2021.09.16. 1.

előadás

könyv: Kriminalisztika tankönyv és atlasz (Fenyvesi Csaba, Tremmel F., Herke Cs. – Dialóg Campus,
2012.)

 1. fejezet (kriminalisztikáról általában)

 2.-5. fejezet
 9. fejezet
 10. fejezet [az eddigiekben nem történt jogszabály módosítás]
 11. fejezet [ez módosult]
 12. fejezet
 13. fejezet
 14. -23. fejezet
 24. fejezet

előadás anyag (írásbeli vizsga)

e-learning: A büntetőjogi tényállások komplex elemzése
tansegédletek: A bűnügyi nyilvántartás rendszere Magyarországon

Kriminalisztika fogalmi rendszere

Előzmények

 kontinentális jogrendszerben a bűnügyi tudományok tárgykörébe soroljuk

 kialakulása az 1800-as évekhez köthető ezt megelőzően a büntetőeljárás is jelentős változáson
ment keresztül (egyre inkább figyelembe vették a közvetett bizonyítékokat is, nemcsak a terhelt
vallomását  közvetett bizonyítékok térhódítása)
 megjelentek a természettudományos eszközök, amelyekkel lehetővé vált a nyomok vizsgálata stb.
 Bertillon – antropometrikus személyazonosítási rendszer 1879. testmérés módszere
o az emberi testen van 11 olyan mérési pont, ami egy idő után változatlan lehet és az érintett
személy azonosítható lehet (pl. lábméret, ülési testhossz stb.)
o ez azért volt hasznos, mert ebben az időszakban nem állt rendelkezésre olyan nyilvántartási
rendszer, ami alapján az adott személyek azonosíthatók lehettek volna
o Magyarországon sem volt általános bűnügyi nyilvántartási rendszer (a tapasztalt nyomozók
feladata volt az azonosítás)
o karton rendszer/nyilvántartás  ez tartalmazta volna az érintettek testmérési adatait, profilképeit
stb.
 Hans Gross – 1892. A vizsgálóbíró kézikönyve című mű  ez a kriminalisztikát már önálló
tudományként (a bűnügyi tudományok segédtudományaként) emlegette
 Henry és Galton ujjnyomatok vizsgálatán alapuló személyazonosítási módszer
 vérszennyeződések kimutatása
o Landsteiner  vércsoportok megállapítása (a vércsoportba történő besorolás már egy
csoportszintű besorolást/azonosítást tesz lehetővé)
o Lattes  a megszáradt szennyeződésékből a vércsoportok megállapítása (pl. ruházatról)
 igazságügyi hajvizsgálat
o ember és állatszőrzet
 lőfegyverek azonosítása
 dokumentumok elemzése
  „kicserélődés elve” – Locard, majd Kirk
o amennyiben két objektum kölcsönhatásba lép egymással, akkor az elváltozást fog eredményezni,
ezek az elváltozások vizsgálhatóak és a kölcsönhatásba lépő objektumokról információkat fognak
szolgáltatni ez képezi az azonosítási folyamatok alapját is
o Kirk elmélete arra irányul, hogy nincs olyan bűncselekmény, amelynek eredményeként vagy a
bűncselekmény helyszínén, vagy maga az elkövető ne hozna létre valamilyen elváltozást

Kriminalisztika fogalma

 Viski, 1961.: A bűncselekmények nyomozásának, felderítésének tudománya.

 Bűnügyi nyomozástan, azaz a bűnügyi tudományok azon ága, amely a bűncselekmények
felderítésének és bizonyításának eszközeit és módszereit tárja fel és rendszerezi.
 korszerű és szakszerű bűnüldözés tudománya
 alapfunkciója:
o a bűncselekmények megelőzése
o felderítése
o bizonyítása
 különböző megközelítési módok léteztek, hogy a felderítés és a nyomozás hogyan kapcsolódik
egymáshoz:
o első megközelítés: nem azonos fogalmak, eltérő időpontban vannak, mert a felderítésre a
nyomozást megelőző szakaszban került sor
o második megközelítés: a felderítés a nyomozás szakasza
o harmadik megközelítés: nincs tartalmi különbség
o a 2017. évi XC. törvény alapján a felderítés a nyomozás része

Kriminalisztika célja

Viski, 1961.

 a tételes jog által meghatározott keretekben olyan módszereket és eljárásokat dolgozzon ki,
amelynek segítségével:
o a készülő cselekmények leleplezhetők,
o megakadályozhatók,
o a már elkövetett bűncselekmények felderíthetők,
o elkövetőjük megállapítható
o felelősségre vonható

A kriminalisztika helye a jogtudományok rendszerében

társadalomtudomány

állam- és jogtudomány

bűnügyi
tudományok

kriminalisztika
Büntetőeljárás és kriminalisztika

 a büntetőjog és a kriminológia szoros kapcsolatban áll egymással, csakúgy mint a büntetőjog és a

kriminalisztika
 a büntetőeljárás hatása a kriminalisztikára:
o keretszabályok
o alapelvek (büntetőeljárás alapelvei pl. BE. törvényből vagy nemzetközi dokumentumokból)
 a legszorosabb kapcsolata a kriminalisztikának a bizonyítási joghoz van (pl. szakértői vélemény,
bizonyítási cselekmények végrehajtása)

Bűnmegelőzési funkció

 közvetett (minél több, minél hatékonyabb eszköze van a felderítésnek annál inkább visszatartó
hatással bír a bűncselekmény elkövetésére):
o bűncselekmény felderítésének és bizonyításának eszközeit fejleszti
 közvetlen
o biztonságtechnikai eszközök, csapdák stb.

A kriminalisztika rendszere

 általános rész
o kriminálmetodológia
o krimináltechnika
o krimináltaktika
 különös rész
o kriminálmetodika (ebben már kizárólag az egyes bűncselekmények bizonyítására, felderítésére
vonatkozó szabályok vannak)

Kriminálmetodológia:

 elméleti kriminalisztika
 a kriminalisztika általános elmélete
 általános érvényű elméleti és gyakorlati kérdések
 kriminalisztikai megismerés általános elméleti tételei
 összefoglalja az egyes kriminalisztikai eszközök és módszerek kidolgozására, fejlesztésére,
alkalmazására vonatkozó általános, közös szabályokat

Krimináltaktika:

 a nyomozási cselekmények és intézkedések végrehajtása célszerű és hatékony módozatai

 a bizonyítási eszközök beszerzésének és felhasználásának célszerű és hatékony módozatai
 a nyomozás tervezés-szervezés
 a nyomozói magatartás szabályi, a taktikai módszerek, fogások, műveletek
 a bizonyítékszerzési mozzanatok főbb sajátosságainak összessége (pl. tanú kihallgatása)
 krimináltaktika részei:
o szemle
o bizonyítási kísérlet
o felismerésre bemutatás
o kihallgatás (terhelt, tanú)
o helyszíni kihallgatás
 o szembesítés
o műszeres vallomásellenőrzés (!)
o kényszerintézkedések taktikája

Krimináltechnika:

 bűnügyi technika, természettudományos kriminalisztika

 a bűncselekmények megelőzésének és felderítésének, valamint bizonyításának szolgálatában:
o bizonyítási eszközök felkutatása,
o rögzítése,
o vizsgálata,
o azonosítása a technikai módszerével és eszközével,
o a tárgyi bizonyítási eszközök létrejöttének törvényszerűségével foglalkozik
 a természettudományos és műszaki technikai eszközök és módszerek felhasználása (pl. bűnügyi
nyomtan [traszológia])
 krimináltechnika ágazatai:
o kriminalisztikai fényképezés
o nyomtan (traszológia):
- emberi testrészek nyomai
- eszközök, gépek, gépsorok részeinek nyomai
- közlekedési eszközök kerék- és egyéb nyomai
o anyagmaradványok
o kriminalisztikai ballisztika (lőfegyvertan)
o személyazonosítás, daktiloszkópia
o írás-, iratok, okmányok kriminalisztikai vizsgálata
o bűnügyi szolgálati kutya alkalmazása (odorológia)
o bűnügyi nyilvántartások
o bűncselekmények megelőzésének krimináltechnikai eszközei
 a krimináltechnikában alkalmazott eszközök:
o általános technikai eszközök  pl. gépkocsi, fényképezőgép, mikroszkóp
o átalakított technikai eszközök  pl. helyszínelő gépkocsi, rabosítás során alkalmazott személy-
fényképezőgép
o speciálisan kifejlesztett eszközök  pl. összehasonlító mikroszkóp, speciális szoftverek

A nyomozás büntető eljárásjogi és kriminalisztikai fogalma

 büntető eljárásjogi szempont:

o a nyomozás két szakaszra osztható: felderítés és vizsgálat
 kriminalisztikai szempont:
 a múltban lejátszódó esemény rekonstruálására irányuló
 sokoldalú szellemi és gyakorlati,
 a vizsgált eseményre vonatkozó eljárási céloknak és szabályoknak megfelelően
 a szükséges és lehetséges cselekvések tervszerű és tudatos végrehajtásával
 az objektív igazság megállapítására irányul

Objektív igazság kérdése:

Jogi szempontból megszorítások:

 eljárási szabályok
  jogi szempontból releváns tények a büntetőjogi felelősség megítéléséhez szükségesek
 tényigazságok, bizonyított tények

A nyomozás feladatai = a kriminalisztika alapkérdései

 mi történt?
o történeti tényállás felderítése
o bűncselekmény történt vagy sem
o az adott cselekmény jogilag releváns-e, milyen jogi keretek között kell eljárni
 hol, mikor, hogyan történt?
o az esemény térbeli, időbeli elhelyezkedése
o a cselekmény végrehajtásának módja
 ki, kivel és mit csinált?
o összekapcsolódik a cselekmény személyi és tárgyi oldala
 miért?
o cselekmény oka, motiváció, szándék, okozati összefüggés

Piramis modell Fenyvesi Csaba készítette (a kriminalisztika piramis modellje)

A nyomozás alapkövetelményei:

 Törvényesség
 Teljesség
 Gyorsaság
 Titkosság

A felderítés és a bizonyítás összefüggései

 Felderítés: valaminek az ismeretlen körülményeit felderíteni

 Bizonyítás: valaminek az érvényes voltát igazolja
 Azonos: a vizsgált esemény szükségszerű mértékű megismerése
 Eltérés: funkció, terjedelem, forrás, eszközök, módszer, következmények

Objektív igazság kérdése:

Jogi szempontból megszorítások:

 elfogadott szabályozás
 jogi szempontból releváns tények- bűnfelderítési megítélések szükségesek
 tényigazság, bizonyított, tények
 A kriminalisztikai azonosítás

Azonosítás elmélet
Elváltozások fajtái
 Anyagi (elméleti jellegű visszatükröződés)
 Tudati

Vizsgálat fázisai
 felkutatás, feltárás
 közvetlen vizsgálat
 rendszerezés, értelmezés

A kriminalisztikai azonosítás fogalma

1. Filozófiai: „ A kriminalisztikai azonosítás releváns személy vagy tárgy meghatározására irányuló

eljárás.”
2. Tükröződés: „Az elváltozások a vizsgálatához tudományos elméleti alapokat és alkalmazható
gyakorlati módszerekt nyújt.”

Kriminalisztikai azonosítás:
Az objektumok kriminalisztikai azonosítása a tudományos módszerekkel történő vizsgálatán és
értékelésén alapszik.

Leibniz:
„az azonosság nem más, mint a tárgy vagy a jelenség önmagával való egyenlőségét kifejező kategória.”
VISZONYLAGOS ÖNÁLLÓSÁG

Tükrözés elmélete:
 az egymással kapcsolatba kerülő objektumok hatnak egymásra
 ennek eredményeként tükröződnek egymáson
 informáicót nyújt a kölcsönhatásról
 Kik, mik között és milyen objektumok között?
 Milyen folyamat?

Információk a kölcsönhatásról:
 Teljes-részleges
 Információ tartalom ( hatás erőssége, anyagi tulajdonságok, környezeti hatások)
 Releváns tulajdonságok fennmaradását befolyásoló körülmények
 Tér-idő dimenzió
 Nyomkereszteződés: minden elemen amely a kölcsönhatásban részt vesz elváltozás fog
megjelenni

Azonosítás elmélet alaptételei:

 objektumok, jelenségek nem egyediek, minden részletükben nem ismertek
 az azonosság viszonylagos, magában hordozza a különbözőséget
 viszonylagos önállóságot hordoz
 ismérveiket egymáson visszatükrözik
 információt hordoznak

Azonosítandó objektumok:
Az a személy vagy tárgy, amelynek azonosságát az azonosítási folyamat során meg kell állapítani vagy
ki kell zárni

1
Azonosító objektumok:
Az azonosítandó objektum sajátosságait, ismérveit tükrözi, amely alapján vissza lehet következtetni
annak sajátosságaira.

Azonosító objektumok:
A vizsgált esemény során keletkeznek, a kölcsönhatási folyamat eredményeként jönnek létre.

Információt szolgálnak:
 a kölcsönhatási folyamatra
 a folyamatban részt vett tárgyakra és személyekre vonatkozóan

Funkcionális ismérvekett tükröző azonosító objektumok

pl.:emberi kézségek

Minták
Tulajdonságaival reprezentálja az azonosító objektum tulajdonságait.
 Helyszíni, vizsgálati minták
 Mintavételi folyamat szükségesség esetén
 Fontos! Elegendő mennyiségű és reprezentatív
 Reprezentatív mintavétel módjai
 Összehasonlító minták

Az összehasonlító minták fajtái:

Képviselik azt a személyt vagy tárgyat, amelyikről el szeretnénk dönteni, hogy a kérdéses nyom vagy
anyagmaradvány származhatott-e tőle.
 összehasonlító reprezentatív minták
 összehasonlító kísérleti minták
 speciális összehasonlító minták

Kriminalisztikai azonosítás fajtái:

 anyagilag rögzített képmásaik alapján
 külső felépítésbeli sajátosságaik anyagilag rögzített visszatükröződéseinek vizsgálata alapján
 tárgyak azonosítása részeik sajátosságai alapján
 pszichomotorikus tevékenység alapján
 belső szerkezeti felépítés alapján

Azonosítás folyamata:
1. Azonosítási tárgyak egyenkénti vizsgálata
2. Összehasonlítás
3. Értékelése
4. Konklúzió

Vizsgálni kell:
 Megegyező sajátosságok mennyiségét
 Minőségét
 Egymáshoz viszonyított helyzetét
 Kapcsolatukat

Konklúzió:
véleménybe foglalt megállapítás (állító-tagadó; kategorikus-valószínűségi)
Azonosság fokozatai (összehasonlításra alkalmatlan; nagy valószínűséggel állítható...; teljes
bizonyosság...)

2
Azonosítás fokozatai:
A leghatározotabb megállapítás, ami az elváltozással kapcsolatban tehető.
Fokozatok:
1. Nyomképződés ténye
2. Fajazonosság
3. Csoportazonosság
4. Egyedi azonosság

Azonosítás speciális esetei:

 anyagvizsgálat

Szakértő-szaktanácsadó

Bayes-analízis:
 Egy esemény adott körülmények közötti megtörténtének a valószínűségét vizsgálja.
 Matematikai képlet
 Terhelt bűnösségének az esélye a vizsgált bizonyíték alapján.
 0 és 1 közötti érték.

3
 Krimináltechnika

Nyomtan-traszológia

 Elnevezésének eredet:
 (francia) trace= nyom
 (görög) logosz= tan összeillesztéséből keletkezett

 A krimináltechnikai olyan ága, amely a bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében:

 tanulmányozza a nyomkeletkezés törvényszerűségét
 kidolgozza a nyomok felkutatásának, biztosításának, rögzítésének,vizsgálatának, értékelésének
eljárásait
 a gyakorlatban alkalmazza azokat

A nyom fogalma:
 a nyomképző külső felépítésének,
 szerkezeti, funkcionális tulajdonságainak
 a vizsgálati cselekmény
eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.

A nyom léterjöttéhez a következő három tényezőre van szükség:

 nyomképző (tükrözött)- az a tárgy, test, amely alakbeli, felületi sajátosságait más tárggyal való
érintkezése (kölcsönhatás) következtében hátrahagyja
 nyomhordozó (tükröző)- az a tárgy, test, amelyen a nyomképző alakbeli , felületi sajátosságai
tükörkép (nyom) formájában visszatükröződnek,
 nyomképzési folyamat (kölcsönhatás)- az a mechanizmus, amelynek következtében a nyom
létrejön

Nyomtan (traszológia):
1. A nyomképző fajtái szerint:
 emberi testrészek (ujjnyomok, tenyérnyomok, fül-és ajaknyomok, fognyomok, stb)
 állatok testrészeinek,
 eszközök, gépek, egyéb tárgyak nyomai.
2. A nyomhordozón való ábrázolódásuk szerint:
 térfogati
 felületi
3. A nyom keletkezésében szerepet játszó hatások szerint:
 mechanikus, termikus, vegyi, fotokémiai hatásra keletkezett,
 statikus, vagy dinamikus nyomok- hatóerő irányától függően.

Térfogati nyomok (benyomatok): 3 dimenziós nyomok

Felületi nyomok:
 réteg lerakódásos
 réteg leválásos

Eszközök nyomai:
 keletkezési mechanizmus alapján
 kiterjedés alapján
 nyomképző eszköz alapján
 ütőeszköz
 vágóeszköz
 szúróeszköz

4
  feszítőeszköz, stb
Közlekedési eszközök nyomai:
 jelentősége
 fajtái/csoportosítása
 jármű fajtája
 nyomképződés mechanizmusa
 keréknyomok, következtetések

A nyomok kriminalisztikai jelentősége:

1. A helyszínen nagy számban fordulnak elő.
2. A nyomok egymást feltételezik.
3. Jól rögzíthetőek.
4. Jól azonosíthatóak.
5. Következtetések alapjául szolgálnak.

A nyomok felkutatásának és rögzítésének alapvető szabályai:

1. Nyomok előzetes biztosítása.
2. Logikai történő felderítés.
3. Nyomok láthatóvá tétele.
4. Nyomok rögzítése/alapvető módszerek
5. Csomagolás, hitelesítés

A nyomrögzítés
Általános szabályai
 jegyzőkönyv, méretarányos fénykép,
 többféle módszerrel történő rögzítés,
 eredetben történő biztosítás,
 a nyomba tilos a nyomképzőként számításba vehető tárgyat, eszközt belepróbálni.

Nyomkutatási terv! (szag-, láb-, ujj-,eszköznyom)

Módjai:
leírás, rajzolás, fényképezés, eredetben történő biztosítás, fóliapapírra történő rögzítés, megmintázás

Anyagmaradványok:

Fogalma:
•az anyagok anyagrészecskék,tárgyak,tárgytöredékek,
•személyek,tárgyak egymásra hatása következtében jönnek létre
•belső,szerkezeti felépítésük, anyagiösszetételü kalapján
•a kölcsönhatásba nrésztvett objektumokról, illetve magukról a kölcsönhatásokról
•megalapozott, közvetlen vagy közvetett információval szolgálnak.

A nyom és az anyagmaradvány elhatárolása!!!

Az anyagmaradványok fajtái:
Az anyagmaradványok eredetük, forrásukalapján:
1.természetes objektumokból,
2.mesterséges, az ember által létrehozott, megmunkált objektumokból (festék,üveg,fém,műanyag,stb.)
származóak.

5
Az anyagmaradványok méret szerinti megkülönböztetése:
1.makroméretű.
2.mikroméretű(szabadszemmelnemészlehető,gyengénészlelhető,szubmikro)

Az anyag maradványok megjelenési formája,állapota alapján:

1.Tárgyak, testek
2.Folyadékok, képlékeny anyagok
3.Gázok, gőzök

A nyomhordozóval való kapcsolatuk alapján:

1.Fizikai jellegű
•Laza szerkezetű
•Kötött szerkezetű
2.Kémiai jellegű
3.Biológiai jellegű

Személyazonosítás:
Személyleírás:
Az emberi test külső ismertetőjegyeink, az ember jellegzetes szokásainak egységes megjelölések
segítségével felismerésre alkalmas módon történő írásbeli rögzítése.
Módszerei: közvetlen, közvetett módon.

Személyleírás készítésének esetei:

 Aki ellen körözést vagy elfogatóparancsot adtak ki,
 Eltűnt személyekről,
 Előállított ismeretlen vagy kétes kilétű személyekről, ismeretlen holttestekről,
 Bűncselekmény ismeretlen tetteseiről.

Bűnügyi nyilvántartás:
Fogalma:
A törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata a
törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott
jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás:

•a bűntettesek,
•hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
•a büntetőeljárás alatt állók,
•az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartása,
•a bűnügyi és rendészeti biometrikusadatok nyilvántartása
•külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása

Nemzetközi bűnügyi nyilvántartások:

Pl.:
•Schengeni Információs Rendszer
•Interpol információs rendszere
•Europol információs rendszere

Daktiloszkópiai nyilvántartás:
•célja az azonosítás
•AFIS, azaz Automatic Fingerprint Identification System
•Tízujjas nyilvántartás –egyujjas nyilvántartás

6
DNS-nyilvántartás:

•NSZKKkereteinbelül
•1993 óta
•alapját a CODI Sszoftver-együttes jelenti.
•2009. évi XLVII. törvény a bűnügy inyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokka lszemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról

Daktiloszkópia:
A kézujjak bőrfodorszálainak rajzolatait felhasználó személyazonosító eljárás és nyilvántartási
rendszer.
Alapelvei:
•Változatlanság
•Egyediség
•Osztályozhatóság

Ujjnyom:
A bőrfodorszálak rajzolatainak daktiloszkópiai vizsgálata lehetővé teszi:
•Helyszíni ujjnyomat alapján a nyomokozó személyazonosítását és egyéb következtetések levonását,
•Ismeretlen vagy kétes kilétű személy személyazonosságának a megállapítását,
•Ismeretlen holttestek azonosítását,
•Ismeretlen elkövető leleplezését.
A helyszíni ujjnyomok keletkezése:
•Izzadságváladék lerakódása,
•Anyaggal szennyezett bőrfelület.

Ujjnyomok előzetes biztosítása, felkutatása:

•Helyszíni szemle dinamikus szakasza során
•Figyelemmel kell lenni:
oAz elkövető feltételezett behatolási helye, mozgási útvonala.
oTárgyak természetes fogási felületének megóvása.

•Felületi nyomok előhívása, rögzítése:

oSzínes nyomok (nincs szükség előhívásra)
oLátens nyomok
•Előhívási módszerek:
oFizikai eljárás:
oPorozás (mágnesporok, grafitpor, indigópor)
oOptikai-fényképészeti
oElektrosztatikus
oKémiai:
ojódgőz, ciánacrilát

Azonosítás:
Tenyérerezet azonosítás
Kézgeometria

Vérvizsgálat:
Felkutatás:
•Mesterséges fényforrások alkalmazása. (ultraibolya)
•Vérgyanús szennyeződéseknél előpróbákat alkalmaznak. (benzidin próba, hemastix próba)

7
A rögzítés speciális követelményei:
•Színes fényképfelvétel,
•Kaparással mintavétel,
•Talajon lévő szennyeződést a hordozóval rögzíteni,
•Vérrel szennyezett ruházatot szobahőmérsékleten szárítani, majd csomagolni.

Vérvizsgálat-szerológia
Megválaszolandó kérdések:
•Vizsgálatra küldött anyag vér-e,
•A vér embertől vagy állattól származik,
•Milyen vércsoportú vér,
•Tartalmaz-e alkoholt.

Szagazonosítás:
•Összehasonlító szagminták alapján.
•Mintavétel folyamata:
osteril textildarab felhasználásával,
otiszta faszék alkalmazásával.
•Szagazonosítás folyamata:
oSzemélyi szag és helyszíni szag összehasonlítása
oKét vagy több helyszínen rögzített szag összehasonlítása.

Holttest azonosítása:
10 fő nyom:
1.Fogászati bizonyítékok (tömések, foghíjak, hidak, koronák)
2.Testi leírás,
3.Ékszerek és más személyes tárgyak,
4.Dokumentumok
5.Ujjlenyomatok,
6.Rokon általi vizuális azonosítás,
7.Ruházat,
8.Orvosi feljegyzések,
9.Korbecslés,
10.Tetoválások.

Fogazatvizsgálat:
•Tartós állkapcsok;
•Fogászati feljegyzések, röntgenfelvételek;
•Orr feletti elülső orrmelléküregek formája;
•Életkor megállapítása;
•Harapásnyomok vizsgálata.

Antropológia:
•Életkor a halál idején
o800 csontosodási központ
oKülső alkarcsonton epifízis kifejlődése
•Nemi különbségek
oKoponya (szem fölötti perem, fül alatti csont, tarkó)
oMedence

•Magasság megállapítása

8
•Betegségek, korábbi sérülések
•A halál oka

DNS-vizsgálat
DNS-vizsgálatok széleskörű kriminalisztikai alkalmazásának előnyei és hátrányai:

Előny:
•Egyediség
•Állandóság
•Sokoldalúság
•Többcélravalóalkalmazhatóság
•Megbízhatósága
•Elrettentőhatás

Hátrány:
•költséges,időtényező,bonyolult,szabványokhiánya

Arcrekonstrukció:

1.Morfometrikus módszer
•20-35 anatómiai pont felvétele
•ismert szövetvastagság
•mélységmérők
•agyagcsíkok a csapok közé.

2.Morfoszkopikus módszer
•koponya alakja irányítja a munkát
•csontok nagysága és formája közvetlen módon befolyásolja a hozzájuk kapcsolódó izmok alakját.

Arc alapú azonosítás

Szem alapján történő azonosítás

Kriminalisztikai ballisztika
Fogalma:
A krimináltechnika szakága, melynek feladata a kézilőfegyverek, lőszerek és azok alkotórészeinek
tartásával, használatával kapcsolatos kérdések megoldása
Tárgya:
•Lőfegyver-,lőszerhasználat,lövés,és annak következtében keletkező nyomok, elváltozások vizsgálata,
azonosítása
•eszközökvizsgálata,amelyekről el kell dönteni, hogy lőfegyvernek, lőszernek vagy ezek alkatrészeinek
tekinthető-e
•lőfegyver,lőszerhasználata során nyomhordozókká váltak
•Helyszíni szemlék során szaktanácsadói feladatok ellátása

Lőfegyver fogalma:
•Olyaneszközvagyszerkezet,melyet1870utángyártottak,csövébőlvalamelyerőhatására

(lőpor,sűrítettlevegő,egyébgázok)7,5 Joule-nál nagyobb energiával lövedék lőhető ki.

•Nem lőfegyver a légpuska, a tartósan hatástalanított fegyver (töltényűrátfúrása), színházikellékfegyver,
gáz és riasztófegyver.

9
Figyelemmel kell lenni:
sérült vagy áldozat (rajta a becsapódás nyomai)
lövedékvagy lövedékek
hüvelyvagy hüvelyek
fegyver vagy tartozékai
becsapódás nyomai
egyéb nyomok, anyagmaradványok

Lövési távolságok fajtái:

Rászorított lövésKözvetlen közeli lövésKözeli lövésTávoli lövés

Alapvető lövési elváltozások:

Átmenő nyílásVaknyílásGurulat, geller

A fegyverszakértő által megválaszolandó kérdések!

 A helyszínen lefoglalt tárgy lőfegyvernek minősül-e?

 Típusa, fajtája?

 Működtették-e, hány lövést adtak le?

 A helyszínen feltalált lőszer ebből a fegyverből származik-e?

 A helyszínen feltalált hüvely a fegyverhez tartozik-e?

 Az áldozatból kioperált lövedéket ebből a fegyverből lőtték-e ki?

 Véletlen működés bekövetkezhetett-e?

 Szakértő egyéb megállapításai?

10
 Krimináltaktika

Helyszín, helyszíni szemle

Szemle fogalma
a bíróság ,az ügyészség vagy a nyomozóhatóság rendel el és tart,
ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín
megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges.
fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a
megfelelő módon történő megőrzésükről.
a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így különösen a
szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyétésállapotát.
A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az
eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen.
A szemletárgyáról, ha lehetséges és szükséges,kép-,hang-,illetve kép-és hangfelvételt, rajzot vagy
vázlatot kell készíteni,és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Ha a szemletárgyát a nyomozás során egyáltalán nem, vagy csak jelentős nehézség, illetve költség árán
lehet a helyszínen megtekinteni, a szemlét az elrendelő szerv előtt kell megtartani.

Helyszíni szemle
Eljárásjogi alakisághoz kötött nyomozási cselekmény. Ennek keretében:
•megfigyelik és rögzítik a helyszínen talált állapotot,helyzetet,körülményeket;
•felkutatják, megvizsgálják, rögzítik a nyomokat,nyomhordozókat, anyagmaradványokat, egyéb
elváltozásokat és ezek összefüggéseit,
•oly módon hogy:
otámpontot nyújtsanak anyomozás hoz,(verziók)
obizonyítékként felhasználhatók legyenek.

A helyszíni szemle feladatai

1.bcs. elkövetési helyének vizsgálata
2.történt-e bűncselekmény
3.adatok összegyűjtése

A helyszíni szemle alapelvei!

A helyszín
•Fogalma: mindaz a hely,ahol anyomozás szempontjából releváns esemény zajlott le.
•Fajtái:
− valódi,
− változtatott,
− koholt,
− többes (tagolt),
− mozgó,
− „élő”,
− nyitott –zárt.

A helyszín –megválaszolandó kérdések

Hol történt?
Miért történt?
Miért?
Kivel, ki által?
Mikor?
Mi?
Milyen módon?
Kinek a segített?

1
A helyszíni szemle típusai
•Halaszthatatlan nyomozási cselekmény–nem halaszthatatlan nyomozási cselekmény
•Sor kerül kényszerintézkedés elrendelésére–nem kerül sor kényszerintézkedés elrendelésére
•Egyszeri lefolytatás–ismétel tfoganatosítás–helyszín megtekintése,helyszíni tájékozódás

Helyszíni szemlét megelőző feladatok

Felkészülés a helyszíni szemlére:
•helyszín biztosítása
•személyi és tárgyi feltételek biztosítása
ohelyszíni szemle bizottság összeállítása,
oforrónyomos csoport összeállítása,
ohatáskör és illetékesség ellenőrzése, meghatározása,
•elsődleges intézkedések

A helyszín biztosításával kapcsolatos feladatok

•elsősegélynyújtása,élet és vagyonmentés
•tájékozódás a helyszín körülményiről
•tettenért elkövető elfogása
•nyomonüldözés
•tanúk visszatartása,kikérdezése,elkülönítése
•illetéktelen személyek eltávolítása és távoltartása
•helyszín körülhatárolása, lezárása
•nyomok,elváltozások védelme,megóvása
•közrend,közbiztonság biztosítása, fenntartása
•jelentési kötelezettség
•a bizottság segítése

A szemlebizottság
•bizottságvezetője
•bűnügyitechnikus
•hatósági tanú
•szakértő,szaktanácsadó
•kutyavezető
•igazságügyi rendőrorvos,fegyverszakértő
•segítők

A helyszíni szemle szakaszai

A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelményei:
Statikus -összképrögzítő szakasz
Dinamikus –nyomkereső szakasz

A helyszíni szemle végrehajtásának módszerei

•Objektív (terület-felosztási) módszerek:
ospirális (centrifugális, centripetális)
oszektoros
odiagonális
oteljes v. részleges vizsgálati módszer

•Szubjektív módszerek:
otettes helyébe képzelés

2
ogondolati rekonstrukciós
oinformációs lánc.

A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése

•Jegyzőkönyv
•Helyszínrajz
•Fénykép
•Videofelvétel

Interaktív bűnügyi helyszínrögzítő rendszer (ICSRS)

Verziók
Jelentése:
•változat
•a nyomozás során felmerülő kérdés
•feltevések a bűncselekmény valamely részletére vagy egészére

Fajtái:
•általános vagy rész etc.

NYOMOZÁSI TERV

•Verziókkal végzett munka szakaszai

Verziók, nyomozási terv:

•Nyomozási terv típusai (ismert/ismeretlen tettes, ismeretlen ok)

•Nyomozás tervezésének módja(lineáris, háló)
•Nyomozást segítő módszerek
•Földrajzi információs és elemzési rendszer –crimemapping
•Gondolati térkép (otthoni környezet elmélet, legkevesebb erőfeszítés elve)

Kihallgatás
Kérdezési technikák
A kérdezési technikák fejlődése:
Inkvizitórius hagyományok –tortúra
Kérdezési pontok
Hans Gross –1897
Vallomással kapcsolatos pszichológiai ismeretek

A beismerő vallomás jelentőségének indokai:

Inkvizitórius hagyományok –„regina probationum”
Terhelt a legfőbb információforrás

A beismerő vallomás megszerzésének módszerei:

Erőszak, fenyegetés, pszichológiai kényszer (193 -as évek koncepciós perek, 195 -es évek „harmadfokú
vallatás”)
John Reid-féle kihallgatási technika (1962-es évek)
Egyesült Királyságban kihallgatási módszerek és tréningprogramok

A vallomás szerepe
Személyi bizonyítási eszköz
Leggyakoribb hiba forrás

3
Kihallgatást végző és a kihallgatott közötti kapcsolat terméke
Befolyásoló tényezők

A kihallgatás fajtái
•A vallomást tevők eljárásjogi helyzete alapján.
•„Kombinált” kihallgatási formák

Egyéb:
•Első vagy ismételt
•Eljárás szakasza
•Kihallgatott életkora
•„önvallomás” speciális esete
•Bűncselekmény-kategória alapján

A kihallgatás menete
•Felkészülés a kihallgatásra
•A kihallgatás megkezdése
•Érdemi kihallgatás
•Vallomás összefüggő előadása
•Kérdések
•A kihallgatás eredményeinek rögzítése, értékelése („menet közbeni” értékelés)

Terhelti kihallgatás
•Felkészülés a gyanúsított kihallgatására
•Az első kihallgatás időzítése
•Kérdések összeállítása
•Kihallgatási terv
•Garanciális elemek –„Miranda-figyelmeztetések”
•Érdemi kihallgatás
•Vallomás rögzítése, értékelése

A tanú kihallgatása
A tanú személyiségének megfigyelése
Hamis tanúvallomás kiszűrése

Sértett kihallgatása
Különleges bánásmód biztosításának szabályai!
A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen
•az érintett személy életkora,
•az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,
•az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege,
•az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül

•a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,
•a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott
fogyatékos személy,és az is,aki ilyennek minősülhet, valamint
•a nemiélet szabadsága és a nemierkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

4
Befolyásolás a kihallgatás során

a kihallgatott jó felfogott érdekeire hivatkozás

a terhelt bűnössége tagadásának sikerébe vetett hitének aláásása
az együttműködés fontosságára való hivatkozás
a terheltnek morális/pszichés egérút felkínálása
dicséret és hízelgés alkalmazása
az elkövető lelkiismeretére hivatkozás
a cselekmény morális súlyának minimalizálása

a terhelt szembesítése a rendelkezésre álló bűnösség mellett szóló bizonyítékokkal

a terhelt szembesítése saját verziójának ellentmondásaival
a terhelt bűnösségére vonatkozó hamis bizonyítékra való hivatkozás
a szakvéleményre való hivatkozás

Hamis beismerő vallomás

Típusai:
Önkéntes
Kikényszerített:
Fizikai, pszichikai kényszer
Rávezető kérdések

A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők

Objektív
Észlelés tárgya
Észlelés módja
Feltételei

Szubjektív
Testi adottságok
Lelki vonások
Társadalmi helyzet

Hazugságvizsgálat módszerei
pszichológiai stresszértékelő(PSE)
elektro-enkefalográf(EEG)
a különböző agyterületek valósidejű aktivitását vizsgáló funkcionális mágnesesrezonancia
képalkotás(fMRI)
Hőkamerás hazugságvizsgáltat,
Kognitív kronometria,
Elektrogasztrogram,
Poligráf.

5
Poligráf
Kalibrálható, többcsatornás életfunkciót mérő készülék.
Méri:
mellkasi és hasi légzést,
galvános bőrreakciót,
vérnyomást
pulzust.

Poligráf
•Kérdések:
•Általános kérdések tesztje
•Feszültségcsúcs tesztek, bűnügyi információs kérdések
•Kontroll vagy összehasonlító kérdések
•Szakaszok:
•Beleegyezés
•Alkalmas-e
•Tájékoztatás
•Instrukciók
•Vizsgálat

Fogalmi-történeti alapvetések
Bizonyíték –bizonyítási eszközök –poligráf
Történeti előzmények
Hiedelmek
Lombroso –hidroszfigmográf
Mosso–„tudományos bölcső”
Benussi–légzés
Martson–vérnyomásmérő, vérnyomás –pulzus hullám változásait méri

Larson–légzés –pulzus –vérnyomás

Keeler–„Keeler-poligráf” +galvonméter
Reid–+ izomtevékenység ellenőrzése
Előzmények Magyarországon
8 -as évek: Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

Mosso

Jogi keretek
1973. évi I. törvény:
61.§(1)bekezdés:„A bizonyításeszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény,a tárgyi bizonyítási
eszköz,az okirat, a szemle,a helyszínelés,a bizonyítási kísérlet,a felismerésre bemutatás és a terhelt
vallomása.”
1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 41. §:
„A rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet,ha
előzetesen írásban hozzájárul,illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének
írásos hozzájárulásával, műszeres(poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú
gyanúsított esetében a műszeres(poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet.”

Jogi keretek
2 17. évi XC. törvény vonatkozó rendelkezései
Műszeres vallomásellenőrzés!

Non-verbális kommunikáció

6
Bizonyítási kísérlet
•Fogalom:Be.2 9.§
•Jelentősége:
•Verziókértékelése
•Már felmerült bizonyítékok ellenőrzése
•Újbizonyíték
•Fajtái
•jelenség észlelhetősége
•cselekvés lehetőségénekt isztázása
•objektív kapcsolat tisztázása
•időtartam tisztázása

Felkészülés a bizonyítási kísérletre

•Taktikai követelmények
•Lehetőleg azonos körülmények biztosítása
•Résztvevői kör korlátozása
•Szakaszosság tagoltság
•Eredmények rögzítése/értékelése

Helyszíni kihallgatás
Be. 2 8. §
Sajátosságai:
•alkalmas a vallomás ellenőrzésére
•emlékezetserkentés
•vallomástétel közbeni „mutogatás”
•új nyom, tárgyi bizonyítási eszköz

Fajtái:
•Helyszín, helyszínrészlet megmutatása
•Helyszíni szituációk rekonstrukciója
•Cselekmény, elkövetési mód bemutatása
•Új bizonyíték biztosítása

Taktikai követelmények:
•Kedvező légkör kialakítása
•Vallomástevő spontaneitásának tiszteletben tartása
•Szakaszos lefolytatás

Felismerésre bemutatás
Fogalom: Be. 21 . §
•ha személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges
•felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni
•akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat
milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele,milyen ismertetőjegyeiről tud
•főismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba
állítani
•a kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet
el,és nem lehet feltűnő.

Jelentősége
Fajtái
Felkészülés:
Szükségesség vizsgálata

7
Előzetes kihallgatás
Befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása
Taktikai követelmények(befolyásmentesség,eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények,etc.)
Eredményekértékelése(informális–alakszerűfelismertetés)

Szembesítés
Fogalom: Be. 211. §
•Ha a terheltek,a tanúk,illetve a terhelt és a tanúvallomásai egymással ellentétesek,a bíróság,az
ügyészség vagy a nyomozóhatóság az ellentétet szükség esetén szembesítéssel tisztázza.
•Ha a tanú vagy a terhelt kímélete,vagy védelme ezt szükségessé teszi,a tanú,illetve a terhelt
szembesítését mellőzni kell.
•Csoportosítása
•Lefolytatás –eredmények rögzítése

Műszeres vallomásellenőrzés
•az ügyészség vagy a nyomozóhatóság
•a nyomozás során
•a tanú és a gyanúsított vallomását műszeres vallomásellenőrzéssel vizsgálhatja.
•hozzájárulás szükséges
•szaktanácsadó igénybevétele kötelező
•a szaktanácsadó tanúként hallgatható ki.

Kényszerintézkedések taktikája
időzítés –időszerűség
halaszthatatlanság -megismételhetetlenség

Metallográfia
Eltávolított beütések vizsgálata

Kriminalisztikai csapdák
Nyomcsapdák
Technikai
Tárgy
Vegyszeres (szag, színezék, izotóp)

8
 Kriminálmetodika

1. Emberölés nyomozása:
Elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények –a nyomozás tervezése
•Halálesetek tudomásra jutásának módjai
•Megyei rendőr-főkapitányságok
•Forrónyomos csoport, szemlebizottság összeállítása
•A helyszín biztosítók feladatai
•Orvos jelenléte/közreműködése szükséges
•Egyéb feladatok
•Kiterjesztett szemle

Az emberölés „tipikusan” helyszínes cselekmény!

Speciális feladatok
•nyomkövető kutya alkalmazása
•szituációs kutatójelleg
•eszköz felkutatása
•sértett iratainak vizsgálata
•támadás módjának valószínű lefolyása
•az áldozat és tettes egymáshoz fűződő kapcsolata
•nyílt terep (ha ilyen a helyszín, akkor annak földrajzi fekvése is beletartozik a helyszíni szemlébe)

A halottszemle:
Lefolytatására a helyszíni szemle keretein belül kerül sor.
Feladatok:
•holttest helyzetének megállapítása
•holttest külső vizsgálata
•ruházat átvizsgálása
•holttest lemeztelenítése és vizsgálata
•ruházat lefoglalása
•A halál időpontjának megállapítása
•Hajmintavétel

Módjai:
•megszakított halottszemle
•lezárt halottszemle

A rendkívóli halál fogalma

A holttest feltalálása esetén minden esetben intézkedési kötelezettsége van a rendőrhatóságnak!
→az olyan halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik,
különösen ha a bekövetkezésének körülményei nem zárják ki, hogy:
• a halált bűncselekmény okozta,
• baleset okozta,
• öngyilkosság okozta,
• gyógykezelés során következett be.

Alapelvek-rendkívüli halál esetén

•kegyelet
•együttműködés
•bizonyítékok biztosítása
•áttérés

1
2. Testi sértés nyomozása:
1. Jegyzőkönyv vagy jelentés
2. A sértett kihallgatása
3. A tényleges gyógytartammegállapítása
4. A sértett miről ismerné meg az elkövetőt
5. Helyszíni szemle.

Nyomozás tervezés testi sértés esetén

A következő kérdések tisztázására kell intézkedést tenni:
• történt-e bűncselekmény,
• milyen a bűncselekmény stádiuma,
• van-e minősített eset,
• tényleges gyógytartam,
• halál eredményénél a szándék mire irányult,
• enyhítő illetve súlyosító körülmények,
• tettesség, részesség kérdéseinek tisztázása,
• elkövetés módja.

3. Lopás nyomozása:

Kriminalisztikai lopásfajták:
•Besurranásos
•Trükkös
•Zseblopás
•Házilopás
•Fürdőhelyi lopás
•Alkalmi lopások

2
 BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON

A bűnügyi nyilvántartás hazai rendjét meghatározó jogszabályok

1.
•a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009 évi XLVII törvény
2.
•1994 évi XXXIV törvény a rendőrségről
•2010 évi CXXII törvény a Nemzeti Adó és Vámhivatalról
3.
•1999 évi LXXXIV törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
4.
•2013 évi LXXXVIII törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról
és azonosításáról
5.
•2012 évi CLXXX törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
•1999 évi LIV törvény az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről

Bűnügyi nyilvántartás
A bűnügyi nyilvántartások kialakulásának folyamata
 XIX. század vége rendőrségi nyilvántartások
 XX. század eleje központi adattárak
 ’80 as évek helyi számítógépes nyilvántartások
 ’90 es évek

Az adatkezelői feladatok elkülönülése:

Szerkezeti felépítés jellemzői:

 személyazonosító adatokat tartalmazó törzs
 fényképek a személyazonosító adatokhoz kapcsolódik
 az anonimitás biztosítása érdekében:
1. „kapcsolódási kód” alkalmazása
2. „belső azonosítási kód” alkalmazása
3. „szakrendszeri azonosító kód” alkalmazása

Személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

CÉL
 az érintett azonosítása
 a befogadott személyek azonosítása (bv intézet, rendőrségi
fogda)
ADATKÖR!
ADATKEZELÉS IDŐTARTAMA
NYILVÁNTARTÁS OKA

1
Bűnügyi nyilvántartás
bűntettesek nyilvántartásahátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásabüntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásakülföldre utazási korlátozás hatálya
alatt állók nyilvántartása (2013. január 1 től)

Közös szabályok
 a bűnügyi nyilvántartások egymással nem összekapcsolhatók
 nyilvántartásokra vonatkozó azonos szabályozási módszer
 nyilvántartás célja,
 kinek az adatai,
 milyen adatok,
 az adatokat milyen szerv, hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,
 nyilvántartás időbeli korlátja,
 kapcsolati kód
 Nem kerül nyilvántartásra felmentő ítélet, eljárást megszüntető végzés

1. Bűntettesek nyilvántartása:
célja:
 büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése
 büntetett előélet tényének igazolása

Kinekaz adatait kell nyilvántartani?

Az adatok szolgáltatója?
bíróság, büntetés végrehajtási bíró, büntetés végrehajtási intézet, közlekedési
hatóság

Meddig kell nyilvántartani?

mentesítés ( bírósági határozat, kegyelem)

2. A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

célja
 büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése
 a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása

Kinek az adatait kell nyilvántartani?

Az adatok szolgáltatója?
bíróság, ügyészség, büntetés végrehajtási bíró, büntetés végrehajtási intézet, javítóintézeti nevelést
végrehajtó szerv, pártfogó felügyelő, közlekedési igazgatási hatóság, Igazságügyi Megfigyelő és
Elmegyógyító Intézet

Meddig kell nyilvántartani?

mentesítés beálltától számított meghatározott időtartam

2
3. Büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása
Cél:
 büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása
 az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme.

Kinek az adatait kell nyilvántartani?

Nyilvántartástartalma?
Az adatok szolgáltatója?
nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság

Meddig kell nyilvántartani?

4. Külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása

Cél
 külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése
 a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése

Kinek az adatait kell nyilvántartani?

Nyilvántartás tartalma?
Az adatok szolgáltatója?
bíróság
Meddig kell nyilvántartani?

Az EU tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása

az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító
jogerős ítéletekben foglalt adatoknak:
tagállamok közötti kölcsönös cseréjének elősegítése
az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott
büntetőeljárásban való figyelembevétele

Kinek az adatait kell nyilvántartani?

annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az
Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította
Nyilvántartás tartalma?
Meddig kell nyilvántartani?

Bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása

Daktiloszkópiai+DNS profil=Biometrikus adatok

Daktiloszkópiai nyilvántartás részei:

 bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személyek ujj és tenyérnyomatai
 bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzített ujj és tenyérnyomat
 büntetőeljárás alá vont személyek ujj és tenyérnyomatai

DNS profil nyilvántartás részei:

 jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása
 helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-
 büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása

DNS profil nyilvántartás CÉLJA:

bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített
anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható, bűncselekményt

3
elkövető, rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen
személyazonosságú elhunyt személy azonosítása.

Modus operandi nyilvántartás

 Elkövetés módja szerinti nyilvántartás
 Bűncselekményt elkövetők viselkedésmódja,
 Bűnelkövetés előtti, alatti, utáni magatartás
 Elkövetés módszere

rasternyomozás

Adattovábbítás
1. közvetlen hozzáférés
2. adatigénylés alapján történő adattovábbítás
3. adatigazolás
4. automatikus adattovábbítás

BŰNÜLDÖZÉSI CÉLÚ ADATKEZELÉS

AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Kölcsönös bűnügyi jogsegély
1. 1959. április 20-i Európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről
2. Európai Kölcsönös Jogsegély-egyezmény 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyve
3. „Schengeni Végrehajtási Egyezmény” rendőri együttműködésre, kölcsönös bűnügyi
jogsegélyre vonatkozó rendelkezései
4. „Benelux Szerződés” –kölcsönös bűnügyi jogsegélyszerződés
5. Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (2000)
6. EU Kölcsönös Jogsegély-egyezmény 2001. évi jegyzőkönyve

Európai Kölcsönös Jogsegély egyezmény

1.
•Európai Kölcsönös Jogsegély egyezmény 13 és 22 cikkei
2.
•Kivonat és felvilágosítás másik részes állam igazságügyi hatóságának a megkeresése alapján
BÜNTETŐÜGYBEN VALÓ FELHASZNÁLÁS ÉRDEKÉBEN
•Feltéve ezt saját igazságügyi hatóságai részére is megtennék
3.
•Évente 1 x tájékoztatás
•Kiterjed büntetőítéletekre, valamint az azt követő intézkedésekre, amelyet más részes államok
állampolgáraival szemben hoztak és alkalmaztak, és amit bűnügyi nyilvántartásukba is bejegyeztek

Schengeni Végrehajtási Egyezmény

4
EU Kölcsönös Jogsegély egyezmény
A megkeresések

EU tagállamok közötti információcsere

Információcsere
1. Tagállamok hatóságai között: bűnüldözési célú információt tartalmazó adatbázisok
2. tagállamok bűnügyi nyilvántartásában rögzített adatok: bűnüldöző hatóságok között

A tagállamok bűnügyi nyilvántartásai közötti információcsere

kötelezettségek
ítélethozatal szerinti tagállam állampolgárság szerinti tagállam

ítéletekkel kapcsolatos információ iránti megkeresés

közölt információk köre

ECRIS

Bűnüldöző hatóságok közötti információcsere Svéd Kezdeményezés

1.
•A nyomozás vagy bűnüldözési operatív műveletek végrehajtása céljából az információ és a
bűnüldözési operatív információcsere leegyszerűsítését célozza
2.
•A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti hatékony és gyors információcsere
3.
•A beszerzett információ bizonyítékként történő felhasználásához szükséges az információt szolgáltató
tagállam beleegyezése vagy az igazságügyi együttműködés egyéb eszközének az igénybevétele
4.
•Nem kötelez kényszerítő eszköz alkalmazására az információ megszerzése érdekében

5
Prümi határozat
A Tanács 2008/615/IB határozata a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni
küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről

Adatszolgáltatást érintő adatállományok:

 DNS profil
 Terrorcselekmények
 Nagyszabású események
 Gépjármű adat
 Daktilosz kópiai adat

Europol Információs Rendszer