Tartalmak 1. A középkori magyar műveltség a latin és a magyar kultúra szimbiózisa 2. Az

európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius
1. óra 3. Az európai és a magyar reneszánsz kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara,
Janus Pannonius 2. óra 4. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint
1. óra 5. Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint 2. óra 6. A
reformáció hatása a magyar művelődés alakulására 7. A manierizmus, a barokk, a rokokó mint
művészeti stílusok, korszakok 8. A kuruc kor történelmi körkép, népköltészet és műköltészet
találkozása a kuruc dalokban 9. Az európai és a magyar felvilágosodás közös és eltérő
sajátosságok 10. A magyar romantika az irodalomban és a festészetben 11. Életmódváltás a
századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése 1. óra 12. Életmódváltás a
századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése 2. óra 13. A magyar kultúra a két
világháború között 14. A kortárs magyar műveltség összetevői Kötelező könyvészet:
Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I V. kötet) Magyar Történelmi
Társulat, Szekszárd. Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. Akadémiai
Kiadó. Budapest. Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. Osiris, Budapest.
Magyar nyelv és irodalom in: Pannon Enciklopédia, Dunakanyar Kiadó, Bp Nemeskürty István
(1993): Mi magyarok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 4

5 Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. Minerva Könyvkiadó, Budapest.

Szerb Antal (1989): A világirodalom története, Magvető Kiadó Bp. 1. Kurzus: A középkori magyar
műveltség a latin és a magyar kultúra szimbiózisa Kulcsfogalmak: honfoglalás, országalapítás,
latin és magyar nyelvű írásbeliség, a kereszténység felvétele, királyi hatalom és kiváltságok
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61)
Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) Szeminárium: A Gesta Hungarorum, ill. a Szent István
Intelmei szövegrészletek megbeszélése 2 3.Kurzus Az európai és a magyar reneszánsz
kapcsolatai Mátyás király reneszánsz udvara, Janus Pannonius Kulcsfogalmak: újjászületés,
humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) Szeminárium: A Corvina ismertetése és Janus
Pannonius versrészletek 5

6 4-5. Kurzus Az irodalmi reneszánsz kibontakozása Magyarországon Balassi Bálint

Kulcsfogalmak: humanizmus és reneszánsz viszonya, a magyarnyelvűség diadala, számmisztika,
imitáció és eredetiség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László
(szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar
művelődés századai ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( )
Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) Szeminárium: Balassi
szövegek elemzése 6. Kurzus: A reformáció hatása a magyar művelődés alakulására
Kulcsfogalmak: dogmatikai háttér, nemzeti és vallási törekvések, anyanyelv és hitvédelem
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / 5-69) Szeminárium: a hitvitázó irodalomból vett
szemelvények megbeszélése 7. Kurzus: A manierizmus, a barokk, a rokokó mint művészeti
stílusok, korszakok Kulcsfogalmak: korszak és stíluskorszak, korszakhatárok, a heroikus barokk,
a hit és a ráció viszonya, francia és magyar irodalmi és más jellegű kapcsolatok Bibliográfia:
Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet.. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / ) Szeminárium: Pázmány Péter és Zrínyi szövegek
olvasása, a képzőművészti alkotások stílusjegyeinek megfigyelése 6
7 8. Kurzus: A kuruc kor történelmi körkép, népköltészet és műköltészet találkozása a kuruc
dalokban Kulcsfogalmak: történelmi események (Rákóczi) és költészet, népköltészet egymásra
találása, újfajta szóbeliség, kéziratos költészet Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi
magyarok. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődé9. Kurzus: Az európai és a magyar felvilágosodás közös és eltérő
sajátosságok Kulcsfogalmak: a felvilágosodás szó értelmezése, a feudalizmus szellemi háttere (l.
egyház, művészetek), szerepének, hatásának csökkentése, a ráció ereje, társadalmi mozgalmak
és nemzeti törekvések összekapcsolása Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( )
Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A
magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Szeminárium: Rousseau és Csokonai-szövegek
összevetése 10. Kurzus: A magyar romantika az irodalomban és a festészetben Kulcsfogalmak:
a romantika mint korstílus, stílusjellemzői, valóság és fantázia, exotikum, álom, az irodalmi és a
képzőművészeti, valamint a zenei romantika hasonló és eltérő jegyei Bibliográfia: Nemeskürty
István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (V. k. / ) Szeminárium: festmény-reprók szemlélése,
értelmezése, ill. romantikus zeneművek meghallgatása 7

8 Kurzus: Életmódváltás a századfordulón a művelődés új tartalmainak megjelenése

Kulcsfogalmak: tudományos-technikai forradalom, urbanizáció, a vidékiség háttérbe szorulása, új,
polgári közönség Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk.,
2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány
kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (V. k. / 74 98)
Szeminárium: a technika csodáinak hatásairól esszéírás 13. Kurzus: A magyar kultúra a két
világháború között Kulcsfogalmak: Trianon, új oktatáspolitika, a kisebbségi kultúrák helyzete
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( )
Szeminárium: a romániai magyar kultúra, irodalom, művészetek helyzete 14. Kurzus: A kortárs
magyar műveltség összetevői Kulcsfogalmak: a korszak, stíluskorszak fogalmak dilemmái, a
stílusok szinkretizmusa, a fogyasztói társadalom és a kultúra Bibliográfia: Nemeskürty István
(1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet.. ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Szeminárium: Az én kultúra-képem
értekezések felolvasása, megbeszélése 8

9 Felmérés módja: - Zárthelyi félévi vizsga 70% - szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív
részvétel / házi dolgozatok 30% minősítése, értékelése Értékelési szempontok: Zárthelyi félévi
vizsga írásbeli dolgozat, teszt-kérdések megoldása az ismeretek gazdagsága, a tájékozottság
mellett értékelendő a jelölt kreativitása Szemináriumi dolgozat, koreferátum, aktív részvétel/ házi
dolgozatok minősítése, értékelése : a hallgatók a megjelölt határidőre elkészítik a beküldésre
javasolt házi dolgozataikat. Szervezési részletek, kivételes esetek kezelése: Jelenlét (nappali
képzésben részt vevők), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a szemináriumi órákról való
hiányzás nem érheti el az óraszám 33 %-át a kurzusokon ez az arány 50 % Jelenlét
(távoktatásos hallgatók), vizsgára való jelentkezés feltételei : - a kontakt órákon való részvétel
Pótolási lehetőségek: a pótszesszióban újravizsgázhat, vagy a következő, megfelelő félévben
pótolja az elmaradásokat Vizsgán való csalások következményei, óvások megoldása : A vizsgai
csalás általában a vizsgáról való kizárást eredményezi. Az esetleges óvásokat írásbeli vizsgán -
az eredmények nyilvánosságra hozatalát követő napon oldjuk meg. Házi dolgozat TÁVOKTATÁS
A fejezetek végén (*-gal) megjelölt feladatok megoldásainak beküldése a kontakt órán rögzített
menetrend szerint. (három feladat: 1., 4., 6. fejezetek végén) 9

10 Választható/opcionális könyvészet: Benedek Marcell (1982): Irodalmi hármaskönyv, Kriterion,

Bukarest Balassa Iván Ortutay Gyula (1979): Magyar néprajz. Akadémiai K. Budapest. Dömötör
Tekla (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Budapest. Jagamas János (szerk 1974): Romániai
magyar népdalok.. Bukarest. Szabó Zoltán (1970): Kis magyar stílustörténet, Kriterion K.
Bukarest. Világirodalmi Enciklopédia, Akadémiai Kiadó, Bp

11 Bevezetés A tantárgy lehetséges és kialakított értelmezése Igen hangzatos és nagyot markoló

a mindössze egy féléves főiskolai tantárgy megnevezése. Ezért tartom szükségesnek, hogy a
jóval tágabb lehetséges értelmezések körét arra a jelentéskörre szűkítsem le, amelyet jelen
jegyzet, illetve az előadások átfoghatnak. Mint minden gazdag jelentéstartalmú és a köznyelvben
is jól ismert szakkifejezésnek, a művelődés szónak is bőséges és tarka a szakirodalma, attól
függően, hogy melyik tudományág vagy művészeti ág szemszögéből vizsgáljuk. Ezekből a
megközelítésekből közös halmazként emelhető ki a szellemi és anyagi javak létrehozása, illetve
az ezekkel való élés mint legfőbb jellemzők. Érintkezik velük, sőt néha helyettesíti is a kultúra,
illetve a civilizáció kifejezéseket. A művelődéstörténet fogalmába ily módon olyan tartalmak is
beletartozhatnak, mint a gazdasági jellemzők, az életvitel, a lakás és higiéniai viszonyok, a
foglalkozási ágak, a történelmi események okainak és folyamatának a vizsgálata, az egyes
korszakok tudományágainak és művészetének helyzete stb. Vagyis olyan magyarságtudományi
tanulmány, amelyhez messze nem elegendő az adott tér és idő. A korlátokkal számolva tehát és
didaktikai igényű rendszerességnek is eleget téve, elkülönített korszakoknak a jellemzését
végzem, amelyekben a vonatkozási pontoknak tekinthető történelmi események mellett kiemelt
szerepet kap az irodalmi műveltség-összetevő. Ez utóbbi, természetesen módon tág értelemben
értendő, amelybe nem csak a mai szépirodalmi elvárásoknak megfelelő művek tartoznak. Ha az
irodalmat sajátos nyelvhasználati módnak tekintjük, akkor érthetővé válik a tantárgyban az
irodalom kiemelt szerepe. A nyelv egyik igen fontos funkciója, hogy a kultúrát, a hagyományokat,
a műveltséget megfogalmazza, megőrizze és továbbadja. A továbbhagyományozásnak, a
művelődési tartalmak folytonosságának két technikai lehetőségével számolhatunk: az élőszóban
megőrzött, két-három nemzedéknyi időt átfogó szóbeliség, illetve az írott formában történő
megőrzés és továbbadás. A szóbeliség, eltérő változatai, illetve mulandósága miatt jórészt
alkalmatlan a történeti vizsgálatra. Az utóbbi évszázadot megelőző korok Művelődés = szellemi
és anyagi javak létrehozása történelmi események, irodalmi műveltség 11

12 szóbeliség -- írott irodalmi műveltség a magyar és az európai kultúra szóbeliségéről pedig

konkrét, közvetlen bizonyítékaink nincsenek. Elértünk tehát a leszűkített tartalomig, az írott
irodalmi műveltségig, amelynek összetevői közt a nem kimondottan irodalmi tárgyú témák is
megjelennek. A tantárgyi megnevezés másik összetevője, a magyar is csak látszólag egyértelmű,
még így, a szószerkezet jelentésszűkítő terében is. Az értelmezési kitérő azért indokolt, mert a
magyar nemzeti tudatban már a kezdetektől nem fedi egymást az állam, a nyelv, a nemzet
földrajzi dimenziója. A magyar művelődéstörténet értelmezésében a már említett nyelvi-kulturális
egység és azonosság a meghatározó és nem a politikai-földrajzi hovatartozás. Vizsgálódásaink
földrajzi tere túlnövi tehát a mai magyar állami határokat, illetve azokra a régiókra figyel, amelyek
egy-egy korszak művelődésében valamilyen okokból kiemelkedő szerepet kaptak. A korai,
Mátyás-korabeli reneszánsz vizsgálatában a budai királyi vár kisugárzása a meghatározó tárgy,
de alig egy évszázad múltán a magyar kultúra folytonosságának a biztosítását más tájak,
városok, mozgalmak veszik át. Végül a tárgy értelmezési körének folytonos elemeként arra kell
figyelnünk, hogy kultúránk az európai kultúra színes tartozéka. Annak bizonyítására, hogy ez a
nézőpont nem csupán a legújabb kor, az európai integráció kívánalmaként érvényesül, álljon itt
egy 1932-ből származó Németh László idézet: A legbelső kör a magyarság. Körülötte Európa és
a kis népek öve; benne a magyar hagyomány, alatta a magyar tájak. Mi ennek a történelmi és
földrajzi, helyesebben történelmi-földrajzi helynek a géniusza? Milyen a nép, amely e helyen áll?
Hogyan forgott a többi nép közt, mi a megkülönböztető természeti jegye, mi a magyar lényeg, a
magyar hivatás, s milyen magatartást követel azoktól, akik hordozzák? A Tanú 1 első számában
megjelent tanulmány gondolatai azért is fontosak számunkra, mert erőteljes az etikai töltetük. A
Magyar művelődéstörténet ebben a szemléletben nem csupán egy elméleti, objektív
tudományág, hanem olyan erkölcsi diszciplína, amelynek kiemelt szerep jut(hat) jövő nemzedéket
formáló tanító személyiségében. 1 NÉMETH L.,
13 1. Tanulási egység 1. A KEZDETEKRŐL A BIZONYOSSÁG HATÁRVIDÉKEIN Az
ősköltészet, a honfoglalás és a kora-középkor Kulcsszavak: ősköltészet, honfoglalás, őshaza,
Gesta Hungarorum, a magyar nép és nyelv eredete, a finnugor és a belső ázsiai eredet vitája
Mivel sem latin, sem magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek a honfoglalás előtti (ma
általánosan) pogánynak nevezett korszakból, a magyar elődeink viselt dolgairól, a feltételezett
őshazáról csak közvetett bizonyítékaink vannak, illetve olyan írásos kútfők, amelyek más népek,
kultúrák feljegyzései (arab és bizánci történetírók). őshaza 1.1. Források a történelmi hitelesség
és a fikció határán Az ősköltészet kezdetleges formái, a líra és az epika, főként rituális
szertartásokhoz igazodó, jelenléte bizonyosnak vehető (ráolvasások, munkadalok, regős
énekek). A hősi énekekről, a sok vitát kavaró magyar őseposz töredékeiről ugyancsak közvetve,
Anonymus: Gesta Hungarorumából kapunk jelzést. Az állam- és népmentő kereszténységgel
együtt a korabeli európai kultúrát hordozó latin nyelvet is átvettük. Az államalapító királyok hősi
tetteire és az új keresztény kultúrára méltán büszke névtelen jegyző, Anonymus érthető
idegenkedéssel, enyhe lenézéssel ír a parasztok hamis meséiről, csacsogó énekeiről, ugyanis ez
utóbbiak a kínosnak érzett pogány műveltség maradványainak tűntek. Az arab és bizánci
történetírók munkái mellett mégis ezek az elmarasztalt műfajtöredékek lesznek a Gesta
Hungarorum legjelentősebb forrásvidéke. Történelmi hitelessége éppen ezért több kérdésben
megkérdőjelezhető. De melyek voltak azok a legfontosabb események népünk őstörténetében,
amelyeket a mai történetírás jórészt bizonyítottnak tart? Az őshaza kifejezés, annak ellenére,
hogy igen gyakran használjuk, nem pontosítható egy olyan hely megjelöléseként, ahol a nép
kialakulása, az Anonymus: Gesta Hungarorum 13

14 etnogenézis végbement. Számításba jöhetnek olyan helyszínek, mint az Araltó vidéke, vagy
Nyugat-Szibéria, de legnagyobb valószínűség szerint az Ural középső térsége. A nyelvészeti,
településtörténeti, temetkezési és más tárgyi bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az
uráli népek konglomerátumából a magyar törzseket is magába foglaló finnugor népek kb. Kr. e. a
negyedik évezredben váltak ki, és a Volga és a Káma folyók összefolyásától északra és délre
telepedtek le. A külterjes természetes gazdálkodás és gyűjtögető életmód a jellemző. A közös
finnugor szavak jelentős hányada a halászat köréből származik, így következtethetünk a halászat
és a vadászat elterjedtségére is. Kr. e táján következett be az első gyökeres fordulat a finnugor
népek életében: a szervezett mezőgazdálkodásra, a földművelésre és az állattenyésztésre való
áttérés A magyar nép és nyelv kialakulásának lehetséges helyszínei A finnugor nyelv- és
néperedeztetés már a kezdetektől sok vitát váltott ki, és a vita néhány elvarratlan szála még
napjainkban is élénk tudományos és/vagy dilettáns nekihevülésnek a táptalaja. A nyelvészeti
alapozás meglehetősen hitelessé teszi a finnugor eredet elméletét, ugyanis a szabályos
hangmegfelelések (p f, k h) jól kimutathatók a mai finnugor nyelvek, ill. a magyar nyelv között.
Ugyanakkor néhány antropológiai megfigyelés, ill. a tárgyi kultúra jó néhány eleme (szerszámok,
díszek, öltözék, konyha,...) a belső ázsiai türk származás mellett tanúskodnak. Ugyanebbe az
irányba mutat a nagy Ázsia/Tibet-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor életműve is, aki bár nem talált
rokon népekre elutazásának szellemi indítékát neves németországi könyvtárakból szerezte,
amely kútfőkre aligha mondhatjuk, hogy érdekük lett volna egy dicsőséges eredetmítoszt
teremteni a magyarság számára. A mai, hivatalos történelemtudományi álláspont szerint nem
kizárt teljesen az ún. mezopotámiai hatás, de ezt a, már említett időszakra, Kr. e tájára teszi,
ugyanis a túlnépesedett, fejlett mezőgazdálkodással már régóta rendelkező sumérok észak felé
vándoroltak, és kapcsolatba kerültek a finnugor népekkel. Ez lehet a történeti háttere a magyar-
sumér rokonítási kísérletnek. Mintegy ötszáz évvel későbbre, Kr. e re tehető az ugor népek
különválása, illetve ezzel egy időben a magyar nép kiválása az ugor népek közül. Magna
Hungaria annak a vitatott területnek a neve, ahol az 14

15 önálló életet kezdő magyar nép kb. másfél évezredet élt. Valószínűsíthető helyként a Volga
középső folyásának vidéke lehetett, de nem kizárt az sem, hogy Nyugat-Szibériából csak a IV.
században, a hun támadás elől menekültek át Európába. Kr. u. 750 tájának magyar színtere
Levedia, azaz a Don és az Azovitenger közti terület, amelyhez a Hunor és Magor nevéhez fűződő
eredetmondánk kapcsolódik. A honfoglalást közvetlenül megelőző században az utolsó
állomáshely Etelköz, a Dnyeper és a Dnyeszter közti terület. Az V. VI. századi onogur (türk)
népekkel való érintkezés nagy hatással volt a magyar törzsi szerveződés kialakulására. Itt,
Etelközben köt szövetséget a hét magyar törzs, akikhez még három kabar törzs is csatlakozik.
Közös (kettős) fejedelmiség a jellemző: Levéd a főfejedelem, azaz a kende, míg Álmos a
másodfejedelem, a gyula. Magna Hungaria Levedia, Etelköz Álmos vezér megválasztása A
hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb
mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak
neveznek. És ez a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával... Ezért akkor a hét
fejedelmi személy... tanácsot tartott... s olyan földet foglaljon magának, amelyen laknia lehet.
Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó
hírből azt hallották, hogy az Atilla király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja
származott... Tehát a hét férfiú szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és parancsolóul
választotta magának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékig Álmost, Ügyek fiát, és azokat, akik az
ő nemzetségéből származnak, mivel Álmos vezér, Ügyek fia, továbbá azok, akik az ő
nemzetségéből származtak, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak.
Tudniillik az a hét fejedelmi személy nem dolgában előkelő, hadban hatalmas, hűségben
állhatatos férfiú volt. Akkor közakarattal Álmos vezérnek ezt mondták: "A mai naptól kezdve téged
vezérünkké és parancsolónkká választunk, s ahová a szerencséd visz, oda követünk téged."
Majd a fent említett férfiak mindegyike Álmos vezérért - pogány szokás szerint - saját vérét egy
edénybe csorgatta, s esküjét ezzel szentesítette. Álmos vezér megválasztása 15

16 (Részlet a Gesta Hungarorumból A honfoglalás utáni kalandozások eredete idáig nyomozható

vissza, ugyanis ezek a szövetkező törzsek eléggé messzi tájakra eljutottak hadjárataik során. A
894-ben Etelközbe betörő besenyők fenyegetései miatt a kendét és Álmost, a gyulát
lemondatták, és Kurszán, illetve Álmos fia, Árpád vették át a hatalmat. Árpád, bizánci biztatásra
895-ben hadjáratot indított a Kárpátmedencébe a tiszai bolgárok ellen. ) A Gesta Hungarorum
kezdőlapja Árpád fejedelem a felkínálkozó alkalmat egy törvényszerű honfoglalássá változtatta,
amelynek gyorsaságát csak növelte az Etelközben maradottakra támadó besenyők szorítása. A
Kárpát-medence morva és bolgár fejedelmeit fokozatosan kiszorítják, és 900-ra befejezettnek
tekinthető a honfoglalás. A mintegy félmilliónyi honfoglaló magyarság életének következő
korszaka a kalandozások kora. Amolyan zsoldoshadseregként szívesen vállalkoztak
zsákmányoló és adóztató hadjáratokra. Igen távoli vidékekig eljutottak: Bréma, Hispánia,
Franciaország, Svájc egyes erődítményeinek a szomorú sorsa bizonyítja a kalandozó magyarok
fokozott harci kedvét, nem ritkán kegyetlenségét. Két súlyos vereség, a 933-as évi merseburgi és
főként a 955-ös augsburgi vetett véget a kalandozásoknak. A nagypolitikai háttér sem lett
kedvező a későbbi hasonló akciók számára, ugyanis a két nagyhatalom, Bizánc és a Német-
Római császár szövetséget köt. Ebben a harapófogókalandozások kora 16

17 helyzetben méri fel igen jó érzékkel Géza fejedelem, hogy a magyarság egyetlen túlélési
esélye az lehet, ha áttér a kereszténységre, beilleszkedik az európai rendbe. Vaskezű térítő
munkáját fia, Vajk a későbbi Szent István király folytatja, és teljesíti ki. Az első ezredforduló óriási
fordulatot jelent a magyarság történetében. István hatalmi pozíciójának a megerősödését (és
egyúttal a magyarság Európa fele fordulását) a Koppány és a szövetséges nagyurak felett aratott
győzelem hozta meg. Egyház és államszervezőként tíz püspökséget szervez, és megalakítja az
esztergomi érsekséget. A feudális államszervezet alapegysége a vármegye lett. Ezzel
párhuzamos a királyi udvart eltartó királyi birtokok megléte. Szent István két törvénykönyve a
korabeli Kelet- és Észak-Európa legkorszerűbb jogrendjét alapozta meg. Géza fejedelem, Szent
István, Európa S iniciáléban István király Szent István életművének európai mértékű jelentőségét
a közelmúlt millenniumi rendezvényei méltó módon kiemelték. Fiának, a később ugyancsak
szentté avatott Imre hercegnek váratlan és tragikus korai halála, már-már a szétzüllést
eredményezte, ugyanis az utódlás trónvillongásokhoz vezetett. Egy eléggé zűrzavaros időszak
után, amelyben pogány lázadókra támaszkodó trónkövetelő éppúgy akadt, mint olyan, aki a
német-római császár segítségét kérte, majdnem 40 évvel Szent István halála után I. (Szent)
László, a lovagkirály kerül trónra ( ). Őt az uralkodásban Könyves Kálmán követte ( ). Igaz, méltó
követői az államalapító nagy királynak: Szent László a külső ellenségtől (kunok) fenyegetett
országot védte, és erősítette meg katonapolitikailag, Könyves Kálmán a sikeres hadvezetés
mellett a korszerűre átfogalmazott törvénykezés terén alkotott maradandót. Az erős,
központosított feudális állam fokozatosan tovább konszolidálódik, de a meghatározó jelentőségű
fordulat újból a századforduló vitézség és bölcsesség Szent László Könyves Kálmán 17

18 Az írásbeliség kezdete III. Béla Anonymus tájához kötődik, III. Béla uralkodásához ( ). A
Bizáncban nevelkedett, tanult herceget eleinte bizalmatlanság fogadta, de a fejlettebb bizánci
adminisztrációban járatos királynak sikerült rövid időn belül megnyernie a rendek támogatását.
Művelődéstörténeti jelentőségét elsősorban a kancellária intézményének létrehozása adja. Ez azt
jelentette, hogy a korábbi, főként szóbeli udvari ügyintézést az írásbeliség váltja fel. III. Béla
névtelen jegyzője Anonymus írja a legfontosabb középkori krónikánkat, a Gesta Hungarorumot. A
latin nyelvű krónika a jelzett fikcionalitása, elképzelt, költői szövegrészei mellett is a
legbecsesebb írott történeti forrásunk. A honfoglaló ősök kultúrájáról, mindennapjairól szóló tárgyi
történeti adatok a sírmellékletek, ékszerek, pénzek jól kiegészítik a nagy eseményekre figyelő
krónikát. Olyan leletek ezek, amelyek az évszázadok során nem pusztultak el fém szíjvégek,
lószerszámok, illetve a két nagy fontosságú ereklye az Attilavagy Nagy Károly-kard, amelyet
feltehetően magyar ötvös mester készített, illetve a nagyszentmiklósi kincs, a fejedelmi étkészlet.
Anonymus szobra Budapesten 18

19 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi a magyarázata annak, hogy a Gesta

Hungarorumban rögzített adatok történelmi hitelessége megkérdőjelezhető? 2. Melyek voltak
magyar őseink feltételezhető állomáshelyei a honfoglalást megelőző időkben? 3. Próbálja
bemutatni a korabeli történelmi események szerepét az Árpád vezette magyar honfoglalásban!
*4. Miért tekinthetjük igen aktuálisnak Géza fejedelem és főként Szent István tevékenységét?
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9 61)
Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) 19

20 2. Tanulási egység 2. A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG ELEMEI Kulcsszavak: pogány örökség,

bizánci kultúra, keresztény kultúrkör, az írásbeliség térhódítása, a magyarnyelvűség kezdetei,
szórvány- és szövegemlékek, krónikák, legendák A X. XII. századi magyar műveltséget három
kultúrkör változó arányú keveredése határozza meg: a még hellyel-közzel továbbélő pogány
örökség, a bizánci kultúra, illetve a nyugati, Róma-központú keresztény kultúrkör. a görög és latin
kultúra elemei Szórványemlékek A kultúra szellemi háttere Ez a sorrend azt is jelzi, hogy
legkorábbi pogány műveltség elemei fokozatosan háttérbe szorulnak (legalábbis nem épülnek be
a győzedelmeskedő írott kultúrába), ugyancsak jelképesnek tekinthető, hogy a magyar korona
alsó része bizánci ötvösök munkája görög felirattal, míg a felső rész (talán Rómában, talán
Magyarországon készült) latin feliratú. A címer és az országalma kettős keresztje, valamint
legkorábbi szórványemlékünk a Veszprém-völgyi apácák görög nyelvű adománylevele (1033)
mind arról tanúskodnak, hogy a kora-középkorban a bizánci görög kereszténység hatása igen
erős lehetett. A nyugati kereszténység térhódításának a kedvező irányt Szent István politikája
teremtette meg, majd ez a tendencia vált uralkodóvá. A nyugati egyházszervezésben vezető
szerepet vállaló bencések (a Benedek-rendi szerzetesek) lettek a magyar egyházszervezés
élenjárói. Egy-egy apátság, kolostor megalapításának a latin nyelvű oklevelei képezik a
magyarországi írásbeliség első emlékeit. Nevezetes ezek között az 1002-ből származó
Pannonhalmi adománylevél, amely még Szent Istvántól származik. Az első rímes változatú
alapítólevél a tihanyi bencések telepítéséről rendelkezik, ugyanakkor ez az oklevél a magyar
szórványemlékeink egyik értékes darabja (A Tihanyi Apátság Alapítólevele, 1055). Feltételezhető
szerzője, Miklós püspök az alapítólevél jegyzetapparátusában vall az írásos kultúra térnyeréséről:
amit az emberi nem fiai 20

21 törvényerejűnek határoznak el, azt az írók keze szüntelen gonddal bízza a betűk
emlékezetére. A szóbeliség szintjén működő szokásjog és -rend helyét fokozatosan az írott
rendelkezések, törvények váltják fel. Igen nagy a jelentősége ebben a folyamatban a már említett
két törvénykönyvnek, amelyeket Szt. István bölcs előrelátással le is másoltat. A korban divatos
ún. királytükrök sorában említésre méltó a fiához, Imre herceghez írt Intelmek, amely morális
tantételekbe foglalja az országvezetés tudományát is. A kora középkor nem magyar (olasz)
származású pap-mártírját, Szt. Gellért püspököt nemcsak a keresztény Magyarország szellemi
atyjaként tisztelhetjük, hiszen kiemelendő teológiaifilozófiai munkássága is. Mai tudásunk szerint
az Európa-szerte közismert megállapítás, mely szerint a filozófia a teológia szolgálólánya, tőle
származik; ugyanakkor, idegenként a mi Pannóniánkról ír. Janus Pannoniust előlegezi másik
híres mondata: Ha beszélt Germánia, ne hallgasson Pannonia. Szt. László és Könyves Kálmán
idején megerősödött keresztény magyar államban a viszonylagos béke és konszolidáció idején
jelenik meg latin nyelvű irodalmunk két legjelentősebb műfaja: a legenda és a történetírás (a
krónika). A példás szent életű emberek cselekedeteiről szóló legendákban természetesen ott
rejlett az a szándék, hogy ezáltal az ördögi magyarság arculatát image -ét megváltoztassák a
korabeli keresztény Európa népei előtt. A kalandozások kora ugyanis rossz emlékekkel terhelte
Nyugat-Európa népeit. A magyarokról általánosítva kialakított -- pogány, kegyetlen nép --
véleményt próbálták ezek a legendák mérsékelni. A legendaírók névtelen sorából azokról
emlékezünk meg, akik úttörő szerepben műfajt teremtettek vagy éppen egy nagy hatósugarú
gondolat megfogalmazói voltak. Mór, pécsi püspöktől származik az első fennmaradt legendánk
Andrásról és Benedekről alaptémái: ima, böjt, aszkézis, munka. A legenda 1064 körül íródott latin
nyelven. Abban az időben, amikor a legkeresztényibb István király akaratából Isten ismerete és
tisztelete Pannóniában még éppen csak kicsírázott, hallva a jó uralkodó híréről, sok kanonok és
szerzetes gyűlt hozzá mint atyjukhoz Köztük az egyik, név szerint Zoerárd, aki mint rózsa a
tövisek között, falusi egyszerűségben született és miután a Szentlélek ösztönzésétől az
írásbeliség térhódítása legendás történetírás 21

22 Szent István kis- és nagy legendája indítva a lengyelek földjéről ebbe a hazába jött az András
nevet megkapta, remete életre szánta el magát. (Nemeskürty I., 1985., 10.) Ez az első olyan írás
tehát, amely bizonyíthatóan magyar szerző tollából származik. Sajátos magyarság-ideológiánk
első jelentkezése egy Szent László korabeli ismeretlen bencés szerzetes nevéhez kapcsolódik,
aki között megírta Szt. István első nagy legendáját. A honfoglaló magyarság tetteinek, a
kalandozásoknak a legitimizálására kidolgozott elmélete szerint a pogány magyarokat Isten
büntetésként küldte a kereszténységében megromlott Pannóniára, illetve Európára. Ugyancsak
nála bukkan fel egy máig nyúló gondolat, a Magyarország Mária országa jelszó, amelynek
hátterében a pápától való viszonylagos függetlenség megteremtése húzódik. A később írt kis
legenda Szt. Istvánról, amely vélhetően Könyves Kálmán idején keletkezett, némileg árnyalja a
nagy legenda Szt. István-képét, ugyanis ebben egy erőskezű, ugyanakkor művelt uralkodóként
láttatja a nagy királyt. Ebben a portréban nem nehéz felismernünk a korabeli uralkodó, Kálmán
vonásait. Ugyancsak Kálmán rendelésére készül el a harmadik Szt. Istvánlegenda, amelynek
kiemelendő epizódja a pápai koronaküldés. Hartvik, a legenda szerzője úgy érvényteleníti az
írásban a pápai jogformálást a magyar királyságra, hogy Szt. István csak a pápa által, de Isten
rendeléséből kapja a koronát, így egyenesen Krisztus apostolának tekinthető, tehát akár a pápát
is megelőzheti méltóságban. A korabeli szentekről szerzett legendák közül kiemelt szerepű a
Szent Imre hercegről írott legenda (feltehetően a XI. XII. század fordulóján keletkezett). Az Isten
előtt kedves, szent életű herceg közbenjárására egy fölöttébb bűnös életű német férfi, egy
bizonyos Konrád nevű, bűnbocsánatot nyer. Az önmegtartóztató, szüzességet fogadó herceg
példakép-értékű lehetett a hazai papság számára, akik közül sokaknak feleségük, gyermekeik
voltak. A Gellértről és Szt. Lászlóról szóló legendák ugyancsak hasonló módon, jól átgondolt
retorikai fogásokkal igyekeztek tárgyukat elfogadhatóan, meggyőzően előadni. A történeti
munkák, a gesták, a krónikák legelső fennmaradt értékes darabja a már említett Gesta
Hungarorum, a III. Béla korabeli névtelen jegyző munkája. A nyugat-európai regényes gesták
előadásmódját

störténet. (IV. k. / ) Szeminárium: kuruc énekek tanulása 9. Kurzus: Az szépirodalomként

olvasható, mint hiteles történeti dokumentumként. Bár tiltakozik a parasztok csácsogó énekeinek
a hamis meséi ellen, mégis felhasználja ezeket, és megörökíti az eredetmondát és jó néhány
nevezetes mondai eseményt. Az ő nevéhez fűződik a hun-magyar rokonság első
gondolatfelvetése is. Kézai Simon, Kun László udvari papja 1283 körül úgy folytatja Anonymus
Gestáját, hogy hosszú időkre meghatározó hatású történelmipolitikai koncepciót dolgoz ki.
Tovább erősíti a hun-magyar rokonság-elméletet, illetve logikusan, ésszerűen igazolja az
uralkodó, a nemesek, illetve a nemtelenek megjelenését. Az Isten akaratából fegyvert fogó és
hazát szerző-megtartó nemes ősök leszármazottai a korabeli nemesség tagjai, illetve a harcot
nem vállaló gyávák leszármazottjai a nemtelenek, a köznép, a pórnép. Az olasz származású
Rogerius mester Carmen miserabile (Siralmas ének) című ritmikus prózája a nagy tatárdúlás
idejét idézi fel. hun-magyar rokonság 2.2. A középkori tárgyi kultúra emlékei A szellemi kultúra
jelzett alkotásaival egy időben létrehozott tárgyi kultúra korabeli alkotásai is jelentősek. Egyik
nagy esemény, hogy újjáépül a pécsi székesegyház, amelyet XIII. század elején fejeztek be, és
amelynek olaszos stílusú kőfaragványai, freskói országosan hatottak a korabeli építészetre,
képzőművészetre. III. Béla idején épült az esztergomi háromhajós, pilléres bazilika, illetve az új
királyi palota. A kora-gótika elemei innen sugároztak szét országszerte. Az Esztergomi Bazilika
23

24 A klasszikus francia gótika stílusjegyeit viseli a ciszterciták által építtetett bélapátfalvi apátsági
templom. Mind az irodalomban, mind a különböző művészeti ágakban, sőt a mindennapi életben
is megfigyelhető az, amit Klaniczay Tibor a középkor internacionalizmusának nevez. A középkori
kultúra egyetemességét az is elősegítette, hogy valamennyi országban nagyjából azonos
szabályok, technikai eljárások voltak érvényben, művészet és kézműipar, irodalom és tudomány
vagy írásbeliség határai teljesen összemosódtak. A művész nem is különült el a mesterembertől
A művészet középkori latin neve, az ars egyúttal a mesterséget, sőt a tudományt is jelölte.
(Nemeskürty I. i. m. 38.) Ebben az univerzális jellegű latin kultúrában kezd kicsírázni a magyar
nyelvű irodalom. A liturgikus szövegek jó része feltehetően magyar nyelven hangzott el az
alsópapság körében, akik közt sok volt az analfabéta. Az írásos magyar kultúra megjelenése az
oklevelekhez kapcsolódik, illetve ahhoz a két szövegemlékhez, amelyek közül a Halotti Beszéd
bizonyíthatóan egy szóban elhangzó szertartásszöveg rögzítése az Ómagyar Mária-siralom
pedig, az első magyar vers, egy Planctus-sequentia magyar változataként, jóval 1300 előtt
keletkezhetett, az a dátum ugyanis a Löveni kódexbe történő bemásolás ideje. 24

25 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért tekinthetjük sajátosnak a kora-középkori magyar

kultúrát? 2. Hogyan keverednek a valószerűség és a fikció elemei a latin nyelvű történetírásban?
3. Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben visszaköszön a koraközépkori krónikákban
megfogalmazott hun-magyar rokonság gondolata! 4. Milyen bizonyítékokat ismer a Szent László-
kultusz székelyföldi jelenlétét erősítendő? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan
történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia
Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyarművelődés századai. (9 61) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) 25

26 3. Tanulási egység 3. A késő középkor jellemzése Kulcsszavak: Anjouk, továbbélő szellemi
örökség hun-magyar rokonítás, városi polgárság, falfestészet, miniatűrfestészet, ötvösművészet,
erődtemplomok, hazai építészeti műemlékek Az Árpád-ház kihalása, az Anjouk kora
Margitlegenda Assisi Szt. Ferenc legendája Kálti Márk Képes Krónikája 3.1. Dinasztia-váltás A
XIV. század az Árpád-házi királyokat felváltó Anjouk kora ( ). Jellemzője ennek a kornak, hogy
bár a latin írásbeliség egyre inkább általánossá válik, megjelenik az első magyar egyetem (Pécs,
1367), ugyanakkor ebből a korból származnak első magyar nyelvű legendáink, könyvünk mégis
nem annyira az írott kultúra a jelentős ebben a korban, hanem inkább az építőművészet és a
képzőművészet. A korban divatos lovagi költészet magyar megfelelőiről csak közvetett adataink
vannak (lásd magyar Trója-regény vagy Nagy Sándor-regény). A lovagi históriás ének meglétét
bizonyítja a Toldi mondai anyaga, amelyre Ilosvai támaszkodik. A vallásos jellegű irodalomra
jellemző egyrészt a kolduló rendek által képviselt misztika, illetve a laikus mozgalom a
beginizmus. A Nyulak-szigeti kolostor lakójának, Béla király lányának, Margitnak a misztikus-
aszkétikus életét leíró Margit-legenda a latinul nem tudó Domonkos-rendi apácák számára
készült. Assisi Szt. Ferenc legendája az első magyar nyelvű könyvként is ismert írás. A gesták
fonalát a ferencesek viszik tovább. Nagy Lajos ( ) uralkodása idején keletkezett Kálti Márk Képes
Krónikája, amely megtartja a hun-magyar rokonság hagyományát A késő-középkor
építőművészete, képzőművészete A művészetek, az építő- és képzőművészet a XIV. század
végén ugrásszerű fejlődésnek indulnak, és sajátos magyar arculatuk kezd lenni. A vezető
szerepet fokozatosan Buda és Dunántúl veszi át, de a felföldi 26

27 bányavárosok és az erdélyi fiatal szász települések is alakítják jellemző profiljukat. A

várépítészetben, a mennyiségi gyarapodás mellett új jelenség, hogy megjelenik a nagyobb
kényelmet kínáló palotaszerű építmény. A diósgyőri vár jó példája a tájba illeszkedő, a hadászati
szempontokat az esztétikainak alárendelő építészetnek. A visegrádi és a budai várpalota
felújításakor szintén ezt a szempontot érvényesítik. Kialakult a jellegzetes városi polgárház-típus,
amelynek jellegzetessége, hogy a nagyszoba a masszív, erőteljes kapu fölé

az emeletre került. A templomépítkezések ugyancsak új lendületet kapnak. A pozsonyi, a soproni

templomok a legkorábbi, máig fennmaradt gótikus épületek, de ugyancsak a XIV. század végéről
származik az erdélyi szászsebesi csarnoktemplom, amelynek építészeti megoldásait nem sokkal
később a kolozsvári Szt. Mihály-templom veszi át. biztonság és kényelem a lakásépítészetben a
késő gótika emlékei templomok, szobrok Sárkányölő Szent György A bronzszobrászat a
kolozsvári György és Márton testvérek alkotásai révén Európa élvonalába került. A máig
fennmaradt Szt. György szobor eredetije Prágában vant, másolata a kolozsvári Farkas utcai
templom előtti téren látható. A nagy, szent királyokról készített szobrokat, sajnos, a történelem 27

28 falkép- és miniatűrfestészet Óbuda egyetem Budavári palota Városi plébániatemplomok,

erődítmények nem kímélte, ma csak közvetve tudunk a Szt. István, Szt. László, illetve Szt. Imre
szobrokról. A falkép- és miniatűrfestészet ugyancsak virágkorát éli. A kor neves olasz falfestői
dolgoznak az esztergomi királyi várpalota díszítésén, de az olasz trecento festészetének az
általános elterjedtségéről, hatásáról tanúskodnak a kevésbé jelentékeny épületek, templomok
freskói, pl. az erdélyi Magyarfenes és Almáskerék templomfreskói. A falfestmény-témák közül
egyik legelterjedtebb a Szt. László legendája. Az egész korabeli magyar nyelvterületen ismert
lehetett a történet, hiszen olyan egymástól távoli helységek templomfalaink tűnik fel a téma, mint:
Bögöz és Rimabánya, Székelyderzs és Kakaslomnic, Gelence és Szepesmindszent. Az
ötvösművészet szintén olasz mintákat honosít meg, így a sodronyzománc fokozatosan nemzeti
technikává alakult. Az Anjouk közel egy évszázados uralma alatt főként az itáliai kultúra elemeit
igyekeztek érvényesíteni, ezzel szemben a hatalomra kerülő Zsigmond király a francia-burgundi
lovagvilág ízlését hozta ( ). Folytatódik az a tendencia, amely az Anjouk korára jellemző volt,
hogy ti. az irodalmi műveltség, a szépirodalmi fejlődése helyett az ún. reprezentációs és vallási
célzatú művészeti ágak fejlődtek. Az Óbudán először 1395-ben majd 1410-ben alapított egyetem
kérész-életűnek bizonyult, igen korlátozott számú az értelmiség. Nevezetes, építőművészeti
szempontból a Budavári palota átalakítása, bővítése. Főként francia és német mesterekkel
végezteti Zsigmond a munkát. Erődrendszert és palota-együttest építtet. Az elegáns, díszes
Frispalotát a korabeli utazók Európa legszebb épületeivel említették egy helyen (a török háborúk
idején felrobbant, megsemmisült). Ugyancsak Zsigmond nevéhez fűződik az 1405-ben kiadott
rendelet, mely szerint a várakat, erődítményeket, templomokat fallal kell körülvenni. Általános
gyakorlattá válik a városok körüli falépítés is. Székelyföldön ekkor alakítják ki az erődtemplom
épületegyütteseket, amelyek nemcsak kultikus, hanem hadászati célokat is szolgáltak. A
polgárság gazdasági erejét bizonyítják a mind nagyobb számban felépülő városi plábánia-
templomok. A kassai Szt. Erzsébet-templom építészeti megoldásai (XIV. sz vége XV. század 28

29 eleje) fellelhetők az 1400-as évek első felében befejezett kolozsvári Szt. Mihály-templomban,
illetve a brassói Fekete-templom építészeti megoldásaiban. A luxustárgyak közül említésre méltó
az az ötvösművészeti remek, mely Suky Benedek, erdélyi nemes tulajdonában volt (1440 körül
készült). A keresztelőmedencék, a címerek egyre gyarapodó száma mind-mind a fokozódó jólét,
a polgáriasodó életforma eredményei. A Suki-kehely ( (2009. febr. 12.) 29
30 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mivel magyarázza az ún. városi kultúra térhódítását?
(építészet, képzőművészet, ötvösművészet) 2. A jegyzetben szereplő késő-középkori építészeti
emlékeken kívül nevezzen meg legalább még öt hasonlóan jelentős alkotást! 3. Mi lehetett a
Margit-legenda, ill. a Ferenc legenda korabeli népszerűségének az oka? 4. Milyen jelenetek
azonosíthatók a bögözi és a székelyderzsi templom falfreskóin? 5. Ismer-e a szűkebb
környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból
származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk.,
2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés
századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky
Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / ) 30

31 4. Tanulási egység 4. A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI

Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz
művészet vallásos és világi elemei Mátyás király trónra lépése (1458.) és a Mohácsi vész (1526.)
közötti háromnegyed évszázad méltán tekinthető mind a kései középkor, mind a korai
reneszánsz korának. A középkori hagyományokat folytató magyar nyelvű kódexirodalom
felvirágzásának kora, ugyanakkor a neoplatonikushumanista eszméket hirdető Ianus Pannonius
latin nyelvű költészete kibontakozásának az ideje. Egyrészt most épülnek a késő gótika
legnagyszerűbb épületei, másrészt egyre inkább hódít az új reneszánsz ízlés. A gregorián zene
széleskörű elterjedésének ez az időszak kedvez, elkészül a legátfogóbb zenei gyűjtemény a
Bakócz-graduál, ugyanakkor az új királynő, Beatrix szívesen hallgatja a burgundi kora-
reneszánsz zenét. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik korszak életszemlélete, eszmeisége az
erőteljesebb. a politika és a szellem nagyjai 4.1. Késő középkor vagy kora reneszánsz? A kor
legjelentősebb prédikációs kötetének a Stellarium-nak a szerzője a kolduló ferences
szerzetesrendhez tartozó Temesvári Pelbárt, aki értetlenül figyelte, sőt elítélte az udvar buja,
reneszánsz erkölcsét, ugyanakkor az ókori poétákat ugyancsak erkölcstelennek tartotta. Szociális
érzékenysége, az együgyű nép számára is érthető és hasznos prédikációi révén akár a
reformáció előhírnökének is tekinthető. Thuróczy János: Chronica Hungarorum című munkája
(1488) szintetizálta az eddig megjelent történeti munkákat, illetve kiegészítette a Zsigmond- és a
Hunyadi-kor adataival. A mind nagyobb befolyással bíró Itália elszívó hatása (ugyanakkor
megtermékenyítő hatása) a Délvidéken érződött leginkább. A földrajzi közelség is lehetett az oka,
hogy az itáliai, főként padovai egyetemekre legtöbben Zágráb környékéről mennek. Vitéz János
is ennek a tájnak a 31

32 szülötte, akinek politikai, irodalmi jelentőségénél jóval nagyobb súlyú az irodalom- és

tudományszervező tevékenysége. Könyvtárat alapít; ismerőseit, rokonait Itáliába küldi tanulni (l.
Ianus Pannonius, az unokaöcs), egyetemet alapít Pozsonyban. Ianus Pannonius ( ) 4.2. Ianus
Pannonius Kora humanista, latin nyelvű irodalmának legjelesebb magyar képviselője,
kamaszként már Itáliában tanul, ahol tökéletesen elsajátítja a klasszikus latin és görög nyelveket.
Már diákkorában felfigyelnek csípős, nem ritkán pajzán epigrammáira. Szilviáról Azt mondod,
gyereked van tőlem, s jársz a nyakamra. Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te
dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás!
( janus+pannonius Ianus, ) Mátyás követeként 1465-ben újból Itáliába megy, ahol megismerkedik
személyesen is Marsilio Ficino-val, a neoplatonizmus legjelesebb alakjával. A sors tragikus
fintora, hogy visszatérve hazájába, Ianus Pannonius megismertette ugyan itthon is az új tanokat,
de az udvar megpezsdülő életének nem sokáig örülhetett. A Mátyás elleni összeesküvés
leleplezett tagjaként menekülnie kellett, s útközben meghalt. 32

33 Az ifjúkori élcelődő elmés epigrammák mellett jelentősek dicsőítő költeményei és elégiái. A
legmaradandóbbat ez utóbbi műfajban alkotta. Akár az ismerős tájtól, várostól, könyvtártól kell
búcsút vennie (Búcsú Váradtól), akár a betegség nyűgéről, fájdalmáról ír (Mikor beteg volt a
táborban), vagy éppen édesanyja elvesztése miatt sír minduntalan kiütközik a reneszánsz ember
neoplatonista értékszemlélete. A jó hőforrások, a fagyban is szépnek láttatott természeti táj
annak az embernek a szemléletét tükrözik, aki a természetetAz ifjúkori élcelődő elmés
epigrammák mellett jelentősek dicsőítő költeményei és elégiái. A legmaradandóbbat ez utóbbi
műfajban alkotta. Akár az ismerős tájtól, várostól, könyvtártól kell búcsút vennie (Búcsú Váradtól),
akár a betegség nyűgéről, fájdalmáról ír (Mikor beteg volt a táborban), vagy éppen édesanyja
elvesztése miatt sír minduntalan kiütközik a reneszánsz ember neoplatonista értékszemlélete. A
jó hőforrások, a fagyban is szépnek láttatott természeti táj annak az embernek a szemléletét
tükrözik, aki a természetet és benne az embert Isten csodálatos szépségű teremtett világaként
látja. Az isteni szépség tükröződik vissza az emberekről, és ugyanilyen szép az a természeti
környezet is, amelyben élnie adatott állítja Marsilio Ficino. A tanítványnak, Ianusnak ezért oly
szomorú a halál. Betegséggel, halálfélelemmel viaskodó lelke nehezen tud megbékélni az
elmúlás, a halál gondolatával, hiszen a halál az isteni-emberi szépségtől való elszakítottságot
jelenti. A nyugati kultúra tragikus szerelmét képviselte állítja róla Babits Mihály. Szerb Antal
kisugárzó szimbólumot lát benne: Ez a felnőttség nélküli, idő előtti érettség az egész magyar
humanizmus szimbóluma lehetne. Galeotto Marzio és Antonio Bonfini, mindketten Mátyás
udvarának olasz humanistái. Galeotto Ianus Pannonius barátjaként érkezik Ferraraból. Filozófiai
jellegű írásai mellett feljegyzi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásait. Bonfininak Mátyásról
írott történelmi munkája jelentős. isteni szépség a földi élet mint siralomvölgy 4.3. A latin nyelvű
kultúra konkurrenciája, a magyarnyelvűség Az udvar korszerű reneszánsz szellemiségű
irodalmával párhuzamosan vidéken, a kolostorokban a hagyományos vallásos irodalom
középkori szellemisége él tovább azzal a lényeges különbséggel, hogy mind szélesebb körben
terjed a magyarnyelvűség. Közvetve (Szalkai Balázs krónikájából) tudunk arról, hogy Bálint és
Tamás papok nemcsak áttelepedtek híveikkel Moldvába, hanem a Bibliát is lefordították magyar
nyelvre. A Huszita Biblia néven ismert kézirat (1440 tájáról) nem maradt fenn, részletei viszont
felfedezhetők a korabeli, illetve valamivel későbbi kódexekben (Müncheni kódex, 1466; Apor
kódex, 1500). A kevésbé jelentős, nem nagy gonddal megszerkesztett fordítások, elmélkedések
közül kiemelkedik a Karthausi Névtelen által írt magyar nyelvű értekezés, amelyet az Érdy-kódex
tartalmazza. A latin nyelvű előszóban humanista, latin nyelvű kultúra + magyar kezdemények 33

34 fordítások és eredeti magyar alkotások majdnem írói programnak megfelelő módon ajánlja
művét, illetve értekezik. A beszéd- és legendagyűjteményt akár az első magyar nyelvű
szépprózai gyűjteménynek is tarthatjuk. A latin és magyar változatban egyaránt fennmaradt Szt.
László ének, bár szövege Mátyás korában keletkezhetett, az 1500-as évek elején kerül be a
Peer-kódexbe, majd innen a Gyöngyösikódexbe. Az ének átmenetnek tekinthető a vallásos és
világi művek között. A nagy király keresztényi vonásai mellett legalább ilyen fajsúlyúak a világi
erényei. A két eszmeiség keveredése mellett az a külön érdekessége a műnek, hogy a latin vers
magyaros verstechnikája alapján joggal következtethetünk a magyarból latinra történő fordításra.
Vásárhelyi András Szűz Máriáról írt Cantilenája (1508) tematikáját tekintve, néhol kilép a vallás
zárt rendszeréből, aktuálpolitikai színezetet ad a műnek: Halottaknak megszabadejtója
Törököknek megnyomorojtója Kerályoknak jó tanácsadója magyaroknak megoltalmazója A
latinból fordított vallásos tárgyú költészet mellett jelentkezik a világi tárgyú, eredetileg már
magyarul íródott vers is. Ennek első jelentős darabja az 1476-ból való Szabács viadala. Ezt a
Mátyás-korabeli várostrom-leírást a később felvirágzó históriás énekköltészet szerves
előzményeként tarthatjuk számon. Apáti Ferenc Cantilenája (Feddő ének) főként a kor nemi
szabadosságait ítéli el. Az erotikus, vélhetően obszcén elemeket is hordozó költészetről csak
közvetve tudunk, mint olyanról, amitől Temesvári Pelbárt is óva intette a híveket. A vallásos
himnuszok virág-metaforáinak profanizálódása révén születtek meg a virágénekek, a szerelmi
költészet sajátos kora-reneszánszkori változata. Hess András, budai nyomdász már 1473-ban
nyomdát működtet, mindazonáltal még igen távoli időnek tűnik az a kor, amelyben a könyvigény
tömegméretű legyen. A vékony értelmiségi réteg ilyen irányú igényét kielégítették a könyvárusok,
akik külföldről hoztak be könyveket. 34

35 Mátyás, akárcsak elődei a budai várpalota építését, szépítését fő feladatának tekintette. A

megnövekedett kényelem- és pompaigényt szolgálták a finom faragású vörös-márvány ajtó- és
ablakkeretek, a díszes padlócsempék, a figurális díszítésű kályhák. Visegrádot, a hajdani királyi
székhelyet sem hanyagolja el ban a pápai követ földi paradicsomnak nevezi a királyi és királynői
palotaszárnyak, a közbeékelt kápolna, a függőkert, a díszlépcsők által nyújtott elbűvölő látványt.
Hazai vonatkozásban említésre méltó, hogy a kolozsváriak ferences templomát (ma a Farkas
utcai Református templom) ugyanaz a János barát építteti fel, aki a visegrádi királyi építőműhely
vezetője volt. A királyi építkezések mintájára fellendül a vidéki templom- és udvarházépítészet is.
Ebben az időben készül el a szebeni és pozsonyi városháza épülete. Mátyás halála után, a
Jagello-korban még egy ideig tart az építkezés lendülete. Az 1500-as évek első két évtizedében
elkészült esztergomi Bakóczkápolnát mind a magyar, mind az egyetemes építészet történetében
különleges hely illeti meg, ugyanis a centrális alaprajzú, kupolás kápolnatípust Brunelleschi
alkotta meg, és Itálián kívül ez az első alkalmazása. A korszak egy komplex művészeti
remeknek, a szárnyas oltárnak valóságos fénykora. A faszobrok és táblaképek harmonikus
kompozícióba ille A műfajban legjelentősebb a kassai Szt. Erzsébet-dóm főoltára ( )
Negyvennyolc táblaképe, finomfaragású szobrai révén méltán tekinthető a késő középkor (korai
reneszánsz) legnagyobb hatású, esztétikailag igen értékes oltárkompozíciójának. Csíksomlyói
Madonna A székelyföldi táblaképfestészet főként a Csíki-medencében hagyott máig fennmaradt
remekműveket: Csíksomlyói Madonna, és a csíkmenasági oltárkép. A bronzszobrászat
virágzásáról csak írásos emlékek tanúskodnak, szinte kivétel nélkül elpusztultak a török
hódoltság idején. 36

37 A korszak művelődéstörténeti körképéből nem hiányozhatnak a könyvtárak. Már Vitéz

Jánosnak és Ianus Pannoniusnak számottevő humanista könyvtára volt, Mátyás Corvinája pedig
Európa-szerte párját ritkította. Kódexmásolókat, könyvfestőket először Firenzéből hozatott, aztán
Budán is kialakulnak ilyen műhelyek. A korszak zenei kultúrájában áttörést jelentett a
többszólamú éneklés megjelenése, terjedése, illetve a hangszeres zene, valamint az anyanyelvi
éneklés szokása. Trombitások, kürtösök, dobosok mind nagyobb számban vannak jelen minden
jelesebb ünnepségen. Már a XIV. század elejéről vannak adataink cigány zenészekről. A
pálosok, ferencesek közül kerültek ki a korszak neves orgonistái, akik egyben orgonakészítő
mesterek is voltak. A zene még őriz valamit ősi jeladó funkciójából (lásd harci kürtök, ceremónia-
mozzanatok jelzése), de egyre erőteljesebben érződik a szórakoztató, mulattató jellege. 37

szkednek. Világi és kultikus építészet 35 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Hogyan

értelmezi a humanista kifejezést? *2. Miért válhatott a szerelem, az emberi test szépsége és a
természet nagyszerűsége a művészi alkotások központi témájává? értelmezze a neoplatonista
tanítást! 3. Ianus Pannonius gyakran ír a halálról, a betegségről (l. saját betegségéről, ill. az
édesanyja fájdalmas elvesztéséről), mégis teljesen újszerű, a középkori ember halál-felfogásától
eltérően ír. Mi ennek a magyarázata? 4. Honnan ered a Huszita Biblia huszita elnevezése?
Milyen irányba mutat ez a jelentős kezdemény? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi
magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.
(1985) : A magyar művelődés századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány
kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) 38

39 5. Tanulási egység 5. A reneszánsz és a reformáció Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus,

a reneszánsz művészet vallásos és világi elemei, reformáció és magyarnyelvűség, hitvitázó
irodalom, bibliafordítások, az énekköltészet műfajai, a felekezeti iskolarendszer kiépülése Az
európai művelődéstörténetben világosan különválasztható stílusok, korszakok egymás mellett
szerepeltetésének az oka az a fáziskésés, amely Mátyás halálával kezdődően a magyar és
európai kultúra viszonyában állandósult. A késő-középkor korai reneszánsz már jelzett
összefonódása a XVI. XVII. század stílus- és eszmetörténeti szinkretizmusához vezet, azaz nem
ritkán figyelhetők meg azonos időben egymásnak ellentmondó jelenségek, stílusok Stílusok
egyidejűsége, szimultaneizmus a magyar művelődés történetében A XVI. század első felének
jellemző vonása, hogy szellemi arculatát még azok a humanista tudósok határozzák meg, akik
felül tudtak emelkedni a vallási és nemzeti különbségeken. A latin nyelvű műveltség mind
fokozottabb térnyerését figyelhetjük meg, jelentősebb szépirodalmi életmű, kimagasló alkotás
nem jön létre. A kor szellemi életének legfontosabb műfaja a történetírás lesz. Máig ható
érvénnyel Mátyás korát mint fénykort mutatják be, különféle elméletekkel próbálva magyarázni
Mohácsot, majd az ország elvesztését. Újszerű a protestáns mozgalom teoretikusaitól átvett
történelemszemlélet, amely a történelem folyamatát úgy értelmezi, mint Isten jutalmazó és
büntető megnyilvánulásainak a váltakozását. A korszak kiemelkedő történetírói Oláh Miklós ( ),
Szamosközy István ( ), Forgách Ferenc ( ). Ez utóbbi szerző Commentariusában makacsul
kutatja az okokat, amelyek az ország romlásához vezettek. Oknyomozó történetírás 39

40 A magyarnyelvűség elterjedésének háttere Forgách katolikus főúri mivoltát szinte

megtagadva, a protestáns prédikátorok hevességével támadja saját osztálya bűnösségét,
erkölcsi züllését. A kivezető utat az egyes emberek jellembeli megszilárdulásában látja. Tőle
származik az a hiteles leírás, amelyből Szigetvár ostromáról Zrínyi Miklós, a költő az eposzitémát
merítette. A másik nagyhatású és terjedelmében is lenyűgöző munka Istvánffy Miklós: A
magyarok története XXXIV könyvben. Mátyás halálától 1606-ig tekinti át a magyar történelmet. A
történelmi munkákat latin nyelven írták. A XVI. század az anyanyelvű kultúra szempontjából azért
jelent vízválasztót, mert bár nem ekkor jelenik meg az anyanyelvű írásbeliség ebben a
században lesz tudatos programmá a magyar nyelven írás. Két egymással szoros kapcsolatban
levő eszmeiség befolyásolta ezt a folyamatot: az egyik az erazmista-humanista magatartás,
amely kiegészült egy Mátyás kora óta egyre erősödő patrióta érzülettel, a másik nagyhatású
tényező a reformáció programja, térhódítása. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének
minél teljesebb megismerése céljával hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő
bibliafordításokat. Ehhez a humanista-filológiai törekvéshez szervesen kapcsolódik a reformáció
Sola Scriptura-elve, amely arra ösztönözte, az új vallás híveit, hogy Egyedül a Szentírás elve
szerint éljenek. Ennek az érvényesítése szükségszerűvé tette a nemzeti nyelvű Bibliát Az első
bibliafordítási kísérletek Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításai : Komjáti
Benedek Szent Pál leveleit 1533-ban Krakkóban jelenteti meg. Pesti Mizsér Gábor
evangéliumfordításai jóval sikerültebbek. Latin nyelven írt előszavában az erazmusi programot és
a reformáció célkitűzéseit szintetizálja: Jó volna, ha a földműves az eke mellett, a takács a
fonalvető ritmusára a Szentírásból énekelne, az útonjáró a Biblia olvasásával űzné el az unalmát.
Ebből lenne a keresztények minden beszélgetése, mert szinte olyanok vagyunk, amilyen a
mindennapi csevegésünk. (Bécs, 1536., id. Kósa L: 1993). A Magyarországon készült, magyar
nyelvű nyomtatott könyvek közül az első Sylvester János: Újszövetség című munkája, amely
Sárvárott jelent meg 1541-ben. A fordítás dogmatikai szempontú fontosságán túl egyúttal azt is
40

41 bizonyította, hogy ez a barbár nyelv éppúgy alkalmas a Biblia bonyolult stilisztikai

alakzatainak, paraboláinak az átültetésére, akár a latin, a héber vagy a görög. Sylvester fordítása
voltaképpen annak a latin magyar nyelvtannak a gyakorlati kivitelezése volt, amelyet két évvel
korábban jelentetett meg. A helyes beszédnek és írásnak, a legjobb költők és prózaírók
tekintélyére támaszkodó művészeteként láttatja a grammatikát. Sylvester szótárgrammatikája
páratlan a maga nemében; az új vulgáris nyelvek hasonló leíró nyelvtanai később jelennek meg
érvényes ez akár a lengyel, a cseh, a francia vagy német nyelvekre egyaránt. Az időmértékes
verselésre éppúgy alkalmas a magyar, akár a klasszikus nyelvek veszi észre Sylvester. Sylvester
János, az első nyelvtaníró és stiliszta Próféták által szólt rígen néked az Isten Az kit ígért ímé
vígre meg atta fiát. Az idézet az első magyar nyelven írt disztichon. (az első sora hexameter, a
második pedig pentameter) A nyelv mint a szellem fegyvere A XVI. század második harmadától
kezdődően az anyanyelvűség erazmista-humanista programját a reformáció másfajta célokat
szolgáló anyanyelv-kultusza váltja fel. A mindenki által értett nyelv primátusa didaktikus célok
hatékony megvalósítását jelentette és 1570 között az új teológiai tanok nagy gyorsasággal
terjednek, főként a nyugati egyetemeken tanuló ifjak révén. A kezdetben egységes
protestantizmus az 1560-as évek közepére két jelentős ágra szakadt: lutheránusok és a helvét
hitvallás követői től a további radikalizálódás eredményeként főként Erdélyben megerősödik a
szentháromság-tagadók, az antitrinitáriusok, közismerten az unitáriusok tábora. A XV. századból
származó jelszó, mely szerint Magyarország Európa védőbástyája a pogánnyal szemben, illetve
a zsidó és a magyar nép sorsa közti hasonlóság gondolata felerősödik, és az isteni büntetésként
értelmezett török hódoltságot mindenik felekezet a másik romlottsága elleni harcban fel tudta
használni. a reformáció hazai térhódítása 41

42 A hitvitázó irodalom fénykora, a prédikácó műfajának primátusa A kultúratámogató szerepet a

királyi udvar, illetve a főpapság után/helyett fokozatosan a külföldet járt, gazdag főúri világi
értelmiség veszi át. Sylvester Bibliájának megjelenését a katolikus Nádasdy Tamás támogatta. A
század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, a Báthoryak fejedelmi
székhelye. A főúri mecenetura rendszere lévén gyenge, erőtlen a polgári réteg végighúzódik a
XVI. XVII. századi kultúrán. A protestantizmus, a már jelzett okok miatt, kedvezett ugyan az
anyanyelvűség elterjedésének, de a világi tárgyú művészetek és a tudomány egyaránt háttérbe
szorultak. A teológiai és hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. A helvét irány követői,
(szegedi Kis István, Huszár Gál) közül kiemelkedik a tiszántúli püspök, Méliusz Juhász Péter,
akinek a munkássága bibliafordításai, prédikációs kötetei, hitvitái Debrecent a magyarországi
reformátusság központjává tették. A prédikáció és az azokat kiegészítő elmélkedések,
példázatok a korszak uralkodó műfajai. Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap
terjedelmű prédikációgyűjteménye a maga nemében egyedülálló teljesítmény. A vallásos
szövegek eléggé gyakran világi hangvételűek lesznek. Bornemissza prédikációs gyűjteménye
negyedik kötetének híres-hírhedt függeléke, az Ördögi kísértetek már csak megszorításokkal
sorolható a vallásos prózai írások közé. Maga a szerző is inkább magában olvasható
szövegekként ajánlja az Ördögi kísértetek darabjait. Témái között gyakoriak a démonikus
tárgyak, nem idegenkedik a szexualitás kérdéseitől sem szemléletes stílusa révén a magyar
világi prózának az előzményeként olvashatjuk. Vizsolyi Biblia 5.4. Az első teljes, magyar nyelvű
Biblia A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az
1590-es Vizsolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi
Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes
magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli
Gáspárnem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője,
kiadója is volt ennek a Bibliának. 42

43 Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna
egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem
szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..." Abban az
időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát
a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették
ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is
Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett
Lengyelországba). A Biblia címlapja "nyomtattatott Mantskovit Bálint által", 2412 oldalon kb. 800
példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk. Egy
eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. (Forrás: ) A fordítás-előzmények motiváló
hatása mellett fontos tényező volt a kelet-magyarországi református főurak anyagi
áldozatkészsége. Károlyi Gáspár az elöljáró beszédben említést tesz arról, hogy nemcsak
anyagi, hanem szellemi segítőtársakra is sikerült találnia a nagy vállalkozáshoz. Bár név szerint
nem említi a munkatársakat, valószínűsíthető, hogy bizonyos részek Székely Istvántól, Heltai
Gáspártól, illetve Bornemissza Pétertől származnak. A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási.
Vizsolyi Biblia és a nyelvi egységesülés 43

44 A magyar nyelvű énekek: gyülekezeti és históriás énekek A nyelvi egységesülési folyamatban,
bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Így, például az
i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. A szentírás népszerűségét,
elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész vagy a kántor által
énekelt vagy mondott graduál szövegek mellett sajátos műfajként jelentkezik a gyülekezeti ének.
Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűeknek. Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég
Mihály, Szkhárosi Horváth András zsoltárfordításai és hitvitázó versei, drámái hiteles
dokumentumok e nyugtalan szellemiségű korból. A gyülekezeti énekekhez hasonló
népszerűségnek, a világi költészetből a históriás énekek örvendtek. A lött dolgok az igaz
történetek versbe foglalása számíthatott csak elismerésre, a fabula, a fikció, az önmagáért
szerzett történet nem volt érték. A valószerűség mellett a nevelő célzat elmaradhatatlan tartozéka
ezeknek az énekeknek. A históriás ének a róla kialakított későbbi közfelfogással ellentétben
nemcsak a kortárs világ jelentős eseményeinek a riportszerű megverselését jelentette, hanem
akár bibliai történetek verses-énekes feldolgozását, regényes események énekelt változatát stb.
Az énekek különböző fajainak a népszerűsége és elsőbbsége az írott prózával szemben arra
engednek következtetni, hogy még mindig elég kevesen tudnak írni-olvasni, noha a reformáció
valóságos iskolahálózatot alakított ki. Az iskoláink nyolcvan százaléka protestáns iskola volt. A
XVI. század végéhez közeledve a históriás énekek mind nagyobb része tudósító jellegű. A vallási
viták viszonylagos elcsendesedése és a törökellenes harcok hőstettei kedveztek a kortárs
eseményeket megéneklő műfajváltozatnak. Ismert és elismert művelője ennek a műfajnak Tinódi
Lantos Sebestyén, az első magyar költő, aki verseiből/énekeiből él meg. Nemesi rangot,
megbecsülést szerez műveivel, és még életében gyűjteményes kötete jelenik meg Kolozsvárott
(Cronica, 1554). A törökellenes harcra buzdító énekek dallamát a szerző komponálta, az első
hazai nyomtatvány, amelyben kották is vannak. 44

45 Tinódi Lantos Sebestyén szobra Dombóváron A tudósító jellegű históriás énekek mellett
népszerűek voltak a régmúltból vett történeteket feldolgozó történelmi, néhol regényes históriák.
A regényes változat legszebb magyar példája Ilosvai Selymes Péter: Az híres Tholdi Miklós jeles
cselekedeteiről való széphistória. Részint kilóg ebből, a hitelességre és vitézkedésre érzékeny
énekköltészetből a századforduló két legnépszerűbb széphistóriája: az Eurialus és Lucretia,
valamint az Argirus királyfi. Az első egy magyarrá átültetett latin nyelvű novella (fordítója a Pataki
Névtelen, valószínűleg Balassi Bálint). Az Árgirus egy megverselt tündérmese, amely nem tesz
eleget sem a valószerűség követelményének, sem a moralizálás igényének. Tiltott gyümölcs
lehetett az ilyen olvasmány, bizonyítja, hogy egyetlen korabeli ép példány nem maradt fenn. E két
utóbbi széphistória nyit utat annak a világi lírának, amelynek kimagasló művelője Balassi Bálint
( ). regényes históriák Az híres Tholdi Miklós Széphistóriák Árgirus királyfi 45Balassi Bálint ( ) élet
és költészet összhangja és disszonanciája A korabeli költészeti irányok stílusszinté zise 5.5. A
magyar reneszánsz líra fénykora Balassi Bálint Változatos, zűrzavaros, esetenként botrányos
életét mintegy megszentelte hősi halála. A Hungarus sed impius, azaz az istentelen magyar,
ahogy a német jegyző minősítette az elesett költő-katonát, páratlan értékű életművet hagyott
barátja, Rimay János révén ránk, az utókorra: önálló, jórészt világi témájú versciklusokat, egyéni
vallásosságú istenes verseket egy szerelmi témájú komédiát, kegyességi iratokat, fordításokat.
Közhelyszerűen hangzik, de hitelesen lehet róla mondani, hogy szintetizálta a magyar és nem
csak a magyar költészet hagyományait, ugyanakkor új csapásokat nyitott a magyar líra számára.
Verseinek képanyagában felismerhetők a kódexirodalom paraliturgikus stílusfordulatai ugyanúgy,
mint a liturgikus-gyülekezeti énekek képei, illetve a jórészt szóbeliségben élő szerelmes udvarló
énekek fordulatai. Betetőz, szintetizál tehát, ugyanakkor ő az első költőnk, aki anyanyelvi líráját
tudatosan gyökerezteti a humanista poétikákban, verseit tudatosan ciklusokba rendezi, megújítja
a verselési technikát. A maga kezével írott könyve kétszer harminchárom verset tartalmazó lírai
szerelmi önéletrajz. A másik gyűjteménye vallásos verseit tartalmazza, pontosabban istenes
verseit, hiszen eléggé nehezen lehetne ezeket valamely felekezeti vallásossághoz besorolni. A
két ciklus merev elkülönítésének az a 46

47 tény is ellentmond, hogy istenes versei közül szerepeltet néhányat a maga kezével írott
könyvben is. Ez a keveredés annak a poétikai egységességnek a bizonyítéka, amely Balassi
hármasérték-felfogásából ered. Ezek az értékek: Isten, szerelem, vitézség. Ez a hármasság az
alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes
versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű
egységnek. Amiképpen csak egy Isten van, de három személyben, azonképpen az egy legfőbb
érték is három formában van jelen: az Atya Isten, a mindenek fölött álló Úr, a második személy
Jézus Krisztus, a vitézi erények példaképe, a harmadik személy pedig a Szentlélek a
Szerelemnek Isten szerinti gerjesztője (a korabeli nyelvhasználatban szerelem = szeretet, a mai
nyelvre jellemző jelentéshasadás még nem ment végbe). A jelzett mély összefonódás
magyarázza azt az egyébként furcsa tényt, hogy Balassinál nincs külön kifejező készlet, retorika
az istenes és külön a szerelmes versek számára. Akár egymással felcserélhetjük a
megszólítottakat, Júlia helyébe Istent és fordítva, Isten, a megszólított helyett Júliát is tehetnénk,
a vers frazeológia készlete alkalmas lenne bármelyik címzett esetében. Archaikusnak, a lovagi
szerelmi lírában gyökerezőnek tarthatjuk költészetének ezt a vonását. A tematikus felosztás
háttere Hogy Júliára talála, így köszöne néki az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára Ez
világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem! Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden
boldogsága, Véled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, 47

48 Gyönyörű szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek
fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt
szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem!
Juliámra hogy találék, Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak
elmosolyodék. Balassi a tudós reneszánsz költő Heltai Gáspár a magyar homo universalis Az
inventio poetica, Balassi szóhasználatában a versszerző találmány ismerete, valamint a Szép
Magyar Komédia prológusában kifejtett nézetei arról tanúskodnak, hogy az ún. archaikus
középkori hagyomány mellett kiválóan ismerte és alkalmazta nem csak az itáliai reneszánsz
poétikai kelléktárat (Boccaccio és Petrarca költészettana), hanem a kortárs német, olasz, sőt
török költészettant is. A magyar nyelvű világi próza kialakításáért Bornemissza Péter mellett
Heltai Gáspár tett a legtöbbet. Lelkész, író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó változatos
életútjának jellemző adalékai még, hogy anyanyelvén, németül prédikált egész életében,
magyarul felnőttként tanult meg. Katolikus felekezetű papként indul, unitárius prédikátorként hal
meg. Huszonkét magyar nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet.
Művelődéstörténeti kisugárzása nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe vesszük, hogy
nyelvhelyességre, igényességre törekvő kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli
Magyarország minden más nyomdájának az együttes kapacitását. E hatalmas szerkesztői-kiadói
életműből kiemelkedik az Aesopus-fordításokat/átdolgozásokat tartalmazó Száz fabula (1566),
valamint Bonfini: Rerum Ungaricarumjának magyar fordítása a Chronica az magyaroknac
dolgairól (1575). 48 A XVI. század magyar kultúrájára jellemző, hogy vannak kiváló teológusaink,
nyelvészkedő fordítóink, történetíróink, de a szellemi élet más területein kimagasló személyiség
nincs. Aki valamely tudományágban jeleskedett, az jórészt külföldön tanult, dolgozott (Lencsés
György orvostudományág, Zsámboky János filológia). A század nagy jelentőségű, a későbbi
korokra kiható jelensége a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek
buzgólkodása révén. A régi káptalani, plébániai és kolostori iskolákat birtokba veszik, és igen
nagyszámú alapfokú, néhány középfokú tanintézményt hoznak létre. Neves iskolavárosok:
Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. A felekezeti iskolahálózat kialakulása A
Debreceni Református Kollégium épülete "Mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei, bennük
a nyelvek ismerete, latin, görög nyelvtan, (ahol lehet, a héber is), dialektika, retorika, a teológia
megismeréséhez szükséges szabad tudományok is taníttassanak. Azután a teológia, a Szentírás
adassék elő az ifjúságnak. A debreceni zsinat már 1567-ben ilyen magas követelményeket állított
az akkor már jó hírnévnek örvendő debreceni képzés elé, de nyilvánvaló, hogy Debrecen városa
és maga a Kollégium is gondosan ügyelt az iskola színvonalának alakulására. A közép-
magyarországi hódoltsági területeken az állandó fenyegetettség, vagyoni bizonytalanság nem
kedvezett a nyomdászat megerősödésének. Az első nyomdák Erdélyben kezdik működésüket:
Nagyszeben (1529), Brassó, 49

50 A korszakmegnevezés szempontjai majd Kolozsvár (1550). Ez utóbbi lett a korszak

legjelentősebb könyvkiadó vállalata. Balassi halálával, a XVI. század fordulójával lezárul egy
korszak, amelyet fő ideológiája felől tekintve a reformáció korának, stílusa felől, reneszánsz
korszaknak nevezhetünk. Az ezt követő XVII. század a Rákóczi szabadságharc bukásáig terjedő
időszak több vonatkozásban nem követi szervesen a XVI. századi hagyományokat. vallásos, az
elmélkedő és agitációs próza az újsztoicizmus tanai 5.6. Egy új korszak jelei Legmarkánsabb
eltérés, a művészi igényű, jórészt szórakoztatásra szánt próza XVI. századi hagyományainak a
megszakadásában van. Szinte teljességgel hiányzik a folytatás. A magyar nyelvű könyvkiadás a
századfordulón fokozatosan a világi témákat kedvelte, a XVII. század első harmadában néhány
kalendáriumon kívül, alig jelenik meg világi munka. A reménytelen korszerűtlenség korának
nevezi Kőszeghy Péter ezt a korszakot, amelynek irodalma önértékké emelve a vallásost és
hasznost páratlan értékeket teremtett a vallásos, az elmélkedő és agitációs próza terén. A
megfáradtság, a kiúttalanság érzése kedvezett a sztoikus bölcseletnek. A közköltészetben a
jajongás, a jeremiádok hangja válik uralkodóvá, hiszen háború háborút követ (tizenöt éves,
harmincéves háborúk, itthon török hódoltság ). A romlás századában, ahogy Zrínyi nevezte korát,
szinte törvényszerű volt az újsztoikus Iustus Lipsius tanainak a térhódítása. Ha az időnek igen
viszálkodó felháborodott állapatja miatt kedvünk szerint való életet nem viselhetünk is,
mindazáltal szívünk keservével ne bágyasszuk elménket, s ne hajtsuk is meg bánattal az
lelkünket. (Kósa L., ) Rimay János költészetére volt legnagyobb hatása ennek a szemléletnek.
Bonyolult, intellektuális lírája, amely ugyanakkor érzékletes, néhol meghökkentő képekkel tárja fel
az emberi lélek feneketlen bűnösségét, néhol a XX. század felé mutat. Bélpoklos lévén
bűneimmel ; Féreg vagyok, nem ember Ez a mentalitás a református vallás alaptételéből
származik, amely szerint az embernek nincsenek érdemei Isten előtt, az üdvözülés egyedül az
Isteni kegyelem által lehetséges, ezt csakis hitünk által tudjuk elnyerni. 50

51 A XVI. századból átörökölt gyülekezeti ének műfajának legjelesebb művelője Szenczi Molnár
Albert ( ). A Genfi zsoltárok átdolgozott változatait ma is énekelik a református gyülekezetek. A
magyar nyelvű katolikus egyházi énekek első nagy gyűjteményes kiadása a Cantus catholici
(1651) a jezsuita Szöllősi Benedek munkája, de jelentős a Cantione catholicum című gyűjtemény,
amelyet a csíksomlyói ferences szerzetes, Kájoni János állított össze 1676-ban. A katolikus
népénekek visszanyúlnak a protestantizmus előtti középkori énekhagyományokhoz, amelyet
jórészt a szóbeliség őrzött meg. A protestáns gyülekezeti énekekkel való egybevetés során
szembetűnő sajátos jegye a katolikus népénekeknek a bensőségesebb, líraibb hangvétel, illetve
a szerelmi közköltészetből átvett erotikus-misztikus frazeológia felhasználása. Egyféle
disszonancia és asszimetria, bizonyos érzelmi-érzéki dominancia váltja fel a reneszánsz ember
kiegyensúlyozottság érzetét, harmónia- és szimmetriaigényét. Ez az új életérzés már egy új
korszakba, a barokkba vezet át. A magyar nyelvű énekes zenei örökség Szenczi Molnár Albert
Kájoni János 51ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi az oka a XVI. századi magyar
kulturális, stílusbeli szinkretizmusnak? 2. Mit jelentett Mohács a XVI. századi magyar
közállapotokban, különös súllyal a világi és egyházi költészetre? 3. Vázolja a protestáns
mozgalmak jelentőségét a magyar nyelvű irodalom (világi és egyházi) megerősödésében! 4. A
magyar nyelvű bibliafordítások történetéről 5. Milyen új összefüggésekben látja Balassi
költészetének közismert hármas tematizálását? 6. Értelmezze a sztoikus magatartást! Bibliográfia
Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai ( ) Kósa
László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky Sándor (szerk.,
1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / ) 52

53 6. Tanulási egység 6. A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA 6.1. A barokkról -

fogalomértelmezés Kulcsszavak: a barokk fogalma, tudománytörténeti adalékok, rekatolizáció,
portréfestészet, Zrínyi, eposz, Gyöngyössy István, Pázmány, érzéki hatásokra törekvés,
misztikum, drámaiság, monumentalitás, pompaszeretet, erős érzelmek A barokkot a klasszicisták
a különlegességre törekvés, a különcség miatt bírálták, díszességét, pompakedvelését
nevetségesnek, érthetetlennek, értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. Milyen a
barokk ember, s milyen a világa? A barokk kifejezés eredete máig vitatott. Vannak, akik a
portugál barrucával, a szabálytalan formájú gyöngy jelentésű szóval hozzák összefüggésbe, míg
mások szerint az olasz baroccó, vagyis szabálytalan, nyakatekert kifejezésből származik.
BAROKK barruca = gyöngy szabálytalan, nyakatekert 6.2. Az európai barokk tudomány,
képzőművészetek A barokk ideje a XVII-XVIII. század. Európában ez a kor egy igen
ellentmondásos időszak, hiszen egyszerre lehetünk tanúi a feudalizmus újjáéledésének és
meggyengülésének. A felfedezéseket követő időszak gyors gazdasági átalakulása lelassult, ami
a reformáció visszaszorításával egyszerre jelentkezve a polgári világ kibomlását átmenetileg
lelassította. Az ellenreformációt meghirdető katolikus egyház s vele szövetségben az
abszolutisztikus államok nagybirtokos rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. A
gazdaság átalakulása azonban csak átmenetileg torpant meg, így a gazdasági befolyását újra
növelő polgárság egyre inkább szembe került a hatalomból őt kiszorítani akaró feudális
rétegekkel. Az ellentétek ütközése forradalmakhoz vezetett. Ezt, az ellentmondásokkal,
feszültségekkel telített, a radikális változás lehetőségét magában hordó kort jeleníti meg a
művészetekben a barokk. Ugyanolyan ellentmondásokkal, feszültségekkel, kétségekkel és
erővel, mint az a kor, ami "kitermelte" magából. A barokk a tudományok terén is radikális
változásokat hozott. A csillagászat, 53

54 ellentmondások, feszültségek a tudományok és a vallási dogmák harca Kepler Newton

Descartes A barokk képzőművészet jellemzői majd a fizika és matematika nagy felfedezései
alapvetően változtatták meg a kor emberének világképét. (A természettudomány ekkor tagolódott
a ma is ismert és az iskolában is tantárgyként oktatott külön szakágakra.) Kepler a bolygómozgás
törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek vizsgálata mellett leírta a dinamika
alaptörvényeinek egy részét. Leibniz a differenciálszámítást dolgozta ki, Newton a természet
egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A kor gondolkodói kétféle úton, ill. módszerrel
vizsgálták az őket körülvevő világot. Az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb
képviselője a francia Descartes volt, míg a tapasztalat elsőbbségét hirdető empirizmus
meghatározó egyéniségeinek Locke, Berkeley és Hume angol gondolkodókat tartják. A barokk
képzőművészet általános célja egy cselekmény, történés bemutatása még akkor is, ha látszólag
statikus a kép vagy szobor. Ha más formában nem tudja ezt a dinamikát a műalkotásba
"csempészni", akkor a lendületes vonalvezetés, vagy a fény és árnyék ellentéte árulja el a benne
rejlő hatalmas erőt (pl. portrék). A képzeletet megragadó, a pazar és csapongó fantázia - és a
megrendelők kívánsága - látványos alkotásokra sarkallta a művészeket. A célok eléréséhez ezért
gyakran folyamodtak az illúziókeltés különféle eszközeihez. A hatáskeltéshez tartozik a
misztikum, a drámaiság, a monumentalitás, a pompaszeretet, az erős érzelmek, és a korban
szépségideálnak tekintett meztelen testek látványa is. Szent Teréz eksztázisa: gyönyörű arcú,
tündöklő angyal jelenik meg a karmelita apáca előtt és egy tüzes hegyű nyílvesszővel átszúrja
Szent Teréz testét. Felhőn lebeg az önkívületben hátrahanyatló apáca, arcát feldúlja az Isten
iránt érzett hatalmas szeretet. A fehér márványban testet öltött víziót rejtett, "földöntúli" fény
világítja meg. Forrás: DfEJ: 54 A kor ellentmondásosságát jól mutatja az is, hogy az előzőekben
felsorolt jellemvonásokkal együtt a racionális gondolkodásmód is érvényesült. A barokk
illuzionizmusa nem tagadni akarja a valóságot; hanem az érzékelés határait igyekszik kitágítani.
Az eszközök azonban nagyon eltérőek. Amíg a holland barokk a fokozott valósághűség
megtestesítőjeként, a polgári erkölcsök népszerűsítőjeként jelent meg, addig az abszolút
monarchiák művészei a társadalmi hierarchia megváltoztathatatlanságát, az uralkodói hatalom
mindent átható voltát hirdetik. A barokk művészek legnagyobb megrendelői a királyi udvarok és a
katolikus egyház, ezért nem meglepő, hogy a művészek a biztos megélhetés reményében olykor
a propagandisztikus célok szolgálatába állították zsenialitásukat. A barokk korszak jellemző témái
közé tartoznak a portrék. A szobrászatában és festészetében egyaránt vezető szerep jutott a
műfajnak: az arcvonások és a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél
fontosabbnak tartották. A reneszánsz vagy a manierizmus művészetével szemben azonban az
individuális vonásoknak a dekorativitás mellett egyre kisebb szerep jutott. Innen pedig már nincs
messze az idealizáló, a megrendelőt a valóságosnál jóval előnyösebb tulajdonságokkal felruházó
alkotás megszületése. A korábban csak a képek háttereként szereplő tájábrázolás a barokk
korában nyert új funkciót. Leghíresebbé talán a holland tájképfestészet vált, de a művészek
szemléletének viszonylagos azonossága ellenére sem volt egységes; hiszen az idealizált táj épp
úgy megtalálható az alkotások között, mint a leplezetlen hűséggel, portrészerűen ábrázolt
természeti kép. A barokk művészet megrendelői, célzatossága, uralkodó műfajai 6.3. A barokk
Magyarországon politikai erőterek A magyarországi művészetekben a barokk stílus az 1620-as
évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első
pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s
az új stílus első emlékei akkor jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan
összetalálkoztak. E találkozás politikai természetű volt. A zömében protestáns magyar
főnemesség és a Habsburg művészet és politikum összefonódása 55

56 uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar
főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását
kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az
ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak
többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban
dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus egyház -
amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi
reformmozgalmat képviselő jezsuita rend. őskultusz nemesi portrék 6.4.A magyar barokk
képzőművészet a főúri udvarok dominanciája A barokk művészet magyarországi elterjedésének
első fél évszázadában a nagy főúri barokk rezidenciák kiépítését nem követik kisebb méretekben,
szerényebb lehetőségek között a középnemesség hasonló törekvései. Ez a sajátos jelenség
abból következett, hogy a magyar főnemesség gazdagságát, társadalmi befolyását tekintve - a
környező országokhoz viszonyítva is messze kiemelkedett a nemesi társadalomból. A több mint
egy évszázada tartó török háborúk pusztításait ugyanis a közép- és kisnemesség sokkal
nehezebben vészelte át, mint a nagybirtokos arisztokrácia, amely megnövekedett hatalmát a
képzőművészet eszközeivel is kifejezésre akarja juttatni. A barokk rezidenciák kialakítása mellett,
azok díszítésére ugyanilyen céllal hozták létre a nemesi ősgalériákat is. A korszak főrangú
nemesi vezetői társadalmi rangjukat az uralkodótól függetlennek szerették volna látni, s családjuk
felemelkedését őseik kiválóságának tulajdonították. Ez a nemesi őskultusz fellendülését hozta
magával, s a század első évtizedeitől kezdődően a gazdag magyar arisztokraták, saját
életnagyságú portréik mellé sorra megfestetik az ősök hasonló formátumú képmásait is. Máig
fennmaradt a Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Csáky és Zichy család ősgalériája 56

57 Benjamin Block : Nádasdy Ferenc és Nádasdy Ferencné képmása 1656, MNM Történelmi
Képcsarnok. A barokk udvari portréfestészet új törekvései Benjamin Block magyar főrangúakról
festett portréin tűnnek fel legelőször. Az Észak-Németországból származó festő egy ideig
Nádasdy Ferenc szolgálatában állott, Esterházy Pál portréját 1655-ben, Nádasdy Ferencet és
feleségét egy évvel később festette meg. Képein, a németalföldi művészet hatására, alakjait
csendélettel élénkített, valóságos belső térbe állítja, a hátteret pedig az itáliai művészetben
szokásos módon megnyitja. Kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét, színes
dekorativitását, beállításának közvetlenségét évtizedek múlva is igyekszik utánozni a provinciális
magyar portréfestészet. A magyarországi művészetben a barokk hozza meg a portré műfajának
általánossá válását. A korszak másik fontos művészeti jelensége, hogy a sokszorosított grafika is
ekkor foglalja el a lehetőségeiből adódó jelentős helyét a magyarországi művészetben.
Megerősödése kapcsolatban állt az ellenreformációval, e tömegekhez forduló s a képi kifejezés
erejét jól ismerő mozgalommal, de a legnagyobb hatású sokszorosított grafikai együttesek világi
célok szolgálatában születtek. A rézmetszők részben augsburgi és bécsi mesterek voltak, egy
részük azonban a hazai sokszorosított grafika két legfontosabb műhelyében, Pozsonyban és
Nagyszombatban is dolgozott. A korszak híres rézmetszője, Widemann az 1652-ben Bécsben
megjelentetett kötetbe csak magyarországi nemeseket vett fel. Egyetlen kötetben 100 magyar
nemeshatásos beállítású, karakteres portréja, mindez több száz példányban, igen nagy
jelentőségű művészeti esemény lehetett akkor, amikor a hazai művészetben a portré műfaja csak
akkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. A magyar társadalom akkori vezetőit páratlanul
mély és őszinte vonzalom fűzte a művészetekhez. A nádor Esterházy Pál zenét szerzett, a déli a
művészet mint életforma 57

58 végek katonai főparancsnoka, a horvát bán Zrínyi Miklós kitűnő költő volt, az esztergomi
érsek, Szelepcsényi rézmetszővésőt vett a kezébe. Mindez csalhatatlanul jelzi, hogy számukra a
művészet sokkal több, mint az udvari reprezentáció egyik lehetséges eszköze. Elsősorban a
művészi kifejezésmód erejébe vetett hitük, s természetesen tehetségük tette képessé őket arra,
hogy a művészetet életük legszervesebb, alkotó tevékenységévé tegyék. S ez a magyar kultúra
történetében ilyen páratlan sokszínűséggel csak ekkor, a barokkban fordult elő Tudomány, hit,
művészet A rekatolizáció, a katolicizmus újbóli térnyerése kétségtelenül kapcsolatban van
Pázmány Péter esztergomi érsek sokoldalú tevékenységével Külföldi egyetemeken fizkát,
teológiát, filozófiát tanít. Magyar nyelven ő írja meg elsőként az átfogó, rendszeres teológiát. A
bécsi magyar Teológiai Fakultást ő alapította 1623-ban, ugyancsak ő emelte egyetemi rangra a
nagyszombati kollégiumot (1635) amely a mai ELTE jogelődje. a hitvitázó irodalom és a művészi
próza nyelve Pázmány Péter ( ). Magyari István evangélikus prédikátornak Az országokban való
sok romlásoknak okairól című írására Pázmány elkészíti a Felelet-ét, amely írásnak nagy hatása
volt a felekezeti vitáktól forrongó közvéleményre. Pázmány csiszolt stílusa, rafinált retorikája,
élcelődő, ironikus stílusa sok hívet szerzett az újra erősödő katolikus vallásnak, és ugyanennyi
ellenséget a protestánsok körében. (Kálvin tanait támadó írásáért az országgyűlésen a
protestáns rendek kérték Pázmány perbe fogását). Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz a katolikus
hitvitázó irodalom legkiemelkedőbb darabja, nemcsak dogmatikai, felekezeti jelentősége nagy,
hanem fontos szerepe volt a filozófiai és teológiai magyar szaknyelv megteremtésében is. A
magyar barokk irodalmának kétségkívül két legjelentősebb egyénisége Zrínyi Miklós és
Gyöngyösi István. 58

59 Zrínyi Miklós ( ) családjának vagyonát és hírnevét a szigetvári hős alapozta meg, aki eposzi
hősként is, száz év távolából is dicsőséget szerez a dédunokának. Ifjú elmével ír édes verseket a
szerelemről az olasz madrigálok és canzonetták ismeretében új versformákkal kísérletezve.
Verseit kötetbe szerkesztve Adriai tengernek syrenáia, Groff Zrini Miklós címmel jelenteti meg
1651-ben. A Balassinál megismert szerelem-vitézség-isten tematikus háromszög Zrínyinél egy
másik központi témával, a halállal egészül ki. A sztoikus nyugalommal vállalt végső áldozat
gondolata merőben új téma nála. Ennek a hősies helytállásnak az eposza a Szigeti veszedelem,
amely Szigetvár 1566-ik évi ostromát beszéli el. Az ostrom során a vár a védők és a kapitány
hősies ellenállása dacára török kézre kerül. Homéroszi szimmetriával szerkeszti meg az eposz
szereplőinek viszonyrendszerét. A főbb szereplők mindenikének van egy szimmetrikus
megfelelője az ellenfél táborában, aki mindenben méltó ellenfele. A középkorra visszavezethető,
a protestantizmusban felerősödött alaptételből indul ki a szerző, hogy ti. Isten a törököt
büntetésként küldte a magyarokra ez a sztoikus magatartás lényegét világítja meg: tűrni kell tehát
Isten büntető akaratából. Ugyanakkor jó cselekedeteinkkel, keresztényi életünkkel
megrövidíthetjük ezt a büntetést, kiengesztelhetjük a haragvó Istent, közbenjárhatunk másokért is
Nála ezek már merőben keresztény, katolikus gondolatok. Ebben a szemléletben nincs
kizárólagos jelentősége a győzelemnek ezt ugyanis Isten dönti el, ennél sokkal fontosabb a
végsőkig elmenő odaszánás, hogy athleta Christi -ként, az Isten harcosaiként feláldozzák
magukat népükért. Az eposzra jellemző isteni szféra magatartása is ehhez a logikához igazodik.
Isten büntető hadjáratra veszi rá a törököket, ugyanakkor megadja a magyaroknak a lehetőséget,
hogy megváltsák bűnös életüket. Az eposz utolsó harca, a kirohanás már bizonyítja Isten
megváltozott magatartását: itt már nem csupán a magyarok és a törökök összecsapásának
vagyunk tanúi, hanem annak is, hogy Gábriel arkangyal vezetésével az égiek a pokolbeli
hatalmakkal küzdenek. Ebben a dimenzióban eltörpül a földi csata pillanatnyi eredményének
jelentősége. A megtisztulás, a felmagasztosulás megtörtént, Isten elfogadja a mártírok áldozatát.
Szigeti veszedelem büntetés - kiengesztelődés Az eposz jellegzetességei Zrínyi a hadvezér 59Az
eposzi téma, a harci események Zrínyi számára nem csupán távoli, történelmi idők történései,
hiszen főhőse a költő dédapja, maga a költő pedig ugyanazon ellenséggel harcolva szerzi
dicsőségét rettenetes bajvívó szablyával. Úgy érzi, hogy az ősök áldozata után száz évvel be kell
következnie a megváltásnak, a török végleges kiűzésének. A személyes kötődések teszik több
helyütt erőteljesen líraivá az eposzt. A remélt győzelmek, a felszabadulás érdekében nemcsak
végvári harcosként, hadvezérként ténykedik, hanem katonapolitikai írások szerzőjeként is. Tábori
kis tracta és Vitéz hadnagy című elmélkedései mellett említésre méltó szenvedélyes hangú
publicisztikai írása a Török áfium ellen való orvosság. Költői kérdései századokon keresztül nem
veszítettek nyugtalanító aktualitásukból: Ne bántsd a magyart! Szegény magyar nemzet, annyira
jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? Hogy senkinek ne keseredjék
meg szíve romlásodon? Egyedül legyek én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem a veszedelmet?
Nehéz ugyan ez a hivatal nekem, de ha az Isten a hazámhoz való szeretet reám tette, ímé
kiáltok, hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tűz (i. m. 492). a
poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában A Zrínyivel kortárs
Gyöngyösi István ( ) életműve az egyik legvitatottabb költői pálya. Saját korában és a XVIII.
században a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott szerzők közé tartozott. Leginkább feltűnő
sajátossága Gyöngyösinek, hogy hivatásos, professzionális költő. Élete során ugyan több
nagyúrnak a titkáraként dolgozott, mégis első sorban versszerzőnek tartotta magát. A
szakmaként művelt írás révén Tinódihoz, a kevés hivatásos előd egyikéhez hasonlítható, a
kettejük közti különbségről valljon maga a szerző, Gyöngyösi: a poezist is követtem ezen verses
históriácskámnak a dispozitiojában, azért szaporítottam azt holmi régi fabulás dolgoknak közben
vetésével akik nélkül a história végbe mehetett volna ugyan, mindazáltal azoknak nagyobb
ékességére és kedvesebb voltára nézve inkább tetszett azt az említett dolgokkal megszínleném,
mint azok nélkül, Tinódi Sebestyén módjára, csupán csak a dolog valóságát fejeznem ki a versek
egyögyüségével. (i. m o.) 60

61 A lött dolgokról való tudatos eltérés a fabulás dolgok a fantázia irányába ez a titka az új
érzékenységű olvasók körében elnyert népszerűségnek, és egyúttal jelzi azt a költészeti irányt,
amelyben az önmagáért vett történet, a képzelt dolgok előadása értékben felülmúlja a
valószerűséget. 61

62 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miben ragadható meg leginkább a barokk korszak

ellentmondásossága? *2. Rendszerezze a barokk művészet stílusjegyeit! Példázza
képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások bemutatásával! 3. Mit jelent a barokk kultúra
arisztokratizmusa? 4. Mivel magyarázza a magyar (és nemcsak) portréfestészet népszerűségét?
5. Emeljen ki néhány időtálló gondolatot a magyar barokk nagy alakjait idézve! (Zrínyi, Pázmány,
Gyöngyössy, ) Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. ( ) Kósa László (szerk.,
2001): Magyar művelődéstörténet.. ( ) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés
századai. ( ) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. ( ) Domanovszky
Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / ) 62

63 7. Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE Kulcsszavak: kéziratos

énekeskönyvek, névtelen szerzők, táncdalok és kesergők, Cum Deo Pro Patriae et Libertate,
kurucok, labancok, függetlenségi törekvések, álmodozás, lemondó keserűség, örök nosztalgia II.
Rákóczi Ferenc, a dicső fejedelem 7.1. A vitézi költészet reneszánsza újfajta népiesség A vitézi
költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett
később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17.
század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit
végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó, kéziratos
énekeskönyvekben terjedő és fennmaradó, rendkívül változatos műfajokat létrehozó költészet.
Néhány alkotása folklorizálódott, és népköltészeti termékként jegyezték fel. A névtelen szerzők
többsége valószínűleg deákos műveltségű ember lehetett: iskolamester, protestáns prédikátor,
diák. Impériumváltás: Török Porta Habsburg-Ház 63a kezdetek, főúri összeesküvések
Wesselényi, Thököly Tulajdonképpen vándorló költészet volt ez: szövegei módosultak, sokszor
torzultak is a szájról szájra, kódexből kódexbe vándorlás során. Ez magyarázza azt a tényt, hogy
ezeket a verseket / énekeket csak bizonyos fenntartásokkal soroljuk a műköltészeti alkotások
közé. A Wesselényi-féle összeesküvéssel, az első kuruc támadásokkal és Thököly
szabadságharcával kapcsolatban megjelentek a Habsburg-elnyomók ellen nyíltan agitáló,
németellenes kuruc költemények. Mivel a Habsburgok kíméletlenül üldözték a protestánsokat, a
kuruc mozgalomnak és költészetnek kezdetben protestáns felekezeti jellege volt. A versek
jelentékeny részét protestáns papok írták, de ezekben a vallásos színezetű alkotásokban is
kifejeződött a Bécs elleni harcos állásfoglalás. Rákócziszabadságharc toborzók, táncdalok 7.2. A
kuruc költészet nagy korszaka A török kiűzéséig (1699-ig) állandóan születtek újabb törökellenes
vitézi énekek, később azonban ezek összeolvadtak a kuruc költészettel, mint ahogy a volt végvári
katonák is többnyire kurucokká lettek. A kuruc vitézi költészet a Rákóczi-szabadságharc éveiben
bontakozott ki a leggazdagabban. Két ága van e kor költői termésének: az egyikben a győzelem
és reménység hangja zeng, a másikban a vereség és a kiábrándulás fájdalma szólal meg. A
kezdeti kuruc lelkesedés teremtette meg a vitézek táncdalait. Ilyen a Csínom Palkó, mely a kuruc
katonaélet képeinek laza sorozata. Ebből az énekből a vidám bizakodás, a győzelmi
reménykedés s az ellenséget megvető hetyke fölény árad. Táncoló kurucok (2009. febr. 12)
64törvényerejűnek határoznak el, azt az írók keze szüntelen gonddal bízza a betűk
emlékezetére. A szóbeliség szintjén működő szokásjog és -rend helyét fokozatosan az írott
rendelkezések, törvények váltják fel. Igen nagy a jelentősége ebben a folyamatban a már említett
két törvénykönyvnek, amelyeket Szt. István bölcs előrelátással le is másoltat. A korban divatos
ún. királytükrök sorában említésre méltó a fiához, Imre herceghez írt Intelmek, amely morális
tantételekbe foglalja az országvezetés tudományát is. A kora középkor nem magyar (olasz)
származású pap-mártírját, Szt. Gellért püspököt nemcsak a keresztény Magyarország szellemi
atyjaként tisztelhetjük, hiszen kiemelendő teológiaifilozófiai munkássága is. Mai tudásunk szerint
az Európa-szerte közismert megállapítás, mely szerint a filozófia a teológia szolgálólánya, tőle
származik; ugyanakkor, idegenként a mi Pannóniánkról ír. Janus Pannoniust előlegezi másik
híres mondata: Ha beszélt Germánia, ne hallgasson Pannonia. Szt. László és Könyves Kálmán
idején megerősödött keresztény magyar államban a viszonylagos béke és konszolidáció idején
jelenik meg latin nyelvű irodalmunk két legjelentősebb műfaja: a legenda és a történetírás (a
krónika). A példás szent életű emberek cselekedeteiről szóló legendákban természetesen ott
rejlett az a szándék, hogy ezáltal az ördögi magyarság arculatát image -ét megváltoztassák a
korabeli keresztény Európa népei előtt. A kalandozások kora ugyanis rossz emlékekkel terhelte
Nyugat-Európa népeit. A magyarokról általánosítva kialakított -- pogány, kegyetlen nép --
véleményt próbálták ezek a legendák mérsékelni. A legendaírók névtelen sorából azokról
emlékezünk meg, akik úttörő szerepben műfajt teremtettek vagy éppen egy nagy hatósugarú
gondolat megfogalmazói voltak. Mór, pécsi püspöktől származik az első fennmaradt legendánk
Andrásról és Benedekről alaptémái: ima, böjt, aszkézis, munka. A legenda 1064 körül íródott latin
nyelven. Abban az időben, amikor a legkeresztényibb István király akaratából Isten ismerete és
tisztelete Pannóniában még éppen csak kicsírázott, hallva a jó uralkodó híréről, sok kanonok és
szerzetes gyűlt hozzá mint atyjukhoz Köztük az egyik, név szerint Zoerárd, aki mint rózsa a
tövisek között, falusi egyszerűségben született és miután a Szentlélek ösztönzésétől az
írásbeliség térhódítása legendás történetírás 21

22 Szent István kis- és nagy legendája indítva a lengyelek földjéről ebbe a hazába jött az András
nevet megkapta, remete életre szánta el magát. (Nemeskürty I., 1985., 10.) Ez az első olyan írás
tehát, amely bizonyíthatóan magyar szerző tollából származik. Sajátos magyarság-ideológiánk
első jelentkezése egy Szent László korabeli ismeretlen bencés szerzetes nevéhez kapcsolódik,
aki 1077 1083 között megírta Szt. István első nagy legendáját. A honfoglaló magyarság tetteinek,
a kalandozásoknak a legitimizálására kidolgozott elmélete szerint a pogány magyarokat Isten
büntetésként küldte a kereszténységében megromlott Pannóniára, illetve Európára. Ugyancsak
nála bukkan fel egy máig nyúló gondolat, a Magyarország Mária országa jelszó, amelynek
hátterében a pápától való viszonylagos függetlenség megteremtése húzódik. A később írt kis
legenda Szt. Istvánról, amely vélhetően Könyves Kálmán idején keletkezett, némileg árnyalja a
nagy legenda Szt. István-képét, ugyanis ebben egy erőskezű, ugyanakkor művelt uralkodóként
láttatja a nagy királyt. Ebben a portréban nem nehéz felismernünk a korabeli uralkodó, Kálmán
vonásait. Ugyancsak Kálmán rendelésére készül el a harmadik Szt. Istvánlegenda, amelynek
kiemelendő epizódja a pápai koronaküldés. Hartvik, a legenda szerzője úgy érvényteleníti az
írásban a pápai jogformálást a magyar királyságra, hogy Szt. István csak a pápa által, de Isten
rendeléséből kapja a koronát, így egyenesen Krisztus apostolának tekinthető, tehát akár a pápát
is megelőzheti méltóságban. A korabeli szentekről szerzett legendák közül kiemelt szerepű a
Szent Imre hercegről írott legenda (feltehetően a XI. XII. század fordulóján keletkezett). Az Isten
előtt kedves, szent életű herceg közbenjárására egy fölöttébb bűnös életű német férfi, egy
bizonyos Konrád nevű, bűnbocsánatot nyer. Az önmegtartóztató, szüzességet fogadó herceg
példakép-értékű lehetett a hazai papság számára, akik közül sokaknak feleségük, gyermekeik
voltak. A Gellértről és Szt. Lászlóról szóló legendák ugyancsak hasonló módon, jól átgondolt
retorikai fogásokkal igyekeztek tárgyukat elfogadhatóan, meggyőzően előadni. A történeti
munkák, a gesták, a krónikák legelső fennmaradt értékes darabja a már említett Gesta
Hungarorum, a III. Béla korabeli névtelen jegyző munkája. A nyugat-európai regényes gesták
előadásmódját követve, inkább 22szépirodalomként olvasható, mint hiteles történeti
dokumentumként. Bár tiltakozik a parasztok csácsogó énekeinek a hamis meséi ellen, mégis
felhasználja ezeket, és megörökíti az eredetmondát és jó néhány nevezetes mondai eseményt.
Az ő nevéhez fűződik a hun-magyar rokonság első gondolatfelvetése is. Kézai Simon, Kun
László udvari papja 1283 körül úgy folytatja Anonymus Gestáját, hogy hosszú időkre
meghatározó hatású történelmipolitikai koncepciót dolgoz ki. Tovább erősíti a hun-magyar
rokonság-elméletet, illetve logikusan, ésszerűen igazolja az uralkodó, a nemesek, illetve a
nemtelenek megjelenését. Az Isten akaratából fegyvert fogó és hazát szerző-megtartó nemes
ősök leszármazottai a korabeli nemesség tagjai, illetve a harcot nem vállaló gyávák
leszármazottjai a nemtelenek, a köznép, a pórnép. Az olasz származású Rogerius mester
Carmen miserabile (Siralmas ének) című ritmikus prózája a nagy tatárdúlás idejét idézi fel. hun-
magyar rokonság 2.2. A középkori tárgyi kultúra emlékei A szellemi kultúra jelzett alkotásaival
egy időben létrehozott tárgyi kultúra korabeli alkotásai is jelentősek. Egyik nagy esemény, hogy
újjáépül a pécsi székesegyház, amelyet XIII. század elején fejeztek be, és amelynek olaszos
stílusú kőfaragványai, freskói országosan hatottak a korabeli építészetre, képzőművészetre. III.
Béla idején épült az esztergomi háromhajós, pilléres bazilika, illetve az új királyi palota. A kora-
gótika elemei innen sugároztak szét országszerte. Az Esztergomi Bazilika 23

24 A klasszikus francia gótika stílusjegyeit viseli a ciszterciták által építtetett bélapátfalvi apátsági
templom. Mind az irodalomban, mind a különböző művészeti ágakban, sőt a mindennapi életben
is megfigyelhető az, amit Klaniczay Tibor a középkor internacionalizmusának nevez. A középkori
kultúra egyetemességét az is elősegítette, hogy valamennyi országban nagyjából azonos
szabályok, technikai eljárások voltak érvényben, művészet és kézműipar, irodalom és tudomány
vagy írásbeliség határai teljesen összemosódtak. A művész nem is különült el a mesterembertől
A művészet középkori latin neve, az ars egyúttal a mesterséget, sőt a tudományt is jelölte.
(Nemeskürty I. i. m. 38.) Ebben az univerzális jellegű latin kultúrában kezd kicsírázni a magyar
nyelvű irodalom. A liturgikus szövegek jó része feltehetően magyar nyelven hangzott el az
alsópapság körében, akik közt sok volt az analfabéta. Az írásos magyar kultúra megjelenése az
oklevelekhez kapcsolódik, illetve ahhoz a két szövegemlékhez, amelyek közül a Halotti Beszéd
bizonyíthatóan egy szóban elhangzó szertartásszöveg rögzítése az Ómagyar Mária-siralom
pedig, az első magyar vers, egy Planctus-sequentia magyar változataként, jóval 1300 előtt
keletkezhetett, az a dátum ugyanis a Löveni kódexbe történő bemásolás ideje. 24

25 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért tekinthetjük sajátosnak a kora-középkori magyar

kultúrát? 2. Hogyan keverednek a valószerűség és a fikció elemei a latin nyelvű történetírásban?
3. Keressen olyan irodalmi alkotásokat, amelyekben visszaköszön a koraközépkori krónikákban
megfogalmazott hun-magyar rokonság gondolata! 4. Milyen bizonyítékokat ismer a Szent László-
kultusz székelyföldi jelenlétét erősítendő? 5. Ismer-e a szűkebb környezetében, régiójában olyan
történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból származik? Bibliográfia
Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk., 2001): Magyar
művelődéstörténet. (107 131) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai. (9
61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. (173 192) 25Tanulási egység
3. A késő középkor jellemzése Kulcsszavak: Anjouk, továbbélő szellemi örökség hun-magyar
rokonítás, városi polgárság, falfestészet, miniatűrfestészet, ötvösművészet, erődtemplomok,
hazai építészeti műemlékek Az Árpád-ház kihalása, az Anjouk kora Margitlegenda Assisi Szt.
Ferenc legendája Kálti Márk Képes Krónikája 3.1. Dinasztia-váltás A XIV. század az Árpád-házi
királyokat felváltó Anjouk kora (1308 1382). Jellemzője ennek a kornak, hogy bár a latin
írásbeliség egyre inkább általánossá válik, megjelenik az első magyar egyetem (Pécs, 1367),
ugyanakkor ebből a korból származnak első magyar nyelvű legendáink, könyvünk mégis nem
annyira az írott kultúra a jelentős ebben a korban, hanem inkább az építőművészet és a
képzőművészet. A korban divatos lovagi költészet magyar megfelelőiről csak közvetett adataink
vannak (lásd magyar Trója-regény vagy Nagy Sándor-regény). A lovagi históriás ének meglétét
bizonyítja a Toldi mondai anyaga, amelyre Ilosvai támaszkodik. A vallásos jellegű irodalomra
jellemző egyrészt a kolduló rendek által képviselt misztika, illetve a laikus mozgalom a
beginizmus. A Nyulak-szigeti kolostor lakójának, Béla király lányának, Margitnak a misztikus-
aszkétikus életét leíró Margit-legenda a latinul nem tudó Domonkos-rendi apácák számára
készült. Assisi Szt. Ferenc legendája az első magyar nyelvű könyvként is ismert írás. A gesták
fonalát a ferencesek viszik tovább. Nagy Lajos (1342 1382) uralkodása idején keletkezett Kálti
Márk Képes Krónikája, amely megtartja a hun-magyar rokonság hagyományát. 3.2. A késő-
középkor építőművészete, képzőművészete A művészetek, az építő- és képzőművészet a XIV.
század végén ugrásszerű fejlődésnek indulnak, és sajátos magyar arculatuk kezd lenni. A vezető
szerepet fokozatosan Buda és Dunántúl veszi át, de a felföldi 26

27 bányavárosok és az erdélyi fiatal szász települések is alakítják jellemző profiljukat. A

várépítészetben, a mennyiségi gyarapodás mellett új jelenség, hogy megjelenik a nagyobb
kényelmet kínáló palotaszerű építmény. A diósgyőri vár jó példája a tájba illeszkedő, a hadászati
szempontokat az esztétikainak alárendelő építészetnek. A visegrádi és a budai várpalota
felújításakor szintén ezt a szempontot érvényesítik. Kialakult a jellegzetes városi polgárház-típus,
amelynek jellegzetessége, hogy a nagyszoba a masszív, erőteljes kapu fölé, az emeletre került.
A templomépítkezések ugyancsak új lendületet kapnak. A pozsonyi, a soproni templomok a
legkorábbi, máig fennmaradt gótikus épületek, de ugyancsak a XIV. század végéről származik az
erdélyi szászsebesi csarnoktemplom, amelynek építészeti megoldásait nem sokkal később a
kolozsvári Szt. Mihály-templom veszi át. biztonság és kényelem a lakásépítészetben a késő
gótika emlékei templomok, szobrok Sárkányölő Szent György A bronzszobrászat a kolozsvári
György és Márton testvérek alkotásai révén Európa élvonalába került. A máig fennmaradt Szt.
György szobor eredetije Prágában vant, másolata a kolozsvári Farkas utcai templom előtti téren
látható. A nagy, szent királyokról készített szobrokat, sajnos, a történelem 27

28 falkép- és miniatűrfestészet Óbuda egyetem Budavári palota Városi plébániatemplomok,

erődítmények nem kímélte, ma csak közvetve tudunk a Szt. István, Szt. László, illetve Szt. Imre
szobrokról. A falkép- és miniatűrfestészet ugyancsak virágkorát éli. A kor neves olasz falfestői
dolgoznak az esztergomi királyi várpalota díszítésén, de az olasz trecento festészetének az
általános elterjedtségéről, hatásáról tanúskodnak a kevésbé jelentékeny épületek, templomok
freskói, pl. az erdélyi Magyarfenes és Almáskerék templomfreskói. A falfestmény-témák közül
egyik legelterjedtebb a Szt. László legendája. Az egész korabeli magyar nyelvterületen ismert
lehetett a történet, hiszen olyan egymástól távoli helységek templomfalaink tűnik fel a téma, mint:
Bögöz és Rimabánya, Székelyderzs és Kakaslomnic, Gelence és Szepesmindszent. Az
ötvösművészet szintén olasz mintákat honosít meg, így a sodronyzománc fokozatosan nemzeti
technikává alakult. Az Anjouk közel egy évszázados uralma alatt főként az itáliai kultúra elemeit
igyekeztek érvényesíteni, ezzel szemben a hatalomra kerülő Zsigmond király a francia-burgundi
lovagvilág ízlését hozta (1387 1437). Folytatódik az a tendencia, amely az Anjouk korára jellemző
volt, hogy ti. az irodalmi műveltség, a szépirodalmi fejlődése helyett az ún. reprezentációs és
vallási célzatú művészeti ágak fejlődtek. Az Óbudán először 1395-ben majd 1410-ben alapított
egyetem kérész-életűnek bizonyult, igen korlátozott számú az értelmiség. Nevezetes,
építőművészeti szempontból a Budavári palota átalakítása, bővítése. Főként francia és német
mesterekkel végezteti Zsigmond a munkát. Erődrendszert és palota-együttest építtet. Az elegáns,
díszes Frispalotát a korabeli utazók Európa legszebb épületeivel említették egy helyen (a török
háborúk idején felrobbant, megsemmisült). Ugyancsak Zsigmond nevéhez fűződik az 1405-ben
kiadott rendelet, mely szerint a várakat, erődítményeket, templomokat fallal kell körülvenni.
Általános gyakorlattá válik a városok körüli falépítés is. Székelyföldön ekkor alakítják ki az
erődtemplom épületegyütteseket, amelyek nemcsak kultikus, hanem hadászati célokat is
szolgáltak. A polgárság gazdasági erejét bizonyítják a mind nagyobb számban felépülő városi
plábánia-templomok. A kassai Szt. Erzsébet-templom építészeti megoldásai (XIV. sz vége XV.
század 28eleje) fellelhetők az 1400-as évek első felében befejezett kolozsvári Szt. Mihály-
templomban, illetve a brassói Fekete-templom építészeti megoldásaiban. A luxustárgyak közül
említésre méltó az az ötvösművészeti remek, mely Suky Benedek, erdélyi nemes tulajdonában
volt (1440 körül készült). A keresztelőmedencék, a címerek egyre gyarapodó száma mind-mind a
fokozódó jólét, a polgáriasodó életforma eredményei. A Suki-kehely
(http://hu.wikipedia.org/wiki/suki-kehely (2009. febr. 12.) 29

30 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mivel magyarázza az ún. városi kultúra térhódítását?

(építészet, képzőművészet, ötvösművészet) 2. A jegyzetben szereplő késő-középkori építészeti
emlékeken kívül nevezzen meg legalább még öt hasonlóan jelentős alkotást! 3. Mi lehetett a
Margit-legenda, ill. a Ferenc legenda korabeli népszerűségének az oka? 4. Milyen jelenetek
azonosíthatók a bögözi és a székelyderzsi templom falfreskóin? 5. Ismer-e a szűkebb
környezetében, régiójában olyan történelmi, építészeti, tárgyi emléket, amely ebből a korszakból
származik? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (20 61) Kósa László (szerk.,
2001): Magyar művelődéstörténet. (107 131) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar
művelődés századai. (9 61) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve. (173
192) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (I. k. / 431-473) 30
31 4. Tanulási egység 4. A KORA-RENESZÁNSZ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ADALÉKAI
Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, antik kultúra, udvari humanizmus, a reneszánsz
művészet vallásos és világi elemei Mátyás király trónra lépése (1458.) és a Mohácsi vész (1526.)
közötti háromnegyed évszázad méltán tekinthető mind a kései középkor, mind a korai
reneszánsz korának. A középkori hagyományokat folytató magyar nyelvű kódexirodalom
felvirágzásának kora, ugyanakkor a neoplatonikushumanista eszméket hirdető Ianus Pannonius
latin nyelvű költészete kibontakozásának az ideje. Egyrészt most épülnek a késő gótika
legnagyszerűbb épületei, másrészt egyre inkább hódít az új reneszánsz ízlés. A gregorián zene
széleskörű elterjedésének ez az időszak kedvez, elkészül a legátfogóbb zenei gyűjtemény a
Bakócz-graduál, ugyanakkor az új királynő, Beatrix szívesen hallgatja a burgundi kora-
reneszánsz zenét. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik korszak életszemlélete, eszmeisége az
erőteljesebb. a politika és a szellem nagyjai 4.1. Késő középkor vagy kora reneszánsz? A kor
legjelentősebb prédikációs kötetének a Stellarium-nak a szerzője a kolduló ferences
szerzetesrendhez tartozó Temesvári Pelbárt, aki értetlenül figyelte, sőt elítélte az udvar buja,
reneszánsz erkölcsét, ugyanakkor az ókori poétákat ugyancsak erkölcstelennek tartotta. Szociális
érzékenysége, az együgyű nép számára is érthető és hasznos prédikációi révén akár a
reformáció előhírnökének is tekinthető. Thuróczy János: Chronica Hungarorum című munkája
(1488) szintetizálta az eddig megjelent történeti munkákat, illetve kiegészítette a Zsigmond- és a
Hunyadi-kor adataival. A mind nagyobb befolyással bíró Itália elszívó hatása (ugyanakkor
megtermékenyítő hatása) a Délvidéken érződött leginkább. A földrajzi közelség is lehetett az oka,
hogy az itáliai, főként padovai egyetemekre legtöbben Zágráb környékéről mennek. Vitéz János
is ennek a tájnak a 31

32 szülötte, akinek politikai, irodalmi jelentőségénél jóval nagyobb súlyú az irodalom- és

tudományszervező tevékenysége. Könyvtárat alapít; ismerőseit, rokonait Itáliába küldi tanulni (l.
Ianus Pannonius, az unokaöcs), egyetemet alapít Pozsonyban. Ianus Pannonius
(http://hu.wikipedia.org/wiki/janus_pannonius, 09. 02. 12.) 4.2. Ianus Pannonius Kora humanista,
latin nyelvű irodalmának legjelesebb magyar képviselője, kamaszként már Itáliában tanul, ahol
tökéletesen elsajátítja a klasszikus latin és görög nyelveket. Már diákkorában felfigyelnek csípős,
nem ritkán pajzán epigrammáira. Szilviáról Azt mondod, gyereked van tőlem, s jársz a nyakamra.
Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém. Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így
keseregsz-e: Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás! (http://www.google.hu/ janus+pannonius
Ianus, 09. 03. 15.) Mátyás követeként 1465-ben újból Itáliába megy, ahol megismerkedik
személyesen is Marsilio Ficino-val, a neoplatonizmus legjelesebb alakjával. A sors tragikus
fintora, hogy visszatérve hazájába, Ianus Pannonius megismertette ugyan itthon is az új tanokat,
de az udvar megpezsdülő életének nem sokáig örülhetett. A Mátyás elleni összeesküvés
leleplezett tagjaként menekülnie kellett, s útközben meghalt. 32Az ifjúkori élcelődő elmés
epigrammák mellett jelentősek dicsőítő költeményei és elégiái. A legmaradandóbbat ez utóbbi
műfajban alkotta. Akár az ismerős tájtól, várostól, könyvtártól kell búcsút vennie (Búcsú Váradtól),
akár a betegség nyűgéről, fájdalmáról ír (Mikor beteg volt a táborban), vagy éppen édesanyja
elvesztése miatt sír minduntalan kiütközik a reneszánsz ember neoplatonista értékszemlélete. A
jó hőforrások, a fagyban is szépnek láttatott természeti táj annak az embernek a szemléletét
tükrözik, aki a természetet és benne az embert Isten csodálatos szépségű teremtett világaként
látja. Az isteni szépség tükröződik vissza az emberekről, és ugyanilyen szép az a természeti
környezet is, amelyben élnie adatott állítja Marsilio Ficino. A tanítványnak, Ianusnak ezért oly
szomorú a halál. Betegséggel, halálfélelemmel viaskodó lelke nehezen tud megbékélni az
elmúlás, a halál gondolatával, hiszen a halál az isteni-emberi szépségtől való elszakítottságot
jelenti. A nyugati kultúra tragikus szerelmét képviselte állítja róla Babits Mihály. Szerb Antal
kisugárzó szimbólumot lát benne: Ez a felnőttség nélküli, idő előtti érettség az egész magyar
humanizmus szimbóluma lehetne. Galeotto Marzio és Antonio Bonfini, mindketten Mátyás
udvarának olasz humanistái. Galeotto Ianus Pannonius barátjaként érkezik Ferraraból. Filozófiai
jellegű írásai mellett feljegyzi Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásait. Bonfininak Mátyásról
írott történelmi munkája jelentős. isteni szépség a földi élet mint siralomvölgy 4.3. A latin nyelvű
kultúra konkurrenciája, a magyarnyelvűség Az udvar korszerű reneszánsz szellemiségű
irodalmával párhuzamosan vidéken, a kolostorokban a hagyományos vallásos irodalom
középkori szellemisége él tovább azzal a lényeges különbséggel, hogy mind szélesebb körben
terjed a magyarnyelvűség. Közvetve (Szalkai Balázs krónikájából) tudunk arról, hogy Bálint és
Tamás papok nemcsak áttelepedtek híveikkel Moldvába, hanem a Bibliát is lefordították magyar
nyelvre. A Huszita Biblia néven ismert kézirat (1440 tájáról) nem maradt fenn, részletei viszont
felfedezhetők a korabeli, illetve valamivel későbbi kódexekben (Müncheni kódex, 1466; Apor
kódex, 1500). A kevésbé jelentős, nem nagy gonddal megszerkesztett fordítások, elmélkedések
közül kiemelkedik a Karthausi Névtelen által írt magyar nyelvű értekezés, amelyet az Érdy-kódex
tartalmazza. A latin nyelvű előszóban humanista, latin nyelvű kultúra + magyar kezdemények 33

34 fordítások és eredeti magyar alkotások majdnem írói programnak megfelelő módon ajánlja
művét, illetve értekezik. A beszéd- és legendagyűjteményt akár az első magyar nyelvű
szépprózai gyűjteménynek is tarthatjuk. A latin és magyar változatban egyaránt fennmaradt Szt.
László ének, bár szövege Mátyás korában keletkezhetett, az 1500-as évek elején kerül be a
Peer-kódexbe, majd innen a Gyöngyösikódexbe. Az ének átmenetnek tekinthető a vallásos és
világi művek között. A nagy király keresztényi vonásai mellett legalább ilyen fajsúlyúak a világi
erényei. A két eszmeiség keveredése mellett az a külön érdekessége a műnek, hogy a latin vers
magyaros verstechnikája alapján joggal következtethetünk a magyarból latinra történő fordításra.
Vásárhelyi András Szűz Máriáról írt Cantilenája (1508) tematikáját tekintve, néhol kilép a vallás
zárt rendszeréből, aktuálpolitikai színezetet ad a műnek: Halottaknak megszabadejtója
Törököknek megnyomorojtója Kerályoknak jó tanácsadója magyaroknak megoltalmazója A
latinból fordított vallásos tárgyú költészet mellett jelentkezik a világi tárgyú, eredetileg már
magyarul íródott vers is. Ennek első jelentős darabja az 1476-ból való Szabács viadala. Ezt a
Mátyás-korabeli várostrom-leírást a később felvirágzó históriás énekköltészet szerves
előzményeként tarthatjuk számon. Apáti Ferenc Cantilenája (Feddő ének) főként a kor nemi
szabadosságait ítéli el. Az erotikus, vélhetően obszcén elemeket is hordozó költészetről csak
közvetve tudunk, mint olyanról, amitől Temesvári Pelbárt is óva intette a híveket. A vallásos
himnuszok virág-metaforáinak profanizálódása révén születtek meg a virágénekek, a szerelmi
költészet sajátos kora-reneszánszkori változata. Hess András, budai nyomdász már 1473-ban
nyomdát működtet, mindazonáltal még igen távoli időnek tűnik az a kor, amelyben a könyvigény
tömegméretű legyen. A vékony értelmiségi réteg ilyen irányú igényét kielégítették a könyvárusok,
akik külföldről hoztak be könyveket. 34Mátyás, akárcsak elődei a budai várpalota építését,
szépítését fő feladatának tekintette. A megnövekedett kényelem- és pompaigényt szolgálták a
finom faragású vörös-márvány ajtó- és ablakkeretek, a díszes padlócsempék, a figurális díszítésű
kályhák. Visegrádot, a hajdani királyi székhelyet sem hanyagolja el. 1483-ban a pápai követ földi
paradicsomnak nevezi a királyi és királynői palotaszárnyak, a közbeékelt kápolna, a függőkert, a
díszlépcsők által nyújtott elbűvölő látványt. Hazai vonatkozásban említésre méltó, hogy a
kolozsváriak ferences templomát (ma a Farkas utcai Református templom) ugyanaz a János
barát építteti fel, aki a visegrádi királyi építőműhely vezetője volt. A királyi építkezések mintájára
fellendül a vidéki templom- és udvarházépítészet is. Ebben az időben készül el a szebeni és
pozsonyi városháza épülete. Mátyás halála után, a Jagello-korban még egy ideig tart az
építkezés lendülete. Az 1500-as évek első két évtizedében elkészült esztergomi Bakóczkápolnát
mind a magyar, mind az egyetemes építészet történetében különleges hely illeti meg, ugyanis a
centrális alaprajzú, kupolás kápolnatípust Brunelleschi alkotta meg, és Itálián kívül ez az első
alkalmazása. A korszak egy komplex művészeti remeknek, a szárnyas oltárnak valóságos
fénykora. A faszobrok és táblaképek harmonikus kompozícióba illeszkednek. Világi és kultikus
építészet 35

36 A műfajban legjelentősebb a kassai Szt. Erzsébet-dóm főoltára (1474-1477) Negyvennyolc

táblaképe, finomfaragású szobrai révén méltán tekinthető a késő középkor (korai reneszánsz)
legnagyobb hatású, esztétikailag igen értékes oltárkompozíciójának. Csíksomlyói Madonna A
székelyföldi táblaképfestészet főként a Csíki-medencében hagyott máig fennmaradt
remekműveket: Csíksomlyói Madonna, és a csíkmenasági oltárkép. A bronzszobrászat
virágzásáról csak írásos emlékek tanúskodnak, szinte kivétel nélkül elpusztultak a török
hódoltság idején. 36
37 A korszak művelődéstörténeti körképéből nem hiányozhatnak a könyvtárak. Már Vitéz
Jánosnak és Ianus Pannoniusnak számottevő humanista könyvtára volt, Mátyás Corvinája pedig
Európa-szerte párját ritkította. Kódexmásolókat, könyvfestőket először Firenzéből hozatott, aztán
Budán is kialakulnak ilyen műhelyek. A korszak zenei kultúrájában áttörést jelentett a
többszólamú éneklés megjelenése, terjedése, illetve a hangszeres zene, valamint az anyanyelvi
éneklés szokása. Trombitások, kürtösök, dobosok mind nagyobb számban vannak jelen minden
jelesebb ünnepségen. Már a XIV. század elejéről vannak adataink cigány zenészekről. A
pálosok, ferencesek közül kerültek ki a korszak neves orgonistái, akik egyben orgonakészítő
mesterek is voltak. A zene még őriz valamit ősi jeladó funkciójából (lásd harci kürtök, ceremónia-
mozzanatok jelzése), de egyre erőteljesebben érződik a szórakoztató, mulattató jellege. 37

38 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Hogyan értelmezi a humanista kifejezést? *2. Miért

válhatott a szerelem, az emberi test szépsége és a természet nagyszerűsége a művészi
alkotások központi témájává? értelmezze a neoplatonista tanítást! 3. Ianus Pannonius gyakran ír
a halálról, a betegségről (l. saját betegségéről, ill. az édesanyja fájdalmas elvesztéséről), mégis
teljesen újszerű, a középkori ember halál-felfogásától eltérően ír. Mi ennek a magyarázata? 4.
Honnan ered a Huszita Biblia huszita elnevezése? Milyen irányba mutat ez a jelentős
kezdemény? Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (166-203) Kósa László (szerk.,
2001): Magyar művelődéstörténet. (140-169) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar
művelődés századai. (173-191) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve.
(192-210) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (II. k. / 449 481)
38 Tanulási egység 5. A reneszánsz és a reformáció Kulcsszavak: újjászületés, humanizmus, a
reneszánsz művészet vallásos és világi elemei, reformáció és magyarnyelvűség, hitvitázó
irodalom, bibliafordítások, az énekköltészet műfajai, a felekezeti iskolarendszer kiépülése Az
európai művelődéstörténetben világosan különválasztható stílusok, korszakok egymás mellett
szerepeltetésének az oka az a fáziskésés, amely Mátyás halálával kezdődően a magyar és
európai kultúra viszonyában állandósult. A késő-középkor korai reneszánsz már jelzett
összefonódása a XVI. XVII. század stílus- és eszmetörténeti szinkretizmusához vezet, azaz nem
ritkán figyelhetők meg azonos időben egymásnak ellentmondó jelenségek, stílusok. 5.1. Stílusok
egyidejűsége, szimultaneizmus a magyar művelődés történetében A XVI. század első felének
jellemző vonása, hogy szellemi arculatát még azok a humanista tudósok határozzák meg, akik
felül tudtak emelkedni a vallási és nemzeti különbségeken. A latin nyelvű műveltség mind
fokozottabb térnyerését figyelhetjük meg, jelentősebb szépirodalmi életmű, kimagasló alkotás
nem jön létre. A kor szellemi életének legfontosabb műfaja a történetírás lesz. Máig ható
érvénnyel Mátyás korát mint fénykort mutatják be, különféle elméletekkel próbálva magyarázni
Mohácsot, majd az ország elvesztését. Újszerű a protestáns mozgalom teoretikusaitól átvett
történelemszemlélet, amely a történelem folyamatát úgy értelmezi, mint Isten jutalmazó és
büntető megnyilvánulásainak a váltakozását. A korszak kiemelkedő történetírói Oláh Miklós
(1493 1568), Szamosközy István (1565 1612), Forgách Ferenc (1535 1577). Ez utóbbi szerző
Commentariusában makacsul kutatja az okokat, amelyek az ország romlásához vezettek.
Oknyomozó történetírás 39

40 A magyarnyelvűség elterjedésének háttere Forgách katolikus főúri mivoltát szinte

megtagadva, a protestáns prédikátorok hevességével támadja saját osztálya bűnösségét,
erkölcsi züllését. A kivezető utat az egyes emberek jellembeli megszilárdulásában látja. Tőle
származik az a hiteles leírás, amelyből Szigetvár ostromáról Zrínyi Miklós, a költő az eposzi
témát merítette. A másik nagyhatású és terjedelmében is lenyűgöző munka Istvánffy Miklós: A
magyarok története XXXIV könyvben. Mátyás halálától 1606-ig tekinti át a magyar történelmet. A
történelmi munkákat latin nyelven írták. A XVI. század az anyanyelvű kultúra szempontjából azért
jelent vízválasztót, mert bár nem ekkor jelenik meg az anyanyelvű írásbeliség ebben a
században lesz tudatos programmá a magyar nyelven írás. Két egymással szoros kapcsolatban
levő eszmeiség befolyásolta ezt a folyamatot: az egyik az erazmista-humanista magatartás,
amely kiegészült egy Mátyás kora óta egyre erősödő patrióta érzülettel, a másik nagyhatású
tényező a reformáció programja, térhódítása. Erasmus, a tudós filológus a Biblia szövegének
minél teljesebb megismerése céljával hirdette meg a különböző nemzeti nyelvekre történő
bibliafordításokat. Ehhez a humanista-filológiai törekvéshez szervesen kapcsolódik a reformáció
Sola Scriptura-elve, amely arra ösztönözte, az új vallás híveit, hogy Egyedül a Szentírás elve
szerint éljenek. Ennek az érvényesítése szükségszerűvé tette a nemzeti nyelvű Bibliát. 5.2. Az
első bibliafordítási kísérletek Az első kísérletek a Biblia egyes részeinek a magyarításai : Komjáti
Benedek Szent Pál leveleit 1533-ban Krakkóban jelenteti meg. Pesti Mizsér Gábor
evangéliumfordításai jóval sikerültebbek. Latin nyelven írt előszavában az erazmusi programot és
a reformáció célkitűzéseit szintetizálja: Jó volna, ha a földműves az eke mellett, a takács a
fonalvető ritmusára a Szentírásból énekelne, az útonjáró a Biblia olvasásával űzné el az unalmát.
Ebből lenne a keresztények minden beszélgetése, mert szinte olyanok vagyunk, amilyen a
mindennapi csevegésünk. (Bécs, 1536., id. Kósa L: 1993). A Magyarországon készült, magyar
nyelvű nyomtatott könyvek közül az első Sylvester János: Újszövetség című munkája, amely
Sárvárott jelent meg 1541-ben. A fordítás dogmatikai szempontú fontosságán túl egyúttal azt is
40

41 bizonyította, hogy ez a barbár nyelv éppúgy alkalmas a Biblia bonyolult stilisztikai

alakzatainak, paraboláinak az átültetésére, akár a latin, a héber vagy a görög. Sylvester fordítása
voltaképpen annak a latin magyar nyelvtannak a gyakorlati kivitelezése volt, amelyet két évvel
korábban jelentetett meg. A helyes beszédnek és írásnak, a legjobb költők és prózaírók
tekintélyére támaszkodó művészeteként láttatja a grammatikát. Sylvester szótárgrammatikája
páratlan a maga nemében; az új vulgáris nyelvek hasonló leíró nyelvtanai később jelennek meg
érvényes ez akár a lengyel, a cseh, a francia vagy német nyelvekre egyaránt. Az időmértékes
verselésre éppúgy alkalmas a magyar, akár a klasszikus nyelvek veszi észre Sylvester. Sylvester
János, az első nyelvtaníró és stiliszta Próféták által szólt rígen néked az Isten Az kit ígért ímé
vígre meg atta fiát. Az idézet az első magyar nyelven írt disztichon. (az első sora hexameter, a
második pedig pentameter). 5.3. A nyelv mint a szellem fegyvere A XVI. század második
harmadától kezdődően az anyanyelvűség erazmista-humanista programját a reformáció másfajta
célokat szolgáló anyanyelv-kultusza váltja fel. A mindenki által értett nyelv primátusa didaktikus
célok hatékony megvalósítását jelentette. 1540 és 1570 között az új teológiai tanok nagy
gyorsasággal terjednek, főként a nyugati egyetemeken tanuló ifjak révén. A kezdetben egységes
protestantizmus az 1560-as évek közepére két jelentős ágra szakadt: lutheránusok és a helvét
hitvallás követői. 1565-től a további radikalizálódás eredményeként főként Erdélyben
megerősödik a szentháromság-tagadók, azantitrinitáriusok, közismerten az unitáriusok tábora. A
XV. századból származó jelszó, mely szerint Magyarország Európa védőbástyája a pogánnyal
szemben, illetve a zsidó és a magyar nép sorsa közti hasonlóság gondolata felerősödik, és az
isteni büntetésként értelmezett török hódoltságot mindenik felekezet a másik romlottsága elleni
harcban fel tudta használni. a reformáció hazai térhódítása 41

42 A hitvitázó irodalom fénykora, a prédikácó műfajának primátusa A kultúratámogató szerepet a

királyi udvar, illetve a főpapság után/helyett fokozatosan a külföldet járt, gazdag főúri világi
értelmiség veszi át. Sylvester Bibliájának megjelenését a katolikus Nádasdy Tamás támogatta. A
század utolsó évtizedeiben fontos kultúrközpont lett Gyulafehérvár, a Báthoryak fejedelmi
székhelye. A főúri mecenetura rendszere lévén gyenge, erőtlen a polgári réteg végighúzódik a
XVI. XVII. századi kultúrán. A protestantizmus, a már jelzett okok miatt, kedvezett ugyan az
anyanyelvűség elterjedésének, de a világi tárgyú művészetek és a tudomány egyaránt háttérbe
szorultak. A teológiai és hitbuzgalmi írások száma ugrásszerűen megnőtt. A helvét irány követői,
(szegedi Kis István, Huszár Gál) közül kiemelkedik a tiszántúli püspök, Méliusz Juhász Péter,
akinek a munkássága bibliafordításai, prédikációs kötetei, hitvitái Debrecent a magyarországi
reformátusság központjává tették. A prédikáció és az azokat kiegészítő elmélkedések,
példázatok a korszak uralkodó műfajai. Az evangélikus Bornemissza Péter hét és félezer lap
terjedelmű prédikációgyűjteménye a maga nemében egyedülálló teljesítmény. A vallásos
szövegek eléggé gyakran világi hangvételűek lesznek. Bornemissza prédikációs gyűjteménye
negyedik kötetének híres-hírhedt függeléke, az Ördögi kísértetek már csak megszorításokkal
sorolható a vallásos prózai írások közé. Maga a szerző is inkább magában olvasható
szövegekként ajánlja az Ördögi kísértetek darabjait. Témái között gyakoriak a démonikus
tárgyak, nem idegenkedik a szexualitás kérdéseitől sem szemléletes stílusa révén a magyar
világi prózának az előzményeként olvashatjuk. Vizsolyi Biblia 5.4. Az első teljes, magyar nyelvű
Biblia A XVI. század végének kétségtelenül legjelentősebb művelődéstörténeti eseménye az
1590-es Vizsolyi Biblia megjelenése. Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi
Egyházmegye superintendense volt az, aki lefordította és 1590-ben megjelentette az első teljes
magyar nyelvű Bibliát, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károli
Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője,
kiadója is volt ennek a Bibliának. 42

43 Így ír erről a munkáról: "Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna
egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem
szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását..." Abban az
időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát
a főúri pártfogók megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették
ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp megmagyarázza azt, hogy miért is
Vizsolyt választották a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett
Lengyelországba). A Biblia címlapja "nyomtattatott Mantskovit Bálint által", 2412 oldalon kb. 800
példányban másfél év alatt készült el. Súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk. Egy
eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. (Forrás:
http://www.vizsoly.hu/kepek/n/biblia_eredeti.jpg, 09.03.14.) A fordítás-előzmények motiváló
hatása mellett fontos tényező volt a kelet-magyarországi református főurak anyagi
áldozatkészsége. Károlyi Gáspár az elöljáró beszédben említést tesz arról, hogy nemcsak
anyagi, hanem szellemi segítőtársakra is sikerült találnia a nagy vállalkozáshoz. Bár név szerint
nem említi a munkatársakat, valószínűsíthető, hogy bizonyos részek Székely Istvántól, Heltai
Gáspártól, illetve Bornemissza Pétertől származnak. A Biblia nyelvtörténeti jelentősége is óriási.
Vizsolyi Biblia és a nyelvi egységesülés 43

44 A magyar nyelvű énekek: gyülekezeti és históriás énekek A nyelvi egységesülési folyamatban,
bizonyos nyelvjárási elemeknek a megszüntetésében meghatározó szerepe volt. Így, például az
i-ző nyelvjárás helyett az e-ző nyelvhasználatot tette normává. A szentírás népszerűségét,
elterjedtségét felülmúlták az énekelt vers formájában szerzett művek: a lelkész vagy a kántor által
énekelt vagy mondott graduál szövegek mellett sajátos műfajként jelentkezik a gyülekezeti ének.
Főleg a zsoltárátköltések bizonyultak maradandó értékűeknek. Sztárai Mihály, Kecskeméti Vég
Mihály, Szkhárosi Horváth András zsoltárfordításai és hitvitázó versei, drámái hiteles
dokumentumok e nyugtalan szellemiségű korból. A gyülekezeti énekekhez hasonló
népszerűségnek, a világi költészetből a históriás énekek örvendtek. A lött dolgok az igaz
történetek versbe foglalása számíthatott csak elismerésre, a fabula, a fikció, az önmagáért
szerzett történet nem volt érték. A valószerűség mellett a nevelő célzat elmaradhatatlan tartozéka
ezeknek az énekeknek. A históriás ének a róla kialakítottkésőbbi közfelfogással ellentétben
nemcsak a kortárs világ jelentős eseményeinek a riportszerű megverselését jelentette, hanem
akár bibliai történetek verses-énekes feldolgozását, regényes események énekelt változatát stb.
Az énekek különböző fajainak a népszerűsége és elsőbbsége az írott prózával szemben arra
engednek következtetni, hogy még mindig elég kevesen tudnak írni-olvasni, noha a reformáció
valóságos iskolahálózatot alakított ki. Az iskoláink nyolcvan százaléka protestáns iskola volt. A
XVI. század végéhez közeledve a históriás énekek mind nagyobb része tudósító jellegű. A vallási
viták viszonylagos elcsendesedése és a törökellenes harcok hőstettei kedveztek a kortárs
eseményeket megéneklő műfajváltozatnak. Ismert és elismert művelője ennek a műfajnak Tinódi
Lantos Sebestyén, az első magyar költő, aki verseiből/énekeiből él meg. Nemesi rangot,
megbecsülést szerez műveivel, és még életében gyűjteményes kötete jelenik meg Kolozsvárott
(Cronica, 1554). A törökellenes harcra buzdító énekek dallamát a szerző komponálta, az első
hazai nyomtatvány, amelyben kották is vannak. 44

45 Tinódi Lantos Sebestyén szobra Dombóváron A tudósító jellegű históriás énekek mellett
népszerűek voltak a régmúltból vett történeteket feldolgozó történelmi, néhol regényes históriák.
A regényes változat legszebb magyar példája Ilosvai Selymes Péter: Az híres Tholdi Miklós jeles
cselekedeteiről való széphistória. Részint kilóg ebből, a hitelességre és vitézkedésre érzékeny
énekköltészetből a századforduló két legnépszerűbb széphistóriája: az Eurialus és Lucretia,
valamint az Argirus királyfi. Az első egy magyarrá átültetett latin nyelvű novella (fordítója a Pataki
Névtelen, valószínűleg Balassi Bálint). Az Árgirus egy megverselt tündérmese, amely nem tesz
eleget sem a valószerűség követelményének, sem a moralizálás igényének. Tiltott gyümölcs
lehetett az ilyen olvasmány, bizonyítja, hogy egyetlen korabeli ép példány nem maradt fenn. E két
utóbbi széphistória nyit utat annak a világi lírának, amelynek kimagasló művelője Balassi Bálint
(1554 1594). regényes históriák Az híres Tholdi Miklós Széphistóriák Árgirus királyfi 45

46 Balassi Bálint (1554 1594) élet és költészet összhangja és disszonanciája A korabeli költészeti
irányok stílusszinté zise 5.5. A magyar reneszánsz líra fénykora Balassi Bálint Változatos,
zűrzavaros, esetenként botrányos életét mintegy megszentelte hősi halála. A Hungarus sed
impius, azaz az istentelen magyar, ahogy a német jegyző minősítette az elesett költő-katonát,
páratlan értékű életművet hagyott barátja, Rimay János révén ránk, az utókorra: önálló, jórészt
világi témájú versciklusokat, egyéni vallásosságú istenes verseket egy szerelmi témájú komédiát,
kegyességi iratokat, fordításokat. Közhelyszerűen hangzik, de hitelesen lehet róla mondani, hogy
szintetizálta a magyar és nem csak a magyar költészet hagyományait, ugyanakkor új csapásokat
nyitott a magyar líra számára. Verseinek képanyagában felismerhetők a kódexirodalom
paraliturgikus stílusfordulatai ugyanúgy, mint a liturgikus-gyülekezeti énekek képei, illetve a
jórészt szóbeliségben élő szerelmes udvarló énekek fordulatai. Betetőz, szintetizál tehát,
ugyanakkor ő az első költőnk, aki anyanyelvi líráját tudatosan gyökerezteti a humanista
poétikákban, verseit tudatosan ciklusokba rendezi, megújítja a verselési technikát. A maga
kezével írott könyve kétszer harminchárom verset tartalmazó lírai szerelmi önéletrajz. A másik
gyűjteménye vallásos verseit tartalmazza, pontosabban istenes verseit, hiszen eléggé nehezen
lehetne ezeket valamely felekezeti vallásossághoz besorolni. A két ciklus merev elkülönítésének
az a 46

47 tény is ellentmond, hogy istenes versei közül szerepeltet néhányat a maga kezével írott
könyvben is. Ez a keveredés annak a poétikai egységességnek a bizonyítéka, amely Balassi
hármasérték-felfogásából ered. Ezek az értékek: Isten, szerelem, vitézség. Ez a hármasság az
alapja a közismert tematikus csoportosításnak is: szerelmi költészet, vitézi énekek, istenes
versek. A Szentháromsághoz írt himnuszsorozata megadja a kulcsát ennek a hárompillérű
egységnek. Amiképpen csak egy Isten van, de három személyben, azonképpen az egy legfőbb
érték is három formában van jelen: az Atya Isten, a mindenek fölött álló Úr, a második személy
Jézus Krisztus, a vitézi erények példaképe, a harmadik személy pedig a Szentlélek a
Szerelemnek Isten szerinti gerjesztője (a korabeli nyelvhasználatban szerelem = szeretet, a mai
nyelvre jellemző jelentéshasadás még nem ment végbe). A jelzett mély összefonódás
magyarázza azt az egyébként furcsa tényt, hogy Balassinál nincs külön kifejező készlet, retorika
az istenes és külön a szerelmes versek számára. Akár egymással felcserélhetjük a
megszólítottakat, Júlia helyébe Istent és fordítva, Isten, a megszólított helyett Júliát is tehetnénk,
a vers frazeológia készlete alkalmas lenne bármelyik címzett esetében. Archaikusnak, a lovagi
szerelmi lírában gyökerezőnek tarthatjuk költészetének ezt a vonását. A tematikus felosztás
háttere Hogy Júliára talála, így köszöne néki az török "Gerekmez bu dünya sensiz" nótájára Ez
világ sem kell már nékem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem;
Egészséggel, édes lelkem! Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden
boldogsága, Véled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jó illatú, piros rózsám, 47 Gyönyörű
szép kis violám, Élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két
szemem világos fénye, Élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet
óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvöz légy, én fejedelmem! Juliámra hogy találék,
Örömemben így köszenék, Térdet-fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Balassi a tudós
reneszánsz költő Heltai Gáspár a magyar homo universalis Az inventio poetica, Balassi
szóhasználatában a versszerző találmány ismerete, valamint a Szép Magyar Komédia
prológusában kifejtett nézetei arról tanúskodnak, hogy az ún. archaikus középkori hagyomány
mellett kiválóan ismerte és alkalmazta nem csak az itáliai reneszánsz poétikai kelléktárat
(Boccaccio és Petrarca költészettana), hanem a kortárs német, olasz, sőt török költészettant is. A
magyar nyelvű világi próza kialakításáért Bornemissza Péter mellett Heltai Gáspár tett a
legtöbbet. Lelkész, író, könyvnyomtató, gazdasági vállalkozó változatos életútjának jellemző
adalékai még, hogy anyanyelvén, németül prédikált egész életében, magyarul felnőttként tanult
meg. Katolikus felekezetű papként indul, unitárius prédikátorként hal meg. Huszonkét magyar
nyelvű munkát jelentetett meg, ugyanennyi görög és latin művet. Művelődéstörténeti kisugárzása
nyilvánvalóvá válik, ha figyelembe vesszük, hogy nyelvhelyességre, igényességre törekvő
kiadványainak lapszáma meghaladta a korabeli Magyarország minden más nyomdájának az
együttes kapacitását. E hatalmas szerkesztői-kiadói életműből kiemelkedik az Aesopus-
fordításokat/átdolgozásokat tartalmazó Száz fabula (1566), valamint Bonfini: Rerum
Ungaricarumjának magyar fordítása a Chronica az magyaroknac dolgairól (1575). 48

49 A XVI. század magyar kultúrájára jellemző, hogy vannak kiváló teológusaink, nyelvészkedő
fordítóink, történetíróink, de a szellemi élet más területein kimagasló személyiség nincs. Aki
valamely tudományágban jeleskedett, az jórészt külföldön tanult, dolgozott (Lencsés György
orvostudományág, Zsámboky János filológia). A század nagy jelentőségű, a későbbi korokra
kiható jelensége a felekezeti iskolahálózat kiépülése, különösen a reformáció híveinek
buzgólkodása révén. A régi káptalani, plébániai és kolostori iskolákat birtokba veszik, és igen
nagyszámú alapfokú, néhány középfokú tanintézményt hoznak létre. Neves iskolavárosok:
Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár, Gyulafehérvár. A felekezeti iskolahálózat kialakulása A
Debreceni Református Kollégium épülete "Mivel az iskolák az egyház veteményes kertjei, bennük
a nyelvek ismerete, latin, görög nyelvtan, (ahol lehet, a héber is), dialektika, retorika, a teológia
megismeréséhez szükséges szabad tudományok is taníttassanak. Azután a teológia, a Szentírás
adassék elő az ifjúságnak. A debreceni zsinat már 1567-ben ilyen magas követelményeket állított
az akkor már jó hírnévnek örvendő debreceni képzés elé, de nyilvánvaló, hogy Debrecen városa
és maga a Kollégium is gondosan ügyelt az iskola színvonalának alakulására. A közép-
magyarországi hódoltsági területeken az állandó fenyegetettség, vagyoni bizonytalanság nem
kedvezett a nyomdászat megerősödésének. Az első nyomdák Erdélyben kezdik működésüket:
Nagyszeben (1529), Brassó, 49

50 A korszakmegnevezés szempontjai majd Kolozsvár (1550). Ez utóbbi lett a korszak

legjelentősebb könyvkiadó vállalata. Balassi halálával, a XVI. század fordulójával lezárul egy
korszak, amelyet fő ideológiája felől tekintve a reformáció korának, stílusa felől, reneszánsz
korszaknak nevezhetünk. Az ezt követő XVII. század a Rákóczi szabadságharc bukásáig terjedő
időszak több vonatkozásban nem követi szervesen a XVI. századi hagyományokat. vallásos, az
elmélkedő és agitációs próza az újsztoicizmus tanai 5.6. Egy új korszak jelei Legmarkánsabb
eltérés, a művészi igényű, jórészt szórakoztatásra szánt próza XVI. századi hagyományainak a
megszakadásában van. Szinte teljességgel hiányzik a folytatás. A magyar nyelvű könyvkiadás a
századfordulón fokozatosan a világi témákat kedvelte, a XVII. század első harmadában néhány
kalendáriumon kívül, alig jelenik meg világi munka. A reménytelen korszerűtlenség korának
nevezi Kőszeghy Péter ezt a korszakot, amelynek irodalma önértékké emelve a vallásost és
hasznost páratlan értékeket teremtett a vallásos, az elmélkedő és agitációs próza terén. A
megfáradtság, a kiúttalanság érzése kedvezett a sztoikus bölcseletnek. A közköltészetben a
jajongás, a jeremiádok hangja válik uralkodóvá, hiszen háború háborút követ (tizenöt éves,
harmincéves háborúk, itthon török hódoltság ). A romlás századában, ahogy Zrínyi nevezte korát,
szinte törvényszerű volt az újsztoikus Iustus Lipsius tanainak a térhódítása. Ha az időnek igen
viszálkodó felháborodott állapatja miatt kedvünk szerint való életet nem viselhetünk is,
mindazáltal szívünk keservével ne bágyasszuk elménket, s ne hajtsuk is meg bánattal az
lelkünket. (Kósa L., 1993. 475.) Rimay János költészetére volt legnagyobb hatása ennek a
szemléletnek. Bonyolult, intellektuális lírája, amely ugyanakkor érzékletes, néhol meghökkentő
képekkel tárja fel az emberi lélek feneketlen bűnösségét, néhol a XX. század felé mutat.
Bélpoklos lévén bűneimmel ; Féreg vagyok, nem ember Ez a mentalitás a református vallás
alaptételéből származik, amely szerint az embernek nincsenek érdemei Isten előtt, az üdvözülés
egyedül az Isteni kegyelem által lehetséges, ezt csakis hitünk által tudjuk elnyerni. 50A XVI.
századból átörökölt gyülekezeti ének műfajának legjelesebb művelője Szenczi Molnár Albert
(1574 1634). A Genfi zsoltárok átdolgozott változatait ma is énekelik a református gyülekezetek.
A magyar nyelvű katolikus egyházi énekek első nagy gyűjteményes kiadása a Cantus catholici
(1651) a jezsuita Szöllősi Benedek munkája, de jelentős a Cantione catholicum című gyűjtemény,
amelyet a csíksomlyói ferences szerzetes, Kájoni János állított össze 1676-ban. A katolikus
népénekek visszanyúlnak a protestantizmus előtti középkori énekhagyományokhoz, amelyet
jórészt a szóbeliség őrzött meg. A protestáns gyülekezeti énekekkel való egybevetés során
szembetűnő sajátos jegye a katolikus népénekeknek a bensőségesebb, líraibb hangvétel, illetve
a szerelmi közköltészetből átvett erotikus-misztikus frazeológia felhasználása. Egyféle
disszonancia és asszimetria, bizonyos érzelmi-érzéki dominancia váltja fel a reneszánsz ember
kiegyensúlyozottság érzetét, harmónia- és szimmetriaigényét. Ez az új életérzés már egy új
korszakba, a barokkba vezet át. A magyar nyelvű énekes zenei örökség Szenczi Molnár Albert
Kájoni János 51

52 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Mi az oka a XVI. századi magyar kulturális, stílusbeli

szinkretizmusnak? 2. Mit jelentett Mohács a XVI. századi magyar közállapotokban, különös
súllyal a világi és egyházi költészetre? 3. Vázolja a protestáns mozgalmak jelentőségét a magyar
nyelvű irodalom (világi és egyházi) megerősödésében! 4. A magyar nyelvű bibliafordítások
történetéről 5. Milyen új összefüggésekben látja Balassi költészetének közismert hármas
tematizálását? 6. Értelmezze a sztoikus magatartást! Bibliográfia Nemeskürty István (1993): Mi
magyarok. (234-251) Kósa László (szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet. (140-169)
Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar művelődés századai (209-231) Kósa László(szerk.,
1993): A magyarságtudomány kézikönyve. (408-440) Domanovszky Sándor (szerk., 1991):
Magyar művelődéstörténet. (II. k. / 635-674) 52

53 6. Tanulási egység 6. A BAROKK ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ KORA 6.1. A barokkról -

fogalomértelmezés Kulcsszavak: a barokk fogalma, tudománytörténeti adalékok, rekatolizáció,
portréfestészet, Zrínyi, eposz, Gyöngyössy István, Pázmány, érzéki hatásokra törekvés,
misztikum, drámaiság, monumentalitás, pompaszeretet, erős érzelmek A barokkot a klasszicisták
a különlegességre törekvés, a különcség miatt bírálták, díszességét, pompakedvelését
nevetségesnek, érthetetlennek, értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. Milyen a
barokk ember, s milyen a világa? A barokk kifejezés eredete máig vitatott. Vannak, akik a
portugál barrucával, a szabálytalan formájú gyöngy jelentésű szóval hozzák összefüggésbe, míg
mások szerint az olasz baroccó, vagyis szabálytalan, nyakatekert kifejezésből származik.
BAROKK barruca = gyöngy szabálytalan, nyakatekert 6.2. Az európai barokk tudomány,
képzőművészetek A barokk ideje a XVII-XVIII. század. Európában ez a kor egy igen
ellentmondásos időszak, hiszen egyszerre lehetünk tanúi a feudalizmus újjáéledésének és
meggyengülésének. A felfedezéseket követő időszak gyors gazdasági átalakulása lelassult, ami
a reformáció visszaszorításával egyszerre jelentkezve a polgári világ kibomlását átmenetileg
lelassította. Az ellenreformációt meghirdető katolikus egyház s vele szövetségben az
abszolutisztikus államok nagybirtokos rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. A
gazdaság átalakulása azonban csak átmenetileg torpant meg, így a gazdasági befolyását újra
növelő polgárság egyre inkább szembe került a hatalomból őt kiszorítani akaró feudális
rétegekkel. Az ellentétek ütközése forradalmakhoz vezetett. Ezt, az ellentmondásokkal,
feszültségekkel telített, a radikális változás lehetőségét magában hordó kort jeleníti meg a
művészetekben a barokk. Ugyanolyan ellentmondásokkal, feszültségekkel, kétségekkel és
erővel, mint az a kor, ami "kitermelte" magából. A barokk a tudományok terén is radikális
változásokat hozott. A csillagászat, 53ellentmondások, feszültségek a tudományok és a vallási
dogmák harca Kepler Newton Descartes A barokk képzőművészet jellemzői majd a fizika és
matematika nagy felfedezései alapvetően változtatták meg a kor emberének világképét. (A
természettudomány ekkor tagolódott a ma is ismert és az iskolában is tantárgyként oktatott külön
szakágakra.) Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek vizsgálata
mellett leírta a dinamika alaptörvényeinek egy részét. Leibniz a differenciálszámítást dolgozta ki,
Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A kor gondolkodói kétféle
úton, ill. módszerrel vizsgálták az őket körülvevő világot. Az emberi értelem erejében bízó
racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes volt, míg a tapasztalat elsőbbségét
hirdető empirizmus meghatározó egyéniségeinek Locke, Berkeley és Hume angol gondolkodókat
tartják. A barokk képzőművészet általános célja egy cselekmény, történés bemutatása még akkor
is, ha látszólag statikus a kép vagy szobor. Ha más formában nem tudja ezt a dinamikát a
műalkotásba "csempészni", akkor a lendületes vonalvezetés, vagy a fény és árnyék ellentéte
árulja el a benne rejlő hatalmas erőt (pl. portrék). A képzeletet megragadó, a pazar és csapongó
fantázia - és a megrendelők kívánsága - látványos alkotásokra sarkallta a művészeket. A célok
eléréséhez ezért gyakran folyamodtak az illúziókeltés különféle eszközeihez. A hatáskeltéshez
tartozik a misztikum, a drámaiság, a monumentalitás, a pompaszeretet, az erős érzelmek, és a
korban szépségideálnak tekintett meztelen testek látványa is. Szent Teréz eksztázisa: gyönyörű
arcú, tündöklő angyal jelenik meg a karmelita apáca előtt és egy tüzes hegyű nyílvesszővel
átszúrja Szent Teréz testét. Felhőn lebeg az önkívületben hátrahanyatló apáca, arcát feldúlja az
Isten iránt érzett hatalmas szeretet. A fehér márványban testet öltött víziót rejtett, "földöntúli" fény
világítja meg. Forrás: http://74.125.77.132/search?q=cache:enxsgfyi
DfEJ:www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/barokk 54

55 A kor ellentmondásosságát jól mutatja az is, hogy az előzőekben felsorolt jellemvonásokkal
együtt a racionális gondolkodásmód is érvényesült. A barokk illuzionizmusa nem tagadni akarja a
valóságot; hanem az érzékelés határait igyekszik kitágítani. Az eszközök azonban nagyon
eltérőek. Amíg a holland barokk a fokozott valósághűség megtestesítőjeként, a polgári erkölcsök
népszerűsítőjeként jelent meg, addig az abszolút monarchiák művészei a társadalmi hierarchia
megváltoztathatatlanságát, az uralkodói hatalom mindent átható voltát hirdetik. A barokk
művészek legnagyobb megrendelői a királyi udvarok és a katolikus egyház, ezért nem meglepő,
hogy a művészek a biztos megélhetés reményében olykor a propagandisztikus célok
szolgálatába állították zsenialitásukat. A barokk korszak jellemző témái közé tartoznak a portrék.
A szobrászatában és festészetében egyaránt vezető szerep jutott a műfajnak: az arcvonások és
a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél fontosabbnak tartották. A reneszánsz
vagy a manierizmus művészetével szemben azonban az individuális vonásoknak a dekorativitás
mellett egyre kisebb szerep jutott. Innen pedig már nincs messze az idealizáló, a megrendelőt a
valóságosnál jóval előnyösebb tulajdonságokkal felruházó alkotás megszületése. A korábban
csak a képek háttereként szereplő tájábrázolás a barokk korában nyert új funkciót. Leghíresebbé
talán a holland tájképfestészet vált, de a művészek szemléletének viszonylagos azonossága
ellenére sem volt egységes; hiszen az idealizált táj épp úgy megtalálható az alkotások között,
mint a leplezetlen hűséggel, portrészerűen ábrázolt természeti kép. A barokk művészet
megrendelői, célzatossága, uralkodó műfajai 6.3. A barokk Magyarországon politikai erőterek A
magyarországi művészetekben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század
végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve
a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak, s az új stílus első emlékei akkor
jelentek meg, amikor e három tényező érdekei tartósan összetalálkoztak. E találkozás politikai
természetű volt. A zömében protestáns magyar főnemesség és a Habsburg művészet és
politikum összefonódása 55

56 uralkodók közel egy évszázados küzdelmében egyik fél sem tudott felülkerekedni. A magyar
főnemesség érdekei ennek az erők egyensúlyával jellemezhető állapotnak további fenntartását
kívánták. Ezért kezdtek közeledni a bécsi udvarhoz, s ebben formát és keretet számukra az
ellenreformáció biztosított. A közeledés egyik látványos jele lett, hogy a protestáns főurak
többsége a század első évtizedeiben a katolikus vallásra tért át. A Habsburgok elsősorban
dinasztikus okokból ragaszkodtak a katolikus valláshoz, s fő támaszuk volt a katolikus egyház -
amely elvesztett pozícióit az uralkodóház segítségével akarta visszaszerezni - és az egyházi
reformmozgalmat képviselő jezsuita rend. őskultusz nemesi portrék 6.4.A magyar barokk
képzőművészet a főúri udvarok dominanciája A barokk művészet magyarországi elterjedésének
első fél évszázadában a nagy főúri barokk rezidenciák kiépítését nem követik kisebb méretekben,
szerényebb lehetőségek között a középnemesség hasonló törekvései. Ez a sajátos jelenség
abból következett, hogy a magyar főnemesség gazdagságát, társadalmi befolyását tekintve - a
környező országokhoz viszonyítva is messze kiemelkedett a nemesi társadalomból. A több mint
egy évszázada tartó török háborúk pusztításait ugyanis a közép- és kisnemesség sokkal
nehezebben vészelte át, mint a nagybirtokos arisztokrácia, amely megnövekedett hatalmát a
képzőművészet eszközeivel is kifejezésre akarja juttatni. A barokk rezidenciák kialakítása mellett,
azok díszítésére ugyanilyen céllal hozták létre a nemesi ősgalériákat is. A korszak főrangú
nemesi vezetői társadalmi rangjukat az uralkodótól függetlennek szerették volna látni, s családjuk
felemelkedését őseik kiválóságának tulajdonították. Ez a nemesi őskultusz fellendülését hozta
magával, s a század első évtizedeitől kezdődően a gazdag magyar arisztokraták, saját
életnagyságú portréik mellé sorra megfestetik az ősök hasonló formátumú képmásait is. Máig
fennmaradt a Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Csáky és Zichy család ősgalériája 56

57 Benjamin Block : Nádasdy Ferenc és Nádasdy Ferencné képmása 1656, MNM Történelmi
Képcsarnok. A barokk udvari portréfestészet új törekvései Benjamin Block magyar főrangúakról
festett portréin tűnnek fel legelőször. Az Észak-Németországból származó festő egy ideig
Nádasdy Ferenc szolgálatában állott, Esterházy Pál portréját 1655-ben, Nádasdy Ferencet és
feleségét egy évvel később festette meg. Képein, a németalföldi művészet hatására, alakjait
csendélettel élénkített, valóságos belső térbe állítja, a hátteret pedig az itáliai művészetben
szokásos módon megnyitja. Kitűnően érzékelteti a magyar nemesi viselet festőiségét, színes
dekorativitását, beállításának közvetlenségét évtizedek múlva is igyekszik utánozni a provinciális
magyar portréfestészet. A magyarországi művészetben a barokk hozza meg a portré műfajának
általánossá válását. A korszak másik fontos művészeti jelensége, hogy a sokszorosított grafika is
ekkor foglalja el a lehetőségeiből adódó jelentős helyét a magyarországi művészetben.
Megerősödése kapcsolatban állt az ellenreformációval, e tömegekhez forduló s a képi kifejezés
erejét jól ismerő mozgalommal, de a legnagyobb hatású sokszorosított grafikai együttesek világi
célok szolgálatában születtek. A rézmetszők részben augsburgi és bécsi mesterek voltak, egy
részük azonban a hazai sokszorosított grafika két legfontosabb műhelyében, Pozsonyban és
Nagyszombatban is dolgozott. A korszak híres rézmetszője, Widemann az 1652-ben Bécsben
megjelentetett kötetbe csak magyarországi nemeseket vett fel. Egyetlen kötetben 100 magyar
nemes hatásos beállítású, karakteres portréja, mindez több száz példányban, igen nagy
jelentőségű művészeti esemény lehetett akkor, amikor a hazai művészetben a portré műfaja csak
akkortájt kezdett szélesebb körben elterjedni. A magyar társadalom akkori vezetőit páratlanul
mély és őszinte vonzalom fűzte a művészetekhez. A nádor Esterházy Pál zenét szerzett, a déli a
művészet mint életforma 57

58 végek katonai főparancsnoka, a horvát bán Zrínyi Miklós kitűnő költő volt, az esztergomi
érsek, Szelepcsényi rézmetszővésőt vett a kezébe. Mindez csalhatatlanul jelzi, hogy számukra a
művészet sokkal több, mint az udvari reprezentáció egyik lehetséges eszköze. Elsősorban a
művészi kifejezésmód erejébe vetett hitük, s természetesen tehetségük tette képessé őket arra,
hogy a művészetet életük legszervesebb, alkotó tevékenységévé tegyék. S ez a magyar kultúra
történetében ilyen páratlan sokszínűséggel csak ekkor, a barokkban fordult elő. 6.5. Tudomány,
hit, művészet A rekatolizáció, a katolicizmus újbóli térnyerése kétségtelenül kapcsolatban van
Pázmány Péter esztergomi érsek sokoldalú tevékenységével Külföldi egyetemeken fizkát,
teológiát, filozófiát tanít. Magyar nyelven ő írja meg elsőként az átfogó, rendszeres teológiát. A
bécsi magyar Teológiai Fakultást ő alapította 1623-ban, ugyancsak ő emelte egyetemi rangra a
nagyszombati kollégiumot (1635) amely a mai ELTE jogelődje. a hitvitázó irodalom és a művészi
próza nyelve Pázmány Péter (1570 1637). Magyari István evangélikus prédikátornak Az
országokban való sok romlásoknak okairól című írására Pázmány elkészíti a Felelet-ét, amely
írásnak nagy hatása volt a felekezeti vitáktól forrongó közvéleményre. Pázmány csiszolt stílusa,
rafinált retorikája, élcelődő, ironikus stílusa sok hívet szerzett az újra erősödő katolikus vallásnak,
és ugyanennyi ellenséget a protestánsok körében. (Kálvin tanait támadó írásáért az
országgyűlésen a protestáns rendek kérték Pázmány perbe fogását). Az Isteni igazságra vezérlő
Kalauz a katolikus hitvitázó irodalom legkiemelkedőbb darabja, nemcsak dogmatikai, felekezeti
jelentősége nagy, hanem fontos szerepe volt a filozófiai és teológiai magyar szaknyelv
megteremtésében is. A magyar barokk irodalmának kétségkívül két legjelentősebb egyénisége
Zrínyi Miklós és Gyöngyösi István. 58

59 Zrínyi Miklós (1620 1664) családjának vagyonát és hírnevét a szigetvári hős alapozta meg, aki
eposzi hősként is, száz év távolából is dicsőséget szerez a dédunokának. Ifjú elmével ír édes
verseket a szerelemről az olasz madrigálok és canzonetták ismeretében új versformákkal
kísérletezve. Verseit kötetbe szerkesztve Adriai tengernek syrenáia, Groff Zrini Miklós címmel
jelenteti meg 1651-ben. A Balassinál megismert szerelem-vitézség-isten tematikus háromszög
Zrínyinél egy másik központi témával, a halállal egészül ki. A sztoikus nyugalommal vállalt végső
áldozat gondolata merőben új téma nála. Ennek a hősies helytállásnak az eposza a Szigeti
veszedelem, amely Szigetvár 1566-ik évi ostromát beszéli el. Az ostrom során a vár a védők és a
kapitány hősies ellenállása dacára török kézre kerül. Homéroszi szimmetriával szerkeszti meg az
eposz szereplőinek viszonyrendszerét. A főbb szereplők mindenikének van egy szimmetrikus
megfelelője az ellenfél táborában, aki mindenben méltó ellenfele. A középkorra visszavezethető,
a protestantizmusban felerősödött alaptételből indul ki a szerző, hogy ti. Isten a törököt
büntetésként küldte a magyarokra ez a sztoikus magatartás lényegét világítja meg: tűrni kell tehát
Isten büntető akaratából. Ugyanakkor jó cselekedeteinkkel, keresztényi életünkkel
megrövidíthetjük ezt a büntetést, kiengesztelhetjük a haragvó Istent, közbenjárhatunk másokért is
Nála ezek már merőben keresztény, katolikus gondolatok. Ebben a szemléletben nincs
kizárólagos jelentősége a győzelemnek ezt ugyanis Isten dönti el, ennél sokkal fontosabb a
végsőkig elmenő odaszánás, hogy athleta Christi -ként, az Isten harcosaiként feláldozzák
magukat népükért. Az eposzra jellemző isteni szféra magatartása is ehhez a logikához igazodik.
Isten büntető hadjáratra veszi rá a törököket, ugyanakkor megadja a magyaroknak a lehetőséget,
hogy megváltsák bűnös életüket. Az eposz utolsó harca, a kirohanás már bizonyítja Isten
megváltozott magatartását: itt már nem csupán a magyarok és a törökök összecsapásának
vagyunk tanúi, hanem annak is, hogy Gábriel arkangyal vezetésével az égiek a pokolbeli
hatalmakkal küzdenek. Ebben a dimenzióban eltörpül a földi csata pillanatnyi eredményének
jelentősége. A megtisztulás, a felmagasztosulás megtörtént, Isten elfogadja a mártírok áldozatát.
Szigeti veszedelem büntetés - kiengesztelődés Az eposz jellegzetességei Zrínyi a hadvezér 59

60 Az eposzi téma, a harci események Zrínyi számára nem csupán távoli, történelmi idők
történései, hiszen főhőse a költő dédapja, maga a költő pedig ugyanazon ellenséggel harcolva
szerzi dicsőségét rettenetes bajvívó szablyával. Úgy érzi, hogy az ősök áldozata után száz évvel
be kell következnie a megváltásnak, a török végleges kiűzésének. A személyes kötődések teszik
több helyütt erőteljesen líraivá az eposzt. A remélt győzelmek, a felszabadulás érdekében
nemcsak végvári harcosként, hadvezérként ténykedik, hanem katonapolitikai írások szerzőjeként
is. Tábori kis tracta és Vitéz hadnagy című elmélkedései mellett említésre méltó szenvedélyes
hangú publicisztikai írása a Török áfium ellen való orvosság. Költői kérdései századokon
keresztül nem veszítettek nyugtalanító aktualitásukból: Ne bántsd a magyart! Szegény magyar
nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? Hogy
senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? Egyedül legyek én őrállód, vigyázód, ki
megjelentsem a veszedelmet? Nehéz ugyan ez a hivatal nekem, de ha az Isten a hazámhoz való
szeretet reám tette, ímé kiáltok, hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az
emésztő tűz (i. m. 492). a poezist is követtem ezen verses históriácskámnak a dispozitiojában A
Zrínyivel kortárs Gyöngyösi István (1629 1704) életműve az egyik legvitatottabb költői pálya.
Saját korában és a XVIII. században a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott szerzők közé tartozott.
Leginkább feltűnő sajátossága Gyöngyösinek, hogy hivatásos, professzionális költő. Élete során
ugyan több nagyúrnak a titkáraként dolgozott, mégis első sorban versszerzőnek tartotta magát. A
szakmaként művelt írás révén Tinódihoz, a kevés hivatásos előd egyikéhez hasonlítható, a
kettejük közti különbségről valljon maga a szerző, Gyöngyösi: a poezist is követtem ezen verses
históriácskámnak a dispozitiojában, azért szaporítottam azt holmi régi fabulás dolgoknak közben
vetésével akik nélkül a história végbe mehetett volna ugyan, mindazáltal azoknak nagyobb
ékességére és kedvesebb voltára nézve inkább tetszett azt az említett dolgokkal megszínleném,
mint azok nélkül, Tinódi Sebestyén módjára, csupán csak a dolog valóságát fejeznem ki a versek
egyögyüségével. (i. m. 493. o.) 60

61 A lött dolgokról való tudatos eltérés a fabulás dolgok a fantázia irányába ez a titka az új
érzékenységű olvasók körében elnyert népszerűségnek, és egyúttal jelzi azt a költészeti irányt,
amelyben az önmagáért vett történet, a képzelt dolgok előadása értékben felülmúlja a
valószerűséget. 61
62 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miben ragadható meg leginkább a barokk korszak
ellentmondásossága? *2. Rendszerezze a barokk művészet stílusjegyeit! Példázza
képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások bemutatásával! 3. Mit jelent a barokk kultúra
arisztokratizmusa? 4. Mivel magyarázza a magyar (és nemcsak) portréfestészet népszerűségét?
5. Emeljen ki néhány időtálló gondolatot a magyar barokk nagy alakjait idézve! (Zrínyi, Pázmány,
Gyöngyössy, ) Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (275-293) Kósa László
(szerk., 2001): Magyar művelődéstörténet.. (229-240) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A magyar
művelődés századai. (249-297) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány kézikönyve.
(440-536) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (III. k. / 513-571) 62

63 7. Tanulási egység A KURUC KORSZAK ÉS KÖLTÉSZETE Kulcsszavak: kéziratos

énekeskönyvek, névtelen szerzők, táncdalok és kesergők, Cum Deo Pro Patriae et Libertate,
kurucok, labancok, függetlenségi törekvések, álmodozás, lemondó keserűség, örök nosztalgia II.
Rákóczi Ferenc, a dicső fejedelem 7.1. A vitézi költészet reneszánsza újfajta népiesség A vitézi
költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett
később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17.
század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit
végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó, kéziratos
énekeskönyvekben terjedő és fennmaradó, rendkívül változatos műfajokat létrehozó költészet.
Néhány alkotása folklorizálódott, és népköltészeti termékként jegyezték fel. A névtelen szerzők
többsége valószínűleg deákos műveltségű ember lehetett: iskolamester, protestáns prédikátor,
diák. Impériumváltás: Török Porta Habsburg-Ház 63

64 a kezdetek, főúri összeesküvések Wesselényi, Thököly Tulajdonképpen vándorló költészet

volt ez: szövegei módosultak, sokszor torzultak is a szájról szájra, kódexből kódexbe vándorlás
során. Ez magyarázza azt a tényt, hogy ezeket a verseket / énekeket csak bizonyos
fenntartásokkal soroljuk a műköltészeti alkotások közé. A Wesselényi-féle összeesküvéssel, az
első kuruc támadásokkal és Thököly szabadságharcával kapcsolatban megjelentek a Habsburg-
elnyomók ellen nyíltan agitáló, németellenes kuruc költemények. Mivel a Habsburgok
kíméletlenül üldözték a protestánsokat, a kuruc mozgalomnak és költészetnek kezdetben
protestáns felekezeti jellege volt. A versek jelentékeny részét protestáns papok írták, de ezekben
a vallásos színezetű alkotásokban is kifejeződött a Bécs elleni harcos állásfoglalás.
Rákócziszabadságharc toborzók, táncdalok 7.2. A kuruc költészet nagy korszaka A török
kiűzéséig (1699-ig) állandóan születtek újabb törökellenes vitézi énekek, később azonban ezek
összeolvadtak a kuruc költészettel, mint ahogy a volt végvári katonák is többnyire kurucokká
lettek. A kuruc vitézi költészet a Rákóczi-szabadságharc éveiben bontakozott ki a
leggazdagabban. Két ága van e kor költői termésének: az egyikben a győzelem és reménység
hangja zeng, a másikban a vereség és a kiábrándulás fájdalma szólal meg. A kezdeti kuruc
lelkesedés teremtette meg a vitézek táncdalait. Ilyen a Csínom Palkó, mely a kuruc katonaélet
képeinek laza sorozata. Ebből az énekből a vidám bizakodás, a győzelmi reménykedés s az
ellenséget megvető hetyke fölény árad. Táncoló kurucok http://hu.wikipedia.org/ (2009. febr. 12)
64

65 Csínom Palkó (részlet) Csinom Palkó, Csinom Jankó, Mutassuk meg nemzetünknek Csontos
karabélyom, Jó vitézségünköt! Szép selymes lódingom, Patyolat a kuruc, Dali pár pisztolyom.
Gyöngy a felesége, Nosza, rajta, jó katonák, Hetesvászon a labancság, Igyunk egészséggel! Köd
a felesége. Menjen táncba ki-ki köztünk Rajta Miska, rajta Az ő jegyesével. A tüzes labancon! Ne
bánkódjék senki köztünk, Mienk leszen a nyereség Menjünk az alföldre: Mind, a derék harcon.
Megrontatik kezünk által A labancság takarodjék A labonc ereje! Nemes országunkból, Nosza,
most is űzzük-vágjuk Hogy végtire szalag-szíjat Mint ellenségünköt, Ne fogjunk hátakból! Az első
sorok a táncba szólítás után az indulóban levő vitézek serkentése, majd a nyomorult németség"
csúfolása következik. Ez után a kurucok harci dicsőségének emléke szólal meg. Később egy
kuruc lovasroham képei elevenednek meg. Az említett folklorizálódás következtében a Csinom
Palkó az egyik legismertebb népdalunk. A szabadságharc bukásával a kuruc költészet nem szűnt
meg, csak a vitézi líra hallgatott el. A kései kuruc költészet jellegzetes műfajai a bujdosóénekek
és az ún. Rákóczi-kesergők. Ez utóbbiak közé tartozik a Rákóczi-nóta. A bukás bujdosóénekek,
Rákóczi-kesergők Rákóczi nóta (részletek) Jaj, régi szép magyar nép! Az ellenség téged mikép
Szaggat és tép! 65

66 Mire jutott állapotod, Romlandó cserép. Mint egy kedves eleven kép, Voltál olyan szép,
Magyar nép! De a Sasnak körme között Fonnyadsz mint a lép. Szegény magyar nép, Mikor lész
már ép? Megromlottál, mint cserép. Jaj, hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? Jaj,
Rákóczi, Bercsényi Magyarok híres vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek Vitéz vezéri,
Nemzetünknek hírszerzői, Fényes csillagi, Ocskai? Az ellenség mindenfelől Őket emíszti, Űzi,
kergeti, Búval epeszti. Közinkbe sem ereszti. Jaj, hát szegény nemzetünket Miképp mellyeszti!
Jaj, országunk, jószágunk, De főképpen mi magunk Mint nyavalygunk; Az idegen nemzetségnek
Rabjai vagyunk. 66

67 Nézz reánk, Úr, a mennybül! Ments meg, kérünk, minket ily csúf Ellenségtül, Ki a híres
magyaroknak Vérébül épül. Ne hagyd ily dühös ínségtül Rút ellenségtül, Némettül Gyaláztatni,
mocskoltatni Az írigyektül. Ily dölyfös néptül, Kínzó eszköztül, Megfosztatni nevétül, Mindenkoron
győzedelmes Dicsőségétül! Valószínűleg a 18. század 30-as éveiben keletkezhetett, amikor a
szabadságharc már múlttá vált. Erre utal a "magyarok híres vezéri" közt Ocskai László említése
is, akit pedig annak idején éppen árulásáért végeztek ki, emlékét azonban már megtisztította az
eltelt két-három évtized. Az ismeretlen szerző a német katonai megszállás alatt sínylődő magyar
nép panaszát jajgatja el. A nemzet kifosztottságát, pusztulását mutatja be ritka költői erővel, a
szenvedéseket sorolja fel, és a reménytelen jelennel szemben a szabadságharc dicsőséges
emlékét idézi. Az utolsó versszak - később keletkezhetett - imádság formájában kér segítséget a
mennybéli Úrtól, hogy mentse meg a magyarságot a csúf, rút ellenségtől. A költemény jajongó
siralomjellegét nagymértékben fokozza a 15 soros strófákban tizenkétszer felcsendülő azonos
rím monotóniája s a "jaj" indulatszó négy versszak kezdetén. A Rákóczi-nóta jelentősen
hozzájárult a A Rákóczi-nóta a művészet, az erkölcs és igazság összefonódása 67

68 Habsburg-ellenes hangulat ébrentartásához, s a 18. század folyamán az elnyomott

magyarság titkos himnuszává lett. A kuruc versek közül ez jelent meg először nyomtatásban:
Erdélyi János adta ki 1849-ben. Az Őszi harmat után... kezdetű bujdosóének különböző versek
összeolvadásából keletkezett, s számos változatban, szembetűnő szövegromlással maradt ránk.
Semmiféle olyan utalás nincs benne, mely kuruc versnek minősítené, s homályban marad a
bujdosás oka is. Éppen ez az időtlensége, meghatározatlansága tette alkalmassá, hogy akár a
hazafias, akár a szerelmi bánat s az örök búcsúzás kifejezője legyen több nemzedék számára is.
Őszi harmat után, Nagy hegyeknek ormán. /:Fujdogál a hideg szél.:/ Zöld erdő harmatát, Piros
csizmám nyomát /:Hóval lepi be a tél.:/ (http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/19869, 2009-04-
06) Rákóczi a korán jött álmodozó Valószínűleg a 17. század derekán készült, és feltételezhető,
hogy Rákóczi kurucai is énekelték. A vers gazdag részletszépségekben. Különösen megragadó
az intonáció: az idő kérlelhetetlen múlását az évszakok változásával érzékelteti, s a visszatartó
kedves emlékek elfakulását, a távozni készülő lírai én borongós hangulatát a tél mindent beborító
havával állítja párhuzamba A kuruc kor költői műveiben, Szerb Antal szerint, a XVII. század
végének és a XVIII. század elejének nagy társadalmi és politikai forrongása, a Rákóczi-felkelés
belső története csapódott le. "Dózsa György szörnyű halála óta - írja a kitűnő szempontokkal
dolgozó Szerb Antal - ez volt az első történelmi pillanat, amikor a magyarság a szó legtágabb
értelmében, tehát nem csak a nemesség, hanem a nép is, szót kérnek sorsának irányításában.
Rákóczi piros selyem zászlóit, "Cum Deo pro patria et libertate", először jobbágyok tűzték ki és
Rákóczi volt az első, aki patria alatt a jobbágyok patriáját is értette s libertas alatt a jobbágyok
libertását is. A történelmi pillanat azonban elmúlt, és a jobbágyok újabb másfél évszázadig
várhattak a hazára és szabadságra. A kuruc kor költészete a protestáns egyházi 68

69 költészet folytatása, formailag meggazdagodva a főúri barokk és a históriás epika elemeivel.

Az alaphang a XVI. század zsoltáros panasza, a nyújtott végtelen melódia, megszólalnak a
protestáns gályarabok és tulajdonképpen az egész kuruc költészet gályarabok siralmas éneke..."
(http://hu.shvoong.com/books/ -kuruc-kor- /, 2009-04-06) 7.3. A kuruc költészet utóélete A kuruc
költészet a szabadságharc összeomlásával elnémult és a kuruc énekek, históriás énekek, dalok
az elsárgult XVII-XVIII. századi feljegyzésekben maradtak ránk. A későbbi korokban fel-
felbukkanó függetlenségi hangulat nagy örömmel fedezte fel ezt a másfél évszázadig elnémult,
vagy csak variánsokban a nép ajkán töredékekben tovább élt költészetet. S amint közhangulatot
fejeztek ki ezek a dalok a születésük korában, annyira közhangulatot teremtettek a XIX. század
derekán, de akár a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben is. Különös aktualitása volt
ezeknek a daloknak a kisebbségben élő magyar közösségek számára, akik a hajdani harcos
bátorság a siker megtestesítőjét látták a dicső fejedelemben Ugyanakkor az adott korszak
kilátástalan keserűségének megszólaltatását találták a kesergőkben, bujdosóénekekben. Ha az
igazi Rákóczit a historikusok idézték vissza a múlt torzító ködéből a maga emberi valóságában és
nagyságában, a Rákóczi iránti hangulatot az ő rég elporladt közvetlen híveinek egykori dalai
alakították ki. A kuruc dalokból megismerhetjük a kuruc tábori életet. Annak minden örömét és
minden árnyoldalát, bánatát. Megismerjük belőlük a mozgalom összeomlása feletti bánatot, az
elbujdosott fejedelem és társai utáni lemondó vágyakozást. A hangulat visszaidézésénél Thaly
Kálmán utánköltött dalait sem kell mellőznünk, mert azok át és át vannak szőve kuruc kori
motívumokkal, s ha Thaly versei nem is kuruc kori versek, de mint Szerb Antal írja: Thaly megírta
azokat a verseket, amelyeket egy egykorú költőnek kellett volna megírnia, ha akadt volna abban
az időben egy Thalyhoz hasonló arányú tehetség... A hiteltelen, bizonytalan világban felnövő, élő
mai olvasó a dicsőségnek vagy éppen a fájdalmas bukásnak a bizonyosságaként olvassa / a
múlt, a közelmúlt és a jelen 69

70 hallgatja ezeket a verseket / dalokat, miközben egy rég letűnt világ utáni vágyakozás teheti
szebbé perceit. 70

71 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! 1. Miért beszélhetünk impériumváltásról a XVII. század

végén? 2. Írjon rövid ismertetőt Rákóczi életrajzáról, kiemelve azokat a mozzanatokat, amelyek
mintegy predestinálták (kikerülhetetlenné tették) a kuruc szabadságharcban vállalt szerepet! 3.
Milyen jellemzők alapján mondhatjuk, hogy a kuruc dalok a népdalokhoz állnak közel?
Bibliográfia: Nemeskürty István (1993): Mi magyarok. (293-309) Nemeskürty I. Liptay K.(1985) : A
magyar művelődés századai. (317-335) Kósa László(szerk., 1993): A magyarságtudomány
kézikönyve. (541-569) Domanovszky Sándor (szerk., 1991): Magyar művelődéstörténet. (IV. k. /
517-565) 71
Bibliografia miert eppen velem tortenik, perczel-forintos dora 2018, Semmelweis
egyetem aok
Judith Herman (2003) Trauma és gyógyulás. Háttér Kiadó: Budapest
A trauma görög eredetű szó, jelentése -seb, sérülés-. Míg korábban csak testi sérülésekre
és a velük járó károsodásokra vonatkozóan alkalmaztuk, ma már a köznyelvben is
elterjedt, mondhatni divatos szóhasználat a lelki sérülések, megrázkódtatások, azaz lelki
traumák kifejezéseként ez a pszichológiai terminus

Freud szerint három nagy trauma érte az emberiséget a történelem folyamán. Az elsőt
Kopernikusz elmélete okozta, amely kimondta, hogy nem a Föld a világegyetem
középpontja. A másodikat Darwin követte el, amikor az embert a többi élőlényhez
hasonlónak írta le. A harmadik trauma okozójaként Freud saját magát jelöli meg, mivel
elméletében megkérdőjelezi az ember kizárólag racionális természetét, valamint felfedi a
tudattalan erők és a szexuális, agresszív ösztönök általi kiszolgáltatottságát.
A trauma fogalmát a XIX. század óta használják a pszichés sérülést elszenvedett
személyek esetében; előtte a kifejezés csupán a fizikai sebesüléseket foglalta magába.
Sigmund Freud a trauma lehetséges okozóinak eleinte a külső hatásokat tartotta: úgy
vélte, akkor következik be, ha a szervezetünket olyan nagy mennyiségű káros hatás éri,
mely ellen már képtelenek vagyunk védekezni. Mivel az energiaháztartásunkban
keletkező zavart nem tudjuk leküzdeni, magatehetetlen állapotba kerülünk. Később a
csábítás-elméletek a külső hatások mellett a belső hatások lehetséges szerepére is
rávilágítottak.

Ferenczi Sándor, a pszichoanalízis egyik képviselőjének trauma-elmélete szerint

megkülönböztethetünk háborús neurózisokat, szülő-gyermek kapcsolatból eredő traumát
(mely a felnőttek és a gyermekek közötti nyelvzavarra épül) illetve két fázisos traumát.
Ferenczi az I. világháborúban katonaorvosként szolgált, s az ott szerzett tapasztalatai
alapján kutatta a háborús neurózisok kialakulásának okait, s azok kezelésének
lehetőségét. A háborús traumák gyógyításának elfogadott módja a pszichoanalízis lett. „A
háborús neurózisok egyik lényeges kiváltó oka az, hogy az Én tökéletlenül alkalmazkodik
„a sajátos társadalmi jelenséghez”. /Székács/

Egy amerikai kutatásban kimutatták, hogy a lakosság hetven százalékának

gyermekkorában valami bántás, fájdalom történt. Ez lehet lelki vagy fizikai bántalmazás,
elhanyagoltság, szülők válása vagy alkoholizmusa. Minél többféle bántás volt, annál
gyakrabban alakulhattak ki különböző betegségek. Bizonyították, hogy a gyerekkori
traumák, fájdalmas érzések megrövidítik az életünket. A trauma nemcsak egy fájdalmas
emlék, hanem egy neurológiai állapot, azt jelenti, hogy az idegrendszer valahogy nem jól,
vagy másképp működik. A trauma azt jelenti, hogy állandó feszültségben élsz, van
benned egy állandó vibrálás, s ha akarod, akkor sem tudod lenyugtatni magad. Az
elfogyasztott nyugtatók száma jelzi, hogy sokan képtelenek vagyunk arra, hogy magunkat
megnyugtassuk.”(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/rettegunk-de-
nem-tudjuk-mitol-orvos-toth-noemi-az-atorokitett-lelki-valsagokrol#)2014-ben a Nature
magazinban mutatták be azt a kutatást, amely során az egerek ketrecébe cseresznyevirág-
illatot permeteztek, és eközben kaptak egy áramütést. Néhány alkalom után tudták, hogy
a cseresznyevirág-illattal áramütés párosul. Az egér utódainak már csak a
cseresznyevirág illatát permetezték be, áramütést nem kaptak, mégis rettegni kezdtek.
Nemcsak a gyerekek, hanem az unokák generációja is.(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták:
https://liget.ro/kezelo/rettegunk-de-nem-tudjuk-mitol-orvos-toth-noemi-az-atorokitett-
lelki-valsagokrol#)

A traumatikus események a hivatalos pszichológiai meghatározás szerint „kívül esnek a

mindennapi tapasztalatok körén”, s nem alkalmazhatjuk ilyenkor a megszokott
gondolkodási sémáinkat, ugyanis meghaladják mindennapi alkalmazkodó képességünket.
Az egyén, aki erőszakkal és halállal szembesül, testi integritásának fenyegetettségét éli
meg. Kiszolgáltatottnak érzi magát, nagyon erős félelmet él át és nem ritka a
kontrollvesztettség érzése sem. A trauma tulajdonképpen azon eseményeket foglalja
össze, melyek hatására a lélek vagy a test visszavonhatatlanul sérül. A felfoghatatlan
esemény által hagyott űrt a trauma tölti ki.

A pszichológián belül, már egészen terjedelmes tudományterület a pszichotraumatológia

foglalkozik azoknak a helyzeteknek az elemzésével, amikben az embert jellemzően
pszichotraumák érhetik, a hatótényezők értelmezésével, a következményként megjelenő
tünetek a vizsgálatával és a lehetséges kezelések keresésével.

Pszichotrauma okozója lehet minden olyan történés vagy esemény, amelyben a személy a
testi-lelki egységét, épségét és integritását fenyegető, közvetlenül a túlélését
veszélyeztető helyzet, élmény részesévé, szenvedőjévé válik. Ezek általában erős, negatív
érzéseket (félelem, rettegés, halálfélelem) kiváltó szituációk.

Közös jellemzőjük, hogy a társadalom elfogadott normái szerinti hétköznapi élet

szövetébe ezek a helyzetek nem illeszkednek, átlagosnak, szokványosnak semmiképpen
nem mondhatók.

Milyen eseményeket sorolunk ide?

Tipikusan ide tartoznak mind a velünk, körülöttünk bekövetkező természeti katasztrófák,

a víz, a tűz, a föld, a levegő, a természetes környezet általában hirtelen, erőteljes és
félelmetes változásai. Amikben az egyén az elemeknek való kitettség, a magára
hagyottság, a tehetetlenség, a reménytelenség és az alulmaradás érzéseit éli meg a
tomboló természeti erőkkel szemben.

Kifejezetten ilyen lehet az áradás, a szökőár, az örvény, az erdőtűz, a bozóttűz, a

vulkánkitörés, a földrengés, a földcsuszamlás, a sárlavina, a szélvihar, a tornádó, a
jégverés, a villámlás, a felhőszakadás, az elektromos vihar, a lavina, a hóvihar, stb.

Rengetegen vannak továbbá az emberi agresszió áldozatai. A háborúk, válságok,

zendülések, forradalmak, puccsok, merényletek, zavargások, koncentrációs és menekült
táborok, vallási vagy faji tisztogatások, népirtások túlélői, tömeghisztériába keveredők és
a terrorizmus támadásaitól világszerte szenvedők, akik akár egyik pillanatról a másikra
szétroncsolódott emberi testek között találhatják magukat, például egy robbantás után.

Mellettük pedig ott vannak, akik a békeidőben elkövetett brutális, életellenes tettekhez
kerültek túl közel, ezek szemtanúi, a betöréseket, gyermekrablásokat, bankrablást,
rablógyilkosságot vagy más kegyetlen támadást átélők.

Sokkal csendesebb (mondhatnám, hogy elhallgatott vagy elhallgattatott), de biztosan

jóval nagyobb tömegben köztünk élnek azok, akiknek sérülését a saját szűkebb családja,
rokoni, ismerősi köre vagy hitgyülekezete okozta.

Ide sorolódnak a vallási fanatizmusnak alávetettek, a magányosan megkínzottak és a

mások szégyenének súlya alatt roskadozók, a pedofíliától a családon belüli erőszak és a
bántalmazások extrém szörnyűségének megtapasztalóiig. A törött combcsontú,
agyrázkódásig dobált, már nem síró csecsemők, a pengével összevagdalt, csikkel
összeégetett bőrű gyerekek. A kábult, alkoholgőzös agyú, erőszakos felnőttek véres
verekedéseivel megnyomorított, falhoz lapuló árnyakként lézengő fiatalok, a folyamatos
veréstől, az elkerülhetetlenül folytatódó erőszaktól, a rájuk kényszerített szextől torzult
lelkű kamaszok.

A túlélők, a szemtanúk, az áldozatok nagyobb része gyermekként szembesült az életét,

egészségét és épségét fenyegető helyzettel. Gyakran nem is fordultak elhúzódó
panaszaikkal senkihez, a családjuk aktív részessége vagy passzív elhallgattató nyomása
miatt, így aztán nem is kaphattak segítséget.
Sokan még hosszú évekkel később is tapasztalnak visszatérő rémálmokat, és az éber
állapotukba betörő, nem csökkenő erejű, bénítóan valóságos rémképeket, visszavillanó
emlékeket a velük megtörtént szörnyűségekről, a hétköznapi életüket elöntő, mással
kevéssé magyarázható szorongást, esetleg egyéb tüneteket a túlzott éberségtől, az állandó
készenléten át a fokozott elkerülő magatartásig.

Mit jelent a trauma szó?

A pszichotrauma pontos definíciója a szakirodalom szerint: A személy olyan eseménynek
az elszenvedője, szemtanúja, vagy involválódó alanya, amely halálos fenyegetettséggel,
súlyos sérüléssel, a fizikális és pszichés integritás elvesztésével jár, amire az egyén
intenzív félelemmel, szorongással, rémülettel, tehetetlenséggel reagál.

Milyen traumák léteznek?

Traumatikus élménynek nevezzük azokat történéseket, melyek kívül esnek a normál
emberi tapasztalatok körén, azaz nem mindennapi élmények. Nem azért mondhatjuk
azonban, hogy nem mindennapiak, mert ritkán fordulnak elő, hanem mert meghaladják az
ember mindennapi alkalmazkodó képességét. A traumatikus élményeket a szakirodalom
súlyossági fokozatuk alapján különíti el. Vannak az egyszeri társadalmi szintű
traumatikus élmények, például természeti katasztrófák, terror cselekmények,
tömegszerencsétlenségek. Ezen kívül van az egyszeri egyéni szintű, mely a személy ellen
elkövetett erőszakos cselekmények (nemi erőszak, fizikai bántalmazás, családon belüli
erőszak). Végül pedig vannak hosszan tartó, ismétlődő traumatikus élmények, ezek
nagyon nehezen verbalizálhatóak, sok esetben csupán testi szinten kommunikálható
tapasztalások, változatos testi és pszichés tünetegyütteshez vezetnek.

Hogyan hat ránk a trauma?

A pszichés traumákban közös az intenzív félelem, a kontrollvesztés, kiszolgáltatottság,
megsemmisülés fenyegetésének érzése.

A traumatikus események hosszútávú változásokat hoznak létre az érzelmek, az

emlékezet és a gondolkodás területén. Előfordulhat, hogy a traumát átélt személy nem
emlékszik semmire, de erős intenzív érzelmeket él meg, ennek a fordítottja is igaz lehet,
hogy mindenre részletesen emlékszik, de nincsenek érzelmei a történtekkel kapcsolatban.
A trauma az ember éberségi szintjére is befolyással van, tehát az is előfordulhat, hogy a
teste folyamatos készenléti állapotban van, de nem tudja miért.

Milyen hosszú távú hatása lehet a traumáknak? Mi az a poszttarumás stressz zavar?

A traumát átélt személyeknél poszttraumás stresszzavar diagnosztizálható, röviden
PTSD, melynek számos tünete van, melyek három nagyobb csoportba oszthatók:
hiperarousal (állandó veszélyvárás) emlékbetörés, beszűkülés.

A traumatikus élményt követően az ember önvédelmi rendszere folyamatos készenléti

állapotra kapcsol, mintha a veszély bármely pillanatban újra megtörténhetne, ebből
kifolyólag a személy könnyen megriad, ingerlékennyé válik, és alvási nehézségei is
lehetnek.

A traumatúlélők jóval a veszély elmúltával újra élhetik az eseményt. Spontán módon

betör a tudatba éber állapotban emlék bevillanásként, ezt nevezzük flashbacknek, vagy
alváskor rémálmok formájában. Az újraéléskor az esemény teljes részletességgel tér
vissza, emiatt a személy még egy biztonságos környezetben is veszélyben érezheti magát.

Freud és Ferenczi az inger (stresszor) és az énvédő mechanizmusok (elhárító folyamatok)

megfigyelésével fokozatosan jutottak el a traumaélmény megfogalmazásához, tehát a
stressz szerepének központi jelentőséget tulajdonítottak. Annak ellenére, hogy létezik
pozitív stressz (eustressz) is, a stressz szóhoz a köznyelv többnyire kellemetlen
konnotációt társít. Stressz hatására feszültségi állapot jelentkezik a pszichében, és az
egyének coping mechanizmusai aktivizálódnak. Mindennapi életünk során, a szenzoros
túlingerléseken (pl.: fokozott zajártalom) az egyéni életesemények fordulatain (pl.: válás,
gyász, betegségek) át, a munkahelyi túlterheltségen keresztül, számtalan stressz-keltő
eseménnyel találkozunk. Az efféle stressz-hatások természetes velejárói
hétköznapjainknak, melyet az egyén kognitív értékelési folyamata és a stresszorokkal
való megküzdés támogat. Ezzel szemben a rendkívüli megrázkódtatások, a
traumaélmények (pl.: katasztrófák, erőszak, háború, balesetek) váratlansága zavart okoz a
coping mechanizmusban. Az egyén nem tud problémaorientált megoldásokat alkalmazni,
és eközben a fokozott emocionális terhelés alatt, stresszt él meg. Rendkívüli fizikai, vagy
lelki megrázkódtatások esetén, az egyén akut (átmeneti) vagy krónikus (tartósan
megmaradó) tünetek megjelenésével reagálhat.

André Haynal pszichoanalitikus “A Trauma Arcai” nemzetközi konferencián a

következőképp definiálta a traumát: “Trauma az, amit az én nem tud feldolgozni”
felkészületlenül éri.- Katasztrófáról akkor beszélhetünk, ha egy konkrét esemény a
váratlanságából, illetve a környezet elégtelenségéből származóan traumatikus hatást
eredményez, és ezáltal megrettenti az érintett személyek alapbiztonságát.
Általánosságban az egyéni szocializáció, az életkor, a társadalmi helyzet, a belső “én”
harmóniája és egyéb tényezők azok, melyek meghatározzák jellegét. Ezért fordul elő,
hogy minden trauma érintett másképp interpretálja az átélt traumát, egyeseknél életre
szóló apátiát, míg másoknál alkalmi hétköznapi zökkenőt okoz. Azonban
tömegszerencsétlenség, természeti csapás, vagy katasztrófa esetén, mégis egyfajta
univerzális trauma-átélés alakul ki az érintetteknél.

Egyik legismertebb tömegszerencsétlenség a Titanic luxushajó elsüllyedése volt. Annak

ellenére, hogy óriási hírértéke volt, a pszichológiai szakma szinte teljesen háttérben
maradt az eseményeket követően. Edouard Stierlin pszichiáter már a Titanic tragédiáját
megelőző években is foglalkozott traumakutatásokkal és azt megelőzően tette közzé az
1907-es Messina-i földrengés és egy bányaszerencsétlenség áldozatainak vizsgálatával
kapcsolatos megfigyeléseit. Eszerint a földrengés sújtotta város túlélő lakosságának 25%-
a szenvedett súlyos alvás zavarral és küzdött rémálmokkal.

Azonban ebben az időben a PTSD-t még nem ismerték. Olyannyira nem, hogy bár a
Titanic szerencsétlenséget túlélők közül közvetlenül a katasztrófa után, tízen követtek el
öngyilkosságot, a jelenséget mégis a gyászfolyamat számlájára írták. Pedig az ismert
visszaemlékezések egyértelműen kollektív trauma képét vázolják fel. A túlélők
nyugtalansággal és szorongással, a cserbenhagyott családtagjaik, utastársaik miatti
szégyenérzettel átszőtt összefüggéstelen történeteiből zűrzavaros káosz alakult ki. A sajtó
történelmi csatákhoz hasonlította az eseményt, őrültnek titulálta a túlélő áldozatokat,
egyben azonban mindenki egyetértett: “sokan lesznek olyanok, akiknek egész életére ki
fog hatni ez az esemény.” A túlélők nem voltak képesek megfogalmazni, külső szemlélők
számára érezhetően, jól körülírhatóan elmondani az elszenvedett borzasztó eseményt.
Azok értették meg inkább e visszaemlékezéseket, akik maguk is részt vettek az áldozatok
mentésében, vagy, akik a tengerben úszó tetemek összegyűjtésében segédkeztek. Ennek
ellenére a trauma az egész társadalomra hatást gyakorolt, partraszálláskor a túlélőket
“áhítatos csönd és csendes zokogás” fogadta. Az egyes beszámolókból az ember
vészhelyzeti viselkedésének széles spektrumát ismerhetjük meg. A szeretetről,
összetartozásról tanúskodik a Macy’s áruház tulajdonosának magatartása, amikor “Együtt
éltünk, együtt is halunk meg” alapon nem szállt be a felkínált mentőcsónakba, mert nem
akarta feleségét egyedül hagyni a tragédiában. Hőssé váltak a legendássá vált zenekar
muzsikusai, akik eleinte – talán önnyugtatásként, csoportot formálva, szimbolikusan
illusztrálták az összetartozás fontosságát – vidám ragtime zenével igyekeztek hipnotizálni
a hisztérikus tömeget, később a fedélzeten zenélve adtak reményt a mentőcsónakokban
szoliter kiszolgáltatottságban vergődő túlélőknek, végül teljes reményvesztetten az
alámerülő hajó fedélzetén egy zenébe foglalt imával búcsúztak. A Carpathia mentőhajó
orvosa, Lengyel Árpád így emlékszik vissza a történtekre:

” borzalmas élmény volt a 705 ember kimentése, akiken többnyire fagyási sérülések
voltak, de mindegyikük sokkos, hisztérikus állapotban került a Carpathiára” Könnyekre
fakasztott mindenkit a menekültek jajgatása, mert amint hajónkra jutottak és kissé
feleszméltek, újból kitört belőlük a mérhetetlen fájdalom megnyilvánulása. Ki a
gyerekeit, ki a szüleit, ki pedig élete párját kereste. Rettenetes volt nézni ezeket az
embereket, az asszonyok sikoltoztak, majd amikor vigasztaló szóval szóltam hozzájuk,
nyakamba borultak, s sokszor alig tudtam görcsösen kapaszkodó karjaikból kiszabadulni..
legjobban viszont az rázta meg, amikor az egyik fiatalasszony az elvesztett férjének hitte,
vagy, amint egy másik túlélő felesége hitevesztett megfogalmazással így gyászolta férjét
“Eddig az újságokból próbáltam reményt meríteni, de már reménykedni sem tudok.
Mostantól kezdve a holttestért imádkozom. Annyira jó volt hozzám”

Walter Lord “A Titanic pusztulása” című regényében így ír:

“1912 áprilisának egyik szörnyű éjszakáján nem csak az akkor világ legnagyobb
óceánjárója, rakományostól, hanem 1502 emberélet is elveszett. Mindezen veszteségeken
túl a Titanic pusztulása a 19. századi polgári önbizalom végét is jelentette. Mindaddig
hitték az emberek, hogy övék a változatlan rendezett, civilizált élet kulcsa. Száz év óta a
technika állandóan fejlődött, s e műszaki fejlődés koronája volt az óceánon a Titanic,
amelyről azt tartották, maga az Úristen sem tudná elsüllyeszteni. A 20. század elveszett
illúziói sorában ez volt az első megrázkódtatás. A Titanic előtt minden olyan nyugalmas
volt ” utána végleges és végleteiben pusztító zűrzavar uralkodott el.”

A katasztrófa után csak jóval később lehetett egy-egy túlélő beszámolójából a PTSD
szindróma egyértelmű kritériumait felfedezni. Amit jól szemléltet Frankie Goldsmith
esete, aki gyerekként élte túl a Titanic tragédiáját. Felnőttként Detroitba a Tiger Stadion
mellé költözött, otthonába rendszeresen behallatszott a mérkőzések alkalmával felhördülő
tömeg üdvrivalgása, szurkolása és ez a hang számára elviselhetetlen emlékbetöréseket
hozott, kísértetiesen emlékeztette a körülötte fagyhalált szenvedő Titanic áldozatok
sikolyaira és magatehetetlen üvöltéseire.

A stressz és következményei
Selye János élettani szempontból vizsgálva alkotta meg stressz-elméletét, mely azon
alapul, hogy az embert érintő extrém környezeti tényezők, hogyan befolyásolják fizikai
egészségét. A szervezet válaszreakciói függvényében, a feszültséget kiváltó stresszt két
kategóriába sorolta. Az ösztönzőleg ható, sikerélményt nyújtó, serkentő feszültséget
eustressznek (pozitív stressznek), míg a kudarcot, zavart, szélsőséges esetben szorongást
okozó, gátló feszültséget distressznek (negatív hatású stressznek) nevezte el. A
megnevezések nem az egyént érő stresszorok fajtáját (pozitív vagy negatív) minősítik,
sokkal inkább az egyén válaszreakcióit. A sikerorientált személyiségre jellemző, hogy
fenyegetett helyzetét kihívásnak tekinti, azaz pozitív, reményteli, életigenlő kognitív
választ ad a feszültségre, míg a kudarckerülő személyben ezzel ellentétes hatások
aktivizálódhatnak. A disztressz olyan hatással jár, amely megzavarja a szervezet
fiziológiai és pszichés egyensúlyát, nagyfokú izgalom, kellemetlen érzések (pl.:
szorongás, aggódás, félelem, frusztráció) keletkeznek, ami az egyént nem a
problémaorientált megoldás felé vezeti. Szélsőséges helyzetben olyan zavarokat
eredményezhet, mely patológiás folyamatok kialakulását eredményezi (pl.: depresszió,
alvászavarok, szívinfarktus, agyvérzés, gyomorfekély stb.). Az egyik legextrémebb példa
erre az egyént ért traumatikus esemény (distressz) következtében kialakuló poszttraumás
stressz-zavar.

Előfordul, hogy az ember annyira kiszolgáltatottja a helyzetnek, és minden ellenállása

hiábavaló, ebben az esetben megadja magát. A tehetetlen ember tudatállapota
megváltoztatásával próbál védekezni. Tudatállapot módosulások állnak a PTSD harmadik
fő tünete, a beszűkülés hátterében. A veszélyhelyzetek nem csak dühöt és rettegést
válthatnak ki, hanem éppen ellenkezőleg, egyfajta távolságtartó nyugalmat. A személy
ilyenkor úgy érezheti, hogy az események nem is vele történnek, hanem, mintha kívülről
figyelné őket. Ezt a fajta módosult tudatállapotot nevezzük diszociációnak, mely a lélek
védekezése az elviselhetetlen fájdalommal szemben. Gyakran jár együtt érdektelenséggel
és érzelmi eltávolodással. Azok, akik nem képesek a disszociációra, alkohollal vagy
különböző drogokkal próbálják ezt a fajta eltompító hatást elérni. A PTSD-ben szenvedő
emberek próbálnak valamiféle biztonságérzetet kialakítani, és kontrollálni rettegésüket:
beszűkítik az életüket. A traumát túlélők igyekeznek minden olyan helyzetet kerülni, ami
a traumára emlékeztetné őket, ezáltal nem foglalkoznak a jövőtervezéssel, a kockázattal
járó kezdeményezést is kerülik, ugyanakkor megfosztják magukat a sikeres
alkalmazkodási lehetőségektől is. Bár a beszűküléses tünetnek védekező funkciója van a
nagy lelki fájdalmakkal szemben, azonban ez a védelem nagy árat követel, mert beszűkíti
és kiüresíti a túlélő életét, ezzel állandósítják a trauma hatását.

Akár egyszeri vagy tartós, akár akut vagy később jelentkező lelki traumatizációról van
szó, a legtipikusabb reakciók a visszatérő, nyomasztó képzetek, gondolatok és álmok,
visszahúzódás a társas tevékenységektől, örömtelenség, amnézia, különféle vegetatív
jelzések, az esemény újra- és újra való belső átélése, szorongásos-depressziós tünetek,
megnövekedett vészjelzés-készség. Fontos még megjegyezni két gyakori tünetet:
deperszonalizáció és derealizáció. Mindkettő egyfajta elidegenedés, előbbi a saját testem
vagy mentális folyamataim tekintetében – mintha nem én csinálnám a dolgokat, hanem
csak úgy megtörténnek velem, talán mintha más mozgatna engem…. Utóbbi pedig a
környezetem vonatkozásában – megváltozottnak látom a korábban jól ismert dolgokat,
olyan fura körülöttem mostanában minden…. Bizony, e két tünet már valóban egy jóval
ijesztőbb patológiában, a szkizofrénia-spektrumba tartozó kórképekben gyakori, ami jelzi
a lelki traumatizáció súlyosságának potenciális mértékét.

A nagy kérdés, hogy miért nem áll vissza a rend. Mitől van az, hogy ugyanabban a
vietnámi háborúban résztvevők közül sokan megbetegedtek PTSD-ben, de sokan nem.
Vagy a bankrablás tanúi közül a pénztáros tovább dolgozik, de a vagyonőr két hónap
múlva lerobban. A kutatók úgy is tartják, hogy a PTSD valójában egy információ-
feldolgozási kísérlet arra, hogy az egyén beillessze élete történetébe azt, ami történt.
Akinél nem alakulnak ki tünetek, sikeresen csináltak helyet életük narratívájában a
korábban sosem tapasztaltnak. A PTSD-s páciensek zöme valóban arról panaszkodik,
hogy felfoghatatlan ez az egész, a trauma kilóg életük eseményeiből, fogalmuk sincs,
miért éppen velük történhetett meg. Az egyik legfontosabb pszichoterápiás cél lehet az,
hogy a kliens képessé váljon elfogadni, ezáltal beemelni élete történetébe a történteket.
Egy itt nem kifejtendő téma az ún. reziliencia képesség, azaz a lelki ellenálló képesség,
ami megóvhat minket a traumába való belebetegedéstől – a jelenlegi kutatási eredmények
a kötődés irányába mutatnak, de ez valóban egy másik téma.

A traumakezelés – jóllehet a klasszikus pszichoanalízis szinte ebből indult el – jelenleg a

kognitív viselkedésterápia egyik legsikeresebb területe a metaanalízisek szerint[i]. A
kognitív-behaviorista iskola egyik alapfelvetése szerint az érzelmeink, a hangulataink, a
viselkedésünk, általánosabban véve az egészségi állapotunk mögött nem teljesen
tudatosuló, terápia segítségével mégis konkrét mondatok formájában előhívható
hiedelmek, meggyőződések, értékrendszerek, azaz gondolkodási (kognitív) struktúrák
állnak. Egy adott helyzet nem önmagában véve veszélyes (legyen, mondjuk egy vizsga),
hanem inkább azért, mert én annak tartom: meg vagyok győződve arról, hogy engem ott
el akarnak kaszálni, mert biztos pikkel rám az előadó. Egy másik hallgató nevetve
levizsgázik, de nem azért, mert jobb nálam, hanem mert nem fél, nem tartja veszélyesnek
a vizsgahelyzetet, ezáltal hatékonyabban koncentrál a feladatra és eredményesebben
mozgósítja a forrásait. Vagy nézzük meg a várakozást. Ha valaki késik, akkor a várakozó
(a korábbi élettapasztalatai, a hiedelmei, a gondolkodása, stb. miatt) gondolhatja azt is,
hogy jaj, Istenem, biztos elütötték a későt, de akár azt is, hogy mit gondol magáról ez a
szemtelen fráter, hogy megvárakoztat. Könnyen belátható, hogy a két esetben eltérő
érzelmek, hangulatok keletkeznek a várakozóban – pedig a szituáció ugyanaz.

A kognitív-viselkedéses módszerek az érzelmek mögött működő gondolkodási

struktúrákat kívánják módosítani egy realistább, jobban funkcionáló irányba. A
traumatizáció kapcsán azt próbálják elérni, hogy az egyén a pszichoterápia biztonságos
keretei közepette képessé váljon a traumatikus élmény feldolgozására és integrációjára.
Az ingerexpozíció különös fontosságot kap a kognitív viselkedésterápiában, azaz
imaginatív vagy valós formában az egyén ismét lehetőséget kap a történtek jelentésének
megértésére, az emlékezeti hézagok kitöltésére és az elkerülő viselkedés
csökkentésére[ii]. Ehhez egy képzett, kognitív-viselkedéses szemléletű terapeutára van
szükség, aki maga nem fél a traumától.

Humanitárius szervezetek akár egy alkalmas, strukturált, protokollszerű traumakezelést is

nyújthatnak a szenvedők számára, amit critical incident vagy traumatic stress
debriefingnek nevezünk[iii]. Magyar neve nem ismert… Kizárólag kognitív technikákkal
működik, az összes érzékszervi modalitásban szerzett traumaélményt lekérdezik
biztonságos „lelki oszlopok” kijelölésével, az érzékelés, az érzelmek és a gondolatok
összekapcsolásával. Ez az, ami segíthet, hiszen a trauma alatt az ember gyakran „nem
érez semmit”, vagy a memória mondja fel a szolgálatot, és az összekapcsolás
támogathatja annak a hézagnak a kitöltését, aminek pusztán a jelenléte is fenntarthatja a
PTSD-s tüneteket. A leírva egyszerűnek tűnő technika sok gyakorlást, képzettséget
igényel! Létezik csoportos traumakezelés is

Ugyanez mondható el az EMDR (Eye Movement Desenzitization and Reprocessing)

kezelésről is[iv]. A traumakezelés világszerte jelenlegi legígéretesebb technikája ez, igen
biztatóak a tudományos eredmények. Az amerikai F. Shapiro által 1989-ben kidolgozott
módszert itthon egy helyütt (www.emdr.hu) oktatják szervezett formában, és gyakran
nem pszichológusok, hanem orvosok sajátítják el. Nem véletlen, hiszen olyan módszerről
van szó, aminek jelentős neuropszichológiai alapjai vannak. Kívülről nézve egy EMDR
kezelés alatt az látható, hogy a terapeuta az ujjait mozgatja, esetleg csattogtatja a páciens
szemei előtt, talán még hozzá is ér a pácienshez. E módszerben is fontos mozzanat a
kognitív-viselkedéses technika ingerexpozíciója, s a cél is ugyanaz: az átélt történések
integrációja a személyes élettörténetbe.

keressem a lelki traumát, ott van a hozzám fordulók életében, és a tüneteken

keresztül beszél.
Mit jelent az EMDR?

Az Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR) – vagyis

szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás – egy olyan terápiás
eljárás, melyet traumatikus élmények következtében kialakult maradandó
problémák kezelésére dolgoztak ki. Traumatikus élménynek nevezzük az olyan
megrázó eseményeket, mint például egy közlekedési baleset vagy egy fegyveres
támadás. Természetesen egyéb szégyenteljes, vagy más módon megrázó negatív
élmények is válhatnak traumatikussá, például folyamatos csúfolás/kiközösítés az
iskolában, gyermekkori szexuális zaklatás, lelki bántalmazás vagy elhanyagolás,
fájdalmas és/vagy megalázó kórházi események, munkavégzéssel kapcsolatos
élmények, vagy éppen személyes veszteségek. Az EMDR viszonylag új terápiás
technika, melynek első változatát 1989-ben írta le dr. Francine Shapiro amerikai
pszichológusnő.

Mire használják az EMDR-t?

A megrázó eseményeket bizonyos esetekben nem tudjuk feldolgozni, így azok lelki
problémákhoz vezethetnek. Gyakran a traumatikus esemény kényszerítő erővel,
váratlanul ránk törő emlékképei, az események újraélése (ijesztő képek, „flash-
backek” és rémálmok) jelentik a fő problémát. Szintén gyakori panasz az ijedősség,
ingerlékenység, alvászavar vagy egyfajta elkerülő magatartás kialakulása. Ilyenkor
poszttraumás stressz zavarról (PTSD) beszélünk. Az EMDR rendkívül hatékony
traumafeldolgozási technika, amelyet e speciális tünetegyüttes kezelésére
használhatunk.

Emellett az EMDR minden olyan pszichés tünetegyüttes kezelésében alkalmazható,

amelyek összetett trauma vagy hosszan tartó stressz hatásaival összefüggésben
alakultak ki. Alkalmazásának mérlegelésekor a kiindulópont az, hogy a fennálló
tünetek egy vagy több károsító hatású élmény következményeként jöttek-e létre.

Hogyan zajlik az EMDR kezelés?

Az EMDR segíti a traumatikus emlékek feldolgozását, ezáltal a pszichés panaszok

erősen lecsökkennek vagy teljesen meg is szűnnek. A kezelés első szakaszában a
terapeuta felméri a tünetek szélesebb összefüggéseit. Ezután kezelési tervet készít,
melyben szerepelnek a stabilizációhoz szükséges lépések, valamint a
traumafeldolgozás. Ezt követően a terapeuta néhány fontos szempontot mérlegelve
(például személyes tűrőképesség, énerő, tünetek intenzitása, szenvedésnyomás, stb.)
hoz döntést arról, hogy az adott esetben alkalmazza-e az EMDR terápiát.

Az EMDR hatékonysága

Mind a tudományos kutatás, mind a pszichoterápiás gyakorlat (manapság

terapeuták tízezrei használják az EMDR-t szerte a világon) azt bizonyítják, hogy az
EMDR igen hatékony terápiás módszer. Ha egyszeri traumáról van szó (1. típusú
PTSD), gyakran már néhány terápiás ülés is elegendő ahhoz, hogy a páciens
visszatérhessen szokásos, mindennapi életéhez. Komplex traumák esetében
természetesen nem várható ugyanilyen gyors eredmény.

Számos tudományos kutatás bizonyította, hogy az EMDR elősegíti az adaptív

információfeldolgozást.

Hogyan zajlik egy EMDR terápiás ülés?

A terapeuta megkéri a pácienst, hogy idézze fel a traumatikus eseményt teljes

részletességgel, a hozzá tartozó képekkel, hangokkal, szagokkal, gondolatokkal,
érzelmekkel és valamennyi testi érzéssel együtt. Ezután veszi kezdetét a feldolgozási
folyamat. A traumát elszenvedett személy a traumatikus eseményre való
visszaemlékezéssel egy időben elterelő ingereket kap. Ezek lehetnek vizuális,
kétoldali szemmozgásokat kiváltó ingerek, vagy felváltva mindkét fülbe adott
auditív ingerek, illetve taktilis, kézre, lábra vagy más restrészre adott érintéses
stimulációk. A traumatikus eseményre való visszaemlékezés és a kétoldali
(bilaterális) stimuláció kombinációja több gondolatot és képet aktivál, sőt, olykor
érzelmeket és testi érzeteket is. Egy-egy bilaterális ingerlési sorozatot követően a
terapeuta megkérdezi, mi az, ami éppen megjelent, felszínre került a páciens belső
folyamataiban. A stimuláció egészen addig folytatódik, míg a traumatikus élményre
való visszaemlékezés már nem jelent megterhelést. Ekkor az érzelmi töltését
vesztett emlék újraintegrálódik a személyes élettörténetbe, a traumát elszenvedett
személy mély megnyugvást, gyakran megkönnyebbülést él át. Ilyenkor előfordulhat,
hogy erőteljes érzelmi reakciók jelennek meg, ezek azonban többnyire átmeneti
jellegűek, és maguktól elmúlnak. Ha ez nem következik be, akkor a következő
terápiás ülésen ezekkel folytatható a terápiás munka.