2022. 06. 05.

18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

FONTOS A Bajnokok Ligája-arany a tét: Győri Audi ETO KC–Vipers Kristiansand élőben az Indexen!
EUR
391,94 Ft BUX
41 304 Ft

MOLDOVA GYÖRGY NEMZETEK LIGÁJA

2022. 06. 05. vasárnap
Fatime
USD
365,71 Ft
GBP
456,94 Ft
OTP
9 314 Ft
MOL
2 842 Ft
16 °C
28 °C 
BELFÖLD KÜLFÖLD GAZDASÁG KULT VÉLEMÉNY TECH-TUD SPORT FOMO 24 ÓRA BLOG VIDEÓ PODCAST

A környezetvédelem mára létkérdés lett

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 1/6
2022. 06. 05. 18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

Ajánlom 71
2022.06.05. 16:24

Június 5. 1972 óta környezetvédelmi világnap, akkor tartotta meg az ENSZ Stockholmban az első környezetvédelmi konferenciáját, ami azóta évente más-más országban kerül
megrendezésre. Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas klímakutatót, a CEU professzorát, az IPCC III. munkacsoportjának alelnökét kérdezte az Index arról, hogy az elmúlt 50 év alatt
milyen eredményeket értünk el ezen a téren, illetve mik a jövőbeni kilátások és kihívások.

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 2/6
2022. 06. 05. 18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

Az első környezetvédelmi világkongresszus időszakában, a 70-es években óriási ipari fejlődés indult, amikor is az ENSZ már érzékelte, hogy a nagy léptékű gazdasági fellendülésnek lesznek
árnyoldalai. Földünk bioszférájának védelmében több ponton cselekvési tervet határozott meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, ekkor indítványozták először globális szinten az energiatakarékos
termelést a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználásával, a megújuló természeti források hatékony felhasználásával, illetve a szemét- és hulladékképződés csökkentését, a
környezetszennyezések megelőzését. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestülete Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke az Indexnek elmondta, hogy azóta
történt több előrelépés, részben a légszennyezés visszaszorításában. 

Az ózonréteg csökkenéséért nagyban felelős anyagok az üzemanyagokban az ólom betiltásával, a kénszennyezés beszüntetésével megszűntek. Az ózonlyuk növekedése megállt 1989 óta, mérete
folyamatosan csökken. Az egyezményt 197 országban fogadták el, többek között az Európai Unióban. Az elmúlt harminc évben vezették be a szelektív hulladék gyűjtését és annak újrahasznosítását az
adott államokban. Azonban a klímakatasztrófa megelőzéséhez még mindig nem tettünk eleget, aminek már napjainkban mutatkoznak negatív előjelei

– hívta fel a figyelmet a szakértő. 

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint az utolsó órában vagyunk, hogy a karbonkibocsátást jelentős mértékben csökkentsük. „Ha a kibocsátást nem tudjuk
megfékezni 2030-ig, akkor az ipari forradalom előttihez képest a jelenlegi 1,1 Celsius-fokos felmelegedés akár a következő 5 évben elérheti a kritikus 1,5 Celsius-fokos határt. Ennél az értéknél már
kiszámíthatatlanok a következmények, hisz mióta ember él a Földön, nem volt ilyen” – tette hozzá a testület elnöke. 

Az IPCC hatodik konferenciájának február végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Föld átlaghőmérséklete 125 ezer éve nem volt olyan magas, mint napjainkban, az óceánok vizének ilyen
mértékű savasságára kétmillió éve nem volt példa. Az ENSZ főtitkára, António Guterres is kijelentette, ha 3 éven belül nem történik változás, akkor a civilizáció évtizedei meg vannak számlálva.

hirdetés

Az éghajlatváltozás negatív következményei napjainkban is érezhetőek, Ürge-Vorsatz Diána szerint az emberi életben okozott károk 80 százaléka hozható ezzel összefüggésbe. Példaként említette,
hogy Indiában csak idén már az 5. hőséghullámnál tartunk, 50 Celsius-fok feletti hőmérséklettel.

Ami még ennél is meglepőbb, hogy a tőlünk jóval északabbra fekvő kanadai Oregonban volt tavaly nyáron 50 fokos hőség közel három napig. De az európai kontinensen is nyaranta többször előfordul 35
Celsius-fok feletti kánikula, ami az arra érzékenyeknek, elsősorban az időseknek, krónikus betegeknek, szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknek végzetes lehet. A Csehországban szokatlan tornádó

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 3/6
2022. 06. 05. 18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

májusi és tavaly júniusi megjelenése is az éghajlatváltozásnak tudható be. Az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt tapasztalhatunk hazánkban is márciusi, áprilisi havazásokat, ennek következtében
extrém hőmérsékletű frontok hőkupolajelenség-szerűen beragadnak a kontinensünkre, ez akár 50 fokra is befűtheti magát

– hívta fel a figyelmet a klímakutató.

Kiemelte: már most látjuk, hogy a Golf-áramlat lelassult, ha leáll, az egész Európa éghajlatát gyökeresen megváltoztatja. Legutóbb az ember megjelenése előtt 20-40 millió évvel volt olyan a klíma, ami
az évszázad második felében vár ránk.

„Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, már 2050-re a 2,5 fokos, 2070-re a 3,5-4 Celsius-fokos felmelegedést is elérhetjük, ami Európában, a kontinens belsejében az 5 Celsius-fokot is elérheti.

EZ OLYAN DRASZTIKUS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRHAT, HOGY DÉL-EURÓPA JELENTŐS RÉSZÉN NEM LESZ ELÉGSÉGES VÍZ, A MAGAS HŐMÉRSÉKLET ÉS PÁRATARTALOM MIATT NYÁRON A
TERÜLET LAKHATATLANNÁ VÁLIK, AMI A VILÁGON 3,5 MILLIÁRD EMBER ÉLETTERÉT FOGJA ÉRINTENI. 

Ennél az értéknél a vízhiány mellett a melegedés következtében élelemhiány is felléphet a mezőgazdasági területek kiszáradása miatt, csak a kukoricatermést említve a mostanihoz képest 90
százalékkal csökkenhet a betakarítható mennyiség. Ha ez bekövetkezik, az energiaválságok, az élelmiszer- és vízhiány miatt az erőforrásokért folytatott harc egyre inkább kiéleződhet. Mindemellett a
hőhullámok 40-szer gyakoribbá válnak, ami sok arra érzékeny ember életébe kerülhet, és ezek 5 fokkal magasabb hőmérséklettel jelentkeznek majd. A grönlandi jégtakaró felolvadása miatt a
tengerszint 7 méterrel megemelkedik, ennek következtében a tenger- és óceánközeli országokban évente több áradás fogja elönteni a parti településeket.

MAGYARORSZÁGOT NÉZVE MINDEZ AZ ÖZÖNVÍZ ÉS AZ ASZÁLYOS IDŐSZAKOK VÁLTAKOZÁSÁVAL JÁRHAT, AMI KEDVEZ AZ OLYAN INVAZÍV FAJOK MEGJELENÉSÉNEK, MINT A NYUGAT-
NÍLUSI LÁZAT TERJESZTŐ MOSZKITÓK, EZZEL EURÓPÁBAN NÁLUNK LEHET A LEGGYAKORIBB BETEGSÉG

– ismertette a CEU professzora. Hozzátette: az invazív fajok, a kártevők megjelenése az egyre gyakoribb fertőzéseket és járványokat is magával hozza, ez egyrészt a klímaváltozással, másrészt a
biodiverzitásunk/sokféleségünk csökkenésével függ össze. Az elmúlt két évtizedben a repülő rovarok száma az irtások következtében 95 százalékkal csökkent, helyüket a jól alkalmazkodó kártevők
fogják átvenni, mint például a napjainkban egyre nagyobb számban előforduló kullancsok, a harlekinkaticák vagy a poloskák. A patkány szintén a jó tűrőképességű, gyorsan szaporodó fajok sorába
tartozik. 

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 4/6
2022. 06. 05. 18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

Ürge-Vorsatz Diána
Fotó: Soós Lajos / MTI

Megállíthatóak ezek a folyamatok? 

„Az ENSZ legutóbbi jelentése arra mutatott rá, hogy sok változás ugyan visszafordíthatatlan, de a hatások legnagyobb részét még le lehet állítani, ezért fontos lenne, hogy lépjünk” – emelte ki a
szervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Hozzátette, sürget minket az idő a cselekvésre, ha ezeket a folyamatokat meg akarjuk fékezni, globális szinten el kell érnünk már 2025-
re a karbonkibocsátás tetőzését, amit onnantól 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteni. A megoldást az jelentené, ha 2050-re 0 százalék lenne a kibocsátás, azaz csak annyi karbon kerülne a
környezetbe, amennyit a Föld rendszerei képesek elnyelni. 

„A jelenlegi energiaválság is rávilágít arra, hogy a földgáz és a kőolaj felhasználását mielőbb ki kell váltani, a zöld infrastruktúra hosszú távon térülhet meg anyagilag, de a bolygónk megóvása számára
ez a mielőbb alkalmazandó alternatíva. A mezőgazdaság a kibocsátások ötödéért felelős, ennek csökkentésére itt a természetes ökorendszerek visszaállítása jelenthet megoldást, az erdők, szavannák,
füves területek, mocsarak és tőzeglápok. Ezzel még visszatérhetnek azok a kártevők irtásában nagy szerepet vállaló fajok, amelyek még nem haltak ki” – mondta el Ürge-Vorsatz Diána.

A szakértő szerint azt kellene megtanulnunk, hogy ne uraljuk a természetet, hanem próbáljunk meg vele együtt élni.

Korábban a bolygónkon élő gerincesek 1 százalékát tette ki az ember, ma pedig csupán 1 százalékuk él a természetben, kétharmaduk haszonállat, és egyharmaduk az ember. Gyakorlatilag pár faj uralja a
Földet, a jégmentes területek mindössze 16 százalékán hagytunk érintetlen természeti területeket, a többit olyan mértékben alakítottuk át, hogy csak 1-2 fajt tűrünk meg benne. Például legelőn csak füvet
és legelő állatot, kukoricatáblán kukoricát. A városokban pedig csak a házi kedvenceket tűrjük meg. Azt kellene elérni, hogy Földünk legalább 20 százalékán, de inkább 30-40 százalékán természetes
rendszerek legyenek. Az ökoszisztéma maga tudna védekezni a károkozók ellen, de ennek egyensúlyát eltorzítottuk, ezért nem tud normális módon működni

– fogalmazott az éghajlatváltozási szakértő.

Hozzáfűzte: a természet önmagában nem képes kompenzálni az ipari kibocsátások mértékét, ezért mielőbb át kell állni a szektoroknak a fenntartható termelésre. Az utóbbi időben egyre több vállalat
foglalkozik a környezetbarát módszerekre való áttéréssel. Az a pozitív tendencia is látható, hogy az elmúlt tíz évben csökkent a klímabarát technológiák által termelt energia ára, a víz- és
szélerőművek, a napelemek vagy épp az elektromos akkumulátorok révén nyert források a világ sok országában a fosszilis energiahordozóknál már olcsóbbak.

Mi magunk is tehetünk környezetünkért

Ürge-Vorsatz Diána szerint mikroszinten, mi magunk is tehetünk a klímaváltozás megfékezéséért és a természet védelméért.

„A mesterséges anyagok, vegyszerek helyett használjunk természetes alternatívákat, alufólia helyett mosható dobozokat, csomagolópapír helyett ajándéktasakot, és minél kevesebb műanyag
terméket vásároljunk. A műanyagszennyezés aránya 2020-ra már nagyobb volt, mint a biológiailag lebomló hulladékoké, mintegy 20 év alatt megháromszorozódott a mennyisége. A kommunális
hulladék szelektív gyűjtése mellett az újrahasznosítás elvét tartsuk szem előtt, és érdemes a légkondícionáló helyett redőnyt, zsalugáteres sötétítést, szellőztetést alkalmazni. A klímaberendezés
legjobb helyettesítője pedig az, ha az ablakunk elé fát ültetünk, árnyékol, és a levélfelületein keresztül a párologtatást is biztosítja. Ha az autó helyett a kerékpáros vagy gyalogos közlekedést
választjuk, nemcsak a környezetünkért, de az egészségünk megőrzéséért is sokat tehetünk” – tanácsolta a szakértő.

(Borítókép: China Photos / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.

Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is
fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 5/6
2022. 06. 05. 18:51 Index - Belföld - A környezetvédelem mára létkérdés lett

CSATLAKOZOM A FACEBOOKON TOVÁBB A ZÖLD CIKKEKRE

Ajánlom 71

Süti beállítások
© 1999-2022 Index.hu Zrt.

https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/ 6/6