Hogyan érdemes beszélgetni a diákokkal az ukrán helyzetről?

Amiket itt összeszedtem, nem alapvető, megkérdőjelezhetetlen igazságok, inkább javaslatok, melyek
különböző forrásokból (lásd a lap alján), valamint saját gondolataimból gyúrtam össze.

Először is nem érdemes külön behozni az osztályba a kérdést, de ha felmerül, még mindig jobb, ha
veletek, a ti jelenlétetekben beszélik meg, mintha egymás között, felnőtt nélkül. Nem érdemes
tabusítani.

Tőlünk valószínűleg érzelmi támogatást és hiteles információt várnak. Tehát ne a saját

szorongásaink, félelmeink, kérdéseink dominálják a beszélgetést, ne arról szóljon, hogy mi mitől
félünk, vagy épp mitől vagyunk dühösek, mert ez nem tartozik rájuk, nem tudnak vele mit kezdeni,
csak rájuk terhelődik és csökkenti a biztonságérzetüket.

Ehelyett az ő érzéseikkel érdemes foglalkozni, azokat elfogadni (oké ilyenkor mindenfélét érezni), a
kérdésekre valós információkkal, röviden válaszolni. Ér azt mondani, hogy nem tudom, most nem
tudok erre válaszolni. Amikor beszéltek velük, annak tudatában tegyétek, hogy az egész osztály jelen
van, nem mindenkinek ugyanolyan az érzékenysége, érdemes óvatosan fogalmazni. A gyerekek azt
várják tőlünk, hogy érzelmi támogatást, biztonságot is nyújtsunk számukra, ezt amilyen szinten
tudjuk, biztosítsuk nekik.

Fontos lehet beszélni arról, hogy ilyenkor az emberek izgatottak, sok pletyka, álhír kering, ne
higgyenek el mindent, amit hallanak, hiteles forrásból tájékozódjanak, leginkább megbízható
felnőttektől. Főleg a kisebbek ne fogyasszanak ellenőrizetlenül híreket (ezt, ha felmerül, szülők felé is
lehet képviselni).

Azok, akik Ukrajnából származnak, esetleg rokonaik vannak ott, értelemszerűen kitettebbek jelen
helyzetben, legyen rajtuk most extra figyelmünk, ha szükséges, konzultáljunk.

Reméljük, ilyen itt nem fordul elő, de korábbi krízisek tapasztalatai alapján érdemes számolni azzal,
hogy az orosz származású diákok könnyen lehetnek bullying áldozatok, ezért, ha beszélgettek a
gyerekekkel erről, fontos hangsúlyozni, hogy egy nagyhatalom lépései nem egyenlőek az adott
nemzetiség véleményével, döntéseivel.

Lehetnek a gyerekek között olyanok, akik bár nem érintettek közvetlenül, a többiekhez képest jobban
megterheli őket a helyzet. Érdemes figyelni azokat, akik eleve szorongók, vagy akiknek most
megváltozik a viselkedésük. Ha ilyet tapasztaltok, mindenképp vegyük fel a kapcsolatot.

Krízisben, nehéz időszakban az iskola mindig a normalitást, a biztos pontot is képviseli a diákok
életében, ezért, ha szükség esetén kell is valamekkora teret adni ennek a témának, azt nem érdemes
hagyni, hogy felforduljon a világ az osztályban.

Saját pszichés jóllétetek érdekében pedig mindenképp érdemes korlátozni a hírfogyasztást, előre
eldönteni, hogy milyen idősávokban és mennyi időt töltöttök hírolvasással, valamint, hogy milyen
forrásokból tájékozódtok. Ha szorongást, aggodalmat tapasztaltok, teljesen érthető, sokan osztoznak
veletek ebben. Fókuszáljatok arra, hogy mi kell ahhoz, hogy Ti jobban legyetek, mi tölt titeket, legyen
most különösen fontos az öngondoskodás.
Források:

 Kék Vonal https://www.facebook.com/kekvonal/photos/a.10150109394705586/10159713136045586/

 Hintalovon https://www.facebook.com/hintalovon/photos/a.1713342532247475/3042755352639513/
 Fehér Tibor, pszichológus: https://www.facebook.com/fehertibordaniel/photos/a.114101250039924/658078845642159/
 Szél Dávid, pszichológus: https://www.facebook.com/photo?fbid=300567268728769&set=pcb.300568495395313