KORÁNYI FRIGYES GÖRÖGKATOLIKUS

ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM és KOLLÉGIUM

4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 27
OM azonosító: 033649

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2020

1
 TARTALOMJEGYZÉK

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .............................................................................. 6

BEVEZETÉS....................................................................................................................................... 6
1. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 7
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai ............................................................................................................................................. 7
1.1.1.Alapvető célok, feladatok, alapelvek................................................................................ 7
1.1.2. Céljaink, feladataink a NAT alapján 2020 szeptemberétől ......................................... 8
1.1.3. A gimnáziumi nevelés-oktatás ......................................................................................... 9
1.1.4.Az általános iskolai nevelés-oktatás .............................................................................. 10
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 20
1.2.1.A személyiségfejlesztés általános pedagógiai feladatai ............................................. 20
1.2.2.A személyiség fejlesztés az általános iskolai nevelés-oktatásban ........................... 21
1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................ 29
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ......................................................................... 30
1.3.2. A mindennapi testedzés szerepe az egészségfejlesztésben, egészségnevelésben
....................................................................................................................................................... 31
1.3.3 A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................................ 32
1.3.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 33
1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatok ......................................................................................................................................... 35
1.4.1. A közösségfejlesztés intézményi szintű jellemzői ...................................................... 35
1.4.2.Az általános iskola eltérő feladatai a közösségfejlesztésben .................................... 41
1.4.3.Közösségfejlesztés, hagyományápolás intézményi szintű feladatai ........................ 43
1.5.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai ................................................................................................................. 48
1.5.1.A pedagógus feladatai ..................................................................................................... 48
1.5.2.Az osztályfőnök nevelő munkája .................................................................................... 51
1.5.3.Az általános iskolai nevelés-oktatásban eltérő feladatok ........................................... 56
1.6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységhelyi
rendje ............................................................................................................................................... 57
1.6.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 57
1.6.2.A tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................................................................. 60
1.6.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése............ 61
1.6.4.Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása............................................................................ 63

2
 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 65
1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 67
1.8.1. A kapcsolattartás intézményi szintű feladatai ............................................................. 67
1.8.2.Az általános iskolai kapcsolattartás eltérő feladatai .................................................... 71
1.9. A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyanként, évfolyamonként követelményei és
az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli
felvételi vizsga követelményei .................................................................................................. 75
1.9.1.Általános szabályok .......................................................................................................... 75
1.9.2.Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje ........................ 75
1.9.3.A nyelvi előkészítő évfolyamokon az év végi vizsgák szabályozása........................ 77
1.9.4.A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje az általános iskolában ............ 79
1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 79
1.10.1.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai jogszabályi háttere ...... 80
1.10.2.Az átvétel szabályai........................................................................................................ 80
1.10.3.A felvétel szabályai......................................................................................................... 80
1.10.4.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének általános iskolai szabályai............ 81
1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 82
2. HELYI TANTERV ..................................................................................................................... 84
2.1.A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................... 84
2.1.1.Intézményünk képzési szerkezete ................................................................................. 84
2.1.2. Az alkalmazott kerettantervek a 2020-2021. tanévtől ................................................ 84
2.1.3. Általános iskolai óratervek ......................................................................................... 84
2.1.3.1. Az általános iskolai óratervek felmenő rendszerben .............................................. 84
2.1.3.2.Általános iskolai óratervek kifutó rendszerben ......................................................... 86
2.1.3.2.1. Az alsó tagozat 1-4. évfolyamának óraterve......................................................... 86
2.1.3.2.2. A felső tagozat 5-8. évfolyamának óraterve ......................................................... 87
2.1.4. Gimnáziumi óratervek .................................................................................................. 89
2.1.4.1.Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat ................................................................. 89
2.1.4.2.Angol nyelvi előkészítő - Informatika .......................................................................... 94
2.1.4.3.A hat évfolyamos képzések óratervei ........................................................................ 97
2.1.4.3.1. A hat évfolyamos humán képzések óratervei ....................................................... 98
2.1.4.3.2. A hat évfolyamos reál képzések óratervei .......................................................... 100
2.1.4.4.A dráma osztály óratervei .......................................................................................... 102
2.1.4.5.A média osztály óratervei ........................................................................................... 107
2.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai
foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező
tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges

3
 kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások
megnevezése, óraszáma .......................................................................................................... 109
2.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele
biztosításának kötelezettségét ............................................................................................... 109
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai.................................................................................. 112
2.5. A mindennapos testnevelés, a testmozgás megvalósításának módja ................. 113
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a
pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................... 115
2.7. Középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak és azok
tanterveinek megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt
szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ................... 118
2.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei 119
2.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint
a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................... 125
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................. 136
2.11.Anemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség
kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .................................................................. 137
2.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programok,
tevékenységek............................................................................................................................. 137
2.12.1.Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................... 138
2.12.2.Az iskola környezeti nevelés elvei ............................................................................. 141
2.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................... 141
2.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................... 146
2.14.1.A jutalmazás elvei és formái ....................................................................................... 146
2.14.2.A magatartás és szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ... 148
2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................... 149
2.16. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő
felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és
követelmények a NAT alapján ................................................................................................. 151
2.17. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek
számonkérésének rendjét ........................................................................................................ 151
2.18. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározásának elvei és korlátjai .................................................................. 168
2.19. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................. 168
2.20. Projektoktatás ................................................................................................................... 169
3.A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA............................................................... 172

4
 3.1. Kollégiumunk nevelési célja és alapelvei ................................................................ 173
3.2 A kollégiumi nevelés feladatai.......................................................................................... 173
3.3.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei .... 186
3.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ..................................... 187
3.5 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az
önálló életkezdést elősegítő tevékenység elve .................................................................. 188
3.6 Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése .............................................................. 193
3.7 A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés............................................................. 193
3.8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési
és sportolási tevékenységek szervezésének elvei ............................................................ 195
3.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység .................................. 196
3.10. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ................................... 197
3.11. A kollégium kapcsolatrendszere: az iskolákkal és a szülőkkel való
kapcsolattartás formái .............................................................................................................. 198
3.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok, tevékenységek . 199
3.12.A kollégiumi munka eredményessége ......................................................................... 201
3.13. Mellékletek a kollégiumi pedagógiai programhoz ................................................... 204
4.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 211
4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................................................ 211
4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ........................................................... 211
4.3. A pedagógiai program módosítása .................................................................................... 211
4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................................................. 211
5.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.1.A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.2.Az intézmény vezetőjének jóváhagyó nyilatkozata ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.3.A Szülői Szervezet véleményező nyilatkozata ............... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.4. A Diákönkormányzat véleményező nyilatkozata .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
5.5.Az intézmény fenntartójának jóváhagyó nyilatkozata . Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6.MELLÉKLETEK .......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5
AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BEVEZETÉS

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapvető célunk,
hogy az intézményünk falai közül keresztény erkölcsiségű fiatalok kerüljenek ki, ezért nagy
hangsúlyt helyezünk a vallási és erkölcsi nevelésre, az evangéliumi értékrend közvetítésére.
Ehhez szükséges a szeretet légkörében bizonyos rend, fegyelem, amely biztosítja, hogy
tanulóink nagykorú kereszténnyé váljanak.
Fontos: A tanulók vegyenek részt az iskolai és a vallásos életnek megfelelő egyházi
programokban. Tiszteletteljes köszöntés, viselkedés, kulturált beszéd, egymás megértése és
elfogadása jellemezze diákjainkat. Munkájuk pontos, alapos és rendszeres legyen, a rájuk bízott
feladatokat lelkiismeretesen végezzék. A házirend szabályait következetesen betartsák.
Vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben is.

Az intézmény pedagógiai programját meghatározó jogszabályok

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.
(VI.4) Kormányrendelet
• a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló
326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
• a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozókon belüli Irányelvek a sajátos
nevelési igényű tanulók oktatásához
• a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)
számú EMMI rendelet
• Egyházi törvények

6
 1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

1.1.1.Alapvető célok, feladatok, alapelvek

Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek

tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapvető célunk,
hogy az intézményünk falai közül keresztény erkölcsiségű fiatalok kerüljenek ki, ezért nagy
hangsúlyt helyezünk a vallási és erkölcsi nevelésre, az evangéliumi értékrend közvetítésére.
Ehhez szükséges a szeretet légkörében bizonyos rend, fegyelem, amely biztosítja, hogy
tanulóink nagykorú kereszténnyé váljanak.
Fontos: A tanulók vegyenek részt az iskolai és a vallásos életnek megfelelő egyházi
programokban. Tiszteletteljes köszöntés, viselkedés, kulturált beszéd, egymás megértése és
elfogadása jellemezze diákjainkat. Munkájuk pontos, alapos és rendszeres legyen, a rájuk bízott
feladatokat lelkiismeretesen végezzék. A házirend szabályait következetesen betartsák.
Vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben is.

Pedagógiai alapelvek
A gyermeknevelés legfontosabb színtere a CSALÁD. Iskolánk sajátos eszközeivel kívánja ezt
segíteni, támogatni, erősíteni:
• személyre szóló szeretetteljes bánásmóddal,
• következetességgel,
• türelemmel és hitelességgel.
Mint a görögkatolikus egyház oktatási intézménye a keresztény értékrend közvetítésével, a
lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásával valósítja meg nevelési célkitűzéseit.
Reményeink szerint tanítványainkból
• szellemi,
• lelki
• és testi harmóniával bíró,
• tiszta gondolkodású,
• szilárd erkölcsű felnőttek lesznek,
• akik tudnak választani a jó és a rossz,
• az igaz és nem igaz, helyes és helytelen között,
• akik a keresztény hagyományokat tisztelik,
• akik a katolikus egyháznak és Magyarországnak értékes, igényes jövőképpel
rendelkező, hű polgárai lesznek.
A katolikus nevelés általános célja: Segíteni az embert, hogy higgyen a Szentháromságos
Istenben, aki különös módon Jézus Krisztusban nyilatkozta ki magát. Ezt a hitet úgy tudja
befogadni személyes élete teljességébe, hogy egész élete során keresse Isten közelségét.

Kiemelt célok
Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:
Közvetítjük
• az alapvető, tudományos igényű ismereteket,
• az erkölcsi, etikai vallási értékeket,
• a helyes magatartási, viselkedési normákat.

7
Fejlesztjük tanulóink:
• gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen;
• képes legyen társaival együttműködni
• igényét az aktív tanulásra,
• döntési készségét,
• kommunikációs képességét,
• érdeklődését mások, és a világ dolgai iránt,
• egészségtudatos életmódra törekvését,
• akaraterejét és kitartását.

A fentiek segítségével célunk, hogy

• harmonikusan be tudjanak illeszkedni szűkebb és tágabb környezetünkbe,
• dönteni tudjanak reális tovább tanulásukról,
• megbízhatóvá váljanak,
• önértékelésük helyes legyen,
• megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek,
• pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek,
• magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek.
Mindezt kiegyensúlyozott légkörben, a tanulót érő kudarcok számát minimálisra csökkentve,
velük és a szülőkkel együttműködve a gimnáziumi képzés keretében kívánjuk elérni.

A nevelési-oktatási folyamat prioritásai iskolánkban

• Kiemelt feladatunk, hogy középpontban álljon a tanulók tudásának, képességeinek,
egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása,
szükség esetén egyéni fejlesztéssel is.
• Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat,
pótolja szociális hiányosságaikat
• Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, játéknak, munkának
• Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos
kialakításához, meggyökereztetéséhez

1.1.2. Céljaink, feladataink a NAT alapján 2020 szeptemberétől

A Nat az alap és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes

értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a
formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények,
szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így
az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek,
jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik.

Céljaink, feladataink az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamán

Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az
életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé
válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások
által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a NAT

8
fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot
tekinti az első önálló képzési szakasznak.

Céljaink, feladataink az alapfokú nevelés-oktatás 5-8.évfolyamán

A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak
megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre
összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk
növelése. A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak.

Céljaink, feladataink a középfokú nevelés-oktatás szakaszában (9-12. évfolyam)

A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott

képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása.
E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá
iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez
szükséges készségek, ismeretek.

Céljaink, feladataink a hat évfolyamos gimnázium esetében

A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (nyolc vagy hat évfolyamos gimnázium
esetében az általános iskola negyedik vagy hatodik évfolyamának elvégzése után) kezdődik, és
a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató
tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az
ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés
a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint lehet
gimnázium, szakgimnázium, technikum vagy szakképző iskola; ezek a szakképesítés,
szakképzettség vagy az ágazat szerint eltérő programok alapján haladnak.

1.1.3. A gimnáziumi nevelés-oktatás

Oktatási célok:
• Tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek közép vagy emelt szinten. Az érettségit
megkezdő tanulóinknak legalább 95%-a szerezze meg az érettségi bizonyítványt az általa
választott szinten.
• A továbbtanulni szándékozók a felvételi tárgyakat a közép vagy az emelt szintű érettségi
követelményeinek megfelelően sajátítsák el.
• A kiemelkedő képességű tanulók vegyenek részt a korosztályuknak hirdetett versenyeken.
• A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészségtudatos életmód iránti igény.
• A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak.

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont:

• A kimeneti követelményekhez szükséges és a tanulók számára fejlődésre ösztönző, de
differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása.

9
• A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy
elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok.

Nevelési célok:
• Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására.
• Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt.
• Alakuljon ki a tanulóban a demokratikus gondolkodás készsége és a demokratikus értékrend
tisztelete.
• Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet.
• A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit.
• Egymás értékeit kölcsönösen tartsák tiszteletben.
• A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának
lehetőségeiről.
• Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe.

Részcélok:
• Tanulóink illeszkedjenek be a gimnázium életébe szervezeti-működési és pszichológiai
szempontból is.
• Biztosítjuk a tanulók művészi késztetéseinek a kibontakoztatását a kommunikációs és
néprajzi ismeretek fejlesztését.
• A sportban tehetségeseknek biztosítjuk a felkészülést és részvételt a különböző szintű
versenyeken.
• Felkészítjük tanulóinkat az érettségi utáni önálló életkezdésre, a továbbtanulással, a
munkába állással, kapcsolatos feladatokra.

Feladatok, eszközök, eljárások

Pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az iskola képzési struktúráját,

kapcsolatrendszerét, tudatosan kialakított hagyományrendszerét ehhez a pedagógiai
törekvéshez igazítjuk. Célunk a használható tudás elérése, kreatív gondolkodásra és az önálló
tanulásra képesség kialakításával.
Lehetőséget teremtünk a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó,
és az érettségi vizsgát előkészítő tartalmak egy részének projektmunkával való
összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét
gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók
tanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat.

1.1.4.Az általános iskolai nevelés-oktatás

Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek

abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük
legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket
körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos
önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és
az emberek szolgálatára.

10
„ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás
elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC
eszközei, eljárásai 803.)

Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

● keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
● a nevelő jelleg dominál,
● a nemzeti értékeket szolgálja,
● fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak

katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében:

● A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik.

Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra a
katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók
tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.
● A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a
szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az
erre fordított energia sokszorosan megtérül.
● Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban
mindig indokolt legyen.
● Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az
emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a
személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél.
● Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság,
a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban résztvevő diákokra
és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
● Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

1.Legfontosabb ALAPELVÜNK az elkövetkezendő évekre is az, hogy diákjaink

egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban
2.ALAPELVÜNK: Korszerű, sokoldalú általános műveltség biztosítása
3.ALAPELVÜNK: A versenyképes tudás megalapozása
4.ALAPELVÜNK: Hagyományok tisztelete és ápolása
5.ALAPELVÜNK: Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát
6. ALAPELVÜNK: A keresztény értékrend szerinti élet erősítése

Pedagógiai alapelveink

Komplexitás elve – a nevelés és oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológia, fiziológiai,
pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak. Ezeket a
hatásokat kell összehangolni.
A következetesség elve – igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal
szemben. Lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének,
kreativitásának kibontakoztatására.
Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanulók fejlődését mindenkor
a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani.

11
Egyenrangúság elve – a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a tanulók
egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. (A tanuló a nevelés alanya.)
Bizalom elve – bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes
kapcsolatok kialakítására.
A pedagógus vezető szerepee – az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető
szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában,
tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.
A külső hatások elve – a pedagógusoknak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra,
információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben
szereznek be.
A tapasztalatszerzés elve – a nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára
a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását.

A tanulók különböző közösségek tagjai – a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és
tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban
gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak,
érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek
biztosítanak szerepet – a pedagógusok vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a
tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
Jó pedagógiai felkészültséggel rendelkező nevelők irányításával megfelelő pedagógiai
alapokon nyugvó nevelésközpontú, alapozó, szilárd ismereteket nyújtó oktatómunka végzése
mellett jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó
tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.

Módot teremtünk tanulóink számára az esetleges szociokulturális hátrányok leküzdésére,

valamint a kiemelkedő egyéni képességek kibontakoztatására. Iskolai közösségeink
biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó
képességének kibontakoztatásához.

● Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig

tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és
kompetenciákat: a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális,
életviteli és környezeti, az életpálya – építési, idegen nyelvi, valamint az információs
technológiákat.
● A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket
kölcsönhatásban fejlesztjük.
● A NAT valamennyi műveltségi területének művelése szolgálja a kulcskompetenciák
fejlesztését.

A nevelő-oktató munka célja

Iskolánk pedagógiai munkájának célja:

● A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt
emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető,
felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré
váljanak.
● Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a
tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
● A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs
képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.

12
● A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető
képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
● Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.
● A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
● Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak,
saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
● Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze
a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
● A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
● Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem
fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.
● Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
● Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (néptánc,
népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
● A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
● Az én harmóniájára vonatkozó értékek kialakítása, szociális, életviteli és környezeti
kompetenciák fejlesztése.
● A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése és tehetséggondozása minden tantárgy
keretében legyen kiemelt szempont – mind tanórán és tanórán kívüli foglalkoztatási
formában.
● Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi, idegen nyelvi,
matematikai, természettudományos digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és
állampolgári, kezdeményezőképesség, esztétikai – művészeti tudatosság és
kifejezőképesség területein.
● Az alapkészségek szilárd elsajátíttatása és megerősítése életkori szakaszonként.
Hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, információfeldolgozás, képességének
kialakítása, fejlesztése.
● A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a
tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját.
● Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs
technikákat a számítástechnikai – informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása
során.
● Minden nevelő feladata, hogy tudatosan tervezze és valósítsa meg tanóráján és tanórán
kívüli foglalkozásain a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését.

CÉLUNK:
• a test és lélek harmonikus fejlesztése
• gondolkodni, beszélni, cselekedni, tanítani
• színvonalas, következetes oktatás
• környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése
• lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére

Módszertani elemek:
• óvoda-iskola közötti átmenet
• tevékenységközpontú pedagógiák eszközei
- kooperatív tanulás
- drámapedagógia eszközei
- multikulturális tartalmak
- tanórai differenciálás

13
 Motiváló módszerek:
• játék
• szerepjáték, drámapedagógia
• páros munka
• csoportmunka
• kooperatív módszerek
• projekt módszer
• vita
• interaktív tananyagok alkalmazása
• kutató-felfedező módszer
• IKT eszközök alkalmazása
• tanulói laptop használata

Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában a pedagógiai munka középpontjában a személyre

szóló fejlesztés törekvése áll. Az iskolába lépő kisgyermekben óvja és tovább fejleszti a
megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb
társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket
közvetít, alapvető képességeket, és alapkészségeket fejleszt.
Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti
a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a
feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Az iskola támogatja az egyéni képességek kibontakozását. Törődik azoknak a hátrányoknak a
csökkentésével, melyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű
éréséből fakadhatnak.

A nevelő-oktató munka feladatai

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű
formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e
téren nem teszi meg, ami rajta áll.”

Ezért iskolánk feladata:

• Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás
tevékenységeibe.
• Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a
hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai
munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, szakkörök, kirándulás stb.
• Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a
morális kérdések megítélését a vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak
elsajátítása során.
• Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek
kibontakozását.
• Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési
helyzeteket.

14
 • Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó
példákat.
• Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép
kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre
szabott feladatok alapján.
• Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező
alkotó (kis) közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze
önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését,
empátiáját.
• Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek
szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

Általános nevelési feladatok

● Az iskolai nevelés feladata a személyiség pszichikus komponenseinek a fejlesztése.
● Az alapozó években a tanuláshoz szükséges képességek és készségek (értelmes olvasás,
írás, számolás, mozgáskoordináció, gondolkodási műveletek) elsajátíttatása. Fontos a
tanulási motívumok fejlesztése – a tanulási módszertár kiépítése.
● A hagyományos humán-reál tantárgyi alapokon a tanulni tanítás középpontba állítása,
az ismeretszerzés minden lehetséges szellemi és tárgyi eszközeinek a felhasználásával
(a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése).
● Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek
fejlesztése.
● Az egészséges és kulturált életmódra nevelés terén fontos az egyéni tudat fejlődése az
önértékelési motívumok fejlesztése, a mozgás, a szabad levegőn való sport, a játékos
sporttevékenységek elsajátíttatása, ezek gyakoroltatása.
● Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, a
hátránykompenzálás és tehetséggondozás az iskolai élet minden területén.
● Ugyancsak lényeges az információk, ismeretek minél szélesebb körből való gyűjtésének
megismerési folyamata, a könyvtárhasználat fontossága.

Konkrét nevelési feladatok

Az általános nevelési feladatokat pontosítani kell az életkorok vonatkozásában, hisz más és más
életkorban más-más komponensek fejlesztése kap elsőbbséget. A pedagógiai folyamatok
színtere is meghatározó, azaz a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségek más
prioritásokat határoznak meg.

Pedagógiai szakaszok szerinti nevelési feladatok

Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési
rendszerében. Az oktatásban résztvevő diákjaink 6-14 éves korosztályát két pedagógiai, illetve
életkori szakaszra bontottuk. Első szakasz 1-4. évfolyam, a második szakasz 5-8. évfolyam.

Nevelési feladatok tantárgyi programok szerint

● Tantervek, tanmenetek átdolgozása az új NAT szerint.
● Munkaközösségi szinten kell megfogalmazni a szaktantárgyak nevelési céljait.
● Minden olyan tevékenységi formával foglalkozni kell, amely a különböző tantárgyak
tanításával kapcsolatba hozható

Összességében elmondható, hogy a tantárgyi programok és a nevelési színterek szerinti nevelési

feladat-meghatározás a szakmai munkaközösségek kompetenciájába tartozik. Természetesen

15
az iskolai szintű koordinálás az iskolavezetés, illetve a minőségvezetés hatásköre és része az
intézmény minőségfejlesztési rendszerének.
A nevelés-oktatás pedagógiai feladatai

FELADATAINK: „A test és lélek harmonikus fejlesztése” megvalósításához:

• A katolikus nevelés, oktatás szerinti értékrend és hiteles életvitel kialakítása;

• Pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés (a szeretet, a jóság,
a becsületesség, az őszinteség, a szorgalom, az önzetlenség, a segítőkészség, a
tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése);
• Helyes önismeretre nevelés (értelmi, érzelmi, akarati fejlődés egészséges aránya,
a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése);
• Együttműködési képesség, és az empátia képességének fejlesztése,
közösségépítés (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása
és elfogadtatása);
• A munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak
megbecsülése, megőrzése;
• Kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete,
egészséges versenyszellem kialakítása;
• A játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése;
• Az élet egészére vonatkozó kérdések felvállalása, a lehetséges válaszok
megismertetése;
• Az egészséges életvitel fontosságának felismertetése;
• A mindennapos testedzés lehetőségeinek megteremtése az iskolában

FELADATAINK: A „gondolkodni, beszélni, cselekedni, tanítani” megvalósításához

• Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése;

• Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése;
• Hatékony tanulási-tanítási stratégiák megtanítása;
• Önálló tanulás és önművelés alapozása;
• Magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátítása (szép magyar beszéd, olvasási
kultúra kialakítása);
• A kommunikációs képesség sokoldalú fejlesztése, önálló véleményalkotás,
érvelés tanulása;
• Humán és reálértékek egyenrangúságának, egyensúlyának biztosítása;
• Korszerű társadalomtudományi ismeretek megalapozása;
• Korszerű természettudományos ismeretek megalapozása;
• A számítógép, mint munkaeszköz használatának megtanítása;
• Idegen nyelv alapszintű elsajátíttatása;
• Könyvtárhasználat;
• Művészeti nevelés

FELADATAINK: A „színvonalas, következetes nevelés-oktatás” eléréséhez

• A gyermekek, tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének

megfelelő differenciált oktatás;
• A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése;
• A tanulásban lassabban haladó diákok korrepetálása;

16
 • Eredményes tanulási módszerek megismertetése;
• A megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban;
• A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása;
• A tanulási folyamatban komfortélmény biztosítása;
• Életkornak, fejlettségnek megfelelő szellemi terhelés biztosítása

FELADATAINK: A „környezetért érzett felelősség - és a magyarságtudat erősítése” elérése

érdekében

• A gyermekek, diákok ismerjék meg a magyarság, városuk, iskolájuk múltját,

hogy képesek legyenek alakítani a jelenét;
• A gyermekek, tanulók szülőhelyhez és hazához való kötődése erősödjön az
iskolában;
• Az iskola és a család kapcsolatának ápolása, a kölcsönös bizalomra épülő
párbeszéd kiépítése és fenntartása;
• A természeti és mesterséges környezet ápolása és megóvása;
• Az ember és a természet kölcsönös egymásra utaltságának megismerése,
korszerű ökológiai szemlélet kialakítása;
• Népi kultúránkkal való megismerkedés (pl. a csoportfoglalkozásokon, a rajz,-
ének-zene órákon)

FELADATAINK: A „lehetőség megteremtése a szociális hátrányok enyhítésére”

• Az osztályfőnök felméri az osztályába járó diákok tényleges szociális helyzetét;

• Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős együttműködik a hátrányos és
veszélyeztetett helyzetű gyerekek érdekében;
• Megfelelő szakemberek (logopédus, pszichológus, pszichiáter, pap) bevonása
főleg a veszélyeztetett gyermekek érdekében

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori

sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez,
felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások

kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást,
jutalmazást, stb.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-

oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük
alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

● A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás,

stb.).
● A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos
módszerek, gyakorlás, stb.).
● A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
● A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, jutalomkönyv stb.).

17
 ● A büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott
rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés,
intés, megrovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, stb.
● A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet,
ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.)

A. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek:

● A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése;

● Közös célok kitűzése, és elfogadtatása;
● Hagyományok kialakítása;
● Gyakoroltatás;
● Segítségadás;
● Ösztönzés;
● Követelés;
● Ellenőrzés

B. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése:

● A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében;

● A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből;
● A nevelő személyes példaadása;
● Elbeszélés;
● Beszélgetés;
● Tények és jelenségek bemutatása

C. Tudatosítás:

● Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról;

● Személyes nevelői példaadás;
● A tanulók önálló elemző munkája;
● Vita, vitakultúra;
● Magyarázat, beszélgetés;
● A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a céljainkban megfogalmazottaknak megfelelően

tanulóink alapvető emberi értékek elsajátítására, befogadására legyenek képesek. Nevelő-
oktató munkánk során személyiségük úgy formálódjon, hogy ezen értékek hordozóivá,
átörökítőivé váljanak.

a, A test és a lélek harmonikus fejlesztése az alsó tagozaton

Mozgáskultúra megalapozása;
Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése;
Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása;
Az önismeret, a reális önértékelés fejlesztése;
A társas kapcsolatok igényének erősítése

b, Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése az alsó tagozaton:

18
Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátíttatása.
Az önálló tanulás és az önművelés alapozása.
A mentális képességek célirányos fejlesztése.
c, A szocializáció folyamatainak elősegítése az alsó tagozaton:

A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;

A kortárs kapcsolatok megerősítése;
A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása

d, A tanulási stratégiák megválasztása

• Az életkori jellemzők figyelembe vétele.

• Az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának
bemutatása.
• Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés.
• A tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő
értékelés.
• Az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének
megnövekedése.
• Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya.
• Megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó
adatgyűjtés, modellezés, szerepjáték.
• Kiemelt szempont az életkori jellemzők figyelembevétele.
• Az ismeretek tapasztalati megalapozása.
• A kreativitás fejlesztése.
• Differenciált fejlesztés.
• A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete.
• Rendszeresség, kitartás, tartós erőfeszítés szerepe a tanulásban.
• Kötelességtudat erősítése.
• Az értelmes tanulás eljárásai.
• Az adottságnak, személyiségjellemzőknek megfelelő egyéni tanulási módszerek,
technikák.
• A megtanultak ellenőrzésének, értékelésének módjai.
• Az önellenőrzés fontossága.
• Az ismeretek szilárdságának biztosítása.
• Az ismétlés szerepe.
• Szorgalom, pontosság, kreativitás teljesítményre orientáltság, kooperációs készség,
egészséges versenyszellem.
• A hiányok folyamatos pótlása.
• Az önálló ismeretszerzés képessége.
• A tudás, mint értékmérő eszköz az emberi élet minőségében, lehetőség az
önkiteljesedésre, a továbbtanulásra.

Nevelő-oktató munkánk eredményességét, sikerességét a nevelési programunk különböző

fejezeteiben megfogalmazott feladatok megvalósításához javasolt közvetlen illetve közvetett
pedagógiai eljárások, módszerek, tevékenységi formák biztosítják.
Az eredményesség fokmérői

19
 ● Tanulóink nagy százalékban feleljenek meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott
követelményeknek
● Rendelkezzenek bővíthető, biztos ismeretekkel, - jártasságokkal, képességekkel,
készségekkel.
● Ismerjék a kulturált emberi és közösségi kapcsolattartáshoz szükséges viselkedési és
magatartási formákat.
● Legyen határozott elképzelésük a közelebbi és távolabbi jövőjükről.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.2.1.A személyiségfejlesztés általános pedagógiai feladatai

Kialakítjuk tanulóikban a derűs, magabiztos, keresztény világszemléletet, életvitelt, hogy
legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen, etikusan és
szeretettel kezelni.

➢ A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: az alapvető erkölcsi értékek, a keresztény erkölcsiség megismertetése, tudatosítása és
meggyőződéssé alakítása.

➢ A tanulók értelmi nevelése

Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek felső
határának megközelítése, elérése. A világ megismerésére való törekvés igényének folyamatos
táplálása.

➢ A tanulók közösségi nevelése

Feladat: az emberi együttélés szabályainak betartása. A társas kapcsolatok fontosságának
tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. Team munkában való aktív részvétel.
Toleranciára, a másság elfogadására nevelés. A kulturált magatartás és kommunikáció
elsajátítása. Személyes és társas kapcsolati kompetenciájának fejlesztése.

➢ A tanulók érzelmi nevelése

Feladat: A tanulók érzelmi életének gazdagítása a katolikus vallás sajátos eszközeivel, a
transzcendencia iránti érzékenység fejlesztése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a
tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre, szolidaritásra, aktivitásra
késztető érzelmek kialakítása. Az élet és a család tisztelete.

➢ A tanulók akarati nevelése

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény
folyamatos ébren tartása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
Alaposság, mértékletesség, önfegyelem.

➢ A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
Hazaszeretetre nevelés.

20
 ➢ A tanulók állampolgári nevelése
Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi
jelenségek és problémák iránti érdeklődés felkeltése. Igény kialakítása a közösségi
tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

➢ A tanulók munkára nevelése

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és
környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Autonómiára,
tehervállalásra való nevelés. Munkavállalói, vállalkozói kompetenciájának fejlesztése.

➢ A tanulók művészeti nevelése

A tanulók kreativitásának, önkifejezésének, kulturális tudatosságának fejlesztése.

1.2.2.A személyiség fejlesztés az általános iskolai nevelés-oktatásban

A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, és
részesei vagyunk személyiségük sokféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük
fejlődésének. Felelősségünk is éppen ebben rejlik, hiszen az egyéni boldogulásukhoz szükséges
személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése a célunk. Ez csak céltudatos, hosszantartó fejlesztő
tevékenység lehet. Csak akkor hatékony, ha az értelem, érzelem, akarat együttes nevelésével
megteremtjük a személyiségfejlesztés és a teljesítménynövelés összhangját.

A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő
hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket,
és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje
és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, melyet például a tévé zúdít rá, s amely még
minket, felnőtteket is próbára tesz. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része csak igen későn
találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával, bizonyos szempontból késlelteti az
érésüket. Ezek a kétfelé húzó hatások vezetnek a gyermeki személyiség torzulásához,
tűrőképességük csökkenéséhez.

Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló

tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik.
Kellenek ésszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben
védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba
és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az
iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni.

A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek
következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem
lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának.

A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az

önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak.
Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz
az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkre mehet a
házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek, stb.).

21
Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat,
hogyan lehet ezeket akár pozitívan is felhasználni.
Az egyházi iskolák nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy
szekularizált világban élünk.

Diákjaink szülei nem kaphattak, vagy nem kaptak vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától
várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság
tekintetében nagyon sokfélék lesznek. Valószínű, hogy vallásos nevelés során az iskola
"magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton
lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A
szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola
nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele.
A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, egy meg nem
fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon
megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola. A diákok egy része olyan
családi modellt hoz, melyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekekre
fordított idő, hiányzik a(z) (keresztény) értékrend. Az ide érkezőknek (is) nagy a szeretet-, a
törődés-, és az elfogadás-igénye, Nem csak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi
iskoláknak.
• Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a
türelem.
• Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük,
előnyük hajszolására. Ezt a mintát látják mindenütt.
• Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki
egészséges, napbarnított, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan.
• Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra figyelés helyett a pénz és az
információ az úr. A média a külső talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a
boldogság kulcsa, elhiteti, hogy a boldogság megvásárolható.
• Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek, a
klasszikus zenének, a csendnek.
• Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és
sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne).
• Olyan világban élünk, melyben nem értékek már a családi hagyomány, egy tájegység
hagyománya, az ország hagyományai.
• Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet.

Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalokat nevelnünk, olyan mintát adva, hogy
ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt.
Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt
is, hogy hogyan kell megőrizni identitásukat, és értékeiket.
Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy
életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak.
Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget.
Meg kell tanítani az élet tiszteletére, a szenvedés értékére és saját, valamint a mások testének
megbecsülésére őket.
Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő
kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni.
Meg kell tanulniuk elválasztani az ocsút a tiszta búzától.

22
A nevelő-oktató munka érdekében fontosnak tartott követelmények
A szülők elvárásai

A társadalmi igények mellett felmérést készítettünk a szülők körében, annak érdekében, hogy
megismerjük igényeiket, elvárásaikat. Ennek alapján a neveléssel kapcsolatos fontosabb
elvárások az alábbiakban fogalmazódtak meg:

Elvárások az iskola felé

● keresztény értékrend közvetítése;

● emberléptékű, gyermekközpontú iskolában nevelni a gyerekeket;
● alapvető emberi normák betartására nevelés;
● az alapműveltség megszerzése

Elvárások a pedagógusok felé

● szakmailag felkészült legyen;

● szeresse a gyerekeket;
● értékeljen igazságosan, objektíven;
● legyen képes érdekessé tenni az általa tanított tárgyat;
● példamutatás a hitéletben.

A pedagógus Lehetőleg A pedagógus A szociális A tanulókkal a

személyisége alakítsunk ki vértezze fel magát a befolyásolás „megszó-
alapvető minden tanulóban professzionális folyamatai líthatóság”
motivációs sikerorientált szakmai módszertani közül a közelségében
tényező, beállítódást, tudás elemeivel, a behódolás, az élnek a
közvetett ennek érdekében tanuló azonosulás és pedagógusok.
módon alkalmazzon személyiségének interiorizáció Demokratikus
meghatározója minden megismeréséhez közül az együttműködés
a tanulói pedagógus szükséges tudással, a utóbbira i készséget
teljesítményne hatékony tanítási tanári tanulói törekszünk, tanúsítanak
k, a tantárgy stratégiákat, interakciós és amelyet nem a korlátozottan
iránti nevelési stílusa kommunikációs hatalmi tekintélyelvű
érdeklődésnek, legyen integratív készségekkel, a tekintéllyel, nevelési
a személyes felismerhető konfliktusok hanem a gyakorlatot
kapcsolatok együttműködéssel kezeléséhez és vonzerővel, folytatnak.
minőségének megoldásához hitelességgel
(magatartási szükséges és értékeink
modell, képességekkel vállalásával
irányító kívánunk
személy). elérni.

A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények

A felmérés alapján feladatainkat az alábbiakban fogalmazzuk meg:

• A nevelők, de elsősorban az osztályfőnökök ismerjék meg tanítványaikat;

23
 • A nevelők tiszteljék tanítványaikban az embert;
• Tartsák szem előtt a tanulók testi-lelki egészségének védelmét.
• Nevelőmunkájukban gyermekközpontúság, gyermekszeretet, tolerancia, egyéni
bánásmód, türelem tükröződjék.
• Tartsák szem előtt a szülők által megfogalmazott elvárásokat, legyenek szigorúak, de
következetesek, keltsék fel az érdeklődést a tantárgyuk és az önálló ismeretszerzés iránt.
• Egységes értékelési rend kidolgozása tantárgyanként;
• Kapcsolattartás pszichológussal, fejlesztő pedagógusokkal, logopédussal;
• A tantestület ismerjen meg minél több kipróbált, jó nevelési eljárást, eszközöket;
• Évfolyamokon belüli nevelőmunka összehangolása.
• Munkájukban legyenek igényesek, pontosak, tartsák be az SZMSZ-t.

A tanulókkal szemben támasztott legfontosabb követelmények

• A tanulók legalapvetőbb kötelessége a képességüknek megfelelő tanulás;

• A diák legyen aktív résztvevője a tanulási – tanítási folyamatnak;
• Viselkedésükben tükröződjenek az elsajátított értékek: Különösen az egymás
megbecsülése, a felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, kulturált beszéd, a környezet, a
társadalmi tulajdon védelme;
• Tartsák fontosnak önmaguk és környezetük tisztaságát, váljék igényükké a rend;
• Egyre inkább váljék önállóvá a tanulásában, illetve a saját szellemi fejlődésében;
• Tartsák be a szabályokat.
• Kapcsolódjanak be aktívan az iskola hitéletébe.

A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében

mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket
és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc
boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan
szólhatnak az ő nyelvükön is.
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig
hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind
emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is
sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.
Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok

• Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

• A megismerés képességének fejlesztése.
• Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok

• Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

• A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető
érzelmek kialakítása.
• Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

24
 • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink.

A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre
épülő differenciálás.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges
szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények
meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk
összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:

• A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.

• A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét,
együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
• Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő
azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Kialakítandó személyiségjegyek

• A helyes önértékelés
• Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
• Józan, megfontolt ítélőképesség
• A mások felé való nyitottság, befogadóképesség
• A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
• A szelídség, az alázat, a türelem
• Alaposság kialakítása
• A mértékletesség
• A bűnbánatra való készség
• A belső csendre, elmélyülésre való igény
• Hűség Istenhez és embertársainkhoz
• Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt

Elvárásaink tanítványainktól a következők

• Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban.

• Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt.
• Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása.
• Alapos, rendszeres és pontos munka.
• A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése.
• A házirend felelős betartása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

• A közösen elfogadott értékek szem előtt tartása;

• A közvetítendő értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé
alakítása;
• Az értelmi képességek és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
kialakítása, fejlesztése.
• Az emberi együttélés szabályainak megismerése, az együttműködési készség
kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

25
 • Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó
igény felébresztése.
• A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása,
megbecsülése.
• A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.
Az egészséges életmód, és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
• A tanulók környezetének rendben tartására, védelmére irányuló tevékenységek
gyakoroltatása.
A kompetencia-területek megjelenítése az alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök
rendszerében:

Kompetenciák

• A tanulás kompetenciái
• Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi
• Digitális kompetenciák
• Matematikai gondolkodási kompetenciák
• Személyes és társas kapcsolati kompetenciák
• Kreativitás, önkifejezés, kulturális tudatosság
• Munkavállalói, vállalkozói kompetencia

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

A kompetenciaalapú Az iskola Az értelem Kognitív A kompetencia

oktatás pedagógiai kiműveléséhez képességek területekre
részprogramjait is gyakorlata kapcsolódó fejlesztése: készített tanulói
magába foglaló adjon teret: a tanulási kognitív rutinok eszközök
pedagógiai színes motívumok és (műveletek), (tankönyvek,
programunk össze- sokoldalú tanulási módok, a kognitív munkafüzetek,
állításánál iskolai életnek, megismerési vágy kommunikáció, feladatsorok,
elsődleges szempont az egyéni és fejlesztése, a problémamegoldás fejlesztő
a nevelés - oktatás csoportos játék-szeretet és , a tanulási programok,
személyiség- tanulásnak, az alkotásvágy életforma demonstrációs
fejlesztő hatásának játéknak, fejlesztése, a kialakítása a anyagok és
érvényesítése. munkának; tanulási pedagógusok és mérőeszközök
fejlessze a teljesítmény szülők stb.) célszerű
tanulók optimalizálását együttműködése alkalmazása.
önismeretét, segítő révén. Az egyéni
együttműködés személyiségjegye (önálló) tanulási
i készségét, k erősítése stratégiák és
eddze akaratát! minden módszerek
pedagógus napi beépítése a
feladata. tanrendbe.

26
 A személyes Személyes A tanuló tudatosan Az önellátó és Beszélgetés, vita,
kompetencia képességek alakítsa a saját identitásvédő véleménycsere,
fejlesztésével az fejlesztése: pozitív képesség, élethelyzetek,
egészséges és önkiszolgálás, életfilozófiáját, tevékenységfor- szituációk
kulturált önellátás, egészséges máinak eljátszása, azok
életmódra önkifejezés, életmódját, gyakoroltatása az elemzése,
nevelést önvédelmi szokásrendszerét! A életkori kiselőadások,
szolgáljuk. A (egészségvédő, tanuló sajátosságoknak prezentációk,
harmonikusan identitásvédő, személyiségébe megfelelően. A jelenetek
fejlett személyiség önreflexív építsük be a jóléti személyiség bemutatása,
szükségleteit képességek modell központi egészséges dramatizálás,
meghatározó (önértékelő, kategóriáit. - önérvényesítéséhez, színjátszás,
életfilozófia önmegismerő, egészség, - ugyanakkor a kiállítások,
részévé válik. önfejlesztő önmegvalósítás – függőségi relációk vetélkedők,
Kiépítjük és az képesség). A tanuló alkotás, - minőség megtapasztalására is irodalmi - zenei -
egyéni életvitel legyen tisztában a mindenben, - egyéni alkalmas szituációk képzőművészeti
részévé tesszük a személyiséget életélés kultúrája, alkotások, tablók,
pozitív tartalmú veszélyeztető sajtófigyelés,
viszonyulásokat negatív hatásokkal videofilmek,
(attitűd), (negatív hatású bábozás, tematikus
szükségleteket társas viszonyok, gyűjtő munka.
(igényszint), káros szenvedélyek
motívumokat - drog, alkohol,
(cselekvésre dohányzás,
késztető belső elégtelen
hajtóerő), táplálkozás,
szokásokat mozgásszegény
(sztereotíp módon
működő
cselekvések).

Iskolánkban két Az idegen nyelvek Az idegen nyelv A modern

idegen nyelvet tanulása iránti igény tanulását, az idegen nyelvoktatási
(angol és német) felkeltése. nyelvi kompetencia technikák,
magas kialakítását az módszerek és
színvonalon adekvát stratégiák eszköztár
oktatunk. megválasztásával és alkalmazása, SDT,
a programok / internet
taneszközök lehetőségeinek
kiválasztásával kihasználása.
segítsük!
Természetesen az
életkori sajátosságok
és egyéni
szükségletek
figyelembe
vételével.

Az iskola által biztosított tudásanyag a természettudományok, a társadalomtudományok, idegen

nyelvek, a művészetek, a testkultúra, illetve a technika terén mutatnak utat a tanulók
műveltségének fejlesztéséhez.
Az alapvető ismeretanyag elsajátítása, a tanultak feldolgozása, az összefüggések felismerése
csak eszköz az önállóság kialakításához, egy saját világkép formálásához. Ehhez kell az iskola
pedagógusainak az életkori sajátosságoknak megfelelően, a gyermekek képességeihez mérten
segítséget nyújtani.

27
Első feladatként a tanulási folyamat ösztönzését oldjuk meg.
Fő kiindulási pontunk a motiváció megteremtése.
Felkeltjük a tanulók érdeklődését, biztosítjuk a megismerés örömét és rendszeres sikerélményt.

Nevelési elveink
Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés és a kreatív gondolkodás kialakítását
célozzák:
• Az értelmes fegyelem, az önállóság, a szabadság, a szabad gondolkodás
kialakítása.
• Felelősségérzet kialakítása önmaguk és társaik iránt fizikai, erkölcsi, szellemi
téren.
• Együttműködési és konfliktuskezelési technikák kialakítása.
• Tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, értelmi
téren.
• Az általánosan elfogadott erkölcsi értékek beépítése a viselkedésbe és a
gondolkodásba.

Speciális feladatok

Az általános műveltségi területek közül a következők kapnak oktatásunkban nagy hangsúlyt:

Az ének-zene területén a tanulók érdeklődésének, készségeiknek fejlesztése. Fontos a zenei
fogékonyság kialakítása, amely együtt jár a lelki-szellemi harmóniával. Az igényes zenei
nevelés magával hozza az igényességet az élet más területein is.
A testnevelés területén a sport, embert, közösséget formáló erejének felhasználásával a
versenyszellem kialakítása, ügyességfejlesztés, életkorának megfelelő edzettségi állapot. A
mozgás megszerettetésén túl a testi-lelki harmónia, a rend és fegyelem elsajátítása, a folyamatos
munkavégzés az ép testben ép lélek eszméje mind-mind nagy jelentőséggel bír. Az informatika
műveltségi területen belül a könyvtárhasználat, a modern technika, napjaink korszerű
ismereteinek elsajátíttatása.
Az idegen nyelvek – német, angol – minél magasabb szintű tanítása.

A tanítási – tanulási folyamat irányítása

A tanítási – tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső
feltételeket, ösztönző erőket, amelyek a gyermekekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásban
jelen vannak. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony
kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének megteremtése. A motívumrendszer
kialakításának lehetőségei között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker
megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni.

Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb

szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek,
lexikonok használatának, s az egyéb ismerethordozók (sajtó, tv, videó, számítógép, internet,
stb.) által megszerezhető tudásnak.

Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem

elől téveszteni, hogy a tanulói tevékenységet biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek
vezetnek a legjobb eredményre.
Napközi
A napközi otthonos ellátás az általános iskola alapfeladatai közé tartozik.

28
Az iskolának biztosítania kell:
• A gyermekek egészséges és biztonságos elhelyezését.
• A szabadidő eltöltéséhez szükséges helyet, időt, eszközöket.
• Az önálló tanulás feltételeit.
• Az étkezés megszervezését.

Szakkörök
Tehetséggondozást szolgálják /pl.: szaktárgyi szakkörök, sport, zene, stb./

Differenciált képességfejlesztő foglalkozások

Feladatuk az indulási hátrányok csökkentése, a lemaradók felzárkóztatása, versenyeztetés.

Könyvtár
A szorgalmi feladatok elkészítéséhez és az önképzéshez nyújt segítséget
A szociális hátrányokkal induló tanulóink számára a könyvekhez való közvetlen hozzáférést is
lehetővé teszi.

Tanulmányi és tehetségkutató versenyek, pályázatok

Lehetőséget teremtünk arra, hogy az érdeklődő, tehetséges tanulók iskolai, városi, megyei,
országos és egyéb pályázatok által meghirdetett versenyeken eredményesen vegyenek részt.

Tanulmányi kirándulások
A gyerekek életkorának, értelmi fejlettségének megfelelően tervezik és szervezik a
pedagógusok.

Diákönkormányzat
A működési szabályzatban rögzítetteken túl tevékenységével hozzájárul az iskola színvonalas,
hagyományteremtő munkájához.

1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, hiszen a testi
egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Közvetítjük az egészséges életmódra
vonatkozó ismereteket, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja.
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra
nevelésében. Pedagógusaink felkészítik tanulóinkat arra, hogy egész életükben képesek
legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészségtudatos életvitelt
kialakítani. A különböző műveltségi területek feldolgozása során megismertetjük diákjainkat a
betegségek, balesetek, sérülések megelőzésének módjaival, az egészségmegőrzés és az
elsősegélynyújtás technikájával. Az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segíti azoknak a
pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok
egészségi állapotát javítják. Az iskolai környezetnek biztosítania kell a tanulók egészséges testi,
lelki és szociális fejlődését. Pedagógusaink életvitelének fontos, példamutató szerepe van.
A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, például a rendszeres fizikai
aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét. Értsék az egészségtudatos léthez tartozó
egyénileg kialakított mozgásprogram a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát.
Ismerjék a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság
elérésében.

29
Céljaink
• Az egészséges élet lehetőségét biztosítania kell mindenkinek, és segítséget kell
nyújtanunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel.
• Az iskola váljék az egészségfejlesztés színterévé!
• Iskolánk biztosítja a tanulók számára a megelőzési programokon való részvételt.
• Ismereteket nyújtunk az egészséges életmód, a krónikus betegségek, a szexualitás és
családtervezés témakörében.
• Intézményünk biztosítja az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulását. Programokat
szervezünk tanulóinknak a szabadidő egészséges eltöltéséhez.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az egészséges test és szellem kialakításának érdekében

• a magyarországi fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek átadása,
• az infarktus és okainak értelmezése
• a daganatos betegségek megismertetése a stressz és az életünkre gyakorolt negatív
hatásainak megismertetése
• szenvedélybetegségek veszélyeinek megismertetése

A testi és a lelki egészség megőrzése céljából

• az egészség, az egészséget befolyásoló életmód fogalmának, befolyásoló tényezőinek,
az egészségre ható rizikófaktorok és a környezettel való kapcsolatuk megismertetése,
• a sport egészségmegőrző és fejlesztő szerepének hangsúlyozása,
• komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és
megvalósítása
• a személyi higiénia megőrzése iránti igény kialakítása
• A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága a személyes kapcsolatok kezelésében.
• Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethosszig öntevékeny testedzés, az önálló
sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki
egészség megőrzésének.
• A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos,
az egészség-megőrzést preferáló magatartás fontos része.

Az egészséges táplálkozási szokások tudatosítása érdekében

• a táplálkozás és a lelki egyensúly szerepének, megbeszélése
• a szeretet helytelen értelmezésének és a táplálkozási szokások összefüggéseinek
értelmezése.

Az egészséges önismeret, önértékelés és önkritika kialakítása érdekében

• az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása,
• az egyén saját tágabb és szűkebb környezetének, az önismeret és mások
megismerésének segítése,
• önvizsgálat fontosságának hangsúlyozása a saját személyiségük elemzésére,
• segítségnyújtás a gátlások leküzdésében, saját hibáink elfogadásában, a velük való
kiegyensúlyozott együttélésben.

A tizenévesek gondjainak csökkentése, a helyes párválasztás, családalapítás elősegítése

céljából

30
 • felvilágosítás a nemek közötti különbségekről, a testi – lelki szerelemről, a nemi
kapcsolatok zavarairól, a fogamzásgátlásról, az első kapcsolatok problémáiról,
• a nemi betegségek fogalmának, a megbetegedés fajtáinak megismertetése
• párválasztás fontosságának, buktatóinak
• A környezet tudatos védelme érdekében
• a természetes és mesterséges környezet fogalmi rendszerének megismertetése,
• az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése
• a környezet életünkre gyakorolt hatásainak értelmezése az iskola településén,
• a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a tanórán és a tanórán kívül
• a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a
természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.

1.3.2. A mindennapi testedzés szerepe az egészségfejlesztésben,

egészségnevelésben

Az iskola egészségnevelési programjának kiemelt feladata a tanulók testnevelése. Az iskola

tanulóinak testnevelési kategóriába sorolását az iskolaorvos végzi.

Működési formák:
• normál testnevelési csoportok
• könnyített testnevelési csoport
• gyógytestnevelés csoport
• tömegsport
• iskolai sportkör, melyek foglalkozásai a mindennapos testedzés lehetőségeit, feltételeit
biztosítják.
Feladata: a középfokú versenyekre a diákolimpiára való felkészítés
Fő profilja: kosárlabda, labdarúgás, atlétika
A felmérési rendszerek:
1. Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi
vizsgálata)
2. Netfit mérés évente
A köznevelési törvény előírja, hogy a középiskolában évente gondoskodni kell a tanulók
fizikai állapotának méréséről.
Az iskola egészségnevelési programjában résztvevő szakemberek:
• iskolaorvos
• védőnő (iskolai)
• osztályfőnökök
• biológia és a testnevelő szakos tanárok.
Az egészséges életmódra nevelés sokrétű feladatát iskolánk vezetése és tanári kara vállalja. A
felnövekvő ifjúság idejének jelentős részét tölti az iskolában. Lehetőségeinket maximálisan
kihasználva igyekszünk az egészséges állapot örömére és a harmonikus élet értékként való
tiszteletére nevelni tanulóinkat.
Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látják el. Az
iskolavezetéssel, a testnevelőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Az év eleji és év közbeni orvosi
vizsgálatok alkalmával szűrik ki a beteg tanulókat, s megfelelő szakorvoshoz irányítják őket.
A szülőkkel való kapcsolattartás, véleménykérés a tanulók érdekében végzett munkában fontos,
szakértelmük, tájékoztatásuk, információ-átadásuk jelentősen növeli az iskolai munka
hatékonyságát.

31
1.3.3 A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészségtudatos életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és
jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és
sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A
testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig
tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja,
melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való
személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon
az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására.
A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a
stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.
Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az
önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi
higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek
kezelésében.
Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának
megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének
megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex
intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

1.3.4.Az iskola egészségnevelési programja

Az egészségnevelési program célja

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit

• a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;
• az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram
• fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;
• a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság
• elérésében

Komplex intézményi mozgásprogram

1. Egészséges életmód-tréningek beépülnek a kötelező iskolai programokba (sport- és
egészségnap, részvétel helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak
megfelelően beépülnek az óratervi órákba.
3. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben
és változatosabb programok keretében képviseltetik magukat a sportfoglalkozások
(tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).
4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjában – az évszak
sajátosságainak megfelelően – egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység.
5. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel
illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi
szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai
együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok
támogatása céljából.

32
 6. A tanulmányi kirándulások és az egyéb programok egyik központi eleme a mozgás és
az egészségtudatos életmódra nevelés.
7. Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kidolgozása a testmozgás
propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglal magába.
8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi
alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerülnek megszervezésre.
9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a
szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára minden
tanévben javaslat készül.
Általános Iskola

1.3.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenciók, a

mentálhigiéné, a testi fejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészséges életmódra nevelés a tanórán és a tanórán kívül

Tanórai tevékenységek
Az egészségneveléssel, az egészség megőrzésével kapcsolatos oktatási tartalmak a tantárgyak
tanterveiben találhatóak meg részletesen, melynek célkitűzéseit és követelményrendszerét a
Kerettanterv határozza meg.

Alsó tagozat

1. A legtöbb ismeretet a környezetismeret tantárgy részeként tanulják a gyerekek. Megismerik

saját testük felépítését, élettani jellemzőit, az életműködések változását az egészségtől eltérő
állapotát. Gyakorlati jártasságot szereznek a higiéniás szokások helyes kialakításában, az
életműködések jellemző értékeinek, mint légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet, testsúly,
megismerésében és mérésében.
2. Hittanórán a teremtett világ, a Föld védelme, a helyes erkölcsi értékrend alapozása, a
harmóniára, boldogságra való törekvés. A kommunikáció fejlesztése, tiszteletadás egymásnak
és a felnőtteknek, tolerancia- türelem, empátia.
3. Testnevelésből a heti óraszám; 3 + a mindennapos testedzés, 2012/2013-as tanévtől heti 5
óraszám.
4. Az alábbi tantárgyak témaköreiben is szerepel az egészséges életre nevelés;
• magyar nyelv és irodalom
• technika és tervezés/ technika, életvitel és gyakorlat
• vizuális kultúra
• matematika
• környezetismeret

Rendszeres tevékenységek a tanórán kívül:

• Sportköri-foglalkozás heti 1 órában. Biztosítjuk a különböző mozgásokkal,
testgyakorlatokkal való megismerkedést.
Felelős: a foglalkozást tartó pedagógus
• Gyermeknap
• Fogápolási vetélkedő, aszfalt-rajzverseny és rajzverseny, az egészséges életmód témában.
Felelős: alsós nevelők

33
Mindennapos testedzés2012-2013-as tanévtől testnevelés órák keretében:

Az alsó tagozatban megszervezzük a mindennapos testedzést. A mindennapos testedzés

gyakorlati prevenciós mozgásos tevékenység, melyet mindennap végeztetünk a gyerekekkel.
Célunk, hogy minden tanuló tapasztalja meg a mozgás örömét, annak fejlesztő hatását. A
foglalkozások során fejlődjenek az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen motoros
képességeik és aerob állóképességük. A mindennapi mozgásinger hatására önmagukhoz képest
mutassanak fejlődést a fizikai képességekben, legyen igényük a magasabb szint elérésére.
Feladat: szervezett keretek között biztosítani a lehetőségeket a mozgásra, vonzó testgyakorlatok
épüljenek be a tanulók életrendjébe, váljon életszükségletükké a mozgás. Változzon
szemléletük, tudjanak elmozdulni a televízió és a számítógép mellől.
Tartalma
A helyes testtartás elősegítő gerinctorna, a keringési rendszert fejlesztő járás-futás gyakorlatok,
gimnasztika, légző torna, izomerősítések, motorikus képességek mérése, tánc, dráma,
koordinációs képességeket fejlesztő testnevelési játékok.

Kiemelt feladataink
1. A mindennapos testnevelés biztosítása.
Felelős: iskolavezetés, testnevelést tanítók
2. A tanulók képességeinek felmérése.
Cél: az egészség megőrzéséhez szükséges teljesítmény elérése. A tanulók
teljesítményének összegzése, az eredmény megküldése a minisztériumnak és az
iskolaorvosnak.
Felelős: testnevelést tanítók
3. A tanulók higiénia szokásainak fejlesztése
Felelős: osztályfőnökök, testnevelők, tanulók

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi
tájékoztatót tart, amelyben felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A
tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak
veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás
megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.
Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyakat
oktató tanároknak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn.
Ilyen tantárgyak: technika és életvitel/ technika és tervezés, vizuális kultúra, testnevelés és
sport. Az oktatás megtörténtét az elektronikus naplóban dokumentálni kell.
Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden
olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely
tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető
pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.
A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus,
aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását KIR
felületen rögzíteni kell.
A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,
munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és
tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal
igazolják.

34
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
● életkoruknak megfelelően tudjanak dönteni baleseti helyzetekben,
● tudjanak segítséget kérni, nyújtani, ha szükséges,
● alapvető ellátást tudjanak nyújtani,
● tudják elkerülni a balesetet előidéző helyzeteket

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) alsó tagozaton minden évben és évszakos aktualizálásban a tananyagban
(környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, testnevelés és sport) illetve, kirándulások,
szünetek előtt balesetvédelem keretében)
b) az iskolai védőnő szakmai segítségét igénybe véve.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok

1.4.1. A közösségfejlesztés intézményi szintű jellemzői

A korszerű iskolának a NAT és a kerettantervek irányelveinek figyelembevétele mellett az
oktató-nevelő folyamat minden területén a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai
és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra kell összpontosítania.
Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása - felfedeztetése - oktatása mellett
fontos szerep jut az iskolanevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a
közösségfejlesztés.
Az iskola a közösségfejlesztéshez szükséges források biztosításában közreműködik, a hiányzó
források pályázatokból, tanulói önerőből stb. fedezhetők.
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot
kialakítja, megteremti.
Mindezek célja: gyorsan változó világunkban jól eligazodó, megfelelő alapműveltséggel és
világszemlélettel rendelkező, jó kommunikációra és feladatvállalásra is képes, igaz ön - és
nemzettudattal rendelkező fiatalok felnőttkori elindítása, pályára állítása. Ezek pedig olyan
iskolai pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész
személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a
nevelés nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb fóruma is.

A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei

• tanítási óra
• osztályfőnöki óra
• iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek
• tanulmányi kirándulások
• kiállítások, hangversenyek
• szakkörök, klubok, érdeklődési körök
• kollégium
• diákönkormányzat

A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák

35
 • család
• párkapcsolat
• baráti társaság
• osztályközösség
• iskolai közösség
• sport- vagy hobbiközösség

Tanulóink legyenek nyitottabbak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével

kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktívabb részesei
a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és
nagyfokú segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban.
Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit.
Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében.
Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket,
sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit.
Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá.
Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok
értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a
határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban.
Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó
személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat.
Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker,
kreativitás váljon példaértékűvé számukra.
Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi
programoknak.
Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban.
Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni.
Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési
szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia
által biztosított módon megvédeni igazukat.
Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka -
pihenés - szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a
torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit.

Az iskolai hagyományok rendszere

A valahova tartozás tudatát a közösségi értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok

közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és
folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében.
Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Rendszeresen ismétlődő
események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. A
hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység a nevelőtestület és a tanulóközösség
közös munkájának eredménye.
Cél: a kialakult egyéni arculat mind markánsabbá tétele, hogy jól megkülönböztethetők legyünk
más iskoláktól.
Szervezeti hagyományok
Középiskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a
tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek.
Önálló jogi személyként működnek:
• Nagy Sarolta Adrienn emlékalapítvány

36
 • Tét a jövő alapítvány
• Trió Sportegyesület
Iskolán belüli szervezetek:
• iskolai Szülői Szervezet
• iskolai Diákönkormányzat
• iskolai Diák Sportkör
Valamennyi szervezet saját SZMSZ illetve működési rend szerint végzi tevékenységét. Az
önálló jogi személyként működő szervezetek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően
tevékenykednek.

Szülői Szervezet
A Szülői Szervezet aktívan részt vesz az iskola belső életét meghatározó szabályzatok
elkészítésében. Segítséget nyújt az Alapítványi bál szervezésében.

Diákönkormányzat (DÖK)
Az iskola tanulóinak demokratikus választással létrehozott szervezete. Tevékenységüket
nevelőtestületi segítséggel végzik a mindenkori DMST tanár közreműködésével. Szervezik a
Verébavatót, a Diáknapot, segítséget nyújtanak a Sportnap lebonyolításához. Évente
diákparlamenten értékelik munkájukat. Együttműködnek a regionális és országos
diákszervezetekkel, továbbképzéseken, rendezvényeken vesznek részt.

Iskolai Sportkör (ISK)

Tagja az iskola valamennyi tanulója. Küldöttgyűlés formájában szervezett demokratikus
választással létrehozott vezetőség irányítja. Az ISK vezetője a tantestület egy testnevelés szakos
tanára. Az ISK közreműködik az iskolai tömegsport és a háziversenyek szervezésében.
Javaslatot tesznek a szakköri foglalkozásokra. Véleményt nyilvánítanak a mindenkori
sporteszköz beszerzésekhez.

Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

rendezvények rendje

Általános rendelkezések
A Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium címere az
iskolai dokumentumokon, rendezvényeken megjelenik.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:

• fiúk: sötét nadrág, fehér ing, iskolai nyakkendő
• leányok: sötét szoknya (nadrág), fehér blúz, iskolai nyakkendő

Zenés-táncos rendezvények
Az iskola épületéiben a tanuló ifjúság részére megrendezésre kerülő zenés-táncos rendezvények
lebonyolításának szabályai:
• a rendezvény megtartásához igazgatói engedély szükséges
• a rendezvény lebonyolítását vállaló (szervező) teljes felelősséggel tartozik az
iskolaépületért, az iskola berendezési tárgyaiért, eszközeiért, a rendezvényen részvevők
biztonságáért
• nyitott rendezvény esetén a rendezvény szervezője köteles tűzoltósági és biztonsági őri
felügyeletről gondoskodni
• a rendezvények 24 óráig tarthatnak

37
• a szervező köteles a rendezvényt követő 24 órán belül az épületben az eredeti állapotot
visszaállítani, a takarításról gondoskodni.

Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének gyarapítása

az iskolai közösség minden tagjának joga és kötelessége.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat,
valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését
erősíti.
Az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A
rendezvény bárhol van a résztvevőkre az iskola házirendje vonatkozik.

Felvételi tájékoztató
Az iskola tanévente felvételi tájékoztató füzetet készít.
Megjelenési ideje: október 31.
Felelőse: az igazgató

Az iskolai rendezvények megvalósításának rendje

• a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves
munkaterv tartalmazza, vagy az igazgató ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról
és a szervezésről.
• A felelős irányítása mellett az oktatás-technikus minden esetben közreműködik a
rendezvények megvalósításában.
• A tanulók elhelyezésében, felügyeletében az osztályfőnökök is közreműködnek.

Szalagavató
Az iskolai Szalagavató ünnepség megrendezésére minden tanévben az őszi szünet előtti utolsó
hét péntekén kerül sor. A Szalagavató ünnepségen a megjelenés a végzős évfolyamok számára
kötelezően fehér blúz vagy ing és sötét szoknya illetve nadrág

Kitüntetések
A tanulók körében kiváló tanulmányi eredményért jutalmazásra a 12. évfolyamon a ballagási
ünnepségen, egyéb évfolyamokon pedig a tanévzáró ünnepségen kerül sor.

Osztálykirándulás
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében
osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az
osztályfőnöki munkatervben rögzítik. A kiránduláson a tanulók minimum 50 %-a vegyen részt,
akik nem vesznek részt, azoknak aznap kötelező iskolába jönni. A kirándulások önköltségesen
szervezhetőek.
Kirándulás, mozi színházlátogatás, diáknap, osztály klubdélután, szervezett közhasznú munka,
szervezett külföldi utazások, fiú-lány kosárlabda Korányi Kupa stb., pedagógus felügyeletével
szervezhető. Kirándulás esetén 20 tanulónként 1 felnőtt kísérőt kell biztosítani.

Fogadóórák, szülői értekezletek

Tanévente három szülői értekezlet, amelyből kettő megtartása kötelező. A nevelőtestület
valamennyi tagja az éves órarend ismeretében fogadóórát jelöl ki. Az igazgatót és helyetteseit
előzetes bejelentés alapján bármikor felkereshetik.

Iskola tanulóit érintő választható programok:

38
• osztálykirándulás
• filharmónia előadás
• opera kaland

A középiskola tanulói rendszeres résztvevői a város más intézményei által rendezett

programoknak.
Például:
• Kállai Kettős Néptánc fesztivál
• Kállói Napok rendezvénysorozat
• Ratkó szavaló verseny
• Ratkó József Könyvtár helytörténeti és informatikai vetélkedői
• Városi- Ki Mit Tud?
• városi ünnepségek, rendezvények
Az iskola felkérésre közreműködik egyesületi, városi, alapítványi programokban is.

Az intézmény vallási élete, ünnepei, hagyományai

A gimnázium és kollégium hagyományainak ápolása, elmélyítése minden tanuló joga és

kötelessége, mely fontos eszköze a nevelésnek. Az iskola hagyományainak kialakításában a
vallásos nevelésre törekszik.

A hagyományok továbbadásának módja

• Minden új növendékünkkel szeptemberben osztályfőnöke ismerteti a

gimnázium és kollégium éves munkatervében rögzített tanév rendjét,
időpontokat és felelősöket.
• A vallási ünnepkörök előkészítése, megélése fontos helyet foglal el az
intézményi nevelőmunkában. Ebben irányításában fontos szerepe van az
intézményünk lelki igazgatójának.
• Nemzeti emléknapjainkról iskolai ünnepély keretében, és a tanítási órákon
tartunk megemlékezést.
• Helyet adunk az öregdiák találkozók számára, tanórán kívüli előadásokra is
meghívjuk végzett diákjainkat.
• A tanév beosztása miniszteri rendelet alapján történik.
• A szorgalmi idő 180-185 tanítási napot tartalmaz, két félévre tagolódva.
• A tanítási napok: hétfőtől - péntekig (rendkívüli eset miatt kimaradt tanítási
napokat előzetes egyeztetés után szombati napon is lehet pótolni).
• Tanítási napnak számít a munkaterv szerinti tanulmányi kirándulások napja,
lelki nap és minden olyan nap, amelyen a tanulóknak kötelező részt venni
(ezeken a napokon legalább 3, a témához kapcsolódó órát kell a naplóba
bejegyezni).
• A kirándulások a diákok számára kötelezőek (kivéve azoknak, akik büntetésből
el lettek tiltva), a felmerült költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Minden hetet közösen indítunk közös ima keretében.

Egyházi ünnepek, lelki napok és lelkiéleti programok a tanévben

Augusztus

39
 • Tanévkezdő lelki- és szakmai nap
• Augusztus 29 Keresztelő János próféta vértanúságának emléknapja
Szeptember eleje:
• Pedagógusok tanévkezdő zarándoklata
• Szeptember 8. Istenszülő születése (egyházi ünnep)
• Szeptember 14. Keresztfelmagasztalás (egyházi ünnep)
Október 1.
• Istenszülő Oltalma (egyházi ünnep) /10. évfolyam zarándoklat és lelki nap
Máriapócson
• Október 72 óra kompromisszumok nélkül
• Mátraverebély - Szentkúti Görögkatolikus búcsú
• Október Érettségire készülők máriapócsi zarándoklata (buszos)

November 8. Szent Mihály és Gábor Főangyal ünnepe (egyházi ünnep)

• November 15. Karácsonyt megelőző bűnbánati időszak kezdete - Adventi
gyertya 1.
• November 21. Istenszülő templomba vezetése (egyházi ünnep)
Cipősdoboznyi szeretet akció meghirdetése
December
• December 6. Szent Miklós püspök (egyházi ünnep) – Mikulás műsor,
Mikulásjárás
• December 9. Szent Anna csodálatos foganása (egyházi ünnep)
• Karácsony előtti héten lelki napok, Karácsonyi műsor
Január
• Január 6. Vízkereszt (Úrjelenés - Jézus megkeresztelkedése) –
Iskolaszentelés (egyházi ünnep)
• Január 30. Három főpap (egyházi ünnep)

Február 2. Az Úr Jézus találkozása Simeonnal (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

(egyházi ünnep)
• Nagyböjt kezdete
Március 25. Örömhírvétel (Gyümölcsoltó Boldogasszony) (egyházi ünnep)
Április Húsvéti lelki napok
• Húsvét
• Április 23. Szent György nagyvértanú (egyházi ünnep)
Május Urunk mennybemenetele / Áldozócsütörtök (egyházi ünnep)
• Pünkösd (egyházi ünnep)
• Gyerekbúcsú (Zarándoklat Máriapócsra / Alsó tagozat)

40
 • Futózarándoklat
Június Pedagógusbúcsú
• Zarándoktábor

1.4.2.Az általános iskola eltérő feladatai a közösségfejlesztésben

A közösség jellemzői, a közösségi nevelés színterei

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie

mindennapi munkája során, hogy példaként áll a gyermekek diákok előtt megjelenésével,
viselkedésével, beszédstílusával.

A közösség jellemzői:
• azonos eszmék, célok, feladatok
• aktív értékteremtő tevékenység
• tagjai között szoros kapcsolat van

A közösségi nevelés színterei:

● Család
● Iskola
● Iskolán kívüli közösségek

Nevelésünk egésze közösségi nevelés, a nevelési-oktatási folyamat közösségi szerkezetben

zajlik. Az iskolai munkának nincs egyetlen olyan mozzanata sem, amely egyúttal ne gyakorolna
befolyást a közösségi viszonyok fejlődésére.
Az iskola a gyermekek szocializációjának döntő fontosságú terepe, ahol a tanulók szervezett
közösségek és lazább, spontán csoportok rendszerében élnek és tevékenykednek. Fontos, hogy
milyen csoportot tekintenek a maguk számára modellnek, amelyhez értékrendjüket igazítják.

Kortárscsoportban sajátítják el azokat a magatartásmódokat, amelyek az együttélés során

nélkülözhetetlenek.

A velük való bánásmód, stílus, az értékelés módja, az egymás közötti érintkezés formája,
gyakorisága, a személyes vonzalmak, ellenszenvek, a spontánul kialakuló rangsorok mind
formálják a közösségi viszonyokat.

A jó közösség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a pedagógus mindig nyomon

kövesse a közösség belső rezdüléseit, mozgásait, átrendeződéseit, a légkör és a személyes
kapcsolatok változásait.
Feladatunk az egyes gyermekek társas lénnyé fejlesztése, kollektivizmusuk kialakítása, illetve
a közösség által történő nevelésük megszervezése, irányítása.

A közösségi tevékenységek szervezése során módot nyújtunk tanulóinknak arra, hogy aktívan
bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. – Legyenek
nyitottak a másság, a különböző kultúrák iránt, becsüljék meg azokat-. Legyenek tudatában
iskolánk normáival, szokásaival, ápolják, őrizzék hagyományainkat.

41
Nevelőmunkánk során az új információs környezetben eligazodni tudó, és azt kritikai módon
használó gyerekeket nevelünk, akik képesek lesznek későbbi, önálló életükben helyes
döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam

végéig tart. Az alapfokú nevelés oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz
c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz
d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz
e) a kilencedik évfolyamon kezdődik és a 12.évfolyam végéig tart az érettségire felkészítő
középfokú képzés.

A 6 – 14 éves korú gyermekek testi – lelki fejlődésének jellemzőit két nagy meghatározó
életkori szakaszhoz kapcsolhatjuk.
A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés
területei:
● Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák
● Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, szakkörök, lelkigyakorlatok,
zarándoklatok, kirándulások
● Diák-önkormányzati munka, egyházközségi szerepvállalás

A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai

● A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra,

tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése,
tervszerűnevelői irányítása, fejlesztése.
● Feladata a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési
normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy (nevelői
segítséggel) közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében
összehangoltan tevékenykedni, és az elvégzett munkát értékelni.

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink

● A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a

munkaerkölcs erősítésével.
● A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
● A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések
bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
● A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
● Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka,
verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
● Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési
eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

Tanítási óra

42
 ● A fejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási órákon kiemelten fontos a
motiváció, az eredmények, sikerek elismerése, a pozitív megerősítés, a tanulók egyéni
fejlettségéhez, képességeihez igazodó differenciálás, csoportbontás.
● A tanítási – tanulási folyamat minden tanórai tevékenységrendszerének
megszervezésében nevelőmunkánk meghatározói:
● Az egyéni képességeket fejlesztő tanulásra, önművelésre való ösztönzés – motiváció
● Tanulóink aktív tanórai tevékenykedésre serkentése hatékony pedagógiai módszerek
alkalmazásával – aktivitás
● Az egyéni adottságokat, hajlamokat, személyiségjegyeket figyelembe vevő tanítási
módszerek használata – differenciálás
● A tanulás – mint a személyiség egészét formáló, jövendő foglalkozását, életpályáját
befolyásoló – értékteremtő funkciójának tudatosítása. – pályaorientáció

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

● A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.

● Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.
● Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák,
hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget,
erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.
● A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.)
járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
● A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti
felelősséget.

A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

● Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat,

amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
● Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket.
● Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során

● Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, parókiával, egyházi

személyiségekkel, külső szakemberekkel.
● Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az
együttműködést.
● Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív
irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

1.4.3.Közösségfejlesztés, hagyományápolás intézményi szintű feladatai

1. Hon- és népismeret
A változások mellett vannak olyan örökérvényű követelmények, melyeknek meg kell
felelnünk. Ilyenek:
● a magyar nyelv ápolása
● igény múltunk ismerete iránt
● iskolai, nemzeti hagyományaink ismerete, ápolása
● a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme

43
 ● más népek nemzeti érzésének tisztelete
● különböző népszokások megismerése (dramatikus játékok és néptánc tanulás
formájában is)

2. Nyitottság a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt

Nevelési elveink főbb irányai a kulturált viselkedés kialakítását célozzák:

● tolerancia gyakoroltatása etnikai, vallási, világnézeti, egészségi, anyagi, érzelmi téren

● az európai kultúra, történelem, életmód megismerése
● a nemzeti kapcsolatok fenntartása nyitottabbá teszik a tanulókat más országok, népek
kultúrája, életmódja iránt.

Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti értékeink megőrzésére, gyarapítására.

● A körülményekhez képest az iskola udvarán található növények ápolása
● az udvar folyamatos karbantartása, az ott használható eszközök lehetőség szerinti
gyarapítása
● az étkező szebbé tétele
● a folyosók, a mosdók állapotának megőrzése
● az osztálytermek hangulatossá tétele

3. Idegen nyelv
Az idegen nyelv tanítása már az első osztályban megkezdődik játékos formában.

4. Könyvtár
A könyvtár használata mind a továbbtanulásban, mind az igényes környezetkialakításban segít.
Fontos szerepe van az önálló ismeretszerzés elsajátításában.

5. Elfogadó és segítőkész magatartás

A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink: megismertetjük és elfogadtatjuk a
kulturáltviselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait, elsősorban azt,
hogy a tanulók:
● tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez
● megértők, előítéletmentesek, empátiával rendelkezők legyenek
● rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás
képességével

A gyermekközösség kialakításakor előtérbe helyezzük egymás megértését, elfogadását.

6. Hagyományok
Célunk: a magyarságtudat erősítése, nemzeti és iskolai hagyományaink ápolása.
A közösség hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése szép és
mindig várt esemény az adott közegben.

Hagyományaink:
● Nyár végi ismerkedő délelőtt- Csibetábor
● Csibeavató – elsősök avatása
● Szent Miklós napja
● Adventi gyertyagyújtás
● Karácsonyi hangulatkeltés (Betlehemes játék)
● Színházlátogatás

44
 ● Farsang
● KORÁNYITOGATÓ - nyílt nap óvodásoknak, szülőknek
● Tanulmányi kirándulások osztálykeretben
● Sportrendezvények
● Őszi-tavaszi környezeti nevelési kirándulás.

7.Témanapok
● Víz világnapja
● Márton nap
● Állatok világnapja
● Föld Napja
● Madarak és fák napja
● Egészségnap

Az ember azáltal lesz igazán emberré, hogy szeretettel megnyílik a másik felé, őt befogadja és
neki szolgál. A szeretet új törvénye az emberi tökéletességnek és a világ átalakításának
alapszabálya. Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család; az iskola célja, hogy
a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletet alakítson ki a nevelés
hatékonyságának növelésére.

Az iskola éves munkatervében határozzuk meg

● A tanítás nélküli munkanapokat

● Az ünnepélyek, közös liturgiák, versenyek rendjét
● A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét
● A nevelési és osztályozó értekezletek rendjét
● A nyílt napok rendjét

A tanév jeles napjai

● Tanévnyitó (elsősök és kilencedikesek köszöntése)

● Lelki napok, lelkigyakorlatok (őszi, karácsonyi, húsvéti), gyónási alkalmak
● Csibeavató
● Szent Miklós napja– templombúcsú
● Adventi gyertyagyújtás
● Karácsony - betlehemes
● Vízkereszt - házszentelés
● Húsvét
● Farsang,
● Nyílt nap
● Pünkösd
● Tanévzáró zarándoklat, gyermekbúcsú Máriapócson
● Tanévzáró (ballagás)

Nyári ünnepek: alkalmak a templomban való találkozásra

• június 24. Keresztelő Szent János születése
• június 29. Szent Péter és Pál főapostolok
• július 20. Szent Illés próféta
• aug. 06. Urunk színeváltozása
• aug. 15. Szűz Mária elhunyta és mennybevitele

45
 • aug. 20. Szent István király
• aug. 29. Keresztelő Szent János fejevétele

Állami ünnepek, melyek egyben munkaszüneti napok is.

• okt.23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
• nov.01. Kegyeleti nap – halottak emlékezete
• dec.25-26. KARÁCSONY
• márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc
• HÚSVÉT
• máj.01. A munka ünnepe
• PÜNKÖSD
• aug. 20. Szt. István király

a) Az év kiemelt ünnepein szentmisén veszünk részt, majd tanítási szünet lévén iskolai
keretben ünneplünk (vetélkedő, játék, beszélgetés, akadályverseny, film).
b) A két lelki napot (rekollekció) ADVENT és NAGYBÖJT idejére tervezzük. A lelki nap
rendjét a pedagógusok és a lelki igazgató szervezik meg. Lehetőség van vagy osztályonként,
vagy csoportokban részt venni a lelki napon. Általában külső lelki vezetővel.
c) Törekszünk arra, hogy havonta biztosítsunk gyónási alkalmakat azoknak a diákoknak, akik
igénylik.
d) Ünnepi műsort, hangversenyt szervezünk karácsony előtt, nemzeti ünnepeken,
iskolanapokon stb.
e) A tanulók ünnepi viselete: A lányok ünnepi ruhája: fehér blúz és sötét szoknya; a fiúké fehér
ing és sötét nadrág.

Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és az annak megfelelően kiadott tartalmi
szabályozók (Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek) új irányokat szabnak a
pedagógiai gyakorlat és az iskolák számára. Az oktatás mellett hangsúlyos szerepet kap a
nevelés területe, és előtérbe kerül a kulcskompetenciák fejlesztésének egyensúlyba hozása is a
műveltségterületi tartalmakkal.
Az új tartalmi szabályozók a tanulók személyiségének és tudásának komplex fejlesztését
helyezik a középpontba, amelynek legeredményesebb eszközét az olyan nevelési-oktatási
programok jelentik, ahol nem kizárólag a tanórákra koncentrálnak, hanem a nevelés-oktatás
részének tekintik a tanórán kívül az iskolában eltöltött időt is.
Ilyen komplex nevelési oktatási programok megvalósítása elsősorban azokon a területeken
szükséges, amelyek fejlesztése az elmúlt években elmaradt, vagy háttérbe szorult. A felhívás
célja a konstruktív és értékközpontú nevelés, az egész életen át tartó tanulás iskolai
megalapozása, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, a köznevelés
hátránykompenzációs szerepének erősítése és az iskolai lemorzsolódás csökkentése.
A program célja olyan tematikus napközis és tematikus bentlakásos programok megvalósítása,
amelyek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazodnak,
középpontjában a tanulók tudásának, készségeinek és képességeinek fejlesztése,
kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll,
figyelembe véve, hogy a nevelés és az oktatás színtere nemcsak az iskola lehet. A foglalkozások
keretében lehetőség nyílik olyan tanulási módokra és szervezési megoldásokra, amelyek
előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak fejlesztését, az
osztályközösségek megerősödését.

46
A program célja továbbá, hogy Magyarország kevésbé fejlett régióiban található intézmények
1-8. évfolyamos tanulóinak bevonásával valósuljanak meg a fejlesztések.
Pedagógiai alapelveinkhez igazodva intézményünk is kiemelt célként tartja számon az
élményalapú, nyitott nevelési-tanulási környezetben megvalósuló tematikus programok
kidolgozását, mely hatékonyan hozzájárul a köznevelés minőségének javításához.
A „Csodaszarvas” program megvalósítása jó lehetőség egy új modellprogram létrehozására,
amely hosszú távon megalapozhatja az informális és nem formális tanulási folyamatok
megjelenését és beágyazódását a formális oktatás rendszerébe is.
A kidolgozandó tartalmak és módszertan kreatív eszköztára és munkaformái hozzájárulnak
ahhoz, hogy a tanulás közösségi élménnyé váljon a gyermekek számára, s ne érezzék tehernek
a tanítás-tanulás folyamatát.
A programban az alábbi tematikus alkalmak szerepelnek mind a napközis, mind a bentlakásos
helyszíneken:
• Nemzeti és kulturális identitás
• Hagyományőrzés
• Anyanyelvápolás
• Közlekedés, KRESZ
• Sport és egészségre nevelés
A program a következő célok megvalósítását segíti:
• a tanulók élményalapú ismeret- és tapasztalatszerzését közvetlen természeti
környezetükről, lakóhelyük és környékének hagyományairól, népi kultúrájáról,
szokásairól,
• a biztonságos közlekedés szabályairól,
• az egészségtudatos magatartásról, az egészséges életmód alappilléreiről.
• öntevékeny munkájuk során fejlődne szervezőképességük, írásbeli és szóbeli, valamint
képi kifejezőkészségük.
• sikeresen alkalmazná az audiovizuális, a digitális eszközöket

A kidolgozott tematikus programok az alábbi témakörök szerint lehetségesek:

A projekt folyamatos összhangot mutat a NAT alábbi kiemelt fejlesztési feladataival:

Értékek szintjén: emberi kapcsolatok, környezet és életminőség, hagyományok ápolása és
tisztelete, szabályok elfogadása, együttműködés, az iskolai környezet pozitív átalakításának
elfogadása
Ismeretek szintjén: a tantárgy-koncentrációk miatt mind a reál-, mind humán tantárgyak nagy
szerepet kapnak a tanulási folyamatok során, mialatt a különböző munkaformák alkalmazásai
is óriási fontossággal bírnak
Attitűdök szintjén: különböző csoportmunka iránti nyitottság, művészi önkifejezés,
kíváncsiság, motiváció, magabiztosság, személyiségfejlődés
Készségek szintjén: problémafelvetés, vezetőkészség, párbeszéd, változtatás, csoportmunka,
szövegértés, szövegalkotás, manuális készség, szóbeli-írásbeli kommunikáció, információk
feldolgozása
Kiemelt fejlesztési területek szintjén: szociális, természettudományos, digitális kompetencia,
anyanyelvi kommunikáció, hatékony, önálló tanulás, kezdeményező képesség és vállalkozói
kompetencia, csoportmunka, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődése
A program hatásának várható eredményei:
o A kutatómunka, projektmunka, illetve a különféle csoportmunkák elvégzése során a
szociális kompetenciák minőségi (pozitív) változáson mennek keresztül, fejlődik az
egyéni és közösségi felelősségérzet.

47
 o Erősödik a gyerekek egymáshoz és szűkebb-tágabb környezethez való kötődése,
valamint mélyül az iskola és a szülők kapcsolata is, hiszen betekintést nyernek az iskola
innovációs munkájába, a gyermekközpontú oktatás gyakorlatába.
o Javul a tanár-diák együttműködés folyamata, így a közös programokért való
felelősségvállalás érzése is összekovácsoló erőként jelentkezik.
o Folyamatos komplex képességfejlesztés történik a játékok, események, témák, séták,
o előkészítése, feldolgozása, értékelése során.
o A digitális kompetenciák szinten tartása és fejlesztése szintén hatékonyan áll az önálló
tanulási kompetenciák fejlődésének szolgálatában.
o Valamint, nem utolsó sorban, fejlődik a gyermekek esztétikai, művészeti,
egészségmegőrző tudatossága, illetve az adott témákat felölelő tárgyi, érzelmi
kifejezőképessége.
A Csodaszarvas program hozzájárul az iskolai lemorzsolódás és az iskolaelhagyók csökkentéséhez, az
egész életen át tartó tanulás megalapozásához

A továbbfejlesztés lehetőségei

Partnereink igényeinek kielégítésére törekszünk. Felmérjük, mit várnak el tőlünk, hogy

képzelik el a kölcsönös, folyamatos együttműködés módjait.
Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolában folyó nevelőmunka és az otthoni nevelés csak
akkor hatékony, ha azonosak értékrendünk, törekvéseink, céljaink.
Gyermekeink helyes nevelése, egészséges testi és szellemi fejlődése közös célunk, amelyért
közösen kell cselekednünk.
Mivel a családból hozott nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése szempontjából,
erősíteni kívánjuk az otthon kialakított pozitív értékrendet és arra törekszünk, hogy a szülők is
elfogadják az iskola által megfogalmazott nevelési elveket és követelményeket.
A szülőknek és pedagógusoknak egyaránt célja a kölcsönös bizalmon, és megértésen alapuló
kapcsolattartás a gyermek fejlődése érdekében.
Ezért a tudatos közösségfejlesztéssel, a katolikus intézmény nevelőinek törekedniük kell arra,
hogy tanítványaik mind jobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban
a keresztény értékrendet és elkötelezettséget. Ebben tanáraik, nevelőik és hitoktatóik jó példája
is segítségükre lesz.

1.5.A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki

munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1.5.1.A pedagógus feladatai

a./ A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv,
a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató
útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek
szabad megválasztásával végzi,
b/. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása,
az iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos
nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
c/. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt
vállal:

48
 • a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,
• a közös vállalások teljesítéséből,
• az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,
• az iskola hagyományainak ápolásából,
• tanulók folyamatos felzárkóztatásából,
• a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,
• pályaválasztási feladatokból,
• a gyermekvédelmi tevékenységből,
• a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából,
• a diák önkormányzat kialakításából,
• az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.
d/. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés,
értékelés).
e./ Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.
f./A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részvétel.
g./ Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-
oktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.
h./ Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Ha az
alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven
át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet
ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.
i./ Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat 2 héten belül kijavítja. A
témazáró felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy
a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.
j./ Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart.
k./ Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen
belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint - egy-
egy pedagógus lát el.
➢ vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai
irányítása és ellenőrzése,
➢ egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés,
szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba, stb.),
➢ osztályvezetői, osztályfőnöki munka,
➢ versenyekre való felkészítés,
➢ szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés),
➢ könyvtári munka,

A pedagógus kötelezettségei

➢ a nevelést-oktatást a türelmesség elve alapján végzi

➢ figyelemmel kíséri, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai
meggyőződése miatt hátrány ne érje
➢ nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének
megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről
➢ az ismereteket tárgyilagosan közvetíti
➢ a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint
érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan
értékelje a tanulók munkáját 62. § (1) j)

49
 ➢ a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és
adminisztratív 62. § (1) m)
➢ feladatait maradéktalanul teljesítse,
➢ nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét,
fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét
➢ segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását
➢ gondot fordít a tehetséges tanulók fejlesztésére
➢ a tanulók részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket
átadja, s meggyőződik annak elsajátításáról
➢ baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket
➢ elsajátíttassa a tanulóval a közösségi együttműködés magatartási szabályait és
törekszik annak betartatására
➢ szülői értekezletet, fogadóórát tart
➢ a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja
➢ a szülőket figyelmezteti gyermekük jogainak megóvása, fejlődése érdekében, s
tájékoztatja őket, hogy milyen intézkedések megtételét tartja szükségesnek ezek
érdekében
➢ a szülő és a tanuló javaslataira, kérdésire érdemi választ ad
➢ a tanuló és a szülő emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartja
➢ az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket a tanuló részére átadja
➢ jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen
vesz részt.
➢ minden tanévben vállalja több multidiszciplináris óra megszervezését
➢ vállalja a team tanításban való részvételt
➢ tanórákon vállalja, hogy rendszeresen használ digitális technológiát

A pedagógus jogai

A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg:

➢ A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanításmódszereit
megválaszthatja.
➢ A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az
alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.
➢ Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját.
➢ Minősítse a tanulók tudását.
➢ Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.
➢ A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében
és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
➢ Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
➢ Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi,
regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.
➢ Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait
tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.
➢ Feladatát az intézmény igazgatójának, és az igazgatóhelyettesek általános irányítása és
ellenőrzése mellett végzi.

50
A pedagógus döntési jogköre

➢ Pedagógiai program, az SzMSz, a Házirend és módosításának elfogadása

➢ A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása
➢ A nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók
elfogadása
➢ A nevelő testület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása
➢ A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
➢ Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben,
➢ A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása
➢ Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai
vélemény kialakítása

A pedagógus felelős

➢ A rábízott tanulók testi, szellemi épségéért

➢ A tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért
➢ Az adminisztráció pontos, idő szerinti vezetéséért /naplók, ellenőrző könyvek,
anyakönyvek, felszólítások, feljelentések, félévi, év végi statisztika vezetése,
elkészítése, dolgozatok felmérések javítása)
➢ Az éves tanmenet elkészítéséért
➢ Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért (nevelésre és
tantárgyára vonatkoztatva)
➢ Az iskolai körlevelek, tájékoztatások aláírásáért
➢ Az átvett - az oktatást segítő - eszközökért
➢ Az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátásáért
➢ A személyi adataiban történő változás bejelentés

1.5.2.Az osztályfőnök nevelő munkája

Az osztályfőnököt az intézmény vezetősége jelöli ki. Közvetlen munkahelyi felettese, irányítója

az igazgatóhelyettes. Szakmai munkájának irányítója az osztályfőnöki munkaközösség vezető.
Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos
dokumentuma osztályfőnöki tanmenet. A tanulók nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság
és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatait

Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:

1. közvetlen nevelőmunka.
2. ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása,
3. szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása,

1. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a

tanmenete alapján végzi. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-
oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai
törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja

51
 annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen
megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az
iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások,
rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.
Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.
2. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése,
félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.).
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Az
osztályfőnök dicséretet is adhat, fegyelmező intézkedést hozhat. Javaslatot tesz a tanulók
jutalmazására, ösztöndíj elnyerésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét
figyelembe véve.) Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál
fogva indokolt esetben 3-szor 1-2 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya
tanulójának.
3. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart
tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a
család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja
a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások
kivédése. Szülői értekezletet tart. Tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról,
tanulmányi előmeneteléről, valamint a fogadó órájának időpontjáról.

Kiemelt fejlesztési területek

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös
értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen
kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának
is.

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,
közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős
életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az
elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési
problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ
lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az
iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan
nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka
megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a
korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások
kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig –
hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a

jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók
munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi
tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

52
megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet
érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár
kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék
meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció
kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési
formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári

részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és
a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés
szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség,
a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék
a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi
nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az
elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a
megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny
részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán

alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a
tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és
kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá
kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő
beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz,
hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és
tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában
támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és
életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni
és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok
kialakításához.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és
tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy
részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés
beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a
harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a
családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok
kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az
iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

53
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli
megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes
táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek
lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a
betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a
veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A
pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások
kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki

a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő
magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg
ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan
képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,
önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos,
felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a

természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan
és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a
környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság
mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel
kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.
Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat,
amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és
tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell
biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az
érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik
megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a
szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel

kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi
intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az
értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás

54
területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni
és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési
intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a
banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék
az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai
beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi
kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű
megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és
hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint
e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az
érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével,
hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a
tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;
hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott
tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és
hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást
kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok
sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás
eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és
a tudás minőségének értékelése.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
• érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

55
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése (későbbiekben
digitális napló), ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,
bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos nyomon követés elvégzése,
hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.5.3.Az általános iskolai nevelés-oktatásban eltérő feladatok

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák
vezetése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok
ellátása,

56
 • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű
munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
• Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az
igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét
figyelembe véve.

1.6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységhelyi rendje
Jogszabályi háttér
Nkt. 4. § (13.) alapján: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
aa) sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos
és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

1.6.1.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést

kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és
országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés,
a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka,
sportegyesületbe való ajánlás szolgálja.

A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás

módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön,
rekreáción is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Biztosítjuk a
tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni felkészítését.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban

• Emelt szintű tantárgyak tanítása
• Differenciált tanórai munka
• Tehetséggondozó szakkörök

57
 • Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre
• Felkészítés felsőfokú tanulmányokra
• Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás
megfelelő formáinak megkeresése
• Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő
fejlesztésükről
Feladataink
• Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése,
speciális pedagógiai képességek megszerzése.
• A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és
azonosítása. A kiváló képesség korai megnyilvánulását a szülők elmondása alapján,
későbbi évfolyamokon kognitív módszerek (tantárgytesztek, intelligencia, kreativitás
mérés, tanulóképesség, tanulási stílus mérés nem kognitív eljárások (énkép,
önértékelő teszt), valamint intuitív megítélések alapján (személyiségről,
tevékenységről, produktumról) tárjuk fel.
• Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző
képesség kibontakoztatására.
• Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése.
• Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása.
• Részvétel biztosítása a városi tehetséggondozó szakkörök munkájában.
• Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten.

Színterei az iskolában

Emelt óraszámú angol nyelv és informatika, illetve biológia és kémia oktatása a tagozatos
osztályokban.
• Érettségi felkészítők
• Versenyfelkészítők
• Sportkörök
• Művészeti irányultságú tanulóknak szakkörök indítása (képzőművészet,
dráma)

A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat Ezért kiemelt fontosságú a
tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és
osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően
gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli
területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek
fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy

képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy ezeket a képességeket felismerjük és
fejlesszük.
A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést
kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos
versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés, a tanárral
való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka,
sportegyesületbe való ajánlás szolgálja.
A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét
alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön, rekreáción is

58
biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Iskolánkban hagyomány az alsó
tagozaton évfolyamonként és műveltségi területenként éves tanulmányi verseny megrendezése,
amelyen szintén kitűnhetnek és megerősítést kaphatnak a kiemelkedő képességű tanulók.

Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni

felkészítését.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

● Emelt szintű tantárgyak tanítása
● Differenciált tanórai munka
● Tehetséggondozó szakkörök
● Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre
● Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.

A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása.

A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör, kiscsoport, stb.) túl, biztosítjuk a
tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő
(individuális) felkészítését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló
tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak.

Tehetség:
Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása ás az
átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom)
együttes megnyilvánulása.
Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak.
A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek
keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek
kibontakozását.

Feladataink:
• Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális
pedagógiai képességek megszerzése.
• A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és
azonosítása.
• Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése.
• Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása.
• Részvétel biztosítása a városi tehetséggondozó szakkörök munkájában.
• Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez
mérten.
• Önálló könyvtár és számítógép használat képességének kialakítása.

Színterei az általános iskolában:

• Magyar anyanyelvi kommunikáció és matematika szakkörök
• Művészeti irányultságú tanulóknak szakkörök indítása
• Iskolai könyvtár internettel
• Iskolai sportkör

A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei:

59
 • Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos)
• Írásbeli pályázatok különböző tantárgyakból
• Ünnepélyek
• Hangversenyek
• Kulturális szemlék
• Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó)
• Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok
• Sportversenyek

A tehetségfejlesztés munka fázisai

• Megfigyelés, kiválasztás
• Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon
• Versenyeztetés, szerepeltetés
• Folyamatos értékelés
• Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre

Versenyek, vetélkedők
● Óperenciás meseillusztrációs rajzverseny
● Szépolvasó verseny
● Iskolai matematika verseny
● Tavaszi énekverseny

1.6.2.A tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A középiskolában az évente induló osztályainkba különböző, a környező és távolabbi

településekről érkeznek a tanulók. A hozott osztályzatok, különböző tudást és tanulói
felkészülést takarnak. E probléma kezelése hatékonyan csak külön foglalkozások keretében
oldható meg. Iskolánk feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy
képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák.
Ezért iskolánk erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók
felzárkóztatása érdekében. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek,
készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül
leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában,
viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén.
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató
programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A felzárkóztatás egy komplex,
nagy körültekintést igénylő pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak
feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli
felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését
és kivitelezését.
Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó
tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés
a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt.
E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő
gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás.
A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd
megfelelő fejlesztése.
Ebben első és legfontosabb lépés a tanulási kudarc, a lemaradás okának kiderítése.

60
 Okok lehetnek:
- nem megfelelő tanulási stratégia,
- szorongás
- beilleszkedési nehézségek
- munkamorál, esetleg HH, HHH,
- részképesség zavarai
- testi, érzékszervi, beszédfogyatékosság
- megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos
rendellenességével küzdő, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos
rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók
A vizsgálatok eredményei alapján kerül meghatározásra a fejlesztés módja, helye.
Az SNI tanulókra is a NAT követelményrendszere érvényes, ezért igazodni kell a
tanulók speciális igényeihez. (személyi, tárgyi feltételek biztosítása,(pl: szükség esetén
számítógép használatának engedélyezése írásbeli számonkérésnél, helyesírás-ellenőrzés,
szövegszerkesztés, megfelelő léptékű nagyított feladatlap szótárak, számológép, hosszabb idő,
más számonkérési forma, stb.)
A munka középpontjába a gyerekek fejlődésének a nyomon követése, a csoport és az
egyén jellemzőinek a megismerése áll. Lehetőség van az esetleges zavarok felismerésére,
előrejelzésére, és szükség esetén illetékes szakemberhez irányításra. Mindezzel a pedagógiai
munka segítése és a megelőzés a cél.

1.6.3.A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Nkt. 47. § (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd,
fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A nevelés folyamatában
bekövetkező sikertelenség a legkülönbözőbb okok véletlenszerű egyidejű összetalálkozására
vezethető vissza.
Minden olyan momentum, amely megrendíti a gyermeket akár a szülő, akár a nevelő
szeretetében, a személye iránt érzett bizalmában és becsülésében, megakasztja és hibás
vágányra tereli a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését.
A magatartási és tanulási zavarok nem választhatók el élesen egymástól. Ha a tanuló nem tud
megfelelni az otthoni vagy az iskolai magatartási, tanulmányi követelményeknek, az előbb-
utóbb kudarchoz vezet, mely megrendíti a személyiség önmagába vetett hitét, félelem alakul ki
benne, túlzottan óvatossá válik, igyekszik kerülni a kockázatot, s mindez csökkenti a
teljesítményét.
A kudarc szerves része a szocializációs folyamatnak. Sokféle okból következhet be és igen
sokféleképpen nyilvánul meg. Évről-évre növekszik az ép intellektusú, de beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, illetve nem autista más fogyatékosok száma,
akiknek fokozott és többirányú pedagógiai segítségre, iránymutatásra van szükségük.

Célok
● A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók egyenértékűként való
beolvasztása az iskolai közösségbe - a megkülönböztetés minden negatív hatásától
mentesen.
● A speciális és többirányú pedagógiai fejlesztőmunka következményeként a hátrányok,
zavarok fokozatos csökkentése: a felzárkóztatás.
● Fokozatos együttműködés kiépítése a szülőkkel, a Nevelési Tanácsadó szakembereivel
(logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus), s e tudományág

61
 minden fejlesztő módszerének felkutatása, felhasználása, a pedagógus továbbképzések
ez irányú támogatása.

Feladatok
• E sokirányú fejlesztő pedagógiai munkához tapasztalt, a gyermekek problémái iránt
fogékony tanítók kiválasztása.
• Az iskolavezetés és az osztályban tanítók kiemelt feladata a nevelési együttműködés és
napi kapcsolat kiépítése a Nevelési Tanácsadó munkatársaival, az iskola gyermek-és
ifjúságvédelmi felelősével, a tantestület minden tagjával a hátrányok leküzdése
érdekében. Fontos a szülőkkel kiépített folyamatos, hatékony kapcsolattartás, a
családlátogatás.
• A fejlesztés-fejlődés rendszeres mérése a Nevelési Tanácsadó szakembereinek
irányításával.
• A Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján más iskola keresése
azoknak a gyermekeknek a számára, akiknek a fejlesztése az iskola fejlesztő
programjával sem oldható meg.
A feladat elsősorban a megelőzés, illetve a már kialakult problémák megoldása. A beilleszkedés
és a már kialakult probléma szempontjából több területen más-más feladataink vannak.
Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók
fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is
gátjává válhat.

Iskolánk feladata

• A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének

feltárása.
• A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.
• A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.
• A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
• Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát,
együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelő
képességét.
A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok
Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének,
csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása.

Megelőzés szempontjából

A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában

• A leendő elsőosztályos óvodás óvónője és a majdani tanító konzultációja.
• A szülők és a tanító kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának
kiépítése.(Családlátogatás, fogadó órák, közösségi rendezvényekben aktív
szülői részvétel.)
A gyermekközösségen belül
Az osztályközösség kialakításakor a következő értékek előtérbe helyezése, gyakoroltatása:
• figyelmesség
• segítőkészség
• türelem
• megértés

62
Már kialakult probléma esetén:
A gyermeknevelésben érintett felnőttek kapcsolatában
A szülők, a pedagógus és egyéb szakemberek közötti rendszeres, őszinte kommunikáció a
közös cél elérése érdekében. Egymás munkáját segítő és erősítő kapcsolat kialakítása.

A gyermekközösségen belül
A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali dicsérete, elismerése, kiemelése.
A problémás gyerek is tehetséges valamiben, érdeklődik valamilyen műveltségi terület iránt.
Ezt kell megtalálni, ebben a tevékenységében kell megerősíteni, a fölösleges energiáit ebbe az
irányba kell fordítani.

Sajnos a társadalomban lezajló változások átalakítják a megszokott értékrendet, próbára teszik

a felnőttek alkalmazkodási képességét. A sok feszültség, bizonytalanság leginkább a családok
életében csapódik le, a gyermek sínyli meg a legjobban ezeket a változásokat.
Egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő, akik nem tudják ellátni a család alapvető
feladatait. Ezen sérült gyerekek közül egyre többen küzdenek beilleszkedési, magatartási
nehézségekkel.
Ezen problémák kezelésére szoros kapcsolatot kell kiépíteni a Nevelési Tanácsadóval, a
gyermekvédelmi szakemberekkel, a hitoktatókkal, a lelki vezetővel és legfőképpen a szülőkkel.
( Szorgalmazzuk a problémás gyerekeknél a családlátogatást.)
Nagyon fontos a személyes kapcsolattartás, a hiteles őszinte kommunikáció minden érintettel.
Az iskola meg kell, hogy adjon minden segítséget az egyéni tanulmányi munkában, a napi testi-
lelki problémák megoldásában.
Tudatosítani kell az érintett tanulókkal, hogy csak az ő aktív hozzáállásukkal oldhatjuk meg a
felmerülő problémát/problémákat.
Vezessük rá, hogy a konfliktushelyzeteket ismerje fel, tudja kezelni, törekedjen erőszakmentes
megoldásra.
Juttassuk el oda, hogy a közösségi és egyéni értékrendet képes legyen összehangolni, tudja
meghatározni és azokat megtartani.
Fokozott szerep hárul az osztályfőnökre, lelki vezetőre, gyermekvédelmi megbízottra, akik csak
a családdal együtt tudnak igazán eredményt elérni.

1.6.4.Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Biztosítani kell minden gyermek számára a fejlődéséhez szükséges feltételeket, a

képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához szükséges lehetőségeket, és segítséget kell
nyújtani, hogy leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni
helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény
vezetője felel. Ezzel kapcsolatos kötelezettségeit a közoktatási törvény 54.§.(1) bekezdése
tartalmazza.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
A nevelés három színterén
• család
• iskola
• társadalom
A családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban
betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi
nevek hiányát pótolni. Megoldás a gyermek és ifjúságvédelem területén csak összefogással

63
lehetséges. Az intézmény centrikus gyermekvédelemmel szemben napjainkban a problémák
korai felismerése a legfontosabb.
A veszélyeztetettség mielőbbi felismerése érdekében figyeljük a gyermek személyiségében,
iskolai munkájában, környezetében, életmódjában a veszélyeztetettségére utaló vonásokat.
Kiemelten kezeljük az osztályközösség mindennapos munkájában az átlagostól eltérően
viselkedő tanulókat. /dacos, agresszív, féktelen, illetve visszahúzódó, gátlásos, szorongó diák/
A környezeti ártalmakban szenvedő gyerekek számára igyekszünk kárpótlást nyújtani derűs,
pozitív ingerekben gazdag körülmények biztosításával.
Segítünk a gyermek szabad idejének tartalmas kitöltésében, a kialakult konfliktusok
megoldásában, s a vele szemben fellépő helytelen előítéletek felszámolásában. A kiváltó okok
megszüntetésének területén jelentkezik az osztályfőnök, illetve az iskola legtöbb megoldatlan
problémája. Ezekben továbbra is a gyámhatósághoz fordulunk. A gyermekvédelmi munka
eredményessége érdekében szükségesnek tartottuk gyermekvédelmi felelős alkalmazását.
Iskolánk gyermekvédelmi felelőse minden tanév elején felméri a hátrányos és veszélyeztetett
tanulókat.(Az esetleges változásokat az osztályfőnökök térképezik fel.) Évente kétszer a
kereseti kimutatások alapján megállapítják az étkezéstérítési támogatás mértékét, és
elszámolást vezetnek ennek mértékéről.
Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek.
A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja,
vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni.
A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb
körülmények között élőket.
Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi
megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket
az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől.
Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára
nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre
a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása,
megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a
tanulóval.
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a
gyermek - és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető
jogok érvényesülését, védő - óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a
tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az
osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz
részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi
szervezetekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai

• A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének

figyelemmel kísérése.
• Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának
elősegítése a családon belül és a családon kívül.
• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás
biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati
rendeléseken.
• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának
biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás,
étkezés, stb.).

64
 • Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család
szociális és anyagi helyzetétől függően.
• A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának
folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.
A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést
kell tennie!
Meg kell vizsgálnunk:
• hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló
erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését,
• hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása,
• hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e
fejlődésére káros életmódot,
• hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb
támogatások igénybevételét,
• hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett
környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése,
• hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén
feltárhatja problémáit.

A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:

• tehetséggondozó programok szervezése,
• napközis ellátás biztosítása,
• szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,
• drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,
• felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok
figyelése, részvétel a pályázatokon.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programját a pedagógiai program 1. számú

melléklete tartalmazza.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 48. § alábbi bekezdései

(1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük

megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben
meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a
nevelőtestület segíti.

(2)A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával -

saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik
megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak

létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus
szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz
meg ötéves időtartamra.

65
(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.

(5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő

diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

A diákönkormányzatnak egyetértési joga van

➢ első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói

bevezetéséhez.
➢ ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi
felhasználásakor.
➢ iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor.
➢ iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával
kapcsolatban. Ezek a részek a következők:
▪ diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati
rendjének megállapítása, használati jogának megvonása,
▪ diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői
kapcsolattartás rendje,
▪ diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása,
▪ fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,
▪ iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje,
▪ mindennapi testedzés formái,
▪ szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei,
▪ tanulói jogviszonyok, kollégiumi tagsági viszonyok összefüggő bármely
egyéb kérdés szabályozásakor,
▪ tanulói véleménynyilvánítás rendszere,
▪ tanulók jutalmazásának elvei és formái,
▪ tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái,
▪ ünnepélyek rendje és hagyományápolás.
➢ tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe
felvételről szóló igazgatói döntéshez.
➢ tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor.

Kötelező a diákönkormányzat véleményét kikérni

• iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének

megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt.
• iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.
• iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.
• iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói
döntés előtt.
• könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
• kollégiumi felvétel elveinek meghatározásakor.
• tanév helyi rendjének nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok
tekintetében.

66
 • tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.
• tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.
• tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során
• tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
• tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához.
• tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1. A kapcsolattartás intézményi szintű feladatai

Belső - Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére

Belső együttműködési modell szereplői:
• Tanuló-osztályfőnök- kollégiumi nevelő
• Szaktanár - orvos - védőnő
• Diákönkormányzat - alapítvány
• Vezetőség
A modell 3 egymásra épülő koncentrikus kört ábrázol.

A legbelső kör tagjai közül a legfontosabb a tanulók közössége, őket veszi körül az
osztályfőnökök közössége, kollégiumi nevelő. Ez a két csoport, aki a legtöbb információt
tudhatja a tanulókról, illetve ők azok, akik a leghamarabb tudnak segíteni a tanulók problémáin,
napi kapcsolatban vannak. Fontos a bizalmi légkör kialakítása. Ez a csoport az elsődleges
segítőtevékenységet nyújtja tanulóink számára, nemcsak iskolai, hanem magánjellegű
problémák esetében is.

A második kör szereplői nem feltétlenül állnak mindennapi kapcsolatban a tanulókkal, kivéve
talán a szaktanárok, mert ők naponta taníthatják, mégis szervesen kapcsolódnak a diákhoz,
ugyanúgy részt vesznek a prevencióban a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében.
Kialakulhatnak szorosabb kapcsolatrendszerek a szaktanárok és a diákok között, mint az
osztályfőnökök-diákok között. Rendkívül nagy szerepet játszik az egymás elfogadása és a
szimpátia kialakítása. Fontos a tanulók megnyerése. Az orvos/védőnő prevenciós tevékenysége
a felvilágosító előadások, tanácsadások, kivizsgálások. Akadhat a tanulók között, akinek
egészségügyi problémája van, amit csak az orvossal beszélne meg szívesen, s ő segíthetné
orvosolni gondját, panaszát érdemlegesen.

A harmadik körben egyre kevesebb résztvevő van, kevésbé szoros a kapcsolat a diákokkal.
Nincs mindennapi kontroll, csak eseti probléma kapcsán kerülhetnek kapcsolatban a
résztvevők a diákokkal és nem is biztos, hogy csak probléma kapcsán. A DÖK inkább
prevencióban szerepel különböző hasznos szabadidős programok megszervezésében, iskolai
programok lebonyolítása érdekében bevonva a diákok segítségét.

A Vezetőség tagjai alkotják a külső, negyedik kört. Ők a mindennapi munkájuk mellett, csak
azokkal az esetekkel találkoznak, mikor már mindenképpen szükséges, hogy a probléma az ő
számukra is kiderüljön, mert érdemben ők tudnak intézkedni a leghatékonyabban.
Tulajdonképpen ők fogják össze az egész együttműködési modellt, ők zárják be a kört.
Külső együttműködési modell szereplői:

67
 • Tanuló-iskola
• Gyermekjóléti Szolgálat
• Gyermekvédelmi Központ
• Nevelési tanácsadó
• Pedagógiai Szakszolgálat
• Rendőrség
A külső együttműködési modellben a központi helyett szintén a tanulók közössége tölti be az
egész iskolával együtt. Ez a modell nem koncentrikus körökből áll, itt a segítőhálózat
összessége egy szinten áll a tanulók-iskola körül. A Gyermekjóléti Szolgálat felé intézzük a
jelzéseket a diákok mulasztásaival, egyéb problémáival kapcsolatban, kérhetünk, javasolhatunk
gondozásba vételt, védelembevételt. Szoros együttműködés alakult ki az intézményünk és a
Gyermekjóléti Szolgálat között, amit együttműködési szerződésben rögzítettünk, hogy kinek
mi a pontos feladata.
A Gyermekvédelmi Központ munkatársai egyre inkább számítanak az osztályfőnökök
jelenlétére egy-egy gyermek elhelyezés kapcsán.
Számítanak a mi véleményünkre, szaktudásunkra, tapasztalatainkra, ami a tanulóink
szempontjából is igen fontos.
A lakásotthon vezetővel, gyámmal, nevelőkkel is fontos a szoros kapcsolattartás,
probléma esetén azonnal intézkednek, keresik intézményünket.
A Nevelési tanácsadó munkatársai (logopédus, pszichológus) kulcsszerepet töltenek be
a szakértői vélemények kapcsán, feladatuk a vizsgálat, véleményezés, tanulóink azon körében,
akik rendelkeznek, rendelkezhetnek tanulási részképesség-zavarral, illetve sajátos nevelési
igényűek.
A Rendőrség is fontos szerepet tölt be a prevenciós tevékenységével, melyet
felvilágosító előadásaival segít, például bűnmegelőzéssel, drogfogyasztással és
következményeivel kapcsolatban, törvényi háttér ismertetésével.
A Színház-és Filmművészeti Egyetem - Az EFOP 3.2.6-16-2016-00001 „köznevelési
intézményekben” című projekt keretében valósítja meg a tanulók képességkibontakoztatását. A
Színház- és Filmművészeti Egyetem partnerintézményeként az átvett szakmai programok
anyagát, módszertanát, a színjátékos és személyiségfejlesztő játékokat, gyakorlatokat a
drámatagozat foglalkozásain, valamint a szabadidős tevékenységek során, nyári napközis és
bentlakásos táborokban látja el.
A két modell között helyezkednek el a szülők/gondviselők, akiket nagyon fontos
bevonni az iskola mindennapi tevékenységébe, a külső segítőhálózat munkájába gyermekük
tanulmányi eredményei, egyéb iskolai problémái ügyében. Elengedhetetlen a jelenlétük a
prevencióban, a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Fontos hogy együtt érjünk el
sikereket, érezze ő is felelősségtudatát gyermeke jövőjével kapcsolatban.
A szülők és az iskola

A szülők közösségének szervei:

• osztály-szülői munkaközösség
• iskolai szülői munkaközösség

A szülők tájékoztatásának formái:

• osztály-, iskolai- és kollégiumi szülői értekezletek
• fogadóórák
• nyílt tanítási napok
• felvételi tájékoztató nyílt napok
• ellenőrző könyv
• levél

68
 • tájékoztató szórólap
• iskolai kiadvány
• média
Iskolánk honlapot működtet. Feladata, hogy a szülők, minden érdeklődő betekintést
nyerjen az iskola nevelő és oktató munkájába, szellemiségébe.
Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítását.
Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk
megvalósítani, ezért nagyon fontos a szülők folyamatos tájékoztatása az iskola működéséről és
a szülők véleményének folyamatos megismerése az igényekhez igazodó oktatás
megteremtésének érdekében.
Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az
intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja. Ennek
érdekében:
• évente legalább kétszer minden osztályfőnök szülői értekezletet tart.
• A szülői értekezletek mellett fogadó órákon a szülők felkereshetik a
szaktanárokat.
• A szülők lehetővé teszik a családlátogatásokat.
• Az iskola jelzi a szülőnek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a
tanulmányi eredménye, vagy magatartása.
• Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre.
• A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk
segítséget kap, vagy szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit.
• A PARTNERSÉG kialakításában kezdeményező szerepe van az iskolának!

Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:

• a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője
• a szülő, mint a tanulási- nevelési folyamat segítője
• a szülő, mint az iskolai közélet szereplője

A szülő kérhet (a tanulóval egyetértésben):

• megválaszthatja az egyik tanult idegen nyelvet
• menzai étkezést
• kollégiumi elhelyezést
• a tanuló szabadon választható foglalkozásokon részvételét
• független vizsgabizottság előtti vizsgázást

A szülő közreműködhet:
• az iskola alapítványának támogatásában
• az iskola eszközparkjának gyarapításában
• az iskola esztétikai arculatának alakításában
• iskolai rendezvények lebonyolításában
• a szülői szervezeten keresztül a jogszabályban meghatározott keretek között az iskola
működését meghatározó dokumentumok véleményezésében

A szülő közreműködés formái:

• pénzadomány
• tárgyi támogatása
• szellemi-és társadalmi munka.
A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

69
 • az igazgató
• az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kérésre fél évente,
• a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, az elhelyezett
hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az iskolák épületében
található információs táblákon, az iskolarádióban
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,
• kollégiumi nevelők a csoportfoglalkozáson tájékoztatják.
A tanulók és a pedagógusok között közvetlen, partneri légkör megteremtése alapvető
követelmény: a bizalomra, az együttműködésre, egymás segítésére épülő közösségfejlesztő
magatartással.
A tanulók, szülők, és a pedagógusok közötti háromoldalú kapcsolatok rendszeressége az azonos
irányú pedagógiai hatás alapfeltétele.
Az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel, a Szülői Szervezettel.
A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás
Nevelők- szülők:
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
➢ az igazgató:
a szülői szervezet vezetőségi ülésén 6 havonta, vagy aktuálisan alkalmanként;
intézményi szülői értekezleten, (csak rendkívüli esetben, eseti jelleggel hívható
össze); az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül; a felvételi
tájékozató füzeten keresztül
➢ az osztályfőnökök:
az osztályszülői értekezleten; alkalmanként írásban (levél, ellenőrző, vagy
telefon); fogadóórán tájékoztatják.

A szülők tanköteles gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított

viselkedéséről rendszeres tájékoztatást kapnak. Ez elsősorban a szülői értekezletek és a
fogadóórák révén, levelezés útján, valamint a tanulók ellenőrző könyvében történik. A
tájékoztatás pontossága érdekében a tanuló köteles érdemjegyeit a szerzéskor az ellenőrzőbe
bejegyezni, melyet az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőriz. Ha a tanuló
nem tesz eleget beírási és a szüleit tájékoztató (aláíratási) kötelezettségének vagy nincs
ellenőrzője, az osztályfőnök köteles fegyelmező intézkedést hozni.

A tanév során az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli szülői
értekezlet is összehívható az osztályfőnök, a szülői munkaközösség, az iskolavezetés
kezdeményezésére.

Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egyszer 45 percben szülői fogadóórát tart.

Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke
pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az
iskolavezetés tagjaival történő találkozás is előzetes bejelentkezés alapján időpont egyeztetés
útján történhet.

Ha a tanuló igazolatlan mulasztásáról a szülőnek szóló értesítés eredménytelen marad, az

osztályfőnök a 20/2012 EMMI (nov. 15.) rendelt szerint jár el.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi
lehetőségek szolgálnak:

70
 • a szülői értekezletek,
• a nevelők fogadó órái: minden tanév szeptember 30-ig köteles a pedagógus az
egyéni fogadóórájának időpontját meghatározni, és közölni a tanulókkal.
• a nyílt tanítási napok,
• írásbeli tájékoztatók, (ellenőrző könyvön keresztül)
• iskolai rendezvények
Szülők- nevelők
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével,
nevelőtestületével, pedagógusaival vagy az SZMK vezetőségével.
A pedagógus-pedagógus kapcsolatában:
Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése
határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megismerésére
inspiráljuk egymást. Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és a felkészülés a
pedagógiai munkában.
Konszenzusra vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor
érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is.
A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek és a tantestület
között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének
hangsúlyozásával.

1.8.2.Az általános iskolai kapcsolattartás eltérő feladatai

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele

a szülői ház és a pedagógusközösség együttműködése.
Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom
és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált
pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán
a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Iskolánk együttműködési formái

A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:
● A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök
tájékoztatják.
● Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta
egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az
osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.
● A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill.
választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
● A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan tájékoztatják.

A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák

71
 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:
● Családlátogatás
● Szülői értekezlet
● Fogadóóra
● Nyílt tanítási nap
● Írásbeli tájékoztató
● Szakkörök indítása
● Közös lelki nap
● Közös zarándoklatok
● Parókiákkal - Plébániával közös programok

A szülők részéről elvárhatjuk

• Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

• Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz,
• Őszinte véleménynyilvánítást,
• Együttműködő magatartást,
• Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,
• Érdeklődő, segítő hozzáállást,
• Szponzori segítségnyújtást.

A szülői ház és az iskola együttműködésének tovább fejlesztési lehetőségei:

·Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, bál stb.) szervezése a szülők és
pedagógusok részvételével.

A szülők jogai és kötelességei:

Az osztályélet szervezésének aktív irányítása.
• Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról.
• Szabad iskolaválasztás.
• A Szülői Szervezet tagjainak megválasztása.
• Tisztségvállalás a Szülői Szervezetben.
• A Szülői Szervezet tevékenységének véleményezése.
• Véleménynyilvánítás a tanulókat érintő szociális és egészségügyi kérdésekben.
• A szülőnek joga van részt venni azokon az eseményeken, melyek alkalmával
gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, vagy fegyelmi ügyének tárgyalására
kerül sor.

Erkölcsi ajánlások a szülőknek

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga
és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket Az iskola igazán
egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a
keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." Így a gyermekek egy egyházi
közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza.
Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű
áramlata.
Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek,
tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák.

72
Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy
jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató
megoldását.
Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit.
Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői
értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők
és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola
elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és
tudásban ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

Erkölcsi elvárások a tanároktól

A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután
következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező,
szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is
ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben
az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik."
Nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató
munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben,
amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és
önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes
személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült
imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a
reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből akadó humánum kell
vezérelje.
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell
érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek
határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a
gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni.
A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen,
amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres
tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az
embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori
sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.
A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért
fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit
megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon
megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált,
hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus
szavainak és tetteinek mindig összhangban kell lennie, hiszen mindennél nagyobb veszélyt
jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel.
Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem
dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza keresztény tanítást és munkája
közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban
meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben
biztosítható.
A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából
elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés
előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az

73
egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a
világ sokszínűségét tudják képviselni.
Sajnos ma még kevés a jól képzett hitvalló pedagógus. Ezért az új pedagógusok felvételénél
mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rájuk, és mit várunk el tőlük. Ezek ismeretében
lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből
melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni.
Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre
meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és
lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő
felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak.

Kapcsolatrendszer, együttműködés

A szülő és az iskola jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes

légkörének biztosítéka. Ennek fórumai:
• Szülői értekezlet
• A tanév során osztályonként legalább 2 szülői értekezletet tartunk. Ezek szerepe, hogy
a szülők képet kapjanak az iskolában folyó munka céljáról, a tanév rendjéről és
feladatairól, valamint az osztály életében merülő gondokról, az aktuális programokról,
az elért eredményekről. Ekkor személyes problémák nem hangzanak el az iskola felől,
a szülők kérdései és javaslatai a közösségi élet területeire vonatkoznak.
• Fogadóórák
• Évente legalább 2 alkalommal, novemberben és áprilisban az iskola valamennyi
pedagógusa fogadóórát tart. Az egyes pedagógusok – igény szerint, előzetes
megbeszélés alapján – a tanév folyamán bármikor készek a szülővel való
kapcsolatfelvételre. Ezek személyes jellegűek. A gyermek tanulási magatartási
problémáit nyíltan megbeszélhetők. A tanulók egyéni előmenetelével kapcsolatos
kérdések és javaslatok merülnek fel. Sokszor kerülnek szóba családi gondok is,
amelyeket a problémák okának feltárása közben a szülők önként, a megoldás
reményében mondanak el. Néhány pedagógusunk a gyereknek biztosítja a fogadóóráin
való részvéte lehetőségét. A tapasztalataink szerint ez fokozza a megbeszélések
eredményességét, őszintébb légkört teremt.
• Nyílt nap
• Ez az alkalom nagyon kedveltek a szülők körében. A leendő elsősöknek és szüleiknek
van lehetősége tanítási órákon részt venni (max.3 óra). beiratkozás előtt.
• Az iskola szülői fórumot tart az érdeklődőknek a nyílt napok és a leendő elsős szülőknek
tartott szülői értekezlet után.
• Családlátogatás
• Az osztályfőnökök továbbra is kihasználják a családlátogatás lehetőségét, hiszen az
otthon biztonságot jelentő légkörében sokszor a komolyabb természetű problémák is
sikeresebben kezelhetők, mint az iskola falai között.

74
1.9. A tanulmányok alatti vizsgák tantárgyanként, évfolyamonként
követelményei és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint
középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei

1.9.1.Általános szabályok
A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ alapján a tanulók
tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.
A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program
alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

• azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait
évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény
Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni
• a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév
összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra
• különbözeti vizsgákra
• javító vizsgákra
• és pótló vizsgákra vonatkozik
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít
• aki különbözeti vizsgára jelentkezik
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
A tanulmányok alatti vizsgák eljárási rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és
a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-77.
§ tartalmazza. Az intézmény a vizsgák szervezésénél ezt alkalmazza.

Óralátogatás alóli felmentés- előrehozott érettségi miatt

A tantárgyi felmentéssel rendelkező tanulók, előrehozott érettségivel rendelkezők és
heti két óra alóli felmentés - mindennapos testnevelés óra esetén – kötelesek az adott
tanóra ideje alatt a könyvtárban tartózkodni minden nap 12 óra 15 percig.
A 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdésének megfelelően a mindennapos
testnevelést heti öt testnevelés óra esetén heti két óra kiváltható, ha a tanuló igazolást
hoz az adott tanév szeptember 15-ig, és konkrétan meghatározza azt a két órát, melyen
nem kíván részt venni. (az egész tanévben, minden héten ugyanazon napok óráinak
látogatása alól kaphat felmentést)

1.9.2.Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatárgy esetében a tanulónak írásbeli és szóbeli vizsgát kell tennie. Kivétel
ez alól a testnevelés, informatika, gépírás tantárgy, melyek gyakorlati részből állnak és a

75
matematika, mely csak írásbeli részből áll. A gyakorlati vizsga szervezésére a szóbeli vizsga
szervezésének követelményei érvényesek.
A vizsgatárgyak követelményei megegyeznek a kerettantervben az adott évfolyamra
előírt követelményekkel.

A tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeket a pedagógiai program 2. és 3.

számú mellékleteként elkészített helyi tantárgyi tantervek tartalmazzák.

Az írásbeli feladatlapok és szóbeli tételek elkészítése az igazgató által kijelölt szaktanár

feladata.
Az írásbeli és szóbeli feladatlapokon a szaktanár köteles feltüntetni az egyes feladatokra
adható pontszámokat. Az egyes tantárgyak esetén az írásbeli és szóbeli pontszámok összege a
tantárgy jellegéből adódóan eltérhet. Célszerű a 25, 50 vagy 100 pont használata.
A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százaléka alapján osztályzatban történő kifejezésével
minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész
szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedes jegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy
vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább
tizenkét százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték
alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Matematika vizsgatárgyi vizsga esetén, ha
a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkét százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot,
szóbeli vizsgát kell tennie.
A javítóvizsga szóbeli részén a szaktanár minimum 10 maximum 20 tételt állít össze (10
vizsgázó fölött tanuló létszám +3 tétel).
Az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:
a) 80-100% elérése esetén jeles (5),
b) 60-79% elérése esetén jó (4),
c) 40-59% elérése esetén közepes (3),
d) 25-39% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az
Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a
vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét
hátrányosan befolyásolta.

A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra,
• javítóvizsgákra
vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.

76
65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot
kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31- éig terjedő
időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három
hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a
tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő
jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

(2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független

vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a
tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem
ismételhető.

(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független

vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a
vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.
Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége
alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki
jogosult az adott tantárgy tanítására.

(5)A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a
gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell
meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik –
vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és
tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

1.9.3.A nyelvi előkészítő évfolyamokon az év végi vizsgák szabályozása

A továbbhaladás feltétele magyar-német két tanítási nyelvű tagozat előkészítő évfolyamán

A tanulók félévkor külön osztályzatot kapnak Grammatika, Schreiben, Sprechen és

Fachsprache tantárgyakból.
A tanév végi osztályzat az alábbiakból tevődik össze:
• 50% - Grammatik, Schreiben, Sprechen, Fachsprache tantárgyak átlaga (óraszámtól
függően kerül hangsúlyozásra a tantárgyi jegy)
• 50% - a 9.KNY-es év végi vizsga átlaga
Az évfolyam ún. 9.KNY-es vizsgával zárul. A vizsga célja annak a megállapítása, hogy a tanuló
rendelkezik –e minden ismerettel és nyelvi képességgel, amelyek birtokában eredményesen
kezdheti el az adott tantárgyak német nyelven történő tanulását. A vizsga feltétele a tagozaton
való továbbtanulásnak.
A vizsga jellege:
• egységes követelményrendszer az öt évfolyamos képzési formában
• belső iskolai vizsga, mely követelményeiben az állami nyelvvizsga A2- B1 szintjéhez
közelít
• írásbeli és szóbeli készségeket mér
A vizsga tartalma:

77
 Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
- nyelvtani feladatsor - beszélgetés megadott köznapi témáról
- hallott szöveg értése - szituációs párbeszéd
- önálló szövegalkotás

A vizsga szervezése:
Az írásbeli vizsgára az adott tanév júniusának első péntekjén, a szóbelire a rákövetkező hét
hétfőjén ill. keddjén kerül sor.
Az írásbeli vizsgán a felügyeletet a szaktanárok látják el.
A szóbeli vizsgabizottság 3 tagú:
• Schreiben - szaktanár
• Sprechen - szaktanár
• Grammatik - szaktanár

A továbbhaladás feltétele legalább elégséges osztályzat.

Az alkalmazott záradék szövege a továbbhaladás feltételeinek teljesítése esetén.

Német nyelvből jeles, jó, közepes eredmény elérésekor:

„Javasoljuk, hogy a tanuló tanulmányait az iskola magyar- német tanítási nyelvű tagozatán
folytassa.”
Német nyelvből elégséges eredmény elérésekor:
Nem javasoljuk, hogy a tanuló tanulmányait az iskola magyar- német tanítási nyelvű tagozatán
folytassa.”
Ebben az esetben a szülő a szaktanárokkal egyeztetve dönthet a tagozat folytatása mellett.
Német nyelvből elégtelen eredmény elérésekor nincs lehetőség a tagozat ismétlésére 9. KNY
évfolyamon.
Amennyiben a tanuló a KNY. évfolyamon további tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott,
javítóvizsgát tehet.
Aki nem folytatja tanulmányait a két tanítási nyelvű osztályban, átvehető másik osztályba. Az
átvétel feltételeiről az igazgató dönt.

A továbbhaladás feltételei a 9. (NYEK) osztály végén

Az év végi kimenet mérése egy év végi vizsga segítségével történik, ami két részből áll. A
szóbeli vizsga részei a beszédértés és a beszédkészség. Az írásbeli vizsga részei az együtt
értékelt olvasott szövegértés és nyelvhelyesség, valamint az ezektől külön értékelt íráskészség.
Így az írásbeli vizsga is ugyanúgy két részből épül fel, mint a szóbeli. A tanuló legyen képes
az év végi kimenet mérésekor mind a 4 részen (a szóbeli vizsga két részén és az írásbeli vizsga
két részén) egyenként minimum 25 %-os teljesítményre. Amennyiben bármelyik részen nem
éri el ezt a szintet, az adott vizsgára (szóbelire vagy írásbelire) elégtelen osztályzatot kap.

Az év végi vizsga osztályozása a következő elvek alapján történik.

Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga

90-100 % = 5 80-100 % = 5
80-89 % = 4 65-79 % = 4
64-79 % = 3 50-64 % = 3
50-63 % = 2 30-49 % = 2

78
 0-49 % = 1 0-29 % = 1

A tanuló év végi jegye négy részből tevődik össze. Egyenlő arányban számít az év végi vizsga
írásbeli és szóbeli érdemjegye, valamint a szaktanárok által az éves teljesítményre adott
osztályzat. Amennyiben bármelyik részjegye elégtelen, a tanuló nem folytathatja tanulmányait
iskolánk angol-informatika osztályában.
Amennyiben a tanuló a 9. (NYEK) évfolyamon további tantárgyakból elégtelen osztályzatot
kapott, javítóvizsgát tehet.
Az év végi vizsga három vizsganapját a tanév rendjében év elején határozzuk meg. A
tanulóknak csak a számukra kijelölt két vizsganapon kell megjelenniük az iskolában, a
harmadik napon nem kell jönniük, mert a vizsga napjain az osztályban nincsenek tanítási órák.

1.9.4.A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje az általános iskolában

• A tanuló tudásának értékelésekor és minősítésekor osztályzatot kap.

• Az osztályzatai a következők: jeles (5), jó(4), közepes(3), elégséges(2),
elégtelen(1).
• A vizsga osztályzatát az írásbeli és/vagy a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítménye
alapján kell megállapítani.
• A teljesítmény szintjének megállapítása a tantervi tananyag alapvető,
súlypontozott részeinek számonkérésével történik, a szaktantárgyi
munkaközösség által meghatározott értékelési rend szerint.
• A vizsgatárgyak részeit és követelményeit a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza.

A vizsgán az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése:

• jeles (5): kilencven százaléktól;
• jó (4): hetvenöt százaléktól;
• közepes (3): ötven százaléktól;
• elégséges (2): harminc százaléktól;
• elégtelen (1): harminc százalék alatt.

A kapott érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell

tájékoztató füzeten , e-ellenőrzőn keresztül.

● A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

● A félévi osztályzat megállapítása a tanuló érdemjegyeinek átlaga alapján történik x,51-
től felfelé kerekítve. A tanév végi osztályzat megállapítása a tanév teljes szorgalmi ideje
alatt szerzett érdemjegyek átlaga alapján történik. Ahol a dolgozatok érdemjegye
kétszeresen súlyozottnak számít, x,51-től mindig felfelé kell kerekíteni az osztályzatot.

Intézményünkben nem tartunk szóbeli felvételi vizsgát, így nincs szükség a szóbeli felvételi
követelmények megfogalmazására.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

79
1.10.1.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai jogszabályi
háttere

• 20/2012. EMMI rendelet 7. § (6) alapján a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor
lehetőség van.
• 20/2012. EMMI rendelet 7. § (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát
váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre
megállapított eljárás szerint kerülhet sor.

1.10.2.Az átvétel szabályai

1. Tanulók átvételéről az igazgató dönt.

2. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a törvényben előírt
létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal
megtagadhatja.
3. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni.
4. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban.
5. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban
az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A
különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az
igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet.

Átvételkor figyelembe vesszük:

• a tanulói létszámot,
• a tanuló eddigi tanulmányi eredményeit,
• a tanuló hitbeli elkötelezettségét,
• a tanuló magatartását.

Ha a tanuló valamely oknál fogva más iskolában kívánja folytatni tanulmányait:

• a befogadó nyilatkozat átadása után az iskola átadja az
értesítést iskolaváltoztatásról nyomtatványt,
• kiadja a tanuló bizonyítványát a megfelelő záradékkal ellátva,
• kiadja a hitelesített naplómásolatot,
• a tanuló leadja a könyvtári könyveit,
• a tanuló rendezi az étkezési elmaradásait.

Az intézmény felvételi és átvételi szabályzatának felülvizsgálatára minden tanév október 15.

napjáig van lehetőség. Érvényességi ideje egy tanév.

1.10.3.A felvétel szabályai

1. A szabályzat a Korányi Frigyes Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium 7. és 9.
évfolyamára jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki.
2. Jogszabályok és törvények, melyek alapján a felvételi eljárást lebonyolítjuk:
- a 20/ 2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről:
23§ (3); 27 § (1), (2) a; 30.§ (1)
- A Nemzeti Alaptanterv (Nat.)
- A 2011.évi CXC. törvény a nemzetei köznevelésről (Nkt.)

80
3. Az általános iskolai tanulók a középfokú iskolába az általános, vagy a rendkívüli felvételi
eljárás keretében vehetők fel. A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók
át.
4. A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza. A
felvételi tájékoztató tartalmazza:
4.1. az intézmény kódját: 033649
4.2. a felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvényeket:
- Pályaválasztási kiállítás Nyíregyháza
- Nyílt tanítási nap
- „Road-show” – az általános iskolákba kihelyezett felvételi tájékoztató
- Általános iskolák által szervezett pályaválasztási szülői értekezleten
való részvétel.
4. 3. A meghirdetett tanulmányi területeket és a meghirdetett tanulmányi területeket
jelölő belső kódokat:
001 – Öt évfolyamos magyar-német két tanítási nyelvű
002 - Angol nyelvi előkészítő évfolyam- informatika
003 – Hat évfolyamos gimnázium
004 - Humán – reál gimnáziumi osztály
005 - Dráma
006 - Média
4.4. a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül
különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények
értékelésének módját és figyelembe vételének arányait:
Az intézmény nem tart felvételi vizsgát a következő képzési formákon:
• 01 Öt évfolyamos magyar- német két tanítási nyelvű
• 02 Nyelvi előkészítő évfolyam + angol - informatika
• 03 Hat évfolyamos gimnázium
• 04 Humán – reál gimnáziumi osztály
• 05 Dráma
• 06 Média-osztály

1.10.4.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének általános iskolai szabályai

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben elérje a
tanköteles életkort, legyen iskolaérett és a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét.
20/2012. EMMI rendelet 7. § (6) alapján a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor
lehetőség van.
Az átvételi kérelemhez a következő iratokat kell mellékelni: jelentkezési lap, papi ajánlás,
tanuló osztályzatát tartalmazó dokumentum.
Átvétel előtt személyesen beszélgetünk az átjelentkező tanulóval, szüleivel és megismertetjük
az osztályfőnökkel és osztálytársaikkal.
Ha szükséges különbözeti vizsgát írunk elő.

20/2012. EMMI rendelet 7. § (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy
az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint
kerülhet sor.
Nem lehet intézményünk tanulója az, aki az egyházi törvénnyel nem összeegyeztethető
magatartást mutat, illetve olyan közösség tagja, amely e törvénnyel nem összeegyeztethető
nézeteket hirdet.

81
Átvételkor figyelembe vesszük:
• a tanulói létszámot,
• a tanuló eddigi tanulmányi eredményeit,
• a tanuló hitbeli elkötelezettségét,
• a tanuló magatartását.
Ha a tanuló valamely oknál fogva más iskolába kívánja folytatni tanulmányait:
• a befogadó nyilatkozat átadása után az iskola átadja az értesítést iskolaváltoztatásról
• kiadja a tanuló bizonyítványát a megfelelő záradékkal ellátva,
• kiadja a hitelesített naplómásolatot,
• a tanuló leadja a könyvtári könyveit,
• a tanuló rendezi az étkezési elmaradásait.

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja

A tanulók képesek legyenek

➢ szakszerűen segítséget kérni a sérült mielőbbi végleges ellátásának érdekében,
ismerjék a segélyhívó, mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályait.
➢ az életveszélyes állapotok, sérülések felismerésére
➢ a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzésére, az egészségkárosodás
megelőzésére, segélynyújtásra.
➢ újraélesztésre

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái

a) Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása részben tanítási órákon belül valósul meg.
● Biológia órákon az elsősegély-nyújtáshoz szükséges anatómiai, élettani
alapismeretek oktatása, elsajátítása a helyi tantervnek megfelelően történik. A
tanulóknak a következő ismeretekkel kell rendelkezni:
➢ Az emberi vérkeringés, a vérzéstípusok és ellátásuk
➢ Az ember bőrének felépítése és működése, elsősegélynyújtás egyszerűbb
bőrsérülésekkor.
➢ Az ember mozgás-szervrendszere: a csontváz és a vázizomzat felépítése,
működése, elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén.
➢ Az agyrázkódás és a napszúrás tüneteinek felismerése, teendők
megismerése.
➢ Az emberi tápcsatorna felépítése és működése.
➢ Az ember légző rendszerének felépítése. Az elsősegélynyújtás
ábécéjének megértése, a stabil oldalfekvés.
➢ A szén-monoxid és a szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek
felismerése és a tennivalók ismerete.

82
 ● Kémia órákon a tanulóknak minél több olyan anyag fizikai kémiai
tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is
találkozhatnak. A tanulók információkat szereznek:
➢ a hipó összetételéről, felhasználásáról és annak veszélyeiről
➢ a szén-monoxid és a szén-dioxid által okozott halálos balesetekről
➢ a nehézfém-vegyületek káros élettani hatásairól
➢ az etilén-glikol mint fagyálló folyadék alkalmazásáról, mérgezésekről
➢ a veszélyes anyagok biztonságos használatáról a halogén elemek és
vegyületeik példáján
➢ a jódoldatok összetételéről és felhasználásáról (pl. fertőtlenítés)
➢ a savak és bázisok fogalmáról, tulajdonságairól
A kémiai kísérletek végzése előtt ismereteket sajátíthatnak el a következő veszélyhelyzetek
megelőzésével kapcsolatban:
➢ gázmérgezések;
➢ gyógyszermérgezések;
➢ alkoholmérgezés;
➢ vegyszer a bőrön;
➢ vegyszer a tápcsatornában;
➢ vegyszer a szemben;
➢ háztartási vegyszerek;
➢ égési sérülések;
● Testnevelés órákon fontos a szervezet edzettségének fejlesztése, ellenálló
képességének növelése. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a bemelegítésnek, a
fizikai felkészülésnek fontos szerepe van a sérülésmentes sportolásban. A
tanulóknak ismerniük kell a balesetvédelmi és biztonsági szabályokat, hogy a
különböző gyakorlatokat, a támadó és védekező taktika elemeit balesetmentesen
tudják elvégezni.
● Osztályfőnöki órák keretében az egyes évfolyamokon elsősegélynyújtásról
szóló előadások szervezése történik az iskolaorvos, az iskolai védőnő
meghívásával.
b) Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül is megvalósul:
● Igény esetén elsősegély-nyújtási szakkörök szervezésével.
● Előadások szervezésével az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt
vagy a Jósa András Megyei Kórház szakembereinek bevonásával.
Az elsősegély-nyújtási ismertek oktatásához szükséges segédeszközök, például egészségügyi
doboz és kellékeinek beszerzéséhez a fenntartó közreműködése szükséges.

83
2. HELYI TANTERV
2.1.A választott kerettanterv megnevezése

2.1.1.Intézményünk képzési szerkezete

Gimnáziumi nevelés-oktatás
• Öt évfolyamos magyar-német két tanítási nyelvű tagozat
• Angol nyelvi előkészítő évfolyam – informatika emelt óraszámú képzés
• Hat évfolyamos gimnázium
• Humán – reál emelt óraszámú gimnáziumi osztály
• Dráma tagozatos osztály
• Média tagozatos osztály
Általános iskolai nevelés-oktatás
• Általános tantervű osztály

2.1.2. Az alkalmazott kerettantervek a 2020-2021. tanévtől

• A kifutó képzéseket a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei alapján folytatjuk a
gimnáziumi nevelést-oktatást
✓ a gimnáziumban a 10. évfolyamtól
✓ az általános iskolában a 2. évfolyamtól.
• Felmenő rendszerben a 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók
keretében megjelent kerettantervek alapján készített helyi tantervek szerint kezdjük
✓ a gimnáziumi nevelést-oktatást a 9. évfolyamon,
✓ a hat évfolyamos gimnáziumi nevelést-oktatást a 7. évfolyamon
✓ az általános iskolai nevelést-oktatát az 1. és 5. évfolyamon.

2.1.3. Általános iskolai óratervek

2.1.3.1. Az általános iskolai óratervek felmenő rendszerben

Az általános iskolai nevelés-oktatás óraterve a 2020-as NAT alapján felmenő rendszerben
az 1-8. évfolyamon 2020-2021-től

Évfolyamok
Tantárgyak
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 5+1 5+1 4+1 4 3+1 3+1
Matematika 4 4 4 4+1 4 4 3+1 3+1
Történelem 2 2 2 2
Állampolgári ismeretek 1
Hon- és népismeret +1
Hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1
Természettudomány 2 2

84
 Kémia 1 2
Fizika 1 2
Biológia 2 1
Földrajz 2 1
Első élő idegen nyelv +1 +1 +1 2 3 3 3 3
Ének-zene 2 2 2 2 2 1 1 1
Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 1 1
Dráma és színház +1
Technika és tervezés 1 1 1 1 1 1 1
Digitális kultúra 1 1 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Kötelező alapóraszám 22 22 22 23 27 26 28 28
Szabadon tervezhető óra 2 2 2 2 1 2 2 2
Maximális órakeret 24 24 24 25 28 28 30 30
Hit és erkölcstanhoz a heti
1 1 1 1 1 1 1 1
maximális órakereten felül
Összesített óraszám 25 25 25 26 29 29 31 31
Megjegyzés: a szabad órakeret felhasználása pirossal jelölve

A szabad órakeret felhasználása

Évfolyamok
Tantárgyak
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 1 1 1
Matematika 1 1 1
Élő idegen nyelv 1 1 1
Hon és népismeret 1
Dráma és színház 1
Felhasznált szabad óra 2 2 2 2 1 2 2 2
Felhasználható szabad óra 2 2 2 2 1 2 2 2
Hit és erkölcstan a heti
1 1 1 1 1 1 1
maximális órakereten felül

85
2.1.3.2.Általános iskolai óratervek kifutó rendszerben
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú
EMMI rendelet 1. számú melléklete alapján

2.1.3.2.1. Az alsó tagozat 1-4. évfolyamának óraterve

Évfolyamok
Tantárgyak
1. 2. 3. 4.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7 6 6+1
Idegen nyelvek (angol vagy német) +1 +1 +1 2
Matematika 4 4+1 4+1 4+1
Hit és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika +1 +1
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Hit és erkölcstan (NAT 9.§ alapján) 1 1 1 1
Összes heti óraszám 26 26 26 28

A szabad órakeret felhasználása az 1-4. évfolyamon

Évfolyamok
Tantárgyak
1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom 1 1

Idegen nyelvek (angol vagy német) 1 1 1

Matematika 1 1 1

Informatika 1 1

Felhasznált szabad órák összesen 2 2 3 3

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika B változat
Ének-zene alsó tagozat B változat

86
2.1.3.2.2. A felső tagozat 5-8. évfolyamának óraterve

Évfolyamok
Tantárgyak
5 6 7 8
Magyar nyelv és irodalom 4 4+1 3 4+1
Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+2 3+1
Matematika 4 3+1 3+1 3+1
Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 2 2
ismeretek
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika +1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
Hit és erkölcstan (NAT 9.§ alapján) 1 1 1 1
Heti összes óraszám 29 29 32 32

A szabad órakeret felhasználása az 5-8. évfolyamon

Évfolyamok
Tantárgyak
5 6 7 8
Magyar nyelv és irodalom 1 1
Idegen nyelvek (angol vagy német) 1 1 2 1
Matematika 1 1 1
Informatika 1
Összesen 2 3 3 3

87
A kerettantervek közül az alábbi változatokat alkalmazzuk

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika B változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan B változat
Ének-zene felső tagozat A változat
Ének-zene alsó tagozat A változat

88
2.1.4. Gimnáziumi óratervek

2.1.4.1.Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat

Óraterv a 9/KNY és 9-–12. évfolyamon 2013-2014-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9/KNY 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás)**** 18+2 3+3 3+3 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+1 3+1
Szaknyelv (csoportbontás) 1+1
Matematika kép.fejl. 1
Matematika (csoportbontás) 3 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 3 3
ismeretek
Történelem célnyelven (csoportbontás) 2 2 2 2
Civilizáció célnyelven (csoportbontás) 1 1 2 2
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz célnyelven (csoportbontás) 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika (csoportbontás) 2 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki*** 1 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 3/-1 4/-3 4/-3 6/-1 8/0
Rendelkezésre álló órakeret 30∙+1/32 35 36 35 35
***A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/KNY évfolyamon
****A magyar-német két tanítási tagozat nyelvi előkészítő évfolyamán (9/KNY) az első
idegen nyelvet a következő tantárgyi/ óraszámú bontásban oktatjuk:
• Grammatik 10 óra,
• Sprechen 5 óra,
• Schreiben 5 óra

89
A kifutó képzések esetében a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben meghatározott tantervek közül az
alábbi változatokat alkalmazzuk a gimnáziumi nevelés-oktatás 9-12. évfolyamain.

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika B változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Technika és életvitel B változat

A szabad órakeret felhasználása

Évfolyamok
Tantárgyak
9/KNY 9. 10. 11. 12.
I. idegen nyelv (csoportbontás) 2 3 3 2 2
II. idegen nyelv 1 1 1 1
Matematika 1
Szaknyelv (csoportbontás) 2
Történelem célnyelven (csoportbontás) 2 2 2 2
Civilizáció célnyelven (csoportbontás) 1 1 2 2
Felhasznált szabad órakeret 4 7 7 7 8
Összes felhasználható órakeret 3 4 4 6 8

90
Óraterv a 9/KNY és 9-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben
Évfolyamok
Tantárgyak
9KNY
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás)**** 18+2 3+3 3+3 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+1 3+1
Szaknyelv (csoportbontás) 1+1
Matematika kép.fejl. 1
Matematika (csoportbontás) 3 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 3 3
ismeretek
Történelem célnyelven (csoportbontás) 2 2 2 2
Civilizáció célnyelven (csoportbontás) 1 1 2 2
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz célnyelven (csoportbontás) 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/ 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika (csoportbontás) 2 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki*** 1 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 1(2) 2
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 3/-1 4/-3 4/-3 6/-1 8/0
Rendelkezésre álló órakeret 30∙+1/32 35 36 35 35
Tanulói óra 34 37 38 36 37
Tanári órakeret 56/58 57/59 57/58 58/53 58/54

***A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/KNY évfolyamon.
****A magyar-német két tanítási tagozat nyelvi előkészítő évfolyamán (9/KNY) az első idegen
nyelvet a következő tantárgyi/ óraszámi bontásban oktatjuk:
• Grammatik 10 óra,
• Sprechen 5 óra,
• Schreiben 5 óra

91
Óraterv a 9/KNY és 9-–12. évfolyamon 2020-2021-től felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9KNY
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 18+2 3+2 3+2 4+1 4+1
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Szaknyelv (csoportbontás) 2
Matematika kép.fejl. 1
Matematika (csoportbontás) 3 3 3 3+1
Történelem 2 2 3 3
állampolgári ismeretek 1
Történelem célnyelven (csoportbontás) +1 +1 +2 +2
Civilizáció célnyelven (csoportbontás) +1 +1 +2 +2
Biológia – egészségtan 3 2
Természettudomány* 2
Fizika 2 3
Kémia 1 2
Földrajz célnyelven (csoportbontás) 2 1
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1
Dráma és tánc 1
Digitális kultúra (csoportbontás) 2 2 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Közösségi nevelés 1 1 1 1 1
Kötött célú órakeret 4 4
Kötelező alapóraszám 30 32 32 30 29
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 2 2 2 4 5
Maximális órakeret 32 34 34 34 34
110/2012. (VI. 4.) K. r. 8.§ (4) 2 2 2 2
Maximális órakeret (+ 2 órával) 36 36 36 36
Hittan - 110/2012. (VI. 4.) K. r. 9.§ (1) a) 2 2 2 2 2
Összes tanulói óraszám 34 38 38 38 38

*A 11. évfolyamon a természettudomány tantárgy 2 órájában a tanuló biológia, kémia, fizika,

földrajz tantárgyak közül kötelezően választ egyet.
A 11.-12. évfolyamon kötelező 2 óra fakultáció választása.

92
A szabad órakeretek felhasználása

Évfolyamok
Tantárgyak
9KNY
9. 10. 11. 12.
I. idegen nyelv (csoportbontás) 2 2 2 1 1
Matematika (csoportbontás) 1
Történelem célnyelven (csoportbontás) 1 1 2 2
Civilizáció célnyelven (csoportbontás) 1 1 2 2
Felhasznált szabad órakeret 2 4 4 5 6
Felhasználható szabad órakeret 2+2 2+2 4+2 5+2
Kötött célú órakeret 4 4
Ebből felhasznált ÖSD/DSD 2 2
Maradt fakultációra 2 2

93
2.1.4.2.Angol nyelvi előkészítő - Informatika

Óraterv a 9/NY és 9-–12. évfolyamon 2013-2014-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9NY
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1(csb)
Magyar nyelv és irodalom 4(csb) 4(csb) 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 15 3+2 3+2 3 3
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3+1 3+2 3+2
Matematika kép.fejl. 1(csb)
Matematika 3(csb) 3(csb) 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 3 3
ismeretek
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika (csoportbontás) 2+2 1+2 1+1 2 2
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 3/0 4/0 4/0 6/4 8/3
Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35
Tanári órakeret 56/54 57/53 57/50 58/43 58/43

A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/NY évfolyamon,

ezért az a szabadon tervezhető órakeret terhére adtuk ki.
11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása!
12. évfolyamon kötelező 4 óra érettségi előkészítő választása!
Az angol nyelvi előkészítő – informatika képzésünk, nyelvi előkészítő évfolyamán (9/NY) az
első idegen nyelvet a következő tantárgyi/ óraszámi bontásban oktatjuk:
• Angol nyelv- 10 óra,
• Talking - 5 óra

94
Óraterv a 9/NY és 9-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9NY
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1(csb)
Magyar nyelv és irodalom 4(csb) 4(csb) 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 15 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3+1 3+1 3+1
Matematika kép.fejl. 1(csb)
Matematika 3(csb) 3(csb) 3 3+1
Történelem, társadalmi és
2 2 3 3
állampolgári ismeretek
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc/ 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika (csoportbontás) 2+2 1+2 1+1 2 2
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 1(2) 2
Szabadon tervezhető
3/0 4/0 4/0 6/3 8/2
órakeret/maradt
Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35
Tanulói óra 32 37 38 35 35
Tanári órakeret 56/56 57/55 57/52 58/44 58/45
A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/NY évfolyamon,
ezért az a szabadon tervezhető órakeret terhére adtuk ki.
11. évfolyamon kötelező 0 óra érettségi előkészítő választása!
12. évfolyamon kötelező 0 óra érettségi előkészítő választása!

95
Óraterv a 9/NY és 9-–12. évfolyamon 2020-2021-től felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9NY
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. 1
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 18 3+1 3+1 4+1 4+1
II. idegen nyelv (csoportbontás) 2 3 3 3+1 3+1
Matematika kép.fejl. 1
Matematika 3 3 3 3+1
Történelem 2 2 3 3
állampolgári ismeretek
1
Természettudomány 2
Biológia – egészségtan 3 2
Fizika 2 3
Kémia 1 2
Földrajz 2 1
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és színház
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1
Művészetek: Mozgókép és
1
médiaismeret
Digitális kultúra (csoportbontás) 3+1 2+1 1+1 2 2
Testnevelés 5 5 5 5 5
Közösségi nevelés 1 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2 2
Szabadon tervezhető
2/0 2/0 2/2 5-1=4
órakeret/maradt
Kötött célú órakeret 2
Kötelező óraszám 32 32 32 32 29(30)
Maximális órakeret 32 34 34 34 34
összes tanulói óraszám 34 36 36 34 34
A 11. évfolyamon kötelező 2 óra fakultáció választása a kötött célú órakeretből
A 11. évfolyamon a természettudomány tantárgy 2 órájában a tanuló a biológia kémia, fizika,
földrajz tantárgyak közül kötelezően választ egyet.

96
 Évfolyamok
Tantárgyak
9NY 9. 10. 11. 12.
I. idegen nyelv (csoportbontás) 1 1 1 1
II. idegen nyelv (csoportbontás) 1 1
Matematika 1
Digitális kultúra (csoportbontás) 1 1 1
Közösségi nevelés 1
Felhasznált szabad órakeret 2 2 2 2 5
Felhasználható szabad órakeret 2 2 2 2
Kötött célú órakeret 4 4
Ebből felhasznált digitális kultúra 2
Maradt fakultációra 4 2

97
2.1.4.3.A hat évfolyamos képzések óratervei

2.1.4.3.1. A hat évfolyamos humán képzések óratervei

Óraterv a 7-–12. évfolyamon 2013-2014-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3+1(csb) 4+1(csb) 4+2 4+2 4+2 4+2
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3+1(csb) 3+1(csb) 3 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2 3 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 1 2 2 2
Fizika 2 1 2 2 2
Kémia 1 2 2 2
Földrajz 1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2
Informatika (csoportbontás) 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport
5 5 5 5 5 5
(csoportbontás)
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Szabadon tervezhető
3/0 3/0 4/0 4/0 6/2 8/3
órakeret/maradt
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
TANÁRI ÓRAKERET 56/49 56/45 57/36 57/36 58/36 58/36
● 11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása!
● 12. évfolyamon kötelező 3 óra érettségi előkészítő választása!

98
Óraterv a 7-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3+1(csb) 4+1(csb) 4+2 4+2 4+2 4+2
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3+1(csb) 3+1(csb) 3 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2 3 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 1 2 2 2
Fizika 2 1 2 2 2
Kémia 1 2 2 2
Földrajz 1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és
2 2
médiaismeret
Informatika (csoportbontás) 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport (csoportbontás) 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2 1(2) 2
Szabadon tervezhető
3/0 3/0 4/0 4/0 6/2 8/3
órakeret/maradt
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
Tanulói óra 33 33 37 38 36 37
Tanári órakeret 56/51 56/47 57/38 57/38 58/37 58/38
● 11. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!
● 12. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!

99
2.1.4.3.2. A hat évfolyamos reál képzések óratervei

Óraterv a 7-–12. évfolyamon 2013-2014-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3+1(csb) 4+1(csb) 4 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3+1(csb) 3+1(csb) 3+2 3+2 3+2 3+3
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2 3 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 1 2 2 2
Fizika 2 1 2 2 2
Kémia 1 2 2 2
Földrajz 1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és
2 2
médiaismeret
Informatika (csoportbontás) 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport (csoportbontás) 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Szabadon tervezhető
3/0 3/0 4/0 4/0 6/2 8/3
órakeret/maradt
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
TANÁRI ÓRAKERET 56/49 56/45 57/36 57/36 58/36 58/36

● 11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása!

● 12. évfolyamon kötelező 3 óra érettségi előkészítő választása!

100
Óraterv a 7-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3+1(csb) 4+1(csb) 4 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3+1(csb) 3+1(csb) 3+2 3+2 3+2 3+3
Történelem, társadalmi és
2 2 2 2 3 3
állampolgári ismeretek
Erkölcstan 1 1
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 1 2 2 2
Fizika 2 1 2 2 2
Kémia 1 2 2 2
Földrajz 1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc 1
Mozgóképkultúra és
2 2
médiaismeret
Informatika (csoportbontás) 1 1 1 1
Életvitel és gyakorlat 1 1
Testnevelés és sport (csoportbontás) 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2 1(2) 2
Szabadon tervezhető
3/0 3/0 4/0 4/0 6/2 8/3
órakeret/maradt
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
Tanulói óra 33 33 37 38 36 37
Tanári órakeret 56/51 56/47 57/38 57/38 58/37 58/38
● 11. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!
● 12. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!

101
2.1.4.4.A dráma osztály óratervei
Óraterv a 9-–12. évfolyamon 2013-2014-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 4(csb) 4(csb) 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3(csb) 3(csb) 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 3 3
ismeretek
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1+1 1
Vizuális kultúra 1 1
Beszédtechnika 1
Ének-zene 2 2
Informatika (csoportbontás) 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 4/0 4/0 6/0 8/1
színészmesterség 3 3 3 3
színháztörténet 3 3
beszédtechnika 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Tanári órakeret 57/48 57/49 58/41 58/40
12. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!

102
Óraterv a 9-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 4(csb) 4(csb) 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3(csb) 3(csb) 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári
2 2 3 3
ismeretek
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1+1 1
Vizuális kultúra 1 1
Beszédtechnika 1
Ének-zene 2 2
Informatika (csoportbontás) 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Hittan 2 2 1(2) 2
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 4/0 4/0 6/0 8/1
színészmesterség 3 3 3 3
színháztörténet 3 3
beszédtechnika 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Tanulói óra 37 38 36 37
Tanári órakeret 57/50 57/51 58/42 58/42
12. évfolyamon kötelező 0 óra érettségi előkészítő választása!

103
A szabad órakeret felhasználása a 2018-2019. tanévben és korábban indult osztályokban

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Ének zene 1
Színészmesterség 3 3 3 3
Színháztörténet 3 3
Beszédtechnika 1
Matematika 1
Felhasznált szabad órakeret 4 4 6 7
Felhasználható szabad órakeret 4 4 6 8
Érettségi előkészítőre - - - 1

104
Óraterv a 9-–12. évfolyamon 2020-2021-től felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 4 4
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3+1
Történelem 2 2 3 3
Állampolgári ismeretek 1
Természettudomány 2
Biológia – egészségtan 3 2
Fizika 2 3
Kémia 1 2
Földrajz 2 1
Ének-zene 1 1 +1 +1
Vizuális kultúra 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1
Művészetek: Dráma és színház 1
Digitális kultúra (csoportbontás) 2 1 2
Testnevelés/tánc 5/2 5/2 5/2 5/2
Közösségi nevelés (osztályfőnöki) 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 2/0 2/0 4/0 5/0
színészmesterség +2 +2 +2 +2
beszédtechnika +1 +1
Kötött célú órakeret 4 4
Kötelező alapóraszám 32 32 30(29) 29(28)
Maximális órakeret 34 34 34 34
Összes tanulói óraszám hittan órával 36 36 36 36
Megjegyzés: pirossal a heti szabad órakeret felhasználása
A kötött célú órakeret felhasználása
• 11 évfolyamon heti 2 óra fakultációt kell választani
• 11. évfolyamon a természettudomány tantárgy 2 órájában a tanuló a biológia kémia,
fizika, földrajz tantárgyak közül kötelezően választ egyet
• 12. évfolyamon a heti 4 óra felhasználása nincs eldöntve

105
A szabad órakeret felhasználása a 2020-2021. tanévtől felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Ének zene 1 1
Matematika 1
Színészmesterség 2 2 2 2
Beszédtechnika 1 1
Felhasznált szabad órakeret 2 2 4 5
Felhasználható szabad órakeret 2 2 4 5

A kötött célú órakeret felhasználása a 2020-2021. tanévtől felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Természettudomány 2
Felhasznált kötött célú óraszám - - 2 -
Felhasználható kötött célú óraszám - - 4 4
Fel nem használt - - 2 4

106
2.1.4.5.A média osztály óratervei
Óraterv a 9-–12. évfolyamon 2018-2019-től kifutó rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Etika – helyett hittan 1
Biológia – egészségtan 2 2 2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Beszédtechnika +1
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1+1 +3 2+2 2+3
Informatika (csoportbontás) 1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Hittan 2 2 1 2
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 4/2 4/1 6/4 8/4
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Tanulói óra 35 37 32 33
Tanári órakeret 57/42 57/42 58/37 58/39
Megjegyzés: a 11. évfolyamom 3 óra, a 12. évfolyamon 2 óra fakultáció választása kötelező.
A szabad órakeret felhasználása
Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Mozgókép és médiaismeret 1 3 2 3
Beszédtechnika 1
Matematika 1
Fakultáció (tanulói választás szerint) 3 2
Felhasznált szabad órakeret 2 3 2+3 4+2
Összes szabad órakeret 4 4 6 8
Megmaradt szabad órakeret 2 2 1 2

107
Óraterv a 9-–12. évfolyamon 2020-2021-től felmenő rendszerben

Évfolyamok
Tantárgyak
9. 10. 11. 12.
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4
I. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 4 4
II. idegen nyelv (csoportbontás) 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3+1
Történelem 2 2 3 3
Állampolgári ismeretek 1
Természettudomány 2
Biológia – egészségtan 3 2
Fizika 2 3
Kémia 1 2
Földrajz 2 1
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Mozgóképkultúra és médiaismeret +2 1
Művészetek: Mozgóképkultúra és
1/1
médiaismeret
Digitális kultúra (csoportbontás) 2 1 2
Testnevelés 5 5 5 5
Közösségi nevelés 1 1 1 1
Hittan 2 2 2 2
Szabadon tervezhető órakeret/maradt 2/0 2/0 4 5
mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2 2 3
Kötött célú órakeret 4/2 4
Kötelező óraszám 32 32 32 29
Maximális órakeret 34 34 34 34
Összes tanulói óraszám 36 36 34 31

A 11. évfolyamon kötelező 2 óra fakultáció választása.

A 11. évfolyamon a természettudomány tantárgy 2 órájában a tanuló a biológia kémia, fizika,
földrajz tantárgyak közül kötelezően választ egyet.

108
2.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti
kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben
meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások
megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges
kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai
foglalkozások megnevezése, óraszáma

A magyar nyelvtan és irodalom tantárgy követelményeinek való megfelelés értékelése illetve

minősítése külön történik magyar irodalomból és magyar nyelvtanból.
A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő
részvételről a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi
indulása előtt írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként
megfelelő létszámú tanuló esetén biztosítja.
A kötelező kerettantervi óratervekben szereplő tantárgyakhoz kapcsolódó, azok óraszámát
megemelő választható tanórákon a törzsanyag ismeret- és készségrendszerének jártasság illetve
alkalmazási szintre történő elmélyítése a cél. Ezen órák tevékenységrendszere éves foglalkozási
tervben kerül meghatározásra.

2.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek

és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv
térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

A tankönyv kiválasztására a szaktanár tesz javaslatot, a munkaközösségben pedig megbeszélik

ezt. Ezután a munkaközösség dönt, hogy az egyes osztályoknak milyen tankönyveket
rendelnek.
A döntés előkészítésének szempontjai:
1. a tankönyv legyen rajta a hivatalos tankönyvjegyzéken;
2. a tankönyv tartalma, az egyes leckék megjelenése feleljen meg az adott tantárgy
kimeneti követelményeinek, amelyek a Kerettantervben vannak megnevezve, illetve
feleljen meg az iskola Pedagógiai programjában lévő helyi tanterveknek is;
3. azonos tartalom mellett az olcsóbb könyvet kell választani;
4. az ingyenes tanulóknak –lehetőség szerint- tartós könyveket kell választani, amelyeket
majd a tanulók a könyvtárból kölcsönöznek;
A 2020/2021-es tanévtől a köznevelés valamennyi nappali rendszerű alap- és középfokú
oktatásban résztvevő tanuló térítésmentes tankönyvellátásban részesül. A támogatás teljes
körű kiterjesztésével a tankönyvrendelési felületen megszűnik a tanulók fizetős státusza,
valamennyi tanuló a költségvetési törvényben (Magyarország 2020. évi központi
költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 60. § (2)) meghatározott keretösszeg
mértékéig tankönyvtámogatásra jogosult.

109
Az iskola helyi tantervét az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítja ki,
saját igényei érvényesítésével, majd ehhez választ a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos
tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet.
Ingyenes tankönyv
A tankönyvekről az oktatási államtitkár évente jegyzéket ad ki. A szakmai munkaközösségek
minden év február 20-ig döntenek arról, hogy milyen tankönyveket rendelnek, és ezt írásban
közlik a tankönyvrendelés elkészítésével és lebonyolításával megbízott alkalmazottal. A
tankönyvrendelést március utolsó munkanapjáig úgy készíti el az iskola, hogy
tankönyvtámogatás, illetve tankönyvkölcsönzés révén minden tanuló részére biztosítja a
tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok
tanulóinak várható, becsült létszámát is tartalmazza. A tankönyvekről való gondoskodás az
igazgató, a szakmai munkaközösségek, osztályfőnökök és a megrendelésért felelős személy
együttes feladata. A munkaközösségek a tankönyvek kiválasztásánál a több éven keresztül is
használható, az érettségi tananyagot jól lefedő tankönyveket részesítik előnyben. Tanítási év
közben a meglévő tankönyvek cseréje más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntéssel nem
változtatható meg. Az iskola biztosítja az ingyenes tankönyveket az erre vonatkozó törvényi
szabályozásoknak megfelelően. Ennek formája az iskolától történő kölcsönzés. A
tankönyvellátás részletes szabályait az iskolai tankönyvellátási szabályzat tartalmazza az
iskolai SZMSZ-ben.
A tankönyvválasztás, taneszköz választás elvei
• A tankönyvek egyaránt feleljenek meg a kerettantervi és az érettségi vizsga
követelményeknek
• Fektessenek nagy hangsúlyt a középiskolai érettségire való felkészítésre
• Legyenek korszerűek ugyanakkor a jól bevált tanítási módszereket is
alkalmazzák
• Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez,
segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal a tanár és a diák munkáját
• Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a
rögzítéshez és a készségfejlesztéshez
• A diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül gyakorlati
oldalról is elsajátíthassák az ismereteket
• A tankönyvek minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai
érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket a 21. század tanulóinak elvárásaihoz
igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág.
• Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek,
áttekinthetőek.
• A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok,
sorozatok tagjai legyenek.
• Amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak
rendelkezésre (pl. munkatankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő,
feladatgyűjtemény, gyakorló).
• Amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán
segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási
segédletekkel.

110
 • Amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a
diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
A változtatással kapcsolatos elvek:
A tankönyv változtatása minden esetben csak felmenő rendszerben történhet. A tankönyvek
megrendelése, a szaktanárok és munkaközösség vezetők javaslata és egyeztetése után az
intézményvezető jóváhagyásával történik.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola helyi tantervét az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítja ki,
saját igényei érvényesítésével, majd ehhez választ a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos
tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet.
A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.
rajzfelszerelés, tornafelszerelés stb.)
Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi
tanterve szerint.
A kötelezően beszerzendő taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt az iskola
tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév megkezdésére a szülők, diákok kötelessége.
A tankönyvválasztás, taneszköz választás elvei
• Legyenek korszerűek ugyanakkor a jól bevált tanítási módszereket is
alkalmazzák.
• Tárgyalják kellő részletességgel az ismereteket az eredményes felkészüléshez,
segítsék logikus és közérthető magyarázatokkal a tanár és a diák munkáját.
• Kínáljanak számtalan változatos típusú, különböző nehézségi fokú feladatot a
rögzítéshez és a készségfejlesztéshez.
• A diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül gyakorlati
oldalról is elsajátíthassák az ismereteket.
• A tankönyvek minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai
érzékének fejlesztésére. Jellemezze őket a 21. század tanulóinak elvárásaihoz
igazodó fiatalos stílus, színes, ötletes formavilág.
• Legyenek formai és tartalmi szempontból is egységes felépítésűek,
áttekinthetők.
• A tankönyvek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok,
sorozatok tagjai legyenek.
• Amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre
(pl. munkatankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény,
gyakorló).
• Amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán
segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási
segédletekkel.
• Amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a
diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.
A változtatással kapcsolatos elvek:

111
 • A tankönyv változtatása minden esetben csak felmenő rendszerben történhet az
SZSZ jóváhagyásával.
A tankönyvek megrendelése, a szaktanárok és munkaközösség vezetők javaslata és egyeztetése
után az intézményvezető jóváhagyásával történik.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósításának részletes szabályai

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-
elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat
elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
Pedagógia feladatok:
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
• megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció
képességének alapozásával,
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű
oktatásával kívánunk hozzájárulni,
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori
jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az
ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-
interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az
iskolai tanulás tevékenységeibe;
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
• megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a
ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció
képességének alapozásával;
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű
oktatásával kívánunk hozzájárulni;
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori
jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az
ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

112
 • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való
törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre
szóló, fejlesztő értékelésük;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,
készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az
önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív
interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5. A mindennapos testnevelés, a testmozgás megvalósításának

módja

A Korányi Frigyes Görögkatolikus Gimnázium és Kollégium évente gondoskodik a tanulók

fizikai állapotának méréséről és értékeléséről.
A motorikus képességek mérése és minősítése a NETFIT teszttel történik.
A mérés biztosítja a nevelési-oktatási intézményben:
• a fizikai állapot megítélését
• lehetővé teszi a fejlődés mértékének megállapítását
• módot ad az összehasonlításra
• lehetőséget ad az eredmények megismertetésére
• lehetőséget nyújt a hiányosságaik felismerésére.
Jogszabályi háttér:
(NAT) A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos
testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két
óra a Nat Testnevelés és egészségfejlesztés műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre
(úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás),
vagy - az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más
sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és
ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai
sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között
végzett igazolt sporttevékenységgel.
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény
27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti
oktatás is folyik, megszervezi
a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két
óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

113
 b) iskolai sportkörben való sportolással,
a) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező
vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre
érvényes versenyengedélye és
a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett
edzéssel váltható ki.
(11) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített
testnevelés szervezéséről.
(12) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését.
Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában
működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások
megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai
csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri
foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek
gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott
képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által
szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.
Az intézményben a heti öt testnevelés óra minden évfolyamon órarendbe beépített tanórai
keretben megszervezett formában zajlik.
Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti
oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében,
amelyből legfeljebb heti két óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy
amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes
versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet
keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített és
gyógytestnevelés szervezéséről.
A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján
könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani.
A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval
együtt, azonos csoportban kell szervezni.
Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor
számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a
gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt
órát, melynek arányára a szakorvos tesz javaslatot.

114
 I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai
állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, és emiatt a
testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál
testnevelési óra keretein belül kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár
vezetésével.
II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb.
elváltozása miatt sajátos, foglalkozást javasol a szakorvos.
II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi
osztályzatát a gyógytestnevelő állapítja meg.
II/B kategória: Csak gyógytestnevelés órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak
megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő állapítja meg.
III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha
mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való
részvételét sem.
Könnyített testnevelési órán (I. kategória) vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai
állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, és emiatt a
testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés megszervezésére
a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is van lehetőség.
Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-ig el
kell végezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell
tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem
lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma.
Az intézményben a heti öt testnevelés óra a 2013/2014-es tanévtől minden évfolyamon
órarendbe beépített tanórai keretben megszervezett formában zajlik. Ezen órák tartalmi elemeit,
követelményeit a testnevelés tantárgy részletes helyi tanterve tartalmazza.

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében

a pedagógusválasztás szabályai

A tantárgyválasztás célja, szabályai

A választható tantárgyakkal, foglalkozásokkal kapcsolatosan iskolánk a jogszabályi előírásokat
igyekszik figyelembe venni.
A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű
érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes
felkészítés.
A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes.

A tantárgyválasztás eljárásrendje
A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek
írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógiai programban
meghatározott érettségi vizsgatárgyakat.

115
 A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a
meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát
oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás
csak a tanév elején válik véglegessé.
A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával
történik, legkésőbb május 30-ig.
A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai
foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés
tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.
A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a
megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell
tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.
Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma
heti 2 tanítási órával emelkedhet. Az emelt szintű oktatás esetében az 5. évfolyamtól a
meghatározott órakeretet legfeljebb heti két órával haladhatja meg.
A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések a 110/2012
Kormányrendelet alapján a következők:
8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem
rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több
a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon,
b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon.
(2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-
oktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető.
(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem
rendelkezik - egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D
oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet
a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelés-
oktatás folyik,
da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt
tanítási órával haladhatja meg.
9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak
alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni
a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy,
b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete
különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,
c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a
mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a
mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,

116
 d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett
foglalkozások,
e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján
szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás
óraszámait.

20/2012. EMMI rendelet 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a
tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli
csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző
osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és
szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy
adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező
tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően
választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év
végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles
azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt
– a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a
tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban
tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá
a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A
tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon
választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az
iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak
a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő
beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon
való részvétel vállalását is jelenti.
(5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló
a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá
b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános
iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a
következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá
ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását
követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak.
A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja
oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői
szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
(2) A tanuló a tanév során egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja
választását.

117
(3) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól
az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem
cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.
A választott, választható tanórákon illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon történő részvételről
a beiratkozott tanuló szülője, gondviselője a tantárgy illetve foglalkozás óratervi indulása előtt
írásbeli nyilatkozatot tesz. Az iskola a választható órák indítását csoportonként minimum 8
tanulói igény esetén biztosítja.

2.7. Középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak és

azok tanterveinek megnevezése, amelyekből a középiskola
tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való
felkészítését az iskola kötelezően vállalja

Kötelezően választandó tanítási óra – érettségi előkészítő

Az igazgató a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a
tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A 11. és 12. évfolyamon a középszintű és
az emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. Jelentkezés a törvényi
előírásoknak megfelelően.

Intézményünk, megfelelő számú jelentkező esetén , valamennyi, a 9-12. évfolyamra választott

kerettantervben szereplő tantárgy esetében vállalja tanulóinak a középszintű érettségi vizsgára
való felkészítését, középszintű fakultáció indítását.
Ezeken felül az iskola kötelezően vállalja, hogy az alábbi tantárgyakból, kellő érdeklődés
esetén, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő fakultációt szervez:
• magyar nyelv és irodalom
• matematika
• történelem
• idegen nyelvek
• biológia
• fizika
• földrajz
• kémia
• informatika
• testnevelés
Óraszám, értékelés, mulasztások (fakultációk)
A fakultációk óraszáma amennyiben az adott évfolyamon szaktárgyi óra is van úgy alakul, hogy
a fakultáció és az adott szaktárgy óraszám összeadódik a fakultáción nincs külön osztályzás.
Amennyiben a tanuló olyan fakultációra jár, amely az adott évfolyamon már nem kötelező
szaktárgyi óra, úgy az adott tantárgy fakultáció néven kerül beírásra az adott óraszámmal a
megfelelő dokumentumokba. Az ilyen típusú érettségi előkészítők esetén a tantárgyat
osztályzattal értékeljük.
A mulasztások követése ugyanazzal a módszerrel történik, mint a rendes tantárgyi órán és
beleszámít a tanuló összes hiányzásába.

118
A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai
A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti
alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben,
valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.)
Kormányrendeletben találjuk.

2.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi

vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsgára a tételsorokat a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az

érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról jogszabály mindenkori aktuális verziójának
megfelelően állítjuk össze.

Vizsgatárgy Témakörök
• Kommunikáció
• A magyar nyelv története
• Ember és nyelvhasználat
• A nyelvi szintek
Magyar nyelv
• A szöveg
• A retorika alapjai
• Stílus és jelentés

• Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

• Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők
• Művek a magyar irodalomból
Irodalom III. Kortárs szerzők
• Művek a világirodalomból
• Színház és dráma
• Az irodalom határterületei
• Regionális kultúra és határon túli irodalom

• Az ókor és kultúrája
• A középkor
• A középkori magyar állam megteremtése és
virágkora
• Szellemi, társadalmi és politikai változások az
újkorban (1492-1789)
Történelem
• Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
• A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az
imperializmus kora (1789-1914)
• A polgárosodás kezdetei és kibontakozása
Magyarországon (1790-1914)
• A világháborúk kora (1914-1945)
• Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

119
 • A jelenkor (1945-től napjainkig)
• Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
• Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói
ismeretek

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika,

gráfok
- Halmazok
- Matematikai logika
- Kombinatorika
- Gráfok
Számelmélet, algebra
- Alapműveletek
- A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
- Racionális és irracionális számok
- Valós számok
- Hatvány, gyök, logaritmus
- Betűkifejezések
- Arányosság
- Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek,
egyenlőtlenség-rendszerek
- Középértékek, egyenlőtlenségek
Matematika
Függvények, az analízis elemei
- A függvény
- Egyváltozós valós függvények
- Sorozatok
- Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
- Elemi geometria
- Geometriai transzformációk
- Síkbeli és térbeli alakzatok
- Vektorok síkban és térben
- Trigonometria
- Koordinátageometria
- Kerület, terület
- Felszín, térfogat
Valószínűség-számítás, statisztika
- Leíró statisztika
- A valószínűség-számítás elemei

- Személyes vonatkozások, család

- Ember és társadalom
- Környezetünk
Élő idegen nyelv - Az iskola
(Angol vagy német - A munka világa
nyelv) - Életmód
- Szabadidő, művelődés, szórakozás
- Utazás, turizmus
- Tudomány és technika

120
 - Gazdaság

Mechanika
- Newton törvényei
- Pontszerű és merev test egyensúlya
- A változó forgómozgás dinamikai leírása
- Mozgásfajták
- Munka, energia
- A speciális relativitáselmélet alapjai
- Folyadékok és gázok
mechanikája
Hőtan, termodinamika
- Állapotjelzők,
termodinamikai egyensúly
- Hőtágulás
- Állapotegyenletek
(összefüggés a gázok állapotjelzői között)
- Az ideális gáz kinetikus modellje
- Energiamegmaradás
hőtani folyamatokban
- Kalorimetria
- Halmazállapot-változások
Fizika - A termodinamika II. főtétele
- A hőterjedés formái
Elektromágnesesség
- Elektromos mező
- Egyenáram
- Az időben állandó mágneses mező
- Az időben változó mágneses mező
Optika
- A fény, mint elektromágneses hullám
Atomfizika, magfizika
- Az anyag szerkezete
- Az atom szerkezete
- Az atommagban lejátszódó jelenségek
- Sugárvédelem
- Elemi részek
Gravitáció, csillagászat
- A gravitációs mező
- Csillagászat
Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
- A fizikatörténet fontosabb személyiségei
- Felfedezések, találmányok, elméletek

Bevezetés a biológiába
- A biológia tudománya
Biológia
- Az élet jellemzői
- Fizikai, kémiai alapismeretek
Egyed alatti szerveződési szint

121
 - Szervetlen és szerves alkotóelemek
- Az anyagcsere folyamatai
- Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
Az egyed szerveződési szintjei
- Nem sejtes rendszerek
- Önálló sejtek
- Többsejtűség
- Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
Az emberi szervezet
- Homeosztázis
- Kültakaró
- A mozgás
- A táplálkozás
- A légzés
- Az anyagszállítás
- A kiválasztás
- A szabályozás
- Szaporodás és
egyedfejlődés
Az egyed feletti szerveződési szintek
- Populáció
- Életközösségek (élőhely típusok)
- Bioszféra
- Ökoszisztéma
- Környezet- és természetvédelem
Öröklődés, változékonyság, evolúció
- Molekuláris genetika
- Mendeli genetika
- Populációgenetika
és evolúciós folyamatok
- A bioszféra evolúciója

Térképi ismeretek
- A térkép
- Tájékozódás a térképen és a térképpel
- Távérzékelés és térinformatika
Kozmikus környezetünk
- A csillagászati ismeretek fejlődése.
A Világegyetem
- A Nap és kísérői
Földrajz
- A Föld és mozgásai
- Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
A geoszférák földrajza
- A kőzetburok
- A levegőburok
- A vízburok földrajza
- A geoszférák kölcsönhatásai
A földrajzi övezetesség
- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

122
 - A vízszintes földrajzi övezetesség
- Az egyes övezetek egyedi jellemzői
- A függőleges földrajzi övezetesség
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
- A népesség földrajzi jellemzői
- Településtípusok, urbanizáció
A világgazdaság jellemző folyamatai
- A nemzetgazdaságok és a világgazdaság
- Integrációs folyamatok
- A globalizáció
- A monetáris világ
Magyarország - helyünk a Kárpát-medencében és
Európában
- A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi
sajátosságai
- Magyarország természeti adottságai
- Magyarország társadalmi
jellemzői
- A hazai gazdasági fejlődés jellemzői
- Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-
gazdasági képe
- A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
- Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme
- Magyarország környezeti állapota
- Az országhatárokon átívelő kapcsolatok
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei
Európában
- Európa általános természet-földrajzi képe
- Európa általános társadalomföldrajzi képe
- Az Európai Unió
- A területi fejlettség különbségei Európában
- Kelet-Európa
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-
gazdasági jellemzői
- A kontinensek általános természet- és társadalom-
földrajzi képe
- Ázsia földrajza
- Ausztrália és Óceánia földrajza
- A sarkvidék földrajza
- Afrika földrajza
- Amerika földrajza
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei
- A globálissá váló
környezetszennyezés és következményei
- A demográfiai és urbanizációs válság
- Élelmezési válság
- A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági
növekedés következményei
- A környezet- és a természetvédelem feladatai

123
 Általános kémia
• Atomok és a belőlük származtatható ionok
• Molekulák és összetett ionok
• Halmazok
• A kémiai reakciók
• A kémiai reakciók jelölése
• Termokémia
• Reakció kinetika
• Kémiai egyensúly
• Reakciótípusok
• Protonátmenettel járó reakciók
• Elektronátmenettel járó reakciók
• A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása
• Tudománytörténet
Szervetlen kémia
• Az elemek és vegyületek szerkezete
• Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek
anyagszerkezeti értelmezése
• Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai
• Az elemek és vegyületek előfordulása
• Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
Kémia
• Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb
felhasználásai
• Az elemek és vegyületek jelentősége
• Tudománytörténet
Szerves kémia
• A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk
• A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai
• A szerves vegyületek kémiai sajátosságai
• A szerves vegyületek előfordulása
• A szerves vegyületek jelentősége
• A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
• Tudománytörténet
Kémiai számítások
• Általános követelmények
• Az anyagmennyiség
• Az Avogadro-törvény
• Oldatok, elegyek
• A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások
• Termokémia
• Kémiai egyensúly, pH-számítás
• Elektrokémia
Információs társadalom
- A kommunikáció
- Információ és társadalom
Informatika
Informatikai alapismeretek – hardver
- Jelátalakítás és kódolás
- A számítógép felépítése

124
 - Munkavédelem és ergonómia
Informatikai alapismeretek – szoftver
- Az operációs rendszer és főbb feladatai
Szövegszerkesztés
- A szövegszerkesztő használata
- Szövegjavítási funkciók
- Szövegszerkesztési alapok
- Táblázatok és objektumok a szövegben
Táblázatkezelés
- A táblázatkezelő használata
- A táblázat szerkezete
- Adatok a táblázatokban
- Táblázatformázás
- Diagramok és egyéb objektumok
Adatbázis-kezelés
- Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
- Az adatbázis szerkezete és kialakítása
- Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
- Képernyő és nyomtatási formátumok
Információs hálózati szolgáltatások
- Kommunikáció az Interneten
- Weblap készítés
Prezentáció és grafika
- Prezentáció
- Grafika
Könyvtárhasználat
- Könyvtárak
- Információkeresés
- Forráshasználat

2.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy

gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus,
szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom
minősítésének elvei
Jogszabályi háttér
Nkt. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló
teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és
a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
• A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök –
az osztályban tanítópedagógusok véleményének kikérésével – végzi.
• Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.
• A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.
• Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges
értékelés kíséri.
• Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év
végén bizonyítvány útján értesíti.

125
 • Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint.
• Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának
értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
(2) ) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
• a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),
elégséges (2), elégtelen (1),
• a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3),
rossz (2),
• a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3),
hanyag (2).
(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges
minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy
felzárkóztatásra szorul.
(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és
a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről.
(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási
év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy
adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a
pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet,
az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló
esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való
részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete
ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása
alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha
az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az
igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt
megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) Az egyéni munkarenddel rendelkezőt az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása
alól fel kell menteni.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató
által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
Érdemjegyek számának meghatározása:
Heti tantárgyi óraszám + 1 érdemjegy félévenként
• Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell a
tájékoztató füzeten/naplón keresztül.
• A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félévi
osztályzat megállapítása a tanuló érdemjegyeinek átlaga alapján történik, x,51-től
felfelé kerekítve. A tanév végi osztályzat megállapítása a tanév teljes szorgalmi ideje
alatt szerzett érdemjegyek átlaga alapján történik, x,51-től felfelé kell kerekíteni az
osztályzatot.
• Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni a félévi értesítőn és
bizonyítványon keresztül kell.

126
 • Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének,
szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
• Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége
alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó
követelményekre is.
• Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten
áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján
dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

A magatartás elbírálásának szempontjai:

A magatartás értékelésekor – az intézmény házirendjében megfogalmazottak szellemében – a
tantestület áttekinti, hogy
• a tanuló milyen mértékben fogadja el az iskola szellemiségét,
• a tanuló az intézmény szabályrendszerének és erkölcsi alapelveinek megfelelően
viselkedik-e tanítási időben,
• a tanuló iskolán kívüli magatartása megfelel-e az intézmény által elvárt viselkedési
normáknak az iskola által szervezett és felügyelt rendezvényeken;
• mennyire tartja tiszteletben az emberi együttélés, a kulturált viselkedés normáit;
• tiszteli-e a létrehozott szellemi és anyagi értékeket, védi-e a közösség és tagjai vagyonát;
• képességei szerint vállal-e szerepet az iskolai közösségek formálásában;
• közreműködik-e a kulturált iskolai környezet létrehozásában és fenntartásában.
• a kollégista tanulók magatartásának megállapításában nem vesszük figyelembe az ott
kapott figyelmeztetéseket, fegyelmezéseket.
Példás:
• Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel,
véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi;
• Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;
• A lelki napokon részt vesz;
• A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat;
• Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő,
együttműködő és jóindulatú;
• Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;
• Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;
• Megnyilvánulásaiban őszinte;
• Legfeljebb1 igazolatlan órája van.
Jó:
• Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok
tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra;
• Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;
• A házirendet betartja;
• Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek;
• Fegyelmi fokozata: legfeljebb 1 (osztályfőnöki vagy szaktanári) figyelmeztetése van;
• Legfeljebb 3 óra igazolatlan hiányzása van.

127
Változó:
• Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a rábízott feladatokat
nem végzi el hiánytalanul;
• Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;
• Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;
• Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;
• Fegyelmi fokozata: többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés vagy többszöri szaktanári
figyelmeztetés vagy igazgatói figyelmeztetés;
• Legfeljebb 9 óra igazolatlan hiányzása van.
Rossz:
• Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz
példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek;
• A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;
• A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván
beszél, verekedik, magatartása súlyosan kifogásolható, nem felel meg az intézményi
elvárásoknak;
• Fegyelmi fokozata: igazgatói megrovás;
• 10 vagy annál több igazolatlan hiányzása van

A szorgalom értékelésekor a tantestület azt vizsgálja, milyen mértékben és színvonalon él a

tanuló az iskola által számára biztosított művelődési lehetőségekkel. Ennek során alapvető
szempont, hogyan aránylik a tanuló teljesítménye saját képességeihez, milyen mértékben vesz
részt a tanórán kívüli egyéb rendszeres, önálló munkában, például tanulmányi versenyeken.
Példás:
• Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető
legjobb eredményre törekszik, illetve jelentősen javít tanulmányi eredményén;
• Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;
• Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el;
• Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, órai aktivitása kimagasló
• Érdeklődése sokirányú, a tananyagon kívülre is kiterjed.
Jó:
• A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra
képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre
nem törekszik;
• Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát;
• Órai aktivitása, munkához való viszonya a tőle elvárható szintű;
• Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
Változó:
• Annak a tanulónak a szorgalma, aki munkájában ingadozó; felkészülése rendszertelen;
• Önállótlan, munkája folyamatos ellenőrzést igényel;
• Aktivitása változó, gyakran dolgozik képességszintje alatt;
• Jelentősen ront korábbi tanulmányi eredményén;
• Szétszórtság, koncentrációhiány jellemzi;
• Pontosan egy tantárgyi bukása van.
Hanyag:

128
 • A tanuló szorgalma, ha képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és
keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan,
pontatlan;
• Nem kötelességtudó, munkafegyelme rossz;
• Érdektelenség, közömbösség jellemzi;
• Egynél több tantárgyi bukása van.

E mellett alkalmazzuk a tárgyi jutalmazást és az alapítványi ösztöndíjjal történő elismerést.

Félévkor és tanév végén az osztályfőnök javaslatot tesz a tanuló magatartás és szorgalom
jegyére vonatkozóan, a pedagógiai programban lefektetett elveknek megfelelően.
Az osztályban tanító tanárok által elfogadott jegyet az osztályfőnök véglegesíti. Abban az
esetben, ha a tanulót tanító tanárok nem értenek egyet az osztályfőnök javaslatával, és
szótöbbséggel eltérő jegyet állapítanak meg, az osztályfőnök megindokolja a tanulónak, hogy
miért változott a jegye az előzetesen megállapított jegyhez mérten, és megbeszélik, hogy mit
kell tennie azért, hogy a jegyét javítsa.

Iskolánk tanulóinak a házirendben leírt szabályokat, kötelességeket be kell tartani.

Intézményünk házirendjének megsértését az osztályfőnök, a szabálysértés súlyának
megfelelően szankcionálja. A büntetés bizonyos esetekben elkerülhetetlen, de az mindig nevelő
célzatú.
Az osztályfőnöknek sajátos kapcsolata van tanulóival. A kiemelkedő tanulók megjutalmazására
javaslatot tesz, a közösségi munkáért dicséretet ad, erősíti a tanulók belső motivációját és
tanulásra ösztönzi őket.

Az általános iskola eltérő elvei az értékelésben

o A tanulók minősítésének alapja a NAT-ra épülő Kerettanterv ismeret- és
követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése.
o A mérések, ellenőrzések összekapcsolása és rendszerbe foglalása, valamint
folyamatos működtetése megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos
figyelemmel kísérését és a hiányosságok időbeni észlelését és korrigálását. E
rendszer lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését,
az iskolai munka hatékonyságának minősítését.
o Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem
eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára.
o Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés
képességét.
o Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés
értékélésétől el kell jutni a nyolcadik, majd tizenkettedik év végére a
kerettantervre épülő helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig.
o A tanulóknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen
ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az
értékelés és minősítés együtt jár a siker és a kudarc megélésével. A tanulókat
segíteni kell ezek feldolgozásában.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:

129
 • az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére
• a fejlődése a korábbi teljesítményhez képest
• a tanórai és tanórán kívüli magatartásra
• a szorgalomra és ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra
és feladatvégzésre

Az értékelés funkciója differenciált:

• a folyamatos munka a folyamatos visszajelzések eszköze
• tanulásra, vagy tanulással összefüggő tevékenységre motivál
• az elvárt követelményekhez való viszony kontrollja
• a hasonló tevékenységben részt vevők relatív helyzetét meghatározza
• jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot
• kontrollja az önismeretnek
• az előrehaladás mérésének eszköze
Az ellenőrzés formái:
1. szóbeli: beszélgetés, felelet, kiselőadás
2. írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, dolgozat, témazáró
3. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény
Mindezekből választva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, csak arra kell
ügyelnie, hogy az nem lehet ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe, súlya.
Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű osztályzatot szerezzen.
Érdemjegy adható:
• tanórai írásbeli feleletre, dolgozatra, témazáró dolgozatra
• tanórai szóbeli feleltre
• tanórai munka összegző értékeléseként
• otthoni feladat megoldására illetve meg nem oldására
Szabályozás: Egy osztály 1 napon kettőtől több témazáró dolgozatot nem írhat!
A pedagógus első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor
szöveges értékelést végez.
A szöveges értékelés kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak,
esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülők bevonásával értékelni kell a tanuló
teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s
arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.
A szöveges értékelés koncepciójának lényege
A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek:
• az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon
• alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
• nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart

130
 • a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének
• a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők:

• minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze

• vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
• legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a
kimunkált értékelési koncepció között
• jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés
• személyre szóló és ösztönző jellegű legyen
• a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet betölteni
• konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,
nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő
számára.

A szöveges értékelés pedagógiai és módszertani szabályai

• Mindig törekedni kell az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból
igényesen megfogalmazott, érthető fogalmazásra.
• Minden tantestületnek, pedagógusközösségnek meg kell szabnia a szöveges
értékeléssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárását önmagával szemben,
meg kell állapodnia abban, hogy melyik időszak, teljesítmény milyen típusú,
műfajú mennyiségű értékelést kíván, ki kell alakítania az értékelési folyamat
egyes lépéseit, metodikáját.
• Kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a
szempontrendszert, amelyet valamennyien fontosnak, értékelendőnek tartunk,
amelyek vezérfonalai lehetnek értékelésünk megírásának.
• A szöveges értékelés nem teljesítményelvű: miközben nem mond le a
hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas
kapcsolatokat, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát
egyenrangúnak tekinti az intellektuális teljesítménnyel.
• Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív
részese a fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában.
• Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi
figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus
részéről.
• A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük.
• Értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató.
• Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit,
lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni!
• Törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a
gyerekekről, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat,
megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban.
• A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal, szembe
kell nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat.

131
 • Dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során
rögzítjük az egyes diákok eredményeit, jellemzőit, erényeit és hiányosságait,
vele kapcsolatos tapasztalatainkat.
• A szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a
gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően
járulunk hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.
Osztályozás:
• A hagyományos értékelési kategóriákat az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk:
jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/.
• Az évközi értékelésben azonban a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk
jegyében (ez különösen érvényes az első osztályokra) szabadon alkalmazhatnak
értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk.
• A nevelőtestület az értékelés rendszerességét lényeges alapelvnek tekinti, ezért
valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve egy-egy
téma lezárásakor ad osztályzatot.
• Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli,
osztályozza, és az alábbiak szerint jár el.
• A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékelést az 1-3. évfolyamon a
pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy
ellenőrző könyvbe, s miután a tanár kézjelével érvényesítette, a szülő a
bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.
• Külön ügyelünk arra, hogy a bukásra álló, illetve sokat rontott tanulónak az adott
félév utolsó 2 hónapjában több lehetősége legyen a javításra.
• A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért
a tanuló dicséretet kaphat.
• Az érdemjegyek a félév és tanév végén a következők lehetnek: 1 (elégtelen), 2
(elégséges), 3 (közepes), 4 (jó), 5 (jeles)
• A tanév végén elégtelen osztályzattal lezárt tanuló augusztusban javítóvizsgát
tehet.
• Három vagy több elégtelen osztályzat után évfolyamot ismételni köteles.
• Szülői kérésre az intézményvezető – a nevelőtestület véleményét kikérve - a
tanév értékelésétől eltekintve az évfolyam megismétlését engedélyezheti a
tanulónak.
• Az érdemjegyeken túl a nevelőtestület az osztályozó értekezleten a félévi értesítő
kiosztásakor az ellenőrzőbe, illetve az év végi bizonyítványba bejegyeztetheti a
következő jegyzeteket:
„Nevelőtestületi dicséretben részesül” illetve
„Nevelőtestületi megrovásban részesül”.

Magatartási követelmények az általános iskolában

Példás /5/ magatartású az a tanuló,
• Aki tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését, betartja a házirendet
és másokat is annak megtartására ösztönöz.
• A tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató.
• Figyelembe veszi a közösség érdekeit, tekintettel van a közösség tagjaira,
• Udvarias, tisztelettudó.

132
 • A közösség életének aktív és pozitív formálója.
• Az iskolából nem késik, az ellenőrzője mindig nála van.
• Bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába.
Jó /4/ magatartású az a tanuló,
• Aki szívesen vesz részt a közösség életében,
• Viselkedésében nem ad okot panaszra.
• A közösség érdekei ellen nem vét,
• Elfogadja társait, az iskola házirendjét megtartja.
• Az iskolai rendszabályokat következetesen betartja.
• A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez.
• A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel.
• Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó.
• Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható.
• Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére.
• Maga nagyon nem vezet, de támogatja azokat, akik helyes irányba befolyásolják
a közösséget.
Változó /3/ magatartású az a tanuló,
• Aki tudatosan nem árt ugyan a közösségnek, de számítani sem lehet rá.
• Viselkedésével szemben kifogások merülnek fel.
• Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei.
• A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi,
• A közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt.
• Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó.
• A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad.
• Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias.
• Megbízhatatlan, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti.
• Aki hajlamos a fegyelem megsértésére,
• Társaihoz való viszonya ingadozó.
• Udvariatlan, csúnyán beszél.
• Indulatait nem mindig képes fékezni.
Rossz /2/ magatartású az a tanuló,
• Aki szándékosan árt a közösségnek, és az egyes tanulóknak.
• A tanulóközösséggel szemben áll,
• A követelményeket megszegi.
• Durva, goromba, hangvétele, viselkedése megengedhetetlen.
• Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző.
• Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik
fokozatában részesül.
• Rossz hatással van társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget.
• Nem őszinte, tiszteletlen.
• Önmaga és társai testi épségét és az iskola jó hírnevét veszélyezteti.
• Igazolatlanul mulasztott
A magatartásjegyben mindazt értékelni kell, amiről a nevelőtestületnek tudomása van, amit
rendszeresen figyelemmel lehet kísérni.

133
Szorgalmi követelmények
Példás /5/,
• Munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi.
• A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve
maximálisan és rendszeresen felkészül,
• Az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába.
• Munkájában érdeklődés nyilvánul meg.
• Korának megfelelő céltudatossággal, önállóan végzi munkáját, precízen,
megbízhatóan.
• Elvégzi a kapott házi feladatokat, sőt többletfeladatokat is vállal.
• Érdeklődési köre széles,
• Munkatempója és figyelme nem lankad, energiáját jól osztja be.
• Többletet nyújt a kötelezőn felül (pl. versenyeken méltón képviseli az iskolát.)
• Felszereléseit rendszeresen, rendes állapotban magával hordja.
• Képességének megfelelően teljesít.
• Órákon aktív, segítő.
• Részt vesz versenyeken, pályázatokon.
Jó /4/
• Figyel az órán,
• A házi feladatait elvégzi,
• Az órákra felkészül,
• Rendesen és megbízhatóan dolgozik.
• Az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas
munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen
szükség.
• Képes arra, hogy ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék.
• Különösebb érdeklődést azonban nem árul el a tanulmányok iránt.
• Felszerelése rendben van.
• Nem mindig példamutató.
Változó /3/
• Tanulmányi munkája ingadozó,
• Időszakosan, pontatlanul dolgozik.
• Az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik.
• Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti.
• Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába.
• Önállóan csak akkor fog munkához, ha erre külön felhívják a figyelmét.
• Figyelmetlen az iskolában, és iskolán kívül is a szétszórtság jellemzi.
• Felszerelése időnként hiányos.
• Órákon passzív, érdektelen, nehezen motiválható.
Hanyag /2/
• Tanulmányi munkájában megbízhatatlan,
• Figyelmetlen, feladatait nem végzi el.
• Érdektelen, a tanulás különböző formáira sem lelkesíthető.

134
 • Felszerelése hiányos.
• Képességeihez viszonyítva keveset tesz tanulmányi fejlődése érekében.
• Elégtelen osztályzatokat kap.
• Házi feladatot rendszeresen nem készít.
• A tanórán érdektelen, tájékozatlan, közömbös, passzív.

Fegyelmezések
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend
előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,
fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.

A fegyelmező intézkedés formái:

• szaktanári figyelmeztetés
• napközis/tanulószobai ügyeletes nevelői figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés
• osztályfőnöki megrovás
• igazgatói figyelmeztetés
• igazgatói megrovás
Az igazgatói figyelmeztetést az osztályfőnök kezdeményezi.
A Nkt. 58. § (3) alapján, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi
eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés formái:

• megrovás,
• szigorú megrovás,
• meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása
• áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
• kizárás az iskolából.
A Nkt. 58. § (5) alapján, a tanköteles tanulóval szemben az utolsó két pont csak rendkívüli vagy
ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a
tanulónak. A fegyelmi eljárás rendjét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. pontja rögzíti.
A Nkt. 59. §
(1) alapján, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-
oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia,
kártérítést kell vállalnia.
(2)A kártérítés mértéke nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb
minimálbér egyhavi összegének ötven százalékát.

135
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének
elvei

A tanulói tevékenység szervezeti keretei tanulási alapidőre

A tanulók az iskolába felvételkor, átvételkor a hagyományos módon értelmezett osztályokba
szerveződnek. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően
választandó és szabadon választható tanítási óra.
Kötelező tanítási óra
A hagyományos osztálystruktúrát képzéstől függően megbontjuk:
➢ idegen nyelv és célnyelven tanított tantárgyak
➢ informatika
➢ magyar nyelv és irodalom
➢ matematika
A csoportbontás elvei:
Idegen nyelv
Az osztályok nyelvi óraszámait a helyi tanterv tartalmazza. A német két tanítási nyelvű
tagozatra és az angol nyelvi előkészítő-informatika osztályban az idegen nyelvek oktatása
minden nyelvi csoportban kezdő szintről indul.
A második idegen nyelvi csoportok (angol, német, olasz és francia, orosz) több osztály
tanulóiból szerveződhetnek.
Informatika
Informatika órán a csoport létszámot meghatározza a számítástechnika termek
felszereltsége - a teremben található gépek száma.
Testnevelés
A testnevelési órák fiú-lány csoportbontására az évfolyamonként meghatározott kötelező
óraszámot, az öltözők, a tornaterem, a tornaszoba kihasználtságát figyelembe véve kerül sor.

Az általános iskola eltérő jellemzői

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket
elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának
megalapozására.
Napközis csoportok, tanulószoba
Az alsó tagozaton lehetőség van évfolyamonkénti napközis csoportok létrehozására. Fő feladat
a másnapra való felkészülés, az önálló tanulásra nevelés. A csoport létszáma min. 15 fő.
Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere
Szakkörök tarthatók tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként a tanulók önkéntes
jelentkezése alapján.
Kritériumok:
• létszám: minimum 8 fő
• a foglalkozás időtartama: 45 perc

136
 • a foglalkozások gyakorisága: heti 1-2 óra
• beiratkozás - kiiratkozás módja:
Jelentkezni szülői engedéllyel, és osztályfőnöki hozzájárulással lehet. Kiiratkozás év közben
csak indokolt esetben a szülő vagy az osztályfőnök írásbeli kérésére történhet a szaktanárnál.
Jelenlegi szakkörök:
Korrepetálás
Azokból a tantárgyakból, ahol ez szükségesnek látszik (pl. matematika, idegen nyelv) hetenként
egy óra áll rendelkezésre a tanárnak ahhoz, hogy a gyengékkel külön foglalkozzon,
gyakoroljon, illetve a jobbaknak egy-egy témában mélyebb ismereteket nyújtson. A résztvevő
tanulók száma esetenként változhat, és a tanár dönti el, hogy kinek lenne szüksége erre a
foglalkozásra. A foglalkozások évfolyamonként vagy osztályonként szervezhetők.
Versenyek, vetélkedők
A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők. Iskolai
szintű győzteseket felkészítjük a városi, megyei, országos versenyekre.
Szabadidős foglakozások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle
tanulói, családi programokat szervez színház és múzeumlátogatások, klubdélután, családi nap,
táncos rendezvény. Ezen való részvétel önkéntes.
Iskolai könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, önképzést a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár, és
szakképzett könyvtáros segíti. A kölcsönözhető könyvekkel pedig az egyéni kutatás,
felkészülés lehetőségét biztosítjuk.

2.11.Anemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő

nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A településen élő nemzetiségek kultúrájának, történelmének megismerése tantárgyközi

feladat, az osztályfőnöki, a történelem, a magyar, a földrajz tantárgyi keretein belül integrálva
valósul meg.
Tanórán kívüli programok keretében lehetőséget teremtünk diákjainknak, hogy egyénileg és
szervezett formában is látogathassák ezen népcsoportok rendezvényeit, részt vehessenek
ismeretterjesztő előadásokon, bekapcsolódhassanak a kisebbségi önkormányzatok
munkájába.
Tanulóinkat a kultúrák egyenrangúságának és az EU jelmondatának szellemében (Egység
a sokféleségben) neveljük.
Iskolánkat a vallási és etnikai identitás maximális tisztelete jellemzi.

2.12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

programok, tevékenységek

137
2.12.1.Az iskola egészségnevelési elvei
A NAT értelmében az egészségnevelés a köznevelés kiemelt fejlesztési feladata, melynek az
iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok
erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

Az egészségnevelés célja
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének,
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék
minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát,
érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot
érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető
hatások csökkentésére.
A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy
csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani
vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a
környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy
alkalmazkodjék ahhoz.
Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt
kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat,
valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem
csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig
terjed. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.
Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben.
Iskolánk közvetíti az egyház erkölcsi tanítását, azt, hogy mindenki személyesen felelős a saját
egészségéért, ugyanakkor megtanít arra, hogy a betegséget, a fogyatékosságot, a sérüléseket
Istennek tetszően kell tudni fogadni, úgy, hogy a lelki egészség ne sérüljön.
Az iskolai egészségnevelés célja, feladata
1. Az egészséges életmódra nevelés célja, a tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd
és szemléletek formálása, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód
kialakítása érdekében.
Cél: Az önmagával, társaival, a természetes és épített környezettel harmóniában élő, felelősen
cselekvő személyiség kialakítása.
Az egészségnevelés alapelve, célja:
• Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az
egészséges életmód kialakításában és megtartásában.
o Fejlessze az életvezetési képességeket.
o Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.
o Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.
o Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.
o Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.
o Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

Az egészségnevelés területei:

138
 • Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség
• Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében
• Öltözködés
• Higiénia, tisztálkodás
• Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai
és a tanórán kívüli nevelésben
• Ésszerű napirend kialakítása
• Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb.
• Egészségnevelési nap, verseny szervezése.

Az egészségnevelés színterei
Minden tanulót egyformán érintő elemek:
• Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása,
• A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,
• Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna,
reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.,
• Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend
összeállításában való részvétel,
• Iskolai médiumok „egészség” rovatai.
b, Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés:
• Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra,
• „Egészségnapok”
c, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek:
• Szakkörök
• Egészségnevelési akciók
• Előadások
• Kirándulások
d, Mindennapi testedzés megvalósítása:
• Testnevelés és sport órákon – a Köznevelési Törvény szerint
• Napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint
• Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében
• Diáksport Egyesület működtetésével
Mérések
A fizikai fittségi méréshez az alábbi programokat használjuk:
1. Mérési azonosító generátor
2. Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszer (a továbbiakban: NETFIT® rendszer)
A NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizika
aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok körében.
A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken van jelen:
• a tudományos megalapozottságban;
• a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében;

139
 • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban;
• az egészségközpontúságban;
• a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában;
• pedagógiai alkalmazhatóságában;
• online adatkezelő rendszerében.
Az egészségközpontú fizikai fittség egy olyan döntően genetikailag meghatározott állapot,
amelyben a különböző testrészek, szervrendszerek hatékony együttműködése lehetővé teszi
hogy a mindennapokban egészséges és aktív életet éljünk.
A NETFIT® fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg,
amelyekhez különböző fittségi tesztek tartoznak.
Az egészségközpontú fittség teszt-elemeivel a fittségi állapot három lényeges összetevőjét lehet
mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal.
Ez a három fő komponens:
• a kardiovaszkuláris fittség (aerob kapacitás)=aerob fittségi (állóképességi) profil
• a vázizom funkcionális fittsége (izomerő, erő állóképesség, hajlékonyság)
vázizomzat fittségi profil és hajlékonysági profil
• a testösszetétel (testzsír százalék, testtömeg index) = testösszetétel profil
A NETFIT mérés tartalma:
Testösszetétel és tápláltsági profil:
• Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)
• Testmagasság mérése
• Testzsír százalék-mérése – testzsír százalék
Aerob fittségi (állóképességi) profil:
• Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás
• Vázizomzat fittségi profil:
• Ütemezett hasizom teszt – has izomzat ereje és erő-állóképessége
• Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága
• Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje
• Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje
• Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje
• Hajlékonysági profil:
• Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi
mozgásterjedelem
Tanulásszervezési lehetőségek a NETFIT lebonyolításához:
• Egyénenkénti pedagógusi felmérés;
• Felmérés tanulópárokban, együttes formában;
• Felmérés tanulópárokban, csoportos formában,
• Felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan;
• Felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal;
Értékelés:
NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően
további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott
fejlesztés szükséges” zóna).

140
2.12.2.Az iskola környezeti nevelés elvei

A környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás

valamennyi elemét hassa át, segítse elő a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás
szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.
A környezeti nevelés célja
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a
környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet
fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003)
Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése.
Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása.
Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása.
Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a
személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.
Területei:
Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását:
• Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem,
iskolaudvar) kialakítása.
• Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem,
energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.
• A környezeti nevelés színterei iskolánkban
• Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi
vonatkozásokat.
• Az óra jellege határozza meg, hogy az adott problémát hogyan dolgozzuk fel.
• Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyekhez a
tanulóknak is köze van.
• Az alkalmazott interaktív módszerek mellett, jelentős szerep jut a tanulók önálló
ismeretszerzésének is.
• Nagy hangsúlyt fektetünk az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk az elméleti
alapok megszerzését, mert így lehet csak okosan átgondoltan harcolni a környezet
megóvásáért.

2.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak
végrehajtásában közreműködők a tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik
meghozatalakor minden tanulóra kötelesek az egyenlő bánásmód követelményét megtartani.

141
 Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden tanulónak joga,
hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint,
velük azonos színvonalú ellátásban részesüljön.
A közoktatási törvény értelmében hátrányos helyzetű (HH) tanuló az, akit családi
körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vesz, rendszeres juttatásra,
gyermekvédelmi támogatásra jogosult.
Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a tanuló, akit a jegyző
védelmébe vesz, illetve rendszeres juttatásra, gyermekvédelmi támogatásra jogosult, akinek a
törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint, tanuló esetében a
tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott
tanulmányait fejezte be sikeresen.
A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós
nevelésbe vettek (állami gondozott). Ebben az esetben a helyi települési jegyzőnél (csak annak
személyes jelenlétében) a szülőnek nyilatkoznia kell a végzettségéről, csak ekkor lehet
nyilvántartásba venni a tanulót.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a
veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult -
állapot, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
Veszélyeztetett a tanuló olyan esetekben, ahol a testi-lelki, értelmi, erkölcsi fejlődést a
szülői környezet nem biztosítja, (elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban lévő devianciák
halmozódása: alkoholizmus, drog, bűncselekmény).
SNI tanuló: a szakértői bizottság által sajátos nevelési igényű gyermek (mozgás, látás,
vagy hallássérült).
Kiugróan tehetséges tanuló, aki valamilyen területen kiemelkedő képességekkel
rendelkezik.
Napjainkban folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett
tanulók aránya. Az ilyen diákok értelmi képessége nem tér el az átlagtól, viszont családi,
környezeti tényezői gátolják képességei kibontakoztatásában, tanulmányi sikerességében.
A szociális hátrányok okai
• családi mikrokörnyezet
• családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok (higiéniai hiányosságok, túlzsúfolt
lakás, alacsony komfortfokozat)
• a szocializációhoz szükséges alapfeltételek hiánya (családi biztonság, a rendszeres
törődés, a gondoskodás, a védettség)
• alacsony egy főre jutó jövedelem
• munkanélküliség
• kulturális helyzet (szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének
hiánya)
• a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény, családban
előforduló devianciák)
• a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású
• a család erkölcsi magatartása
• tartós betegség a családban

142
 • családi házon kívüli környezet (utca, lakókörzet negatív hatása, kifogásolható referencia
csoportok és kortárs kapcsolatok)
• iskolai környezet (a tanulók értékelésének módszerei, nem megfelelő oktatási módszer)
• családszerkezet (csonka család, elvált szülők, fél-, árva gyermek)

Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja, a tanár pedagógiai
munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni:
• Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása,
nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.
• Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani
kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek,
tehetségének kibontakoztatását.
• Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.
• Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét
és működését.
• Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak
az őket érintő kérdésekben.
• A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges
környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás
beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének
megfelelően alakítsák ki.
• A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
• A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően
kedvezményes étkezésben ellátásban részesüljön.
• A hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse
az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére, felszámolására.
• A hátrányos helyzetű tanulókat be kell vonni az iskola által nyújtott programokba, az
iskola által nyújtott programokat, és szolgáltatásokat ugyan úgy igénybe vehetik és
veszik az SNI, és hátrányos helyzetű tanulók is.
A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságának megfelelő
pedagógiai ellátásban részesüljön.
Megtörtént a gimnázium akadálymentesítése, melynek során már mozgássérült, illetve
látássérült diákokat is tud fogadni az intézmény. Teljes körű akadálymentesítést hajtottak végre,
a mozgáskorlátozottak számára liftet szereltek az épületbe, rámpákat, kapaszkodókat hoztak
létre, valamint parkolóhelyeket is kialakítottak részükre. A látáscsökkentek kedvéért
tájékozódási csíkokat festettek fel. Felújították, és a fogyatékkal élők számára is könnyebben
elérhetővé tették a tantermeket, mosdókat, mellékhelyiségeket.
A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi terv célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a
szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az
intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni
az esélyteremtést. A támogató lépések, a szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű
gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az
intézmény minden tevékenysége során:

143
A problémák feltárást folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a
tankönyvrendelések időpontja és a szeptemberi beiskolázások ideje.
A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy
tankönyvtámogatást biztosíthassunk számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli
önkormányzati támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell
fordítani a gyermekek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére
biztosítani kell olyan foglalkozásokat, amelyek segítenek a lemaradásaik felszámolásában, az
esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel az érettségi
vizsgára és a továbbtanulásra.
A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:
• A diákok fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül. Nagy hangsúlyt
fektetünk a tanulást segítő módszerek alkalmazására, az egyéni képességekhez igazodó
tanórai tanulás megszervezésére, valamint a tehetséggondozó, felzárkóztató
foglalkozások biztosítására
• pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a hátrányos
helyzetű diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, rendezvényeken
• a kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvellátás
• a kedvezményezettek részére kedvezményes étkezés biztosítása
• iskolánk tanulói számára drog- és bűnmegelőzési programok szervezése a Nagykállói
Rendőrkapitányság és az iskolaorvos bevonásával
• a gyermekjóléti szolgálat segítségének igénybevétele, annak érdekében, hogy a szociális
hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek
• rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel, hogy a gyermeke érdekében
megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket
• a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok
mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről
• szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, tanulók szociális
helyzetének feltárását
• segítségnyújtás a szabadidő kulturált eltöltéséhez, az életkoruknak megfelelő
rendezvényeken történő részvételhez, a pályaválasztáshoz és a továbbtanulás
megkezdéséhez
• folyamatosan ellenőrizzük a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást.
• ösztöndíj programban való részvétel (Útravaló)
• pszichológiai problémák feltárása érdekében szakemberrel kapcsolatteremtés.
A tanulónak minden segítséget meg kell kapnia képessége, tehetsége kibontakoztatásához,
személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.
A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és
esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást,

144
nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az
esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen és
közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt
a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését
veszélyeztető okok megszüntetésében.
A tehetséges, kimagasló képességekkel rendelkező tanulóknál a képesség kibontakoztatását
segítő tevékenységeket, tehetséggondozó foglalkozásokat, versenyek, vetélkedők, bemutatók
(szaktárgyi, sport, kulturális), szabadidős foglalkozások (színház és múzeumlátogatások), emelt
szintű érettségire való felkészítéseket kell tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében
megszervezni.
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató
programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen
megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak
önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel.
A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot
kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló
helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató
foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és
kivitelezését.
Feladatok:
• a kudarc okainak felderítése a legfontosabb kiindulás (nem megfelelő otthoni
körülmények, képességek alacsony szintje, motiváció hiánya)
• tapasztalatok összegzése, hasznosítása, fejlesztendő területek meghatározása
• a tanulás tanítása: jó tanulási szokások, technikák elsajátíttatása
• felzárkóztató programok készítése, szervezése, a lemaradó tanulók számára
• egyéni segítségnyújtás a hiányosságok pótlására
• képesség-kibontakoztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások szervezése,
• korrepetálások szervezése a szabad órakeret terhére
Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, korábban lemaradó
tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés
a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi
minden iskolai szinten a korrepetálás.

A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája

jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel.
A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A felzárkóztató
programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése
Az 1-4. évfolyamon délutáni gyakorló foglalkozásokat tartunk.
• Lehetőség szerint differenciált foglakozás megvalósítása a tanórákon.
• Csoportbontás bizonyos tanórákon.
• Magántanulói státusz biztosítása.
• Pedagógusok munkáját segítő továbbképzéseken való részvétel.
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.

145
Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön Elsősorban
az osztályfőnökök feladata, hogy megismerjék osztályuk tanulóinak szociális körülményeit, s
ennek alapján személyes kapcsolatfelvétel útján győzzék meg a szülőket az iskola által
szervezett tevékenységformák fontosságáról és hasznosságáról.
A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a:
• Városi Gyermekjóléti Szolgálattal,
• Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal,
• Önkormányzat Gyámügyi Osztályával,
• Családsegítő Szolgálattal
• Rendőrség Ifjúság- és Gyermekvédelmi Csoportjával
• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal

2.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

2.14.1.A jutalmazás elvei és formái

A jutalmazás elvei: házi, területi, megyei, országos tanulmányi versenyen történő részvétel,
eredményes szereplés; kiemelkedő művészeti és sport tevékenység; kiemelkedő tanulmányi
eredmény; az iskola hírnevét öregbítő cselekvés, magatartás; tisztelettudó, példamutató
magatartás, szorgalom, közösségi munka; pályázatokon való részvétel, projektmunka.
Személyre szóló legyen, ösztönző legyen, fokozatokat tartalmazzon, mérhető eredményeken
alapuljon, s nyilvánosságot kapjon.
• A tanulók szorgalmának és magatartásának félévi és év végi értékeléséhez a
nevelőtestületnek az osztályfőnök tesz javaslatot a tantestületi osztályozó
értekezleteken.
• Az osztályfőnök a javaslattétel előtt kikéri az osztályközösség és az osztályban tanító
tanárok véleményét.
• A tanulók szorgalmának és magatartásának értékelését (érdemjegyét) a nevelőtestület
hagyja jóvá. Vitás esetekben a nevelőtestület szótöbbséggel határoz. A jutalmazó és
fegyelmező intézkedésekről a szülőt értesíteni kell.

Az adható dicséretek és azok kritériumai

Nevelőtestületi dicséret:
• városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi
versenyen elért kimagasló eredmény
• annak a tanulónak vagy tanuló csoportnak, akik városi vagy magasabb szinten
meghirdetett pályázatokon sikeresen szerepelnek
• „Jó tanuló, jó sportoló” címet elért tanulónak kitűnő tanulmányi eredményért

Igazgatói dicséret:

146
 • városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi
versenyen elért teljesítmény
• iskolai rendezvényeken való aktív részvétel
• iskolai versenyeken elért jó teljesítmény (1-3. helyezett)

Osztályfőnöki dicséret:
• az osztályközösségért végzett munka
• társak segítése a felzárkóztatásban
• iskolai versenyeken való eredményes (4-6. helyezett) szereplésért

Szaktanári dicséret:
• szaktárgyi többletmunkáért
• szaktárgyi versenyeredményért
• szaktárgyi vizsgaeredményért
• szóbeli dicséretek: aktuálisan a szaktárgyi órán, osztályfőnöki órán, szülői
értekezleten, fogadóórán, osztályozó értekezleteken.

E mellett alkalmazzuk a tárgyi jutalmazást és az alapítványi ösztöndíjjal történő elismerést.

Félévkor és tanév végén az osztályfőnök javaslatot tesz a tanuló magatartás és szorgalom
jegyére vonatkozóan, a pedagógiai programban lefektetett elveknek megfelelően.
Az osztályban tanító tanárok által elfogadott jegyet az osztályfőnök véglegesíti. Abban az
esetben, ha a tanulót tanító tanárok nem értenek egyet az osztályfőnök javaslatával, és
szótöbbséggel eltérő jegyet állapítanak meg, az osztályfőnök megindokolja a tanulónak, hogy
miért változott a jegye az előzetesen megállapított jegyhez mérten, és megbeszélik, hogy mit
kell tennie azért, hogy a jegyét javítsa.

Iskolánk tanulóinak a házirendben leírt szabályokat, kötelességeket be kell tartani.

Intézményünk házirendjének megsértését az osztályfőnök, a szabálysértés súlyának
megfelelően szankcionálja. A büntetés bizonyos esetekben elkerülhetetlen, de az mindig nevelő
célzatú.
Az osztályfőnöknek sajátos kapcsolata van tanulóival. A kiemelkedő tanulók megjutalmazására
javaslatot tesz, a közösségi munkáért dicséretet ad, erősíti a tanulók belső motivációját és
tanulásra ösztönzi őket.
A Nkt. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményéért az intézmény
házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.

Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban

részesülhetnek. A kiemelkedő munkát évente jutalmazzuk.

A jutalmazások formái az általános iskolában

• osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret
alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
• napközis - tanulószobai nevelői dicséret
• szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott
tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos
gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, stb.
munkáért;

147
 • igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért
helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő
teljesítmény nyújt, és az iskola jó hírét kelti.
• nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható
kiemelkedő magatartásért és szorgalomért, kiváló tanulmányi eredményért.
A jutalmak formái:
• könyvjutalom,
• oklevél
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi
érdemekért:
• kiemelkedő tanulmányi eredmény,
• példamutató magatartás és szorgalom,
• versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel,
• kiemelkedő hitéleti tevékenységért,
• az iskola érdekében végzett tevékenységért, kiemelkedő közösségi munkáért,
• kiemelkedő sporttevékenység

2.14.2.A magatartás és szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó

elvek
A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg, amelyet
a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel meg kell ismertetni. A tanulók magatartásának és
szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok
is részt vesznek.

A magatartás minősítésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe

• a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben,

• a tanuló viszonya a közösséghez,
• a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya,
• a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok (házirend) betartása,
• személyiségjegyek és azok változásai,
• viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása,
• a félév folyamán milyen elismerési illetve elmarasztalási formákban részesült.
A magatartás értékelésének négy fokozata van: példás, jó, változó, rossz.
A szorgalom minősítésének fő területei
• a tanulmányi követelmények képességekhez viszonyított teljesítése, folyamatossága,
• kötelességtudat,
• érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok,
• az önálló ismeretszerzésre való törekvés
A szorgalom értékelésének négy fokozata van: példás, jó, változó, hanyag.

148
2.15. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

Az iskolai közösségi szolgálat céljai

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia,
önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles
vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs
készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás.

A közösségi szolgálat területei

• egészségügyi,
• szociális és jótékonysági,
• oktatási,
• kulturális és közösségi,
• környezet- és természetvédelemi,
• katasztrófavédelmi,
• közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű
gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel.
A közösségi szolgálat dokumentálása
A tanuló a Jelentkezési lap kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megjelölésével jelzi
az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával
kell beadni, illetve lehet befogadni.
A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni.
Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének
aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel.
A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi
előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban, törzslapban és
a bizonyítvány megjegyzés rovatában.
A közösségi szolgálat elvégzéséről szóló dokumentumot addig kell megőriznie a tanulónak,
míg nappali iskolarendszerű oktatásban részesülhet, illetve érettségi vizsgát tehet. Az iskola a
közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a
tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.
Az iskola és a fogadó felek együttműködésükről megállapodást kötnek, mely tartalmazza az
aláíró felek által vállalt kötelezettségeket és a közösségi szolgálat tevékenységi köreit.

Az iskolai közösségi szolgálat irányítása

a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért,

továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő
dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva
– nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését
a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban.

149
 b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős:
a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való
kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a
folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének
érvényesítéséért.

c) Az iskolai koordinátor
Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális
képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő
motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához.
Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri
feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat
koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal
kapcsolatos feladatok elvégzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá
az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a
tanulóknak is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten
kedvezményeket és bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére.
Közösségi szolgálat szervezése
A 9-11. évfolyamon lehetőleg egyenlő arányban elosztva kerül megszervezésre (20/2012.
EMMI rendelet). A szülő (gondviselő) írásbeli kérelmére a tanuló ettől eltérő módon is részt
vehet a közösségi szolgálat teljesítésében.

150
2.16. Középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű
érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban
alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a NAT alapján

Az emelt szintű felkészítéshez külön tanmenet készül, amelyet a hatályos rendeletben

megtalálható emelt szintű érettségi követelmények alapján készítenek el a szaktanárok. Így a
feladatok és fejlesztési követelmények nem helyben kidolgozott követelmények, hanem teljes
egészében átvesszük a központi követelményeket.

2.17. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az

ismeretek számonkérésének rendjét

Érdemjegyek számának meghatározása

• Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell a

tájékoztató füzeten/naplón keresztül.
• A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félévi
osztályzat megállapítása a tanuló érdemjegyeinek átlaga alapján történik, x,51-től
felfelé kerekítve. A tanév végi osztályzat megállapítása a tanév teljes szorgalmi ideje
alatt szerzett érdemjegyek átlaga alapján történik, x,51-től felfelé kell kerekíteni az
osztályzatot.
• Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni a félévi értesítőn és
bizonyítványon keresztül kell.
• Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének,
szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
• Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége
alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó
követelményekre is.
• Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten
áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján
dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
Érdemjegyek számának meghatározása:
• 0,5-1 órás tantárgy: tanulmányi félévenként minimum 3 érdemjegy,
• 2-3 órás tantárgy: félévente minimum 5 érdemjegy,
• 4-több órás tantárgy: félévente minimum 7 érdemjegy

A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái

a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az
ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a

151
témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi
követelmények belső arányainak;
b) egyéb dolgozat - írásbeli felelet -: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére
szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek
felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető.
c) felmérő dolgozatot a készség tantárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év
végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár;
Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai
a) témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt
bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, az érdemjegyet az értékelő naplóba piros színnel
a dolgozat kiadásának óráján beírja. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem
íratunk;
b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot
két héten belül kijavítja, az érdemjegyet az értékelő naplóba kék színnel a dolgozat kiadásának
óráján beírja.
d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot
kijavítva ki nem adta a tanulóknak.
A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok
megállapításakor kétszeresen súlyozottan veszi figyelembe.

Az írásbeli számonkérés fajtái:

• írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli
felelettel egyenértékűnek számítanak.
• írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése
félévente (munkafüzetben, füzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg.
• témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat feladatait a szaktanár állítja össze vagy
központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Ha a dolgozat
osztályátlaga 2,3 alatt van, akkor megismételtetjük, a téma újrafeldolgozása után.
● Indokolt esetben a szaktanár más tantárgyak esetén is eltekinthet a témazáró dolgozatok
megíratásától, és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja.
• A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését tanév közben a szaktanárok végzik. A
tanulók értékelése érdemjegyekkel történik. Érdemjegyeket a tanítók és tanárok
adhatnak.

Szóbeli értékelés
A tanulók szóbeli és gyakorlati megnyilvánulásait, teljesítményét a nevelők azonnali
visszajelzéssel szóban folyamatosan értékelik.
Kiemelkedő szerepe és hatása van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ez mindig tanácsadó,
orientáló, segítő, korrigáló legyen, akkor is, ha érdemjegyek formájában a tanuló
előmenetelében rögzítésre is kerül.
A szóbeli értékelés kapcsolódhat
• órai munkához (szóbeli, írásos, gyakorlati jellegű teljesítményhez),

152
 • számonkéréshez (szóbeli vagy írásbeli felelethez vagy gyakorlati
feladatmegoldáshoz).
• projektmunka zárásához (melyet lehet érdemjeggyel is értékelni),
• a kiemelkedő egyéni vagy csoportos teljesítményhez,

Az érdemjegyekkel történő értékelést a naplóban, ellenőrzőben azonnal rögzíteni kell.

• Órai megnyilvánulások
• Kisbeszámolók, gyűjtőmunka
• Órai csoportmunka
• Egyéni munka
• Csoportos projektmunka

Értékelés, osztályozás tantárgyanként

Magyar nyelv és irodalom

Témazáró dolgozat Memoriterek Nyelvtani fogalmak

• 25%=2 • pontos szövegtudás (és • 50%=2,

• 40%=3 kifejező előadás): 5 • 64%=3,
• 60%= 4 • 1-4 hibát ejtő • 78%=4,
• 80%= 5 szövegtudás 4, • 92%=5
• 5-7 hibával 3,
• 8-9 hibával 2,
• 10 hibával 1

A témazárók értékelése:
• az írásbeli érettségi ponthatárait követi:
• a témazáró dolgozatok piros jegyek, és duplán számítanak.

Magyar nyelv és irodalomból órai munkája:

• A tanuló órai munkája érdemjeggyel értékelhető.
• Az értékelés ponttal vagy jeggyel történhet (+/- vagy 1-2-3-4-5)
• Az órai jegy -vagy pontszerzés- lehetőségét a feladat megkezdése előtt a pedagógus
ismerteti a tanulóval.
• A tanév során gyűjtött órai pontok jeggyé válthatóak (5+ pont egy kék ötös).
• A pontszerzés és a jegyszerzés nem lehet fegyelmező eljárás.
• A felszerelés hiánya, a házi feladat el nem készítése 1-1 mínusz pontot ér. Ezek a pontok
is jeggyé alakíthatóak (5 – pont egy kék egyes)
• A tanuló az órán szerzett pontjait füzetében gyűjti, tanárával aláíratja.
• A prezentációkészítés szóbeli feleletnek számít, érdemjegy adható rá.
A félévi és az év végi jegyadás:
• Ha a tanuló átlaga 1,51 és 1,7 között van, ez kétesnek számít és javítási lehetőséget kap.
• 1,71-től automatikusan megkapja a kettest.
• A többi jegy esetében a kétes tartomány: 2,51-2,6, 3,51—3,6, 4,51-4,6.

153
Történelem
Félévi és év végi osztályzás:
A tanulót megilleti, hogy kétes jegy esetén javítson félévi vagy év végi osztályzatán.
• Kétes a jegy, ha a tanuló érdemjegyei 1,51-1,7; 2,51-2,6; 3,51-3,6; 4,51-4,6 terjedő
átlagban mozognak.
• Ezen átlag fölött a szaktanár köteles megadni a jobb jegyet. Kétes jegy esetén szaktanár
előtt a szaktanár által megadott anyagegységből kell beszámolni az osztály
nyilvánossága előtt az osztályozó konferencia napjáig.
A témazárók értékelése:
• 0-29% - elégetlen
• 30% - 49% - elégséges
• 50% - 69% - közepes
• 70 % - 85% - jó
• 86% - 100% jeles

Történelem célnyelven
Az egyetemes történelmet a törvényi előírásoknak megfelelően német nyelven tanítjuk, a
szabadon felhasználható órakeretet erre használjuk.
Osztályzás félévkor és év végén történelem tantárgyból a két tanítási nyelvű tagozaton
A német nyelvű egyetemes történelem tantárgy (Geschichte) és a magyar nyelvű magyar
történelem tantárgy érdemjegyét a tanórák számaránya és a tananyag összetétele szerint
határozzuk meg - az új kerettanterv szerint 2: 2 arányban. Ha valamelyik részjegy elégtelen,
akkor az összesített érdemjegynek is elégtelennek kell lennie, függetlenül a részjegyek
átlagától.
Német nyelv értékelés
Magyar- német két tanítási nyelvű tagozaton
Az értékelés minden tantárgy esetében osztályzattal történik.
A tanuló teljesítmény értékelése
Célnyelv (valamennyi évfolyamon):
Szódolgozatok, dolgozatok:
• 0-49% elégtelen (1)
• 50-64% elégséges (2)
• 65-79 % közepes (3)
• 80-89% jó (4)
• 90- 100% jeles (5)
Értékelési alapelvek:
• 0 pont, ha téves a névelő vagy felismerhetetlen a szóalak
• 0,5 pont, ha helytelen a többes szám, illetve a ragozott igealak
• 0, 25 pont levonás a helyesírási hibáért (ismétlődő hiba egyszer számít)

154
Az önálló szövegalkotási feladatok (esszé, témakifejtés, stb.) értékelésének alapját a vonatkozó
vizsgakövetelmények határozzák meg (érettségi vizsga, DSD II, ÖSD ZB2, ÖSD ZC1, 9.KNY-
es vizsga)
A továbbhaladás feltétele
1. 9. KNY
A tanulók félévkor külön osztályzatot kapnak Grammatika, Schreiben, Sprechen és
Fachsprache tantárgyakból.
A tanév végi osztályzat az alábbiakból tevődik össze:
• 50% - Grammatik, Schreiben, Sprechen, Fachsprache tantárgyak átlaga (óraszámtól
függően kerül hangsúlyozásra a tantárgyi jegy)
• 50% - a 9.KNY-es vizsga átlaga
Az évfolyam ún. 9.KNY-es vizsgával zárul. A vizsga célja annak a megállapítása, hogy a tanuló
rendelkezik –e minden ismerettel és nyelvi képességgel, amelyek birtokában eredményesen
kezdheti el az adott tantárgyak német nyelven történő tanulását. A vizsga feltétele a tagozaton
való továbbtanulásnak.
A vizsga jellege:
• egységes követelményrendszer az öt évfolyamos képzési formában
• belső iskolai vizsga, mely követelményeiben az állami nyelvvizsga A2- B1 szintjéhez
közelít
• írásbeli és szóbeli készségeket mér
A vizsga tartalma:
Írásbeli vizsga:
• nyelvtani feladatsor
• hallott szöveg értése
• önálló szövegalkotás
Szóbeli vizsga:
• beszélgetés megadott köznapi témáról
• szituációs párbeszéd
A vizsga szervezése
Az írásbeli vizsgára az adott tanév júniusának első péntekjén, a szóbelire a rákövetkező hét
hétfőjén ill. keddjén kerül sor.
Az írásbeli vizsgán a felügyeletet a szaktanárok látják el.
A szóbeli vizsgabizottság 3 tagú:
• Schreiben- szaktanár
• Sprechen- szaktanár
• Grammatik- szaktanár
A továbbhaladás feltétele legalább elégséges osztályzat.
Az alkalmazott záradék szövege a továbbhaladás feltételeinek teljesítése esetén.
• Német nyelvből jeles, jó, közepes eredmény elérésekor:

155
 „Javasoljuk, hogy a tanuló tanulmányait az iskola magyar- német tanítási nyelvű
tagozatán folytassa.”
• Német nyelvből elégséges eredmény elérésekor:
„Nem javasoljuk, hogy a tanuló tanulmányait az iskola magyar- német tanítási nyelvű
tagozatán folytassa.”
Ebben az esetben a szülő a szaktanárokkal egyeztetve dönthet a tagozat folytatása mellett.
Német nyelvből elégtelen eredmény elérésekor nincs lehetőség a tagozat ismétlésére 9. KNY
évfolyamon.
Amennyiben a tanuló a KNY. évfolyamon további tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott,
javítóvizsgát tehet.
Aki nem folytatja tanulmányait a két tanítási nyelvű osztályban, átvehető másik osztályba. Az
átvétel feltételeiről az igazgató dönt.
Német nyelv értékelése a két tanítási nyelvű tagozaton kívül
Az eredményes tanulás-tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres értékelés,
melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen fejlettségi fokot értek el a négy
alapkészség területén, milyen mértékig sajátították el a tanított anyagot, és, hogy mennyire
tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. A reális alapokra épülő
értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, és erősíti a motivációját.
Az értékelés során a tanár a tanórai és a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket egyaránt
értékeli. Az értékelés nem a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás,
motiváltság, öntevékenység javulására koncentrál. A célirányos számonkérés a tanulói
teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája, a hangsúly sokkal inkább az idegen nyelven
végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítésén van.
A tanári kézikönyvek tartalmi és módszertani segítséget nyújtanak az értékeléshez. Mind a négy
alapkészséget folyamatosan értékeljük.
Az tanév során alkalmazott értékelési formák:
• önértékelés
• társértékelés (pár-, csoportmunkában)
• szóbeli értékelés;
• írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés;
• összegző-lezáró értékelés (osztályzás)

Szódolgozat/Nyelvtani dolgozat/Témazáró dolgozat:

• 86-100 % = 5
• 72-85 % = 4
• 56-71 % = 3
• 40-55 % = 2
• 0-39 % = 1

156
Kémia tantárgy

Témazáró dolgozat Röpdolgozat

• 80-100% - Jeles (5)
• 60-79% - Jó (4)
• 40-59% - Közepes (3)
• 25-39% - Elégséges
(2)
• 0-24%- Elégtelen(1)
• 86-100% - Jeles (5)
• 71-85% - Jó (4)
• 51-70% - Közepes (3)
• 31-50% - Elégséges
(2)
• 0-30% - Elégtelen (1)

Ezen kívül a tanulók készítenek projektmunkákat is. Az igényesen elkészített projektmunkák

ötöst érnek.
Házi kísérletek is készülnek. A sikeresen elkészített kísérletek szintén 5-ös osztályzatot kapnak.
Informatika

Témazáró dolgozat Röpdolgozat

• 80-100% - Jeles (5)
• 60-79% - Jó (4)
• 40-59% - Közepes (3)
• 25-39% - Elégséges
(2)
• 0-24%- Elégtelen(1)
• 86-100% - Jeles (5)
• 71-85% - Jó (4)
• 51-70% - Közepes (3)
• 31-50% - Elégséges
(2)
• 0-30% - Elégtelen (1)

A témazáró dolgozat értékelése:

A röpdolgozat értékelése:
Gyakorlati számonkérés esetén az érettségi követelményeknek megfelelő értékelés az irányadó.
Biológia
Biológiából elsősorban írásbeli értékelés zajlik, ritka esetben szóbeli felelet
Értékelése:
• 85-100% - Jeles (5)
• 70-84,9% -Jó (4)
• 50-69,9% - Közepes (3)
• 25-49,9% - Elégséges (2)
• 0-24,9% - Elégtelen (1)
A kiadott projektmunkák értékelése igényes munka esetén jeles (5).

Földrajz

157
 Írásbeli dolgozatok
értékelése
• 86-100% - Jeles (5)
• 70-85% - Jó (4)
• 50-69% - Közepes (3)
• 30-49% - Elégséges
(2)
• 0-29% - Elégtelen (1)
Szóbeli felelet értékelése
• Önálló, részletes témakifejtés esetén jeles (5);
• Kérdve kifejtő módon történő felelés esetén jó (4);
• Kérdve kifejtő módon, de hiányos felelés esetén
közepes (3);
• Minimális, önálló témakifejtés esetén elégséges (2);
• Minimumot el nem érő felelet esetén elégtelen (1).

Angol nyelv

Minden osztályunkban érvényes, akár 1., akár 2. idegen nyelv az angol:

Értékelés
Az eredményes tanulás-tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres értékelés,
melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen fejlettségi fokot értek el a négy
alapkészség területén, milyen mértékig sajátították el a tanított anyagot, és, hogy mennyire
tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. A reális alapokra épülő
értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, és erősíti a motivációját.
Az értékelés során a tanár a tanórai és a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket egyaránt
értékeli. Az értékelés nem a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás,
motiváltság, öntevékenység javulására koncentrál. A célirányos számonkérés a tanulói
teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája, a hangsúly sokkal inkább az idegen nyelven
végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítésén van.
A tanári kézikönyvek tartalmi és módszertani segítséget nyújtanak az értékeléshez. Mind a négy
alapkészséget folyamatosan értékeljük.

Az tanév során alkalmazott értékelési formák:

• önértékelés
• társértékelés (pár-, csoportmunkában)
• szóbeli értékelés;
• írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés;
• összegző-lezáró értékelés (osztályzás)

Szódolgozat Nyelvtani dolgozat Témazáró dolgozat

• 90-100 % = 5 • 86-100 % = 5 • 86-100 % = 5
• 80-89 % = 4 • 72-85 % = 4 • 72-85 % = 4
• 70-79 % = 3 • 56-71 % = 3 • 56-71 % = 3
• 60-69 % = 2 • 40-55 % = 2 • 40-55 % = 2
• 0-59 % = 1 • 0-39 % = 1 • 0-39 % = 1

158
NYEK - csak a az angol nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó szabályozások az 1. idegen
nyelvre vonatkozóan
A nyelvi előkészítő évfolyam a mérés, értékelés terén is összetettebb feladatot jelent. A tanulók
iskolai életében különösen nagy hangsúly kerül a nyelvtanulásra, így a folyamatos visszajelzés
nagy jelentőséggel bír. A nagyobb óraszám lehetőséget ad az alapos és sokszínű értékelésre,
mely mind eszközeiben (projektmunka, prezentáció stb.), mind az értékelő személyében (tanár,
társ vagy a tanuló önmaga) igen változatos lehet. Az osztályozáson túl hasznos lehet a
rendszeres írásbeli vagy szóbeli szöveges értékelés, például egy előre kidolgozott
szempontsorral (órai munka, iskolán kívüli nyelvtanulás, házi feladat, projektmunkák stb.). A
NYEK-en elérhető látványos fejlődés regisztrálásában segítség lehet az Európai nyelvtanulási
napló, mellyel a tanulók maguk is dokumentálni tudják eredményességüket, így tudatosabban
követhetik nyelvtudásuk erősödését, és abban is segítségükre lehet, hogy kialakuljon bennük a
saját tanulásukért, fejlődésükért vállalt felelősség.
Értékelési rendszer:
Az osztályzás a következő elvek alapján történik.
Szódolgozat Nyelvtani dolgozat Témazáró dolgozat
• 90-100 % = 5 • 86-100 % = 5 • 88-100 % = 5
• 80-89 % = 4 • 72-85 % = 4 • 77-87 % = 4
• 70-79 % = 3 • 56-71 % = 3 • 63-76 % = 3
• 60-69 % = 2 • 40-55 % = 2 • 46-62 % = 2
• 0-59 % = 1 • 0-39 % = 1 • 0-45 % = 1

Az tanév során alkalmazott értékelési formák:

• önértékelés
• társértékelés (pár-, csoportmunkában)
• szóbeli értékelés;
• írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés;
• összegző-lezáró értékelés (osztályzás)

Jelen helyi tanterv javaslata a továbbhaladás feltételeire a 9. (NYEK) osztály végén:

Az év végi kimenet mérése egy év végi vizsga segítségével történik, ami két részből áll. A
szóbeli vizsga részei a beszédértés és a beszédkészség. Az írásbeli vizsga részei az együtt
értékelt olvasott szövegértés és nyelvhelyesség, valamint az ezektől külön értékelt íráskészség.
Így az írásbeli vizsga is ugyanúgy két részből épül fel, mint a szóbeli. A tanuló legyen képes
az év végi kimenet mérésekor mind a 4 részen (a szóbeli vizsga két részén és az írásbeli vizsga
két részén) egyenként minimum 25 %-os teljesítményre. Amennyiben bármelyik részen nem
éri el ezt a szintet, az adott vizsgára (szóbelire vagy írásbelire) elégtelen osztályzatot kap.

Az év végi vizsga osztályozása a következő elvek alapján történik.

Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga

159
 • 80-100 % = 5
• 90-100 % = 5
• 65-79 % = 4
• 80-89 % = 4
• 50-64 % = 3
• 64-79 % = 3
• 30-49 % = 2
• 50-63 % = 2
• 0-49 % = 1 • 0-29 % = 1

A tanuló év végi jegye négy részből tevődik össze. Egyenlő arányban számít az év végi vizsga
írásbeli és szóbeli érdemjegye, valamint a szaktanárok által az éves teljesítményre adott
osztályzat. Amennyiben bármelyik részjegye elégtelen, a tanuló nem folytathatja tanulmányait
iskolánk angol-informatika osztályában.
Amennyiben a tanuló a 9. (NYEK) évfolyamon további tantárgyakból elégtelen osztályzatot
kapott, javítóvizsgát tehet.
Az év végi vizsga három vizsganapját a tanév rendjében év elején határozzuk meg. A
tanulóknak csak a számukra kijelölt két vizsganapon kell megjelenniük az iskolában, a
harmadik napon nem kell jönniük, mert a vizsga napjain az osztályban nincsenek tanítási órák.

Matematika
Írásbeli
A témazáró dolgozatok számát a tanév elején közöljük, egy héttel előre bejelentjük a pontos
időpontot az osztályban. Amennyiben a tanuló a témazáró dolgozatok felét nem írja meg,
osztályozó vizsgára kötelezhető.
Bármely elmaradt dolgozatot a szaktanár később megírathatja a tanulóval.
A témazáró dolgozatok értékelése:
• 80-100 % - jeles
• 60-79 % - jó
• 40-59 % - közepes
• 25-39% - elégséges
• 0-24% - elégtelen

Rövidebb anyagrészből történő számonkérések alkalmával a szaktanár 5 v. 10 % mértékig a

fentiektől szigorúbb határokat is használhat.
Amennyiben a tanuló megfelelő felszerelés hiányában sorozatosan nem tud érdemben tanórai
munkát végezni, az órai munkájára elégtelen osztályzat adható.
A szaktanár a tanuló önálló munkáját (tanórai és otthoni) is bevonhatja az osztályzattal való
értékelésbe.
A témazáró dolgozatok osztályzatai pirossal kerülnek az osztálynaplóba és az átlag
számításakor duplán számítódnak.

Fizika
Érdemjegyek szerezhetőek a következő módokon, és értékelési szempontokkal. Szerezhetőek
piros, és kék jegyek, a pirosak témazáró dolgozatra, melyek két héttel a megírást megelőzően

160
kihirdetésre kerülnek, és ezek az érdemjegyek az átlagban duplán számolandók. Minden más
osztályzat kékkel kerül a naplóba, az átlagban egyszer számolandó.

Számítási feladat
Témazáró dolgozat Szóbeli felelet
kisdolgozat
Egy nagyobb Kérésre, és véletlenszerűen is Egy nagyobb tananyagon
tananyagrészből, elméleti történhet, kb. 5 perc felelési belüli rész lezárásakor, előre
bejelentve, kizárólag
kérdésekből, és számítási időtartammal,
számítási feladatokból
feladatokból összeállítva.

• 0-24%-elégtelen 1-5 osztályzatokra. • 0-49%-1

• 25-44%-elégséges • 50-59%-2
• 45-64%-közepes • 60-69%-3
• 65-84%-jó • 70-79%-4
• 85-100%-jeles • 80-100%-5

Órai munka, házi feladat: A házi feladat elmulasztása kis egyes osztályzatot von maga után. A
kiemelkedően aktív órai munkát kis ötös osztályzattal jutalmazzuk. Ezeket a tanár vezeti külön
füzetben. Három kis jegy átlaga egy kék jegyként bekerül a naplóba.
Kutató munka, otthoni kísérlet: Alkalmanként előforduló feladatok, melyek fakultatívak, és az
érdeklődő tanulók élnek ezzel a lehetőséggel. Kék ötös osztályzattal minősíthető, az esetlegesen
elrontott vagy legrosszabb esetben összecsapott munkákat nem szankcionáljuk rosszabb
osztályzattal.

A testnevelés és sport órák rendje, értékelése

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. Ebből
legfeljebb heti két óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal
rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a
tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a
sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Az iskolai 3 óra feletti 2 testnevelés
óráról a tanulók az igazgató külön engedélyével maradhatnak távol. Minden tanévben új
igazolást kell bemutatni. A sportolói felmentés kérelmezésének határideje szeptember 15
(minden évben az iskola által aktuálisan meghatározott időpontig). A testnevelés órákra
vonatkozó teendőkre a testnevelő tanárok utasításai a mérvadók. Minden osztály az első
testnevelés órán tájékoztatást kap az órák rendjéről, az öltözői rendről, a munka-és
balesetvédelmi tudnivalókról. Az órákon való részvétel minden tanuló számára kötelező. Az
órákról való hiányzás, késés a Házirendben meghatározott szankciókat von maga után. A tanuló
osztályzatait órai aktivitása, évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán,
valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani
Felmentések: A tanulók felmentésükkel kötelesek az iskolaorvoshoz fordulni szeptember 15-
ig, mert jogszabály szerint, kizárólag hivatalos orvosi szakvélemény alapján az iskolaorvos
sorolhat más testnevelési kategóriába. Amennyiben a tanuló a megadott időpontig nem

161
rendelkezik iskolaorvosi besorolással, köteles állapotának megfelelően a tanórákon részt venni.
Minden tanulónak az óra helyszínén kell tartózkodnia, ez alól csak a szaktanár adhat felmentést.
Testnevelési kategóriák:
I. Könnyített testnevelés: azon tanulók csoportja, akiknek testnevelési órán könnyített
testnevelés szükséges. (hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően
eltérő diszharmonikus testi adottságok, illetve mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozások.)
II. Gyógytestnevelés: azon tanulók csoportja, akiknél nagyobb mértékű egészségi (funkcionális)
állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségük.
II.a. Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik az orvos útmutatása szerint -a
kontraindikált gyakorlatok figyelembevételével –testnevelési órán is részt vehetnek.
II.b. Gyógytestnevelési kategória: Azok a tanulók, akik a testnevelési órán nem vehetnek részt,
elváltozásaik miatt, s csak gyógytestnevelésben részesülhetnek. Aki gyógytestnevelési
besorolást kapott az érdemjegyeit és az osztályzatát is a gyógytestnevelőtől kapja.
III. Felmentett kategória: Azon tanulók csoportja, akik egészségi állapotváltozásaik miatt az
egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, fizioterápia, stb.) szorulnak,
így az iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy véglegesen felmentendők A kategóriába sorolás
időtartama egy tanév. Az elbírálás a testnevelő tanár véleményének figyelembevételével
történik. A teljes felmentetteknek kötelező a testnevelési órán megjelenni.
Egyéb felmentések: Testnevelés órai részvétel alól a szülő kérheti, az orvos javasolhatja a
felmentést, de a testnevelő dönti el, hogy megadja-e. A felmentést az óra előtti szünetben vagy
órakezdéskor kell kérni. Kisebb sérülések (betegség utáni lábadozás, izomhúzódás, feltört
sarok, benőtt köröm, stb.) esetén könnyített testnevelés órán kell részt vennie a tanulónak. A
lányok indokolt esetben havonta 3 egymást követő órán könnyített testnevelésben
részesülhetnek. Teljes felmentést csak kivételesen, indokolt esetben kaphatnak. Az egyéb
felmentésekről a testnevelő tanárok intézkedhetnek a szülői kérelem alapján. A felmentett
tanulóknak az óra helyszínén kell tartózkodniuk, azt elhagyni csak a szaktanár engedélyével
lehet. Az egészségügyi-orvosi felmentéseket és a szülői kérelmeket kizárólag írásban fogadunk
el.
Felszerelés hiánya: Egy félévben maximum kétszer fordulhat elő az, hogy a felszerelés
hiányzik. A 3. alkalommal szaktanári figyelmeztetésben részesül a tanuló. Az ezt követő
alkalommal a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedés lép életbe. Felszerelés nélküli
tanuló az órán nem dolgozhat, de jelen kell lennie.
A testnevelés és sport órákra vonatkozó óvó-védő rendszabályok:
• a termekben és az udvaron kizárólag tanári felügyelettel lehet tartózkodni!
• tilos a szertárba engedély nélkül bemenni és onnan bármit is kivinni!
• termekben lévő sportszereket engedély nélkül tilos használni!
• a tanulóknak sportfelszerelést kell viselni /egyen póló, fekete nadrág/
• a tornateremben a váltócipő használata felmentés estén is kötelező.
• késve érkező diák a sérülések és a balesetek elkerülése miatt nem kapcsolódhat be a
tanítási órába.
• óra, nyaklánc, fülbevaló, gyűrű viselése tilos, mert balesetveszélyes.
• műköröm és testékszerek viseléséből adódó sérülésekért az iskola felelősséget nem
vállal.
• a hosszú hajat össze kell fogni.
• tornatermekben és a sportudvaron tilos étkezni.

162
 • rágógumit rágni tilos és életveszélyes!
• órák alatt engedély nélkül tilos a kép és hangrögzítő eszközök használata
• mobil telefonokat tanóra előtt egy maghatározott helyen a tárolóba helyezzük
Kondicionáló terem használata: A súlyokat és a tárcsákat padra rakni, dobálni tilos. Az
eszközök épségére ügyelni kell, amennyiben károkozás történik, a kárt az eszköz használóinak
meg kell téríteni. A sporteszközöket használatuk utána helyükre kell visszarakni.
Öltözői rend: Testnevelés óra előtt a diákok kötelesek átöltözve a tornatermi folyosón
fegyelmezetten várni a testnevelőket. A foglalkozások időtartama alatt a diákok táskájukat és
ruhájukat az öltözőkben hagyhatják. Az öltözőben hagyott értéktárgyakért az intézmény nem
vállal felelősséget, az értéktárgyak az óra megkezdése előtt a testnevelői szobában helyezhetők
el. Az öltöző tisztaságáért, rendjéért, berendezéséért mindenki felelős, az öltöző elhagyásakor
az adott csoportfelelős, a kulturált állapot biztosításáért.
Az értékelés és számonkérés rendje testnevelés órán:
A tanulók értékelésének iránya: az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete az
aktuális kerettantervhez igazítva.
Az értékelés alapelvei:
➢ személyre szóló,
➢ ösztönző,
➢ folyamatos és kiszámítható,
➢ az egyenlő bánásmód elvén nyugszik,
➢ nem lehet megtorló és fegyelmező jellegű,
➢ az értékelés időben nem eshet távol a számonkéréstől.
Az értékelés formái:
Történhet szóban: a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése és korrigálása tanórán és
azon kívül.
Az osztályzatok kialakításának elvei:
Érdemjeggyel, a hagyományos ötfokozatú skálán, a tanuló képességei és szorgalmának
figyelembevételével.
1-től 5-ig.
Az általános iskola eltérő értékelési formái
• A tanulók minősítésének alapja a NAT-ra épülő Kerettanterv ismeret- és
követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése.
• A mérések, ellenőrzések összekapcsolása és rendszerbe foglalása, valamint
folyamatos működtetése megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos
figyelemmel kísérését és a hiányosságok időbeni észlelését és korrigálását. E
rendszer lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését,
az iskolai munka hatékonyságának minősítését.
• Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem
eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára.
• Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés
képességét.

163
 • Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés
értékélésétől el kell jutni a nyolcadik, majd tizenkettedik év végére a
kerettantervre épülő helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig.
• A tanulóknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen
ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az
értékelés és minősítés együtt jár a siker és a kudarc megélésével. A tanulókat
segíteni kell ezek feldolgozásában.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére:

• az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére

• a fejlődése a korábbi teljesítményhez képest
• a tanórai és tanórán kívüli magatartásra
• a szorgalomra és ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra
és feladatvégzésre

Az értékelés funkciója differenciált:

• a folyamatos munka a folyamatos visszajelzések eszköze
• tanulásra, vagy tanulással összefüggő tevékenységre motivál
• az elvárt követelményekhez való viszony kontrollja
• a hasonló tevékenységben részt vevők relatív helyzetét meghatározza
• jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot
• kontrollja az önismeretnek
• az előrehaladás mérésének eszköze

Az ellenőrzés formái:
1.szóbeli: beszélgetés, felelet, kiselőadás
2.írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, dolgozat, témazáró
3.gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény
Mindezekből választva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, csak arra kell
ügyelnie, hogy az nem lehet ellentétes a pedagógiai programban foglaltakkal.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében

betöltött szerepe, súlya.

Az írásbeli számonkérés fajtái:

• írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli

felelettel egyenértékűnek számítanak.
• írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka értékelése
félévente (munkafüzetben, füzetben). Az értékelés módját a tanár határozza
meg.
• témazáró dolgozat: a témazáró dolgozat feladatait a szaktanár állítja össze vagy
központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Ha a dolgozat
osztályátlaga 2,3 alatt van, akkor megismételtetjük, a téma újrafeldolgozása
után.
Indokolt esetben a szaktanár más tantárgyak esetén is eltekinthet a témazáró dolgozatok
megíratásától, és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja.

164
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését tanév közben a szaktanárok végzik. A tanulók
értékelése érdemjegyekkel történik. Érdemjegyeket a tanítók és tanárok adhatnak.

Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű osztályzatot szerezzen.

Érdemjegy adható:
• tanórai írásbeli feleletre, dolgozatra, témazáró dolgozatra
• tanórai szóbeli feleltre
• tanórai munka összegző értékeléseként
• otthoni feladat megoldására illetve meg nem oldására
Szabályozás: Egy osztály 1 napon kettőtől több témazáró dolgozatot nem írhat!

Az értékelés formái:
1.Szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon
félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól,
megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

2.Osztályozás Nkt. 54. § (1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel

a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló
magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az
osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az
érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A
félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az
évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges
értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét
félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is
készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat
megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,
minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a. a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),
elégséges (2), elégtelen (1),
b. a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3),
rossz(2)
c. a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3),
hanyag (2)

Az intézményvezető a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló

esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való
részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete
ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak
tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában –
kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként
működik – az intézményvezető a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában
tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az
iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

165
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az
intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad
számot tudásáról.

A pedagógus első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor

szöveges értékelést végez.
A szöveges értékelés kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak,
esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülők bevonásával értékelni kell a tanuló
teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s
arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.

A szöveges értékelés koncepciójának lényege

A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők lehetnek:
• az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon
• alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet
• nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart
• a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének
• a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények az alábbiakban összegezhetők:

• minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze

• vegye figyelembe az életkori sajátosságokat
• legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a
kimunkált értékelési koncepció között
• jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés
• személyre szóló és ösztönző jellegű legyen
• a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló,
fejlesztő szerepet betölteni
• konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,
nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő
számára.

A szöveges értékelés pedagógiai és módszertani szabályai

• Mindig törekedni kell az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból
igényesen megfogalmazott, érthető fogalmazásra.
• Minden tantestületnek, pedagógusközösségnek meg kell szabnia a szöveges értékeléssel
kapcsolatos mennyiségi és minőségi elvárását önmagával szemben, meg kell állapodnia
abban, hogy melyik időszak, teljesítmény milyen típusú, műfajú mennyiségű értékelést
kíván, ki kell alakítania az értékelési folyamat egyes lépéseit, metodikáját.
• Kollégáinkkal együtt, közösen gondoljuk át és fogadjuk el azt a szempontrendszert,
amelyet valamennyien fontosnak, értékelendőnek tartunk, amelyek vezérfonalai
lehetnek értékelésünk megírásának.
• A szöveges értékelés nem teljesítményelvű: miközben nem mond le a hagyományos
ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas kapcsolatokat, az önismeret
fejlődését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekinti az intellektuális
teljesítménnyel.
• Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a
fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában.

166
 • Az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, árnyalt, a diákok valódi figyelmet,
odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről.
• A diák aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítsük.
• Értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató.
• Mindig vegyük figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit,
lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést tudjunk adni!
• Törekedjünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről,
ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat, megnyilvánulásaikat
minél többféle szituációban.
• A kudarc okozta szégyen, feszültség kerülendő, de magával a kudarccal, szembe kell
nézni, a szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat.
• Dolgozzuk ki önmagunk számára azt a módszert, ahogy munkánk során rögzítjük az
egyes diákok eredményeit, jellemzőit, erényeit és hiányosságait, vele kapcsolatos
tapasztalatainkat.
• A szöveges értékelés írásakor legyünk tudatában annak, hogy mintát adunk a
gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően járulunk
hozzá saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához.

Osztályozás:
• A hagyományos értékelési kategóriákat az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk:
jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/.
• Az évközi értékelésben azonban a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk
jegyében (ez különösen érvényes az első osztályokra) szabadon alkalmazhatnak
értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk.
• A nevelőtestület az értékelés rendszerességét lényeges alapelvnek tekinti, ezért
valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve egy-egy
téma lezárásakor ad osztályzatot.
• Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli,
osztályozza, és az alábbiak szerint jár el.
• A szorgalmi időben kapott osztályzatokat, értékelést az 1-3. évfolyamon a
pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy
ellenőrző könyvbe, s miután a tanár kézjelével érvényesítette, a szülő a
bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul.
• Külön ügyelünk arra, hogy a bukásra álló, illetve sokat rontott tanulónak az adott
félév utolsó 2 hónapjában több lehetősége legyen a javításra.
• A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért
a tanuló dicséretet kaphat.
• ·Az érdemjegyek a félév és tanév végén a következők lehetnek: 1 (elégtelen), 2
(elégséges), 3 (közepes), 4 (jó), 5 (jeles)
• A tanév végén elégtelen osztályzattal lezárt tanuló augusztusban javítóvizsgát
tehet.
• Három vagy több elégtelen osztályzat után évfolyamot ismételni köteles.
• Szülői kérésre az intézményvezető – a nevelőtestület véleményét kikérve - a
tanév értékelésétől eltekintve az évfolyam megismétlését engedélyezheti a
tanulónak.
• Az érdemjegyeken túl a nevelőtestület az osztályozó értekezleten a félévi értesítő
kiosztásakor az ellenőrzőbe, illetve az év végi bizonyítványba bejegyeztetheti a
következő jegyzeteket:
„Nevelőtestületi dicséretben részesül” illetve

167
 „Nevelőtestületi megrovásban részesül”.

2.18. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli

és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
• A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több
1-1,5 óránál.
• Az írásbeli házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni,
hogy a tanulóknak naponta 5-7 órájuk van, és minden órán tűznek ki számukra feladatot.
• Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló
képes. Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi
feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére mindenki képes.
• A házi feladatot mindig ellenőrizni kell.
• Az el nem készített, illetve hibás vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget
kell tenni a mulasztás okai szerint.
• A tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi az egyik
óráról a másikra szokásos.
• Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a
szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki.A kötelező szóbeli
feladatból a tanulót a szaktanár a következő tanórán beszámoltathatja.
• A szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai:
o A kötelező szóbeli feladatot a szaktanár tanórán adja ki.
o A kiadott feladatot a következő órán kéri számon.
o Ha a tanuló a feladat kiadásakor igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a
kapott érdemjegyet az értékelésnél nem vesszük figyelembe.

2.19. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének jogszabályi háttere és szabályozása

A Nkt. 57. § alapján: a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt
tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
Gimnáziumunkban a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha teljesítette az előírt, helyi
tantervünkben szereplő tantárgyi követelményeket és erről év végén legalább elégséges
osztályzatot kapott. Az osztályzatokat a nevelőtestület az év végi osztályozó konferencián
jóváhagyta.

168
A tanév végi elégtelen minősítés, javítóvizsgán javítható, ha az elégtelen osztályzatok száma
nem haladja meg a hármat. Ha ennél több, akkor a tanuló tanév végi eredménye sikertelen,
ezért az évfolyam megismétlése szükséges.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei

A Nkt. 57. § alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt
tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
Az iskola intézményvezetője szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az
iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi
követelményeket teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap
bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama megismételhető
legfeljebb egy alkalommal. A tanév végi elégtelen minősítés, javítóvizsgán javítható.

2.20. Projektoktatás

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A nevelési eljárások során figyelembe kell venni a fejlettséget és fejlődési sajátosságokat, az
érdeklődést. A közös műveltségi alapok birtokbavétele differenciált bánásmódot követel. A
különböző pszichikumú gyerekek más-más nevelési eljárásokat feltételeznek, a közös
ismeretanyagot is más – más módszerekkel kell a különböző felkészültségű fiatalok számára
érthetővé, élvezhetővé tenni.
A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza a
projektoktatást.
Projektmódszer
A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók
érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a
probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, amelynek középpontjában egy gyakorlati
jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempontból elemezve komplex
módon dolgoznak fel. Az egyéni és a csoportos munka egyaránt jellemzi. A munkafolyamat
eredménye a produktum. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és közös
tevékenységére épít. Fő jellegzetessége a szabadság és önállóság. Kilép a hagyományos
időbeosztásból és a tantárgyi keretekből, valamint az iskolai környezetből. Az ismeretszerzés
alkotó módon történik, az ismereteket a tanulók szerzik meg.
A projektmódszert alkalmazzák a pedagógusaink a tanítási órán belül. A módszer
alkalmazásáról a szaktanár dönt.
A projektoktatás metodikai lépései
Tervezés, témaválasztás
➢ az adott probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése
➢ további konkrét problémák, részcélok megfogalmazása
➢ egyéni vagy önkéntes vagy szakértői alapon a csoportok kialakítása
➢ választás a megfogalmazott problémákról

169
 ➢ tanári együttműködés
Kivitelezés:
➢ a feladat megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek és adatközlőinek kiválasztása
➢ aktív kivitelezés: együttműködés, a szükséges eszközök,munkatechnikák, közösségi,
kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása,
➢ tantárgyi ismeretek integrációja
➢ önálló kutatás
➢ differenciált segítségadás
Felülvizsgálat:
➢ a produktum bemutatása a csoportok előtt
➢ értékelés
➢ a szükséges javítások elvégzése
A projekt közzététele:
➢ az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása
➢ belső értékelés: ön –társ-és pedagógus értékelése
➢ külső értékelés: szakértői értékelés
A projektmódszer előnyei:
➢ a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak,
➢ saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős,
➢ fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismertszerzési
képességeket, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a
kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk
megosztását,
➢ az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja,
➢ saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában,
➢ konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt,
➢ lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására,
➢ örömteli és stressz mentes együttműködést biztosít,
➢ előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését,
➢ megvalósul az egymástól tanulás elve.

Projektoktatás az általános iskolában

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások
megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, A projekt
fogalma: a projekt olyan feladategység, amelynek középpontjában a mindennapi élet
valamelyik komplex problémájának önálló feldolgozása áll.
A projekt általában az alábbi szakaszokból áll:
1. témaválasztás,
2. tervkészítés,
3. adatgyűjtés,
4. a téma feldolgozása,
5. a termék, produktum összeállítása,
6. a projekt értékelése,
7. a termék, produktum bemutatása.

1.Hogyan szolgálja az integrációt?

170
2.A projekt olyan munka, ahol a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat, munkájukat a
közöshöz, miközben egymástól is nagyon sokat tanulnak.
3.Az osztályteremben a nem aktív gyerekek is kitűnhetnek ügyességükkel, gyorsaságukkal,
szervezőkészségükkel, döntésképességükkel, életre-valóságukkal.
4.Segíti a tanárok és a diákok együttműködését.
5.Nagy a közösségfejlesztő szerepe, fejleszti az együttműködést.
6.Megvalósul az egymás segítése, elfogadása.

A projektoktatás kritériumai:
• A kiindulópont, egy problémafelvetés, amely lehet tananyagban szereplő vagy az
iskolai életben felmerülő illetve a tágabb környezetben jelentkező.
• Közös tervezés
• Tevékenységeken keresztül kapcsolódjon a valóságos problémákhoz
• Adjon módot a csoportmunkára
• Tanár-diák kapcsolat: egyenrangú, ám eltérő kompetenciákkal bíró partnerek
• Pedagógus szerep: stimuláló, szervező, tanácsadó funkciók
• Önálló és felelős tanulói döntések
• Erős és kommunikatív tanulói kapcsolatok.

A projektoktatás egyik formája a TÉMAHÉT

A témahét: a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az adott
tárgykört:
1. a tanulók 3-5 napon keresztül,
2. iskolai és iskolán kívüli helyszíneken,
3. rugalmas időkeretek között,
4. változatos tevékenységtípusokon és sokszínű módszertani eszközökkel dolgozzák fel.

A projektoktatás másik formája a HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT

Intézményünkben tervezett projektek:

• A karácsonyi készületek
• A húsvéti készületek
• Egészséges életmód
• Diákhét

171
3. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Küzdj a hitért, az isteni szeretetért, a türelmes kitartásért, szelídségért — hogy ezek

uralkodjanak benned!”
1.Tim.6,11.

BEVEZETŐ

Kollégiumunk Helyi Pedagógiai Programját a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja

határozza meg, és kijelöli az itt folyó szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a
kollégiumban folyó szakmai fejlesztés irányait.
Az Alapprogram a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet alapján
(a továbbiakban: Nat) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti
a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Figyelembe vettük továbbá a 2011. évi
CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, a 229/2012.(VIII.28) kormányrendeletet a nemzeti
köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendeletet a nevelési-
oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 326/2013.
Kormányrendeletet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, valamint
a fenntartó, a szülők és diákok, a kapcsolódó középiskolák által megfogalmazott elvárásokat,
az intézményi hagyományokat, az intézmény előtt álló lehetőségeket.

A kollégium társadalmi szerepe

A Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium a Nyíregyházi

Egyházmegye által fenntartott görögkatolikus oktatási-nevelési intézmény, mely nagy
hangsúlyt helyez a keresztény értékrend kialakítására. Ez szolgál vezérfonalul a kialakított
napirend és a szervezett foglalkozások, rendezvények tekintetében is. A kollégiumi
intézményegység ugyan az iskola épületében kapott helyet,azonban Nagykálló egyetlen ilyen
jellegű intézménye, így befogadja a város további két középiskolájának, a Mátészalkai
Szakképzési Centrum Budai Nagy Antal Szakgimnáziuma, illetve a Kállay Rudolf
Szakközépiskola növendékeit is.
A kollégium olyan intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges
feltételeket biztosítja, ha:
• a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk
érvényesítéséhez,
• a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények
miatt szükséges. (Akár nagykállói lakcímmel rendelkező diák is felvehető!)
A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a
hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó
minőségű tudáshoz, ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos
szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek
és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás
segítésében. Tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres
folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást,
biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. Megfelelő pedagógiai

172
környezetbiztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását. A diákok önszerveződése
során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés
és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását és
ezáltal hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, a hiteles felnőtt
keresztény életvitelhez.

3.1. Kollégiumunk nevelési célja és alapelvei

A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával
hozzájárul a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, a Nat-ban
meghatározott feladatok megoldásához, az abban megfogalmazott értékek alapján: a tanulók
szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres
életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiség fejlesztése, kibontakoztatása.

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei

• az alapvető emberi és szabadságjogok, a diákokat megillető jogok érvényesítése és a

felelősségre ébresztés;
• a keresztény, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;
• egymás iránti felelősség, bizalom, elfogadás és tapintat;
• intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;
• az keresztény erkölcsi normák betartása és betartatása,
• az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban
tartása;
• az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele;
• a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;
• a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére való építés;
• a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív
együttműködés.

3.2 A kollégiumi nevelés feladatai

A tanulás tanítása

A nevelő munka igen sok lehetőséget kínál arra, hogy tanulóinkat megtanítsuk az önálló,
kritikai gondolkodásra, az egyes ismeretek közötti logikai összefüggések feltárására, a tanult
módszerek új környezetben való alkalmazására.
Ezen célkitűzéseket a tananyag logikus feldolgozásával, önálló feladatok megoldásával,
tapasztalatok elemzésével, következtetések levonásával kívánjuk tanulóinkban kialakítani.
Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy rendelkezzenek mindazokkal az értelmi
kompetenciákkal, amelyek birtokában képesek az önképzésre, az új kihívások megoldására.
Ennek az alapgondolatnak megfelelően minden tudományterületet a rá jellemző módszer teljes
tiszteletével kell művelni. A nevelési célkitűzések megvalósulását a gyengébben teljesítő
diákokkal való rendszeres kiscsoportos, illetve egyéni tanulással, felzárkóztatással, tanulói
igények alapján indított tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek szervezésével és
lebonyolításával szeretnénk elérni.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam

173
 - Ismerje meg – és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza – a
kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó,
egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.
- Tudja szervezni idejét, tevékenységeit.
- Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények
teljesítésére felkészítő tanulási technikákat.
- Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy
írásban beszámolni.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.
- A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb
módszereket kiválasztani.
- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.
- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a
könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges
- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 4 3 2 2 2 1
Témák Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös
tekintettel a közösségben történő tanulásra.
Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az
• különböző tanulási egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat.
technikák és Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő
módszerek tanulási technikákat.
alkalmazása
A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek,
• a megszerzett és
elsajátított ismeretek
tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását.
értelmezése, Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket.
rendezése Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és
• a könyvtárhasználat hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési
rendje és módszerei lehetőségeket.
Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra.
Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az
alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

Az erkölcsi nevelés
A mai magyar társadalom sokféleségének következménye, hogy a fiatalok is a legkülönfélébb
hatásoknak vannak kitéve. A kollégiumi tanulóközösség különböző társadalmi rétegekből,
családi háttérből, más-más egyházi felekezetből, vagy azokon kívülről származik. Ezért
egységes erkölcsi elvárások nehezen támaszthatóak feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és
befogadják a kollégium keresztény életszemléletre, valamint felelős tudás szerzésére irányuló
tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az alapvető emberi kapcsolatok
szabályait.

174
A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók
életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a
kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a
tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az
empátia, a szociális érzékenység.
Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, aki találkozott az
élő Istennel. Csoportvezetői és kollégiumi foglalkozásokon, a hétkezdő imaalkalmakon, a
meghívott lelki vezetők gondolatébresztő előadásai által céltudatosan és kiemelten
foglalkozunk az erkölcsi nevelés témakörével.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben.
- Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával.
- Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.
- Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás
jelentőségét.
- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1
Témák Tartalmak, tevékenységek
Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.
Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia
eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága
• erkölcsi érzék és a személy erkölcsi felelőssége között.
kifejlődése és szerepe Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi
• felelősség- és érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.
kötelességtudat Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül
• a munka megbecsülése ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket
• mértéktartás, értékeljük.
együttérzés, Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális
segítőkészség helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában
betöltött szerepét.
Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető
élethelyzeteket.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Nemzetünk jövőjét meghatározza diákjaink hazaszeretete, magyarságuk vállalása. Ezért

tanulóink hazaszeretetre nevelését a jövőről való felelős gondoskodás feladataként kell
értelmeznünk. Azon kell munkálkodnunk, hogy tanulóink megismerjék népünk kulturális
örökségét, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak,
tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Sajátítsák
el azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a nemzet fejlődését, gyarapodását
segítik. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok,

175
valamint a határon túli magyarság értékeinek és eredményeinek megismerésére,
megbecsülésére.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat.
- Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti
szimbólumait.
- Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességei
- Ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek.
- Legyen tájékozott arról, hogy a mai Magyarország határain túl hol élnek magyar
nemzetiségű közösségek, akikről önmagával egyenértékű honfitársaiként
gondolkodjon és beszéljen.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.
- Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.
- Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.
- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.
- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.
- Legyen tájékozott a határon túl élő magyarokkal kapcsolatban.

Programterv

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1
Témák Tartalmak, tevékenységek
Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit,
hagyományait.
• közösséghez tartozás,
Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös
hazaszeretet
értékeket.
• nemzeti, népi kultúránk
Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív
értékei, hagyományai
attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez.
• a hazánkban élő
Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz
nemzetiségek kulturális
való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.
szokásai, emlékei, jelene
Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.
• nemzetünk kapcsolódása Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai
Európához nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét, valamint a
határon túli magyarság

Családi életre nevelés

A családi életre nevelésünk során a katolikus egyház tanítását, alapelveit tartjuk szem előtt. A
felnőtt élet kapujában minden fiatalt fel kell készítenünk a felelősségteljes párkapcsolat
kialakítására, a házasság Isten által rendelt megvalósítására és a keresztény családi életmodell
megismertetésére. Meg kell tanítanunk diákjainkat, hogyan gyakorolják az alkalmazkodás
törvényeit, a konfliktusok megoldásának alapszabályait. A családi életre nevelés színterei a
csoportfoglalkozásokon kívül a lelki napok, a tematikus előadások is. Fontosnak tartjuk a férfi-
és a női identitás elkülönítését, valamint a nemi szerepek különbségeit, illetve azok egymást

176
kiegészítő jellegét. Valljuk, hogy a család a társadalom alapsejtje, ezért fontosnak tartjuk a
hagyományos, harmonikus keresztény szemléletű családi minták közvetítését.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat
a családi közösségben.
- Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló
különböző konfliktusokat.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Ismerje fel a férfias és a nőies személyiségjegyeket, s azt, hogy a két nem
különbözőségében is hogyan egészíti ki egymást.
- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.
- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és
felelősségvállalás fontossága.
- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a
párkapcsolatokban.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 1 1 2 2 3 3
Témák Tartalmak, tevékenységek
Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a
családi otthon.
Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi
• a család szerepe, és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős
jelentősége az egyén családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és
életében támogatásuk fontosságát.
• együttműködés és Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon.
felelősségvállalás a Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és
családban szerepét a hagyományos családi közösségben.
• szexuális kultúra Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét
• családtervezés és kialakításának folyamatát.
• konfliktusok a Ismertessük a férfi-és a női identitás különbségeit.
családban Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és
jelentőségét a férfi-nő kapcsolatban.
Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló
konfliktusokat és kezelésük módját.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet

működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségének felismerését.
Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni
célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés
szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség,
a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók
megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív
részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra

177
fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás
elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-
önkormányzati rendszer.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását.
- Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze.
- Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben,
az emberi társadalomban.
- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni
és társadalmi célok elérése érdekében.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni
és társadalmi célok elérése érdekében.
- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.
- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek
és a jogok gyakorlása során.
- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi
önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek
stb.).
Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra)
Témák
• a demokratikus jogállam
felépítése
• a felelős állampolgári
magatartás jelentősége
• a demokrácia elvei és
gyakorlati megvalósulása
• cselekvő állampolgári
magatartás és törvénytisztelet
1 2 2 2 1 2
Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük a demokratikus jogállam működésének
alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető
állampolgári jogokat.
Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő
állampolgári magatartás és a törvénytisztelet
jelentőségét.
A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a
közügyekben kifejtett hatékony együttműködés
jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő
problémák iránti érdeklődés fontosságát.
Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi
diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus
elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a
megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás
elsajátításában.

Önismeret és társas kultúra

A kollégiumi foglalkozások, rendezvények fontos feladata, hogy olyan kompetenciákat

sajátíttasson el a tanulókkal, amelyek segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. A legfőbb
pedagógiai cél, a konstruktív életvezetésre képes autonóm személyiség, aki szociálisan értékes
és egyénileg is eredményes. A nevelő hatások sikere a személyiség, mint belső feltételrendszer
ösztönző erején áll, vagy bukik. Kiemelt feladatunk a tanulók helyes, reális énképének, illetve
önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődésüket, készségeiknek

178
optimális alakulását, tudásuknak és kompetenciáiknak kifejezésre jutását, s valamennyi
tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni őket, hogy képessé váljanak érzelmeik
hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a
fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a
kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes
emberi kapcsolatok kialakításához, melyek összességében a hiteles keresztény élet alapját
képezik.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni.
- Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért.
- Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló
személyiségvonásokat.
- Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire
értékesek az emberi együttélésben.
- Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.
- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési
helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.
- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének-mint Isten képmásának-
tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 1
Témák Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra
meghatározó jellemzőit.
A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a
• az önismeret és társas megalapozott önismeret kialakítását.
kapcsolati kultúra Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni
• az empátia és mások és közösségi élet szabályait.
elfogadása Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a
• a tudás és tapasztalat mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges
jelentősége képességeket.
• társas kommunikáció Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív
énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és
tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat
és életpályájukat maguk alakítsák.

Testi-lelki egészség

A testi és lelki egészség, a tudatosan felépített életviteli szokások rendszere és a helyes

életritmus a kiegyensúlyozott és boldog élet alapja. A nevelés során a tanulók megismerik és
megtanulják egyrészt a betegségek, balesetek, káros függőségek megelőzésének módjait,
másrészt a harmonikus élet értékként való tiszteletét. A kollégiumi nevelési program segítséget
nyújt a helyes táplálkozás és higiéniai szokások kialakításához és megszilárdításához, valamint

179
a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás szükségességének megértéséhez és
gyakorlásához. Feladatunknak tekintjük, hogy a diákokban tudatosuljon az egészség, a sport és
a lelki élet egymásra gyakorolt hatása. Alapvető feladatunk, hogy diákjaink a szociális
kompetenciák fejlesztése révén a harmonikus kapcsolatok létesítésében és fenntartásában
hasznos magatartási és viselkedési szokásokat sajátítsanak el. A testi és lelki egészségre
nevelésnek részét képezi a kollégium tereinek, lakókörnyezetének esztétikus, kellemes
kialakítása és rendeltetésszerű használata. Kiemelt feladatunk a káros szenvedélyekkel,
különösen a ma oly népszerű energiaital fogyasztásával, a dohányzással, illetve az
alkoholfogyasztással kapcsolatos felvilágosítás és prevenció.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével.
- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás.
- Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre
kifejtett pozitív jelentőségével.
- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje
ezek megelőzésének módjait.
- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az
egészségtudatos életmód.
- Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2
Témák Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük a rendszeres testmozgás és az
egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű
• egészséges életmód és táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit.
életvitel Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a
• a sport hatása a lelki teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit.
egyensúly Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres
megteremtésében és fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.
megőrzésében Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió
• prevenció, életvezetés, megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.
egészségfejlesztés Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az
egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges
életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

Önkéntesség, felelősségvállalás másokért

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, a segítő magatartás kialakítása a

tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit,
élethelyzetét. A hátrányos helyzetűek iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes
feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A
szűkebb és tágabb környezetükben végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő
hatással bír. Feladatunknak tekintjük a segítő magatartás kialakítását, az önkéntes

180
feladatvállalási hajlandóság beépülését, megszilárdítását az iskola pedagógiai programját
erősítve. A kollégium adottságainál fogva alkalmas arra, hogy erősítse a tanulók közösségeik
iránti felelősségét, bizalmát, gyakorolják az elfogadást, a szeretetet, a segítőkészséget.
Feladatunk elősegíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikereit.
Az iskolai közösségi szolgálat tevékenységeit a kollégium-a Jótevő Alapítvánnyal vállvetve-
segíti: érzékenyítő foglalkozásokkal, többféle korosztály találkozását elősegítő közös
programokkal, fogyatékkal élő fiatalokkal való találkozókkal.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése.
- Legyen érzékeny mások helyzete iránt.
- Alakuljon ki az összetartozás érzése.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. Tudatosuljon az
együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.
- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan
hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 1 1
Témák Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.
Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi
felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett
szolidaritás jelentőségét.
Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni.
• társadalmi felelősségvállalás A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk
és szolidaritás olyan diákkört, melyben beteg, idős emberek
• önkéntes feladatvállalás élethelyzetén javíthatunk.
másokért Az együttműködés, egymásra figyelés képességének
• összetartás és együttérzés kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül
mutassuk be az egyéni felelősség és a közös
felelősségvállalás egymásra hatását.
Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium,
település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és
jelentőségét.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Ferenc Pápa a Laudato’Si kezdetű enciklikája hívők és nem hívők figyelmét is szeretné felhívni
arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, hiszen ma már tény, hogy környezeti rendszereink a
talajtól, a növény és állatvilágon keresztül az óceánokig és a légkörig kritikus állapotba
kerültek, és néhány éves, tízéves időléptékben lesznek olyan térségek, ahol a minimális,
biztonságos életfeltételek is megszűnnek.
A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a teremtésvédelemnek. A
kollégiumi diákoknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Fel kell készíteni őket a

181
környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet
védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Ehhez szeretnénk hozzájárulni az
aula virágosításával, azok gondozásával, a hulladék szelektív gyűjtésével, az intézmény
környékén való rendszeres szemétszedéssel, a közös városi sétákkal, a kirándulásokkal,
túrákkal.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet
sajátosságainak megismerésére.
- Tekintse értéknek az Istentől kapott természet és az ember alkotta környezet
esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését, és jöjjön létre benne késztetés
környezete értékeinek megőrzésére.
- Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő
életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös
cselekvésre.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a
környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.
- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is
figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét.
- Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát
módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.
- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben
hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.
- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a teremtésvédő megoldások mellett.
- Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2
Témák Tartalmak, tevékenységek
Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a
környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.
• a természet és az emberi Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és
környezet egymásra természet egészséges együttélését.
hatása A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő
• természeti erőforrásaink tevékenységeket, akciókat.
védelme Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű
• ipari termelés és a felhasználhatóságát.
környezet védelme A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak
• ’gondolkodj globálisan, felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni az Isten
cselekedj lokálisan’ által alkotott rend megőrzésében, környezetük megóvásában.
Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni,
mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

Pályaorientáció segítése

182
A kollégium valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes szakmák, hivatások
megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A
kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell
nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök,
érdeklődési körök, előadások) igyekszünk biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják
képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Fejleszteni
szükséges bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
magatartásmódokat és azok kezelését is. A 9-10. évfolyamon tanulókat szakmák
megismertetésével, a számukra testhez álló fakultáció választásában kell segítenünk, a 11-13.
évfolyamos diákokat pedig a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációban, várható felvételi
pontjaik számolásában, továbbtanulási szándékaik és esélyeik összehangolásában, valamint a
munka világában való elindulásban is.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség, valamint a képességek és az
adottságok összhangja.
- Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje
saját képességeit.
- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.
- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.
- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.
- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő
kommunikációs stílust.
- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért
is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.
- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával
kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 2 2
Témák Tartalmak, tevékenységek
Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges
képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat.
• tevékenységek és
Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók
szakmák jellemzői
személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a
• különféle
pályaválasztási lehetőségeit.
életpályák
Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok
bemutatása
hogyan használhatók.
• a munka világa és
Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú,
jellemzői pályázat írás stb.) különböző technikáit.
• továbbtanulási Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség
lehetőségek megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé
válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

183
Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulók ismerjék meg és tudják alkalmazni a takarékos gazdálkodás módjait, eszközeit, a

beosztó családi életvezetést, az ésszerű gazdálkodást, a pénz világának és a helyes gazdálkodás
alapvető szabályait. Az öngondoskodás épüljön be életvitelükbe. Legyenek jártasak a célszerű
és takarékos életvezetésben, tudjanak észszerűen gazdálkodni, fogyasztásuk szerkezetét a
lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Legyenek képesek önszervező,
takarékos életvitelre, egyéni érdekeik összehangolására a közösség érdekeivel, gyakorolják a
döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Szerzett ismereteik birtokában, a
fenntartható fejlődést szem előtt tartva tudjanak mérlegelni, tudatos fogyasztóként legyenek
képesek szükségleteik rangsorolására, rendszerezésére.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.
- Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal.
- Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.
- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.
- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.
- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve
megszerzésének eszköze.
- Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és
veszélyeivel.

Programterv

Évfolyam 1-8 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 2 2 2 2 3 3
Témák Tartalmak, tevékenységek
A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle
• a gazdaság családszerkezetben.
működésének Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a
alapjai társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen
következményekkel járnak.
• a családi
Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki
gazdálkodás
műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás
• munka, fogyasztás
stb.).
és gazdálkodás
Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből
• pénzkezelés finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit.
technikái Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési
• vállalkozás és módjukat.
kockázat Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a
kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

Médiatudatosságra nevelés

Az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult az embereket körülvevő világ. A média minden

eddiginél nagyobb hatalom. Az információ megszerzése és birtoklása világunk kulcspontja lett.

184
E kérdések körül csak most alakul ki a megfelelő morális háttér, kultúra. Ennek megismertetése
elengedhetetlen. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának
főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. Célunk, hogy
mindig érzékeljék, és tudatában legyenek annak, hogy a másik oldalon egy felebarát van, akivel
hivatottak vagyunk megosztani az örömhírt, ahogyan erre Ferenc pápa felszólít.
Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam
- Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között.
- Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit.
- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és
egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.
Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
- Alakuljon ki a mérlegelő gondolkodás a médiatartalmak megválasztásához.
- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.
- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.
- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és
egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.
- Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és
felhasználásának szabályait.
- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet,
számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos
ismeretek.
- A közösségi oldalakon felebarátjának tekintse társait, akiről és akihez mindig
tisztelettel, emberi méltóságát megőrizve osszon meg tartalmakat.

Programterv

Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13–14.

Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 1
Témák Tartalmak, tevékenységek

Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle

• a média társadalmi szerepe
• a reklám és a fogyasztás
összefüggése
• a médiatartalmak és a
valóság összefüggése
• az internet használatának
szabályai, a helyes etikai
magatartás és felelősség
• a számítógép, az
internetfüggőség veszélyei
folyóiratokon, kiadványokon keresztül.
Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő
oldalak, e-book stb.) használatának gyakorlása.
Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle
(pozitív és negatív) példákon keresztül.
Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos
média és az internet használat esetében.
Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának
módjait az internetes keresők segítségével.
Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési
lehetőségeinek ismertetése.
Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak
bemutatása.

185
3.3.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének
pedagógiai elvei

A kollégiumban, igazodva a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a 2020-ban kiadott NAT,

valamint az ehhez kapcsolódó Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának irányelveihez,
az előírt időkeretek között:
• tehetség-kibontakoztató,
• felzárkóztató foglalkozásokat,
• speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat,
• versenyeket, bajnokságokat (tanulmányi, kulturális, sport)
• továbbá a tanulókkal való egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozásokat,
valamint a kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozásokat
szervezünk, a foglalkozások céljától, jellegétől függően egyéni és csoportos
foglalkozások keretében.
A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

A kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezése
(összesen 24óra/hét/csoport)

Felkészítő fejlesztőfoglalkozások
a) felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő egyéni vagy
csoportos,
b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos,
c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos,
a. szakkör,
b. érdeklődési kör,
c. önképzőkör, pl. cserkészet
d. énekkar,
e. tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,
diáknap, a védőszent ünnepe
d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni,
e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás.
• Szilenciumi foglalkozások napirend szerint, kötelező, heti 13 órában
• Csoportfoglalkozások hetente 1 óra kötelező, ennek 60%-a tematikus
• Tehetséggondozás, felzárkóztatás, korrepetálás szükség szerint, de minimum
heti 1 óra
• Kötelezően választandó foglalkozások (érdeklődési körök: hetente 1 óra
kötelező)
Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet
ápolása, vagy irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése,
társadalmi ismeretek vagy öntevékeny diákkörök működése.
- A szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozások (heti 4 óra/csoport)
- Egyéni törődést biztosító foglalkozások (heti 4 óra/csoport)
f) Témanapok, témahetek, projektek
• A kollégiumok bekapcsolódhatnak az EMMI által kezdeményezett központi
témahetek megvalósításába: a digitális, pénzügyi, fenntarthatósági
témahetekhez kapcsolódunk csoportfoglalkozásokkal, tematikus faliújsággal,
vetélkedőkkel.

186
 Az Alapprogramban rögzített témakörökben a kollégiumok szervezhetnek
témanapokat, témaheteket, projekteket is, amelyekben a kollégiumi nevelés fő
céljaihoz és alapelveihez kapcsolódó, ill. a csoportfoglalkozások keretterveiben
előírt tartalmakat a kollégiumok sajátosságaihoz igazodva dolgozzák fel. Ide
tartoznak a lelki napok, illetve a 2020/2021. tanévtől bevezetendő Timóteus-
napok rendezvénysorozata, melynek keretében kulturális-és sportvetélkedőkkel,
meghívott előadóval ünnepeljük kollégiumunk védőszentjét.
• A témanapok, témahetek, projektek keretében el lehet térni a hagyományos
csoportszerveződési keretektől. Az eltérések nem növelhetik a foglalkozások
heti időkereteit és a tanulók terheit. Mindezeket összkollégiumi rendezvényként
igyekszünk megvalósítani.

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban

Napi felkészítő foglalkozás (Szilencium)

Ideje a házirendben kötött. A tanulóra nézve kötelező. Helye a kijelölt tanulótermek, ill. a
hálószobák. A szorgalmas, felelősségtudattal rendelkező tanulók a szobákban tanulhatnak, ill.
a szilenciumi időn túl egyénileg szervezik meg tanulásukat.
Felzárkóztató foglalkozások (tantárgyi korrepetálások)
Ideje az éves foglalkozási tervben meghatározott, tanárra, tantárgyra, időpontra lebontott, a
tanulóra nézve lehet kötelező, választandó, választható.
• Egyéni korrepetáláson vehet részt a tanuló a meghatározott időn túl, a nevelőtanárral
egyeztetett időpontban is.
• Csoportos felzárkóztató foglalkozás biológiából, kémiából, magyarból, matematikából.
Érettségi felkészítő foglalkozások
Egyéni beosztás szerint szakos nevelővel vagy a csoportvezető nevelőtanárral való készülés
az írásbeli és/vagy szóbeli érettségi vizsgákra.

A kollégiumi élet szervezettsége

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a tanulók optimális testi-lelki

fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak
megfelelő egészségügyi ellátást. Biztosítjuk továbbá a diákok optimális testi-lelki és vallási
fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket,
valamint az intézményi szokásokat. Törekszünk a vallásos programok rendszeres beépítésére.
Kollégistáink napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső aránya
– a jogszabályi keretek között – egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső
szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése(amelyek részletes
bemutatását házirendünk mellékletében olvashatjuk),és a megélt hitből való elköteleződés. A
tanulók kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium házirendje összhangban a
gimnáziuméval (a közös imádságokon való részvétel, sajátos / helyi elvárások, különböző
fegyelmi szabályok).

3.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

• Segítjük tanulóinkat a testi-lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az

egészséges életmód kialakításában és megtartásában: mindenki számára kötelező a
napirend betartása, mely ritmust ad a fiatalok életének is, , biztosítjuk a napi háromszori
étkezést,

187
 • Segítünk az életvezetési képességeik fejlesztésében. a tematikus csoportfoglalkozások
kapcsolódó témakörei és az egyéni
• Igyekszünk felkészíteni diákjainkat a stressz-hatások feldolgozására.
• Elősegítjük a környezet-és egészségtudatosság erősödését.
• A mindennapi testedzés lehetőségét biztosítjuk: a konditeremben az önálló testedzésre,
a tornateremben a labdajátékokra, az aulában pedig pingpongra, tollasozásra,
csocsózásra van lehetőség minden este.

Intézményünkben lelkész, iskolapszichológus és mentálhigiénés irányultságú kolléga is

dolgozik. Segítségükkel a mentálhigiénés nevelést szervezett formában meg tudjuk valósítani:
önismereti foglalkozások, lelki napok, hétkezdő imádságok, egyéni beszélgetések.

3.5 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását,

pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elve
A tanulók egyéni és közösségi fejlesztését megvalósító foglalkozások

A képességfejlesztés alapjai a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei. A

követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-
, iskolai igényeket, elvárásokat. A kollégisták fejlődésének érdekében a differenciált elvét
betartva egyéni és csoportos foglalkozásokat szervezünk. Feltárjuk a tanulók személyes
terveit, vágyait, szándékait egyéni és fejlesztési programjaik kidolgozásához. A nevelés
hatékonyságának érdekében a szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk.

Ezen foglalkozások keretében akár a szobaközösség, akár az egyén életében

jelentkezőproblémák, aktuális napi feladatok, kérések, speciális nevelési feladatok
megbeszélését végezzük. Ezeken a foglalkozásokon beszéljük meg az egyes tanulók
magatartási problémáit,e problémák feloldási lehetőségeit. Ilyen formában foglalkozunk a
nehezebben tanuló gyerekek tanulmányi munkájának segítésével is. Ha már rendelkezünk a
tanulók személyiség fejlettségére vonatkozóismeretekkel, akkor ennek megfelelően
tervszerűen folytatunk korrekciós beszélgetéseket velük az egyéni foglalkozásokon.
A kollégiumi nevelés alanya– és kiinduló pontja a kollégista tanuló, a maga
által„hozott” előképzettségével, elvárásaival, szükségleteivel. A kollégiumba kerülő, tanulót
nevelő pedagógusokkal szembeni elvárások közül hangsúlyos: megfelelő empátiával
rendelkezzen, a tanuló személyiségének megismerésével alakítsa ki a számára legcélravezetőbb
bánásmódot, oktatást, nevelést, gondoskodást.
A tanulók fejlődését elősegítő tevékenységek elvei:
• Következetesség elve
• Egyenletes terhelés elve
• Rendszeresség és fokozatosság elve
• Tudatos tervezettség elve
• Szakszerűség elve
• Empátia
• Életkori sajátosságok figyelembevételének elve
• Szakmai önállóság elve
• Motiváció elve
• Folyamatos nyomon követés elve
• Konstruktív partnerség
Ennek érdekében szükséges:

188
 • a tanulók alapos megismerése (előképzettség, szokásai, elvárásai stb.)
• tanár-diák kapcsolat kölcsönös bizalmon alapuló légkörének kialakítása
• nyugodt, szeretetteljes nevelési-oktatási környezet kialakítása
• jó intézményi pedagógiai környezetet teremtése (bizalmat árasztó emberi és tárgyi
környezet).
Feladatok, módszerek:
• a tanulók mindennapi tevékenységének szervezésében való közreműködés, támogatás
(érdeklődés, segítés, gondoskodás)
• közösségek szervezésénél a tanulók egyéni kéréseinek figyelembevétele
• segítség nyújtása, ill. közreműködés a tanulók magánéleti problémáinak megoldásában
(bizalom, diszkréció)
• a tanulók sokoldalú megismerése, képességek, készségek felmérése, feladatbiztosítás,
ezek gyakorlására
• segítség nyújtása a helyes énkép kialakításához (önértékelés)
• felnőttek és diákok közötti kölcsönös bizalomerősítő alkalmak teremtése (közös
kulturális együttlétek, ünnepek, kirándulások)
• rendszeres lehetőség teremtése a diákok véleményének meghallgatására, és azok
kinyilvánítására
• kapcsolatépítés a diákok és a felnőtt, – nem pedagógus – dolgozók között (közös
rendezvény, fórum)

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a

kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási
módszereket. Kiemeli a kreativitás, valamint a tanulási motívumok — az érdeklődés, a
megismerés és a felfedezés vágyának — fejlesztését. Törekszik a tanulási kudarcok okainak
feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására.
Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek
elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így életprogramjuk
részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése
valósul meg: hatékonyság, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.

Tanulásirányítás, tanulásszervezés

A kollégium nevelő törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés

tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében, Képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire
építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás konstruálásra ösztönözni,
Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, képes kooperatív
tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés
alkalmazására.
Kész a belső együttműködésre, együttműködni a munkát támogató szakemberekkel (mentor,
szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a
szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével. Kész az önértékelésre,
nyitott mások értékelő visszajelzésére, A tapasztalatok alapján kész változtatni a gyakorlaton.
Pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus
szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni
és saját gyakorlatában kipróbálni.

189
A tanulók egyéni és csoportos felkészülését támogató tanulásszervezési keretek alkalmazását
támogató tevékenységek:
• kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek
(csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári
fejlesztő műhelyek keretében),
• projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek
(csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül),
• tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások,
• mentálhigiénés foglalkozások megfelelő szakemberek bevonásával.

Tehetséggondozás

A kollégiumunk jelentős szerepet vállal abban, hogy a jó intellektuális képességekkel

rendelkező, tehetséges tanulókat felfedezze, útjaikat egyengesse. A kiemelkedő képességű
tanulók személyiség és képesség fejlesztése a képzési idő folyamán tervszerű és folyamatos.
Törekszünk arra, hogy minden tanulónál megerősödjön az az oldal, amely érdeklődésének,
hajlamainak leginkább megfelel, amely elősegíti jellemének, személyiségének
kibontakoztatását. Igen fontos, hogy a tanuló a fejlesztés során pozitív értékekkel találkozzon;
kapjon segítséget a helyes énkép kialakításához, a reális önértékeléshez (kritikai megítélés és
minősítés saját magáról, képességéről, tevékenységéről, magatartásáról). Ebbe beleértendő a
kollégiumon kívüli lehetőségek megkeresése, az ezekhez való hozzáférhetőség támogatása,
biztosítása.

Cél:
• A tanulókban rejlő fejlődési képességek kibontakoztatása, személyiségének, aktuális
pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban.
• Sokoldalú személyiség kibontakoztatása.
• Önérvényesítés, önmegvalósítás képességének fejlesztése.
• Egyéni képességek, lehetőségek és célok összhangja.
• Reális ítélőképesség kialakulása, kudarckezelő képesség, empátia.
• Társ tisztelete, megértése, felvállalása, felelősségteljes nemi magatartás kialakítása
• A tanulók tudásának versenyképessé tétele
• A 21. századi munkavállalási kompetenciák fejlesztése.
Elvünk a tanulók felkészítése a konstruktív életvitelre és az egész életen át tartó önálló
tanulásra, művelődésre.
A tehetséggondozást éves munkatervünkben rögzítjük. Tevékenységeink során az alábbi
elveket szem előtt:
• következetesség
• a tanulók képességének, adottságainak megfelelő terhelés elve
• versenyképes ismeretek megszerzésének elve
• a konstruktív életvitelre felkészítés elve
• a képesség felismerése

Az önálló életkezdést segítő csoportfoglalkozások

Ideje, tartalma az alapprogramban meghatározott, melyet a kollégiumi foglalkozások keretterve

alapján tartunk, és az ezeken való részvétel a tanulóra nézve kötelező.

190
A kollégium – a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával, a társas együttélés formáinak
kialakítására különösen alkalmas intézmény, a közösségi élet „élésének” rendkívüli
változatosságot, gazdagságot biztosító színtere. A kollégiumban elhelyezett tanulók számára
meghatározó a társadalomba való beilleszkedés szempontjából (szociális és állampolgári
kompetencia). A kollégiumi közösségi együttélésben, foglalkozásokban, tevékenységekben
formálódnak az erkölcsi– és érzelmi viszonyok, a következő életviteli minták megismerésével,
példákkal önálló életükre való készülésük könnyebbé válik. A kollégiumi tevékenységrendszer
segítségével rendkívül sok ismeretet szerezhetnek tanulóink, úgy a művészetek, tudományok,
mint az emberi kapcsolatok köréből, az egyén és a közösség kölcsönhatásainak működéséről.
A kollégiumi programok, foglalkozások hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy az alapvető,
készségek, kompetenciák elsajátításával kialakuljanak bennük azok a tulajdonságok, melyek a
felelős állampolgári magatartáshoz szükségesek.

Módszerek, eszközök:
A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének alapja a tanulók élet– és munkarendjét szabályozó
előírások, viselkedési és magatartási normák ismerete, betartása, ennek szintje, minősége
valójában meghatározza az egész kollégiumi élet „élhetőségét”. Az, hogy a tanulók milyen
szinten normakövetők, azt a kollégiumi mindennapok törekvései jelzik. A csoportfoglalkozások
témakörei (énkép, önismeret stb.), az ún. irányított beszélgetések (pl. egyén és társadalom)
mind-mind lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra.

TÉMAKÖRÖK
1. A tanulás tanítása
2. Az erkölcsi nevelés
3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
6. A családi életre nevelés
7. Testi és lelki egészségre nevelés
8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
10. Pályaorientáció
11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
12. Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

9. évfolyam,
9./N évfolyam,
1–8. 9./Kny. 10. 11. 12. 13–14.
TÉMAKÖR
évfolyam évfolyam, évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
9./Ny.
évfolyam
A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1
Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1
Nemzeti öntudat,
2 2 2 2 1 1
hazafias nevelés
Állampolgárságra,
1 2 2 2 1 2
demokráciára nevelés

191
Az önismeret és a társas
1 1 1 1 1 1
kultúra fejlesztése
A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3
Testi és lelki egészségre
2 2 2 2 2 2
nevelés
Felelősségvállalás
2 2 2 2 1 1
másokért, önkéntesség
Fenntarthatóság,
2 2 2 2 2 2
környezettudatosság
Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2
Gazdasági és pénzügyi
2 2 2 2 3 3
nevelés
Médiatudatosságra 1 1 1 1 1 1
nevelés
Összes óraszám 22 óra 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen

belül minden héten egy kötelező tanulócsoport-vezetői foglalkozással kell számolni. Az
óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus
csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a tanulócsoport-vezetői foglalkozások
keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

Tantárgyi felzárkóztatás

A felzárkóztató tevékenységünket a rászorultak felmérése alapján végezzük. Az érintett

tanulóknál feltárjuk a tanulást gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (alapok hiánya,
motiválatlanság, akaratgyengeség). A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató
foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit a tanulók képességei, adottságai alapján. A
foglalkozások lehetnek:
• egyéni, eseti korrepetálás
• tervezett egyéni és csoportos szaktanári korrepetálás
• tanulási módszerek elsajátítását segítő foglalkozások (szervezett jellegűek)
• A tanulás tanítása
A felzárkóztató foglalkozásokat éves munkatervben rögzítjük a fejlesztőpedagógus
bevonásával.
Tevékenységeink során az alábbi elveket tartjuk szem előtt:
• Következetesség elve
• Egyenletes terhelés elve
• Rendszeresség és fokozatosság elve
• Tudatos tervezettség elve
• Szakszerűség elve
• Életkori sajátosságok figyelembevételének elve
• Szakmai önállóság elve
• Egyéni felelősség elve

Pályaválasztás segítése

A tanulói pályaorientáció segítése a csoportvezető, nevelő tanár alapvető feladata. Ez irányú

munkáját az osztályfőnökökkel és az iskolai gyakorlati oktatásvezetővel kapcsolatot tartva

192
végzi. A pályaorientációs tevékenység alapja a kollégisták érdeklődése, egyéni ambíciója,
képessége és akarati tulajdonsága. A tanulói elképzeléseket és rendelkezésre álló lehetőségeket
személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül egyeztetjük.
Pályaorientációs foglalkozásokat már a 9. osztálytól folyamatosan minden évfolyam számára
szervezünk, tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza.
Az alábbi elveket tartjuk szem előtt:
• A tanuló képességeinek megfelelő jövőkép kialakításának elve,
• Egyéni sajátosságok figyelembevételének elve.
• Képességének, tudásának megfelelő terhelés elve.
• Fokozatosság elve.
• Széles látókör kialakításának elve
• Társadalmi jövőkép

A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését hivatottak segíteni azok a

foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások,
amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során
kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le, illetve a közösségi szolgálat keretében is
kipróbálhatják magukat, melyek alapján tapasztalatot szerezhetnek a számukra testhez álló
tevékenységek világáról.

3.6 Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése

Roma nemzetiségű tanulóink számára-külsős, hagyományőrző tánctanár vezetésével-
cigánytánc-szakkört szervezünk.

3.7 A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés

A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra fokozottabban figyelünk,

szükség esetén a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus) vagy
a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő
központ)irányítjuk őket.
A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális
segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői
értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztatjuk a szülőket!

- A társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások:

Csoportfoglalkozásokon beszélgetünk a tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk
minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak
szexualitásáról, a bűnmegelőzésről.

- A tantárgyi felzárkóztatást segítő foglalkozások

A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak a nevelőtanárok, szakjaiknak megfelelően
nyújtanak segítséget a kötelező szilenciumi foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések
keretében a szabadidőben!
A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon,
pótszilenciumon való mindenkori részvételt!

- Pályaorientációt segítő foglalkozások

193
 Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen
módon tájékozódnak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő
teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

194
3.8. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei,
a művelődési és sportolási tevékenységek szervezésének elvei
Pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat, feladatainkat a kollégisták
általválasztott diákönkormányzattal tudjuk megvalósítani. Egy megfelelően működő
diákönkormányzattól elvárjuk, hogy aktívan és szervesen részt vegyen a
kollégiumműködésében, érdeklődjön a kollégiumban zajló közösségi programokról, a diákság
életéről.

Fontos elvárás, hogy programokat szervezzen, javaslataival, kezdeményezésével a kollégiumi

élet színesítésére és fejlesztésére törekedjen. Ennek érdekében szükségét érezzük annak, hogy
a diákönkormányzatot évről-évre „újjáépítsük”. A megújulás folyamatában való
cselekvőrészvétel minden pedagógus feladata (egyes területek feladatainak pontosabb
meghatározása,a szervezet működtetésének folyamatossága, önállóság biztosítása, diákok
javaslatainak figyelembevétele). Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat ismerje jogait,
mint szervezet és ismerje a diákok jogait is, segítse azok érvényesülését. A tantestület és a
kollégiumvezető nyitott és támogató attitűddel, segítő munkával fordul a diákönkormányzat
felé.

A tanulóközösség számára hagyományos összkollégiumi rendezvényeink biztosítanak

találkozási alkalmat.
A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások
Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű
tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult
ismeretek ellenőrzése alapján történik a tanév első hónapjaiban, beszélgetések keretében.

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: művelődés, sport

A kollégiumi foglalkozásokat éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Ez a terv
kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokon túl (a kollégium egészére) a
kötelezően választható és (az előre tervezhető) szabadon választható foglalkozásokat.
A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások körébe tartoznak az érdeklődésfelkeltő,
érdeklődésorientáló, tehetségkutató és tehetséggondozó programjaink: pl.: ikonfestészet,
cserkészet, főzőszakkör, sportköreink (labdajátékok, kondi, asztalitenisz, futball) és ezek házi,
városi, esetleg megyei bajnokságai. De ide soroljuk a művelődést, kultúra befogadóképesség
fejlesztését szolgáló színház, mozi– és tárlatlátogatásokat is, sőt, a szociális készségeket
fejlesztő társasjátékozási lehetőségeket is.
A szervezett foglalkozások, az egészséges napirend, melyek rendszerességet,
kötelezettséget visznek a gyermek életébe, a személyiség formálásának nagy fontosságú
tényezői.
A szabadidős tevékenység a nevelés részét tekintve igen fontos része annak
folyamatában. A gyermekek neveltségi szintjének, érdeklődésének ismeretében tervezzük a
különböző tevékenységi formákat, figyelembe véve a csoportok összetételét, a foglalkozásokra
fordítható időt, a helyi adottságokat.
Szabadidős foglalkozások
• kiegészítik a tanulók ismereteit
• alakítják a magatartási szokásaikat
• közösségi érdekek elfogadására nevelnek
• biztosítják a szabadidő kulturált eltöltését
• alakítják kapcsolatteremtő képességüket

195
 • feloldanak bizonyos szocializációs problémákat.
A kötöttebb irányított szabadidős foglalkozások mellett biztosítjuk a tanulók részére azt a
szabadidőt, amikor saját kedvük szerint tevékenykedhetnek, pihenhetnek, játszhatnak,
szórakozhatnak.
A szabadidős tevékenységek közül kollégiumunkban kiemelt szerepet kap a sport és a
játékos tevékenység, a rendszeres mozgás.
A testi nevelés során támaszkodhatunk a sportra, mint eszközre, mert tanulóink körében
kedveltek a különféle sporttevékenységek. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi
területeivel, s egyik formája az önmegvalósításnak.
Küzdeni tudást, erős akaratot, kitartást, jobb eredményekre való törekvést követel az
egyéntől is.
A sport immunizáló szerepénél hangsúlyozni kell a fizikai cselekvőképességet, a test és a
pszichikum összhangjának megteremtését. A tevékenység kollektív magatartást követel,
segítségnyújtást, kölcsönös bizalmat egymásban.
A sport olyan állóképességet ad, amely ellenállóbbá teszi a diákokat mindenfajta fizikai
megpróbáltatással szemben.
Feladataink:
• a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése, állandósítása
• a környezet kínálta lehetőségek kihasználása
• a mindennapos mozgás jelszavának megfelelően tevékenységek szervezése, beindítása
• csapatjátékok szervezése
• tudatosítás, hogy a versenyzésnél nem az eredmény, hanem a részvétel a fontos
• tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek
• tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése
• a túlterhelés elkerülése a cél.
Pedagógiai felügyelet
A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban:
ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai
felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről.

A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár

a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a

balesetvédelmi elírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés
érdekében,
b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési
normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére,
c) időszakos ellenérzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az
egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából,
A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált –
információcserére kell sort keríteni.

3.9. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

Nevelőtanáraink fontos feladatuknak tartják, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb
hátrányokkal küzdő fiataljaink élethelyzetét feltérképezzék, problémáikat megismerjék, és az
ismeretek birtokában a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve segítő munkájukat
megkezdjék.

Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

196
 • felzárkóztató, tehetséggondozó programok
• drog– és bűnmegelőzési előadások
• pályaorientáció
• felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről,
• ösztöndíjak
• a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása

A lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés

• egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás
• súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos,
pszichológus, védőnő, jegyző stb.)
• kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti
szolgálattal
• elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal

Segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében

• enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen
belüli ellátás, betegszobán való elhelyezés
• gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén orvosi segítség kérése
• a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő
irányítása

A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről,

így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik
azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek.
A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő
beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra lehetőség nem nyílik).
A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő
foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek.

3.10. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A hagyományok közvetítik a közösségi eszmék és a valahová való tartozás érzését. A

hagyomány közösség teremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot
teremt a kollégium mindennapi életében. Kollégiumunk ápolja és őrzi, lehetőségéhez mérten
bővíti hagyományait.
A tudatosan kialakított szokások és jelképek a rendszeresen ismétlődő események
erősítik a kollégiumhoz való tartozást.
Cél:
• Tanulóinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel és alakuljon
ki a kötődés a befogadó környezettel. Tartsa meg azokat az értékeket, melyekkel
környezete elküldte a kollégiumba és az új környezet értékei, épüljenek be
személyiségébe. Erősítse a kereszténységhez, egyházához való tartozását.
• Az iskolához fűződő hagyományok megismerése, ápolása és azok megbecsülésére való
nevelés.
• A közösségi érzés erősítése a különböző kollégiumi rendezvények által.

A kollégiumi rendezvényeink hagyományai

197
Alábbi rendezvényeink terveink szerint a kollégium egész közösségének biztosítanak
találkozási alkalmat:
• Gólyatábor
• Zarándoklatok
• Verébavató
• Hétkezdő esti imák
• Lelki napok
• Szent Miklós emlékezete
• Házi bajnokságok különféle sportágakban
• Karácsonyi műsor
• Házszentelés
• A magyar kultúra napja
• Kollégiumi farsang
• Egészséges életmód nap
• Érzékenyítő foglalkozások
• Színházlátogatás
• Kollégiumi ballagás

A kollégiumi rendezvények továbbfejlesztési terve:

A 2020/2021. tanévtől szeretnénk bevezetni az alábbiakat:
• Havi „Témázó” előadások
• Timóteus-napok (védőszentről való megemlékezés)
• Pénzhét (témahét)
• Digitális témahét
• Teremtésvédelmi (fenntarthatósági) témahét
• Nemzeti összetartozás napja

3.11. A kollégium kapcsolatrendszere: az iskolákkal és a szülőkkel

való kapcsolattartás formái
Partneri körünkbe a szülők, diákok, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, valamint a
társintézmények: pl. a Mátészalkai SZC két helyi középiskolájának -a Budai Nagy Antal
Szakgimnázium és a Kállay Rudolf Szakközépiskola- pedagógusai, a Nyíregyházi
Egyházmegye fenntartásában álló oktatási intézmények, valamint a közösségi szolgálati
helyszínek tartoznak. Az együttműködés a partnerek között a kölcsönös tisztelet alapján
valósítható meg, melyben nekünk, tanároknak kiemelt szerepünk és felelősségünk van. A
tanulók kollégiumi életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok,
nevelők iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a
nevelőtanárokkal kialakított jó kapcsolat. Az eredményes munkának feltétele a jó közérzet, a
színes, változatos diákélet. A diákok és a szülők között az együttműködés alkalmazkodási
képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindkét féltől.
Megfigyeléseink alapján a szülői értekezlet alkalmas csatornája a szülő és a kollégium közötti
kapcsolatnak. Tapasztaltuk, hogy sok esetben az idő hiánya miatt, sokaknak valóban a
létfenntartás miatt többet kell dolgozniuk, s nem tudnak eljutni a szülői értekezletre. Sajnos
gyakran tapasztalunk más okokat is (pl. közöny).
A kapcsolattartásunk az iskolai tanárokkal szinte napi szinten működik személyesen,
telefonon és elektronikus csatornákon egyaránt. A 2020/2021. tanévtől már mindhárom iskola
tanulóit illetően rendszeresen a digitális naplókból tájékozódunk az iskolai jegyekről,
hiányzásokról és a féléves, év végi bizonyítványról, esetleges fegyelmi ügyekről, problémákról.

198
A kollégiumi és iskolai történésekről tájékoztatjuk a szülőket, beszámolunk a tanuló kollégiumi
munkájáról, magatartásáról és figyelmeztetjük, hogy éppen mire kellene nagyon odafigyelni.
Kapcsolatok fejlesztésének alkalmazott módjai:
- személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel és az iskolákkal,
- a tanulók egyénre szabott alkalmazkodásának segítése,
- a hátrányos helyzetből származó lemaradások, a szülőket partnerré téve, velük
együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak,
- a tanulók alkotásainak közreadása, elemzése, szülői részvétel lehetőségének biztosítása
a programokon,
- egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése,
- a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak
feltárása,
- partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása

Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium működésének rendjét a szülők minél korábban

megismerjék.
Az új diákok és szüleik már a beiratkozáskor információkat kapnak a kollégium életéről,
majd a tanév kezdetekor, szeptemberben az iskolavezetés, nevelőtanárok, az osztályfőnökök
szülői értekezletet tartanak, amelyen tájékoztatást adnak az iskoláról, a kollégiumban
történtekről illetve sor kerül a felmerülő kérdések megbeszélésére.
A szülők tájékoztatásának szokásos formáin túl (levél, fogadóóra, szülői értekezlet,
email) fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását, különösen vonatkozik ez
a kollégiumvezető, csoportvezető nevelőtanárok és a szülők viszonyára.
Mivel a diákok otthona távol esik az iskolától, ezért a szülőket bármikor fogadjuk
iskolában, a kollégiumban előzetes időpont egyeztetés után, de alkalomszerűen is, ha a helyzet
úgy adódik.

3.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, programok,

tevékenységek
Nevelési feladat
A testi és mentális képességek megőrzése és fejlesztése megfelelő életritmus, otthonos, igényes
környezet és a szeretetteljes bizalmi légkör biztosításával.

Fejlesztési követelmény
A diákok tegyenek szert olyan ismeretekre, gyakorlati képességekre, szokásokra, amelyek
segítik őket testi-lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának
megelőzésében, a környezettudatos magatartás kialakításában.
Testi és lelki egészség
A természet nagyszerű műveit s bennünk Isten munkáját ámulattal figyelő ember csodálatának
egyik legméltóbb tárgya talán éppen a célszerűen berendezett emberi test. Ennek gondozása,
ápolása elengedhetetlen feladat. Belső igényszintre kell emelnünk a tanulók körében az
egészséges és kulturált életmódot. Az ismeretek és információk adásán túl feladatunk, hogy a
kollégista diákot felkészítsük arra, hogy önálló felnőtt életében képes legyen életmódjára
vonatkozóan helyes döntéseket hozni, olyan egészséges életvitelt tudjon kialakítani, mely
meggyőző erővel hat majdani környezetére, családtagjaira.
Ennek érdekében feladatunk:
• megismertetni a diákokat a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget
veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének módjával

199
 • megelőzni a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és
drogfogyasztás) kialakulását
• segíteni a krízishelyzetbe jutottakat
• foglalkozni a párkapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel
• figyelmet fordítani a családi életre, felkészíteni a felelősségvállalásra
• bevezetni a tanulókat a hétköznapi élet gyakorlatában nélkülözhetetlen alapvető
háztartási ismeretekbe
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny
részvételével alakíthatók. Fontos, hogy a nevelést végző saját életvitelével adjon hiteles mintát.

Konkrét tevékenységek

A kollégisták életét megfelelő mederben tartó, annak ritmust adó helyes napirend, életrend
elfogadtatása, illetve az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatok:
• az önálló napkezdés, ébredés, reggeli teendők segítése
• az egészségvédő feltételek, a személyi higiénia, a testápolás feltételeinek
biztosítása
• a kozmetikai szerek megfelelő használata
• a tisztálkodás szükség szerinti ellenőrzése
• az időjárásnak megfelelő öltözet, tiszta ruha, cipő - ezzel kapcsolatos tanácsadás
• az önművelés és szórakozás helyes egyensúlyának kialakítása
• az iskolai terhelés utáni kikapcsolódás
• az esti rendszeres és módszeres tisztálkodás, az ágyazás, a napi nyolc órás nyugodt
alvás biztosítása
• mosás, takarítás
• elektromos háztartási eszközök ismerete, használata

A csoportfoglalkozások tematikájába beépül:

• Család–, lakás–, táplálkozás–, öltözködéskultúra
• Rekreáció, test– és szépségápolás
• Szexuális kultúra, ismerkedés, párkapcsolatok
• Deviancia, káros szenvedélyek
• Viselkedés, illemtan, tánckultúra
• Társas kapcsolatok, barátok, szobatársak
• Mentális egészség, ajándékozási kultúra
• Utazási ismeretek, utazásszervezés
• Elsősegélynyújtás
• Leggyakoribb tevékenységek a háztartásban

Lehetséges foglalkozási formák:

• csoportfoglalkozások
• egyéni és csoportos beszélgetések
• névnapok, születésnapok stb. közös megünneplése
• kiselőadások, önálló gyűjtőmunka
• szellemi és játékos vetélkedők
• videofilmek megtekintése, a látottak megvitatása
• külső előadók meghívása
• gyakorlati foglalkozások a háztartásvezetéssel kapcsolatban

200
Sport
A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi
tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik az, hogy kollégistáink sportoljanak,
játsszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kirándulni menjenek, fizikai
megterheléssel is járó tevékenységet folytassanak. A kollégisták jelentős része szívesen
tekinti pihenésnek az alvást, az ágyon fekve végzett zenehallgatást, filmezést stb.
Tudatosítanunk kell bennük, hogy a mozgáshiány a többi civilizációs ártalommal
együtt egyre több betegség okozója. Kívánatos, hogy diákjaink eljussanak a sport
immunizáló, egészségmegőrző, prevenciós értékének felismerésére. A játéknak és a
sportnak - a sokféle kedvező testi hatás mellett - nagy befolyása van a tanulók erkölcsi,
jellembeli fejlődésére is.

A sportolás rendelkezésre álló feltételei intézményünkben:

- az iskolával közösen használt tornaterem és az udvari sportpálya
- egyéni sporteszközök (pingpongasztal, csocsó, labdák, súlyzók, stb.)
- testnevelés szakos, valamint spotot kedvelő nevelők segítik a sportmunkát

Konkrét tevékenységek
- esténkénti futási lehetőség az intézmény udvarán található pálya körül
- minden este beosztás, illetve igény szerint tornatermi lehetőség (kosárlabda,
röplabda, foci, gimnasztika)
- csoportok közötti bajnokság
- bekapcsolódunk a kollégiumok közötti labdarúgó, illetve asztalitenisz bajnokságba
- labdarúgó edzés
- kiegészítő sportágak (asztalitenisz, sakk)

A közeljövőben megoldandó célkitűzéseink:

- havi egy alkalommal ügyességi vetélkedő szervezése szórakoztató játékokkal
- a házibajnokságok rendszeresebbé tétele és kiterjesztése a labdarúgáson kívül más
sportágakra is, hogy a különben sportolni nem szerető és nem kívánó kollégisták is
bekapcsolódjanak a sportba, játékba, illetve, hogy e rendezvények is erősítsék a
kollégiumi közösség alakulását
- több kirándulás, illetve túra szervezése
- az eredményes versenyzőket az erkölcsi elismerés mellett lehetőségeinkhez mérten
könyvvel, sporteszközzel, kimenővel stb. jutalmazzuk
Mindezeken túl fontosnak tartjuk:
- tudatosítani, hogy a versenyzésnél nem elsősorban az eredmény a fontos, hanem a
részvétel
- tudjanak örülni saját és mások elért sikereinek
- tudatosodjon bennük a hatás öröme, a fölösleges energia levezetése

3.12.A kollégiumi munka eredményessége

A kollégiumunk a szülővel és az iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló

eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában.
A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való
beilleszkedéshez és a családi életben a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló
életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:
- elsajátítja és követi az alapvető, erkölcsi normákat,

201
 - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására,
- sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a
folyamatos megújulásának a képességével kialakul a reális társadalom képe,
- rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges
képességekkel,
- tudása versenyképes, önértékelő képességére,
- képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és további építésére,
- másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a
szolidaritás jellemzi,
- ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi
hagyományait.
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a
nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

A kollégiumi nevelési célok érvényesülése

Az egyes csoportvezetői tervben, a felelősi feladatokban megfogalmazottak teljesülését

folyamatosan figyelemmel kell kísérni, értékelni kell.
Alapelv, hogy minden jelentős nevelési részterületről egy-egy ciklusban megbízható képet kell
alkotni. Az eredmények és hiányosságok feltárásával biztosítani kell a folyamatos fejlesztést.
Az ellenőrzés területei:
- nevelőtestületi határozatok végrehajtása
- a kollégiumi nevelés területei
- folyamatvizsgálat
- eredményvizsgálatok
- foglalkozások (szilencium, szakkör, érdeklődési kör, szabadidős foglalkozás) látogatása
- tanulói dokumentumok ellenőrzése
- tanulmányi kötelezettségek
- iskolai kapcsolatok
- a házirend és a napirend betartásával kapcsolatos, mindenki számára kötelező feladatok
ellenőrzése.
A differenciált önállóság jegyében a belső ellenőrzés keretében minden tervező
(kollégiumvezető, csoportvezető, ügyeletes nevelő, diákkört vezető nevelő, DÖK, stb.)
ellenőrzi és értékeli saját célkitűzéseinek megvalósulási folyamatát.
Ezzel párhuzamosan az általános nevelési célkitűzések, a kollégium helyi nevelési
rendszerének működését, a nevelés hatékonyságát, a pedagógusok ügyeleti tevékenységét,
területi felelősségét a pedagógiai vezetés is ellenőrzi, elemzi, rendszeresen értékeli. Az
ellenőrzések különböző szintjeinek, folyamatainak, tevékenységeinek rendszert kell alkotniuk

A kollégium működése

Személyi feltételek
A kollégiumi nevelőmunkát a csoportvezető nevelőtanárokból szerveződött nevelőtestület
végzi a kollégiumvezető irányításával. Tagjai munkájukat munkaköri leírás alapján látják el.
Nevelőtanáraink

• elfogadják a keresztény életszemléletet,

• rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki,
vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkeznek,
• képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére;

202
 • jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,
• megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai
kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik
előtérbe,
• személyes jelenlétükkel folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a
nevelésükben résztvevő személyekkel,
• keresztény hitükkel, életpéldájukkal, egyéniségükkel, megjelenésükkel,
felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak
a kollégisták előtt.
A nevelőtestület szakos összetétele változatos, tudatos a humán és reálszakosok helyes
arányának kialakítása. Ügyelünk arra, hogy a két szakterület egyensúlyban legyen. Kollégáink
nyitottak a továbbképzések, különféle tréningek nyújtotta ismeretek iránt (pl. konfliktuskezelés,
családi életre nevelés, informatika, minőségbiztosítás, tanulásmódszertan, gazdasági
alapismeretek, zarándoktábor szervezése, stb.), így az egyéb téren szerzett ismeretanyaggal is
színesítik kollégiumunk nevelőmunkáját.

Tárgyi, környezeti feltételek

A Korányi Frigyes Görögkatolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium, mint oktatási-

nevelési intézmény 2017-ban kapcsolódott be a Nyíregyházi Egyházmegye közoktatási
kötelékébe.
A kollégium frekventált, mégis csendes, nyugodt helyen található, minden irányból jól
megközelíthető. Az épület 1992-es építése óta teljesen lelakottá vált, az új fenntartó elkezdte a
felújítási munkálatokat, amelyet évről évre folytat. A kollégium jelenleg 50 db, 4 ágyas,
valamint 11 db 6 ágyas szobával rendelkezik. A szobákban zárható, beépített szekrények,
tanulóasztalok, székek, ágyneműtartós ágyak állnak a diákok rendelkezésére. Szintenként egy-
egy teakonyhát is szeretnénk kialakítani, valamint a lány-és a fiúszinten is szeretnénk
beüzemelni egy-egy mosógépet. A nyugodt tanulmányi munka végzéséhez tanulótermeként az
iskola tantermeit vesszük igénybe. A földszinten található a kápolna, az esti imádságok
színhelye.
A kollégium főzőkonyhával nem, de melegítőkonyhával, illetve egy 120 fő befogadására képes
ebédlővel rendelkezik.
Közösségi helyiségeink még nincsenek, erre a célra az iskola tantermeit használjuk.
A kollégiumba beiskolázottak főként Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye településeiről, valamint
a Partiumból (Románia) érkeznek. Alapos indok (családi veszélyeztetés, a tanulmányi munka
otthoni ellehetetlenülése) esetén nagykállói lakcímmel rendelkező tanulót is felveszünk.

203
3.13. Mellékletek a kollégiumi pedagógiai programhoz

I. A kollégiumi nevelőtanárok munkájának belső ellenőrzése

1. Jogosultak
- a kollégium vezetője
A kollégiumvezető minden évben ellenőrzi a tantervi fegyelem követelményeinek
betartását. Ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló
vezetését. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőjét.

2.A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének formái

• Munkatervek ellenőrzése
• Szakköri tervek ellenőrzése
• csoportfoglalkozások látogatása
• szakkörök látogatása
• törzskönyv vezetésének ellenőrzése
• Az elektronikus napló vezetésének ellenőrzése
• Tanulói munkák vizsgálata (eredményvizsgálat)
• A programok színvonalának további emelése érdekében a „forgatókönyvek”
egyeztetése
• A diákok értékelőlapjának bekérése 2 havonta
• A pedagógusok önértékelése -1. félév
• Az éjszakai -és a hétvégi ügyeletek havonkénti összesítése

3. A kollégiumi nevelő-oktató munka értékelésének legfontosabb alkalmai

-- Félévi és tanév végi értekezlet

4. A fejlesztés irányai:
• A neveltségi szint mérése érdekében mérőeszközök létrehozása a bejövő -és a kimenő
• évfolyamok esetében- a”hozzáadott érték” mérésének érdekében.
• Munkaközösség létrehozása, munkaközösség-vezetői státusz kialakítása a
kollégiumban
• a feladatok hatékonyabb megosztása érdekében.
• Nevelési értekezletek rendszeresítése az iskolapszichológus bevonásával.

II. Kötelező eszközjegyzék

Kollégium (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonra vonatkozó külön előírások
a megjegyzésben feltüntetve)

A B C
Eszközök,
1. Mennyiségi mutató Megjegyzés
felszerelések
2. tanulószoba kollégiumonként az utóbbi esetben 6 iskolai
(felkészülő szoba) (székhelyen és célszerűen tantere
telephelyen) 1, illetve, ha a tanulócsoportonként 1 m
hálószobák ilyen célra nem
alakíthatók ki a tanulói

204
 létszám
figyelembevételével
3. szakköri, diákköri kollégiumonként a tanulók 15%-ának 0
szoba (székhelyen és egyidejű befogadásához;
telephelyen) 1 tanulószobában is
kialakítható
4. számítástechnikai kollégiumonként 1
terem (székhelyen és
telephelyen) 1
5. testedző szoba kollégiumonként Létesítése nem kötelező, ha 1
(székhelyen és a tanulók számára
telephelyen) 1 aránytalan teher és
többletköltség nélkül más
nevelési-oktatási
intézménnyel-, illetve
sportolásra alkalmas
létesítmény üzemeltetőjével
kötött megállapodás alapján
biztosítható a testedzésre
alkalmas helyiség
használata.
6. Könyvtár (adattár, klub) kollégiumonként 1 A létesítésre kerülő 0
könyvtár legalább egy olyan
a használók által könnyen
megközelíthető helyiség
kell, hogy legyen, amely
alkalmas háromezer
könyvtári dokumentum
befogadására, az állomány
(állományrész)
szabadpolcos
elhelyezésére és legalább
egy iskolai osztálylétszám
egyidejű foglalkoztatására.
7. Könyvraktár kollégiumonként 1 Amennyiben a feladatot 0
nem nyilvános könyvtár látja
el.
8. hálószoba, hálóterem kollégiumonként 61
(székhelyen és
telephelyen) négy–hét
tanulónként 1
9. Stúdió kollégiumonként tanulószobában is 0
(székhelyen és kialakítható
telephelyen) 1
10. Sportudvar kollégiumonként helyettesíthető a célra 1
(székhelyen és alkalmas szabad területtel,
telephelyen) 1 szabadtéri létesítménnyel,
kiváltható szerződés
alapján igénybe vett
sportlétesítménnyel
11. intézményvezetői iroda kollégiumonként 1
székhelyen (székhelyen és
telephelyen) 1
12. nevelőtestületi szoba kollégiumonként
(székhelyen és
telephelyen) 1
13. kollégiumi titkári iroda kollégiumonként 0
(székhelyen és
telephelyen) 1

205
 amennyiben a kollégiumi
titkár alkalmazása kötelező
14. ügyeletes nevelői kollégiumonként 1
szoba (székhelyen és
telephelyen) 1
15. éjszakai kollégiumonként 1
gyermekfelügyelői (székhelyen és
szoba telephelyen), szintenként
a tanulók elhelyezése
szerint 1
16. tanári pihenő kollégiumonként 100 tanulónként egy 1
(székhelyen és
telephelyen) 1
17. Rendezvényterem kollégiumonként A kollégium épületének (Aula)
(székhelyen és közelében található
telephelyen) 1 közösségi térben is
kialakítható, amennyiben a
funkciók, amelyekre a
rendezvényterem szolgál
biztosíthatók.
18. orvosi szoba kollégiumonként Az orvosi szoba kialakítása, 0
(székhelyen vagy létesítése nem kötelező,
telephelyen) 1 amennyiben az iskola-
egészségügyi szolgálat
nyilatkozata szerint, a
kollégium tanulóinak
ellátása – aránytalan teher
és többletköltség nélkül – a
közelben működő
egészségügyi
intézményben megoldható.
19. betegszoba, kollégiumonként 100 tanulónként, 0
elkülönítővel (székhelyen és nemenként egy
telephelyen) nemenként 1
20. nővérszoba kollégiumonként sajátos nevelési igényű
(székhelyen és tanuló kollégiumi nevelése
telephelyen) a tanulók esetén
elhelyezése szerinti
szintenként 1
21. Vendégszoba kollégiumonként 100 tanulónként egy 0
(székhelyen és
telephelyen) 1
22. Kiszolgáló helyiségek Aula
23. társalgó kollégiumonként rendezvényteremként is
(látogatófogadó) (székhelyen és használható, ha a helyiség
telephelyen) szintenként 1 alkalmas a kollégium
valamennyi tanulójának
egyidejű befogadására
24. Porta székhelyen és telephelyen folyosón, előtérben is 1
1 kialakítható
25. Ebédlő kollégiumonként kivéve, ha az étkeztetést 1
(székhelyen vagy kollégiumon kívül szervezik
telephelyen) 1 meg
26. Főzőkonyha kollégiumonként ha helyben főznek 0
(székhelyen vagy
telephelyen) 1
27. melegítő konyha ha helyben étkeznek 1
28. tálaló-mosogató kollégiumonként ha helyben étkeznek 1
(székhelyen vagy
telephelyen) 1

206
29. szárazáru raktár kollégiumonként ha helyben főznek 0
(székhelyen vagy
telephelyen) 1
30. földesáru raktár kollégiumonként ha helyben főznek 0
(székhelyen vagy
telephelyen) 1
31. Éléskamra kollégiumonként ha helyben főznek 0
(székhelyen vagy
telephelyen) 1
32. felnőtt étkező kollégiumonként Kivéve, ha az étkezést 0
(székhelyen vagy kollégiumon kívül szervezik
telephelyen) 1 meg
33. Teakonyha kollégiumonként a tanulók 15%-ának 3
(székhelyen és egyidejű befogadására
telephelyen), szintenként 1
34. tanulói vizesblokk, kollégiumonként 6
fürdőszoba (székhelyen és
telephelyen), szintenként,
nemenként 1
35. tanulói WC helyiség kollégiumonként A tanulói létszám 6
(székhelyen és figyelembevételével.
telephelyen), szintenként,
nemenként 1
36. személyzeti WC kollégiumonként Az alkalmazotti létszám 3
helyiség (székhelyen és figyelembevételével.
telephelyen), nemenként 1
37. személyzeti öltöző kollégiumonként 1
(székhelyen és
telephelyen), nemenként 1
38. személyzeti mosdó- kollégiumonként 2
zuhanyzó (székhelyen és
telephelyen), nemenként 1
39. technikai alkalmazotti kollégiumonként 0
mosdó-zuhanyzó (székhelyen és
telephelyen), nemenként 1
40. Élelmiszerhulladék kollégiumonként 0
tároló (székhelyen és
telephelyen) 1
41. karbantartó műhely kollégiumonként 1
(székhelyen és
telephelyen) 1
42. tisztítószer, takarító kollégiumonként 1
eszközök és gépek székhelyen és telephelyen
tárolója 1
43. Ágyneműraktár kollégiumonként 1
(székhelyen és
telephelyen) 1
44. karbantartó műhely kollégiumonként Gyógypedagógiai, 0
(székhelyen és konduktív pedagógiai
telephelyen) 1 diákotthonban.
45. kerekesszék tároló kollégiumonként Gyógypedagógiai, 0
(székhelyen és konduktív pedagógiai
telephelyen) 1 diákotthonban, ahol
mozgáskorlátozott
gyermekeket nevelnek.
46. mosókonyha (tanulói) kollégiumonként 0
(székhelyen és
telephelyen) 1

207
47. szárítóhelyiség kollégiumonként 0
(tanulói) (székhelyen és
telephelyen) 1
48. vasaló– és fehérnemű- kollégiumonként 0
javító helyiség (tanulói) (székhelyen és
telephelyen) 1
49. Szeméttároló kollégiumonként 1
(székhelyen és
telephelyen) 1

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés

funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel
A B C
1. 1. Tanulószoba életkornak megfelelő 260
(felkészülő szoba) Az iskola méretben;
osztálytermeiben biztosított mozgáskorlátozott,
2. tanulói asztal tanulói létszám középsúlyos értelmi
figyelembevételével 1 fogyatékos és gyengénlátó
esetén állítható magasságú,
dönthető lapú, peremes,
egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál – szükség
szerint – egyéni
megvilágítási lehetőséggel;
mozgáskorlátozottak székei
állítható magasságú
ülőkével, lábtartóval

3. tanulói szék tanulói létszám életkornak megfelelő 520

Az iskola figyelembevételével 1 méretben;
osztálytermeiben mozgáskorlátozott,
középsúlyos értelmi
fogyatékos és gyengénlátó
esetén állítható magasságú,
dönthető lapú, peremes,
egyszemélyes asztalok;
gyengénlátóknál – szükség
szerint – egyéni
megvilágítási lehetőséggel;
mozgáskorlátozottak székei
állítható magasságú
ülőkével, lábtartóval
4. tanári asztal 1 5
5. tanári szék 1 5
6. nyitott és zárt tanulószobánként 2 0
könyves szekrény
7.
8. kézi kamerás kollégiumonként 1 alig- és gyengén látó 0
olvasókészülék nevelése esetén
9. számítógép színes, tíz tanulónként 1 alig- és gyengén látó 0
nagyító programmal nevelése esetén

208
10. számítógép asztal, számítógépenként 1
szék
11. 2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő
felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez,
továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 0
12. 3. Számítástechnikai terem 1
13. számítógép húsz tanulónként 1 8
internet felszerelés
hozzáféréssel,
perifériákkal
14. számítógépasztal, számítógépenként 1 4
szék
15. Szoftverek és szükség szerint
programok
16. zárható szekrény 1 1
17. tábla + flipchart 1 0
18. 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai 1
tornaszoba szerint)
19. 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál 0
ismertetettek szerint)
20. 6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál 0
ismertetettek szerint)
21. 7. Hálószoba, hálóterem
22. ágyneműtartós ágy tanulói létszám szerint 1 mozgássérült esetén 200
kemény ágybetétek, + 67
decubitus matrac egyéni selejt
szükséglet szerint; látás- és ezend
középsúlyos értelmi ő
fogyatékos esetén
védőszegély

23. Szekrény tanulói létszám 200

figyelembevételével 1
24. éjjeli szekrény tanulói létszám szerint 1 0
25. Polc tanulói létszám szerint 1 200
26. Tükör szobánként 1 0
27. Cipőtároló szobánként 1 0
28. Szék tanulói létszám ha tanulószobai feladatokat 240
figyelembevételével 1 is ellát, egyébként
szobánként egy

29. Asztal tanulói létszám ha tanulószobai feladatot is 200

figyelembevételével 1 ellát, egyébként szobánként
kettő
30. ágynemű-garnitúra tanulói létszám szerint 1 100
32. ágyneműhuzat- tanulói létszám szerint 3 250
garnitúra
33. éjjeli lámpa tanulói létszám szerint 1 0
34. 8. Stúdió 0
35. Stúdióasztal 1 0
36. Szék 3 0
37. belső hangtechnikai 1 0
felszerelés, kiépített
hangtechnikai
hálózat
38. Hifi berendezés 1 0
vagy CD író és
lejátszó

209
39. Mikrofon 1 0
40. Erősítő 1 0
41. hangszóró + 1 0
fejhallgató
42. digitális kamera 1 0
43. Tároló szekrény 1 0
44. 9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 1
45. 11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek 1
szerint)
46. 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 1
47. 13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek 0
szerint)
48. 14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban 0
foglaltak szerint)

210
4.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az intézmény 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját az

átdolgozott pedagógia program alapján.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje addig tart, amíg a törvényi változások az
átdolgozást szükségessé nem teszik.

4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja, és ha szükséges, módosítja.
• A nevelőtestület minden tanév végén írásban értékeli a pedagógia programban
megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
• A tanévzáró nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület évente felülvizsgálja a
pedagógiai programot a szakmai munkaközösségek véleménye alapján, dönt a
szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartónál az egyetértést.
Különös tekintettel kell lenni az esélyegyenlőség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal
kapcsolatos célok és feladatok megvalósulására, a kompetenciák fejlesztésének a
megvalósulására.

4.3. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközössége;
- az iskola fenntartója.
A pedagógiai program nevelőtestület véleménye alapján az intézmény igazgatója
jóváhagyásával válik érvényessé.
A fenntartó egyetértésére és jóváhagyása szükséges egyházi köznevelési intézményben a
pedagógiai program érvénybe lépéséhez.

4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A

pedagógiai program egy példánya az intézmény székhelyén van elhelyezve, ahol azt tanulók,
az intézményünk iránt érdeklődők szabadon megtekinthetik.
A pedagógiai program az iskola honlapján is megtekinthető.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél is
megtekinthető:
- az iskola igazgatójánál,
- a kollégiumban
- a fenntartónál

211