Vegyipari eljárások és berendezések

Te-1 előadás
dr. Örvös Mária
2022. március 1.
Témakörök
Hidromechanikai műveletek
Keverés, szűrés,ülepítés, centrifugálás
Termikus műveletek
Hőcserélők, bepárlók
Diffúziós műveletek
Szárítás, abszorpció
Ezekből összeállított technológiai rendszerek
Hőátadás, hőcserélők

Ipari alkalmazás
Csoportosítás
Műveleti méretezés
Felület hőcserélők alkalmazási területei és csoportosításuk

- Működés szerint: regenerátorok, rekuperátorok

- Közeg szerint: léghűtő, levegő melegítő, vízhűtő stb.
- Művelet szerint: hűtő, forraló, kondenzátor, elpárologtató
- Kialakítás szerint: lemezes, bordáscsöves, csőköteges, kapartfalú stb.

Hőátvitel módjai
a. Hővezetés: anyaghoz kötött, a hőcsere az anyag részecskéi között
jön létre (szilárd)
b. Konvekció: a részecskék térben változtatják helyüket (gáz,
folyadék)
- Szabad konvekció
- Kényszer konvekció
- Fázisváltozás nélkül (szenzibilis, érzékelhető)
- Fázisváltozással járó (kondenzáció, forralás)
c. Hősugárzás: a test a hőtartalmának egy részét sugárzó energiává
alakítja át, a másik testbe ütközve hőenergiává alakul
Hővezetés alapegyenletei

dT J 
Q = − A t
dx

 Q dT  fal J 
T2 Q = = −A = A(T2 − T1 ) s = W 
t dx s fal  

T1
Q dT  fal
q = = − = (T2 − T1 )  J 
A dx s fal  sm 2 
 

Q a falon átáramló hőmennyiség

 fal hővezetési tényezője
dT hőmérséklet-változás
dx a hőáramlás irányába eső méret
t idő

5
Konvektív hőátadás alapegyenletei


A(T fal − Tk )
 Q
Q= =
közeg

t xeff

közeg
Tk
=
xeff

Q = A(T fal − Tk )

Q
q = =  (T fal − Tk )
X eff - termikus határréteg A
6
Felületi hőcserélők műveleti méretezésének alapjai

1. Általános hőmérleg egyenlet

2. Hőmérséklet alakulás a hőcserélőben
3. Hőátszármaztatás alapegyenlete
4. Hőmérséklet-különbség hajtóerők
5. Hőátbocsátási tényező javítási lehetőségei
1. Általános hőmérleg (hőveszteség-mentes esetre)

 1 H1be, h1be,T1be, c1be

m
H2ki, h2ki,T2ki, c2ki
m 2
H2be, h2be,
T2be, c2be
H1ki, h1ki,T1ki, c1ki

H 1be + H 2be = H 1ki + H 2 ki

H H kJ
m 1 h1be + m 2h2be = m 1 h1ki + m 2h2 ki h= = [ ]
m m kg
 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be ) (1)

Q leadott = Q felvett
8
Gőz-folyadék rendszerek fajlagos entalpiája

ha = cL (Ta − Tvon )
hb = cL (Tb − Tvon )
hc = hb + hP1
hd = hc + c göz (Td − Td )

Tvon = 0 °C = 273 K Tb =Tc= Ttel

9
2. Hőmérséklet-alakulás a hőcserélőben T= f(A) T= f(Q)

  1 1  
kA
− + 
m 2 c p 2   m 1c p1 m 2 c p 2  
T1 = T1be − (T1be − T2be ) 1 − e  
m 2 c p 2 + m 1c p1  

 
  1
− +
1  

kA

m 1c p1   m 1c p1 m 2 c p 2  
T2 = T2be + (T1be − T2be ) 1 − e  
m 2 c p 2 + m 1c p1  
 
 

Q
Q = m 1c1 (T1be − T1 ) T1 = T1be − c1  állandó
m 1c1
Q
Q = m 2 c2 (T2 − T2be ) T2 = + T2be c2  állandó
m 2 c2
Hőmérséklet alakulások és hőmérleg egyenletek

Mindkét közeg oldalán érzékelhető hőátadás

Egyenáramú közegvezetés

 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

T1be m 1c p1 (T1be − T1ki ) = m 2c p 2 (T2 ki − T2be )

T1ki
TN TK
T2ki
c p1be + c p1ki c p 2be + c p 2 ki
T2be c p1 = c p2 =
2 2
Mindkét közeg oldalán érzékelhető hőátadás
Ellenáramú közegvezetés

T1be

TN
T1ki
T1
T2ki TK T2 TK T1
T2be

T2 TN

T1  T2
m 1c p1m 2 c p 2 T1  T2
m 1c p1  m 2 c p 2
Kondenzáció (1) és érzékelhető hőátadás (2)

 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

 1 (h1be − h1ki ) = m 2 (c p 2 ki T2 ki − c p 2beT2be )

m
T1be =T1ki

h1be − h1ki = h1 = r1

m 1h1 = m 2 c p 2 (T2 ki − T2be )

13
Forralás (2) és érzékelhető hőátadás (1)

 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

T1be
h2ki − h2be = h2 = r2

T2be =T2ki
T1ki
m 2 h2 = m 1c p1 (T1be − T1ki )

14
Kondenzáció (1) és forralás (2)

P1
P2
h1be
h2ki

h1ki
T1be =T1ki =T1
h2be

T2be =T2ki =T2 T1 = Ttel(P1)

T2 = Ttel(P2)

m 1h1be + m
 2 h2be = m
 1h1ki + m 2 h2 ki
 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

m 1h1 = m 2 h2
h1be – h1ki = h1 = r1 kondenzációs fázisváltozási hő
h2ki – h2be = h2 = r2 forralási (elpárologtatási) fázisváltozási hő. 15
3. Hőátszármaztatás alapegyenlete

Q = 1 (T1 − T1 f )A1
Q
T1 − T1 f =
1 A1

Q = (T − T2 f )A T1 f − T2 f =
Q
 T1 − T2 =
Q
+
Q
+
Q
1 A1  A  2 A2
1f
x A
x
Q =  2 (T2 f − T2 )A2
x
Q
T2 f − T2 =
 2 A2 16
 Q =
1
1
x 1
(T1 − T2 ) 
A1
+ + A1
1 A1 A  2 A2

Q =
1
(T − T )A
1 x A1 1 A1 1 2 1
+ +
1  A  2 A2

Hőátbocsátási tényező

1 x A1 1 A1
1 1 x A1 1 A1
= + + R1 = R fal = R2 =
k 1  A  2 A2 1  A  2 A2
1 1 1 x A1 1 A1 1
= R1 + R fal + R2 = + + =
k k 1  A  2 A2 ktiszta
,

1 1 x 1
A1  A2  A  A = + +
ktiszta 1  2
17
 T
dA felületen átszármaztatott hő: dQ T1be
T1

dQ = k (T1 − T2 )dA T2

T1ki

T2ki
T2be
Q
Q A

 k (T − T )dA
dQ
 d =
Q
Q = 0 A =0
1 2

ha k= állandó
A A
Q =  k (T − T )dA
A =0
1 2 =k  (T − T )dA
A= 0
1 2 = kTköz A

A
=  (T1 − T2 )dA
1
Tköz
A0
18
Általános hőmérleg egyenlet  1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

Hőátszármaztatás alapegyenlete 
Q = k  A Tköz
A
=  (T1 − T2 )dA
1
Közepes hőmérséklet-különbség Tköz
A0

1 1 1 1
Hőátbocsátási tényező = + +
k  A1  fal A  A2
1 2
A1 s fal A1 A1
 4. Hőmérséklet-különbség hajtóerők

A
=  (T1 − T2 )dA
1
T1 Tköz
T2 A0
A

T1 –T2

Tköz

A
 a. Logaritmikus hőmérséklet-különbség Tköz = Tln

T1 TN = T1be − T2be TK = T1ki − T2 ki

TN

T2 TK TN − TK

Tln =
TN
ln
A TK

Logaritmikus hőmérséklet különbség alkalmazható akkor és csak akkor, ha

- a közegek haladási iránya egymáshoz képest tiszta egyenáramú vagy ellenáramú

és
- a közegek hőmérséklete az átszármaztatott hőmennyiséggel lineárisan változik
azaz a k hőátbocsátási tényező állandó
 Ellenáramú közegvezetés esetén

T1be

TN
T1ki
T1
T2ki TK T TK T1
T2be 2
T2 TN

TN − TK
Tln =
TN
ln
TK
 T1ki
T2ki
b. Közegek áramlási iránya nem tiszta egyen /ellenáramú

Köpenyoldalon 1 járat, csőoldalon 2 járat

T2be
T1be

T1be T1be

T1ki
T1ki
TN
T2ki T2ki
TK

T2be
T2be
A 
Q
 b. Tköz =   Tln
Tköz Q
 - korrekciós tényező = 1 A=
Tln ellen k  Tln ellen

 = f (Z, S, elrendezés)

T1be − T1ki m 2 c p 2 T2 ki − T2be

S= = Z=
T2 ki − T2be m 1c p1 T1be − T2be
TN
TK

TN
TK
Z
25
 Kondenzáció (1) és forralás (2) Pl. mindkét közeg víz
c. Tköz = T1 − T2 ha TN = TK
P1
P2
h1be
h2ki

h1ki

T1be =T1ki =T1 h2be

T2 = Ttel(P2) T1 = Ttel(P1)

T2be =T2ki =T2

 1 (h1be − h1ki ) = m
m  2 (h2ki − h2be )

m 1h1 = m 2 h2

26
Konvektív hőátadás alapegyenletei
közeg
Tfal
=
xeff
Köszönöm a figyelmet!
T  Q k Q= = A(T fal − Tk )
t
Q
q = =  (T fal − Tk )
A
A hőátadási tényező helyi (x) értékének és a hőmérséklet-eloszlás felület menti
értékeinek ismeretében egy adott "A" felületen a hőáram:
A
Q =   x (T fal − Tk )dA
0 27