A/6. Az állami vizsgák rendszere, jellemzői, intézményi feladatok. Az érettségi vizsgák.

Vizsgarendszer
Vizsga: a tudás szintjéről való tájékozódás egyik módja. A vizsgákat szerepe, funkciója
szerint két nagy csoportja osztjuk:
1. Tanulmányok alatti vizsgák
2. Állami vizsgák
Az állami vizsgák rendszere: a köznevelési törvény 6.§-a határozza meg:
érettségi vizsga, • szakmai vizsga, • művészeti alapvizsga (záróvizsga).
Az érettségi vizsgák(2005-ben került bevezetésre a kétszintű érettségi vizsgarendszer): állami
vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (központi vizsgakövetelmények)
szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat
és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell
meghatározni.
A kétszintű érettségi aktuális jogszabályai:
2011. évi CXC. törvény- a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény- a szakképzésről
100/1997. (VI.13) Kormányrendelet- az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
40/2002. (V.24.) OM rendelet- az érettségi vizsga részletes követelményeiről
38/2009. az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről
20/2013. (V. 28.) BM szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
27/2012. (VIII. 27.) NGM a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
A köznevelésért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata:
 az országos vizsgarendszer létrehozása,
 az érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek
megteremtése, fejlesztése.
Oktatási Hivatal feladatai:
 A Hivatalon belül zajlik az érettségi vizsgák előkészítése és megszervezése.(Itt
működnek a tételkészítő bizottságok, és az érettségi feladatlapok isaz OH irányításával
kerülnek az iskolákba.)
Kormányhivatal feladat- és hatásköre:
 Közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek
elbírálásában (Megbízza az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökét, és ellenőrzi a
vizsgabizottság tevékenységét.Másodfokú döntést hoz:az érettségi vizsga
vizsgabizottságának és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése
ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában.)
Középfokú Intézmény: (Ped program tartalmazza)
 középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, továbbá,
hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik
választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, valamint egyes érettségi
vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit
 szakképzőiskola esetén a szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképzési
kerettantervek alapján készített szakmai programot.
Igazgatói feladatok:
Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért, a
megbízások kiadásáért, a tanulók jelentkeztetéséért.Az igazgató ellenőrzi a vizsgáztatás
rendjének megtartását, látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét.Megszervezi a
kijavított írásbeli vizsgadolgozatok megtekintését.
Érettségi elnök feladatai:
Meggyőződik arról, hogy a vizsgázók teljesítették-e az érettségi vizsgára bocsátásfeltételeit,
és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem
teljesítette azokat.
Felügyeli az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartását, a vizsgabizottság törvényes
működését. Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit. Átvizsgálja az
érettségivel kapcsolatos iratokat, aláírja azokat.
Ha úgy látja, hogy a vizsga törvényes megtartása veszélyben van, eljárást kezdeményez a
kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az OH-nál.
Az érettségi vizsga fajtái
 Rendes érettségi: a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a
tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett
érettségi vizsga. Ez teszi ki az érettségi vizsgák túlnyomó részét.
 Előrehozott érettségi: az adott tárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése után, a
tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt,
első alkalommal tett vizsga. .
 Szintemelő érettségi: a középszinten már sikeresen befejezett vizsga letétele
ugyanabból a tárgyból emelt szinten. Erre a vizsgafajtára az érettségi bizonyítvány
megszerzése előtt vagy után is sor kerülhet.
 Kiegészítő érettségi: a már érettségizettek által a bizonyítványukban nem szereplő
tárgyból tett vizsga (erre a legtöbbször a felvételi követelmények miatt kerül sor).
 Ismétlő érettségi: az érettségi bizonyítvány megszerzése után az adott tárgyból
korábban már sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű
vizsga középszinten történő megismétlése.
 Pótló érettségi: a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy
megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő,
javító érettségi vizsga folytatása.
 Javító érettségi: a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de
be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése
miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló vagy (az érettségi bizonyítvány megszerzése
előtti) szintemelő érettségi vizsga megismétlése. A javító érettségit leghamarabb a
sikertelen vizsga utáni következő vizsgaidőszakban lehet letenni.
Érettségi vizsga tárgyai:
(magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-
oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, kötelezően választandó vizsgatárgy;
szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.
Szakmai vizsga: Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések
megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. Az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról,
a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a
szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
Művészeti alapvizsga (záróvizsga): Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát
kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető.
 az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg.
 a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni.
 háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni.
 A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. pedagógiai
programja meghatározza a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga
követelményeit és témaköreit.
 az alapfokú művészeti iskolák közösen is megszervezhetik.