Rövid esszé témák: 1849-utáni

egyetemes

6. A polgári átalakulás, a
nemzetállamok és az imperializmus
kora (1789-1914)
 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus) jellemzői

Liberalizmus:
- alapja: felvilágosodás
- szabadelvűség
- polgári szabadságjogokat alapvető értéknek tartja
→ szólás, sajtó, vallás, lelkiismeret, gyülekezés, ellenállás szabadsága
- képviseleti demokrácia
- elveti a társadalom erőszakos átalakítását
- demokratikus, alkotmányos berendezkedés: választott törvényhozás, felelős
végrehajtás, független igazságszolgáltatás
- korlátozás nélküli szabad verseny: gazdaságban
- forradalmi eszme

Nacionalizmus:
- nemzeti kötődés megerősödik a francia forradalom alatt
- összetartozást kifejező tényezők: közös nyelv, kultúra, történelem
- célja a nemzetállam létrehozása
→ nemzeten belüli különbségek elmosása, társadalmi és vallási különbségeken
átívelő nemzeti azonosságtudat
→ nemzeti területek egyesítése (Németország, Olaszország), függetlenítése
(Magyarország)
→ népszuverenitás elve alapján
- összekapcsolódik a liberalizmussal
→ alkotmányos nemzetállamot akartak létrehozni
- forradalmi eszme

Konzervativizmus:
- francia forradalom radikalizálódására ad választ
- hagyományos értéket megtartja
- erőszak és felfordulás nélkül
- fokozatos fejlődés
- liberalizmus alternatívája
- forradalomellenes

Szocializmus:
- ipari forradalmak által keltett társadalmi problémák megoldása
- probléma forrása gyakran a magántulajdon
- igazságos társadalom létrehozása a cél
 → társadalom ne csak jogi egyenlőség, hanem anyagi javakban mért egyenlőség
is
→ ehhez szükséges a magántulajdon korlátozása: termelőszövetkezeteknek
társadalom közös tulajdonába kell kerülnie
→ állami szerepvállalás szociálpolitika és gazdaság terén is
- forradalmi eszme

Eszmék átalakulása:
- a forradalmakkal az alkotmányosság létrejött a legtöbb országban, választójog
kiszélesedett 🡪 liberalizmus megszűnt forradalmi eszme lenni, problémát az állam
szerepének növekedése jelentette
- konzervativizmus: átvette a liberalizmus szerepét; fenntartandó helyzet: alkotmányos
nemzetállam
- nacionalizmus a nemzetállamok létrejöttével elveszítette a forradalmi lényegét,
megerősödtek az erőszakos, kisebbségeket elnyomó igényei

Szocializmus
- forradalmi szocializmus klasszikus irányzata a marxizmus
→ Karl Marx, Friedrich Engels 1848-as Kommunista Kiáltvány
→ osztályharc elmélet: elnyomók és elnyomottak folyamatos harca (burzsoázia🡪🡨
proletariátus)
→ proletárforradalom 🡪 proletárdiktatúra
● munkás diktatúra + társadalmi tulajdonba vétel
● államosítás
→ létrejön a kommunizmus: vagyonközösség, nincs magántulajdon
- revizionizmus, szociáldemokraták: Bernstein
→ nincs szükség forradalomra és proletárdiktatúrára
→ szocializmus megvalósítható a parlamenti többség megszerzésével
→ nincs szükség a magántulajdon megszüntetésére, csak az állami tulajdon
erősödésére
- radikális irányzat:
→ Oroszország: bolsevik: Lenin
● munkások a társdalom többségét adják
● támogatni kell a polgári forradalmat és továbbalakítani
proletárforradalommá
● (mensevik)
→ Dél-Európa: anarchista
● államnélküliség
● önkormányzó kis közösségek
 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért
A szövetségi rendszerek kialakulása.

Szövetségi rendszerek:
● elindítói: Német- Francia ellentét
o 1870: Francia vereség🡪 revansot akar
o No. válasza: Fro. elszigetelésére törekszik
▪ Bismarck🡪 Oro., Om.Mon támogatását akarja (sikerül)🡪

A hármas szövetség létrejötte

● 🡪1873: 3 császár szövetsége
o német császár: I. Vilmos
o osztrák császár: Ferenc József
o orosz cár: II.Sándor
o megegyeznek: együtt működnek az európai konfliktusokban
o 🡪 érdekszférák a Balkánon (itt akarnak teret nyerni mind3an)
● 1875: török ellenes felkelés Hercegovinában
o kiterjed Bulgáriára, törökök leverik
● 1876-1877:
o reichstadti, budapesti egyezmények
o Oroszo. elfogalja Besszarábia D-i részét
o OMMon.-Bosznia-Hercegovina
● 1877-78: orosz-török háború
o oroszok áttörnek🡪 Sipka-szorosnál áttörve elárasztják a Balkánt
o 🡪 jönnek az angolok (flotta)🡪 orosz megáll
o 1878: San Stefánói béke
▪ Töröko. elveszíti a Balkánt
● létrejön Nagy-Bulgária
● 🡪 angolok, Om.Mon. tiltakozik🡪
● 1878: Berlini kongresszus
o döntés: Bulgária 3 részre:
▪ Macedónia vissza töröknek
▪ Kelet Rumélia autonóm
▪ maradék Bulgária
o Om.Mon okkupálhatja (=megszállás) Bosznia-H.-t+
szandzsákat
● angolok célja: szorosok ne kerüljenek orosz kézre
o ne legyen földközi-tengeri kijárata az or.-nak
o megkapják Ciprust
o balkáni államok területnövekedése
o következmény: orosz🡨🡪 Om.Mon., orosz 🡨🡪német (ellentétek)
o 1879: Kettős szövetség:
▪ német- Om.Mon
o 1882: német + Om.Mon+ Olaszo. (fr. elleni gyarmati ellentét)
▪ hármas szövetség
o 1883: német+ Om.Mon + Ol. + Románia (oro. ellen) (1916-ban Románia át fog állni az
antant oldalára)
o 1887: orosz-német viszontbiztosítási szerződés
 ▪ kölcsönös semlegesség védekező háború esetén

Antant megalakulása:
● Előzmények:
● 1887-es szövetséget II. Vilmos felmondja
● 🡪Oro. K felé fordul de ott Nbr. ellentét
● 1882🡪 Ol. hármas szövetség tagja Fro. ellen ezért
o 🡪 Fro revans miatt Ncs.-al ellentétben áll+ Nbr. ellentét (gyarmatok miatt)
o => Oro. Fro. elszigetelődnek

● Antanthoz vezető lépések:

o Fro. lép előszőr
o 1893: katonai egyezmény
▪ Oroszo. segít Fro.-nak ha, német-olasz támadás éri
▪ Fro. segít Oro.-nak, ha német-osztrák támadás éri
o 1902: francia-olasz egyezmény
▪ Olaszo. semleges fro. háborúiban
● hármas szöv.-be problémát kelt
● Anglia+ Fro. +Oroszo. 🡪 1904: angol🡨🡪fr. háború
● 1904: Angol-Francia (szövetség) 🡪gyarmati ellentétek rendezése
o szívélyes megegyezés= entente cordiale
o 🡪 Antant létrejötte
o 3 db angol-fr. egyezmény
▪ 1. Egyiptom angol érdekszféra
▪ 2. Marokkó franciáké
▪ 3. egyéb gyarmatok
● No. megpróbálja szétválasztani az alakuló szövetséget
● 1905: 1. marokkói válság: II.Vilmos Tangerbe megy
o marokkói szultán független, szabadkereskedelem
o 🡪 nagyhatalmak összezárnak (🡨🡪 No.-al szemben)
● brit-orosz közeledés
o vereség japántól (orosz)
● 1907: Perzsa megállapodás (orosz-angol érdekterületek)
o 🡪 rendezik gyarmati ellentétüket
o hármas antant létrejötte: Oroszo.+Nbr.+Fro.
 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai
Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány
találmánya és a gyáripar kezdetei.

Az I. ipari forradalom
Előzmények:
- Nagy Britanniából indult ki a 18. század utolsó harmadában
- megszűntek a feudális kötöttségek🡪 létrejön a polgári állam

Textilipar:
- olcsó nyersanyag (gyapjú, majd gyarmatokról importált gyapotból készült pamut)
- képzetlen, olcsó munkaerőt igényel
- piaca szinte korlátlan
- először a szövés technikája korszerűsödött
→ Kay megalkotta a repülő vetélőt
→ felgyorsította és olcsóbbá tette a szövést
→ fonáléhség
- fonóeszközök
→ Hargreaves találmánya a fonó Jenny
→ Arkwright: vízi meghajtású fonógép
→ Cartwright: gőzmeghajtású szövőgép

Gőz felhasználása:
- James Watt 1769 hatékony gőzgép megépítése
- új energiaforrással bárhol képesekké váltak gépek meghajtására
- Fulton: első gőzhajó 1807
→ bővítette, de nem forradalmasította a meglévő, olcsó tengeri szállítást
- Stephenson: gőzmozdony 1825 Rocket
→ nagy tömegű áru és nagy létszámú ember olcsó szárazföldi szállítása
→ világkereskedelem bővítése
→ vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelentett a bányászatnak, kohászatnak,
vas- és gépipar
→ nehéziparban az ipari forradalom húzóágazatává vált
● megszületik a gépgyártás

Következmények:
- manufaktúrákat felváltották a gyárak
→ gépekkel dolgoznak, több száz munkás
- iparvidékek megjelenése
- urbanizáció
- környezetszennyezés
- mezőgazdaság: gőzgépek megjelenése
→ trágyázás, öntözés
→ vetésforgó
 - népességnövekedés (városokba költözés, USA)

Az ipari forradalmak
- 3 ipari forradalom
- I. ipari forradalom
→ 18. század utolsó harmada: 1769-es James Watt féle gőzgép
→ 19. század feléig
→ szövőgép
→ fonógép
→ vasút: gőzmozdony
→ gőzhajó
→ gőzgép általánossá válása
→ vezetékes távíró
→ gyáripar megjelenése: céhes ipar🡪manufaktúra🡪gyár
● gépekkel dolgoznak (🡪🡨manufaktúra: kézi szerszámok)
● több száz munkás (🡪🡨 manufaktúra: 30-40 fő)
→ iparvidékek, urbanizáció
- II. ipari forradalom
→ 19. század utolsó harmada, II. világháború végéig
→ mindkét világháborút a II. ipari forradalom vívmányaival vívják
- III. ipari forradalom
→ 20. század utolsó harmada
● hidegháború🡪 nyugati hatalmak III. ipari forradalom eszközeivel tudják
megnyerni
● napjainkig is

II. ipari forradalom

Tér, idő:
- egész Európában, Amerikai Egyesült Államok, Kanada
→ centrum országai:
● fejlett tőkés országok
● Anglia, Franciaország (északi rész), USA, Németország (egyesítést
követően bekapcsolódik), Észak-Olaszország
→ periféria országai:
● nem olyan mértékkel tudnak bekapcsolódni
● késve kapcsolódnak be🡪 két ipari forradalom egyszerre zajlik
● Spanyolország, Portugália, D-Franciaország, D-Olaszország, Balkán-
félsziget, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia
→ 3. világban🡪nincs ipari forradalom

Fejlesztési területek:
1. acél feltalálása, acél gyártása
 → I. ipari forradalom: öntött vas
→ II. ipari forradalom: acélgyártás
→ legfontosabb alapanyaga
2. elektrifikáció
→ elektromos áram megjelenése, felhasználása
→ elektromos árammal hajtott gépek megjelenése
3. belső égésű, robbanómotor feltalálása
→ I. ipari forradalom🡪 gőzgép
4. kémia fejlődése
→ kőolaj finomítás, női nejlonharisnya, műanyag megjelenése, filmek
megjelenése
→ petrolkémia, műtrágyák
→ harci eszközök, harci gázok
- sokszor összekapcsolódnak🡪 több területhez kapcsolódik egy adott találmány
→ sokan pl. fegyvergyártás

Háttere:
- gyárakban megjelenik a fejlesztő csoport(🡪🡨I. ipari forradalom: magányos feltalálok,
nincsenek munkatársi csoportok, akik a fejlesztésért felelősek)
- Monarchia: Ganz-gyár, Csepel művek
- fizikus, kémikus, feltalálók
- kialakulnak húzóágazatok
→ gazdaság területén működnek olyan ágazatok, amik húzzák magukkal a többit
→ autó fejlesztés🡪 húzóágazat
● munkamegosztás
● gyártósor
● futószalag
● automatizálás: automata rendszerek bevezetése

Találmányok:
Acélgyártás:
- acélkohók: Bessemer, Martin, Thomas kohói
Elektromosság:
- fonográf: Thomas Edison
- izzólámpa: Thomas Edison
- transzformátor: Zipernovszky Károly, Déry Miksa, Bláthy Ottó
- telefon: Alexander Graham Bell
- drót nélküli távíró: Marconi
- telefonközpont: Puskás Tivadar
Robbanómotor:
- belső égésű motor: Daimler
- T-modell: Henry Ford
- autó: Karl Benz
- léghajó: Ferdinand Zeppelin
 - motoros repülőgép: Wright testvérek
Hadipar:
- dinamit: Alfréd Nobel
- géppuska: Stevens Maxim
Magyar találmányok:
- porlasztó, karburátor: Bánki Donát, Csonka János
- telefonközpont: Puskás Tivadar
- transzformátor: Zipernovszky Károly, Déry Miksa, Bláthy Ottó
- dinamóelv: Jedlik Ányos
- villanymozdony: Kandó Kálmán
- biztonsági gyufa: Irinyi János
- Déri-motor (belső égésű motor): Déri Miksa b
Következmények:
- gazdaságban óriási fejlődés
- társadalom szempontjából
→ középosztályi társadalom: centrum országai
● kettő ipari forradalom elkülönülve
● a társadalomnak van ideje alkalmazkodni
● mobilis társadalom🡪 lehetővé tette az átjárást
→ torlódó társadalom
● egyszerre az első és második ipari forradalom
● nem tud a társadalom olyan ütemben fejlődni, mint a gazdaság
● mezőgazdaságban sokan dolgoznak
● kell a munkaerő a gyárakba
● kialakul az agrárszegénység
● nem tudnak bekapcsolódni a fejlesztésekbe
● munkások rossz körülmények között élnek
● nincs lehetőség arra, hogy ők felkerüljenek a tőkés vállalkozók vagy nagybirtokosok
közé
● sok társadalmi ellentét, feszültség🡪 tüntetések, forradalmak
- munkásforradalmak máshogy fejlődnek
→ centrum országai: szociáldemokrata irányzatok erősödnek meg
● Bernstein revizionizmus
→ periféria országai: forradalmi marxizmus erősödik meg
● pl: Oroszország
- urbanizáció előre törése
→ népesség áramlik át a faluról a városba🡪 városok népességének növekedése
→ városi életmód terjedése
● gyári negyedek
● sportok kialakulása, szabadidő eltörlése
- népességrobbanás
→ népesedési ciklus 3. szakasza
● tart a népességrobbanás az I. ipari forradalom óta
- gyarmatosítás új hulláma
→ világ gyarmati felosztása: nincsenek szabad területek
→ neokolonializmus: USA, újfajta gyarmatosítás, nyitott kapuk elve
→ igény a gyarmatok új felosztására: Németország
→ világháború is következménye
8. A világháborúk kora (1914-1945)
 8.1. Az első világháború és következményei
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró
békerendszer.

I. Világháború 1914-’18
Célok:
● Anglia: nagyhatalmi helyzet erősítése, európai hatalmi egyensúly
● Fro.: revans, Marokkó: terjeszkedés
● Oroszo.: terjeszkedni Balkánon🡪tengerszorosok
● No.: „későn érkező”, gyarmatokat szeretne
● Rom. + OMM.: terjeszkedni Balkánon
● Ol.: afrikai gyarmatok
● => világ újrafelosztása

Antant 🡨🡪 Központi hatalmak

● Antant: Nbr., Fro., Oroszo.
o +1915: Ol.
o +1916: Rom.
o +1917: USA, Görögo.
● Központi hatalmak: No., OMM., (Ol., Románia)
o + 1915: Bulgária, Töröko.

Háború kitörése:
● 1914. június 28: szarajevói merénylet
o Gavrilo Princip szerb diák lelövi Ferenc Ferdinándot (osztrák+magyar)
trónörököst+ feleségét
● 🡪 1914. július 28: OMM. hadat üzen Szerbiának
o majd mindenki mindenkinek hadat üzen
▪ 🡪kitör a világháború
Haditervek:
● Minden résztvevő azt gondolta, hogy rövid lesz, és ő fog győzni. „Karácsonyra itthon
leszünk!”
● No.: Schliffen-terv
o XX.sz. elején dolgozták ki
o 1. Belgiumon át Fro. néhány hét alatt legyőzi
o 2. Oroszo. lassan mozdul, OMM. feltartja
o 3. Anglia semleges marad

Frontok: NY, D, K (térk.: 52.o.)

● Nyugati front
o Nbr., Fro. 🡨🡪 No.
o 1914: állóháború alakult ki
o 1915: Ypern (április 22. - május 25.)
▪ németek (nyugatiak) először vetnek be harci gázt
▪ állóháború alakul ki
 o 1916: Verdun -i csata (feb.-dec.)
▪ kb. 1 millió halott
▪ „verduni vérszivattyú”
▪ hosszú csata (10 hónap)
o 1916: Somme-folyó menti csata (jún.-nov.)
▪ több halott, mint Verdunnél
● csekély siker, de sok halott 1,2 millió (=legvéresebb csatája
vh.-nak)
● Déli front
● 1. OMM. 🡨🡪 Szerbia
● 1914: OMM. nem boldogul Szerbiával
● 2.
o mellékhadszínterek nyitása
▪ cél: nyugati hadszíntér tehermentesítése
▪ siker fenntartása
o 1915: OMM.+Bulgária 🡨🡪 Szerbia
▪ OMM. győz🡪területi gyarapodás
o 1916: Bulgária bevonul🡪 elfoglalja Romániát+ Bukarestet
o 🡪 Románia belép magyar ter.-ért cserébe Szerbiához
● 3.
o 1915: (május) OMM. 🡨🡪 Ol. (D-Tirolért+Dalmáciáért lép be)
▪ (június) 🡪 Isonzói csata
● állóháború
● 4.
o 1915: Töröko. 🡨🡪 Oroszo.,+ Nbr. gyarmati katonák, Fro.
▪ Gallipoli
● harc a szorosokért
● Or…+.+. 🡪 visszavonulnak
● angol blokád
● Keleti front
o Oroszo. 🡨🡪 No., OMM.
o 1914:
o gyors orosz mozgósítás 🡪 Mon. nem tudja feltartani őket
o oroszok betörnek É-Poroszo. területére
o De: (szept) Mazuri tavaknál (Ludendorff) 🡪 német győzelem
o 1915:
o No.+OMM. ellentámadás
o (máj.) Gorlice-nél áttörik az orosz frontot
▪ 🡪 orosz frontot visszaszorítják
▪ elfoglalják lengyel ter.-et (Baltikum)
o 1916:
▪ Bruszilov tábornok offenzívája (=nagy erejű támadás)
● áttörik az OMM. frontot
● óriási áldozat, csekély siker
o 1917:
▪ Kerenszkij- offenzíva
● Kerenszkij (miniszterelnök) rendeletére támadnak K-i fronton
● 🡪 támadás összeomlott
Fogalmak
● technikai háború:
o tank: főleg angolok, franciák, németek kevésbé
o tengeralattjáró: német túlsúly, tenger alatti küzdelem
o légiközlekedés: repülők: bombázás (kézzel)+ légi csaták
▪ zeppelin: bombázás
o fegyverek: kanyarpuska, maxim géppuska, lángszóró, mustárgáz

● blokád: egy terület, ország elzárása a külvilágtól.

o katonai: hadianyagot nem engedik eljutni az elzárt területre
o kereskedelmi: áruforgalom tilalma

● állóháború: front vonalalak mentén szemben álló felek lövészárkokból folytatott harca.
Hónapokig is eltarthat 🡪 megmerevedő frontok
o győzelem: ellenség erőinek felmorzsolása
▪ újabb hadszínterek nyitása
▪ újabb szövetségesek beléptetése
o lövészárok: 1.vh tipikus hadviselés formája, alagútrendszerek, szögesdrótok
jellemzik
o senki földje: 2 frontvonal közötti terület
● anyagcsata: tartalékok, hátország jelentősége felértékelődik
● hátország: feladata: frontvonal ellátása
o sebesültek fogadása, gyógyítása, visszaküldése
o munkaképes férfiak a fronton🡪 női munka előtérbe
● hadigazdaság: gazdálkodási állapot, termelés minden elemét háborúnak vetik alá
● jegyrendszer: alapvető szükségleti cikkeket jegyekért lehetett kapni, lakosság
fogyasztásának korlátozása

Fegyverszünetek:
● (K) 1918. március 3 - Breszt-Litovszki béke
o különbéke: nem szövetségi rendszerek kötik, csak 2 ország (német-orosz)
o ezzel Oroszo. kilép háborúból
o (🡪 német kb 1 millió km2-ert szerzett)
● (D) 1918 (okt.): OMM. erői felbomlanak 🡪 özömlenek hazafelé
o november 4.- Padova-i fegyverszünet (OMM. írja alá)
● (NY) 1918. november 11: Compiegne-i erdőben németek aláírják a
fegyverletételt, vasúti kocsiban

Oroszország:
● 1917 febr. 23: felkelés Szentpéterváron (nálunk ilyenkor: március 8. 🡪 13 nap eltérés)
o tüntetések, politikai sztrájk
● II.Miklós cár (1894-1917) lemond (március 15. nálunk)
o alatta: gyenge gazdaság (elmaradott társadalmi viszonyok) 🡪 általános
elégedetlenség
● Ideiglenes Forradalmi Kormány
o vezető: Kerenszkij (offenzivája volt, parasztpárti)
o nagytőkések kormánya
o ad: polgári szabadságjogokat, nincs földosztás, nem lép ki a háborúból
o (országszerte alakulnak) szovjetek=tanácsok 🡪 munkásos, parasztok,
katonaküldöttek
● 1917. április: Lenin áprilisi tézisek (miután visszatért száműzetésből)
o "Minden hatalmat a szovjeteknek"
● 1917 november 6. - Szentpétervár fontosabb pontjainak elfoglalása
 ● 1917 november 7. - NOSZF (Nagy Októberi Szocialista Forradalom)
o Téli Palota "ostroma" 🡪 fegyveres hatalomátvétel
● proletár hatalomátvétel
� új kormány: Népbiztosok Tanácsa, elnök: Lenin (+Trockij, Sztálin)
● 1918. március: Breszt-Litovszki béke

1918-1922: polgárháború
● fehér gárdisták 🡨🡪 vörös (bolsevikok)
o cárpártiak (f.g)
o + antant intervenciós (=fegyveres beavatkozás) csapatai
● bolsevikok nyerik meg
● polg.háb: 13 millió halott

Párizs környéki békék: első vh.-t lezáró békék

Problémák:
- Németországot túl erősnek tartják, meg akarják fosztani az erejétől, de nem tudják
hogyan🡪 igazságtalan, megalázó, nincs kényszerítő eszközük
- Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom felbomlik🡪 közép- és kelet-európai
államok nem alkalmasak Németország egyensúlyozására, államok között ellentét
- bolsevik Szovjet-Oroszország elutasította a békerendszert🡪 elkerülhetetlen a
világforradalom, nagyhatalmak nem ismerik el a szovjet rendszert
- USA hadba lépése döntötte el a háborút, de izolacionista politika: nem szól bele az
európai ügyekbe
- Japán a Csendes-óceánon ki akarja szorítani a nyugati nagyhatalmakat
- érdekellentétek a győztesek között
- gazdasági válság a vesztes országokban

● Wilson: 14 pontja (USA elnöke)

o nyilvános tárgyalások
o szabad kereskedelem és hajózás
o gyarmatok rendezése
o Belgium, Fro., Ol. igényeinek kielégítése
o Balkáni államok függetlensége 🡪 Szerbiának tengeri kijárat
o szorosok nemzetközi felügyelet alatt
o nemzetek szövetsége (ma: ENSZ)
● 1919. január 18.: Béketárgyalások, Párizs környéki paloták
● jelen van: nagy négyes
▪ USA- Wilson
▪ Nbr.: Lloyd George
▪ Fro.: Clemenceau
▪ Ol.: Orlando
▪ Japán: (Hara Takasi)
● Béketárgyalások következménye országokra vonatkozóan: területi veszteségek,
jóvátételek, hadsereg korlátozás, modern fegyverszereket tilalma
 ● No.:
o Versailles 1919. jún.28
o Anschluss tilalma
● OMM.: szétesik 🡪 Ausztria+Mo.
o kis nemzetállamok Monarchia helyén🡪 Csehszlov., Szerb-Horvát-Szlov.Királyság
● Bulgária: Neully, 1919. november 27.
● Töröko. : Sévres (1920. augusztus 10) 🡪nem fogadták el
o 🡪 katonai felkelés: Musztafa Kemál (török politikus)
o szultanátus vége🡪 köztársaság
o 1915: örmény népirtás
Népszövetség – Nemzetek Szövetsége
- székház: Genf
- Európán kívüli területekről döntenek
- cél:
⮚ béke fenntartása
⮚ kisebbségvédelem
● ok: nemzetiségi kérdést nem sikerült megoldani
● tiltja a hátrányos megkülönböztetést
● panasz lehetséges 🡪 hosszadalmas
● nem ad igazi védelmet
- egykori gyarmatokon irányítás – mandátumrendszer (burkolt gyarmatosítás)
� népszövetség nevében igazgat egy területet az őslakosok javára
 8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
A náci Németország legfőbb jellemzői.
Bevezetés:

⮚ 1919.jún.28 – versaillesi béke

� Területi vesztésegek (Elzász-Lotharingia, Memel-vidék stb)
� Anschluss tilalma
� Gyarmatok a szövetségeseknek
� Katonaság: max 100ezer fő, nincsenek modern fegyvernemek
� Jóvátételi kötelezettség, legnagyobb vámkedvezmény
� Rajnától NY-ra demilitarizált helyzet
⮚ Szociáldemokrata kormány – 1919.aug., Weimar – alkotmány 🡪 weimari köztársaság
� Támadások
▪ Szélsőbalról: Spartacus-felkelés, Brémai Tanácsköztárs, Bajor
Tanácsköztárs.
▪ Szélsőjobbról: katonai puccskísérletek
� Egymást váltó kormányok: teljesítési politika jellemző
⮚ Gazdasági helyzet: jóvátétel Fro+NBr-nak – Dawes-terv, Young-terv (LSD előző
eleje)

Adolf Hitler (1889-1945)

Élete:

● nem német, osztrák származású (kispolgár)

● édesapja: vámhivatalnok (unokahúgát vette feleségül)
● Hildler – eredeti név🡪 elírják🡪Hitler
● Linz🡪 reál iskola
o nincsenek jó jegyei
● festő akar lenni 🡪képzőművészeti tanulmányok🡪 Bécsi képzőművészeti Akadémia 🡪
nem veszik fel
● No.-ba megy önként 🡪Német seregbe beáll
o jó katona
o I. vh. végén vaskereszt -et kap, de megsérül
● katonaságban sajtóosztályra megy
o Német Munkás Párt -tal megismerkedik
▪ 1920: Anton Drexler hozta létre
▪ belép 🡪belülről átalakítja
● új név: NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt)
o vezetője lesz

1. megmozdulása:

● 1923: Müncheni Sörpuccs (sörpincébe zárták be őket)

● 🡪 Hitler 5 évi börtönbüntetésre ítélik, helyette 8 hónapot tölt le
o ezalatt: megírja Mein Kampf (=harcom, náci ideológia összefoglalása) –ot
(NSDAP alapja)
 ● Meink Kampf programja:
o Versailles-i béke megváltoztatása
o munkanélküliség csökkentése
o kapitalista nagytőke visszaszorítása
o kommunisták, szakszervezetek visszaszorítása
o fajelmélet:
▪ német nép felsőbbrendű 🡪 árja nép
o élettérelmélet:
▪ németeknek K felé való terjeszkedése
o megjelenik: antiszemitizmus
▪ zsidó ellenesség
o pártnak lesz: katonai osztaga
▪ SA: Sturmabteilung (roham osztag)
● vezető: Ernst Röhm
▪ SS: Shutzstaffel
● másik kat. egység
● vezető: Heimlich Himmler
o demagógiát (hazug ígérgetés, népámítás) használ
o Führer elv alapján épül fel
▪ szigorú hierarchikus rend
▪ élén: erőskezű vezér
o propaganda🡪 felelős: Joachim Goebbels
▪ modern kor vívmányai: film, rádió, újság, plakát
▪ +Hitler szónoki tehetsége, meggyőző képessége

A hatalom megragadása

● 1929-1933: Nagy gazd. vv.

o munkanélküliség (legnagyobb Eu.-ban)
o szélsőségek megerősödnek
▪ NSDAP-ba belépnek
● 🡪 Hitler egye jobb eredményeket ér el a választásokon
● 1932: Hindenburg- közt.e. betiltja SS,SA-t
o H. 🡪 propaganda beindul 🡪 kisrepülővel indul körútra
● 1932 tavasz: 38%-ot ér el választásokon
o DE: Hindenburg nem nevezi ki kancellárnak
o november: kommunisták előretörnek vál.-okon🡪 rémületet kelt többi pártnál
● 1933. jan. 30: Hindenburg kinevezi H. kancellárnak
o alkotmányosan, törvényesen jut hatalomra (legitim módon)

Totális náci állam kiépítése

● 1933. febr. (27): Reichstag, birodalmi gyűlés épülete leég

o kommunistákra fogják 🡪 kizárják őket vál.-ról (márc.)
● 1933. márc.: új választás, 🡪 43%
● új nemzetgyűlés (márc. vál. alapján)
o felhatalmazási tv.
▪ rendeletekkel kormányos
 ▪ nincs szükség ogy.-re, nemzetgyűlésre
o => H. megkezdi egypártrendszert, diktatúra kiépítése, minden
alkotmányosságot felszámol
● 1934: Hindenburg meghal
o H. közt.e. + kancellár = Führer
o felszámolja pártokat+szakszervezeteket
o 🡪 Gestapo: titkos rendőrség
● 1934: „hosszú kések éjszakája”
o Ernst Röhm-öt (Sa vezető) 🡪 SA-t felszámolják
o => egypártrendszer megvan

Egyéb intézkedések

● Neuer Plan (~New Deal)

o autópályák építése🡪 munkanélk. csökken
o állami közmunkaprogram
▪ +hadiipar fejlesztése, fegyverkezés🡪 munk. csökken
● => H. népszerűsége nő
● Közösség:
o cél: egyén megsemmisítése, beolvasztása, vhová mindenki tartozik
o Hitlerjugend- 12 felett(kiskamasz)- 18 ig
o Jugenvolk- alsótagozat
o jó német nő: 3K
▪ Kirche (templom)
▪ Küche (konyha)
▪ Kinder (gyerek)
● Egyházak:
o nyíltan nem vallásellenes
o vallási közömbösség
● Művészetek:
o náci pártot szolgálják, geometria mámora jellemzi
● 1935: Nürnbergi törvények
o zsidókat megfosztják emberi, polgári jogaiktól
o koncentrációs táborok
▪ 1. cél: elkülönítés
● nem csak zsidókat, hanem aki máshogyan gondolkodik
▪ nem a megsemmisítés a cél, munkatáborok
● 1938. november. 9-10: Kristályéjszaka
o államilag megrendezett pogrom (zsidókat sújtó) tömeges erőszakos
cselekmény
o 30.000 zsidó férfi🡪 munkatábor
 8.4. A kommunista diktatúra
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

Előzmények:
- bolsevik hatalomátvétel: 1917.11.07.
→ Szovjet-Oroszország
→ négy dekrétum
● dekrétum a hatalomról
● dekrétum a földről
● dekrétum a népek önrendelkezéséről
● dekrétum a békéről
- 1918.03.08. béke
- polgárháború, intervenció 1918-1922
- proletárdiktatúra, hadikommunizmus
→ államosítják az ipart és a kereskedelmet
→ beszolgáltatási rendszer: fogyasztásukon felüli terményfelesleget szabott áron
kötelező beszolgáltatni
→ ez a gazdasági rendszer a hadikommunizmus
→ 1921-re a hadikommunizmus rendszere kudarcot vallott
● éhínség
● termelés visszaesése
● parasztlázadások
● zavargások, sztrájkok
● Kronstadtban felkelés

NEP:
- bolsevikok Lenin kezdeményezésére gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra szánták el
magukat
- új gazdaságpolitika: NEP 1921-1929
→ ideiglenesen és részlegesen „visszaállítják a kapitalizmust”
→ részleges piacgazdaság
→ beszolgáltatási rendszer eltörlése
→ kiskereskedelem és kisipar szabadsága
→ DE bányászat, nehézipar, árutermelés, közlekedés, hadiipar kizárólagos állami
tulajdon
→ gazdaság gyors növekedésnek indul

Utódlási harcok:
- Lenin 1925-ben meghalt
- Joszip Visszarionovics Sztálin lesz a párt első embere
- veszélytársai:
→ Trockijt száműzetésbe kényszerítette
→ Kamenyev: golyó általi halál
→ többiek behódoltak Sztálinnak

Szovjetunió létrehozása:
 - nemzeti önrendelkezés
→ átértelmezik, csak a proletariátust illeti meg
- Vörös hadsereg bevonult az országokba, és a kommunistákat segítette hatalomra
→ kikiáltják a szovjethatalmat
→ Ukrajna, Belorusszia, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, közép-ázsiai
államok
- 1922.12.30. Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Szovjetunió létrejön
→ széleskörű jogok
→ párt, állam, központi szervek orosz túlsúly érvényesül

Tervgazdálkodás:
- gazdasági probléma:
→ ha nincs NEP: összeomlik a gazdaság
→ ha van NEP : nincs kommunizmus
→ megoldás: sztálinizmus, politikailag diktatúra, gazdaságilag tervgazdálkodás
- intenzív iparosítás, kollektivizálás
- teljes központok irányítása, ellenőrzés
- ötéves tervek
→ hatalmas gazdasági növekedés
- központilag előírt tervszámok, tervutasításos rendszer
→ irreálisan maga számokat, időközben emelték
- nehézipar intenzív fejlesztése: bányászat, kohászat, acélgyártás, gépgyártás, hadiipar
- kollektivizálás a mezőgazdaságban
→ önálló gazdaságok erőszakos felszámolása
→ parasztok gazdaságait kolhozokba vagy szovhozokba tömörítették
→ szovhoz: állami gazdaság, állam tulajdonában lévő nagybirtok
→ kolhoz: elméletileg termelőszövetkezet, tehát a tagok kollektív tulajdona,
gyakorlatban a kolhozok is az állam irányítása alatt álltak
→ parasztok érzékelik: mindkét esetben elveszik földjüket, jószágaikat,
szerszámaikat
→ kollektivizálás ellenállást vált ki
● több ezer lázadás
● megtorlásként kitelepítették a felelősnek kikiáltott kulákokat: gazdag
parasztokat és családjukat Közép-Ázsiába vagy Szibériába
● 1932-1933 Ukrajnában tízmilliókat éhínség sújtott, tudatosan
gerjesztették

Terror és személyi kultusz:

- tömeges tisztogatás
- milliók kerültek koncentrációstábor-hálózatba, a GULAG-ba
- 1934-es pártkongresszuson sokan Sztálin ellen szavaznak
→ pártvezetőségem belül tisztogatás
→ bíróság elé állítás, majd halálos ítélet és kivégzés
→ koncepciós perek
→ nyilvános tárgyalásokon sokan elismerték a szájukba adott képtelen vádakat🡪
kirakatperek, Zinovjev, Kamenyev, Buharin
→ Kirov meggyilkolása
 - összesen kb. 680 000 kivégzés
- 2,5 millió ember a GULAG-on
- soha nem látott, páratlan mértékű személyi kultusz Sztálin körül
- személyét dicsőíteni kellett, útmutatásai szentírásnak számítanak
- képei, szobrai közintézményekben, magánlakásokban is

Szovjet társadalom átalakulása:

- terror, nyomorúság
- társadalom átrétegződése, mobilitás
- GULAG-ra hurcolt vezetők helyébe új emberek
→ normális életkörülmények
→ jobb lakás, orvosi ellátás
→ több fogyasztási cikk, nyaralási lehetőség
- manipuláció
→ embereknek fogalmuk sincs, hogy mennyivel alacsonyabb az életszínvonaluk,
mint a nyugati országok munkásainak
 8.5. A második világháború
A világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.

Előzmények:
Hitler:
- szövetségeseket keres
→ 1936 Mussolini: Berlin-Róma tengely
→ 1936 Japán: Antikomintern-paktum
● 1937-ben Olaszország is csatlakozik
● kommunista Szovjetunió ellen
→ 1939.08.23. Szovjetunió: Molotov-Ribbentrop paktum
● megnemtámadási szerződés
● titkos záradékban érdekszférákra osztották a két ország közötti területet
- területi szerzemények
→ 1935 Saar-vidék: népszavazás, Németországhoz csatolják
→ 1936 Rajna vidék: a német csapatok bevonulnak a demilitarizált övezetbe
→ 1938.03.13. Anschluss: Ausztriát megszállja Hitler
→ 1938.09.30. Müncheni kongresszus
● Csehszlovákiának át kell adnia a német többségű területeit
● Szudéta-vidék megszerzése
→ 1939.03.15. németek bevonulnak Prágába
● Német Birodalomhoz csatolják a Cseh-Morva Protektorátust
- Hitler háborúra készül
→ általános hadkötelezettség bevezetése
→ hadiipar fejlesztése🡪 haladó fegyvernemek
→ légierő első bevetése
→ autópályák építése: széles, erős utak🡪 katonai cél
Nyugat
- Anglia készülni kezdett a háborúra
→ általános hadikötelezettség
→ fejleszteni kezdte hadseregét
- Franciaország és Anglia segítségnyújtási garanciákat adott Lengyelországnak arra az
esetre, ha támadás érné

Furcsa háború:
- 1939.09.01. Hitler megtámadta Lengyelországot
→ casus belli: Gleiwitz-i incidens 1939.08.31.
● lengyel ruhába öltözött németek „támadtak” a határon lévő
rádióállomásra
● németek kezén lévő torony elfoglalása🡪 Németország megtámadja
Lengyelországot🡪 kitör a II. világháború
→ lengyelek hősiesen védekeztek, de esélyük sem volt a németek ellen
- 09.17-én Szovjetunió a Molotov-Ribbentrop paktumban megjelölt vonalig nyomult
előre
 - egy hónap alatt Lengyelország eltűnt Európa térképéről
- 09.03-án Franciaország és Anglia hadat üzent Németországnak
→ teljesítette a szerződéses kötelezettségét
→ de nem támadnak meg senkit, nincs haditevékenység
→ még nem voltak kellőképpen felkészülve a háborúra, Lengyelország
összeomlása váratlanul gyorsnak bizonyult

Villámháború:
- 1940 áprilisában német hadsereg mozgásba lendült
- Németország napok alatt elfoglalta Dániát és Norvégiát
- Londonban kormányválság🡪 Churchill kerül kormányra
- megindul a német támadás a nyugati fronton
→ semleges Hollandián és Belgiumon keresztül a Maginot-vonal erőrendszerét
(nem tart a tengerig) megkerülve kettévágták a szövetséges erőket
→ brit hadsereget Dunkerque-nél a tengerhez szorították
● angoloknak sikerült 300 ezer katonát átmenekíteni Angliába
- júniusban a németek bevonultak a kiürített Párizsba
→ Olaszország is hadat üzent Franciaországnak
→ Franciaország elesik
- 1940.06.22. Compiégne-ben fegyverszüneti egyezmény
→ ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918-ban a németek megadták
magukat
→ Franciaország északi és nyugati része Párizzsal együtt német megszállás alá
került
→ középső és déli része Vichy központtal névleg független, bábállam
- augusztusban megkezdődött az angliai csata
→ Hitler a szigetországot levegőből bombázásokkal próbálta megtörni
→ britek légierejük és légvédelmük segítségével visszaverték a támadást
→ angol újítások: radar, rádió+ ballonzár

Szovjet terjeszkedés:
- 1939 őszén a balti államokat beolvasztotta Sztálin a Szovjetunióba
- Finnországtól határkiigazítást követelt, az elutasítás után 1939 novemberében háborút
indított
→ végük 35 000 km2- ről kellett lemondaniuk a finneknek
- 1940 nyarán ultimátumban követelte Romániától Besszarábia átadását
→ Románia engedelmeskedett
- 1939-1940 alatt a Szovjetunió összesen 450 000 km2 területtel és 22,2 millió lakossal
gyarapodott

Balkán és a Földközi-tenger térsége:

- Mussolini 1940. őszén támadást indított
→ brit kézen lévő Egyiptom ellen
→ Albániából megtámadta Görögországot
- brit flotta a Földközi-tengeren vereséget mért az olasz hajóhadra
- 1941. márciusában Jugoszláviában megbukott az addigi németbarát kormány
- 1941.04.06. megindult a balkáni német támadás
 → Jugoszlávia szinte napok alatt szétesett
→ április végére Görögország is elesett
- harc nem ér véget, partizánháború kezdődött a megszállók ellen
- Észak-Afrikában Erwin Rommel tábornok vezetésével a német hadsereg partra szállt,
Anglia egyiptomi állásait fenyegette

Szovjetunió megtámadása:
- Barbarossa terv
- 1941.06.22-én német csapatok megtámadták a Szovjetuniót
- gyors német győzelemre számítottak
- Churchill orosz szövetség
- keleti hadjáratban: román, finn, magyar, olasz, szlovák csapatok
- első hónapokban szovjetek hatalmas veszteségeket szenvedtek, folyamatosan
visszavonultak
- szeptemberben elesett Kijev
- megkezdődött Leningrád hosszú ostroma
- októberben Moszkva ostroma
→ szovjetek előbb megállították, majd decemberben ellentámadást indítottak
németek ellen

Japán és az USA hadbalépése:

- 1940-41-ben burkolt, majd nyíltabb segítség Nagy-Britanniának
→ kölcsönbérleti szerződés
- amerikai közvélemény továbbra is izolacionista maradt, tengelyhatalmak nem veszik
figyelembe
→ megtámadták Amerikát
- 1941.12.07-én japán repülők támadást intéztek az amerikai flotta központja ellen
→ Pearl Harbor
- Japánok villámgyors terjeszkedés
→ Ausztráliát, Indiát fenyegették
- ezután Németország és Olaszország is hadat üzent az Egyesült Államoknak

A fordulat éve:
- tengelyhatalmak 1942 első felére érik el hódításaik kiteljesedésének maximumát
- második felében szövetségeseknek kedvező fordulat
- Csendes-óceánon
→ 1942. július Midway szigetnél súlyos vereséget szenved a japán flotta
- Afrika
→ 1942. november El-Alameinnél szétverték a britek a németek afrikai főerőit
→ amerikai szövetséges csapatok partra szálltak az észak-afrikai francia
gyarmatokon
● francia csapatok gyorsan megadták magukat
● ennek hatására németek megszállták a Vichy-állam teljes területét
- Keleti front:
→ 1942. tavaszán újabb német támadás
● Sztálingrád városában megállították a támadókat
● ellentámadás, bekerítették a német hadsereget
Antifasiszta koalíció:
- 1941. Atlanti Charta
→ háború utáni rendezés igazságosságon, önrendelkezésen fog alapulni
- 1942. 01.01. Egyesült Nemzetek nyilatkozata
→ ugyanaz, mint Atlanti Charta
→ ENSZ létrehozásának terve
- 1943. november teheráni konferencia
→ Churchill, Roosevelt, Sztálin első személyes találkozás
→ háború után Németországot meg kell fosztani egy újabb háború
kirobbantásának lehetőségétől
- 1945. február jaltai konferencia
→ Churchill, Roosevelt, Sztálin utolsó találkozó
→ felelősségre vonják a háborús bűnösöket
→ Németországot, Ausztriát megszállási övezetekre osztják
→ Németország nem pénzben, hanem áruban fizet jóvátételt
→ Szovjetunió hadat fog üzenni Japánnak

Győzelem:
- Észak-Afrikában felszabaduló angolszász csapatok Európában először Szicíliában
szálltak partra 1943. július
- Olaszország elégedetlenség Mussolini ellen
→ új miniszterelnök: Badoglio
→ fegyverszünetet kért a szövetségesektől
- németek megszállták Észak- és Közép-Olaszországot
→ szövetségesek előrenyomulása lassult (csigaoffenzíva)🡪 nyugati front
megnyitására tartogatják erőiket
→ 1944-ben szabadítják fel Rómát
- 1944.06.04. franciaországi partraszállás
→ felszabadították Franciaország egészét
→ elérték a német határt
- 1945-ben minden irányból megindult a szövetséges támadás Németország ellen
- 1945. áprilisában olasz partizánok elfogták, kivégezték Mussolinit
- Hitler öngyilkos lett Berlinben
- 1945.05.08-09. aláírták utódai a feltétel nélküli kapitulációt
Köztes-Európa felszabadítása:
- szovjet hadsereg tisztítja meg a területet
- 1944 moszkvai konferencia
→ Churchill és Sztálin
→ kinek mekkora befolyása legyen az egyes országokban

Japán veresége:
- 1945.08.06. Hirosima
- 08.09. Nagasaki
- amerikai atomcsapás
- több százezer ember azonnali halála
- 1945.09.02. japánok aláírták a feltétel nélküli kapitulációt

A holokauszt
- koncentrációs táborok
→ fogva tartják az ellenségeiket
→ kényszermunka, éheztetés, rossz bánásmód
→ tömeggyilkosságok
→ Auschwitz, Birkenau

Zsidóság:
- zsidóság alsóbbrendű faj
→ meg akarja tőlük szabadítani egész Európát Hitler
- 1933 és 1939 között is üldözték, megfosztották jogaiktól, bántalmazták
- zsidókérdés végső megoldása: teljes kiirtás
- náci kísérlet a zsidóság kiirtására a holokauszt
- zsidóságot gettókba költöztették
→ embertelen körülmények, tömeges pusztulás
- Einsatzgruppe: összesen 1,4 millió embert öltek meg
→ hatalmas gödrökbe belegéppuskázták őket
- 1942.01.20. Wannsee: konferencia
→ végső megoldásra összehangolták a szervezeteket
- megszállt területeken élő zsidóságot összegyűjtötték
→ marhavagonba zsúfoltak több száz embert
→ deportálták őket valamelyik megsemmisítő táborba
→ táborokban kiválasztották azokat, akik munkára foghatók voltak
→ többieket mérgesgázzal gázkamrákban megölték
→ halottakat hatalmas krematóriumokban elégették
→ Auschwitzban naponta tízezer ember megölésére is képesek voltak
- zsidóság összlétszáma 9,7 millió körül volt
→ 5,6-5,8 millió embert meggyilkoltak.
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
 10.1. A kétpólusú világ kialakulása
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús
szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése.

A hidegháború kezdete
Előzmények
- II. világháborúban kialakul a természetellenes szövetség
→ Szovjetunió és USA
→ Nagy Britannia és Franciaország (német megszállás 🡪 londoni emigrációs
kormány)
→ a tengelyhatalmak legyőzése a közös cél
→ nehezen alakul ki: Teheráni konferencia 1943: első találkozó
- a háború után egy ideig megmarad

A kooperáció időszaka
- 1945.02.04. jaltai konferencia
→ felelősségre vonják a háborús bűnösöket
→ az 1945 utáni világkép kialakítása
- 1945.07.17. potsdami konferencia
→ európai háború utáni első konferencia (Japán 🡪🡨 Szovjetunió)
- Németországot, Ausztriát, Bécset és Berlint 4-4 megszállási övezetre osztották
- létrehozzák a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot 🡪 SZET (Németország és Ausztria)
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság 🡪 SZEB (Magyarország)
- Lengyelország nyugatra tolása
→ Curzon vonal mentén
→ Szovjetunió kezdeményezi, hogy megtarthassa területeit
→ USA támogatja
- a II. világháborút lezáró békerendszerek megkötése
→ párizsi békekonferencia 1947
→ alapvetően a háború előtti határok (Szovjetunió területeket nyer)
- Nürnbergi per
→ 1945-1946
→ (itt fogadták el a faji törvényeket is)
→ precedens nélküli szankciók alapján ítélnek béke és emberiség elleni és
háborús bűntettekben
→ főbűnösök pere (12 halálos, 7 börtön, 3 felmentés)
→ elősegíti a nemzetközi büntetőjog fejlődését

ENSZ (Egyesült N emzetek Szervezete)

- 1945. San Francisco 🡪 Egyesült Nemzetek Alapokmánya
- fő céljai
→ világbéke és biztonság fenntartása
→ nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
→ nemzetközi segítőprogramok végrehajtása
 → nemzetközi egyeztető fórum
- közgyűlés: minden tagország képviselői (New York)
- Biztonsági Tanács
→ 5 állandó tag vétójoggal
(Szovjetunió, USA, Nagy
Britannia, Franciaország, Kína)
→ évente változó 6-10 (1966 óta)
tag 2 éves mandátummal
→ New York
- ENSZ haderő 🡪 kéksisakosok

A konfrontáció időszaka
- 1946 George F. Kennan moszkvai
amerikai nagykövet Hosszú távirata
→ a szovjet és amerikai
külpolitika
összeegyeztethetetlen
→ SZU a kommunizmus
terjesztésére törekszik és csak
az erő politikáját tartja
tiszteletben
- 1946 Churchill fultoni beszéde
→ SZU kommunista birodalmat épít
→ vasfüggöny választja el a szabad és a kommunista országokat
- a görög polgárháború 🡪 hidegháború kezdete
→ görög demokratikusok (angol támogatás) 🡪🡨 kommunisták (szovjet támogatás)
→ 1947. brit kormány kimerül 🡪 nem tudja támogatni
→ USA magára vállalja a támogatásukat
→ demokratikus választások Görögországban
- 1947 🡪 fordulat éve
- 1947.03.12. Harry Truman kongresszusi beszéde 🡪 Truman doktrína
→ két életforma elmélet
→ dominó elv: ha valahol lesz kommunista fordulat, bárhol lehet
→ feltartóztatási politika: szovjet terjedés meggátlása
→ a beavatkozási politika nyílt vállalása
- 1947. Sztálin-Zsdanov doktrína
→ két tábor elmélet
→ demokratikusok (kommunisták) 🡪🡨 imperialisták
- 1947. Marshall-terv
→ Európai Újjáépítési Program
→ George C. Marshall külügyminiszter
→ 10 milliárd dollár értékű tőke, áru és nyersanyag
→ feltételek
▪ a tőkés vállalatokat is támogatják
▪ együtt kell működni a többi résztvevő állammal
▪ USA ellenőrzi a felhasználást
 → SZU-nak lehetetlen feltételek (Szovjetunió és befolyása alatt lévő országok
nem vehetnek részt)
- 1947. Kominform (Tájékoztató Iroda)
→ homogén szovjet blokk jön létre Kelet-Európában
→ tilos részt venni a Marshall-tervben

A hidegháború
- Nyugati tömb
→ demokrácia és jogállamiság, több pártrendszer, politikai pluralizmus
→ politikai és személyes szabadságjogok, civil szervezetek
→ hatalmi ágak szétválasztása
→ tőkés (kapitalista) berendezkedés, piacgazdaság
→ népjóléti intézkedések (szociális reformok)
→ fogyasztói társadalom kialakulása
- Keleti tömb
→ „népi demokrácia”, a jogállamiság hiánya
→ egypártrendszer (kommunista párt): állampárt/pártállam, látszatparlament
→ politikai tisztogatások, koncepciós perek, koncentrációs táborok
→ civil szervezetek megszüntetése, egyházak visszaszorítása
→ személyi kultusz
→ totális baloldali diktatúra (proletárdiktatúra)
→ teljesközű államosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása
→ tervutasításos rendszer (5éves tervek)
- a két tömb ellentétei miatt szükségszerű a konfrontáció
- a hidegháború természete
→ a Szovjetunió és az USA érdekszférájának ütközése
→ nem forró háború, diplomáciai szembenállás
→ USA szövetségesei 🡪 NATO 1949
→ SZU 🡪 Varsói Szerződés 1955
→ fegyverkezési verseny 🡪 nukleáris fegyverek
→ USA 1943, SZU 1949 első atombomba
→ a konfliktusok a 3. világban zajlanak
→ kölcsönös elrettentés stratégiája (nem akarnak atomháborút)
→ folyamatos fenyegetettség 🡪 hidegháborús pszichózis
→ ideológia ellentétek (népi demokrácia 🡪🡨 demokrácia)

A koreai háború 1950-1953

- északi rész 🡪 szovjet, déli rész 🡪 amerikai befolyás
- Kim Ir Szen Észak-Korea kommunista vezetője megtámadja a déli részt
- ENSZ beavatkozás (főleg amerikai és brit csapatok)
→ majdnem megsemmisítik az északi részt
→ SZU nincs jelen az ENSZ tárgyalásán 🡪 nem vétózhat
- kínai beavatkozás (Népi Önkéntes Haderő) 🡪 450.000 katona
- Panmindzsoni fegyverszünet 1953
- nem közvetlen hadiállapot a SZU és USA között
 - a 3. világban zajlik

A hidegháború vége
- a Kelet-Európában létrejövő rendszerváltásokkal végződik
- az USA nyeri meg
- gazdasági eszközökkel
- nincs közvetlen katonai konfliktus

Az ENSZ létrejötte, működése

Előzmény:
1942.01.01 Egyesült Nemzetek Nyilatkozata
- USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína + 22 ország
- Atlanti Charta megerősítése: háború utáni rendelkezés igazságosságon,
önrendelkezésen alapul, nem akarják területeiket növelni
- nem kötnek külön békét v fegyverszünetet
- közösen dolgoznak a nácizmus megállításán
- létrehoznak egy szövetséget

ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete

- 1945 San Francisco
- Egyesült Nemzetek Alapokmánya: célok
→ világbéke, biztonság fenntartása (kéksisakosok)
→ nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
→ nemzetközi segítőprogramok végrehajtása
→ nemzetközi egyeztető fórum

Működés:
Közgyűlés: New York
- évente ülésezik minden tagország részvételével
- határozataik ajánlások, végrehajtás nem kötelező
- választja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait és a főtitkárt

Biztonsági Tanács: New York

- 5 állandó tag vétójoggal: USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína
- évente változó 6 tag (1966-tól 10 tag 2 éves mandátummal)
- legbefolyásosabb szerv, határozatai kötelezők

Nemzetközi Bíróság: Hága

Főtitkár: BT ajánlására a Közgyűlés választ 5 évre
ENSZ-haderő

Független szervezetek:
FAO: élelmezésügy, mezőgazdaság, Róma
IMF: Nemzetközi Valutaalap, Washington
UNESCO: nevelésügy, tudomány, kultúra, Párizs
WHO: egészségügy, Genf

Ma: minden ország tagja a Vatikán kivételével, Magyarország 1955-ben csatlakozik

 10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország
újraegyesítése

Rendszerváltás a Szovjetunióban:
- előzmények:
→ kis hidegháború
● 1973: kőolajárrobbanás🡪 Nyugat megbénul, Kelet bírja
● nyugati mesterterv: fegyverkezési verseny felgyorsítása, harmadik ipari
forradalom
● nyugat fejlődik, gazdaságilag legyőzi a keleti tömböt
→ Brezsnyev: pangás korszaka
● tervgazdasággal problémák
- 1985: Gorbacsov
→ peresztrojka: átalakítás
→ glasznoszty: nyilvánosság
- változásokat nem követte az életviszonyok javulása
- glasznoszty felszínre hozza a rendszer problémáit
- szaporodtak a sztrájkok, nemzetiségi összetűzések
- keményvonalasok puccsot kíséreltek meg Gorbacsov ellen
→ néhány nap alatt összeomlik
- 1991.12.21. megszűnt a Szovjetunió
→ Jelcin lesz az orosz elnök
- FÁK: Független Államok Közössége
→ 1991
→ utódállamok laza államszövetség

Keleti tömb felbomlása:

- Gorbacsov: szovjet hadsereg nem avatkozik be az országok belügyeibe
- Lengyelország
→ 1980: Lech Walesa: Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet
→ 1989: kerekasztal tárgyalások
→ Tadeusz Mazowieczki: miniszterelnök (nem kommunista)
- Németország egyesülése
→ 1949-ben jön létre az NSZK és NDK
→ Berlini fal: 1961-1989
→ 1989 szeptember páneurópai piknik: 10 ezer NDK-ból menekülő ember jutott
át Magyarországon keresztül Ausztriába, majd NSZK-ba
→ 1990.10.03. egyesül (4+2-es tárgyalások)
→ mérföldekkel lemaradt az NDK az NSZK-tól🡪 Kohl egyesítési alap, sikertelen
→ oszi-veszi ellentét
- Csehország:
→ Bársonyos forradalom: békés úton vették át a hatalmat
→ 1989. december
→ 1993: Csehszlovákia megszűnik🡪 Csehország, Szlovákia
 - Románia
→ Nicolae Ceausescu
→ polgárháború során tudják megbuktatni 1989. december
- nehézségek:
→ tervgazdaságok átállítása piacgazdaságra gazdasági visszaeséssel járt
→ tömeges munkanélküliség, egyenlőtlenségek fokozása, szegénység növekedése
→ privatizáció🡪 magántulajdon többségbe jut, kialakul a piacgazdaság
→ demokratikus hagyományok hiánya
→ felszínre kerülnek a kommunista rendszer idején nem létező problémák

Jugoszlávia szétesése:
- 1991-ben Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia🡪 függetlenség
kikiáltása
- helyi szerbek fellázadnak: nem akarnak kisebbségbe kerülni
→ Bosznia-Hercegovina: 1995 Dayton megállapodás (1992-1995)
→ Horvátország: 1995 visszafoglalják a lázadóktól a területeket (1991-1995)
- Koszovó
→ 1998-ban fegyveres harcot indítanak a függetlenség miatt
→ Szerbia erőszakkal válaszol🡪 tömeges mészárlás
→ NATO közbelép: 1999 bombázzák Szerbiát
→ szerb kormány kivonul Koszovóból
→ 1991-2008
- Montenegró:
→ 2006
 10.4. Az európai integráció
Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.

Az Európai Unió
Az európai integráció története:
A második világháborúban a két ősellenség Németország és Franciaország harca romba
döntötte Európát. 1945. május 9-én megszületik a fegyverszünet, ami a fegyveres konfliktus
végét jelentette, viszont a kontinens helyzetének javítására külső segítségre volt szükség.
Az Egyesült Államok külügyminisztere létrehozta 1947-ben a Marshall-tervet, mely során
10 milliárd dollár értékű tőkét, árut és nyersanyagot ajánl fel az USA Európa újjáépítésére. A
feltételek között szerepelt, hogy a résztvevő országoknak együtt kell működni a többi
állammal, így elmondhatjuk, hogy ez volt az integráció első lépése.
1950. május 9-én a francia külügyminiszter, Robert Schuman nyilatkozatában szereplő
javaslata az integráció kiépülését célozta. (ma május 9 az Európa-nap) Miszerint a francia és
német szén- és acéltermelést (amelyek az eddigi konfliktust okozták) együttesen egy közös
Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, hiszen ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és
Németország között elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen lenne. E nyilatkozat lerakta az
európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét és ennek következtében létrejött 1951-
ben az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK). A szerződést hat ország írta alá: Hollandia,
Luxemburg, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország. A szerződés értelmében
létrejött a Montánunió, azaz eltörölték a szénre és vasra vonatkozó belső vámokat, illetve
koordináltan használják el ezeket a készleteket.
Az 1956-os év a kontinens országai számára jelentős tanulságokat mutattak. A magyar
forradalom brutális leverése ráébresztette Európát a Szovjetunió fenyegető közelségére.
Emellett a Szuezi válság bebizonyította, hogy a nagyhatalmak felett állnak már a
szuperhatalmak, ők irányítják az egész világot. Ezek miatt 1957-ben a Montánunióban részt
vevő államok 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac) és az
Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) alapító Római szerződést. Az Euratom lényege
az atomenergia-ipar közös fejlesztése békés célú felhasználásra. Az EGK értelmében vámunió
jött létre az államok között, azaz az áruk és a szolgáltatások szabadon áramolhattak, közössé
vált a mezőgazdasági politika illetve megkezdődött a jogharmonizáció. A Közös Piac
hatalmas gazdasági fellendülést okozott, emiatt egyre bővült a közösség. 1973-ban az
Egyesült Királyság, Írország, Dánia 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország
és Portugália csatlakozott a közösséghez.
1992-ben a maastrichti szerződés értelmében megszületik az Európai Unió, mely három fő
pillérre épül: gazdaság, közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés.
Ez már nem egyszerűen egy gazdasági tömörülés, hanem konföderáció, államszövetség.
Az 1985-ös schengeni egyezmény célja a határok fokozatos légiesítése volt, végül 1999.
január 1-én fogadták el. A résztvevő államok között szabadon áramlik a munkaerő, az
árucikkek, a tőke és a szolgáltatások illetve a külső határokat az országok közösen védik.
Az Euró az Európai Unió egységes valutája. 1999-ben számlapénzként vezetik be, a bankok
közötti elszámolásnál használták. Majd 2002. január 1-én felváltja a nemzeti valutákat az
eurozónán belül. Használatban lévő érmék: 1, 2, 5, 10, 20, 50 cent, 1, 2 €; bankjegyek: 5, 10,
20, 50, 100, 200 €. Az egységes valuta bevezetésének célja az elszámolások könnyítése és a
kereskedelem segítése volt.
2004-ben megkezdődött a keleti bővítés, 2004. május 1-én zömében volt szocialista országok
csatlakoztak az EU-hoz. Többek között: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország,
Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta. 2007-ben Románia,
Bulgária, 2013-ban pedig Horvátország csatlakozott.
Az Európai Unió intézményrendszere:
A 2007-es lisszaboni szerződés jelentette az intézményrendszer reformját, 2009-ben lépett
életbe. A reform értelmében kötelező elfogadni az Alapjogi Chartát (2000. Nizzai szerződés),
vagyis az európai állampolgárok egységes jogait. Csehországban máig nem törölték el a
magyarokat sújtó Benes-dekrétumokat. Vaclav Klaus cseh elnök emiatt nem akarta ratifikálni
a lisszaboni szerződést. Végül az Unió beleegyezett, hogy a magyarokat sújtó Benes-
dekrétumok kívételt képezzenek. Emellett megszűnik a három pillér, az EU egységes, önálló
jogi személy lesz. Meghatározták benne a csatlakozás feltételeit (az Európai Parlament
beleegyezése) illetve a kilépés feltételeit (tárgyalásos úton).

Európai Parlament:
- hivatalos székhelye Strasbourg, de legtöbbet Brüsszelben ülésezik
- 751 képviselő, az EU összes országában közvetlenül választva, 5 évre
- az országuk népességük arányában küldenek képviselőket
- a képviselők nem nemzetek szerint, hanem politikai nézetek szerint csoportosulnak az
európai pártokban
- 22 állandó bizottság működik
- feladatok:
→ részt vesz a jogalkotásban a Tanáccsal
→ dönt a költségvetésről
 → ellenőrzi a Bizottságot
- Magyarország: 21 képviselő

Európai Unió Tanácsa=a Miniszterek Tanácsa

- székhelye Brüsszel
- elnöke: félévente más ország adja a soros elnökséget (angol ABC szerint haladva)
- tagjai: minden ország adott szakterületen érdekelt minisztere (a tagság
szakterületenként változik, összesen 10 különböző testülete létezik)
- feladata: törvényhozó szerv az Európai parlamenttel együtt
- döntéseit minősített többséggel hozza:
→ 28-ból 16 tagországnak igennel kell szavaznia (55%) ÉS
→ az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy
meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át
- soros elnökség
→ 2019: Románia, Finnország
→ 2020: Horvátország, Németország
- Magyarország soros elnöksége: 2011
→ munkahelyteremtés kérdése, romastratégia, EU2020: az Európai Unió
versenyképességéről szóló tervezete
→ uniós politikák megerősítése: belső kohézió megerősítése, energiabiztonság
megteremtése, vízpolitika, Duna-stratégia
→ polgárközeli Európa gondolata: schengeni övezet bővítése (Románia,
Bulgária), a kulturális sokszínűség támogatása
→ EU felelősségteljes bővítése (Horvátország, Izland) és a globális
felelősségvállalás
- következő: 2024: július-december

Európai Bizottság:
- székhelye Brüsszel
- minden ország egy biztost küld a Bizottságba, tehát összesen 28 tagja van
- elnökét az Európai Parlament választja öt évre
- minden biztosnak van egy saját szakterülete, amiért felel
- biztosok nem nézhetik a saját nemzeti érdekeiket, csak az uniós szempontokat
- a biztosok munkáját összesen 23 000 hivatalnok segíti
- feladatok:
→ jogszabályokat kezdeményez
→ őrködik az uniós szerződések betartása felett
→ korlátozott végrehajtó feladatköre van
- elnök: Ursula von der Leyen
- magyar biztos: Várhelyi Olivér: szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos

Európai Tanács:
- székhely: Brüsszel
- tagjai: tagországok miniszterelnökei (Finnország, Franciaország elnökei)
 - évente legalább kétszer ülésezik: Európa csúcs
- feladata:
→ nem jogalkotó szerv
→ meghatározzák az általános politikai irányvonalat, meghozzák a
legfontosabb elvi, stratégiai döntéseket
- elnök: Charles Michael

Jogalkotás az Európai Unióban:

Az Európai Unió jelképei:

- EU zászlaja: kék háttéren 12 csillag
- Európa nap: Május 9 Schuman-nyilatkozat
- EU jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben”
- Himnusz: Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájának egy
részlete, Friedrich von Schiller 1785-ös lírai költeményének, az Örömódának a
megzenésített változata szöveg nélkül
- Euró

10.5. A globális világ sajátosságai

A globális világgazdaság ellentmondásai.
Lsd. füzet
https://erettsegid.hu/tetelek/globalis-vilaggazdasag-ellentmondasai/