« orthetoen magyaraz © az alapoktol kezdi 2 nyelvtant e reszletesen elmagyarazza a kiejtest © » idealis kezdoknek www.angol.nameTartalom 1, Alapmeghatirozisok 2. Kiejtés megtanuiisa 3. Anyelvianulis 4, A szavak esoportositisa 5. Az angol nyelv tirténete 6. Névelé 7. A Mtezkst kifejeas ige 8. Mondatok a létigével 9. Kozelre és tivolra mutaté névmisok: e7, az 10. Hogyan kérdeztink? LL. Kérdés kérd6szival: ki? mi? 12. Hogyan kell tagadni? 13. Hogyan valaszolunk a kérdésekre? 14. A fSnév tBbbes sedma 15. A létenist kifejeaS ige tbbes szma 16. A this és a that mutatd névmisok tbbes szdma 17. Nem szabalyos tubbes szimok 18. A személyes névmis 19. A Iétezést kitejeaS ige Wilinb6i26 forméi 20. Revd alake 21. Hogyan vilaszoljunk rividen a kérdésckre? 22. Szdmok 1-t61 105g 23. Az angol ABC 24, A birtoldds kifejezése ~ valami valalié 25. Abirtokos névmasok 26. Whose? Kinek a, 27. A birtokviszony kifejenése az of elSKdrbszéval 28. Az enyém, a tiéd, az 6vék stb. 29, Az igékrét 30. A jelen idé BI. Atingy 82, A résees eset 33. A have ige 34, jelen id6 - kérdés 35. jelen id6 ~ tagadés 36. jelen id ~ tagadé-kérdé alake 87. jelen id ~ rovid vilase 88. have ~ tagadis 39. have - kérdés 40. A melléknevek kizép- és felsifokca 1. dsszehasonlités. better and better — egyre jobban 39 |. Hatirozbsa6k 1 39 . Felszélitis, parancsolés 40 5. Elotjérdseke 1 42 3. A there is kifejenés 43, 7. Hatirozész6le I 45, 3. Male id 47 . Rendhagyé mult idejé igek 48 50. mult id6 ~ kérdés 49 +t 16 ~ tagadés 50 - mitt dd ~ tagadé kérdés 50 A lige mile idejd alakgai 51 A have mult idejf alas fad 82 A make ige kilbnleges hasenélata 52 5. Igenéy Fénévi igenéy térgyesettel Az igék szbtéri alakja ). Segédigék - can . must ‘must be ~ bizonytia.. have to J. A havo ige kilbnleges hasendlata 60 . Névmisoke 60 5. Mellékneveket és hatirozészbkat médosité szavak 62 66. Acselekvés médjét meghatérozb szavak 63 67. Hatirozé fokozisa 64 68. Eloljérdscavak TL 65 69. Jov6 i 70 70. Folyamatos jelon id 72 TL. A befejezett 73 72. Befejezett jelen id 1 74 73. ‘Befejezet jelen id I 76 74. have got 77 75. have got to 78 76, [dét meghatirozs szavak és kifejerésele 79 77. Blblixbszavale IL 84 78. Vonatkozé névmésok ~ aki, ami, amely 85 79. Scimok - egy, kett5, hérom 87 80. Sorszdinok ~ els6, masodik... 89 81. Napok és hénapole nevei 90 82. Datumok or 83. Soorzészdmok - egyszer, kétszer... o1 | 84, Tértszdmok - fél, héromnegyed stb. 92go - [think $0/1 think not |. Befejezett mit id 5. Tizedes tirteke 5. Kerdészavale . Mennyiséget kifejez6 szavak 3. Hatirozatlan névmasok ). Folyamatos igeidéhen nem hasmnélt igék ). 586 idb ~ (to be) going to Folyamatos jelen id6 a jv kifejexésére 2. j8V6 id6 — (to) be to . Folyamatos miilt id6 . make (somebody) do (something) have (somebody) do (something) 5. Kotbszavake It~a mondat elején Itis I who.../It is me who... En is/n sem |. give — kiilénleges hasendlata do —kilénleges haszndlata ing will shall + may sight bbe able to 1. med to - used to . had better do '3. (to be) supposed to |. Feltételes mondatok I. Feltételes mondatok Il. . Feltételes mondatok IIL + Nem valésigos mii (kit méd ~ subjunctive) = would could ). should + ought to . Sadkihagrésok Hogyan kell taniicsot kérni/adni Hogyan kell javasolni valami Hogyan kell felajinlani val ‘Hogyan kell ethivni/meghivni valakit valahova - Hogyan kell megkérni valakit valamire 103 104 104 105 106 106 107 qn 112 112 113 113 13 113 4a 115, 116 116 47 47 7 18 9 119 120 121 123 124 125 125 126 126 127 128 129 130 131 1313. Hogyan kell engedélyt adni/kéeni ‘Hogyan kell panaszkodni ‘Hogyan kell boesdnatot kérni/magyarézkodni. Hogyan kell késodnetet mondani 2. Hogyan kell itbaigazitani valakit: - Hogyan kell véleményt mondani Hogyan kell egyetérteni Hogyan kell nem érteni egyet Hogyan kell ,igent” mondani Hogyan kell ,nemet” mondani Hogyan kell készinni talilkorskor Hrogyan kell kszinni bicetizdskor ‘Hoggan kell bemutatkozni/bematatni mésokat Teltelékszaval haszndlata beszdlgetés kOzben Hogan kell telefonon beszélgetnt i |. Fénévi igenéy hasmélata Az ingees alak hasmélata ” ‘Az ige harmadik alakja, mint igenév . Szenveds szerkezetii mondatok . Folyamatos jos id . Befejezett jews id Folyamatos befejezettjeten id6 1. 1. Folyamatos befejezett jelen idé IL. |. Folyamatos befejezett mult id 2. Folyamatos befejezett v6 id susye? - kérdés J. dare (to) get . Gyakori rendhagyé igh . Knyelvi roviditések1. Alapmeghatarozdsok oa gondolatainkat megosziuk valaki missal, azaz megvaldstiuk art, hogy Kas gondolatunk legyen. [Eredete: a latin communicare ‘wb, kbadss tenn? 2661 ered, ami pedig a communis 'ktiz6s s26b61 jon.) 2. Nvely Hogyan tudjulc a gondolatainkat mésokkal kiablai? Ennek a probiéménak a megoldéss NYELY. A nyelv az az esekdz, amelynek a segitségével a gondolatainkat meg tudjule osztant mic solkkal Annyelv egy adott kszisség (pl eay nép) ata ismert 6s hasenitjelrendszer. (Ex art jelenti, hogy ennek a kézisségnek a tagiai megegyeztek abba, hogy bizonyos hangok vagy hang. sorok milyen gondolatot képviseinek. lgy ezeket a gondolatokat dt tudjk egymésnak adi, ha ezeket a hangokat kimondjk) Ez a jelrendszer bizonyos seabilyok szerintépil fl, ame. Iyek szerint haszndlni kell az adott nyelvet Haart akarjuk, hogy megértsék, amit mondani akarunk, akkor a szabdlyok szerint kel hasenéinunk a ayelvet. Ezek a szabalyok sajnos nem allandéak, mert a nyelvek folyamatosan valtoznak, étalakulnak. Scerencaére nem valtoznale til gyorsan. (A nyeivet a nyelo testrészrl nevezték el, hiszen ex a legfontosabb testrész, amit a beszédhez hasandlunk) C@> £@) (@> sO 3. Anvely részei a) beszélt nyely — azaz a beseéd by irott nyely— azaz az érds 4. Besséd A beszéd az az esokbz, amelynek segitségével hangok titjin tudjuk megosetani a gondole- ‘ainkat mésokkal. 5. Hanged A hangz6k azok a hangok, amelyeket besaéd kézben Kiadunk. Ezeket a hangsailunk, széjunk, fogunk, nyeivink stb. segitségével hozzuk létre. A lilonbdz6 nyelveknck nem egyiormak a hangzi. Ezért nagyon fonts, hogy még a nyeltanulés elejen ismerje meg és aayakorolia be a tanulé az adatt nyelv hangrtit.6. Seb Anyelv legalapvetdbb exysége a s76. A 26 olyan hangokbél vagy leit betikb6lallé eavse, amely mindig egy gondolatot képvisel Ezt a gondolatothivjulc elentének. Baty szdnalk leet Egy S26 dat egy vagy tobb hangz6bél, de mindig van Sndléjelentése. Irisban a sb bebo Al, amelyee& hangok iott kp. Ezek bet vale razle volak: Paz Mbetteredetleg|Y] VA. Aww hulltd viet abrizola 7. Miamondat ‘A kommanikici6 épitdkive a mondat. Ez egy nagyon fonts adst. Usyanis a szavale én ‘magukban nem elegendéek a tkéletes kommunikcichoe, A mandat exy kerck egész gon dotat ‘A mondat szavakb6l al. A mondat lehet egyetlen sz6 is, ha az egy kerek egész gondolatot fejer i. frdsban a mondat végét az eli, hogy egy mondallezdré irsjelet(pontot,flkidlisjelet vagy Jkérdéjelet) tesotink a végére, Példdul: Anna Iény. A macsha fete. A hutya upat, A pont aztjelz, hogy vége a mondatnak. Scoban egy kis satinetet tartunk a mondat véén, pontosan oft ahol a pont van. Ez jelzi a hallgaténak, hogy vége van a mondatnak (vagyis annaka gondolatnal), és ezutin egy lj mondat (egy ij gondolat) kivetkcezik maj. 8. Maginhangzik ‘A magénhangzok azok a hangzék, amelyeknél a leveg6 akadly nélkl dramlik ki a si: junkon keresztl Ezek a magyar ayelvben: a, 4, é 1,0, 6, 8, 6, Usd 9. Missalhangrils ‘A méssalhangzék azok a hangzdk, amelyeknel a leveg6 valamilyen akadalyba ttkbzik, mi lkbaben keresatil megy a szdjunkon, ) zingés missalhangzé: amikor a hangszdlunk is rezeg (azaz zeng, vagy régebbi sz6val -aing) aang képzésekor: pl. b,d,g, 25, 2 stb. >) zingétlen méssalbangzé; amikor a hangszdlunk nem rezeg: pk, , sz stb, 10. A hicitési ieleke ‘Az angol nyelvben csakt 26 irot bet van, de kérilbell 43 hangzs, A kieitésiielek olyan bet, ametyeldcel az angol hangzikat jlo. Ennek a segitségével le tudjék ini, hogy ho- yan kell az angolsz6t KiejteniTee eee _ 2. Kiejtés megtanuldsa ‘Az angolnyevben hase hangoat nem weyanigy pez mit @ maayerkat Revs olyanangol hang vn, amelynk ven magyar megtllje a iegtbik ca hssont De slgen ‘is van, amihez még csak hasonlé sem taldlhaté meg a magyar nyelvben. (A magyarorszaigi nyelvoktatasban erre nem szoktak kellé figyelmet helyezni, ezért a magyarok legtibbje csi ‘yin, magyoeson ei ae anol sav aol ade hogy nem muta meg es rg fl ianuléna, hogy ezeket a hangoat HOGYAN kell kepent! Uys als win ck ‘agyonkeves ener kepes a eleteshangutansra) ‘Az ango siisk megatk ahi le segs hogy hogyan kell ast Kee, Nem minden sdtrugyanaooka a gsi jlekethnsnd, Mi askat a wabvns lke op hasndnameleet az ongo-matyar eta esa angele etal Saban hase nk A amerika seta mar oy Kiciteltrnek et Sserencae em kiss jlekafntosak,hanem a hanged! A Kieitést jel bet képviseik az angol nyelv hangabit A kietésijlek betii véltozhatnak, dea hhangz6k, amelyeket eek képviselnek, nem lesenck masok. A nyelvianuls eleén be kell gyakorolni a helyes hangzdkat. A helyes hangzdk begyakorlisa aban is seat, hogy hallés utén jobban megérisd az angol szavakat, hiszen ha ismered az angol nyelv hangzdit, alekor fel is tudod ismerni azokat. Fz nagyon fotos, mert ha rosszul fsmered a hangzékat, akkor nehezen vagy exyaltalan nem érted majd meg, ha egy valbdi an- sol nyeivi embert halla, Uny Iehet megtanuini ezeket a hangokat, hogy elJszbr valaki segit, 6 elmondje, hogy a ayelvednek, # szédnak hogyan kell linia, amikor ezeket a hangokat kiadod. Aztin meghall ‘aja, hogyan sikeril kiadnod a hangot, és megmondja, hogy min villoztass, amig j6l nem sited. Ezutén jon a gyakorlds, hogy a nyelved, a széd, hozzdszokjon, gy ahogy gyerekke- rodban is hozeé Kellett szoknia a magyar hangokhoz. Csakhogy feinéttként ex mar gyor sabban megy, hiszen sok hang hasonlé a magyar hangokhor. Az egyes hangok megtanulésa uutén, megtanulod a hangokat Osszekapesolni, vagyis az egyik hangbol atvdltani a mask Ihangra. El6sair a ket6, aztin a tbb szbtagokban, Nehday dra alat el lehet satitani ezzel a ‘médscerrel az angol nyelv hangzsités a kietés jeleket ‘A hangzékon kivll még egy nagyon fontos dolog van, ami nélkil érthetetlen lese ar angol Deszéd. Bz a hangstiy. (A hangsily aztjelenti, hogy valamelyik sebtagot erdsebben, nagyobb nyomatékkal mondod 4i, mint a wbbi szétagot) Az angol ayelvben ugyanis (a magyartél eltéréen) NEM MINDIG A SZAVAK ELEJEN VAN A HANGSULY. A helyes hangeiily az egyikclegiontosabb dolog az angol beszédben, Sokkal fontosabb, mint a magyarben. ‘Nagyon fontos: az angolban a hangstilyos sz6tagok erésen hangsilyosak, a hangstlytalanok ‘meg nagyon hangstiytalanok, Sokkal erésebb a ket kéztielterés, mint a magyarban. Gyakorold be egyesével akietés jeleket. Olyan ember segitsen neked, aij ismeri az angol nyelv hangzéit. Nagyon fontos, hogy mér az elején jl gyakorold be a hangedkeat! Figyelme sen olvasd el az, amit leiok az egyes hangzdkat ellé kei elek mele! ‘Az angol hangaik képzésénel nem estieséritink anayira, nem inizruk szét a sedjunkat annyira, ‘mint a magyar hangzSinél. Mindiglazén és puhén beszéhink, Azokat a hangzdkat, amelyek a ‘magyarban kemények, 27 angol lagyita, amit gy ér el, hogy egy kis h hangeét mond hozzd. A példaként megadott hangalakoknak mindegy, hogy mi ajelentse, mer itt nem seavakat tau Junk, hanem hangalakokat tanulunk elvasni, ezért NE FOGLALKOZZ AZZAL, hogy ezeknck vare jelentésik vagy sem, 3iin $e Maginhangaiie Tir] minta magyar hossai hang, csak nem Kell seéthdani a wAdat anayira, [hE] TSE] Cx] amagyar i hangtoleltér annyiban, hogy jobban szétnyituk a sedaket, vagy nyiltabb hang, és kevésbé hizauk szét asednkat. [it] Ifit) < Tel csukottabb szijal mondial, mint a magyar e hangot, COlyasmi, mint a magyar amber 2 mésodike hangia) [men] [help] 1 _nyitotabb szdjal mondjuk, mint magyar e langot. (mien) flee] 1. olyasmi, mint a magyar & hang, de a nyelv hatra seorul; hasonl6é hang, mind amit alkor etink, amilcor a torkunlat visa. [eles] [ast] f Lo] amanyar a és az o kbzotti hang. Inledbb az « hanghos van Kbzelebb. Kerekitet, de nem csilesritett siakkal ejfak. Gyakorlatiiag ex egy olya o hang, amit cslcsiriés nell kell ete. (Olyasmi, mint a magyar hang széban az'a hang) [dog} (trot Uo] hasonlita magyar 4 hanghoz, de a nyelved hid hatrébb, és'ne estiestrits annyire az aijkaiddal! [bred] [smal] 5s Cu] amagyar u hanghoz hasonlt, de ayisd egy kicst nagyobbra a s2id, és ne estesdrits annyira! [gud] [fut] {a1 minta magyar thang. Gus) (el) | [a] amagyar é hanghoz hasonls, de ividen és eréteesen eile san) (fan) ] To] Tiyen hang nines a magyarban, Ez a hang nem més, mint egy hamgoiy nélhil et | ‘magénhangzd. (Ebbd1 kivetkeableg csak hangsilytalan s26tagban fordul el6) EL ‘mosédott 6 vagy e hang. Nyitott szfjal, de ajakcsicsérités nell képezzil, Bay- | szerien esak nyisd ki a sedd egy kicst, és présej Ii egy kis levew6t a HidBelél, 6s i nyelvedel ne csindlj semmit! Az Ssezes izom a szdjadban el van laziva. (Probald ki, hogy elkezded ismételni bérmelyik magénhangzét, é egyre kevésbé hangsilyosen { ited, vagyis anyelvet 6 a sedjat ellazitod) (‘mito (a ‘el mutata, hogy mel sxétag a hangsiiyas~ sd a hie jlehl cx rise végén!) La] amagyar d hanghoz hasonlé hang, de nem kel eslcsériteni, 6 jobban sedt ell nytt a seat. (gall lls] Kettés maginhangok A keités hangzd kt egymas utén Kejett hang, amelyek kig8t nem tartunk salinetet AT] i zartjelben megadottbetik @ mér korabban megadotengol hangadat jek, nem pedi a | ‘magyar hanglat. | 1 Cer] amagyar éb6t Kindulé és [xh-ben véga8dé kettishangz6, Az jinkibb Znek hangrik. | [meni] [fer] a [far] [farnd) ; Lau} rovid 6 él kiindulé 6 (ul-ban végz6 ketishangz6. (nau [braun] | Lor] [o}-bél kiindulé és (r-ben végzid6 kettéshangz6. Az i inkabb j-nek hangzik. [bor] i [now] { Tow] a magyar é-b6l kiindulé és [ul-ban végzéd6 kett6shangz6 (az 6 enyhén Snek i ‘hangzik) A brit angolban jobben észeri ex a hang, mint az amerikai angolban. Raért vvan az, hogy tsbb mai angol szdtar mar [oul alakban adja meg a BRIT kiejtés esetén, és [ou] alakban az AMERIKAT Ketésesetén. [nou] [goul C19} [1-b61 kiindulé és (o]-ben végzéd6 kettéshangz6. Ura] [ara] Leo] amagyar nytt -b61Kiindulé és [o-ben vér2bd Kett6shangz6. (hea) [as] [ua] [uFbél kindulé és (6}-ben végeéaé kettéshanges. (tu9] [pyo] 4ier Ip] in tel in 101 tar Missathangzike liar ‘wp Vagys az ess peldban aig haat az [] hang, mig amie sodikban hallhatd. Alalban az amerkai angotbaninkdbl halhat6 egy Kissé ex a nagyon pain get (r] hang, a brit angolban pedig gyakoratilag nem cite ki (ngolmagyar az6téraban elfordul, hogy nem hasmajik ex, hanem helyette a sai végén egy kis cslag [* van a 826 beleeeben pedi Kagyjle) van, mia magyar se hang, {st [tc] olyan, mint a magyar s hang. (fi: [fell nines iyen magyar hang. A nyelved hegyét tedd a kit fogsorod ke, & ebben a helyzetben tara, fd Kia levegst a nyelv hegye afl fogsor Kono. Nyugodtan dugiukc i Kcst a nyetvinket a fogunkekizot! A hangszlak nem rezegnek iyenkor! A (61 hang helett ne etsink ¢ vagy sz hangot! Olyasn, mint egy # hang, amikor a nyelvinket nem a fel fogsor hatihor texzink, mint a magyarban, hanem a fox alhos, rob ki, hogy dgy mondaszthangot, hogy a felsdfogsor alo teszed a nyelved (chat eny ici kidugod! [0:4] [2a] ‘ugyanigy képerai, mint az el6at, sak a hangsedlunkis rezeg KSzben, A [8] helyett ne etsnk d vagy 2 hangot! Olyasmi, mint egy d hang, amikor a nyelvnket nem {els fogsor hoz teszink, mint a magyarban, haem a fog aor. Prébald ki, hogy sgy mondase d hangot, hogy a flsbfogsor alos teszed a nyelved (et ex) sit Kdugod) a:Bo"1 I mada"]lw] ines ijen magyar hang. A sedjunkat erekitve w bangra dil be, és nagyon vid t etése utinazonna skank a w hang util magénhang képasére. Ea yar korold be, nehogy v hangot ejtsél helyette! [wel] [wi:} [wen] (31 mint a magyar zs hang, ['plesa*] [ds] minta magyar des hang. [dseem} [exds] (11 minta magyar es hang. (fo (tt) {1 azt mutatja meg, hogy az utdna levd szétagon van a hangstily a szdban. A hangstilyos ejtés pedig azt jelenti, hogy a s26 egy részét nagyobb nyomatékkal ejtjik ki, mint a tb- bi rear. (Vanna olyansastira, melyle megadoak egy masik hanglyeet is [1 ami az tgynevezett masodlagos hangstily. Ez azt jelenti, hogy a sz6 andl a szdtagnal is hangsillyos, amelyet ez a jel ad meg, de van egy masik hangsily is a szdban, ami en- nél erésebb. Ezért csak olyan széban van masodlagos hangsdly, melyben elsdédleges hangsély is van.) — Némely szdtérban (foleg az amerikaiakban) a hangsiilyjelet a ‘hangstilyos sz6tag utén teszik, és nem elé. Mi ele tesszilk. [,xrr'entl] A thbbi hasandit betiit a magyarnak megfelelGen ejtjik. 3. A nyelvtanulds ‘Aimebtanulie néeei “Anyevtanl hirom réscbl il 11. Aszavak megértése és gyakorlisa — ez magaban foglalja a szavak helyes kiejtését is. 2, A nyelvtan megismerése ~ ami ital megtudjuk, hogy hogyan kell helyesen irésban és sedban mondatokat alot '. Asz6beli és irdsbeli kommunikacié gyakorlisa~ azaz mondatok, mondatok és mondatok. Asaitir A sodtér egy olyan ktinyv, amely szavakat és azok meghatdrozasait tartalmazza abécé sor- rendben Ez egy nagyon fonts sepédesrt, uganis ha hem érteaz egy vagy Wbb sexy Imondatban,akiorazt a mondatot nem fogod megerten. De a site segthetabben, hogy regertsd a sara. Meghatarozisok [Ameghatirozi (ray degen seval defini) az, mel kira egy 5 jlentadt. Vagyis a ‘meghatirozi a jlentat Sb az6 septogevelelmagvarézza. Asnb credete ‘Asob erefete megmutata, hogy erietey mitjelentet a sb. Az rede jelentsea anak az ax lapelenté, amelybala Keadbi elontésck ila. Ha erik az alajlenést,skcor Solial kénnyebben Iehet as tabbjelentéset megerten Aelvian ‘I ‘Anyelvtan megmutatia, hogy milyen szabalyok alapjén kell Usszerakt a Szavakat gy, hogy a rmondatok értelmesek legyenek mindenki szimara aki azt az adottnyelvet beszélta ‘Hiba a nvelvianuls sorin ‘Az angol nyeiv tanitisdnak egyik legnagyobb hhibaia a Kévetkezd: Act gondolisk, hogy esy angol s26 jlentése egy magyar szé. Csalchogy a szavak elentése az a gondolat, amit kéabini akarunk a segitségével, Réadisul az ange szavalmak sok jelentéstik var Keépzeitk el, hogy mi van alckor, ha egy angol s26 csak féigjelenti ugyanact, mint a magyar, amit bemagoltunk mellé. s ha ezek uttin nem abban a jelentésben talilkommk vele, akkor vajon érteni fogiuk a mondatot, amiben benne van? Biztos hogy nem. Félre fogjuk érten. Mia megoldés? A megoldés az, hogy a tanult angol s26 jelentéseit gyakorolni kell mondatok ban, hogy az a gondolal, amelyet 2 s26 jelent, kapcsolédjon az angol szé hangalakjahoz, Igy amikor haliuk mjd s26t nem a hozzé bemagolt magyar <26 jut esainkbe, hanem egyszeri cn csak értik, hogy mit akartak mondani. {gy nem Kell fefben visszafordtanunkk magyar, ami ceyébként nagyon lelassija a megértésinket, és réadasul még kényelmetlen is, ‘Hogvan tanuljunks szavakat? Nem elég, hia az angol s26 mellé bemagoljuk a melléirt magyar st fable (terbl] _asztal Ha ezt esindjuk, akkor esak betesziink a feakbe egy gépbe, hogy table ~ asta. tlyenkor, ha -meglétiuk az angol sa6t: table, akor elsabr a magyar s26 jut esainkbe (vagyis lefordijuk), ulna pedig a magyar széjelentése. (Lehet, hogy ez nagyon gyorsan tortenik az elmenkben, de akckor s Stésleges,hiszen az anyanyelviinkin sem gy értelmezzik a szavakat) ‘Bz nem jé médszer, ugyanis mikiizben az egyik s26tigy fordijuk, mar egy misik soit mondott az, aki Kommunikal hozzdnk angolul, és igy arra mar nem istudunk fgyelni A helves megeldés, hogy ne a magyar szét kapesoljuk az angol sedhoe, hanem a JELEN- ‘TESET, hogy ne Kellen fejben forditanunk, mikéeben kommunikelunk. Hlogyan tudjuk ext megtenni? Ennek a legegyszeriibh média, ha mondatokat mondunk vel, hogy a jelentés dsszekatédjin az angol szival (az angol s26 hangalakiéval). igy, amikor az angol sat haljuk, akkor az ngnigy emda eta moni) Ann is a girl, Anna lény. fue oe toy ‘onda, Valo valariben The cat is black, A mach te A mata ton fot a Tedng ie hte. Abe ie & when on Tale Abbor, hogy elmondjuk velamir6l, hogy milyen, melléinevebre van saikségink. A fenti két ‘mondatban a black (fekete) és a white Ger) melleknevek. (Hangleités 1A hangletés azt mutaja meg, hogy amikor a mondatot kimondjuk, akkor @ hang magassiea| Ihogyan creszkedlik (més sz6val et), vagy hogyan emelkedik. Fza mondatnak a dalama. {Az angol mondatoknak nem teljesen alyan a dallama (uanglejtése), mint magyar mondatok ak. Bar ar anol mondo hej damit Ganges) eb ell gyakroa Ext ey leayszerikijelentd mondat: _ . heoutntar a moat imgan | ‘Adam isa boy.9. Kézelre és tavolra mutaté névmdsok: ez, ‘A névmis egy olyan s5, amelyet valaminek a neve helyett haszdlunk. Eeést is nevezztk névmisnak, mert ez egy mésik név ugyanarra a dologra, amine a neve helyett hasendfjuk. PPelddul ha rémutatunk valamire, € azt mondjuk EZ’, akkor ez egy névmis, mert ezzel a ologzal helyettesitetik a nevét. Bet dgy hivuk, hogy mutaté névmds. ‘this (5:8) cz > a kézelunkben lev6 seemélyre vagy térgyra mutatunk vele. Thisisa pen. Ezegy toll (yenkor ramutatunk a dologra) Ee van egy tlt that [d2et] az > a think tivolabb lev6 seemélyre vagy térgyra mutatunk vel. ‘Thatisa table. Azegy seta. (ltt is rimutatunk esak tivolra) ‘Aton oy at (Ks Hasondthatiuk melléknévként is; this [61s] a2 it eo. x a(2) that [cet] a ot les az a(2) ‘This penis black." Feaiollfekete. ‘That manis old. Azaz ember bree. 10, Hogyan kérdeziink? A magyar nyeivben a kérdéseket dgy iejezziik Ii, hogy a mondat dallama, mas szbval a hhanglejtése més lesz, mint a sima kijelent6 mondatban. Az angolokndl is valtozik a dallam, de ‘ka seavak sorrendjét is megvéltoztatak, Ikjelent6 mondat Adam is a boy. Aa fi kérd6 mondat: 15 Adam a boy? Adm fii? This ig a cat. Es egy macsha, Is this a cat? x egy macska? ‘Thig dog is black. Ex a butya fobete. Is this dog black? Ex a kutyafehete? Ezek az eldéntendé hérdise. tel kell dOnteni, hogy igen vagy nem. — Péter i? - Igen, as[Hangieités az cldGntendé kérdések esotén; Mesicguzés: A mindennapi besaédben el6fordul, hogy a seavak sorrendjének megforditsa nékkil kérdeznek. Hyenkor csak a mondathangsily vagy a kérd6jel rauatja, hogy kérdésr®l van szb, Pk: Peter i a tall boy? ~ olyankor hasandlk eat, amikor a kérdezd nagy}abol tudja & vilast. 11, Kérdés kérdészoval: Ezakre a kérdéseize nem genet vagy ynemmel” kell vlaszon ane Ki Dk vila att xed ard sleds kerdanek aeverale kell egészite- ‘who [hx] Ki? kicsodaz A segitségével egy ismeretlen személyre kérdeatink r, akinek nem tudjuk a nevét: Who js this man? Kiexa ff? Kijelen6 mondat: That girl is Ann, Aza lény Anna, Kérd6 mondat: Whois that gil? Kiaz a lany? A llyen kérdést is a szirend megiorditséval képezzik, de az elejére még bekertl a kérd6 anéimds is. A who kérdé névmas az ismeretien személy nevét helyetesiti a kérdésben, ezért nevezzik névmasnak. what [wot] mi? micsoda ? Asegitségével egy ismeretien dologra, tangyra kérdeztink , amir6l nem tudjuk, hogy mi az Whatis this? Mix? Whatis that? Mi az? Kérdés; Whats this? = Mi ez? ‘Whatis that? Mi az? Wise Thisisatable, Br egyassal, «© Thatisawall. Az egy fa [Hangieités: |A kerdéscén van a hangsily az ilyen kérdé mondatokban, “ i }a. Hogyan kell tagadni ? FA ads nagyon eqysreri. A not ~ tagadit kfjezd~ ot Kell a ce ras, amit tage — = Anot [not] jelentése: nem. fa act akarjuk mondani, hogy valami nem olyan vagy nem ag, mint amir8l sz6 van, alkkor az “lea a6 el tessa ‘tis: This a boy. egy fi. ‘Tunis: Thisis not a boy. Bs nea ey fd ‘Annis nota man, Anna nem cy fe ‘Thisismot a cat. Eenem egy macsta. ‘That boy is not happy. ‘Aza fit mom boldog. Abérdsoket urvanigy thet asad érdéss Is this a girl? Bx egyliny? Is this not a gic? Exnem ey lény? Is this cat white? Ezamacsha fi? Is this cat not waite? Bra macska nem fekér? Keds Is this boy Robert? Ex a ft Robert? igenl6 valase Yes, this boy is Robert. Tgen, ea ft Robert kérdés: Is this a pen? Ex egy tol? tagad6 vias: No, this is not a pen, ‘Nem, ez nem egy tll. ‘Yes [jes] ezzel keudik az igenls vlaset ~ Igen. Isthis a pencil? (Bz ceruea?) > Yes, this isa pencil. (gen, e ceruza,) No [nou] ezze! keadjuk a tagadé valaset = Nem. Is this a pencil? Ez ceruea?) > No, this ismota pencil. (Nem, ez nem ceruza,) ‘Tagad értelmi bérdéseknél Kérdés Is this nota boy? Tgenlé vila: Yes,thisisaboy. De igen, x ey i ‘Tasada-vilase No, thisis nota boy. Nem, exmem egy A tagadé értelmd kérdéselne! a yes vilasz aztjelenti, hogy de igen. Ugyanis az angol nyelv nem mond olyat, hogy: ,Agem-nem- mn". Ent a magyar nyelvben lehet, de az angolban nem! 514, A fénév tébbes sz4ma A tes st tent hogy valmib gn bb van hr ad, hogy valamibél tobb van madi madarake A tbbes szimot az angola sz5 végére tet s” betdveljela-a Bizonyos esetekben az ,s” elé egy ,e" het is be kel toldani:-e9: ret wee dog [42] © dogs fae ! uty uty Asxb vénére ragasstowt-s Kiel hhangot Kell citeni: a zingétlen missalhengzéle utin. Ezeknél a hangokndl nem hasmnljuka hangszilainkat, hat [het] halop = > hats) heets | book [bukl.Ainyo > books [ buks} cat [keet], macska > cal. hats] cal hangot kell eiteni: « zingés méssalhangzdk és a maginhangzék tin friend [frend], ardt > friends [frend] boy [bor], fit > boys [bow] pen [pen tol! réwer) > pens —_[penzl (-s2] hangot kell ejtenis [],{21,(J1. (411, (31, (43) hangok un. church [yf] templom > — churches (fot | box, [boks], doboz > boxes —['boksiz] Kiss {kas}, ss > kisses [asm] bus [basl,due = >—buses— [hasiz] z.-v vii szavak helvesirésa y > vies ‘Acy-ra végzédé seavaknal, ha az y eltt méssalhanga6 van akkor az ybél i bet lesz és tigy jn hozza az-es: baby {berbr],hishaba abies (berbyz | country (kantr), orsaig countries [kantriz } lady (lerdr), hlgy ladies leraz15. A létezést ‘Alige tubbes szémi alakja: are [a:"] The books are red A binyoe pirosak A .Rinyock sannak pivasa ‘Az angol nyclvben a mellékneveket nem Kell ragozni. A példdban is Wtszik, hogy a red rmeliélnevet nem kell tibbes saimva tenn ‘Tagadis: The cats are not white. A macskk nem ferret. Kérdés: Are the boys tal? A file magasak? 16. A this és a that mutaté névmdsok tébbes szima A this tbbes seam slakja: these (6i:2) - kézelinkben ev tabb dologra mutafunk ra vele. ‘Athat tobbes sean alakja: those [6ouz] -t6link tévollevé tab dologra matatunk ré vee. ‘These are girls Ezek ldnyo, ‘Those are boys. Azok fk. ‘These doors are red, Ezek az aitékpirosak ‘Those cars are white. Azok az auth fohérek Kérdés: nga ‘Are these girs? Ezek Jinyok? ‘These are not girs. Keak nem lényok ‘Are those doors? Azok ajtdk? ‘Those are not girls. Azok nem lényok ‘Arethese good? Ezek jk? ‘These are not white, Ezek nem fehérek ‘Arethose black? Azok fketéh? ‘Those are not black. Azok nem foetéh What are these? Mik ezok? Who are those? Kik azoh? 17. Nem szabélyos tébbes szamok Vannak olyan ffnevek, amelyeknek nem sabélyos a tabbes sxima. Ime néhiny fontosabb, rendhagyé tbbes sami fnew: ‘TOBBES szAm child (faild], gerek > children [efldronl, gverebek man (men, foi > men [men], férfak woman [wumaa}, 2 > women fama), nok tooth [tu0l, fg > teoth ‘0, oguk foot atl, lab =~ feet‘, dick mouse [mas], qér > mice —_[maisl, gereh fish sf, hol ish, vagy fishes (fe), hala sheep [fi:pl,birka > sheep [fp], birkak “These ae children. Baek rch Are these women? Beck nik? ‘These are not teeth. Each nom ogak ‘Those are men ‘Azo fr ‘Ae those mice? ‘Azo egrch? ‘Those are not fish, Atak nem kala:18, A személyes névmas tudjuk @ névmés valakinek vagy valaminek a nevét helyettesi. A seemélyes néomds e87 4 seemély neve helyett al. Nagyon unalmas lenne, ha heszéd kirben mindig meg kellene fsmételni valakinek @ nevét. Tyenkor egy néwmdssal helyettesiik a személy nevét. Bzért 1ivjk ezt a névmdst seemélyes nérmisnak Ha példéul magunkrol akarunk besaéini, akKor furcsin hangoma, ha a sajat nevinkia hhivnénk magunkat, Iyenkor mayyarban az én saémélyes néymast hasméljule. Angolban ert tigy mondjuk:T [a 1 [arlén az, aki bessét jou (Sele SS esas ash he = [hi] 6 a2 a himnemd személy, akirél seb van, 1 she [fi] 6 a2 a ndnem személy, akirél seo van” . Pel es Sn Re Se limeaanercscea) a ease ae tae | they [6er] dk azok, akikrél vagy amikrél sz6 van i Eee nen oe | Erbiy, Guta 9 bones Foglaliuk tblézatba a szeméves névmésokat: ceqves sem ‘ibbes szim (cay ember ragy dogs van sf) (bb embers vagy log van 526) [1 személy I [al én wwe [wit] mi agate vagy you jus} te you {jw} he thi] 6 she (f:] 6 they {der 5k, exe, azok | fa advegy ak it at] ex, az incsenckjelen) ‘Az angol nyelvben nem hasendlunk kiln set ara, hogy én, dnd, maga, maguk, to, ti. Bat ‘mind a you széval fejezzilc i. Jelenleg nines az angol nyelvben killdn magdzé és tegeré forma, Ena tegezést haszndlom a magyar mondatokban. ‘Mosicgyzis: A kedvenc hiuiéllatok esetében a gazdik he/she -ként szoktak utalni réjuk, nintha személyek lennének. 819. A létezést kifejezé ige ki ‘A léte2ést kfejezé ige a magyar nyelvben is rendhagy6. Hiszen a lensi é a van nem nagyon hhasonlit egymdsra. Az angolban ugyanigy van, mert @ létige sz6térialakja be [bis], ennek ellenére itt ithatod, hogy am [em] alakiais van, Tam one [ax em) én mgy0b a Lamaboy. Enid vagrok. Lam happy. Boldog vagyok. you are... [jus e*] te vagy You area gitl Te ny vagy You aretall. ——-Magas vagy Beis ne [hi x2] Svan (fi, fri) Heisaman. — Oférf. Heis short. Galacsony She IS ce Le x2] Svan (8, any) Sheis agit. — Gagylény Sheissad. GO seomori itis Ute) eon. Itisahouse. Be egy héz Its good. Bei We are aan [wis a] mi vag uu... Weare happy. Boldogok vagyunh Weare women. Mi nde vagy Youare men. Tiféyiak oagytok Youaretal. Ti magasak vagytok you are wu. [Jur af] fi oagytok they are... [Ser a'] 6b vannak ‘They are cars. _Azok aut. 2th van wm ‘They are happy. Ok boldogok yes sim tbbes sm | LLszemély Yam [ar em] (én eagok) were [wis a] (mi) eagyun la személy you are [ju: aI (te) vagy —_youare (jus «I (i) agyok heis (hi: 12] ( van Iszemélv sheis (fi: 12] (0 van they are [der a] (dk, ezek) sannak itis ft x2] (ez, az) van Wiclentés: tngadis: kerdés: 1 kre: Tam. Tam not AmI__? ‘Am I not ‘You are. You are not, Are you__? ‘Are you not__? Tam ateacher. Tamnotaboy. AmIaboy? Am Inotaboy? Youare clever, Yow arenottall. Are youa student? Are you not clever? Who am P Who are:(MAAC oA 20. Révid alak _ ‘Az angol nyelvre jellemz5, hogy az angolok flislegesen nem szeretnek beszéln, Eaéstazokat a szavakat, amelyek nem fontosak, és nem hangsilyosak a mondatban, egybe szoktk mond ni egy masik sz6val, 6 még leis roviditk. A lerbviditésaztjlenti, hogy Kikmgynak belle ex vagy Wbb betit frisban ext dy jeldlik, hogy a kihagyott bet vagy beilk helyébe egy (°) Jet tesznek. Bbb61ltszik, hogy onnan hidnyzik egy vagy tbb beth, Neveazik ef ezeket x ve dlitettalakokat révid alakoknak vagy dsszevont alakoksal! {rdsban hivatalos silusban nem hasanjék ezeket a rivid alakokat. De ennek ellenére szoktsi hhaszndini a nem hivatalos stiusban.. Beszédben viszont szinte csak a rbvid alakokat hhasanaljle. Bzért ezeket is meg kell tanulni jl, 6 gyakorolni ke, mert ezelkel tllkozni fogsz a szobeli kommunikiei6 sorén. Ta (aml you're: [jus') ss he’s thie! she’s (fiz) Lats} 3 wo) Wael (i! isn't [xzontl, ['znt} aren't (‘arant], ant] 211. Hogyan valaszoljunk roviden a kérdésekre? Is this girl Ann? Bz alény Anna? telies vélasz Yes, this girlis Ana gen, ex lény Anna. grads: Are you healthy? Eszséges vagy? twlies vélasz, Yes, [am healthy. Ton, egéssiges vagwok. ‘Ha nem akarunk teljes vilaszt adn a kérdésckre, akkor eztrividen is megtehefjik. Arévid vie lasandl esakc a svemelyes névmst és a létigét kell megismételni: dé: Isthis boy a student? {clies igentS vilasz: Yes, this boy is a student. avid igenld vélase: Yes, he is. {elies tagad6 vilasz: No, this boy is mot a student. id tagadé vélase: No, he is not. Areyouaboy? Fi vagy? Isthis a pencil? Be egy coruza? Yes, Lam. gon, a2 Yes, itis. gen, a2 No, Tam not. © New, nem az No, itis not. ‘Nem, nem az »Hatngnd érdés van, akkora ves vilasz az jeleni, hogy de, igen ‘Are you notil? Nem oagy beeg? | Isthis boy not Robert? Ez af nem Robert? Yes, 1am, Degen, az ragyok | Yes, hes. De igen, 502. No, Tam not. Nem, nem vagok. | No, he is not. Nem, 5nem ax A this névmst a rivid vilasahan mindig az it nevméssal helyettesijal, Nézilk meg eat a pel dat Is this a boy? Yes, iti. No, itis not, 22. Szamok 1-t61 10-i Lone [wanl 6.six [sx] 2two tu] Z.seven [sevn] Shree (6ri:} 8. eight [ert] four (fl 9.nine [nan] Sfive [faw] —10.ten [ten] Fa valamibél tobb, mint egy van, akkor az angel azt a s2bttdbbes szdmba teszi one boy > two boys. one git] > ten girls one window > five windows (A.magyar a szimok uti szét nem tesa tubbes sedmba —két fi, tizliny stb.) 23. Az angol ABC _ ‘Az angol abécé betifinek a nevét nagyon érdemes megtanulni, mert ha példéul telefonon le ‘ell bettzniink valamit pontosan, akkor nagy hasendtfogiuk vena a bec def g bh i jk | m0 fea] (bk (sie [Ae] [e] [ef] [agi] (exh fax) Eager] Geer] [el] [erm] (en) op go rs tu vow x yz fou) {pi} Ou) (0 Les) (ti) Gur) [vi] (abl jus) (eks) [waa] (zed) ‘A mésike nagyon lényeges haszna annak, ha tudod j6l az abécét, hogy a seétrban nagyon ‘gyorsan meg tudod talani a szavakat. Képzeld el milyen gyorsan megunnéd a tanulést angoll, ha ot sabt ogy fl drdig keresnél ki a szdtérbéll24. A birtoklas kifejezése — valami valakié Amikor azt akarjuk elmondari, hogy oalamni salakié, az'6 tulaidons, hozd. arto, akkor annak a nevéhez egy (*) jelet és egy s bet tesztink. Fs utdna ijl, hogy mie van neki: John’s car Janos auton agit’ bicycle xy lany bicilge: Itis aboy's book. Bz op finak a binyee. Mary's dress is very nice ‘Mari ruhdja nagyon sé, Peter's wife is beautiful. Péter flesge gyingira David's idea is good. David diet i. ‘Ann's car is new. Anna autdja ti kisités: 2] hangot kel eiteni a zingés missalhangzsk és a magénhaig76k uti: boy's. ( bors] ets ( gore] Anns [eng] ‘Le Lhangot kell eiteni a zingétlen massalhangzék un: Kate's [kerts] Robert's [‘robatts] Jack's [dgeeks } = Jénosnat a. Liz] hangot kell eiteni [ ¢], (21, [J], [tf], {5}, 4g] hangok utén: James's Pdgesmaie] = Jakabnaba. ‘Bes exkmé exh exeténs Ha tobbes szimmti az akinek van valamije, és a szé ezért sre végatdik, pl. boys, girls, akkor nics étetie het wet onda vagy fra: Tyenkor saan a mona tle der i, hogy egy vagy bb sem van-e sah. {risban ete la boys? aa yenkoririsban elhagyjuk az set a wegen s ae i 1d ‘These are the boys” books. zak afk binyoet. ‘The girls? dresses are red, A lényok raja piros, “Termésectesen a rendhagyé tabbes szimii szavaknal a szokésos mbdon ifjuleés mondjul ‘men’s ‘women's children's Példale Itis the children's room. Bea gerckeh seobdja: Men's hats are grey. A fésfiak balapja str, Meciccms as erie es wit, még anikor va rag az angol mpelvben. A {7 el gen axe” bet ‘hgydst lena ext y's > bes wot rete. 225. A birtokos névmasok Aci felsorolt névmisokat bivtokos néomdsnak neveaztle, mert helyetesitik annaka neve, aki a birtokos, azaz akinek a birtokéban van valami, Ez gyakorlatilag a személyes névmésolmak @ Dirtokostjelé alaja, My caris old Az autom rigi Ita mya birtokos névmés, ami megmondja, hogy a birtokos az els sei ela seomélyd iets, azaz EN. Tehit a birtokos néomds megadka a birtokos seemélyét bs sxémét, vagys, hogy az én, te, 6, mi, ti, Ok kill melyi a birtokos. alanyeset: _birtokos esetz T ay (mail azn (oolamim) you your [jo"]_— ate (valamid) he his (iuzl a2 6 (valamiie) i, fore) she her ha] a2 (ualamiie) Cdn, no) it its ints] 4 (oalamije) (tire, dilatt) we our faus'] a mi (oalamink) you your >") ai (salamiteh) ‘they, their [dc'|___a26 (oalamifilt) is my car, Eeazén autim. ‘Your hat is beautiful, Ahalapod gyinyirf. ‘Who are his friends? Kika bardtai? Her dress is nice. Seip a rund. Isither hat? Beaz 6 halapja? This isa house. Tes dooris open. Ex egyhdz. Nyitve van az jtaja. ‘Thisisa table, Its legs are long. Re ogy asetal. A Idbai hose, Itis our fat Eza mi lakésun, Are your books there? A Binyoitek ott vonnak? ‘Their new house is modern, ‘Az ij haut modern. Isittheir dictionary? ear O sbtérak?26. Whose? [hu:z] _Kinek a...? 2 Kikneka.. 2 Rin Whose fnu:z} Kineka Kit. Néomés & meliéenéo is leet, Arra kérdertin ri vele, hogy kinek vagy biknek a tulaidonéban van valami ‘Whose bag is this? Kinch a asta ex? ‘Whose bicycle is this? Kinch a Rerdkpésja cz? Kérdés: | Whose bicycle is this? vélasz: Itis my bicycle. Ha tobb dologrdL kérdezzils Whose horses are those? Kine a lovai azok? Whose books are these? Kime a konyoeiezek? kkérdés: Whose cows are those? Kino a tohenei azok? villas: They are John's cows. Azok fines tohenei. Rovid vilaszs keérdés: “Whose is that car?” Kibas az auté? wilasz: “Peter's” Pert Lathatjuk, hogy nem kell Kimondanunk, hogy “Peter's ear", anéikil is egyértelmd, mir6} beszétink. Whose is this bag? Kigexa tk? ‘Whose is this bicycle? Kib exa heréhpar? ‘Whose is this bag? Itis your beg. ‘Whose are those horses? ig azoh @ lovah? Whose are these books? Kibexth a hinyooh? Whose are those cows? Kiéaok a tehenck? 216 beszéaben néha el lehet hagyni szavakat, ha anélkilis értelmes a mondatelentése 4‘Kéndésre adot vilasz hosszan és rividen Kérdés “Whose cows are those?” vélasz: “They are John’s cows.” “They are John’s, “John’s” ‘Ax ‘set legtobbszbr akkor szoktils haszndlni, ha egy szeméiynek a valamijéetl van sz, Bay ‘olyan dologrél, ami egy szemely tulajdona, ami egy svemélyhez tartozik, Ha példdul az asatal bail beszilnk, akkor valéjéban az asztal nem birtokolja azokat a labakat.llyenkor esupin arél van s26, hogy a Isbak az asztalhor tartoanalk, 27. A birtokviszony kifejezése az of [av] eloljarészéval Az of egy eluljirésa6 (viszonys76), amely birtokos viszonyt fez ki. Tirgyak esetében is lehet hasan, nem esak személyek esetén, minta's-et. ‘Megmutatja, hogy mink a része valami,ilete hinek a brtokdban van valami, vagy kihez/mi- hes tartozikvalabi/valami the house of John Jénosnak a héza the door of the house a hdznak a2 ataja the roofof the house a hdznak a teteje the brother ofmy father az apd batyia ‘The ideas of your friend are good. A barétoa tet job ‘The color of my car is re. A hocsim seine pros. ‘Ha duplatulajdonviszonyt akarunk kifejezn, pl a bardiném anyjnak az apj,”akkor, ha csak leet, vegyesen kell hasmndini a ké brtoklastIifejezé médot the father of my girlfriends mother ‘The windows of Joln’s house are clean. Jonos hézinae az ablabai tse. ‘The doors of Peter's car are blu. ‘iter autéiénak az ata békekA aaa cc A birtohos néomdsnak van eisy masik fata is, Ect nem fGnéwvel egyitt hasznaljuk, hanem ‘nallbn, ‘This ie my car Bear éx axtim, birtokos névmés: ay Tmarl your {jo} his fez} her tho] its tits] our faust] your {ja] their (800) ‘This s our house. ‘This cars mine. Beas aut az envim, Sndll6 birtokos névmis: mine [main] (az) enyém yours [jaz] (a) tiéd his uz) (aa) dud (i, fr hhers —lns"2] (az) doé (linge, nie) its ts] ead (tory, dologt) ours [aus] (a) miénk yours [jz] (a) ttih theirs _[8:oz]_(az) dobh, xeké, azoké This house is ours. Exami hdewnh Beahézamiénk Is that your car? Aza ti outbtok? Is that car yours? ‘Az az auté a tidteh? Are these the legs of the table? Ezeh az asetal bai? Yes, they are its, gen, ak. Whose is this bag? eza tisha? Itis mine. Ax onyén, friend of mine eqyik barétom bari az enyéimbél Ex egy killnleges kifejezés, mivel megmutatja, hogy az a dolog, ami hozzim tartozik, része ‘egy csoportnak. Azaz sab szernt lefordiva: egy bard az enybimbdl. dog ofhers some money af ours ay hut valamennsi a 629. Az igékrél ‘Aa ige egy olyan 826, amely lévezést vagy cselekvest fejez ki. A létenést kifejez6 igér6l mar volt Ax igeid6 sab aztjelenti, hogy az ,igének az ideje”. Az igeid art mutatja meg, hogy a cselek- ‘vés mikor thrténik, jelen id6 > a cselekvés most torténik a jelenben ammilt id6 > a cselekvés mér megtirtént a miltban JOv6 id6 > a cselekvés még nem tortdat meg, és nem most tUrténik, hanem a jévében fog megtérténai ‘Az igeméd art jelenti, hogy a eselekvést milyen médban mongjuk el. Pl: a kijelenté médnal egy valos dologrél beszétiink, olyanrél, ami tényleg megtrtént, most thrténik, vagy ‘ényleg meg fog trténni. Iyenkor kijelentiink valamit, ezért kijelenté méd. Ha valakinek ‘parancsolunk, akkor azt paranesolé vagy felsz6lité médnak hiyjuk. Axigeragozis aztjelenti, hogy gy alakitukc az it, hogy azt az igeidét, azt az igemédot, azt a személyt és szémot jelentse, amelyet ki akarunk fejemni vele. Ect digy tudjuk megtenni, hogy bizonyos ragokat ragasctunk a sz6 végére, vagy killénbizd segédigéket hasznélunk, hogy exek segédletével fejezzik ki, amit akarunk. ‘Kuilonleges igeldk az angol nyelvben: ‘Az angol nyelvben nemesak egyszeri igeidék vannak (jelen, milt,jOvé), hanem olyanok is, amelyek nem a eselekvés idejérél, hanem a eselekvés médér61 beszéinek. folvamatos igeidé: ‘A folyamatos igeid® megmutata azt, hogy az id6 egy pillanatihon képest a cselekwés fo- Iyamatosan tar, azaz az el626 pillanathan is folyta csclekvés, és a Kvetkez6 pillanathan is fog {lyn a csclekvés. Tehdtfolyamatosan zak a szeink elt Egy eselekvés lehetfolyamatos a jelenben, milan és jbvében is, ezért van folyamatos jelen 4, folyamatos mult id6 és folyamatos j8v6 146 is Iotyamatos ese a 226 egy pilaate befeiezettigeidé: ‘Megmutatja, hogy az id6 egy pillanatahoz képest a cselekvés mir befejezbddit, és megvan az credménye. Van befejezettjelen, mit és jv8 id. eteezercalelvés > 2185 ey planta ito Ezcket a killinleges igelddket sak akkor kell mad hasendai, ha fontos az, hogy a cselekvés| folyamatos-e vagy mér befejezBdott-e a mil, elen vagy j6v6 egy adot pillanataban,0. A jelen idd _ ‘Mar eddig is sok mondatot mondtunk a ltezéstkifejen6 igével. Azok a mondatok, emelyeket mondtunk a létigével, mind jelen idében voliak. A létigének a jelen iddben ilyen alakjai volta: De most clérkeatiink oda, hogy mir nem csak a Iétigét fogjuk hasendlni, hanem mindenféle inet Vegytink exy igét: speak [spisk] = angosan szavakat mond ki = beseél T__ speak (én) besztck ‘you. speak (te) beszblez hhe speaks [spiks) (6) besall she speaks © beszél it speaks (Ce) besetl, we speak (ini) besedionk you speak (i) beset they speak (Bi) besetinck Bot tig hivjuk, hogy végigragomni egy igét. yenkor minden sedmban és személyben végige smondjuk az ige lait. Lthatjuk, hogy a sima jelenid6ben az igék ragozisa egyszerti, Csak az egyes sedm harmadile személy esetén kap egy -8 agot: hhe speaks she speaks it speaks -ALtobbi esetben nem valtozik az ige szbtéri alakja. Az ige s26térialakja az az alak, ahogyan a se6tirban tani fogjuk az get A s26tér alak az ge ragozatian alakja, ‘Aes bel kijtésére a szb végén ugyanazok a szabdlyok érvényesek, mint afbnév tabbes se&- dt jelents s esetén: zones hang uta: tal reads [risdz] (he reads = 6 olvas) ongétlen ulin: [s] helps " {helps} (he helps «5 seeit) (sLlel fits) ttf fas) utin: fie) iste (hs:2] (he kisses = 6 cs6ko) eya ceclehvés tirava ~ Ha a cseickvés hatissal van valamire, vagys b a eselekvés valakire vagy valamire inényul, akkor az a cselekvés térgya, més néven a csclekvés ofa. Act az igét, amely egy olyan cselekvéstjelent, ami valamie irinyul,tehat a cselekvésnek van targya, azt az igét targyas igének nevezzik. ‘Nézztnk egy péidt a tirgyas igére: csclehé cat lst] = eik (ela) cselekoés ceva: bone [boun} = cont ‘The dog cats a bone. — angeamgemn PE we og bone ulin tt s26 acseckviéstimva: eat an apple. En ech exyabmdt Ecce egy abmét —lithatjule, hogy @ magyarban a szbhoz ragasztot- bet mutata, hogy az a ceelekvés trgya. ‘Az angolban nem kell semmit sem ragasztani a szihoz, AbbéI ltszik, hogy ax a eselekwés célailletwe tirgya, hogy az ige uténtessatk, Aszemélves névmésok tirgvas alakia Ha személyes névmndssal fejezmik ki a eselekvés tirgyat, aban az esetben a személyes névandsok tirgvas alakjat kell hasendlaunk: alany eset: ting eset: T me Tm] engem you you ju) téged he him fm] Gt, ert) she her Ina] ot én, not) i it ne) et we us las] minket you you ju] titeket they them (Gem) ke, azokat,excket Shelovesme. Lloveyou, Welovehim. (love flav] = szeretvalakit) O szeret engem. En scratch tiged. Mi seri dt A .személves névmisokc tingvas alakia a Iétige utén ‘Aldtige utin a személyes névmas targyas alakét haszndljuk (nem tigy, mint a magyarban) Who is this? Itis me. Bzhi? (Be) én sagyok isnot her. Beem & [a gy an erdete« magyar nyeben: Eredetileg a pseot neve gy. A paesokat hase cba, ani bke vl. Ket este & srvereene tra. A pea kzspce kt oo. A try sb ext, akkor mie, flab is eentet. Att telembentehit ma led valamine sf, ryt A apt = ‘eles cites Au, hogy mie irdnyel sees] 232. A részes eset Sokszor a eselekvések valaki vagy valami cedmara trténnck. Azt a s26t, ami eat a valakit vagy valamit jelzi a mondatban, réazes eaethe kell tenn. A magyar nyelv a részes esetet gy jell, hogy egy -nak vagy nck szécokét ragasat a sab vegére: give Ann an apple. Give [gw] = ad valakinet valamity ‘Adok Anndnak egy alma She gives Peter a hat. 6 ad Piternek egy Ralopot Ha személyes névmdssal akarjuk kifejezni, hogy kinek a részére trténile a eselekvés, akkor a tirgyas alakjt kell haezndlni a személyes névmisnale: me (nil engom you jus] tiged he him = thum]_—_&t Git, fort) she her Tho] &t lint, not) it it loth et we us Las] minket you you [jus] fitetet they. them _~ [em] __dhet, azokat, zcket Példils: give you an apple. He gives her a pen. En adok nobed egy almat Coad neki egy tliat. 33. A have [hav] ige _ ‘Ahave (hier ge Birtolit eer i Jelentése: ave = bir alamivd, ean nob alam have acar. Van egy autém. (En birok egy axtéval.) Ahhave ize ragozisa: Thave (hav) neta van you have eked vom he has — (hez] she has ci van ithas we have bine van you have nektek van they have chit van Lathatuk, hogy ezt az igét nem teljesen dgy kell ragozni, mint a normélis igéket. Bzérteztdigy is hivuk, hogy rendhagy vagy killdnteges ig. You have money. Van pénzed She has ared table, Van egy pivosasztala Ihave time. Van idm. 3034, jelen idd — kérdés _ Kordbban mr vit 26 rl, hogy a kérdéseket az angolok a wabrend megiorltsival hoz ler, € természetesen a mondatdallama is valor ‘As cgyncer jelen inl a érdschet a do [du] (= tenn, snd) ie eee! kéezzh, ‘ze ben a esetben ado igt segddighnek never SepédigeKn nin dnl jlentise, sak czy masikigévelegyt lent valamit.Egyes exam harmadik szralyben (te, she it) at alakja megvatoail does [daz] lesz bebe ‘Tehit két alia van: do [du:] és does [daz] do 1 speak? dn besileh? do you speak? te beste? does he speak? beszil? does she speak? Desa? does it speak? ex besel? do we speak? mi beszétink? do you speak? ——_#ibestlak? do__they speak? dk beséluek? Doyouea? _Teaszel? (eat [st] = esl) Does she drink? isa? (@rink [drank] = isa) Kérdés kérdéseival: Akkérdészavakat a do ésa does segédige elé kell tenni a kérd6 mondatokban What do you eat? Mit exel? What does he drink? Mit isk 6? ‘Kérdés “does! nétk Ha arra kérdezink rd, hogy Ai vagy mi végal a cselekvést, akkor nem kell a dows segédiget ‘hasendinunk, hanem magat az igét ragozaik, azaz hozzatesszik az ragot az igéhez, 6 ebbél litszik, hogy az egyszerd jelen idérél van sz, lyenkor mindig valamilyenismeretien személy re vagy dologra kérdeztink ra Who drinks water? Ki izikvizet? (water ['wots"] = vi) ‘What eats cat? Mieszik macshit?eT 35. jelen idé—tagadds _ Aagadést ado, does sepétige& anot tgadoazé segs kipezi T do not speak x nem beszlck you do not speak te nem beszélez hhe does not speak em beseél she does not speak nem beseél it does not speak ex nam beszél we do not speak mi nem beseélink you do not speak ti em beszilck they do__not_speak dk nom beseétuek Shedoesnotiove you. mem szerettége. do not drink water. Bn nem iscom viet ‘They do not sleep. Gk nem alszanak. (sleep [slip] tagadis, rvid alaks ‘Az &i8 bessédben a rivid slakokat haszndljék az angolok. Ezeknél a do és a not seavakat, ‘Ssszevonjék. donot > don’t [doune] doesnot > doesn't — ['dznt] {rdsban egy (*) jel mutaj, hogy ott kihagytunk egy betit. (know [nou] = tud, ismer) T_ don't imnow én nem fudom you don't know —— tonem tudod hhe doesn’t know Som tudja she doesn't know Gem tudia it doesn’t know enor tudia we don't know =i nem tudjeh you don't mow ——tinem tuditok they_don’t_know __dk nem tui {don'tkaow him. Nom ismerem 6 She doesn'tiove you. nem szerettged.6 sz6val do 1 not do you not does he not does she not does it not do we not do you not do__they_not Do I not sleep? 36. jelen idé — tagadé-kérdé _ A tagadékérd6 mondatokat a szokisos médon képezzik,forditott szbrenddlel € a not tage- speak? speak? speak? speak? speak? speak? ‘speak? speak? Does she not love me? Kérd6.tagadé mondatok révid alakolkkal: ‘A sabbeti kommunikicidban a rdvidalakokat szoktdk hasendlai az angolok, don’t I speak? don't you speak? doesn’t he speak? doesn't she speak? doesn't speak? don't we — speak? don’t you speak? don't___they speak? Don't you drink? Doesn't he know? ‘Tagads kérdés kérdSszéval: Who does not love me? Who doesn’t know that man? alak nem bezhleh? te nem beseélz? nem besatl? 6 nem besatl? ex nem besél? ‘mi nom bescink? tiem besedtek? nem besebinek? Nem alszom? One szeret engem? x nem besellk? femem beséle? nem beseél? 6 nem based? ezxnem bell? ‘mi nem becetlink? i nem beseitek? Senem bescéinek? Nem isl? nem tuaja? Kordbban lttuk, hogy he arra a valakire vagy valamire kérdeztink, aki a cselekvést végr, ake ‘kor @ does szét nei haszndjuk a kérdésben, ela: ‘Who loves me? Ki szerel engem? ‘Tagadésndl viszont venkor js a does not segitstaével tazadunk: Kinem seretengem? Kinem ismeri ast az embert?37. jelen id6 — révid valasz Roird vilasszal a kovetkez6képpen Ichetvélaszolni a kérdésekre ajelen idGnét Do you know me? Ismersz engem? Yes, Ido. Tgon, ismerich No, I don’t. ‘Nem, nem ismerlh Does she sleep? Satait? ‘Yes, she does. gon, alszik. No, she doesn't, ‘Nem, nem asc. A rtvid vélaszndl a yes, no szavak utin csak a svemélyes névmast és a do, does, don't, doesn’t segédigét kell haszndini, ttl flgaden, hogy igenl6 vagy tagadé a valasaunk. 38. have — tagadas Atagadast a do segédige megfelelé alakjaval képezzilk: Teles alk: [/ou/e/they do not have Ido not have money. Nincs pénzem. he/she/it does not have She does mot have time. Nek nincs idee. Ruvid alk: H/you/we/they don't have Wedon’thaveacar. Nines autink. he/she/t doesn'thave Peter doesn't havea pen. Péternek nincsen tala so! seatdise né a ‘A méeike méd, amit régen fev hasandltak, de mira mér nem nagvon hasmillk, hogy egyszeri- ena not tagadéez6val képezzik a tagadést. Azolyan igék, mint azis, are, have, has kildnlegesnek szamitanak, mert nem tigy kell ket hhasanélni, mint a tobbligét, Onall6an hasaaljuk Oket, és nem kell do segédigét tenni mellé- jit Tobb ilyenigérdl is lesz s26 késdbb. ‘Achave is ilyen ige volt valamikor. De mira mér kezdk tgy hasendlni, mint akirmelyik igét. aért a have igét kéttleképpen is lehet hasandlni, Rendes igeként és killileges igeként is, (Rendes igekéot gyakrabban hasznljak:) Thave not acar. Nines autim. She has motmoney. Nines pénze. have not > haven't {heevnt] hasnot > hasn't {haznt] You haven't dogs. [Ninesench iti He hasn't money. Nincsen poze.What do you have? ‘What does she have? fagad6 kérdés: Do you not have a book? Does she not have a hat? ‘What do you not have? ‘What does she not have? Ovid alakok: Don’t you have acar? Doesn’t she have a pencil? ‘What don't you have? ‘What doesn't she have? 39. have — kérdés Do you have a book? Does she have a hat? Van hinyoed? Van balapja? Mid vax? ‘Mije van medi? Nines inyued? Nines halagia? Mid nines? ‘Mije nines neki? Nines autéd? Nines cerucdja? ‘Mid nines? ‘Mie nines ki? érdés a szbrend megforditéséval do néllcil: » Amésik méd, amikor nem hasznaljuk a do segédiget, hanem a szérendet fordtjuk meg digy, ahogy azt a lége esetében tettik Kzzel csak nagyon hivatalos vagy irodalmi szivegekben taldlkozhatunk, mertezt« kérdez6 format nem igazdn hasendjak mar a beszélt nyelvben, Have you acar? Has he money? Have you nota car? Has he not money? Haven'tyou a car? Hasn't he money? vid vilasea do sonédige nélkili kérdésore: Have you a car? Yes, Ihave. No, Thaven't, Haven't you a car? No, Thaven't. Yes, have. Van aud? Van pénze? Nines autéd? Nines pénze? Nines atid? Nines pinze? Van autéd? gen, van. Nem, nines. Nines autéd? ‘Nom, nines. De igen, vox.40. A melléknevek kizép- és felséfoka ‘A. mellétnevek olyan szavak, amelyel elmondanak még tbb informaciét a fnévrSl, vagy asi meléknévr6], amelyre vonatkoznalk. Ha van két dolog, vagy személy, amit vagy akitdssze tudunk hasonltan,altkor azok kt ki tudjuk vélasztaniazt, amelyik szebb, jobb, izgalmasabb, magasabb, Kkivérebb sib. Az ‘sszehasonlitis eredménye, hogy réjvink, hogy az egyik dolog felilmuja a msikat alam ben. A magyar ilyenkor a melléknévhez egy -bb ragot tesz (sebb). Eat hivjc a melléknéy ézépfokinake Azért fo, mert fokcozzuk a melléknéy jelentését. Nemesaks2éf, hanema szebb. aye a szebb lehet kétszer, hiromszor olyan sep, mint a szép. Teh igy folzoztuk a elentését. Azért kozépfok merta szebb még nem jelent at, hogy nines anndl még see. Tebdt sale ki- _zepesen fokoztul, ugyanis még lehet tovabb fokozni Ha tovdbb fokozauk és azt mondjuk, hogy mines ndlaszebb a vildgon, akkor aat mr nem Iehet tovabb fokozni. Azt mondjuk ilyenkor, hogy legseebb. Ezt hiyjuk a melléknév fels6fokinak. Azért felséiok, mest ennél feljebb mar nem chet fokozn, Ex afokorés fels6 hatéra, A magyar a leg- szdcsia segitségével hozza étre a melléknevek felsJokét, és a leg- sedeskat a magyar nyele mindig a melléknév elejthez fiz ‘Mellétmevek fokozsa az angol nvelvben: John is tall but Peteris taller. Janos magas, de Péter magasabb, ‘Az egy szbtagit mellékneveket (big, small sth.) és néhiny ket szdtagit, mint példéul az -y végicket (happy, easy stb.) a kivetkezbképpen alakijuk dt kbzépfokv,iletve felsbfokivé: (malléinés) ver (meléknés) +est Fast] alapfok Kizépfole feleifole cheap cheaper cheapest Up) Ure) Peeps young younger youngest isn) Tango") Cangrst) old older oldest [outs] outes"] Coulee] ald al tiller tallest fat ater fattest big bigger od older happy happierHlelyesiris: a-e végti mellékneveknél az e kesik, 6 gy jin hoz az-er rag: nice> nicer Az egy maginhangyd + egy méssalhangeéra végz6d6 szavakdl a sz6végi méssalhangzé megkestSzbalik. big > bigger. need a bigger hammer. ‘Thisis the cheapest book, am fat But you are fatter. ‘Thisis the easiest thing, gy nogyobb kalapcsra van szitkségem. za legolestbb Ringo En hivér vagyok, De te hivérebs vagy. Bea leginagebh dotg. AWbb sxdtagi melldknevel folvozsa: ‘You are beautfl but Diana is more beautiful, Tepginyird vagy, de Diana pinyiribb ‘A legtibb két srdtagt melléknevet és minden hérom vagy tbh seétagé melleknevet a kovet- kezbktéppen alakiulc dt kzép- és felsdfolivé: [iozépfo: ‘more (melléenés) imo] elssifoks most (melléinés) [moust] alapfok Ikizépfok felséfok beautiful ‘more beautiful ‘most beautiful waingird ainyiribb leaayinyérivs inteligent more intelligent most inteligent inteligens ——_intlligensebb legintelligensebb ‘You are the most beautiful in the world. Te vagy a leggyinydribb a viligon. Einstein is more intelligent. Einstein itellgenseb Life is more interesting. ‘Az let édekeseb. ‘Nem sabilvos kizép- és felséfolni melléknevek: alapfok __kiatpfoks felsifols fgood gud] better ['beto"] best [best] 6 > Jobb > legiobb [bad [beed] worse {wo:"s] worst [wa"st] rose > roscaabh > legrosseabh much {mat{} more [mo] most [moust] sok > tb) > legtibb jmany [‘men:] more most sok > hb > legtibb [itle [Tutt] ess les] __Teast_[lisst]___havés. > Revesebb > _lephevesehb My computer is better. ‘Az én setmitigipem jobs. ‘You are the best guy. Te wagy a legob fick I think he isthe worst man. need something better. Most people want something. She needs less money. Att hiszom 6a legrosszabb ember Valami jobbra van setksigom, A legtib ember abar valamit Kevesabb pénare van scisigeA1. ésszehasonlitas: ...olyan, mint. . > lie (Lak) — hasonl velar; hasonlian alam; mint a ‘aaa alajuk mondari, hogy emberck vagy dolgok hasonldak, akkor hasenihatjuk a ike ABEL. east. “Your sister looks ike you A née gy nbz, mist te ‘Your cai ike a spaceship. ‘Ahocsidoyon, mint egy raj D a8...a8... [c02...002 | 92... 92] —...olya..., mint. te aK ehajufjceni, hogy valamiegyent6valami miss, kkorazt az angol az as s6val L szokta kiejez Re My hands are as cold as ce Akezem oan hide, mint a jt Team as much money as you. (lyon sok pena erect, mint te > not So. [not sou. 92] —..nem ob. mint. Ha ki akarjuk fefemi, hony valami nem eayenl6 valami massa, akkor azt az angol a not so 5 as szavak segitségével szokta kifejezi. A not so azt jelenti eredetileg, hogy nem 3 annyira, nem olyan mértékben. His cars not so fast as a Ferra ‘Az Gautdja nem olyan gyors, mint egy Ferrari. > than... { daen] hangsiiytalan kigitése: on] —.. mint... Ha két dolgot Usszehasonlitunk, és az egyik jobb, szebb, nagyobb sth, mint a mési, akkor at igy mondjuk Tmbetter than you. Jobb aayok, mint He's richer than me. G gazdagab, mit é. ‘You're stronger than my friends, résebb ogy, mint a bardtaim. D the...thes..— mind. ann “The cheaper the better. ‘Mind lesb, ann jobb Alcor hasanéljuk, ha ket dolgot dsszchasonlitunk, és azt mondjuk el réluk, hogy wgyaniigy valtoznak. Amilyen mértékben az egyik viltozik,tgy vatozik a msi. ‘The older I get, the richer Tam. ‘Mine! dregebbé odlok, anndl gazdagab cagyok. ‘The more I study, the less I know. ‘Minél tobbet tanviok, ann hevesebbet tudok. ‘The more he eats, thefatter he gets. __-Minélt0bbet eseik, ann bvéreb lesz. ‘The more the better. Mind tb andi jobb. ‘The sooner the better. Mindi hamarabb, andl job.42, better and better — egyre jobb/egyre jobban tore and more ineligent —egye neligensebb ‘Akkét Kéztpfoks meléknér and sobval evilszta (better and better, fatter and fatter, older and older, bigger and biger sth) azt fea i, hoxy ealami Sotzotosan tack pre inhib valomivennd wd. Vagys, ha at ond valamice, hogy ier and bigger alkor at a dolog egyre nagyobba vail. Olan melllceved, amelyekatl a more etal Iipeaaic a meleknev kiaepflat, tel coaka more s26t mogduplti. (more and sare inteligent, more and more beautiful st>) You are better and better. Eyre job vagy. ‘He's cleverer and cleverer. 6 gyre okosabh. 43. Hatar kT Vannak olyan kis szavak, amelyek meghatérozzik valamely cselekvés kOrtlményet, Példdul aa, hogy hol tortént 2 eselekvés, hova irényal a cselekvés, vagy hogy honnan, milyen irdmybol jon a cselekvés. Ezeket gy nevezzik, hogy helyhatiroz6k. A. helyhatirozékat hirom esoportha lehet sorolni: 1. ahonnan kérdésre vélaszol (onnan, innen stb.) 2.ahol kérdésre vilaszol (i, ott stb) ‘8. ahova kérdésre vélaszol (ie, oda, el stb.) Mar volt s6 az eloljéroscdkrél. Ezek a kis szavak sltaldban hatérozész6k is. (Amikor @ magyar nyelvben a hatérozdszdkat egybeiruk az igével, akkorigekitGnek nevezzik Oket) in (nl e Igoin. Tam in Benn sagyok Iputthe ballin. Beteseem a galt Shesleepsin. Bent asi, nf ‘The balls on. A gobs raja van. Iputthe ballon, Réteem o got‘The ball fies up. A gol felé real. The stars arewp, A csilagokfenn vannah, down (ésun) SUE =e ‘Theballfalls down. Aol tell eit. The clouds down, A fife vom ° & 44, Felszélités, parancsolds __ Come here, Gyere ide! Gyortek ide? [Hanateltés: =~] Go there. Mex oda! Menjeeh oat eS Gomevourhend. Addiea hte! eal He parancsokat adunk valakinek, vagyis megmondjuk neki, hogy mit csindljon, vagy megker Jikarrs, hogy esiniljon meg valamit, vagy utastisokat adunke neli, akkor az angolban egysze- ‘en csak ki kell mondani az igét mindenfle rag née, Go. Monit Menjetek! Stand up. All felt Alljatok felt Help me. Segits nchem! ——Segitsetekt Close the door. Coukd be a2 ajtét! Coukjatok be as ait! Figyeld meg, hogy nem Kell felkdlé jel a felsablité mondat végére az angolban. Csak alkkor, haa mondat egyben felkitis is, PL: Help! Help! Segis! Seg!) 40Ha erdsebbé akarjuk tenni a felssbitésunkat, akkor ado segédigét hasondljuk erreacélra. Grere! Gyere mér! Zard be a2 ajt6tt Zrd mér be az ajt6t! ‘Ado not vagy a don't sz, iletve atts kifejend never ['nevo!] (~soha) s26t hasendlhajuk, erdsebb folerilitis: Come. Do come. Clase the door. Do close the door. altiliis Kitejenése Do not drink. Don't go there. ‘Never do it. Ne gui! Ne menj oda! ‘Soha ne tedd ext! (Mtegiegyzés: Az ango! nem haszndl kettés tagadést. Nem mondia ez: Soha ne fed hanem ant mondja:,Soke tedd!", vagyis ugyanazta dolgot nem tagadja kétszer.) {Sbbes ezim cles személvl felepSlitier a felszbitant akarjuk magunkat és a velink levétabbicket, azaz minket, akkor azta let (lt) (hagy, enged) segitségével mdjuk kifejeznt let us go smeninkt ‘let us lfjenés bsszvont alan lets fet] Lets go. Gperintt Lets sec. Nail Lee's eat. Fayink! Atiltas kifeiezése ebben az esetben: ‘et médontrtenhet it tits: RES DEN Let us notgo. Ne menjink! ‘Do not let us go. Lets not go Don’t lets go. Allets not 6 a don let's not kevésbé seémit hivatalosnak. Vavani tud bi szdmban és szemelvben i kifeiezn a parancsolist: [CEREUS RSL SEER Let me see. (Hada) tissam! Let the man go. (Hdd) menjen az ember! Let him wait. Gadd) wériont Letit be. (Hada) tegyen! ls, Let him not go. Ne menien! Do not let the girl sleep. Ne aludion a liny! a45. Eldljdrész6k I : ‘Van eay olyan sft, amelynek aa fladata, hogy elmond, hogy kétdolog milyen viszony- ’ban van egymassl. Ezek nagyon fontos szavak, mert nagyongyakran kell haszndlnunk ket ay never ezeket a szavakat, hogy: elijarésable. Azért neveci igy, mert az el a sab elé kell i, amelyre vonatkozk. Ezzel az elnevezéssel csak az bai, hogy nines benne, hoy mire valdk ezek a szavak. Régi magyar elnevezése: viszonye. Ez ez elneverés pontosan = clirula, hogy mire i hasenluk ext a seat. Az elirdsz6k (isconyse6h) Atalabankies Ovid seavak. ‘Az elojirdseé utéin mindig tirgyesetben al az a sz, amelyre vonatkorik. De ez csak a svemélyes nésmésok esetében szimit, hiszen a tbbi sénak nem viltzik meg az aaa térayas esetben. (@zek azért scoktak nehézséget okomi a nyelvtanulknak, mertezeknekc a szavaknak dita : ‘ban sok jelentése van, hiszen hasznaljk hatdroabszskéat, mellknévkcént és viszonyszsként is) ‘Tanuljunk meg ezek kéziil kettét: in [rm] valaminek a beksejében, illetve valaminek a hatérain bli -ban, -ben, ‘Thecat isinthebox. A macske a dotorbanvan. (=F nd Azin megmutatja a mondatban, hogy milyen vissonyben van a macska, 68a dobi a doboz belseien van. macska on [on] valaminek a teteén, vagy atetejéretgy, hogy érintkezikvele;valamin, valamire;-n, -on, -en, On, ra, -e. ‘The dogis onthe root, Az hutya 0 tein van. Bear ‘Az on megmutalj, hogy # kutya és a tet5 kapesolata (viszonya) az, hogy kutya a tet feliletén ” a6, A there is [dear -'1z] kifejezés ‘A there jelentése!kozil a4, jelentés az, amivel most foglalkozunk: [A there szé jelenieses 1. azon a helyen; ott. The cat is there. (A macsha oft van.) 2. arra a helyre; oda. Put it there. (Tedd ext oda!) 3. (cselekvésben, beszédben, gondolatban) annil a pontnil, azon a ponton; ott. tartoz6 alany (a cselckvést vega’ neve). Iyenkor a there helyettesti az alanyt az ige elt. [There isa cat on te table. (Van egy macsba az asztalon,) Aktkor hasznaljuk a there is kifejezést, ha valami olyannak a Wétenését akarjuk elmondani, ami hhatirozatlan, chat nem mondjulk meg pontosan kir6l, mirél van $26: ey aszta, egy macska There is a table in the room, Van egy astal a scobdtan. ‘There is a caton the roof, Vaan egy macska a ttn. ‘There is an apple on the table. Van egy alma az asztalon, Ezekben a mondatokban azt szoktulc elmondani, hogy valami Kétezik vagy talthat6 valahol, cexért az ilven mondatok tartalmaznak egy olyan részt, ami a hol? kérdésre valasz0l. PL: in the room ~ a szobdban; om the roof tetdx; on the table ~ az aitalon. riivid alaks there is > there's [ doz] vagy rividen: [az | ‘There's a fish inthe lake, Vas egy ha atiban ‘There's an apple onthe table, Var egy alma az astalon. {Obbes szdmaz Mivel aris tobbes szdit alahja are, ezérta there is tobbes exima there are, ‘There are tables inthe room, Asctalok vannak a seban, ‘There are four cats on the roof. Négy macska van a tetdn. ‘There are two appleson the table. Két alma van az asetalon. Gyors beszédben a szé kieése lerdvidil: there are [ear a‘), [Sar 3°) 8gris: Ugy kérdeztnk, hogy a there Is there a stove in the room? Van (egy) kha a szobaban? Is there ice on the lake? Var jg a tavon? ‘nga ‘There is nota stove inthe room. ‘There is not acaton the root ‘There are not fish in the lake. ‘There are not two apples onthe table. tagadds rvid alakiai ‘There isn’t acat on the roof, ‘There isn'ta fishin the lake. ‘There aren't ten tables in the room. ‘There aren't three apples onthe table vid vélase: Is there a picture on the wall? Yes, there is. No, there is not, rividen: Are there cats in the room? Yes, there are. No, there are not. rividen 6a there are sorrendjét megiordiguk: Are there fish in the lake? Varna hala a téban? Are there two apples on the table? Var Rét alma az asztalon? [Nines (egy) lyha a seohdban, ‘Nines (egy) macska a tetdn. Ninesenet halak a téban ‘Nines bét alma az astalon, Nines macsha a tein [Nines hala tian. Nines tz aszal a szobdban. [Nines hérom alma az asztalon. Van kép a falon? No, there isn't. Varnate macskéh a szobiban? No, there aren’t. (Megiegyzés: A rivid valasmél nem lehet a there és az is szavakat sezevonni. Azért nem, ‘ert az is s26 lyenkorfontos és hangsilyos. Ezért ilyenkor nem Iehet réviditve mondani.)4 47. Hatérozész6k 11. IL. Helvet meghatirozé szavak: here (hx2} 1. ezen a helyen; it Tmhere, No, he is not here, 2. erre ahelyre; ide. Come here, Putithere, there [4:9"] 1 et a ely volabi helyen; ott 1s Joe there? Who lives there? 2. arra a helyre; oda Let's go there. back [beck) ‘kordbbi helyre; oda ahol kordbban vol; vissza Go back! Give me that back. Tamback. ‘Take back the money. Call me back. backward (bekowa'd] hatrafelé Girinyban); visszafelé ‘The car goes backward. forward [f2*wara) el6refelé(réyban) Go forward. ‘We move forward slowly close [1ous} ‘nem messze (térben); kOzel Is very close. You lve close to me. They're much closer now. It waggok. Nem & nines it Gyere ide! Ted et ide! Joasi ot van? ‘Ki lakib ott? Meniiink odal Men) visseal ‘Add visse at! Vissatértom./Ujra itt wagyok Vedi vissn a pénat! Hj wissen! Az auté vssafelé megy. Men era! Lassan mozguni elireflé. Nagyon kézel va, ze asx hoz. Most mar skal hizelebd vaxnah, an meHaar [fa] (térben vagy idében) nem kézel: messz, tévol He lives very fr. Iwant to go fr. near [ni] 1 kis tivolsaigban lev6 helyen; kz He lives near here. Stay somewiere near, 2. ks tvolségbanlevé helyre; kbzelre He goes near, 1. egy kills6 ponth6t egy bels6 pontba; be ‘She takes the cat in. 2, lak, iroda belsejében; benn She isn't in today Is Joe in? everywhere (evmwia"| inden helyen; mindenhol, mindenfelé You see animals everywhere in a forest. nowhere [nouw:o"] semmilyen helyen; sehol, semerre ‘Where is your cr?" “Nowhere.” out faut} 1. otthonrél tivo el We go out today. 22. hdabél vagy at térb6t i ei Goout Come out. Nagjon messee lait Lakarok mens messzire. iia abit hosed, ‘Maradj valahol a Kizelben! Nom messze megy./Kzelre meg, Bevisci a macskét ‘Ma nines Benn Bent van Josi? Lite dllatokat mindew/elé az erdében. Hol wan az autéa?” , Sehol2" ‘Ma eimegyink otthonrd Menj kit Gyere kitsesbilyos milt ide alak egyscertt: egy ed ragot kell a sab végére tenn, i egtobb get slyen médon kell mile idejivé alakitani. Azérthivuk ezt szabdlyos képzésnek, ert vannak oyan igék is, amelyeknek a szabalytl eter, azazrendhagyé a mult defi alaja, played [pled] (x) jatezattam played (te) jbtzott played 0 jétezott played © jatszot played (ea) jatsott played (oni jotszottenk played (i) jatszottatok played. (Ge) jetsottak played (plex) ay called (kaa) walked [worktl asked [ems wanted [wontid] painted [pend] printed Uprntdl— 49, Rendh: v6 mult idejtt igék ‘Vannak olyan igék, amelyeknek a mit idejd alakjt nem az ed raggal hozzuk létre, hanem éshogy. Ezek a rendhagyé mill idejd igék, A szétérakban a rendhagyé igékaél a extn rmegadja a rendhagyé alakokat is. A rendhagyé igék dltaldban sokat hasznalt,fontos igek. A konyvink végében megtalalod a legontosabb rendhagyé ik tablazatie, ime ago {goul ige miltidejd ragozisa: len smilie Tg I you go you went hhe goes he went she goes she went it goes it, went we go we went, you 0 you went they go they _went ‘me néhiny rendhagy6 ig: iclenidé come (kam) jon rink [avinle sie have (heev] van ealamije know [nou] tud, mer put put] faz, heyer see [si] lt send [send] il sit [ot] sleep [slip] alixit speak [spirk] bel understand [ando"'steend) megért write frat) i ‘went [went] (én) mentem (te) mentél © ment 6) ment (eo) ment (ni) mentink 0) mentetek (BR menteh tas came {kerm] _jétt drank [dreenk] ivott had — (heed) volt valamife knew —[nju:] tudot, ismert put [put] fete, helycett saw [so] tote sent [sent] ildéitt sat [set] slept [slept] ‘spoke [spoulk] bez understood [ando"stud) megértat wrote [rout] ft"50, mult idé — kérdés ‘A Kérdést unvanigy kell képezni, mint a jelen id6nél, azzal a kcléabséggel, hogy a do segédigének a mit idejlalakjét kell hszndlnk: did [dd]. Do you have money? Van ponzed? Did you have money? Volt penzed? Does she know me? CO ismer engem? Did she know me? O ismert engem? | Tehit gy kérdezink, hogy a did segédigtt hasenaik: lenis anil: oT write?” ids write? (en) tam? do you write? did you write? (te) inal? F docs fhe write? did he write? (3) it? © does she write? did’ she write? (5) in? docs it write? gid it write? (ex) nt? do we write? did we write? (mi) irtunk? do you write? did you write? (i) itatok? do__they write? id_they write? (6k) értak? kéralés kérdGszivat © What did you do? Mit ete? What did she ask? Mit Rérdecet? hha arra kérdeziink, aki a cselelvést végai: Ho arra kérdesink ré, ald vagy ami a cselekveést vega, akkor nem hasznillbatjuk a did sexed ‘igét. yerkor a get tesszilk mil db. llyen esetekben a what, who kérdS szavalkal késde alk, Who did it? Kitette ca? Who told it? ‘Ki onda ea? ‘What happened? Mi tirtent? ‘Who helped us? Ki segittt minket?| 6 — tagadas 51, muh Ugyantigy Kell tagedni, mint a jelen idéné, esak a do segédige mult ide (did) alae Kell dhaszninunk. do not understand, 1 did not understand, She does not have money. She did not have money. id not Bnd Nem értem. ‘Nem értetem. Nines poze. Nem vot pénze (Gn) nem taltam you did not find (te) nem taldtad he did not find (8) nem taldlta © nem tata she did not find it did not find we did not find you did not find they did not find (ee) nem taldlta (ni) nem tatu G4) nem taldtatok (Gi) nom tale did not asszevont ala: did not > didn’t [‘cucnt} didn’t have money. You didn't know it He didn't find his hat. 52. milt id6 — tagadé kérdés A tagadé kérdést isa szokisos médon kell képezni Nem volt pénzem. ‘Nem tudtad ext. Nem taléta a kalapitt — soil Sd not sect Tad nanlltan? dnt 1 toon Taya on? Sid you not sex? thom ed? drt you how? —(o non ge Sidhe out aee? (nlite? nt he how? nos seo (@romtite? det he now? or tar seo (eouontinar det it” now? fa) ton > St fmi'nomlias? dnt wo low? (dow te Sc?) nonliet? dnt Jou how? (sem tents See ity dnt tay Snow? _ nam ee Did you not understand i? Did they not use it? Did you not go home? Didn't you understand it? Didn't they use it? Didn't you go home? Nom Grteted eat? Nom hasendlth eat? [Nom mentetck hoza? I‘A itteréstkifejezd ige mit ide ragozisa My fiends were students. i twas not interesting, She was not successful Peter was not happy. ‘Werwere notat home, ‘They were not here Kérdés: Was I good? Was she there? Were you happy? Were they not at home? was not > wasn’t Iewasn't a good idea. Youweren'there. Wasn't happy? Weren't they hungry? there is/there are mit ideid alakia: ‘There was a catin the hat. ‘There were four men inthe room. ‘Was there a picture onthe wall? ‘Were there pictures onthe wall? tige nuit idejii alakjai_ ictemidé: mili: Tam = Twas [woz] (én) woltam you are you were [was] (te) voltdl he is hhe was © volt she is she was volt it is it was (@) volt we are we were (ni) voltunk you are you were i) voltatok they are they_were (Ge) voltae Twas aking, Kirdly voltam. ‘She was a clever girl, (Oks tn vot We were happy. Baldogok voltank ‘Youwere there. Teott vot, A barétaim tanuldevoltak Eznem volt érdobes 6 nem volt sere. iter nam vot boldog. ‘Mi nem voltenkotthon Ok nem volta it. Sb valtam? Gott vot? Boldog voltal? Nem woltak ofthon? Twornt] were not > weren't [wnt] Eznem volt jb dite ‘Nom voltatok it ‘Nom voltam boldog? (Ok nem volta éhesck? Volt cay macsta a balapban. [Négy fof volt a sehiban, Volt cay kp a faton? Voltak Répek a falon?54. A have miilt idejli alakja: had [heed] Thad vo dogs. Vol ht ut. aad time, Volt idém. kérdés Did you have a bicycle? Vole bcibta? ‘What did you have? ‘Mid volt neked? tagadis: She did not have a dog. Nom vot hut. Did you not have a gun? ‘Nom volt fegyvered? ‘What didn't she have? ‘Mie nem volt neki? (Azirodalm spvegekben haszndla aszirend megforditiséval a did nell (Ezta kbznyelvben mar nem szoktékc hasendini) Had you money? Volt pénzed? itasndss ‘egyszertien a not szbval (Eata kznyelvben mér nem szoktakehasznani) She had not an idea, ‘Nem volt tet. He had not money. ‘Nem volt pénze. vid alak: © had not > hadn't (‘heednt] She hadn't an idea, ‘Nem volt dtete. ‘Hadn’tyou an idea? Nem colt itleted? 55. A make ige kiilénleges haszndlata__ Armake igét az angolok szeretk egyltt haszndlni bizonyos fOnevekkel, és igy egyuttfejezneke Kiegy eselekvést. Don'tmake mistake. Ne kibdza! (Azar ne esindlj hibit!) veh kiejentsele: make an attempt (hiséretettenni) make an effort (onjesztésttenni) make an offer (Geajgntdt tenn) make a suggestion (iavaslatottenni) make a decision (ddntésthozni) ‘make a phone call (teleondlni) make a noise (eajtcxapni) ‘make money (Génztcsindlni/eresni/szerezni)indy, Boérthivuke igenéynck. Az igenév tehit egy olyan ige, ami fOnévként vagy melléknév- jentviselkedik. Ime az ebben a knyvben hasznét igenevek magyarkzata ‘Moa igené, egy olyan igéb6l képzetts26, amit fEnévként hasenélunk. A magyar aye Seha-ni ragga! képezzil:enni, aludni,olvasni. 25 Bani dolog, Mi dolog? Ean ajuk, hogy dgy kell rakérdezni, mint egy fnévre. Hiszen ez valoiban egy fEnéy, csake ‘A melléknévi igenév, egy olyan igéb6l képzett s26, amit melléknévként hasenélunk. Azért jelen idejti, mertjelen idejd értelme van. Ezt a maayarban az, -6 raggal képezziil: v6, alvé,olvas6. Latitok azt a reptilS madarat? Milyen madarat?- A repitl6 madarat. Fay ell kérdcani, mint egy mellknévre, Hiszen ez valjaban egy mellekn, csak igeh6l “kepeatik, ‘mul ideii ms icone za melléknévi igenév azért mit idejG, mert malt idejértelme van. A magyarban eta Pe4 tt raggel képezzkc alesett, a kid, a kiolvasott ‘A kiolvasott kinyveket kérem visszal Milyen kinyveket? A kiolvasottakat. eve Ane neve ogy, mer las lente va, mnt ey atonal A ogra? mien médon? mien illapeban? kerdesckre vaca Mi ntevezzi ect is mult ideji mellékmévi igenévnek! A magyarban a-va, -ve ragoldkal ké etalk ezeket:olvasva,jtsava, esve. Otvasva jé a konye. Hogyan 6 a kinyy? Otvasva,‘ines igenéy az angolban: Fonévként hasondltigébl kepzett igenevet a to (kietése magsinhangzd elit [tu], missal- hhangaé elétt (a]) szdeskaval képezzik twgo—-menni Ugyanigy fnéviértelemben haszndjuk, mint a magyarben. want to go. Menniabarok. (Mit akarok?-Menni Toyisa good thing. Repélnj6dolog. (Mj dolog? Repiiin Vannak olyan esetek, amikor az angol nem haszndlja ato szdeskat csak pusztén az igét to lk. Bz is lehet fons igenev. Ezeket meghatirozott esetekben hasznaljuk. Példéul a legtobb segésige utin is to nel kell hhasznalni a fini igenevet, Ezekrl késbbb lesz sz. ielen ideifi melléknévi igenév az angolban: Mellélenévicént hasandlt igebdl képzettigené,jelen ideji elentéssel. gy képezzik, hogy egy ng szbcskat ragasctunk azige végére, speaking beds Thisisa speaking machine, Ex egy bess php, ma thinking man En egy gondolkodé ember vagyok ‘This isan answering machine. Bx egy vlascold gp. (itzenerigzt) Ezentil nevezzitk ext az alakot fey: azige ines alakia mit ideifi mellgknévi igenév az angolban: ‘Melléknévként hasznaltigebdl kepzett igenév, mult idefijelentéssel Aavkndl az igéknél, amelyeknél a milt it -ed raggal képezzily, itt is ueyandey -ed raggal fogiuk képezni a miltidej melléknév igenevet: locked (be)aért, (be)2irea This sa locked door. Be ey bent oft, saw the door locked, Littam az at6t bezirva ‘The door was locked. Az ajté be volt zirva (Az eté bezairt volt.) ‘Aaokndl az igdknél, amelyek rendhagyé azaz nem szabélyos médon keépaik a mult idejket, itt is rendhagyé lesz a képzés. Példéul a know rendhagyé ige milt idejd melichnévi igenési ala: known [noun] ismert, tudot; ismerve, tudo Iisa known fact. egy ismertteny, Heis a known man, 6 egy iamert ember.ptarak a rendhagyé igéknél megadiak ext az alakot is. Példul a know igénél a szitérak Bea hérom alakot ade meg: Jknow knew known ares! sala jelem idl alk. Fz uayanaz, mint a fn igenév to neil (know). Balak amit ide lak: knew) Fs, a mit ide mene igentv ake (known) Shuirak mindig megadiik a rendhagyé igéknck a mile ie mellknési igen lak. Fore harmadik alakja az igének. Nevezzlk ezértezutin a molt ide melléknévi igenévi otiay: az ige 3. alakia. Fei wee hn to ieres sonia, mac cil aah a meng L want him to go. En akarom, hogy 5 menjen. She wants me to come. cckaria, hogy én jek msa6nal lesz megtalélhats A.srabilyos igélané! a szbtérban valé megtalilis dltaldban nem jelent problémét, mert csak az $4 lng vagy az -ed ragot kell ondolatban levigni és akkkor megkapjuk az, amit keresn kel, p Pidiut looks looked Took|s looked Arendhagy6 igénélviszont mar js, a tudjoe feb a rendhagyé slakokat, mest aldkor fl tu fk smemi, hogy melyk szdnak a rendhagyé alakrl vans, és igy Kénayebben mogtalik | Tatu a srdtarban, Szerenesére a sedirak sltalaban tartaknazzdle eacket a rendhagyé alako Katie itn cimszsként. S6t ayakran van a sabtiake végén egy tabla a rendhagy igi59. Segédigék — can [keen] Vannak olan hilnlges ig, amelyek kalinboanek a tObbi IgG, mert nem Sodlldan Insendjl eaeket, bane. conk ay dst igevel egytt. Ensrt nem is rendes igéaek seantanas,hanem sepétigoneh, A melt le igen bosik« lentes. sgédige mindig az eldtt az ige eldtt all, amelyet médosit. Arra tudjuk ezeket hasznalni, hogy a ‘eszédlinket szinesebbé és kifejezSbbé tegytlk. Nagyon gyakran hasmaljak a segédigéket az ange nyevien. Pontos, hogy mindetl ime A segédigtutin finds igen lakban hasan az igéket. A Iegtbbsegédige utin ato él slako kel haszrdn, de néhany segédgeutintoval kell mondani a get. can [keen] (iltideje: could (feud, kod) 1, mogvana kénessége ungy tudisa ahhoz, hogy valamit mestesven: td, képes (mestenni valamil Lean swim. Tudok seni, Azar ,képes vagyok arra, hogy tsszak, megvan a tudésom, az erm, a képességem hozzd.” ‘She can speak English, Tad beszéni angolul Peter cam play the piano. Péter tud zongorén jatsean. You can do it ‘Meg tuéod esindint. 2. megichet valamit, mert a Wrlllménvek megengedik,tehetdsége van ri, hogy mesieave, meg tua tennis -hat, -het You can go home. Mehetszhaza Azért mehetsz haza, mertlehet6séged van ri, mert példéul valaki megengedi, vagy a kbrikmé- ryek lehetGséget adnak neked arra, hogy hazamnen ‘They can drink. Ok ihatnak, She ean use my car. Hasenithatja az autémat ‘A.cam hangstlytalan kiejtése: [kon] vagy (ken. Kérdés: Can you swim? Tudse soni? Can she cook? Tud fizni? Can you speak English? ‘Tudse angoul beszétni? tagadis: Ian not swim, Nem tudok tszni, ean not go with you. Nom meketoh vled. cannot ["kaenst} can’t [ keent] iletve a brit angolban: (kant) Leannot help you. ‘Nom tuk neked septen. You can’t swim, Nem tudsaiseni. ‘They can’t go Ok nem mohetnek 56savid vilasz a kérdéselre: ‘A szokisos médon csak a személyes névmést és a segédigétiemeételjik meg. Can you swim? Tudse deni? Yes,tean. igen, tudok. No, Tean’t. Nem, nem tudok Tmust go. _Mermem kell. ‘Mennem kell, mert kbtelességem valami miatt, muse megtennem. ‘They must stay there Ot bell maradnia. She must doit ‘Meg kell tenni ext. Imust wait, Vrnom kell Kérdéss A svbrend megiordtésdval kérdeaink, ‘Must you wait? Viruod hell? ‘Must Igo? _Mennem kell? a atnust” tagadsa: A must segédigét tagadishan nem arra hasznéuk, hogy a ‘nem Kell kifejeztk vele, mert ‘yenkor tilts jelent. Aztjelenti, ogy ‘nem szabad’ must not silos, nem szabad valamit megtenni ‘You must not hurt him, Nem seabad béntanod 6t Annitust not rv alakt szoktdk haszndlni a heszétt nyelvben: mustnot > — mustn't ['masnt] You mustn'tdoit, Tilo eat tenned, He mustn't swim here, Tilos it dsznia mustn't eat till tomorrow. Nom scabad ennem holnapig. Asmust hangsdiytalan kejtése: [mast] vid vilasze A rovid vilaszt a szokisos médon kell mondat ismétefjik meg. ‘Must you go? Yes, Imust. Ilyenkor hangstlyos a must, tchét a kiejtse rvidvélasaban: [mast]61. must be Armust sogédigét a létigéveleayitarra is hasandluk, hogy valdszindségetfejezink ki vele. lyenkor azt jelenti, hogy amit dlitunk az valészindleg, bizonyéra tigy van. Valészintinck tarfjuk, mert arra a logikus kévetkeztetésre jutottunk hogy annak tigy kell lennie szerin tink . He must be at home, Bizonyéra otthon van. ‘A magyarban is hasonl jelentése van annak, ha azt mondjuk, hogy ,Otthon hell enna." Bz ant {elena szdmunkra, hogy valdszinileg otthoa van, Itmustbe true. Ez bizonyéra igat ‘They must be at home, Bizonyéra otthon vannak. She must be ill. Bizonyéra beteg tagadé alate A tagadé alak természetesen nem Iehet must not, hiszen tudjuk, hogy az ben a jelentésben a tagadésra a cannot segédigét hasandlik, ejez i, Eb Itcannot be true, Ex bizonyéra nem igaz. (Ez nem lehet igaz) She cannot be il. Bizonyda nem beteg. (Nem lehetbeteg.) 62. have to have to [hav tuto] kell, musa, szikséges (megtenni valamit) has to [hiez turta) Ha a have ige utén fénévi igenevet hasondlunk, akkor aazal kényszert és srdhsgessigetfojezhe- tink i have to go now. ‘Most mennem bell You have to see it. ‘Létnod hell ext. He has to pay. Fizeinie hell She has to love her son. Scereini hella fit Akkérdést a leggyalrabban a do, does segtdigélice! képezztk, ahogy a jelen iddben a norma lis igék esetében tessilk. Do I have to go there? Oa hell mennem? Do you bave to cat? Brned kell? Does she have to come back? Vissaa ell onnie? Do they have to answer? Valaszolniuk kell? Does hie have to understand us? Meg kell étonie minket?[De kérdezhetiink day is, hogy a szdrendet megfordijuk. iyenkor nem Well do, does. Eredet leg igy haszndltak az angolban, de ma mér sokkal gyakoribb a do, does segitséxével kénzett Ikérdés. Az amerikaiak gyakoriatilag mér nem is hasendljik ext a kérdez6 format. De irodalm lanyasokban talalozhatsz vee. Have I to go there? a kell mennem? Has she to stay here? Tit kell maradnia? Have we to open the door? Ki ell nytmunt az ajtot? Has he to help you? Segitenie kell noked? stags: Adon't, doesn’t szavakkal tagadunik, mint az egyszertjelen idéinél. Bz a legayakoribb media ‘a tagadisnak a have to esetében, ‘You don’t have to wait. [Nom kell wdrnod, He doesn’t have to live there. Nem hell ott nie. don’t have to runaway. Nem kell eifutnom. [Tazsdhatunk egyszerden a not sz6 segitségével. Rogen ea a format hasondkk, de mara mr lesa nétot talitkozhatunk vele. Régebbi irodalmi anyagokban nagyon valészindea tallkozni logse ezzel Thave not to go there. ‘Nom kell mensem. Thaven't to go there. ‘Nom kell mennem. She has not to come again. Nem kell dra elionnie, __She hasn't to come again. Nem kell dra eine, _Megiegyzés: A have to lifejerést szoktak igy is eteni: (haefta] ‘Athave to” mit ideii alakia: had to [heed tu) Kellett, muszéi volt, sziséxes volt Thad to break the window. Be belle tirndm az ablakot She had to get car. ‘Scoreaniekellet egy att I didn't have to write you. Nem kellettneted from. You didn’t have to sleep. Nem kelletaludnod. She didn’t have to know it. Nem kellett xt nabi tua. Did you have to ask him? Meg kllettRédeaned 6? Did she have to kiss him? Meg keletesikolnia 7 A do- nell képzet alakok, amit ma mir flegesak az irodalm nyelvben talélunk mest Thad not to meet him. ‘Nem kelltt aldhoznom vale. Uhado't to meet him. ‘Nom ellt taldthoznom vele. Had you to speak? Besstined hele? Hiad he to teach them? Tanitania helt Geet? 59 a i63. A have ige killnleges haszndlata ‘Armindennapi nyelvben gyakran haszndlulca have + (finév) kifejezést ara, hogy valamilyen cselekvésr6l beszjink vagy olyan dologrél, ami velink tbrténik. Can Lhave a drink? Ihatok eget? Thad coffee. Iam hat. Have a good time. Eread jo magad! Let's have a drink. eyunk eet! Ezekben a kifejeaésetben # have ige jelentése exyenértél a kovetkez6kket: inni, enni ‘vei stb. ‘Gvakran hasenalt ven kitsiezések: ‘have breakfast / lunch / supper / dinner / tea /eofee hhave a drink /a meal have a bath / awash / a shave / a shower have ares / asleep /a dreom Ihave a good time / a bad day /a nice evening / a holiday Ihave a good journey / a good fight / a good tip have atalk/ achat /a word with somebody / a conversation have a disagreement /a row / a quarzel /a fight have a swim / a walk / a ride / a dance have atry/ a g0 Ihave a look Ihave an accident / an operation (Meaegyeés: az amerikaiak bizonyos esetekben a have helyett a take igét hasendlik. Ezek a kivetkeaik: take a bath/ a shower /a rest /a swim /a walt.) , Se 64, Névmasok Korébban mar volt s26 a névmasole, A névmésok azok a szavak, amelyeket emberek & ddolgok nevei helyet hasenélunk példéul azért, hogy ne Kellen gira és djra megismeteini azokat. A személyes névmésolerél mar vot 24, de vannak mésfajta névmasok is. > one —az ember; ralaki Ez egy altalénos névmés, amit akkor hasandlunk, amikor altalénossdgban beszéllink valaki- r6l vagy valakikrdl,akik nem meghatérozottszeméiyek. ‘One must believe in something, Az embernc inne hell valamiber. One can never know. ‘Az ember sokasem tudiata. One has to solve one’s problems. Az embernee meg kel oldania a problémdit. Hlasendlhatjuk a you személyes névmdst is ugyanerre, ‘You have to fight for religious freedom. Az embernck harcolnia kel @ vallésseabadsigért ‘A magyarban is beszéthetink dltalinos értelemben, miktizben misodike személyben (te) beszélinkOMe .GOnevek heyettesitésére) Thave red hatand a blue hat Van egy piros kalapom 6 egy kik kalapom. Furesén hangzik az, ha ijra és djra megismétejti azt, hogy hat, hat... (balapom, kala ‘pom...). Ezta magyar sem szereti. Arra hasmnljuk a one névmést, hogy ilyenkor a ismé- felt s26 helyére betegyilk. Thave ared hatand a blue one. Van egy piroskalapom 6 exy bik ‘Amikor tbbes szémi s26t helyettesitink @ one névméssal, akkor azt is Whbes szmba tessaik. like my new hats. And { dont like the old ones. Sceretem az ij halapjaimat. Es nem szertem a rigiekel, > (én) magam, (ce stb, névindsok Eat iy hivjuk, hogy nyomatékosité névmés, Ami aztjelent, hogy ezekkel nyomatékosabba tehetjak az élitisunkat. Vagyis, ba azt mondom: Est x csindltam. Ext én magamcsindltam. akkor a mésodik mondat nyomatékossé tesa at, hogy nem alr csindta, hanem én. ‘magam, Nem mas, myself (Gx) magam yourself (te) magad himself (6) maga herself (0) maga itself (cz, az) maga ‘ourselves (mi) magunk yourselves (i) magatok themselves (Gk, exe, azok) maguh Thave to do it myself. -Magamnak kell czt megtensem. You havetto find your way yourselves, Nektak magatoknak kell az utatohat megtalalui. > oneself (az ember) maga One has to solve the problems oneself Azembernek magénak kell megoldani a problémdbat ‘magamat, magadat stb Vissaahaté névmdsnak is hasandljuk a mysell, yourself stb, névmdsokat. A viszahaté azt jelent, hogy a cselelwés magéra a ceelevére hat vssza, azaz magén végzi a cselekvés. ee 2) rues her aera tea Bi) wosvl amet ieee He bought the present for himself. Maginak vette az ajéndibot ‘You are not satisfied with yourself. Nem vagy megelégedve magaddal 6 A ig65. Meliékneveket és hatarozészdkat médosité szavak Mennyire j6/szép/gyors/stb. valami? A mennyire? milyen mértéhbon? kérdésckre folelé hatérocéseék a melléknevek & més hatdroz- 6k jelentését médositiak. Magyarban ilyenek a nagyon, megichetdsen,igaztn, egeszen st. > very [vers] nagy mértékben; nagyon very good agyon j6 very clever snagyon okos ‘This sandwich is very good. Esa scendvies nagyon jb. > extremely (ciestrimls] rendiivull mértékben vagy médon; rendkivil ‘Tomis extremely inteligent. Tomi rend inteligens > really [isi] 1. atényelmek megfeelsen; igazin, valoban, tényleg “Tad it” “Really?” En totem.” Tonge?” 2. (arra hasméljuk, hogy erisebbé tegytk vele a mondanivalinkat) valéban, is really interesting. Ee valbban érdekes. > quite thwa:t) 1. nagy vagy jelents mértékben; elég, eléggé, meglehetdsen_ Ws quite an important thing, Bx meglehetdvenfontos dolg, Is quite good, Ea dlég 6. 2. telies mértékig;teljesen, egészen. ‘This thing is quite diferent. Be dolog tliesen ilinbic. Tam not quite ready. ‘Nem vagyok teiesen bész > quite a few [Jwart fju:] (bb mint kevés; egészen sok, meglehetésen sok | did quite a few things yesterday. Tegnap megleheticen sok mindent csindltam. > enough {rnaf] aszikséges mennyiségnek megfelelé; lg Itis enough for me. Ez nckem deg > enough {rnafl éppen megfelelGen, etfogadhatéan; elég (A sé utd hell tenni,) lg j6l vagyok 'm well enough.66. A csclekvés médjat meghatarozé szavak © |Reacckoés midlat meghatirozsravakat mondjuke, hogy hogyan trtnt egy bizonyos selves. Ezek mijen midon? vagy hogan? kérdésre vileezolnac ‘A meldkaevels61 is elmondhatuk, hogy mennyire szép, okos, 7 sth valami vagy Vala. PL snagyon sip, egéscen jst Ay szbtagot kell ragasztani egy meliéknévhe, hogy a cselekvés médjét meghatéroz6 szb, azaz hatéroz6s26 legyen beldle. quick > quickly gos gorsan loud => dowdy anges, > hangosan ‘The man worked quickly. Az-ember gyorsan dolgozott ‘They spoke loudly Hangosan beszltc. Helvesirisitudaivalks ‘Aa-y végi mellélneveknél az, bet i bettire vltov, happy > happily oldog §— > —_—boldagan angry > angrily dithis > dthdsen ‘Vannak olyan melléknevek is amelyekb6l nem szabalyos médon lesz hatirozbs26, good > well ib > it fast > fast wos > woman ‘Thetteacher looked atme angrily. A tandr dithsen néztt rim. ‘The child happily payed. Boldogan jtscott a ger. He did itwell. itesindta Hovd teevila mondatban ezeketa hatirozészikat? ‘Acselekvést médit meghatirozs hatéroabezavakat legtsbbszbr a mondat vogére tessztk ‘The child played happily. A gyerek boldogan jitsnt De ha hangsiilyozni akarjuk a hatdrozésedt, alkkor az ige elé tess ‘The child happily played. Boldogan jitscott a gyre, lv szitagra végzid melléknevele ‘Acly szdtagra végzid6 meliéknevek utin nem lehet még egy -Iy s2btagot tenni. yen a friendly -bardtsagos) sa, {gy nem lehet: endlbly llyenkor mas szavak segitségével kell kifejezni aat, hogy ,bardtsdgovan, bardtsigos médon.” ina friendly way ardtsdgos médon, baritségosan a__way (valamilyen)___mbdon @67. Hatarozész6 fokozasa Amelléknevelthez hasonléan fokozmik a hatéroz6szdkat is, Anegy sritag hatirazdsaélendl falapfok ‘ixipfok felsifok fast faster fastest slow slower slowest ‘Ase sabtaat early esetében: alapfoks Kizépfok carly earlier earliest Aleatibb két sxbtami hatérozdsat sebtagtaknsl: fatanfotc ‘Kizépfols felsifol: [cheaply ‘more cheaply ‘most cheaply lexpensively __more expensively __most expensively Példe {can run faster than you can. Gyorsabban tudo futni, mint to Peter walks more quickly than John does. Péter gyorsabban halad, mint Jdnos. Did you get up earlier? Korinan flkltl? ‘nem szahiilyos fokords: fatapfoie Kizipfok ‘felséfok fwell wet] etter [’beto*) best [best] ia a legen badly [bed] worse wos] worst [wo'st] rosea! rblad legrosacnd far (7) farther ("do"] farthest ['a:"drst] | Harther [fo*0o"] furthest [f"8:st) oot sola edo68. Eléljarészavak II Arbeli viszonyt meghatéroz6 eléliérészavak: © aCrOSS [o'kros] valaminek az egyik oldaltél a mask oldaldig tigy, hogy keresete; t, keresatil valamin, ‘She went across the road, Atment a2 iton. along [129] valamin vagy valami mellett végig; alam hosszdban, valami mentén ‘There are trees along the road. Fh vaxnak az it mentén, “They walk along the road. ‘Mennek vigig az ton AMON [e'moy] Tlike to be among people. tobb dolog (any seem) Kézbtt Sereeh enor it ek “Tere ion among the ree, Van ovina ht Ati See It bardtok kozitwagyok. between tortwin) ket dolor (ragy seedy) bt Billy is between his father and mother. Billy az apja és az anyja hizitt oan.