I.

fejezet
Immateriális javak és tárgyi eszközök
A Számviteli Törvény szerint az immateriális javak és tárgyi eszközök közé az alábbi
vagyonrészeket soroljuk:

A. I. Immateriális javak:
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
5. Üzleti vagy cégérték
6. Immateriális javakra adott előlegek
7. Immateriális javak értékhelyesbítése

A. II. Tárgyi eszközök:

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Műszaki gépek, berendezések, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Az eszközök bekerülési értéke

Amikor egy új eszköz kerül a vállalkozás tulajdonába (vásárlás vagy saját előállítás útján), meg
kell állapítani azt a forintértéket, amelyen az adott eszközt a könyvekbe beállítják. Ezt az értéket
nevezzük bekerülési értéknek. A bekerülési érték tehát beszerzési árat illetve előállítási
költséget jelent.
A számviteli törvény szerint: „Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz
megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő
beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege”.
Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy a bekerülési értékbe beletartozik minden olyan
tétel, amely az eszköz megszerzése érdekében felmerült. A törvény számos jellegzetes tételt
megnevez:
Bizonylat szerinti vételár
- engedmény
+ felár
+ szállítási és rakodási költség
+ alapozási, szerelési költség
+ közvetítői díj
+ bizományosi díj
+ beszerzéshez kapcsolódó adók (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó)
+ vámterhek
+ illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke]
+ az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó
+ a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj

5
 + az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj,
szakértői díj)
+ a vásárolt vételi opció díja
+ az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett – a hitel,
a kölcsön feltételként előírt – bankgarancia díja
+ a eszköz megvalósításához felveendő hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj,
folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék
+ az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel szerződésének közjegyzői hitelesítésének
díja
+ az eszköz megvalósításához igénybe vett hitel felvétele után az eszköz üzembe
helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot
terhelő) kamat
+ a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe
helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj
+ a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új
technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költsége
+ a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek – az eszköz üzembe helyezéséig
terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – nem realizált árfolyamkülönbözete;
+ a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett
tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke
- a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített
szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke,
illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási
ára,
- a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra
adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után,
annak felhasználásáig kapott kamat összege
+ bérmunkadíj
+ felújítás értéke.

Az ingatlanok bekerülési értékének meghatározásához a következő tényezőket kell

továbbiakban figyelembe venni:
+ bontási érték
+ bérleti jog.

Nem része a bekerülési értéknek:

1. a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános
forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen
felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.
2. a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási
munka ellenértéke, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült
és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értéke.

Ha az eszközt a vállalkozás maga gyártotta, akkor a bekerülési érték az eszköz előállításával

szorosan összefüggő, valamint az eszközre valamilyen mutató alapján felosztott költségek
együttese (együttesen: közvetlen önköltség).

6
Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése

Az immateriális javak és tárgyi eszközök jellemzője, hogy a használat során értékükből

veszítenek. Ez visszavezethető egyrészt a tényleges fizikai kopásra (egy termelő gép vagy egy
jármű elhasználódik), valamint erkölcsi kopásra, avulásra (gondoljunk a szoftverekre, amelyek
a rendkívül gyors fejlődés hatására egy-két év alatt elavulttá válhatnak). Az eszköz értékének
ezt a folyamatos erodálódását nevezzük értékcsökkenésnek. A köznyelvben nagyon gyakran
használják az „écs” rövidítést. Az értékcsökkenés költségként történő elszámolását
értékcsökkenési leírásnak (amortizációnak) nevezzük. Fontos e két fogalom elkülönítése és
helyes használata.
Kétféle értékcsökkenésről beszélhetünk: terv szerinti és terven felüliértékcsökkenésről. A terv
szerinti értékcsökkenés az eszköz értékének a fent említett tervezett, normális csökkenését
fejezi ki, míg a terven felüli értékcsökkenés valamilyen rendkívüli külső körülmény hatására
beálló ugrásszerű értékcsökkenést jelent.

a) Terv szerinti értékcsökkenés

Az eszköz bekerülésekor meg kell állapítani azt az időszakot, ameddig az eszközt várhatóan
használják (hasznos élettartam), és azt az értéket, amit a hasznos élettartam végén az eszköz a
piacon várhatóan érni fog (maradványérték). A bekerülési értéknek a maradványértékkel
csökkentett összegét a hasznos élettartam éveire valamilyen módszer alapján fel kell osztani.
Ez azt jelenti tehát, hogy az eszközt a bekerülési értéken nyilvántartásba vesszük, majd értékét
minden évben a megfelelő módszer alapján számított összeggel csökkentjük, így a hasznos
élettartam végére eléri a maradványértékét. Immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az
alábbi fogalmak használatosak:
 Bruttó érték: az eszköz eredeti bekerülési (beszerzési) értéke.
 Tárgyévi értékcsökkenés: az értékcsökkenés megfelelő módszer alapján számított,
adott évre jutó összege.
 Halmozott értékcsökkenés: a használatba vételtől adott időpontig elszámolt
értékcsökkenések összege.
 Nettó érték: a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés különbsége, tehát az az
érték, amit az eszköz adott időpontban a nyilvántartás szerint ér.

Az alkalmazott leírási módszereket (lineáris leírás, évek száma összege módszer,

szorzószámos módszer, teljesítményarányos leírás, nettó érték alapú leírás, abszolút összegű
leírás) ismertnek tekintjük.

Az egyes vagyonrészek terv szerinti értékcsökkenésének szabályai

A Számviteli törvény bizonyos immateriális javak és tárgyi eszközök esetében speciális

előírásokat tartalmaz. Ezek az előírások vonatkozhatnak arra, hogy az adott eszközt legfeljebb
illetve legalább mennyi idő alatt szabad leírni, bizonyos eszközökre nem szabad
értékcsökkenést elszámolni stb. Most ezeket a szabályokat tekintjük végig:
Immateriális javak
 Alapítás-átszervezés aktivált értéke: maximum 5 év alatt írható le.
 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: maximum 5 év alatt írható le; csak a befejezett
kísérleti fejlesztés után számolható el écs, a befejezetlen után nem szabad.
 Vagyoni értékű jogok: nincs megkötés.
 Szellemi termékek: általában nincs megkötés, azonban nem számolható el
értékcsökkenés a képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hangarchívum,

7
 gyűjtemény, illetve egyéb eszköz után, amely a használat során értékéből nem veszít,
vagy értéke folyamatosan nő.
 Üzleti vagy cégérték: a leírási idő minimum 5 év, maximum 10 év lehet; ha 5 évnél
hosszabb idő alatt kerül leírásra, akkor ennek okát a kiegészítő mellékletben fel kell
tüntetni.

Tárgyi eszközök
 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: általában nincs korlátozás, azonban
nem számolható el értékcsökkenés földterület, telek, valamint erdő bekerülési értéke
után, kivétel a bányaművelésre vagy veszélyes hulladék tárolására használt
földterület, telek, amelyre elszámolható az écs.
 Műszaki berendezések, gépek, járművek: nincs megkötés.
 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: nincs megkötés.
 Tenyészállatok: nincs megkötés.
 Beruházások, felújítások: befejezetlen beruházásra, felújításra terv szerinti
értékcsökkenést nem szabad elszámolni.
b) Terven felüli értékcsökkenés és ennek visszaírása

Az eszközök értéke nemcsak a tervezett, normálisnak tekinthető kopás illetve avulás miatt
csökkenhet, hanem olyan váratlan külső körülmények hatására, mint például a piaci érték
nagymértékű lecsökkenése, vagy megrongálódás, megsemmisülés stb. miatt. Az eszköz értékét
ilyenkor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell a reális összegre módosítani.

A terven felüli értékcsökkenésnek tehát alapvetően két indoka lehet:

1. Ha az eszköz piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alá csökken.
Nagyon fontos a két kitétel: a piaci megítélés csökkenésének tartós tendenciának kell
lennie, ami azt jelenti, hogy a mérlegkészítés napját megelőző több mint 1 éven
keresztül megfigyelhető legyen; valamint az aktuális piaci érték és a könyv szerinti érték
között jelentős különbségnek kell lennie (a jelentősség értékhatárát a vállalkozó a
számviteli politikában maga definiálja).
Mindkét feltétel megléte esetén az eszköz értékét a mérlegkészítéskori piaci értékig
kell leírni.
2. Ha az eszköz megrongálódik, megsemmisül, eltűnik, vagy egyéb ok miatt nem tudja
betölteni eredeti funkcióját. Itt is fontos feltétel, hogy az említett ok miatt bekövetkező
értékcsökkenés jelentős legyen.
Ekkor az eszköz értékét az aktuális használhatósági foknak megfelelő szintig kell
leírni.

Az előzőekhez hasonlóan most áttekintjük az immateriális javak és tárgyi eszközök egyes

csoportjait érintő, a törvény által előírt speciális szabályokat. Terven felüli értékcsökkenést kell
elszámolni:

Immateriális javak esetében

 Alapítás-átszervezés aktivált értéke: nem számolható el terv szerinti écs.
 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: ha a fejlesztéssel megvalósuló tevékenységet
korlátozzák vagy a fejlesztés eredménytelen lesz.
 Vagyoni értékű jogok: ha a jog piaci értéke tartósan és jelentősen lecsökken; illetve ha
a szerződés módosulása miatt a jog csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesíthető.

8
  Szellemi termékek: ha a piaci érték tartósan és jelentősen lecsökken; illetve ha a
szellemi termék megrongálódik, megsemmisül, feleslegessé válik stb.
 Üzleti vagy cégérték: nem számolható el terven felüli értékcsökkenés.

Tárgyi eszközök esetében

 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, Műszaki berendezések, gépek,
járművek, Egyéb berendezések, felszerelések, járművek, Tenyészállatok: ha a piaci
érték tartósan és jelentősen lecsökken; illetve ha az eszköz megrongálódik,
megsemmisül stb.
 Beruházások, felújítások: ha megrongálódik, megsemmisül, stb.

A terven felüli értékcsökkenés nem végleges. Amennyiben a terven felüli écs elszámolásának
indokai megszűnnek, akkor az elszámolt összeget részben vagy egészben vissza kell írni. A
visszaírást a mérlegkészítéskori piaci értékig, illetve a használhatósági foknak megfelelő
mértékig kell elvégezni. Fontos szabály azonban, hogy legfeljebb akkora összeget szabad
visszaírni, amennyit elszámoltunk.

Az eszközök értékhelyesbítése

A törvény bizonyos eszközök esetében lehetővé teszi a felértékelést. Amennyiben az adott

eszköz piaci értéke egy tartós tendencia eredményeképpen jelentősen magasabb, mint a
könyvekben kimutatott érték, a vállalkozó értékhelyesbítés elszámolásával az eszköz értékét
felfelé módosíthatja. Az értékhelyesbítés jellemzői:
 nem kötelező, csak lehetőség
 csak felfelé módosíthatja az eszköz értékét
 a mérlegkészítéskor meglévő jelentős különbség esetén számolható el
 a mérlegben elkülönítetten kerül kimutatásra
 csak a teljes terven felüli écs visszaírása után számolható el

Értékhelyesbítést az alábbi eszközök után lehet elszámolni:

 Vagyoni értékű jogok
 Szellemi termékek
 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 Műszaki berendezések, gépek, járművek
 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 Tenyészállatok
 Befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt tartós részesedések

Az értékhelyesbítés elszámolása azt jelenti, hogy a felértékelésből származó többletet a mérleg

eszköz-oldalán értékhelyesbítésként, a forrásoldalon pedig a saját tőkén belül Értékelési
tartalékként mutatjuk ki.

9
10