A különleges bánásmódot igénylő

gyermekek és fiatalok nevelése-

oktatása

Szabó Ákosné
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
timarkati@@barczi.elte.hu; timarkati@interware.hu
 Tematika
• A gyógypedagógia tudomány fejlődése: a
népesség megjelenése a gyógypedagógia
társtudományaiban
• Szabályozás: fogalmak, változások a nemzeti
köznevelési törvény életbe lépésével
• Intézményrendszer és tevékenységek
• A gyógypedagógiai folyamat

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 2

 A népesség megjelenése a gyógypedagógia társtudományainak
különböző területein 1.

• Orvostudomány - medicina:
a.) genetika
b.) pszichiátria
• Biológia - etológia
• Sporttudomány
• Neveléstudomány
• Pszichológia
• Kognitív tudományok
• Szociológia – szociálpolitika
• Közgazdaság-tudomány
• Jogtudomány

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 3

 A népesség megjelenése a gyógypedagógia társtudományainak
különböző területein 2.

• Antropológia:
a.) biológiai
b.) kulturális
c.) filozófiai
• Bioetika
• Teológia
• Történettudományok
• Irodalom és nyelvtudomány
• Művészettörténet

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 4

 Orvostudomány (Kullmann – Kun) 1.
• A WHO új (2001) értelmezése túllép a korábbi „betegség →
károsodás →fogyatékosság → hátrány” megközelítésen.
• Kiindulópontként megtartja az egészségi állapotra ható
károsodást, amely korlátozza az egyén aktivitását és
társadalomba történő beilleszkedését.
• Háttértényezőként azonban beemeli a környezeti és egyéni
aspektusokat. Így a fogyatékosság szó gyakorlatilag nem is
szerepel ebben a megközelítésben, helyette a tevékenység és
a részvétel jelenik meg, ezzel utalva arra, hogy „gyakran nem
is az állapot, hanem a közeg tesz fogyatékossá”.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 5

Orvostudomány (Kullmann – Kun) 2.
Egészségi állapot
↓
Károsodás ↔ Tevékenység ↔ Részvétel

↓
Kapcsolódó tényezők: a) Környezetei
(társadalmi)
b) Személyes (egyéni)

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 6

 Modellek (Gruber, 1992)
• STATIKUS, DEFICITORIENTÁLT MODELL
• Az enyhe értelmi fogyatékosság mint irreverzibilis folyamat
• ORVOSI – BIOLÓGIAI MODELL
• Biológiai, endogén,exogén tényezők által kiváltott (agy)károsodás és fejlődészavar
• PSZICHOLÓGIAI MODELL
• A IQ alapján meghatározott intelligencia hiány, illetve intelligencia-sérülés
• DINAMIKUS, SZEMÉLYKÖZPONTÚ MODELL
• A tanulási akadályozottság (ezen belül az enyhe értelmi fogyatékosság) mint megváltoztatható,
befolyásolható tényező
• TÁRSADALOMTUDOMÁNYI-SZOCIOLÓGIAI MODELL
• A szocio-kulturális feltételek figyelembe vétele, a környezet megfelelő alakításával a társadalmi elkülönítés
megszüntetése
• PEDAGÓGIAI MODELL
• (Gyógy)pedagógiai hatásrendszerrel történő segítés és fejlesztés, elsősorban integrált feltételek között

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 7

 Genetika (Czeizel Endre) 1.
Budapest-vizsgálat
• 1971 és 1973 között zajlott
• I-IV. osztályos ép értelmű és értelmi fogyatékos tanulók
vizsgálata
• Familiáris értelmi fogyatékosság: az átlag alatti értelmi
képességek családi halmozódása és a rossz szociális helyzet
háttértényezői együttesen állnak a háttérben. → általában
enyhén értelmi fogyatékosság.
• Patológiás értelmi fogyatékosság: valamilyen genetikai vagy
külső ártalom miatt súlyosabb mértékben kórossá válik az
értelmi fejlődés

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 8

 Genetika (Czeizel Endre) 2.
Az értelmi fogyatékosság kóreredeti osztályozása
• Genetikai eredetű
– Génhibák
– Kromoszóma-rendellenességek
• Külső okokra visszavezethető
– Prenatális
– Perinatális
– Posztnatális
• Multifaktoriális
– Rendellenességek
– Familiáris-természetes

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 9

 Pszichiátria (Kelemen Gábor) 1.
• Noha a mentális retardáció diagnosztikája az egyén
intellektuális képességeinek mérésén alapul, ez az elmaradás
csak az átlagoshoz viszonyítva nyer értelmet.
• A személyiség stabilitása sok mindentől függ, és ebben nincs
olyan kitüntetett szerepe az intelligenciának, mint azt
korábban gondolták.
• Az értelmi téren lassabban fejlődő emberek szellemi
képességei nem feltétlenül és minden tekintetben
fejletlenebbek vagy kevésbé komplexek, mint a magas IQ-val
rendelkezőké.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 10

 Pszichiátria (Kelemen Gábor) 2.
• A logikai képességek elmaradása viszont feltehetőleg az
átlagostól eltérő mentális struktúrát eredményez.
• Az értelem fogyatékosságából nem következik az érzelmek és
értékek fogyatékossága, ellenben az utóbbiak sokkal nagyobb
egyéni és társadalmi gondot jelenthetnek.
• Az átlagon aluli értelmi képesség nem betegség, kezelése nem
biológiai, hanem kommunikatív módon történik. (reziliens
vonások – hamvaiból feltámadó főnix!!)

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 11

 Biológiai antropológia
(Buday József)
• Az értelmi fogyatékosok körében végzett
hosszmetszeti növekedésvizsgálatok alapján
bizonyosnak látszik, hogy a növekedés üteme
eltér az épekétől.
• A serdülőkori növekedési lökés eltérő
életkorban megy végbe, és mértéke is gyakran
más, mint az épeknél.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 12

 Etológia (Topál József)
• A humánetológia fő célja az emberi viselkedés
legkülönbözőbb megnyilvánulásainak etológiai módszerekkel
történő leírása és egységes elméleti keretben történő
értelmezése.
• Szociális biofeedback: a szülő saját viselkedésével változásokat
indít el. → a fogyatékosság ténye miatt nem tud megfelelően
reagálni.
• A fogyatékos emberrel szembeni averzív attitűd egyrészt ősi
biológiai örökségünk, másrészt evolúciós „mellékhatás”, mert
a másság elutasítása eredetileg a csoportszelekciót és a
kulturális evolúciót szolgálta.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 13

 Sporttudomány (Osváth Péter)
• Értelmi fogyatékosoknál gyakran alacsonyabb a motivációs szint, ezen
testneveléssel, mozgással segíthetünk.
• Csoportosítás: önmagában a súlyossági fok alapján történő besorolás
sokszor téves, hiszen a mentális képességek sérülése nincs feltétlenül
összefüggésben a mozgásbeli ügyességgel (a központi idegrendszer
sérülésével gyakrabban).
• Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége: inkább tanulásban
akadályozott személyek számára, élsport felé tart.
• Magyar Speciális Olimpia Szövetség: súlyosabban és/vagy halmozottan
sérültek számára is.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 14

 Neveléstudomány
(Schaffhauser Franz)
Integráció – inklúzió
• Az inkluzív társadalom és inkluzív iskola
elméletalkotásából és gyakorlatából
remélhetőleg végérvényesen kiiktatódik a
„fogyatékosság” szó, mert túlzóan általánosító
és a demokratikus társadalmi és iskolai
valóságban jelentőség nélkülivé válik.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 15

 Pszichológia (Lányiné – Takács) 1.
• USA, értelmi fogyatékosok számára létrehozott intézetekben
kutatórészlegek→ Vineland Training School, 1912, Binet-
Simon teszt
• XX. század közepe: korábban értelmi fogyatékosok mérésére
szolgáló tesztekből születtek meg az általános emberi
értelmességet kutató tendenciák.
• Behaviorista tanuláselmélet kutatta az értelmi fogyatékosok
memóriáját és figyelmét.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 16

 Pszichológia (Lányiné – Takács) 2.
• „Tudós mentálisan retardált személy”: bizonyos területeken
kiemelkedő képességekkel rendelkeznek→ finom szenzoros
diszkrimináció, matematikai műveletek, naptári adatok, zene,
izolált emlékezet.
• Viselkedésmodifikációval a kognitív folyamatok is
változtathatóak, mert szoros összefüggés van a kogníció és a
viselkedésszabályozás között.
• Intelligencia tesztek az iskolai szelekcióban→ fő
diagnosztizálási eszköz maradt, téves döntések, túlzott
használat.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 17

 Kognitív tudomány (Pléh Csaba) 1.
• Egységes vs. moduláris: vannak-e világosan azonosítható
parciális zavarok, vagy a fogyatékos értelem egy egységes
feldolgozó rendszer zavarából ered.
• Atomi, explicit vs. készség, implicit: a különböző tudások
egyszerre szenvednek-e sérülést az értelmi fogyatékosság
esetében, vagy külön-külön.
• Tanulás alapú vs. innát szerveződésű (szerzett vagy öröklött):
a fogyatékos működésmód is jellegzetes idői mintázattal
bontakozik ki, emiatt a korai zavarok nem annyira parciálisak,
mint a felnőtt korban szerzettek.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 18

 Kognitív tudomány (Pléh Csaba) 2.
• Testetlen vs. testre vonatkozó: a fogyatékosság
architektúráját az emberi agyműködés részekre bontó
elemzésével kapcsolja össze.
• Egyéni vs. szociális: maga az egyéni elme elidegeníthetetlenül
szociális. Nemcsak társai befolyásolják, hanem már
csecsemőkorban elképzelést alakít ki a másik szándékáról.
Autizmus = a szociális elme alulműködése?

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 19

 Szociológia (Bánfalvy Csaba)
• A szociológia azokat a személyeket tekinti fogyatékosoknak,
akik valamilyen biológiai károsodás következtében a
társadalom többségének képességeihez igazodó, szokásszerű
társadalmi elvárásokat nem képesek teljesíteni.
• Evidens és nem evidens fogyatékosságok.
• Konszenzusfelfogás: eltérő, de nem egyenlőtlen helyzet
hangsúlyozása.
• Konfliktusfelfogás: a társadalmi csoportok közötti alapvető
érdekellentétek, szükségszerű vesztesek.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 20

 Fogalmak, változások
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 12. a) és b)
bekezdés

12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek, tanuló.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 21

 aa)Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,
értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 22

 aa)Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,
értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 23

 ab) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló:

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához
viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése,
továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos
tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési
igényűnek.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 24

ac) Kiemelten tehetséges gyermek,
tanuló:
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki átlag feletti
általános vagy speciális képességek birtokában
magas fokú kreativitással rendelkezik, és
felkelthető benne a feladat
iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 25

 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív
pedagógiai intézmény 15. § (1)

• 15. § (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási

intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a
kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket,
tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény,
amely a szakértői bizottság véleménye alapján
vehető igénybe.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 26

 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
konduktív pedagógiai intézmény 15. § (2)
(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos,
attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő
nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést,
fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

• Hol van a szakszolgálat?

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 27

 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
konduktív pedagógiai intézmény 15. § (3)
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától,
amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a
tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében
foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő
foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.
A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő
kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb
óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a
pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a
tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a
gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit
nem lehet alkalmazni.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 28

 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív
pedagógiai intézmény 15. § (4)
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási
évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a
tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó
napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik
életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban
a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és
életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
A szakképzésről szóló tv.?

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 29

 A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív
pedagógiai intézmény 15. § (5)
(5) Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében
foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a
fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő
nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés
keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását
ellátja.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 30

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.§ (1)

47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga,

hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát
megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő
ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak
szerint kell biztosítani.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 31

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.§ (2)

(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű

tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó
nevelési-oktatási intézményt az illetékes
szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és
lehetőségeinek figyelembevételével.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 32

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
47.§ (3)
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-
oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai
intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi
gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai
csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében
és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt:
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási
intézmény) történhet.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 33

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.§ (4)
a)
(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
neveléséhez és oktatásához az alábbi
feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és
oktatásához a sajátos nevelési igény típusának
és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus,
konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és
oktatáshoz szükséges speciális tanterv
tankönyv és egyéb segédlet,

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 34

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.§ (4)
b)
(b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált
óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz,
fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-
oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság
által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz
szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a
foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv,
valamint speciális gyógyászati és technikai
eszközök,
Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 35
 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.§ (4)
c)
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által
történő meghatározása.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 36

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.
(5)
(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a
tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt
a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni.
A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő
nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs
ellátásban is részesül.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 37

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.
(6)
(6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy
gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői
vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe
írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének
ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot
értesíti.
A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt
nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való
részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a
szülőnek megtéríti.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 38

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók
nevelése, oktatása 47. (7)
(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés
fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két
gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy
halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három
gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai
osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha
nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt
történik.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 39

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47.
(8)
(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzd,
fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő
foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a
kollégiumi nevelés és oktatás keretében
valósítható meg.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 40

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. (9) a)
(9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő
nevelési-oktatási intézményben
a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett
gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-
óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha
az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 41

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. (9) a)

• aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány

csökkentése,
• ab) az egészségügyi és pedagógiai célú
habilitáció, rehabilitáció,
• ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló
iskolai nevelés-oktatása a külön e célra
létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményben, óvodai csoportban, iskolai
osztályban történik,

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 42

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. (9) b)

b) az a) pontban meghatározott vagy az

általános szabályok szerinti végzettség és
szakképzettség kell,
ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a
sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját
szolgálja,
bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz,

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 43

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. (9) c)

c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen

nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus
végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá
„komplex” típusú felsőfokú államilag elismert
nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal
egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus
is.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 44

 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. (10)
c)
(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
neveléséhez, oktatásához szükséges speciális
szakképzettséggel rendelkező szakember utazó
gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.
Az utazó gyógypedagógusi hálózat
megszervezése és működtetése a
kormányhivatal feladata.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 45

 Források
• Mesterképzési anyagok (V. Molnár Márta és
Pénzes Éva munkájának felhasználásával)
• Szabó Ákosné dr. anyagai
• jogszabalykereso.mhk.hu/MK11162.pdf
• 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti
köznevelésről

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 46

 Az integráló nevelés és az inkluzív pedagógiai
mozgalom hatása a gyógypedagógiára 1.
• 1980-as évek – felbukkan a hazai szakirodalomban a
befogadó iskola gondolata
• 1985 évi I. sz. oktatási törvény – lehetővé teszi bizonyos
esetekben az együttnevelést
• Az inkluzív szemlélet terjedését lassítja, hogy a differenciálás
korszerű elmélete sokáig hiányzott a pedagógusképzésből, és
a fogyatékos tanulók integrációja a tapasztalás szintjén sem
volt eléggé ismert (Csányi 2000)

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 47

 Az integráló nevelés és az inkluzív pedagógiai mozgalom
hatása a gyógypedagógiára 2.
• A gyógypedagógiai (speciális, „szegregáló”)
iskolák és az integráló általános iskolák
nem/alig átjárható rendszerének kialakulása
• A hazai diagnosztikus kultúra körül sokasodó
kérdőjelek

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 48

 Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmények kialakulása külföldön

Az 1970-es években az inkluziv iskoláztatás

filozófiájának terjedésével Európa-szerte
megjelennek a gyógypedagógiai szolgáltató
központok.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 49

 Hazai előzmények 1.
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola részeként működő Vizsgáló,
Tanácsadó és Kutató Laboratórium
– Hatást gyakorol a beiskolázási rendszerre és a gyógypedagógiai
intézményhálózatra
– Létrejönnek az első gyógypedagógiai szolgáltatások
– Részben lefedték a külföldi gyógypedagógiai központok
tevékenységét.

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 50

 Hazai előzmények 2.
Tanulási Klinika
– A „Bárczi” egyik kutatási, fejlesztési törekvése volt
– A gyógypedagógiai szakszolgáltatás egy új intézményes formája
lett volna
– Célja: egyéni fejlesztés és terápiás segítség a tanulási zavarral, ill.
akadályozottsággal küzdő gyermekeknek
– Tevékenységek: tanácsadás, terápiás szolgáltatások, tanulási
technikák fejlesztése
– Célcsoport: szülők, szakemberek, SNI-s, ill. bármely tanulási
nehézséggel küzdő gyermek

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 51

 Hazai előzmények 3.
Az EGYMI-k megjelenésének közvetlen előzményei:
– Az igények bővülése
– A gyógypedagógusok kompetenciájának bővülése
– Az integrált oktatás hazai elterjedése
• az általános iskolába bekerülő, gyógypedagógiai ellátást igénylő gyerekek
számának növekedése
• a speciális (szegregált) iskolákban: a tanulólétszám csökkenése
• Igény egy komplex gyógypedagógiai szolgáltatást nyújtó + integrált
nevelést segítő intézményre
– A „Bárczin” beindul a terapeuta képzés 1998-ban

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 52

 Amiért mindig is dolgozni kell!
– A szülőkkel való együttműködés
– Szakmai és szakmaközi együttműködés kiépítése
– Kezdeményező és aktív részvétel a gyógypedagógiai tudás
korszerűsítésében és fejlesztésében, a gyógypedagógiai tudás
közvetítése az integráló és az inkluzív nevelési, oktatási
intézmények számára
– Hálózati szervezeti rendszer tagjaként működés
– Részvétel a társadalom szemléletformálásában és az
infokommunikációs akadálymentesség megteremtésében

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 53

 A gyógypedagógus kibővült kompetenciája

A gyakorlati gyógypedagógiai tevékenység területei:

• Diagnózis (az állapot és a teendők meghatározása)
• Fejlesztés (a fejlődés lépéseinek elősegítése)
• Nevelés (az intézményes nevelés és a család segítése)
• Terápia (az eltérő fejlődés belső akadályainak csökkentése)
• Rehabilitáció (a környezet életében való részvétel elősegítése)
Feladat:
• rendszeres konzultációs kapcsolat és képviselet a gyógypedagógiai, a
fogyatékosságügyi, a szociális- és egészségügyi szakmai és civil szervezetekkel, ezek
folyamatos tájékoztatása a képzésekről, támogatásuk megszerzése a
képzésfejlesztési céloknak megfelelően
(Illyés és Mesterházi nyomán)

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 54

 Vissza a gyakorlatba
Képek a gyógypedagógiai folyamatról a
„kimenet” felől
szemlélve..\digiTámop\filmek_wmv
Kik voltak a szocializációs folyamat szereplői?
Mit tettünk eleget? Mit tettünk jól? Miben
voltunk kevésbé sikeresek?
Képességfejlesztés a mindennapokban

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ 55