Szólt a király: – Mi a jelenlét lényege, ó Nágaszéna úr? – A jelenlét lényege az ismétlés és a mérlegelés, ó Nagykirály.
– Mit jelent az, hogy a jelenlét lényege az ismétlés, ó uram?
– Nagykirály, ha felkél a jelenlét, ez tudatosítja, hogy egy tartalom üdvös-e vagy káros, elfogadható vagy elfogadhatatlan, nemes vagy alantas, világos vagy sötét. Ilyenkor az ember elismétli magában, hogy mi a jelenlét négy oszlopa, mi a négy üdvös fáradozás, mi a négy rendkívüli képesség, mi az öt hatalom, mi az öt erő, mi a felébredés hét tagja, mi a Nyolcrétű Nemes Ösvény, mi a nyugalom, mi a tisztánlátás, mi a tudás, mi a megszabadulás. Az elmélyedést gyakorló ezen a módon gondozza a gondozandó tartalmakat, és nem gondozza a nem gondozandó tartalmakat. Ezen a módon éri el az elérendő tartalmakat, s kerüli el az elkerülendőket…
– Mondj egy példázatot! .
– Képzeld el, ó Nagykirály, amint egy világkirály kincstárnoka nap mint nap emlékezteti urát: Felség, ennyi az elefántod, ennyi a lovad, ennyi a harci szekered, ennyi a gyalogos katonád, ennyi kincs, arany, gazdagság van birtokodban, emlékezz reá! Ahogyan ő a király hatalmát naponta ismételgeti, ugyanígy tudatosítja a jelenlét azt, hogy egy tartalom üdvös-e vagy káros…
– Mit jelent az, hogy a jelenlét lényege a mérlegelés, ó uram?
– Nagykirály, ha felkél a jelenlét, ez tárja fel a tartalmak útját, s állapítja meg: ezek a tartalmak üdvösek, ezek a tartalmak károsak, ezek a tartalmak hasznosak, ezek a tartalmak, ártalmasak. Ezután az elmélyedést gyakorló kiveti magából a káros tartalmakat, s csak az üdvös tartalmakat tartja meg, kiveti magából az ártalmas tartalmakat, s csak a hasznos tartalmakat tartja meg…
– Mondj egy példázatot!
– Képzeld el, ó Nagykirály, amint egy világkirály tanácsadója nap mint nap figyelmezteti urát: Felség, számodra ezek a dolgok üdvösek, és ezek károsak, ezek a dolgok hasznosak és ezek ártalmasak. Akkor a király majd elveti a káros dolgokat, és csak az üdvöseket tartja meg, elveti az ártalmas dolgokat, és csak a hasznosakat tartja meg…