Homérosz - Iliász (szereplők)

SZEREPLŐK Jellemzés Miben szerepel

Mükéné királya; felesége Klütaimnésztra. Mikor testvérének, Menelaósznak
Agamemnón: Homérosz: Iliász
feleségét, Helenét elrabolta Parisz, Trója ellen vonult.
Az egyik legerősebb, legnagyobb görög harcos, eldöntetlenül megküzd
Aiász: Hektórral (több, mint egy napig tart a párbaj), Akhilleuszt próbálja visszahívni a Homérosz: Iliász
csatába - sikertelenül.
Trójai herceg, Aphrodité fia, Hektór unokatestvére. Ő vezette a trójai háború Homérosz: Iliász; Vergilius:
Aineiász (Aeneisz):
túlélőit Itáliába. Caesar tőle eredeztette magát. Aeneis
Görög, Péleusz és Thetisz fia, félig isteni származású. A hérosz (hős) tökéletes
típusa: szép, bátor, nagyon tud szeretni és gyűlölni. Anyja a Sztüx vizébe
mártotta, ettől sebezhetetlen lett, kivéve sarkát, ahol anyja tartotta. Megjósolták,
Akhilleusz: Homérosz: Iliász
hogy Trója falainál esik el, ahogy azt is, hogy nélküle nem tudják bevenni a
görögök a várost. Ő ölte meg Hektórt, Trója vezetőjének fiát. Akhilleuszt Apollón
ölte meg, aki Parisz képében meglőtte íjjával a sarkát. Fia Neoptolemosz.
Homérosz: Iliász; Vergilius:
Hektor felesége, Asztüanax anyja, a hitvesi szeretet jelképe. Férjét Akhilleusz
Andromakhé: Aeneis; Euripides: Trójai
ölte meg, gyermekét a görögök dobták le Trója faláról. Trójai.
nők
Görög mitológiai alak, a szerelem és a szépség istennője. Állatai: galamb,
Aphrodité: fekete hattyú. Születésekor a tenger habjaiból kelt ki kagylóhéjon. Férje: Homérosz: Iliász
Héphaisztosz. Római megfelelője: Vénusz.
Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A Nap, a költészet,
művészetek, íjászat istene, a nyájak őrzője. A pestis és a pusztítás istene, de a
Apollón: Homérosz: Iliász
gyógyításé is. Állatai a delfin, hattyú, farkas, növényei a pálma, olajág, babér,
tárgyai a íj, nyíl, babérkoszorú, líra. Római megfelelője: Apollo.
Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene, a kegyetlen vérntás és értelmetlen
Árész: pusztítás megtestesítője. Tárgyai a kard, pajzs, sisak, harci szekér. Római Homérosz: Iliász
megfelelője: Mars.
A trójai háború idején Akhilleusz rabnője, akit Agamemnón elvesz a harcostól.
Briszéisz: Homérosz: Iliász
Később visszakerült Akhilleuszhoz. Trójai.
A trójai háborúban a legerősebb hajóhadat vezette. Párbajozott Hektórral, akit
Homérosz: Iliász; Vergilius:
Diomédész: az istenek mentettek meg előle. A trójai falóba rejtőzött, hogy elfoglalják Tróját.
Aeneis
Görög.
A trójai háború idején Hektór megbízásából (aki neki ígérte Akhilleusz szekerét
Homérosz: Iliász;
Dolón: és lovait) kémkedett a görög táborban, de összefut Odüsszeusszal és
Euripidész: Rhészosz
Diomédészel. Utóbbi, miután kivallatta, megöli. Trójai.
Görög istennő, a viszály és a veszekedés istene, Árész örök kísérője és barátja.
A viszályt mindig aranyalma segítségével keltette. Ő idézte elő a trójai háborút
Erisz: is, mikor egy aranyalmát a legszebb istennőnek címzett. A vetélkedést Homérosz: Iliász
Aphrodité nyerte Pallasz Athéné és Héra előtt, mivel Helené kezét ígérte
Parisznak.
Hektor és Parisz anyja, Priamosz felesége 12 lányt és 19 fiút szült neki), trójai.
Megálmodta Trója bukását. Parisz születése előtt azt álmodta, hogy fáklyát hoz
Hekabé: Homérosz: Iliász
a világra, ezért a gyermeket elvitette, nehogy felgyújtsa a várost. Később mégis
Parisz okozta Trója vesztét Helenével való kapcsolata miatt.
Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére.
Felesége Andromakhé, gyermeke Asztüanax. A trójai háborúban megöli
Hektór: Homérosz: Iliász
Patrokloszt, ő maga Akhilleusz dárdájától esik el. Holtestét előbb
megbecsteleníti legyőzője, de később kiadja Priamosznak.
(Szép Heléna) Zeusz és Léda gyermeke, aki egy hattyútojásból kelt ki.
Menelaósz felesége. Aphrodité Helenét ígérte Parisznak, ha őneki adja a
Helené: Homérosz: Iliász
legszebb istennőnek járó almát. Parisszal Trójába szöknek, ami kirobbantja a
trójai háborút.
Görög mitológiai alak, a tűz és a kovácsmesterség istene, védelmezője a
mesterembereknek. Héra egyedül szülte meg, de mivel csúnya volt, ledobta az
Héphaisztosz: Olümposzról. Mkor visszament, Zeusz dobta le, amitől megsántult. Felesége Homérosz: Iliász
Aphrodité. Ő készítette Zeusz nyilait, Akhilleusz páncélját, Prométheusz
bilincseit. Tárgyai: kalapács, üllő, bot. Római megfelője: Vulcanus.
Görög mitológia, Zeusz felesége, a házasságot és a születést védelmezi.
Állandó jelzője a tehénszemű, madara a kakukk, tárgya a királyi pálca. Kronosz
Héra: Homérosz: Iliász
és Rhea lánya. Folytonos harcban állt férje szeretőivel. Római megfelelője:
Juno.
Görög isten, Zeusz és Maja nimfa gyermeke, az istenek hírnöke. A pásztorok,
utazók, irodalom, tolvajok védelmezője. Nagyon ravasz, furfagos, aki nem veti
meg a költészetet sem, ezért Apollón jó barátja. Szárnyas cszimát és széles
Hermész: Homérosz: Iliász
karimájú kalapot hord, mely láthatatlanná teszi, aranykardot, melyről állandó
jelzőjét is kapta: aranykardú. Pásztorsípjával a nyájat tereli. Római megfelelője:
Mercurius.
Irisz: Görög istennő, a szivárvány istene, Héra és Zeusz állandó követe. Korsóval és Homérosz: Iliász
hírnöki pálcával látható, valamint szárnyakkal, tarka ruhában. Az Iliászban ő
 SZEREPLŐK Jellemzés Miben szerepel
segíti az isteneket (pl. a sebesült Aphroditét kimenekíti).
Görög, Zeusz lánya, az epikus költészet múzsája. Homérszosz megihletője.
Homérosz: Iliász;
Kalliopé: Viasztáblával és íróvesszővel ábrázolják, néha könyvvel vagy papírtekerccsel.
Odüsszeia
Fején aranykorona található.
Spártai királyfi, Tündareosz és Léda fia, Polüdeukész ikertestvére
Kasztór: (Dioszkuroszok). Felülmúlhatatlan kocsihajtásban és a lovak betörésében. A Homérosz: Iliász
tengerészek védelmezői, az Ikrek csillagkép megtestesítői.
Az Iliászban Apollón papjának, Khrüszésznek a lánya, akit Agamemnón
Khrüszéisz: Homérosz: Iliász
rabnőjévé tesz. Végül visszakerül apjához.
Az Iliászban Apollón papja, Khrüszéisz apja, akit Agamemnón rabnőjévé tesz.
Khrüszész: Apollón ezért dögvészt bocsát az akhájokra, így végül Agamemnón visszaadja Homérosz: Iliász
a lányt.
Görög, Tündareosz és Léda lánya, Agamemnón felesége. Férjét gyűlölte, mert
Klütaimnésztra: az a trójai háború sikeréért feláldozta lányukat. Hazatérő hitvese ellen Homérosz: Iliász
összeesküvést szőtt és megölte. Később fia, Oresztész bosszút állt és megölte.
Görög, Uranosz és Gaia fia, a 12 titán legfiatalabbika. Felesége (egyben
Kronosz: Homérosz: Iliász
testvére) Rhea, Zeusz apja. Zeusz győzi le.
Spárta királynéja, Tündareosz felesége. Zeusz hattyú képében elcsábította.
Léda két hattyútojást szült, melyekből ikerlányok (Helené -Z- és Klütaimnésztra
Léda: Homérosz: Iliász
-T-) és ikerfiúk (Kasztór -T- és Polüdeukész -Z-). -Z- = az apa Zeusz, -T- = az
apa Tündareosz.
Spártai király, Agamemnón fivére. Felesége Szép Heléna (Helené). Mikor
Menelaósz: Parisz elrabolja sszonyát, Trója ellen vonul. Visszakapott feleségét meg akarja Homérosz: Iliász
ölni, de Odüsszeusz megakadályozza.
Püloszi király, a Tróját ostromló hadvezérek legidősebbje. Ő javasolja a békét
Agamemnón és Akhilleusz között, ő javasolja Patroklosznak, hogy kérje el Homérosz: Iliász;
Nesztór:
Akhilleusz páncélját. Nevét egy-egy közösség köztiszteletben álló, legidősebb Odüsszeia
tagjára használjuk manapság.
Ithaka királya, Tróját ostromló egyik fővezér. Felesége Pénelopé, fia
Homérosz: Iliász;
Odüsszeusz: Télemakhosz. Hadicseleivel (pl faló) segíti Trója elfoglalását. Hazaútja 10 évig
Odüsszeia
tart.
Görög istennő, a bölcsesség, igazságos háború, jog, művészetek istene. Zeusz
és Métisz gyermeke, aki apja fejéből pattant ki talpig fegyverben. Ábrázolása
Pallasz Athéné: Homérosz: Iliász
mindig karddal és lándzsával, fején sisakkal, gorgófős mellvértben. Állata a
bagoly. Athén oltalmazója. Segítette Odüsszeuszt.
Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé  gyermeke, Hektór testvére. Anyja álmot
Parisz: látott, hogy fia okozza Trója vesztét, ezért egy pásztorra bízta, hogy ölje meg, Homérosz: Iliász
de az felnevelte. Helené elrablásával előidézi Trója bukását.
Görög harcos, akit Péleusz nevelt fiával, Akhilleusszal. Együtt harcoltak Trója
Patroklosz: ellen, majd miután Akhilleusz sértődöttségében nem harcolt tovább, Patroklosz Homérosz: Iliász
vette fel annak páncélját. Hektr ölte meg.
Görög férfi, Thetisz férje, Akhilleusz apja. Esküvőjén alakult ki a viszály a három
Péleusz: istennő között (Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité) az aranyalmáért, mely később Homérosz: Iliász
a trójai háborúba torkollott.
Spártai királyfi, Zeusz és Léda fia, Kasztór ikertestvére (Dioszkuroszok).
Polüdeukész: Felülmúlhatatlan ökölvívásban. A tengerészek védelmezői, az Ikrek csillagkép Homérosz: Iliász
megtestesítői.
Görög isten, a tengerek kiálya. Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére.
Ő építette a trójai vár falát. Odüsszeuszt, amiért csak magának tulajdonította
Poszeidón: Homérosz: Iliász
Trója legyőzését, megátkozta, hogy soha nem jut haza. Római megfelelője:
Neptunusz.
Trója királya, Hekabé férje, Hektór és Parisz apja. Neoptolemosz, Akhilleusz fia
Priamosz: Homérosz: Iliász
ölte meg.
Görög istennő, tengeri nimfa. Az istenek nem akarták feleségül venni, mert a
jóslat szerint fia hatalmasabb lesz az apjánál. Ezért a halandó Péleuszhoz
Thetisz: ment. Esküvőjük a trójai háború előzménye. Fia Akhilleusz, akit a sarkánál Homérosz: Iliász
fogva a Sztüx vizébe mártott, hogy sebezhetetlen legyen (csak a sarkát nem
érte a víz).
Homérosz: Iliász;
Tündareósz: Spártai király, felesége Léda. Gyermekei: Klütaimnésztra és Kasztór.
Euripidész: Oresztész
Görög főisten, a villámok és az ég ura. Apja Kronosz. Felesége Héra. Számos
Zeusz: Homérosz: Iliász
szeretője és gyermeke van. Állata a sas, fája a tölgy. 
Homérosz - Odüsszeia (szereplők)
ODÜSSZEIA Jellemzés Miben szerepel
felbíztatta Klütaimnésztrát, Agamemnón hitvesét, hogy ölje meg Trójából
Aigisztosz: hazatérő férjét. A nő megteszi ezt. Oresztész, Agamemnón fia azonban Homérosz: Odüsszeia
bosszút állt és megölte.
Aiolosz lebegő szigetének királya. Ő a szelek ura, ő irányítja azokat.
Vendégül látta Odüsszuszt , búcsúzóul pedig egy tömlőt adott neki, benne a
Aiolosz
szelekkel, hogy ne téríthessék el az utazót. Mikor Odüsszeusz legénysége Homérosz: Odüsszeia
Hippotadész:
kinyitotta a tömlőt, a szelek visszasodorták a hajót a szigethez, de a lakók
akkor már nem fogadták a hajósokat.
a phaiákok királya, Nauszikaá apja, Árété férje. Híres volt
Alkinoosz: vendégszeretetéről. Odüsszeuszt is bőséggel megvendégelte, majd Homérosz: Odüsszeia
hazajuttatta. Ezért Poszeidon megbüntette a várost.
Pénelopé kérőinek vezére. Összeesküvést szervez Odüsszeusz és fia ellen,
Antinoosz: de nem jár sikerrel, ő lesz az első, aki meghal a leszámolásban. Apja Homérosz: Odüsszeia
Eupethész, aki a vérengzés számonkérésekor hal meg.
Alkinoosz phaiák király felesége, Nauszikaá anyja. Odüsszeusz, mikor
Árété: Homérosz: Odüsszeia
földjükön ért partot, Athéné tanácsára először hzzá fordult segítségért.
Odüsszeusz kutyája, aki 20 évet várt gazdájára. Elsőként ismerte fel az
Argosz: Homérosz: Odüsszeia
álruhában hazatérő hős, majd kimúlt.
koldus, aki betér Odüsszeusz házába. Pénelopé kérői heccelik, hogy hívja ki
a másik koldust (az álruhás Odüsszeuszt). Aki nyer, az ellátást kap, a
Arnaiosz/Írosz: Homérosz: Odüsszeia
vesztesnek viszont egy kegyetlen királyhoz kell utaznia. Athéné segítségével
Odüsszeusz egy csapással győz.
phaiák énekes. Mikor Odüsszeusz Alkinoosz udvarában vendégeskedik, a
Démodokosz: vak lantos megénekli Trója elestét, Odüsszeusz hőstetteit. A múzsa, aki Homérosz: Odüsszeia
szerettet, vakította meg.
Próteusznak, a tegeri vénnek a lánya. Mikor a spártai király, Menelaósz szél
Eidotheé: nélkül vesztegelt a tengeren, Eidotheé tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul Homérosz: Odüsszeia
apját segítség reményében.
Odüsszeusz hűséges kondása, aki megvendégeli álruhában hazatérő urát.
Segít neki leszámolni Pénelopé kérőivel. Elmondása szerint királyi
Eumaiosz: Homérosz: Odüsszeia
származású, de gyerekkorában elrabolták és eladták. Philoitiosszal
megbüntetik a gonosz szolgálót, Melantheuszt.
Antinoosz apja, aki Odüsszeusz feleségének, Pénelopénak az egyik kérője.
Mikor Odüsszeusz leszámol a kérőkkel, a többi családtaggal  együtt a hős
Eupeithész: Homérosz: Odüsszeia
házához megy, hogy kérdőre vonja. Athéné békét hoz közéjük, egyedül
Eupeithész hal meg Láertész nyilától.
phaiák nemes, aki megsérti Odüsszeuszt a tiszteletére rendezett játékokon.
Eurüalosz: A feldühödött Odüsszeusz felkapja a legnehezebb diszkoszt, és olyan Homérosz: Odüsszeia
messzira hajítja, mint senki.
Odüsszeusz dajkája. Mikor neveltje álruhában sok év után hazatér, felismeri
Eurükleia: sebhelyéről. Odüsszeusz lábán régi sebhely van, amit egy vadkan okozott. Homérosz: Odüsszeia
Ezt a férfi lábának mosásakor veszi észre.
Odüsszeusz húgának a férje. Sórorával harcolt a trójai háborúban. Hazafelé,
mikor megálltak Aiaié szigetén, ő vezette a követeket Kirkéhez. Egyedül ő
Eurülokhosz: Homérosz: Odüsszeia
menekült meg varázslat alól, ami az embereket disznóvá változtatta, így
vissza tudott térni Odüsszeuszhoz a hírrel.
Az Alvilág ura, Zeusz és Poszeidon testvére. Sisakja láthatatlanná tevő,
Hádész: Homérosz: Odüsszeia
jogarának engedelmeskednek a holtak. Háromfejű kutyája a Kerberosz.
Halitherész
Jós, aki megjövendöli Télemakhosznak apja hazatérését. Homérosz: Odüsszeia
Masztoridész:
(Szép Heléna) Zeusz és Léda gyermeke, aki egy hattyútojásból kelt ki.
Menelaósz felesége. Aphrodité Helenét ígérte Parisznak, ha őneki adja a
Helené: Homérosz: Iliász
legszebb istennőnek járó almát. Parisszal Trójába szöknek, ami kirobbantja a
trójai háborút.
a Nap istene a görögöknél. Odüsszeusz emberei a jóslatok ellenére levágták
Héliosz: Homérosz: Odüsszeia
néhány tehenét, ezért vihart kért a hajósokra.
Tengeri nimfa, Atlasz lánya. Nevénak jelentése: elrejtem. Ógügié szigetén él.
Kalüpszó: A hajótörött Odüsszeusznak örökéletet ígér, ha vele marad. A férfi végül 7 év Homérosz: Odüsszeia
után távozhat az istenek segítségével.
tengeri szörny, aki egy szoros egyik oldalán él egy szirtben. Szembe vele a
másik szörny, Szkülla tanyázik. Ha az egyiket el akarták kerülni a hajósok, a
Kharübdisz: másikhoz kerültek közelebb (Szkülla és Kharübdisz között). Poszeidon és Homérosz: Odüsszeia
Gaia lánya. Odüsszeusznak őt sikerült elkerülnie, de Szküllával megküzdött
és hat emberét elvesztette.
Kirké: A Nap gyermeke, a görög világ legnagyobb varázslónője. Aki szigetére Homérosz: Odüsszeia
(Aiaié) lépett, vadállattá változtatta. Odüsszeusz követeit is vaddisznóvá
ODÜSSZEIA Jellemzés Miben szerepel
varázsolta. Odüsszeusznak Hermész segített, egy gyógynövényt adott neki,
amitől nem hatott rá a varázslat. Kirké csak úgy volt hajlandó
visszaváltoztatni az embereket, ha Odüsszeusz eltölt vele egy éjszakát.
Miután ez megtörtént, egy évig még vendégeskedtek nála. Fiú gyermeke is
született az utazótól, Telegonosz.
Odüsszeusz apja. Amkor menyének kérőivel leszámolnak, és azok
Láertész: családtagjai felháborodva a házhoz gyűlnek, lelövi Antinoosz apját, Homérosz: Odüsszeia
Eupeithészt.
tengeristennő, aki halandóból lett istenné. Héra haragja elöl menekülve
vetette magát a tengerbe, Zeusz ekkor emelte az istenek közé. A
Leukotheé: tengerészek védelmezője. Odüsszeuszt is ő segítette, mikor az a tengeren Homérosz: Odüsszeia
hánykolódott. Fátylat adott neki, mely segítette a partra jutásban a phaiákok
földjén. 
hírnök, aki figyelmezteti Pénelopét, hogy a kérők merényletet terveznek
Medón: Télemakhosz ellen. Hűségének köszönheti, hogy később Odüsszeusz nem Homérosz: Odüsszeia
számol le vele.
Odüsszeusz gonosz szolgája, aki a ház úrnéőjének kérőit segíti. A
Melantheusz: Homérosz: Odüsszeia
leszámoláskor végtagjait, orrát, fülét és nemiszervét letépik.
Kréta királya, Zeusz fia. Halála után a holtak egyik bírája volt az Alvilágban.
Minósz: Homérosz: Odüsszeia
Odüsszeusszal is ott találkoznak.
a phaiákok királyának, Alkinoosznak a lánya. Találkozik a partravetett
Nauszikaá: Odüsszeusszal és segít neki. Egyes források szerint Odüsszeusz halála után Homérosz: Odüsszeia
fia, Télemakhosz vette feleségül.
Agamemnón és Klütaimnésztra fia. A Trójából hazatérőapját anyja Aigisztosz
Oresztész: Homérosz: Odüsszeia
bíztatására megöli. Oresztész azonban megbosszúlja mindezt.
Poszeidón fia. Szerelmes lett Artemiszbe, aki azonban lenyilazta. A monda
Orion: szerint az égen a csillagjaik ezért úgy helyezkednek el, hogy mikor az egik Homérosz: Odüsszeia
felkel, a másik lenyugodjon. Odüsszeusz az Alvilágban találkozott vele.
Odüsszeusz felesége, Télemakhosz anyja. Évekig várja férjét haza, közben
kérők ostromolják, s felélik a család vagyonát. Azt ígéri, hogy választ a kérők
Pénelopeia: Homérosz: Odüsszeia
közül, ha megkötötte ura halotti leplét, de éjjel mindig visszabontja, amit
nappal kötött.
Odüsszeusz hű szolgája, aki kedvesen fogadja álruhás gazdáját. Segít neki
Philoitiosz: felesége kérőinek legyőzésében. Ő és Eumaiosz büntetik meg Melantheuszt, Homérosz: Odüsszeia
a gonosz szolgálót.
Egyszemű óriás, küklopsz, Poszeidón fia. Odüsszeusz megvakítja, amiért
Polüphémosz: Homérosz: Odüsszeia
ajától kér segítséget.
Tengeri isten, Eidotheé apja. A lánya tanácsára Menelaósz foglyul ejti
Próteusz: Homérosz: Odüsszeia
fókának öltözve, s segítségét kéri, hogy tovább tudjanak hajózni. 
Odüsszeusz áneve. Így mutatkozott be Polüphémosznak, a küklopsznak.
Senkise: Mikor kiszúrta az óriás szemét, az társait hívta azt kiabálva, hogy "Senkise Homérosz: Odüsszeia
bántott", ezért azok nem segítettek neki.
csodás hangú, gyilkos természetű tengeri nimfa. Asszony fejük, madár
szárnyuk és karmaik vannak. Hangjukkal elcsábítják a tengerészeket és
Szirén: megölik őket. Homérosz két szirénről ír, más források 3, 4, 9 szirént Homérosz: Odüsszeia
említenek. Odüsszeusz is találkozott velük. Hajósai fülébe viaszt tett, magát
pedig az árbóchoz köttette, hogy hallhassa hangjukat.
thesszáliai király, aki miatt az emberek elhanyagolták az istenek kultuszát.
Sziszüphosz: Büntetésből Zeusz Tartaloszba száműzte, ahol egész életében egy sziklát Homérosz: Odüsszeia
kell felgörgetnie egy hegyre, de az mindig visszagurul. Sziszifuszi munka.
tengeri szörny, aki egy szoros egyik oldalán él egy szirtben. Szembe vele a
másik szörny, Kharübdisz tanyázik. Ha az egyiket el akarták kerülni a
hajósok, a másikhoz kerültek közelebb (Szkülla és Kharübdisz között).
Szkülla: Homérosz: Odüsszeia
Odüsszeusznak azt javasolják, hogy Szküllához hajózzon közelebb, mert a
másik az egész hajót leránja, míg ez hat fejével csak hat embert. Meg is
küzdenek, de hat férfi odaveszik.
Zeusz jóbarátja volt, míg ki nem fecsegte titkait és el nem lopta az istenek
eledelét, hogy halandó barátaival megossza. Másik bűne az volt, hogy az
Tantalosz: Homérosz: Odüsszeia
isteneknek készített vacsorán saját fiát is felszolgálta. Büntetésül örökös
éhség és szomjúság gyötri. Odüsszeusszal az Alvilágban találkoznak.
jós, aki állítólag azért vakult meg, mert megleste a fürdőző Aphroditét. Ekkor
Teiresziász: kapott jóstehetséget is. Értett a madarak nyelvén.  Odüsszeusznak az Homérosz: Odüsszeia
Alvilágban azt jósolta, hogy ne bántsák Héliosz teheneit.
Odüsszeusz fia, gyámja Mentór. Anyját, Pénelopét kérők ostromolják, ezért
Télemakhosz: Athéné segítségével apja keresésére indul. Apja végül hazatér, és együtt Homérosz: Odüsszeia
mészárolják le a kérőket.
föld alatt nőtt fel. Megtámadta Létót, amiért Zeusz az Alvilágba záratta, ahol
Titüosz: a földre van szegezve, megújuló máját naponta tépi egy keselyű. Homérosz: Odüsszeia
Odüsszeusz az Alvilágban találkozik vele.