Tudj meg

többet a
borról!
Kedves Borbarát!
Szeretettel üdvözlünk olvasóink körében!

Kiadványunk tartalmát Magyarország vezető boriskolája, a Borkollégium

Bortankönyvéből merítettük. A Borkollégium kurzusain felkészült
szakemberek, gyakorlott oktatók útmutatásával nem csupán hazánk és
a nagyvilág borvidékeivel ismerkedhetsz meg, de átfogó képet kaphatsz
a bor helyéről és szerepéről a kultúrában, a gasztronómiában – a
mindennapokban.

Az elméleti tudás elmélyítéséhez elengedhetetlen a rendszeres kóstolás.

A Winelovers tematikus nagykóstolóin, a Winelovers Afterwork és a
Winelovers Wednesday rendezvényeken színvonalas környezetben,
magával a borásszal találkozva szerezhetsz gyakorlati tapasztalatokat egy
adott szőlőfajta, borvidék vagy borstílus alaposabb megismerésével.

Szeretnél értesülni a borvilág újdonságairól? Érdekel a történet egy-

egy pohár bor mögött? Csatlakozz a boraszportal.hu, a vinoport.hu és a
winelovers.blog.hu olvasótáborához! Naponta friss tartalommal, izgalmas
interjúkkal, beszámolókkal, boros programajánlóval várunk.

Kellemes olvasást, emlékezetes borélményeket kívánunk!

Támogatók:

2
A bor minőségét meghatározó
tényezők
A lenti ábrán látható tényezők közül négyből három természeti adottság.
Ezek a termőhely (a terroir, amely alatt a földrajzi és talajtani adottságokat
és a klímát értjük), az évjárat, valamint a szőlőfajta. A negyedik faktornak
tartjuk az emberi tényezőket. Bizonyos nézetek szerint a szőlőfajták is
ez utóbbi faktorok közé tartoznak, de az egyes borvidékek kialakulása
szempontjából úgy gondoljuk, nem véletlenül honosodott meg egyik-
másik szőlőfajta éppen azon a termőhelyen, ahol őshonosnak tekinthetjük
őket. Természetesen az ember tudatos tevékenységgel alakítja ma a
borvidékek szőlőfajta-választékát, így azoknak is jogos a felvetésük,
akik a szőlőfajtákat az emberi tényezők közé sorolják. Emberi döntéstől
függ az alkalmazott szőlőtermesztési technológia (térállás, művelésmód,
metszésmód, támrendszer stb.), a borászaton belül pedig erjesztő és érlelő
terek, természetes vagy vadélesztők, szűrők stb. alkalmazása.

termőhely
domborzat, talajtani adottság, klíma

szőlőfajta borminőség évjárat

emberi tényezők
alkalmazott szőlőtermesztési és borkészítési technológia

3
Az éves ciklus a szőlőben

A megfelelő időzítés a legfontosabb

A heves esőzések soha nem jönnek jól, de van két
igen kritikus időszak: késő tavasz és kora ősz. Gyümölcsérés Szüret
Általában a A pontos időpontját a
A virágzás és kötődés virágzást követő termőhely és a szőlőfajta
Rügyfakadás A megtermékenyített 60. nap körül határozza meg. A korai
Márciusban, amikor virágok apró, zöld indul a szőlő esők ebben az időszakban
Átlagos melegszik az időjárás, bogyókezdeményeket zsendülése és beindíthatják a szőlő
év megduzzadnak a hoznak. Ilyenkor a érése. A kék rothadását. A korai fagyok
rügyek, hogy aztán csapadék hátráltathatja fajták elkezde- szintén kárt tehetnek a
vesszőket és levele- a virágzást és a kötő-
Nyugalmi nek színesedni. termésben. Nyugalmi
ket hozzanak dést.
állapot állapot

(Hűvös, időnkénti csapadékkal) (Szárazabb és melegebb) (Forró és száraz)

Jan. Feb. Márc. Április Május Június Július Aug. Szept. Okt. Nov.

Az átlagosnál hűvö- A virágzás és kötődés Gyümölcs érés Szüret

Az átla- sebb tavasz, amelyet A hűvösebb és csapa- Általában a Néhány szőlőfajtát
gosnál viszonylag sok eső és dékosabb időjárás virágzást követő korábban kell szüretelni
hűvö- később melegebb tavasz végén–nyár 60. nap körül az átlagosnál (pl. illatos
sebb időjárás követett. elején hátráltathatja a indul a szőlő fajták). A sokáig a tőkén
évjárat szőlő kötődését. zsendülése és hagyott szőlő több
(pl. 2016)
érése. A kék veszélynek is ki van
fajták elkezde- téve pl. rothadás,
nek színesedni. fagyás, madarak és
négylábúak.

4
Borkészítés

fehérbor vörösbor

zúzás, bogyózás zúzás, bogyózás

préselés héjon erjesztés

rose

préselés
musterjesztés

érlelés érlelés

palackozás palackozás

5
A furmint
A furmint hazánkban őshonos szőlőfajta; adottságait tekintve
világviszonylatban a legjobbak között van. A kötött, mély, ásványi
anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, de vulkáni
málladékon és löszön is jól terem. Az igazán nagyra becsült ültetvények
(ahol itt-ott háború előtti telepítéseket lehet még találni) kis, tömött
fürtű szőlőt adnak. Ezeknek a régi klónoknak a külön kezelt borai sokkal
koncentráltabbak és ízgazdagabbak, mint az 1945 után telepített szőlőkről
kapott bor.

A furmint nem tartozik a könnyen termeszthető fajták közé. Erős

növekedése, savainak összetétele ad némi fejtörést a gazdáknak Tokajban
és Somlón is. Amikor savszerkezete már tökéletes érettség jeleit türközi,
sajnos nehéz úgy irányítani a szüretet, hogy az oxidáció minimális jele
ne jelenjen meg a fürtökön. Viszont ha jó talajon, jó évjáratban, gondos
szőlészeti munka mellett foglalkoznak vele, kétséget kizáróan a Kárpát-
medence emblematikus borát adja. Határozott, sokszínű, mégis elegáns és
visszafogott, finom textúrával, kifogástalan arányokkal. Röviden: mindent
tud, amit egy nagyon nagy fajtától elvárunk.

A fajta bora általában magas savtartalmú, de pontosan ez adja

utánozhatatlan karakterét és azt a fineszt, amit a legszebb száraz
furmintokban már megismertünk. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a
szárazon iskolázott furmint is magasabb alkoholtartalmú. Illata határozott,
és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Gyakran körte, birs és szegfűszeg
illata keveredik benne. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint
szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget
ad. Csúcsát 3-4 éves korában éri el. Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is
élvezetes marad, de a cél olyan nagy száraz furmintok elkészítése, amelyek
több évtizedig is megtartják potenciáljukat. A vulkáni talajtól származó

6
mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik
meg, akik már a magasabb szintű borélményeket is képesek feldolgozni.
Röviden: egy jó furmint nem a kezdők bora.

A komoly furmintoknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-

egy átlagos, hordóban érlelt, nagy testű száraz bornak. Az édesen iskolázott
furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárgamuskotállyal
együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján. A
fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas cukorkoncentrációjú
aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban ennek ellenére nem az
édesség, hanem az egyensúly és a harmónia dominál. A remek savszerkezet
és gazdag ásványosság adja ezeknek a boroknak a szépségét és nem utolsó
sorban vélhetően érlelhetőségét is.

Fiatalon a késői szüretből származó furmintok illatvilágát sokszor a botritisz

határozza meg, aromatikájában citrusfélék, narancshéj, szerecsendió virág
és az elmaradhatatlan körte, birs jegyeivel. Az aszúboroknál a botritiszes
jelleg mellett megjelenik a sajátos technológiából adódó, jóval komplexebb
karakter is. Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, időnként
gesztenye, őszibarack, ananász, friss dohánylevél, nedves avar jelentik a fő
illat- és ízirányokat. Bizonyos tokaji termőhelyeken jellemzően megtaláljuk
a kapros, máshol érezhetően narancsvirágos jegyeket. Ez nem hiba, hanem
talaj adottság. A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli
árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is
(pl. dió, mogyoró, gesztenye, törökméz, még később csokoládé, dohány,
kávé, cédrus és szantálfa).
Tokajt és Somlót leszámítva nagyobb mennyiség egyelőre nem terem
borvidékeinken a fajtából, de a Kárpát-medence több területén is
próbálkoznak újratelepítésével.

Mindent a furmintról: www.furmint.hu

7
8
 A 8 alapvető borstílus
Üde fehérborok Frissítő kortyok bármely
évszakban. Reduktív, habkönnyű
fehérek.

Érlelt fehérborok Tartalmas fehérborok, világfajták

és kárpát-medenceiek.
Fahordósak, csábítóak, a
fehérborok komoly arcai.

Rozék (és sillerek) A rózsa ötven árnyalata.

Rózsaszínek, vidámak, illatosak és
nagyon-nagyon finomak.

Könnyű vörösborok A vörösbor ezer arca.

Savhangsúlyos, jó ivású
vörösborok.

Testes vörösborok A borvilág nagyágyúi.

Tanninhangsúlyos, robusztus
vörösborok.

Édes borok Természetes és erősített édes

borok. Késői szüret, szamorodni,
aszú, sherry és portói.

Pezsgők, habzóborok Minden, ami buborék. Gyöngyözők,

habzók, hagyományos
champagne-i eljárással készült
pezsgők.

Terroir borok Legendás hegyek legendás oldalai.

Bortermő helyek, amelyeken
évszázadok óta szőlő terem.
9
Borkóstolás – a megjelenéstől
a lecsengésig
Megjelenés (látással vizsgálva)
tisztaság: tiszta ↔ zavaros
intenzitás: halvány ↔ közepes ↔ mély
szín: fehér víztiszta ↔ zöldescitrom ↔ citrom ↔ szalma ↔
arany
rozé rózsaszín ↔ lazac ↔ hagymahéj
vörös bíbor ↔ rubin ↔ gránát
egyéb: CO2; széli elszíneződés; korona
Illat (szaglással vizsgálva)
tisztaság: tiszta ↔ bizonytalan
intenzitás: visszafogott ↔ közepes ↔ kifejezett
aroma: gyümölcsös ↔virágos ↔ vegetális ↔ fűszeres ↔ ásványos ↔
animális ↔ fás/hordós jegyek
fejlettség: fiatal ↔ fejlődő ↔ érett ↔ csúcsán túl
Íz (ízleléssel vizsgálva)
édesség: száraz ↔ félszáraz ↔ félédes ↔ édes
savasság: alacsony ↔ közepes ↔ magas
tannin/cserzőanyag: nincs ↔ alacsony ↔ közepes ↔ magas
alkohol: alacsony ↔ közepes ↔ magas
test: könnyű ↔ közepes ↔ telt
íz: gyümölcsös ↔ virágos ↔ vegetális ↔ fűszeres ↔ ásványos ↔
fás/hordós jegyek
hosszúság: rövid ↔ közepes ↔ hosszú
Következtetések
minőség: gyenge ↔ átlagos/megfelelő ↔ jó ↔ nagyon jó↔ kiváló
potenciál: még érlelni kell ↔ fogyasztásra érett, de még eltartható ↔ csú-
csán van, már nem lesz jobb ↔ csúcsán túl

10
Borszótár – aroma- és ízjegyek
Virágos és gyümölcsös jegyek
Az illatok/ízek egyszerűek/általánosak vagy jellegzetesek? Friss vagy főtt? Érett
vagy éretlen?
Virágos/florális szirmok, rózsa, ibolya
Zöld gyümölcsök zöld alma, piros alma, egres, körte, szőlő
Citrusok grépfrút, citrom, lime (zöld citrom) (lé vagy héj?), pomelo
Csonthéjasok őszibarack, sárgabarack, nektarin
Trópusi gyümölcsök banán, licsi, mangó, dinnye, szenvedélygyümölcs (maracuja),
ananász
Piros bogyósok ribizli, tőzegáfonya, málna, eper/szamóca, cseresznye, szilva/
ringló, meggy
Fekete bogyósok fekete ribizli, szeder, áfonya, fekete cseresznye
Aszalt/szárított gyü- füge, aszalt szilva, mazsola, szultana (arany mazsola), aszalt
mölcsök meggy, lekvár, párolt, főtt, sült gyümölcsök, befőtt (konzerv
gyümölcsök)
Fűszerek/zöldség
Éretlen jegyek kaliforniai zöld paprika (capsicum), fű, fehér bors, levél, paradi-
csom, burgonya
“Zöld” jegyek fű, spárga, fekete ribizli levél
Gyógynövény eukaliptusz, menta, gyógyszer, levendula, édeskömény, kapor
Zöldség káposzta, zöldborsó, zöldbab, fekete és zöld olívabogyó
Édes fűszerek fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió, vanília
Pikáns fűszerek fekete és fehér bors, édesgyökér, boróka
Hordó/egyéb
Egyszerű/semleges egyszerű, semleges, jellegtelen
Autolízis élesztő, keksz/kétszersült, kenyér, pirítós, sütemény, seprő
Tejtermék vaj, sajt, tejszín, joghurt
Tölgy/fa vanília, pirítós, cédrus, égetett fa, füst, gyanta
Magvak mandula, kókusz, mogyoró, dió, kakaó (csokoládé), kávé
Animális bőr, nyers hús, istálló, “hátsó udvar”
Érettség vegetális jegyek, gomba, széna, nedves avar, vadhús, pikáns
jegyek, dohány, cédrus, méz, gabona
Ásványosság föld, benzin, gumi, kátrány, köves/acélos jegyek, nedves gyapjú
(“ázott kutya”)

11
A borok aromái
A borok, akár csak az ételek, megjelenésükkel és illatukkal már befolyásolják
kóstolójukat. Ez lehet pozitív, de akár negatív érzés is. Ha egy bornak
kellően intenzív és kellemes az illata, biztosan szívesebben kortyolunk bele
a pohárba.

Jellemző illatjegyek köthetők egy-egy szőlőfajtához, termőhelyhez,

talajtípushoz, technológiához, hordóhasználathoz, érlelési módhoz,
a borok fejlettségéhez vagy bármilyen olyan mozzanathoz a borral
kapcsolatban, amely gyakorta előfordul és rendszeresen visszatérőnek
tekinthetjük. A gyakran előforduló illatjegyek egy része az erjesztés
fázisában, az élesztők tevékenységének köszönhetően, míg mások a savak
és az alkohol kölcsönhatásakor kialakuló észterekként írhatók le.

A nem kellemes illatok (szagok) megjelenése a borokban általában

valamilyen technológiai, ritkábban tárolási hibára, hiányosságra vagy
betegségre utalnak.

Az aromakorong
Amikor még csak kezdetén vagyunk a borkóstolás elsajátításának, minden
esetben kívülről befelé haladva próbáljuk meg a borok lényegét feltárni.
A szaglás esetében ez annyit jelent, hogy azokat az aromarészleteket
érdemes elemezni, amelyek a bor illatában a legnagyobb szerepet kapják.

Az aromakorong három koncentrikus körből áll.

• A korong belső körében az alapvető illatokat/ízeket (pl. gyümölcs,
virág, fűszer, stb.) találjuk.
• A középső körben a gyűjtőfogalmak (pl. a gyümölcsön belül: citrusok,
csonthéjasok, stb.) szerepelnek.
• A külső körben a konkrét leíró szavakat (pl. a csonthéjasokon belül a
sárgabarackot, az őszibarackot vagy a nektarint) olvashatjuk.

12
Az aromák azonosításakor a nagyobb, jellemzőbb egységek felől
közelítsünk a borok egyediségét mind jobban feltáró aromák felé, azaz a
belső körcikkek felől a külsők felé. Bár az aromakorong szisztematikusan
összegyűjti a legjellemzőbb aromajegyeket, ne felejtsük el, hogy az egyedi
kreativitást semmi nem pótolhatja. A borok illat- és ízjegyei nagyon fontos
részét képezik a boroknak, de nem a meghatározót! Az aromavilág nagyon
gyorsan képes megváltozni, így ezekhez ragaszkodni csupán tévútra
viszi a kóstolót. Jó kóstoló csak akkor válik belőlünk, ha kellő tapasztalat
birtokában, a borokról megszerzett elméleti alapok segítségével elemezzük
a borokat.

13
Az egyensúlyról
Mit jelent az egyensúly?
Az egyensúly olyan tulajdonsága a bornak, mely nem mérhető, de össze-
mérhető. Több vagy kevesebb van a vizsgált (két) borban az egyensúlyban
szereplő anyagokból, illetve tulajdonságokból? A válasz a bor minősítése
tekintetében perdöntő fontosságú.
A Vedel háromszög sarokpontjai
Savérzet: az egyensúly vizsgálathoz első lépéseként a bor savait kell ta-
nulmányozni. Az összes sav (titrálható savak) mennyiségét jelző adat szá-
munkra csak tájékoztató jellegű: a bor savainak belső aránya az, ami az íz
szempontjából döntő.
Kerekség: a kerekségben az alkoholon kívül szerepet kap a glicerin és az
esetleges (ki nem erjedt) maradékcukor. Testességnek nevezzük azt az ér-
zetet, mely koncentrált, de egyben magas alkoholtartalmú borok kóstolá-
sakor tapasztalható a szájban. A testes bor ízei a száj minden zugát betöl-
tik, és ott tartósan megmaradnak.
Fanyarság: főként - de nem kizárólagosan - vörösborokban találunk cser-
zőanyagot (tannint). A cserző hatás a fanyarsághoz hasonlítható: a szájü-
reg teljes belső felületén jelentkezik, és ez különbözteti meg a savasságtól,
mely csak a nyelven érezhető.

Mikor harmonikus egy egyensúlyban levő bor?

Ha egyetlen illat-, vagy ízjegy sem telepszik rá a bor többi illat- és íz-
jegyére. Minden összetevő azonos „érzékszervi koncentrációban” van
jelen. Ha azt, amit a bor illata ígér, ízében is nyújtani tudja.
Ha a bor ornamentikájában (gyümölcsösség, fűszeresség stb.) nem jele-
nik meg semmilyen dominancia.
Ha a termőhely nem hagy a bor karakteréhez nem illő nyomokat.
Ha fiatal és idősebb borra jellemző ízjegyek egyszerre nincsenek jelen.

14
Az egyensúlycentrikus borértékelés
ábrázolása: Vedel-háromszög

A technológiailag hibátlan bor minőség-vizsgálatának alap mozzanata az

egyensúly elemzése. Az egyensúly vizsgálatok atyja a francia A. Vedel, aki
sík-ábráján három komponenst tekint meghatározónak: a savasságot, a
kerekséget és az adstringenciát (összehúzó hatást). Ábrája a híres Vedel
háromszög.

15
Borkóstolás rendezvényeken

Ha az ember borkóstolón jár, temérdek különböző tétellel találkozhat –

éppen ezért érdemes ilyenkor konkrét stratégiával érkezni, elsősorban az
eredményesség, másodsorban pedig a józanság megőrzése érdekében. A
megfelelő felkészültség mellett azonban a körülményeknek is ideálisnak
kell lenniük, hiszen a kóstolás olyan érzékszervi elemzés, amelynél az adott
élvezeti cikket – azaz a bort – látással, szaglással és ízleléssel elemezzük,
annak alapos megismerése céljából.

A sok borrajongót vonzó rendezvényeken elkerülhetetlen a tömeg - éppen

ezért érdemes ilyenkor korán érkezni. Egy-egy népszerű borkóstoló elején
a választék még biztosan teljes, könnyen odaférünk a standokhoz; sőt mi
több, magával a borásszal is nagyobb eséllyel beszélgethetünk.
Mivel a kóstolás egyidejűleg analizáló (tehát megfigyelő) és szintetizáló
(azaz összehasonlító) tevékenység, ezért javasoljuk mindig egymáshoz
mérni a borokat. Az előzőhöz képest testesebb volt, esetleg kevésbé
savasnak érezzük? A válaszok sokat segítenek, ezért nevezzünk ki
viszonyítási pontokat, majd memorizáljuk a kóstolt borokat azok alapján.

Ezek a viszonyítási pontok lehetnek:

• cukortartalom (mindig haladjunk a száraz tételektől az édes borok felé),
• testesség (a könnyedebbtől a testesebb borok irányába),
• a bor kora (kezdjünk a fiatalabb tételekkel),
• a bor „komolysága” (a belépő szintű boroktól a csúcskategóriás
palackokig)
• de akár borvidék is, főleg ha van már konkrét kedvencünk.

16
12+1 tipp, hogy a kóstolás valóban kellemes élmény legyen:
1. Érkezzünk kipihenten és frissen.
2. A kóstolás több órát is igénybe vehet - érdemes kényelmes ruhában,
cipőben végigjárni a standokat. Parfümre ilyenkor semmi szükség.
3. Együnk a kóstolás előtt, és kisebb falatokat közben is – de kerüljük
a túl fűszeres ízeket. A zsírosabb falatok lassítják az alkohol
felszívódását.
4. Folyamatosan igyunk szénsavmentes vizet – legalább kétszer annyit,
mint amennyi bort! A hidratálás segít a méregtelenítésben.
5. Legyen stratégiánk; tervezzük meg, hogy mit szeretnénk kóstolni,
melyik pincészeteket szeretnénk felkeresni. A legtöbb rendezvény
előre közli a kiállítók listáját, így könnyen ki tudjuk választani
kedvenceinket.
6. Hagyjuk magunkat meglepni! Legyen bizalmunk a kisebb pincészetek
felé, kísérletezzünk a komfortzónánkon kívüli borokkal is!
7. Jegyzeteljünk, hogy emlékezzünk később is, mit kóstoltunk.
8. Bátran pörgessük a bort pohárban - ez kinyitja és jobban feltárja a
bort.
9. Kóstoljunk diszkréten - ne szürcsöljünk hangosan és a köpőt tartsuk
közel a szánkhoz.
10. Bár isteni nedű, de ha sokat kóstolunk, akkor inkább köpjük ki a bort,
miután megforgattuk a szánkban.
11. Válasszuk kilépő bornak azt, amelyik a kedvencünk volt, hogy hosszan
élvezhessük az élményt – ezt már nyugodtan le is nyelhetjük!
12. Hazaérve igyunk meg még egy nagy pohár vizet, és érdemes a
vitaminokat, ásványi anyagokat is pótolni; ez segít elkerülni a
másnaposságot.
+ 1. Beszélgessünk bátran a borászokkal, a többi borkedvelő vendéggel,
akár ismeretlenül is – a borkóstoló társasági esemény is, ahol
kapcsolatok, barátságok is születhetnek.

17
A bor-étel párosítás harmóniája

Az alábbi támpontok segítenek megtalálni az ideális bor-étel

párosításokat.
1. A savas ízeknek szüksége van a borban is a savakra, ellenkező esetben
az ételhez kóstolt bor szinte édessé, üressé és élvezhetetlenné válik.
2. Ugyanez érvényes az édes ízekre is: nevezetesen, ha édes ételt
fogyasztunk, a hozzá kóstolt bornak legalább annyira édesnek, vagy
kissé még édesebbnek kell lennie, hogy a bor ne üresedjen ki.
3. A kifejezetten sós ízek legömbölyödnek egy édes bor társaságában
(ezzel akár elsózott ételünkön is segíthetünk).
4. Az erősen tanninos borokhoz kínáljunk az átlagosnál fűszeresebb,
sósabb ételt, esetleg külön sózzuk meg, vagy akár savanyítsuk, a
fogás karakterének megfelelően. Az erőteljes szerkezetű húsok
szintén szelidítik az érdes cserzőanyagot.
5. A frissen őrölt feketebors élénkíti a szolidabb karakterű borokat.
6. A zsíros fogások mellett nagy szükség van a savtartalomra.
7. Szinte bármilyen bort kínálhatunk bármilyen étellel, ha előtte
kevés sóval-citrommal vagy más, savanyításra alkalmas ízesítővel
fűszerezzük.
8. Az összetett ízű fogások (pl. kínai kantonok konyhája, thai, mexikói,
indiai, stb.), ahol szinte minden alapízt megtalálunk, keresik az édes
borok társaságát.

Ami a legfontosabb és a leginkább megszívlelendő: mindig csak

alapízekben és borkarakterekben gondolkodjunk, ne pedig szőlőfajtákban,
termőhelyekben, évjáratokban. Mindezeket összességében kell vizsgálnunk
ahhoz, hogy igazán jó párosítást tudjunk alkotni.

18
19
 Tudj meg többet a borról!

Tudással töltve

Winelovers rendezvények egész évben

www.winelovers.hu

Bormagazin igényesen

Borról mindenkinek

20