REHABILITACIOS TOVABBKEPZES A kliensek képességeinek és eréforrdsainak mozgésitdsa a rehabilitaciés folyamatban Oivind Lorentsen, Alf Reiar Berge Rehab-Nor, Tomter, Norvégia. A funkcioképesség, fogyatékossag 6s egészs6g nemzetkdzi osztilyozésa (FINO) a részvételre fokuszél, mint a rehabilitécié legfontosabb célteriletére. A részvételnek ez « hangsilyozdsa elésegit, hogy a lehetSségek és képességek keriljenek a kézéppontba, a leépilés, a csdkkent funkcidk és a problémak helyet. A kézlemény a rehabiltcié ériékalapd megkézelitést irja le, amely seg o Kliensek erdforrésainak mozgéstését a rehabilticiés folyamatban. A gyokoriati megkézelités és a szervezeli strotégia olyan médszereit is ajénljo, amelyek szisziematikus, egyéni célokrairényulé munkat valésitanak meg személyes koordindtorok alkalmazéséval és az egyéni tervezés munkamédszerének bevezetésével. Az egész elvet ,|PA Faclticiénak” nevezik. (Health Individual Priorized Activities, Inner and Outer Relations = Egészség Egyénileg rangsorolt Tevékenységek, Bels6 és Kils6 Kapcsolatok) Kulesszavak: FNO a rehabilitéciéban, személyes koordindtor, IPA facilitacio Elicitation of user potentials and resources in the rehabilitation process The International Classification of Functioning Dis lity and Health (ICF) is focusing on participation as the ultimate goal for rehabilitation. This emphasis on participation facilitates a shift of focus, from decease, reduced functions ond problems, to possibilities and potentials. This paper describes a valuebased model for rehabilitation that enhances the elicitoion of user resources in these rehabilitation processes. The paper also suggests practical methods of approaches ond organizational strategies ciming at systematic individual goal-oriented work by introducing the concept of personal coordinators and individual plans as a working model. The total concept is named IPA Facilitator (Health Individual Prioritized Activities, Inner and outer Relations). Key words: psychosocial rehabilitation, psychic symptoms, oncopsychological interventions Rehabilitacié 2007; 17(3-4): 40-43. Dr. Lorentsen eléadésa a European Federation for Research in Rehabilitation 9. kongresszusén hangzott el Budopesten 2007, augusztus 29-én, Forditotta és kéziésre elékészitette: KULLMANN LAJOS. leteket, ahogyan azt olyan gyakran szétdaraboltan litjak rendszeroldalrél. Ezért szokés kiilonbséget funkcidképesség, fogyatékosség és egészség Aw osztélyozdsa! a fogyatékossdg értel- mezése céljébdl ésszekapcsolja a hagyoményos orvosi modellt a szociélis modellel, és a részvételre fokusz4l, mint a rehabilitdcié legfontosabb célteriileté- re, A részvételt tigy értelmezi, mint bevonédést az élet kiilénbézé teriileteire, ahogyan azt az egyén megéli, A sészvétel, ahogyan az egyén megéli, az dsszes Gletteriiletet magaba foglalja, nem csak egyes terti- 40 tenni a holisatikus, ahogyan azt kliens oldalrél lat: jak, és az atfog6 kézétt, ahogyan azt rendszeroldal- 161 létjak, Axészvételre koncentralas eldsegiti, hogy a képessé- gek, a lehetdségek, a remények és az 4lmok keriiljenek a kézéppontba, a leépillés, a cs6kkent funkcidk és a problémék helyett Rehabilitécié 2007; 17(3-4): 40-43.A rebabilitéciés irodalomban, és hasonléan a mai ide vonatkozé hivatalos politikai dokumentumok- ban is az dltalénosan elismert értékek kézé tartoz- nak olyan fogalmak, mint a részvétel, a személyes integritds tisztelete, a kliens déntési joga, a feleldsség, 2 holisztikus személyiség és a folyamatossdg. A reha- bilitaci6 értelmezésének a kézelmiiltbéli fejlédésével egyiitt ezek az értékek j6 alapot biztosftanak az egyé- ni rehabilitaciés folyamatot tAmogaté stratégiak és gyakorlat kialakitasahoz. A rehabilitaciés modell Az 4. dbra bemutatja a rehabilitéciés folyamat érték- alapé modelljét. Ez a modell tabbek kézétt a kovet- kez6 értékekre alapoz: részvétel, méltdsdg, holisztikus személyiség és folyamatosség. A részvétel inkabb az egyén életcéljaira, vagy még inkabb az egyén életmindség céljaira irényul. Ezek a célok a teljes életre irényulé kommunikaciés folya- maton keresztill térulnak fel, amit eldsegit, ha olyan életteriiletekre is kiterjed, mint egészségi dllapot, egyénileg fontosnak tartott tevékenységek, belsé és kkils6 kapcsolatok, mindekozben figyelembe véve a kGlénbsz6 élettereket, Utobbiak magukba foglaljék az otthont, a szabadidés és kOzOsségi életet, a tanu- lst, a munkét és a szolgéltatésok ny djtdsét. ‘A bels6 kapcsolatok olyan dolgokkal vannak kapcso- latban, mint elfogadés, befogadottnak lenni, dnbecsti- lés, a dolgok kézbentartsénak megélése, hit és masok, amelyek a rehabilitacidban alapvetd fontosségiak. A kiils6 kapesolatok a mas személyekkel valé kap- esolatot jelentik, A kiildnbé26 élettertiletek egymassal kapesolatban vannak, csakigy, mint az életterek. Ezek azutén kap- csolatban vannak az életmindséggel és az egészség ér2éssel is. Azaz a nyilak mindkét irényba mutatnak A kilénbéz6 beavatkozasok holisztikus szemléletre utalnak, amelyek magukba foglaljak az orvosi (sz0- matikus és pszicho-szocidlis), a rehabilitéciés tech- nolégiai és kapesolédé beavatkozésokat, valamint a liens sajét bekapesolédésit. A kapesolédé beavatko- ‘zasok kézé tartoznak a képzés, a munka, a kultiira, a felel6sség a teljes kOrd akadélymentességért, a szocié- lis szektor és masok A meéltésdg egyik megnyilvanulésa a kliens helyzete, Allapota altal megengedett jog- és kotelesség gyakor- lds az életével kapcsolatos déntésekben. A méltésig clofeltétele a tisztelet és a felel6sség, valamint a sajét helyzetrél, a lehetséges beavatkozésokr6l és képessé- gekrél valé tajékozottsdg. A tisztelet magéba foglalja, hogy az egyént észrevegyék, léssak, hol tart sajét folya- matban, az alapvet6 érdekldést személyiségével kap- csolatban, valamint életminéség céljainak tiszt4zésat, ‘Magéba foglalja a kliens felelbsségét is, hogy kezdemé- nyezéen vegyen részt a rehabilitacié folyamataban Holisztikus személyiségen az élethelyzetek ésszes- ségét értjiik, ahogyan azt a személy érzékeli, a rehabi- litdciés célok és beavatkoz4sok vonatkozdsaban is. A folyamatosség a kiilénb6z6 szektorokon és szol- giltatési szinteken keresztiili megszakitasmentes tamogatasok biztositsét jelenti Médszer ‘A médszer a személyek k6z6tti kézvetlen kommu- nikiciés folyamaton alapul, az életmindség célok fel- tdrdsa érdekében, amelyekre azutdn a beavatkozdsok alapozhatok. A kiindulési pont a kliens helyzetének megismerése, hol tart a rehabilitaciés folyamatban, maegérteni 6t, megismerni tevékenységeit, érdekl6dé- sét, korabbi és jelenlegi kapcsolatait, és hogy mi a legfontosabb a részére az adott idépontban. Cél az elfogadassal, onbecsiléssel és a folyamatok kézbentar- tasdnak megélésével kapcsolatos helyzet tisztdzasa i. Tovabbi célkitizés a jévébeni élet vonz6 pontjainak feltarésa, ezek felhasznélésdval a kliens kezdeménye- zésének és lehetdségek szerinti aktiv részvételének a tamogatasa a rehabilitéciés folyamatban. A klienssel egy személyes koordinator tartja a kap- csolatot, A koordinstor kommunikacist kezdeményez 6 kialakitja a bizalom és a magabiztossag légkorét Nem haszndlnak el6re meghatdrozott kérdéseket a célorientalt folyamatban, mert ezek befolyésolnak és az egyéni problémakért6l eltéritenék a kommunikéci- 6s folyamatot, A kommunikétor, amellett, hogy kez- deménye26, 6 meghallgaté is. Ugyanakkor a koordi- 1. ébra. Az ,1PA Faciltétor” modell sematikus ébrézolésa (Szerzéi jog: Rehab-Nor AS 2007) Oivind Lorentsen: A Kliensek képességeinek és eréforrdsainok mozgésitésa @ rehabilitéciés folyamatban 4A beovetkozés | Téjékoztatés Fgésenégi dllopote 6s funkcishépességedl Jogokrél és katelességekis. Lchetbségekr6,korévobrd, | szolgéatisokr és megoldésokrsl | Kebgek” Beavotkozésok 1 Flndrdak : + eed hooper + Toten beovatondakd 2. dbra. A személyes tervezés folyamata (Szerz6i nétor egy emlékeztet6 listat is hasznél, amelyben az életmindség [6 tertileteinek és targykéreinek a kules- szavai megtaldlhatok. Az emlékeztet6 a rehabilitaciés alkalmazésokra vonatkoz6 kulcsszavakat és a célel- éréshez sziakséges felmérés és rangsorolds referencigit is tartalmazza (2 dbra). A kommunikciés folyamat fontos eleme az egész- ségi dllapotrl és a sz6ba jévé beavatkozésokrél sz6l6 leheté legszélesebb karti téjékoztatés, Ezek a beavat- kozésok a rehabilitéciés team dltal nytjtott eljérdsok, de részben olyanok is, amelyekért maga az érintett személy é kornyezete lesz felel6s. Asszemélyes koordindtor egyrészr6l el6segiti a kom- munikéciés folyamatot, méltdnyolja és meghallgatja a klienst, mésrészt felhatalmazza és dsztdnzi is 6t A mélténylés nemesak a figyelmet és a probléma fel- térést foglalja mag4ba, hanem a kliens sajét feleléssé- gének kialakitasdt is. Rehab-Nor AS 2007) Az dltalanos életmindség célkitdzések, dlmok, és remények felhaszndlésa a rehabilitéci6s folyamatban, inredlis lehet. Viszont az egyes ~ esetleg egészében inredlis — célok mindig lebonthatdk olyan redlis rész- célokra, amelyek beléthaté idén belil teljesithets fel- adatokat eredményezhetnek. E célok elérése fontos mérfdldkéveket jelentenek és j6 tAmogatast a tovabbi folyamatokhoz. A személyes koordinator a kliens kulcs kapcsolat- tartdja a teljes rehabilitaciés folyamat alatt. A munkafolyamat lépései: * Kétoldald: kommunikéci6 a személyes életmind- ség célok feltérdséra. A kommunikacié sikerét témogatja a kliens Allapotérdl, a tervezett beavat- kozésok tipusérél és sajét lehetséges szerepérdl nytijtott informécis. + Tajékoztatés a beavatkozésokr6l, ahogyan azok a szakteriletek, szektorok (nemcsak egészségiigyi) Nev. Terzsszm Koordinétor Koordindtor elérhetdsége Célok Kivitelezési tery Ertékelés, uténkévetés snd el Mdsuer, browns, . 7 : Htminiség cok, résacilok, | Fonts: in Fells | Ercole, Kivi, sine Sig | ces tees fo | er | ay | dt | MO | cee” | Om 3. dbra. A személyes terv lapja (Szerzéi jog: Rehab-Nor AS 2007) 42 itécié 2007; 17(3-4): 40-43.é seintek koz6tti egyittmikédésben megvalé- sulnak + A fentiek alkalmazésa + Felmérés és értékelés + Sziikség szerinti kiigazités. A munka folyamat-irényults4gi, ismétl6d6, vissza- csatolé tevékenység — mikézben a munka a kalénbé- 26 Iépéseken folyik egy idében ~ azzal kezdve, ami a Kliensnek az adott id6pontban a legfontosabb. ‘A munkafolyamat tAmogatésa céljabél egyéni ter veket készitenek. Ezek egyszerti ttekint6 fveken jelennek meg, amelyeken a személyes életmindség célkitizéseket, az elhatdrozott beavatkozdsokat, a felel6s személyeket, a felmérés idépontjét, a célel- érés értékelését, és utén-kévetését vonalak kapesoljsk assze (3. Abra) ‘A célok tisztézdsa nem azonos a kliens felmérésé- vel. A tisztézds a kliens felhatalmazdsaval torténik, mig a felmérést a szakember feldgyeli A célelérés kovetéséhez adott egy séma, amely a célelérés fokdt rogziti a beavatkozAsok elétt és utan, és amelyet korrigdinak az egyes célok kliens Atal meg- itélt fontosségnak megfeleléen. Otfokozatd skélét haszndlnak, mind a célelérés mind annak a kliens sze- rinti fontossaga rdgzitéséhez. ‘A személyes terv a kliens tulajdona, amely kéve ti 6t szakteriileteken, szektorokon és a szolgéltatési rendszerek szintjein kereszttil, Minden szerepl6, aki érintett a rehabilitdciés folyamatban, kap egy pél- dénye a személyes tervbél, {gy biztositva, hogy min- den érintett személy ugyanazon cél elérése érdekében mikédjén egyiitt ‘Aszemeélyes tervezés és célelérés elve a korai 1960-as, évekre nyiilik vissza, amelyet kiilénésen a pszichidtria szaktertiletén haszndltak,’ és amelyet azéta més terti- Ieteken is alkalmaznak. Az ,IPA Facilitatorok" a sze- mélyes tervezést_ munkamédszerként alkalmazzék, amelyben a klienssel valé egyiittmGkdési folyamatra fokuszalnak. Eredmények ‘Azismertetett munkamédszert idés (valamennyi kor- csoport), és pszichistriai betegségekben szenvedé sze- mélyek rehabilitécidjaban alkalmaztak. Tébb mint 1000 fével szerzett gyakorlati tapaszta~ latok vilégos bizonyitékot szolgéitatnak arra, hogy a munkamédszer tamogatja az Gnmegvalésitast és fel- gyorsitja a részvétel irdnyaba vezet6 folyamatot. Min- den szereplé ugyanazért a célért dolgozik. A kliensek kezdeményez6 szerepe megn6. A hivatdsos szolgélta- t6i munka légkére javul. Kvalitativ tanulményok, akér kliensekre, akér a szolgaltatokra irényultak, megerdsitik ezeket a tapasz- talatokat, csaktigy, mint kontrollcsoportos elézetes vizsgalatok. ‘A siker érdekében azonban néhény kritikus ténye- 26t figyelembe kell venni. Ezek egymassal Ssszeftigg6 szempontok, az aldbbiakat foglaljak magukba: + Minden érintett szereplé (vezetdk, szolgéltats szakemberek) osztja az azonos alapvet6 értéke- ket és értelmezést. + Jol felkésziile, legitim vezetés + A gyakorlati munka egységes médszerei és. es2- kszei * Asszerepek és médszerek megértése, + Egységes dokumentaciés protokollok és folyama- tok. + Vilégos szervezeti infrastrukttira, amely témo- gatja a tevékenységek egyéni szikségletekhez igazitasdt. * Helyi irdnyités, helyi erdforrsok, + Folyamat-orientalt tamogat6 funkciok biztosité- sa hosszabb idétavon keresztiil Az IPA Facilitdtorok elvének és munkamédszeré- nek bevezetésével nagyszAmt norvég intézményben, és énkormanyzatnal szerzett tapasztalatok aléhiizzk a tudésatadés alkalmazandé médszereinek fontossé- git. A tanulési folyamat szempontjabél nemesak a médszertani és dokumentaciés protokollok és folya- matok fontosak, Sokkal inkabb a szakember szere- pek valtozasénak é megértésének van jelentdsége a munkafolyamat kiilnbéz6 szakaszaiban. Fontosak a rendszerkévetelmények és elvardsok, valamint a kollé- gik rés2ér6l annak elfogadasa, hogy nem mindenk jut kézvetleniil szerephez az ellatas kezdetétdl fogva. ‘Atudésétadésnak folyamat-orientéltnak kell lennie, biztositva a szakemberek menet kézbeni bevondsit. Készénetnyilvanitas Készénetiinket fejezziik ki a azon intézetek és 6nkor- médnyzatok sok-sok szakemberének, akik részt vettek a fejleszté munkaban és a gyakorlati bevezetésben. ‘A Norvég Egészségiigyi és Szocidlis minisztérium, a Norvég Egészségigyi és Szocidlis Igazgatésdg, az Egészség és Rehabilitécid Norvégiai Alapitvénya, a Norden Roje Far Lions-klub, a Helyi és Regiondlis, Hivatalok Norvégiai Szovetsége és tébb norvég inté- zet és onkorményzat nyéjtott anyagi tamogatést. IRODALOM 1. International Classification of Functioning Disability and Health. World Health Orgonization, Geneva, 2001. 2. Kiresuk 1, Smith A, Cardillo JE (eds): Goal Attainment Scaling: Applications, Theory, and Measurement. Lawrence Erlbaum Associates Inc, Publishers, Hillsdale, NJ, 1994. Civind Lorentsen: A kliensek képességeinek és erdforrasainck mozgésitasa a rehabilitéciés folyamatban 43