Professional Documents
Culture Documents
04 Bábel Alsós
04 Bábel Alsós
Korosztály: Alsós
Élettéma: A világ, amiben élünk (Genezis)
Bibliai téma: Bábel
Igeszakasz: 1Móz 11,1–9
A foglalkozás címe: Különböző nyelvek
Üzenet/téma: A nagyravágyás, büszkeség elrontja kapcsolatainkat, összezavarja nyelvünket
egymással és Istennel. A nyelvtanulás – bizalom és alázat is egyben.
Aranymondás/kulcsige: Gyertek, építsünk... várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen;
és szerezzünk magunknak nevet... (1Mózes 11,4)
365 bibliai történet: 8**
Motiváció:
Kérdezd meg a gyerekektől: „Turgudsz irgígy bergeszérgélnirgi?”
(Lázár Ervin „Pávárbeveszévéd” c. írásából való a mondat és a játék.)
Ha felismerik a nyelvjátékot, így válaszolhatnak: „Turgudorgok.” Vagy: „Irgigergen.”
Ha nem ismerik fel a játékot, és csak bámulnak, hogy mi van, ismételd meg a kérdést „másik
nyelven”: „Tuvudsz ivígy beveszévélnivi?”
Lehetséges válaszok: „Ivigeven.” „Tuvudovok.” „Hávát peverszeve.”
Ha idáig eljuttok, nyugodtan beszélgethettek még egy kicsit.
Ha nem, hasonló történt, mint a későbbi Bábel lakóival.
Történetmondás:
1Móz 11,1–9: A történet elbeszélésébe beépíthetsz több plusz információt: Sineár földje a
Tigris és Eufrátesz folyók alsó folyásának vidéke, amit mi Babilónia vagy Mezopotámia
(„Folyó-köz”) néven ismerünk. Itt telepedtek meg több ezer évvel ezelőtt a sumérok, akik
városi kultúrát teremtettek. Mivel a folyamközben kevés volt az építéshez alkalmas kő,
feltalálták az égetett téglát. Mészkő, mész hiányában kötőanyagul szurkot használtak. A
torony a város temploma lehetett, ami lépcsőzetes formájával tört „az ég”, az istenek
lakóhelye felé.
Elmélyítés – alkalmazás:
Beszélgessetek:
Miből és hogyan építkeztek Sineár földjén az emberek?
Miért zavarta Istent a toronyépítés? Mit talált veszélyesnek?
Mit jelent az, hogy „szerezzünk magunknak nevet”? Hogyan tudnátok ezt másképp mondani?
(Pl.: Legyünk híresek! Hírnevünk betölti majd a földet. Mindenki tisztelettel említi majd a
nevünket. Stb.)
Istennek ma sem tetszik, ha valaki nagyravágyó és büszke. Mire lehet ma büszke az ember?
Mi az, amivel az eget ostromolja?
Mi lett a nagyravágyás és büszkeség következménye? Mi történt Sineár lakóival?
Miért fontos, hogy értsük egymás nyelvét?
Idegen nyelvek:
Mondd el ezt a mondatot néhány idegen nyelven: Kérek egy téglát!
- angolul: Give me a brick!
- németül: Gib mir ein Ziegelstein!
- franciául: Donne-moi une brique!
- románul: Vă rugăm să trimiteţi-mi o caramida!
- szlovákul: Daj mi tehly!
(Ha gesztusokkal kíséred, biztosan könnyebb megérteni, de akkor már a gesztusokat értik,
nem magát a nyelvet.)
Mondhatsz még néhány, a történetben szereplő alapszót más nyelveken (az előző nyelvek
sorrendjében):
- szurok: tar, Teer, tar, gudron, decht
- város: city, Stadt, la ville, oraş, mesto
- torony: tower, Turm, Tour, turn, veža
(Ezek közül melyik hasonlít a legjobban a magyarra? – A magyar torony szó a német
Turm-ból származik. A német Turm pedig a latin turris-ból. A turrisból lett a francia és a
román Tour/turn is. Így hatnak egymásra a nyelvek.)
Visszatérhetsz az órát indító „nyelvekhez” is (ha akkor nem értették meg igazán a gyerekek):
„Tuvudovod mávár, hovogy kevell ivígy beveszévélnivi?
Mi ennek a nyelvnek a logikája? Hogyan keletkezik?
Pl.: Tu – vu – do – vod = Tu – dod
(Minden szótag megkettőződik, egy v hang és a szótag magánhangzójának betoldásával.)
Ének:
„Mindenek meghallják…” kezdetű, reformációkorabeli énekünket is elénekelhetjük 1–2.
verseivel (Református énekeskönyv: 236. ének, Evangélikus énekeskönyv: 322. ének). A 127.
zsoltár első verseinek parafrázisa ez, ami jól illik a történethez. Félő azonban, hogy
nyelvezete miatt nehezen érthető „idegen nyelv” marad. Ezért egy olyan bibliai átiratot
készítettem, amely gyermeknyelven mondja el a történetet, miközben a 127. zsoltár
gondolatainak is párhuzama marad: