KAPITULU I

INTRODUSAUN
1.1 Antesedente

Timor-Leste nu’udar nasaun demokratiku no uza sistema semi-Prezidensial ne’ebé

deklara nia indepedensia total iha loron 20 fulan Maio tinan 2002. Nu’udar nasaun foun iha
Sec.XXI, presija tebes entidades hotu nia kontribuisaun atu bele lori nasaun ne’e ba oin tuir
prinsipiu no lei ne’ebé mak iha. Hare’e ba tempu kotuk iha prosesu ba libertasaun patria nian ,
iha tinan 1999, wainhira povu Timor-Leste deside hodi haketak an husi nasaun Indonesia, kuaze
85% infrastrutura baziku hirak ne’e ho ekilibriu.

Atu lori povu iha Nasaun Timor ne’e ba moris di’ak presija mos involvimentu ativu husi
partes hotu liu-liu involvimentu Média nian atu bele fasilita Governu ho nia sosiedade atu bele
iha komunikasaun ba malu hodi kria opiniaun publika kona-ba prosessu dezenvolvimentu tomak
iha rai laran, nune’e hatur sociedade iha justisa social.

Média jeralmente mai husi lian Latina signifika medium, mak modelu plurál husi lian
medium hanesan transforma ho nia signifika “entre perantara” signifik entre mensajem. Enjerál
média mak, instrumentu ida hodi transforma ka hatutan mensazen no haruka mensazen ba simu
na’in sira (reseptór) mensazen sira. Knár média mak atu informa, eduka, diverte no influensia,
(Sadiman 2011: 6)
Média jeralmente fahe ba parte rua mak hanesan, média imprime no média elektrónika.
Média imprime hanesan jornál, revista, diariu, semanál, mensál, no seluk tan. Média elektrónika
mak hanesan televizaun, rádiu, no média online ne’ebé fo sai informasaun liu husi internet.
Média imprensa ne’ebé mosu iha tinan atus liu ba, sai mós hanesan parte ida husi sosiedade.
Média imprensa nia funsaun hanesan, média ida ne’ebé bele fahe informasaun ba públiku liu
husi kanál jornál, no informasaun ne’ebé publika liu husi jornál mós bele fo hanoin ba ema atu
bele foti desijaun.

Maske tama ona ba era globalizasaun, média elektrónika barak ona, maibé presija mós
média imprensa hanesan jornál, tenke iha nia lala’ok publikasaun notisia ne’ebé ho kualidade
di’ak, tuir kódigu étika jornalismu ne’ebé vigora iha Timor-Leste, atu nune’e ema hotu bele
kompriende di’ak liu tan nomós satisfás ho notisia ne’ebé publika husi kanál jornál.

1
 Media nu’udar meius komunikasaun ida ba povu atu povu bele tatoli sira-nia halerik ba
governu no no média mós sai hanesan meius ida atu ema hotuu bele asesu informasaun no sira
bele sente oinsa média nia servisu iha nasaun ida ne’e.

Média halo nia knaar inportante tebes hodi hato’o informasaun ba povu kona-ba saida
mak Estadu no Governu halo ona no saida mak seidauk halo. Maske nu’une,dalaruma
informsaun ne’ebé hato’o ba povu liu husi média sai husi kontekstu ou sai husi faktus ne’ebé
hato’o husi fontes.

Média imprensa esensial ba ema hotu atu hatutan komunikasaun entre komuikadór ba
iha komunikandu sira liu husi prosesu hafahe informasaun ba nia audensia sira, tanba média
maka bele hatutan forsa jornalista nian, hodi públika informasaun.

Média hanesan instrumentu ida atu utiliza hodi transmite impormasaun ba públika liu
husi nia aparellu ka kanál ne’ebé iha maka radio, televizaun, jornál no online ne’ebé hanaran
multimedia

2
1.2 Formulasaun problema
1. Oinsa ho papel média hodi dezenvolve iha Timor-leste?
2. Oinsa ho ezistensia média iha Timor-Leste?
1.3 Objetivu
1. Atu hatene klean liu tan kona-ba lalaok média
2. Atu rai hanesan referensia ida ba Departamentu
1.4 Benefisiu
1. Aumenta kapasidade kona-bá hakerek média
2. Ba ema hotu iha abilidade bele asesu ba Internet hodi halo buat hotu liu husi média
social.
3. Sai hanesan sasusat ida ba hakerek nain atu aumenta tan kapasidade iha tempu tuir mai.
4. Atu hakerek na’in iha konsesimentu liu tan kona-ba lala’ok hakerek seintifiku iha
tempu.

3
 KAPITULU II
FUNDAMENTO TEORIKU

2.1. Média Tuir Etimologia

Etimolojikamente, média mai husi lian Latina signifika katak medium, modelu plurál
husi lian medium hanesan transforma. Enjerál média mak instrumentu ida hodi transforma ka
hatutan mensajen no haruka mensajen ba simu na’in (reseptór) sira.
Liu husi definisaun ne'e signifika katak, média hanesan meiu ida ne’ebé importante hodi
transmiti informasaun husi haruka-na’in sira, ba simu-na’in sira atu bele hatene liu husi mensajen
ne’ebé publika liu husi kanál oioin.
Tuir matenek na’in Zaenuddin, jornalismu média imprensa hanesan notisia ne’ebé fo sai
liu husi meiu imprensa sira. Iha istória jornalismu média imprensa hanesan, modelu jornalismu
dahuluk antes televizaun, rádiu ho internete iha. Husi parte imprensa ka medida nian, média
imprensa fahe ba parte dahuluk, formatu jornál hanesan média imprensa. Daruak, farmatu tabloit
mak média ne’ebé ho medida médiu husi formatu jornál. Datolu, formatu revista hanesan medida
médiu husi tabloit.

Bazeia ba teória iha leten, média imprensa jornál, tabloid, revista, bulletin média
elektróniku hanesan televizaun, rádiu, internete no seluk tan, sai hanesan meiu ida hodi
transforma informasaun ba públiku tuir medida ida-idak nian no públiku bele kompriende
informasaun ne’ebé publika husi meiu komunikasaun sira.
Matenek na'in Hafied Cangara, reforsa tan média hanesan, meiu komunikasaun ida
ne’ebé bainhira ita la hatene lee na’in sira nia hela fatin entaun, sei utiliza média sira ne’e. Média
mak instrumentu ne’ebé uza hodi hato’o informasaun husi fontes ba lee na'in sira ho utiliza meiu
komunikasaun liu husi jornál, filme, rádiu, televizaun.

Média sai hanesan kanál ida hodi transforma informasaun ba públiku, bazeia ba
akontesementu ka informasaun ruma ne’ebé hetan husi fontes, hodi publika ba públiku liu husi
meiu oi-oin hanesan jornál, rádiu, televizaun.

4
 Aleinde ne’e, tuir Jalaluddin Rakhmat, definisaun média komunikasaun mak, modelu
komunikasaun ne’ebé hato’o ba lee na’in sira ne’ebé boot, barak no anónimu ka la ho naran liu
husi média imprensa ka média eletrónika atu nune’e mensajen ne’ebé hanesan bele asesu dala ida
iha momentu ida.
Lala’ok média komunikasaun ne’ebé mak diriji ba audénsia ne’ebé boot liu no kuaze la
hanesan, meiu importante liu mak husi média imprensa ka elektrónika mak bele fo informasaun
ka notisia bele asesu dala ida no lais liu.
Sosiedade ne’ebé iha área oioin kapitál tantu área rurál sira ho kondisaun ne'ebé diferente
liu husi média bele fo informasaun lais liu no dala ida de’it bainhira sosiedade sira asesu ona ba
informasaun husi meiu komunikasaun sira.
2.2. Funsaun Média
Média iha nia funsaun rasik hanesan fo sai informasaun hodi bele eduka ba audénsia sira
ne’ebé haré, lee, rona no halo tuir.
Tuir matenek na’in (Ardianto, 2014: 111-112), funsaun média masa fahe ba parte 4 mak
informasaun, eduka, anima ho imprensa;
a. . Funsaun informasaun mak, sentimentu hakarak hatene ba akontesimentu saida de’it
ne’ebé mak akontese. Tanba maioria rúbrika notisia mai husi notisia barak;
b. Funsaun divertimentu jornál sira ne’ebé la abandona tanba, iha ona rúbrika artigu bai-
bain, karaktéristika istória badak ka kómiku no istória kontinuasaun;
c. Funsaun dedika no influensia ba artigu sientifiku, editoriál ka títulu jornál nian no rúbrika
opiniaun;
d. Funsaun imprensa prinsipalmente ba jornál ne’ebé dezenvolve barak, ne’e hanesan meiu
kontrola sosiál ne’ebé konstruktivu;

Bazeia ba funsaun haat iha leten, lori ita ba kompriende katak notisia hanesan
informasaun, eduka, anima no persuasaun ba públiku nia atensaun, tanba notisia ne’ebé fo sai
husi kanál média sira hanesan mós fo eduka ba lee na'in sira ne’ebé lee notisia refere. Sai
hanesan mós divertimentu iha notisia kómiku ka divertimentu nian bainhira lee nain sira asesu.

5
2.3. Tipu media

Tipu media fahe ba parte tolu mak hanesan tuir mai ne’e:
a) Media eletronika hanesan Televizaun no Radio.
 Tuir josep no Michael faraday hahu inventa aparelu televizaun iha tinan
1831,katak televizaun hanesan meius ida hodi hatoo informsaun ba
publiku,relasiona ho akontesementu ruma ne’ebé mak akontese iha sosiadade
nia leet.

 Televizaun mós hanesan komunikasaun eletroniku ida ne’ebé bele hato’o

informasaun ba rona nain no hare’e nain sira atu sira bele asesu ba
informasaun.Radiu hanesan mós meius komunikasaun ne’ebé ho fasilidade
eletroniku ne’ebé bele hato’o informsaun liu husi sinal modulasaun no
radiasaun liu husi ondas ka anin ne’ebé bele lori informsaun ne’e ba to’o
audensia sir- nia tilun.

b) Media Imprime hanesan Jornal, Revista, Liuvru no seluk tan.

 Media Imprime hanesan meius publikasaun informasaun ne’ebé liu husi
jornal ne’ebé ho modelu Imprime, ne’ebé audensia sira so bele lee de’it
informasaun sira iha laran ka ita bolu “lee na’in”

Jornal hahu nia ejistensia iha antiga romana iha sekulu 59 ho naran acta
Diurna ho mudansa no no dezenvolvimentu ne’ebé lao maka’as iha mundu
mak ohin loron ema muda sai fali jornal ne’ebé ita hotu asesu to’o ohin loron.

C.Média Online

 Média online nu’udar parte ida husi média ne’ebé ho forma audio visual,
maibe kompletu liu no unifika tipu format hotu iha Internet.

6
2.4. Karakteristika média :
 Ho karakter instituisional, signifika parte ne’ebé jere média kompostu husi
ema barak,mak hahu husi rekolla, maneja to’o fornese imformasaun.
 Ho karakter diresaun ida / satu arah, signifika komunikasaun ne’ebé halo
ladun provavel / memungkinkan akontese dialogu entre emisor no reseptor.
 Haluan no dala ida, signifika bele resolve barreira / rintangan tempu no
distansia, tanba nia iha velosidade. Movel ho estensivu no simultanea, iha
ne’ebé informasaun ne’ebé hato’o ema barak simu iha momentu ne’ebé
hanesan.
 uza ekipamentu tekniku ka mekanuku, hanesan radio, televizaun, jornal no
seluk tan.
 Ho karakter nakloke, signifika nia mensagem bele simu se de’it, sexu no
nasaun hotu.

2.5.AUDENSIA
Molok Media Massa iha,Audensia hanesan grupu ida ne’ebé haree Drama,hafoin
iha atividade komunikasaun massa,Audensia bai-bain ema hanaran hanesan simu
mensajen husi media massa
Tuir matenek Nain McQuail (1987)audensia hanesan:
1. Audensia hanesan grupu husi haree nain sira,lee nain no rona nain sira,konseitu husi
audensia hanesan simu mensajen husi media massa,ne’ebé iha fatin luan no totalidade
barak.
2. Audensia hanesan grupu, konseitu husi audensia signifika katak grupu ida ne’ebé
halibur ema hotu-hotu.
3. Audensia hanesan grupu boot iha publiku,signifika audensia hanesan grupu ida ho nia
forma husi isu sira hotu ini.
4. Audensia hanesan merkadu ida,signifika katak konsumidor media audensia(haree
nain,lee nain no rona nain sira).

7
 2.6.NOTISIA

Tuir Wilard, Notisia mak hanesan buat foun ne'ebé hili husi jorrnalista atu hato'o, liu husi
jornál. Tanba ida ne'e mak atrai ka iha nia sentidu hodi bele dada lee na'in sira nia atensaun
ba jornál refere.

Relasiona ho péritu ne’e nia hanoin, notisia hanesan faktus ne’ebé akontese foun ka úniku
mak jornalista sira foti hodi sai notisia atu bele dada lee na’in sira nia atensaun, karik faktus ne’e
la importante mak la’os sai notisia, maibé hanesan buat baibain ne’ebé sempre akontese.

Erianto, realsa tan katak, Notisia hanesan rejultadu ikus husi prosesu ne'ebé kompleksu no
desidi akontesimentu ho tópiku-tópiku sira ne'ebé relevante no iha kategoria ne'ebé relevansia.

Relasiona ho deklarsaun iha leten katak, notisia hanesan rejultadu ikus husi prosesu
kompleksu, no desidi akontesesimentu no tópiku-tópiku ne’ebé relevante iha kategoria ne’ebé
relevansia. Notisia hanesan rejultadu ikus ne’ebé elabora liu husi kobertura ne’ebé halo tiha ona,
no hodi tau tópiku ne’ebé relevante no tama iha kategoria ne’ebé importante atu nune’e bele
dada atensaun husi lee na’in sira.

Entertantu tuir Hikman, Notisia mak akontesentu importante ne’ebé akontese lorolon, horseik
no loron hirak liu ba, ho ida ne’e mak ho fiar aan sei loke pájina oin husi jornál ida ne’e hatudu
tópiku headline hafoin tau tópiku-tópiku notisia seluk tuir-tuir malu hahu husi notisia ne’ebé
ladun importante kompara ho notisia headline to’o notisia ne’ebé ladun importante.

Bazeia ba matenek na’in ida ne’e nia hanoin ne’ebé sita iha leten katak , notisia hanesan
akontesementu ne’ebé akontese ohin, horseik no horbainrua ne’ebé importante liu labele tauk atu
tau iha pájina primeiru atu bele dada lee na’in sira nia atensaun, no ida ne’ebé ladun importante
sei tau iha pájina tuir mai, no ida la importate mak bele tau iha pájina kotuk, atu nune’e notisia
bele tuir nia estrutura jornalismu nian iha jornál atu nune’e, ema bele kompriende ida ne’ebé mak
importante liu no ida ne’ebé mak ladun importante.

8
2.7.TIPU NOTISIA

Tipu notisia fahe ba parte 3 Tuir Zaenuddin,( 2011 : 160-162) mak hanesan tuir mai ne'e :

a. Notisia direita katak, notisia badak ne'ebé hakerek ho simples ho saida mak akontese.
Rekollamentu dadus ne'ebé iha uza piramida nakfilak. Modelu hakerek mós lós, no
kompletu tuir fórmula 5W+1H.
b. Notisia klean kontrariu ho notisia direita, katak, notisia-notisia ne'ebé rekolla la fo
prieoridade ba informasun ne'ebé importante no informasaun foun ba notisia
priemeiru. Bele mós importante mak foin hakerek hanesan kona-ba akontesementu
ne'ebé akontese, loron hirak liu ba no bele mós ne'ebé kleur ona.
c. Notisia istória, hanesan kreatividade ida ne'ebé rekolla husi istória, mak tékniku
jornalismu nian ne'ebé rekolla ho dadus ne'ebé klean, diferente ho notisia baibain ne'ebé
rekolla badak de’it, atu hetan notisia istória presija liu husi deskrisaun, fantástika,
kómiku no liafuan direita.

Relasiona ho matenek na’in nia hanoin ho tipu notisia ne’ebé iha katak notisia direita
mak akontesementu ne’ebé ohin akontese no hakerek klaru hodi publika tuir kanál sira. Diferente
ho notisia klean tanba notisia ne’ebé klean katak presija dadus ne’ebé kompletu maske notisia
refere akontese liu tiha ona maibé presija buka dadus ne’ebé kompletu atu nune’e bele sai
importante liu, no ema bele sente satisfás tanba notisia kompletu ho dadus. Diferente mós ho
notisia istória tanba notisia istória hanesan halo deskrisaun ba ema ka fatin ruma ne’ebé klean no
kompletu aumenta mós ho liafuan sira ne’ebé bele dada ema nia atensaun. Notisia istória
bainhira ema lee sente hanesan nia iha fatin akontesmentu ka akonpaña direitamente tanba
jornalista sira sempre hakerek kompletu no deskrisaun nomós ema nia liafuan direita tanba ne’e
dala barak iha mundu jornalismu nian sempre halo kompetisaun ba notisia istória.

9
2.8.Televizaun

Televizaun hanesan instrumentu ida ne’ebé hatudu siaran imajen, ne’ebé hamutuk ho audio
visual no aprezentador video ne’e ho maneira broadcasting. Termu ne’e mai husi lingua Yunani
mak hanesan Tele (do’ok/jauh) no vision (haree ou melihat), tanba ne’e direitamente signifika
katak “haree dook” ou “Melihat jauh”, tanba telespetadores/audensia dook husi studio TV.
(Ilham Z, 2010:255).

Aleinde ida ne’e tuir Adi Badjuri (2010:39) Televizaun hanesan média hare’e no mós media rona
(audio-visual), ida ne’ebé ema la’os de’it atu hare’e imajen ne’ebé hatudu husi televizaun, maibé
mós rona no senti buat ruam husi imajen ne’ebé foi sai ne’e. Liu husi esplikasaun sira iha leten
ne’e, iha ne’e ha’u konklui katak televizaun hanesan media massa eletroniku ida ne’ebé bele fó
sai informasaun fo modelu imajen ou video no mós lian ne’ebé iha funsaun atu fó informasaun
no diverte audensia ne’ebé mak luas.

2.9. Vantajen no Desvantajen Televizaun

Tuir Skomis (1985) vantajen televizaun ida mak hanesan fo imajen ne’e bele kompara ho media
massa sira seluk (radio, jornal, majalah, livru nst), televizaun ho karater ne’ebé furak liu
(istimewa). Ne’e hanesan tau hamutuk media massa ho imajen. Bele ho karakter informativu,
Divertimentu no estudu no mós tau hamutuk entre buat tolu ne’e.

Televizaun iha vantajen haat (4) hanesan tuirmai ne’e: (Syahputra,2006:70)

1. Ukun distancia no tempu, tanba teknolojia televizaun uza eletromagnetik, kabel kabel no
fiber ne’ebé hodi halo transmisaun liu husi satelite.
2. Sasaran ne’ebé hato’o hodi menjangkau massa ne’ebé mak mais ou menus bo’ot, valor
aktualitas hasoru liputan ida ou notisia ne’ebé mak lalais liu.
3. Daya rangsang ba media televizaun mós tenki aas. Asuntus ne’e impaktu husi vantajen
lian no nia imajen movimentu (ekspresif).
4. Informasaun ou notisia ne’ebé hato’o klaru, justu/balansu no mós sistematika.

Maibé desvantajen televizaun hanesan tuirmai ne’e: Syahputra,2006:70)

1. Media televizaun kesi metin tempu ne’ebé hanesan.

10
 2. Televizaun la bele halo kritika sosiál no vizilansia sosial secara direitamente no vulgar.
3. Influensia televizaun monok liu ba aspektu psikologis massa. Karakter “transitory”, tanba
karakter ne’e halo mensajen ne’e la bele hetan memoria husi telespetadores. Seluk tan ho
media imprime, informasaun bele hato’o ho modelu kliping.

2.10.Jornal

Jornal komersialmente mosu iha sekulu 17,Jornal mosu halo inovasaun boot liu kompara
ho livru imprensa,katak inovasaun kona-ba hahalok le livru foun. Forma sosiál no kultura;Nia
foin la’os de’it ba modernu teknolojia no tekniku distribuisaun nian ne’ebé foun,maibé nia
funsaun atu muda diferensia estatutu klase sosiál no halo klima sosiál politika ne’ebé livre.

Média imprensa Jornal nia funsaun hanesan, média ida ne’ebé bele fahe informasaun ba
públiku liu husi kanál jornál, no informasaun ne’ebé publika liu husi jornál mós bele fo hanoin
ba ema atu bele foti desijaun.

Maske tama ona ba era globalizasaun, média elektrónika barak ona, maibé presija mós
média imprensa hanesan jornál, tenke iha nia lala’ok publikasaun ba kultura Timor nian ne’ebé
ho kualidade di’ak, tuir kódigu étika jornalismu ne’ebé vigora iha Timor-Leste, atu nune’e ema
hotu bele kompriende di’ak liu tan nomós satisfás ho notisia ne’ebé publika husi kanál jornál.

Tuir matenek na’in Zaenuddin, jornalismu média imprensa Jornal hanesan notisia ne’ebé
fo sai liu husi meiu imprensa sira. Iha istória jornalismu média imprensa hanesan, modelu
jornalismu dahuluk antes televizaun, rádiu ho internete iha. Husi parte imprensa ka medida nian,
média imprensa fahe ba parte dahuluk, formatu jornál hanesan média imprensa. Daruak, farmatu
tabloit mak média ne’ebé ho medida médiu husi formatu jornál. Datolu, formatu revista hanesan
medida médiu husi tabloit.

11
2.11. KARAKTERISTIKA MEDIA JORNAL

Karakteristika media jornál sira hanesan:

o Imprensa ka mosu loro-loron

o Forma komersiál
o Konteúdu sobre informasaun
o Iha funsaun nu’udar publiku sphere
o Iha funsaun urban sidadaun,audensia sekuler
o Relative livre

2.12. Radio
Rádiu hanesan teknolojia ne’ebé uza ba prestasaun hatudu sinál husi Modulation no
Radiation Electromagnetika Laloran. Laloran ida-ne'e sei no propagates liu husi anin no
ondas hodi ajuda eletromanétika sira. Komunikasaun rádiu ne’ebé iha kestaun ne'e
komunikasaun wireless ne’ebé uza anin (espasu livre) hanesan médiu transmisaun ba rádiu
laloran propagation ne’ebé hanesan karreira informasaun ida
Radio sei uza elementu sensorial tilun hodi rona de’it no labele harée direitamente nia
imajen ho asaun sira ne’ebé akontese, Laloran rádiu iha espasu ba meiu komunikasaun
sosiál, rádiu, veíkulu sira-nian espasu boot liu ba audensia sira.
Radio uza ita nia sentiment no imajinativu bainhira rona liuhusi nia kanál ka aparellu ne’ebé
mak iha hanesan nia frekuénsia 94.1 MHZ. liuhusi ondas no anin bele ajuda ona
elétromagnétika atu nune’e bele transmite informasaun ba nia audensia sira.

12
2.13. Definisaun Dezenvolvimentu

Dezenvolvimentu hanesan mudansa ida ne’ebé sistemátiku, progressive no

kontinua ihaema ida-idak husi niniamoris no dezenvolvimentu ne’e prosesukona-ba
mudansa iha kresimentukona-ba aktu hanesan maturidadeno interasaun ho meiu
ssambiente
Dezenvolvimentu ida ne’e makprosesu ida ne’ebé kua;itativu no iha relasaun ho
maturidadeema kona-ba mudansa sira ne’ebé progresivu no sistemátiku iha ema
seluk;(Aklumad Sudrajat : 2008)
Ho liafuan badak, dezenvolvimentu(dezenvovimento) ne’e prosesu id aka
fazekresimentu iha diresaunida liiu avansadu. Kresimentu politikus(kresimento)
signifika faze aumenta bu’at ruma kona-ba númeruu, dimensaun no inportansia.
Kresimentu bele mós dehan iha etapa dezenvolvimentu(faze dezenvolvimentu) nian
(McLeod.1989).

2.14.Defininsaun Prosesu

Prosesu hanesan aktividade ka servisu ne’ebé husi primeiru to’o ikuska sei iha
prosesu ne’ebé fó iis husi husi organizasaun to’o objetivu ne’ebé mak iha.

2.15.Papel média ne’ebé dezenvolve iha Timor-leste

Papel média iha Timor oras ne’e laos de’it iha dever no direito hodi hato’o
informasaun ba publiku ho karakteristika ne’ebé lalais,mais tenki optimiza mós ninia
funsaun nu’udar edukador no kontrolu social. Sentido nu’udar edukador no kontrolu
social ne’e mak sai polemiku bo’ot ba ita-nia média sira iha konteudu notisias ne’ebé
mak publiku akonpana lor-loron.
Papel média iha Timor-Leste oferese informasoens edukativus, sai kanais
entretenimentu no ikus liu sai ajente ho kontrolu social. Maibe iha realidade ba
situasaun ohin loron,média nia prejensa liu husi informasaun hirak ne’ebé mak fó sai
ba publiku lakon tiha ona ninia neutralidade husi papel komun hirak ne’ebé mak iha
tuir teorika ka pratika husi inportasai média ne’e rasik.

13
2.16.Média nia ejistensia iha Timor-Leste

Media nia eziztensia iha Timor,ho tempu ne’ebé durasaun naruk nia laran jornalista barak
halo movimentu maka’as tanba sira hakarak sai livre no indepedente atu fó no fahe
informasaun hirak ne’ebé bazea ba sira-nia asuntu.
Iha tempu passadu invazaun Portugal ne’ebé ukun Timor durante 45 anos,média
Otoritariu tanba la fó liberdade ba média ka jornalista atu halo kontrolu, labele kritiku no
halo intervensaun ba Governu ka Lideransa sira.
Aleinde ne’e iha Invazaun indonézia nia tempu ukun timor durante 24 ano mós media
nafatin la livre atu fahe informasaun tanba sira tauk atu jornalista hirak ne’e husu ajuda ba
nasaun seluk,depois de ida ne’e Timor oan uza nia matenek no kapasidade hodi luta ba sira-
nia Nasaun rasik ikus sira hetan Indepedensia iha tinan 2002 .

Liu husi sistema demókrasia ne’ebé Timor adapta tanba nasaun uza aspetu poíitika ho
sistema Semi-Presidensial katak poder tomak husi Governu.

Relasiona ho ida ne’e sistema média ne’ebé Timor-Leste uza maka sistema média Liberal
katak média ka Jornalista sira livre atu halo komtrolu, kritiku, hakerek notisia no la hetan
intervensaun husi Governu tanba bazeia mós ba Konstítuisaun Republika Demokrátika
Timor-Leste nia iha artigo 40 no 41 liberdade atu ko’alia no asesu ba informasaun ruma no
labele hetan limitasaun husi sensura ruma.

14
 KAPITULU III
DEZENVOLVIMENTO

3.1 Média ninia progresu iha prosesu dezenvolvimentu Timor-Leste

Média ninia progresu no prosesu dezenvolvimentu iha Timor-Leste oras ne’e iha
diferensia maka’as tebes kompara ho tempu pasadu no tempu agora.
Wainhira iha tempu kolonializmu Portugal sira-nia okupasaun iha Timor-Leste husi inisiu
tinan1515, sistema média ne’ebéTimor-Leste uza maka sistema média Otoritariu tanba la fó
liberdade ba média ka jornalista atu halo kontrolu, labele kritiku no halo intervensaun ba
Governu ka Lideransa sira.

Sistema média Otoritariu ne’e mós la fo garantia ba média ka jornalista sira atu hakerek
notisia ka informasaun tuir sira-nia hakarak maibe tenke tuir Governu nia hakarak.

Relasiona ho sistema Otoritariu ne’ebé uza iha tempu kolonializmu Portugál nian tanba
iha tempu ne’ebá Timor hetan ukun husi nasaun Portugal tanba média sira ne’ebé eziste iha
tempu ne’ebá mak Jornal da Vóz no Jornal Suara Timor Lorosa’e.

Husi média rua ne’e bele fo informasaun ba nasaun seluk hanesan Indonezia, Australia
no mós nasaun Portugal rasik hodi hare’e kona-ba situasaun iha Timor-Leste.

Tanba ida ne’e mak Portugal uza sistema média Otoritariu hodi labele fó sai informasaun
sira ne’ebé la merese atu publika ba sosiadade tanba nasaun Timor-Leste nassun ida ne’ebé
riku tebes tanba ne’e iha tepu ne’ebá la fó liberdade ba povu Timor atu fó informasaun ba
média kona-ba atetude balun ne’ebé hetan husi kolonialista rasik tanba wainhira fó liberdade
ba povu maka povu bele hato’o ba nasaun seluk atu ajuda.

Aleinde okupasaun Portugal, iha momentu ne’e mós kolónializu Indonézia okupa Timor iha
loron 7 fulan Dezembro iha tinan 1975, sistema média iha tempu ne’ebá Timor no
okupasaun Indonézia sira uza mak sistema média komunizmu tanba sistema ne’ebé nasaun

15
Indonézia adapta iha sira-nia nasaun mak sistema prezidensial. Ne’e duni iha tempu ne’ebá
uza sistema média komunizmu tanba ligadu ho sistema ne’ebé sira uza iha sira-nia nasaun
rasik.

Relasiona ho sistema ne’ebé Timor uza iha tempu ne’ebá tanba nasaun Timor hetan ukun
husi Indonézia sira hodi labele fó liberdade ba jornalista sira atu halo kritiku maibe sira uza
sistema refere hodi fo liberdade ba jornalista sira atu divulga de’it ideologia komunista no
sosialista nian no bandu atu divulga kona-ba ideologia kapitalista sira-nian.

Mesmu iha tempu ne’eba Timor-Leste proklama tiha ona nia Indepedensia iha loron 28
fulan novembro iha tinan 1975 maibe hetan nafatin okupasaun husi kolonialista Indonezia
sira hodi adopta ba sistema média refere tanba ho objetivu mós atu rai doben Timor-Leste
bele tuir de’it sira-nia relijiaun no labele hetan tan husi nasaun seluk no mós bandu ba média
ka jornalista sira atu hakerek informasaun ka notisia tuir de’it sira-nia hakarak maibe tenke
hetan autorizasaun husi governu ka lider nasaun nian.

Depois de okupasaun Indonézia iha loron 20 fulan Maio iha tinan 2002 Timor hetan
Indepedensia sai hanesan nasaun ida ne’ebé livre no adapta sistema demókrasia.

Liu husi sistema demókrasia ne’ebé Timor adapta tanba nasaun uza aspetu poíitika ho
sistema Semi-Presidensial katak poder tomak husi Governu.

Relasiona ho ida ne’e sistema média ne’ebé Timor-Leste uza maka sistema média Liberal
katak média ka Jornalista sira livre atu halo komtrolu, kritiku, hakerek notisia no la hetan
intervensaun husi Governu tanba bazeia mós ba Konstítuisaun Republika Demokrátika
Timor-Leste nia iha artigo 40 no 41 liberdade atu ko’alia no asesu ba informasaun ruma no
labele hetan limitasaun husi sensura ruma.

Tanba ne’e mak uza sistema média liberal iha nasaun Timor-Leste atu fó garantia ba
sidadaun hotu-hotu atu livre ba hato’o informasaun no hetan informasaun.

16
 Tan ne’e ohi loron média laos ona sai instrumentu komplementar maibe sai tiha ona
simbolu civilizasaun ba formasaun personalidade kada ema ida-idak. Ho nu’une transforma
tiha ona média nu’udar instrument ida hodi bele satisfaz ba nesesidade publiku hodi hetan
informasaun. Konstelasaun ba aktus hanesan ne’e, média laos ona sai ejente hodi
transforma informasaun maibe sai tiha ona instituisaun iha sosiadade nia leet nu’udar pilares
de kontrolu ba kualker aktus ne’ebé maka publiku merese atu hatene.

3.2 .Média iha prossesu dezenvolvimentu nasional

Média iha prossesu dezenvolvimentu katak média mós nu’udar meius ida ba (check and
balances). Média mós sai hanesan fontes ba informasaun ba parte hotu-hotu liu-liu tulun
tebes Governu ho sosiadade oinsa atu kria opiniaun publiku kona-ba dezenvolvimentu hodi
lori povu sai husi injustisa social no tane a’as Soberania Estadu Timor-Leste. Média mós
nu’udar ponte ida atu liga relasaun povu no servidor sira no lori informasaun ba povu hodi
fó naroman ba sira-nia moris(eduka, solusiona problema).

Hare’e mós ba passadu nian, iha tempu okupasaun Indonésia nian média liu husi jornalista
Max Sthall nia publika kona-ba akontesementu masakre Santa Cruz iha 1991 no halo
dokumentus kona-ba FALINTIL sira hasoru Indonesia nia okupasaun ne’ebé ikus mai hetan
apoio internasional ba ita-nia hakarak atu ukun rasik an ne’ebé povu rai Timor hakarak iha
momento ne’ebá. Husi faktus hirak ne’e hotu involvimentu média iha prosesu hodi luta ba
libertasaun no dezenvolvimentu ne’e iha era ukun-an ne’e fundamental tebes.

Timor-Leste nu’udar nasaun demokratiku, garantia mós papel média nian iha
konstituisaun RDTL iha Art.40 ne’ebé ko’alia kona-ba liberdade espresaun ninian(Al.1-
3),Art.41, ne’ebé ko’alia kona-ba liberdade imprensa no meius ba komunikasaun ninian(Al,1-6).
Husi baze fundamental ne’e média halo fatin nia servisu nu’udar mós pilar inportante ida iha pais
ida nian laran.

3.3 .Obstakulu ba média iha Timor-Leste

17
 Instituissaun média iha Timlor-Leste barak liu rekruta jornalista sira ne’ebé la mai
ho background ida forte kona-ba estudu jornalismu nian.
Média nain sira mós seidauk iha atensaun ba nia jornalista sira liu-liu salariu no fasilidade
sira.
Jornalista seidauk forte iha evidensia nune’e sei difisil atu média ida bele sai investigative
no kritiku liu-liu kontribui ba justisa social.

18
 KAPITULU IV

4.1.KONKLUZAUN

Husi proverbiu iha leten ne’e atu konklui de’it katak ,média hanesan pilares importante
ba nasaun ida nia moris.Tanba iha realidade moris hatudu katak média hala’o nia funsaun
nu’udar kontrolu social. Entaun ho ida ne’e halo rezumu de’it katak wainhira iha
komunidade entaun média sei lori informasaun ne’ebé konsidera nu’udar buat ida ne’ebé
mak konesidu ba ema ka komunidade modernu. Razaun ne’e, refleta katak iha Timor-Leste
konsege eziste ona média barak hanesan média imprensa no eletrónika

4.2.SUJESTAUN

Bazea ba traballu refere hakerek nain hakarak sujere de’it katak:

 Governu tenke konsidera Média hanesan (chech and blance), iha prosesu
dzenvolvimentu,
 Governu no nain ba instituisaun média sira atu tenke konsidera no fó apoiu
tekniku maka’as ba dezenvolvimentu média iha Timor-Leste. EX,Suporta
fasilidade infrastrutura média nian.
 Governu no setor privadu ne’ebé mak halo investimentu iha média presija
hasa’e kapasidade jornalista nian.
 Estadu no parlamentu nasional mós tenke iha hanoiin hodi hadia embosu lei
komunikasaun social hodi fó biban no dalan ba servisu jornalismu ka média
nian tanba ita hotu hatene katak oras ne’e dadaun iha instituisaun seidauk iha
respeitu ba servisu média sira-nian maske sira kontribui ona ba nasaun ida
ne’e.

19
 AGRADESEMENTU

Ba dala ikus liu ha’u hato’o ha’u nia agradesementu ba Aman Maromak, tanba ho nia kbi’it
tomak no grasa mak ha’u bele finaliza ona ha’u nia traballu ida ne’e ho di’ak, maske la perfeitu
maibe ha’u kbi’it mak to’o iha ne’e.

Ha’u agradesemos ba Professor tanba bele fo ona traballu ida ne’e mai ha’u,tanba husi traballu
ida ne’e mak bele sukat ha’u nia kapasidade iha Universidade Nasional Timor Lorosa’e.

Agradese mos ba ha’u nia belun sira ne’ebe fo ona sira nia ideia mai ha’u,atu hakle’an di’ak liu
tan ha’u nia traballu ida ne’e;no ikus mai ha’u bele finaliza duni. So mak ne’e de’it e la lahaluha
hato’o ha’u nia obrigado wain.

20
 KAPITULU V
BIBLIOGRÁFIA

a. Cangara, Hafied, 2008. Pengantar Ilmu Komunikasi, Jakarta: PT Raja Grafindo

Persada.
b. . HM, Zaenuddin, (2011). The Journalist. Bacaan Wajib Wartawan, Redaktur,
Editor& Mahasiswa Jurnalistik Bandung Simbiosa Rekatama Média.
c. Sadiman, S. Arief, Rahardjo R & Haryono Anung, 2011.Média
PendidikanPengertian, Pengembangan dan Pemanfaatannya, Jakarta PT
RajaGrafindo Persana

21