Ul. fejezet A kor 1. §. Ertelmezések Az cléz6 fejexetben a sik kiilénbizd ponthalmazait értelm minyoztuk (szig, konvex sokszég, oldalfclez me Felhaszméilva a mértani hely fogalmiit, értelmezhetiink mavokat is, ck k6ziil chben a fejezethen a kirt fo: | Ertelmezés, Legyen r © Ry r= 6 (egy posiliv vals ssdm) és O as | pontja. O kéxépponti és ry sugars kérick nev. \ M pontjainak mértani helyét, amelyekre OM ==, jelblése O(0, r\. Tehat (0, r) ={M|OM =r} (IIL1. dbra). 0, r), akkor az (OM) szakasvt a kr sugardnak never, Tehat a sugar” sz6nak ket értelme van: Iehet egy pozitiv. valés s vagy egy (OM) szakasz, Altaliban a feladat sivegeb6l kideriil, hogy mel értelméré Ertelmezés , Sth. tipustt ponthal uk tanulmdn yan 826, Adott a O(0, r) hiv, A stk ve OP ri. J. té tel, Egy kir helseje konvex halmaz, Bivonyilis. Legyen @(0, 1) egy kor és A © Int O(0, 1), B = Int €(0, n), “~ vagyis OA . 0) kor U IM eOr) kalma:t. reveheté hogy a0. NU Int 60, 7) = {MOM < rp. lapual nevezcitk a (0 ry 2. 16t ed (AZ eyvenes és kiir kilesinis helyzete.) Legyen &(0, r), 7 30 ay egy @) Ma dQ, i) <>, nek pontosan két b) Ma d(O, kh) = 7, 9 1 C(O, 7) kérnek és ah eqyencs. ©) al , g yenesnek 0, 7) Wernick nines Biconvilds. a) Biosci vy tik azt az csctet, amikor a(O, h) - 0, va- 7 O pout meghatirozza a i’ és fh’? HW félogvenesen egvetlen exy hogy OA OB Ha 0-2 d(O,0) ry 7, cxvenes Of pontia ’ isO ch. Ah egvencsen { (113. =f" pont felegyene- Asi’, illetve Iétezik gy, * legven, or Tegven O" < pr,0 (TILA, bra). A‘h rez WE és AY felegvonesen cu =H illetve BOR pout letezik, hogy az (O".1) lott am kegyen, peldiul O°4 OB - i ‘i non Vitagorasz tételét alkalmazya OA = 2 AG BE pont a (0, 7), korou_vam, Resen tigy, hogy O'M< 4/7 r és iy al megh vetlen egy a Me tnt 80, rn, & ha O"M > “Ve s MW = Ext e(0, 7). 6) Ha (0,4) J 70. Eben az_esetben 00" isO' = CO 7) vn 5. abra). Ha M = A, M AO, akkor OM 00’ =", tehit Moe Ext €(0,7) c) Ma d(0;h) = dO, hyn, vakkor egy tetsiileges M = h pont’ agvis M © Ext (0, r) (LG, 4 72‘)kornck, ha d(Q, A) =r. VEG. dite Ertelmezés. 4h egyenest a C(O, 7) hér 'érintijenek mevezziih, ha a h egse- nesnck és a (0, 7) kirnek egyellen egy hézis pontia van. 2. tétel alapjin ah egyenes ( / Ah egyenes és a €(0, r) kor kéxs A 2. tétel b) pontjinak a bizonyitasi sugdér_meréleges_az_érintére S26 egyenesnck) neveziink, ha a h ‘ispontja van. ese, akkor a h cgyenes a kir kills eg Gyakorlatok ‘il végtelen sok kor halad dt, és 1. Bizonyitsuk be, hogy két kiilonbox5 pontom ker yak meg. czen kordk kozéppont}inak mertani helyét. C egy kor hirom kiilonboxd pontja. Igazoljuk, hogy a kor kozéppontja az ABC héromszbg oldalfelezé me hat ro 2 a hérom pont 2. Legyen 4, Bé nem kollined sxtspontja. ad. Bizonyitsuk be, hogy ha két ik Slegescinek met- akkor a két kor harom kiilonbéz6 pontja kox egybee 4. Vizonyltsuk be, hogy sind az dltala-meghatarozott korlapn 5. Inazoljnk, hogy barmely ezyenes tengelye a kornek (és a korlapnak). , . 6. Igazoljuk, hogy ha 1 és Faz r sugarit korlap két tétsz5leges pontja, akkor ABS %, CEeMatérozeuk meg cey adott exyenest adott pontban crintd kordk ki ‘pp ontjainak mér- tani helyét. \ AB Yfeyyen A és B kt ropritest pont. Az AD exyenest a B ponthan erints wiltezd kor AM-re Wwesitott merdleges-T-ben metszi mdsodszer ck, mnctriakozéppontja mind ak kor ozéppontja s amely tartalmazza a kor kozéppontjit, szimmettia- kozéppontjat: M-niel a kert, Watdror: 73Ye A ogy ragritett pant & ox (4M) seak WO. Egy AAT Ma c(0,0) alott kor egy valtor6 pontja, Tataroreue 1 felerdpont, ‘sponta ABM hi: ivek. Kézépponti szégek kor két pontja dltal meghati kaszt_Juirnak nevezziik. Azt a birt, amely tartalmazza a kor kézépponti tinérd y ‘it, dimérduck, mig ‘gpontjait, dlmérdsen_ellentett_pontoknak never: wor sugard kér barmely dtmérdjének hossza 2r, és a nek hossza nagyobb ugyanazon kér barmely her vele. r Atmérdjé- ak hosszindl vagy a hor hbzéppontia, az illelé tik. Legyen @(0, 7) 4A <€€0,r), BECO, r). Ha az AGB pontok nem dtmérésen cllentett pontok, akkor az altaluk meghatdrozott AOL kizepponti szbg tulajdonkepy dtmé- (HL7. abra), mig 1 clicntctt pontok Ertelm: if cgvenesszi¢ Legyen A és Bi a €(0, r) hr kel, nem dtméros t ellenielt pontja. AB kisebbik kivivuek nevezziik act a halmact, amely az A & ZN B pouthil és a (0, r} kir axon pontjaibsl all, amelvek az AOB en vannak, AB be yobbik kérivick neve: ©(0, 7) kor aon pontjainak halmazdt, amelvek itincsenck at AO: ssiig bebsejtben (Ut bra). 11.7. hea 74 conn eae a ee ee a a ereeecaraaeAt a és B pontokat az clébbi horivek dg punkjaiak ne Korivet még 1 anki: Nyy is szokiis jelolni, hogy felvesziink a sriven a + veo ; toktal kitlinhize ctszdleges M pontot : i Mit. vel jel pomtok diltal meghata pontot. Ha nem akkor az TB kinivet jeloihet jk FB-yed is, pe vexitk, hogy a kisebbik An ABSA Le; Woz korivek kéziil azt, amely tartalma Vien annak a vesze ye, hogy ossz J akkor, ba agvobbik kérivrél van <6. BY halmazt nyilt h A és Bea @(0, r) ki clabbichIOl kit aon poutjaina rozotl félsik tartalmazcza. Nyilvinvalé, hogy A szogek mer Ertelm: dlmérésen ellentett pontja és Me az ponlja a hirnck. Az AMB hiviv ulnaza, amely az AB egyencs, dltal meghat abban helyeckednek el, amely az M fo IMR selkirnck nevex rmely atméré meghataroz két fdlkért. segitségéver_érielm a_kdrivek meért . Legyen al & Ba €(0, r) hor ket pontja, 1. Ha A és B dtmérosen ellentett pontok, akhor az AB féliér mériéke I80°-kal eeyenld, vagyis (AB) = 180°, 2. Ha A és B nem dlinérisen ellentett pontok, akkor az 4B a halmazt 7N kiscbbik w_meértéke egyenl6 az AOB kizépponti szbg mérté- —, IN iével, vapyis_ m(AB) = (408). 3. Ha A és Bonem dimér sen ellentelt pontok, akkor az 4B nagyobbik_hiriv mértéke egyenlé 360°-nak és az AOB hizépponti szig mértéhénch a Weilonbségével, vagyis aX (40%). yobbik kériv, amelynek az m(4B) = 360° A. kor felfoghaté, mint egy olyan 4B YN A és B végpontjai cgybeesnek, vagyis m(AOB) == 0° és igy ax értelmezes swerint a ker mért Ugyanazon ivdt_hongrucnsnek_ne- hogy iy egye- mrt éket, amely két olyan 75SESE GL all, rely shel igavolishor, exert a kovetkexd tel Ltéted Le ste vGqponitjuke ors, Hogy egy ily kp nem clegends It bizonyitjuk be. és M pedig egy olyan pont s B pontoktél. Ebben esethen m(fA0B) = m( THN) + m( HIN, ahol Be TH és -A¢ BA (111.92; 10., 11. ‘bra). A tétel bizonyitésa, megtalilhaté a VIT. fejezetben. Az M pontotvaz A! ik, ha ho B kiriv. felezdpontiduak nev AM és BAL korivek kongruensck. Egy, kériv felezé- nh828 pontja az (AB) hir tele ( 1B) itirra pontiat és (AB) (kisebbik és 1 ij - Ha A és B nem dtmérésen ellentett pontok (LIL.12. abra), oljik Of =prin 0, {C} =e0, 7) (00' & Dvd aC pont tkkor j atméréscn ellentett pontj A00' A, = BOO’ A (mert 1—1 befoydjuk és dtfogojul k kongruensek), tehat oN OD = BOD (mint kongruens szégek Zik, hogy C illetve D a kisebbik, illetve Nyilvanvalé, hogy a tétel akkor is igaz, ha an A & tett pontok. B.tétel % (AB) ruensek, akkor a és CD D Kisebbile kévivel is Kongruensek AB és CD kisebhik korivek i « Korivek kongrucasek, akkor az (1B) 68, (CD) hiarok is kongruensek, " : B atmérésen ellen a ugyananr (CD) hitrjai kong- és fordity:Broonyitds, vagyis (AB) = (CD) MAILS, bra). | ie AOBA = CODA, (mivel oldalai pironként 4N a OB , tehit AB CD. °D, akkor AOBA, = CODL, (mert ket-ket oldatuk és dik kongrucns), tehat (4B) , kér ket harja kengruens, ezek a hirok egye tivolsagra vannak a kir kézéppontjatol. Legyen (AB) és (CD) a €(0,7) kor két kongruens hiirja, CODA (IIL14, abra), tehat a ha- ficsabél htizott magassigok is kongruensek. A 3. & 4, tétel akkor is igaz, ha a hiirok két kongrucns kérhéz tar- | toznaks. 5. tétel, Haa €(0, 7) kér (AB) és (CD) hij C pontok a k6t irra merileges flmérohiz viszonyity BD ki rok is kongr ngrucnsek), kb- wetkezik, hogy b) Ma AB a kozrezart fs alhre abban a iélsikkban vannak, akkor 4 5 ivek kongruensek, és az (AC) és (BD) D foatod Bizonyitds. Legyen (MN) az (AB) hurra meréleges Atmeéré (IIT.15. abra), ahol M és A a CD egyenes ugyanazon oldalin fekvé pontjai a kérnek. Ekkor « MB, CN = ND é az 1. tételt felhaszndlva kapjuk, hogy (AC) = 180° — [m(AM) + m(CN)] = 180° — fn(17B) + m(ND)} = | =m(BD), vagyis AC = BD és (AC) = (BD). | Az 5. tétel megiogalmazhat6 egy kéunyebben clég pontos kijelentésként: ,,két parhuzamos hur k ensek”’, pentarthaté, de nem i kérivek kongru- BY HAS, Ara 11114, dra m(4 APB) — 180° — (CAB) [360° — 2m(CM By} = = [360° — m(A72) / m(BDM). YN III, eset. Ha az AMB s 5g deréksvig, akkor az M és B pontok dtmé- résen cllentett pontok és JMB félkbr, tehat o™s [. Zs tee m(AMB) = 90° = wee Ny 3. tétel. jében fekvs saigek mértéke egyenld 2 Kk meghosszabbitisai kézé est egevel, YS Bizonyités, Legyen AMB (IIL21. dbra) egy olyan szég, hogy M < “» Int €(0, 7) és AMDB’ szbg a csacsszdge, A’ = AM, B © BM, A’ és BY . WS a €(0, 7) kérén vannak. Az A’AB és AB'B scigek keriileti szdgek, igy ZN te ar iL “SS 4 =. sts m(A'AB) = + m( AB’) és + m(A BB) = m(AB). “2 , san ; Mivel az AMB szig az AMB’ haromszig kitlsé szdge, kévetkezik, hogy \ 7S /\ m(AMB) = m(A'AB') + m(AB'B) = (AB!) + m(4B)). ig mértéke egyenlé # iilinbségével. val a kor kiilsejében iekvo si kézé esé kérivek mértékének {6 4. tétel, Csi g, amelynek esticsa MéesMe “a Bizonyitds. Tegyen lik’ egy olyan © Ext €(0, 1). 1. eset. A szig h és k a kért, vagyis 4 Gh, Cy (111.22, Abra). ai A és C, illetve B és D pontokban’ metszik h, Ae (MC), Bek, Dek & BSE (MD) 81 6 — Motemutiky — Mértan — Triguonmetina 1X, 6ixezik, hogy és i sara a kér szel6je (11.23. dbra), mely B és D Pontokban metszi a kért, B<=(MD). 576g az AMD héromszig. kiilsé k TIL.23, dra M022. dora Mivet a CAD 6 az ADB szigek a C(O, r) kor kerii SN m(CAD) = + mi 1U24, dba leti szdgei, kévet. 3 (CD) és (D8) =5m(4B), a Gad sadg az amp haromsziig kills sedge, te /N ZN m(CAy D) =m(ADM) + mud), fanen kévetkezik, hogy LN YN m(CMD) =m(CAD) — m(AD¥) UL, eset. A hk szdg h saiva az A pontban érinti a © Vegyiink fel egy C pontot tigy, hogy C < p to sdge, kivetkezile, NN NS a) + a De mn(4D\y = 4 fa) rma B) és why (AMD) = = (CAD) = md DM) = = (Ad D) — {m(AD D) — m(4B)), 82° hat = Flin) ~ mB), (0, r) kort, mig a ZN > 5 (CM). Mivel a E4D ZN hogy m(CaAD) = =~ 5 m(AB D), tehit ~ 2 (AB) =7 re A ILI, eset. A hk szig sztrai az A, illetve a B pontban érintik a kort, A eh és B © hj(111.24, abra), Vegyiink fel egy C pontot agy, hogy C € d, A < (CM) és egy D pontot az AB nagyobbik kériven. Mivel a CAB szdg ax ABM haromszig kitlsé szige, kévetkezik, hogy ZN aN ZN ZN — S m(CAB) =m(4MB) +m(MBA), de m(CA}) = 7 (ADB) és m(MBA) = ay + m(4B), Tchat aN A ZS m(AMB) =m(CAB) — m(MBA) = ; [m(ADB) — m(A4B)}. Alkalmazds Adott széget befogads kériv Legyen A és B két rigeitete pont és x © (0, 180) egy valés szdm. Ha- tévozzuk meg az AB egyenes dltal hatdroll egyik félsik azon M pontjainak YN mértani helyét, amelyckre m(AMB) = @°. Megoldds. 'Yekintsiik az A és B, A ¢ B pontokat és az 4B egyence altal hatdrolt S félsikot (IIT.25. dbra). Legyen az (AC félegyenes az S-sel cllentétes fdlsikban gy, hogy LN 7 : 3 m(€4B) = 2°, valamint 0 az (AB) szakasz felezdmerdlegesénck és az A pontban az AC-re dllitott merélegesnck a metszéspontja. Az O kézéppomtd és r =OA sugart kérén az A és B pontok meghatarozzdk az S félsikban fekvé AB korivet. Be fogjuk bizonyitani, hogy a keresett meértani hely az clébbi nyilt (A és B végpontok nélkiili) kériv. Legyen M az S félsikban fekvé AB koriv egy M pontja és Na kérnek egy olyan pontja, mely nines az S fdlsikban. Ebben az eset ben m( AM) =5 (ANB). 7 Mivel AC a kér érintéje (AC 1 AO) kévetkezik, 2 hogy m(CAB) = m(4NB), tenit m(A00B) = \ # =n (Cay =a, TIL25. dlera 83fontia esetén, ameély nines az 1B SN 1 Valéban, ha Q © Int e(0, nNOS, akkor m(AQB) > gn) = Ky : 4N : : mivel az AQB sz6g esticsa a kbr bels6é pontja. \, LN 1 . Viszont, ha Q = Ext C(0,7) Q S, akkor m(AQB) < o m(AN J) = as, LN ; eaee ; vvel az AQB szég esiicsa a kir kitls6 pontja. - ars 7 rap Az igy szerkesztett és az S félsikban levé AM B nyflt kériv, azon M kk mértani helye, amelyekre m(4AMB) = «2°. Ezt a kérivet az [AB szhoz viszonyitva «° mériékf scdgel deere horfyunek nevezziik. Az ellentétes félsikban fekvé ANB nytt korivet a 180° — «° mértépii oN tovabbiakban be kell bizonyitanunk, bowy z § Lélsik barmely g | 1B kériven, m(AQB) 4 a? ‘ vet befogadé kérivunek nevezziik. ‘ne ead Ao refs’ raS26 beirt kirénck kézéppontja a haromszdy belsé spontja, Hiromnal tpp oldali sok: beirt kor, Sele x esctén nem mindig Ictezik kériilist és Y konvex sokszég kirbeirhaté, ha az oldalielesd merélegese) enesek és fordit a egy soksziy kérbe irt, akker merlegesei zeiutéd eqvenesek, az oldallele Bizonyitds, a) Legyen A, AoA, ... A, egy olyan konvex ig (111.33, bra), amelynek az oldaliclezi merGlegesei egy 0 ponton mennck at, Egy szakasz felezémerdlegesén levé pontok tulajdonsiga alapjan: OA, =0A, =OA,, tohit az Ay, Ay, ..., A, esticspontok egy 0 kézépponta és y =O4, sugar kérén vannak, b) Ha az A,Ay ... A, sokszig esitesai egy €(0, 1) kérin vannak, OA, =0A, = , tehdt O rajta van az (4444), (4243), se (Andy), Kk felezdmerdlegesein, 4 nesck, Bizonyitds. a) Legyen AyAalg ... 4, egy konvex sokszig és O a sxogei sadgfelezéinek a metszéspontja (I1T.34. bra), A Sgfclez6 pontjainak tulajdonsagai alapjin kévetkezik =40, 4,4, =... = =d(O, A,A,), tehit az O kiz = (0, 4,4) sugaré kor érinti a soksziig oldalait. eel wy - svg, oldalai érintik a © 4, 4,4.) =4(0, 4,4,) a0, A,A a AA > os 7 a: 4, AL Ay... B, scbgek sxdgfelensin, Ertelme zés. Szabilyos soksz nek oldalai és szigei hongru (0, r) kért, akkor 1) =r, tehit O rajta van aa nick mevezziik act a honvex soksz get, amely- ensek, x t 110.38, ara W34, are, anA, A ady eee A, egy abil "sols (113 5 Az (Aye fay 2 A, HUL35. divea Mivel 9, teluit Ov (mert két-két oldaluk, s a kézr koagruen k, hogy az OAsA, hdromszig egyenlé szdri, (0A = (0A,), itartozik az (Agd,) szakasz felezémerblegeschez. Hlasonldiy ppen igazolhaté, hogy az O4,A,, ...,04,4, hdromszigek a tehat O hozzdtartozik a sokszég oldalai- sescihez. Igy a felezdmerdlegesek dsszefutd egyenesck és az 1, tétel alapjin a sokszig kirbe frhate. 6) Az a) pont bizonyitdsa sordn kideriilt, hogy az (4,0, (4.0, (30, (A,0 félegyenesek az 4,, 4, Ay, ontjuk. A 2, tétel alapjan az A,A,dy ... A, sokszdg kor kéré irhats. Megfigyelhetjiik, hogy a szabdlyos sokszégbe irt és a szabdlyos soksz6g kordé irt kr kézéppontja egybeesik, Ezt a pontot a szabilyos sokszég kézép- pontjdnak never abilyos sokszigbe irt kér sugarat még a szabilyos solszig apotémd , szigek szigielezsi és 0 a met- Harnégyszégek Hiirnegs dgnek mevezighy egy mesya7iEet, ha kérbeirhaté, A kévetke- tétel, Barmely lirnégyszigben az egyik ftlénak valamely oldaltal a misik AUlé és az illet6 oldallal szem- széyyel, és forditva, ha egy konvex négysighen az egyik atléuak valamely oldallal bezirt szbge kongruens a masik Alb és “az “illetd oldallal szemkbzti oldal Altal beairl szigyel, akkor a négysziy kirbeirhaté, 7aibra 137, abra ' Bizonyitds. a) Legyen az ABCD négysiig a €(0, 7) korbe int (133.36, abra), ekkor m(D4v) = m(UsBc) = m(DC). : ay x .) Legyen ABCD egy olyan konvex négyszig, hogy m(ABD) = m(4CD) (111.37. bra). Mivel a B és C pontok feisikban vamnak, 2 AB altal meghatérozott égyik az adott meértékti szdget Defogad6 kiriv tulajdonsiga alapjin a B és C pontok egy olyan kor pontjai, amelynek (411) cay hy Be téteh Barmely hirnéy Ysatig ke 1 Sze 180°, és forditvayha ey y Ko Zig mértekének dss je mérlékenek az Gsszege (hen két szembeniekvs rege 180° akkor a néyy A tetel bizonyita t Vegenzitk ol tkorlatkent. Gyakorlatok a J. Legyen ABC egy hiromszog, at AB, BC, &s CA egyeneseket ( hoz hovzdirt kor), Ixazoljuk, hog Y nexy olyan kor lete a egy’ & héromszighe + amely ¢xinth It kor & irom, a Iiromsceg: i 2 Sedmitsuk = 3, 4, 6, 8 eseten noldali szabiilyos sokszoy oldalainak ds apotem, hak hossit # = 3. Bizonyitsuk be, hogy ha egy ABCD egye a két alap kozti tavolsig’a két lap hosszin, 8 scart trap ake ment ba beirhaté egy kor, jkkot ani kiwepe: 4. Bironyitsuk be, hogy ha egy trapte korhe S(O, 7) korbe int 1 oldali szabityos. soap 5 Abilyes sokszOg ewyik oldata altal jesb arly merle. ksh eovits oldata diltal hats, “akkor az a trapés egyentdy Sint. 5. Fejezziile ki taxovott ki 2 @. Matiivon: Heaney aslsorbetthits paratelogsinnan katt 7% Bisiiayitsuk’ be, szeinben fekyGéscing By A OlOpeirs) OS(s rs) hiro 1 ¢ és PO tetsvaleges sze}0keb, Ae (Oy, 94) HURY LY korhetre ni Ubi Se6yhelezdje yoy, Te metas CyShOng exivi hess elezdjenet ¢ & NW ne gyiveiige kare int koron V8 Spout jane eres ne MAN BS On, SUP We A mets

You might also like

• Fazekas Gimnazium, Geometria 11-12 Evfolyam

  

  Document196 pages

  Fazekas Gimnazium, Geometria 11-12 Evfolyam

  Ildikó Mezei

  100% (1)
• Kubatov Antal, Azok A Csodálatos Érintőnégyszögek

  

  Document13 pages

  Kubatov Antal, Azok A Csodálatos Érintőnégyszögek

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Fazekas Gimnazium, Geometria 9-10 Evfolyam

  

  Document220 pages

  Fazekas Gimnazium, Geometria 9-10 Evfolyam

  Ildikó Mezei

  100% (1)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• 3.feladatlap (3D 1)

  

  Document5 pages

  3.feladatlap (3D 1)

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• 2.feladatlap (Vektorok 2)

  

  Document5 pages

  2.feladatlap (Vektorok 2)

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• 1.feladatlap (Vektorok 1)

  

  Document2 pages

  1.feladatlap (Vektorok 1)

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Sikmertan Feladatok 1

  

  Document1 page

  Sikmertan Feladatok 1

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Sikmertan Feladatok 2

  

  Document1 page

  Sikmertan Feladatok 2

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Van Aubel Feladatlap

  

  Document3 pages

  Van Aubel Feladatlap

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Megyei Megold

  

  Document2 pages

  Megyei Megold

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Bolyai Geometria

  

  Document20 pages

  Bolyai Geometria

  Ildikó Mezei

  No ratings yet
• Megyei 09

  

  Document2 pages

  Megyei 09

  Ildikó Mezei

  No ratings yet