A római köztársaság válsága

I. Róma társadalmi rétegei:

a. előkelők: PATRÍCIUSOK
 300 ősi latin leszármazottjai
 vagyonosnak, gazdagnak tartjuk őket
 politikai jogokkal rendelkeznek
 lovas haderőt alkotnak
b. CLIENSEK:
 ősi származásúak de elszegényedtek.
c. közrendűek: PLEBEJUSOK
 kézművesek
 földművesek
 kereskedők
 bevándorlók leszármazottjai
 politikai joguk nincs
 a korszak közepétől katonai szerepük megnövekedett (nagylétszámú
gyalogság)
II. Köztársasági Róma: Kr.e. 510-Kr.u.14.
1 Arisztokratikus köztársaság:
 nincs uralkodó, előkelő származásúak irányítják az államot.
2 Róma társadalmi csoportjai:
a. A CLIENSEK csoportja beolvadt a plebejusok közé.
b. megjelent a rabszolgák csoportja (a hódító háborúk eredményeként)
3 Továbbra is megmaradt a patríciusok népgyűlése a COMITIA és a SENÁTUS a Vének
tanácsa
 DE: a senátus létszáma nőtt
 A consul fogja kijelölni és összehívni a senátust.
 Praetorok hivatali idejük letöltése után a senátusba kerülnek
III. RÓMAI TISZTSÉGVISELŐK= MAGISZTRÁTUSOK
1 általános jellemzők:
a. hivatali idejük általában 1 év.
b. többen viselhettek egy tisztséget
2 Állandó Magisztrátusok:
a. CONSUL:
 hadügyek és a belpolitikai irányítás
 népgyűlés, senátus összehívása
 előterjesztések
b. PRAETOR:
 bíráskodás
c. AEDILIS:
 rendvédelem
d. QUESTOR:
 gazdasági ügyek
e. NÉPTRIBUNUS:
 Kr.e. 494-től a plebejus polgárok választották érdekeik védelmére
 Vétójog
 személyük sérthetetlen
 f. CENSOR:
 vagyonbecslés
 senátus névjegyzékének összeállítása
3 Rendkívüli magisztátus:
a. DICTATOR:
 veszély esetén
 6 hónapra
 korlátlan hatalommal felruházva
IV. Társadalmi rendek:
1 SENÁTORI REND vagyonos, befolyásos, patríciusok
2 LOVAGREND  provinciák kereskedői
a. DE: nincs politikai joguk
3 Plebejusok tönkre mennek, elszegényednek
 hadsereg válság (egyre kevesebb katona)
 nagyvárosokba költözés = PLORETARITÁTUS (városi nép)
 nincs munka lehetőségük , szűkös megélhetés 
politikai jogukat áruba bocsájtják
V. Gazdasági nehézségek:
1 Patríciusok kezén nagybirtokok= LATIFUNDIUMOK  munkaerő: rabszolgák (háború
hadifoglyai)
2 Itália és a provinciák között virágzó kereskedelem alakul ki.
a. Itália mezőgazdasága: belterjes mezőgazdaság (Itáliában zöldség,
gyümölcs termesztés, a provinciákban gabona)
VI. Kisérletek a problémák megoldására:
1 Gracchus-fivérek:
a. Kr.e. 133. Tiberius Gracchus
 földosztás a közföldekből a tönkrement plebejusoknak
 Következmény: a szenátori rend ellenállása útcai harcok
 Tiberius Gracchus meghal
b. Kr.e. 123. Caius Gracchus
 ugyanúgy fölosztással próbálkozott volna mint fivére de a távoli
provinciákon
 támogatók: a provinciákon a Lovagrend politikai jogok ígéretével
 A senátori rend ugyanúgy ellenezte ezért Caius Gracchus meghal