PE-Energia Akadémia 362

Az EU Green Deal álma és a fémigények

E honlapon számos cikkünkben bemutattuk, hogy az Európai Unió zöld stratégiája miért nem
valósítható meg, sem pénzügyi, sem technológiai szempontból. Milyen láncelemekből is áll
ennek az illúziókra épülő stratégiának a megvalósítása:

1. A primer energiaként csupán megújuló energiákra (döntően szél- és napenergiára) való

támaszkodás. A teljes szükségletnek megfelelő szél- és naperőművi kapacitás létesítése
(az alábbiak szerinti energiaátalakítások hatásfokának figyelembevételével).
2. A szükséges kapacitású vízbontó állomások építése.
3. A termelt hidrogén tárolása.
4. Metánná való átalakítása esetén az átalakítást végző „gázgyárak” megépítése.
5. Az átalakításhoz szükséges szén-dioxid „előteremtése”
6. Az előállított metán átmeneti tárolása a szélcsendes időszakokra.
7. Új korszerű gázerőművek építése, amelyek a változó szél- és naperőművi termelés
kiegyenlítésére, ill. a fogyasztói igények változásának követésére, a rendszer
stabilitásának biztosítása érdekében.
8. A fűtési és egyéb hőellátási technológiák átalakítása villamosenergia, ill. hidrogén
felhasználásra.
9. Ipari technológiák átalakítása hidrogén alkalmazására.
10. A közlekedés és szállítás átállítása, a teljes e-mobilitás megvalósítása (robbanó motorok
kiváltása)
11. A mindezek megvalósításához a (magas, közép és alacsony feszültségű) villamos
hálózatok átalakítása, modernizálása és bővítése. Országos töltőállomás-hálózatok
kiépítése.
12. A kapcsolódó infrastrukturális hálózatok kiépítése.
13. Az ipari struktúra teljes átépítése az új e-mobilitás és hidrogéngazdaság megvalósítására
és kiszolgálására.
14. Az üzemidejüket lefutott szél- és naperőművek, vízbontó állomások, akkumulátortelepek
lebontása és újakkal való pótlása.
15. Az újrahasznositási technológiák kifejlesztése, megépítése és üzemeltetése.
16. A legkülönbözőbb, rafináltan kifundált és megnevezett adók, járulékok, tarifák
bevezetése, hiszen mindezt a lakósságnak kell finanszíroznia. Ez lesz a bökkenő.
17. Az utóbbi ponthoz kapcsolódva: EU szinten a Green Deal, ill. Németországban az
Energiewende társadalmi elfogadottságának, ill. elutasításának a változása.

Hogy mindehhez mennyi szél- és naperőműre, tőkére (igazi fedezettel rendelkező pénzre),
befektetőkre lenne szükség, nem is érdemes számolni. Az ehhez szükséges gyártási,
beruházási, szerelési és üzemeltetési (szakképzési) feltételek megteremthetősége egy hatalmas
lufi (magyarul illúzió), pláne 2050-ig: „Mese tantárgy” a politikusképző egyetemek első
féléves tantervébe illesztve. Nehogy komolyan vegyék az egyetemet.
Hát ezek után nézzünk körül csupán egyetlen feltétel házatáján: vajon biztosítható-e az EU
Green Deal stratégiájának megvalósításához szükséges fémek mennyisége, egy egyetemi
tanulmányról szóló tájékoztató cikk alapján.1

A cikk címe:

A tanulmány számszerűsíti az EU éghajlati célkitűzéseinek teljesítéséhez

szükséges fémek mennyiségét

Póstázta: Chris Frey | 2022. május 2. | Általános | 6 |

Forrás: a KU Leuven Egyetem független tanulmánya, amelyet az EU-Industrie megbízásából

készítettek, megismétli az IEA figyelmeztetését, miszerint már jelenleg is kiélezett globális
verseny van számos olyan fémért, amelyekre szükség van Európa fosszilis tüzelőanyagoktól
való átállásához. jelentések és eljárások

KU LEUVEN / EUROMETAUX

Kép: A belga KU Leuveni Egyetem tanulmánya

A belga KU Leuveni Egyetem tanulmánya szerint az Európai Unió Green Deal

célkitűzésének, a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez 35-ször több lítiumra és 7-26-
szor több ritkaföldfémre lesz szükség, mint amennyit Európa ma fogyaszt.

Az energetikai átálláshoz az alumíniumból Európa jelenlegi fogyasztáshoz képest 30 %-al,

rézből 35 %-al, szilíciumból 45 %-al, nikkelből 100 %-al és kobaltból 330 %-al nagyobb éves

1
Studie quantifiziert die Menge der benötigten Metalle, um die Klimaziele der EU zu erreichen.
EIKE, Mai 02. 2022.
kereslettel kell számolni. Ez elengedhetetlen az elektromos járművek és akkumulátorok
gyártásához, a megújuló szél-, és naperőművi, a hidrogéntechnológiákhoz, valamint a
szénsemlegességhez szükséges hálózati infrastruktúrák átalakításához.

Jó hír viszont: 2050-re Európa tiszta-energia fémszükségletének 40-75 %-át helyi

újrahasznosítással lehetne kielégíteni, ha Európa most jelentős beruházásokat hajt végre, és
megszünteti a szűk keresztmetszeteket a KU Leuven „Fémek a tiszta energiáért” tanulmánya
szerint, amelyet az Eurometaux (Fémgyártók Európai Szövetsége) adott ki.

Európa azonban kritikus szűk keresztmetszetekkel néz szembe a következő 15 évben, hacsak
nem bányásznak és gyártanak több fémet már a tiszta energiarendszer kiépítésének kezdetére.
Lépésről-lépésre intézkedésekre volna szükség a hosszú távú körkörösen zárt gazdaság
kialakításához, amely elkerüli Európa jelenlegi fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének
megismétlődését.

Március 8-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európának az orosz olajtól,
széntől és gáztól való függetlenségét követelte: „Egyszerűen nem támaszkodhatunk olyan
beszállítóra, aki kifejezetten fenyeget bennünket. Most kell cselekednünk, hogy...
felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást. Minél gyorsabban térünk át a megújuló energiára
és a hidrogénre, amihez nagyobb energiahatékonyság társul, annál gyorsabban leszünk igazán
önellátóak, és annál gyorsabban uraljuk energiarendszerünket.”

A KU Leuven független tanulmánya az első, amely EU-specifikus adatokat közöl azzal a

figyelmeztetésével kapcsolatban, amely a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásához
szükséges fémek ellátási hiányára vonatkozik.

A tanulmány szerint Európa tiszta energiatechnológiáinak 2050-ig történő megvalósítási

tervei a következő fémszükségleteket írják elő:

● 4,5 millió tonna alumínium (33%-os növekedés a mai fogyasztáshoz képest)

● 1,5 millió tonna réz (35%)

● 800 000 tonna lítium (3500%)

● 400 000 tonna nikkel (100%)

● 300 000 tonna cink (10-15%)

● 200 000 tonna szilícium (45%)

● 60 000 tonna kobalt (330%) ill.

● 3000 tonna ritkaföldfém, neodímium, diszprózium és prazeodímium (700-2600%)

"Bár az EU elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa energiaellátásának átalakítását, és tiszta

energiatechnológiáinak nagy részét belföldön hozza létre, a számára szükséges fémek nagy
része továbbra is az importtól függ" - olvasható a tanulmányban. "És az ellátás biztonságával
kapcsolatos aggodalmak egyre nőnek."
Az ellátás kockázatai

A tanulmány szerint 2030 körül Európa olyan problémákkal nézhet szembe, amelyek
elsősorban öt fém – lítium, kobalt, nikkel, ritkaföldfémek és réz – globális ellátási hiányából
adódnak. Az elsődleges fémek iránti kereslet az EU-ban 2040 körül tetőzik; ezt követően az
EU a fokozott újrafeldolgozás révén hozzájárul a nagyobb önellátáshoz, feltéve, hogy jelentős
beruházásokat hajtanak végre az újrahasznosítási infrastruktúrába, és megszűnnek a jogi szűk
keresztmetszetek.

Liesbet Gregoir, a KU Leuven vezető szerzője megjegyezte: „Európának sürgősen el kell

döntenie, hogyan zárja be a fenyegető elsődleges fémellátási hiányt. Határozott stratégia
nélkül új függőséget jelent a fenntarthatatlan beszállítóktól.”

A széntüzelésű kínai és indonéz fémtermelés uralni fogja az akkumulátorfémek és a

ritkaföldfém-finomító kapacitás globális növekedését. Európa jelenleg Oroszországtól is függ
az alumínium-, nikkel- és rézellátásban.

A tanulmány azt ajánlja Európának, hogy építsen ki kapcsolatot bizonyítottan felelős

beszállítókkal, akik kezelik környezeti és társadalmi kockázataikat, és felteszi a kérdést, hogy
a blokk miért nem követte még a világ más hatalmait, például Kínát, akik külső bányákba
fektetnek be az ESG-Promote szabványok közvetlen kezelése érdekében.

Helyi kihívás

Paradigmaváltásra van szükség, ha Európa új helyi beszerzési forrásokat akar kifejleszteni

magas szintű környezeti- és szociális védelemmel. Ma nem látjuk sem a közösség
jóváhagyását, sem az üzleti feltételeket ahhoz, hogy a kontinens kiépítse saját erős ellátási
láncait. Az időablak szűkül; a projekteknek valóban előre kell haladniuk a következő két
évben, hogy 2030-ra elkészüljenek.”

A tanulmány szerint elméleti potenciál rejlik olyan új hazai bányák kiépítésében, amelyek
Európa 2030-ig tartó szükségleteinek 5–55%-át tudnák kielégíteni, a legnagyobb
projektlehetőségekkel a lítium és a ritkaföldfémek területén. A viszonylag szigorú európai
környezetvédelmi szabványok ellenére a legtöbb bejelentett projektnek bizonytalan jövője
van, mivel a helyi lakosság ellenállásával és engedélyezési problémákkal szembesülnek, vagy
eddig nem tesztelt technológiákon alapulnak.

Európának új feldolgozókat is kellene építeni a bányászott ércek és másodlagos nyersanyagok

fémekké vagy vegyi anyagokká történő átalakításához. Az európai energiaválság megnehezíti
az új feldolgozókba való beruházást, a megugró áramárak miatt már a kontinens jelenlegi
alumínium és cink-feldolgozási kapacitásának csaknem fele átmenetileg bezárt, míg a világ
más részein nőtt a termelés.

Globális aggodalmak

Az előrejelzések szerint a kínai és indonéz széntüzelésű energiabázisra támaszkodó fém

termelés uralni fogja a globális akkumulátorfémek és a ritkaföldfémek feldolgozási
kapacitásainak növekedését a következő évtizedben. Ukrajna invázióját követően Európa
reflektorfénybe került, mivel Oroszországra támaszkodik alumínium-, nikkel- és
rézimportjának nagy része.
A tanulmány azt javasolja Európának, hogy az Európa számára bizonyítottan felelős
beszállítókkal alakítson ki együttműködést, akik kezelni tudják a környezeti és társadalmi
kockázataikat. A tanulmány azt is megkérdőjelezi, hogy a blokknak támogatnia kell-e a külső
bányákba történő beruházásokat az ESG (Environmrnt Social Govermance vállalatirányítási)
szabványok közvetlen előmozdítása érdekében.

Az említett fémek körülbelül 3%-kal járulnak hozzá a globális üvegházhatású gázok

kibocsátásához. A fémeknek és a bányászati műveleteknek az emberi jogok tiszteletben
tartása mellett kell kezelniük a biológiai sokféleségre, a hulladékokra és a helyi szennyezési
potenciálra gyakorolt hatásokat.

Újrafeldolgozás

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy 2050-re az Európában gyártott

akkumulátorkatódok háromnegyede, az állandó mágnesek gyártásához szükséges összes fém,
valamint jelentős mennyiségű alumínium és réz a helyben újrahasznosított fémekből
biztosítható.

„Az újrahasznosítás Európa legjobb esélye a hosszú távú önellátásának javítására. Előrelépés,
hogy tiszta energiarendszerünk tartós fémeken alapul, amelyek korlátlanul újrahasznosíthatók
a fosszilis tüzelőanyagok mai folyamatos elégetéséhez képest." A blokknak azonban
„határozottan fel kell lépnie most az újrahasznosítási arányok növelése, a szükséges
infrastruktúrába való beruházás és a kulcsfontosságú gazdasági szűk keresztmetszetek
leküzdése érdekében”.

A tanulmány megállapítja, hogy a fém-újrahasznosítás átlagosan a CO2-kibocsátás 35–95%-

át takarítja meg az elsődleges fémgyártáshoz képest.

Az újrahasznosítás azonban „csak 2040 után lesz életképes uniós ellátási forrás az európai
elektromos járművek akkumulátorai és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó
technológiák számára” – derül ki a tanulmányból. "Ezek az alkalmazások és fémeik most
kerülnek a piacra, és a következő 10-15 évben nem lesznek elérhetők újrahasznosításra."

A 2030 utáni fémkeresletet a technológiai fejlesztések és a társadalmi/politikai magatartásbeli

változások is jelentős mértékben befolyásolják, de ezeket a forgatókönyvek hiánya miatt a
tanulmány nem tudta értékelni.

*****

KU Leuven

A Katholieke Universiteit Leuven egy kutatóegyetem Leuvenben, Belgiumban. Oktatást,

kutatást és szolgáltatásokat végez számítástechnika, mérnöki, természettudományi, teológiai,
bölcsészeti, orvosi, jogi-, kánonjogi-, üzleti- és társadalomtudományi területeken.

Eurometaux , a Fémgyártók Európai Szövetsége

A brüsszeli székhelyű Eurometaux Európa színesfémgyártóit és -újrafeldolgozóit képviseli,

elősegítve a színesfémek fenntartható termelését, használatát és újrahasznosítását, valamint a
támogató üzleti környezetet.
Link: https://wattsupwiththat.com/2022/04/26/study-quantifies-metal-supplies-needed-to-
reach-eus-climate-neutrality-goal/

Fordította Christian Freuer , EIKE

***

Ennyit az EU Green Deal stratégiájának megvalósításához szükséges egyetlen feltételéről,

amellyel kapcsolatban kiderült, hogy 2030-ig nem biztosítható. És mi van a bevezetésben
felsorolt 17 pontban foglaltakkal? Ott sokkal súlyosabb, megkérdőjelezhető feladatok is
szerepelnek.

Olvassuk el csak még egyszer:

Március 8-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európának az orosz olajtól,
széntől és gáztól való függetlenségét követelte: „Egyszerűen nem támaszkodhatunk olyan
beszállítóra, aki kifejezetten fenyeget bennünket. Most kell cselekednünk, hogy...
felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást. Minél gyorsabban térünk át a megújuló energiára
és a hidrogénre, amihez nagyobb energiahatékonyság társul, annál gyorsabban leszünk igazán
önellátóak, és annál gyorsabban uraljuk energiarendszerünket.”

Tehát megoldás a megújuló energiára és a hidrogénre való gyorsabb átállás. Elképesztő! De,
hát minél több szél- és naperőmű épül, annál több helyettesítő új gázerőműre van szükség.
Honnan lesz ennyi gáz? Persze, van egy másik megoldás: ha nem fúj a szél, akkor az emberek
nem fürdenek és fáznak egy kicsit, ahogyan ezt az a baromian okos EU bizottsági alelnök
javasolta. Szerinte az olaj- és gázfüggetlenségért az emberek ennyit igazán megtehetnek.

Robert Habeck (zöld), az új német gazdasági miniszter úgy gondolja, hogy 2030-ig 400 GW-
ra emelt szél- és naperőművi kapacitással minden meg van oldva. De hát még ez sem
valósítható meg 8 év alatt. Arról nem is beszélve, hogy ennek a kapacitásnak minimum
háromszorosára lenne szükség, hogy az eltárolandó energia megtermelhető legyen.

Tudják ezek a magas vezetői posztokat betöltők, hogy egyáltalán mit beszélnek? Van
fogalmuk a következményekről? Sejtik, hogy Európa önfelszámolásán dolgoznak,
mosolyogva a mikrofonok előtt?

Ismételten kérdezzük: hol vannak a bevezető 17 pontban felsorolt további láncolati

létesítmények, technológiák, a gazdaság teljes átállítása? Az EU komplett vezetése elszakadt a
realitásoktól, légvárakat építenek, értekeznek, tanácskoznak, kijelentenek, határozatokat
hoznak, politizálnak, nyilatkoznak és nyilatkoznak, miközben még azt sem tudjuk, hogy ki az
úr a háznál, a bizottság és a parlament túlterjeszkedési próbálkozásai mellett. Szinházat
játszanak internetes távrendezéssel. Közben még azt sem tudták megoldani, hogy ne kelljen
Brüsszel és Strasbourg között ingázniuk. Szégyen!

Az ukrajnai háború felgyorsítja a folyamatokat, annak felismerését, hogy az EU Green Deal

stratégiája és Németország Energiewende-je szakadék felé viszi Európát. A többi, az Uniót
belülről feszítő és a geopolitikai problémáról nem is beszélve.
Ez a garnitúra alkalmatlan a problémák kezelésére. Új Európa-stratégiára van szükség,
amihez viszont realista és bölcs stratégák kellenek. Vajon milyen út vezethet ide. Régebben
forradalmak teremtettek új lehetőségeket. A földrengések után építik ujjá a városokat.

(Petz Ernő, 2022. 05. 10.)