ROBERT T. KIYOSAKI & SHARON L.

LECHTER

GAZDAG PAPA

ÜZLETI ISKOLA

azoknak, akik szívesen segítenek másoknak

A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Robert T. Kiyosaki és Sharon L. Lechter mint társszerzõ: THE BUSINESS SCHOOL For People Who Like Helping People First TechPress, Inc., 2001 Fordította: Meskó Krisztina Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin ISBN 9639197 99 8 Copyright © 2001 by Robert T. Kiyosaki és Sharon L. Lechter Published by arrangement with GoldPress Metherlands B.V. All rights reserved Hungarian translation © 2002 Meskó Krisztina Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és tévéadás s fejezetekre is. Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó Felelõs kiadó: a Bagolyvár Kft. igazgatója Budapest, 2002 Gazdag apám azt mondta: "A világ leggazdagabb emberei egész életükben hálózatokat keresnek és építenek es."

mindenki m

Tartalom

Bevezetõ 7 1. fejezet Miért ajánlom a hálózati marketing vállalkozást? 11 2. fejezet 1. számú érték: Életünket megváltoztató üzleti oktatás 17 3. fejezet 2. számú érték: A negyedek közötti váltás lehetõsége állásváltoztatások helyett 4. fejezet 3. számú érték: A C negyedes vállalkozás létrehozásának értéke a cégalapítás és i nélkül 51 5. fejezet 4. számú érték: Ugyanabba fektethetünk be, amibe a gazdagok 65 6. fejezet 5. számú érték: Megvalósíthatjuk álmainkat 87 7. fejezet 6. számú érték: A hálózat mint gazdasági érték 93 8. fejezet 7. számú érték: A valóságunkat meghatározó alapértékek fejlesztése 97 9. fejezet 8. számú érték: A világ legjobb üzletivezetõ-képzése 111 10. fejezet A hálózati marketing elõtt fényes jövõ áll 121 11. fejezet Kérjük meg a szponzorunkat, hogy tanítson meg játszani! 127 12. fejezet A világ legjobb mentorai kalauzolnak 129 Zárszó 131

Bevezetõ

Robert Kiyosaki, a Gazdag papa, szegény papa, a CASHFLOW-négyszög, a Gazdag papa befek tetési tanácsai és a Gazdag gyerek, okos gyerekírója. nemzetközileg elismert pénzügyi elõad J. P. Morgan a Wall Street Journal hasábjain "milliók számára kötelezõ" olvasmányként említ dag papa, szegény papát, a USA Today pedig azt írta róla: "kiindulópont mindazok számára, a saját kezükbe akarják venni pénzügyeik irányítását". Robert azt állítja: "Iskolába járunk, hogy megtanuljunk keményen dolgozni a pénzünkért. Én yveket írok és olyan játékokat alkotok, amelyek azt tanítják meg az embereknek, hogyan dolg ztassák a pénzt a maguk hasznára... Így aztán élvezhetik az életet." Robert könyvei és a CA 101, 102 valamint a CASHFLOW GYEREKEKNEK társasjátékai fantasztikus sikert arattak. A Gazdag papa, szegénypapa mára több mint 35 nyelven olvasható. Robert a sikerét részben a há i marketing (az MLM) üzlet számlájára írja: "Nem céloztuk meg a hálózati marketing ipart, d etetlenül sok támogatást és pozitív visszajelzést kaptunk ezektõl a cégektõl azzal kapcsola ogy az embereknek igenis saját kezükbe kell venniük pénzügyi jövõjük alakítását." Robert nem vesz részt egyetlen hálózati marketing szervezet munkájában sem, de elismeri az MLM nyújtotta lehetõségek értékét, és Üzleti iskola azoknak, akik szívesen segítenek mások rámutat ezekre az értékekre. "Még sosem volt ilyen könnyû meggazdagodni állítja Robert. Nekem több mint 30 évembe és ukásba került, mire megszereztem a kellõ tudást és tapasztalatot ahhoz, hogy sikeres vállal ozást építsek ki. A hálózati marketing cégek elõre felépített üzleti rendszerrel várják min a saját kezükbe akarják venni pénzügyi jövõjük alakítását. Gazdag apám arra tanított, hogy az üzleti világban a »hálózat« szónak van talán a legnagyob . Azt mondta: "A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek; mindenki más kát keres. Kínáljuk bár a legnagyszerûbb ötletet vagy terméket, az csak akkor lesz sikeres, van egy hálózat, amely tájékoztatja róla az embereket, és egy forgalmazó hálózat, amely el Az MLM üzletben ma több szervezet igyekszik elhatárolódni a "hálózati marketing" kifejezést ert azt hiszik, negatív megítélés alá esik. Robert ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a "háló szó a pénzügyi siker kulcsa. A Gazdag papa sorozat második könyvében, a CASHFLOW-négyszögben Robert bemutatja az üzleti ilágban részt vevõ négyféle embertípust és alapvetõ különbségeiket.

Az A betû az alkalmazottakat jelöli, az E az egyénileg vállalkozókat (önalkalmazottakat). A C a cégtulaj donosokat (üzlettulaj donosokat), a B pedig a befektetõket rövidíti. Ez a négy negyed képviseli a négyféle pénzkereseti módot. A hagyományos iskolák a négyszög bal felére alkalmas képzést nyújtanak, vagyis az alkalmazo illetve kisvállalkozói léthez adnak ismereteket. Azt tanítják meg, hogyan dolgozzunk meg k eményen a pénzért. Robert Kiyosaki és társasjátékai a négyszög jobb felében szükséges ismeretekkel látnak el. okkal, amelyekkel cégtulajdonosok, illetve befektetõk lehetünk, amikor is a pénzünk dolgoz ik nekünk. Robert azért támogatja a hálózati marketing ipart, mert az egyfajta "C" típusú vállalkozásh t segítséget, amely a négyszög jobb térfelén helyezkedik el. A CASHFLOW-négyszöggel kapcsolatban Robert kiemeli, hogy a bal térfélen tevékenykedõk, azaz az alkalmazottak és a kisvállalkozók egyénileg, maguk keresik a pénzüket. Ez azt jelenti, h gy lehetséges jövedelmük korlátozott, képességeik, idejük és teljesítményük szab neki határ ak 24 órából áll. Ezzel szemben a négyszög jobb térfelén tevékenykedõ sikeres emberek csapa oznak. Ezzel a siker hálózatát alkotják. Lehetséges jövedelmük korlátlan, mert más emberek zá az idejüket és a pénzüket. Work Munka Egyének Korlátozott lehetséges jövedelem Network Hálózat Csapatmunka Korlátlan lehetséges jövedelem

Nézzük meg, mit jelent a "hálózat" szó! Gondoljunk néhány igazán sikeres vállalkozásra, és iben múlik a sikerük az ügyfelek, az értékesítõk, a beszállítók stb. hálózatán. A nemzeti t hálózatoknak nevezzük. Az internet is egy hálózat. Pénzügyi sikerünk kulcsa az lehet, ha sikerül találnunk vagy kiépítenünk egy hálózatot. 1. fejezet Miért ajánlom a hálózati marketing vállalkozást?

Gyakran megkérdezik tõlem, miért aj ánlom másoknak a hálózati marketinget, ha én magam nem azdagodtam meg. Ennek több oka is van, amelyekre e könyvben rá fogok világítani. Kezdeti elzárkózás Valamikor az 1970-es évek közepe táján egy barátom megkért, hogy menjek el egy új üzleti le szóló elõadásra. Minthogy rendszeresen a vállalkozásokat és a befektetési lehetõségeket kut nt mondtam. Kissé furcsának találtam ugyan, hogy nem egy irodában, hanem egy magánlakáson t rtják az elõadást, de azért elmentem. Ezen az elõadáson nyertem bepillantást elõször a háló ing világába. A háromórás prezentáció után a barátom megkérdezte, mi a véleményem a bemutat tõségrõl. Érdekes, de nem nekem való válaszoltam. Amikor azt kérdezte, miért nem érdekel, azt mon Én már építem a saját vállalkozásomat. Miért építenék vállalkozást másokkal együtt? Egyé ogy ezek a hálózati marketing cégek amolyan "pilótajátékként" mûködnek, és nem legálisak. Mielõtt a barátom válaszolhatott volna, faképnél hagytam, beszálltam a kocsimba, és elhajto m. Gondolatilag elzárkóztam, és nem voltam kíváncsi a további részletekre. Évek múlva nyílt eg irántuk. Évekbe telt, mire eléggé nyitottá váltam ahhoz, hogy meghallgassam õket. és meg assam a véleményemet a hálózati marketingrõl. Akkoriban, az 1970-es évek közepén, elsõ nemzetközi cégem kiépítésén munkálkodtam. Nagyon s tam, mert az állásomat is megtartottam, és a cégemmel a szabadidõmben foglalkoztam. A cégem az elsõ nylon és velcro anyagból készült, szörfösöknek szánt tárcák gyártására és forgalmaz sokkal azután, hogy részt vettem életem elsõ hálózati marketing elõadásán, az üzletem rendk lendült. Két éves kemény munkám meghozta a gyümölcsét. Két üzlettársammal együtt dúskáltunk ben és a vagyonban. Elértük a célunkat, amely az volt, hogy 30 éves korunk elõtt milliomoso leszünk, és az 1970-es években egymillió dollár igencsak nagy pénznek számított. Olyan nev pok írtak a cégemrõl és a termékeimrõl, mint a Surfer. a Runners's World és a Gentleman's Q terly. Vadonatúj termékekkel törtünkbe a sport világába, és a világ minden tájáról garmadáv egrendelések. Elsõ nemzetközi cégem tehát virágzott, és én 15 évig nem is gondoltam a hálóz ngre. Szemléletváltás Valamikor az 1990-es évek elején egy barátom, akinek üzleti bölcsességét és sikerességét na ottam, elmondta, hogy részt vesz a hálózati marketing üzletben. Bill akkoriban már nagy ga zdagságra tett szert ingatlan befektetésekbõl, ezért igencsak megdöbbentett, miért foglalko ik hálózati marketinggel. Kíváncsian megkérdeztem hát: Miért foglalkozol hálózati marketinggel? Hiszen nincs is szükséged a pénzre! Bill hangosan felnevetett, majd így felelt: Tudod, hogy szeretek pénzt keresni, de nem azért szálltam be, mert szükségem van a pénzre zügyileg remekül állok. Tisztában voltam vele, hogy Bill éppen akkor fejezte be kereskedelmi ingatlan projek tjeit, melyek az utóbbi két évben több mint egy milliárd dollár értéket képviseltek, tehát dtam, hogy jól megy neki. Sejtelmes válasza azonban még inkább kíváncsivá tett, ezért nem h m abba a kérdezõsködést: Akkor hát miért szálltál be a hálózati marketing üzletbe? "Fogyasztói értékesítési üzletnek" hívják. Már nem hálózati marketing a neve igazított Nekem mindegy, hogy hívjátok, azt mondd meg inkább, hogy te miért foglalkozol ilyesmivel ! Bill elgondolkodott, majd nekikezdett lassú, texasi modorában: Az emberek éveken át inga tlanbefektetési tippekért nyaggattak. Mindenki azt akarja tudni, hogyan gazdagodhat meg úgy, hogy ingatlanba fekteti a pénzét. Sokan azt kérdezték, befektethetnek-e velem közö , vagy hogy miként vásárolhatnának ingatlant anélkül, hogy foglalót kellene fizetniük egy ö n. Egyetértõen bólogattam.

Nekem is ugyanezeket a kérdéseket szokták feltenni mondtam. A baj az folytatta Bill , hogy a legtöbben nem tudnak velem befektetni, mert nincs hozzá elég pénzük, hogy beszálljanak az én befektetéseimbe. És legtöbbször azért akarnak fo i, mert nincs pénzük. Vagy kevés a pénzük az én befektetéseimhez, vagy egyáltalán nincs pén Úgy érted, vagy nincs pénzük, vagy ha van is. nem elegendõ ahhoz, hogy segíteni tudj rajt Nem elég gazdagok a te befektetéseidhez? kérdeztem. Bill bólintott. Ráadásul ha van is kevéske pénzük, az a vésztartalékuk, és gyakran nagyon félnek tõle, hog Azt pedig mindketten tudjuk, hogy aki nagyon fél a veszteségtõl, az sokszor veszít. Még néhány percig beszélgettünk Bill-lel, azután rohannom kellett a repülõtérre. Még mindig em egészen, miért is vesz részt a hálózati marketing üzletben, de már kezdtem nyitottabban mlélni a dolgot. Lassanként kíváncsivá váltam, miért szállt be a hálózati marketingbe, vagy hívja, fogyasztói értékesítési üzletbe. A következõ néhány hónapban többször beszéltem Bill-lel. Lassan kezdtem megérteni, miért lé letbe. Legfontosabb indokai az alábbiak voltak: 1. Segíteni akart az embereken. Ez volt a legfõbb ok, amiért beszállt az üzletbe. Nagyon g azdag volt, mégsem volt sem kapzsi, sem arrogáns. 2. Segíteni akart önmagán. "Gazdagnak kell lennie annak, aki velem együtt akar befektetn i. Rájöttem, hogy ha többeknek segítek meggazdagodni, több befektetõm lesz. A helyzet iróni hogy minél többet segítettem másoknak meggazdagodni az õ vállalkozásuk építésével, annál jo ott az én vállalkozásom... és annál gazdagabb lettem én is. Jelenleg gyarapodó fogyasztói é etem van, több befektetõm, és több pénzem, amit befektethetek, így mindenki nyert. Ezért ke em el az utóbbi néhány évben sokkal nagyobb ingatlanprojektekbe befektetni. Mint tudjuk, nehéz igazán meggazdagodni, ha az ember kis ingatlanüzletekkel foglalkozik. Meg lehet csinálni, de ha nincs elég pénzünk, csak olyan ingatlanokat kaphatunk meg. amelyek a ga zdagoknak nem kellenek. 3. Szeret tanítani és tanulni. "Nagyon szeretek olyanokkal dolgozni, akik akarnak ta nulni. Fárasztó foglalkozni azokkal az emberekkel, akik azt hiszik magukról, hogy mind ent tudnak, és én sok ilyennel dolgozom az ingatlan-befektetések során. Nehéz emberek azok is, akik mindenre tudják a választ. A hálózati marketingben olyan embereket ismertem me g, akik új válaszok után kutatnak, és hajlandók tanulni. Nagyon szeretek tanítani, tanulni megosztani új gondolatokat másokkal, akik lelkesen tanulnak egyre újabb dolgokat. Mint tudod, könyvvizsgálói diplomám van, és elvégeztem az MBA pénzügyi tagozatát. Ez az üzlet l arra, hogy azt tanítsam, amit tudok, ugyanakkor együtt tanuljak a többiekkel. Meglepõdnél , ha tudnád, milyen sok különbözõ hátterû, nagyon értelmes, tanult ember dolgozik a hálózat ngben. De sokan vannak iskolázatlanok is, akik azért vesznek részt az üzletben, hogy meg szerezzék a tudást, ami az anyagi biztonság megteremtéséhez kell egyre gyérülõ munkahelyi b ságot nyújtó világunkban. Együtt vagyunk, és megosztjuk egymással, amit tudunk: az élettapa atainkat, és amit újonnan tanulunk. Szeretek tanítani, és szeretek tanulni, ezért szeretem ezt az üzletet. Nagyszerû vállalkozás, és kiváló gyakorlati üzleti iskola." Nyitottá válás Valamikor az 1990-es évek elején tehát kezdtem nyitottá válni, és lassanként megváltoztak a im ezzel az üzlettel kapcsolatban. Kezdtem észrevenni azokat a dolgokat, melyeket el zárkózásom miatt nem vettem észre korábban. Kezdtem meglátni az üzlet jó és pozitív oldalai a negatívumok tûntek a szemembe, noha azok is akadnak. De hát minek nincsenek negatívum ai? Miután 1994-ben visszavonultam a munkából és 47 évesen anyagilag függetlenné váltam, elkezd yebben foglalkozni a hálózati marketinggel. Minden prezentációra elmentem, ahová hívtak, ho y meghallgassam, mit mondanak. Több cégbe beléptem, ha tetszett, amit mondtak. De nem feltétlenül azért léptem be, hogy több pénzt keressek; azért léptem be. hogy jobban szemügy ssem az egyes cégek pozitívumait és negatívumait. Már nem zárkóztam el, inkább saját válasz stem. Miután több céget megvizsgáltam, feltûntek mindazok a negatívumok, amelyeket a legtöb mber elsõ látásra észrevesz ilyenek a furcsa emberek a vállalkozások tagjai között. Ami i igaz, számos álmodozó, csaló, szélhámos, balfácán és gyors meggazdagodásra vágyó életmûvés cégekhez. A hálózati marketing cégek egyik nagy kihívása, hogy mindenki számára nyitva álln nte akárki csatlakozhat. Ez a nyitottság az a tisztességes és egyenlõ esélyeket biztosító l amelyre a legtöbb szocialista vágyik, mégsem találkoztam soha egyetlen szocialistával sem az ilyen cégek berkein belül. Ezek a cégek kapitalistáknak valók, vagy legalábbis olyanokn k, akik azzá szeretnének válni. Miután átverekedtem magam a sok-sok vágykergetõn, csalón, álmodozón, végre találkoztam néhá

is. Õk rendkívül intelligens, kedves, etikus, erkölcsös és szakmájukban kiváló emberek volt tán sikerült legyõznöm az elõítéleteimet, és találkoztam olyanokkal, akiket tiszteltem, és elki rokonságot éreztem, rátaláltam a hálózati marketing lényegére. Most már észrevettem, a n nem. Láttam a dolog jó és rossz oldalát egyaránt. Ezt a könyvet azért írtam, hogy megválaszoljam a kérdést: miért ajánlom a hálózati marketin magam nem abból gazdagodtam meg. Éppen azért lehetek valamivel tárgyilagosabb az üzlettel kapcsolatban, mert én nem ebbõl szereztem a vagyonomat. Ebben a könyvben leírom, mit tartok én a hálózati marketing valódi értékének ez az érték pedig több a pénzkereseti Ahogyan gazdag apám mondta: "A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek, ndenki más munkát keres." A hálózati marketing nem való mindenkinek, ez a fajta vállalkozás mára mégis hatalmas pénzü te ki magát a világban. Akik aggódnak vállalkozásuk jövõjéért és saját pénzügyi jövõjükért, n veszik szemügyre a hálózati marketinget. 2. fejezet 1. számú érték: Életünket megváltoztató üzleti oktatás

Nem a pénzkereset a legfontosabb! "A mi kompenzációs tervünk a legjobb" hallom gyakorta, amikor különbözõ hálózati marketin érdeklõdöm. Vannak, akiknek minden vágyuk, hogy meggyõzzenek nagyszerû üzleti lehetõségükr an történeteket mesélnek, melyek szereplõi több százezer dollárt keresnek havonta a hálózat tinggel. Én magam is találkoztam olyanokkal, akik valóban több százezer dollárt keresnek ha onta a hálózati marketinggel, így aztán nem is kételkedem benne, hogy sokat lehet vele ker esni. A jó kereseti lehetõség sokakat vonz az üzletbe. Én mégsem elsõsorban a pénz miatt ajánlom marketinget. Nem is a termékek számítanak! "A mi termékeink a legjobbak." Ez a második legtöbbet hangoztatott kijelentés, melyet ha llok, amikor különbözõ hálózati marketing cégekkel ismerkedem. Kutatásaim során meglepõdve tam, milyen sok különféle terméket és szolgáltatást forgalmaznak hálózati marketing rendsze eresztül. Az elsõ ilyen cég, amellyel megismerkedtem az 1970-es években, vitaminokat forgalmazot t. Kipróbáltam õket, és megállapítottam, hogy kiváló minõségûek. Némelyiküket ma is szedem. etkezõ termékfajtákat forgalmazó hálózati marketing cégekkel találkoztam: 1. háztartási, fogyasztási cikkek; 2. telefonszolgáltatás; 3. ingatlan; 4. pénzügyi szolgáltatás; 5. internet weboldalak; 6. internet áruházak csaknem valamennyi, nagy bevásárlóközpontokban kapható termék forgal szkont áron; 7. egészségvédõ termékek, táplálékkiegészítõk; 8. ékszerek; 9. adóügyi szolgáltatások; 10. oktatójátékok. A lista még folytatható lenne. Havonta legalább egyszer hallok újabb és újabb hálózati mark cégekrõl, amelyek vagy a termékeikben újítanak valamit, vagy a kompenzációs tervükben. Ném belépek, mert szükségem van a termékeikre vagy a szolgáltatásukra. Mégsem a termékek, ille kereseti lehetõség miatt ajánlom figyelmükbe a hálózati marketing cégek vizsgálatát. Az oktatási rendszerük az, ami vonzó! Az elsõ számú ok, amiért a hálózati marketinget ajánlom, az oktatási rendszere. Fordítsunk gy mélyebbre lássunk, mint a kereseti lehetõség és a kínált termékek; ismerjük meg a céget gyõzõdjünk meg arról, valóban fontosnak tartjuk-e azt, hogy képezzen, oktasson minket. Ez p rsze több idõt vesz igénybe, mint egy háromórás termékbemutató, amelyen színes termékkataló ogatnak. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire jó valójában a cég oktatási rendszere, esetleg utá a kell járnunk a dolognak, és idõt kell fordítanunk rá, hogy tájékozódjunk a képzésrõl. Ha ntáció megnyeri a tetszésünket, szánjunk rá idõt, hogy elbeszélgessünk az oktatókkal. Én ez nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Figyeljünk oda alaposan, mert a legtöbb hálózati marketing cég azt állítja, hogy kiváló okt

vük van. Mégis sok esetben meggyõzõdtem róla. hogy ez nem igaz. A legtöbb vizsgált cégnél m egy ajánlott könyvlistát adtak, azután arra szorítkozott az oktatás, hogy megtanítsák, miké vezzük be barátainkat és családtagjainkat az üzletbe. Más szavakkal: mindössze arra oktatta hogy jobb ügynökök legyünk a cég termékei vagy rendszere számára. Ezért tehát ne sajnáljuk lmányozzuk a céget alaposan, mert sok hálózati marketing cég rendelkezik kiváló oktatási és rvvel... Véleményem szerint ezek nyújtják a legjobb gyakorlati üzleti képzést, melyet valah s láttam. Mit keressünk egy oktatási tervben? Akik olvasták az elõzõ könyveimet, tudják, hogy pedagógus családból származom. Apám Hawaii i vezetõje volt. Pedagógus család ide vagy oda, mégsem kedveltem a hagyományos oktatást. Ko gresszusi ajánlást kaptam egy neves New York-i szövetségi katonai akadémiára, ahol diplomát ereztem, de a hagyományos oktatás untatott. Végigjártam a diáklét lépcsõfokait egészen a di de nemigen hozott lázba, és nem érdekelt, amit meg kellett tanulnom. Miután végeztem, az amerikai haditengerészetben teljesítettem szolgálatot, és részt vehette Légierõ pensacolai hadgyakorlatán Floridában. Ekkor zajlott a vietnami háború, és sürgõsen lt képzett pilótákra. Tanuló pilóta koromban végre megtaláltam az oktatásnak azt a formáját alomba hozott, és kihívást jelentett. Ismerjük az elcsépelt közhelyet: "a hernyóból pillang . Nos, a repülõiskolában éppen ez történik. Hivatásos katonatisztként kerültem be, a katona a elvégzése után. De sok növendék polgári egyetemekrõl, fõiskolákról jött oda, és hernyóra koriban volt a hippi korszak, és akadt jó néhány fura civil ruhás alak a repülõiskola diákj , akik jelentkeztek az életet megváltoztató oktatási programra. Amelyikük túlélte a képzést három év múlva pillangóként szállhatott fel, vagyis olyan pilótaként, aki a világ legszigor feltételei között is kész volt repülni. A Top Gun címû film, Tom Cruise-zal a fõszerepben, a legjobb hernyókról szólt, akik pillang váltak. Mielõtt Vietnamba mentem, a kaliforniai San Diegóban állomásoztam, ahol a Top Gunban szereplõ iskola található. Én nem voltam elég jó pilóta ahhoz, hogy felvegyenek a jó hí , de a filmben látható fiatal pilóták energiája és hite a legtöbbünkre jellemzõ volt akik a zültünk akkoriban. Csenevész, kócos, repülni nem tudó fiatalemberekbõl képzett pilótákká vá zek voltak olyan kihívásokkal szembenézni, amelyeket a legtöbb ember szíve szerint elkerül. Azt a változást nevezem "életet megváltoztató oktatásnak", amit önmagamon és diáktársaimon . Miután befejeztem a repülõiskolát, és elmentem Vietnamba, örökre megváltozott az életem. tam többé ugyanaz az ember, aki beiratkozott a repülõiskolába. Évekkel késõbb több diáktársam sikeres üzletember lett. Amikor találkozunk és felidézzük a eket, gyakran emlegetjük, hogy a repülõiskolában kapott képzésnek köszönhetjük késõbbi üzle t. Tehát amikor életet megváltoztató oktatásról beszélek, olyan oktatásra gondolok, amely képe nyót pillangóvá változtatni. Ha valamely hálózati marketing cég oktatási tervét vesszük sze at válasszunk, amelyik képes ilyen mértékû változást hozni az életünkben. De ne feledjük, a repülõiskolát sem tudta mindenki végigjárni! Az élet üzleti iskolája A repülõiskolában az volt az egyik legjobb dolog, hogy a Vietnamból frissen hazatért pilótá ktattak. Valóságos élményekrõl számoltak be. Az üzleti iskolában viszont sajnálatomra azt t ltam, hogy számos tanárnak nem voltak gyakorlati tapasztalatai az üzleti életben. A hálózat marketingben a tanároknak, akik a csúcson vannak, és tanítanak, sikereseknek kell lenniük az életben, hiszen különben nem lehetnének a csúcson. Talán ez az oka, hogy a hagyományos i oktatásban részt vevõ tanárok nem keresnek annyit, mint a hálózati marketing oktatók. Amikor tehát egy hálózati marketing céget vizsgálunk, keressük meg a csúcson lévõ embereket sikeresek az üzletben, azután tegyük fel magunknak a kérdést, hogy akarunk-e tõlük tanulni. Íme néhány fontosabb, életbõl vett üzleti tantárgy, amelyeket a hálózati marketing cégek ok 1. sikeres hozzáállás; 2. vezetõi jártasság; 3. kommunikációs jártasság; 4. emberekkel való bánni tudás; 5. a személyes félelmek, a kétségek és az önbizalomhiány leküzdése; 6. az elutasítástól való félelem leküzdése; 7. pénzkezelési jártasság; 8. befektetési jártasság; 9. felelõsségvállalási jártasság; 10. jártasság az idõbeosztásában; 11. jártasság a célok kitûzésében;

12. rendszerismeretek. A hálózati marketingben sikeres emberek, akikkel találkoztam, mind a cég képzési programján keretében sajátították el a felsorolt jártasságokat. Akár felérünk a hálózati marketing ren és sok pénzt keresünk, akár nem, a képzés mindenképpen nagyon értékes ismeretekkel lát el võ részére. Ha jó az oktatási terv, elõfordulhat, hogy alapvetõen jobbra fordul a sorsunk, is lehet, hogy az egész hátralevõ életünkre. Mit nevezünk életet megváltoztató oktatásnak? A következõ ábrát azért készítettem, hogy megvilágítsam, mit értek életet megváltoztató okt figyelni, hogy egy gúlaformáról van szó, vagyis egy négy oldallal határolt testrõl, közisme nevén piramisról... Tudjuk, hogy az egyiptomi piramisok évezredek óta állnak. A gúla vagy iramis nagyon stabil alakzat. A tudósok évszázadokon át azt hitték, hogy a természet általá vényei a négyes számjegyében mûködnek, esetünkben egy négyoldalú mértani test formájában. N záma tél, tavasz, nyár, õsz. Az asztrológia is négy 21 elemmel dolgozik föld, levegõ, tûz, víz. Az életet megváltoztató oktatásban is négyféle v az ember. Vagyis, ha igazán hatékony életet megváltoztató oktatásban részesülünk, a tanulá s mind a négy pontján változnunk kell. Gondolati Lelki Érzelmi Fizikai A hagyományos oktatás elsõsorban a gondolati oktatásra helyezi a hangsúlyt. Megtanít olvasn , írni, számolni. Ezek mind nagyon fontos jártasságok. Kognitív jártasságoknak is nevezik õ Amit én személy szerint nem szerettem a hagyományos oktatásban, az az érzelmi, a fizikai és a lelki rész kezelésének módja volt, A következõkben egyenként fogom tárgyalni mindegyiket. 1. Érzelmi oktatás: Egyik legfõbb kifogásom a hagyományos oktatással szemben, hogy a félele tre támaszkodik pontosabban a hibázástól való félelemre, ami a kudarctól való félelemhez elyett, hogy a tanár lelkesített volna a tanulás iránt, a kudarctól való félelmet használta váló erõnek, mondván: "Ha nem lesznek jó jegyeid, nem kapsz jól fizetõ állást." Az iskolában büntettek is a hibák miatt. Érzelmileg tehát azt tanultam, hogy féljek a hibák követésétõl. Ezzel az a gond, hogy az életben éppen azok az emberek érvényesülnek, akik a l bát vétik, és tanulnak belõlük. Szegény apám. aki pedagógus volt úgy gondolta, hibát elkövetni bûn. Gazdag apám ezzel szemb vélekedett: "Úgy vagyunk megalkotva, hogy a hibáinkból tanulunk. Úgy tanulunk meg biciklizni, hogy leesünk, vissz aülünk, leesünk, visszaülünk." Azt is mondta továbbá, hogy "Bûn hibázni, ha nem tanulunk be hazudik oly sok ember, ha hibát követett el. mert érzelmileg retteg tõle, hogy beismerj e a hibáját. Ebbõl következõen elmulasztja az alkalmat a tanulásra és a fejlõdésre. Ha hibá ismerjük, nem keresünk bûnbakot, önigazolást vagy kifogásokat, tanulunk a hibánkból. Ha vis nem ismerjük be a hibánkat, vagy másra toljuk a felelõsséget, az bûn." A hagyományos üzleti életben az iskolai mentalitás érvényes a hibákkal kapcsolatban. Az üzl ilágban gyakran elbocsátják vagy megbüntetik azt, aki hibázik. A hálózati marketing világáb bíztatják az embereket, hogy tanuljanak a hibáikból, javítsák ki azokat, és gondolatilag i zelmileg is okosodjanak általuk. Amikor értékesítést tanultam a vállalati világban, a rossz teljesítõ ügynököket elbocsátották. A hálózati marketing világában a vezetõk elsõsorban azo ak, akiknek nem megy jól az üzlet, ösztönzik õket, hogy feljebb lépjenek, nem küldik el õke lószínûleg egyikünk sem tanult volna meg biciklizni, ha megbüntettek volna, amiért leestünk agy egyest kaptunk volna biciklizésbõl. Úgy gondolom, azért vagyok pénzügyileg sikeresebb sokaknál, mert többször hibáztam, mint õk s azért jutottam elõbbre, mert több hibát követtem el, mint azok, akik azt tanulták, hogy h bázni rossz dolog, vagy a butaság bizonyítéka. A hálózati marketingben buzdítanak a hibázás ibák kijavítására, arra, hogy tanuljunk belõlük és fejlõdjünk általuk. Ezt tekintem én élet oktatásnak ami homlokegyenest ellenkezik a hagyományos oktatás elveivel. Aki retteg a hibáktól és a kudarctól, annak különösen hasznos lehet a hálózati marketing. L lyan hálózati marketinges oktató programot, mely kifejlesztette vagy visszaadta a résztv evõk önbizalmát. Ha pedig valakinek megnõ az önbizalma, az élete mindörökre megváltozik. 2. Fizikai oktatás: Egyszerûen fogalmazva, nem sokat tanul az, aki fél a hibáktól, mert ne m sok mindent mer megtenni. Sokan tudják, hogy atanulás valójában legalább annyira fizikai , mint szellemi folyamat. Az olvasás és az írás éppúgy fizikai folyamat, mint a teniszezés ajátítása. Ha arra tanítottak, hogy mindenre tudnunk kell a helyes választ, és nem szabad h

báznunk, minden bizonnyal nehézkessé válik a tanulási folyamat. Hogyan is fejlõdhetnénk, ha ndenre tudjuk a választ, de félünk bármit kipróbálni? Az általam ismert hálózati marketing cégek mind fizikai tanulásra ösztökélnek a gondolati t mellett. Arra buzdítanak, hogy cselekvõen nézzünk szembe a félelmeinkkel, hibázzunk, tanulj nk a hibánkból, majd gondolatilag, érzelmileg és fizikailag erõsebben kerüljünk ki a folyam . A hagyományos oktatás arra sarkall, hogy tanuljuk meg a tényeket, érzelmileg pedig azt t anítja, hogy féljünk a hibázástól, és ezzel fizikailag visszafog. Félelemmel teli környezet nem egészséges sem gondolatilag, sem érzelmileg, sem fizikailag, sem pénzügyileg. Mint mo dtam, nem azért van több pénzem másoknál, mert nagyobb az elméleti tudásom, hanem azért, me hibát vétettem, beismertem õket, és levontam belõlük a tanulságot. Azután újabb hibákat kö . és alig várom, hogy még több száz hibát elkövethessek a jövõben, mialatt a legtöbb ember egtesz, hogy elkerülje a hibákat. Ezért más az õ jövõjük, mint az enyém. Nem tehetjük job nem vagyunk hajlandók új dolgokat kipróbálni, vállalni a hibázás kockázatát, és tanulni a A legjobb hálózati marketing cégek arra bíztatják embereiket, hogy tanuljanak újat gondolat lag, cselekedjenek, hibázzanak, tanuljanak, javítsák ki a hibáikat, majd kezdjék elölrõl. E z élet iskolája. Aki fél a hibáktól, de tudja, hogy változtatnia kell az életén, annak a hosszú távú személy kiválóan alkalmas egy jó hálózati marketing program. Egy jó hálózati marketing cég kézen f mbert, és elvezeti a félelem- és kudarcmentes életbe. Aki pedig nem akarja, hogy fogják a kezét, annak nem fogják. 3. Lelki, spirituális oktatás: Fontosnak tartom, hogy beszámoljak személyes nézeteimrõl, mielõtt belevágnék e sokat vitatott és heves indulatokat kiváltó tém . A lelki szót okkal használom a vallási szó helyett. Mint ahogyan vannak jó és rossz hálóz arketing cégek, véleményem szerint vannak jó és rossz vallási szervezetek is. Világosabban ejezve, találkoztam vallási szervezetekkel, amelyek lelkileg erõsítették az embereket és má kal, amelyek gyengítették õket. Amikor tehát lelki oktatásról beszélek, beleérthetõ a vallási nevelés, de nem feltétlenül N zethez kötöm a lelki oktatást. A vallással kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok alkotm ak álláspontjára helyezkedem, amely szabad vallásgyakorlást biztosít mindenkinek. Azért bánok óvatosan ezzel a témával, mert már kora gyermekkoromban azt a tanácsot kaptam: se beszélj vallásról, politikáról, szexrõl és pénzrõl!" Egyetértek vele, ugyanis ezek kénye e ható témák. Nincs szándékomban megbántani senkinek a személyes érzéseit vagy hitét, sõt i retném megerõsíteni, hogy joguk van hozzájuk. Az emberi korlátokon túl Amikor az emberi lélekrõl beszélek, azt az erõt értem ezen, amely átlendít minket gondolati elmi és fizikai korlátjainkon azokon a korlátokon, melyek gyakran meghatározzák egy ember helyzetét. Vietnamban láttam sebesült fiatalembereket, akik tudták, hogy meghalnak, mégis tovább harc oltak, hogy mások élhessenek. Egyik általános iskolai osztálytársam, aki sokáig harcolt Vie mban az ellenséges arcvonal mögött, nagyon pontosan fogalmazott. Azt mondta: "Azért élek m a, mert a halottak nem adták fel a harcot. Kétszer vettem részt olyan csatában, amelyet egyedül éltem túl. Az ember élete megváltozik, miután megtudja, hogy a barátai az életüket ." Sok csata elõtti éjszakán üldögéltem csendben a repülõgép-anyahajó orrán, és figyeltem a hu en a hosszú, néma pillanatokban megbékéltem a lelkemmel. Tudtam, hogy másnap reggel ismét s embe kell néznem Egy ilyen békés, magányos esti merengés során döbbentem rá, hogy ha meghalok másnap, a könn at választom. Rájöttem, hogy élni sok szempontból sokkal nehezebb, mint meghalni. Miután me békéltem az élet vagy halál lehetõségével, választhattam, miként akarom megélni a másnapot. n fogok repülni, avagy félve? Amikor meghoztam a döntésemet, megidéztem emberi lelkemet ho gy vezessen át az elõttem álló napon, hogy a legjobb képességeim szerint repüljek és harcol mindegy, mi lesz a vége. A háború borzalmas dolog. Rettenetes tettekre veszi rá az embert embertársaival szemben. Mégis a háborúban tanultam meg, milyen, az emberi korlátokat messze meghaladó ereje van a z embernek. Mindannyiunkban megvan ez az erõ. Tudom, hogy önökben is megvan. Szerencsére önöknek nem kell háborúba menniük, hogy ezt megtapasztalják. Ez az erõ érintett kor is, amikor mozgássérült lányokat és fiúkat láttam versenyezni. Láttam, amint azok a fia némelyiknek mindkét lába hiányzott mûlábbal futottak, mégis szívvel-lélekkel versenyez kük megérintette az enyémet. Könnyek szöktek a szemembe, miközben egy féllábú, õszinte lelk

utó lányt figyeltem. Láttam az arcán a kínt, amit a mûlába okoz futás közben, de a fizikai eltörpült lelki ereje mellett. Nem nyerte ugyan meg a versenyt, de az én szívemet igen. Megérintette emberi lelkemet, és felidézte bennem, amit már elfelejtettem. Abban a pilla natban éreztem, hogy ezek a fiatalok mindannyiunkért futnak, nemcsak önmagukért. Azért fut nak, hogy emlékeztessenek minket a bennünk rejlõ erõre. A filmekben is látunk nagyszerû lelkeket. A Rettenthetetlenben (Brave Heart) Mel Gib son skót farmerekbõl álló, szedett-vedett serege élén lovagol, szemben a hatalmas brit hads reggel, és azt kiáltja a lelke mélyébõl: "Megölhetik a testünket, de nem vehetik el a szaba nkat." Akkor, ott, az emberi lélek szól belõle az övéihez. Megérinti emberei lelkét, s ezze egyõzi a félelmüket és a kétségeiket, amelyeket a képzettség hiánya és a rosszabb fegyverek Felgyújtj a a lelkûket, hogy harcolj anak, és legyõzzék a világ legerõsebb hadseregét. Megfigyeltem, hogy a hálózati marketing sikeres vezetõi ezt a képességet fejlesztették ki m gukban a tréningek által, hogy meg tudják szólítani az emberi lelket. Képesek kihozni a mög ból a nagyszerûséget, lelkesíteni tudják õket, hogy feljebb lépjenek meghaladják emberi k at. Ez az életet megváltoztató oktatás ereje. A tanulási piramis mutatja, mi történik, amikor az embereket a lelkük hajtja, nem az érzel meik és az eszük. Gondolati kommunikáció Általában nem sok minden történik, ha csak gondolatilag tanulunk. Mindnyájan mondtunk már o yasmit, hogy "Jövõ héttõl fogyókúrázom." Azután tovább híztunk. Vagy fogadkoztunk, hogy "A bet adok el, illetve több embert szervezek be." Vagy: "Ha megkapom a következõ fizetésem et, elkezdek takarékoskodni." Azért nem változik semmi, mert ez csak szellemi tevékenység. Az igazi változáshoz többnyire a piramis mind a négy pontján változtatni kell. Megjegyzés: Az érzelmi kommunikációt szenzoros kommunikációnak is hívják. Ez azt jelenti, i elmeket kommunikálunk, mint szavakat. Mindannyian megéltünk például olyasmit, hogy beléptün gy terembe, és éreztük, hogy valaki mérges ránk, még mielõtt az illetõ megszólalt volna. A os kommunikáció olyan, mint amikor két hangvilla rezeg. Ha azonos hullámhosszon rezegnek , a másik is rezegni kezd, mikor az egyiket megütjük. Vagyis amikor félünk, gyakran szintén félõ embereket vonzunk magunkhoz, vagy olyanokat, akik a félõ emberekre "vadásznak". Gyere kkoromban sokszor mondtunk olyasmit, hogy "Rossz kisugárzása van ennek a fickónak " Ez is egy példa a szenzoros vagy érzelmi kommunikációra. A jó oktatási tervvel rendelkezõ hálózati marketing cégek egyik legnagyobb értéke, hogy érz rlátaink áthágására buzdítanak és arra, hogy lelkesedésbõl beszéljünk. Fizikai kommunikáció Mindannyian találkoztunk már olyan emberekkel, akikhez fizikailag vonzódtunk; és olyanok kal is, akik fizikailag taszítottak, kizárólag a külsejük alapján. Ennek oka a fizikai vagy vizuális kommunikációban keresendõ. Az elsõ benyomás valakinek a külsejérõl a legerõteljese ikáció. A kutatások kiderítették, hogy a személyes kommunikáció nagyjából a következõképpen épül fe 10% szavak 35% érzelmek 50% vizuális vagy fizikai 5% egyéb. Más szóval: A megjelenésünk, hogy éppen morcosan nézünk, görnyedt a testtartásunk, nem megf tözékünk mind befolyásolja a kommunikációnk hatékonyságát. Az adatok természetesen durva y megközelítések, mégis jó támpontot adnak az emberek közötti kommunikáció javításához. A jó hálózati marketing cégek sok idõt fordítanak az emberek fizikai megjelenésének javítás ik cég még fogyókúra és torna programot is ajánlott az érdeklõdõknek. A vezetõk tudják, hog , fizikailag jó megjelenésû emberek hatékonyabban kommunikálnak, mint a rossz egészségi áll an lévõk. Két megjegyzést szeretnék fûzni a fizikai kommunikáció témájához. Az elsõ: Mindannyian talá yan emberekkel, akik remekül néztek ki, belül mégis érzelmi roncsok voltak. Olyanokat is i smerünk, akik elsõ látásra taszítottak, ám késõbb kiderült róluk, hogy igazán értékes ember e csak egyszer tehetünk valakire elsõ benyomást, ezért van olyan nagy jelentõsége a fizikai kommunikációnak. A második megjegyzés: Sokszor kérnek meg, hogy segítsek fellendíteni mások üzletét. Ha bele em, mindjárt azt kérdezem: "Hajlandó ön változni és rugalmasnak lenni?" Ha az illetõ igent d, folytatom a beszélgetést. Ha nemet mond, akkor befejezem. A legtöbben persze azt felelik: "Hogyne, kész vagyok változni." Ekkor én rábólintok, majd v k egy percet, hogy ellenõrizzem a hajlandóságukat. Néhány hónapja egy ismerõsöm kért meg, h

sek fellendíteni üzletét. Feltettem az iménti kérdést, és õ igennel felelt. Ezek után azt m "Akkor elsõ lépésként kérlek, borotváld le a bajuszodat!" Az illetõ azonnal visszakozott, felelt: "Nem vagyok hajlandó leborotválni a bajuszomat. Iskolás korom óta van bajuszom." A beszélgetés itt befejezõdött, és nem dolgoztam vele üzlete jobbításán. Nem a bajusza vol g. Nekem mindegy volt, hogy van-e bajusza vagy nincs. Csak a változtatás iránti fogékony ságát teszteltem. Felhozhattam volna példának a nyakkendõjét, a cipõjét vagy bármit, aminek kai megjelenéséhez köze van. A legtöbb ember gondolatilag akar változni, mint ez a barátom s. De amint kipróbáltam, hajlandó-e fizikailag is változni, azonnal visszakozott. Minden tanulás végsõ soron fizikai. Ha valaki nem hajlandó fizikailag tanulni, valószínûleg alig ul meg valamit hosszú távon. Gazdag apám gyakran mondogatta: "Ha három macska ül a kerítésen, és kettõ elhatározza, hogy rik, hány marad?" A válasz: "Továbbra is hárman maradnak", mert az elhatározás még nem jelenti, hogy valóban, zikailag leugrott volna bármelyik. Ezért tartotta úgy gazdag apám, hogy "A holnap az év le gzsúfoltabb napja." Sokan könnyen határozzák el, hogy megváltoztatják az életüket így vagy indig másnapra halasztják a dolgot. Gazdag apám azt is mondta, "A legtöbb ember végül kifog a holnapokból". A tanulság: Sokan akarnak változtatni az életükön, de a változás csak akko dõdik, ha cselekszünk. Ezért olyan fontos a tanulás fizikai oldala. A legjobb oktatás, amelyben részem volt Életem egyik legokosabb döntése volt, hogy a fõiskola után beiratkoztam a repülõiskolába. N volt a lényeg, hogy megtanultam repülni vagy hogy felkészültem a háborúra, hanem hogy felk tem az életre. Többé már nem voltam gyerek vagy diák, és éppen olyan képzést kaptam, amire abban a szakaszában szükségem volt. Életet megváltoztató oktatásban részesültem, mert megv tt gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg egyaránt. Amikor visszatértem a háborúb volt elég önbizalmam hozzá, hogy szembenézzek azokkal a pénzügyi és üzleti kihívásokkal, a legtöbb embert visszariasztanak. Aki kész valamilyen formában változtatni az életén, vizsgálja meg néhány hálózati marketing programját. Hagyjon magának elég idõt arra, hogy el tudja dönteni, olyan-e a cég? a javada mazás, a termékek és az oktatás, amilyenre éppen szüksége van az adott életszakaszban. Ha l i a voksát valamelyik cég mellett, vegye fontolóra, hogy mellékállásban elkezdjen velük dol ni. A könyv további részében a hálózati marketing cégek egyéb rejtett értékeirõl lesz szó, mely tem. 3. fejezet 2. számú érték: A negyedek közötti váltás lehetõsége... állásváltoztatások helyett

Hányszor hallottuk a következõ állításokat? 1. "Bárcsak otthagyhatnám az állásomat!" 2. "Elegem van belõle, hogy állandóan váltogatom a munkahelyeimet." 3. "Jó lenne több pénzt keresni, de nem engedhetem meg magamnak, hogy felmondjak, és min dent elölrõl kezdjek egy új cégnél. Új szakmát tanulni pedig nincs kedvem." 4. "Amikor fizetésemelést kapok, a nagy részét mindig elviszi az adó." 5. "Rengeteget dolgozom, mégis csak a cég tulajdonosai gazdagszanak meg." 6. "Rengeteget dolgozom, mégsem jutok egyrõl a kettõre anyagilag. Ideje elgondolkodnom a nyugdíjamról." 7. "Félek, hogy a technológia fejlõdését nem tudom követni, és egy fiatalabb dolgozót teszn helyemre." 8. "Nem tudok tovább ilyen sokat dolgozni. Ehhez már öreg vagyok." 9. "Fogorvosnak tanultam, de már nem akarok fogorvosként dolgozni." 10. "Egyszerûen valami mást szeretnék csinálni, és új embereket szeretnék megismerni. Elege an már belõle, hogy olyan emberekre pazarlom az idõmet, akikben nincs ambíció, és akik nem artanak sehová. Unom már azokat akik csak dolgoznak, mint a gép, hogy el ne bocsássák õket; nem akarok többet olyan cégnek dolgozni, amelyik éppen csak annyit fizet, hogy ne mondjunk fel." Ezek az állítások többnyire olyan emberektõl származnak, akik megrekedtek a cashflow-négysz lamelyik negyedében. Akik efféléket mondanak, azok általában át szeretnének lépni egy másik

be. Talán itt is van az ideje, hogy átlépjenek. Mi is az a CASHFLOW-négyszög? A Gazdag papa sorozat második kötete A CASHFLOW-négyszög. Sokak szerint ez a legfontosab b könyvem, mert nagyon erõs ráébresztõ hatása van. Mindenkinek szól, aki kész változtatni a en pedig sokkal nagyobb szabású váltást értek, mint hogy valaki állást változtat. Az alábbi ábra gazdag apám cashflow-négyszöge. Az A alkalmazottakat jelöl. Az E egyénileg vállalkozókat (önalkalmazottakat) jelöl. A C cégtulajdonosokat (üzlettulajdo okat) jelöl. A B befektetõket jelöl. Abban a negyedben vagyunk, ahonnan a legtöbb készpénzünk áramlik. Vagyis ha rendszeres fiz etést kapunk egy munkahelyen, valamilyen vállalattól vagy olyan vállalkozástól, amely nem a miénk, akkor az A negyedhez tartozunk. Mindegy, hogy valaki gondnoka vagy elnöke a cég nek, mindenképpen alkalmazott. Ezek az emberek olyasmiket gondolnak vagy mondanak, hogy "Biztos munkahelyet keresek, magas szociális juttatásokkal"; vagy "Mennyit fiz etnek a túlórákért?"; vagy "Mennyi a fizetett szabadság?" Aki jutalékrendszerben vagy órabérért dolgozik, az feltehetõen az E negyedhez tartozik. A közvetlen jutalékos rendszerben dolgozó ügynökök például az ingatlanügynökök általában . Az õ szájukból ilyen mondatokat hallhatunk: "A szokásos jutalékom a vételár 6%-a." Az E n edhez tartozik sok értelmiségi is. úgy mint ügyvédek, orvosok. Aki órabérért dolgozik, az t e az E negyedbe sorolható. Mondhatják, hogy "50 dollárt kérek egy óráért"; vagy "1000 dollá k ezért a munkáért". Az E negyedbe tartozik a legtöbb kisvállalkozó is, vendéglõtulajdonoso aládi vállalkozások résztvevõi, tanácsadók, szolgáltatások végzõi, például háztakarítók. Ez megrögzött individualisták, akik egyedül szeretik végezni a munkájukat. Õk általában effél t adnak: "Sose dolgozz másnak! Magadnak dolgozz!"; vagy "Ha azt akarod, hogy valam i jól legyen megcsinálva, csináld magad!" Ha olyan vállalkozásból származik a jövedelmünk, amelyben nem nekünk kell dolgoznunk, a C n edben vagyunk. Ha befektetésekbõl szerezzük a jövedelmünket, akkor a B negyedbe tartozunk. Ha vállalati vagy állami nyugdíjtervekbõl származik a jövedelmünk, valószínûleg az A negye Több negyedbõl is származtathatjuk jövedelmünket. Feleségemnek és nekem például mind a négy van jövedelmünk, mégis a legtöbbet a befektetéseink hozzák. Így tehát mi a B negyedben tevé k. A definíciók általában egyszerûek és közérthetõk. A legtöbb félreértést az E és a C negyede zák. Gyakran megkérdezik tõlem: "Mi a különbség az E, azaz egyénileg vállalkozó (önalkalmaz , azaz egy cég(üzlet)tulajdonos között?" A különbséget könnyû megmagyarázni. "A C, azaz egy cég tulajdonosa, magára hagyhatja a vállalkozását akár egy évre vagy még ann osszabb idõre is, és amikor visszatér, az jobban üzemel, mint korábban még az is lehet, h több profitot termel. Az egyénileg vállalkozó (önalkalmazott) általában nem engedheti meg ak, hogy hosszabb idõre magára hagyja a vállalkozását. Ha egy egyénileg vállalkozó (önalkal nem dolgozik, akkor többnyire megszûnik a jövedelme." Ez az általános különbség az E és a C negyed között. Amikor valaki azt mondja, "Otthagyom a at és a magam útját járom", az legtöbbször az A-ból az E negyedbe lép át, nem az E-bõl a Cyik ok, amiért tíz kisvállalkozásból kilenc csõdbe megy, egyszerûen az, hogy az E negyed na n kemény munkát kiván. Sok kisvállalkozás azért szûnik meg, mert vagy a pénztartalék merül a munkaerõ vagy mindkettõ. Az E negyedes vállalkozó függ az ügyfelektõl, a kormánytól és ottaktól, ha vannak. Nehéz sok és eredményes munkát végezni, ha az embernek ennyiféle követ ek kell eleget tennie. Az E negyed E betûje jelenthetne "elégedettséget" is, hiszen ebben a negyedben találjuk a legtöbb olyan embert, akik azt csinálják, amit igazán szeretnek. Az E negyedbe vándoroln ak legtöbben, akik a maguk útját akarják járni. Sajnos azonban az itt tartózkodókat fizetik legrosszabbul. Nemrégiben olvastam egy újságcikkben, hogy az amerikai kisvállalkozók vagy szabadúszók kevesebb, mint 25 000 dollárt keresnek évente. Mint azt korábban már mondtam, a E negyedben megy csõdbe a legtöbb vállalkozás. Sok kisvállalkozás be sem indul igazán. Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Gyerekkoromban szegény apám gyakran mondta, "Járj iskolába és szerezz jó bizonyítványt, hog tos állást kaphass!" Õ az A negyedbe szánt engem. Anyám pedig azt mondta: "Ha gazdag akarsz lenni, orvosnak vagy ügyvédnek kellene menne d. Így mindig lesz egy jó szakma a kezedben." Õ az E negyedbe szánt engem. Gazdag apám azt mondta: "Ha gazdag akarsz lenni, a saját vállalkozásoddal törõdj! Sokan azé nem gazdagszanak meg soha, mert mindig valaki más vállalkozásával foglalkoznak." "Minél in kább törekszel a munkahelyi biztonságra, annál kevésbé leszel ura az életednek. Annál kevés

irányítani, mennyit keresel, mennyi adót fizetsz és mennyi a szabadidõd." Gazdag apámnak re geteg szabadideje volt, egyszerûen azért, mert neki saját vállalkozásai voltak, ahelyett, hogy õ dolgozott volna valaki máséban. Õ A és E negyedes embereket szerzõdtetett a cégei üz etésére és irányítására. Ezért volt olyan sok szabadideje, személyes szabadsága és több pén san kevesebb adót fizetett. Azt is mondta: "Ha szabad akarsz lenni, törõdj a magad válla lkozásával!" C negyedes vállalkozásra gondolt, nem E negyedesre. A CASHFLOW-négyszög címû könyvben részletesen leírom, mi mindent értett gazdag apám az irán mondta: "Minél inkább törekszel a munkahelyi biztonságra vagy valamilyen végzettséghez köt zakmára, úgy mint orvos, ügyvéd, könyvelõ, ingatlanbróker vagy értékpapírbróker, annál jobb kezedbõl a saját életed irányítása. Minél inkább elveszíted az irányítást, annál többet ads ból." Mindezek alapján az alábbi következtetésre jutott: "Ha azt kérdezik tõled, »Mi akarsz i, ha nagy leszel?«, mondd azt, hogy »A saját vállalkozásommal akarok foglalkozni.«" Megint csak C negyedes vállalkozásra gondolt, nem E negyedesre. Hogyan váltsunk negyedet? Miután elolvasták a CASHFLOW-négyszög címû könyvet, és megértették, mi kell ahhoz, hogy az n egyik negyedbõl a másikba, sokan megkérdezik, "Hogyan váltsak negyedet? A könyvben olyan egyszerûnek tûnik, de sokunknak mégis nehéz megvalósítani." A válaszom a következõ: "Némelyeknek könnyû átlépni a négyszög bal térfelérõl, azaz az A, i yedbõl, a jobb térfélre, azaz a C, illetve a B negyedbe. Nekem nem volt az. Ha gazdag apám nem segített volna, talán nem is sikerült volna." El szoktam mesélni, hogy a családomb n csupa tanult pedagógus vett körül. Az iskolázottság és a biztos munkahely vagy szakma nál alapértéknek számított. Ezt azért mondom el, mert a negyedek közötti váltás gyakran a csal ek lecserélésével jár együtt. Ezért nehéz egyeseknek átlépni egyik negyedbõl a másikba, még a szándékuk megvan hozzá. Anyámék szemszögébõl nézve a gazdagok, azaz a cégtulajdonosok és befektetõk, általában kapz alakok, nem törõdnek másokkal, és néha még becstelenek is. Amikor a szüleim megtudták, hogy az üzleti világban akarok érvényesülni ahelyett, hogy jól ett alkalmazott vagy értelmiségi szakember lennék, csalódtak bennem. Nem illettem bele a z értékrendjükbe. Végül is apám elkötelezett tanár volt, anyám pedig ápolónõ. Még Kennedy e s jelentkeztek, és éveket dolgoztak benne. Nagyon jó emberek voltak, szociális és erkölcsi enységemet nagyrészt nekik köszönhetem. Ezért háborodtak fel, amikor megtudták, hogy én nem om végigjárni a vállalati ranglétra fokozatait, inkább meg akarom szerezni magamnak a létrá és így is volt. Elhatároztam, hogy a négyszög C és B n y gondolták, átálltam a túloldalra ok dolgozni, nem az A, illetve az E negyedekben. Ma is rendelkezem a szüleim által b elém nevelt szociális és erkölcsi érzékenységgel, de nem tudtam az õ szemszögükbõl szemléln Anyám és apám számára a nagyvállalkozók és befektetõk sötét alakok voltak. Ezért jelentett negyedek közötti váltás egyszerû gondolati változásnál. A szüleim úgy érezték, elutasítom, amit õk jónak, tisztességesnek és fontosnak tartottak. Úgy vélték, nem lenne szabad többre m a magas szintû iskolázottságnál, egy jó állásnál és egy szép otthonnál. Az a tény, hogy é azdagodni, saját cégeket akartam, világszerte be akartam fektetni más cégekbe, és embereket akartam foglalkoztatni, számukra egyet jelentett a sötét erõkhöz való csatlakozással. Éppen akarták elkerülni a nevelésükkel, hogy nemzetközi üzletemberré váljak, és befektetések miat njek a világban. Errõl nekik a szegényeket, a munkásosztályt kizsákmányoló, istentelen kapi ta képe jutott eszükbe. Ezért aztán számomra a váltás olyan volt, mintha tékozló fiúként el ládomat. Bár ezek az értékek egyszerûeknek tûnnek, gyökereik lényem legmélyéig nyúlnak. Éve , hogy a negyedek közötti váltás nem jelenti azt, hogy megváltoznak az ember szociális, erk si vagy vallási értékei, de mindaddig nagyon aggódott értem. Anyám meghalt, mielõtt rájött hogy nem veszítette el a fiát, akit felnevelt. Személyes alapértékeink mély gyökereinek tudható be, hogy amikor azt kérdezik tõlem, "Hogya ak negyedet?", gyakran ajánlom az illetõknek, hogy lépjenek be valamelyik hálózati marketi ng cégbe. Elsõsorban azért szoktam javasolni, hogy legalább tanulmányozzanak egy ilyen cége mert nem lehet egyik napról a másikra átlépni egyik negyedbõl a másikba. Gazdag apám éveke yított, tanított, és néha szidott is, mire C és B lettem. Amint azt 1. számú értékként már z életet megváltoztató üzleti oktatás az, amely igazán kihat az egész életünkre gondolati, fizikai és lelki vonatkozásban egyaránt ez a változás pedig eltarthat egy darabig, és irá van szükség, hogy végbemenjen. Némely hálózati marketing cég biztosítja a megfelelõ idõt és Miért nem tudom megcsinálni egyedül? Azt is meg szokták kérdezni, "Miért nem tudok egyedül átlépni a négyszög bal térfelérõl a j aszom: "Át tud lépni." Csakhogy sok ember számára ez a váltás nem könnyû. Íme néhány olyan nek sikerült naggyá lenniük a C negyedben anélkül, hogy beléptek volna egy hálózati marketi

e: Bill Gates, a Microsoft alapítója; Michael Dell, a Dell Computers cég alapítója; Henry Ford, a Ford Motor Company alapítója, és folytathatnám a sort. Tehát meg lehet csinálni egy dül is, ám a következõ oldalakon ki fog derülni, miért nem sikerül ez mégsem a legtöbb embe emcsak a pénz az akadály, hanem az is, hogy magas ára van a gondolati, érzelmi, fizikai és lelki fejlõdésnek. Az elsõ fejezetben már említettem, hogy én is hálózati marketing cég nélkül értem el sikert edben. Ezért nagyon is jól tudom, milyen magas árat fizettem érte és nem csak pénzben. Am r azt kérdezik, "Nulláról kezdte?", azt felelem, "Igen, nulláról kezdtem. Háromszor kezdtem nulláról." Azért szoktam ezt elmondani, mert igaz. Elõször azért indultam nulláról, mert ne t sok pénzem, amikor belefogtam a vállalkozásba. Másodszor és harmadszor pedig azért, mert z elsõ két jelentõsebb vállalkozásom csõdbe ment. Valójában a második és a harmadik alkalom tam, bárcsak nulláról indulhatnék. Nulláról indulni fenséges érzés lett volna... sokkal job több millió dollár adóssággal indulni, amelyet azért halmoztam fel, mert az elõzõ vállalko e ment. Önmagam újjáépítése fontosabb volt, mint a pénzkereset. Amikor a szememre hányják, hogy nem tudom, milyen érzés szegénynek lenni, csak nevetek, és egkérdezem, "Tudja ön, hogy milyen érzés elveszíteni több millió dollárt? Tudja, milyen hat ennek gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg? " Részben azért ajánlom a hálózati rketing cégeket, mert azok hangsúlyt helyeznek az emberek gondolati, érzelmi, fizikai és lelki rehabilitálására. Én tudom, milyen érzés, amikor elveszítjük minden önmagunkba vetet t és önbizalmunkat. Biztosíthatom önöket, rosszabb, mint néhány millió dollár elvesztése. Amikor az elsõ vállalkozásom csõdbe ment, szegény apám rettenetesen ideges volt, és kínosan magát miattam. Gazdag apám ezzel szemben azt mondta, "Folytasd csak tovább! A legtöbb m ultimilliomos három vállalkozást visz csõdbe, mielõtt sínre kerül." Nekem szerencsére elég ttõ. De a második már komoly lelki és érzelmi kihívást jelentett, regenerálódásra volt szük enesbe kerültem. Amikor érzelmileg és lelkileg helyre tettem magamat, ismét dõlt a pénz. A regenerálódás fontosabb volt, mint a pénzkereset. Azért ajánlom a hálózati marketing cége rt valóban hangsúlyt helyeznek az emberek felépítésére és újjáépítésére, így aztán az illet maguknak az üzletüket. Akit ez vonz, keressen magának egy olyan hálózati marketing céget, melynek oktatási programjában nagyobb hangsúlyt kap a személyiség felépítése, mint a cég te vagy termékeinek eladása. Ha sikerül megtalálni a megfelelõ céget, tegyünk meg mindent, ho jáépítsük önmagunkat a cég oktatási tervének segítségével. A cég csupán rendelkezésünkre bo magunknak kell élni vele. Senki sem segíthet rajtunk, ha mi nem segítünk önmagunkon. Egyedül is meg lehet csinálni. De ne feledjük, hogy pénznél sokkal többe kerülhet átlépni a , illetve az E negyedébõl a C, illetve a B negyedbe! Akik egy hálózati marketing rendsze r keretein belül építik fel C negyedes vállalkozásukat, sokkal alacsonyabb árat fizetnek, k sebb a kockázat is, ráadásul megkapják az oktatást és a támogatást személyes fejlõdésük fol Tartsuk meg a fõállásunkat! Általánosságban háromféle vállalkozás található a négyszögben. Vannak a nagyvállalatok, ame i hallott. Ilyenek a Dell Computers, a Hewlett Packard ezeket egy hálószobában, illetv e egy garázsban kezdték. Vannak azután a franchise-ok, amilyen a McDonald's vagy a Tac o Bell. A harmadik típusú C negyedes vállalkozás a hálózati marketing vállalkozás. Ennek egyik elõnye az alacsony belépési költség. Egy olyan franchise, mint a McDonald's, m anapság legalább egymillió dollárba kerül. Ha tehát önnek van egymillió dollárja, vagy fel ni ennyi banki hitelt, beugorhat a mélyvízbe, és megvásárolhat egy franchise-t. Ha azonban nincs ekkora összege vagy elég ideje ahhoz, hogy teljes munkaidõben megtanuljon egy f ranchise-t mûködtetni, kiválóan megteszi egy hálózati marketing vállalkozás. Ennek egyik na ye, hogy megmaradhat az A vagy az E negyedben, és részmunkaidõben vállalkozhat a C negye dben. Így elég ideje lesz elsajátítani a megfelelõ ismereteket anélkül, hogy vállalnia kell gyötrelmeket, a nélkülözést és a pénzügyi kockázatot, amit nekem vállalnom kellett, mire m em a tudást. A mentorok hatalma Gyakran teszik fel nekem a kérdést, "Lenne-e a mentorom?" A lehetõ legudvariasabban sz oktam válaszolni, és azt javaslom a kérdezõknek, keressenek maguknak egy hálózati marketing vállalkozást jó mentorprogrammal. Egyre jobban értékelem, milyen nagy elõnyt jelentett számomra, hogy nekem ott volt gazda g apám mint mentor. Szegény apám, lévén pedagógus, nem rendelkezett a kellõ tudással vagy t talattal, hogy megtaníthasson mindarra, amit a C és a B negyedekrõl tudni akartam. Gaz dag apám nélkül aligha jutottam volna át a négyszög bal térfelérõl a jobbra. A hálózati mar a mentor elsõdleges szerepe abban áll, hogy átvezeti az embert a négyszög A, illetve E ne

gyedébõl a C, illetve a B negyedbe. és még pénzt sem kér érte. hogy ellát tanácsokkal és út Ez a segítség megfizethetetlen elõnyt ad. Egy hálózati marketing céget tanulmányozva jól teszi, ha alaposan odafigyel rá, milyen ment rok állnak az ön szponzora, vagyis afölött az ember fölött, aki önnek a vállalkozást ajánlo ozzon velük személyesen, és állapítsa meg, mennyire õszintén támogatják önt abban. hogy átl lletve az E negyedbõl a C, illetve a B negyedbe. A mentorok fontos szereplõi életünknek, ezért válogassuk meg õket bölcsen. Figyelmeztetés Amint bizonyára önök is észrevették, nem állítottam azt, hogy minden hálózati marketing cég ez mindennel az életben. Sok új hálózati marketing cég csõdbe megy, hasonlóan a hagyományos ez. Fontosnak tartom azonban, hogy felhívjam az olvasók figyelmét a következõkre: számos há i marketing cég az E negyedben tart minket, és nem segít át a C negyedbe. Ez olyankor törté ik így, amikor a cég az eladói jártasságok fejlesztésére összpontosít, nem az általános üzl , amelyek a C negyedbeli sikerességhez kellenek. Ha azt vesszük észre, hogy a cég nagyobb hangsúlyt helyez a termékek ismeretére, az eladói sságra és a megkereshetõ jövedelemre, tudhatjuk, hogy munkatársaikat az E negyedben akarják tartani. Az igazi C negyedes hálózati marketing cég egész személyiségünket fejleszti, nem c azt a részét, amely az eladáshoz kell, és ahhoz, hogy a felettünk állók sok pénzt kapjanak ez valamivel több idõ kell, és sokan feladják, mielõtt végigcsinálnák a váltást. Azért hagy t õk csupán pénzt akartak keresni, és nem akarnak átlépni egyik negyedbõl a másikba. Aki csak arra vágyik, hogy keressen egy kis mellékest, annak tökéletesen megfelelnek az utóbbi típusú hálózati marketing cégek. Akik azonban teljesen át akarnak kerülni a négyszög a jobbra, azoknak olyan hálózati marketing céget kell keresniük, amelynek a tréningprogra mja messze túlmutat a pénzkereseten, a termékismereten és az értékesítésijártasság tökélete Mennyi idõbe telik az átlépés egyik negyedbõl a másikba? Amikor megkérdezik, mennyi idõbe telik átlépni egyik negyedbõl a másikba, azt szoktam felel i. "Én még mindig nem fejeztem be." Ez azt jelenti, sosem ér véget a tanulási folyamat a C és a B negyedben. Szerencsére minél többet tudok a C és a B negyedben, annál több a pénzem zabadidõm. Azt ajánlom mindenkinek, szánjon rá a folyamatra legalább öt évet. Erre a legtöbben felhörd Ha túl soknak tartja az öt évet, akkor kötelezze el magát legalább hat hónapra. De ebben az etben mindenben részt kell vennie, amit a cég javasol. Menjenek el valamennyi tanfol yamra és minden nagyszabású összejövetelre. Erre azért van szükség, mert minél elõbb környe váltani. Miután ez megtörtént, akkor kezdõdik a szemléletváltás. A környezetváltás a kezdet A környezetváltás rendkívül fontos, különösen az elején. Azért lényeges, mert az emberek él A, illetve az E negyedben töltik. Sajnos mindenki e két negyed valamelyikében tartózkod ik ébren töltött ideje nagy részében. Többet van ott, vagyis a munkahelyén, mint a családjá a gyanúm, a mai fiatalok számos problémájának egyik oka, hogy túl sokan töltenek hosszabb a munkahelyükön, mint a szeretteik körében. Lehet, hogy eleinte így is többet leszünk távol a családunktól, de fordítsunk legalább hat arra, hogy minden programban részt veszünk. Azért javaslom ezt, mert nagy igazság van a mondásban, miszerint "Madarat tolláról, embert barátjáról." Ha készen állunk rá, hogy átlépjünk a C és a B negyedekbe, lehetõleg minél többet kell olya között mozognunk, akik úgy gondolkodnak, ahogyan mi szeretnénk. Emlékszem, micsoda különbség volt gyerekkoromban gazdag apáméknál, illetve nálunk, otthon l A kétféle környezet merõben más volt. Még az ünnepeket is egészen másképpen ülték. Ma mind vannak barátaim. A legközelebbi barátaim azonban, akikkel a legtöbb idõt töltöm, elsõsorba és a B negyedhez tartoznak. Sokan közülük, a negyvenes korosztály, kizárólag a B negyedben vékenykedik, mert eladták a C negyedes cégeiket, és ma már csak befektetéssel foglalkoznak. Jó dolog, hogy olyan barátaim vannak, akiknek van pénzük és szabadidejük, hogy élvezzék az Pénz szabadidõ nélkül Sok A és E negyedes barátomnak van pénze, de alig van szabadideje. Többen sokat keresnek , de nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a munkát. Ez számomra annyit tesz, mint pénz szabadság nélkül. Ezért fontos a környezetváltás, hogy elkezdjünk olyan emberek m olkodni, akiknek pénzük is, szabadidejük is van, vagy meg akarják szerezni mindkettõt. Eze k az emberek másként gondolkodnak, és hogy át tudjuk venni a gondolkodásmódjukat, környezet méghozzá gyorsan. kell váltanunk A feleségem és én éveken át keményen dolgoztunk a vállalkozásaink és a befektetéseink kiépí e úgy tûnt, nagyon sokat dolgozunk nagyon kevés pénzért, és alig van szabadidõnk. Ma már, k

befektetéseinknek köszönhetõen, pénzünk is van, és szabadidõnk is. Ma már azért dolgozunk, k van hozzá, nem azért, mert muszáj és ez nagy különbség! Miért öt év? Ha legfeljebb hat hónapot tudunk rászánni a váltásra, legyen csak annyi. Én a következõ oko tt javaslom inkább az ötéves tervet: 1. ok: Mint mondtam, a tanulás fizikai folyamat. Ezért több idõt vesz igénybe, mint a csak gondolati tanulás. Ha például elhatározzuk, hogy megtanulunk biciklizni, maga a fizikai tanulási folyamat t ovább tarthat, mint a gondolati döntés, hogy megtanulunk biciklizni. Szerencsére azonban , ha valamit fizikailag megtanultunk, az általában egy életre szól. 2. ok; A tanulás fordítottja, a leszokás is, fizikai folyamat. Idõsebb korban már nehezebb tanulni. Minél öregebbek vagyunk, annál nehezebb leszokni valamirõl, amit évek alatt saját ttunk el. Ezért érzi magát sok ember olyan kényelmesen az A és a E negyedben, amely otthon os, és biztonságérzetet nyújt nekik végül is éveken át azt tanulták, hogyan kell ott vise okan vissza is térnek ide a kényelemért, noha az a kényelem hosszú távon nem jó a számukra. Hagyjunk magunknak elég idõt a leszokáshoz és a tanuláshoz egyaránt! Némelyeknek az a legne ebb, amikor átlépnek a négyszög bal térfelérõl a jobbra, hogy le kell szokniuk az A és az E ed gondolkodásmódjáról. Miután leszoktunk arról, amit megtanultunk, biztosan sokkal gyorsab an és könnyebben megy majd a váltás. 3. ok: Minden hernyóból báb lesz, mielõtt pillangóvá válna. Nekem a repülõiskola volt a báb en végzett fõiskolásként kezdtem, és pilótaként fejeztem be, készen arra, hogy Vietnamba me Aligha hiszem, hogy felkészültem volna a háborúra, ha polgári repülõiskolába járok. A harc t tanulnak, mint a polgáriak. Más jártasságokat kell elsajátítaniuk, más a képzés intenzitá elentõs különbség az is, hogy õket a végén a háború várja. Csaknem két évbe telt, mire elvégeztem az alap repülõtanfolyamot Floridában. Megkaptam a sz yaimat, ami azt jelentette, pilóta lettem, majd áthelyeztek a felsõbb szintû kiképzõtáborba kaliforniai Pendletonba. Ott inkább harcolni tanítottak, mint repülni. Nem akarom unt atni az olvasókat a részletekkel, de a pendletoni táborban igazán keménnyé vált a képzés. A repülõiskola elvégzése után pilóták lettünk, és egy évünk volt, hogy felkészüljünk a viet latt állandóan repültünk, méghozzá olyan körülmények között, amelyek gondolatilag, érzelmil g és lelkileg egyaránt embert próbálóak voltak. A pendletoni kiképzõtáborban töltött nyolc hónap során valami megváltozott bennem. Egyszer anrepülés közben hirtelenjében a háborúra felkészült pilóta lett belõlem. Egészen addig csa lag, érzelmileg és fizikailag repültem. Egyesek azt mondanák rá: "mechanikusan". Ám azon a izonyos repülésen lelkileg megváltoztam. Az a küldetés olyan átható élmény volt és olyan fé ogy egyszeriben minden kétség és félelem elszállt belõlem, s emberi lelkem vette át az irán repülés a részemmé vált. A béke és az otthonosság érzése töltött el a repülõgépben. A gép am rá, hogy Vietnamba menjek. A félelem nem múlt el teljesen. Továbbra is féltem. A háborútól való félelem bennem volt. F gy meghalok, vagy, ami még rosszabb, hogy nyomorék leszek. A különbség az volt, hogy most már kész voltam elmenni a háborúba. Az önmagamba vetett hitem nagyobb volt a félelmemnél. U nezt a fajta, életet megváltoztató oktatást találtam meg számos hálózati marketing cégnél i Üzletemberré és befektetõvé válásom folyamata hasonló volt ahhoz, amikor harcra kész pilótá zer kellett belebuknom a vállalkozásba, mire megtaláltam magamban a lelket, amelyet gy akran "vállalkozó szellem" névvel illetnek. Ez tart a C és a B negyedben, akármilyen rossz ul menjenek is a dolgok. Inkább ott maradok a C és a B negyedben, mintsem hogy vissz acsússzak az A és az E negyed biztonságába és kényelmébe. Nagyjából 15 évembe telt, mire el lett hozzá, hogy otthonosan mozogjak a C negyedben. Még mindig az ötéves tervet használom Amikor úgy döntök, hogy valami újat tanulok, például az ingatlanba való befektetést, ma is dok magamnak a tanulási folyamatra. Öt évet szántam arra is, hogy megtanuljam, hogyan ke ll részvényekbe befektetni. Sokan csak egyszer fektetnek be, elveszítenek pár dollárt, azu tán abbahagyják. Az elsõ hibájuk után feladják, ezért nem tanulják meg. Gazdag apám azt mon z igazi nyertes tudja, hogy a vesztés a nyerési folyamat része. Csak az élet vesztesei g ondolják, hogy a nyertesek sosem veszítenek, A vesztes olyan ember, aki a nyerésrõl álmodo zik, és mindent elkövet, hogy elkerülje a hibákat." Még ma is öt évet adok magamnak, hogy annyit hibázzak, amennyit csak lehet. Azért teszem e zt, mert tudom, hogy minél több hibát követek el, amelyekbõl tanulok, annál okosabb leszek múlva. Ha öt év alatt egyetlen hibát sem vétek, akkor semmivel sem leszek okosabb, mint a nnak elõtte. Éppen csak öregszem öt évet.

A tanulási görbe Amikor a tanulási görbérõl van szó, sokan próbálják ábrázolni. A grafikon például így nézhe Ezt a görbe vonalú átlót, amely az x és az y tengelyek közé rajzolt téglalapot két részre o akran tanulási görbe néven emlegetik. A természet tanulási görbéje A természet tanulási görbéje azonban nem hasonlít ahhoz, amit az emberek kitaláltak. Ahhoz, hogy a természet tanulási görbéjét megismerjük, elegendõ megfigyelnünk egy madárfiókát, ami epülni készül. A következõ oldalon lévõ ábra azt mutatja, hogyan hagyja el egy fióka a fészket, és hogyan meg repülni. Ez a természet valódi tanulási görbéje. Sokan úgy vélik, hogy a tudás tanulási görbéje felf is van. Ez a tanulási görbe népszerû elmélete, amit az emberek találtak ki maguknak. Ha azonban megnézzük a természet tanulási görbéjét, vagy amit én érzelmi tanulási görbének juk, hogy ez a görbe elõször lefelé irányul, mielõtt a magasba törne. Sok ember nem akarja i a repülés mámorát megelõzõ érzelmi mélypontot. Többnyire azért nem sikeresek az emberek az életben, mert nem hajlandók vállalni a személye kétely és az érzelmi frusztráció idõszakát. Ez sokunkkal megesik, mert az iskolában azt ta k, hogy a hibák rosszak, és kerülendõk. Így aztán kilépünk az iskolapadból, üldögélünk a fé E negyed fészkében, és sosem tanulunk meg repülni. Íme néhány a hálózati marketing cégek képzési rendszerének legnagyobb értékei közül: 1. Arra ösztönöznek, hogy hagyjuk el a fészket, és ne legyünk hû alkalmazottak. 2. Van programjuk arra, hogy támaszt nyújtsanak a félelem, a kétkedés és a kudarc idõszakáb 3. Vannak mentoraik, akik már végigjárták az utat. és biztatnak, hogy lépjünk a nyomukba. 4. Nem buktatnak meg, mint az iskolában, nem is bocsátanak el, mint a munkahelyeken, ha nem az általuk diktált, hanem a nekünk megfelelõ tempóban járjuk végig az utat. 5. Azon igyekeznek, hogy eljussunk a túloldalra. Jobb, mint munkahelyrõl munkahelyre vándorolni Nem jobb vállalni a négyszög egyik térfelérõl a másikra való átjutás kockázatát garanciák n ben a munkahelyi biztonsághoz ragaszkodni, vagy váltogatni az állásokat, esetleg kitarta ni egyetlen munkahelyen, míg végül túl öregek leszünk a munkához? Számos hálózati marketing át embereit egyik negyedbõl a másikba, és ez nagyon értékes szolgáltatás.

4. fejezet 3. számú érték: A C negyedes vállalkozás létrehozásának értéke... a cégalapítás és fenntart

Valaki megkérdezte tõlem: "Ha a C negyed annyival jobb, mint az összes többi, akkor miért nem indítanak többen C negyedes vállalkozást?" Egy templomi gyülekezetnek tartottam elõadás lalkozásról és befektetésrõl, mert felkértek rá. Ott tették fel ezt a kérdést. A válasz nem egyszerû, de le lehet egyszerûsíteni: "Mert drága." Ezzel azonban nem válaszol uk meg a kérdést. Amikor azt mondom, hogy drága egy C negyedes cég kiépítése, sokkal többre olok, mint pénzre. Az egyik fõ ok, amiért az E negyedes vállalkozások E negyedes vállalkozások maradnak, hogy z E negyedbõl a C negyedbe való átlépés költségei sokkal magasabbak annál, mint amit egy E des vállalkozó ki tud, vagy ki akar fizetni. A legtöbb E negyedes vállalkozó "saját kezû" v kozó, ami azt jelenti, aktívan részt vesz a vállalkozásában. Az E negyedes vállalkozó számá nehéz, esetleg lehetetlen megvalósítani a dolgok "elengedését". Hogyan gazdagszanak meg az igazán gazdagok? A Gazdag Papa sorozat harmadik kötetében, a Gazdag papa befektetési tanácsaiban leírom, ho gyan tanította meg nekem gazdag apám a meggazdagodás módját. A gazdagoknak megvan az a képe ségük, hogy egy elgondolást C negyedes vállalkozássá alakítsanak. A könyvbõl az is kiderül, asználják a kiépített vállalkozást (egy eszközt) arra, hogy újabb eszközökbe fektessenek be A Gazdag papa befektetési tanácsaiban, leírom, hogyan alakíthatjuk ötletünket sokmilliós, e leg akár sokmilliárdos vállalkozássá. Ezt nem különösebben nehéz megtenni, de mindenki megt belõle, milyen sokba kerülhet egy vállalkozás kiépítése. Ismét nem csak a pénzbeli értékre A könyv részletes válasszal szolgál a "Miért nem építenek ki többen C negyedes vállalkozáso e. A leegyszerûsített válasz így hangzik: Túl drága, és nem könnyû. kedvezõbb áron C negyedes vállalkozás A hálózati marketing 3. számú értéke abban áll, hogy sokkal kedvezõbb áron és sokkal kisebb

ordítással hozhatunk létre általa C negyedes vállalkozást. Amikor tanulmányozni kezdtem a h marketing cégeket, azt találtam, hogy ugyanazzal a rendszerrel dolgoznak, amelynek kiépítésére gazdag apám tanított, csakhogy azt már elõre megalkották, és bárkinek felajánlj lépni a C negyedbe. A legtöbb általam megvizsgált hálózati marketing cég rááldozta az idõt gy C negyedes vállalkozás kiépítésére. Nekünk mindössze annyi a dolgunk, hogy befektessünk t, sokszor 500 dollárnál is kevesebbet, és máris részesei vagyunk a vállalkozásnak. Ezek után pedig csak követnünk kell a tervet, és saját tempónkban dolgozni saját C negyedes alkozásunk kiépítésén. Kell-e ennél több? Ha visszatekintek saját gyötrelmes és drága tanul mra, amíg megszereztem a tudást, a tapasztalatot és a bölcsességet egy C negyedes vállalkoz létrehozásához, megdöbbenek, látva, milyen könnyûvé tette a hálózati marketing mindezt bárk A történelem során a C negyed a gazdagok kizárólagos területe volt. Az A és az E negyed emb i a C negyed embereinek dolgoznak, de semmit sem tudnak a C negyedrõl. Az iskolare ndszerünk arra tanít, hogy az A és az E negyedben legyünk szakemberek, de egy szót sem szól arról, mi kell egy C negyedes vállalkozás létrehozásához. A hálózati marketing ipar bárki s yitotta ezt a lehetõséget, nem kell hozzá gazdagnak lenni, és nem kellenek drága egyetemi tanulmányok sem, amelyek úgyis csak arra jók, hogy az ember megtanulja, hogyan lehet még jobb A, illetve E. A hálózati marketing rendszer és ipar nagy szolgálatot tett a játéktér gyenlítéséért. Azzal tett sokat, hogy bárki számára elérhetõvé tette az igazán nagy gazdags landó követni a rendszert, és belépni a C negyed világába a dúsgazdagok negyedébe. A siker nem csak pénzben mérhetõ Az e fejezet elején említett beszélgetésben az alábbi kérdés is elhangzott: "Ha ilyen olcsó lehet lépni a C negyedbe egy hálózati marketing cég segítségével, miért olyan kevesen jutna a rendszer csúcsára?" Megköszöntem a kérdést, és a következõ választ adtam: "Nem az a lényeg, hogy kevesen jutnak ati marketing rendszer csúcsára. A csúcs bárki számára meghódítható, nem úgy mint egy hagyo atnál, ahol csak egy ember kerülhet a cég élére." Ezek után elmagyaráztam, miben látom anna hogy a legtöbben mégsem jutnak fel a csúcsra: "Egyszerûen túl hamar feladják, noha a lehet adott." A kérdezõ bólintott, elgondolkodott, majd megkérdezte: Ha a csúcsra érés lehetõsége adott, akkor miért adják fel az emberek? Miért adná fel vala a csúcs elõtt? Nagyon jó kérdés mondtam. Néhány másodpercnyit gondolkoztam, majd így feleltem: Tudom, sok minden közrejátszik abban, hogy az emberek nem jutnak fel a hálózati marketin g rendszer csúcsára. Én most csak arról beszélhetek, amit én gondolok, és amit megfigyeltem Mit figyelt meg? kérdezte a fiatal hölgy. Összeszedtem a gondolataimat, és így kezdtem: Sokan csak a pénzkeresést élvezik. Ha nem keresnek pénzt az elsõ néhány hónapban, elbizon dnak, abbahagyják, és esetleg még rossz hírét is keltik a hálózati marketing iparnak. Mások hagyják, és egy másik MLM céget keresnek, ahol szerintük jobb a kompenzációs terv. Némi pén megszerzésének lehetõsége önmagában még nem elegendõ indok egy hálózati marketing cégbe va Ha nem a pénzért, akkor miért érdemes belépni ön szerint? kérdezte egy másik fiatal hal Két okból feleltem. Az elsõ ok, hogy segítsünk magunkon, a második ok, hogy segítsünk csak az egyik ok miatt lépünk be, a rendszer nem fog mûködni a számunkra. Egy ok nem elég? hitetlenkedett egy másik diák. Ezt meg hogyan értsem? A kis csoport egyre nagyobb érdeklõdést tanúsított a hálózati marketing iránt. Bizony, nem mondtam. Az elsõ ok, hogy önmagunkon segítsünk, azt jelenti: elsõsorban a zdünk bele a vállalkozásba, hogy átlépjünk egy másik negyedbe. Az A vagy az E negyedbõl aka jutni a C negyedbe. Miért olyan nehéz ez? kérdezte egy fiatalember. Nekem egyetemi diplomám van. Miért le zámomra nehéz a váltás? Ismét egy jó kérdés mondtam. Elmagyaráztam, amit e könyvben az 1. számú érték címszó alatt tárgyalok: az életet megválto tatás értékét. Elmondtam továbbá, hogy a negyedek közötti váltásnak gondolati, érzelmi, fiz váltással kell együtt járnia, és ez sokszor több idõt vesz igénybe, mint egy egyetemi dipl egszerzése. Arra is kitértem, hogy gazdag apám 30 éven át tanított engem úgy gondolkodni, a yan a C és a B negyedbe tartozó emberek, és még ma is van mit tanulnom ezekben a negyede kben. "Ezért fontosabb a hálózati marketing cégek oktatási terve, mint a termékeik vagy a m gkereshetõ pénz" fejeztem be magyarázatomat. Tehát akkor miért nehéz a váltás? kérdezte az elõbbi diák. A pénz miatt. A pénz teszi nehézzé feleltem.

Micsoda? fakadt ki egy másik hallgató hangosan. Miért teszi nehézzé a pénz? Hiszen ne okba a belépés? Mert az igazi A és E negyedes emberek csak pénzért hajlandók dolgozni. A vérbeli A-k és E számára a pénz a legfontosabb. És mi a legfontosabb a C-k és a B-k számára? kérdezte az iménti hallgató egy kissé mérges rja mondani, hogy õk nem pénzért dolgoznak? De, csak másképpen feleltem halkan. Észrevettem, hogy ezúttal nagyon mélyen gyökerezõ alapértékeket piszkáltam meg. Ha valakine alapértékeit kérdõjelezzük meg, gyakran mérgesen reagál. Tehát miért dolgozik egy C és egy B? tette fel a kérdést egy újabb hallgató, egy középk A C eszközt épít ki vagy hoz létre... ebben az esetben egy üzleti rendszert. A B befektet az eszközbe, vagyis a rendszerbe. Mi a különbség? kérdezte egy fiatal nõ. Van, hogy évekig nem kap pénzt, sõt lehet, hogy egyáltalán nem feleltem nyugodtan. Az igazi A és E negyedes emberek nem dolgoznak évekig ingyen... azt meg végképp nem szeretik, ha fennáll a veszély, hogy sosem kapják meg a pénzt a munkáju Ez nem tartozik az õ alapértékeikhez. A kockázat és a késleltetett jutalmazás érzelmileg m arják õket. Késleltetett jutalmazás? kérdezett vissza a fiatal nõ. A kockázattal járó félelmet ér n érzelmet vált ki a késleltetett jutalmazás? Ez is nagyszerû kérdés dicsértem meg széles mosollyal. Ez az egyik legfontosabb kérdé z érzelmi intelligenciával kapcsolatban fel lehet tenni. Érzelmi intelligencia? Az különbözik az elméleti intelligenciától? kérdezte a diplomás Nagyon is feleltem. A magas érzelmi intelligenciával rendelkezõ emberek gyakran jobban vényesülnek, mint a magas elméleti intelligenciával, de alacsony érzelmi intelligenciával r ndelkezõk. Részben ez ad magyarázatot arra, miért érnek el egyesek nagyon jó eredményeket a skolában, ugyanakkor rosszakat az életben. A diplomás hallgató feltette a kezét. Tehát a legtöbb diák az iskola elvégzése után azonnal jól fizetõ állás után néz az A negy emben a C negyedes emberek további idõt áldoznak C negyedes vállalkozások felépítésére, noh eg évekig semmi pénzt nem látnak belõle. Ezt jelenti a késleltetett jutalmazás? Bólintottam. Pontosan. Amikor visszatértem Vietnamból, sok osztálytársam, aki nem teljesített katonai zolgálatot, már igencsak nagy karriert futott be. Meglehetõsen jól kerestek addigra. Én ne m az õ útjukon haladtam, hanem gazdag apámmal töltöttem az idõmet, és tanultam a cégépítést nyagi csõdöm is e tanulási folyamat során. 1975 és 1985 között nagyon küzdelmesen éltem, és arcot vallottam. Kim, a feleségem, és én három hétig még hajléktalanok is voltunk ebben az akban. Mégsem tértünk soha vissza az A vagy az E negyedbe. 1986-ban kezdtek jól menni a dolgok, és 1994-re elértük az anyagi függetlenséget. Ekkor eladtuk a vállalkozásunkat, és n a vonultunk. Én 47 éves voltam, a feleségem 37. Eljutottunk a milliomos státuszig, megvo ltak a befektetéseink, és elértük célunkat, az anyagi függetlenséget. Az osztálytársaim tov ztak, némelyikük abban reménykedett, hogy 100 000, vagy akár 250 000 dollárt is megkereshe t évente. Ezt jelenti a késleltetett jutalmazás és a C negyedben végzett kemény munka. Váll ozást építeni ahelyett, hogy egy munkahelyen gürcölne az ember, kapaszkodva a munkahelyi b iztonság illúziójába. Ma már milliókat keresünk évente anélkül, hogy ténylegesen munkát vég csupán vállalkozások kiépítésén és befektetéseken dolgozunk. A diplomás hallgató ismét jelentkezett. Tehát az érzelmi intelligencia, üzleti jártassággal párosítva, sokkal hatékonyabb tanulás et mondta. Bólintottam. A hálózati marketing oktatásának szépsége, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésére és asságokra egyaránt összpontosít. Úgy gondolja tehát, hogy jobban megéri keményen dolgozni a hosszabb távú megtérülés remén id távú díjazásért? Ezt érti késleltetett jutalmazás alatt? kérdezte egy másik hallgató. Igen feleltem. Egy nemrégiben készült tanulmány az érzelmi intelligenciáról megállapí zok az emberek, akik kivárták a késleltetett jutalmat, gyakran jobb és sikeresebb életet él ek, mint azok,-akik erre nem voltak képesek. A késleltetett jutalom ellentéte a függõség? kérdezte egy fiatal Egy példa rá hagytam helyben. A függõségben szenvedõ emberek nem tanúsítanak érzelmi yos külsõ ingerekkel szemben. Az alkoholisták például nem tudnak nemet mondani az alkoholr

a. Érzelmileg és fizikailag vágynak rá, noha gondolatilag esetleg azt mondják maguknak, "N e igyál!" Ugyanez igaz a cigarettára is. Hiába mondjuk egy dohányosnak, hogy "Ne dohányozz !", vagy hogy "A dohányzásba belehalhatsz te is. a körülötted élõk is." Ennek gondolatilag értelme, de érzelmileg és fizikailag a dohányos nem tudja abbahagyni a dohányzást. Nem tud a késleltetni a jutalmat, illetve, ahogyan mondani szokták: nincs akaratereje hozzá, h ogy lemondjon a függõségrõl. A jutalom késleltetésére képtelen, vagy függõségben élõ embere met mondani, ha ennivalóról, szexrõl, dohányzásról, alkoholról, tévénézésrõl stb. van szó. ltetett jutalomra való képtelenség az alacsony érzelmi intelligencia jele. A pénztõl is függõségbe lehet kerülni? kérdezte egy újabb hallgató. Igen, sokan függõségbe kerülnek tõle. Mi mással lehetne magyarázni a pénzzel kapcsolatos st? Vannak, akik egy életen át egy gyûlölt munkahelyen dolgoznak, és kevesebbet keresnek, mint amennyire szükségük van, vagy mint amennyit szeretnének. Ez az élet elfecsérlése. Olya is vannak, akik másoktól rabolják el a pénzt. Ez õrültség. Vannak azután, akik pénzért ház gy akik az igényszintjük alatt élnek, és spórolnak. Szerintem ez aztán az igazán pszichotik viselkedés. Ezért mondta, hogy leginkább a pénz miatt nehéz átlépni az A vagy az E negyedbõl a C negye Apénz akadályozza azt is, hogy az emberek feljussanak a hálózati marketing rendszer csúcsár . Ha nem látnak elég pénzt egy-két éven belül, akkor abbahagyják, ahelyett, hogy elõbb gond lag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg átlépnének a C negyedbe foglalta össze a hallotta a fiatal nõ. A pénz jobban kell az embereknek, mint hogy negyedet váltsanak. Pontosan feleltem lelkesen. Ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni. Nem minden ki ért egyet velem, ezt nem is várom el, de én így látom a dolgot. Ezért tartja olyan fontosnak a hálózati marketing cégek oktatási rendszerét. Az érzelmi n azaz programjuk érzelmi intelligenciára vonatkozó aspektusa az, amit ön kedvel. Igen feleltem. Mint mondtam, tanár apám a szó szoros értelmében a munkahelyi biztonsá ndszeres fizetés függõségében élt, hogy ki tudja fizetni a számláit. Ha ezt nem látta bizto elen volt értelmesen gondolkodni. Elborították az érzelmek, és olyasmiket mondott, hogy "K ell a pénz. Ki kell fizetni a számlákat. Nem lehet ingyen dolgozni." Hitt a jótékonykodásban? kérdezte egy másik hallgató. Igen, hitt benne, és az idejét áldozta jótékonysági célra. Mindkét apám nagyon nagylelkû De kérem, ne keverjék össze a jótékonykodást és az idõ feláldozását az üzletépítéssel és a alommal. Ezek különbözõ fogalmak. Azt mondja, az apja a rendszeres fizetés függõségében élt ismételte meg az egyik hallga Igen erõsítettem meg. A pénztelenségtõl való félelem alakította ki benne alapértékekk biztonságot és az A negyedben garantált fizetést; ezért nem fordított idõt egy C negyedes v kozás kiépítésére, mint ahogy azt gazdag apám tette. A diplomás fiatalember jelentkezett ismét: Tehát a negyedek közötti különbség nem annyira az iskolázottságból, mint inkább az embere dódik. Ezt akarta mondani? Igen. Megfigyelheti, hogy a közelmúlt történelmének leghíresebb C és B negyedes vállalkoz Ford, a Ford Motors Company alapítója; Thomas Edison, a General Electric alapítója; Ted Turner, a CNN alapítója; Bill Gates, a Microsoft alapítója; Michael Dell, a Dell Comput ers alapítója, egytõl egyig abbahagyták az iskoláikat, és mindannyian a leggazdagabbak közé oznak. Egyiküknek sincs egyetemi diplomája. Azt akarja mondani, nem érdemes iskolába járni? provokált a diplomás fiú. Nem, természetesen nem. Az iskolai oktatás ma fontosabb, mint valaha. Csak azt akaro m mondani, hogy aki olyan nagy formátumú vállalkozó szeretne lenni, mint Bill Gates vagy Michael Dell vagy Anita Roddick, a Body Shop létrehozója, az jól teszi, ha a hálózati mar keting cégek oktatására támaszkodik, mert ott olyan oktatásban lehet része, amelyet a hagyo yos iskolákban nem kaphat meg. A C és a B negyedben szükséges gondolati, érzelmi, fizikai é lelki oktatásra gondolok. Mi az ára egy C negyedes vállalkozás kiépítésének? A templomi gyülekezetnek tartott órám a végéhez közeledett. Még körülbelül fél óra volt hát tem, van-e még valakinek kérdése. Mennyibe kerül egy C negyedes vállalkozás kiépítése? kérdezte az egyik hallgató. Ha ne rketingen keresztül akarom csinálni, hanem csak egyszerûen létre akarok hozni egy céget a C negyedben, az mibe kerül? Elgondolkoztam a kérdésen. Legalább 5 év munkába és 5 millió dollárba. Ebbe nem számoltam bele a szerencsét, a piaco pasztalatot, a tudást, az ügyességet és a jó idõzítést.

Öt évem van, de nincs 5 millió dollárom. Hogyan szerezzem meg a pénzt? kérdezte az elõb gató. Ennek sokféle módja van feleltem. De ez megint csak a C és a B negyedes ismereteinek függvénye. Hadd hívjam fel valamire még egyszer a figyelmet! Mire? Arra, hogy a legtöbb embert a pénz témája akadályozza. Szinte hallom, ahogyan gondolatila és érzelmileg magukban hevesen tiltakoznak: "5 millió dollár?" Kis szünetet tartottam, körbehordoztam tekintetemet az egybegyûlteken, és a legtöbbjük szem n láttam a választ. Igazam van? kérdeztem. Ugye, a pénz az akadály? Néhányan bólintottak. Néhányan metszõ ettek rám. Végül egy bátor hallgató a bólogatók közül megszólalt: Azt akarja tehát mondani, hogy az tart minket az A és az E negyedekben, mert nagy szük ségünk van a pénzre? Magát viszont nem akadályozza a pénz igénye. Némán bólintottam. Rövid szünet után így folytattam: Ezért ajánlom.a hálózati marketing oktatási rendszerét. Az egyik legfontosabb lecke, amit zdag apámtól tanultam, hogy a pénzhiány soha ne akadályozzon a céljaim elérésében. Ha ezt m tanulni, legyõzik a pénztõl való függõséget ami a legtöbb ember életét irányítja. Maga akkor is elõ tudott teremteni 5 millió dollárt egy vállalkozás kiépítéséhez, ha nem Sokszor megtettem. Tulajdonképpen ma is ezt teszem. Csakhogy nekem gazdag apám megta nította, hogyan kell ezt csinálni. Ha önök 10-20 évet rászánnak az életükbõl, és több milli nak, mire megtanulják, akkor rajta! Kezdjék a semmibõl! De ha meg akarják tartani az állásu at, és a szabadidejükben akarják elsajátítani a módját, sokkal kisebb kockázatot és költség , keressenek egy hálózati marketing céget, amelyik megtanítja önöket úgy gondolkozni, ahogy az a C és a B negyed embereinél szükséges. Lenne a mentorom? Miközben összeszedtem a jegyzeteimet, és indulni készültem, az egyik hallgató még jelentkez : Adna nekem munkát valamelyik cégében, és lenne a mentorom? Megálltam, és letettem a jegyzeteket. Igyekeztem uralkodni az indulataimon, vártam egy kicsit, felnéztem a mennyezetre, maj d belekezdtem a válaszba. A hallgatók néma csendbe n ültek, látták rajtam, hogy nem örülök a kérdésnek. Gyakran kapok leveleket, amelyekben azt írják, "Nagyon tetszett a Gazdag papa, szegény papa." Azután valahogy így folytatják: "Van egy ötletem. Önnek csak annyi a dolga, hogy f izet nekem 1000 dollárt, és én megosztom önnel az ötletemet, így társak lehetünk." Vagy val hhoz hasonlót írnak, amit ez a hallgató mondott: "Kérem, adjon nekem állást, így ön mellett ozhatnék, és ön lehetne a mentorom." Miért nem akarok egy üzlettársnak 1000 dollárt fizetni ötletéért, vagy a mentora lenni valakinek, akinek állásra van szüksége? kérdeztem a csop Hosszan hallgattak és fészkelõdtek, miközben a kérdésemen gondolkodtak. Végül egy bátor hal tette a kezét, és visszakérdezett: Mi a rossz abban, ha az ember fizet valakinek az ötletéért? Jó kérdés mondtam. Elõször is, rengeteg az ötlet. Minden ismerõsöm agyában megfoganna lárt érõ ötletek. A baj az, hogy a legtöbben nem tudják, hogyan váltsák az ötletüket több m De miért nem fizetek ezeknek az embereknek 1000 dollárt az ötletükért? A diplomás jelentkezett, és így szólt: Mert nem akar velük társulni. Úgy van mondtam. Nem társulok olyanokkal, akiknek pénzre van szükségük. Akik elõször , azok általában a négyszög E negyedébe tartoznak. Szívesen fizetek embereknek mint A-k vag E-k, de nem akarom, hogy a partnereim legyenek a C és a B negyedben. Ez nem tisztességes szólalt meg egy másik hallgató. Fizetni illenék azért, hogy valak ek valamit. Egyetértek mondtam. A történet lényege az, hogy mikor fizetek. A vérbeli A-k és E-k f akarnak. Garanciát akarnak. A vérbeli C és B akkor kap pénzt, amikor és ha a vállalkozás k sikeres. Hagytam leülepedni a gondolataimat, majd végül belekezdtem a záró mondataimba. Tudják, sokan megírják, hogy tetszett a Gazdag papa, szegény papa. Mégis azt hiszem, soka nem értik a könyv lényegét. A lényeg gazdag apám 1. leckéjében található. Ki emlékszik, mi lecke? Ismét csend lett. Végül az egyik hallgató elõvette a könyvet, és fellapozta az 1. leckét. 1. lecke a 6-ból: "A gazdagok nem pénzért dolgoznak." Bólintottam, majd így szóltam:

Emlékeznek rá, hogy egy ideig 10 centes órabérért dolgoztam? Emlékeznek arra, amikor bére kértem? És emlékeznek, hogy gazdag apám erre megvonta a 10 centes órabéremet is, és ingyen goztatott? A hallgatók többsége bólintott. De ha nem pénzért dolgozik, akkor miért? kérdezte valaki. Azért, hogy eszközöket hozzak létre (ezért dolgozik egy C negyedes ember), vagy azért, ho eszközöket vásároljak (amiért egy B negyedes ember dolgozik). Ha megvan az eszközöm, az dol ik, és termeli nekem a pénzt... de én magam nem a pénzért dolgozom. Nekem eszközök kellenek zért csak az eszközök létrehozása vagy megvásárlása érdekében dolgozom... olyan eszközökért gazdagabbá tesznek, miközben én egyre kevesebbet dolgozom. Ezt teszik a gazdagok, míg a szegények és a középosztálybeliek keményen megdolgoznak a pénzért, azután forrásokat vásár ahelyett, hogy eszközökbe fektetnék be. Milyen eszköz egy hálózati marketing cég? kérdezte egy fiatal nõ. Jó ég! Köszönöm, hogy eszembe juttatta mondtam. Majdnem elfelejtettem befejezni, amit zdtem. Emlékeznek, azt mondtam, két dolog kell ahhoz, hogy az ember sikeres lehessen egy hálózati marketing vállalkozásban? A csoport bólintott. Az elsõrõl, hogy önmagunkon segítünk, már beszéltünk, igaz? kérdeztem. Hogyan segítsünk magunknak a négyszög C negyedébe jutni. Erre gondol? kérdezte valaki. Igen mondtam. És mi volt a második? kérdeztem. Hogy másokon is segítsünk felelték többen is kórusban. Miben segítsünk másoknak? Egy pillanatra csend lett. Segítsünk másoknak pénzt keresni? próbálkozott valaki. Elmosolyodtam, és megráztam a fe Már megint a pénz. A hálózati marketing rendszereknek az a szépsége, hogy az ember nem ke sok pénzt mindaddig, amíg nem segít másoknak elhagyni az A, illetve az E negyedet, és átlé a C, illetve a B negyedbe. Ha arra koncentrálunk, hogy segítsünk másoknak, akkor sikere sek leszünk a vállalkozásban. De ha csak magunk akarjuk megtanulni, hogyan legyünk C és B negyedes emberek, az igazi hálózati marketing rendszer nem fog mûködni. Evvel az erõvel be iratkozhatunk egy hagyományos üzleti iskolába is, amely azt tanítja, hogyan legyünk C negy edes vállalkozók. Ha tehát belépek egy hálózati marketing vállalkozásba, az a dolgom, hogy átjussak a C és yedbe, és segítsek másoknak ugyanezt elérni? Nem tudunk mit kezdeni a rendszerrel, ha nem koncentrálunk mindkét dologra. A hálózati m arketing üzlet szépsége, hogy eszközöket igyekszünk létrehozni, amelyek sokszor a rendszerb alunk beépített, tanított, és a segítségünkkel dolgozó C-k, az õ dolguk pedig az, hogy újab tessenek be magukhoz, és segítsenek nekik dolgozni a rendszerben. A hagyományos cégekben a C-k csak arra összpontosítanak, hogy A-kat és E-ket dolgoztassanak maguk alatt tett em hozzá. A diplomás fiatalember szólalt meg: Ez azt jelenti, hogy a hagyományos vállalati rendszer valójában piramist formáz. Azért pi is, mert egy-két C és B áll a csúcson, míg számos A és E dolgozik alul. A hálózati marketin zer fordított piramis, mert az elsõdleges cél az, hogy minél több C kerüljön a csúcsra. Kitûnõ feleltem. A legtöbb vállalkozási forma, amit én tanultam, olyan, hogy én állok csupa A-k és E-k vannak alul. A csúcson nincs is igazán hely sok C számára. Ezért ajánlom m en alkalmazottamnak, hogy lépjenek be egy hálózati marketing cégbe, csinálják saját melléká ozásukként, és közben dolgozzanak az én cégemben fõmunkaidõben. Miért nem hoz létre ön is saját hálózati marketing céget? kérdezte egy fiatalember. Gondolkoztam rajta, és végül úgy döntöttem, hogy sokkal könnyebb meglévõ szervezetekhez c i, mint egy újat létrehozni. Arra igyekeztem rábeszélni önöket, hogy ha valóban saját C neg vállalkozást akarnak építeni az ötletükre, akkor olvassák el a Gazdag papa befektetési tan és tanulják meg belõle, mi kell egy C negyedes vállalkozás létrehozásához. Azután eldönthe akarják-e milliókat érõ ötletüket több millió dollárra váltani. Mindenki maga dönt. Egy újabb résztvevõ jelentkezett. Tehát az egyik piramis talpa a földön áll, a másik a levegõben, vagyis egy fejjel lefelé tt piramis. Olyan piramis, amelyik felfelé húz, és nem lefelé nyom. Én így látom mondtam. A hálózati marketing üzlet mindenkinek lehetõséget ad rá, hogy ahová korábban csak a gazdagokjuthattak el. Mára csak egy nyitott kérdés maradt: Akarunke igazán gazdagok lenni? 5. fejezet

4. számú érték: Ugyanabba fektethetünk be, amibe a gazdagok

"Meg tudja mondani, hogyan lehet ingatlant vásárolni foglaló nélkül?" Mindig meglep, hánysz r tesznek fel efféle kérdéseket. Tudom, hogy léteznek ilyen befektetések, de sokáig nem ért em, miért keresik annyian az olyan befektetéseket, amelyekhez nem kell pénz. Aztán rájöttem hogy az emberek azért akarnak késõbb, részletekben fizetendõ ingatlanokba befektetni, mer t nincs pénzük. Gyakran hallom a következõket is: "Van 50 000 dollárom befektetésre. Mibe fektessem?" Elõször is azt felelem: "Ez az összes befektetni való pénze? vagyis 100%-a a befektetendõ k?" A válasz többnyire: "Igen. Mindössze ennyim van." A kevés vagy semmi befektetésre szánt pénzzel rendelkezõknek általában a következõt szoktam mondani: "Beszélgessen el néhány pénz al, és alakítson ki hosszú távú befektetési tervet. A befektetés egy terv." A befektetõnek zör egy tervbe kell befektetnie, mielõtt a pénzéhez nyúlna, azután követnie kell a tervet. Befektetések csak gazdagoknak Minden városban vannak gazdagok lakta környékek, középosztály lakta környékek, és szegények yékek. Ez a világon mindenütt így van. Ugyanez igaz a befektetésekre is. Azért ajánlom a hálózati marketinget mert befektetési elõnyei vannak. A hálózati marketing iben sikeres emberek megengedhetik maguknak, hogy olyan befektetésekbe tegyék a pénzüket , amibe a gazdagok. Az A és az E negyedben tevékenykedõk ezt nem engedhetik meg magukn ak, mert nincs elég pénzük. Amerikában az Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet (SEC) elõírja, hogy az akkreditált befektetõn 200 000 dolláros fizetése kell legyen, ha egy személyrõl van szó; ha házaspárról, akkor ez 300 000 dollár. Szükséges továbbá 1 000 000 dollár nettó vagyon is. Ez a kötelezõ minimum hogy az ember akkreditált befektetõnek számítson, és a gazdagok befektetéseibe fektethesse pénzét. Az amerikai polgároknak kevesebb mint 4%-a teljesíti ezt a feltételt. Ez azt jele nti, hogy csak kevesen fektethetik a pénzüket a világ legjövedelmezõbb befektetéseibe. Ez a egyik oka, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek. Két indok a befektetésre A Gazdag papa sorozat harmadik kötetében, a Gazdag papa befektetési tanácsaiban, leírom az anyagi gondok két alaptípusát: az egyik, hogy az embernek nincs elég pénze, a másik, hogy sok a pénze. Ebbõl következik, hogy a befektetéssel kapcsolatban is kétféle probléma létez 1. Az emberek azért fektetnek be, mert nincs elég pénzük. 2. Az emberek azért fektetnek be, mert túl sok a pénzük. Évekkel ezelõtt gazdag apám beszélt nekem a pénzügyi problémák e két alaptípusáról. Azt mon inek vannak pénzügyi gondjai még a gazdagoknak is. A szegényeknek az a bajuk, hogy nincs elég pénzük, a gazdagoknak az, hogy túl sok a pénzük. Melyik problémával szeretnél szembes felnõsz?" Mondanom sem kell, én azt terveztem, hogy inkább a túl sok pénz okozta nehézségge irkózom meg. Gazdag apám azt is mondta, "A kispénzû családokban felnõtt emberek gyakran azt hiszik, hog y a pénztelenség az egyetlen anyagi probléma." Abból, hogy nekem volt egy gazdag és egy szegény apám is, többek között az az elõnyöm szárm gy én láttam mindkét féle anyagi problémát. Szegény apám gyakran mondogatta: "Bárcsak lenne etni való pénzem, de sajnos, nem keresek eleget." Gazdag apám azt mondta: "Újabb befekte téseket kell keresnem, mert túl sokat keresek. Ha nem fektetem be a felesleges pénzeme t, az állam elveszi adó formájában." Befektetés túl sok pénz esetén Néhány hónapja befektetési tanfolyamot tartottam egy hálózati marketing cég vezetõinek és c aiknak. Körülbelül kétszázan voltak a teremben. A vezetõk azért hívtak meg, mert túl sok pé az volt a gondjuk, hogy befektetés helyett sokan elherdálták a fölösleget. Az egyikük azt ondta: "Megtanítjuk az embereinknek, hogyan legyenek sikeres vállalkozástulajdonosok a C negyedben, de nem tanítjuk meg nekik, mihez kezdjenek a pénzükkel a B negyedben." Amint a csoport megértette, mekkora hatalmat ad nekik, ha kiaknázzák mind a C, mind a B negyed elõnyeit, hatalmas pénzügyi lehetõségek tárultak fel elõttük. Sokan megvilágosodta szeriben bepillantást nyertek a pénz varázslatos birodalmába. A délelõtti ülés egyszerûen csak arra volt elég, hogy a szokásos módon átfogó képet adjak a etési stratégiákról. Ezután CASHFLOW 101-et játszattam velük, az oktató társasjátékomat. A en már jól ismerték a 101-et, így õk a CASHFLOW 202-t játszották, amely haladó befektetõkne Amikor a játéknak vége lett, a játékosok egy órán át beszámoltak a tapasztalataikról, arról tanultak. Élénk társalgás folyt. Íme néhány elhangzott hozzászólás:

1. "Az egész pénzügyi életem felvillant elõttem. Keresek, azután elköltöm. Most már tudom, vessek véget ennek a szegény emberes pénzkezelésnek. Megtanultam, hogyan gazdálkodjak a pén emmel úgy, ahogyan a gazdagok." 2. "Rájöttem, hogy új könyvelõre van szükségem. A mostani ugyan nem rossz, mint könyvelõ, d befektetõ." 3. "Kemény volt a játék, de ilyen az élet is. Ezentúl másképpen akarom élni az életemet. Ni me megkeresni a pénzt, azután elszórni. A jövõben több tisztelettel kezelem a megkeresett p emet." 4. "Nagyon örülök, mert végre megtanultam, hogyan dolgoztassam a pénzt a magam hasznára ahe yett, hogy én dolgoznék a pénzért. Ez a játék megváltoztatta az életemet." 5. "Jó volt a játék, mert megmutatta nekem a múltamat, a jelenemet és a jövõmet... És a jöv más lesz, mint a múltam és a jelenem." A délutáni ülésen tovább beszélgettünk a stratégiai tervezésrõl. A CASHFLOW-négyszög C és B am: Most arról fogunk beszélni, miként aknázhatjuk ki e két negyed erõsségeit. Az egyik résztvevõ feltette a kezét, és megkérdezte: Azt mondja, a különféle negyedekhez más-más befektetési stratégia tartozik? Igen mondtam Évekkel ezelõtt gazdag apám a következõ nyilakat rajzolta bele a cashflo zögbe: Ez az ábra mit mutat? folytatta az elõbbi kérdezõ. Egyszerûen azt, hogy miként fektetnek be a különbözõ negyedekhez tartozó emberek. Az A ne emberei, az alkalmazottak, általában biztos befektetéseket keresnek, ezért értékelik a bizt s állást is, amely jó nyugdíjtervet kínál. Ha önállóan fektetnek be, a legtöbbjük a befekte választja. Ezek az emberek szeretik az olyan kifejezéseket, mint "diverzifikálni", "h osszútávra befektetni" és "kihasználni a costaverage effektust". Ha valamivel több izgalom ra vágynak, elmennek a kaszinóba, vagy vásárolnak pár lottószelvényt, de többnyire biztonsá befektetéseik, vagy legalábbis ebben reménykednek. Az E negyedesek másképpen fektetnek be? kérdezte egy másik hallgató. A vérbeli E negyedes befektetõ, egy egyénileg vállalkozó (önalkalmazott), befektetési stí ját kezû" befektetésnek szoktam nevezni. Mivel körömszakadtáig ragaszkodnak a függetlenségh nnek megfelelõen fektetnek be. Ha ingatlanba fektetnek be, akkor bizonyára felújítandót vál sztanak, mert õk maguk akarják megcsinálni, saját kezûleg. Szeretnek tatarozni. Maguk is k ezelik az ingatlant, és maguk adják el. hogy megspórolják a díjakat és a jutalékokat. Ha el lik a vécé, saját maguk javítják meg. Az ilyen befektetõk ritkán vesznek meg két- vagy négy nagyobb házat. Ami 50 egységnél nagyobb, az valószínûleg túl nagy befektetés számukra, és t kezûleg karbantartani, különös tekintettel az elromlott vécékre. Ha részvényekbe fektetnek zek a "csináld magad" aktivisták a napon belüli kereskedelmet szeretik részvényopciókkal, v gy a pénzügyi lapokat és a televízió pénzügyi híreit tanulmányozva maguk választják ki a ré dtam. Mi a különbség a C negyedes vállalkozók és az E negyedes vállalkozók befektetési stílusa egy másik hallgatóm. Azért kérdezem, mert felidegesített, amit mondott. Mivel idegesítettem fel? kérdeztem vissza. Azzal, hogy én éppen olyan ember vagyok, akinek kétlakásos ingatlanja van. Saját magam ja om a vécéket bennük. A pénzügyi újságokra és a tévé pénzügyi híreire hagyatkozva saját maga a részvényeimet. Amit ön most mondott, azt jelenti, hogy én a C negyedben vagyok ugyan, de még mindig E negyedes módjára fektetek be. Befektetés dúsgazdagok módjára Az bizony meglehet mondtam nevetve. De legalább aktív, és befektet. Nincs abban semmi rossz, ha valaki E negyedes módra fektet be. Én azonban most azért vagyok itt, hogy el mondjam, mindnyájuknak megvan a lehetõsége, hogy dúsgazdagok módján fektessenek be... mert an bátorságuk a C negyedben dolgozni. Úgy érti, idõpazarlás úgy befektetnem, ahogy jelenleg teszem? értelmezte mondataimat az hozzászóló, aki beismerte, hogy E negyedes stílusban fektet be. Azt nem mondanám, hogy idõpazarlás, mert végül is tapasztalatokat szerez; inkább úgy foga , nem használja ki a lehetõségeit. Mit ért az alatt, hogy kihasználni a lehetõségeimet? kérdezte egy nagyjából velem egyko em végébõl. A legtöbb önerõbõl meggazdagodott milliomos a világon mindenütt úgy szerezte a pénzét, ho nálta mind a C, mind a B negyed adottságait. Ezzel azt akarja mondani, vannak emberek, akik csakis a C negyedben, és mások, akik

csakis a B negyedben tevékenykednek? kérdezte az elõbbi nõ. Így van mondtam. Ahogyan vannak az A és az E negyedesek között is olyanok, akik kizár egyik negyedben dolgoznak. Tulajdonképpen a hálózati marketingben dolgozók közül is sokan sak egy negyedhez tartoznak... ezért hívtak engem ide. Én azért jöttem, hogy megtanítsam ön hogyan használják ki mindkét negyed lehetõségeit. Úgy érti, nem használjuk ki teljes egészében a lehetõségeinket? kérdezte a nõ. Pontosan úgy. Ha többen értenék meg, micsoda lehetõségeket kínál az önök hálózati marketi B negyed, többen szállnának be az üzletbe. A C és a B negyed összeházasításával ugyanazt a ik el, ami a leggazdagabbaknak jut osztályrészül... valójában éppen ez tette õket olyan gaz gá. Üzletépítésrõl beszélnek, pedig mondhatnák, hogy megtanítják az embereknek, miként legy ok vagy dúsgazdagok. És mit ért azon, hogy dúsgazdagok? kérdezte egy résztvevõ. Azok, akik évi 150 000 dolláros jövedelemmel és 5 millió dolláros portfolióval vagy nyugd ggal rendelkeznek, gazdagnak mondhatják magukat. De a Forbes Magazine szerint a ga zdagság definíciója 1 millió dollár vagy annál több, lehetõleg nem munkával szerzett éves j azdag apám meghatározása szerint dúsgazdag az, aki havonta legalább 1 millió dollárt keres. m tartozott szorosan véve ebbe a kategóriába, de közel járt hozzá. Én elértem a Forbes álta tározott gazdagságot, és most azon dolgozom, hogy dúsgazdaggá váljak. Önöknek is megvan err ehetõségük, ha kihasználják mind a C, mind a B negyed pénzügyi erejét. Ezért írtam önöknek befektetési tanácsait A legtöbb A és E negyedes befektetõnek nem áll rendelkezésére ez az e A teremben csönd lett. Néhány pillanat múlva egy jóvágású fiatalember tette fel a kezét, és te: Úgy érti, nem a megfelelõ dolgokat mondjuk a megfelelõ embereknek? Bólintottam, és így feleltem: Sokszor találkozom olyanokkal, akik azért szállnak be a vállalkozásba, mert munkára vagy e van szükségük... és az önök szervezete nagyszerû szolgálatot tesz azzal, hogy lelket önt ményt ad nekik, és megtanítja õket, hogyan építsék ki saját vállalkozásukat. Ez nagyon font atás az önök szervezete részérõl. De gyakran elmulasztják, hogy olyanokkal beszéljenek, aki ileg sikeresek ugyan, mégsem tudnak továbblépni. Lehet, hogy valaki 150 000-250 000 do llárt keres, de rájön, hogy ez a plafon, ennél többet nem tud keresni. Számos E negyedes vá lkozó tartozik ebbe a kategóriába. Nem tudnak többet keresni, mert nincs meg az a hatástöbbszörözés, amit a C negyedes vállalk kínál. De mi beszélünk ezekkel az emberekkel is, és néhányan közülük beszállnak szólt közbe eg g. Tudom, és nem is akarom megbántani önöket, vagy lebecsülni az erõfeszítéseiket. De el kel nom, hogy amikor engem akartak beszervezni ebbe az üzletbe, semmi olyasmit nem mon dtak, ami igazán érdekelt volna. Én már kiépítettem egy sikeres üzletet, és a milliomossá v dtam. Ha azt mondták volna, segíthetek másoknak a saját erejükbõl elõrébb jutni ahelyett, h lamizsnát osztogatnék nekik, jobban érdekelt volna a dolog. Ha segítünk másoknak sikert elé , azzal dúsgazdaggá válhatunk ebben az üzletben. Ismét csend lett. Végül egy bátor jelentkezõ megszólalt: Azt akarja mondani, milliomosnak lenni nem nagy ügy? Azt hiszem, így is fogalmazhatunk mondtam. Milliomosnak lenni jó, de nem olyan nagy ritkaság manapság. Sok hivatásos sportoló milliomos, például a futballisták. Ma sokféleképp t milliomossá válni, de dúsgazdagok csak kevesen lehetnek... és önöknek megvan erre a lehet Akkor mi hiányzik? kérdezte egy fiatal nõ, aki az elõzõ kérdést is feltette. Az önök rendszerében benne rejlik az erõ, amely ahhoz kell, hogy az embert dúsgazdaggá te ... amilyen Michael Dell. Megint felmutattam a Gazdag papa befektetési tanácsai-t. E zt a könyvet olyanoknak írtam, mint maguk... olyanoknak, akiknek van indíttatásuk, hogy dúsgazdagok legyenek, és el is érhetik a céljukat. De el kell hinniük, hogy megvan rá a leh tõségük... mégpedig akkor van lehetõségük rá, ha mindkét negyedet használják. El kell hinnünk, hogy lehetséges ekkora gazdagság? ismételte meg a fiatal nõ. Bólintott ajd így szóltam: Ha nem hiszik el, hogy lehetséges, akkor elzárkóznak elõle, és nem lesz lehetséges. És hogyan kezdjük el elhinni, hogy lehetséges? kérdezte. Úgy, hogy megtanulják. Kezdjék azzal, hogy elolvassák ezt a könyvet, és vegyék tudomásul, benne foglaltak mind elérhetõk az önök számára... ha tanulnak és elszántak. Vannak, akikne lódást okoz a könyv, mert nem lehetnek dúsgazdagok. Az A és az E negyedhez tartozók közül c agyon keveseknek adatik ilyen erõ, mint önöknek.

Miért? kérdezte valaki. A hatástöbbszörözés Már többször elmondtam, de még fogom is: az A és az E negyedben az embereknek az üzleti é gyik legfontosabb fogalma hiányzik: a hatástöbbszörözés. Mit ért azon, hogy hatástöbbszörözés? A hatástöbbszörözés egyike a többjelentésû szavaknak. Én azt értem rajta, hogy önök meg t egyre kevesebb munkával egyre többet keressenek. Az A, illetve az E negyedben lévõknek többnyire egyre többet kell dolgozniuk, ha többet akarnak keresni. A baj az, hogy az A és az E negyedben az emberek egy véges dolgot bocsátanak áruba: az idejüket. Egy nap csak 24 órából áll, így az A és az E negyedes emberek csak adott összeget kereshetnek egy nap a t. Ezt mi is elmondjuk az embereknek, mi újat tud ehhez hozzátenni? kérdezte a jóvágású fi er. Hárman próbáltak beléptetni engem az önök üzletébe feleltem. Mindegyiküket megkértem, iért lenne jó nekem, ha belépnék, és mondhatom, igen jó munkát végeztek. Mind a hárman üzle reseti lehetõségrõl beszéltek. Mi a baj ezzel? kérdezte a fiatalember. Ezt csináljuk. Maga is ezt csinálja. Nem így v Igen, én is üzletet építek... de nem igazán a pénzért teszem. A vállalkozás eszköz. A kié és én nem szeretem a nehéz munkát. Én Hawaiiban születtem, és ott nõttem fel. Alapvetõen l gyok, és szeretem, ha sok a szabadidõm. Szívesebben ülök a tengerparton vagy szörfözöm. Nek ekjelentik a szórakozást. Ezért dolgozom keményen az üzletépítésen. Nem vagyok hajlandó az negyedben dolgozni, mert lusta vagyok. Valamit nem értek mondta a fiatalember, miközben azon tûnõdött, hogy ugratom-e. Maga , ezért keményen dolgozik a vállalkozása kiépítésén. Ennek így nincs értelme. De van, ha megérti, hogy én nem vagyok igazán üzletember. Én alapjában véve befektetõ vag ezem azt az életstílust, amit a befektetéseimnek köszönhetek. Tehát ha a cég felállt, és mûködik, szabadon fektethet be ingatlanba, részvényekbe, kötvé ebekbe mondta halkan a fiatalember. A vállalkozásépítés megadja önnek azt a két dolgot, egy befektetõnek szüksége van: a pénzt és az idõt. Sok idõt és sok pénzt mondtam szintén halkan. És nem pazarlom az idõmet ikerházakra é vagy részvényválogatásra. Ezek E negyedes befektetések, vagyis kisbefektetések. A legtöbb befektetõ pedig azért fektet be, mert pénzt akar látni belõle. Azért próbálkoznak befekteté ert nincs elég pénzük. Én a C negyedbõl fektetek be, mert nekem túl sok pénzem van. Ezért a y bizonyos szempontból rákényszerít a pénzem befektetésére, mert különben elveszi tõlem adó gyedben dolgozóknak nincs választási lehetõségük. Az állam levonja az adót a fizetésükbõl, kapnák, így nem nagyon van mibõl befektetniük. Mivel nekem sok pénzem van, és megtehetem, h gy adózás elõtt fektetem be, nagy ingatlanokba, nagyszabású részvényüzletekbe és egyéb váll ektetek be. Vállalkozást építek, hogy legyen elég pénzem olyan befektetésekre, amelyek a ga goknak szólnak... és így válik az ember dúsgazdaggá. Csak C negyedes vállalkozások kiépítésébe fektet pénzt, mert kell a pénz a befektetéseihe em, amit mondott? Nem teljesen. A felszínen így néz ki, de hadd magyarázzak el önöknek valamit, ami egy kic bonyolultabb. Felrajzoltam a CASHFLOW-négyszöget és belefogtam a magyarázatba: (1943) (1986) Emlékeznek gazdag apámnak arra a történetére, amikor gyerekkoromban elmagyarázta nekem ez z ábrát? A csoport bólintott. És miért jelentõsek ezek a dátumok: 1943, 1986 és 1215? 1215-ben írták alá a Magna Cartát mondta egy fiatal nõ. Ekkor vették át a hatalmat a János királytól Angliában. Ettõl kezdve a gazdagok alkották a törvényeket. Nagyon jó mondtam. Ennek értelmében tehát a C negyedbõl akarok befektetni, mert a cég nosokra vonatkoznak a legkedvezõbb befektetési törvények, hiszen õk alkotják a törvényeket. következõ dátumot! Amerikát egy, az adózás miatti felkelés teremtette, amely 1773-ban kezdõdött a Bostoni Te tánnal. Amerika gyors ütemben gyarapodott, mert adómentes nemzet volt. 1943-ban a törvény megváltozott, és az amerikai alkalmazottak fizetésébõl adót vontak le. Ezt másképpen úgy fo atjuk: elõször az állam kapott pénzt, az alkalmazottak csak utána. Nagyon jól megtanulta jegyeztem meg, meglepõdve, hogy valaki ilyen jól emlékszik az adóz

etérõl tartott elõadásomra. Az adófizetést hazafiúi kötelességnek kiáltották ki, mert foly háború. De a legtöbb adót az A negyedes dolgozók fizették. Az E és a C negyedben lévõk még bályozhatták, mennyi adót fizetnek, és mikor. A fiatal hölgy folytatta: 1986-ban ismét megváltozott az adótörvény, és ez elsõsorban az E negyedes vállalkozókat é sszul, vagyis az orvosokat, ügyvédeket, mérnököket, építészeket, könyvelõket, továbbá egyéb képviselõit. Úgy tûnik, megint a gazdagok változtatták meg a törvényeket a saját negyedük é egfelelõen. A gazdagok többet keresnek, mégis kevesebb adót fizetnek, egyszerûen azért, mer a C negyedbõl intézik az ügyeiket mondta a fiatal nõ. A C negyed elõnye a B negyedben található Köszönöm, hogy ilyen jól odafigyelt mondtam. Én sem mondhattam volna el jobban. Ezért et a C negyedben, és nem az E negyedben. A lényeg azonban az, hogy csak a C negyedbe n dolgozni, kevés. Ez nem biztosítja a C negyed teljes kapacitását. Nem elég a C negyed? hitetlenkedett egy hallgató. Nem feleltem. Sokan építenek vállalkozásokat a C negyedben, de nem mindegyikük haszná a C negyed adottságait. Miért? kérdezte az elõbbi hallgató. Mert a C negyed igazi ereje nem a C negyedben, hanem a B negyedben található mondtam . Rövid szünet után valaki megkérdezte: Ki tudná ezt fejteni bõvebben? Hogyne mondtam. De ez messze túllépné mai idõkeretünket. Most elégedjenek meg annyival az adótörvények a C negyednek kedveznek a B negyeden keresztül. A csoport néma csendben ült. Egyesek izgalomba jöttek, mások inkább csodálkoztak. Úgy látta kan közülük nem akarnak túllépni a C negyedes vállalkozáson. Az egyik hallgató azután igazo l feltevésem helyességét: Mi van, ha nem akarok mást, csak egy vállalkozást? Muszáj utána befektetnem? Nem. Úgy látom, ez most túl sok maguknak egyszerre. De ha pénzfeleslegre tesznek szert, mint a gazdagok, örülni fognak neki, hogy a C negyedet választották munkálkodásuk színhelyé Úgy érti, amikor azzal a problémával szembesülünk, hogy túl sok a pénzünk? kérdezte egy Igen. Amikor azzal aproblémával találják szemben magukat, hogy túl sok a pénzük, örülnek , hogy C negyedes vállalkozást hoztak létre. Amikor a kormány majd egyre több adót vet ki m gukra, legalább lesz módjuk legálisan befektetni a pénzüket ahelyett, hogy kifizetnék adóba Még ha fizetnek is adót, legálisan kevesebbet fizetnek. Felrajzoltam a táblára a következõ ábrát. Ez az a kiskapu, ami a gazdagoknak elõnyt biztosít. Ismét a csoport felé fordulva, így fo ytattam a magyarázatot: Egy alkalmazott és egy cégtulajdonos pénzügyi kimutatása között döbbenetes a különbség. H nek rá, a Gazdag papa, szegény papa 2. leckéje a pénzügyi mûveltség fontosságát hangsúlyozt anítom, azért nem tanítják az iskolában a pénzügyi mûveltséget, mert az iskolák alkalmazott nak faragni az emberekbõl. Ha az alkalmazottak értenének a pénzügyi kimutatásokhoz, tudnák, t lesznek egyre gazdagabbak a cégtulajdonosok, miközben õk mind többet és többet dolgoznak, egyre több adót fizetnek. Az adók az alkalmazottak legnagyobb költségei. Egy fiatal nõ jel ntkezett. Azt akarja mondani, hogy az alkalmazott elõször adózik, a cégtulajdonos pedig utoljára? E lenne a kiskapu, amire utalt? kérdezte. Ez az egyik mondtam. De van sok másik is. Ez nem tisztességes tiltakozott. Egyetértek hagytam helyben. : Amint mondtam, sok más elõnye is van a C negyednek, de e nek megértéséhez ismerni kell az adótörvényeket, a vállalati törvényeket, a biztosítási tör ektetési törvényeket. Tehát úgy gondolja, a legjobb a C és a B negyed kombinációja? A legtöbb esetben igen feleltem. Én nem vagyok sem adószakértõ, sem könyvelõ, de elvb Ha tehát butaságokra költjük a pénzünket, és nem értünk a befektetéshez, nem használjuk k gyedben rejlõ lehetõségeket? kérdezte valaki más. Bólintottam, majd így feleltem: Igen, ez a véleményem. Feltartottam a CASHFLOW játéktábláját. Elõször a belsõ, majd a külsõ pályára mutattam a ját A mókuskerékre böktem: Az emberek 95%-a a mókuskerékben reked. A gyorsítósávra téve ujjamat, így folytattam:

A gyorsítósáv képviseli a gazdagok befektetéseit. A csoport új érdeklõdéssel szemlélte a Tehát ez a játék olyan, mint az élet? kérdezte az egyik hallgató. Bólintottam. Azért készítettem, hogy minél több dolgot megtanítsak általa: a könyvelést, a készpénzára tetést, a befektetés szókincsét, a stratégiai gondolkodást.és sok más egyebet. Ugyanakkor a meg akartam mutatni, hogy kétféle befektetés létezik... a gazdagoké és a tömegeké, akik az uskerekében vergõdnek. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy gazdagok módjára fektessenek b e... olyan befektetésekbe, amelyek csak a gyorsítósávon találhatók. Önöknek, akik ebben a t en ülnek, megvan a lehetõségük rá, de elõbb ki kell építeniük a vállalkozásukat, és meg kel re másokat is. Csak vállalkozással lehet befektetni a gyorsítósávban? kérdezte valaki. Nem. Mint már mondtam, ha valaki hivatásos sportoló, és több millió dollárt keres évente, ilmsztár, rocksztár, vagy egy jelentõs nagyvállalat vezérigazgatója, esetleg vagyonokat ker sõ orvos, akkor is kijuthat a gyorsítósávra. Sokan a B negyeden keresztül közelítik meg úgy y hivatásos befektetõkké válnak. De a legtöbb dúsgazdag ember a vállalkozása kiépítésével j .. ami többnyire C negyedes vállalkozást jelent. Az A és az E negyedbõl csak nagyon kevese knek sikerül rálépniük a gyorsítósávra. Újra csend lett a teremben. Láttam, hogy a résztvevõk próbálják megemészteni, amit mondtam. laki megszólalt: Ha kiépítjük a vállalkozásunkat, aztán elkezdünk a gyorsítósávban befektetni, csatlakozha dagok táborához? Igen mondtam, majd némi szünet után hozzátettem: De tudniuk kell, hogy ez lehetséges zámára. Ezért kell megérteniük mind a C, mind a B negyedet. Egy másik hallgató emelte magasba a kezét. Akkor a mókuskerékben található kis befektetésekre nem is érdemes sok idõt vesztegetni? . Az olyanoknak, mint maga, aki a C negyedben igyekszik vállalkozást építeni, lehet, hogy nem mondtam. Miért töltené az idejét kis befektetésekkel, ha koncentrálhat a vállalkozá azután mindjárt átugorhat a gyorsítósávra? És a mókuskerékben szerezhetõ befektetési tapasztalat nem fontos? kérdezte egy fiatalem De igen. fontos... nagyon is fontos. Csakhogy az életben általában azt látom, hogy sok A és E negyedes ember a B negyeden keresztül akar kiszabadulni a mókuskerékbõl. Õk azok, aki befektetési jegyeket vesznek, maguk választják ki a részvényeiket, napon belüli kereskedés tõzsdéznek, és kis ikerházakat vesznek. Sokuk számára ez a terv megfelel. Önök azonban más adottak a C negyedes vállalkozás erõi... egy olyan vállalkozásé, amellyel gyakorlatilag bá nnyit lehet keresni, a világon bárhol. Tanuljanak meg kis üzleteket kötni, hogy tapaszta latot gyûjtsenek a nagy üzletekhez. De ne vesztegessék az idejüket arra, hogy a tömegeknek szánt befektetésekkel igyekeznek kiszabadulni a mókuskerékbõl. Építsék ki az üzletüket, és k be a gazdagok befektetéseibe... azokéba, akik azért fektetnek be, mert túl sok a pénzük. e fektessenek be úgy, mint azok, akiknek nincs elég pénzük... õk abban reménykednek, hogy a befektetéseikbõl szereznek pénzt. Ezek az emberek sosem kapják meg a legjobb befektetéseke t. A legjobb befektetések azoknak jutnak, akiknek túl sok a pénzük. Ismét elcsöndesedett a terem, majd az egyik hallgató megszólalt: Tehát nem igazán jó ötlet kis befektetésekkel próbálkozni, hogy kijussunk a mókuskerékbõl Jó kérdés dicsértem meg. Hadd kérdezzek valamit azoktól, akik játszottak már CASHFLOW életben automatikusan a gyorsítósávra kerül, aki kijutott a mókuskerékbõl? A csoport egy ideig gondolkodott. Végül egy fiatal nõ szólalt meg: Nem. Sokan kijutnak a mókuskerékbõl. Elvben mindenki kijut, akinek van nyugdíjterve. De nem azt mondta az imént, hogy a való életben csak nagyon kevesen vehetik igénybe a gyorsító on található befektetéseket, még akkor is, ha kijutottak a mókuskerékbõl? Mielõtt megválaszolhattam volna a kérdést, egy idõsebb úr jelentkezett: Én megmondhatom, hogy nem túl sok értelme van egész életünkben dolgozni, hogy aztán cseké ugdíjat kapjunk. Tudja, mennyi az én nyugdíjam? Alig tudok belõle megélni. Sok barátom olya kevés pénzzel ment nyugdíjba, hogy azzal egy lassúbb és szegényebb mókuskerékbe kerültek. Bólintottam, majd halkan hozzátettem: Ezért vagyok itt. Mindannyiuknak van lehetõsége arra, hogy más életet éljen, mert azt vál tták, hogy az idejüket C negyedes vállalkozás kiépítésére áldozzák. Sok ember egész életébe ik, és végül még sincs semmije, sem ideje, sem pénze. Ez tragédia. Hogyan váljunk dúsgazdaggá? Egy kéz lendült a magasba. Azt mondta, nekünk megvan a lehetõségünk rá, hogy dúsgazdagok legyünk. Gazdagabbak lehetü

t sok filmsztár, rocksztár, sportoló, vagy akár annak a vállalatnak az elnöke, ahol most do gozom. Így van mondtam. Sokkal többet kereshet nála. Ez az, ami érdekel fûzte tovább gondolatát az iménti hallgató. Hogyan leszünk a válla gazdagok? Elõször is el kell hinniük, hogy ez lehetséges mondtam. Ezt a legtöbb ember elhiszi, nem? kérdezte valaki más. Úgy gondolom, a legtöbben elhiszik, hogy ez lehetséges, csak azt nem, hogy az õ számukra s az. Ha ön nem hiszi azt, hogy ez az ön számára is lehetséges, akkor nem is lehetséges m tam halkan. Sokan ábrándoznak róla, hogy egyszer milliomosok lesznek, de nagyon kevese knek van lehetõségük egy hónapban egy millió dollárt vagy annál többet keresni. Ez a valósá valóságuk. Magának ez a valósága? kérdezte az elõbbi hallgató. Természetesen mondtam. És hogyan szerezte meg ezt a valóságot? Gazdag apám mutatta meg nekem mondtam. Rövid szünet után megkérdeztem: Önöknek milyen valóságot mutattak a szüleik? Nem havi egymillió dollárosat mondta egy fiatalember. Anyám és apám úgy gondolták, ho aki 100 000 dollárt keres évente, az gazdag. A legtöbb ember így vélekedik mondtam. Hogyan képzelhetjük el ezt a valóságot magunknak?... Azt a valóságot hogy egy milliót vag t keresünk havonta? kérdezte a fiatalember. Önnek kell elképzelnie. Senki nem teheti meg ezt ön helyett. Miért mondja ezt? kérdezte egy fiatal nõ, Azért, mert látom a szemükben, hogy a legtöbben nem igazán akarják ezt a valóságot, mert az önök valóságának. Mint önök közül sokan, én sem származom gazdag családból. Anyám és ap ak olyasmiket, hogy "Nem engedhetem meg magamnak."; vagy "Mit gondolsz, a pénz az utcán hever?"; vagy "A pénz nem boldogít."; vagy "A gazdagok nem boldogok." Az én családom ban a valóság arról szólt, hogy nincs elég pénz. Hogy elmeneküljek a családom valóságától, lképzeléseket kellett keresnem. Ez az, amiben gazdag apám segített. Végül is csak ebben seg tt. Õ adta nekem a másfajta valóságot, és megtanította, hogyan valósítsam meg. Nekünk is meg tudja mutatni ezt a valóságot? kérdezte az idõsebb úr. Már megmutattam feleltem. Csak az a kérdés, mennyire akarják a sajátjukká tenni. Az idõs úr mosolygott: Értem, mire céloz. Azt akarja mondani, hogy néhányan közülünk elutasítják a gondolatot, m karják fogadni... azt a gondolatot, hogy dúsgazdagok lehetünk. Bólintottam. A legtöbb ember elutasítja mondtam. A legtöbben megindokolják, hogy miért nem reális. , akik szemrehányást tesznek, mondván, hogy valószerûtlen elvárásokat támasztok az emberekb amis reményeket. Pedig senkiben sem támaszthatok valószerûtlen elvárásokat vagy hamis remén et. Mint látják, én csak megosztom önökkel a saját elvárásaimat és a saját reményeimet. Önö niük? hogy igaznak vagy hamisnak tartják õket a maguk számára. De maga sem jutott el a dúsgazdag kategóriáig, csak oda igyekszik, ugye? kérdezte az id bb férfi. Igen, ez így van mondtam. Jelenleg még csak gazdag vagyok. A célom az, hogy dúsgazdag gyek. A lényeg az, hogy nem adom fel a célomat, amelyet több mint 25 évvel ezelõtt tûztem k magam elé, és minden áldott nap egy lépéssel közelebb jutok hozzá. Honnan tudja, hogy sikerül elérnie? kérdezte egy fiatalember. Nem tudom. Valójában azért tart ilyen sokáig, mert kétszer elbuktam az úton. De nem adtam l mondtam. Csak azt tudom, hogy másoknak sikerült; olyanoknak, mint Bill Gates vagy Michael Dell. És nekik a harmincas éveikben sikerült... talán még elõbb. Azt mondja, nekünk is.megvan erre a lehetõségünk? kérdezte egy fiatal nõ. Igen. Sok olyan emberrel találkoztam a hálózati marketing berkeiben, akik eljutottak a dúsgazdag kategóriához. Onnan tudom, hogy láttam a befektetéseiket, melyeket a vállalkozás n keresztül vettek. Láttam a hatalmas irodaépületeiket, melyeket nem bérelnek, hanem saját ulajdonuk; az áruházaikat; cégeiket, melyekben többségi részvényesek; hatalmas lakótömbjeik azdasági farmjaikat stb. Sose vehették volna meg ezeket a befektetéseket A-ként vagy E-kén t, de a C negyedes vállalkozásukon keresztül igen. Egy korlátlan jövedelem lehetõségét bizt lkozásból meg lehet venni a gazdagok befektetéseit. Tehát önök jó úton haladnak. Megvan rá , ha dolgoznak az üzletük kiépítésén, továbbtanulnak, megismerik a gyorsítósáv befektetései

tik a személyiségüket. De csak maguk érhetik el a célt... és nincsenek garanciák. Hogyan tanulhatunk a CASHFLOW játék gyorsító sávjának befektetéseirõl? kérdezte egy fia Írtam ezekrõl a befektetésekrõl a Gazdag papa befektetési tanácsaiban. Mint mondtam, sok ak és E-nek csalódást okoz a könyv. De önök mindannyian megtehetik, hogy a gazdagok befekte eibe fektetnek be. Olyan befektetésekbe, amelyek a törvények értelmében csak a milliomosok számára állnak nyitva. Mit tanácsol, mit tegyünk? kérdezte az idõsebb úr. Nekem már nincs sok idõm. Mit tegy futottam az idõbõl? Még meg tudom csinálni? Elõször is, ne hivatkozzon senki a korára. Gondoljanak csak Sanders ezredesre, aki már a hatvanas évei végét taposta, amikor megalapította a Kentucky Fried Chicken-t. Gazdag apám szerint "A vesztesek az élethelyzeteiket ürügyül használják a kudarc magyarázatára, a nyer az élethelyzeteiket indoknak használják a sikerre." Az ezredes a korát indoknak használta a sikerre, és akkor vonult be a dúsgazdagok táborába, amikor mások nyugdíjba vonulnak. Értem mondta az idõsebb úr. Tehát mit javasol? Elõször is azt javaslom, mindannyian olvassák el a Gazdag papa befektetési tanácsait, hog átfogó képet kapjanak a befektetés világáról. Azután, ha azt akarják, hogy a dúsgazdaggá v e legyen, üljenek össze csoportokban, és beszéljék meg a fejezeteket egyenként. Kezdjék a 2 fejezettel, ami a 90/10-es rejtvényrõl szól. Ne siessenek! Kérjék meg az embereket, hogy e gy-egy találkozás elõtt olvassák el a fejezetet, azután üljenek le, és beszéljenek meg mind jezetet részletesen. Hagyjanak maguknak idõt! Rá fognak jönni, hogy ezzel a módszerrel, a csoportos megbeszéléssel, kitágul a látóterük a jelenlegi befektetési valóságukon túlra. Úgy érti, a legtöbben a szegények és a középosztálybeliek befektetéseiben gondolkodunk? k ebb úr. Azért kell tanulnunk a gazdagok befektetéseirõl, hogy a gazdagok befektetéseit a alóságunk részévé tegyük? Pontosan mondtam. Ezt tanította nekem gazdag apám. Egy olyan valóságot tárt elém a be k világáról, amelyet csak a gazdagok ismernek. Miután enyém lett ez a valóság, megtaláltam utamat, és még ma is azon járok. A legtöbben tehát csak befektetési alapokról, kiválasztott részvényekrõl, kis ingatlanüzl unk, mert ez a mi valóságunk a befektetés világát illetõen. Így gondolja? Pontosan így feleltem. A legtöbb ember az A és az E negyed szemszögébõl gondolkodik a tésen. Azt hiszik, befektetni kockázatos, õk pedig biztonságra törekszenek. Biztos, készen apható befektetéseket vásárolnak, ahogyan a húst veszik a hentesnél. A gazdagok azokba a cé be fektetnek, amelyek a kész befektetéseket készítik a szegények és a középosztály számára. en másfajta valóság. Tehát kezdjük a 20. fejezettel, és terjesszük ki a valóságunkat. Azután üljünk össze rend tanulmányozzuk együtt a 20. utáni fejezeteket egyenként. Úgy gondolja, ez a gyakorlat nyit ottá tesz minket arra, hogy jobban megértsük a gazdagok befektetéseit... amelyek ön szerin t nyitva állnak a számunkra? Bólintottam. Ha rájönnek, milyen sok szórakozás és izgalmas befektetés várja önöket a gyorsító sávon, k, miért keresi olyan sok ember a biztos, készen kapható, kis befektetéseket. Legalábbis én y vagyok vele mondtam. De azt hiszem, ez az, amikor az ember csak a saját valóságához t rtozó befektetéseket ismeri. Azt is gondolom, hogy ha megértik, milyen hatalmas befekt etéseik vannak a gazdagoknak, még gyorsabban akarják majd építeni C negyedes vállalkozásuka . hiszen, ahogy mondtam, az életben az ad örömet, hogy befektetjük a pénzünket, és a pénzün zik nekünk. Van más is, amit ajánlani tud? kérdezte az idõsebb úr. Igen feleltem. A második lépés is nagyon fontos. Azt javaslom, támaszkodjon az ön kör l és már nem olyan fiatal emberekre, hogy energiájukkal segítsék, és elõbbre vigyék. Ha meg az új valóságot, az õ támogatásukkal alakítsa ki. Kérjen tõlük segítséget! Szívesen segíte k segíteni, csak ha ön is segíteni akar magán, és aztán hagyja, hogy õk is segítsenek. Az idõs úr némán ült. Láttam rajta, hogy nem szívesen kér segítséget. Tudom, a férfiakat gy nevelik, hogy segítséget kérni a gyengeség jele. Tudom, hogy ez soknõ esetében is igaz. Miv l láttam, hogy nehézségei vannak ezen a téren, megkértem, hogy álljon fel, és nézzen körül n. Egy ideig habozott, azután végül mégis felállt. Láttam rajta, hogy nem örül a kérésemnek. M yenesedett, lassan felemelte a tekintetét, és végignézett a teremben ülõ több száz emberen. enki visszanézett rá, és mosolygott. A szemükkel azt mondták neki, számíthat rájuk. Ezek után megkérdeztem: Ki az, aki támogatná õt?

Egyszeriben nagy morajlás támadt, és minden kéz a magasba lendült, hogy jól látható legyen. dõs úr körülnézett. Körülötte mindenütt magasba tartott kezek meredeztek, és a szemek szere gatást sugároztak. Egyszerre túlcsordultak az érzelmei. A szeme megtelt könnyel, amint végi nézett az õt körülvevõ támogatás óceánján. Némán nézte az embereket, tekintete találkozott ekapcsolódott sok ember lelkével. Végül bólintott, majd halkan annyit mondott: "Köszönöm." emegve ült vissza a helyére, miközben a teremben spontán kitört a lelkes taps. Amikor mindenki elcsendesedett, felvettem a könyveimet, és azzal búcsúztam: Ennek a vállalkozásnak az a szépsége, hogy a sikerhez csak segítenünk kell másoknak ugyan lérni, amit mi is szeretnénk elérni. Ez az üzlet nem arról szól, hogy mennyit keresünk vele anem arról, hogy hány embernek segítünk, és hány életet változtatunk meg. Megköszöntem a figyelmet, és kimentem a terembõl. 6. fejezet 5. számú érték: Megvalósíthatjuk álmainkat

Sok embernek nincsenek álmai mondta gazdag apám. Miért? kérdeztem. Mert az álmok pénzbe kerülnek felelte. Élesszük fel álmainkat! Kimmel, a feleségemmel, részt vettünk egy összejövetelen, ahol egy hálózati marketing cég c jesítményt nyújtó tagja bemutatta 17 000 négyzetméteres kastélyát, amelyben nyolc garázs vo ne a megfelelõ autókkal, a limuzinjával és egyéb játékszerekkel. A kastély a kellékekkel eg volt, mégsem ez fogott meg igazán, hanem hogy a város a tulajdonosról nevezte el az utcát, amelyen a kastély állt. Megkérdeztem az illetõt, hogyan érte ezt el, mire így felelt: "Nem volt nehéz. Pénzt adtam a városnak egy új általános iskola és egy könyvtár megépítésére. Ez engedte, hogy a családomról nevezzem el az utcát." Ekkor rádöbbentem, hogy az õ álma sokkal gyobb szabású, mint az enyém. Nekem sosem jutott eszembe, hogy utcát neveztessek el maga mról, vagy hogy annyi pénzt adományozzak, amibõl iskolát és könyvtárat lehet építeni. Miutá e eljöttem onnan, ráébredtem, hogy ideje nagyobb álmokat álmodnom. A jó hálózati marketing cégek egyik fontos értékét abban látom, hogy hangsúlyt fektetnek az k álmainak megvalósítására és megélésére. A csúcsteljesítményt elért férfi, akit meglátogat mutatta meg anyagi javait õ és a felesége azért beszéltek az életmódjukról a csoportnak, ho lkesítsék az embereket, arra ösztönözzék õket, hogy õk is valósítsák meg az álmaikat. Nem a a csecsebecsék számítottak, nem is az, hogy mennyibe kerültek. A lényeg a többiek lelkesíté lt. hogy õk is tegyenek álmaik megvalósításáért. Az álom megölése A Gazdag papa, szegény papában írtam szegény apámról, hogy folyton azt hajtogatta. "Nem eng dhetem meg magamnak". Azt is megírtam, hogy gazdag apám megtiltotta ezeknek a szavak nak a használatát a fiának és nekem. Helyette azt kellett kérdeznünk, "Hogyan engedhetem me magamnak?" Bármily egyszerûek is ezek a mondatok, gazdag apám nagyon jelentõsnek tartot ta az állítás és a kérdés közötti különbséget. Ha feltesszük magunknak a kérdést: "Hogyan e amnak bizonyos dolgokat?", azzal egyre nagyobb szabású álmokat teremtünk. Gazdag apám azt is mondta: "Óvakodjatok azoktól az emberektõl, akik meg akarják ölni az álm okat! Nincs rosszabb, mint ha egy barát vagy a szeretteink közül valaki megöli az álmainka t." Vannak emberek, akik ártatlanul (vagy nem is egészen ártatlanul) ilyesmiket mondan ak: 1. "Nem tudod megtenni." 2. "Ez túl kockázatos. Tudod, hány embernek nem sikerül?" 3. "Ne butáskodj! Honnan szedted ezt az ötletet?" 4. "Ha tényleg annyira jó ötlet, miért nem valósította meg valaki már korábban?" 5. "Ó3 én éveken át próbálkoztam ezzel. Hadd mondjam el neked, miért nem mûködik!" Megfigyeltem, hogy azok az emberek szokták megölni mások álmait, akik a sajátjaikat már fel dták. A korábban bemutatott tanulási piramisra visszautalva, az álmok a tanulás lelki olda lából fakadnak, és az álmok gyilkosai általában a piramis érzelmi oldaláról támadnak. Miért fontosak az álmaink? Gazdag apám a következõképpen magyarázta el az álmok fontosságát; "Hogy az ember gazdag leg

nagy háza legyen, az nem fontos. Az a fontos, hogy iparkodjon, tanuljon, mindent megtegyen azért, hogy kifejlessze magában azt a személyes erõt, amellyel megengedhet magán ak egy nagy házat. Az a fontos, kivé válunk abban a folyamatban, melynek során megengedh etünk magunknak egy nagy házat. Akiknek kisszerûek az álmaik azok kisszerû életet élnek." Ahogyan gazdag apám mondta, nem a ház számít. Kimnek és nekem volt két hatalmas házunk... e tértek, hogy nem a ház mérete számított, nem is a meggazdagodás. Az álom nagysága számított a feleségem és én rossz anyagi helyzetben voltunk, célul tûztük magunk elé, hogy ha sikerül eresnünk egy millió dollárnál több pénzt, veszünk magunknak egy nagy házat. Amikor elértük liós határt, meg is vettük, azután csakhamar el is adtuk. Azért adtuk el, mert újabb álmot tunk magunknak. Más szavakkal: nem a ház és az egymillió dollár volt az álom. A ház és a pé szimbólumai voltak annak, hogy olyan emberekké váltunk, akik megvalósítják álmaikat. Ma me t van nagy házunk, amely most is csak a megvalósított álmot jelképezi. Az álom nem a házról az álom arról szól, kikké kellett válnunk a folyamatban. Gazdag apám a következõképpen fogalmazta ezt meg: "A nagy embereknek nagy álmaik vannak, a kis embereknek kicsik. Ha meg akarjátok változtatni önmagatokat, kezdjétek az álmaitok mér teivel." Amikor anyagi csõdben voltam, mert csaknem minden pénzemet elveszítettem, gaz dag apám azt mondta: "Ne hagyd, hogy az átmeneti anyagi visszaesés csökkentse álmod méretei ! Éppen az álomkép az, ami segít átvészelni ezt a nehéz idõszakot az életedben. A csõd átme a szegénység viszont örök. Ha csõdben vagy, semmibe sem kerül a gazdagságról álmodni. Sok zért szegény, mert már nem álmodik." Az álmodok különféle típusai Gimnazista koromban gazdag apám elmondta, hogy öt különbözõ típusú álmodó létezik. 1. Álmodók, akik a múltban álmodnak. Gazdag apám szerint sok ember legnagyobb alkotásai a m jához tartoznak. Al Bundy, az Egy rém rendes család címû tévésorozat hõse, ennek a típusnak szikus példája. Akik esetleg nem ismernék a sorozatot, azok kedvéért elmondom, hogy Al Bun dy olyan felnõtt ember, aki gimnazista korát éli át újra meg újra, amikor is futballcsillag volt, és négy gólt rúgott egy mérkõzésen. Azt a típust példázza tehát, aki a múltban álmodi Gazdag apám ezt így fejezné ki: "Aki a múltban álmodik, annak az élete már lezárult. Teremt kell magának egy álmot a jövõre, hogy visszatérhessen az életbe." Nemcsak az egykori futballcsillagok élnek a múltban. Ide tartoznak azok is, akik még m indig a jó bizonyítványukra, a valaha volt hírességükre, egy elit egyetemen szerzett diplom kra, netán a katonai szolgálat teljesítésére büszkék. Másként fogalmazva: Túl vannak a csúc 2. Álmodók, akiknek csak kis álmaik vannak. Gazdag apám szerint "Az álmodóknak ez a típusa álmodik csak kis álmokat, mert biztosra akar menni, hogy meg is tudja valósítani õket. Sajnos azonban semmit sem tesznek a megvalósításukért, noha tudják, hogy az biztosan sikerülne." Nem igazán értettem, milyen az efféle álmodozó mindaddig, amíg egy napon meg nem kérdeztem akitõl: Hová utaznál, ha tiéd lenne a világ összes pénze? Kaliforniába, hogy meglátogassam a nõvéremet válaszolta. 14 éve nem láttam, és nagyon le találkozni, lehetõleg még mielõtt megnõnek a gyerekei. Számomra ez lenne az álom. De hát ez legfeljebb 500 dollárba kerülne. Miért nem mész el most rögtön? Majd elmegyek, de nem most rögtön. Most nem érek rá. Miután megismerkedtem ezzel az emberrel, rájöttem, hogy az álmodóknak ez a típusa nem is ol an ritka. Olyan álmaik vannak, melyekrõl tudják, hogy megvalósíthatóak, de valahogy soha se jutnak el a megvalósításig. Életük kései szakaszában azután azon panaszkodnak: "Meg kellet na tennem évekkel ezelõtt, de valahogy sosem jutottam hozzá." Gazdag apám szerint "Az álmodóknak ez a fajtája rendkívül veszélyes lehet. Úgy élnek, mint , visszahúzódnak saját csöndes páncéljuk zugába. Ha megkopogtatjuk apáncélt, és bedugjuk az a hasadékon, gyakran kidugják a fejüket, és megmarnak." A tanulság: Hagyjuk az álmodozó te t álmodozni. A legtöbbjük egy jottányit sem halad semerre, de nekik ez ígyjó. 3. Álmodók, akik megvalósították álmaikat és nem teremtettek újakat. Egy barátom egyszer íg z évvel ezelõtt arról álmodtam, hogy orvos leszek. Orvos lettem, és unom az életemet. Szere em a szakmámat, de valami hiányzik." Ez a példa egy olyan embert mutat be, aki sikeresen megvalósította az álmát, és abban él. A nalom általában azt jelzi, hogy ideje új álmot teremteni. Gazdag apám ezt mondaná erre: "So ember abban a szakmában dolgozik, amelyrõl iskolás korában álmodott. A baj az, hogy már év a nem iskolások. Ideje új álmot teremteni, új kalandba vágni." 4. Álmodók, akiknek nagy álmaik vannak, de nincs tervük a megvalósításra... ezért aztán vég em érnek el. Azt hiszem, mindannyian ismerünk ilyen embereket. Õk azok, akik azt mondják

: "épp most vagyok túl egy nagy bukáson. Hadd meséljem el neked, mi az új tervem.": vagy " Ezúttal minden más lesz."; vagy "Új életet kezdek." "Mostantól többet fogok dolgozni, kifiz tem a számláimat, és befektetek."; vagy "Nyílik egy új cég a városban, és éppen olyan végze keresnek, mint én. Azt hiszem, ez "lesz a nagy áttörésem." Gazdag apám azt mondta: "Nagyon kevesen valósítják meg az álmaikat egyedül. Az ilyen embere általában sokat akarnak elérni, de egyedül próbálkoznak. Továbbra is nagyszabású álmokat k teniük, de találniuk kell egy csapatot, amelyik segít nekik a megvalósításban." 5. Álmodók, akiknek nagy álmaik vannak, meg is valósítják õket, azután még nagyobbakat álmo hiszem, mindannyian ide szeretnénk tartozni. Én egészen biztosan. Amikor a hálózati marketinggel foglalkoztam, az egyik legüdítõbb élményem az volt, hogy azo aptam magam, még nagyobb álmokat látok. A hálózati marketing arra ösztönzi az embereket, ho nagy álmokat teremtsenek maguknak, és meg is valósítsák azokat. Számos hagyományos cégnél n etik, ha az embereknek személyes álmaik vannak. Sokszor találkozom emberekkel, akik saját maguk vagy a barátaik olyan cégeknél dolgoznak, melyek szándékosan megölik a dolgozók álmait. Azért kedvelem a hálózati marketing rendszert t itt olyan emberek vannak, akik õszintén azt akarják, hogy az emberek nagy álmokat álmodj anak, és támogatják is õket a megvalósításban. Ha az olvasónak nagy álmai vannak, és szeretne segíteni másoknak az õ nagy álmaik megvalósí kor a hálózati marketinget önnek találták ki. Elkezdheti mellékállásban, és amikor már jobb z üzlet, segíthet másoknak is kialakítani részmunkaidõs vállalkozásukat. Az a cég és azok a , akik segítenek másoknak álmaik megvalósításában, olyan értéket képviselnek, amiért érdeme 7. fejezet 6. számú érték: A hálózat mint gazdasági érték

1974-ben, amikor a Xerox cégnél dolgoztam Hawaiiban, nehéz idõket éltem. Xerox telexgépeket tékesítettem. Nehéz volt eladni a készüléket, mert új termék volt. De ez még nem elég, rend azt a kérdést tették fel nekem, hogy "Jó, jó, kinek van már ilyenje?" Vagyis a telex értékt azaz nem volt hálózat, illetve több készülék. volt, mert mások még nem rendelkeztek vele lex helyett faxkészüléket használunk. Minél többen kezdték használni a készüléket, annál jo és annál könnyebb lett eladni. 10 évig kínlódtam ezeknek az új gépeknek az értékesítésével nden cégben ott vannak. A telex vagy faxgép értéke megnõtt, miután hálózattá vált. Metcalf törvénye Robert Metcalf egyike azoknak a befektetõknek, akik hitelt nyújtottak az ethernet létr ehozásához. Õ alapította a közelmúltban a 3 Com Corp-t is, amely a népszerû Palm Pilot elõá evéhez fûzõdik Metcalf törvénye is, amely így szól: "egy hálózat gazdasági értéke = a felha Egyszerûbben megfogalmazva; Amíg csak egy telefonkészülék üzemel, nincs gazdasági értéke. Attól kezdve, hogy kettõ van calf törvényének értelmében a telefonhálózat gazdasági értéke a négyzetére emelkedett. A há re nõtt. A harmadik telefon megjelenésével a hálózat értéke már 9. Más szavakkal: a hálózat téke nem számtani, hanem mértani arány szerint növekszik. A régi és az új gazdaság Robert Metcalf törvényének ereje még szembetûnõbb, ha összehasonlítunk egy régi gazdasági a yugvó céget egy új gazdasági alapokon nyugvó céggel. Az AOL (America On Line) új gazdasági kon nyugvó cég, melynek hálózatához a szó szoros értelmében cégek és magánemberek milliói k nthogy az AOL nagy hálózattal rendelkezik, a cég tõzsdei értéke sokkal magasabb, mint egy r gazdasági alapokon nyugvó cégé. Mivel pedig többre értékelik, az AOL elegendõ gazdasági ha tett szert ahhoz, hogy felvásárolja a Time Warnert, egy régi, jobban kialakított, de régi gazdasági alapokon nyugvó céget. A szerzõ megjegyzése: A Time Warner Trade Publishing a Gazdag papa sorozat amerikai kiadója. Azért említem, mert bár a cég régi gazdasági alapokon nyugszik, továbbra is kiváló lalat, így tökéletesen alkalmas üzleti partnernek. A megrögzött individualista és a hálózatépítõ Apám nemzedékében voltak aktuális mozihõsök, mint például John Wayne. Az üzleti életben is közéjük tartozott John D. Rockefeller és J. P. Morgan. Õk hatalmas üzleti birodalmakat épí k ki. Hasonlítottak John Wayne-re, amennyiben erõs, önálló, megrögzötten független emberek k. Az üzletembereknek ez a típusa ma is igen elterjedt. Az 1950-es években azonban újfajta vállalkozási modellek és üzletemberek születtek. Az egyi

lyen vállalkozási modell a franchise. A franchise egyfajta üzleti hálózat, melyben több cég ajdonos dolgozik együtt. A franchise-t megjelenésekor sok régi stílusú cég bírálta, egyesek ytelennek is nyilvánították. Ma, mint tudjuk, egy McDonald's franchise tulajdonosa sokkal erõsebb, mint az a me grögzött individualista, aki saját hamburgeres bódét nyit. Ha egy McDonald's étterem nyílik megrögzött individualista független hamburgeres bódéja mellett, utóbbi minden bizonnyal ham rosan csõdbe megy. Mint minden kezdõ vállalkozás, egy új franchise sem túlságosan értékes mindaddig, amíg ninc franchise-vásárlója. Emlékszem, amikor megláttam az elsõ Mail Boxes Etc.-t, fogalmam sem vo t, mi az. Aztán a cég egyszeriben hatalmas ütemû fejlõdésnek indult, miután egyre többen és ették meg a franchise-jogot. Néhány éven belül eljutottam odáig, hogy már nemcsak tudtam, m z, de minden sarkon belebotlottam egybe. Ez a példa ismét Metcalf törvényét igazolja. Nem messze tõlünk egy kis posta kénytelen volt bezárni, noha évek óta mûködött, mert a Mail Etc. franchise-t nyitott ugyanabban a bevásárlóközpontban. A megrögzött individualista ismé esztett a hálózat tagjával szemben. A hálózati vállalkozás másik típusa A hálózati vállalkozás másik típusát ma hálózati marketing néven ismerik. A franchise-ba tö l szemben ez franchise-ba tömörült egyének hálózatát jelenti. A hálózati cégeknek ez a mási kezdet kezdetén is sok kritikát kapott, és ez azóta sem szûnt meg. A vállalkozások ezen típ nnek ellenére terjed, és olyan területeket is meghódít, melyeket korábban a hagyományos vál zások uraltak. A vállalkozási forma terjedésének oka Metcalf törvényének erejével magyarázh Egy mindenki számára elérhetõ lehetõség a Metcalf-törvény erejének kihasználására A hálózati marketing szépsége abban rejlik, hogy bárki, az átlagember is, részt vehet benne vezheti Metcalf törvényének az elõnyét... De a törvényt be kell tartani. Ha betartjuk, elsõ jó, ha csatlakozunk egy hálózati marketing céghez, de a csatlakozás önmagában még nem jogo a törvény erejének kihasználására. Olyan ez. mint ha lenne egy telefonkészülékünk, de rajt ki másnak nem lenne. Ahhoz, hogy kihasználjuk a törvény erejét, klónoznunk kell egy hasonmást magunkból. Amint k en vagyunk, gazdasági értékünk a négyzetére emelkedik. Hálózatunk értéke így 0-ról 4-re nõ. atban, hogy hárman vagyunk, a hálózatunk értéke 4-rõl 9-re nõ. Ha az általunk beléptetett k szintén hoz magával két-két embert, hálózatunk gazdasági értéke egyszeriben nagyon megugrik ett, hogy aritmetikusan dolgoznánk magunkat felfelé, gazdasági értékünk exponenciálisan növ k. Ebben áll a hálózattá szervezett vállalkozás ereje és értéke. Szerintem értelmesebb dolog egy hálózat felépítésén munkálkodni, mint keményen dolgozni egy zeljük csak el, hány sziklát tudnánk elhordani egyedül A pontból B pontba, és hányat, ha ki n szállítjuk a köveket! Jóllehet csak 10-10%-ot keresünk a többi nyolc ember munkája után. t a 80%-ot viszont munka nélkül kereshetjük meg. Hosszú távon egy sikeres hálózati tag jövedelme meghaladhatja a legtöbb értelmiségi szakmáb ozó szakemberét: orvosokét, ügyvédekét, könyvelõkét és egyéb, egyénileg boldogulni igyekvõ, és az erõ Metcalf törvényével magyarázható, ami rendkívül fontos értéke valamennyi hálózat lkozásnak. A hálózatok jövõje Észrevehetjük, hogy mostanában a nagyobb önálló vállalkozások is hálózatokat kezdenek kiala egyesítette erejét a Time Warner az AOL-lal. E két nagyszerû cég közös erõvel döbbenetes h válhat az üzleti világban. A világháló, azaz az internet, forradalmasítja az üzleti világot. Egyre több vállalkozás és hat általa hálózatot. Az információ rajta keresztül azonnal kommunikációvá válhat. Az üzlet ndig lesznek megrögzött individualisták, de sokkal fényesebb jövõt és több profitot jósolok k a vállalkozásoknak, illetve egyéneknek, akik hálózatban dolgoznak. 8. fejezet 7. számú érték: A valóságunkat meghatározó alapértékek fejlesztése

Miért fontosak az értékek? kérdezte egyszer valaki egy tanfolyamomon, ahol vállalkozáso ndítását és kiépítését tanítottam. Fontosnak ítéltem a kérdést, ezért szántam idõt a megválaszolására. Némi gondolkodás után a Mert az értékeink határozzák meg a valóságunkat. Egy újabb kéz lendült a magasba. A következõ kérdés így hangzott:

Ez hogyan történik? Ha az emberek a munkahelyi biztonságot tartják értéknek, valószínûleg az A negyed az õ va zoltam. Onnan szemlélik a világot, és nem értik, miért valakié az a cég, amelynek õk alka ként dolgoznak. Sokan nem veszik észre, hogy alapértékeik meghatározzák a valóságukat. Nem C negyedes ember alapértékeit, vagyis azét az emberét, akinek dolgoznak, mert az értékek lá tatlanok. A különbözõ negyedekhez tartozó emberek értékei azonban különbözõek. A kérdezõ egy darabig némán ült, azután csak annyit mondott, Õ! Folytattam a magyarázatot: Akik számára az individualizmus érték, vagyis az, hogy egyedül csinálnak dolgokat, vagy a specialisták akarnak lenni, azok általában az E negyedes valóságot élik meg. Azt mondják m knak: "Ha azt akarom, hogy jól legyen megcsinálva, nekem kell megcsinálnom." Vagy azt mondják: "Nem találok jó alkalmazottakat, akik manapság dolgozni akarnak." Végignéztem felnõtt hallgatóim sokaságán, és láttam, hogy a legtöbben saját alapértékeiket Aki tehát nem változtat az értékein, annak nehéz a negyedek közötti váltás állapította tó, aki az elsõ kérdést feltette. Az én valóságom értelmében igen mondtam halvány mosollyal. Legalábbis számomra így lo a munkahelyi biztonság alapérték, annak igencsak nehéz C negyedes vállalkozóvá válnia, oly emélyiséggé, aki a szabadságot értékeli nagyra. Mint mondtam, a C negyedes ember nem sokat olgozik, mert az alkalmazottai végzik a munkát. Az E negyedes személynek szintén nem könnyû C negyedessé válni, mert nem bízik benne, hogy mások ugyanolyan jól elvégzik a munkát, mint ehát az ember alapértéke meghatározza a valóságát. Ha a munkahelyi biztonságot értékeljük n nem bízunk benne, hogy mások nálunk jobban is elvégezhetnek egy munkát, ezek az alapértéke ogják meghatározni a valóságunkat. Egy fiatal ügyvéd jelentkezett hozzászólásra: Mivel azt hiszem, hogy csak én tudom elvégezni a munkámat, ez fog történni. Így értette, az értékeink meghatározzák a valóságunkat? Ez jó példa mondtam. Egy jó C negyedes vállalkozó mindig talál magánál okosabbakat. Í al foglalkozhat. Maga ezzel szemben keményen dolgozik, nagyszerûen végzi a munkáját, ezért ztán egyre több kliense lesz, mert egymásnak ajánlják magát az emberek. A baj az, hogy mind n kliens magát akarja. Ezért maga egyre többet dolgozik, egyre többet keres, de végül mégis egy határt, mert ön szerint senki más nem tudja azt, amit ön tud. A fiatal ügyvéd hallgatott, gondolkodott azon, amit mondtam. Végül így szólt: Mivel tehát E negyedes ügyvéd vagyok, a kereseti lehetõségeim korlátozottak, mert az idõm Ha C negyedes ügyvéddé válnék, meg kellene változtatnom az alapértékeimet, és el kellene k bízni másokban, hogy jobban dolgoznak nálam. Jól vizsgázott mondtam nevetve. Csupán az alapértékeivel nehéz zöldágra vergõdni. De ha mások többet tudnak nálam, akkor miért kellek én? kérdezte az ügyvéd. Mintha az alapértékei szólnának magából mondtam mosolyogva. A kétség erõsíti magában el a valóságát is. Mivel attól fél, hogy az önnél okosabb embereknek nincs szükségük önre, lenni az okosabb, és ezzel megint csapdába kerül. Mivel pedig önnek kell lennie a legoko sabbnak, nehéz elhinnie egy kevésbé okosnak tartott emberrõl, hogy jobban elvégzi a munkát, mint maga. Az önhöz hasonló okos emberek gyakran saját kicsiny világuk csapdájában vergõdne rt egyre okosabbnak kell lenniük. Emlékszik, mondtam, hogy az E negyed elnevezése az " eszes" szót is rövidítheti. Ezért van, hogy az E negyedben rengeteg az eszes ember, olya nok, mint maga, míg a C negyed tele van butákkal, olyanokkal, mint én. Amikor a tanáraim az iskolában azt mondták, buta vagyok, elhatároztam, hogy elõnyt kovácsolok a butaságomból aga az okosságát kamatoztatja az életben... ezért különbözõ a valóságunk, és ezért dolgozun en. Ezért is teljesít ön remekül a C negyedben, míg én az E negyedben gürcölök mondta nevet ehát elõször az alapértékeimet kell megváltoztatnom, mielõtt C negyedes ügyvéd válhatna bel Szerintem igen mondtam. Ha valakivel nézeteltéréseim vannak, annak általában az alapé okai. Ezért mondják olyan sûrûn, hogy "Vállalkozni kockázatos"; vagy hogy "Nehéz manapság lkalmazottat találni." Azon is vitatkozni szoktak velem, hogy "Nem térülhet meg egy hóna p alatt a befektetése 1000%-osan." Amikor efféle érzelmi indíttatású kijelentéseket hallok, dom, hogy egy provokált alapérték szólal meg az illetõben. Ezért olyan fontosak az értékek, or az ember negyedet akar váltani. Ha tehát valaki azt állítja, "Vállalkozást indítani kockázatos dolog", valószínûleg a sze ndatják ezt vele, ez esetben a biztonságérzet? Bólintottam, majd így feleltem:

Én ezt tapasztaltam. Egy pillanatig gondolkoztam, azután folytattam: Lépten-nyomon az hallom, hogy "Vállalkozást indítani kockázatos." Mindenki ezt hajtogatja. Amikor megkérde zem az illetõket, mit dolgoznak, a legtöbbjükrõl kiderül, hogy alkalmazottak vagy kisvállal ozók. Egy vállalkozás indítása, vagy a pénzük befektetõként való kockáztatása az alapértéke Egy kéz a terem végében a magasba lendült. De hát tényleg nem kockázatos dolog-e vállalkozni? A legtöbb vállalkozás az elsõ öt évbe . nem igaz? Páni félelem érzõdött a kérdezõ hangján. Úgy hallom, megint egy alapérték szólalt meg feleltem. De ez igaz erõsködött a kérdezõ. Tény, hogy a kezdõ vállalkozások 95%-a öt éven belül z valóban tény hagytam helyben. Én csak azt mondtam, hogy szerintem most az ön alapérté alt meg. De a tények akkor is tények! kiabálta az illetõ. Én fizettem ezért a tanfoly gy megtanuljam, hogyan kell vállalkozást indítani, ön pedig nem magyarázta el, hogyan lehe t tényekkel szembeszállni. Az utóbbi 20 percben másról sem beszélt, csak összehordott hetet vat alapértékekrõl meg valóságokról. Akkor megkérem, ismételje meg még egyszer a tényeket mondtam nyugodtan, mert nem akartam jobban felhergelni. A tény az, hogy 95%-a azoknak az embereknek, akik megpróbálnak átlépni az A negyedbõl a C , az elsõ öt évben csõdbe megy. Azért jöttem ide, hogy megtudjam, hogyan lehet ezt elkerüln Nem érdekelnek az értékek. Mély lélegzetet vettem, mielõtt megszólaltam: A tényekkel egyetértek. Csak azt hagyja figyelmen kívül, hogy az új cégek 5%-ának sikerül maradni. Akiknek a biztonság fontos alapérték, gyakran csak azt látják, hogy 95% kudarcot vall, és nem veszik észre a sikeres 5%-ot Tehát akkor hogyan csináljam, hogy ne tartozzak a csõdbe menõ 95%-ba? kérdezte a hallgató most már kezdett kicsit megnyugodni. Úgy, hogy megváltoztatja az alapértékét feleltem. A munkahelyi biztonság mint alapért ikertelen 95%-ot láttatja meg önnel. Ez az ön valósága. Ez a valóság csak a kockázatot és a elenséget engedi látni. Maga látja a sikereseket? kérdezte megint egy kicsit idegesen és provokáló hangnemben. Igen mondtam. Látom Bill Gatest, a Microsoft alapítóját és Anita Roddicket, a Body Sh apítóját. Látom a világban azokat, akiknek sikerült. És az õ sikerüket látva úgy gondolom, os kockázat Magának könnyû ezt mondani, mert magának sikerült érvelt a hallgató. Maga a sikeres 5 ozik. Igen, nekem sikerült mondtam. De azért sikerült, mert hajlandó voltam csatlakozni a s rtelen 95%-hoz is. A CASHFLOW-négyszög elsõ fejezetében elolvashatja, hogy a feleségem és é om hétig hajléktalanok voltunk. Azért voltunk hajléktalanok, mert nekem sem sikerült. Kétsz r kerültem be a 95%-os statisztikába, mielõtt sikerült. Ma is része vagyok a kudarcot vall ott 95%-nak. Több C negyedes vállalkozásom ment csõdbe, nem is olyan régen. Több millió dol veszítettem; nem csak a saját pénzembõl, a befektetõimébõl is... de soha nem felejtem el, h van 5%, akiknek sikerül. Ez az én valóságom. A sikeres 5%-ra összpontosítok, és ez a látás gödörbõl, amelyben a sikertelen 95% sínylõdik. Akiknek sikerül átlépnie a C negyedbe, látj ot. de az 5%-ot is. Akik a munkahelyi biztonságot értékelik, azok csak a 95%-os bukási a rányt látják. Maga nem utálja a kudarcot? Nem rémes érzés? kérdezte a hallgató, aki most megint egy ki nyugodott. Jobban utálom, mint a legtöbben mondtam. Annyira utálom, hogy továbblépésre ösztönöz. sõ két vállalkozásomat elveszítettem, hosszú ideig borzalmasan éreztem magam. Aztán egyszer felötlött bennem, hogy az önsajnálat csak visszatart. Tudomásul vettem a kudarc fájdalmát, lkezdtem helyrehozni az életemet. Tanulmányozni kezdtem a kudarc okait. A veszteség fájd almát használtam fel indokul a nyerésre. Gazdag apám azt mondta, "A vesztesek ürügyül haszn vesztést, hogy újra veszítsenek. A nyertesek indoknak használják a nyerésre." Azt is mondt : "A világ legnagyobb vesztesei azok, akik kerülik a vesztést. A veszteseket könnyû felism erni. Megmagyarázzák, miért nem sikerülhet neked sem, vagy miért túl kockázatos, amibe bele tál." Hogyan kell tehát kezelni a kockázatot? kérdezte a hallgató. A kockázat a tanulás része mondtam. A kockázat az élet része. Minden nap kockázatot v mikor beszállunk a kocsinkba, és elindulunk vele... nagyon is nagy kockázatot. Gyerekk oromban az egyik szomszédunk apja elment reggel a munkába, és soha többé nem jött vissza. E

y háztömbbel arrébb meghalt egy balesetben, ahol négy autó ütközött össze. Az emberek azonb lyen súlyos kockázatok ellenére is vezetnek. Akik kerülik a kockázatot, kerülik az életet é anulást. Miért hozott fel példának egy ilyen szörnyûséget, mint hogy a szomszédja meghalt? kérde lgató, aki még mindig a kockázatról vitatkozott velem. Mert átlépni a C negyedbe és meggazdagodni korántsem olyan kockázatos, mint autót vezetni gy biciklizni feleltem. De lehet, hogy az ön alapértékei olyanok, hogy a meggazdagodást sokkal kockázatosabbnak érzi, mint az autóvezetést. Egyik negyedbõl egy másikba menni bennü zajló folyamat. Hazamenni a munkából kocsival külsõ folyamat... és valóban veszélyes, még a , ha jól vezetünk. Mi rejlik alapértékeink hátterében? Az óra a végéhez közeledett. Még nagyjából 10 percünk volt. A hallgatót, aki hevesen vitatk vállalkozások 95%-os bukási arányáról, nem sikerült meggyõznöm. Rajta kívül még többeket s . Éreztem, hogy az aznapi órán rátapintottam néhány ember érzékeny pontjára a valóságukat m tékek tekintetében... és ez nem tette õket boldoggá. Az egyik hallgató, aki az óra nagy részében nem szólalt meg, most jelentkezett. Ha tehát az értékek határozzák meg az ember valóságát, akkor mi határozza meg az értékeit Nagyon jó kérdés mondtam mosolyogva. Reméltem, hogy valaki felteszi. A táblához mentem, és felrajzoltam a tanulási piramist. Gondolati Lelki Érzelmi Fizikai Majd ismét a csoporthoz fordultam: Korábban már mondtam, hogy életet megváltoztató oktatásról csak akkor lehet beszélni, ha i folyamat hatással van az ember tanulási piramisának mind a négy sarokpontjára. Lehetetle n például megtanulni autót vezetni, ha az ember fizikailag nem vezet autót. Az autóvezetés megtanulása hasonlít ahhoz, amikor az ember megtanulja, hogyan léphet át e k negyedbõl a másikba? kérdezte egy hallgató. Igen, a folyamat ugyanaz mondtam. Hadd mutassak rá az alapértékek mögött rejlõ különb juk, hogy valaki fél autót vezetni. Milyen értékek származnának ebbõl a félelembõl? Mi jutn letõ eszébe gondolatilag, és mit tenne fizikailag? A csoport elgondolkodott. Végül valaki megszólalt: Ha félnék kocsit vezetni, igyekeznék inkább otthon maradni. Veszélyesnek ítélném a vezeté a tévében az összes közlekedési balesetrõl szóló tudósítást. Az esti híradóban látott szám lva látnám, hogy otthon maradjak, és tovább nézzem a tévében a rémesebbnél rémesebb közleke ket. Köszönöm mondtam. Nagyon jó volt a helyzetleírás. Végighordoztam tekintetemet a csopo Hányan akarnak önök közül így élni? Senki sem tette fel a kezét. Elmosolyodtam. Akkor hadd kérdezzem meg. hányan szeretnek önök közül vezetni még akkor is, ha veszélyes? Minden kéz a magasba lendült. Hányan vezettek már hosszú, kanyargós, néptelen úton. gyönyörû tengerpart mentén vagy cso , és átéltek-e olyankor valamilyen emelkedett, már-már spirituális élményt? Megint mindenki feltartotta a kezét. Egy fiatal nõ felállt, és így kiáltott: Tavaly nyáron a kis piros sportautómmal, lenyitott tetõvel tettem meg az utat Los Ange lestõl San Franciscóíg, az óceán partján. Életem egyik legcsodálatosabb élménye volt. Egy másik hallgató is jelentkezett, majd így szólt: A családomat hoztam haza a Sziklás-hegységen keresztül. Olyan érzés volt, mintha a mennyb autóznék. Még sokan jelentkeztek, de megköszöntem az iménti két hozzászólónak, hogy megosztották velü t, és visszatértem az ábrához. Az órának vége volt, és ideje volt összefoglalni a tanultakat. A tanulási piramisra mutatva a következõket mondtam: A munkahelyi biztonság nagyra becsülõinek energiája az érték hátterében a tanulási piramis ntjáról származik. Egy kéz a magasba lendült. Úgy érti. egy személy értékeinek hátterében az érzelmei állnak? Nem minden esetben mondtam. Annál az embernél, aki a munkahelyi biztonságot részesíti

en, úgy gondolom, a félelembõl fakad ez az érték, amely azután meghatározza az illetõ valós is túlzással azt is mondhatjuk, hogy az az ember, aki retteg a munkahelyi biztonság fe ladásától, olyan, mint az, aki retteg a vezetéstõl, ezért inkább otthon ül, és nézi a tévéb setekrõl szóló tudósításokat. A félelem érzése motiválj a az E negyed alapértékét is? kérdezte egy másik hallgató. Sok esetben igen feleltem. De az másfajta félelem. Azt a félelmet a bizalom hiányakén etne definiálni. Az E negyedes emberek általában csak saját magukban bíznak... illetve oly anokban, akik már bebizonyították, hogy érdemesek a bizalomra. Ez, a bizalom hiányából adód okozza, hogy ezek a megrögzött individualisták, akik alig pár emberben bíznak, maguk végez ek el mindent. A másokba vetett bizalom hiánya alakítja a valóságukat. Ez gyakran szab kor látot a kereseti lehetõségeiknek, éppen úgy, ahogyan a munkahelyi biztonságra való törekvés za az A negyedes emberek kereseti lehetõségeit. Ne feledjék, hogy ezek durva általánosításo Ez nem egzakt tudomány. Mindannyian másként mûködünk, és másképpen reagálunk különbözõ hely átéltünk már félelmet és bizalmatlanságot. Minden ember különbözõképpen reagál ezekre az é Egy hallgató felállt, és azt mondta: Ön tehát azt állítja, hogy a félelemérzetem és a bizalom hiánya állnak az alapértékeim há eim tartanak fogva az E negyedben? Erre csak ön tudhatja a választ feleltem. Mint mondtam, ez nem egzakt tudomány, és mi n ember más. Azt javaslom, óra után mélyedjen magába, és tegye fel magának ezt a kérdést. V meg saját személyes indíttatása alapján. A kérdezõ állva maradt, és elgondolkodott a hallottakon. Nem volt elégedett a válaszommal, zért megkérdezte: Milyen érzelmek állnak a C és a B negyedes emberek alapértékei mögött? Vártam ezt a kérdést mondtam. Ez lesz az utolsó, amit ma megválaszolok. Azután mindan lgondolkodhatnak a saját válaszaikon és a saját értékeiken. Mi hát a válasz? kiabált be egy másik hallgató, aki már vagy 15 perce indulni készült. lt, de nem tudott elmenni, amíg meg nem kapta a választ. A válaszom a következõ: Ami az én C negyedes alapértékeim hátterében áll, az nem a tanulá zelmi sarokpontján található. Az én C negyedes alapértékeim hátterében álló energia a piram sarokpontján keresendõ. A lelki sarokponton? kérdezett vissza az ajtóban álló hallgató. Az meg hogy lehet? Mert az érzelmi és a lelki pont egymással szemben van mondtam. Én a munkahelyi biztonság helyett például a szabadságra törekszem. A szabadság n erõsen lelki ideál, a biztonság pedig erõsen érzelmi ideál vagy érték. Az E negyedes ember a bizalmatlanságból eredõ félelem tartja fogva az E negyedben. Tehát ismét csak a félelemér atározza meg az alapértéküket. A bizalom ezzel szemben nagyon is lelki ideál. A bizalom sz abadságot szül, míg a félelem csapdába ejt. A csoport elcsendesedett. Az indulni készülõ hallgató visszament a helyére. A legkétkedõbb lgató ezek után így szólt: Önben tehát minden kudarc közepette, mindig a szabadság és az önmagába meg másokba vetett m tartotta a lelket? Így van mondtam. De nemcsak magamban és másokban bízom; mérhetetlenül bízom abban az t az emberek többsége isten néven emleget. Mondtam már, hogy nem vagyok különösebben vallás mégis kimondhatatlanul bízom istenben, abban az erõben, ami sokkal nagyobb, mint bármi, amit elmémmel felfoghatok. Mivel pedig bennem él ez a bizalom, kimondhatatlanul his zek benne, hogy el tudom érni a sikert, bármilyen nehézségekkel kell is szembenéznem. Nagy különbség van az istenhit és az isten iránt érzett bizalom között. Gazdag apám szerint "So znek istenben, de nagyon kevesen bíznak benne igazán. Ha jobban bíznának benne, kevésbé fél , és több lenne a hitük." Engem az istenbe vetett bizalmam, egy magasabb erõ, juttatott végül át a négyszög másik térfelére. Tehát ön sosem veszítette el a hitét, noha a vállalkozásai kétszer is kudarcba fulladtak a a korábban kétkedõ hallgató. Bólintottam. Összeszedtem a gondolataimat, majdnekikezdtem a zárszónak: Gazdag apám azt mondta: "A jövõkép és a hit kéz a kézben járnak. Ahhoz, hogy fényesebb, s unk, hit kell. Ha gyenge a hitünk, a jövõképünk is az. Ha pedig a jövõképünk és a hitünk gy ugyanolyan lesz, mint a jelenünk." Kifelé menet megköszöntem a csoportnak a figyelmet. A legtöbben ülve maradtak. Visszafordu ltam, és még annyit mondtam:

Gazdag apám hozzám intézett szavaival szeretnék elbúcsúzni önöktõl. Azokkal a szavakkal, második vállalkozásom bukása utánmondott nekem, amikor ismét anyagi csõdbe jutottam: "Ne fe d, az értékeid határozzák meg a valóságodat. De azt se feledd, jogodban áll eldönteni, hogy lem, vagy pedig a hit határozza-e meg az értékeidet." A szerzõ megjegyzése: Nightingale-Conanttel közösen készítettem egy hanganyagot Rich DadSecrets (Gazdag papa t itkai) címmel. A félelem és a hit, a biztonság és a szabadság, a kudarc és a siker témájáró g apámnak az volt a titka, hogy hatalmas hite volt. A hite juttatta ki a szegénységbõl és vitte odáig, hogy Hawaii állam egyik leggazdagabb embere lett. Gazdag apám tudta, hogy nem vallhat kudarcot... ez volt a titka. Tudta, hogy a kudarc a siker folyamatána k része. Ha ön olyan, mint én, és szereti az oktató hanganyagokat, melyek nemcsak tanítanak, de lel kesítenek is, ez a kazettakészlet éppen önnek szól. A kazettákban az a jó, hogy mást is csi nk, miközben hallgatjuk, és akárhányszor újrahallgathatjuk õket. Elismerés Nightingale-Conantnek a közös munkánkért 1974-ben hallgattam meg elsõ Nightingale-Conant kazettámat. Earl Nightingale kazettája , a Lead the field (Légy elsõ a pályán), igazi ajándék volt nekem. Akkoriban a Xerox Corpor tion-nél dolgoztam, az értékesítés terén igyekeztem tapasztalatokat gyûjteni, és tervezgett met a C negyedbe. Earl Nightingale és cége kazettái tartották bennem a lelket a félelem és kétség éveiben. Mindannyian átélünk félelemmel és kétséggel teli idõszakokat. A sikeres és a sikertelen emb az a különbség, hogy mit kezdenek a félelemmel és a kétségekkel. Amikor félelmet és kétség dszerint keresek egy kazettát, amit egy általam tisztelt személy készített, és sokszor megh llgatom. A sikeres üzletembereket hallgatva tanulási piramisom lelki sarokpontját vesz em célba, hogy megerõsítsem a lelki pontot. Több mint 26 évvel azután, hogy elõször hallgattam Earl Nightingale kazettáját, felhívtak t non az általa alapított cégtõl. A cég, illetve Nightingale-Conant meghívott, hogy készítsek közös hanganyagot. A chicagói iroda nagy tárgyalóasztalánál ülve, kazetták sokaságától és nagyszerû tanároktól a körülöttem ülõknek; "Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, de nem azért, mert közö agot készíthetek önökkel. Azért érzem megtiszteltetésnek, mert az önök kazettáin nõttem fel ermékei nélkül nem ülnék ma itt." kifejezetten a hálózati marketing vállalkozások számára Egy kazetta Mint tudják, lelkes híve vagyok az egész életen át tartó tanulásnak... különösen a C negyed ak. Mivel a legtöbb hálózati marketing céget elsõsorban oktatás és személyiségfejlesztés sz artom nagyra, Nightingale-Conanttel közösen készítettünk egy kazettát kifejezetten hálózati eting vállalkozások számára. A kazetta használható oktatási segédanyagként, csakúgy, mint o ingeszközként, amelyet odaadhatnak mindazoknak, akiket szponzorálni kívánnak az üzletükben. Ha az olvasó elkötelezett híve az egész életen át tartó tanulásnak, azt javaslom, iktassa b htingale-Conant termékeit a C és B negyedes tanulásába. Én még 1974-ben megtettem ezt, és a is bennem él, amit az õ oktató anyagaiból tanultam. Sikeremet jelentõs részben köszönhetem ingale-Conant termékeinek, és az enyémhez hasonló sikert kívánok önöknek is. Ezért is érzem elõnek, hogy együtt dolgozhatok az õ kiváló szervezetével. 9. fejezet 8. számú érték: A világ legjobb üzletivezetõ-képzése

Apám minden évben több száz újonnan érkezett tanárt köszöntött iskolai körzetében. Emléksze koromban néztem õt a színpadon; nagy önbizalommal és õszintén beszélt. Nagyon büszke voltam a teremben mindenki az õ ajkán csüng. Sokszor láttam gazdag apámat is, amint céges fogadásokon több száz alkalmazottjához beszélt is a terem végébõl figyeltem, mint szólítja meg gazdag apám az igazgatótanácsot és a legfõ etõket, mint beszél cége múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl. Nagyon fiatalon megtanultam, milyen fontos a szónoki jártasság, a vezetõi jártasság és a le síteni tudás. Miután több hálózati marketing cég oktatóprogramját tanulmányoztam, rájöttem, rekben kifejlesztendõ legfontosabb jártasságok egyike a vezetõi jártasság. Ez mindannyiunkb n megvan, de csak keveseknek adatik meg a szervezett oktatás, az idõ és a lehetõség, hogy fejlesszék. Ezért nem sokan fejlesztik ki magukban igazán ezt az életfontosságú jártasságot

gyan szegény apám mondta: "Sokan beszélnek, de csak kevesekre figyelnek oda." Gazdag a pám pedig így vélekedett: "A pénz mindig a vezetõhöz áramlik. Aki több pénzt akar, egyszerû obb vezetõvé!" A vezetõi jártasság kötelezõ Gazdag apám azt is mondta, "Minden negyedben vannak vezetõk. De nem minden negyedben szükségeltetik vezetõnek lenni a sikerhez... csak a C negyedben. A C negyedben a veze tõi jártasság kötelezõ. A pénz nem a legjobb terméket vagy szolgáltatást kínáló céghez áram amelynek a legjobbak a vezetõi, és amely a legjobb irányító csapattal rendelkezik." Ha vetünk egy pillantást a cashflow-négyszögre, beláthatjuk, hogy minden negyedben vannak vezetõk. Szegény apám például az A negyedben volt dinamikus vezetõ, gazdag apám pedig a C és a B neg ben. Mindketten már kora gyermekkoromban hangsúlyozták, milyen fontos a vezetõi jártasság f jlesztése. Ezért ajánlották mindketten a cserkészmozgalmat, a sportot és a katonai szolgála . Mostani fejemmel újragondolva, hogy melyik képzésem segített hozzá leginkább szakmai és p sikereimhez, azt kell mondanom, hogy nem az iskolai, hanem sokkal inkább az, amit a cserkészeknél, a sportban és a hadseregben kaptam. Az 1970-es évek elején készültem elhagyni a katonaságot, és belépni a C negyed üzleti világ ag apám azt mondta: "Minden negyedben vannak vezetõk. De a sikerhez nem kell minden negyedben vezetõnek lenni... csak a C negyedben. A C negyedben a vezetõi jártasság kötelezõ Emlékszem, amikor utolsó haditámaszpontom fõkapuján jöttem kifelé kocsival, azon töprengte jon elég jó.vezetõ leszek-e. Akik tisztában vannak vele, mi történt velem a katonaság után, , hogy a cserkészeknél, a sportban és a hadseregben szerzett vezetõi képzés nem volt elég h hogy megfeleljek a C negyedes üzleti világ rám váró kihívásainak. A hálózati marketing vál yik legfõbb értéke a vezetõképzés, amit nyújt... olyan képzésben lehet részünk, amely bizto tást, az idõt és a lehetõséget ahhoz, hogy kifejlesszük egyik legfontosabb üzleti jártasság A vezetõi jártasság ugyanis elengedhetetlen a sikerhez a C negyedben. Amikor olyan A és E negyedes emberekkel találkozom, akiknek nehézséget okoz átlépni a C neg edbe, gyakran azt állapítom meg, hogy bár kiváló technikai vagy szervezõi jártassággal rend nek, nem igazán jó vezetõk. Egyik barátom barátja például azért keresett meg, mert pénzt ak rezni saját vendéglõje beindításához. Az illetõ kiváló és jól képzet szakács, sokéves vendé al. Egyedi, új ötlettel állt elõ a vendéglõre vonatkozóan, jól megírt üzleti terve is volt elképzelései. Kiválasztott egy nagyszerû helyet az étterem számára, és voltak vendégei, aki nyal követték volna õt oda, ha talált volna valakit, aki befektette volna az 500 000 dol lárt, amire szüksége volt. Öt éve mutatta meg nekem a tervét, és én elutasítottam, mint sok más potenciális befektetõt is ugyanabban a vendéglõben dolgozik alkalmazottként, mint akkor, és továbbra is keres va lakit, aki biztosítaná számára az 500 000 dolláros kezdõtõkét. Az akkor kinézett helyet már te, mert nem tudta összegyûjteni a pénzt, de biztos benne, hogy tudna ugyanolyan jót talál ni, ha lenne valaki, aki befektetne a vágyálmába. Minden nagyszerûen hangzik és nagyszerûnek látszik, mégsem fektettem be a tervébe. Nem tudo , másokat mi tartott vissza, engem a következõ: Nem az volt a baj, hogy kockázatosnak ítélt m a befektetést, vagy nem bíztam az illetõ sikerében. Úgy gondoltam, az étterem jól fog men .. mégsem fektettem bele pénzt. Miért nem? 1. Bár az illetõnek volt szakmai gyakorlata, megnyerõ és karizmatikus személyiség volt, de iányzott belõle a vezetõi jártasság, ami bizalmat kelt. 2. Elhittem, hogy be tud indítani egy vendéglõt, és sikeresen tudja üzemeltetni, de kételye m voltak afelõl, hogy nagy étteremlánccá tudja alakítani. Az önbizalomhiánya azt tudatta ve : "Sikeres leszek, de mindig kicsi maradok." Nézzük csak meg a cashflow-négyszög E és C negyede közötti méretbeli különbséget! Ha például valakitõl azt halljuk: "Hamburgeréttermet akarok nyitni a 6. utca és a Vine Str eet sarkán", tudhatjuk, hogy az illetõ minden bizonnyal hosszú idõre meg fog rekedni az E negyedben. Ha ellenben azt halljuk: "Minden jelentõsebb keresztezõdésnél, minden nagyobb városban nyi tni akarok egy hamburgeréttermet, és McDonalds'-nak fogom hívni a céget", azonnal tudhat juk, hogy az illetõ, bár ugyanolyan hamburgeréttermet kíván nyitni, mint az elõzõ személy, helyett a C negyedben akar vállalkozni. Egyszerûbben fogalmazva: Ugyanarról a hamburge rüzletrõl van szó, csak más negyedben. Gazdag apám így fejezné ki: "Az utcasarkok száma köz a vezetés különbsége." 3. Tehát azért nem fektettem be a vendéglõbe, mert nem hittem, hogy valaha viszontlátom a

pénzemet. Nem azért, mert a vállalkozás csõdbe megy. Azért aggódtam, hogy nem kapom vissza zt, mert bár sikeres lehetett volna a vállalkozás, de mindvégig kicsi. Nagyon sokáig tarto tt volna az illetõnek visszafizetni a pénzt, ez pedig ellenkezik arra vonatkozó befekt etõi elveimmel, hogy menynyi idõ alatt kell megtérülnie egy befektetésnek. Más szavakkal: a õ befektetése lekötötte volna a pénzemet, így nem tudtam volna más befektetésekbe újra bef . Ezt nevezik a befektetett tõke forgási sebességének. A harmadik ok tehát, amiért nem fektettem be: nem láttam értelmét, ha egyszer a vállalkozás csi marad. Izgalmasnak találtam volna a befektetést, ha a vállalkozás kinövi magát, és tízm t nyerhettem volna az 500 000 dolláromon. Mivel azonban hiányzott az illetõbõl a vezetõi já tasság, amellyel a vendéglõt nagy vállalkozássá tehette volna, nem nagyon tûnt valószínûnek illiókat hozhat ki az 500 000 dolláromból. Vezetõi jártasság nélkül nem lehet átvinni egy E es vállalkozást a C negyedbe. Ahogyan gazdag apám mondta: "A pénz nem a legjobb terméket v agy szolgáltatást kínáló céghez áramlik, hanem ahhoz, amelynek a legjobbak a vezetõi, és am a legjobb irányító csapata van." 4. A negyedik ok, amiért nem fektettem be, az illetõnek az a beállítottsága volt, hogy min dig õ akart a legokosabb lenni a csapatában. Problémája volt az egójával. Gazdag apám szeri "Ha te vagy egy csapat vezetõje és egyben a csapat esze, a csapatod bajban van." Gaz dag apám ezt arra értette, hogy sok E negyedes vállalkozásban a vállalkozás vezetõje rendel ik a legtöbb tudással Az orvosi vagy a fogorvosi rendelõbe például nem a recepcióshoz vagy z asszisztenshez megyünk, hogy segítsen rajtunk. A C negyedes vállalkozásban azért fontos a vezetõi jártasság, mert a C negyedes embernek ol anokkal kell foglalkoznia, akik sokkal többet tudnak nála, nagyobb a gyakorlatuk, és töb bre képesek, mint õ. Ott volt például gazdag apám, aki semmilyen iskolai végzettséggel nem delkezett, mégis bankárokkal, ügyvédekkel, könyvelõkkel, befektetési tanácsadókkal, és sok mberrel tárgyalt, mert a munkája megkívánta. A legtöbbjük diplomás volt, némelyiküknek dokt s volt. Más szóval: ahhoz, hogy ellássa a feladatát, nála sokkal tanultabb és szakmailag kü téren jóval képzettebb embereket kellett irányítania és igazgatnia. Ha pedig pénzt akart s ezni a vállalkozása számára, sokszor nála jóval gazdagabb emberekkel kellett tárgyalnia. Az E negyedes személy gyakran csak az ügyfeleivel, vele egyenrangúakkal tárgyal, például má rvosokkal vagy ügyvédekkel, továbbá a beosztottjaival. Ha át akar kerülni a C negyedbe, sok esetben óriási fejlõdésre van szüksége vezetõi jártasság tekintetében. Neki nem volt feltétlenül szüksége vezetõi jártasságra Egyszer az elõbbi ismerõsöm felhívott, és megkérdezte, miért nem fektetek be az éttermébe. cseteltem neki a fent leírt négy okot. Megbántva és védekezõ hangsúllyal a következõket mon a világ legjobb képzésében részesültem. A világ minden táján arra vágynak a szakácsok, hogy kolába járhassanak, ahol én tanultam. Sokéves szakmai gyakorlat áll mögöttem, nem csak kony , de étteremvezetõi is. Hogy mondhatod, hogy nem vagyok jártas a vezetésben?" Türelmes magyarázatba kezdtem, elmondtam, hogy a pénz, az önbizalom és a vezetés együtt jár talán valamennyire meg is értette a szempontjaimat, de azt hiszem, nem teljesen. Végül azt kérdezte: "De minek nekem vezetõi jártasság, amikor kiváló a szakmai tudásom, és hatalm akorlatom van?" Amikor azt ajánlottam, lépjen be egy hálózati marketing cégbe, amelyik üzle i képzést is ad, és fejleszti a vezetõi jártasságot is, mérges lett, és így szólt: "Én a ve olgozom. Nincs szükségem sem üzleti képzésre, sem a vezetõi jártasságom fejlesztésére." Lát eki nem lényeges az egész életen át tartó üzleti képzés és a vezetõi jártasság folyamatos f A világ legjobb iskolája Amint azt a könyv elején már említettem, a hálózati marketing egyik legfõbb értékét az élet ató üzleti oktatásban látom. Ott találtam meg a világ legjobb üzleti vezetõképzõ programjai lbecsülhetetlen értékûnek tartom ezeket a programokat. Amióta tanulmányoztam a hálózati marketinget, és elvetettem a vele kapcsolatos elõítéleteim zámos sikeres vállalkozóval ismerkedtem meg, akik hálózati marketing cégeknél vettek részt képzésben. Nemrégiben találkoztam egy fiatalemberrel, aki több százmillió dollárt keresett vállalkozásával. Azt mondta: "Éveken át csak egy zöldfülû programozó voltam. Egyszer aztán elvitt magával egy összejövetelre, és csatlakoztam az õ hálózati marketing cégéhez. Éveken csináltam, csak bemutatókra és nagygyûlésekre jártam, könyveket olvastam és kazettákat hall Már több száz kazettám és egy halom könyvem gyûlt össze a szekrényemben azokból az idõkbõl ati marketingben lettem sikeres, az ott tanultakat másutt is kamatoztattam. Hamaro san otthagytam a programozói állásomat, és saját számítógépes vállalkozást indítottam. Háro lvános kibocsátásra vittem a számító gép-ipari cégem részvényeit, és több százmillió dollár zt sosem tudtam volna megtenni, ha nem veszek részt a hálózati marketing cég képzésében. A legjobb üzleti és vezetõi jártasságot fejlesztõ tanfolyama volt."

A vezetõk az emberek lelkét szólítják meg Kutatómunkám során számos összejövetelen és nagygyûlésen vettem részt. Ezen alkalmakkor hal szélni a legjobb üzleti vezetõk némelyikét. Lelkesítették a többieket, hogy õk is leljenek an saját személyes nagyságukra. Sokan közülük elmesélték, hogy nulláról indultak, semmijük végül a legmerészebb álmaikat is túlszárnyaló gazdagság lett az övék. Felfedeztem, hogy ez éppen abban segít, amit gazdag apám tanított: vezetõvé lenni. Korábban már idéztem õt: "A a vezetõhöz áramlik. Aki több pénzt akar, annakjobb vezetõvé kell válnia." Rájöttem, hogy hálózati marketing cégek olyan oktatóprogramokkal rendelkeznek, melyek arra tanítják az em ereket, hogy jobb vezetõk legyenek... nem arra, hogy jobb ügynökök legyenek. Ha megnézzük a következõ oldalon lévõ ábrát, amely a tanulási piramist ábrázolja, láthatjuk mmunikációs stílus létezik. A félelemérzet és a kapzsiságérzet megszólítása Manapság a legtöbb ember beleértve az úgynevezett vezetõket is érzelmekbõl és érzelmekr zél. Gyakorta a félelem vagy a kapzsiság a motiváló érzelem. Akik érzelembõl és érzelmekre hatva beszélnek, gyakran mondanak ilyeneket: 1. "Ha nem lesznek jó osztályzataid, nem kapsz jó állást." 2. "Ha nem jár be idõre dolgozni, felmondunk önnek." 3. "Ha engem választ, biztosra veheti, hogy nem veszíti el a társadalombiztosítási juttatás it." 4. "Törekedjen biztonságra! Ne vállaljon felesleges kockázatot!" 5. "Lépjen be az üzletembe! Rengeteg pénzt kereshet vele." 6. "Hadd mutassam meg, hogyan kell gyorsan meggazdagodni." 7. "Úgy csináld, ahogy mondom!" 8. "Mint tudja, cégünk nehéz idõszakot él át. Ha nem akarja, hogy elbocsássuk, jobban teszi a nem kér fizetésemelést." 9. "Nem engedheti meg magának, hogy felmondjon. Ki más fizetne magának ennyit, mint mi ?" 10. "Már csak nyolc éve van hátra a nyugdíjig. Ne ugráljon!" Lélekbõl lélekre hatva beszélni A jó vezetõnek emberi lelkébõl kell szólnia, és meg kell érintenie a másik személy emberi l ritka jártasság, különösen manapság. És bár ritka, többnyire nem felejtjük el, ha igazi ve ttunk beszélni... mert amikor az igazi vezetõ beszél, szavai megérintik a lelkünket, és gya ran bekerülnek a történelembe is. Idézzünk fel néhány ilyen mondatot, amely a lelkünkhöz szólt, és feljegyezte a történelem: 1. "Közel az idõ, amikor eldõl, hogy az amerikaiak szabadok lesznek, avagy rabszolgák." George Washington 2. "Adj nekem szabadságot, vagy adj nekem halált!" Patrick Henry 3. "Emlékezzetek Alamóra!" Texasi csatakiáltás 4. "Négy találattal és 7 évvel ezelõtt."; továbbá "Vajon nem az ellenségeimet pusztítom, am barátaimmá teszem õket?" Abraham Lincoln 5. "Nem szoríthatunk le egy embert anélkül, hogy magunk is ne maradnánk ott vele együtt." Booker T. Washington 6. "Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem hogy mit tehetsz te a hazádért." John K ennedy 7. "Van egy álmom..." Martin Luther King 8. "A nyerés szokás. Sajnos, a vesztés is az." Vince Lombardi 9. "Csak a szabadságba vetett személyes hitünk tehet minket szabaddá." Dwight Eisenhower 10. "A gyávák sosem lehetnek erkölcsösek." Gandhi 11. "Ne légy alázatos; nem vagy olyan nagy ember." Golda Meir 12. "Erõsnek lenni olyan, mint úrinõnek lenni. Ha bizonygatnunk kell, hogy azok vagyun k, akkor már nem vagyunk azok." Margaret Thatcher 13. "Amit nem tudunk megtenni, ne akadályozzon bennünket abban, amit megtehetünk!" Joh n Wooden 14. "Az a legjobb barátom, aki a legjobbat hozza ki belõlem." Henry Ford 15. "Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem inkább értékes!" Albert Einstein Sok hálózati marketing cég nemcsak a nagy gazdagság lehetõségét kínálja, hanem azt is, hogy tékesebbé teszi az embert. Ezért gondolom, hogy egyes ilyen cégek megfizethetetlen értéket dnak.

10. fejezet A hálózati marketing elõtt fényes jövõ áll

A hálózati marketing elõtt fényes jövõ áll. Olyan gazdasági változásoknak nézünk elébe, és ek vannak érvényben jelenleg, amelyek egyre több embert vonzanak ebbe a vállalkozási típusb . Íme néhány a szerintem várható gazdasági változásokból és trendekbõl. 1. Az emberek több szabadságra vágynak. Elmúltak azok az idõk, amikor az emberek 25 évesen unkába álltak egy cégnél, és egész életükben ott dolgoztak; tették, amit mondtak nekik, neh ocsássák õket. Ma az emberek többet akarnak mozogni, több választási lehetõségre és nagyobb a vágynak, hogy úgy élhessék az életüket, ahogyan nekik tetszik. Egy részmunkaidõben üzemel hálózati marketing vállalkozás biztosítja, hogy az ember jobban ura legyen saját életének, l szabadabb lehessen. Olcsó belépni, és kész rendszerek várják mindazokat, akik félnek a vá atásoktól. 2. Az emberek gazdagok akarnak lenni. A szüleim nemzedékének szabályai azt mondták: aki so kat dolgozik, az idõvel egyre többet keres. Az egyre nagyobb fizetésemelések egyre magas abb fizetést biztosítottak. Élete alkonyán pedig azt mondhatta az ember: "Ha nyugdíjba meg yek, kevesebb lesz a jövedelmem." Más szavakkal: a szüleim beletörõdtek abba, hogy végigdol ozzák az életüket, és szegényen mennek nyugdíjba. Ma már vannak 25 éves fiatalok is, akik soha nem dolgoztak, mégis milliárdosok, mert létre hoztak egy software céget. Ugyanakkor vannak olyan 50 évesek, akik állást keresnek, és abb an reménykednek, hogy megkereshetnek 50 000 dollárt évente. Ami ennél is rosszabb, ugyan ezeknek az 50 éveseknek csekély vagy semmi félretett pénzük nincs nyugdíjas éveikre, és elõ at, hogy egyáltalán nem is mehetnek nyugdíjba. Ezeknek az 50 éveseknek nem állásra van szük Arra van szükségük, hogy találjanak egy módot a meggazdagodásra, és arra. hogy életük hátra ten tartsák a jövedelmüket. A hálózati marketing cégek ezt a lehetõséget kínálják, ugyanis séges képzést, mentorokat biztosítanak és egy olyan üzleti rendszert, amely segít ezeknek a 0 éves embereknek saját C negyedes vállalkozásuk kiépítésében. 2010-re, ami már nincs túlságosan messze, az amerikai népességrobbanás nemzedékének elsõ 15 agja eléri a 65 éves kort. Sokan részt vesznek majd a hálózati marketing cégekben, hogy meg eremtsék maguknak azt az életre szóló biztonságot, amelyet az állásuk nem teremtett meg. Rá aki sikeresen építi ki hálózati marketing vállalkozását, lehetõséget kap, hogy csatlakozzo dúsgazdagjainak táborához... a tanult értelmiségieknél, orvosoknál, ügyvédeknél, mérnökökn bbak táborához... a sport, a filmszakma és a rockzene nagyjainál is sokkal gazdagabbak táb orához. 2010 körül, mire a népességrobbanás nemzedékébõl milliók érik el a nyugdíjkorhatárt etinges remek anyagi helyzetben lesz. 3. Az egyéni nyugdíj-portfoliók megszûnnek. A történelemben korábban sosem fordult elõ, hog yi ember játssza el nyugdíjas éveit tõzsdén. Ez biztos anyagi csõdhöz vezet. A szüleim korosztályához tartozó nyugdíjasok annak idején számíthattak a munkaadó cégükre é rmányzatra, hogy majd eltartja õket nyugdíjas éveikben. Más szavakkal: nekik nem kellett s aját maguknak kezelni a nyugdíj-portfoliójukat, mert a munkaadó cég ezt elvállalta helyettü Akik ma nyugdíjba vonulnak, azok többsége azonban magára van utalva. Amerikaiak milliói re ndelkeznek a 401 k, vagyis önálló hozzájáruláson alapuló nyugdíjtervvel, és ez minden vagyo a 401k számláról elfogy a pénz, mondjuk az érintettek 78 éves korában, nincs más lehetõség sszakuncsorogni korábbi munkaadójukhoz, és segítséget kérni. Nagy esély van arra is. hogy 2010-re az amerikai tõzsde összeomlik, de lehet, hogy ez már elõbb bekövetkezik. Ha pedig a tõzsdének vége, sok 401k nyugdíjtervnek is vége. Ez pedi al jár majd, hogy többmillió ember soha nem mehet majd nyugdíjba, vagy legalábbis korántsem lesznek olyan kellemes nyugdíjas éveik, mint remélik. Akinek 2 millió dollárja van befekte tési alapokban nyugdíj számlán, egyszeriben azon veheti észre magát, hogy a portfoliója a f csökkent. Ráadásul még tõkenyereség-adót is kivethetnek rájuk, ami azután a nyugdíj-portfo dék értékét is tönkreteszi. Ez a kockázata annak, ha az ember nyugdíjas éveinek biztosítéká fekteti. Mint mondtam, korábban még soha nem fordult elõ a történelemben, hogy ilyen sokan bízzák él a tõzsde forgandó szerencséjére. Ha a tõzsde összeomlik, több millióan fognak az anyagi biz más forrásai után nézni, így például olyan C negyedes vállalkozásokat hoznak létre, amelyek marketing cégek kínálnak. Többen felébrednek. Ahogy közeleg a 2010-es év, egyre többen ébrednek rá, hogy az ipari kor t ért, és a világ szabályai mindörökre megváltoztak. 1989-ben, amikor a Berlini Falat lebontották, a Világháló pedig létrejött, megváltoztak a v

szabályai. Számos gazdaságtörténész azt állítja, hogy ekkor ért véget az ipari kor, és kezd ormáció kora. Az ipari korban az a szabály volt érvényben, hogy az ember keményen dolgozott a munkaadó cége, illetve az állam pedig gondoskodott róla. Az információ korában az a szab hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról. Mint említettem, a 2010-es év érdekes h tárkõ lesz, mert ekkor fog nyugdíjba menni a népességrobbanás nemzedékének elsõ hulláma Ame lószínû, hogy a tõzsde forgalma jelentõsen csökkenni fog. Ha ez a folyamat felgyorsul, mert az emberek a biztonságuk érdekében egyre-másra kivonják a pénzüket a tõzsdérõl, pánik törhe összeomlás fogja követni. Ha az emberek anyagi csõdben vannak, depressziósakká válnak, és sok ember depressziós, akkor a gazdaság is depresszióba kerül. Amikor 1929-ben összeomlott az amerikai piac, csaknem 25 évre volt szükség ahhoz, hogy ismét magához térjen. Ha valaki 65 éves a következõ összeomláskor, lehet hogy nincs ideje újabb 25 évet várni, mire a piac eáll. Miért lesz forgalomcsökkenés a tõzsdén? Az 1990-tõl 2010-ig tartó erõs forgalom annak köszö a népességrobbanás nemzedékének tagjai legjobb éveik keresetét a tõzsdére viszik, így akar is gondoskodni a nyugdíjukról. 2010-re ez a nagy forgalom elapad... és ezzel együtt semm ivé foszlik sokak álma a pénzügyileg biztos nyugdíjas korról. Amikor a biztos nyugdíj remén ghiúsul, sokan ráébrednek majd, hogy vége az ipari kor régi eszményeinek. Azt hiszem, belet lik még 10 év, vagyis a 2010-es évek, mire a tömegek elkezdik felfogni az üzenetet. Amint egyre többekhez eljut, egyre többen látják majd logikus lépésnek, hogy nekikezdjenek saját lkozásuk építésének, például egy hálózati marketing vállalkozásnak. Addig azonban számos em pari kor logikájában, hogy keményen kell dolgozni, majd nyugdíjba menni, és a kormány, vala int a munkaadó cég gondoskodik róluk életük hátralevõ részében. 5. A világ felébred. 2010-re, mire az amerikai népességrobbanás nemzedéke véget vet a gazda virágkornak, egy új, népességrobbanással született, nemzedék nõ fel Ázsiában. A gazdasági f ikából Ázsiába tevõdik át, a nemzetközi hálózati marketing cégekben tevékenykedõk megteheti ezt a trendet, mialatt barátaik és szomszédaik a leépítésektõl rettegnek. Vagyis az inform rában elõfordulhat, hogy egy másik városban, esetleg másik országban élõ pályázóval kell ve gy állásért. Az információ korában megeshet, hogy egy pakisztáni polgár pályázza meg az áll boldog, ha napi 20 dollárt kap munkájáért, nem 20 dolláros órabért juttatásokkal. Ahogyan látom, manapság sok amerikai polgárt túlzottan elbizakodottá és önteltté tett a vir aság. Gazdag apám ezt így fogalmazta meg: "Amikor az embereknek sok pénzük lesz, gyakran a zt hiszik, hogy az IQ-juk is megnõtt. Amikor az emberek gazdagokká válnak, okosabbnak képzelik magukat, és elkezdenek ostobaságokat csinálni. Nem nõ az IQ-juk, inkább csökken, a rroganciájuk viszont hirtelen az egeket súrolja." Ha megfigyeljük, mi történik azokkal a l ottónyertesekkel és sportolókkal, akik hirtelen jutnak sok pénzhez, majd ugyanolyan hirt elen el is szegényednek, beláthatjuk, hogy gazdag apámnak volt némi igaza. Amikor e sorokat írom, az amerikai gazdaság virágzása uralja a világot, de a tõzsde már elk ett ingadozni. A dollár leszorította a világ többi valutájának értékét. Ahogy nõ a jövedelm mélyes adósságunk is. Még sose volt ilyen sok amerikai polgárnak ilyen sok adóssága. Sokan csön pénzt is vittek a tõzsdére a gyors meggazdagodás reményében. Így érvényesül az arrogan lligenciával szemben. Vagyis számos amerikai lerészegedett, és hajnalig szórakozott a gazd aság virágzása miatt. Amikor e sorokat írom, már kezd látszani a gazdasági buborékban kelet t lék. A dot.com cégek egyre-másra tönkremennek, és a tõzsdei befektetõk kezdik kivonni pén t a magas hozamú technológiai részvényekbõl; mindinkább a hagyományosabb értékû részvények A mai tõzsdei ingadozást nagyon gondosan figyelik. Amikor a fellendülés véget ér, sok elõr mber rájön majd, milyen okos dolog volt idejekorán beszállni a hálózati marketing vállalkoz Sir Isaac Newtont is egy, a mostanihoz hasonló gazdasági buborék tette tönkre. Sir Isaac Newton sokak állítása szerint a világ egyik legkiválóbb elméje volt, mégis kifogott rajta engeri Buboréknak nevezett pénzügyi fellendülés, amely 1719-tõl 1722-ig tartott. Newton vag ona nagy részét elvesztette a fellendülést követõ összeomláskor. Vagyis hiába volt olyan ok lyen, a korszak gazdasági, "gazdagodjunk meg gyorsan" mámora mégis tönkretette. Miután vag yona nagy részét elvesztette, így szólt: "Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem iszámítani az emberek beszámíthatatlanságát." 6. Lehet, hogy sosem lesz összeomlás. Az is lehet, hogy a történelem nem ismétli meg önmagá Lehet, hogy a mostani ingadozás állandósul, és a gazdasági fellendülésnek sosem lesz vége. , hogy tévednek, akik értelmes ötletnek találják belépni egy hálózati marketing vállalkozás , hogy tévedés személyes felelõsséget vállalni az életünkért és az anyagi jólétünkért. Lehe któl, a kormánytól és a tõzsdétõl kell várni a gondoskodást. Lehet, hogy az anyagi biztonsá tõ legjobb módszer, ha kölcsönöket veszünk fel, és a tõzsdére bízzuk pénzügyi jövõnket. Leh og a szerencsére bízni a jövõnket ahelyett, hogy folyamatos tanulásunkkal alakítanánk, de n

hiszem, hogy így van. Mint olyan amerikai, aki sokat utazott világszerte, látom az amerikaiak problémáját: úgy él mint hal az akváriumban. A világ benézhet az üvegfalon át, de mi nem szívesen nézünk ki. A i az amerikai tévémûsorokat, de hányan néztünk valaha is indiai, kínai vagy koreai tévét? S ikai nem veszi észre, milyen gyorsan teszi magáévá a világ a kapitalizmust. Ma már a kommun sták is kapitalistákká lesznek. Túl sok amerikai vált tunyává, lustává, akik elvárják az él a jól fizetõ állást és a könnyû pénzt remélhetõleg nekik meg is lesz , de én mégsem his A történelemben a fellendüléseket mindig dekonjunktúra követte. Ez talán sok ember számára . Másoknak viszont jó hír lehet. Egyik-másik hálózati marketing cég szépsége abban rejlik, egész világ az övék. Akiknek nemzetközi hálózati marketing vállalkozásuk van, azoknak ugya jól jöhet a gazdasági dekonjunktúra, mint a fellendülés. Ha pedig minden fellendülést és de túrát hasznosnak tekintünk, akkor a lelkünk is örülhet, és a pénzügyi jövõnk is biztosítva A felsoroltakban csupán néhány indokot írtam le arra, hogy miért látom egyre fényesebbnek a ti marketing cégek jövõjét. 11. fejezet Kérjük meg a szponzorunkat, hogy tanítson meg játszani!

CASHFLOW® 101 és 102 Számos hálózati marketing cég folyamatos oktatási programja részeként beiktatja a CASHFLOW Ez az oktató társasjáték-sorozat három játékból áll. Azért készítettem õket, hogy ugyanazt adjam az embereknek, amelyet én kaptam gazdag apámtól. A három játék a CASHFLOW 101, 202 és CASHFLOW gyerekeknek. A hálózati marketing cégek az oktató játékok rendszeres játszását a következõ céllal ajánlj 1. Hogy megtanítsák embereiknek, miként kereshetnek sok pénzt, és hogyan tarthatják is meg zt. Ugyanis túl sok hálózatépítõ keres nagy pénzeket, amit aztán egyszerûen elherdálnak. A megtanítja, hogyan tartsák meg a pénzt, amelyért olyan keményen megdolgoztak, és hogyan dol oztassák a pénzüket keményen a maguk hasznára. 2. Hogy az emberek játszva tanuljanak, és megbeszélhessék álmaikat, valamint gazdasági jövõ 3. Hogy összekovácsolják struktúrájukat egy oktatási segédeszköz által. Több tartós barátsá körül. A barátságok azért alakulnak ki, mert az emberek valamilyen közös témát találnak... esetben az oktató társasjáték élménye az, amely a játékosok pénzügyi jövõjét hivatott javít kezdõdnek, amikor az emberek rájönnek, hogy vannak a világon olyan emberek, akik szívesen segítenek nekik álmaik megvalósításában. 4. Hogy új embereket ismertessenek meg a hálózati marketing vállalkozás erejével. 5. Hogy belülrõl változtassák meg az embereknek a pénzzel kapcsolatos gondolkodását. Gazdag azt mondta: "Ha belülrõl változtatjuk meg valakinek a pénzzel kapcsolatos gondolkodását, k is megváltozik számára a pénz világa." Csupán néhány okot írtam le, amiért több hálózati marketing cég beiktatta oktatóprogramjába imat. Úgy találták, ezek az oktató társasjátékok szórakoztatóak, tanulni lehet belõlük, csa t alakítanak ki, és hasznos segédeszközöknek bizonyultak, hogy még több emberrel ismertessé a vállalkozást. Mindössze annyi a teendõ, hogy meg kell kérni a szponzorunkat, játsszon ve k. Még azokis sokat tanulhatnak a játékban arról, miként keressenek többet, és miként kezel ban a pénzüket és önmagukat, akik mégsem maradnak meg a vállalkozásban, és kilépnek. 12. fejezet A világ legjobb mentorai kalauzolnak

Gyakran megkérdezik: hogyan lehet mentort találni? A válaszom a következõ: "Sokféleképpen találhat az ember mentort, nekem több mentorom is vo etem során. Az egyik legjobb forrás, ahol nagyszerû mentorokra bukkantam, a Nightingal e-Conant hangkazettatára." 1974-ben, amikor kiléptem a haditengerészetbõl, és elkezdtem dolgozni a Xerox Corporatio n-nál, rájöttem, hogy újfajta vezetõi jártasságra van szükségem. Az a vezetõi jártasság, am regben tettem szert, rendkívül értékes ugyan, de nem mindig mûködik az üzleti világban. A h egben elkiálthattam magam, hogy "Jackson õrmester, mondja meg az embereinek, hogy 23

.00 órakor jelentkezzenek szolgálattételre!" Jackson õrmester erre azt felelte: "Igenis, uram!" Pedig ez a parancs gyakran egy kemény munkával telt nap után hangzott el. Ha a zonban így próbálkoznék a civil üzleti világban, valószínûleg beperelnének szellemi és érze kedésért, ráadásul rengeteg túlóradíjat kellene fizetnem. Miután rájöttem, hogy tanulásra, új szerepmodellekre és új mentorokra van szükségem, ráakad htingale-Conant hangkazettatárára. Amikor elkezdtem értékesítõi munkámat a Xerox Corporatio , oktatásomat a Nightingale-Conant kazettáival egészítettem ki. Munkába vagy az ügyfelekhez menet hallgattam õket. A kazetták némelyikén a világ legkiválóbb oktatói beszéltek. Mialatt m egykorúak rock and rollt hallgattak, az én kocsimban ezek a hangfelvételek szóltak. Si kereimetjelentõs részben köszönhetem e nagyszerû mentorok tanításainak. Aki komolyan veszi az egész életen át tartó tanulást, annak melegen ajánlom a Nightingale-C nant hangkazettatárát. Ma is sokat hallgatom a kazettákat az edzõteremben és a kocsiban. S ok tekintetben a kazettatár segített hozzá, hogy lassan, de biztosan egyre sikeresebbé vál jak az évek múltával. Zárszó

A következõ lépéseket ajánlom azoknak, akik úgy gondolják, hogy a hálózati marketing vállal való. 1. Határozzák el, hogy változtatnak az életükön! 2. Kezdjenek mellékállásban hálózati marketinggel foglalkozni! Tûzzék ki célul, hogy öt évi egy évig vagy hat hónapig nem lépnek ki a vállalkozásból. Gazdag apám szerint "A nyertesek és vesztesek közötti különbséget a célvonal átlépése határ yertesek nem törõdnek vele, hogy elsõként vagy utolsóként lépik-e át a célvonalat. Nekik cs fontos, hogy áthaladjanak rajta. A vesztesek feladják, mielõtt célba érnének. A vesztesek tük minden napján 95 métert futnak le a 100 méteres versenyen." 3. Ragaszkodjanak a céljukhoz! Ha meghozták a döntést, ne tegyék, amit a sikertelen embere k szoktak... vagyis ne gondolják meg magukat, ha már döntöttek. Ha úgy határoznak, hogy mon juk egy évig csinálják a vállalkozást, akkor az alatt az egy év alatt vegyenek részt minden ndezvényen, amit a szponzoruk ajánl. A cél az, hogy megváltoztassák alapvetõ gondolkodásuka tékeiket. Én azt tapasztaltam, hogy az ötödik találkozó után kezdett változni a gondolkodás kor kezdtem meglátni olyan dolgokat, melyeket korábban nem vettem észre. 4. Határozzuk meg a célt! Mit akarunk? Csupán némi pénzt keresni havonta? Megkeresni azt a jövedelmet, amellyel az állásunkat kiválthatjuk? Meggazdagodni, azaz évi 1 millió dollárt keresni? Dúsgazdaggá válni, azaz legalább havi 1 millió dollárt keresni? 5. Tanuljunk úgy, mintha az életünk függne tõle... ugyanis valóban ez az igazság. 6. Álmodjunk nagyokat... és sose veszítsük szem elöl az álmunkat. Még akkor is érdemesebb e gyobb álmott dédelgetni, és dolgozni érte, ha az soha nem valósul meg, mint egy szerényet á dni, és azt valóra váltani. Ahogyan gazdag apám mondta: "A sikeres embert az álmai nagysága különbözteti meg a nagyon sikerestõl." Tehát akár a hálózati marketinggel képzeljük el a jövõnket, akár nem, mindenképpen álmodjun Ki tudja, lehet, hogy egyszer az álmaink valóra válnak... akkor meg miért ne legyenek n agyok? Köszönettel Robert Kiyosaki

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful