TORZSI VALLAS

A vall6s fejl6d6s6nek els6 isme* foka a tdrzsi vall6s. A tdtzsi vallas megismer6-
s6t el6segiti az a t6ny, hogy ennek tartalmet ma is szeml6lheljuk az [n. kulti|aban
szegeny lorzsek kozdtt. Emellett segits6gtinkre vannak azok a hitfelfogiisok, szerlar-
tasok 6s szokesok, melyek a lejlettebb valldsokat m6g ma is sok helyen jellemzik, s
melyek egyalacsonyabb kultira 6s primiliv vallas maradvanyai.

1. A ttirz s logalma
A lorzs a lersas egyilft6l6s legegyszerubb form5ja. Sztik koru, z6rt tersadalmi
egyesul6s, tulajdonk6ppen kib6v0lt nagycsalad, melyet f6leg a v6rs6gi kdtel6k tart
ossze.
A torzs term6szetesen n6tt ki a csaladb6l. Az egy csal6db6l szarmaz6k egymas
mell6 telepedtek le, l6tfenntartesi, 6nv6delmi 6s lelki szilks6gb6l, s 6vtizedes egyutt-
6l6si fejldd6s eredmenyekdntkovdcsolodtak tolzzs6.
A tdrzsi egyilt6l6sben az egydnnek, az egy6ni kezdem6nyez6snek kev6s szere-
pe van. Az egydnnek nincs filggetlen l6iez6se, nem ura magenak, hanem val6sagos
rabja a tdrzs szokesainak 6s tdrv6nyeinek. A torzs, mint eg6sz gondolkodik 6s cselek-
6zik. Az egy6n minden gondolaia, 6rz6se 6s cselekedete csak a tdrzs szokesaival 6s
tdrv6nyeivel dsszhangban nyer l6tjogosultsagot. A lbrzs szokasainak 6s tdrv6nyeinek
megsert6se minden eselben sflyos bLintet6st von maga ut6n.
A t6rzsi vallas is 6ppen olyan, mint a tdrzs tdbbi 6letmegnyifuanulesa. A valHs
gyakorlata szorosan a t6rzshdz tartozik. Minden vallesos l6nyked6st a t6rzs tekinl6lye
szentesft. A toftsi szervezetben 6!6 embernek minden 6rdekl6d6se 6s tev6kenys6ge
a l6tfennlades6rt folytatott k0zdelemre dsszpontosul; a t6rzsi vall6s is ebben a gon-
dolalkdrben mozog; az anyagi 6rdekek kiel6giies6t szolgelja.
A t6rzsi vallds jellegzetes vonasai:
- te slzmus
- oolidemonizmus
- kullusz.
2. Fetisizmus
A fetisizmus a valliisldrt6n6szek megdllapitdsa szerinl a legkezdetlegesebb val-
l6sforma, s rnint ilyen szerves velej6roja a tdrzsivall6snak.
A fetisizmus f6leg Charles de Brosses Du culte des dieux fetishes (1760) cimtl
munkiija nyoman terjedt el. A f6tis a portug6l (feitico = br:lvds) sz6b6l szermazik. Je-
lent6se: valami mestersegesen .el6keresett vagy k6szltett targy, amelyr6l a primitiv
ember azt hiszi, hogy benne lermeszetfelett! er6, szellem Iakozik. A f6tis sz6t mar a
XV. szdzadban hasznelt6k a portugdl haj6sok azoknak a tergyaknak a megjeldl6s6re,
melyeket a nyugat-afrikai tdzsek szentnek, term6szetfeletli er6vel bif6nak tartottak-
Vallestdrt6neli szemponlb6l a t6tis a termdszedeletii, az isteni megjelenes6nek tergya,
durva organuma: anyagitargy, amelyben, es amely 6ltal,a term6szetfeleiti er6 nyilat-
kozik meg. A t6rgy 6s a benne lakoz6 er6 kdzdft nincsen semmi szorosabb kapcsolat.
A t6rgy nem azonos a teheszetfelefti er6vel 6s megszijnik vele minden kapcsolata,
mihelyt nyilv5nval6vd velik, hogy az a t6rgy tdbb6 semmi edkifejt6sre nem k6pes
Ez6rt vetheti el a primiliv ember minden l6lelem n6lkLil f6tiseit, s vdlaszlhat helyilkbe
masikat, ha a f6tisek hatestalanokka v6lnak, 6s az ig6nyelt segits6g elmarad. A f6lis
csak addig r6szesul iiszteletben, ameddig titokzatos erej6r6l bizonysagot tud tenni.
A f6tis-tirgyakat az ember szabadon velaszthatja, de 6rdeke, hogy els6sorban
olyanokat v6lasszon, amelyek kozel6ben vannak, s amelyekel magdnel tarthal, akar
magaval is hordozhat. Fdtis lehet minden olyan k6szen taldlt targy, mely kiil6nos
 alakja, szine dltal felhivia a primitrv ember jigyetmet. llyen i6tjs-tiirgy tehet pt. ko,
csont, toll. ia. Fdtis lehet mestersdgesen k6szrlt tdrgy rs, metyben t<tt'i6n netv izotr.ta
lerornr, hogy hot tadozkodik az erci vagy a l6lek. A mestercdqesen kdszlt;tt fetis_
targyak sorabol kiemelkednek az elsd szerszamok. minl pl. a f;jsze, a buzoqd,lv. a
oot a ny , metyekel az efd megnyilatkozasainak tekintettek, s melyek az emb;r fbld_
nyer mutanaK a kornyezettet szemben.
Fdtise lehet nemcsak az egyes embereknek, hanem a t6rzseknek is. Ha al ilven
t6t2sj fatisek bevalnak. akkof nemzelsdgftjl nemzets6qre drdklodnek. s kozoonti
ielent6s6gr:i kultusztergyakk6 alakutnak at. yen fetis-er;deti kuttuszterov votr;t a
gdrdg vallasban a Pallasz Athdnd jbrazolds6oan szereplo ddrda, rokkj'6s ors6. a
romar vallasban a szent pajzs 6s litndzsa (piqnora imperir), vaqv ilven volt a feisze a
szekerce, melynek a kr6ta-mljk6ndi vallilsba'1 volt szerepe.
A fet'sizmusnak egy neme voli az amulettkdszit6s ;s -hordozds. rnelv nemcsak a
tdesehn6l. hanem a fejlddes magasabb fokan 6llo kdzdss6qek kdreben id elteriedt es
n6pszerli volt. Az amuleti valamely meslersdgesen k6szite{ kisebb tarqv. melvit ren_
desen
-a nyakra kdtve hordnak. abban a hitben, hogy vedelmet ny.ijl'veszebermek
ellen- Oltalmaz6 jellege pedig azon az elgondoljson;lapszik hogy tiiokzatos erovli
orro rargyool. anyag0ot keszrlJ.
Hasonl6k6ppen fetisizmusra vezethet6 vissza az ereklye-kultusz, melv a
kultiNall6sokban is szinl6n elterjedt. A szem6ly aki titokzatos ero tulaidonsdoaed
tEztelelben reszesLll, erejdt dtkdlcsdnzi minddzokra a tdrqvakra, amelve'kkel ed'vkor
kapcsolatban volf. Ezek a t6€yak is erdvel fekuhezoftakna( kdozeltetnek. s miniilve_
nek, kepesek miigikus hatilsi kifejteni. Az ereklye-kullusz, terdleszetesen. kiteried a
lrsAe[ szemely testi maradvanyaira, m'nt pl. csonijarra. hamvaira is, 6s ezek bdihova
Kerulnek. mJnoenut egy{orma hatast fejtenek kj. llyen erellve_kukusszal talalkozunk a
buoonrzmusban. a gdrog valldsban, a keresZ6nys6gben es az iszlamban.

3. Polid6monizmus
.Poltd6monihus (gdrog eredetLJ szo, jelelt6se: sok szellem, ldlek rmddesa) az
anmrszltKus szemteteti modnak a jelensegvildqra va16 kiterieszdse. melv minde;ben
re,Ket. szerremet tat. s azt megfelel6 iiszleletben r6szesiti. A polid6moniz'mus kialaku
rasaOan lonlos sze repet jdtszott az dlom. a haldl. a szlletes, dmv6k
ielenseoe. A tdrzs
emoere ezeKet a jetensegeket csak igy tudta Liel6qtt6 modon meqhaovaizni. hoov
leltetelezte a.lelek. a sz€llem fuggetlen l6tezeset. A vil6got benepesito sAllemeknek-3
nagy csoportjat kutdnbdztette meq:
a) termeszeti aryvakban megnyilatkaz' szettemek:
D) haftak tetke:
-
c)
.a nagy egitestek 6s term'szeti jelens6gek szellemei.
A szellemek jellemz6 vonAsaia k6veakezdk -
a) alaknelk|liseg, azaz szemelVtelens6g;
... . . b) az9n9s 4ftek1seg . a sze emek k6;6h kezdetben nincs semmi drtekki_
lonDSeg. egyll( eppen Olyan halalmas mint a mdsik;
c) e*6lcsi lulajdonseg hienya - a szellemek nem jobbak 6s igazabbak az em_
. .. ,
.0ernel, egyszer[ien csak szellemek:
d) kiszemfthata\ansag . a szellemek mdkddesdt a leqteliesebb szeszdlv 6s dn_
KenyJellemzi, fdlelmeies 6s felel6tlen hatalmak, melyek sok bijt lioznak az embrine.
A polid6monizmusban az ember mdr krjldnbsiSget tud t;nni a testiseo Es sielle
mrseg kozott; a tetek munkdjdt b6rmilyen primiliv formdban is, de meokUionbozteti a
A mana fogalma is akkor vilik jelentdssd a tdrzsi valldsban, aniikor hat6rozott
teslrtol.
Iormat orl.egy szettem kdpeben. mely az emberi kepzelet mintiiiara van meqalkotva.
A porcremontzmus kezdel6n a napi szoks6glelet kieleoit6 kisebb t6rq-vakszelle_
meneK.van_ becsUtete K6sdbb ezek helyet a nagy egitesieft szellemei i6qlalj6k el.
ameryeKre ugy tetrntenek. mint egy magasabb szellemivilrg megtestesiloire:

17
 4. Kultusz
A polid6monizmus kultuszenak lelki gyokere a szellemek kiszamfthalatlansaga_
ban 6s hatalmiiban van, mely a f6lelem kiv6lt6ja 6s 6lland6 6pl6l6ja. A primitiv ember
1616rdeke kapcsolatot l6iesil6ni a sTellemekkel ds megnyerni j6akaratukat t6mogaiA-
sukat. Ezt a c6lt sTolgdlia a kullusz minden cselekmenye.
A polid6monizmus kultuszdtiellemzi:
' a) Az etkajlcsi elem hienya. Arnil az embet a szellemeld6l kivent, az mind a
naoi elet ieofonlosabb sztiksdqleieire vonatkozik; nincs magasabb erk6lcsi c6lzata
' d kbzdsseai ielleg. A kultusz vdqzdse a kdzdsseg joga 6s kbtele6s6ge; az
eqv6n cs;k minl a (oidssAg lagja johet iekintelbe. Az egyeni kivansagok 6s 6rdekek
aidrzsi eqvLltt616s drdekeinek rendeltetnek ald.
d A kuttikus cselekmenyekei a torzs iorv6nyei 6s szokasai hatdroztak meg.
d) A polidemonizmus ldnyegeba'l kdvelkezeft, hogy a kultusz v6g76se szabad
ldren rort6nl, semmi eselben sem zart helyen [/livel a vallds a lermeszet largy€ihoz
es ielenseoeihez kapcsolddott, a kultusz is oft tort6nt ahol ezek a largyak talalhatok
voliak, rgfpl.: iorrds. ioly6viz mellelt. dombok. hegyek letejdn. egyszoval ahol az
ember hozel6rezhette magal a sTellemekhez.
e) A kultusz vezet6je a tdrzs vezetoje vagy vezet6 embere, de mindig a k6'
z6ss6q. a t6rzs nev6ben.
- fl A kullusz veqzdse idd szemponti6bol a tefm6szeti jelens6gekhez (hold
fdnyv6ltozesa, napeiegy:enlds6g stb.). a nomed ds fbldmLives kultura jelentosebb
esemdnveihez iqazodotl.
A pblid6mo;i7mus kultusza az imiidsagban. aldozaiban 6s a haloitkultuszban
nyilvenult meg.
A) Az imddsdg
Az im;dsdg ; szellemekkel val6 kapcsolatnak egyik jelent6s form6ja. A szellemek
im6ddsdban k6t fokot lehel megkill6nb6ztelni:
. -a) mid6n a szellem bitonyos tergyhoz van kdtve, amely n6lkul az imads6g
nem ervenvesi
b) amikor a sTellem elqondo{hato 6s imadhatd tdrgy ndlkul is. Ez a fok a szel-
lemis6onek naovobb ielentdsdqet {ulaidonit, amennviben azt bn6ll6 l6tez6snek tekinti
A; rmdds6-q lartaimdt a iirfuai szii'kseqletek hal;rozzak meg Erkolcsi vonast hidba
keresrink a oririitiv ember im6dsaqaban. E. B. fylot Ptimitiv kutdra cimu munkajdb6.
idezznk az debbi imadsagtbredeket: ..Sajndlj engem. en szerencsetlen vagyok Adj ne
kem, amire sziiks6gem van, adj nekem sikerl az ellens6geimmel szemben. Segils. hogy
szerezhessek lovakat adj. hogy6ljek: ne adjbelegsdget ream .
Az imadsagol eltalaban hangos 6s dszlonos felkidltesok kis6rt6k.
B) Az dldozat
Az eldozal a polidemonizmus legielent6sebb kuliikus cselekm6nye. lvlegha6roz6
elve: ,,do ul des". Adok neked, hogy ls is adj nekeml A ldrzs emoere az aldozat segils6' '
qeveltdrekedett lekdteleTnimaqanak a szellemeket es bizosilanisegits6gukel.
- Az aldozat anyagat altalaban a primitiv ember 6letdben nagy drtdket jelento tar
gI?l^$S:11 ital. hdzi6llal. ruha stb. A lesnasyobb drtdkel az em-
:llllp^l;^elelem.
Az aldozai bemutat6si helye a szibad l&; az aldozal anyag6i t(2, vagy
eovszerLien a..szen{ helvre'val6 kitev6s uti5n iuttattak el a szellemeknek.
-' A primiriv ember az'dldozati anyag egdsTat aj6nlia tel a szellemnek. de ugyanak
kor sedit is a szellemnek az eldozat elfogyaszteseban. Ebbbl kdvetkezeft az eldozalot
kis6rd kd2ds 6tkezds. melyen a szellem 6s az aldozatot bemutat6 embef kozdsen vett
resz.
Az 6ldozat c6ljenalfogva lehet: hala. engesztelb. alku 6s k6rd dldozat.
Az aldozalnak ismeretes egy mdsik formeja is: az ajdndekoTes. mely hasonlokep-
pen a szellemek iranlitiszelet kifejez6s6re, 6sj6akaratuk megnyer6s6re szolgah.
'18
 C) Hatottkultusz
A hal6ljelens6g6t a poliddmonizmus Ugy fogta fel. mint amikor a testbol az 6lelel
jelentd l6lek v6glegesen elt6vozik A l6lek itt marad a fdlddn 6s befolyast gyekorol a
h6tramaradott 615kre.
A halottkullusz abb6l az 6rdekb6l teplelkozott, hogy:
a) a hal1ldemoft ellzze 6s a haloft visszatd6set megakadelwzza;
b) a hal6l 6ltal okozott tiszt4talanstigot eltAnbsse:
c) a haloft jdveidb sors1t biztositsa;
d) a halot erci't, tuddset az elok iavera Ei6kesitse.
A halottak teme6senek killiinbdz6 iormei alakultak ki a polid6monizmusban. F.
legaltalanosabb f ormek:
aJ a l6ldbe val6 temetkezes:
6) fotyokoa, Iavakba, battangokba, odvas fekba vagy vulk'anikus kdtetekbe
val6 fumelkezes:
c) Wakodatban volt a haloftak egyszeifr elhagyAsa is a lakoft tertilet mel[efti
' d) eryes helyeken szokes voft a holfteitet feka kitenni, ahol a ragadoz6 ma
daak semmistlendk meo:
e) gyakoi voh a-hatoft1gel1s is.
TemetAskor a testet fekv6 vagy zsugoritott helyzetben temett6k el, ez ut6bbi
esetben a halott visszat6r6s6l aka.tdk megakadalyozni-
A halott szellem6t6l val6 f6lelehmel kapcsolatos a sifoknak k6vekkel vagy faron-
kdkkel val6 betakaiesa is.
A halott, a polid6monizmus felfog6sa szerint tesli val6sdgaban is toviibb 61. Ez a
magyardzata annak, hogy a halott melle helyezik legwereil, szerszamait. valamint a
tSpl6lkozasdt biztosito jelk6pes 6lelmet. A barbdrsig kordban a tbrzs vezet6 szeme.
' magukkalvillek
lyei teles6geikel, szolgdikat ds kedvenceiket is.
A tAmel6si szertartasok elhanyagoldsa ds a halollrol valo hianyos gondoskodas
silyos kellemetlens6get hoz a hatramaradottakra. Az egyik atrikai tdrzsn6l (Kamerun),
ha valaki megbetegsz;k. felfogasuk szerint azt jelenti. hogy a beteg valamelyik haloit
jdt elhanyagolta 6s az ku'dte red a betegs6get. A haloftak az ember gondoskodesat
megfelel6 segits6ggel viszonozzakt e segdlynyujtdsrd a halottak kedvez6 helyzetukn6l
rogva KepeseK rs.

5. A ttirzsi valles fogyat6kossdgai 6s 6rtekei

A tdrzsivallds tipikus fogyalekossdgai, melyek a vallasfejl6d6s akad6lyoz6ivd valtak:
a) A fdlelem. A.Idtzs felt6telezi, hogy a szellemek hatalmukndl logva sok bajt
tudnak hozni az emberre. Ez a tudat a f6lelem kiv6lt6ia 6s elland6 teplel6ia.
b) A kizer'lago'seg. A t6rzsi vallds kizdr6lagos; senki m6st nem logad be a
maga kerelebe, csak a saiat tagjail.
c) Az etikai elem hienya. A szellemek nem rendelkeznek erk6lcsi tulajdonsdg
gal; f6lelmetes 6s felel6tlen hatalmak. Az erkdlcsi elem hi6nya fenndll az emberek
6ltal gyakorolt kulluszban is.
d) A lotzsi szokesok ds hagyomenyok liszlelele merev maradisagot eredme-
nyezetl, mely meqnehezitette a tdrzsivall6s fejl6d6set.
A tdrzsi vallasban, minden fogyat6kossag ellenere is, jelentds 6rt6kek talalhat6k,
melyek a k6s6bbifejl6d6s magj6t hordozzak magukban. llyen 6d6kekr
' a) szelten: al6lekto:6alna:
6) k'zoas^gi 6tzes;
-
c) hliseg 6s ngaszkodes.
Ezak egyiiltvgve az erkdlcsis6gnek kezdetleges eldmeil k6pezik.

19