oan | Sut KK. TARSOLY EMIL IDOEFUNKCIONALIS ANATOMIA MEDICINA KONYVKIADO ZRT.Azals6 végiag csontjai és iziiletel 66 ‘Amedencecsont 66 ‘Amedence iziletel és szalagiai 67 ‘A medence egészben 67 ‘Amedence méretel_ 67 ‘Amedence nemi kilonbségel 68 ‘Amedence statikaja 69 Combesont 69) Szarkapocscsont 69 Térdizilet 70 A lab csontjai_ 70 ‘lab iziletel 70, ‘A lab szerkezete, a lab egészben 71 A koponya esontjai és Osszekottetésel 72 Agykoponya (os parietale, os temporale,os ‘roniale, os occipitale, 0s sphenoidale) 72 Arckoponya (os eihmoidale, Vomer, mail: ‘ula, maxilla, os zygomaticum, os lacri male, os nasale, 05 palatinum, 05 hyo! eum) 74 ‘A Koponya egészben, a koponyacsontok ‘asszekottetésel 75 ‘A koponyatet6 75 ‘A koponyaalap 76 ‘Az arckoponya tiregei_ 76 Allkapocsizilet vagy ragoizilet 77 Izomrendszer - systema musculorum 77 ‘Az izmokrol dltalaban 77 Részletes izomtan 79 ‘Torzsizmok 80 Mellizmok 80 Hatizmok 81 Hasizmok 82 Sérvesatomak 82 Vegtagizmok 83, ‘A fels6 végtag izmai 83 ‘Az also végtag Izmal Nyakizmok 87 Fejizmok 87 Keringési rendszer ~ angiolégia 90 ‘Sziv—cor 91 A sziv Gregei 91 ‘A sziv billentyi 92 ‘A szivfal szerkezete 93 ‘A sziv beldegzése 93 A sziv sajat erei 93. Szivburok 94 Assziv helyzete és vetillete 94 Errendszer - sysiema vasorum 94 ‘Az erekrl dltaléban, az erek sszerkezete 94 ‘Az erek falanak szerkezete 95 ‘Az.erek Osszekotletései 95 VErkorok 95 Anagy vérk6r antéridi_ 95 ‘A nagy vérkOr véndl 97 Magzatl vérkeringés ~ circulatio foctalis 98 A sziv fell6dése és fell6dési rendellenességei 99 Nyirokrendszer - systema lymphaticum 99 ‘NyitokszSvet ~ nyirokszervek 99 Nyirokesomé - nodus lymphaticus 100 Lép~lien 101 Mandulak ~tonsillae 101 Csecsem6mirigy ~ thymus 101 Ver sanguis 101 Exythrocytak 102 Leukocytak 103 Granulocytak 103. Lymphocyték 103 Monocytak 103 ‘Thrombocytak 103 Csontvel6 ~ medulla ossium 104 \Verképzés — haemopoesis 104 ‘A vordsvértestck fejl6dése 104 ‘A fehérvérsejtek Telbdése 104 Zsigerekr6l altaldban 106 Légzérendszer ~ apparatus respiratorius 108 ‘Or—nasus 109 Az ort mellékiiregel ~ sinus paranasales 110 Gége~larynx 110 Léges6 ~ trachea 111 Tadé~ pulmo 111 Gatoriireg ~ mediastinum 114 Melhartya ~ pleura 116 Emésztdrendszer ~ apparatus digestorius 118 ‘Az emészirendszer fell6dése 119 Azarc [ell6dése és fell6dési rendellenességei_ 122 ‘Az emésziesatorna fels6 szakasza 122 ‘Szijireg ~ cavum oris 122 Nyely ~lingua 123 Nyalmirigyek ~ glandulae salivares 123 Fogak-dentes 124 Fogzis 125 ‘Torokszoros ~ isthmus faucium 125 Garat- pharynx 125 Nyel6es6 - esophagus 125 Az emésztcsatoma kézéps6 szakasza 125 ‘Gyomor - ventriculus 125, Vékonybél- intestinum tenue 125 Az emésziécsatoma als6 szakasza 127 Vastagbél - imtestinum crassum 127 Maj~hepar 128 Epehdlyag - vesica fellea 120 Hasnydimirigy ~ pancreas 129 Hashartya - peritoneum 130 Vizeleti rendszer - apparatus uropoeticus 134 Vese-ren 135 ‘A vese finomabb szerkezete 136 Juxtaglomerularis apparatus 137 Hiigyvezeték ~ ureter 137 Hiigyholyag - vesica urinaria 137 Higycs6 ~ urethra 138 Ahasiireg tajékai 140 Nemi szervek ~ organa genltalia 142 érfi nemi szervek - organa genitalia ‘masculina 143 Here ~ testis 144 Mellékhere - epididymis 144 Ondévezeték - ductus deferens 144 Ondézsin6r ~ funiculus spermaticus 144 ‘Ondéhélyag - vesicula seminalis 144 Dilmirigy - prostata 144 Cowper-mirigy - glandula bulbourethralis 145 Himvessz6~ penis 145 ‘Azerectio mechanizmusa 146Herezacsk6 ~ scrotum 146 N6i nemi szervek - organa genitalia feminina 147 Petelészek - ovarium 147 A petelészek médkodésének hormonidlis hattere 148 Méhkirt ~ tuba uterina 148, Méh = uterus 149) Széles méhszalag ~ ligamentum Tatum uteri 150) Hidvely = vagina 150 Bartholin-mirigy ~ glandula vestibularis major 150 N6iszeméremtest pudendum muliebre 150 Menstruaciés ciklus 152 Gat ~ perineum 156 Emlé- mamma 160 Bels6 elvalasztasti mirigyek ~ glandulae endo- ‘crinales 162 Pajzsmirigy - glandula thyroidea 163 Mellékpajzsmirigy ~ glandula parathyroidea 163 Mellékvese ~ glandula suprarenalis 164 ‘Tobozmirigy - corpus pineale 164 Agyliiggelék ~hypophysis. 164 Langerhans-szigetck 165 Az APUD-rendszer 166 Idegrendszer ~ systema nervosum 168 Az idegrendszerl dltalaban 169 ‘Az Idegrendszer fejl6dése 169 ‘A kOzponti idegrendszer fell6dése 169. A peripherids idegrendszer lejl6dése 170 Az idegrendszer felosztasa_ 170 Gerincvel6 - medulla spinalis 170 ‘A gerinevel6 éimetszeti képe 171 ‘A gerinevel6 palyai 171 Gerineveldi reflexek 172 Proprioceptiv vagy myotaticus reflex. 172 Az izomors6 szerkezete 173 ‘A proprioceptiv rellexiv servomechanis- musa 173, Nociceptiv reflex. 174 Agyt6rzs ~ truncus cerebr| 175 ‘Nytilivel6 - medulla oblongata 175 Hid = pons 175 Fossa rhomboidea 176 KOzépagy ~ mesencephalon 176 Formatlo reticularis 177 Kisagy = cerebellum 178 KOztiagy - diencephalon 178 ‘Thalamus 178 A thalamus bels6 szerkezete 179 Metathalamus 179 Epithalamus 179 Hypothalamus 180 ‘A hagysejtes neurosecretiés rendszer_ 180 A Kissejtes neurosecretiés rendszer 181 Nagyagy = cerebrum. 181 Agyléltekék - hemispherlumok 181 ‘A féltckékr61 dltalaban 181 A féltekék kéregallomanya 183 ‘Torzsdticok 183 A nagyagy fehéréllomanyé Osszekotteté. sei 185, Asszoclaciés palyak 185 Commissuralis rendszerek 185 Fomix 185 Corona radiata 185 Capsula interna 185 Szagl6agy - rhinencephalon 186 Agykamrak ~ ventricull 186 IV. agykamra ~ ventriculus quartus, 187 IL, agykamra — venuiculus tertius, 187 Oldalkamra - ventriculus lateralis’ 187 Liquorkeringés. 187 Az agyvel6 median sagitialis metszetén kithat6 szembettind képletek 187 Az agykéreg szerkezcte 188 ‘Agykergl lokallzaci6 ~ Az agykérgi kGzpontok el- helyezkedése 188 Fronialis lebeny 189 Parietalis lebeny 189 ‘Temporalis lebeny 189 Occipitalis lebeny 189 A kézponti idegrendszer burkal - meninges 190 Dura mater 190 Arachnoidea 190 Pia mater 190 A kOzpont idegrendszer erei, vérellatasa 190 ‘A kOzponitl idegrendszer palyarendszerel_ 191 £126 palyarendszerek 191 HatsGkOtegilemniscus medialis rendszer 191 Spinothalamicus pélyarendszer 192 Kisagyi alierens palyak 193 Mozgal6 pilyarendszerek 193 Pyramis:palyarendszer- 193 Extrapyramidalis rendszer 194 Extrapyramidalis kozpontok 195 Efferens palyak 195 Kisagyl rendszer 195, Limbicus rendszer 195 Alferens rendszerek 106 Kézpontok 196 Bflerens rendszerek 196 Monoaminerg rendszer 197 ‘Monoaminerg magok 197 Monoaminerg palyak 197 Dopaminerg palyak 197 Noradrenerg palyak 198 Szerotoninerg palyék 198 Epithalamicus (epiphysis) rendszer_198 A monoaminerg rendszer szerepe és ha: asa_198 A mozgasrendszerre gyakorolt hatés 198 ‘A sensorlumra gyakorolt hats 198 ‘Az autonom ~ vegetativ ~ funkeiokra gya korolt hatés 198 Pszichés hats 198 Alvasra-ébreniétre gyakorolt hatés 198 Agyidegek ~ nervi craniales 199 Az agyidegek magjai 201 Gerincveldi Idegek és Ionatok ~ nervi et plexus spinales 202 Gerinevel6l idegek 202 Gerineveldi fonatok 203 Plexus cervicalis 203 Plexus brachialis 203 Plexus lumbalis 203 Plexus sacralis 203 Vegetativ (autoném) idegrendszer 203 ‘A vegetatly Idegrendszer kOzpontjai 204 ‘A vegetativ idegrendszer szakaszai 204Cranialis parasympaihicus idegrendszer 204 ‘Sacralis parasympathicus klegrendszer 204 ‘Thoracolumbals sympathicus Idegrendszer 205 Erzékszervek ~ organa sensuum 208 Latészerv ~ organum visus 209 Bulbus oculi’ 209 Nervus et tractus opticus 210 A szem mozgatokésziléke 210 ‘A szem véd6késziiléke 211 Kénnykésziilék 212 Hall6- 6S egyenstilyoz0 szery ~ organum ves bulocochieare 212 Kills6 fal 212 Kozépfal 212 Bels6 fal 213 Az egyenstllyérzés szervei 213 Halloerzékszery 213 A-nervus vestibulocochlearls és a kézponti halld- és egyenstilyoz6 rendszer 214 Szagloszerv ~ organum ollactus 215 Inleloszery - organum gustus 215 Bér ~ integumentum commune 216 ‘A b6r mirigyet 217. ‘A bér szarmazékai 218 Ahal és aszOrzet 218 Kérém 219)ELOSZOEz a tankonyy az Egészségnidomanyi Egyerem Egészségugyi PGiskolal Karanak véd6n6, diete- tikus, KOzegészségiigy!-Jarvanytigy! feldgyel6, dip Jomés épol6, mentGtiszii hallgarol részére keszilt Tartalmazza azokat az anat6mial Ismereteket, melyeknek elsajititisa lehet6vé teszi a tovabbi szakmai targyak megértését, megtanulasat. ‘A rendszeres anatOmia minden fejezete részle- lesen szerepel a Konyvben, mett az egyes sza koknak megfeleléen bizonyos fejezeteket részlete: sebben kell ismerni, masokat viszont csak na- gyobb vonalakban. Erre a targy oktatdja felhivja az egyes szakok hallgatoinak a figyelmét. "A tudomanyagak fellGdésével ij ismeretek (pl genetika) kerilltek el6térbe az egészségiigyt Oktatasban, gyOgyitasban, megel6zésben; ezek: nek megériésehez sziikséges az anatomial isme: retek fejl6déstani alapfogalmakkal val6 bévitése is. Egyre érezhetbb a szakma dsszetensége, a szélesebb korti Ismeretek megszerzésének sz: ségessége az Osszetiiggésck megértéschez. E Wbbiranyd ismeretszerzési leherWséget Igyekszik eldsegiteni tankonyviink azzal is, hogy rovid dtiek- imést tartalmaz a sejtian, ill, a humangenetika alapjaibol. Ezen alapismeretek nélktl nehéz meg: érieni a szervek valtozatossdgét, betegségelt, fe) 1ddési rendellenességeit Azanat6mia megtanuldsa tb nehézséagel jar, mint azt a targyban még jaratlanok elképzelik, E16sz6r is j6l és pontosan keil tucinia latin neveket, kilejezéseket. Ezek a kényvben ditaldban délt be- tUkkel, esetleg zardjelben szerepelnek, Azonban ez csak az alap. A megianultakat, az egyes szer veket, képleteker el kell tudni képzelni térben, az ember! szervezeten belt, dndlléan, és més Kép letekkel valé ((opogratiai) kapesolatukban is, aml csak tigy lehetséges, ha tanuldskor felhasznaljak az 6ran készitett rajzokai, ant6mial atlaszokat és & konyv vazlatos abrait. Helyes és igen maradandé emiléket hagy, ha a tanult képleteket - amennyiben Iehetséges ~ salt magukon is kitapintjak, ill. kép: zeleiben magukon elhelyezik. Ez a késGbbiekben silyos tévedésektOl és azok kévetkezményeitdl 6vja meg az embert. Komoly segitséget jelent a gyakorlatokon bemutatott preparatumok (szervek) alapos megszemilélése imérettik, alakjuk, sziniik, stb.). Mindez azonban csak akkor eredményes, ha a gyakorlatokon mar megfel6 elméleti tudas. sal jelennek meg, vagyis tudjik, hogy mit kell nézni Nehéz elhitetn! a tapasztalattal még nem ren: delkez6kkel ~ és ez komoly probléma -, hogy az anatémiat nem lehet tigy tanulni, mint mas targy’ at. Vizsgaidészakban néhany hét alatt lehetetlen megianulni és {kent megérteni az dsszeliig. géseket. Csak az tudl eredményt elémi és 1udasat a tovabbiakban hasznositani, aki rendszeresen, folyamatosan tanul, és nem hagyja Osszegyitlni az anyagot. Tapasztalnt fogjak, hogy azt, amit - Ggy érzik ~ j61 megtanuliak, mar mAsnap sem, de egy: ét het utan kilondsen nem tudjak feliciézni, eb mondani. Az anatémia elsaldtikisdnak egyeilen eredményes médszere a folyamatos tanulas és a gyakori ismétiés, Legjobb ezt egymais kikérdezé- sével megoldani, mert tovabbi nehézség, hogy més tudni, érteni az anyagot, és egészen mas el is mondani, AZ egyes szerveknél, szervrendszereknél leirt funkcionélis vonatkozésok megkOnnyitik maja az életiani, k6réleitani ismeretek elsajatitisdt, meg: éntését. Nem art mar az elején szem eldit tartani, hogy a forma és a funkcié nem valaszihaté el egyméstél, a ket egységet alkot, vagyis funk: ciondlis szemlélettel kell és lehet csak az anato- miat hatékonyan tanulni. Igy nydjt majd a kényv anyaganak tudasa kell6 alapot a belgySayaszat, gyermekgydgyaszat stb. eredményes elsajatita sahoz, é segiti életGk végéig munkéjukban.azo- kat, akik az emberek egészségének védelmére, a beteg emberek gydgyitasdra vallalkoztak.AZ ANATOMIA ROVID TORTENETEAz anatomiaval kapcsolatos ismeretek az Okor- ba nyillnak vissza. Az Okori kelet (Kina és India) sorvosai” I. €. 1000-1500 évvel nidr rendelkeziek hémi orvosi ismeretekkel, és primiliv anatmial is- mereteik Is voltak. A késObbi nagy hii gyakorlé orvosok, mint pl. Alkmaién (i. ©. 500 kori) vagy Hippokratész (1. e. 460-377) miiveiden tallhatok anat6miai adaiok, melyek els6sorban a megtigye lésen alapultak. Arisztotelész (1. e. 384-322) mar dillatok boncolasaval is foglalkozort, €s 6 tekinthetd az é6 szervezet alaki sajdtsagalt vizsgal6 tudo- ményos médszer, a morfoldgia megalapitéjanak. Kés6bb Alexandriaban jott létre anaidmidval foglalkoz6 hires orvosi iskola (I. e. 320.161), ahol mar emberi szervek vizsglatara is sor kerihetett, kivégzettek tetemeit boncoltak (Herophilosz, Era: ziszirétosz). Az cayik leghitesebb kor! rémal orvos, Galenus (120-199) is Alexandriaban tanult, és {OKEnt dllatok boncoldsa alapjan végzett anato- miai megfigyelésel, leirasal hossztt évszazacokig a legelfogadiottabbak voltak ~ hibdikkal egyttt. EZ azért is volt lehetséges, mert a k6zépkor nem kec vezett az anatémial vizsgélatoknak ugyantigy, mint az egyéb természettudomanyos Kutatésok- nak sem. A Koribbi eredmények hirderését 6S tanftasat is megtiliatak, Az anatémiai vizsyalatokban és ismeretek szerzésében az Gjkorban kezd6d6tt ti korszak. Orvosiskolak jOttek létre, pl. Bolognaban, Padluc: ban, Parizsban sib., ahol hiressé valt anatomusok felfedezésel segitetiék a helyes anatmial ismere: fek Kialakuldsat. Legnevezetesebb —Vesallus (1514-1564), akl az anaimia igazi reformatora Volt, és megvetette a természettudomanyosan ori entdlt orvostudomény alapjait. A galenusi, leg Allatboncoléson alapulé, sokszor téves tanok helyét emberi testek boncolasa tjan szerzett ismeretek foglaltak el, az eredeti szervek alapjan készullt szakszert abrakkal. P6 mtive az. 1543-ban megjelent anatomiakOnyve (De corporis humant fabrica libri septem) igen nagy lendiletet adott az anatémiai_vizsgalatoknak, €S sok része ma is tkEletesen helytdll6, Ezt’koverte a vérkeringés lelledezése (Harvey, 1578-1657). Korébban, 7 1400-a8 években Leonardo da’ Vinel is vég7: tliokban boncokisokat, melyekr6l leirta és Szak- szertien le is rajzolia anatémiai megtigveléseit, de hem hozhatta nyilvanosségra. Csak a XVII, $2é: zadban talaltak meg értékes miiveit ‘A iénymikroszkop Leeuwenhoek (1632-1723) dltal val6 bevezetése és alkalmazasa az anatomiai izsgiilatoknak ti) dimenziot nyitott meg. A mike roszk6pos anatémia_megalapltGjanak Malpight (1628-1694) tekinthei6, Az anat6midban haszndlatos injekclés technika kivalo miiveldje volt a magyar szarmazasi Hyrtl Jozsef (1811-1894), akinek fankOnyvét hosszti évtizedekig sok-sok kiadasban hasznaltak Europa: ban. 13 A természettudomanyok ~ igy az anatémia is — a XIX, szdzadban virdgzott fel AZ 1800-as évek masodlk fele a makro- és mikroszkopia aranykoranak nevezhet6, oly sok alapvetéen Gj adaiot tartak fel az anatomusok (Schleiden, 1804-1881, Schwann, 1810-1882, Brown, 1773-1858, Henle, 1809-1885, Schwalbe, 1844-1916, Luschka, 1820-1875 és masok). Eb: ben az idohen szimos anatémial tankényv Is Ké- ssaiilt; egy résziik ma is haszndlatos (Bardeleben-, Gegenbaur-, Gray:, Cunningham-, Testu, Raw ber-Kopschféle anatémia stb,). A tankbnyvek mek lett igen szép 6s értékes anatémiai atlaszok is meglelentek (Told, Sobotta, Spalteholz stb.) Az anatomial ismeretek fejlédésével megindult a sejttan, a szdvetlan, a feilédéstan, az Osszeha- Sonlit6 anatémia miivelése is. A XIX. szazadban valt ki az anat6mbib6l a kérbonetan és a embertan, (antropoldgia) is, melynek kivalé mtveléje a miilt szazadban Broca (1824-1880) volt Parizsban, ‘A sok ij leirésnak megielelGen az anatémial némenkiattra (szakkifejezések gyijiteménye) is te- lemesen gyarapodolt. Ezek egységesttését (Obb- sz6r megprObaltak. 1895-ben ellogadtak a Bézell ‘Nomenklatérét (BNA), mely a latin nevek mellett igen sok gordg eredletti $261 is tartalmaz (de még, mindig a legjobb és a legelfogadottabb). 1935-ben megalkottak a Jénal Nomenklatirét (JNA), mellyel szemben igen sok kritika merit fel (a németeken Kivill dltalaban masok nem Is fogadtak el). 1955- ben a Nemzetkézi Anatémus Kongresszus elfo- gadta a’ Périzsi Nomenklatdrat (PNA), mely kb. ban tér el a bazelitGl, és jelenleg f6ként ezt fanifjék, ha nem mindenben logikus is, Meg. kell még emlitent a Londoni Nomenklattrat (1895) is. Az6ia Is voliak Kisebb médositisi kisérletek (New York 1960, Wiesbaden 1965, Leningrad 1970, Tokid 1975), de Iényegében nem hoztak valtozast. Az anatémia magyarorszagi miivelése csak L770-ben indult_meg, amikor a Nagyszombati Egyetemen feldllitottak az orvosi kart, amit eldbb Budara, maje 1784-ben Pestre (elepitettek. A ma- sodik magyar egyetem Kolozsvarott Iétesiilt 1872- ben. Jelentésebb képviseldje az anatémianak sak kés6bb volt, Bugét Pal személyében, aki 1828 ban Kiadia az els6 magyar nyelv( anatémiai konyver Nevesebb magyar anatémusok: Lenhossék J6- 2sef, Mihdlkovics Géza, Thanhoffer Lajos, Davida Leo, Apéthy Istvan és Lenhossék Mihaly. Ez utdb- bi Kival6 tankonyveit a magyar orvesok szimos generdcidja hasznditia eredmenyesen, All, vilaghabord utén az orszég négy orvostu: domanyi egyetemén mikod6 anatémial intézet egy-cay kalbn kutatés iranyzatot képviselt, és ana- tomusissolét alakitott Ki, melyek tudoményos credményeit vilagszerte elismerték (Kiss Ferenc, Tér6 Imre, Szentégothai Janos, Krompecher Istvan, Gelért Albert),AZ ANATOMIA TARGYA ES FELOSZTASAA biolégia az élettel fogialkoz6 tudomény, illetve az él6lényekkel foglalkoz6 tudomanyok dsszes- ‘sége (bio: élet; Iogia: tan, tuclomanyag). A biol6gia a természettucomany rendkivill szertedigaz6 16: sze, és feloszidsa Is nehéz, lletve 10bbféle szem: pont szerint wriénhet A biolégial tudomsnyokat két {6 csoportra oszt hatjuk: L. Az életre Altalanosan vonatkoz6 kérdéseket tdrgyalja az tin. probiol6gia 2. Az él6lényck minden jellemz6 tulajdonsagat Konkrétan vizsgélla a biontolégia. Ha a vizsgalat csak az €ldlények alaki sajé tossagalval foglalkozik, az a morfol6gia. ‘A morfoldgia tehat az alakisajétsagokkal, a szerkezeti felépitéssel fogialkoz6 tucomény.|(A mortolégiat nem szabad mereven elvalasziani a biolégia 1Obbi vizsgald modjar6l, pl. az életmt kodéseket vizsgal6 liziolégiat6l, mert az é1G szer vezetben a forma és funkcid egysége megbont hatatlan, a kett6 befolyassal van egymasra.) ‘A morfolégidnak azi a részét, mely az é6 s: vezetek szerkezetének vizsgélatat szétagolé boncolas segitségével végzi, anatémidnak nevez: zilk. Van novény., dllat, és emberanaidinia. ‘AZ emberanatémia az emberi test alaki sajatsé: galval és szerkezell felepitésével foglalkozik. A mill szazad kOzepét6l az anatomia a mikrosz: Op 1Okéletesitése folytin ket 6 részre val: ay mi ‘anatémia: a szabad szemmel lathatd képletek vizsgéllata és leirasa, b) mikroszképos anatémia: a szabad szemmel nem kithat6 Szerkezeti elemek vizsgalata nik: roszk6p segitségével, Ebhez tartozik a sejttan ~ dtoldgia - és a szovettan — hisztoiégia. AKét rész kozouti hatar nem elvi, csak kétGerOnk korlatozottsiga szabja meg. A kelté voliaképpen egymasba dtloly6, egységes ismeretk0r. A makroszk6pos anatémiat a leiris és a targye- las médja szerint osztdlyozhaljuk: I, Rendszeres anatémia: az egyes szervrend. szerekkel kilon-kilon foglalkozik. A szervezetet felépité szerveket egynemitiségik, Osszetariozé- Suk alapian esoportositja: a) csonitan (osteologia b) fzalettan (synclesmoiogiay ¢¢} Zzomtan (myologiay, 4) értan (angiologia), ) zsigertan (splanchnologia) Didegtan (neurologia) a) érzékszervek 2, Téjanatémla: az egyes testrészeket is t4J6kok: ra (régiokra) oszija, és ezen beldl Ismertetl az Osz- szes alkotérész, képlet egymashoz val6 térb fopografia) viszonyat (sebészetl anatomia) 3. Osszehasonlité anatémia (komparatiy ana: nial: az ember szervezetét az allatokéval és az dllatokét egymassal vetl egybe, igy a filogenetikal kutatdisok fontos eszkéze. 4. Alkalmazott (mtivészi vagy plaszitkal) anat6- mila: az emberi test felszini alakulataival, Kils6 idomaval nyugy6 allapotban és mozgaskor egé- szen kilbnleges szemponth6l foglalkozik (feste- Szet, szobraszat) 5. Rontgenanatémia: a szervek ronigenképének leirasa, leiré ler 6, Punkcionélis anatémia: a régi meres (deszixipiv) rényzattal ellentétben a képl snail figyelembe veszi azok mikédesét és mt kodés kozbeni valkozasar,AZ ANATOMIA VIZSGALO MODSZEREI1, Bis6 6s legrégibb médszere a késsel (sziké el 65 csipesszel) vald egyszerd prepardlés (bon- colds). Ehhez s7ukséges a tetem (kacdven) kon zervélasa, a rothadaés meggétlésa, aml dltaléban formalinnal torténik (vagy alkohollan, amit az ere- ken Keresziill jutiainak a szervezeibe, maid a tete met formalinba meritve tartjak hosszabb ideig, 2. Injekciés technika: {6ként az erek lefutasanak, az egyes szervek érrendszerének vizsgalatara szolgiil. Az erekbe szines mtianyagot fecskendez: ek, mely megmerevedve lathatova és preparah hatova teszi az addig nem latott ereket is. 3. Korr6zi6s technika: az. injekciés médszerrel egylitt hasznaljak. A kigy részeket lemaratjak a fel IIE erekrOl, esetleg légutakrdl, 6s igy lathatova Valik a szery érhal6zata, a bronchusfa stb. 4. Derités! médszer: szines anyagot fecsken- dezve az erekbe vagy a kivezetcs6vekbe, a szer- vet vizteleniijak, maid Gaultheria-olajba helyezztk, ami Aitiindve teszi az dsszes részeket és élesen 5, Macerdlas (éziatds): a csontok tanulmanyo- zasahoz hasznalt médszer. A ligy részeki6l meg: tisztitott csontokat 40 *C-os vizben tartjak hosz- szabb ideig. A csonivel6 69 a lay részek bakté- Hlumok hatésara lebomlanak (elrothadnak}, és valnak a csontokrol, Ezutan még zsirtalanitjak és feheritik a csontokat (szén-tetrakloriddal és hid rogén-peroxicidal) 6. Rontgenvizsgalatok: kezdeiben csak a cson- tok anatémiajat tanulmanyoziak e médszerrel, Ma mér kontrasztanyagok segitségével kuléndsen az iireges szervek anatémidja vizsgalhat6, gyomor, belek stb. (Ontgenaszképia). Az erekbe kontrasz\ anyagokat fecskendezve a kell6 pillanatban tr 1én6 ronigenfelvétellel sikerdl egy-egy értertilet vagy szerv notmilis vagy koros viszonyainak tisz: tazasa is (ront Legtjabban a CT (komputertomografia) vizs: gélatl médszerek eredményet is sikeresen alkal mazhat6k, pl. a szegment-anatomial vizsgalatok- ban.,, AZ EMBERI TEST FOBB SZERKEZETI ELVEI1. Az emberl test kétoldall részarényosségot (bilarerdiis szimmetriay mutat. A k6zépv tolt fiiggdleges sik a testet két tikork megegyez6 részre oszija. A részardnyossag azon- ban csak a lejlédés kezdeti szakaszaban t6kéle- tes, a tovabb! fejlddés folyaman tobbféle aszim metria alakul ki, kaldndsen a mell- és hastireg 2s gereiben, szerveiben (sziv, maj, lép, gyomor stb.) A részaranyossagi6l sok kisebb eltérést lathatunk az emberl test kils6 idomaiban is. 2. A szelvényezetiség (melumeria) az. a sajétos: sg, hogy a t6rzs hossziranyban egylorma 6ssze- ételii részekb6l (szegmentumokbo)) épill fel. Em bemel a fejl6dés soran az eredeti metameria nagy része elmos6dik. A kifejl6dot emberben csak a csigolyakon, bordakon, mell- és hatizmokon, ge- rincvel6l idegeken ismerhet6 fel 3. Az ember 0rzse el6ir6 hétrafelé kissé Ossze- laptiott, igy ket felszint lehet_ megkilOnbéztetni Falla: eliisé és hatsé felszint, amiket helyesebb hasi (ventralis) és hati (dorsalis) felszinnek nevezni, A ventralis felszin a jelent6sebb, mert itt hely« kecinek el az érzékszervek, it emészirendszer bemeneti nyflésai, erre tekint a7 arc (mimika) sib. Ugysz6lvan ezzel az oldalunkkal éldink, ezen az oldalon Gsszpontosul egyénise- glink. A végtagok Is ventralis kepzGdmények (be- Idegzés, verellatas stb.) 4. Az emberl test tagoz6désa, {6 részel: fej (caput) nyak (collum) trzs diruncus) végtagok (extremitates). A [ej vaza a koponya (unium), ElUIs6 része az. arc facies), melyen feldir6! lefelé a szemek (ocul), az orr (nasus) és a_szaj (os) nyflésat léthaijuk, Hats6 része a nyakszint (occiput). A nyak kil6s bOz6 hossziisdgti, hdis6 része a tark6 (nuchal. ‘A t6rzs harom részb6l all: melikas (thorax) hhas (abdomen) medence (pelvis) A melikas a melitireget (cavum thoracis) és a hasitreg fels6 részét fogja kOzre. A has ellls6 falén lathato a KoIddK (umbilicus), rege a hastireg (co- uum abdominis). A medence Gregét (cavum pelvis) 1 medencecsont és hatul a kereszicsont hatarolja. Als6 fala a gat (perineum). 5. Az emberi test sejtekb6l és selt kOzO1t llomanyb6l épall fel. Az azonos eredett és mt sejiek sziveteket alkotnak. Ktilonbéz6 szOvetekb6l éplinek fel az eayes szervek (organ amelyek bizonyos feladaiok elvegzésére szervrendszereket, késziilékeket (apparatus) hoz: nak létre, A szervrendszerck alkotjak a szervezetet (organismus). TENGELYEK, SIKOK, IRANYJELZESEK ‘Tengelyek Az ember! tesien harom {6 tengelyt vonhatunk: a) hossztengely, egyenes dillaskor fliggdlege: bjharanitengely, Vizszintesen jobbrol balra) igen sok hizhaté a tesien, ) nyiliranyG tengely (dorsoventralis) szintén sok van. ‘Sikok a) A nyilirényt (sagittal) sik fliggdlegesen 161 hatra halad. A k6zépvonalban haladé sagittalis sik a kézépsik (median sii), Vele parhuzamosan igen sok paramedian nyiliranyé sik allithaté. b) A homiokiranyt grontall) sik a homlokkal par huzamosan halad6 fiiggéleges sik. Sok van bel6le. ©) A vizszintes (horizontalis) sik a lathatarral par: huzamos, egyenes dllaskor vizszintesen halad. Igen sok ailitharé ebb6t is a testen. lranyjelzések ‘Az emberi testen val6 téjékoz6clast szolgéiik: jobb ~ dexter, extra, cextrum, Dal sinister, sinistra, sinisirum, clils6 ~ anterior, anterior, antetus, haituls6 - posterior, posterior, posterius, hasi- ventralis, ventralis, ventral, hati — dorsalis, dorsalis, dorsal, fels6 - superior, superior. supers, als6 ~ inferior, inferior. inferius, {ej cranial, cranial, crane, farki - caudlais, caucialis, cauctate, tenyérl ~ volanis, volaris, volare talpi - plantaris, plantaris, plantare, a torzshoz.kézelebb es6 — proximal, proximal proximate a 10rzst6l tavolabb es6 - dlistalis, distalis, distal, akdzépsikhioz kizelebb es6 medialis, medial, medial, a kozepsiitltavolab 6 — laterals, ater, fo tera, Kls6 ~ extemus. externa, extemum, bels6 ~ intemus, inter, intenum, atest felszinéhez kozelebb es6 ~ superficals, superficais, superficial, meélyebben fekv6 ~ profundus, profund, profun- dum, hosszanti ~ longitudinal, longitudinalis, longitu. inale, hardnt irényé - wansversalis, transversalis, rans- versie, harom képlet k6zil a k6zéps6 ~ medius, media, medium, két hosszanti vonal k6zé es6 harmadik — inter medius. intermedia, intermecium.FONTOSABB ANATOMIAI SZAKKIFEJEZESEK Az ember test részeit, anatémial képleteit nem zetkOzileg latin «néha gordg) szakkitejezésekkel Jeloliik. Ezek gyGiteménye az anatémial ndmen- Kiatira, mely az id6k folyaman tbbszér valtozowt — neutr.): aponeurosis, aponeurosis: b6 nye, lapos in angus, angul: sz6glet apex, apieis: estes, carter, cateriae: verse carcus, arcus: iv darticulatio, articulationis: fetter basis, basis: alap brevis, brevis, breve: rovid cous, compotis: test Canalis, canals: esaionna canilago, carilaginis: pore cavum, cavi: Greg aista, cistae: tara) cerutx, ceruicis: nyak capilaris, capitans: hajszélér columna, columnae: oszlop communis, communis, com mune: kézs distant, distantiae: tavolsae, Koz luctus, ductus: vezeték, es6 eminentia, eminentiae: kiemel- kedes encio- bels6 (sz60sszerételben) epi: valamt felet (sz6dssze1é telben) estus, exitus: vég, hall €x0- kils6 (sz60sszetételben) Jacies, facie: arc, felszin ascia, fasciae: ‘vékony Kot ‘szovetes lemez.izompoiva) Jira, fbrae: rost, $7 ‘ria, forilae: rostocska ‘pssurd, fissurae: hasadék Joramen, joraminis: iyuk {ganglion gangl: ide aie ‘lantula, glandlulae: mirigy {granulum, granu szemese herb: f61 s26dsszetételben) hiatus, hiatus: nyilas, rés hyper: felett, mértéken tilt (sz6dsszeiételben) hypo alatt, alul sz60sszeté ‘elben) impressio, impressionis: benyomat Ineisura, incisurae: bemetszés Inficl: alatt, alul (s260sszetétel ben) Innervatio, innervationis: be idegzé: inter: KOzO1t (sz66sszetételben) inirer: beldl (sz60sszetételben} juxtars mellett, kOzel (s760s7- szetéielben) lamina, larninae: lemez ligamentum, ligament: szalag, linea, lineae: vonal Jobus, lob: lebeny magnus, magna, magnum: nagy major, major, majus: nagyobb margo, marginis: sz6le_ vale minek maximus, maxima, maximum: legnagyobb medulla, medullae: vel6 membrana, membranae: lemez, hartya minor, minor, minus: kisebb minimus, minima, minimum: legkisebb> musculus, muscull: zom. nervus, nerut kdeg, nodus, nod: esom6 obliquus, obliqua, obliquum: ferde 0s, onis: sz) 8, ossis: Csont (bazeli, jénai, parizsi és london! némenklattira), és kb. 5600 fogalmat tartalmaz. A legayakrabban el6- ordul6 szakkilejezések (nom., gen., masc., fem., ostium, ost szajadék papilla, papillae: szemoles paras mellé, mellett (sZ60ssze- tételben) parenchyma, parenchymatis: Jellegzetes mak6dést kifejt6 sejick dsszessége pars, paris: 16s parvus, parva, parvum: Kicsi koriil (sz66sszetételben) plexus. plexus: fonat plica, plicae: red ‘portio, portionis: adag, rész. porus. pont nyilés, lyukacska processus, processus: nytil- vany pseudo~ al, hamis (sz6ossze- tételben) ramus, ramk 8g regio, regionis: jek retro: vissza, hatra, mOgott (sz6dsszetételben) semi: fele, fl sz6dsszetételben) ‘septum, sept: sovény sinus, sinus: 6bdl, Greg spina, spinae: tévis ‘Stratum, strani: r6teg ‘stroma, stromae: -valamilyen szerv koidszovetes vaza sub~ alatt (sz6ésszetételben) substantia, substantiae: Allo: ‘many sulcus, sult barézda supra: tent, felett (sz6dsszeté- telben) tendo, tendinis: in tuber, tuberis: gumo bena, venae: gytijt6ér villus, vill: boholy zona, zonae: Ov, teriiletAZ EMBERI TEST RESZEI [Partes corporis humani (nom; gen)] fe}: caput, capitis Kézujjak: digit, dlgtorum manus alkar: antebrachium, antebra- homiok: jrons, frontis hiivelykuj: pollex. pollicis chil nyakszirt: occiput, oceipitis mutatéuje index, indicis k6z: manus, manus halanték: tempora, temporum far: unis, unis tenyér: palma, palmae manus are: facies, facie! esip6: coxa, coxae s76r: pilus, pill pofa: bucca, buccae; mata, comb: fernur, feroris szeméremsz6rzet: pubes, mala 1érd: genu, genus pubis all: mentum, menti labszar: crus, cruris szembld6k: supercilium, super szem: oculus, Ocul labikra: sura, surae cli fH: curis, aris lab: pes, pedis boka: malleolus, malleol orr: nasus, nasi Jabhat: dorsum, clorsi pects sarok: calx, caicis SZai: 05, otis talp: planta, plantae labt6: tarsus, tarsi rnyak: coun, coll: cerubs, ceruieis —- medence: peluis, pelvis lébullak: digit, digitorum pedis fark: nucha, nuchae gat: perineum, perinei nagyuij: hallux, hallucis, tOrzs: truncus. trunci lagyek: inguen, inguinis or: cutis, culls ; hat: dorsum, dorsi Agyék-derék: lumbus, lumbi emlé: mamma, mammae ; melikas: thorax, thoracs végtag: exiremitas, exiremitatis, emil6bimb6: mamilla, mamillae has: abdomen, abdominis val: humerus, hummer kélddk: umbilicus, umbilici kézhait: dorsum, dors! manus honall: axita, axlae szakéll: barba, barbae kézi6: cpus, carpi kar: brachiur, brachii kérdm: unguis, unguis| Uj cigitus, digit konydk: cubitus, cubiti hhaj: copillus, capilSEJTTAN — CYTOLOGIA (Révid attekintés)Az emberi szervezet seltekbOl 65 sejt kOz6tti 4lloményb6l épiil fel. A seji a soksejtt szervezerek szerkezetl alapja és makodési exysége. A sejt K6- z0tt dllomanyt a sejtek termelik. 1665-ben Robert Hooke els6ként ismert fel parafamerszereken kis rekeszeket, amike! sejinek nevezett el. J6val Ké- s6bb fedezte fel Mathias Jakob Schlelden a nove yi, majd 1839-ben Theodor Schwann az jllati se} teket, Robert Brown 183 -ben ita le a sejtmagot. A sejtck alakla kilOnb6z6 lehet, fiigg a sejtek funkeidjatsl, kGmyezetét6l, a feldleli fesziliséxt6l, a sejthartya merevsé {6161 stb. Nagysaguk is vaitoz6, de az ember se}: Tek atlagos nagy'stiga 10-30 um kozott van, A SEJTEK ALKOTORESZEI A kordbbi, hagyomsinyos felosatasok alapiin a se) teknek néxy 16 alkordrész6r kalonitenék et -oytoplasma, 2. sejthertya, 3. sejtnag, 4.2 Sejt Jarulekos alkororészei: serorganellumok. Szinién a kordbbi, bagyomdinyos besoroiis szerint Oleg a német nyelvel szakkOnyvekben) a cytoplasm al: kot6rés7eit is négy esoportba ost: 2) hyaloplasma ~ alapplazma ’b) metaplasma ~ filamentumokb6! letreyov6 keépletck, Cleuplasma — a seliekben idélegesen megiclend képzGumeények, ¢) paraplasma - anyageseretermékek, zérvanyok. Napjainkban mér egészen mas feloszidst hasz- nainak (idleg angol szakkonyvek alapjan) (1 bra) A sejtek két {6 részb61 allnak: = cytoplasmabél és: = sejimagbdl. CYTOPLASMA ‘cyroplasma része 1. Cytoplasmamaéirix. Membranstrukttirak: a) selthartya, b) granulait felszind endoplasmaticus reticu: lum (gER), )sima felszing endoplasmaticus reticulum (SER), ) Golgiapparatus, e} mitokondrlumok, f) lizosz6mak, 4) peroxiszémak, 3, Membrannal nem rendelkez6 struktirdk; a) microtubulusok, by lamentumok, )cenitiolum, 1 1, bra: A’sejt elektronmikroszképos szerkezete 4 petoriszéma, 2 = primer izoszéma, 3 = centrolum, 4 = szekunderIzoszéma, 5 = Golg-appardtus, 6 = granulais ‘endoplasmatcus reticulum, 7 =sima elzind endoplasmatious relclum, 8 = terierlzosz6ma, 8 =ipid vacuole, 10 mitokonciumok, 1 = qucous, 12 = nucleolus, 13= hromatinrégbk, 14 = maghéntyapérus, 15 = microflamentumok, 16 = meroubulusok ) riboszémak. 4, Plasmaticus inclusi6k. 1. CYTOPLASMAMATRIX (CYTOSOL) Pélfolyékony kolloidalis rendszer. Ezt a félfolyé: kony kocsonyés llapotot a cytoplasmat felépité anyagok kolloid éllapota adja. (A kolloidalis rend: szer részecskéinek nagysaga: 500 nanoméiernél (0,5 um) kisebbek, de I nanométernél (0,001 jm) nagyobbak.) Alkot6részet 75-80%.a viz, a benne oldott szerves és szer: vetlen anyagokkal. A szerves molekulak egy- szeri szénvegyliletek ~ szénhidrogenek, illetve (kolloid dllapott Griésmolekuldk): fehénék, nuk: leinsavak sib. Az asvanyi anyagok igen sok-| | | f6lék: Na, K, Cl, S, Ma, P, Ca, Pe és nyomelemek. (Cu, As, J, Zn, Mn stb.) A matrix vaziit alkoté aminosavakbol felépil6 fehérjemolekulak kapesol6dva miccilans szerkeze- tet, terhalézatot hoznak léire. Ujabban ezt a halé- zatot_microtrabecularis rendszemek is_nevezik, melynek hézagait t6lti kia cytosol. A microtrabect- laris rendszer azonban val6jaban a sejtek alak- tartasat, merevitését, hizé-nyoms sailardsagat és az aktiv sejimozgast Is ad6 cytoskeletont is fel Epit6_microtubulusok, intermedier_filamentumok €5 microtilamentumok Osszessége. A plasma fel épitésében tehat magas szinten organizalt vaz- rendszerrel (cytoskeletonnal rendelkez6 cytosol, valamint membranrendszerek és_membrannal nem rendelkez6 rendszerek vesznek részt. ‘Az élevelenségek alapjat képez6 anyagesere feltételez egy ktilonleges siruktarat, mely biztositja a sejt megiclelé miikodését, de ugyanakkor ez a mak6dés egyben biztositja az adott szerkezet fennmaradasat is (forma és funkcid egysége’. 2, MEMBRANSTRUKTURAK A) SEJTHARTYA, A sejtet a kbmyezetétdl a sejthartya vélasztja el Biztositja, meghatdrozza a seit alakjat, a sejt és kémyezeie koz6it fizIkar-kémial kapcsolatot, azaz meghatérozza, hogy milyen anyagok juthamak be a sete és Kia sejibdl (szelektiv permeatilitas). Sejtanyagcserében van fontos szerepe.Vannak olyan ionok, molekulak, melyek nem difftizidval juinak at a membrénon, hanem ,aktiv transzport™ ‘eredményeként jutnak be, il. kia Sejtbél (pl: Na, K, Ca, glukoz stb). Ez az cnergiat igényl6 aktiv transzport, az tin. Na-, K-, Ca- stb. pumpa teszi le het6vé, hogy az ionok koncentracidja a membran két oldalan ~ a sejten bell és kivil ~ kalbnb6z6. Az egyes Sejtek membranjai clér6 tulajdonsa gokkal rendelkeznek, pl. mas az atereszidkepes: Ségiik (barrier: gyOgy'szerek). A selthartydnak sze- Tepe lehet az ingeruilet vezerésében is. ‘A sejthartya az ectoplasma része. Felépitését tekintve lpoproteld membrdn. Elekiconmikroszk6p- pal megallapithaté, hogy a sejtharya harom tegb6l all; kUIs6 és bels6 elektronstiribb, elektro- denz-hidrofll (s61ét) és kOzéps6_clektronritkabb elektronopakhidrofob (vildgos) rétegb6 Mindeayik réteg 25 A vastagsagu. Ezt a harom- rétegti 75 A vastag hartyat_nevezte Robertson elemi membrannak (exységhartyénak), unit memb- Tannak, mert a legtobb sejinek ilyen szerkezerti a membranja és a sejtmag, a sejtorganellumok falat is llyen membran alkorja. A sejthartya szerkeziileg etfs unit membran, ‘A kordbbi statikus szemlélettel_szemben a membranok szerkezetét ma dinamikusan szemlé- lik, é5 gy magyarizhat6va valt az anyagvandor- lis, az eayes hartyak kulonboz6sége, a porusok Iétrejétte, szerepe, a membranok dtalakulasa, ke- letkezése, dsszeolvactisa stb. ‘A Singer-Nicolson-{éle folyékony movzalkmodell szetint a lipoproteic-membrénok vazat kér par 24 huzamosan elhelyezked6 lpoldréteg alkorja, mely: nek felépitéseben részt vesznek: fosziatidok, ko- leszterin, glikolipidek. A legnagyobb mennyiség, ben taldlhaté fos7fatidoknak 3 része van: = zsirsavb6l alld — apolaris (hidrof6b) ~ farokrész, ~ glicerinbél allé nyakrész, = toszforsavi6l és szerves bézisb6l allé ~ polaris (hidronil) - fej rész. ‘A két lipoldréteg_ apoléris ~ hidroféb ~ farok- részével fordul egymas felé, és a polaris - hidrofil “fell részek néznek a felszinek felé. A sejtalkotok membranjoi a lipoidréteg vastagsagaban kolesz: terin,telitetlenzsirsav., ill. Ca-tartalmukban, témek_ el egymast6l, A membranok mozgékonysaga, képlékenysége ugyanis ezek mennyiségét6l Its. Ahol tobb a telitett zsirsav és a CA**, otl a memb> ran merevebb, A 1Obb telitetlen zsirsavat tarial- mazé membranok (pl, mitokondriumoknal) kép- lékenyebbek. "A membranok telépitésében részt vev6 fehéyék gov-a un. Integrans fehérje. Ez csak a hartya szét ronesoldsa titjan tavolithaté el. 20%a a felszinen elhelyezked6 periférids fehérje. Ezek Konnyen cl tavolithatdk, é5 dltalaban enzimek. Az integrins vagy transzmembran fehérJéknek clhelyezkedés szerint két formajuk van: a) a két lipoldréteget athidalo endoproteinek, bja membran felszinén Iév6 ~ a lipoidrétegbe besilllyedé - ectoproteinek. ‘Az endoproteinek feladatuk szerint lehetnek: ~ péruskialakité (pumpa-mechanizmust létreho: 26) fehérjék, “hordoz6 (kanier) szerepet ellét6 fehérjék (pl anyagokat kills6 felszinkon megkdtnek, majd efordulva a sejtbe juttatjak) ‘Az ecloproteinek szerepuk szerint lehetnek; Sjelz6- anarker) fehérjék, amik az illet6 seit specifikussagét adjak, = receptoriehérjék (pl. hormonk6t6k), ~enzimek. ‘Az integrans fehérjék nagy részének a lipoid: Ktils6 felszinén tilérd végéhez. poliszachart dok kétédnek, amik a selthartya glikolipidjeinek szénhidrét komponenseivel a sejt kalsé felszinén burokszerdi kepz6dményt hoznak Iéire, az. Gin. gli: cocalixot (cell Coat). Ennek a sejtburoknak specialis| szerepe van a seji anyageseréjében, hormon- receptor és -marker funkeigjéban. A sejthartyanak kil6nbéz6 képzédményel, médosulisal is lehetnek, pl. cuticula, amit mikrobolyhok alkoinak, vagy a kefeszegély, ami sszintén nagyobb mikrobolyhokbol all (felszivas) Bazdlmembran. Specidlis kepz6dmény a ham- szévet és kotSsz5vet hatérén, mely a hamsejtek bazalis felszinén alakul ki, A hamsejtek dltal ter melt, latsz6lag szerkezet nélktili lemez. (lamina bascilis) valasz ij el a hdmsejteket a kotészovett6, ‘ami szdirként Is viselkedik. A lamina basalls ko- tsz6veti felszinéhez vékony reticulinrostok tapack hak a kotGszdvetb6l, és ezek egyiitt alkotjak a fénymikroszképal is jol lathaté membrana basalt "Az azonos szerkezeltl és miikodést sejtek $26- veieket hoznak léire, melyekben a sejtek Kapcso- latba kerilnek egymassal, azaz Kapesolészerke- zetek alakulnak ki, Ezek leheinck id6leges vagytartés kapesolatok. Leggyakoribb Idéleges Kap: esolat az. Gn. kOzleked6 vagy kommunikalé Kap- solat (gap junction). ‘A tarlés Kapesolatnak harom formaja van: =zonullt occludens: a sejthartyak kils6 lemeze osszeolvadt, és a f kozelében szalagszerti képlet jon létre a két sejt kozOtt, = zonula acihaerens: a2 sejt k6z0tt és talalhar6, amit homogén - adhaestv ~ anyag (Olt Kl. Ez is sza- lagszerdi megvastagodas, melyt6l kétoldalt vékony filamentumok hiiz6dnak a sejtek plazmajéban, ~macuiles acthaerens (desmosoma): ez a legbazé. lisabban lév6 kapesoldszerkezet. Két sejt kOz61t, ‘az egymassal szemben Iévé sejthartyateriletnek megielelden, egy-egy fehérjelemez helyezkedik el; ezeket ragasztoanyagba agyazon vékony szalacs kak kotik O8sze. A lemezekt01 tonofibrilumok hit z6dnak a sejt belseje ielé a plazmaban. Specidlis kapesolatok a szivizomsejtek kOzottl Bberth-éle vonalak, a neuronok kéz6tti synapst sok, az ideg-izom taldlkozasnal létrejév6 neuro: muscularis juncti6k stb. B-C) ENDOPLASMATICUS RETICULUM A cytoplasma ktils6 részét régebben ectoplasinc: nok, bels6. 165261 endoplasmanak nevezi6k. Az endoplasmdban elektronmmikroszk6ppal. état lee mellaris emezes) szerkezet, halozat helyezkedik el az endoplasmaticus reticulum, aini csatornécskakbol 5 taut regekb6I (cistemakbo) ail. Felszinén apré szemesék, a nboszomdk (Palace szemeséky heivez- kedinek ef nagy RNS- ibonukleinsav,) tartalomimal (Endoplasmaticus reticulum + rboszéma = ergasto- plasma.) Ahol Palacle-szemesék takalhaiok a7. endlo- plasmaiicus reticulum felszinén, @21 durva felszinti Szemcsés (granularis) cadoplasmaticus reticular ak (ER) hevezik. Ha a szemesék hidnyoznak akkor sima felszind, szemcsementes agranularis) endopiasmaticus reticului jon let (SER). A granu laris encloplasmaticus reticulum a fehérjeszintézist vég26, szekretdld sejtekben (pl mirgyhamsejtek ben) tadthaté nagyobb mennyiségben. ‘A sima felszin(i endoplasmaticus reticukumnak a lipidek fetszivasaban és anyageseréiéhen, a gliko g6n anyageseréjében, a szicroid hormonok keép Zéséhen 65 az izomszovet konurakcigjanak szabs lyozisaban van szerepe, anak Ca**-artalmét befolyasolva D)GOLGI-APPARATUS A sejtek protoplazmajéban eziistézéssel finom hdlozat, lamellaris szerkezet mutathat6 ki. Ez a Gol gihdlézat, mely csatomacskakhol és tégult ciste mikbél dll. Azokban a sejiekben taléthat6 nagyobb mennyiségben, melyek valadéktermelést tmirigy- szekréciol) végeznek. Funkeidi: gllikozaminoglikéinok ~ glikoproteldek ~ lipoproteidek bioszintézisében vesz részt. Leg: fontosabb szerepe az Osszetett szénhidratok Iéire: hozasdban van, amit a glikozibtranszferdz enzim: ici segitségével végez, 25 E) MITOKONDRIUMOK 6-10 um hosszisdgé paleika alaktt (néha gémb_ alakt) képletek a protoplasmaban. Intenziv anya cserélf sejiekben sz4muk nagy. Elhelyezkedéstk a sejiekben valloz6, azt a sejtalkot6részi. veszik kori, amelynek legiObb energhara van szilksége. A mitokondriumok faldt ketts unit membran alkorja, melynek bels6 lemeze tarajokat (cristdka) vagy tubulusokat képez a mitokondriumok belse- J6C KHOMG matrix felé. A mitokondriumok az, OX! dativ anyagcsere enzimjeit tartalmazzak, és Igy a sejtek energiaforrasai, cle a mitokondrialis fehérje- 6s nukleinsav-szintézishez sziikséges enzimek is megialdlhatok benntik. ‘A mitokondriumok ¢sak mitokondriumokb6l letkezheinek oszidassal (hasadassal}. Sajat ge- netiksal apparétusuk van, ami DNS-molekulakbol és: sala transzkripcids ~ transzlaciés készilékb6I All ‘A mitokondriumok novekedése torténhet: a) duz- zacissal, ami lehet reverzibllis, ill. irreverzibilis, ) dsszeolvadlassal, amikor tb kisebl mitokone rium olvad éssze, és igy Iétrejdhemek driés mito- kondriumok is. F)LIZOSZOMAK (OLDOTESTEK) A selten belli emésztés legfontosabb tényez6 A benniik Iév6 mintegy 40-{éle enzim makédé- ‘séhez. szilkséges savanyti pH-t (3-5) egy memb: ranjukban Iev6 ATP-{gg6 enzim biztosiija. A neut rophil és eosinophil granulocytik szemesét is lizo- szomdk. Szerkezeilik, méretiik, feladatuk 6S tar talmuk szerint haromiéle lizoszomat kalénhozte- tank meg: A piimer lizosz6mdk kb. 0,5 jm nagységt, unit mennbrdnnal hatérolt testecskék, Boniéenzimeket = hidrolazokat tartalmaznak tiszian, szubsziratum, nélksil, ezért benniilk emésztés nem folyik. Az en- zimek raktarozédnak egy kés6bbI felhasznalasra, Tartalmuk @ durva felszinii endoplasmaticus ret culumban szintetizal6dik, és membranjuk a Golgl appratusb6l szarmazik A. szekunder Izoszémdk 0,5-1,5 um nagysé guiak, Intenziv enzimatikus emésztés folyik ben: nuk, mert mind az enzimeket, mind a szubszirétu- mot fartalmazzék. Leheinek benntik baktériumok, sejttormelékek, taplilékrészecskék, de a sejt el hasznalédott, cléregedett alkot6részeinek marad- vanyai is megtaldlhatok (autophagosoma), A tercier lizoszémdk vagy residualis testek a leg- nagyobbak. Az enzimek altal mar megemeésziett anyagok maradékal taléihatok bennuk. Elektron: mikroszk6ppal s61ét testecskéknek Iétszanak (dens-body), A lizoszimak kérosodasai, betegséget wbb okhdl kovetkezhemek be: a) muldci6 Kovetkeztében nines vagy csak ke: vés enzim van benniik, ezért a felvett anyagokat nem képesek lebontani (enzymopathiak), rakté rozasi betegségek. by tl sok lebontand6 anyag kerilt a sejtbe, il, olyan anyag jut be, melyet nem tudnak lebontani,ezént ezek felhalmozédnak és kérositjék a sejtet (pl. szilik6zis), oa lizosz6mék membrénja megséril vagy at Jérhatova valik, €$ a kikerilé enzimek énemész: 16dést inditanak meg (autoimmun betegségek) G) PEROXISZOMAK Kb. 0,5 um dtmér6jdi gomb alakt testecskék. A legidbb’ sejtben megialalhatok, de legnagyobb mennyiségben a vese és a maj sejtjeiben fordul- nak el6, Hidrogén-peroxidot képz6 és lebonié en: zimeket tartalmaznak, és ezeken kivil is még mintegy 20-féle enzimet. A zsirsavak lebontdsa a {6 funkeidjuk, 3, MEMBRANNAL NEM RENDELKEZO STRUKTURAK A) MICROTUBULUSOK 20-25 nm Atmérdjii csOveeskék. Faluk 5 nm vastag és aklinfehérjékbdl allo, egymds mellé ren- dezeit protofilamentumokh6l épiilnek fel. A csill6k, ostorok és a cytoskeleton felépitesében vesznek részt. Fontos szerepiik van tehat a sejtek mozgé- saban, a szekrétumszemesék sejten belill SZAllits saban’ é5 a sejtosziédas soran létrejOv6 kromo- szomamozgésokban. 8B) FILAMENTUMOK A sejtekben kétegekben elhelyezkedé fontos képzddmények. Két Csoportba oszthatdk: = microfilamentumok, = intermedier fllamentumok. A microjilamentumok kontrakilisak (myofllamer tumok), 65 két formdban fordulnak el6: =yvekony filamentumok: aktinbél és tropomio: zind6l, ~Yastag filamentumok: miozinb6l épiilnek fel. Az intemedier flamentumok 16bb csopartba oszthat6k fehérjekomponenstik alapjén: a hamse} tekben mint tonofibrillumok, az idegsejtekben mint neurofilamentumok, a vordsvértestekben mint spectrin fordulnak el6, A microtubulusok, @ microfilamentumok és az intermedier filamentumok alkotjék azt a térhil6za- tot, mely a sejtek alapvazit ~a cytoskeletont hoz- za léwe, és megteremii a feltételeket a sejtek ind kbdéséhez, C)CENTRIOLUM. Nyugalmi sejtben éltaléban a sejtmag mellet helyezkedik el két pontszerti képletként, Henger tengelyében csdszerti képz6dmény tall hat6, és e Kordl ~ hozza rogziilve ~ kilenc micron bulus triplet (3 cs6) helvezkedik el, A centriolum koriili tOmordit cyloplasmat nevezik centrosziéra- hak. A centriolum (altaldban keti6) és a centroszfé- ra alkotja egy a cytocentrumot, A cytocentrum - sejtkézpont ~ a sejtek mozgisat és oszibdasat iranyitja. D)RIBOSZOMAK 15-20 nm atmér6jdi_gémb alakti testecskék, RNS-bAI és fehérjéb6l épitlnek fel. Altaléban cso" portosan fordulnak el6, spiralis alakban fa messen- ger RNS-lénchoz kapcsolédva), tin. polysomakat alkotva. A cytoplasmaban az endoplasmaticus re- ticulum felszinén helyezkednek el, és a fehérje- sziniézis helyel, de a maghartya kitis6 felszinén is megtaldlhatok 4, PLASMATICUS INCLUSIOK A selteknek cytoplasmaba agyazon, 1obbnyire raktérozott anyagokb0l dllé alkotOrészel, Ide sorol jak a szekrétumszemeséket, a pigmentszemesé kel, a zsir- és lipoidszemeséket, valamint a gliko- gént. A szekrétum: és pigmentszen ran ves“ kOrdl, a glikogent és a z: nem, Az egies Inclusidk jelenléte jellemzé lehet bizo- hyos seltekre. A szekrétumgranulak jellegzetesek pl. a bél kehelysejijeire. A pigmentszemesék be- keriilhemek kiviilrl a sejtekbe, vagy a szervezet- ben keletkeznek (exogén és endogén pigmentek Glikogénszemesék az izomsejtekben és a méise} tekben figyelherk meg legjobban. A zsireseppek elsGsorban a zsirsejiekben, de a porcsejtekben is megialdlhatdk. Eldiordulhainak még a sejtekben Kristalyinclusiok is (pl. Leydig-féle sejtekben) SEJTMAG - NUCLEUS Az emberi sejteknek a cytoplasman kivil még egy {6 épit6 komponenstik van, a sejimag. A seit mag az Grdkleles informaciok hordoz6ja és az anyagesere vezérl6-szabalyoz6 kézponiia. A selt- mag alakja igen kiil6nb626. Altaléban gomb alakt, de ovals, palcika, lebenyezett stb. is lehet. A sejt mag helye a sejtiven altalaban jeliemz6, de nem mindig dlland6. Nagysdga kulbnb626, de hataro- zolt arany Ail fenn a Mag nagysdiga 6s a proto: plasma témege k6z6tt (mag-plasma relacid). A legidbb sejinek egy magja van, de vannak tbb- magvti sejtek is A sejtmag részei: a) maghartya b) magnedv. ©) magvacska ¢) kromatinallomany a) A sejimagot a sejt cytoplasmajatol_ a mag- hanya valaszija el. Fz is lipoproteid membran, €8 szerkezetét tekintve kets unit membrén, melyen bizonyos tavolsagokra 500 A atmérGiti nyflasok: porusok talalhatdk. KUlsé lemeze az endoplas maticus reticulum lemezrendszerével All Osszeltig- gésben, igy a maghéartya két lemeze kéz6tti perinuciearis rés kapcsolatban all az endoplas- maticus reticulum cisternaival 26' : : : ' : b) A magnedy ~ karyopiasma ~ a hyaloplasmé: hoz hasonié felépitést, és azzal a porusokon ke- resztiil kapesolatban Is ail. Ez a rész a magnedy in, stabil része. A labilis részt a kromatinallomany alkotla, ) Magvacska ~ nucleolus. Egy sejtmaghan tobb magyacska is eldtordulhat. Sejtosziédaskor jn Iét re a kromosz6mak heterakromatinjabol, Fehérjét és RNS-{ (arfalmaz. A karyoplasmaiol nem valaszt- Jaelmembran. A fehéreszintézisben van szerepe. ‘A riboszomilis RNS lit szintetizal6dik, frodik at a riboszomélis DNSyOl. Két rész. kulbnihers el_a magvacskaban. Szemesés része a mar elkészil toszomarészeknek, fonalas,szerkezetd része pedig a 1DNS d) Asejimag fontos anyaga a ‘romatindllomny, mely DNS-bdl és fehérjékbol thiszion-bazikus nomshiszion savanyti jellegti fehérjékb6) pill tel. A hiszion jellegt fel élettani szerepe a kroma linszerkezet épségének megovasa és az RNS-kép- 765 meggiitkisa a DNS kettz6désének akadslyo- zAsa néiktll_ A sejimagot nem hagyjak el. A n0n- hiszion jellegti feliérjék 3 nagy csoportor alkotnak: enzimek, regulator-fehérék és strukturiehérjek. Ezek dlland6 aramlasban vannak @ mag 65 a cyto- plasma kéz6tt, A kromatinallomany leher egyne- iG, fonalas vagy szemcsés szerkezetti. A sejtosz- t6das egyes fazisalban, Il. az. interfézisban szer- kezete valioz. A metafazisban vannak legjobban felspiralizalédva, ekkor kithal6k legjobban, 6s en- ek alapjén beszélink kromoszomdkrél. Az inter- fazisban despiralizéiédasuk olyan mértékt, hogy csak részletelben ~ kromatinrogok formajéban ~ lathatk. Egy egyén tObb sejtosztddasa alapjan kapott kromosz6maképet nevezzik karyogramm- nak. Az egy s¢jtben talalhate Osszes kromoszéma adja a kromosz6ma-szerelvény', Ez lehet egysze- res (haploid ~ az ivarsejtekben) és lehet kéiszeres (diploid ~ a testi seftekben). Az emberi szomatikus sejek kromoszémaszima: 46. Ebbél 44 parokba rendezherS (22 par) tin. autoszéma, és ket (1 ar; XX v. XY) az. lvarl kromosz6ma. A kromosz6- maszam a fajra jellemz6. (Részleiesen |. a Human: genetikai alapismeretek c. fejezetben.) A SEJTEK ELETJELENSEGEI - MUKODESE A seltek mtikodése a ktilonbéz6 élevelenségek ben nyilvanuil meg, A sejiek alapvetd életjelenségei 1. Anyagesere 2. Novekedes 3. Ingerlekenység 4 Moz 5. Szaporods, sejtoszt6ckas. 1, ANYAGCSERE A legfontosabb életjelenség. Két 16 folyamatbél ai a) anyagb = asszimildcié, b) anyaglebontés ~ disszimildcid. a Régebben anyagcsere alatt_ tbb folyamator értettek: anyagok lelvételét, a sejtekben lefitsz6d6 kémial dtalakulésokat, a salakanyagok eltévolité- sat. Ezeket a folyamatokat ma anyagforgalom né ven foglaljuk 6ssze. Anyagesere: a sejtekben lejat sz6d6 biokémiai folyamatok ésszessége (az inter- medier anyagesere). A sejtekben végbemer anyagatalakitast (fel- és leépUlést) specialis anya: gok, az enzimek hajijék végre. A lebont6 folyama: tok chergiatermeldk, a lelépité folyamatok energiat igényelnek. ‘Az anyagtorgalom sordn a tépanyagok eljut- nak a sejthez. Az oldott anyag bekerilése a sejtbe szorosan dsszeiigg a sejthariya mt: kGdésével (permeabilitisdval stb.) Egyes sejiek Képesek kisebb szilard részecskéket is felvenni gy, hogy a s¢jt korulveszi és bekebelezi ezeket. Ezi_nevezziik phagocytosisnak (a MPS (Mono: nuclearis Phagocytalé Systema) tagjai kepesek ere) Anyageseréjiik sordin a sejtek kil6nféle anya- gokal képeznek. Ezek leheinek a sejt szamara fe- leslegesek, eselleg_mérgez6. homlastermékel amiket a sejt kivalaszt (excretiol, Az anyagesere folyamén a sejt szémara kOzémbds, de az egész. szervezel szamara hasznos anyagok Is keletkez- heinek. Ezeket a sejt elvalaszija (secretio). Ez a to- lyamat a legkifejezettebb a mirigysejtekben, 2. NOVEKEDES A sejiek névekedésében nem lehet Altalénos lorvényszertiséget megallapiiani, ment ahdny sejt annyiféie a novekedése. A sejiek taplalkozasa so: ran az asszimilécids folyamatok eredményeként a sejtek ndvekednek. A ndvekedésnek hatart szab a seji felszine és tmege kOz61 létrejv6 aranyta: Janség, mert a felszin nem tudja elldini a tome: geben jelentsebben névekedett sejtet. Ennek ket Iéle kOvetkezménye lehet: a) a sejt oszidcik ba sejt elpuszuul A sqjfeknek egy igen jelentés csoportja~ melyek osziddasra nem képesek - esak Orbkléstanilag és felGdéstanilag meghatarozo_nagysagig_novek: szik (idegsejt, szivizomse}t). Ezekben a sejiekben a névekedést elémozdiié anyagfelhalmozédas sak addig tari, amig a sejta fajra jellemz6 nagysé got elérl, Ezutdn az asszimilaci6 és a disszimilacié egyenstilyba keri 3. INGERLEKENYSEG A sejtek azon tulajdonsaga, hogy ingerek ha- lasiira Kepesck megvaltoziami anyagcseréjuket. Megkilonboziettink KUls6 és belsé ingert. Miné- sége szerint az inger lehtet mechanikal, fizikal, Ke ial, biolégiat Vannak altalanos protoplazmaingerek (mecha: nikal, kémial, n6) és spectilis ingerek (tém zag), melyekkel csak bizonyos sejtek hozhatok ingeriile! dllapotba. Ingerdleti allapotnak nevez. zuk a sejtekben az inger hatasdra_kialakult anyagcsere-valtozast és az azt kiséré Jelensége- kerAz ingerlékenység mint elemi élettolyamat, harom részb61 All: ingerfelvétel (recepai), = ingeruletvezetés (konclukcis), = valaszadis (reakcid) Az ingerlékenység tehét az érzékeléssel kez: d6dik és a valaszreakcidval fejezGdik be. Az ingeer lékenység teszi lehetvé a komyezethez valo ak kalmazkodast. Minden seji kepességének megtc- leléen valaszol az Ingerre, Az ingerre adot valasz az dllati é5 emberi sejtekben leggyakrabban moz- gasban vagy szekrécidban nyilvanul meg, Az inger Altal iranyitort helyvahoziaté mozgis a taxis. EZ lehet pozitiv (Ingerforras felé) vagy negativ (inger forrast6l tavolodo). Az inger lehet kémial anyag Kemotaxis (pl, a neutrophil granulocyta amoeboid mozgasa), lehet fény: foroiaxls stb. 4, MOZGAS A seltek ingere ado valasza leggyakrabban mozgasban nyilvanul meg, Ez a moziias lehet; ~ bels6 vagy Kiils6, ~aktiv vagy passziv, = helyvaltoztat6 vagy helyzetwaltozrats, Bels6 mozgas a sejt cytoplasmisjénak mozgasa, mely nem jar helyzet- vagy helyvaltoztatissal. A Kiils6 mozyas eredményezi a hely- vagy helyzet valloztatast. Akliv mozgas a sejt anyageseréjének megvaliozésa kovetkeztében jon léire. A scjtek Kilsé aktiv helyvéltoztaté mozgasa létrejoher a) dilbakkal ~ amoeboid mozgis, b) csillékkal ~ ciliaris mozgias, ©) ostorral - flagellumos mozgas. a) Amoebold mozgaskor a sejt kittremkedik az ingerforras felé, mivel a felleti fesaiiliség itt esl kent, éllébat bocsat ki ipseuclopoctium), amibe las: san belearamilik a sejt egész tartalma, {gy mozog. hak az emberl szervezetben tbbek kézbtt a fehérvérsejtek (0,5 um/sec) b) Csillész6r6s mozgés. A sejt felszinét esilld sz6r6k boriljak, s ezek evezOszerii csapkodisa biztositja a mozgast a tolyékony kézegben. ¢) Ostoros mozgas. A seimek hosszit, ostor szeri nygivanya van, ami a cytocentrumbél indul Kl. Az ostor forg6 vagy hullimzé mozgasa biz: tositja a helyvaltoziatast folyékony kézegben. Emberben a spermiumok igy kézelitik meg a pete. Sejtet (aramiassal szemben: negativ reotaxis) 5. SZAPORODAS, SEJTOSZTODAS A. szaporodis az az életjelenség, amelynek soran a sejtek Snmagukhoz hasonlé utédokat hoz. hak Iétre. Az oszi6d sejtek élete a sejtcikiusban zailik le, ami egyik sejtosziddas vegérs! a kover- kez6 scjtoszi6das vegelg tart, Ennek két fazisa 8) az oszt6dasok kOz011i Szakasz.dnterfdzis) S., Gelazis (Gi és Gs a normal miikédés, az. ban kett6z6dik meg a DNS}, bp) maga a sejtosziédas (M- vagy D-fazis: mitézis = duizi6), A sejtosziédasban részt nem vev6 sejtek hyugalmi allapotban (Ge-fazisban) vannak, A sejtek élettartama, a sejiciklus hossza igen tér6 és sejtenként valtoz6 ipl. legrovidebb a be hamsejteké, kb. 1,5 nap). Ha az interfazis hoss2t akkor az. a Gr-szakaszra vonatkozik, mert az S- és Geszakasz alland6, ‘Nem minden sejinek van osztédasi képessége. Alialaban a differencialt sejteknek (pl. idegsejtek) nines cytocentruma és igy szaporodasi kéEpessége sem. Mas szervek sejtjci regeneracid esetén képe- sek oszt6clisra (pl. majsejtek). Vannak viszont dllandéan osziéd6 tin, ctogén sejtek {csontvel6, nyirokrendszer, ivarmirigyek seifjel sib,). Ezek igen érzékenyek' a sugarzasra, de mas karosito anyagokra is (gyyszerekre), Az osziédoképes sejtet blasinak, a diflerencialt sejtet cytinak nevezziik.) A sejtosziddas formal: a) direkt sejtoszi6das ~ umitézis, Dj indirekt sejtosziddas ~ mitozis, 6) szamielez6 vagty redukcids seltoszidas — meiosis. a) Amit6zis. Néhany egysejit 6l6lényben, illetve Kéros esetben tobbsejtth szervezetekben’ fordul €l6. A sejtosztédas kromoszémak, ill, kromatida: fonalak kialakulasa nétkiil zajlik le. A cytocentrum, a sejimag, maid a cytoplasma f076dik be és valik ketté, Amennyiben a cytoplasma osziédasa nem. Koveli a sejtmag osziédasat, tigy tobbmagvii se}- tek jonnek leu. b) Mit6zis (2. dbra). A sejtoszi6das leggyakoribb forméja. Atlagos idétartama kb. 2 dra, tehat a se} lek életciklusanak része, amit az interfézis kovet. ‘A mitotikus sejtosziédasban négy fazist kiln: boztertink meg, melyek alatt a sejt felfliggeszti specifikus makodését = profizis, ~metatazis, ~anatazis, = Ielofazis. Profézis. A leghosszabb szakasz. A sejt vizet vesz fel, megduzzad. A kromatinrégok fonalas szerkezetel vesznek fel a sejtmagban, vag alakulnak a kromoszémak. A maghértya elttin cytocentrum kettéoszlik és a sejt ket ellen pOlusa felé vandorol. Kialakul az osziédasi ors6. Metafézis. \ kromoszma-strukitira ekkor a leg- Kifejezentebb, és a kromosz6mik a seit egyenliidje mentén helyezkednek el, majd kapesolatba kertl- nek az osziddasi orséval Anafézis. A kromosz6mik hosszukban kettéha- sadnak (@ két kromatida a centromerdnal elvalil) és a kromatidak (két f€1 kromosz6ma) a sejt ket pélusa felé vandorolva a cytocentrum kort csillag: szertien rendez6dnek. Ez a legrévidebb szakasz. Telofézis. A sejt két polusa felé vandorlé kromo: sz6mék ismér fonalakké alakulnak (a kromatidak despiralizalédnak) és gombolyagha rendezédnek, A fonalakbot lassan a nyugyé magra jellemz6 kro- matinrégok lesznek. Az oszlasi ors6 elttinik, Meg: Jelenik @ magvacska és a maghartya is. A Golgi apparatus és a milokondrlumok is megkezdik 6n- all6 szaporodasukat. A plazma is oszlik, a sejtKozepén beffiz6dik, és Kialakul a Kkét teljesen eayenénékG utédsejt (lednysejt), melyek ugyan- annyi kromosz6mat tartalmaznak, mint az anya seit tartalmazott ‘A mit6zis Iényege: az élet fenntartésa azaital, hogy a DNS:t tovalbbviszi az tj sejtekbe, és ezzel a DNS:ben kédolt tulajdonsagok atOrdklddnek az utdokra. ¢) Meiosis. Az ivarsejtek osziédasi formaja, Lényege, hogy a sejtek mésodik osziédasat nem el6zi meg a DNS-artalom megduplazédasa, fgy végeredményben haploid, azaz fele kromoszéma- szammal rendelkez6 ivarsejtek jonnek létre. A fajra jellemz6 kromoszéma-garnitira csak a 2. abr ‘A mitotikus sejtosziédas fézisal yugn set, 2 = profézs, 3 = metals, megtermékenyitéskor jén Iéte az anyai és apal ivarsejick dsszeolvadasaval. A melosis hérom feladator kat el: =a kromoszémiak szamanak megfelezését, kromatinallomany tjrarendezését (rekombt nacidjan), vagyls az apal és anyal kromoszémak szétvalasa véletlenszenti, tehat lesz apai, ill. anyai eredetti kromoszéma is a haploid gamitiraban, de az oszi6das soran ezek egyes szakaszai Klis Cse: 1€\6dnek egymassal (crossing over), ~asejtck megiiatalfiését, mivel a petesejtek kép- 26dése az intrauterin élethen befejez6dott; igy a peteselt egyidds hordoz6javal, Ezént szikséges a meiosis megfiatalit6 hatasa,HUMANGENETIKAI ALAPISMERETEKNUKLEINSAVAK Az Osszerent fehér)ék két {6 komponensbél Ail nak: fehérjéb6l és nem lehérje jellegti részbd) Osztalyozasuk a nem fehérje lernészerti alkot6 rész_alapjan trténik. igy_megkilonboztetank: foszioproteideket, kromoprotcideket, glikoprote! dekel, lipoproteideket, metalloproteideket 68 nuk- leoprotcideket, A nukleoproteidek nukleinsavbél és fehérjéb6] Sllnak. A nukleinsavak nukleotidokbél éptilnek fel, 65 igen nagy molekuléja vegytiletek. A polinuk- leotidoknak ké1 tipusa ismerctes: a seitmagban ~ kromosz6makban lév6_ dezoxiribonukleinsav (DNS) és a {leg a plazméban talélhat6 ribonuk- Ieinsav (RNS) A DNS és RNS (polinukleotidok) lebonthar6k oligonukleotidokra, ill, mononukleotidokra. Az oligonukleotidok k6zé tartoznak a nagy energlajti foszidtvegytiletek (ATP, ADP stb.) ‘A_mononukleotidok ‘nukleozidokra és_foszfor savra bonthatk. A nukleozidok egy 5 szénatomt szénhidrétb6l (pent6zb6)) és egy gytiris szerke- zeit bazikus részb61 dllnak. ‘A nukleinsavak s7énhidratkomponense: “RNS esetén a rib0z, = DNS esetén a cezoxitib6z, A nuleinsavak elnevezése tehat a benntik 166 cukorkomponens alapjdn térénik, ‘A nubleinsavakban talalhaté nitrogéntartaln gydntis bazisok két vegyiilercsoportta tartoznaks ~ purinbézisok: aclenin és guanin, = pirimidinbazisok: cifozin. timin é ural A DNS+ben: adenin, guanin, citozin és timin, az RNS-ben: adenin, guanin, citozin és uracil fordul el6, A ket nukleinsav-féleség tehat a timin: és az uracialkot6részben is killonbdzik egymastél. ‘A DNSunolekula igen nagy, molekulastlya ml liardos nagysagrendti (human kromosz6maban 50-60 milliérd dalton). Hossza véltoz6, néhany m6l, t6bb mmig terjedhet. Jellegzetes a térbel felépitése: két egymas koré csavarodé fondibl dl (Watson-Crick-spiral). Ez a clupla helix olyan lét- hoz hasonld, melynek két gat 1-1 foszforsav- cukor-lane alkotja, fokait pedig a bazisparok {adenin-timin és guanin-citozin), majd hosszienge- lye koriil megesavarodott, A bazisparok sorrendje meghatérozott. Ennek a helix-szerkezetnek a DNS megduplazodasénal (replicatidjdnd) és az RNS: szintézisénél van nagy jelentésége, mert ilyenkor a két onal egymésrol lecsavarodik, és minde- ayikkel szemben létrejon a maga kiegészitOje. Igy Kér Gj, az eredetivel azonos DNS-molekula, ill. RNS: masolat keletkezik. ‘AZ RNS-molekuldk kisebbek, mint a DNS: molekuldk. Molekulastlyuk 25000461 1-2 millié dalionig terjed. Kdlonb6z6 hossziisaigd molekulak, nelyek alkotéséban 70-10000 nukleotida vehet részi. Szerkezetiik és a sejiben berlidtt funkci6juk szerint 3 fajtajat kalOnboztetjuk meg: 1. hirvivé ~ messenger RNS (mRNS) 2. szallit6 ~ fransfer TINS (tRNS) 3. riboszomialis RNS (tRNS). ‘A messenger RNS a DNS:ben térolt informaciot a fehérjeszintézishez. kézvetitl, A DNS-molekula heteroprodukeiGra is képes, azaz. sajdit mintéjéra mMRNS‘ szintetizal, midltal a DNS-fehérjeszintézisre vonatkoz6 ,izenete” Atirodik (ianszkripcid) a MRNS-molekula felépitésébe, Ezutan a fehérjesz: intézis sorén olvasédik ~ forditédlik ~ le qranszic- ci), Iétrehozva_a_genetikailag_meghatarozott aminosay sorrendet, azaz a fehérje elsddleges szerkezetét. A mRNS a sejt Osszes RNS-tartalma- nak 2-5%dt adja, kozepes mélsulyt, a legrovidebb Elettartalmt RNS, ‘A transfer RNS felacata a sejtben az aktivalt aminosavak tovabbitasa a fehérjeszintézis hely6: hez. Fgy-egy sejtben tobbiéle RNS van, minden aminosav-féleségnek masfajta (RNS felel meg, S61 egyes aminosavaknak tObbiéle RNS-Uk is van. A. sejt RNS-artalmanak kb. 15%

You might also like

• Az EXCEL Függvényei A-Tól Z-Ig

  

  Document152 pages

  Az EXCEL Függvényei A-Tól Z-Ig

  Ecsedi Francisc

  100% (3)
• Szív

  

  Document5 pages

  Szív

  Patrick Bohemian

  No ratings yet
• Az Analóg És Digitális Jelek Csoportosítása

  

  Document4 pages

  Az Analóg És Digitális Jelek Csoportosítása

  Patrick Bohemian

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Adatbázis Kezelés

  

  Document14 pages

  Adatbázis Kezelés

  Patrick Bohemian

  No ratings yet
• Az Internet Fontosabb Kommunikációs Szolgáltatásai

  

  Document7 pages

  Az Internet Fontosabb Kommunikációs Szolgáltatásai

  Patrick Bohemian

  No ratings yet
• 09 A Nyomtatók Fajtái És Működési Elvei, Üzemmódjai

  

  Document2 pages

  09 A Nyomtatók Fajtái És Működési Elvei, Üzemmódjai

  Patrick Bohemian

  No ratings yet