fűz. 38, 41, 44.1.
3
) Cantu: Világtörténelem I . köt. 300, 324. 1.
*) Geograph, lib. V I L
a
) Liber Illyr.
6
) Justinus: Trogi Pompeji abbreviator lib. X X I V . C. I V .
7
) Czech : „A győri vidék legrégibb időben s a rómaiak alatt" magy. tud. társ-
vk. 315. 1.
 1
Hason véleményben vannak a szláv i r ó k : Nestor és Safaryk ); ez u t ó b
szerint a Duna m e n t é b e n lakó szlávok a k e l t á k á l t a l a K á r p á t o k kö;
szoríttattak.
A kútfők mély h a l l g a t á s a ez ősidőkről a k e l t á k felléptével szüni
meg. K r . e. 590-ik év táján a galliai k e l t á k k é t hatalmas rajban költői
tek k i t ú l n é p e s e d e t t hazájokból ; egyik Belloves vezérlete alatt a m
I t á l i á b a , a m á s i k pedig Sigoves által vezetve a R a j n á n á t a Dunamellél
nek u t ó b b P a n n ó n i a nevezetű t a r t o m á n y a ellen i n t é z t e r o h a m á t . Vér<
harcokban legyőzve az i t t székelő illyreket, állandóan meg is telepec
2
tek, m i k é n t azt a kelta éremleletek is t a n ú s í t j á k ) . N a g y - S á n d o r kor£
1
ban m á r a Duna és Száva között eső f ö l d t e r ü l e t e t hatalmuk alá hajtó
t á k , folytonos harcokkal g y ö t ö r v e szomszédaikat, főleg Görögországo
mignem D e l p h i n é l (270 t á j á n K r . e.) szenvedett nagy v e r e s é g ö k u t á
m e g s z ű n t e k félelmesek lenni. S z á m b a n és erőben megfogyva, nyugodta
éltek d u n a m e l l é k i hazájukban, t e h á t G y ő r v i d é k é n is, mignem
;
magukat százados harcok k ö z ö t t fenntartó, de végre Scipio Nasica
á l t a l t ö n k r e vert itáliai k e l t á k — a bojok — a szabadságot eléje téve
szolgaságnak, szintén a Duna mellékével cserélték föl itáliai hazájoka
190.) K r . e . ) . E k k é p megerősödve ismét harciasabb i r á n y t vesznek, migner
a vállalkozó szellemű Boirebistes alatt egyesült d á k o k - és getákka
v i v o t t harc v é g r o m l á s u k a t idézte elő. A Tisza mellett v i t t véres csat
( K r . e. 40—50 k ö z ö t t ) nemcsak Boisebistes teljes győzelmével, hanem
bojok hazájának feldulásával v é g z ő d ö t t , ugy hogy Noricum keleti h a t á r
a K ö z é p - D u n á t ó l a Balaton s a R á b a t o r k o l a t á i g egy századnál továb
4
a bojok s i v a t a g á n a k (è'pypioç rcov Bőuov) neve alatt lőn ismeretes. ) .

A római hódítás kora.

A római h ó d í t á s o k k o r á v a l k e z d ő d i k tulaj d o n k é p m e g y é n k t ö r t é
5 6
neti ideje. Plinius ) és Ptolomaeus ) (első és második században K r . u.
az a z a l o k , k y t n e k és a r a v i s k n e v ü törzseket helyzik a K ö z é p
Duna mellékére. Lazius Ptolomaeus „ I n s u l a c i t u o r u m " elnevezésé
bői k ö v e t k e z t e t v e a kytneket tartja a csallóközi D u n a - á g a k — t e h á

') Slovanské Starozitnopti. Prága 1837.1. k. 930. 1.

2
) Justinus, lib. 2425. c. 2, 4.
3
) Livius 36, 38—40.
4
) Plinius Hist. lib. 3. c. 24. Strabo Geograph, lib. V . p. 212—236. Kontzu
Die Wanderungen der Kelten 179. 1. Schönvizner Antiquitates Sabar. p. 14.
5
) Hist, nat.3. k. 25.
6
) 2. k. 14 s 15 f.
 egyénk éjszaki része lakóinak a római hódítás k o r á b a n , * ) m í g A v e n -
nus a n é m e t „ S c h ü 11" elnevezésből annak scytha lakóira k ö v e t k e z t e t .
A budai G e l l é r t h e g y alján t a l á l t latin feliratú kelta sírok h a t á r o -
)ttan arról t a n ú s k o d n a k , hogy a K ö z é p - D u n a m e n t é b e n m é g a rómaiak
2 3
[éjében is laktak kelták; ) a bojokról m é g Ptolomaeus is emlékezik. )
égészeti leleteink az a r a v i s k n e v ü kelta törzsre utalnak — mint
Legyénk lakóira a római h ó d o l t s á g k o r s z a k á b a n . Czech M . B u l l e t -
4
3k ) a kelta nyelvről i r t munkája u t á n indulva G y ő r n e k „ A r r a b o n a "
evét is kelta eredetűnek mondja. K e l t a nyelven ar, a r a annyi mint a
lagasból j ö v ő (a Rabat, i . a stájer havasokból ered), o n , o n a lakást
dent, t e h á t a régiek Narabona vagy A r a b o n á j a — R á b a s z á l l á s n a k
5
del meg. ) .
6
A k e l t á k mellett harcoló n é z e t e k k e l szemben Timon ) — Tacitus
7
5mai iróra hivatkozva, ) szlávoknak tartja e törzseket.
Timon szerint a pannonok nyelve nem lehetett m á s , mint a k e l t á k
Ital elébb leigázott i l l y r e k szláv nyelve, mely a kelta uralom b u k á s á -
al ismét előtérbe lépett.
M e d d i g terjeszkedett az illyr-szláv — s meddig a levert, de k i
em i r t o t t kelta népelem, — adataink segélyével lehetetlen tüzetesen k i j e -
elnünk. A népvándorlások ez Ős hajdanában egyik n é p r é t e g a m á s i k r a
elepedett le, ezt részint k i i r t v a , részint összeolvadva a k o r á b b i lakosok-
;al ; uj n é p v e g y ü l é k keletkezett, m i természetesen a nyelvnek is l é n y e ­
ges változását vonta maga u t á n . Tekintetbe véve e g y é b i r á n t , hogy a
•alliai törzsrokonaiktól elszakadt pannóniai k e l t á k nyelve 7 század óta
nzonyos önálló fejlődési i r á n y t vett, könnyen k i e g y e z t e t h e t ő n e k tartjuk
ima látszólagos ellenmondást, mely e t á r g y b a n a régészet és történelem
:özt fennforog; sőt t e r m é s z e t e s n e k t a l á l j u k , hogy Tacitus az önállóan
ejlődött p a n n o n - k e l t á k nyelvét ellentétbe helyezi a nagyobb t ö m e g e k ­
jen lakó, t e h á t m á r nyelvi befolyásnak kevésbé k i t e t t g a l l - k e l t á k
íyelvével.

I l y tiszta vagy vegyes i l l y r - k e l t a népelem honolt a K ö z é p - D u n a

') Lazius: De republica romána, lib. X I I . 173. p.

*) Arcbaeol. közi. I I . füz. 36, 37. 1. Hatnpel : Aquincum történetének váz-
•ata 10. 1.
3
) Geogr. l i b . 2. Europa c. 15, 16.
4
) Mr Bullet, Mémoires sur la langue Celtique, Besançon. 1759.
5
) Mások a Ra bo n a nevii elnevezést veszik kelta eredetűnek, melyből csak
i rómaiak alatt fejlődött k i : A d R a b o n a, A r r a b o n a . Szerk.
6
) Imago antiquae Hungar. lib. I . c. 13. p. 104.
7
) De moribus Germaniae c. 28, 43.
mentében, t e h á t m e g y é n k t e r ü l e t é n is, midőn a diadalkoszorus róm
légiók sorai a K ö z é p - D u n á i g hatoltak. R ó m a a k ö z t á r s a s á g h a n y a t l á s
kor m á r oly t e r ü l e t n a g y s á g o t é r t el, hogy J u l i u s Caesar a barbare
t á m a d á s a i ellen csak természetes h a t á r o k segélyével vélte biztosan me,
v é d h e t n i a birodalmat. M á r benne megfogamzott P a n n ó n i a m e g h ó d í t
sának eszméje, melyet u t ó b b unokaöcscse — Augustus i m p e r á t o r fog
natosított, midőn I l l y r i á b ó l e l ő r e n y o m u l v a K r . e. 35—15-ig terjet
harcokban P a n n o n i á t ( R h a e t i á v a l és Noricummal) hatalma alá hajtott
s mint adófizető t a r t o m á n y t császári legátus k o r m á n y á r a bizta. Késői
azonban, midőn a legátusok zsarolása miatt t ö b b izben fölkelt s függe
lenségökért a kétségbeesés erejével k ü z d ő pannonok Tiberius és Germ;
nicus által (6—8 K r . u.) végleg leverettek, *) Augustus római tarti
mánynyá alakította át Pannoniát.
A D u n á n a k mint legalkalmasabb h a t á r n a k megvédése v o l t ezei
t u l Augustus és utódainak kiváló feladata ; e folyó m e n t é b e n az erode
egész sora keletkezett, szemben a K ö z é p - D u n a b a l p a r t j á r a visszavonu
és folyton n y u g t a l a n k o d ó marcomannokkal, n e m k ü l ö n b e n a V á g <
I p o l y folyók közt lakó quadokkal, valamint a Duna és a Tisza közt let<
l e p ü l t szarmata j a z y g o k k a l .
P a n n ó n i a szervezete u t á n m e g y é n k t ö r t é n e t e egybeolvad a tarte
m á n y t ö r t é n e t é v e l , és sorsa szorosan összefügg azon védelmi intézkeelésel
kel, melyeket R ó m a c s á s z á r a i Vespasián, T r a j á n , Haelrián, Antoninus Piui
Marc A u r é l , Septimius Severus, Caracalla, Diocletian, Nagy-Constar
t i n , V a l e n t i n i á n stb. tesznek e fontos h a t á r - t a r t o m á n y megvédéséin
Arrabona ugyan kezdetben m é g nem szerepel mint e pannóniai hatá
(limes) egyik védpontja, annyi azonban a régészeti emlékekből kivilág
2
l i k , ) hogy m á r az első században K r . u . Arrabona római telep volt
3
de nem oszthatjuk Czech azon állítását, ) mely szerint Arrabona neve
zetes szerepet j á t s z o t t volna a rómaiak v é d e l m i rendszerében. Arrabo
n á n a k m á r t e r m é s z e t i fekvésénél fogva sem lehetett katonai szempont
ból kiváló becse a h a d é r t ő r ó m a i a k szemében. E g y részről a Hansáj
mocsarai által, — más részről a P o z s o n y t ó l K o m á r o m i g szerte ágaz
D u n a á g a k által többszörösen födve, nem igen lehetett kitéve a barbarol
4
t á m a d á s a i n a k . ) Arrabona kezdetben i n k á b b , mint a Bregaetiumból

l
) Bio Cassius X L I X . k. 36. f. Kenner Pannónia und Noricum 2—18. 1
*) Lásd: „A megyében talált latin feliratok" 377 lapon; „Római utak" 38'
lapon és „A megye területén talált római érmek" 386 lapon. Szerk.
3
) Czech : A győri vidék legrégibb időben és a rómaiak alatt ; — magy. tud
társ. évk. 319. 1.
*) Kenner Pannónia und Noricum ; 9 8 - 9 9 . lap.
 Ó-Szőny) A r r a b o n á n át Flexumba ( M . - Ó v á r ) Carnuntumba (Petronell,
J e m e t - O v á r ) vezető katonai fout, s az A r r a b o n á b ó l egy részről Sabaria
alé (Szombathely), másrészről C r i s p i a n á n ( V a r s á n y ) á t C i m b r i a n á b a
V e s z p r é m ) vezető visszavonulási utak összekötő kapcsa, s mint a romai
édvonal kereskedelmi rakhelye szerepel. *
Arrabona azon homályból — mely azt az első századon á t fedi, —
sak T r a j á n (98 —117) idejében bontakozik k i . A dákok, jászok és a
Domitian császár á l t a l m e g s é r t e t t quadok sikerkoszoruzta betörései
smételt t á m a d á s o k a t vontak maguk u t á n . T r a j á n a b a r b á r o k teljes
negfékezését és az éjszakkeleti p r o v i n c i á k b i z t o s í t á s á t csak Dácia meg-
íódítása által vélte l e h e t ő n e k ; mely t e r v é n e k foganatosítása nagy
lorderejü változásokét idézett elő a p a n n ó n i a i v é d v o n a l éjszaki részén.
Mert m i g a pannóniai légiók ( X I I I . V i n d o b o n á b ó l , s I I . legio adiutrix
Aquincumból) a moesiai hadtestben a d á k o k ellen k ü z d ö t t e k , — nehogy
Pannónia fedezetlenül álljon az ellenséges érzelmű marcomannok és
quadok !) ellen, — a Rajna vidékéről j ö t t k é t legio ( X . gemina s X I V .
gemina M á r t i s v i c t r i x ) Carnuntum- és V i n d o b o n á b a t é t e t e t t át,
Bregaetiumban pedig állandó t á b o r á l l í t t a t o t t , melybe a Galba csá­
2
szár által tengeri katonaságból ) a l a k í t o t t legio I . adjutrix lőn elhe­
lyezve. A légióval j á r ó segélycsapatok e l h e l y e z é s e v é g e t t új erődítvé-
nyekre volt s z ü k s é g ; Kenner ez időből s z á r m a z t a t j a a R á b a t o r k o l a t á t ó l
a budai hegyekig emelt dunaparti e r ő d ö k e t ; i l y e n e k ü l t e k i n t i k ü l ö n ö ­
sen Flexum, Arrabona és Salva erődöket. M i d ő n később Dácia is
római t a r t o m á n y n y á Ion, ez által a keleti oldalról fedett pannóniai légiók
a marcomannok és quadok ellen lőnek összpontosítva, k i k a k ö z é p ­
duna felső védvonal i r á n y á b a n fenyegető állást foglaltak el. A légiók sza­
porítása és a dunaparti védvonal hosszában felállított erődök t a n ú s í t j á k ,
hogy R ó m a felismeré a veszély n a g y s á g á t , mely a m i n d i n k á b b rohamosan
előre törő, s lassankint szövetségekbe tömörülő g e r m á n o k részéről
fenyegető. A veszélylyel szemben k é t védcsoportra akadunk, u. m. a
R á b á t ó l A q u i n c u m i g nyúló erődcsoportokra a quadok ellen, s V i n d o -
bona és Carnuntum légióira a marcomannok ellen.
A védhálózat ez á t a l a k u l á s á v a l szorosan Összefügg P a n n ó n i a fel­
osztása k é t részre, u . m. felsőre (superior) és alsóra (inferior). A máso-

* Lásd : A megye régészeti térképét. Szerk.

*) A quadok Claudius korától Domitiánig római clientela alatt állottak
enuek tulajdonítható Bregaetiumnak és Arrabonának első századi jelentéktelen sze­
repe védelmi szempontból. (Tacitus Germ. I. I I . p. 63, X I I . c. 29, 31.)
*) Tacitus Hist 1. I I . c. 3.
dik század k e z d e t é i g az irók műveiben ép ú g y , mint az epigraphia
emlékekben csak P a n n o n i á r ó l van szó; 107-ben K r . u. azonban H a d r i á i
m á r mint „legátus P a n n ó n i á é inferioris" említtetik, m i a t a r t o m á n y n á l
mind katonai, mind p o l i t i k a i k ü l ö n v á l á s á r a mutat. A k é t tartomány
válaszfalát a B á b a t o r k o l a t á t ó l a S z á v a és V e r b á s z t o r k o l a t á i g von
egyenes vonal képezé, s í g y m e g y é n k t e r ü l e t é n e k egy része a R á b á t ó
a Möns Cetiumig (Kahlenberg) terjedő F e l s ő - P a n n o n i á b a —, m á s részi
1
pedig A l s ó - P a n n o n i á b a esett ). T r a j á n n a k e j ó l k i s z á m í t o t t s a növekvő
veszélyekkel arányosan fejlesztett védrendszerében Hadrian (117—138'
alatt h á t r á n y o s változás á l l o t t be. Bregaetiummal Arrabona is Felső-
P a n n o n i á h o z csatoltatott, t e h á t a légió I . adjutrix s i t t t a n y á z ó segéd­
csapatai ( I . A l a Augusta Ituraeorum) a felső-pannoniai l e g á t u s parancs­
noksága alá helyeztettek, s ezen idő óta F l e x u m ( M . - Ó v á r ) képezé as
éjszak-pannoniai védvonal központját, melynek végszárnyai Vindobom
2
és Bregaetium voltak ) .
Hadrian és Antoninus Pius uralma alatt a nyugalom napjait élvezi
P a n n ó n i a . Marc A u r é l (161 —180) uralma alatt azonban setét vészfel­
legek borulnak békés egére. A g e r m á n o k százados önvédelmi harca
165-től t á m a d ó jelleget ö l t ; a marcomannok, quadok, jazygok (167-től)
3
számos éjszaki g e r m á n s dákfajú t ö r z s e k k e l ) a K ö z é p - D u n a völgyére
törnek, s a parthokkal egyidejűleg folyó h á b o r ú miatt g y e n g é n őrzött
p a r t m e l l é k i v á r a k a t , t e h á t A r r a b o n á t is, elfoglalták. Macrinus Vindex
4
F l e x u m mellett ) szótvert seregének romjait A q u i l e j a i g — I t á l i a kapu­
j á i g — üldözve, m á r m a g á t I t á l i á t is fenyegették a győzők, midőn
v é g r e Marc A u r é l a parthok elleni táborozásból győztesen visszatérő
Lucius Verus csapataival egyesülve, a b a r b á r o k a t a D u n á n visszavonulni
5
k é n y s z e r í t é ) . Csak hosszú véres harcok u t á n sikerült v é g r e Marc
A u r é l n a k a b é k é t 174-ben a marcomannok- és quadokkal — s 175-ben
a Duna j e g é n t ö r t é n t csatározások u t á n a jazygokkal is h e l y r e á l l í t a n i .
H o g y a b a r b á r o k e betörése u t á n m i l y szomorú k é p e t n y ú j t o t t a m á r
szép virágzásnak indult D u n a m e l l é k e , — k i t ű n i k ez a b a r b á r o k r a nézve

') Cl. Ptolomaei: Geograph. 1. I I . C. X V . Minthogy a rómaiak a Közép-Duna

balpartján nem tettek állandó foglalásokat, — megyénk területén a Csiliz- és Sziget­
közt elválasztó Nagy-Dunát tekinthetjük a római uralom tulajdonképi határául; a
régészeti leletek hiánya Szigetköz vizenyős, kevésbé lakható állapotára mutat.
Csilizköz e szerint a marcomann terület kiegészítő részét képezte.
2
) Kenner : idézett müve 37. 1.
3
) Wietersheim: Geschichte der Völkerwanderungen. I I . k. 12, 39, 49. 1.
4
) Kenner: id. m. 144.1.
5
) Bio Casius 1. L X X I .
 hes békekötés föltételeiből, mely szerint a quadok 63 ezer, a jazygok
) ezer fogoly s nagy mennyiségű barom visszaadására kötelezték
gukat *) ; egy mérföldnyire vissza kellett vonulniok a D u n á t ó l ,
lynek balpartján a jobbparti erődökkel szerves összefüggésben lévő
lőörsök g y a n á n t szolgáló erődök emeltettek. A másodízben 178-ban
ört marcomann h á b o r ú b a n Marc A u r é l ismét személyesen vett r é s z t ;
közbejött halála m i a t t Commodus állította helyre a békét némi
^edmények által 180-ban K r . u . ; T r a j á n n a k k é t erődcsoportból ( V i n -
bona-, Carnuntum-, F l e x u m - , A r r a b o n á b ó l és Bregaetium-Aquincum-
í) álló védrendszere m é g a h á b o r ú folyama alatt helyre lőn állítva.
A t ö r t é n e l e m ugyan nem emlékezik tüzetesen m e g y é n k szereplé-
•ől ez időben, á m d e a futólagosan vázolt harcok folyamából eléggé
;űnik, hogy Arrabona, mint a bregaetiumi védcsoport kiegészítő
£Ja, a légiók egyes osztályainak s a segédcsapatoknak állomáshelye,
ísőségben és gyászban testvériesen osztozott a közép-dunai védvonal
yéb telepeseivel.
A marcomannok, quadok és jazygok fölött nyert diadalok nagy
Sdntélyt és fontos szerepet biztosítottak a pannóniai légióknak. A szar-
iták és g ó t h o k több ízben megújított t á m a d á s a i közepette a császáro-
t nagy részben légióink fegyvere emelte föl, vagy fosztotta meg a
Sntól.
M e g y é n k e t érdeklőleg kiválóan Diocletiánnak korszakot alkotó
alkodása (284—305) érdemel említést. Hatalmas reformatori szelleme
szervezetet adott a katonai despotismus és a b a r b á r o k sűrű t á m a d á s a i
i t t m á r roskadozó á l l a m t e s t n e k . A z általa 4 részre osztott biroda-
mból P a n n ó n i a Galerius társ-császárnak j u t o t t osztályrészül, k i A l s ó -
m n o n i á n a k a Bakony, Duna és D r á v a által h a t á r o l t t e r ü l e t é t a Balaton
2
'eiso) ) lecsapolása és erdőírtások által l a k h a t ó b b á tevén, azt a quad
s z a r m á t védvonal hosszában a R á b á t ó l a D r á v á i g külön tarto-
3
á n y n y á alakította s nejéről V a l é r i á n a k nevezte el ) . M e g y é n k
rülete t e h á t részben P a n n ó n i a - V a l e r i a , részben F e l s ő - P a n n o n i a
\annonia prima) kiegészítő részét képezte. Valeria őrségének vezére
innonia secunda (inferior) parancsnokának ( d u x ) volt alávetve,
provincia kettészakítása óta felállított 2 praetor! r a n g ú legátus

!) Kenner id. m. 52. 1. Wietersheim id. m. I . k. 47. 1.

2
) Peiso alatt némely történetirók Plinius után indulva — a Fertő tavát értik;
kérdés tisztázására nézve 1. Wietersheim id. m. I V . k. 74. jegyzetét, Kenner
üább idézett szerzők idevágó helyeit.
3
) Sextus Rufus, Jomandes Szalágyinál, Lib. I . de statu Ecclesiae Pannon.
'—33. p. Schönvizner id. m. 130. p.
Györmegye és város eeyet. leírása. ÍJO
helyett, — k i k katonai és p o l g á r i főnökei v a l á n a k a reájok bízott ta
tományoknak, — veszély idején consularis (proconsul) hatalommal bi:
legátusok kezébe e g y e s í t t e t e t t a k é t provincia hadi ereje, mint ez
fennmaradt „ara votiva"-kból k i t ű n i k . A legátus consularis méltóss
azonban állandóvá csak a harmadik század második felében l ő n ; e na£
hatalom tette döntő befolyásúvá a pannóniai h e l y t a r t ó t a trónkérdése
x
a l k a l m á v a l ) . A z e m l í t e t t intézkedéssel k a r ö l t v e j á r t a p o l g á r i kö:
i g a z g a t á s új szervezése is; P a n n ó n i a — mint N y u g o t - I l l y r i a kiegészíi
része — Nagy-Constantin óta az itáliai praefectus-praetorionak <
alattas közegeinek (vicarius, consularis, praeses, corrector) hatóság
2
alá tartozott ) .
A negyedik században V a l e n t i n i á n (364—375) alatt ismét sokí
szenved m e g y é n k a quadok pusztító fegyverétől; a betörés h í r é r e Pai
noniába siető császár boszuló h a d j á r a t a u t á n nyugalom áll ugyan l
rövid időre ; de V a l e n t i n i á n n a k Bregaetiumban t ö r t é n t halála u t á n
b a r b á r o k f ö l t a r t ó z t a t h a t l a n u l nyomulnak elő a római h a t á r - t a r t o i m
nyokban.
Arrabona s vele m e g y é n k a harmadik század elején érte el fén}
k o r á t , m i d ő n t. i . a t a r t o m á n y romanizálása m á r befejezett t é n y n y é loi
3
Vindobona- és Bregaetiumnak ) a második század vége felé nyei
municipium-rangja a római telepek virágzó állapotáról s a községi élt
fejlettségéről t a n ú s k o d n a k . Arrabona ugyan sem colonia, sem munici
pium r a n g j á r a nem emelkedett, de a t e r ü l e t é n szétszórt romokbc
k ö v e t k e z t e t v e , elég terjedelmes, népes és erőddel (praesidium) ellátót
4
város volt ) . M e g y é n k nyugoti része — a H a n s á g — akkoron mé
nagyobb terjedelmű mocsarai m i a t t gyér népességű lehetett; legaláb
az A r r a b o n á b ó l ( M u r s e l l á n = Gyarmathon á t ) Sabariába vezető ú
5
nagy kanyarodása arra m u t a t ) ; m i n d a z á l t a l A r r a b o n á n k i v ü l — a har
madik században készült Tabula I t i n e r a r i i szerint — m e g y é n k t e r ü l e t é
e g y é b római szállásokra (mansio) is akadunk. I l y e n egyebek köz
Quadrata, mely i n medio Flexo, vagyis az O v á r r a vezető ú t közepén ;
mai O t t e v é n y n é l feküdt ; a Bregaetiumhoz vezető úton (10 mp. A r r a

1
) Notitia dignitatum imp. occid. (Booking) c. 31, 32. Kenner ; id. m. 62, 64
Szalágyi u. ott 22. p.
2
) Wietersheim id. m. 3. k. 88 — 108. 1. Schönvizner id. m. 134. 1. Engel
Ungarische Geschichte I . 238.1.
3
) Katanchich: Istri adcolae I . k. 215, 216. 1.
0 Czech id. értek. 338. 1.
') Kenner id. m. 29, 104. 1.
 x
bonától) a Bakony-folyás torkolatánál ( G ö n y ő t á j á n ) feküdt ad Statuas ) .
A Ravazdon, Asszonyfán, T a á p o n t a l á l t római tégdák, é p ü l e t r o m o k
szintén egykori római, — t á n veterán telepek létezéséről t a n ú s k o d n a k .
A m e g y é n k t e r ü l e t é n lakott araviskek és eshetőleg kytnek — ha t á n
nem vesztették is el teljesen nemzeti egyéniségöket, de a polgárjoggal
2 3
jutalmazott katonai szolgálatok ) , — a szétszórt v e t e r á n telelepekkel )
és gyarmatokkal való s ű r ű érintkezés, — t o v á b b á a r ó m a i törvénykezés
és ezzel a római nyelv és civilisatio folytonos b e h a t á s a alatt teljesen
beolvadtak a római világba. A negyedik századdal kezdődik a római
uralom s vele Arrabona h a n y a t l á s a ; t ö r t é n e t e összefoly a hanyatló
birodalom t ö r t é n e t é v e l .

Népvándorlások kora.

A z E u r ó p a éjszaki síkjain századok óta föl-alá költöző néprajok

vándorlásait v é g r e a hunok részéről adott lökés tette egyetemessé.
Valens és G r a t i á n császárok idejében (377) jelennek meg a hunok az
4
A l - D u n á n á l ) ; ugyanezen évben m á r P a n n o n i á b a n is találunk huno­
kat, k i k mint római szövetségesek és zsoldos csapatok telepedtek meg
P a n n ó n i a n y i l t helyein, mert az erődök az ötödik század elején m é g
5
római őrséggel b í r t a k ) . A N o t i t i a I m p e r i i szerint a 4 - i k századbari a
liburnokból g y ű j t ö t t X . és X I V . légió osztályain k i v ü l k é t lovas csa­
6
patból ( E q u i t é s Stablesiani és P r o m o t i ) állott Arrabona őrsége ) .
A birodalom végleges felosztása alkalmával (395) egész P a n n ó n i a a
7
n y u g o t - r ó m a i birodalom t e r ü l e t é h e z kapcsoltatott ) .
A z ötödik századdal a b a r b á r - u r a l o m korszaka veszi kezdetét Pan­
noniában. A gyenge császárok nem hogy P a n n o n i á t , de m é g I t á l i á t sem
voltak képesek t ö b b é megvédeni a b a r b á r o k rohama ellen. M i k é n t a
haldoklónál először a végtag-okból költözik k i az élet, s a vér a szívhez
vonul, ú g y vonja vissza az elaggott R ó m a is elődeinek harcias szelle­
méből kivetkőzött légióit a birodalom szívének — R ó m á n a k m e g v é d é -

1
) Lásd: Római utak 384-ik lapon. — S z e r k .
2
) Becker-Marquardt : Handbuch der römischen Alterthümer 369. 1.
3
) A kiszolgált legionáriusok részint pénzzel, részint földbirtokkal lettek
megjutalmazva.
é
) Ammianus Marcellinus L X X X I . C X . Sidonius Apollinaris in Panegyrico ad
Maiorianum Augustum, Zozymus Lib. V . Pray diss, in Annal. Vet. Hun. p. 228.
Wietersheim id. m. 4. k. 319. 1.
5
) Wietersheim u. o. 318. 1. Zozymus V . 37. Prisais Rhetor, bonni kiad. 137.1-
6
) Czech id. értek. 342. 1.
7
) Priscus Rhetor id. kiad. 147, 148. p.
sere, m í g az elhagyott h a t á r t a r t o m á n y o k b a barbárok fészkelték be
magukat. Priscus Rhetor szerint 448-ban m á r egész P a n n o n i á t a hunok
u r a l t á k . A t t i l a (434—453) hatalmas szelleme egységet s ezzel ellen-
á l l h a t l a n erőt biztosított a hun elemnek; fél E u r ó p á v a l Arrabona is
őt vállá u r á n a k . A t t i l a világbirodalma azonban rövid életű v o l t ; h a l á ­
lával elenyészett az összetartó kapocs s ezzel a hun név varázsa is
m e g s z ű n t ; a góthok, g e p i d á k stb. csapásai alatt összeroskadt hun
birodalom romjain g e r m á n o k és szlávok osztozkodtak. P a n n ó n i a a keleti
g ó t h o k n a k j u t o t t , k i k h á r o m testvér (Valemir, V i d e m i r , Theodemir)
vezérlete alatt megtelepedvén, majd a garam-melléki sueveket, majd a
kelet-római birodalmat r e t t e g t e t t é k fegyvereikkel *).
A n y u g o t - r ó m a i birodalom m e g d ű l t e u t á n (476) P a n n o n i á h o z a
k e l e t - r ó m a i császár tartott j o g i g é n y t ; J u s t i n i á n a t a r t o m á n y t m e g v é d e n i
képtelen, ezt 548-ban erődítvényeivel e g y ü t t szerződésileg Audoinnak,
2
a longobárdok k i r á l y á n a k engedte á t ) . L e t e l e p e d é s e k csakhamar
ellenséges érintkezésbe hozta őket a Tisza-mellókén lakó s m á r A l s ó -
P a n n o n i á r a is kiterjeszkedett g e p i d á k k a l . A z 551-ben k i ü t ö t t harc
3
Torismundnak, a g e p i d á k k i r á l y á n a k teljes vereségével v é g z ő d ö t t ) .
A longobárd k i r á l y , hogy ellenfelét összezúzza, az A l - D u n á n á l t a n y á z ó
avarokat h í v t a szövetségesekül, a g e p i d á k földével s gazdag z s á k m á n y ­
nyal kecsegtetve a honkereső jövevényeket. A k é t t ű z közé szorított
s t ö n k r e v e r t g e p i d á k e harc u t á n l e t ű n n e k a t ö r t é n e l e m színpadáról, s
területeket az avarok foglalják el, m í g a longobárdok Narses, — I t á l i a
h e l y t a r t ó j a — vagy i n k á b b a t a r t o m á n y szépsége által édesgetve, 568-
ban I t á l i a v i r á n y a i v a l cserélték fel pannóniai lakhelyöket. P a n n o n i á t
A l b o i n l o n g o b á r d k i r á l y , — írja Paulus Warnefridus — hun-avar
barátjainak engedte á t , azon föltétellel, hogyha egykoron k é n y t e l e n
3
volna visszatérni, elhagyott székeit visszafoglalhassa ) .
A z avarokkal ismét a hun-scytha népelem j u t uralomra P a n n ó n i a
t é r é i n ; uralmuk jelleme hasonló a hunokéhoz. Chagánjaik vezérlete
alatt romboló v i h a r k é n t száguldanak csapataik majd a k e l e t - r ó m a i
birodalom, majd a szlávok s g e r m á n o k által lakott szomszéd t e r ü l e t e k r e .
M e g v e t v é n az ipar s természet áldásait, csupán prédából éltek, melyeket
a frankok által H r i n g - vagy R i n g h - n e k (az avarok n y e l v é n
H a g i a n a k , azaz egy c h a g á n székhelyének) nevezett, — sáncokkal

1
) Jornandes: De rebus gothicis e. 52, 54. Wietersheim id. m. 4. k. 19. fej.
2
) Procopius: De belle- gothico 1. I I I . 387. Pattlus Warnefridus, lib. 2. c. 5. a
longobárdok történetirója, pannóniai tartózkodásukat 42 évre teszi; e szerint már
526-ban N. Theodorik halála után történt volna letelepedésük Pannoniában.
3
) Procopius I V . 25. Paulus Warnefrid lib. 2. c. 7.
 k ö r ü l v e t t (9) körtanyájokba h o r d t á k össze. E g y ü r ü k k e r ü l e t e Pray
1
szerint 30 mérföldnyi l e h e t e t t ) ; a 20' magas és 20' széles, fölül s ű r ű e n
befásított és karók által t á m o g a t o t t fóldbástyákon belül emberhang
2
t á v o l á b a n f e k ü d t e k falvaik. Bél és L i s z n y a i ) szerint i l y a v a r g y ű r ü volt
m e g y é n k t e r ü l e t é n is. A z u t ó b b i k r ó n i k á j á b a n a 791-ik évről ezeket
írja : „ A hol a R á b a vize a D u n á b a foly, annak a napkelet felől való
szegletébe, mint egy szigetbe beszállának, mert az avarok t á b o r á t nap-
nyugot felől a R á b a vize, éjszak felől a Duna vize, napkelet és dél felől
pedig rettenetes árok őrzi vala; a gallusok, noha sok időre és sok gal-
lusnak elvesztésével ezt a nagy árkot b e h á n y t á k s betöltötték, s a z u t á n
2 3
az avaroktól el is v e t t é k " ) . Bonfin ) szerint Csallóközben kerestek
végső m e n e d é k e t a N a g y - K á r o l y á l t a l legyőzött avarok ; véleményét
Csallóköz őskori földalkotványai is t á m o g a t n i látszanak, melyeket a
4
nép — ú g y m o n d B é l ) — t a t á r ü l é s e k n e k nevez ; szerinte ezek
az a v a r - r i n g e k m a r a d v á n y a i volnának. A l i g fogunk csalódni, ha a
csallóközi G u r e w (halastó), G y r e w ( h e l y n é v ) , g y r e u b u k u r
X I I I - i k századbeli elnevezéseket az egykoron i t t létezett a v a r g y ű r ü v e l
5
hozzuk kapcsolatba ) . A G y ő r és G ö n y ő közt levő mezőn számos —
6
emberi kéz ásta gödör l á t h a t ó , melyeket Nemes S á m u e l ) az avar­
sáncok m a r a d v á n y a i n a k tart.*) A n n y i bizonyos, hogy G y ő r m e g y e t e r ü l e t e
nagy részben e g y ű r ű kiegészítő részét képezé, midőn a szlávok és b o l ­
g á r o k részéről szenvedett vereségek következtében számban és erőben
megfogyott, nemzeti egység- és erkölcseikben meglazult avarokat Nagy-
K á r o l y személyében utóiérte a nemezis boszúja. N a g y - K á r o l y — é l e t ­
7
irója Eginhard szerint ) — h á r o m i r á n y b a n szervezte (791) a t á m a d á s t ;
a D u n á n hajóhada úszott alá, a balparti sereget Theodorik, a jobbpar­
ton előrenyomulót pedig maga K á r o l y vezette az Ens folyó által h a t á ­
rolt avarok földjére. „ H á n y csata vívatott, mennyi vér ömlött, — t a n ú ­
sítja a lakosoktól megfosztott P a n n ó n i a , s az avar chán székhelyének
oly r é m í t ő pusztulása, hogy a vidéken meg nem lehet ismerni, vájjon

1
) Annales Vet. Hunn et Avar. T . I . p. 280.
2
) Notit. Hung. T . I . Krónika 2S1. 1. Ráth Károly értek. Győrvárosa neveiről.
Győri Közlöny 1858. évf. 48. sz. Új magyar múzeum 1858. évf. 563. 1.
3
) Hist. Ung. Dec. lib. 9.
4
) Notitia Hung. T . I I . 318.
s
) Ipolyi Arn.: Adalék Magyarország X I I I . századi helyirata- és földrajzá­
hoz. Uj magyar múzeum 1858. évf. 337, 538, 540. 1.
6
) Athenaeum 1841. évf. 30. sz. 478. 1.
*) Matusek a hagyományra hivatkozva e gödröket a török tábor maradvá­
nyainak tartja. Lásd alább: Szt.-Iván helytörténeténél. — S z e r k .
7
) De gestis Caroli M. ad annum 791.
lakta-e azt valaha emberi l é n y ? " (Eginhard.) N a g y - K á r o l y seregével
a R á b á n á t k e l v e , ennek t o r k o l a t á i g hatolt, s i t t — t e h á t v á r o s u n k
t e r ü l e t é n — n é h á n y napig időzvén, ismét visszavezette seregeit Bajor­
!
országba. A levert avaroknak vidékünkön fönnlevő ) m a r a d v á n y a
Thudun vezérlete alatt meghódolt s fölvette a keresztségét. A végső
csapást az egymásközt is egyenetlenkedő avarokra Erico friauli h a t á r ­
gróf és P i p i n — N a g y - K á r o l y fia — m é r t é k , k i k 796-ban a Tisza bal­
2
p a r t j á r a ű z t é k meg nem hódolt m a r a d v á n y a i k a t ) .
A frankok ezen irtó háborúja folytán e l p u s z t í t o t t t a r t o m á n y t
N a g y - K á r o l y szláv, bajor és olasz gyarmatosokkal néjoesítette be, s
ezeknek k o r m á n y z á s á t grófokra bízta, kiknek a F e r t ő - s R á b a m e l l é k é n
3
lakó keresztény avarok is alá voltak v e t v e ) . A K ö z é p - D u n a m e n t é b e n
ez időtől kezdve mind jobban előtérbe lép a szláv elem; N a g y - K á r o l y
811-ben a dunamelléki szlávok és avarok közt fönnforgó viszályok
elintézése végett hadat k ü l d , s u t ó b b Achenben Á b r a h á m avar c h a g á n
és a szláv főnökök ( M o i m i r és P r i v i n a ) jelenlétében intézi el a h a t á r ­
4
kérdés szülte viszályokat ) . J á m b o r - L a j o s a z á r t egészet képező avar
t e r ü l e t kivételével, éjszaki P a n n o n i á t Vilmos és Engiscalch h a t á r g r ó ­
fokra, — déli részét pedig a friauli herceg k o r m á n y á r a bízta. I I . J e n ő
p á p á n a k 826-ban kelt s az avarok és m o r v á k fejedelmeihez i n t é z e t t
levele az utolsó emlék, mely az avarok létezéséről t a n ú s k o d i k ; b e o l v a d t a k ,
elenyésztek lassankint az őket körülzajgó szlávok és németek tömegébe.
A verduni szerződés u t á n egész P a n n ó n i a N é m e t - L a j o s n a k j u t
osztályrészül ; alatta s u t ó d a i n a k h á n y a t o t t uralma alatt a frank fonn-
séget lerázni törekvő morva-szlávok 871-ben visszavert t á m a d á s a , majd
Vilmos és Engiscalch fiainak (Megingotus, Babo és Werinharius) az
új éjszak-pannoniai h a t á r g r ó f : Arbo ellen intézet harcai zavarják meg
5
a D u n a m e l l é k békés lakóinak n y u g a l m á t ) . V a s t a g - K á r o l y 884-ben
ismét egyesítvén a szétdarabolt frank birodalmat, A r b o helyett A r n u l -
p h o t , — testvérének Carolomannak természetes fiát — tette egész
P a n n ó n i a herceg-kormányzójává (dux), m i Arbo b a r á t j á n a k — Svatopluk
morva fejedelemnek ismételt betörését vonta maga u t á n . A barbárok
dulásait fölülmúló k e g y e t l e n s é g g e l folytatott h á r o m éves harc alatt
sivataggá lőn P a n n ó n i a ; s m e g y é n k t e r ü l e t e , m i n t a versengő felek

1
) Miként Eginhard saját későbbi szavaiból kitűnik, előbbi sorai túlzók.
2
) Eginhard u. o. ad annum 796.
3
) Pray szerint Óváron székelt az avar chagán. Annal. Vet. Hunn. et Avar.
T. 285, 286. Anonymus de conversione Carent. et Bojar.
4
) Annales Monachi Angolismi in vita Caroli M.
5
) Annales Fuldenses ad annum 871.
 izdelmeinek színhelye, l e g t ö b b e t szenvedett ez ázsiai j e l l e m ű harcok
lyamában *). A z elkövetett embertelenségek hallatára, s a szlávok
íló fegyvere elől menekülők kérelmére A u s z t r i á b a siető V a s t a g - K á r o l y
885-ben kötött békével v é g r e ismét h e l y r e á l l í t o t t a a nyugalmat. Sva-
pluk újra hűséget esküdött V . - K á r o l y n a k s Arbo visszanyerte h a t á r -
•ófi állását.
Maiglan vitás kérdés a történészek között, vájjon a béke alkal-
tával a feldúlt P a n n ó n i a N a g y - M o r v a o r s z á g h o z kapcsoltatott-e vagy
:m ? Constantinus Porphyrogenitus, Katona és Schönvizner u t á n
2
ídulva, igennel válaszolhatunk ) . E szerint m e g y é n k nyugoti része a
3
bábáig a keleti határgrófsághoz (Ostmark) kapcsoltatott ) , m í g a
lábától a D u n á i g s Balatonig terjedő rész N a g y - M o r v a o r s z á g h o z tar-
4
)zott ) . Constantinus Porphyrogenitus, Svatopluknak majdnem kor-
írsa, 949 körül ( „ A birodalom k o r m á n y z á s á r ó l " ) í r t nevezetes m ű v é n e k
2-dik fejezetében határozottan állítja, hogy a magyarok nemcsak
l o r v a f ö l d ö n azaz P a n n o n i á b a n , hanem a D r á v a és Száva
özött is laknak. A r n u l p h császár i r á n t tartozó hűségi kötelezettség
íellett b í r t a t e h á t Svatopluk P a n n ó n i a egy részével G y ő r vidékét is,
aidőn a hűség-esküjéről megfeledkezett n a g y r a v á g y ó szláv fejedelem
aegtörésére A r n u l p h szövetségre hívja föl honkereső őseinket.
A Duna völgye — t e h á t m e g y é n k t e r ü l e t e is — m i k é n t az eddigiek
ölyamából kiviláglik, a népvándorlások kiváló színhelye vala. I l l y r ,
:elta, római, hun, avar, g e r m á n (marcomann, góth, longobárd, quad) és
zláv népelemeket l á t t u n k m e g y é n k t e r ü l e t é n megjelenni, s gyors lezaj-
5
ásu uralmuk u t á n ismét e l t ű n n i ) . E l e n y é s z t e k s m á s népekbe olvadtak
De, m i k é n t a feltornyosult h u l l á m a tenger árjában.

!) Suppl. Annal. Fuld. ex Pythaeo. ad annum 884. Schönvizner id. m. 216. 1.

2
) Constantinus Porph. 81,177. 1. bonni kiadás. Schönvizner \à. m. 221—285.1.
Katona-. Hist, pragmatica Hung. P. I . p. 51.
3
) Arnulf adományozásait 888-ban Sabariában s vidékén 1. Annal. Fuld. s Fejér :
Cod. dipl. I . k. 220 s köv. 1.
4
) A Balaton vidékén lakó szlávok felett 861 óta mint Lajos német király
hűbérese, a Ratiszláv morva-szláv fejedelem által elűzött Privina uralkodott; fia
Közel halála után Vastag-Károly e pannonföldi hűbért is Svatoplukra ruházta.
Közel fia : Barszláv elpártolva Szvatopluktól, 885-ben Arnulph hűbérese lett.
SafaryJc. id. m. I . k. 801 s köv. 1. Lányi: Magyarföld hazája cimü kézirata szerint
(81.1 ) , Arnulph Szvatopluk halála után a morva-szlávok pannóniai területét Barszláv
hübérbirtokához kapcsolta.
5
) Megyénknek a N.-Duna által elválasztott éjszaki része (Csilizköz) az itt
váltakozva uralgó marcomannok, quadok, hunok, scirrek, herulok, rugiak, góthok,
longobárdok egyes csoportjai által lehetett megszállva az avar és szláv uralom
fóltüntéig.
 H o n a l a p í t ó őseink egy évezred előtt a népvándorlások utol
hullámcsapásaként lepték el a Duna s Tisza v i r á n y a i t . A z A r n u l ]
császárral k ö t ö t t szövetség díja a mai éjszak-nyugoti Magyarorszj
vala; a K á r p á t o k t ó l a Morva s Duna folyóig, t e h á t m e g y é n k éjsza
része H u b a vezér személyében m á r a magyart uralta, midőn Á r p á d
honalkotás nagy m ű v é n e k befejezésére, P a n n ó n i a elfoglalására indu]
A m e g t ö r t Svatopluk halála u t á n egymás közt is viszálykodó fiaim
gyengesége *), a német birodalom laza és zavaros belviszonyai Gyermel
Lajos alatt k ö n n y ű v é t e t t é k P a n n ó n i a elfoglalását. Á r p á d attól tartv
hogy talán az e g y e s ü l t német-szláv h a d e r ő k b e fog ü t k ö z n i a Közéj
Duna mentében, ez i r á n y b a n maga nyomult seregének harmadik oszté
lyával. M i u t á n a morva-szlávok seregét B á n h i d á n á l (Tata vidékéi
megsemmisítette, Béla k i r á l y névtelen jegyzője szerint: „ Á r p á d vezt
és vitézei S z t - M á r t o n hegye mellett t á b o r t j á r t a k é s a s a b a r i a i forrásbc
mind ők ittak, mind állatjaikat m e g i t a t t á k , majd a hegyre (Pannon
h a l m á r a ) felmenvén s P a n n ó n i a földjének szépségét látván, nagyo
örvendeztek, és onnan kimenvén a R á b á i g és R á b c á i g j ö t t e k , sőt ezeké
t ú l is kelvén a k a r a n t á n föld egy részét is beszáguldozták, s nagy mai
t a l é k k a l tértek vissza." A nagy részben elfutott lakosság helyét a sere:
nyomában a D u n á n á t k e l t magyar népség azonnal mindenfelé megszál
lotta. A róna földről származott nemzet nem kedvelte a hegyes, bérce
vidéket, s a b e n n t a l á l t népséget ott b é k é b e n hagyta élni, megelégedve]
2
h ó d o l a t u k k a l ) . E b b ő l k ö v e t k e z t e t j ü k , hogy m e g y é n k síkjain is ma
g y a r s á g telepedett le, á m b á r annak nagy részét Á r p á d a maga számán
foglalta le ; szt. I s t v á n különben alig ajándékozhatta volna meg a g y ő r
püspököt, g y ő r i k á p t a l a n t , sz. Adalbert prépostságot, a bencéseket, s
H é d e r e k e t m e g y é n k b e n annyi birtokkal, ha az valamely törzs szállási
3
lett volna ) .

Minő viszontagságokon ment á t Arrabona s vele m e g y é n k e futó­

lag vázolt népvándorlások viharaiban, — bizonytalan. A n n y i bizonyos
hogy a föl-alá költöző népek okozta romok közepette Arrabona, habái
jólétében, lakosságában megfogyva, fennállott m é g a magyarok letele­
pedése idejében is. A 8-ik század vége felé élt ravennai (névtelen)
4
földleiró m é g megemlíti városunkat ) .

!
) Luitprand. lib. I I . C. I .
2
) Horváth M. : Magyarok története I . k. 45. 1.
3
) Ráth K. id. ért. Győri Közi. 1858. évf. 49. sz.
4
) Revennts edit. Abraharni Gronovii. Lugd. Batav. 1772. 1. I V . p. 779. 1-
Czech id. ért. 345. 1.
 Szt. I s t v á n uralma nagyszerű fordulatot jelez n e m z e t ü n k életében.
A vezérek korabeli hadi kalandok betiltása, a nyugoti n é p e k t ő l k ö l ­
csönzött s a nemzet szelleméhez idomított reformjaival m e g y é n k t e r ü ­
letén rendezett államélet veszi kezdetét. A hadi kalandok folytán rab­
ságra hurcolt nagy számú német, olasz és szláv keresztény foglyok, a
német szomszédság s részben közvetlen fejedelmi behatás alatt m e g y é n k
magyar ós — Zsolt által letelepített besenyő lakossága gyorsan ment
át az erkölcsök és eszmék ama forradalmán, mely a kereszténység
s vele a polgárisodás győzelmével végződött. E szerencsésen kiállott
nemzeti válság mentette meg n e m z e t ü n k e t az avarok gyászos sorsától,
nyugot megtorló visszahatásától, s ez tette lehetővé, hogy annyi n é p ­
romok fölött, ezredéves küzdelmeit u t á n maiglan magyar szó hangzik a
R á b a , R á b c a s Duna partjain ! *)

A megye árpádkori térképének igazolása * * ) .

Sztachovics Remigtől.

A g a a r , villa. 1267. F e j é r C. D . I V . 3. 423. V i l l a Agaar Pauli, ab

occidente praedii Giurmoth.
Á r p a d , terra Reginalis. 1270. R á t h K . H . O k m t . I . k. 48 1. most a
Böősi h a t á r része (Pozsony-m.).
A r p a s , portus. 1037. P r i v i l . S. Steph. Regis. — 1222. terra Bysse-
norum de Arpas. Pannh. orsz. l t á r Capsa V . E . P r i v i l . Julae.
Palatini super Libertate Byssenorum. m. K i s - A r p á s .
A s s c u n , villa, populorum Reginae. 1235. Pannh. l t . Capsa V . W »
1250. Pannh. ltárból A r p h . U j O k m t . I I . 1 okm. Reambul. metar.
„ H y m u d quae alio nomine Nelka dicitur . . est conterminalis per
circuitum cum his villis Nulos, Ganth, Nema, Tapan, Toryan et
Asscun." m. Asszonyfa.
A s s u a n t h e u , praedium, eintum 1226. Pannh. ltár Capsa X V I I I . T .
1250, A r p h . U j O k m t . I L 1. okm. Servientes Ecclesiae S. M a r t i n i ,
15 manisones m. Á s v á n y t ő , csárda a N.-Puna partján.
c

B a n a, Eccl. S. Crucis de Bana. 1249. Pannh. l t á r Capsa VT. O. Ca­

strum, ad Zuluga-Gewr pertinens, cum W e r t h terra Castri Bana.
1256. F e j é r C. D . I V . 2. 367. m. Bana, K o m á r o m - m .

*) A történelmi fejlődés fonalát »a m e g y e h e i y t ö r t é n e t e« 490. lapon

szövi odább. — S z e r k .
**) Fölvettük ezen igazolásba azon helyeket is, melyek nem tartoznak ugyan
megyénkhez, de térképünkön láthatók s ennek mintegy keretét képezik.
B a r á t h, villa. 1200. Udvornici Regis. F e j é r C. D . I I . 382. Barathj
i n Sokorow alias Baratsucoruo. 1251. Pannh. l t . Capsa L X I L O
Vinitores Regis. 1266. F e j é r C. D . V I I . 5. 346. — X V - i k század-
ban Zeutheur v. Sötör néven. Pannh. ltár. most N a g y - B a r á t h .
B a r s o n u s , praedium. 1221. Pannh. l t . Capsa I V . B . — 1249. Popul:
R e g i n á é Templariis donati. Pannh. l t . X X X I I I . Z. — 1250. Á r p h
Okmt. I I . 1 okm. „ H e c h aliter Barsonus . . . novem mansiones e1
i s t i sunt de génère Curialium Comitum, et debent fieri, si homines
boni et fidèles fuerint." m. Bársonyos. ( V e s z p r é m m.)
B a r b a c z , v i l l a . 1251. F e j é r . C. D . I V . 2. 88. m . Barbacs.
B e d e g h , terra. 1161. F e j é r C. D . V I L 5. 121. m. Bödöge.
B e u s, terra j u r i s d i c t i o n s Reginalis. 1270. R á t h K . H . Okmt. I k. 4£
1. m. Böős (Pozsony m.)
B o b u t , villa. 1262. R á t h K . H . Okmt. I . 36. és 1270. I . 47. m. K i s -
Babóth.
B o l o n , villa. 1252. F e j é r C D . V I I . 5.306—7. „Villa Medve . . versus
aquilonem tenet metam cum villa Bolon, quae est Ecclesiae B
V i r g i n i s Jauri." — 1270. R á t h K . H . Okmt. I . 50 1. „ t e r r a pulsa-
torum Ecclae Jaurin. de Bolon." m. Balony.
B o y e h, villa. 1252. F e j é r C. D . V I I . 5. 306. m. Nagy-Bajcs.
B u d r u g „ T a n y a c u m t r i b u t o de foro et portu." 1240. Pannh. l t . Capsi
V . C. m. pusztahely V é n e k átellenében.
B u h u n , v i l l a . 1240. „ J o b a g y o n e s Castri Musun." Pannh. l t . Capsf
L I X . Ccc. m. Bőny. g

C a p a, villa. 1267 F e j é r C. D . I V . 3. 423. „ C a p a Joannis filii Nicolai

de Babuna, a meridie praedii Giurmoth. m . puszta hely.
C a p i , terra 300. iugerum castri Geuriensis. 1209. F e j é r C. D . V I I . 1
190. — Kapy, terra. 1251. F e j é r C. D . I V . 2. 88. m. K a p i .
C a t l u , praedium. 1210. Pannh. l t . Capsa V . F . Donatio Catlu et Opuf
fratris eiusdem. 1220. Capsa X X X I . V . Catl. — 1221 és 122(
C a l d ; továbbá Caltháza, K á t h á z a . m. K á t i puszta. (Veszprém­
megye.)
C e b h-R u o z d, villa Cebh Comitis, quae alio nomine similiter vocatui
Ruozd. Jobagyones l i b e r i serviunt Monasterio i n equis propriis
sed alia officia non faciunt. 1250. Pannh. l t á r közölve Á r p h . Uj
Okmt. I I . 1 okm. 1363. Cebhroazd. G y ő r i t ö r t . füz. I köt. 25 1
R á t h K . „Asszonyfai levéltárában". A g y ő r i k á p t a l a n o k m á n y a i b a !
a Cebhek neve mint Comités Curiales sokszor fordul elő. Nagy- és
 Kis-Ravazd között hatvan holdra ment Cebh-Ruozd t e r ü l e t e , mely
. most a ravazdi h a t á r része.
e c h u n , possessio. 1258. Pannh. l t . Capsa X X I I I . K . Conradus
filius P e t r i de Chechun. — Chechun major et minor, possessio.
1282-ben mint Donatio S. Ladislai Regis o k m á n y o k k a l védelmez-
tetik. Pannh. l t . Capsa X X V I . V . m. Csécsény.
y I c h , aqua. 1270. R á t h K . H . Okmt. I . 49. „Deinde venit (meta) ad
aquam Megeag vocatam.. dehinc venit ad aquam Chylch." m. Csiliz.
i m u d i , v i l l a . 1001. P r i v i l . S. Stephani Regis. — H y m u d , v i l l a .
P r i v i l . S. Ladislai R. — H y m u d alias Nelka. 1250. Á r p h . U j O k m t .
I L 1 okm. „ J o b a g i o n e s équestres udvornici, coci, équestres servien-
tes, pelliparii, tornatores, lotores, tavernici, praecones, pistores,
sutores, marcium parantes, fabri, carpentarii, összesen 167 man-
siones." m. Nyalka,
i t u a n , possessio. 1270. „ E g i d i u s Comes de Chituan emit sedecim
jugera i n Turdemech. F e j é r C. D . V I L 3. 66. m. Csikvánd.
o n u k, v i l l a . 1216. Pannh. l t . Capsa X X X I . G. — 1234. F e j é r C.
D . V I I . 1. 239. m . Csanak.
u n t e y, alias Gund, v i l l a . 1240. Pannh. l t . Capsa V . C. Donatio.
„ H e r u c h de v i l l a Chunthey . . Chuntey penes Danubium cum
Tanya Budrug, cum tributo de foro et portu B u d r u g . " Most
puszta hely, Gönyőtől nyugotnak.
c h o u , praedium. 1226. Pannh. l t . Metales. — Cychou, villa. 1268.
„quae est Castri Kamarun. F e j é r C. D . I V . 3. 453. m. Csicsó.
( K o m á r o m m.)
u n , villa. 1228. R á t h K . H . Okmt. I L 4. m. K ó n y .
u c i f e r o r u m villa. 1260. 1269. 1271. F e j é r C. D . V I L 5. 347.
Czech J á n o s jegyzete szerint „ v u l g o J á n o s Pap országa; V i l l a e
B a r á t h y contermina est sub nomine N a g y r é t . " — 1271. F e j é r
C. D . V I . 1. 147. „placuisse et placet hospites nostros de Jaurino,
ad Castrum transferre Jauriense . . populos Episcopi et C a p i t u l i
Jauriensis . . adhuc u t pro aedificiis reparandis virgas et pálos
habeant."
L r u m z u e , possessio. 1206. F e j é r C. D . I V . 1. 36. j a v í t v a V I I . 1.
170 és 171. 1. „ P e t r u s de Vkas et quidam alii de Curumzue Geuri-
ensis Dioecesis — item Dianus et filii sui Michael et Paulus et
quidam a l i i Geuriensis Dioecesis — Conventum de Monte S. Mariae
i n H u n g á r i a possessionibus et bonis aliis spoliarunt, usque ad
effusionem sanguinis i n quosdam fratres (eiusdem Conventus)
 maims iniecerunt. Korumzo, 1389. X . 1. 544. — Koromzo, 1
X . 7. 820. — Azonban m á r 1345. Koronzou, villa. F e j é r C
I X . 1. 334. m. Koroncó.
I ) y m , Capella S. Nicolai i n — 1231. Pannh. Orsz. l t . Capsa I
Comes Gugh pro Capella S. Nicolai fundat sacerdotem et pe
tuam lampadem. m . D e é m ( V e s z p r é m - m . ) .
D o m b o t e l e k alias Chikator, v i l l a ; sz. I s t v á n idejétől a varsi
birtok alkotó r é s z e ; de 1356-ban m i n t g y a r m a t o s í t o t t villát P»
h e l y s é g g e l e g y ü t t Gara M i k l ó s , 1656-ban pedig J á n o s , Zsigmi
M i h á l y és I m r e g a l á n t h a i E s z t e r h á z y grófok, ellenmondás dac
elsajátították, m . S i k á t o r . ( V e s z p r é m - m . )
D u r u g , terra. 1252. Bela Bex Marcello Comiti nomine M o r t u n t e r
D u r u g Posoniensis et Musuniensis Castrorum donat. Quae su
dem terra i n parte orientali commetanea est terrae v i l l a r u m C
es U r u z ; ex parte merid. Generationis Patruh; ab occid. vero t<
metam cum Jobagionibus Castri Musun, et ab aquilone cum pop
villae D u r u g . Pannh. l t . Capsa L V I I I . O. Durug, villa, lî
Pannh. l t . Capsa I X . H . H á r o m részből áll : „plaga orientis
possessio D u r u g vocata Dominae r e g i n á é ; a plaga merid. joba^
num Castri M u s u n ; a plaga vero occid. possessio Abbatis S. Mai­
dé Sacro Monte P a n n ó n i á é . " m . P ü s p ö k - A l a p főrésze.
E c h , villa. 1185. Servientes Castri Jauriensis. Pannh. l t . Capsa X
L . Bela I I I . Dominicum et Helus fratres Nutricis filiae regis
servientibus Jobagiones castri ; Vasard et Vendegh filios eiusc
Nutricis Liberos deciarat. — Ecch, 1240. „ V i n i t o r e s Regis, —
una vinea, quam ipsi iidem colebant, de media parte v i n i d
partes nobis, terciam vero Comiti Jauriensi, media parte eis rei
nente pro cultura sua, solvere consueuerunt." R á t h K . H . Ok
I I I . 5. m . N a g y - É c s .
E l c h e n , praediiim „ q u o d alio nomine vocatur Barba. Civiles Ca:
Barba. 1250. A r p h . U j Okmt. I I . 1 okm. m. Borba, puszta.
E r e c u , lacus. P r i v i l . S. Ladislai R. (sine anno) Confirm, per A n d r e
I I . et Belam I V . Pannh. l t . Capsa I L B . I V . A . — Erechtu, p r
dium 1250. Á r p h . U j O k m t . I I . 1 okm. „aratores, habent terr
ad duo aratra." m . Erecs-puszta. ( K o m á r o m m.)
E u r e m v. E u r v e n ad villám Guny. Pannh. l t . 1223. Capsa I . Z. 12
Capsa X X X I . B . „Tertiana partem Danubii integraliter, qi
Tanya dicitur, quae Castrensibiis Zulga-Geuriensibus et Udvorn:
Regis de v i l l a Guny contingebat, cum tota tertia parte voragi:
quod vulgo Eurem dicitur, infra omnes terminos eiusdem vil]
 contulimus." ( M á s a V á g m e l l é k i Eurem.) Pannh. levéltár 1222.
Capsa I . A . m. tanya G ö n y ő alatt.
• k y n , villa. 1250. Pannh. l t . u t á n Á r p h . U j Okmt. I I . 1 okm.
„ V i n i t o r u m mansiones 28. Jobagiones ad 35 aratra." — 1286.
Pannh. l t á r Capsa I I I . C. „Ecclesia S. Michaelis Archangeli i n
dicta E u r k e n habita." m. Ö r k é n y .
k e r t h, terra, 1037 és 1086. Pannh. l t . Capsa X I V . A . X V . Oo.
H o g y neve a népnyelvén v á l t o z o t t , mutatja a 18-ik század elejéről
fennmaradt megjegyzés : „Modo Hencse, aliis I n c h e ö , rusticis
H u g y ó - H e g y , alias L e n c s e - S z é l . " A kis-megyeri p u s z t á n a k déli
nagy ú t mellett eső része v o l t , mely egykoron a n y u l i h a t á r b a
tartozott, és a 14-ik században p e r t á r g y lett : „Colomannus ( I I . )
Eppus Jauriensis, quoddam privilégium D . Caroli Regis prae-
clarae memoriae Patris sui Charissimi produxit i n causa N y u l ,
Megyer et Felkert." 1368. Pannh. l t . Capsa X X X I I . L . ós L I . D .
s o k , ellentétben Olsukkal vagyis a szt-mártoni v á r a mezőváros­
sal — e g y e d ü l a v á s á r t engedélyező királyi o k m á n y o k b a n fordul
elő ; és csakugyan a vásárok 1786-ig fenn a v á r körül tartattak
meg. — 1334. 1453. Pannh. ltár.
r r e g h a z . 1220. Pannh. l t . Capsa X X X I . V . Metales Capli J a u r i ­
ensis „pro Ecclesia Feyreghaz, terrae v i g i n t i aratrorum, ex dona­
tione Catlu." 1630. F e y r e g h á z vagy F e l i - E g y h á z . — 1670. F e j é r ­
e g y h á z alias T á p l a n . — 1694. F e j é r e g y h á z alias F é l e g y h á z . E z t
450 évi háborítlan b i r t o k l á s u t á n , 1657-től 1720-ig t a r t ó perben
Pannonhalma elvesztette. Pannh. l t á r . m . T á p l á n y .
11 h , v i l l a . 1250. Á r p h . U j O k m t . I L 1 okm. „ H y m u d est conter-
minalis per circuitum cum his villis Nulos, Ganth, Néma, Tapan,
T o r y a n e t Asscun." N e v é t fönntartja a g y á n t i dülő, mely Mindszent
nyugoti h a t á r á v a l szomszédos ; most a p á z m á n d i és nyalkái h a t á r
részét teszi.
i r m o t h , praedium. 1267. F e j é r G D . I V . 3. 423. „Dos Dnae
Annis relictae Nicolai de Babuna, vicinas villae Giurmoth, Capa,
Agaar."
i r m o t h , v i l l a . 1267. 1. f. Bucharii Regis, m . G y i r m ó t h .
e c h y , terra. 1244. Pannh. l t . Capsa X X X I . L . egy része U d v o r -
nici Regis, m . Gícz. ( V e s z p r é m - m . )
e n e u , v i l l a 1222. Gunyu 1225. I I . A n d r á s a m á r b i r t 30 mansio-
hoz a 15 h á t r a l e v ő t S z e n t - M á r t o n n a k adományozza. — Gunu 1227.
Pannh. l t á r : „ D e Jobagionibus ad nostram Reginam pertinentibus,
 qui ad exercitum ire soient." Gönyőt, S á g h o t , T á p o t és Szó
Miklóst 1537-ben T ö r ö k B á l i n t rabolta el, 1626-ban m e g t a r t í
Eszterházy János.
ö u g I i , possessio. 1267. Pannh. l t . Capsa X I I . B . Comes Conra
filius Kulchey de G u g h Monasterium S. M a r t i n i , uxor eius i l
Vallis Veszprim. ingreditur, et partem suam de Gugh Ecclei
S. M a r t i n i donant." m. Gugh, puszta.
H a r az t h y , villa. 1250. Á r p h . U j O k m t . I I . 1 okm. Fyus con
minalis cum Harazthy. •— Horozt, 1268. F e j é r C. D . I V . 3. 4
Horozt inter Fyus, Kulchud, Gyuler et Thon. m. puszta b
F ü s s mellett ( K o m á r o m - m . )
H e c h e , praedium. 1172. Pannh. l t . Capsa I X . N . Donatio Com
Comitis de praediis Heche (et Sisou-Csicsol Somogy-m.) cum t r i
vincis i n Mef'u ( M é n f ő ) . — 1221. possossio. Metales Capli Budei
pro Heche. Capsa I X . O. m. Heese, puszta.
H é d e r v á r . Ennek Gejza fejedelem korában, 990 k ö r ü l , Hedericl
Wolfger A l e m a n n i á b ó l származó hamburgi gróf testvérek á
eszközlött építését — bőven adta I p o l y i A r n o l d „Csallóköz i
e m l é k e i " cimü m u n k á j á b a n , 162—171 1.
H o r o z t h y , possessio (?) 1251. Fundatio Praepos. de M ó r i c z h
F e j é r C. D . I V . 2. 86. „ I t e m i n Pok contulimus terram ad i
aratra . . quae ab occidente tenet metam cum Jobbagyonibus A
zonum Regis de Horozthy." m. szántóföld, T é t h közelében.
J a u r - y a n a , civitas. 1009. F e j é r C. D . I . 292. — Geor, 1111. F.
C. D . I I . 57. t o v á b b Geur, Gewr és 1218. Theiner Monum. Hu
I . 26. o k m á n y : „ P e t r o Joriensi Episcopo". Ezzel egy szármáz
a magyar G y ő r . — Moson-sopronyi h o r v á t nyelven mai na
Jur. N é m e t ü l Raab. A római Arrabona kelta é r t e l m e : „a fc
melletti lakhely".
I k r e n , possessio. 1324. F e j é r C. D . V I I I . 2. 562. m. I k r é n y , pus
I l b e w , v i l l a . 1210. Donatio Opous fratris Catl. Pannh. l t . Capsa
F . Ilbeu, 1221. Comfirm. A n d r e á é I I . ismételve 1226. Capsa
B . — Elbu, Fassio Relictae Opouch de v i l l a Sceuleus et t(
E l b u 1240. Capsa V I I I . H . — 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . 1 o
„ L i b e r t i n i 35. mansiones. Conterminalis cum villis Beth, Vc-
Tarcan; ceteri vero commetanei sunt populi R e g i n á é . " m. Ü
puszta. ( K o m á r o m - m . )
J o r m o t , praedium, 1157. Pannh. l t . Capsa V I I . B . Adalbertus ír
Geyzae Regis Rogerio Regi Siciliae verba legationis latu
 dispositionem i n mortis casum facit de bonis suis Narage, Philes,
Drue, Sac, Jormoth (et Gormoth), Priza, insula Obde." — Gyar­
math 1268. F e j é r C. D . I V . 3. 488. m. Gyarmath.
r e n v. I y r e n, possessio. 1257. Pannh. l t . Capsa I I I . Q. Metales „ i n t e r
E u r k y n , D u r u g h et Peer . . cum loco Ecclesiae S. Gregorii Papae
quondam i n i b i habitae. Yrent a T a t á r elpusztította. Pannh. l t .
Capsa I I I . P. 1262. — C. I I I . C. D . 1263. „ A d plagam meridiona-
lem sunt duae metae iuxta viam antiquam, quae vulgariter Sokorout
vocatur." m. szántóföld a peéri h a t á r b a n .
L G Z W ,villa, Castrensium de Camarun. 1268. F e j é r C. D . I V . 3. 446.
m. Keszi. ( K o m á r o m - m . )
Ü i s - R u o z d , praedium. 1363. A Győri történ, füz. I , k. 15—49. és
116—154. 1. R á t h K . által közzétett „Asszonyfai O k m á n y t á r "
elkülönítve adja Nagy-Cebh és Kys-Roazd rég egymástól füg­
getlen helységeket. H a t á r a i k á r k o k által most is felismerhetők. —
F e j é r C. D . I V . 2. 485. o k m á n y a nem 1259-ről, hanem 1509-ről,
Kis-Ravazdnak a főapátság által t ö r t é n t megvételéről szól. Capsa
X X I V . A . — most a ravazdi h a t á r részét teszi.
k u l c h u d , villa. 1252. F e j é r C. D . V I I . 5. 305. „ I t e m contulimus
(Praepos.de Thuruch)duas villas K u l c h u d et Negeven vocatas, una
cum populis nostris condicionariis, i n eisdem villis residentibus ad
Castrum Golguch quondam pertinentibus (qui) tenentur de singulis
decern mansionibus i n uno curru proprio ad praedictum monaste-
r i u m de T h u r u c h . . honéra seu victualia deportare." U . o. 307. lapon:
„curriferi i n duabus villis K u l c h u d et Negeven existentes tarn
t r i b u t u m quam collectam i n medietate solvere teneantur, prout
eorum condicio i d requirit ab antiquo." A z é r t a F e j é r C. D . V I I .
5. 346. téves „cruciferos nostros i n duabus villis K w l c h u d et
Nageven" — curriferos szóra j a v í t a n d ó . — 1535. Pannh. l t . Capsa
X . H . szerint zalamegyei L e s s e n c e - I s t v á n d d a l becseréltetett, m .
Kulcsod.
[ u s , possessio. 1270. F e j é r C . D . V . 1. 28. „possessiones Kus, videlicet
terram Castri Musuniensis, et terram Thet, terram Byssenorum,
vicinam terrae ipsius de Pok, i n Comitatu Jauriensi existentes."
M i n t h o g y Kus helyisége szorosabban m e g h a t á r o z v a nincs, nem
t e h e t t ü k azt a rába-patonai „koosi" dűlőre.
j a z y , v i l l a . P r i v i l . S. Ladislai R. — 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k.
1 okm. „Jobagiones équestres, pelliparii, carpentarii, praecones,
udvornici, servi aratores." m. L á z i . (Veszprém-ni.)
M a 1 o m s o k, terra. 1271. F e j é r C. D . V . 1. 148. „Contulimus et eisderr
(Civibus Jauriens.) terram Castri Jauriensis, Malomsok vocatam
u l t r a Danubium usque Zamoly existentem." H e l y é n most Rév­
falu és Újfalu.
M a r c h y t h a , locus. 1228. Metales de Con. „ p r o g r e d i t u r meta a<3
viam per quam tenditur de Con ad Marchytha." R á t h K . H . Okmt,
I I . 5. — „ D a t u m apud pontem M a u r i c i i . " — 1242. F e j é r C. D
X I . 399. — Mauruchida, terra. 1251. F e j é r C. D . I V . 2. 85. m,
Mórichida.
M a r k a t a , villa. 1282-ben mint sz. L á s z l ó k i r á l y adományát—- ennek
okmányaival sikeresen védelmezte Pannonhalma. Capsa X X V I . V .
most Markota.
M e d v e , v i l l a , Castri Posoniensis. 1252. F e j é r C. D . V I I . 5. 306,
„ V e i s u s aquilonem tenet metam cum v i l l a Bolon, quae est Eccl. B .
Virsdnis J a u r i . . . versus orientem contiguatur terrae villae Rod-
van, quae est Abbatis de Zobur," m. Medve.
M e n f u, csatahely, 1044. j u l . 5. Szalay, M a g y a r o r s z á g T ö r t . I . 135. —
Mefu, vinitores 1172. Pannh. l t . I X . N . — Menfu, villa. 1250.
A r p h . U j Okmt. I I . k . 1 okm. „ T h u n o conterminales habet villas
Menfu, Pech et Szemere." m. Ménfő.
M e r e n a , v i l l a . 1220. Pannh. l t . Capsa X X X I . V . Metales Capli
Jaurin. terrae v i g i n t i aratrorum pro Ecclesia Feyreghaz; — hol
Martinus de Merene aliter M e g é r mint Commetaneus jelen van. —
1221. Capsa I X . O. Metales Capli Budensis pro Heche. — 1638.
T a r i s z n y a v á r neve alatt fordul elő. m. Kis-Megyer, puszta.
M i n d s z e n t , possessio. 1235. Pannh. l t . Capsa L T X V I I L E . „ P a r t é m
quoque quam habetis i n villa et terra de Nema, cum Ecclesia
Omnium Sanctorum." — Mindszent, villa. 1324. Capsa X I X . Ce.
m. Mindszent.
M u l u n s u k , possessio. 1325. R á t h K . H . Okmt. I I I . 76. m. Ó - M a ­
lomsok.
M y c u d, villa. 1250. A r p h . U j Okmt. I I . 1 okm. Semyansuka conter-
minalis cum villis Poznan et M y cud." — 1253. Pannh. l t á r Capsa
I X . E . „Fassio Viduae Comitis Hab, super terra sua Poznan,
titulo Dotis ab Andrea de V i g m a n , Nicolas filio et M y k o n e
f i l i o M y k e acquisita, cum quatuor vineis i n Poznan — Sukuro
habitis — Ecclesiae S. M a r t i n i donatis." m. szántóföld, S á g h
mellett.
N a g e v e n v. N e g e u e n , v i l l a . 1252. F e j é r C. D . V I L 5. 307. és 346.
„Condicionarii et curriferi regis i n villis K u l c h u d et Negeuen."
 Puszta helyén — „ n e g y v e n " nevű dűlőn — mint emeltebb helyen
é p ü l t a kulcsodi major.
a g y - M e g y e r , v i l l a . 1252. F e j é r C. D . V I I . 5. 303. és 307. „ V i n i -
tores nostros de Sokorou iuxta Jaurinum i n villis Ech, Sceuleus,
M e g é r , i n Barath, i n N u l , i n Tarian, et i n m a i o r i M e g é r ( i g y
a 303. lapon, 307-iken pedig i n v i l l a J a u r i e n s i ) constitutos —
dimidiam collectam et dimidium tributum solvere debeant." U g y a n
i g y 1266. F e j é r C. D . V I I . 5. 346. H a t á r a Szabadhegy nyugoti
h a t á r á b a olvadt, mert Szabadhegy keleti részét a szent-mihályi
possessio adta.
e m a ( C h á k - N . ) villa. 1250. Á r p h . U j Okmt. I L 1 okm. „ H y m u d
conterminales villas habet Nulos, Ganth, Nema, Tapan." T o v á b b i
okmányokban : Csák-Néma. m. puszta.
é m a (Kolos-N.), praedium. 1226. Pannh. l t . Capsa X V I I I . T. m.
Néma. (Komárom-m.)
o v a c , terram, 1210. Geuriensi Castro subtractam Poth Palatino con-
tulimus. F e j é r C. D . I I I . 2. 472. m. Nóvák, puszta. (Moson-m.)
u l o s , terra, 1137. I I I . Béla megerősíti Hoda ajándokát. Pannh. l t á r
Capsa X X V I . O. — 1271. Capsa I I I . N . Metales de Nulos; most
a „ n y ú l d o m b " a p é r i h a t á r b a n tartja fenn e r é g i birtok emlékét.
u u l , v i l l a , 1037. P r i v . S. Stephani pro M o n . S. M a u r i c i i de Bel. —
N u l u 1086. P r i v . S. Ladislai. Pannh. l t á r . — 1240. R á t h K . H .
Okmt, I I I . 8. Servientes Castri Jauriensis. — 1252. és 1266. (1.
Nagy-Megyer) Vinitores Regis, subsunt Comiti Pincernarum, sicut
i n Toryan, Ech et Sagh. — m. N y ú l .
b d e, insula. 1157. Pannh. l t á r Capsa V I I . B . Donatio A d a l b e r t i (1. Jor-
mot.) Abda, villa. 1208. F e j é r C. D . I I I . 1. 67. Monasterií S.
M a r t i n i . 1221. Pannh. l t . Capsa I V . B . „ I t e m dederunt Leusta-
chius et H y l t a i n insula Abada praedium unum cum decern man-
sionibus libertinorum." 1225. Comes Demetrius et Fabianus Miles
Montem Quizin et insulam Obde occupant, et a l i i usque circa
1360 detinent; idem facit Caplum Jauriense a 1360—1414, quo
insula inter Capitulum et Monast. S. M a r t i n i d i v i d i t u r . Pannh.
l t á r Capsa V I I . D . X L K . V I L L . X X I . N . — Abada 1255.
F e j é r C. D . I V . 2. 323. Mos antiquus i n exigendis tributis, T r i b u -
tariis de Jaurino, de Abada et de Fizegtu observandus praescribitur.
Stephanus V . idem confirmât 1270. Hormayr, "Wien. I . köt. D i p l .
X X X . m. Abda.
h s u n , v i l l a . 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm. „Nomina Jobagio-
num Nicolaus, Mocus, Suprun, cum propria terra eorum haeredi-
Györmegye é"» város cjryet. leírása. 3\
 •

taria". Mocus, Suprun mint apátsági j o b b á g y o k a 1235-iki pycu

o k m á n y b a n fordulnak elő. B i r t o k u k a szent-mártoni község hat:
r á n a k déli részét képezi.
O l s u k , praedium. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k . 1 okm. az elpusztu
P a n n ó n i a praedium helyén, mégis m á r 57 mansioval : „vinitore
artifices, fabri, pulsatores — qui omnes sunt servi empticii i
donati." Olsuk 1582-ben Alsók nevét „ S z e n t - M á r t o n " névvel vá
totta fel.
O l u p , v i l l a . 1233. Pannh. l t . Capsa I I I . A . X X V I I I . C. Portitor.
Capellae Abbatis. Zenpetur-Olup, 1286. Capsa I I I . C. „cum loc
Ecclesiae S. Gregorii Papae. Jobagiones liberi 8 mansiones, eque:
t r è s servientes 9 mansiones, pulsatores 8 mansiones, sacriferi
mansiones." m. R é t - A l a p , puszta.
P a n n a v a d , villa. 1037. P r i v i l . S. Stephani R. Capsa X I V . A . -
1086. P r i v . S. Ladislai R. Capsa X V . Oo. m. P o n y v á d .
P a n n ó n i a , praedium. P r i v i l . S. Ladislai R. Pannh. l t . Capsa I I . 1
Szent L á s z l ó s a következő á r p á d h á z i k i r á l y a i n k a pannonhaln
birtokot megerősítő o k m á n y a i k b a n b i z o n y í t j á k : „ P r i m u m pra(
dium est P a n n ó n i a " . „ M o n a s t e r i u m S. M a r t i n i supra Pannóniai
situm." Chronicon Hierosol. I L 1. ad a. 1096. „ R e x Colomannn
iussit eosdem (30) legatos Ducis, honorifice i n palatio suo hospitar
i n loco qui dicitur P a n n ó n i a , ubi per dies octo, omnia eis neces
saria, i n ipsa regis mensa, afnuenter ministrata sunt."
P á n z s a . T a r j á n t ó i délnek ezer lépésnyi távolban t i z e n k é t forrásbí
java viz fakad, mely a kerekedfői tavat képezi. E m l é k s z i k ról
a N é v t . J e g y z ő (50. fej.) „ D u x autem Á r p a d et sui milites sí
eundo i u x t a m o n t e m S . M a r t i n i c a s t r a m e t a t i s u n l
e t de f o n t e S a b a r i a e tarn ipsi quam eorum animalia bibe
runt." A forrásokból képezett halastavat említi az 1258-iki Panni
l t á r Capsa X I . L . okmány : „ R e t u l i t — — talem inter eos pr
bono pacis fuisse divisionem. Quod dicti populi dédissent centur
iugera terrae, quorum triginta sunt fimata, septuaginta ver
campestria A b b a t i (S. M a u r i t i i de Bel) certis metis assignats
e x c e p t a P i s c i n a , foeneto et terra pascuali, quae sunt i n com
muni relicta sine divisione." L á s d a l á b b : S a b a r i a n á l .
P a t a s , terra, 1270. F e j é r C D . V . 1. 96. „ S t e p k a n u s p r i v i l é g i u m Bela
regis de terra Patas Monialibus i n insula leporum donata confir
mat." Ugyanezek b í r t á k a szomszéd Zakalust 1383. É r s e k i ltá
D D . „terrae superioris Zakalus inter apud manus Religiosarun
 Dominarum Sanctimonialium de Insula Leporum habitae." —
Pottouch, villa. 1268. F e j é r C. D . I V . 3. 451. „Villa Fyus i n una
parte ad occidentem tenet metam cum villa Pottouch ad lacum
vocatum Megeag; postea transit aquam Chelch ad villain Radovan,
ubi finis est terrarum dictae villae Fyus." m. Patas.
P a t o n a, villa. 1253. Pannh. l t . Capsa L V I I I . C. Bucariorum D o m i n i
Regis, m. L o v á s z - P a t o n a . ( V e s z p r é m - m . )
P e c h , villa. 1250. Á r p h . U j O k m t . I I . k . 1 okm. „ T é n y ő conterminalem
habet villám Menfu, Pech et Zemere." m. F e l - P é c .
P e r , villa. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . 1 okm. „ P r e k e — est contercni-
nalis cum his v i l l i s videlicet N u l , Per, et secunda villa Preke."
m. Peer.
P e r y c h e , possessio. 1220. Pannh. l t . Capsa X X . J . m. Börcs.
P e r y n c h e , jiossessio. 1220. Pannh. l t . Capsa X X X I . V . „Metales
pro Eccla Feyreghaza." m. Börcsháza, puszta. ( V e s z p r é m - m . )
P e t u r d, terra. 1262. Fassio nobilis Dominae Pycud, neptis Comitis
Leustachii Viduae Cozmach f i l i i Gug, super terris Peturd et T h o -
massy Monasterio Sti M a r t i n i donatis, cum Consensualibus et
Confirmatione Belae I V . Pannh. l t . Capsa I V . G. H . J . — P e t u r -
s o k u r a . 1364. Rath K . H . Okmt. I L k. 95. 1. „metas antiquas inter
Petursokura et Tharyan séparantes." m. P é t e r d . ( V e s z p r é m - m . )
P y c u d , v i l l a . 1235. Pannh. l t . Capsa V . l i t . W . j u r i s d i c t i o n s R e g i -
nalis. Pichurd alias Picud. R á t h K . „Asszonyfai l e v é l t á r " G y ő r i
füz. I . k . 15—49. és 116—154 1. 14-ik században. H a t á r á n a k egy
része a p é t e r d i Pitscherfeld dűlőt, m á s része a mogyolósi erdőt
képezi, hol a helység nyoma most is l á t h a t ó .
Pok, villa, cum Ecclesia. 1251. F e j é r C. D . I V . 2. 85. m. szántóföld.
Téth határában.
P o t k a , praedium. 1258. F e j é r C. D . I V . 2. 482. „Monasterio B . Joan-
nis B . de Samboch Comes Egidius donavit duo praedia, sc. unum
Zerdahely, quod aliter Keuezrekezy vocatur, et aliud nomine Potka,
alias Patka, sita circa Hodholom, cum servis et ancillis, ac liber-
tinis." m. P á t k a .
P o z n a n v. P o s n e n , villa. 1250. Pann. l t . u t á n Á r p h . U j Okmt. I I . k.
1 okm. „villa populorum R e g i n á é " . — 1253. Pannh. l t . C a p s a I X . E .
Fassio Relictae Comitis Hab coram Caplo Huntensi, super terra
sua Poznan cum 4 vineis i n P o z n a n - S u k u r ó habitis, Ecclae S. M a r ­
t i n i donatis. — 1329. Pannh. l t . Capsa I X . C. Perennalis fassio
Comitis D e t h y l i n i Castillani Castri S. M a r t i n i , super possess-
31*
 Paznan cum Ecclesia S. Emerici, et Durugh, i n centum Marcis
Denariorum Vienn. lat. Conventui S. M a r t i n i coram Caplo Jaur.
venditis et receptis. m. P á z m á n d .
P r ê c h a , praedium. 1221. Donatio Leustachii et Hyltae. Pannh. l t .
Capsa I V . B . Preke, duo praedia. 1250. A r p h . U j Okmt. I I . 1 okm.
„ L i b e r t i n i , udvornici, servi aratores, 1 pulsator; —et est contermi-
nalis cum his v i l l i s v. 1. N u l , Per et secunda villa Preke." U . ott :
„ A l i u d praedium Sagh . . conterminalis per circuitum cum tertia
v i l l a Sagh, quae est Castrensium, Ech, et N u l , et Preke." Prima
Preke Söptér pusztához esett; Secunda Preke a sz. lőrinci pusz­
t á v a l e g y ü t t a s z e n t - m á r t o n i község h a t á r á b a j u t o t t .
Q u i a r , villa. 1037. P r i v . S. Stephani pro M r i o S. M a u r i t i i de B e l .
Pannh. l t á r Capsa X I V . A . — Socurou-Quaar, 1086. P r i v . S.
Ladislai R. Capsa X V . Oo. — 1380. Beel-Kayar. Á t a l á n Sokoró-
K a j á r n a k neveztetett megkülönböztetésül B a l a t o n - K a j á r t ó l , m á s ­
k é n t H o n g u n t ó l . m . K a j á r vagy B a k o n y - K a j á r .
R a b a, alias Szent-Mihal, terra. 1234. F e j é r C. D . V I I . 1. 239. 1323.
„ O r b á n , filius M i k o de Kueszem á t e n g e d i a R á b a melletti Sem-
m y h á l n e v ű b i r t o k á n a k h a r m a d á t Miklósnak, filio Leubuz de Sye."
Századok, V I I . évf. 245 1. — m. R á b a - S z t - M i h á l y .
R á b a - S z e n t - M i k l ó s . X I I I - i k században létét más o k m á n y o k
h i á n y á b a n R á t h K á r o l y nyomán a 13-ik században é p ü l t templo­
m á v a l bizonyítjuk. Archaeol. K ö z l e m é n y e k V I I I . k. 53—58 1.
R á b c a folyó. „Occidentem versus a Jaurino — olim Rabnicza — nunc
R á b c z a flumen, prope A b d á m pagum i n Danubium exoneratur. Sub
ipsa vero moenia arcis, aliud flumen, olim Arabo, nunc R á b a dic­
tum, i n eundem Danubium rapitur." Nie. O l á h i H u n g á r i á é L i b . I .
cap. V I I I . §. 1. I r t a 1528. körül. — R á b c a a D u n á b a folyt a p ü s p ö k ­
erdő és egykori j e z s u i t á k kertje mellett. Janus Arrabonius, Disser-
tatio de Jaurino, Viennae 1789.
R e p a s , v i l l a . 1244. Pannh. l t . Capsa X X X V . Jelenleg puszta, a
b a k o n y b é l i a p á t s á g é ; a másik R é p á s szintén puszta a v a l l á s - a l a p é :
1258. F e j é r C. D . I V . 2. 482. „ I t e m Comes Smaragdus donavit
huic Monasterio ( B . Joannis B . de Samboch) villám Repas cum
pertinentiis et libertinis." — T é n y ő mellett.
R e t h i , v i l l a . 1210. Terra civilium Castri Musun. F e j é r C. D . I I I . 2.
472. m. R é t h i .
R o d o v a n v. R o d v a n , v i l l a . 1252. „ M e d v e versus orientem conti-
guatur terrae villae Rodvan, quae est Abbatis de Zobur et popu-
 lórum Castri Posoniensis." F e j é r C. D . V I I . 5. 294 és 305. továbbá
1268. I V . 3. 451. m. R a d v á n y .
K o r o , Castrum. 1293. F e j é r C. D . V I I . 1. 279. m. R á r ó .
Elun k a , v i l l a . 1216. Emta, una tertia pars, a Joanne filio A n t o n i i
Comitis solutis decern et Septem marcis et cambiato Milertew cum
iure piscationis ibidem. Pannh. l t . Capsa X X X I V . W . 1254. Capsa
X I I . K . Emtae Runka, Asvan cum Sylva, Insula et piscatura, pro
nonaginta quinque marcis fini argenti plenarie persolutis coram et
cum testimonio Capituli Jauriensis. m. Ronka, puszta. ( K o m á r o m -
megye).
R u o h t i cum Ecclesia S. V i l l e b a l d i . Pídv. S. Ladislai „ S e c u n d u m
praedium est Ruohti — cum sylva una quae appellatur Hassag."
Pannh. l t . Capsa I I I . A . — Roz 1137. Donatio Belae I I . Regis
„ t e r r a m inter Toryan et Roz." Ruozd v. Ruozthi 1222. Capsa I X .
P. V I . Q. — 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . 1 okmt „ J o b a g i o n e s ,
udvornici, bucharii, vinitores, pulsatores." in. Ravazd.
3 a a p , terra Castri Posoniensis. 1255. F e j é r C. D . I V . 2. 328. Nag-Zap,
possessio. 1308. F e j é r C. D . X . 1. 344. m. Szap.
5 a b a r i a neve alatt a t a t á r d u l á s b a n elpusztult helységet és ennek
hajdan Kerekedfőtől Ecsig elterjedő h a t á r á t é r t e t t é k . Bizonyítják
ezt kivétel nélkül árpádházi k i r á l y a i n k és a velők egykorú római
p á p á k o k m á n y a i : Fons sacer Sabariae; Monasterium B . M a r t i n i
i n Sabaria. M é g 1250-ben is Sabaria h e l y é r e r e á m u t a t a I V . B é l a
k i r á l y által parancsolt h a t á r j á r á s . ( Á r p h . U j Okmt. I I . köt. 1.
okm.) K e l e t r ő l kezdvén H y m u d , Tapan, Toryant említi és innen
S z e n t - M á r t o n n a k folytatván j á r á s á t , így szól: Deinde protenditur
terminus eius usque Sabariam, ubi dicitur natus S. Martinus et i b i
i n valle media est fons sacer qui vocatur Caput Pannosae, ( P á n -
zsafő, most K e r e k e d f ő ) qui cum aliis fontibus facit r i v u l u m sub
Ecclesia S. V i l l e b a l d i et vocatur Pannosa et inde descendit usque
ad villám E c h " (1. Archaeol. Közlemények V I I I . k. 98—107 1.)
Most szántóföld, melyet a nép a római épületek töredékei miatt
„faluhelynek" nevez.
S a n c t i A d a l b e r t i , vicus. 1271. F e j é r C. D . V . 1. 149. V - i k I s t v á n ­
t ó l : „ D e d i m u s (Civibus Jaurin.) populos Cruciferorum Domus ho-
spitalis S. Joannis, nec non et populos de vico S. A d a l b e r t i . " m .
Győr határa.
S a g h , v i l l a Castrensium et vinitorum regis. 1240. R á t h K . H .
Okmt. I I I . k. 5 lap. 1250. Á r p h . U j Okmt. I L k. 1 okm. m.
Ságh-Hegy.
1. S a g h , praedium, alio nomine H a g . 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . 1 okm
Vinitores, servi aratores et pulsatores. Conterminalis per circuitun
4
cumtertia villa Sagh, quae est Castrensium, E c h et N u l , et Preke.
Puszta helyén 1323 k ö r ü l Kisfalu és L a l k a épült. R á t h K . H
Okmt. I . k . 128 1. m . szőlőhegy és szántóföld.
2. S á g h , praedium. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm. Jobagiones
terra ad 10 aratra. 1368 cum Ecclesia S. Laurentii. — 1518 Sugó-
S á g h alias U j - S á g h . m. szántóföld, szt-lőrinci h a t á r .
S a s h a l o m , locus. 1220. Metales Capli Jauriensis pro Eccla Feyreg-
haz, Pannh. l t á r Capsa X X X I . V . „incipiendo a Pansa directe ad
Sashalom, exinde aliquantum ad meridiem ad viam quae ducit ad
Perynche . . similiter ex parte Teuteusy etc." m . Sashegy.
S e m i a n , possessio. 1216. Pannh. l t . Semyensuka, praedium. 1250,
Pannh. l t . u t á n Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm. „ I n praedio Semyen­
suka et Poznan Jobagionum 14 mansiones, vinitorum 30, taverni-
corum 2, aratorum 5 mansiones." — 1278 possessio, szőlőkkel.
Pannh. l t . Capsa I I I . C. — 1672. Szeményszuka alias A p á t u r a k l a .
C. X X I I . K . — m. Selyemcsuk, puszta.
S i d , alias Z e r e c h y n , v i l l a C i v i l i u m et Castrensium. 1256. Fejér,
C. D . I V . 2. 402. m. Szerecsen.
S o k o r ó , hegy. Neve u . 1. elsőben T é n y ő k ö r n y é k é r e szorítkozott,
mert a X I I I . század elején e helység Sokoró n é v alatt fordul elő;
ezen század végével pedig e név főleg az egész hegységre á t m e n t ,
s í g y l e t t : Barath-Soukorow, Sucorou-Quiar, S o k u r u - P é t e r d , de
m é g S u k o r ó - P á z m á n d is. (Orou hihetőleg k u r t í t o t t Oromu. V a n a
R á b a m e l l e t t : Ombuzorma. 1251. F e j é r C. D . I V . 2. 87. Mosony-
megyében : Boldozorma, Komlouzorm. 1208 F e j é r C. D . I I I .
1, 58. P o z s o n y - m e g y é b e n : Ineuzorma, Zadurzorma. 1252 F e j é r
C. D . V I I . 5. 298.)
S z e n t - M i h á 1, possessio. 1221. Pannh. l t . Capsa I X . O. Metales Capli
Budensis pro possess. Heche : „ H i n c tendendo ad occidentem ipsam
viam dictam . . qua ex Bana i t u r ad Civitatem Jauriensem — ver­
sus montem Szent-Mihal nominatum cuius pars media ad Merena
pertineret," — 1693. Promontorium Jauriense S z . - M i h á l alias
Szabadhegy vocatum. Pannh. l t á r Capsa X V I I I . D d . m. Szabadhegy
keleti része; ugyan ennek nyugoti része pedig Nagy-Megyer v o l t
(lásd ezt).
T a p a n , v i l l a agazonum regis. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm. —
1258, T a p á n egyharmada S z t - M á r t o n é „udvornici". — 1292. T á p .
 Jobagiones équestres, aratores, udvornici regis. Pannh. l t . Capsa I .
H . m Taáp.
' e e n e u , terra. 1216. — possessio 1233. Pannh. l t . Capsa X X V I I I .
C. G. — Thuno, praedium. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm.
Ú r i a s pannonhalmi a p á t 1210. 1220. 1221. 1226. (kétszer) 1227.
években, k i r á l y i és p á p a i okmányokban mint terra és villa Soc-
corou vagy Sucro fordul elő, — Tényőnek, mint birtoknak föl nem
említésével, m . T é n y ő .
C e u t e u s y , possessio. 1220. Pannh. l t . Capsa X X X I . V . Metales
Capli Jaurin. pro Ecclesia Feyreghaz (== T á p i á n ) ; jelen van m i n t
Commetaneus Teuteusy Domonkos és I s t v á n . „ E x parte Teuteusy
a Ponsa ad t r è s metas, exinde penes Perynche ad vias quae ad
E u r k y n ferunt signa metalia fecimus." m . Töltéstava, puszta.
T h e k e major, terra, villa. 1251. F e j é r C. D . I V . 2. 87. Fundatio
Praepos. de Morichhyda. „ I t e m contulimus terram villae Theth,
commetaneam terrae villae Pok, cuius terra, sicut per Marcum
intelleximus, est ab occidente, et tenet metam cum Theke maiori."
m . Teke, puszta.
T h e t h , villa, terra Byssenorum vicina terrae ipsius Pok. 1251. F e j é r
C. D . I V . 2. 87. — 1270. F e j é r C. D . V . 1. 26. m . T é t h .
T o r y a n Castrensium. 1240. Vinitores Regis cum i l l i s i n N u u l , Ech
et Saagh. R á t h K . H . Okmt. I I I . 5. 1. — 1250. Á r p h . U j O k m t .
I I . k. 1 okm. „secunda v i l l a Toryan quae est Castrensium". —
1252. Vinitores nostros i n Sokorou iuxta Jaurinum i n villis Ech,
Sceuleus, M e g é r , i n Barath, i n N u l , i n T a r y a n , et i n majori
M e g é r constitutes." F e j é r C. D . V I I . 5. 303. és 307. 1. — 1266.
F e j é r C D . V I I . 5.345—347. H e l y é n most szántóföld és I l l o k - e r d ő .
T o r y a n S t i M a u r i t i i de Beel. 1086. Donatio S. Ladislai Regis. —
1258. ad centum jugera restricta — „ q u o r u m t r i g i n t a firmata".
Pannh. l t á r Capsa I X . L . Ezen föld T a r j á n t ó i délnek terjedt el
K e r e k e d f ő i g , „excepta tarnen piscina", m . szántóföld.
T o r y a n , villa Reginalis — ex qua Bela I I . 1137. Pannh. l t . Capsa
I X . K . donat Ecclesiae B . M a r t i n i reconsecratae — terram inter
Roz et Toryan, a Civibus de Civitate Musun pro tempore posses-
sam." 1250. Á r p h . U j Okmt. I L k. 1 okm. „Ecclesiae S. M a r t i n i
Jobagiones 10 mansiones, sutorum 7 mans., agazones campestres,
sacriferi, bucharii, udvornici; habent terram ad 15 aratra." m.
Tarján, puszta.
u r d e m e c h , terra, populorum Marcidatorum regis. 1280. F e j é r C.
D . V . 3. 20. m . Tördemész, puszta.
U r u n k a n g , villa. 1216. Pannh. l t . Capsa X I I . J . Alexander et Bilu
f i l i i A l e x a n d r i de genere Opour, medietatem villae Urunkan
A b b a t i S. M a r t i n i de monte Pann. pro nonaginta et quinque Marc:
p u r i argenti plenarie solutis vendunt, — U m g a n g , possessio. 122'.
Pannh. l t . Capsa I X . O. Metales Capli Budensis pro Heche „coir
metaneae cum Possessionibus Z e n t - V i d et Urugano; aliter Szent
iwan et Possessione Merena et Zent-Mihal." — 1266. Confirn
Belae Begis. Pannh. l t . Capsa X I I . K . m. S z t - I v á n .
V a m u s , v i l l a . 1268. F e j é r C. D . I V . 3. 452. m. V á m o s .
V e y n i c, praedium, cum lacu Erecu (Erecs) et loco piscaturae. P r i v i l
S. Ladislai Regis. — 1233. v i l l a W e i n i k . — 1250. Á r p h . U j Okm
I I . 1 okm. praedium, piscatores cum 70 mansionibus. m. V é n e k .
V y l o c h , praedium. 1250. Pannh. l t á r u t á n Á r p h . U j Okmt, I I . 1 okm
Ecclesiae S. M a r t i n i udvornici 25 mansiones, aratorum 6, jobba
gyonum liberorum 2. m. I l l o k - e r d ő .
V r u z, villa. 1252. Pannh. l t . Capsa L V I I I . O. D u r u g commetanea es*
terrae v i l l a r u m Olup et V r u z . — 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . 1 okm
Olup conterminat cum villis B u u n et v i l l a Magadia de genere Vrf.
et villa Bana. — 1256. V r s villa Castri Camariensis. F e j é r C. D
I V . 2. 347. m . M e z ő - E ö r s .
V u t h e u i n , locus circa V . 1329. R á t h K . H . Okmt. I I . 58. — W e -
tewyn, via. 1321. R á t h K . H . Okmt. I V . 130 l . m . Ö r e g - E ö t t e v é n y .
Z a m o l y , locus. 1271. F e j é r C. D . V . 1. 148. „ C o n t u l i m u s et eisdem
(Civibus Jauriensibus) terram Castri Jauriensis, Malomsok voca-
tam, quam primitus detleramus simul cum omnibus utilitatibus et
pertinenciis universis — ultra Danubium usque Zamoly existen­
tem." m. Zámoly:
Z e m e r e , villa. 1250. Á r p h . U j O k m t . I I . 1 okm. „ T h u n o contermi­
nalem habet villám Menfu, Pech et Zemere." — 1299. F e j é r C. D .
V I . 2. 217. „in v i l l a Zemere", 218. lapon „ D a t u m i n praedicta
villa Zemere." — Geur-Zemere, possessio. 1300. F e j é r C. D . V I I .
3. 120. m . Szemere.
Z e n t h e , possessio. 1325. R á t h K . H . Okmt. I I I . k. 76. 1. m. Szentbe,
Z e n t - G y d v. V i d . possessio. 1221. Heese — commetaneae sunt pos­
sessions Zent-Vid« et U m g a n g . Pannh. l t . Capsa I X . O. — G y u d -
Zenpetur,possessio. 1395.Domina Margaretha RelictaPethus Domini
Judicis Jauriensis, donat Eccl. S. M a r t i n i dimidium de G y u d -
Zenpetur cum j u r e patronatus i n Eccla S. P e t r i Apostoli ibidem
constructs. Pannhl. l t . Capsa X X . E . — 1404. Nicolaus filius
 Stephani dictus Beumorkou Hospes, Civis Jaur. „Possessionem
suam nunc habitantibus destitutam, G y i d - S z e n t - P é t e r vocatam i n
Cottu Jaur. i n vicinitate et commetaneitate cuiusdam Possessionis
Monasterii S. M a r t i n i Szentivan alio nomine U r i g a n g vocatae
prope Danubium habitae, i n qua quidem Possessione Gyid-Szent-
Peter Eccla lapidea dicitur et cognoscitur exstructa . . etc. Ecclae S.
M a r t i n i donat. Pannh. l t . Capsa X I I . G. m. Likócs, puszta.
Í e n t - I m r e , possessio. 1253. Relicta Comitis Hab, dotem suam Ecclae
S. M a r t i n i donat. Pannh. l t . Capsa I X . E. Ecclesia S t i Emerici*
1323. Capsa I X . A . 1329. v i l l a cum Ecclesia parochiali Emerici.—
1500—1728. Ecclesia parochialis. m. szántóföld, p á z m á n d i ha­
tárban.
. e n t - M i k l u s , villa. 1292. Donatio Andreae I I I . Regis Ecclae S.
M a r t i n i de M . Pann. Ezen birtokot — S á g h - , G ö n y ő - , T á p p a l
1527-ben T ö r ö k B á l i n t fegyveres erővel foglalta el ; N y á r y család
kezeiből 1626-ban kivette E s z t e r h á z y Miklós nádor, újra elfog­
lalta E s z t e r h á z y J á n o s , a főapátság ünnepélyes tiltakozásai
dacára, m. T á p - S z t - M i k l ó s .
Jer d a h e l y , praedium. 1258. F e j é r C. D . I V . 2.482. Sambgchi ==
zsámbéki p r é p o s t s á g é , (1. Potka) m. major T é n y ő alatt,
i e u 1 e u s, villa. 1252. Vinitores Regis. „Vinitores nostros de Sokorou
iuxta Jaurinum i n villis Ech, Zeuleus, M e g é r sat." F e j é r C. D .
V I I . 5. 303. ismételve 307. lapon. — 1266. F e j é r C. D . V I I . 5-
345—347. „ V i n i t o r e s nostros de Sokura i u x t a Jaurinum i n villis
Ech, Zeuleus . ." Nagy-Ecs éjszaknyugoti részére nem t e h e t t ü k ,
mert ott 1395-ben „Mesterfa, alias nomine Ech vocata" létezett ;
t e t t ü k Szőlőst a c s a n a k - k i s b a r á t h i hegybe, mely u t ó b b i a 14. és
15-ik században sok ideig elhagyatott puszta hely volt. A z eddig
ismert h a t á r j á r á s o k n á l sem fordul elő.
í i g u e t h a g a , terra. 1252. Fundatio P r a e p ö s . de Thuruch. F e j é r C. D .
V I I . 5. 306. — Zeghye, possessio. 1505. Pannh. l t , Capsa L X V .
H h . m. Szőgye.
; o a, praedium. 1250. Á r p h . U j Okmt. I I . k. 1 okm. „ H a b e t terram
communem cum praedio "VVeynuch. Servientes équestres sex man­
siones." m. Szava, V é n e k fölött.**)

*) Az egyes helyek történetére vonatkozólag lásd alább »a m e g y e h e 1 y-

örténetét«.
Szerk.
 A megye helytörténete *).
Matusek Antaltól.
M e g y é n k hajdani t e r ü l e t é t biztosan m e g h a t á r o z n i nem tudjuk, d
ú g y véljük, hogy mint avar körsánc körülbelől 30 Q mérföldnyi terű
lettel b í r t ; azt azonban kétségtelen adatok igazolják, hogy határi
minden oldalról változást szenvedtek.
Jelen h a t á r a i t illetőleg utalunk a megye „földrajzi ismertetés"-éi
(14. lap), i t t csupán azon helységekről teszünk említést, melyek egyke
szintén megyénkhez tartoztak. Ilyenek az éjszaki részen B ő Ős t
A l p á r , vagy mai kiejtés szerint A l - b á r pozsony-megyei helységei
melyeket E r z s é b e t k i r á l y n ő , V - i k I s t v á n özvegye, 1273-ban Lothare
nak, Omode fiának adományozott. (Czech János : „Győr Vármegye Föií
pánjai" 13-ik lap ; és Fejér György: „Cod. Dipl." V . 1. 190. lap.)
A Pozsony- és K o m á r o m - v á r m e g y é k k e l határos Csilizköz -
megyei l e g r é g i b b j e g y z ő k ö n y v e i n k szerint C s i l i z - k e r ü l e t (Circuit
Csiliz) és nem j á r á s (processus) nevezettel bírt. Többször s z a k í t t a t o t t <
G y ő r v á r m e g y é t ő l , — névszerint Kulcsod csilizközi falu a X V I . és X V I .
századokban K o m á r o m h o z , l e g u t ó b b az ötvenes években pedig égés
Csilizköz ezen megyéhez osztatott, és csak 1861-ben kebeleztete
vissza.
K e l e t i oldalán sok ideig bizonytalan volt h a t á r a , s ú g y látszi]
hogy G y ő r - és K o m á r o m - v á r m e g y é k közt m á r a X V - i k századba
fegyveres h a t á r v i l l o n g á s o k folytak. E g y i d ő b e n Á c s , Vass és Lova
k o m á r o m - m e g y e i helységek is G y ő r v á r m e g y é h e z tartoztak, máske
pedig G ö n y ő , Nagy- és K i s - S z e n t - J á n o s , sőt B ő n y falu h a t á r á n a k eg
része is K o m á r o m h o z tartozott. A z örökös határvillongások kiegyenl
tésére 1755-ben m i n d k é t megye v á l a s z t m á n y t nevezett k i , melytől
jelen beosztás származik.
D é l i h a t á r a i szintén sokat változtak, Szolga-GyŐr, Teleki, Perva<
P é t e r d , Romand, Gicz, Vanyola, régebbi századokban g y ő r m e g y e i heh
ségek voltak.

*) A kútfőket az illető helyeken fogjuk idézni. A török adózásokra nézve

megyei, városi és káptalani levéltárakon kivül főleg szép emlékű R á t h K á r ó l ;
» Hódoltság története" és a »Magyar tört. tár* V I I . kötete szolgáltak forrásoki
Ez utóbbi helyen található az úgynevezett »serelmi jegyzőkönyv" is, mely 1642-b<
Szt-Mártonban vétetett fel egy megyei bizottság által a török részről okozott sarcc
és sérelmek kimutatására.
 D é l - n y u g o t r ó l R á b a k ö z k e r ü l e t (districtus) h a t á r o l t a , de mainap
pronymegyei Sebes falu a X V - i k században g y ő r m e g y e i helység volt.
'zech: Györvm. főisp. 13. 1.)
N y u g o t r ó l N o v á k i — hajdan falu, ma puszta — s z a k í t t a t o t t
osonyvármegyéhez. (Czech J. u. o.)
A megye hajdani h a t á r a i t tüzetesen kijelelni nem t u d j u k , de
myi bizonyos, hogy hajdani kiterjedése, ha nem is tetemesen, de m i n -
snesetre nagyobb volt a mainál, s körülbelől 30 Q mérföldnyi t e r ü l e t e
hetett. (Gr. Teleky József: Hunyadiak kora, V I . k. 4 2 . 1.)
Jelen n a g y s á g á t a „földrajzi i s m e r t e t é s " (16. lap) adja, s i t t csu-
in azt említjük meg, hogy az 1772-ki ú r b é r szerint 220585 holdnyi
tsználható földje volt. A z 1827-ki összeírásban ezen h a s z n á l h a t ó föld
10500 hdra t é t e t e t t , melyből 83630 hd ú r b é r e s , 151870 h d pedig földes­
ei birtok volt. U g y a n ekkor az ú r b é r e s telkek számát 2047-nek találjuk.
M i e l ő t t a m e g y é b e n létezett és létező lakhelyek ismertetéséhez
szdenénk, nem tartjuk fölöslegesnek m e g y é n k múltjáról némi rövid
ijzot előre bocsátani.
G y ő r v á r m e g y e a mult i d ő k b e n iszonyú harcok tere volt ; G y ő r -
ára pedig mint v é g - v á r a X V . századig nyugot, u t ó b b pedig kelet
nbertelen csordáinak p u s z t í t á s a i t szenvedte. K é t s é g t e l e n okiratok
gazolják, hogy hajdan G y ő r vidéke a magyar haza legnépesebb, leggaz-
agabb vidékeinek egyike volt, m i t jelen k ö z l e m é n y ü n k k e l is igazolunk
kkor, m i d ő n kimutatjuk pusztult helyeink nagy számát.
A z első rombolásokat a n é m e t császárok, majd O t t o k á r cseh
irály hadai m é r t é k v i d é k ü n k r e . A X I I I . században Bathu k h á n t a t á r
sordája tette sivataggá. A l i g k ö t ö z t e be halálosnak látszott sebeit,
iár is kelet és nyugot h a t á r v o n a l á v á lett, székvárosát elfoglalta az
sman, s később is, midőn az visszafoglaltatott, kóborló nyers hadaknak
ált országútjává s többször szállásává.
A n é p keresztény és t ö r ö k földesúrnak adózott, viselte a v á r ­
iegye á l t a l m e g h a t á r o z o t t terheket, a köznemesség t ö b b n y i r e fegyver­
en á l l o t t , a k ö z m u n k á t pedig a n é p p e l többször megosztotta.
A nyomort, Ínséget és p u s z t í t á s t főkép a gyakori hadjáratok,
óborló portyázok, és fizetetlen kalandor csapatok rablásai nevelték;
zek t e t t é k többször a n é p e t földönfutóvá, a lakhelyeket romokká, az
i s é g e t és nyomort á l l a n d ó v á . M i d ő n pedig a 15 éves h á b o r ú alatt a
ajclúk és egyéb k o r l á t l a n z s á k m á n y r a c s ő d í t e t t fizetetlen csapatok
•yakorlatba jöttek, a v i l á g minden söpredéke szabad zsákmányra ide
ereglett. R a b l á s n a k , p u s z t í t á s n a k szünete nem volt. A vizeken fölül
a n y á z o t t n é m e t h a d a k b ó l kisebb-nagyobb csoport a D u n á n vagy R á b á n
 á t ú s z t a t o t t , lecsapott az alsó részekre, e g y - k é t falut kirabolt, felgyi!
t o t t , ha pedig semmit sem t a l á l t , k í n z o t t és g y i l k o l t . I l y p o r t y á z á s
m e g t o r l á s á r a B u d á r ó l , F e h é r v á r r ó l , vagy Csókakőről kisebb-nagyo
t ö r ö k csapat j ö t t föl, T ó - vagy S z i g e t - k ö z b e a R á b á n vagy D u n
á t ú s z t a t o t t , szintén k é t - h á r o m falut kirabolt, felgyújtott, és ha tab
— z s á k m á n y n y a l rakodva t é r t vissza.
A n é m e t , cseh, vallon és egyéb v é d - h a d csak ú g y d ú l t és puszi
t o t t , mint a török, t a t á r .
Á t a l á b a n G y ő r v á r m e g y é n e k szenvedése •— rövid s z ü n e t e k k e l
1526-tól 1710-ig tartott.
M i k o r és m i k é p osztatott m e g y é n k j á r á s o k r a , annak semmi nyom
nem t a l á l t u k ; a g y ő r i k á p t a l a n i l e v é l t á r (19-ik fiók, 2-ik csomag, 14-
^zám) 1510-ben m á r 4 j á r á s t említ. A z 1582-ki megyei jegyzőkön;
veinkben ismét csak k é t j á r á s t olvasunk, b e l s ő t és k ü l s ő t ; i
u t ó b b i a R á b á n s D u n á n felül eső rész, m í g a belső az e m l í t e t t vizek<
a l u l eső, vagyis a megye alsó része volt, mely többször s o k o r ó i n(
alatt is előfordul. De be k e l l vallanunk, hogy a j á r á s o k felosztásáról <
elnevezésükről h a t á r o z o t t b i z t o s s á g g a l azért sem í r h a t u n k , mert jegyzi
k ö n y v e i n k b e n ugyanazon lapon majd belső és külső j á r á s t olvasun
majd n é h á n y sorral a l á b b ismét t ó - k ö z i , s z i g e t - k ö z i , c s i l i :
k ö z i , s o k o r ó i , majd s ó k o r ó - a l j a i , n é h a vizeken felül és all
eső j á r á s o k a t t a l á l u n k . 1543-ban m e g y é n k n e k alsó részét, a mai puszt;
és sokoró-aljai j á r á s o k a t Soliman t ö r ö k császár végeltörlés fenyegetés
alatt b e h ó d o l t a t v á n , a n é p e t török a l a t t v a l ó v á tette, s ekkor a t e r ü l e t
fehérvári szandzsáksághoz beosztva, f e h é r v á r i j á r á s nevet nyert,
ezt K a r a Mustafa bécsi kudarcáig; megtartotta.
1687-ben a török uralomnak v é g e szakadván, hogy m i l y szomor
helyzetbe j u t o t t m e g y é n k , leghívebben mutatja az ezen évi kapu-össz(
í r á s ; mert az egész fehérvári j á r á s b a n összesen 17 h e l y s é g á l l o t t ; Zorr
bach A n d r á s főbiró j e l e n t é s e szerint pedig G y ő r t ő l P á p á i g sem épülete
sem embert, de m é g barmot sem l á t o t t az á t u t a z ó , s p u s z t u l t s á g adta
k é t j á r á s n a k az állapotához illő p u s z t a i nevet. 1771-ben az egyrés2
ben n é m e t és h o r v á t idegenek á l t a l m e g s z á l l o t t helységek nemcsa
felépülnek, de meg is népesülnek annyira, hogy az előbb lakatlan pusz
t a s á g a visszatért vagy b e s z á l l í t o t t népesség szaporodása m i a t t ké
j á r á s r a osztatott, s h a t á r u l a sokorói h e g y s é g á l l a p í t t a t o t t m e g ;
D u n á i g n y ú l ó keleti rész megtartotta p u s z t a i j á r á s nevét, — a dél
nyugoti pedig s o k o r ó - a l j a i nevet nyert.
G y ő r n e k a franciák á l t a l t ö r t é n t elfoglalásakor 1809-ben rövii
időre a v á r m e g y e k e t t é osztatott, a mennyiben a Duna és R á b a folyói
;árvonalul á l l a p í t t a t t a k meg a hadakozó felek között, ós csak a vize-
í alul eső rész tartozott magyar korona alá, a felső részek pedig
ncia katonai p a r a n c s n o k s á g alatt á l l o t t a k . A z előbb említett alsó
z egy ideig T é t h e n Zsitkóvszky P á l h á z á n á l , u t ó b b pedig Szent-
irtonban T ö r ö k J á n o s , m i n t idősb főbiró elnöklete alatt tartotta a
gyei tanácskozásokat.
A z 1771-ki felosztás szerint G y ő r v á r m e g y e felosztatik 1. G y ő r
k. városra és 2. t ó - , s z i g e t - , c s i l i z - k ö z i —-, 3. p u s z t a i —,
s o k o r ó - a l j a i j á r á s o k r a ; e felosztással bír m e g y é n k jelenleg is.

Szabad kir. Györváros * ) .

G y ő r régi okleveleiben G e u r , s ebből származott J a u r i u m ,

v a r i n u m , mai l a t i n neve J a u r i n u m , n é m e t R a a b neve R a b on a
?y A r r a b o n a kelta s u t ó b b r ó m a i elnevezésből fejlődött k i * * ) .
A j e l e n t é k e n y és nagy kiterjedésű város u t ó b b a v a r k ö r - s á n c
t, és szókhelye volt B a j á n avar fejedelemnek, s ekkor nyerte G e u r u
Lrtelepet, v á r n é p e t j e l e n t ő ) n e v é t , melyből G y ű r ( g y ű r ű ) , majd
y Őr lett. (Bartal Gy. Commentariorum Libri I . 130—131.) H o g y Geu-
nses ( g y ő r i e k ) kifejezés hajdani o k m á n y a i n k b a n várbeli népet, v á r ­
epet jelentett, azt t ö b b okirat igazolja. (Fejér Gy. C. D. I V . 1. 445.
o. V I I . 5. 89. n. o. V . 1. 49. és V I I . 2. 316. sat.) „ G y ő r és Szolga-
őr . . . földerődök valának, melyeket az előkelő személyek, maguk
népeik számára k é s z í t t e t t e k , . . . alakját pedig g y ű r ű , g y Ő r fejezi
(Kerékgyártó Árpád: Magyarorsz. I . 370. 1.)
Á r p á d G y ő r t mint a honvédelem főhelyét jelelte k i , s a győri
•nak nevezetes f ö l d b i r t o k - t e r ü l e t e t j u t t a t o t t . I g y G y ő r oly hirtelen
elkedett m á r a vezérek alatt, hogy midőn K o p p á n y somogyi vezér
gÖletett, felnégyelt testének egyik része G y ő r n e k — mint az ország
fezetesebb városai egyikének — k a p u j á r a szegeztetett. (Katona : Hist,
cum. 716. ós Kerékgyártó A. id. munk. I . 274.)
E l s ő szt. k i r á l y u n k alatt G y ő r a megye-rendszer bölcsőjének — a
•ispánságnak, n e m k ü l ö n b e n az általa a l a p í t o t t p ü s p ö k s é g n e k székhelye
t. A X V I - i k századig a győri v á r védelme i r á n t a győri p ü s p ö k s é g
intézkedett, h a b á r a megyei rendszer fejlődésével a g y ő r i v á r castel-
j a rendesen a megyei alispán volt. Szellemi m ű v e l ő d é s ü n k n e k is
:a h a j t á s á t találjuk G y ő r b e n , m i u t á n a győri székes-egyház mellett

*) Az ős- és ókor adatait » a m e g y e k ü l t ö r t e n t e « foglalta össze ; ennek

tett fonalát veszszük itt fel. — S z e r k .
**) Lásd : A megye kültörténetét. — S z e r k .
e korban m á r közép-tanoda emelkedett. (Toldy Fer.: Irod. Tört. I . 69.
Kerékgyártó A. id. munk. I . 65—66. 1.) U g y a n i t t 1009-ben aug. 23-:
o r s z á g g y ű l é s tartatott. (Ráth K. : Magyar K i r . Ut. I l - i k kiad. 1. és Horvc
M.: Magyarorsz. tört. I . 141.)
A győri lakosság a v á r népe volt, s t e r m e s z t m é n y e i n e k felét ad
a k i r á l y n a k ; ezen fél rész harmada az akkori v á r i s p á n t — későbbi fői
p á n t — illette. A lakosok V - i k I s t v á n k i r á l y i g „ T e r r a g i u m " név als
fél fertályt fizettek. (Fejér Gy.: C . D. V . 1. 146.) A g y ő r i főispáné ve
m é g a szombatnapi g y ő r i h e t i v á s á r o k o n szedetni szokott helypé:
( t r i b u t u m fori), valamint a g y ő r i és abdai k i r á l y i v á m d í j felének ej
harmada, melyet u t ó b b Y - i k I s t v á n 1270-ben szabályozott. (Fejér Gi
V . 1. 146. — I V . 1. 194. — I V . 2. 323.)
1044-ben G y ő r és Ménfő k ö z ö t t j ú l i u s 5-kén P é t e r és Aba k i r
lyok véres c s a t á t v í v t a k ; ez u t ó b b i n a k G y ő r b e n t a r t ó z k o d ó nejét, gye
mekeit és kincseit H e n r i k császár meglepte.
1051-ben Gebhard püspök G y ő r i g j ö t t élelmet szállító hajóival.
1065-ben jan. 20-án Dezső g y ő r i p ü s p ö k k ö z b e n j á r á s á r a Salaim
k i r á l y és a hercegek között b é k e k ö t t e t e t t . (Horváth M. : Magyarorsz. tö
I . 181. ós Ráth K.: Királyok utazása, I . 4.)
1189-ben U g r i n g y ő r i püspök I - s ő Frigyes keresztes seregéh
2000 vitézzel csatlakozott, s ennek kalauzul szolgált.
1221-ben a dömések szerzete G y ő r b e t e l e p ü l v é n , i t t iskolát ál
t o t t , s í g y ezen korban a v á r o s b a n m á r k é t iskola volt. (Magy. tud. tá
évk. I I . 202.)
1241-ben Frigyes o s z t r á k herceg Soprony és Mosony elpusztítá
u t á n G y ő r t rohanta meg; a v á r o s t l e é g e t t e , a v á r a t bevette, s ném
őrséggel megrakta, de a megyei nemesség felbőszülve a nemtelen szói
széd m e g t á m a d á s á n , fegyvert fogott, a v á r a t visszavette, n é m e t őrség
pedig felkoncolta.
Frigyes osztrák herceg b e r o h a n á s a és a t a t á r o k száguldozás
alatt székvárosunk elpusztult, s ez u t ó b b i a k ellen vívott harcban Györj
megyés püspök is elesett, „ k i nemes erkölcsű és a t u d o m á n y o k b a n j á r t
vala". (Rogerius sir. éneke 33.)
1244-ben március 23-án I V . Béla a győr-csanaki h a t á r o n ú g y n
vezett „ k i r á l y - s z é k " - n é l itélőszéket tartott. (Czech J. : Győrvm. fois
26. 1.) R á t h K á r o l y szerint m á r ugyanazon év március 21-én is Győrc
v o l t a nevezett k i r á l y (Kir. Utaz. I . 18.); de u g y a n ő G y ő r ö t t v o l t 12i
október 3-kán és 1254 október 2-án is. ( U . o. 20. lapon.)
1255-ben I V . Béla a g y ő r i vámdíj i r á n t is i n t é z k e d v é n , enn
j ö v e d e l m é t m a g á n a k tartotta fenn. (Fejér Gy.: C . D. I V . 2. 323.)
 U g y a n é k i r á l y Omode győri p ü s p ö k á l t a l vizsgálatot rendelt,
ijjon a Bécs és Buda között c s e r e - k e r e s k e d é s t ü z ő és G y ő r ö t t m e g á l -
podó kereskedők nem terheltetnek-e vám-zsarolással ? A felterjesztett
ímfizetési szabályokat a k i r á l y a bécsi kereskedő céhnek megküldÖtte,
ely árszabály — R á t h K . állítása szerint — a bécsvárosi l e v é l t á r b a n
.aig is megvan. A kereskedelem i l y ápolása nem csekély előnyére volt
árosunknak.
1264 o k t ó b e r 17-én a k i r á l y ismét G y ő r ö t t időzött. (Ráth K. : K i r .
1.1.22.) 1270 nov. 5-én pedig V . I s t v á n k i r á l y l á t o g a t t a meg a várost.
J. o. 24.)
1271-ben O t t o k á r cseh k i r á l y roppant sereggel ü t ö t t G y ő r v i d é -
ére, de a R á b c a - h i d leszakadása folytán k e t t é v á l t n é m e t seregen
ryőr előtt május 21-én fényes diadalt arattak a magyar seregek. E f e l ­
vés h a d j á r a t alatt G y ő r sokat szenvedett, s V . I s t v á n k i r á l y , hogy a
árost virágzásra emelje, ennek jeles szabadságokat adott; u . m. szabad
író-választást, szabad v á s á r - t a r t á s t , p o l g á r a i t a fehérvári p o l g á r o k é -
oz hasonló s z a b a d s á g g a l r u h á z t a fel, őket az á r ú c i k k e k t ő l fizetendő
dó alól, sőt m é g a h a d k ö t e l e z e t t s é g terhe alól is f ö l m e n t e t t e , nekik
e h á n y birtokot a d o m á n y o z o t t , egyebek k ö z t Malomsokot vagyis a mai
iévfalut. (Fejér Gy.: C . D . V . 1. 146.)
E nevezetes o k m á n y szerint G y ő r első lakói a majorokban — N á d o r ­
á r o s b a n emelték első l a k á s a i k a t , és csak az V . I s t v á n t ó l nyert szaba-
alom folytán h ú z ó d t a k a mai belvárosba és a v á r b a ; a majoroki rész
edig annyira elhagyott lett, hogy a X V I I . századig c i v i t a s m o r t u o -
u m ( „ h o l t v á r o s " ) nevezettel b í r t .
De szabadalmaikat a belváros részre h ú z ó d o t t p o l g á r o k h á b o r í t -
m ú l nem élvezhették ; jogaikban részint a p ü s p ö k és k á p t a l a n , részint
főispán á l t a l többször bolygatva lettek, m i é r t is az illetők k i r á l y i
l e g i n t é s t is vettek.

1273-ban a magyar o l y g a r c h á k á l t a l n é m e t t e r ü l e t e n ű z ö t t r a b l á -
okért az á r t a t l a n G y ő r szenvedett, mert a boszúállásra j ö t t birodalmi
ladak G y ő r t árulással bevették, a v á r k a p i t á n y t — J ó b pécsi p ü s p ö k ö t
s mosonyi főispánt — vasra v e r e t v é n A u s z t r i á b a h u r c o l t á k . A z elő-
ladak u t á n maga I I . O t t o k á r j ö t t 60 ezer emberrel; G y ő r b e n fiát 50
dtézzel l o v a g g á ü t ö t t e , hadait a v i d é k r a b l á s á r a és p u s z t í t á s á r a szét-
resztette ; de ekkor P é c z y Gergely a s z é t t e r ü l t hadakban nagy
tusztítást t e t t ; midőn pedig a magyar hadak mindenfelől v é d e l e m r e
ó d u l t a k , O t t o k á r G y ő r t és R á r ó t őrséggel m e g r a k v á n , visszasietett
írszágába, a magyar csapatok pedig előbb R á r ó t , u t á n a G y ő r t
véres ostromokkal visszafoglalták, az idegen hadakat k i v e r t é k ; d
vérosunk ezen harcokat ismét évekig sínlette meg'.
1278-ki j ú l i u s b a n G y ő r alatt lőn összpontosítva azon tábor, mely
lyel O t t o k á r ellen habsburgi Rudolf segélyére I Y . L á s z l ó Marchfelde:
megjelent, s j ú l i u s 19-én a k i r á l y személyesen is G y ő r ö t t volt. (Ráth K.
Kir. ü t . 271.)
1285-ben I V . L á s z l ó G y ő r v á r o s k i v á l t s á g a i t és szabadalmai
ismételve megerősítette. (Fejér Gy.: C. D . V . 2. 112. és Y . 3. 278—279.
1291 j ú l i u s 10-én ós október 23-án I I I . Endre volt G y ő r ö t t és a:
osztrák Albertnek Bécs mellett t ö r t é n t megveretése folytán magya
fogságba j u t o t t foglyok kiadása h e l y é ü l G y ő r is k i t ü z e t e t t . (Fejér Gy.
C. D . V I . 1. 183.)
1295 ápril 5-én I I I . Endre k i r á l y h o z J á n o s győri biró, Ivánk;
P á l és J á n o s mint győri p o l g á r o k V . I s t v á n t ó l nyert szabadalmai!
megerősítéséért folyamodtak, m i t az évi ápril 6-án meg is nyertek
(Fejér Gy.: C. D . V I . 1. 346—347.)
1318 j u l . 13-án R ó b e r t K á r o l y G y ő r b e j ö t t , s i t t és v i d é k é n mula
tott aug. k ö z e p é i g ; innen intézte alkudozásait házassága iránt, midői
luxenburgi H e n r i k Beatrix n e v ű l e á n y á t a r á u l k é r t e , u t ó b b pedig arája
városunkon v i t t e k e r e s z t ü l F e h é r v á r r a . (Ráth K. jegyzetei és Fejér Gy.
C. D . V I I I . 2. 152.) 1323-ban u g y a n é k i r á l y a város kiváltságait meg­
erősítette. (Ráth K.)
1351-ben G y ő r mellett a „ k i r á l y - s z é k n é l " K o n t h Miklós nádoi
tartott ü l é s t . (Czech J.: Győrvm. N . F a m . 27. 1.)
1356 j u l . 16-án Nagy-Lajos A l b e r t osztrák herceggel szövetségé^
v á r o s u n k b a n m e g ú j í t o t t a . (Ráth K. \ K i r . Ut. I . 57.)
1361-ben u g y a n é k i r á l y Domokos városbiró kérelmére G y ő r pol­
g á r a i n a k személyes szabadságát erősítette meg. (Ráth K.)
1366-ban „ k i r á l y - s z é k n é l " ismét törvényszéki ülés (Hazai Okm,
I I I . 184.), — hasonlókép 1375-ben Gara alatt, és 1381-ben G y ő r és.
K o m á r o m m e g y é k nemességével. (Uj Magy. Muz. 1856. 457.)
1385-ben Zsigmond k i r á l y Pozsonyból Győrvárosába tette át a
k i r á l y i harmincad-szedést. (Fejér Gy. : C. D . X . 3. 19.)
1394. A „ k i r á l y - s z é k n é l " Illosvay L ö k ö s n á d o r tartott g y ű l é s t
( U . o. X . 2. 248. és 249.)
1397-ben G y ő r b e n nemes udvarhelyet (Curia nobilitaris) találunk.
1386 m á j . 1-én és 2-án E r z s é b e t özv. k i r á l y n ő és l e á n y a G y ő r ­
ben volt, u t ó b b Zsigmond és Vencel cseh k i r á l y G y ő r mellett táboroztak.
(Fejér Gy. : C. D. X . 1. 2 8 6 - 287. és X . 8. 2 1 2 — 2 1 4 .
1402 j u l . 2 3 - á n Zsigmond G y ő r ö t t .
 1403. K i s - K á r o l y fia: L á s z l ó szept, elején G y ő r alá j ö t t , mely
Itárta előtte kapuit. Zsigmond Stibor vajdát és a G a r á k a t k ü l d ö t t e
lene, k i k G y ő r t hamar elfoglalták. (Horváth M.)
142G. Zsigmond á p r . és j ú n i u s hó t ö b b n a p j á t t ö l t ö t t e G y ő r ö t t .
>áth. K. : K i r . Ut. I I . 140.)
1428. G y ő r b e n a p a p s á g zsinatot tart.
1437. G y ő r mellett a „ k i r á l y - s z é k e n " törvényszéki ülés. (Fejér Gy.:
D. X . 7. 906.)
1440. E r z s é b e t k i r á l y n ő L á s z l ó — u t ó s z ü l ö t t fiával G y ő r b e mene-
iilt, m i d ő n pedig innen Pozsonyba ment, a g y ő r i v á r n a k Giskra, majd
illey lett parancsnoka, k i Smikuszky J á n o s t nevezte k a p i t á n y n y á .
íatona: Hist, Cr. 81.) G y ő r t Hunyady J á n o s és Rozgonyi Simon v e t t é k
ítrom alá, de a v á r a t v i t é z ü l m e g v é d t e a cseh ő r s é g ; a várból kiszökött
illey U l r i k o t azonban kíséretével az ostromlók O t t e v é n y n é l elfogták.
kerékgyártó A. id. m. I I . 102. és Horváth M.: Magyarorsz. tört. I I . 334.)
1441-ben E r z s é b e t özvegy k i r á l y n ő ismét G y ő r b e j ö t t .
1442 nov. 25-én E r z s é b e t és U l á s z l ó k ö z ö t t G y ő r b e n béke k ö t t e -
ítt. (Horváth M. : Magy. tört. 344—345.)
1443. E r z s é b e t h a l á l a u t á n Frigyes császár Nagyszombati máskép
arkas L á s z l ó és K o l l á r P é t e r győri k a p i t á n y o k t ó l a v á r a t 3 ezer
•any forintért megszerezte (Kerékgy. I I . 108.), s abba n é m e t őrséget
elyezett, mely őrség G y ő r t és vidékét rabolta és p u s z t í t o t t a .
1446. Hunyady J á n o s a n é m e t g a r á z d á l k o d á s ellen a római p á p á -
oz írt levelében panaszkodik. (Lásd fönnebb 430. lapon.)
1447 j u n . 1-én R e g e d é n k ö t ö t t béke pontjai folytán G y ő r ismét
í a g y a r kézbe k e r ü l t vissza. (Teleky : Hunyad. k. X . 205. 206. és 207.)
1451-ben Hunyady J á n o s többször megfordult G y ő r ö t t , fia L á s z l ó
edig március 20-kán ugyanitt kelt levelet intézett P o z s o n y v á r o s á h o z .
Teleky: Hunyad. k. X . 381.)
1455 j ú n i u s b a n G y ő r ö t t országgyűlés tartatott (1. 430. lapon),
íelyen Brankovics G y ö r g y 10,000 zsoldost í g é r t a t ö r ö k h á b o r ú r a .
Kerékgyártó À, : Magy. tört. I I . 133.) Ez évben L á s z l ó k i r á l y is meg-
r ő s í t e t t e G y ő r szabadalmait.
1464. M á t y á s k i r á l y G y ő r v á r o s szabadalmait m e g e r ő s í t e t t e . (Teleky:
lunyad. k. X I . 1 0 3 - 1 0 5 . )
1469. A k i r á l y december h a v á t G y ő r ö t t t ö l t ö t t e a Frigyes csá-
ízárral folytatott alkudozások v é g e t t .
Ugyanekkor M á t y á s k i r á l y n a k cseh k i r á l y l y á v á l a s z t a t á s a miatt
, cseh nagyok G y ő r b e j ö t t e k . (Rath K. jegyzetei.)
Györmegye es város fg-yt. leírása. 32
 1477. M á t y á s G y ő r körül h ú z t a össze Frigyes megfenyítésed
szedett hadait.
1480. Frigyes császár G y ő r i g p u s z t í t o t t a a v á r m e g y é t . (Kerékgyárk
Margyarorsz. K k . I I . 168.)
1486. M á t y á s nejével Bécsbe u t a z t á b a n G y ő r ö n ment á t , s i t t
ker. sz. J á n o s e g y h á z á t ( L . fönnebb 435. lapon) m e g l á t o g a t v á n , m i u t á
ennek csekély j ö v e d e l m é r ő l értesült, a mellette lévő ü r e s telket m i n d é
adótól örökre felmentette, s ennek lakóit e g y e d ü l a nevezett egyhá
szolgálatára k ö t e l e z t e ; ezen k i v ü l minden a d ó t , segélypénzt vag
táborozási k ö l t s é g e t , mely a nevezett e g y h á z á l t a l b í r t K ó n y helysé
j o b b á g y a i t ó l j á r a n d ó lenne, ugyanazon e g y h á z szükségeire örököse
á t e n g e d i oly feltétel alatt, hogy abban é r t e s az őt megelőző és követ
magyar k i r á l y o k é r t minden h é t e n egy misét szolgáljanak. (Junius i
1486. Teleky: Hunyad. k. X I I . 312.)
1489- ben M á t y á s G y ő r v á r o s á n a k azon p o l g á r a i t , kiknek h á z a i t
d ü h ö n g ö t t nagy t ű z elhamvasztá, hat esztendőre m i n d e n n e m ű király
adótól felmentette. ( U . o. 469.) Bonfin u t á n R á t h K . városunkat e kor
ban nagy földművelő helynek állítja.
1490- ben a várost M i k s a hadai fenyegették.
1496 május l - j é t I I . Ulászló G y ő r ö t t t ö l t ö t t e , s a város kiváltsa
gait m e g e r ő s í t e t t e . (Ráth K. jegyz.)
1514. A p ó r l á z a d á s n a k m e g y é n k b e n nincs ugyan nyoma, de R á t l
K . jegyzetei szerint tömeges csoportosulások i t t is voltak; a gyülevés:
n é p e t felső-szelestei Gosztonyi J á n o s győri püspök és főispán Sitkej
G o t h á r d p á p a i k a p i t á n y n y a l — 500 p á p a i p o l g á r t is magokhoz vévén —
szétverte. A z emberséges érzelmű p ü s p ö k és k a p i t á n y golyó helyet
fűvel és rongygyal t ö l t ö t t á g y ú k b ó l l ö v e t t e k a p ó r h a d r a . (Istvánfy : 50
és Horváth M.: Magy. tört. I I . 622.)
1524. Paksi Balázs g y ő r i p ü s p ö k és főispán b a n d é r i u m á v a l —
melynek B á r d o s s y szerint (de Insurrectione 144.) 200 főből kellett állani —
s szerencsétlen mohácsi csatában elesett. E katastrofával kezdődnek
m e g y é n k és városunk k é t századon á t t a r t o t t szenvedései.
A mohácsi csata alatt Sárffy Ferenc győri kanonok volt Győr­
vár k a p i t á n y a . A z auguszt. 29-ki gyászos nap u t á n Szulejman lovassága
a megyében megjelent, s a vizeken alul eső k é t j á r á s t felégette, kira­
bolta, elpusztította. A török hadak elvonulása u t á n a lelkes Sárffy
12 lovast maga mellé vévén, Czetricz U l r i k k a l B a r a n y á b a ment I I - d i k
Lajos hullájának felkeresésére. G y é k é n y n y e l , lepedővel és szurkos
koporsóval indultak ú t r a . A Csele-patak mellett m á r - m á / végfelbom-
lásnak indult h u l l á t föllelvén, F e h é r v á r r a szállították. (Jászay : Magy.
Nem. N . a mohácsi vész után, 104—108.)'
Szeptember 11-kén Zápolya J á n o s k i r á l y l y á választatván, G y ő r
és az itteni őrség- hamar meghódolt neki.
1528 aug. elején a Pozsonyban megválasztott F e r d i n á n d ellen-
k i r á l y 10 ezer emberrel j ö t t az országba. A u g . 4-én a R á b c a mellett,
5-én és 6-án pedig a város kapui előtt ü t ö t t t á b o r t és ostromra k é s z ü l t .
F e r d i n á n d útvezetője 300 lovassal N á d a s d y T a m á s volt, k i a győriektől
csupán személyének bebocsáttatását k é r t e , s b e j u t v á n , Ígéretek- és
fenyegetésekkel a n n á l k ö n n y e b b e n ért c é l t , mert a Zápolya ü g y é t
t á m o g a t ó k hatalmasabbjai, mint H é d e r v á r i I s t v á n és Tholnay M á t é
pannonhalmi főapát a városban nem voltak jelen. N á d a s d y a Z á p o l y á -
hoz hajlott várőrséget is megnyervén, G y ő r auguszt. 7-én megnyitotta
kapuit a német katonaság előtt, s nyomban maga F e r d i n á n d is bejött.
A k a p u n á l a k á p t a l a n fogadta, honnan selyem mennyezet alatt kisérték
a v á r b a ; i t t a székes-egyházban misét hallgatott, és rövid időzés u t á n
150 embert őrségül h a g y v á n , még az nap K o m á r o m b a távozott. M é g
ugyanezen évben F e r d i n á n d m e g k o r o n á z o t t k i r á l y a város szabadságait
megerősítette.
1529 szept. hó derekán Mohammed b é g szendrői h e l y t a r t ó a szul­
tán előhadaival Tata és K o m á r o m között haladott elő. G y ő r ö t t ekkor
Lamberg K r i s t ó f volt a főkapitány, k i német k a t o n á i v a l F e r d i n á n d
k i r á l y részére t a r t á az erősséget. A török hírére az á g y ú k a t Bécsbe
k ü l d v é n , a v á r a t felgyújtatta, s övéivel Bécsbe szaladt. A török az
elpusztult G y ő r t é r i n t e t l e n ü l hagyva, Mosonymégyén á t Bécs ostromára
indult. (Ráth K. : Magy. tört. tár. V I I . 4. és Istvánffy : X - i k könyv, 99. lap.
Verancsics az illető évnél.)
A Lamberg által t á m a s z t o t t l á n g o k a várat, valamint a nagyobb
részt fa-házakból állott várost, ennek minden e g y h á z á t , kolostorát s
egyéb épületeit elhamvaszták. A z egyháziak k é n y t e l e n e k voltak az
Á r p á d o k alatt szerzett j ó s z á g a i k a t eladni, vagy zálogba vetni, hogy a
szent célra emelt é p ü l e t e k e t , e g y h á z a k a t felépíthessék.
A püspökség j ö v e d e l m e i t F e r d i n á n d l a k i B a k i c s P á l n a k
adományozta, k i m a g á t protestáns létére a g y ő r i püspökség k o r m á n y ­
zójának nevezte, s kinek zsarnok h a t a l m á t a k á p t a l a n , város, sőt a vidék
is e g y a r á n t érezek. (Ráth K. közi. kápt. levt. X X I . 62. 3713. sz.)
1533-ban kezdette meg a g y ő r i székes-káptalan olvasó kanonokja
azon nagybecsű felvallási j e g y z ő k ö n y v e t rendesen vezetni, mely nemcsak
az egyes helységek birtokviszonyairól, de átalában hazánk történelméről
is megbecsülhetlen adatokat rejt, s mely a k á p t a l a n levéltárában őriztetik.
32*
 1537-ben Fels L é n á r d neveztetett k i parancsnokká, k i a város
erődítését megkezdette.
1539 febr. 25-én enyingi T ö r ö k B á l i n t P á p á r ó l G y ő r v á r o s á r a
rohant, ezt felgyújtotta, s a vidékkel e g y ü t t pusztította.
1542. Brandenburgi Joachim táborozott G y ő r alatt. Ez év dec.
17-én F e r d i n á n d megparancsolta N á d a s d y T a m á s t á r n o k - és országos
főkapitánynak, hogy G y ő r erősítését eszközölje; V á r d a y P á l esztergomi
érsek, mint k i r . h e l y t a r t ó és korlátnok pedig 1543 m á r c . 18-án G y ő r ­
m e g y é t szólította fel, hogy a város erődítéséhez N á d a s d y n a k minden­
ben segédkezet nyújtson.
1543-ig a g y ő r i v á r ő r s é g t ö b b n y i r e n é m e t zsoldosokból állott, de ez
évben Tournir F ü l ö p parancsnoksága alatt számos olasz —, 1546-ban pedig
spanyol katona is k e r ü l t G y ő r b e ; a v á r b a n m é g ekkor a püspök parancsolt.
M i v e l G y ő r k ö r ü l a török portyázások m i n d e n n a p i a k k á v á l t a k ,
ez okból magyar lovasok fogadtattak zsoldba, kiknek k a p i t á n y a i k is
magyarok voltak. Ezen lovasok fizetéséhez Ausztria is j á r u l t , mivel
Buda és Esztergom eleste u t á n G y ő r lett Bécsnek előkap uja. (Istvánffy
és Ráth K. jegyzetei.)
1552. Teuffel Erasmus főkapitánysága alatt M ó r i c szász herceg-
birodalmi sereggel G y ő r alatt tanyázott, a m e g y é n e k nagy romlására,
de a k ö z ü g y n e k semmi hasznára. (Istvánffy.) Teuffelt Pallavicini Sforzia
— a nagy államférfiúnak: Martinuzzi bibornoknak gyilkosa — k ö v e t t e ;
emlékezetes ő azon iszonyú zsarolásairól, melyeket a győri polgárokon
és k á p t a l a n o n elkövetett. (Istvánffy.)
A z 1556-ik évi 10-ik törv. c. G y ő r - v á r megerősítéséről intézkedik.
1562—1571-ig neuburgi Salm Eck gróf volt a győri f ő k a p i t á n y ;
e r i t k a becsületességű embert idegen létére nagyon szerette a város,
viszont ő is a magyarokat, kiknek nyelvét is megtanulta.
1566-ban Szulejman a Zrínyi által v é d e t t S z i g e t v á r l e r o m b o l á ­
sára ismét h a z á n k b a t ö r t , Miksa k i r á l y pedig 50 ezer lovas- és 80 ezer
gyalogból álló j ó l felszerelt sereggel G y ő r és Abda k ö r ü l szállott
t á b o r b a . A számos idegenen kivül részt vettek e táborozásban : O l á h
M i k l ó s esztergomi érsek, B á t h o r y A n d r á s mint a magyar csapatok
vezére, Verancsics A n t a l egri, P á l n y i t r a i , F o r g á c s Ferenc v á r a d i p ü s ­
pökök, stb. (Istvánffy.) A tábor u t ó b b G y ő r és G ö n y ő közé helyezkedett,
és a m e g t á m a d ó fehérvári basát visszaverte. Szeptember 27-én Salm
várparancsnok levelet kapott a török n a g y v e z é r t ő l Zrínyi fejével;
„fogadd — írja a levélben — szíves hajlamom j e l é ü l legmerészebb
vezértek fejét". A k i r á l y a nemes főt gyász-kocsin vitette G y ő r b e s
innen C s á k t o r n y á r a szállíttatta.
 Ezen gyászszertartás u t á n harmad napra a setét végzet ismét
hollószárnyait lebegtette G y ő r felett. S z e n t - M i h á l y nap v i r r a d ó j á n a
bécsi kapu körül t ű z ü t ö t t k i , mely erős éjszaki széltől élesztve, a szűk
u t c á k felett hamar szétterült. A hajnali álomban n y u g v ó lakosok és a
táborból beszállított betegek közöl sokan elégtek vagy megfúltak. A ke­
reskedők által összehalmozott t ö m é r d e k á r u c i k k szintén elhamvadt vagy
tolvaj kezek révén elveszett. A vész az Újvárosba is átcsapott, sőt a
szél forgása a v á r b a is felsodorta a l á n g o k a t , hol a m a g á n állott székes­
egyházat és lőporos tornyokat csakis a derék Salm parancsnok t e v é ­
kenysége mentette meg. A nagy hőségben elsült 18 á g y ú m é g növelte
a pusztítást. A német k a t o n á k az olaszokra — mint a vész okozóira —
rohantak, s egymást v á d o l t á k és g y i l k o l t á k . (Istvánffy.)
Nem tudni, k i okozta e roppant tűzvészt, mely u t ó b b az egész
városon elterjedt, sőt O l á h Miklós érsek t á b o r á r a is átcsapott, hol a
g y ú l é k o n y sátorok közt gyorsan terjedvén, a magyar t á b o r egy része is
elhamvadt. A német k a t o n á k pedig felhasználták ez alkalmat, s a m i t
csak lehetett, raboltak. (Ortelius 37.) H o g y a magyar t á b o r b e n nem kis
p u s z t í t á s u t á n a t ű z elfőj tátott, nagy részben F o r g á c s Ferenc v á r a d i
püspök erélyes intézkedéseinek köszönhető. (Monum. Hung. Hist.
X V I . 337.)
M i d ő n u t ó b b Szolimán h a l á l á n a k és Gyula elestének h í r e érkezett,
a k i r á l y a t á b o r t szétoszlatta, s e g y ú t t a l megparancsolta, hogy a görbe
sikátorokból és szűk utcákból állott város új terv szerint szélesebb
u t c á k r a osztassék. Ez u t á n a szerencsétleneket segélyezvén, Bécsbe
távozott, várparancsnokul a győriek által kedvelt Salm grófot hagyta.
(Istvánffy; Ortelius; Forgács és Ráth közi.)
1567-ben kezdett G y ő r új terv szerint é p ü l n i , s ekkor nyert
alakját egész a francia ostromig megtartotta. M e l l ő z z ü k e h e l y ü t t a
városnak, utcáinak, egyházainak, b á s t y á i n a k stb. leírását, s utalva e
tekintetben a város régészeti ismertetésére * ) , — k ö v e t j ü k a t ö r t é n e l m i
események fonalát.
1594-ik év kezdetén M á t y á s főherceg a hadi t e e n d ő k ü g y é b e n
G y ő r ö t t tanácsot tartott, s a megyei felkelés szerveztetvén, a városban
és Révfaluban összeállított gyalog és lovas csapat ápril hóban indult el
a főherceg vezérlete alatt az Esztergomot ostromló körülbelől 50 ezernyi
fősereghez.
Ortelius szerint m á r j ú l i u s közepe t á j á n k é t török csapat kalan-

*) Lásd: » G r y ő r - v á r « 416. lap és » G y o r v a r o s u t c á i é s n e v e z e t e s e b b

e p ü l e t e i « 432. lap. — S z e r k .
 dozott G y ő r k ö r ü l , s u g y a n ő e hó 19-ón csatát is említ a győri őrség és
a törökök között.
Szinán n a g y v e z é r j ú l i u s 22-én elfoglalván T a t á t , iszonyú táborával
G y ő r alá sietett, de megelőzte őt M á t y á s főherceg tábora, mely Sziget­
közben helyezkedett el. Kis-Bajcs és a Duna között a m á r elpusztult, —
de akkor m é g fennállott E s z t e r g e t h ő falu mellett sáncokat emeltek, s e
hely mai napig T á b o r h e l y n e k neveztetik. V é n e k és Bácsa között a K i s -
Duna partjától a N a g y - D u n á i g t e r ü l t a keresztény sereg bal szárnya, de
megfoghatlan h a n y a g s á g b ó l vagy értelmetlenségből az E s z t e r g e t h ő t ő l
V é n e k i g n y ú l ó Kis-Dunapart fedezetlenül maradt, s az őrködés e g y e d ü l
a portyázó k ö n n y ű lovasokra lőn bízva. F ö l e b b a galamb-csárda i r á n y á ­
ban k ö z v e t l e n ü l a Kis-Duna p a r t j á n , majdnem P a t a h á z á i g sáncokat
emeltek és á r k o k a t h ú z t a k , melyeket á g y ú k k a l és mozsarakkal raktak
meg. A Cserebog-szigetet szintén á g y ú k k a l l á t t á k el, és j e l e n t é k e n y
erőddé alakították.
A keresztény t á b o r ezen erődítvények h á t t e r é b e n H é d e r v á r i g n y ú l t
fel, hol a Bécs és G y ő r között levő közlekedés fenntartására a Duna át
lőn hidalva, A t á b o r jobb szárnya \Pinnyéd helységig terült. Révfalu
és a Duna-kapu szintén hiddal lőn összekötve, mely G y ő r és a t á b o r
kölcsönös közlekedését tartotta fenn. A körülbelől 3 Q mfdnyi Sziget­
közben, vizektől k ö r í t e t t téren egy erős vár á g y ú i alatt állott a majd
50 ezernyi tábor, mely fölött Hardeck gróf győri parancsnok s z é t t e k i n t ­
vén, •— „ h á l á t adott az Istennek, hogy a török sereg G y ő r - és nem
valamely g y e n g é b b v á r alá szállott" (Istvánffy).
Szinán — G ö n y ő t ő l Szabadhegyig t e r ü l t t á b o r á n a k jobb szárnya
a D u n á r a , bal szárnya pedig K i s - M e g y e r n é l a P á n z s a ere által képezett
halastóra terjeszkedett.
Augusztus hó elején a parancsnokok tétlensége vagy é r t e l m e t l e n ­
sége folytán a törökök oly magasra e m e l t é k sáncaikat, hogy ezek a v á r
bástyáival állottak egy színvonalban, s annyira előre nyomultak, hogy
l ö v e g e i k k e l a v á r b á s t y á i t d ö n g e t t é k — j ó l l e h e t j e l e n t é k e n y k á r nélkül.
A u g . 5-kén 4000 török lovas, balkézzel lovaik farkába fogódzva,
jobb kézben ostort tartva s fogaik közé kardot szorítva, 600 t ö r ö k gya­
l o g pedig hosszú fákra fekve — V é n e k fölött a D u n á n á t ú s z t a t o t t .
Á t é r v é n Szőgyére rohantak s ezt felgyújtották, ezután a bajcsi sán­
cok 5 á g y ú j á t elfoglalták s a keresztény tábor bal szárnyát hevesen
m e g t á m a d t á k . E r r e a herceg is felriasztotta t á b o r á t , s a rablásra szét­
t e r ü l t t ö r ö k - t a t á r csapatokat l e v á g t á k vagy a D u n á b a szorították.
H a s o n l ó sorsra j u t o t t az aug, 8-án á t k e l t 3000 t a t á r is.
A u g . 9-én a k e r e s z t é n y e k a fehérvári kapun át Szinán magas
 áncaira rohantak, s ezeket h a b á r nem minden veszteség n é l k ü l — de
légis elfoglalták, k é t béget és 200 j a n c s á r t levágtak.
A u g . 11-én erős á g y ú z á s közt a várbeliek is kirontottak. E k ö z b e n
Szinán a D u n á n hajóhidat vontatott fel, de Pálffy 12-én a hajóhidat
:isérő törököket megrohanta, a kiséret nagy részét felkoncolta, a török
ábor számára hozott p é n z t elfoglalta és nagy z s á k m á n y n y a l t é r t vissza
táborba.
A főherceg táborából azonban naponkint t á v o z t a k azon ö n k é n y ­
esek, kiknek szolgálati idejök letelt. A főherceg a morva, cseh és
zilezíta rendekhez — Pálffy pedig a v á r m e g y é k h e z í r t segélyért, és
lem sikertelenül, mert rövid idő alatt ismét 40000-re ment a harcosok
zárna (Istvánffy 414.).
A u g . 28-án Pálffy mintegy 5000 lovas és gyalog vitézzel a v á r b a
ött, s innen a fehérvári kapun á t kirohant. 1500 főből álló magyar-
l é m e t csapat pedig Tomhauzer és Gleitzenköpffler alatt dereglyéken
ízállt á t a D u n á n s a török t á b o r alsó részét t á m a d t a meg. A harc nap­
keltétől délig tartott, s tekintve az áldozatokat — igen heves és véres
ehetett, (Istvánffy.)
H a e k i t ö r é s t a v á r b ó l kellőleg t á m o g a t j á k vala, ú g y sikerült
/olna az ostromló török sereget szétrobbantani, mint ezt a budai basa
s egy elfogott levélben megvallotta; u. i . a t a t á r o k és albániai törökök
íp ezen kitörés alatt távol kalandoztak, a török t á b o r pedig szokott
•endetlenségében volt. A roham ellensúlyozására Szinán vezérnek egész
:áborát kellett mozgásba hozni. K ö n i g s b e r g e r I m r e vörös kabátosai
n á r a szabadhegyi szőlőkben üldözték a megszakasztott török sereg
bal szárnyát ; de a várból t á m o g a t á s nem érkezvén, u t ó b b győzött a
török nagyobb száma, K ö n i g s b e r g e r lelövetett, Pálffy szintén lövést
kapott, s harcra k é p t e l e n n é v á l t ; a vitéz H u s z á r P é t e r pápai k a p i t á n y
karját vesztette, Tomhauzert mellén t a l á l t a a golyó, Gleitzenköpffler
rdzbe fúlt ; csapataink visszahúzódtak, s az e r e d m é n y n é h á n y ezer török
lekaszabolása, n é h á n y sáncnak rövid időre való elfoglalása, több á g y ú ­
nak beszögezése lett, és ennek fejében 225 jelesebb vitézt vesztettünk-
Pálffy életét is csak Dersffy Ferencnek j ó l i r á n y z o t t lövése mentette
meg a vele k ü z d ö t t töröktől.
Szinán B u d á r ó l Esztergomba hajóhidat hozatott; innen szárazon
hordatta azt G y ő r alá, s az E s z t e r g e t h ő és V é n e k között v é d t e l e n ü l
hagyott Duna-parton a h i d építését megkezdette. Ennek h í r e azonnal
elhatott a főherceg t á b o r á b a , de a munka megakadályozására m i sem
történt. A német parancsnokok új segély biztos r e m é n y é b e n a felső­
magyarországi csapatokat is elbocsátották.
 A u g . 29-én a törökök V é n e k fölött csónakokon a senki által nei
védett bal partra á t m e n v é n , a keresztény t á b o r r a törtek, a bácsai sár
cokat ismét elfoglalták; a keresztény t á b o r b a n zavar és ijedtség támadt
szerencsére Z r í n y i G y ö r g y saját vitézeivel a jancsárokat, a szász é
sziléziai lovasok pedig a t a t á r o k a t űzték vissza, k i k közöl t ö b b e t levág
tak, sokat pedig az áradó Duna h u l l á m a i sodortak el.
Szept. 9-én Vének fölött a törökök ismét hidat kezdtek verni,
egész éjen át dolgoztak. M á s n a p kora hajnalban erős k ü z d e l e m fejlődőt
k i a Duna-parton, a harc n a p n y u g t á i g tartott, midőn a keresztényei
visszaverettek, s a h i d építését holdvilágnál fejezték be a törökök
E r r e a keresztény t á b o r b a n legnagyobb fejetlenség és zavar közepett
haditanács ü l t össze; ennek határozata folytán G y ő r Hardeck Ferdinán<
gróf és P e r l i n Miklós h ű s é g é r e lőn b í z v a ; 6000 n é m e t e t és olaszt, 16(
( I l l é s h á z y szerint csak 60) magyart őrségül h a g y v á n , a sereg több
: , :
része H é d e r v á r és Ó v á r felé visszavonult ) .
A törökök nem is g y a n í t o t t á k e futást, és csak azon nagy robba
násra lettek figyelmesek, midőn a t á b o r fÖdözetéül hagyott szász lovasol
a lőporos szekereket f e l g y ú j t o t t á k ; ekkor v e t t é k észre, hogy a keresz
t é n y csapatok minden rend nélkül A b d a felé t ó d u l n a k . E r r e a tÖrököl
vérszemet kaptak, a bácsai és p a t a h á z i sáncokba t ö r t e k , de ezeket mái
üresen t a l á l t á k ; most a menekvő t á b o r u t á n rohantak, az elmaradottakai
hamar felkoncolták, s az abdai hidnak tóduló sereg egy részét is Zríny
mentette meg, a mennyiben lovasaival a török előhadat v i s s z a ű z t e ; dt
a H é d e r v á r felé menekvőket a török u t ó i é r t e , a 2000-nyi födözetel
lekaszabolta, tetemes zsákmány közt 120 á g y ú t , 200 terhelt hajót
t e m é r d e k lőszert, é l e l m i - c i k k e t , a hadsereg fizetésére akkor érkezeti
p é n z t á r t és a főherceg d r á g a asztali készletét s minden vele volt ezüstjei
elfogta. (Istvánffy, Illésházy naplója. Ortelius.)
Szinán a nyert előnyök u t á n G y ő r t szorosabban bekerítette,
á g y ú i v a l azonban csekély e r e d m é n y n y e l dolgozott. Szept. 13-án 1200
embert rohamra k ü l d ö t t , de ez — valamint az öt ízben e g y m á s u t á n
m e g k i s é r l e t t ostrom — visszaveretett. A török t á b o r b a n napról napra
fokozódott az éhség, m i u t á n az e l p u s z t í t o t t vidék semmi élelmet nem
n y ú j t h a t o t t ; a török vezér a g g ó d v a tekintett békétlenkedni kezdett
seregére, mely az éhségtől sanyargatva, sikertelen ostromok által kifá­
rasztva, a h ű s éjszakáktól is sanyarva, g y ű j t ö t t z s á k m á n y á v a l hazájába
v á g y o t t . - E közben a g y ő r i parancsnokok gondatlansága miatt s i k e r ü l t

*) Ortelius aug. 29-re, Istvánffy és a jelenvolt Illésházy szept. 10-re teszik e

visszavonulást.
 z ostromlóknak a vár déli oldalán elnyúlt b á s t y a alá a k n á t ásni, s
nnek felrobbantásával a b á s t y á n rést t ö r n i , mely csekély volt ugyan,
e az általa keltett r é m ü l e t mégis h a t á r o z o t t G y ő r sorsa fölött. Á m b á r
lardeck az O v á r n á l ismét t á b o r t ü t ö t t főherceg által a becsület és
üség kötelmeire lőn figyelmeztetve és a legközelebbi segély-küldésről
3 b i z t o s í t t a t o t t ; m i n d a z o n á l t a l — nem tudni, gyávaság, vagy veszte-
;etés folytán árulóvá lett, G y ő r t feladta, és 1594-ki szept. 29-én a v á r
ulcsait Szinán öcscsének, Hassan b e g l e r - b é g n e k azon aljas nyilatko-
attal adta át, miszerint „kívánja, hogy G y ő r t a t ö r ö k ö k minél t o v á b b
•ekésen bírhassák".
E gyászos naptól kezdve G y ő r török katonai város lett, az elfutott
agy legyilkolt polgárok lakaiba török k a t o n a s á g szállásolt, az Újváros
öldig leromboltatott, székes-egyháza erőddé lőn átalakítva, ablakaiban
.gyúk foglaltak helyet; sekrestyéje és kápolnája l ő p o r - r a k t á r r á lett, a
emplom e g y é b részei ló-istálókká változtak.
1597 szept. 15-én Miksa főherceg G y ő r alá szállott s ezt ostrom
dá vette, de m á r 26-án azon vak hírre, hogy Mehmet G y ő r felmentésére
áet, a főherceg K o m á r o m á g y ú i alá m e n e k ü l t ; a nagy mennyiségű
delmet és ostromszereket részben elégette, részben z s á k m á n y u l hagyta.
1598-ban Schwarzenberg és Pálffy hősök szövetkeztek G y ő r visz-
ízavételére, m i u t á n előbb a v á r helyzetéről lehető bő tájékozást szerez­
ek, március 27-én K o m á r o m b ó l G y ő r alá indultak, és ügyes csellel a
fehérvári kapuhoz lopództak, s ezt a közvetlen előtte e l s ü t ö t t p e t á r d á v a l
500 lépésre a városba v e t t e t t é k ; az alig 5000 főre menő ostromlók
îyomban a várba t ö r t e k s 5 óráig t a r t ó irtózatos harc u t á n marc. 29-én
iiajnalban G y ő r t visszafoglalták.
1601. F ü l ö p Emanuelnek F e h é r v á r h o z rendelt t á b o r a G y ő r alatt
időzött.
1603. Roszvurm t á b o r o z o t t G y ő r alatt.
1605-ben és 1606-ban a fehérvári kapuig p o r t y á z t a k a t a t á r o k ,
több g y ő r i k a t o n á t k ü n n szorítottak s l e v á g t a k , a mezei m u n k á s o k
közöl körülbelől 200-at elhajtottak.
1612. Vaica Sabbas vezérlete alatt több szerb család G y ő r b e
m e n e k ü l t s Ú j v á r o s azon részébe települt, melynek neve mai napig i s :
Rác-város.
1615 december 29-én eszközlött összeírás szerint 206 házban 230
belvárosi, és 92 h á z b a n 93 újvárosi p o l g á r volt, s a nevek ut#n Ítélve
G y ő r ekkor m é g nem volt elnémetesedve.
1622-ki 23. törv. cikk a g y ő r i v á r k a p i t á n y t a nádor felsőbbsége
alá rendelte.
 1626. Sz. I s t v á n k i r á l y előtt való napon 1500 török jelent mt
lobogó zászlókkal a szabadhegyi halmokon, s a köles-aratással fogda
kozott — körülbelől 200 m u n k á s t r a b s á g r a hurcolta. Ezen k i v ü l 5C
juhot, 100 db ö k r ö t ' é s lovat, a városnak több mint 1000 darabból ál.
csordáját elterelte Breiner J á n o s győri v á r k a p i t á n y és a 3000-nyi vái
őrség szemeláttára,
1630. E g y török csapat ismét G y ő r alatt kalandozott, s Újvár<
a lói a marha-csordát elhajtotta.
1645. A sz. korona G y ő r b e hozatott.
1647 októberben a városnak nagy része l e é g e t t . Ugyanezen évbe
a svéd és Bákóczy hadak elől G y ő r b e hozott sz. koronát K é r y J á n o s é
Ostrosich M i k l ó s koronaőrök Pozsonyba visszaszállították.
1649. N é m e t vasasok beszállásolásánál csupán egy megyei tiszt
viselő akadt, k i n é m e t ü l tudott, s k i t az elszállásolásnál alkalmazri
lehetett.
1651 március 9-én ismét 3000 török termett G y ő r alatt, és
mezőkön é r t néppel e g y ü t t gazdag z s á k m á n y t hurcolt el m a g á v a l .
1683 augusztus 30-án a Teleky M i h á l y által vezérlett erdély
sereg G y ő r alá érkezett, s ennek f é k e n t a r t á s á r a a R á b a és R á b c a közöt
t á b o r t ü t ö t t . Szept. 12-én a Bécs alatt kudarcot vallott török serej
előfutárai is m á r G y ő r körül h u l l á r o z t a k , 14-én pedig a n a g y v e z é r ii
megérkezett, k i i t t a 80 éves Ibrahim basát, m i n t a török megaláztatá;
állítólagos okozóját 50 török főtiszttel e g y ü t t megzsinegeltette. A fut<
török t á b o r 3 napot t ö l t ö t t G y ő r alatt. Ez évben Szobieszki a hős len­
gyel k i r á l y is megtekintette G y ő r t * ) .
1687. A k á p t a l a n előtt teendő örök-bevallások betiltattak, s minder
adás-vevési szerződés e g y e d ü l a katonai parancsnokság előtt volt k ö t h e t ő
1690. A város t e r ü l e t é n az óhitű görögöknek (a rácoknak) b á r m i n é m t
egyházi é p ü l e t e t emelni — március 4-én kelt k i r á l y i parancs megtiltotta
1704. Heister t á b o r n o k G y ő r alá h ú z t a seregeit s innen folytatta
d u n á n t ú l i h a d j á r a t á t a R á k ó c z y a k ellen.
1705-ben és 1706-ban pedig R á k ó c z y hadai k ö r í t e t t é k a várost.
1720. A győri k á l v á r i a épült, melyhez a megye minden járása
naponkint 8 szekeret adott.
1735. Ú j v á r o s leégett.
1739. Nagy pestis d ü h ö n g ö t t .
1743 március 6-án lőn kihirdetve azon kiváltság-levél, mely Győrt
a sz. k. városok sorába emelte.

*) Lásd: »Györ-var« 410. lapon. — S z e r k .

 1750. A Zichy P é t e r - f é l e h á z helyén a v á r m e g y e h á z alapját Sze-
ly I s t v á n jezsuita igazgató nagy számú közönség előtt letette.
1751. G y ő r a sz. k. városok sorába törvényesen becikkelyeztetett.
1763. Nagy földrengés; ennek emlékéül sz. L á s z l ó napján e szent
ály koponyáját ü n n e p é l y e s k ö r m e n e t b e n hordozzák k ö r ü l a városban.
1764- és 1772-ben nagy árvíz sújtotta a várost.
1776-ban a belváros leégett.
1778 szept. 30-án ismét 205 ház hamvadt el.
1809 j ú n i u s 13-án t ö r t é n t a győri nevezetes ü t k ö z e t a J á n o s
Strák főherceg olaszországi hadtestéhez csatlakozott fölkelő (insur-
ns) magyar nemesség, és a J e n ő olaszországi alkirály által vezérlett
jicia seregek között, A mieink megveretése u t á n G y ő r ostrom alá
tetett, s j ú n i u s 24-én meg is adta m a g á t . A z á g y ú z á s és bombák
al okozott k á r közel 3 millió forintra r ú g o t t , nem számítva a majd-
m 3 százezer f r t hadi sarcot. Ez év aug. 31-én I . Napoleon v á r o s u n k -
n t ö l t ö t t egy éjt. *)
1820-ban kezdődött a b á s t y á k lebontása.
1826. Nagy jeges árvíz, mely a D u n á n 200 hajót és malmot ösz-
ezúzott.
1830. Nagy árvíz, mely február 27-től május 20-ig tartott, U j - és
ádor-város részekben 160 ház leégett.
1831. Kolera p u s z t í t o t t .
1835. A nádorvárosi templom tornya v i l l á m ü t é s következtében
égett.
1843. A városi hivatalok minden ágába a magyar nyelv lőn
ihozva.
A z 1848-ki korszak G y ő r v á r o s á r a nézve maga egy t ö r t é n e l m i m ü
,rgyát képezhetné. De ezen idők m é g elég élénken élnek e m l é k ü n k -
ín, hogysem szükséges lenne azoknak eseményeit e lapokra jegyezni,
legszakítjuk t e h á t e ponton k r ó n i k á n k fonalát, és á t t é r ü n k G y ő r v á r o s
íszeinek történelmi rövid ismertetésére.

A város felosztatik 5 részre, u. m. : B e l - , Ú j - , F e r d i n á n d - ,

' e r e n c - és N á d o r - v á r o s részekre ; hozzá tartozik t o v á b b á S zaba d -
e g y is.
A z Ú j v á r o s alapját a X V I - i k században török portyázok elől a
uszta-sokorói j á r á s b ó l m e n e k ü l t lakosok t e t t é k le, s m á r 1550-ben

*) Lásd 433. lapon. — S z e r k .

Ú j v á r o s a g y ő r i k á p t a l a n eredeti jegyzőkönyveiben mint a g y ő r i kí
talán tulajdonához tartozott falu említtetik. Valószínű, hogy u t ó b b
V . I s t v á n k i r á l y kiváltság-levele ellenére Újváros egészen a kapta'
j o b b á g y i birtoka lett, s b á r 1588-ban árkok és palánkok által megei
s í t t e t e t t , a török portyázok azt mégis teljesen elpusztították, s
X V I - i k század k e z d e t é n nagy részben új magyar t e l e p ü l ő k szállott
meg, s midőn 1615-ben G y ő r polgárai összeirattak, Újváros m á r m
G y ő r külvárosa lőn fölvéve ; ekkor 92 magyar lakossal bírt.
Bérviszonyaikra nézve az újvárosiak mégis k ü l ö n b ö z t e k egy
j o b b á g y i f a l u k t ó l ; így elöljáróikat maguk v á l a s z t o t t á k .
É v r ő l évre szaporodott Újváros lakossága, s 1638-ban Zichy I
g y ő r i vár alparancsnoka kath. templomot é p í t t e t e t t a széna-téren, — t
jelenleg a mázsa-ház áll. E templom alatt volt a Zichy nemzetség s:
boltja, a plebánia-ház pedig a só-ház és arany b á r á n y h o z címzett foga
között állott.
A F e r e n c - és F e r d i n á n d - v á r o s r é s z e k a lerombolt bástyí
helyein és ezeken kivül e l t e r ü l t posványos t é r s é g e n e század első fel
ben é p ü l t e k .
E g y — 1744-ben kelt t a n ú v a l l o m á s szerint a fehérvári kapu ele
elterült tavat Meszlényi J á n o s alispán j o b b á g y a i által b e t ö l t e t t e ,
h e l y é r e majort é p í t t e t e t t . (Megyei Ívtár.) #

Valódi emelkedését e k é t városrésznek a folyó század 30-as

40-es éveire t e h e t j ü k .
N á d o r - v á r o s , G y ő r l e g r é g i b b külvárosa (lásd 430. lapon), sőt töt
kútfők szerint a hajdani Arrabona első lakói is ezen városrészben ke;
d e t t é k a települést. V . I s t v á n k i r á l y engedélye folytán 1271-ben
lakosok a várba és városba húzódván, e városrész többé jelentőség)
nem v e r g ő d h e t e t t , b á r az első századokban G y ő r heti vásárai is i
tartattak; mivel azonban a városi e r ő d í t m é n y e k körén k i v ü l esett, töbl
ször elpusztult; e városrészt utóbb csak gazdasági majorokul használta
s innen nyerte „ m a j o r o k " nevezetét.
G y ő r h ö z tartozik m é g :
1
S z a b a d h e g y i s , a várostól keletre / mfdnyire emelked
i

domb-háton.
A X I I - i k századi oklevélben többször előforduló Z e 1 e u s vag
S z ő 11 ő s helység állítólag Szabad-hegy h e l y é n t e r ü l t el, holis k i r á l j
szőlőművesek laktak * ) , (Vinitores j u x t a Jaurinum i n Sceleus. — Feji
X
Gy.: Okt. V I I . 5. 303.)

*) Vesd össze az árpádkori térkép igazolásával 489. lapon. — S z e r k .

 GyŐr ostromai alatt elpusztult, de m á r a mult században a győri
yonosabb osztály i t t m u l a t ó kerteket tartott. M a g y ő r i földbirtoko-
és mezei g a z d á k lakják, mult századi v i r á g z á s á n a k s ólónksógének
ékét pedig n é h á n y szilárdabb é p ü l e t mutatja.
V a n plébániája, kath. temploma, kath. és prot. iskolája. L a k ó i
ryarok * ) .

To-, sziget- és csilizközi járás.

Abda magyar falu Tóközben, régi okiratainkban O b d e , A b a d a ,
a d a néven olvassuk. Igen régi falu, de mostani helyére az árvizek
t t csak 1831—2-ben költözött. A helységnek r é g i pecsétje 8 szög-
ÍS volt, melyben „ A b d a " felirat és ekevas volt l á t h a t ó .
1208-ban I I . Endre k i r á l y A b d á n a pannonhalmi monostor részére
mányozást tett. (Fejér Gy. : C. D. I I I . 1. 66. és 325. 1.) 1225-ben I V .
ci £IZ abdai v á m d í j t szabályozta. ( U . o. I V . 2. 223.)
1566-ban szomorú ü n n e p é l y n e k volt tanuja, mert Tahy Ferenc
ayi Miklós sógora és B o t t y á n y i Boldizsár vője Salm gróftól a sziget-
i hős fejét i t t v e t t é k á t (1. 500. lapon). 1588-ban megyei h a t á r o z a t
rtán a török portyázások g á t l á s á r a G y ő r v á r m e g y e i t t ő r - v á r d á t
ttetett, (Megyei lvt. ez évi jkv.)
1608-dik évi közgyűlés Mecsér, Börcs és Sziget faluk lakóit az
Lai őrség erősítéséhez rendelte (azon jkv.). 1609-ben az abdaiak m i n -
L köz-adó alól felmentettek (u. o.). 1613-ban kelt k i r á l y i kiváltság-levél
rint az abdaiak mindenféle t a x á k és adók fizetése alól felmentettek
o.). 1616-ban A b d a k ö r ü l t á b o r h ú z a t o t t össze. 1627-ben a német
ég folytonos rablásai- és kegyetlen erőszakainak m e g g á t l á s a v é g e t t a
ység ismét a megyei közgyűléshez folyamodott (u. o.). 1650-ben
lífy P á l n á d o r az óvári és mosonyi polgárokon elkövetett v á m - z s a r o -
ok miatt tartott vizsgálatot. 1659-ik évi 23-ik t. cikk az abdai n é m e t
ég vám-zsarolásait k í v á n t a k o r l á t o z n i . 1688-ban a n é m e t őrség A b d á n
)0 f r t i g zsarolt (megyei jkv.).
1700-ban az abdaiak E s z t e r h á z y n á d o r h o z folyamodtak, hogy
F e r d i n á n d és I . L i p ó t királyoktól nyert szabadalmaikban és k i v á l t ­
aikban védné meg őket, s E s z t e r h á z y n á d o r ez évi dec. 1-én G y ő r -
•megyéhez l e k ü l d ö t t n á d o r i parancsban meghagyta, hogy az abdaiak
at szabad emberek tekintessenek, és semmiféle adóval, fuvarozással,

*) Győrváros jelen külrajzát, valamint egyházi, közigazgatási, katonai, tör-

ykezcsi és egyéb társadalmi intézményeit illetőleg utalunk jelen műnek azon
izeteire, melyekben az említett szempontok külön méltatást nyertek. — S z e r k .
 vagy k a t o n a - t a r t á s s a l ne terheltessenek (megyei jkv.). 1702 urns
előtt való napon az elfogott I I . Rákóczy Ferencet, midőn az abdai h i
v i t t é k k e r e s z t ü l , a R á b c a - p a r t o n halászott katona egy akkor fo|
harcsával ajándékozta meg. R á k ó c z y a neki ajándékozott halat e
szavakkal dobta a vízbe : „ b á r csak a most raboskodó R á k ó c z y , k i té
det szabaddá teszen, hamar követőd lehetne s megszabadulhat
r (Vdlyi: Magyarország leírása I . k. 6. 1.). 1707-ben a falu R á k ó c z y katc
\ á l t a l bevétetvén, a v á r d a i őrség felkoncoltatott s a török p o r t y á z á
ellen épített v á r d a leromboltatott (Plébániai jegyzet.).
1830-ban 69 abdai lakos az árvizek pusztításai elől a falu i
helyiségéről a mai helyiségre kezdett á t t e l e p ü l n i ; 1831-ben töbl
folytatták az átköltözést,s 1832-ben az egész falu á t t e l e p ü l t . A z 1848/9
h a d j á r a t alatt sokat szenvedtek.

Ásvány magyar falu Szigetközben.

Á s v á n y a H é d e r v á r i nemzetség ős birtokai közé tartozik, mel
a X V I . századig szakadatlanul H é d e r v á r i a k b i r t á k ; ekkor Majsa M
lós a H é d e r v á r i a k r á r ó i v á r n a g y a kapott i t t 2 telket adományk
U t ó b b Á s v á n y is a Bakicsok b i r t o k á b a került. (Lásd alább : Héderv;
1610-ben R é v a y P é t e r , Balassa M a r g i t , Czobor I m r e és M á n
voltak ásványi birtokosok. (Megyei lvt. 42/1610.) 1614-ben 18 úrbé
telekből a j o b b á g y s á g megszökött. (Megyei lvt. 33/1614.) 1616-t
Á s v á n y i család is b i r t i t t , de b i r t o k á t a H é d e r v á r i a k n a k eladta. ( U . o.
és 22/1616.) Ez évben szapi Balassa is nyert Á s v á n y o n k i r . a d o m á n
k i az ásványi előnevet is fölvette. 1644-ben P á z m á n Miklós birta.
A X V I I . század végével a régi Á s v á n y falu nagy részét a Du
elszakította, s 1700-ban Viczay Á d á m b á r ó a mostani falu h e l y é t jele
k i j o b b á g y a i n a k , k i k ide á t is települtek. 1735-ben pedig Viczay J
gróf a Balassa örökösök á s v á n y i b i r t o k á t beszerezte (Héderv. lvt.).
Á s v á n y h o z tartozik J á n o s - m a j o r , elhalt Sina J á n o s báró szép
rendezett pusztai birtoka.

Balony magyar falu CsilizkÖzben.

L e g r é g i b b időkben Balony is a győri vár földje volt (Fejér 67;
C. D. V . 3. 231.). 1284-ben I s t v á n mester — a győri egyház szertart
j á n a k kérésére, L á s z l ó k i r á l y a győri várhoz tartozó rétekkel, szánt
földekkel, legelőivel és minden egyéb haszonvételeivel Balonyt a gye
e g y h á z harangozóinak adományozta, és G y ő r i P o n g r á c — mint királ
ember á l t a l , n e m k ü l ö n b e n a pannonhalmi apát á l t a l az e g y h á z a t
b i r t o k á b a be is vezettette ; ezen k i v ü l a székes-egyházi harangozókm
adta nevezett király a „ b a r c h - t u o i " halászatot, és egy szigetet, me
p i d á n a k neveztetett (u. o.). E g y 1252-ki okirat Balonyt mint a győri
y h á z b i r t o k á t említi : „Villa Balony, quae est ecclesiae B . Virginis
m r . " (u. o. V I I . 5. 306.). 1453-ban ezen a d o m á n y t és Balony k i v á l t -
gait Hunyady J á n o s megerősítette. (Teleky J.: Hunyadiakkora, X . 379.)
kiváltság-levél 1610-ben lőn kihirdetve (megyei lvt, I I . 12/1610.).
A g y ő r i k á p t a l a n és balonyiak között a javadalmakkal j á r t k ö t e -
zettségek miatt hosszas per t á m a d t , melynek 1769-ben egyezség vetett
sgett ; ennek é r t e l m é b e n m e g s z ű n t e k a balonyiak h a r a n g o z á s miatt
y őrré j á r n i , hanem ezen szolgálat fejében örök m e g v á l t á s u l évenkint
vetendő 100 forintra kötelezték a balonyi községet. K ü l ö n b e n Balony
tszonvétele a győri ő r - k a n o n o k s á g o t — „custos" — illette.
A balonyi vár-földekből mások is nyertek a d o m á n y t ; í g y Simon
>zsonyi főispán 1355-ben arról adott bizonyságot, hogy Omode mester
„ v á r m e g y e g y ű l é s é n " *) Chituani Dénest a balonyi birtokrész d a d á ­
tól, a g y ő r i ő r - k a n o n o k s á g o t pedig annak m e g v é t e l é t ő l eltiltatta,
lazái Okm. I I I . 167.)

Bácsa magyar falu Szigetközben.

L e g r é g i b b t ö r t é n e l m é r e vonatkozó adatokat nem t a l á l t u n k ; 1848
ott a győri k á p t a l a n e g y h á z i nemeseinek volt széke, (bácsai praed.
ók, — Sedes Praedialis N o b i l i u m de Bácsa), s a győri nagyprépost
)lt mindenkor a bácsai szék főispánja. V á l t ó krajcár n a g y s á g ú pecsét­
ben egy kivont kardot t a r t ó lovas vitéz, k ö r i r a t a : „ B á c s a i s z o 1-
abiró".
1626-ik évi megyei közgyűlésen a bácsaiak k é r t é k a v á r m e g y é t ,
ivei hogy ők az egész S z i g e t k ö z t fegyverrel védik a t ö r ö k átjárás és
icsapás ellen, — a többi falukból is rendeljenek segítséget; m i meg is
r t é n t (megyei lvt. I I I . jkv.). 1720-ban a megyei gyűlésen kihirdettetett
bácsai helység k i v á l t s á g - l e v e l e , melyre a v á r m e g y e őket nemesekül
ismerte.
Pusztult hely:
Ezen község h a t á r á b a olvadt Esztergetheö pusztult falu, melyet az
sztergetheőy nemzetség tagjain k i v ü l m á s családok is birtak, s hihe-
leg hajdani h a t á r k i t e r j e d é s e nagyobb volt, mint mennyire azt jelenleg
szik. A falu keletkezése 1451-re esik; e korban bizonyosan senki á l t a l
im h a s z n á l t H é d e r v á r i - b i r t o k volt, minőt a X V . században többet is
l á l u n k (lásd alább Bőny leírásánál), s mint ilyen földet H é d e r v á r i P á l
isker M i k l ó s n a k ajándékozott, k i ezen esztergethői földről felvette az

*) Szándékosan emeltük ki e kifejezést annak bizonyítékául, hogy a X I V - i k

izadban már igen is voltak megyei gyűlések.
E s z t e r g e í h e ő i nevet (Héderv. lvt. 31 -ik csomag, 1/1451.sz.). 1595-ben G y í
v é d e l m é r e az esztergethői h a t á r b a n is emeltettek sáncok.
1609-ben Chepke O r b á n is birt E s z t e r g e t h ő n . 1630-ban Eszterge
theőy Imre vasvári Zeghy M i h á l y n a k , bajcsi T é g l á s P é t e r n e k és szaví
Szavai G y ö r g y n e k örökáron felvallotta (Héderv. lvt. 2/1630.). Ugyan
ekkor Miskey P á l b i r t E s z t e r g e t h ő n . 1670-ben megyei l e v é l t á r u n k szerin
m é g mint falu állott, s mikor pusztult el? nem tudjuk. H a t á r a a kis-bajcs
és bácsai h a t á r o k b a olvadt, hol csupán egy dülő tartja fenn emlékét.

Bezi magyar falu Tóközben. N e v é t első megszállóitól a besenyőkto

nyerte. B i s s e n i , B e s s i , B e z i . (Czech J. : Győrvm. föisp. 20. 1,
A községi pecsét kis tojásdad alakú ; k ö r i r a t a : „ B e z i . f a l u . p e c z e
t y e. 1740".
A z á g o s t a i a k n a k helyben van a n y a e g y h á z u k , mely a X V I . szá
zadban iskolával lőn felállítva, de 1759-ben Márffy L á s z l ó bezii birto
kos az iskolát b e z á r a t t a , az iskolai é p í t m é n y e k e t felbecsültette, s a l .
forintra becsült felülépítmény á r á v a l az ágostaiakat m e g k í n á l t a , k i k ez
fel nem vévén, a megyei közgyűlés a 13 forintot j ó t é k o n y célra vaL
fordítás v é g e t t a fejértói p l é b á n o s n a k á t a d a t n i rendelte, Márffy L á s z l ó
pedig utasította, hogy az iskolát elfoglalván, ezt hányassa szét, (Megye
lvt. I I I . jkv.)
1592-ben a besenyő törzsből származott Poky Ambrus győr
megyei alispánt t a l á l j u k Bezin mint birtokost ; ugyanekkor k i v ü l e töbl
közbirtokosa is volt. 1618-ban P á z m á n y Ferenc és P é t e r •— 1650-be:
Jagasich P é t e r alispán birta (u. o. I I I . j k v . ) . 1680 k ö r ü l Bezerédy Istvái
p á p a i k a p i t á n y és Festetich M á r i a özv. K o m á r o m y J á n o s n é egymá
közt Bezit felosztották. 1689-ben a n é m e t k a t o n a s á g p u s z t í t o t t a el.
1727-ben az akkori úrbéres j o b b á g y s á g az i r á n t tett panaszt
megyei k ö z g y ű l é s előtt, hogy a földesurak az ő E p e r j es n e v ű szabai
pusztájokat elfoglalták. 1784-ben eszközlött t a n ú k i h a l l g a t á s alkalmává
a katholikusok is bizonyították, hogy az ágostaiak mindenkor haranj
használatot gyakoroltak, mire a t o v á b b i h a r a n g h a s z n á l a t nekik meg­
adatott.
T a g o s í t á s folytán Szabó P é t e r hajdani megyei alispán kihasítot
b i r t o k á b ó l P é t e r h á z a puszta lett.
Pusztult hely:
Uthal Bezi és H u g ó t között állott, most Bezi h a t á r á n a k egy részé
teszi. E h e l y s é g I . M á t y á s k i r á l y n a k 1472-ben kelt oklevele szerint
Poky család birtoka volt (Rath K.: Magyar tört. tár. V I I . 23. 1.).

Bödöge M a r k o t á v a l egyesült falu ; lásd ez u t ó b b i n á l .

 Börcs magyar falu a R á b c a partján. K ö z s é g i pecsétjének k ö r i r a t a :
3. P a g i . B ö r c s . 1699.".
1588-ban G y ő r v á r m e g y e a török portyázások g á t l á s á r a a templom
telié egy kerekded őr-tornyot é p í t t e t e t t , s e toronytól nyerte a falu
smet R u n d e n t h u r m nevét. 1590-ben Miksa herceg német hadai
dégették. 1608-ban a börcsiek mint segély-őrhad az abdai őrhelyhez
mdeltettek (megyei lvt. I . jkv.). 1689-ben ismét a német k a t o n a s á g
tisztította. Jelenleg a győri püspökség birtoka.

Czakóház magyar falu Tóközben.

H a j d a n á r ó l keveset tudunk, h i h e t ő l e g az első századokban Czakó
emzetség birta, legalább megyei l e v é l t á r u n k szerint a X V I I . század­
án szállott a Czakó nemből eredt leány-örökösökre. 1682-ben Gyapay
t i h á l y t és Gecseny Miklóst találjuk mint czakóházi birtokosokat.

Dunaszegh magyar falu Szigetközben közel a K . - D u n á n a k könyök-

anyarodásához, honnan t a l á n nevét is nyerte.
L e g r é g i b b időkben Dunaszegh is H é d e r v á r i - , u t ó b b Bakics-
de birtok volt, s H é d e r v á r és R á r ó sorsában osztozott (Lásd alább).
612-ben F o r g á c h bibornok tized-szedése ellen a d u n a - z ö g h i nemesek
ry őr vármegye közgyűlésén panaszt emeltek, s a hozott megyei h a t á -
Dzat a t ö r v é n y t e l e n ü l szedett tizedet lefoglaltatta és visszaadatta
negyei lvt. I . 23/1612.). 1637-ben H é d e r v á r i I s t v á n a duna-szeghi
a e d i a l i s t á k a t tized m e g a d á s a é r t intette, de ezek kijelenték, hogy
i v á l t s á g a i k n á l fogva a tizedet egyszer mindenkorra m e g t a g a d j á k .
A z 1851-ben létesült t a g o s z t á l y folytán Viczay H é d e r grófnak
hmaszegh mellett j u t o t t b i r t o k á n 1853-ban G y u l a - m a j o r é p ü l t .

Duna-Szent-Pál magyar falu Szigetközben. A H é d e r v á r i nemzetség

íszágai közé tartozott, s H é d e r v á r és R á r ó sorsában osztozott. 1594-ben
lpusztult, s mikor Ion ismét megtelepítve? — nem tudjuk; de a falu
ílső részét a b e v á n d o r l o t t tótoktól ma is t ó t - s z e r n e k hívják.

Enesse magyar falu Tóközben. Ő s i fészke az enessei Enessey t ö r z s ­

iagyar nemzetségnek, k i k mai napig i t t laknak és birnak.
E l s ő n y o m á t 1368-ban egy h a t á r j á r á s i oklevélben találjuk (Fejér
hjörgynél), a midőn m é g I n s é n e k olvassuk, és k é t s é g t e l e n , hogy a
• T I . században O t t o k á r ellen v i t é z k e d e t t Enessei Á k o s n a k s í g y az
messei ős nemzetségnek bölcsője volt. (Nagy Iván : Magyarország családai :
Inessey.) 1553-ban a törökök felégették és e l p u s z t í t o t t á k (Magyar tört.
Gyo'rmegye és város egyet. Iriráfn, 0*3
tár. V I I . 5.); ekkor égett el az Enessey nemzetség levéltára is. 1604-be
a n e m z e t s é g k é t á g r a szakadt, egyik az ősi fészekben maradt, mási
veszprém-megyei Görzsönbe költözött, s ez felvette a „ g ö r z s ö n i " e l ő n e v e
A z 1609-ki megyei gyűlésen Enessey M á r t o n az enessei erdők irár
tiltakozott. 1613-ban Enessey M á r t o n , G y ö r g y és J á n o s a szokáso
t á b l a - p é n z t , azaz: 12 d é n á r t a megyei t ö r v é n y s z é k e n letették, s a P e t h ő
családot az enessei h a t á r h a s z n á l a t á t ó l e l t i l t a t t á k (megyei lvt. I . 23/161S.
1682-ben Enessey I s t v á n mint a család idősb tagja (senior) birta Eness
felét, k i 1684-ben személyesen ment a törökök ellen. Ugyan ez idői
alatt Szapáry P é t e r , I v á n y o s Miklós és B e z e r é d y mint enessei birto
kosok e m l í t t e t n e k (u. o. 76/1682,).

Fehértó magyar falu T ó k ö z b e n .

Újfalu és Lász e l p u s z t u l t h e l y e k e t R á t h K á r o l y F e h é r t ó é
K ó n y között keresi (Magyar tört, tár. V I I . 25.). A z említett pusztul
helyek múltjáról azonban semmi sem volt k i n y o m o z h a t ó .

Győr-Sziget m a g y a r - n é m e t falu a Kis-Duna és R á b c a folyók közi

ékelt sziget végén; Szigetközzel a K i s - D u n á n á t talp-hid, Győrújvá
rossal pedig a R á b c á n oszlopos h i d köti össze.
S z i g e t r ő l 1567-ben olvasunk először, a midőn Miksa G y ő r t meg
erősíttetni és a várost új rendezés szerint é p í t t e t n i parancsolta. E k k o
k i r á l y i t é g l a v e t ő k t e l e p ü l t e k ide, k i k a g y ő r i b á s t y á k t é g l á i t ezei
sziget-csúcsban v e t e t t é k . A győri p ü s p ö k s é g 1592-ben ezen „ P w s p e ö l
z i g e t h e " n e v ü b i r t o k á t visszaszerezte (Győri tört. és rég. füz. I . k.)
A z ezen ü g y b e n k ü l d ö t t k i r . leirat szerint gr. Salm győri várparancsnol
t e l e p í t e t t bele lakókat, k i k 12 évi szabadságot nyertek, mely idő alati
szolgálatuk e g y e d ü l s z é n a t a k a r í t á s b a n állott. A települők származás
helye ugyan ismeretlen, de neveik u t á n itélve, nagy részben magyarol
voltak. A 12 év elteltével k ö t e l e z e t t s é g e i k közé tartozott : a szénataka­
r í t á s , g y ű j t é s és egyéb házi szolgálat; v á m - m e n t e s s é g i k i v á l t s á g u k b a r
m e g e r ő s í t t e t t e k , de semmi rétet, erdőt, földet, halászatot nem b í r h a t t a k
A költözés szabad volt, és h á z á t mindegyik szabadon eladhatta. Ez idő­
ben G y ő r - S z i g e t b e n k é t k ó r h á z is volt, magyar és német, s mindegyik
szántóföldekkel és kerttel birt. I I . R á k ó c z y Ferenc h a d j á r a t a alatt ÍI
h e l y s é g elpusztult.

Hédervár magyar mező-város Szigetközben. A l a p í t ó j a Gejza vezéi

alatt bejött Hederich lovag volt, k i a később t ö r t é n e l m i h í r r e emelkedett
 atalmas H é d e r v á r i nemzetségnek is torzs-atyja volt. A mező-város
ecsetjének k ö r i r a t a : „ H é d e r v á r . 1772." Belköróben szántó-vas.
E földrészt, illetőleg az egész Szigetközt Gejza vezér ajándékozta
V i l d ó n i á b ó l bejött Volfger és Hederich grófoknak; utóbbi i t t várat
p í t t e t e t t , mely a mai h é d e r v á r i k a s t é l y h e l y é n állott. U g y a n ő agg-
orában z á r d á t is emelt s remete életet élt, és k i tudja, vájjon nem ezen
emeteség emléke rejlik-e a k a s t é l y - k e r t h e z közel eső R e m e t e pozsony-
legyei falu nevében?
1348-ban H é d e r v á r i M i k l ó s udvari vitéz és testvérének I s t v á n -
ak á r v á i I . Lajos k i r á l y t ó l minden j ó s z á g a i k r a pallos-jogot nyertek;
Győr, Mosony, Pozsony és Vas v á r m e g y é k b e n t e r ü l t j ó s z á g o k a t a
Í V I . századig a család minden megszakadás n é l k ü l birta, de O s v á t h
a I I . Ferenc 1521-ben nándor-fehérvári k a p i t á n y e v á r a t h ű t l e n ü l
Ihagyván, N á n d o r - F e h é r v á r elvesztéseért minden jószágaitól megfosz-
atott, s I L Lajos k i r á l y ezeket l a k i Bakics P á l n a k adományozta.
Ferencnek Öcscsét H é d e r v á r i ( I I I . ) I s t v á n g y ő r m e g y e i alispánt, — mivel
iápolya J á n o s ellen-király követője lett, — I . F e r d i n á n d fosztotta meg
5szágaitól, s birtokrészét szintén Bakics P á l n a k , n e m k ü l ö n b e n Dorottya
éjének, M á r i a , A n g e l i k a leányainak és P á l , M i h á l y és P é t e r n e v ű
estvéreinek adományozta, nevezetesen a h é d e r v á r i kőházat, nemes udvar­
aikét a hozzá t a r t o z a n d ó k k a l , u . m . : H é d e r v á r , Zelke, Á s v á n , O l t o v á n ,
í a g y - és Kis-Medve, Uyfalu, Zap, Zámol, L a d a m é r , Duna-zegh, Zigeth,
Cythewen, és G y ő r városi . . . . (nincs kiírva, vájjon ház-e vagy f ö l d ) ,
)arnó, Zeeli, Eemete, Kis-Bodak, Gyulviz és minden egyéb m á r r é g t ő l
h é d e r v á r i k ú r i á h o z t a r t o z ó k k a l e g y ü t t (Héderv. lvt. I X . csomag, 38. sz.).
H é d e r v á r i I s t v á n midőn Zápolyától F e r d i n á n d h o z visszapártolt,
lirtokait is visszanyerte, sőt a Ferenc ellen N á n d o r - F e h é r v á r e l á r u l á -
aért hozott ítélet is m e g s e m m i s í t t e t v é n , I s t v á n fiai V . L ő r i n c és
I . G y ö r g y 1543-ban az ősi j ó s z á g o k r a nézve kedvező Ítéletet nyertek,
F e r d i n á n d Bakics P á l n a k h ű t l e n s é g b ű n e alatt megparancsolta, hogy
, h é d e r v á r i j ó s z á g o k a t adja vissza, de ez — ekkor m á r a k i r . testőrző
luszárok főkapitánya — a k i r á l y i parancsnak nem engedelmeskedett.
3akics P á l eszéki szerencsétlensége u t á n testvére Bakics P é t e r védte
aeg a jószágokat, melyek utóbb Bakics M a r g i t — Balassa M e n y h é r t n é r e
s Bakics A n g e l i k a előbb R é v a y , u t ó b b Czobor I m r e nejére, mint elhalt
bakics P á l leányaira szállottak.
A H é d e r v á r i a k közöl V . J á n o s zirci apát ós skópiai püspök kezdé
isszaszerezni az Ősi jószágokat 1660 k ö r ü l ; testvére V I . I s t v á n G y ő r -
-ármegyének több országgyűlésen volt követe és alispánja a H é d e r v á r i
temzetségnek minden — G y ő r v á r m e g y é b e n volt s elidegenített •—
33 *
j ó s z á g a i t visszaszerezte. Ennek E s z t e r h á z y E r z s é t ő l 3 gyermeke szült
tett ; de k e t t ő , u. m . : ( V I . ) L ő r i n c és Ilona mint kiskorúak elhaltai
K a t a l e á n y á t pedig loósi Viczay J á n o s sopronymegyei alispánhoz adva
nőül, a kért leány-fiúsítást is megnyerte, s ezzel a Belud nemből szál
m á z o t t Viczay nemzetségre szállottak a H é d e r v á r i - f é l e jószágok.
M e g e m l í t e n d ő n e k tartjuk, hogy Bakics P á l és örökösei az ágostt
vallásnak lévén hívei és buzgó terjesztői, a hédervári j o b b á g y s á g ii
azaz majd egész Szigetköz az ágostai vallást fogadta el. M é r e y M i h á l
ágostai superintendens m á r 1544-ben H é d e r v á r o t t lakott (Héderv. lv
I X . csomag, 23/1703.). Bakics P á l vője Czobor Imre szintén ápolt
Szigetközben a protestantismust, u t ó b b azonban a Bakics örökösö
j ó s z á g a i k a t i t t eladván, a hatalmas p á r t f o g ó n é l k ü l maradtak részbe
a katholikus vallásra t é r t e k , részben Szigetközből e l k ö l t ö z t e k ; 1746-ba
pedig megyei h a t á r o z a t folytán H é d e r v á r o t t az ágostaiak temploma i
leromboltatott (lásd ez évi megyei j k v . ) .
K ú r i á k a t H é d e r v á r o t t több nemes család is b i r t . 1609-ben Szavaj
Szabó és A l a p y családok. 1660 k ö r ű i Mikos P é t e r , Dely Ferenc, K á l d
G y ö r g y n é s z ü l e t e t t neboiszai Szép A n n a és orbovai Jakusich Imre, d
H é d e r v á r i I s t v á n , u t ó b b pedig a Viczayak azokat összevásároltál
1697-ben Dely J u d i t h — özvegy N á d a s d y n é t ó l a rárói, h é d e r v á r i é
kis-bodaki h a t á r o k b a n b i r t részeket Viczay Á d á m báró vette meg,
ezzel a mée* idegen kézen volt utolsó birtokrészek is a családi urada
lomhoz k e r ü l t e k vissza. *)
1645-ben I I I . F e r d i n á n d k i r á l y nemes Viczay Á d á m n a k (1684-be:
a győri nemesség k a p i t á n y á n a k ) bárói — 1723-ban I I I . K á r o l y királ;
Viczay J ó b K e r e s z t é l y b á r ó n a k grófi rangot adott.
Á l l í t ó l a g a h é d e r v á r i vár 3 tornya valaha 3 külön v á r m e g y t
u. m. : Győr, Mosony és Pozsony t e r ü l e t é n állott. Lehet, hogy valah
i t t az említett megyei h a t á r o k összeszögellettek, de m i erre okirato
sem a g y ő r m e g y e i , sem a h é d e r v á r i családi levéltárban nem találtunk
és csakis m i n t s z ó h a g y o m á n y t említjük fel; sőt a h é d e r v á r i l e v é l t á r nyo

*) Épen midőn e sorok sajtó alatt állottak, akkor (1873 dec. 23-án) szál]
sirba a közel kétszáz év előtt egyesült Hédervári-Viczay család utolsó férfi-ivadéka
H é d e r v á r i - V i c z a y H é d e r gróf, val. bel. titkos tanácsos, Győrmegye déré!
főispánja, és a magy. orv. és természetvizsgálók X V I I - i k nagy gyűlésének egyil
lelkes elnöke, kinek épen jelen müvünk megalkotásában is tevékeny része voll
Őrizzék meg emlékét egyebeken kivül e lapok is, melyeknek soraiban nem egysze
találkozunk az elhunyt derék férfiúnak nevével ! örököse egyik unokája : Khue
Károly gróf lett, kinek kezére a család jelen összes birtokai is átszálltak.
Szerkesztő.
 ián ( X V I - i k csomag, 1/1659. és 7/1760.) azt véljük, hogyha több megye
árkán állott is valaha a h é d e r v á r i vár, ez csakis pozsony- és g y ő r m e g y e i
érdieteken á l l h a t o t t . M o s o n y v á r m e g y e l e g r é g i b b időkben e tájon a
) u n á n á t sem é r t , később pedig i t t Pozsony v á r m e g y e szögellett be;
lasonlót bizonyít a győri k á p t a l a n n a k b i z o n y í t v á n y a is, mely szerint
.. a r a s z e g *) a pozsonymegyei zseli-i — és g y ő r m e g y e i h é d e r v á r i
tatárokból s z a k í t t a t o t t k i , s a H é d e r v á r b a n Összeért k é t megyei h a t á r
\ o v á k i ( M o s o n y v á r m . ) falu felé k i t e r ü l t , s H é d e r v á r t ó l d é l n y u g o t r a
nzonyos kövecses árokig ért, s í g y Mosonymegye a h é d e r v á r i k a s t é l y i g
íem n y ú l h a t o t t be.
É r d e k e s n e k tartjuk m é g idejegyezni, miszerint 1723-ban H é d e r v á r
d a p í t v á n y o s kórházzal b i r t ; 1794-ben 4 v á s á r - t a r t á s r a nyert szabadal-
nat, s ekkor vámjoga is volt,

Ikrény népesített puszta Tóközben. I k r é n y , L e s v á r és O s z -

h e 1 y a Lamberg grófi családnak egymással határos pusztáit képezik.
E l s ő birtokosa h i h e t ő l e g azon Icrany vagy I k r é n y i nemzetség-
volt, melynek tagjairól m á r a X I I I . század vége felé olvasunk (Hazai
Okmt, I I I . 19.). 1324-ben I . K á r o l y Miklós b á n t a g y ő r m e g y e i I k r é n
b i r t o k á b a bevezetni rendelte (Fejér Gy.: C. D. V I I I . 2. 562.). 1373-ban
I k r é n y t m á r a Kanizsay nemzetség b i r t a ; e család fi-ágának k i h a l t á v a l
a roppant terjedelmű Kanizsay j ó s z á g o k a t az egyetlen l e á n y ö r ö k ö s :
Kanizsay Orsolya örökölte, k i t N á d a s d y T a m á s nyert nőül, s ennek
kezével az ikrényi és r á b a - s z e n t - m i h á l y i j ó s z á g o k is a N á d a s d y nem­
zetség b i r t o k á b a j u t o t t a k , és N á d a s d y Ferenc gyászos k i m u l t á i g ezen
család b i r t o k á b a n maradtak. E k k o r I k r é n y a k i r á l y i kamara jószágai
közé k e r ü l t , s megyei l e v é l t á r u n k szerint haszonbérileg kezeltetett.
De I k r é n y nem volt egészen a N á d a s d y a k é , mert 1614-ben Torkos
P é t e r m i n t győrvárosi bíró a megyei közgyűlésen N á d a s d y P á l tisztjét
a győri h a t á r legeltetéseért, u t ó b b pedig a városi h a t á r b ó l tett foglalá­
sokért megintette, az intés ellen N á d a s d y P á l és Vizkelethy J á n o s mint
ikrényi közbirtokosok t i l t a k o z t a k ; hasonlókép 1619-ben is. 1770-ben
pedig K ö r m e n d y , Stverteczky, Klempa, Bolényi, E ö r d e ö g h , Hajós,
Brunovszky és Kaskovich családok b í r t á k . 1777 körül Lamberg V o l r a d

*) Ezen P a r a s z e g (ma Parázs-szer)föld Hédervár mezővárosába behat egész

a tiszttartói lakásig, és a grófi kerttől csak az óvári ország-út választja el. 1697-ben
birtoka felett per folyt, s Matusek András győri kanonok, mint volt hédervári plé­
bános Széchenyi György győri püspök ellen bizonyítványt adott arról, hogy P a r a ­
s z e g - f ö l d , stb. minden időben a Hédervári nemzetség birtoka volt, s Hédervár-
hoz, nem pedig Ráróhoz tartozott.
I k r é n y egy részét megszerezte, u t ó d a pedig — az 1791-iki 73. t . c i k i
á t a l honosított Lamberg F ü l ö p folytatta a szerzést, s ma m á r egés2
I k rény, L e s v á r és Oszhely a Lamberg grófi családé.

Kapi magyar falu T ó k ö z b e n .

K a p i az előkorban a győri v á r földje volt s 1209-ben I I . Endre
k i r á l y ezen várföldeket T ó t h mosonyi főispán Demeter és T a m á s fiainak
adományozta (Fejér Gy.: C. D . V I I . 1. 190.). 1251-ben a kapii földeket
M ó r i c mester n y i t r a i főispán a mórichidai p r é p o s t s á g n a k ajándékozta
(u. o. I V . 2. 88.). U g y a n i t t a K a p y nemzetség is b i r t , mert Barbachy
B á l i n t n é — mint első férjétől K a p y G y ö r g y t ő l származott fiainak
g y á m j a — Zsigmond királyhoz folyamodott J á n o s mester és J á n o s
mórichidai prépost e l l e n , k i k 1314-ben K a p i n v o l t b i r t o k á t elfog­
lalták. A k i r á l y vizsgálatra a győri k á p t a l a n t k ü l d ö t t e k i (u. o. X .
8. 379.). T764-ben az ágostaiak igazolván a régi vallásgyakorlatot,
a m e g y e g y ü l é s t ő l toron^ n é l k ü l való templomépítésre e n g e d é l y t
nyertek.

Kis-Bajcs magyar falu Szigetközben.

1848 előtt kurialis nemes falunak tartotta m a g á t , s nem akart a
szomszéd bácsaiakhoz hasonló e g y h á z i nemes lenni, b á r a győri p ü s ­
pökségnek fegyver- és viza-halászati j o g és díj fejében mai napig is fizet.
Nincs ugyan bizonyos adatunk, de ú g y látszik Nagy- és Kis-Bajcs,
Bácsa, Szava mind e g y h á z i nemesi helyek voltak. A török uralom alatt
birtokából k i ű z ö t t nemesség e vizek közé m e n e k ü l t , s a földesuraságok
örömmel fogadták a fegyverviselő n é p e t , telkeket adogattak neki, kez­
detben csekély haszonbérért, a terhes hadiszolgálatok miatt azonban
ezt sem b í r t á k fizetni; de mivel s z ü k s é g volt reájok, évről évre marad­
tak, h i h e t ő l e g jobb időkben lerovást is Ígértek. T a l á n í g y keletkezhettek
a t ö b b i világi u r a s á g o k n á l is a kurialista nemes bérnökÖk. I t t látjuk
a l a p j á t annak is, hogy t e r ü l e t é h e z képest G y ő r v á r m e g y e az országban
legnagyobb számú nemességgel b i r t ; mert k ö r ü l b e l ü l 26 Q mfdnyi
területen közel 12 ezer nemes főt számlált. Megyei l e v é l t á r u n k b a n
számtalan az óvás, ellenóvás és t i l t a k o z á s , hogy a nemes j o b b á g y o k
vagy bérnökök megyei t i s z t s é g r e ne alkalmaztassanak. K ü l ö n ö s e n a
g y ő r i püspök, káptalan, H é d e r v á r i a k és Czoborok tiltakoztak ez é r d e m ­
ben l e g t ö b b e t ; de az apró nemesség hamar felismerte érdekét, e részben
összetartott, ellenóvást tett, ha szükség k i v á n t a bocsánatért esdett, s
b á r m i úton kivitte, hogy a m e g v á l a s z t o t t nemes j o b b á g y vagy b é r n ö k
megmaradjon a hivatalban. U t ó b b h ű hadi szolgálatok j u t a l m á u l egész
 ;özségek k i v á l t s á g é r t folyamodtak, s m e g n y e r t é k , csak azt sajnáljuk,
íogy h a b á r a kihirdetésnek t ö b b nyoma van, de m a g á t a k i v á l t s á g -
evelet nem kutathattuk fel. *)
1594-ben G y ő r ostroma alatt az ú g y n e v e z e t t T á b o r h e l y e n
k keresztény sereg á g y u - s á n c o k a t emelt, és téves azon vélemény, mely
; helyet római m a r a d v á n y n a k tartja.
Pusztult hely:
Szava vagy Zava Bácsa és Bajcs között, mely u t ó b b i n a k h a t á r á b a
d v a d t ; lakói szintén egyházi nemesek voltak. 1231-ben Z o a név alatt
izon perben olvasunk róla, melyet a győri k á p t a l a n és M . mester között
[ I . Endre k i r á l y elintézett (Árp. k. Okmt. I . 283.). 1318-ban a győri
káptalan bizonyságot tesz arról, hogy K á l m á n győri p ü s p ö k a szávaiakat
i g y h á z i n e m e s e k k é tette, k i k h a d k ö t e l e z e t t s é g e i k e t n é g y márka nehéz
ezüsttel meg is v á l t h a t t á k (Fejér Gy. : C. D . V I I I . 2. 192.). 1642-ben
megyei l e v é l t á r u n k szerint Szavay család b í r t a . A z 1612-ik évi megyei
nagygyűlés az alispánnak meghagyta, hogy P á z m á n Ferenc vajdától a
zavai révet erőhatalommal is elvegye (megyei lvt. I . jkv.). 1640-ben
Szavát egy folyócska hasította á t , melyet j e g y z ő k ö n y v e i n k T u g á t
néven említenek. A z 1683-ki h a d j á r a t b a n átcsapott török portyázok
fölgyújtották, e l p u s z t í t o t t á k , s többé fel sem épült,

Kóny, l e g r é g i b b oklevelekben C o h n , magyar falu Tóközben.

K ó n y első birtokosául E n d u s t vagy E n d r é t t a l á l t u k , kinek
1228-ban örökös n é l k ü l t ö r t é n t halála u t á n , I I . Endre k i r á l y K ó n y t a
T é t h nemzetségből való Demeternek adományozta (Fejér Gy. : C. D .
V I I . 4. 77.). T a l á n ugyanezen Demeterben halt k i a T é t h nemzetség —
m i u t á n erről többé nem olvasunk ; C o u n t pedig I I . Endre a templo­
mosok rendjének adományozta, K ó n y n a k ekkori h a t á r a i t és szabados
lakóit is elősorolja a nagybecsű oklevél (Hazai Okmt. I I . 2 — 3.). 1491-ben
I I . U l á s z l ó k i r á l y — Simon mesternek a győri keresztesek praecepto-
r á n a k kérésére I I . Endre o k m á n y á t á t í r v a megerősíti (u. o. 372. 1.).
1524-ben I I . Lajos G y ő r b e n szintén megerősíti Hunyady M á t y á s
k i r á l y n a k 1486 j ú n i u s 24-én kelt azon levelét, melyben M á t y á s a győri
keresztelő szent J á n o s e g y h á z á n a k kónyi j o b b á g y a i t adómentesekké
tette (Győri kápt. lvt. 17. fiók, 1. csomag, 2. sz. és Hazai Okmt. I I . 427.).

*) Nevezetes körülmény az is, hogy a töröknek hódolt és elpusztított falukról

számos adathoz juthattunk, de a török uralomtól ment felső vidékben alig birtunk
egy-két adathoz jutni.
 A g y ő r m e g y e i kapuknak 1531-ben történt lerégibb összeírásába
K ó n y földesurai g y a n á n t a rhodusi keresztes b a r á t o k a t találjuk, de
X V I . század végéig ú g y látszik a k i r á l y i kamara birta, s gyakran vál
toznak haszonélvezői; így az 1544-ki összeírás szerint a győri káptalani
1555-ben pedig N á d a s d y Kristófot t a l á l j u k mint K ó n y birtokosai
A szomszéd (sopronymegyei) Szovát helység jegyzőkönyvében pedb
1553-ik évről következő szomorú feljegyzés o l v a s h a t ó : „ N a p o n k i n t lát
j u k a kónyi szomszédoknak elpusztult házait, kiket a török pusztítót
el" (Magy. tört. tár. V I I . 5.). Gregoriancz P á l g y ő r i p ü s p ö k 1559-bei
K ó n y t iskola-akvpul k é r t e , s így t ö r t é n h e t e t t , hogy 1569/70-ben K ó n y
a g y ő r i k á p t a l a n b i r t o k á b a n látjuk. 1593-ban Armpruszter P á l a m a g y a
k i r á l y i kamara számvevője — K ó n y helység jövedelmének állapotáró
a k a m a r á n a k j e l e n t é s t tesz, minek k ö v e t k e z t é b e n az udvari kamara Í
pozsonyi k a m a r á n a k meghagyta, hogy K ó n y t a k á p t a l a n t ó l elvegye; i
mi meg is t ö r t é n t , de mivel az átvétel alkalmával a kamara a káptalai
gabona-asztagait is elfoglalta, a győri k á p t a l a n ezen sérelemért Mátyás
főherceghez folyamodott, k i is az ü g y állásáról felvilágosítást kért. U t ó b t
(1598-ban) Kutassy J á n o s győri püspök s k i r á l y i h e l y t a r t ó Budoli
k i r á l y h o z folyamodott, és K ó n y t iskolai célokra k é r t e . A k i r á l y erre új
adomány-levelet adott, melyben K ó n y t a győri k á p t a l a n n a k adja azon
kötelezettséggel, hogy K ó n y jövedelmét lelkiismeretesen a t a n u l ó k r a
fordítsa.
1641-ben N á d a s d y Ferenc katonái a helységet kifosztották (megy.
lvt.). 1681-ben Széchenyi G y ö r g y kalocsai érsek és győri p ü s p ö k a
k á p t a l a n tulajdonához tartozott K ó n y t elfoglalta, a m i é r t O r b á n I s t v á n
k i r á l y i személynök a p ü s p ö k ö t megintette, és K ó n y t a k á p t a l a n részére
visszakövetelte. E megintésre adott válaszában a p ü s p ö k tagadja hogy
K ó n y a k á p t a l a n é lett volna, hanem igen is a p ü s p ö k é , k i annak j ö v e ­
delmét a g y ő r i k á n t o r o k r a és iskolákra tartozik fordítani ; m i k é n t ő
(t. i . a p ü s p ö k ) híven teljesítette is (mindkét levél eredetije a kápt, lvtár-
ban.). 1685-ben Széchenyi G y ö r g y az esztergomi érseki székre kinevez­
t e t v é n , K ó n y t a k á p t a l a n n a k visszaadja, s e helységhez intézett levelében
kifejezi, miszerint K ó n y t eddig is csak a győri k á p t a l a n j ó a k a r a t á b ó l és
engedelméből birta (Győri tört. és rég. füz. I . ) .

Kulcsod, régi magyar falu Csilizközben, a N.-Duna bal p a r t j á n ,

ezen folyam és a Csiliz-vize közé ékelve.
1252-ben I V . Béla k i r á l y kulcsodi udvarnokait a premontrei rend
t h u r ó c i p r é p o s t s á g á n a k ajándékozta (Fejér Gy.: C. D . V I I . 5. 306. és 345.).
1268-ban K o m á r o m v á r m e g y é h e z tartozott majorság ( v i l l a ) volt (u. o.
 r
. 3. 449.). 1405 márc. 27-én Zsigmond király a komáromi főispán- és
írnagynak megparancsolta, hogy egyebek közt a Komárom várához
rtozó kulchodi nemeseket, — bár szabadság-leveleik elvesztek, — régi
váltságaik- és szabadságaikban meghagyja (Hazai Okmt. I . 297.).
>35-ben I . Ferdinánd Kulchodot a pannonhalmi főapátságnak adomá-
rozta (Czinár Mór: Monasteriologia 1.111.), s 1848-ig e helység a bencés
nd birtokaihoz tartozott.
Mikor és mikép kapcsoltatott Győrvármegyéhez ? ennek nyomát
îm találtuk ; de 1612-ben másokkal együtt a kulcsodi nemesek is
yőrvármegye közgyűléséhez folyamodtak Forgách bibornoknak Csiliz-
5zben tett erőszakos tizedszedése ellen (megy. lvt, 23/1612.). M i Bartal
yörgynek „Csallóköz vázlata" című munkája nyomán ú g y véljük,
3gy Kulcsod mint csilizközi helység már a honalkotás korában oszta-
>tt Győr vármegy éhez, és időközönkint Komáromhoz történt csatlako-
ísa csak a viharos időknek kifolyásául tekinthető.

Ladomér, magyar falu Szigetközben. Ladomér hajdan a zámolyi

atár alkatrészét képezte, s ladoméri kúria néven fordul elő. 1474-ben
szent-mártoni konvent Országh Mihály nádor parancsára Darnay
^ászlónak Jakab fiát a ladoméri kúria birtokába bevezette (Hédervári
T
t. 31-ik csomag, 1/1474.). 1658-ban I . Lipót király Viczay Jánost és
nnek nejét: szül. Hédervári Katát a fi-ágot illető jószágok birtokában
íegerősítvén, Zámolyt a ladomér kúriával együtt mint e család birtokát
mlíti. Manap is a Viczay grófi családé. *)

Markota a már fönnebb (512. 1.) említett B ö d ö g é v e l összeépült

íagyar falu Tóközben; az ú g y nevezett l ó - r é t i ér árka választja el
két falut, melynek egy községi hatósága van. BödÖgét 1619-ben
íyáry P á l birta, ki „bedeghi" előnevét e falutól vette (megyei lvt. I I I .
tv.). Mikor és mikép jött a győri káptalan birtokába? — nem tudjuk,
e „Bedegh" földjére Nyáry már 1161-ben nyert I I I . István királytól
dományozást (Fejér Gy.: C. D. V I I . 5. 121.).

Medve.**) magyar falu Csilizközben. A N.-Dunán átjáró kompnak

dkötő rév-helye, melyen át Győr és Pozsony vármegyék egymással
zözlekednek.

*) Jelenleg már ennek örököséé : Khuen Károly grófé (1. 516. 1.). — S z e r k .
**) Több statistikai munkában e falu német nevét hibásan olvassuk „"Weis-
:irchen"-nek, mert ez a N.-Duna által elmosott E g y h á z a s - m e d v é t (522.1.) illette
 1252-ben m é g a pozsonyi várhoz és u g y a n é megyéhez tartoz(
(Fejér Gy.: C. D. V I I . 5. 306. és 345.); u t ó b b a H é d e r v á r i nemzets
b i r t o k á b a k e r ü l t , k i k szerződéses — contractualista — nemességet tel
p í t e t t e k M e d v é r e , k i k magukat Viczay H é d e r gróftól, mint a H é d e
v á r i a k j o g u t ó d j á t ó l nem r é g örökösen m e g v á l t o t t á k .
A z 1681 május 24-én tartott megyei közgyűlés M e d v é n é l a Dui
á r k á t kiásatni rendelte.
Pusztult hely:
A h é d e r v á r i és a megyei levéltárban Nagy-Medve mellett mt
Kis- vagy Kenderes-Medve is említtetik (1. Hédervár és alább Szabadi leir,
sánál), mely u t ó b b i Szabadi falu h a t á r á b a n állott.

Nagy-Bajcs magyar falu Szigetközben Kis-Bajcs és a N . - D u i

között, melyhez közel épült, s h a t á r a á t t e r j e d a N.-Duna b a l p a r t j á r a i
Pecsétjének k ö r i r a t a : „ S i g i 11 u m. R e g n i N o b . de N a g y B a j cs,
Viszonyai Kis-Bajcséhoz hasonlók.
1607-ben Zavay T a m á s —, 1624-ben n y á r a d i Rezy Gergely k i s - <
nagy-bajcsi birtokait a F é l i nemzetségnek eladta. 1720-ik évi megy'
gyűlésen a nagy-bajcsi nemes község számára adott k i r . kiváltság-levi
kihirdettetett, mely alkalommal a nagy-bajcsi község kiváltságos szaba
nemesi községnek kimondatott, s a hozott h a t á r o z a t szerint mindenfé.
tized és földbér t e r h é t ő l felmentetett.
Pusztult hely:
Egyházas-Medve 1581-ben m é g állott, s a megyei j e g y z ő k ö n y v €
évről zavai B á n I s t v á n t , mint egyházas-medvei nemes lakost emlí
(megyei lvt, I . j k v . ) .

Nyarad, magyar falu Csilizközben. M ú l t j á r ó l kinyomoznunk egyt

bet nem sikerült, minthogy az 1646-ki megyei közgyűlés Nyarad kÖ2
ségnek meghagyta, hogy 12 frt b ü n t e t é s alatt községi bírót válaszszoi
mert a beterjesztett szolgabírói j e l e n t é s b ő l az d e r ü l t k i , hogy Nyarad
nak 50 évig nem volt községi birája.

Ottevény, melléknevéről O r e g - O t t e v é n y , magyar falu Tóköz

ben. N e v é t hihetőleg a K . - D u n a és R á b c a folyók kiöntései által i d
hordott iszap Ö n t e v é n y t ő l nyerte.
1379-ben olvasunk r ó l a először, a midőn Hédervári-féle birtol
volt (Héderv. lvt. I . csom. 11/1379.). 1421-ben Zsigmond k i r á l y level
E y t e v e n t szintén mint H é d e r v á r i birtokot említi (Fejér Gy. : C. D
X . 6. 377.). 1619-ben Zavay T a m á s j á r á s i szolgabíró jelenti, hogy :
: által elpusztult öttevényiek kapuját k e t t ő r e kellett neki leszállítania
egyei lvt. I . jkv.). 1623-ban Baksay J á n o s bakonybéli a p á t a megyei
zgyűlésen panaszt tett, bogy öttevényi b i r t o k á t — úgynev. ostyái
det a H é d e r v á r i a k elfoglalták. U g y a n é korban sokat szenvedett az
i a i v á r d á b a n t a n y á z o t t német őrségtől is, és ez érdemben Gombos
rtalan, mint a H é d e r v á r i a k tisztje, az 1627-ki megyei közgyűlésen
nászt is emelt.
A Bécs ostromára indult t ö r ö k had ismét feldúlta, elégette, s
cóit — k i k nem n e n e k ü l h e t t e k , lemészárolta. A törökök kiűzetése
án Széchenyi G y ö r g y érsek Ö t t e v é n y t a rárói uradalommal családja
imára szerezte meg (1. alább Ráró). P á r év m ú l v a m á r a német kato-
ság sarcolta és p u s z t í t o t t a , oly annyira, hogy a tulajdonos főpap
nytelen volt 1689-ben a zaklatások miatt G y ő r v á r m e g y é n é l panaszt
telni, és a bajok orvoslását s ü r g e t n i (Győri tört, és rég. füz. I . 349.;
rabbá megyei levéltár).
A megye iparkodott a bajokon segíteni — a mennyire t e h e t s é g é ­
in á l l o t t ; de azért a német k a t o n a s á g erőszakoskodása tovább is folyt,
a falu népe u t ó b b is megszökött, s p u s z t u l á s n a k hagyta a falut, mely
bekövetkezett B á k ó c z y hadjáratok előtt m á r elpusztult. E közben —
i . 1699-ben lőn szabályozva az öttevényi vámdíj (Hédervári lvt.).
'01-ben ismét m e g t e l e p í t t e t e t t , s 1704-ben újra a császári hadaktól
envedett.
M i n t o r s z á g - ú t b a eső helység az 1848/49-ki hadjáratok alatt is
kat k i á l l o t t .
A bekebelezett p u s z t á k közöl S á n d o r h á z a hajdan szintén
t e v é n y i h a t á r volt, s ebből 1772-ben a Viczay örökösök közt eszköz-
t t osztályozás folytán lőn k i s z a k í t v a és a r á r ó i uradalomhoz csatolva;
lenleg a Sina báró családé.
P i l i n g e r puszta szintén a hédervári uradalomhoz tartozott ; a
. V I I . században a g y ő r i várparancsnokság mint a g y ő r i várhoz tarto-
)tt földet erőhatalommal elfoglalta, m i ellen 1720-ban Viczay J ó b
író a megyei közgyűlésen tiltakozott is. 1748-ban Viczay J ó b grófnak
ïvegye E b e r g é n y i E s z t e r — k i a h é d e r v á r i u r a d a l o m t ó l elide-
3nített egyéb részeket is visszaszerzett — felhivta a g y ő r i v á r p a r a n c s -
akságot, hogy n y i l a t k o z z é k : m i jogon foglalta el és birja Pilingert?
tóbb csakugyan sikerült visszaszereznie a p u s z t á t , melyet a grófi
saladtól csak n e m r é g vett meg Jerfi A n t a l .

Pataház — lásd Révfalunál (528. lap).

 Patás, magyar falu Csilizközben.
1270-benapatasi földek b i r t o k á b a n a n y u l a k - s z i g e t i apác
m e g e r ő s í t t e t t e k (Fejér Gy.: C. D. V . 1. 196.). A z 1607-ki megyeibe
gyűlésen Hersich B á l i n t a nagyszombati apácák érdekében a pats
birtok-foglalások ellen tiltakozott (Megy. I . j k v . ) . 1620 j a n u á r 13-k
Bethlen G á b o r erdélyi fejedelem a nagyszombati apácák patasi birtok
és a k o m á r o m - m e g y e i Apáca-Szakállost bizonyos Karner D á n i e l n
2000 magyar forintért zálogba vetette (Győri tört. és rég. füz. I I . 258. ]
1721-ben G y ő r v á r m e g y e közgyűlésén P a t á s kiváltság-levele k i h i r d í
tetett, s ekkor mint nemes község k a t o n a t a r t á s , fuvarozás és egy
terhek alól felmentetett, s a szabadalmas t a x á s helyek közé soroztato
1746-ban a helvét hitvallásuak templomot építettek, de 1747-ben
megyei közgyűlés e l h a t á r o z t a ennek l e r o m b o l t a t á s á t ; azonban a kikii
d ö t t végrehajtót a n é p elűzte.

Pinnyéd, magyar falu Tóközben a B á b c a folyó bal p a r t j á n ; hajdí

h i h e t ő l e g a győri p ü s p ö k s é g halász-szolgái l a k t á k (innen nyer
„ F i s c h e r d o r f n é m e t n e v é t ) , s most is annak birtokaihoz tartozi
Talaja r e n d k í v ü l vizenyős, csak a falu van kissé emelkedettebb dombo
s arról nevezetes, hogy P i n n y é d e n temető sincs, mert alig p á r l á b n y i
ásnak, a viz felfakad, s k é n y t e l e n e k a R á b c a nyugoti felén a győ
h a t á r b a n tartani temetőt.
P i n n y é d régi birtoka a győri p ü s p ö k s é g n e k ; az 1590 szept. 6-kÉ
tartott megyei közgyűlésen mint falu e m l í t t e t i k ; ekkor szabadalmi
malom-birtokosok l a k t á k , s megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k b e n hosszú időn !
a taxás faluk között olvassuk nevét. Ugyancsak 1590-ben Miksa herce
német hadai e l p u s z t í t o t t á k , de hamar felépült; 1594-ben G y ő r ostron
alatt ismét császári hadak szállásoltak benne, s a k e r e s z t é n y serege
ezen menekülvén el, ezek vagy az üldöző törökök a falut felgyújtotta
1608 aug. 23-án közgyülésileg lőn kihirdetve a győri k á p t a l a n bizony
ság-levele, mely igazolja, miszerint Gregoriancz P á l győri püspö
P i n n y é d számára 1537-ben k i r á l y i l a g megerősített kiváltság-leveh
adott (Megyei I . jkv.). A z 1689. évi j e g y z ő k ö n y v szerint a szolgabii
k i k ü l d e t e t t azon k á r o k összeírására, melyeket i t t a német k a t o n a s á g (
a Pálffy huszárok r a b l á s a i k k a l okoztak.

Radvány — melléknéven C s i l i z - R a d v á n y , magyar falu Csilií

közben.
N e v é t h i h e t ő l e g a honfoglaló R a d nemzetségtől nyerte, mely
d u n á n t ú l i k e r ü l e t b e n telepedett le (Czech J.: Töredék a magyar gyökere
 p nemzetségekről. Tudom, gyűjt. 1828. évi folyam, V . k. 84.1.). A X V - i k
ázadban m é g a R a d v á n y i nemzetség birta (Fejér Gy.: C. D. 5. 871. 1.).
80 k ö r ü l Istvánffy Miklós a l n á d o r és történetire szintén r a d v á n y i
rtokos volt — neje: B o t h Eszter u t á n (Megy. lvt. I . jkv.). M a számos
»zbirtokos lakja.

Rába-Patona, de többször K á p t a l a n - P a t o n a néven is olvassuk,

agyar falu Tóközben. A helység pecsétjének k ö r i r a t a : „C a p t o 1 o n .
a t o n a . P e c . 1701." Benne szántó-vas, búzakalász és csoroszlya.
P a t o n á r ó l — mint buchariusok földjéről első említést 1253-ban
l á l u n k (Fejér Gy.: C. D. V I I . 1. 298.); de az oklevélből k i nem vehető,
elyik Patona? vájjon ez-e, vagy a veszprém-megyei L o v á s z - P a t o n a ?
zech jegyzetei szerint m i n d é t P a t o n á t besenyők *) l a k t á k , k i k h a t á r ő r i
:olgálatot tettek, és pedig a r á b a - p a t o n a i a k gyalog, a lovász-patonaiak
3dig lovon. 1368-ban m á r kétségtelen oklevél igazolja, hogy ekkor
>ába-Patona a győri k á p t a l a n birtoka volt (Akadémiai értesítő 1863-ik
r. 1—26. 1.). A z 1562-ki szárazságban G y ő r vidékén őrleni nem lehe-
îtt, s a g y ő r i várőrség gabnája megőrÖltetése v é g e t t i t t a R á b á n mal-
íot é p í t t e t e t t (u. o.). H a t á r á n a k egy része — az ú g y n e v e z e t t „ P é n z e s ­
é t " a R á b á n alul — a t ö r ö k n e k meghódolt t e r ü l e t e n lévén, 1620-ban
:jú Mehmet aga ezen r é t t ő l adót k ö v e t e l t ; minthogy pedig a v á r ­
iegye és a győri parancsnokság k e m é n y e n t i l t o t t a a töröknek való
dózást, — a patonaiak ezen adókövetelést G y ő r b e n b e j e l e n t e t t é k ; de
l i v e l sem a v á r m e g y e , sem a várparancsnokság őket a török hatalom
llenében megvédeni nem tudta, hogy a nagyobb veszélytől m e n e k ü l ­
tessenek, megengedtetett nekik a p é n z e s - r é t t ő l csekély adót fizetni.
623-ban az aga t ö b b lovast magyar r u h á b a ö l t ö z t e t e t t , s mintha ezek
,z előnyomuló Bethlen G á b o r lovasai volnának, velők P a t o n á r a ü t ö t t , s
dilönösen a gyermekeket szedték össze, és ezeket F e h é r v á r r a hurcolták.
Vlidőn pedig a szülők k i v á l t á s u k é r t u t á n n o k mentek, addig senkivel
izóba sem állottak, m í g 70 forint évi adót meg nem Ígértek, és csak a z u t á n
idták k i a gyermekeket fejenkint lefizetett v á l t s á g - d í j é r t (u. o.).
L626-ik év őszén a G y ő r alatt rabolt török portyázok P a t o n á r a rohan­
jak; de Mehmet aga is ott termett, és nem engedte őket megraboltatni,
lanem — megrabolta maga.
1633-ban a nagy sarcok és rablások miatt G y ő r b e folyamodtak, s
Mansfeld F ü l ö p gróf győri parancsnok azon tanácsot adta nekik, hogy
hagyják oda v é g k é p P a t o n á t és Győr-ujvárosba települjenek á t ; e

*) Nevét is valószinüleg ezek alatt nyerte a két helység.

tanácsot természetesen el nem fogadván, P a t o n á t á r k o k k a l és palá
kokkal v e t t é k körül, népe h a t á r ő r s é g g é alakult, u t ó b b pedig földesúr
— a győri k á p t a l a n egy v á r d á t is é p í t t e t e t t , melynek őrségéről gondc
kodni a győri v á r p a r a n c s n o k s á g n a k lett feladata. A v á r d a azon domb
é p ü l t , hol ma az urasági majorság á l l . Felszereléséhez a v á r m e g y e K
f r t t a l j á r u l t , minthogy Patona által T ó k ö z t is védeni óhajtotta. Ez inté
menynek e r e d m é n y e az lőn, hogy a falu ellenséget fogadott be saj
szállásába, mert a v á r d a n é m e t őrsége csak ú g y rabolta és kinozta
patonaiakat, m i n t a t ö r ö k ; ez okból az 1636-ik évi megyei közgyűlése
a győri k á p t a l a n kijelentette, hogy az őrséget P a t o n á n t o v á b b m á r ne
t ű r h e t i , mert ez t ö b b k á r t tesz ott, mint hasznot. Azonban az egyszi
befészkelt császári katonaságot nem lehetett t ö b b é kizavarni ; sőt M a n
feld gr. P a t o n á t m á r egészen k i n c s t á r i birtoknak tekintette, s 1645-ben
k á p t a l a n jogainak teljes mellőzésével a lakosokat G y ő r b e hajtatta, s i
hűségére felesküdtette. E naptól a patonaiaknak is szabad lett a r a b l á
és ezentúl legkisebb gondjok volt az ősi fészkök védelme, hanem széi
j á r t a k , mint e g y é b német hadak, kalandokra; de 1647-ben meglakolta
é r t e , mert az őrség csatangolása m i a t t v é d t e l e n ü l maradt P a t o n á i
török p o r t y á z o k csaptak, ezt földig lerombolták, a lakosok egy rész
ugyan elfutott, és nádasokba, mocsárok közé m e n e k ü l t , de a k i t a törc
kök elérhettek, azt l e v á g t á k , vagy rabszíjra fűzték, m a r h á i k a t pedi
elterelték (u. o.). 1649-ben P a t o n á t a győri k á p t a l a n újra felépíttette é
m e g e r ő s í t t e t t e , az ezen évi országgyűlésen pedig kieszközölte, hog i

Patona a k é n y s z e r í t e t t h ű s é g i eskü dacára a győri várparancsnokságtc

függetlenné t é t e t e t t (Corp. Jur. 1649 : 15.). E törvénycikk szentesítés
u t á n a k á p t a l a n mint törvényes földesúr új feltételek mellett t e l e p í t e t t
meg P a t o n á t .
1655-ben sáncait a k á p t a l a n ismét k i j a v í t t a t t a , s I I I . F e r d i n á n d t ó
k é t v á s á r r a nyert szabadalmat. 1683-ban a roppant török sereg Patom
vidékén t á b o r o z o t t , és Bécs sikertelen ostroma u t á n ezen futott vissza
az ekkor s z é t d ú l t v á r d a többé fel sem é p ü l t (Akad. ért. 1863. 1 — 1 1 . 1.)
1809-ben a g y ő r i ü t k ö z e t előtt való napon a pozsonyi fölkel
nemességből 50 ember táj-szemlére Tóközbe k ü l d e t e t t , s e tájra t é v e d t
hol mintegy 400 francia lovas vette-őket üldözőbe, és a patonai h i d feh
szorította ; de a pozsonyiak Olgyay parancsnok vezérlete alatt nemcsal
á t v á g t á k magukat, de több franciát is elfogtak.
Pusztult hely:
Kóós, egykor falu, a rába-patonai h a t á r b a olvadt, helyét mai napio
K ó ó s - d o m b n a k nevezik*). I . M á t y á s k i r á l y oklevele 1472-ben
*) Lásd „a megye árpádkori térképe'nek igazolását", 479. 1. — S z e r k .
 nt a Poky nemzetség birtokáról tesz említést (Magy. tört, tár.
1,5.).

Ráró, magyar falu Szigetközben. A mintegy 40 holdas parkban

skadozó k a s t é l y áll a hajdani v á r helyén, melyet 1293-ban Frigyes
mai császár hadai elfoglaltak ; a v á r visszafoglalásánál m a g á t k i t ü n -
;ett Ost V i t á i t a k i r á l y vitézségeért j ó s z á g g a l jutalmazta meg (Fejér
i.: C. D . és Lehóczky: I I . 264.). O t t o k á r cseh k i r á l y is k é t ízben d ú l t a
l ; k ü l ö n b e n a H é d e r v á r i a k b i r t á k (Héderv. lvt.). A X V I . században
édervárral e g y ü t t (lásd ezt) R á r ó is a Bakicsok tulajdonába ment á t ,
1550-ben Bakics P é t e r a r á r ó i v á r t 10 forintért Pálffy P é t e r n e k adta
logba (Héderv. lvt. X I . csomag, 2/1550.). 1559-ben R é v a y M i h á l y és
lobor I m r e mint Bakics-örökösök a zálogba vetett k a s t é l y t Pálffy
étertől visszaszerezték (u. o. 3/1569.). A z 1592 m á j . 8-kán tartott
egyei közgyűlés P á p a y B á l i n t o t a rárói v á r p r o v i s o r á v á nevezte k i
legyei I . jkv.).
1600-ban R é v a y Ferenc és P é t e r , H é d e r v á r i I s t v á n alispán, Czo-
>r M á r t o n és Czobor I m r e b i r t á k R á r ó t , s m i v e l ez G y ő r ostromai
att elpusztult, a lakosoknak 6 évre minden s z o l g á l m á n y o k t ó l felmentő
abadalom-levelet adtak (Héderv. lvt. V I I I . csomag, 24/1647.). 1658-ban
íéchenyi G y ö r g y kalocsai érsek s győri p ü s p ö k a R é v a y nemzetség
,rói birtokrészeit megvette (u. o. 22 — 23/1658.); a Bakics-örökÖsök
sze pedig örökösödés és eladás által e korban sokfelé oszlott. A z
Ï15 m á j . 2-kán tartott megyei közgyűlésen a n é m e t lovasok á l t a l
áron okozott k á r o k miatt Syey J á n o s a rárói nemes urak nevében
egtagadta az adót. U g y a n é korban Széchenyi G y ö r g y e g y m á s u t á n
;edte össze a r á r ó i uradalomhoz tartozott b i r t o k r é s z e k e t , í g y megvette:
r. N á d a s d y Fer. és P á z m á n y M i k l ó s (1659-ben), Tharnovszky Sza-
iszló (1660-ban), Jakusich I m r e (1661-ben). gr. K é r i Ferenc (1665-
3n), és M a h o l á n y i J á n o s (1686-ban) b i r t o k a i t (Héderv. lvt, az érsek
j á t jegyzetei közt.).
1686-ban gr. Kaunicz Domokos vette meg E r d ő d y B o r b á l á n a k
rökségi b i r t o k á t ; a vevőnek holta u t á n Kaunicz és A p p o n y i L á z á r
L'ófok lettek egyenes örökösök. A p p o n y i L á z á r embertelenségeinek
:omorú emlékeivel telve vannak megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k . U t ó b b mind
.pponyi, mind Kaunicz a rárói b i r t o k r é s z e k e t Viczay J ó b grófnak
fökáron e l a d t á k , s m i u t á n ugyanez utóbbi a Széchenyi örökösök b i r -
)kait is megszerezte, mindezek a H é d e r v á r i - f é l e j ó s z á g o k k a l e g y ü t t
iczay grófoknak b i r t o k á b a szállott. De csak rövid i d ő r e ; mert Viczay
ób gyermekeinek 1773-ben t ö r t é n t megosztozása alkalmával a r á r ó i
uradalom Viczay Eszternek,— férjezett báró S á n d o r A n t a l n é n a k j u t ó
kiről ismét fiára : S á n d o r Móric grófra szállt ; ez pedig Sina J á n
b á r ó n a k adta el, s jelenleg ennek h a g y a t é k á h o z tartozik (Megyei
héderv. lvt.).

Réthi, kis magyar falu Tóközben a R á b c a - p a r t o n . N e v é t h i h e t ő h

sok rétségétől nyerte, mert a szántóföld a rétséghez a r á n y l a g i t t ig<
csekély.
R é t h i l e g r é g i b b helységeink egyike, hajdan győri vár-föld vol
lakói pedig győri vár-szolgák voltak. 1210-ben I I . Endre k i r á l y ezí
vár-földekből 2 ekényit (mintegy 512 magyar holdat) T ó t h nádorns
adományozott (Fejér Gy.: C. D . I I I . 2. 175.). 1251-ben M ó r i c niest«
n y i t r a i főispán R é t h i n b i r t majorságát a mórichidai premontrei prépos
ságnak ajándékozta, mely korban R é t h i t K a p i helységtől földhányás <
Tomold nevű víz választotta el (u. o. I V . 2. 88.). 1610-ben Gyapa
G y ö r g y ö t , 1613-ban Z á n t h ó I s t v á n t , 1677-ben Gyapay Miklóst, csáfon
Nagy G y ö r g y ö t és Irdenczy J á n o s t mondja megyei levéltárunk a fal
birtokosainak. A z előbb úrbéres község ma m á r nagy részben megsze
rezte R é t h i t .

Révfalu és Pataház külön álló — de egy adóközséget képeznek, melye

csak keskeny t é r választ el e g y m á s t ó l ; a Kis-Duna bal partján Győrrt
szemközt, melylyel hajó- és talphid által közlekedik. Ugyanezen adó
községhez tartozik m é g K i s - T á k ó , mely Révfaluval e g y ü t t a győi
püspökség birtokaihoz tartozott, de az urasági birtokot Révfalu község
megszerezte.
Révfalu hajdan T ő k é s nevezettel b i r t ; jelen nevét u t ó b b nyert
a közlekedést fenntartó révtől. P a t a h á z á n a k felső része F e 1 f a 1 u , -
alsó pedig M a 1 o m s o k nevet viselt ; e részeket V . I s t v á n k i r á l
1271-ben a felszabadított G y ő r v á r o s á n a k ajándékozta. M i k o r változót
á t Felfalu és Malomsok P a t a h á z á r a ? — nem tudjuk. X V I . századba]
mind a h á r o m néven is előfordul (Győri kápt. lvt. bevall, j k v . I . 150. é
151.). M i n t h o g y megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k és egyéb okiratok a P a t i
őscsaládi nevet többször említik, igen hihető, hogy egykor e nemzetség
birta, s ettől Örökölte P a t a h á z nevét.
Mindezen helyeket Frigyes osztrák herceg G y ő r ostroma és bevé
tele alkalmával e l p u s z t í t o t t a ; hasonló sors érte 1271-ben O t t o k á r csel
hadai részéről; e harcok u t á n különösen T ő k é s név többé elő sem fordul
sőt 1297-ben Tivadar győri püspök kiváltság-levelével m á r nem Tőkést
hanem Révfalut t e l e p í t e t t e , s a révfalusiaknak örök időkre vám-mentes-
éget adott a G y ő r r e l való közlekedésre, sőt megengedte, hogy saját
yalog révet tarthassanak. A z erről kiadott o k m á n y t utóbb L i s z t h i p ü s -
ök is megerősítette. 1594-ben Szinán török vezér ostromlása alatt ismét
lpusztult. 1608-ban lőn kihirdetve Révfalu kiváltság-levele, mely időtől
íindenkor a taxás helyek között olvassuk.
P a t a h á z egy részét 1607-ben Zalay G y ö r g y birta. 1613-ban
Llsóky M á r t o n p a t a h á z i b i r t o k á t a győri két p r o t e s t á n s g y ü l e k e z e t n e k
r ö k á r o n eladta, m i u t á n ezek z á l o g k é p m á r régebbi időktől b i r t á k .
L győri püspök — mint szomszéd révfalusi birtokos ezen eladásnak
llenmondott, de a protestánsok m i n d a z o n á l t a l templomot építettek.
616-ban F o r g á c h bibornok a révfalusiakat törvényesen intette az
lmulasztott tized megadására, a győri p ü s p ö k s é g pedig tiltakozott a
ibornoknak ezen intelme ellen, kijelentvén : hogy a győri püspökség
ivadalmaihoz tartozó Révfaluban a bibornoknak semmi joga a tized-
zedéshez. 1618-ban nemes Geönczy M i k l ó s p r o t e s t á n s p r é d i k á t o r t
legyei h a t á r o z a t lakásából k i t i l t o t t a , de a várőrség őt védelme alá
ette (Megy. lvt. 15/1618.).
1710-ben a másfél évig p u s z t í t o t t pestis idején a betegek számára
tt „ L a z a r e t h u m " név alatt kórház épült, mely miatt a pataháziak annyi
á r t szenvedtek, hogy k á r p ó t l á s u l őket a megye 5 évre mindenféle adó
erhe alól felmentette. 1746-ben P a t a h á z á t eörményesi és karán-sebesi
i'iáth Á d á m birta, k i azt Day ka A n d r á s n a k adta el, a minek a győri
2suiták — mint új adományos birtokosok ellenmondottak, minthogv
p r o t e s t á n s o k t ó l elvett p a t a h á z i birtok nekik lőn adományozva. 1777-
en Bacsák J ó z s e f kamarai tanácsos a v á r m e g y é h e z intézett folyamod-
anyában előadja, miszerint ő a győri j e s u i t á k pataházi b i r t o k á t a
incstártól megvette, de a győri egyesült ágostai és reformált hitközség
telket mint állítólagos tulajdonát elfoglalt; kéri t e h á t ezen 3 telek
irtokába m a g á t bevezettetni. E b b ő l hosszas vita fejlődött k i ; a megyei
özgyülés a hitközség részére, m í g 1780-ban kelt korlátnoki parancs
iacsák előnyére d ö n t ö t t e el a k é r d é s t ; ez utóbbi ellen ismét Viczay
l i h á l y gróf tiltakozott, mert szerinte a vitás telkek az ő ősi családi
irtokaihoz tartoznak ; m a g á é v á tette e tiltakozást a megyei közgyűlés
és Bacsák keresetétől e l ü t t e t e t t . Megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k b e n e t e l ­
ekről többé szó sincs, de azért bizonyos, hogy Bacsák u t ó b b mégis
zoknak birtokához j u t o t t (Héderv. lvt. X I . csom. 12/1736.).

Sövényház, német falu Tóközben. Hajdani neve R á b a volt.

A X I I I . és X I V . században a Sövényházi nemzetség birta (Fejér
}y.: C. D . X . 2. 410.). 1585-ben (a megyei jegyzőkönyv szerint) Török
Györmegye és város egyet, leírása. OA
J á n o s , — 1624-ben és 1636-ban P á z m á n y Ferenc naszádos vajda b i r t a ;
1673-ban pedig Jagosich M i h á l y és a győri jesuiták b i r t o k á b a n talál­
j u k S ö v é n y h á z á t ; különben sok kézen ment át. A X V I I . században
magyar ajkú lakói voltak, mint ezt a helység által ez időben magyar
nyelven kiállított bizonyítvány igazolja (eredetije a hédervári lvtárban).
Ezen iraton l á t h a t ó a falu pecsétje, melynek k ö r i r a t a ugyan ol vashat -
lan, de belkörében vizhullámokon egy tojásdad medence lebeg, melyből
nőalak d e r é k i g emelkedik k i , karjait k i t á r v a s jobb kezében halat, bal­
j á b a n pedig evező-lapátot tartva. 1704-ben (megyei levéltárunk szerint)
egész Sövényházát a g y ő r i j e s u i t á k b i r t á k , s ez évben rác és német
hadak felgyújtották és elégették; magyar lakói is hihetőleg ekkor
ű z e t t e k s z é t ; annyi bizonyos, hogy 1715-ig elhagyottan állott a falu,
s ez évben a j e s u i t á k 3 évi adómentességgel h o z t á k mai német
l a k ó i t ; de hogy honnan? — annak n y o m á t megyei l e v é l t á r u n k b a n
nem t a l á l t u k .
Pusztult hely:
Szapud, hajdan S z e n t - S z a p u d , m a a sövényházi h a t á r b a olvadt
puszta. 1484-ben I . M á t y á s enyingi Török J á n o s n a k és B o r b á l á n a k
Ítélte. 1580-ban Hathalmy Miklós b i r t a (Tört. tár. V I I . 25.).

Szabadi, magyar falu Szigetközben. H a t á r á b a n van § z u n y o g,

m á s k é p L e n c s e h á z n e v ű kis puszta ; m i n d k e t t ő Hédervári-féle
jószág. A győri k á p t a l a n b i r t o k á h o z tartozott, s 1594-ben G y ő r ostroma
alatt ez is elpusztult. A X V I . és X V I I . században H é d e r v á r i nemzet­
ség is b i r t benne, sőt némely emlékek egész Szabadit H é d e r v á r i jószág­
nak állítják.
Pusztult hely:
Kenderes-Medve a h é d e r v á r i l e v é l t á r szerint Szabadi határában
állott, de 1594-ben elpusztult, s h a t á r a a szabadi h a t á r b a olvadt, hol
egy d ű l ő tartja fenn a falu emlékét (1. fönnebb Medvénél).

Szap, hajdan Z a p , magyar falu Csilizközben.

Szap legrégibb időkben a pozsonyi v á r földje volt, melyből B o t é
— szapi P o u s a fia állítólag 2 részt elfoglalt; ez ü g y b e n teendő vizs­
gálattal 1255-ben Roland nádor és Vince n y i t r a i püspök b í z a t t a k meg
(Fejér Gy.: C. D. I V . 2. 328.). 1300-ban A l s ó - és Felső-Zapot Zaapi
J á n o s birta (u. o. X . 1. 543.). 1338-ban Zap ós Balony között eszközlött
határolásnál Miklós és J á n o s e m l í t t e t n e k a Zapi nemzetségből. 1364-ben
K o n t J á n o s zapi előnevet vett fel (u. o. I X . 7. 229.). 1479-ben Orbán
zékesfehérvári prépost é s k i r á l y i kincstartó, n e m k ü l ö n b e n B á r i Balázs
s J á n o s panaszt emelnek a k i r á l y n á l T a m á s győri őrkanonok ellen,
.ogy ez győrmegyei D i e n e s - S z a p j a n e v ü helység [határában levő
agg" erdejöket balonyi j o b b á g y a i által összeégette,— hogy j o b b á g y a i -
iát a halászattól elkergette, — és hogy a balonyi j o b b á g y o k T a m á s
rkanonok előde által k ü l d v e , a Dienes-Szapja é s Balony h a t á r á n folyó
C i s d v a vizét igaz á r k á b ó l kivezetvén, az ő j o b b á g y a i k földjeire
•ocsátották, és ez á l t a l nekik é v e n k i n t nagy k á r o k a t okoztak. M i n d e
lanaszok megvizsgálására a k i r á l y a pozsonyi k á p t a l a n t k ü l d i k i (gr.
"eleky J . : Hunyadiak kora. X I I . 82.). 1753-ban a szapi reformátusok
Laranglábat á l l í t o t t a k , m i é r t a v á r m e g y e i közgyűlés 250 forint b i r s á g
izetésére b ü n t e t t e őket.

Szőgye, magyar falu S z i g e t k ö z b e n , a N.-Duna jobb p a r t j á n ,

1
xyőrtől éjszakra l /^ mfd. H a t á r a á t t e r ü l a Duna bal p a r t j á r a , hol
, kis V i n c e m a j o r m é g ezen h a t á r kiegészítő része. A csorna-
»remontrei p r é p o s t s á g birtokaihoz tartozik. 1594-ben a szomséd V é n e k -
iél á t ú s z t a t o t t t a t á r o k legelőször is ezt r o h a n t á k meg, felgyújtották
s elpusztították.

Újfalu, magyar falu Szigetközben.

G y ő r ostromai alatt elpusztult, s 1609-ben H é d e r v á r i J á n o s és
Szobor Imre mint a helység urai 10 évre m i n d e n n e m ű szolgálat és fize-
és elengedéssel édesgettek bele t e l e p ü l ő k e t (Héderv. lvt. 33. csomag,
/1609.). M i k o r és m i k é p szerzett Újfaluban a Miskey nemzetség bir­
okot? — nem tudjuk; de 1663-ban Miskey J ó z s a itteni b i r t o k á t eladta
Megy. lvt. I . 9/1663.). 1770 k ö r ü l ugyanitt a J é k e y nemzetség is birt,
nely birtokot Viczay M i h á l y gróf szerzett vissza (Héderv. lvt.).

Vámos, magyar falu Szigetközben; pecsétjének felirata: „ V á m o s i ,

'alu. p e c s e t y e . 1710."; belkörében ekevas és csoroszlya, félre F . és
vl. b e t ű k , h i h e t ő l e g az akkori biró nevének kezdő-betűi. Bekebelezett
msztája S á r á s , hajdan S á r á n - s é r . R é g i birtoka a győri k á p t a l a n ­
iak. 1466-ban I . M á t y á s k i r á l y a pozsonyi k á p t a l a n t v i z s g á l a t r a utasítja
,zon birtokfoglalás ü g y é b e n , melyet a g y ő r i püspökséghez tartozó
ds-bajcsi egyházi nemesek a vámosi határból, mint a g y ő r i k á p t a l a n
n r t o k á b ó l Kis-Bajcshoz foglaltak (Teleky J . : Hunyadiak kora. X I . 173).

Vének, magyar falu a K i s - D u n á n a k a N . - D u n á b a ömlésénél, lapá-

yos árvizes térségen a Szigetközben. A németek hajdan A p f e l d ö r f -
íek nevezték.
 V é n e k igen régi falu. Sz. László k i r á l y korában V e i n i c k prae­
dium volt (Fejér Gy.: C. D . 1093.1. 483.). M i d ő n I V . Béla a pannonhalnr
a p á t s á g jószágait és j ö v e d e l m e i t megerősíti, e birtokok között W e y-
n u c h is mint apátsági halászok által lakott praedium szerepel. E halá­
szoknak kötelességük volt az apátot — a mikor ennek tetszett — számoí
személyzetével tulajdon hajóján Z i g e t h - f ő i g vinni, és ezen utazás­
ban a hajósi szolgálatot teljesíteni, de a hajók visszavontatásához as
a p á t ú r tartozott lovakat adni. T o v á b b á az egyház fonalából hálókai
szőni, alkalmas időben az egyház számára vizákat fogni; továbbá as
apát ú r n a k gondját viselni, stb. A véneki majorság nagyobb része
akkor a Duna bal p a r t j á n t e r ü l t e l ; h a t á r a i t G u n u ( G ö n y ő ) , H u cehe
(Heese), G u n d, S z.-V i d , V r u c a n g ( S z . - I v á n ) képezték (Árp. kora
Uj Okmt. I I . 14—15.).
1594-ben a törökök V é n e k fölött keltek á t a K i s - D u n á n a Sziget­
közben volt keresztény t á b o r m e g t á m a d á s á r a ; a győri ostromok alatl
V é n e k elpusztult, s a török uralom alatt elhagyott puszta hely volt, s a
pannonhalmi levéltár szerint 1713-ban lőn újra m e g t e l e p í t v e .
Azon földnyelv, mely i t t a k é t Duna között alányúlik, — a X V I I ,
században G y ö n y ő alá terjedt, de V é n e k alatt á t s z a k a d t , és az elsza­
kasztott részből a mai T o r d a sziget képződött, a V é n e k felől maradi
rész pedig A n g l i a nevet nyert ; végre a s z a k a j t á s-nak nevezeti
földrészt 1780-ban szelte le a Duna (Pannonh. házi lvt.).

Zámoly, magyar falu Szigetközben. B é g i helység, mely mái

V . I s t v á n k i r á l y n a k 1271-ben kelt oklevelében előfordul (Fejér Gy.: C
D. V . 1. 148.). A H é d e r v á r i nemzetség ős birtokai közé tartozott
G y ő r ostromai alatt többször elpusztult; u t ó b b a Bakicsok foglalták el;
a X V I I . században pedig H é d e r v á r i I s t v á n megyei alispán szerezte
azt ismét vissza. A z 1809-ik évi francia h á b o r ú alatt a vág-rámi csata-
hoz Zámolyon keresztül vonult francia csapatokból elmaradottakat s
a n é p megrohanta, s t ö b b e t közölök a D u n á b a is vetett; ezért a franciák
a falut felgyújtották, az elfogott zámolyiakat G y ő r b e n haditörvényszék
elé állították és halálra ítélték, de a g y ő r i püspök könyörgésére Nar-
bone francia tábornok j u n . 30-kán az elitélteknek kegyelmet adott.

Pusztai járás.
Asszonyfa, magyar falu, a megye déli h a t á r á n ; 1848 előtt kuriális
nemes falu volt.
Asszonyfa régi helység, 1235-ben mint k i r á l y n é birtoka A z z u n
név alatt fordul elő ; ez időben u. i . a győri k á p t a l a n bizonyságot tett
arról, hogy M a k a r i á s — a k i r á l y n é népeinek bilótusa — t ö b b b i l ó t u s -
nak a z z u n i földeket á t e n g e d e t t (Magy. tört. tár. V I I . 35.). 1357-ben a
pannonhalmi konvent bizonyságot tett arról, hogy az A z z u n i nem­
zetség fiága A z z u n i E r z s é b e t t ő l a l e á n y - n e g y e d e t (quartalitiunt) 16 d é n á r
penzsával m e g v á l t o t t a (Győri tört. és rég. füz. I . 16.). Ez időrajban v á l ­
tozott á t A z z u n helység A s s z o n y f a 1 v á r a, az A z z u n i nemzetség
pedig A s s z o n y f a 1 v a y r a, és ugyanezen 1357-ben az Asszonyfalvay
B á n u n o k á i n a k t e r h é t Se b u s m a g á r a v á l l a l v á n , a g y ő r m e g y e i asszony-
falvai h a t á r b a n 21 hold földet és 2 k a s z a v á g á s ú r é t e t 14 bécsi d é n á r
p e n z s á é r t Asszonyfalvay A k a u n o k á i n a k elzálogosított (u. o. 19,). 1363-
ban cheb-ruozdi Nemes M i k l ó s , kis-ruozdi Emey P é t e r és Domokos
asszonyfalvai birtokosok voltak (u. o. 25.). 1423-ban Asszonyfalvay
P é t e r cseszneki a l v á r n a g y Gara M i k l ó s n á d o r előtt I s p á n P é t e r t m i n t
vőjét és szintén cseszneki a l v á r n a g y ot asszonyfalvai j ó s z á g a i b a n örökö­
sévé tette, s ezt P i c h u r d i A n t a l k i r á l y i ember — h o m o r e g i u s —
által birtokba is vezettette (Győri tört. és rég. füz.I. 32.). A z I s p á n nem­
zetség ekkor l é p e t t Asszonyfalván birtokba, és az „asszonyfalvai"
előnevet felvette. 1424-ben Zsigmond k i r á l y Asszonyfalvai P é t e r á l t a l
I s p á n P é t e r n e k lett leány-fiúsítását m e g e r ő s í t e t t e (u. o. 33.).
1451-ben F e l p é c z y Domokos I s p á n P é t e r n e k asszonyfalvai birtoka fejé­
ben 100 igaz é r t é k ű aranyat kölcsönzött, a zálogos birtoknak felét
nyomban b i r t o k á b a is vette; de mivel D ö b r e n t e y T a m á s a pannonhalmi
a p á t s á g kormányzója ( g u b e r n á t o r ) m á r előbb ugyanazon birtokra zálog­
összeget adott, azért ez újabb zálogolás ellen folyamodott ; a v i z s g á ­
lattal a győri k á p t a l a n lőn m e g b í z v a ; ennek k i k ü l d ö t t j e D ö b r e n t e y t a
kérdéses birtokba vezetni szándékozott, de ennek M á r k ellenállott.
1451 j ú l i u s 2-kán a k o r m á n y z ó M a t h ó n e v ű tisztje á l t a l az alsoki (ma
s z e n t - m á r t o n i ) v á s á r r a ment I s p á n P é t e r t nejével e g y ü t t elfogatta s
pannonhalmi v á r á b a n 10 napig fogva tartotta, j ú l i u s 2 0 - k á n pedig az
alispánnal, főbíróval és számos néppel I s p á n P é t e r asszonyfalvai nemes
u d v a r h e l y é r e (curia) t ö r t , 4 t e l k é t fegyveres kézzel elfoglalta, 40 hold
szántóföldjét és 10 kaszavágó rétjét víz alá b o r í t o t t a , és 33 darab ö k r é t
elhajtotta. A z 1453-ki o r s z á g g y ű l é s h a t á r o z a t a folytán az e g y h á z i
k i k ü l d ö t t P i c h u r d i A n t a l k i r á l y i emberrel Asszonyfalván ismét meg­
jelent, s az ü g y e t m e g v i z s g á l v á n , D ö b r e n t e y T a m á s t az elfoglalt bir­
tokrészek visszabocsátására f e l h í v t á k ; s m i u t á n ő ezt megtagadta, őt a
k i r á l y i k ú r i a elé perbe idézték. V é g r e a felek abban egyeztek meg,
hogy az Asszonyfalván és B o r b á n peressé v á l t birtokrészek k é r d é ­
sének e l d ö n t é s é t á l t a l u k v á l a s z t o t t és Mindszenten összeült 8 biró
h a t á r o z a t a alá b o c s á t o t t á k (u. o. 116 — 119.). A z eredmény n y o m á r a
ugyan nem j ö h e t t ü n k , de azt sem találjuk, hogy a pannonhalmi apát­
ság valaha a szomszédos Asszonyfalva vagy Borba b i r t o k á b a lépeti
volna.
A X V I . század második felében Asszonyfalván m á r a S z a p á r y
családot találjuk, mely t. i . házasság által az Asszonyfalvayak közé
olvadt. A helység m á r az első török portyázások alatt elpusztult (Magy.
tört. tár. V I I . 19.). E korban Asszonyfalva Asszonyfa nevet vett föl, s a
S z a p á r y örökösök között felosztatott. A S z a p á r y fí-ág később grófi
rangra emeltetett és egyebek közt az asszonyfai birtokot is a jelen szá­
zad második negyedéig birta, a midőn azt a Szapáry grófok g a l á n t h a i
S i d ó I s t v á n — családi ü g y - i g a z g a t ó j o k n a k h ű szolgalatai j u t a l m á u l
egy részben öröktulajdonul oda ajándékozták, m á s részben pedig bizo­
nyos számú évekre á t i r t á k . Sidó I s t v á n egyenes örökös nélkül halt el,
és végrendeleti örököse sárosfal vai B i t t ó L á s z l ó lett. E birtok fölött
u t ó b b Sidó I s t v á n özvegye és B i t t ó L á s z l ó között nevezetes perek
keletkeztek, s B i t t ó L á s z l ó a harmincas években fegyveres kézzel fog­
lalta el Asszonyfán a Sidó-féle birtokot, melyet B i t t ó L á s z l ó halála óta
leányai Szluha P á l n é és Nagy L e a n d e r n é b í r n a k . S z a p á r y I s t v á n B o r ­
bála leányának asszonyfai örökségén u t ó b b a Hollóssy, Borsó, G y ö r g y i ,
Dobos és egyéb ágak osztoztak.
M e g e m l í t j ü k m é g , hogy m e g y é n k b e n alig volt kiterjedtebb nem­
zetség, mint az Asszonyfalvay, mely G y ő r - és V e s z p r é m - m e g y e számos
családaival állott vérségi összeköttetésben.
Pusztult hely:
Told, I I . Endre alatt az Ü d v ö z í t ő tiszteletére épült egyházzal b i r t
(Czinár 31: Mon. I . 73.). K á t h K . szerint 1377., 1422. és 1435-ben kelt
oklevelek n y o m á n a pannonhalmi a p á t s á g birtoka volt. 1588-ban m á r
m i n t pusztult helység e m l í t t e t i k s birtokosai Asszonyfalvay I s t v á n és
S z a p á r y I s t v á n voltak (Györm. I . j k v . ) ; u t ó b b Asszonyfa h a t á r á b a olvadt
(Magy. t, t. V I I . 23.).

Bőny, magyar falu.

Bőnyről 1415-ben olvasunk első ízben (Hazai Okmt. I . 308.), m i d ő n
t. i . Zsigmond k i r á l y nov. 2 0 - k á n kelt levelében minden szabad embert
felhivott, hogy azon B e w n helységet, melyet Bewni M á r t o n vall tulaj­
donának — szabadon megszállhatja. M e g s z á l l o t t a - e ekkor valaki? —
nem t u d j u k ; az bizonyos, hogy 1437-ben Bőnyön k i r á l y i vám volt, és
hogy e korban a falut a Bőnyi nemzetségből többen b i r t á k , miből hihe­
tővé válik a h a g y o m á n y , mely szerint e tájon 3 — u . m. alsó, felső és
nemes B ő n y falu volt (Hazai Okmt. I I I . 387.).
 E n y i n g i Török B á l i n t Gönyőt elfoglalván, a reformation G y ő r ­
megye ezen részén m á r elterjedtnek találta, s a bőnyi nemesség á t a l á b a n
K á l v i n követője volt. 1635-ben A l s ó - B ő n y t E s z t e r h á z y Miklós gr.
nádor S z a p á r y A n d r á s megyei szolgabírónak, és Valticher M á r t o n n a k
nádorilag a d o m á n y o z t a ; kétséges azonban, vájjon ezek az adományt
birtokba vették-e, mert 14 év m ú l v a — 1649-ben Pálffy P á l gr. nádor
ugyanazon A l s ó - B ő n y t H a l á s z y I s t v á n pannonhalmi v á r n a g y n a k és
Bencze M i h á l y n a k a pozsonyi v á r szállás-mesterének adta (Magyar 1.1.
V I I . 19.). 1653 körül — megyei l e v é l t á r u n k szerint — Bőny nagyrészét
és Kutasföldjét Szeghy J á n o s alispán birta. I v á n y o s Miklós a hirhedt
bajnok, m i u t á n az érdi csatában a töröktől elfoglalt roppant kincsnek
j u t o t t birtokába, T a k ó I l o n á t nőül vette, k i v e l Ö r k é n y e n terjedelmes
birtokot kapott, Kutasföldjén pedig — nemkülönben A l s ó - és F e l s ő -
Bőnyön nagy t e r ü l e t e k e t v á s á r o l t , M e z ő - Ö r s egy részére a d o m á n y t
nyert, Ecsen, T é t h e n , Homorodon, Szemerén és K i s - P é c e n m á r az előtt
b i r t , ő lett G y ő r v á r m e g y e legtekintélyesebb birtokosa. H á t r a hagyott
7 ( 1 fiu és 6 leány) g y e r m e k é t ő l eredt az egyesített bőnyi, alapi és
Örkényi közbirtokossági osztályos h é t á g , u. m. az I v á n y o s , Saáry,
Losonczy, Győry, Kenessey, Nagy és Roboz család. 1683-ban a bőnyi
elpusztult protestáns egyházi épületnek felépítését Kollonics L i p ó t
győri püspök és főispán m e g a k a d á l y o z t a ugyan, de a reformált isteni
tisztelet g y a k o r l a t á t csakis a n a g y t e k i n t é l y ű I v á n y o s Miklós halála
u t á n t i l t o t t a be egy megyei h a t á r o z a t ; s ez időből a bőnyi reformált
hívek a banai sövény-templomba j á r t a k .
1750-ben S a á r y Sámuel és Losonczy I s t v á n emeltettek ugyan
templomot, de ez is lebontatott, és a protestánsok m a g á n - h á z a k b a n tar­
t o t t á k isteni szolgálatukat. 1785-ben P á z m á n d y József saját gazdasági
épületeiből a l a k í t t a t o t t imaházat, de a keresztelést a szomszéd falukon
— legnagyobbrészt az akkoron reform, vallású S z t - I v á n o n végezték.
V é g r e a megyei k ü l d ö t t s é g e g y h a n g ú ajánlatára a templomépítés enge­
délyezve lőn, s az egyház 1789 május l - j é n nyittatott meg (Megyei lvt.
Saáry-család örökösödési és zálogos perei ; a bőnyi ref. egyház évkönyvei.).
F e l e m l í t j ü k ez alkalommal a bőnyi ref. e g y h á z n a k r i t k a műbecsü áldozó
poharát a X I I I . századból (Rómer F I . a győri tört. és rég. fűz.-ben).
1842-ben a bőnyi, alapi és Örkényi egyesített közbirtokossági
h a t á r o k e g y ü t t t a g o s í t t a t t a k , mely u t á n a falu k ö r ü l számos major­
ság épült,
Pusztult helyek:
Alap, legrégibb okiratainkban O l u p , több faluból állott, volt
Zent-Péter-01up,Egyházas-01up,Zent-Bereck-01up,
Z e n t - M i k l ó s - O l u p , utóbb A l s ó - , E g y h á z a s - , F e l s ő - éi
B a r ó c z - A l a p , midőn pedig a hadjáratok alatt mindezek elpusztul
tak, keletkeztek a mai A l s ó - , F e l s ő - , B é t - és P ü s p ö k - A l a j
puszták. *)
O l u p első birtokosaiul a hasonnevű nemzetséget találjuk ugyan
de a pannonhalmi a p á t s á g n a k is volt m á r az első századokban Olupor
bizonyos birtokrésze, mert I I I . Honor pápa m i d ő n a nevezett apátság
jogait 1225-ben megerősítette, a bullában elsorolt javak közt Olupot is
olvassuk (Fejér Gy.: C. D . I I I . 2. 25.). I Y . Béla az apátságot javaiban
megerősítő okirata névszerint megemlíti annak olupi j o b b á g y a i t , k i k
szabadok voltak, és a s z e n t - m á r t o n i egyház költségén tettek szolgálatot;
ugyanitt voltak lovas j o b b á g y o k és szolgák is. 1460-ben szent P é t e r
tiszteletére é p ü l t egyház v o l t egyik Alapon, s ezt Z e n t p e t h e r - a l a p y a
néven találjuk, hol a pannonhalmi apátságon k i v ü l több közbirtokos is
e m l í t t e t i k . Megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k a X V I I . század elejéről ú g y mint
közepéről az alapi birtokosoknak m á s és más névsorát közlik.
A X V I I I . század kezdetén m á r A l s ó - és F e l s ő - A l a p nevét olvas­
suk, de mind ezek, mind pedig R é t - A l a p elpusztult helyek voltak.
A kath. templom falai 1752-ben a mai t e m e t ő táján m é g fennállottak.
P ü s p ö k - A l a p majdnem a m u l t század végéig a veszprémi p ü s p ö k s é g
b i r t o k á t képezte, innen nyerte előnevét is; a szombathelyi püspökség-
felállíttatásakor 1777-ben ezen új egyházmegye papnöveldéjének java­
dalmazására fordíttatott.
Örkény, vagy r é g i b b oklevelek szerint E ö r k é h y praediumot az
E ö r k é n y i nemzetség, a pannonhalmi a p á t s á g és többen birták. 1259-ben
Favus pannonhalmi a p á t Zeniekéi P á l t 5 g i r á v a l az eörkényi birtok
i r á n t k i e l é g í t e t t e (Árp. Okmt. I I . 316.). A győri k á p t a l a n b i z o n y s á g ­
levele szerint E r z s é b e t , a H u n t - P o z n a n nemzetségből származó
comesnek özvegye, személyének eltartási feltétele mellett 1286-ban
minden Örkényi b i r t o k á t a pannonhalmi a p á t s á g n a k engedte á t (Árp. új
Okmt. I V . 287. és Fejér Gy. : C. D. V I I . 4. 197.). 1361-ben a bencések
birtak E ö r k é n y e n , s ugyanitt sz. M i h á l y arkangyal tiszteletére é p ü l t
szentegyház volt. Ez évben az E u r k é n y i nemzetség több tagja az Örkényi

*) Említést érdemel, hogy a pusztai járásban egyetlen helységre nem akadtunk,

melyben már az első századokban közbirtokosság ne volt volna, valamint oly hely­
séget sem ismerünk, melynek határában egyháziak kisebb-nagyobb birtokkal ne
rendelkeztek volna; mit úgy magyarázunk, hogy Árpád ezen részen minden szállás­
ból bizonyos területet a vár — vagy saját törzse számára foglalt le, melyet későbbi
királyaink ájtatos célokra fordítottak.
i t á r b a n volt birtokaira nézve a bencésekkel megegyeztek, a birtok-
ezeket pedig kijelelték (Hazai Okmt. 1 . 2 3 3 - 238.). 1376-ban Gara
[iklós n á d o r parancsára a győri k á p t a l a n a Pethe, Leke és E u r k é n y i
mizctségeket azon részek birtokába vezette be, melyeket azoktól
tirkényi Miklós és Marczaltheöy P é t e r elfoglaltak (Fejér Gy.: C . D.
I I . 3. 135.). A X V I I . században m á r a T a k ó - , majd az Iványos-család
irta, de a pannonhalmi főapát m é g az 1622-ki megyei gyűlésen is t i l -
-kozott 2 nemesi udvarhelynek Ö r k é n y e n lett erőszakos elfoglalásáért.
Yren ; 1257-ben M y k a mester és rokonai b i r t á k ; még a t a t á r o k
tal lőn elpusztítva és I V . Béla 1257-ben M y k a mester kérelmére
mek és rokonságának Y u r e n nevű földjét m e g h a t á r o l t a t t a (Haz. Okmt.
34. és Á r p . k. új Okmt. I I . 282. 283.). I r é n u t ó b b az Örkényi h a t á r b a
vadt.
Selyem-telek, Bőny, R é t - és P ü s p ö k - A l a p között fekvő kis puszta,
égi praedium, s az Á r p á d o k korától a S e l y e m nemzetség birta.
l e g y é n k b e n utolsó volt a nemzetségből Selyem A n t a l , k i 1626 k ö r ü l
alt el, mert ez évben Nagy J á n o s a p á p a i gyalogőrség vajdája az
halt ipa: Selyem A n t a l u t á n reá hagyott Selyemtelek birtokába
árte m a g á t bevezettetni. 1636-ban pedig H a r c h á s B á l i n t maga és
aztályos vérrokonai nevében Selyemtelekre nézve osztályt kért (Megy.
t. 362/1626. 215/1636.).

Ecs, mellék néven N a g y - E c s , hajdan E c h u , magyar falu a

ánzsa ere mellett. H á r o m községből áll, u. m. a nagy-écs falusi, nagy-
3S hegységi, és écs-mesterfai, melyek bár három helybeli elöljáróságot
irtanak, közigazgatásilag egy adóközséget képeznek.
Ecs ősi fészke volt a törzs E c h u nemzetségnek, nagy része azon-
an a győri vár földje volt, s I V . Béla 1240-ben szabályozta a S á g h ,
yul, T a r j á n és Ecs helységekben lakott, s győri várhoz tartozott
irályi szőlőszök (vinitores regii) t a r t o z m á n y a i t . Ezen k i r á l y i oklevél
2
íerint egyebek közt a bortermés feléből / részt a k i r á l y n a k , egy har-
3

ladot a győri v á r n a k vagy főispánnak adtak (Hazai Okmt. I I I . 5. és

ejér Gy. : C . D. I V . 1. 194.). Ecsen is közbirtokosság lakott m á r első
irályaink alatt; így a pannonhalmi apátságot a legrégibb birtokosok
özött találjuk; midőn u. i . I V . Béla az a p á t s á g o t jószágaiban m e g e r ő -
tette, Ech m á r e birtokok között e m l í t t e t i k , hol a szt-mártoni e g y h á z ­
ak szolgái és j o b b á g y a i voltak (Árp. k. új Okmt. I I . 6.). 1221-ben
[. Endre az a p á t s á g o t écsi 6 szőlőjének b i r t o k á b a n megerősítette, mely
lőlőket C a t l u ajándékozta az a p á t s á g n a k (Fejér Gy.: C. D. V . 1.
 297 — 302.). 1252-ben I V . Béla a thuróci prépostságot alapítván, enn
Ecsen szőlőket adományozott (u. o. V I I I . 5. 294.). 1286-ban a H u i
Póznán nemzetségből származott Zeghi Erzsébeth écsi szőlőjét egy
birtokrészekkel együtt a pannonhalmi apátságnak zálogba adta (Ha
Okmt. I . 77.).
1323-ban Károly király Köcski Sándort hős tetteiért Nagy-Ecs
birtokkal jutalmazta (u. o. 123—130.); ugyanez évben a N a g y - í
határában található királyi udvarnokok, várszolgák és egyéb köte!
zettségü népek földeit a Pánzsa-vizén l é v ő k é t malommal együtt szint
Köcsky Sándornak adományozta. Ecset ekkor Nyul, Kysfalu, Sá£
Bouzd, Gees, Popey, (délről) Pátka, Tineu és Alsó-Sukorou helység
vették körül (u. o.). 1325-ben Tamás cornes nagy-écsi birtokait Köcs
Sándornak eladta (ü. o. I I I . 81.). 1327-ben Erzsébet királynő Nagy-I
azon részét, melyen a nevezett királynő népei laktak, szintén Köcs.
Sándornak adományozta (u. o. 1.153.). 1332-ben I . Károly megenged
hogy Köcsky Sándor és Miklós a már előbb zálogba vett nagy-éi
birtokrészeket Magyar P á l nejének: Margitnak, mint közel rokonukn
elörökíthessék (u. o. 161 —164.). 1341-ben I . Károly Köcsky György
a nagy-écsi udvarnokok és királyi földek bírásában megerősítette (u.
I . 180.). 1352-ben I . Lajos a budai káptalannak meghagyta, hogy Na;
Pált, a királyi kulcsárok mesterét écsi és tarjáni birtokaiba bevezesi
mi 1364-ben meg is történt (u. o. 90—96). 1364-ben N.-Lajos K o
Miklós nádornak meghagyta, hogy a nagy-écsi birtokokra nézve a gjt
megyei gyűlésen vizsgálatot tartson (u. o. 118 —119.). 1366-ban Csau
kon, — Győrvárosa határán — az ú g y nevezett „k i r á 1 y-s z é k"-r
Kont Miklós nádor Győr és Komárom vármegyék közönségével gyűle
tartott, s e gyűlés bizonyságot tett arról, hogy Köcsky Sándor N.-Ecs
valóban birta (u. o. I I I . 189.). 1368-ban N.-Lajos a pápóci prépostság
megerősítette azon nagy-écsi birtokrészekben, melyeket özvegy Magy
Pálné a nevezett prépostságnak ajándékozott (u. o. I . 257.). 1373-ban
johanniták is kaptak ugyanitt szőlőket (Czinár: Monast. I I . 151.). 1376-bi
a győri káptalan n.-écsi birtokait határoltatta. 1395-ben Illosvay nád
bizonyítja, hogy Muochkous Jakab győrmegyei birtokos Róma"
kivánt zarándokolni, s ez útjára a szent-mártoni egyháztól nagy-
ki s-écsi birtokaira 8 arany forintot, mint zálogösszeget vett fel (Fe
Gy.: C. D. X . 3. 336.).
1455-ben V . L á s z l ó király a pápóci prépostságot E c s birtoka]
bevezettetni parancsolta (Haz. Okmt. I I . 316 — 317.); ugyanez évbi
Máté pápóci prépostnak E c s és egyéb határokba eső jószágokra új ad
mány-levelet adott (u. o. I I . 329.). 1473-ban I . Mátyás kir. Chituan
argitot — a leány-fiúsított Kapuchy Benedek nejét n.-écsi birtok-
szében m e g e r ő s í t e t t e (u. o. I I . 357 — 358.).
1509-ben Bedegbey J á n o s n.-écsi birtokrészét a győri k á p t a l a n n a k
g y o m á n y o z v á n , osztályos rokonai a v é g r e n d e l e t n e k ellene mondottak
yőri tört. ós rég. füz. I . 35.). 1518-ban I I . Lajos k i r á l y Ferenc győri
nonokot és pápóci prépostot a n.-écsi birtokrészekben m e g e r ő s í t e t t e
. o. I I . ) . 1535-ben B á t h a y M i h á l y pannonhalmi főapát I . F e r d i n á n d
irálytól zalamegyei b i r t o k r é s z é r t N . - É c s e n cserélt birtokot (Czinár:
anast. 111.). 1561-ben Ecsen a T a á p y nemzetség is birtokos volt
yöri tört. és rég. füz. I . 151.). A X V I . század vége felé a helység m á r
hetőleg elpusztult, mert megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k szerint 1606-ban
int elpusztult falut új t e l e p ü l ő k szállották meg.
1626-ban Salud basa volt N.-Ecs földesura, kitől a lakosok igen
kat szenvedtek. 1848 előtt a pannonhalmi főapátság, pápóci p r é p o s t -
g és a g y ő r i k á p t a l a n voltak földesurai.
Pusztult helyek:
F ö n n e b b említők, miszerint Ecset hajdan t ö b b helység k ö r n y e z t e ,
ílyeknek helyét tüzetesen kijelelni nem tudjuk.
K é t s é g t e l e n adatokkal e g y e d ü l Mesterfa helységről birunk, mely
i u g y a n é név alatt mint szőlőbirtokosokból álló hegy-község
-Ecshez tartozik, s melyet az Ech nemzetségből szakadt Mesterfalvay
iszló a l a p í t o t t (Fejér Gy.: C. D . X . 2. 338.). E r z s é b e t királynőnek
)zsonyban 1442-ben kelt levele szerint M e s t e r f a l v á t Varangy Miklós
rta, kinek magvaszakadtával Dereskey I s t v á n r a és Bakody G y ö r g y r e
állott a h e l y s é g ; ezektől pedig, mint I . Ulászló híveitől, E r z s é b e t
rálynő M e s t e r f a l v á t h ű t l e n s é g ü k é r t elvette, és Babnay — igazabban
íbonay J á n o s n a k ajándékozta (Teleky: Hunyadiak kora. X . 114.). M i k o r
isztult el, és mikor j ö t t a pápóci p r é p o s t s á g b i r t o k á b a ? — nem
djuk.

Gönyő, l e g r é g i b b időkben G u n u, magyar falu a N.-Duna jobb part-

n. E l s ő k i r á l y a i n k alatt G e u n u erősséggel b i r t , s népét a n a g y - g y ő r i
szolga-győri v á r s z o l g á k és udvarnokok t e t t é k . 1222-ben I I . Endre
rály, U r i á s pannonhalmi a p á t kérelmére, a szolga-gyori várszolgákhoz
gönyői udvarnokokhoz tartozó dunai halászatot, valamint a n á d o r i
rtokhoz tartozott E u r e n h a l á s z t a n y a h a r m a d r é s z é t a pannonhalmi
ent M á r t o n e g y h á z á n a k adományozta (Hazai Okmt. I . 7.). 1223, 1224
i25-ik években nyertek m é g i t t a bencések a d o m á n y t , az utóbbi évben
sdig I I . Endre Zochyn Jakab gönyői birtokosnak ugyan a szent-
m á r t o n i a p á t s á g részére Gönyőn tett ajándékozását helyben hagyta
m e g e r ő s í t e t t e (u. o. I . 196. 203. cs 223.). 1244-ben I V . Béla Bolundu
M i h á l y n a k Geunu helységben a k i r á l y i udvarnokok földjeit és a „toné
nak nevezett dunai h a l á s z a t o t adományozta azon vitézségeért, melyb
az m a g á t a t a t á r o k ellen v i t t c s a t á k b a n Bakoson k i t ü n t e t t e (u. o.
22 —23.). T a l á n e'birtok-csorbítás miatt emelt szent M á r t o n egyhá
panaszt I V . Ince p á p á n á l , k i is 1244-ben Lyonban kelt bullájában
k i r á l y t megintette, hogy a nevezett e g y h á z t ó l i t t elidegenítetteket ac
vissza (Árp. Okmt. I I . 159.).
A X I V . században G ö n y ő t m á r H é d e r v á r i L ő r i n c n á d o r birtok
ban t a l á l j u k ; az 1450-ben felosztott családi j ó s z á g o k közöl G ö n
v á r á n a k (castrum) fele a n á d o r özvegyére és Miklós és A n g l i s ne
gyermekeire szállott, másik fele pedig a n á d o r J á n o s fiának — a macs
b á n n a k j u t o t t . Ulászló k i r á l y n a k erről kiadott oklevele G ö n y ő t mez
városnak (oppidum) mondja (Magy. tört. tár. V I I . 16. és 17.). A H é d (
v á r i a k ellen a némái Kolosok, n e m k ü l ö n b e n t ö b b n é m á i , kis-
nagy-keszi birtokos nagyobb h a t a l m a s k o d á s t k ö v e t t e k el ; m i é r t is
országtanács 1449-ben K o m á r o m v á r m e g y é n e k meghagyta, hogy ez
h a t á r v i l l o n g á s t elintézze. 1450 j ú n i u s 9-én Gara M i k l ó s nádor ugya
h a t a l m a s k o d á s i perben G ö n y ő n nádori itélő-széket tartott (Hazai Oki
II. 302-304.).
1535-ben G ö n y ő t új a d o m á n y - l e v é l mellett I . F e r d i n á n d a pa
nonhalmi főapátságnak adományozta (Czinár: Monasteriologia 111.). Gy
ostroma alatt Gönyő elpusztult, s mint ilyent enyingi T ö r ö k B á l i
P á p a és Gesztes ura elfoglalta, s ez utóbbi v á r jószágaihoz csatolta,
sem az 1616-ban, sem 1619-ben t ö r t é n t kapuk összeírásában nem tab
j u k , mivel vagy puszta lakatlan falu volt s így nem adózott, vagy ped
ekkor K o m á r o m v á r m e g y é h e z volt csatolva, mint a gesztesi v á r b i r t o l
A Török nemzetség fi-ága m á r 1618-ban kihalt, s G ö n y ő T ö r ö k Zs
zsára, ez által pedig férjére, bedeghi N y á r y P á l r a szállott örökségkt
k i is e helységet 1662-ban Zeghy Katalinnak — Zilágyi J á n o s gye
megyei alispán nejének adta zálogba (Megyei lvt. I I I . jkv.). 1621-b
valamint 1626-ban ú j t e l e p ü l ő k e t nyert a helység. T ö r ö k B á l i n t örök
seit ez időtájban a régi s igaz tulajdonosok h á b o r g a t n i kezdek
elfoglalt b i r t o k o k é r t , hogy t e h á t N y á r y P á l hatalmas t á m a s z t találj o
birtokainak egy részét — ezek közt a gesztesi uradalommal együ
G ö n y ő t is E s z t e r h á z y n á d o r n a k adta el. A n á d o r Zeghy K a t a l i n t
G ö n y ő r e adott zálogösszeggel törvényesen m e g k í n á l t a , és felkítta, ho<
ezen gesztesi várához tartozó j ó s z á g o t adja k i ; s mivel a zálogbirtokos
felajánlott p é n z t elfogadni nem akarta, E s z t e r h á z y azt birói kézbe tet
 és G ö n y ő t erőhatalommal elfoglalta, moly h a t a l m a s k o d á s ellen a
ígyei közgyűlésben Zeghy K a t a l i n ünnepélyesen tiltakozott ugyan,
azért G ö n y ő t E s z t e r h á z y nádor megtartotta, és családja m á i g is
rja.
1702-ben a beszállásolt n é m e t k a t o n a s á g garázdaságai ellen folya-
jdtak a gönyőiek. *)
1849-ben mint G y ő r és K o m á r o m közé eső állomási hely igen
kat szenvedett; sokáig emlékében lesz G ö n y ő n e k ezen év ápril 23-ik
,pja, m i d ő n t. i . a gönyői gőzhajó-állomásnál egyebek közt 600 mázsa
porral terhelt uszály-hajó veszteglett; a Duna bal p a r t j á r ó l a magya-
k egy g r á n á t o t r ö p í t e t t e k a veszélyes szerekkel terhelt hajóba, mire
; oly erővel és durranással lobbant fel, hogy a faluban alig maradt
ak egy h á z is sérületlen.
Pusztult hely:
1
Gönyőtől keletre / órai távolságra fekszik Oreg-Szent-János, haj-
i

i n helység, ma puszta. T e m p l o m á n a k nyomai a K r é m e r - d ü l ő b e n m é g

thatók. 1627 k ö r ü l A l i csausz ugyan benépesítette, de hihetőleg Kara
[ustafa tábora által e l p u s z t í t t a t v á n , többé fel sem épült (Megyei lvt.).
gy v é l j ü k , hogy F e l s ő - vagy K i s - S z e n t - J á n o s , valamint
[ a j k - S z e n t - J á n o s puszta az Alsó-pusztából lőn kiszakítva, mely
;óbbit M a j k nevű p u s z t á é r t cserélte el hg. L i c h t e n s t e i n t ő l E s z t e r h á z y
•ófi család, s innen nyerte nevét.

Kis-Baráth, magyar falu a sokorói hegylánc keleti tövében ; a falu

d ö t t t e r ü l el a szőlő-hegy külön községi elöljárósággal. T ö r t é n e t é t
isd N a g y - B a r á t h n á l .

Mindszent puszta, legnagyobb részben a Bay családé, de ezen kivül

ibb közbirtokosa is van. A r é g i Mindszent elpusztult falut lásd a l á b b
•rsnél.

Nagy-Baráth, magyar falu a sokorói hegylánc tövénél.

A két B a r á t h falu t ö r t é n e l m é t összevonjuk, m i u t á n régi oklevelek
itkán tesznek k ü l ö n b s é g e t a k e t t ő között. K i s - B a r á t h pecsétja húszas
agyságu, k ö r i r a t a : „ K i s . B a r á t i , p e c s é t é . 1681.", közepében

*) Kérvényükön látható a helység akkori pecsétje F . G. betűkkel, évszám

élkül. Jelenlegi pecsétjök belkörében búzakalász, csoroszlya és ekevas látható,
örirata: , , G ö n y ü f a l ó p e c s e t i e . 1733.".
ekevas és mészáros-bárd l á t h a t ó ; N a g y - B a r á t h é krajcárnyi n a g y s á g
„Nagy. Bar 1707." k ö r i r a t t a l ; belkörében ekevas és szőlő-ké
B a r á t h o t mint a g y ő r i k á p t a l a n b i r t o k á t 1200-ban olvassuk eh
-
szÖr, midőn a nevezett k á p t a l a n folyamodására B a r á t h és Tiltestuo *
( T ö l t é s t a v a ) között h a t á r vonatott (fejér Gy.: C. D. I I . 1. 383.). E g y é l
ként m i n d k é t B a r á t h nagy része ekkor m é g a g y ő r i várhoz tartozót
1261-ben I m r e nádor és a győri k á p t a l a n udvarnokai is l a k t á k , me]
évben a b a r á t h i földek e l k ü l ö n í t t e t t e k , és t a l á n ez alkalommal alakú
k ü l ö n K i s - és N a g y - B a r á t h . 1252-ben I V . Béla a b a r á t h i k i r á l y i szőlc
ket és szőlőműveseket a thuróci p r é p o s t s á g n a k ajándékozta (u. o. V I
5. 294.). 1322-ben Miklós n á d o r Veneszky S á n d o r n a k a b a r á t h i udvai
nokok bizonyos földjét adományozta, s ezt I . K á r o l y k i r á l y 1322-be
m e g e r ő s í t e t t e (u. o. V I I I . 2. 360. és 7. 137.). 1251-ben M ó r i c gróf Sor
korouban a b a r á t h i hegyen volt szőlőjét a M ó r i c h i d á n alapított pre
montrei rendnek ajándékozta (u. o. I V . 2. 89.). 1262-ben Dénes b a r á t i
birtokos a pannonhalmi a p á t s á g n a k B a r á t - S o u k o r o u b a n szőlőt ajánde
kozott (Árp. k. Okmt. I I I . 29.).
1331-ben B a r á t h y J á n o s , P é t e r és I s t v á n a b a r á t h i hegyen és
boldogságos Szűz o l t á r á n a k h e g y é n szőlőültetést engedtek oly feltétellé
hogy a termesztők a t e r m é n y tizedének egy részét az engedményezők
n e k , m á s részét pedig a ménfői e g y h á z n a k adják (Héderv. lvt. 44. csőn
1/1311.). 1311-ben Miklós t á r n o k kérésére K á r o l y k i r á l y S á n d o r pan
nonhalmi v á r n a g y n a k B a r á t h o n majorságot ajándékozott (Czinár: Monas
I . 86.). 1364-ben P é c h i J á n o s K i s - B a r á t h n a k felét H é d e r v á r i M i k l ó
fiának 45 a r a n y é r t zálogba adta (Héderv. lvt. 2/1339.). 1367-ben R u f
T a m á s fiai 60 m á r k a d é n á r é r t K i s - B a r á t h felét H é d e r v á r i Miklósnál
a d t á k . Ugyanekkor P é c h y J á n o s a másik felére 100 arany forinto
felvett (Héderv. lvt. 4/1367.). 1368-ban I . Lajos k i r á l y a P é c h y J á n o s t ó
és Rufy T a m á s t ó l tett szerzeményekre k i r á l y i j ó v á h a g y á s á t adta (u. o
5/1368.). 1387-ben Zsigmond k i r á l y a gesztesi várhoz tartozó B a r á t h o
Kanizsay I s t v á n n a k adományozta (Fejér Gy.: C. D. X . 1.333.). 1388-bai
M á r i a k i r á l y n ő B a r á t h egy részében a Kanizsayakat, m á s részébei
pedig a g y ő r i k á p t a l a n t m e g e r ő s í t e t t e (u. o. 411.). 1399-ben Kanizsai
J á n o s esztergomi érsek és testvérei Gyarmath, B a r á t h és Meghe győr-
megyei birtokaikat a csornai p r é p o s t s á g g a l bizonyos zalamegyei b i r
tokokért elcserélték (u. o. X . 2. 653. és X . 4. 31.).
1420-ban K i s - és N a g y - B a r á t h között határolás t ö r t é n t . 1422-ber
a csornai prépostság ü g y v é d e és n . - b a r á t h i j o b b á g y a i ellen a kis-bará-
thiak nagyobb h a t a l m a s k o d á s t k ö v e t t e k el, miért is u t ó b b i a k a győr
k á p t a l a n á l t a l n á d o r i t ö r v é n y s z é k e i é idéztettek. 1 4 2 3 - b a n N a g y - B a r á t i
 e ö t ö r n e k is neveztetett, — a pannonhalmi konvent h a t á r j á r á s i okle-
e szerint. M i azonban azt hiszszük, hogy ezen Zseöthör k ü l ö n helység
Lt N y ú l és N . - B a r á t h faluk között. 1440-ben N . - B a r á t h I . Ulászló
•álytól v á s á r - t a r t á s r a nyert szabadalmat (Czinár: Monast. I I . 11.).
1510-ben N . - B a r á t h o n a C h e g e család nyert adományozást, és
vètte a „ n a g y - b a r á t h i " előnevet (Megyei lvt. I . jkv.). 1549-ben a török
dak G y ő r és P á p a vidékét pusztítván, m i n d k é t B a r á t n ő t feldúlták,
igették; mire Kanizsay Orsolya - N á d a s d y T a m á s n é — I . F e r d i n á n d
.'álytól szabadalom-levelet nyert, hogy 6 évi adóelengedés mellett
- B a r á t h r a lakókat telepíthessen.
1611-ben K . - B a r á t h meghódolt a török u r a s á g n a k , s 1619-ben
n d k é t falu meglehetősen pusztult á l l a p o t b a n volt. 1621-ben Nagy-
iráthot a fehérvári Tobak I b r a h i m birta ; ez időben a rendes adón
vül sokféle zsarolásnak volt kitéve a török részéről. K . - B a r á t h o n a
V I I . században t i s z t á n reformátusok laktak, kiknek papjok is volt.
X V I I . század d e r e k á i g e falut a H é d e r v á r i nemzetség birta, a leány-
Lsítás u t á n pedig a Viczay nemzetségre szállott; ettől Lederer b a n k á r
legújabban L é v a y vette meg.
N . - B a r á t h török földesura Mustafa basa szintén fehérvári bég
l t . U t ó b b Cserkesz Osman szegzárdi bég lett ura. A X V I I I . század
3Jén újabb települők szállották meg, s mivel ezek t ó t származásúak
dtak, a falu is tótos Baratovice nevet nyert.
N . - B a r á t h o n 1848-ig a győri k á p t a l a n , csornai p r é p o s t s á g és a
Lnnonhalmi főapátság voltak a földesurak.
Pusztult helyek:
Zseötör, később Sütó'r nevét N . - B a r á t h faluban egy utca-vég tartja
nn ; Csókatelek emlékét pedig egy dülő őrzi.

Nyalka, magyar falu Pannonhalma keleti tövében.

A X I I I . században I V . Béla k i r á l y a szent-mártoni a p á t s á g jószá-
i l t megerősítvén, az oklevélben N e l k a majorság l o v a s j o b b á g y a i r ó l
vassuk, hogy ezek egyebek közt kötelesek voltak utazás közben az
látnak, dékánnak, szerzetesnek, udvar-bírónak, vagy az a p á t k ü l d ö t t -
snek saját lovaikkal szolgálni, s i l y alkalommal lovaikat saját k ö l t s é -
iikön eltartani; kötelesek voltak t o v á b b á a rend b o r á t Somogyból vagy
alából S z e n t - M á r t o n b a szállítani — szintén saját költségükön ; szent
Tárton ünnepére minden szállás köteles volt egy vödör eleséget — s a
özösből egy hízott ökröt adni ; évenkint egy h á r o m éves tinóval, nem­
ülönben kakassal, kacsákkal, stb. tartoztak az a p á t ú r n a k szolgálni, s
az a p á t lakát őrizni. A lovas j o b b á g y o k o n k i v ü l u g y a n é majorságba
voltak még a pannonhalmi apátsághoz t a r t o z ó : u d v a r n o k o k ( I I . End]
k i r . és Miklós n á d o r oklevele szerint), s z a k á c s o k (szent L á s z l ó <
I I . Endre k i r á l y o k oklevelei szerint), l o v a s s z o l g á k , s z ü c s ö 1
e s z t e r g á l y o s o k , m o s ó k , t á r n o k o k , h i r d e t ő k vagy k i k i á
t ó k (precones), s ü t ő k , v a r g á k , m á r c - (édes ital) k é s z í t ő i
k o v á c s o k és b o g n á r o k .
Ezen majorság h a t á r a i voltak : Gr a n t h, N é m a , B o r b a , T a p a
( T á p ) , T a r y a n és A s s c u n (Árp. k. új Okmt. I I - 2—5.).
Ezen adatok u t á n ítélve Nyalka a X I I I . században igen népe
lehetett, és h a t á r k i t e r j e d é s e is j ó v a l felülmulta a mai h a t á r o k a t .
Nyalka H y m u d néven is e m l í t t e t i k a pannonhalmi a p á t s á g bh
tokai k ö z ö t t , s h a t á r a S a b a r i a i g — sz. M á r t o n püspök születéd
h e l y é i g terjedt (Fejér Gy.: C. D. I V . 3. 462.).
1624-ben N y a l k á n a k t ö r ö k földesura v o l t ; 1627-ben pedig a buds
Becsét aga birta azt, kinek zsarolásai miatt a lakosok m e g s z ö k t é l
A panasz-jegyzőkönyv szerint még 1641-ben is puszta volt a falu, de e
évben m e g n é p e s ü l t s a fehérvári A m h á t aga lett urok.
Nyalka adóközséghez tartozik m é g C s á k - N é m a puszta, mely
szomszéd n é m á i h a t á r b ó l 1460 k ö r ü l s z a k í t t a t o t t k i , s ekkori tulaj do
n o s á t ó l : m i h á l y i Csák L á s z l ó t ó l nyerte nevét.
Pusztult helyek:
Asscun-nak emlékét az ászoki — Ganth-ét pedig a gyantái, gyanta
réti dűlők t a r t j á k fenn. Ez u t ó b b i hely a Nyalka, P á z m á d és Mindszen
h a t á r o k összeszögellése táján létezett (Árp. k. új Okmt. I I . 2—5.).

Nyul h á r o m községből, u. m. K i s - , N a g y - és K á p t a l a n - N y u l
ból alakult magyar falu, mely épen ez okból H á r o m - N y u l nevezette
is bir. 3 biró és 3 k ü l ö n községi tanács alatt, ezen k i v ü l mindegy!
falunak van szőlőhegysége, melyeknek ismét k ü l ö n - k ü l ö n h e g y - b i r á j
és h e g y - k ö z s é g i elöljárósága van, s így 6 községi tanács m ű k ö d i k .
Első k i r á l y a i n k alatt N y u l a g y ő r i v á r földje volt. s győri vár
szolgák l a k t á k , kiknek kötelezettségeit és szolgálatait 1240-ben I V . Bél
k i r á l y szabályozta (lásd : Écsnél). A pannonhalmi a p á t s á g n a k azonbai
földhöz kötött szolgái is voltak N y ú l o n , n e m k ü l ö n b e n lovas jobbágya
K i s - N y u l o n , mint ez I V . Bélának okleveléből k i t ű n i k (Árp. k. új Okmi
I I . 5.). 1252-ben I V . Béla a t h u r ó c i prépostságot alapítván, enne]
N y ú l o n szőlőműveseket adományozott (Fejér Gy.: C. D. V I I . 5. 294.)
1378-ban N.-Lajos a lcveldi karthauziaknak adott i t t föld- és szőlő
birtokot (u. o. I X . 5. 241.).
 K é s ő b b i időkben a győri k á p t a l a n , a pannonhalmi a p á t s á g és a
sszprémi püspökség birtokába j ö t t , midőn pedig a szombathelyi p ü s -
Ökség felállíttatott, N . - N y u l a veszprémi püspökség jószágaiból kiha-
t t a t v á n , a szombathelyi papnövelde alapjául lőn kijelelve.
A t ö r ö k világban m i n d h á r o m N y ú l n a k külön török földesura volt.
.-Nyúlt A l i csausz — s ennek halála u t á n vője : Izlan birta. A k á p t , -
yuliak ura — egy becsületes török katona B u d á n lakott ; ennek halála
tán hétszer változott urok, s m i n d e g y i k ö k magasabbra emelte adójukat.
Js-Nyult Hadai Saban birta, k i a lakosokat annyira kínozta, hogy
ilujokból megszöktek.
A thuróci és leveldi prépostságok eltöröltetvén, n y u l i jószágaik
emes birtokosok kezére j ö t t e k , k i k t ő l a helybeli g a z d á k szerezték
zokat meg, s mint szabad nemes telkeket b i r t á k napjainkig.
1704-ben N y ú l t a német és r á c seregek megrabolták.
A hat községi elöljáróság m i n d e g y i k é n e k külön pecsétje van;
mlítést érdemel N . - N y u l é , „ N a g i N o 1 F a 1 v " k ö r i r a t t a l , belkörében
zőlo, szőlőkés és serleg; igen réginek tartják, de évszáma nincs. K á p t . -
íyul pecsétjén a k ö r i r a t : „ K á p t a l a n N o l . 1714."; K i s - N y u l é n :
K i s N o l p e c e t y e . 1714.".

Mező-Örs, magyar falu.

Ö r s nevét a honalkotás idejében — m i n t a Greur szállásnak végőr-
llomása nyerhette, mert n é z e t ü n k szerint az a v a r - g y ü r ü n e k h a t á r a i
z Örsnél folyó B a k o n y - é r mocsarai voltak. „ M e z ő " melléknevét a t ö b b i
1rs nevü helységektől való különböztetés v é g e t t nyerte a falu alatt
lterülő mezőségek u t á n .
I . Endre k i r á l y alatt a falu végén v á r volt, s ennek kapujában
l l o t t a várnagy, midőn H e n r i k seregei Bársonyos felé futottak (Kézai
[rónikája). 1257-ben Y r u s nevezet alatt J u r k ó nevű k i r á l y i ember
i r t a (Hazai Okmt. I . 34.).
N.-Lajos idejében e hely mint az őrsi barátok és Jenslin n e v ű
.émet puszta-birtoka említtetik, s hihetőleg a t a t á r j á r á s alatt pusztult
1 (Győri tört. és rég. füz. I . 21—22.). A kolostor helyét az Örsi h a t á r
lélnyugoti sarkára, — az Örsi, t á p i és némái h a t á r o k összeszögellésénél
melkedő „ b ö r c e " dombra helyezi a szóhagyomány, hol csakugyan
kadtak is j e l e n t é k t e l e n romokra.
1403-ban Zsigmond király E ö r s y I s t v á n magvaszakadtéval Ö r s
dzonyos részét H é d e r v á r i Miklósnak adományozta (Héder. lvt. I I I .
12 — 23/1403.). A birtokba-vezetésről kiadott oklevél az E ö r s y nemzetséget
tem kiholtnak, hanem jószágaitól megfosztottnak mondja (u.o. 24/1403.).
:
Györmegye cs város egyet, leiràea. Qf)
 A török hadjáratok k e z d e t é n m á r elpusztult, s az 1619-ki kapi
összeírásában mint pusztult hely adó alá sem v é t e t e t t ; de ez időtájbí
m á r ismét települni kezdett. 1627-ben török urok a fehérvári Mehnn
aga volt. 1641-ben magyar földesurok H o r v á t h P é t e r volt, k i bedeg]
N y á r y P á l t ó l birta ő r s ö t zálogban. U g y a n é korban Betzen Zain spah:
és K a r A l i csausz n y o m o r g a t t á k őket.
Örs mint u t ó b b a gesztesi várhoz, s í g y enyingi T ö r ö k Bálii
uradalmaihoz tartozott helység a reformatiót hamar elfogadta, de
lakosok nagy részét E s z t e r h á z y J ó z s e f gr. ismét visszatérítette. A Törc
nemzetség kihaltával Ö r s is T ö r ö k Zsuzsára — bedeghi N y á r y Pálné)
szállott, kitől majd ez majd amaz birta zálogban. G y ő r m e g y é b e ez id<
tájban Ogaka, Taxoni, Angrano és Beccaria nevü olasz tőkepénzese
vándoroltak be, k i k mint alchemisták az aranykészítés mesterségévi
számos nemes birtokost elszédítettek, t ö n k r e j u t t a t t a k ; utóbb nemesekk
lettek, és t e m é r d e k birtokot szereztek. 1622-ben Őrsöt Beccaria V i r g
birta zálogban. Ez évben Ö r s bizonyos részére I v á n y o s Miklós is adc
m á n y t nyert, és fölvette a mező-őrsi előnevet. N y á r y P á l Örsi birtoka
u t ó b b E s z t e r h á z y nádornak örökösen eladta, s e család a többi közbii
tokos részét is csakhamar megszerezte.
1700-ban L ö v e n b u r g gr. neje is b i r t i t t , k i t a megye ez évbe
megintett, hogy a j o b b á g y s á g o t ne nyomorgassa folytonos bécsi fúva
rozással, mely miatt a lakosok lassankint megszöknek falujokból, m i t
török uralom alatt sem tettek. 1716-ban a v á r m e g y e E s z t e r h á z y Józse
és Ferenc grófoknak megengedte, hogy a falu alsó végén vámot állít
hassanak, de ezen jövedelem fejében kötelesek a B a k o n y - é r j á r h a t l a
ingoványain keresztül t ö l t ö t t utat készíteni és hidakat emelni. 1719-be
m á r Meszlényi J á n o s kezén találjuk Ő r s ö t ; ekkor megyei h a t á r o z a t
vámot v é g k é p eltörölte. M a E s z t e r h á z y M ó r i c gróf gesztesi uradal
mához tartozik.
Pusztult helyek:
Mindszent falu, a mai hason nevezetű pusztától délre egy emelke
dett dombháton feküdt. A z előszázadokban a Bolgen törzsből szárma
zott Mindszenthy nemzetség birta (Hazai Okmt. I . 233.). 1394-ben bir
i t t mindszenti Feyes T a m á s is (Fejér Gy.: C. D . X . 2. 218.); a X V . é
X V I . században pedig I s p á n , Némay, E ö l b e y , Szapáry, Zombathely
és több családok birták. A török h a d j á r a t o k alatt hamar elpusztult,
az 1519-ki kapuösszeirásban m á r nem találjuk. 1627-ben török földes
ura Szakad Ibrahim volt, k i alatt a lakosok e l h a g y t á k faluj okat. 1649
ben ismét népesült falu volt, és F e h é r v á r o t t lakott A b d i nevű uránál
zolgált. 1671-ben azon 17 helység között t a l á l j u k , melynek p r o t e s t á n s
emploma és papja volt (Megyei lvt. és Magy. t. t. V I I . 45. 78.).
Csák-Néma, pusztult falu, m e g y é n k l e g r é g i b b faluinak egyike volt,
nert N i x a vagy M i x a n e v ű n é m á i lakos lopás gyanúja miatt a tüzes vas-
iróbára Í t é l t e t e t t (Regestrum Varadiense X I X . ) . 1497-ben L ó r á n t I s t v á n
»zvegye és fia i t t egy nemesi birtokba vezettetett, mely beveze-
ésnek I s p á n Gergely és l e á n y a ellenmondottak (Győri tört. és rég. füz.
. 130.). A X V I . században a N é m a y , S z a p á r y és több családok is b i r -
ak N é m á n . A t ö r ö k uralom alatt fehérvári Hussein herceg birta, kinek
cegyetlenségei miatt a falu lakói m e g s z ö k t e k , s ez elpusztult. H a t á r á -
>an a t e m p l o m - f ö l d i dülon az egykori templom h e l y é t ma is
Kiutalják; ugyanennek h a t á r á b a n állott egykor S i k e falu, melynek
imiékét a s i k f ő i dülö tarja fenn.
Gugh, hajdan falu, ma a pannonhalmi főapátság b i r t o k á b a n lévő
ds puszta M e z ő - ü r s és Nyalka között. 1267-ben K o n r á d comes a G u g h i
salad tagja a szent-mártoni e g y h á z n a k ajándékozta (Hazai Okmt. I . 37.).
.510-ben I I . Ulászló k i r á l y Gughy Kelemen gughi b i r t o k á n a k felét
^émay G y ö r g y g y ő r m e g y e i alispánnak ajándékozta (Megy. lvt. és Magy.
. t. V I I . 20.).

Pázmánd, magyar falu, Pannonhalma keleti tövében.

P á z m á n d o t l e g r é g i b b okiratainkban P a z n a n és P o z n a n néven
s találjuk, s kétségtelen, hogy nevét a H u n t - P o z n a n nemzetség ez
itóbbi ágától nyerte, a minthogy ezen nemzetség Z e g i vagy S z e g h y
iga m é g a X I I I . és X I V . században is b i r t P á z m á n d o n (Fejér Gy.: C. D-
VII. 4. 197.). K ü l ö n b e n e h e l y s é g e t is t ö b b e n b i r t á k , nevezetesen a
>'yőri v á r s z o l g á k és udvarnokok, de első birtokosai között a pannon-
íalmi S z e n t - M á r t o n e g y h á z á t is olvassuk. I V . Béla a pannonhalmi
ipátság birtokait megerősítő oklevelében megnevezi a P o z n a n és
5 e m y e n - s u k a praediumokban volt a p á t s á g i j o b b á g y o k a t , k i k n e k
szolgálata hasonló volt a hymudi — n y a l k á i — j o b b á g y o k é h e z . U g y a n i t t
roltak a p á t s á g i szőlőművesek, t á r n o k o k és a r a t ó k . A falu népe hagyo-
n á n y s z e r ü l e g k é t P á z m á n d o t emleget, melynek emlékét az a l s ó - és
* e l s ő - s z e r nevezetben ő r z i ; s valóban a fönnebb idézett oklevél is
nondja, hogy Poznan h e l y s é g h a t á r o s volt Poznan m a j o r s á g g a l
Árp. k. új Okmt. I I . 7—8.). 1252-ben S u k o r o u - P á z m á n d n a k olvas­
suk, mely évben az A b a n e m z e t b ő l származott H a b comes Özvegye
t t 4 szőlőt adott S z e n t - M á r t o n e g y h á z á n a k (Fejér Gy.: C. D. V I I . 4.107.).
L263-ban ugyanezen adományozásról a hanti k á p t a l a n adott b i z o n y s á g -
eveiét (Árph. új Okmt. I I . 245.).
 1323-ban Robert K á r o l y k i r á l y K a c h ó máskép K ö c s k ;
S á n d o r n a k a p á z m á n d i udvarnokok, várszolgák és egyéb király
emberek földjeit adományozta (Hazai Okmt. I . 123.). 1327-ben Erzsóbe
özvegy k i r á l y n ő P á z n á n helység azon felét, melyben az ő népei laktak
K ö c s k i Sándor országbírónak adományozta (u. o. 154.). 1332-bei
Rób, K á r o l y megengedi, hogy Köcski G y ö r g y és Miklós p á z m á n d i é
e g y é b birtokaikat M a g y ar P á Í n é n a k elörökíthessék (u. o. 1.161 —163.)
1368-ban Magyar P á l özvegye a pápóci prépostságot alapítván, a k i r á b
a p r é p o s t s á g n a k adott p á z m á n d i és egyéb birtokokba a pápóci préposto
és perjelt bevezetni rendelte (u. o. 259.). 1371-ben ugyanezen prépost­
ságnak h a g y o m á n y o z o t t paznani és nogh-echi (n.-écsi) birtokok említ'
t é t n e k (Fejér Gy.: C. D . I X . 4. 358.).

1437-ben P á z m á n d o n k i r á l y i v á m volt (u. o. X . 7. 874.). 1455-ber

V . L á s z l ó P á z m á n d birtokába a pápóci prépostot bevezetni parancsolta
(Hazai Okmt. I I . 316 — 317.). Ugyanez évben a k i r á l y P á z m á n d király
j o g á t is a p r é p o s t s á g n a k ajándékozta (u. o. 318.). 1518-ban I I . Lajos s
pápóci prépostságnak az előbbi királyok által P á z m á n d o n tett adomá­
nyozásokat megerősítette (u. o. I I . 408.).
A török uralom alatt a legsujtottabb faluk egyike volt, mert 4
török földesúrnak adózott, u. m. F e h é r v á r o t t K u r t u l i Cseri basa, Csóka­
kőn I b r a h i m aga, utóbb a kegyetlen Saban aga, B u d á n Mehmet effend:
és Mehmet aga u r a s á g o k n a k . T ö b b r e n d ű személyes szolgálaton k i v ü
a sok rablást, zsarolást, veretest a lakosok m á r nem t ű r h e t v é n , falujuk­
ból megszöktek, mely egy időre puszta hely v o l t ; különben is vala­
hányszor a szomszéd S z e n t - M á r t o n t török hadak szállották meg, P á z ­
m á n d mindannyiszor elpusztult.
Pusztult helyek:
Nyulas, P á z m á n d és P é é r között állott praedium. 1262-ben csere
ú t j á n j ö t t a pannonhalmi a p á t s á g birtokába (Fejér Gy.: C. D. I V . 3. 64.)
Mycud, villa, P á z m á n d t ó l é j s z a k r a ; hihetőleg a tatárjárás alatt
pusztult el (Árph. új Okmt. I I . 8.). A pannonhalmi a p á t s á g birtoka volt,
Poznan, majorság P á z m á n d falu h a t á r á b a n (1. fönnebb, — u. o.).
Szent-Imre, falu S z e n t - M á r t o n , S á g és P á z m á n d k ö z ö t t ; határának
nagy része a p á z m á n d i h a t á r b a olvadt, hol a szőlőhegység egy része ma
is Szent-Imre nevet visel ; elpusztult t e m p l o m á n a k helyét ma is mutat­
j á k . A X V I I . században a falu m é g fennállott.
Semyen-Suka, praedium, hajdan S e m i a n , hol S z . - M á r t o n egyhá­
zának j o b b á g y a i , aratói, szőlőművesei és t á r n o k a i laktak (Árph. új Okt,
I I . 7.). A z 1641-ki megyei j e g y z ő k ö n y v e k b e n A p á t u r - a k l a név
 Jatt fordul e l ő , ma pedig S e l y e m - t y u k vagy S e l y e m - c s u k
íevű pusztája a pannonhalmi főapátságnak, melynek birtokába 1278-ban
ött csere által (Fejér Gy.: C. D. V I I . 2. 73.).

Péér, magyar falu, a győri p ü s p ö k s é g n e k r é g i birtoka; a veszprémi

i á p t a l a n egyik oklevelében N a g y - é s K i s - P é é r e m l í t t e t i k ; d e a z l 6 1 9 - k i
sapuk összeirásában nincs róla említés. A z 1642-ki sérelmi j e g y z ő ­
könyvre sem volt P é é r r ő l senki kihallgatva, e g y e d ü l a megyei j e g y z ő ­
könyvben olvassuk róla, hogy V a s v á r y G y ö r g y pápóci prépost, m i n t a
pééri puszta szomszédja, tiltakozik az ellen, hogy a g y ő r i p ü s p ö k az ő
szomszédos jogai megvetésével a pééri p u s z t á t S z a p á r y A n d r á s n a k és
Szalay G y ö r g y n e k adja haszonbérbe.
P u s z t á k és p u s z t u l t h e l y e k :
Töltéstava, igen régi puszta, 1200-ban m á r m i n t N a g y - B a r á t h t a l
határos praedium említtetik (Fejér Gy.: C . D . I I . 383.), a T h ű t ü s , majd
T h ü t ü s y , T h e ö t h e ö s s y é s T ö l t é s y nemzetség b i r t a . 1619-ben
T h e ö t h e ö s s y A n d r á s és Kutassy M i h á l y n é b i r t á k ; ma n é h á n y k ö z ­
birtokosé.
Söptér, a szent-adalberti p r é p o s t s á g j a v a d a l m á h o z kapcsolt puszta.
1593- és 1616-ban olvasunk róla (megyei j k v . ) ; 1641-ben m i n t elhagyott
és senki által nem b i r t puszta e m l í t t e t i k .
Durug, hajdan a pozsonyi és mosonyi v á r földje; 1252-ben I V . Béla
Marcell comesnek a j á n d é k o z t a ; s u g y a n é k i r á l y 1258-ban megengedte,
hogy Sándor, Marcellnek fia D u r u g n e v ü b i r t o k á t Favus pannonhalmi
a p á t n a k eladhassa, a minthogy el is adta (Hazai Okmt. I . 36. és Árph. új
Okmt. I I . 297 — 298.). 1273-ban L á n c z durugi földjét B a t t y á n i J á n o s ­
nak és fiának, P é t e r n e k adományozza (Hazai Okmt. I . 60.). Nagy része a
p é é r i h a t á r b a olvadt, s emléke m á i g fenn van a d ö r ö g i f ö l d e k b e n .
Táplány. A X I I I . században F e y r e g h á z — F e j é r e g y h á z — név
alatt olvassuk. 1220-ban a győri k á p t a l a n azon fejéregyházi földbirto­
kába vezette a pannonhalmi a p á t s á g o t , melyet ennek C a t l u aján­
dékozott (Árph. új Okmt. I . 170.). Megyei l e v é l t á r u n k szerint a X V I .
században T á p l á n y m á s k é p F e j é r e g y h á z név alatt fordul elő. A K a n i -
zsayak u t á n a H é d e r v á r i a k b i r t o k á b a j ö t t , u t ó b b Viczay birtok lett ;
jelenleg L é v a i H . birja.
P é é r k ö r ü l állott hajdan Preke-puszta is, mely u t ó b b SÖptérhez
olvadt.

Ravazd, magyar falu. A l e g r é g i b b oklevelekben R o u z d-nak olvassuk,

és h á r o m helységből állott, u. m . : N a g y - , K i s - és C h e b - R o u z d b ó l ,
 550
•
és ősi fészke volt az á r p á d k o r i k i r á l y a i n k alatt virágzott R o u z , késobl
R o u z d i , K i s - R o u z d i és C h e b - R o u z d i nemzetségeknek. A pannon­
halmi a p á t s á g első szent k i r á l y u n k korától szintén birtokosainak egyike
volt, hasonlókép C e b h , vagy későbbi okiratok szerint C h e b comes,
kinek neve alatt t a l á n a sz. I s t v á n alatt szerepelt Ceba n á d o r neve
rejlik.
I V . Béla k i r á l y n a k a s z e n t - m á r t o n i egyház j a v á r a kiadott oklevele
szerint voltak i t t a p á t s á g i j o b b á g y o k o n k i v ü l : udvarnokok, bukhariusok,
vincellérek és harangozok. 1213-ban L á s z l ó k i r á l y a s z e n t - m á r t o n i
e g y h á z a t azon ravazdi jószágrész b i r t o k á b a n megerősítette, melyet i t t
a B o u z d i nemzetség nevezett e g y h á z n a k ajándékozott (Árph. új Okmt.
I . 186.). 1222-ben G u n c z e l spalatói érsek is b i r t Ravazdon, k i i t t
s z ü l e t e t t és ravazdi birtokait a szent-mártoni a p á t s á g g a l cserélte el
(u. o. I . 186.). 1234-ben I X . Gergely p á p a Rouzdot a szent-mártoni
egyház birtokai között említi (Fejér Gy.: C. D . V I I . 1. 239.). A X I V . szá­
zadban Rouzd közbirtokosság volt. 1363-ban Cheb-Rouzdot a N e m e s
család egy á g a birta, mely cheb-rouzdi előnevet használt (Győri tört.
és rég. füz. I . 25.). U t ó b b Nagy-, K i s - és Cheb-Rouzd egészen a pannon­
halmi a p á t s á g birtokába került, és Ravazd n é v alatt egyesült. 1487-ben a
falu keleti részén emelkedő dombon sz. V i l l e b a l d egyháza állott (Árph.
új Okmt. I . 79.).
A török p o r t y á z á s n a k első siralmas nyomára 1595-ben t a l á l u n k , a
m i d ő n lakói szétfutottak és a közel erdőségekbe m e n e k ü l t e k .
A z 1619-ki kapuk összeírásában mint k i z á r ó l a g a s z e n t - m á r t o n i
főapátság birtoka 4 p o r t á s hódolt falunak v é t e t e t t fel. A z 1627-ben
felvett j e g y z ő k ö n y v siralmasnak mondja a falu sorsát (megyei lvt. és
Ráth K. tört. tár. V I I . 47.). 1641-ben a török B u d á r a ós F e h é r v á r r a haj­
tatta a lakosokat terhes szolgálatokra. 1649-ben szultáni adó alá is
felvétetett. H a b á r sokat szenvedett a falu a török sarcok alatt, de hogy
teljesen elpusztult vagy néptelen lett volna, — annak n y o m á t nem
találjuk.
Pusztult helyek:
Toryan, vagy mai kiejtés szerint T a r j a n puszta R a v a z d t ó l keletre.
N e v é t hihetőleg a honfoglaló hét magyar törzs egyikétől nyerte. K i s -
és N a g y - T a r j á n v o l t , egyik a győri v á r földje, másik a bakonybéli
a p á t s á g birtoka volt.
1240-ben I V . Béla a győri várhoz tartozott tarjáni v á r n é p és
k i r á l y i szőlőművesek szabadságait megerősíti, s e g y ú t t a l t a r t o z m á n y a i -
kat szabályozza (Hazai Okmt. I I I . 5.). U g y a n i t t S z e n t - M á r t o n egyháza
is b i r t j o b b á g y o k a t , v a r g á k a t , mezei lovászokat és b u k h á r i u s o k a t .
 1351-ben Miklós nádor a „ k i r á l y - s z é k " - n é l GyÖr mellett tartott
írvényszéken Nagy P á l t a k i r á l y i kulcsárok mesterét, k i a tarjáni
írföldekből a d o m á n y t nyert, — a bakonybéli a p á t s á g t ó l elfoglalt bir-
•krészek visszabocsátására Ítélte (Fejér Gy.: C D . I X . 2. 116.). 1252-ben
V. Béla a thuróci prépostságnak szőlőket és szőlőmüvelőket ajándéko-
)tt T a r j á n o n (u. o. V I I . 5. 294.). 1258-ban a pannonhalmi a p á t bizony-
ig-levelet adott a bakonybéli a p á t és a T a r j á n helységben lakó v á r -
Spek közt t ö r t é n t földosztályról (Árph. új Okmt. I I . 313.). 1352-ben
.-Lajos Nagy P á l mesternek tarjáni b i r t o k á b a való bevezetését elren-
eli (lásd fönnebb Écsnól). A z oklevél két Tarjannak létezéséről t a n ú s -
odik (Hazai Okmt. 90—98.).
1453-ban V . L á s z l ó k i r á l y Giczy Albertet a Gergely miszói püspök
bakonybéli apát tarjáni birtokain elkövetett hatalmaskodásért meg-
irságolta (Hazai Okmt. I V . 375.).
1516-ban Csajtay B á l i n t deák birt több j o b b á g y - h e l y e t . A mohácsi
ész u t á n T a r j á n is elpusztult. 1617-ben Hathalmy S á n d o r veszprémi
)vas k a p i t á n y birta. K é s ő b b egész T a r j á n t a pannonhalmi főapátság
irtokában találjuk (Ráth K.: Magyar t. t. V I I . 23.).
Ravazd és P é t e r d között t e r ü l el a „ h á r m a s - t a r j a n i " h a t á r ,
íelyből némelyek tévesen következtetik Nagy- és K i s - T a r j á n o n k i v ü l
gy harmadik Tarjámnak létezését; a h á r m a s - h a t á r m á r az 1352-ki
klevélben is előjön.
A tarjáni p u s z t á n — a majorság szomszédságában fakad a P á n z s a -
re * ) , mely okleveleinkben P a n n o s a , vagy S a b a r i a forrása n é v
Iatt gyakran említtetik, s mely vizét főleg Ravazd alatt a „ B é l a -
: ú t"-ból növeli. E k ú t b ó l — f o n s s a c e r — ivott Á r p á d és tábora,
Lemkülönben a t a t á r o k elől menekülő I V . Béla, kitől nevét is nyerte.
Cnnek emlékét őrzé azon felirat, melyet a pannonhalmi főapátság a forrás
ölé emelt kis é p ü l e t r e illesztett: „ F o n s h i c P a n n o s u s B e l a e
[ u o n d a m q u a r t o H u n g á r i á é R e g i d e g u s t a t u s et p r o -
>atus, sed v e t u s t a t e p r o p e c o r r u p t u s B e n e V o L a saCri
Montis P a n n ó n i á é p r o V I D e n t i a p V r i o r e sCatVrlt
.q Va."
A mult évtizedekben e l t ű n t t á b l á t a jelenlegi főapát ú r legköze-
ebb m e g ú j í t t a t á és előbbi latin feliratához m é g ezt csatolta: „ I t t
j i h e n t m e g I V . B é l a k i r á l y — 1241.".

*) Lásd ^Természeti viszonyok, — Vizrajz« 73-ik lapon.

Szerk.
 Ságh, magyar hegyi község a hason nevű pusztával Pannonhalm
éjszaki tövében, a kerekded alakban magánosan kiemelkedő Sághalor
alatt. R é g i okmányainkban három Sághot t a l á l u n k * ) , ezeknek egyik
— villa — a g y ő r i v á r földje volt, s ezt e vár népe lakta; a másik kettő
— praedium — a pannonhalmi apátság birta, mely b i r t o k á b a n I I . Endr
az a p á t s á g o t 1225-ben megerősítette (Fejér Gy.: C. D. ü l . 2. 35.), -
hasonlókép I V . Béla ; ez utóbbi oklevele szerint voltak i t t az a p á t s á g
nak szőlőművesei, aratói és harangozói (Árph. új Okmt. I I . 6.).
E g y — 1237-ben kelt okirat szerint az a p á t s á g szolgái megta
g a d t á k a szolgálatot, a m i é r t Dénes n á d o r Toch Dénes pristaldot :
helyszinére k ü l d ö t t e ; mely alkalommal a sághiak itéletileg az apátsáj
szolgáinak kimondattak és nyirett fejjel az a p á t s á g rendelkezése ah
b o c s á t t a t t a k (Fejér Gy.: C. D. I V . 1. 96. és Czinár M.: Monast. I . 79.).
1240-ben I V . Béla a sághi hegység népeinek, mint a győri vái
szolgáinak szabadalmait és kötelezettségeit szabályozta. 1530 körül mái
enyingi T ö r ö k B á l i n t foglalta el S á g h falut, s ezt a gesztesi várho:
kapcsolta. 1535-ben I . F e r d i n á n d S á g h r a , mint a szent-mártoni apátság
ős j ó s z á g á r a új adomány-levelet adott, de T ö r ö k B á l i n t ezt figyelembe
sem vette, sőt foglalásaiban napról napra terjeszkedett. E k o r b a n k é t —
U j - és O r e g - S á g h r ó l olvasunk; 1588-ban Cseszneki J á n o s g y ő r i kapi­
t á n y m i n d k é t S á g h elfoglalása miatt enyingi Török I s t v á n ellen panasz­
kodik (Megyei lvt. I . jkv.).
A bekövetkezett viharos idők Török B á l i n t és fia I s t v á n erősza­
kainak kedveztek, s 1616-ban S á g h o t m á r kizárólag e család b i r t o k á b a r
találjuk (Megyei lvt. 11/1616.). 1618-ban Török I s t v á n u t á n leányai:
N y á r y P á l n é és Haller G-yörgyné b i r t á k Sághot, k i k Beccaria V i r g i l n e k
és P á z m á n y Ferenc győri naszádos vajdának v e t e t t é k zálogba, u t ó b t
pedig az egész gesztesi uradalommal E s z t e r h á z y n á d o r vette meg, s
jelenleg E s z t e r h á z y M ó r i c gr. bírja.
1627-ben Kaszab Hassan török volt ura, k i alatt népe igen meg­
rogyott. 1641-ben Orosztonyi Zsuzsa birta, h i h e t ő l e g zálogban Eszter-
házytól.
1664-ben ismét m e g t e l e p ü l t , s K á l v i n követőinek ekkor i t t papjok
és templomuk volt. 1690-ben I v á n y o s Miklós kezén találjuk, k i mint
zálogbirtokos, j o b b á g y o k a t t e l e p í t e t t Sághra, de I I . R á k ó c z y F e r e n c
hadjáratai alatt ismét elpusztult és többé mint falu fel sem é p ü l t
(Megyei lvt.).

*) Lásd: Az árpádkori térkép igazolását, 485. lapon — S z e r k .

 Szent-Iván, m a g y a r - h o r v á t falu.
S z e n t - I v á n az újabb helységek egyike ; közelében -— a K . - D u n a
l é hajdan U r u n k a n g , U r i g á n, majd S z e n t - I s t v á n nevezetű
du á l l o t t (Fejér Gy.: C. D. I I I . 1. 358.). 1254-ben Opour S á n d o r fiai
rukang majorság — v i l l a — felét a szent-mártoni e g y h á z n a k e l a d t á k
i. o. V I I . 4. és Czinár M.: Monast, I . 79.). 1266-ban I V . Béla megerősíti
pannonhalmi a p á t s á g n a k Urukangra vonatkozó o k m á n y a i t (Árph.
k m t . I I I . 132.). U r u k a n g h i h e t ő l e g m é g a t a t á r j á r á s alatt elpusztult-
1594-ben G y ő r ostroma alatt a török t á b o r nagy része a szent-
ráni és a szomszéd szent-vidi h a t á r o k b a n t e r ü l t el ; a „1 i k ó es o k"-nak
evezett gödröket és felhányt halmokat, melyek i t t m á i g l á t h a t ó k , a
a g y o m á n y a török t á b o r m a r a d v á n y a i n a k tartja *•). Folytonosan k ó b o -
oltak i t t a török és k e r e s z t é n y hadak váltakozva, s ez okból senki sem
l e r t i t t állandóan m e g t e l e p ü l n i ; nem is olvasunk megyei l e v é l t á r u n k ­
on 1666-ig S z e n t - I v á n r ó l .
1699-ben Lendvay Piacid pannonhalmi főapát reform, vallású
lorvátokat hozott a helységbe, k i k p r e d i c á t o r t is tartottak (Magy. tört.
ár. V I I . 87. — Pannonhalmi és megyei lvt.). **)
A lakosság szelleme ma m á r teljesen magyaros; isteni szolgálatát
isztán magyarul tartja, az iskolában szintén csak így tanul ; a fiatalabb
íemzedék m á r épen nem bírja a horvát nyelvet, de az öregek közt
lines, k i ne beszélne t i s z t á n magyarul. Csupán a népviselet hordja m é g
n a g á n a sajátos jelleget, melylyel e helység e g y e d ü l áll m e g y é n k b e n .
P u s z t á k és p u s z t u l t h e l y e k :
Andrásvára, S z e n t - I v á n h a t á r á b a n G y ő r erősségét képezte. K i s
lombon 8 szögletes körsánc közepében állott ; romjai n é h á n y évtized
d ő t t m é g l á t h a t ó k voltak. M i k o r é p ü l t ? azt meg nem mondhatjuk; az
1613-ki megyei k ö z g y ű l é s csak k i j a v í t t a t á s á t rendelte el.
Heese, hajdan H e g c e és H e c h e , S z e n t - I v á n és K i s - M e g y e r
közé eső puszta, G y ő r t ő l keletre 1172-ben K o n r á d I I I . I s t v á n k i r á l y

*) Mások a gödrökben és halmokban az avar-sáncok maradványait látják. —

Lásd a „ m e g y e k ü l t ö r t é n e t é t " 469. lapon. — S z e r k .
**) Nem volt ugyan alkalmunk a szerző által idézett kútfőket mind felütni, azért
is állítását változatlanul adjuk, de nem hallgathatjuk el a fölött táplált kételyünket;
1672-ben u. i. Szt-Iván lakossága már protestáns volt, mert ez évben a fehérvári
basa inti Gencsi főapátot, hogy ne kényszerítse a prot. lakókat a kath. vallásra
áttérni; továbbá azt is tudjuk az éltesebb korú lakosoktól, hogy elődeik a mult század­
ban (1718) települtek át Kimle mosonymegyei horvát faluból és katholikusok voltak,
míg a falu eredeti lakói voltak protestánsok és magyarok, kik csak azon feltétel
alatt maradhattak helyükön, ha a kath. vallásra áttérnek; de végre ismert dolog,
hogy a horvátok mindenütt átalában tisztán hatholikusok. — S z è r k .
j o b b á g y a mint praediumot a pannonhalmi S z e n t - M á r t o n e g y h á z á n a
adta (íejér Gy.: C . D . I I . 185.). 1234-ben I X . Gergely p á p a bulláj
szintén mint a p á t s á g i birtokot említi (u. o. 1. 239.). I V . Béla oklevél
mint ezen a p á t s á g udvarnokai és j o b b á g y a i á l t a l lakott szállást vag
h e l y s é g e t említi (Árph. új Okmt. I I . 13.). M a is főapátság pusztai birtok*
Kis-Megyer, a X I I I . században M e r e n a név alatt e m l í t t e t i k (Hazs
Okmt. I . 5.). N e v é t a M e g y e i * t ö r z s - n e m z e t s é g t ő l nyerte; 1220-bai
egy részét M e r e n a vagy M e g é r G y ö r g y bírta (Árph. új Okt.1.170.)
1252-ben I V . Béla a Megyeren volt k i r á l y i vincelléreket az által;
a l a p í t o t t thuróci prépostságnak adományozta (Fejér Gy.: C D . VII.5.292.)
1347-ben N y u l és Megyer közt bizonyos földterület v é g e t t megyer
V a r j ú Benedek és a b a k o n y b é l i a p á t s á g — mint megyeri birtokosok —
közt határvillongás volt. A kérdéses földet az a p á t s á g F é l k e r t - n e l
nevezi, s a kihallgatott tanuk vallomása szerint azon föld nem a megyeri
hanem a n y u l i h a t á r b a n van, és P i t h a l - n a k hivatik, s ezen föld nen
az a p á t s á g , hanem a t h ú r ó c i prépostság birtoka (Fejér Gy. : C D . I X . 1
609.). Ezen időtől Megyer j ó sokáig F é l k e r t nevet viselt. A X V I
században m á r ismét Megyer néven találjuk, mely G y ő r ostromai alatl
elpusztult, s I . F e r d i n á n d k i r á l y 1536-ban új adomány-levelet adott
r e á a sz. B e n e d e k - r e n d ü é k n e k , k i k azt ez időtől folytonosan birják
(Czinár M.: Monast. I . 111.).
1664-ben megyei l e v é l t á r u n k mint megszállott népes falut e m l í t i :
azonban G y ő r szomszédságában nem t a r t h a t v á n fenn m a g á t , a többi
pusztult faluk sorsára j u t o t t .
A kis-megyeri majorság mellett egy kis dombon kápolna áll,
melynek helyén a X V I I . század elején G y ő r védelmére T a r i s z n y a v á r
n e v ű erősség épült. 1809-ben J ó z s e f főherceg nádor, mint a fölkelt
nemesség vezére, ezen kis-megyeri kápolnából vezette a g y ő r i ü t k ö ­
zetet ; ugyanitt haltak hős h a l á l t a stájer honvédek is, k i k a szilárd
anyagból készült uradalmi m a g t á r b a n állást foglalva, egytől egyig
elvérzettek a győztes francia csapatok feltartóztatásában. A m a g t á r mint
a véres k ü z d e l e m helye ma is elég emléket mutat e végzetes n a p r ó l .
Sashegy, hajdan S a s h a l o m , puszta Heese és Kis-Megyer k ö z ö t t ;
a pannonhalmi főapátság birtoka.
Szent-Vid, régi praedium P a t a h á z , Bácsa, Sz.-Iván, Heese és G y ő r
h a t á r a i között, s h a t á r a a K i s - D u n a m i n d k é t p a r t j á n elterült. 1222-ben
S z e n t - G ü d név alatt e m l í t t e t i k I I . Endre oklevelében (Hazai Okmt
I . 4—6.). 1593-ban m é g állott Szent-Vid tiszteletére é p ü l t temploma,
de a helység m á r ekkor elpusztult, s Lipcsey J á n o s birta, k i Vajda
Kristófnak és Torkos J á n o s n a k adta zálogba (Megyei I . jkv.). A X V I I .
 ízadban Torkos P é t e r mint anyai b i r t o k á t h a t á r o l t a t t a . I g e n sok
zen ment át, s h a t á r á n a k nagy része a bácsai, szent-iváni, hecsei
tárokba olvadt, azon rész pedig, mely fennmaradt, ma L i k ó c s névvel
A szent-vidi elpusztult templom helyét a v i d é k népe ma is ismeri.

Szent-Márton, magyar mező-város Pannonhalma nyugoti lejtőjén és

írében; h á r o m részében — u . m. v á r o s , v á r a l j a és h e g y részekben
lön-külön birája van. N é m e l y irók szerint helyén „ C i v i t a s P a n n o -
a" római város állott. Sz. L á s z l ó egyik oklevelében P a n n ó n i a prae-
r m név alatt említi. S z . - M á r t o n mezővárosnak t ö r t é n e t e szorosan
szeforrott a fölötte emelkedő pannonhalmi Ősrégi monostor t ö r t é n e t é -
1; ez u t ó b b i — mint nemcsak m e g y é n k , de h a z á n k m ú l t j á b a n is kiváló
rténelmi emlék,— külön ismertetésben részesül jelen m ü f o l y a m á b a n * ) ;
okból m i e h e l y ü t t a mezővárosra vonatkozólag csakis azon adatokra
3rítkozunk, melyek a főmonostor viszonyaiba kevésbé olvadtak be.
P a n n ó n i a helyén m á r a X I I I . században 0 1 suc praediumot t a l á l -
k, melynek neve u t ó b b A l s ó k r a i d o m u l t ; ez ú g y látszik ősi fészke
l t a m e g y é n k b ő l r é g k i m ú l t A l s ó k y nemzetségnek. U g y a n i t t voltak
. M á r t o n e g y h á z á n a k szőlőművesei, kovácsai, kézművesei és haran­
g é i (Árph. iVj Okmt. I I . 8.). 1334-ben R ó b e r t K á r o l y a pannonhalmi
tatot az alsoki A'ásár j o g á b a n megerősítő (Hazai Okmt. I . 168.). E l s ő
r á l y a i n k alatt ú g y látszik az apátságon k i v ü l egyéb földesurai is
hettek; í g y b i r t i t t az 1403-ban kihalt E ö r s i n e m z e t s é g , melynek
rtokából Zsigmond k i r á l y H é d e r v á r i Miklósnak 3 szőlőt adományozott
[óderv. lvt. I I I . 22 — 23/1403.).
1582-ben nyerte a mezőváros mai S z . - M á r t o n nevét. A X V I I .
ázad elején pusztult és elhagyatott hely lehetett, mert ez időben alig
vasunk róla említést; a század közepe táján m á r a t ö r ö k ö k n e k behódolt
)lt. 1689-ben Rummer M á r t o n főapát t e l e p ü l ő k e t szállított a városba,
.ket 3 évre az u r a s á g i adótól felmentett.
Pusztult helyek:
Illók, hajdan V y l o k , praedium, melynek szentegyháza is volt,
[ikor és k i á l t a l pusztult el, nem t u d h a t ó ; emlékét a S z . - M á r t o n és
arján k ö z t elterülő I l l ó k erdő tartja fenn.
Lelka, praedium, szintén a pannonhalmi h a t á r b a olvadt ; múltja
meretlen.
Kis-Ecs, a X I I I . században többen b i r t á k , k ö z t ü k a K i s - R u o z d i
3mzetség is, ma egészen a pannonhalmi főapátság szőlő- és e r d ő -
irtoka.

*) Lásd alább „Pannonhalma helytörténetét". — S z e r k .

 Szent-Ló'rinc, hajdan falu volt, s h a t á r a S z . - M á r t o n h a t á r á b a olvai
A z 1591-ik évi megyei j e g y z ő k ö n y v szerint m á r puszta volt.

Tááp, magyar falu a B a k o n y - á g v é g lejtőjén.

A X I I I . században egy részét k i r á l y i lovászok —, m á s részét
pannonhalmi a p á t s á g birta, melynek i t t lovas j o b b á g y a i és arató-szolg
voltak (Árph. új Okmt, I I . 17.); de ú g y látszik ezeken kivül mások
birtak i t t . N e v é t ez időben T a p an-nak olvassuk.
A X V I . században m á r a T á p y nemzetségről, mint e helységb
birtokosról olvasunk (Győri tört. és rég. füz. I . 151.). 1592-ben enyin
T ö r ö k B á l i n t fia: I s t v á n birta T á á p o t , u t ó b b pedig 1618-ban ennek ve
N y á r y P á l . 1628-ban T á á p o t is, mint T ö r ö k B á l i n t egyéb j ó s z á g a
E s z t e r h á z y n á d o r vette meg, kitől azt 1701-ben a győri j e s u i t á k
Beccaria V i r g i l b i r t á k zálogban. A török v i l á g b a n a tehetősebb falt
egyike volt. 1627-ben t ö r ö k földesura Fer aga volt, k i a szokott me,
adóztatáson kivül a lakosokat zaklatta, verette. A h a t á r majorsági rés
jelenleg E s z t e r h á z y M ó r i c gr. gesztesi u r a d a l m á h o z tartozik.

Tááp-Szent-Miklós, magyar falu, előnevét a szomszéd T á á p hel;

ségtől vette.
Hajdan a pannonhalmi főapátság birtokai közé tartozott; mi
1292-ben I I . Endre az a p á t s á g n a k adományozta T á á p és S z . - M i k l
helységeket (Árph. új Okmt. V . 60.). I . F e r d i n á n d k i r á l y B á t h a y Mihá,
főapátot e birtokban új adomány-levéllel m e g e r ő s í t e t t e , de T ö r ö k Báli]
azt — mint a gesztesi v á r h o z tartozott földet a X V I . században elfőj
lalta; u t ó b b ennek unokái e birtokot is E s z t e r h á z y n a k a d t á k el.
1619-ben 4 kapura v o l t felvéve mint T ö r ö k I s t v á n örökösemé
birtoka, s ekkor a tehetősebb faluk egyike volt. A z 1642-ki serein
j e g y z ő k ö n y v szerint H o r v á t h P é t e r birta zálogban; u g y a n é jegyzőköny
szerint K i s A l i aga t ö r ö k uroknak adóztak, kinek fát hordtak Budári
hanem m i d ő n a reformátusok a faluból minden katholikust és l u t h e r á n u
kikergettek, p á r t u l is fogta őket az aga. 1667-ben mint egészen reforn
vallású helység egyike volt azoknak, melyek pappal és templomnn
birtak.

Sokoróaljai járás.
Baboth, melléknevéről K i s - B a b o t h Sopronymegye h a t á r á n ,
R á b a keleti partján. E l s ő birtokosának Bitang M á r t o n t t a r t j á k , k i t
b i r t o k l á s b a n Babothy M á t y á s , A d o r j á n és T a m á s k ö v e t e t t ; állítólag eze
a R á b a - p a r t o n v á r a t é p í t e t t e k azon emelkedett helyen, mely mai napi
 á r h e l y n e k " hivatik; de azt a K á b a vize elmosta. M i n t bizonyosat azt
íthatjuk, hogy 1222-ben Babothon Rouznak fia : Joachim volt a b i r -
kos, k i jelen volt az árpási besenyőknek L u k á c s grófjuk ellen emelt
nasz a vizsgálatánál {Fejér Gy.: C. D. I I I . 1. 362.). 1262-ben I V . B é l a
i'ály Babothi Ayanduk fiát: Z o n u k o t , és ennek fiait : A n d r á s t és
i o r j á n t a babothi malom, nemes udvarhely és ehhez tartozott 16 hold
Id jogos b i r t o k á b a n megerősíti (Hazai Okm. I . 36—37.).
1547-ben Pok G á s p á r győrmegyei alispán Baboth felét Cseszneky
yorgytől megvette (Czech: Győrvmegye Nemes Famíliái.).
1619-ben mint pusztult helység a kapuk összeírásából vagyis az
Lózás alól kihagyatott (megyei lvt. I . ) . 1636-ban a patonai kastélyban
nyázott német muskatérosok m e g r a b o l t á k és leégették (u. o.).
A reformatiót, valamint az egész vidéken, ú g y i t t is a szomszéd
gyed hajdani birtokosa: telekesi T ö r ö k I s t v á n terjesztette, de főpárt-
gót a hatalmas N á d a s d y családban talált. 1737-ben a 100 évvel előbb
étrombolt templom helyett az ágostaiak újat építettek, de mivel a
iküldött b i z o t t m á n y a templomot szélesebbnek és magasabbnak találta
r
. engedélyezettnél : azért az hosszas küzködés u t á n megyei h a t á r o z a t
ilytán 1757-ben ismét s z é t h á n y a t o t t (Megyei lvt. ez évi jkv.). E templom
;t állott, hol ma a lelkész pajtája van; maguk az evangélikusok B á b a -
z e n t - M i h á l y h o z csatlakoztak. 1748-ban Apostolok oszlása napján az
2*ész helység h a m u v á égett.
1848-ban Jellasics b á n hadai rabolták meg.

Csanak, m a g y a r - n é m e t falu; a győrieknek — k i k i t t számosan b i r -

ak szőlőket — kedves k i r á n d u l á s i helye; a j ó l r e n d e z e t t szőlőtelepek
sinos lakaikkal és a szabályosan é p ü l t falu kellemessé teszik az i t t
irtózkodást. A falu népe tisztán magyar ajkú, és csak a hegység
agaszkodott egész a legújabb időkig német nyelvéhez. Jelenleg m á r
z is csaknem teljesen á t h a s o n u l t .
I I I . Ince p á p á n a k 1216-ban kelt bullája m á r C h o n u k n é v alatt
mlíti e helységet (Czinár: Monast. I . 326.).
T ö r ö k világban behódolt falu volt, de 1617-ben annyira elpusztult,
L O g y 1619-ben csak l " / kapura vétetett, s a fehérvári emingnek adózott.
2

\.zon 17 falu egyike, mely a puszta-sokorói j á r á s b a n — h a b á r nagy

lyomorban, — de mégis fenntartotta m a g á t . Megyei j e g y z ő k ö n y v e i n k
zerint magyar lakossága 1683-ban pusztult k i , ezen t ó d u l v á n keresztül
. Kara Mustafa által vezetett nagy török tábor. A z 1642-ki sérelmi
egyzokÖnyvre kihallgatott csanakiak m é g magyar hangzású nevekkel
úrtak.
 •
558

1635-ben a győri j e s u i t á k is birtak i t t szőlőket, k i k k e l a bene

seknek a szőlődézsma miatt sok bajuk volt.
1729-ben a pannonhalmi főapátság Rajna mellékéről németek
t e l e p í t e t t az elpusztult faluba, kiknek 3 évre minden szolgálatot és fiz
tést elengedett, és hogy a megmaradt 12 régi magyar j o b b á g y is össz
szedhesse m a g á t , a szabadalmat ezekre is kiterjesztette.
A Győrből P á p á r a vezető országút mellett kis dombon a M e g v á l
emlékjele áll. E kis domb : a történelmileg nevezetes k i r á 1 y s z é)
hol hajdan a győr- és k o m á r o m - m e g y e i nemességgel királyi és nádoi
s nem egyszer megyei gyűlések is tartattak (Czech: Győrvm. Főispán., i
Enessey: Antiquitates ős Memorabilia Cottus Jaur.). 1351-ben K o n t h M i i
lós, 1394-ben Illosvay, 1375-ben és 1386-ban Gara nádorok tartotta
i t t üléseket. A domb mellett eső föld m á i g is k i r á l y s z é k i dülőne
neveztetik. A falu pecsétjében búzakalász, ekevas és szőlőfürt láthatc
k ö r i r a t a : „ C s a n a k f a l u . p e c . 1710."

Csécsény, magyar falu a R á b a bal p a r t j á n ; örök időktől a tókö:

j á r á s b a tartozott, és csak legújabban k e r ü l t a sokoróiba.
E l s ő koráról m i t sem tudunk. A X V I . században a Danch nem
zetség birta, és Danch P á l a pannonhalmi a p á t s á g n a k zálogosította e.
de berzencei Bornemisza J á n o s budai várnagy a zálogösszeget lefizetvén
Csécsényt birtokba vette, b á r ez ellen a bencés-rend 1518-ban a csórna
konvent előtt ünnepélyes óvást tett. Bornemisza J á n o s n a k magtalanu
elhalta u t á n Zápolya J á n o s király Esztergomban 1527-ben kelt adomány
levelével Csécsényt Danch P á l l e á n y a i n a k : férjezett H o r v á t h G y ö r g y
nének, és Zsibrik O s v á l d n é n a k adományozta. R á k ö v e t k e z ő évben Zsibril
Osváld Zápolyától elpártolván, F e r d i n á n d k i r á l y Csécsény és Tény<
praediumot több somogymegyei falukkal Zsibriknek adományozta
1538—1541 évek közt a pannonhalmi főapátság Csécsényért pert kez­
dett, mely érdemben a kihallgatott tanuk vallomása szerint e helység
felét Bornemisza birta, másik fele az a p á t é volt, k i akkor a sz.-mihály:
p u s z t á n lakott ; ő birta az egész csécsényi malmot, b á r ehhez a Kani-
zsayak is jogot tartottak (Magyar nyelvemlékek I I . 48.).
1624-ben Mindszent napján egy portyázó török csapat a hódolat-
lan Csécsényre rontott, 3 embert levágott, 10-et elfogott, és csak nagy
váltságdíjért adta őket vissza. 1635-ik év őszén 500 török lovas rohant
a falura, s a csécsényieket behódolásra szólította, m i t azok megtagad­
ván, a falut több helyen felgyújtották, a lakosokból k e t t ő t levágtak,
34-et rabszíjra fűztek és magukkal hajtottak; Zsibrik P á l ez alkalommal
szenvedett k á r á t 20 ezer frtra vallotta (Magyar tört. tár. V I I . 54.).
 i pusztítás u t á n a falu több évig lakatlan puszta hely volt. 1689-ben
sécsényt Zsibrik Zsigmond és Badieh M i h á l y birták.
Pusztult hely:
Fud Enesse és Csécsény között állott praedium, ez u t ó b b i n a k h á t a ­
iba olvadt; azon domb, melyen jelenleg özv. Argay Józsefné laka áll,
d m o s - d o m b n a k neveztetik.

Csikvánd, hajdan C h i t u a n , magyar falu. A helység régi pecsét-

ínek belkörében szántóvas, csoroszlya, viz, s ebből egy kinövő növény,
ét csillag és egy r ó z s a ; körirata-: „ C s i k v a n d i . f a l v . p e c e t i . 1698."
L e g r é g i b b korban a Chituan nemzetség b í r t a ; 1270-ben Chituandi
Igyed, Miklós, T a m á s és Poland comesek, mint Chituand és a szomszéd
'ördemisz birtokosai említtetnek (Fejér Gy.: C. D . V I I . 3. 66.). 1278-ban
V. L á s z l ó k i r á l y Chituandi Egyed comesnek Ecsen bizonyos földeket
d o m á n y o z o t t (Hazai Okmt. I . 70.).
1415-ben Egyed és J á n o s chituandi nemesek a szintén Chituand
emből származott A n t a l csornai prépost elnézésével a gyarmathi h a t á r -
ól foglalást tettek. 1479-ben a Chituandi nemzetség fi-ága kihalt, és
zászló — a nemzetség utolsó fia — vejét Kapuchy Ferenc pápai v á r -
agyot leány-fiúsította, m i t I . M á t y á s k i r á l y 1480-ban m e g e r ő s í t e t t
Megyei lvt. 1/1480.). Kapuchy Ferenc ekkor fölvette a chituandi elő-
.evet.
M e d d i g b i r t á k a Kapuchyak, — nem tudjuk, de az első török
ladjárat alatt Csikvánd m á r elpusztult, később a F e h é r v á r o t t lakott
lassan lett a török földesúr, s ez a szétfutott lakosok egy részét vissza-
desgette.
1611-ben Csikvánd keresztény u r a i : Cziráky Mózes n á d o r i i t é l ő -
aester, Kisfaludy Balázs vasmegyei alispán, a Szily család, Egerszeghy
stván, Tulok Ferenc és Miklós voltak (megyei lvt. I . 1/1611.), de igen
zegény falu lehetett, mert 1619-ben is csak két kapura volt felvéve.
1701-ben T a l l j á n Sándor, Kisfaludy Zsigmond és S á n d o r I s t v á n
)irták.

Gyarmath, m a g y a r - n é m e t falu. Egyike r é g i b b h e l y s é g e i n k n e k ; a

ijyőri k á p t a l a n 1268-ki oklevele szerint ekkor k i r á l y i bucháriusok lak-
ák, kiknek külön grófjok — c o m e s B u c h a r i o r u m — v o l t ; a
akosok k i r á l y i favágók vagy szőlőművesek lehettek (Czech többször idézett
mmkája). 1267 körül K u p l i n vagy Koplyon Annis — özvegy Babunai
Vliklósné birta, kitől 1267-ben Pok L u k á c s comes örökáron megvette
Fejér Gy.: C. D . I V . 3. 428. és 488.). 1271-ben P o k i P é t e r Gyarmathot
P o k i S á n d o r n a k eladta, az eladás u t á n pedig ugyanezen Gryarmathot
a poki monostornak a j á n d é k o z t a ; de utóbb S e b e s t y é n poki prépost -
szintén Pok nemzetségből való — G y a r m a t h r ó l lemondott, s ezt Pok
S á n d o r n a k á t e n g e d t e (Árph. új Okmt. I I . 265.).
1380 k ö r ü l a Kiczen vagy Keczen, többször Keczer nevezetű csa
Iád birta. Kiczen Jakab fiörökös n é l k ü l elhalván, Borbála unokájt
monoszloui Chupor L á s z l ó vette nőül. N.-Lajos ez utóbbit nemcsa
Gyarmath b i r t o k á b a n erősítette meg, hanem 1380-ban kelt oklevelébe
Gyarmathra heti vásári és bírósági jogot is adott (Fejér Gy.: C. D . 13
5. 368. és 370.). Chupor L á s z l ó Gyarmathot rövid ideig b í r h a t t a , mei
1399-ben m á r a Kanizsayak kezén találjuk. Kanizsay J á n o s esztergon
érsek és főispán, valamint testvérei : Miklós t á r n o k m e s t e r és I s t v á n
k i r á l y i ajtónállók mestere Gyarmathot Karaczfölde, máskép Sz.-Miklé
n e v ű zalamegyei b i r t o k é r t a csornai p r é p o s t s á g g a l elcserélték, mel
cserét Zsigmond k i r á l y megerősítette (u. o. X . 2. 649.).
1414-ben Kanizsay L ő r i n c e cserét m e g t á m a d t a , és a jószágoka
visszafoglalta; de a cserét k ö t ö t t családtagok ( J á n o s , Miklós és I s t v á n
a premontrei prépostságot Gyarmath, B a r á t h és Mege birtokába isme
visszahelyezték (u. o. 340.). 1415-ben Balázs Miklós fia ellene mondót
azon foglalásnak, melyet a Chituandi nemesek (Egyed és T a m á s ) a gyar
mathi h a t á r b a n A n t a l csornai prépost elnézésével tettek (u. o. X . 5. 619.)
A X V I . és X V I I . századokban mindazon csapásokat átszenvedte
melyek G y ő r t és vidékét sújtották. T ö r ö k földesura Hussein b é g volt
kinek zsarolásai miatt lakói elszöktek, pedig 1619-ben m é g 7 kapu utál
adózó — t e h á t tehetős falu volt. Ez időben lakói ágostai vallást követ­
tek, s predicátorral birtak (Magy. tört. tár. V I I . 87.). A század végéi
ismét megszállották, s vagyonosabb faluink egyike l e t t ; de 1705 körű
I I . Bákóczy Ferenc harcai alatt a kegyetlen Heister p á p a i ú t j á b a i
megrohanta, felégette, s magyar lakóinak nagy részét felkoneoltatta:
ekkor ismét elpusztult, s h i h e t ő l e g a csornai p r é p o s t s á g ez u t á n tele­
p í t e t t e német lakóit, k i k szintén elmagyarosodnak, mert m á r kivéte]
n é l k ü l értik és beszélik n y e l v ü n k e t .
1782-ben a csorna-premontrei rend I I . József császár á l t a l eltö­
röltetvén, Gyarmathot a kamara vette át, de I . Ferenc k i r á l y 1802-ben
sz. Norbert rendjét visszaállítván, a j ó s z á g ismét a csornai prépostság
tulajdona lett.
A helység peesétje — t u d o m á s u n k szerint — e megyei faluk
pecsétjei között a l e g r é g i b b . Belkörében : csoroszlya, eke vas és buza-
kalászok ; k ö r i r a t a : „ G a r m a t i . f a l v . p e c e t i . 1511."
Ide tartozik C s i k ó r é t kis puszta ; a bakonybéli apátságé.
 Gyirmóth, magyar falu a R á b a jobb partján. Népe egykor n é m e t
olt, de ma m á r annyira elmagyarosodott, Hogy ősi nyelvét alig érti
gy-kettő.
M a i kiterjedése k é t helység — u . m. G y i r m ó t h és Sebes h a t á -
ából alakult ; az elsőt többen b i r t á k , de a G y i r m ó t h i nemzetséget és a
agy váradi k á p t a l a n t l e g r é g i b b tulajdonosaiul találjuk.
1348-ban a n a g y v á r a d i k á p t a l a n ezen b i r t o k á t biharmegyei Bogo-
lér nevű j ó s z á g é r t K á p o l i B á n M i k l ó s özvegyével és kiskorú fiával
serélte el (Fejér Gy.: C. D . I X . 6. 38.). 1361-ben G y i r m ó t h i M i h á l y
omes maga és é r d e k t á r s a i nevében bizonyos g y i r m ó t h i birtokrész
dfoglalásáért a n a g y v á r a d i k á p t a l a n ellen óvást tett, mire a k á p t a l a n
gazolja, hogy a kérdéses b i r t o k r é s z t itélet alapján birja (u. o. I X . 6.
20.), Ugyanezen oklevél szerint akkor g y i r m ó t h i birtokosok voltak :
^okra Miklós comes Örökösei, Zsidow M i h á l y comes és többen. 1366-ban
zászló mint k i k ü l d ö t t pristald a g y i r m ó t h i h a t á r r a nézve a v á r a d i
3
:áptalan és nemes Veesy-ek között oly osztályt eszközölt, hogy / rész 4

;gészen, egy negyednek pedig fele a v á r a d i k á p t a l a n é , másik fele pedig

i Veesy nemeseké legyen. B i r t G y i r m ó t h o n az akai Iváncz család is,
le a pozsonyi k á p t a l a n előtt ezen család g y i r m ó t h i birtokát a győri
káptalannak vallotta be, utóbb pedig e k á p t a l a n egész G y i r m ó t h o t
megszerezte.
M i n t G y ő r r e l szomszédos helység, m á r 1594-ben elpusztult, de
1
1600-ban ismét meg volt telepítve. A z 1619-ki kapuösszeirásban 2 /< 2

jortás falunak olvassuk, s így a tehetősebb kis faluk egyike volt, de

^egyetlen török ura a k o p p á n y i I b r a h i m spahia annyira sanyargatta a
akosokat, hogy ezek megszöktek, s 1627-ben összesen 8 ház volt a
faluban. E k k o r Rezman aga lett urok, k i alatt a lakosok száma hihe-
:őleg szaporodott.
I I . Rákóczy Ferenc harcai alatt ismét sokat szenvedett, s azon
helységek között volt, melyeket Heister császári fővezér teljesen szét­
rombolt; nem tudjuk, vájjon magyar lakói ekkor kiirtattak-e vagy
slszöktek, s vájjon a győri k á p t a l a n honnan és mikor telepítette német
lakóit.
Pusztult hely:
Sebes falu Koroncó és G y i r m ó t h között azon tájon állott, hol a
Marcal folyó a R á b á b a ö m l i k ; emlékét a hasonnevű dülő tartja
fenn. 1448 körül a Poky nemzetségből szakadt Medgyesallyay család
birta; 1472-ben pedig a Poky-ak b i r t o k á b a n volt (Magyar tört. tár.
V I I . 22.).
Győ.niegyo cs város egyt. leírása. 9 j?
 Gyömöre, magyar falu ; az avar-gyűrii h i h e t ő l e g i d á i g terjedt, leg
a l á b b ennek emlékét sejtjük a h a t á r g y ü r h á t i és g y ü r o l d a l
dűlőjének nevében.
R é g i b b okleveleinkben G e r a e v r e néven olvassuk, s első birto
kosául 1377-ben Gemevrei G y ö r g y ö t találjuk (Fejér Gy. : C. D . I X
7. 598.).
I . F e r d i n á n d 1536-ban egyéb j ó s z á g o k k a l e g y ü t t ezt is enying
T ö r ö k B á l i n t n a k adományozta, k i gyomoréi j o b b á g y a i v a l a reformál
vallást fogadtatván el, a lakosok ezt a X V I I I . századig követték
T ö r ö k B á l i n t szerencsétlen esete u t á n k é t fia : J á n o s és Ferenc a nag;
részben erőszakos utakon szerzett roppant jószágokon megosztoztak
J á n o s az erdélyi, Ferenc a m a g y a r o r s z á g i jószágokat örökölte. Ferenc
nek egyetlen fia : I s t v á n fi-örökös nélkül halván el, a p á p a i v á r - éi
urodalommal e g y ü t t G y ö m ö r e is Zsuzsa l e á n y á r a , férjezett bedeg
N y á r y P á l n é r a szállott, k i t ő l vétel utján a Csáky, majd az Eszterházy
család b i r t o k á b a j ö t t , s ma is E s z t e r h á z y P á l gr. pápai u r a d a l m á h o :
tartozik. Egész G y ö m ö r e azonban soha nem tartozott P á p á h o z , mer
nemes udvarhelyet több nemes család is birt, s azon rész, mely P á p á h o ;
tartozott, nem is Gyömöre, hanem V á r f a l v a nevet viselt (Megyei lvt
I I I . jkv.), s az 1629-ki gyűlésen mint k é t külön h a t á r o l t falu említtetik
u. m. G y ö m ö r ö - V á r f a 1 v a, és a falunak — m á s nemes családol
által b i r t alsó r é s z e : G y ö m ö r ő - n e m e s - Z e e r ; — később a fali
összeépült.
Gyömörő-nemes-Zeeren következő nemes családok birtak : a X V
században T h ú r y G y ö r g y , k i dicső hadi t e t t e i é r t kétszer nyert kitün­
t e t é s ü l arany láncot, s k i P a l o t á t a török ostrom alól fölmentette
1574-ben T h ú r y G y ö r g y fi-örökös n é l k ü l halván e l , 3 leánya köző.
K a t a l i n — férjezett MarczaltheÖy G y ö r g y n é örökölte a gyomoréi, fel­
es kis-péci jószágrészeket,- k i u t á n e birtokrészek ismét t ö b b család
k ö z ö t t oszlottak meg.
1615-ben Chernél Anna — Hatos B á l i n t p á p a i a l k a p i t á n y neje —
G y ő r m e g y e közgyűlésén tiltakozott, hogy azon gyomoréi birtokrészt,
melynek D é g h y I s t v á n csak zálogos birtokosa, — Darabos J á n o s örök­
á r o n megvehesse (Megyeilvt. 33/1615.). 1629-ben nevezetes részét Dobos
G y ö r g y b i r t a ; 1635-ben C s á k y L á s z l ó t ó l a g y ő r i j e s u i t á k zálogba
v e t t é k a Török-féle várfalvai részt, s ezt m é g 1702-ben is b i r t á k , de
E s z t e r h á z y k i v á l t o t t a tőlök. 1641-ben Csaby és A c s á d y családok is
mint gyomoréi birtokosok e m l í t t e t n e k l e v é l t á r u n k b a n .
1594-ben a G y ő r b ő l P á p a ostromára ment Hassan serege által a
falu elpusztíttatott, de a hadak t á v o z t á v a l a m e n e k ü l t nép visszaszál-
longott. 1619-ben mint a N y á r y család 3 p o r t á s faluja v é t e t e t t adó a l á .
A török uralom alá hódolván, Berhán-Cselebia spahiának j u t o t t birto­
k á b a , de nem egészen, mert a Csaby és A c s á d y keresztény urak j o b b á ­
gyai í r o m spahiának jutottak. 1642-ben m á r a csókakői Saban Cseri
basa volt urok ; török uraik ellen a gyömÖreiek á t a l á b a n nem igen
panaszkodtak.
M e g e m l í t j ü k m é g , hogy a Martinovics-féle összeesküvés egyik
tagja Sigray Jakab gróf szintén gyomoréi birtokos volt, s azon h á z b a n
lakott és fogatott el, melyet ma Lengyel S á n d o r bir.
Ugyanezen adóközséghez tartozik a kis C s i g i puszta, melyet
megyei l e v é l t á r u n k szerint a X V I I . században m é g a Chigi nemzet­
ség b i r t .

Kajár, — G ö r ö g Demeter térképén S o k o r ó - K a j á r név alatt, —

régi magyar falu.
1037-ben szt. I s t v á n k i r á l y a bakonybéli a p á t s á g o t a l a p í t v á n ,
Q u i a r - t ezen a p á t s á g j a v a d a l m á h o z csatolta, mely időtől birtokviszo­
nyait illető változást nem szenvedett ; különben — mint a sokorói
hegyek alatt minden zajosabb közlekedéstől távol eső helység — neve­
zetesebb eseményeknek sem v á l t színhelyévé, de azért a török uralmat
nem k e r ü l t e el ; az első behódoltatás alkalmával a fehérvári s z a n d z s á k ­
sághoz csatoltatott, de szerencsés volt annyiban, hogy mindenkor
emberséges török urakat nyert, k i k legalább nem k í n o z t á k , s ennek
tulajdoníthatjuk, hogy a népesebb és vagyonosabb faluk egyike v o l t ;
így 1519-ben 5 y kapura v é t e t e t t a megyei p o r t á k összeírásakor. 1622-
2

ben H a l i l aga u t á n ennek fia: I z m a i l örökölte K a j á r t , k i szintén elég

emberségesen b á n t velők. 1667-ben a protestánsoknak i t t papjok és
templomuk volt (Magyar tört. tár. V I I . 87.).

Koroncó, magyar falu.

H o r v á t h M i h á l y t ö r t é n é s z ü n k K o r o n c ó t a szokásos név ellenére
K o r o m z ó n á k irja t ö r t é n e l m é b e n ; s nem helytelenül, mert hajdan
C u r u m z u e néven olvassuk, s megyei levéltárunkban is a későbbi
Koronczóy nemzetséget K u r u m z u i n a k találjuk. H o g y ezen — a
X I I I . században m á r v i r á g z o t t Curumzui nemzetség adott-e nevet a
helységnek, vagy e helységről irta-e m a g á t a nemzetség ? — azt meg­
határozni nem tudjuk.
Koroncó r é g i f a l u ; o k m á n y a i n k m á r 1206-ban említik, midőn
I I I . Ince p á p a bullájában több curumzue-i lakost, k i k a cisterci r e n d ü e k e t
36*
m e g v e r t é k , a sz. M á r i a a p á t s á g h o z tartozott j ó s z á g o k a t elfoglalták, —
az a n y a s z e n t e g y h á z kebeléből k i z á r t a (Fejér Gy.: C. D. I I I . 1. 36.).
1412-ben T a m á s y J á n o s leánya, Bezy m á s k é p Koronczói P á l fia:
Domokos, és Koronczóy G y ö r g y a koroncói és dwsnoki birtokot e g y m á s ­
közt felosztották (Hazai Okmt. I I . 414—418.). 1463-ban pápai és koroncói
N ó r á p y A n t a l koroncói b i r t o k á t a g y ő r i k á p t a l a n n a k eladta (Kápt. lvt.).
1445-ben és 1483-ban K o r o n c z ó y G y ö r g y , — 1516-ban és 1517-ben
Koronczóy J ó b ós T a m á s , — 1585-ben Koronczóy M e n y h é r t nevével
t a l á l k o z u n k , — ez u t ó b b i m á s k é n t Noszlopynak is Íratott. M e n y h é r t t e l
a Koronczóy név megyénkből e l t ű n t ; vájjon kihalt, elköltözött vagy
más nevet vett-e fel? — nem tudjuk.
1518-ban koroncói Bezy Demeter örökösei koroncói birtokrészö-
kct a győri k á p t a l a n n a k e l a d t á k (Kápt. lvt.).
Bezy Demeter L ő r i n c fiának 1481-ben t ö r t é n t halála u t á n a fi-ágat
illető jószágrészt I . M á t y á s k i r . Poky M i h á l y n a k és Antalnak, n e m k ü ­
lönben mostoha atyjoknak T r y n k a J á n o s n a k adományozta (Czech J . :
Györvm. Nemes Fam. 13. és 14. 1.).
1610-ben B u d o l f k i r á l y Andeasch M á t y á s n a k tett K o r o n c ó n ado­
mányozást, melynek Enessey J á n o s és Vincze G y ö r g y a megyei k ö z ­
g y ű l é s e n ellene mondottak (Megyei lvt. I . 1/1610.).
1629-ben földesurak voltak Koroncón : a győri k á p t a l a n , Mester-
h á z y Boldizsár, Vragovich K a t a l i n néhai Syey J á n o s özvegye, Dallos
J á n o s alispán, Dobos G y ö r g y , Vince Ferenc, Magassy L á s z l ó és többen.
1688-ban E ö l b e y G y ö r g y 2 telket adott a k á p t a l a n n a k zálogba.
1704-ki j ú n i u s 13-án F o r g á c s Simont I I . B á k ó c z y Ferenc t á b o r ­
n o k á t Heister császári t á b o r n o k K o r o n c ó n á l k e m é n y e n megverte. *)

*) E csata színhelyét SzalayL. Szemerére, Horváth M . és Kerékgyártó Á. pedig

Koroncóra teszi. Szalay véleményét Lipót királynak 1704-ben Győrmegyéhez inté­
zett dorgáló levelére fekteti (megyei lvt. 12.); míg Horváth és Kerékgyártó Enessey
György „Antiquitates et Memorabilia Cottus. Jaur." cimü munkájára hivatkoznak.
Részünkről mi ezen utóbbiak nézetéhez csatlakozunk, mely szerint a csata Koroncó
és Sz.-Pál puszta határán folyt le; e nézet mellett szól vidékünk hagyománya, és
azon körülmény, hogy a császári seregek Gyirmóth felől a Bábota dűlőből indultak
csatára, mely tehát nagyrészt a koroncói határban folyt le, és a sz.-páli füzesi-réten
végződött. Enessey mindezen részleteket megbizható forrásbői : öregatyjától —
Enessey Istvántól hallhatta, k i maga is részt vett a harcban, s épen ez okból vesz­
tette el — az amnestia dacára is — enessei birtokait. De túlzást követett el Enessey
Gy. az elesettek számában, melyre leginkább megbizható Forgáchnak Rákóczyhoz
jun. 14-én í r t levele, melyben írja, hogy a koroncói ütközetben 2000 hajdú és 100
lovas esett el. (E levelet Thaly Kálmán szivességéból a Rákóczy-féle levéltárból
vettük )
 1714-ben Pálffy J á n o s és Kata Koroncón a győri k á p t a l a n n a k 3 egész
j o b b á g y helyet eladtak.
A török h a d j á r a t o k alatt sokat szenvedett, s a török világ kezde­
tével hamar elpusztult. 1608-ban mint elszegényedett hódolt falut
J
t a l á l j u k ; 1619-ben l / kapura vette a megye; 1621-ben két török ura
2

volt, u . m. Olaj b é g és A l i spahia, k i h i h e t ő l e g nagyobb részét birta;

1622-ben Izsup és A l i voltak urai. 1641-ben m á r a fehérvári Csorba
A l i és Rab A l i sarcolták a falut. 1683-ban a nagy török tábor egy része
Koroncó és Patona között hidat veretett, s ezen vonult Bécs alá ; a falu
ekkor elpusztult, de h a m a r j á b a n ismét megszállották azt.
1704-ben a császári hadak d ú l t á k és p u s z t í t o t t á k el a helységet,
népének egy része l e v á g a t o t t , m á s része elbujdosott, s a falu puszta
hely lett. 1718-ban mint lakatlan p u s z t á t szállották meg német j ö v e ­
vények, kiknek a megye 3 évre minden adózást elengedett; a lakosok
ma m á r egészen elmagyarosodtak.
Pusztult hely:
Dwsnok, 1519-ben mint népes faluról olvasunk (Hazai Okmt.
414—417.).

Malomsok. magyar falu a megye délnyugoti sarkán ; a X I V . szá­

zadban a falu O-Malomsok h e l y é n állott. 1380-ban a győri k á p ­
talan bizonyítása szerint Bőösi I s t v á n , Omode és L o t h á r testvérek
Malomsok, Szenté, V á r k o n y , M a r c a l t ő és több jószágokon megosz­
toztak (Hazai Okmt. I . 276.). 1479-ben a Patha család is birt Malom­
sokon, s innen nyerte előnevét (Nagy Iván: M . 0. Cs. hivatkozva Teleky J.:
Hunyadiak kora, X I I . 88.). 1494-ben a Csatáry nemzetség is malomsoki
birtokos volt. A X I V . és X V . századokban nagyobb részét a Marcal-
thőiek b i r t á k , a X V I I . században azonban e család kihalt (megyei lvt.
I . jkv.).
1589-ben Hathalmy M á t y á s , v á r k o n y i A m a d é J á n o s és M i h á l y
e m l í t t e t n e k mint malomsoki birtokosok M a r c a l t h ö y G y ö r g y mellett
K o.).
G y ő r ostroma előtt a falu hamar meghódolt, s a P á p á r a t ö r t török
seregek által e l p u s z t í t t a t o t t . 1609-ben újra lőn telepítve. 1619-ben
x
mint a M a r c a l t h ö y és A m a d é családok 3 / p o r t á s faluja v é t e t e t t a
2

megyei adó alá. 1627-ben H a l i aga volt ura. A z 1642-ik évi sérelmi
j e g y z ő k ö n y v r e kihallgatott malomsokiak egyebek közt panaszolják,
hogy az elpusztult M a r c a l t ő helység adóját 1634-ben nekik kellett
megfizetniök. 1667-ben protestáns templomot és papot tartott. 1683-ban
a Bécs felé t ó d u l t török sereg egy szárnya elpusztította s a nép Vas-
megye felé futott, a győri p ü s p ö k s é g keszői várában remélvén mene­
déket. E k k o r pusztult-e el a malomsoki protestáns templom vagy u t ó b b ?
— nem tudjuk; hanem mivel a népnek igen bajos volt vizeken á t j á r n i
szántóföldjére, e hadjárat u t á n Ú j - M a l o m s o k r a települtek. 1721-ben a
protestánsok ismét templomépítésre nyertek engedélyt, midőn bizonyos
Pozner nevü birta Malomsokot, — hihetőleg zálogban. U j templomuk
ismét elpusztult. 1760 körül harmadik templom építésére nyertek enge­
délyt, mely — egy 1769-ik évi jelentés szerint sárfallal és n á d t e t ő v e l
elkészült ugyan, de a R á b a ezt is elmosta. 1685-ben megengedtetett
nekik, hogy téglafalra épithessenek templomot, mely azonban alig épült
meg, 1791-ben villám által sújtva, e l é g e t t ; s í g y mostani templomuk
m á r ötödik.
1730 k ö r ü l m i n d k é t Malomsok Gindli-ek b i r t o k á b a j ö t t , k i k u t á n
az A m a d é nemzetség lett k i z á r ó l a g ura. 1737-ben A m a d é L á s z l ó t a
megyei közgyűlés határozatikig intette meg, hogy j o b b á g y a i v a l embe­
riesebben bánjék, mert ha elszöknek, vele fizettetik meg a közadót.
Jelenlegi lakói — német hangzású neveik u t á n Ítélve — hihetőleg
n é m e t települőktől származnak, — de hogy mikor és k i által szállítat-
tak? — nem tudjuk. O-Malomsok homokos földje kis levelű j ó dohányt
terem.

Ménfő, egy része puszta, más része magyar nép lakta szőlőhegy­
község, a sokorói hegy é.-ny. végén. Ménfő falu m é g a X V I I . században
is ott állott, hol a ménfői, g y i r m ó t h i és csanaki h a t á r o k összeszö-
gellenek.
1044-ki j ú l i u s 5-én P é t e r és A b a k i r á l y o k alatt Ménfő mellett
kemény csata vívatott. A H e n r i k császár által P é t e r segedelmére hozott
németekből t e m é r d e k eshetett el, mert ezen csata u t á n Ménfő sokáig
„ V e s z e t t - n é m e t " - n e k hivatott (Kézai Krónikája). 1170 körül K o n ­
r á d — I I I . I s t v á n k i r á l y j o b b á g y a — birta, k i e helységet szőlők n é l k ü l
4 unokájának hagyta, 3 szőlőt pedig v é g r e n d e l e t i l e g a s z . - m á r t o n i e g y h á z ­
nak adott, mely utóbbi a d o m á n y t I s t v á n k i r á l y 1172-ben meg is erősített
(Fejér Gy.: C . D. I I . 186.). E század végén, vagy a X I I I . elején Ménfő
m á r a Poky nemzetség b i r t o k á b a j ö t t , s 1347-ben Poky Dezső Vilmos
pannonhalmi a p á t t a l t ö b b viszálkodás u t á n a ménfői és csanaki h a t á r ­
dombokra nézve kiegyeztek (Czech). 1362-ben (Czech szerint), vagy 1366-
ban (Fejér Gy. szerint C . D . I X . 3. 647.) Dezsőnek fiai osztályos egyezségre
léptek, mely szerint Ménfő J á n o s n a k j u t o t t , k i a h a t á r egy részét Miklós
testvérének elzálogosította, de 1380-ban ismét visszaváltotta. J á n o s n a k is
 illongásai voltak I s t v á n pannonhalmi a p á t t a l ; 1412-ben Ménfő egy
észét L a k y G y ö r g y n e k adta zálogba.
A X V . században Poky Miklós birta ; ennek Ferenc fia Ménfőt
lcserélte testvérének Jakab fiával Tarcha vasmegyei b i r t o k é r t , de Gara
rliklós nádor T a r c h á n a birtokbavezetésnek ellenállott, s Ménfő ismét
, Pokyak b i r t o k á b a k e r ü l t vissza (Czech: Györvm. Nemes Fam. 42. lap)-
.457-ben Ménfőt m á r G a r á k b i r t á k , — mint ezt a szent-páli puszta
latárjárási levele bizonyítja, — de h i h e t ő l e g csak zálogban.
Ez időben a hatalmas S z e n t g y ö r g y i grófok kezdettek G y ő r m e -
jyében jószágot szerezni, ekkor k e r ü l t e k S z e n t g y ö r g y i Zsigmond gróf
œzére a Pokyak mérgesi, homoródi, t é t h i , uthali, réthi, kóósi, vanyolai,
nénfői és sebesi birtokai, és Zsigmond gróf ezekbe be is lőn igtatva,
aire — mint Czech irja — a tehetősebb Pokyak fölébredtek, különösen
Poky Ferenc, P é t e r és A n t a l , k i k nemcsak ellenmondottak a b e i g t a t á s -
íak, hanem a S z e n t g y ö r g y i e k e t a Poky család ősi jószágaiból k i is for­
gatták. 1517-ben m á r Zápolya J á n o s birta Ménfőt.
A falu e l p u s z t u l á s á n a k idejét bizonyossággal nem t u d j u k ; de sem
iz 1617-ki, sem az 1619-ki kapuk összeírásában nem találjuk, sőt m á r
iz 1609-ki megyei gyűlésen mind elpusztult helység j ö t t említésbe.
A.Z 1642-ki sérelmi j e g y z ő k ö n y v r e sem lőn e faluból senki kihallgatva;
1688-ban a puszta-sokorói j á r á s 17 szegény helysége között említtetik,
i így hihetőleg Heister koroncói csatája alatt 1704-ben pusztult el, k i
Ménfő és G y i r m ó t h körül táborozott.
A X V I I . század első negyedében Czobor G y ö r g y is birta, — de
hogy m i jogon, vagy meddig? — azt nem tudjuk. Megyei l e v é l t á r u n k
3zerint a győri j e s u i t á k is birtak Ménfőn szőlőket, és pedig az ú g y ­
nevezett „ K i á l t ó " hegyrészt.
Pusztult hely:
1615-ben Breiner J á n o s győri v á r k a p i t á n y megkeresésére a köz­
gyűlés a ménfői szőlőhegység legmagasabb pontján kis v á r a t é p í t t e t e t t ,
mely Világosvár nevet nyert, melyet a törökök — nem t u d n i mikor —
leromboltak, de a hegy, hol a v á r állott, mai napig annak nevét viseli.
H e l y é n ma kereszt áll, melytől egyrészt a stájer havasokig, másrészt a
D u n á n át egész a K á r p á t o k i g g y ö n y ö r ű k i l á t á s nyílik.

Mérges, magyar falu a K á b a és Marcal között, mely folyók á r a d á ­

saitól sokat szenved. Czech 1410 k ö r ü l M é r g e s Miklóst említi e helység
birtokosául; P é t e r fiának Poky E r z s é b e t t ő l származott ivadékai a Pokyak
jószágaiban is Örököltek (Nagy Iván: M . 0. Cs. V I I . 421.). 1458-ban
M é r g e s M á t y á s minden jószágát Kaczor G y ö r g y n e k eladta; 1463-ban
pedig P é t e r n e k hasonnevű fia mérgesi, uthali, poki és r é t h i birtokait
S z e n t g y ö r g y i grófoknak adta el.
A X V . század végével nemcsak M é r g e s b ő l , hanem egész megyénk
bői e l t ű n t e k a M é r g e s e k , kiket e falu b i r t o k á b a n a Pokyak követtek
ezek a X V I . században „ p o k i " és „ m é r g e s i " , — u t ó b b pedig csa
„ m é r g e s i " előnévvel éltek.
1509-ben Poky M i h á l y M é r g e s elfoglalásaért N á d a s d y Ferencé
beperelte. A z 1582-ki megyei közgyűlés Tóköz védelmére Mérgesei
v á r d a építését rendelte e l , melynek k a p i t á n y a Poky M i h á l y lett
Ugyanekkor M é r g e s t Poky I s t v á n özvegye I w á n c z y Magdolna birta.
A z 1619-ki kapuösszeirás M é r g e s t mint több közbirtokos faluja
említi, de mint várőrséget t a r t ó hely adó alá nem v é t e t e t t , mivel a vár-
dához tett szolgálatot, melybe a megye gyalog és lovas vitézeket foga­
dott; de ezen fogadott őrség ellen 1627-ben Poky G á s p á r a közgyűlései
panaszt emelt, hogy a mérgesi várda csapatai a vidéket m i n d e n n e m í
k á r o k k a l sújtják, lopnak, latorkodnak és verekednek. M i k o r és miké[
pusztult el e v á r d a ? — azt nem tudjuk, de ú g y véljük, hogy az 1683-ki
nagy török sereg d ú l t a azt fel. M a csakis szűk k e r ü l e t é n e k árkai vehe­
tők m á r k i . *)
Valamint a Poky-féle j ó s z á g o k b a n átalában, ú g y M é r g e s e n is a
Márffy, majd a Kisfaludy család lett az ö r ö k ö s ; u t ó b b 1771-ben ismét
közbirtokosság kezére j ö t t , s ma is ez birja.

Mórichida, melléknéven K i s - M ó r i c h i d a, melyet csak egy utca

választ el N a g y - M ó r i c h i d á t ó l . M i n d k e t t ő magyar falu a Marcal
folyó bal partján.
A K á b a és Marcal folyók partjain elterült, — „ B o r d á s " nevű
mocsáros térségen Móric, Nyitramegye főispánja és testvére M á r k
1251-ben szent Jakab tiszteletére premontrei prépostságot alapítottak
(Fejér Gy.: C. D. I V . 2. 85.). Ezen monostor „ M o n a s t e r i u m d e
R á b a " nevet kapott, s m i u t á n Móric ezen monostor átellenében a
R á b á n hidat állított, az ő nevéről nemcsak ezen h i d nyerte „ M a u r u c h -
h i d a " vagy „ M ó r i c h i d a " nevezetét, de a monostor k ö r ü l később
t e l e p í t e t t helység is, mely eleinte csak telek volt (Gyurikovits György:
Tud. gyűjt, 1829. I I . füz. 10 és több lapjain). Czech J á n o s (Győrvm. Nem.

l
*) Még 70 év előtt mintegy / öles kőfalat lehetett a mérgesi vár helyén látni,
s

s ugyanitt a Rába folyón keresztül vezetett nagyszerű kő-hid romjai is láthatók

voltak. Az ágostai templom tornyában lévő egyik harangot is a Rábából halászták
ki, s a régi vár harangjának tartja a nép. Bárhol ássanak, fegyverdarabokra s
embercsontokra találnak, mi az itt vívott véres csatákat jelzi.
 'am. 37. 1.) ezen M ó r i c n y i t r a i főispánt a P ó c z i nemzetséghez tarto-
ottnak állítja, hasonlókép Gyurikovtis is. R á t h K á r o l y (Új Magyar
luzeum, 1859. 143 stb. lapjain) P u k i Móricot mondja a p r é p o s t s á g ala-
•ítójának. M i r é s z ü n k r ő l ez utóbbi nézethez csatlakozunk, és pedig a
;övetkező indokokból. X I I I . században a M ó r i c nevet több fényes
lemzetség tagja viselte, í g y többi között P o k i és P é c z i . A z alapítók
ermészetesen csak saját jószágaikból a l a p í t h a t t a k , de annak sehol nyo-
uára nem akadtunk, hogy a Péczi nemzetség T é t h e n , Bordáson, P ó k o n
r
alaha valamit b i r t volna. B o r d á s t — mely u t ó b b M ó r i c h i d a nevet
lyert, — m é g a X V . században is a P o k y a k nak egy á g a : a Megyes-
dlyay — b i r t a ; T é t h e t , P ó k o t pedig a nemzetség k i h o l t á i g b i r t á k , m á r
>edig ezen h a t á r o k b ó l lőn k i k e r e k í t v e a p r é p o s t s á g birtoka. A z 1251-ben
telt alapító levél szerint P á p á n a Pokyak tulajdonához tartozott Tapolca
2
nalom / részét a mórichidai p r é p o s t s á g ( y részét pedig a poki egy-
3 3

íáz) birta, valamint a t é t h i földet, mely h a t á r o s volt n y u g o t r ó l Nagy-

r h e k é v e l , éjszakról Pok C h é p á n földjével stb. (Fejér Gy.: C. D . I V . 2.
35.); t e h á t m i n d e n ü t t P o k y - b i r t o k r ó l szólt az alapító levél, mely
körülmény igen is valószínűvé teszi, hogy az alapítás u g y a n é család
műve volt,
1403-ban M ó r i c h i d a i Miklós azon u t c á t — mely e helységen
keresztül G y ő r b e vezetett, az e m l í t e t t p r é p o s t s á g n a k ajándékozta (Tud-
ïyùjt.). 1414-ben a mórichidai prépost és konvent a g y ő r i p ü s p ö k és
káptalan ellen a mórichidai tizedet szentszéki végzés folytán megnyerte
(u. o.). 1490-ben I I . Ulászló levele szerint Mórichida mezőváros volt, s
egy részét Medgyesallyay I s t v á n birta (u. o. és Fejér Gy.: C. D . I X .
4. 669.).
A premontrei rend 1543-ban t ö r ö k - t a t á r t á b o r elől menekülvén,
monostorát üresen hagyta, de 1553-ban szintén premontrei r e n d ű apácák
foglalták azt el (Czinár: Monast. I I . 48.). 1536-ban I . F e r d i n á n d t ó l
enyingi T ö r ö k B á l i n t nyert M ó r i c h i d á n a d o m á n y t , s T h u r z ó E l e k nádori
h e l y t a r t ó parancsára a győri k á p t a l a n T ö r ö k B á l i n t o t Ferenc és I s t v á n
fiaival birtokba is vezette, k i a z u t á n az a p á c á k a t elkergette, templo­
mukat és minden javaikat elfoglalta. 1549-ben Török J á n o s kérésére
I . F e r d i n á n d Z r í n y i Miklós grófot s h o r v á t o r s z á g i b á n t a M ó r i c h i d á n
elkövetett hatalmaskodásért m e g i d é z t e t t e (Hazai Okmt. I I I . 447 — 450.).
1573-ban az apácák javainak visszaadatása lőn elrendelva, de a parancs
e r e d m é n y t e l e n lévén, az apácák 1577-ben a Török családot m e g i d é z -
tettók (Tud. gyűjt.). 1594-ben a G y ő r t ostromló törökök a z á r d á t elpusz­
t í t o t t á k , az apácák Nagy-Szombatba futottak és sz. K l á r a szüzei közé
olvadtak, magukkal vivén M ó r i c h i d á r a vonatkozó leveleiket (ezek közt
I . F e r d i n á n d adomány-levelét 1553-ból), M ó r i c h i d á t pedig 1594-ben !
veszprémi püspökségnek v e t e t t é k zálogba (u. o.).
1601-ben Rudolf k i r á l y a mórichidai prépostságra a nagy-szombat
sz. K l á r a - a p á c á k n a k *) új adomány-levelet adott. 1616-ban I I . M á t y á
M ó r i c h i d á n a k vásári szabadalmat adott (Tud. gyűjt.). 1617-ik évi g y ű
lésen Korompay Eufrozina apátnő, és a N.-Szombatban lakó sz. M á r i a
kolostor apácái Enyedy G y ö r g y képviselőjök által T ö r ö k I s t v á n t Móric
h i d á n gyakorlott hatalmaskodásaiért i n t e t t é k (u. o.). 1618-ban a Töröl
család fi-ága k i h a l t á v a l M ó r i c h i d a T ö r ö k Zsuzsára, férj. N y á r y P á l n é n
szállott (u. o.). 1625-ben I I . F e r d i n á n d t ó l vegliai H o r v á t h Ferenc nyer
Mórichidán adományt, s birtokba is vezettetett, de hogy t é n y l e g b i r t i
volna, annak n y o m á r a nem akadtunk, sőt a telekesi T ö r ö k ö k — Egyec
szomszéd helység urai —• v e t t é k á t M ó r i c h i d á t is N y á r i P á l n é t ó l , k i i
az apácák birtokait is elfoglalták. Ezek 1633-ban törvényes végrehajtás
útján helyeztettek vissza birtokaikba, s 1643-ban I I I . F e r d i n á n d olykér.
erősítette meg őket j ó s z á g a i k b a n , hogy Mórichidából 9 telek a telekesi
T ö r ö k J á n o s b i r t o k á b a n maradt.
1607-ben mint behódolt török helység adózott. A z 1617-ik évi
T
kapu-Összeirásban mint több birtokos 2 / portás faluja volt felvéve.
2

1619-ben 3 p o r t á s falu volt, melyből N y á r i P á l 2, pannonhalmi főapát­

x
ság a n.-szombati apácák szintén j p o r t á t birtak. T ö r ö k spahiájok
%

gyakran változott, k i k fokozatosan emelték adójokat, súlyosították

szolgálataikat, mit a lakosok nem t ű r h e t v é n , 1621-ben megszöktek, s a
falu puszta hely lett. M é g ugyanazon évben D u r g u n d spahia közben­
j á r á s á r a visszajöttek lakói, és hitlevelet kaptak, de ennek dacára adó­
jokat nemsokára mégis felemelték.
1641-ben Csáky L á s z l ó gr. •—, a pannonhalmi főapátság — és az
a p á c á k faluja volt, 1649-ben a fehérvári szandzsák b é g volt urok. 1667-
ben azon 17 helység közé tartozott, melynek protestáns p r é d i k á t o r a és
kőtemploma volt.
A pannonhalmi főapátság M ó r i c h i d á n e z u t á n többé nem elíttetik.
A z apácák pedig az 1633-ki birói végrehajtás u t á n egy időre békében
voltak (u. o.).
Telekesi T ö r ö k J á n o s örökös n é l k ü l halt el, s a pápai uradalom­
mal Mórichida is Csáky László, majd az E s z t e r h á z y grófok tulajdona
lett; ez utóbbiaktól A c s á d y Ferenc tisztjök birta zálogban, s ez terje­
delmes foglalásokat tett az apácák birtokából. U t ó b b az E s z t e r h á z y a k

*) Az apácák többször változtatták tartózkodási helyüket, így majd Pozsony­

ban, majd Bécsben voltak (megyei lvt. I . jkv.).
 ;jei, j u h á s z a i és bérnökei folytatták a foglalásokat (Tud. gyűjt.
3. I I . füz.).
1703-ig a falu ott állott, hol ma a p r é p o s t s á g fénykorából maradt
t o r n y ú templom e g y e d ü l áll. * ) A kuruc hadjáratokban M ó r i c h i d a
d a császári, majd a R á k ó c z y seregektől sokat szenvedett, utóbb
s perzseltetett, mely h a d j á r a t o k alatt lakói szétfutottak ós a M a r -
n innen eső B o r d á s puszta mocsarai közé m e n e k ü l t e k ; félvén a
•teszét kalandozó csapatoktól, faluj okat felépíteni nem m e r t é k , s
a t e t ő nélkül maradt sárfalakat a kiöntött folyók elmosták,
u t á n a r é g i falu helyét — mint ár viz j á r t a lápot —• elhagyták, s a
lani B o r d á s p u s z t á r a t e l e p ü l t e k á t (Tanuvallomási jegyzökönyvek
2. és 1744. évekről; — megyei lvt. I . 20.). Azonban ezen új lakhelyö-
is a folytonos táborozás miatt majd 5 évig bujdostak, s homok-
kák oldalaiban és lyukakban h ú z t á k meg magokat.
1733-ban E s z t e r h á z y Ferenc grófot az apácák a k i r . t á b l a elé
18
îtették; a hozott Ítélet alapján Mórichidából E s z t e r h á z i Ferenc / 8» 2

10
ipácák pedig /2s részt kaptak. 1782-ben I I . J ó z s e f által asz. K l á r a -
cák eltöröltetvén, mórichidai birtokrészök a vallásalaphoz kap­
tatott.
1803-ban I . Ferenc az apácák b i r t o k á t Colloredo Ferenc gr. nejé-
:, szül. Folliot V i k t o r i á n a k ajándékozta a soprony megyei Á r p á s
ival e g y ü t t , s a szőlővel b e ü l t e t e t t „ K á n y a h e g y " ezen grófnőtől
Tte a „Viktoria-szőlők" nevét. U t á n n a G r ü n e gr. Örökölte, k i leg­
elébb K ö n i g győri b a n k á r n a k adta el. Mórichida többi része ma is
:terházy P á l gr. p á p a i uradalmához tartozik.
Pusztult helyek:
Osl Móric 1281-ben a mórichidai várat, malmot és földeket a csornai
M i h á l y monostorának hagyta (Fejér Gy.: C. D. V . 3. 100.). De hol
)tt e vár, az meg nem h a t á r o z h a t ó .
Dombi-föld vagy Kis-Árpás. Sz. I s t v á n király 1037-ben a beéli a p á t ­
o t alapítván, K i s - Á r p á s t is ennek adományozta (Czinár M.;
nast. 159.).
Ferencháza puszta, a mórichidai h a t á r b ó l szakíttatott k i , s nevét
íterházy Ferenc gróftól nyerte.
Szenthe, a X I V . században falu volt, ma puszta ; 1325-ben Miklós
avonia bánja, bizonyos I s t v á n t h ű szolgálataiért Malomsok és Szenté
*ű g y ő r m e g y e i helységekkel jutalmazott meg (Hazai Okmt, I I I . 76.).
)9-ben N.-Lajos — Omode L o t h á r és Miklós mestereket Szenté
*) Lásd: „A megye egyéb műemlékei" közt „ A r p á s i templom" 446. lapon.
Szerk.
b i r t o k á b a i g t a t t a t n i parancsolta (u. o. I I . 106.). M a két Szenthe pu
van, egyik Malomsok-, másik M ó r i c h i d a - S z e n t h e .
Tördemész szintén k e t t ő van, Malomsok- és Móric-Tördem
A X I I I . században Theördemiczi-ek b i r t á k , vagy bogy az I z :
nemzetség ettől vette előnevét, mert 1270-ben Thurdemiczi I :
thurdemiczi b i r t o k á b ó l 16 holdat Chituandi Egyed, Miklós, Rolan
Tamás t e s t v é r e k n e k eladott (Fejér Gy.: C. D. V I I . 3. 66.). H o g y 1297-
falu volt, onnan következtetjük, mert ez időben sz. J á n o s tisztele
e g y h á z a volt, s t ö b b nemes család közt a Poky nemzetség P e t h ő ág
birta (u. o. V I I . 2. 297.). 1390-ben Erdevv-Karchai Á k o s — mint Pe
örökös, és V á r k o n y i Omode Jakab fia a thördemészi birtokon meg<
toztak (Hazai Okmt. I . 284.).
Theke, régi puszta, melyet hajdan az A m a d é örökösök birtak.

Pátka, hajdan P o t y k a ; t e k n ő alakú völgyben a puszta, kel<

pedig a hasonnevű szőlőhegy-község. Ez u t ó b b i n a k alsó részén fek
egykor a falu, s helye mai napig „f a 1 u h e 1 y"-nek hivatik ; föli
emelkedik a H a r a n g o z ó h e g y , hol egykor a pálosok zárdája
temploma állott.*) P á t k á n a k hajdan halastavai voltak, s innen nyerni
p o t y k á s , p o t y k a , utóbb P á t k a nevét. Potka praediumet 1258-
Egyed comes adományozta a z s á m b é k i premontreieknek (Fejér Gy.:C
I V . 2. 482.), kikről 1482-ben a pálosok zsámbéki, u t ó b b a p á p a i moi
t o r á r a szállott (Rupp J.: I . 246, 313.). A X I V . században b i r t i t t valarc
részt a pannonhalmi a p á t s á g is (Haz. Okmt. I I . 93.). 1592-ben Deres
Demeter mint enyingi T ö r ö k I s t v á n képviselője tiltakozott a p á p a i v á r
tartozó p á t k a i erdőknek elfoglalása ellen (Megy. lvt. I . jkv.). 1621-
Bethlen G á b o r M a g y a r - B r ó d b a n kelt átirati levelében akkoron a lövi
perjelséghez tartozott P á t k a g y ő r m e g y e i p u s z t á t K á n t o r Bálinti
á t i r a t t á (Győri tört. és rég. füz. I I . 264.). 1641-ben Radich M i i
győrmegyei főbiró Skothinszky J á n o s Alfons pálos r e n d ű p á p a i pe:
nevében mindenkit t i l t o t t P á t k a birtokba vételétől (Megyei lvt. I I I . j k
1782-ben I I . J ó z s e f császár a pálosokat eltörölvén, P á t k a a vallása
somlyó-vásárhelyi u r a d a l m á h o z csatoltatott, s ma is ehhez tartozik.
M i n t falu mikor pusztult el, — nem tudjuk, de ú g y látszik
első török kalandok alatt m á r elpusztult, s mint falu többé fel sem épi

Péc, e névvel egymástól */ ó r á n y i r a eső k é t falu bir, u. m . : F

9

P é c és K i s - P é c ; az első r é g i pecsétjének belkörében kivont kar

*) A zárdának és templomnak emlékét tudtunkkal okirat alig — de ess

szóhagyomány őrzi. — S z e r k .
 5 lovas vitéz, körirata : „ F e l P e e z , c u r i a l i s . h e l y s é g , pe."
aizs felett kétfarku oroszlány ágaskodik.
F e l - és K i s - P é c helységek keletkezését a T u d . g y ű j t e m é n y (1836.
füzet) a honalkotás korába teszi, mely szerint a Peez, Pech, Péczi
y P é c h y nemzetség e szállást mint osztályrészt nyerte, s e hon-
aló törzstől vette a hely is nevét. Hasonlót állít Czech is (Györvm.
í . Fam.). H o r v á t h I s t v á n tudósunk a P é c z i e k e t szintén a 108 t ö r z s -
izetség közé számítja.
Csakis a X I I I . században olvasunk többször a P é c z i e k r ő l , a midőn
L á s z l ó a Pécz nemből szakadt Benedeket 1274-ben j ó s z á g g a l j u t a l -
iza (Hazai Okmt. I . 60. 64.). E m l í t t e t i k a nemzetség 1283-ban és
7-ben is (Fejér Gy.: C. D. V . 3. 157. és 3. 344.). M á r k — „comes de
ere Peez" — 4 fia ugyanennyi külön törzsnek lett atyjává : névsze-
Apor, k i Zentmariat — Somorját — nyerte adományul, megtar-
;a a P é c z i nevet, I s t v á n a Berzenczey-, Gergely a Marcali-, L u k á c s a
u s t á n - n e m z e t s é g alapítói voltak. A z Apponyi grófok szintén P é c z
azetségből származnak.
A p o r unokájának — I s t v á n n a k fiai : Péczi Miklós és Bertalan
)3-ban a győrmegyei j ó s z á g o k a t örökölték, de fi-örököst csak Ber-
i n hagyott, kinek m a g v a s z a k a d t á v a l Zsigmond k i r á l y a Péczi-féle
zágokat Poky Dezsőnek adományozta. F e l - P é c ezen része u t ó b b a
kyak k i h a l t á v a l Márfyakra, majd ezek örököseire a Kisfaludyakra
dlott, k i k azt korunkban a d t á k el a jelenlegi birtokosoknak.
Apornak A t h a n á z fia is volt, kinek Olivér fia u t á n Bálás unokája
l
>éci h a t á r / részét Örökölte, s azt a d é l n y u g o t i részen vette k i , i t t
9

ut telepített, s ezt B a 1 á s-P é c n e k nevezte. Ezen falun 1379-ben

lazsnak I s t v á n és P é t e r fiai osztoztak meg.
Fel-, K i s - és B a l á s - P é c e n k i v ü l a h a g y o m á n y szerint volt m é g
f e g - P é c is, mely á l l í t ó l a g az előbbiek között a m u l a t ó i dombon
ott, s mely domb az i t t volt mulató helyiségtől nyerte nevét. Oreg-
!C m é g az előkorban elpusztult (Tud. gyűjt.).
P é c h i A n d r á s pécsi prépost m á r P é c h i n e k és nem Péczinek i r t a
i g á t ; péci birtokait nővérének és u n o k a h u g á n a k , n e m k ü l ö n b e n Barocz
iklós fiainak 1405-ben eladta (u. o.). A vételhez Zsigmond nemcsak
rályi j ó v á h a g y á s á t adta, hanem m i d ő n a Péczi fi-ágból leszármazott
arczaly Egyed a vevőket a birtokból kidobta, ezeket a k i r á l y a g y ő r i
,ptalan által abba ismét visszahelyeztette.
Péczi Bálás utódai örökös n é l k ü l haltak e l , s birtokrészeiket
éczi P á l , H o r v á t - , T ó t - és Sziavon országok bánja örökölte (u. o.).
 Péclii A n d r á s p ü s p ö k Zsuzsa nővérének H o l y - vagy H a l y t ó l S Í
mazó gyermekeit, valamint Barocz Miklóst Marczaly László p ü s j
Berzenczey G y ö r g y és fia : L ó r á n t , v é g r e Goszton D á n i e l a k i r á l y i s
elé idézték, hol alperesek nyertek kedvező Ítéletet, s a birtokrészek
m e g e r ő s í t t e t t e k . E per befejezése u t á n a H a l y a k a szomszéd b i r t
részeket összevásárolván, hali h a t á r u k a t egész a sokorói hegye
kiterjesztették, s az i t t lévő szőlők H a l i nevet nyertek; törzsbirtokul
pedig 1550 körül H a l i falut a l a p í t o t t á k (u. o.).
1420 k ö r ü l a P é c z y nemzetség egy á g a F e l p é c z y nevet \
föl (Hazai Okmt. I I I . 360 — 361.). 1454-ben F e l - P é c e n a P a t h a csa
is b i r t .
1530 k ö r ü l m á r számos — l e á n y - á g r ó l való birtokost talált
F e l - P é c e n (Tud. gyűjt.). 1582-ben Vincze család is felpéczi előne
használt (Tud. gyűjt, és megyei lvt.).
1619-ben B a l á s - P é c ú g y mint H a l i teljesen elpusztult faluk v
tak. K i s - P é c e t mint t ö b b közbirtokos faluját találjuk ez évben 5 kapt
véve. 1621-ben F e l - P é c m e g t e l e p ü l t , s török u r n á k adózott. 1629-t
lettek a Kisfaludyak — mint Poky ós Márffy örökösök — fel-péci bir
kosok (megy. lvt.).
K i s - P é c e t a X V I I . század közepe t á j á n Szeczer, Megyery, Á s v á i
és A c s á d y urak b i r t á k . Ugyanez időben a török is a d ó z t a t t a és s:
colta őket.
A z 1652-ik évi megyei közgyűlés a fel-péci p r o t e s t á n s o k n a k me
engedte templomuk felépítését, de ú g y , hogy ők se akadályozzák t ö b
a katholikusokat e g y h á z u k felépítésében. 1667-ben K i s - P é c puszta fa
volt, F e l - P é c pedig azon 17 helység egyike, melyben protestáns pap
templom volt.
A z 1721-ik évi közgyűlésen F e l - P é c kiváltság-levele k i h i r d e t i
tett, s curialis nemes helységnek kimondatott.
1784-ben I I . József császár alkotmányellenes intézkedései folyt;
F e l - P é c fellázadt, és fegyverhez n y ú l t , de a k i k ü l d ö t t katonai erőn*
s i k e r ü l t őket erőszak foganatbavétele nélkül lecsendesíteni.

Rába-Szent-Mihály, magyar falu a R á b a jobb partján.

A X I I I . században „ R á b a f ö 1 d"-nek nevezetetett, melyet I
Endre Puk Farkas comesnek adott (Fejér Gy.: C. D. V I I . 1. 239.)..
X V I I . században m á r N á d a s d y a k birtokában találjuk. (Megy. lvt, I . jkv.
1627-ben török ura : Tobak Saban I b r a h i m adóztatta. A sc
zaklatás és verés miatt a lakosok megszöktek, de új hitlevélre ism<
visszatértek, hanem a török u r a s á g ezt sem tartotta meg soká, me
 545-ben ismét felcsigázta az adót. 1627-ben protestáns temploma és
lkésze v o l t ; k ü l ö n b e n a falu igen szegény lehetett, mert 1639-tol
Aenkint csak 1 kapu u t á n fizettek adót. N á d a s d y Ferenc végzetes
ilála u t á n egy ideig a kamara kezelte, u t ó b b pedig E s z t e r h á y n á d o r
Lrtokába j ö t t , és korunkig E s z t e r h á z y hg. k a p u v á r i u r o d a l m á h o z
.rtozott; az u t ó b b i években létesült tagosítás alkalmával pedig minden
rodalmi birtokot, k i r á l y i haszonvételeket stb. a község szerzett meg.
Puszták:
Anghely, vizek közé szorult kis puszta. 1617-ben T ö r ö k I s t v á n és
arkas J á n o s e m l í t t e t n e k mint A n g h e l y birtokosai. 1653-ban Jago-
ch P é t e r t olvassuk A n g h e l y egy részének birtokosául (megyei lvt.
V. jkv.) M a E s z t e r h á z y P á l gr. p á p a i u r o d a l m á h o z tartozik.
Dőri-rét, régi praedium lehet ; a megyei I I I - i k j e g y z ő k ö n y v sze­
nt a X V I I . században D ő r y J á n o s birta, u t ó b b a Marcal egészen
[borította és ma r i t k á n kaszálható. E ö r i S á n d o r és rokonai bírják
Homorod puszta. 1582-ben Poky Gergely mint falut birta (Megyei
rt. I jkv.) ; de ugyanekkor Poky M i h á l y is b i r t i t t . Behódolt falu volt,
mint ilyen török uraknak adózott. 1619-ben m á r oly szegény helység
olt, hogy mint közbirtokossági falu csak 1 kapura v é t e t e t t fel. 1639-ben
liskey I s t v á n t , 1653-ban Jagosich P é t e r t , 1670-ben I v á n y o s M i k l ó s t
iláljuk a homorodi közbirtokosok k ö z t ; lakói azonban a sok z a k l a t á s
íiatt m á r 1654-ben megszöktek, s i t t többé meg sem települtek. K é s ő b b
z is a Márffy, majd Kisfaludy családokra s z á l l o t t ; jelenleg k ö z b i r t o k o -
ok birják.

Rába-Szent-Miklós, m á s k é n t *fc is-, hajdan pedig K e r e k - S z . - M i k -

ós, magyar falu a Marcal partján. R é g i birtoka a győri p ü s p ö k s é g n e k ;
626-ban puszta volt. A helységről többé sem a kapuk összeirásá-
>an, sem m á s u t t említést nem t a l á l u n k . A községi levéltárban őrzött
redeti telepítő levelét Á g o s t o n szász herceg, mint győri püspök
701-ben adta k i , mely szerint a kerek-szent-miklósi p u s z t á t Szabó,
^ekete, G á r d a n i , Csapó, Buza, Lamper, Varga és Sípos m e g s z á l l ó k n a k
sekély adó és tized mellett adta k i . U t ó b b rendes j o b b á g y o k lettek.

Szemere, magyar falu. Hajdani Z e m e r e nevét hihetőleg a hason-

tevű törzsnemzetség egyik á g á t ó l nyerte, mely a falut a X I I I . század­
i n birta. 1300-ban Zemere Tivadar j e g y e s é n e k Geur-Zemere felét
)énzbeli kielégítés helyett lekötötte (Fejér Gy.: C. D. V I I . 3. 120.).
1457-ben m á r pusztult hely volt, h i h e t ő l e g a t a t á r o k által lőn
dpusztítva, de m é g ekkor is Zemere J á n o s birta. A X V . század végén
az T j j s z á s z i a k b i r t á k (megyei lvt.). 1525-ben H é d e r v á r i I s t v á n i
vett i t t n é h á n y telket (Héderv. lvt, V . csom. 21.).
A X V I I . század elején több birtokosa 3 évi adó és minden szol
g á l m á n y elengedése mellett t e l e p ü l ő k e t é d e s g e t e t t bele, s így meg i
1
népesült (megyei lvt. I . j k v . ) . 1619-ben — a kapuk s z á m a : 7 / u t á 2

itélve — m á r legvagyonosabb faluja volt m e g y é n k n e k . 1624-ben és

következő években H a l i l aga s p a h i á n a k adózott. 1641-ben Rumy, Ba
lásfy, Angrano, E ö l b e y és Kutassy családok b i r t á k (megy. lvt.). 1647
ben, midőn K ó n y t a török portyázok feldúlták, n é h á n y m e n e k ü l
k ó n y i embert a szemerei helység befogadott, m i é r t is 17 tallérra let
sarcolva (megy. lvt. és Tört. tár. V I I . ) . 1649-ben Mehmet aga adóztatta
1688-ban azon 17 helység egyike v o l t , mely prot. pappal és templom
mal birt. A Bécs ostromára t ó d u l t t ö r ö k t á b o r Szemerét is elpusztította
s ezen utolsó török h a d j á r a t u t á n lassan népesült meg.
1744-ben vizsgálatot rendelt a megye az i r á n t , vájjon a koroncó
csata alatt elpusztult S z e m e r é t k i k szállották meg? A vizsgálatbé
k i d e r ü l t , hogy ekkor első megszállója nemes Csupor G y ö r g y atyja voll
lakói pedig reformátusok voltak (megy. lvt. 1744. és 1746.). 1748-bai
megyei h a t á r o z a t a p r o t e s t á n s o k t e m p l o m á t a katholikusoknak adta ál
k i k ezt ma is bírják. K é s ő b b ismét é p í t e t t e k a ref. hívek temlomot a
alsó falu v é g é n ; a jelenlegit pedig a Koboz család emelte újabb időben
1849-ben K u p a ezredes parancsnoksága alatt a P ö l t e n b e r g - f é l
hadtestből egy hadosztály a szemerei falu fölött m e g ü t k ö z ö t t a császár
seregekkel Simpsen t á b o r n o k ellen. A magyar csapatok G y ő r alá húzód
tak j ú n i u s 29-kén, a császáriak pedig T é n y ő n é l mentek á t a sokoró
hegyláncon, mely alkalommal a császáriak S z e m e r é t k i r a b o l t á k .
Szent-Pál puszta, Szemerétől é j s z a k r a ; hajdan falu volt, s azoi
t é r — h o l a helység á l l o t t , m a is „faluhelyi" d ű l ő n e k hivatik. H i h e t ő l e í
a t a t á r o k által pusztult el, mert 1457-ben m á r mint a g y ő r i káptalai
birtokaihoz tartozott puszta-hely e m l í t t e t i k .

Szerecsen, V e s z p r é m - m e g y é v e l h a t á r o s m a g y a r - n é m e t falu, bá.

ez u t ó b b i a k kivétel n é l k ü l b i r j á k n y e l v ü n k e t .
H o r v á t h I s t v á n t ö r t é n e t b u v á r u n k Szerecsen nevét egykori izmaö-
l i t a (saracén) vagyis szerecsen települőktől származtatja (Pest sz. kir
város Offen nevéről, 23. lap. 52. jegyz.). R é s z ü n k r ő l e nézetet nem oszt­
j u k ; 1206-ban a falu nevét S c i s-nek, majd S y c s-, S c e c s- és S i d - n e l
olvassuk, 1256-ban m á r Z e r e c h y n néven is e m l í t t e t i k (Fejér Gy.
C. D . I V . 2. 400.).
 A török világban mint enyingi Török I s t v á n pápai várához tarto­
t t helységről olvasunk. A z 1619-ik évi kapuösszeirásban mint N y á r y
tl 3 y , p o r t á s faluja v é t e t e t t adó alá. Török ura Saban aga Bethlen
ábor hadai mellé r e n d e l t e t v é n , a morva határokon p o r t y á z á s közben
veszett ; utóda Hosman Cseri basa lett. De birtak i t t más keresztény
ak is; így megyei levéltárunk szerint 1626-ban Hatos Bálint, 1627-ben
Póznán nemből eredt szerecheni Zeghy G y ö r g y és K a t a l i n említtet-
k mint birtokosok. A z 1642-ki sérelmi j e g y z ő k ö n y v r e Szerecsenből
?áky L á s z l ó gr. j o b b á g y a i lettek kihallgatva. 1663-ban E s z t e r h á z y
3renc gr. mint szerecseni földesúr e község adójának leszállításáért
lyamodott ; a tett jelentés szerint ekkor a falut 7 egész —, 3 fél telkes
1 zsellér j o b b á g y lakta, k i k — neveik hangzása u t á n Ítélve, mind
agyarok voltak. 1671-ben i t t ref. pap, templom és iskola volt. Ezen
ő óta folytonosan E s z t e r h á z y - b i r t o k , s ma is a pápai uradalomhoz
rtozik.
A falu régi pecsétjének k ö r i r a t a : „S e r e c e n i . f a Í v . p e c i t i e.
r
02.", beik őrében sarló, 3 búzakalász és 1 ekevas.

Tényő, magyar falu a sokorói hegyek között, teknő alakú völgy­

in. *) A falu és a hegy-község külön birót és elöljáróságot tart.
T é n y ő igen régi birtoka a pannonhalmi a p á t s á g n a k ; midőn I V .
íla" az apátsági javakat megerősítette, T h u n o praediumban annak
ámos szolgái v o l t a k ; ugyanekkor Thunoval K e n d y majorság is
t á r o s volt, miről jelenleg már legkevesebb tájékozást sem birunk.
!58-ban Elias sz. J a k a b r ó l címzett zselizi apát, nemkülönben Csécsényi
onrád és ennek unokája G y ö r g y — mint az említett a p á t s á g kegyurai
^nyőn 2 ekényi erdőt és 1 ekényi szántóföldet követeltek Favus
e n t - m á r t o n i apáttól ; az idevonatkozó oklevél annyiban nevezetes,
ert igazolja, hogy T é n y ő is az előszázadokban közbirtokosság volt, s
Chechen nemzetség is birt h a t á r á b a n , továbbá hogy Szemere felől, —
d most a „ b o g l y a s " és „s á r h e g y " emelkedik, — A p á t h y nevű
ajorság volt (Árph. új Okmt I I . 309 — 319.).
A X V I . században T h y n e n pusztát, mely a falu h a t á r a mellett
lott, berzenczei Bornemisza J á n o s birta, de vájjon egészen, vagy
ínyad részben? — azt nem tudjuk. Zápolya J á n o s k i r á l y Esztergom-
in 1528-ban kelt levelében szarvaskendi ós óvári Sibrik Osvaldnak

*) A helység » t a b o r h e l y « nevű dűlőjén — hagyomány szerint — az első

igyarok táboroztak, a » v á r h e l y « - e n pedig valaha erősség állott. írott emlék
yikről sem tanúskodik.
t r
Györmegye én város egyet, leírása. Xl
adományozta T é n y őt ; de a Sibrik család azt 1588-ban Grebethy Gergel
győri vajdának és Dallos J á n o s győri lakosnak zálogba adta; 1630-bs
Dallos a t h ü n n e i puszta felét m á r Zsibrik P á l komáromi alkapitány
nak, mint T é n y ő örökös u r á n a k visszaadta. A pannonhalmi főapátsá
mindezek ellen a megyei közgyűlésen tiltakozott, kijelentvén, miszerb
Zsibrik P á l t a tényői pusztának csak fele i l l e t i . A z 1617- és 1619-3
évi kapuk összeirásában semmi nyoma ; ú g y látszik ekkor m á r elpus:
t u l t . 1635-ben egész Tényőt a pannonhalmi főapátság b i r t o k á b a n talá
j u k , de mint puszta helyet. A z 1642- és 1688-ik évi összeírásokba
szintén nem t a l á l j u k . 1715-ben a főapátság a megyei gyűlésen jelentett
hogy 3 évi fizetés és szolgálmányok elengedése mellett T é n y ő t megt<
lepíteni óhajtja, mire a települőket a megye is minden adózás terl
alól 3 évre fölmentette.

Téth, nagy magyar falu. R é g i pecsétjének k ö r i r a t a : „ T e t i . f a l

p e z i e t . 1697.".
L e g r é g i b b helységeink egyike ; nevét h i h e t ő l e g első b i r t o k o s á t
T h e t törzsnemzetségtől nyerte; a falu azon része, melyet e nemzetse
megszállott, Ö r e g - T é t h ( v i l l a veteris Thet) nevet nyert. Mellette vo
a C h e p á n f ö l d , melynek b i r t o k á b a T h é t i B á l i n t mint kiküldő
k i r á l y i ember 1209-ben vezette be C h é p á n t (Fejér Gy.: C. D. I I I . 2. 469
1228-ban Thet D e m e t e r r ő l m é g olvasunk (u. o. V I I . 1. 218.), de utáni
e nemzetségről többé m á r nem ; kihalt-e ez, vagy a Puky nemzetségi
olvadt? — nem tudjuk.
A mai nagy kiterjedésű t é t h i h a t á r t ö b b pusztult hely h a t á r á b
keletkezett. T é t h is kettő volt, u. m. Ö r e g - és B e s e n y ő - T é t
A besenyők m é g Zoltán vezér alatt települtek m e g y é n k b e ; külön főb
rajok v o l t ; t ö b b helységet s z á l l o t t a k meg, melyek közöl T é t h legnev
zetesebb besenyő helység volt (Czech J.: Győrvm. Nemes Famil. 19—2
lapon. Fejér Gy.: C. D . I V . 2. 8 5 — 8 7 . és V . 1. 28.).
Czech (az idézett helyen) állítja, hogy a X I V . században ezt
besenyők a magyar néppel v e g y ü l v é n , mint külön nemzetiség elenyés:
tek ; m i azonban azt hiszszük, hogy a t a t á r o k által irtattak k i , miv
1269-ben I V . Béla azon T é t h földet — mely a besenyőké volt, P u l
T a m á s n a k , a k i r . ajtónállók mesterének ajándékozta (Fejér Gy. : C. ]
V I I . 1. 355.). A Pukyak vagy Pokyak T é t h nagy részét b i r t á k , országi
hírben á l l o t t a k ; több jeles férfiút adott e nemzetség a megyének i
h a z á n a k . I g y 1220-ban M á r t o n t , mint a besenyők főbíráját találjuk, st
T é t h egy része Pok-nak hivatott, s i t t e család sz. I s t v á n v é r t a n ú tis:
t e l e t é r e monostort a l a p í t o t t ; ez (jelenleg özv. Baynó t a g b i r t o k á n ) eg
 mboldalon azon helyen állott, melyet a h a g y o m á n y h i b á s a n mai napig
o k - v á r n a k nevez, á m b á r P o k - v á r nem is létezett, hanem igen is
o k - m o n o s t o r (Fejér Gy. : G D . 1271. V . 1. 171. és Hazai Okmt. I V .
6.). Czecji és P á t h is említenek ugyan P o k - v á r a t , de á l l í t á s u k a t a
óhagyományon k i v ü l okiratilag nem t á m o g a t j á k ; a poki monostor
tezése ellenben idézett okiratokon k i v ü l több oklevéllel is begyőz-
t ő , de elpusztulásának idejét m e g h a t á r o z n i nem tudjuk.
T é t h főbirtokosai a X V I I . század közepéig a Pokyak voltak;
lentőségre a falu a X V I . században emelkedett, midőn u. i . h a t á r a
ai nagy kiterjedését nyerte. A X V I . században a G y ő r t ő l Olaszország
lé kiterjedt marhakereskedést üző örmények T é t h e n telepet tartottak,
i h a t á r nagy részét legelőkül kibérelték. 1619-ben nem nagy helység
hetett, mert csak 3 kapu u t á n v é t e t e t t adó alá. T ö r ö k földesurai a
idai Nazur bég, Hussein Oda basa és a budai E r n i n g voltak, k i k a d ó ­
kat fokozatosan emelték, és a n é p e t v e r e t t é k , ú g y hogy ez 1627-ben
ökdösni kezdett. 1641-ben keresztény u r a i : Jagasich P é t e r , Syey
ínos és M a r c z a l t ö y Miklós özvegye a megyei gyűlésen panaszt tettek,
)gy a török kegyetlensége miatt T é t h e t lakói m á r részben elhagyták,
tóbb mind m e g s z ö k t e k és 1646-ig elhagyatott falu volt. 1646-ban a
itóság közbejöttével visszatértek a j o b b á g y o k , s keresztény uraik a
rÖkkel egyességre léptek, mely alkalommal adójokat szabályozták.
)49-ig — h a b á r nem minden zsarolás n é l k ü l — csak megvoltak, hanem
íkor Nazur b é g egy zsidónak adta őket bérbe, s ez gonoszabb volt
i d i g i zsarnokaiknál. Szomorú sorsukat m é g súlyosbította a győri v á r -
Dz követelt közmunka a r á n y t a l a n terhe. 1671-ben azon 17 helység
5zött volt, mely p r o t e s t á n s p r é d i k á t o r t tartott, de ez idő tájban ismét
pusztulhatott, mert az 1688-ik évi kapuösszeirásban semmi nyoma.
390-ben a Leslie-féle ezred p u s z t í t o t t a el. U "<t v-
1704 j u n . hóban a P á p á r ó l G y ő r alá sietett Heusler t á b o r n o k i t t
szakázott, s innen ment a koroncói csatába, e hó 15-én pedig Heusler
tbora a falut felégette. 1710-ben n é m e t települők szállották meg, k i k
715-ig adómentességet nyertek (megyei lvt.). 1737-ben Orross Ferenc
íbirót a megyei k ö z g y ű l é s azon utasítással k ü l d ö t t e T é t h r e , hogy a
yarmathi plébános részére — kihez akkor a t é t h i kath. község tarto-
3tt — földet és rétet eszközöljön k i , m i u t á n T é t h e n a katholikusok
íáma felszaporodott. 1770-ben a posta-hivatal G y a r m a t h r ó l T é t h r e
ozatott át. 1777-ben a falu egy része —• ebben az evangélikus tem-
lom is leégett. 1778-ban királyi rendelet megengedte, hogy az
vangelikusok szilárd anyagból — de torony n é l k ü l — templomot
píthessenek.
 1809-ben a megye egy része és székvárosa francia uralom ala
lévén, egy időre a megyei gyűlések T é t h e n tartattak, *)
M a a helységet számos közbirtokos lakja.
P u s z t a h el y e k :
Szent-Kut, egyetlen utcából álló kis telep a t é t h i h a t á r déli sarka
eredetileg német lakói ma m á r elmagyarosodtak. E kis telep 1715-bi
keletkezett, midőn A i l l e r t Keresztély I I I . K á r o l y k i r á l y hadi tiszt
i t t egészségét visszanyervén, hálából a gyógyerejünek vallott kuthi
k á p o l n á t é p í t t e t e t t , mely u t ó b b búcsújáró helylyé lett. K é s ő b b a kapok
helyére csinos templom é p ü l t , mely 1860-ban leégett, de ismét felépül
mint búcsújáró helyet a vidék népe ma is látogatja.
Horoszthi, T é t h szomszédságában állott helység, mely hihetők
m é g a t a t á r o k alatt elpusztult.

Pannonhalma helytörténete.

Vasmry Kolostól.
M e g y é n k n e k minden tekintetben legérdekesebb pontját taga<
hatlanul Pannonhalma k é p e z i ; azon hely, mely ezer éves nemze
l é t ü n k n e k emlékoszlopa, n e m z e t ü n k rövid Örömnapjainak, hosszú bána
éveinek h ű részese, a kereszténységnek honunkban bölcsője, a nem
sen polgárosító t u d o m á n y n a k h a z á n k b a n első veteményes kertje, me
halmairól l á t t a a szép haza g y ö n y ö r ű téréire körültekinteni Á r p á d o t
honfoglalót, — mely falai közt sokszor üdvözölte szűz fiával I s t v á n t
honalapítót, — mely tanácskozni hallotta az élet szentséget hősiségg
párosítni t u d ó L á s z l ó t , — mely ormain tisztelte K á l m á n t , a bölcs tö
vényhozót.
Pannonhalma (Möns P a n n ó n i á é , Möns sacer, *) Möns Sancti Ma:
2
t i n i ) ) nem P a n n ó n i a t a r t o m á n y t ó l , hanem a halom tövében e l t e r ü

*) Lásd fönnebb 493. lapon. — S z e r k .

') ,,Mons sacer" elnevezés a kolostor alapítása idejében 1001-ben alig volt ism
rétes ; legalább sz. István alapító levelében „montem supra Pannoniam situm" kif
jezés fordul elő. Valószínű, hogy sz. István buzgóságától, e hely iránt tanúsító
kegyeletétől, vagy az itt lakó szent életű benedekiektől neveztetett el „szent hegy
nek. Már sz. László idejében a „sacer" vagy „sanctus" név használatban volt, mii
a Deer. R. L . I I , kitűnik : „Temporibus piissimi Regis Ladislai omnes nos reg
Hungáriáé Optimates in M o n t e S a n c t o conventum fecimus."
2
) „Sz. Márton hegy"-nek valószínűleg azért nevezték el, mert sz. Mártc
turoni püspök tiszleletére már Nagy-Károly az avarok legyőzése után itt kápoln;
emelt. Vagy tán azért nevezték igy, mert a hegy tövében létezett Sabariába
 3
innonia várostól vette nevét. ) M á r a római uralom alatt elhíresült
által, hogy sz. M á r t o n , római vitéz ezredes fia, később turoni p ü s p ö k
Pannonhalma tövében létezett Sabaria n e v ü helységben született *).
allia e szent püspökének tiszteletére N a g y - K á r o l y az avarok l e g y ő -
5
se u t á n P a n n o n h a l m á n k á p o l n á t emelt. )
T ö r t é n e t i multunkban a honfoglalás idejében kezd szerepelni.
Lrpád vezér nemeseivel fölmenvén sz. M á r t o n hegyére, midőn g y ö -
r
örü változatosságban látta a vidéket, melyet a hét év előtt m é g
katlanul bolygott nép az ő vezérlete alatt szerzett, szive eltelt magas
6
ömmel, magas érzelmekkel. )
B á r a honfoglalás nagy m ü v e befejezve ; b á r a vérrel szerzett
,za t á ga s téréi u n t i g elegendők a nemzet befogadására, e l t a r t á s á r a :
harci zaj nem némul el, külföldre t ö r a nyugtalan nemzet, s évtize-
ken át üzi kalandos hadjáratait, melyeket csak akkor s z ü n t e t meg,
időn anyagi vesztesegével életereje is majd kimerül ; midőn a győz-
t e t l e n s é g varázshitének l e t ű n t e u t á n m é l t á n attól tarthat, hogy
' U g y mint törzsrokonai a hunok és avarok E u r ó p a visszatorló boszu-
nak eshetik áldozatul ! E veszélyben egyedüli m e n t ő eszköze : a
ü-eszténység fölvétele, Gréza erősen ragadja meg e mentőszert, s
m n o n h a l m á n , — hol e g y s z á z a d d a l előbb 896-ban az ősök csatabárdjai
llogtak a honfoglalásért, — 996-ban a szent kereszt j e l v é n y é t t ű z i k i
hon m e g t a r t á s a é r t !
I n hoc Signo !

brülbelül 316. K r . u.) született sz. Márton e halomra járt imádkozni. „Juxta fun-
m Sancti Praesulis in loco, qui Sacer Möns dicitur, ubi S. Martinus, dum adhuc
Pannónia degeret, orationis sibi locum assignaverat." H a r t w i k . — Czinár
unasteriologia pag. 22.
3
) Lásd: »a m e g y e r é g é s z e t i t é r k é p é n e k igazolásában«
2. lapon. Fejér : C. D. I . 482. — S z e r k .
•*) Hogy sz. Márton Pannoniának Sabaria nevü városában született, az bizonyos-
; melyik Sabariában ? A mai Szombathelyen ? vagy a Pannónia mellett elterült, s
»st már nem létező Sabariában ? A hosszú harcnak, mely e tárgyban folyt, C z i n á r
ór pannonhalmi bencés vetett véget, ki akadémiai székfoglalójában kétségtelen
átokkal bebizonyította, hogy sz. Márton a Pannonhalma mellett létezett Sabariá-
n született. Czinár Mór ez adatait Franciaországban is elfogadták azok, kik sz.Már-
i életrajzát irták (Diqmis : Sz. Márton élete).
5
) Annal. Eccl. R. Hung, ad ann. 795. — V. ö. Perz: Monumenta Germaniae
ann. 791., 796. és 999. »Huc facit, quod Carthuitius hoc monasterium iuxta cuius-
tn praesulis s. fundum constructum narret, ut jam insignem aliquam memóriám
irtini ibi fuisse credamus.
6
) Béla király névtelen jegyzője, 50. fej.
 A h á r m a s halom egyikén monostort kezd é p í t t e t n i sz. Bened*
szerzeteseinek számára, k i k a kereszténységet terjeszszék. I s t v á n vég
be az atyja á l t a l megkezdett m u n k á t , s a monostor ünnepélyes alapi
v á n y l e v e l é t 1001-ik évben adja k i . I m s z ö v e g e : *)
„ I n nomine D n i Dei Summi Stephanus superna providente elemei
tia U n g r o r u m Rex. Credimus et vere scimus, si locis divino cult
mancipatis potestates, at que honores adaugmentaverimus, i d non sohl
laude humana praedicandum, verum divina mercede remunerandui
Quo circa omnium sanctae D e i Ecclesiae fidelium nostrorumque pra
sentium atque futurorum solers comperiat intentio, quod nos inte
ventu, consilio, et consensu Domini Anastasii Abbatis de Monaster
S. M a r t i n i i n Monte supra Pannoniam sito ab genitore nostro incept
quod nos per D e i subsidium ob animae nostrae remedium pro stabilita
regni nostri ad finem perduximus, talem concessimus l i b e r t a t é m , q n
lern detinet Monasterium Sancti Benedicti i n monte Cassino, qu
propter orationes sanctas fratrum eiusdem Monasterii consiliante Domii
Anastasio praescripto Abbate et j u g i t e r adjuvante confortati et laurea
sumus. Singulare namque suiFragium, quod per m é r i t a Beati Marti:
i n pueritia mea expertus sum, memoriae posterorum tradere curav
Ingruente namque bellorum tempestate, qua inter Theotonicos et TJng:
ros seditio magna excreverat, praecipueque, cum civilis b e l l i ruh
urgerer volente Comitatu quodam nomine Sumegiensi paterna me se(
repellere, quid fluctuanti animo consilii darem? quaque me verterei
tanta tactus verecundia astantibus ducibus videlicet Poznano, Cunti
Orbio dno quoque Dominico Archiepiscopo votum vovi S. M a r t i n
quod si de hostibus interioribus et exterioribus eius meritis vict<
existerem, supranominati comitatus decimationem de omnibus negotii
praediis, terris, vineis, segetibus, vectigalibus, vinumque hospitui
quod i n praediis eorum excresceret, ne parrochiano Episcopo pertine:
videretur, sed magis A b b a t i eiusdem Monasterii sub testimonio praef;
torum Ducum multorumque comitum absque ulla mora subjugarei
D u m que post cogitatum victoria potirer, quod animo revolveram, opei
efficacia complere studui. Nec dum enim Episcopatus et Abbatiae pra
ter ipsum locum i n regno Ungarico sitae erant. Quod si vos fideL
licuit i n quo volui loco episcopatus et abbatias statuere, an non lieu

*) Egész terjedelmében közöljük a nevezetes okmányt, melyhez az átalán

kegyeleten kivül nem csekély történeti, diplomatikai és egyházjogi érdek fűződi
s mely oly élénk érdeklődést keltett nemcsak hazai történet-búváraink körében,
külföldön is, hogy maga az oklevél egész kis irodalomnak gyúpontjává lett,
Szerk.
 uipiam loco quod volui ut facerem? E t ne adhuc Ecclesia S. Michaelis
acua esse videretur, vel Episcopus parrochianus i r jurias querimoniasve
Q collectione decimarum pateretur, ei curtem que vocatur Corton cum
Lominibus eidem pertinentibus tradidi. Quod si ipse contra mea statuta
[uid inique agere vel adquirere voluerit ante Deum judicem vivorum
t mortuorum i n die j u d i c i i se contendere mecum sciat. Adhuc autem
ubjungens dico, sit idipsum Monasterium ab omni inquietudine semo-
um, habeantque monachi post transitum sui cuiusque Abbatis alium
Vbbatem securiter eligendi, et a quocunque velint Episcopo consecrandi
aim ; sitque illis Keitum ordines accipere quovis loco et a quocunque
Spiscopo. Ante neminem vero Abbatum capella incedat, nisi ante Pa-
rem eiusdem Monasterii, propter reverentiam et sanctitatem ipsius loci,
noreque Episcopi i n sandaliis missam celebret. Praecipimus itaque sub
;estificatione Salvatoris Domini nostri Jesu Christi, ut nullus A r c h i -
:piscopus, Episcopus, D u x , Marchio, Comes, Vicecomes seu aliquis
lomo magnus sive parvus de iam fato Monasterio aliquo modo se intro-
nittere in mancipiis, terris, vineis, decimationibus, piscationibus, ripis
ilattis, sine concessione Abbatis eius monasterii audeat. Quod qui
?
ecerit, componat centum libras auri optimi, medium Camerae nostrae,
ic medium praefato Monasterio, suisque rectoribus, maledictionisque
perpetuae vinculo aeternaliter feriatur. Quod ut verius credatur, hanc
paginam manu propria sigillari iussimus.

Signum dorn. Stephani i n c l i t i Regis. Dominicus Archiep. Vice-

sancerarius fecit.
A n n o dominicae incarnationis M I Indictione X V . , anno Stephani
primi regis Ungrorum secundo, hoc privilégium scriptum et traditum
est. — Hae sunt nominatae villae i n dedicatione Ecclesiae ab A r c h i -
episcopo Sebastiano, et a Comité Ceba : Piscatores F i z e g , Balvanis,
T e m i r d i , C h i m u d i , Wisecha, Vuosian, M u r i n , Curton, W a g , tertia
pars t r i b u t i de Poson in omnibus rebus sive praesentibus sive
futuris."
Ezen — sz. I s t v á n által k i á l l í t o t t és sajátkezüleg aláirt eredeti
alapítványlevél legrégibb a sz. I s t v á n által kiadott, s máig is meglevő
kilenc okmány közöl, mely tisztelet- és kegyeletből, s nehogy a gyakori
szétbontás és összehajtás által romolj ék egészen kifeszítve üveg alatt
gondosan őriztetik P a n n o n h a l m á n .
Ezen okmány t a r t a l m á n a k h i t e l e s s é g é t nem vonta, de nem
is vonhatta senki is kétségbe ; mert az első századokban is oly tekin-
télylyel b i r t , hogy midőn a pannonhalmi apátságnak abban foglalt
kiváltságait többen m e g t á m a d t á k , mind a fejedelmek mind a pápá
7
vagy ezeknek követei ez o k m á n y szerint d ö n t ö t t e k . )
A diplomában előforduló „decimatiot" sokan ma is ugy értelme
zik, hogy Somogymegye lakosai a tizedik gyermeket is tized fejében
pannonhalmi apátságnak tartoztak adni. I n n é t a h a g y o m á n y , hogy
pannonhalmi monostor a somogyi gyermektizedből három falut telepíl
vényesített: N y a l k á t , hová a nyalka l e g é n y e k — , R a v a z d o t , hová
ravasz egyének —, V é n e k e t , hová a vén emberek telepíttettek. E v é h
m é n y t Thuróczi (Chr. P. I I . C. X X V I I I . ) H a r t w i k ( E d i t . Pray. p. 126
és Stiltingus (Hist. Duc. H . K a t o n á n á l 720 és köv. lap.) adatai nyoma
Katona is elfogadja.
B á r az idézett írók gyermek-tizedről szólnak, ez állítást elfogad
hatónak nem tartom, mert Thuróczi ezen kifejezése „ d e c i m a s ü b e
r o r u m " nem „ d e c i m a s p r o l i u m " - o t j e l e n t , mintha a csahn
tizedik g y e r m e k é t is tizedül adni tartozott volna, hanem jelent szaba
dost, vagyis oly szolgát, k i némi szabadsággal b i r t ; helyesen jegyz
meg erre vonatkozólag T i m o n ( E p i t . Chron. ad. a. 1001.): „Sanctun
Stephanum non dédisse coenobio i l l i decimas liberorum, idest pue
rorum, nam antiqui H u n g á r i á é Beges per 1 i b e r o s intellexerunt fundoí
liberorum, sive servorum, qui aliquam libertatém consequuti sunt; ui
apparet ex l i b . Décret. S. Ladislai Cap. X X V I I . ubi statuit : Abbatet

7
) Bár sz. István ez alapítvány-levelének h i t e l e s s é g é t nem tagadják,de két­
ségbe vonták és vonják többen annak e r e d e t i s é g é t . Igy M a n s i (Rajnáid egyházi
évkönyveihez irott jegyzeteiben az 1232-ik évhez X X I I I . sz. a.) egyebek közt azon
oldalról támadja meg az okmányt, hogy sz. István 1001-ben nem állíthatta ezt k i
mert ő már 997-ben meghalt. Ezen egyetlen adat elég arra, hogy Mansi különber
is téves állításait cáfolatlanul hagyjuk. — 1779-ben B e n z u r pozsonyi tanácsos
egyik barátjához névtelenül írt levelében ügyekezett e diploma eredetiségét meg­
ingatni. Alkalmul szolgált erre a k i r . táblának 1774-ben azon határozata, mely a
kérdéses okmány értelmében a pozsonyi hid-vám egy harmad jövedelmét a pannon­
halmi főapátságnak itéli. A névtelent elnémították: B a t t y á n y i I g n á c , G á n ó c z y ,
K o l l e r és N ó v á k K r i z o s z t o m (Czinár: Monast. 34. 1.). Ujabb időben Morvának
nagy történésze D u d i k B é d a az okmány gondos és beható tanulmányozása után
szintén elismerte annak eredetiségét. S z á l a y L á s z l ó és H o r v á t h M i h á l y törté­
netíróink szintén ostromolták az okmány eredetiségét; Szalay okadatolás nélkül
intézi támadását, Horváth pedig így nyilatkozik: »Bár az okmány érvényes bizony­
ságul szolgál is arra, mit birt legyen a monostor sz. István adományából, mire nézve
a hagyomány, a tényleges birtoklás és az erről szóló későbbi okmányok semmi kétsé­
get sem hagynak fenn; de nem tekinthető teljes történelmi hitelességű kútfő gyanánt
más — mellékesen érintett, magára az okmányra nézve közönbös tények bizony­
s á g á u l (Századok, I I . évfolyam). Mindezen ellenvetésekre M á t y á s F l ó r i á n felelt
meg beható tanulmánynyal írt akadémiai értekezésében (1869 okt. 4.).
de liberis suis dent Decimationem Episcopis." •— I g y értelmezi a tör­
vény magyarázója is : De liberis, idest emancipatis, sive manumissis."
De ha Timon vagy sz. L á s z l ó törvénye i l y világosan nem szólna is,
maga sz. I s t v á n a pécsváradi monostort alapító oklevelében megma­
gyarázza e szónak „ l i b e r o r u m " vagy „liberis" értelmét. „. . . Monaste-
rium — ú g y m o n d sz. I s t v á n — dotavimus terris, silvis . . . populis tam
liberis, quam servis. L i b e r i s s c i l i c e t d u c e n t i s m i l i t i b u s ,
q u o s s u b t a l e m r e d e g i m u s m i l i t i a m, u t s i f o r t e i n r e g i ­
o n é suboriatur seditio, ad monasteria armata manu concurrant custo-
diam." ( L á s d a pécsváradi a p á t s á g alapító o k m á n y á t Czinár: Monast.
180.1.). Ide vonatkozólag helyesen jegyzi meg t o v á b b á P é t e r f f y :
„ E r a n t ut i n aliis regionibus, s e r v i , ecclesiae et monasteriis obnoxii,
quos episcopi, abbates, rectores pro meritis libertate donarunt. L i b e ­
r o s a Servitute, ministerio domestico primum, dein Ecclesiae addice-
bant, d e c i m u m quemque, prae ceteris meliorem, ab episcopo excolen-
dum et ecclesiasticis oíficiis aptandum pendebant." (Com. P é t . I . p. 29.)
E rövid kitérés u t á n v e g y ü k föl újra értekezésünk fonalát.
A javakkal gazdagon e l l á t o t t kolostor első lakói külföldről j ö t t
bencések voltak ; gyakori s kedves tartózkodási helye volt ez a szent
k i r á l y n a k , k i i t t piheni k i a k o r m á n y z á s n e h é z fáradalmait, i t t g y ű j t
erőt a jövő munkájára, s mint apostol személyesen is ü g y e k e z i k meg­
győződni arról, vájjon a keresztfát, melyet az ősök vérével á z t a t o t t
földbe ő ü l t e t e t t , melyet gondjai verejtékével öntözött, szive melegével
ápolt, — képesek lesznek-e a hegy lakói gyökeresíteni, erősíteni, és
8
gyümölcsöztetni ? ! )
É s midőn látja, hogy a rend tagjai az i m á d s á g és szemlélet mel­
lett a munka és szorgalom emberei, midőn látja, hogy a szellemi és
kézi munka megosztva,- s m í g a durva kedélyeket nemesítik az evangé­
l i u m hirdetése által ; m í g az üldözötteknek menhelyet, a betegeknek
ápolást, az éhezőknek élelmet n y ú j t a n a k ; m í g iskolájukban a vallá­
sosság, erkölcsiség és művelődés m a g v á t hintik az ifjúság szivébe ; m í g
a régi irodalom m a r a d v á n y a i t ós t e r m é k e i t megmentik az enyészettől :
addig erdőket irtanak, a sivatag p u s z t á k a t művelik, a megvetett ipart
és kézi m u n k á t űzik. Ezeket látva, szive — mint egykor őséé a honfog­
fl
laló Á r p á d é e halmon eltelik magas örömmel, magas érzelmekkel. )

8
) Hogy sz. István a pannonhalmi benedekiek erényeiről személyesen is óhaj­
tott meggyőződni, és hogy többször egyik vagy másiknak erényét próbára is tette,
kitűnik sz. Imre életirójának adataiból (Pray p. 89. v.o. Fessier I.köt. 668.és669.1.).
9
) A benedeki apátságok névszerint «die älteste auf dem Pannonberge waren
Wohnplätzc des Arbeitfleisses wie der Gottseligkeit, hielten Schulen, gaben Burg-
 S hogy ez örömét tettekkel is tanúsítsa, a szent halom i r á n t t á p l á l t
kegyeletét megmutassa, — a monostor egyházának értékes kereszteket,
kelyheket, edényeket, r u h á k a t adományoz.
A szent király k e g y é r e a kolostor lakói méltók is valának, mert
a hittérítésen kivül politikai t e k i n t e t b ő l is nehéz, igen nehéz föladat
j u t o t t nekik osztályrészül ; hisz a nemzet zöme azt hitte, hogy az ősi
vallás megszűntével megdől ősi szabadsága, alkotmánya, politikai önál­
l ó s á g a ; azt vélte, hogy a kereszténység, melyet eleinte külföldről j ö t t
szerzetesek terjesztettek, k i v e t k ő z t e t i nemzeti jellegéből. H o g y ennyi
a k a d á l y dacára mégis n é h á n y év alatt majd az egész nemzet keresz-
1 0
t é n y n y é lőn, fényes t a n ú s á g a a h i t t é r í t ő k lankadatlan b u z g a l m á n a k . )
A z o k , k i k részint agg k o r u k , részint a magyarnyelvben való
j á r a t l a n s á g u k miatt a h i t t é r í t é s magasztos müvében kellő részt nem
vehettek, a monostorban ima és az ifjúság oktatása által ü g y e k e z t e k uj
hazájok elismerését kiérdemelni.
A pannonhalmi f e l s ő i s k o l a első volt a hazában, mely sz.
I s t v á n király kegye — és figyelmének t á r g y a vala. E tanoda m á r I s t ­
ván korában nemcsak ügyes m a g y a r h i t s z ó n o k o k a t , hanem
n
í r ó t is nevelt. ) E monostorból és ennek felső tanodájából k e r ü l t e k
k i h a z á n k szent életű első p ü s p ö k e i : A n a s z t á z , Asztrik, Sebestyén, M ó r ,
G e l l é r t és mások. M é l t á n mondhatta t e h á t a történész a pannonhalmi
monostorról : „ H a e c illa domus est, in qua primum i n H u n g á r i a apertu
litterarum palaestra auditae sunt musae patriae latinum loqui ; ex qua
veluti e seminario quodam diviniore ad gubernandum Ecclesiarum cla-
vum transferebantur praesules, i n qua formabantur apostoli, crescebant
1 2
martyres, exercebantur doctores, vivebant Sancti." )
De nem csupán a vallás és szellemi műveltség, hanem az ezekkel

und Dorfgemeinden gewissenhafte Seelsorger, Königen gewandte Kanzler und Staats­

männer, der ungrischen Kirche geistreiche, von zartester Jugend auf zu echten
Priestern erzogene Bischöfe« (Fessier I . köt. 684. és köv. L ) .
,0
) Több történetíró azon állítása, miszerint »nagy akadályul szolgált a keresz­
ténység terjesztésében az, hogy az első hittérítők a magyar nyelvben járatlanok
valanak« — egész átalánosságban el nem fogadható. Mert bár a külföldről jött
szerzetesek és papok egy része nem sajátította el a magyar nyelvet, de bizonyos az,
hogy többen megtanultak magyarul, bizonyos az, hogy a pannonhalmi kolostor isko­
lájában magyar hitszónokok képeztettek (Battyányi : Vita S. Gerardi. Kerékgyártó :
Magyarorsz. tört. I . köt. 66. 1.).
H
) Kerékgyártó ; u. o.
12
) Thuróczy: Hung. S. C. R, 122.
karöltve j á r ó anyagi jólét is örvendetes h a l a d á s n a k indult Pannonhal­
mán és k ö r n y é k é n a benedekiek közreműködése folytán.
A z iparnak és kereskedelemnek első székhelyei szintén Pannon­
halma és a többi benedeki a p á t s á g o k valának. P a n n o n h a l m á n m á r a
kolostor építésének ideje alatt v a l á n a k : fazekasok, m o l n á r o k , ácsok,
timárok, sütők, kovácsok, csizmadiák, asztalosok, ötvösök, k e r é k g y á r t ó k ,
1 3
üvegesek stb. ) k i k valamint a földművelők árucikkeiket a kolostorok
és templomok közelében, — hová ünnepnapokon nagy n é p t ö m e g g y ű l t
össze, — cserélték k i , vagy a d t á k el, s igy megvetek alapját a vásá­
1 4
roknak (vásárnapok) ) .
H á t r a van m é g , hogy a gyógyászatnak M a g y a r o r s z á g b a n t ö r t é n t fej­
lődéséről is megemlékezzem. A t ö r t é n e l e m kétségbevonhatlan okmányai
tanúsítják, hogy a benedekiek alapítója : Sz. Benedek — szerzete tag­
j a i t az ima, t u d o m á n y és földművelés ápolásán kivül a gyógyászattal
való foglalkozásra is kötelezi ; való az, hogy t ö b b montecassinói bene-
d e k r e n d ü a p á t : mint Bartaruci, I I . Alphanus és Desiderius hírneves
gyakorló orvosok v a l á n a k ; igaz az, hogy a montecassinói kolostor
b e t e g á p o l d á v a l és fürdőszobákkal is b i r t . A z I t a l i á b a n alapított s
E u r ó p a t ö b b országában meghonosult benedekrend tagjai a g y ó g y á ­
szatot buzgón g y a k o r o l t á k . I g y az angol bencések iskoláiból m á r a
V I I . században jeles orvosok k e r ü l t e k k i ; N a g y - K á r o l y császár a ben­
cések p é l d á j á t k ö v e t t e , midőn t a r t o m á n y a i b a n kolostori és k á p t a l a n i
iskolákat alapított, melyekben a gyógyászat egyike volt a legfontosabb
tantárgyaknak.
H o g y a m a g y a r o r s z á g i benedekiek m á r szent I s t v á n k o r á b a n
g y ó g y á s z a t t a l foglalkoztak, k i t ű n i k a pécsváradi a p á t s á g alapítóleve­
léből, melyben a k i r á l y négy betegápolót és hat fürdőszolgát ajándékoz
1 5
a kolostornak. )
„Midőn a p o g á n y magyar a kereszténység zászlója alá szegődött,
a kolostor t e m p l o m á b a n végzendő imája előtt a j á m b o r a t y á k kívánal­
m á r a és j a v a s l a t á r a fürdés által testi szennyeitől is megszabadult. Ez
életrendi eljárás e m b e r b a r á t i ajánlata eredményezte, hogy a magyar
testi bajai enyhítésére szintén a rend e t é r e n ügyes tagjait kereste föl.
Szóval : a keresztény magyar azon helyen, hová imádkozni ment, fürdött
és testi betegségeiben is orvosoltatott. I g y t e h á t valóban mondhatjuk,
miszerint a Monte-Cassinóról P é c s v á r a d r a (s bizonyára Pannonhal-

J3
) Fessier I . köt. 604. 1.
»*) Fessier I . köt. 609.1.
15
) A pécsváradi apátság alap. levele. Czinár : Monasteriol.
m á r a is) á t t e t t bencések voltak h a z á n k b a n a gyógyászat legelső
1 6
apostolai." )
A vallás és t u d o m á n y ez apostolai közöl többeket a k o r m á n y ­
tanácsba és törvényhozásba is m e g h í v o t t I s t v á n k i r á l y u n k ; valamint
felhatalmazta őket a birtokaikon lakók fölött — halálos Ítélet k i v é t e ­
1 7
lével — b á r m i végzések hozatalára. )
I s t v á n a honalapító halála u t á n fölmerült zavarok közt az 1044-ben
t ö r t é n t ménfői csata u t á n Pannonhalma is sokat szenvedett, részint a
megvert s Pannonhalma felé visszavonuló magyar —-, részint a diadal­
masan előrenyomuló n é m e t csapatok által ; azonban a kolostor ekkori
zaklatása, kirablása csak előjelenete vala azon borzasztó eseményeknek,
melyeket az 1047-ik év hozott.
„Öljétek meg a püspököket, papokat, szerzeteseket; d ú l j á t o k föl
az egyházakat, irtsátok k i a kereszténységet" e szavakat h a n g o z t a t t á k
Vatha és társai, k i k a pogányságot visszaállítani ügyekeztek. A bősz
t ö m e g vérszomjjal teljesítette a kiadott parancsot. A romboló viharnak,
mely az egész hazán átvonult, annyival i n k á b b k i volt téve Pannonhalma,
mert a S z é k e s - F e h é r v á r r ó l Mosonyba futó P é t e r és üldözői i t t mentek
keresztül, s ezen tértek vissza. A kegyetlenség, melylyel a pannonhalmi
monostor szerzeteseit legyilkolták, a rombolás, melylyel a kolostort föl­
d ú l t á k azért is irtózatosabb vala, mert t u d t á k , hogy e magaslatról
terjedt el l e g i n k á b b a kereszténység világa, melyet most kioltani
1 8
akartak. )
H a n g z a n é k - e magyarnyelv K á r p á t o k t ó l A d r i á i g , élne-e nemze­
t ü n k a négy folyó között, ha szánandó p o g á n y őseinknek sikerül a
kereszténységet k i i r t a n i ? !
A vihar elvonulta u t á n a kolostor életben maradt apátja az erdőkbe
vagy övéikhez m e n e k ü l t benedekieket maga köré g y ű j t ö t t e , s az ideig­
lenesen, rögtönözve é p í t e t t k u n y h ó k b a helyezte el ; fáradhatlanul mun­
k á l t a k ezek a kolostor fölépítésén, mely azonban, minthogy javaik a
zavargások alatt elkoboztattak, kimondhatlan nehézségek leküzdése
1 9
u t á n t ö r t é n h e t e t t csak meg. ) Hogy a kolostort jövőre hasonló pusz-
lfi
) Linzbauer Ferenc t r . egyet, tanár értekezése a ^Gyógyszerészeti hetilap«
1872. folyamának 10-ik számában 152. lapon.
17
) Fessier I . köt. 692. 1.
18
) Péterffy .- Const. Eccl. sub Andrea I . Rege. I . p. 11.
19
) Beel Mátyás állítása szerint léteznek I . Endrétől okmányok, melyekkel a
pannonhalmi monostornak sz. Istvántól nyert kiváltságait megerősíti és szenvedett
veszteségeit pótolja (Beél kézirata az esztergomi érseki káptalan könyvtárában:
Győrmegye, 10. §.). I l y okmányokra megvan a valószínűség, de mi azokat nem
ismerjük.
tatásoktól megmentsék, valószínűleg fallal v e t t é k körül, m i t annál k ö n y -
nyebben tehettek, mert I Endre, I Béla, Salamon és Géza hasonló
kegyelettel viseltettek Pannonhalma iránt mint Szt. I s t v á n .
Sz. L á s z l ó alatt a kolostor visszanyerte régi fényét, folytathatta
üdvös működését. Ugyanis a szent király, hogy a kolostor lakóit
magasztos hivatásuk g y a k o r l á s á b a n akadályozó anyagiak fáradságos
megkeresésétől megkímélje, mindazon javakat, melyeket egykor sz.
I s t v á n a pannonhalmi monostornak adományozott, — visszaadta, meg­
20
erősítette és ujabbakkal t e t é z t e ; ) miáltal azt eszközlé, hogy a főiskola
2 1
ismét m e g n y í l t , az ipar és nemzetgazdászat v i r u l n i kezdett. ) Szent
L á s z l ó 72 kötetből álló — akkori időben r e n d k i v ü l i — k ö n y v t á r ado­
mányozása által megvetette alapját a mai nagyszerű pannonhalmi
2 2
k ö n y v t á r n a k . ) Igen valószinü, hogy a szent helyen, hol több ízben
2 3
megfordult, hol az ország nagyjaival országgyűlést tartott, ) melyet
24
I V . H e n r i k német császárral való találkozása helyéül k i t ű z ö t t , ) —
2 5
maga és utódai számára k i r á l y i lakot emelt. )
Sz. László halála u t á n majd egész nyugot mozgásba j ö t t . A szent
földre tóduló keresztes hadak fegyelmezetlen előcsapatai igénybe
vették K á l m á n magyar k i r á l y éberségét, hősiségét, k i P a n n o n h a l m á r ó l
szemmel és fékentartá vagy szétveré a szent céljokról megfeledkezett
rabló tömegeket. A rendezett főhadtest vezérét, a középkori lovagiasság
e s z m é n y k é p é t : Bouillon Gottfriedet K á l m á n pannonhalmi palotájába
hívta meg, hogy i t t az ország főrendjei jelenlétében Gottfrieddel és
kiséretével a keresztes hadseregnek az országon miként való á t v o n u l á ­
2 6
sáról tanácskozzék. )
A tudományos képzettsége u t á n „KÖnyves"-nek nevezett K á l m á n

20
) Pannonhalmi levéltár Caps. 2. A. R. — Czinár; Monasteriologia, 35. lap.
Fejér: C. D. I . k. 482. 1.
2 1
) Sz. László sütök, esztergályosok, kovácsok és minden másféle kézművesek
számára szállásokat adományozott. Lásd »az árpádkori térkép igazolásáéban egye­
bek közt » C h i m u d i « és »Olsuk« helyeket,— valamint »a megye helytörténetében*
N y a l k a s egyéb helységeket. — S z e r k .
22
) Czinár : Monast. 14. 1.
23
) »Temporibus piissimi Regis Ladislai omnes nos regni optimates in Monte
Sancto conventum fecimus.« Deer. R. L . I I .
24
) Fessier I . köt. 492. és köv. 1.
25
) Fessier I . köt. 520. lap. Igen megbizható forrásból merítettem, hogy a
müncheni könyvtárban van Pannonhalma régi rajza, melyen a királyi palota a kolos­
tor éjszaki részén — a mai könyvtár helyén — van jelelve.
26
) Fessier I . köt. 520. lap. V. ö. »az árpádkori térkép igazolásában" P a n n ó ­
n i a helyet, 482. lap. — S z e r k .
— k i mint apostoli k i r á l y az egyházi fegyelem tekintetében több zsina­
tot tartott, — nem volt, de nem is lehetett mostoha Pannonhalma
2 7
iránt, és b á r ezt némi anyagi előnyeitől megfosztotta, ) de a n n á l
nagyobb m é r t é k b e n emelte szellemileg, ugy annyira, hogy a pannon­
halmi iskola alatta érte el — a kor haladásához m é r t virágzásának
tetőpontját.
E virágzás nem tartott hosszú ideig ; a monostor ugyanis nem­
sokára minden melléképületeivel lángok m a r t a l é k a lett. D á v i d apát a
monostort újra fölépítette, a templomot bővítette, és Felicián eszterg.
érsek által felszenteltette. Ezen egyházi ü n n e p é l y e n I I . Béla k i r á l y is
2 8
jelen volt, ) k i ez alkalommal föld- és egyéb adományokon k i v ü l h é t
2 9
sószállító v á m m e n t e s hajót is adott a monostornak. )
I I . Géza 1142-ben a K á l m á n ós fia I s t v á n által elvett halászatot
3 0
adta vissza a kolostornak. )
Ez idő óta nemcsak a királyok, hanem egyesek is adományoznak,
vagy végrendetileg h a g y o m á n y o z n a k a monostornak és pedig jelen­
t é k e n y birtokokat. I g y 1146-ban H e n r i k gróf neje Chutust ( A p á t h i
31
puszta Zala megyében) ajándékozta a monostornak; ) ugyanezen évben
Furco a t h á t i pusztát, és ha leánya magtalanul halna el, Vamma p u s z t á t
3 2
is a kolostornak hagyományozza ) . 1157-ben Volfer gróf G ü s s i n g
( N é m e t u j v á r ) ura a G y ő r k ö r ü l fekvő Dunaszigeten, — mely szintén
az ő birtoka vala, — a bold. Szűz t i s z t e l e t é r e monostort é p í t e t t , s e
monostort a pannonhalmi a p á t h a t ó s á g a alá helyezvén, az említetteken
k i v ü l a szerzetesek e l t a r t á s á r a P o d g r á d , Csegge, s Giormoth p u s z t á k a t
3 3
adta a monostornak ) . Adalbert — I I . Géza k i r á l y n a k Roger siciliai
k i r á l y h o z k ü l d ö t t követe — azon esetre, ha utazása közben elhalna,
Philes, Druck, Svesla és Heulichin p u s z t á k a t Jakkal e g y ü t t és minden
3 4
könyvét végrendeletileg a kolostornak hagyja ) . 1172-ben K o n r á d
I I I . I s t v á n k i r á l y j o b b á g y a Hecze és Sison p u s z t á k a t és a Mesui sző­
3 5
lőket hagyományozza a sz. m á r t o n i egyháznak. )

27
) Hogy Kálmán és fia István a pannonhalmi bencések jövedelmeiből a halá­
szatot elvonták, kitűnik I I . Géza okmányából. Fejér: C. D. I I p. 117.
28
) Fejér: Cod. Dipl. I I p. 87.
29
) Fejér: Cod. D. u. o. Rupp: Magyarország helyrajzi tört. I . köt. 445. 1.
30
) Fejér: Cod. D. I I . p. 117.
31
) Pannonhalmi levéltár Caps. 5. Czinár: Monast. 64.
32
) Fejér-. Cod. D. u. o. Czinár: Monast. 65.
3 3
) Pannonhalmi levéltár. Czinár : Monast. 66.
34
) U. o.
85
) Fejér: Cod. Dipl. I I . p. 185. 186. Ezen, valamint a későbbi időkben, neve­
zetesen: 1240., 1258., 1260., 1262., 1267., 1271-ik évben részint egyesek által adoma-
 Ezen adományozások fényes tanúbizonyságai azon kegyeletnek,
mely Pannonbaima i r á n t a nemzet szívében é l t ; s m í g e földi javak
egyrészről a szerzeteseknek a becsületes megélhetést biztosították,
másrészről az Önművelődést és haladást a szellemi téren is nagyban
előmozdították. Azonban a bekövetkezett országos mozgalmak: az
I s t v á n o k , I m r e és Endre egymás ellen viselt harcai m e g i n g a t v á n a
személy- és vagyonbiztonságot, a szerzetesek, hogy birtokaikat megvéd­
hessék, könyv helyett kardot forgattak, k a t o n á k a t toborzottak és tartot­
3 6
tak. ) . E zavarok között a birtokaik megvédésére utalt szerzetesek
t e h á t a szellemiekkel nem foglalkoztak ugy mint kellett volna. Ehhez
j á r u l t , hogy többen nem azért lettek szerzetesek, hogy a lelkészi teen­
dőket végezzék, az ifjúságot neveljék, hanem azért, hogy a k a t o n á k
á l t a l v é d e t t kolostor falai között nyugalmas, gondtalan tunya életet
é l j e n e k ; minek eredménye l ő n , hogy a g y á m - k a r o k , melyek az
ifjúságot j á r n i t a n í t á k , m e g g y e n g ü l t e k , a fegyelem és t u d o m á n y tiszta
forrása megzavarodott, s a kolostorban az ö n m e g t a g a d á s t féktelenség,
az alázatosságot kevélység, az engedelmességet fejetlenség v á l t o t t a föl,
főnökben ugy mint alattvalókban. A pannonhalmi a p á t o t ez időben

nyozott, részint a szerzet által vett birtokok, valamint az ez előtt úgy később adott
királyi adományok minő viszontagságokon mentek át? hogyan? mikor? és k i k vették
azokat el a szerzettől? vagy hogyan szerezte ez azokat vissza? — mindezt tér szűke
miatt elősorolnunk nem lehet.
3 6
) A Volfer által Pannonhalmának adományozott Németujvárt Demeter gróf
minden áron el akarta foglalni; később I I I . Béla azon ürügy alatt, — hogy az
Ausztria és Stájer ellen határvár legyen — lefoglalta; ezért utóbb I V . Béla 1243-ban
Vágujhelyt adta a pannonhalmi monostornak. (Tom. Op. I V . in Hist. Cttus Nitriensis
Parte special! Membr. I V . Sect. I . in descript. Vágujhely oppidi pag. 462. et reg. —
4
Beél kéziratából 11. §.; továbbá Fejér: Cod. Dipl. / pag. 116.). Azért hoztuk föl ez
3

adatot, mert a Monasteriologia nagy tudományú Írójának azon állításától: hogy

Németujvárt I I I . Béla vette el — eltér; pedig, bár Beél a Fejérnél is előforduló
eredeti okmányokra hivatkozik is, mégis szerintem Czinár Mórnak van igaza, mert
az általa a Monasteriologia 244. és 245. lapján szintén eredeti okmányokból fölhozott
adatokat kétségen kivül helyezi I I I . Honoriusnak I I . Endréhez intézett levele,
melyben írja: ,, . . . eclesiam in monte Quizin (Güssing) postmodum clare memorie
B. (Béla) rex p a t e r t u u s pro munitione recepit." (Lásd Theiner T. I . 53. lap.
C X I I L ) . Eszmerokonságnál fogva fölemlítjük, hogy Németujvár nem adatott vissza
a
a pannonhalmi monostornak, s így téves Fejér Cod. D i p l . / 107. lapon közlött
?

I V . László okmányának e kivonata: A . Ch. 1243 (1273 helyett) Idem Ladislaus

C a s t r u m Kissen, Németujvár, a patre tuo Stephano abalienatum monasterio S. Mar­
tini de Monte Pannóniáé reddit. Miért téves e kivonat? Azért, mert az okmányban
egy szóval sem említtetik Kissen visszaadása, hanem az 1263-ban Kyssenért cserélt
helyek adományozása megerősíttetik.
I I I . Ince p á p a azért, mert Imre törvényes k i r á l y ellen E n d r é v e l
szövetkezett, R ó m á b a idézte, s a lázadásban vett tettleges részvétele
3 7
bebizonyulván, apátságától megfosztotta. ) Nem csoda, hogy i l y ese­
mények miatt a kegyelet, mely k i r á l y a i n k s a nemzet szivében Pannon­
halma i r á n t élt, — t ü n e d e z n i kezdett.
Ideje volt, hogy a p á t t á oly férfiú választassák, mint U r i á s ,
kiben a szerzetes alázatossága és jámborsága, a katona hősisége, az
államférfiú bölcsesége és a főnök erélye összpontosult. E ritka t e v é ­
kenységű apát a meglazult fegyelmet helyreállítván, a pannonhalmi mo­
3 8
nostor egyházi és anyagi jogainak védelmére síkra szállt. . ) A k ü z d e ­
lemből diadalmasan kibontakozva, m i u t á n látta, hogy a monostor
perjele és konventje az általa"kitűzött nemes irányban haladni elég aka­
rattal bir, I P Endre k i r á l y t a szent földre követte, honnét visszatérvén
a m á r régebben leégett egyház és kolostor helyreállítására fordította
fő gondját. A z általa ujjá alakított egyház felszentelése a legnagyobb
ünnepélyességgel ment végbe 1225-ben, a k i r á l y és második neje, vala­
mint sok magyar főúr jelenlétében. E z u t á n nemcsak apáti j o g h a t ó s á ­
gának, hanem a monostor anyagi birtokainak megerősítése v é g e t t is a
pápához fordult, kérvén őt, hogy a sz. László óta részint a k i r á l y o k
részint egyesek által a monostornak adományozott és meglevő valamint
a zavaros időkben b á r k i által igazságtalanul elkobzott javakat a király
által visszaadassa és megerősíttesse. I X . Gergely p á p a erre egy b u l l á t
adott k i , melyben a pannonhalmi monostor birtokait, az U r i á s a p á t
3 9
által személyesen fölterjesztett okmányok n y o m á n elősorolja. )
Nemsokára ezután közeiedék a vihar, mely hazánkat annyira
földúlta. U r i á s a p á t midőn hallotta, hogy a t a t á r h a d M a g y a r o r s z á g felé
tart, — midőn látta, hogy a véres kard körül hordoztatik az országban*
midőn tapasztalta, hogy a vitéz ősök elfajult ivadékai dacból vagy
gyávaságból k i t é r n e k a vad csorda elől, különösen midőn a nádor m ë g -
veretésének és a szerencsétlen sajói ütközetnek hírét hallotta, — t ö r -
hetlen buzgalommal fáradozott a monostort védelmi állapotba helyezni.
Béla a F r i d i i k t ő l aljas módon megfosztott szegény futó király kíséreté­
vel Pannonhalma alatt pihent meg, s ennek apátjától 800 m á r k a ezüstöt
4 0
vett föl. ) A menekülő király távozta u t á n a t a t á r o k Pannonhalma

") Czinár: Monast. 68.

3 8
) 1211-ben Sala földjét (ma Deáki Pozsonyvárm.) tüzpróba által szerezte
3 1 0 0
vissza. Fejér: C . D. /,. -
39
) Theiner 101. Nr. C L X X V I . — Czinár: Monast. 73. 1.
40
) Czinár: Monast. 78. 1. — Beél kéziratában pedig: »800 marcas puri auri«
s ez adatot Beél »ex regio diplomate aurea bulla praemunito« vette. Szalay is arany-
 att termettek, s ezt ostromolni kezdették. Kétségtelen, hogy e veszély­
en a fallal körülvett pannonhalmi monostornak nem csupán a szerze­
t e k , hanem a környék lakói is védői valának, kikbe lelket, bátorságot a
arcias és már a szent földön is csatázott apát öntött. De bár hősiesen
i kétségbeesetten k ü z d ö t t e k is, a várat meg nem védhetik vala, ha csak
s ezt ostromló t a t á r h a d Béla üldözésére a vár alól el nem vonul. Esz-
srgom, Székesfehérvár és Pannonhalma kivételével t u l a D u n á n nem
3lt vár, melyet a mongolok be nem vettek, romba nem döntöttek
:>lna, — úgymond Szalay. „Az áhitatos hazafiak ugy vélekedhettek,
ogy ama három hely elől I s t v á n árnyéka, k i azokat műveivel és
4 1
alálával felszentelte, — riasztá vissza a mongolt." )
B á r P a n n o n h a l m á t a mongolok nem vették be, ez mégis igen
lkat szenvedett ; mert az ostrom által épületei megrongálva, környékén
:vő javai elpusztítva, messzebb fekvő birtokai földúlva vagy elfoglalva,
nagy éhség által — mely a tatárpusztítást követte, mindene föl­
élesztve lőn.
A földúlt hazába visszatért király, m i u t á n az ország átalános
yomorát enyhítette, a vérző sebeket behegesztette, megemlékezett
'annonhalmáról is, mely neki a veszély napjaiban segélyt nyújtott,
4 2
[ét okmányában kegyelettel emlékszik meg a kolostorról, ) melynek
még nagyatyja által elvett s eddigelé nem pótolt N é m e t u j v á r é r t s a
eki adott 800 márka ezüstért Pothorovics, Vágujhely, Szerdahely és
jubon helyeket —, a pannonhalmi monostor által szerzett és várrá
lakított Szigligetért (a Balaton mellett) pedig három falut adományo-
ott; továbbá a monostor j a b b á g y a i t (populos) a fő-és albirák hatósága
lói kiváltságolta, mely kedvezményt fia István, midőn uralkodása
:ezdetén „devotionis causa" P a n n o n h a l m á r a j ö t t , valamint később I V .
4 3
zászló is megerősített. )
Azonban b á r V . István, I V . L á s z l ó és I I I . Endre királyokban ( k i
Táápot és Sz. Miklóst adományozta a monostornak), az elismerés és bőke-
iiség a szent halom iránt nem h i á n y z o t t : de az idő mostoha viszonyai
uiatt az ő általok, de még elődeik által adományozottakat sem t u d t á k
; monostornak biztosítani. Ugyanis grófok, bárók, nemesek és pártosok
,z egyház v a g y o n á t csak ugy — vagy t á n m é g inkább fosztogatták,
nint a m á s é t ; miért Hermann apát látván azt, hogy az országban

ól szól (2. köt. 48. lap). Ezek ellenében Czinár állítása mellett maradunk, ki I V .
Bélának Pannonhalmán őrzött eredeti okmánya után indul.
41
) Szalay: I I . köt. 50. 1.
4!
) Czinár : Monast. 37. 1.
43
) Czinár : Monast. 84. 1.
Györmegye és város egyet, lcirása Qö
 igazságszolgáltatást nem v á r h a t , V I I I . Bonifác pápához fordult, 1
az apát kérelmére az esztergomi érseket bizta meg, hogy a fosztogatc
kat itélő széke elé idézze, s ha máskép nem, egyházi fenyíték áltí
kényszerítse az elvettek visszaadására.
A pápa e felszólalásának alig volt eredménye; mert különösen a
Á r p á d - h á z kihalta u t á n fölmerült pártoskodások alatt a személy- é
vagyon biztosság oly mélyen sülyedt, hogy a monostornak majd mindé
4 4
birtoka elfoglaltatott. )
' A n é h á n y évig t a r t ó pártviszály a pannonhalmi benedekiek sora
nagyon m e g r i t k í t o t t a ; azonban I . K á r o l y koronáztatása u t á n , (melye
4 5
a pannonhalmi apát jelen v o l t ) , ) habár nem is régi fényében áldáso
működését a monostor ismét megkezdhette és folytathatta ; b á r tagja:
k i k igazságtalanul elvett javaikhoz ekkor sem juthattak, a hivek ala
4 6
mizsnájából t e n g e t t é k életöket. ) .
Nagy Lajos alatt a monostor javainak visszaszerzésében fáradoz
e m u n k á b a n nagy erélyt fejt k i Szigfrid apát, k i t Lajos udvari káplá
n y á n a k nevez, s kinek esedezésére a nagylelkű király azon rendelete
adja k i , hogy a pannonhalmi monostor javainak b á r k i által — ha bá
az apát beleegyezésével, de a k i r á l y megerősítése nélkül — történ
elidegenítése, cserélése vagy lekötése semmis, érvénytelen. 1358-bai
K l á r a , K a t a l I s t v á n leánya a Bársonyos mellett fekvő „hosszutelek'
földet m a g á n a k akarván megszerezni, Szigfrid a p á t a legerélyesebbei
ellenszegült, és a bíróság k í v á n a t á r a átöltözvén, övét megoldotta, i
mezítláb azon kor szokása szerint földet hintve fejére, két nemessé

**) »III. Endre halála után magtalan özvegye Ágnes odahagyta az országo
anélkül, hogy atyja a római császár egyebet követelt volna számára, mint hitbérénei
(Pozsonymegyének) további birtoklását.* Igy Szalay, 2. köt. 123. lap. A külföld
történetírók, s ezek után Fessier ( I I . köt. 736. 1.) azt állítják, hogy Ágnes bebörtö
nöztetett; kiszabadítására atyja Landenburg Hermann vezérlete alatt nagy serege
küldött, az ez által megmentett özvegy királyné a königsfeldi monostorban apacs
lett. Beél Mátyás említett kéziratában (§. 15.) azt állítja, hogy ez alkalommal Szent
Márton hegye is ostromoltatott, vagy tán be is vétetett. Állítását, — melyről haza
történetíróink és krónikáink mélyen hallgatnak — külföldi irókra alapítja; így: ír
história Ducum Styriae: Rebus Alberti I.p. 149.; —Lazius: Geneol. Austri. comment
libr. 2. p. 202. ; és Gerhardus de Roo Hist. Austriacae libr. I I . p. 70. — De mindezel
után méltán kérdezhetjük, vájjon a »S. M a r t i n i monte obsesso vagy expugnato«
kifejezés alatt nem a pozsonyi sz. Márton dombja értendő-e? és nincs-e Fesslernei
igaza, ki azt állítja: »Vor allem belagerte und eroberte er (Landenberg) das Sancl
M a r t i n s S c h l o s s bey P r e s b u r g « ? (Fessier 2. köt, 736 L ) .
«) Fejér: Cod. Dipl. V I I I . 1. p. 335.
4e
) Czinár: Monast. p. 86. Később I . Károly I V . Béla adományozását megerő­
sítette. Fejér: Cod. Dipl. 11. pag. 429. Katona: V I I I . 1. p. 329.
egesküdÖtt, hogy a pör alatt levő föld emberemlékezet óta sz. M a r ­
ri egyházáé volt. E n n é l fogva Lajos k i r á l y neki itélte azt oda.
Hasonló eskületétellel szerzett vissza Szigfrid több helyet, eszkö-
lt k i h a t á r - m e g á l l a p í t á s t , É r d e m e i é r t szerzetes alattvalói m á r v á n y
remiéket állítottak neki, mely m á i g l á t h a t ó a pannonhalmi székes-
;yházban.
A z anyagi birtokok nagy részének visszaszerzése által a fegyelem,
d o m á n y és nevelés ü g y e uj lendületet nyert; V . Kelemen és különösen
I I . Benedek p á p á k n a k a bencés apátságokhoz a szerzetesi élet reform­
ra, a t u d o m á n y o k művelésére vonatkozó rendelete nem maradt ered-
4 7
ény nélkül. ) A kolostori iskolák valamint külföldön, ugy hazánkban
48
visszanyerték régi fenyőket. )
M á r i a királynő a pannonhalmi ős monostor apátját k i t ü n t e t é , ezt a
49
agyarországi összes benedekrend főnökének (praesidens) c í m e z v é n . )
1383-ban I s t v á n a p á t a konvent beleegyezésével F ü s s helységet
Komárom vm.) hozzátartozandóságával h é t füssi j o b b á g y férfi ágának
iséges szolgálatokért adta, azon kikötéssel, hogy a hadsereghez egy
gézzel utazzanak, vagy h á r o m m á r k á t fizessenek, az a p á t n a k •— ha
l y s é g ö k ö n átmegy, az illő tiszteletet megadják, s hogy az ő p o l g á r i
5 0
rvényhatósága alatt legyenek. ) E tényen alapult a pannonhalmi
apátnak 1848-ig azon joga, hogy F ü s s ö n nem nemesekből is nevez­
t e t i praedialis — hűbéres — nemeseket, kiknek főispánjuk ő vala.
A Zsigmond u r a l k o d á s á n a k első éveiben fölmerült viszályok és
ilháboruk csekély — s ugy szólván semmi kedvezőtlen hatással sem
I á n a k a kolostorra ; Zsigmond ugyanis 1393-ban kiadott o k m á n y á b a n
5 1
benedekieket átalában minden tekintetben példásaknak mondja ; )
csakis i l y kedvező k ö r ü l m é n y e k mellett t ö r t é n h e t e t t , hogy a pannon-
5 2
dmi a p á t s á g jogos birtokait visszaszerezvén és kellően kezelvén, )
kolostor évi jövedelme a győri vagy veszprémi p ü s p ö k s é g j ö v e d e l -
ével fölért ; m i k i t ű n i k abból : mert a monostor ugy mint az említett
ispökségek ötven lándzsást tartoztak Pozsony v á r á n a k védelmére

i ' ) Fessier I I I . köt. 1062. 1.

8
* ) Fessier I I I . köt. 1066. 1.
49
) Czinár-. Monast. 93. 1.
5 0
) Pannonhalmi levéltár. Caps. 37. D. Czinár: Monast. u. o.
5 1
) Pannonh. levéltár. Caps. 33. R. Czinár-. Monast. 38. 1.
52
) Der Mönche landwirtschaftliche Betriebsamkeit zeigte weltlichen Herren
i-s Mittel, wodurch sie ohne gegenseitige Befehdung und Raub mit geringerer
efahr und gewisserm Vortheile ihren "Wohlstand gründen könnten, stb. Fessier
I . köt. 1044. és köv. 1.
tartani. ( K é s ő b b a X V . század végén Pannonhalma fél bandérium
vagyis 200 lovas k a t o n á t tartozott kiállítani.)
A következő 70 év alatt, midőn apátok helyett k o r m á n y z ó k ( G
bernator) és helytartók (Administrator) álltak a monostor élén, a sze
zetesek száma igen megfogyott, a hitélet elhalványult, az iskola cs;
névleg állott fönn. E bajok orvoslására Hunyadi M á t y á s üdvösen inté
kedett ugyan, azonban a nagy király halála u t á n beállott fejetlens
a kolostor lakóira is elragadt, k i k a szerzetesi fegyelemmel mitse
törődtek, az isteni tisztelet gyakorlatában hanyagok, az ifjúság nevel
seben és t a n í t á s á b a n annyira könnyelműek valának, hogy a politik
ü g y e k b e n gondatlan I I . Ulászló szokatlan erélylyel lépett föl a szerz
tesi élet újjáalakítására. Tholnay M á t é t — a kancellária jegyzőjét
nevezte k i 1500-ik évben pannonhalmi apátnak, k i ritka buzgalomra
ü g y e k e z e t t részint királyi, részint pápai tekintélylyel nem csupán
pannonhalmi, hanem az egész országban létező benedekrendiek alás
lyedt fegyelmi és műveltségi állapotát megjavítani, s a kolostori élet
— ugy mint ez sz. I s t v á n és László alatt díszlett — helyreállítar
Tholnay M á t é — m i u t á n P é t e r szt. széki követ az ő kérelmére elrei
delte, hogy „a pannonhalmi monostornak a l á v e t e t t apátok harmadévei
k i n t k á p t a l a n - g y ű l é s r e megjelenni tartoznak, és pedig a szt. mártó:
apát á l t a l az engedelmetlenekre szabott egyházi fenyíték terhe alat
s hogy ő neki (a pannonh. a p á t n a k ) és utódainak a rend szabályai érte
mében engedelmeskedjenek," — 1501-ik évben P a n n o n h a l m á n kápti
lant tartott, melynek Örökös elnöke (Praesidens perpetuus) a pannoi
halmi a p á t lőn. E káptalanból a király és az apostoli sz. szók, valamii
a benedekrend részéről visitatorok k ü l d e t t e k k i , hogy a benedei
a p á t s á g o k a t meglátogassák, a szerzetesek életéről tudomást szerezve
rendetlenkedőket megfenyítsék. Azonban ezen eljárásnak csekély erec
mónye lőn, mert az apátok és szerzetesek sem a szerzetesi r u h á t hoi
dozni, sem életöket megjavítani nem akarták, az egyházi büntetess*
való fenyegetést föl sem v e t t é k ; azért M á t é pannonhalmi apát a királ)
hoz fordult, k i Bakács T a m á s esztergomi érseket és bibornokot utas
totta, hogy M á t é n a k a szerzetesi élet és fegyelem h e l y r e á l l í t á s á r a célz
nemes törekvésében segédkezet nyújtson, s azon apátokat, k i k engede'
meskedni nem akarnak, javadalmaiktól foszsza meg; ugyanezt rendeli
a p á p a is. Azonban T a m á s érsek a k i r á l y és pápa ezen u t a s í t á s á t ol
csekély figyelemre méltatta, hogy az ő j o g h a t ó s á g a alá tartozó bem
dek-rendi apátoknak a szerzetesi élet reformját célzó k á p t a l a n b a val
menetelt eltiltotta. M á t é a p á t emiatt őt a p á p á n á l bevádolta, s iga2
ságos ü g y é t a hatalmas bibornok ellen megnyerte.
 M á t é pannonhalmi apátot a szerzetesek fegyelmét és műveltségét
jáalakító törekvésében a világiak (többek közt Zápolya J á n o s ) is
ánozták. A m é g jobb lelkű benedekiek nyolc kolostora pedig a
,nnonhalmi monostorban 1512-ben M á t é elnöklete alatt tartott k á p ­
lánban egyesült a valódi szerzetesi élet visszaállítására.
A király, hogy a fegyelem folyton fönntartathassék, a pannon-
dmi apátot a magyarországi összes benedekiek f ő a p á t j á v á óhaj-
tta tenni, s ez óhajának megvalósítását s ü r g e t t e a pápánál. A pápa
> 14-ben teljesítette Ulászló k i v á n a t á t , s a pannonhalmi apátságot
• a p á t s á g r a emelte, ennek apátját pedig a magyarországi benedek-
ndi összes monostorok valóságos f ő a p á t j á v á és p r í m á s á v á tette,
n egyes pontok e nevezetes bullából :
A szt. mártoni monostor feje a magyarországi összes benedekrendi
onostoroknak ; annak apátja a f ő a p á t címével és tisztével b i r ; a fő-
Dát összehívhatja a m a g y a r o r s z á g i összes benedekrendi apátokat, és
alök háromévenkint egyetemes k á p t a l a n t tarthat; a pannonhalmi
ionostól* és ennek szerzetesei a monte-cassinói monostor vagy congre-
atio kiváltságaival birnak, a nélkül hogy abba bekebelezve volnának ;
gyanazon monostor és ennek apátja, konventje, szerzetesei, plébánosai,
Időzárai, jobbágyai, alattvalói stb. M a g y a r o r s z á g egy érsekének vagy
üspökének sem — hanem k ö z v e t l e n ü l az apóst. szt. széknek és a
5mai p á p á n a k vannak a lelkiekben alávetve; a monostornak j o b b á g y a i t ,
zolgáit és alattvalóit ő felségén kivül a főapátnak és konventjének
eleegyezése nélkül senki más nem vonhatja ítélet alá p o l g á r i ugy mint
ü n ü g y e k b e n . — stb *)
Ezen nagy horderejű okmány véget vetett azon káros visszaélés-
.ek, melynél fogva több tizeden á t csupán kormányzók és h e l y t a r t ó k
llíttattak a monostor élére, k i k inkább az a p á t s á g jövedelmének sza-
iorítására, mint a szerzetesi fegyelem ápolására s a t u d o m á n y m ű v e l é ­
ére fordították figyelmeket. Ezen fontos okmány a benedekiek rendjét
ninden tekintetben ujjá alakította ugyan; azonban a nemzet életével
»sszeforrt pannonhalmi kolostort is m e g r e n d í t e t t e az 1526-iki mohácsi
'ész, A főapát aggkora és gyengélkedő egészsége miatt a táborban
5 3
raló személyes megjelenéstől fölmentetett ugyan, ) de j o b b á g y a i n a k
itödrészét Bajcs P á l vezetése alatt harcba k ü l d ö t t e .

*) A pannonhalmi főapát kiváltságos egyházi állását illetőleg lásd e mű 206-ik

apját, és »A pannonh. sz. Benedek-rend névtárát* 1873, 4-re. — S z e r k .
r>3
) Pannonhalmi levéltár. Caps. 59. H. Czinár: Monast. 108. lap. E z okmány
negcáfolja Fessier (6-ik köt. 298. lap) azon állítását, mely szerint a pannonhalmi
ipáthoz királyi követ küldetett, ki az apátot a táborba való megjelenésre sürgesse.
 A Zápolya és F e r d i n á n d között a korona elnyeréseért kitö
zavarok alatt Pannonhalma eleinte Zápolyának hódolt ; később Ferd
n á n d a D u n á n innen és t u l eső részt meghódítván, a monostor lak
F e r d i n á n d n a k e s k ü d t e k h ű s é g e t ; miért is e k i r á l y a pannonnak
főapátság k i v á l t s á g a i t megerősítette.
A z 1529-iki török hadjárat u t á n Pannonhalma helyzete nem vo
54
egyéb lassú haldoklásnál. V á r n a g y o k gondjaira b i z a t o t t , ) k i k a kolo
tor birtokainak igazgatását is á t v e t t é k , s azok jövedelmeit a Zápolj
ellen viselt h á b o r ú k szükségleteire fordították. A mindenből kifosztó
és véginségre j u t o t t szerzetesek állapota szánandó vala, m i onnan köve
keztethető, hogy a főapát kénytelen volt (1533) a monostor legbecsesefc
ékszereit — mint a sz. I s t v á n által adományozott kelyhet, három mí
d r á g a kelyhet, ezüst ^füstölőt stb. eladni, 1539-ben pedig a Gelleren <
Tarcsalon birt szántóföldeket 14 forintot érő búzáért elzálogosítan
M i l y nyomor ! A z egykor gazdag kolostor nem volt képes tizennég
mérő búzát (mérőjét négy krajcárjával) kifizetni ! Nem csoda, ha az i l
nyomorral küzdő, s ezen fölül m é g a várnagyoktól is bántalmazol
benedekiek, különösen az öregek, a monostorból biztosabb helyeki
menekülni ügyekeztek.
1567 után a monostor a várőrségi k a t o n á k gondatlansága miai
(

leégett, melynek fölépítésére több birtok elzálogosítása által kellé p é m

szerezni. Ez alkalommal biztosság tekintetéből a monostor értékes tái
gyai N y i t r á r a s z á l l í t t a t t a k , s minthogy senki sem k é r t e vissza, ott i
3 5
maradtak. )
1593-ban Hassan ötezer emberrel P a n n o n h a l m á r a rontott. Bara
nyai P á l főapát hősi védelme dacára a várőrség és Zádory J á n o s v á r
5 6
k a p i t á n y g y á v a s á g a vagy t á n árulása a várat török kézre j u t t a t t a .

54
) Ily várnagyok valának: 1532 előtt Tompa István és Dély Farkas; 1533-ba
Laki Bálás, ki erőszakoskodásai miatt nemsokára elmozdíttatván, Bakics Pál —
buszárok tábornok-kapitánya lőn utóda. E z t pedig 1546-ban Nyilkai Mihály tudó
váltotta föl (Rupp: Magyarorsz. helyrajzi tört. I . 452.).
55
) Czinár: Monast. 115. lap.
56
) Némelyek arról vádolták Pál főapátot, hogy ő is beleegyezett a vár föladá
sába. Azonban e vád alaptalansága kiderül azon szigorú vizsgálatból, melyet Fehér
kövy István királyi helytartó ez ügyben elrendelt: » . . . ex hac inquisitione discimu
Heroem hunc (Pál főapát) nullám in deditione arcis partem habuisse, verum potin
eandem constanter disvasisse; professumque fuisse identidem malle se intra huiu:
arcis muros mori, quam períidi hostis fidei se concredere. Neque prius arce egressui
est, quam cum videret antemurale ictibus tormentorum quassatum, praesidio nudatun
esse, et praesidiarios pedites Jaurino in subsidium missos primo mox etiam equiteí
stationes suas deserere et deditionem parare.« (Pannonh. lvt. Caps. 29. C. Czinár ;
 A v á r elfoglalása illetőleg átadása u t á n az életben maradt bene­
dekiek m e n e k ü l t e k ; s az ős monostor és egyház tornyaira a megváltás
jelvénye helyett a félhold t ü z e t e t t . A v á r a t mint legalkalmasabb
pontot, honnét a környéket és különösen a G y ő r körül táborozó magyar
hadtest mozdulatait figyelemmel kisérhették a törökök, megerősítették.
E z é r t 1597-ben Miksa főherceg mielőtt G y ő r ostromához fogott, Ber­
5 7
steint ötezer emberrel Pannonhalma elfoglalására k ü l d ö t t e , ) k i ezt
a meglepett törököktől vissza is foglalta. B á r a következő évben Győr
is visszavétetett a töröktől, s így a vidéken a harci zaj elnémult, Pan­
nonhalmára a szerzetesek mégis csak n é h á n y évtized múlva, 1638-ban
t é r t e k vissza, midőn I I I . F e r d i n á n d a sz. Benedek-rendet a k k é n t visz-
szaállítá, hogy ez jövőben a m á r hanyatlani kezdő ausztriai congrega-
tióhoz csatoltassék; miért is Pálffy M á t y á s — a fejedelem által kineve­
58
zett főapát az ausztriai congregatióhoz tette le szerzetesi f o g a d a l m á t . )
A pannonhalmi monostornak ezen egyesülése a német kolostorokkal
5f)
1722-ig tartott, midőn azt Sajghó Benedek főapát megszakította. )
A z 1638-ban visszaállított rend tagjai a szerzetesi fegyelem
szigorú m e g t a r t á s a mellett hivatásuk szerint a t u d o m á n y o k a t is m ű v e l ­
ték, m i k i t ű n i k abból, hogy Veresmarty M i h á l y , e kor egyik legneve­
zetesebb irója, mielőtt m u n k á i t sajtó alá adta, egyik pannonhalmi bencés
6 0
által b i r á l t a t t a meg. )
M á t y á s főapát 1647-ben királyi levél által az országgyűlésre
6 1
meghivatott; ) azonban nemsokára megszűnt élni. A pannonhalmi

Monast 116.1.). E vizsgálat, valamint a Pál főapát ellen emelt egyéb vádak, melyek­
ből később tisztázta magát, megcáfolják hazai történetíróink által majd egyhangúlag
elfogadott azon állítást: mely szerint Pál főapát és szerzetesei megölettek (Fessier
7. köt. 294. lap, Szalay 4. köt. 392. lap); mert a minden vád alól fölmentett hős
főapát — a törökök által elfoglalt Pannonhalmáért mitsem tehetvén, sem elszéledt
szerzeteseit össze nem gyüjthetvén, a táborba ment s az 1596-iki Keresztes mellett
vívott csatában vitézül harcolva esett el (Czinár: Monast. 117. 1.).
«) Beél M kézirata 20. §.
58
) Czinár Mór kézirataiból, — hol a tudós történész megemlíti azt is, hogy
Mátyás főapát ünnepélyes fogadalomtétele Bécsben, a mölki bencések házának (Möl­
ke r h of ) kápolnájában több apát és püspök jelenlétében történt.
5 9
) Mily viszony keletkezett ez egyesülésből? Lásd: Czinár: Monast. 122. és
125. és köv. lapjain.
,10
) Pannonh. lvt. Caps. 64. Zz. — Czinár: Monast. 124.lap. — Ferenczy Jakab:
Magyar irodalom tört. 99. lap.
'''') Az 1608-ban hozott t. c. szerint, mely a »Status et Ordines« fogalmát meg­
állapítja, s melyben meghatároztatik, k i k tartoznak a »felsö táblához* vagyis a
mágnásokhoz, k i k a »Karok és Rendek«-hez vagyis az »also táblához* — a pannon­
halmi főapát a Status és Ordines-ek között foglalt helyet (Fessier 8. köt. 16.és 17.1.).
konvent e szomorú hírt vévén, jogainak védelmére Piacid perjelt és az
alperjelt teljhatalommal k ü l d ö t t e az országgyűlésre. Ezek megbizé
(credentionalis) levelein először fordul elő a konvent öt szívvel és
62
„ p a x " szóval bíró p e c s é t j e . ) A pannonhalmi konvent ezután a k i r á l y ­
tól Magger Placidot kérte és nyerte főapátul, k i egyik főgondjául tűzte
k i a folytonos harcok között elnéptelenedett monostori helységek bené­
6 3
p e s í t é s é t , ezeknek lelkészekkel és néptanítókkal való ellátását. )
K o r m á n y a alatt (1647 — 1665) a várőrség gondatlanságából k i ü t ö t t t ű z
a monostort, várat és egyházat minden fölszereléssel e g y ü t t elhamvasz­
totta. A nagy költséggel helyreállított monostort 1683-ban Kara Mustafa
nagyvezér serege ismét fölgyújtotta.
Buda visszavétele u t á n 1687-ik évben tartott nevezetes pozsonyi
országgyűlésen a Karok és Bendek követeléseik közé i g t a t t á k azt is :
hogy a benedekiek, premontreiek és pálosok elvett vagy elidegenített
6 4
kolostoraik, apátságaik visszaállíttassanak. ) K é s ő b b Leopold a szent
I s t v á n és a többi királyok által P a n n o n h a l m á n a k engedélyezett k i v á l t ­
ságokat megerősítette (1691), és a konventet, mely az utóbbi háborús
időkben szétoszlott, e g y b e g y ü j t ö t t e .
A monostor lakói a néhány évig tartó békét üdvösen használták
G 5
föl; iskoláikat m e g n y i t o t t á k ; ) 1701-ben a kolostor hétszázados alapí­
6 6
t á s á n a k emlékünnepét ülték, mely alkalomra emlékérmet verettek. )
1704-ben F o r g á c h — Rákóczynak hadvezére — szállt a monostorba, k i
a szerzeteseket m e g h í v t a a Koroncó mellett vívandó csata szemlélésére.
E g y évre ez ü t k ö z e t u t á n Kákóczy katonái ismét megjelentek Pannon­
halmán, a monostort kirabolták, a szerzetesekkel k e g y e t l e n ü l bántak.
A z esztergomi érsek által 1716-ban Nagyszombatba összehívott egyházi
gyűlésben a pannonhalmi monostor a török ellen vívott harcra ezer

A pálosok és a zágrábi prépost emlékiratában az mondatik ugyan, hogy az 1662-iki

országgyűlésen a pannonhalmi főapát a mágnások között ült; de ez állítás valóságát
megdönti Esztoráz hercegnek azon adata: hogy 1647., 1649., 1655., 1659-ben a pálo­
sok főnöke a pannonhalmi főapát előtt ült, az pedig, t. i . a pálosok főnöke, nem volt
a mágnások között, tehát az utána ülő pannonhalmi főapát sem lehetett a felső
táblánál (Czinár: Monast. 121. és 127. 1.).
62
) Czinár: Monast. 125. lap.
6 3
) Pannonh. l v t Caps. 43. P. Czinár: Monast. 126. 1.
6 Í
) U. o. 128. 1.
6 5
) Hogy a 17-ik század végén Pannonhalmán a theologia is taníttatott, k i t ű ­
nik azon — a pannonhalmi növendékek által megvitatott theologiai tételekből, melyek
a könyvtárban őriztetnek.
M
) Lásd »a győri kath. főgymn. régészeti gyűjteményében* 438. lapon.
Szerk.
jrmtot adott; mely összeget a háború megszűnte u t á n is évenkint
titulo fortalitiorum" fizette a monostor 1850-ie.
A Rákóczy pártbeli hős katonából alázatos szerzetessé lett Sajghó
íenedek főapátsága alatt a monostor n a g y í t t a t o t t , lakói közöl többen
íagasabb kiképeztetés végett R ó m á b a , Salzburgba és Nagyszombatba
üldettek. A szerzet visszanyerte régi fényét. A benedekiek nem csu-
»án az iskolákban, hanem az irodalom és pedig t ö b b n y i r e a magyar
e 7
L'odalom terén is m ű k ö d n i kezdenek. )
M á r i a Terézia kiváló kegyelettel és szeretettel viseltetett Pannon-
alma i r á n t ; ennek főapátját és u t ó d ai t 1770-ben az ország mágnásai
órába igtatta. Ez idő óta a pannonhalmi főapát az országgyűlés felső-
ázában közvetlenül a püspökök u t á n bír üléssel és szavazati joggal.
L következő évben a királynő sz. I s t v á n j o b b j á t Bécsből B u d á r a
ű l d v é n Bajzáth Józsefnek a k. kancellária tanácsosának meghagyta,
nszerint azt P a n n o n h a l m á n a nép köztiszteletére kitegye ; 1775-ben
ül. hóban pedig maga a királynő szerencséltette a kolostort legmaga-
6 8
abb látogatásával. )
1776-ban Garampi József bécsi nuntius l á t o g a t t a meg Pannon­
ialmát.
I I . Józsefnek az egyházi ügyekben tett Önkényes intézkedései
rra b i r t á k V I . Pius p á p á t , hogy 1782-ben Bécsbe utazzék. A z egyház
igyeiért lelkesülő és fáradozó p á p a az esztergomi érseknek, valamint a
^yőri püspöki helyettesnek e szavakkal ajánlotta a pannonhalmiakat :
,Commendo t i b i Venerabilis F r á t e r , carissimos meos filios de Monte
:*annoniae", s valószínű, hogy é r e t t ü k is szót emelt I I . Józsefnél. —
lasztalan! József császár 1786 nov. 14-én kelt rendeletével a pannon­
talmi monostort e l t ö r ö l t e ; ennek minden ingó és ingatlan b i r t o k á t a
rallásalaphoz csatolta, a szerzeteseket lelkipásztorkodásra, vagy az
skolákban tanításra alkalmazta; a főapátsági e g y h á z t e r ü l e t l e l k i j o g -
latósága a szomszéd püspökök közt osztatott föl.
József császár halála u t á n az ősi j o g a i é r t küzdő nemzet, a haza
íolgáriasodásával és a l k o t m á n y á v a l egykorú pannonhalmi sz. Benedek-
•endnek feloszlatását és eltörlését az 1790-iki országgyűlésen felhozott
érelmék közé sorozván, a rend visszaállítását követelte. Ferenc király
.802 á p r . 25-én kelt királyi okmánynyal a sz. Benedek-rendet az 1786-
>an élvezett jogaival e g y ü t t visszaállította.
Ez okmány szerint a pannonhalmi sz. Benedek-rend á l l : a pan­
nonhalmi főapátságból, a tihanyi, bakonybéli és dömölki valóságos de
tí7
) E korszak iróít és-müveiket lásd Czinár: Monast. 150. és köv. lap.
88
) Czinár: Monast. 135. 1.
fiók-apátságokból; a szerzet köteles a következő tiz gymnasiumot tani
rokkal ellátni : Pozsony, G y ő r , Soprony, F e h é r v á r , P é c s , Kőszeg, Nagj
6 9
Szombat, K o m á r o m , Esztergom és P á p a , ) továbbá 21 helységi
lelkészekkel. A z okmány följogosítja a főapátot említett gymnasiumokt
igazgatókat és tanárokat, a falukba pedig lelkészeket kinevezni, vag
azokat állásaiktól elmozdítani. A főapátot az ünnepélyes fogadalmi
tett rendtagok által kijelelt három egyén közöl ő felsége nevezi k i ,
tihanyi, bakonybéli és dömÖlki apátokat pedig a rendtagok véleménye
nek meghallgatása u t á n a főapát nevezi k i , s a király megerősíti.
Nóvák Krizosztom kinevezett főapátot és a m é g életben lévő 3
benedek-rendit Kollonics L á s z l ó kalocsai érsek, mint királyi biztc
n a g y s z á m ú egyházi és világi főúr jelenlétében nagy ünnepélylyel vezeti
be az ősi monostor jogaiba, birtokába, de e g y ú t t a l a rajok ruházoi
kötelmekbe.
1845-ben A l t i e r i , 1851-ben Viale-Prela sz. széki követek látogal
t á k meg P a n n o n h a l m á t .
1852 j u n . 30-án Ferenc József felséges urunk k i r á l y u n k d
Albrecht főherceg szerencséltették azt magas látogatásukkal.
Hogy a pannonhalmi benedek-rend tagjai a visszaállítás óta miké
m ű k ö d n e k ? Á p o l j á k - e , mint nyolc századon á t a ker. h i t magvait
K ö z r e m ű k ö d n e k - e hazai közművelődésünk, t u d o m á n y o s s á g u n k , irodai
munk előmozdítására? Gondozzák-e elég önfeláldozással és sikerrel
haza legnemesebb csemetéit — az ifjúságot?
E kérdések fölött Ítéljen a haza!

A megye és város beltörtéiiete, helyhatósági élete.

Karvasi Kálmántól és Szavári Józseftől.

A hajdani különféle néposztályok, — milyenek voltak : a király

szolgák vagyis királyi vitézek (servientes regis), jövevények (hospites}
várvitézek (milites castri, castrenses), várjobbágyok (jobbagiönes castri}
v á r n é p (castrenses civiles), — valamint a különféle birtokviszonyo'
szoros kapcsolatban állottak az összes kormányzati, közigazgatási
valamint az igazságszolgáltatási és h a d ü g y i intézményekkel.

69
) Czinár-. Monast. 140. és köv. 1. A pécsi és fehérvári gymnásiumokat 1813-ba
a zirc-cisterci-rend vette át, s e helyett a benedekiek Pozsonyban és Győrött
gymnasiumot bölcsészeti tanfolyammal egészítették ki. 1851-ben Pozsony állami —
1862-ben N.-Szombat érseki gymnásiummá lett, s ennek fejében a bencések esztei
gomi és sopronyi gymnásiumai 8 osztályuakká emelkedtek.
 A v á r k e r ü l e t vagy v á r m e g y e élén mind polgári, mind hadi ü g y e k ­
ben a várispán, főispán (comes castri) állt ; ennek helyettesei voltak az
egész v á r k e r ü l e t r e vonatkozólag: h a d ü g y i tekintetben a hadnagy (dux,
princeps maior exercitus), biráskodási ü g y e k b e n pedig az u d v a r b i r ó
vagyis alispán (comes curialis). — A várnép különféle osztályait igaz­
g a t t á k m é g : a v á r n a g y (castellanus), a v á r k e r ü l e t n e k egyes részeiben
pedig : a századosok (centuriones) és a tizedesek (decuriones) ; m i g a
falvakban a biró ( v i l l i c u s , maior villae) vezette az i g a z g a t á s t ; a v á r ­
j o b b á g y o k közvetlenül a v á r i s p á n és ennek helyettesei alatt állottak, a
v á r k e r ü l e t b e n t a r t ó z k o d ó jövevények azonban biráikat maguk válasz­
t o t t á k ; ezek közt kiváló helyet foglal el a hirneves H é d e r vagy H é d e r ­
vári nemzetség, melynek alapítói Volfger és H e d r i k hamburgi grófok
voltak, k i k közöl az előbbi volt G y ő r m e g y e első főispánja. A mórichi­
dai b á n pedig a R á b a k ö r ü l lakó besenyők főbírája volt.
A z 1222-ben I I . Endre alatt hozott törvénycikkek forduló pontot
képeztek a régi társadalom szervezetében; a várszerkezet v á r m e g y e i
szervezetté vagyis municipális megyévé alakult át. A 13. század m á s o ­
dik felétől kezdve, midőn a v á r k a t o n a s á g o t képezett várjobbágyi osztály
m á r úgyszólván teljesen beolvadt a nemességbe, — az ennek és j o b b á ­
gyainak sorából állított harcosok rendszerint m á r a megyei főispán
tiszti zászlaja alatt k ü z d ö t t e k ; jelesen G y ő r m e g y é n e k 27-ik főispánja :
Rozgonyi L á s z l ó Nagy-Lajos k i r á l y alatt N á p o l y b a n vitézkedvén,
különös bátorságot t a n ú s í t o t t ; ennek fia Rozgonyi I s t v á n a 28-ik főispán
Galambócz vára ostromlásánál Zsigmondot a török kezéből saját élte
kockáztatásával m e n t é meg, k i őt ezen Önfeláldozásért meg is j u t a l ­
mazta. G y ő r megyének 30-ik főispánja Paksi Bálás, e g y ú t t a l győri
megyés püspök — pedig 1526-ban a mohácsi csatában lelte halálát.
A z i g a z s á g s z o l g á l t a t á s ezen időben p r i m i t i v állapotáról
és visszás j o g i felfogásokról t a n ú s k o d i k azon körülmény, hogy bizonyos
ügyek eldöntésére a tüzes vas és forró viz próbája, vagyis az ugy neve­
zett i s t e n - í t é l e t e k ^ ( o r d a l i a ) szolgáltak. I l y esetnek emlékezetét
megyénkben a régi n a g y v á r a d i lajstrom t a r t á fenn, mely szerint N i x a
vagy M i x a győrmegyei N é m a nevezetű falu lakosa Budeu szintén
némái lakost lopással vádolta Miklós győri főispán előtt ; mely ü g y b e n
t ű z p r ó b a alkalmazásával kellett volna az igazságot k i d e r í t e n i ; azonban
vádlott Budeunak menekülése folytán a fennforgó ü g y n e k i l y v é g z e t ­
teljes eldöntése m e g h i ú s u l t . A másik mód i l y kétes perek kiderítésénél
a peres felek által vívott párbaj volt ; i l y párbaj vívatott egy — G y ő r ­
höz közel lévő halászó hely iránt H é d e r v á r i Hector és M á r t o n nevü
főemberek közt t á m a d o t t per folytán, melyben mindkét fél részéről
állított helyettesek közöl Hector bajnoka legyőzetvén, tőle a halászó
hely is elitéltetett. *)
A z igazságszolgáltatás felett a királyok őrködtek, e végből több
izben k ö r u t a k a t is tettek ; igy tudjuk különösen I V . Béla királyról,
hogy 1244-ben a győr-csanaki h a t á r b a n az úgynevezett „ k i r á l y - s z é k " -
nél itélőszéket tartott.
I d ő v e l létrejöttek a nádorispáni Ítélőszékek és a vármegyék köz­
gyűlései. G y ő r m e g y e , mint a kisebbek egyike, gyűléseit közönségesen a
komárommegyei nemességgel e g y ü t t Győr — vagy Tata mellett tar­
t o t t a ; **) később a járókelő (ambuláns) ítélőszékek is megszűnvén,
állandó kormányzó- és ítélőszékek á l l í t t a t t a k fel a v á r m e g y é k b e n .
Hiteles közlések szerint ezen gyűlések a v á r hajdani őrtornyában tar­
tattak, mignem a mult században a megye előbbi h á z á t (a mai j o g ­
akadémia helyén) gróf Zichy P é t e r t ő l visszaszerezvén, azt a hajdani
ferencrendü zárdával és templommal, mint kincstári épülettel elcserélte,
és ez u t ó b b i t átalakította.
Á t t é r v é n a f ő i s p á n o k névsorára, sajnálattal kell jeleznünk,
miszerint abban több hézagot lehetetlen k i t ö l t e n ü n k . A megyei főispán­
sági tisztet viselő személyekre nézve 3 korszakot kell megkülönböz­
t e t n ü n k ; ugyanis a magyar k i r á l y s á g kezdetétől egész a 15. század
végéig ezen méltóságot világiak viselték; a 16. század elejétől pedig
ezen tisztség a győri püspökökre szállott át ; mig 1780-ban a megyei
k o r m á n y z a t élére ismét világiak á l l í t t a t t a k .

1. i d ő s z a k . ***)

1. Volfger hamburgi gróf. Móric, főpohárnok 1243.

G y ö r g y , 1137. Detrik, 1251.
Damian, 1188. L ő r i n c , főlovászmester 1258.
K o r n é l , 1192. 15. Dénes, 1271.
5. M á r t o n , 1209. Selta vagy Selke, 1274.
M i k l ó s , 1212. László, 1291.
Jula, 1221. P á l , 1299.
Hedrik, 1223—1231. Simon, 1300.
Simon, 1232. 20. H é d e r v á r i Miklós, 1328.
10. Búzát, 1237. Drugeth Vilmos, 1330.
Miklós, 1239. Bakony Móric, 1337.

») Beél: Notitia Reg. Hung. I I I . köt. 97. lap.

**) Nádori Ítélőszékek tartattak a csanaki »királyszék«-nél 1351, 1366.,
1394-ik években. Lásd » Győrváros helytörténetét* 496. lapon. — S z e r k .
***) Az évszámok sok esetben csak megközelítőleg veendők.
 H é d e r v á r i Miklós, 1356. Sunnyai J á n o s , 1375.
Simon, 1357. Rozgonyi L á s z l ó , 14. sz. végén
25. Gerzsei P e t h ő J á n o s , tárnok- és a 15-ik elején.
mester, 1366. Rozgonyi István, 1436.
I t t főispánaink névsorában egy nagy hézaggal találkozunk, és
közel 70 évre terjedő időszakban főispán neve nem fordul elő. *)

2. i d ő s z a k .
Gosztony J á n o s , 1510.
30. Paksi Balázs, 1525.
Újlaki Ferenc, 1540.
Gregoriáncz P á l , 1565.
L i s z t h i J á n o s , 1573.
Draskovich G y ö r g y , 1578.
35. Hereszintzi, 1587.
Kuthassy J á n o s , 1592.
Pethe M á r t o n , 1598.
Napragi Demeter, 1607.
L é p e s Bálint, 1623.
40. Dallos Miklós, 1623.
Sennyey István, 1630.
I f j . Draskovich G y ö r g y , 1635
P ü s k i J á n o s , 1650.
Széchenyi G y ö r g y , 1659.
45. Gr. Kollonics Lipót, 1685.
Ágoston Keresztély, szász her­
ceg, 1695.
Gr. Sintzendorf F ü l ö p , 1726.
G r o l l Adolf, 1733.
Gr. Zichy Ferenc, 1744.

3. i d ő s z a k
50. Gr. Zichy K á r o l y , 1783. Gr. Zichy Bódog, 1861.
Gr. Zichy Ferraris Fer., 1827. 55. Balogh K o r n é l , 1862.
Marich Dávid, 1842. Gr. Zichy Bódog, 1867.
Gr. E s z t e r h á z i K á r o l y , 1845. H é d e r v á r i gróf Viczay H é d e r ,
1849—61-ig a megye élén k o r m á n y ­ 1867. •*)
biztosok, utóbb megyefőnök álltak.

G y ő r me g y e alispánjai 1582-től.

1. Poky Ambrus, 1582. Jagatchich P é t e r , 1643.

Poky M i h á l y , 1607.
L a k y Gáspár, 1611.
Siey J á n o s , 1623.
5. Szilágyi J á n o s , 1626.
Szapáry A n d r á s , 1626.
S z a p á r y A n d r á s , 1640.
Szeghy J á n o s , 1646.
10. Benkovich P é t e r , 1650.
. Szeghy J á n o s , 1653.
Tarczy J á n o s , 1661.
Tarczy J á n o s , 1665.
Farkas A n d r á s , 1668.

*) Lásd Czech J. : Győrmegye főispánjai.

**) Kinek 1873 dec. 23-án törte'nt elhunyta óta a főispáni szék jelenleg üresen
áll. — S zerk.
 15. Tarczy J á n o s , 1671.
Cseppelényi Ferenc, 1672.
Tarczy J á n o s , 1675.
K i r á l y J á n o s , 1684.
Fiátli J á n o s , 1691.
20. F i á t h J á n o s , 1700-ban.
E k k o r választatott első izben 2-od
alispán : Tarczy J á n o s helyettes­
a l i s p á n cimmel.
F i á t h J á n o s , 1703.
Sajnovics M á t y á s , 1703.
K ö v é r P á l , 1707.
Meszlényi J á n o s , 1710.
25. F i á t h J á n o s , 1716.
F i á t h J á n o s , 1721.
G y ö r ö d y Á d á m , 1724.
Meszlényi J á n o s , 1727.
Meszlényi J á n o s , 1734.
30. Mecséry Dániel, 1736.
„ 1740.
„ 1746.
Biró J á n o s , 1749.
I » 1752.
35. „ „ 1755.
Bezerédy M i h á l y , 1758.*
M á t i s s G y ö r g y , 1766.
„ 1771.
„ „ 1777. helyett.-
alispán : Mórocz I s t v á n .
40. Sibrik A n t a l , 1781.
Szerdahelyi P á l , 1786. hely.-
alispán : Illos K á r o l y .
Palocsay József, 1790.
Sibrik A n t a l , 1793. hely.-alisp:
Illos K á r o l y .
Sibrik A n t a l , 1794. hely.-alisp: 60. Gyapay Dénes 1871-től mai
Illos K á r o l y .
45. Illos K á r o l y , 1798. hely.-alisp:
Györgyi Pál.
G y ö r g y i P á l 1801. hely.-alisp:
Bezerédy M i h á l y .
G y ö r g y i P á l , 1816. hely.-alisp:
TÖrÖk J á n o s .
G y ö r g y i P á l , 1821. hely.-alisp:
Torkos I s t v á n .
Bezerédy I g n á c , 1828. h.-alisp.
most m á r 2-od alispánnak
is címezve : Szabó P é t e r .
50. Bezerédy I g n á c első —, Szabó
P é t e r 2-od alisp. 1832.
Bezerédy Ignácz első —, S z ü t s
A n t a l 2-od alisp. 1836.
Szüts A n t a l 1-ső, Bay G á s p á r
2-od alisp. 1842.
Balogh K o r n é l 1-ső, H o r v á t h
Dániel 2-od alisp. 1845.
Balogh K o r n é l 1-ső, Dorner
Ede 2-od alisp. 1846.
55. Szabó K á l m á n 1-ső, Dorner
Ede 2-od alispánoknak v á ­
lasztattak 1848-ban.
1848-ban kineveztetett Balogh
Kornél.
1861-ben Szabó K á l m á n 1-ső,
Kálóczy Lajos 2-od alispá­
noknak választattak.
Bély József 1-ső, Harczi K á r o l y
2-od alispánoknak kinevez­
tettek 1862-ben.
Szabó K á l m á n 1-ső, Gyapay
Dénes 2-od alisp. 1867-ben
választattak, ez utóbbi lekö­
szönvén helyébe választa­
tott Matkovich J á n o s 1868.
napig.
 Győrmegye o r s z á g g y ű l é s i k ö v e t e i közöl a legrégiebbek,
- kikről említés t é t e t i k — 1608-ban választattak, névszerint Poky
l i h á l y alispán Szeghy G y ö r g y és F e l n é m e t h y ( M á t y á s ? ) , 1613-ban
edig az országgyűlésre G y ő r m e g y e részéről L a k y G á s p á r és Siey
r
ános k ü l d e t t e k .
A megye levéltárában őrzött legrégibb jegyzőkönyv (1580—1616)
r r ó l t a n ú s k o d i k , hogy ez időben m á r tartattak k ö z g y ű l é s e k ;
levezetésen az 1608-évi közgyűlésen határozatba ment, miszerint ezen-
úl megyei törvényszékek tartassanak; mely h a t á r o z a t 1609-ben m á r
Hétbe is lépett. * )
G y ő r m e g y e legrégibb t á b l a b i r á i közöl a következőkről b í r t u n k
udomást szerezni : C z a p á r y I s t v á n , Barnai B á l á s , P á z m á n Ferenc,
Torkos P é t e r , Szeghy G y ö r g y , mindnyájan 1614-ből.
A levéltárban is csak 1615-ik évtől kezdve akadunk perek nyomára.
A v á r n a g y o k , k a p i t á n y o k és p a r a n c s n o k o k közöl a
cövetkező neveket j e g y e z h e t j ü k föl : **)
1. Giskra, 1440. (Mat.) P o r k o l á b M á r t o n , várn. 1550.
Cilley, 1440. (Mat.) Teuffel Erasmus, 1552.
Farkas L á s z l ó és K o l l á r P é t e r Pallavicini Sforzia. (Mat.)
káp. 1443. (Mat.) 15. Buber J á n o s , 1554.
K ö v e s y P á l , v á r n a g y 1489. Gallus Á d á m , 1556.
5. Sárffy Ferenc, kanonok k á p . Salm Egon 1565—1571.
1526. (Mat.) Liechtenstein Erasmus, 1572.
L a m b e r g e r K r i s t ó f , parancsnok, Teuffel A n d r á s , 1575.
1529. 20. B á r ó G ü n t h e r , 1579.
Nagy Bálás és Ambrus, v á r - Spinola Oktavius kapit., 1589.
nagyok, 1530. Hardek N á n d o r gr., 1594.
Bakics P á l , v á r n a g y , 1537. Bremer J á n o s , parancsn. 1621.
Fels L é n á r d , 1537. P á z m á n Ferenc, vajda, 1626.
10. Salm Miklós, 1540. 25. Zichy I s t v á n , k a p i t á n y , 1647.
Kunsperger Honor, 1550.
A városnak l a k ó i t E u r ó p a különféle részeiből, — főleg N é m e t ­
honból ide költözött jövevények képezték, kiket földünk t e r m é k e n y ­
sége, ugy hazai a l k o t m á n y u n k kedvezése nagy számmal csődített ide, —
különösen az iparosokat; ezek eleinte ugyan a váron kivül laktak, és
csak V . I s t v á n engedte meg lakhelyeiket a várba á t t e n n i . Ugyanekkor
*) Matusek szerint már a X I V . században is tartattak megyei gyűlések; lásd
511. lapon. — S z e r k .
**) E névsort Rupp Jakab » Magyarország belyrajzi története* ( I . 421.) és
Matusek adatai nyomán bővítettük ki. — S z e r k .
 ezen jövevények a k i r á l y i vendégekkel (hospites regis) egyenlő jogok­
ban részesültek, vagyis szabad k i r á l y i polgárokká lettek, sőt 1271-ber
kiváltságos o k m á n y t is nyertek, melyben külön hatóság választására
j o g o s í t t a t t a k , * ) saját árucikkeikre vámmentesség biztosíttatott, továbbá
birtokot is nyertek. Ezen kiváltságos okmány eredetisége azonban
később több oldalról lőn megtámadva, s noha Nagy-Lajos, M á r i a és
Zsigmond több okmányában (jelesen 1384-ről) G y ő r — mint királyi
város, Budával egyenlő rangra helyeztetik, s noha Nagy-Lajos király­
nak több okmányában egy városi biró és 12. esküdt — t e h á t egész
tanács említtetik, és i g y a városnak u r i hatóságtól való függetlensége
elismertetik; — mindezek dacára mégis a k á p t a l a n (mint u r i hatóság) —
és a város közt folyt pert a k i r á l y i tábla 1728-ban a városnak h á t r á ­
nyára döntötte el ; v é g r e 1743-ban a k á p t a l a n és város közt létrejött
egyezmény folytán a k á p t a l a n u r i hatóságáról a városi t e r ü l e t r e nézve
lemondván, egyedül a magán lakásokat, az ugy nevezett „káptalan-
domb"-ot t a r t á fenn m a g á n a k .
Ezen egyezmény M á r i a Terézia királynő által 1743-ban megerő­
síttetvén, G y ő r szabad s királyi városnak jelentetett k i ; ezen legfelsőbb
elhatározás folytán Győr városa az 1751-ik évi 27-ik törvénycikk alap­
j á n , a királyi városok sorába becikkelyeztetett. Ezen időtől fogva Győr
városa saját hatósággal b i r t ; a b e l t a n á c s tagjai 1848-ig életfogytig
választattak a 60 tagból álló képviselő- vagy k ü l t a n á c s által, mely
mindenkor maga m a g á t egészítette k i , üléseit pedig kebléből választott
és rendes fizetéssel ellátott szónok elnöklete alatt, rendszerint negyed-
évenkint kántor-böjt napján tartotta.
A beltanács jogvégzett tagjaiból alakult a t ö r v é n y s z é k . G y ő r
a t á r n o k i városokhoz tartozván, a felebbezett ü g y e k a tárnokszékhez
terjesztettek fel, mely a t á r n o k m e s t e r elnöklete alatt h a t - h é t városi t ö r ­
vényszéki k ü l d ö t t n e k hozzájárultával, minden évben rendesen augusztus
és szeptember h a v á b a n B u d á n t a r t á üléseit ; G y ő r városa is majdnem
minden harmadik évben törvényszéki küldöttje által volt ezen feleb-
bezési törvényszéknél képviselve.
1743-tól — mely évben G y ő r a k i r . városok sorába felvétetett, —
egész 1848-ig a tanácsülések elnöke a biró volt ; polgármesterek —
mint a tanács alelnökeinek választása 1789-dik évre vihető vissza;
1743-ban báró Kellern K á r o l y királyi kiküldött felügyelete alatt tar­
tott első választáskor a tiszti fizetések lőnek mindenekelőtt megálla­
pítva, és pedig a bírónak 200 frt, a tanácsosoknak 50 f r t . évi d i j .

*) A királyi polgárok és a város bíráinak neveit 1326-tól 1650-ig lásd Rupp

Jakab "Magyarország helyrajzi történetében* (I. 422. 1.). — S z e r k .
 A városi birák névsora:

1. Karner József, 1743. *) Dorfner Jakab, 2-od izben

Frank A n d r á s , 1751.
Karner József, 2-od izben 1752. 15. Gözsi M á t é , 1826.
Babatics József, 1753.
5. P o l g á r i József, 1768.
Döller Miksa, 1771.
Schneid J á n o s , 1771.
Börcsi M á r t o n , 1773.
Schneid J á n o s , 2-od izben 1777.
10. Börcsi M á r t o n , 2-od izben 1790.
Dorfner Jakab. 1793.
Schneid Ferenc, 1800.
H e g e d ű s J á n o s , 1808.
1823.
B á b a I s t v á n , 1829.
Czech J á n o s , 1836.
Steffanits József, 1841.
Beke August, 1849.
1850. april 1-től 1861 jan. l - i g a
törvénykezés cs. k. b i r á k r a r u -
háztatott.
20. Beke August, 2-od izben 1861.
Landherr J á n o s , 1863-tól 1872
jan. l - i g .

P o l g á r meste rek névjegyzéke:

1. Dorfner Jakab, 1789. J a n k ó M i h á l y , 1849.

V i s i I s t v á n , 1791.
Plaimel József, 1798.
H e g e d ű s J á n o s , 1800.
5. Haimel József, 2-od izben 18
Hornischer Ferenc, 1819.
Gözsi M á t é , 1824.
Szakáts M i h á l y , 1826.
Czech J á n o s , 1831.
10. Steffanits József, 1836.
Anvander J á n o s , 1841.
Korbonits I s t v á n , 1848.
Here-eszell Ferenc, 1849.
15. Mendel I s t v á n , 1849.
Klimiseh József, 1850.
Steffanits József, 1856.
Bach F á b i á n , 1856.
Tomcsányi Ferenc, 1860.
20. Korbonits I s t v á n 2-od izben
1861.
Tomcsányi Ferenc, 2-od izben
1862.
Zmeskál I s t v á n , 1863.
Kozma Imre, 1867.
Nagy P á l 1872—mai napig.**)

*) Külföldi származású lévén, megválasztása honosításától tétetett függővé,

mit csakugyan ki is eszközölt.
**) A megye és város közigazgatási, törvénykezési, katonai és pénzügyi szer­
vezetét a jelenben — a „ t á r s a d a l m i v i s z o n y o k " első fejezete (161-ik lapon)
tünteti ki. — S z e r k .

Györmegye és város egyet, leírása.

39
 Egyházi és vallási állapot a múltban.
Katholieismus.
A győri püspökség é s káptalan története.

Dr. Surányi Jánostól.

Püspökség.
A magyar e g y h á z t ö r t é n e l e m épületének egyik kiváló alkatrészéi
k é t s é g k í v ü l a magyar hierarchia megalapítása, az egyes főpapi székel
felállítása képezi. Ez volt megalapítása azon erkölcsi hatalomnak, mely­
nek országos befolyását nemzeti l é t ü n k egyházi és politikai életéber
minden századon á t élénk színekben visszatükrözve látjuk.
É s mégis — k i h i n n é ? e g y h á z t ö r t é n e l m ü n k e sarkalatos részéi
nagy részben s ü r ü homály födi, s a nézetek gyakran oly eltérők, — mini
hazai t ö r t é n e l m ü n k egyik részében sem.
I l y nézetkülönbséggel találkozunk a győri főpapi szék felállíttatása
idejének m e g h a t á r o z á s á b a n is. Nincsen iró, k i az apostoli királyunk
alapította püspökségek sorába a g y ő r i főpapi széket nem számítaná ; és
ebbeli meggyőződésüket k i t ű n ő e n erősíti a X V I I . századnak egy irata :
„ P o s t m o d u m maiorem et Cathedralem Ecclesiam i n honorem B . M . V .
inchoavit B . Bex Stephanus, Hungarorum Apostolus vocatus, i n qua
fundavit Cathedram Episcopalem" (Magyar Sion I . köt. 793. lap.). Az
összhangzat azonban csakis ennyire terjed; a p ü s p ö k s é g alapítási évé­
nek tüzetes m e g h a t á r o z á s a k ö r ü l — alapító oklevelek h i á n y á b a n —
szétágaznak a vélemények.
K á r o l y i L ő r i n c győri n a g y p r é p o s t volt az első, k i a mult század
közepén a győri p ü s p ö k s é g felállíttatását szorosabban nyomozni kezdte.
M i n d a székesegyházat mind a püspökséget illetőleg 1033 évnél álla­
podott meg. * ) F ő érvét a székesegyháznak éjszaki oldalán maiglan is
l á t h a t ó dombor-képről vette. **)
Örömest hiszszük s állítjuk is, hogy első k i r á l y u n k G y ő r ö t t
főtemplomot emeltetett, bizonyítja ezt egyebeken k i v ü l a fönnebb idézett
kézirat is ; de hogy ez 1033-ban t ö r t é n t volna, — az m á s kérdés, és
Kómer F l ó r i s (Győri tört. és rég. füz. I . k. 1671. 273. lap.) alaposan monda,

*) A győri székes-egyház történeténél 421. lapon már érintve volt. — S z e r k .

**) Leírását lásd 421. lapon. — S z e r k .
ogy nagyot tévednek iróink, mindőn e tekintetben ama réz dombor-
lűnek oly nagy nyomatosságot tulajdonítanak.
K á r o l y i alaptétele téves lévén, m e g r e n d ü l abból folyó okoskodása
, mely a püspökség m e g a l a p í t á s á t 1033-ra teszi. De sőt önmaga dönti
leg állítását, midőn néhány sorral alább a győri főpapok sorát Modes-
issal kezdi, azon Modestussal, kiről a zalavári alapítólevélből tudjuk,
ogy m á r 1019-ben püspök volt s okmányaink szerint a győri püspöki
íéken ü l t . A kirivó ellenmondás, melybe K á r o l y i e h e l y ü t t keveredett^
íerzőnek ugyan kevésbé s z á m í t h a t ó be, m i u t á n előtte az 1019- s 1037-ben
elt okmányok m é g ismeretlenek voltak, mert különben az első főpap
evének fejtegetésénél bizonyára hivatkozott volna azokra; mindazáltal
mondottak k é t s é g k í v ü l elegendők arra, hogy K á r o l y i n a k a szókes-
gyház és püspökség megalapításáról kifejtett nézeteit alapostól meg-
öntsék.
Pray G y ö r g y a „Specimen H i e r a r c h i á é H u n g á r i á é " cimü m ű n e k
udós irója a kérdéses főpapi széket egykorúnak ítélvén a veszprémi- és
écsivel, felállíttatását 1009-dik évre teszi és pedig azon okból, mivel
pécsi püspökség alapító levele G y ő r ö t t kelt, s mivel a veszprémi egy-
lázmegye nyugoti h a t á r a i t nem lehetett volna kijelelni, hacsak egyide-
üleg szt. I s t v á n a győri püspökség h a t á r a i t is k i nem szabja vala.
Pars I . 309.) Praynak első érvében épen nem látjuk a logikai összefüg­
gést; de helyes lehet m á s o d i k érve, a mennyiben a veszprémi püspökség
Latárainak kÖrvonalozása a vele határos győrit csakugyan mint létezőt
;-yaníthatólag feltételezi ; mert m i u t á n sz. I s t v á n a veszpémi e g y h á z ­
negye t e r ü l e t é ü l Somogy, Zala, Veszprém, Székesfehérvár és P i l i s
negyeket jelölte k i , azt t e h á t az osztrák határszélekig épen nem ter-
esztette k i : szükségkép kell k ö v e t k e z t e t n ü n k , hogy a veszprémi egy-
íázmegye és az ország nyugoti h a t á r a i közt fekvő rész u. m. Győr-,
VIosony-, Soprony-, Vas- és Zala-megyének egy része — hol a keresz-
;énység legelsőben terjedt, t e h á t legelsőben fopásztorokat is igényelt, —
nár tulajdon püspökkel b i r t , minthogy ellenkező esetben I s t v á n a vesz-
31'émi p ü s p ö k h a t á s k ö r é t k é t s é g k i v ü l oda is kiterjeszti vala.
Azonban h a b á r elfogadjuk is Praynak ezen érvelését arra, hogy a
yyőri püspökség ez időben m á r fennállott, de korántsem látjuk abban a
DÜspökség megalapítási évének b i z o n y í t é k á t , mert az idézett o k m á n y a
yyőri püspökséget 1009-ben m á r mint fennállót föltételezi, ú g y h o g y
ínnek eredete épen ez o k m á n y n y o m á n m é g messzebb keresendő. E l l e n ­
kező esetben fel kellene t e n n ü n k , hogy szt. I s t v á n a Duna jobb p a r t j á n
iz esztergomi érsék-megyén k i v ü l , — melynek pedig csak csekély
része esik e t e r ü l e t r e , — egyetlen egy p ü s p ö k i széket sem állított feL
39*
Á m d e hogyan egyeztethető meg i l y feltevés azon emlékekkel, melye
szerint épen ezen országrész kivánt mindenekelőtt fopásztorokat, miutá
i t t a l a p í t t a t o t t meg legelőször a kereszténység? (Piligrin levele V I . Bent
dekhez.) Hogyan fér meg ez H a r t v i k azon állításával, miszerint az apoí
t o l i buzgalmu I s t v á n igenis sietett azonnal élni a pápától különösen
végre kért s nyert hatalommal ? *)
Mindezek u t á n t é n y , hogy sz. I s t v á n az esztergomi érseksége
kivül több m á s megye számára is fopásztorokat rendelt ; s továbbá ige
természetes azon feltevés is, hogy szt. I s t v á n a püspöki székek egymás
u t á n való felállítását a kath. hitnek az illető megyék területein törtér
terjedéséhez alkamazta : nem több-e mint valószínű, hogy k i r á l y i ural
kodásának m á r első éveiben kiterjesztette figyelmét a ker. német birc
dalommal h a t á r o s t e r ü l e t r e is. M a g á n a k Praynak is annál kevésb
kellett volna az 1009 évnél megállapodnia, mert (309. 1.) K á r o l y i elle
neben ő is épen ezen érvvel lép elő.
M i u t á n t e h á t mind K á r o l y i mind Pray véleménye történelrc
emlékeinkkel is egyenes összeütközésbe jön : ez okból mindkettőtc
eltérőleg az állítjuk, hogy a g y ő r i f ő p a p i s z é k f e l á l l í t t a t á s á n a .
é v e 1000—1008 k ö z t n y o m o z a n d ó , és hogy az szükségkép a ma
gyar hierarchia életbeléptetésének kezdő éveire viszi eredetét ; miért i
a keresztény korszak 1001-ik événél állapodunk meg.**)
Eredeti okmányok h i á n y á b a n nem csekély nehézség m e r ü l fel ;
győri püspökök névsorának tüzetes megállapításában. V o l t pedig ;
győri e g y h á z m e g y é n e k alapíttatásától számítva a mai napig 77 főpász
tora. Vájjon k i nyitotta meg ezeknek diszes sorát ? — arról íróin!
egész a X V I I I . századig teljesen hallgattak, mert adatok hiányába]
m é g valószínűt sem á l l í t h a t t a k . Pray nyilatkozata szerint némelyei
Modestust állítják G y ő r első püspökének, és e korra vonatkozó okmá
nyok nyomán ennek életét 1048-ig viszik. Pray e helyen Péterfynel
„Concil. H u n g . 1.12." cimü müvét érti. Péterfy ezen állítása egyébirán
nem áll elszigetelten ; Szörényi szintén kéziratokra hivatkozva, Modes
tust ő is győri p ü s p ö k n e k mondja, miből k i t ű n i k , hogy régi irataink, —
h a b á r napjainkban ismeretlenek — Modestust h a t á r o z o t t a n győri püs^
pöknek vallják.
Sz. I s t v á n n a k 1019-ben adott o k m á n y á b a n Modestus nevét Boniper-
tus pécsi püspök előtt olvassuk, k i pedig a pécsi alapító o k m á n y érteiméber

*) Scriptores rerum hung. Tyrnaviae, 1765. Schivandtner gyűjteményében

I I . k. 73. 1. — Bümár: Lib. I V .
**) Ugyanezen évet fogadja el Rupp is „Magyarország helyr. tört."-bei
(I. 422.). — S z e r k .
 '09-ben nyerte el a főpapi széket (Fejér: Cod. Dipl. I . 292.). H a t e h á t
m névelhelyezés a k é t egyházi férfiú püspökké szenteltetésének idején
ipul : akkor Modestus főpásztorkodása felvihető ugyan a győri p ü s -
ikség megalapítása évére 1001-re ; de ekkor egy u j , h a b á r m a g á b a n
ve nem m e g m a g y a r á z h a t l a n nehézséget t á m a s z t Modestus főpásztor-
idásának szokottnál hosszabb — 50 évre rugó •— tartama. R é s z ü n k r ő l
hát szintén a győri püspökök lajstromának élére M o d e s t u s nevét
l y e z z ü k ugyan, de kijelentjük Schoenvisnerrel, hogy nem mintha
ljesen kétségtelennek tartanok, miszerint Modestus előtt senki sem
t volna e főpapi széken, hanem mivel Modestusnál régibb győri p ü s -
•kről semmi t u d o m á s u n k nincs. (Antiquitatum et hist. Saharien. Libr.
I . Pestini p. 245.) TJgyanily értelemben nyilatkozott K á r o l y i L ő r i n c
peculum Jaur. Eccl. tum Praesul pag. 32.).
M o d e s t u s püspökről azt jegyezte fel hazai történelmünk, hogy
i Vatha-féle üldözésből menekülvén két más püspöktársával 1047-ben
sékesfehérvárott megkoronázta I . A n d r á s k i r á l y t . A következő g y ő r i
papok szintén tevékeny részt vettek állami l é t ü n k megszilárdításában,
i k l ó s püspök közbenjárása folytán k ö t t e t e t t meg I I I . H e n r i k csá-
ár és I . Endre között a béke. F ő l e g D e z s ő püspök tanácsainak és
izbenjárasának köszönhető Salamon király nemkülönben Géza és
ászló hercegek közt 1064-ben jan. 20-án G y ő r ö t t létrehozott egyez-
;dés és barátság. A r d u i n győri püspök a K á l m á n királytól r e á bizott
ildetésben — Rogerius Sicilia fejedelméhez — sikeresen eljárván,
mSk Busilla nevü l e á n y á t hozta arául királya számára 1097-ben.
é t e r püspök I I . A n d r á s királyt keresztes hadával P a l a e s t i n á b a k i -
rte, hol 1218-ban elhunyt. A z 1222-ki hires országgyűlésen. — melyen
.. A n d r á s király hazai a l k o t m á n y u n k p a l l á d i u m á t : az arany bullát adta
, — jelen volt K o z m a győri p ü s p ö k .

T ö b b győri p ü s p ö k vérével pecsételte meg a haza i r á n t t á p l á l t

rséget, szeretetet. G y ö r g y püspök 1241-ben Sajónál esett el a t a t á ­
ik ellen v i t t harcban; P a k s i B a l á z s pedig M o h á c s n á l ontotta vérét.
gyásztelt viharos időben 4 évig üresen állt a győri püspöki szék ;
ípolya J á n o s 1526-ban kinevezte ugyan Homonnay G á b o r t püspökké,
î a jövedelmet F e r d i n á n d adományozása folytán Bakics P á l bitorolta;
>-yanő foglalta le a k á p t a l a n javait is, a kanonokokat pedig lakásaikból
kergette * ) (Matusek kézirata.). E bitorlás csak 1530-ban ért véget,

*) Lásd fünnebb : „ G y ö r v á r o s h e l y t ö r t é n e t é t " 499. lapon.

Szerk.
 m i d ő n F e r d i n á n d k i r á l y azokat U j l a k y Ferenc győri püspöknek ism
visszaadta. *)
G y ő r püspökei közöl hatnak fején a b i b o r n o k i k a l a p diszlet
u . m . Delphini Zacharias 1567, i d . Draskovich G y ö r g y 1585, gr. K o l l o n k
L i p ó t 1686, Keresztély Á g o s t szász herceg 1698, és gr. Zinzendorf Füle
Lajos 1728. Bakács T a m á s (1501) és Simor J á n o s (1873) pedig későt
emelkedtek e polcra. M a g y a r o r s z á g p r i m á s i s z é k é r e 6 győri püspc
emeltetett, és pedig: Bakács T a m á s 1497, Kuthassy J á n o s 1597, Széchen;
G y ö r g y 1685, gr. Kollonich L i p ó t 1695, Keresztély Á g o s t herceg 1707, i
Simor J á n o s 1867. T ö b b győri főpap a k i r á l y i c a n c e l l á r i m é l t ó s i
g o t viselte. Gosztonyi J á n o s t ó l (1510) kezdve a győri püspökök eg;
szersmind a v á r m e g y e örökös f ő i s p á n j a i is voltak,mely m é l t ó s á g i
azonban 1783-ban gr. Zichy Ferenc püspök h a l á l á v a l véglegesen megszün
L é p e s Bálint a 17. század elején magyar szónoklataival t ü n t k i ,
a „négy utolsó dolgokról" i r t m u n k á j á v a l g a z d a g í t o t t a a magyar i n
d a l m á t ; gr. Zinzendorf F ü l ö p püspök különös kiváltságokkal fein
h á z o t t k ö n y v n y o m d á t állított fel G y ő r ö t t 1727-ben.
A győri s z é k e s e g y h á z k ö r ü l k i t ű n ő érdemeket szerezte
magoknak a következő főpásztorok : O m o d é (1254—1263) ; Dócz
O r b á n (1483—1486), k i — Bonfinius szerint, — hűsége, finom tapintal
és bölcs ügykezelése miatt M á t y á s király legmeghittebb barátjaina
egyike volt, s k i t e k i r á l y a főkincstárnoki méltósággal diszítettt fe'
Pethe M á r t o n és N a p r á g y i Dömötör, kiknek a székesegyház l e g d r á ^ á t
ereklyéjét szt. L á s z l ó koponyáját köszöni ; **) i f j . Draskovich Györg;
Széchenyi G y ö r g y , gr. Zichy Ferenc és ujabb időben Simor J á n o s . **'
A g y ő r i n a g y o b b p a p n ö v e l d e hálásan emlékszik Dalh
k Miklós és Széchenyi G y ö r g y p ü s p ö k ö k r e mint alapítóira, nemkülönbe
gr. Zichy Ferencre mint újra építőjére és Zalka J á n o s jelenlegi fopás:
torára, k i a papnöveldét uj kétemeletes szárnynyal megnagyobbít!
A k i s e b b p a p n ö v e l d e Simor J á n o s püspöknek köszöni létét, k i
szentségénél és Ő felségénél kieszközölte, hogy a pápóci prépostsá
jövedelmének k é t h a r m a d a e kisebb papnövelde fenntartására legye
fordítható, f )

*) Közbevetőleg felemlítjük, miszerint a besztercei gyűlés (1621) a kat

püspökök számát hazánkban háromra szállította le, s ezek közt volt a győri is k<
ezer frt évi jövedelemmel (Matuselc kézirata).
**) Lásd: a g y ő r i s z é k e s - e g y h á z k i n c s t á r á b a n 430. lapon. — S z e r ]
***) E főpapoknak a székes-egyház körül kifejtett tevékenységét lásd
g y ő r i s z é k e s - e g y h á z t ö r t é n e t é b e n 420. lapon. — S z e r k .
| ) Lásd: a g y ő r i p ü s p ö k i l y c e u m n á l , 215. Lipon.
 A győri püspökök régi időkben rendes székhelyÖkön kívül egy-
ááz-megyéjök különféle vidékein jelesen a keszői várban, és a soprony-
megyei Rákoson is laktak, m i n t ezt az i t t keltezett okmányok bizo­
nyítják (Győri tört. és rég. füz. I I . k. I I I . f. 284. 1.). Mostani g y ő r i
lakhelyöket, az u. n. p ü s p ö k v á r t M á r i a Terézia k i r á l y n ő adta vissza
1745-ben m i u t á n azt 146 évig katona-parancsnokok b i r t á k . Nagy k á r o ­
kat szenvedett a p ü s p ö k v á r 1809-ben a franciák ostroma alatt, kiknek
ágyúgolyóitól felgyújtatván, a város nagyobb részével e g y ü t t a l á n g o k
m a r t a l é k á v á lőn. Felépítésére V i l t és Schwarzenberg hg. püspökök
sokat á l d o z t a k ; t o r n y á t pedig Simor J á n o s állította vissza eredeti
alakjába.

Káptalan.

E l s ő apostoli k i r á l y u n k a székesegyházakkal e g y ü t t a k á p t a l a ­
nokat is m e g a l a p í t o t t a ; de valamint a győri székestemplom megalapí­
t á s á n a k évét kútfők h i á n y á b a n egész bizonyossággal nem tudjuk : ugy
a székes-káptalannak t ö r t é n e t e is vajmi hézagos. *)
M i d ő n G y ő r török kézre j u t o t t , a k á p t a l a n — mely j e g y z ő k ö n y v e i
szerint a 16-ik században 34 tagot számlált, — Sopronyban h ú z t a meg
m a g á t : 1599-ik 42-ik törvénycikk adta vissza neki a jogot G y ő r ö t t
lakhatni (Rupp : I . 426.)
E székes-káptalannak nagyobb fényt kölcsönzött a 14. században
I I . K á l m á n győri püspök, midőn a N á d a s d y nemzetségből született
Gelse M a r g i t által 1365-ben a l a p í t o t t p á p ó c i p r é p o s t s á g o t abba
bekebelezvén, mindenkori prépostjának helyet és szavazatot adott a
káptalanban.
Hasonló módon kapcsoltatott e k á p t a l a n i t e s t ü l e t h e z a „ g y ő r i
h e g y r ő l " cimzet sz. a d a l b e r t i p r é p o s t s á g ; ezen — ú g y n e v e z e t t
k i s p r é p o s t r é g i b b időben helyettesítette a távollevő nagyprépostot
a k á p t a l a n k o r m á n y z a t á b a n ; stallumra nézve pedig hosszú időkön
: ,::::
k e r e s z t ü l megelőzte a pápóci prépostot. ' )
A k á p t a l a n kanonokjai közt többször püspökök is t ü n d ö k ö l t e k ,
k i k belvillongások folytán főpapi székÖket elhagyni kénytelenítve,

*) Rupp szerint az első szt. királyunk által alapított győri káptalan kezdetben
6 tagból állott (I. 422 és 426.). — S z e r k .
**) Hagyomány szerint a sz. adalberti prépostság a mai kálváriánál állott; ma
már semmi nyoma. A pozsonyi káptalani levéltár egy irata szerint e prépostságnak
hajdan 4 tagból álló társas-káptalana is volt (Rupp: Magyarorsz. helyr. tört. I . 425.
és 426.). Ugyanitt olvassuk néhány prépostjának nevét. — S z e r k .
n á l u n k vendégszerető menhelyet l e l t e k ; ilyen volt W a l t e r Lincaeus
lomforti püspök I r h o n b ó l , k i a Cromwell alatt duló egyházüldözés elől
m e n e k ü l v é n 1655-ben P ü s k i J á n o s által győri kanonoknak nevezte­
tett k i .
Manap a győri székes-káptalannak 20 —, és pedig 14 valóságos
és 6 cimzetes kanonoksága van.
K ü l ö n ö s fejedelmi k i t ü n t e t é s b e n részesültek G y ő r n e k kanonok­
j a i I . Ferenc k i r á l y k e g y é b ő l ; 1808-ban u. i . harmadik nászünnepélye
alkalmával remek szónoklattal üdvözölvén őt Paintner M i h á l y g y ő r i
kanonok, ez a jószivü fejedelemtől felajánlott jutalmat nem saját sze­
mélyének, hanem ama t e s t ü l e t n e k k é r t e adatni, melyet ő képviselt,
A z ó t a a győri kanonokok aranyszegélyű biborszalagon nyolcszegletü
email csillagot viselnek, melynek közepén sz. I s t v á n térdelve templo­
mot ajál fel a boldogs. Szűznek, a hátlapon pedig e szavak olvashatók :
„Memóriáé S. Regis Stephani Fundatae Cath. Esiae." A csillagot kis
paizs födi e k é t kezdőbetűvel : F . L . s e k ö r i r a t t a l „ I m m o r t a l i A u g g .
Beneficio 1808."
A győri egyházmegyéhez tartozó s o p r o n y i t á r s a s - k á p t a l a n
alapítója M á r i a Terézia k i r á l y n ő , k i V I . Pius p á p a beleegyeztével
1779-ben oct. 1-én az eddig Soprony városában létezett 17 altaria
vagyis egyszerű javadalom egyesítéséből a nevezett t á r s a s - k á p t a l a n t
alapította, melynek 5 stalluma van, ezeknek egyikét az időszerinti
város-plebános bírja; k á p t a l a n - t e m p l o m u l és lakhelyül az eltörölt J é z u s ­
t á r s a s á g egyháza és collégiuma t ü z e t e t t k i számára.
A győri e g y h á z - m e g y e területén összesen 6 javadalmas prépostság
6 cimzetes a p á t s á g és 3 cimzetes p r é p o s t s á g létezik.
A győri e g y h á z m e g y e területe 1777-ig sokkal nagyobb volt a
mostaninál ; hozzá tartozott u . i . egész Soprony- Vas- és M o s o n y v á r -
megye, továbbá G y ő r és K o m á r o m m e g y e nagyobb fele, nemkülönben
V e s z p r é m v á r m e g y e egy r é s z e ; de említett évben február 17-én M á r i a
Terézia k i r á l y n ő kérelme folytán V I . Pius p á p a által felállíttatott a
szombathelyi püspökség, és ekkor k i h a s í t t a t v á n a g y ő r i e g y h á z m e g y é ­
ből V a s v á r m e g y e 117 plébániával, a vasvári társas-káptalan székes­
k á p t a l a n i rangra emeltetett ; azonkivül a pápai főesperességi k e r ü l e t
a veszprémi püspökséghez csatoltatott. A z egyházmegye jelenleg 236
p l é b á n i á t számlál területén. *)

*) Az egyházmegye jelen állapotát a t á r s a d a l m i v i s z o n y o k közt 204-ik

lapon tüntettük föl. Sajnálattal nélkülözzük azonban e helyen a plébániák törté­
netét; vajha akadna munkás kéz, mely megyénk egyetemes leírásának e hézagát
pótolná. —; S z e r k .
 A győri megyés püspökök névsora.

évtfil évif? évtől évig

1. Modest *) 1 0 0 1 --1051 35. Hédervári J á n o s 1 3 8 7 - -1399
Miklós 1052- -1064 Ferenc 1400- -1401
Dezső 1064- -1096 I I . János 1 4 0 1 - -1418
Arduin 1097- 1103 Kelemen 1 4 1 9 - -1421
5. G y ö r g y 1103- -1115 I I I . János 1 4 2 1 - -1422
Ambrus 1115- -1118 40. I I . Kelemen 1 4 2 3 - -1437
Gyárfás 1 1 1 9 - -1134 I I I . Benedek 1 4 3 9 - -1444
Péter 1 1 3 5 - -1136 I V . János 1 4 4 5 - -1446
Pál 1 1 3 6 - -1140 Ágoston 1 4 4 7 - -1466
10. Zacheus 1 1 4 2 - -1149 Csupor D ö m ö t ö r 1 4 6 7 - -1480
Izbeff 1 1 5 0 - -1155 45. Dóczy O r b á n 1 4 8 3 - -1486
I I . Gyárfás 1 1 5 6 - -1176 Bakács T a m á s 1 4 8 6 - -1493
M i k u l i n v . M i k u v i n 1 1 7 6 --1187 Bakács I I . Ferenc 1 4 9 4 - -1509
Ugrin 1 1 8 8 - -1206 Gosztonyi V . J á n o s 1510— -1525
15. Pechsa 1206 Paksi Bálás 1 5 2 5 - -1526
I I . Péter 1 2 0 6 - -1218 50. Ú j l a k i I I I . Ferenc 1 5 3 0 - -1554
Kozma 1 2 1 9 - -1223 Gregoriancz I I . P á l 1554— -1565
Gergely 1 2 2 3 - -1240 Delphinus Zacha­
I I . György 1 2 4 0 - -1241 rias 1 5 6 6 - -1572
20. Benedek 1 2 4 3 - -1244 L i s z t h i V I . J á n o s 1 5 7 3 - -1578
A r t o l p h v. Aren lph 1 2 4 5 - 1253 Draskovich I V .
Omodé 1 2 5 4 - -1263 György 1 5 7 8 - -1587
I I I . György 1 2 6 3 - -1267 55. Heresyncius I V .
Farkas mester 1 2 6 8 - •1270 Péter 1 5 8 7 - •1590
25. Dénes 1 2 7 1 - -1289 Kuthassi V I I . J á ­
András 1 2 9 0 - 1293 nos 1592 --1597
I I . Benedek 1 2 9 4 - -1296 Pethe M á r t o n 1 5 9 8 - 1605
Theodor 1 2 9 6 - -1307 N a p r á g y i I I . Dömö -
I I . Miklós 1 3 0 8 - 1318 tör 1 6 0 7 - 1619
30. K á l m á n 1 3 1 8 - 1320 Lépes Bálint 1 6 1 9 - 1623
I I I . Miklós 1 3 2 1 - •1336 60. Dallos I V . Miklós 1 6 2 3 - 1630
I I . Kálmán 1 3 3 8 - 1374 Sennyei I s t v á n 1 6 3 0 - 1635
I I I . Péter 1 3 7 6 - 1378 Draskovich V .
G u i l e l m v . V i l h e l m l 3 7 9 - 1585 György 1 6 3 5 - 1650

**) A győri egyházmegye névtára (1873) a püspökség kezdetét 1009-re teszi;

ennek ellenében megtartottuk Rupp és Surányi fönnebb 612. lapon kifejtett nézetét,
Szerk.
 évtől évig évtül évig
Püski V I I . János 1651—1657 70. Fengler J ó z s e f 1787—1805
Széchenyi V I . V i l t I I . József 1806—1812
Görgy 1658—1685 Schwarzenberg E r ­
65. Gr. Kollonich L i p ó t 1685—1695 nő hg. 1819—1821
Á g o s t Keresztély Juranics A n t a l 1825—1837
herceg 1695—1707 Sztankovits I X .
Gr. Sinzendorf F ü ­ János 1839—1848
löp Lajos 1726 — 1732 75. Karner I I . A n t a l 1849 — 1856
Groll Adolf 1733—1743 Simor X . J á n o s 1857—1867
Gr. Zichy I V . Fe­ Zalka X I . J á n o s 1867 —
renc 1743-1783

A pannonhalmi apátok, főapátok, kormányzók é s helytartók *) névsora.

Apátok:
évtől évig 15. Bonifác 1266—1281
1. A n a s z t á z **) 997 — Hermann 1281—1300
Szt. Mól- 1030—1036 Miklós 1300—1301
Péter 1091—1103 Imre 1306
Deda 1117 Jakab 1306—1308
5. Dávid 1137—1146 20. I I . J á n o s 1308— 1309
Raphael 1151—1175 László 1309— 1312
Raynald 1175—1176 I I . Miklós 1312—1318
Similis 1186 I I I . Miklós 1318—1333
I I . Péter 1188—1190 Hammer Vilmos 1333—1355
10. J á n o s 1190—1204 25. Sigfrid 1355—1365
Benedek 1206 Czudar I I . László 1365—1372
Úrias 1206—1244 Domonkos 1372—1377
Salamon 1244—1252 Ulászló, kormányzó 1377—1379
Favus 1252—1264 Pál 1379—1381

* ) A k o r m á n y z ó k másként g u b e r n á t o r o k vagy c o m m e n d a t á r a p á t o k
és h e l y t a r t ó k vagy a d m i n i s t r a t o r o k világi papok olykor világi egyének vol­
tak, kik jutalomként nyerték az apátság javadalmait. — S z e r k .
**) Több történetíró szerint Anasztáz és Asztrik egy személy. CV.ö.Inchoffer :
Annal. Eccl. p. 239. és 250. — Timon: Imago Hung, novae, p. 70. — Chron. Eer.
Hung. 1004. — Hartwik: Vita S. Stephani, p. 271. — Beél M.: kézirata, I I I . 539.)
Czinár Mór tudósunk ezt határozottan kétségbe vonja, és a tévedést Szentiványinak
tulajdonítja, ki adatait apocryph iratokból mérité. Szentiványi következő apátokat
is említi: Szt. Bonifác 1004—1007; Henrik 1007 — 1027; Déda 1027—1041; Abricus
1041 —1048; Guala 1048—1098. Szentiványi névsorozata már régen — pl. a tudós
Koller előtt is — hitelét vesztette.
 évtől évig évtől évig
30. I s t v á n 1 3 8 1 - 1398 Torday P é t e r , kor­
Marchai I I . D o ­ mányzó 1563— •1566
monkos 1 3 9 9 - 1404 45. I V . J á n o s 1566
János, oppélnihg., Fejérkövy István,
kormányzó 1 4 0 7 - -1422 kormányzó' 1567— 1592
Dombói I V . Miklós 1 4 2 2 --1436 Baranyai I I . P á l 1 5 9 3 - 1596
Hédervári László, Kutasy J á n o s , kor­
kormányzó 1 4 3 6 - -1446 mányzó 1597— -1601
35. Debrentey T a m á s , Himmelreich G y ö r g y ,
kormányzó 1 4 4 6 - -1460 kormányzó 1602— -1637
Kálmánczay Do­ 50. Pálffy M á t y á s 1 6 3 9 --1647
monkos, helyt. 1 4 6 0 - 1477 Magger Piacid 1647— -1665
Pyber Benedek, Gencsy Egyed 1665— -1684
helytartó 1 4 7 7 - 1483 Simoncsics Gellért 1684— -1689
Bakács T a m á s , kor­ Burner M á r t o n 1689 —-1693
mányzó 1492 55. Lendvay I I . P i a c i d 1 6 9 3 --1699
Karner I I . Egyed 1 6 9 9 --1708
Főapátok: Göncz Coelestin 1709 —-1722
Tolnay M á t é 1 5 0 0 - 1534 Sajghó I I . Benedek 1 7 2 2 --1768
40. B á t h a y M i h á l y 1 5 3 5 - -1542 Somogyi D á n i e l 1768— -1801
N y á r y Ferenc, kor­ 60. N ó v á k Krizosztom 1 8 0 2 --1828
mányzó 1 5 4 2 - -1550 Kovács T a m á s 1829— -1841
Csanády I I I . J ános 1550— -1556 Rimely I I . M i h á l y 1 8 4 2 --1865
Pécsvárady I I I . Kruesz I I . Krizosz­
László 1 5 5 6 - -1563 tom 1865 —

Lovagrendek és kolostorok története. • )

Sz. János keresztes vitézei.

E lovagrend győri t á r s h á z á n a k alapítójáról s alapíttatása koráról

az írók semmit sem jegyeztek fel; de Czinár M ó r t u d ó s u n k Monaste­
riologia j á b a n ( I I . 150. 1.) I I I . Ince p á p á n a k 1209-ben kelt leveléből, —
melyben a győri püspököt meginteti, hogy a J á n o s - l o v a g o k t ó l tizedet
ne követeljen, — azt következteti, hogy a jános-lovagrendi keresztes
b a r á t o k m á r 1209 előtt léteztek G y ő r ö t t (Fejér Gy.: C. D. I I I . 1. 84.), s
akkor m é g — m i u t á n a sopronyi János-lovagok t á r s h á z a csak 1214-ben
épült, — G y ő r - e g y h á z m e g y é b e n más ilynemű t á r s h á z nem is volt.

*) Rupp Jakab: M a g y a r o r s z á g h e l y r a j z i t ö r t é n e t e cimü munkájá­

ból. — S z e r k .
 IT. Endre k i r á l y n a k 1228-ban s I V . Béla k i r á l y n a k 1238-ban kelt
o k m á n y a szerint az előbb templom-vitézek (templariusok) által b i r t
javak minden részletezés nélkül e g y ü t t e s e n a J á n o s - l o v a g o k n a k adomá-
nyoztatván, az ezeknek g y ő r i társházához tartozott fekvő javak közé
soroztatik K ó n y falu és a G y ő r ö t t azon halmon fekvő fürdő, mely haj­
dan v á r volt (Fejér Gy.: C. D. I I I . 1.. 84. és V I I . 4. 77.); bizonyos, hogy
a J á n o s - l o v a g o k b i r t á k 1260-ban a G y ő r és B a r á t h falu közt feküdt
majorságot, melyet a határjárási o k m á n y o k „keresztes b a r á t o k " major­
j á n a k neveznek (u. o. V I I . 5. 328.). H o g y a J á n o s - l o v a g o k n a k m a g á b a n
G y ő r v á r o s á b a n is voltak zselléreik, kitetszik V . I s t v á n királynak 1271-
ben kelt kiváltságleveléből, melyet 1295-ben I I I . Endre is megerősített
(u. o. V I . 1. 348.). Ezen k i v ü l a győri J á n o s - l o v a g o k t á r s h á z a az écsi
és n y u l i szőlőhegyeken több szőlőt b i r t ; de más fekvő javai nem isme­
retesek; hogy azonban ezek csekélyek voltak, kiderül I . M á t y á s k i r á l y ­
nak 1468-ban kelt leveléből. *) T o v á b b á e társház birta G y á r a , V á r a s d ,
Fad és Galavit helységeket, melyeket 1512-ben Bertalan aurániai perjel
adományozott Zabadi Miklósnak, a g y ő r i J á n o s - l o v a g o k t á r s h á z a pa­
rancsnokának (Hevenem M M . SS.).
Rhodus szigetnek — mint a J á n o s - l o v a g o k fő székhelyének Szolimán
török császár által 1522-ben t ö r t é n t elfoglaltatása u t á n a J á n o s - l o v a g o k
hazánkban is elnyomatván, a győri J á n o s - l o v a g o k is e l t ű n t e k ; a váro­
son kivül létezett templomuk 1592-ben m á r romjaiban hevert**) (Koller:
Ep. Quinque eccl. V I . 357.).
A győri J á n o s - l o v a g o k t á r s h á z á n a k parancsnokai közöl említtet­
nek: 1491-ben Simon (Czech: gyüjtem.) ; 1512-ben Zabadi Miklós, egy­
szersmind a J á n o s - l o v a g o k fehérvári —, és szt. E r z s é b e t r ő l címzett
esztergomi t á r s h á z á n a k parancsnoka (Czech : Dipl. Com. Jaur. M M . SS.
11.277.); M á r k , a rend jogainak erélyes védője; 1550—1559-ig W e l y k e
M á r k , győri nagyprépost, szt. A d a l b e r t r ő l címzett kisprépost és a
J á n o s - l o v a g o k címzetes parancsnoka (u. o. 344. és 345.); végre szebeni
L y s t i Sebestyén, k i t az előbbinek 1559-ben t ö r t é n t halála által meg­
ü r ü l t János-lovag-parancsnok címmel O l á h Miklós esztergomi érsek
diszített fel ( M M . SS. Hevenes. L X X . k.).

Jézus-társaság.

I I . F e r d i n á n d k i r á l y m á r 1624-ben eltökélte, hogy az ifjúság

kellő oktatására, és az ősi katholikus h i t terjesztésére j é z u s - t á r s a s á g i

*) Lásd : 498. lapon. — S z e r k .

**) Ettől elüt Méry E . azon állítása (432. lapon), mely szerint e rend Győrött
1598-ig birt zárdával és templommal. — S z e r k .
a t y á k a t fogy G y ő r b e telepíteni. *) Ezen j á m b o r s z á n d é k á t előbb Dallos
Miklóssal, kinevezett győri püspökkel, ez által pedig Lamoronami
Vilmos jesuita a t y á v a l közlötte a végre, hogy G y ő r ö t t a köztéren t á r s ­
ház építésre alkalmas helyet szemeljen k i . Ez m e g t ö r t é n v é n I I . F e r d i ­
nánd k i r á l y alapító o k m á n y t adott k i , melyben 1627-ben a J é z u s - t á r s a ­
ságnak j a v a d a l m a z á s u l a veszprémvölgyi apácák boldogságos Szűz
M á r i á r ó l címzett a p á t s á g á t adományozta ennek K ö r m e n d e n , Szombat­
helyen és P á p á n b i r t fekvő javaival. Ezen alapítványhoz j á r u l t 1627-ben
n é h á n y h á z h e l y ; 1638-ban ugyanazon király a szt. J a k a b r ó l címzett
lébenyi apátságot is a j e s u i t á k n a k adományozta.
M i n d a z á l t a l a j e s u i t á k letelepítésének állandósítását l e g i n k á b b
biztosította 1634-ben gróf Széchenyi G y ö r g y akkoron veszprémi p ü s ­
pök, k i a J é z u s - t á r s a s á g á n a k 50 ezer forintot a j á n d é k o z o t t ; 1684-ben
pedig mint kalocsai érsek nemes ifjak számára a j e s u i t á k felügyelete
alatt neveidét is alapított G y ő r ö t t , s erre azon 35 ezer forintnyi összeget
szentelte, melylyel gróf E s z t e r h á z y P á l nádor neki tartozott (Heven.
Gyűjt. V . k. 47. 1. — Jesuit. Jaur. 1. cs. 1. és 15. sz. — 2. cs. 36. sz. —
31. cs. 8. és 9. sz. — 3o. cs. 45. sz.).
A j e s u i t á k által m a g á b a n a városban s ennek t e r ü l e t é n szerzett
birtokok közé tartozott 11 házhely, melyek 1642-ben a k i r á l y helyben­
hagyásával a j e s u i t á k n a k á t a d a t t a k , s a Szigetben létezett kertekkei
e g y ü t t minden p o l g á r i tehertől m e n t e s í t t e t t e k (u. o. 24. cs. 32. és 94. sz.).
1649- ós 1651-ben n y e r t é k a győri j e s u i t á k a P a t a h á z á n fekvő birtok­
részeket (Czech: Dipl. Com. Jaur. I I I . 150. és 166.). 1662-ben kelt Gorup
Ferenc püspök bevalló levele, melynélfogva F e h é r m e g y é b e n fekvő
P e r k á t a nevü b i r t o k á t —, tolnamegyei Tape faluját —, és Szent-Agata
fehérmegyei pusztáját halála esetére lelke n y u g a l m á é r t a j e s u i t á k n a k
ajándékozta, s egy évre r e á e birtokok átadása is megtörtént. U g y a n ­
azon évben kelt szintén Gorup p ü s p ö k bevalló levele, melynél fogva
Tengelicz, Fekete, K á j m á d , Mede (Medina), K á p o l n a , A g á r d , Gencz-
hida, J ö v é g h , Bicza, K a j d á c s , B i k á d és A p á t h i , részint F e h é r - , részint
T o l n a m e g y é b e n fekvő birtokai örökös birtoklási j o g á t a győri j e s u i t á k ­
nak adományozta. — 1663-ban Gorup p ü s p ö k nekik ajándékozta
Mosonymegyébe kebelezett H o r v á t - K i m l e faluját. 1665-ben Tarczy
J á n o s a Sövényháza helység h a t á r á b a n birt őt illető b i r t o k r é s z t (a ma­
j o r s á g negyedrészét) e társháznak adta; 1724-ben Salomváry J á n o s
végrendeletében Balatonfő-Kajáron 7 egész telket hagyott (u. o. 1. cs.

*) Matusek a városi jegyzőkönyvbe vezetett végrehajtási jelentésre hivatkozva

azt állítja, hogy Győrött már 1604-ben voltak jesuiták. — S z e r k .
16. sz. 2. §. — 2. cs. 17. és 26. sz. — 22. cs. 1. sz. 4. §. — 24. cs. 2. sz. —
N. R. A. 955. cs. 53. sz.).
Ezen kivül a győri jesuiták időjártával más fekvő javak birtokába
is jutottak (u. o. 8. cs. 15. és 29. sz.— 25. cs. 1—4. sz.); szőlejok is több
helyütt volt ; u. i . 1670-ben Sennyei István veszprémi püspök nekik
ajándékozta a Nyul falu szőlőhegyén birt szőlejét; 1671-ben gróf Esz­
terházy Ferenc ós neje nekik adományozták Ménfő puszta szőlőhegyén
birt 3 szőlejöket (u. o. 1. cs. 3. 6. sz.). Pénzadományozást tettek: Gorup
püspök, Eder Tóbiás, Faber Ulrik és Mikner József.
A Jézus-társaságnak 1774-ben végrehajtott feloszlatása után a
társház bérházzá alakíttatván, később a győri püspök-megye papnöven­
dékei elhelyezésére engedtetett át, majd nyilvános táncteremül és színi
előadásokra használtatott; végre 1802-ben a sz. Benedek-rendnek ada­
tott át a sz. Ignácról címzett egyházzal együtt; mindkettő máig is e
rendnek birtokában van.
A Jézus-társaság győri társháza igazgatóinak névsorét 1634—
1771-ig 1. Bupp id. művében I . 434.

Sz. Benedekrendüek.

A pannonhalmi sz. Benedek-rend egész a mult században (1786)

történt feloszlatásáig birta Győrött a főtéren azon házat, mely a város­
ház szomszédságában áll, s melyet a X V I I . század vége felé saját pén­
zén szerzett. I t t székeltek a pannonhalmi főapátok, miért is e ház
manap is „apát"-ház néven ismeretes (1. 432. lapon). De csakis a rend
főnöke lakott Győrött; egyes tagok működtek ugyan a X V I I . és X V I I I .
században mint tanárok a püspöki papnöveldében, de székházzal nem
birtak. A rend 1802-ben történt visszaállíttatásakor székházul a főtéren
álló jesuita-collegiumot nyerte a hozzáépített sz. Ignác-templommal és
az ehhez kapcsolt gymnásiumi épülettel együtt.
A sz. Benedek-rendüek működéseket főgymnásiummal nyitották
meg, melyet utóbb bölcsészeti tanfolyammal bővítettek, 1850 óta pedig
mint 8 osztályú főgymnásiumot látják el tanárokkal (1. 218. lapon).
Az úgynevezett „apátházat" 1816-ban felsőbb adományozás folytán a
győri káptalan nyerte ; jelenleg a kisebb papnöveldének szolgál helyi­
ségül (1. 217. lapon).

A sarutlan karmelhegyi szerzetesek.

A sarutlan karmeliták győri társháza gróf Széchenyi Pál kalocsai

érsek és Dvornikovich Mihály váci püspök bőkezűségéből keletkezett
 Thuróczy László, 167. 1.). Ugyanis már Szelepcsényi György esztergomi
írsek 50 ezer forintot hagyományozott egy — Magyarországban alapí­
tandó sarutlan karmelita zárda építésére ; de utóda gr. Kollonich Lipót
öibornok ez összeget két részre osztotta, hogy belőle Győrött és Sza-
solcán telepíttessenek le a karmeliták. Ebből és Széchenyi Pálnak
ímlített adományából épült 1714—1724-ig a Rába partján a terjedelmes
karmelita zárda templomával együtt *) {Szentiványi : Dissert. Paralip. Rer.
Memorab. Hung. 196. 1.).
E társház javadalmazását illetőleg csak annyit tudunk, hogy
Pozsonyban Frank Jánosnak és Rutkay Zsuzsanna nejének házát birta,
melyet ezek Dvornikovich Mihály váci püspöknek a tőle kölcsön vett
8 ezer forint biztosítékául zálogba adtak, ez pedig a győri karmeliták­
nak adományozott hetenkint Istennek fölajánlandó két szent misére.
E ház 1701-ben adatott át sz. Pálról nevezett Godofréd perjelnek, de
előbbi birtokosának — Franknak halála után a királyi ügyész azt
elfoglalván, a karmeliták 1707-ben e házat maguknak visszaadatni
kérték.

Sz. Ferenc-rendüek.

A Mária-tartományhoz tartozott sz. ferenc-rendi szerzetesek sz.

Erzsébetről címzett kolostorát és egyházát győri polgárok építtették,
s e kolostor hajdan a külvárosban (majorokban) a János-lovagok társ­
háza közelében állott ; de mely évben épült, az ki nem nyomozható ;
hogy azonban igen régi volt, abból is kitetszik, mivel omladozó félben
levén, sienai János •— Erzsébet királyné gyóntatójának törekvései folytán
1301-ben helyreállíttatott ; **) 1555-ben pedig ismét mint elpusztult
kolostor fordul elő a Mária-tartomány irataiban; végre 1618-ban a mai
megyeház helyén épült sz. ferenc-rendi kolostor fölépítésére a tatai
javak négy évi bérletéből 250 forint utalványoztatott.
Ezen kivül a sz. ferenc-rendi szerzeteseknek Győr-Sziget faluban
is volt székházuk, mely azonban királyi jóváhagyás nélkül építtetvén,
nemsokára meg lőn szüntetve, a belső társházat pedig I I . József császár
szüntette meg (N. R. A. 994. cs. 10. sz. — Schemat. Cleri Divec. Jaur.
1869. 110. 1. — Schemat. Ord. 1851. 17. 64. 67. 71. 91. 11. — Czech. Dipl.
Com. Jaur. MM. SS. I I I . 345.1.).

*) L . „Győrváros nevezetesebb épületei" 433, 434. lapon. — S z e r k .

**) L . ,,Győrváros nevezetesebb épületei" 435. lapon. — S z e r k .
 Dömések.

A sz. domonkos-rendi a t y á k társházzal birtak G y ő r ö t t , és ez volt

a m é g sz. Domonkos életében M a g y a r o r s z á g b a t e l e p í t e t t dömések leg­
első zárdája h a z á n k b a n . Ugyanis a magyar származású és közhiedelem
szerint a H é d e r v á r i esaládból eredt P á l atya Bolognában a szerzetbe
lépvén, s a bolognai egyetemen e g y h á z j o g - t u d o r r á a v a t t a t v á n , M e m -
brons (Boriz) kun fejedelmet több ezer alattvalójával e g y ü t t m e g t é r í ­
tette, s G y ő r ö t t 1221-ben z á r d á t alapított szerzetes társai számára
(Kachelmann : Geschichte der ungarischen Bergstädte, I I I . B.).
H o l állott e t á r s h á z ? biztosan m e g h a t á r o z n i m á r most nem lehet,
hacsak a várfalak szétbontása közben fölfedezett templom nyomai nem
m o n d h a t ó k a régi dömés-templom m a r a d v á n y a i n a k . *)
E győri t á r s h á z hírét igen emelte az 1336-ban szent élet h í r é ­
ben meghalt Demeter b á n fia : Móric és ennek t e s t v é r öcscse K á r o l y ,
k i k mindketten a Csáki nemzetségből származván, a g y ő r i dömés t á r s ­
házban m ű k ö d t e k mint egyszerű szerzetesek, Isten dicsőségére és ember­
t á r s a i k lelki ü d v é r e .
E kolostor elpusztulásáról az irók mindannyian hallgatnak (Thu­
róczy László, 171. 1. — Ferrari, 521. 1. — M . Sion. I . 793. 1.— Schern. Cleri
Dioec. Jaur. — Szentek élete, Zsihovics Ferenc, I I . rész, 242. és 243. 1.).

Camillánusok.

A nádor-város plébániája és temploma egykor a camillánusok

zárdája és egyháza volt. A Kómából G y ő r b e t e l e p í t e t t szerzetesek
betegápolással foglalkoztak, m i é r t is „ b e t e g s z o l g a k"-nak, vagy a
„ j ó h a l á l a t y á i " - n a k is neveztettek. I I . J ó z s e f császár meg­
szüntetvén 1784-ben ezen M a g y a r o r s z á g b a n egyetlen camillánus szer­
zetes házat, — székháza p l e b á n i a - l a k k á a l a k í t t a t o t t . **)

Orsolya-szüzek.

G y ő r belváros t e r ü l e t é n van az Orsolya-szüzeknek sz. A n n á r ó l

címzett temploma és zárdája. Ezen apácákat 1726-ban Neupauer Anna
g y ő r i polgár özvegye telepítette a városba l e á n y k á k nevelésére és
oktatására, és számukra kellő a l a p í t v á n y t tett (Thuróczy László, 167. 1.).

*) Méry Etel a dömések templomát — tehát zárdáját is a mai Stadel- vagy

Kozics-ház helyére teszi; 1. 434. lapon. — S z e r k .
*•*) Lásd: 434. lapon. — S z e r k .
 E zárdáról — melynek temploma a győri püspökök, káptalan és
hívek kegyes adományaiból é p ü l t , — egyéb adat h i á n y á b a n csak azt
jegyezhetjük fel, hogy e z á r d á n a k 1736-ban X I I . Kelemen p á p a sz.
Orsolya vértanú szűz évnapjára teljes bucsut e n g e d é l y e z e t t (Act. Jesuit.
Jam-in. 33. cs. 6. sz.); 1758-ban pedig özvegy Oneil J u d i t A n t ó n i a
grófné (szül. M a h o l á n y i b.) ezer forintról szóló alapítvány-levelet adott,
melynek kamatjából évenkint szalézi sz. Ferenc napján énekes szent
misét tartoznak Istennek fölajánlani (Eccl. Cam. 58. cs. 35. sz.).

Sz. Vince leányai.

Simor J á n o s mint g y ő r i p ü s p ö k 1862-ben G y ő r - S z i g e t b e n a

„ s z e r e t e t t e s t v é r e i n e k " , másként „ S z . V i n c e l e á n y a i n a k " ,
„ i r g a l m a s s z ü z e k n e k " vagy „ s z ü r k e n é n i k é k n e k " z á r d á t
é p í t t e t e t t , melyhez templomot és k ó r h á z a t is csatolt. *)

Mórichidai premontrei prépostság.

Mórichidán sz. Jakab tiszteletére e prépostságot M ó r i c mester

nyitramegyei főispán és országbiró alapította öcscsével M á r k gróffal.
Az okiratokban „ r á b a i m o n o s t o r é s e g y h á z " , vagy „ Á r p á s
r é v " , „ Á r p á s é r " és „ r á b a i Á r p á s" neveken is előfordul.
A z 1251-ben kelt alapítvány-levélben M ó r i c gróf e monostornak
több fekvő javakat adott, egyebek közt K a p i helységet, szántó földe­
ket, erdőket, malmokat, szőlőket, a R á b a vizén hídvámot, T é t h e n és
Pókon szántóföldeket, B a r á t h - S o k o r ó b a n szőlőt stb. M i u t á n pedig ez
adományozásnak megvizsgálására k i k ü l d ö t t Favus pannonhalmi a p á t
csakugyan ú g y találta, hogy mindezen birtokok á t a d a t t a k a p r é p o s t s á g ­
nak, azt I V . Béla k i r á l y 1263-ban megerősítette (Fejér Gy.: C. D. I V .
2. 85. és 3. 122.).
1403-ban Miklós — Mórichidai J á n o s b á n fia — a monostornak,
melyben őseinek hamvai n y u g v á n a k , egy — Mórichida fölött feküdt
majorságot ajándékozott, oly kikötéssel, hogy ez b e n é p e s í t t e t v é n , Szent-
Jakab falvának neveztessék (Czech: Dipl. Cam. Jaur. M M . SS. I . k. 297.).
A hídvám miatt t ö b b éven át t a r t ó pör folyt a bakonybéli apát és a
mórichidai prépost közt. 1464-ben a mórichidai prépost törvényesen
letiltatott Á r p á s falu földjeinek lefoglalásától, minthogy azon falu szt.
ljstván első k i r á l y adományozásánál fogva sz. Móricról címzett bakony-

*) Leírását lásd: 350. lapon. — S z e r k .

Györmegye és város egyet, leírása.
béli egyházra szállott (Rómer: Győri füzet. I I I . 31 — 54. 1. Czinár: I I . 47.
és 48. 1. — Diplom. Kovacsics. I I , k. 414. 1.).
A mórichidai prépostság az 1436., 1438. és 1563-ban kelt o k m á ­
nyok tanúsága szerint (Czech kézirati jegyzéke a M . Akad.) a csornai
prépostságtól függött ; szerzetesei a X V I . század közepén elszéledvén,
az á l t a l u k üresen hagyott monostorban ugyanazon rendbeli apácák
telepedtek le. De e premontrei apácák is Zólyomi M a r g i t főnöknőjük
kormánya alatt 1553-ban a törökök gyakori betörései miatt a sz. L a m -
b e r t r ő l címzett premontrei apácákhoz m e n e k ü l t e k az erőddel b i r t
Somlyó-Vásárhelyre ; midőn pedig a törökök 1594-ben G y ő r t ostrom­
mal bevették, i t t sem lévén biztosságban, a somlyó-vásárhelyiekkel
e g y ü t t Nagy-Szombatba m e n e k ü l t e k az ottani sz. K l á r a rendi apácákhoz,
mire ezeknek 1601-ben a somlyó-vásárhelyi apácák javai adományoz-
tattak ; az üresen maradt mórichidai monostor pedig lassankint romba
dőlt. Azonban az 1633-dik évi úrbér-jegyzetek szerint később a móric­
hidai monostor fekvő birtokai is visszaadattak (Czech : Dipl. Cottus Jaur.
M M . SS. I . 332. 1. és I I I . 331. 1. — Schern. Cler. Jaur. 1845. 77. 78. 1.). * j

A győri két protest, egyház története. **)

Karsay Sándortól és Lisshay Józseftől.

A győri két protest, egyház a reformatio u t á n következő évtize­

dekben alakult, a várőrségi k a t o n a s á g b a n találván a protestantismus
egyik fő támaszát ; a protest, rész m á r akkor külön lelkészszel b i r t .
A z első evang. lelkész Rueber volt.
Hiteles t ö r t é n e t i adatok szerint a protestánsoknak 1567-ben m á r
a belvárosban három lelkészök volt. A X V I . század végén az evangéli­
kusok a belvárosból kiűzetvén, 1600-ban az új-városban egyházi célokra
egy telket vettek. 1613-ban m i n d k é t prot. felekezet P a t a h á z á n A l s o k i
M á r t o n b i r t o k á t vette meg, s erre közösen templomot épített. 1618-ban
megyei határozat P a t a h á z á r ó l Gönczi Miklós protest, lelkészt k i t i l t o t t a ,
de a várőrség pártfogása alá vette őt, s 1647-ig a k é t protest, fél isten­
tiszteletét P a t a h á z á n tartotta.
Ezen évben a visszanyert szabad vallás-gyakorlat alapján a bel­
városba ismét beköltöztek, s a k é t protest, fél ott közösen egy h á z a t
vett, és ebben lelkészei számára egyenlő, de k ü l ö n v á l t lakást készített;

*) A prépostság egyéb viszonyait lásd „Móricbidánál" 568. lapon. — S z e r k .

**) Nagy Endre és Matusek jegyzetei nyomán.
az istentisztelet t a r t á s á n a k idejét pedig szerződésileg szintén közösen
á l l a p í t o t t a meg. K ö z r e m ű k ö d t e k e szerződés létrejöttére, vagy l e g a l á b b
szentesítek azt — az országgyűlés protest, követei, k i k m é g azon év
j ú l i u s havában Botka Ferenc veszprém-megyei és V i t n y é d i I s t v á n sop-
rony-városi követtársaikat a célból küldöttek, hogy az evang. és reform,
hívek közt t á m a d t v i s z á l y t megszüntessék. M i sikerült is oly egyez­
mény létrehozásával, melyben a lelkészek teendői, a pataházi közös
birtok kezelése és az istentiszteletre vonatkozó szabályok á l l a p í t t a t t a k
meg, szigorú b ü n t e t é s t szabván azokra, k i k az egyezmény b á r m e l y
pontját megszegik. Dacára a szigorú r e n d s z a b á l y n a k az egykori test­
véries viszony lazulni és az egység ernyedni kezdett, sőt a békétlenség
kiujultával a szakadás is bekövetkezett 1662, vagy 1670 körül, a m i d ő n
Öülye I s t v á n t találjuk mint az önálló reform, egyház lelkészét.
1671 körül a belvárosból ismét kizavartattak. A z 1681-ik évi
25- és 26-ik törv, cikk alapján szabad v a l l á s g y a k o r l a t u k a t újra vissza­
nyerték, és 1683-ban az akkori várparancsnok a protest, lelkészeket
maga vezette be a várba, de a török visszavonultával GyŐr vára is fel­
szabadulván, mind a k é t prot. fél fegyveres erővel ű z e t e t t k i a belvá­
rosból ; ugyanekkor a n é p által egyházi épületei feldulattak, — minden
kárpótlás nélkül.
E k k o r az evangélikusok m é g 1600-ban egyházi célokra megvett
uj-városi telköket több szomszédos ház megvételével bővítették, s arra
1705-ben templomot, iskolákat, lelkész- és tanító-lakokat építettek.
A reformátusok pedig mostani helyiségek tőszomszédságában
vettek telket, s erre templomot és iskolát építettek, mely templom
1713-ban leégett, m í g az evangélikusok épületei 1725-ban máre. 7-én
é g t e k le.
E csapások s ú l y á t növelték a több oldalról j ö t t bántalmak ; í g y
lelkészeik belvárosi betegeik l á t o g a t á s á b a n s halottjaik ünnepélyes
eltemetésében g á t o l t a t t a k , iskoláik törvényellenes bezáratása m e g k í s é r ­
tetett, egyházi vagyonuk: a templom és iskolák, lelkész-és tanító-lakok
1647-ik évi 8. t. c. ellenére különféle adóval terheltettek, sat. 1749-ben
kelt h e l y t a r t ó s á g i rendelet pedig ugyanezeket b e z á r a t t a s vallásgyakor­
latukat a belvárosban teljesen b e s z ü n t e t t e .
E z u t á n többször k ü l d ö t t s é g e k j á r t a k Bécsbe és Pozsonyba a v a l ­
lásszabadság visszanyerhetése v é g e t t , — de sikertelenül. A z evangé­
likusok t e h á t F e l - P é c r e és T é t h r e k é n y s z e r ü l t e k templomba j á r n i .
A szegényebbek számára a gyülekezet v a s á r n a p o n k i n t k ü l ö n bérkocsit
fogadott. A gyermekek szintén F e l - P é c r e j á r t a k iskolába. Ez okból a
gyülekezet ott egy külön candidátust is tartott egy ideig a t a n í t ó k
40*
kisegítésére és a végből, hogy a német fiukkal catbecbizatiókat tartson ;
i l y szolgálatokra F e l - P é c e n és T é t h e n azon ifjak is köteleztettek, k i k
a g y ü l e k e z e t n é l letett alapítványokból akadémiai segélyben része­
sültek.
A gyülekezet k ö n y v t á r a is részben F e l - P é c r e , részben T é t h r e
s z á l l í t t a t o t t Őrizet v é g e t t . A g y ü l e k e z e t ingatlan vagyona u . m. szántó­
földjei, hagyományozott házai, szőlei egyes g y ü l e k e z e t i tagok nevére
voltak irva. A templom ingóságai, u. m. urvacsorai edények, terítők,
g y e r t y a t a r t ó k szintén egyes hiveknél voltak letéteményezve.
A reform, egyház presbyteriuma szintén gondoskodott híveinek
l e l k i t á p l á l é k á r ó l , és pedig ú g y , hogy a szomszéd szemerei e g y h á z b a n
m ű k ö d ö t t lelkész és t a n í t ó díjazásához évenkint j e l e n t é k e n y összeggel
j á r u l v á n , ezeknek szolgálatát vette i g é n y b e ; ugyanoda vitte a sacra-
mentumok kiszolgáltatásához szükséges edényeit és egyéb kincseit;
g y m n á s i u m a k ö n y v t á r á t pedig őrizet v é g e t t a nagy-kőrösi iskola igaz­
gatóságának k ü l d ö t t e el, kisérő levelében ünnepélyesen kijelentvén,
hogy kedvezőbb napok b e á l l t á v a l azt ismét visszakövetelendi.
I d ő k ö z b e n a szabad vallásgyakorlat visszanyerhetése v é g e t t meg-
m e g u j í t t a t t a k a folyamodások, de minden siker nélkül.
1771-ben a protestánsoktól elvett e g y h á z i é p ü l e t e k eladatása
r e n d e l t e t v é n el, a reformátusok é p ü l e t e i t Mullárcz H e n r i k orvos és
neje v e t t é k meg, s helyére a szt. H á r o m s á g r ó l címzett — m á i g is fenn­
álló kórházat a l a p í t o t t á k . *)
A z evangélikusok épületei ez alkalommal b e z á r a t t a k , u t ó b b elpusz­
tultak, s érettök k á r p ó t l á s t csak az 1784-ben kelt k i r . rendelet folytán
kaptak. Ezeknek helyén épült 1841-ben a mai újvárosi kath. p l é b á n i a ­
templom.
1781- ben a szabad vallásgyakorlat m e g a d a t v á n , az evangélikusok
k é t lelkészt hivtak, kiknek egyike E á t h M á t y á s pozsonyi lelkész és az
első magyar hirlap szerkesztője volt.
1782- ben a t ü r e l m i parancs k i h i r d e t t e t v é n , újra megalakultak a
gyülekezetek. A z evangélikusok templomépítési e n g e d é l y t csak egy
évvel később nyertek, addig Ú j v á r o s b a n R ó t h A n d r á s u d v a r á n építettek
ideiglenes fa-templomot, mely 1783-ban m á r készen állott. Ugyanazon
évben a magyarok újvárosban —, a n é m e t e k pedig a belvárosban épí­
tendő templomuk rajzait terjesztették fel. Azonban eladó lévén a R á b a
és R á b c a parton levő várerődítési t e r ü l e t , ezt az evangélikusok meg­
vették, s e vételeket 1784-ben ő felsége is megerősítette.
, ' ' A — —

*) Lásd ,,Kórházíik"-nál 348. lapon. — S z e r k .

 E posványos telket nagy költséggel feltöltötték, s i t t t e t t é k le
1784, j u n . 1-én m á i g is fennálló templomuk alapkövét, mely 1785-ik
évi advent első v a s á r n a p j á n felszenteltetett, m i u t á n nov. 25-én a R ó t h
A n d r á s u d v a r á n á l l o t t ideiglenes fa-templom szétbontatott. Mindennek
emlékét a templom középajtaja fölött l á t h a t ó felirat Őrzi.
Ugyanezen telken é p ü l t e k a paplakok és iskolák, majd később a
tanítólakok.
1783-ban az evang. egyház 2354 —, a ref. egyház pedig 577 lélek­
ből állott.
A reform, egyház a t ü r e l m i parancs védpaizsa alatt szintén az
alakulás gondjaival kezdett foglalkozni. S mivel a fejedelmi parancsban
az egyház alakítása 100 család létezésétől t é t e t e t t függővé : a városi
tanácshoz ez ü g y b e n egy vizsgáló b i z o t t m á n y k i k ü l d e t é s e é r t folyamo­
dott. E b i z o t t m á n y 100 házbirtokos család k i m u t a t á s á t követelte, a mi
teljesíthető nem levén, a reform, egyház a m e g a l a k u l á s r a képtelennek
n y i l v á n í t t a t o t t . De felsőbb hely a b i z o t t m á n y véleményét elvetvén,
j o g o s u l t s á g o t nyert az egyház arra, hogy — ha elégséges eszközökkel
rendelkezik, — i m a h á z a t építhet, lelkészt és tanítót hivhat. A z eszkö­
zök elégségét szintén kétségbe vonta a városi hatóság ; de e nehézség a
készpénz, kötelezők, és az építési terv felmutatása á l t a l azonnal eloszol­
ván, a cél kiviteléhez m é g csupán a helyiség hiányzott. Folyamodott
t e h á t a gyülekezet ismét a városi hatósághoz i l y helyiség kijeleléséért;
a h a t ó s á g által a kijelelt helyiséget azonban el nem fogadhatván,
1783-ban az Ú j v á r o s b a n Matkovics család által birt „vörös ökör"-höz
címzett fogadót vásárolta meg, s ebben a lelkészi és tanítói hivatalokat
elhelyezvén, keleti oldalán imaházat r ö g t ö n z ö t t , melyet 1784, dec. 14-én
ünnepélyesen felavattatván — közhasználatra megnyittatott.
A t ü r e l m i parancs felhatalmazta a protestáns e g y h á z a t lelkész és
t a n í t ó t a r t á s r a s így arra is, hogy egyházi cselekvényeit függetlenül
végezhesse. 1 7 8 4 - é s 1785-ben m é g i s a k o r m á n y h o z kellett folyamodnia,
hogy hiveinek keresztelését, esketését és eltemetését kizárólag saját
lelkészei végezhessék; 1786-ban pedig iskolatartási j o g á n a k szentesíté­
sét k é r t e ; folyamodványai mind kedvező e r e d m é n y t arattak.
1789-ben a templom keleti oldalán a k i r . kamara emelte saját
é p ü l e t é t , m i ellen haszontalanul tiltakozott a g y ü l e k e z e t a városi és
megyei h a t ó s á g n á l ú g y mint a kamarai igazgatónál. V é g r e a fejede­
lemhez n y ú j t o t t a be p a n a s z á t , k i azonban előbb síiba szállt, mintsem a
bajt orvosolhatta volna.
A z 1790-ik évi vallástörvény uj korszakot idézett elő a protestáns
e g y h á z életében, s m i a m ú l t b a n csak vágy, r e m é n y és óhaj volt, az
most teljesülni kezdett, A p r o t e s t á n s kézművesek m e s t e r e k k é lehettek,
céhekbe léphettek. A birtokszerzés nem k ö t t e t e t t többé a kath. lelkész
számára teljesítendő fizetési kötelezettséghez. Révfaluban és Szigetben
a temetkezési j o g a protestánsok részére kedvezőleg d ö n t e t e t t el. B e l é p ­
hettek a p r o t e s t á n s o k a városi tisztviselők sorába is.
1802, m á r c . 20-án hirdettetett k i G y ő r ö t t a türelmi parancs.
L e g ú j a b b a n lőn kivíva — és pedig a kath. képviselők közreműködésével, -
p r o t e s t á n s egyházaiknak a városi közpénztárból lélekszám szerint való-
aránylagos segélyezése, sat.
E kedvező k ö r ü l m é n y e k folytán a protestáns egyházak számban
ú g y mint erőben e g y a r á n t gyarapodtak. Ennek köszönhető, hogy a
reformáltak roskatag lelkész-lakuk helyett 1863-ban ujat é p í t h e t t e k ,
a m i különben a többi hitfelekezetek áldozatkészségéről és testvéries
vonzalmáról is tanúskodik. *)

A győri izraelita hitközség története.

4
Wotticz Károlytól.

A győrvárosi és megyei zsidóság r é g i b b viszonyait illetőleg oszto­

zott a zsidók országszerte közös sorsában; nevezetesen régi törvények
tiltják a zsidóknak városokban való letelepedését; ez t e h á t G y ő r v á r o s r a
nézve is á l l o t t ; csakis a vásári alkalmak voltak azok, mikor bejönniök
szabad volt ; a város helyett kezdet óta a megyére voltak utalva, k ü l ö ­
nösen G y ő r - S z i g e t község volt az, mely főleg a városhoz közel fekvése
miatt szivesen keresett letelepedési hely volt rajok nézve.
M i l y szigorúak voltak a r é g i b b törvények, világosan mutatja azt
egy t ö r t é n e t i példa, midőn Montecuccoli t á b o r n o k 1669, márc. 3-án a
városba lassankint beszivárgott zsidókat innen k i t i l t o t t a , s a v á r m e g y é t
figyelmeztette, hogy azt jövőre t ű r n i nem fogja, és a zsidóknak vásáro­
kon kivül a városba belépést meg nem engedi.
De utóbb is — m i d ő n a törvények szelleme más i r á n y b a n m á r
e n y h ü l n i kezdett,— csupán a zsidók nem részesültek a törvény részéről
semmi védelemben. Sőt voltak egyenesen ellenök intézett rendeletek;

*) A protestánsok viszonyait illetőleg a megyében utalunk ,,a megye helytör­

ténetében" felhozott adatokra, névszerint a kővetkező helységeknél: Hédervár, Kapi,
Patás, Pataház, Szap, Bőny, Mindszent, Ságh, Tááp-Szt.-Miklós, Baboth, Gyarmath,
K.-Baráth, Gyömöre, Kajár, Malomsok, Mórichida, Péc, Rába-Szt.-Mihály, Szemere.
Szerk
így az 1725, j ú l i u s 9-én kelt nádori levél — mely a zsidók összeiratását
rendelte el, — figyelmeztette a v á r m e g y é t , hogy ha m á r Őket k i ű z n i
nem lehet, legalább szaporodásukat gátolja meg. Igaz, hogy néha az i l y
rendeleteknek különös viszonyok, vagy i t t - o t t a kor fogalmainak alaku­
lása nem igen j á r t a k kezére ; például az idézett alkalommal a v á r p a ­
r a n c s n o k s á g állott ellent a n á d o r i rendeletnek, t a l á n nem annyira
e m b e r b a r á t i érzelemből, mint hatalmi féltékenységből, a mennyiben
kijelentette, miszerint a zsidók az ő külön hatósága alá tartoznak.
V é g r e az ujabb törvények fokozatosan e n y h í t e t t é k a zsidók sorsát,
k i k m i n d i n k á b b több jogot nyertek, m í g u t ó b b teljesen egyenjogú pol­
g á r a i lettek a hazának.
M i n t szaporodott G y ő r v á r o s á b a n és a m e g y é b e n a zsidóság, —
azt legjobban k i t ü n t e t h e t j ü k , ha h á r o m népszámlálást hasonlítunk össze,
u. m. az 1773-, 1 8 5 7 - é s végre a legutóbbi 1870-ik évi népszámlálásokat
( D r . Persz A d o l f összeállítása szerint) :

L é l e k s z i ,m I z r a e l i t a
Év
városban megyében összesen városban megyében összesen

1773 — 36145 36145 — 424 424

1857 15746 73532 89278 681 3342 4023

1877 20035 83602 103637 1729 3622 5351

E táblázatból k i t ű n i k , hogy m í g 1773-ban a zsidók száma a m e g y é ­

ben a népességnek csak l-17°/o-át képezte, vagyis minden 85-24 lélekre
esett egy zsidó ; — m á r az 1857-ik évi népszámlálás eredménye szerint
a városban a zsidóság létszáma a népességnek 4-32°/o-át képezte, vagyis
minden 23-12 lélekre egy zsidó k e r ü l t ; összesen 89278 lakosból a város
és megye összes népességének pedig 4 - 0 5 % - á t tette, vagyis minden 24-67
lélekre egy zsidó k e r ü l t ; a m i egyszermind azt mutatja, hogy mál­
ékkor a megyéből jobban a városba h ú z ó d t a k , hol könnyebben vélték
feltalálni főkeresetöket — a kereskedést. V é g r e az 1870-ik évi n é p s z á m ­
lálás n a g y m é r v ű g y a r a p o d á s t mutat; — ugyanis ekkor m á r a város
népességének 8'63°/ -át képezték, vagyis minden 11*58 lakosra egy zsidó
0

esett, a megye népességének pedig 4 - 3 3 % - á t t e t t é k , vagyis i t t minden

23.08 lakosra egy zsidó esett, m i azt mutatja, hogy a szaporodás csakis
a városban kiválóan nagy, m í g a m e g y é r e nézve az kevésbé m o n d h a t ó ;
végre ha a várost és a megyét e g y ü t t v é v e veszszük tekintetbe, ú g y az egész
népességnek 5-16%-át teszik, vagyis minden 19-36 lélekre egy zsidó esik.
A győri és győr-szigeti egyesült izr. hitközség m ú l t j á r a vonat­
kozólag igen kevés adat volt fellelhető. Egyebek közt érdekes a szigeti
hitközség által a győri püspökséggel — mint földesurasággal 1791-ben
k ö t ö t t azon szerződés, mely 30 családnak G y ő r - S z i g e t b e n lakási jogot
biztosít, ezeket a püspökség védelme alá veszi, nekik imaházat, t e m e t ő t
és szabad kereskedést engedélyez ; t i l t v a van a zsidóknak a püspökség-
beleegyezése n é l k ü l az e m l í t e t t 30 családon t ú l számukat szaporítani,
idegen zsidókat befogadni és 3 napon t ú l m a g u k n á l tartani ; a zsidók
külön birót nyernek, k i a maguk közt vagy zsidó és keresztény közt
t á m a d t kisebb ü g y e k e t elintézi ; mindezen e n g e d m é n y e k é r t a hitközség
é v e n k i n t 200 frtot fizet a püspökségnek. E szerződés csak 6 évre szólt,
de 1797-ben a következő 6 évre lőn megújítva.
É r d e k e s továbbá ezzel kapcsolatban azon emlékirat, mely a győr-
ujvárosi uj templomnak 1870, szept. 15-én t ö r t é n t zárkő letételénél a
zárkő ü r e g é b e helyeztetett.
Ide iktatjuk ezen o k m á n y n é h á n y pontját :
„ A G y ő r - S z i g e t b a n lakó zsidók a X V I I I . században községgé
a l a k u l v á n , ez az 1840-ik évi 19. t, c. életbeléptetéséig szerződések
mellett a földesuraság oltalma alatt állt, és ez idő alatt mindazon köz­
ségi i n t é z m é n y e k e t életbe l é p t e t t e , melyeket községi létele és tagjai
számának folytonos szaporodása szükségessé tett; így i m a h á z á t 1795-ben
építette."
„ A szabad lakási engedélynek országgyűlési törvényesítése u t á n
rövid idővel zsidók m á r G y ő r v á r o s á b a n is kezdtek megtelepedni, és
ezek 1843-ban külön községgé tömörültek, mely község az 1851-ik év
j ú n i u s 18-ik napjáig fennállván, e napon a győr-szigeti izraelita h i t k ö z ­
séggel szorosan egyesült."
„ E z e n egyesült hitközség az ifjúság o k t a t á s á r a szánt iskolákat
részben, — ú g y a város t e r ü l e t é n lakó tagjai számára az i m a h á z a t
bérelt helyiségekben tartotta, — míglen a kor k i v á n a l m a i szerint való
célszerű iskolai helyiségek i r á n t é l é n k ü l t szükségérzet és a községi
tagoknak, — főkép a város t e r ü l e t é n tapasztalt szaporodása egy iskola-
és templom-épület emelésének eszméjét csakhamar érlelésre hozta."
„ A községi képviselet kebelében 1868-ban hozott h a t á r o z a t k ö v e t ­
keztében a telek, melyen ezen épületcsoport áll, G y ő r v á r o s h a t ó s á g á t ó l
m e g v é t e t v é n , a községi tagoknak gazdag adakozások, kamat n é l k ü l
való kölcsönnyújtások és a jegyzett templomszékeknek előre megfizetése
által t e t t l e g e s í t e t t áldozatkészsége, egyetemben a hitközség p é n z k é s z ­
leteivel és a győri t a k a r é k p é n z t á r b ó l nyert tetemesebb kölcsönnel, — az
építkezés mihamarabbi megkezdését l e h e t s é g e s í t e t t e . "
„ A z építési tervekre p á l y á z a t n y i t t a t v á n , az első díjban az r é s z e -
äittetett, melyet B e n k ő K á r o l y budai építész készített, és ezen terv
uémely csekély módosításokkal el is fogadtatott."
„ A z építésnek keresztülvitele Fraenkl Vilmos bécsi építészre,
mint vállalkozóra bízatván, az építés 1868, nov. 9-ik napján megkez­
detett, m í g az 1869-ik évi okt. 15-én az iskolai épületek ü n n e p é l y e s
módon a h a s z n á l a t n a k á t a d a t t a k , a templom építése pedig és felszerelése
i mai ünnepélyes zárkő lefektetés által nyeri befejezését."
„ A z összes építés a hitközségnek 160 ezer o. é. f r t n y i költségébe
került, melynek előszerzése és e g y á t a l á n az építkezés előmozdítása
körül főérdemeket szerzett m a g á n a k a h i t k ö z s é g i elöljáróság."

Adatok a megyében született vagy működött köz-

szereplésit férfiak életrajzához. *)
Dr. Eöszler Istvántól.
Vizsgálni népek, nemzetek szellemtevékenységét, — szólani azok
szellemterményeiről : a t ö r t é n e l e m n e k t á n l e g h á l á s a b b feladata, legmeg­
nyugtatóbb része. M e g ő r i z n i azoknak emlékét, k i k m i n t a t u d o m á n y és
művészet avatottjai, vagy az anyagi é r d e k e k előharcosai szóval és tettel,
tollal vagy karddal m u n k á l n a k a nemzeti tökélyesedés, a cultura é p ü l e ­
tén : öntisztelő kötelesség.
I l y gondolatok között adjuk á t a jelen életrajz-gyűjteményt, he­
lyesebben : vázlatot, adalékul irodalom- s c u l t u r - t ö r t é n e t ü n k h ö z .
Adatainkat h á r o m csoportba foglaljuk; elősoroljuk u. i . 1. azokat,
kik megyénkben s z ü l e t t e k ; 2. k i k m e g y é n k b e n m ű k ö d v é n irodalmi,
művészeti, t u d o m á n y o s vagy egyéb t á r s a d a l m i t é r e n nyertek nevet ; s
végre 3. k i k mint t a n u l ó k G y ő r ö t t n y e r t é k kiképeztetésöket.

I . A megye szülöttei.

Abday AsztriJc, bencés t a n á r , sz. G y ő r ö t t 1 8 4 2 , m u n k á j a : „Etapopa".

Acs Mihály, á g . v. hitszónok, szül. G y ő r ö t t , föllépett 1669. T ö b b
m m k á t í r t ; egyebek k ö z ö t t : „ B o l d o g h a l á l n a k szekere." A r g e n t . 1700.

*) K u t f ö k : Ferenczy J. és Danielik J. „Magyar írók" Pest, 1856/8. Hra-

wvszky György: „Győrmegyei írók" stb. „Tud, Gyűjtemény." 1820. I I I . k. Fejér:
,Nagy Győr Jelességei." „Tud. Gy.* 1820. I V . — továbbá a szövegben id. helyek és
 Acs Mihály, az előbbinek fia, a X V I I I . század elején a g y ő r i ev,
gymnasium rectora, föllép. 1700. E g y i k m ű v e : „ M a g y a r théologie
avagy az igaz és idvességes hitről való t u d o m á n y . Kiadatott A á c s Mihál
a Bártfai Gymnasium Rectora á l t a l . " 1709.
Avnbschrtl Antal, pozsonyi kanonok. I r o d a l m i téren fellépett 1779
Badó János, költő, szül. S z . - M á r t o n b a n 1623 k ö r ü l . „ H i s t ó r i a ÍI
tékozló fiúról." Kolozsvár, 1635.
Balog Sándor, győri kanonok, föllép. 1780. f 1810.
Bedeő Pál, esztergomi érsek-megyei á l d o z á r , Leonhardt ima­
k ö n y v e i n e k magyarítója, t a n k ö n y v e k szerzője, sz. Á s v á n y o n 1805.
Bernát József, k á r m e l h e g y i szerzetes t a n á r , szül. 1729. f 1756.
Biró Dávid, kegyesrendi áldozár, föll. 1770.
Boczor Pál.
Csapó József, orvostudor, sz. 1736. f 1799. E l s ő m ü v e : „Disqui-
sitio de praesentia l i q u i d i nervei i n musculo." A r g e n t . 1756.
Csépi József föll. 1775.
Cseréli Mihály, nemeskéri predicator és senior, föll. 1693. f 1743,
Csakássi (EechÜ) József, az orsz. iparos-szövetség „ H e t i P o s t á " -
j á n a k szerkesztője, szül. 1841. Először a „ P r o t e s t , egyházi L a p o k "
majd t ö b b p o l i t i k a i , szépirodalmi stb. lap m u n k a t á r s a , illetőleg szer­
kesztője. L o n g f e l l o w : „ H i a w a t h á " - j a szintén tőle sajtó alatt,
Csukássiné Zmeskál Aranka, a szépirodalom buzgó munkatársa,
F o r d í t r e g é n y e k e t a „ P . N a p l ó " s z á m á r a ; ír t á r c á k a t a „Fővárosi
Lapok"-ba stb.
Czech János, a k a d é m i a i tag, történész, régész, sz. 1798, j u n . 20,
T 1854. nov. 1. T ö b b r e n d b e l i dolgozatai, p l . : „ G y ő r v á r m e g y e hajdani
nemes F a m í l i á i n a k emiékezetök." G y ő r , 1819. — l e g i n k á b b városunk
és vidéke t ö r t é n e t é t érdeklik.
Dalnoki Póza művésznő, szül. G y ő r ö t t ,
Dallos Miklós, győri püspök, P á z m á n y p o l i t i k á j á n a k híve, szül,
G y ő r ö t t . A t y j a : Örkényi D . J á n o s J L 5 8 2 . és 1587. a város bírája; anyja:
Grebecsi Ilona, G y ő r m e g y e alispánjának leánya, D . Miklóssal először
mint egri kanonokkal t a l á l k o z u n k ; később az esztergomi főkáptalan
tagja ; 1619. pécsi püspök, 1621. váci, 1623, május 5. győri p ü s p ö k és
G y ő r m e g y e főispánja. 1629-ben a g y ő r i papnövelde alapját megvetvén,
•f 1630, márc. 24. (Bőv. s egyszersmind politikai és diplomatiai szerep­
szóbeli közlések. Az összeállításra nézve csak annyit, miszerint az egyes életrajzot
terjedelmét a hely szűkétől s azon valószinüségtöl tettük függővé, vájjon mennyirt
lehetnek az adatok úgyis közismeretüek és mennyire nem? — másrészt pedig azon
ténytől, vájjon az illető életrajzok megjelentek-e már nyomtatásban, vagy nem ?
 héxe vonatkozólag (1618 — 1626) 1. F r a n k i V . ós R á t h K á r o l y : Dallos
l i k l ó s stb., Esztergom, 1867.) — M e g e m l í t j ü k m i n d j á r t e h e l y ü t t ,
ogy Miklós fivére: János, 1611. megyei esküdt volt, 1613. főbíró,
626, j u l . 30.— 1637, május 8. G y ő r m e g y e alispánja s az 1630. és 1634.
v i országgyűléseken követe ( L . u. o. 1.).
Doslem Károly, r. orvos, föll. 1777.
Emeséi Enessey György, G y ő r m e g y e táblabírája, f o i l . 1790. 7 I 8 O I . ,
Antiquitates et memorabilia Cottus Jaurinensis." 1790.
Feltinger István, győri kanonok, f 1844. ( M e g k ü l ö n b ö z t e t e n d ő a
Lasonnevű akad. tagtól.) A l k a l m i sz. beszédei (sz. I s t v á n k i r . ü n n e p é r e
íécsben) 1817., ( B u d á n ) 1826. s 1833. jelentek meg; az első Bécsben,
, két utóbbi Pesten ( V . ö. „ M a g y a r Sion" V I I . 10. f.).
Feniczy János (Fidicinis, a reformatio előtt H e g e d ű s család iva-
léka), esztergomi áldozár, szül. 1811, jan. 14. Nyomatott művel m é g
anuló korában lépett föl : „ T i s z t e l e t - o l t á r Takács Bernardin n é v ü n n e -
)ére." 1826.
Ferenczy Jakab, bencés, az esztergomi főgymnasium k i é r d e m l i k
gazgatója, szül. P é r e t t 1811. febr. 26. Tőle bírjuk a „ M a g y a r Iroda-
om és T u d o m á n y o s s á g T ö r t é n e t é " - t s részben a „ M a g y a r í r ó k " élet-
•ajzgyüjteményt. I r o d . föllépése, ú g y látszik, 1844-re tehető, a mely
ívben „ A d a l é k honi n y e l v ü n k és irodalmunk t ö r t é n e t é h e z " c. kis m ű v e t
Őn közzé Pozsonyban, mint az akadémián a magyar nyelv és irodalom
anára.
Friesel Józs., János, r. orvos, föll. 1769.
Gebhardt Ferenc, orvostr., egyetemi t a n á r és akad. tag, szül. 1791.
Munkálkodott 1824—30-ig, s ekkor figyelmet keltett, f 1869, okt. 27.
GömÖri Dávid, i f j . , és István, r. orvosok, föll. 1765., illetőleg
1777. (Hrabovszky.)
P á l h á z i Göncz Miidós, ref. superintended, föll. 1619.
Halmi István, szoboszlói ref. predicator.
Heigel Ferenc, a theologia tanárai.
Hencz Antal, építész, szül. Csikvándon, 1839, jan. 14. I r a t a i a
„Győri K ö z l ö n y " s más hazai lapok hasábjain jelentek meg.
Hima István, koltai ev. pred., sz. Bezin, föll. 1808.
Hollós (Friedrich) László, budai főreáltanodai t a n á r , a „ S z a b a d -
kőművesi F i g y e l ő " szerk., sz. 1845, 1869. „Tollrajzok" c. b e s z é l y g y ü j -
teménye jelent meg, 1868. Stifter: „ A b d i a s " - a . „ A szabadkőművesség-
története " sajtó alatt.
Hollósy Egyed, bencés, szül. S z e n t - M á r t o n b a n , 1728, j a n . 24-én,
f 1808, okt. 28-án. Egyebek között megjelent tőle „ H a l o t t i beszéd
gróf Barkóczy Borbála gróf C z i r á k y J ó z s e f özvegye felett." Sop
rony, 1772.
Horváth Endre, győrmegyei áldozár, akad. tag, az „ Á r p á d " nag
eposz költője, sz. P á z m á n d o n , 1778, nov. 28., u t ó b b ugyanitt plebánoi
t 1839, márc. 7., föll. — hihetőleg — 1809. „ A buzogányos vitéz ma
gyarok"-kal. (Hrabovszky szerint föll. 1805.)
Horváth György, i l y c. m u n k á t tett közzé : „ A természetnek é
kegyelemnek Oskolája." Győr, 1765.
Hossik, védenyi plébános.
Hrabovszky Dávid, sz. F e l - P é c e n , 1804, m á j . 8. „ U t a z á s i rajzokat
adott k i 2 részben K a s s á n , 1837.
E d v i Illés Pál, ev. lelkész, akad. tag, számos önálló m ű és folyó
iratokban megjelent dolgozat szerzője, sz. B é t i b e n 1793. foil. 1826.
„ V a l l á s t ü r e l e m példái a legújabb i d ő k b ő l . " f 1871, j u n . 22.
Karvassy (Karpf) Ágoston, jogtr., egyetemi tanár, akadémiai tag
sz. 1809, m á j . 1. Első m ű v e : „ A p o l i t i k a i t u d o m á n y o k rendszeresei
előadva." G y ő r , 1843.
Kautz Gusztáv, j o g t r . győri jogakad. igazgató, sz. 1836, j a n . 7,
föll. 1860. L e g ú j a b b m ű v e : „ A m. b ü n t e t ő j o g és eljárás tankönyve.'
( A h a l á l b ü n t e t é s ellen). Pest, 1873.
Kautz Gyula, j o g t r . , pesti egyetemi t a n á r és rector, akad. tag
1865 óta Győrvárosa országgyűlési képviselője, szül. 1829, nov. 5
Irodalmi p á l y á j á t 1858. „ T h e o r i e und Geschichte der National Oeko-
nomik" nagybecsű m ű v é v e l kezdte meg. A z ó t a majd minden műv<
pályanyertes.
Király-Beke Vilma, Beke M á r t o n g y ő r i orvos leánya, szül. 1805
ápr. 26. f égés következtében 1864, j a n . 1 1 . K i v á l t a virágkészítésbei
és hímzésben mester, r i t k a o t t h o n o s s á g g a l b i r t a t u d o m á n y o k (termé­
szettud.) és művészet körében. Foglalkozott zenészettel, egyszersminc
zeneszerzéssel; festett; í r t magyarul, n é m e t ü l ; ezen k i v ü l beszéli
angolul, franciául és olaszul. K ö l t e m é n y e i részben szétszórva lapokban,
majd halála u t á n kis k ő n y o m a t u füzetkében jelentek meg „Poetische
W i l d n i s s " c. alatt Pesten, 1864. „Olaszországi ú t i napló"-ja s egyebek
kéziratban. (Bőv. az i d . f.)
Kisfaludy Károly, d r á m a i r o d a l m u n k megalapítója, szül. Téthen.
1788, febr. 6. f 1831, nov. 21.
Kovács Ágoston, sz. ferenc-rendi szerzetes, sz. 1747, á p r . 4., szent
beszédeivel föll. 1803., f 1823, okt. 2.
Landovics István, jesuita, szül. 1635, aug. 24., t 1690, febr. 6.
Sz. beszédei részben 1689-ben jelentek meg.
 Le Gay-Barátiné művésznő, jelenleg Rio-Janeiroban, született
jryőrött.
liedemann Józs. Zsigm. föll. 1771.
Liezenmayer Sándor, történelmi s arcképfestő, szül. 1839, j a n . 23.
'esteni — atyja ú t m u t a t á s a mellett, 14 éves k o r á b a n kezdett. K e v é s s e l
zután a bécsi festészeti a k a d é m i a — , 1 6 éves korában M ü n c h e n b e n a
ires P i l o t y t a n í t v á n y a . E minőségben többször részesült k i t ü n t e t é s ­
en; a m. k i r . helytartótanács k é t ízben művészeti ösztöndíjra é r d e m e ­
lté. F ö l l . 1855. Pesten ,,Mózes"-sel ; „ I . M á r i a és anyja E r z s é b e t "
Lajos sírjához m e n e k ü l n e k 1385.) hazai t á r g y ú művével, mely K á r o l y i
ryörgy gr. tulajdonába ment, 1865-ben pedig a pesti képző-művészeti
árs. j u t a l o m k é p e ü l választatott ; majd „ S z . E r z s é b e t " - t e l , mely bajor
i r . díjat n y e r t ; 1868. Parisban „ M á r i a T e r é z i á " - v a l , melyről Mazade
L francia műitész kiváló elismeréssel szólt a „ R e v u e des deux Mondes"-
>an. Ujabban „ I m o g e n és Jachimo" (Shakespeare: „ C y m b e l i n e " 2. felv.
jelenet. V . ö. lipcsei „ I l l u s t r . Z t g . " ) cartonjával, az 1873. évi bécsi
i l á g t á r l a t h o z pedig „angol E r z s ó b e t " - t e l (aláírja Stuart M á r i a halálos
téletét) aratott tetszést. M i n t arcképfestő k é t éve ő felségét a k i r á l y t
rcképezte, stb.
Lövei Balázs, ev. pred. és consenior, föll. 1687.
Magyar Mihály, sz. 1820, szept. 6., 1842—45. az „ I r o d a l m i H i r -
lető" szerk.
Mathovich János, t ö r v é n y t u d ó , foil. 1790.
Szemerei Mathovich Pál, ker. táblai elnök, föll. 1803.
MisJwlczy Ferenc, orvos és városi tanácsnok, kézi könyvet írt :
.Manuale chirurgicum, avagy chirurgiai ú t i t á r s " , s ehhez csatolva :
,Vocabularium lat.-ung." 1724.
Molnár János, jesuita, bélakuti apát, végül szepesi kanonok, s z ü l .
Jsécsényben, 1728, j u n . 13. + 1804. V a g y 10 latin s m é g több magyar
uunkát í r t . F ö l l . 1753 k ö r ü l .
Nagy András, mérnök, első k i G y ő r m e g y é t fölvette s rézre met-
zette. (Hrab., F e j é r . )
Nagy György, r. főorvos, sz. Ottevényen, föll. 1740.
Nayy István, sz.-lőrinci ev. pred. és superint., szül. Bezin, föll.
.790. f 1812. (Hrabovszky.)
Nagy János, e g y h á z i r e n d ű , föll. 1726. »
Negyedes Pál, g y ő r m . áldozár, hires szónok, föll. 1800. Sz. beszédei
J—4 k ö t e t b e n .
Németh Adam, fel-péci ev. pred., szül. Bőnyön, föllépett 1779.
r 1795.
 Németh Mihály, g y ő r m . áldozár, sz. K i s - B a r á t h o n , 1751. f 1830
j u l . 30. — „ K e r e s z t é n y I m á d s á g o k . " Pozsony. 1787. stb.
Nogáll János, n.-váradi kanonok, sz. 1820, j u n . 24. — 1843-ban :
„Religio és Nevelés" szerkesztőségének tagja. M u n k á i számosak.
Pichler József művész, sz. G y ő r ö t t .
Pillich Ján. Nánd., r. főorvos, föll. 1748.
Paab Ferenc, főorvos, föll. 1756.
Nagy-megyeri Rajts Péter, sopronyi evang. magyar prédikátor
föll. 1788.
Ráth Károly, akad. tag, a magyar diplomatika búvára, szül. 1829
febr. 20. f 1868, á p r . 12. M é g mint tanuló bocsátá közre 1846-bai
1
G y ő r v á r o s a rövid t ö r t é n e t é t a „ H a z á n k " - b a n . (Bőveb. „Századok
I I . 5. f.)
Ráth Mátyás G y ő r ö t t ev. magyar hitszónok, az első magyar la]
szerkesztője, sz. 1749, márc. 17. (Saját levele szerint Nagy E n d r é n é l .
T 1810. — „'Hírmondó" 1780—82. Pozsony.
Ráth Pál, főorvos, föll. 1803.
Richter János, a nemzeti szinház zeneigazgatója, az ismert zenekar
hangversenyek rendezője, sz. 1842. A t y j á n a k m i n t győrszékesegyház
karmesternek vezetése alatt kezdett zenészeti t a n u l m á n y a i t a becs
conservatoriumban befejezvén, ugyanott az opera z e n e k a r á b a n vadász
k ü r t ö s , majd M ü n c h e n b e n Wagner R. t a n í t v á n y a , az udv. szinház kar
nagya. Ez állásáról lemondván, Parisba távozott, tanulva s koronkin
tudósításokat k ü l d v e a „ S ü d d . Presse"-nek. Innen Brüsselbe ment, —
hol vele m á r mint a W a g n e r - f é l e zene terjesztőjével találkozunk, — :
Brüsselből Zürichbe mesteréhez, mignem (1870) m e g h í v á s t vőn a nemz
szinház egyik karnagyi á l l o m á s á r a ; jelenleg ugyanezen intézet zene­
igazgatója. *) (Bőv. „ O r s z á g - V i l á g . " 1871. 49. sz.)
Róka János, diakovári kanonok, föll. 1775.
Salamon István, sz. T é t h e n , föll. 1729.
Sartorius János, nemes-csói ev. lelkész, föll. 1725. f 1756. (Hra­
bovszky szerint). „ A z igaz idvesség útjára m u t a t ó lelki ó r a . " W i t t e n ­
berga, 1730. „Idvességre m u t a t ó órának I V . része." 1773. (Danielik sz/
Sárváry Béla, kegyesrendi, majd eszterg. áldozár, sz. 1816, m á r c
21. M á r mint növendék t ö b b darabot közlött a „ R a j z o l a t o k " - és „Szá­
zadunk "-ban.

*) Lásd „Zenészét" 246. lapon, hol Richter még mint karnagy van fölemlítve
zeneigazgatóvá való előléptetése a közben töi bent, míg müvünk sajtó alatt állott.
Szerk.
 Schedius Lajos, bölcs, tr., egyetemi tanár, akad. tag, stb. sz. 1768.
t 1847, nov. 12, M ü v e i magyar, latin, német nyelven jelentek meg.
„ D e r dankbare J ü n g l i n g . " Pozsony, 1782. Legnevezetesebb vállalata a
„Zeitschrift von und für U n g a r n " cimü folyóirat, 6 kötetben. Pest,
1802 — 1804.
Sikor József, törvényszéki orvos, „Törvényszéki O r v o s t u d o m á n y . "
Pest, 1871.
Sikos István, 1810-től g y ő r i ev. pred., föll. 1796.
Sokk János, k i r . udv. ü g y n ö k , föll. 1780.
Spindelhuber Ede, kegyesrendi, sz. G y ő r - S z i g e t b e n , 1816, j a n . 26.
f 1848, dec. 14. „ P o l g á r i építészet." 1846.
Szabó Benő, k i r . j á r á s b i r ó , j o g t r . sz. 1822, j u l . 12., í r t „ M a g y a r
m a g á n j o g " - o t „ A szepesi és erdélyi szászokról" — „ A z oláhokról".
Szabó József, jesuita, besztercebányai pleb. y 1801. K é t gazdasági
m u n k á t í r t : „ D e cultura peponum." Buda, 1790. „Váczi gabona." V á c ,
1793. Ez utóbbit n é m e t r e is lefordították.
Szarka János, sopronyi conrector, sz. K é t h i b e n , föll. 1772. -f 1786.
Szántó (Arator) István, jesuita, B á t h o r y I s t v á n lengyel k i r . kedves
embere, sz. 1541. GyŐrmegyóben, f 1612. M a g y a r u l sokat í r t ; de nyom­
tatásban csak „ K a t e k i s m u s " - a és az „ O szövetségi sz. í r á s " jelent meg.
Szentiványi Márton, jesuita, sz. S z t . - I v á n o n , 1633, okt. 20. f l 7 0 5 ,
márc. 29. I r t h u s z o n h é t latin s két magyar m u n k á t .
Szlávy József, magy. miniszterelnök.
Szombati József, pestmegyei orvos, sz. Bőnyön, -j- 1815.
Temléni Bemig, debreceni plób., \ 1786.
Torkos András, győri ev. pred., + 1737. „ E n g e s z t e l ő Á l d o z a t " c.
i m a k ö n y v e t bocsátott közre, 1709. G ö r ö g b ő l m a g y a r í t á az új-szövetségi
sz. iratot.
Torkos János, r. főorvos, föll. 1756.
Torkos János, udv. ügynök, sz. E n e s é n , föll. 1791. T 1817.
Torkos Ján. Justus, K o m á r o m - s Esztergom-megye orvosa, föll.
1724. t 1770.
Torkos József, 1749-ig győri, majd sopr. ev. pred., föll. 1740. + 1791.
Torkos Mihály, modori ev. pred. és superint., föll. 1783.
Tzetter, rézmetsző P é t e r v á r o t t 1790., sz. F e l - P é c e n .
Vásonyi Sámuel, csikvándi pred., föll. 1789. -f 1797.
Wiedner Ferenc, m ű t a k á c s . A z 50-es években selyemre szőtt folya­
m o d v á n y n y a l j á r u l t ő felsége elé. A kérvény másolata a győri főgym­
nasium m ú z e u m á b a n van.
Wurda József, zeneművész, jelenleg Hamburgban.
 IL A megyében működtek vagy működnek.

Affalter József, győri kanonok.

Alapi János, dulcinói c. püspök, hétszemélynök, föll. 1775.
Alttxay József, g y ő r m . áldozár, föll. 1793.
Albach Józs. Szaniszló, az ujabb kor egyik legjelesebb bitszónoka
(1795—1853), mint ilyen m ű k ö d ö t t G y ő r ö t t is.
Bakács Tamás, győri püspök (1486—1490), főkorlátnok, egri p ü s ­
pök, esztergomi érsek és bibornok.
Bakodi Lajos, zongora-művész. (Életrajza e sorok Írójától „ G y ő r i
K ö z l ö n y " 1865.)
Ballai György, k i r . t a n í t ó , föll. 1785.
Balogh József, jesuita (1715—1771) t a n á r , majd hitszónok.
Baranyai György, á g . v. hitszónok, 1740 k ö r ü l a győri iskola
igazgatója.
Baráth János, G y ő r m . jegyzője, f o i l . 1758.
Berta György, akad. t a n á r , föll. 1793. y 1820, jan. 27.
Bertalanfi Pál, jesuita hitszónok (1706—1763).
Bognár Pál, győri ü g y v é d , föll. 1770.
Borovszky Lénárd, bencés (1792—1869), k é t i m a k ö n y v szerzője.
Bossányi Farkas, jesuita (1669—1726), föll. 1720.
Bresztyenszky Béla, bencés, akad. tanár, mathematikus, u t ó b b
tihanyi apát, akad. tag (1786—1851).
Csacskó Imre, j o g t a n á r , akad. tag (1804—1874).
Csapó János, ü g y v é d .
Csuzó Cseh János, hitszónok és orvos, föll. 1715. f 1730.
Csillag Róza, dalművésznő, a p á r a t l a n „ F i d e s " és „ F i d e l i o " —
gyermekéveit G y ő r - S z i g e t b e n t ö l t ö t t e .
Czinár Mór, bölcs, tr., akad. tag, bencés t a n á r G y ő r ö t t , sok ideig
pannonhalmi k ö n y v - é s levéltárnok ; szül. 1787, m á r c . 30., legneveze­
tesebb munkája „Fuxhoffer — Monasteriologia" és „ I n d e x " F e j é r
Codexéhez.
Czuczor Gergely, bencés t a n á r G y ő r ö t t , k ö l t ő , akadémiai tag
(1800—1866).
Deáky Kálmán, ref. pred. föll. 1567.
Deáky Zsigmond, caesaropoli fölsz. püspök, g y ő r i n a g y p r é p o s t ,
akad. tag (1795 — 1872).
De la Casse Benjamin, bencés t a n á r , mathematikus, szül. 1801.
Desericzi József, t a n á r , föll. 1738.
Dimitriovits Athanáz, győri, majd bécsi görög n. e. pap, föll. 1775.
 Dobsa Lajos, beszély- és d r á m a i r ó , sz. 1824., vendégszerepelt a
g y ő r i szinpadon.
Dóczy Orbán, győri p ü s p ö k , kincstárnok, n á d o r i h e l y t a r t ó ; róla
monda M á t y á s király : „talem v i r u m H u n g á r i a fortasse centum annis
non genuit."
Dombi Mihály, g y ő r i kanonok, f. 1742.
Dömén J. F., kanonok és t a n á r , f. 1786.
Draskovich György, g y ő r i püspök, főkancellár és bibornok.
Ebenhöch Ferenc, koroncói pleb., jelenleg g y ő r i kanonok, régész és
füvész, szül. 1821, j u l . 25.
Erdélyi József, a p á t és váci kanonok, f. 1783.
Fábián Ambrus, bencés t a n á r , szül. 1809. föll. 1841.
Fábián István, győri kanonok, akad. tag, nyelvész (1809—1871).
Fábry Nándor, a g y ő r i régiségek kutatója.
Fabschich József, g y ő r m . áldozár, t a n á r (1753—1809).
Fehér Ipoly, bencés t a n á r P a n n o n h a l m á n , szül. 1842, á p r . 1 1 . ;
m u n k á i : „ K i s é r l e t i t e r m é s z e t t a n " — „ A vegytan alapvonalai" —
„ A felsőbb m e n n y i s é g t a n elemei" ( k ő n y o m a t ) .
Fejér György, n a g y v á r a d i kanonok, egyetemi t a n á r , történész
(1766—1851), g y ő r t a n k e r ü l e t i főigazgató (1818).
Fenix Farkas, bencés (1784—1870), sokáig a g y ő r i elemi iskolák
igazgatója.
Foitsik Román, karmelita tarományfőnök.
Fojtényi Kászon, bencés t a n á r , sz. 1812. föll. 1840 k ö r ü l .
Frank György, gyoregyhm. átalános h e l y e t t n ö k .
Georgievits Áron, görög n. e. lelkész, f. 1801.
Gorup Ferenc, g y ő r i n a g y p r é p o s t , 1669 k ö r ü l .
Gömöry Dávid (rozsnyói), győri főorvos, f. 1733.
Gregoriáncz Pál, z á g r á b i , majd győri püspök, a „ Q u a d r i p a r t i t u m "
szerzője, f. 1679.
Groll Adolf, morva szül. győri püspök, f. 1734.
Guzmics Izidor, bencés t a n á r , u t ó b b bakonybéli apát, akad. tag
(1786—1839).
Hajnik Imre, j o g t r . , a győri jogakad. igazgatója, jelenleg pesti
egyetemi t a n á r , akad. tag.
Hercz József, győr-szigeti —, most rákosi pleb., a régészet és
érmészet avatott kedvelője.
Hermann József, győri kanonok, hires h i t s z ó n o k , föll. 1759.
t 1776.
Hevesy Sámuel, ref. t a n á r , föll. 1849 (1786 ?).
Györmegye és város egyet, leírása.
 Hollósy Jusztinián, akad. tag, bölcs, tr., bencés t a n á r G y ő r ö t t ,
u t ó b b P a n n o n h a l m á n , legközelebb kinevezett dömölki a p á t ; szül. 1819,
dec. 26. „ N é p s z e r ű csillagászat "-a akad. jutalmat nyert.
Hollósy Mihály, kanonok, f. 1777. f 1818.
Horváth Bálint, bencés, kajári lelkész, (1799—1860); „Brevis
história ducum ac regum H u n g . " latin ós magyar k i a d á s b a n ; „ D e á k r a
ford, magyar g y a k o r l á s o k " ; „ A füredi savanyu viz es Balaton k ö r n y é k e . "
Horváth Péter, bencés igazgató, f 1811.
Hrabovszky Sámuel, t é t h i ev. pred. és superintended, föll. 1771.
f 1786.
Illei János, jesuita (1725—1794), a polemika t a n á r a .
Intay Vazul, bencés t a n á r , u t ó b b lelkész, sz. 1806, nov. 17. „ É l ő
l e l k i rózsafüzér" i m a k ö n y v . — „ K e m p i s T . : Krisztus követése" ford.—
„ J é z u s és M á r i a szive" i m a k ö n y v . — „ J é z u s és M á r i a é l e t e . " — „ S z e n t
keresztúti ájtatosság."
Jegenyei József, kegyesr. t a n á r , f. 1746.
Kapeller Jarosláv, kegyesr., f. 1723.
Kaprinay István, jesuita (1717—1786) hitszónok, f. 1753.
Kádas Rudolf, prem. r. kanonok, t a n k e r ü l e t i főigazgató, sz. 1816.
Kálóczy Lajos, alapítv. j ó s z á g k o r m á n y z ó , régész.
Károlyi Lőrinc, nagyprépost, f. 1747.
Kereskényi Adám, jesuita (1713—1777) hitszónok.
Kis János, költő, akad. tag (1770—1846), m ű k ö d ö t t (1793) az ev.
tanodában, u t ó b b (1796) a n.-baráthi ev. gyülekezet lelkésze.
Kiss Zsigmond, prot. pred. és senior (1744—1805), f. 1804.
Komáromi Pál, győri, majd szemerei ref. pred. f. 1750.
Kőnek Sándor, győri akad., jelenleg pesti egyet, t a n á r , k i t ű n ő
statistikus, sz. 1819.
Kovács László István, f. 1747.
Kovács Márk, bencés, nyalkái lelkész; „ É n e k e s k ö n y v " — „ F a l u s i
t i s z t ú j í t á s " — „ K e r . kath. hitre visszatérő á g . v. helv. vallású személy­
nek előleges o k t a t á s a " (1782—1854).
Kovács Pál, orvos tr., akad. tag, beszély- és színműíró, sz. 1808.
föll. 1827.
Kovács Rupert, bencés, e g y h á z j o g - t a n á r a p ü s p ö k i lyceumban
(1742—1803). „ M a g y a r példa- és közmondások."
Kozma Xavér, jesuita t a n á r (1728—?).
Kruesz Krizosztom, bölcs, tr., bencés t a n á r G y ő r ö t t , majd pan­
nonhalmi főapát, szül. 1819, j a n . 2 1 . — „ A szervetlen és szerves vegy­
tan rövid v á z l a t a . " — Subie : „ t e r m é s z e t t a n á t " ford.
 Kutasy István, győri p ü s p . f. 1594., kalocsai és esztergomi é r s e k ,
őkorlátnok, k i r . h e l y t a r t ó .
Kühn Rajmund, bencés j ó s z á g - k o r m á n y z ó , sz. 1828, dec. 18. Subie
s Pisko „ t e r m é s z e t t a n a i t " ford.
Ladiver Illés, g y ő r i rector és t a n á r 1674 k ö r ü l .
Ledai Lénárd, kegyesr. t a n á r , f. 1734.
Lenthi István, kanonok, f. 1747.
Lippay Sándor, jesuita (1606—1666) a győri collegium igazgatója.
Liszthi János, győri püspök, f. 1573. ö volt első, k i Miksa k i r á l y
s az e g y ü t t lévő országnagyok előtt mint kancellár magyar nyelven
zónokolt a hongyűlésen.
Máár Bonifác, bencés történész (1788—1855), a g y ő r i akadem.
1821-től) a történelem t a n á r a , 1850—54 a főgymnasium igazgatója.
,Egyetemes t ö r t é n e l m é n e k " k é t k ö t e t e : az ókor jelent meg.
Maár Péter, ref. pred. f. 1805.
Magdeburg Joakim (brandenburgi), ev. pred. f. 1566.
Majláth Antal gr., államférfiú (1801 —1873), mint 2-od éves j o g á s z
3-yőrmegye aljegyzője.
Majláth Antal (székhelyi), apát-kanonok, f. 1767.
MaracsJcó Anselm, bencés, f. 1739. f 1741.
Márkfi Samu, bencés h i t t r . és t a n á r P a n n o n h a l m á n , utóbb a pesti
;ud. egyetem rectora (1811—1861). M u n k á i : „ P l i t k é t e l y e k " — „ I n t r o -
luctio i n s. libros novi test." — „Scriptores facultatis theol. Pest." •—
,,Codex graecus saec. 10-mi continens 4 evang." — „ S z t . szakaszok."
Matusek András, kanonok, skópiai püspök, f. 1695.
Matusek Antal, G y ő r m . t ö r t é n e t b u v á r a .
Mayrhofer József, kanonok, ornitholog. „ T h e o l . morális principa"
első k ö t e t e jelent meg. S z ü l . 1810.
Meitzer Károly, g y ő r m . lelkész, f. 1775.
Méry Etel, bencés t a n á r G y ő r ö t t , régész, muzeumőr, sz. 1834.
Milkovics János, koroncói földbirtokos, szorgalmas é r e m - g y ű j t ő .
Mollik Tóbiás, bencés h i t t r . és t a n á r B u d á n , Egerben, utóbb G y ő ­
rött, ugyanitt főgymn. i g a z g a t ó ( f 1824). M u n k á i : „Dissert. de relig.
naturali" — „ D i s s e r t . dogm. de eccl. C h r i s t i " •— „ P e n t a t e u c h u s " —
„Concordia revei, et rationis" — „Synopsis cath. de gratia act. doctr." —
„ Josephi I I . literarum de coelis transmissarum reputatio" — „Convulsio
extractus dissert. Sam. Verenfels" — „Diluitio errorum de votis et cler.
coelibatu" — „ I n c a r n a t i o vita et mors veri Redemptoris" — „Diss. ad
quaestionem au sic dicta apostasia inter delicta civilia referenda" —
„ S S . missae sacrif. rite celebr. ratio" — „Diss. trinae de 72 I n t e r p r .
41*
graeca V . T . v e r s i o n é " — ,,Diss. de divina auctor. libr. deuter. cano-
nicor." — ,,Votum et promptum subsidium unionis etc." — „ E l e m e n t s
scientiae sanctor."
Szerencsi Nagy István, ref. pred. f. 1781. f 1789.
Nagy János, szanyi pleb. (1732—1803), f. 1762.
Nagy János, szolgabíró, f. 1806. f 1808.
Nagy József, győri áldozár, ü n n e p e l t szónok, Kisfaludy S. benső
barátja, f 1810.
Nagy Vince, f. 1740.
Nemtsani Adolf, kanonok, f. 1722.
Németh László, ev. rector (1770—1806), f. 1795.
Nóvák Krizosztom, pannonhalmi főapát (1744—1828). „Vindiciae
diplom. S. Steph."
Nyulassy Antal, bencés tanár, költő, sz. 1820.
Perlaky Gábor, szemerei ev. pred. f. 1805.
Pokorny Frigyes, bencés t a n á r G y ő r ö t t , sz. 1832., írt szt. M á r t o n
p ü s p . szül. h e l y é r ő l .
Pompéry János, akad. tag, beszélyíró, publicista, sz. 1819.; 1845-
ben nevelő E s z t e r h á z y K . gr. győri főispánnál.
Pisztóry Mór, j o g t r . és t a n á r G y ő r ö t t , orsz. statistikai k ü l t a g ;
„ A z osztr.-magy. monar. stat. k é z i k ö n y v é " - t i r t a .
Pucz Antal, g y ő r i kanonok, f. 1797.
Bajnis József, jesuita (1741—1812), a mennyiségtan^tanára, majd
az akad. e g y h á z felügyelője (1784—1806).
Bamóczy Valérián, bencés, akad. t a n á r , szül. 1807. f. 1838. ; í r t
statistikát.
Béthy András, g ö r ö g ny. tan. az a k a d é m i á n , 1818.
Révay Miklós, (1749—1807), f. 1777.
Rómer Flóris, bencés, akad. tag, bölcs, tr., g y ő r i főgymn. t a n á r és
ugyanitt a m ú z e u m alapítója, jelenleg pesti nemz. muzeumőr és egyet,
t a n á r , sz. 1815, á p r . 12. Nagyobb m u n k á i : „ A bakony" — „ M ű r é g é s z e t i
Kalauz, Ő s k o r " — „ K é p e s Kalauz" — „Díszlapok a 4 Corvin C o d e x r ő l . "
Rónay Jácint, sz. 1814, m á j . 13., bölcs, tr., pozsonyi prépost, előbb
bencés, mint ilyen t a n í t o t t G y ő r ö t t 1848-ig. M u n k á i : „ T a p a s z t a l a t i
l é l e k t a n " — „ J e l l e m i s m e " — „ A t ű z i m á d ó bölcs" — „ F a j k e l e t k e z é s " —
„ J e l l e m r a j z o k az angol szinvilágból".
Rosos Miklós, régész és éremgyűjő.
Schiebinger Emil, bölcs. tr. bencés főgymn. i g a z g a t ó , jelenleg
n y a l k á i lelkész, sz. 1824, á p r . 5. V a g á c s Caesarral í r t „ L a t i n irályképző
gyakorlat"-okat.
 Sebő Mihály, kanonok, f. 1756.
Sebők Árkád, bencés t a n á r P a n n o n b a l m á n , sz. 1826, aug. 26., ford.
V i r g i l Aeneisét.
Simor János, 1857—67 győri püspök, jelenleg esztergomi bibor-
nok-érsek, sz. 1813.
Sommer Fülöp, pösp. t i t k á r , f. 1740.
Somogyi Dániel, 1768—1801 pannonhalmi főapát, f. 1776. M u n ­
kái : , , M é l t . gr. E r d ő d y és Pálffy h á z a k n a k nagy é r d e m e i " — „ P r e c e s
quotidianae pro clero Benedictino Ungarico".
Somogyi Elek, minorita, f. 1792 k ö r ü l .
Somogyi Lipót, szombathelyi püspök, f. 1786.
Spaenholtz, katona-orvos, f. 1761.
Stanke Leander, bölcs, tr., bencés t a n á r G y ő r ö t t , u t ó b b a pesti
e g y e t e m n é l (1800—1855). ,,Compendium históriáé Philosophiae."
Stankovácsi Lipót, ferenc-rendi hires szónok és h i t k ü l d é r , f. 1788.
Jerebiczi Stehenics János, kanonok, f. 1734. + 1769.
Csécsényi Svastics Ignác, g y ő r m . áldozár, történész, + 1826 k ö r ü l .
Szalay János, b á n h o r v á t i pred. f. 1774.
Szarka József, g y ő r i , majd pesti egyetemi t a n á r .
P. Szatmáry Mihály, a pataki főiskola igazgatója, oktató G y ő r ö t t .
Szánthó András, győri, majd kajári ev. pred. f. 1673.
Szánthó István, jesuita, f. 1776.
Szászki Tonika János, rector, f. 1729. f 1757.
Szeder Fábián, bencés t a n á r (1784—1859), fóll. 1818. M u n k á i :
„ A katholikusok tanítása a protestantismusra nézve" — „ V á l o g a t o t t
darabok" — „ A z a e l h a l á l a " — „ K i s d e d köszöntő" — „Nepom. szent
J á n o s ajtatoss." — „ A boldog atya" erkölcsi d r á m a .
Szegedi Mihály, jesuita t a n á r .
Szentmiklósy Timót, bencés, majd v i l á g i pap, f. 1791. (Hrab. és
F e j é r ugyanily nevü ref. pred.-ról is emlékszik.)
Sztachovics Rémig, bencés, pannonhalmi levéltárnok, szül. 1812,
ápr. 13. ; régész ; m u n k á i : „ B r a u t s p r ü c h e und Brautlieder" — továbbá
német ima- és énekes könyv.
Takács Bernardin, bencés t a n á r P a n n o n h a l m á n (1796—1859), latin
költő, k ö l t e m é n y e i t halála u t á n V a g á c s C. adta k i .
T é t h i Takács József, költő, G y ő r m . főjegyzője (1767—1821).
Tarnóczy István, jesuita t a n á r (1626—1689).
Taxonyi János, jesuita, kortársai szerint a szónokok fejedelme
(1677—1746), f. 1739 körül.
Telekesi István, kanonok és prépost, f. 1682.
 Tamanih Szaléz, bencés t a n á r P a n n o n h a l m á n , sz. 1829, j u l . 19. :
n é m e t költő ; „ E i n S t r ä u b c h e n aus Ungarns D i c h t e r g ä r t e n . "
Tóth József, kanonok, f. 1812.
Tóth Sipkovics János, t é t h i ev. pred. és superintended, f. 1721.
f 1746.
Traxler Ferenc, jesuita t a n á r (1713—1756).
Vagács Caesar, bencés t a n á r P a n n o n h a l m á n , jelenleg r.-komáromi
gymn. igazgató, sz. 1817, m á j . 6. M u n k á i : „ L a t i n irályképző gyakor­
latok" Schiebengerrel, — „ M a g y a r o l v a s m á n y o k " — kiadta T a k á c s
Bernardin verseit,
8
Vargyas Endre, tanfelügyelő ; m u n k á i : „ A z 1 8 4 / - k i s z a b a d s á g ­
9

harc t ö r t é n e t e " — „ G y ö n g y ö k P á z m á n y P. irataiból".

Vas Gereben (Radákovics J ó z s e f ) , ü g y v é d G y ő r ö t t , hol mint
jogász A t á d y v a l szépirodalmi képzőkört alakított, é s i r o t t lapot adott k i .
Vaszary Kolos, bencés főgym. igazgató G y ő r ö t t , sz. 1832, febr. 12.
Munkái : „Várnai ütközet", — „Világtörténet".
Viczay Héder gr., G y ő r m . főispánja (1807—1873), a régiségek
buzgó gyűjtője.
Vida József, plébános, f. 1747.
Virághalmi Ferenc, honvédszázados, beszély- és r e g é n y í r ó .
N y é k i Vörös Mátyás, költő 1588 k ö r ü l (1. G y ő r i t ö r t . és r é g .
füz. I . 65.).
Winterkorn Sándor, bencés, görög ny. t a n á r G y ő r ö t t , szül. 1824,
febr. 15. „ G ö r ö g olvasó k ö n y v " - e t adott k i .
Zalka János, g y ő r i püspök, szül. 1820., í r t e g y h á z t ö r t é n e l m e t , és
szentek életét.

I I I . Győrött végezték tanulmányaikat.

Atády Vilmos, több lap m u n k a t á r s a , sz. 1821.

Ágoston János, n.-váradi áldozár, sz. 1787.
Ányos Pál, pálos-rendü, költő (1756 — 1784).
Bacsák Imre, veszprémin, áldozár, sz. 1809.
Batthyányi Lajos gr., magy. miniszterelnök.
Bedekovich Kálmán, h o r v á t miniszter.
Béli Fidél, bencés, akad. tag (1807—1863), f. 1835.
Beke Kristóf, veszprémin, áldozár, sz. 1785.
Császár Ferenc, iró, akadémiai tag, hétszemélyes táblai előadó
(1807—1858).
Beák Ferenc.
 JÉrdy (Luczenbacher) János, régész, akad. tag.
Fessier Ignác, akad. tag, történész (1756—1839).
Frankenburg Adolf, iró, akad. tag, sz. 1812.
Ghyczy Kálmán.
Gundy Mihály, pécsm. áldozár, ü n n e p e l t hitszónok, sz. 1805.
Haiszler György, orvos (1761—1841).
Hoffmann Fái, egyetemi j o g t a n á r , sz. 1830. f. 1859.
Horányi Elek, kegyesr. áld. (1736—1809).
Horvát Boldizsár, magy. i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r .
Horváth Klek, akad. tag (1794—1835).
Hrabovszky György, ág. v. esperes (1762—1825), tanulni kezdett
Téthen.
Ihász Gilbert, prem. r. t a n á r , sz. 1803.
Kacskovics Lajos, nevelészeti és gazd. iró, akad. tag, sz. 1804.
Kertbeny (Benkert) Károly, fordító, k ö n y v á r u s s á g o t tanult 1838.
Kisfaludy Sándor, iró (1772—1844).
Kiss Ferenc, akad. tag, régész (1791—1859).
Kiss Pál, n.-váradi 1. sz. kanonok, akad. tag, ő felsége volt magy.
ny. tanítója (1793—1847).
Kolosváry Ferenc, g y ő r m . áldozár, sz. 1813.
Kronperger Antal, veszpr. áldozár, sz. 1796, mint tábori lelkész
8 évig nyilvánosan t a n í t o t t a a M i l a n ó b a n szállásoló cs. és k i r . tisztikart
a magyar nyelvre.
Laky Demeter, premontrei r. t a n á r , iró, sz. 1818.
Majer Károly, hirlap- és beszélyíró, sz. 1830. föll. 1846. a ,,Ha-
zánk"-ban.
Majláth György, a semmítőszék elnöke.
Majláth János gr., költő, történetire, publicista, sz. 1786.
Mészáros Ignác, a „ K a r t i g a m kisasszony" t ö r t é n e t é n e k szerzője,
szül. 1721.
Szenczy Molnár Albert, századának egyik legjelesebb philologusa
(1574—1630).
Nagy Márton, kegyesrendi t a n á r , sz. 1804.
Nehéz Károly, több lap m u n k a t á r s a , sz. 1826.
Pélczmann Gergely, ferenc-rendi szerz., szül. 1794. „ P r a e d i c a t o r
Generalis."
Pray György, jesuita, nagy nevü t ö r t é n e t í r ó (1724—1801).
Bauch Levin b., h o r v á t b á n .
Regidy Antal, az európai h i r ü utazó (1819—1858).
Buszek József, veszpr. kanonok, a „ M o n d o l a t " i r ó j a ( 1 7 7 9 — 1 8 5 1 ) .
 Sámbár Mátyás, a hires vitairó (1617—1685).
Sárkány Miklós, bakonybéli a p á t , szónok, sz. 1802, jan. 25.
Simon Vince, csornai prépost, gazd. iró, sz. 1813.
Somssich Pál, orsz. képviselő, sz. 1811.
Szabó Imre, szombathelyi püspök, egyh. szónok.
Szabó László, veszpr. áldozár, zsoltárfordító, sz. 1796.
Szélestey László, költő, sz. 1821.
Tálábér János, v e s z p r é m m . áldozár, iró, sz. 1825.
Uri János, hires orientalista.
Vajda Péter, költő, akad. tag (1808—1846).
Vezerle Ignác, h i t t a n á r , sz. 1803.
Vidovics Ágoston, veszprémi áldozár, sz. 1794.
Xantus János, v i l á g - u t a z ó , pesti nemz. muzeumőr, akad. tag.
Zádor (Stettner, F e n y é r y ) Gyula, költő, jogász, akadémiai
(1799—1866).
 Helyrajzok.
Fehér Ipolytől.

M ű v ü n k zárlapjához j u t o t t u n k .
Összebarangoltuk a mult idők fűlepte u t a i t ; á t l a p o z t u k l e t ű n t
századok k r ó n i k á i t ; felnyitottuk az ősök néma sírjait; emlékezetbe
hoztuk r é g elporhadt nemzedékek é l e t k ü z d e l m e i t . Rajzoltuk a t e r m é ­
szet vonásait, melyeket egy fensőbb kéz évezredeken á t napjainkig
alkotott; v á z o l t u k a talaj, viz és lég alakulásait; ecseteltük a n é p t ö m e g
s z á m , v a l l á s és t á r s a d a l m i foglalkozás szerint való h u l l á m z a t a i t . S
most, mielőtt m u n k á n k a t bezárnék, adjunk még a képhez néhány hal­
v á n y vonást városunk és m e g y é n k jelen apró külsőségeiből.
Helyrajzi rovatunk s z á m á r a kevés anyag maradt feldolgozandó ;
t á r g y á t nagyrészben k i m e r í t e t t é k az előzmények. Csakis egyes pon­
tok lehetnek azok, melyekhez m é g néhány vonást i l l e s z t h e t ü n k . G y ő r ,
P a n n o n h a l m a és H é d e r v á r azon kiválóbb pontok, melyek ecse­
telésünket m é g elfogadják.

Győr.

A Duna, R á b a és R á b c a á l t a l átszelt t e r m é k e n y síkságon t e r ü l

el G y ő r városa. Magasra nyúló számos tornya már messziről szemébe
ötlik az utasnak.
A város összbenyomása minden idegenre elég kellemes, mond­
hatni meglepő. Egyenes és széles szabású utcái, csinos épületei, élénk
forgalmi élete, a D u n á n uszó hajók s ű r ű n rakott árbocai, közhelyisé­
geinek tisztasága, a lakosság élénk szelleme mind — oly tényezők, me­
lyek elsőben is előnyösen hangolják az utast.
M i n t minden városnak, ugy G y ő r n e k is meg van saját jellege,
s ez a kereskedelem. M á r a r é g m ú l t b a n ez volt egyik lét-alapja, melyet
h a b á r a középkor harcias érdekei többé-kevésbbé h á t t é r b e szorítottak
is, m i n d a z o n á l t a l ismét uj és erősebb kifejezést n y e r t e jelleg az ujabb
kor igényei között. H a nem neveznők is meg e jelleget, azonnal felis­
m e r h e t ő ez a v á r o s élénk forgalmában, folyóinak h á t á n sűrűen uszó
teherhajóiban, gőzmozdonyainak örökös f ü t t y e n t é s e i b e n és nagyszabású
raktáraiban.
A forgalmi központot a b e l v á r o s k é p e z i , mely ismét h á r o m
részből á l l ; ezek a szoros értelemben vett b e l v á r o s , mely éj.-ról a
D u n á i g , ny.-ról a R á b á i g , d.-ről a t ű z t o r o n y i g , k.-ről a h a r a n g ö n t ő
u t c á i g terjed; a t ű z t o r n y o n k i v ü l eső r é s z : F e r d i n á n d v á r o s , neve­
z e t é t 1839-ben nyerte, mely év j u n . 10-én a várost m e g l á t o g a t ó V .
F e r d i n á n d k i r á l y e n g e d é l y t adott a p o l g á r s á g n a k , bogy a fehérvári
kapu erődjét lebonthassa. Á h a r a n g ö n t ő u t c á n t ú l a városrét felé terjedő
r é s z : F e r e n c v á r o s szintén kiegészítését képezi a városnak, melyhez
1820 óta csatlakozott, midőn u. i . dec. 20-án Schwarzenberg E r n ő
g y ő r i püspök ünnepélyes szertartás közt á t t ö r t e az e tájon lévő b á s t y á t ,
hogy — Jófejű I s t v á n zászlótartó h i r d e t é s é n e k szavai szerint — „ a pos­
ványos és ingatag földet, melyet csuszó-mászó állatok birtak l a k h e l y ü l ,
a haladó p o l g á r s á g lábaival szabadon tiporhassa." *)
K ü l v á r o s a i közöl a délre eso N á d o r v á r o s t , m á s k é n t M a j o r o ­
k a t a v á s á r t é r és vaspálya választja el a v á r o s t ó l ; ettől ny.-ra a Kába
és a sétatér által elválasztva és a R á b a - R á b c a folyók közé ékelve fek­
szik az Ú j v á r o s . M i n t e g y kiegészítését képezi G y ő r n e k S z i g e t falu,
mely h a b á r külön h a t ó s á g g a l bir, G y ő r - U j v á r o s t ó l csupán a Rábca
által van elválasztva, ennek hídja által pedig azzal összekötve ; e falu
t e h á t tulajdonkép folytatását képezi G y ő r n e k , melynek külvárosaival
k ü l ö n b e n is mérkőzik.
A Duna túlsó p a r t j á n t e r ü l el R é v f a l u és P a t a h á z , legnagyobb
részben egy falunak szabásával, de i t t - o t t csinosabb épületekkel.
Nem vezetem az idegent utcáról utcára, nehogy tájékozás helyett
összekuszáljam a vezérfonál szálait. E l ő n y ö s e b b lesz t á n , ha k i v á ­
lóbb pontjait t á r g y r o k o n s á g szerint csoportosítva kiemelem.
T e m p l o m a i s z á m r a ugy, mint értékre és csínra nézve bizonyára
figyelmet érdemelnek. Első helyet foglalja el a p ü s p ö k i s z é k e s ­
e g y h á z a káptalan-dombon, kis t é r közepén, homlokzatával a p ü s p ö k i
palota felé fordulva; e homlokzat utólagosan lőn emelve 1816-ban,
mint a felirat mondja: „az egyház ékítéséül és a torony t á m a s z t é ­
k á u l . " A székesegyház elején hatalmas torony emelkedik, mely
alatt a főbejárat van; k é t átellenes oldalkapuját dóriai oszlopokon
n y u g v ó p á r k á n y z a t ékesíti. A templom belseje j ó v a l t ö b b e t nyújt, mint
külseje igér ; t á g a s méretei, ü d e freskó-festményei és gazdag felszere­
lés egy székesegyház magasztos benyomását keltik. H á r o m hajója közöl
a középsőnek boltozatát négyszögű m á r v á n y o z o t t féloszlopokkal diszített
hat ívezet hordja; a freskók,-—valamint a bold. Szűz mennybemenetelét
t á r g y a z ó fő oltárkép Maulpertsch m e s t e r - k e z é n e k m ű v e i . A z emelke­
dett fekvésű szentélyben a k á p t a l a n i tagok szópfaragványu székei u t á n
következik a püspöki trón és főoltár.

') A hirdetés a győri főgymn. múzeumában.

 A székesegyház déli hajójához van forrasztva a szt. H á r o m s á g ­
vagy H é d e r v á r y - k á p o l n a , mely m á r fönnebb (429.1.) részletes m é l ­
t a t á s t nyert, szintúgy a keleti oldalon levő szt. J á n o s - k á p o l n a és a
templom alatt elterülő 4 sírbolt.
A p ü s p ö k v á r főkapujától a dombon lefelé haladva egyenesen a
k a r m e l i t á k t e m p l o m á n a k t a r t u n k , melyet Szelepcsényi G y ö r g y
esztergomi érsek 1714—1724. emelt; közepén kupolyaszerű merész
boltív emelkedik. A templommal kapcsolatban áll a zárda, melynek
kis ablakai a R á b á r a néznek.
Innen az egyenesvonalú K a z i n c z y - u t c á n á t a fő- vagy Széchenyi-
t é r r e j u t u n k , melynek déli négyszög oldalát a b e n c é s e k székháza,
fŐgymnasiuma s k ö z ö t t ü k k é t t o r n y ú t e m p l o m a foglalja el. E tem­
plom k ü l b e n y o m á s á h o z méltóan sorakozik a belső nagyszerűség é p í t é ­
szet és felszerelés t e k i n t e t é b e n e g y a r á n t . T á g a s m é r e t ű hajójának fa­
lait m á r v á n y o z o t t burkolat, boltívezetét élénk freskók födik, T r ó g e r
P á l ecsetének művei ; a főhajóból 6 oldalfülke nyílik, rokkoko falékít­
m é n y e k k e l és mellékoltárokkal ; v i l á g í t á s á t a keleti oldal ablakain á t
nyeri, nyugoti részen a bencések székházához van forrva, és egész
hosszában az oratórium ablakai nyilnak a hajóba. T á g a s szentélyét
tarka m á r v á n y k o r l á t zárja e l ; főoltára fölött Loyola szent I g n á c
képe emelkedik. Szószéke faragványokkal és d ú s aranyozással van
ékítve.
A belvárosban van t o v á b b á a p ü s p ö k v á r h á z i k á p o l n á j a , az
ú g y n e v e z e t t D ó c z y - k á p o l n a a X V . s z á z a d b ó l , csinos csillaggerin-
cezettel, n y ú l á n k csúcsíves ablakokkal, melyeknek mezőit színes cifrá-
zatok szövik á t ; karcsuan emelkedő g ó t - o l t á r á t szt. I s t v á n és* L á s z l ó
szobrai és a magyarok N a g y - a s s z o n y á n a k g y ö n y ö r ű festvényű k é p e
díszíti. A. kápolna jelen csínját Simor J á n o s volt g y ő r i p ü s p ö k n e k k ö ­
szöni, k i azt L i p p e r t művezetése mellett öltöztette jelen alakjába.
E m l í t e n d ő továbbá a b e l v á r o s b a n a m a g y a r - ós n é m e t - i s p o ­
t á l y kisded t e m p l o m a ; az O r s o l y a - s z ű z e k z á r d á j á h o z csatolt
egyház kerek boltívezettel és ebben freskó-festményekkel; a n a g y o b b
p a p n ö v e l d é b e n levő N a g y - b o l d o g a s s z o n y - k á p o l n a ; a k i s e b b
papnövelde házi kápolnája oldalfalai részben márványozott
burkolattal, részben basrelief é k í t m é n y e k k e l , boltívezete freskó-festmé­
nyekkel; oldalfalain a szt. Benedekrend életéből m e r í t e t t t ö r t é n e t i és
allegóriái k é p e k l á t h a t ó k ; ablakmélyedéseibe ugyanazon j ó l s i k e r ü l t
e m b l é m á k vannak festve, melyek a pannonhalmi é t t e r e m ablakfül­
k é i b e ; e kápolna tudvalevőleg e század elejéig a bencések t u l a j d o n á t
képezte ( a p á t u r h á z , 622 1.).
 E m l í t é s t érdemel m é g a b e l v á r o s n a k kőfallal k e r í t e t t t e m e t ő j e ,
c s i n o s k á p o l n á v a l ékes síremlékeivel és gondosan á p o l t s í r h a l m a i v a l ;
r i t k a város, mely i l y g y e n g é d e n ápolná elhunytjainak kegyeletes em­
lékét.
A külvárosokban a n á d o r v á r ó s í p l é b á n i a - t e m p l o m , egykor
a camillánusok z á r d á j á é ; u g y a n é külváros végén kis dombon áll az
1718-ban emelt k á l v á r i a 3 k i s k á p o l n á v a l ; statiói mind megany-
n y i kis kápolnát képeznek, melyekben é l e t n a g y s á g ú faragott alakok
képviselik U r u n k kínszenvedésének eseményeit; e statiók a vaspályától
kezdve a hosszú u t c á n á t egész a k á l v á r i á i g n y ú l n a k .
A z ú j v á r o s p l é b á n i a - t e m p l o m a méreteire ugy mint a l a k í t á ­
s á r a nézve figyelmet é r d e m e l ; külső falába a főoltár mögött k ö r ü l b e l ü l
5 l á b magas és 3 1. széles m á r v á n y - s í r k ő van illesztve, családi címerrel,
relief é k í t m é n y e k k e l , á g y ú , dob, kard, nyíl, zászló s egyéb hadi j e l ­
v é n y e k k e l és a következő felirattal: „ D . O. M . S. cigit un grand
p é c h e u r fidel -f serviteur ami de ses amis •f et de son Dieu aussi. Feu
M . baron George Guiliaume de Sommerlatte f Colonel pour le service
des miet catholiques de même des A . S. le duc de Brunswig et L u n e -
bour Commandant de trois bataillons -f né l'an 1685. M o r t l'an 1738."
E feliratot m é g egy hosszabb l a t i n szöveg egészíti k i .
G y ő r - S z i g e t n e k egyszerű p l é b á n i a - t e m p l o m á n k i v ü l e m l í ­
t e n d ő m é g az irgalmas szüzeknek 1862-ben emelt csinos külsejű t e m ­
ploma.
E g y é b hitfelekezetek csaknem mind Újvárosban birják e g y h á z a i ­
kat. I t t van az á g o s t . h i t v a l l á s u a k é a s é t a t é r t körítő B á b a - á g part­
j á n a hozzá tartozó terjedelmes k o n v e n t - é p ü l e t u d v a r á n .
A h e l v é t h i t v a l l á s u a k é a kath. p l é b á n i a - t e m p l o m közelében.
Nem messze tőle á l l a n e m e g y e s ü l t g ö r ö g ö k egyháza. V é g r e az
Ú j v á r o s elején elterülő főtéren az i z r a e l i t á k uj zsinagógája, mely­
nek magasra nyúló kupolyája hatalmasan emelkedik k i az é p ü l e t e k
fölé. V a n ezenkivül az i z r a e l i t á k n a k k é t kisebb zsinagógája a Sziget­
ben, melyek e g y i k é t az orthodox felekezet birja.
K i v á l ó b b é p ü l e t e t é s k ö z e m l é k e t — h a b á r nem nagy
s z á m b a n -— de n é h á n y érdekeset mégis mutathat fel G y ő r városa.
K e z d j ü k a Duna, R á b a és K á b c a összefolyásánál emelkedő v á r d o m b o n
é p ü l t p ü s p ö k i p a l o t á n , melynek ódon szabása m é g sokban ma­
g á n hordja az egykori erődnek j e l l e g é t ; éjszaki és n y u g o t i oldalról ma­
gas bástya-falai közvetlenül a Duna és R á b a partján emelkednek, s
honnan egykor gyilkos nyilak és golyók r e p ü l t e k : ott most a v á r k e r t
á r n y a s utai kanyarognak, melynek berkeiben félénk m a d á r huzza meg
m a g á t és énekli csengő d a l á t . A p ü s p ö k i palota ablakai és e v á r k e r t
nyújtják a város legszebb k i l á t á s a i t ; keleti részén a Duna szőke t ü k r é n
siklik végig szemünk, és csak a gőzhajóállomás alatt kezdődő kanyar­
gás takarja el a folyót; éjszakról Révfalu és P a t a h á z faluk t e r ü l n e k
el a l á t t é r b e n ; n y u g o t r ó l a R á b c a és R á b a folyók és k ö z t ü k a s é t a t é r
élénk forgalmú hídjaival, pezsgő közönséggel, sebesen evedző l a d i k j a i ­
val és komolyan uszó vagy épen veszteglő fehérhajóival oly természetes
kaleidoskopot alkotnak, melyben kellemes szórakozást talál s z e m ü n k .
Igen is felismerte a v á r ezen előnyös fekvését jelenlegi u r á n a k
finom érzéke a k k o r , midőn legközelebb saját emeleti lakosztályából
n y i l t v e r a n d á t k é s z í t t e t e t t , mely a v á r k e r t keleti része fölött lebegve
m e g r a g a d ó látképet t á r fel a Duna partjairól.
A püspöki palota fölött csonkára metszett torony emelkedik,
melynek k o r l á t t a l övedzett tetejéről az egész várost vidékével e g y ü t t
uralja a szem. A kétemeletes palota belsejében a p ü s p ö k i lakosztály
termei főúri fénynyel, nemes ízléssel vannak berendezve, s egészben
véve ugy, mint legapróbb részleteikben magukon hordják a házi ur
r i t k a m ű é r z é k é n e k félreismerhetlen jeleit. O t t látjuk a termekben a
m ű v é s z e t e k t ö b b á g á n a k remek p é l d á n y a i t ; ott függnek 15—16 e l ő d ­
nek é l e t n a g y s á g ú arcképei, stb. A művészi stylben kiállított és felsze­
relt házi k á p o l n á r ó l m á r fönnebb e m l é k e z t ü n k .
E g y i k fődiszét képezi a városnak a négyszögalakú f ő t é r , m á s k é n t
Széchenyi-tér, melynek déli oldalát — a bencések szókháza, főgymna-
siuma ós temploma k é p e z i ; keleti oldalát a kereskedelmi g y ü l d e é p ü ­
lete foglalja el ; a t é r éjszaki oldalán a városház egyrésze, a kisebb
papnövelde és m a g á n h á z a k n y ú l n a k e l ; nyugoti oldalát hasonlókép
élénk forgalmú boltok , tarka kirakotak foglalják el ; 4 sarkán v a s ö n t ­
vény ü kandeláberek emelkednek, melyeknek gázlángjai r i t k á b b alkal­
makkor a t é r t szépen m e g v i l á g í t j á k . S z e n t e l j ü n k n é h á n y p i l l a n t á s t a
kiválóbb épületeknek.
A b e n c é s e k kétemeletes s z é k h á z a h á r o m szárnyat képez,
melyet a templom egészít k i teljes n é g y s z ö g g é ; a főtérre nyiló
bejárat fölött az alapító Széchenyi G y ö r g y kalocsai érsek kőfarag-
v á n y ú címere lebeg. A második emeletre vezető lópcsőzetet oldalt ú g y ,
m i n t fenn dombor falékítmények közé foglalt képek d í s z í t i k ; hasonló
d í s z í t m é n y e k l á t h a t ó k a t á g a s é t t e r e m tetőzetén és előcsarnokában.
A fő g y m n á s i u m i é p ü l e t a templom közbeékelésével folytatá­
sát képezi a bencések s z é k h á z á n a k ; bel t a r t a l m á t képezi a nyolc osz­
t á l y , terményrajzi és r é g é s z e t i múzeum, — melyre e m ű folyamában
sok h e l y ü t t t ö r t é n i k hivatkozás, — t e r m é s z e t t a n i m ű s z e r t á r , vegytani
m ű h e l y és az ifjúsági k ö n y v t á r . A t e r m é n y rajzi k i t ű n ő g y ű j t e m é n y
becséről „a megye v i r á n y a " (97 1.) és „a megye á l l a t v i l á g a " (133 1.)
cimű rovatok szólnak ; m é l t a t á s t nyert m á r a régészeti g y ű j t e m é n y is
(335 1.), mely tulaj donkép m á r az udvaron kezdődik, hol elsőben is
azon kősír vonja m a g á r a figyelmünket, melyet 1871-ben a g á z g y á r
mellett a homokgödröknél á s t a k k i , — benne ifjú női csontváz, fémtü­
kör, t ö b b üvegcse tele m e g k e m é n y e d e t t balzsammal, b o r o s t y á n k ő - és
k a l c e d o n - g y ű r ű k , borostyánkő-medence és g y ö n g y ö k , t ű k , k a n a l k á k ,
öltöny darab, olló, és egy K r . u. 86-ra u t a l ó Domitian Moneta A u g u s t i .
A z udvaron vannak t o v á b b á gondosan elhelyezve mindazon nagy em­
lékkövek, feliratok stb., melyek a város t ö r t é n e l m i m ú l t j á r a vonat­
koznak. A múzeum nagy termében a t e r m é n y r a j z i példányok, n e m k ü ­
lönben a k ő - , bronz- és római korszak leletei vannak t u d o m á n y o s rend­
szerben és Ízléses csoportosításban elhelyezve, — míg a benyíló szobá­
ban az ujabbkori t á r g y a k és a római érmek foglalnak helyet.
A m ú z e u m bizonyos napokon a nagy közönség számára is nyitva
áll, és a l á t o g a t ó k nagy száma legvilágosabban t a n ú s k o d i k a g y ű j t e ­
m é n y érdekes és tanulságos volta felől.
Gazdag felszerelés ós választékosság jellemzi t o v á b b á a t e r m é s z e t ­
tani m ű s z e r t á r t is, melynek t á g a s t e r m é b e n nagyobb h a l l g a t ó közönség
előtt is végezhetők a t e s m é s z e t t a n i kísérletek.
A k e r e s k e d e l m i g y ü l d e ( L l o y d ) földszinti helyiségében k á ­
véház van ü v e g o l d a l a k k a l z á r t előcsarnokkal ; emeleti t á g a s terme
(redout) zene- és t á n c - e s t é l y e k n e k szolgál helyiségül.
A főtérre néz az ódon stylben épült v á r o s h á z n a k egyrésze ;
kapuja fölött l á t h a t ó a város jelenlegi címere d o m b o r f a r a g v á n y b a n :
a tetőirányosan 2 részre osztott koronás paizs bal felében szt. I s t v á n
v é r t a n ú képe, jobb felében pedig fenn v á r k a p u toronynyal, alul a Duna,
R á b a és R á b c a folyók; e cimer 1743-ból veszi eredetét, a midőn G y ő r
szab. k i r . várossá l e t t ; előbbi címerében csupán szt. I s t v á n v é r t a n ú
képe foglalt helyet. M é g r é g i b b (14-ik századi) pecsétjében paizs felett
3 csillag, alul pedig két m a g á n o s torony volt.
A városház t e r m é b e n M . Terézia, I I . József, Ferenc, V . F e r d i ­
n á n d és 1. Ferenc József uralkodók —, P á l l f y és Schwarzenberg, Szé­
chenyi I . s oly magánosok arcképei függnek, k i k j ó t é k o n y a l a p í t v á ­
nyokkal örökítek meg neveiket.
L e v é l t á r á b a n l á t h a t ó k egyebek közt azon ezüst- és réz-érmek,
melyek G y ő r v á r visszavételének emlékére k é s z ü l t e k ; az ezüst-érmen
G y ő r rajza l á t h a t ó a közelgő hadsereggel, és „ O m n i s v i c t o r i a a
D o m i n o " - f e l i r a t t a l , — másik oldalán borostyánkoszorúban e f ö l i r a t :
 , A N N O M . D . X C V I I L I S T D I E V E S T U N G R A A B D E N 29.
V I A R T I N . C. ( = neuen Calenders) D I T E C H W U N D E R H I L F
ROTTES A U S DES T U R C K E N G E W A L T W I D E R U M B E B O -
BERT. D A R U M B G O T T A L L E I N D I E E H R . V . M . ( = V a l e n -
dnus Maler Norimbergensis).
E g y másik r é z - é r e m felirata: „ J A U R I N U M A U C T O R E D E O
AUSPICIO RUDOLPH. I L CAES. N U B E OPPOETUNISS.
LUNAM OBDUCENTE. D I R E C T O R E A D O L P H . COM. A
i C H W A R Z E N B . RECUPERATUR. A. M D I I C . D. X X I X . M A R T . "
— K o r i n t b oszlop-tropbaeum alakban, két oldalt egy-egy n ő , egyik török
foglyot vonszol, a m á s i k szárnyas Victoria-alakban megkoszorúzza
imazt ; a h á t t é r b e n a császári sereg és G y ő r rajza; a felső térben felhő,
melyen Juno a Diana által tartott fénylő hold elé fátyolt von.
A városház tőszomszédságában áll az egykori a p á t h á z , jelenleg
p ü s p ö k i k i s e b b p a p n ö v e l d e szép szabású és dombor é k í t m é n y ü
homlokzatával s ennek fülkéiben szt. I s t v á n és Benedek szobraival ;
i mult század végéig a pannonhalmi főapátok lakhelye, u t ó b b a D l a -
bács által alapított katonai á r v a i n t é z e t h e l y i s é g e ; ezen i n t é z e t 1810-
ben Szempczre t é t e t e t t á t ; alapítványa ma mint ösztöndíj kezeltetik.
A z épület jelenleg a papnövendékek igényeihez van á t a l a k í t v a ;
aázi kápolnájáról m á r fönnebb szóltunk; t a n u l ó ós h á l ó t e r m e i , folyosói
38 egyéb helyiségei célszerűen vannak berendezve, kis udvara á r n y a s
kertté van alakítva.
A főtér említett épületein k i v ü l m é g k é t ponton akad meg t e ­
k i n t e t ü n k ; egyik a Kollonich gr. püspök által 1686-kan B u d a v á r á n a k a
török alól t ö r t é n t felszabadítása emlékéül emelt s z ű z M á r i a - s z o b o r ,
mely karcsú márványoszlop tetején áll, és egészben 8 Öl magasra emelke-
i i k ; az emlékoszlopot kőkorlát övedzi négyszögalakban, melynek sarkain
1 szentnek kőszobra foglal helyet; az oszlop t a l a p z a t á n a k lapjain l a t i n
feliratok olvashatók, melyek az emlék felállítatásának t ö r t é n e l m i okát
tárgyazzák, s melynek lényeges részét m á r fönnebb (434. lapon) adtuk.
A főtér másik díszét m á r v á n y b ó l készült k u t e m e l v e n y képezi,
mely azonban csakis k ü l díszével emeli a tért, de ü d e vizzel alig k é p e s
szolgálni.
A kisebb papnövelde mellett vezető szűk u t c á n á t h a l a d v a a k á p ­
t a l a n z e n é s z e k t e k i n t é l y e s külsejű é p ü l e t é h e z j ö v ü n k , melyet
1775-ben a k á p t a l a n saját e g y h á z i zenészei és karénekesei számára
3melt; i t t laknak és k é p e z t e t n e k k i azon gyermekek is, k i k a székes­
egyház zene- és é n e k k a r á n a k teendőit végzik.
Innen a székesegyház felé haladva, a k á p t a l a n d o m b tövében azon-
nal szembe ötlik egy szép emlék, az ú g y n e v e z e t t f r i g y s z e k r é n y - s z o ­
b o r , melynek 1731-ben t ö r t é n t felállíttatására a következő esemény
szolgáltatott okot. A mult századok ismeretes szokása volt, hogy egyes
helyiségek — főleg z á r d á k és templomok menhelyeket (azylum) k é ­
peztek, melyben b á r m e l y bűnös az üldözők kezei elől egyelőre mene­
d é k e t n y e r t ; ilyen volt a j e z s u i t á k győri társháza is, hová többi között
egy szökevény katona menekült, k i az ű r n a p nyolcadán tartott k ö r m e ­
net közé v e g y ü l t ; társai azonban őt ezen emlék-szobor közelében felis­
m e r t é k , s őt elfogandók, a k ö r m e n e t e t annyira m e g z a v a r t á k , hogy a
nagy tolongásban az oltári szentség az ü n n e p é l y t vezető á l d o z á r kezé­
ből kiesett és a zavargók által összetiportatott. A z oltári szentség e
profanatiójának kiengeszteléséül emelé V I . K á r o l y császár ezen emlé­
ket, melynek oldalát remek relief-ékítmények borítják, tetején pedig
frigyszekrény nyugszik.
T ö r t é n e t é t a következő felirat ő r z i : P a n i a n g e l o r u m i n c o r -
r u p t i b i l i Carolus V I . Roman. Imper. A u s t r . R e g n i a p o s t o l i é i
c o n s e r v a t o r et v i n d e x l a e s a m a d o r a t i o n i s c a u s a m c o r r e c t i s
s e d u c t o r u m a u d a c i i s p e r p e t u a e d e p r e c a t i o n i s m o n u m e n t o ad
e x p i a n d a m o f f e n s i N u m i n i s i r a m ex a v i t a p i e t a t e r e s t i -
t u i i u s s i t . A n . sal. M D C C X X X I .
Simor J á n o s mint győri p ü s p ö k 1862-ben a szép emléket újonnan
feldiszítteté. Ugyanezen időből erednek azon sz. M á r i a reliefek és egyéb
szt, képek is, melyek egyes polgárok házain manap is több h e l y ü t t
láthatók.
Ezen emlék fölött emelkedik a n a g y o b b p a p n ö v e l d e , folyosó­
j á n g y ö n y ö r ű festvényekkel ós Jukovich kanonok érdekes m a d á r g y ü j -
teményével. Szép k ö n y v t á r á b a n i n c u n a b u l á k (a 15. század végéről); az
érdekes kéziratok közt kiváló, figyelmet érdemel egy nagy antiphonale
remek initialeival, kötésén bronz keret g ó t é k í t m é n y e k k e l , 4 sarkán az
evangélisták — középen a bold. Szűz dombor-képóvel.
É r d e k e s emléket képez t o v á b b á a 30 öl magasan kiemelkedő
t ű z t o r o n y , mely a fehérvári kapu helyén a sánc-erődök köveiből
1792-ben é p ü l t Tollner építész vezetése alatt. A torony k a p u í v e z e t e
n y i l t á t j á r á s t képez a b e l - é s F e r d i n a n d - v á r o s k ö z ö t t ; a torony alsó
épülete árvaház g y a n á n t szolgál, felső helyiségében pedig a t o r o n y ő r
t a r t ó z k o d i k , k i ébren létéről n e g y e d o r á n k i n t n é g y i r á n y b a n hangozta­
tott trombitaszóval ad j e l t . E torony karzatáról nemcsak az egész v á ­
rosra, de a v i d é k r e is tiszta á t t e k i n t é s nyílik, sot kedvező k ö r ü l m é n y e k
k ö z ö t t Pozsony vára és a Schneeberg is k i v e h e t ő .
A belváros kiválóbb épületei közé tartozik a m e g y e h á z , egy-
kor ferencrendű zárda, melynek j e l l e g é t az épület belseje most is sok­
ban magán hordja; a hajdani z á r d a t e m p l o m most nagyterem, a megye­
g y ű l é s e k n e k szolgál helyiségül.
K ö z e l é b e n áll az 1867-ben emelt k i r . j o g a k a d é m i a tekintélyes
külsejű épülete, mely a j o g a k a d é m i a tantermein és k ö n y v t á r á n k i v ü l
az á l l a m i f o r e á l t a n o d á t is m a g á b a zárja szép tanhelyiségeivel és
j ó l felszerelt gyűjteményeivel.
A R á b a által képezett kis s é t a t é r - s z i g e t e n áll a s z i n h á z , hom­
lokzatával a sétatéren átvezető főútra tekintve; alakja, valamint b e i -
terjedelme ma m á r alig felel meg a város népességi viszonyainak és
azon csinnak, mely a várost egészben véve jellemzi.
A belváros k é t k a t o n a i l a k t a n y á j a közöl az egyik különösen
nagy, melynek t á g a s u d v a r á n a városban állomásozó gyalog csapatok
kényelmesen végezhetik kisebb gyakorlataikat; a .másik kisebb lak­
tanya 1872-ben s z ű n t meg katonai kórház lenni, mely ez évben a v á r o s ­
r é t r e néző célszerűbb épületbe (előbb élelmezési h á z ) költözött á t . V a n
még egy kisebb laktanya a Nádorváros végén és egy másik az Ú j v á r o s b a n .
A k ó r h á z a k ú g y i s k ü l ö n ismertetést nyertek (348 11);
A belvárosban, a karmelita z á r d a m ö g ö t t á l l a p é n z ü g y é r s é g
és h a r m i n c a d k é t emeletes épülete, melynek helyiségeit az illető
hivatalok teljesen igénybe veszik.
. Á város közlekedési g y ú p o n t j a i t képezik a v a s ú t i i n d ó h á z és
g ő z h a j ó - á l l o m á s ; az első a belváros és X á d o r v á r o s közt e l t e r ü l ő
v á s á r t é r e n á l l ; egyesítve van benne az osztr. á l l a m - v a s p á l y a és a magy.
n y u g o t i - v a s p á l y a i n d ó h á z a ; de ez Utóbbi más helyen szándékozik i n d ó ­
h á z a t építeni, csupán a helyiség k é r d é s e az,. mely az ü g y e t oly soká
függőben tartja. G y ő r n e k ujabban ismét élénkülő forgalma rövid időn
szükségessé teszi, hogy az állam-vaspálya is lehetőleg terjeszkedjék
saját indóháza berendezésében.
A g ő z h a j ó - á l l o m á s a város éjszak-keleti végpontján á l l ; a
kereskedelmi cikkek talán célszerű gondozásban részesülnek ez á l l o m á ­
son, de alig mondhatjuk ezt az utasokról, kiknek legszükségesebb
kényelméről is csak szerényen van e helyen .gondoskodva. A z állomás
szomszédságában az ujabb e r e d e t ű h a j ó g y á r áll, mely nemcsak javí*-
tásokkal foglalkozik, de kisebb hajók készítését is eszközli.
A város keleti oldalán a gönyői államait mellett áll a g á z g y á r ,
mely a belvárost a szükséges világítással látja el.
E m l í t é s t érdemel továbbá Stadel j ó n e v ű g a z d a s á g i g é p g y á r a
és Nagy M i h á l y t é s z t a g y á r a , nemkülönben a g y u f a - és o l a j -
gyár, gőzmalmok, fürészmalom.
Gyó'rmcgrye é» város egret, leírása. . AO
 Van önkéntes de állandó t ű z o l t ó - e g y l e t e és ennek saját zene­
kara; t o r n a i s k o l á j a szintén j ó l van berendezve.
V e n d é g l ő i közöl első r a n g ú a k a b e l v á r o s b a n : a fehér-hajó és
f e h é r - b á r á n y ; Ú j v á r o s b a n : a nádor, melynek nagy terme alkalmas helyi­
ségül szolgál a t á n c - e s t é l y e k n é l ; említést érdemelnek m é g a • N á d o r v á ­
rosban: a szőlőkert, t á g a s n y i l t helyiségével, továbbá a zöldfa és vörÖs-
Ökör; Újvárosban az a r a n y - b á r á n y stb. A belváros különösen k é n y e l ­
mes berendezésű k á v é h á z a k k a l rendelkezik; ilyenek a kereskedelmi
g y ü l d e kávéháza, Auer, Oroszi, Limbeck stb.; Újvárosban a n á d o r - v e n ­
dégfogadóé.
Nem hiányoznak t o v á b b á a s ö r c s a r n o k o k sem, melyeknek csap­
j a i r ó l a kedvelt i t a l mindenféle neme bőven habzik a l á ; l á t o g a t o t t a k
különösen a W e i s , Korner, Buchberger, stb. sörcsarnokok.
S é t á n y a i között első helyen áll a s é t a t é r , mely a B á b a folyó
és ennek á g a által képezett kis szigeten t e r ü l el, és a belvárossal ujabb
szerkezetű és tágas felnyitható h i d által van összekötve; az Újvárossal
hasonlókép csinos h i d tartja fenn összeköttetését. A sétatér árnyas
utai és gondosan ápolt v i r á g t e l e p e i naponkint ide csalják a város közön­
ségét, mely alkonyat tájban tarka vegyülékben hullámzik e kis park
k a n y a r g ó utain. Csak azt lehet fájlalni, hogy a határoló vizek i l y kis
t é r r e szorították e kellemes szigetet. A sétatér közepén halad át az
Újvárosnak vezető széles ú t , melynek kövezetén élénk robajjal g ö r d ü l n e k
át az u r i fogatok vegyesen a terhelt szekerekkel. A z ú t mindkét oldal­
n á l kőoszlopokról alá függő vaslánccal van szegélyezve. A sétány egyik
oldalán áll a szinház; mellette kényelmesen berendezett sörcsarnok,
melynek szabadba helyezett asztalait a közönség nem r i t k á n s ű r ű e n
lepi el, főleg midőn a j ó cigány-zene hangjai nyomják el az árnyas ber­
kek madarainak gyenge dalát. A másik oldalon a szinházzal csaknem
szemben áll a boldogságos S z ű z n e k k ő f a r a g v á n y u szobra, melynek kor­
látján belül illatos v i r á g o k a t á p o l a kegyelet. A szobor mögött csinos
kioszk kínálgatja ü d í t ő szereit a fáradt közönségnek.
H a b á r a sétatér k é p e z i legnépesebb g y ú p o n t j á t a szórakozásnak,
mindazonáltal egyéb sétahelyek sem maradnak látogatók nélkül.
Nagyobb sétára a gőzhajó állomás mellett elterülő v á r o s r é t ós a
p ü s p ö k r é t szolgálnak; az előbbinek egyenes fasora a gazdasági egylet
mintakertje mellett vezet el, mely szintén nyitva áll a közönség előtt;
a D u n a p a r t j á n elterülő szigeti p ü s p ö k r é t legcsinosabb része az ú g y n e ­
vezett T á k ó r é t , szépen befásított utaival kellemes szórakozást nyújt.
K e v é s b b é zajos sétahely n y i l i k a R á b a p a r t o n a p r á t e r b e n , melynek
végpontját a p o l g á r i lövölde képezi. A v á s á r t é r n e k ujabb időben tele-
p í t e t t h o n v é d l i g e t e kevésbbé vonza a közönséget; a hajdani lovagló­
tér helyén ü l t e t e t t s z e d r e s - k e r t e t főleg a gyermekek és dajkáik cse­
vegése teszi é l é n k k é ; e helyre van tervezve a m é g csak létesítendő
gyermekkert.
K i r á n d u l á s o k r a legkényelmesebb a k i s - k u t , mely a v á r o s ­
r é t e n t ú l a gönyői á l l a m ú t mellett árnyas lombok alatt fakasztja k i t ű n ő
v i z é t ; de m i természetesebb, minthogy a közönség sokféle Ízléséhez
alkalmazkodva, szolgál a bérlő a forrásvizén k i v ü l j ó tejjel, sörrel és
egyéb i t a l l a l is, a mint azt a gyermekek, nők vagy férfiak szomja meg­
kívánja. A t e k e p á l y a , kis tavacska, hinta, céllövészet természetesen
elmaradhatlan fűszerei az i l y kirándulási helynek, hol különben a fiatal­
ság gyakran tartja kedélyes n y á r i m u l a t s á g a i t .
G y ő r n e k , m i n t afféle v i z i városnak nem utolsó m u l a t s á g á t képezi
a csónakázás is, mely legtöbb esetben bizonyos nyugpontok felé tartva
hasítja a kis folyók sima t ü k r é t . Epen ez okból l á t o g a t o t t az újvárosi
R á b c a p a r t o n fekvő W e n z l - k e r t és m é g fölebb eső P i n n y é d falu.
G y ő r n e k is megvannak h a g y o m á n y o s szórakozásai, melyhez a
lakosság polgári része a kegyeletnek bizonyos nemével ragaszkodik. I g y
a tavasz első nyílta val, főleg böjti vasárnapokon, az úgynevezett c i p ó -
z ó h e l y (az újvárosi temető mellett) képezi a n é p m u l a t s á g t a n y á j á t ;
husvét-hétfon a kis-kut közelében fekvő g a l a m b h o z özönlik a közön­
ség; pünkösd hétfőn P i n n y é d r e szállítják a R á b c a csónakjai a mula­
tók tarka seregét; P é t e r - P á l napján pedig a p a t a h á z i búcsú csalja á t a
D u n á n a városi népet, A k i k egész napot szentelhetnek szórakozásra,
azok a csanaki, b a r á t h i , n y u l i és écsi szőlőhegyek lugasai közé r á n d u l ­
nak, s ott élvezik a tiszta légen kivül a falusi- és hegyiélet ü d í t ő k e l -
lemeit.
K é t gőzfürdőn k i v ü l k é t Duna-fürdőben nyer a közönség m e n e d é ­
ket a n y á r i napok forrósága elől.

Pannonhalma.

G y ő r t ő l délfelé indulva kellemes l á t k é p t á r u l fel az utas előtt.

T e r m é k e n y sikság n y u g o t r ó l a csanak-écsi h e g y l á n c által szegélyezve,
délről a V é r t e s e k és a B a k o n y s á g ölelkező emelkedéseivel elzárva.
E természetes h á t t é r b ő l éles vonásokban emelkedik k i a sz.-mártoni
hegycsoport, melynek g y ú p o n t j á t Pannonhalma képezi. U t u n k , dacára
a 2 ^ 2 mfld távolságnak, r ö v i d n e k tetszik, mert a nyul-écsi hegylánc
tövében vezetve folyton élénk szórakozásban tartja az utast. A hegy
42*
oldalán elterülő szőlőtelepek fehérlő házaikkal, pincéikkel kellemes
változatosságot kölcsönöznek a k i r á n d u l á s n a k .
N.-Ecs falunál letérve a g y ő r - v e s z p r é m i országútról egyenest
P a n n o n h a l m á n a k v á g u n k . A hegy lejtőit i t t is szőlők és elszórt házak
t a r k í t j á k , nyugoti oldalát pedig S z t - M á r t o n mezőváros foglalja el, mely­
nek épületei a P á n z s a - v ö l g y t ő l csaknem a hegy tetejéig n y ú l n a k , és sze-
gélyzetet alkotnak a szt. b e n e d e k - r e n d ü főapátság colossalis monostora
körül.
S z t - M á r t o n mezőváros, m i n t afféle hegyitelep, főleg emelkedet­
tebb részein alig mutat csak némi rendszerességet is; h á z a i összedo­
bálva sok helyen mint fecskefészkek függnek a partok oldalain; alsóbb
fekvésű részében m á r elég h a t á r o z o t t az u t c á k iránya. K i t e r j e d é s e jelen­
t é k e n y , j ó l l e h e t lakosainak száma nem sokkal haladja meg a 3 ezerét.
Szerény házai közöl csak is a főapátság uradalmi épületei emelkednek
k i ; ilyen a h á r o m udvarra osztott majorság, gazdatiszti lakok, fogadó
és m a g t á r . P l é b á n i a - t e m p l o m á u l a főapátsági székesegyház szolgál és
a mezővárosban csakis kisded k á p o l n a áll, hol a lelkész mindennajn
miséjét végzi.
M a g á r a P a n n o n h a l m á r a , vagy m i n t a nép mondja, „a v á r b a "
kényelmes kocsiút vezet, mely m i n d k é t oldalról bokorszegélyzet k ö z t
a nyugati oldalon i n d u l fölfelé, többször kanyarog és végre egészen a
keleti oldalra k e r ü l v e ér fel a hegyre.
Pannonhalma tulaj donkép h á r o m dombhullámzatból á l l ; a k ö z é p ­
sőn, mint legemelkedettebb ponton, áll a kálvária magasra n y ú l ó 3
kőkeresztjével; az éjszaki dombon a főmonostor és ezzel szemben a déli
emelkedésen az ú g y n e v e z e t t „Boldogasszony" kápolna áll. A vallásos
nemzeti h a g y o m á n y e h á r m a s ormot látja M a g y a r o r s z á g címerében, a
honnan elsőben hajtott k i e hazában a szt. kereszt fája.
A főmonostorba csakis a keleti részen van bejárás, a többi oldal­
ról legnagyobb részt magas bástyafalak á l t a l van körítve. Hajdani v á r ­
szerkezetéből máig is fennmaradtak a lő-rések a keleti bástyafalon, m í g
a déli bástyafal k é t szögletén ódonszerű tornyok emelkednek. A r é g i
időket hozza e m l é k ü n k b e a bejárás is, mely boltives (hajdan felvonó)
h i don és kapun át vezet a v á r u d v a r b a ; maga a kapu szintén toronyszerű
a l k o t v á n y , melynek emeleti szobájából a kapus őrszeme kisérte figye­
lemmel az érkezőket.
A főmonostor t á g a s udvara gyenge lejtősségben emelkedik; j ó l
kövecsezett talaján és kővel kirakott n y i l t csatornáin k á r nélkül höm­
pölyög alá a legsebesebb zápor.
 A z udvar belsejébe érve, a kétemeletes déli é p ü l e t s z á r n y előtt
á l l u n k ; ennek első emeletén van a főapáti lakosztály. Jobbra kanya­
rodva azonnal szembe ötlik a csinos k ő k e r e t b e fogdalt főbejárat, mely
fölött a főapátságnak kőfaragványu cimere függ.
E külső tájékozások u t á n lépjünk a főmonostor belsejébe.
A z említett főbejárat a vendég-lakosztály helyiségeibe vezet, mely
k ü l ö n szárnyat k é p e z ; felső emeletének termeiben virág-füzérekké ala­
k í t o t t freskók hálózzák át a falakat, melyek m é g mind a m ú l t század
emlékei, m i d ő n e termek k é p e z t é k a főapátok l a k o s z t á l y á t ; innen
ma is „ p r a e l a t u r a " nevet viselnek. A b l a k a i k b ó l felséges kilátás n y i l i k
az átellenben fekvő k á l v á r i á r a és „Boldogasszony" kápolnára, n e m k ü ­
lönben a Bakony e r d ő b o r í t o t t a hegyeire, melyből tiszta időben, főleg
napnyugotkor, Csesznek v á r á n a k romjai v i l á g í t a n a k k i .
A főmonostor belhálózata a különböző korú építkezések következ­
tében meglehetősen bonyodalmas, ugy hogy az idegen csak bajosan
vagy alig képes m a g á t első l á t o g a t á s a k o r tájékozni; nehézzé teszi ezt
főleg azon k ö r ü l m é n y , hogy ugyanazon é p ü l e t s z á r n y 1, 2 majd 3 eme­
letesnek t ű n i k fel a szerint, a mint különböző pontokon t e k i n t ü n k k i
ablakaiból. Ennek oka a h e g y t e t ő hegyes-lejtős alkatában fekszik; a
talajnak e hullámzása idézi elő az e m l í t e t t különösséget.
B ö v i d rajzunkban csak is a főmonostor k i v á l ó b b pontjaira szorít­
kozunk, és ezeknél is csak annyiban, a mennyiben e pontokat jelen m ű ­
v ü n k e g y é b rovatai m é g nem m e r í t e t t é k k i .
E l s ő helyen a s z é k e s e g y h á z érdemel említést, mely kelet-nyu-
goti hosszirányban fekszik; '*) keleti homlokzata eredeti román alakjá­
val szabadon áll és a belső szük udvarra n é z ; nyugoti homlokzata m á r
nem hordja m a g á n a templom styljének jellegét, a mennyiben i t t az
1831-ben é p ü l t torony emelkedik; ugyanitt van a főbejárat, m e l y ­
hez m i n d k é t oldalról széles m á r v á n y lépcsőzet vezet. A bejárat fölött
fémöntvényü dombor képcsoportozat l á t h a t ó , mely a m a g y a r o r s z á g i
szt. Benedek-rend alapításának (1001.) és visszaállíttatásának (1802.)
eseményeit t ü n t e t i elő; a képcsoport közepét ülő nő-alak (az e g y h á z )
kezében kereszttel foglalja e l ; ennek j o b b j á n áll szt. I s t v á n király, k i
A n a s z t á z pannonhalmi első a p á t n a k a rend alapító o k m á n y á t nyújtja
át i l y f ö l i r a t t a l : „ P r a e d i c a t e , 1001"; A n a s z t á z m ö g ö t t országnagyok
és szerzetesek állnak. A középen ülő női alak balján I . Ferenc k i r á l y
áll, és N ó v á k Krizosztom főapátnak a rendet visszaállító o k m á n y t k é z ­
besíti i l y felirattal: „Docete, 1802"; a főapát u t á n ismét országna-

*) Műépítészet! és történeti méltatását lásd 439. és 580 lapokon. — S z e r k .

gyök, püspökök, szerzetesek állnak. E képcsoport t e h á t kifejezi a rend­
nek kettős i r á n y b a n kijelelt működési körét.
A torony alul négyszögű, fönnebb gömbölyű és karcsú alakot
nyer; innen 16 oszlop emelkedik k i , melyek fönn karzatot hordanak;
nagyszerű a kilátás, mely e karzatról n y i l i k ; a roppant terjedelmű l á t -
k ö r n e k h a t á r a i t a Bakony, V é r t e s h e g y e k , másrészről a K á r p á t o k és n y i t -
rai hegyek k é p e z i k ; tiszta időben Pozsony vára, H a i m b u r g és a Schnee­
berg is kivehetők; H u n f a l v y szerint: „az egész dunai sikság 11 v á r m e ­
gyéjével feltárul a szemlélő e l ő t t ; dúsabb, t e r m é k e n y e b b , nagyobb
t é r s é g e t alig pillanthatunk á t m á s u t t K ö z é p - E u r ó p á b a n . " — A tornyot
réz kupolya födi, melyből az apostoli kettős kereszt emelkedik k i .
A székesegyház belseje 1868—1872-ig bontakozott k i előbbi
elhagyatott állapotából, a midőn t. i . a falak, oszlopok, ékítmények stb.
m e g t i s z t í t t a t t a k k ü l salakjuktól; ugyanekkor nyerte a templom f a l - és
üvegfestményeit, oltárait, szóval teljes felszerelését, a m i egyébként
m é g mindig folyamatban van, a mennyiben időről-időre ujabb szerze­
m é n y e k egészítik k i a teljes egyházi készletet. M i csak is ezen egé­
szen uj felszerelés rövid ismertetésére szorítkozunk, mintegy kiegészí­
t é s ü l a székesegyház műépítészeti méltatásához (439 1.).
K e z d j ü k a f a l - f e s t m é n y e k e n . A z ezekben kifejezett eszme
tiszta átértésére előre kell b o c s á t a n u n k azon alapgondolatot, melynek
illustratióját Storno Ferenc művész hazánkfia, m i n t a székesegyház
teljes helyreállításának és felszerelésének művezetője a falfestmények­
ben akarta létesíteni. Ezen alapgondolat a közép hajó h á r m a s emelke­
déséből kiindulva, a megfelelő boltivezetek mezőiben az összes egyház
h á r o m t a g o z a t á t , u. m. a szenvedő-, k ü z d ő - és megdicsőült e g y h á z a t
jelképezi. A legemelkeclettebb résznek — a szentélynek boltivezeteiben
n é g y főangyal, cherubok és szeraphok lebegnek, és a megdicsőültek
k a r á t képviselik; ugyancsak a szentély oldalfalain Nagy szt. Gergely,
Anselm, Bonifác és Beda szt. b e n e d e k - r e n d ü a t y á k é l e t n a g y s á g ú k ö r k é ­
pei (médaillon) d i s z í t i k ; a szentély négy sarkában pedig n y ú l á n k oszlo­
pokon jobbra szt. Krizosztom és A t h a n á z a keleti egyház atyáinak, —
balra pedig szt, Ambrus és Á g o s t o n a nyugoti egyház atyáinak kőfarag-
v á n y u szobrai állnak.
A középmagasságú rész, szentély és karzat között, képviseli a
küzdő egyházat, melynek eszméje a boltívezet mezőiben l á t h a t ó
5 k é p által van symbolizálva; e képek az uj szövetség köréből van­
nak véve, és a M e g v á l t ó életének főbb eseményeit ecsetelik, u. m. :
1. Krisztus urunk születése; 2. megkereszteltetése ; 3. színváltozása
T á b o r h e g y é n ; 4. az utolsó vacsora; 5. U r u n k mennybemenetele, és
v é g ü l mintegy á t m e n e t ü l a m e g d i c s ő ü l t e k h ó n á b a a diadalívnek (arcus
triumphalis) képe, mely Krisztus urunkat mint a világ biráját t ü n t e t i
elő. A z említett nagy k é p e k e n kivül a kisebb boltsüvegeken m é g kisebb
körképek láthatók, melyeknek t á r g y a szintén az uj-szövetségből van
merítve.
A legmélyebb fekvésű hátsó rész a szenvedő egyház eszméjének
kifejezésére van szánva; ez azonban jelenleg m é g csak tervben é l ;
megvalósulni akkor fog, ha e rész is kellően á t i d o m í t v a összhangzatba
j ő az egésznek sty Íj ével. E hátsó rész bolti vezetének mezőit az ó-szö­
vetségből m e r í t e t t azon k é p e k fogják borítani, melyeknek t á r g y a i j ó s -
latilag vonatkoznak az uj-szövetségnek e m l í t e t t eseményeire. A karzat
alatt eső ivezet képei a v i l á g t e r e m t é s é n e k h á r o m fő eseményét fogják
érzékíteni, u. m. az állatok és az ember teremtését és a T e r e m t ő n e k
szünnapját : a szombatot. A karzat fölött álló mezőkben a mennyei
karok nyernek helyet,
A falfestmények között kiváló e m l í t é s t érdemel t o v á b b á szt. Bene­
dek kápolnájának azon falképe, mely azon jelenetet t ü n t e t i elő, m i d ő n
az Ü d v ö z í t ő t Emmausban t a n í t v á n y a i kenyértörés közben felisme­
r i k ; a k é p felirata: „et cognoverunt eum i n fractione panis"; mindez
az oltári szentségre vonatkozik, mely e k á p o l n á b a n van elhelyezve.
Innen a szt. L á s z l ó - o l t á r felé haladva, kis fülke l á t h a t ó a keresz­
telő k ú t t a l ; falképe szt. I s t v á n n a k szt. Adalbert á l t a l való megkeresz-
teltetését ábrázolja ezen aláírással : „ L u s t r a t Adalbertus Stephanum
baptismatis undis, sic melior capiti facta corona f u i t . "
A falfestmények mind Storno művészi ecsetének t e r m é k e i ; készí-
tésÖkre nézve ú g y n e v e z e t t encausticus képek, melyek a viaszszal és
terpetinnel j ó l beitatott falra szintén terpetin-viasz festékkel vannak
készítve; e k é p e k e t általában fénytelenség és r e n d k i v ü l i l á g y s á g j e l ­
lemzi, mely az idegen fény visszatükröződését kizárva lehetővé teszi,
hogy a szinek teljes valódiságukban fejtsék k i h a t á s a i k a t .
A z ü v e g f e s t m é n y e k közt első helyet foglalja el a szentély
kerek ablaka, szt. M á r t o n püspöknek, mint a székesegyház védszentjé-
nek képével; a szt. püspöknek atyai j ó s á g o t sugárzó arca és á l d á s r a
emelt kezei m e g h a t o t t s á g r a hangolják a belépőt. A k é p conceptiója,
ugy mint kivitele j ó érzékre, gyakorlott kézre mutat; kiállítása becsü­
letére válik Gailing bécsi m ű i n t é z e t é n e k .
A kerek ablak alatt álló 3 r o m á n ablak a szt. h á r o m s á g o t j e l v é ­
ny ezi; jobbról az első ablak háromszögei az a t y á t , a balról esőnek
keresztjei a fiút és a középsőnek piros lángjai a szt. lelket symbolisál-
j á k . Készítőjük W i l f i n g soproni üvegfestő.
 A középhajónak 5 r o m á n ablakja az anyaszentegyház öt paran­
csolatát jelképezi, különben a mezők lágy szinezetü cifrázatokkal van­
nak á t s z ő v e ; szintén Gailing m ü i n t é z e t é b ő l k e r ü l t e k k i .
A déli hajó csúcsíves ablakában szt, Imre, az éjszaki hajó hason-
alakításu ablakában pedig szt. L á s z l ó ü v e g f e s t m é n y ü alakjai képezik az
o l t á r k é p e k e t ; élénk és mégis összhangzó színezetek elevenséget kölcsö­
nöznek a néma mellékhajóknak. M i n d k e t t ő Neuhauser insbrucki m ű ­
vész kemencéjében készült.
A szt. B e n e d e k - k á p o l n a két n y ú l á n k csúcsíves ablaka a rend ala­
pítójának életéből vázolja a főbb eseményeket azon időtől kezdve,
midőn szt. Benedek R ó m á t oda h a g y v á n m a g á n y b a vonul, egész
haláláig.
A szűz M á r i a - k á p o l n a szintén csúcsíves k é t ablaka a bold. S z ű z
életéből meríti k ö r k é p e i n e k t á r g y á t , Valamint ezeket, ugy a szt, Bene­
d e k - k á p o l n a ablakait is Neuhauser é g e t t e Insbruekban.
V é g r e említést érdemel az altemplom (crypta) h á r o m r o m á n ­
ablaka, melynek ü v e g cifrázatai között a szt. H á r o m s á g képletes alak­
j a i (oroszlán: az atya, h a l : a fiu és galamb: a szt. lélek) l á t h a t ó k ; W ü l ­
fing munkája,
A z üvegfestmények mind Storno rajzai szerint k é s z ü l t e k .
V e g y ü k most szemügyre a székesegyház o l t á r a i t ; kezdjük a
főoltáron.
J ó l l e h e t egészben véve a székesegyház a r o m á n - és gót-építészet
á t m e n e t i korszakának emlékét képezi, és legnagyobb részt a m é g nem
egészen kifejtett csúcsíves styl j e l l e g é t hordja m a g á n : mindazonáltal
a szentély boltozatának csillag-gerincezetét l e s z á m í t v a , i n k á b b a
r o m á n építésnek kifejezésével b i r ; ablakai valamint oldal fülkéi és
mélyedései kerek ivezetekre vannak szabva. E k ö r ü l m é n y , valamint a
mürégészek véleménye á t a l á b a n a mellett szólt, hogy a főoltár r o m á n
stylben épüljön. I g y készült 1873-ban Storno rajzai szerint és vezetése
mellett az ú g y n e v e z e t t mennyezetes (ciborium) o l t á r . A libanoni cédrus­
ból készült mennyezet négy s á r g á s - s z ü r k e salzburgi márványoszlopon
nyugszik; közepe á t van törve és e környilás fölött apró oszlopokon
egy második mennyezet emelkedik, melynek tetejét kereszt egészíti k i ;
a mennyezet belsejét arany alapra festett angyal-fejek, szegélyzeteit
aranynyal átszőtt cifrázatok, külsejét aranyozott féldombor faragvá­
nyok ékítik. A f a - m u n k á t Fend sojn'oni műfaragó, a festményeket
Storno készíté.
E mennyezet alatt k é t lépcsőnyi magaslaton áll a szintén salz­
b u r g i m á r v á n y b ó l készült oltár, 4 lábon n y u g v ó asztal-alakkal; az o l t á r -
polcot (predella) carrarai m á r v á n y oszlopok közé foglalt a dúsan aranyo­
zott és zománcozott 3 féldombor öntésü tábla díszíti; a két szélső k é t - k é t
evangélista alakjával, a középső pedig a szentségtartó (tabernaculum)
ajtaja zománc hálózaton kis kereszttel. A z oltárpolcon áll az aranyo­
zott b r o n z ö n t v é n y ü feszület, a F á j d a l m a s - a n y a és szt. J á n o s szobraival;
e csoportnak alakításában ugy, mint kiállításában a művészi felfogás és
technikai ü g y e s s é g e g y a r á n t t e t ő p o n t r a emelkedtek.
A márványrészeket Dopler salzburgi kőfaragó készíté; a bronz­
öntvények és zománcozatok B r i x bécsi műöntődéjéből k e r ü l t e k k i . A z
egész oltár ára 16 ezer frtot tesz.
A szentély teljes berendezésének kiegészítését k é p e z i az oldalfa­
lakat borító selyemszövetü szőnyeg, mely 50 aranyozott rózsa által
tartva, kiválóbb alkalmakkor m é g ünnepiesebb szint kölcsönöz az egész­
nek. A k é t nagy oldalmélyedésbe és a hátfalra szőnyeg-kép van festve,
melynek tarka szövedékében kereszt, szt. Benedek érme a j e l v é n y e s
kezdőbetűkkel és a főapátság címerének egy része l á t h a t ó . Figyelmet
érdemel továbbá a főoltár előtt függő lámpa és a mellék-asztal (creden-
tia), m i n d k e t t ő stylszerüen művészileg alakítva.
A k é t mellékhajó szt. I m r e és szt. L á s z l ó o l t á r a i egyszerű
r o m á n stylben vannak alakítva salzburgi m á r v á n y b ó l ; oltárképeiket az
ablakfestmények képezik.
A szt. B e n e d e k s e g y ú t t a l s z e n t s é g - k á p o l n a oltára a h e l y i ­
ség styljéhez m é r t e n tisztán gót-izlésű; keményfából faragott a l k o t v á -
nya n y ú l á n k szabású torony-izületekben emelkedik egész a boltiveze-
t i g ; középen szt. Benedek, k é t oldalt szt. M ó r és Piacid szobrai állnak
magasra csúcsosodó mennyezetek alatt; a szabad helyeket lombok, sző­
lőfürtök és tekervényesen hajtogatott ékítmények hálózzák át. A z o l t á r ­
polc k é t oldal mélyedéséből g ó t e r e k l y e t a r t ó k fénye csillámlik elő.
A két ablak között a legszentebb sziv A s s z o n y á n a k szobra áll magasan
tornyosodó mennyezet alatt. A kápolna boltivéről karcsúan á t t ö r t m ű v ű
örök lámpa függ alá.
A s z ű z M á r i a - k á p o l n a o l t á r á n a k n y u l á n k a n felszökellő tor­
nya a boltivezethez simulva, ennek hajlását elsajátítja; a torony által
k é p e z e t t mennyezet alatt a bold. Szűz szobra foglal helyet ölén a kis­
ded J é z u s s a l .
V é g r e az a l t e m p l o m vagy c r y p t a oltára szintén egyszerű
r o m á n Ízlésben van tartva, polcán bronz-öntvényü feszület s ennek k é t
oldalán a F á j d a l m a s - a n y a és a h ű t a n í t v á n y szobra áll. A z oltárral szem­
ben álló falfülkében szt, I s t v á n ülő szobormintázata l á t h a t ó , lábai alatt
bilincsekbe vert alak bekötött szemmel, mint a leküzdött p o g á n y s á g
jelképe.
Rajzunk kiegészítésére m é g n é h á n y részletet. A kereszt-folyosóról
nyiló díszbejárat (porta speciosa) külseje kifelé t á g u l ó oszlopesoporto-
zat közé van szorítva; az ajtó külmezőit szt. P é t e r , P á l , Jakab és T á d é
apostolok dombor szobrai é k í t i k ; belsején szerte ágazó p á n t o k képezik
az ajtó sarkait; négy mezejében evangéliumi példabeszédeket t á r g y a z ó
képek, u. m. a m e g t a l á l t j u h , a m e g t a l á l t garas, a tékozló fiu és a b ű n ­
bánó vámszedő; az ajtó fölött aranymezőben a római szt, szék j e l v é ­
nyes címere.
A szt. Imre oltár közelében egyik boltgerinc Storno Ferenc j ó l
t a l á l t dombor-arcképében végződik, k i a székesegyház restauratiójá-
nak művezetését vitte és viszi jelenben is. U g y a n e hajó falában Sigfrid
("h 1365.) és Czudar L á s z l ó ("T 1372.) apátok vörös-márvány-siremlékei
vannak illesztve. A középhajó egyik oszlopának végén Kruesz K r i ­
zosztom főapátnak, mint a székesegyház ujjá teremtőjének kevésbbé
sikerült donibor-képe l á t h a t ó .
A sekrestye és szt, B e n e d e k - k á p o l n a között e m l é k t á b l á b a vésett
felirat a székesegyház főbb eseményeit örökíti meg. A z altemplom
oldalfalán olvasható felirat pedig e helyiségnek bizonytalan k o r á r a és
ujabb helyreállítására vonatkozik.
A székesegyházhoz teljesen méltóan van felszerelve az egyházi
r u h á k , edények és egyéb k é s z l e t e k t á r a . A bő választékú öltönyök közöl
különösen k e t t ő érdemel kiváló figyelmet, melyeknek mindegyike a teljes
e g y h á z i segédlethez szükséges összes ruhanemeket, u. m. 4 dalmati-
k á t , casulát, n é h á n y palástot, püspöksüveget stb. m a g á b a n foglalja;
mindegyiknek d ú s arany- és selyemhimzései ritka művészi becset és
é r t é k e t kölcsönöznek; az egyik készlet M á r i a T e r é z i á n a k fejedelmi
ajándéka,
A székesegyház mellé érdekesség és érték tekintetében m é l t á n
sorakozik a gazdagon felszerelt és műizlóssel berendezett k ö n y v t á r .
Nem akarunk ismétlésekbe keveredni; m á r fönnebb adtuk (228. 1.) e
tudományos készlet b é l t a r t a l m á n a k és történetének i s m e r t e t é s é t ; i t t
csupán a külberendezésre és á t a l á b a n oly pontokra szorítkozunk, melyek
fönnebb m é g érintve nem voltak, de figyelmet érdemelnek.
A főmonostor éjszaki s a r k á t képező k ö n y v t á r k é t hajóból á l l ,
melyek egymással T b e t ű alakjában forrnak egybe; a nagyobb hajó
négyszög alakú, hossza 11 öl, szélessége 7 ö l ; épült 1824-ben Engel
J ó z s e f bécsi építész terve szerint. Eredetileg csupán e hajó volt k ö n y v ­
t á r n a k szánva, de berendezés alkalmával csakhamar k i t ű n t e h e l y i s é g -
nek elégtelensége a könyvkészlet b e f o g a d á s á r a ; így é p ü l t 1832-ben
Pakli J á n o s esztergomi építész terve szerint a négyszög hajó hosszára
függélyesen a k e r ü l é k - a l a k u kereszt-hajó, melynek nagy tengelye 12
öl, kis tengelye pedig 5 öl. A k é t hajót n y i l t ivezetes kapu köti össze
akként, hogy a k é t terem tulajdonkép e g y g y é olvad; mindegyiknek
magassága 5 Öl.
A főbejárás a kerülék-hajó közepére esik; belépve azonnal feltárja
m i n d k é t terem meglepő nagyszerűségét, Ezen előhajót hosszúkás kupo-
lya tetőzi, melynek közepén négyszögű torony emelkedik; ennek ü v e g
oldalain hatolnak be a fénysugarak, melyeket a toronynak t ü k r ö k k e l
kirakott oldalai terelnek le a terembe ; elősegíti a mep-viláo-ítást azon
tükörmező, mely a terem egyik oldalát a főbejárat fölött félkör alak­
ban borítja. I g y nyer e hajó teljesen egyenletes m e g v i l á g í t á s t .
A kerülék k é t g y ú p o n t j á b a n áll Klieber J ó z s e f bécsi szobrász á l t a l
készített k é t szobor: egyik szt. I s t v á n t , mint a monostor alapítóját,
fején koronával, vállán a koronázási k ö p e n y n y e l tünteti elő; a másik Fe­
renc királyt, mint a rend visszaállítóját ábrázolja dísz magyar r u h á b a n .
M i n d k é t termet karzat futja végig, mely 36 kékes-szürkére m á r ­
ványozott oszlopon nyugszik; ezekből 20 a nagyobb, 16 pedig a kisebb
k e r ü l é k - t e r e m r e esik. A négyszög terem oszlopai mellett lejtősen ala­
k í t o t t üvegszekrények állnak az á s v á n y - és csigagyüjteménynyel.
A belső terein boltozatát Minerva képe borítja a szokásos j e l v é ­
nyekkel; k é t oldalfalán a karzat fölött a görög és római classicusok,
tudósok, más k é t oldalfalán pedig a magyar t u d o m á n y o s s á g k i t ű n ő
férfiainak képei foglalnak helyet, mindannyian Klieber József művészi
ecsetének termékei. A talajt vörösmárvány-kockákkal t a r k í t o t t mozaik
borítja.
A négyszög terem m i n d k é t oldalról a g y ű j t e m é n y e k helyiségeibe
(cabinet) nyílik; éjszakra esik a képcsarnok, délre a régiség-, é r e m - és
növénygyűjtemény. A k é p t á r b ó l vezet föl a kényelmesen k a n y a r g ó
főlépcsőzet a karzatokra.
A k ö n y v t á r o n kivül egészen m á s helyiségben van elhelyezve a
t e r m é s z e t t a n i m ű s z e r t á r és a v e g y t a n i m ű h e l y ; az elsőnek
felszerelése kiválóan gazdag, a mennyiben a rendnek i t t lévő t a n á r k é -
pezdéje a m ű s z e r t á r részére magasabb i g é n y ű berendezést követel.
A székesegyházat és a k ö n y v t á r t összekötő szárny emeleti h e l y i ­
séget az i m a t e r e m foglalja el, melyben a napi zsolosmák v é g e z t e t n e k .
A négy nagy ablakkal j ó l v i l á g í t o t t terem hosszfalának közepén a k é t
szárnyú ajtóval szemben áll az oltár; a t é r t szemközt állított padsoro­
zatok foglalják el; az oldalfalak szabad mezőit arany keretbe foglalt
 é l e t n a g y s á g ú olajfestmények díszítik, u. m. szt. I s t v á n és Gizella á t a d ­
j á k I m r e fiukat G e l l é r t bencés szerzetesnek nevelés v é g e t t ; szt. M ó r
m e s t e r é n e k — szt. Benedeknek parancsára a hullámokból kimenti szt.
Placidot; szt. M á r t o n saját k ö p e n y é n e k leszelt részével födi be a mezí­
telen koldust; végre a szt. család.
A z imaterem folyosójáról a s z é k e s e g y h á z k a r z a t á r a j u t u n k ,
melynek oldalfalait köröskörül szép m ű v e z e t ü fa-béllet borítja; a kon­
venttagok és növendékek padjai között a főapátnak trónszerüleg emelt
i m a z s á m o l y a foglal helyet.
K i v á l ó b b helyiségét képezi a főmonostornak t o v á b b á a déli szárny
első emeletén lévő f ő a p á t i l a k o s z t á l y magas boltivezetes termei­
vel, melynek m ű t á r g y a i t mellőzve, csupán k é t nemzeti ereklyéről aka­
r u n k tüzetesebben szólni.
E g y i k a szt. I s t v á n k i r á l y á l t a l kiállított eredeti
o k m á n y , melylyel a pannonhalmi apátságot 1001-ben a l a p í t o t t a és
javadalmazta, s melynek szövegét 582. lapon egész terjedelmében közöl­
t ü k ; az okmány pergamenre írva, s dacára magas k o r á n a k és viszon­
t a g s á g a i n a k könnyen olvasható, nagy pecsétje szintén meglehetősen
ép. A másik nemzeti ereklye azon k ö p e n y , mely alakra és ábráira
nézve a k o r o n á z á s i p a l á s t n a k az utolsó vonásig h ű mása és szin­
t é n Gizella k i r á l y n é t ó l származik ; a bizanti ízlésű k ö p e n y n e k anyaga
legfinomabb fátyolszövet, m i t a szakértők K i o s z szigetén készült bis-
susnak neveznek; a szövet finomságának megítélésére szolgáljon azon
t é n y , hogy az egész köpeny ujabb e r e d e t ű vörös selyembéllésével e g y ü t t
22 lat sulylyal bir, és i g y m a g á r a a fátyolszövetre alig esik némi cse­
k é l y suly. A p a l á s t hossza, i l l e t ő l e g m a g a s s á g a 4' 3", körzete 14',
n y a k á t 1' 10" hosszú és 8" széles gallér födi. Az egész paláston ugyan­
azon alakok, cifrázatok és feliratok l á t h a t ó k , mint a koronázási
k ö p e n y e n ; ezeknek leírását t e h á t mellőzzük. A palást ékítményei
különféle színekkel vannak a fátyolszövetre festve. R e n d e l t e t é s e alig
lehetett egyéb, m i n t hogy u t á n a Gizela a koronázási köpeny h í m z é ­
sét végezhesse, melyet az ájtatos k i r á l y n é tudvalevőleg a bold. Szűz
székesfehérvári t e m p l o m á n a k ajándékozott. Vájjon szolgált-e maga e
m i n t á z a t is t é n y l e g e g y h á z i öltönyül, vagy csak mint a szent életű
k i r á l y i pár emléke ő r i z t e t e t t - e az e g y h á z i k i n c s t á r b a n : nem tudjuk, de
ez u t ó b b i n a k valószínűsége mellett szól az egész köpenynek szerfölött
finom alkata, mely bizonyára m á r kezdetben igen óvatos kezelést i g é ­
nyelhetett.
A nemzeti ereklye viszontagságaiból t ö r t é n e l m i bizonyossággal
keveset j e g y e z h e t ü n k fel. Balassa Ferenc báró, k i ezen ős emléket
1754-ben kiadott füzetkében ismerteti, azt állítja, hogy a k ö p e n y csak
1543-ban k e r ü l t a fehérvári egyház kincstárából Bécsbe, midőn t. i .
F e h é r v á r oly kikötéssel adatott át Szulejmannak, hogy a városban levő
n é m e t és olasz k a t o n á k minden málhájokkal szabadon távozhassanak,
k i k bizonyára gondoskodtak arról is, hogy a szent emlék ne kerüljön
pogány kézre.
Ezen idő óta egészen elfeledve hevert a p a l á s t a császári kincs­
t á r b a n , m i g azt M á r i a - T e r é z i a a pannonhalmi főnionostornak ajándé-
kozá. A rendnek 1756-ban t ö r t é n t feloszlatásakor Somogyi D á n i e l
főapát és a rendtagok a palástot m é g egyszer a kegyelet csókjaival
illetve á t a d t á k Szili J á n o s szombathelyi p ü s p ö k n e k , oly kikötéssel, hogy
a rendnek b á r m i k o r bekövetkezendő visszaállíttatása esetében a k ö p e n y
i s m é t Pannonhalma b i r t o k á b a szálljon. I g y t ö r t é n t . 1804-ben vette á t
N ó v á k Krizosztom a visszaállított rendnek főapátja e d r á g a emléket
Szili J á n o s unokájától, E ö l b e i J á n o s szombathelyi kanonoktól.
V é g r e építészeti tekintetben igen érdekes a főmonostor é t t e r m e ,
melynek emeletmagasságu falait művészien alakított dombor é k í t m é ­
nyek, szabad mezőit és magasztos hajlású boltivezetét freskó-festmé­
nyek borítják. Oldalain kecsesen i d o m í t o t t falkeretekbe foglalva
következő 6 nagy k é p l á t h a t ó : a kereszten szomjúhozó Ü d v ö z í t ő t a
római katona ecettel k í n á l j a ; Krisztust 40 napi böjt u t á n a sátán
kisérti ; Dániel prófétát az oroszlán veremben Habakuk próféta t á p ­
l á l j a ; Balthazar babilon k i r á l y vacsorája; H e r ó d e s lakomáján szt.
J á n o s fejvétele; szt. Benedek áldása a m é r e g p o h a r a t k e t t é repeszti.
Magasabb sorban magyar k i r á l y o k mellképei, az ajtó fölött szt. Bene­
dek, 4 sarkon az evangélisták képei. A z ablakmélyedések kisebb mezőit
klasszikus gondolatú allegóriái képek és emblémák t ö l t i k k i ; ilyenek a
fiai előtt repülő sas „ m o n s t r a t tolerare labores" felirattal; t ü k ö r „reddo
cuique suum" k ö r i r a t t a l ; h o r d ó , mely abroncsait elpattantotta és b o r á t
kifolyatja „ l i b e r t a t e p e r i t " felirással stb.
E futó á t t e k i n t é s u t á n hagyjuk el a főmonostor belsejét, s n é z ­
z ü n k k ö r ü l a festői szabadban.
A z egész épületet m e g k e r ü l h e t j ü k a v á r - s é t á n y á r n y a s fasorai
között, honnan j u t a l m a z ó k i l á t á s kínálkozik a terjedelmes l á t k ö r v é g ­
határáig.
A délre eső középső és legmagasabb domb tetején h á r o m magas
k ő k e r e s z t és a b á n k ó d ó anya és t a n í t v á n y 2 szobra emlékeztet az Ü d v ö ­
zítő k í n s z e n v e d é s é r e ; e k á l v á r i á t Sajg-hó Benedek főapát emelé
1724-ben, B i m e l y i M i h á l y főapát pedig 186Í5-ban m e g u j í t t a t á .
A harmadik domb lejtőit p a r k s z e r ű e n rendezett bokrok, lombos
fák borítják ; magaslatára kényelmes u t és lépcsőzet vezet; tetején az
ízletes külsejű B o l d o g a s s z o n y - k á p o l n a áll, csinos alakítású hom­
lokzatával a főmonostor felé fordulva. E k á p o l n á t Göncz Coelestin
főapát építtette 1720 k ö r ü l , S a j g h ó Benedek főapát pedig szép o l t á r o k ­
kal ékesítette. U j diszbe öltözött e kies fekvésű kápolna belseje az 50-es
években, midőn főleg n é h á n y rendtagnak kegyeletes buzgalma a régi
e l h a g y a t o t t s á g korhadt emlékei helyébe dúsaranyozásu oltárokat,
választékos t á r g y ú olajfestményeket á l l í t o t t ; 1865-ben a külső is hozzá
idomult a belső csínhoz. F ő o l t á r k é p e M á r i a mennybemenetelét, a mel­
lék oltároké U r u n k feltámadását és szt. Benedek h a l á l á t t a n í t v á n y a i n a k
karjai között — t á r g y a z z a . A z oldalfalakon a szt. k e r e s z t ú t olajfestmé-
n y ü képei vonulnak végig. E k á p o l n á b a n tartatik meg a bold. Szűz
májusi tisztelete, n e m k ü l ö n b e n nagy böjti vasárnapokon a kereszt-uti
ájtatosság.
A kápolna alatt terjed el a főmonostornak b á r egyszerűen, de
tiszta csinnel tartott s í r b o l t j a , melynek néma ivei alatt feliratos t á b ­
lák j e l z i k azoknak nevét és életkorát, k i k ott aluszszák örök á l m u k a t .
A kápolna körül egykor t e m e t ő volt ; a domb szabályozása alkal­
mával (1865.) felszínre k e r ü l t sok csontmaradvány a domb tövében
ásott 3 sírba lőn összegyűjtve, s fölöttük csinos síremlék emelkedett
i l y felírással : „ A z i t t n y u g v ó szt.-mártoni h í v e k n e k boldog feltáma­
dást."
Pannonhalma keleti lejtőjén a főmonostor szépen rendezett parkja
t e r ü l el ; k a n y a r g ó utait kisebb csoportokba foglalt berkek, ligetek
t a r k í t j á k , melyeknek természetes k e r e t é b e n m á s és m á s pontról t á r u l
fel a főmonostor l á t k é p e ; a park közepét árnyas erdőcske foglalja el,
melynek a madarak tarka csevegése, és a virágcsoportok gazdag szinkeve-
réke r i t k a kellemet kölcsönöz. Lombos fák közé ékelt csinos kertész
lak, műizléssel berendezett ü v e g h á z , tekepályával egybekapcsolt glo-
riettek, az u g r ó k ú t n a k magosra szökellő vízsugara, rózsaligetnek m i n ­
den s z í n á r n y a l a t b a n feslő ezernyi bimbói stb., mind oly tényezők,
melyek a kertnek festői varázst kölcsönöznek.

Hédervár.

A nemzeti kegyelet köteles adóját rójuk le akkor, midőn ismételve

v i s s z a t é r ü n k azon pontokra, melyekben manap is a nagy ősök tisztele­
tes emlékeit birjuk. A h o n a l a p í t á s k o r á b a n y ú l i k vissza a hazafias
érdemeknek azon láncolata, mely a H é d e r v á r i a k ősi fészkéből százado­
kon á t napjainkig felsarjadzott. A harcias vitézség, az államférfiúi
tapintat s egyéb t á r s a d a l m i erények mellett ott látjuk e koszorúban a
t u d o m á n y n a k és művészetnek főúri b ő k e z ű s é g g e l ápolt emlékeit is ; s
főleg az ezek i r á n y á b a n érzett t a r t o z á s u n k vezeti tollúnkat, midőn e
helynek m é g n é h á n y vonást szentelünk.
H é d e r v á r kis mezőváros m e g y é n k ész. nyugoti sarkán S z i g e t k ö z ­
ben fekszik. Erdeket e helynek csakis a H é d e r v á r i a k ősi vára kölcsönöz.
A z ódon szabású kastély komor falait a buja tenyészetű park
százados fái környezik. V a k í t ó fényt, csillogó külsőt hiába k e r e s ü n k ;
helyette régi idők setét v á r t o r n y a i t , a középkor szerény igényű helyi­
ségeit találjuk. De épen a századok viharaira számított vastag falak,
alacsony boltivek azok, melyek annyi m ű e m l é k n e k n y ú j t a n a k biztos
menhelyet, H a g y o m á n y k é n t szállott a családban a műérzék ivadékról
ivadékra, és e szellemben legkevésbé volt h ű t e l e n a H é d e r v á r i a k leg­
utolsó férfi sarja : a n e m r é g sirba szállott H é d e r v á r i Viczay H é d e r
gróf, kinek r i t k a becsű m ű g y ü j t e m é n y e m e g é r d e m l i , hogy belőle
egyet mást közelebbről m e g t e k i n t s ü n k .
A v á r k a s t é l y termeiben gondosan g y ű j t ö g e t e t t kő-, bronz-, r ó m a i -
és ujabbkori t á r g y a k , választékos k ö n y v t á r , gazdag k é z i r a t t á r és egye­
bek, habár a viszontagságos idők folytán sokban megfogyaztkozva, m á i g
is eléggé szólnak Viczay L ő r i n c egykori műgyüjtemónyeinek gazdag­
ságáról, ha ennek emléke különben is nem volna letéve i l y cimü
érmészeti m u n k á b a n : „Musei Hedervarii i n H u n g á r i a numos antiquos
graecos et latinos descripsit, Anecdotas vel parum cognitas etiam cup-
reis tabulis incidi curavit C. Mihael a "Wiczay" (1814.). Ezen érem-
gyüjtemény sorsáról R ó m e r és Pulszky emlékeznek; hirdessék e szá­
mok annak gazdag t a r t a l m á t : birt 1014 arany-, 3002 ezüst- és 4648
rézéremmel.
O-kori m ű t á r g y a i kozől é r d e k e s e b b e k : 19" magas és 13" széles
falfestmény H e r c u l a n u m b ó l ; M i t h r a s - e m l é k , bronz-szobrok, relief-farag-
ványok stb.
K ö z é p - és u j - k o r i a k : I I . Endre k i r á l y pecsétje; Veronese olaj -
festvényü M a d o n n á j a ; velencei kétélű pallos vörös b á r s o n y tokban;
mandarin-kard; csontszekrény a 13-ik századból művészi faragványok-
k a l ; T h u r z ó n á d o r lakodalmi edényei ; Apafi lőportartója. G y ű r ű k H .
J . (Hunyady J á n o s ) és B . I . ( B á t h o r y I s t v á n ) kezdő b e t ű k k e l ; T ö k ö -
lyi-féle g y ű r ű h y d r o p h a n b ó l , az összeesküvés ismertető jele, mely meleg
vizben a következő szavak kezdő b e t ű i t mutatja: Vivat Petrus Vindex
Injuriarum Hungáriáé, Austriae Terror, Princeps Emericus Tökölyi,
Regni Hungáriáé Salus. — Fayer-Gats ( F o r g á c s ) vésetü g y ű r ű n k i v ü l
m é g számtalan a legkülönfélébb Ízlésben tartva.
 K ö n y v - és k é z i r a t t á r á b a n : Heltay krónikája (1575.); P á z m á n
P é t e r , Bethlen G á b o r és más k i t ű n ő s é g e k k é z i r a t a i ; G y ő r ö t t a főran-
guak között létezett vallási t á r s u l a t jegyzőkönyvében a tagok saját­
kezű aláifása jelmondatokkal; í g y „1666. Montecuccoli : Audendo.
Agendo. Contemplando." — „1708. Heister: Pro fide et j u s t i t i a " . stb.
T e r ű n k nem engedi, hogy a p a r á n y i , h a b á r érdekes részletekbe
m e r ü l j ü n k . M i e l ő t t e l h a g y n é k e helyet, melyet kilenc százados t ö r t é ­
nelmi m ú l t n a k nimbusa vesz k ö r ü l , k e r e s s ü k m é g fel a terjedelmes
park egyik sarkán azon óriási fát, melyhez a m i g egy részről a hagyo­
m á n y t ö r t é n e l m i t é n y t fűzött, addig neki az ősi család saját életére
vonatkozólag végzetes j e l e n t ő s é g e t kölcsönzött. Ez az ú g y n e v e z e t t
K o n t - f á j a , melynek lombjai alatt a h a g y o m á n y hite szerint K o n t
„a kemény v i t é z " 30 társával titkos összejöveteleit t a r t á .
I g y mesél a h a g y o m á n y , mely K o n t ó t a H é d e r v á r i a k véréből
származtatja; a történelmi nyomozás azonban ezt kétségbe vonja.
De utalja b á r a t ö r t é n e l e m e fának a család őseihez viszonyított
szerepét a m o n d á k körébe, t é n y az, hogy saját életének sorsát fűzte a
család ujabb időben a Kont-fa terebélyes á g a i h o z ; erős h i t k é n t élt
benne a meggyőződés, hogy minden l e t ö r t á g a család egy-egy sarját
viszi sirba.
V é l e t l e n esetek találkozása végzetszerű t e k i n t é l y t kölcsönöztek a
vén fának, melynek utolsó előtti á g á t egy vihar n é h á n y év előtt l e t é p t e ;
a legutolsó H é d e r v á r i n a k egyetlen fia elhalt.
E g y á g a maradt csupán, a legutolsó, s ehhez volt forrva a család­
nak élete. É s ime m ú l t év dec. havában elhunyt a legutolsó H é d e r v á r i
is, — a K o n t - f á n a k ága pedig most is él.
B á r h a megfordítva t ö r t é n t volna !

1918 JUL \ f
 SAJTÓHIBÁK.*)

21. lap 8. sor alulról hadár helyett: habár

23. » 10. » » mígal só » míg alsó
26. » 14. » » 120 . . . . . . . . . » 1Q2
58. » 7. » » hálálhat » hatolhat
63. » 20. » felülről állmástól » állomástól
66. » 15. » » P. Szent-Miháhjig . . . . » R. Szent-Mihályig
69. » 8. » » 95 . » 81
73. » 1. » alulról Ravsacliensis » Ravazdiensis
74. » 3. » » árás » járás
77. » 1. » » ingadozásosat » ingadozásokat
83. » 1. » felülről keli » 'keleti
86. » 5. » » leszárazabb » legszárazabb
91. » 16. » » katott . . » hatott
96. » 13. » alulról 1811 » 1810
110. » 13. » felülről rendes » nedves
146. » 13. » » flaviatilis » fluviatilis
161. » 7. » alulról székelyét » székhelyét
162. » 17. » » hat . . . . . . . . . » hét
210. » 13. » » értmében » értelmében
213. » 23. » felülről idézett » intézet
213. » 12. » alulról közgazdászati » közigazgatási
215. » 12. » felülről Bausch » Rausch
215. » 20. » » Sonnenfeld » Sonnenfels
219. » 7. » » kedvö » kedvező
220. » 1. » alulról 1883 » 1873
234. » 7. » » 1083 . . ' iÛ*'. . . . f » 1803
235. » 9. » felülről 1078 . . '".W . „ . . » 1708
"239. » 4. » » Posch » Pöschl
240. » 19. » » irva, után olv. éveiket.
247. » 2. » » miséje helyett : mise a szerző:
264. » 2. » » termékeny területe 240.389 cat. holdat és 1389 helyett: terüleí
259.090 cat. holdat és 1420.

*) A mü elején kissé sűrűbben becsúszott sajtóhibákat mentse k i azon sietség, melylyel a sajt<
iák kezdetben dolgoznia kellett, midőn a természetvizsgálók nagygyűlése még 1873. aug. havára vo
:ervezve. Szerk.
Győrmegyo és város egyet, leírása. . ^ g
 . helyett : Czindery
276. 21. » 10 » 14
276. » 22. » » 17 » 31 » 14 » 25
276. » 23. » » 47 » 23 » 37 » 13
273. » 12. » Hornsby
280. » 12. » trágyalével
281. 11. » élősúlyra
285. 4. » harmat —
293. 19. » karai
297. » 1. » vadoncot
297. 16. » nevezett
298. 17. » egyhangúlag
299. 7. • helyütt
304. » 10. » és mint a
304. » 18. főleg
304. 2. nyár
310. 16. 3160
312. > 21. » hasáb alakban
314. 9. » névszerint
314. . » 10. » kitörlendő
315. 3. 4 mérő
327. 7. » részvények
369. > 5. » » mint ismétlés kitörlenüö.
408. '4. » szőlölugasban
434. 2. » Facta
435. » 2. » joannitâkêrôl
445. » 15. Vatha-féle
570. » 9. » említettik.
669. » 9. 1786.
669. 2. » 1863.

>