GŐBEL ORSOLYA

d Pd

Mozgás a képzelet
szárnyán
KLAUS W. VOPEL

ötlete alapján

:ï€rmattan
,
GŐBEL ORSOLYA

M ozgás a képzelet
szárnyán
Stresszcsökkentő, önértéknövelő,
integrációt elősegítő fantáziajátékok
óvodások számára

K LAUS W . VO PEL
ö tlete alapján

L’Harmattan Kiadó - Könyvpont Kiadó

Budapest, 2014
 A borítón lévő rajzot Faragó Esztertől kaptuk, köszönet érte.
Hálásan köszönjük Szilágyi Csillának a könyvben lévő piktogramokat.

Harmadik, javított, átdolgozott kiadás

© L’Harmattan Kiadó, 2014

© Gőbel Orsolya, 2014

ISBN 978-963-236-856-6

A kiadásért felel Gyenes Ádám

A sorozat kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók:
L’Harmattan Könyvesbolt Párbeszéd Könyvesbolt
1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. 1085 Budapest, Horánszky utca 20.
Tel.: 267-5979 www.konyveslap.hu
harmattan@harmattan.hu
www.harmattan.hu
Köszönetnyilvánítás

Mindenekelőtt hálásan gondolok vissza azokra a gyermekekre, lányokra és

fiúkra, akik a képzeletjátékok után megajándékoztak minket belső élményeikkel,
csodálatos rajzaikkal. Az ő alkotásaikat láthatják a kötetekben.
Köszönöm a csepeli Gyermeksziget óvoda óvónőinek, hogy megtehettük az
első lépéseket a játékok kipróbálásával, és láthattuk, hogyan érdemes átalakí­
tani, adaptálni azokat, hogy „jól működjenek” óvodai csoportban. Köszönöm
mindannyiuknak a sok-sok szakmai segítséget.

Meleg szeretettel köszönöm meg Márk Zsuzsának, hogy a játé­

kokból igazi varázspalotát „épített fel” a gyerekekkel. Értőn,
tapintattal, szeretettel használja a játékokat imm ár több óvo­
dai generáción át; szakmai tapasztalataival sokat gazdagodott
a módszertani repertoár. ‘:m *í

Köszönet az SZPT-tanfolyam egyre bővülő hallgatói, játszó tábo­

rának, akik az évek során megosztották tapasztalataikat velünk,
és bővítették rajzgyűjteményünket, melyből válogathattunk. Köszö­
nöm Nagy Zoltánná, Magdi csoportjának, hogy a legnagyobb termé­
szetességgel elnevezték ezeket a játékokat „Varázsjátékoknak”, nekik
köszönhető a főcím.

Köszönet illet mindenkit (és sokan vannak), akik kitartóan biztattak a

kötetek megjelentetésére, azok állandó „frissítésére”.

Végül, de nem utolsó sorban végtelen hálával tartozom a családom­

nak, különösen András fiunknak, aki idejét, erejét, tudását ajándé­
kozva támogatott ebben a hosszú munkában.

B
Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás 3 18. Ide-oda 59

Tartalomjegyzék 4 19. Kéz a kézben 60
Elméleti bevezető 5 20. Székcsere 61
Levél a Szülőknek 13 21. Pattogatott kukorica 62
Stressz nélkül 22 22. Keljfeljancsi 63
Bevezető a Mozgás-kötet
játékaihoz 30 5 éves kortól 64
Fejlesztési területek 36
Jelmagyarázat 39 23. Óriáskígyó 65
24. Hőlégballon 66
3 éves kortól 40 25. Az óriás és a törpe 67
26. Furcsa játékok 68
1. Varázstollacska 41 27. A tó 69
2. Esküvő 42 2 8 .Inga 70
3. Aranyos kicsi állatka 43 29. Az aranybéka 71
4. Törékeny ajándékok 44 30. Háttal olvasás 72
5. Kicsiny tollpihe 45 31. A kezek játéka 73
6. Az óra 46 32. Préselés 74
33. A bohócok iskolája 75
4 éves kortól 47 34. Játszó állatok 76

7. Az erdőben 48 6 éves kortól 11

8. Varázsragasztó 49
9. Stop! 50 35. Varázskiáltás 78
10. Majmok 51 36. Orral írni 79
11. Barátom, a sündisznó 52 37. Mézföld 80
12. Gyertya 53 38. Sivatagi őrjárat 81
13. A rakéta 54 39. Bohócmutatvány 82
14. Óriáscsiga 55 40. Sortelefon 83
15. Mozdulatlanság 56 41. Búgócsiga 84
16. Karneváli felvonulás 57 42. Súlyemelés 85
17. Fatörzs 58

4
Elméleti bevezető
Gőbel Orsolya

1. Az óvodáskor
A szimbolikus játékok kialakulásának időszaka
Az utánzásból kialakuló szimbolikus vagy „mintha-játékok” különleges helyet
foglalnak el az óvodáskori játékformák között, mert egyéni m intázatuk van,
önformáló és -alakító erejűek. Legintenzívebben a fantázia kialakulásának idő­
szakától (18-24 hónapos kor után) a valóságba „két lábbal” megérkezésig (8-11
éves kor között) hatnak a gyermeki személyiségre, gondolkodásra, a megismerő
rendszer fejlődésére.
A szimbolikus játékok kialakulásának folyamatát Piaget „A játék szüle­
tése” és „A játék osztályozása és fejlődése a beszéd megjelenésétől” (2004) című
tanulmányai alapján ismertetem. Külön fejezetben foglalkozom a képzelettel,
a piaget-i koncepción túlmutatva, majd az elméleti bevezető harmadik fejezeté­
ben megvizsgálom a grafikus nyelvezet óvodáskori megjelenését és hatását.

A szimbolikus játék kialakulása

Az érzékszervi-mozgásos szakaszban (0 és 2 éves kor között) a gyermek funkcio­
nális játékokat játszik, melyekben a játék tárgya egy új, kialakulóban lévő cse­
lekvés ismétlése, gyakorlása. A gyermek a felnőttekkel való érintkezés különféle
feldolgozásaiból nyeri játékának motívumait. Megjelennek olyan belső sémák,
melyek lehetővé teszik a képzeletalkotás irányába történő fejlődést, a szimboli­
kus játékok megjelenését. Kialakulnak a szimbolikus sémák, melyek átmenetet
képeznek a gyakorlójáték és a szimbolikus játék között: saját cselekvések szimbo­
likus gyakorlása, cselekvések megismétlése a gyermeknek magának és mások­
nak nyújtandó látvány kedvéért. A gyermek csak a saját viselkedésre vonatkozó
sémákat használja fel, ezeket a cselekvéseket nem képes másoknak tulajdonítani,
sem más tárgyakra kivetíteni.

A szimbolikus játékok első szakasza

Ez a szakasz (másfél éves kortól 4 éves korig) a szimbolikus kombinációk meg­
jelenésével és kivetítésével kezdődik. A gyermek egyrészt a megszokott sémát
másnak, illetve maguknak a dolgoknak tulajdonítja, leválasztva az érzékszervi-
mozgásos gyakorlástól, és független képzetként vetíti ki, másrészt az utánzóit
mintából kialakult sémákat használja. Másoktól ellesett mozdulatokat játszik

5
el, utánoz, és az utánzást megfelelő tárgyak közvetítésével végzi. Az alkalma­
zott tárgyak szimbólumhordozóként jelennek meg, az ábrázolt gesztus a szim­
bolizált dolgot jeleníti meg. A tárgyak döntik el, milyen szerepet ölt magára a
gyermek. A későbbiekben már a gyermek maga határozza meg a szerepét, s a
szerepnek megfelelően használja fel környezete tárgyait, és az annak megfelelő
jelentéssel ruházza fel azokat. Egy másik lehetőség, hogy a gyermek teljes mér­
tékben más személyekkel, dolgokkal azonosítja magát. Nem elégszik meg azzal,
hogy úgy másoljon, hogy közben önmaga maradjon, képzeletben valamivé válik.
A játékhoz fiktív társakat választ, melyek az „én” jóindulatú hallgatóiként,
tükreként működnek. M indez lehetővé teszi a valóság átformálását, és lehetővé
teszi az „én” számára, hogy elégtételt vegyen a valóságon. A feszültséget felszá­
moló játékszituációk a kínos, feszült percek, kellemetlen helyzetek újraátélése
során elősegítik azt, hogy a helyzetről leválhasson a gyermek számára negatív
élménytartalom. A gyerm ek e helyzetet úgy asszimilálja, hogy más viselkedés-
formába ülteti át, így megszabadítja az „én”-t az akkomodáció kényszerétől.
A gyermek a valóságot megismétli, de közben pontosan vagy akár túlzott
formában előre jelzi cselekvésének, engedetlenségének vagy meggondolatlansá­
gának következményeit, melyek a parancs vagy tanács elutasítása esetén bekö­
vetkeznének, de mindezt egy képzeletbeli társnak tulajdonított rekonstrukció­
ként teszi.

A szimbolikus játékok m ásodik szakasza

4 és 7 éves kor között m ár megjelenik a „rendezett szimbolikus kombinációk”
szakasza. Megkezdődik a kollektív szimbólumalkotás, ami együtt jár a szerepek
elkülönülésével és egymáshoz igazodásával (a szerepek differenciálódnak és ki­
egészítik egymást). M egindul az a folyamat, mely a valóság objektív utánzására
irányuló átalakuláshoz vezet.

A szimbolikus játékok harmadik szakasza

7 és 12 éves kor között a szimbólum egyre jobban közelít a valósághoz, és az
ahhoz való alkalmazkodást elősegítő képpé válik.

2. A képzelet szervezőereje óvodáskorban

A képzelet szerepe a megismerésben
A képzelet, a fantázia kifejezés a görög phantasma szóból származik, jelentése:
jelenség, kép. A magyar nyelvben a szó egyszerre jelenti az alkotó képzelőerőt,
valam i előre elképzelését, valam int az álmodozást, a szabadjára engedett képze­
letet, a képzelődést mint cselekedetet és annak termékét.

6
 A fantázia az a képesség, amely a képzettartalmak újraképzését, az emlékek
megváltoztatását és ezek egymással való összekapcsolását teszi lehetővé (Böször­
ményi, Brunecker, 1979). A képzelet sajátja egy bizonyos fokú belső autonómia,
bázisát az ún. rejtett tudás adja, de a bővülő ismeretek egyre átjárhatóbbá teszik
(Pylyshyn, 1984/1990). A képzelet két alapformáját különböztetjük meg: (1)
a reproduktív képzeletet, melynek során a személy saját tapasztalásait újraéli,
vagy mások tapasztalatai és a hallott, látott információk alapján újraépíti, repro­
dukálja azt. Az óvodáskor kezdetén ez a képzeleti forma aktivizálódik, melynek
legfőbb „táptalaja” a mese. (2) Produktív, alkotó, teremtő képzeletet, amelynek
segítségével újat, eredetit, alkotó többlettel rendelkezőt lehet teremteni. A gyer­
mekkori fejlődésben a valóság mélyebb megismerésével, a gondolati műveletek
és a tapasztalati sémák gyarapodásával a teremtő képzelet is megindul (Kiss,
1992), s megjelenik az önálló meseszövésben, a rajzban, a játékban, a kreatív
mozgásban.
A fantáziának kettős funkciója van (Merian, 1969): (1) az alkotó fantázia
segíti a reális gondolkodást abban, hogy a cselekvéseket előkészítse, úgy, hogy
a lehetőségeket előre vetíti. Amikor a valóság már nehezen elviselhető, mert nem
kínál objektív megoldási lehetőségeket, akkor a (2) fantázia mágikus, vágytelje­
sítő formája kerül előtérbe. Ez a fantázia ősibb formája. Ezáltal válik lehetségessé
a világ átrendezése szubjektív-affektív igények szerint. A képzelet kialakulásá­
hoz az én bizonyos szintű fejlettsége szükséges. Bettelheim (1985) úgy fogalmaz,
hogy az „én”-nek a „földön” kell járnia ahhoz, hogy a fantázia működni tudjon,
azaz meg kell tudnia - legalább részben - különböztetni a valóságot a „képzelet
alkotta valóságtól”. A képzelet az észlelésre és az emlékezetre épül, azokra
a szenzomotoros sémákra (Piaget, 2007), melyek a cselekvésben enaktív módon
reprezentálódnak (Bruner, 1975). Funkcionális egységben működik az észle­
léssel, a gondolkodással, az emlékezettel és energiabázisaival: az érzelmekkel
és a figyelmi kapacitással.

Az észlelés, a mozgás és a képzelet összefüggései idegélettani

és kognitív szempontok alapján
Atkinson (2005) idézi Finke (1985), Roland, valamint Friberg (1985) vizsgálatait,
akik azt támasztották alá kutatási eredményeikkel, hogy a képzelet ugyanolyan
idegrendszeri folyamatokat és reprezentációkat érint, mint az észlelés. Kosslyn
(1987/1990) agyi képalkotó eljárások alkalmazásával kimutatta, hogy a képzeleti
munka során ugyanazok az agyi területek kerülnek ingerületbe, mint a tényleges
észleléskor.

A mozgás és a fantázia összekapcsolódása

A mozgásfantázia: a mozgások megjelenítésének pszichikus képessége, mely
kinesztetikus tapasztalatokra épül, s melynek segítségével kialakítható, fejleszt­

7
 hető a dinamikus testséma (Székácsné, 1979). A mozgásfantázia fejlődése szem­
pontjából döntő a mozgás és a ritmus. Kokas Klára (1992) a zenével és a zenében,
a gyermekek gazdag fantáziájának „megszólításával” belső mozgásképek kialakí­
tását segíti elő, melyek először képzeletben, majd a valóságban is megeleve­
nedhetnek. Számára a külső mozdulat egyenértékű azzal a belső (képi) mozgás­
élménnyel, amit a „zene a gyermek lelkében életre kelt”.
Jean Ayres (1984) többször hangsúlyozza, hogy a mozgás, a megismerés
és a fantázia egységben m űködik. Kiemeli, hogy a fantázia korlátozása a testi­
lelki egyensúly megbillenését idézheti elő, ugyanúgy, mint a tényleges egyen­
súlyvesztés esetén. A fantáziaműködés szoros kapcsolatban áll a vesztibuláris
rendszerrel. Az Ayres által is használt vesztibuláris ingerléses játékok „kiváló
lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a gyermek belső erőforrásainak mozgó­
sításával újra meg- teremthesse az elveszített egységet a kogníció, a mozgás
és a fantázia között” (Szvatkó és Varga, 1993). Kiss (2002) kiemeli, hogy a terápiás
térben végzett konkrét m ozgások elősegítik a szimbolikus mozgást a képzelet
világában. A korábbi fejtegetéseink nyomán természetesnek látszik, hogy a kép­
zeleti mozgás visszahat a konkrét mozgások minőségi jellemzőire.
Nagyon sok tapasztalat és leírás szól arról, hogy az előzetes képzeleti gyakor­
lás, a mentális tréning nagyban képes javítani a mozgásteljesítményt (pl. Ri­
chardson, 1967; idézi Bernáth és Révész, 1998). Waterland (idézi Nagy, 1978)
bizonyos készségeket gyakoroltatott fizikailag, illetve szellemileg egy-egy cso­
porttal. Eredményeinek ismertetése azt hangsúlyozza, hogy a képzeleti torna a
mozdulatokat gördülékenyebbé, pontosabbá, eredményesebbé tette. A kutatók
úgy találták, hogy abban az esetben, ha a szenzoros teljesítmény részaránya nagy
a megtanulandó készségben, akkor a mentális tréning hatásos lesz. Az olyan
készségekben, ahol a mozgás szerepe domináns, ott csekélyebb a hatása a szel­
lemi tréningnek. Az izommozgások pontosabbá válásához azonban a képzeleti
gyakorlás nagymértékben képes hozzájárulni.
A mozgásnak döntő hatása van a valóság és a fantáziavilág szétválasztásá­
ban. A tényleges mozgás m indig térhez és időhöz kötötten jelenik meg, szembesít
a valósággal, a gravitáció következményeivel, a mozgásképességekkel, a „mozgás­
tudással”. Alapja a fizikai és szociális térben való tájékozottságnak, az értelmi
fejlődésnek-
Óvodáskorban a képzelet nemcsak a téri koordináta-rendszer kialakulását
segíti, hanem nagy hatással bír az időészlelésre is. Az idői koordináta-rend­
szer hiátusait a képzelet tölti ki. Salamon (2003) kutatásai szerint a gyermekek
a konkrét térben lejátszódó és a belső világukban élményként kódolt eseményeket
mint emlékképeket négy-öt éves koruktól kezdik valamilyen globálisan felfogott
időfolyamba rendezni. Ö t-hat éves korban már kialakulnak a főbb tájékozódási
pontok: a hétköznapok és a vasárnapok, az ünnepnapok ritmusa, egymásutáni­
sága, az évszakok megélése, a születésnapok megünneplése, ami folytonosságot

8
sejtet. Ez a folytonosságélmény a képzelet segítségével épül fel abban a ritm us­
ban, amit a gyermek saját belső világában és a külvilág „nagy lüktetéseiben”
tapasztal meg.
Az emlékezet organizációjában a képzelet egyrészt a rejtett információk
elérésének eszközeként használható, másrészt a mentális szimulációk létrehozá­
sában hasznosítható (Kosslyn, 1987/1990). A képzelet a tanulás során javíthatja
az emlékezést, ha a szóban forgó dolgot, tárgyat, helyzetet az elképzelttel szi­
muláljuk. A gyermek emlékképei és képzetei - csakúgy, mint gondolkodása -
szinkretikus jellegűek, kezdetben érzelmi, később értelmi hangsúllyal, am i által
a képek egyre valósághűbbekké, tagoltabbakká és strukturáltabbakká válnak,
habár még sokszor keveredhetnek a „képzeleti valósággal”.
A gyermekekkel való foglalkozás mindennapi tapasztalatában köszön vissza
Bower (1981/1992) vizsgálatsorozatának eredménye, amely szerint a gyermekek
és a felnőttek is jobban emlékeznek valamire akkor, amikor ugyanolyan
hangulatban vannak, mint az anyag megtanulásakor. A segítő, empátiás visel­
kedés lét- fontosságú alapja az „emelkedett lelkiállapot”. Könnyebben segítenek
a gyermekek, ha jó hangulatban vannak, ha társas kapcsolataik, érzelmeik
kiegyensúlyozottak, tudásukkal megerősítettek.

A képzelet és a valóság különválása

Fónagy és Target (1998) elgondolása szerint a kisgyermekek a képzeletet,
az érzéseket és a valóságot kezdetben ugyanannak élik meg (a pszichés ekviva­
lencia kora). Később a gondolkodás „mintha-szintjén” a képzeleti valóságot már
megkülönböztetik a külső valóságtól. 4-5 éves kor körül e két mód (a pszichés
ekvivalencia és a mintha-mód) integrálódik, és létrejön a lelki valóság reflek-
tív vagy mentalizációs képessége. Tapasztalásainak feldolgozásában ez egy új
megközelítés a gyermek számára, melyben megélheti, hogy a reprezentációk
változhatnak, mivel különböző perspektívákon alapulnak.
A jelenségről már Mérei (2003: 238.) is beszámol, ő ezt szimultán kettős
tudatnak nevezi, ami működésbe lép, ha a gyermek vagy a felnőtt világában
meg- jelenik valami, ami igaznak és lehetségesnek vélhető, a konvencionálisán
elfogadott tényeken túl van, s arra szolgál, hogy a lélekben fenntartsa a lehetséges
és a lehetetlen között húzott határvonalat. Ebben az egyensúlyra törekvő hely­
zetben tudja a gyermek megóvni a kettő különbségét.
A fantázia vagy a képzelet a kisgyermekkorban meglehetősen szabadon
átjárja m ind a külső, objektív valóságot, mind a belső, szubjektív világot.
Ilyen értelemben van nagy hatása a pszichés struktúra szerveződésére.

A képzelet jellemzői
Az alábbiakban a képzelet öt olyan jellemzőjét, sajátosságát foglalom össze,
melyek lehetővé teszik a pszichés rendszer formálódását, átalakulását.

9
A képzelet: a „képesség” és a „képtelenség” forrása, képességalakító erő
Az óvodáskorú gyerm ek képekben gondolkodik, pontosabban élményké­
pekben.
Képek nélkül „nem képes” egy-egy tevékenységet végrehajtani, a maga sor­
rendiségében végigvinni. „Képtelen” rá. A gyermekek a fejlődés során „képes­
sé” válnak arra, hogy részképességeiket összerendezzék, „teljes képpé” szer­
vezzék.
A képességeket m ozgásba hozza aképzelet, mely modalitásában leggyakrabban
vizuális, de sok gyerm eknél előtérbe kerül az auditív vagy a kinesztetikus forma.
Ők a vezető m odalitásukból építik fel saját belső képüket. Az emlékképekké váló
belső képek az agyban nagyon hasonlóan tárolódnak, mint a háromdimenziós
vagy a négydimenziós felvételek (Penfield, 1952; aki még a videomagnó-hason­
latot használta).
A fantázia segítségével kialakuló belső kép a már meglévő emlékképeket
„kinyitja”, s ezáltal m ódosíthatja azok energiatöltéseit, a negatív vagy kellemet­
len töltést átformálhatja, úgyszólván begyógyítja evvel az új energiával. Egyszer­
smind jobban közelíti az emlékképek irányulását a valósághoz.

A képzelet: erő
A képzelet energiabázis, melyből vektorszerű erő keletkezik, ami lentről felfelé
hat, a több és a jobb irányába (Israel, 1996). Ez a tendencia lehetővé tesz egy belső
azonos irányú mozgást, am i az önalkotás folyamatát is szimbolizálja. A fantá­
zia a szubjektív, belső világ megjelenítése, kreatív erő. Önálló léttel és logikával
rendelkezik. A képzelet újrateremtő erő, a teremtést befejező erő. „A képzelő­
erő által válhat az ember környezetének teremtőjévé, és vállalhat részfelelősséget
abban is, hogy saját terem tése befejeződjék [...] A vezetés és a nevelés alakítják a
képzelet irányát, hogy az em ber főként kreatív vagy destruktív dolgokat képzel­
jen el” (Menyhai, 1995). A képzelőerő növeli az önértékesség érzését, kiemel az
idői és téri koordinátákból, és átemel a tudattalanból a tudatos, a valóságos felé.
„Idomul a meglévő valósághoz, de terveket sző megváltoztatására” (Carlgren,
1992). Ilyen értelemben az alkalmazkodást és a fejlődést segítő erő.

A képzelet a valóságban gyökeredzik és a jövőre orientált

A képzelet a jövőre irányul, hitet ad, reményt, az öröm re való ráhangolódást teszi
lehetővé. Segít kilépni a bűntudat, a szégyen nyomasztó kereteiből (Israel, 1996).
A képzelet a valóságban gyökeredzik, de a jövőre fókuszál. A jövőre orientáltság
kifejezésének alapmondata: a „most még nem ..., d e ...” (Pl.: „Most még nem sike­
rült, de egyre ügyesebb vagy.”) A jövőre és a fejlődésre orientált biztatás Adler
alapvető nevelési szabályai közé tartozik (Brezsnyánszky, 1998).

10
A képzelet erősíti a pszichológiai immunrendszert
A képzelet, mint pozitív mediátor, erősíti a lelki immunrendszerünket, lélek­
tani immunkompetenciánkat (Lázár, 2003). A reményképesség, az énhatékony-
ságérzés, a lelki edzettség, a koherenciaérzés kialakításának, kialakulásának
segédereje, mozgatója lehet (Oláh, 1993, 1996).
Szervezőereje a tudatos megküzdési stratégiák kialakulásának az óvodás­
korban, hiszen figyelembe veszi a realitást, s látni engedni a nehézségekre adott
válaszokat a jövőben, mintegy előkészítve a fizikai, lelki és szellemi struktúrákat
a megvalósításra.

A képzelet mindig mozgáshoz kötött, kreatív

A képzelet, mint a képességek alapja, mozgásba lendíti, mozgásba hozza azo­
kat. Cselekvéshez, mozgáshoz kötött. Megjelenhet az ideomotoros mozgásban
és a tényleges cselekvésben, tevékenységekben. A fantáziában külső inger nélkül
elevenedik meg az adott érzet (vizuális, auditív, szag, íz, taktilis, kinesztetikus),
mely „valóságos”, s gazdagítja, finomítja, kiegészíti, sűríti az érzékelésen, mozgá­
son alapuló észlelést (Cole és Cole, 2006). Segítséget adnak ezek az érzetek a kog­
nitív struktúra gyenge láncszemeinek megerősítéséhez. Elsősorban előkészítő
szerepük van, amennyiben érzelmileg befogadóvá, kreatívvá teszik a gyerme­
ket a mozgás, a játék, a mese átélésére. A képzeletben végzett mozgás, cselekvés
a többszöri végiggondolással, a belső látással egyre pontosabbá válik, konfron­
tálódik a valóság törvényszerűségeivel, s hatására egyre tökéletesebben kivite­
lezett cselekvés jelenik meg. Mindezen mozgások közben az idegrendszer adott
régiójának neuronhálózata erősödik meg, járatódik be, s akár a képzeletben,
akár a ténylegesen elvégzett mozgás felismerésében, irányításában, kivitelezésé­
ben döntő szerepet játszik.
A fantázia örök - dinamikájával - maga a mozgás s egyfajta belső kötelék
a belső világhoz. A képzelet gyakorló felületet adhat minden gondolat és képes­
ség kidolgozásához.

3. A grafikus nyelv jelentősége az óvodáskorban

A rajz Piaget koncepciójában átmenet a mintha-játék és a belső szemléleti kép
kialakulása között. Piaget (1966/2002) a Luquet (1913) által leírt rajzfejlődési
stádiumokat idézi, melyben a véletlen realizmus (2-3 év) firka-periódusát
a hiányos realizmus (3-5 év) szintézisre való képtelenséget mutató rajzi kifejezése,
az intellektuális realizmus (5-8 év), majd a szemléleti realizmus követi (9-13
év), melyben a tárgyak már átfogó elrendezésben, méretarányosan jelennek meg.
Az óvodáskorra a hiányos és az intellektuális realizmus szakasza jellemző.

11
 Nagy László (1905/1995) szerint a gyermekrajz „elsősorban nyelv és nem mű­
vészet. A gyermek, am it látott, hallott, gondolt, elmondja, elbeszéli rajzaiban,
amint azt látta, hallotta, gondolta.” (I. m. 64.) Az óvodáskorú gyermek rajzaiban
kimunkál egy grafikus nyelvezetet, amelyben érzelmeit képi átfordításként hűen
kifejezi (Gerő, 2003). Az átfordítás a szemléletes gondolkodásban mindig vizuális
tartalmakkal történik.
Az óvodáskor elején (3-4 év) a motoros kontroll érése lehetővé teszi a formák
kialakítását, amiket a gyermekek általánosítva rajzolnak le, információközlő cél­
lal. 4-5 évesen a szünesztézia korában (amikor pl. a színek hangokká válnak,
a hangok színekké, mozgássá alakulnak át) a rajzok élményrajzokká válnak,
a szubjektív élmények, a szóban elmondhatatlan érzelmek, gondolatok kife­
jezőjévé. Az ábrázolás ideovizuális, azaz képzeletvezérelt (Luquet, 1913; idézi
Feuer, 2000), belső képekből épül fel. Ötéves korban a fantáziaképek világában
a gyermek az ábrázolásba, a rajzba már belelátja az egész kigondolt történetet,
annak minden részletével. A forma, a dinamika, a ritmus, a színek és az ará­
nyok határozzák meg a rajzkészítést, de legfőképpen az, hogy a gyermek hogyan
látja, hogyan éli meg a körülötte lévő világot. Olyannak ábrázolja azt, amilyen­
nek mágikus szemléletével elképzeli. A rajzolás ebben az időszakban önjutal­
mazó aktivitás, az alkotófolyamat tele van pozitív feszültséggel, amit egy spon­
tán kialakuló koncentrált állapot jellemez. Mindez egyben lehetőséget teremt,
felületet ad az öngyógyító folyamatok számára. Az élmények feldolgozási vágya
hajtja a gyermeket. Úgy véli, amit a képzeletében lefuttat, az maga lehet a valóság.
A gyermekek általában gyors tempóban készülnek el a rajzzal, és kezdetben
keveset törődnek a kompozícióval. Alapvető azonban a szimmetria, az egyenle­
tesség, az ismétlődés és a ritmus.

12
Levél a Szülőknek

A könyv, amelyet az Olvasó a kezében tart, különleges képzelet játékok gyűjtemé­

nye, amiből egy-egy csendes délutánon, estén együtt játszhatnak a gyermekeik­
kel. Ha nincs nagy korkülönbség a testvérek között, lehet velük együtt is játszani,
különleges, együttes élményt ad mindenkinek. Mindazonáltal a korosztályi
ajánlásokat m inden játéknál érdemes figyelembe venni. Akkor bontakozik ki a
játék és benne a képzelet, ha csend, nyugalom van a „térben” (szobában, kert­
ben...), ahol vannak. A gyermekek vegyenek fel olyan testhelyzetet, amiben
kényelmesen elpihenhetnek, vagy akár mozoghatnak is. Ne felejtsük el, egy gyer­
mek, ha teljesen nyugodt, akkor is mozog - és ez így természetes!
Ha elolvassák a játék célját, az is adhat támpontot a játékválasztáshoz, vagy
kezdetben engedjék meg maguknak, hogy az Önöknek tetsző játékokat meséljék
el. A későbbiekben majd a gyermekek úgyis kérik az ismétlést.
Halkan, mesélős hangon mondják el a képzeletjáték meséjét („A játék leírása”
utáni részt), engedjék, hogy a gyermek kialakítsa saját belső képét az elhang­
zottakról. Az élménymegosztás kérdései segítenek a játék utáni beszélgetés­
ben. Érdemes egy idő után a válaszokból kiinduló, a gyermek gondolatmenetét
folytató, ahhoz kapcsolódó kérdéseket feltenni. Egy fontos szabály van: az érzé­
seknek nincs miértjük! (Pl. M iért érzed ezt?) Ha egy gyermeknek „magya­
rázkodnia” kell, akkor az érzelmi síkról az intellektuális, értelmi síkra tér át,
és elveszti a lehetőséget arra, hogy az érzelmeit saját, önmaga számára is elfo­
gadható érzelemként élje meg és használja más helyzetekben is. Csak a sajátként
átélt érzelem válik hatékony segítőjévé, megerősítőjévé az értelmi fejlődésének.
Az az általános tapasztalatunk, hogy a gyermekek szeretik lerajzolni azt,
amit átéltek. Bátorítsuk őket erre. Nem ígérjük, hogy mindenkinek a kötet­
ben láthatóakhoz hasonlóak lesznek a rajzai, nem is ez a fontos, sokkal inkább,
hogy saját képei legyenek, ki tudja fejezni mindazt, ami benne megszületett.
Ha megtehetik, ne kritizálják, ne szóljanak bele a rajzolás folyamatába, engedjék,
hogy a gyermekek addig alkossanak, ameddig nekik jólesik. Ha egy kisgyermek
nagyon „ellenáll” a rajzolásnak, a legtermészetesebb módon „varázsolják bele”
a kezükbe, am it a gyermek „nem tud” lerajzolni. Még Önök is elcsodálkozhat­
nak, milyen képek születnek. (Pl. „Értem, nem tudod lerajzolni... Csukd be
a szemedet, és én most belevarázsolom a kezedbe mindazt, amit szeretnél,
és a kezed tudni fogja, hogyan rajzolja le.”)

13
 A legtöbb kisgyermek szívesen mesél arról, hogy mi látható és mi történik
a képén. (Biztassuk őket: „Mesélj! Mi történik itt?”) Hallgassák figyelmesen,
odaadóan, ezek kitüntetett pillanatokká válnak kettejük kapcsolatában. Azt is
szívesen veszik, ha a rajzlap hátuljára le is írják mindazt, amit mondott. Ebben a
helyzetben is az az „alapszabály”, hogy elfogadjuk és megköszönjük mindazt,
amit a gyermek megoszt velünk, és nem kérünk magyarázatokat a látottakhoz.
Ebben a helyzetben ne dicsérjünk, mert az megakasztja a beszélgetés fonalát.
Lehetnek olyan pillanatok, am ikor szívesen megosztanák az élményei­
ket valakivel. Várjuk leveleiket, észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket
e-mailben: gobelorsolya@yahoo.com.

Budapest, 2014. május

Tisztelettel:
Gőbel Orsolya

14
Varázsjátékok az óvodai
mindennapokban
Gőbel Orsolya

Egyre több óvoda és iskola ad otthont a képzeletjátékokra épülő prevenciós és

terápiás módszernek, a Szocioemocionális Pedagógiai Terápiának. A játékok
bevezetése után szisztematikus követéses vizsgálatokat kezdtem, és egy négyéves
„játék-periódus” után az óvoda minden nagycsoportosáról kitöltött ún. Óvónői
chek-list alapján 48 faktorban hasonlítottam össze egy kontrolióvoda nagycso­
portosaival érzelmi, szociális, konfliktusmegoldó készségeiket, az érdeklődés és
a tanulás, valamint a tesztek összefüggéseiben (Gőbel, 2006). A statisztikai ered­
mények egyértelműen alátámasztják a képzeletjáték „fejlesztő hatását”: a gyer­
mekek nyitottabbak a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatukban, tolerán-
sabbak egymással, szívesen játszanak csoportban egymással. Bátrabban megfo­
galmazzák kéréseiket, elfogadják a felajánlott stratégiákat a nehéz helyzetek
kezelésében, önállóan és kitartóbban keresnek megoldást a problémahelyzetben.
Az indulati megoldások helyett a beszélgetés nagyobb hangsúlyt kap. Nagyobb
empátiával rendelkeznek, barátságosabbak, a játékban megélt figyelemmel és
elfogadással könnyebben befogadják a másságot, az újat. Ilyenformán a képzelet­
játékok hatékony terepet biztosítanak az integráció folyamatában a gyermekek
számára.
A tesztek eredményei arra irányították rá a figyelmünket, hogy a képzeletjá­
tékokat játszó gyermekek verbális kifejezőkészsége magasabb szintű: a szókincs
jelentősen bővül, beszédükben ún. kidolgozott kódrendszert használnak (Bern­
stein, 1964), a szóelőhívás gyorsabb (a Meixner-féle vizsgálattal mérve), a gyer­
mekek sokféle mondatfajtát használnak, nő a bővített mondatokban megfogal­
mazott narratívák száma. Tapasztalatunk szerint a játékok utáni türelmes, elfo­
gadó helyzetben zajló, nyugodt verbális élménymegosztás, valamint olyan
speciális mozgásfantáziák, mint amiket pl. a légzésjátékokban „gyakorolnak” a
gyermekek, nagymértékben felerősítik a logopédiai foglalkozások hatékonyságát.
A gyermekek grafikus nyelvezete egyénre jellemzővé, „kifejezésgazdag­
gá” válik, szín- és térhasználatuk korosztályukat meghaladó szintre emelkedik.
A gyermekek „megtanulják” a rajzba vetíteni azokat a témákat, amik őket foglal­
koztatják, esetleg bántják, és azok hatékony elaborációjára képesek.
A vizsgálat nem direkt „hozadékaként” arra is rálátásunk lett, hogy az óvó­
nők a játékban megélt élménymegosztások nyomán jobban, differenciáltabban

15
látják, ismerik a gyermekeket, ezáltal értőbben, toleránsabban, egyszersmind
magabiztosabban fordulnak a gyermekekhez.

Az óvónők a homogén korosztályú csoportokban az egész gyermekközösséggel,

a vegyes korosztályú csoportokban osztottan játsszák a Varázsjátékokat, hetente
legalább két alkalommal.

Klaus VOPEL (1991) ötkötetes játékgyűjteménye képezi alapját annak a játékfo­

lyamnak, melyben az óvodások számára összesen 185 játék található. A fordítás
közben egyre inkább azt éreztem, hogy a játékok nagyon sok közös öröm forrá­
sává válhatnak. A kipróbálás után fogalmazódott meg az igény a játékok adaptá­
lására, kiegészítésére és az alkalmazásához segítséget nyújtó módszertan kidol­
gozására. A módszert „Szocioemocionális Pedagógiai Terápiának” (SZPT)
neveztem el, mert a játékokkal kiváltott hatások elsősorban a társas kapcsolatok­
ban, az érzelmek területén nyilvánulnak meg, ugyanakkor lehetőséget teremte­
nek az öngyógyító folyamatok megmozdulásához, működéséhez.

A játék „terepelőkészítése” kulcsfontosságú feladat. A fantáziamunkát elősegíti,

ha akadálytalanul áram olhat, „szabad teret kap”: ezért kiemelten fontos a cso­
portszoba tágassága, a bútorok elhelyezése. Képzeletjátékainkhoz szabad belső
térre, nagyméretű szőnyegre, nyugodt berendezés-struktúrára van szükség.
Játék közben a gyermekek az óvónővel együtt a földön körben ülnek. A kör­
ben keletkezett „erőtér” elősegíti a gyermekek közötti szociális interakciókat (Pál-
fi, 2002), amelyek során a gyermekek egyre inkább tiszteletben tartják az egyéni
különbségeket, odafigyelnek egymásra és megbecsülik egymást.
A játékokra az óvónő meghívja a gyermekeket. Kezdetben ő maga választ a
játékrepertoárból, majd a gyermekek igényeihez, nehézségeihez, aktuális cso­
portfolyamatokhoz illeszti azokat. A játékkiválasztást meghatározza még a
játékra való fogékonyság mértéke, az életkor, a „lélek-érettség”, valamint azok az
aktuális élethelyzetek, am ik a gyermekeket érintik (pl. betegség, költözés, válás,
esetleg halál...)

A játék elindításaként a „keretek” kijelölése elengedhetetlen. Kereteken azokat a

fizikai, lelki határvonalakat és kapaszkodókat értjük, melyek segítséget nyújta­
nak a gyermekeknek, hogy egyfelől biztonságban érezhessék magukat, másfelől
e biztonságos keretek között szabadságot kapva kibontakoztathassák képzeletü­
ket, gondolkodásukat, kreativitásukat. A határok a védelem oldalát hangsúlyoz­
zák: mibe kapaszkodhat, m i elfogadható, „mit szabad” a játék során. A keretek
kijelölésekor tehát elm ondjuk, hogyan tudunk jól együtt játszani, amivel végső
soron „a gyermekben lévő jó t” hívjuk elő. A keretek jelentik számunkra azt a

16
játékteret is, mely mint „pszichés játéktér” (Winnicott, 1999) jelenik meg a cso­
port és a játék vezetője között, lehatárolva a külvilág belépési lehetőségeit.
A bent lévők „feltöltik, megtöltik” ezt a teret saját - a részvétel minőségétől
függő - odafigyeléssel, belső lelki történésekkel, átéléssel. A jó keretkijelöléssel
szinte eltűnik a fegyelmezés „kényszere”. A fegyelmező eszköz maga a keret,
annak meghatározása, „mi mindent szabad” ebben a körben csinálni, ami eleve
kizárja a „mit nem szabadot”.
(A játékleírásoknál éppen ezért a gyermekeknek szóló felszólító mondatok után
nem is tesszük ki az azt nyomatékosító felkiáltó jelet, mert ezek a felszólító módok
inkább lehetőségként megfogalmazott állítások.)
A játékvezetés során lemondunk az irányításról, arról, hogy „felülről meg­
mondjuk”, mit kell a gyermeknek csinálnia, és arról is, hogy kövessük őt, utána
kullogva. A kísérés elkötelezettséget jelent a gyermek mellett, ami aktív egyenér­
tékűséget (adleri értelemben) hangsúlyozó folyamat. A célunk: „akkor és ott” jelen
lenni, ahol a gyermeknek szüksége van rá. A játékban való kísérés lehetővé teszi
a gyermek számára, hogy saját útján járjon, egyéni útja kibontakozásán dolgoz­
zon. Mindeközben a felnőtt jelen van, segít, támogat, továbblendít, ha ezt igényli,
kéri a gyermek. A keretek közül a játékból magával hozott kellemes érzésekkel
„emeljük ki” a gyermeket: ez leggyakrabban a szerepből való kiemelést jelenti, a
„visszaváltozást óvodássá” a játék végén.
A keretkijelöléssel a gyermekek ráhangolódnak a játékra, beindul a képzeleti
munka. Mindezek után hangzik el a játék „meséje”, majd a verbális és a grafikus
élménymegosztás következik (lehetőleg mind a kettő, de verbális minden eset­
ben). Az élménymegosztás lehetősége legalább olyan fontos számunkra, mint
maga a játék, ami ugyanúgy, mint a játékban, feltétlen figyelmet, odafordulást,
empátiát kíván gyermektől, felnőttől egyaránt. A gyermek arra vállalkozik, hogy
ajándékba adjon lelke mélyéből egy darabot nekünk, akik körülötte vagyunk. Ha
a fejlesztő pedagógia kognitív szemszögéből nézzük, akkor a szókincsfejlesztés, a
kommunikációs készség, a figyelem, az emlékezet gazdagításának folyamatáról
beszélhetünk. Az élménymegosztás nagyszerű lehetőség a nyelvi kreativitás meg­
jelenésére, használatára. A gyermek-közelien megfogalmazott kérdésre általá­
ban válasz érkezik. A gyermekek szeretnek mesélni, élményeiket megosztani,
„fürdenek” a felnőtt figyelmi sugarában, szívesen beszélnek, és várják (sőt kivár­
ják) azt az időt, amikor elmondhatják, amit szeretnének. A válaszok száma és
fajtája a kor, a lelki fogékonyság, a játékokban való egyre mélyülő feloldódás
során folyamatosan nő. A válaszok megszületését a befogadás, az átélés (belső
munka, feldolgozás), a szókincs, a verbális kifejezőképesség mobilizálása előzi
meg. Nincsenek jó vagy rossz válaszok. A legszebb válaszok az elvárásokhoz nem
kötött feltétlen figyelem fókuszában fogalmazódnak meg. A figyelem tanulási
folyamat eredménye. Azt tanulják meg a gyermekek, hogy érdemes lemondani
az „elsőségről”, az azonnaliságról azért, hogy megtapasztalhassák, milyen

17
„egyetlennek lenni” a m ásik figyelmének középpontjában. Megtapasztalják, és
m odellt kapnak az értő figyelemből (Gordon, 2001), amit hosszú tapasztalati sor
után m aguk is gyakorolni kezdenek.
A visszajelzés célja, hogy a gyermek megérezze, bizonyossággal tudja: abban
a válaszban, képben, am iben megjelenik, ami róla szól, ami ő maga, az elfogad­
ható, következésképpen ő maga is elfogadható, szerethető. Nem minősítést (elis­
m erést vagy elmarasztalást) kap, hanem elfogadást. A válaszadás - válaszfogadás
folyamatában a szemkontaktus, a gyermeket nem megterhelő távolság, az érintés
játszanak fő szerepet nonverbális síkon. Átmenetet képez a verbalitás és a non-
verbalitás között a gyermeki válaszokra adott „hümmögés”, ami számunkra egy­
fajta összehangolódás visszajelzéseként értelmezhető, ami megteremti „a hiteles­
ség, az őszinteség legmélyebb lehetőségét” (Stern, 1985/2002).
Az élményanyagot a gyermekek a verbális megosztás után lerajzolják, majd
rajzaikról egyenként „újra mesélnek” az óvónőnek, aki minden szavukat lejegyzi.
M indez elindítja azokat a gyógyító folyamatokat a gyermekben, amire neki az
„itt és most”-ban szüksége van.
A gyermekekre a „mai világban” egyszerre zúdulnak az események a család­
ból, az óvodából, a médiából, a szűkebb-tágabb környezetből. M indazt, ami tör­
ténik, másképp éli meg a felnőtt, és másképp a gyermek. Ha a gyermekek pers­
pektívájából közelítünk, akkor azt látjuk, hogy a körülöttük történtekből sokszor
sok mindent nem értenek, nincs idő a feldolgozásra, átgondolásra, és nem is tud­
ják megfogalmazni azokat az érzéseket, amiket azok keltenek bennük. Egyedül
érzik magukat, szenvednek, keresik azokat a kifejezésmódokat, jeleket, amikkel
„üzenni” tudnának a felnőtteknek: „bajban vagyok, tanácstalan vagyok, tehetet­
len vagyok...”. Ahány gyermek, annyiféle képen továbbítja azt: elhallgat, magába
zárkózik, vagy éppen agresszívvá, bohóckodóvá válik. A gyermekek olyan stra­
tégiákat választanak, am ik átmenetileg ugyan elviselhetővé teszik a helyzetüket,
de hosszabb távon megakaszthatják a fejlődést. Ennek a megakadásnak a feloldá­
sában, a gyermek számára nehézséget jelentő helyzet „újrakeretezésével”, a mély­
szimbólumok segítő energiájával történő átalakításával vannak segítségükre a
képzeletjátékok, melyek „természetes szövetségesként” nyerik meg a tudattalant,
ugyanúgy, ahogyan a mesei szimbólumok is.
Tapasztalataink szerint vannak gyermekek, akik szívesen vesznek részt ezek­
ben a játékokban vagy más csoportos játékban, és vannak néhányan, akiknek
valamilyen okból nagyon sok időre van szükségük ahhoz, hogy „belemerészked­
jenek” a játékba. Az okok vizsgálatakor előtérbe kerül a szűkebb és a tágabb kör­
nyezet. Az anya-gyermek kötődést vizsgáló longitudinális kutatások m ár egyér­
telműen alátámasztják azt az összefüggést (idézi Fónagy és Target, 1998), hogy
„a csecsemőkorukban anyjukhoz biztonságosan kötődő gyermekek óvodásko­
rukban sokkal inkább vonódnak bele fantáziajátékokba, mint az elkerülő gyere­
kek, akiknek az ilyen típusú játéka kevesebb és szegényesebb”. A biztonságosan

18
kötődő gyermekek a felnőttel való interakcióikban sok visszajelzést, tükrözést
igényelnek, jobban tudják a felnőtteket „használni”. Bár tudjuk, hogy elsősorban
a bizonytalan kötődésű gyermekek, a súlyos szociokulturális hátránnyal küszkö­
dök azok, akik a játékkal való megismerkedéskor tartanak az abban való meg­
nyílástól, ha a felnőtt teljes figyelmét a gyermekre irányítja, és elfogadja őt, akkor
ebben a légkörben a gyermekek lassan „felengednek”. Ha megtalálják azt a játé­
kot, ami igazán hozzájuk szól, akkor egyre inkább bele merik engedni magukat
a játék kínálta új önmegközelítési lehetőségbe. Ettől kezdve az adott gyermek
szívvel-lélekkel játszik, megízleli, elfogadja a belső megújulás útját. Elkezd önm a­
gáért dolgozni, és egyre nagyobb megértéssel, empátiával fordul a többiek felé.
Nyílt, egymásra kölcsönösen számító kapcsolatot teremt a felnőttel. A belső világ
változását meg meri mutatni, rajzainak témája, színhasználata, kompozíciós
törekvése híven követi az intrapszichikus történéseket. A képzeletjátékok óvodai
és iskolai bevezetéséről, valamint módszertanáról olvashatnak a Csupa szépeket
tudok varázsolni, avagy hogyan játsszuk a Varázsjátékokat? című kötetben.

Irodalomjegyzék
Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest.
Ayres, J., (1984): Bausteine der kindlichen Entwicklung. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg.
Bernáth L., Révész Gy. (1994): A pszichológia alapjai. Tertia, Budapest.
Bettelheim, B., (2006): A fantázia szerepe a csecsemőkor meghaladásában. In: A mese bűvö­
lete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat.; 171-187.
Bower, G. H. (1981/1992): Hangulat és memória. In: Kónya A. (szerk., 1992): Az emlékezés
ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 265-310.
Brezsnyánszky L. (1998): A bátorító nevelés alapjai. (Altern füzetek 10.) Iskolafejlesztési Ala­
pítvány, Budapest.
Bruner, J. (1975): A perceptuális készenlétről. In: Marton L. M. (szerk.): A tanulás szerepe az
emberi észlelésben. Gondolat, Budapest.
Calgren, F. (1992): Szabadságra nevelés. Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány,
Budapest.
Cole, M. és Cole, S.: (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
Feuer M. (2000): A gyermekrajzokfejlődéslélektana. Akadémiai, Budapest.
Fónagy, R, Target, M.(1998): A kötődés és a reflektív funkció szerepe a szelf fejlődésében.
Thalassa, 9, (1) 5-43.
Fónagy,R, Target,M.(2005): Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükré­
ben. Gondolat, Budapest.
Gerő Zs. (2003): A gyermekrajzok esztétikuma. Flaccus, Budapest.
Gordon, T. (1989): T.E.T. A tanári hatékonyságfejlesztése. Gondolat, Budapest.

19
Gőbel O. (2003): A képzeletjátékok indukálta intrapszichés folyamatok személyiségfejlesztő
hatása az óvodáskorban (az óvónői megítélés és a tesztek tükrében). PhD-érteke­
zés, Debrecen.
Gőbel O. (2006): Varázsjátékok I. Mozgás a képzelet szárnyán. L’Harmattan Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2006): A szocioemocionális pedagógiai terápia elmélete és gyakorlata. In: M.
Tamás Márta (szerk).: Integráció és inklúzió. Fejlesztő módszerek a közoktatás­
ban. Trefort Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2006): Varázsjátékok II. A fantázia tengerén. L’Harmattan Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2007): Ki varázsolja el a virágokat? Szocioemocionális Pedagógiai Terápia. In: Kis­
gyermekek, nagy problémák. 9. kötet, Raabe Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2007): Varázsjátékok 111. Égig emelő légzés. L’Harmattan Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2008): Varázsjátékok IV. A szív érintése. L’Harmattan Kiadó, Budapest
Gőbel O. (2009): Varázsjátékok V. Önmagunkban elmélyedve. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Tanulni, örülni, szeretni. L’Harmattan Kiadó-Könyvpont Kiadó, Budapest.
Gőbel O. (2012): Csupa szépeket tudok varázsolni..., avagy hogyan játsszuk a Varázsjátékokat?
A szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) elméleti háttere és módszer­
tana. L’Harmattan Kiadó- Könyvpont Kiadó, Budapest.
Israel, Nelly, (1996): Fantazma: alkotás vagy menekülés. Az individuálpszichológia útjain, 2.
(1.) 10-13.
Kiss T. (1992): A mesehallgatás, a meseköltés szerepe a gyermek képzelete és gondolkodása
fejlesztésében. In.: A gyermekek értelmi fejlesztése az első hat életévben Piaget
szellemében. Debrecen, 118-124.
Kiesling,U. (2014): Szenzoros integrációs terápia mint dialógus. Megértés, tanulás és
fejlesztés a harmonikus fejlődés érdekében. Medicina Kiadó, Budapest
Kokas K. (1992): A zenefelemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kosslyn, S. M. (1987): Seeing, and imagining in the cerebral hemispheres: A computational
approach. Psychological Review, 94, 148-175; magyarul: Látás és vizuális képze­
let az agyféltekékben: egy számításelméleti megközelítés. In: Séra L., Kovács L,
Komlósi A. (szerk. 1990): A képzelet. Tankönyvkiadó, Budapest. 270-328.
Lázár, I. (2003): Szociál-pszichoimmunológia, egy „hídtudomány” honi pillérei. In: Urbán
Róbert (szerk.): A magatartás, a lelki élet és az immunrendszer kölcsönhatásai.
ELTE Eötvös Kiadó, 13-48.
Menyhai I. (1995): Vezetés, nevelés, neurózis. AULA Kiadó, Budapest.
Mérei F. (2003): Élménysűrítés és fantázia. In: Mérei F., Binet Á.: Gyermeklélektan. Gondolat,
87-89.
Merian, D. (1969): Phantasiegeschichten in der Kinderpsychotherapie. In: Biermann, G. (ed.):
Handbuch der Kinderpsychotherapie. E. Reinhardt Verlag, München-Basel.
406-415.
Nagy Gy. (1978): Mozgásképzet-gondolati gyakorlás. In: Cselekvéstanulás és mozgástransz­
fer. Akadémiai Kiadó, Budapest; 30-43.

20
Nagy, L. (1905/1995): Fejezetek a gyermekrajzok lélektanából. In: Kárpáti A. (szerk. 1995):
Vizuális képességekfejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Oláh A. (1993): Szorongás,megküzdés és megküzdési potenciál. Kandidátusi disszertáció.
Oláh A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
Pálfi S. (2002): Az óvodai játék környezetkultúrája, www.oki.hu/ovodai programok.
Penfield, W. (1952): Memory Mechanisms. A.M.A. Archives ofNeurology and Psychiatry, 67.
178-198.
Piaget, J. (1999): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat, Budapest.
Piaget, J. (1993): Az értelem pszichológiája. Gondolat, Budapest.
Piaget, J. és Inhelder, B. (1966/1999): Gyermeklélektan. Osiris, Budapest.
Porkolábné Balogh K. - Balázsné Szűcs J. - Szaitzné Gregetits A. (2009): Kudarc nélkül az
iskolában. Trefort Kiadó, Budapest.
Pylyshyn Z. W. (1984/1990): A képzelet és a megismerés funkcionális architektúrája. In: Séra
L. Kovács, Komlósi A. (szerk.): A képzelet. Tankönyvkiadó, 239-269.
Salamon J. (1993): A megismerő tevékenység fejlődéslélektana. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
Stern, D. N. (1985/2002): The Interpersonal Word of the Infant: A Wiewfrom Psychoanalysis
and Developmental Psychology. New York, Basic Books. Magyarul: A csecsemő
személyközi világa a pszichoanalízis és a fejlődéslélektan tükrében. Animula,
2002 .
Székácsné Vida M., (1979): A mozgásfantázia megközelítése. In: Salamon Jenő (szerk.) Az
alkotó gondolkodás kutatási problémái. Akadémiai, 105-114.
Vetró Á. (2008): Gyermek - és ijjúságpszichiátria. Medicina, Budapest.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Zauberhände. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Bewegung im Schneckentempo. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Ausflüge im Lotussitz. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Im Wunderland der Phantasie. Iskopress, Hamburg.
Vopel, K. (1991): Kinder ohne Streß. Reise mit dem Atem. Iskopress, Hamburg.
Winnicott, D. W. (1999): Játszás és valóság. Animula.

21
Stressz nélkül
Klaus W. Vopel

Mindenki, aki gyermekeket nevel, vagy velük foglalkozik, evvel a kellemes és

egyben innovatív m unkával kiváló vezérfonalat kap ahhoz, hogy a rábízott gyer­
mekeket a lelki túlélés, m egküzdés művészetébe bevezesse. Ezek a játékok csak
részben „szólítják meg” a gyerekek tudatosságát. Mélyebb rétegeket is megérin­
tenek bennük, és a gyerm ekeknek alkalmat adnak arra, hogy kialakítsák saját,
belső stílusukat arra vonatkozólag, hogy hogyan tudják önmagukat megnyug­
tatni, ellazítani, felvidítani, erőt gyűjteni és a stresszre, illetve a felmerülő prob­
lémákra higgadtan reagálni. A játékok központi üzenete gyermekeink felé így
hangzik: „Mindig szakíthatsz időt magadnak arra, hogy újra harmonikus egyen­
súlyba hozhasd magad,és m inden feltétel megvan benned arra, hogy koncent­
ráljál, és magabiztosnak érezhesd magad. Ennek művészetét pedig meg tudod
tanulni.”

1. A játék célja
M inden felnőtt átélte már, hogy a csecsemők milyen biztosan, automatikusan
tudják életritmusukat szabályozni. Felszabadultak és nevetnek, ha egy ismerős
arcot látnak, egy megszokott, ismert illatot éreznek. Ellenben görcsösek, és sír­
nak, ha éhesek, ha fájdalmat éreznek, ha túl sokáig vannak egyedül. Ha igényeik,
szükségleteik ki vannak elégítve, és a rendelkezésükre álló energiát elhasználták,
akkor egyik pillanatról a m ásikra elalszanak. Csak csodálni tudjuk, hogy egy
fiatal szervezetnek hogyan sikerül a teljes nyugalom és ellazulás állapotát elérni.
M inden kisgyermekben ott van ez az élet-irányítási képesség, amely az aktivitás,
a m unka szakaszát át tudja vezetni az ellazulás és a megnyugvás periódusába.
Eközben természetesen a kisgyermeknek nincs tudása arról, hogy milyen bonyo­
lult pszichobiológiai szabályozást valósít meg. Egyszerűen, tudattalanul m űköd­
teti mindezt.
Ha a kisgyermek felnő, akkor ez az első automatikus életritmus-szabályo­
zás kiegészül egy második, akaratlagos irányítással is, melyet a gyorsan fejlődő
tudat nagymértékben tám ogat. Ettől kezdve a gyermek előtt gyakrabban ott van
a választás lehetősége arra, hogy tudattalanja vágyait, vagy tudatos léte kívánsá­
gait részesítse előnyben. Egy három éves gyermek, aki még este 10 órakor kiönti a

22
Legós dobozát, hogy építsen valamit játékaiból, nyilvánvalóan tudatosan cselek­
szik így, amit úgy lehet kommentálni: „Én inkább még játszom, később akarok
aludni.”
A kisgyermek egész életében - ugyanúgy, mint mi - arra törekszik, hogy meg­
őrizze egészségét, belső ritmusát, optimizmusát avval a meglehetősen bonyolult
művelettel, amivel összeköti egymással a különböző tudattalan és tudatos néző­
pontokat. Ha a tudatos és a tudattalan munkája között idejekorán összhangot
teremtünk meg, együttműködést alakítunk ki, akkor az életben sok kompliká­
ciót megelőzhetünk. Mindkét „irányító-központ” bennünk van. Könnyedén vál­
togathatjuk a kíváncsiság, a játék, a munka, a szeretet, és az ellazulás, a pihenés
és a belső csend idejét.
E kötetek gyengéd, lágy játékai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermekek
korán: óvodában, az iskola-előkészítőben vagy az iskolai évek alatt m egtanulhas­
sák, hogyan tudják önmagukat ellazítani, belső ritmusukat megtalálni, és össze­
szedni magukat. Ezek az életfontosságú képességek az idősebb gyermekekben
és a fiatalokban olykor ijesztő módon nincsenek kibontakoztatva, és, sajnos, sok
pedagógus nem is tudja, hogy a koncentrációs gyengeségekre, a nyugtalanságra,
hiperaktivitásra, vagy durvaságra, magatartási problémákra hogyan reagáljon.
A nehezen kezelhető gyermekek száma hűen tükrözi vissza a tanácstalan és
segítség nélkül maradt felnőttek tömegének növekedését, akik hajlamosak arra,
hogy a tanulási- és viselkedési zavarok okait elsősorban a szülők hanyagságának,
a TV- és videó-kultúrának, a szegénységnek tulajdonítsák.
Biztosan mindenkinek igaza van, akik a gyermekek egyre nehezebb életfel­
tételeit mindezekkel összefüggésbe hozza, de ez mégsem magyaráz meg m in­
dent, s ami számunkra fontos, nekünk, pedagógusoknak egyáltalán nem segít.
Mindezzel együtt, a gyermekek kellemetlen megnyilvánulásait kihívásnak is lát­
hatjuk, amiből mi magunk is tanulhatunk.

Gondoljuk át pedagógiai gyakorlatunkat, és vizsgáljuk meg, mely ponton ma­

radtunk adósai gyermekeinknek. Már az első válasz úgy hangozhat: hiányzik a
hatékony prevenció. Bizonytalanok vagyunk, hogyan használhatjuk jól pedagó­
giai „hatalmunkat”, és élettapasztalatunkból származó előnyeinket m unkánk
során. Sokkal szívesebben és gyakrabban fordulunk a gyermek intellektusához,
miközben figyelmen kívül hagyjuk testét és lelkét. Nehezen tudunk ráhango­
lódni egy-egy gyermek lassabb érési folyamatára, aminek az lesz a következmé­
nye, hogy rossz időpontban kívánunk, követelünk tőle meg sok mindent.
A pedagógiai megelőzés azt jelenti, hogy a saját pedagógiai és pszichológiai
nézeteinket átgondoljuk, a gyermekeknek értelmes tanulási célokat választunk
ki, amik a nehéz időket is áthidalják, hatásos pedagógiai és terápiás módszere­
ket és technikákat alkalmazunk, és pedagógiai eljárásainkat a gyermek egyéni

23
fejlődésmenetéhez igazítjuk- Végső soron a megelőzés azt is jelenti, hogy a
gyermekeknek a lehető legkorábban megtanítjuk, hogy szervezetük teljességét
harmonikusan használják, és hogy újra és újra megtalálják a játék és munka, a
nevetés és komolyság, a koncentráció és tettvágy ritmusát. Csak azok a gyerme­
kek maradnak egy életen át a tanulásra nyitottak, alkotók és barátságosak, akik
megtalálják, és követik belső hangjukat és legmélyebb önmagukból építkeznek.

2. Hogyan tanulnak szívesen a kisebbek

és a nagyobbak?
Ha a gyerekek kiegyensúlyozatlan társakkal, felnőttekkel találkoznak, akkor leg­
többször nehézségekbe ütköznek- A kétszínűség irritálja őket. A kedves, gyengéd
játékok sem képesek feloldani a pedagógiai rigiditást, de minden olyan pedagó­
giai irányzatban ott a helyük, ami a gyermek szám ára állandóságot és hajlékony­
ságot is mutat. Pontosan am iatt a megterhelés miatt, aminek ki vannak téve a
segítő foglalkozású szülők és pedagógusok, látunk óriási lehetőségeket az ilyen
jellegű pedagógiai módszerekben. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy m ód­
szerünk mind a tudományos, m ind a gyakorlati téren is megfeleljen.
Néhány hasznos megfigyelésemet, és következtetésemet összegyűjtöttem,
olyanokat, amik egyáltalán nem újak, de gyakran a feledés homályába m erül­
nek. Ez valószínűleg abból adódik, hogy sokak szám ára szívvel, mások számára
értelemmel jól felfoghatók- Azokra a pedagógiai alapokra gondolok, amelyekre
ezek a játékok épülnek.
♦ A gyermekekben ham ar megszületik az a vágy, hogy szabadok lehessenek,
hogy önmaguk dönthessenek, maguk választhassanak. Ha a gyermekek elég
szabadnak érzik m agukat, szívesebben és könnyebben tanulnak. Ezért a hét­
köznapokban érdemes a koruknak megfelelő tanulási szituációt teremteni
számukra, melyben a tanulási folyamat kialakításában nagyfokú szabadságot
kaphatnak, és az eredm ények kontrollálását is kezükben tarthatják.
♦ A gyermekeknek hosszú idő kell ahhoz,- egészen a fiatal felnőttkorig - hogy
a testüket elfogadják, „barátságban legyenek vele”.
♦ A gyermekeknek szükségük van a saját testük iránti tiszteletteljes beállított­
ságra. A gyermekek kognitív stílusa, pszichés működése, egészsége és beteg­
sége mind-mind saját testükhöz való beállítottságuk függvénye.
♦ A testünk okosabb, m int gondoljuk, és a gyermekek sokkal inkább képesek
testük bölcsességére hallgatni, mint a felnőttek.
♦ A gyermekek kreatívak, és szeretnek alkotni. De sokszor miattunk, felnőttek
m iatt az idők során bennük is kialakulhat egyfajta szellemi merevség. A jó pe­
dagógusok igyekeznek ezt oldani, kiaknázva a gyermek intuitív képességeit.

24
♦ A gyermekek a legjobban az egyszerű tapasztalatokból tanulnak, és kevésbé
hasznosítják az elméleti fejtegetéseket. A tanulási folyamat kis lépésekre ta­
gozódik, ritkán figyelhetők meg nagy áttörések.
♦ A gyermekek mindenek előtt önbizalmat szeretnének átélni, s tudni, hogy
önmagukra támaszkodhatnak. Sokkal könnyebben hagyatkoznak a tudatta­
lanjukra, mint a felnőttek, ami sokszor fontos információkat ad számukra,
így a megfelelő időben megfelelő magatartást tudnak tanúsítani.
♦ A tudattalan előhívhat feszültségeket, görcsöket, funkciózavarokat. De ugyan­
ez a tudattalan segít ezek feloldásában is. (A játékok során a tudatosság sok­
szor háttérbe szorul, s előtérbe kerül a tudattalan szabályozása. A tudatalatti
tudja a legtöbb probléma megoldását is, s mindig kész az együttműködésre.)
♦ Minden gyereknek más az a testzónája, amelyik különösen érzékeny a feszült­
ségekre.
♦ Minden gyermek másképp tanul, ért meg dolgokat, másképp reagál, és túlter­
helés esetén más-más tüneteket produkál.
♦ Fontos, hogy a gyermekek újra és újra átéljenek olyan helyzeteket, melyekben
a szervezetük különféle rendszerei közötti egyensúlyt megteremthetik, pl. a
test és a tudat, a tudattalan és az érzések között.
♦ A csoportos, irányított játékban és a tanulás folyamatában a gyermekek köny-
nyebben veszíthetik el belső ritmusukat, m int informális helyzetben (nem
csak ők). Ilyenkor az átmeneti aktivitások különösen értékesek, melyek a kü­
lönféle játék - és munkaszekvenciák között egy belső újra-rendeződést, erő­
gyűjtést tesznek lehetővé. A játékoknak ez az egyik legfőbb funkciója.
♦ Annak érdekében, hogy a gyerekek boldog és rugalmas felnőttek legyenek,
meg kell tanulniuk, hogy saját jól létükért tenniük kell valamit, s ehhez nem
elegendő, ha a számítógépet, videót vagy a dvd-lejátszót be tudják kapcsolni.
♦ A gyermekeknek kellően elég lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a m ár
ismert és tudott képességeiket gyakorolhassák. Az ilyen helyzetek megoldása
a gyermekeknek nagyobb önértékelést biztosít, mint akármilyen koncepciók,
ötletek, teóriák reprodukálása.
♦ A gyerekek értékelik azokat a tanulási szituációkat, amelyek divergens gon­
dolkodásra adnak lehetőséget, m ert ez azt jelenti, hogy tudatalattijuk sok
mindenben segíti őket: gondolkodik, megoldásokat talál, következtetéseket
von le.
♦ A gyerekek értékelik azokat a felnőtteket, akik tiszteletben tartják és tám o­
gatják a tudatalattijukat, fantáziájukat, intuícióikat.
♦ A gyerekek sokkal nyitottabbak, m int a felnőttek a metaforák, a szimbólu­
mok, a fantázia és a rituálék világában.

25
Ön, kedves Olvasó, a későbbiekben újra és újra észre fogja venni, hogy a játékok
közül nagyon sok ezekre az alapokra épül. A játékoknak a következő felépíté­
sük van:
♦ mozgósítják a tudatos és a tudatalatti közötti együttműködést
♦ bevonják a testet
♦ szokatlan m ozdulatokat és mozgásfolyamatokat hívnak elő
♦ a fantáziára építenek

A sokszorosan is a m etaforákra épülő játékok lehetővé teszik, hogy a kívánt fizio­

lógiai változások mellett megjelenjék egy, a gyermek számára nem tudatos belső
reakció. Mi, felnőttek, gyakran lemondunk arról, hogy a szuggesztiókat és javas­
latokat adjunk a következő séma szerint: „Érezd magad ellazultnak...” Elegendő,
ha a gyerek ellazult, és koncentrálni tud. M inden gyerek a saját maga módján,
önmaga számára fontos következtetéseket képes levonni a játéktapasztalatból.
A hatást leginkább a gyerm ek viselkedésén, arcán és hangulatán lehet látni.

3. Célok és módszerek
Ha Ön, mint csoportvezető vagy szülő, elég gyakran kipróbálta ezeket a játéko­
kat, akkor adjon lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy valami értékeset tanul­
hassanak. Mert a gyermekek képesek arra, hogy az aktuális szituáción is túl is
tanuljanak. Egyre inkább meggyőződhetnek arról, hogy saját életritmusukat
befolyásolni, kontrollálni tudják, hogy olyan helyzetet teremthetnek, amiben
külső és belső nyugtalanságaikat és terheléseiket kipihenhetik, megtalálva a
középutat.
A gyermekek a m indennapi gyakorlással megtanulják ezt a fontos túlélési
technikát, ami előfeltétele annak, hogy meg tudjanak birkózni a hétköznapok
stresszével és durvaságaival. Akkor megtapasztalják, hogy számukra is lehetséges:
♦ minden időben ellazulni és felfrissülni
♦ kellemes, szórakoztató szünetet teremteni (édesség vagy drog nélkül is)
♦ energiájukat összpontosítani és megújítani
♦ létük különféle aspektusait (test, szellem, lélek) engedni együtt hatni
♦ kreativitásukat és találékonyságukat kiaknázni
♦ mindig más és érdekes módon koncentrálni
♦ másokhoz: felnőttekhez, gyerekekhez való kapcsolatukat élettelibbé és ter­
mészetesebbé tenni
♦ az önértékelést és az életörömet védeni és kiterjeszteni.

Mindezeket a célokat el lehet érni, hiszen ezekben a játékokban erősen támasz­

kodunk a gyermekek tudattalanjára, intuícióira, fantáziájára, mindarra, amit az

26
élete során megtanult és „szelleme nagy könyvtárában” megőrzött. A tudatos és
a tudattalan együttműködése az, ami a gyermek számára megengedi, hogy kap­
csolatot teremthessen saját belső életével, legmélyebb önmagával (a Selffel). Egy
gyermek felfedezheti önmagában azt a titkos helyet, ahol ő boldog lehet, maga­
biztos, kompetens, együttérző, természetes, spontán, egyedi, békés és ellazult.
A játékok általában egyszerű struktúrára épülnek, ami lehetővé teszi a gyer­
mekek számára, hogy könnyen bekapcsolódhassanak. Metaforáival és cselekvési
rendszerével a gyermekek élettapasztalataihoz kötődik, és szinte mindig vala­
milyen szimbolikus, metaforikus vagy rituális elemet hordoz, ami kapcsolódási
pontot biztosít a tudatalattihoz, és egyben stimulálja is azt. Ezek a játékok sok
forrásból merítkeznek: folklórból, a Tai Chi-ből, a Kum Nye-ből, a Gestaltból, a
fantáziából és a pszichoimaginációból, a meditációból, a gyermekjátékokból, a
masszázsból, a New Games-ből.
A játékok könnyen alakíthatók úgy, hogy az az Ön által nevelt gyerekek egyéni
sajátosságaihoz igazodjék. Ahhoz, hogy a játékok könnyed, felüdítő hatása érvé­
nyesülhessen, figyelembe kell venni még további szempontokat is. Mindenek
előtt azt, hogy a csoportvezető emberi tartása és hozzáállása játssza a legfonto­
sabb szerepet a játékok során.

4. A csoportvezetői magatartás
A legfontosabb az, hogy megnyerje a gyerekek figyelmét. Fontos továbbá, hogy
a gyerekek értékeljék, elfogadják az Ön személyiségét, ismereteit, s megbízza­
nak Önben. Minél inkább úgy látják a gyerekek, hogy Ön fontos és barátságos
felnőtt, annál inkább készekké válnak arra, hogy kövessék Önt. Ahhoz, hogy a
gyerekek élvezni és használni tudják a személyes szabadságukat, ahhoz Önnek
világos határokat kell mutatni számukra, és a gyerekek biztonságát biztosító sza­
bályokat be kell tartatni.
A gyerekek egy olyan felnőtt irányítását igénylik, aki magabiztos, megbíz­
ható, barátságos, rugalmas, megértőén vezeti a csoportot és világos, egyértelmű
javaslatokat tesz.
Természetesen lehetetlen úgy dolgozni, hogy egy adott pillanatban m inden­
kinek megfeleljünk. Ezt nemcsak Ön tudja, hanem a gyerekek is éppoly jól tud­
ják. Sok gyerek számára az olyan felnőttek nem rokonszenvesek, akik mindig a
tökéletességre törekszenek. A saját hitelünket a gyerekek előtt nagyban növeli az,
ha bevalljuk saját hibáinkat, ügyetlenségünket, s azokból tanulunk. Minél idő­
sebbek a gyerekek, annál fontosabbak számukra azok a felnőttek, akik tanulnak
a saját hibáikból, és képesek arra, hogy saját kompetenciájukat kiterjesszék. M in­
dig lesznek olyan gyerekek, akik számára valamelyik feladat vagy játék túlságo­
san nehéz lesz, ami talán leblokkolja, megtöri, és saját harmóniájukból kibillenti

27
őket. Ezért mindvégig nagyon fontos, hogy Ön, m int a csoport vezetője, folya­
matosan visszajelezze a gyerekeknek, hogy hisz az ő erejükben, nyomon követi,
látja fejlődésüket, és együtt örül velük.
Fontos a gyerekek bátorítása, és az, hogy m ind a kisebb, mind a nagyobb gye­
rekeknek (valamint m agunknak is) megengedjük a hibázás lehetőségét, illetve
legyünk mellettük, és segítsük őket, hogy tanulhassanak saját hibáikból. Min­
denki tudja, aki nap m int nap találkozik gyerekekkel, hogy ez milyen nehéz és
megerőltető, és aki gyermekcsoportokkal dolgozik, látja, milyen energiákra van
szüksége ahhoz, hogy figyelemmel kísérje és erősítse a gyerekek fejlődő szemé­
lyiségét.
A következő javaslat, am i Önnek szól, az, hogy „vigyázzon” saját magára is,
hogy képes legyen regenerálódni, felfrissülni munkája előtt, alatt és után. Kitalál­
hat önmagának is kellemes fantáziautazásokat, álmokat, rituálékat, ellazító moz­
dulatokat, amik segítenek, hogy felfrissüljön, és ápolják saját életörömét. Mindig
lehet a nap folyamán találni olyan rövid időszakokat, amikor a csoportot nem
zavarja az, ha Ön egy rövid időre elmerülve meditál, jóga gyakorlatot végez, vagy
Tai-Chi mozdulatokat gyakorol. Ha a könyvben leírt játékokkal játszanak, akkor
sokszor adódik az a lehetőség, hogy a gyakorlatokat bemutassa, vagy együtt csi­
nálja a gyerekekkel, és így Ö n is élvezhesse ezeknek a játékoknak frissítő hatását.

5. Praktikus tanácsok a csoportmunkához

Elsősorban az Ön személyes megérzésétől függ az, hogy egy-egy ilyen játékot
m ikor javasol a gyerekeknek. Azok a gyerekek, akik egy formális (intézményes
jellegű) csoport tagjai, azoknak naponta legalább egyszer lehetőséget kellene
nyújtani arra, hogy önm agukat kreatívan kifejezhessék, hogy a fantáziájukat
megmozgathassák, összeszedhessék magukat és ellazulhassanak. Különösen
azok a két tevékenységi form a közötti „átmeneti szituációk” alkalmasak erre,
amikor is a rövid lazító játékok segíteni tudnak a gyerekeknek abban, hogy újra
erőt gyűjthessenek, és figyelmüket összpontosíthassák.
A hosszabb játékokat inkább a csendesebb időszakokba iktassuk be, amikor
a gyerekek már kielégítették, levezették mozgásos igényeiket. Nagyon szeretik és
értékelik ezeket a játékokat az együtt eltöltött idő kezdetén és végén. Ne akkor
akarjon játszani, amikor a gyerekek szaladgálnának, „udvari játékokat”, mozgá­
sokat szeretnének csinálni; és nem szabad a játékokat nyugtató gyanánt, tévesen
használni. Legjobb, ha a gyerekek hangulatát, és energiaszintjét követi, valamint
azokat a témákat, amik őket foglalkoztatják.
A játékokat megérzésére támaszkodva válassza ki. Olyan játékokat válasszon,
am ik illenek a gyerekek m entalitásához, érdeklődéséhez, és a csoporttörténések­
hez. Gondoljunk arra, hogy a 3-7 éves gyerekek az egyszerű, konkrét, fantázia­

28
orientált játékokat szeretik. Sok játékot lehet azonos módon játszatni kicsikkel és
nagyokkal, mert mindkét korosztály számára kedveltek- Mindig vegyük figye­
lembe azt, mennyire képesek a gyerekek koncentrálni, összpontosítani az adott
időszakban.

Minden játék éltető ereje a saját személyiségünk, kedvességünk, meggyőző erőnk.

Mi vagyunk a legfontosabb modell a gyerek számára, és azok, akik a gyermeket
elvezetik a fantázia varázslatos birodalmába. Beszéljen mindig lassan, mély han­
gon, és halkan. Szóljon a gyerekekhez azon a csendes hangon, mely minden gye­
rekben ott van, és várja, hogy megszólítsuk. Engedje meg magának, hogy saját
fantáziája, gondolatai eltérítsék vagy kiegészítsék a játékokat. Ha kiválasztott
egy játékot, amelyikre kevésbé voltak fogékonyak a gyerekek, akkor hum orral
„sztornózza”, és vegyen elő, próbáljon ki egy másikat. Idővel már ráérzésre is jól
fog választani, amiben benne lesz saját kívánsága éppúgy, mint a gyerekeké.

29
 Bevezető a Mozgás-kötet
játékaihoz
Cőbel Orsolya

Az első kötetben m ozgásos fantáziajátékokból állítottunk össze egy csokor­

nyit. A gyermekeknek erős belső késztetésük van arra, hogy mozogjanak,
használják testüket. Ezek a játékok a gyermekekben rejlő hihetetlen energiá­
kat nyugodt, koncentrált energiává alakítják át. M inden játékban ott található a
fantázia vagy a rituálék egy-egy eleme, s ezeket kombinálja lassú, kellemes moz­
gásfolyamatokkal. A test és a szellem eközben nyugodtabb lesz, az izomzat ella­
zul, a vérkeringés szabadabbá válik, a légzés mélyebb, lassabb lesz. Vannak olyan
játékok, amelyek az egész testet, szinte az összes izomcsoportot mozgásba hoz­
zák, és olyanok is, amelyek célja egy-egy testrész, egy-egy izom, vagy izomcso­
port megmozgatása és ellazítása.
A koncentrált, lassú járással (pl. Mézföld 37.), illetve a kúszással-mászással
(pl. Óriáscsiga 14.) járó játékok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a mozgások
a lassabb kivitelezettségben összerendezettebbé, pontosabbakká, kidolgozottab-
bakká váljanak. Ez a folyamat különösen kedvező azoknak a gyermekeknek, akik
nagyobb mértékű mozgásigényükből (esetleg hiperaktivitásukból) adódóan túl
gyorsan, ugyanakkor koordinálatlanul, szinte kapkodva mozognak. Ha ezeket
a gyerekeket „lelassítjuk”, akkor megfigyelhetjük, mely mozgásformák vannak
megszületőben. A gyermekek átélhetik, ahogy a lassú mozgással járó játékok
során egyre harmonikusabbá, egyre összerendezettebbé válnak a mozdulataik.
A játékgyűjteményben sok olyan játékot találunk, melyekben a gyermekek a
futást, ugrást, szökdelést, de akár a forgást is kipróbálhatják, begyakorolhatják
m ind a valóságban, m ind a képzeletükben. (Ide-oda 19; Pattogatott kukorica 22;
Búgócsiga 4L) Találkozhatnak olyan mozgásformákkal is, amelyeket a minden­
napi életben kevésbé használnak, ezért több figyelmet és koncentrációt kíván­
nak, mint pl. a hátrafelé járás (Majmok 10; Karneváli felvonulás 16.)
Különleges alkalmat kínálnak akár a „direkt” mozgásfejlesztésre is azok a
játékok, amelyek az elindulás - megállás - majd irányváltoztatás - újraindulás
dinamikájára épülnek (pl. Stop 9; Mozdulatlanság 15.) Találunk olyan játéko­
kat, melyekben akár páros, akár csoportos helyzetben élhetik át a gyermekek
az együttmozgás, az egymásra-figyelés élményét, aminek során megtapasztal­
hatják, hogy az egyéni mozgásformák hogyan kapcsolódnak össze a többiek

30
mozgásmintáival, megérezhetik, felvehetik egymás ritmusát, tempóját, amiben
kialakul a szinkronmozgás. Ez pedig már túlmutat magán a mozgáson, erősíti az
empátiás képességen alapuló társas kapcsolatokat, az együvé tartozás érzését, a
csoport bio-pszicho-szociális rezonanciáját.
A nagymozgásokat kívánó játékok mellett sok olyan játékot is tartalm az
a kötet, melyek a kéz és az ujjak izomzatát erősítik, illetve lazítják, hozzájárulva
a finommotorikus képességek fejlődéséhez. (Préselés, 32; és Játszó állatok 34).
A játékokban megélt mozgás, ritm us és légzés harmóniája hozzásegíti a gyerme­
keket ahhoz, hogy megéljék önm aguk egységét, integráltságát, s ezáltal határo-
zottabbakká, magabiztosabbakká váljanak. Reménykedhetünk abban, hogy a
gyermekek a játékok élményében kiegyensúlyozottan, öntudatosan viselked­
nek, jobb kognitív és kreatív teljesítményt nyújtanak, a csoport légköre, a gyer­
mekek egymáshoz való viszonya is pozitív irányba alakul. Ezek a játékok különö­
sen alkalmasak az ún. nehéz gyermekeknek, akik szinte állandó lelki stressznek
vannak kitéve, vagy szellemi, fizikai hátrányaik vannak, vagy a hiperaktívaknak,
vagy akár a tanulási zavarokkal küszködőknek.
A játékokat ki lehet próbálni bútorozott helyiségekben is, de a legtöbb játék­
hoz mégis nagy tér kell. A játékok teljes időtartam a alatt legyen az Ön hangja
nyugodt, halk, szuggesztív. Válasszon egy olyan beszédtempót, amelyik illik a
gyermekek élményszerzési lehetőségeihez. A szövegben külön jelezzük, hogy hol
érdemes 10-20 másodperces szünetet tartani. Figyeljen a gyermekek légzésére,
és bátorítsa őket, hogy adott esetben mélyen és hosszan lélegezzenek. A játék
után hallgassa meg a gyermekeket, milyen élményeket éltek át. A visszajelzések
mélysége függ a rendelkezésre álló időtől, a helytől, a csoporttól és Öntől.
Kívánunk nagyon kellemes perceket, meglepetéseket a kötet játékainak ki­
próbálásával!

A következőkben szeretnénk megosztani néhány, a kezdő játékok bevezetéséhez

megfogalmazott keretkijelölést. A kötet második felében már nem jelezzük kü­
lön a keretkijelölés instrukcióját, hiszen addigra m ár nagyon jól begyakorolhat­
tuk azokat, hogy tudjuk, mindig avval kezdünk! Mint korábban jeleztük, a játék­
leírásoknál a gyermekeknek szóló felszólító mondatok után nem tesszük ki az azt
nyomatékosító felkiáltó jelet, m ert ezek a felszólító módok inkább lehetőségként
megfogalmazott állítások.

Példák a keretkijelölésre
2. Esküvő
.. .Ma egy nagyon szép varázsjátékra szeretnélek meghívni titeket. Ebben a játék­
ban majd egy esküvő vendégei lehettek. Tudjátok, hogy akkor tudunk jól együtt
játszani, ha egészen csendben vagyunk, és úgy helyezkedünk el, hogy m indenki

31
kényelmesen elférjen. Ebben a játékban mozogni is fogunk, ezért ekkor még
nagyobb helyre lesz szükségünk. Amikor majd megszólal az esküvői zene, lassan
felállhattok, és elindulhattok az esküvői menetben. Az egész teremben sétálhat­
tok majd, egészen csendesen, egymásra is odafigyelve. Amikor majd elhallgat
a zene, visszaváltoztok óvodássá, és akkor kérlek benneteket, üljetek vissza (a
szőnyegre) az óvodáskörbe, hogy mindenki elmesélhesse, hogyan érezte magát,
Mindenkit meg fogok hallgatni, utána pedig rajzolni is fogunk. Aki elkészült a
rajzzal, az ölemben ülve majd mesélhet is a rajzáról. Ezután csendesen felhúz­
hatja a cipőjét, és kim ehet az öltözőbe, ahol az óvó néni/dadus néni várja majd...

3. Aranyos kicsi állatka

... Ma egy nagyon szép varázsjátékra szeretnélek meghívni titeket, amelyben
majd találkozhattok egy aranyos kicsi állatkával. Ezt a játékot is akkor tudjuk
jól együtt játszani, ha egészen csendben vagyunk, és úgy helyezkedünk el, hogy
m indenki kényelmesen elférjen. A mese után majd arra foglak kérni benneteket,
hogy nyissátok ki a szemeteket, és egészen lassan, óvatosan induljatok el a kis
állatkátok mögött. Az egész teremben sétálhattok majd, és amikor szeretnétek, le
is ülhettek, vagy le is fekhettek a kis állatkátok mellé. Ahhoz, hogy mindenki jól
elférjen, figyelnetek kell majd egymásra is. Amikor a játék végén elköszöntök az
állatkátoktól, akkor visszavárlak benneteket az óvodáskörbe, hogy elmesélhes­
sétek, hogyan éreztétek magatokat. Mindenki elmesélheti, mindenkit meg fogok
hallgatni, utána pedig rajzolni is fogunk. Aki elkészült a rajzával, az ölemben ülve
mesélhet is róla.

8. Varázsragasztó
... Ma egy különleges varázsjátékra szeretnélek meghívni titeket, amiben majd
párban fogtok játszani, és együtt fogtok mozogni, mégpedig úgy, m intha egy
csepp varázsragasztó összeragasztott volna a párotokkal. Ahhoz, hogy jól tudja­
tok majd együtt játszani, nagyon oda kell figyelnetek egymásra, a párotokra és
a többiekre is. Mivel a játékhoz nagy helyre lesz szükségünk, az egész teremben
lehet majd mozogni. A m ikor majd vége lesz a játéknak, arra kérlek benneteket,
hogy köszönjétek meg egymásnak a játékot, és gyertek vissza ide az óvodáskörbe,
hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat. Mindenki elmesélheti, m in­
denkit meg fogok hallgatni, és ha ezalatt csendben vagytok, ti is megtudhatjátok,
hogyan érezte magát a párotok, mikor a varázsragasztóval összeragadva, együtt
játszottatok. Ezután pedig le is rajzolhatjátok, és az ölemben ülve el is mesélheti­
tek mindazt, amit szeretnétek.

32
9. Stop!
... Ma egy olyan varázsjátékra szeretnélek meghívni titeket, melyben azt próbál­
hatjátok majd ki, hogyan működnek a „fékjeitek”. Ehhez a játékhoz sok helyre lesz
szükségünk, ezért az egész teremben fogunk majd játszani. Tudjátok, hogy ak­
kor tudunk jól együtt játszani, ha csendben vagyunk, és odafigyelünk egymásra,
hogy mindenkinek legyen elég helye. Amikor majd elkezdjük a játékot, külön­
bözőképpen mozoghattok, és amikor azt mondom, STOP!, akkor meg kell majd
állnotok, és mozdulatlanul kell maradnotok, amíg újra nem mondom, hogy
elindulhattok. A játék végén, m ikor visszaváltoztok óvodássá, arra foglak kérni
benneteket, gyertek vissza ide az óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan
éreztétek magatokat a játékban. Mindenki elmesélheti, mindenkit meg fogok hall­
gatni. Utána pedig rajzolni is fogunk, és az ölemben ülve mesélhettek is a raj­
zotokról.

11. Barátom, a sündisznó

... Ma egy nagyon szép varázsjátékra szeretnélek meghívni titeket. Ebben a
játékban majd egy kis sündisznóval találkozhattok. Tudjátok, akkor fogjuk jól
érezni m agunkat a játékban, ha egészen csendben vagyunk, és úgy helyezke­
dünk el, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Hogy aztán mindenki jól tudjon
majd a sündisznócska mögött sétálni, ahhoz nagy helyre lesz szükségünk- Az
egész teremben sétálhattok majd, egészen csendesen, egymásra figyelve. A m i­
kor majd elbúcsúztok a sünitektől, akkor arra kérlek benneteket, gyertek vissza
ide az óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat. M in­
denki elmesélheti, mindenkit meg fogok hallgatni. Azután pedig le is rajzolhat­
játok, és el is mesélhetitek az ölemben ülve mindazt, amit szeretnétek.

12. Gyertya
...Ma egy nagyon szép varázsjátékra szeretnélek meghívni benneteket, amely­
ben majd fénylő gyertyává változhattok. Tudjátok, hogy akkor tudunk jól együtt
játszani, akkor fogjuk jól érezni magunkat, ha egészen csendben vagyunk, és
úgy helyezkedünk el, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Ebben a játékban
majd mozogni is fogunk, itt a szőnyegen. Ezért ehhez egy kicsit nagyobb helyre
lesz szükségünk, és majd figyelnetek kell egymásra is, hogy minden gyertyaláng
szépen világíthasson. Amikor majd a játék végén lassan elolvadnak a gyertyák,
lefekhettek, és pihenhettek egy kicsit a szőnyegen. Aztán, amikor visszaváltoztok
óvodássá, és visszaültök az óvodáskörbe, m indenkit meg fogok hallgatni, hogyan
érezte magát. Utána pedig rajzolni is fogunk, és az ölemben ülve mesélhettek is
a rajzotokról.

33
 14. Óriáscsiga
...M a egy nagyon szép játékra szeretnélek meghívni titeket, amelyben majd
óriáscsigává változhattok, akik lassan megkeresik a pihenőhelyüket. Tudjátok,
hogy akkor tudunk jól együtt játszani, akkor érezzük jól magunkat, ha egészen
csendben vagyunk, és úgy helyezkedünk el, hogy mindenki kényelmesen elfér­
jen. Ebben a játékban m ajd mozogni is fogunk, ezért nagyobb helyre lesz szük­
ségünk. Az egész terem ben mozoghattok majd, egymásra is odafigyelve, és egé­
szen csendesen, hogy azok, akik már megtalálták a pihenőhelyüket, nyugodtan
tudjanak pihenni. A m ikor majd kipihentétek magatokat, akkor visszaváltoztok
óvodássá, és akkor majd kérlek benneteket, gyertek vissza ide a szőnyegre, az
óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek magatokat a játékban.
M indenki elmesélheti, m indenkit meg fogok hallgatni. Azután pedig le is rajzol­
hatjátok, és az ölemben ülve el is mesélhetitek m indazt, amit szeretnétek.

25. Az óriás és a törpe

Ma egy nagyon szép játékra szeretnélek meghívni benneteket. Ebben a játékban
majd először óriások, azután pedig törpék lehettek. Tudjátok, hogy akkor fog­
juk jól érezni magunkat, akkor tudunk jól együtt játszani, ha egészen csendben
vagyunk, és úgy helyezkedünk el, hogy mindenki kényelmesen elférjen. Ebben a
játékban mozogni is fogunk, ezért nagyobb helyre lesz szükségünk ahhoz, hogy
az óriások is mind jól elférjenek. így az egész teremben mozoghattok majd, csen­
desen és egymásra is figyelve, akár óriásként, akár törpeként. A játék végén, am i­
kor megállunk, visszaváltoztok óvodássá, és akkor arra kérlek majd benneteket,
hogy gyertek ide vissza az óvodáskörbe, hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek

34
magatokat. Mindenki elmesélheti, mindenkit meg fogok hallgatni. Azután pedig
le is rajzolhatjátok, és az ölemben ülve elmesélhetitek mindazt, amit szeretnétek.

37. Mézföld
... Ma egy varázslatosan szép játékra szeretnélek meghívni benneteket. Ebben a
játékban egy képzeletbeli óriási mézföldön sétálhattok majd keresztül. Tudjátok,
hogy akkor fogjuk jól érezni magunkat, akkor tudunk jól együtt játszani, ha egé­
szen csendben vagyunk, és úgy helyezkedünk el, hogy mindenki kényelmesen
elférjen. Miután meghallgattátok a mesét, lassan, egymásra figyelve elindulhat­
tok majd a mézföldön, az egész teremben. Amikor pedig elértétek a mézföld szé­
lét, akkor majd arra kérlek benneteket, hogy pihenjetek egy kicsit, aztán gyertek
vissza ide a szőnyegre (az óvodáskörbe), hogy elmesélhessétek, hogyan éreztétek
magatokat. Mindenki elmesélheti, m indenkit meg fogok hallgatni. Utána pedig
rajzolni is fogunk, és a rajzotokról is mesélhettek.

35
Fejlesztési területek*
Mozgásfejlesztés (M)
I. Nagymozgások fejlesztése 4. Puzzle
1. Járás 5. Mintakirakás
2. Futás 6. Vágás
3. Ugrás 7. Papír-ceruza feladatok
4. Csúszás, kúszás, mászás 8. Testrészekkel végzett mozgásos gyakorlatok

II. Egyensúlygyakorlatok IV. Szem-kéz, szem-láb-koordináció fejlesztése

1. Állás 1. Babzsákgyakorlatok
2. Egyensúlyozó járás 2. Karikadobás
3. Kúszás egyenes pádon 3. Kugli-játék
4. Ugrás, fellépés, leugrás 4. Labdajátékok
5. Body Roll hengergyakorlatok 5. Ugrókötél-gyakorlatok
6. Karikába belépés, kilépés stb.
III. Finommotorika fejlesztése 7. Lábbal különböző formák rajzolása
1. Gyurmázás 8. Ugróiskola
2. Építés 9. Függeszkedés
3. Hajtogatás

Testsémafejlesztés (T)
I. Testrészek ismerete 4. Az előzőek végzése csukott szemmel
1. Önmaga felismerése 5. Adott tárgyakhoz viszonyított
2. A testrészek megismerését testhelyzetek gyakorlása
célzó tevékenységek
3. Meghatározott testrészekre III. Testfogalom
koncentrálás 1. Megnevezett testrészeknek
megmondani a funkcióját
II. A test koordinációjának, 2. A funkció alapján felismerni a testrészt
személyi zónájának alakítása 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészt
1. Oldaliság 4. Részekből összeállítani az emberfigurát
2. A test elülső és hátulsó
részeinek megismertetése IV. Az egyes testrészek fejlesztésére
3. A test függőleges zónájának alkalmas mozgások
megtanítása
* A fejlesztési területek a Porkolábné dr. Balogh Katalin által szerkesztett, Kudarc nélkül az
iskolában (óvodai fejlesztőprogram a tanulási zavarok megelőzésére) című kötet szempont­
sorát tartalmazza, aminek alapján a játék vezetője megerősítést kaphat a fejlesztő hatásokról.

36
Percepciófejlesztés (P)
I. Vizuális fejlesztés
1. Szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése
2. A szem fixációs működésének erősítése
3. Vizuális zártság, egészlegesség
4. Vizuális időrendiség
5. Vizuális ritmus
6. Vizuális helyzet felismerése
7. Vizuális memória fejlesztése

II. Alaklátás és formaállandóság fejlesztése

1. Alak-forma-méret motoros kialakítása
2. Különböző tárgyak, alakok, formák felismerése
3. Adott vizuális minta kirakása
4. Minták rajzolása, festése
5. Részekből különböző alakzatok összerakása

III. A tapintásos-sztereognosztikus észlelés fejlesztése

1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása
2. Különböző formák, méretek alakítása minta után
3. Különböző formák, méretek megváltoztatása
4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása
5. Taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával

IV. Mozgásos/kinesztétikus észlelés fejlesztése

1. Behunyt szemmel mozgások végzése, majd nyitott szemmel való megismétlése
2. Hátára rajzolt forma mozgással való megismétlése, felismerése

V. A térpercepció fejlesztése
1. Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével
2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal
3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása

VI. A hallási észlelés fejlesztése

1. Természetes hangok, zajok
2. Ritmus utánzása
3. Ritmus utánzása csukott szemmel
4. Azonos hangzókkal kezdődő szavak
5. Szavak felsorolása adott szótagra
6. Megadott betűhangokból szavak alkotása

37
VII. Keresztcsatornák fejlesztése
1. Vizuális tapintásos interszenzoros működések fejlesztése
2. Vizuális auditív interszenzoros működés fejlesztése
3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése
4. Hallási tapintásos interszenzoros működés fejlesztése
5. Szem-kéz koordináció fejlesztése

Verbális fejlesztés (V)

1. A tárgyak 2. Térbeli viszonyok 3. Osztályozás
megnevezése a. Irányok a. Alapformák
a. Ruházat b. Helyzet b. Alapszínek
b. Testrészek c. Idő c. Méret, hasonlóság,
c. Névmások különbözőség
d. Cselekvések

K edves Olvasó!
A fejlesztési területek, a Porkolábné dr. Balogh Katalin által szerkesztett, Kudarc
nélkül az iskolában (óvodai fejlesztőprogram a tanulási zavarok megelőzésére)
című kötet szempontsorát tartalmazza, amely alapján a játék vezetője megerősí­
tést kaphat a fejlesztő hatásokról.

A kötetben szereplő rövidítések a fejlesztési területek kezdőbetűjét: M, P, T, V,

valam int az alpontok szám át jelöli.

Példa:

T/I/2 I T/I/3 I P/VII/1 I P/VII/3

„T/I/2 I T/I/3”:

T estsém a fe jle sz té s (T)

I. Testrészek ism erete

2. A testrészek megismerését célzó tevékenységek

3. Meghatározott testrészekre koncentrálás

38
Jelmagyarázat
Évek jelmagyarázata,
a játékokat 3, 4, 5, 6
éves kortól ajánljuk.
kezdő csoport

haladó csoport

gyakorlott csoport

egyéni játék

páros játék

csoportos játék

kezdő játékvezető

í í haladó játékvezető

gyakorlott vezető

39
 Oswald Kinga rajza

40
 1. Varázstollacska
A játék célja
T/I/2 I T/I/3 I P/VII/1 I P/VII/3 I P/VII/4
3
éves kortól

Varázsos ereje van ennek a játéknak, annyira le tudja bilincselni a gyermekeket.

Ők ugyanis szeretik, ha a felnőtt megérinti őket, kitüntetett figyelemmel rájuk
figyel. A toll, - m int egy metafora - jelképezi azt a módot, ahogyan a gyerme­
kek szeretnék, hogy a felnőttek velük bánjanak: gyengéden és szeretetteljesen,
»
simogatón.
í
A játék leírása
(A keretkijelölés után) A kezemben tartok egy varázstollat. Akit megérint ez a
toll, az nagyon kellemesen fogja érezni magát. Nemsokára körbe fogok menni, és
aki előtt megállók, megvárom, míg becsukja a szemét, hogy egészen arra tudjon
figyelni, hol fogom megérinteni. Ha megérintettelek, akkor majd lassan emeld
fel a kezedet, és érintsd meg te is azt a helyet, amelyet én. Aztán ki is nyitha­
tod a szemedet. Ez a megérintett rész egészen különböző módon érezheti magát,
talán hidegnek, talán melegnek, lehet, hogy élénk lesz, lehet, hogy álmos, talán
nagynak vagy éppen kicsinek érzi magát. Csak figyelj rá. Aztán hagyd, hogy újra
olyan legyen, m int előtte. (Menjen körbe, és csendesen, lágyan érintsen meg m in­
den gyermeket! Minden gyermek számára válassza ki a neki jól eső testrészt, de
gondoljon az adott gyermek érzékenységére! Olykor a gyermekeket is megkérhet­
jük, mutassák meg azt a területet, ami megérinthető „belőlük”! Az egyelőre „meg
nem érinthető gyerekeknek” mondjuk el, hogy nem érünk hozzájuk, ilyenkor csak
húzzuk el a tollat a kezük felett...)
Most, amikor m ár mindenkit megérintettem evvel a varázstollal, szeretné­
lek megkérdezni benneteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban. M indenkit
meghallgatok, m indenki elmesélheti, mi történt vele.

Él ménymegosztás
Mit éreztél, amikor a toll megérintett?
Hogyan érezte magát a bőröd (az a testrész),
amelyet megérintettem?

41
 2. Esküvő
3
éves kortól
M/I I P/V/l I V/l-2 I szociális kooperáció

A játék célja
Ez az egyszerű mozgássor vagy mozgás-meditáció abban segíti a gyermekeket,
hogy megtalálják a m aguk belső, nyugodt ritmusát. A felkínált kép erősíti a szel­
lemi koncentrációt és a m á r meglévő tapasztalatok integrációját.

A játék leírása
(Köralakítás után keretkijelölés, lásd a 31. oldalt.) Helyezkedjetek el kényelme­
sen. Ülhettek most törökülésbe, de ha jólesik, le is fekhettek. Be is csukhatjátok
a szemeteket. Van, akinek úgy könnyebb elképzelni mindazt, amiről ma mesélni
fogok.
Képzeljétek el, hogy mindegyikőtöket meghívták egy esküvőre. Lassan gyü­
lekezik a násznép, a vendégek... Mindenki nagyon szépen fel van öltözve...
Amikor megszólal a zene, minden vendég feláll az esküvői menethez. Nyissátok
ki a szemeteket, és lassan álljatok fel. Induljatok el a menettel. Ha szeretnétek,
mehettek párosával is, egymás mellett. (Segítség lehet egy lassú ütemű esküvői
zene.)
Amíg szól a zene, képzeljétek el, milyen ez az esküvő... (Vezesse Ön a ceremó­
niát - nyugodt tempóban!)
Ha vége van a zenének, vége van az esküvőnek is, hazamennek a vendégek.
Titeket is arra kérlek, érkezzetek vissza ide az óvodáskörbe, és meséljétek el,
milyen volt az esküvő, m ilyen érzés volt meghívottnak lenni.

Élménymegosztás
Milyen volt az esküvő?
Hogy érezted magad
a bevonuláskor?
(Hogy voltak felöltözve
a vendégek?)

42
B._Aranyos kicsi állatka
M /II P/V I P/VII I V /1-2 ^
éves kortól

A játék célja
Ez az egyszerű mozgással egybekötött mozgásmeditáció arra ad lehetőséget a
gyermekeknek, hogy gyengéd érzéseket is kifejezhessenek.

A játék leírása
(A köralakítás után, keretkijelölés: lásd a 32. oldalt.) Helyezkedjetek el kényel­
mesen. Ülhettek törökülésbe, de ha jól esik, le is fekhettek. Be is csukhatjátok a
szemeteket. Van, akinek úgy könnyebb elképzelni mindazt, amiről ma mesélni
fogok.
Képzeljétek el, hogy előttetek van egy pici, aranyos állatka. Bármilyen állatot
elképzelhettek (kb. 10 mp). így... Most lassan nyissátok ki a szemeteket, lassan
álljatok fel, és induljatok el egészen óvatosan az állat mögött, hogy meg ne ijesz-
szétek (kb. 20 mp). Most pedig le is ülhettek, de akár le is fekhettek az állatkátok
mellé, hogy gyengéden meg tudjátok simogatni. Ha akarjátok, fel is vehetitek, át
is ölelhetitek (10-20 mp). Aztán gyertek vissza a körbe, hozzátok magatokkal az
állatkátokat, és miközben simogatjátok, meséljétek el, milyen állat van nálatok?
(Kérdezzen meg minden gyermeket, milyen állatot tart a kezében!)
Most, hogy elmeséltétek, milyen állatot tartottatok gyengéden a kezetekben,
búcsúzzatok el tőle, és engedjétek el, hiszen tudjátok, bármikor, amikor csak
akarjátok, találkozhattok vele... (Várja meg türelmesen, amíg minden gyermek
el nem búcsúzik, és vissza nem engedi az állatát!) ... aztán forduljatok vissza az
óvodáskörbe, hogy megkérdezhessem, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Hogyan érezte magát
melletted az állatod?
Hogyan nézett ki az állatkád
(milyen színű,
milyen nagy...) ?

43
 4. JTörékeny ajándékok
3
éves kortól
M /I/l I T/I/3 I P/VII/5 I V/l-3

A játék célja
A törékenységre való koncentrálás arra készteti a gyermekeket, hogy figyelmesen
és óvatosan lépjenek, egyenletes tempóban menjenek, ami segít megtalálni nekik
belső ritmusukat.

y
A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedjetek el kényelmesen. Arra kérlek benneteket,
hogy üljetek törökülésbe, akár be is csukhatjátok a szemeteket. Lehet, hogy így
könnyebb elképzelni m indazt, amiről ma mesélni fogok.
Képzeljétek el, hogy egy különleges ajándékot kell valakihez elvinnetek,
amely rendkívül törékeny... (10 mp). Amikor majd nemsokára elindultok, men­
jetek nagyon lassan, óvatosan, nehogy eltörjön az ajándék. Képzeljétek el, hogyan
fogjátok ezt a törékeny ajándékot tartani...; kinek viszitek ...; hová?
Ha mindezt elképzeltétek, akkor nyissátok ki a szemeteket, lassan álljatok fel,
induljatok el az ajándékkal, és adjátok át annak, akinek szeretnétek... Menjetek
figyelmesen, óvatosan (20-30 mp)... és ha átadtátok annak, akinek szántátok ezt a
törékeny ajándékot, akkor gyertek vissza ide az óvodáskörbe. Szeretnélek megkér­
dezni benneteket, mi tö rtént veletek.

Élménymegosztás
Milyen ajándékot vittél?
Kinek szántad az ajándékot?
Hogyan tudtál rá vigyázni?

Esetleges
nehézségek
Ha „leállíthatatlanok” -
ilyenkor „kimerevítjük”
a képet: pl. „És most m in ­
denki álljon meg ott, ahol
van, képzeletben adja oda
az ajándékát, és aztán
jöjjön vissza a körbe.”

44
5. Kicsiny toljpihe
T/I I T/II I P/II/5
3
éves kortól

A játék célja
Az elkövetkező tevékenység hidat alkothat a különböző tevékenységformák
között. Ebben a rövid időintervallumban segítünk a gyermekeknek abban, hogy
ellazuljanak, és figyelmüket újra összpontosítani tudják. Ezt a játékot m ár egé­
szen kicsiny gyermekekkel is ki lehet próbálni.

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedjetek el kényelmesen, kérlek, üljetek törökülés­
be. Kezeiteket pihentessétek meg a lábatokon (combotokon). Ma egy olyan
játékra hívlak meg benneteket, amiben mozogni is fogunk.
Képzeljétek el, hogy a kezem egy kicsiny tollpihe. Figyeljétek meg, hogy száll
a tollpihe a levegőben. (Mutassuk be úgy, hogy kezünket lágyan ringatva felfelé moz­
gatjuk, közben lassan felüliünk!) Aztán lassan, egész lassan leereszkedik a talajra.
(Ezt a folyamatot is mutassuk be!) Ott, lenn a földön szép nyugodtan elpihen.
Képzeljétek el, hogy a ti kezetek is átváltozik kicsiny tollpihévé, ami először fel­
felé, aztán lefelé száll. Bármilyen tollpihék lehettek, amilyenek csak szeretnétek.
Ha leérkeztek a földre, maradjatok még egy kicsit fekve. Én körbe fogok menni,
és pihenő tollacskákat fogok keresni. Akkor találtalak meg titeket, ha megérin­
tem a kezeteket. Kezdődjön a játék! Képzeljétek el, hogy a kezetek átváltozik
kicsiny tollpihévé. Lassan szálljatok fel, magasra, majd le, és lassan érjetek le a
földre... (Figyelje a gyermekek mozgását, és az ő tempójukban instruálja őket!)
Most pedig körbe megyek, és megsimogatok minden pihenő tollpihét. Am i­
kor megsimogatlak benneteket, akkor vissza is változtok óvodássá, frissen és
kipihenten ébredtek. Kérlek, üljetek fel a körbe... Most, hogy mindenki felült,
szeretnélek megkérdezni benne­
teket, hogyan éreztétek magatokat
a játékban.

Élménymegosztás
Milyen tollpihe voltál?
(Milyen színű, nagyságú,
súlyú, tapintású?)
Milyen érzés volt szállni,
megpihenni?
 6. Az óra
3
éves kortól
M /II I T/I/3 I T/II/1 I P/I/5 I VI/2

A játék célja
Ezzel a játékkal lehetőséget terem tünk arra, hogy a gyermek újra megtalálja sa­
ját belső ritmusát. Az egyszerű mondatokhoz találjuk meg hangunk mély re­
zonanciáját!

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Ezt a játékot állva fogjuk játszani. Képzeljétek el, amint egy
régi, öreg órává változtok. Ezt az órát fel lehet húzni, és akkor elkezd járni: tik­
iak- (Mutassuk be a mozdulatsort!) Álljatok kis terpeszbe, és dőljetek egy kicsit
előbb jobbra, majd balra. Tik-tak, tik-tak, tik -ta k ... Az óra egész nap jár.
Tik-tak, tik-tak, tik-tak... Egész nap szorgalmasan dolgozik... tik-tak, tik-tak...
és estére megpihen. (Ezeknél a mondatoknál lassuljon le egyre jobban!) M inden­
kinek van egy belső órája... tik-tak, üti a ritmust, tik-tak, tik-tak...
Meg is hallhatjátok a saját, belső órátokat, tik-tak, tik-tak... A belső órátok azt
is tudja, hogyan pihenhetitek ki magatokat. Elkezd egyre lassabban ütni, lassan,
egyenletesen. Pihenjétek ki magatokat, mint egy olyan óra, amelyik nagyon lassan
üt (10 mp). Ha kipihentétek magatokat, változzatok vissza óvodássá, és teleped­
jetek ide, a körbe, hogy meghallgathassunk, hogyan érezted magad a játékban.

Élménymegosztás
Milyen óra voltál?
Hol hallottad a belső órád?
Hogyan járt ez az óra?

<0 ;« .

46
Terdik Sára rajza

47
 7._Az erdőben
4
éves kortól
T/II T/III P/II/5 I P/IV/4 I P/IV/5

A játék célja
Ha egy nagyon intenzív mozgássort akarunk levezetni, kicsik és nagyok egy­
aránt kedvelt játéka ez. Alkalm at ad arra, hogy az intenzív, dinam ikus m oz­
gás átalakulhasson ritmusos, lassú mozgássá, ami végül nyugalomban és belső
csendben végződik.
í

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Helyezkedjetek el kényelmesen. Ülhettek törökülésbe, de
ha jól esik, le is fekhettek. Be is csukhatjátok a szemeteket. Van, akinek így köny-
nyebb elképzelni m indazt, amiről ma mesélni fogok...
Képzeljétek el, hogy egy szép erdőben vagyunk, ahol minden ott van, amit sze­
retünk. Lehet szaladgálni, mindent meg lehet nézni... Vannak itt fák, melyeknek
ágait meghajlítja a szél... Fű, amely a szélben ide-oda hajlik... avar, levelek, amelyek
zizegnek a földön... állatok, amelyek itt, az erdőben élnek. És most képzeljétek el,
hogy egy pici, aranyos állat után mentek, amelyet megláttok magatok előtt...
Nyissátok ki a szem eteket és lassan álljatok fel, és induljatok el olyan óva­
tosan, hogy ne ijedjen m eg tőletek. Aztán egyszerűen csak üljetek le az állatka
mellé a földre, és nagyon-nagyon halkan szólítsátok meg, beszéljetek vele. Ha
akarjátok, nagyon óvatosan meg is foghatjátok.
Én most körbe megyek, minden állatot óvatosan megsimogatok, és ti közben
a fülembe súghatjátok, milyen állatot találtatok. Aki a fülembe súgta, engedje
vissza az állatkáját az erdőbe, és üljön vissza a körbe. (Lehetséges, hogy a gyerme­
kek nem akarják azonnal elengedni az állatukat az erdőben, akkor be lehet hozni
a körbe, az élménymegosztáskor még náluk maradhat, simogathatják. A z élmény­
megosztás után azonban újra megkérjük őket, hogy forduljanak ki a körből, és
engedjék vissza az állatot oda, ahol az „otthona”van, ahol ő szeret élni. Jelezhetjük
számukra, hogy bármikor találkozhatnak a kis állatukkal.)

Élménymegosztás
Milyen volt a Te erdőd?
Milyen volt az állatod?
Mit csináltál, hogy jól
érezze magát az állatod?

48
8 Va ráz sragasztó
M/I/l I M/II/2 I M/III/8 I T/I/2-3 | T/II/2 | T/II/5 | T/IV | P/I/6 | P/V | P/VII/1 | V/2 ^
éves koriól

A játék célja
A gyermekek ügyességét teszi próbára, növeli önbecsülésüket, hogy képesek
legyenek feladatokat örömmel megoldani. Ez egyben oldja esetleges visszafogott­
ságukat, szorongásukat is, mert a játék sok nevetésre, vidámságra ad alkalmat.

A játék leírása
(A köralakítás után, keretkijelölés: lásd a 32. oldalt.) Most pedig válasszatok társat
magatoknak. Képzeljétek el, hogy olyan varázsragasztótok van, amely nagyon
erősen összeragaszt mindent. Tegyetek egy cseppet ebből a ragasztóból a saját
térdetekre. Ezt a ragasztóval bekent térdeteket ragasszátok egy másik gyermek (a
társatok) térdéhez, és próbáljatok együtt járni így egy kicsit. Érezzétek, milyen
erősen összeragadt a térdetek.
Most álljatok meg, és kezetekkel válasszátok szét a térdeiteket. Most pedig
tegyetek egy csepp varázsragasztót a fületekre. Ragasszátok össze a fületeket
(fület a fülhöz). Most újra próbáljatok meg így egy kicsit sétálni, összeragadt
fülekkel. így... (Figyeljük a gyermekeket!) Most álljatok meg, és kezetekkel óva­
tosan válasszátok szét füleiteket. Most pedig tegyetek egy csepp varázsragasztót
a csípőtökre. Ragasszátok csípőtöket társatok csípőjéhez. Jó, hogy így is tudtok
sétálni a teremben. Most álljatok meg, óvatosan válasszátok szét egymást, és
mindkét kézzel finoman toljátok el egymást magatoktól. (Ha idősebb gyermekek­
kel játszunk, egyszerre több testrészüket is összeragaszthatjuk, majd felkérjük őket,
próbáljanak meg így mozogni. Pl. egyszerre a fejet fejjel, vállat a vállal összera­
gasztva. A felkínált nehézségi fok legyen a gyermek számára kihívás!)
Megköszönhetitek egymásnak a játékot, ha tetszett, aztán üljetek vissza az
óvodáskörbe, hogy meghallgassalak mindannyiótokat.

Élménymegosztás
Milyen volt a varázsragasztód?
(színe, állaga, hőmérséklete...)
Mikor volt könnyű egymáshoz
ragadni?
Hogyan tudtátok szétválasztani
egymást?
Hogy érzik magukat azok
a testrészeid, ahol össze voltatok
ragadva?

49
 9. Stop !____________________
4
éves kortól
M/I I akusztikus figyelem | P/V | P/VII/2

A játék célja
Ez a játék gyorsan el tudja varázsolni a gyermekeket, mert közben önmagukat és
környezetüket is m egváltozott perspektívában tudják átélni. Egyidejűleg érezhe­
tik az önuralom, az önkontroll képességét, a kompetenciájukat a figyelemösszpon­
tosításban.

A játék leírása
(A köralakítás után, keretkijelölés: lásd a 32. oldalt.) Ebben a játékban elég sok
helyre lesz szükség, hogy szabadon tudjatok mozogni. Kipróbálhatjátok azt,
hogy milyen jó „fékjeitek” vannak. Ha azt mondom: STOP! - merevedjetek meg
majd abban a mozdulatban, amiben éppen vagytok. Talán a lábatokat emelitek
éppen, talán a kezeteket, talán a szájatokat nyitnátok... Pontosan úgy maradja­
tok, ahogy vagytok, am ikor a STOP szót halljátok. Addig maradjatok mozdulat­
lanul, amíg négyig szám olok és elmondom, hogyan induljatok tovább! Álljatok
olyan szilárdan, m intha sziklák lennétek. Tehát, ha elszámoltam 4-ig, elmon­
dom, hogyan induljatok tovább. Most kezdjetek el tehát a teremben mozogni
úgy, ahogy jól esik... STOP! 1... 2... 3... 4...
Képzeljétek el, hogy egy cirkuszban vagytok. Úgy induljatok el körbe-körbe,
m int a bohóc, akinek óriási cipője van... Induljatok!... STOP! 1, 2, 3,4... És most
úgy járjatok körbe, m int egy nagy, nehézkes jegesmedve, ami a hátsó lábain megy.
Induljatok!... STOP! 1, 2, 3, 4 ... Most majd úgy menjetek körbe, mint egy kötél­
táncos, akinek a fején egy másik kötéltáncos fejen áll. Induljatok! ... STOP! 1,2, 3,
4 ... Most trappoljatok körbe, mint az idomított lovacskák, akiknek a hátán a lovas
mutatványokat csinál. Induljatok! ... STOP! 1, 2, 3, 4 ... Végül, legyetek olyanok,
m int a kenguru, amelyik az erős hátsó lábain ugrik. Induljatok! STOP! Most
pedig rázzátok meg a kezeiteket és a lábaitokat, változzatok vissza óvodássá, és
üljetek ide, az óvodáskörbe.

Élménymegosztás
Mi voltál a legszívesebben?
Hogy mozogtál?
Mennyire volt könnyű vagy
nehéz megállni?

50
 1CL_Majmok
M /I/l I M/II/2 I T/IV I P/II/1 I P/VII/3 I V/2
4
éves kortól

A játék célja
A hátrafelé járás ebben a játékban is elősegíti a test és a szellem újra orientálódá­
sát. Különösen a lábakat és a csípőt lazítja el a játék.

A játék leírása
(Körkialakítás, keretkijelölés után, még ülve, a körben...) Képzeljétek el, hogy egy őser­
dőben sétáltok, és egy csoport majommal találkoztok. Lassan álljatok fel, és induljatok
el az őserdőben, ahol összetalálkoztok a majmokkal... (Érdemes egy irányba indítani a
gyermekeket, kijelölve, hol isfog tanyázni a majomcsapat. Úgy határozza meg ezt a terü­
letet, hogy majd innen, hátrafelé legyen lehetőségük együtt mozogni!) Megfigyelhetitek,
ahogy a majmok játszanak, élelmet keresnek, és azt, ahogyan eközben mozognak.
Egészen csendben kell lenni, nehogy megijesszétek az állatokat (kb. 20 mp).
Hirtelen furcsa zajokat hallotok, és látjátok, hogy a majmok is megállnak, és figyelni
kezdenek. Egyszer csak megláttok egy tigrist... A majmok elindulnak lassan, hátrafelé.
Kezdjetek lassan ti is hátrafelé menni, befelé az őserdőbe. Óvatosan, nesztelenül hát­
ráljatok, nagy léptekkel. Ha a jobb lábatokkal léptek hátra, a jobb kezetek is lendüljön
hátrafelé. Ha a bal lábatokkal léptek hátra, a bal kezetek is lendüljön hátra. (Adott esetben
mutassa be ezt a mozdulatot! A gyermekek többször is menjenek a terem egyik végéből a
másikba hátrafelé addig, ameddig meg nem születik a csoport szinkron-mozgása!)
Óvatos, csendes lépteiteket még a tigris füle sem hallotta meg, ezért a tigris
nem is vesztegette tovább az idejét, elszaladt. A kismajmok most egymásra néz­
nek, összekacsintanak Veletek, mindenki örül. Búcsúzzatok el tőlük, és üljetek ide,
a beszélgető körbe, hogy meghallgassalak benneteket, mi minden történt veletek.

Élménymegosztás
Milyen volt az erdő, ahol
a majmok éltek?
Mi történt, amikor
megjelent a tigris?
Hogyan tudtad kicselezni
a tigrist?
Milyen érzés volt,
amikor elment a tigris?
Most hogy érzed magad?

51
 11. Barátom, a sündisznó
4
éves kortól
M /I/l I M/IV I T/II/5 I T/IV I P/V/2 I P/VII/3 I V/2

A játék célja
A sündisznó egyes gyermekek számára ideális barát, kicsi és a tüskéi igazán jól
védik. A lassú járás közben a gyermekek csodálatosan regenerálódnak, miköz­
m
ben jól ellazíthatják a lábukat és a csípőjüket.

A játék leírása
(A köralakítás után, keretkijelölés: lásd a 33. oldalt.) Kérlek benneteket, hogy áll­
jatok fel körben. Képzeljétek el, hogy egy sündisznót követtek, amelyik lassan
totyog előttetek. Képzeljétek el, hogy m indenki előtt ott megy egy kicsi sün­
disznó. Figyeljétek meg, milyen lassan jár, olyan lassan menjetek ti is utána. Néz­
zetek le a kis sündisznóra, legyetek óvatosak, m ert nekimehettek, és megszúrhat­
játok a talpatokat. Képzeljétek el, hogy merrefelé mennétek a sündisznócskával.
Halkan, csendben m enjetek (20-30 mp).
A süni már nagyon elfáradt, és talál m agának egy csendes pihenőhelyet, ahol
gyorsan álomba merül. M ost üljetek le a földre, éppen ott, ahol vagytok. Búcsúz­
zatok el a sünitől, hagyjátok őt pihenni, és gyertek ide vissza, az óvodáskörbe,
hogy elmondhassátok, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a süni? (alak, forma, nagyság, tüske-méret...)
Hogyan tudtad legjobban követni a sünit?
Milyen érzés volt, hogy ilyen közel voltál egy sünihez?

52
12^ Gyertya
T/I I T/III P/II/5 I P/IV/4-5 ^
eves kortól

A játék célja
A következő játékban a felfelé, majd a lefelé tartó mozgás, és a rövid pihenő meg­
élése a földön, sokkal hosszantartóbb hatást hoz, mint a játékhoz szükséges idő.
Nagymértékben emeli az önértékelést, a gyermek önmaga szépségének, fontossá­
gának megélését.

A játék leírása
(Köralakítás, majd keretkijelölés: lásd a 33. oldalt.) Most arra kérlek benneteket,
hogy álljatok fel, és alakítsunk egy k ö rt... Képzeld el, hogy egy gyertya vagy,
mely éjszaka ég. Ha összeteszed a kezedet, és a fejed fölé tartod, akkor a kezed
lesz a gyertya lángja. (Mutassa be, vagy csinálják együtt a gyermekekkel!) Olyan
egyenesen állj, mint a gyertyaszál. Képzeld el, milyen színű gyertya szeretnél
lenni, milyen lánggal akarsz égni. Most egészen fényesen világíts! (10 mp) Milyen
jó látni a fényedet! Fényed melegen és messze világít a sötét éjszakában (10 mp).
A gyertya lassan-lassan elfogy. Egyre kisebb és kisebb lesz, addig, ameddig az
utolsó cseppek is el nem olvadnak a földön. Lassan kialszik a láng. (Kezdje ezt az
utolsó mondatot egy viszonylag magas hangszínnel, majd a mondat végén legyen
a hangja is mély!) Maradjatok még így egy kicsit a földön, pihenjetek, hogy aztán
új erővel kelhessetek fel, mint óvodások.

Élménymegosztás
Milyen gyertya voltál?
Milyen színű, mekkora
lánggal égtél?
Hogyan olvadtál el?

Lehetséges
nehézségek:
Nem akarnak elégni...
- segíthetünk pl. úgy, hogy
kanócukat (lángjukat)
eloltjuk a két ujjunk között.

53
 I B. A rakéta
4
éves kortól
M/I/2 I M/II/1 I T/I/3 I T/II/3 | P/I/3 | P/II/1 | P/V/l

A játék célja
Ha még nem csengett le egy előző tevékenység a gyermekekben, és le akarja
vezetni felesleges energiájukat, játssza el velük ezt a fantázia-mozgást, hogy ella­
zulva új erőre kapjanak, és összeszedett figyelemre legyenek képesek-

A játék leírása
(A keretkijelölés után) Képzeljétek el, hogy rakéták vagytok- A világűrbe készül­
tök, a Holdra. Álljatok fel úgy, hogy mindenkinek legyen elég helye a kilövéshez.
Álljatok rakéta-egyenesen... kezeteket a fejetek felett kulcsoljátok össze, ez lesz
a rakéta csúcsa. Kezdődik a visszaszámlálás. Beindulnak a rakéták, dübörög­
nek a hajtóművek, villognak a műszerek, izzik a levegő a forróságtól. 10, 9, 8,
7... 0. Start! Repüljetek keresztül a világűrön, egészen a Holdra. (Ténylegesen is
végigfuthatják a csoportszobát, de haladó szinten adhatjuk a képzeletbeli űruta­
zás instrukcióját is.) Leszállás! Készítsetek sok fényképet a Holdról... (10 mp),
aztán induljatok máris visszafelé. Villámgyorsan térjetek vissza a Földre, hogy
megpihenhessetek, és hogy tankotokat feltölthessétek. Feküdjetek le, akár be is
csukhatjátok a szemeteket, és érezzétek, ahogyan feltöltődtök energiával. Ha már
tele vagytok energiával, változzatok vissza óvodássá, nyissátok ki a szemeteket,
és üljetek fel, hogy megkérdezhesselek benneteket, hogyan éreztétek magatokat
a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a rakétád?
Mit érezték amikor
az indulásra vártál?
Milyen volt a
leszállás?
Milyen volt a
visszarepülés?
Idősebbeknek:
Hogyan tudtál
tankolni?
Mit fényképeztél le?

54
14. Óriáscsiqa
M/I/4 I T/I/3 I P/V /l-2 ^
éves kortól

A játék célja
Ebben a mozgásos meditációban a gyermekek visszanyerhetik belső nyugalmu­
kat, belsőleg regenerálódhatnak- Különösen a hátizomzatot tudjuk így ellazítani.

A játék leírása
(A köralakítás után, keretkijelölés: lásd a 34. oldalt.) Képzeljétek el, hogy óriási csi­
gává változtok. Úgy tudtok átváltozni, hogy a sarkatokra ültök, előre hajoltok és
a karotokra támaszkodtok. Hátatok lesz a csigaház. (Ha szükséges, mutassuk be!)
Azt tudjuk, hogy a csigák nagyon-nagyon lassan mozognak. Sok időre van szük­
ségük, hogy egyik helyről a másikra jussanak.
Képzeljétek el, hogy veletek szemben, a terem végében van egy szép, lapos kő
(lehetnek ezek kispárnák is), amelyre szeretnétek felmászni, hogy ott kipihenjétek
magatokat. Induljatok el a kő felé lassan. Miközben ilyen szép lassan haladtok, arra
is van időtök, hogy körülnézzetek... Ha megérkeztetek, akkor visszabújhattok a
csigaházba, vagy kinyújtózva sütkérezhettek a kövön. Pihenjetek nyugodtan. Ha
kipihentétek magatokat, akkor változzatok vissza óvodássá, és gyertek vissza ide a
körbe.

Élménymegosztás
Milyen csiga
voltál?
Milyen volt
a csigaházad?
Mit láttál út
közben?

55
 15. Mozdulatlanság
4
éves kortól
T/I/3 I P/I/l-2 I P/VII/3 I időérzék I önkontroll

A játék célja
Újra az órát használjuk, melynek segítségével a gyermekek figyelmét egy pontra
fókuszálhatjuk. A kicsik nagyon szeretik elképzelni azt, hogy minden gyermek­
nek van egy beépített stopperórája.

A játék leírása
Szeretnélek benneteket meghívni egy játékra, melynek az a címe: „Ne mozogj!”
Először álljatok fel úgy, ahogyan az kellemes számotokra. Úgy álljon mindenki,
hogy jól láthassa az óra másodpercmutatóját. Abban a pillanatban, hogy azt
mondom: Ne mozogj! - váljatok mozdulatlanná, csak a szemetek mozogjon,
hogy követhessétek az óra másodpercmutatóját. Elmondhatjátok, mennyi ideig
szeretnétek m ozdulatlanul állni... (Hallgassa meg őket...)
Hangosan fogom szám olni a másodperceket. Ne mozogj!... Most újra lazítsd
el magad! Most mennyi ideig szeretnétek mozdulatlanul állni?... Ne mozogj !...
(Játsszák el többször a játékot! Nagyobb gyermekeknek azt is engedhetjük, hogy a mi
hangos számolásunk nélkül, saját maguk olvashassák le a másodperceket az óráról.)
A játék végén: Most újra lazítsátok el magatokat, formáljatok egy kört, és ülje­
tek le, hogy meghallgassalak benneteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.
Eszközigény: egy óra, amelynek jól látható másodpercmutatója van.

Élménymegosztás
Milyen hosszúnak tűnt az az idő, amíg mozdulatlanul kellett állni?
Könnyű vagy nehéz volt várni?
Hogy tudtad követni az órát?

56
16. Karneváli felvonulás
M /I/l I M/II/2 I T/IV I P/II/1 I P/VII/3 I V/2
4
éves kortól

A játék célja
A gyermekek figyelmét ebben a játékban a lábakra, a lábizmokra fókuszáljuk. A
visszafelé-menetel erre különleges lehetőség. A szokatlan mozgásirány felvétele és
m
megtartása elősegíti a koncentrációt és a tudatos odafigyelést.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy jelmezes felvonuláson vagytok. Képzeletetekben a jelmez­
tárból válasszatok ti is valamit, amit szívesen felvennétek (10 mp). így... M inden­
kinek megvan a jelmeze? (Megkérheti őket, hogy bólintsanak, ha már rajtuk van
a képzeletbeli jelmez.) Most m ár mindannyiótokon karneváli (farsangi) jelmez
van. Mindjárt indul a farsangi felvonulás, ami furcsa módon visszafelé megy.
Mi ugyanis most hátrafelé fogunk menni. Nem fogunk se énekelni, se kiabálni,
hanem egészen nyugodtan elindulunk hátrafelé.
Most pedig alkossatok egy nagy kört, és kicsi lépésekkel, lassan induljatok
meg visszafelé. Vigyázzatok, ne lépjetek rá sem egymás jelmezére, sem a sajá­
totokéra! (Hagyjuk körbe járni a gyermekeket, amíg felveszik a közös ritmust, és
nyugodt hullámzással haladnak visszafelé!)
A játék végén: Most pedig álljatok meg, forduljatok a kör közepe felé, és köszö­
netképpen tisztelettel hajoljatok meg egymás felé. Vegyétek le a jelmezt, és ülje­
tek le az óvodáskörbe.

Élménymegosztás
Milyen jelmezt választottál?
Hogyan érezted magad,
amikor
visszafelé kellett menni?
Mire kellett a legjobban
figyelni?

57
 17. Fatörzs
4
éves kortól
M/I/4 IM/III/8 I T/II/2 IT/II/5 | P/I/3 | P/I/6 | P/II/1 | P/IV | P/V | P/VII/3 |
V/2-3

A játék célja
A gyermekek ebben a játékban azt gyakorolhatják, hogy hogyan tudnak egy­
másra hangolódni, és saját mozgásukat társukhoz igazítani, az ő mozgásával
szinkronba hozni. A játék inspirálja a gyermekeket, és általában nagy derültsé­
get okoz.

A játék leírása
Látta-e már valaki közületek, hogyan gurul egy fatörzs a földön? Hegyről lefelé
a fatörzs először lassan, aztán egyre gyorsabban gurul. Találjatok magatoknak
párt, akivel együtt szeretnétek lenni egy fatörzs. Képzeljétek el, milyen vastag
fatörzsek szeretnétek lenni, milyen nehezek, hogyan mozognak. Feküdjetek le
egymás mellé a földre, és próbáljatok meg a földön gurulni, először nagyon lassan.
Talán idővel gyorsabban is tudtok gurulni. Próbáljatok egyszerre gurulni. (Ha
csak kisebb térben tudunk játszani, akkor két-három párt indítsunk el egyszerre!)
A játék végén: A fatörzsek most eljutottak oda, ahova elindultak, és leállnak.
Ha leálltatok, akkor változzatok vissza óvodássá, és formáljunk egy kört, hogy
leülhessünk beszélgetni.
Eszközigény: lehetőleg vastag szőnyeg. Ehhez a játékhoz nagy tér kell, de akár
füves udvaron is játszhatjuk, jó melegben.

Élménymegosztás
Milyen fatörzs voltatok?
Hogyan tudtatok
együtt gurulni?
Milyen gyorsan
tudtatok gurulni?

58
18. Ide-oda
M /I/2 I T/II/5 I P/I/6 I P/V I V/2
4
A játék célja
Ebben a dinamikus, mozgásos játékban a gyermekek reakció-készségét tesszük
próbára. Amikor a gyermekek megértették a feladatot, akkor már a felállás és a
leülés közötti időközöket le lehet rövidíteni. A gyermekek a játék végén m ár úgy
mozognak, mint a gumilabdák, ezért előfordul, hogy az izgalomtól, izgatottság­
tól, örömtől kicsit hangosabbak.

A játék leírása
Szeretnélek titeket meghívni egy játékra, amelyben tényleg nehéz komolynak
maradni. Válasszatok magatoknak párt, akivel együtt szeretnétek kipróbálni
valamit. Fogjátok meg egymás kezét, és üljetek le a földre. Ha majd elindítom
a zenét, gyorsan ugorjatok fel, szaladjatok el egymástól. Ha a zenét kikapcsolom,
szaladjatok újra gyorsan egymáshoz, fogjátok meg egymás kezét, üljetek le újra a
földre. Tehát, ha halljátok a zenét, szétszaladtok, ha leállítom, újra megkeresitek
egymást, és leültök. (Játssza jó néhányszor el, ameddig a gyerekeknek jól esik!)
Az utolsó kör után: Most maradjatok ülve a földön, köszönjétek meg egymás­
nak a játékot, a vidám találkozásokat, aztán alakítsuk ki az óvodáskort, hogy
megkérdezhessem, hogyan éreztétek magatokat a játékban.
Eszközszükséglet: CD-lejátszó vagy magnó

Élménymegosztás
Hogy érzed most
magad?
Hogyan tudtad a
másikat
megkeresni a teremben,
azután, hogy
elszaladtatok
egymástól?
Milyen érzés volt újra
találkozni?

59
 19. Kéz a kézben
4
éves kortól
M /I/l-2 I M/III/8 I T/I/3 I T/II/5 | P/I/3-4 | P/I/6 | P/V | P/VII/1 | P/VII/3 | V/2

A játék célja
A játékban a fő hangsúly az együttműködésen van.
»
A játék leírása
Szeretnétek megtudni, hogy együtt egy másik társatokkal (barátotokkal) mi m in­
denre vagytok képesek? Találjatok párt magatoknak, nyújtsátok egymásnak a
kezeteket, és sétáljatok lassan körbe a teremben. Aztán menjetek egy kicsit gyor­
sabban, még gyorsabban, egyre gyorsabban. Aztán, kezdjetek el futni.
Meg tudjátok tenni, hogy a többi párt ügyesen kikerülitek? Tudtok úgy futni,
hogy a többieket meg sem érintitek? (Kb. 1-2 perc)
így... most újra lassuljatok le, sétáljatok körbe még egyszer a párotokkal a
teremben, majd forduljatok egymás felé, és köszönjétek meg egymásnak a játé­
kot. Aztán gyertek, üljetek le az óvodáskörbe.

Élménymegosztás
Hogyan kellett
futni ahhoz,
hogy a többiekhez
ne érjetek hozzá?
Mi kellett ahhoz,
hogy együtt
maradjatok?

60
20._ Székcsere
M/I/l I M/ I I I T/I/3 I T/II/2 I T/II/5 | P/I/6 | P/V | P/VII/2-3 | V/l-2 | számfogalom ^ j.
éves kortól

A játék célja
A játékban egyfelől Önnel kooperálnak: az Ön kérdéseire válaszolva. Másfelől
egymással kooperálnak, amikor is változó formációkban megpróbálnak közö­
sen egy székre ülni.

A játék leírása
Szeretnélek meghívni titeket egy játékra, amely néhányatoknak talán meglepe­
téseket fog okozni. Állítsátok fel a székeket körbe, és mindig két gyermek üljön
egy székre. Most pedig induljon a játék: Kinek van közületek otthon kutyája?
Mindazoknak, akiknek van kutyájuk, álljanak fel, menjenek egy székkel odébb,
és üljenek le arra a székre (akár harmadiknak, negyediknek...). Kinek van hosszú
haja? Minden hosszú hajú gyermek menjen két székkel előrébb, és ott üljön le.
Most pedig mindenki annyi székkel menjen előbbre, ahány testvére van.
További kérdések lehetnek pl.: Kinek barna a szeme? Kin van pl. piros ruha?
Kinek van nyáron születésnapja? Ki eszik szívesebben almát, mint körtét? Kinek
van nővére?... (Találjon ki olyan kérdéseket, amelyek kapcsolódnak az Ön csoport­
jának életéhez! A nagyobb gyermekek már maguk is tudnak - néhány példa után
- önálló kérdéseket feltenni. Kisebbekkel kezdjük úgy a játékot, hogy két gyermek
ül egy széken! Idősebb gyermekek hárman, négyen is megoszthatnak egy széket.
A z Ön utasításai mindig változzanak: hol egy, hol kettő, hol három székkel kelljen
előbbre menni! A zt is feltétlenül megkell mondani, melyik irányban kell a gyerme­
keknek haladniuk!)
A z utolsó kérdés után: Most pedig alakítsuk ki az óvodáskörünket, hogy m in­
denkit meg tudjak hallgatni, hogyan érezte magát a játékban.

Élménymegosztás
Hányán tudtatok egy
székre ülni?
Mi volt számodra a
legérdekesebb kérdés?
(Te mit kérdeznél meg
a többiektől?)

61
 21. Pattogatott kukorica
4
éves kortól
M/I/3 I M /II/4 I T/I/3 I T/II/5 | P/I/6 | P/II/1 | P/V | P/VII/3 | V/2

A játék célja
Ebben a vidám játékban a csoportösszetartást erősíthetjük meg.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy m inden gyermek egy kukoricaszem. Keressetek magatok­
nak helyet a teremben, és guggoljatok le. Képzeljétek el, hogy m indannyian egy
óriási nagy lábasban guggoltok, amely egy még sokkal nagyobb tűzhelyen áll.
M indjárt megmelegszik a lábas. És tudjátok, m it csinálnak a kukoricaszemek a
melegtől? Híznak, híznak, aztán elkezdenek ugrálni a lábasban. Minden kukori­
caszem annyit ugrálhat, amennyit csak akar. És m inden kukoricaszem biztosan
megérzi, mikor lesz belőle egy igazi pattogatott kukorica. Szóval... a lábas meleg­
szik, egyre melegebb. Egyes kukoricaszemek m ár egészen kövérek, és elkezde­
nek ugrálni. Egyre több kukoricaszem ugrál, s pattog körbe-körbe. Most már
elég meleg a lábas. M inden pattogatott kukorica örül, hogy olyan szép nagy lett,
és olyan jól tud már ugrálni. Most már m indegyik szem olyan nagy lett, hogy
mindegyik ugrál, és örül, hogy olyan naggyá vált.
Én pedig most cukorszirupot öntök a lábosba úgy, hogy minden pattogatott
kukorica ragacsos lesz. H a két kukoricaszem összeütközik vagy megérinti egy­
mást, akkor abban a pillanatban összeragadnak. Az, aki egy másik pattogatott
kukoricához hozzáragad, m ost már azzal a pattogatott kukoricával ugrándozik
a lábosban körbe-körbe. H a ők ketten nekimennek egy másiknak, vagy összeüt­
köznek valakivel, akkor vele is összeragadnak. És most már többen együtt ugrál­
nak mindaddig, amíg m indenki össze nem ragad mindenkivel, és így egyszerre
tud mindenki ugrani. (Ha valaki leragadna, akkor öntsön extra szörpöt rá, hogy
összeragadhasson a többivel!)
Játék végén: Most pedig változzatok vissza óvodásokká, köszönjétek meg egy­
másnak a játékot, és gyertek ide, az óvodáskörbe.

Élménymegosztás
Milyen pattogatott kukorica voltál?
Milyen testrészetek ragadt össze?
Hol és hogyan ragadtatok össze?
Milyen érzés volt ez annak a testrésznek?
A játék végén hogyan tudtatok együtt ugrálni?

62
22. Keljfeljancsi

A játék célja
Ez a játék, a keljfeljancsi, jól jelképezi a gyermek személyiségét. Habár olykor fel­
lökik, mégis mindig feláll. A legjobb, ha bemutatjuk ezt a játékot, hogy a gyer­
mekeknek pontos képük legyen róla.

A játék leírása
Bemutatás után: Tetszik nektek ez a keljfeljancsi? Nem hagyja magát legyőzni,
mindig újra és újra feláll, a fejét m indig magasan tartja. Ma egy ilyen keljfeljan-
csivá változhatsz.
Ülj csendesen és egyenesen, a fejedet is tartsd egyenesen. Érzed, hogy a test­
súlyod a lábadra nehezedik. Érzed, milyen biztosan tart téged, hogy mindig
megadja neked a biztonságot, azt, hogy bármikor felállhatsz. (Érdemes törökülés­
ben, vagy zsugorülésben csinálni, felhúzott lábakkal, így lehet jól hintázni.)
Körbe fogok járni, és mindenkinek finoman meglököm a hátát. Ha így óva­
tosan meglöklek, egy ideig előre-hátra fogsz hintázni, majd újra egyenesen fogsz
ülni. (Járjon körbe, és váltogassa a lökés erősségét! Ha jól esik a gyermekeknek,
többször is kezdheti a kört.) Lassan minden keljfeljancsi megáll, és elpihen. Ha
kipihente magát a keljfeljancsid, változz vissza óvodássá, nyisd ki a szemed (ha
becsukták).

Élménymegosztás
Milyen volt keljfeljancsinak
lenni? Milyen volt a te keljfeljancsid?
Hogyan tudtál
előre-hátra mozogni?
Hogyan sikerült megőrizni
az egyensúlyodat?
Hogyan tudtál mindig felkelni?

63
Czebe Zorka rajza
23. Óriáskígyó
M/I/4 I M/III/8 I T/II/2 IT/II/5 | P/I/3 | P/I/6 | P/II/1 | P/IV | P/V | P/VII/3
|V/2-3
5
éves kortól

A játék célja
Ebben a játékban a gyermekek fantáziáját aktivizáljuk, és kihangsúlyozzuk a
csoport összetartását. m

A játék leírása a
Ez egy különleges játék, amelyre ma szeretnélek meghívni titeket. Ebben a játék­
ban az egész csoport együtt, egy nagy óriáskígyóvá válhat. Képzeljétek el, hogyan
is fog kinézni ez az óriáskígyó. Azt is elképzelhetitek, hogyan is tud mozogni ez
a kígyó. Mindegyikőtök megtalálhatja azt a helyet, ahol jól fogja érezni magát,
van, aki a feje lesz, van, aki a teste, és van, aki a farka.
Először álljatok fel egymás mögé, kígyósorban. Ha mindenki megtalálta a
helyét, akkor először egy nagy lépést lépjetek hátrafelé, (a második gyermektől
kezdve) és nagyon óvatosan, egymás után, feküdjetek hasra a földön. Várjátok
meg, míg az előttetek lévő kényelmesen elhelyezkedik a földön, megtalálja a
helyét, aztán ti is csatlakozzatok hozzá... (Akkor tudnak jól egymáshoz csatla­
kozni, ha az előttük lévő talpához teszik a tenyerüket, és kissé tolják egymást.) Ha
mindenki lefeküdt a földön, nézzetek magatokon végig, és ekkor váltok igazi óri­
áskígyóvá, amely szép lassan, sziszegve elkezd tekeregni a földön. Ha elfáradt az
óriáskígyó, akkor álljon meg, és pihenjen egy keveset... Akár körül is nézhet ...
Ha kipihente magát, és újra szeretne elindulni, akkor sziszegjen egyet, és lassan
folytassa az útját. (Bízza rá a gyerekekre, hogy mikor szeretnének megpihenni, és
újra indulni!)
A játék végén: Most álljon meg a kígyó (ha úgy látja jónak, egyenként megsi­
mogathat minden gyermeket:pl: amikor megsimogatlak benneteket, akkor vissza­
változtok óvodássá), változzatok vissza óvodássá, és ha jól esett együtt játszani,
akkor köszönjétek meg egymásnak, aztán üljetek ide, az óvodáskörbe.

Élménymegosztás
Mit kellett tenni, hogy egy nagy
kígyóvá váljatok?
Hogyan tudtatok együtt
mozogni?
Mit láttál, miközben
megpihentél?
 24. Hőlégballon________ _____
5
éves kortól
M/IV I T/I/3 I T/II/3 I P/I/l I P/I/3 I P/II/1 I V/l-3

A játék célja
Különösen azoknak fog tetszeni ez a mozgásos fantáziajáték, akik m ár láttak
hőlégballont repülni. A gyakorlat kellemesen ellazít.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy Ti egy szép nagy hőlégballon vagytok, amelyik nagyon magas­
ra fel tud majd szállni. Álljatok egyenesen, karotokat ívesen tartsátoka fejetek felett.
Egytől - tízig fogok számolni, minden számnál lélegezzetek be, aztán ki.
Egyre inkább azt fogjátok érezni, hogy a légballonotok egyre több és több, kel­
lemesen meleg levegővel lesz tele. Miközben így nő, egyre nagyobb és nagyobb
lesz a légballonotok, a karotok egyre inkább széjjelnyílik mindaddig, amíg egé­
szen tele nem lesz a ballon ezzel a meleg levegővel. 1, 2, 3... 10! Indulhattok...
felrepülhettek a levegőbe. Nézzetek körül fenn... és figyeljétek meg alaposan, mi
történik alattatok, lenn a földön. Szippantsatok mélyet a levegőből... Mindaddig
tudtok repülni, amíg a ballonban a levegő le nem hűl. Ela kezd kihűlni a levegő, ti
egyre közelebb kerültök a földhöz, míg végül teljesen leérkeztek. Eközben vegye­
tek mély levegőt, s ha megérkeztetek a földre, engedjétek ki a maradék levegőt, s
pihenjetek meg. Adjatok m agatoknak egy szusszanásnyi időt, változzatok vissza
óvodássá, hogy aztán frissen fel tudjatok kelni, és visszaérkezni az óvodáskörbe.
(Hazai körülmények között a gyermekek ritkán látnak hőlégballont, ezért érdemes
a játékot lufis helyzetekkel előkészíteni. A játék bevezetőjében el lehet mondani a
hőlégballon működésmódját.)

Élménymegosztás
Hogy nézett ki a légballonod?
(szín, nagyság, forma)
M it láttál, miközben
fent repültél?
Milyen volt a levegő
illata (hőmérséklete)
a magasban?

66
25^ Az óriás és a törpe
M /I I M/II/2 I T/II/3 I P/II/1 I V/l
5
éves kortól

A játék célja
A gyermekek szeretik azokat a meseszerű (mitologikus) utalásokat, amik a saját
fejlődésükre vonatkoznak. Nagyon sok gyermek számára örömet szerez, ha tör­
pékkel, az ő könnyedségükkel, ügyességükkel azonosulhat. Ugyanakkor vannak
I
előnyei annak is, ha úgy tudnak mozogni, mint az óriások-
■
y

A játék leírása
(A köralakítás majd keretkijelölés: lásd a 34. oldalt.) Szerintetek ki a szerencsé­
sebb? Egy óriás vagy egy törpe? (Válaszok.) Hm ... rendben van. Csukjátok be
a szemeteket, és képzeljetek magatok elé egy óriást. Aztán nyissátok ki a sze­
meteket, és álljatok fel. Álljatok úgy, hogy majd elég helyetek legyen mozogni.
Álljatok úgy, mint egy igazi óriás. Legyetek egyre nagyobb, aztán még nagyobb
óriások, majd menjetek lassan körbe úgy, hogy a többi óriásnak is legyen elég
helye (20-30 mp). Most álljatok meg. Rázzátok meg karjaitokat, lábaitokat, és
ezzel változzatok vissza óvodássá. Most pedig képzeljétek magatok elé a törpéket,
akiket ismertek, vagy akiket kitaláltatok. Legyetek kicsi, ügyes törpék. Váljatok
egész könnyűvé, és mozogjatok törpésen.
Kezdjetek el úgy menni, mint a törpék, és használjátok ki, hogy most nagyon
sok hely van a teremben (20-30 mp). Álljatok meg, rázzátok meg karjaitokat, lába­
itokat, ezzel visszaváltoztok újra óvodássá. Ha visszaérkeztetek a helyetekre, akkor
látni fogjátok, hogy milyen jó, hogy ti pontosan akkorák vagytok, amekkorák.

Élménymegosztás
Milyen óriást és milyen
törpét képzeltél el?
Milyen érzés volt
óriásnak lenni?
Milyen érzés volt
törpének lenni?

67
 26^. Furcsa játékok
5
éves kortól
M /I I T/I/3 I T/1I/2 I P/IV/1 I V /l-2

A játék célja
Ennek a játéknak a segítségével ellazulhatnak, nyugalmat találhatnak a gyerme­
kek, miközben egyre lassabban mozognak, majd végül egészen elcsendesülnek.

í í A játék leírása
Képzeljétek el, hogy n ek ü n k egészen különleges játékaink vannak, amelyeknek
rugóra járnak- Olyan játékok, amelyeket hátul fel lehet húzni, hogy mozogjanak.
Eleinte gyorsan, aztán egyre lassabban mozognak, végül leállnak.
Változz át ilyen játék k á... lehetsz akár egy járóbaba, vagy egy maci, vagy
éppen egy teherautó... Én most minden gyermekhez oda fogok menni, és m in­
denkinek felhúzom a rugóját. Ne felejtsd el, a rugó rövid ideig gyorsan mozgat,
aztán lelassul, végül leáll... (Menjen körbe, és minden játék láthatatlan rugóját
forgassa meg az óramutató járásával ellenkező irányban néhányszor!)
A felhúzott rugóval gyorsan tudsz mozogni, aztán egyre lassabban, majd
végül lejár a rugó, és Te is megállsz. Ahogy lejárt a rugód, én azt látni fogom.
Odamegyek hozzád, és megkérdezem, milyen játék voltál. (A játék végén men­
jü n k oda minden gyermekhez, és kérjük meg őket, hogy egészen halkan mondják
meg, milyen játékká váltak!) Aki elmondta, milyen játék volt, az visszaváltozik
evvel óvodássá, és visszaülhet a körbe.
Esetleges nehézségek: Ha nem áll le... Van olyan rugó, amelyik sokáig hajtja
a játékot, de aztán az is lassan lejár, egyre lassabban mozog, végül leáll. (Ha kell,
akkor érdemes nyújtott beszédtempóval is jelezni a várt mozgást.)

Élmény­
megosztás
Milyen volt
a játékod?
Hogyan mozgott?
Milyen érzés volt,
am ikor lejárt
a rugója?

68
27. A tó____________________
T/II/2 I P/I/5 I P/II/4 I P/III/5 I P/VII/5

A játék célja
Ez a játék segíteni fog egy gyors ellazulásban. A felidézett képek elmélyítik a
gyermekekben a nyugalmat és az összeszedettséget.

A játék leírása
Kettesével üljetek le a földre úgy, hogy az egyik gyermek a társa hátára tudjon
majd rajzolni. Simítsátok végig a kezeteket a társatok hátán, és az nyomban egy
szép tóvá változik. Ti most ennek a csodálatos tónak a partján vagytok, hogy
felfrissüljetek. Képzeljétek el, hogy egy kis követ dobtok a tóba. Fessetek ehhez
egy egészen pici pontot gyengéden a társatok hátára. Kövessétek a szemetekkel,
hogyan fogja a bedobott kő megmozgatni a vizet, és milyen apró hullámok kelet­
keznek körülötte. Fessetek a pont köré köröket, melyek egyre nagyobbak lesznek.
Amikor ezek a hullámok megérkeznek a partra, lassan elcsitulnak, elsimulnak.
Most hirtelen kiugrik egy vidám halacska a vízből. Fessetek ehhez lentről fel,
és fentről le egy vonalat a társatok hátán, és figyeljétek, hogyan tűnik el a vízben a
halacska. Ha eltűnt, simítsátok el a tó felszínét, amely most újra nyugodttá válik,
és visszaváltozik a társatok hátává. Most pedig cseréljetek helyet! (Ismételjük meg
az utasításokat!)
A játék végén: Ha jól esett a játék, köszönjétek meg egymásnak, forduljatok
vissza ide a körbe, hogy meghallgassalak benneteket, hogyan éreztétek magatok
a játékban.

Élménymegosztás
Milyen volt a tavad?
(Kicsi, nagy?
Sekély, vagy mély?
Milyen színű?)
Milyen hullámokat
éreztél a tavadon?

69
28. Inga
M/IV I T/I/3 I T/II I T/III I P/V/l

A játék célja
Ez az egyszerű mozdulatsor kellemesen igénybe veszi az egész testet, különösen a
csípő és a gerinc izomzatát. Lehetséges, hogy valaki elszédül, ilyenkor a gyermek
lassítsa le, vagy fejezze be a mozgást, és üljön le.

A játék leírása
Ezt a játékot úgy tudjuk jól elkezdeni, ha szép egyenesen, kis terpeszben állsz.
Tartsd lazán a karjaidat leengedve, legyen laza az egész tested. Most pedig len­
gesd egyszerre mindkét karodat az egyik oldalról a másikra. (Érdemes bemu­
tatni: nem kell felemelni a karokat, azok közvetlen a test közelében lengjenek!) A
törzsed lassan, finoman fordul, a fejed együtt fordul a törzseddel, átnéz először
a jobb vállad felett... aztán a bal vállad felett. Ha biztosan állsz, akkor akár be is
csukhatod a szemedet, és így folytathatod.
Ahogy lengenek a karjaid, m int egy óra ingája, egyre könnyebbnek és köny-
nyebbnek érzed m agad... (kb. 20 mp). Lélegezz mélyen, könnyedén. Lassan meg­
találod a saját egyenletes ritmusodat. (További kb. fél perc.)
Most pedig lassíts, karjaid egyre kisebbet lendülnek, mígnem lassan megáll­
nak. Ha teljesen leálltál, lassan nyisd ki a szemed (ha eddig csukva volt), rázd meg
magad egy kicsit, aztán ülj ide a körbe, hogy meghallgathassalak, hogyan érezted
magad a játékban.

Élmény­
megosztás
Hogy érzi magát
a tested, a fejed, a karjai
Milyen ritmusban mozc
(gyorsan, lassan...)
Mit éreztél mozgás
közben?

70
29._Az aranybéka
P/IV/l I számfogalom
5
éves kortól

A játék célja
Ebben a költői, meditativ játékban a gyermekek teljesen természetesen lazíthat­
ják el arcukat, és lecsillapíthatják kavargó gondolataikat. A játék végén felfrissül­
nek, és a tudatuk nyitottá válik új dolgok befogadására.

A játék leírása
Szeretnélek meghívni titeket egy különleges játékra. Akkor tudjuk ezt a játékot
jól játszani, ha teljesen csendben vagyunk. Üljetek le törökülésbe a földre. Tart­
sátok a hátatokat egészen egyenesen, engedjétek le a vállatokat, be is csukhatjátok
a szemeteket.
Képzeljetek el egy kicsi aranybékát, amelyik egy tavirózsa nagy zöld levelén
egész csendben, mozdulatlanul ül, talán úgy tűnik, m intha aludna. Változzatok
át ti is kicsiny aranybékává. Képzeljétek el, hogy egy tavirózsa levelén ültök a tó
közepén. Lassan veszitek a levegőt, be- majd kilélegeztek, csendben ültök. így
foghattok legyeket vacsorára, ha ilyen mozdulatlanul vártok a légyre. Ha majd
meghalljátok a légyzümmögést, akkor hirtelen nyújtsátok ki a hosszú nyelvete­
ket, és kapjátok el a legyet. Számoljátok össze, hány légy repül felétek. És most
üljön mindenki nagyon nyugodtan, én pedig egy zümmögő légy hangját fogom
utánozni, de lehet, hogy más hangokat is fogtok hallani. Zzzzzzzzzzzz...
Amikor halljátok, hogy repül a légy, kinyújthatjátok a nyelveteket, és elkap­
hatjátok a legyet! Számoljatok meg minden legyet, amelyet elkaptatok. A végén
körbe megyek, és mindenki a fülembe súghatja, hogy hány legyet fogott meg.
(Az első játékban engedje, hogy a gyermekek megfogjanak 3-4 legyet! Később lehet
többet is. Természetesen más zajokat is bele lehet fű zn i a játékba: énekes madárét,
ugató kutyáét, vagy éppen a szél susogását.) A béka jóllakott, már nem kér több
legyet. Kipihente magát a kis tavon. Ti is nyissátok ki a szemeteket, változza­
tok vissza óvodássá, és érkezzetek meg ide, a körbe.

Élménymegosztás
Könnyű volt-e azonnal
¥
meghallani a legyet?
Mit érezték miközben
vártad a következő legyet?
Hallottál-e más hangokat?
(Milyeneket?)

71
 30, Háttal olvasás
5
éves kortól
T/I/3 I P/IV/1-2 I P/III/5 I P/VII/4-5

A játék célja
Ez egy sokoldalú játék, am elyik megmozgatja a fantáziát, növeli a gyermek érzé­
kenységét, empátiáját, szociális ügyességét. Egyidejűleg kielégíti a gyengédség és
az érintés iránti vágyát is.

A játék leírása
Szeretnélek meghívni benneteket egy játékra, amelyet párosával fogunk játszani.
Üljetek le úgy a földre, hogy az egyik gyermek a másik hátára tudjon rajzolni. Az
elöl ülő gyermek háta lesz a tábla, a hátul ülő kezének mutatóujja lesz a kréta. A
kréta hegyével tudtok m ajd rajzolni. Úgy rajzoljatok, hogy a tábla el tudja kép­
zelni, lássa, mit rajzol rá a kréta.
Indulhat a játék... A kréta egy nagy egyest rajzol a táblára. Most négy egye­
nes vonalat húz, fentről-lefelé. A kréta hat vonalat húz balról jobbra. A kréta
egy nagy kört rajzol. A ztán sok-sok kicsi pontot rajzol a táblára. Majd egy nagy
háromszöget rajzol. M ost rajzoljon egy virágot is. Utoljára pedig egy arcot raj­
zoljon a táblára.
Most a kréta egy kis meleg levegőt fúj a táblára, így búcsúzik el a táblától. A
búcsúzáskor mindketten visszaváltoztok óvodássá. Cseréljetek helyet, aki eddig
elöl ült, az üljön most a társa háta mögé. Aki elöl ül, annak a háta tábla lesz, a
másikótok mutatóujja pedig a kréta. (Ismételje meg az utasításokat!) ... Ha tet­
szett a játék, köszönjétek m eg egymásnak, és forduljatok vissza az óvodáskörbe,
hogy megkérdezhessem, hogyan éreztétek magatokat.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt, miközben
a társad a hátadra rajzolt?
Láttad-e, amit a társad
a hátadra rajzolt?
Milyen formát tudtál könnyen
felismerni?

72
31_. A kezek játéka
M/I/l IM/III/81M/IVI P/I/l I P/I/41 P/IVI P/VI P/VII/4-5 | hallási diszkrimináció
5
éves kortól

A játék célja
Ezt a játékot kicsik és nagyok egyaránt kedvelik. Igazi, izgalmas kihívást jelent a
gyermekeknek minden életkorban. Megérinti a csoport hangulatát, és összefogja
m
a csoportot. A játék végén minden gyermeknek „újjávarázsolódott”, meleg keze
lesz.
A
A játék leírása
Szeretnélek meghívni benneteket egy játékra, aminek „A kezek játéka” a címe.
Elmondom, hogyan játsszuk. Egy olyan gyermek kellene nekünk, aki nagyon
kíváncsi. Az a feladata, hogy a teremben megkeressen valamilyen tárgyat, mint
pl. egy labdát.
Ez a kíváncsi gyermek kimegy a teremből, amíg valaki elteszi a labdát úgy,
hogy azért kicsit látni lehessen. Akkor behívjuk a kíváncsi gyermeket, hogy meg­
keresse a labdát. Mi mindannyian segítünk neki úgy, hogy a kezeinkkel beszé­
lünk. Hogy hogyan fogjuk ezt csinálni? Tapsolunk! Ha a társatok közelebb megy
a labdához, hangosan tapsolunk, ha eltávolodik attól, halkabban tapsolunk.
Aki bejön, nyugodtan keresse meg a labdát, lesz elég ideje rá. Ha a labdát
mégsem találta meg, akkor segítünk neki szavakkal is. (Lehetőség szerint segítse­
nek jól annak, aki kiment, hogy mindenkire sor kerülhessen!)
A játék végén: Köszönjük meg egymásnak a játékot, és üljünk körbe, hogy
megbeszélhessük, hogyan éreztétek magatokat.

Élmény­
megosztás
Hogyan tudtad
megtalálni azt,
amit kerestél? frfVw- i
Hogyan segítettek
a többiek? -? íTTV W
Mit érezték amikor
megtaláltad, amit
eldugtak a többiek?

73
 32. Préselés
5
éves kortól
T/IV I P/II/1 I P/VII/3 I V/3

A játék célja
Ha a gyermekek m ár sokat írtak vagy rajzoltak, ez egy jó játék, hogy kezeiket
ellazíthassák.
*
■
A játék leírása
Képzeljétek el, hogy a kezetek már most olyan erős, mint amilyen majd öt év
múlva lesz. Ha akarjátok, azt is elképzelhetitek, hogy a kezetek olyan erős, mint
a súlyemelőké. És most képzeljétek el, kezeitekkel mennyi mindent össze tudtok
lapítani, préselni.
Képzeljétek el azt, hogy egy összenyomtok gyurmagolyót... Képzeljétek el,
hogy mindkét kezetekkel a citrom levét préselitek ki. Képzeljétek el, hogy m ind­
két kezetekkel diót (mogyorót) törtök. Mit szeretnétek még a kezetekkel össze­
préselni? Képzeletben tegyétek meg...
Miközben így préseltek, érezhetitek, milyen erős is a kezetek. így... Most
pedig lazítsátok el a kezeteket, ki is rázhatjátok, miközben érezhetitek, mennyire
felfrissültetek. Ha kilazítottátok a kezeiteket, akkor pihentessétek el a lábatokon,
hogy aztán megkérdezhessem tőletek, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Mi volt az,
amit különösen
szívesen préseltél
össze?
Hogy érzik
most a kezeid
magukat?

74
33. A bohócok iskolája
M/I I P/I/4-7 I P/IV I P/V I szociális kooperáció
5
éves kortól

A játék célja
A gyermekek nagyon szeretik ezt a játékot, amely alkalmas arra, hogy koncent­
ráljanak, és figyelmüket újra összpontosíthassák. Csak akkor javasoljuk ezt a
m
játékot, ha a csoportban nagyon jó hangulat van! Erősíti az összetartozást, az
egymás iránti kölcsönös függés jó érzését.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy ma meglátogatjátok a bohócok iskoláját. A bohócoknak az
iskolában azt is meg kell tanulniuk, hogy nagyon lassan mozogjanak, hogy aztán
később a cirkusz közönségét megnevettethessék. Ma a bohócok ezt a lassú járást
tanulják. Kezdjetek nagyon lassan körbe menni, majd mindenfelé a teremben,
mintha egy ismeretlen helyen járnátok, ahol nagyon sok a látnivaló (30 mp).
Most pedig megpróbálhattok egy másik gyermek mögött menni, pontosan úgy,
ahogy ő megy. Úgy kövessétek, hogy a másik ne vegye ezt észre. Egy kis idő múlva
hagyjátok el őt, és ti járjatok megint úgy, ahogy ti akartok (30 mp). Most lassan
menjetek körbe, és lépjetek egészen másként, mint eddig. Menjetek előrehajolva,
vagy hátrahajolva, vagy akár balra, akár jobbra hajolva (15 mp). Most megint meg­
próbálhatjátok, hogy egy másik gyermek mögött lépkedtek, úgy, mint ő (20 mp).
Figyeljétek meg, hogy lassanként egy ritmusban kezdtek el járni egymás
mögött... talán csodálkozni fogtok, hogy szavak nélkül is milyen jól megértitek
egymást... Ahogy így együtt jártok a teremben, érezhetitek, mennyire jó együtt
mozogni. így ér véget a bohócok órája. Álljatok meg, búcsúzzatok el egymástól,
mint bohócok, hogy visszaváltozhassatok óvodássá, és üljetek vissza ide, a körbe.

Élménymegosztás
Könnyű vagy
nehéz volt lassan járni?
Milyen érzés volt
egymás mögött menni?
Hogyan tudtad a társadat
követni?
Hogyan tudtatok
egyszerre mozogni?

75
 34.Játszó állatok
5
éves kortól
P/I1I/4-5 I P/VII/4-5 I M/III/5 I mozgásritmus

A játék célja
Ez a játék kellemes hátm asszázst biztosít hosszú ülés, vagy megerőltető tevékeny­
ség után. A javasolt term észeti képek felfrissítik a gyermekeket.

í í A játék leírása
Képzeljétek el, hogy mi m indannyian egy zöld dombnál vagyunk, amelyen jókat
lehet fel-, és lefutni. A szél könnyedén fújdogál, süt a nap, és a fű is, az állatok is
jól érzik magukat. Üljetek párosával egymás mögé. Ha végighúzzátok a kezeteket
az előttetek ülő társatok hátán, az nyomban zöld dombbá változik. A hátul ülő
gyermek kezei változnak át majd olyan állatokká, amelyek mindjárt ott játsza­
nak ezen a dombon...
Volt egyszer két kicsi, kíváncsi egér. Azon töprengtek, mit lehetne ezen a dom­
bon csinálni. Kezeitek legyenek kicsi egérkék, és futkározzanak fel - és le ezen
a dombon. Aztán jött két csiga, és egészen lassan felmentek a dombra, megáll­
tak fenn, aztán lassan lejöttek. Máris megérkeztek a kenguruk, amelyek néhány
nagy ugrással már fenn is term ettek a domb tetején és gyorsan megfordulva,
visszaugrándoztak. Aztán jö tt egy parányi hangya pár, egészen könnyedén, pici,
apró léptekkel mentek felfedezni a dombot. Amikor felértek apró hangyalábaik­
kal, először balra, aztán jobbra is szétnéztek a dombon. (Mutassa meg a gyerekek­
nek, hogy a vállakon hogyan mozgassák az ujjaikat!) És most két vidám lovacska
jelent meg, ugrándozva, nyerítve szaladtak fel, majd le erről a dombról. Végül
két százéves teknőc érkezett a domb aljára. Elindultak felfelé, olykor megálltak,
körülnéztek, aztán visszafordultak. Ha leértek a teknőcök a dombról, akkor vál­
tozzon vissza óvodáskézzé a kezetek, hogy végigsimíthassátok a társatok hátát,
így a társatok háta visszaváltozik. Most pedig cseréljetek helyet! (Ismételjük meg
az utasításokat!) Ha jólesett a játék, köszönjétek meg egymásnak, és forduljatok
vissza az óvodáskörbe, hogy megkérdezhessem mindannyiótoktól, hogyan érez-
tétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Melyik állat volt számodra a legkedvesebb?
Melyik állat léptei tetszettek a legjobban?
Mit látott a teknőc (figyelje meg,
melyik a gyerekek kedvenc állata),
am ikor körbe nézett a dom bon?

76
Lakatos Laura rajza

77
 35. Varázskiáltás
6
éves kortól
P/VII I akusztikus-kinesztetikus interszenzoros működés

A játék célja
Ez a játék abban segít a gyermekeknek, hogy az aktív játékból nyugodt tevékeny­
ségbe foghassanak. A száj és az áll izmait tudjuk ellazítani. A felgyülemlett, le
m
nem rendezett agresszivitást egy jó nagy, hangos kiáltással hatástalaníthatjuk.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy ajkaitokat varázskiáltás hagyja el. Először azonban pró­
báljunk egyszerre, hangosan kiáltani. Álljunk fel, fogjuk meg egymás kezét,
és kiáltsunk hangosan... (Akár háromszor is kiálthatnak hangosan a gyerekek.)
így... Tudjátok, a varázskiáltás egészen más... Ez a kiáltás hangtalan, közülünk
senki sem fogja hallani. Elképzelhetitek, hogyan hangzik ez a varázskiáltás, és
hova, vagy kihez kell eljutnia.
Milyen legyen ez a kiáltás? Örömkiáltás? Bosszús kiáltás? Vagy egy olyan
kiáltás, amelyik valakinek szól? Készüljetek fel a varázskiáltásra! Vegyetek egy
nagy levegőt. Nyissátok nagyra majd a szájatokat, amikor kiáltotok.
Lassan visszafelé fogok számolni öttől. Egynél hangtalanul kiáltsátok a
varázskiáltást. 5,4 ... 1. (Figyelje meg, hány varázskiáltásra van szükségük a gyer­
mekeknek, de legalább kétszer kiáltsanak!) Ha elérkezett oda a kiáltásotok, ahova
szerettétek volna, akkor üljetek le ide, az óvodáskörbe, és én meghallgatlak ben­
neteket, hogyan éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Hogy hangzott a kiáltásod?
(Mihez hasonlított a hangja,
milyen magas vagy mély volt,
milyen erős, milyen hosszú?)
Mit tudtál elmondani
a kiáltással?

78
36. Orral írni
P/V/3 I P/VII/1
6
éves kortól

A játék célja
A játék gyönyörű lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a tarkójukat ellazítsák,
és a fejük felfrissüljön.

A játék leírása
Szeretnélek meghívni benneteket egy játékra, amelyben egészen különlegesen érez­
heti majd magát az orrotok. Ha becsukjátok a szemeteket, könnyebb lesz mindazt
elképzelnetek, amiről ma mesélni fogok... Képzeld el, hogy az orrod egy ceruza, de
lehet, hogy egy puha ecset, de lehet akár kréta is, amellyel írni és festeni is tudsz.
Először rajzolj lassan evvel az ecsettel vagy ceruzával köröket, majd vonalakat
jobbra, balra. Közben érezheted, hogy a ceruzáddal vagy az ecseteddel mennyire
ügyesen tudsz rajzolni, és hogy milyen ellazult tudsz eközben maradni. Fejed egé­
szen könnyű.
Bármit rajzolhatsz. Lerajzolhatod a jeledet, vagy leírhatod a nevedet, amihez
válassz jó nagy betűket. A szemeddel kövesd azokat a szép vonalakat, amiket raj­
zolsz. (Kb. 1 perc) Ha lerajzoltad mindazt, amit akartál, lassan nyisd ki a szemed,
nézd meg az orrod, hogy visszaváltozott igazivá. Ha mindenki visszaváltoztatta az
orrát, és megnéztétek a többiekét is, akkor meghallgatlak benneteket, hogyan érez-
tétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Mire változott az orrod?
Mit rajzoltál?
*

79
37. Mézföld
M /II M/II/2 I M/IV I P/V

A játék célja
Ebben a gyönyörű m ozgásos fantáziajátékban a lassú, élvezetes mozgáson keresz­
tül felfrissülhetnek a gyermekek. A metafora különös módon érinti meg őket.

A játék leírása
(Köralakítás, majd keretkijelölés: lásd a 35. oldalt!) A játék előkészítésekor érdemes
a mézzel „közelebbről” megismerkedni. Most el fogok mesélni egy történetet, amit
könnyebb lesz elképzelnetek, ha becsukjátok a szemeteket.
Képzeljétek el, hogy egy óriási mézföld van előttetek, azon mentek keresztül.
A méz csillog a napfényben. A térdetekig ér a méz. Amikor keresztülmentek,
érzitek, amint a lábatok a krémszerű, meleg mézben jár. A mézet puhának és
lágynak érzitek, amikor felemelitek a lábatokat és újra beleléptek. A méz olyan
sűrű, hogy csak nagyon lassan tudtok előrehaladni. Nagyon lassan. Lábaitokat
lassan tudjátok kiemelni és előre tenni. Képzeljétek el, ahogy előrehaladtok. Érzi­
tek a méz illatát a levegőben. Ha megkívánjátok, ehettek egy kicsit belőle... Most
arra kérlek titeket, hogy nyissátok ki a szemeteket, álljatok fel és induljatok el
nagyon lassan ezen a m ézföldön úgy, ahogy tudtok... Lépjetek óvatosan... Nem­
sokára eléritek a mézföld végét. Ha elértétek a szélét, üljetek le a földre, és pihen­
jetek meg. Ha kipihentétek magatokat, gyertek vissza ide, az óvodáskörbe, hogy
meghallgassalak benneteket, hogy éreztétek magatokat a játékban.

Élménymegosztás
Mit éreztél, miközben átmentéi
a mézföldön? Hogyan érezte
magát a lábad? Milyen volt a
méz illata, íze, színe?
Hogyan tudtál előre haladni?

80
38.. Sivatagi őrjárat
M /II P/IV I P/V I P/VIII audio-motoros fejlesztés | szociális kooperáció
6
éves kortól

A játék célja
A gyermekek szeretik ezt a játékot, m ert kontrollálni tudják az előrehaladás rit­
musát és a játék végének időpontját.

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy mi mindannyian egy sivatagi őrjárat tagjai vagyunk. A
terepjárónkat el kellett hagynunk, m ert már nincs több benzinünk. Lassan hala­
dunk a mély homokban, hogy tartalékoljuk az erőnket. Néha-néha megállunk
egy pillanatra, hogy kipihenjük magunkat, iszunk egy korty vizet, amelyből sze­
rencsénkre elég van. Tudjuk, hogy együtt kell maradnunk, hogy senkit se veszít­
sünk el. Biztosak vagyunk abban is, hogy van a közelben egy oázis, kis tóval,
datolyapálmákkal és egy kis arab faluval körülötte. Ott kipihenhetjük m agun­
kat, és segítséget kaphatunk. Vajon ki pillantja meg közülünk elsőként az oázist?
Mindjárt megkezdjük lassú utunkat a sivatagi homokon keresztül. Keresz­
tülvágjuk magunkat a mély, meleg homokon, amibe mindig belesüppedünk,
s amelyből lábunkat ki kell mindig emelnünk. Mély csend van körülöttünk.
Ha valaki közülünk hangosan azt mondja: Álljunk meg!, akkor mindannyian
megállunk ott, azon a helyen, s nyugodtan kipihenjük magunkat, felfrissülünk,
talán mély levegőt veszünk, nagyokat sóhajtozunk, kinyújtózkodunk és egy pár
korty vizet iszunk. Ha valaki azt mondja majd: Induljunk tovább!, csak akkor
fogunk újra elindulni, lassan, nagyon lassan. Újra megállunk, ha valaki majd azt
mondja: Álljunk meg! Közülünk bárkinek, bármikor szabad azt mondania, hogy
álljunk meg, és azt is mondhatja, hogy induljunk tovább.
Útközben örülhetünk a sivatagi homok csillogásának, a csendnek és a
homokkupacok, a homokdűnék kerek formáinak. És ne feledjük, keressük az
oázist. Az utunk akkor fejeződik be, amikor valaki közülünk azt mondja:
„Látom az oázist!” Induljatok el... Megérkeztek az oázisba, ahol aztán
nagy ünnepséget rendezhettek. Ezt a vidámságot hozzátok magatokkal, és
meséljétek el, mi minden történt veletek útközben.

Élménymegosztás
Milyen volt a sivatag?
Hogyan tudtál a homokban lépni?
Hogy haladt a csapat?
Hogyan találtátok meg az oázist?
 39. Bohócmutatvány
6
éves kortól
M/II I T/I/3 I T/II/2-3 I P/IV/1 I V/l

A játék célja
Egy jóízűt nevethetnek ebben a játékban Önnel együtt a gyermekek. Mókásan
lazíthatják el a hátizomzatukat.
»
A játék leírása
Szeretnélek titeket m eghívni egy játékra, amelyben bohócok lehettek. Párban
fogjuk játszani ezt a játékot, és nagy helyre lesz majd szükségünk. Amikor majd
felálltok, akkor hagyjatok egymásnak sok helyet.
Képzeljétek el, hogy bohócok vagytok egy cirkuszban. Titeket választottak ki,
hogy megtanuljatok egy új mutatványt. Tudjátok, hogy a bohócok nagyon ügye­
sek, és nagyon szeretik megnevettetni a közönségüket. Kivel szeretnétek begya­
korolni ezt az új mutatványt? Válasszatok magatoknak egy ugyanolyan magas
párt, mint ti vagytok.
Üljetek le a földre úgy, hogy a hátatokat egymásnak támasztjátok- Lábatok
húzzátok fel, talpatok teljesen legyen a földön. Fonjátok egymásba karjaitokat, jól
támasszátok meg a hátatokat, és próbáljatok meg egyszerre felállni. El tudjátok
képzelni, hogy két bohóc ezt hogyan csinálja?
Próbáljátok meg akár többször is! így... már mindenki nagyon ügyesen tudja
ezt a mutatványt. Most, ha felálltatok, maradjatok állva, forduljatok egymás felé, és
köszönjétek meg a játékot. A m ikor megköszönitek egymásnak, hajoljatok meg,
és akkor vissza is változtok óvodássá. Én pedig mindenkit várok vissza ide, az óvo­
dáskörbe, hogy meghallgathassalak benneteket, hogyan éreztétek magatokat a
játékban.

Élmény­
megosztás
M it kellett csinálnotok
ahhoz, hogy fel tudjatok
állni?
Mi segített
a felállásban?
Mi nehezítette
meg a felállást?

82
40. Sortelefon
P/II/4 I P/V I P/VII I többszörös interszenzoros működés
6
éves kortól

A játék célja
Ez a játék erősíti a csoport összetartozását, aktiválja a vizuális tudatosságot, a
belső érzékelést, a taktilis felfogást, és segít a figyelmet újra összpontosítani.

A játék leírása
El tudjátok képzelni, hogy olyan telefon vagytok, amelyik mindenféle rajzos
jelet tud továbbítani? Üljetek le egymás mögött, hosszú egyenes sorban a földre.
(Minden gyermek a másik hátát lássa!)
Én egy jelet fogok a papírra rajzolni, aztán lefordítom ezt a papírt. Ugyanezt a
jelet rajzolom rá az előttem lévő gyermek hátára is. Akinek a hátára rárajzoltam
a jelet, továbbadja úgy, hogy ő is pontosan ugyanazt rajzolja az előtte lévő hátára.
Majd ez a gyermek is továbbadja mindaddig, amíg a legelső gyermek meg nem
kapja ezt a jelet, és rá nem rajzolja egy papírra.
Aztán összehasonlíthatjuk, hogy pontos volt-e a telefonüzenet. Ugyanaz a jel
van-e rajta, mint amelyet én kezdetben felrajzoltam. (Kezdje lehetőleg egyszerű
formákkal, pl. egy ferde vonallal, mielőtt kört vagy háromszöget vagy egy egyszerű
számot küldene! Ha a gyermekek értik, és ismerik a játékot, akkor ők maguk is
kezdhetik az általuk kitalált mintával.) Most pedig elindul az utolsó üzenet. Aki
átadta ezt az üzenetet, az visszaváltozik óvodássá. így... Köszönöm nektek a játé­
kot, és arra kérlek benneteket, hogy forduljatok vissza a körbe, hogy elmesélhes­
sük egymásnak, milyen élmény volt együtt játszani.

Élménymegosztás
Milyen érzés volt az
üzenetet várni?
Hogyan lehetett a
legjobban megérteni az
üzenetet?
Hogyan sikerült
továbbadni?
Ha megváltozott a jel:
mit gondoltok, miért
változott meg?

83
 41. Búgócsiga
6
éves kortól
M /II I T/II/4 I T/II/5 I Ritmusérzék | P/IV | P/V/2 | P/VII/2-3

A játék célja
Ez a játék ellazítja a csípőt, a lábakat és a karokat. Segíti a csoport-összetartozás
érzését, fejleszti az önállóságot, és megadja a védettség érzését.
m

A játék leírása
Képzeljetek el egy nagy búgócsigát, amelyik előttetek forog a földön. Egy régi,
öreg búgócsigát, am elyik szép, mély hangot ad, miközben forog. Most ti is kép­
zeletben változzatok át búgócsigává. Menjetek a terem közepére, és úgy álljatok
meg, hogy m indenkinek legyen elég szabad helye. Csukjátok be a szemeteket, és
karotokat emeljétek fel. Kezdjetek el egészen lassan forogni. Forogjon mindenki
együtt, az összes búgócsiga addig, amíg a kör közepe felé haladva már érzitek a
többi búgócsigát, ahogy megérintitek lágyan egymást. Most találjatok egy közös
ritmust, forogjatok együtt a kör közepén, majd egyre inkább tágítsátok ezt a kört,
kifelé, a terem szélei felé haladva (30 mp).
Most hajlítsátok be a karotokat (a törzs mellett), a tenyeretek legyen az arcotok
magasságában, még m indig becsukott szemmel. S miközben forogtok, még m in­
dig érzitek egymás közelségét (15 m). Most forogjatok nagyon lassan ellenkező
irányban kifelé, most m ár kinyújtott kézzel. Mozogjatok tovább kifelé addig,
amíg már senkinek a keze nem ér hozzátok, majd nyissátok ki a szemeteket, és
a terem szélén pihenjetek meg úgy, ahogyan az nektek jól esik. Ha kipihentétek
magatokat, akkor frissen, nagyóvodásként gyertek vissza a beszélgető körbe.

Élmény­
megosztás
Milyen búgócsiga voltál?
Hogy tudtál pörögni?
Milyen érzés volt pörögni?
Hogyan éreztétek a másik
közelségét, vagy távolságát?

84
42._Súlyemelés
M /I/l-2 I T/I/3 I T/II/3 I T/II/5 I T/IV I V/2
6
éves kortól

A játék célja
Hatékony gyakorlat arra, hogy ellazítsuk a vállak és a karok izmait, és friss ener­
giát gyűjtsünk. A játékot tényleges mozgással és fantázia-mozgással is játszhat­
juk. Különösen ajánljuk az első osztályba készülőknek-

A játék leírása
Képzeljétek el, hogy súlyemelők vagytok, hogy jó erős lábatok van, megedzett
derekatok és karotok, amelyek csak úgy duzzadnak az erőtől. A saját edzőterme­
tekben vagytok, és ki akarjátok próbálni, ma milyen nagy súlyt tudtok felemelni.
Tudjátok, a súlyok egy hosszú vasrúd két végén vannak, ezt kell felemelni. Tehát
behajlított térddel hajoljatok előre, fogjátok meg jó keményen a rudat. Először
emeljétek a mellkasotok elé... Álljatok meg egy pillanatra, majd nyomjátok ki a
fejetek fölé.
Kezdjétek előbb könnyű súllyal, a második vagy harmadik kísérletnél már
egyre nagyobb súlyokat tudtok megemelni. Akkor kezdjétek az edzést... Ha már
elég erősnek érzitek magatokat, pihenjetek meg egy rövid időre, aztán gyertek
vissza óvodásként a körbe.

Élménymegosztás
Melyik mozdulat volt köny-
nyebb: a mellkas elé vinni,
vagy a fej fölé emelni
a súlyokat?
Mekkora súlyt tudtál
felemelni?
 Ajánlás
„A képzelet a magyar nyelvben igen értékes szó, m ert egyszerre van benne min­
den, ami számunkra külső és belső kép, benne rejlik az összes képességünk,
ugyanakkor a képzelet működésével m eghaladhatjuk képtelenségeinket is.
Különösen akkor, ha kisgyerm ekkorunktól életünk végéig használjuk és felhasz­
náljuk a képzeleti m unkát. A mai korban a külső képek áradata belső világunkat
akár össze is nyom hatja, elszürkítheti, talán meg is semmisítheti, ezért fontos ezt
tudatosan életünkbe beépíteni. Gőbel Orsolya a könyvben összeállított, széles
palettájú fantáziajátékokkal eszközt ad m indazoknak, akik akár gyermekekkel
foglalkozva, akár személyes érdeklődésből használják fel ezeket a gazdag, szí­
nes, tartalmas ötleteket, melyeket a szerző igen részletes használati javaslatokkal
is kiegészít.”

Dr. Szőnyi Magda

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
(tanulmányi felelős)
www.relaxacio.hu
 Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT)
90 órás akkreditált pe dagó gus-továbbk ép zés

A játékkötetek megjelenése óta nagyon sok visszajelzést kapunk arról, hogy mind a gyer­
mekek, mind a felnőttek szívesen, örömmel játsszák a Varázsjátékokat. Akik rendszere­
sen megajándékozzák a gyermekeket ezekkel a játékokkal, azok különleges folyamatok­
nak lehetnek tanúi. A gyermekek elcsendesülnek, megtalálják belső képeiket, és egyre
szívesebben mesélnek arról az egyedi és mással össze nem hasonlítható világról, amelyik
bennük bontakozik ki. Olykor azonban felmerül minden felnőttben, hogy a gyermekek­
től kapott képi és szóbeli ajándék-visszajelzéseket felfűzze, megértse, és ennek fényében
segítse a gyermeki lélek-gazdagodást. Ehhez szeretnénk hozzájárulni az SZPT-vel, a Szo­
cioemocionális Pedagógiai Terápiával. Az akkreditált továbbképzésen megismerhetik a
képzeletjátékok hatásmechanizmusát, elsajátíthatják a játékok játszásának módszerta­
nát, a különböző helyzetekben való felhasználását. (Pl. a sajátos nevelési igényű gyerme­
kek (SNI) integrációja, beszédhibás, dadogó gyermekek kiegészítő terápiája, hátrányos
helyzetűek, hiperaktívak, érzelmi és szociális téren sérültek - Beilleszkedési, Tanulási és
Magatartási (BTM) nehézséggel küzdők -, gyakran betegeskedő gyermekek esetében.)
Átfogó, komplex elméleti háttérből kiindulva, megtanulhatják a pedagógusok, pszi­
chológusok, segítő szakemberek a játékvezetés gyakorlatát. A gyakorlati munka több
szinten zajlik: a relaxáció elsajátítása, a játékok átadása, a gyermekekben zajló folyama­
tok nyomon követése mind részei ennek a „tanulásnak”. A továbbképzés keretében sze­
mélyre szabott, egyéni gyakorlatvezetés, majd szupervízió segíti a tanultak elmélyítését.
A 90 órás továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy az együttjásztás igazi élményével, egyént
és közösséget formáló erejével mélyebb, egymásra figyelőbb, megértőbb kapcsolat alakul­
hasson ki felnőtt - gyermek és gyermek - gyermek között.

A képzés igénytől függően indítható, elméleti és módszertani modulja nem helyhez

kötött. A hospitálási lehetőséget és a gyakorlatot a Varázsjátékokat befogadó képzőhelyek
adják.

A tanfolyamra való jelentkezést

e-mailben várjuk
gobelorsolya@yahoo.com
Bővebb információt találhatnak a
www.gobelorsolya.hu oldalon.
 d Pd,
Gőbel Orsolya
A Varázsjátékok az óvodás-, és iskoláskorúakat, a gyermek Varázsjátékok
lelkületűket kincsként őrzőket, játékos kedvű, leendő és sorozatának
hivatásukat gyakorló szülőket, e korosztállyal foglalkozó eddig megjelent kötetei
szakembereket, pedagógusokat, pszichológusokat szólítják
meg. A Varázsjátékok - egy nyolckötetes sorozat - Klaus W.
Vopel ötlete alapján született meg, akinekképzeletjátékait dr. is a képzele
Gőbel Orsolya dolgozta át és gazdagította tovább. A kötetben
található fantáziajátékok örömteli perceket jelenthetnek
a családi környezetben, az egyéni, és kiscsoportos terápiás Varázsjátékok II.
foglalkozásokkeretében és azóvodai valamint iskolai csopor­ A fantázia tengerén
tokban egyaránt.
Varázsjátékok III.
A Mozgás a képzelet szárnyán című kötetben található Égig emelő légzés
fantáziajátékok a mozgás és a fantázia megélésével hozzák
lendületbe a képességeket, teszik a lassú, koordinált moz­ Varázsjátékok IV.
gást különleges örömmé, s készítenek fel a fizikai, szellemi, A szív érintése
lelki megerősödésre.
Varázsjátékok V.
„Régóta nélkülöziapedagógiai irodalom azt a szemléletet, amit Önmagunkban
ez mű képvisel. Varázsos játékaival olyan fejlesztő módszert elmélyülten
kínál, amivel nem erőltetni akarja a gyerekeket az elérendő
célok felé, hanem kreatív képzeletükre épít. Megteremti ezzel Varázsjátékok VI.
azt a lehetőséget, hogy óvodások, kisiskolások saját fejlettségi Tanulni, örülni,
szintjük alapján, egyéni úton haladjanak, és képességeiken szeretni
túl egész személyiségük egészségesen érlelődjön.
Ajánlom ezt a könyvet azoknak az óvónőknek, pedagógusok­ Varázsjátékok VII.
nak és szülőknek, akik már felismerték, hogy többet és jobbat Csupa szépeket tudok
tudnak adni a gyerekeknek, ha nem csak az intellektusukat
varázsolni
»szólítják meg«.”
dr. Kígyós Éva

I 978- 963- 236-t

rmattan 2500 Ft