A magyarok házai

A jurtától a háromosztatú
parasztházig

© Németh György
 A házépítést meghatározó
tényezők

Éghajlat: hideg, meleg, száraz, csapadékos, változékony

Természeti környezet: sík, dombos-hegyvidéki, erdős, füves
Életmód:
vándorló/nomád: halászó, vadászó, gyűjtögető, állattartó,
letelepedett: földművelő
Rendelkezésre álló építőanyag: amit a környezetükben találnak
Kialakult helyi szokások
 Hajlékok a nagyvilágból

Tipi
(indián Fűkunyhó
bőrsátor) (Afrika)

Iglu
(eszkimó
jégkunyhó)
 A magyarok házai

• Vándorló,
állattenyésztő
Jurta
(Kazahsztán,
életmód, Mongólia)

• könnyen
felépíthető és
szállítható,

• rácsszerkezet
nemezborítással.
Jurtaépítés

• rácsszerkezet
összeállítása,

• nemezlapok,
vászonborítás
lekötése,
 A veremház

• A lakóház legegyszerűbb változata,

• gödör fölé épített tető,
• egy helyiségből állt, középen égett a tűz.
 Fennálló falú házak
• Átmenet:
a ház egy
része még
földbe
süllyesztve.

• egy
helyiség,

• 14-15.
századtól.
Többosztatú házak
• Kialakulásának
oka:
a földművelés
fejlődése, a
terményfelesleg
tárolása.

• Kétosztatú ház:
kezdetben
füstöskonyha,
füstmentes
szoba.
Kétosztatú házak

Kialakult helyi szokások

szerint
 Háromosztatú házak

• Háromosztatú
ház:
- szoba
- konyha
- kamra

A 15-16.
századtól
általános.
 Összefoglalás

• Vándorló, állattenyésztő életmód – jurta

• Honfoglalás, letelepedés – veremház, jurta

(10-14. század)

• Fennálló falú házak (14-15. században)

- egy-, majd kétosztatú, (terményfelesleg, kényelem)
- háromosztatú házak 15-16. századtól