Győr (latinul: Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város

Magyarországon, a Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás

székhelye, 1009-óta pedig a Győri egyházmegye központja. Jelentős gazdasági, kulturális, egyetemi és
sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív
tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik
leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a
műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat. Győr „a folyók városa” is, ugyanis a Kisalföld keleti felében, a
Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Pontosan ez a folyómenti fekvés volt az,
amely a település kialakulását és fejlődését nagyban elősegítette.

Az ókorban Arrabona római település feküdt a mai Győr területén. Innen jön a város német „Raab”
elnevezése. A Honfoglalás után, I. István magyar király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét,
melynek 1009-ben lett a központja, amikoris elkészült a székesegyház. Győr a török háborúk idején, Bécs
egyik utolsó védőbástyája volt, ezért felbecsülhetetlen katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a
várost az olasz építők, Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján építették át és bővítették
erőddé.

A város erőddé alakítását 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelése alatt. A hosszan
elhúzódó török háború idején Győr az oszmánok meghódításának áldozatává vált 1594-ben, majd Adolf
von Schwarzenberg 1598-ban visszafoglalta.

Miután az oszmán hadsereget visszaverték Bécs 1683-as második ostroma után, Győr virágzani kezdett.
1712-ben III. Károly magyar király kiadta a város piaci jogait, 1743-ban Mária Terézia királyné pedig
megerősítette Győr Szabad királyi város rangját. 1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján
megépült a városi kórház a külvárosban, 1718-ban pedig jezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai
és jogi képzést kínált, és amelybe 1745-től világi hallgatókat is felvettek. A Győri Királyi Akadémiát 1776-
ban alapították. Itt tanult többek között Deák Antal és Deák Ferenc. 1809-ben itt zajlott le a napóleoni
háborúk egyetlen magyarországi területén lezajlott csatája, a győri csata. A vesztes csata eredményeként,
a franciák megostromolták Győrt. 1855-ben először kapott a város vasúti összeköttetést Béccsel, majd
1876-ban újabb vasúti összeköttetést létesítettek Győr és Sopron közé, melyet 1879-ben a második
szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A 19. században a textil-és gépipar fejlődött a legtöbbet a
környéken, ez az iparág napjainkban is jelentős.

A második világháború utáni újjáépítés nehézkes volt a vasfüggöny határának közelében. Ma Győr
mintegy 130.000 fős lakossal és három egyetemmel rendelkezik. A határok megnyitása óta a város
politikailag és gazdaságilag is felértékelődött az előnyös Bécs-Budapest-Pozsony városháromszög fókuszú
elhelyezkedése miatt. 2003 óta a Centrope európai régió része.