Az 1849-es bukás és az 1869-es kiegyezés között sajátos kettőség jellemzi
a magyar irodalmat: - csalódottság - kiábrándulás – élni akarás - remény
Ebben az átmeneti válságban írók és politikusok egy új reformkor
lehetőségét látták.
Az 1867-es kiegyezések nem valósak a teljes nemzeti függetlenség, de
lehetővé teszi a polgárosodás és a kapitalista fejlődésének megindulását. A változásoknak hatása van a társadalmon az új helyzethez alkalmazkodni nem tudó és elszegényedő nemesi rétegből létrejön a dzsentri rétege.
Művészeti és kulturális élet
Egyre több az olvasni írni tudó.
Megnő a kultúra iránti érdeklődés: - Színházakat építenek - Újságokat alapítanak - Könyvtárakat hoznak létre Nemzeti irányzat
A 20. század elején hivatalos stílusirányzat z irodalom.
Kialakító és fő képviselője: Gyulai Pál - Egyfajta ízlésformát igyekezett kortársait kényszeríteni a nemzeti irodalmat alapjának és forrásának a népnyelvet és a régies költészetet tartotta – követelte, a kortársaitól, hogy Arany és Petőfi népies stílusát kövessék.
Változás az irodalomban
Az új életérzés képviselői a népnemzeti irányt már kisigényűnek tartották.
Az új, fiatal írónemzedék a kiábrándulást szülő viszonyokat elemzi,
bírálja a polgárosodni már nem képes, dzsentrive alkotó nemzetiségét.
Cél: Az irodalom megújulása
- Ady Endre: új versek (1906) kötete jelentette a modern irányt A Nyugat A magyar irodalmi élet megújulását jelenti. 1908. január 1-én jelent meg az első száma. 1941-ig a folyóirat a magyar irodalom központja. Első főszerkesztője: Ignotus, szerkesztői Fenyő Miska és Osvát Ernő. Osvát Ernő kritikus volt, tárgyilagosság jellemezte. Osvát minden kéziratot elolvasott, döntéseiben csak a tehetséget tartotta szem előtt. A folyóiratok célja: a magyar irodalmat a nyugati irodalmak szintjére emelni és az alkotói szabadságot megőrizni. Folyóirat – gazdag polgárok támogatták Kéthetente jelent meg a folyóirat következő száma. A politikától független. Hangsúlyt fektetett a Nyugat-Európai irodalom megismerésében. A művészet más területeit is bemutatta.
A folyóirat sorsának további alakulása
Osvát 1929-ig szerkesztette a folyóiratot.
Halála után Babits határozta meg az arculatot. Társszerkesztője Móricz Zsigmond, majd Gellért Oszlán volt. Babits halála a folyóirat halálát is jelentette. Folytatásának a Magyar csillagot tekintjük.
A Nyugat első nemzedéke
Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső Juhász Gyula Tóth Árpád Karinthy Frigyes Móricz Zsigmond