PE-Energia Akadémia 376

Németország villamosenergia-termelése (2022. július)

Ezúttal a Rolf Schuster által rendszeresen elkészített ábrákból csak a fontosabbakat
ismertetjük.
Az 1. ábrán a szél+ naperőművi teljesítmény alakulása, valamint a fogyasztói igény (terhelés)
változása követhető. A táblázat a fontosabb havi számszerű adatok áttekintésére ad
lehetőséget.

1. ábra. A szél+naperőművi kapacitás és termelés, valamint a terhelés alakulása

(2022. július)
A beépített teljesítőképesség (kapacitás) elérte a 123,6 GW értéket. A havi átlagos
teljesítményük 16, 84 %-os volt. 11 napon keresztül a szélerőművi teljesítmény 10 GW alatt
maradt.
Robert Habeck gazdasági miniszter (zöldek) 2030-ra 400 GW-ra szeretné (hét és fél év alatt
vizionálja) a szél+naperőművi kapacitást bővíteni. Ebben az esetben, változatlan
meteorológiai viszonyokat feltételezve a 2. ábrán látható áramtermelési viszonyok várhatók.

2. ábra. Áramtermelési viszonyok 400 GW beépített szél+naperőművi kapacitás

esetén.
Csak rátekintéssel a terhelési görbe (barna) feletti többlettermelési csúcsok (területek)
nagyjából elegendők lennének (ebben a hónapban!) a világosbarna területek által
reprezentált energiahiányok fedezésére. Ehhez azonban meg kellene építeni a terhelési
görbe feletti maximális többletteljesítmény fogadására alkalmas vízbontó kapacitásokat, és
meg kellene oldani az átmeneti hidrogéntárolás feladatát, valamint meg ellene építeni a
tárolt energiából újra villamosenergiát termelő gázerőműveket. Mindezt 2030-ig!
Szerencsére erre nem lesz szükség, mert a miniszter a kényszerítő körülmények szorításában
belátta, hogy nem lehet folytatni a szénerőművek leállítását. Sőt, kénytelenek már leállított
blokkokat újra üzembe venni. Nem tart soká és be fogja azt is látni, hogy a még üzemelő
atomerőműveket sem lehet év végén véglegesen leállítani.
A 3. ábra csupán a szélerőművek termelését szemlélteti. A világoskék mező a tengeri, a
sötétkék a szárazföldi szélerőművek mezőit (MWh) ábrázolja. A szárazföldi beépített
kapacitás elérte a 56,93 GW, a tengeri a 7, 74 GW értéket. Havi átlagos teljesítményük 15,
8%, ill. 13,7 % volt. Teljesítményük 50 % fölé júliusban nem emelkedett.

3. ábra. A szélerőművek termelése (2022. július)

A 4. ábrán hasomló módon a naperőművek jellegzetes termelése látható. Nyári hónapról
lévén szó a teljesítménycsúcsok viszonylag kedvezőek, de mivel éjszaka nem termelnek
áramot, ezért az átlagos teljesítményük csupán 18 % volt. 40 % feletti teljesítményt a hónap
során csak 154,5 órán keresztül (20,8 %) szolgáltattak.

4. A naperőművek termelése (2022. július)

Érdemes az alaperőműként üzemelő atomerőművek és a tengeri szélerőművek júliusi

termelését összevetni, amint ez a 4. ábrán látható. A még üzemelő három atomerőmű
névleges teljesítménye 4056 MW. Termelésüket a piros mező ábrázolja, amely szerint
júliusban 2925 GWh villamos energiát termeltek. A tengeri szélerőművek beépített
teljesítőképessége viszont 7747 MW, havi termelésük pedig csak 1772 GWh. És persze nem
hallgathatjuk el, hogy az atomerőművek teljesítménye bármikor igény szerint változtatható,
a szélerőművek viszont a széljárástól függően kényszermenetrenddel üzemelnek. Az
atomerőművek azért járnak végig gyakorlatilag névleges teljesítményen (a gazdaságos
terheléselosztás szabályai szerint), mert a legolcsóbban termelik a villamos energiát

4. ábra. Az atomerőművek és a tengeri szélerőművek termelésének összevetése

A szél- és naperőművek a 123,6 GW beépített teljesítőképességükkel egy második
erőműrendszert képviselnek, de az időjárásfüggő termelésük miatt állandóan kiegészítő
(helyettesítő) erőművek támogatására szorulnak, amint az 5. ábrán látható.

5. ábra. A helyettesítő erőművek termelése és a tőzsdei áramár (2022. július)

Itt a barna mező reprezentálja azt a villamosenergia-mennyiséget (GWh), amelyet a
„helyettesítő” (döntően az atom- és a hagyományos) erőműveknek kell hálózatra adni, hogy
a fogyasztói igények fedezhetők legyenek, és egyúttal a rendszer stabilitása fenntartható
legyen.
A tőzsdei áramár júliusi csúcsértéke megközelítette a 700 €/MWh értéket, általában 300 és
400 €/MWh érték körül mozgott. Erősebb széljárások és alacsony terhelés idején a tőzsdeár
több ízben is 0 €/MWh közelébe zuhant.
Az atomerőművek és a hagyományos (szén, olaj, gáz) erőművek termelésének a megoszlását
a 6. ábra szemlélteti.

6. ábra. Az atom- és a hagyományos erőművek termelésének a megoszlása (2022. július)

Láthatóan a még megmaradt három atomerőmű (piros szín) mellett a barnaszén erőművek
(barna) egyrésze látja el az alaperőművi funkciót (mintegy 10-12 GW teljesítménnyel. A
változó teljesítményigények követését pedig a kőszénerőművek (szürke), valamint az olaj- és
gázerőművek (lila) biztosítják. A szél- és naperőművek az időjárási viszonyoktól függően
csupán asszisztálnak mindehhez. Mégis, a még törvényileg érvényes energiastratégia 2050-
re csupán megújuló („tiszta”) energiákra építve képzeli el a teljes energiaellátást a
„hidrogéngazdaság” keretében.
Egy stratégia, amely nem valósítható meg!
(Petz Ernő, 2022. 08. 06.)
1. ábra.