pte DRE ED) Q10Zs s MSTA CNT Te ee eet Ta ess mo ooo § peers Reece na eco comet e Tae eg Rierocolir sob ron Does Cob CU oc iacto eae i ps baG Bromo mnre ceatt sabe err oe Oren Seo eS Pens Cok eon ete Inne Coat a Pree Tc Teton co Onno Econ Tec cae See tr smn Rott ee a Ra nos eT ence Onc RO NeTSSO UCP cos es ee ee tects CSc a Ee MES Tan Coe ont crn it PU CE Connie ie B Doo nately rem Nea) Peer ot irene Rico NESE Sst ao eae SINIANVLOAW LIDSS AANOM V ZA Sree ua RCC eer Jordeujoy 21nfpeSoyFaur soypye “J>P}2S2POHS “TEPIOseled frasaw1a ADOH G pra eae eee AON CM ONO ne a] gid Gere eelers! i) Pence ri i) Prolene con eds! AON (14AZSA4d cane WED eh ecole) g| ‘non f1azsagA forditas alapjéul szolgalé mai Adele Faber, Elaine Mazlish TARTALOM How to Talk So Kids Will Listen and Listen So Kids will Talk Perennial Currents, An imprint of HarperCollins Publishers, 2004 ‘Az oloasdhoz ? Originally published by Rawson, Wade Publishers, Inc. | Utmutats a kinyo olvasésihr & hasendlatdhoz 9 Forditotta Els6 fejezet n KOS KRISZTINA Hogyan segitsiink gyermekeinknek érzéscik feldolgozésban? Misodik fejezet 54 Maikédjiink egyiit! Copyright®1980, 1999. All rights reserved. Original title: How To Talk So Kids Will Listen | Harmadik fejezet 2 And Listen So Kids Will Talk, | Biintetési alternativak | | Negyedik fejezet 135 Az bnéllésig timogatasa Kiadta a Reneszansz KOxywx1An6 Ker, 1037 Budapest, Szépvilgyi tit 105 Otdik fejezet 168 infogreneszanszkiado.hu Dicséret Felel6s kiadé Hatodik fejezet 194 a Reneszénsz Kit. iigyvezetije Hogy ne kelljen tbbé szerepet jétszaniuk } Szerkeszt6 Hetedik fejezet 218 Dietz-Blaské Judit Es minden ésszeaill Aboritét tervezte Mégis mivét sal ex az egis:? 23 Cae-action Ker 4 Utés26 Nyomta: Hiisz évvel késobb 224 Perno-Lanp RexiAn és Nyomba Kr | L Alevelek 228 | IL Igen, de... Mi van akkor, ha...s azzal mi van, hogy...? 241 ISBN 978 963 06 0742 1 INL A gyerekek anyanyelve 252 ‘Hungarian Translation © Kos Krisztina.-Csupan lehetdséget kapunk, hogy magunkat ilyenné vagy olyannd tegyith.” Jose Ortega y Gasset, spanyol filozéfus 10 HoGyan seGitsiiNK GYERMEKEINKNEK ERZESEIK FELDOLGOZASABAN? ELs6 rész Csodélatos sziil6 voltam, mielstt gyermekeim sziilettek volna. Nagy szak- Grtelemmel tuctam megmondani, hogy masok milyen hibakat kévetnek el gyerekeik nevelésekor. Aztin megsaiiletett a harom gyerekem. A gyerekekkel valé egyittélés szerénységre neveli az embert. Minden reg- gel azt mondtam magamnak, hogy ez a nap més lesz, mint a tabbi, de aztén az a nap is olyan volt, mint az 6t megeléz6k. - Neki tabbet adtalt~ Bz a rézsaszin bégre. En a kéket akarom! - A zabkasa tigy néz ki, mintha valaki kihanyta volna. - 6 iitétt meg engem! — En hozz sem értem. - Nem megyek be a s20- bamba! Te nem parancsolhatsz.nekem! Ejott egy pont, amikor mar nem birtam tovabb, és esatlakoztam egy szillé- segit6 csoporthoz, habir sohasem gondoltam, hogy egyszer ilyet teszek. A esoport az. egyik helyi tanacsad6 kézpontban tartotta a talalkozdit. A vezetdje egy fiatal pszicholégus volt, bizonyos Dr. Haim Ginott ‘Az elsé talilkoz6t nagyon élvezetesnek taldltam. A gyermekek érzéseir6l volt s26, és igy elrepiilt a két Gra, hogy észre sem vettem. A fejem zigott a vvégén a sok Gj gondolatis, a jegyzetfiizetem pedig tele volt még, emésztésre vr6 dtletekkel: Kézvetlen kapesolat van a gyermekek érzései és cselekedetei kizit Ha egy gyerek jl érzi magét, akkor jl i fog viselkedni Hogyan segithetiink nekik, hogy jit érezzék magukat? Ugy, hogy komolyan vessik az érsésciket! uProbléma: a szil6k sokszor nem veszik komolyan gyermekeik érzéseit Peldaul: “aUgyan, nem is vagy dihsiszomors st.” “Csak azért mondod et, mert frat vagy. Set okod ré, hogy ilyen dias legyél.” He esiknydsen nem fogadjuk el az érzéscikvalédisigal, azzal dsszezavarjuk és el- mérgesitjik gyermekeinket, Aztérjik el hogy nem fog tui, mit is éreznek, nem {fognak bizni a saat érzéseikben. Emiékszem, mikor vége lett a talilkozénak, az jart a fejemben, hogy talin iis sziildk igy tesznek, de én biztosan nem. Aztin elkezdtem odafigyelni arra, amit mondok. ime néhény parbeszéd a sajat otthonombsl. Egyetlen nap termése. Gyerex: Anya, faradt vagyok. Ex: Nem Iehetsz.faradt, most keltél fel a détutani alvésbol Gyerex: (hangosabban) De faradt vagyok. Ex: Nem vagy faradt, csak egy kicsit élmos. Oltézziink fel. Gyerex: (ébégaton) Nem akarok, féradt vagyok! Gonnex: Anya, meleg van, Ex: Hideg van. Ne vedd le a pulesid! GGrnnex: De nekem melegem van. Ex: Aztmondtam, ne vedd le a pulcsid! Gvenex: De melegem van! Grane: Unaimas volt ex a tévémiisor x: Nemisigaz, nagyon is érdekes vol Grane: Hilyestg volt Ex: Sokat lehetett belle tanulni. Granex: Baromsig volt Ex: Ne hasznaljiyen szavakat! Latja, mi trtént itt? Nem elég, hogy minden egyes beszélgetésiink vitiba torkollt, de riadasul még azt az iizenetet is kézvetitettem a gyerekeimnek, hogy ne bizzanak a sajat érzéscikben, hanem hagyatkozzanak rim Amint viligoss4 vilt szamomra, hogy igy viselkedem, elhataroztam, hogy véltoztatni fogok. Azt viszont nem tudtam, hogyan is kellene et esinélnom, ‘Vegi aztan a legnagyobb segitséget az adta, hogy a gyerekeim helyébe kép- 2 zeltem magam. Képzaljak csak el, hogy én vagyok a gyerek, aki fradl, akinek rmelege van vagy unatkozik, Es tegyik fel hogy a szdmomira legfontosabb fel- nétt tudomasara akarom hozni, mit érzek. Azeelkivetkez6 hetekben megprébiltam réhangolédni a gyerekeim érzése- ire, Megprdbaltam elképzelni, hogy mit érezhetnek, és amikor ez mar ment, a szavaim is valahogy megvaltoztak. Nemesak egy médszert alkalmaztam, hanem valéban komolyan gondoltam, amikor azt mondtam: ,Szoval még mindig féradtnak érzed magad, pedig most aludtal.” Vagy: ,tin fézom, dene. ked meleged van.” Vagy: ,Sz6val nem nagyon tetszett neked ez a program.” ‘Végiil is két dndllé személy vagyunk, akik érezhetnek eltérden ugyanabban a helyzetben. Nem Iehet azt mondani, hogy egyikiiknek vagy mésikunknak van igaza. Igy éreztiink és kész. Egy darabig nagy segitséget jelentett nekem ez az tionnan elsajatitott ké- pesség, Eszrevehetden csidkkent a veszekedések szaima kiztem és a gyereke- im k6z6tt. Aztan egy napon a lanyom kijelentette, hogy utélja a nagymaméjat. Méghozza az én anyémat. Egyetlen pillanatig sem tétovaztam:~ Hogy mond- hatsz ilyen szdrnytiséget? ~ Kiestem a szerepembél. ~ Biztos vagyok benne, hogy nem gondolod e7t komolyan. Soha tabbé meg ne halljam, hogy ilyes- mit mondasz! Ebb6I a jelenetbo! megtanultam valamit sajét magamrél. Nagyon elfogadé tudok lenni a gyerekeim érzéseivel kapcsolatban egészen addig, amig valami olyasmit nem mondanak, ami felbosszant vagy nyugtalanné tesz, Eben az esetben azonnal a régi médon beszélek veliik, Azéta megtudtam, hogy a reakciém egysltalin nem mondhaté szokat- Jannak. Alabb olyan gyermeki kijelentéseket soroltunk fel, amelyek gyakran azonnali tagadast vsltanak kia szil6kb6I. Olvassa ela kijelentéseket, 6 frja le, hogy én szerint milyen szavakkal reagalna ré a szil6, aki nem tudja elfogadni agyermeke érzéseit I. Gvenex: Nem szeretem a kistestvéremet, ‘S216: (nem fogadia el a gyerek érzését)IL. Gvexex: Unalmas volt a sziiletésnapi zstirom. (Mondja ezt azutin, hogy a sziilé mindent megtett, hogy csodilatossé tegye.) Sziiu6: (nem fogadja el a gyerek érzéseit) IL. Gvenex: Soha tbbé nem veszem be az éjszakai fogszabilyzémat! Fj t6le a szdm. Nem érdekel, hogy mit fog sz6Ini a fogorvos. Szit6: (nem fogadja el a gyerek éraéselt) IV. Gyerex: Mérges vagyok! Osszesen két percet késtem a tornadrardl, és meégis kirdigott a tesitanar esapatbol. S2i6: (nem fogada el a gyerck érzéscit) Tyesmiketirf? ,Dehogynem. Tudlom, hogy a szived mélyén szereted a test- véredet.” »Unalmas? Hiszen csodas sziilinapi zstirod volt. Kaptil fagyit, tortat, Jufikat. Jol van, akkor soha tdbbé nem csinélunk neked zstirt!” ‘»Ugyan, nem fajhat annyira az a fogszabélyoz6. Tudod, milyen sokba ke- rile? Marpedig,hordani fogod, akar tetszik, akaér nem!" ‘Nines jogod mérgesnek lenni, hiszen a te hibéd volt. Pontosan kellett vol- na odaémed.” Valamilyen okbsl nagyon kénnyen mondunk ilyeneket a gyerekeinknek. De vajon mit éreznek a gyerekeink, amikor ezeket halljsk? A kavetkez6 fel- adat azt probalja érzékeltetni, hogy milyen érzés, amikor valakinek semmibe veszik az érzéseit. Képzelje el, hogy a munkahelyén van. A fOndke dnre biz egy soron ki- viili munkat, Azt akarja, hogy a munkaidé végére végezzen vele. Azonnal neki akar éllni a feladatnak, de aztén annyi siirgés munka jn, hogy teljesen sapien r6la. Olyan sok a tennivald, hogy még ebédelni sines nagyon je. 4 Eppen hazafelé indulnak a kollégaival, amikor megjelenik a fondk, és kéri a kész munkst. Erre 6 megprabalja elmondani neki, milyen elfoglalt volt a mai napon. A féndke félbeszakitja. Diihdsen kiabdlni kezd dnnel. - Nem érdekel- nek a kifogdsai! Mégis mit képzel, miértfizetjik? Talin azért, hogy egész nap esak a fenekén ijn? ~ Kinyitja a sz4jat, hogy vlaszoljon, mire 6 csak annyit ‘mond, ,Tartsa meg a magyarézatat magénak", és elindul a lift felé, ‘Amunkatarsai tigy tesznek, mintha semmit sem hallottak volna. Osszepa- kol és hazaindul. Hazafelé menet taldlkozik egy baratjaval. Még, annyira fel van diilva, hogy nyomban el is meséli neki, mi tOrtént. ime nyole méd, ahogy a baritja ,segiteni” probal nnek. Minden egyes ehetséges valasznal jegyezze fel az. azonnali, ds2tinds reakciGiat. (Nines j6 vagy rossz reakcid, Minden érzés helyes.) 1. Az ér2ések tagadésa. ,Semmi okod, hogy diihs legyél. Csak a bolond kap- ja fel ezen a vizet. Nyilvan csak féradt vagy, és azért fijod fel ezt a dolgot ennyire. Szerintem fele annyira sem komoly az tigy, mint ahogy eldadtad. Ugyan mar, mosolyogi... Olyan jél all neked, amikor mosolyogsz.” Azn reakcigja: ILA filozofkus vilasz. Nos, az élet mar esak ilyen. A dolgok nem mindig, alakulnak az elképzeléseink szerint. Meg kell tanulned elfogadni a dolgo- kat, Semmi sem tkéletes ezen a féldén.” Az iin reakcigja ~ Ill. Tanécs. , Megmondom, mit kellene tenned. Holnap reggel az els6 dol- god az legyen, hogy bemész a fnikddhiz, és beismered, hogy hibit Artén leilsz az asztalodhoz, és befejezed azt a munkat, amit tegnap egész ‘nap elhanyagoltal. Ne hagyd, hogy az apré-eseprs siirgés feladatok elterel- {ék a figyelmedet. Ha van eszed, és meg akarod tartani a munkadat, akkor figyelj oda, hogy ilyesmi soha tabbé ne forduljon els.”IV. Kérdések. , Mégis miféle siirgés munkak miatt feledkeztél meg a fGndkod kiildin kérésérSI?” _,Eszedbe sem jutott, hogy fel fogod azzal dithiteni, ha nem csinélod meg?” , Mar maskor is el6fordull ilyesmi veled?” ,Miért nem mentél utana, amikor kiment a szobabol, hogy tijra elmagyarazd neki, mi- ért nem végezted el a munkat?” Az 6n reakcigja: Vil. Az egyitiércé vilasz. (A mésik érzéseice val6 réhangolédasi kisérlet) LHiG, ez vacak egy nap Iehetett, Nem Iehetett kinnyd elviselni, hogy fgy Jetdmadnak masok el6tt, fSleg azok utin, hogy amugy is annyi feladat zi: dulta nyakadba.” Azén reakcidja: _ V. A misik saemély védelmezése. ,Meg tudom érteni a {6ndkid reakcigit. Nyilvn rettenetesen nagy nyomds alatt van. Szerencsésnek mondhatod magad, amiért tabbnyire képes megorizni a hidegvérét.” Vi. Sajnilat. aj, szegénykém, Ez borzaszt6! Annyira sajndllak, még a kénnyeim is kicsordulnak.” - Azdn reakcidja: Vil. Amatér pszichoanalizis. ,Gondoltal mar arra, hogy talan azért zaklat fel ennyire ez.az eset, mert a féndkéd az apafigura él t ‘kd az apafigurat testesiti meg az életedben? Gyerekkorodban nyilvan retegtéatt6l, nchogy esalod.ist okozzazapadnak, és amikor most a féndkid ita a é Inept er a gyermekor visseatassdlmény jétt el6 benned. Nem?” . ssinesy 16 |Az elzé feladat sorin megtigyelhette, milyen érzések tomnek fel onben, amikor az emberck ital oly gyakran alkalmazott vilaszokat hallgatja. Ami engem ilet, ha valami miattideges vagyok vagy szomori, akkor a legutolse olog, amit hallani akarok, aa tandcs, a flozatalis, a pszichologizalis vagy a mévik néz6pontjénak taglalisa, Ha valakiilyeneket mond nekem, csak még osszabbul érzem magam. A sajnélattél csak szerencsétlennek érzem magam. Ha kérdéseket tesznek fel, elkezdek védekezni, De mind kéziil a legidege tébb, amikor azt mondidk, nines jogom gy érezni, ahogy érzek. A legtobb vvlaszra csak legyintek egyet, 6s maskor inkabb nem osztom meg azilletovel az érzéseimet. Viszont ha valaki valoban meghallgat, elfogadja a fajdalmamat, 65 lehet6- séget ad ré, hogy kibeszéljem magambsl, amit érzek, akkor maris kevésbé ér- zem magam diihdsnek, zavarodotinak, és kénnyebben meg tudok kitzdeni az érzéseimmel. TEbben az esethen még azt is elismerem talin, hogy a fOndkim tbbnyire igazsigos szokottlenni, és Iehet, hogy hibis vagyok, amiért nem végeztem 1 azonnal a feladatot. De akkor sem tudom megbocsatani neki, amit tett Mindenesetre holnap jé koran bemegyek a munkahelyemre, és azonnal meg- {rom a jelentést... De azért, amikor leadom neki, a tudomdsara hozom, hogy ennyice feldiiitett, ahogy beszelt velem... Es megkérem r4, hogy a jvaben pnégyszemkizt hozza tudomdsomra, ha kritikai megjegyzése van velem kap- csolatban‘A gyermekeinkben is hasonls folyamat megy végbe. Ok is képesek segitent smagukon, ha valaki meghallgatjadket, 6 egyuttérzden reagél a problémsjuk- ta. Azempatikus beszédmedot viszont tanulni kell hiszen nem része anya- nyelviinknek”. Nevelkedésiink sorén sokunknak utasitottk el az érzéseit- Hogy az elfogadis nyelvét folyékonyan beszéljik, eldbb meg kell tanulnunk és gyekorolnunk kell az. Ime nchany példa, hogyan segithetink gyerme- keinknek érzelmeik feldolgozasaban. SEGITSEG AZ ERZELMEK FELDOLGOZASABAN Figyelmesen hallgassa meg, a gyermekét. [éhiny epyitér s2dcska (6, nahit, tem) segisyévelfogad el érset 76 oldalakon azt demonstraljuk, mekkora kiilénbség van eme méd- 6s az elkeseredett gyerek szaméra a felndttek dltal hagyoményosan ott vélaszok kizit. 4. a AHELYETT, HOGY FELFULLEL FIGYEL CSAK ODA. BIZTOSETSA OKET TELJES FIGYELMEROL Batt bx vigundlstlon. Bre 8 mg a sr mezisth porafe grok! Nem valami lelkesité dotog, olyan emberhez beszélni, aki csak feliletesen Sokkal kénnyebb egy olyan szillével beszéini, aki tényleg odafigyel. Sokszor figyel rank. em is kell a sziilénck semmit sem mondania, mert a gyermek csak annyit Szeretne, hogy valaki egyiittérezzen vele és meghallgasoa. . A ’MAGYARAZAT ES OKOSKODAS HELYETT.. _-TELJESITSE A GYEREK VAGYAT KEPZELETBEN: Gnas most nines Hoon Mast monclon, hogy) Oe Mares Scag poce area eae’ N gha az is elég, ha valaki megérti, mennyire szeretne a gyerek valamit, maris Ha a gyerek valami olyasmit akar, amit nem kaphat meg, a sziil6k tobbnyire bb elviselni a valisdigot. logikus magyardzatot adnak neki, miért nem kaphatja meg az adott dolgot Sokszor minél logikusabban magyardzzuk, 6k annal jobban ellenkeznek. 27OO ——— ime a négy Iehetséges méd, ahogy segithetiink egy elkeseredett gyerme- ken: teles figyelmiinkrél biztositjuk, elfogadjuk az érzéseit az egyiittérzést ki- fejez6 szavak segitségével, nevet adunk az érzéseinek és teljesitiik a vigyait képzeletben, De minden szénél fontosabb a hozzAéllis és viselkedésméd, ami kisé- 1 Oket. Ha nem vagyunk Gszintén egyiittérzéek, akkor barmit is mondunk, gyermekiink Alsgosnak és manipulativnak fogja érezni. Csak akkor jutnak el szavaink a gyerek szivéhez, ha dszinte egyiittérzés itatja dt Ske. ‘Az eldbbickben megismert négy készség kézil talén az a legnehezebb, amikor nevet probdlunk adni gyermekiink érzelmi kitérésének. Gyakorlds és Ssszpontositas szitkséges ahhoz, hogy gyermekiink mondandéjénak mélyére nézziink, és megprobiljuk kitaldlni, mit is érezhet. De barmilyen nehéz is ez, fontos, hogy segitsiink gyermekiinknek bels6 vilégdnak szavakba dntésében, hhiszen csak akkor tudnak segiteni sajét magukon, ha szavakkal is képesek ki- fejezni, amit éreznek, ‘A kivetkez6 feladatban hat olyan kijelentést soroltunk fel, amely elhangoz- hat gyermekiink sz4jab6l. Olvassa el ket, 1. probalja meg leimni egy-két szdval, hogy mit érezhet a gyermeke, 2. irjon egy mondatot, amelybdl kideril a gyerek szdméra, hogy megérti, mit érezhet! AZ ERZESEK TUDOMASULVETELE: Agyermek mondja _—_Egy-két sz, amely——_-Hasznilja az eldbbi leirja, mit érezhet sz6t egy mondatban, amelybél kideril, megérti, hogyan érez~ het (ne kérdezzen és PELDA ne adjon tandesot) Ram kiabalt a busz- sofdr és mindenki nevetett rajtam eames erat 1. Legszivesebben be- Inéiznék egyet Misinek! 28 “Leesett egy kis es5, rre a tandr lefijta a juldst. Tok hiilye. meghivott a bu- \. Nem is tudom. ., Miért 6 az.a tandrok- hogy ilyen ren- leckét sznak a inkba a hétvégére? mai kosiredzésen, en egy kosarat ‘tudtam dobni, I AL e milyen sokat kellett gondolkodnia rajtuk? Nem kénnyti dolog gyer- tudoméséra hozni, hogy érijik, hogyan érezhetik magukat. Nem ‘lyasmit mondanunk, hogy: 1G, gy atom, mérges vagy” vagy aztin csal6dst okozhatott neked” vagy Ugy litom, utélod az egész hazifeladatosdit” vagy de elkeserit6 lehetett” vagy lagyon szomoni dolog, ha az ember jé baratja elkiltdzik" irpedig az ezekhez hasonls kijelentésekkel tudjuk gyermekeinket igazin gtatni, Segitségiikkel talan képessé valnak feldolgozni a sajét érzése- t (a, és ne ijedjen meg a magasztos kifejezések hasznalatatél. Ugy lehet in megtanulni egy szdt, ha kontextusban hasznéljuk,)‘Az el626 feladattal kapesolatban talén az jar a feiében, hogy az.els6 valasz. ~amely megmutatja, hogy tbbé-kevésbé érti gyermekei érzéseit - még nem minden. Vajon hogyan fog folytatédni a beszélgetés? Hogyan kellene foly- tatni? A kévetkez6 lépésben mar adhatunk tandcsot? Azzal még, virjunk egy kicsit. Tudom j6l, hogy nagy a kisértés, Az ember legszivesebben egyetlen mondattal megoldané a gyermeke problémait. ‘Anya, firadt vagyok.” wAkkor délj le, és pihen(!” thes vagyok” _ Hat akkor egyél valamit!” ‘Nem vagyok ches.” wAkkor ne egyéll” Alljon ellen a kisértésnek, amely arra csabit, hogy azonnal javitson a dol- gokon. Ehelyett tovabbra is prébalja meg elfogadni és reakcidival timogatni a gyermek érzéseit. ‘ime egy példa, hogy mire is gondolok. A csoportunkban az. egyik apuka ‘mesélte, hogy a fia egyik alkalommal beviharzott a lakasba, és azzal a mon- dattal nyitott, amellyel a feladatban is talélkozhattunk: , Legszivesebben be- hiiznék egyet Misinek!” Normal esetben a beszélgetés igy zajlottvolna le: Fil: Legszivesebben behiiznék egyet Misinek! Miért? Mi tértént? : Beledobta a fiizetemet a sérba ‘Ara: Es te semmit nem csindltél, ami ezt kiprovokalta? Fit: Nem! ‘Ava: Biztos vagy benne? Fi: Eskiiszém, egy ual sem értem hozza. ‘Ava: Misi a bardtod. Ha rim hallgatsz, gyorsan elfelejted az egész tigyet. Te sem vagy tikéletes, Neha te provokilod a masikat, és mégis 6t okolod. Ahogy az dséd esetében is szoktad. Fi: Nem is gaz, O szokta kezdeni. A, te semmit nem értesz meg. apa azonban hasznositotta, amit a csoportfoglalkozés sorén tanultunk hogyan segithetiink a gyermekeinknek érzelmeik feldolgozdsaban. ‘valésighan igy zajlott le a beszélgetés: “Legszivesebben behiiznék egyet Misinek! ‘Ara: Hi, litom mérges vagy! Fi: Ugy bemosnék egyet abba a kover kepébe! ‘Apa: Ennyire dithés vagy ra? i Tudod, mit csindlt az.a vadallat? A buszmegélléban élltunk, amikor elvete t6lem a fiizetemet, és beledobta a sirba. Minden ok nélkiill : Hmmm. Fogadok, hogy azt hitte, én tortem el a hilye agyagmadarat rajzéran, : Vagy tgy: gen, mert sirés kézben végig engem nézett. : O Denem én tirtem el! Nem én voltam! ¢ Te mar csak tudod, hogy nem te voltil ‘Vagyis nem direkt volt. Az a hiilye Zsuzsi nekilOkétt az asztalnak. Széval Zsuzsi ldkott meg. _Igen. Egy csomé dolog leesett, de csak az a madar trt el. Nem volt ‘szandékos. Szép madarat csindlt. «: Latom, tényleg nem direkt tirted el. _ Nem, de Misi tigysem hinn¢ el inted nem hinné el, ha elmondandd neki az igazat? Nem is tudom... De én akkor is elmondom neki, akar elhiszi, akiir "nem. Cserébe 6 pedig bocsdnatot kéne, hogy kérjen, amirt a sirba - dobta a fiizetemet. teljesen megdbbent. Egyetlen kérdést sem tett fel, a fia mégis el- neki az egész tdrténetet. Nem adott a gyereknek tandcsot, és az mégis sajit maga egy megoldési lehetSséggel elllni. Szinte el sem akar- ‘hogy csupan a hallgatisaval és a fia érzelmeinek az. elfogadasaval tudott segiteni. feladatokat megoldani, és példa-parbeszédeket elolvasni egy do- meg, egy egészen masik dolog, hogy képesek vagyunk-e valédi élet- is ilyen médon meghallgatni gyermekiinket. A csoportos foglal- Sorin a sziilékt6l megtudtuk, hogy a szerepjatékokat hasznosnak Ezek sorin némi gyakorlatra tehettek szert, még micl6tt élesben is déttek volna odahaza a problémakkal.me ogy szereptek, amelyet egy bartjval vagy a hézastarséval kiprobsl- hat, Egyikéjik lesa sz, a masik a gyerek. Mindenki csaka sat részétol- vassa el! A gyerek szemszigébsl (szerepjaték) 1. Az orvos azt mondta dnnek, hogy allergias, ezért minden héten injekci6t kell kapnia, hogy ne kohSgj6n és tiisszgjén annyit. Néha igen féjdalmasak ‘ezek az injekcidk, maskor meg sem érzi dket. A mai nagyon féjdalmas volt. Ahogy kijén az orvostol, a sziilei tudtéra akarja adni, hogyan érez. Kétiéleképpen fog a s7ilé valaszolni. Flészr nem fogadja el az érzéseit, de ‘n akkor is prébalkozzon tovabb. Amikor a beszélgetés a végéhez ér, nézzen magaba, és mondja el a trsdnak is, milyen érzések toltotték el. Kezdie a jelenetet azzal, hogy megdiirzsbli a karjt, és azt mondja: Majdnem belehaltam a mai injekciéba! IL Ahelyzet az el6bbi, de a szil6é most masképpen fog reagalni. A beszélge- {és lezarultival ismét nézzen magaba, és ossza meg a tarsaval az érzéseit Ugyantigy kezdie a jelenetet, mint az el6bb: ‘Majdnem belehaltam a mai injekcidbat A jelenet kétszeri eljatszsa utin esetleg szerepet is cserélhetnek, hogy a saiild szemszigéb61 is megtapasztalja a torténteket. A sri sremszigéb61 (szerepjaték) |. Minden héten injekciézni Kell hordania a gyermekét az allergiéja miatt. Habar tudja, hogy a gyerek retteg az injekci6tdl, azzal is tisztaban vagy; hogy az injekcié altaldban csak egyetlen masodpercig fj. A mai szuri utén a gyerek keservesen panaszkodni ke7d. Kétszer fogidk eljatszani a jelenetet. Az els6 alkalommal utasitsa el a gyerck érzéseit, és arta trekedjen, hogy minél hamarabb abbahagyja a gyerek a pa- naszkodist. Hasznélja az aldbbi mondatokat (persze sajétokat is kitalélhat): Ugyan, nem is fajt az enncyire. Egy apr kis semmiséget ij fel ekkoréra. A biétyad soha nem sirénkozott az oltésok uti. 32 iselkedsz, mint egy csecsemé. " . i, gins ines a seo abesaéigetésa vegdher ér, nézzen maga, és mondja el. tirsinak milyen érzések toltottek el “Agyermek kezdi a jelenetet cde most valdban oda fog figyelni a gyerekre. jak tiikrdzni, hogy valban odafigyel ri, és elfogadja a 6, ilyen rossz volt. a : Frit lyan fdas vol, hogy még a egédza ellenségedinek sem K- kinnyt dolog minden hétenilyeninjekcidt kapni. Gondolom, nagyor Oils jt ; ae ‘végével proba megfogalmazni, mit érzett, és eta tarsival za meg, fittal is a gyerek kezdi a jelenetet. enet kétszeri eljatszasa utén esetleg szerepet is cserélhetnek, hogy & ‘svemszdgébél is megtapasztalja a torténteket. a érezte magét egyre és egyre mérgesebbnek, amikor azt a kisgyereket Mtovania aknek feresapork és megkérd6jlectck az eats Nem mnt, hogy injekci6 mia dh hamarosan aszil6 ellen ford? ikor acta zit jtszotta,akinek egyetlen of}, hogy gyorsan leilitsa reke panasz\odasit, nem érezte egyre ineriltebbnek magat, amiéet sk olyan értetlenil viselkediK? ‘ fan ez trténik, amikor a gyerck érzéseit semmibs gyre ellenségesebbé valik egymassal szemben. kant amikor efogadta a gyermek ézéseit érezte, hogy a beszélgts myugodtabh vill? Eezte, hogy képes Gszntin segien a yee yercKként, amikorelfogadtak az éraisit, meghecsltebbnek éren BA Mlyebb scereteel érzet a sz irant? KOnnyebb volt elviseln 9) fgy, hogy valaki mis is tudta, mennyire szenved? Ugy érezte aid kéinnyebb lesz a kivetke76 injekcit is elviselni? ye veszik. A szil6Nagy szolgélatot tesziink gyermekiinknek, ha elismerjik az érzéseit. Hagyjuk, hogy kapcsolatot teremtsen bels6 vildgaval. Ha pedig a kapcsolat létrejtt, és a gyermek tisztan latja bels6 vildgat, képes dsszeszedni az erejét és ‘megkiizdeni a problémaival. FELADAT 1. Legalabb egyszer ezen a héten folytasson beszélgetést gyerekével, amely- nek soran elfogadja az érzéseit. Az aldbbi tires részre még frissiben irja le, ho- sgyan zajlott az.esemény. Gyenex: Szine: Grerex: Sas: Gverex: Sains: Gyerex: 2, Olvassa el a fejezet mésodik részét, amelyben részletesebben beszéliink ezekril a készségekrdl, felsoroljuk a leggyakrabban elhangzé kérdéseket. Itt olvashat maja személyes beszimolkatolyan szil6kt,akik a gyakorlatban is hasznositottdk ezeket a készségeket emlékeztet6... Segitségnyajtis gyermekeinknek ‘az érzéseik feldolgozésiban ‘A gyerekeknek sziikségik van ri, hogy érzéseiket elfogadjak és tiszteliék. 3A MEG GT CSENDBEN £8 FICYELMESEN. Jérzést el lehet fogadni. eselekedeteket korlétozni kell. hogy nagyon dihés vagy a btyédtra, Szavakkal, és ne pedis, Jhozd a tudoméséra, amit akarsz."nnn nnn MAsonix rész: VéLeménve, KERDESEK és szUL61 TORTENETEK Seilldk kérdései 1. Fontos, hogy mindig egyiittérz6en viselkedjek a gyerekemmel? Nem. A gyermekeinkkel folytatott beszélgetéseink jelentés része laza, hétkéz~ rnapi esemény. Ha a gyerek azt mondia: ,,Anya, tigy dntéttem, hogy ma isko- Ja.utan atugrom Davidho2’, teljesen felesleges a kovetkezSképpen valaszolni: sTehat hoztdl egy dintést, hogy meglétogatod egy barétodat ma délutén. Ha egyszertien annyit mondunk ,.Készi, hogy sz6ltl”, az éppen elegend6 tu- domiésulvétel. Egyiittérzésre akkor van sziikség, amikor a gyermek szeretné érzéseit veliink kizini. A povitiv érzésekre valé reagélés nem szokott til sok gondot okozni. Ha boldogan felkidlt a gyerek, hogy ,Otést kaptam a matek- dolgozatomrat”, erre igazdn nem nehéz lelkesen azt vilaszolni, hogy .(tdst! ‘Akkor most nagyon boldog Iehets2!” A negativ érzései esetén kell a készségeinket munkiba dllitani. llyenkor {ell ellendlini a figyelmen kiviil hagyas, tagadas és erkdlcsi tanmese kisértésé- nek. Egy édesapa arrél szdmolt be, hogy fia érzelmi sziikségletei irint akkor vat fogékonyabbé, amikor azokat fizikai sériiléseknek feleltette meg. A vagaés vagy horzsolis képe segitett neki felismerni, hogy a fia ugyanolyan gyors és komoly segitséget igenyel akkor is, amikor a lelke séril, mint amikor a téydét iti be 2, Mia baj azzal, ha egyenesen nekiszegezziik a gyereknek a kérdést: «Mitél érzed magad igy?” ‘Vannak gyerekek, akik képesek megmondani, hogy mit6l félnek, miért mér- ‘gesek vagy szomoriiak. A tdbbség szdméra azonban a ,miért” kérdés csak tovabb neheziti a helyzetet. Az eredeti rossz.érzésiik mellé most még annak okait is elemeznitik kell, és el6 kellene dllniuk egy értelmes magyarazattal. A gyerekek nagyon sokszor nem tudjék, hogy miért érzik magukat igy vagy ‘igy. Maskor azért hezitdlnak, hogy elmondjék-e, mert attdl tartanak, a felnétt Szdmara nem lesz elég j6 a magyardzat (,Ugyan, ezért sirtal?”) Sokkal nagyobb segitség egy boldogtalan gyerkée szméra, ha valaki azt mongja, ,Litom, valami nagyon elszomoritott”, mintha nekiall Ot faggatni (Mi trtént?”, ,Miért vagy szomori2”). Kénnyebb egy olyan felnéttel beszél- ‘aki elfogadja a gyerek érzéseit, mint egy olyannal, aki mindendron ma- ytakar hallani. szerint a gyermekeink tudomésara kell hoznunk, hogy jévihagy- ahogy éreznek? Jknek nem arra van s2iikségiik, hogy jovahagyjuk az érzéseiket, ha- ‘arra, hogy elismerjik dket. Talin az adott helyzetben jélesik a gyereknek, ‘mondjuk ,Teljesen igazad van", viszont ez a késbbbiekben gatat vethet hogy a gyerek végiggondolja a dolgokat magaban. : Mégsem fogiuk eldadni a darabot az osztillyal. Szemét ez a tans! Pedig mennyit probaltatok! Egyetértek veled. Tényleg szemét dolog ez a tandrotoktl -véget is éra beszélgetés, ‘pedig figyelje meg, mennyivel konnyebb a gyerek széméra a konst- -gondolkodés, ha elfogadjak az érzelmeit! = Mégsem fogjuk eladni a darabot az osztallyal. Szemét ez a tandr! Ez aztin nagy csalédas Iehet neked. Pedig mennyire szamitottél ¢ Igen. is mindezt azért, mert néhany gyerek hiilyéskedett a proba alatt. Ok tehetnek réla. (csendben hallgatja a gyereket) i ‘Meg azért is dishés volt rank, mert senki nem tanulta még meg a ese :Azt-_mondta, hogyha dsszeszedjiik magunkat, akkor lehet, hogy kapunk még egy esélyt... Jobban teszem, ha még egyszer ‘tolvasom a szvegemet. Segitené! ma este a végszavakkal? lalva: Nehéz pillanatainkban ~ fiiggetlentil attol, hogy fiatalok va- ‘vagy dregek ~ nem arra van sziikségiink, hogy valaki egyetértsen hhanem arra, hogy valaki felismerje, mit is tink st.seit, akkkor mi a baj azzal, ha egyszertien azt mondjuk neki ,Megértem az érzéseidet”? Azilyen kijelentésekkel esak az a baj, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem hiszik el, hogy komolyan gondolod, és azt vélaszoljék, hogy ,.Nem, nem érted meg.” De ha veszed a faradsigot, és részletekbe menéen valaszolsz. (,Félel- metes lehet az els6 nap az iskoldban, Annyi tj dolog van, amit meg kell szok- ni), akkor a gyerek tudni fogja, hogy valbban megérted 6t 5. Tegyiik fel, hogy azonosulni probilok a gyerek érzésével, és kiderii, hogy tévedtem, 6 nem is azt érzi. Akkor mi a teend6? ‘Semi baj. A gyerek hamar helyre fog igazitani, Pela: Grenex: Apa, a tandr dttette a dolgozatot ajévé heétre. Ara: Eznagy megkénnyebbiilés lehetett a szdmodra. Gverex: Nem, mérges voltam! Most majd tanulhatok mindent ijra a jv héten. Ara: Ertem, sz6val mér till akartal lenni az egészen. (Gverex: Aha, Nagyképii dolog lenne azt hinni, hogy mindig tudjuk, mit érez a msik. A. legtobb, amit tehetiink, hogy megprdbaljuk megérteni gyermekeink érzéseit. Nem fogunk mindig sikerreljémi, de a probalkozasainkat akkor is nagyra ér- tékelik. 6. Tudom, hogy az lenne a j6, ha elfogadnam a gyerek érzéseit, de nehezen tudok mit kezdeni az olyan helyzetekkel, amikor a gyerekem azt mondja nekem, hogy ,Olyan gonosz vagy” vagy hogy ,Utillak”. Ha felzaklat, amikor a gyereked azt mondja neked, hogy uta, akkor hozd ezta tudomasara: ,Nem tetszett, amit most mondtal. Ha mérges vagy valami ‘iatt, akkor azt hozd a tudomdsomra valamilyen mas médon. Akkor talin a segitségedre tudok lenni.” 7. Van barmi més médja annak, hogy segitsiink egy zaklatott gyermeken azon kiviil, hogy a tudtira hozzuk, megértjtik az érzéseit? A fiam nagyon 4, Ha olyan fontos, hogy a gyerek tudomasira hozzuk, megértjiik az érzé- vviselia frusztrici6t. Néha segit, ha megértem az érzéseit, de tobb- ‘annyira fel van zaklatva, hogy meg sem hallja, amit mondok. x szil6 arrél szmolt be a csoportfoglalkozdsokon, hogy a nagyon fel- “gyerek esetében segithet, ha valamiféle cselekvéssel vezeti le a feszilt- ‘sok térténetet hallottunk mérges gyerekektdl, akik nyugodtabbé val “miutén parnakat piiflhettek, régi tejesdobozokat iitogethettek, gyurmat tak és gytchattak, tivélthettek, mint az oroszlin vagy darts nyi- idobalhattak. Azonban a rajzolés az a tevékenység, amelyet a szild is a Spben néz, és a gyerek is a legszivesebben végez. Az aldbbi két példa beliil tortént: lott csoportfoglalkozasrol mentem haza, amikor a hirom fiamat a dn ldo. a hisztirohama volt. A férjem ott allt mel- sundorral az arcin felém fordult:’Na, te specialist, lassuk, mit kezdesz, igy éreztem, bizonyitanom kell. Répillantottam a foldén rigkapals, fiamra, majd a kezembe vettem a telefon melletttartott jegyzetf ceruzat, Aztin letérdeltem, Tomi felé nyitottam a jegyzetfizetet és és azt mondtam: "Tessék, ezen mutasd meg, milyen mérges vagy. le, mit érzell’ azonnal felpattant, és diihisen kordket kezdett rajzolni. Aztan felém a rajzot, és azt mondta: ‘yen mérges vagyok!’ “Te aztén igazin mérges vagy’ Letéptem még egy darab papirt, és hogy még tobbet rajzoljon. iihddten firkini kezdett, mire én azt mondtam: ‘Azt a mindenit, fre mérges vagy!’ Aztin még egyszer megismeételtik az egészet. Ami- negyedik papirlapot odaadtam neki, mar egyértelmien nyugodtabb asan néztealapot, maj zt mondta:’Akkor most megmutaton ¢ 65 rajzolt egy Kirt, bele két pontot és egy mosolyg6 szajat. Alig /elhinni. Két percen beliil a hisztis gyerek mar mosolygottis. Es ‘mind- sikerilt elémi, hogy kifejezhette az érzéseit. Az eset utin a férjem azt ta: Tessék csak tovabb jémni abba a csoportba’.” kévetkez6 csoportioglalkozis alkalméval egy anyuka hasonlé esetr6l be.Amikor a miilt héten elmeséited a rajzos esetet Tomival én arra gondol- tam, baresak az én Akos fiamnél is hasznalhatnim ezt a médszert, Akos szin- tén harom éves, de fel6dési rendellenességben szenved. Ami mas gyercknek egy természetes fejlédési lépes6 volt ~ megallni elesés nélktil, megtartani a fejét-, az Akosnal hatalmas eseménynek szdmitott. Fantasztikusan sokat fe- 16ditt, de még most is kénnyen frusztréltté valik, ha valami nem sikeriil neki ‘Ha megprébal valamit, de nem jér sikerrel, képes utana drakig sikitozva sirni, Olyankor teljesen megkézelithetetlen. A legrosszabb, amikor meg akar rigni, é belém akar harapni. Talin azt gondolja, hogy a nehézségeirdl én tehetek, & tudnom Kellene segiteni rajta valahogy. Szinte allanddan mérges rim, A muiltkori foglalkozsr6l hazafelé tartva azon tprengtem, mi lenne, ha még azelétt kizel tudnék keriilni hozz4, miel6t teljesen felhergeli magét. Aznap délutin az tj kirakés jétékéval jatszott. Nem bonyolult,csak néhiny nagyobb darabbol ail, de az utolsé darabot sehogy sem tudta a helyére illeszteni, Né- any prébalkozés utdn megléttam az arcén a jl ismert kifejezést. Megijedtem, hogy mér megint kezd6dik, és gyorsan odaszaladtam hozzd. - Vir, vj egy Picit! Ne mozdul}!- mondtam neki. Meglepetten nézett rim. Idegesen kutatni Kezdtem a kinyvespolcén, mig végre taldltam egy nagy lila zsirkrétat és égy ‘ajatémbot. Leiiltem mellé a fSldre. ~ Akos, ilyen mérges vagy? ~ kérdeztem, é cikkcakkvonalakat kezdtem rajzolni a papirra. =Igen- valaszolta, majd kikapta a krétat a kezemb6\, és dsszevissza vonala- Kat kezdett rajzolni. Majd szurkalni kezdte vele a papirt, mig teljesen tele nem lett lyukakkal. A fény felé tartottam a papirt. - Hi, de ménges vagy... Sdin- te tajtékzol a diiht6i! — Kikapta a papirt a kezembsl, 6s apré darabkakra tép- Kedte, mikizben folyamatosan sirt. Amikor végzett vele,rémn nézett.— Anya, Szeretlek. - Ez volt az els6 alkalom, hogy ezt mondta nekem, Azéta_ még_egyszer_megprobdltam ezt, de nem miikédik minden ‘syes alkalommal. Azt hiszem, talétnom kell szdméra valamilyen més fesriiliséplevezetést, mint amilyen példéul a boks2zsék. Lassan kezdem meg: Extent, hogy a legfontosabb az egészben, hogy amig 6 pifli a zsikot vagy ra 01 én ott legyek mellette. A tudomaséra kell hoznom, hogy a legdiihisebb ér- 2éseit is megértem és elfogadom.” 8. Haa gyerek minden érzését elfogadom, azzal nem azt az iizenetet adom neki, hogy birmit megengedek neki? Nem akarok nagyon engedékeny sziil6lenni, lalom benniink is felmerilt, De lassan rajattink, hogy ez a meg. ts ombonegedhenyaneryon minder es et me jul: »Ltom, nagy drmet okoz neked, hogy a vafba rajzolgassél a vil- ("De ez még nem jelentiazt, hogy meg is engedjik a gyereknek ezt a Jkedést. Mikézben elveszed a vajat a kis miivésctél, hozd a tudoméséra, a vaj nem arra van, hogy mindenféle formiikat faragjunk belole, é add maja. * col Hr tpessaltle hogy amennyibenelfogadak ayermekeink eats Skis Jpen elfogadtak az éltalunk sllitott korlatokat ‘a baj azzal, hogy tandcsot adunk a problémaval ktizd6 gyereknek? % fst kindlunk a gyerekiinknek, azzal meg sot vagy azonnali megoldést kinélunk a gyere! 2 stows tapasztalattél, ami a problémaval val6 megktizdést jelenti, ‘van egyaltalan olyan helyzet, amikor j6, ha tandcsot adnunk? Természe- 6 161 oldalon, Meg nny su tanesohr” cl résrben ta -részletes leirdst arrél, hogy mikor és hogyan érdemes tandcsokat adni. Jehet tenni, ha utélag arra jOviink ra, a vilasz, amit gyermekiinknek nem volt igazdn a segitségére? ,Tegnap a lanyom nagyon feldaltan az iskolabél. El akarta mesélni nekem, hogy néhany gyerek ho- piszkalta 6t a jétsz6téren. Féradt voltam, és méssal voltam elfoglalva, syorsan el akartam ot hesegetni, azt mondtam, hogy hagyia A siristex még nem a vilig vege, Nagyon suomorsinak ltsot, fl a szobijaba. Tudom, hogy elszirtam, de mit tehetek igy ut6lag’ alkalommal, amikor a s2il6 réjin, hogy hibazott, mert mashogy Kel- reap, ezzel mis kapepy i etiyt A gyerokekkel val egy: ig nyitotlehetdgeket tartogat. Nehiny Grivalnappal vagy he s6bb birmikor azt mondhatjuk: ,Gondolkexdtam azon, amit a muiltkor a piszkélédés gyerekekrl a jatsz6téren, Most fogtam csak fel, men nt teed az eset.” ; expr rai nage ig kris ha een Figyelmeztetés aPétda: (Gyrrex: Mar nem kedvelem Davidot. ‘S216: Mar nem kedveled Davidot. Gyrrex: (nyiigisen) Igen, ezt mondtam. jobban drilt volna, st sjszeri Peas issircia gyerek, haegy kevésbé papagéjszerti vélaszt kap, mint Nalami nem tetszik neked David viselkedésében” vagy /Usy litom, komolyan megharagudtal ré.” IL, Vannak gyerekek, akik jobban szeretik, ha egy ltala i gyerekel, a Sn sgyaltaln semmit nem mond a sziild, amikor 6k mérgesek. Az anya vagy az apa jelenléte éppen eléggé vigasztalé a sz4mukra. = Az egyik anyuka elmesélte, hogy egy nap arra ment be a nappaliba, hogy a to zune Konnyes szemmel ila kanapén, Leilt a gyerek mel, dtkarolta, ta: alam trtént”, majd dt percig szétlanl ita lanya melt. Végil a lénya sdhajtott egyet, és azt mondta: ,Készi, anya, mar jobban va- YOK". Az anya soha nem tudta meg, mi okozta a linya szomoriisigat. Azt iszonttudta, hogy a vigasztaléjeleniéte segitet a linysnak, mert egy Grival késbb mar jokedviien dudolgatott a gyerek a szobdjéban. ean IIL Vannak gyerekek, akiket feldithit je 4 7 it, ha erdteljes érzelemnyilva eS helyes, de érzelemmentes valaszt kapnak. ; jemmrieealties tay haat -mesélte az. egyik foglalkozason, hogy egy napon rettent6 feldil- ton ment haza,mert a legjobb basta erulta az egyk kit mésoknak El ao anyja tak. hogy ‘mi trtént, mire az semleges hangsiillyal kézélte: Wy erre nem tudta megallni, adjon szar 5 tN \egillni, hogy ne adjon szarkasztikus erect tle, hogy milyen vélaszt szeretett volna kapni'az anyjétél fBondolkodott Nem annyiaaszavaval volt ba hanem azzal,ahogy rea Skat Ugy hangzot, minta olyan valaki ér2éseirdl beszne, aki ko eae sel. Azt hiszem, at sevetiem volna, ha kimutata, hogy egytitérez velem. Ha nyt mondot volna, hogy «Hi, kislényom, el tudom képzelni milyen dihés 4”, akkor méris gy éreztem volna, hogy megért en- ‘Az sem j6, ha a szil6 reakcidja hevesebb a gyermek eredeti éraésénél- = (morogoa) Fél brat vartam Pistire a sarkon, majd el6sllt egy légh6! kapott sztorival, hogy miért is késett el. Ez megbocsithatatlan! Hogy tehetet ilyet veled? Nem t8r6dik a smisik érzéseivel és felel6tlen. Gondolom, soha tobbé nem akars2 taldlkozni vele. ‘amasznak valésziniileg eszébe sem jutottilyen hevesen reagélni a ba- ia viselkedésére, és eszébe sem jutott, hogy ilyen drasztikus lépést tegyen. Jett volna minddssze sziiksége, hogy az. édesanyja egylittérzben morgo- on vele, és helytelenitéleg megrizza a fejét,ezzel fejezve ki, hogy dtérzi fia rods. Semmi sziiksége nem volt ré a gyereknek, hogy tovabbi terhet ‘avallara, és még anyja heves érzelmeivel is meg kelljen kiizdenie. sy kek nem szeretik, ha visszahalljak szilleik szajabél azokat a jel- famelyeket 6k hasznalnak sajat magukra. gy gyerek azzal jin, hogy 6 buta, csinya vagy kévér, akkor nem segitiink hha elismételjik ezt (,,A, ezek szerint butinak tartod magad” vagy fényleg digy étzed, hogy Kovér vagy”). Ne mikédjiink egyiite a gyerek- or ilyen jelzOket hasznél magéra. Usy is elfogadhatjuk a fajdalmat, ben nem ismételjik meg ezeket a jelzdket. eaux: A tandr azt mondta, hogy tizendt perc elegend6 a matek hazira. Ne- ikem egy egész dria telt, mire befejeztem. Nyilvan buta vagyok. Nagyon el tudja kedvetleniteni az embert, amikor tobb idt tlt valamivel, mint szdmitott r8. Gyenex: Sziinyen nézek ki, amikor mosolygok. Mar messzirél virit a fosza- bbilyzém. Ronda vagyok. [Nem tetszel magadnak a fogszabilyzdban. Es gondolom, az. sem sokat segit, hogy nekem fogszabilyzéval vagy anélkil is egyfor- man szép vagy.Remélem, nem rémitettik meg a figyelmeztetéseinkkel. Gondolom, mos- fanra mar kiderilt, hogy az érzelmek kezelése sokkal inkbb miivészet, mint tudomény. De hisziink benne ~ ugyanis ezt igazoljék a hosszia évek dta tart megfigyeléseink -; hogy sok-sok gyakorléssal, 6 persze sok hibds lépés utan, a sailok képesek mesterfokon tizni ext a mivészetet. Egy id6 utén meg fogia érezni, hogy az dn gyereke eselgben mi mikadik és mi nem. Ha eleget gya- Korol,ré fog jénni, hogy mi nytt vigaszt és mi jelent csak olajat a tizre, mitél tivolodik ela gyerek, és mi az, aminek a segitségével igazdn intim viszonyba Kerilhetnek, mi et sebet és mi gydgyit. Az On érzékenységét semmi nem pd tolhatja, Szill6k torténetei nagy}dbol tigy adjuk kézre, ahogy a sziilék megirtik dket. A legtbb esetben megviltoztattuk a gyerekek nevét. Létni fogja, hogy nem minden vilasz te Kinthet6 ,mintavélasznak". De ami igazin sedmit, az az odafigyelé és elfoga- 6 attitdd. r Az els6 ket trténetet elmesél6 sdk alig akarték elhinn, hogy a gyerek ekkerdett a sajét megoldésén dolgozni, amint a szil6-mogillta, hogy tand. GSokat osziogasson. - Hallgassétok, milyen keveset mondtam - vezette be a rténetét az els6 anyuka, A nyolcéves Miki ezekkel a szavakkal lép be a lakésba iskola utén: Leg. szivesebben pofin vignim Akost”, Ex: J6 diihds vagy Akosra! Mra Aha. Foci kizben, amikor hozzim keri alabda, mindig azt mondja: ~Passzold ide, Miki! En jobban focizom, mint te.” Te nem lennél mér, es, ha valaki ilyet mondana neked? De. Murs: Pedig Akos nem mindig ilyen. Elsen mindig olyan rendes volt. Sverintem Krisztiént uténozza, aki masodikban jétt hozzénk Ertem. Ms: Felhivom Akost, és megkérdezem nincs-e kedve kijénni a parkba A fiam els. Nem agressziv gyerek, nem szokott verekedni. Eppen ezért tuilsdgosan is féltem 6t, mert olyan gydmoltalannak Iétom. Hétf6n azzal jit az iskolabdL hogy az egyik osztilytarsa~ aki sokkal nagyobb néla ~azt neki az egyik , kévetével’, hogy meg fogik verni holnap. Else pénik irr rajtam. Otthon akartam tartani, vagy legalibbis Gnvédelmi fogasokat tanitani neki egy éjszaka alatt, hogy megkiméljem a {sjdalomtél és tl, yztam, hogy nem mutatom ki, mennyire megijedtem, hanem figyel- alga pale es ee ca sey hae gba kezdett. - Ugyhogy hirom Snvédelmi stratégidt dolgoztam Bi cgprbdin cnt wach gyrtane sc nem civilizslt dolog verekedni. Ha ez nem hasznal, akkor felveszem a ivegem. Bir (itt szinetettartott és elgondolkodot), ha igazin vereke- akkor ez nem fogia visszatartani. Marpedig az lehet, hiszen én még soha is beszéltem vele, 6 meg meg akar verni Ha minden esd6t mond, akkor sm Tomit, hogy 6 tamadja meg. Tomi olyan ends, hogy afi mar a lst {tél meg fog ijedni. ~ Meg voltam dbbenve. - © — mondtam. - Jl van, rendben lesz. Most mar tudom, mit fogok tenni -mondta, és bement jaba pihenni Nagyon biiszke voltam a fiama. Fogalmam sem volt, ilyenbitran és letesen tuda a sat problémtkezelni. fs mindezt az el6 beldle, hogy esendben meghallgattam, é nem széltam bele. azért nem hagytam annyiban a dolgot. A fiamnak nem mondtam sem- de felhivtam a tanit6t, és elmondtam neki, mi késziil. Azt mondta, jél hogy felhivtam, mert a mai vilégban nem szabad a fenyegetéseket E as suisse saiikségem volt, hogy ne kérdezzek ri, mi {az iskolaban. Szerencsére a fiam magatel is elmondta. - Képzeld, anyu, a jk, akikart6l szAmoltak be, mennyire megnyugtatta a gyereki- a7 6 lfogadé valaszuk. A , Nyugod} mir meg” vagy a »Hagyd ezt abba sak tovabb hergeli a gyereket. De sokszor néhény elfogadé 526 is legvadabb érzések megnyugtatdséra, a gyerek hangulaténak drasztikus Itoztatdséra. Az els6 példat egy apa mesélte Nori, a linyom bejétt a szobaba.A tomatandr ma rim orditott. -6. ~Kiabalt velem. —Nagyon mérges lehetett. ~ Azt orditotta, hogy ,.Nem igy kell a réplabdaban a labdét megiitni! Ha- xnem igy.” Honnan tudném, hogy kell csindlni, amikor sosem mutatta még meg? ~ Dithds voltal ré, amiért kiabalt veled ~ Nagyon feldihitett. —Nagyon rossz érzés, ha ok nélkiil kiabélnak az emberrel Nem volt hozzé joga. ~ Ugy érzed, hogy jogtalanul orditott veled. ~ Olyan dithis vagyok ra, hogy legszivesebben megtaposndm... Szeretnék | csinalni egy babat a képével, és j61 megszurkilnim, hogy szenvedjen, ~ Fellégatnad a kislibuijanal fogva, } ~ Kistitném olajban. ~ Megfojtanim egy kanal vizben. Abeszélgetésnek ezen a pontjén Nori elmosolyodott. En is elmosolyodtam. Mindketten nevetni kezaltiink. Aztén azt mondta, hogy milyen hilyeség volt a tanar részérél igy orditani vele. ~ De most aztén tényleg tudom, hogyan kell megiitni a labdat. Kordbban biztos azt mondtam volna neki, hogy nyilvén okot adott az or- ditozdsra, és jobban teszi, ha legkzelebb odafigyel a tandrra, amikor az ki- Javitia 6, és alkkor majd tudn fogja, mit hogyan kell sind, Erre 6 bevagta volna a szabsjaajtajat, és ott dahongétt volna, hogy a hilye andr mellett még egy ididta apaval is megverte a sors. Helyszin: a konyhank. Eppen letettem a kisbabankat aludni. Peti ‘izgatottan jén haza az ovibél, mert a baratja, Laci meghivta magukhoz jatszani. Pert: Szia, anyu, menjiink Laciékhoz jétszani Anva: Petra (a niga) most éppen alszik, de majd késdbb dtmegyiink, Pen: (kezd bedihdni) En most akarok menni. Azt mondtad, hogy ovi utin -t usszallistfogja a nevével Osszekapcsoln Beszél 416 szdméra jelent megkénnyebbiilést, aésein6). Sok sziil6 sziméra jelent megkor ae ema wal6di érzéseit, és ex még segit is a prob- srtyedban, Orilnek, hogy nem kell a végtclenséBig ncaa seelcnem annyia trékenyek. Képesek arra, hogy meBPiFkO? 1m arra, hogy elolvassam a fogalma- jobb pillanat neke ego a Jacsora atin majd a munkdnak Kj f- Tdeges vagyok és feszilt. Vacsor tudok leiilni veled.” Tesz, ha az elkivetkez6 kis iddben senki nem ide ennek semmi kze tehozzéd.” keriil az utamba, Ideges nevel6 édesanya mesélte, hogy régebben iért sokszor nem volt trelme a aja jobban elfogadni a sajstéraéseit é vetitenia szamukra is érthet6 mo kkét kisgyereket egyediil haragudott magara, ami¢ ‘elhatarozta, hogy megprobé fagyerekeinck isigyekszik majd Ko : a f It egy médszert. - Nagyjabdl dinnye mérel tiple van Tost tar Most a tirelmem mar csak akkora, mint egy Nar Tedbb._- Most mar csak akkora a tirelmem mint 67 nomad Sbbahagyri, miclttteljesen dsszezsugorodik = ae eas oe fe : a tiirelmed, anya? Olv a fia odament hozz. ~ Mekkora most a seat east? _ wérderte te. Ebb6l tudta, hogy @ sgyerekek komolyan ot te lyanok is, akiknek problémijuk volt e22¢) poten ee is nota, ha feltarjak valodi érzéseiket @ BY°! : at Kents oa sribnszantengen” mia ‘annyit mond: , Kit érdekel?”‘Tapasztalataink szerint azok a gyerekek, akiknek tiszteletben tartjik az ér- _2éseit, maguk is elfogad6ak a felnéttek érzéseiirdnt, Ugyanakkor elképzethe- 16, hogy lesz egy dtmeneti id6szak, mikor hallani fogja a bosszanto , kit érde- kel?” kérdést. Ha ezzel talalja szemben magat, hozza a gyerek tudoméséra, hogy dnt érdekli. ~ Engem érdekel, hogy mit érzek. Bs az is érdekel, hogy te mit érzel. Es elvarom, hogy a csaladunkban mindenkinek fontosak legyenek a mésik ér2ései Figuelmeztetés. Vannak gyerekek, akiket nagyon érzékenyen érint a szil6i rosszallas, Ok rosszul viselik, ha olyasmit hallanak, hogy ,mérges vagyok” vagy ,e2 nagyon felbosszant’, és elképzelhet5, hogy ellenségesen valaszol- nak: ,J6l van, akkor én is mérges vagyok rad!” Az ilyen gyerekek esetében jobb, ha egyszertien kizli velik az elvardsait. Ahelyett, hogy ,,ménges vagyok rid, amiért meghtiztad a macska farkét", mondja azt, hogy ,elvérom téled, hogy kedvesen banjal az dllatokkal”. V. Uzenjen irésban. A gyerekek Altaldban nagyon szeretnek iizeneteket apni figgetlentil att, hogy tudnak-e olvasni vagy sem. A kicsiket tabbnyire nagyon felvillanyozza, ha nyomlatott izenetet kapnak a szileikt6l. Ez arra Ssztinzi ket, hogy maguk is készitsenek irott vagy rajzolt tizeneteket leiknek. Anagyobbak szintén szeretik az ilyen tipusti kommunikéciét, Azok a ka- maszok, akikkel az egyik csoportunkban foglalkoztunk, azt mondtak, hogy j6 éraéssel t6lti el 6ket, ha irotttizenetet kapnak, .mintha csak levelet kapnal egy baritodtét”, Egészen meghatotta dket, hogy a szileik vették a faradtsigot és Uzenetet tak nekik. Az egyik fiatalember szerint az irotttizenetekben az a legjobb, hogy nem lesznek egyre hangosabbak”. Assaiil6k is arrol szdmoltak be, hogy szeretik ezt a médszert. Gyors, konnyti ‘médja annak, hogy hatist érink el gyerekeinknél, 6s tébbnyire j6 szajizt hagy hogy 6 egy jegyzettimbat és egy ceruzékkal libdint Hetente tbbsziiris el6fordul, hogy a gyere- kei semmit sem reagalnak a sokadszorismételt kéréseire, vagy mar 6 érzi igy, hogy feladja, és maga végzi el a hazimunkst, amit tlk akart kérni lyenkor kevesebbet vesz ki beléle, ha megragadja a ceruzat, mintha kinyit- nda szdjat. eas i 88 {me néhiny példaiizenct tle: KEDVES TOMI! REGGEL OTA NEM VOLTAM KINT, SEGITS RAJTAM. AKUTYAD, SAMU KEDVES ZSU! ‘A KONYHARA RAFER EGY RENDRAKAS. KERLEK TEGY VALAMIT, MERT: 4. KONYVEK VANNAK A TUZHELYEN. A BEJARATNAL EGY CSIZMA HEVER. AFOLDON VAN EGY KABAT. MORZSA VAN AZ ASZTALON. ORE IS KOSZI. A -YELEM! JOLVASAS MA ESTE FEL NYOLCKOR. ‘TETTEL VARUNK MINDEN GYEREKET, "MAR BELEBUIT A PIZSAMAJABA ES MEGMOSTA A FOGAT. izenetoknek nem fltétleniil kell kénayednek lennitik, de azilyen ban: it jhol a humor egyalta~ t&bbnyire segit. Vannak azonban olyan helyzetek, a Telyénvalé és elravezet6, Példéul az epyik édesapa esetdben,akinek a lanya a vadonatij CD-ét, ugyanis a foldon hagyta, é réléptek: hogy ha nem adhatta volna ki magab6la dtihétfrdsban, akkorbiz- ‘megbiintette volna a gyereket. Ezt irta: "EKZOM! Alyem nélkil elvetted a CD-met! tele van karcokkal, és niem mikidik. JOS APAD sokkal késbb az apa ezt az iizenetet kapta a linyat6l:Driga Apa! Bocsdnatot kérek. Veszek ne®ked egy tijat szombaton, &birmilyen draga is, leoonthatod a zsebpénzembsl. Eszter ‘Mindig megdébbeniink raita, hogy az olvasni még nem tudé gyerekek ho- tyan képesek mégis ,elolvaasni” a sziileik nekik irt tizeneteit. ime egy fiatal, olgoz6 anyuka beszimoléji: ‘Anapom legnehezebb sz?akasza az, amikor hazaérek a munkabl és meg- rdbalok hisz perc alatt valdamiféle vacsorat 6sszeiitni, mialatta gyerekek ide- sda szaladgélnak a hiitdszekkrény és kenyértarté doboz kbzitt. Mire a vacsora wasztalra keriil, mar egyaltltalan nem éhesek. ‘Mailt hétfon egy tablat tetittem a konyha ajtajara: VACSORAIG A KONYH/A ZARVA! ‘A négyéves gyerekem a#zonnal tudni akarta, mi van oda iva. Mikor el hondtam neki, olyan tisztetletel viseltetett az tizenet indnt, hogy még a labat ‘em tette be a konyhaba, A y mésik szobsban jétszottak a hiigaval egészen ad- 8g miglenem veer a bbl, be nem hvtam det ap este megint felteettem a tablét. Mialatt a hamburgert készitett Ullotam hogy a négyévers Ham akétéves higdt tania a ssavak eteniéooe, Aztan lattam, ahogy a linyoo™ rémutat a seavakra egyenként, és ,olvas": ,Va- ‘sordig... a... konyha... zaréva”. bs Az irott iizenet legszokatttlanabb felhasznlisi médjét egy olyan any tallottuk, aki esti iskoldba ids jart: liaklaicomacs Egy gyenge pillanatombaa elvillaltam, hogy m wegszervezek a lakésunkban ‘By htiszfSs megbeszélést. ‘Annyira ideges voltam, hogy minden jél menjen, ogy hamarabb hazamenterim az iskolébol ‘Abogy hazaértem és kértlilnéztem, teljesen kétségbe estem, Minden a feje = allt. Ujsgkupacok, nmagazinok, kinyvek mindeniit, a flirddszoba egy nero moesok, az gyak bevetetlenii. Alig tGbb mint ket im volt, ogy min- lent rendbe tegyek, és érezetem, hogy kezdem elveszteni a fejem. Kzeledett tz id6, amikor a gyerekek h\azaérnek az iskolébdl, és éreztem, hogy arra mar régképp nines energidm, hiogy az 6 kaveteléseikkel va oe kel vagy veszekedéseikkel De magyarizkodni sem volt kedvem. Elhatéroztam hat, hogy tizenetet irok rnekik. Igen dm, de a lakasban egyetlen olyan pont sem volt, ahové le tudtam ‘yolna tenni a papirt. [gy hat fogtam egy darab kartont, vagtam bele két lyu- “kat, madzagot haztam at rajta, és a nyakamba akasztottam: 1DO6ziTETT BOMBA! HA IDEGESITIK VAGY PISZKALJAK, FELROBBAN!!! VENDEGEK JONNEK. AZONNALISEGITSEGET KEREK! Aztén rohamtempéban nekislltam pakolni. Amikor a gyerekek hazaértek clolvastak a tablat, 6 maguk ajanikoztak, hogy elpakoljak a kinyveiket és a kat. Aztn anélkiil, hogy én barmit is mondtam volna, bedgyaztak. Né- lam is! Hihetetien volt Eppen a fiirdészobanak késziiltem nekidllni, amikor csengettek. Kivert a de szerencsére csak a megbeszéléshez sziikséges székeket szallitottak ki. ‘az embemek, hogy jojjan be, és nem értettem, miért nem mozdul. A lkasomat bamulta meredten. éztem, és észrevettem, hogy a tabla még mindig a nyakamban légott. el akartam magyarazni, mirél van 76, de 6 kizbevagott. - Ne ide- fel magat, hélgyem. Nyugodjon meg, Csak mondja meg, hova tegyem és majd én szépen felallitom dket. ‘Sokszor nekiink szegezték a kérdést: , Ha megfelel6 médon hasznélom eze- ‘amédszereket, akkor a gyermekeim mindig dgy fognak reagalni, ahogy sretném?” A valaszunk erre az, hogy dszintén reméljik, nem. A gyerekek .gépek. Es killénben sem az volt a célunk, hogy olyan technikakat tanit- ik, amelyyek segitségével manipuldini lehet a gyerekeket. ‘Ami célunk az, hogy megszélitsuk a gyermekeinkben rejlé legjobb tulaj- de skat: az intelligencidjukat, a kezdeményezdkészségiiket, a feleldsség, etiiket, a humorérzékiiket, a mésok igényeire val6 ér2ékenységiiket. " Pontot akarunk tenn a lelket sebz kommunikicié végére, és olyan nyelvet esiink, amely az énbizalmat téplalja. érzelmi légkért akarunk teremteni, amelyben a gyermekeink készte- éreznck arra, hogy egyiittmiikidjenek veliink, mégpedig azért, mert fon- ‘Snmaguk szdmara, és mi is fontosak vagyunk nekik, |